date
stringlengths
0
25
description
stringlengths
0
6.64k
is_hand_annoted
bool
2 classes
keywords
sequencelengths
0
35
label
int64
0
1
newspaper
stringclasses
158 values
score
float64
0
0.01
text
stringlengths
0
100k
title
stringlengths
3
200
title_score
float64
0
0.01
url
stringlengths
14
272
2010-08-10 15:01:00
A kormányfő sajtóstábjának vezetője elismerte, hogy Orbán Viktor találkozott Ronald Lauderrel, s egyeztettek a sukorói beruházásról - ismerték el a Hírszerzőnek.
true
null
1
NOL (Népszabadság)
null
Elismerte a Fidesz, hogy Orbán Viktor még pártelnökként találkozott Ronald Lauderrel, s egyeztettek a sukorói beruházásról. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtóstábjának vezetője a Hírszerzőnek erősítette meg a találkozó tényét (amiről a Népszavának nyilatkozva még "nem volt tudomása"). Időközben Havasi Bertalan a Nol kérdésére elmondta: a találkozóra január végén került sor, s megerősítette azt a korábbi értesülést is, hogy azon részt vett Martonyi János jelenlegi külügyminiszter is. Beépítetlen terület Velence és Sukoró határában, a Velencei-tó északi részén. A tervek szerint ezen a területen épül fel az Európa legnagyobb üdülőjének szánt, King City nevű, háromezer-ötszáz vendég befogadására alkalmas szálloda és szórakoztató kom A lap hiába faggatta a kommunikációs szakembert a részletekről, egyebet nem árultak el a találkozóról, ami arra enged következetni, kínos szituációként értékelik, hogy kitudódott a találkozó. Havasi Bertalan ugyanakkor lapunknak is leszögezte: a miniszterelnök "rendszeresen találkozik külföldi befektetőkkel, korábban például arab, indiai, kínai üzletemberekkel is tárgyalt már, mindig a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva. Ezen találkozók sorába illeszkedett az említett megbeszélés is". Az amerikai üzletemberek stílusára egyébként jellemzőek az ilyen megbeszélések. Természetesnek számít, ha egy befektető, a választási ciklusokon átívelő projektekről egyeztet azon politikai erőkkel is, akik aktuálisan nincsenek kormányon, de meghatározók. A fő kérdés persze az: mi hangzott el az említett megbeszélésen? Igaz-e, hogy a miniszterelnök jelezte a befektetőnek, hogy zavarja: erről a beruházásról vele nem egyeztettek? Lapunk kereste a befektetőket képviselő magyar céget, ahol azt a tájékoztatást kaptuk: az üzletember szabadságát tölti, így hivatalos nyilatkozat nem várható az ügyben.
Belföld: A Fidesz elismerte: Orbán tárgyalt Sukoróról - NOL.hu
null
http://nol.hu/belfold/a_fidesz_elismerte__orban_targyalt_sukororol_-769031
null
true
[ "vélemény", "Brüsszel", "Friss Róbert", "Népszava", "Európai Unió", "Mark Rutte holland miniszterelnök", "mandiner", "hír" ]
0
null
0
A kormányzat robog a teljhatalomba: már a szellemi élet van soron, a kultúrharc totális. "A többi tagállam akár újra is alakíthatná az Uniót Magyarország és Lengyelország nélkül - vetette fel »nukleáris opcióként« Mark Rutte holland miniszterelnök a hágai képviselőházban, ahol az uniós jogállami kritériumok érvényesítését kérték számon rajta a képviselők. Azt a mechanizmust, amihez az Európai Parlament a költségvetési támogatásokat kötné. Na, itt egy újabb nukleáris opció: évek óta afféle forró krumpli, hogy az EU-nak kezelnie kellene valahogy azt a bódító politikai terméket, amit a lengyel és a magyar hatalom feltálalt, s amit Nyugat-Európa értetlenül nézeget. Mert teljesen idegen az Unió konyhájától, s már szabadulni akarna tőle. A halogatás ára mérhetetlen. Lépésről lépésre éltük át azt a tíz éves folyamatot, amelynek végére nem maradt más, csak a »nukleáris opció«. Némi csörömpölés kísérte ugyan a parlamentarizmus orbáni lebontását, hogy a végére maradjon »az idegen nyugati életforma«, a bevándorláspárti, kereszténység-tagadó Nyugat, a német nagytőke beágyazott érdeke, a magyar ellenzék tehetetlensége, hogy képtelen volt politikai formát adni a társadalmi elégedetlenségnek, sőt hogy parlamenti jelenlétével legitimálta a rendszert. A kormányzat robog a teljhatalomba: már a szellemi élet van soron, a kultúrharc totális, mert a kritikai gondolkodás kiirtása nélkül nem teremthető meg az orbáni történelmi korszak. E harc kenyere a romantikus nacionalizmus, a magyar szupremácia felélesztése. Brüsszel elsődleges érdeke volt, hogy a keleti végeken bármi áron nyugalom legyen, de ez a lefojtott béke a maga kibontakozó nacionalizmusával végképp összeférhetetlen az európaisággal. Ezt a romantikus nacionalizmust 2010 után találta magának a Fidesz, mint amivel autokrata politikájához egybe tudja szervezni a nemzetet. Ez a nacionalizmus addig csak tagadásból állt. A »kommunizmus« tagadásából, aztán eljutott saját múltjáig, a liberalizmusig, hogy a nyílt, demokratikus társadalom helyett kezdje kiépíteni a félelemre alapozott zárt, autokrata világot. Lett ellensége - Európa, Soros György -, ki lett tagadva a nemzetből minden ellenzék."
Mandiner
0
https://mandiner.hu/cikk/20200915_az_europai_forro_krumpli
2014-06-23 12:05:32
Miskolc - Másfél év alatt annyit sikkasztott, amennyiért mások egy életen át dolgoznak.
true
null
1
BOON
null
Miskolc - Másfél év alatt annyit sikkasztott, amennyiért mások egy életen át dolgoznak. Hamarosan célegyenesébe ér, de előreláthatóan csak ősszel, az ítélkezési szünetet követően fejeződik be első fokon a Miskolci Törvényszéken annak a huszonéves fiatalembernek az ügyében, akit azzal vádolt meg az ügyészség, hogy összesen 56 és fél millió forintot utalt át ismerősei számlájára jogtalanul a munkaügyi központ számlájáról. A férfi kormánytisztviselőként dolgozott a munkaügyi központban, és többek között az volt a feladata, hogy az álláskeresőket nyilvántartásba vegye és a nekik járó állami juttatásokat határozattal megállapítsa, valamint hogy gondoskodjon azok kiutalásáról, folyósításáról. A férfi 2010 elejétől 2011 szeptemberéig 127 valós, de ellátásra nem jogosult személy részére állapított meg határozattal álláskeresési ellátást. A munkaügyi központ számítógépes rendszerében hamis adatokat rögzített az illetők munkaviszonyára, illetve álláskeresési időszakára vonatkozóan. A rendszer ezek alapján maga számolta ki, hogy milyen időszakon keresztül, milyen összegű ellátás folyósítható, majd havi rendszerességgel átutalta a vádlott által megadott 15 bankszámlára, melyekre összesen 56,5 millió forint érkezett jogtalanul. Üzelmeit egy belső ellenőrzés tárta fel. A fiatalembert nyolc társa segítette, akik egyrészt létező cégek nevében hamis igazolásokat állítottak ki a jogosultságról, másrészt segítettek az elsőrendű vádlottnak bankszámlákat szerezni, melyre az eltérített vagyon megérkezett. Az egykori kormánytisztviselő fényűzően élt, cserélgette a luxusautókat, mesés utazásokra vitte a barátnőjét. A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény különösen nagy kárt okozó bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügy tárgyalása ma az ügyészi perbeszéddel folytatódik. A védőbeszédek július elején hangzanak el, de várhatóan csak az ítélkezési szünetet követően hirdet ítéletet az ügyben a bíróság. Az ügyész előreláthatóan valamennyi vádlottra börtönbüntetés kiszabását kéri; a férfi cselekményéért akár 12 évet is kaphat. ÉM-SZP Miskolc - A vádlottak meghallgatásával folytatódott a napokban a Miskolci Törvényszék dr. Czibrik Attila tanácsa előtt annak a – korábban a munkaügyi központban kormánytisztviselőként dolgozó – férfinak a büntetőpere, akit azzal vádol a megyei főügyészség, hogy összesen 56 és fél millió forintot szerzett meg jogtalanul. tovább » Miskolc - Milliókat keresett a munkanélkülieken a munkaügyi központ - volt - tisztviselője. tovább » Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Luxusutakra, autókra verte el az elsíbolt pénzt
null
https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2014/06/luxusutakra-autokra-verte-el-az-elsibolt-penzt
2016-09-09 13:24:07
Juhász Péter sajtófigyelésben segített Portikéknak - Az Együtt politikusa állítja, nem fogadott el pénzt Portiktól, de a kapcsolattartójának szívességet tett. A TV2 és a kormánypárti média vette elő a sztorit.
true
null
1
Index
null
Tegnap óta adagolja a kormánypárti média, hogy Portik Tamás egy ellenzéki politikust pénzel. Az ügyet megnyitó Pestisracok.hu még csak utalgatott rá, de nem közölte az eltartott politikus nevét, aztán a Magyar Idők már Juhász Péter nevét is bedobta (de még szintén csak utalgatva), mire ma este a TV2-n Portik egy volt rabtársa, egy elítélt bűnöző azt állította, hogy szerinte igaz lehet, amire utalgatnak mostanság a sajtóban. Juhász az elhangzott vádakra egy Facebookra feltöltött videóban reagált. Ebben hosszan taglalta, hogy soha nem beszélt Portik Tamással, sohasem fogadott el tőle pénzt, és nem is fogadna. A videó utolsó perceiben azonban Juhász elmesélte, hogy egyébként egyszer szívességet tett Portik kapcsolattartójának. Erről a videóban 5:30-tól beszél: Az Együtt V. kerületi képviselője szerint az történt, hogy "a Portik tárgyalása után" találkozott F. Erikával, akiről tudta, hogy Portik kapcsolattartója a börtönben, "talán titkárnője vagy hasonló, nem emlékszem pontosan". Ez a bizonyos Erika elmondta Juhásznak, hogy "Portik viszont kíváncsi a hírekre", de nem rendelkezik sajtófigyeléssel, ezért a nő megkérte őt, hogy "nyomtassa ki számára az internetet" - idézi mindezt Juhász, aki eleget tett a kérésnek. Megkértünk egy kollégámat, aki a sajtófigyeléssel foglalkozik, és összeállítottunk neki egy paksamétát, amiből ő (Portik kapcsolattartója - a szerk.) tud dolgozni, és be tudott számolni a beszélőkön Portik Tamásnak. - mesélte Juhász, aki hozzátette, hogy ennyi volt az ő kapcsolata Portik kapcsolattartójával. Azt mondta, hogy ezt egy levelezéssel is tudja bizonyítani, mert emailezett a kollégájával, akit megkért a sajtófigyelésre. Juhász azt is hozzátette, hogy nem lepődne meg, ha előkerülne egy fénykép, amin egy borítékot "vagy elvesz vagy átad" neki F. Erika, ezt pedig a kormánypárti médiumok majd úgy magyaráznák, hogy ő pénzt fogadott el Portiktól. Juhász állítása szerint egy A4-es lapokat tartalmazó nagy borítékban adta oda a kinyomtatott híreket F. Erikának, és vannak tanúk, akik ezt alá is tudják támasztani, ha szükséges. De ezután is hangsúlyozza, hogy nem fogadott el pénzt Portiktól.
Juhász Péter sajtófigyelésben segített Portikéknak
null
https://index.hu/belfold/2016/09/08/juhasz_sajtofigyeles_portik/
2019-11-04 11:14:00
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a II. kerületi iskolaépület felújítását. 79% Év végéig
true
null
1
atlatszo.hu
null
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a II. kerületi iskolaépület felújítását. A Budapest II. kerületében található Gyermekek Háza a Közép-Budai Tankerületi Központ által fenntartott Klebersberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium keretében működik. Az intézmény fejlesztését 2018 januárjában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a főváros II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője jelentette be. A tárcavezető akkor azt közölte, hogy a Gyermekek Háza egy új épületbe költözik, amely már 10 éve üresen áll, és a kormány 3,6 milliárd forintot biztosít a felújítására. Az EU-s közbeszerzési értesítő legújabb számában pedig most kiderült az is, hogy a munkát 6 ajánlattevő közül az ÉPKAR Zrt. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. párosa kapta meg. A nyertes kivitelezők az eredetileg becsült nettó 2,6 milliárdos árnál 0,8 milliárddal drágábban, nettó 3,4 milliárd forintért végzik el a felújítást. Ez 30 százalékos drágulás. A tankerületi központ által kiírt tender eredményhirdetésről szóló tájékoztatója szerint a II. kerületi, Völgy utcai telken meglévő épületek legfelső szintjén többek között gimnáziumi termek, az első emeleten pedig a felső tagozatosok termei kapnak helyet a tantestületi, vezetői blokkal együtt. A bejárati szinten lesznek az alsósok tantermei, illetve az iskolai könyvtár és a konyha a kiszolgáló egységekkel. Az oktatási intézményben 350 gyerek tanulhat majd. Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. rutinos közbeszerzésnyertesek, több korábbi munkájukról beszámoltunk már. Például az ÉPKAR kapta meg a ZÁÉV-vel közösen a rákosmentei sportcsarnok megépítését közel 8 milliárdért, továbbá a WHB-val és a Laki Zrt.-vel együtt újítja meg az Operaházat bő 20 milliárd forintért. Emellett az Épkarnak van a WHB-val egy közös vállalkozása, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft., amely a magyar pavilont építi a dubaji világkiállításra 10,6 milliárd forintért. Az Opten Kft. adatai alapján az ÉPKAR értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 25,5 milliárd forint lett, adózott eredménye pedig 3,86 milliárd forint volt. A Garage Ingatlanfejlesztő Kft. egyik legnagyobb munkája a Pénzügyminisztérium új épületének kivitelezése a Várban, amelyet a WHB-val együtt végez. Ennek a költségei eddig 20 milliárd forint körül járnak, de még nem látszik a munkálatok vége. Szintén a WHB-val közösen dolgozott a Garage Kft. a Millenáris 10 milliárdos újjáépítésén is. A Garage Kft. az elmúlt évben nettó 3,3 milliárd forintos árbevételre tett szert, míg az adózott eredménye 501 millió forint lett. Címlapkép: a Gyermekek Házának látványterve (forrás: Tervlap.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
A becsült árnál 30 százalékkal drágábban újítják fel a NER-kedvenc építőcégek a Gyermekek Házát
null
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/06/a-becsult-arnal-30-szazalekkal-dragabban-ujitjak-fel-a-ner-kedvenc-epitocegek-a-gyermekek-hazat/
null
A férjére akarta kenni Besze Imréné özvegy Kertész Lajosné 57 évvel ezelőtti megölését. A bizonyítékok azonban azt támasztották alá, hogy a nő volt az, aki egy baltával kivégezte áldozatát. Beszéné próbálta menteni az irháját, és kegyelmet is kért, de mindhiába. Az asszonyt 1969 februárjában kivégezték.
true
[ "" ]
0
Blikk
null
A gyöngyösi Kertész Lajosnénak 1967-ben veszett nyoma A rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy az asszony eltűnése mögött egy gyilkosság áll A holttestet a kertben találták meg, és boncolás megállapította, hogy 9 baltacsapással végeztek az asszonnyal Gyilkosát, Besze Imrénét halálra ítélték A lányához költözött Csehszlovákiába vagy szerencsétlenség érte út közben? Ezt találgatták a gyöngyösi piacon 57 évvel ezelőtt, miután 1967. szeptember 28-án nyoma veszett a használt ruhákat, valamint őstermelőktől vásárolt zöldséget és gyümölcsöt áruló Kertész Lajosnénak. A 71 éves asszonyról a szállásadója, Juhász Béláné sem tudott semmit sem. Az viszont fel tűnt az embereknek, hogy a Kertésznének zálogba adott aranygyűrű újra a tulajdonosa, Besze Imréné ujján fénylik. "Hová tette az öregasszonyt?" - förmedt rá ekkor a szállásadónőre az egyik kofa a korabeli újságokban megjelent beszámolók alapján. A kérdésen megijedve Juhászné bejelentette a gyöngyösi kapitányságon albérlője eltűnését, a rendőrök pedig elrendelték Kertészné körözését. Saját anyja ölette meg Jenőt, kegyetlen vérbosszút eszelt ki A nyomozásba bekapcsolódott a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság is. Azt hamar tisztázták, hogy a 73 éves özvegy Kertész Lajosné üzleti kapcsolatban állt Besze Imrénével, az eltűnés napján pedig Besze Imréné és Kertészné együtt távozott a piacról. Egyértelművé vált az is, hogy Kertész Lajosnénak semmi oka nem volt arra, hogy eltűnjön, ugyanis nagy mennyiségű gyümölcsöt vett pálinkafőzéshez. Ám nemcsak a nőnek veszett nyoma, hanem a pénzének is: 60 ezer forintját ugyanis szeptember 28-án kivette a takarékpénztárból. Ez alapján felmerült, hogy a nő vígan költi a pénzét valahol, és Beszéné szintén azt állította, hogy Kertészné él, és a lánya levelet kapott tőle. "Kertészné megbízott, hogy címezzem meg és küldjem el Malvin lányának a levelet - mondogatta szanaszét a piactéren a kofák körében. A nyomaték kedvéért a tartalmát többször is elmesélte: - Íme, az öregasszony megkért, hogy továbbítsam a sorait, a holmiját vigyem haza, a gyűrűt meg tegyem el, a kukoricáját pedig vigyem el szárítani - mesélte. Érdekessé vált földhordás Besze Imréné sztorija mellett az is felkeltette a rendőrök figyelmét, hogy az asszony szeptember 27-én, 28-án és 29-én a városi nyilvános illemhely építkezéséről dömperszám szállíttatott a kertjébe földet. Azt alaposan elegyengettette a munkásokkal, és azt is megmutatta nekik, hogy hová lapátolják a legtöbb földet. Amikor erről információt kaptak a nyomozók, elkezdték felásni a kertet. Zavart okozott a magyar közellátásban a húsipari cégvezetők trükközése: megszedték magukat, de az életükkel fizettek "A munkálatokat gyakorlott munkásokkal végeztették, akik jól meg tudták különböztetni az eredeti mozdulatlan talajt a hordott földtől. A negyedik árokrendszer mintegy 70-80 centiméteres mélységéből váratlanul zsákanyag bukkant elő. A keresők kezében megremegett a lapát: megtalálták a hiányzó szalmazsákot... Óvatosan körbeásták, s kiemelték. A "csomag" egy zsákba varrt emberi alakra emlékeztetett. A zsákszerű anyag emberi test körvonalát mutatta. Azt megbontva... fekete harisnyába burkolt emberi láb tűnt elő" - számolt be a részletekről a Heves Megyei Népújság 1967. október végén. Meglett az eltűnt asszony A holttesten levő ruha anyaga és színe megegyezett azzal, amelyet Kertész Lajosné az eltűnése napján viselt. Az elhunyt teste nem oszlott fel, ami segítette a személyazonosítást: a rokonok és a barátok is felismerték őt. A boncoláskor megállapították, hogy az áldozat halálát a koponyatetőre és a bal arcélre sújtott kilenc baltacsapás okozta. A szakértői vizsgálat pedig bebizonyította, hogy mindez a bűnjelként lefoglalt gyújtós hasogató fejszétől eredhetett. A holttest megtalálása után Beszénét gyanúsítottként hallgatták ki. A konok tagadástól végül odáig jutott az asszony, hogy beismerte a levél megírását, valamint azt, hogy igen csak fájt a foga a 60 ezer forintra, de a gyilkosság elkövetőjének a férjét állította be. "Kivette a baltát a sparheld mellől... Én közben indultam, hogy teszek a tűzre. Akkor ütött a fejszével Besze Imre. Kertészné feje az asztalra koppant, akkor Besze Imre kilökte alóla az asztalt, mama a földre esett, és ott tovább ütötte a fejszével. A lánya odaszaladt: "Mit csinál, apuka?" Leoltották a villanyt. Besze Imre kiszaladt az udvarra, Éva, a lánya utána. Besze Imre ponyvát hozott, arra fektette a mamát, kezembe adták a ponyva egyik sarkát és segítettem kivinni a fáskamrába" - vázolta saját verzióját a vádlott a bíróságon. Börtöninterjú - A Vadkan presszó kettős gyilkosa, Póczi Lajos: látni sem akarom a nejem! A nőt egyébként "síró automatának" nevezték, mert akkor potyogtatta a könnyeit, amikor akarta, "rendszerint a kihallgatások alkalmával, hogy minél kevesebbet kelljen beszélnie. Amint jajveszékel és zokogást színlel, úgy tűnik, mintha kifejezéstelen szemei üvegből lennének." (Magyar Rendőr, 1968) A bírósági tárgyaláson Beszéné minden kérdésre mellébeszélésbe kezdett, és a bírónak folyamatosan figyelmeztetnie kellett arra, hogy "új meg új fordulatokkal igyekszik meglepni a bíróságot." Az út vége az akasztófa lett Ahová az akkor 52 éves asszony már a börtönből "járt ki", ugyanis Kertészné eltűnésének időszakában Beszénét társadalmi tulajdon elleni sikkasztásért és orgazdaságért 14 hónapi szabadságvesztésre ítélték, s annak letöltését 1967. október 30-án meg kellett kezdenie. A nőt korábban 16-szor ítélték el lopások és csalások miatt, amelyeket Nyíregyháza, Szolnok, Kisújszállás, Kazincbarcika, Makó és Gyöngyös környékén követett el. Beszéné összesen több mint húsz évet ült börtönben. A gyilkosságot az asszony már nem úszta meg ennyivel: első fokon halálra ítélték őt, és ezt a döntést hagyta jóvá a Legfelsőbb Bíróság is 1968 decemberében. Besze Imréné három hónap múlva végezte az akasztófán. Forrás: Arcanum
Besze Imréné fél évszázada gyilkolt
null
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/siro-automata-gyilkos-besze-imrene/ex8n54v
2008-01-14 00:00:00
A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.
true
null
1
Világgazdaság
null
Február végéig eldől, hogy létrejön-e a pártok és kampányaik finanszírozásának új szabályozása - a parlamenti erők ezen időpontig adtak maguknak haladékot a megegyezésre. Az elemek között lenne "hallgatólagos" megállapodás és kölcsönös engedmény is. Legutóbb több politikus is bizakodóan nyilatkozott, hogy van remény a kompromisszumra, mindenesetre tény, hogy a miniszterelnök őszi "patyolatcsomagjából" kikerült ez a törvényjavaslat, s a kormányfőtől eltávolodva igyekszik önálló utat bejárni. A pártfinanszírozás átláthatóbbá tételéről szóló előterjesztés tárgyalását így felfüggesztette a parlament, s ha meglesz az ellenzék támogatása is - erre kétharmados elemek miatt szükség van -, akkor ötpárti módosító indítványokat adnak be a jelenleg szocialista politikusok nevén futó javaslathoz. A most körvonalazódó egyezség szerint pedig a kormánytöbbség elvinné a "balhét", hogy feles többséggel megszavazza a költségvetés ilyen irányú módosítását. Ezzel a döntéssel megemelné a választásokon 1 százalékot szerzett pártok állami támogatását. Ez az elem ugyanis kikerülne a törvényjavaslatból, s továbbra is a büdzsé keretein belül szabályoznák. A mai, összesen hozzávetőleg 2,5 milliárdos éves költségvetési összeget 5-7 milliárd forintra emelnék fel, ám erről még nincs döntés. A most futó javaslat szerint tízszeresére emelnék a kampányban képviselőjelöltenként rendelkezésre álló 386 millió forintot, így a pártok a kampányszámláról maximum 3,86 milliárdot költhetnének. E limit még újabb limitet tartalmazna, mert az állam hozzávetőleg 1,2 milliárd forinttal támogatná a pártokat a kampányköltségeikben, a költhető összeg többi részét azonban már saját erőből, a törvény által szabályozott módon lehetne összegyűjteni. A költségvetési rész finanszírozása két lépcsőben történne; először a listaállításkor, majd a szerzett mandátumok után folyósítanák az összeget, az Állami Számvevőszék felügyelete mellett.
Már körvonalazódik a szabályozás - Világgazdaság
null
https://www.vg.hu/gazdasag/mar-korvonalazodik-a-szabalyozas-203819/
2018-03-19 17:06:22
Pénzt ajánlott az LMP-s jelölt visszalépése érdekében Farkas Gergely, a Jobbik jelöltje a kiskunhalasi egyéni kerületben egy, az Origo birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint.
true
null
1
Origo
null
Pénzt ajánlott az LMP-s jelölt visszalépése érdekében Farkas Gergely, a Jobbik jelöltje a kiskunhalasi egyéni kerületben egy, az Origo birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint. Egy birtokunkba került felvételen a jobbikos Farkas Gergely az LMP-s képviselőjelöltnek, Midi Melániának pénzt ajánl, hogy lépjen vissza a javára. Az eset a kiskunhalasi körzetben történt. Farkas arra hivatkozva kérte a visszalépést, hogy így nagyobb esélye lenne a győzelemre. Az LMP-s jelölt azzal utasította vissza, hogy ez egy meglehetősen erős kijelentés volt. Az ügyben felmerül a bűncselekmény gyanúja. Keressük a Jobbikot és az LMP-t a botrány miatt, ahogy válaszolnak, megírjuk. Itt meghallgatható a hangfelvétel:
A jobbikos Farkas Gergely pénzt ajánl az LMP-jelöltnek a visszalépésért
null
https://www.origo.hu/itthon/2018/03/jobbik-vesztegetesi-botrany-lmp-penz-ajanlasa
2009-02-19 00:00:00
Korrupció gyanújába keveredett egy izraeli szélsőjobboldali - Avigdor Lieberman pártjának döntő szerepe lehet az izraeli kormányalakítási tárgyalásokon.
true
null
1
Index
null
Korrupció gyanújába keveredett Avigdor Lieberman, a szélsőjobboldali Jiszráél Béténu (Izrael az Otthonunk) párt vezetője, a rendőrség a következő hetekben kihallgatja a politikust. Csütörtökön megjelent hírek szerint Liebermant korrupcióval, csalással és pénzmosással gyanúsítják. Állítólag jelentős pénzösszegeket kapott külföldről fiktív vállalatokon és különböző bankszámlákon keresztül választási kampánya finanszírozására. A Jiszráél Béténu a harmadik legerősebb pártként végzett a február elején megtartott parlamenti választásokon, és fontos szerepe lehet az új kormánykoalíció megalakításában.
Korrupció gyanújába keveredett egy izraeli szélsőjobboldali
null
https://index.hu/kulfold/hirek/2009/02/19/korrupcio_gyanujaba_keveredett_egy_izraeli_szelsojobboldali/
null
Vitáinkat felvállaljuk – tette világossá lapunknak a berlini külügy, hogy a magyar tiltakozás ellenére fenntartják az Orbán-kormányt érintő kritikákat. A nagykövetet nem fogják visszahívni.
true
[ "" ]
0
Népszava
null
"Nézeteltéréseinket nyíltan fel tudjuk vállalni" - így fogalmazott a Népszava kérdésére a német külügyminisztérium pénteken, vagyis szokatlan nyíltsággal áll bele a tárca a Berlin és Budapest közötti, mint súlyosabbnak mutatkozó konfliktusba. A német diplomácia eltökéltségét jelzi az is, hogy a tárca lapunknak világossá tette: budapesti nagykövetük - Szijjártó Péter felháborodását kiváltó - szerdai beszédében semmi olyan nem hangzott el, amit korábban ne róttak volna fel a magyar kormánynak. Közben Annalena Baerbock német külügyminiszter párttársa, az EP-képviselő Daniel Freund a Népszavának nyilatkozva sértésnek nevezte, hogy Szijjártó Péter bekérette a német nagykövetet. Mint emlékezetes, nem csak bel-, hanem külpolitikai következményei is lettek a kormányfő politikai igazgatója nagy visszhangot kiváltó kijelentéseinek. Orbán Balázs többek között arról beszélt, hogy az orosz támadás alatt álló Ukrajna elnöke felelőtlenül "belevitte egy háborús védekezésbe az országát." Szerinte ’56 tapasztalatai alapján "mi valószínűleg nem csináltuk volna" ezt, a nagyon értékes magyar életeket "nem lehet csak úgy odadobni mások elé." Vagyis arra utalt, nem védekezne egy esetleges orosz támadás esetén. Kijelentése nyomán a német és a francia nagykövet szóbeli diplomáciai jegyzéket, demarsot fogalmazott meg. Julia Gross német és Jonathan Lacôte francia nagykövet úgy fogalmazott: "Ha Magyarország NATO-tagállamként valóban így áll a közös védelem kérdéséhez, az a katonai szövetség szellemiségével is ellentétes és sértő a többi tagra nézve". Julia Gross német nagykövet szerda este, Budapesten egy beszédében élesen bírálta a kormányt, amiért aztán csütörtökön berendelte őt a tiltakozó Szijjártó Péter. Szijjártó Péter bekérette a német nagykövetet, aki szerinte súlyosan beavatkozott Magyarország szuverenitásábaNagykövetek tiltakoznak Orbán Balázs 1956-os kijelentései miatt Mindezek után kereste meg a Népszava a német külügyminisztériumot. Mint a berlini tárca kifejtette, a magyarországi német nagykövet szerdai beszédében "hangot adott a Németország és Magyarország közötti jól ismert nézetkülönbségeknek", amelyekről a német kormány már többször is közvetlenül beszélt a magyar kormánnyal, például Ukrajna támogatásáról az Oroszország által elindított háborúban. Mint a tárca megjegyezte, ez volt a témája a német nagykövet és a magyar külügyminisztérium csütörtöki megbeszélésének is. Arra a kérdésünkre, hogy a német külügyminisztérium válaszként bekéreti-e a Berlinbe akkreditált magyar külképviselet-vezetőt, azt felelték: nem tervezik ezt. Daniel Freund zöldpárti európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta: Orbán Balázs azt mondta ki, amit a magyar kormány képvisel. "Ezért a főnöke leszidta őt. Ismét azt látjuk, hogy Orbán Viktor politikája és propagandája nem fér össze" - hangoztatta . Daniel Freund sértésnek nevezte, hogy a magyar külügyminiszter bekérette Julia Grosst. "Az Orbán-kormány egyre inkább megkérdőjelezi, hogy ki a fontosabb számára: az európai partnerek vagy Vlagyimir Putyin" - fogalmazott a német EP-képviselő. Két súlyos állítást is tett Orbán Balázs, de csak az egyikért kért bocsánatotOrbán Balázs szerint csak Ukrajnának nem kellene védekeznie az oroszok ellen, 1956 hősei mindent úgy csináltak, ahogyan kellett Nem csak Daniel Freund nyilatkozata mutatja, hogy Orbán Balázs kijelentései keltette politikai vihar már az Európai Parlamentet is elérték. Magyar Péter, a Tisza párt elnöke csütörtöki sajtóértekezletén közölte, hogy a témáról beszélt Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével is. Így az sem zárható ki, hogy Orbán Viktor jövő szerdai, EP-ben mondandó beszédét követően e témában is kérdést intéz hozzá az egyik uniós honatya. A térség országai közül egyébként Lengyelországban volt a legnagyobb a visszhangja Orbán Balázs kijelentésének. Bár nem kommentálták szavait, több lap, például a Wirtualna Polska, a Super Express vagy a Wprost megdöbbentőnek nevezte a politikai igazgató megnyilatkozását. Utóbbi lap azt írta, Orbán Viktor kormánya vonakodik támogatni az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, és többször is szorgalmazta a kereskedelmi kapcsolatok fenntartását Moszkvával, különösen az energiaellátás területén. Magyarország függ az orosz gáztól, ami egyes elemzők szerint magyarázza Budapest barátságosabb hozzáállását a Kremlhez. "Ugyanakkor Magyarországnak NATO-tagként egyensúlyoznia kell, elkerülve a nyílt konfliktust nyugati szövetségeseivel. Orbán Balázs kijelentései azonban még nehezebbé teszik ennek a kényes egyensúlynak a fenntartását, mivel kérdéseket vetnek fel Magyarország lojalitásával kapcsolatban szövetséges partnerei és az Európai Unió iránt" - írta a Wprost. Érdekes módon Olaszországban is sokat foglalkoztak a kijelentéssel. A Huffington Post Italia megjegyezte: Orbán kijelentései és a magyar kormány lépései "kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, Orbán valójában milyen szuverenitást véd".
Szijjártó Péter dühöng, Németország nem enged
null
https://nepszava.hu/3252715_magyarorszag-nemetorszag-diplomacia-feszultseg-demokracia-orban-kormany-biralat
2023. 09. 02. 13:58:00
MVM, Telekom, Mol, BKM - valamenyien csak küldik, csak küldik folyamatosan a számlákat a Sándor-palotába. Alig marad így pénz az igazán fontos dolgokra.
true
[ "" ]
0
null
0
Jelentősen megugrottak a Sándor-palota rezsiszámlái - derül ki a palota idei első féléves szerződéseiből. Főleg az MVM szed be szép pénzeket Novák Katalin államfő hivatalától, de a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó BKM Nonprofit Zrt. is küldi a tartalmas számlákat a Budai Várba. Hatalmas épületről van szó, hiszen 4500 négyzetméteres, és több tucat helyiségből áll. Így nem csoda, hogy a rezsije sem kicsi a klasszicista stílusú palotának. A távhőre éves alapon 120 millió forintos keretszerződést kötöttek a BKM-mel, de ebből az április közepétől június közepéig tartó időszakban csak 2,7 millió forintot költöttek el, így bőven lesz miből fedezni majd a téli hónapok számláit. Az MVM-mel kétéves keretszerződése is van a Sándor-palotának: gázszolgáltatásra 35 millió forint, villamosenergia 45 millió forint megy el. Szintén az április-június időszakban gázra 4,3 millió forintot fizettek ki, míg az áram 9,3 millió forintba került. Tavaly még 31 millió forintot szántak egész évben a villanyszámlára. A Magyar Telekom postázza a telefon- és internetszámlákat a köztársasági elnöknek 11,6 millió forintos limiten belül 2023-ban. A Mol szintén nem ingyen dolgozik: 40 millió forintos keretből lehet tankolni, ebből a második negyedévben már kifizettek az olajtársaságnak 4,1 milliót. Novák Katalint elárasztják a sárga csekkek. Persze valahol parkolni is kell, a Budai Vár pedig ebből a szempontból nem túl ideális, ezért a Várkapitányság Zrt.-től kibéreltek 77 darab parkolóhelyet 42,7 millió forintért 2023-ra a Várgarázs 2-ben, aminek megépítése eleve milliárdokba került a Palota úton. Időarányosan pedig már be is fizették a 10,6 millió forintos parkolódíjat. Novák Katalin nagyon odafigyel a megítélésére. A sajtófigyelést a kormányközeli Nézőpont csoporthoz tartozó Observer Kft. végzi el számára idén 12 millió forintért. Tavaly 10 millió forintért vásárolt a Sándor-palota közvélemény-kutatást a Fidesz-közeli Kutató Piac- és Véleménykutató Kft.-től, idén viszont tíz alkalmas kutatást rendeltek meg az ellenzékiséggel nem vádolható Nézőpont Intézettől 14,8 millió forintért. Idén májusban már meg is lett az eredmény: az emberek többsége szerint Novák Katalin egy év alatt Magyarország első számú nagykövetévé lépett elő. Kapcsolódó cikk Novák Katalin belakta a Sándor-palotát: a világ legjobb zongorája és felturbózott autóflotta Már látszik az első női köztársasági elnök keze nyoma a Sándor-palotán: új bútorok, autók, informatikai eszközök és versenyzongora teszik könnyebbé a munkát. Az idei és a 2024-es költségvetési megszorítások a Sándor-palotát is érintik, de 2022-ben még lazább volt a büdzsé. Lapunk írta meg, hogy decemberben a Cseke Hangszerjavító és Kereskedelmi Bt.-től 66,4 millió forintért beszereztek egy Steinway&Sons versenyzongorát az állami protokollfeladatok ellátására. Az új elnöki ciklushoz új irodai bútorok is kellettek a szerződések szerint. Konkrétan a Nowy Styl Hungary Zrt.-vel kötöttek egy 67,7 millió forintos megállapodást. Ez szintén Novák Katalin ízlését dicsérheti, hiszen 2022-ben az Év irodája szakmai díjat a Nowy Styl kapta. Európa egyik legnagyobb iroda- és közösségibútor-gyártójáról van szó. Az autóflottát is frissítették a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft.-vel kötött összesen közel 280 millió forintos beszerzésekkel.
Nem kímélik a közműcégek a Sándor-palotát, elárasztják a rezsiszámlák Novák Katalin hivatalát
0
https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-kimelik-a-kozmucegek-a-sandor-palotat-elarasztjak-a-rezsiszamlak-novak-katalin-hivatalat.html
2019-11-14 00:00:00
Három órán keresztül élőben kérdezik az új magyar biztosjelöltet. Ma dől el ugyanis, hogy Várhelyi Olivér alkalmas-e bővítési biztosnak.
true
[ "meghallgatás", "európai unió", "európai bizottság", "várhelyi olivér" ]
0
null
0
Tegnap részletesen is megírtuk, hogy nagy nap lesz a mai Várhelyi Olivér, Magyarország új uniós biztosjelöltje számára, ugyanis egyszerre két szakbizottság fogja órákon keresztül kérdezgetni, hogy kiderüljön, alkalmas-e az Európai Bizottság tagjának. A meghallgatás hátterét itt olvashatja el, egyébként reggel nyolckor kezdődött Brüsszelben, várhatóan délelőtt tizenegyig tart, és az EU belső televíziója élőben közvetíti. Orbánozás közben dőlhet be az új Európai Bizottság Az igazi probléma nem Várhelyi Olivér, hanem a francia biztos elfogadása lesz. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy ez megtörténik. Persze azért Várhelyit is órákig kínozhatják majd kérdésekkel. Várhelyi a nyitó beszédében azzal indított, hogy ő a kommunista Magyarországon nőtt fel, ami alapvetően meghatározta a világnézetét, és ahhoz a fiatal generációhoz tartozik, aki segített valósággá tenni az európai csatlakozást. Szerinte megtanulta, hogy lehet, hogy a tagállamok és az EU érdekei néha ellentmondanak egymásnak, de a végső cél egy erős Európa, az ő elve pedig a szintézis. Szerinte Magyarország stratégiai ponton fekszik, és az EU jövőjét alapvetően határozza meg a szomszédainak fejlődése. Elmondta, hogy ha mi nem vesszük ki a részünket a szomszédaink fejlődéséből, akkor mások jelentkeznek majd erre a feladatra. Várhelyi erős indítással kezdett, mert közölte, hogy Törökország például látványosan elmozdult az európai értékektől. Ez is része lehet annak, hogy az új biztosnak meg kell mutatnia a parlament előtt, hogy független a magyar kormány döntéseitől. Elmondta, hogy azért fog dolgozni, hogy megnyissa a tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, és emiatt együtt működik majd a civil szervezetekkel is. Ez pont két olyan terület egyébként, ahol esély látszott a bővítésre, de nem sokkal Várhelyi jelölése előtt elvetette azt az Európai Tanács. Ez az egyik oka annak, hogy a bővítési portfólió kevés sikert ígér a következő öt évre. Törökországgal szemben Várhelyi óvatosan egyensúlyozott. Elmondta, hogy fontos a török csatlakozás, már csak a négymillió ott élő menekült miatt is, de aggasztó, hogy Törökországban a jogállam elkezdett leépülni. Szerinte együtt kell működni az Európai Tanáccsal abban, hogyan lehetne jobban együttműködni Törökországgal, hogy megforduljon a folyamat és a törökök újra közeledjenek Európa felé. Várhelyi a beszédét angolul kezdte, de néhány perc után franciául folytatta, majd visszaváltott angolra. Az AFET bizottságnak, amelyben Várhelyit meghallgatják, csak két magyar tagja van: a fideszes Gál Kinga és a a jobbikos Gyöngyösi Márton. Ők azok a magyarok tehát, akik élőben is kérdezhetnek Várhelyitől. A biztoselöltnek előre is lehetett kérdéseket feltenni, ezekre kedden nyújtott be írásbeli választ. Orbán látványos megtagadása nem szerepelt bennük, de valamennyi elhatárolódás igen, hiszen leírta, hogy mindenben az EU érdekeinek megfelelően fog cselekedni. Magyarország EU-ba akkreditált nagykövete azért is volt tökéletes választás Orbán részéről, mert Várhelyi nem csak látványosan felkészült a bővítéssel kapcsolatban, de tökéletesen is beszéli azt a néha karikatúraszerű, hívószavakkal megtűzdelt nyelvet, amelyet az EP-ben szeretnek használni. Ahogy az várható is volt, az Európai Néppárt kizárólag szakmai kérdéseket tesz fel Várhelyinek, az összes többi párt pedig azzal támadja Várhelyit, hogy milyen kapcsolata van Orbán Viktorral és a magyar kormánnyal, és hogy milyen a magyar politika. Az első kérdés a Néppárttól arról szólt, hogyan lehet elérni, hogy a Balkán közelebb kerüljön Európához, a második kérdés viszont, ami a szocialistáktól jött, arról szólt, hogyan tudja Várhelyi betartatni a jogállamot a csatlakozni kívánó államokkal, ha Magyarország sem tartja be ezeket. Várhelyi erre elmondta, hogy az EU elvárásait fogja figyelembe venni, a jogállami elvárások pedig konkrétak, amelyeken nem kíván változtatni. Sőt, több esetben azt is gondolja, hogy szigorúbban kellene őket kezelni. Ezzel kapcsolatban volt Várhelyinek egy érdekes mondata is, amikor arra kérdeztek rá, hogyan tervezi rávenni a csatlakozni kívánó államokat arra, hogy betartsák a jogállami elvárásokat. Várhelyi szerint minden eszközt be kell vetni, adott esetben akár a támogatások felfüggesztését is. Miután a liberálisok képviselője kihagyta a lehetőséget, a negyedik, Zöldek által feltett kérdésig kellett várni arra, hogy valaki rákérdezzen arra, amit Orbán Viktor a Türk Tanács ülésén mondott. Itt a miniszterelnök gyakorlatilag nemzeti tulajdonként kezelte a bővítési biztos szerepét, és felajánlotta azt Kazahsztánnak és Törökországnak segítségként. Várhelyi nagyon röviden válaszolt, annyit mondott, hogy biztosként csak az EU vonalát fogja követni, majd a keresztkérdésre is csak annyit válaszolt, hogy nem fogja hagyni, hogy biztosként tagországok befolyásolják. Ez volt egyébként az első olyan pont, ahol Várhelyi kissé irritáltnak tűnt. Ebből viszont kiderült az is, hogy mennyire kíván elzárkózni és szembefordulni a magyar kormánnyal: nem igazán. Navracsics Tibor ennél jóval nagyobb fordulatot hajtott végre a meghallgatásán. Az elején összesen két kérdést kapott Várhelyi azzal kapcsolatban, hogy miként kívánja betarttatni a jogállami normákat más, jelentkezni kívánó országokban, miközben Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárás folyik. Egyiket a Zöldektől, a másikat a szélsőbalos pártcsaládtól. Ezekre Várhelyi szinte ugyanazt a mondatot ismételte: Biztosként csak az európai irányvonal befolyásolja majd a döntéseit. A szocialista pártcsoport második kérdése is arra utalt, hogy kivel lesz lojális Várelyi biztosként. Erre nagyjából ismét elhangzott a fent említett mondat. A meghallgatás egyébként a korábban vártaknak megfelelően nem túl izgalmas, leginkább azok élvezhetik, akik az uniós bővítés témaköréért rajonganak. Azzal viszont látványosan elégedetlenek a képviselők, ahogy Várhelyi az Orbántól való függetlenségét. A biztosjelölt látványosan azt a taktikát választotta, hogy nem megy nyíltan szembe a magyar kormány véleményével, hanem minden esetben a korábbi munkájára utal, mint a függetlenség zálogára. Ez, úgy tűnik, nem elég, a Zöldek egyik képviselője már a meghallgatás közben arról tweetelt, hogy hiába mondja Várhelyi, hogy független, ha annyira mégsem független, hogy a meghallgatásán elmondja a véleményét. Designated commissioner Enlargement Neighborhood @OliverVarhelyi consistently refuses to distance himself from problematic positions of #Orban. The mantra: "I will remain independent“. Obviously not independent enough to give a straight opinion TODAY when it matters. — Sergey Lagodinsky (@SLagodinsky) November 14, 2019 Amire egyébként Várhelyi tényleg nem hajlandó, annyira nem, hogy amikor a szocialisták egyik képviselője felolvasott neki egy Orbán Viktor-idézetet, amelyben a miniszterelnök a menekülteket a terroristákhoz hasonlítja, Várhelyi ignorálta a kérdést és arról beszélt, hogy az ő biztosi csomagja csak a migráció külső érintettségével fog foglalkozni. Az első magyar kérdést Gyöngyösi Márton tette fel, aki szintén a hetes cikkelyről kezdett el beszélni, majd közölte, hogy Magyarországon Várhelyit úgy ismerik, mint a Fidesz katonáját, nem közszolgát, még ha felkészültnek is tartják. Gyöngyösi újabb garanciát kért Várhelyi függetlenségére. Várhelyi azt mondta, hogy nem tagja pártnak, így nehéz lenne őt pártdelegáltként definiálni. Gyöngyösi másik kérdése az volt, hogy mi a helyzet azzal, hogy egy Nikola Gruevszkit egy tagjelölt országból három másik tagjelölt országon át menekítették át Magyarországra, ahol menedékjogot kapott. Erre Várhelyi elmondta, hogy ebben a konkrét ügyben a tagállamok döntenek, és úgy gondolja, hogy ezek az irányadóak, ezért többet nem hajlandó mondani. Várhelyi látványosan nem akar belemenni semmilyen vitába, ami nem a bővítésről szól. Gyöngyösi visszakérdezett, amelyben azt mondta, Orbán Viktor kézivezérelt bábként tekint Várhelyire, és garanciákat kért. Várhelyi, nem meglepő módon, azt mondta, hogy az Európai Bizottság tagjai nem fogadhatnak el más szervtől utasítást, ő sem fog elfogadni. Gál Kinga, a másik magyar képviselő annyira kemény kérdést tett fel Várhelyinek, hogy a terem kinevette, az ülésvezető pedig viccelődött vele. A kérdés ez volt: Várhelyi úr, ön csapatjátékos? A válasz természetesen az volt, hogy igen. Egyébként nagyon úgy néz ki, hogy megszavazzák Várhelyit. Minden a szocialistákon múlik, akik ugyan a kiszivárgott hírek szerint nem elégedettek azzal, amennyire Várhelyi eltávolította magát Orbántól, de elismerik, hogy felkészült és jó teljesítményt nyújt. A politiconak azt mondta egy képviselő, hogy Várhelyi nem könnyíti meg a dolgunkat abban, hogy leszavazhassuk. Várhelyi függetlenségét remekül írja le, hogy amikor rákérdeztek, hogy Magyarország ellen is fellépne-e, ha szükséges, azt mondta, hogy Ha szükséges, kénytelen leszek. Minden országgal szemben fellépek, amelyik nem az EU irányvonalát viszi. Egyébként ebben a válaszban sem mondta ki a “Magyarország ellen" szavakat. Kati Piri magyar származású holland képviselő magyarul kérdezte Várhelyit Magyarország teljesítményéről a jogállamisággal kapcsolatban. Várhelyi természetesen nem gondolja, hoy ez az ő feladata lenne, szerinte legalább két másik biztos lesz erre az új bizottságban. A kérdések végül fél 11 körül értek véget, Várhelyi a záróbeszédében megköszönte a nyitott és őszinte vitát. A meghallgatás véget ért, döntés valamivel később lesz. Kiemelt kép: Enzo Zucchi/Európai Tanács/MTI
Várhelyi: Nem vagyok tagja pártnak, nehéz lenne pártdelegáltnak nevezni
0
https://24.hu/kulfold/2019/11/14/varhelyi-oliver
null
Szabadságvesztést indítványoz az ügyészség a nyolcéves kisfiút idén nyáron a Szolnoki Kalandparkban felrúgó karateedzővel szemben – tájékoztatott a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség kedden közleményben.
true
[ "" ]
0
Hir6
null
A Szolnoki Járási Ügyészség védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vádat a férfival szemben - írták. A közlemény szerint a vádlott a gyermektábor vezetőjeként négy gyermekfelügyelővel együtt július 11-én a Szolnoki Kalandparkban 38 gyermeket táboroztatott. A sértett kisfiú egy gyermektársával összeveszett, majd a földre ülve sírt. A férfi felszólította, hogy hagyja abba a sírást. Miután a gyermek ennek nem tett eleget, a hóna alá nyúlva felállította és a közelben lévő futópálya közepére kísérte, azért, hogy megfenyítse. A küzdősportban jártas vádlott kézzel megfogta a gyermek vállát, a föld felé tolta és a fiú lábait hátulról, nagy erővel kirúgta. A fiú az egyensúlyát elveszítve a levegőben megpördült és előbb bal kezét, majd a fejét a futópályába ütötte, ahonnan kissé visszapattant, végül a bal oldalára esett - olvasható a közleményben. Ezután a gyermek sírva, a futópályán fekve maradt, míg a vádlott tőle ellépett és azt a kijelentést tette: "hisztizzél, hisztizzél, ahogy a kislányok szoktak", majd kézzel a futópályáról álló helyzetbe rántotta. Az edző egy vizespalackkal a síró gyermekhez lépett és a vizet több alkalommal a kisfiú arcába locsolta, miközben azt mondta: "Mi van, kislány vagy? Sírjál!" Ezután a fiú fejét hátrahajtva arra is vizet öntött - írták a közleményben, megjegyezve: mindezt a táborban részt vevő gyermekek is látták. A vádlott a cselekményével veszélyeztette a kiskorú érzelmi fejlődését. Továbbá az ő és a gyermek testi adottságai közötti különbségekre, valamint a bántalmazás módjára figyelemmel fennállt a maradandó fogyatékosságot okozó sérülés reális lehetősége is - közölték. Az ügyészség a vádiratában a férfival szemben - arra az esetre, ha a bűncselekmények elkövetését beismeri - 2 év 6 hónap börtönbüntetés kiszabására, 3 év közügyek gyakorlásától eltiltásra tett indítványt. Továbbá arra, hogy a bíróság a férfit véglegesen tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amely során 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll - írták. Az ügyben a Szolnoki Járásbíróság fog dönteni - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség.
Szabadságvesztést indítványoznak a kisfiút felrúgó edzővel szemben
null
https://hir6.hu/cikk/176175/szabadsagvesztest_inditvanyoznak_a_kisfiut_felrugo_edzovel_szemben
2021-05-20 10:51:41
Megtudtuk, mennyit költenek honatyáink a parlamenti benzinkártya terhére.
true
null
1
Blikk
null
Tövig nyomták a gázt képviselőink az elmúlt másfél évben: 2020-ban összesen 153 millió, idén április végéig 46 millió forintot költöttek a közpénzből feltöltött benzinkártyáikról. A Blikk által az országgyűléstől kikért listából kiderült, 199 képviselőből 125 használja rendszeresen tankoláshoz a kártyáját. Az adatok szerint Hörcsik Richárd fideszes képviselő az abszolút rekorder, igaz, ő az egyik legtávolabbi lakhellyel rendelkező politikus, a Budapesttől 250 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyen él. Hörcsik összesen 3,6 millió forintnyi benzint töltött bele autójába. 2020 júniusában például csaknem 289 ezer forintért tankolt, átlagosan havonta 225 ezerért csorgatta a naftát a kocsiba. A KSH szerint a nettó átlagkereset havi 275 ezer forint volt idén februárban, a magyarok pedig havonta 13 200 forintot költenek közlekedésre átlagosan. A Hörcsik Richárd által elköltött összegből egyébként mintegy 119 ezer kilométert is elvezethetett a képviselő, ami nagyjából a föld egyenlítői kerületének háromszorosa. Hörcsik Richárd benzinfogyasztását firtató kérdéseinkre a Fidesz-frakció sajtóosztálya csak ennyit válaszolt: „Minden képviselő a törvényben meghatározott értékig jogosult üzemanyagkártyára, a frakció pedig aktív és lelkiismeretes képviselői munkát vár el.” Az ugyancsak fideszes Bíró Márk csaknem egy évtizede nem szólal fel a parlamentben, az utakon viszont annál aktívabb: mintegy kétmillió forintért tankolt. A képviselő listáról került be a parlamentbe, vagyis nem kell járnia választókerületét. Választ azonban nem kaptunk a Fidesz-frakciótól, hogy merre autózik ennyit a politikus. A független Hadházy Ákos szintén csaknem kétmillió forintot költött benzinre. Ez nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy az utóbbi időben nem jár be a parlament üléseire. – Valóban nem járok be a parlamentbe, legfeljebb szavazáskor, helyette inkább az országot járom. Tisztában vagyok vele, mennyi a benzinköltségem. Amikor nincs járvány, akkor általában a Szekszárd távolságára kiszámolt keretemet túl is lépem, ilyenkor saját pénzből tankolok a hivatalos utakra is. A járvány hónapjaiban viszont előfordult, hogy maradt pénz hónap végén a kártyámon – mondta a Blikknek Hadházy. Voltak viszont képviselők, akik nem igényeltek ebben az időszakban benzinkártyát (53 fő), sőt, visszaadták azt (16 fő). Utóbbiakra példa Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki szóvivőjén keresztül lapunkkal közölte: 2021 első negyedévében 42 758 forintot költött benzinre abból a keretből, amit számára a DK frakcióvezetőként biztosít. „Fontos hangsúlyozni, hogy ez a pénz a frakciókeretből ment, tehát nem a parlamenti keretet terheltük ezzel” – tették hozzá. Nem kaphat mindenki Üzemanyagkártyát az a képviselő kaphat, aki nem kap szolgálati autót állami tisztségéért. Meg kell jelölnie azt az autót, amit ő és családtagja használni fog. A kártya keretét sávos rendszerben számítják ki, lakhely szerint: egy budapesti képviselő például havi 2500 kilométerre elegendő üzemanyag értékét kapja meg, míg egy, a fővárostól több mint 300 kilométerre élő honatya esetében ez már 6500 kilométer.
Itt vannak a pontos adatok: arcpirító, mennyiért tankolnak a magyar képviselők - Akad, aki 3,6 milliót is beletöltött a kocsijába
null
https://www.blikk.hu/aktualis/politika/tankolas-politikusok-magyar-parlament-benzinpenz/yljxrfd
2015-06-03 00:00:00
"Az első lépés lehet ez afelé, hogy a Siófokra érkező bulituristák megtanulják: mindent azért itt sem lehet" – mondta a város polgármestere.
true
[ "balaton", "alkoholfogyasztás", "siófok", "közterület" ]
0
null
0
"Az első lépés lehet ez afelé, hogy a Siófokra érkező bulituristák megtanulják: mindent azért itt sem lehet" - mondta a város polgármestere. A Balaton-parti város képviselő-testülete úgy döntött, betiltják a közterületen való alkoholfogyasztást, erről a megyei online lap, a sonline ír. A szabályozás hatálya a nyári éjszakákon legfrekventáltabb területre, a szórakozó negyedre vonatkozik a lap szerint. Kónyáné Zsarnovszky Judit, a Balaton-parti város jegyzője úgy fogalmazott, visszatérő panasz, hogy a fiatalok nem a vendéglátóhelyeken fogyasztják el az alkoholt, hanem megvásárolják az üzletekben, majd "üveggel a hónuk alatt vonulnak, később eldobálják, széttörik". Hozzátette: a döntés után már az is ráutaló magatartásnak számít, ha valakinél nem lezárt üveget látnak; a rendőrség és a városőrség is eljárhat vele szemben. Lengyel Róbert polgármester szerint ez a rendelet a buliturizmus kordában tartására is alkalmas lehet, kérni fogja a rendőrséget, hogy figyeljenek. "Az első lépés lehet ez afelé, hogy a Siófokra érkező bulituristák megtanulják: mindent azért itt sem lehet" - fogalmazott a polgármester.
Kiűzik az alkoholt a közterületekről Siófokon
0
https://24.hu/light/2015/06/03/kiuzik-az-alkoholt-a-kozteruletekrol-siofokon
2019-06-12 00:00:00
Négy embert keresnek még a dunai hajóbaleset dél-koreai utasai közül - ezt a keresési munkát mutatta be videóin a rendőrség.
false
[ "keresés", "áldozat", "hajóbaleset", "rendőrség" ]
0
null
0
A Hableány sétahajó május 29-én este süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni, hét holttestet még aznap éjjel megtalálták. Azóta több holttest is előkerült, négy embert viszont továbbra is keresnek. A hajót kedden emelték ki a Dunából. Keresés a Duna délli szakaszán: Keresési munka Budapesten: Nyitókép: YouTube/police.hu
Hajóbaleset: újabb videókat tett közzé a rendőrség
0
https://infostart.hu/belfold/2019/06/12/hajobaleset-ujabb-videokat-tett-kozze-a-rendorseg
2015-12-15 14:58:00
Rejtélyes vevők vették meg az ország legszebb neoreneszánsz kastélyát. Csak 200 milliót fizettek az épületért, amit már 1991-ben is 125 millióért privatizáltak.
true
null
1
444
null
Legközelebb a Loire mentén állnak olyan paloták, amilyen a Schossberger zsidó bárói család 1883-ban átadott turai kastélya. A fényűző épületet egyes források alapján Ybl Miklós, a kor leghíresebb magyar építésze tervezte, más feljegyzések szerint viszont a kastély Ybl egyik munkatársa, Bukovics Gyula műve. Akárhogy is van, az épület összeforrt a magyar történelemmel. Itt nevelkedett a kémiai Nobel-díjas Hevesy György, volt itt náci, majd szovjet frontparancsnokság, katonai kórház és iskola is. 1973 után állami tulajdonban pusztult, aztán 1991-ben privatizálták, és azóta (kis kitérőkkel) főleg offshore-tulajdonosok kezében pusztult tovább. A Pest megye keleti részén lévő Turán nincs is igazán más látnivaló, minden helyi nagyon kötődik a kastélyhoz. Pont ezért bolydult fel a város, mikor a Turai Hírlap novemberi számában megjelent egy beszámoló az önkormányzat október 6-i rendkívüli üléséről. A turaiak innen tudták meg, hogy egy titokzatos cég 200 millió forintért meg akarja venni az épületet, és az ahhoz tartozó 10 hektáros parkot. Újonc vásárlók, kedvező feltételekkel A céget TRA Real Estates Kft-nek hívják, idén szeptember 14-én alakult, ügyvezetője pedig a 31 éves Dr. Tóth Judit. A TRA Kft. tulajdonosa a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt., és ennek is Dr. Tóth Judit a vezérigazgatója. A BDPST-nek két tulajdonosa van: Dr. Tóth Judit és Dr. Szabó Loránd Aurél. Szabó Loránd Aurélnak a BDPST-n kívül van érdekeltsége egy debreceni bútorkereskedő kft-ben is, Tóth Juditnak viszont nincs semmilyen más cége. Kérdeztük is, hogy mik a tervei a turai kastéllyal, és hogy miért épp most érezte úgy, hogy kipróbálja magát a kastélyüzemeltetésben, de eddig nem válaszolt a levelünkre. A Schossberger-kastély a ciprusi hátterű Turai Kastély Kft. tulajdona volt. A vevőknek csak azért kellett megkeresniük az önkormányzatot, mert az épület jelentős műemlék, így pedig amikor gazdát cserél, az államnak és az önkormányzatnak elővásárlási joga van rá. Az önkormányzatnak erről az elővásárlási jogról kellett lemondania, és ezt meg is tették, a dolog egyetlen jelentősége az, hogy a nyilvánosság csak az önkormányzat közleményéből értesült arról, hogy eladják a kastélyt. Tudomásunk szerint a befektetőket meg is lepte, hogy kiszivárgott az információ, hiszen nem készültek arra, hogy az önkormányzat határozatot fogad el, és be is számol erről a helyi újságban. Az ügyről szóló önkormányzati előterjesztésből kiderül az is, hogy a turai képviselőtestületet a Dr. Hamar Ügyvédi Iroda kereste meg. Az iroda egy meg nem nevezett befektetői kör nevében járt el, és írásos megerősítést akartak arról, hogy a turai önkormányzatnak nincsen elővásárlási joga a kastélyra. A kérelmükben azt írták, hogy az ő jogértelmezésük szerint az önkormányzatnak nincs elővásárlási joga, de azért kérnének erről egy írásos elismerést is. A turai képviselők viszont úgy értelmezték a kulturális örökségvédelmi törvényt, hogy az önkormányzatnak igenis van elővásárlási joga a kastélyra, ezért a képviselő-testület határozatot fogadott el arról, hogy nem kívánnak élni ezzel a joggal. Szendrei Ferenc, Tura független polgármestere a 444 kérdéseire azt mondta, hogy az önkormányzatban amúgy fel sem merült, hogy megvennék a kastélyt, hiszen ehhez túl szűkös a kisváros költségvetése. Az önkormányzat dokumentumai szerint a vevő ugyan a TRA Kft., de a Dr. Hamar Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 7-én kereste meg először a turai vezetőket, ekkor pedig még egészen biztosan nem képviselhették a TRA Kft-t, hiszen az a cégadatbázis szerint az a cég csak egy héttel később alakult meg. Dr. Tóth Judit és Dr. Szabó Loránd Aurél sem tűnnek nehézsúlyú ingatlanosoknak, ráadásul a cégadatbázis szerint a hozzájuk köthető cégek egyikében sem áll rögtön rendelkezésre 200 millió forint, amennyi a kastély vételára. Viszont ahhoz képest, hogy a hivatalos vevők újoncok az ágazatban, a 200 millió forintos ár nem tűnik soknak, főleg úgy, hogy ebből csak 120 millió ment az eladónak, 80 millió a Széchenyi Bank, kastélyra bejegyzett jelzálogjogát váltotta ki. Mikor a kastélyt 1991-ben privatizálták, 125 millió forintot fizetett érte egy indiai cég. Igaz, hogy azóta tovább romlott az épület állapota, de a 24 évvel ezelőtti 125 millió inflációval kiigazítva 2015-ben már 1,1 milliárd forintnál is több pénznek felel meg. De ami a legérdekesebb, hogy az eladó és a vevő csak 500 ezer forintnyi biztosítékban állapodtak meg, ami egy ilyen nagy és ilyen rizikós üzletnél kifejezetten kevés. A megállapodás szerint ennyit kellett volna fizetnie az eladónak, ha időközben úgy döntött volna, hogy mégsem akarja eladni a kastélyt. Ez mind arról árulkodik, hogy vagy erős bizalmi viszony van az eladó és a vevő között, vagy igenis nagyon komolyan vehető szereplő a vevő. Tiborcz cimborája Utóbbi azonban sokkal inkább elmondható Dr. Hamar Endréről, mint Tóth Juditról. Hamar Endre, akinek az ügyvédi irodája képviselte a vevőket az önkormányzatnál, változatos és kiterjedt céghálóval rendelkezik. Ő a tulajdonosa például a Sistrade Kft-nek, amiről korábban azért cikkeztek több helyen, mert ez a cég készített elő több olyan közbeszerzést, amit aztán az akkor még Tiborcz Istvánhoz köthető Elios nyert meg. Hamar ezen kívül 2014-ig résztulajdonosa volt az Eliosnak, 2011 és 2013 között pedig a Hamar & Tiborcz Tanácsadó Kft-ben is üzlettársa volt Tiborcz Istvánnak. Hamar és a miniszterelnök veje 2014-ben egymást váltották a Green Investments & Solutions Kft. vezetésében is. Hamar Endre két cége, a Sistrade és a PBE külön is nyert közpénzt: az Átlátszó cikke szerint az 1400 lakosú Hajdú-Bihar megyei Újszentmargitán építhettek és fejleszthettek napelemparkot kétszer 213,9 millió forintért. Hamar már nem ügyvezetője egy cégnek sem, hiszen aktív az ügyvédi praxisa, így csak tulajdonos lehet vállalkozásokban. Ügyvédi irodája viszont ugyanabba a Szilágyi Dezső tér 1. szám alatt álló házba van bejelentve, ahol jelenleg az Elios Zrt. székhelye van, és ugyanez a ház a BP Retail Ingatlanfejlesztő Kft. székhelye is, aminek Tiborcz István a tulajdonosa. Dr. Hamar Endrének ráadásul igencsak nehéz lehet a régi barátain kívül új ügyfeleteket találnia az ügyvédi irodája számára, hiszen nemhogy az iroda weboldala nem működik, de még a székhelyként bejegyzett Szilágyi Dezső téri ház bejáratánál sincs kiírva Hamar neve. Hamar Endre mellett Tóth Judit is kapcsolódik Tiborczhoz, legalább annyiban, hogy ismerősök a Facebookon. Senki nem tud semmit Az adásvétel mindettől függetlenül nyugodtan, csendben lezajlott. A földhivatali nyilvántartás szerint november elején rendben kiváltották a Széchenyi Bank 80 milliós jelzálogjogát, december 2-án pedig bejegyezték a TRA Real Estates tulajdonjogát a Schossberger-kastélyra. A tulajdonosokat ettől még nem ismerték meg jobban Turán, a polgármester azt mondta, ő sosem találkozott az új tulajjal, azt sem tudja, hogy néz ki. Csak annyit remél, hogy talán végre valaki olyan kezébe került az épület, aki rendesen fel tudja és fel is akarja újítani. (A cikkben szereplőkről megkérdeztük Tiborcz Istvánt és Hamar Endrét is, de eddig ők sem reagáltak.) Aki mozgóképen is szeretné megnézni a turai kastélyt, nézze meg a tavalyi videónkat:
Aprópénzért kelt el a turai mesekastély, Tiborcz volt üzlettársa képviselte a vevőket
null
https://444.hu/2015/12/15/apropenzert-kelt-el-a-turai-mesekastely-tiborcz-volt-uzlettarsa-kepviselte-a-vevoket
2018-03-14 22:33:00
Ezzel egy olyan párt juthat többmilliónyi kampánytámogatáshoz, amelyik már négy éve sem tudott elszámolni a pénzzel.
true
null
1
Magyar Narancs
null
Nyilvántartásba vette az Összefogás Párt országos pártlistáját az április 8-ai országgyűlési választásra a Kúria szerdán, ez azt jelenti, hogy 23-ra emelkedett az országos pártlisták száma, írja az MTI. Az országgyűlési választáson az a párt állíthat országos pártlistát, amely a fővárosban és 9 megyében, legalább 27 egyéni választókerületben állít jelöltet. Az Összefogás Párt ugyan ezt megtette, és a törvényi határidőn belül be is jelentette listáját, az NVB mégis visszautasította a nyilvántartásba vételt, mert „a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelvvel ellentétesnek tartotta olyan pártlista nyilvántartásba vételét, ahol a nyilvántartásba vételt megalapozó jelöltek ajánlásgyűjtésének szabályszerűsége több esetben megkérdőjelezhető, és a jelölőszervezet képviseletére jogosulttal szemben jelenleg is büntetőeljárás van folyamatban”. Hogy mit is akar ez jelenteni? Azt, hogy a Szepessy Zsolt vezette Összefogás Párt („A gondolkodó emberek pártja”) már 2014-ben is indult a választáson, és az akkori kampánytámogatásokkal még mindig nem tudott elszámolni, Szepessy Zsoltot pedig „befolyással üzérkedés bűntette miatt” ítélte négy év börtönbüntetésre a Nyíregyházi Járásbíróság, igaz, egyelőre nem jogerősen. Az ítélet szerint Szepessy hatszáz ukrán állampolgárnak ígért segítséget a magyar állampolgárság megszerzésében, amiből aztán semmi sem lett. Közben Szepessy mentelmi jogát is felfüggesztették, mert szintén a Nyíregyházi Járásbíróságon „számvitel rendjének megsértése miatt” folyik ellene büntetőeljárás, a kampánytámogatással való elszámolás szabálytalanságai miatt. A hvg.hu információi szerint az Összefogás Párt körül kiterjedt kamupárthálózat épült ki a Családok Pártjával és a Medete Párttal. Szepessy Zsolt és az uborka Az NVB „formai hibákra, a pártelnök rovott múltjára és a párt csalásgyanús jelölt állításaira hivatkozva” nem vette nyilvántartásba a párt országos listáját. Az NVB határozata ellen azonban a párt a Kúriához fordult, amely végül szerdán nyilvántartásba vette a párt listáját 85 jelölttel. A bíróság végzése jogerős. A héten megjelent Magyar Narancsban hosszú cikket olvashatnak az idei választáson induló kamupártokról. Mi is szerettünk volna beszélni Szepessy Zsolttal, ám hiába hívtuk többször is, egy férfi mindig más indokra hivatkozva csapta ránk a telefont. Itt egy kamupárt, amelyik bevezetné a kötelező katonai kiképzést és leváltaná az ellenzéket Az országos listájuk gond nélkül összejött. De szerintük szó sincs semmiféle kamuról. „Az Iránytű Párt elkötelezett abban, hogy minden magyar fiatal képes legyen megvédeni a hazáját, ha a szükség úgy hozza. Éppen ezért a programunk egyik sarkalatos pontja a kötelező katonai kiképzés néven futó programunk, ami alkalmassá tenné a fiatalokat arra, hogy meg tudják védeni a hazájukat” – mondja a YouTube-ra feltöltött videóban az Iránytű Párt elnöke, Schiller László.
Döntött a Kúria: mégis nyilvántartásba veszik az Összefogás Párt országos listáját
null
https://magyarnarancs.hu/valasztas2018/dontott-a-kuria-megis-nyilvantartasba-vettek-az-osszefogas-part-orszagos-listajat-109914/
2012-05-22 00:00:00
Kozma Dominik londoni ötkarikás indulást érő 1:47.52 perces - úgynevezett olimpiai A szinten belüli - remek teljesítménnyel a második legjobb idővel jutott tovább.
false
[ "debreceni úszó eb", "kozma dominik", "paul biedermann" ]
0
null
0
Kozma Dominik londoni ötkarikás indulást érő 1:47.52 perces - úgynevezett olimpiai A szinten belüli - remek teljesítménnyel a második legjobb idővel jutott tovább. A nagy egyéni rekordot repesztő 21 éves versenyzőnél csak a világcsúcstartó német Paul Biedermann produkált jobbat 13 századdal. A szám másik magyarja, Zámbó Balázs összesítésben a 30. lett (1:51.62 p). 100 m női mellúszásban három magyar is indult, törekvéseiket azonban nem koronázta siker, mert valamennyien kiszorultak a 16-os elődöntő mezőnyéből: Sztankovics Anna a 18. (1:10.37 p), Gregus Brigitta – egyéni csúccsal, olimpiai B-szintes eredménnyel – a 22. (1:10.59), Bíró Dorottya pedig a 42. helyen (1:12.70) zárt. Sztankovicsnak már korábban megvolt a B szintje.
Debrecen - Kozma is londoni induló lett
0
http://24.hu/sport/2012/05/22/debrecen-kozma-is-londoni-indulo-lett
2020-08-16 00:00:00
A horvát tengerről értesítette erről a nyilvánosságot.
false
[ "hosszú katinka", "úszás", "vitorlázás", "adria", "horvátország", "tenger" ]
0
null
0
Mivel verseny közel s távol nincs kilátásban, Hosszú Katinka a horvát tengeren pihen rá az olimpiai felkészülésre. Párjával és egy szűk baráti körrel az Adrián vitorlázik a háromszoros olimpiai bajnok sportoló, mint az a közösségi médiában elhelyezett bejegyzésekből kiderül. Új sportágban próbálja ki magát tehát. Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
Új sportágban villog Hosszú Katinka Horvátországban
0
https://infostart.hu/sport/2020/08/16/uj-sportagban-villog-hosszu-katinka-horvatorszagban
2014-05-15 13:59:00
Baranya vármegyei hírportál
true
null
1
BAMA
null
A kilencvenes évek pilótajátékának „nagyasszonya” ismét nem tudta visszafizetni a kölcsönöket. Ezért került bíróság elé. Első fokon nyolc év öt hónap börtönbüntetésre ítélték több rendbeli, folytatólagosan elkövetett csalás, csalás és hatóság félrevezetése miatt. Ezeken felül kilenc évre eltiltották a közügyektől, és emelett 3,9 millió forint vagyonelkobzásra is ítélték. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért fellebbezett, és kérte az előzetes letartóztatást is, hiszen tartani lehet attól, hogy a vádlott elszökik, ugyanis régebben ezt már eljátszotta a korábbi ügyében. A bíróság elrendelte az előzetes letartóztatást. T. Zoltánné és védője sem volt jelen a bíróságon. Ők a végzés kézhezvételétől kezdve nyolc napon belül fellebezhetnek.
Baranya vármegyei hírportál
null
https://www.bama.hu/baranya/kek-hirek-bulvar/nyolc-ev-ot-honap-t-zoltannenak-elso-fokon-553412
2008-07-26 00:00:00
A Magyar Posta szerint képtelen teljesíteni a 4700 bicikli leszállítására vonatkozó vállalását a tendernyertes Cronopont Kft., ezért felmondja a vele kötött szerződését, és új közbeszerzési pályázatot ír ki. A győri cég ezt cáfolja, ők ugyanazt a kerékpárt határidőre le tudnák gyártatni, csak nem Szlovéniában, hanem Esztergomban.
true
null
1
NOL (Népszabadság)
null
Mindben bizonnyal bíróságokon folytatja kacskaringós útját a postásbicikli-tender, miután tegnap a Magyar Posta bejelentette, hogy eláll a kerékpárok és utánfutók szállítására és szer-vizelésére a Cronopont Kft.-vel kötött szerződésétől. A vállalat arra hivatkozva hozta meg a döntést, hogy a tendernyertes győri Cronopont Kft. értesítette: nem képes a közbeszerzési eljárás alapján megkötött és meghatározott termékre vonatkozó szerződés teljesítésére. Tóth László, a Cronopont Kft. ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre cáfolta a Magyar Posta állításait: szerinte az állami vállalat egyszerűen csúsztat. Ők ugyanis csak arról értesítették a postát, hogy a szlovén fél hibájából nem tudtak szerződést kötni, azonban ettől függetlenül tudják teljesíteni a közbeszerzési szerződésből fakadó kötelezettségeiket. Ez gyakorlatban annyit jelentett volna, hogy Szlovénia helyett az alapkerékpárok összeszerelését Esztergomban végeznék, méghozzá a Neuzer Kft. üzemében. Az ebből fakadó konfliktusra eleve számítani lehetett, ugyanis Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője lapunknak korábban egyértelműen leszögezte, hogy a posta ragaszkodik az eredeti megállapodáshoz, ők a Szlovéniában készülő Krpan kerékpárok szállításával bízták meg a tendergyőztes céget. A Magyar Posta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) július eleji, a tendert szabályosnak ítélő határozatát pedig a maga részéről úgy értelmezi, hogy a Cronopont a gyártást nem telepítheti át hazánkba. Nem így a Cronopont. Náluk úgy értelmezik a szerződést, hogy az csupán egy bizonyos műszaki tartalmat - ami a szlovén típus - ír elő, márpedig ezt a cég az esztergomi üzemben is tudja produkálni. A Neuzer a szintén a szerződésben előírt TÜV Nord Független Akkreditált Minőségtanúsító Intézet által ellenőrzött minőségben képes és kész szállítani a kerékpárokat a Magyar Posta részére. Tóth László egyébként sem érti, hogy a posta miért ragaszkodik görcsösen a szlovén fél bevonásához, amely ugyan szerinte áldását adta volna az esztergomi gyártáshoz, igaz, meglehetősen borsos - Tóth László szerint -, 160 millió forintra rúgó licencdíj fejében. Ez viszont a cégvezető szerint többszöröse az ügyleten ténylegesen realizálható nyereségnek. Furcsa is lenne, hogy a csaknem 1,1 milliárd forintos teljes közbeszerzés tetemes részét egy voltaképpen nem létező licencért fizettetnék ki - utalt Tóth arra, hogy a Krpan típusú kerékpár sehol az unióban nincsen levédetve, azaz ilyen kerékpárt gyakorlatilag bárhol bárki gyárthat. Az már látszik, hogy a minden bizonnyal bíróságon landoló jogvita tétje nem lesz kicsi. Úgy tudjuk, hogy a szerződésbontásról szóló, Cronopontnak címzett levélben szerepel utalás arra, hogy a Magyar Posta élni fog az ügyből fakadó kárigényével, ami nem kis összeg. Korábban a KD által is megvizsgált közbeszerzési szerződésben a Magyar Posta igen szigorú feltételeket szabott beszállítójának: eszerint késedelem esetén magas, napi 0,5-1 százalékos - tehát 5-10 millió forintos - kötbér megfizetését követelheti meg tőle, húszszázalékos kötbér elérése - azaz 20-40 nap késedelem - után pedig a szerződést is szabadon felmondhatja. Emellett jogosan követelhetné a több mint 200 millió forintos kötbér megfizetését is. Persze a Cronopont ellenkérelmében feltüntetendő összeg sem lesz éppen csekély, mivel a cég időközben a 4700 kerékpár év végéig történő gyártásához megrendelte az alkatrészeket, és lekötötte a gyári kapacitásokat. Mindenesetre - amíg a két fél közötti jogvita polgári bíróságokon folytatódik -, a Magyar Posta már jelezte, hogy új közbeszerzést ír ki az ügyben. Tomecskó Tamás érdeklődésünkre azt mondta, hogy a közbeszerzés várható időpontjáról még nem született döntés, arról viszont nem kívánt nyilatkozni, hogy változtatni fognak-e a beszerzendő postásbiciklik műszaki paraméterein. A posta nem támogatja a Krpan típusú kerékpárok esztergomi gyártását
Archívum: Zsákutcába ért a biciklitender - NOL.hu
null
http://nol.hu/archivum/archiv-500222-298785
2017-03-24 18:52:00
A Család-Ifjúság és Népességpolitikai Intézet EU-s forrásokkal kapcsolatos közbeszerzései hemzsegnek a gyanús kifizetésektől. A fél éve megszüntetett EMM
true
null
1
atlatszo.hu
null
A Család-Ifjúság és Népességpolitikai Intézet (NSZCSI) is áldozatául esett a kormány tavaly szeptemberi háttérintézmény átszervezési hullámának. Hadházy Ákos LMP társelnök megvizsgálta a jogutódlással megszüntetett intézmény eddigi közbeszerzéseit és számos esetben lelt igencsak problémás kifizetésekre. Hadházynak az a véleménye, hogy azért kellett bezárni az NSZCSI-t, amiért beszántották az uniós források fekete lyukának számító Türr István Kutatóközpontot is, hogy eltüntessék a nyomokat. Számos uniós nagyprojektnek volt a gazdája az NSZCSI. 1624 milliós uniós támogatást vettek fel szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása címszóval futó projektben. A szociális képzési rendszer modernizációját egy 5,3 milliárd forintos EU-s projektből finanszírozták. A korai életszakaszban feltárt fejlődésbeli rendellenességek, lemaradások kezeléséhez szükséges hozzáférés javítására egymilliárd forint jutott uniós kasszából. Korrupcióinfó: Copy-paste projektekre mentek az EU-s százmilliók az egészségügyben Korrupcióinfó: Tiborcz István üzleti köre szívja a vérünket állami segítséggel Korrupcióinfó: Oldalanként félmillió forintos tanulmányok a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál Korrupcióinfó: Milliárdok mentek a mentésirányításra, mégsem ér ki mindig a mentő Az EFOP 3.1.1 kisgyermekkori nevelés támogatása kiemelt 1260 milliós projekt valamilyen oknál fogva szerepel az NSZCSI honlapján, de a projektben konzorciumi partnerként a a Családbarát Ország Nkft szerepel. Nem csak ez a projekt az egyetlen összekötő kapocs a megszüntetett NSZCSI és a helyébe lépő Nonprofit Kft között. Jóval beszédesebb, hogy mindkét jogi személy székhelye a budapesti Tüzér utca 33-35 alatt volt/van. A nonprofit Kft székhelyét pár nappal a háttérintézmény megszünte után helyezte át a Tüzér utcába. A cég tulajdonosa az a kormány-közeli Új Nemzedékek Központ Kft, amelyet az ÁSZ is feljelentett az ügyészségnél, mert nem tudott rendesen elszámolni az előző nagy projektjével. A Családbarát Ország Nonprofit Kft egyedüli indulóként hatmilliárd forint uniós támogatást nyert el egy új uniós projektre. Hadházy úgy véli, hogy az NSZCSI nyilvánosan fellelhető közbeszerzései azt mutatják meg, hogy a nemes társadalmi célok megvalósulása helyett újból egy szűk céghálózat gazdagodását láthatjuk csupán. A közbeszerzéseknél a legtöbb esetben sorozatban olyan cégeket hívnak meg a szakmai feladatok elvégzésére, amelyeknek semmi közük az adott területhez. Havi 330 ezer forintért béreltek három darab használt Opel Insigniát közel két éven át. Ebből a pénzből újat is vehettek volna, de olcsóbbat is bizonyára találtak volna, ha nem egy ajánlatból választották volna ki a nyertest. Egy hódmezővásárhelyi, ingatlanbérbeadással foglalkozó cégtől (Utilitas Pro Kft) 16,5 millióért rendelték meg a képzési dokumentáció monitorozását, bármit is jelentsen ez a tevékenység. Egy rendezvény étkeztetéssel foglalkozó cég (Event Procontrol Kft) végezte az irattárazást több, mint 24 millióért. Egy akkoriban frissen alakult, azóta nullás mérleggel rendelkező, aggteleki szociális szövetkezet készített módszertani útmutatót gyermekbántalmazási témakörben 19 millióért. Brüsszelben a magyar állam elbukta azt a 78 milliót, amit az intézet az LDAP Számítástechnikai Kft-nek adott egységes informatikai alapú nyilvántartási és monitoring rendszer kialakítására. A már létező rendszer forráskódját (amit csak az NSZCSI használt) egymillióért vette meg egy évvel a pályázat előtt az LDAP. Ez a nyilvánvaló üzérkedés a brüsszelieknek is szemet szúrt, száz százalékos korrekciót írtak elő. Egy műkörömépítéssel és fodrászattal foglalkozó cég közel húszmillióért végezte el az intézetnek a nem kis felelősséggel járó feladatot, a személyes gondoskodást végző személyek, nevelőszülők, valamint a befogadói szülői ellátásban dolgozó szakemberek pályázatainak előzetes bírálatát. Tehát közvetetten emberi sorsokról döntött egy olyan cég, akinek a pedagógiai referenciái között a szempilla-hosszabbítás és a sminkelés oktatása szerepel. Szintén egy mindenhez is értő cég az NSZCSI-től 24 milliót húzott be a koragyermekkori intervenció rendszer-hiányosságainak azonosításáért. A felnőttképzéssel foglalkozó Prekog Alfa Kft. a Schmidt Mária köréhez kapcsolódó ózdi digitális pénznyelő erőmű projektben is alvállalkozóként szerepelt.
Korrupcióinfó: Műkörömépítő cégre bízták a családsegítő pályázatok elbírálásának előkészítését
null
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/03/24/korrupcioinfo-mukoromepito-cegre-biztak-a-csaladsegito-palyazatok-elbiralasanak-elokesziteset/
2009-03-17 00:00:00
Bő két hét alatt már a harmadik vesztegetési ügy pattant ki az európai kézilabdában.
true
null
1
HVG
null
Újabb vesztegetési ügy az európai kézilabdában Bő két hét alatt már a harmadik vesztegetési ügy pattant ki az európai kézilabdában. Ezúttal a dán Martin Gjeding, Mads Hansen bírópáros közölte, hogy a tavaly júniusi Románia-Montenegró férfi világbajnoki selejtező visszavágója előtt a hazaiak 30 ezer eurót kínáltak fel nekik egy kofferben, hogy támogassák őket. A játékvezetők ezt jelezték az európai szövetségnek (EHF), amely - állításuk szerint - nem vizsgálta ki az esetet. Az EHF ugyanakkor hétfőn éppen arra hivatkozva nem kezdett nyomozást a 2006-os férfi KEK-döntő bundagyanújával kapcsolatban, hogy nem volt róla tudomása. A három évvel ezelőtti KEK-finálé kapcsán csalással gyanúsítanak két német bírót, akik állítólag pénzt fogadtak el annak elősegítésére, hogy az orosz Csehovszki Medvegyi nyerjen a spanyol Valladolid ellen. Frank Lemménél és Bernd Ullrichnál a visszavágó másnapján, Oroszországból való kiutazásukkor a határőrök 50 ezer dollár készpénzt találtak egyikük táskájába rejtve. A játékvezetők elismerték, az összecsapás előtt a házigazdák megkérték őket, hogy döntéseikkel fordítsák az oroszok javára a találkozót, ám tagadják, hogy ezt megtették, illetve hogy pénzt fogadtak volna el. Az EHF vasárnap úgy határozott, hogy mindkét játékvezető licencét határozatlan időre felfüggeszti. Martin Gjeding és Mads Hansen azonnal jelezte az esetet Az európai kézilabdaélettel összefüggésben az elmúlt hónap legvégén egy másik bundagyanús eset látott napvilágot: a 2007-es Bajnokok Ligája német házidöntője kapcsán merült fel a befolyásolás. A gyanú szerint a THW Kiel a Miroslaw Baum-Marek Goralczyk lengyel bírópárost "vette meg" a Flensburg-Handewitt elleni párharc visszavágóján. Erről az esetről már el is készült az első szakértői jelentés, amely megállapítja, hogy a játékvezetők a szabályokkal összhangban ítélkeztek. Az EHF a nemzetközi szövetség (IHF) bíróbizottságának tagját, a svájci Roland Bürgit kérte fel a mérkőzés elemzésére, aki közölte, "a játék egyetlen pillanatában sem történt részrehajlás". Az elemzés megállapításait tartalmazó közleményében az EHF utal arra, hogy "bár több olyan helyzet is adódott, amelyben a bírók kedvezhettek volna a hazai klubnak, de ez nem történt meg". Az európai szövetség egyúttal jelezte, hogy a friss megállapítások összhangban állnak azokkal, melyeket a mérkőzés technikai delegáltja, a spanyol Jesus Guerrero fogalmazott meg. A mérkőzést az EHF szándéka szerint hamarosan egy külső szakértő is elemezni fogja.
Sport: Újabb vesztegetési ügy az európai kézilabdában
null
https://hvg.hu/sport/2009_03_17_kezilabda_vesztegetes
2019-03-04 00:00:00
Ingyen adják a kórházak a tampont és a betétet Angliában - Így veszik fel a harcot a menstruációs szegénységgel.
false
[ "egészségügy", "anglia", "mentsruációs szegénység", "tech-tudomány" ]
0
null
0
Idén nyártól egész Angliában ingyen kapják a tampont és más higiéniai terméket a kórházakban fekvő nők és lányok. Az Országos Egészségügyi Szolgálat ezzel a lépéssel szeretné felvenni a harcot a menstruációs szegénység ellen. Az eddigi gyakorlat kórházanként eltérő volt, és nem is volt rá megfelelő szabályozás. Simon Stevens, az Országos Egészségügyi Szolgálat vezetője közleményében azt mondja, hogy alapvető kötelességük, hogy betegeknek a legjobb szolgáltatást nyújtsák az életük egy olyan stresszes szakaszában, mint a kórházi kezelés. "A higiéniai termékek biztosítása segíthet abban, hogy ne érezze a nő zavarban magát, és csak a felépülésére tudjon fókuszálni" - tette hozzá. Az ingyenes egészségügyi csomagok az Országos Egészségügyi Szolgálat által üzemeltetett összes kórházban elérhetőek lesznek a nyártól. A döntést több jótékonysági szervezet is üdvözölte. A Freedom4Girls nevű, a menstruációs szegénység ellen is harcoló jótékonysági szervezet például arra emlékeztet, hogy mennyi nőnek jelent gondot, mit is kezdjen, ha a kórházi tartózkodása idején jön meg a menstruációja. Egy 2018-as felmérés szerint az egészségügyi központoknak a fele adott eddig is ingyenes higiéniai termékeket a bent fekvőknek, 42 százalékuk viszont egyáltalán nem, vagy csak vészhelyzet esetén.
Ingyen adják a kórházak a tampont és a betétet Angliában
0
https://index.hu/techtud/2019/03/04/ingyen_adjak_a_korhazak_a_tampont_es_a_betetet
2021-09-07 12:20:09
Ezúttal az elektromos infrastruktúrát kell bővíteni a gyár zavartalan működése érdekében.
true
null
1
Mérce
null
Ez a cikk több mint 2 éves. Újabb négymilliárd forinttal támogatja a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának bővítését, valamint a gödi különleges gazdasági övezetben működő többi gyár működését és fejlesztését, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter keddi, repülőtéri élő videós bejelentkezésében. A felvételt az alább lehet megnézni. A kormány ezúttal az elektromos infrastruktúra fejlesztését finanszírozza, így az óriásgyár és az ipari park energiaellátása biztosabb lehet. A gödi Samsung gyár különösen sokba kerül a magyar államnak: tavaly áprilisig már 42 milliárd forintot kapott a cég a központi költségvetésből, Mészáros Lőrinc cége pedig 10 milliárdért fejleszt vízközműveket. Azt, hogy az elektromos infrastruktúra fejlesztését melyik cégre bízzák, egyelőre nem derült ki. A kormánynak olyannyira fontos a beruházás, hogy Gödön mutatták be a különleges gazdasági övezetek pilot-projektjét. Ennek keretében az érintett övezet kikerül az adott település, esetünkben Göd fennhatósága alól, és az iparűzési adót sem a város kasszájába fizeti be – noha egy részét visszautalja a településnek a kedvezményezett megyei önkormányzat. A kormány további 108 millió euróval kívánja támogatni a cég gyárbővítését, ami miatt az Európai Unió is vizsgálódik. A Napi szerint az Európai Bizottság mindenekelőtt azért indította meg a vizsgálatot, hogy megállapítsa, ösztönző hatást fejt-e ki az állami támogatási intézkedés, azaz hogy szükséges-e a támogatás ahhoz, hogy a beruházás Magyarországon valósuljon meg. A környező infrastruktúra fejlesztése azonban nem direkt támogatás. A miniszter kifejtette, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója az autóipar, és a napjainkban zajló technológiai váltással, a villamos autók rohamos terjedésével az akkumulátoripar különösen fontos tényezőt jelent. Hogy ezt a kormány komolyan gondolja, már a fent említett támogatásokból is látszik. Ugyanakkor némiképp árnyalja a képet, hogy a multinacionális cégeknek nyújtott támogatásokból elsősorban a cégek profitálnak, a kirívóan alacsony, elvileg kilenc százalékos, gyakorlatban 3-4 százalék körüli társasági adó mellett vajmi keveset csorgatnak vissza a közösbe. Ráadásul a kormány politikájának, a munkajogi szabályozásoknak hála az ipari munkaerő ára is igen alacsony Magyarországon, így a társadalom gyakorlatilag nem profitál ezen fejlesztésekből. A nagy cégek támogatására elköltött összegekből a kormány vélhetően meg tudna valósítani olyan programokat is, melyek a társadalom érdekét jobban szolgálva hoznak létre munkahelyeket, például szövetkezeti alapon, fenntartható iparágakban, ahelyett, hogy a kizárólag a tulajdonosok érdekeit szolgáló multikat támogatná. A magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájának ismeretében ennek lehetősége a politikai fikció kategóriájába esik. A gödi Samsung ráadásul helyiek és az ellenzék szerint nem tartja be a rá vonatkozó törvényeket sem, így Dorosz Dávid a törvények betartása mellett a helyiek kompenzálására tett határozati javaslatot. A A javaslatcsomag a helyiek életminőségének javítását, a gyár okozta környezeti károk és az oda érkező dolgozók okozta lakhatási nyomás enyhítését és a terület különleges gazdasági övezetté nyilvánítás okozta gazdasági károk kompenzálását célozza meg. A gyár nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból problémás, szűkebb környezetében a gödiek életét is számos módon keseríti meg. Előfordult, hogy szivárgott a gyárból az elektrolit, és a zaj is elviselhetetlen a környéken, így a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület levélküldő kampányt is indított a gyár bezárásáért – bár a cég lobbi- és gazdasági erejének ismeretében ez sajnos aligha fog sikerrel járni. Turbinazajban megtartott sajtótájékoztatóján Szijjártó miniszter beszélt arról is, hogy az Eximbank mikro- kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelkeretét 150-ről 300 milliárd forintra emelik, hogy növeljék a szektor versenyképességét, valamint bejelentette, hogy Pátyot összekötik az M1-es autópályával, hogy javítsák a település és az ipari park közlekedését. Azt is megtudhattuk, hogy felgyorsítják a Közlekedési Múzeum új épületének építését, így a tárlat egyes részei már 2023-ban megnyithatnak. Gyors bejelentkezése után a miniszter felszállt egy szürke katonai luxusrepülőre, és elment Lengyelországba meglátogatni kollégáját, hogy régiós kérdésekről egyeztessenek.
Újabb négymilliárddal tolja meg a kormány a gödi Samsung gyár bővítését « Mérce
null
https://merce.hu/2021/09/07/ujabb-negymilliarddal-tolja-meg-a-kormany-a-godi-samsung-gyar-boviteset/
2018-10-29 13:17:00
Eddig csak arról írt a sajtó, hogy a Centrál Kávéház egy Erdoğan-párti családhoz került – noha a fölötte lévő teljes klasszicista irodaházat már tavaly megszere
true
null
1
atlatszo.hu
null
Szeptemberben érkezett a hír, hogy a Somody Imre nagyvállalkozó nevével összeforrt budapesti Centrál Kávéházat átvette egy török dominanciájú tulajdonosi kör. Pontosabban: a vendéglátóhelyet működtető cég részben ahhoz a Mete Global Kft.-hez került, amely az Özyer család érdekeltsége – ez a família pedig arról híres, hogy épp Marriott-luxusszállóvá alakíttatja a Matild-, azaz a déli Klotild-palotát a Ferenciek terénél. Politikailag elkötelezett fejlesztőkről van szó; a Köprü–Híd török-magyar magazin például Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter barátjaként írt az idén nyárig az Erdoğan-párt (Igazság és Fejlődés) színeiben ankarai parlamenti képviselőséget is vállaló Hasan Özyerről. Az alapjáraton az égei-tengeri turistaparadicsomban, Fethiyében működő üzletembernek a Matild-projekt kezdetekor arra is volt gondja, hogy saját települését testvérvárosi kapcsolatba terelje Hévízzel. Aztán 2017 elején – miként az Átlátszó most észrevette – megvásárolta a Centrál Kávéház fölötti teljes irodaházat. A bizniszt Özyer a magyar bejegyzésű Kuantum Property Kft.-n keresztül bonyolította, melynek anyacége egy hozzá tartozó fethiyei társaság. Tehát bőven a Centrál Palota megszerzése után került csak a családhoz a hasonló nevű kávéház – majd a budapesti kötelékeket erősítendő Hasan Özyer és huszonéves gyermekei idén ősszel bejegyeztettek a Károlyi utcai irodaházba egy saját építő-vagyonkezelő vállalatot is Oregon Construction Kft. néven. A Ferenciek terét szegélyező exkluzív paloták közül tehát a Matildot és a Centrált törökök hódították meg az elmúlt években, miközben a Kossuth Lajos utca túloldalán néhány bennfentes arab befektető alkothat nagyot (persze magyar kormányzati háttérrel). Mint ismert, a külügyi tárca Eximbankja 7 milliárd forintnyi versenyképességet javító belföldi beruházási hitellel dobta meg a Párisi udvart luxushotellé, üzletközponttá alakító Párizs Property Kft.-t, mely az emírségi illetőségű Majdi Ayesh érdekeltsége. Aki mögött kezesként ott áll két palesztin származású, de Jordániából érkezett menedzser, Zuhair Awad és Sameer Hamdan – és „véletlenül” ez a páros üzemelteti a Buddha-Bar Hotellé avanzsált északi Klotild-palotát is.
Törökök és arabok a Ferenciek terén: Újabb budapesti palotát szerzett Erdoğan párttársa
null
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/29/torokok-es-arabok-a-ferenciek-teren-ujabb-budapesti-palotat-szerzett-erdogan-parttarsa/
2011-11-24 17:17:00
Somogy vármegyei hírportál
true
null
1
Sonline
null
A mai napon a Kaposvári Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkárát – áll a Somogy Megyei Főügyészség közleményében –, és intézkedett előállításáról. A mai napon még gyanúsítotti kihallgatására is sor kerül. A bűnügyben eddig négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Az ügyről a Somogy Megyei Főügyészség későbbre ígért részletes tájékoztatást. Mint ismert, a TMRSZ főtitkárát június elején állította elő, hallgatta ki és vette őrizetbe a nyomozó ügyészség, miután több órás házkutatást tartottak nála. Akkor részben hűtlen kezeléssel, részben sikkasztással gyanúsították meg Szima Juditot, akit a kaposvári bíróság nem helyezett előzetes letartóztatásba, hanem lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.
SONLINE - Somogy vármegyei hírportál
null
https://www.sonline.hu/somogy/kek-hirek-bulvar/ismet-orizetbe-vette-szima-juditot-a-nyomozo-ugyeszseg-413877
2023-02-23 19:49:00
Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban.
true
null
1
Szabad Európa
null
Magyarországon hosszú évek óta, lépésről lépésre bontotta le a jogállam kereteit a kormány, aminek hatására annyira meggyengült a jogállamisági keretrendszer, hogy az az Európai Unió részéről bizalmatlansági kérdéssé vált. Ez az egyik oka annak, hogy megindult Magyarországgal szemben a feltételességi mechanizmus, uniós forrásokat fagyasztottak be, amelyek feloldásához teljesíteni kell 27 szupermérföldkőnek nevezett feltételt – vázolta az előzményeket a Helsinki bizottság jogi munkatársa. Mint mondta, a 27 szupermérföldkőből négy vonatkozik a bíróságok függetlenségének megerősítésére. A bíróságok szabályozásában korábban 2012-ben volt átfogó reform, azóta salátatörvények formájában történtek jelentős változások, amelyek szerinte tovább gyengítették a bíróságok függetlenségét. A magyar kormány törvénytervezetet állított össze az uniós igazságügyi mérföldkövek végrehajtására, amelyet január 18-án tettek közzé egy olyan honlapon, amely évekig üresen állt, és amelynek célja, hogy azon keresztül társadalmi egyeztetésre bocsássanak törvénytervezeteket. Hosszú idő után a civilek valóban egy tervezetet véleményezhettek, azonban ez sem a kormány jó szándéka, hanem egy uniós követelmény miatt történt – mondta Farkas Erika. Ehhez kapcsolódóan: „Bezárkózás, félelem, önként vállalt némaság” – Vadász Viktor és Vasvári Csaba bíró a bíróságokról Három civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet – amelyek évek óta nyomon követik a bíróságokkal kapcsolatos problémákat – együttesen véleményezte a tervezetet. Ezt követően vettek részt társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban (IM). „Egy pillanatra normális jogállamban éreztük magunkat, hiszen egy asztalhoz tudtunk ülni az IM államtitkári szintű döntés-előkészítőivel, értelmes párbeszédet tudtunk velük folytatni, tudtuk ütköztetni az érveinket, összességében nagyon gyümölcsözőnek tartottuk ezt a lehetőséget még akkor is, ha ténylegesen nem mindenben tudtunk egyetérteni, és voltak olyan kérdések, ahol nem közeledtek az álláspontok” – fogalmazott. Az OBT megerősítése Az első mérföldkő az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek megerősítése. Ez egy 15 bíróból álló testület, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) jogutódjaként jött létre 2012-ben. Feladata a bírósági vezetők igazgatási tevékenyégének ellenőrzése, azonban a kormány nem ruházta fel azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel el tudná látni felügyeleti funkcióját – magyarázta Farkas Erika. Például amikor a bíróságok központi igazgatását ellátó, a törvény szerint az OBT felügyelete alatt működő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jutalmat oszt a bíráknak, az OBT nem tudja ellenőrizni, hogy milyen alapon történik. Egy másik példa a Helsinki bizottság jogi munkatársa szerint a kirendelések ügye, amikor egy bírót áthelyeznek egy másik bíróságra: az OBT látta és aggályosnak tartotta, hogy pályázat nélkül a legalacsonyabban lévő járásbíróságokról helyeznek át bírákat a Kúriára ítélkezni, de nem volt eszköze arra, hogy ellenőrizze a gyakorlatot. Az OBT-ről szóló uniós mérföldkő alapján a szervezetet úgy kell megerősíteni, hogy kapjon jogi személyiséget, legyen saját költségvetése, megfelelő személyzeti háttere, és kapja meg azokat a jogköröket, amelyek az ellenőrző funkciójához szükségesek. Ehhez kapcsolódóan: A korrupciótól az egyenlőtlen médiaviszonyokig – megvitatták a magyar jogállamisági jelentést Farkas Erika szerint amikor a felpuhított szabályozás alapján kilenc évre a Kúria elnökének jelölték a szervezeten kívüli Varga Zs. Andrást, az OBT mint véleményező tanács szinte egyöntetűen elutasította. Az OBT véleménye azonban nem volt kötelező a döntéshozók számára. Az uniós szupermérföldkő előírása szerint ezt a véleményezési jogot meg kell erősítenie a kormánynak, legyen kötelező erejű; akinek nem tetszik a döntés, az bírósághoz fordulhat. Ennek a kormány úgy próbál eleget tenni szerinte, hogy megfosztotta az OBT-t véleményezési jogkörétől. A testület lehetőséget kapott arra, hogy átnézheti a jelöltek önéletrajzát, és megállapíthatja, hogy az illető magyar állampolgár-e, végzett-e jogi egyetemet, van-e annyi bírói gyakorlata, amennyit a jogszabály elvár, és ez alapján kipipálhatják a törvényi előírásoknak való megfelelést. A Helsinki bizottság jogi munkatársa hangsúlyozta: a mérföldkő előírja, hogy az OBT mérlegelhesse a jelölt függetlenségével, pártatlanságával, feddhetetlenségével és integritásával kapcsolatos körülményeket, ezt azonban teljesen kihagyták a tervezetből. „Ez annyira nyilvánvalóan szembemegy a mérföldkővel, hogy erre rákérdeztünk az egyeztetésen, amire azt a választ kaptuk, hogy nonszensz lenne beleírni ezeket a jogköröket, mert ezeknek minden bíró megfelel. Szerintünk azonban ahogy Varga Zs. András kúriai elnök esetében is merültek fel aggályok a függetlenségével kapcsolatban, ez más jelölteknél is előfordulhat, ezért van legitimitása, hogy az OBT ezekben a kérdésekben is tudjon véleményt formálni, ahogy azt egyébként a mérföldkő előírja” – fogalmazott. Az Európai Bizottság az OBT jogköreinek megerősítését kérte, ez pedig nyilvánvalóan nem teljesül a kormány tervezetében, továbbá az említett négy feltétel (a jelölt függetlensége, pártatlansága, feddhetetlensége és integritása) ellenőrzését is előírták, ami teljesen hiányzik – tette hozzá. Korábbi cikkünk a témában: Amnesty International: Veszélyben a magyar bíróságok függetlensége és pártatlansága Ennek szerinte az az oka, hogy többféleképpen lehet értelmezni ezeket a mérföldköveket, ugyanakkor nem olyan egyszerű átejteni az Európai Bizottságot, nem lehet nagyon felszínesen értelmezni az elvárásokat. Szintén uniós követelmény, hogy az OBT kapjon teljes körű iratbetekintést, ami kulcsfontosságú felügyeleti funkciója ellátásához. Eddig nem kaptak hozzáférést a döntések mögötti iratokhoz. Ezt az elvárást sem teljesíti a kormány a törvénytervezetben Farkas Erika szerint. „Nyílegyenesen szembemegy a kormány a szupermérföldkő elvárásaival, mert kivették a megtekinthető iratok köréből a személyes adatokat is tartalmazó iratokat” – emelte ki. A személyes adatok nélkül például lehetetlen a jutalmak vagy a kirendelések ellenőrzése – tette hozzá. A Kúria függetlensége A második igazságszolgáltatási mérföldkő a Kúria függetlenségének megerősítéséről szól, mert a civil jogvédők és az unió szerint is a kormány meggyengítette azokat a szabályokat, amelyek alapján a testület elnökét megválasztják. Ennek hatására tudott a kormány a szervezeten kívülről elnököt kinevezni, Varga Zs. Andrást, akinek nem volt bírói gyakorlata. A Helsinki bizottság jogi munkatársa szerint a további salátatörvényekkel a kormány célja a Kúria foglyul ejtése volt, és annak biztosítása, hogy politikailag érzékeny ügyekben végső soron lehetőleg számára kedvező döntések szülessenek. Az unió elvárása az, hogy a kormány az elnökválasztás módját terelje vissza a régi mederbe, ne lehessen könnyen kívülről választani elnököt. A Kúria elnökével kapcsolatban van egy olyan elvárás is, hogy ne lehessen újraválasztani. Ennek Farkas Erika szerint látszólag eleget tesz a tervezet, mert benne van, hogy a Kúria elnöke nem újraválasztható, ugyanakkor van egy olyan szabályozás, amely azt mondja, hogy ha lejár az elnök megbízatása, és nem tud az Országgyűlés kétharmados többséggel új vezetőt választani, akkor az előző elnök hivatalban marad a nyugdíjkorhatáron túl is, akár az idők végezetéig, amíg nincs kétharmados támogatottsága az új jelöltnek. Nyilvánvaló, hogy amíg ez a szabályozás életben van, egyharmados többséggel hatalomban lehet tartani a korábbi kúriai elnököt – hívta fel a figyelmet. Előzetes döntéshozatali eljárás A harmadik szupermérföldkő egy európai uniós bírósági döntés betartását kéri a magyar kormánytól, ami egyébként is kötelező lenne. Magyarországon jelenleg van arra lehetőség, hogy eljárás induljon egy bíró ellen, aki az Európai Unió Bíróságához fordul értelmezésért, hogy egy adott ügyben hogyan kell alkalmazni az uniós jogot. Ez komoly korlátja lehet egy bíró ilyen lépésének, elrettentheti attól, hogy megtegye – mondta Farkas Erika. Az Európai Bizottság elvárása alapján a gyakorlatot meg kell szüntetni, végre kell hajtani az erről szóló uniós bírósági döntést, hogy a bírák szabadon fordulhassanak az uniós bírósághoz. Bár a kormány valóban felszámolná azt a lehetőséget, hogy a bírákkal szemben új eljárások induljanak, hatályban tartaná azt a kúriai precedenst, amely kötelező erővel mondja ki, hogy az előzetes döntéshozatali indítvány bizonyos esetekben jogszerűtlen lehet – hangsúlyozta a Helsinki bizottság jogi munkatársa. Amíg ez a döntés precedenserővel bír, az elrettentő hatás fennmarad a bírák körében, hiszen alappal tarthatnak attól, hogy döntésük jogszerűtlennek minősül – tette hozzá Állami panasz az Alkotmánybírósághoz A negyedik mérföldkővel egy sajátos illiberális találmány megszüntetését kéri a bizottság – mondta Farkas Erika. A magyar kormány törvénybe foglalta, hogy emberi vagy alapvető jogokra hivatkozva állami szervek is az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhatnak panasszal, ha számukra kedvezőtlen jogerős döntés születik valamilyen ügyben. Ez teljesen abszurd gyakorlat szerinte. Az unió felismerte ennek következményét, és előírta, hogy a kormány szüntesse meg ezt a lehetőséget, a jogerős bírósági döntések álljanak meg a bírósági szervezetrendszeren belül, alapjogi védelmet pedig csak az arra jogosultak kérhessenek az AB-tól. Farkas Erika szerint az egyeztetésen a kormány képviselői határozottan leszögezték, hogy az Alaptörvény módosításáról szó sem lehet a mérföldkövek teljesítéséhez, miközben az elmúlt években tizenegy alkalommal is megtették ennél kevésbé fajsúlyos helyzetekben. Azt válaszolták, hogy azért nem, mert nem elvárás az uniótól, bár ezt a civilek szerint nem lehet kiolvasni a szupermérföldkövekből, sőt találtak olyan elemet, amelyhez megkerülhetetlen, például az állami szervek AB-hoz fordulása ügyében. Ezt a lehetőséget a Helsinki bizottság szerint az Alaptörvényben kellene kizárni, egyértelművé tenni, hogy nem fogadható el az alapvető jogok olyan értelmezése, amely alapján az az állami szerveket is megilleti. Mi lesz így a befagyasztott uniós pénzekkel? Farkas Erika szerint vannak olyan technikai részletszabályok, ahol teljesíti a kormány az uniós elvárásokat, de a fontos, sarokponti elemekben nagyon nehezen mozdul, inkább csak a felszínen próbál meg eleget tenni a követelményeknek. Mint mondta, napokon belül kiderül, hogy az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetet mennyire írják át a civilek észrevételei alapján, mielőtt törvényjavaslatként benyújtanák az Országgyűlésnek. Az egyeztetésen elhangzott, hogy ezen a héten terjesztik be a törvényjavaslatot. A parlamenti ülésszak február 27-én kezdődik. Az igazságügyi mérföldkövek teljesítési határideje március 31., addigra már hatályban kell lenniük az erről szóló jogszabályoknak. A Helsinki bizottság jogi munkatársa nem tudja, hogy menet közben vannak-e egyeztetések a bizottsággal, lesz-e lehetőség korrekcióra még a határidő lejárta előtt, ha az Európai Bizottság is úgy látja, hogy nem teljesülnek bizonyos elvárások. Ahogy arról korábban beszámoltunk, addig nem lesz kifizetés a magyar helyreállítási tervből, amíg Magyarország nem teljesíti egytől egyig az általa is elfogadott 27 szupermérföldkövet, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformokat. Brüsszel 5,8 milliárd eurót (2220 milliárd forintot) zárolt az EU koronavírus-alapjából mindaddig, amíg Magyarország nem teljesíti a feltételeket. Az IM álláspontja Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot (IM), hogy reagáljon a civil jogvédő szervezetek kifogásaira, amelyekről Farkas Erika is beszélt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ugyanakkor készült egy, az egyeztetésen részt vevő civil szervezetek és a minisztérium által közösen elfogadott dokumentum, egy emlékeztető a találkozón elhangzottakról, amelyekből megismerhető az IM álláspontja is a vitás kérdésekben. Az állami szervek Alkotmánybírósághoz fordulásával kapcsolatban a találkozón az IM illetékese azt mondta, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén valóban fennmaradna az állami szerveknek ez a lehetőség, azonban ezzel a 2019 előtti állapot állna vissza. Ez alapján csak és kizárólag a tisztességes eljáráshoz való jog lényeges tartalmának megsértése esetén lehetne Alkotmánybírósághoz fordulni. Az IM hangsúlyozta, hogy a törvénymódosításig összesen egy eset volt, amelyet az Alkotmánybíróság befogadott, akkor sem kormányzati szerv alkotmányjogi panaszáról volt szó. Az OBT mérlegelési jogkörével kapcsolatban, amely az OBH és a Kúria esetében vizsgálná a vezetői posztra jelöltek függetlenségével, pártatlanságával, feddhetetlenségével és integritásával kapcsolatos körülményeket, az IM azt mondta: a törvényben olyan vizsgálható szempontokat kell rögzíteni, amelyek az OBH elnökével, elnökhelyettesével, valamint a Kúria elnökével és elnökhelyettesével szemben objektív elvárásként fogalmazhatók meg. „A függetlenség, pártatlanság, feddhetetlenség és az integritás olyan szubjektív, absztrakt fogalom, amely törvényben való rögzítésével alapot adhat arra, hogy a jelölési eljárás átitatódjon a szubjektummal” – olvasható az összefoglalóban. Az OBT iratbetekintési szabályozásával kapcsolatban, amelyből a tervezetben kihagyták a személyes adatokat is tartalmazó dokumentumok megismerhetőségét, az IM azt mondta, hogy a normaszöveg írásánál az Alaptörvényt vette alapul, és ezzel a lehető legszélesebb körben kívánta biztosítani az OBT részére az iratbetekintési jogot. Az Alaptörvény szerint az OBT a központi igazgatással összefüggő iratokhoz férhet hozzá, amit a tervezet biztosít, adatvédelmi szempontból az iratbetekintés jogának korlátját a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok adhatják, ugyanakkor ez biztosítja azt, hogy az OBT a hatásköre gyakorlásához szükséges minden adatot megismerhessen, és ha hatásköri vita alakul ki, az Alkotmánybírósághoz fordulás biztosított – közölte az IM a dokumentum szerint.
A Helsinki bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: Szembemegy a kormány az uniós elvárásokkal
null
https://www.szabadeuropa.hu/a/helsinki-bizottsag-hol-nyiltan-hol-burkoltan-megy-szembe-a-kormany-az-unios-elvarasokkal-az-igazsagugyi-reformrol-szolo-tervezetben/32283182.html
2021-12-09 10:11:00
És ezt a pénzt akkor sem kellene visszafizetnie, ha jogerősen elítélnék hivatali vesztegetés miatt.
true
null
1
24.hu
null
Nem távozik üres kézzel az Igazságügyi Minisztériumból Völner Pál, aki kedden lemondott az államtitkári tisztségéről, miután Polt Péter legfőbb ügyész súlyos korrupciós vádak miatt kikérte a mentelmi jogát a parlamenttől. A jogszabály szerint háromhavi illetményével megegyező búcsúpénz jár Völnernek, azaz bruttó 3,9 millió forint. Ezt még abban az esetben sem kell visszafizetnie, ha netán jogerősen elítélik a politikust. „Ez nem jár vissza, illetve erre nincsen szabály, mivel államtitkárt még sosem fogtak perbe korrupció miatt, tehát erre nem is gondolt a jogalkotó a végkielégítési szabályozás esetén – fejtette ki Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a 24.hu-nak. Völnernek a végkielégítésen kívül, bármilyen bizarrul is hangozhat ez most, járhat szabadságmegváltás is a bent ragadt szabadnapjai után. Az erre vonatkozó adatokat kikértük az igazságügyi tárcától, amint ezek megérkeznek, frissítjük a cikkünket. Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásáról és más bűncselekményekről számolt be a politikussal kapcsolatosan. A folyamatban levő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott – írta az ügyészség közleményében. Mint megírtuk, Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar elnökét több hete tartóztatták le a reptéren, miközben a Dubaiba tartó gépre akart volna felszállni. Völner miniszteri biztosként 2019 nyarától szinte teljhatalmat gyakorolt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar felett, kulcsszerepe volt a kinevezésekben is, vagyis tőle függött, hogy hol és ki lehet önálló bírósági végrehajtó. Völner jelenleg fideszes országgyűlési képviselő, a mandátumáról eddig nem mondott le. Mentelmi jogának felfüggesztéséről jövő héten dönthet a parlament. A pártja már jelezte, hogy megszavazza azt, így nem lesz akadálya, hogy a nyomozóhatóságok eljárjanak Völnerrel szemben.
Közel négymilliós végkielégítéssel távozhat Völner Pál
null
https://24.hu/belfold/2021/12/09/kozel-negymillios-vegkielegitessel-tavozhat-volner-pal/
2012-01-28 00:00:00
Szivárgás miatt elzárták a gázt, emiatt nincs fűtés és meleg víz Szombathelyen a Szűrcsapó utca 24-es számú, hetvennyolc lakásos társasházban.
false
[ "fűtés", "szombathely", "gázszivárgás" ]
0
null
0
Szivárgás miatt elzárták a gázt, emiatt nincs fűtés és meleg víz Szombathelyen a Szűrcsapó utca 24-es számú, hetvennyolc lakásos társasházban. Hogyan vészeljük át a telet betegség nélkül? A kilencemeletes tömbház egyik hetedik emeleti lakásában észlelték először a lakók a gázszagot, ezért péntek délután értesítették a gázszolgáltató ügyeletét. A szakemberek pedig, mivel az egyik felmenő vezeték csapjánál, az úgynevezett “strongnál" szivárgást tapasztaltak a társasház pincéjében is, elővigyázatosságból az egész épületet lezárták a gázt – mondta Homolya Tibor, a társasház közös képviselője az MTI-nek. A társasházban a lakónyilvántartás szerint 168-an élnek, köztük kisgyermekes családok és gondozásra szoruló idősek is – értesült az MTI tudósítója.
168-an maradtak fűtés nélkül Szombathelyen gázszivárgás miatt
0
https://24.hu/belfold/2012/01/28/168-an-maradtak-futes-nelkul-szombathelyen-gazszivargas-miatt
2012-09-21 18:33:00+02:00
Nem tudom – így hangzott Kimi Räikkönen rövid, határozott válasza a Szingapúri Nagydíj hivatalos sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy megnyerheti-e futamgyőzelem nélkül a 2012-es világbajnokságot. Az esély adott, a Lotus visszatérő finn klasszisa történelmet írhat.
false
[]
0
null
0
Nem tudom – így hangzott Kimi Räikkönen rövid, határozott válasza a Szingapúri Nagydíj hivatalos sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy megnyerheti-e futamgyőzelem nélkül a 2012-es világbajnokságot. Az esély adott, a Lotus visszatérő finn klasszisa történelmet írhat. Mint ismeretes, az utóbbi két szezont ralizással töltő 2007-es világbajnok idén már hatszor állt a dobogón: győzelmet még egyszer sem aratott, viszont kiegyensúlyozott teljesítményének köszönhetően hétfutammal az évad vége előtt az egyéni tabella 3. helyén állomásozik. A pontszerző zónából tíz futam óta kirobbanthatatlan finn az előtte tanyázó Lewis Hamiltontól mindössze 1, míg az éllovas Fernando Alonsótól 38 egységgel van lemaradva. Futamgyőzelem nélkül még soha, senki nem szerzett világbajnoki címet a Forma-1-ben, egyetlen sikerrel is csak ketten tudták elfoglalni a trónt. Mike Hawthorn, a britek első világbajnoka 1958-ban, a Ferrari pilótájaként, valamint Räikkönen honfitársa, Keke Rosberg 1982-ben a Williams színeiben tudott véghezvinni ilyesfajta bravúrt. Kimi Räikkönen © Lotus "Nem tudom" – felelte 32 esztendős északi pilóta a Szingapúri Nagydíj hivatalos sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy lehet-e vb-címet nyerni futamgyőzelem nélkül. "Továbbra is igyekszünk minél több pontot szerezni a versenyeken és remélhetőleg egyre jobbak leszünk. Ha esetleg megnyerjük a bajnokságot, az csodálatos lesz. Tudjuk, hogy az lesz a bajnok, az érdemli meg a végső sikert, aki a legtöbb pontot szerzi. Ha mi lennénk azok, az nagyszerű lenne számunkra, függetlenül attól, hogy nyertünk-e futamot vagy sem." Amikor Räikkönen az előző futamon, az évad európai szakaszát lezáró Olasz Nagydíjon felkapaszkodott a tabella 3. helyére, az újságírókat azonnal foglalkoztatni kezdte a kérdés, hogy megszerezheti-e a történelmi végső sikert a finn. Mivel a szingapúri sajtóértekezleten jelen volt a Red Bull kétszeres világbajnok címvédője, Sebastian Vettel is, aki tavaly nem kevesebb, mint 11 futamgyőzelmet aratva védte meg a bajnoki titulust, neki is feltették a kérdést: lehet-e vb-t nyerni egyetlen győzelem nélkül? "Fogalmam sincs" – hangzott a német fenomén válasza. "Ez sok mindenen múlik. Szerintem sokkal könnyebb úgy bajnokságot nyerni, hogy sok futamgyőzelmet aratsz, de semmi sem lehetetlen. Nem is tudom, hogy ez valakinek sikerült-e valaha... Ha jól emlékszem Keke Rosberg csak egy győzelmet aratott, amikor 1982-ben világbajnok lett. Azon múlik, hogy mit csinálnak a többiek. Az a legfontosabb, ha futamgyőzelem nélkül akarsz világbajnokságot nyerni..." Azzal kapcsolatban, hogy a szingapúri villanyfényes hétvégén esetleg bezsebelheti-e az idei első győzelmét, Räikkönen nem kívánt jóslatokba bocsátkozni. Mint fogalmazott: "Tavaly a csapatnak nagyon nehéz dolga volt itt, de az idei év az már egy teljesen másik sztori..."
Sport: Lehet-e győzelem nélkül világbajnok Räikkönen?
0
https://hvg.hu/sport/20120921_Lehete_gyozelem_nelkul_vilagbajnok_Raikko
2015-06-23 00:00:00
18 góllal kezdte a vízilabda-válogatott a világliga szuperdöntőjét
false
[ "vízilabda", "világliga", "válogatott", "sport" ]
0
null
0
Biztos győzelemmel kezdte meg szereplését a világliga nyolccsapatos szuperdöntőjében a magyar férfi vízilabda-válogatott: 10 góllal verte Kínát az olaszországi Bergamóban. A torna első helye riói olimpiai részvételt ér. Salamon Ferenc kezdte a gólsorozatot megúszásból, majd Hárai Balázs következett centerből (2-0), egy kínai találat után pedig Hosnyánszky Norbert volt eredményes (3-1). 3-2 után Varga Dénes, majd Erdélyi Balázs célzott pontosan (5-2). A nagyszünet előtt megszületett a harmadik kínai gól is, amire előbb ismét Erdélyi, majd pedig Vámos Márton és Gór-Nagy Miklós válaszolt. A félidőre a mieinknél másodikként duplázó ifjabbik Varga révén vonulhatott el hatgólos előnnyel (9-3) a magyar csapat, olvasható az MTI tudósításában. A harmadik negyedben Madaras Norbert talált be, (10-3), majd 10-6-ra feljöttek a kínaiak. Hosnyánszky dobott gólt (11-6), majd még egyet, miután a kínaiak 11-8-ra felzárkóztak (12-8). Az utolsó negyedben Vámos alakította 13-8-ra az állást, majd Madaras következett (14-8). A tizenötödik magyar gólt Hárai szerezte látványosan elhajolva, utána Varga Dénes módosított 16-8-ra. A hajrában sem lazított a magyar válogatott: előbb Salamon talált be, zárásképpen pedig Vámos kapásgóllal alakította ki a 18-8-as végeredményt. A világbajnoki címvédő magyar csapat szerdán a horvátokkal játszik. Eredmény, csoportkör, 1. forduló: Magyarország-Kína 18-8 (4-2, 5-1, 3-5, 6-0) ------------------------------------------- a magyar góldobók: Hosnyánszky, Varga Dénes, Vámos 3-3, Erdélyi, Madaras, Hárai, Salamon 2-2, Gór-Nagy 1 ---------- Brazília-Horvátország 18.40 ---------- Szerbia-Egyesült Államok 13-7 (6-3, 3-0, 3-1, 1-3) Ausztrália-Olaszország 20.00
18 góllal kezdte a vízilabda-válogatott a világliga szuperdöntőjét
0
http://index.hu/sport/vizilabda/2015/06/23/vizilabda_vilagliga_kina
2019-04-04 12:59:00
Apokalipszis a mesekastély árnyékában Kisvárdán - Seszták Miklós még fejlesztési miniszterként egy sor egzotikus beruházást vitt szűkebb pátriájába. Megnéztük, hogy áll a mozis élménypark és a látványszegénynegyed.
true
null
1
Index
null
Kisvárda egy átlagos város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán és a szlovák határ közelében. Az utóbbi években azonban fantasztikus módon megszaporodtak az egészen elképesztő beruházások, olyanok mint: fűtött pályás sportcsarnok, termálvizes lórehabilitációs központ, látványszegénynegyed, csúszdapark, öko-filmpark, teniszakadémia. Egyesek szerint az is közrejátszott abban, hogy hirtelen ömleni kezdett a pénz a régióba, hogy a helyi születésű Seszták Miklós fejlesztési miniszter lett. Később pedig, miután távozni kényszerült posztjáról, több hozzá köthető beruházás megbicsaklott. Seszták még miniszterként valódi lokálpatrióta módjára fejlesztések sorát hozta Kisvárdára, egyesek szerint a leváltásához is részben az vezetett, hogy aránytalanul egy pontra fókuszálta a fejlesztési pénzeket. Most elmentünk Kisvárdára megnézni, hogyan állnak a helyi beruházások, amik miatt egyesek már kis Felcsútként kezdték emlegetni a várost. Amikor elindultunk, valahogy úgy képzeltem el a dolgot, hogy be kell majd járnunk az egész települést, hogy megnézzük az összes épülő projektet. Némileg csalódottan vettem tudomásul, hogy az elmúlt évek megaberuházásai, a stadion, az aquamozi, az öko-filmpark, a fordított ház, a virtuális akvárium nagyjából egy fél négyzetkilométeres területen, egymás mellett találhatók. Ezen a néven épül a mozis élménypark a helyi nádasban. A projekt hivatalos ismertetését olvasva elsőre teljesen rossz helyen kerestem a térképen a tavat, ahol a beruházások megvalósulnak. A hivatalos tervek szerint ugyanis: A tó bejáratnál egy fejjel lefele megépített tájház építése szolgálja a komplex turisztikai, információs és látogatómenedzsment funkciók biztosítását. Kialakításra kerül továbbá egy csónakház, illetve a tó 1. és 2. szigetein elhelyezkedő könnyűszerkezetes építmény komplexumok, amelyekben a tó és környéke élővilágát bemutató interaktív eszközök kerülnek elhelyezésre, és ismeretterjesztő 3D-s dokumentumfilmek mutatják be az attrakcióra jellemző állatvilágot. Az első gond, hogy a tó nincs is rajta a Google térképén, csak a műholdképen látszik, ami nem csoda, ugyanis sokáig nem is volt benne víz, csak 2015-ben állították helyre 200 millió forintért. Amikor szigeteket, helyi élővilágot, csónakházat képzel maga elé az ember, nem éppen a kisvárdai Nádas-tó jut az eszébe elsőre. Az ötszáz méter széles tavat tényleg sikerült helyreállítani, sőt még két szigetnek is találtak helyet. (Úgy látszik, az elmúlt időkben kisebb divatja lett a szélsőséges talajrendezéseknek.) A bal oldali szigetre már vezet is egy híd, ezen a szigeten fog helyet kapni a virtuális akvárium névre keresztelt élményközpont. A horgásztó felől nézve (a képen felül) a tavaszi szélben hajladozó nád mögött konténerek, faépítmények tűnnek fel. Elsőre az egészről a Csernobil melletti Pripjaty elhagyatott vidámparkja jut az eszembe, pedig valójában csak az épülő Cinemaqua élményparkról van szó. Apokalipszis most Ha már Csernobil: akik posztapokaliptikus élményekre vágynak, azok nem fognak csalódni Kisvárdán. A tó csatorna felőli szélén autógumik vannak a földbe ásva gokartpályát formázva. Se én, se a kanális partján tanácstalanul nézelődő nagy fehér kócsag nem értette, hogy mi lehet ez az amúgy Natura 2000-es környezetvédelmi területbe aligha illő kreálmány. Már csak a szerkesztőségbe visszaérve sikerült minden kétséget kizáróan megbizonyosodnom arról, hogy A Hajók mögött a 4-es főút felé kialakított gokartpályán filmesen felturbózott apokaliptikus külsejű járművekkel lehet száguldozni – olvasható a város honlapjára feltöltött hivatalos dokumentációban. Tehát nem egy vállalkozó kedvű helyi szabadult rá a területre markolóval, hanem tényleg az van, hogy uniós pénzből lehet majd Kisvárdán apokaliptikus külsejű járművekkel száguldozni. Hasonlóan különös látvány a csatorna mentén továbbsétálva a Jégvilág névre keresztelt, 1:1 nagyságú, 17. századot idéző vitorlás. Ez a kettősség egyébként nagyon domináns mindenhol, a pénz nem számít építkezések és vályogházak váltják egymást, ennek az egész jelenségnek egy extrém példája az új tóparti beruházás. A tóparti komplexum közepén a helyi telefon- és internetszolgáltató épülete árválkodik egy adótoronnyal. Sajnos úgy tűnik, ezt békén hagyják, pedig egy kis fantáziával akár az Eiffel-tornyot vagy egy égig érő paszulyt is lehetne varázsolni belőle. A fák még kopaszok, így az épülő tájház csontváza, a Disney-kastélyra hajazó rikító valami meredezik a távolban. Lehet, hogy a Sárkányváros az, ami a terveken Wizard néven fut. „A lovagvárak romantikájának és a trónok harca sötét középkori fantáziavilágának elegye. Arénája alkalmas lovagi játékok, erő és ügyességi versenyek lebonyolítására. Épületei és szobrai misztikusak, jól fotózhatóak és filmezhetőek" – olvasható a leírásban. Megpróbálok a stadion fölött lassan tovakúszó bárányfelhők közé sárkányokat képzelni, de csak a Mad Max-pálya kócsagja szál el Jéke irányába, mégis mintha éreznék valamit a levegőben a sötét középkori fantáziából és a Trónok harca ármánykodásaiból. A helyi élővilág érdekében helyreállított, vagy, ha rosszmájúak akarunk lenni, a semmiből elővarázsolt tavon át egy építkezési törmelékből húzott földhíd kígyózik a Szülinap-sziget felé. Bár a sziget most még nem szülinapi, csak egy sima üres halom a tó közepén, egyszer majd móka és kacagás fogja megtölteni. A kisebbeket és a lányokat várja a SZÜLINAP SZIGET. Gazdagon parkosított hercegnő-vár homlokzatba érkeznek a vendégek – olvasható a leírásban. A hivatalos pályázati kiírás 2021-re teszi a projekt befejezését, addig biztosan nem fogja vidám gyerekzsivaj betölteni a szigeteket. Egzotikus, de közbiztonságmentes A főút mentén csatorna vezet Döge irányába, egyik helyi forrásunk olyanról is hallott, hogy a csatornát kibővítik, hogy csónakon el lehessen jutni Kisvárdától egészen a közeli Rétközi-tóig, de ezt hivatalos papírok nem támasztják alá. Egyébként valahol a Rétközi-tó mellett, Szabolcsveresmart és Kisvárda között épül a teniszakadémia, meg is indulunk, hogy megnézzük, de a betonútnak egyszer vége szakad, behajtani tilos. Csak földmunkák vannak még, ahol majd az angol nyelvű bentlakásos teniszakadémia állni fog, egy 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával, nem utolsósorban pedig egy úgynevezett klubépülettel, amit a terület legszebb részén, a halastó partján építhetnek fel, a sportiskolától elzártan. A rossz nyelvek azt pletykálják, hogy valójában csak a klubház és az apartman miatt épül az egész, ezt a néma homokbuckákból azonban most még lehetetlen megállapítani. A tó túloldalán ott mered egy konténerekből és valamiből másból – a távolból farostlemeznek tűnik – felhúzott építmény, amit nem sikerül beazonosítanom, lehet, hogy a „TWIST OLIVÉR és a tolvajok utcája” az , ami „egy kicsit lerobbant utcai hangulatokat, a szegénynegyedek egzotikus de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi." Idegenvezetőnk figyelmeztet, hogy a területet védő biztonságiak nem túl megértők a tilosba tévedőkkel, így a boldogság titokzatos szigete és a szegénynegyedek közbiztonságmentes egzotikuma a hivatalos átadásig elérhetetlen marad számunkra. Hol fogjuk így megtapasztalni a közbiztonság hiányát és a szegénységet? Kíváncsian várjuk az átadót, hogy teljes pompájában is megcsodálhassuk a kisvárdai moziparkot és a virtuális akváriumot.
Apokalipszis a mesekastély árnyékában Kisvárdán
null
https://index.hu/gazdasag/2019/04/04/kisvarda_beruhazas_sesztak_unio_penz_szegenynegyed_mozi_tenisz/
2014-08-29 19:31:00
A jegybank "valóban eddig újszerű, szokatlan nagyságrendben" támogatja a pénzügyi szakemberek képzését – ismerte el az MNB alelnöke, de szerinte nem kétszázmilliárdról, hanem annak csak a hozadékáról van szó.
true
null
1
NOL (Népszabadság)
null
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közgazdászképzésre elkülönített kétszázmilliárd forint valójában egy vagyon, amelynek csak a hozamaiból, évente legfeljebb öt-tízmilliárd forintból gazdálkodhatnak a jegybank alapítványai – mondta el a központi bank alelnöke a Magyar Nemzet című napilap internetes oldalán megjelent interjúban. Balog Ádám kifejtette: az MNB elsősorban konkrét projekteket szeretne támogatni, pályázatokon keresztül. "A támogatottak lehetnek diákok, oktatók, kutatók, de akár intézmények, vagy tananyagot, gazdasági elemzéseket készítő szervezetek is" - mondta. "Támogatni kell azokat a fiatal PhD-hallgatókat, akiknek nincs lehetőségük külföldön gyarapítani tudásukat, a magyar PhD-képzésben viszont nem tudják az általuk választott témát kutatni. Eszközeink jellemzően támogatás vagy ösztöndíj jellegűek, de sok esetben részképzéseket, szemináriumokat, előadásokat is szervezünk" – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség ilyen programra, az MNB alelnöke elmondta: az elmúlt időszakban aránytalanul fejlődött a közgazdasági gondolkodás; a pénzügyi terület például nagyon megerősödött, a kis- és középvállalati szektor alig, és eközben a közpénzügyi világ is fokozatosan lemaradt. Emlékeztetett: a jegybanknak törvényi fölhatalmazása van arra, hogy "a közgazdasági és pénzügyi tudományos élet támogatásával, a szakemberképzés elősegítésével, a pénzügyi kultúra fejlesztésével, a pénzügyi tudatosság erősítésével eszközöket adhasson a változáshoz. Ennek pedig egyik formája az alapítványok létrehozása, ahogyan a jegybank azt már évtizedek óta teszi" – mondta, elismerve, hogy az MNB "valóban eddig újszerű, szokatlan nagyságrendben" él most ezzel a lehetőséggel. Balog Ádám hozzáfűzte, hogy idén még – a devizahitelek esetleges átváltásától függetlenül – az alapítványok létrehozását követően is nyereséges lesz a jegybank, és jövőre is van esély jelentősebb nyereségre.
Gazdaság: MNB: csupán évi öt-tízmilliárdot szánnak képzésekre - NOL.hu
null
http://nol.hu/gazdasag/mnb-csupan-evi-ot-tizmilliardot-szannak-kepzesekre-1483807
2019-11-01 00:00:00
A Dunaújváros második mérkőzésén is győzött a női vízilabda Euroliga első selejtezőkörének pénteki nyitónapján, hatgólos vereséget mérve az orosz Kinyef Kirisi csapatára.
false
[ "vízilabda", "euroliga", "dunaújváros" ]
0
null
0
A római tornán a magyar együttes a délelőtti első meccsén szorosabb találkozón, 12-10-re nyert a holland ZV De Zaan együttesével szemben. Euroliga, 1. selejtezőkör, A csoport (Róma): Dunaújvárosi Egyetem-Maarsk Graphic - Kinyef Kirisi (orosz) 14-8 (6-2, 1-2, 4-2, 3-2) a magyar csapat góldobói: Gurisatti 6, Horváth 4, Garda 2, Brezovszki, Mahieu 1-1 Dunaújváros-ZV De Zaan (holland) 12-10 (2-3, 2-2, 3-1, 5-4) UVSE-győzelem, FTC-vereség Az UVSE fölényesen győzött, az FTC viszont három góllal kikapott a női vízilabda Euroliga első selejtezőkörének pénteki játéknapján. A B csoportban a magyar bajnoki címvédő hazai környezetben, a Hajós uszodában mért 14 gólos vereséget francia ellenfelére, a Lille-re. A Ferencváros ugyanakkor nagy csatában, de alulmaradt a D jelű csoport házigazdája, a holland Utrecht ellenében. B csoport (Budapest): UVSE-Hunguest Hotels - Lille (francia) 23-9 (8-4, 4-3, 6-2, 5-0) a magyar csapat góldobói: Kisteleki 5, Antal, Keszthelyi 4-4, Rybanska, Baksa 2-2, Szücs, Mucsy, Faragó, Telek, Valentin, Peresztegi 1-1 D csoport (Utrecht): Utrecht (holland) - FTC-Telekom Waterpolo 14-11 (4-2, 4-3, 4-4, 2-2) a magyar csapat góldobói: Máté, Kövesdi 3-3, Illés 2, Pőcze, Muzsnay, Neszmély 1-1 A négy selejtezőcsoportból az első három-három jut tovább.
Második meccsét is megnyerte a Dunaújváros
0
https://infostart.hu/sport/2019/11/01/masodik-meccset-is-megnyerte-a-dunaujvaros
null
Orbán ugyan kapott a fejére Strasbourgban, de maradt ütőkártyája, mert tőle függ, hogy Ukrajna hozzájuthat-e a G7-ek által felajánlott 50 milliárd dolláros hitelhez.
true
[ "" ]
0
Hírklikk
null
A Süddeutsche Zeitung által idézett diplomaták úgy gondolják, hogy Orbán Trump sikerét várja, miután a korábbi elnök várhatóan eltörölné az egész segélyprogramot. Magyarország közismerten a legnagyobb akadályozó, amikor Kijev katonai és anyagi megsegítéséről van szó. Ám most mégis megszavazta, hogy az EU 35 milliárdot adjon a pénzügyi csomag részeként. Ehhez a Bizottság maga is hitelt venne fel, de ennek a konstrukciónak a jóváhagyásához elég volt a minősített többség. Azaz az Orbán-kormány nem vétózhatott. Mindez nem változtat azon, hogy a 35 milliárd csupán szükségmegoldás volna. Ezért a jövő héten ismét megpróbálnak Orbán lelkére beszélni: fogadja el azt a koncepciót, hogy az 50 milliárd fedezetét a nyugaton zárolt orosz állami javak haszna jelentené. Ám feltehetőleg igyekeznek Varga Mihályt is meggyőzni, mert ez esetben az USA vállalná a rá jutó 20 milliárdot, azaz Európának nem kellene gyakorlatilag beugrania helyette. (A Süddeutsche Zeitung cikke csak előfizetők számára olvasható.)
Kiosztották Orbánt Strasbourgban, de az ő kezében is erős lapok vannak
null
https://hirklikk.hu/kozelet/kiosztottak-orbant-strasbourgban-de-az-o-kezeben-is-eros-lapok-vannak/438366
2023-07-27 16:28:43
Az állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
true
null
1
G7
null
„A társaság többségi tulajdonosa 50 százalékot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel.” A jogszabályi hivatkozások után ez az első érdemi információ a Hungarian Real Estate Financing Zrt. (HREF) bemutatkozó oldalán. A vállalat valóban a hetedik leggazdagabb magyar cégbirodalmának egyik ékköve. Az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi profitot csinált abból, hogy jóval a tényleges értékük alatt megszerezte egyes bankok – például az állam által megmentett MKB – nem teljesítő hiteleit, majd elérte, hogy az adósok mégis fizessenek. Ekkor azonban már nem a hitelező banknak, hanem a HREF-nek. A hatalmas nyereség egy jelentős része azonban annak ellenére sem Jellinek Dánielt gazdagította, hogy a bemutatkozóban is kiemelt állítás igaz, és a cégnek tényleg ő a többségi tulajdonosa. Ez a vállalat és a rossz banki hitelekből származó pénz volt a fő forrása annak a 27 milliárd forintnak, amely az elmúlt években folyt Jellinek Dánieltől a miniszterelnök családjának irányába. Plázák, szállodák, lakópark – de honnan jött a pénz? Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan juthatott el az ország egyik leggazdagabb emberétől, Jellinek Dánieltől több tízmilliárd forint Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. A történet röviden összefoglalva: Jellinek Dániel egy ausztrál településről elnevezett vállalata, a Geraldton Zrt. az elmúlt években több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalék formájában egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó cégének úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni. A pécsi vállalkozó cége azonnal tovább is fizette a Jellinektől érkező pénzt. Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron az említett pécsi vállalkozó, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a továbbfizetett pénz szinte egészét megkaphatta. A pécsi vállalkozó Tiborcz István közeli ismerőse. Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett, Tiborcz István legfontosabb vállalatában minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el. Az ügyben érintett társaságoknak – így a pécsi vállalkozó és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa Tiborcz István cégcsoportjának dolgozott, és amely az Orbán-család számos vállalatának beszámolóit készíti évek óta. A történet azzal zárult le, hogy Tiborcz István birodalma tavaly év végén egy érthetetlenül túlbonyolított ügylet keretében megvette Jellinek Dánieltől a korábbi kifizetőcéget, a Geraldton Zrt.-t. A Geraldton volt tehát a két milliárdos, Jellinek és Tiborcz cégbirodalmát összekötő talán legfontosabb vállalat, amely hatalmas nyereségéből tízmilliárdokat fizetett ki rejtélyes tulajdonosának, és a lánc végén minden jel szerint a miniszterelnök vejének. Ez a hatalmas nyereség azonban nem a Geraldtonnál keletkezett, hanem a több száz céget számláló Jellinek-birodalom mélyén. Persze a Geraldton önerőből is komoly profitot érhetett volna el az elmúlt években, a társaságnál ugyanis hatalmas vagyon halmozódott fel. A vállalat*más cégeken keresztül mások mellett olyan ingatlanokat birtokolt részben vagy egészben, mint a Duna Pláza, a Corvin Pláza, négy vidéki bevásárlóközpont (pdf), a Sofitel (pdf), a Gellért Szálló vagy éppen egy fejlesztés alatt álló lakópark. Több pláza esetében ráadásul az üzemeltető is a Geraldton érdekeltségébe tartozott. Az említett ingatlanok egy része mostanra hivatalosan is Tiborcz Istvánhoz vagy hozzá kötött cégekhez, alapokhoz került, de a pénzáramlások alapján a vagyon haszna már az előző években is őt gazdagította. Vagyis inkább csak gazdagította volna, ezekből a vagyonelemekből ugyanis a Geraldtonnak az ebben az időszakban elért hatalmas nyereségéhez képest csak elenyésző bevétele származott. A továbbadott profit jelentős része nem ingatlanokból, hanem teljesen más tevékenységből, úgynevezett követeléskezelésből érkezett. Ezt azonban az érintettek láthatóan nem akarták nagydobra verni. Vélhetően már csak azért sem, mert állami biznisz is volt a háttérben. Milliárdok a nem fizető hitelekből Jellinek Dániel ingatlanokból gazdagodott meg. A 2000-es évek elején a piac sokak számára kevésbé vonzó szegmenseibe fektetett be: ipari ingatlanokba, raktárakba, alsóbb kategóriás irodaházakba. Vagyona akkor kezdett el látványosan nőni, amikor a 2008-as gazdasági összeomlás előtt nagyon jó ütemérzékkel vált meg ingatlanoktól, majd a válságban jó áron tudott vásárolni. Ekkor ráadásul már amerikai társtulajdonosokkal: cégbirodalmába ugyanis beszállt egy tengerentúli dollármilliárdos család is, jelentős tőkéhez juttatva a csoportot. Ehhez a fajta ingatlanbizniszhez elég jól illik a követeléskezelési tevékenység, amit szintén jó érzékkel ismert fel az üzletember. Az üzlet lényege, hogy Jellinek csoportja megvásárolja a bankok olyan hiteleit, amelyeket az adósok nem törlesztenek megfelelően. Ezek – az úgynevezett nem teljesítő hitelek – legtöbbször csak nyűgöt jelentenek a bankoknak: meg kell próbálni behajtani őket, perek lehetnek belőlük, ráadásul még az üzleti eredményeiket is rontják. Azért, hogy ettől megkíméljék magukat, sok esetben hajlandóak a valósnál jóval alacsonyabb értéken, akár annak 30-40 százalékán megválni az ilyen kölcsönöktől. Mindez viszont azt is jelenti, hogy ha valaki az így megszerezett hiteleknek csak a felét be tudja hajtani, akkor rengeteg pénzt kereshet rajtuk. Jellinek Dániel cégei pedig épp ezt csinálják. A kölcsönök mögött az esetek többségében ráadásul ingatlanfedezet van, azaz a követelések megvásárlásával adott esetben kifejezetten olcsón juthat ingatlanhoz a vevő, ez pedig abszolút Jellinek Dániel terepe. A bankok és a vevő szempontjából is az a kulcskérdés, hogy jól becsüljék meg a hitelek kockázatát, behajthatóságának esélyeit, és ez alapján a követelés eladási árát. Ha valamelyik fél rosszul értékel, akkor rengeteget bukhat a dolgon, miközben a másik fél hatalmasat kaszálhat*Az üzlet alapfeltevése, hogy az erre specializálódott vevő hatékonyabban tudja behajtani az ilyen követeléseket, mint a bank. Így normál esetben mindkét fél jól járhat a biznisszel. Ha a bank csak a hitelei 30 százalékát tudná visszaszerezni, míg a követeléskezelő cég ugyanebből a portfólióból 40 százalékot képes behajtani, akkor a teljes érték 35 százalékán átadott követeléscsomaggal mindenki nyer. Ha azonban ugyanezt a bank 25-ért adja, vagy a követeléskezelő 45-ért veszi, akkor az egyik fél nagyot bukik, míg a másik sokat keres az ügyleten.. Jellinek Dániel cégcsoportjának egyik legnagyobb, ilyen tevékenységet végző cége a Hungarian Real Estate Financing Zrt. A vállalat az elmúlt években sok tízmilliárd forintért vásárolt bedőlt hiteleket. Négy éve az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) vett 71 milliárd forintért hitelezői követeléseket, de mások mellett ehhez a céghez került az MKB szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések egy jelentős része is. A nagy MKB-üzlet Utóbbi üzlet azért érdekes, mert azt követően került rá sor, hogy az állam megvette, majd több tízmilliárd forintnyi állami támogatással megmentette az MKB-t. Azaz itt egy rengeteg közpénzt felemésztő folyamatba került bele Jellinek Dániel cégcsoportja is. Az MKB-sztori még a 2008-as válság idején indult. Az ekkor német tulajdonban lévő bank kifejezetten nehéz helyzetbe került, mivel rengeteg olyan projekt bedőlt, amelyhez a korábbi években ők nyújtottak hitelt. A baj akkora volt, hogy – amint az Index fogalmazott egy korábbi cikkében – „az MKB ebben az időben, ha kinyitott, 500 millió forintos bukást termelt” naponta. A németek nagyon meg akartak szabadulni a banktól, amely hosszú tárgyalásokat követően 2014-ben került az államhoz. Az állam ezt követően szanálta (azaz átszervezéssel működőképessé tette) a hitelintézetet. Ennek a folyamatnak az egyik fontos lépése volt, hogy ezektől a bedőlt hitelektől megszabadították az MKB-t. Rengeteg pénzről volt szó, hiszen a rossz hitelportfólió teljes értéke elérte a 214 milliárd forintot. Az állományt végül a frissen létrehozott MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. vette meg, amely ugyan csak 96 milliárdot fizetett a hitelekért, de azok a behajthatóság kockázata miatt még ennyit sem értek. Az ár 32 milliárd forinttal haladta meg a tényleges piaci értéket. Ez volt az az összeg, amivel az állam – az Európai Bizottság jóváhagyásával – megtámogatta az MKB megmentését (pdf). A rossz hitelek nélküli MKB-t ezután már viszonylag gyorsan értékesítették. A bank kerülőutakon végül kormányközeli milliárdosok, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, majd összeolvadt a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal, létrehozva a Magyar Bankholdingot, illetve új nevén MBH Bankot. Az állami támogatással megvásárolt rossz hiteleken azonban már nehezebb volt túladni, még ha nem is annyira, mint azt előzetesen várták. Az MSZVK azzal számolt, hogy 8-10 év alatt szabadulhat meg a teljes állománytól, azonban Jellinek Dániel csoportjának hála ez már 2018-ban sikerült. Az üzletember érdekeltségei már a korábbi években is vásároltak az MKB hagyatékából, így került a csoporthoz például a Sopron Pláza 2017-ben. Egy évvel később azonban egy nyílt pályázaton a teljes maradék állományt megvették, igaz, azt már nem árulták el a felek, hogy pontosan mit és mennyiért adott el az MSZVK Jellinekéknek. Átengedett tízmilliárdok Több forrásunk is ehhez az ügylethez kötötte Jellinek Dániel és a NER közötti kapcsolat megerősödését. Mindenesetre a milliárdos cégcsoportja az ügylettel több tízmilliárd forintnyi, jellemzően ingatlannal fedezett követeléshez jutott, és a portfólióját a következő években – például a már említett OBA-biznisszel – tovább bővítette. Ezek nagy része pedig a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-hez került. Az elmúlt hetekben is tucatnyi olyan ingatlant árvereztek felszámolási eljárások keretében, amikhez még az MKB-portfólió révén jutott hozzá a HREF. A vállalatnak a csúcson, 2021-ben közel 70 milliárd forintnyi követelése volt ügyfeleivel szemben, és ezeket tényleg nagyon hatékonyan hajtotta be. A társaság az előző öt évben több mint 55 milliárd forint nyereséget hozott össze, amiből bő 46 milliárdot osztalékként ki is fizetett*A cégnek van egyéb pénzügyi tevékenysége is, bevételének döntő hányada azonban a vásárolt követelések kezeléséből származott.. Ez még az ország tíz leggazdagabb embere között számon tartott Jellinek Dániel mércéjével mérve sem kevés. A profit több, mint amennyire teljes vagyonát 2018-ban taksálták, és a jelenlegi becsült vagyonának is negyedét–ötödét teszi ki. Azaz csak tette volna, ha a pénz teljes egészében hozzá kerül. De nem ez történt. A HREF ugyanazzal a módszerrel terelte el a kifizetett nyereség jelentős részét, ahogy a pénz később a Jellinek-birodalmat is elhagyta Tiborcz István irányába: osztalékelsőbbségi részvényekkel. Ahogy korábbi cikkünkben is bemutattuk, ezek olyan részvények, amelyek tulajdonosai a többi részvényesnél előbb, és/vagy nagyobb kifizetésre jogosultak a cég profitjából. A HREF-ben 2018 óta vannak ilyen papírok, és az osztalék kétharmada jut annak, aki birtokolja ezeket. Így hiába van a HREF honlapján szereplő információknak megfelelően 96 százalékos részesedése Jellinek Dánielnek*egy másik cégén keresztül a vállalatban, a hatalmas profit nagy része nem hozzá került. Hanem még egy vállalaton átfolyatva a Geraldtonhoz (részletek és további érdekes adalékok a csillagra kattintva olvashatóak)*A HREF teljes osztalékának kétharmadára jogosító, és így azóta összesen bő 30 milliárd forintot hozó elsőbbségi részvényeket a nagyon hasonló nevű Hungarian Real Estate Holding Zrt. szerezte meg mindössze 2 millió forintért. A társaságot 2018 júliusában alapította Jellinek Dániel és az üzletember cégbirodalmába tartozó két vagyonkezelő vállalat. Bár Jellineknek közvetlenül csak minimális részesedése volt, ezt azonban ő is elsőbbségi részvényeken keresztül gyakorolta, amelyek közül kettő a Hungarian Real Estate Holding Zrt. profitjának 99 százalékára tette jogosulttá. A két osztalékelsőbbségi részvény azonban egy idő után tulajdonost váltott: Jellinek Dánieltől két céghez kerültek a papírok. Ezek közül az egyik volt a Geraldton Zrt. Ez azért érdekes, mert ebben az esetben közvetlenül Jellinektől került át a tízmilliárdos nagyságrendű értéket képviselő részesedés ahhoz a vállalathoz, amelyen keresztül aztán a pénz elhagyta a cégbirodalmát. Emellett további fontos adalék, hogy a Hungarian Real Estate Holding Zrt. beszámolóit is évek óta az a könyvelőiroda végzi, amely Tiborcz István cégcsoportjának és Orbán Ráhel baba- és gyermektermékeket értékesítő vállalkozása számára is könyvel, és amelynek egyik tulajdonosa Facebook-profilján Tiborcz egyik cégét jelölte meg munkahelyeként.. Összefoglalva tehát: Jellinek Dániel cégcsoportja rengeteg bedőlt hitelt szerzett az elmúlt években, mások mellett a több tízmilliárdos állami segítséggel megmentett MKB Banktól is. A jellemzően ingatlanfedezetű hiteleken hatalmas, szintén több tízmilliárd forintos nyereséget ért el az ezek kezelésével foglalkozó Jellinek-cég. A vállalat azonban hiába van a Jellinek Dániel többségi tulajdonában, a hatalmas profitot osztalékelsőbbségi részvényekkel eltérítették. A nyereség jelentős része így a korábbi cikkünkben bemutatott Geraldton Zrt.-hez került, majd ezen a cégen keresztül elhagyta Jellinek Dániel cégbirodalmát, és a jelek szerint végül a miniszterelnök vejénél landolt. Jellinek Dánielnek a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinket is feltettük, amikor személyesen találkoztunk vele. Az üzletember ezek egy részére akkor válaszolt is, de később ügyvédjén keresztül levélben jelezte, hogy válaszait nem használhatjuk fel a cikkhez, és egyben figyelmeztetett a lehetséges jogi következményekre is. Így hiába kérdeztük rá egyebek mellett a cégcsoportban több helyen feltűnő osztalékelsőbbségi részvényekre, a HREF ügyleteire és arra is, hogy végső soron miért engedte át másnak a vállalatnál keletkező nyereség egy jelentős hányadát. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezettElső ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés.
Közpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögött
null
https://g7.hu/kozelet/20230727/kozpenzmilliardok-is-vannak-a-tiborcz-istvan-fele-aramlo-vagyon-mogott/
2011-11-14 16:12:00
MikiLeaks: Balogh Zsolt a nyakát féltette - A volt BKV-vezér szerint Hagyó torokvágással, nyakszorítással fenyegette, Hagyó szerint Balogh könyörtelen hazudozó. Teljes szembesítési jegyzőkönyv.
true
null
1
Index
null
Sárga rizses csirkét ettél a barátnőd gödöllői lakásában, és ott kértél évi 15 milliót tőlem, mondta Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes szemébe Balogh Zsolt volt megbízott BKV vezérigazgató kettejük szembesítésekor. Hagyó azzal vágott vissza, hogy nem kért pénzt, és egyébként is a kanapén teáztak. Balogh az életét - konkrétan a nyakát - féltette, Hagyó szerint a volt igazgató könyörtelen hazudozó. A MikiLeaks akták sorozatunkban a Hagyó-ügy 45 ezer oldalas nyomozati iratait dolgozzuk fel. 2010. szeptember 14-én szembesítették egymással Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest és a több pontban is rá valló Balogh Zsolt korábbi megbízott BKV-vezérigazgatót. Az Index birtokába került, és a MikiLeaks aktákban teljes egészében nyilvánosságra hozott szembesítési jegyzőkönyvből (innen egészében letölthető) számos érdekesség derül ki az üggyel kapcsolatban. Balogh először arról beszélt, hogy halálfélelemben él, annyira tart Hagyó Miklóstól. Hagyó erre úgy riposztozott, hogy Baloghot soha nem fenyegette, zsarolta, vagy kényszerítette. Az ügyészek ezután a CC Soft Kft. teljesítési igazolásáról kérdezték a feleket. (A cég a Szentendrei HÉV utastájékoztató tábláit építette ki 2007-ben drágán és pocsék minőségben, amit Balogh - a vallomása szerint - Hagyó nyomására igazolt le, majd később Hagyó ezzel zsarolta, hogy pénzt szedjen ki belőle.) Balogh Hagyó szemébe mondta, hogy a volt főpolgármester-helyettes 2007 őszén kétszer is rákérdezett, jól halad-e az ügy, majd az év vége felé az irodája előtt átkarolta, és azt mondta: Jön a karácsony, igazold le a teljesítést. Balogh emlékei szerint sokszor sétáltak később is így a Városháza folyosóin: Hagyó szorosan átfogta a nyakát és nagyon halkan beszélve adta az utasításokat. Balogh emiatt annyira félt, hogy egyszer a BKV igazgatósági ülésen az csúszott ki a száján: Tisztelt Bíróság! Balogh felidézett egy mozdulatot is, amit Hagyó első találkozásukkor tett, amikor azt mondta: Aki nem áll be a sorba, annak el kell vágni a torkát. Hagyó ugyanakkor az ügyről azt mondta Baloghnak: az igazolásról nincs információja, nem is beszélt vele az ügyről. Közölte: nem tudja, Balogh miért állít valótlanságot. Neki ugyanis sem munkáltatói, sem utasítási, sem döntési jogköre nem volt felette, ezért nem félthette tőle az állását. Hagyó szerint nem volt olyan fizikai megnyilvánulása, amitől Baloghnak félnie kellett volna. Balogh ekkor azt hozta elő, hogy Hagyó rendszeresen úgy üvöltött vele, hogy az egyszerűen kibírhatatlan volt. Amikor a vezérigazgatói pályázat volt 2008-ban, üvöltve utasította, hogy menjen át Mesterházy Ernőhöz az épület másik felébe, és adja le a pályázatát. Horváth Éva csitítgatta, hogy ne kiabáljon annyira vele. Hagyó az említett beszélgetésekre, üvöltözésre nem emlékezett. Közölte, hogy soha az életben nem mondott olyat, hogy valakinek a nyakát el kell vágni. Soha nem ragadta meg a nyakát, nem tett olyat, ami miatt Baloghnak félnie kellett volna. Az ügyész ezután a gödöllői találkozóról kérdezte a két gyanúsítottat, ahol Balogh vallomása szerint Hagyó pénzt követelt tőle. Balogh Hagyó szemébe mondta, hogy a volt politikus a (megbízott) vezérigazgatósága elején kirendelte Gödöllőre, egy hölgy címére. Hagyó ott egy szobában sárgás rizses húst evett, és közben az akkoriban folyó botrányos ügyekről tartott monológot. Kifejtette, hogy Antal Attila hülye volt, és magának köszönheti a helyzetet. (Antalnak 2008 tavaszán búcsúznia kellett a BKV vezérigazgatói székétől, többek szerint ballépései miatt, politikai nyomásra.) Balogh szerint Hagyó azt mondta neki Gödöllőn, hogy mindent elkövet a vezérigazgatói kinevezésének véglegesítéséért, ám ezért évi 15 millió forint készpénzt át kell adnia neki. Baloghra van bízva, hogy szerzi meg. A pénzből Hagyó a munkatársainak a fizetését akarta megoldani, és egy csepeli idős otthonon akart segíteni, mondta Balogh. Hagyó válaszában közölte, hogy a gödöllői találkozóra emlékszik, de azt Balogh kérte, hogy elmondja a BKV előtt álló nagyobb feladatokat. Az ő emlékei szerint a beszélgetés 1-1,5 órát tartott, de más témában. A kanapén ültek és teát ittak. Hagyó tagadta, hogy pénzt kért volna vagy fogadott volna el Baloghtól. Balogh ellenben állításait fenntartotta, sőt hozzátette, hogy a Hagyó által kért összeget két alkalommal teljesítette: először közvetett, majd közvetlen módon. Azért adta át a kért összeget, mert Hagyó a CC Soft-os szerződés teljesítésének kivizsgálásával fenyegette, és ettől félt. Hagyó itt újra elmondta, hogy nem fenyegette Baloghot. Nem értette, miből táplálkozik Balogh gyűlölete ellene. Tönkretette őt és a családját. Balogh a történetet úgy folytatta, hogy 2008 nyarán a Szent István vándorláson, a Hévízi tónál Hagyó azt kérte, hogy a nap végén menjenek be a tóba. Beúsztak és egy kapaszkodónál megálltak. Hagyó ott igazolta vissza, hogy megkapta a 15 millió forintját. Hagyó szerint viszont a nap végén valóban megfürödtek a tóban valamennyien, de ő nem mondta, hogy bárkitől pénzt vett volna át. Balogh azt is elmondta, hogy 2009-ben a városháza egyik irodájában egy Nokiás dobozban átadott Hagyónak 15 millió forintot. Hagyó szerint Balogh könyörtelenül hazudott: Ez egy hazug állítás, szemenszedett hazugság, mondta neki. A volt politikus szerint Balogh a saját felelősségének súlyát próbálja csökkenteni a rágalmazással. A jegyzőkönyv szerint a szembesítés nem vezetett eredményre.
MikiLeaks: Balogh Zsolt a nyakát féltette
null
https://index.hu/belfold/budapest/2011/11/14/mikileaks_balogh_zsolt_a_nyakat_feltette/
2018-03-28 19:26:00
Munkaerő és építési anyag hiányára hivatkozva felmondta több vevője lakásvásárlási szerződését egy zuglói lakásépítő cég. Ennek ellenére újabb építkezésbe vágnak és a régi lakásokat is hirdetik, csak már jóval magasabb áron.
true
null
1
Világgazdaság
null
Zömmel azokkal a vevőkkel bontott szerződést munkaerő és építőanyag hiányára hivatkozva egy zuglói lakásépítő cég, akikkel elsőként, illetve a legkorábbi átadási határidőre szerződött. Az építtető vis maiorra hivatkozva állt el a teljesítéstől. Felbontott szerződése helyett újat köthet bárki, aki kifizeti a most megállapított vételárat, mely egy kisebb lakás esetében is több millió forinttal magasabb, mint amennyiért nagyjából két-három éve, a projekt első szakaszában az eredeti vevők leszerződtek. Az eredeti adásvételi megállapodásba egyébként belefoglalták, hogy a munkaerő és az építőanyag hiánya is vis maiornak minősül, nem pontosítva, hogy ennek milyen mértéke esetén lép életbe a kikötés. Az építőiparban valóban komoly problémákat okoz a munkaerő- és építőanyag-hiány, de – mint Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Világgazdaság kérdésére elmondta – ma már szinte mindegyik építőipari szakma munkaerőhiánnyal küzd, a kivitelezők betanított munkásokkal igyekeznek pótolni a szakmunkásokat az ágazatban, ahol emiatt megnőtt a mérnökök felelőssége. A szakmai szövetség elnöke azt is elmondta, hogy az építtetőknek most minden korábbinál jobban oda kell figyelniük a minőségre, mert a kóklerek is kihasználják a munkaerőhiányt, és elvállalnak mindent, amivel a bajba került építtetők megbízzák őket. Szerződés és számla nélkül senkivel sem szabad dolgoztatni – hangsúlyozta Koji, és meg kell nézni, ki mit ír alá. Mint egy igazságügyi műszaki szakértő megkeresésünkre kifejtette: amikor drágulnak a kivitelezési költségek, az sokszor a beépített anyagok kispórolásához vagy silányabbak beépítéséhez vezet a költségcsökkentési törekvések jegyében. Jól mutatja, hogy nem tanult az ország a devizahiteles időkből, hisz még ma is bármit aláírnak a vevők, ami számukra előnytelen, illetve az eladó részéről egyoldalú. A zuglói lakásvásárlók is aláírták, hogy szerződésbontás esetén az építtető kötbért sem köteles fizetni, így akár évekig előfinanszírozhatják a beruházást, majd átadás előtt bukhatják az ingatlant. A zuglói eset épp azért érdemel kiemelt figyelmet, mert rámutat e problémára, valamint arra, hogy a nemritkán egy élet munkájával összerakott megtakarítás elköltésekor mindenképp érdemes magunkkal vinnünk egy ügyvédet. A jelzett konkrét esetben is nyilvánvaló, hogy a munkaerő és építőanyag hiánya nem maradt volna a szerződésben – mutattak rá jogász szakértőink. Természetesen a konkrét üggyel kapcsolatban megkerestük a társaság ügyvezetőjét is, aki előbb telefonon, majd írásban is válaszolt kérdéseinkre. Ám később – a Világgazdaság újságíróját megrágalmazva azzal, hogy egy másik piaci szereplő érdekében jár el – megtiltotta nyilatkozatai közzétételét. Az internetes fórumokon közben egyre többen jelzik a szóban forgó céggel kapcsolatban, hogy felmondták a szerződésüket, és úgy tudjuk, az ügyben pertársaság létrehozását is fontolgatják.
Kiszolgáltatott helyzetbe sodródtak a lakásvásárlók egy zuglói építkezésen - Világgazdaság
null
https://www.vg.hu/vallalatok/kiszolgaltatott-helyzetbe-sodrodtak-a-lakasvasarlok-egy-zugloi-epitkezesen-2-845891/
2018-10-15 06:35:00
Egy visszavont nokiás dobozzal intézkedő ember, egy volt kabinetfőnök, és több tízszeres túlárazás - javában tart a takarítás az állami cégnél.
true
null
1
Népszava
null
korrupció;MVM; 2018-10-15 06:35:00 Lapátra tett cégvezető, lapító államtitkár: tovább gabalyodik az MVM-ügy Egy visszavont nokiás dobozzal intézkedő ember, egy volt kabinetfőnök, és több tízszeres túlárazás - javában tart a takarítás az állami cégnél. Távozik Lazarovits Márk az MVM Informatika éléről – derül ki az állami energiacsoport számítástechnikai leányvállalata internetoldaláról. Az új vezér a régi, Székely Attila, aki 2010-től tavalyig töltötte be ugyanezt a posztot. Egy később visszavont vallomás szerint egy másik cég vezetőjeként 2010 előtt Lazarovits Márk küldetett volna 15 millió forintot egy nokiás dobozban Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek. Mostanság pedig az MVM Informatika azért került a figyelem központjába, mert nem ez a cég valósította meg azt a valós értéken legfeljebb százmilliósra becsülhető, úgynevezett termelésfelügyeleti (ktm-) rendszert, amit az MVM ötmilliárd forintért újonnan alapított svájci leányvállalatuktól, az MVM International AG-tól vett meg. Ugyanerre a célra alkalmas lett volna az MVM Net is, amit – legalábbis honlapjuk tanúsága szerint – továbbra is Lazarovits Márk irányít. Igaz, értesülésünk szerint napirenden szerepel a két informatikai leányvállalat összevonása. Eközben a szocialista Mesterházy Attila újabb, az MVM-botrány részleteit boncolgató kérdésözönére adott újfent kitérő válaszokat Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevében helyettese, Fónagy János. Arra a kérdésre, hogy az ügyben mely vizsgálatok fejeződtek már be, milyen eredménnyel és kiket találtak felelősnek, illetve mely eljárások zajlanak, Fónagy János annyit üzent: a folyamatba neves külső és belső szakértőket vontak be, de a teljes körű lezárásig felelősségteljes következtetések nem vonhatóak le. Az államtitkár friss levelében az előzőnél némiképp visszafogottabb lelkesedéssel áll ki a beszerzett rendszer hasznossága mellett, mondván, annak költségcsökkentő hatása egyelőre nem számszerűsíthető. Azt a választ, hogy az AG a „svájci jog alatt szerződött partnereket” vont be, valószínűleg arra szánták válaszul, hogy a svájci leányvállalat milyen társaságoktól szerezte be a terméket. Ama kérdésekre, hogy a rendszert miért nem az MVM informatikai munkatársai vagy leányvállalatai szerelték fel, mi a nevük a beszállítóknak, illetve mely szerződéseket jegyezte az MVM International AG akkor aláírási joggal rendelkező igazgatója, Mihalovics Péter - Seszták Miklós, az MVM-et egykor felügyelő fejlesztési exminiszter akkori kabinetfőnöke -, Fónagy János (aki akkortájt Seszták Miklós parlamenti államtitkára volt) nem reagált.
Lapátra tett cégvezető, lapító államtitkár: tovább gabalyodik az MVM-ügy
null
https://nepszava.hu/3011925_lapatra-tett-cegvezeto-lapito-allamtitkar-tovabb-gabalyodik-az-mvm-ugy
null
A magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programja azért jött létre, hogy a vajdasági magyarok itthon, a szülőföldön megtalálják a gazdasági boldogulást, ne kelljen elvándorolni ahhoz, hogy valaki tisztes munkával meg tudja keresni családja számára a kenyeret – hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtöki vajdasági körútja során.
true
[ "" ]
0
Hírklikk
null
Rámutatott, hogy óriási beruházások valósultak meg az utóbbi nyolc év során az ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén is. Ezek egyrészt "felhelyezték a Vajdaságot Szerbia, a régió és talán Európa turisztikai térképére", több ezer ember megélhetését biztosítják, valamint olyan technológiai ugrást tettek lehetővé ezen cégek számára, amelyek versenyképessé teszik őket. Az államtitkár beszédet mondott Óbecsén, ahol közel hétszáz vajdasági magyar gazdálkodóval írtak alá támogatási szerződést. Kiemelte, hogy a hasonló eseményeken "azt ünnepeljük, hogy a magyarság összetartozik". A magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programja nyolc éve működik, az erre való igényt a néhai Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) korábbi elnöke fogalmazta meg, aki úgy gondolta, hogy a kultúra mellett a gazdaság is fontos pillére a megmaradásnak, ezért a gazdasági szereplőket is támogatni kell - emlékeztetett Magyar Levente. Rámutatott, hogy a programnak köszönhetően, eddig mintegy 200 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a Vajdaságban. A program nem áll le, folytatódik a mezőgazdasági termelők támogatása, de házvásárlási pályázatokra is számítani lehet. "Ezt a programot nehéz körülmények között folytatjuk, hiszen a háború, a háborús infláció, az energiaár-emelkedések és ennek a helyzetnek az összes többi negatív hatása kihat arra a mozgástérre, amely korábban lehetővé tette ennek a nagyvonalú és ambiciózus programnak a sikerre vitelét" - magyarázta. A nyertes pályázóknak gratulált ahhoz, hogy a nehéz körülmények ellenére "mernek vállalkozni, bíznak a jövőben, bíznak magukban és annak a közösségnek az erejében, amelyhez tartoznak". Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke megköszönte a magyar kormánynak, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program - a nemzetközi nehézségek ellenére, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie -, nyolc éve töretlenül működik. A VMSZ elnöke arra is kitért, hogy a turizmus is fejlődni tud a támogatásoknak köszönhetően, és nemcsak a nagyvárosokban, hanem a kisebb településeken is történnek szállodafejlesztések. A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára a magyar kormány kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakaszát 2019-ben indították el.
Hétszáz vajdasági magyar gazdálkodót támogat a magyar kormány
null
https://hirklikk.hu/kozelet/hetszaz-vajdasagi-magyar-gazdalkodot-tamogat-a-magyar-kormany/438037
2011-07-25 00:00:00
Kisebb meglepetésre az orosz válogatott két góllal legyőzte a címvédő amerikai együttest, de kikapott a holland válogatott is a sanghaji világbajnokságon.
false
[ "vízilabda", "női vízilabda", "vizes vb 2011", "vizes vb" ]
0
null
0
Kisebb meglepetésre az orosz válogatott két góllal legyőzte a címvédő amerikai együttest, de kikapott a holland válogatott is a sanghaji világbajnokságon. Már az elődöntő volt a tét a Sanghajban rendezett vizes világbajnokság női vízilabdatornáján: a negyeddöntők során elsőként a címvédő Egyesült Államok szállt vízbe Oroszország legjobbjai ellen. Az oroszok már háromgólos hátrányban voltak a félidőben, de a harmadik harmadban négy góllal jobbnak bizonyultak ellenfelüknél, így a végén már a magyarokat 16-7-re legyőző amerikaiak kapaszkodhattak. Nem sikerült nekik, az orosz válogatott még növelte is az előnyét (9-7 a vége), így ők jutottak be az elődöntőbe. Lemondhat a végső győzelemről az olimpiai bajnok holland pólóválogatott is, miután két góllal, 12-10-re kikaptak a görög csapattól. A hollandok ellen 9-9-es döntetlent ért el a csoportkörben a magyar együttes. Az ausztrál válogatott hosszabbítás után egy góllal verte az olasz csapatot, így a magyarok nyolcaddöntős legyőzése után már a legjobb négy között járnak az auszik. A mieink csak a 9-12. helyért zajló helyosztón vehettek részt, Merész András együttese hétfőn 17-13-ra legyőzte a spanyol együttest.
Legyőzték a magyarok csoportellenfeleit a női pólótornán
0
https://24.hu/sport/2011/07/25/legyoztek-a-magyarok-csoportellenfeleit-a-noi-polotornan
2020-01-06 23:33:00
Teljesen szabályosan, mindenféle trükk és mutyi nélkül vette meg a Kölcsey utcai lakást a Szeviép-ügy bírája. Csakhogy erről hallgat a Pesti Srácok. Kénytelen volt, mert nem tudott volna cikket írni, félretájékoztatni. Ahogy minden eladást, úgy ezt is megszavazták fideszes képviselők is.
true
null
1
szeged.hu
null
Telekiabálta az országot a Pesti Srácok, és a teljes jobboldali hazugsággyár Kovalcsik Éva bírónő lakásvásárlásáról azért, mert a Szeviép-perben másodfokon megfordult az ítélet, a vádlottakat fölmentették. Ekkor lendült támadásba a fideszes sajtó ökle, de hamar kiderült, megint csak légbokszolnak. Kovalcsik Éva bírónővel kapcsolatosan fölháborodtak azon, hogyan vehetett meg Szeged belvárosában egy lakás annyiért, amennyiért megtette. Röviden: mert megtehette. Ráadásul teljesen szabályosan csinált mindent. Semmilyen stikli, ügyeskedés nem volt. Ezt a Pesti Srácok is megtudhatta volna, mindössze annyit kellett volna csinálniuk gyalázkodás helyett, hogy megkérdezik az IKV-t, ha már csináltattak egy képernyőmentést a cég egyik monitoráról. Alább olvasható az IKV hivatalos válasza, amelyet az önkormányzati cégtől Csarnó Zsuzsánna elnök-vezérigazgató jóváhagyásával kaptunk meg: „Dr. Kovalcsik Éva Katalin, mint a lakás jogszerű bérlője, a jogszabály biztosította elővásárlási jogával élve kezdeményezte a lakás megvásárlását 2015-ben. A lakásnak jogviszonyfolytatással lett a bérlője. A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság 2015. augusztus 12. napján kelt határozatával a lakást 21 millió 100 ezer forint forgalmi értéken kijelölte értékesítésre a bérlő részére. A forgalmi érték a 2015. évben aktuális átlagáraknak megfelelt, amely a nyilvános adatbázisok adatai alapján is alátámasztható. A lakás forgalmi értéke ingatlanforgalmi szakvélemény alapján, a piaci árak figyelembe vételével lett megállapítva, csakúgy mint minden egyes ingatlan értékmegállapítása esetén. A vonatkozó rendeleti szabályozás (17/1994. (IV.26.) Kgy rendelet) alapján, amennyiben a lakást a bérlő vásárolja meg, a forgalmi értékből kedvezmény illeti meg. Az értékesítésre történő kijelöléskor hatályos rendeleti szabályozás szerint, az I. övezetben lévő lakás esetén a bérlő a forgalmi érték hetven százalékáért vásárolhatta meg a lakást, melyből egyösszegű fizetés esetén további tizenhat százalék kedvezményt kapott, így lett a lakás vételára 12 millió 406 ezer 800 forint A lakásértékesítés a vonatkozó rendeleti szabályozás szerint zajlott, csakúgy, mint minden vételi igényét benyújtó bérlő esetében.” A pénzügyi bizottság 2015. augusztus 12-én ilyen összetételben ült össze: – Farkas László, a bizottság elnöke (Fidesz–KDNP–L.É.T. Egyesület), – Lauer István, a bizottság alelnöke (MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért Egyesület), – Sebestyén József, a bizottság tagja (MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért Egyesület), – Mészáros Tamás, a bizottság tagja (MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért Egyesület), – Szécsényi Ferencné, a bizottság tagja (MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért Egyesület), – Nógrádi Tibor, a bizottság tagja (Fidesz–KDNP–L.É.T. Egyesület), – Tanács Eszter, a bizottság tagja (LMP). Ők hagyták jóvá az adásvételt. Garai Szakács László
Szeged.hu - PS: szálljatok le Kovalcsik Éva bírónőről! Elég a terrorból, az álhírek gyártásából!
null
https://szeged.hu/hirek/32204/ps-szalljatok-le-kovalcsik-eva-bironorol-eleg-a-terrorbol-az-alhirek-gyartasabol
2014-04-02 00:00:00
Negyedik csapatként a Videoton FC jutott a labdarúgó Ligakupa elődöntőjébe, mivel szerdán hazai környezetben 3-0-ra legyőzte a Pécs együttesét.
false
[]
0
null
0
Negyedik csapatként a Videoton FC jutott a labdarúgó Ligakupa elődöntőjébe, mivel szerdán hazai környezetben 3-0-ra legyőzte a Pécs együttesét. Ligakupa, negyeddöntő, visszavágó: Videoton FC - PMFC-Matias 3-0 (1-0) Továbbjutott: a Videoton 4-1-es összesítéssel. Lombard Pápa Termál FC-Ferencváros 0-2 (0-2) Továbbjutott: a Ferencváros kettős győzelemmel, 6-0-s összesítéssel. Puskás Akadémia - DVSC-TEVA 3-2 (1-2) Továbbjutott: a DVSC-TEVA 5-3-as összesítéssel. Szigetszentmiklós (NB II)-Diósgyőri VTK 0-1 (0-1) Továbbjutott: Diósgyőri VTK 3-2-es összesítéssel.
Ligakupa - Utolsóként a Videoton az elődöntőben
0
https://infostart.hu/sport/2014/04/02/ligakupa---utolsokent-a-videoton-az-elodontoben-627110
null
A fenti kérdést intézte követőihez szombati Facebook-posztjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, felidézve két olasz politikus esetét az igazságszolgáltatással és az európai baloldali fősodorral.
true
[ "" ]
0
BEOL
null
Amint bejegyzésében emlékeztet, Matteo Salvini olasz jobboldali politikus, miniszterelnök-helyettes és közlekedési miniszter korábban belügyminiszterként megvédte Olaszország határait, ezzel országa és polgárainak biztonságát, amikor nem engedte, hogy egy illegális migránsokat szállító hajó kikössön Olaszországban. Ennek az lett a következménye, hogy az olasz ügyészség hat év börtönt kért rá. Szijjártó Péter ezzel szemben felidézi Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali aktivista esetét is, aki Magyarországra jött egy banda tagjaként, hogy járókelőket verjen össze Budapest utcáin. Ennek az lett a következménye, hogy Salist a baloldal képviselőként az Európai Parlamentbe menekítette, ahol a mentelmi joga mögé bújik a felelősségre vonás elől. Itt mindenkinek elment a józan esze? - teszi fel a kérdést posztjában a külgazdasági és külügyminiszter. Mint ismert, az ügyészek hat év szabadságvesztésre ítélnék Matteo Salvinit, amiért megvédte hazáját az illegális bevándorlástól. Salvini ellen túszejtés vádjával indult büntetőjogi eljárás, amiért 2019 augusztusában több hétig nem jelölt ki biztos kikötőt annak a civil hajónak, amelyen 147 bevándorló tartózkodott. Az eljárás pénteken bírósági kihallgatással folytatódott.
Szijjártó Péter: itt mindenkinek elment a józan esze?
null
https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/matteo-salvini-birosagi-targyalas-ilaria-salis-olaszorszag-igazsagszolgaltatas-szijjarto-peter
2017-08-31 17:25:42
Minden héten van egy újabb gyanúsított a Czeglédy-ügyben, most is - A férfi Czeglédy Csaba bizalmasa lehetett. Az ügyészség szerint részt vett a bűnszervezet irányításában.
true
null
1
Index
null
Újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe a Czeglédy-ügyben, az ügyészség indítványozta a férfi előzetes letartóztatását, írja az MTI a Csongrád Megyei Főügyészség tájékoztatása alapján. A gyanú szerint a férfi a bűnszervezetet vezető Czeglédy Csaba bizalmasaként működött közre a csoport irányításában, így koordináló szerepet töltött be. A gyanúsított a bűnszervezet vezetőjének iránymutatása alapján, a szervezet alacsonyabb szintjén lévő társai irányításában, a különböző hatóságok eljárásaiban felmerülő problémák elintézésében vett részt. Tartotta a kapcsolatot a szervezet különböző szintjein elhelyezkedő gyanúsítottakkal, biztosította a szervezet folyamatos működéséhez szükséges feltételeket. Czeglédy Csaba az Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt szombathelyi önkormányzati képviselője, aki ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba által vezetett bűnszervezet 2013 és 2016 között az állami költségvetésnek összesen 3,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott. A csoport tagjai olyan számlázási láncolatot alakítottak ki, amelyben a cég a szerződésben vállalt kötelezettségét papíron több alvállalkozón, iskolaszövetkezeteken keresztül látta el, de a munkaerőt közvetlenül biztosította. A gyanú szerint az iskolaszövetkezetek a számlázási lánc végén álltak, és a szerepük csak a fiktív számlák kiállítása volt, hogy a zrt. így csökkentse az adófizetési kötelezettségét. A főügyészség indítványozta az újabb gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelését. Az ügyben csütörtökön dönt a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája. Az ügyben legutóbb augusztus 24-én vettek őrizetbe valakit, azt megelőzően pedig egy szombathelyi férfi lett gyanúsított, aki egy bodajki székhelyű iskolaszövetkezet vezetője volt. Ha jól számolunk, az ügynek így már 14 gyanúsítottja van.
Minden héten van egy újabb gyanúsított a Czeglédy-ügyben, most is
null
https://index.hu/belfold/2017/08/31/minden_heten_van_egy_ujabb_gyanusitott_a_czegledy-ugyben_most_is/
2021-11-22 12:19:00
A ma már pilótaként dolgozó egykori tévés műsorvezető, Pető György szerint azért kerülhetett ő a hatóságok látókörébe, mert információkkal segítette a befolyásos emberek magánrepülőzéséről beszámoló újságírókat. A Direkt36 azonosította őt a Pegasus kémszoftverrel célba vette emberek között is.
true
null
1
Telex
null
Pető György, az egykori ismert RTL Klub-os újságíróból lett pilóta 2021 nyarán felhívta az egyik magyar titkosszolgálat központi telefonszámát. Pető olvasta a Direkt36 első cikkeit a Pegasus kémszoftverrel történt megfigyelésekről, és miután korábban többször megkörnyékezték őt is különféle magyar nemzetbiztonsági szervek, feltámadt benne a gyanú, hogy esetleg ő is célponttá vált. Egy olyan titkosszolgával akart beszélni, aki évekkel korábban kapcsolatba lépett vele, és akivel többször személyesen is találkoztak. „Másnap a titkosszolga egy mobilszámról vissza is hívott. Megkérdeztem tőle: biztos, hogy nem tettetek semmit a telefonomra?” – idézte fel a nyári beszélgetést Pető György. A titkosszolga azt válaszolta neki, esküszik, hogy soha semmit nem csinált a telefonjával. Az évek óta pilótaként dolgozó egykori tévés riporternek jó volt a megérzése: a telefonszáma valóban szerepel abban a kiszivárgott, összesen több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázisban, mely számokat az izraeli NSO Group ügyfelei Pegasus-megfigyelés célpontjának választottak ki. Kósa Lajos fideszes képviselő nemrég elismerte, hogy Magyarország megvásárolta a kémszoftvert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt, hogy a Pegasus-megfigyelésekről szóló hírek közt „van olyan, ahol van valamilyen valóságalapja” a megjelent beszámolóknak. Pető érthetetlennek tartja, miért került a biztonsági szervek célkeresztjébe, mivel a munkájának és ügyfeleinek nincs magyarországi kötődése. „Szerintem én senkinek nem lehetek érdekes” – mondta. Vannak ugyanakkor arra utaló jelek, hogy a magyar titkosszolgálatokat valójában Pető máig élő médiás kapcsolatai érdekelték. Pető György karrierjét a kilencvenes években a Magyar Televízióban kezdte, majd 1997 és 2000 között az akkor induló RTL Klub riportere lett. Dolgozott az RTL Klub New York-i tudósítójaként is, majd a Helyszíni Szemle című bűnügyi magazin műsorvezetőjeként stábjával bűnesetek helyszíneire mentek ki forgatni. A pilótavizsgát már a '90-es években letevő Pető később a médiát otthagyva inkább főállásban is repüléssel kezdett el foglalkozni. Kommunikációs igazgató lett a légügyi hatóságnál majd a Budapest Airportnál, jelenleg pedig pilótaként repül külföldön. Miután régi kollégaként rengeteg újságíró jól ismeri, sokan tőle szoktak szakmai segítséget kérni nemcsak általánosabb légügyi témákban, de például akkor is, ha mondjuk Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és más kormányközeli emberek repülőútjairól írnak. Petőt legutóbb például idén tavasszal olyan cikkek megírásakor keresték meg szakértőként, melyek feltárták, hogy az OE-LEM lajstromszámú, a NER-elit által gyakran használt magángép a vírushelyzet szempontjából veszélyesnek minősülő Dubajba indult. Ekkor az is kiderült, hogy a gépen Mészáros Lőrinc és későbbi felesége, Várkonyi Andrea utazhattak. „Nincs semmilyen motivációm, ha tudok, segítek. Ezek publikus adatok, és érthetetlen a titkolózás a magánrepülőzéssel kapcsolatban” – mondta a Direkt36-nak Pető azokról a nyílt forrásból is elérhető repülési adatokról, melyeket olykor segít értelmezni újságíróknak. Ezeket az információkat bárki láthatja a repülők útvonalait követő applikációk segítségével. „Semmi leleplezés nincs ebben. Nem titkos információkat osztottam meg. Ha valaki ennyire aggódik, hogy a privát repülései kiderülnek, akkor ne használjon magánrepülőt.” Pető ezenkívül tévékben, rádiókban is rendszeresen feltűnik vendégként, ahol szintén repülési témákban kérdezik, és ezeknek a politikához többnyire semmi közük. Nemrég például az RTL reggeli műsorában többek közt arról beszélt, hogy a repülők hajtóművének van egy speciális festése, amivel a madarakat próbálják elijeszteni. Az exújságíró-pilóta mégis azért gyanakszik arra, hogy médiás kapcsolatai miatt kerülhetett célkeresztbe, mert legalább egy esetben biztosan ez történt. Évekkel ezelőtt ugyanis a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei személyesen találkoztak vele, hogy megkérjék, Orbán Viktor miniszterelnök magánrepülőzésével kapcsolatban ne adjon újságíróknak információkat. Később olyan is előfordult, hogy egy megfigyelőkocsinak tűnő jármű parkolt le állandó lakcíménél. Pegasus-célponttá válása idején pedig éppen az egyik magyar titkosszolgálat ültette le több alkalommal is elbeszélgetni. Attól még, hogy egy telefonszám feltűnik a kiszivárgott adatbázisban, még nem biztos, hogy sikerrel fel is törték a telefont. A készülékek utólagos vizsgálatával azonban számos esetben ezt be lehetett bizonyítani. Pető iPhone-ját is megvizsgáltuk az Amnesty International technikai szakértői segítségével, ám az elemzés nem mutatta ki a kémszoftver nyomait. Ennek lehet az a magyarázata, hogy végül a Pegasus üzemeltetői úgy döntöttek, mégsem törik fel a telefonját. De az is lehetséges, hogy megpróbáltak behatolni a telefonjába, csak egyszerűen technikai okok miatt ezt nem sikerült végrehajtani. Petőt ugyanis 2018 őszén és 2019 tavaszán éppen akkor célozták meg a kémszoftverrel, amikor munkája miatt külföldre repült és jórészt Magyarországon kívül tartózkodott. A Pegasusnak ismert egy technikai korlátja: a kémszoftvert gyártó izraeli NSO az eszközt elhárítási, nyomozati célokra adja el külföldi államoknak, és csak különleges esetben engedélyezi ügyfelei számára, hogy külföldön tartózkodó célpontra is kémkedjenek vele. Az pedig már korábban is előfordult magyar célpontok készülékének vizsgálatakor, hogy amikor külföldön tartózkodtak, olyankor a Pegasus sem futott a telefonjukon. Ez történt például Németh Dániel fotós-újságíróval is, aki a fideszes elit külföldi utazásainak feltárásán dolgozott. Németh akkor vált célponttá, amikor idén nyáron éppen Mészáros Lőrinc családja és más kormányközeli üzletemberek dél-olaszországi luxusjachtos, magánrepülős nyaralását dokumentálta a Partizánnak. A fotós-újságíró telefonjának technikai elemzése kimutatta, hogy a Pegasus nyomai épp akkor szűntek meg telefonján, amikor egy hajnali géppel Budapestről Olaszországba indult. Az Amnesty International egyik szakértője a Direkt36-nak ugyanakkor elmondta, hogy az elemzésük egy módszertani probléma miatt nem is lehetett teljes körű. Pető ugyanis a készülékére már letöltötte az operációs rendszernek éppen a Pegasus miatt kiadott biztonsági frissítéseit. Az Apple az iOS 14.7.1-es verziófrissítésével azonban nem csupán az iPhone-ok napvilágra került biztonsági réseit foltozta be, de azt is lehetetlenné tette, hogy azonosítani lehessen az egyik legismertebb Pegasus-behatolást, mely az iMessage üzenetküldő applikáció hibáit használja ki. A magyar kormány nem reagált a Pető célponttá válásával kapcsolatos kérdéseinkre. Randevú a terrorelhárítókkal 2015. január 11-én vasárnap a világ vezetői Párizsban gyűltek össze, hogy pár nappal a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni iszlamista terrortámadás után egy megemlékező tömegfelvonuláson vegyenek részt. Ott volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki magával vitte Trócsányi László igazságügyi minisztert és Hajdu Jánost, a TEK főigazgatóját is. Pető Györggyel ekkor léptek először kapcsolatba a magyar biztonsági szervek. A pilóta visszaemlékezése szerint azzal irányította magára a hatóságok figyelmét, hogy elkezdett utánanézni annak, vajon Orbán Viktor hogyan, mivel utazhatott Franciaországba. Egy, a repülők útvonalait regisztráló, nyílt adatokkal dolgozó adatbázisból gyorsan összerakta, hogy jó eséllyel a Csányi Sándor vezette OTP-csoporthoz tartozó Air Invest magángépén érkezhetett Párizsba, hiszen a miniszterelnök azt korábban is használta. Még egy dolog feltűnt neki: hogy Orbán a magángéppel nem Budapestre utazik vissza, hanem a nemzetközi pénzügyi világ egyik központjába, a svájci Zürichbe. Mivel Pető a karrierváltása ellenére napi kapcsolatban maradt számos újságíróval, ez a felfedezése is hamarosan megjelent hírként. Később Orbán sajtósai a zürichi kitérőt el is ismerték, de azzal magyarázták, hogy a miniszterelnök a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) gálája miatt ment Svájcba. Még a hír megjelenésének napján, tehát vasárnap délután Pető családi ismerőseinél ebédelt, amikor feltűnt neki, hogy a házzal szemben és a hozzá tartozó telek túloldalán egy-egy fehér furgon parkol, benne két-két férfival. Pár perc múlva megcsörrent a telefonja. „Azt mondták, hogy a Terrorelhárítási Központtól keresnek, mert szeretnének velem elbeszélgetni, és ha nem működöm együtt, akkor bevisznek” – idézte fel a telefonhívást Pető. Végül abban maradtak, hogy aznap este 18 órakor az Aréna Plázában találkoznak. Két bőrdzsekis figura várt rá a Pizza Hut gyorsétteremben. A TEK-esek kifejtették neki, hogy veszélybe sodorta Orbán Viktor miniszterelnök életét azzal, hogy az útvonaláról információkat osztott meg a médiával. Hozzátették, hogy ez adott esetben akár terrorcselekmény előkészületének is számíthat, majd végül nyomatékosan megkérték Petőt, hogy többet ne csináljon ilyet, amit ő meg is ígért nekik. Pető nem gondolja, hogy akkoriban állandó figyelés alatt állhatott, mivel erre szerinte semmivel nem adott okot sem akkor, sem azóta. Arra gyanakszik, hogy inkább valamelyik újságírót vagy szerkesztőséget figyelhették meg, és rajtuk keresztül találtak el hozzá is. A 2015 eleji incidensnek egy jó pár évig semmilyen érzékelhető következménye nem lett. Pető nem adott többé tippet a miniszterelnök magánrepülőzéseinek útvonaláról, amikor viszont újságírók megkeresték a kérdéseikkel, ha tudott, segített. Pár évvel később azonban ismét volt egy furcsa epizód az életében, amely mögött szintén a nemzetbiztonsági szolgálatokat sejti. Megfigyelőkocsi a régi ház előtt 2018. július 10-én Pető családja régi házához indult, hogy az ott tárolt biciklijét elhozza. 13 óra után pár perccel érkezett meg, és már akart is volna beparkolni a ház udvarára – csakhogy a kocsibeállót egy Ford Tourneo típusú furgon állta el. Petőnek két dolog lett igazán gyanús. Az egyik, hogy bár nyár közepe volt, a furgon tetejére egy olyan zárt csomagtartó volt erősítve, amilyet Pető korábban leginkább télisport-eszközök szállításakor látott. A másik, hogy a dobozból oldalt ujjnyi vastag kábelek lógtak ki és mentek be az utastérbe. Pető gyorsan készített pár fotót a Fordról, melyeket később a Direkt36-tal is megosztott: Ezután kiszállt a kocsijából, hogy odamenjen a Fordhoz bekopogni az ablakon és megkérdezni, kit keresnek, és segíthet-e. Ketten ültek a furgonban, elöl a sofőr, mögötte a hátsó ülésen pedig egy másik férfi, laptoppal az ölében. Meglepődtek a kopogtatáson, majd gyorsan el is hajtottak. Pető a Direkt36-nak elmondta: nem volt emlékei szerint semmilyen közvetlen előzménye a furgon felbukkanásának, de a felbukkanását magyarázza, hogy a régi családi házban volt a bejelentett hivatalos lakcíme. Miután a fotón látszik a furgon rendszáma, az Ügyfélkapu segítségével lekérdeztük az autó műszaki adatait. A lekérdezés furcsa eredményt hozott: a kocsinak nincs eredetiségvizsgálata, nincsenek okmányadatai, még műszaki vizsgája sem volt az idei évig, és bár 2012-es gyártmány, csak 2021-ben állították forgalomba. „Ilyen gyanús adatlapot magánszemély nem tud összehozni” – mondta egy, a Direkt36 által megkérdezett gépjárműszakértő. Legalább ilyen furcsa azonban, hogy míg Pető fotóján a rendszám egy Fordon van rajta, a lekérdezés szerint az idéntől már egy Mazda3-hoz tartozik. Nem jellemző, de elviekben lehetséges egyik autóról a másikra átvinni rendszámokat: például, ha az egyiket totálkárosra törik és kivonják a forgalomból, vagy ha a rendszámot egyedi rendszámként megvásárolják és függetlenítik a kocsitól. Utóbbinak a lekérdezésben nincsen nyoma, ráadásul az átvitel a szakértő szerint úgy történt meg, mintha direkt ügyeltek volna rá, hogy Mazda a gyártási évével (2012) passzoló, „visszadátumozott”, feltűnésmentes rendszámot kapjon. A forgalmi rendszámok kezdőbetűi alapján ugyanis be lehet lőni, hogy azokat melyik évben adták azt ki: a szóban forgó M-es kezdetű rendszám kb. 2013-as lehet, míg 2020-tól napjainkig már S-es rendszámokat adnak ki. „Olyan, mintha egy normál Ford kisbuszt kivontak volna a forgalomból, hogy aztán abba zombiként belebújjon ez a Mazda” – magyarázta a szakértő. Több volt titkosszolgát is megkérdeztünk, hogy találkoztak-e munkájuk során hasonló furgonnal, és hogy vajon mire lehet jó egy kocsi tetejére szerelt csomagtartó. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egyik már leszerelt munkatársa elmondta, hogy ilyen autót nem feltétlenül csak a titkos megfigyeléseket a többi szolgálat és hatóság számára elvégző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), de például az AH is használ olykor. „A kocsi fémből van, a tetődoboz műanyagból, kevésbé árnyékol, ezért érdemesebb abban tartani a technikát” – magyarázta a volt titkosszolga. Ez a technika pedig bármi lehet: antenna a wifihálózat monitorozásához vagy éppen a házban elrejtett mikrofon jelének vételéhez, esetleg átjátszótorony, amire aztán a környék mobiltelefonjai felcsatlakoznak, és amivel akár be nem regisztrált mobiltelefonok azonosítóit (IMEI és IMSI számait) is be lehet gyűjteni. A megfigyelőkocsinak látszó furgon feltűnését követően pár hónappal célozták meg Pető György készülékét a Pegasusszal, majd hamarosan ismét felbukkantak a magyar titkosszolgálatok emberei. Jelentkezik ismét a titkosszolgálat 2019 őszén Pető Györgyöt ismét találkozóra hívták telefonon – ezúttal azonban nem a TEK, hanem egy másik magyar titkosszolgálat. Hogy melyik, és hogy ezután pontosan mi történt, arról Pető azért nem számolhatott be, mert elmondása szerint titoktartást írattak alá vele. Annyit elárult, hogy megítélése szerint őt valójában egy fedősztorival keresték meg azért, hogy ürügyet teremtsenek több olyan személyes találkozóra, melynek során őt különféle módokon átvizsgálhatták. Pető ennek az okát sem igazán értette, mivel szerinte róla semmiféle hasznos információt nem tudhattak meg, ráadásul mindenben együttműködött. Ezek a találkozások nem voltak fenyegetők, kifejezetten próbáltak barátságosak lenni vele. Ezek során ugyanakkor az is megtörtént, hogy a titkosszolgálat egy olyan szituációt teremtett, ahol Petőnek ki kellett adnia a kezéből az iPhone-ját. Bár azt mondták neki, hogy a beszélgetés érzékenysége miatt azt biztonságosan elzárják és senki nem fér majd hozzá, valójában nem tudja, hogy hosszú órákon keresztül mi történt a készülékkel. A Direkt36 kérdésére két, korábban az AH-nál dolgozó titkosszolga is elmondta: a szolgálatnál teljesen bevett gyakorlat, hogy valakitől kicsalják a telefonját. Például azt mondták egy célszemélynek, sőt meg is mutatták neki, hogy a telefonját berakják egy széfbe, valójában azonban a technikai munkatársak onnan nem sokkal később kivették, gyorsan feltörték, majd minden fontosabb adatot átmásoltak róla. Vagy éppen a reptéren egy szúrópróbaszerű vámvizsgálatnak álcázott akcióban öt percre elvették a telefont, majd egy hátsó szobában gyorsan leszívták róla az információkat. „Mi sem volt egyszerűbb ennél, iPhone-nal, bármivel meg lehet csinálni. Az ilyesmihez még egy Pegasus sem kellett” – mondta az egyik volt titkosszolga, hozzátéve, hogy egy szintén izraeli eszköz segítségével a telefont lezáró jelkód vagy ujjlenyomatkód feltörése sem okozott problémát. Ez volt tehát az oka annak, hogy Pető a telefonja feltörésére gyanakodott, majd a Pegasus-ügy kirobbanása után ezért feltételezte, hogy ő maga is célponttá válhatott. Ezután kereste meg és vonta kérdőre a vele korábban kapcsolatban lévő titkosszolgálatot, melynek tisztje letagadta, hogy bármit csináltak volna a mobiltelefonjával. Miután Kósa Lajos nyilvánosan elismerte, hogy a magyar állam használja a Pegasust, Pető ismét megpróbálta felhívni a titkosszolga mobilszámát. A szám akkor már nem élt. Pető György döbbenetesnek és rendkívül visszásnak tartja, hogy a 21. századi Magyarországon egyáltalán felmerülhet, hogy újságíróra, sőt még az újságíróknak nyilatkozó szakértőkre is ráküldjenek egy olyan kiberfegyvert, mint a Pegasus. „Olvastam, hogy milyen iszonyat drága valakit megfigyelni ezzel a kémszoftverrel, hogy kb. 10-20 millió forint. Ha a pénzt felét inkább ideadnák nekem, felőlem akár be is kamerázhatják a lakásomat” – mondta a Direkt36-nak.
A biztonsági szervek rászálltak a pilótára, aki a fideszes elit repülőútjait figyelte. Aztán feltűnt a Pegasus-célpontok között is
null
https://telex.hu/direkt36/2021/11/22/a-biztonsagi-szervek-raszalltak-a-pilotara-aki-a-fideszes-elit-repuloutjait-figyelte-aztan-feltunt-a-pegasus-celpontok-kozott-is
2012-10-04 12:30:00
Nem lesz nyílt verseny a megbízásért.
true
null
1
24.hu
null
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a kormány a Miniszterelnökség részére “médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, médiagyártási reklámügynökségi, telemarketing és online kommunikációs szolgáltatási feladatok elvégzésére”. Ez emberi nyelven valami olyasmit jelent: a kormány ismét jelentősebb lakossági kampányt tervez. Hogy miről fog szólni az ősszel induló megbízás tárgyául szolgáló kampány, egyelőre nem lehet tudni, de a kiírásból lehet következtetéseket levonni. Ebből az derül ki: amit kommunikálni szeretnének, van annyira fontos és összetett, hogy a megvalósítás stratégiáját és a különböző médiumokban való megjelenés lebonyolítását nem házon belül oldják meg, hanem vállalkozási szerződést kötnének rá. Az, hogy telemarketinget is igénybe szeretnének venni, arra utal, hogy sok telefonhívással vagy e-maillel járó kommunikációt (is) szeretnének folytatni – ilyen lehet például egy olyan kampány, amelynek keretében a lakosságot hívogatják egy callcenterből. Azt, hogy az adott szerződést nem nyílt versenyben, hanem tárgyalásos eljárásban írja ki a kormány, azzal indokolták: „Magyarország lakosságának tájékoztatása érdekében előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel médiakampány megindítása vált szükségessé”. Hogy mi lehet ilyen sürgős, azt megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, várjuk a válaszukat. Ugyanezen a címen egyébként van már a Miniszterelnökségnek egy 630 millió forintos szerződése az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel.
Újabb jelentős médiakampányt tervez az őszre a kormány
null
https://24.hu/belfold/2012/10/04/ujabb-jelentos-mediakampanyt-tervez-az-oszre-a-kormany/
null
Nem mindennapi építészeti megoldást alkalmaz majd a Paks II. Atomerőmű a hűtővíz Dunába való visszavezetésére: a folyóba visszaengedett víz ugyanis egy hídon keresztezi majd a hidegvíz-csatornát. A cég vízgazdálkodási építményekkel foglalkozó szakemberei nemrég a hasonló funkciót ellátó, a németországi Magdeburg mellett található Kanalbrücke üzemeltetőjénél jártak egyeztetni a tervezési és üzemeltetési tapasztalatokról.
true
[ "" ]
0
Magyar Építők
null
Európa leghosszabb csatornahídja a magdeburgi Kanalbrücke, amely a rajnai és a berlini hajózási útvonalak összekötésére létesült. A csatornahíd igénye már az 1930-as években megfogalmazódott Németországban, a beruházás annak idején a második világháború kitörése miatt szakadt félbe. A ’90-es években merült fel ismét a megvalósítás szükségessége, majd három év tervezés és öt év építés után 2003 októberében indult meg a hajóközlekedés a csatornahídon. A legnagyobb kihívást a híd mérete és a teherátadás jelentette. A szerkezet nagysága és jellege miatt számos esetben teljesen egyedi megoldásokat kellett találniuk a mérnököknek. A hajóforgalom biztosítására létesült építmény, melynek kétoldali járdaszerkezete akár egy-egy teherautót is elbír, 43 méter széles és két szakaszból, egy nagyságrendileg 780 méter hosszú ártéri- és egy 220 méter hosszú mederrészből áll; ahol a legnagyobb pillértávolság 106 méter. A legnagyobb terhet felvevő támasz összesen 10 ezer tonna terhet továbbít a pillérre. A szerkezetek egészének mozgási tartománya körülbelül 1 méter, de a beépített dilatációknak köszönhetően mintegy 2 méter eltérést is képesek elviselni. Érdekesség, hogy a híd világos színt kapott, hogy csökkentsék a szerkezet hőterhelését. A Paks II. Zrt. szakemberei a magdeburgi látogatás során a kivitelezésről és az üzemeltetésről is rengeteg információt kaptak. A csatornahídba olyan monitoringrendszert telepítettek, amivel mind a csatornát, mind az egyes elemeket monitorozni tudják. Emellett az építmény teljes hosszában fixált geodéziai pontok is találhatók, így dokumentálják a híd mindhárom irányú mozgását és csavarodását is. A szerkezetet ugyan száz évre tervezték, de a szakemberek szerint akár kétszáz évet is kibír megfelelő öregedéskezelés mellett. A huszonegy év üzemelés alatt eddig egyszer, 2008-ban ürítették le a csatornahidat, jövőre tervezik a következő víztelenítést. A Paks II. szakemberei ezeket a tervezési- és üzemelési tapasztalatokat felhasználva támogatják a Paks II. projekt során létesítendő hídszerkezet tervezését. A Paksi Atomerőmű telephelyén az üzemelő és az épülő blokkok ugyanazon a hidegvíz-csatornán fognak osztozni, efölött ível át majd az a hídszerkezet, ami Paks II. a Dunába visszaengedett hűtővizét fogja szállítani. Az építmény jól látszik a Paks II. látványtervein csakúgy, mint a melegvíz-csatorna mentén létesülő ún. csúcshűtőrendszer, amely a Duna hőterhelésének csökkentésére hivatott. A rendszer alkalmazása révén Paks II. a két atomerőmű hat blokkjának egyidejű üzeme alatt is képes lesz teljesíteni a szigorú környezetvédelmi előírásokat.
Különleges építmény lesz a Paks II. csatornahídja
null
https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2024/09/kulonleges-epitmeny-lesz-a-paks-ii-csatornahidja
2015-11-12 20:31:00
Kevesebb lett az áfacsalás? - Százmilliárdokkal több áfát szed be a NAV, mint korábban. A kormánynak kapóra jött a most két éve nyilvánosság elé állt Horváth András is, hogy átverje az új ötleteit az embereken.
true
null
1
Index
null
Két éve állt ki a világ elé Horváth András egykori NAV-dolgozó, állításai után pedig valóságos mozgalom indult: az áfacsalás problémája az utóbbi évek egyik legfontosabb társadalmi kérdése lett. Miközben ő maga a NAV-ot és a politikát támadta, és az adóhatóság tekintélye csorbult is a küzdelemben, összességében mégis győztesen jött ki a dologból szinte mindenki. Az áfabevételek nőttek, felgyorsult a fehéredés és hatékonyabb lett az ellenőrzés is. Tavaly az előző évinél közel 22 százalékkal, 66 milliárd forinttal több áfát vallottak be a leginkább fertőzött területeken, a teljes kereskedelemben 14 százalékkal, 227 milliárd forinttal többet. Fontos lett ez az ügy A hatás persze nem közvetlenül Horváth Andrásnak, vagy annak köszönhető, hogy a NAV végre ellenőrizni kezdett, hanem elsősorban a fehérítő intézkedéseknek, a dolgok mégsem teljesen függetlenek egymástól. Horváth András állításaiból ugyanis nagy felzúdulás lett 2013 végén, és az áfacsalások még 2014 végén is előkerültek a kitiltási botrány és a Bunge-ügy miatt, nagy volt a politikai nyomás, hogy javítsanak az áfabeszedés hatékonyságán. Az új rendszerek bevezetését - online kassza, ekaer stb. - pedig hiába tervezték már korábban egy ideje, ezeknél, mint minden hasonló változásnál nagy társadalmi ellenállásra lehetett számítani, sokkal könnyebb volt végigvinni ezeket úgy, hogy az áfacsalások ügye Horváth Andrásnak köszönhetően társadalmilag is fontos kérdéssé vált. Más kérdés, hogy emellett az adóhivatal elég sok sebbel jött ki a történetből. A Horváth András állításaira érkező kapkodó, ellentámadásba átlendülő, kifogásolható vizsgálatok eredményeit lobogtató kommunikációjuk, a Vida Ildikó körüli botrányok után a konkrét csalásokról megjelenő hírek is Horváth állításainak igazolásaként rögzültek a közvélemény jelentős részében. Még akkor is, ha közvetlen NAV-os korrupciót az ügyeknek egyelőre kis részében sikerült bizonyítani. Jó év volt a tavalyi És hogy konkrétan hogy teljesített az utóbbi időszakba a NAV áfaügyben? Kikértük az erről szóló adatokat, amelyből kiderül, ha több elkapott áfacsalóról szóló hír is jelent meg az utóbbi időben, valójában nem lett több az ellenőrzés és a lefülelt bűnöző sem Horváth András után, mindössze a hatékonyság javult. 2014-ben kevesebb áfacsalásgyanús ügyet vizsgáltak, de ebben az évben voltak a leghatékonyabbak, tehát ebben az évben zárult le majdnem a legtöbb ügy, amiben az adóhivatal elkezdett vizsgálódni (és ugyan 2013-ban több ügyet zártak le, mint 2014-ben, de az arány így is javult.) Kifejezetten kíváncsiak lettünk volna egyébként arra is, hogy 2011 és 2015 augusztusa között hány határon átívelő láncolatos áfacsalással kapcsolatos ügyet zártak le, ugyanakkor azt a választ kaptuk, hogy erről külön nem vezet statisztikát a hivatal. És mivel az egész áfacsalásos ügy egyik nagy mondása az volt, hogy Horváth András állítása szerint a kiemelt adózók áfacsalásai felett az adóhatóság szemet hunyt, arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kiemelt adózókból befolyó áfabevétel hogyan változott az elmúlt pár évben, de erről sem kaptunk adatokat. Mindenesetre az kiderült, hogy a 2010 és 2014 közötti négy évben 2014-ben tárta fel a hivatal a legtöbb be nem fizetett forgalmi adót, és szintén ebben az évben osztották ki a legtöbb büntetést is. Ha az idei év teljesítményét nézzük augusztusig, az is látszik, hogy ha az év első nyolc hónapjának teljesítményét tudják tartani az év végéig, akkor 2015 lehet az adóhatóság leghatékonyabb éve áfabehajtás szempontjából. Azt viszont enélkül is el lehet mondani, hogy 2014 és 2011 között csaknem 15 százalékot javult az ellenőrzések hatékonysága. Léptek, és látszik is az eredmény De mitől lett hatékonyabb az ellenőrzés? Egyrészt hosszas bénázás után bevezették az online pénztárgépeket. A bevezetést 2012 végén hirdették meg, és végül a határidő tologatása után csak 2014 szeptemberétől kezdve büntetett a NAV a pénztárgépcsere hiánya miatt, és csak 2015-től nem lehetett már egyáltalán régi kasszát használni. Így a NAV-hoz bekötött pénztárgépeken keresztül az adóhivatal közvetlenül és folyamatosan rálát a forgalmi adatokra, hamarabb kiszúrja, ha például valakihez gyanúsan kevés ügyfél érkezik, vagy egy-egy nap, vagy időszak forgalma jelentősen eltér a többitől. Volt például, hogy az adóellenőrök ez alapján szúrták ki, hogy a boltost átverik alkalmazottai: a pénztárosok azokban az órákban, amikor a főnök nem volt ott, nem ütötték be a gépbe a vásárlásokat. Másrészt szintén viszonylag sok bénázással vezette be a kormány az az elektronikus közúti ellenőrző rendszert (ekaer) az év elején (eredetileg januártól, de csak márciustól büntetnek is). A rendszer célja, hogy az országban ne indulhasson útnak olyan áruszállítmány, amelyről nincs tudomása az adóhivatalnak. A teherautók így elvileg csak akkor indulhatnak el, ha előtte bejegyeztették magukat az adóhivatalnál. Ehhez az adott szállítmányra kapnak egy speciális ekaer-számot. Ha a fuvarozót úgy kapják el a hatóságok az úton, hogy ez nincs rendben, akkor készülhetnek majd valamilyen büntetésre. A magyar feketegazdaság elemzések szerint egyébként akár 6000 milliárd forintos is lehet, ami az egész gazdaság 20 százalékát jelenti. Mindez 1500 milliárd be nem fizetett áfát jelent. Az ekaer hatásáról egyelőre nem sokat tudni, de amikor rákérdeztünk a NGM-nél, azt mondták, hogy 2016-ban 60 milliárd forintnyi plusz bevételt várnak az intézkedéstől. Ami tisztább, drágább A fehéredés persze nem csak azt jelenti, hogy kevesebb bűnöző gazdagodik az elcsalt adókon, hanem az esetek egy részében azt is, hogy drágulnak a termékek. Ha eltűnik az áfacsaló láncolatokon keresztül hozott cukor a boltok polcairól, vehetjük a nem áfacsaltat több pénzért. A tisztulás hatásairól érdekes ábrát mutatott Baksay Gergely, az MNB pénzügyi elemzések szakterület közgazdasági elemzője a Költségvetési Tanács Titkársága és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján. Az látszik rajta, hogy hogyan változott az effektív áfakulcs az utóbbi 15 évben. Az effektív áfakulcs azt mutatja meg, hogy mekkora az az áfakulcs, amekkorának megfelelő mennyiségű pénzt az adóhatóság konkrétan be is szed a hivatalos áfakulcs alapján beszedendő összegből. Az látszik, hogy az utóbbi négy évben három százalékkal nőtt a valódi áfakulcs: ebből egy százalék volt a 2012. januári kulcsemelés hatása, az utóbbi két évben pedig két százaléknyi beszedett áfa fehéredett még ki az intézkedések hatására az MNB számításai szerint. Persze a csalás még egyáltalán nem szűnt meg, csak az ellene vívott küzdelem lett valamivel hatékonyabb.
Kevesebb lett az áfacsalás?
null
https://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2015/11/12/afacsalas_nav_afa/
2017-08-05 00:00:00
Mindeközben A Lengyel Körverseny hatodik szakaszán a mezőny közé beszállt egy elszabadult póni, aki elég sokáig úgy gondolta, hogy...
false
[ "mindeközben", "percről percre", "világmindenség", "univerzum" ]
0
null
0
A Lengyel Körverseny hatodik szakaszán a mezőny közé beszállt egy elszabadult póni, aki elég sokáig úgy gondolta, hogy helye van a bringások között, eszébe sem jutott elhagyni a pályát. A tempója nem volt tökéletes, nem tudott felzárkózni az élre, de még több gondja lett a kanyarodással is, a bő 40 km/h-s sebességnél a patkók érthetően nem biztosítanak tökéletes tapadást az aszfalton.
Mindeközben - Kerékpárversenyzőnek képzelhette magát a megzabosodott póni
0
http://index.hu/mindekozben/poszt/2017/08/05/kerekparversenyzonek_kepzelhette_magat_a_megzabosodott_poni
2017-04-13 11:37:36
Nem csak a kommentelők hekkelték meg az Origót a szerdai tüntetésen - Három kormányközeli lap is egy névtelen fotós különös képeit használta a szerdai tüntetésről.
true
null
1
Index
null
*Frissítés 2017.04.19: cikkünk megjelenése óta, az ügyből kirobbant botrány nyomán felmondott az Origo fotórovatának vezetője.* Úgy tűnik, hogy a szerda éjjel meghekkelt Origo a szokott fotóriporterei helyett egy névtelen fotós képeit közölte a Hősök terére szervezett szerdai tüntetésről. De nem csak az Origo vette át ezeket a képeket. Egy sor kormányközeli lap sajátjának érezte a fotókat, és egyszerre jelentették meg őket. A portál szerdán röviden tudósított a demonstrációról, de az eseményről készült fotóik kiugranak a más portálokon látott képek közül. Cserébe teljesen megegyeznek a kormányközeli média több portáljának fotóival. A következő kép hívta fel rá a figyelmünket, hogy valami nem stimmel az Origo képeivel. A szervezők felállítottak egy darut a Műcsarnok felőli oldalon, hogy a tudósítóknak rálátást adjanak a térre, a fotósok többsége erről a pontról készített képet a szív alakot formázó, tízezres tömegről. Az Origo viszont a tér másik oldalán jutott fel egy épület tetejére. A képkivágásból egyértelműen kiderül, hogy a Fidesz-székház felső emeletére, amit a tüntetés alatt végig rendőrsorfal vett körül (ahogy a fotón is látszik): Persze, ez önmagában nem lenne annyira érdekes, hiszen egy rendőrsorfal nem áthatolhatatlan akadály. Az viszont mégiscsak feltűnő, hogy épp a Fidesz-székházból sikerült fotózniuk, ahová aznap este senki nem jutott be. Az Origo szerző nélküli, hétképes galériája a fotóriportereiktől szokatlan stílusban készült, és látványosan megy rá egy-egy kiugró arcra a tömegből. Egy maszkos tüntető például több képhez külön pózolt is a fotósnak, de önmagában persze ez sem lenne érdekes. Mindenki úgy fotóz, ahogy akar. Az Origo-cikkben bemutatott képe viszont a ma reggeli Magyar Idők címlapképe is egyben. A két fotó teljesen megegyezik, azonos pillanatban készültek, a tömegből mindenkit ugyanabban a mozgásfázisban elkapva: A képek belső információit elemezve viszont az derül ki, hogy a fotósok neve különbözik. Az Origón Origo szerzővel, tehát névtelenül, de szerkesztőségi tartalomként jelentek meg a fotók, a Magyar Idők viszont Bach Máténak, a lap saját fotósának kreditálja a képet. Az Origo most is elérhető fotóinak exif-adatai szerint a Fidesz székházából készült kép egy iphone6-ossal, a galéria fotói a tüntetőkről egy Besenyei Gergely nevű fotós Nikon D3-as kamerájával készültek, aki egyébként egy ideig a Kormány.hu megbízott fotósa is volt, szabadúszó fotós: Megkerestük az érintett fotóst is, a cikkünket pedig hamarosan frissítjük, ha válaszol. A kollégák közül többen is látták az Origo fotóriporterét a tömegben dolgozni szerdán a Hősök terén. Furcsa, hogy miért került végül az ő képei helyett a Magyar Idők fotósának (?) egyoldalú képriportja az Origo cikkébe. Az Origo fotósának a képei egy ponton eltűntek az Origo cikkéből, és kicserélődtek az ismeretlen fotós képeire. Erre egy bizonyíték, ahogy a valasz.hu is írja, az Origo Facebook-oldala, ami megőrzött egy olyan fotót, amit az Origo fotóriportere készített. Olyan persze gyakran előfordul a sajtóban, hogy egyik lap a másiktól kér kölcsön képet. De ugyanezek a képek megjelentek később a 888.hu oldalán is, egy harmadik fotós nevével a fotók alatt. A két galéria fotói több helyen egyeznek: Olvasóink hívták fel rá a figyelmünket, hogy ugyanez a képanyag Mészáros Diána neve alatt fut a szintén kormányközelinek mondható Lokálban is: Küldtünk kérdéseket a Lokál és a Magyar Idők érintett fotósainak is, reméljük hamarosan a válaszukkal is frissíthetjük a cikket. Egy dolog tehát biztos: egy (?) névtelen (?) fotósnak szerda délután sikerült elnyernie legalább négy szerkesztőség feltétlen bizalmát a fotóival, és mind a négy lapnál úgy döntöttek: saját tartalom helyett ezt a készen kapott képanyagot használják, mindössze néhány tüntető közeli portréjával, hogy fotókon is bemutassák a szerdai, tízezres tüntetést. Ez a fotós nem mellékesen a Fidesz-székházból is tudott képet készíteni.
Nem csak a kommentelők hekkelték meg az Origót a szerdai tüntetésen
null
https://index.hu/kultur/media/2017/04/13/nem_csak_a_kommentelok_hekkeltek_meg_az_origot_a_szerdai_tuntetesen/
2014-07-09 13:07:00
A Legfőbb Ügyészség elutasította az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által a Portik-Laborc-találkozókkal összefüggésben indult nyomozás megszüntetése miatt benyújtott panaszt.
true
null
1
NOL (Népszabadság)
null
A Központi Nyomozó Főügyészség május végén bűncselekmény hiányában szüntette meg a Portik-Laborc-találkozókkal kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt indult nyomozást. Korábban a Magyar Nemzet írt arról, hogy az AH ezen határozattal kapcsolatban panasszal élt. Göbölös László, az AH főigazgatója június elején juttatta el álláspontját a főügyészségnek, amely annak véleményezése után felterjesztette a tábornok kifogásait a kérdést jogerősen elbíráló Legfőbb Ügyészségnek. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője szerdán az MTI-vel azt közölte: a jelzett ügyben a Legfőbb Ügyészség elutasította a feljelentőnek a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást megszüntető határozata ellen bejelentett panaszát. Mivel az eljárás minősített, így a Legfőbb Ügyészség határozatának további részleteiről, indokairól nem adhatnak további tájékoztatást - tette hozzá Fazekas Géza. A Központi Nyomozó Főügyészség a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója közötti találkozók ügyében hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezett bejelentés alapján rendelték el a nyomozást. Amíg az AH nem oldotta fel a találkozók leiratának titkosságát, a nyomozás egésze titkos volt.
Belföld: Portik-Laborc: elutasították az Alkotmányvédelmi Hivatal panaszát - NOL.hu
null
http://nol.hu/belfold/portik-laborc-elutasitottak-az-alkotmanyvedelmi-hivatal-panaszat-1473195
2015-06-03 22:19:00
Komoly változás állt be Szijjártó Péter (Fidesz) és Kóka János (ex-SZDSZ) kapcsolatában.
true
null
1
Blikk
null
Nyolc évvel ezelőtt még minden idők legsikertelenebb gazdasági miniszterének tartotta Kóka Jánost a Fidesz akkori szóvivője, Szijjártó Péter. Azóta nagyot fordult a világ. Kóka és a Szijjártó vezette külügyminisztérium között az utóbbi hónapokban jó kapcsolat alakult ki. Kóka János diplomata-útlevelet kapott a külgazdasági- és külügyminisztertől. Az SZDSZ volt elnöke tavaly márciusban Orbán Viktor küldöttségének tagjaként vett részt Szaúd-Arábiában a gazdasági tárgyalásokon. Május végén Szingapúrban volt együtt Szijjártó és Kóka, ahol Kóka Cellum nevű cége létrehozta ázsiai-csendes-óceáni térségbeli központját. A tervek szerint négymillió eurót kíván befektetni a vállalat. - Szijjártó Péter rendszeresen egyeztet a külgazdaság területén aktív magyar vállalatok vezetőivel, köztük Kóka Jánossal, közölte a minisztérium az Origóval. Kóka János a portálnak azt mondta, hogy a kapcsolata a magyar állami szervekkel csupán üzleti, és politikai szempontok nem játszanak szerepet. Szólt arról is, hogy Szijjártó Péter ajánlotta föl neki a diplomata-útlevelet, hogy cége sikereivel a magyar gazdaságot segítse. Az egykori gazdasági miniszter szerint a kelet-ázsiai államközpontú országokban a kormány segítsége nélkül nem lehet komolyabb beruházásokban részt venni. Blikk-információ/Origo
Kóka János az Orbán-kormánnyal üzletel
null
https://www.blikk.hu/aktualis/koka-janos-az-orban-kormannyal-uzletel/ttlw0t5
null
A NAV egyszerűsítette az állampolgárok és a vállalkozások adóügyeit. Közérthetőségi Programjában eddig 30 ezer oldalnyi, adózóknak szóló levelet, tájékoztatót, űrlapot, információs füzetet és kitöltési útmutatót egyszerűsített - tájékoztatta Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke az MTI-t.
true
[ "" ]
0
FEOL (Fejér Megyei Hírlap)
null
Egyszerűbben és érthetően kell megszólítani az adózókat, hogy megértsék, mit jelentenek számukra a változások, mire kell figyelniük; ez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) öt éve indított Közérthetőségi Programjának fő célja - mondta el Vágujhelyi Ferenc. Felidézte, hogy aki az elmúlt években intézett ügyet a NAV-nál, fizetett gépjárműadót, küldött be adatlapot, vagy akár csak elfogadta szja-bevallási tervezetét, érzékelhette: adózni egyre egyszerűbb. Az elnök rámutatott: a közérthető kommunikáció nem pusztán egy kényelmi szolgáltatás; ha az ügyfél pontosan érti a szabályokat, az nagyban segíti az önkéntes jogkövetést, csökkenti a hibalehetőségeket és az ügyintézéssel járó stresszt is. A programban egyszerűbbek, áttekinthetőbbek lettek a NAV tájékoztatói, útmutatói, és az ügyfeleknek küldött levelek. Az adózóknak nem a jogszabályok közül kell kibogarászniuk a teendőket, a lényeg rögtön kiderül: mit kell tenni, mi a határidő, mennyit és hová kell fizetni, vagy épp, hogy mik a következményei a mulasztásnak, vagy milyen kedvezmények járnak az adóból - részletezte. Az adóhatóság elnöke kijelentette: kétségtelen, hogy bevált a Közérthetőségi Program; nemcsak a felületek és a szolgáltatások, hanem az adózás nyelve is folyamatosan egyszerűsödik. Az ügyfélcentrikus, könnyen érthető hivatali kommunikációról szóló tapasztalatokat a NAV összegyűjtötte, az erről szóló módszertani kiadvány pedig már el is érhető a honlapon - jelezte Vágujhelyi Ferenc. Ismertetése szerint Az érthető hivatal című kiadvány részletesen, gyakorlatorientáltan ismerteti a NAV Közérthetőségi Programjának lépéseit és eredményeit. Az első kötet a program bevezetésének, működtetésének és fejlesztésének eszközeit mutatja be, a második kötet pedig a közérthető szövegalkotás gyakorlati fogásait veszi sorra, a programban átdolgozott mintegy 30 ezer oldalnyi hivatali szöveg tapasztalataira alapozva. A kiadvány elérhető a NAV honlapján.
Vágujhelyi Ferenc: bevált a NAV Közérthetőségi Programja
null
https://www.feol.hu/hazai-gazdasag/2024/09/vagujhelyi-ferenc-bevalt-a-nav-kozerthetosegi-programja
2011-08-09 10:15:00
Bár a tavalyinál kevesebbet, így is bő 4,5 milliárd forintot fizetett a magyar állam a 2011-es F1 Magyar Nagydíjért. Érdekes kérdés azonban, hogy mindezt miből fedezte a kormányzat, a költségvetési törvényből ugyanis eltűnt a hazai futam támogatására szánt összeget részletező sor, amit a szaktárcánál a versenyhétvége óta eltelt majd másfél hét alatt sem tudtak előbányászni – írja az Ecoline.
true
null
1
HVG
null
Augusztus 1-jei középárfolyamon számolva 4,54 milliárd forintba került az idén az államnak, hogy Magyarország 26. alkalommal is otthont adhatott a Forma-1-es sorozat egyik futamának. Ez a tavalyi mindenkori csúcsnak számító 4,77 milliárd forinttól elmarad, a korábbi években megszokottnál azonban jóval magasabb: a támogatás összege először 2009-ben lépte át a 3,5 milliárdot, s az elmúlt 10 évben ötször 3 milliárd alatt maradt. Jogdíjat fizet az állam Hazánkban – a legtöbb rendező országhoz hasonlóan – az állam a rendezés lehetőségéért járó jogdíj megfizetésével támogatja a Forma-1-es versenyhétvégét. Az F1 gazdasági modellje szerint a rendezésért – Monaco kivételével – minden államnak be kell fizetnie egy bizonyos összeget a száguldó cirkusz működéséért felelős és kereskedelmi jogait birtokló – Bernie Ecclestone által irányított – cégcsoport kasszájába. Tavaly a Formula One Management (FOM) (a cégcsoport egyik leggyakrabban emlegetett tagvállalata) ebből a forrásból 569 millió dollárt markolt fel, ami nagydíjanként átlagosan majd 30 millió dolláros jogdíjat jelent. Az egyes országot között azonban komoly eltérések vannak. Szingapúr például több mint 60 millió dollárt tett be tavaly a FOM kasszájába, az ausztrál adófizetőknek pedig nagyjából 50 millió dollárjába került az F1. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb Forma-1-es hagyományokkal rendelkező európai országok az átlagnál kevesebbet fizetnek, míg az elmúlt években érkezett „újonc rendezők” többet. Az idén 4,5 milliárd volt a cech Magyarországon az Ecclestone-féle cégbirodalomnak fizetendő jogdíj összegéről még a Medgyessy-kormány állapodott meg a Forma-1 „teljhatalmú urával”. A 2002-től érvényes szerződés szerint hazánk az első esztendőben valamivel több mint 10 millió dollárt fizetett a FOM-nak, azóta pedig évente 10 százalékkal emelkedik a „Magyar Nagydíj ára”. A kontraktus legutóbbi módosítása során aztán ellenzéki kezdeményezésre, de még az előző kormányzat alatt módosítottak a növekedési ütemen, így jövőre már csak 7,5 százalékos lesz a drágulás. A fentiekből könnyen kiszámolható, hogy az idén közel 24,3 millió dollárt kellett átutalnia a FOM számára a magyar államnak. Mivel a teljesítés dátuma mindig a futamot követő hétfő, a támogatás forintösszegét nagyban befolyásolja, hogy az adott napon éppen hol áll a dollár/forint kurzus. Ez magyarázza meg, hogy 2009 előtt– a szerződésben rögzített 10 százalékos emelkedés ellenére – forintban miért nem nőtt az állami támogatás összege, illetve, hogy az elmúlt két évben miért ugrott meg jelentősen a dotáció mértéke. Az idén augusztus elsején viszonylag hektikusan, 185,0 és 189,7 között mozgott a dollár árfolyama, így a FOM-nak fizetett összeg valahol 4,49 és 4,61 milliárd forint között volt. Kimaradt a költségvetésből? Fontos kérdés persze, hogy mindezt miből finanszírozza az állam. Az évezred elején a költségvetési törvényben külön sor részletezte a Forma-1 állami támogatását, mindenki számára érthető módon „nevén nevezve a gyereket”. A későbbiekben, bár a dotáció összegét jelző sort valamilyen okból „Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatására” keresztelték, ebbe minden esetben kizárólag a Forma-1 tartozott bele, így 2010-ig könnyen meg lehetett fejteni, mennyit szánt eredetileg a Magyar Nagydíjra a kormányzat (a tervezett és a tényleges összeg között egyébként csak a válságot követően volt jelentős eltérés). Tavaly aztán az új kormányzat ismét átalakította a költségvetési törvény szerkezetét, s ennek eredményeként eltűnt a dokumentumból minden Forma-1-re utaló elem. Bár a jogszabályt többször is áttanulmányoztuk, nem sikerült olyan összeget találni, amely nagyjából megfelelhet az F1 állami támogatásának, ebből pedig arra következtethetünk, hogy a dotáció összegét vagy összevonták valamivel, vagy egyszerűen kimaradt a költségvetésből. Közvetlenül a Magyar Nagydíjat követően a kormányzatot is megkerestük kérdésünkkel, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál másfél hét alatt nem tudták előhalászni az összeget, ami inkább arra utal, hogy nem is került bele a törvénybe a támogatás. Megéri? A pénz forrása mellett a másik jelentős kérdés, hogy vajon megéri-e a magyar államnak évi több milliárd forinttal támogatni a Magyar Nagydíjat. A hazai Forma-1-es futam gazdasági hatásairól a 2000-es évek elején az egyik nagy könyvvizsgáló gondozásában készült ugyan egy tanulmány, mivel azonban az F1-es szerződéseket titoktartási záradékkal látták el, s ennek a dokumentumnak a részletei ezt megsértették volna, ezért a nagyérdemű nem ismerhette meg a pontos számokat. Becsülni ugyanakkor – ha nem is pontosan, de – viszonylag könnyen lehet az állami bevételeket. A hazai futamra az elmúlt években nagyjából 40-50 ezer külföldi szurkoló érkezett, akik – a Magyar Turizmus Zrt. 2008-as felmérése szerint – átlagosan 4-5 napot maradnak Magyarországon, s napi 200-250 eurót (azaz 55-68 ezer forintot) költenek. Ebből az adódik, hogy a külföldi rajongók költése valahol 9 és 17 milliárd forint között lehet, ami 20 százalékos áfatartalommal számolva csak ebből az adónemből 1,8-3,4 milliárd forintos többlet-adóbevételt eredményez. Ehhez jön még hozzá az egyéb adókból (jövedéki adó, idegenforgalmi adó stb.) származó többletbevétel, illetve a csapatokkal érkező – s jóval kevésbé árérzékeny – vendégek költése, amiből arra következtethetünk, hogy minden bizonnyal megtérül a támogatás. Egyes becslések szerint az állam teljes Forma-1-ből származó bevétele a 10 milliárd forintot is meghaladhatja. Nyolc nap után, a cikk megjelenését követően nem sokkal az alábbi egy mondatos magyarázatot kaptuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályától: "Az idei Formula-1 Magyar Nagydíj rendezői és közvetítői jogdíjait fedező állami hozzájárulást a 2011. évi költségvetés a Turisztikai Célelőirányzat részeként tartalmazza." A költségvetési törvényben ezen a soron kiadásként egy 13,41 milliárd forintos összeg szerepel, azt azonban, hogy ez miből tevődik össze, s ebből mekkora részt képvisel a Magyar Nagydíj támogatása nem mondták meg a szaktárcnál.
Sport: Miből fizette a kormány a Forma-1-es Magyar Nagydíjat?
null
https://hvg.hu/sport/20110809_forma_1_magyar_nagydij_koltsegvetes
2021-11-02 00:00:00
A magyar kormány piactorzító intézkedései sokszor bíróságokon kötnek ki, és a pereskedés további kiadásokat jelent az adófizetőknek. A Miniszterelnöki Kormányir
true
null
1
atlatszo.hu
null
A Miniszterelnöki Kormányiroda 2018 után jött létre. Bár funkcióit tekintve hasonlít a két másik csúcsszervre, a Miniszterelnökségre és a Miniszterelnöki Kabinetirodára, a Kormányiroda különlegessége, hogy közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt áll. Hivatalosan a Miniszterelnöki Kormányiroda a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli, valamint ez elá tartozik több államtitkárság, például a vagyonfelügyeletben illetékes helyettes államtitkári hivatal vagy a Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztérium (ami később még előkerül ebben a cikkben). Az iroda bizonyos időközönként közzéteszi, mely társaságokkal és milyen célokra kötött szerződést, a legutóbbi listát még október elején mutatták be, ez a 2021 júniusával bezárólag kötött szerződéseket tartalmazza. A lista akkor a médiától nem kapott figyelmet (részben azért sem, mert a közzététel fű alatt történt, csak a kormany.hu kereshető dokumentumtárában vált hirtelen elérhetővé), pedig találhatunk benne érdekes tételeket. Máig pereskednek a trafikmutyi miatt A listából kiderül, hogy a magyar kormány a Miniszterelenöki Kormányirodán keresztül intézi például a peres ügyek költségeinek fizetését. A kormány egyes döntései miatt sokszor indultak perek, amelyekben a kormány évente százmilliós nagyságrendű közpénzt költ el ügyvédi költségekre. Jó példa erre a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Edenred által indított eljárás. A vállalat a cafeteria-piac államosítása miatt indított több kártérítési pert, ezek következtében 2017-ben az adófizetők több mint 10 milliárd forintot fizethettek kártérítésként. Ezen felül azonban a költségvetést terhelik még az ügyvédi költségek: az Edenred elleni perek 2017 után is folytatódtak, ezek során a kormány (a Kormányiroda szerződéslistája alapján) két ügyvédi irodának összesen közel 700 millió forintot fizetett ki jogi tanácsadásért és képviseletért. Májusban a K-monitor hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány még az elmúlt évben is 8,9 millió Ft-ot fizetett a Fidesz-korszak egyik legelső korrupciós botrányával, a dohányboltok monopolizálásával kapcsolatos perköltségek miatt. A Kormányiroda közlése szerint a kormány többek között arra szerződtette a Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Irodát, hogy képviselje őket a trafikmutyival kapcsolatos közérdekű adatigénylési perekben (vagyis arra, hogy amennyire lehet, elfedhessék az eljárások részleteit a nyilvánosság elől), illetve kártérítési ügyekben. Pintér Sándor beosztottja felszámolja Mészáros Lőrinc üzlettársának cégét A Kormányiroda októberi szerződései alapján idén is milliós nagyságrendben keletkeztek új ügyvédi költségek. 2021 első felében a Kormányiroda több mint 59 millió forint értékben szerződött ügyvédi irodákkal. A kiadások nagy része általános jogi tanácsadással kapcsolatos (elsősorban az informatikai jogi és adatvédelmi szakterületeken), a legnagyobb értékű szerződés viszont konkrét peres ügyekről szól: a kormány továbbra is több perben érintett, amelyek a felszámolói nyilvántartás megújításával kapcsolatos pályázati eljárások okán indultak el. Idén a kormány 45,72 millió forint értékben kötött szerződést a jogi képviseletét ellátó Karl, Verasztó, Bleyer Ügyvédi Irodával. A felszámolói névjegyzék frissítésére irányuló pályázat idén márciusban zárult le, az eljárás arról szólt, mely cégek végezhetik a jövőben a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. Az eljárások nagyrészt lecserélték a korábbi a felszámolói szektort, hiszen a névjegyzék keretszáma 130-ról 90-re csökkent, ráadásul a 90 győztes cég közül 54 korábban nem rendelkezett ilyen jogosultsággal. Ahogy az Mfor.hu júliusban megírta, a lista egyik új szereplője a Q-Tron Reorganizációs és Felszámoló Kft., amelynek tulajdonosa (a BLK Corporation Kft. nevű cégen is keresztül) Tasnádi László, Pintér Sándor belügyminiszter egykori rendészeti államtitkára. Egyre látványosabban építi ki saját háttérállamát a kormány a K-Monitor és a TASZ szerint Elkészült és megjelent a két civil szervezet negyedik Korrupciófigyelő jelentése, amelyben a 2021 márciusa és júniusa közti időszakot vizsgálták a… Máig pereskednek a trafikmutyi miatt A névjegyzék megújításának eredményeként azoknak a cégeknek, amelyek nem kerültek fel az új listára, át kellett adniuk a még folyamatban lévő felszámolási ügyeiket. Így járt a Neptunus Felszámoló Kft. is, amely a postai szolgáltató City Mail Hungary Kft. felszámolását végezte. A City Mail egyik tulajdonosa, Szakály Ferenc régi üzlettársa Mészáros Lőrincnek, és jelenleg az Mészáros-cégek által szponzorált eszéki focicsapat elnökeként ismert. A felszámolói névjegyzék frissítésekor a City Mail ügye éppen a Q-Tron-hoz került, azaz – fogalmazott az Mfor.hu szerzője – „Mészáros Lőrinc régi bizalmasának cégét Pintér Sándor belügyminiszter régi bizalmasának cége számolja fel”. A Kormányiroda szerződéslistája alapján persze több, a listáról kiszorult felszámolócég nem örült a piac felforgatásának, és perben támadták meg a pályázati eljárásokat. Ezek várhatóan még további, milliós tételeket jelentenek majd az adófizetőknek és ugyanannyi bevételt az ügyvédi irodáknak. 2018 (azaz a Kormányiroda megalakulása) óta csak a peres ügyek több 8 milliárd forintba kerültek az államnak. Szűk ügyvédelit A kiadások nagy része maroknyi, a kormányhoz közel álló ügyvédi irodánál csapódik le. Ilyen például a Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda, amely egy idei szerződés értelmében újabb 4,445 millió forintot keresett „a Miniszterelnöki Kormányiroda mint költségvetési szerv működéséhez kapcsolódó közbeszerzési-jogi szaktudást igénylő feladatok vonatkozásában tanácsadói tevékenység ellátásáért”. A céget hasonló feladatokért, 2018-ban és tavaly is leszerződtette a Kormányiroda: a 2018-as szerződés szerint 200 szakértői óráért 8,890 millió forintot fizettek, vagyis a társaság ügyvédei 44 ezer forintos órabérért dolgoztak a kormánynak. A Kölcsényi és Némethi Iroda már korábban is kapott jövedelmező megbízásokat a kormány és a Fidesz közeléből: 2015-ben 60 millió forintért adtak tanácsokat az Eximbanknak egy kockázati tőkealap felállításához, ezt megelőzően pedig az V. kerülettől kaptak megbízásokat Rogán Antal polgármestersége alatt. A múlt héten Tompos Márton momentumos politikus hívta fel arra a figyelmet, hogy szintén rendkívül magas, 131 588 forintos órabérért dolgozott a kormánynak a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda. A Kormányirodával kötött, idén novemberben lejáró szerződés értelmében „a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggő, közbeszerzés és közbeszerzési-jogi szaktudást igénylő feladatok vonatkozásában tanácsadói és lebonyolítói tevékenység ellátásáért” 340 munkaórát vállaltak 44,7 millió forintért. „Egy fokkal érthetőbbé válik, ha megnézzük kiről van szó: a Nagy és Kiss mögött dr. Nagy Szilárd, a volt Jegybank alelnök, 2020 óta miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadóként a Kabinetirodánál dolgozó Nagy Márton testvére áll” – írta Tompos Márton Facebook-bejegyzésében. Hozzátette azt is, hogy a tárca nélküli miniszter, Mager Andrea más ügyekben is ugyanezt az ügyvédi irodát preferálta: Mager minisztériuma alá tartoznak olyan állami cégek, mint a MÁV, a Volán, a Magyar Posta, az MVM és a Magyar Közút Nonprofit Zrt., amelyek az elmúlt években számos alkalommal leszerződtették a Nagy és Kisst. A kormányközeli ügyvédi iroda és partnerei ezeken a szerződéseken 2018 óta közel 2 milliárd forintot kerestek. Milliárdos perköltségek Egyes évekig húzódó peres ügyeken az ügyvédi irodák akár közpénz-milliárdokat is kereshetnek. Egy másik, szintén az utalványos piachoz kapcsolódó per, a 2014 óta folyó Sodexo-ügy miatt például eddig több mint 1,8 millió forintos szerződéseket kötöttek ugyanazzal az ügyvédi irodával (a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Győrfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda 2014-ben 1,271 milliárd forintos, 2019-ben 534 milliós szerződésnek örülhetett). A Sodexóval kapcsolatban egy másik per is folyamatban van; itt a kormánynak a Martonyi János korábbi külügyminiszterhez köthető Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda dolgozik 257,7 millió forintért. A DLA Piper Posztl egyébként is a kormány kedvenc ügyvédi irodái közé tartozik, hiszen a Sodexo-ügy óta még 12 esetben képviselték a kormányt vagy adtak tanácsot a Kormányiroda szerződéslistája szerint. A legfrissebb, tavaly októberben kötött szerződésük tartalma igen általános, „a Kbt. 111.§ c) pontja alapján jogi szolgáltatások körébe tartozó eseti jelleggel felmerülő (nemzetközi) jogi feladatok ellátása, jogi tanácsadás nyújtása”. Erre a célra határozatlan időre, a keretösszeg kimerítéséig biztosít a kormány 18 732 500 forint közpénzt. OLAF-vizsgálat után állami pénzeső Idén az ügyvédi szerződések mellett a Kormányiroda elsősorban informatikai feladatok elvégzésére kötött nagy összegű szerződéseket. Ezek közül kiemelhető a Virgo Systems Informatikai Kft.-vel kötött, „az Elektronikus Értékesítési Rendszer alkalmazásszintű üzemeltetésének fejlesztői és üzemeltetői feladatok, valamint a fejlesztői és szakértői támogatást biztosító feladatokkal” kapcsolatos 117 millió forintos szerződés. Ugyanez a cég az elmúlt években még 8 esetben felbukkant, idén például ők is profitáltak a Felszámolói Nyilvántartó Rendszer átalakításából: áprilisban 15 millió forintos keretszerződést kötöttek „alkalmazásszintű üzemeltetés és az ahhoz nyújtott szoftvertámogatás és fejlesztés” céljából. A Virgo Systems Kft.-t a legtöbben az egykori iWiW üzemeltetőjeként ismerhetik, de néhány éve azzal került be a hírekbe, hogy az uniós csalásellenes szerv, az OLAF vizsgálata során kifogásolták az egyik, a cég által elnyert, uniós finanszírozású K+F támogatási szerződést. Az ügyben akkor a magyar hatóság is nyomozást indított, de ez nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy egy évvel később a Virgo egy újabb K+F projektjét támogassa több mint 100 millió forinttal. Címlapkép: Kormany.hu
Tanácsadás tízmilliókért, százezres óradíjak - megnéztük a Kormányiroda szerződéslistáját
null
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/02/tanacsadas-tizmilliokert-szazezres-oradijak-megneztuk-a-kormanyiroda-szerzodeslistajat/
2023-12-29 19:52:00
Anno 13 milliárdért vett az állam 1000 darab gépet, most darabját az eredeti ár tizedéért árverezik el, de ha nem viszik el, még olcsóbb lesz a kikiáltási ár.
true
null
1
HVG
null
Fillérekért árverezik a drágán vett lélegeztetőgépeket, írja Gelencsér Ferenc a Momentum politikusa közösségi oldalán. A politikus posztja szerint a lélegeztetőgép-beszerzési üzlet egyik fő nyertese a TMT Technics Kft. volt, amelynek tulajdonosa dr. Tóth László a Magyar Judo Szövetség elnöke. Ellene sikkasztás és hűtlen kezelés miatt folytatnak eljárást. Tóth cége 2019 végéig évi 114 milliós bevételt termelt, 21 millió forint adózott nyereséggel zárta - állítja Gelencsér. 2020-ban az optikai eszközök gyártásával foglalkozó kis cég több mint 1000 darab lélegeztetőgépet vásárolt, amit el is adott az államnak, ezzel pedig 13 milliárd forintot kaszált, darabját durván 10 millió forintért adta el a dokumentumok szerint. 2023. december 20-án a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus árverési rendszerébe árverésre került fel a TMT Technichs Kft. tulajdonában álló 500 darab, valamint 249 darab lélegeztetőgép és négy zacskónyi alkatrész is. A becsült értéke a gépeknek jelenleg 1,3 millió forint/darab, tehát összesen 973 millió forintért lehet megvásárolni őket. A végrehajtást a Külgazdasági és Külügyminisztérium kérte, a követelése pedig 4 milliárd forintnyi előleg. Az említett gépek be sem léptek az ország területére, jelenleg vámárunak minősülnek, szabad forgalomba hozataluk az árverési vevő feladata lesz, annak költségei őt terhelik - írja a politikus. A vámot a kikiáltási ár után kell megfizetni rájuk. Ha nem veszik meg 2024. február 11-ig, akkor az összes gép ára 9 millió 737 ezerre csökken. Gelencsér felteszi a kérdést, miért fizetett ki a külügy 2020-ban 4 milliárd előleget lélegeztőgépekre egy olyan kisvállalkozásnak, amely optikai termékeket gyártott és a saját tőkéje 2019 év végén összesen 60 millió forint volt, és mégis ki a felelős ezért a veszteségért. Valamint hozzáteszi, ez felveti a kérdést, mennyi ilyen előleg lóg még kint a levegőben, amit a külügy 2020-ban szétszórt, és mégis mennyit ér pontosan egy lélegeztetőgép. Fotónk illusztráció.
Itthon: Momentum: Fillérekért árverezik el a tízmilliós lélegeztetőgépeket
null
https://hvg.hu/itthon/20231229_Momentum_arverezes_lelegeztetogep
2003-06-14 10:56:00
Vádemelés a Körös Volán Rt. olajügyében - A Békés Megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt vádat emelt a Körös Volán Rt. négy korábbi vezetője ellen. A vád szerint az általuk okozott kár eléri a 250 millió forintot. A Magyar Narancs cikke.
true
null
1
Index
null
Dávid Péter gyulai vállalkozó a kilencvenes évek második felében több mint egymilliárd forint értékben 11 millió liter azonosítatlan eredetű gázolajat szállított az érdekeltségébe tartozó három cégen keresztül a Körös Volán Rt.-nek. A szállítmányok után a közterheket nem fizette meg. (Lásd: Meggyónta, Magyar Narancs, 2001. március 29.) Dávid Péter annak a Molnár László eleki olavállalkozónak vette át a szerepét, aki kapcsolatai révén "kidolgozta annak technikáját", hogyan lehet győztes egy egymilliós törzstőkéjű kft. az olajmultikkal szemben egy meghívásos pályázaton - ráadásul úgy, hogy közben folyamatosak a minőségi kifogások a beszállított gázolajra. Ám a dél-alföldi olajbárók strómanjaként fényűző és nagyvilági életet élő Molnár 1996 tavaszán közúti balesetben meghalt. Bár a rendőrség szerint kizárható a bűncselekmény, azóta sem szűntek meg a sejtetések, miszerint az önállósodni kívánó Molnárt megbízói parancsára tették el láb alól. Dávid Péter szinte azonnal a helyére lépett, és a Körös Volán Rt. legnagyobb beszállítójává vált. Dávid 1999-ig a Trans-Fix C, majd a Trans-Onyx, utóbb a Goldív-Trans Kft.-ken keresztül szállította a gázolajat a Békés megyei közlekedési vállalatnak - a bevált technika szerint olykor strómanokat tolva az előtérbe. Dávidot egy kommandóakció keretében vették őrizetbe 2000 májusában, és a 2002. február 25-én született, nem jogerős ítéletben kilencéves börtönbüntetéssel sújtották. A gyulai vállalkozó a hosszúra nyúlt tárgyaláson nem árulta el, honnan szerezte be a tetemes mennyiségű gázolajat, így egyedül vitte el a balhét. Feltehetően jó oka volt a hallgatásra, mert "magasabb érdekeket" sértve akár családja biztonsága is veszélybe kerülhetne, ha "dalolna". (Lásd: Csak volt a folt, Magyar Narancs, 2001. szeptember 13.) Nem indultak a buszok A Körös Volán belső szabályzata szerint 1996-ban a vezérigazgató egyszemélyes feladata és felelőssége volt az üzemanyag-beszerzés, míg később háromtagú bizottság javaslata alapján a cégvezető döntött a gázolajvásárlásról. A belső szabályzat kikötötte: csak nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalkozástól lehet vásárolni. Nem nehéz kitalálni, ám annál nehezebb bizonyítani, hogy a vezérigazgatók - Orosz István, majd az őt váltó Kneifel István - a zárt meghívásos pályázaton miért a Dávid Péter érdekkörébe tartozó egymilliós törzstőkéjű cégecskéket favorizálták a Magyarországon is jelenlévő világcégekkel szemben. A kft.-knek ráadásul nem volt nagykereskedelmi forgalmazási engedélyük, sőt esetenként a nem megfelelő minőségű üzemanyag miatt nem vagy nehezen indultak a reggeli műszakban a buszok. (Lásd: Hosszú menetelés, Magyar Narancs, 2002. március 28.) Előbb az APEH Békés Megyei Igazgatósága, majd a Körös Volán Rt. vezetésének feljelentése nyomán indult nyomozás az ügyben. A következtetéseket a közlekedési vállalat tulajdonosa, az ÁPV Rt. vonta le a leggyorsabban: előbb 1996 őszén, majd három évvel később indoklás nélkül, azonnali hatállyal menesztette a cég aktuális vezetőit. "Valószínűleg nem l´art pour l´art vásárolták meg a Körös Volán Rt. egykori vezetői a 11 millió liter gázolajat a kis cégektől, de olyan megdönthetetlen bizonyítékot nem sikerült felmutatnunk, amely a bíróság előtt a vesztegetés vádjában megállná a helyét" - jelentette ki nemrégiben a Gyulán tartott sajtótájékoztatón Fazekas Géza, a Békés Megyei Főügyészség sajtószóvivője. A terjengő pletykákra ugyanis - miszerint a győztesnek "kihozott" beszállító cég minden liter után fizetett a közlekedési vállalat vezetőinek, az első időszakban literenként tíz forintot, utóbb egyre kevesebbet - nem lehet sikeresen vádat alapozni. Nevük elhallgatását kérő jogászok ettől az ügytől függetlenül arra hívták fel a figyelmet: a korrupció bizonyítása az okiratok hiánya és a vallomásokban meglévő szándékegység miatt igen nehéz. Védekezés szabadlábon Az ügyben szereplő, az éj leple alatt a Körös Volán Rt. békéscsabai telephelyére érkező cseh és szlovák rendszámú kamionok rendszámát - vezérigazgatói utasításra - magyarként tüntették fel. (Máig nem tudni, hogy a külföldi közúti tankerek honnan hozták az azonosítatlan és igazolatlan eredetű gázolajat.) Feltűnő az is, hogy a beérkező üzemanyag után a gázolaj-értékesítésről szóló számlát a vevő (!) állította ki. A Békés Megyei Főügyészségnek sikerült megállapítania, hogy a szóban forgó bizonylatokat a Békés megyei közlekedési cég Optima írógépén írták meg. A vádirat szerint Orosz István és Kneifel István, a Körös Volán Rt. egykori vezérigazgatói, Csuka Zsigmond személyszállítási vezérigazgató-helyettes és Szabó Gábor, a jogi iroda volt vezetője nem tettek eleget vagyonvédelmi kötelezettségeiknek, továbbá alaposan gyanúsíthatók különösen nagy kárt okozó hűtlen kezeléssel. A vádban szereplő és terhükre rótt vagyoni hátrány összege eléri a 250 millió forintot. A Narancs információi szerint a büntetőügyet várhatóan ősszel kezdi tárgyalni a Békéscsabai Városi Bíróság és másodfokon - minden jel szerint - az újonnan felálló szegedi ítélőtábla mondja ki a jogerős ítéletet. A Körös Volán Rt. mai vezetése az okozott károk miatt benyújtotta polgárjogi igényét a vádlottakkal szemben, akik szabadlábon védekeznek.
Vádemelés a Körös Volán Rt. olajügyében
null
https://index.hu/belfold/mancs611/
2002-12-20 00:00:00
A bruttó hazai termék (GDP) 2002 harmadik negyedévében 3,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. Az év első kilenc hónapjában a GDP 3,2 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest. A korábban közölt előzetes adatok szerint a GDP a harmadik negyedévben 3,4 százalékkal, az első kilenc hónapban 3,2 százalékkal nőtt 2001 azonos időszakához viszonyítva. A GDP 2002 második negyed
false
[ "archívum" ]
0
null
0
Belföld A GDP 3,5 százalékkal volt magasabb a harmadik negyedévben A bruttó hazai termék (GDP) 2002 harmadik negyedévében 3,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. Az év első kilenc hónapjában a GDP 3,2 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest. A korábban közölt előzetes adatok szerint a GDP a harmadik negyedévben 3,4 százalékkal, az első kilenc hónapban 3,2 százalékkal nőtt 2001 azonos időszakához viszonyítva. A GDP 2002 második negyedévében 3,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Tavaly a harmadik negyedévben a GDP-növekedés 3,7 százalék volt. Ajánlom a Facebookon 0
A GDP 3,5 százalékkal volt magasabb a harmadik negyedévben
0
http://24.hu/belfold/2002/12/20/gdp_3_5_szazalekkal
2001-08-13 12:46:00
Két pénzügyőrt, három határőrt és három civilt vettek őrizetbe vasárnap Balassagyarmaton. Az összevont akció során lebuktatott, csempészettel és vesztegetéssel is vádolt személyek ügyében a Budapesti Katonai Ügyészség folytat nyomozást.
true
null
1
Origo
null
Pénzügyőröket, határőröket és magánszemélyeket vettek őrizetbe vasárnap, akiket vám- és útlevélvizsgálat nélküli beléptetések folytatólagos elkövetésével megvalósított csempészetben való közreműködéssel, illetve vesztegetéssel vádolnak. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága hétfőn közölte, hogy a BM rendvédelmi szervek védelmi szolgálata a VPOP különleges ügyek főosztálya, a Vám- és Pénzügyőrség központi bűnüldözési parancsnoksága, a szlovák vámigazgatás biztonsági szerve, valamint a Budapesti Katonai Ügyészség összehangolt akciót hajtott végre Balassagyarmat körzetében. Az akcióban megállítottak egy magyar honosságú tehergépkocsit, amely a Balassagyarmati Vámhivatal közúti kirendeltségén a reggeli órákban útlevél- és vámvizsgálat nélkül lépett be a Magyar Köztársaság területére. A gépkocsi rakteréből 7,5 tonna használt gumiabroncs került elő. A gépkocsivezetőt, valamint az ellenőrzést elmulasztó pénzügyőrt és határőrt azonnal gyanúsítottként hallgatták ki, és a vallomásaik alapján az ügyben további egy pénzügyőrt, hét határőrt, s három polgári személyt vettek őrizetbe. A pénzügyőrök egyike azonnali hatállyal lemondott szolgálati viszonyáról, a másikat fegyelmi eljárás egyidejű elrendelése mellett felfüggesztették beosztásából. Az ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség folytatja a nyomozást.
Lebuktak a megvesztegetett pénzügyőrök és határőrök
null
https://www.origo.hu/itthon/2001/8/20010813lebuktaka
2021-08-12 00:47:00
Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit.
true
null
1
Népszava
null
Batka Zoltán;M. László Ferenc; politika;Facebook;Állami Számvevőszék;politikai kampány;médiahirdetés;Koncz Zsófia; 2021-08-12 06:00:00 Hivatalosan még nincs kampány, de már most ömlik a közösségi médiába a pártok kasszájából a pénz Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon. Az ÁSZ annak ellenére sem talált semmi szabálytalanságot, hogy Koncz Zsófia 2020. augusztus közepe és a választás napja között csak Facebook-hirdetésekre összesen 5,6 millió forintot költött, miközben a törvényben engedélyezett plafon 5 millió. A költés nagysága már tavaly komoly vihart kavart, több civil szervezet, így a korrupció ellen küzdő K-Monitor is bejelentést tett. Ám a volt fideszes honatya, Domokos László által vezetett ÁSZ most végül arra jutott, hogy minden rendben volt, holott a hivatalosan elismert 4,6 milliós kampányköltéssel szemben a valóságban a sajtó és a civilek számításai, becslései szerint a különböző felületeken a Fidesz legalább 10,2 millió forintot költött, ami a kampánykeret dupláját. Az RTL kérdésére, hogy miért nem számították bele a közösségi médiás hirdetéseket, az ÁSZ azt válaszolta: „a jelenlegi magyar jogszabályok alapján nem értelmezhetőek”. – A közösségi médiás költések egyfajta szürkezónát képeznek. Más állami szervek is nehezen birkóznak meg azzal, hogy egy nem Magyarországon bejelentett multicégénél elköltött forintok hogyan ellenőrizhetőek és kérhetőek számon – fejtette ki az RTL Klub híradójának kedden Merényi M. Miklós, a K-Monitor elemzője. Egyébként erre a jelenségre az ÁSZ már egy tavalyi tanulmányában is felhívta a figyelmet, hiszen nem kell választási szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: nemcsak a Facebookon, de a Youtube-on egymást érik a politikai hirdetések. Sőt a két platform az átláthatóság jegyében külön oldalt tart fenn, ahol bárki megnézheti: ki, mennyi pénzért helyez el náluk közéleti reklámokat. Az ÁSZ elemzésében megállapította, hogy mégsem lehet politikai hirdetésnek tekinteni ezeket, mivel a választási eljárási törvény definíciója a „sajtótermékekben” feladott hirdetéseket nevesíti, márpedig a közösségi média nem tekinthető annak. Való igaz, az egész világon éles vita folyik arról, hogy a hagyományos sajtó tartalmait csak közvetítő platformok médiának tekinthetők-e, hiszen még ők maguk is tagadják, hogy azok lennének. Egyébként az ÁSZ állítja, amúgy sem tud mit kezdeni a Facebook adataival, mivel ők csak a kampányelszámolásban benyújtott költségeket vehetik górcső alá, s ha a közösségi médiás kiadásaikat ebbe nem írják bele a szervezetek, akkor – mint hangsúlyozták – tehetetlenek, hiszen a számvevőszék nem nyomozó hatóság. – Kétségtelen, hogy a törvény betűje szerint nem minősülnek politikai hirdetésnek a Facebookon elhelyezett reklámok, de a szabályozás fölött eljárt az idő, évekkel ezelőtt illett volna módosítani. Másrészt attól még, hogy a Facebook-hirdetést nem nevesíti a törvény, nyilvánvalóan kampányeszközről van szó, az így elköltött összegeket bele kellene számítani a kampánykiadásokba – kommentálta László Róbert az ÁSZ döntését. A Political Capital (PC) választási szakértője szerint a jelenlegi kormányoldal nagyságrendekkel több anyagi erőforrás felett rendelkezik, mint az ellenzék pártjai, így nem elsősorban lustaságból, hanem politikai érdekből nem szorgalmazzák a jogszabály módosítását. Az agyunkba döngölik magukat Ugyan az ÁSZ azt állítja, nincs jogköre eljárni az ügyben, egyáltalán nem mindegy, miként kategorizálják Magyarországon a közösségi médiában megjelent hirdetéseket, s ez hogyan befolyásolja a népakarat alakulását. A Népszava gyűjtése szerint már most is ömlik ezekre a felületekre a pártoktól a pénz, holott a 2022-es választási kampány hivatalos kezdete még messze van. Csak a Facebookon a Fidesz közel 158 millió forint értékben hirdetett 2019 áprilisa óta. Ebben benne van a két évvel ezelőtti önkormányzati, illetve a Koncz Zsófia megválasztásához vezető időközi voksolás kampánya is. Viszont jól mutatja, mennyire feltekerték a közelmúltban a hangerőt, hogy a Facebook hivatalos hirdetéstára szerint az utóbbi hét napban 2,6 milliót költöttek. A Youtube-ot is magába foglaló Google-csoportnál pedig 2019 márciusa óta 66,2 millió forint értékben helyeztek el politikai reklámot. Mint arról a Telex nemrég beszámolt, a Gyurcsány Show nevű hirdetéssel egész Európa legdrágább politikai Youtube-kampányát futtatta a Fidesz május-júniusban. S ezekben az összegekben nincsenek benne azok a pénzek, amiket a párt szatellitszervezetei, egyes politikusai költenek. Mint ismert, kifejezetten a kormánypárti vélemények, influencerek „felhangosítására” hozták a Megafon Digitális Inkubátor Központot, amely a két IT-s óriáscégnél eddig összesen közel 7 millió forintot költött. Lényegében a párt szócsöveként funkcionáló Hír Tv a Facebookon 382 milliót, a közösségi médiában külön műsort indító Rákay Philip pedig 19,9 milliót. Az egyik legaktívabb facebookozó fideszes politikus, Varga Judit eddig 5,1 milliót költött el arra, hogy követőit jobban elérje üzeneteivel, Novák Katalin pedig 1,3 millióért tolta meg a posztjait az utóbbi években. Persze az ellenzéki pártokat sem kell félteni. Az elmúlt három esztendőben az öt frakcióval bíró parlamenti párt (Jobbik, DK, MSZP, LMP, Párbeszéd) – jelenlegi árfolyamon – 142 millió forintot költött a Facebookon és a Google csatornáin. Közülük is kiemelkedik a két legnagyobb hirdető, a Demokratikus Koalíció (42,6 millió) és a Jobbik (40). A parlamenten kívüli Momentum még náluk is aktívabb a két platformon: több mint 60 millióért reklámozta magát. Ahogy a Fidesz, úgy az ellenzékiek sem feltétlenül maguk költenek, a különféle baloldalhoz kötődő szervezetek, híroldalak is besegítenek. Ahogy a politikusok is pörgetik az oldalaikat, főleg az előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltek. A ő költési toplistájuk 2019 óta: a DK-s Dobrev Klára (47,5 millió), a MSZP-P-s Karácsony Gergely (43 millió), a momentumos Fekete-Győr András (10,1), a jobbikos Jakab Péter (10,1 millió), az MMM-s Márki-Zay Péter (6 millió). Hirdetési szempontból az ÚVP-s Pálinkás József szinte inaktív a Facebookon, eddig csak 25 ezer forintot fordított erre. E felületeken ezek a milliós összegek óriásinak számítanak, hiszen egy-egy kisebb vállalkozás pár tízezer forintból több százezer felhasználót is el tud érni. Ahogy egy reklámszakember lapunknak fogalmazott, jó célzással – ami többek között az életkor, az érdeklődési terület, a lakhely alapján is történhet – egymillió forinttal akár annyi embert el lehet érni, mint egy milliárdos óriásplakát-kampánnyal. Persze lényeges különbség, hogy míg a hagyományos felületekre fordított pénzek egy része – a pártközeli, most már zömében NER-érdekeltségben lévő cégeken keresztül – visszafolyatható politikusi zsebekbe, a közösségi média hirdetései viszont a két amerikai céget gazdagítják.
Hivatalosan még nincs kampány, de már most ömlik a közösségi médiába a pártok kasszájából a pénz
null
https://nepszava.hu/3129063_hivatalosan-meg-nincs-kampany-de-mar-most-omlik-a-kozossegi-mediaba-a-partok-kasszajabol-a-penz
null
Múlt vasárnap este Molnár Áron és Szegedi Fecsó mérkőzött meg az RTL Sztárbox című műsorában, ahol nem csupán a színművész tavaly megszerzett bajnoki öve volt a tét, de egymillió forint is, ugyanis Áron és az üzletember fogadott is - természetesen mindkettő a saját győzelmére.
true
[ "" ]
0
Blikk
null
Miután a meccset Fecsó veszítette el, neki kellett fizetnie és a háromgyermekes édesapa nem is habozott, már a mérkőzést követő napon átutalta a megbeszélt összeget a színész által megjelölt jótékonysági alapítványnak, amit persze Molnár Áron sem hagyott szó nélkül, Instagram-sztorijában köszönte meg a korrekt gesztust ellenfelének. "Na! Ezt nevezem korrektnek! Szegedi Fecsó átutalta a MET-nek a fogadásunkat" - írta a közösségi oldalán Molnár Áron egy képernyőfotó alá, amin látható, hogy az összeg valóban megérkezett a hajléktalanok megsegítésén dolgozó alapítvány bankszámlájára.
Egymillió forintot bukott a címvédő mccsen Szegedi Fecső
null
https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/szegedi-fecso-molnar-aron-sztarbox/ckbdzvc
2016-11-13 20:06:00
Jancsics Dáviddal, a New Jersey-i Rutgers Egyetem oktatójával, a Transparency International Magyarország felügyelőbizottsági tagjával a rendszerszintű korrupcióról, a „putyinizálódásról” és a punkos szemléletről is beszélgettünk.
true
null
1
Magyar Narancs
null
magyarnarancs.hu: Mit tekintünk pontosan korrupciónak? Jancsics Dávid: A korrupciót különféle társadalomtudományos diszciplínák kutatják, az antropológiától a közgazdaságtanig. Mindenki a maga keretei között próbálja definiálni. A leggyakrabban használt meghatározás szerint a korrupció a hivatali pozícióval való visszaélés magánelőny szerzése céljából. Ehhez képest van egy az utóbbi időben egyre népszerűbb politikatudományi szemlélet, amely állami-intézményi szinten nézi a korrupciót. E definíció szerint a korrupció a közvagyon olyan jellegű szétosztása, amely egy szűk partikuláris érdekcsoportnak kedvez ahelyett, hogy az össztársadalmi érdekeket tartaná szem előtt. Ezek a meghatározások mindig valamilyen kormányzati intézményhez kötik a korrupciót, de persze tisztán piaci cégek között is megvalósulhat: ha például egy áruház polcára szeretne bekerülni egy beszállító, akkor ugyanúgy megkenheti a döntéshozókat, hogy kirakhassa a portékáját. magyarnarancs.hu: Hogyan lehet kutatni a korrupciót, mi a módszertan? JD: Négy nagyobb irány van a korrupciókutatásban. Vannak a percepciós, érzékelési indexek, amelyek azt mutatják meg, az állampolgárok vagy szakértők mennyire gondolják korruptnak az adott kormányt. Ezzel országokat tudnak összehasonlítani. Van a második kutatási módszer, amely kontrollált kísérleteken alapul: szimulálják a korrupciót különböző játékokkal, és megnézik, jutalmak és büntetések hatására az emberek mennyire hajlandóak szabályt szegni. Létezik egy mostanság egyre népszerűbb módszer, ami ún. big data alkalmazásokon alapul, amikor a óriási mennyiségű digitális adatot, céghálókat, tulajdonosi viszonyokat vizsgálnak, és ebből vonatkoztatnak a korrupció jellegére. Illetve van egy – általam leginkább preferált – kvalitatív módszer, amikor mélyinterjút csinálsz, megpróbálod megtalálni a korrupt szereplőket, és ők elmesélnek sztorikat. magyarnarancs.hu: És ez működik? JD: Igen, ezzel a korrupciós mechanizmusokat fel lehet tárni, ki lehet deríteni, hogy ténylegesen miként működik a korrupció. Azt azonban, hogy egy ország mennyire is korrupt, egzakt módon soha nem lehet megmondani, ez nem olyan, mint amikor megméred a hőmérsékletet. A szereplők szeretnék elrejteni, mindenféle technikákat találnak ki, hogy miként tegyék láthatatlanná a korrupciót. Ez egy win-win helyzet, többnyire nincs vesztes fél, aki a rendőrségen bejelentené, mint egy rablást, és ezért is mérhetetlen, nem tudjuk, mekkora a korrupció valójában. magyarnarancs.hu: Doktori értekezésedet a közép-európai korrupciós helyzetről írtad. Milyen hasonlóságok vannak az itthoni és a szomszédos országok korrupciós esetei között? JD: Van egy csomó dolog, ami nagyon hasonló, éppen abból kifolyólag, hogy nagyjából hasonló folyamatok játszódtak le: megszűnt a szocializmus, volt egy hirtelen levezényelt privatizáció ezekben az országokban, és létrejött egy oligarchastruktúra, hol jobban, hol kevésbé. Volt egy ilyen kelet-európai mentalitás is, ami továbböröklődött: ez az állammal való szembenállás kultúrája, amelyben ott van a bizalomhiány is. Voltak ilyenek, hogy „ha nem lopsz államtól, akkor a családodtól lopsz”… Magyarország ebben a blokkban az egyik legkevésbé korruptból szép lassan a legkorruptabb lesz, a Transparency International legfrissebb korrupcióérzékelési indexe szerint Románia és Bulgária kivételével már minden régiós ország kevésbé korrupt, mint mi. magyarnarancs.hu: Gyakran elhangzik, hogy a Fidesz rendszerszintűvé tette a korrupciót. Helytálló ez a megállapítás? JD: Abszolút helytálló. Szerintem ez a kifejezés azt jelenti, hogy a jelenlegi állami intézményrendszer egyik meghatározó eleme a korrupció. A szabályok is segítik a közpénz eltulajdonítását, sok esetben a szabályokat igazítják a különböző érdekekhez, érdekcsoportokhoz. Már nem a szabályokat játsszák ki, hanem a szabályokba írják bele a korrupciót. magyarnarancs.hu: A kormány meg kiválasztja a saját oligarcháit. JD: Gyakorlatilag igen, most a kormányzati szereplők döntik el, ki lehet oligarcha. Míg ezelőtt a politikához kapcsolódó, de többé-kevésbé autonóm gazdasági szereplők voltak az oligarchák, most betagozódtak egy vertikális rendszerbe. Megfordult a dolog: nem a gazdasági szereplők fejik meg az államot, hanem az állam határozza meg, ki lehet az a gazdasági szereplő, aki közpénzeket kap. Ebbe az is beletartozik, hogy szektorokat, teljes gazdasági struktúrákat szabnak át a kormányzathoz közeli szereplők segítségével. magyarnarancs.hu: Szintén gyakran említik, hogy Magyarország „putyinizálódik” a korrupciót illetően is. Ezt mit jelent pontosan? JD: Egyebek mellett azt, hogy Putyin megjelenése után ugyanúgy betagozták az oligarchákat, mint itthon, ugyanúgy egyfajta alárendelt szereplőkké váltak. Igaz, Oroszországban aki nem volt hajlandó erre, azt börtönbe zárták, vagy elüldözték az országból, ami itthon azért nem történt meg. magyarnarancs.hu: Melyek a magyarországi korrupció legjellemzőbb formái? JD: Ezt nem lehet pontosan megmondani. A korrupciónak az a jellegzetessége, hogy nagyon sokféle formája van. Ami ma igazán jellemző Magyarországon, az az EU-s pénzek lenyúlása, illetve a különböző EU-s fejlesztések túlárazása: a Transparency International megnézte, és kiderült, hogy átlagosan 15–20 százalékkal vannak túlárazva ezek. Tipikusan korrupt szektor például az infrastruktúra, az ingatlanfejlesztés, az energia- vagy az IT-szektor. De önkormányzati szinten is erős a korrupció, a helyi kivételezett vállalkozói réteg próbál rácsimpaszkodni a különböző helyi beruházásokra. Nem tudjuk megmérni, melyik a legjellemzőbb. magyarnarancs.hu: Lánczi András, a Corvinus jelenlegi rektora tavaly azt mondta, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. JD: Nem tudom, ezzel mire akart utalni, de talán arra, hogy a kormánynak egy nemzeti vállalkozói réteg létrehozása volna a célja. Végül is egy nemzeti konzervatív kormány részéről az, hogy a hazai vállalkozókat segítsük, még védhető lehetne. De itt nem ez történik: haverok, volt kollégiumi társak, volt munkatársak, rokonok kerülnek helyzetbe, nem az innovatív, tehetséges hazai vállalkozói réteg megsegítése történik, hanem egy szűk, belső kör szivattyúzza ki a lóvét. magyarnarancs.hu: Hogyan lehetne hatékonyan küzdeni az ilyen szintű korrupció ellen? Nem hiszem, hogy elég, ha néhány újságíró, kutató vagy ellenzéki politikus feltár különböző ügyeket. JD: Ideális esetben – ami nálunk nincs – először meg kellene ismerni, milyen a korrupció Magyarországon. Nagyon keveset tudunk róla, viszonylag kevesen kutatják, nincsenek nagy, több éven át zajló átfogó kutatási projektek. Egy rendszerszintű korrupció esetén nyilvánvaló, hogy a kormányzatnak nem érdeke egy ilyen kutatás. Természetesen vannak kutatók, akik ezzel foglalkoznak, de megfelelő források nélkül sajnos én is csak kutatgatok. A Korrupciókutató Központ Budapestnél is folyik ilyen munka, de ezek is inkább részterületekre fókuszálnak, mint például a közbeszerzés. Elszomorító a helyzet, mert foglyul ejtett államról beszélünk, az egyik legfontosabb antikorrupciós intézmény, az ügyészég nem végzi a dolgát. Ha valahogy fel lehetne szabadítani az ügyészséget – amire nem sok esély van –, akkor elindulhatna egy folyamat, és ténylegesen elkezdenék feltárni a korrupt eseteket, megindulnának eljárások, perek, letartóztatások. Ezek a dolgok Romániában például működnek. magyarnarancs.hu: Képes lehet önkorrekcióra egy korrupt kormány, amikor már látja, hogy kimerültek az ország erőforrásai? JD: Az EU-ból még jönnek pénzek egy ideig, és addig ezek a korrupciós mechanizmusok ugyanúgy folytatódnak. Hogy utána mi lesz, azt nem tudom. Ilyenkor abban lehet bízni, hogy az egymással is vetélkedő érdekcsoportok valami miatt egymás ellen fordulnak, és elkezdenek kitálalni. A Simicska-történet kicsit egy ilyen sztori. Viszont az is látszik, hogy erős kontroll alatt van a rendszer, nem valószínű, hogy kiugrik egy-egy szereplő: mindenki fogja a másikat, mindenki tud a másik piszkos ügyeiről, senki nem érdekelt abban, hogy a borítsa a bilit. Én azt hiszem, ez a rendszer elég sokáig elcsordogál így. magyarnarancs.hu: A korrupció miként hat a társadalomra? JD: Nagyon sok negatív hatása van: elősegíti az elvándorlást, a fiatal szakemberek, ha azt látják, hogy a komolyabb pozíciókat a haverok között osztják el, akkor ők lesznek az elsők, akik lelépnek, mivel nem kérnek ebből a rendszerből. Ez egyébként már most látszik. Miközben kialakul egy össztársadalmi cinizmus, hogy „úgysem lehet semmit tenni, ezek is lopnak, azok is loptak”. Egyfajta apátia lesz úrrá a társadalmon. A korrupció a vállalkozóknak azt üzeni, hogy nem innovációval, nem jó minőségű termékkel lehet érvényesülni, hanem kapcsolatokon keresztül. Amikor téged senki nem véd meg a korrupcióval szemben, amikor azt látod, hogy semmilyen állami szereplő nem harcol ellene, akkor megfordul ez a dolog: azért kezdesz versenyezni, hogy beszállhass a korrupcióba, mert azt tapasztalod, hogy nincs más érvényesülési lehetőség. Az állam pedig közben rossz minőségű szolgáltatásokat kezd nyújtani, bizonyos területekre nem jut erőforrás, bizonyos területekre meg értelmetlenül sok megy. magyarnanarancs.hu: A Transparency International a nyár végén hozta nyilvánosságra felmérését, amelyből az is kiderül, hogy a fiatalok túlnyomó többsége szerint a korrupcióba nem szabad belenyugodni. Ez reményt adhat? JD: Ez mindenféleképpen valamilyen bizakodásra ad okot. Azonban az a legnagyobb baj, hogy hiába mondják ezt a fiatalok, nem vagyok benne biztos, hogy ez a fiatal generáció valóban hajlandó lesz harcolni a korrupció ellen. Inkább elmennek Ausztriába, Németországba, bárhova, ahol egy jó végzettséggel, nyelvtudással sokkal jobban lehet érvényesülni. De ugyanakkor biztató, hogy van egy olyan generáció, amely látja, mi van körülötte, érzékeli a korrupciót, és nem tetszik neki. magyarnarancs.hu: Rögtön a rendszerváltás után lettél a korabeli punkegyüttes, a Leukémia gitárosa. Nem éppen a szociológusi karrier előszobája… JD: Ez a punk-hardcore valamiféle kritikus társadalomszemléletet mindenképpen adott: hogy alapból bizalmatlan vagyok az elittel és a hatalomban lévőkkel szemben, és általában a társadalom, a hétköznapi emberek oldalára állok. Ez a szemlélet megmaradt, és nyilván ezért kutatom a korrupciót, ezért érdekel. magyarnarancs.hu: Amerikában érdeklődnek egy olyan téma iránt, mint a magyarországi korrupció? JD: Marginális érdeklődést vált ki, az amerikai akadémiai életben úgy általában nem érdeklődnek Kelet-Európa iránt. A kilencvenes években még fancy terület volt a tranzitológia, most inkább csak néhány nagyobb kutatóintézet van az amerikai egyetemi rendszeren belül, amelyekben a posztszocialista országokkal foglalkoznak. Kína most sokkal érdekesebb, mint Kelet-Európa. magyarnarancs.hu: Nem gondoltál arra, hogy hazagyere? Itthonról nem lehetne könnyebben kutatni a korrupciót? JD: Ez olyan, mint egy hullámvasút. Időszakosan rám tör, hogy de jó lenne otthon élni; nagyon szívesen hazamennék, imádom Magyarországot, de jelenleg nem sok esélyét látom, és ennek személyes, anyagi okai is vannak. Van a nyakamban egy viszonylag nagy hitel, amit az amerikai tanulmányaimra vettem fel, és amelyet egy átlagos magyarországi fizetéssel sokkal nehezebben tudnék fizetni. Innen, Amerikából pedig valamennyire objektívebben, friss szemmel, külső szemlélőként látom talán a hazai korrupciót. Meg hát azért azt is érzem, hogy én innen könnyen beszélek, mert engem nem tudnak kirúgni az állásomból, nem tudnak megfélemlíteni. Kívülről, a partvonalról pofázok bele a dolgokba. Jancsics Dávid 1991-ben lett az 1986-ban alakult Leukémia punkegyüttes basszusgitárosa, majd az ELTE-n diplomázott szociológiából, tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta. 2013-ban doktorált a City University of New Yorkon, jelenleg a Rutgers Egyetem oktatója, a Transparency International Magyarország felügyelőbizottsági tagja. Szociológus, fő kutatási területe a korrupció, jelenleg a határokon átívelő korrupciót kutatja. Jávor Istvánnal, az ELTE Szociológiai Tanszékének docensével a szervezeteken belüli korrupciót vizsgálták egy tanulmányban, amely végül az Egyesült Államokban jelent meg 2014-ben, és díjat is nyert.
"Az egyik legfontosabb antikorrupciós intézmény, az ügyészség nem végzi a dolgát"
null
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-egyik-legfontosabb-antikorrupcios-intezmeny-az-ugyeszeg-nem-vegzi-a-dolgat-101572
2007-11-14 00:00:00
Nagyon valószínű, hogy a Gripenek 2001-es, tehát a Fidesz-kormányzás alatt történt beszerzésével nincs minden rendben. Hogy az MSZP ennek dacára nemigen akar a dologból sokáig zengő botrányt csinálni, annak okairól csak találgathatunk.
true
null
1
HVG
null
Miért tapintatos a Gripen-bizottság? Nagyon valószínű, hogy a Gripenek 2001-es, tehát a Fidesz-kormányzás alatt történt beszerzésével nincs minden rendben. Hogy az MSZP ennek dacára nemigen akar a dologból sokáig zengő botrányt csinálni, annak okairól csak találgathatunk. Alfons Mensdorff-Poully, a Gripen kijáró embere. "Segítette" mindkét nagy párt döntését? A Gripen-ügyben benyújtott vizsgálati jelentés tartalma alapján gyanítható, hogy vajmi kevés következménye lesz idehaza az ügynek. Mindez eszünkbe juttathatja Hasek örökbecsű irodalmi művének, a Svejknek egyik fontos szereplőjét, Otto Katz szeszkazán tábori lelkészt. Részeg dáridózásból hazafelé tartva ő üvöltötte ki a fiáker ablakán, hogy „aki meg van halva, három napon belül jelentkezzen a parancsnokságon, hogy beszentelhessük a hulláját”. Az Orbán-kormány általi repülőgép-beszerzést vizsgáló testület sereg mulasztást, vétséget, normaszegést vélelmez az ügyben. Ehhez képest – az MTI jelentése szerint – „nem fogalmazza meg senkinek a személyi felelősségét, és nem tesz javaslatot további lépésekre”. Eltelt pár nap, de a vezető kormánypárt továbbra is csak politikai felelősségről beszél, jogiról nem. Ha a felhozott súlyos vádak igazak, akkor miért? Józan paraszti észjárással nehezen fogható fel. A belpolitika titokban kötött paktumain átlátva viszont már érthető. Vadai Ágnes Néhány hónappal ezelőtt Vadai Ágnes irányításával felállt az ún. Gripen-bizottság. Amelynek az volt az oka, hogy egy tényfeltárónak szánt svéd riport szerint az osztrák kijáróember, Alfons Mensdorff-Pouilly nyolcmillió dollárt kapott azért, hogy lezsírozta megbízója, a svéd hadiipari konszern számára – egyebek mellett – a budapesti tendernyerést. A svéd vádhatóság emiatt – Csehország után – hazánkra is rávetette fürkésző tekintetét. Eközben kormánykezdeményezésre összeült a fenti grémium, hogy átnyálazza a papírokat, s némi csúszással életet adott a tevékenységét összegző dokumentumnak. Eszerint „2001-ben sem külső, sem belső kényszer nem volt új vadászrepülőgépek beszerzésére, sőt a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozati javaslattal, amely ezt 2003 utánra tervezte”. Mi több, „a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta a Nemzetbiztonsági Kabinetnek (…) a beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket sem fogalmazták meg, így nem voltak világosak a repülőtechnikával, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szemben támasztott követelmények sem”. Továbbá „a pénzügyi megállapítások között szerepel, hogy a döntés előtt egyáltalán nem készült teljes körű költségelemzés, és a döntéshozók rövidtávon gondolkodtak, hiszen a gazdasági megfontolások alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés képezte.” Végül „nem volt közbeszerzési eljárás, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból akarják finanszírozni a gépek bérleti díját. Nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, ami tovább növelte a kiadásokat. Ezt bizonyítja, hogy a honvédelmi tárca 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a miniszterelnöktől az áfára, mivel azzal nem számoltak” – foglalja össze a Magyar Távirati Iroda a legfőbb megállapításokat. Kemény tényállítások. Egy-másik felvet(het)i az illetékesek törvényi, szakmai, fegyelmi, kártérítési és munkajogi elszámoltatását, mert a közpénzzel való hanyag sáfárkodás gyanúját alapozza meg. Ilyesmivel a kormányoldal jókorát üthetne a Gripen-vásárlást nyélbe ütő Fideszen, ezért legalábbis gyanús az óvatoskodásuk. Jelesül, hogy „a bizottság javaslatai nem büntetőjogi javaslatok, és nem is ez volt a feladatuk”, s bár hibákat találtak, „az esetleges korrupciógyanús körülményeket azonban nem is vizsgálták” – mondta Vadai Ágnes HM-államtitkár, a testület feje. Úgy látszik, szocialista berkekből a „politikai felelősség” megállapításán nem akarnak túllépni. Mielőtt ennek okait boncolgatnánk, rögvest szögezzük le: amikor egy bizottság világos, szikár (büntető)jogi, szakmaetikai normák helyett (bel)politikai felelősségviselést kér számon, az egész dolgot a félrevezető misztifikálás ködfátylába burkolja. A jogszabályi, munkaköri rend betartása (vagy annak hiánya) tetten érhető, míg a politikai teljesítmény értékelése szubjektív. Egy szocialista politikus által összehívott és vezetett grémium nyilván azt fogja konstatálni, hogy riválisuk sara a dolog. Ők pedig – miként a Vadai-bizottság írásba adja – helyesnek találták a Medgyessy idején való (ugyancsak vitatott) szerződésmódosítást, hiszen „így csökkenteni lehetett a költségeket.” Biztosak lehetünk abban: ha egy Fidesz-államtitkár vizslatná a történést, ugyanezen adatokból fordított következtetésre jutnának. S ha már itt tartunk: nem gyanús, hogy – miközben hatodik éve balliberális koalíció regnál – csak idén kezdték el firtatni a vadászrepülők necces ügyletét? S a gazdasági bűnügyeknél alapesetben szokásos ötéves elévülési limit után borítottak asztalt. (De akkor is csak szolidan, félgőzzel.) Holott már a 2003-as szerződésmódosításkor átnézték a teljes dokumentációt. Így simán feltűnhettek volna nekik az ordító hiányosságok. Aligha puszta spekuláció feltételezni, nemcsak annyiról van szó, hogy a 2003-as módosítás független és objektív újravizsgálásánál a hatalmon lévőknek volna magyarázkodnivalójuk. Hanem arról is: a 2001-es Gripen-diadal előtti „lobbiszórásból” netalántán bizonyos MSZP-szakpolitikusok se maradtak ki. Ami nem feltétlenül direkt lepénzelést jelent. „Csupán” nehezen kimagyarázható összefonódásokat. Gyanú árnyékát vető kapcsolati hálót. Ez is állhat annak a hátterében, hogy vérre menő tétmeccs helyett csak barátságos mérkőzésként folydogál a pártközi harcmezőn országunk történetének legnagyobb hadfelszerelési skandaluma. Mert – ha volt korrupció – nem sanszos, hogy a pénz csak egy irányba csörgedezett. Kellő nyilvánosság és átláthatóság mellett az érintettek - stílszerűen mondva - kénytelen lennének politikai pályájukról letérni, és felkészülni a kényszerleszállásra. Egyszerűbb hát a figyelemelterelő zavarórepülés.
Vélemény: Miért tapintatos a Gripen-bizottság?
null
https://hvg.hu/velemeny/20071114_gripen_korrupcio
2016-01-26 14:06:00
A korrupció a magyar üzleti élet szerves része - De mindenki a másikra mutogat, a saját cégüknél a vezetők még anoniman se mertek bevallani semmit.
true
null
1
Index
null
A magyar üzleti életben a korrupció elfogadott dolog, mindenki tud is róla, de a saját cégüknél a vezetők inkább eltussolni igyekeznek az eseteket, mint feltárni. Nagyjából így foglalható össze az EY éves korrupciós felmérésének eredménye. Szóval pontosabban, bár a cégvezetők az előző évhez hasonlóan most is az üzleti életünk szerves részének érzik a korrupciót, kockázatosabb helyzetekben már szinte senki nem tapasztalt lényegében semmit a saját cégénél. Szigorúan nem akarnak tudni a munkatársak módszereiről A vizsgált cégek 81 százaléka mindezek ellenére semmilyen korrupciós kockázati felmérést nem végez. Akik valamilyen rendszeres kockázatfelmérést csinálnak, inkább ott sem nézik sehol a korrupció vagy a visszaélések lehetőségeit. Bár a vizsgált cégek már nagyobbak, 30 százalékuknál van egyáltalán bármiféle etikai kódex. Az összehasonlítás kedvéért ez nemzetközi átlagban a cégek 77 százalékánál van meg. A korrupció elleni egyik leghatékonyabb fegyver, az anonim forródrót etikai problémák bejelentésére mindössze a cégek 28 százalékánál van meg, önbevallásos alapon. 2014-ben még a cégek negyede figyelt bármilyen módon arra, hogy azonosítsa a legnagyobb korrupciós kockázattal járó pozíciókat a cégben, tavaly már csak 13 százalék. Általánosan megállapítható még, hogy a kisebb cégek még kevésbé figyelnek oda tetszőleges korrupciós veszélyre, mint a nagyobbak. Információbiztonsági szempontokból pedig attól félnek a magyar cégek a legjobban, hogy a kilépő volt munkatársak érzékeny adatokat vagy más információkat visznek magukkal, és azt esetleg odaadják majd valakinek.
A korrupció a magyar üzleti élet szerves része
null
https://index.hu/gazdasag/2016/01/26/a_korrupcio_a_magyar_uzleti_elet_szerves_resze/
2016-03-01 15:43:34+01:00
A gemenci erdőben beköltözött megszokott fészkébe az első, Afrikából visszaérkezett fekete gólya.
false
[ "madarak", "erdő", "gólya" ]
0
null
0
A gemenci erdőben beköltözött megszokott fészkébe az első, Afrikából visszaérkezett fekete gólya. A baon.hu beszámolója szerint a Gemenc Zrt. szakemberei az észlelés után elindították a webkamerákat, így bárki nyomon követheti a fokozottan védett madarak életét. Idén – ahogy az elmúlt két évben is – hamarabb jelentek meg az általában március közepén érkező fekete gólyák. Hazánkban a legtöbb fekete gólyapár a Sió csatorna torkolata és a déli országhatár közötti, Duna-menti védett erdőterületen fészkel kora tavasztól késő őszig. A gemenci populáció a világ legnagyobb népsűrűségű feketególya-állománya. A most megérkezett fekete gólyát 1999-ben gyűrűzték Bogyiszló környékén, a mostani fészektől nem messze. 2000 januárjában Izraelben azonosították a gyűrűje alapján a madarat, majd kilenc évvel később szintén a Jordán folyónál találkoztak vele. Ez a madár 2013 óta erre a bekamerázott fészekre érkezik meg, ami azt jelenti, hogy a születési helyétől, tehát attól a fészektől, ahol kikelt a tojásból, körülbelül 5 km távolságra fészkel.
Mozaik: Megérkezett Afrikából az első fekete gólya - NOL.hu
0
http://nol.hu/mozaik/megerkezett-az-elso-fekete-golya-gemencbe-1604173
2013-04-06 12:22:00
Kétmilliárdos csalás ügyében nyomoznak - Gyanúsak a Vigadó és az ORI-irodaház eladási szerződései, V. László és Zelnik József is érintett.
true
null
1
Index
null
A Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány által a 2000-es évek első felében kötött gyanús szerződések ügyében, amik összesen kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak az államnak - tudta meg a Magyar Nemzet. A napilap szombati számában megjelent cikk szerint az érintett cégek között van olyan, ami az éjszakai életből ismert V. László érdekeltségébe tartozik, de a feljelentés alapján felvetődhet Zelnik Józsefnek, a Magyar Művészeti Akadémia jelenlegi alelnökének a felelőssége is. Az ellenőrök szerint a gyanús kontraktusok a budapesti Vörösmarty téren található volt ORI-irodaház hasznosításával, illetve annak felújításával, valamint a műemléki védettség alatt álló Pesti Vigadóhoz kapcsolódó ingatlan eladásával kapcsolatban születtek. A lap emlékeztet, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) saját vizsgálata nyomán feljelentést tett az alapítvány 2002 és 2010 közötti működése és gazdálkodása ügyében.
Kétmilliárdos csalás ügyében nyomoznak
null
https://index.hu/belfold/2013/04/06/ketmilliardos_csalas_ugyeben_nyomoznak/
2021-01-11 18:34:00
Lapértesülés szerint Botka László polgármester kihívója, illetve Rovó László rektor is kiválasztott lehet a tervezett testületben.
true
null
1
HVG
null
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a vidéki egyetemek, miután kiszivárgott, hogy egyeztetések kezdődtek az intézmények alapítványi átvételéről. A szegeder.hu hírportál azonban megtudta, hogy Szegeden újabb dékáni tanácskozást tartottak a múlt csütörtökön, ahol a leendő kuratóriumi posztok betöltése is napirendre került. Állítólag Botka László korábbi kihívója, Nemesi Pál, a szegedi születésű Novák Katalin és a jelenlegi rektor és kancellár is bekerülhet a kurátorok közé. Mindeközben a hallgatók egy csoportja már a szenátusi ülések nyilvánosságát és az egyetemi autonómia megőrzését követeli. A múlt héten egyszerre három vidéki egyetem oktatói juttatták el különböző szerkesztőségekhez a hírt, hogy az év első napjaiban Debrecenben, Szegeden és Pécsett is arról tájékoztatták a kari vezetőket: az intézmények a közeli jövőben alapítványi fenntartásúvá válhatnak. E hírekre reagálva, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem vezetői azt elismerték, hogy tárgyalások kezdődtek a „modellváltásról”, részleteket azonban nem osztottak meg a nyilvánossággal. A Szegeden emlegetett lehetséges kuratóriumi tagok közül Rovó László rektornak a poszt különösen fontos lehet, mert ha valóban egységes és önálló orvosképzés jön létre - aminek a valószínűsége a Semmelweis Egyetem 2022-es „alapítványosításának” bejelentésével megnőtt, és ami azzal járhat, hogy az orvosi karokat kiszervezik a vidéki egyetemek alól –, akkor a fül-orr-gégész professzor már nem annak az egyetemnek lesz az alkalmazottja, amelynek rektorává választották. Azaz, ebben az esetben a szegedi egyetemen új rektort kellene választani. Magyarán: Rovó úgy tarthatná meg egyetemi vezetői hatáskörét, ha bekerülne a kuratóriumba. A rektor egyébként nem egy alkalommal a nyilvánosság előtt kampányolt a polgármesterjelölt Nemesi Pál mellett. Utóbbi potenciális kurátorsága nem meglepetés, a nagyvállalkozó, az őszi önkormányzati választáson függetlenként emlegetett, de erős fideszes hátországgal kampányoló kihívója volt Botka Lászlónak. Őt azóta a Dél-Alföld gazdasági fejlesztésért felelős kormánybiztossá nevezte ki a kormány, cége, a Ferroép Zrt. pedig nemrég a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez került lakiteleki Hungarikum Liget beruházásának több közbeszerzésén lett befutó. Nemesi éppen a közelmúltban jelentette be, hogy rövidesen teljes egészében elkészül a Dél-Alföld fejlesztési terve, amit a kormány asztalára tesznek. Azért sem kizárt Nemesi kuratóriumi posztja az egyetemi alapítványban, mert a dél-alföldi gazdaságfejlesztési zóna stratégiai tervét a SZTE munkacsoportjai dolgozták ki, ezt lobogtatja a kormánybiztos. Megkerestük e-mailben a kormánybiztost, hogy hivatalosan is felkérték-e a poszt betöltésére, adott esetben elvállalná-e a megbízatást. Válaszul szóvivője útján azt közölték, a híreket olvasták, de hivatalosan semmilyen információjuk nincs az ügyről, Nemesi Pállal erről senki nem beszélt. Ám, teszik hozzá, ha az SZTE kuratóriumi tagjaként az ő neve felmerült, az rendkívül megtisztelő. Mint már említettük, a hírek szerint felvetődött az is, hogy Novák Katalin is kuratóriumi tag legyen. A családokért felelős miniszter például a szegedi gyökerei miatt kérhetik fel a posztra. Január elsejével a Felsőoktatási Törvénybe is bekerült, hogy az egyetem állami támogatása nemcsak közfeladatainak ellátására, hallgatói juttatásokra, sportra, kulturális célokra fordíthatók, hanem nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatok ellátására is. Ezzel egybecseng az is, hogy az ITM a hvg.hu megkeresésére reagálva azt írta pénteken: a kormány a gazdaságfejlesztés szereplőiként tekint az egyetemekre, és azok alapítványi formában gyorsabban reagálnak a gazdaság igényeire. A terv tehát már rég készen állhat, a kérdés csak az volt, hogy mikortól valósítják meg. Mindenesetre a szegeder.hu információi szerint tartja magát az a vélekedés, hogy vagy átmegy az alapítvány ügye, vagy nem, de nem akarnak egy új SZFE-történetet. Ezért talán nem alaptalanul bizakodhatnak a kari vezetők abban, hogy engedékenyebb hangnemben folynak majd az egyeztetések.
Gazdaság: Novák Katalin is bekerülhet a Szegedi Egyetemet átvevő alapítvány kuratóriumába?
null
https://hvg.hu/gazdasag/20210111_A_Botka_ellen_indulo_nem_fideszes_vallalkozo_kerulhet_a_szegedi_egyetemi_alapitvany_kuratoriumaba
2024-02-03 00:00:00
Az oszakai világkiállításra gőzerővel és százmilliókkal készül a kormány, rejtélyes offshore cégnél landolhat több mint félmilliárd forint.
true
null
1
444
null
Jövőre Oszakában lesz a világkiállítás, sámándobbal egyelőre nem készülünk, de 20 milliárd forintos pavilonépítési megbízással az új kormánykedvenc zuglói monstrumépítő Bayer Constructnak, valamint a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés előmozdításával kapcsolatos diplomáciai feladatok miniszteri biztosával igen. És további nettó 795,7 millió, bruttó bő egymilliárd forintos megbízási szerződéssel is, amit egy mérnökiroda és egy rejtélyes dubaji cég kaphat – vette észre Hadházy Ákos független parlamenti képviselő az Európai Unió közbeszerzési lapjában. „Ezt a temérdek pénzt egy ismeretlen DUBAJI CÉGNEK adjuk, »természetesen« valódi verseny nélkül (...) A kisebbik részét (216) milliót) a Consultant Mérnökiroda kapja, a nagyobb részét (majdnem 580 millió forintot) viszont egy titokzatos, az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett cégnek, a Ramerset International FZE-nek adják, »komplex gazdaság- és üzletfejlesztési, valamint turizmusfejlesztési feladatok ellátására«” – írja a Facebookján a képviselő. A Consultant egy XI. kerületben lévő, 1993 óta működő mérnökiroda, egy nagy múltú műszaki cég, az Unitef és egy magyar magánszemély tulajdonában van, árbevétele az elmúlt években 60-120 millió forint között mozgott, 2019 óta minden évben néhány milliós adózott nyeresége van. A Ramerset viszont valóban nagyon rejtélyes cég, ha nem is pont dubaji. A honlapja olyan, mintha egy nem túl tehetséges programozó vagy nem túl kreatív dizájner vizsgamunkája lenne, aki ráadásul a tartalmat lorem ipsumok helyett üzleti bullshitekből másolná ki. Legalábbis több bekezdés rövidítésével, de szó szerinti fordításokkal ezt a bemutatkozást kaptuk: „A Ramerset International pénzügyi vízióval és innovatív törekvésekkel támogatja közösségeinket és vállalkozásainkat, stratégiai megközelítést alkalmaz a működésében, a diverzifikációra és a körültekintő kockázatkezelésre összpontosítva”. A cég kontaktjai sem túl bizalomgerjesztőek, van két email-cím, de az egyik email-címben szereplő névre egyetlen találat kaptunk (egy mérnök a Chevronnál, az Egyesült Államokban), de még mindig eggyel több, mint amit a másikra. Frissítés: ha LinkedInen magára a cégnévre keresünk, két találatot is kapunk. Eszerint 2016 májusa óta Révész Barnabás a cég vezérigazgatója, míg Peter Mikulak 2021 októbere óta üzletfejlesztési tanácsadó a Ramersetnél. Révész emellett a LinkedIn-profilja szerint Libéria kormányának ENSZ-tanácsadója is 2018 márciusa óta, míg Mikulak többek között a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél dolgozott. A céghez mindezek mellett van egy postafiókcím, ami ha nem is dubaji, de annak közelében lévő üdülőtelepülésen található, itt ni:
Hadházy: Temérdek pénz verseny nélkül egy dubaji cégnek
null
https://444.hu/2024/02/03/hadhazy-temerdek-penz-verseny-nelkul-egy-dubaji-offshore-cegnek
null
Rendkívüli közgyűlésen menesztette a város vagyonkezelő társaságának vezetétét a miskolci önkormányzat. Új vezetőket javasolnak
true
[ "" ]
0
BOON
null
Rendkívüli közgyűlésen a Miskolc Holding Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának azonnali hatályú menesztéséről döntött hétfőn reggel Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete. Tóth-Szántai József,Miskolcpolgármestere a közgyűlés döntését követően aboon.hu-nak elmondta: "A Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatai nélkül nem működik a város. A korábbi átadás-átvétel folyamata Miskolc polgármesteri hivatalát és Miskolc város önkormányzatát érintette. A Miskolc Holding Zrt.-t és annak tagvállalatait nem. A társaság a város mindennapi működésének ütőere. Ha azt látjuk, tapasztaljuk, hogy nem működik a közösségi közlekedés, nincs rend a közterületeken, elhanyagoltak a parkok, szemetesek az utcák, akkor nincs rend. A miskolciak - úgy vélem- joggal várhatják, hogy a befizetett helyi adójukért, a megváltott bérleteikért cserébe minőségi szolgáltatásokat kapjanak. Ezért új irányításra van szükség. A város közgyűlése ma úgy döntött, hogy azonnali hatállyal menesztjük a Miskolc Holding Zrt. igazgatóságát és felügyelőbizottságát, akiktől elvárom, hogy a változás során mindenben működjenek együtt a társaság új vezetésével." "Miskolcon minden az embereket kell, hogy szolgálja a jövőben. Éppen ezért az új vezetőség feladata az lesz, hogy felépítsen egy jól működő, prosperáló, lakosságbarát rendszert aMiskolc Holding Zrt.-ben." A Miskolc Holding Zrt. menesztett vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak helyére a polgármester új tagok kinevezésére tett javaslatot. Az előterjesztést a közgyűlés elfogadta.
Azonnal menesztették a Miskolc Holding vezetését
null
https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/10/miskolc-holding-kozgyules-toth-szantai-jozsef
2021-03-07 15:57:00+01:00
Szigorúbb szabályozásokat vezetnek be Ausztriában azokon a településeken, körzetekben, ahol 100 ezer lakosra vetítve meghaladja a 400-at az új koronavírus okozta megbetegedések száma hét nap átlagában.
false
[]
0
null
0
Szigorúbb szabályozásokat vezetnek be Ausztriában azokon a településeken, körzetekben, ahol 100 ezer lakosra vetítve meghaladja a 400-at az új koronavírus okozta megbetegedések száma hét nap átlagában. Az egészségügyi minisztérium a hét végén tájékoztatta a tartományi vezetőket arról, hogy a március 10-től érvényes rendelkezés értelmében kiutazási korlátozás lép érvénybe azokban a körzetekben, illetve "regionálisan behatárolt hotspotokban" (gócpontokban), ahol a járványügyi mutatók ezt indokolják. Ez azt jelenti, hogy az adott települést csak negatív koronavírusteszttel lehet elhagyni. Ezek érvényessége PCR-teszt esetén 72 óra, míg a kevésbé megbízható antigénteszt esetén 48 óra. Kivételt csak a gyerekek, az átutazók, illetve azok élveznek, akik igazoltan átestek a betegségen. A rendelet jelenleg három körzetet érint: a karintiai Hermagor kerületet, Alsó-Ausztria második legnagyobb városát, Bécsújhelyet és a salzburgi Pongau két kisebb települését. A kiutazásra vonatkozó tesztkötelezettség feloldásának az a feltétele, hogy a hétnapos megbetegedési átlag legalább tíz napon keresztül százezer főre vetítve 200 alá kerüljön. Azokon a helyeken, ahol a megbetegedési mutató több mint egy héten keresztül 400 fölött van, további intézkedések várhatók: a karanténszabályok, illetve a koronavírus elleni általános előírások betartásának célzott és gyakoribb ellenőrzése, a kontaktkutatás kiterjesztése, illetve gyanú esetén a tesztelés két-háromszori megismétlése. A szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a rendőrség végzi, de szükség esetén a hadsereg is igénybe vehető erre a célra. Az érintett településeken a minisztérium az eddigi sokszorosára növeli a tesztelési kapacitást, és a szűréshez kellő emberi erőforrást is biztosít, elsősorban szintén a hadsereg állományából. Eközben szombaton Bécsben és más osztrák nagyvárosokban is tüntetések voltak a koronavírus-járvány megfékezését célzó szigorú intézkedések ellen. A többezres fővárosi demonstráción beszédet mondott mások mellett Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti frakcióvezetője, és jelen voltak más szabadságpárti képviselők, illetve Heinz-Christian Strache, az FPÖ korábbi elnöke, volt alkancellár is. A "Demokrácia, alapjogok és szabadság" mottóval meghirdetett bécsi tüntetéshez szélsőjobboldali radikális csoportok, vírustagadók, huligánok és - ahogy egy rendőrségi szóvivő nevezte - a különböző összeesküvés-elméletek képviselői is szép számmal csatlakoztak. Az országos rendőr-főkapitányság vasárnapi közleménye szerint 42 embert vettek őrizetbe, 60 büntetőjogi feljelentést tettek és több mint 3000 szabálysértési eljárást indítottak, elsősorban a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló rendelkezések megszegése, de más erőszakos megnyilvánulások miatt is. Hasonló, kisebb tüntetések még vasárnap délután is várhatóak. Az elmúlt 24 órában 2199 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 475 ezer 70 pozitív esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 1447, az intenzív kezelésre szorulók 314-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 19-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8713-ra emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 443 ezer 152.
Világ: Magyarország laborjában is szigorítanak és felpörgetik a teszteléseket
0
https://hvg.hu/vilag/20210307_Magyarorszag_laborjaban_is_szigoritanak_es_felporgetik_a_teszteleseket
2020-05-21 11:59:00+02:00
Június végén, július elején szavazhat a parlament a 2021-es költségvetésről - hangzott el kérdésünkre a mai Kormányinfón.
true
[ "Makró", "Gulyás Gergely", "Kormányinfó" ]
0
null
0
A brutális áprilisi adatok ellenére továbbra is 3 százalékos recesszióval számol a kormány Eredetileg az európai uniós ügyekkel foglalkozott volna tematikus ülés keretében a héten a kormány, de tekintettel a jelenlegi helyzetre, természetesen a járványügy is napirendre került - ismertette a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely () Gulyás Gergely () A kormány megállapította, hogy hatékony volt az eddigi védekezés, annak első fázisa eredményesen zárult. Sikerült megakadályozni a járvány terjedését, de a veszély továbbra is fennáll. Bár kedvezően alakultak az esetszámok az elmúlt napokban, Gulyás Gergely szerint törékeny az egyensúly, ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárost érintő enyhítések után fontos, hogy mindenki betartsa a védelmi szabályokat. A miniszter szerint Magyarország lényegesen hamarabb hozta meg a fontos védelmi döntéseket az első megbetegedéstől számolva, mint több európai ország, ez is magyarázza, hogy miért állunk jobban. A kormány a jövő héten nyújtja be a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló javaslatát a parlamentnek. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint ebben a járványügyi készültség fenntartásáról is rendelkeznek, melynek értelmében az operatív törzs folytatja a munkáját. Lapunk ez ügyben kérdést küldött a kormányszóvivői irodának: arra voltunk kíváncsiak, hogy a rendeleti kormányzás lezárása után indokolt-e a korlátozások fenntartása. A miniszter válasza szerint a készülség fenntartására továbbra is szükség van, viszont a rendkívüli jogrend visszavonásával hatályon kívül helyezik a veszélyhelyzet alatt született rendeleteket, ezért azokról törvényekben kell rendelkezni, amely a parlament hatásköre. Mfor-vélemény Kérdésünk nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy a hatályban lévő tényleges korlátozó intézkedések - így például a 65 év felettieknek fenntartott bevásárlási sáv fenntartására - közül melyekre van szükség azok után, hogy a rendkívüli jogrendnek a veszélyhelyzettel indokolt alkalmazása szükségtelenné vált. A Kormányinfón elhangzott továbbá, hogy a kormány megszünteti a migrációval összefüggésben működtetett tranzitzónákat, miután uniós elmarasztalásban részesült. Szóba kerültek a gazdaságvédelmi intézkedések is, melyek a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását szolgálják. álláskeresési járadékban jelenleg 101 477 ember részesül, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 71 235 fő. A közfogalkoztatásban részt vevők keretét 100 ezer fővel emelték meg, a veszélyhelyzet kihirdetése óta 5000 fővel többen vesznek már részt ebben a programban. A honvédségnél 3000 új helyet hoztak létre. A bértámogatást 106 ezer munkavállaló után igényelték már a cégek, 99 százalékban meg is kapják a támogatást a miniszter szerint. A beruházás ösztönzési program keretében 96 ezer munkahelyet őriznek meg - sorolta a miniszter. Újabb témát érintve, az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló törvényjavaslat visszavonását azzal magyarázta, hogy most minden munkahelyre szükség van. Az uniós ügyekkel kapcsolatban pedig az hangzott el, hogy a körvonalazódó 500 milliárd eurós járványügyi mentőcsomag forrása a tervek szerint 30 éves futamidejű hitel lenne, de több tagország - köztük Magyarország - azt az álláspontot képviseli, hogy a pénzt támogatásként kapják meg az államok. Az elosztás során pedig a kohéziós alapoknál figyelembe vett gazdasági szempontokat - az egy főre jutó nemzeti jövedelmet - javasolják figyelembe venni. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az iskolák, óvodák, bölcsődék újranyitásáról adott tájékoztatást, amely megegyezett Maruzsa Zoltán EMMI államtitkár tegnapi beszámolójával. Lapunk arra is rákérdezett, hogy miért nem nyújtotta be a kormány határidőre a parlamentnek a 2021-es költségvetést. Korábbi közlések szerint május 19-én, e hét kedden kellett volna erre sor kerülnie. Gulyás Gergely elmondta, egy hetet csúszik a büdzsé kormányzati jóváhagyása, ezért jövő kedden terjesztik be azt a parlamentnek. A késlekedést pedig azzal magyarázta, hogy meg akarták várni, míg az áprilisi gazdasági adatok teljes mértékben rendelkezésre állnak. A parlamenti szavazásra ígyvalamikor június végén, július elején kerülhet sor -mondta a miniszter. Érdeklődésünkre azt is elárulták, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is 3 százalékos recesszióval számol a mostani, tehát a 2020-as évre. Ez némileg meglepő annak fényében, hogy több kormánytag - köztük a miniszterelnök - is úgy nyilatkozott a közelmúltban az áprilisi gazdasági adatokról, hogy azok"borzalmasak", "brutálisak", "letaglózóak" lesznek. A PM előrejelzése a tényadatok rendelkezésre állása előtt született, a jelek szerint tehát az áprilisi adatok nem indokolták annak felülvizsgálatát. Rákérdeztünk a 2021-es inflációs tervszámra is, erről annyit közölt Gulyás Gergely, hogy az is benne lesz a jövő héten benyújtandó költségvetésben. (Mint ebben a cikkben megírtuk, a konvergencia program szerint 3 százalék lehet az infláció jövőre, ez alapján pedig hasonló mértékű nyugdíjemelésre lehet számítani).
A brutális áprilisi adatok ellenére továbbra is 3 százalékos recesszióval számol a kormány
0
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-brutalis-aprilisi-adatok-ellenere-tovabbra-is-3-szazalekos-recesszioval-szamol-a-kormany.html
2021-12-14 00:00:00
Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre
true
null
1
atlatszo.hu
null
A Gyulai Várfürdő Fürdő- és Gyógyszolgáltató Kft. írt ki közbeszerzést Gyermekparadicsom – vizes játszópark létrehozására október elején. A cégeknek egy hónapjuk volt pályázni, a nyertest most hozták nyilvánosságra az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint a gyulai Futizo Kft. nettó 1 049 920 225 forintért végezheti el a kivitelezést. A Futizo mellett a NYÍR-WETLAND Szolgáltató Kft. adott még be ajánlatot, ők nettó 1 091 008 756 forintért vállalták volna az eredetileg 831 milliósra becsült munkát. Így 43 millió forint döntött a két pályázó között. A beruházás tárgya a „Gyulai Várfürdő szolgáltatás-és kapacitásbővítése”, amely során egy „Gyermekparadicsom” elnevezésű vizes játszópark jön létre a meglévő építmények elbontásával, részben megtartásával, valamint új építmények és installációk építésével. A leírás szerint „az építészeti koncepció egy könnyen értelmezhető, »kör« alaprajzi kialakítással bíró, több látványelemet tartalmazó medence-együttes. A gyermekmedencék 1–14 éves korig hivatottak kiszolgálni a gyermekek pancsolását, fürdőzését az élményelemek és a medencék használat. A tervezett komplexum kizárólag késő tavasztól kora őszig üzemel, tehát időszakos használatú. A medence vize előírás szerint lesz biztosítva, fűtve és tisztán tartva. Az egyes medencékben különböző előregyártott acél és műanyagszerkezetű elemes játékok kerülnek telepítésre, melyek spriccelik, öntik, locsolják a gyermekekre a vizet. (…) A gyermek és pancsoló medencét egy »cikk-cakk«-ban épített ülőpadsor választja ketté, így a szülők a gyermekekkel egy medencében lehetnek kissé szeparált módon.” A medencetestet emellett korlátokkal védik majd, a bébimedence és a SPRAY-park fölé pedig nyáron időszakosan telepített napvitorla árnyékolót helyeznek ki, amely alatt a tervek szerint a kicsik nem kapnak hősokkot. A projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósul meg. A Gyulai Várfürdő Kft. összesen 2 883 677 788 Ft támogatásban részesült (a projekt elszámolható összköltsége 3 185 110 000 Ft, 90%-os támogatási intenzitás mellett), az első ütemben a „Gyermekparadicsom” újul meg. A tervek szerint a teljes beruházás tervezett befejezési dátuma 2023. november 30. A „Viharsarok Közgépe” (majdnem) mindent vitt Lapunk először 2016-ban írt a nyertes cégről, amely akkor nem véletlenül kapta a „Viharsarok Közgépe” nevet kollégánktól. A Közgéphez hasonlóan ugyanis akkoriban majdnem minden közbeszerzést megnyert, amin elindult – Gyulán legalábbis. A Futizo Bt. 1998-ban alakult meg. Jegyzett tőkéje ekkor 10 ezer forint volt, míg forrásai alig haladták meg az 1 millió forintot, 580 ezer forint veszteség mellett. A 2010-es évet 173 milliós nettó árbevétellel zárta, ami 2014-re közel 2,7 milliárdra nőtt. A csúcsot 2019-ben érte el a cég 5,1 milliárdos forgalommal, ami 2020-ra 4,8 milliárdra csökkent. Az adózott eredménye 611 millió forint volt tavaly. Így tarol a Viharsarok Közgépe, a gyulai önkormányzat kedvenc építőipari cége | atlatszo.hu Közel tizenhatszorosára nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég, amelynek egyik tulajdonosa Piskolty Tibor. Cégtársa a testvére, Piskolty Mária, aki a Békés Megyei Kormányhivatalban a jogi főosztályt vezeti. Piskolty Tibor a trafikbizniszben is sikeres. A cég tulajdonosai 50-50%-ban Piskolty Mária és Piskolty Tibor. Előbbiről 2016-ban azt íruk, hogy „a 2000-es évek közepén még beosztott munkatárs, titkárnő a Békés Megyei Önkormányzatnál, később egy pályázatíró és -figyelő céget vezet, majd a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének első embere. Ma pedig a Békés Megyei Kormányhivatal jogi és koordinációs főosztályának vezetője.” Piskolty Tibor pedig 4 gyulai dohányboltot üzemeltetett, de a vele több üzletben is kapcsolatban álló Csizmadia Imrével közvetlenül és közvetetten összesen 11 trafikot mondhattak magukénak. Irányított közbeszerzések? 2016-ban összesen 211 gyulai közbeszerzést és ezek eredményét néztük át. Ebből 11 esetben indult a Futizo Kft. és 10 alkalommal nyert. A gyulai önkormányzat által elnyert munkák összértéke 1 milliárd 150 millió forint volt 2012 és 2015 között. Emellett konzorciumban dolgoztak más települések önkormányzatainak megbízásából is, illetve alvállalkozóként a Békés-Drén Kft.-nek és a Modinvest Kft.-nek is. Akkori számításaink szerint a cég 5 év alatt a konzorciumi tagokkal együtt közel 100 milliárd forint közbeszerzést nyert el, míg 2010 előtt szinte semmit. 2019-ben aztán ismét napirendre került a cég neve egy levél, majd egy nyilatkozat kapcsán. Galbács Mihály volt gazdasági alpolgármester ugyanis így próbálta meg felhívni a Fidesz legfelsőbb vezetésének figyelmét Gyula város fideszes vezetése és a helyben érdekelt sztárvállalkozók közötti több mint gyanús, viszont nagyon is gyümölcsöző összefonódásra. Három éve írtunk a fidesz-közeli gyulai mutyibrigádról, most egy helyi politikus is kitálalt | atlatszo.hu A minap szaftos politikai szenzációja, hogy kitálalt egy gyulai fideszes politikus a helyi pártelit és az általa támogatott vállalkozói kör összefonódásáról, a városi beszerzések lezsírozásáról, és arról, hogy erre az országos vezetést is megpróbálta figyelmeztetni, de süket fülekre talált. A Galbács Mihály által leírt kompániáról már 2016 szeptemberében cikkezett az Átlátszó. Mint mondta, „tudatosan úgy épült a rendszer, hogy a város nem tud beleszólni, ki mit mennyiért csinál, a testület pedig csak arra hivatott, hogy ha a kivitelező kér valami plusz 100 milliót, egy dolga van, megnyomni a gombot, és kiutalni a 100 milliót. Aki nem akarja, kívül találja magát.” „Azt hívják meg, akit megmondanak, a pályázatra, és annyiért csinálja meg, amennyiért ő gondolja.” Galbács Csizmadia Imre és Piskolty Tibor vállalkozókat nevezte meg. Galbács kikérte az önkormányzattól a közbeszerzési adatokat 2014 és 2019 májusa között. Eszerint az öt és fél év alatt 3,5 milliárdnyi közbeszerzések mögött 49 munka volt. Ezeknek a 78 százalékát Piskolty cégei nyerték, de 2015-ben a közbeszerzések 95 százalékát Piskolty egyik cége, a Futizó Kft. kapta meg. A sikerszéria még ma is tart a városban. Az elmúlt években többek között a Gyulai Várfürdő energetikai fejlesztését végezhették el 204 990 000 forintért, belterületi utakat újíthatnak fel összesen 96 062 494 forinért, de korábban ők feleltek a város ivóvízvezetékek rekonstrukciójáért konzorciumban, és a körforgalom létesítésével is őket bízták meg.
A "Viharsarok Közgépe" most medencét építhet Gyulán egymilliárdért
null
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/14/a-viharsarok-kozgepe-most-medencet-epithet-gyulan-egymilliardert/
2022-10-28 12:28:00
Bogdán László, az ismert cserdi polgármester halála után több nyomozás is indult, most költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás miatt ítéltek el jogerősen egy pécsi vállalkozót.
true
null
1
Telex
null
A Pécsi Járásbíróság közleménye szerint előkészítő ülésen dr. T. T. vádlottat – mint bűnsegédet – jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 600 000 forint pénzbüntetésre ítélte és egy évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától. A bíróság szerint a vádlott egy Pécsen bejegyzett gazdasági társaság képviseletében járt el, kötelezettségeket vállalt, számlákat állított ki és rendelkezett a gazdasági társaság vagyona, bankszámlája felett annak ellenére, hogy ügyvezetőként nem ő, hanem egy másik személy volt bejegyezve. A közlemény szerint egy baranyai kistelepülés néhai polgármestere és a vádlott 2018 előtt ismerkedtek meg egymással, és elhatározták, hogy a kistelepülés önkormányzata költségvetéséből valótlan tartalmú okiratok felhasználásával fognak pénzt szerezni. Ennek érdekében a néhai polgármester és a vádlott mint a gazdasági társaság tényleges vezetője a kistelepülésen 2018. január 5-én – alkalmazotti kapcsolatépítés, csapatépítés, rendezvényszervezés és egyéb kapcsolódó feladatok ellátására – színlelt megbízási szerződést kötöttek. A szerződést a gazdasági társaság ténylegesen bejegyzett vezetője írta alá, ő azonban az ügyletben egyéb szerepet nem játszott. A gazdasági társaság a szerződésben foglaltakat nem is kívánta teljesíteni, a szerződések kizárólagos célja az volt, hogy a kistelepülés önkormányzatának költségvetéséből a gazdasági társaságnak történő kifizetések jogszerű látszatát keltse. A vádlott a kistelepülés önkormányzata részére két számlát állított ki: 2018. március 21-én vezetői és alkalmazotti kapcsolatépítés, csapatépítés címén 2,2 millió forintról, valamint 2018. április 13-án rendezvényszervezés és kapcsolódó feladatok elvégzése címén 7,3 millió forintról. A néhai polgármester a fenti összegek kifizetésével a kistelepülés önkormányzatának összesen 9,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott 2018-ban – állítja a vádirat. A kifizetések jogszerűségének igazolására a néhai polgármester a valótlan tartalmú számlákat a kistelepülés önkormányzatának könyvelésébe beállította, mely tevékenységéhez a számlák kiállításával a vádlott szándékos segítséget nyújtott, véli az ügyészségi indítvány jóváhagyó ítélet. A legkisebb ügyben született most ítélet A bírósági közlemény nem említi, de az érintett baranyai település Cserdi. A Népszava júliusi cikke szerint Bogdán László, a néhai polgármester halála után több nyomozás is indult a faluban történt beruházásokkal kapcsolatban. A Baranya Megyei Főügyészség az újság megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a helyi közmunkaprogram pénzügyi ellenőrzését és egy háromszáz millió forintos projekt ügyében indított nyomozást bűncselekmény hiányában zárták le. Utóbbi, a befejezetlen hűtőház támogatásból épült, a pénz 80%-át elköltötték, de a cikk szerint csak félkésznek mondható. A nyomozás nem tárt fel szabálytalanságokat, vagyis a beruházás ellehetetlenülését a gazdasági körülmények okozták. Egyébként a közbeszerzés nyertese, az Aszfaltdoktor Szolgáltató Kft. több baranyai önkormányzattal is szerződést kötött különböző feladatokra, de a céginformációs adatok szerint jelenleg felszámolás alatt van. Ezen kívül még egy ügyet említett a cikk: a faluban kerékpárút is épült volna. Erre a település 265 millió forintot nyert el, viszont a pénzt az önkormányzat másra fordította. Itt a költségvetési csalás gyanújával folytatott nyomozást Bogdán László halála okán zárták le 2022 áprilisában. Azt nem erősítette meg az ügyészség, hogy kizárólag a polgármestert terhelte volna felelősség az ügyben, viszont a cikk szerint senkit sem hallgattak meg gyanúsítottként. Bogdán László megosztó személyiség volt, aki több meghökkentő nyilatkozatával, szokatlan akcióival hívta fel a figyelmet a magyarországi cigányság problémáira. Polgármesterként majdnem másfél évtizeden keresztül, egészen öngyilkosságáig vezette a baranyai Cserdit, a falu fejlődésére sokan „Cserdi csoda”-ként hivatkoztak. Halála után egy évvel emléktáblát avattak a tiszteletére.
Cserdi-ügy: fiktív számlák miatt ítélték el a bűnsegédet
null
https://telex.hu/belfold/2022/10/28/cserdi-fiktiv-szamlak-itelet-bogdan-laszlo
2010-07-30 00:00:00
Olimpiai kvóta a cél a sportlövő vb-n - A müncheni versenyen 100 ország 2500 sportolója indul, a magyarokat 24 felnőtt és 18 junior képviseli.
false
[ "sportlövészet", "vb", "münchen", "sport" ]
0
null
0
Egy érem és egy londoni kvóta a cél a magyar válogatott számára a szombaton kezdődő, müncheni olimpiai kvalifikációs sportlövő-világbajnokságon, melyen 24 felnőtt és 18 junior sportoló képviseli majd a magyar színeket. A sportág számára mindig különleges esemény a vb, hiszen csupán négyévente rendezik meg, és ötkarikás helyeket is osztanak, így természetesnek nevezhető, hogy idén is óriási mezőny, több mint 100 ország 2500 lövője látogat el a német városba. A magyarok elsősorban a tavalyi évben a világ legjobb férfi sportlövőjének megválasztott Sidi Péter jó szereplésében reménykednek, ő tulajdonképpen mindhárom puska számban eséllyel pályázik a kvótaszerző helyek egyikének megkaparintására. Sidi tavaly a 3x40 lövéses összetettben Európa-bajnoki címet szerzett, s a Világkupákon is kiválóan szerepelt. Márciusban ezüstérmes lett a légfegyveres Eb-n, míg a Vk-sorozatban Pekingben légpuskával negyedikként, Fort Benningben pedig összetettben ötödikként zárt. Sidinek már szombaton lehetősége nyílik arra, hogy első magyarként biztosítsa helyét a 2012-es londoni játékokon, a vb első napján rendezik ugyanis a férfi légpuska számot. Hétfőn aztán a kisöbű sportpuska fekvő, szerdán pedig a 3x40 lövéses összetett viadalon lép lőállásba. A csapat másik esélyese Csonka Zsófia, aki az idén szintén ezüstérmes lett a légfegyveres kontinensviadalon a pisztolyosok között. A koronglövő szakág idén sem számíthatott a 2004-ben, Athénban aranyérmes Igaly Diánára, ráadásul a sportolóknak -nagyon nehéz feltételek között kellett készülniük az év fő eseményére, kevés versenyzési lehetőségük volt. Vasvári Erzsébet szakágvezető így nem is a kvóta- vagy éremszerzésben gondolkodik, hanem, hogy a jövő évi kvalifikációs viadalokra megfelelő felkészülést jelent majd a vb. "A két legjobbunktól, a dupla trapos Gerebics Rolandtól és Bognár Richárdtól akár ki is csúszhat egy kiváló eredmény, de ismerve a körülményeket, már annak is nagyon örülnék, ha egyikük döntőbe kerülne. Ebben a számban csak három olimpiai helyet osztanak, a dobogóhoz pedig most kisebb csodára lenne szükség" - mondta a szakember. A müncheni vb jövő vasárnapig tart, s összesen 69 olimpiai hely talál majd gazdára. A legtöbb kvótát a légfegyveres számokban osztják ki, mindkét nemnél puskában és pisztolyban is az első hat-hat versenyző kap londoni indulási lehetőséget. A legkevesebb helyet, mindössze kettőt a gyorstüzelő pisztolyosoknál lehet szerezni.
Olimpiai kvóta a cél a sportlövő vb-n
0
http://index.hu/sport/2010/07/30/olimpiai_kvota_a_cel_a_sportlovo_vb-n
null
A kialakítás alatt lévő új szabályozás semmilyen módon nem befolyásolja a vidéki turisztikai célú rövidtávú lakáskiadók tevékenységét. Budapesten lakhatási probléma alakult ki, ezért a kormány az Airbnb szabályozásának felülvizsgálatát elsődleges prioritásként lakhatási kérdésnek tekinti.
true
[ "" ]
0
BOON
null
A 26 turisztikai szervezet által megfogalmazott közlemény kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) leszögezi, hogy Budapesten lakhatási probléma alakult ki, amely különösen sújtja a fiatalokat és fiatal családosokat. Ezért a kormány az Airbnb szabályozásának felülvizsgálatát - hozzájárulva a lakásvásárlással és lakásbérléssel kapcsolatos problémák kezeléséhez - elsődleges prioritásként lakhatási kérdésnek tekinti - közölte az NGM hétfőn az MTI-vel. Hangsúlyozták, hogy ebből kiindulva a kormány csak Budapesten kívánja szigorítani a rövid távú lakáskiadás szabályozását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezett intézkedések a vidéki turisztikai célú rövidtávú lakáskiadókat nem érintik, a kialakítás alatt lévő új szabályozás semmilyen módon nem befolyásolja tevékenységüket - tették hozzá. A NGM közleményében jelezte: a kormány továbbra is együttműködik a szektor valamennyi szakmai szervezetével és elkötelezett az élénk szakmai párbeszéd fenntartása mellett.
Az Airbnb-szabályozás felülvizsgálata csak Budapestet érinti
null
https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/10/az-airbnb-szabalyozas-felulvizsgalata-csak-budapestet-erinti
2019-03-18 12:08:00
Fejenként több mint 200 ezer forintért képezné tovább pedagógusokat a Schmidt-féle közalapítvány, kényelmes wellness szállodákban zajlik majd tanfolyam.
true
null
1
Népszava
null
Schmidt Mária;Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány; 2019-03-18 11:08:36 Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat Fejenként több mint 200 ezer forintért képezné tovább pedagógusokat a Schmidt-féle közalapítvány, kényelmes wellness szállodákban zajlik majd tanfolyam. 2017 májusában ért véget az 1956-osemlékévhez kapcsolódó tanárképzési program, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szerint azonban ennyi nem elég a jóból. A Schmidt Mária főigazgató vezette szervezet most nettó egymilliárd forintot ajánlott fel az „ 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus továbbképzési szolgáltatás és kapcsolódó szolgáltatások” -nevű projektre, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, a TED-ből. A pályázaton egyedüli jelentkezőként a Prekog Alfa Kft. győzött: a főként felnőttképzésben utazó vállalkozás már 2016-ban is befutott a közalapítvány azonos témájú tenderén, igaz, az Átlátszó cikke szerint kizárólagos ajánlattevőként, 628 millió forintból oktathatták a történelemtanárokat. A Prekog ezúttal ötezer fő továbbképzését vállalta, az alábbi költségvetési kerettel: Azonban a közbeszerzési értesítőben erre vonatkozóan is ellentmondásos számok szerepelnek: a filmkészítés rovatban fejenként 39500 forintot említ a dokumentum, miközben az ajánlatok elbírálásánál 39,5 millió szerepel. A pályázat elnyeréséről honlapján beszámol a győztes is: mint írják, a „A képzéssorozat az 1956-os emlékév fontos eseménye volt, s mivel sokan jelezték, hogy korábban nem állt módjukban részt venni rajta, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által biztosított forrásoknak köszönhetően a képzést újra meghirdethetjük a résztvevők számára ingyenes formában. A képzés helyszínei kellemes és tanulásra alkalmas konferencia- és wellness-szállodák az ország több pontján, a résztvevőt azonban nem terheli költség a képzéshez kapcsolódó étkezés és szállás tekintetében sem.” A közleményben az is szerepel, hogy „a képzés történelmi tárgyú, de nem csak történelemtanároknak szól” – ez felveti a kérdést, hogy egy testnevelés vagy énektanár '56-os tematikájú oktatására miért kell közel negyedmillió forintot fordítani kényelmes wellness szállodákban, ha a tanóráin később talán szóba sem kerül majd a magyar forradalom témája.
Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat
null
https://nepszava.hu/3029293_egymilliardbol-turbozna-fel-schmidt-maria-alapitvanya-az-56-rol-szolo-toriorakat
2024-01-06 00:00:00
A párt célja, hogy bíróság elé álljanak azok, akik 300 milliárd forint közpénz eltüntetéséért felelősek.
true
null
1
Magyar Narancs
null
Hűtlen kezelés miatt rendőrségi feljelentést tesz a DK az árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek ügyében – írja közleményében a párt. Varga Zoltán parlamenti képviselő, a népjóléti bizottság elnöke szombati online sajtótájékoztatóján elmondta: a feljelentés célja, hogy végre bíróság elé álljanak azok, akik több mint 300 milliárd forintnyi közpénz eltüntetéséért felelősek. Kitért arra, hogy a DK megnyert egy adatigénylési pert, amelyből kiderült: a lélegeztetőgépekből egy darabot sem sikerült felhasználni vagy értékesíteni 2020 óta. „A népjóléti bizottság elnökeként bejuthattam abba a raktárba, ahol negyedik éve tárolják a senkinek sem kellő lélegeztetőgépeket” – tette hozzá Varga Zoltán. Szerinte a túlárazva megvett kínai lélegeztetőgépeken a Fidesz-közeli milliárdos elit gazdagodott meg, miközben a Covid-járvány során magyar emberek tízezrei veszítették életüket. „Az Orbán-kormány kétszeresen lopta meg a magyarokat a lélegeztetőgépekkel. Először, amikor túlárazva megvették ezeket, másodszor pedig, amikor feleslegesen kellett fizetni a tárolásukért” – mondta Varga Zoltán.
Feljelentést tesz a DK az árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek miatt
null
https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tesz-a-dk-az-arverezes-ala-kerult-kinai-lelegeztetogepek-miatt-264692
2018-04-11 00:00:00
Tanúként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Busch Balázs ügyészt, aki a különösen jelentős kárt okozó csalással gyanúsított sztárügyvéd, Busch Béla fia. A Magyar Nemzet értesülései szerint akár már májusban vádat emelhetnek a volt bíró, az ELTE jogi karának egykori tanszékvezetője ellen - számolt be a 24.hu.
true
null
1
economx.hu (napi.hu)
null
A nyomozás során nőtt az elkövetési érték is: a félmilliárd helyett most már 700 milliós csalással vádolják Busch Bélát, és nőtt a becsapottak száma is. A vád szerint az egykori sztárügyvéd, Habony Árpád korábbi jogi képviselője úgy kért többmilliós kölcsönöket volt tanítványaitól és kollégáitól, hogy tudta, nem tudja visszafizetni. Továbbá ügyvédi visszaéléssel és sikkasztással is vádolják, mert egy tízmilliós letétet nem adott vissza a jogosultnak. Azt nem tudni, hova tűnt el ekkora vagyon, viszont végrehajtani már nem lehet Busch Bélánál, ugyanis a korábbi értékes villája, irodája, építési telke és luxusautója már más nevén szerepel.
Már hétszázmilliós csalással vádolják Habony volt ügyvédjét
null
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mar_hetszazmillios_csalassal_vadoljak_habony_volt_ugyvedjet.660366.html
2018-01-01 00:00:00
A magyar klubvezetők megszavazták az elmúlt esztendő legjobb labdarúgóját az NB I-ből.
false
[ "nb1", "nb i", "sport", "foci", "labdarúgás", "davide lanzafame" ]
0
null
0
A csakfoci.hu év végén megkérte az összes klubtulajdonost, hogy egy exkluzív szavazás keretein belül öt kategóriában írják meg, melyik játékosokat látták a legjobbnak a 12 NB I-es csapatból. Legjobb játékosként Davide Lanzafame, a Budapest Honvéd játékosa végzett, az év felfefezettje Kiss Tamás (Haladás) lett. A Debrecent megmentő Herczeg András lett az év edzője, Szabó Zsoltot látták legjobbnak a vezetők, míg a legjobb sportvezetőnek George F. Hemingwayt, a Honvéd tulajdonosát tartják. A szavazás végeredménye: Legjobb játékos: 1. Davide Lanzafame (Honvéd) 4 szavazat 2. Varga Roland (FTC) 2 szavazat 3-7. Böde Dániel (FTC), Joseph Paintsil (FTC), Pátkai Máté (Videoton), Marko Scepovic (Videoton), Ugrai Roland (DVTK) 1-1 szavazat Az év felfedezettje: 1. Kiss Tamás (Haladás) 5 szavazat 2. Varga Kevin (DVSC) 2 szavazat 3-6. Koszta Márk, Szivacski Donát, Ugrai Roland, Zsótér Donát 1-1 szavazat Legjobb edző: 1. Herczeg András (DVSC) 5 szavazat 2. Marco Rossi (Honvéd) 4 szavazat 3-4. Csertői Aurél (Paks), Bódog Tamás (DVTK) 1 szavazat Legjobb játékvezető: 1. Szabó Zsolt, 4 szavazat 2-3. Iványi Zoltán, Kassai Viktor 2-2 4-7. Bognár Tamás, Erdős József, Solymosi Péter, Vad II István 1-1 Legjobb sportvezető: 1. George F. Hemingway (Honvéd) 4 szavazat 2-3. Haraszti Zsolt (Paks), Gács Pál (Honvéd) 2-2 szavazat 4-7. Vancsa Miklós (Vasas), Vági Márton (MLSZ), Benczés Miklós (DVTK), Dr. Róka Géza (DVSC)
A Budapest Honvéd csatára az év játékosa
0
https://24.hu/sport/foci/2018/01/01/a-budapest-honved-csatara-az-ev-jatekosa
2023. 08. 19. 00:00:00
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint szeptember elsején úgyis elkezdődik a tanév, a szünetek dátuma akkor még nem olyan fontos.
true
[ "" ]
0
null
0
Még mindig tárgyalnak a tanév rendjéről, így az erről szóló rendelet, benne a szünetek időpontjával, még mindig nem jelent meg. Ebben a jövő héten lehet változás, Maruzsa Zoltán szerint várhatóan akkor fogják kihirdeni az időpontokat a rendeletben, de egyébként szerinte az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden. A köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjújában azt mondta, hogy a tanév rendjéről szóló jogszabály általában jóval korábban megjelenik, de idén július 15-én hatályba lépett a pedagógus életpálya törvény, ami a tanév rendjének szabályait is módosította. "Ugyanakkor a későbbi kihirdetés nem okoz gondot. A tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor" - véli Maruzsa. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség hosszabb téli és tavaszi szünetre és rövidebb nyárira, Maruzsa azt mondta, hogy a törvény korábban a szeptember 1-i kezdő tanítási napot és a június 15-i zárást is rögzítette, és előírta a 180 tanítási napot, ami többször fura megoldásokat eredményezett, például megesett, hogy januárban két-három napos héttel kellett kezdeni. Maruzsa szerint a 2022-es, energetikai okokból megtoldott téli szünetnek nagyon jó volt a fogadtatása, "jövőre a tavaszi szünet is egy teljes hétig tartana, szerintem ennek is többen örülni fognak." A tanév egy héttel tovább tart majd, június 21-ig, és bár vannak olyan vélemények, hogy nyáron, a nagy melegben már nem lehet tanítani, de szerinte "szempontból ez a pár nap nem okozhat jelentős változást vagy kellemetlenséget. Szlovákiában például június 30-áig tart a tanév, a külső hőmérséklet szinte ugyanolyan Pozsonyban, mint Győrben, az iskolák klímaberendezésekkel való ellátottsága is hasonló." Szóba került az új pedagógus életpályatörvény végrehajtási rendelete is, amiről még mindig tárgyalnak. A köznevelési államtitkár abban bízik, hogy a héten le tudják zárni a tárgyalásokat, a rendeletet pedig tanévkezdés előtt kihirdetik. A tanárhiányra is rákérdeztek nála, amire azt mondta, hogy "látszik, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog, azt mondani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna, megalapozatlan állítás." Most viszont 200 ezer tanulóval kevesebb van a köznevelésben és szakképzésben, mint 2010-ben, "az egy tanárra jutó diákok száma pedig az uniós átlagnál is kedvezőbb nálunk." Arra, hogy fordítottan arányos a pályakezdő és nyugdíjba vonuló pedagógusok száma, egyebek mellett úgy reagált, hogy "ez csak a köznevelésre vonatkozó adat, a szakképzésben megjelenők száma nincs benne, ott tavaly további 561 fő kezdett, a két területen tehát együttesen 2445 fő". Amennyiben visszanézünk mondjuk négy tanévet, akkor látható, hogy nincs nagy változás, a 2019/2020-as tanévben 2339 fő volt a friss pályakezdők száma." Azt is mondta, cél, hogy fiatalítsák a pályát, ezért a jövőben az életkornak nem lesz szerepe a bérezésnél, a tankerületi igazgatókat pedig arra biztatják, hogy "ha van a látókörükben olyan fiatal pedagógus, aki szívesen dolgozna, tegyenek neki kedvező ajánlatot. A jövőben egy nyugdíjba menő kolléga bérét is oda lehet adni egy pályakezdőnek, ha kellően ígéretes." Arra a kérdésre, hogy a költségvetésben van-e fedezet nagyobb, 10 százaléknál magasabb pedagógus-béremelésre, azt mondta, van, a kormányzat évek óta egy kalapba teszi a béremelések fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy a kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. " A legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása, abból ez az alap tovább tölthető, és a pénzügyi stabilitás is biztosított marad. Amennyiben így lesz, a tortából nagyobb szeletet lehet hasítani" - fűzte hozzá.
Két hét sincs az iskolakezdésig, de még mindig tárgyalnak a tanév rendjéről
0
https://telex.hu/belfold/2023/08/19/tanev-rendje-maruzsa-zoltan-allamtitkar-beremeles
Így pedig nem lehet a pedagógusokat az eredeti terveknek megfelelően felosztani, és az elért pontszám alapján jutalmazni vagy büntetni őket.
true
[ "" ]
0
null
0
M.A.; oktatás;pedagógusok;PDSZ;Belügyminisztérium; 2023-08-31 12:46:00 Meghekkelték az iskolaigazgatók a Pintér-féle új rendszer tesztelését, minden tanárnak csaknem maximumra hozták ki a teljesítményét Így pedig nem lehet a pedagógusokat az eredeti terveknek megfelelően felosztani, és az elért pontszám alapján jutalmazni vagy büntetni őket. Bele sem tették az új pedagógus életpályatörvény - ismertebb nevén státusztörvény - végrehajtási rendeletének végső, a kormány által elfogadott verziójába a pedagógusok teljesítményértékelésének sokat kritizált rendszerét - írja a Qubit. A portálnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja elmondta: a minisztérium nagy titokban szervezte meg a minőségértékelés pilotját, nem lehet tudni, hogy hol és milyen iskolák vettek benne részt. De azóta nagy a hallgatás a minisztérium részéről, miután az igazgatók mindenkit csaknem a maximumra hoztak ki. A PDSZ ügyvivője kifejtette, hogy bár az igazgatók különböző részpontokat adtak a tanároknak egy-egy területre, a végére mindenkinek egységesen a maximálisan elérhető 100-hoz közeli pontszám jött ki. Ennek alapján márpedig nem lehet a pedagógusokat az eredeti terveknek megfelelően felosztani, és az elért pontszám alapján jutalmazni vagy büntetni őket. Így Nagy Erzsébet szerint Vagyis felső, középső és alsó egyharmadra, ami azt jelentené, hogy a felsőnél az illetményeltérítésben felfelé lehet eltérni, a középső marad, az alsónál pedig eredetileg még az is tervben volt, hogy a bérüket még csökkenteni is lehetett volna, de ezt aztán eleve kihagyták a tervezetből - tette hozzá a PDSZ ügyvivője. Azt, hogy ez miként történhetett meg, vajon a pilot projektben érintett igazgatók tudtak-e egymásról, és összehangoltan hekkelték-e meg a rendszert, vagy egymástól függetlenül döntöttek így, Nagy Erzsébet nem tudta megmondani. Azonban úgy véli, hogy egy tantestületen belül nem szabad embereket egymással versenyeztetni, mert abból nem lesz egy összetartó pedagógusközösség. - jelentette ki. Azt, hogy mi lesz ezek után a teljesítményértékelés sorsa, nem tudja: egyelőre senki nem beszél róla, holott a 2024 szeptemberétől már e szerint kellene meghatározni a pedagógusok béreit. Január elején a Népszava írta meg elsőként, hogy Pintér Sándor belügyminiszter rendszeres belső teljesítményértékelést tervez a köznevelési intézményekben. Lapunk később ugyancsak elsőként számolt be arról, hogy mintegy 35-40 köznevelési intézmény bevonásával kezdték meg az új rendszer tesztelését.
Meghackelték az iskolaigazgatók a Pintér-féle új rendszer tesztelését, minden tanárnak csaknem maximumra hozták ki a teljesítményét
0
https://nepszava.hu/3207162_oktatas-belugyminiszterium-pedagogusok-nagy-erzsebet-pdsz-teljesitmenyertekeles
2010-03-02 14:13:41
Washingtonban egy bíróság 400 millió dollár összegű birsággal sújtotta a BAE Systems védelmi vállalatot, amiért tudatosan nem tett eleget a külföldieknek fizetendő kenőpénzek tilalmáról szóló törvénynek.
true
null
1
Világgazdaság
null
Az igazságügyi minisztérium közleménye szerint - amelyet a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) is teljes terjedelmében ismertetett - a vállalat magatartása megakadályozta az Egyesült Államoknak azt a törekvését, hogy megbizonyosodjék a felől, korrupció nélkül folyik a nemzetközi kereskedelme - hangoztatta Gary Grindler, az igazságügyi miniszter helyettese. A BAES több mint 200 millió dollár haszonra tett szert a hamis nyilatkozatok miatt. Elhallgatta az amerikai kormány elől, hogy kifizetéseket teljesített értékesítési tanácsadóknak, akik segítséget nyújtottak a BASE Systems-katonai jellegű tárgyak értékesítéséhez. A kifizetések offshore cégeken keresztül történtek. Az FBI szerint a kiszabott bírság az egyik legnagyobb, amelyet amerikai bíróság kiszabott az exportellenőrzési törvény érvényesítése érdekében.
Újabb korrupciós botrány: offshore cégeken át "mentett" a BAES - Világgazdaság
null
https://www.vg.hu/vallalatok/szolgaltatas/ujabb-korrupcios-botrany-offshore-cegeken-at-mentett-a-baes-307940
2014-12-04 00:00:00
A Fidesz megfontolja, hogy közokirattá minősítsék a politikusi vagyonnyilatkozatokat. Ellenzéki pártok a családtagok bevallásait is nyilvánosságra hoznák, ebben megerősítette őket a Lázár János tízéves kisfiának hetvenmilliós luxuslakásáról szóló hír. Egy vezető kormánypárti politikus is elképzelhetőnek tartja, hogy publikus legyen a képviselők kiskorú gyermekeinek vagyoni helyzete.
true
null
1
NOL (Népszabadság)
null
A Fidesz-frakció vezetése részéről megfontolandónak nevezték lapunknak Papcsák Ferenc javaslatát, miszerint közokirattá kellene minősíteni a képviselők vagyonnyilatkozatát. Ez azért lenne célravezető –mondta a kormánypárt egyik politikusa –, mert ha a bevallás nem a valóságot tükrözné, a képviselő közokirat-hamisítást követne el, ami bűncselekmény, és automatikusan a mentelmi jog felfüggesztését vonná maga után. Papcsák elképzeléséről még nincs döntés, a kormánypárti képviselőcsoportok egyelőre nem foglalkoztak vele. Rubovszky György (KDNP), a parlament igazságügyi bizottságának elnöke a Népszabadságnak azt mondta: Papcsáké figyelemre méltó javaslat, „de tessék elképzelni, hogy olyan képviselő megy el a közjegyzői irodába, akinek 120 milliós vagyona van, és ott azt mondják neki, rendben, legyen szíves 2,4 millió forintot fizetni”. Ám a kereszténydemokrata politikus szerint is rendezni kell a vagyonnyilatkozatok ügyét. Ezért Vejkey Imrével, a mentelmi bizottság elnökével tárgyalássorozatra hívja a parlamenti erők képviselőit, hogy tavasszal munkacsoportban vizsgálják felül a vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat. Egy befolyásos fideszes politikus érdeklődésünkre azt mondta: a házastársak vagyonnyilatkozatát nem kellene publikussá tenni, viszont a képviselők kiskorú gyermekeinek vagyoni helyzete lehetne teljesen nyilvános. Az ellenzék továbbmenne: a Jobbik, az Együtt és a DK is megismerhetővé tenné a képviselőkkel egy háztartásban élő családtagok bevallását (a személyi adatokat kivéve). Így akadályoznák meg, hogy a politikusok a rokonaik nevére írassák a vagyonukat, illetve nem tiszta forrásból származó jövedelmüket a családtagok nyilatkozataiban rejtsék el. Ezeket a dokumentumokat most ugyanis csak a mentelmi bizottság vizsgálhatja, kizárólag konkrét bejelentések nyomán. A Jobbik javaslata már megjárta az igazságügyi bizottságot, nem támogatta a kormányoldal. Pedig a párt indoklása szerint Görögországban, Litvániában és Romániában is megismerhető a családtagok anyagi helyzete. A DK bejelentette: vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeznek Lázár János ellen, miután kiderült, hogy a miniszter tízéves fia nevére került egy svábhegyi luxuslakás. Ám ahogy az elmúlt napokban bemutattuk, az eljárásnak a jelenlegi szabályok mellett semmi értelme. Hódmezővásárhelyen él a család Lázár János családja jelenleg is Hódmezővásárhelyen él, abban a családi házban, amelyet nemrég bővítettek 160-ról 260 négyzetméterre. Az újdonsült lakástulajdonos, Lázár Boldizsár a helyi katolikus általános iskolába jár. Lázár kisebb fia még óvodás. A miniszter feleségét rendszeresen látni az utcán. Lázár rendszeresen részt vesz a vásárhelyi közgyűlésben, többek szerint ténylegesen ma is ő irányítja a várost. Részt vett az idei mindhárom választási kampányban, még kerékpározni is látták a városban. Szülei a Hódmezővásárhely közelében lévő kisvárosban, Mindszenten élnek, apja gyarapodó családi gazdaságot üzemeltet. Anyai nagybátyja, Gyapjas Károly a fő tulajdonosa és a vezérigazgatója a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-nek, amelyben Lázárnak a vagyonbevallása szerint kétszázaléknyi tulajdonrésze volt. Ahogy a Jobbik, úgy az átfogó vagyonnyilatkozati reformot sürgető LMP sem járt sikerrel a parlamentben. Az ökopárt azt kezdeményezte, hogy a bevallásokat az Állami Számvevőszék vizsgálja a közhiteles nyilvántartások adatai alapján, a képviselők pedig ne módosíthassák kedvükre a már leadott vagyonnyilatkozatukat. Szijjártó Péter házvásárlása nyomán az LMP azt is szorgalmazta, hogy a politikusok ne hivatkozhassanak nagyvonalú családi ajándékokra, amikor gyarapodásukat magyarázzák, a bevallások vizsgálata ezek forrására is terjedjen ki. A kormányoldal már a bizottsági szakban sem támogatta a javaslat tárgyalását. Hogy Lázár Jánosnak miből futotta a 60-70 millió forint értékű svábhegyi lakásra és egy nagyjából 20 millió forintba kerülő, szintén a gyermekei nevén lévő mádi szőlőbirtokra, az legkorábban januárban derülhet ki. A Miniszterelnökség vezetője az RTL Klub Híradójának azt mondta, az év elején esedékes vagyonnyilatkozatában feltünteti a fedezetet. Egyelőre annyit árult el: megtakarításaiból, hitelfelvétellel és családi összefogással sikerült szert tenniük a 120 négyzetméteres ingatlanra. Júniusi bevallásában Lázár 60 millió forint megtakarításról számot adott ugyan, de ez nem fedezi hiánytalanul az ingatlanvásárlásokat, ráadásul emellett 60 millió forint adósságot is bevallott. Az összeg csaknem felével családjának, a többivel bankoknak tartozik. Tegnap az is kiderült, hogy a svábhegyi lakás tulajdonosa korábban Serfőző Péter, Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár sógora volt, bár Lázárék már a banktól vették meg azt. A 444 szerint azonban Serfőző továbbra is birtokol egy lakást a Mátyás király úti épületben. Mészáros Lőrinc talált még 300 milliót Felcsút polgármestere és Orbán Viktor közeli barátja új vagyonnyilatkozatot töltött fel az önkormányzat honlapjára. A 444-nek tűnt fel, hogy júniushoz képest valahonnan lett újabb 300 millió forint takarékbetétje: akkor 400 milliót vallott be, most, öt hónappal később, már 700-at. Új osztalékbevételeket viszont nem írt be a vagyonnyilatkozatába, úgyhogy egyelőre nem tudni, honnan lett ez a 300 millió.
Lázár-ügy: a Fidesz is lépni akar a vagyonnyilatkozatok miatt
null
http://nol.hu/belfold/kozokirat-legyen-a-vagyonbevallas-1502451
2009-01-30 00:00:00
A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.
true
null
1
Világgazdaság
null
Az uniós és nemzeti forrásokat egyaránt igénybe vevő gazdaságélénkítő programok beindulása fokozza a korrupció veszélyét - állapította meg egy szófiai kutatóintézet. A Centre for the Study of Democracy friss tanulmánya szerint az állami pénzek gyors elköltésére irányuló nyomás és a nagy infrastruktúra-beruházások felgyorsítása egyaránt növeli a kenőpénzek terjedésének kockázatát. n AFP
Kenőpénzzé alakulhat az élénkítő csomag - Világgazdaság
null
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/01/kenopenzze-alakulhat-az-elenkito-csomag
2012-05-01 16:37:00
Képtelen vádnak nevezte Gyurcsány Ferenc május elsejei beszédében, hogy egykori sógora négy évvel korábbi szakdolgozatának első 35 oldalával megegyező diplomamunkát adott volna be 1984-ben a pécsi tanárképző főiskolán.
true
null
1
NOL (Népszabadság)
null
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pártja budapesti, városligeti majálisán azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és nemcsak az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált. "Bizonyítsák be! (...) Ki fogom perelni őket a vagyonukból, mert nincs annyi vagyonuk, amennyit ér az én tisztességem" - jelentette ki. A volt miniszterelnök arra utalt, hogy a jobboldal érdekében állhatott ellopni szakdolgozatát és sógora diplomamunkáját is az egyetemről, megnehezítendő, hogy cáfolni tudja a vele szemben felhozott vádakat. Ha a két dokumentum megegyezne, nem ellopni, csupán bemutatni kellett volna őket - magyarázta, megkérdőjelezve a Hír Tv által ismertetett dokumentumok hitelességét. Megemlítette, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója fideszes önkormányzati képviselő, és furcsának nevezte, hogy az intézmény nem tesz feljelentést a diplomamunkák eltűnése miatt, így ez ráhárul. Mint mondta, különös, hogy a több tízezer szakdolgozat közül épp ez a két - különböző helyen tárolt - dokumentum hiányzik. Szerinte az ügy egésze azt bizonyítja, hogy a kabinet - amelyet gazemberkormánynak nevezett - le akar számolni mindenkivel, aki felveszi a küzdelmet ellene, így politikai értelemben őt is "meg akarják ölni". A volt kormányfő több tucatnyi újságíró, fotós és operatőr gyűrűjében érkezett a Közlekedési Múzeum közelében felállított színpadhoz; közönsége "Hajrá, Feri!" és "Veled vagyunk, Feri!" kiáltásokkal fogadta. A plágiumügyet kirobbantó Hír Tv említését minden esetben füttyszó kísérte. Gyurcsány Ferenc azt mondta, a televízió nem először vesz részt baloldali politikusokkal szembeni "konstrukciógyártásban", és közölte, hogy Veres János korábbi pénzügyminiszter nemrégiben pert nyert a csatorna ellen, amiért az a lejáratását tervezte. Kitért arra, hogy a Pécsi Újság már Schmitt Pál lemondásának estéjén azzal állt elő, hogy nem írt szakdolgozatot, illetve hogy hat év különbséggel megszerzett diplomáihoz ugyanazt adta be, majd amikor bebizonyosodott, hogy ez hazugság, a sajtó hetekig próbálta kideríteni, hogy birtokában vannak-e a szakdolgozatai. Amikor kiderült, hogy nincsenek, "elővesznek a sublótból egy senki által korábban nem látott, nem hivatalos, nem lepecsételt, nem iktatott dolgozatot, és azt mondják, az oldalszámai megegyeznek azzal, ami az én bírálatomban van" - fogalmazott, megjegyezve, a bemutatott dokumentum "ad absurdum" az ő dolgozatának része is lehet. A volt kormányfő bő húszperces beszéde után azonnal autóba ült, és elhajtott. Arra az újságírói kérdésre, hogy véleménye szerint az ügyben egykori rokonai, a Rozs család tagjai is hazudnak-e, távozóban igennel válaszolt. A Hír Tv Célpont című műsorában pénteken az hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező - A Balaton-felvidék szőlészete és borászata - címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Ezt a férfi - a politikus első feleségének bátyja - is megerősítette, hozzátéve, nem tudott arról, hogy Gyurcsány később ugyanezt a témát választotta. A korábbi kormányfő a Hír Tv kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta Rozs Szabolcs dolgozatát és merített belőle. Később ezt azzal egészítette ki, ha így volt, szeretné hinni, hogy a forrást tisztességesen megjelölte. A Hír Tv vasárnap este újabb riportfilmet szentelt az ügynek, abban már azt állítva: a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhető hiányosságokkal. A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az olyan, mintha Gyurcsány sógora, Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna. A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani. A Pécsi Újság azután, hogy Schmitt Pál a plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint az 1980-as években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot. A volt kormányfő erre reagálva a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán jó minősítést kapott szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a pécsi közgazdasági karon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott. Ez utóbbit a PTE április 11-ei közlése szerint 1996-ban leselejtezték. Gyurcsány Ferenc április közepén tudatta, hogy bár kereste, sem a főiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg. Hozzátette, az egyetem közleményeivel megdőlt az a vád, hogy nem készített diplomamunkát.
Belföld: Gyurcsány: ki fogom perelni őket a vagyonukból - NOL.hu
null
http://nol.hu/belfold/gyurcsany__ki_fogom_perelni_oket_a_vagyonukbol-1308153
2014-03-12 00:00:00
Második fórumát tartotta Hódmezővásárhelyen a baloldali összefogás képviselőjelöltje.
false
[ "félelem", "kampány", "kertvárosi olvasókör", "szeli ferenc", "varga péter", "választás 2014" ]
0
null
0
A Kertvárosi Olvasókörben Szeli Ferenc ajánlotta Varga Pétert az összegyűltek figyelmébe, mint olyan politikust, aki már bizonyított, és közigazgatási és közösségi szervezési tapasztalata is van. Varga Péter ismét beszélt a 16 százalékos egységes adóról, hogy az véleményük szerint igazságtalan, azzal 2 és fél millió ember járt rosszabbul, mint korábban. Hangsúlyozta, a gyermekek éhezése egyre nagyobb méreteket ölt, pedig azt négy felcsúti stadion árából meg lehetne oldani. Elmondta, a Fidesznek csak egyetlen programja van, a rezsiharc. Ők a rezsitámogatást másképpen képzelik, a rászorulók kapnának segítséget, nem pedig a házi medencék fűtését tennék a rezsicsökkentéssel ingyenessé. Földdel tenni egyenlővé Az oktatás tragikus helyzetét a KLIK működésével példázta, melyet annak színvonalának emelésére hoztak volna létre. Apátfalván, ahol polgármester, a KLIK központosítása és a bürokrácia miatt négy hétbe telt kicserélni két kiégett villanykörtét, mondott példát Varga. Egyik politikustársát idézve hozzátette, fel kell szántani és a helyét sóval beszórni. Kiemelte, 1 millió munkahely országa helyett, 300 ezer közmunkás országa lettünk. A közmunkásbér pedig nyomorban tartja az embereket. A gazdaságot élénkítenék, befektetőket, beruházókat hoznának vidékre, mondta, ahol a legnagyobb a probléma. Emellett 100 ezerre emelnék a minimálbért, úgy hogy a munkáltatónak az ne jelentsen terhet. Kicsi az aktivitás, mert félnek az emberek Béres Zoltán a fórum beszélgetős részében azt nehezményezte, nem elég agilis a baloldal a kampányban, hiányolta a CÖF-höz hasonló aktivistatábort, a médiamegjelenéseket és hiányolta a jobboldali közleményekre való azonnali reagálást. Varga Péter hangsúlyozta, egzisztenciális félelem uralkodik mindenhol. Egy ilyen fórumra nem jön el egy pedagógus, egy egészségügyi dolgozó és egy önkormányzati alkalmazott sem, mert féltik az állásukat. Hozzátette: ellenfeléről, Lázár Jánosról azért nem beszél, mert bár lehetne, az elvinné az időt olyan hasznos témákról, amivel meggyőzni szeretné inkább a hallgatóságát.
Varga Péter: félnek, így nem jönnek fórumra
0
https://24.hu/belfold/2014/03/12/varga-peter-felnek-igy-nem-jonnek-forumra
2017-09-25 18:00:00
A 444 cikke alapján indít eljárást az ügyben az Ellenőrzési Főosztály.
true
null
1
444
null
Hétfőn délután jelent meg Bucsky Péter cikke a 444-en arról az egészen egzotikus "attrakcióról", ami Sárazsadányban létesült, még hozzá a Tokaj-térségi 2,3 turisztikai fejlesztési program részeként. 2017 szeptember 25., 08:54 A vízi színpad két év után már nem működik, és bár elsőre uniós projektnek gondoltuk, az saját fejlesztés volt. Továbbra is nehézkesen tudható, mire költöttek 2,3 milliárdot Tokaj téréségében. A 240 fős lélekszámú Sárazsadány eddig is híres volt az uniós források kreatív felhasználásáról, tavaly például valóságos szellem-élményparkra bukkantunk a település határában. A most felfedezett "vízi központ" 60 millió forintból létesült 2014-ben és noha ilyenkor a nyertes beruházónak öt évig vállalnia kell a létesítmény fenntartását, a "fejlesztés" jelenleg így néz ki: UPDATE 09/28: Időközben kiderült, hogy a kikötőfejlesztésnek a vízi színpad nem volt része, azt az önkormányzat saját maga fizette. Az írásban felsoroltuk azokat a hivatalokat, amelyeknek joga, sőt kötelessége lenne kivizsgálni az esetet. A projektet felügyelő Széchenyi Programiroda nem reagált, az NGM és a Miniszterelnökség pedig azt írta, eddig nem találtak szabálytalanságot a térségi projekttel kapcsolatban.
Vizsgálatot indít a Miniszterelnökség a 60 milliós sárazsadányi "vízi központ" miatt
null
https://444.hu/2017/09/25/vizsgalatot-indit-a-miniszterelnokseg-a-60-millios-sarazsadanyi-vizi-kozpont-miatt
2017-08-03 18:03:00
Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a BKK online jegyértékesítési rendszere miatt - Ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést.
true
null
1
Index
null
Az Országos Rendőr-főkapitányság megerősítette az Index azon információját, hogy feljelentés alapján nyomozás zajlik a Budapesti Közlekedési Központ online jegyértékesítési rendszerének botrányos bevezetése ügyében. "Feljelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen" - írta kérdésemre a rendőrség. A feljelentést Szaniszló Sándor, az MSZP fővárosi képviselője tette, tudjuk meg. A BKK az új, online jegyértékesítési rendszert a vizes világbajnokságra időzítve vezette be, de gyorsan kiderült, hogy a rendszer könnyen manipulálható, majd egymás után derültek az egyre megdöbbentőbb információk a rendszerrel kapcsolatban. Az már kiderült, hogy a BKK a bevezetés előtt heteken át tesztelte a rendszert, és állítólag 450 hibát talált. A hibákat jelezték, majd a rendszert fejlesztő T-Systems a hibák elhárításáról biztosította a BKK-t, és felelősséget vállalt azért, hogy a platform biztonsággal elindítható. Ehhez képest a rendszer beindítása után rögtön, egy 18 éves fiatal rájött, hogy a bérlet ára szabadon módosítható, ő például 50 forintért tudott bérletet venni. Erről értesítette a céget, majd az Indexet is. Nyomozás indult, a rendőrség őt is kihallgatta. A későbbiekben az adatbázis sebezhetőségéről érkeztek információk, több ezer felhasználó adatához jutottak hozzá ismeretlenek. Aztán az is kiderült, hogy a rendszer fejlesztésére nem is írtak ki külön pályázatot, hanem egy régebbi megállapodást egészített ki a BKK a T-Systems-szel. A most indult hűtlen kezeléssel kapcsolatos nyomozásról a rendőrség a nyomozás érdekeire való hivatkozással nem árult el további információkat.
Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a BKK online jegyértékesítési rendszere miatt
null
https://index.hu/belfold/2017/08/03/hutlen_kezeles_rendorseg_nyomoz_bkk_online_berletrendszer/
2018-11-27 13:09:00
Vége az aranyláznak a magyar napenergia-piacon - A támogatások miatt elég jó biznisz volt az utóbbi években, két-három éven belül meg is négyszereződhet a kapacitás. De most új rendszer jön.
true
null
1
Index
null
Ma körülbelül 480 MW naperőművi kapacitás működik Magyarországon, de a szám akár két-három éven belül 1500-2000 MW-ra is nőhet. A bővülésnek sokan örülnek, a magas profitok miatt a fejlesztők, a kiszámítható hitelkihelyezések révén a bankok, a megújuló energiát és a klímacélokat ösztönző állam, és persze jó esetben a magyar fogyasztók is. Talán egy szereplő volt, amely eddig kevésbé örült, a hálózat gazdája, mert neki kisebb forgalmi díjakat és pluszfeladatokat, például ingyenes „tárolást” jelentett csak az ipari, illetve a háztáji (tetőpaneles) napenergia. Csakhogy ahol ennyien jól járhattak, ott vadhajtások is kialakultak. Csak két jellemző példával: Miután a 0,5 MW-nál kisebb naperőmű kedvezőbb szabályozása fennmaradt, a fejlesztők nem 20 MW-os projekteket indítottak, hanem inkább egymás melletti, 40 darab 0,5 MW alatti rendszert fűztek össze. És mivel a támogatási rendszer nagyon attraktívvá vált, azok is napenergia-fejlesztővé váltak, akik valódi beruházási szándék nélküli, az erőműfejlesztési lehetőségeket másodpiacon – akár a Vaterán vagy a Jófogáson – értékesítő spekulánsként úsztak rá a támogatásokra. Minden megváltozott Ezek a vadhajtások természetesen szabályozói beavatkozásért kiáltottak, de ezenkívül is sok minden módosult mostanában a piacon. A korábban óriás naperőmű-kapacitásokat fejlesztő Kína elkezdte visszafogni a naperőmű-telepítéseket, hirtelen sokkal olcsóbb lett világszerte a kínai panel. Ahogy nőttek a napenergia-kapacitások, már nem lehetett nem meghallani a hálózatüzemeltetők hangját, akik nemcsak költséget és feladatot szerettek volna látni, hanem üzletileg is érdekeltté kívántak válni a nagy bővülésben. És bár a bankok kiismerték ezt a finanszírozási formát, és láthatóan meg is kedvelték, a nagy bővülés mentén egyes bankok már elérték az erre az üzletre fenntartott limitjeiket, és nem tudtak több projektet finanszírozni. Az előzményekről Az elmúlt hónapokban mi is sokat írtunk a naperőművek rendkívül vonzó piacáról, ahová szinte aranylázszerűen özönlöttek a befektetők. Bemutattuk azt is, hogy a korábbi, úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerében magas (évi 7,32 százalékos) fix megtérülést lehetett elérni, emiatt nagyon sokan jelentkeztek. Miután azonban a kormány bejelentette, hogy 2016 vége után már nem lehet belépni ebbe a kát-rendszerbe, aki csak tudta, 2016. december 31. előtt beadott engedélykérelmekkel még gyorsan bepréselte magát a régi szabályozásba. Ezért a piacon kiosztottak még utoljára 2000 MW-nyi kátos engedélyt. Most az a piacon az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy ebből mennyi valósulhat meg. A piac az engedélyek felére, vagyis 1000 MW-ra, legfeljebb 1200 MW-ra tippel. A nagyok is megjelentek Mindenesetre a korábbi vonzó támogatási rendszer miatt a kicsi projektek mellett sok nagy projekt is elindult, fejlesztett az MVM, a Mol, a MET, az Alteo, de a volt trigránitos csapat is. Utóbbi projektjének átadóján Áder János, a környezetvédelmet zászlajára tűző köztársasági elnök váratlanul nagyon oda is szúrt az olyan szennyező projekteknek, mint például Mészáros Lőrincék Mátrai Erőműve. Ilyen előzmények után már nagyon várta a piac, hogy megismerhesse a kormányzat legfrissebb naperőműves terveit. Erről végül az illetékes, vagyis Kaderják Péter energiaügyi államtitkár a DLA Piper ügyvédi iroda Energiaszelet elnevezésű konferenciáján beszélt. Cél ugyanis szerintük például, hogy a magyar fogyasztóknak tiszta, okos és megfizethető energia jusson, ahogy az is, hogy az egyén szintjén is nagyobb legyen a választás lehetősége és a minél nagyobb energiafüggetlenség. Vonzó az is, hogy amennyiben a Magyarországon is sütő nap termeli az energiát, az csökkenti a szénhidrogén-importunkat, illetve javítja a megújuló erőforrások arányát (a mai 14 százalékról az első konkrét cél a 2020-ig vállalat 14,65 százalékos megújuló arány). De támogatja a kormány a közlekedés zöldítését is (az elektromos autók akkumulátorai is feltölthetők a napenergiával). A kormányzat tehát a fő üzenet szintjén lelkesen támogatja továbbra is a méretesebb napenergia-beruházókat, de a decentralizált, „háztáji” megoldásokat is. Banki szempontok A naperőműveket – megfelelő önerő hiányában – továbbra is kevesen fejlesztik saját forrásból, ami sokáig nem volt gond, mert a bankok szerették is a kedvező cash-flow-val rendelkező projekteket. Igaz, a napenergia eddig is speciális pénzfolyammal bírt. Egy 25 éves kát-projektben két hatás is bezavart, egyrészt a paneldegradáció, vagyis a panelek csökkenő hatékonysága, másrészt a kát maga, vagyis az, hogy a támogatott átvételi ár 25 évig érvényes, de utána egy csapásra kiesik. Banki szempontból a naperőművek fedezete is egyedi. Miközben egy nagyobb hagyományos erőműnél maga az ingatlan, vagyis az építmény az érték, a napenergia esetén az ingatlanon elhelyezett, de mozgatható ingóság, vagyis a cellák. Természetesen a bankok azért kezelik ezt a kockázatot, és a piacon már kialakultak olyan banki megoldások, amelyekkel a finanszírozók is komfortosan érzik magukat. Ugyanakkor Kaderják Péter szerint is határozottan szükség van szerkezeti változásokra. Ezért a ma már túlfinanszírozottá vált kát rendszerét átveszi a megújuló támogatási rendszer (metár), amely a legjobb projekteket pályáztatja, és csak a hatékonyak kaphatnak támogatást. Vagyis az új rezsim hatékonyságnövelő, versenyalapú, nem fix rendszerű, hanem csak a legjobb projektek tudnak majd sikerrel pályázni. 2019-ben már ki is írják az első pályázatot, és a tervek szerint a kátban megspórolt állami támogatás is átcsoportosítható lesz a metárba. Vége lesz a fent említett trükközésnek, hiszen egy szabályozásnak nem lehet célja, hogy a spekulációt támogassa, ezért ezentúl az egy csatlakozással, szomszéd telkeken elkészülő projekteket nem lehet külön projekteknek hívni, azokat összevonja a támogatás rendszer. A kát rendszere jól működött, de itt az idő a változtatásra – fogalmazott Simon Gábor, a DLA Piper ügyvédje, aki bemutatta, hogy a szabályozás változásával (például kitolódott az a végső dátum, ameddig a projekttulajdonosoknak meg kell valósítaniuk az erőműveket), miként módosult az előkészített, de még el nem kezdett projektek piaci ára is. Most egy kicsit megint drágábbak lettek a projektek, mert a fejlesztők már nem érzik a tarkójukon a jeges leheletet, laufot kaptak, hátradőlhetnek, van idejük a vevőkeresésre. Így látja a piac Ami pedig a piac nagyobb szereplőit illeti, ma még mindenki a kát feltételrendszer szerint fejleszt, így kérdés, hogy vajon a metár keretei között is lesz-e megfelelő érdeklődés? Az Alteót vezető ifj. Chikán Attila szerint ha egy vállalatnak az a stratégiája, hogy megújuló energiaprojekteket fejlesszen, akkor majd alkalmazkodik a szabályozáshoz – az lesz a kérdés, hogy mi a magasabb, a hozam vagy a súlyozott, átlagos tőkeköltség. Azaz nem elég az állami feltételrendszert vagy a befektetők szándékait nézni, a beruházási döntés a bankok kínálta feltételektől is függ majd. Kiss Csaba (MVM) szerint a metár jobban előhozza majd a méretgazdaságosság előnyeit, a magasabb szaktudás, a méret segít majd a nagyoknak. A legnagyobb (20 MW körüli) hazai projektek eddigi tapasztalatai szerint lehet megfelelő fővállalkozókat versenyeztetni, és a kicsit nagyobb, a 35-50 MW-os projektekre már a legnagyobb európai fővállalkozók is elzarándokolhatnak Magyarországra, vélte Lehőcz Balázs (MET). Ugyanakkor azt is több szakember észleli, hogy a kisebb hazai projekteknél már gondot jelent a megfelelő magyar munkaerő hiánya. Hiszen lehet, hogy projektmenedzsereket nyugatról is lehet hívni, de azért az egyszerű melós nem fog átrándulni Spanyolországból paneleket mosni. (Borítókép: Az Agro Boy Kft. és a Solaria Kft. által megépített egyik naperőműpark Nagykanizsa határában az átadás napján, 2018. augusztus 17-én. Fotó: Varga György / MTI)
Vége az aranyláznak a magyar napenergia-piacon
null
https://index.hu/gazdasag/2018/11/27/vege_az_aranylaznak_uj_rendszer_a_naperomu-piacon/
2019-09-13 11:45:08+02:00
A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány csapatának vezető orvosai – Dr. Pataki Gergely, Dr. Csókay András és Dr. Csapody Marcell – szeptember 9-én visszautaztak Dakkába, hogy felmérjék az augusztus 1-jén és 2-án 33 órás maratoni műtéttel szétválasztott bangladesi sziámi ikrek állapotát, valamint megkezdjék az „Operation Freedom” névre keresztelt műtétsorozat negyedik szakaszának, a rehabilitációnak és a koponyarekonstrukciónak a tervezését, illetve kivitelezését.
false
[]
0
null
0
Új hírek a szétválasztott sziámi ikrekről: Rabeya műtéten esett át, Rukaya egy súlyos szövődmény után lábadozik A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány csapatának vezető orvosai – Dr. Pataki Gergely, Dr. Csókay András és Dr. Csapody Marcell – szeptember 9-én visszautaztak Dakkába, hogy felmérjék az augusztus 1-jén és 2-án 33 órás maratoni műtéttel szétválasztott bangladesi sziámi ikrek állapotát, valamint megkezdjék az "Operation Freedom" névre keresztelt műtétsorozat negyedik szakaszának, a rehabilitációnak és a koponyarekonstrukciónak a tervezését, illetve kivitelezését. Rabeyán – aki már 5 nap után magához tért, s azóta fejlődik, beszél és játszik, így már elhagyhatta az intenzív osztályt – 5 órás plasztikai sebészeti beavatkozást, koponyarekonstrukciós műtétet és hegplasztikát végeztek az orvosok Pataki doktor vezetésével szeptember 11-én. Rukayánál a végső szétválasztó műtét utáni 33. napon súlyos agyi bevérzés lépett fel. Ennek oka a korábban eredményesen kezelt fertőzéses szövődmények visszatérése miatti véralvadási zavar. Következményképpen az addig folyamatosan javuló állapotú, a tudathatárt elérő gyermeknél jelentős állapotromlás alakult ki, ugyanakkor a végtagjait jelenleg is képes mozgatni, illetve a szemét kinyitni. Nála a felépülés várható mértékét illetően felelős nyilatkozat most még nem tehető.
Új hírek a szétválasztott sziámi ikrekről: Rabeya műtéten esett át, Rukaya egy súlyos szövődmény után lábadozik
0
https://blikk.hu/aktualis/kulfold/uj-hirek-a-szetvalasztott-sziami-ikrekrol-rabeya-muteten-esett-at-rukaya-egy-sulyos/dp4g3f3
2023-09-22 00:00:00
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Szíjj Lászlóék közvetítőcége önállóan, az államtól függetlenül hozza meg döntéseit.
true
null
1
atlatszo.hu
null
Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak. Bár a magát békepártinak mondó Fidesz-kormány teljes erőből tolja a hadiipari fejlesztéseket, és folyamatosan hangsúlyozza baráti kapcsolatát Törökországgal, valami nem stimmel a Gidránokkal. A török gyártótól származó páncélozott járművek megvásárlása az elmúlt évek egyik első nagy honvédségi beszerzése volt, és a honvédelmi miniszter idén januárban még mosolyogva látogatott el a kaposvári gyárba, de a projekt a jelek szerint mostanra befuccsolt. Az üzem gyakorlatilag nem működik, a közvetítőcég eltüntette a honlapjáról a Gidránokat, és a kormány sem beszél már a beruházásról. Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni a török Nurol Holding nevű gyártótól. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben: a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a járművek honvédségi beszerzésében közreműködő HT Division Zrt. segítségével. A honvédség ugyanis a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem a HT Division Zrt.-től vette, amelynek tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, a külügyminisztert jachtoztató Szíjj László és Suat Karakus. A járművek beszerzését a magyar kormány 30 évre titkosította, ezért nem lehet tudni, mennyi közpénzbe kerültek a Gidránok, de az biztos, hogy a közvetítőcég hatalmasat kaszált a bizniszen. A török férfi afféle menedzsere és intézője Adnan Polatnak, aki Recep Tayyip Erdogan török elnök mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök jó barátja is. Karakus Polat több cégében is vezető tisztséget visel(t), és ő volt az ügyvezetője két olyan cégnek is, amelyek a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az ingatlanos cégéhez kapcsolódtak. Januárban még sztárolták Kaposváron kicsiben indult a gyártás: 2022 márciusában azt közölte a kormány, hogy hamarosan beindul a 40 Gidrán felszerelése harcászati, rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel. Az eseményről a Nurol Makina is büszkén beszámolt a Facebook-oldalán. Egy hónappal később a MH Bakony Harckiképző Központ gyakorlóterén bemutatták a török-magyar-német együttműködés első eredményét: a Rheinmetall Ragnarök típusú 120 milliméteres aknavetőjét egy Gidránra szerelve. Idén januárban a pár hónapja kinevezett új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf személyesen is megnézte az üzemet: 2023. január 22-én elment a somogyi megyeszékhelyre, ahol „a Gidrán páncélozott harcjárművek felszerelésével foglalkozó hazai vállalat gyárlétesítményénél tett látogatást” Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka társaságában. A miniszter Facebook-oldalára ki is tettek a gyárlátogatásról egy videót, amiben az egekig dicsérte a Gidránokat, melyek – a kísérőszöveg szerint – „páncélozott iPad-ként járulnak hozzá hazánk védelméhez”. Most már nem beszélnek róla Ezután viszont valami történhetett, mert ahogy augusztus végén megírtuk, a kaposvári Gidrán-gyárnál látszólag nem működik, és a HT Division Zrt. honlapjáról szőröstől-bőröstől eltüntették a török járműveket. Már nem látható az oldalon a gyártó cég, a Nurol Makina neve sem, csupán a távirányítású géppuskatorony és az akusztikus lövésérzékelő gyártója, a szintén török Aselsan van megnevezve, melynek a HT Division a magyarországi képviselője. Az okokat pedig hiába firtattuk, kérdéseinkre sem a Gidránok 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt. Cikkünk után néhány nappal Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő érdeklődött írásban a honvédelmi miniszternél afelől, hogy „Mi a helyzet a Kaposvárra tervezett Gidrán-gyárral?”. Vadai egészen konkrét kérdéseket is feltett Szalay-Bobrovniczky Kristófnak ezzel kapcsolatban: Valóban meghiúsult a Gidrán-beruházás Kaposváron? Mi az oka annak, hogy a HT Division Zrt. honlapjáról eltűntek a Gidránok? A cég már nem érintett fél az üzletben? Biztosított lesz a megígért 300 munkahely Kaposváron? Miért kellett 30 évre titkosítani a beruházás részleteit? A képviselőnek a honvédelmi miniszter (helyettese) azonban csak egyetlen mondatot küldött, ami nem válaszolja meg egyik kérdést sem. Sőt, akkora távolságtartás érződik belőle, mintha az államnak semmi köze nem lenne a Gidrán-projekthez, holott a járműveket közpénzből vásárolták a honvédségnek és a kaposvári gyárban is benne van a kormány keze. „Tájékoztatom, hogy a HT Division Zrt. magántulajdonban lévő cég, az üzletpolitikai, beruházási döntéseit az államtól függetlenül hozza meg.” – ennyi a válasz. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi miatt igyekszik a kormány most eltolni magától a korábban csúcsfejlesztésként reklámozott Gidrán-projektet. Valami komoly dolog történhetett, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf januári gyárlátogatása idején még nem volt ilyen kimért a viszony: a minisztert a HT Divison Zrt. egyik tulajdonosa, az Erdogan török elnök köreivel közeli kapcsolatban lévő Suat Karakus vezette körbe a kaposvári üzemben. Most viszont már teljesen biztosnak tűnik, hogy a Fidesz végleg letett a kaposvári Gidrán-projektről: a kormány Facebook-oldalán szeptember elején közzétett térképen a somogyi megyeszékhely már nem szerepel a védelmi ipari beruházások között. Mindenesetre a HT Divison Zrt.-nek így is megérte a Gidrán-projekt: a 2018-ban alapított vállalatnak a működése első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a mérlegében, amiből 479 millió lett az adózott eredmény, vagyis a haszon. 2021-ben jelentősen visszaesett a cég forgalma: mindössze 1,7 milliárd forint lett, és 271 milliós veszteséggel zárták az évet. 2022-ben azonban rászakadt a pénzeső a HT Divison Zrt.-re: a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat nettó árbevétele tavaly 23,2 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 2,6 milliárd – vagyis ennyi hasznot termelt a tulajdonosainak. Címlapkép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy Gidrán típusú páncélozott harcjárműben a nyírteleki Kedvesház diákjainak látogatásakor az MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni laktanyájában 2022. december 20-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
A honvédelmi miniszter úgy csinál, mintha a Gidrán-gyárhoz nem lenne köze az államnak
null
https://atlatszo.hu/impakt/2023/09/22/a-honvedelmi-miniszter-ugy-csinal-mintha-a-gidran-gyarhoz-nem-lenne-koze-az-allamnak/
2018-06-11 18:18:00
Átvette a vezetést Lázár János a prémiumversenyben: fejenként 4,6 millió forinttal jutalmazta a kancellária dolgozóit.
true
null
1
24.hu
null
A közigazgatásban eddig példátlan összegeket osztottak szét a választások környékén négy minisztériumban, ennek részleteit cikksorozatban mutattuk be. Az azóta leköszönt Lázár János Miniszterelnökségén dolgozóknak összesen 3,3 milliárd forintot fizettek ki rendes bérükön felül – derült ki a kancelláriának a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszából. Mint megírtuk, az uniós támogatások kifizetésének felpörgetéséért járt a plusz pénz, hivatalos nevén céljuttatás, amelynek feltételeit kormányhatározatban rögzítették, a célfeladatokat az érintett tárcák vezetőinek kellett megszabnia. A kormányhatározat munkatervbe foglalta az elérendő számokat, és a maximális teljesítésért akár 24 havi illetmény, munkabér kifizetését tette lehetővé. A június 30-ig mért teljesítmények utáni kifizetésekre már korábban válaszolt a Miniszterelnökség, eszerint 1,3 milliárd forintot kapott 642 dolgozója. A december végéig elért teljesítményhez kapcsolódó extrajuttatás adatára azonban mostanáig kellett várni: A 2017 december 31-i mérési pont szerinti teljes céljuttatás-kifizetés a Miniszterelnökségen 2.041.975.483 forint volt. A céljuttatásban összesen 783 fő részesült. Ezzel együtt, az összesen 3,3 milliárd forint céljuttatás alapján Lázárék fejenként átlagosan 4,6 millió forint jutalmat osztottak szét búcsúzóul. Információnk szerint a minisztériumokban a kormányhatározatban jó előre (tavaly márciusban) beharangozott pluszpénz második adagját igyekeztek az április 8-ai választás előtt kifizetni. A december végéig nyújtott teljesítmény után járó juttatáskifizetés időpontját firtató kérdésünkre azonban a kancellária dodonai választ adott: „kifizetése 2018. április 12. napjáig valósult meg”. Ebből nem derül ki, hogy a választás előtt, illetve után hányan kaptak apanázst. Azt viszont ki lehet számolni, hogy a fejenként 4,6 millió forint juttatással a kancellária egy átlagdolgozónak a rendes bére mellett egy évnyi fizetést, havi bruttó 383 ezer forintnak megfelelő pénzt utalt át. A kormányhatározat alapján céljuttatást fizető négy minisztérium közül eddig három válaszolt a 24.hu-nak. A nemzetgazdasági tárcánál volt a legtöbb, 7,8 milliárd forint az összjutalom. Egy főre viszont egy hajszállal kevesebbet oszthattak szét, mint a kancellária, a pénzügyminiszter átlagban 4,5 millió forint jutalmat adott a dolgozóinak. Az első etapban 1699, a másodikban 1788 embernek. A legszerényebben az emberminisztériumot akkoriban vezető Balog Zoltán jutalmazhatott. Ő 2000 dolgozó között terítette a talált pénzt, összesen 4,3 milliárd forintot. Ez fejenként nem sokkal több, mint 2 millió forint átlagosan. Az uniós támogatáslehívásokhoz kapcsolt jutalomhegyekről a közérdekű adatigénylésekből befutott válaszok alapján most annyit tudunk, hogy három minisztérium 15,4 milliárd forintot osztott szét a választások környékén durván 4500 dolgozójának. Korábban azt is jeleztük, hogy a forrás részben a kancellária, de zömmel uniós forrás, Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP). A 24.hu információja szerint Brüsszelben már várják a céljuttatásról kiállított számlákat, viszont nem áll szándékukban a támogatás kifizetése. Legalább két okból: a KÖFOP-ot a közigazgatás fejlesztéséhez kapcsolódó projektek finanszírozására találták ki, ez esetben pedig innováció helyett lényegében többletbér kifizetéséről van szó a főmunkaidőben végzett munkáért; két évnyi plusz munkabér kifizetését pedig végképp nem áll szándékukban uniós pénzből fedezni, hacsak nem bizonyítja be a magyar fél, hogy lehetséges egy év alatt elvégezni három évnyi munkát. Ha azonban ez nem megy, akkor az is előfordulhat, hogy a minisztériumi dolgozók választás környéki ajándékát végül a magyar költségvetésből kanyarítják ki. Ahonnan egyébként eddig is előfinanszírozták. Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
Lázár áprilisban újabb kétmilliárd forintot szórt szét az emberei között
null
https://24.hu/kozelet/2018/06/11/lazar-aprilisban-ujabb-ketmilliard-forintot-szort-szet-az-emberei-kozott/
2013-09-24 00:00:00
Ketten megsérültek, amikor hétfő este özönvízszerű esővel kísért orkánerejű szélvihar tört rá a nyugat-ukrajnai Lviv megye egyik városára.
false
[]
0
null
0
Ketten megsérültek, amikor hétfő este özönvízszerű esővel kísért orkánerejű szélvihar tört rá a nyugat-ukrajnai Lviv megye egyik városára. A katasztrófavédelem keddi közlése szerint az óránkénti több mint 90 kilométeres sebességű szélvihar 77 fát csavart ki és több mint 30 lakóház tetejét rongálta meg Szambor városában. A megye nyolc településén megszakadt az áramellátás. A hetek óta tartó esőzések az egész ország területén gondokat okoznak. Az ukrán fővárosban már rekordot döntött a szeptemberben leesett csapadék mennyisége. Anatolij Prokopenko, az ukrán meteorológiai intézet helyettes vezetője a Szevodnya című lapnak elmondta, Kijevben 177 milliméter csapadék hullott le. A meteorológiai mérések kezdete óta eddig 159 milliméter volt rekord. Átlagosan 50 milliméter a havi csapadékmennyiség. Az elmúlt néhány hétben többször előfordult, hogy a fővárosban egy-egy kiadós eső után az utakon és a házak közti belső udvarokban hömpölygött a víz, helyenként megközelítette a félméteres magasságot is. Az esőzések miatt a hónap közepén Ukrajna déli részén, Odessza megyében pusztított évtizedek óta nem tapasztalt árvíz, amely két halálos áldozatot követelt. Egy férfival állítólag gömbvillám végzett, egy idős nő pedig vízbe fulladt. Az áradások által érintett nyolc településről több mint félezer lakost telepítettek ki. Szeptemberben a Kaharlik folyó mentén átszakadt egy földgát, az áradó víz megrongált egy gázvezetéket, utakat és vasúti vonalakat tett járhatatlanná. Számos településen megszakadt az áram- és ivóvízellátás. A legsúlyosabb helyzetjelentések Berezino településről érkeztek, ahol méteres magasságban hömpölyög a víz az utcákon. A faluban 11 ház romba dőlt, több pedig súlyosan megrongálódott.
Ítéletidő a szomszédban
0
http://24.hu/kulfold/2013/09/24/iteletido-a-szomszedban
2015-09-11 00:00:00
Október elsején bíróság elé megy a Közgép Zrt. – tudta meg lapunk. A Fővárosi Közigazgatási és M
true
null
1
NOL (Népszabadság)
null
A hamis adatközléssel megvádolt társaság számára a szokatlan gyorsasággal kitűzött bírósági tárgyalásnak komoly tétje van. Ha veszít, a következő három évben egyetlen állami vagy önkormányzati nagyberuházás közbeszerzési eljárásán sem vehet részt. Ha nyer, nemcsak a 2018-ig tartó időszak uniós pénzekért folyó versengésein lehet jelen, de akár a kizárására hivatkozva elvesztett első megbízását is visszaszerezheti. A Csornát elkerülő út második ütemének építéséhez kapcsolódó régészeti feltárás földmunkáinak beruházását ugyanis a dolgok aktuális állása szerint a Közgép hiába nyerte meg. A Napi.hu közlése szerint legalábbis, bár a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. májusban a társaságnak és a vele közösen ajánlatot adó Leveller Építőipari Kft.-nek adta a 99 millió forintos munkát, az állami beruházó döntését a Közgép kizárására hivatkozva a KD augusztus végén megsemmisítette. Úgy tudjuk, ez az egyetlen folyamatban lévő tender, amelyet elbukhat a Közgép, a többi munka ugyanis már az építés fázisában van. Simicska Lajos és érdekeltségei gyorsuló tempóban íródtak ki a zsíros állami beszerzést nyerők szűk köréből. Az úgynevezett Simicska–Orbán-párharc a vállalkozó alpári stílusú kirohanásával csúcsosodott ki, amely az állam simicskátlanításának csúcsra járatásával folytatódott. Kérdés persze, mekkora esélyekkel indul majd a Közgép a hamarost megnyíló uniós tendereken.
Gazdaság: Bíróság elé megy a Közgép - NOL.hu
null
http://nol.hu/gazdasag/beleallnak-a-bokszba-1562429
null
A spanyol Talgo vonatgyártó megszerzésére összeállt magyar konzorcium, úgy tűnik, hajlandó küzdeni az üzletért.
true
[ "" ]
0
economx.hu (napi.hu)
null
Bacsa György, a Ganz-Mavag igazgatósági elnöke szerint a spanyol kormány egyszerűen félretette az európai szabad vállalkozás jogát, különösen a tőke szabad mozgására vonatkozó részt. A spanyol vétó mögött pedig egyszerűen politikai okok állnak. A konzorcium jogi úton támadhatja meg a madridi döntést a spanyol legfelsőbb bíróságon - szemlézi az Index a Financial Timest. Bacsa György hivatkozása: a tőke szabad mozgása az Európai Unió (EU) négy alapvető szabadságjogának egyike; az alapelv megsértésére vonatkozó panaszokat pedig az Európai Bíróság előtt lehet elbírálni. Mint ismert, a spanyol kormány augusztus végén nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva vétózta meg a Ganz-Mávag felvásárlási ajánlatát a Talgo vonatgyártó vállalatra. A spanyol kormány állítólag attól fél, hogy a technológia kérdések miatt a felvásárlást követően a Talgo otthagyná a spanyol piacot, ám erről szó sincs - mondta a konzorcium elnöke, aki szerint ez legalább egy racionális gazdasági érv lehetne, de az elhangzott kifogások értelmezhetetlenek, és a spanyol kormánynak nincsenek igazán szakmai vagy jogi érvei. Az magyar ajánlat elutasításának valódi okait nem lehet megismerni, mert Spanyolország titkosította a döntését indokoló dokumentumokat. Azonban egy magas rangú spanyol kormánytisztviselő szerint az egyik aggodalom így hangzik: Orbán Viktor "kemény jobboldali miniszterelnök" vezette oroszbarát kormánya olyan technológiát szerezne, amely Ukrajna újjáépítésében lehet hasznos, miután Moszkva teljes körűen megszállta az országot. Bacsa György szerint a felvásárlás üzleti lehetőséget adott volna a Talgónak, hogy a nyugati piacain túl Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiába terjeszkedjen: "hídfőállás lett volna". A magyar konzorcium készen áll, hogy túllépjen Spanyolország "kettős mércéjén", és újra megpróbálja lezárni az üzletet - mondta a Ganz-Mavag igazgatósági elnöke. A Portfolio az interjúból azt emelte ki, hogy Bacsa György kijelentette: a vállalatnak jelenleg nincs orosz kapcsolata. Nem nevezte meg ugyan a MaVag tulajdonosait, de elmondta, hogy a teljes listát elküldték a spanyol hatóságoknak. A Talgo azért is lehet fontos a spanyoloknak, mert a cég olyan technológiával rendelkezik, amivel mozgatható nyomtávú tengellyel tudnak vonatokat gyártani.
Orbánra mutogatva kosarazták ki a magyarokat, hamarosan a bíróságnál pattoghat a labda
null
https://www.economx.hu/gazdasag/talgo-spanyol-vonatgyarto-magyar-felvasarlas.797306.html
2014-01-26 00:00:00
Kevin Durant, a Thunder kosárlabdázója zsinórban tízedik mérkőzésén jutott el legalább 30 pontig.
false
[ "sport", "nba", "kosárlabda", "oklahoma city thunder", "kevin durant", "toronto raptors" ]
0
null
0
Kevin Durant a gyűrű felé vezető úton megállíthatatlan Kevin Durant megállíthatatlannak tűnik mostanság. A minap írtunk róla, hogy karriercsúcsot jelentő 54 pontot dobott a Golden State Warriorsnak, de azóta is kosaraitól hangos az amerikai sportsajtó. Magyar idő szerint vasárnap hajnalban például a Philadelphia gyűrűjét terhelte meg 32 egységgel, amely azt jelenti, hogy már zsinórban tízedik alkalommal dob legalább harmincat egy mérkőzésen. 1990 óta ő a hatodik a liga történetében, akinek mindez összejött. Ráadásul Durant most nem érte be ennyivel, ugyanis 14 lepattanót és 10 asszisztot is a közösbe tette, azaz tripla-duplával zárt – a szezonban már másodjára, karrierje során pedig ötödik alkalommal. A 76ers nem is tudta megállítani az OKC-t, amely sorozatban a hetedik győzelmét aratta és vezeti a nyugati konferenciát. A nap pontkirálya a torontói Terrence Ross volt, aki egymaga 51-et dobott a Los Angeles Clippersnek, beállítva ezzel Vince Carter 2000-ben felállított franchise-rekordját. Az már más kérdés, hogy a Raptorsnak ez is kevés az üdvösséghez, a Clippers ugyanis Jamaal Crawford és Blake Griffin vezérletével 126-118-ra diadalmaskodni tudott. Eredmények – NBA, alapszakasz Charlotte Bobcats – Chicago Bulls 87-89 Toronto Raptors – Los Angeles Clippers 118-126 Philadelphia 76ers – Oklahoma City Thunder 91-103 Memphis Grizzlies – Houston Rockets 99-81 Milwaukee Bucks – Atlanta Hawks 87-112 Denver Nuggets – Indiana Pacers 109-96 Utah Jazz – Washington Wizards 104-101 Portland Trail Blazers – Minnesota Timberwolves 115-104 Videó – Durant újabb varázslata:
NBA: ha egy üzlet egyszer beindul
0
https://24.hu/sport/2014/01/26/nba-ha-egy-uzlet-egyszer-beindul
2018-07-30 15:33:00
Miközben a Tarlós-féle mobilgátas koncepció óvatos visszavonulójával újra nyílttá vált a helyzet a Római-parton, a maga módján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is
true
null
1
atlatszo.hu
null
A legközvetlenebbül érintetteket meg a civil aktivistákat leszámítva a budapestiek mára valószínűleg elvesztették a fonalat a Római ügyében: hogy lesz-e mobilgát, mennyire lesz az mobil, hol épül meg és mikor – igaz, ezekre a kérdésekre most már a főváros vezetése sem mer/tud határozott választ adni. Nagy vonalakban két koncepció küzd egymással, ezek megfeleltethetők konkrét érdekeknek. Az ingatlanfejlesztők, szállodatulajdonosok, kisebb-nagyobb befektetők és a partra szabálytalanul épített kvázi-lakóházak tulajdonosai abban érdekeltek, hogy a parton épüljön valamilyen állandó gát, majd minősítsék át a mostani hullámteret sima építési övezetté. A jövőt a part természetközeli állapotának megtartásával elképzelő civilek és természetvédők szerint viszont a mostani fővédvonali védmű, vagyis a Nánási – Királyok útján levő gátszerűség újjáépítésével kell megvédeni az árvíztől a térséget, a parton pedig a közösségi/rekreációs célú funkcióknak kell elsőbbséget kapnia. Egy pontig persze elképzelhető lett volna valamiféle kompromisszum a két érdek és koncepció között, de mostanra, úgy tűnik, messze túl vagyunk ezen a ponton. Egyrészt a főváros vezetése annyira belezavarodott a megalapozatlan és kockázatos mobilgát-koncepciók erőltetésébe, a főpolgármester oly mértékig beásta magát a „mindegy, milyen áron, de partmenti gát lesz” harcálláspontba, hogy ebből már nem nagyon tud kijönni – erre a kis időre pedig már nyilván nem is akar. Másrészt a partra épülő gát a műszaki peremfeltételek miatt szükségszerűen lenullázza mindazt, ami az evezős/biciklizős/gyerekkel pancsolós lángospusztítók szemében érték a mai Rómain. Fontos tényező ebben a folyamatban, hogy a lakóparkok és lakóházként használt „üdülők” térhódítása egy ponton túl okafogyottá teszi a civilek harcát, hiszen a közcélokra megmaradó keskeny parti sávot leszámítva nem nagyon lesz hová telepíteni közösségi funkciókat. Ezért is van jelentősége annak, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő tavaly decemberben – karácsony előtt két nappal (!) – árverésen eladta a legnagyobb egybefüggő beépítetlen területet egy néhány hónappal korábban alapított ingatlanos cégnek. Az árverést erősen leszűkített értelemben kell itt venni, az egyedüli résztvevő Római Liget Kft. ugyanis nem fölfelé, hanem lefelé licitált, és a kikiáltási árnál 200 millió forinttal olcsóbban, mindössze 748 millió forintért vehette meg a 23 ezer négyzetméteres telket. Már az eredeti, 950 milliós kikiáltási ár is irreálisan alacsony volt – érdekes módon az MNV ennyiért sem tudta a telket 2016-ban eladni – de végül a vevő a környékbeli négyzetméterárak harmadáért jutott hozzá a telekhez. Összehasonlításképp: jelenleg is eladásra kínálnak egy hasonló fekvésű 1700 nm-es telket a Rómain, ezt az ingatlanos cégek 185 millióért hirdetik. Ez ugyan kínálati ár, ennél biztosan kevesebbért fog az ingatlan elmenni, de a telek fajlagos ára nem lesz sokkal százezer forint alatt, az építési telkek jellemzően ennyiért kelnek el a környéken – ehhez képest a nemzeti vagyonkezelő 32 ezer forintos négyzetméteráron kótyavetyélte el a Római-part legnagyobb beépítetlen telkét. Persze lehet hivatkozni a kerület által idén elrendelt változtatási tilalomra, hogy az jelentősen lenyomta a helyi beépítetlen telkek árát – csakhogy a tilalmat egy-két éven belül biztosan feloldják, pozitív példának ott van mindjárt a Garancsi István-Nagy György páros projektje, amelyik a változtatási tilalmak zátonyait kerülgetve is szépen célba tudott érni. Kérdésként felvetődhet még, hogy ugyan mi volt az sürgető ok, ami miatt a vagyonkezelőnek mindenképp el kellett adnia ezt a 2,3 hektáros ingatlant, akár a piaci érték feléért-harmadáért? Az államháztartás hiánya például biztosan nem indokolta az eladást, a mindent az állam alá gyűrni akaró aktuális „vagyonpolitika” pedig épp nem barátja a magánosításnak – legalábbis random befektetők esetében. Akárhogy is, a legnagyobb, még szabadon hasznosítható telek úgy került egy befektető birtokába, hogy a nemcsak a területre vonatkozó építési szabályzat nem készült még el, de a Római sorsát, a fejlesztés irányait meghatározó koncepcióról sem döntött az önkormányzat. De ha a főváros és a kerület nem tudja eldönteni, hogy mit akar a Rómaival, majd eldöntik az ingatlanfejlesztők.
Harmadáron adta el a Nemzeti Vagyonkezelő a legnagyobb állami telket a Római-parton
null
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/26/harmadaron-adta-el-a-nemzeti-vagyonkezelo-a-legnagyobb-allami-telket-a-romai-parton/