date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2017-08-17 10:21:00+02:00 | A dél-koreai gyártó divatterepjárója elektromotorral működik, mégsem árammal kell feltölteni a kocsit. | false | [] | 0 | null | 0 | Az elektromos meghajtással rendelkező autókat sok mindenért lehet szeretni, így például a nagy nyomatékért, a teljesen hangtalan és rezonanciamentes működésért és a lokálisan zéró károsanyag-kibocsátásért. A szerény hatótáv és a lassú aksitöltés miatt viszont sokak számára nem igazi alternatíva az elektromos autózás.
A Hyundai által most bejelentett FE Fuel Cell Conceptet villanymotor hajtja, ennek ellenére a hatótávja nagyon rendben van, és akár néhány perc alatt teljesen feltölthető a kocsi. De nem árammal, hanem hidrogénnel, ez ugyanis egy üzemanyagcellás autó.
A 160 lóerős teljesítményű és 400 Nm nyomatékú villanymotor kellően fürgévé teszi a divatos SUV-ot, miközben egy tanknyi hidrogénnel akár 580 kilométeres távolságot is meg lehet tenni. A nemrégiben debütált Hyundai Kona crossover dizájnjára építkező újdonság talán egyetlen, bár abszolút nem elhanyagolható negatívuma, hogy manapság még igen kevés helyen lehet hidrogént tankolni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát. | Autó: Közel 600 kilométer egy feltöltéssel: itt a Hyundai új villanymotoros autója | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20170817_kozel_600_kilometer_egy_feltoltessel_itt_a_hyundai_uj_villanymotoros_autoja |
2018-02-02 09:09:45 | Nyugdíjbiznisz – erre a kifejezésre egyszerűsödtek le az ukrán–magyar határról szóló hírek. Gyurcsány Ferenc videóban mutatta be a szerinte ronda történetet. De valóban törvénytelen mindaz, ami az ügyben arrafelé történik? Az igaz, hogy a szabolcsi falvak lakosságszáma megnőtt az utóbbi időben. Sok kárpátaljai magyar egy ma is hatályos egyezmény alapján törvényesen kaphat nyugdíjat az anyaországban. De a többség nem ezért igényli a magyar lakcímkártyát: el szeretnék kerülni az ukrán frontszolgálatot, nálunk vagy akár Németországban akarnak munkát vállalni. És persze fontos szerepet játszhatnak becstelen magyar hivatalnokok, lakcímüket áruló szabolcsiak és más csalók is. Lehetnek olyanok, akik – bár nem élnek Magyarországon, csak lakcímkártyájuk hazai – átjönnek a magyar választásokra voksolni. A zavarosban halászók ügyében több feljelentés is született. Az erre az összetett, bonyolult történetre épített egyszerűsítő politikai kampány a külhoni magyarok szerint feltépheti a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozta régi sebeket. | true | null | 1 | 168 óra | null | − Nem hallom, rossz a vonal!
Egy darabig jól eldiskuráltunk telefonon, ám az idősebb női hang a kárpátaljai nyugdíjasok emlegetése után rögtön zavart észlelt az éterben. Az ukrán határ meletti Kispalád polgármesteri hivatalával beszélek. Hogy kivel? Persze nem mutatkozott be.
− De azt hallotta, miért keresem a polgármestert? – kérdezem.
− Persze.
− Akkor szóljon neki, kérem!
− De értse meg, rossz a vonal, hívja máskor!
Nem csoda, forró a pite: nagy a felhajtás nyugdíjügyben. Nemrégiben a Hír TV riportere, aztán Gyurcsány Ferenc ródsózott a környéken, mindketten magyar nyugdíjat igénylő ukrán állampolgárok után nyomoztak. A DK elnöke videót készített a nagy kalandból, ronda történet ez, mondta vészjóslón a kamerának, és nyugdíjbizniszről beszélt. Gyurcsány 26 ezer embert emlegetett, ők szerinte Kárpátaljáról jelentkeztek be magyar házakba, lakásokba, de nem élnek ott, csak a nyugdíj, a szociális ellátás kell nekik.
Régóta jelennek meg cikkek arról, hogy népességrobbanás történt az ukrán határ menti magyar falvakban. A KSH 2016-os közigazgatási helynévkönyvéből kiderül: Tiszabecs lakossága több mint négyszáz fővel nőtt, Kispaládé pedig duplájára, 1164-re emelkedett. A HVG arról írt, hogy a határ menti településeken az évtized elején 17,5 ezer embernek volt bejelentett lakása, tavaly viszont ez a szám már meghaladta a 21 ezret.
Szaftos a téma: több mint másfél milliószor töltötték le a Gyurcsány-videót. De a betelefonálós műsorokban is régóta téma a nyugdíjak ügye, mindig akad néző, aki azt kérdezgeti: miért kapnak a Kárpátaljáról érkezők háromszázezer forintos nyugdíjat, amikor nem itt fizették a járulékot?
A nyugdíjbiztosító internetes oldalán bárki elolvashatja a választ. Egy 1963-as szovjet–magyar egyezmény szerint a felek állampolgárai, ha a másik országba áttelepülnek, ott állandó, bejelentett lakhelyük lesz, jogosultak az öregségi és hozzátartozói, baleseti és átmeneti bányászjáradékra, rokkantsági, valamint betegségi, anyasági, családtámogatási ellátásokra. De le kell mondaniuk annak az országnak a nyugdíjáról, amelyet elhagytak.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy DK-s kérdésre válaszolva elmondta: 2015 decemberében 1 milliárd 117 millió forintot fizetett ki az állam az áttelepült nyugdíjasoknak. 2010 óta évente ezer felett van azoknak a száma, akik magyar nyugdíjat igényelnek odaátról.
Felhívom Kőszeghy Elemért, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjét. Már több mint harminc éve újságíró. Mint mondja, meg tudja különböztetni a tényeket a propagandától. Ő kikérette a megyei nyugdíjalaptól, hányan mondták vissza az ukrán nyugdíjat. Azt a választ kapta, hogy 2010 és 2017 között 4451-en kérték a folyósítás megszüntetését. Írt is róla cikket a lapjába: „Az internet révén seperc alatt kiderül, hogy Magyarországon jelenleg 2,1 millió (!) nyugdíjas él, aminek a feltételezett négyezer mindössze 0,19 százaléka. Tehát állításuk szerint ez a 0,19 százalék a felelős 99,81 százalék minden kínkeservéért!”
− Sokan közülük meghaltak már, többen szlovák, izraeli, német vagy éppen orosz nyugdíjat igényelhettek. Becslésünk szerint három és fél ezernél nem több azoknak a száma, akik az utóbbi hét évben magyar nyugdíjra váltottak – magyarázza.
(Rétvári Bence szerint az egyezmény alapján 9288 igénylőnek fizettek nyugdíjat. Igaz, a megállapodás nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszországra is érvényes.)
A témával foglalkozó riportokban és videókban rendre „ukrán nyugdíjasokról” beszélnek. Kőszeghy Elemér szerint ezzel démonizálnak egy olyan közösséget, amelynek tagjai nem jelentenek veszélyt senkire, ráadásul nem is tudnak reagálni a felvetésekre.
− Ne tapossanak belénk! Ők nem ukrán nyugdíjasok, hanem magyarok. Ilyen alapon én is ukrán újságíró vagyok?
Igaz az is, hogy sok az ügyeskedő, csaló a határszélen. Nemrégiben az Index oknyomozó cikksorozatban számolt be arról, hogy rengeteg „csaló ukrán és orosz szerzett magyar állampolgárságot, hogy aztán szabadon utazhassanak a világban, kemény maffia épült a közvetítésre. Korrupt hivatalnokok, csaláshoz asszisztáló ügyvédek, dublőrök” segítették őket.
Arról is hallani, hogy a honosítási papírokkal nem lehetetlen kereskedni. Nincs rajtuk fotó, csak név, így nehéz azonosítani a valódi tulajdonost. Vannak, akik a nyugdíj-átjelentkezéssel is ügyeskednek, hamis papírt vesznek arról, hogy gyárigazgatók vagy magas rangú tisztviselők voltak odaát. Abban reménykednek, hogy a hasonló beosztásnak megfelelő magyar nyugdíjat kapják. Persze ez a kisebbség. A többség betartja a törvényeket, és még így is jól jár. Ha például az ukrajnai tízezres nyugdíjról lemond, Magyarországon a többszörösét kapja. Helmeczy László ügyvéd ismer olyan kárpátaljai magyar főorvost, aki 45 év munkaviszony után 16 ezer forint nyugdíjat kapott Ukrajnában. Átköltözött, és idehaza most 300 ezer forint a nyugdíja. De ez a törvény szerint jár neki.
Kocsiba ülünk. Csaknem négy óra az út Pestről. Legutóbb akkor jártam az ukrán határ mentén, amikor a cigarettacsempészetről írtam. Sokaknak arrafelé ez volt a fő bevételi forrásuk. Munka nincs, talán csak a nyírbátori ipari parkban. A termelőszövetkezeti világban eltartotta a falut a föld, most azt sem nagyon, aki éppen birtokolja. Manapság a közmunka ad kenyérre valót. Meg az uborka. De a földeken inkább vendégmunkások dolgoznak. Ők Kárpátaljáról jönnek, nekik megéri az ötszáz forintos órabér is. Az anyaországi magyarok állítólag finnyásabb náluk. Ukrajnában jobban él még a tenniakarás a magyar emberekben. Legalábbis ezt mondják a külhoni magyarok.
Korábban mindkét ország lakói jól jártak a csempészettel. Kapott pénzt a figyelő, aki ablakból vagy ásott gödörből tartotta szemmel a fináncot, meg a hordár is, aki a mesterkartonokat hozta. Abban a csomagban ötven csík, vagyis ötszáz doboz cigaretta volt. Kétszázért vagy százhetvenért vették kint az ukrán Priluki csomagját, Magyarországon négyszázért adták el. Egy fuvaron százezer forint volt a haszon. Bár a magyar trafikrendszer felvirágoztatta a dohányáruk csempészetét, az azóta bevezetett ukrán szigorítások, benzindrágulások miatt ma már annyira nem éri meg áthozni a szajrét, mint korábban.
A NAV adataiból is látszik, mintha visszaszorulóban lenne az „iparág”: míg 2016-ban 7,3 milliárd forint értékű dohányt fogaltak le szerte az országban, addig tavaly októberig csak 1,7 milliárd forintnyit. Ám ha kiesik a bevétel, valahonnan pótolni kell. Erre jó a lakcímbejelentés.
Kispaládon nagy a hideg. Kutyák kódorognak a kockaházak előtt. Bezárulnak előttünk az ajtók, nem szól szám, nem fáj fejem. Nem csoda, a kispaládi fiktív bejelentkezések miatt rendőrségi nyomozás is indult.
− Azt bezzeg senki nem írja meg, hogy 45 ezer forintot kérnek a kárpátaljaiaktól a lakcímbejelentésért – dohog egy férfi. Közmunkásként dolgozik. Meséli, házak újultak meg a bejelentkezések óta. Van, ahova száz, kétszáz embert is bejelentettek, harminc–ötvenezer forint közötti tarifával számolva még egy ház ára is összejöhet. A kispaládi férfi nevét nem árulja el, de segít kiigazodni a faluban. Mutatja, hol laknak „ukrán nyugdíjasok”.
– Ők legalább tényleg itt élnek – mondja.
Takaros ház, rozsdaszín kerítés, műholdvevő tányér az eresz alatt. Kijön egy idős nő, rokonától búcsúzik éppen. A bemutatkozás után azonnal elköszön tőlünk, nem akar nyilatkozni.
A polgármesteri hivatalban belebotlunk a falu első emberébe. Magyar Sándorné is rögtön közli, ő sem nyilatkozik. Nem kérdezzük, mégis tudomásunkra hozza, ő független, de kormánypárti. Hogy értsük. Aztán mentegetőzik, egyébként tényleg rossz náluk a vonal. Szóval vele beszéltem telefonon, nem a központossal. Mosolygok. Nem faggatom tovább.
Egyik kollégája azt mondja, szerinte azért akarnak sokan magyar lakcímet, hogy magyar rendszámú kocsijuk lehessen. Nyugaton dolgoznak, Németországban vagy Csehországban, uniós rendszámmal ritkábban állítják meg őket a rendőrök. Ilyen egyszerű lenne? Persze nem.
A hírek szerint Szabolcs megye lakossága csaknem harmincezerrel nőtt. Kőszeghy Elemér szerint legalább ennyi kárpátaljai magyar dolgozik Magyarországon.
− Hiányszakmákban helyezkednek el – mondja a telefonba. − Darukezelőként vagy hegesztőként dolgoznak, Magyarországon fizetnek adót és járulékot. Az áttelepült nyugdíjasok pedig megveszik az elhagyott házakat, felújítják őket. Vannak, akik csak azért igényelnek magyarországi lakcímet, hogy például személygépkocsit vásároljanak, mivel Ukrajnában ugyanaz a márka és ugyanaz az évjárat majdnem a duplájába kerül. Mi ezzel a probléma?
A HR-vezetők Napi.hu által rendezett tavaly őszi konferenciáján kiderült: az ukrán munkavállalók hazai elhelyezkedésére a nemzetgazdasági tárca projektmenedzser-irodát hozott létre, amely szeptember végére több mint 6300 ukrán munkavállalónak tudott munkát szerezni a magyar munkaerőpiacon. Szükség van rájuk, hiszen a hazai vállalatok 81 százaléka küzd munkaerőhiánnyal. A Napi.hu szerint várhatóan két éven belül minimum százezer ukrán munkavállaló fog dolgozni Magyarországon.
Béla bácsival Magosligeten találkozunk. Nyugdíjas már. Azt mondja, náluk kevés bejelentett van. Egyről biztosan tud. A nagynénje fia az illető, akit ő maga azért jelentett be a házába, nehogy elvigyék a gyereket az ukrán frontra katonának.
A hivatalban – persze névtelenül – azt mesélik: voltak, akik azért akartak bejelentkezni a faluba, hogy a német munkavállaláshoz legyen uniós lakcímkártyájuk. Azzal ugyanis Németországban is jár nekik az egészségügyi ellátás. Sokan megpróbálnak visszaélni a kettős állampolgárság igénylésével is, az egyik hivatalnok például megtagadta annak megadását, mert a kérelmező erősen törte a magyart. Pletykálnak arról, hogy másutt a becstelen hivatalnokok elengedik a fülük mellett a kérelmezők által rosszul kiejtett magyar szavakat. A zsebbe csúsztatott pénz sokat segít.
Egy másik környékbeli fontos ember − naná, hogy névtelenül − szintén azt magyarázza, hogy a kárpátaljai magyarok nemcsak a Gyurcsányék által emlegetett nyugdíj, hanem a behívó előli menekülés, az orvosi ellátás, a magyar rendszámú autó, a munkavállalás miatt akarnak magyarországi lakcímet szerezni. És valóban vannak páran, akik csalnak.
Helmeczy László a legfőbb ügyészhez fordult a határszéli ügyekben, ismeretlen tettesek ellen közokirat-hamsítás, költségvetési csalás és választási rendje elleni bűntett miatt. Felmerült ugyanis még egy ok.
− A választás napján sokan utaznak át Magyarországra, az egyéni jelöltekre is leadják a voksukat. Ha nem lenne Magyarországon bejelentett lakcímük, akkor a kettős állampolgárok csak pártlistára szavazhatnának – magyarázza az ügyvéd, aki egyébként a DK nyíregyházi jelöltje lesz a voksoláson.
Szerinte a magyar politikai erőknek és a hivatalnokoknak is érdekük az, hogy őket lakónyilvántartásba vegyék.
– Az önkormányzatokat kvóták alapján finanszírozzák. Ha emelkedik a település létszáma, a falu jobban jár, de nagyobb fizetést kaphat a jegyző, a polgármester is.
Kőszeghy Elemér azt mondja, nem lehetnek sokan, akik a voksolás miatt utaznának Magyarországra.
– Ránk is jellemző, hogy főleg az idősek vesznek részt a szavazásokon. Nem tartom valószínűnek, hogy ők két-három órát várakoznának a határon csak azért, hogy odaát voksolhassanak.
A tiszabecsi határátkelőnél farkaskutya koldul ételt. Laci bácsi üzlete, vagy ahogy cirill betűs felirat hirdeti, Ájaja Vászja Magazinja előtt nők csoportja méreget minket. Hallani, azon tanakodnak, fináncok vagyunk-e. Aztán arra jutnak, nem úgy áll a szemünk. Mellém lép az egyikük, fogai között sziszegi:
− Ötszázért cigit?
− Köszönöm, leszoktam.
Nekibátorodik a másik:
− Akkor vegyen viszkit!
− Nem kérek.
− De csak ezer forint. Van a táskámban kettő, ha megveszi, végre hazamehetek.
Nem jön össze a biznisz, de beszélgetünk. Azt mesélik, odaát 38–45 ezer forintnyi hrivnyát keresnek. Drága a gáz, a rezsire szinte minden elmegy, gyógyszerre egy kopek sem marad. Egyikük gyereke Mosonmagyaróváron dolgozik. A mobilis fiatalok többsége meg sem áll Pestig, az idősebbek csak a határ túloldalára tolják át a biciklijüket. Ahogy ők is.
− A kárpátaljai gyerekek egy része Magyarországra jár iskolába, szüleik ott dolgoznak, fizetik a járulékokat. Mi a baj ezzel?
Azt mondják, ők fognak Magyarországon szavazni. Nekik Orbán Viktor csak jót tett. Maradunk még, közben kocsik jönnek. Szétspriccelnek az asszonyok. Amíg van áru, dolgozni kell. Egy idő után feladják, hazatolják pedál nélküli bicklijüket. A nyeregre nejlonszatyrot gumiztak, nehogy elázzon. A kormányon ott fityeg a zacskónyi eladatlan áru.
Kőszeghy Elemér szerint a mostani kampány sok kárt okoz: a Kárpátalján élők úgy gondolhatják, Magyarország megint hátat fordított nekik, az anyaországiak pedig azt hihetik, a külhoni magyarok rajtuk élősködnek.
− A 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáson sem tették túl még magukat az anyaországon túl élő magyarok – mondja. − A kárpátaljai nyugdíjasok elleni kampánnyal újabb sebek keletkeznek, amelyek csak nagyon hosszú távon gyógyulnak be. | Utánanéztünk Szabolcsban Gyurcsány démonizált ukrán nyugdíjasainak | null | http://168ora.hu/itthon/utananeztunk-szabolcsban-gyurcsany-demonizalt-ukran-nyugdijasainak-144638 |
2016-02-25 00:00:00 | Magyarország már megállapodott arról az EU-val, amiről most szavaztatnának – közölték. | false | [
"európai bizottság",
"népszavazás"
] | 0 | null | 0 | Magyarország már megállapodott arról az EU-val, amiről most szavaztatnának – közölték.
Az Európai Bizottság nem érti, hogy az Orbán Viktor által szerdán bejelentett népszavazási kezdeményezés hogyan illeszkedik ahhoz a döntéshez, amelyről már megállapodott az összes EU-tagállam a menekültek elosztása kapcsán.
Az AP hírügynökség azt írja: megfigyelők szerint a népszavazási kezdeményezés egy újabb próbálkozás Orbán Viktor részéről, hogy az élére állhasson azoknak, akik ellenzik az Európai Unió menekültügyi lépéseit.
Az EU-ban már megállapodás született arról, hogy 160 ezer menedékkérőt osztanak el, hogy csökkentsék Görögország és Olaszország túlterheltségét, de eddig mindössze 600 embert helyeztek el ténylegesen, és a tagállamok kevesebb mint ötezer férőhelyet ajánlottak fel.
Natasha Bertaud szóvivő úgy nyilatkozott: az Európai Bizottság tisztségviselői "képtelenek megérteni, hogyan illeszkedik a népszavazási kezdeményezés abba a döntéshozatali folyamatba, amelyről az összes tagállam, köztük Magyarország is megállapodott". Hozzátette: úgy tűnik, az ügyről belpolitikai vita van folyamatban. | Brüsszelben magyarázatot várnak Orbán népszavazására | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/02/25/brusszelben-magyarazatot-varnak-orban-nepszavazasara |
2023-09-27 11:09:00 | Az üdülő eladása egy nagyobb kormányzati intézkedéscsomag része. | true | null | 1 | Telex | null | A lap információi szerint az üdülőt szeptember 4-én zárták be minden magyarázat nélkül. A hónap közepén pedig már javában zajlott az épület kiürítése. A központ tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., csak az épület vagyonkezelését gyakorolja a minisztérium, az MNV Zrt. azonban nem adott az értékesítésről bővebb tájékoztatást. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint a tulajdonos továbbra is a magyar állam, és a széljegyen sem szerepel az eladásra utaló adat, így valószínű, hogy még csak előkészítés alatt állhat a tranzakció.
Még júniusban mi is írtunk arról, hogy a Válasz Online információi szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A listában gyermeküdülők, egyetemi és rendőrségi üdülők és sporttelepek is vannak.
A munkaanyagnak minősülő előterjesztésben 74 ingatlan szerepel. A listán több nagy értékű, balatoni és a velencei-tavi, vízparti vagy partközeli állami üdülő található. Ezeket egészen eddig nem privatizálták. A Válasz Online szerint a hasonló jellegű vállalati üdülők mára nagyrészt eltűntek, de ezekben az ingatlanokban az állam saját alkalmazottainak továbbra is kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, szép helyen, viszonylag olcsón. | Eladja az állam a mátraházi honvédüdülőt | null | https://telex.hu/belfold/2023/09/27/matrahazai-honved-udulo-eladas-allam-miniszterium-ingatlan |
2018-08-23 12:54:00 | Azt viszont nem látni tisztán, hogy mi fedezhetné a vételárat. | true | null | 1 | G7 | null | 20,59 százalékos részesedést szerzett az Appeninn Nyrt-ben a Tiborcz István minősített többségi tulajdonában álló BDPST Zrt., derült ki egy tőzsdei bejelentésből. Az eladó a Mészáros Lőrinc cégcsoportjának kezelésében álló Konzum PE Magántőke Alap. Az alap befektetési jegyeinek tulajdonosa Mészáros Lőrinc és felesége. (Tiborcz István Orbán Viktor miniszterelnök veje, Mészáros Lőrinc pedig Orbán Viktor szülőfalujának leköszönő polgármestere.)
A Tiborcz István cége által megszerzett részvénycsomag értékét az Appeninn jelenlegi piaci kapitalizációjából ítélve kereken 6 millárd forintra lehet becsülni.
Azt viszont nem tudjuk, hogy milyen árfolyamon vették a részvényeket (“a vételárat a felek üzleti titokként kezelik“). Mindenesetre ez az első alkalom, ahol az Orbán- és a Mészáros család között közvetlen üzletben vagyontárgyak és pénz cserél gazdát.*Igaz, Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó családtagjai és Mészáros Lőrinc között voltak már tranzakciók. A Cider Alma Kft. tartozását a Mészároshoz kötött Hórusz Faktorház vállalta át, továbbá a Kunhalom Agrária Kft. is vándorolt már Mészáros Lőrinc és Lévai Anikó testvérének férje között. Mészáros Lőrinc tőkealapjának egyébként ezzel nullára esett a befolyása az Appeninnben, ám a Konzum Nyrt. és a Konzum II Ingatlanbefektetési alap is birtokol együttesen 33 százaléknyi részvényt az ingatlanos cégben.
Jászai Gellért, a Konzum vezérigazgatója szerint az Appeninn “rövid időn belül a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlanbefektetőjévé” szeretne válni. Tiborcz István pedig a tevékenység diverzifikálásáról és a szinergiák kiaknázásában rejlő üzleti potenciálról nyilatkozott.*A következőképpen: “Jó ideje kerestük ugyanakkor a lehetőségét annak, hogy – elsősorban akvizíció útján – tevékenységünket diverzifikáljuk. A ma bejelentett tranzakció megteremti ennek a feltételeit, és jövőbeni üzleti építkezésünk egyik stratégiai alapját jelenti. A következő időszakban a legfontosabb célunk az lesz, hogy a lehető legteljesebben kiaknázzuk a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált”
A BDPST Zrt. sokáig nem volt hivatalosan Tiborcz István nevén, igaz, már a cég 2015-ös bejegyzésekor a miniszterelnöki vő fizette a bejegyzési illetéket saját bankszámlájáról. Később, 2017 novemberben Tiborcz maga mondta el egy Origo-nak adott interjúban, hogy ő a valódi tulajdonos, miután a Heti Válasz újságírója betekintést kért a cég részvénykönyvébe. Ekkor kiderült, hogy már az alapítás után két héttel Tiborcz Istvánhoz került a cég nagy része, de Tiborcz gyakori üzlettársa, Hamar Endre is szerzett egy kisebb részesedést a BDPST-ben.
Először a turai kastély megvásárlásával keltett feltűnést a BDPST, amikor üzleti kapcsolatba került Adnan Polat török üzletemberrel. A korábbi Postabank-székház csak megfordult a BDPST tulajdonában, később eladták Gaith Pharaon azóta elhunyt szaúdi üzletembernek. A bodajki kastélyt, miután megszerezték, Paár Attilának adták el. A BDPST a továbbiakban még több ingatlant szerzett, többek között a Visegrád melletti lepencei strand fölötti hoteltorzót birtokló Hotel VSGRD Kft-t és pesti Mahart-házat (ezt a kettőt Szivek Norbert távozó MNV-vezérigazgatóval közös ügyletekben), de került a portfólióba badacsonyi villa, orbánhegyi villa és Andrássy úti palota is.
Nem egyértelmű, hogy az Appeninn vásárlást miből finanszírozta a BDPST. A cég a közzétett számok alapján igen jövedelmező, de ekkora vagyon a tavaly év végi beszámoló idején nem volt a cégben. Ráadásul, ami volt, elvileg az sem azonnal mozdítható, hiszen az 5 milliárdos eszközállomány egy jelentős részét tartósan (tehát elvileg egy évnél hosszabb időre) kölcsön adták. A papíron rendelkezésükre álló 824 millió forintnyi készpénz és bankbetét pedig nem kevés ugyan, de egy ilyen tranzakcióhoz nem elég.
Ráadásul a BDPST rendelkezésére álló vagyon a forrása is elég rejtélyes. A nagy része a vállalat tavalyi nyereségéből jött össze, de arról tényleg semmit nem tudni, hogy ez minek köszönhető. Árbevétele – legalábbis a nyereséghez képest – alig volt a vállalatnak, a profit valamilyen pénzügyi műveletnek köszönhető, de hogy milyennek, azt nem részletezték a beszámolóban. Ez egyébként egyáltalán nem ritka Tiborcz cégbirodalmánál: nagyjából ugyanez történt tavaly a Hotel VSGRD Kft-nél is, amely egymilliárdos nyereséget rántott elő a semmiből.
Az tehát szinte biztos, hogy a tavaly év végi számok alapján magának a BDPST-nek nem volt elég mozdítható vagyona a felvásárláshoz, és arra sem utalnak jelek, hogy a cég a közelmúltban jelentős mennyiségű tőkét vont volna be. A vállalatnál ugyan akadtak változások – például változott a székhely -, tőkeemelést viszont nem jegyeztek be. Azaz a kormányfő veje, akinek elvileg lehet elég vagyona, hiszen csak az állami megbízásokkal kitömött Elios eladásán 3 milliárdot keresett, tulajdonosként a jelek szerint nem tolt elég pénzt ebbe a vállalkozásba az Appennin felvásárláshoz.
Elvileg persze – különösen ilyen kapcsolatrendszerrel – hitelhez könnyedén juthatott a cég. Ekkora összeget azonban viszonylag ritkán adnak a bankok fedezet nélkül, márpedig a hitelnyilvántartási rendszerben sincs nyoma annak, hogy a BDPST-t bárkitől kölcsönt kapott volna a közelmúltban. A BDPST-nek csak néhány KIA-ra és egy X3-as BMW-re felvett lízingtartozása van a nyilvántartás szerint.
Persze az anomáliát megmagyarázza, ha az üzletet jelentősen a tőzsdei árfolyam alatt kötötték.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc csendben bevallotta, hogy dollármilliárdosSzámításaink szerint Mészároséknak csak részvényben annyi pénze van, mint amennyire Csányi Sándor teljes vagyonát becsülték tavaly: közel került a 300 milliárdhoz. Trónfosztás készülődik a magyar milliárdoslistán. | Először került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön hatmilliárd forintnyi | null | https://g7.hu/penz/20180823/eloszor-kerult-meszaros-vagyon-nyiltan-az-orban-csaladhoz-rogton-hatmilliard-forintnyi/ |
2021-07-02 10:03:00 | Az egyik nyertes a NER kedvenc informatikai cége, a 4iG. | true | null | 1 | Telex | null | Óriási keretszerződési tenderek győzteseit hirdette ki a napokban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ), amiről korábban annak kapcsán írtunk, hogy indulása után nem sokkal rögtön 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A napokban előbb a Delta Systems Kft., majd a 4iG vezette konzorcium jelentette be, hogy több mint 200 milliárdos keretmegállapodást írt alá az ügynökséggel.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda (vagy is Rogán Antal) alá betagolt DKÜ végzi a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, és egyes önként csatlakozó intézmények (pl. az MNB) informatikai beszerzéseit. A cég azzal indokolta hivatalosan az öt évre érvényes keretszerződések megkötésének szándékát, hogy ez átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé teszi az állami informatikai kiadásokat, „a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel javítja az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát”. Hasonló volt a kimondott cél a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség esetében is, amivel az állami szektor kommunikációs költéseit központosították, ennek eredménye aztán az lett, hogy néhány kiválasztott cég, az utóbbi években elsősorban Balásy Gyula érdekeltségei végzik az összes munkát óriási értékben, jelentős profitot termelve.
A konkrét megállapodásra visszatérve: a keretszerződésben konzorciummal szerződik a DKÜ, közülük választják ki később a konkrét munkák elvégzőit. A szerződés két részből áll, az első rész homogén szerverek és tárolók, a második inhomogén szerverek és tárolók beszerzéséről szól, az együttes keretösszeg 204,74 milliárd forint. Az egyik nyertese a 4iG által vezetett konzorcium a tőzsde honlapján közzétett tájékoztatás szerint. A keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket, az érintett szervezetek igényei alapján az egyes konkrét beszerzések újra versenyeztetésre kerülnek a keretmegállapodásban résztvevő konzorciumok között. A megállapodás időtartama a hatálybalépéstől számított legfeljebb 42 hónap.
A több mint 60 százalékban Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG a kormányzat kedvenc IT-cégének számít, évek óta hasít az állami tendereken, idén már a DKÜ-szerződés előtt is több mint 7 milliárd forintnyi megrendelést kapott a Portfolio összesítése alapján. Jászai korábban fontos embere volt Mészáros Lőrincnek, ő vezényelte le a két tőzsdei befektetési cég, az Opus és a Konzum összeolvadását, majd a 4iG-n keresztül megkezdte a szétválást korábbi üzlettársától.
Egy nappal korábban a Delta Technologies számolt be arról, hogy az ő egyik leányvállalatuk, a Delta Systems Kft. is bekerült nyertesként ugyanebbe a keretszerződésbe. | 200 milliárd forintnyi munkára szerződött a Rogán alá betagolt Digitális Kormányzati Ügynökség egy keretszerződéssel | null | https://telex.hu/gazdasag/2021/07/02/200-milliardos-informatikai-keretmegallapodasok-4ig-delta-technologies-digitalis-kormanyzati-ugynokseg |
null | Időarányosan teljesültek Vésztőn a bevételek és a kiadások az első félévben – derült ki, mikor szóba került az önkormányzat pénzügyi helyzete a képviselő-testület nemrég tartott ülésén. | true | [
""
] | 0 | BEOL | null | Kéri Viola pénzügyi csoportvezető elmondta, hogy a módosított előirányzathoz képest önkormányzat bevételei 68 százalékban, a kiadásai pedig 46 százalékban teljesültek az első hat hónap során, azaz június 30-ig, úgy véli, hogy összességében ezek a számok időarányosak.
A működési tartalékhoz nem nyúltak az első félévben, a fejlesztéseihez viszont igen, mivel a Kóti úti két csoportszobás mini bölcsőde építéséhez hozzájárult saját forrással az önkormányzat. A város az első hat hónapban több mint 23 millió forintot fizetett ki szociális ellátásokra. Ennek nagyjából fele, 11,6 millió forint rendkívüli települési támogatásra ment el. Emellett települési lakásfenntartási támogatásra 2,7 millió forintot adtak, élelmiszercsomagokra 2,4 millió forintot költöttek. | Vésztő pénzügyi helyzetéről tárgyaltak | null | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/09/veszto-koltsegvetes-2024 |
2015-04-02 00:00:00 | Az Orbán–Simicska-viszály elmérgesedése után a „közszolgálati” média viharos gyorsasággal alakult át. Az MTVA „nemzeti hírtelevízióvá” formálta vezető csatornáját, ám az első adásnapok főként újságírótanoncok által készített műsorát bakik sora tette tönkre. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Az eredmény a várható lett: az M1 ismét elvesztette régi nézőinek egy részét, újakat viszont nemigen nyert. A Népszabadság szerint százezren kapcsoltak át más csatornára. Kövér László a Magyar Hírlapnak az átalakításról a minap azt mondta: a jobboldali szavazóknak szükségük van orientációra – magyarul arra, hogy valaki megmondja nekik, mit gondolnak. Az emlegetett jobboldali szavazók nem tiltakoztak, mert nem észlelték, hogy a házelnök sértést vágott a fejükhöz: képtelennek minősítette őket az önálló ítéletalkotásra.
Orbán közel egy éve hirdette meg az illiberális (magyarul: tekintélyelvű) állam koncepcióját. Siebert, Peterson és Schramm klasszikus könyvében, a Négy sajtóelméletben hosszan ír a tekintélyelvű sajtómodellről, amely a Bourbonok, a Stuartok és a Habsburgok alatt alakult ki, és amelynek lényeges vonása, hogy a polgárt kiskorúnak tekinti: olyasvalakinek, aki képtelen önállóan mérlegelni az információkat és autonóm döntéseket hozni, ezért szüksége van a kiválasztott bölcsek útmutatására. A „nemzeti hírtévé” létrehozását alighanem részint ez motiválta: a politikai döntéshozók bölcsebbnek érzik magukat azoknál, akik megválasztották őket. Lenézik választóikat. Ám segítő kezet nyújtanak nekik, és (azok pénzéből) hírcsatornát építenek, hogy „orientálják” őket. Az, amit az ellenzék propagandának lát, a kormányzat szemében csupán felvilágosítás.
| |
A paternalista attitűd azonban nem egyedi a volt kommunista országok kormányai körében, és csak részben indokolja az egykori közszolgálati média közép- és kelet-európai viszonylatban szokatlanul radikális átalakítását. Mi állhat még az állami média teljes megszállása és átszervezése, a „nemzeti hírtévé” megteremtése mögött?
*
Kézenfekvőnek látszik a feltevés, hogy a közvélemény és a választói akarat befolyásolásának szándéka. Ezt mégis el kell vetnünk. Általános közép- és kelet-európai tapasztalat, hogy az, aki megszállja a közmédiát, elveszíti a hatalmat; Magyarországon is ezt jelezte az 1994-es, a 1998-as és a 2002-es választás eredménye. Ha a média által közvetített üzenetek nincsenek összhangban a befogadók saját tapasztalataival és személyes közlésekből származó értesüléseivel, azok könnyen manipulációra gyanakodhatnak, mert inkább a saját szemüknek és a környezetükben élő véleményvezéreknek hisznek. Az így disszonánssá váló médiaüzeneteknek bumeránghatásuk lehet, azaz nem azonosulást, hanem elutasítást váltanak ki közönségükben. Egyébként sem volna ésszerű azt gondolni, hogy a mind jobban fragmentálódó médiapiacon egyetlen, csekély közönségrészesedésű csatorna nagy hatást gyakorolna a választók tömegének politikai döntéseire.
Valószínűbbnek tűnik, hogy a „nemzeti hírcsatorna” elsődleges célközönségét nem a választók sokasága jelenti; csupán a kormányzó pártszövetség elkötelezett híveit veszi célba. Feladata az ő mozgósításuk lehet. A Fidesz–KDNP retorikáját és politikáját az elmúlt években a hideg polgárháborús helyzet megteremtésének szándéka jellemezte. Szemben a 90-es és a 2000-es évek szocialista-liberális kormánykoalícióival, a 2010-ben hatalomra került pártszövetség nem törekedett társadalmi konszenzusra. Kerülte az ellenzékiek kooptációját. Megszállta az állam és a gazdaság jelentős részét, s az így megszerzett forrásokból csak saját kádereinek és klienseinek juttatott. Egyes társadalmi csoportokat – köztük a potenciálisan kritikus diákságot és a felsőoktatásban dolgozó értelmiséget – kifejezetten diszkriminálni igyekezett.
Hogy konfrontatív politikáját igazolja saját választói előtt, ellenzékét démonizálnia kellett; így született meg a saját nemzetére rárontó, idegen hatalmakat és érdekeket szolgáló baloldal toposza. A Fidesz–KDNP politikai világképe a Jó (a kormánypártok) és a Gonosz (az ellenzék) drámai harcának dichotómiájára épül, amely egyszersmind igazolja a kormányzat háborús retorikáját is. Ebbe a fekete-fehér világképbe még az a mérsékelt kormánykritika sem fér bele, amelyet a Simicska-féle sajtó- és médiabirodalom újságírói engednek meg maguknak. A tekintélyelvű állam lényege a zéró kritika.
A „nemzeti hírtévé” létrehozását tehát magyarázhatja az is, hogy a kormányzatnak szüksége van olyan médiumra, amely a Fidesz–KDNP híveiben azt a leegyszerűsített ellenségképet táplálja, amely indokolni látszik az ellenzéki hálózatok teljes felszámolására tett erőfeszítéseit – így egyebek között a kormánykritikus média és a független értelmiség ellehetetlenítését, a civil szervezetekkel szembeni fellépést.
*
A néhai közszolgálati média megszállásának további oka lehet az is, hogy a Fidesz–KDNP-pártszövetség kartellpártként működik: stratégiájának alapja a közforrások megszállása és saját céljaira fordítása. Klientúraépítésben utazik.
A médiában pénz van. Az MTVA és a médiahatóság összesen százmilliárd forint feletti éves állami támogatása számos lehetőséget kínál azon káderek és kliensek támogatására, akik így vagy úgy segítették a Fidesz és a KDNP hatalomra jutását. Az elmúlt években jól fizető állásokat kaphattak a közmédia és a médiahatóság irányító testületeiben; a műsorgyártásra és a hirdetésekre fordított állami alapokból príma megrendelésekben részesülhettek; erőfeszítéseiket rádiókoncessziókkal honorálták.
Az állami média gyarmatosítása és kizsákmányolása formálisan legális, mégis illegitim gyakorlat. Legális, mert a kormánypártok szabad választásokon elnyert mandátum birtokában hozták azt a médiatörvényt, amelynek segítségével saját híveiket ültethették az állami média kulcspozícióiba. A kormányzat így formálisan megőrzi az állami média függetlenségét, ám informálisan az irányítása alá vonja. A politikai hűség elve alapján kinevezett médiakáderek afféle transzmissziós szíjként továbbítják a kormányzat akaratát az állami médiának. Ők nevezik ki azokat a vezető szerkesztőket, akik aztán meghatározzák a politikai műsorok tematikáját és domináns értelmezési keretét.
Ám a média megszállása illegitim gyakorlat, mert a közpénzek partikuláris célokra való fordítása azt jelenti: sérül a politikai pártok esélyegyenlőségének elve. Az állami média kisajátítása hátrányos helyzetbe hozza a rivális pártokat: csökkenti láthatóságukat; az állami média semmibe veheti vagy torzíthatja üzeneteiket. A média gyarmatosítása így végső soron az egyenlő és szabad politikai versenyt ássa alá. Ha pedig a pártok nem indulnak egyenlő eséllyel a választók szavazataiért folytatott versenyben, akkor nem beszélhetünk tisztességes választásokról. A választások elvén alapuló demokrácia pedig csupán üres díszlet: Patyomkin-demokrácia marad.
A szerző médiakutató, politológus. | Kádertévé - A tekintélyelvű állam médiája | Magyar Narancs | null | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/kaderteve-94399 |
2009-09-08 00:00:00 | Továbbra sem világos, hogy milyen szerepet játszott Kocsis István BKV-vezér a Magyar Villamos Művek (MVM) horvátországi szállodabotrányában, mivel az általa bemutatott, "tisztázó iratnak" szánt okmányok szakértők szerint tisztázásra alkalmatlanok. Az MVM egykori vezérét a jelenleg általa vezetett BKV felügyelőbizottsága sem szorongatta meg, éppen ellenkezőleg: a jegyzőkönyv tanúsága szerint az fb-tagok hímes tojásként bántak vele. | true | null | 1 | HVG | null | Szemfényvesztés volt a BKV-nál a Kocsist beszámoltató fb-ülés
Továbbra sem világos, hogy milyen szerepet játszott Kocsis István BKV-vezér a Magyar Villamos Művek (MVM) horvátországi szállodabotrányában, mivel az általa bemutatott, "tisztázó iratnak" szánt okmányok szakértők szerint tisztázásra alkalmatlanok. Az MVM egykori vezérét a jelenleg általa vezetett BKV felügyelőbizottsága sem szorongatta meg, éppen ellenkezőleg: a jegyzőkönyv tanúsága szerint az fb-tagok hímes tojásként bántak vele.
Úgy fogadott el határozatot július végi ülésén „Kocsis-ügyben” a Kocsis Istvánt meghallgató BKV felügyelőbizottsága, hogy meg sem nézte, a BKV vezérigazgatója milyen „közhiteles okmányokat” adott át Székely Gábor fb-elnöknek – noha őt azért is citálták a testület elé, hogy tisztázza magát az általa korábban vezetett Magyar Villamos Művek (MVM) körül feltárt botrányos szállodaügyben.
Az MVM-es időkhöz kapcsolódó ügyet is gyorsan felidézzük: az Index.hu június végi cikke szerint a brit cégbíróságon fellelhető hivatalos irat szerint egy bizonyos Mrs Istvan Kocsis a tulajdonosa annak az offshore hátterű cégnek (a neve: Jadran) amely több mint egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM-nek tavaly, Kocsis vezérigazgatósága idején. Mivel Kocsis feleségét Kocsis Istvánnénak hívják, felmerült, hogy Kocsis Istvánné és Mrs. Istvan Kocsis ugyanaz a személy. (A szállodaügyről lásd keretes írásunkat cikkünk végén.)
"Veled megkonzultáltam"
Kocsis István
Kocsist tehát korábbi ügyei tisztázása végett hallgatták meg, de ő már feltehetően úgy érkezett, hogy az "ügyében" hozott felügyelőbizottsági határozati javaslatot előre megszövegezte. Legalábbis ez derül ki az ülés jegyzőkönyvét olvasva. "Ezen kívül kiosztaná a vezérigazgató úr, csak hogy lehessen gondolkodni, azt a határozati javaslati sort, amit ő készített, vagy kiosztottuk már? Nekem van egy" - mondta Székely Gábor fb-elnök Kocsis beszéde után. "Nekem is, amit veled megkonzultáltam" - vágta rá a vezérigazgató. Kocsis az MVM Zrt.-vel kapcsolatban indított vizsgálatokról is beszélt az fb tagjai előtt, s bár ezek még folyamatban vannak, a vezér szerint a végeredmény őt igazolja majd. (Az MVM ügyeit a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálja, ugyanis több milliárd forint kár érte a tulajdonos magyar államot.)
Az fb-tagok közül csak az MSZP-delegált Andó Sándor pattogott, hangoztatva: a BKV-nak nem jogi úton, hanem "valami egyszerűbb, paraszti módszerekkel kellene megmutatni, hogy ebben nem vagyunk érintettek". Azt javasolta, hogy a Jadran számlavezető bankja Kocsis feleségének kérésére nyilatkozzon arról, Kocsisné érintett-e vagy sem – Andó javaslata azonban süket fülekre talált, Kocsis a maga részéről a "közhiteles dokumentumaival" lezártnak tekintette a "bizonyítást". „Azt kérem, hogy az fb vizsgálja meg ezt a dokumentumot, hogy ez megfelel-e a szakma szabályainak. Ha nem felel meg a szakma szabályainak, akkor tegyük meg azt, amit te kérsz” – mondta Kocsis Andónak, mire a szocialista politikus közölte: „Én biztos vagyok benne, hogy a szakma szabályainak megfelel”.
Levél által homályosan
Andó Sándor a hvg.hu-nak azt mondta, azóta sem történt semmi, hogy az ülésen kérte Kocsis és felesége szerepének tisztázását. „A vezérigazgató elhárította a közreműködést, ami nélkül nem lehet kideríteni, hogy a kérdéses offshore cég mögött tényleg nem Kocsis István felesége áll-e” – magyarázta a politikus. Az fb-ülésen elhangzottak alapján persze az is kérdéses, a BKV felügyelőbizottságát egyáltalán érdekelte-e a Jadran-ügy, mivel Andón kívül szinte senki nem tett fel kérdést Kocsisnak az ügyben, még a máskor harcosabb arcát mutató Vitézy Dávid is hallgatott. Figyelemre méltó az is, hogy bár az MVM-es ügyet napirendre tűzték, Kocsis beszéde után már azt hangoztatták, az az MVM-re és nem rájuk tartozik.
De a Kocsist beszámoltató fb-ülés nemcsak ezért tűnhet utólag egyszerű szemfényfesztésnek, hanem azért is, mert Kocsis – sokáig titkolt – "közhiteles okmánya" mindössze egy ügyvédi letétbe helyezett levél, amit Ian Scobbie brit ügyvéd, a Jadran megbízott igazgatója írt neki július elején. A levél szerint a Jadran kizárólagos tulajdonosa a Spearpoint Limited nevű, Brit Virgin-szigeteki offshore cég, Kocsisnak vagy családtagjainak pedig a Jadranban nincs igazgatói, részvényesi vagy titkári érdekeltségük. Csakhogy ez nem bizonyít semmit, legfeljebb azt, hogy a brit cégnyilvántartásban jelenleg nincs Kocsisnak, illetve valamely családtagjának részvénytulajdonlására, igazgatóságára vagy titkárságára vonatkozó adat.
Igen ám, de a 2008-as cégirat még az igazgatóságot utasítani jogosult személynek tünteti fel Mrs Istvan Kocsist, azaz akkor a cég megbízott tisztségviselőit még ő utasíthatta. Ráadásul azt sem tudni, hogy a Spearpoint Limitednek kik a tulajdonosai. Márpedig – ahogy azt Hadnagy József ügyvéd a hvg.hu-nak elmondta – csak a tulajdonos személyének tisztázásával lehet kideríteni, ki áll valójában egy offshore cég mögött. „Az, hogy egy igazgató nyilatkozik, az nem fedi fel a vállalkozás tulajdonosait, így ez olyan igazolás csak, ami a nyilvánosságot nyugtathatja le” – mondta, hozzátéve: az offshore cégek esetében a legfontosabb tisztázni azt, hogy a cég számlája fölött ki rendelkezhet, mivel általában az a személy a tényleges tulajdonos.
Szállodaügy - mit mond a könyvvizsgálói jelentés?Az MVM 2008. január 14-én mintegy 4,3 millió eurós kölcsönt adott horvátországi leányvállalatának, a Nikernek. A kölcsönszerződést a tulajdonos, vagyis az MVM utasítására ellenjegyezték. Az összeget a munkavállalók üdültetésének finanszírozására szánták, így a Niker 3,5 millió eurót fizetett a Jadran Investmentsnek a vodicei Hotel Bili Kamen szálloda haszonbérletére. Sőt, a Niker az ügylet utáni áfa-kötelezettségét is lerótta a horvát adóhatóságnak: mintegy 770 ezer eurót fizetett be. Alighogy ez megtörtént, az MVM élén váltás történt, s Kocsis István menesztése után 2008. július 17-én a szerződést felbontották. Emiatt a Jadrannak a pénzt vissza kellett volna fizetnie. Ezt legkésőbb 2009. január 19-ig kellett volna megtennie, de nem teljesítette. Ez mintegy 985 millió forint vagyonvesztést jelent a villamosműveknek. Az ügyletről a könyvvizsgálói jelentés kimondta: nincs adat arra, hogy a kontraktus aláírása előtt a Jadrannak a hotelre vonatkozó jogait megnyugtatóan tisztázták volna. Emellett megkérdőjelezhetőnek találta azt, hogy a bérleti díjat, ami 20 évre szólt, s összességében az ingatlan becsült értékét meghaladó volt, előre kifizették, ahogy célszerűtlen volt az offshore cég közbeiktatása is. A könyvvizsgálói jelentésben szerepel az is, hogy a haszonbérleti szerződést a Niker a tulajdonos, azaz az MVM utasítására kötötte meg, így annak kell viselnie a felelősséget az okozott kárért. A könyvvizsgáló azt nem tudta megállapítani, hogy az ügyben gondatlanságról vagy szándékosságról van-e szó, de a rendelkezésre álló adatokból azt a következtetést vonta le, hogy közvetetten az utóbbi merül fel.
Csikász Brigitta - Dezső András | Itthon: Szemfényvesztés volt a BKV-nál a Kocsist beszámoltató fb-ülés | null | https://hvg.hu/itthon/20090907_kocsis_istvan_mvm_jadran |
null | A Fővárosi Közgyűlés nem választott főpolgármester-helyettest pénteki alakuló ülésén. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Karácsony Gergely korábbi közlése szerint hajlandó lett volna támogatni Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért - LMP-Zöldek) korábbi főpolgármester-jelölt helyettesi kinevezését abban az esetben, ha sikerül többséget alkotni az előző ciklus általános főpolgármester-helyettese, Kiss Ambrus kinevezése mellett is.
Hosszas vita után a Fővárosi Közgyűlés többsége úgy döntött, elnapolja a döntést a szmsz módosításáról, és a kormányhivatal állásfoglalását kéri arról: a főpolgármesternek szavazásra kell-e bocsátania azokat az szmsz-hez érkezett módosító indítványokat is, amelyeket előterjesztőként nem fogadott be.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a fővárosi rendészek és a rendőrség közös járőrözésére vonatkozó javaslatot
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a kormánypártok javaslatát, miszerint a fővárosi rendészek és a rendőrség közös járőrözését növeljék a korábbi szintre - közölte a Fidesz budapesti elnöke a Facebook-oldalán pénteken.
Szentkirályi Alexandra azt írta, javaslatuknak megfelelően, a fővárosi aluljárókban, parkokban, közösségi közlekedési járműveken és köztereken megvalósul a 24 órás jelenlét lehetősége.
"Vizsgáljuk meg, milyen jogkörökre és személyi állomány fejlesztésre van szükség, hogy Budapest utcái - különös tekintettel az aluljárókra - rendezettebbek és biztonságosabbak lehessenek" - fogalmazott a javaslatot ismertetve a kormánypárti politikus.
"Nekünk a budapestiek biztonsága az első" - hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra. | Nem választott főpolgármester-helyettest a Fővárosi Közgyűlés, maradt a régi szmsz | null | https://hirklikk.hu/kozelet/nem-valasztott-fopolgarmester-helyettest-a-fovarosi-kozgyules-maradt-a-regi-szmsz/438068 |
2017-03-10 00:00:00 | Luxus vadászkastélyt csinálhatnak a nemrég meghalt Gaith Pharaon birtokából. Az amerikaiak által évtizedeken át körözött szaúdi üzletembernek is ez volt a terve. | true | null | 1 | 444 | null | Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök veje viheti tovább a 2017. januárjában meghalt szaúdi állampolgárságú üzletember és nemzetközi bűnöző, Gaith Pharaon üzleti terveit. A 444 legalábbis úgy értesült, hogy Seregélyesen mindenki úgy tudja: a helyi kastélyt Tiborcz István készül megvenni, hogy luxus vadászkastély-hotellé alakítsa át azt. Pharaon is ilyesmit tervezett, csakhogy 2017. elején hirtelen meghalt.
Az 1821-ben épült, régebben már szálláshelyként is funkcionáló, majd hosszú évekig üresen álló klasszicista Zichy–Hadik-kastélyt az Orbán családjával és magyar kormányszervekkel is üzleti kapcsolatokat ápoló Gaith Pharaonhoz köthető Pharaon-Alpha nevű cég szerezte meg 2015-ben. Ebben az évben, egy falunap után jelent meg a Seregélyesi Kisbíró című helyi lapban egy szenzációs fénykép az új birtoka megtekintésére érkezett, a helyiekkel bulizó Gaith Pharaonról és kíséretéről. A fotó azért volt szenzációs, mert 25 éve nem jelent meg sajtófotó a híres nemzetközi playboyról, aki az ellene kiadott körözés miatt régóta rejtőzködő életet élt.
A kastélyhoz védett park, horgásztó és patak is tartozik. Itt egy remek drónfelvétel a helyszínről:
Az arab üzletember akkor lett híresség Magyarországon, amikor kiderült, hogy nemcsak üzleti kapcsolatban áll Orbán családjával, de annak ellenére tudott házat venni a miniszterelnök budapesti rezidenciájának szomszédságában, hogy nemzetközi körözés alatt állt. Amikor ez a téma szóba került a parlamentben, Orbán Viktor az üzletembert "Pharaon professzor"-ként emlegette. Pharaon önmagáról elnevezett luxusyachtja 2016. augusztusában a spliti kikötőben éppen Mészáros Lőrinc, Orbán bizalmas barátjának yachtja mellett kötött ki.
Pharaon saját magáról elnevezett magyarországi céghálózata, amely papíron az ügyvédje tulajdona - hasonlóan egyes, Tiborcz Istvánhoz köthető cégekhez - sorra szerzett meg vidéki kastélyokat. Arra, hogy a seregélyesivel mi lehetett a terve, erőteljesen utal az a tény, hogy az azt birtokló Pharaon-Alpha Kft. 2024-ig az egész Unióban levédette a francia Le Palais de Chasse (vagyis vadászkastély) nevet.
Vannak, akik a miniszterelnök környezetének kastélyvásárlásaival magyarázzák azt a törvénymódosítást, ami 2017-től lehetővé teszi a kastélyfelújítások költségeinek leírását a társaságiadó-alapból több, mint 30 milliárd forint összegig.
A 444 most több seregélyesi lakostól egybehangzóan azt hallotta, hogy helyben kész tényként kezelik, miszerint az üresen álló kastély Tiborcz Istváné lesz. A seregélyesiek tudomása szerint az új gazdák ötcsillagos vadászkastélyként élesztenék újjá a birtokot. Lapunk úgy tudja, hogy vadásztatni nem közvetlenül a helyi, nem különösebben menő vadászterületen terveznek, hanem valamelyik kicsit távolabbi, Fejér megyei környéken.
Azt a helyiek nem tudták, hogy Tiborczék már birtokon belül kerültek-e, vagy csak készül a dolog. Ellenőriztük, és a tulajdoni lap tanúsága szerint meg nem zajlott le a tranzakció. A tulajdoni lapon nincs változás, az egyedüli tulajdonos továbbra is a Szabadság téri Bankcenterbe bejegyzett Pharaon-Alfa Kft. A Pharaon-Alfában sem volt sem tulajdonos, sem tisztviselőváltás, a cégjegyzék szerint a kft. tulajdonosa és vezetője továbbra is Ghaith Pharaon ügyvédje, Ammar M. A. Abu Namous. Namous Jordániában él, ahol több, Pharaon érdekeltségébe tartozó céget is igazgat, de többször járt Magyarországon, a Magyar Narancs szerint a seregélyesi kastély megszerzése után nem sokkal tárgyalt Tiborcz Istvánnal is. | A helyiek szerint a Tiborcz-Orbán családé lesz Pharaon egykori seregélyesi kastélya | null | https://444.hu/2017/03/10/a-helyiek-szerint-a-tiborcz-orban-csalade-lesz-pharaon-egykori-seregelyesi-kastelya |
2005-04-23 00:00:00 | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Az MSZP országos etikai bizottsága a könnyű testi sértés miatt elítélt Huszka Imre debreceni szocialista politikus mellett Czeglédyt is kizárta a napokban a pártból. A diákmunka-közvetítéssel foglalkozó Rébusz Iskolaszövetkezet 1997-ben alakult, és két esztendővel később már húszezer tagot számlált. A többnyire felsőoktatási intézménybe járó fiatalokat az ezerforintos tagsági díjért cserébe különböző cégekhez közvetítette ki a szövetkezet, amíg csődbe nem ment. Czeglédy ma is foglalkozik munkaközvetítéssel, hiszen ő vezeti a Human Operator Munkaügyi és Személyzeti Szolgáltató Kft.-t.
Az exszocialista cégvezető lapunknak elismerte, mostani cégének székházában bérel irodákat a Rébusz 2.0 Iskolaszövetkezet, így a közüzemi számlákat az épület tulajdonosa fizeti. Ugyanakkor leszögezte: a Rébusz 2.0 nem jogutódja a korábban általa is vezetett és felszámolt Rébusznak, a két cég között csak névhasonlóság van. Arra is rámutatott, a felszámolt cégnek csupán 2000 végéig volt az elnöke.
Érdekes egybeesés, hogy a Rébusznak ugyanabban az épületben, a Köztársaság tér 27. alatt volt a székhelye, ahol a témáról cikkeket közlő Stop.hu is működik, ráadásul a szomszédos házban, a Köztársaság tér 26. alatt található az MSZP főhadiszállása.
Emlékezetes, 2003-ban Czeglédy Csaba volt a levezető elnöke a kőszegi Fibisz-elnökválasztásnak, amelyen állítólag több vasi szocialista politikus arra próbált rávenni párton kívüli fiatalokat, hogy négyezer forint ellenében az általuk megjelölt elnökre szavazzanak. A rendőrség a közelmúltban bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást. | Parlamenti belépő az elítélt, volt MSZP-s politikusnak | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/04/parlamenti-belepo-az-elitelt-volt-mszp-s-politikusnak |
null | Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány az izraeli Teva gyógyszeripari cégcsoporttal csütörtökön Budapesten. A megállapodást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szabó László, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója írta alá. | true | [
"Vállalatok",
"Magyarországon terjeszkedő cégek",
"Teva"
] | 0 | null | 0 | Varga: példa lehet a Teva minden itt működő multinak
Varga Mihály kiemelte: a gyógyszeripar a magyar gazdaság leginnovatívabb és leginkább exportképes területei között van, és a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát adja. A gyógyszergyártók több mint 75 milliárd forintot fizettek be az államkasszába 2012-ben. Szabó László kifejtette: örülnek, hogy a kormány stratégiai partnerei lehetnek, a magyar gazdaságnak és a magyar betegeknek pedig már évek óta stratégiai partnerei. Hangsúlyozta, Magyarországon minden hetedik beteg Teva-gyógyszer segítéségével gyógyul, és tavaly egyetlen minőségi kifogás sem érkezett termékeikkel szemben. A nemzetgazdasági miniszter az aláírás előtt elmondta: a gyógyszeripar Magyarországon több mint 13 ezer embernek ad munkát, ráadásul az iparágban létesülő 10 munkahely további 23 állás létrejöttét segíti elő.
A Teva 2000-ben a kanadai Novopharm felvásárlásával lett a világ első számú generikusgyógyszer-gyártója, és ezt a pozícióját máig őrzi. A 2010-es értékesítési adatok alapján 11,1 milliárd dollárral a világ 18. legnagyobb gyógyszergyártója lett - ismertette Varga Mihály. Elmondta, hogy a Tevának jelenleg 50 országban van közvetlen képviselete, több mint 20 országban gyártóhelye, 18 országban oktató-fejlesztő központja, és összesen csaknem 35 ezer embernek ad munkát világszerte. A miniszter szerint a Teva Magyarország Zrt. sok tekintetben azt a gazdapolitikát valósítja meg, amit a magyar kormány is követ 2010 óta: folyamatosan fejleszt, munkahelyeket teremt, termékei versenyképesek a nemzetközi piacon, és 2012-ben 172 milliárd forint értékben exportált Magyarországról.
A Teva Varga Mihály szerint példa lehet valamennyi itt működő multinacionális cég számára, mivel a profitot nem viszi ki az országból, hanem a hazai gyártásba, kutatás-fejlesztésbe forgatja vissza. A miniszter kifejtette, hogy 2011-ben 7,5 milliárd forintot fizetett be a cég a költségvetésbe adó és járulékok formájában. Magyarország növekedéséhez az ilyen multinacionális cégek teszik hozzá a legtöbbet, ezért a kormány stratégiai partnerként tekint a Tevára.
A cég 1993 óta van jelen a magyar gazdaságban, jelenleg mintegy 3000 embert foglalkoztat az országban, akik között sok a magasan kvalifikált kutató; a Teva ezenkívül szoros kapcsolatot ápol a hazai egyetemekkel, kutatóintézetekkel is - jelezte Varga Mihály. Szólt arról is, hogy a Tevának három telephelye van Magyarországon: Debrecenben, Gödöllőn és Sajóbábonyban. A Teva eddigi magyarországi befektetései elérik a 300 milliárd forintot, ezzel az összeggel a cég Magyarország legnagyobb befektetőihez tartozik. A vállalat 2012-ben 32,5 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre (k+f), beruházásra. Az idén további 15 milliárdot szán beruházásra, és 13,5 milliárd forintot k+f-re.
A magyar kormány üdvözli, hogy a Teva hosszú távon elkötelezett a magyarországi beruházások mellett, a kormány pedig minden, munkahelyet teremtő beruházást támogat. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a kormány a Teva két utóbbi nagyberuházásához - így a debreceni üzem fejlesztéséhez és a gödöllői steril centrum termelési és k+f kapacitásának bővítéséhez - is pénzügyi támogatást adott.
Varga Mihály kiemelte, hogy 2014-től az európai uniós források elosztása az NGM-hez kerül, és a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fogják fordítani. Szabó László az aláírás előtt elmondta: naponta több mint 3000 munkatársuk dolgozik azon, hogy világszínvonalú termékeket kapjanak a betegek Magyarországon. Kiemelte, hogy a Teva nemcsak a betegeknek, hanem az orvosoknak, patikusoknak is fontos partnere. Szintén kiemelte, hogy a gyógyszeripar a GDP 5 százalékát adja, valamint hogy a gyártók kutatás-fejlesztéssel, magyarországi tevékenységükkel öregbítik a több mint 100 éves magyar gyógyszergyártás hírnevét.
A Teva Magyarország Zrt. nettó árbevétele 2011-ben 252,2 milliárd forint volt a 2010-es 218,7 milliárd forint után. A társaság mérleg szerinti eredménye 49 milliárd forintra nőtt 2011-ben az előző évi 46,3 milliárd forintról.
A kormány eddig több mint húsz külföldi érdekeltségű magyarországi nagybefektetővel kötött hasonló megállapodást, és összesen 40 ilyet tervez aláírni. Az április 16-án megjelent kormányhatározat szerint a közeljövőben együttműködési megállapodás születik a Siemens Zrt.-vel, az Ericsson Magyarország Kft.-vel, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft.-vel és a Sanofi csoporthoz tartozó Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt.-vel.
MTI | Varga: példa lehet a Teva minden itt működő multinak | 0 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Varga__pelda_lehet_a_Teva_minden_itt_mukodo_multinak.html |
Pascale Ferrier 2020 szeptemberében levélben küldött ricint a hivatalban lévő elnöknek, Donald Trumpnak, és a csatolt írásban halállal fenyegette meg. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | MTI-Népszava;
merénylet;börtön;ítélet;méreg;Donald Trump;
2023-08-19 08:19:00
22 év börtönt kapott a nő, aki halálos mérget küldött Donald Trumpnak
Pascale Ferrier 2020 szeptemberében levélben küldött ricint a hivatalban lévő elnöknek, Donald Trumpnak, és a csatolt írásban halállal fenyegette meg.
A bíróság 22 év börtönre ítélte azt a kanadai-francia kettős állampolgárt, aki levélben mérget küldött Donald Trumpnak, és az amerikai elnök meggyilkolását tervezte 2020-ban. Pascale Cecile Veronique Ferrier-re még csütörtökön mondta ki az ítéletet a Washingtonban ülésező bíróság - olvasható az ítéletről szóló bírósági közleményben.
Az 56 éves nő a büntetőeljárás során, még januárban, bűnösnek vallotta magát a biológiai fegyverek tilalmának megsértése miatt.
Pascale Ferrier 2020 szeptemberében levélben küldött halálos ricint a hivatalban lévő elnöknek, Donald Trumpnak, és a csatolt írásban halállal fenyegette meg. Nem sokkal később az Egyesült Államok és Kanada határán tartóztatták le, amikor autójával be akart lépni az Egyesült Államokba, és járművében töltött fegyvert, valamint nagy mennyiségű lőszert találtak. A postai küldeményt már a Fehér Házba érkezése előtt lefoglalták a hatóságok.
Ferrier az amerikai elnökön kívül hasonló módon küldött ricint a texasi bűnüldöző hatóság tisztviselőinek, akik szerinte felelősek voltak azért, hogy 2019-ben törvénysértés miatt előállították. A nyomozás megállapította, hogy a nő házilag készítette a mérget.
Az ítélet szerint 22 éves börtönbüntetésének letöltése után Pascale Cecile Veronique Ferrier-t véglegesen kitiltják az Egyesült Államokból, és a nő élete végéig hatósági megfigyelés alatt áll majd. | 22 év börtönt kapott a nő, aki halálos mérget küldött Donald Trumpnak | 0 | https://nepszava.hu/3205814_donald-trump-merenylet-mereg-22-ev-borton |
|
2024-06-02 00:00:00 | Nagyon titkolni akarta az információkat a rendezvényszervező cég, ám nem jött össze. | true | null | 1 | Népszava | null | Jogerősen pert nyert a Demokratikus Koalíció (DK) a Kúrián a 2021-es augusztus 20-i guruló Szent István ügyében - közölte az ellenzéki párt országgyűlési képviselője vasárnap.
Sebián-Petrovszki László arról tájékoztatott, hogy az ítélet szerint a 3 évvel ezelőtti augusztus 20-i ünnepségeket szervező állami cégnek, a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt.-nek ki kell adnia a szerződéseket és egyéb dokumentumokat.
Hozzátette, a kormány nevében eljáró cég minden követ megmozgatott, hogy megakadályozza az igazság kiderülését, ezért az első- majd másodfokon is számukra kudarcot jelentő döntés után elmentek a Kúriára is, és most ott buktak el. Egyúttal jelezte, a DK azonnal a nyilvánosság elé tárja, amint megismerik az adatokat.
"A magyar állampolgároknak joguk van tudni, hogy mire költi a kormány a közpénzt, és mennyi forint ment el a közös vagyonból a guruló turulra. Nem fogjuk hagyni, hogy következmények nélkül maradjon egy mutyi sem" - fogalmazott Sebián-Petrovszki László.
A három évvel ezelőtti eseményről lapunk képgalériát is közölt, amit itt tekinthet meg.
Így ünnepel az ország augsztus 20-án - Galéria | DK: Döntött a Kúria, ki kell adni, mennyibe került a metálturul és a guruló Szent István | null | https://nepszava.hu/3237594_dk-augusztus-huszadika-kuria-metalturul |
2015-12-22 13:16:34 | Miután belföldön és külföldön is sokat támadták, a szlovén kormány lemondott arról, hogy pénzt kérjenek a közérdekűadat-igénylések megválaszolásáért. Visszavont | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Miután belföldön és külföldön is sokat támadták, a szlovén kormány lemondott arról, hogy pénzt kérjenek a közérdekűadat-igénylések megválaszolásáért.
Visszavonta a szlovén parlament az infoszabadság törvény azon rendelkezését, miszerint a közhivatalok pénzt kérhettek volna azért, hogy a hozzájuk érkezett közérdekűadat-igényléseket megválaszolják – számolt be az Access Info Europe. Az intézkedést a Szlovén Újságírók Egyesülete, a Transparency International Szlovénia és az Európai Újságírók Szövetsége is üdvözölte, akik korábban mindannyian felemelték szavukat a módosítás ellen.
Az Access Info Europe örül annak, hogy a koalíciós pártok meghallották az újságírók és civil szervezetek tiltakozását , és azt is beismerték, hogy a tervezett változtatást közvetlenül sértette volna a sajtó- és információszabadságot, valamint nehezebbé tette volna a közszféra és a privát szektor hatékony ellenőrzését. A szlovén parlament december 15-én tartott egy második vitát a kérdésről, a módosítást az utolsó pillanatban terjesztették be és nem volt idő arra, hogy társadalmi vitát indítsanak róla.
Bár a közhivatalok gyakran panaszkodnak amiatt, hogy a közérdekűadat-igénylések megnehezítik a munkájukat, egy nemrég nyilvánosságra került adat szerint az Egyesült Királyságbanaz adatigénylések megválaszolása a hivatalos kormányzati kommunikáció költségeinek mindössze a 2 százalékát teszi ki. Arról nem is beszélve, hogy az adatigénylések eredményeképpen fény derülhet a nem hatékony működésre, illetve a rendszerben jelen lévő korrupcióra is.
A közérdekű adatok kikérésének megnehezítése nem csak Szlovéniában került elő: Spanyolországban nemrég egy adatigénylő portál állt le részben amiatt, mert egy törvénymódosítás az elektronikus azonosító meglétét tette kötelezővé az adatigényléshez. | Mégsem lesz fizetős Szlovéniában a közérdekűadat-igénylés | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/12/22/megsem-lesz-fizetos-szloveniaban-a-kozerdekuadat-igenyles/ |
2009-06-12 00:00:00 | Feljelentette a Centrum Parkoló Rendszer Kft-t a Lehet Más a Politika (LMP) közérdekű adat meghamisítása miatt - közölte a párt pénteken. | true | null | 1 | HVG | null | Feljelentette a Centrum Parkoló Kft-t az LMP
Feljelentette a Centrum Parkoló Rendszer Kft-t a Lehet Más a Politika (LMP) közérdekű adat meghamisítása miatt - közölte a párt pénteken.
Az LMP szerint fennáll a gyanú, hogy a vállalkozás bevételi adatainak manipulálásával megkárosítja a fővárosiakat.
Az MTI-nek küldött háttéranyagban az áll: cégbírósági adatok szerint a kft. éves bevétele 2006-ban 4,7 milliárd, 2007-ben pedig 5,6 milliárd forint volt. Ezzel szemben - mint írták - a parkolási díjak emeléséről szóló döntés-előkészítő anyagban 2006-ra 3,5, 2007-re pedig 3,8 milliárd forint bevételt jelöltek meg.
A párt szerint a társaság azért manipulálta a bevételi számokat, mert így akarta keresztülvinni a parkolási díjak emelését, illetve azt a látszatot akarta kelteni, hogy a bevételekből több pénzt utalnak vissza az önkormányzatokhoz.
Mivel a közterületi parkolási bevételek közérdekű adatok, ezek hamisítása pedig bűncselekmény, az LMP feljelentést tett - olvasható a közleményben. Hozzátették: nem csak a felelősségre vonás a céljuk, szeretnék a közpénzek kezelése körüli átláthatatlanságot "felszámolni". Tudni szeretnék, hogy az autósoktól mennyi pénz folyik be magáncégekhez és mennyi a "közösbe", valamint azt is: miként alakul a parkolási pénzek felhasználása.
2009. május. 14. 19:33 MTI Itthon
Feljelentést tett a rendőrség az LMP rendezvényén történtek miatt
Garázdaság miatt feljelentést tett a bíróságon a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az ellen az öt ember ellen, aki a Lehet Más a Politika (LMP) nevű párt szerdai budapesti rendezvényén felmászott a Kossuth-szoborra - közölte a BRFK kommunikációs osztálya.
2009. június. 12. 10:40 Kovács Andrea (hvg.hu) Itthon
LMP: új erő, erőtlen üzenetekkel
A Lehet Más a Politika-Humanista Párt EP-választási eredménye arról árulkodik, hogy a szavazók a politika megújulását és a politikai szerepek újragondolását várják választott képviselőiktől. Az azonban továbbra is talányos, mindezt miként készül megvalósítani az új politikai erő. Erő-e ez egyáltalán? És párt-e vajon, vagy inkább civil szervezet?
2009. június. 11. 19:56 MTI Itthon
Az LMP nem szövetkezik az MSZP-vel
A Lehet Más a Politika (LMP) megdöbbentőnek nevezte azt a szerdán a sajtóban "megszellőztetett ötletet", mely szerint az MSZP vezetése bennük keresi új stratégiai partnerét - áll a párt közleményében. | Itthon: Feljelentette a Centrum Parkoló Kft-t az LMP | null | https://hvg.hu/itthon/20090612_lmp_centrum_kft_parkolas?s=24h |
2020-05-22 00:00:00 | 2020. május 23-án, szombaton 9 órától az Aquincumi Múzeum újra látogatható! Bár a múzeum belső terei és az ott lévő kiállítások csak később | false | [
"aquincum",
"budapest történeti múzeum",
"kampány",
"kultúra",
"múzeum",
"szabadidő"
] | 0 | null | 0 | 2020. május 23-án, szombaton 9 órától az Aquincumi Múzeum újra látogatható!
Bár a múzeum belső terei és az ott lévő kiállítások csak később tekinthetők meg, a Régészeti Park is számos érdekességet tartogat. A közel 6 hektáron elterülő romváros Aquincum polgárvárosának negyedét ismerteti, a városközpont legjellemzőbb középületeivel és több tucat magánházzal. A romkert különlegességét tovább fokozza, hogy Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni. Kiemelt célunk, hogy fővárosunk történelmi hagyományait és kulturális örökségét minél szélesebb körben tudjuk bemutatni a nagyközönségnek.
Mivel a járványügyi intézkedések egyelőre nem engedélyezik, hogy tárlatvezetéseket illetve múzeumi foglalkozásokat szervezzünk, ezért már a kijárási korlátozások ideje alatt olyan virtuális tárlatvezetéseket készítettünk az érdeklődő közönség számára, amelyek a Régészeti Park különböző részeit bemutatva mesélnek az egykori városi életről. Ezeket a videókat használva, most élőben is bejárhatóvá válik a terület, miközben megszerezhetjük a legfontosabb információkat múzeumunk régészei tolmácsolásában. A tárlatvezetések mellett virtuális kiállítást is nyitottunk "Zseniális találmányok – innovatív ötletek. Epizódok az ókori technika történetéből" címmel. Közönségünk hétről-hétre ismerheti meg az új tárlatot a honlapon, illetve a Facebook oldalunkon keresztül, és ahogy lehetőségünk nyílik rá élőben is megtekinthetővé tesszük az új kiállítást.
Az Aquincumi Múzeum Régészeti Parkja mellett kinyit továbbá a Fürdő Múzeum (III. kerület, Flórián téri aluljáró) és a Hercules Villa (III. kerület, Meggyfa utca 21.) is. Ezek a kiállító terek ingyenesen látogathatók.
További információ a látogatás szabályaival kapcsolatban | Újra látogatható az Aquincumi Múzeum (x) | 0 | https://24.hu/kultura/2020/05/22/ujra-latogathato-az-aquincumi-muzeum-x |
2015-04-16 00:00:00 | Az MSZP szerint a Fidesz a Quaestor-ügy valódi felelőse, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) helyett végső soron az adófizetőkkel fizettetné meg a pénzügyi vállalkozás ügyfeleinek kártalanítását. | true | null | 1 | 168 óra | null | Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte, megszavazzák a fideszes képviselők által benyújtott, a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, mert „minden szalmaszál fontos a károsultaknak”, de az előterjesztéssel több problémájuk is van.
Értékelése szerint „a fideszes brókerkormány” a javaslattal mentesíteni kívánja a felelősség alól az MNB-t. Hozzátette: a jegybank mulasztott felügyeleti hatáskörében, amivel kárt okozott.
Az MSZP-s képviselő elmondta, azért fizetnének az adófizetők, mert a bankok csak megelőlegezik a kártalanítás összegét, majd a megelőlegezett pénzt leírhatják az adójukból, amennyiben nem lesz elegendő a Quaestor vagyona, illetve az elkövetők magánvagyona a kártalanításra – írja az MTI.
Tóth Bertalan szerint arra lehet számítani, hogy a költségvetésben így kieső bevétel pótlására Quaestor-adót vezet be a kormány.
Problémaként említette, hogy csak a Quaestor-ügyfeleknek biztosítanak harmincmillió forintig kártalanítás, ezzel szemben az MSZP javaslata alapján a Buda-Cash és a Hungária Zrt. károsultjai is hozzájuthatnának befektetett pénzükhöz. Megjegyezte, utóbbi két pénzügyi vállalkozás ügyfelei csak hatmillió forintig kaptak kártalanítást.
Mint mondta, az MSZP javaslata alapján a felelősség kérdése sem lenne megkerülhető. Az MNB-nél megvan az az összeg, amely elég lenne a kártalanításra, hiszen a jegybank több mint kétszázmilliárd forintot „bújtatott el” különböző alapítványoknál, illetve fektetett ingatlanokba – hangsúlyozta.
Tóth Bertalan beszélt arról is, hogy nem minden károsultra vonatkozik a javaslat, az leszűkíti a kártalanítást a kötvényre. Ezzel szemben az MSZP azt javasolta, hogy minden pénzügyi eszközre terjedjen ki a kártalanítás – mondta, hozzátéve: ugyanez a fogalom szerepel a Quaestor-ügyfelek szerződésében. | Quaestor: az adófizetők állják majd a kártalanítást | null | https://168.hu/itthon/quaestor-az-adofizetok-alljak-majd-a-kartalanitast-28290 |
2021-12-05 13:17:00 | A Spacecom 51 százalékának megvásárlásáról a 4iG-vel írt alá szándéknyilatkozatot a cég. | true | null | 1 | HVG | null | Az izraeli védelmi erők illetékesei erős ellenérzéseiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar 4iG megvenné az izraeli, kommunikációs műholdakat üzemeltető Spacecomot. A Haaretz szerint ők elsősorban Mészáros Lőrinc nevét emlegetik a magyar térfélen, a 4iG Jászai Gellérthez köthető [nyitóképünkön], Mészáros tavaly nyáron ugyanis eladta tulajdonát Jászai Gellértnek.
Akárhogy is, az izraelieknek nem tetszik, hogy Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha vinné azt a céget, amely az ottani hadsereggel is együttműködik. Utóbbi körülmény miatt egyébként a védelmi minisztériumnak rá is kell bólintania az ügyletre, ami így kérdésessé vált.
A védelmi tárca vezetése stratégiai fontosságúnak ítéli meg a szatellites céget, amelyet nem kellene idegeneknek átengedni. „Ez egy bizarr megállapodás, amely Izrael műholdas kommunikációját instabil és demokráciaellenes entitások kezébe adná” – fogalmazott a lapnak egy katonai forrás. Az informátorok egyébként magát Orbánt sejtik a vásárlás mögött, és felemlegetik, hogy Mészáros korábban többek között a miniszterelnököt említette gazdagodása okaként – szerencséje és „a jóisten” mellett.
(A cikk Mészáros Lőrincre vonatkozó részét megjelenés után pontosítottuk.) | Vállalkozás: Nem tetszik az izraeli katonáknak, hogy magyar oligarcháké lenne egy ottani űrvállalkozás | null | https://hvg.hu/kkv/20211205_Nem_tetszik_az_izraeli_katonaknak_hogy_magyar_oligarchake_lenne_egy_ottani_urvallalkozas |
null | Meg kell dönteni a tabukat, azaz engedélyezni szükséges mindenfajta kábítószer teljes körű használatát – hangzott el az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén. Mint azt Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója közölte, a támogatók között hangsúlyosan megjelenik a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok. A droglobbista szervezetek azt követelik, hogy a törvényhozók ne büntessék se a drogdílereket, se a szerhasználókat. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A droghasználóra nem szabad bűnözőként tekinteni, ezt az elvet pedig nemcsak a marihuána, hanem minden drog esetében alkalmazni kell - állította Marie Nougier droglobbista, az International Drug Policy Consortium (Nemzetközi Kábítószer-szabályozási Konzorcium) kutatási és kommunikációs vezetője az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén, amiről Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója számolt be az intézethonlapján. Mint a magyar szakember írta, a drogliberalizáció-párti vezető nagyszerű jelnek nevezte, hogy utalást tettek a "drogok felelősségteljes szabályozására", ami valójában a legalizációt, de legalábbis a legalizáció előszobájának tekinthető dekriminalizációt jelenti.
A droglobbista a Drogriporter nevű magyarországi internetes portál vezetőjének, Sárosi Péternek világtrendként igyekezett bemutatni a szűk NGO-droglobbi véleményét. Más megszólalókhoz hasonlóan Marie Nougier is felsorolta az összes, lassan megszokottá váló droglegalizációs érvet, amelyek inkább vágyvezérelt, mintsem szakmailag alátámasztott igények, és gyakran visszaköszönnek a drogaktivista hálózat magyarországi tevékenységében, például afővárosi drogstratégiában.
Sárosi eléggé irányítottnak tűnő kérdéseire a droglobbista kifejtette: a 2019-es nyilatkozat félidős vizsgálatáról szóló dokumentum végtelenül elkeserítő, mert "semmit nem ismer el a drogháború kudarcaiból". A drogháború a legalizációpártiak szókészletében azt a zéró toleranciát jelenti, amit a magyar kormány is képvisel. A bécsi ülésen megszólalók szervezeteinek közös vonása, hogy
a támogatók között hangsúlyosan megjelenik a Soros-féle Open Society Foundations, azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok, ami igaz a videót készítő Sárosi Péter eredeti munkaadójára, a Társaság a Szabadságjogokért nevű álcivil szervezetre is
- fogalmazott Téglásy Kristóf.
Megkérdezték Niamh Eastwoodot, a Release nevű szervezet angliai igazgatóját is, aki bevallottan a dekriminalizáció leghangosabb szószólója. Egy spanyol példára hivatkozott, ahol alkotmánybírósági döntés mondta ki, hogy az embereknek joguk van a saját testükről dönteni, valamint joguk van a magánélethez. Ez pedig Eastwood értelmezésében annak felel meg, hogy
legyen szabad a "birtoklás és társasági átadás is, minden kábítószer esetében".
Ezenkívül a megszólalók szörnyű és elfogadhatatlan jelenségként értékelték az újra-kriminalizálást, amit olyan helyeken valósítanak meg, ahol a legalizációs kísérlet látványosan megbukott. Erre jó példa az amerikai Oregon állam, ahol el kellett törölni a legalizációs jogszabályt és ismét kriminalizálni a droghasználatot. Emiatt a megszólaló drogaktivista Sárosi látványos egyetértésével "nagyon mérgesnek" érezte magát. Szerinte a dekriminalizációnak semmi köze nincs az Egyesült Államokban vezető halálokká vált fentanil térnyeréséhez és a túladagolások elképesztő növekedéséhez, mert ez csak "külső tényező, amit a progresszív reformok ellenzői kihasználnak". Emlékezetes: többen kifejtették, hogy
nemcsak a marihuána, de mindegyik drog esetében a cél a teljes legalizáció, valamint a korlátlan szabad használat,
még akkor is, ha évente több tízezer ember halálát okozza - mutatott rá a DKI stratégiai igazgatója.
Ennél továbbmegy Arild Knutsen, a Norwegian Association for Human Drug Policy (Norvég Szövetség a Humánus Drogpolitikáért) nevében megszólaló droglobbista. Szerinte a dekriminalizáció sem megoldás, mert ugyan nem büntetnek "de elveszik tőlünk a drogot", ami fenntartja az előítéleteket. A fő problémának a drogtilalmat tartja, ezért
meg kell dönteni a tabukat, azaz engedélyezni szükséges mindenfajta kábítószer teljes körű használatát.
- Nyitnunk kell a drogfogyasztók felé, akiknek tíz százaléka használja a drogok 70-80 százalékát, ezért tegyük számukra legálissá! - propagálta.
Ugyanígy vélekedik a magát csak cannabisjogi aktivistaként aposztrofáló thaiföldi Kitty Chokwan Chopaka. Mint ismert, Thaiföld is visszavonja a cannabis legalizációjáról szóló jogszabályt, mert nagyon rossz következményei lettek, amiről a DKI már publikált egyelemzést. A drogaktivista bejelentette: ők is kidolgoztak egy törvényvaslatot, amit tízezren írtak alá, és most azt remélik, hogy a miniszterelnök is csatlakozik hozzájuk. Tény azonban, hogy csak Bangkokban és agglomerációjában 16 millió feletti a népesség lélekszáma, az egész országnak pedig 70 milliónál is több lakosa van, amihez képest a tízezer támogató nem tűnik jelentős arányúnak.
Egy másik megszólaló, Tom Blickman azt fejtegette, hogy mivel az EU-jogszabályok szoros összefüggésben vannak az ENSZ-egyezményekkel, és ezek miatt nem lehetett Németországban a teljes behozatali és kiskereskedelmi láncot kiépíteni, a drogliberalizáció elősegítéséhez meg kell változtatni az ENSZ-egyezményeket, ezen keresztül pedig majd az EU jogszabályait is.
Borítókép: Illusztráció ( | Sorosék minden kábítószert legalizálni akarnak | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/oriasi-a-veszely-sorosek-minden-kabitoszer-legalizaciojat-kovetelik-az-ensz-nel |
2023-01-23 15:25:09 | A parlament honlapján megjelent már egy hivatalos dokumentum arról, mi áll a 2022-es választások pártfinanszírozásairól szóló jelentésben, amit elvileg korábban titkosítottak. | true | null | 1 | Blikk | null | A Blikk is megírta a múlt héten, hogy a fideszes Kocsis Máté kérvényezte a titkosítás feloldását, így fény derül arra, mi áll a 2022-es választások pártfinanszírozásairól szóló jelentésben, amit elvileg 2052-ig titkosítottak. A nemzetbiztonsági bizottság oldaslán a témában már fent van két, a titkosítás alól feloldott irat, de ezek még korábbiak, azért ebben is elég sok adat szerepel. A legújabbakat várhatóan még a héten bemutatják a nyilvánosságnak.
2052-ig titkosították a 2022-es választásokon történtekről szóló jelentést: most kiderül, mi áll benne
Az egységes ellenzék külföldi kampánytámogatásának áttekintése című dokumentumot a Nemzeti Információs Központ tette közzé az országgyűlés honlapján.
Az adatokból kiderül, hogy az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt folytat nyomozást. Az elsődleges vizsgálati adatok megerősítették, hogy az Action For Democracy (AD) nevű szervezet összesen 1.848.603.106 forint támogatást utalt ki a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM, a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki tömörülés) számlájára, nyolc alkalommal.
Ebből az összegből az MMM 2022. március-július között mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a Dat-Adat csoportnak. Az AD a már ismert összegen és felhasználón kívül további három magyarországi jogi személynek is utalt jelentősebb összegeket. Az Oraculum 2020. Kft. 1 milliárd forintot, a már említett Dat-Adat csoporthoz tartozó Dat-Adat Professional Kft. 148 millió forintot, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.
Az eddig feltárt információk szerint az AD több mint 3 milliárd forint (az utalás napján számított árfolyamokkal 3 014 643 717 forint) összegű támogatást juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásnak. Mivel a politikai pártoknak nyújtott bárminemű külföldi támogatás mint Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott, és költségvetésüket folyamatosan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét.
A jelentés kitér arra, hogy tervszerű folyamatra utal az is, hogy amint az AD 2022. február 24-én megkezdte működését és deklarálta céljait, az első utalást már 2022. nárcius 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft. számára (aznap összesen 684 672 dollár összegben). A cég a pénzből 324 millió forintot utalt át a Dat-Adat Professional Kft. részére, amely így a már említett közvetett és közvetlen támogatásokkal együtt összesen 483,7 millió forintban részesült.
Jelenleg a Nemzeti Információs Központ vizsgálja, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást. A NIK elvégezte az AD intézmény- és személyközpontú kapcsolati hálójának elemzését, amelyet a Nemzetbiztonsági Bizottság 2022. november 17-i ülésén be is mutatott. A Nemzeti Információs Központ megállapításai szerint már az adatok ezen, kezdeti szintjén is egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között.
A NIK ígérete szerint a jövőben rendszeresen beszámol a bizottságnak az ügyben feltárt információkról. | Feloldották a titkosítását 2022-es választásokon történtekről szóló egyik jelentésnek | null | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/2022-valasztas-visszaelesek-jelentes/vwvq08c |
2018-08-16 00:00:00 | Újra szaporodik a levesteknős Cipruson - A negyven évvel ezelőtt kezdődött fajmentő programnak hála visszatér két majdnem teljesen kipusztított teknősfaj a szigetország partjaira. | true | [
"ciprus",
"kihalás",
"teknős",
"tengerbiológia",
"levesteknős",
"álcserepesteknős",
"tech-tudomány"
] | 0 | null | 0 | Állatvédők több évtizedes munkájának eredményeként lassan visszatérnek Ciprus partjaira a közönséges levesteknősök (green sea turtle) és az álcserepesteknősök (loggerhead sea turtle), jelentették be ciprusi tengerbiológusok. Ezeket a fajokat az ember és a ragadozók majdnem teljesen kipusztítottak évezredes élőhelyükről a 20. század második felére. Amikor a fajmentési program 1978-ban elkezdődött, a sziget partjain már csak nagyjából 300 fészek maradt, ahová a teknősök visszajártak tojást rakni.
A programnak köszönhetően tavaly már mintegy 1100 fészket találtak. "Talán nem tűnik soknak, ám mivel a teknősök reprodukciós ciklusa akár harminc év is lehet, az eredmények látványosak" - mondta
, a program alapítója és vezetője a Phys.org-nak.
A ciprusi partokon nagyjából 200-300 nőstény levesteknős rak tojást, az álcserepesteknősök nőstényeinek száma ennek majdnem duplája. Az állatvédők mindenekelőtt a teknősökre vadászó ragadozók, főként a rókák ellen kezdték óvni a veszélyeztetett hüllőket, majd 1989-ben sikerült védetté nyilvánítani két kulcsfontosságú partot, hogy se a helyiek, se a turisták ne háborgassák az állatokat.
Korábban a helybeliek a parton táboroztak, grilleztek, nem törődve a fészekrakó teknősökkel, idővel azonban a térségben kialakult az állatvédelem kultúrája, így ha sérült, beteg teknőst látnak az ott lakók, azonnal értesítik a hatóságot, tette hozzá Mirula Hadzsikrisztoforu tengerbiológus.
A teknősök nagyjából 200 millió éve élnek a Földön, a Földközi-tenger azonban csak mintegy tízezer éve ad nekik otthont. Saját "biológiai GPS-ük" visszaviszi őket azokra a partokra, ahová őseik évezredeken át jártak fészket rakni. (MTI) | Újra szaporodik a levesteknős Cipruson | 0 | https://index.hu/techtud/2018/08/16/ujra_szaporodik_a_levesteknos_cipruson |
2023-11-10 10:29:00 | Idén és a következő két évben fizetik ki. | true | null | 1 | HVG | null | A csütörtök este megjelent határozat szerint a kormány egyetért a 49 pontban felsorolt, folyamatban lévő egyházi célú beruházások forrásának növelésével azok „megnövekedett költségigényére tekintettel”. A 18,5 milliárd forint legnagyobb részét, 12 milliárdot az idei költségvetésből kell kifizetni, amelyben ezek értelemszerűen nem szerepelnek, de a szokásos megfogalmazás szerint felszólították a pénzügyminisztert, hogy „gondoskodjon” a „többletforrás biztosításáról”.
A beruházások közül 14 a római katolikus és 12 a görögkatolikus egyházmegyéket, 8 a katolikus szerzetesrendeket és 14 a református egyházat érinti. A többi felekezet nem szerepel a listán.
A legnagyobb, három év alatt összesen egy milliárd forint fölötti tételek: a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda épületegyüttesének rekonstrukciója 2,8 milliárd, az esztergomi főszékesegyház rekonstrukciója és felújítása 1,88 milliárd, a Gödöllői Premontrei Apátság templom-rendház építése és tornacsarnok-uszoda építése összesen 2,5 milliárd, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium épületeinek fejlesztése, bővítése 1,8 milliárd, a Dunamelléki Református Egyházkerület Pécs-Hird Idősotthon fejlesztésének II. üteme egy milliárd forintba kerül. Ezek mind költségnövekményként szerepelnek a mellékletben.
A többi, kisebb tétel zömmel templomok és szociális intézmények felújításáról szól, de benne van a Váci Egyházmegye hitéleti konferencia és látogatóközpont felújítása, a görögkatolikus egyház kulturális központjának létrehozása Budapesten, a tatabányai egykori bányakórház katolikus gimnáziummá fejlesztése és a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése. A kormány figyelme még olyan apróságokra is kiterjedt, hogy a jezsuita rendtartomány 3 millió forintért építhet faapríték-tárolót Pilisszentkereszt-Dobogókőn a Manréza Lelkigyakorlatos Házhoz. Igaz, ugyanott 660 millióért újíthatják fel a Cardoner Hotelt és Képzési Központot.
Nyitóképünk illusztráció. | Gazdaság: Újabb 18,5 milliárd forintot ad a kormány egyházi beruházásokra | null | https://hvg.hu/gazdasag/20231110_Ujabb_185_milliard_forintot_ad_a_kormany_egyhazi_beruhazasokra |
2020-11-18 00:00:00 | Coppola újravágta A keresztapa harmadik részét - A rendező megváltoztatta a film kezdetét és végét, és számos jelenetet rendezett át. | false | [
"francis ford coppola",
"keresztapa",
"újravágás",
"film",
"hollywood",
"kultúr"
] | 0 | null | 0 | Francis Ford Coppola újravágta A keresztapa 3 című filmjét a produkció bemutatásának harmincadik évfordulójára. A film új verzióját decemberben moziban is bemutatják, és Blu-ray, valamint digitális kiadásban is megjelenik.
Coppola indoklása szerint A keresztapa 3 "új életre kel" az új kiadásban. A Mario Puzo regénye nyomán készült trilógia rendezője a Blu-ray kiadványhoz mellékelte megjegyzéseit és a produkció rövid bemutatását is – írta a The Hollywood Reporter.
A keresztapa-saga (1972–1990) utolsó részében a maffiacsalád főnöke, Michael Corleone (Al Pacino) megpróbálja átvezetni a bűnözőcsaládot a törvényes üzleti világba. A film szereposztásában Al Pacino mellett Diane Keaton, Andy Garcia, Joe Mantegna és Talia Shire is látható, Mary Corleone szerepét pedig a rendező lánya, Sofia Coppola alakítja. A keresztapa harmadik része 1991-ben hét Oscar-jelölést kapott, a legjobb film díjára is jelölte az amerikai filmakadémia.
A rendező megváltoztatta a film kezdetét és végét, és számos jelenetet rendezett át, hogy – mint mondta – azt a filmet nyújtsa, amelyet a közben elhunyt Puzóval eredetileg elképzeltek. A Mario Puzo’s The Godfather, Coda: The Death of Michael Corleone című új kiadás december 4-én kerül szűk körű moziforgalmazásba, a Blue-ray és digitális kiadás pedig december 8-tól kapható – írja az MTI.
Zenei értelemben a kóda olyan, mint egy epilógus. Összegzés ez, aminek a filmet szántuk
– magyarázta Coppola. | Coppola újravágta A keresztapa harmadik részét | 0 | https://index.hu/kultur/2020/11/18/coppola_ujravagta_a_keresztapa_3-at |
2005-12-22 00:00:00 | Megérkezett az államkincstárba a Budapest Airport Rt. vételára - jelentette be Veres János pénzügyminiszter. | true | [
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | A hét brit repülőteret üzemeltető brit BAA Plc 454,6 milliárd forintért vásárolta meg a Budapest Airport 75 százalékos részesedését és a repülőtér 75 évre szóló üzemeltetési jogát.
A BAA a részvényekért 60 milliárd forint, a vagyonkezelési szerződés módosításáért 389,5 milliárd forint és az ingóeszközökért 15 milliárd forint kifizetését vállalta.
A BAA a 2006 és 2011 közötti időszakra 65,5 milliárd forint értékű fejlesztést vállalt, az ÁPV Rt.-nek záráskor fizetendő osztalékelőleg 10 milliárd forint, az állami garanciával rendelkező nettó hitelállomány visszafizetése pedig mintegy 20 milliárd forintot tesz ki.
Ezen felül a BA Rt. a jövőben a mindenkori éves bevételének 0,5 százalékát kitevő vagyonkezelési díjat fizet a KVI részére. A Polgári Légiközlekedési Hatóság részére utasonként 25 forint felügyeleti díjat fizet a BA Rt., a tétel 2006-ra becsült értéke mintegy 400 millió forint.
Chris Woodruff, a BAA International ügyvezető igazgatója kifejtette: mindenképpen javítani kívánják a BA hatékonyságát. Példaként említette az alacsony kereskedelmi bevételeket és a magas légiforgalmi díjakat.
A BAA 2020-ra 20 millió utasra szeretné növelni Ferihegy forgalmát, a kereskedelmi bevételeket pedig 75 százalékkal kívánják növelni.
19:30 Feliratkozom | Megérkezett az államkicstárba a vételár | 0 | http://infostart.hu/gazdasag/2005/12/22/megerkezett_az_allamkicstarba_a_vetelar |
2016-01-08 11:02:00 | Pikáns csatához vezetett az MNB alapítványainak ingatlanvásárlása. A fideszes vezetésű Balatonkenese és a településtől elszakadt, Matolcsy Gyöngyi, azaz a jegybankelnök felesége irányította Balatonakarattya is magának szeretné a befektetést. Meglehet, Matolcsyék véletlenül nem a saját falujukat fejlesztették. Kenese első embere szerint „balgaság azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere családi hátterének”. | true | null | 1 | HVG | null | Pikáns csatához vezetett az MNB alapítványainak ingatlanvásárlása. A fideszes vezetésű Balatonkenese és a településtől elszakadt, Matolcsy Gyöngyi, azaz a jegybankelnök felesége irányította Balatonakarattya is magának szeretné a befektetést. Meglehet, Matolcsyék véletlenül nem a saját falujukat fejlesztették. Kenese első embere szerint „balgaság azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere családi hátterének”.
Kenesének vagy a Matolcsy Gyöngyi vezette Akarattyának hajt majd hasznot a Matolcsy György elnökletével működő jegybank alapítványainak milliárdos nagyságrendű beruházása? – ez a kérdés ad különös tétet Balatonkenese, valamint az attól 2014-ben elszakadt Balatonakarattya közötti településhatár-vitának. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy miközben – a jelek és a helyiek szerint – Matolcsyék kifejezetten „saját falujukat”, Akarattyát akarták helyzetbe hozni, végül „véletlenül” Kenesén fejlesztenek. A helyzet pikantériája, hogy a függetlenként befutott Matolcsyné a fideszes kenesei polgármesterrel vívja a határcsatát.
Mint arról korábban írtunk, az MNB hat alapítványa épp abban a faluban, Balatonakarattyán vett a vízparttól húsz méterre hathektáros MÁV-üdülőt 890 millió forint plusz áfa áron, ahol a jegybank elnökének felesége a polgármester, és ahol gyerekkora óta sok időt tölt a nemzeti bank vezetője. A különös egybeesésekkel tarkított üzletet – amelyről először az Átlátszó írt – a helyiek cseppet sem tartották meglepőnek. Sőt úgy vélték, épp az történik, amit vártak: kapcsolataik, befolyásuk révén Matolcsyék végre fejlődő pályára állítják a települést, sokat jelent majd, hogy az egyre csak pusztuló MÁV-üdülő helyére modern oktatási és konferencia-központot építenek.
Az viszont már a múlt év végén zavarra utalt, hogy noha az ingatlan a helyiek szerint és a helységnévtáblákhoz viszonyítva is Akarattyán van, az MNB – lapunk egyetlen kérdésére sem válaszoló – alapítványai dörgedelmes közleményben osztották ki az akarattyai üzletről író sajtót. Mert szerintük az üdülő „Balatonkenesén helyezkedik el”. A nyilvánosságot szintén feltűnően kerülő – többszöri érdeklődésünkre egy hónap után is mindössze két mondatban válaszoló – Matolcsy Gyöngyi viszont akarattyai fejlesztésről tett említést. Azt írta, nem nyilatkozik, de nagyon örülnek, hogy nem parcellázzák fel a területet, és „új fejlesztések, munkahelyek jönnek létre Akarattyán”. | Fideszes csatázik Matolcsyval | null | http://nol.hu/gazdasag/fideszes-csatazik-matolcsyval-1583499 |
2013-07-10 00:00:00 | Hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodást írt alá szerdán Budapesten az Ericsson Magyarország Kutató-Fejlesztő Központjában a magyar kormány képviseletében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Thomas Jul, az Ericsson közép-európai régiójának vezetője. | false | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | További fejlesztéseket hoz Magyarországra az Ericsson, amelyek új munkahelyeket is teremtenek majd - jelentette be a társaság közép-európai vezetője. A Budapesten induló új fejlesztések elsősorban a felhőalapú szolgáltatásokhoz, valamint a nagy adatmennyiségek elemzéséhez kapcsolódnak.
Thomas Jul elmondta: Magyarországon 1700 alkalmazottjuk van, ebből 1200 fejlesztő mérnök, 500-an pedig mérnöki szolgáltatásokat végeznek. A vállalat globálisan több mint 33 ezer szabadalmat jegyez, amelyből legalább 100 magyar mérnökök ötletéből született és mára beépültek a távközlés mindennapi technológiájába. A stratégiai megállapodást a kormány részéről aláíró nemzetgazdasági miniszter méltatta az Ericsson munkáját, hangsúlyozva fejlesztési és innovációs tevékenységét, emellett az oktatásban betöltött szerepét.
Varga Mihály hozzátette: ahhoz, hogy egy országban az innováció sikeres legyen megfelelően ösztönző gazdaságpolitika is szükséges.
A miniszter elmondta: az államháztartás rendbetétele és a nagy reformok véghezvitele után a kormány most már a növekedésre tud koncentrálni. Varga Mihály szerint példaértékű a mostani megállapodás, mert egyértelműen megmutatja, hogyan hangolható össze a kormány politikája a gazdasági szereplők tevékenységével. A megállapodás tartalmazza többek között a magyar beszállítókkal való együttműködést, valamint az oktatásban és fejlesztésben betöltött szerepét.
Varga Mihály kiemelte: a kormány mindent megtesz azért, hogy a partner befektetők hosszú távú és tartós jelenlétét biztosítsa, és ehhez kiszámítható gazdasági környezetet garantál.
19:30 Feliratkozom | Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és az Ericsson | 0 | https://infostart.hu/belfold/2013/07/10/strategiai_egyuttmukodesi_megallapodast_kotott_a_kormany_es_az_ericsson-573077 |
2020-06-28 12:50:00+01:00 | Szerbiában sajtójelentések szerint számos közéleti szereplőt koronavírus-fertőzéssel diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában. | false | [
"Szerbia",
"hírességek",
"koronavírus",
"koronavírus-járvány",
"második hullám",
"Maja Gojkovic",
"házelnök"
] | 0 | null | 0 | Több közéleti szereplő is koronavírus-fertőzött Szerbiában: ez már a járvány második hulláma lenne?
A nyugat-balkáni országban több közéleti személyiség is megfertőződött, pozitív lett a koronavírus-tesztje például Maja Gojkovic házelnöknek // Kovács Attila
Szerbiában sajtójelentések szerint számos közéleti szereplőt koronavírus-fertőzéssel diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában.
Szombatról vasárnapra 13 565-ről 13 792-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma az országban. Ilyen magas a legutóbb a járvány elején volt a napi új fertőzöttek száma. Szombaton két újabb halálos áldozata volt a betegségnek, így a halottak száma 267-re emelkedett.
A nyugat-balkáni országban több közéleti személyiség is megfertőződött, pozitív lett a koronavírus-tesztje Maja Gojkovic házelnöknek, Aleksandar Vulin védelmi miniszternek, Marko Djuricnak, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodája vezetőjének, valamint Marko Cadeznek, a szerbiai gazdasági kamara elnökének.
Koszovóban egy nap alatt 2494-ről 2590-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában négy halálos áldozata volt a Covid-19 betegségnek, ezzel 48-ra nőtt a halottak száma. Vasárnap megnyitották a pristinai nemzetközi repülőteret, ám az utasoknak különleges előírásokat kell betartaniuk. Csak maszkban léphetnek be a repülőtérre, ahová utazás előtt legalább három órával meg kell érkezniük. A repülőtér dolgozói megmérik az utazók testhőmérsékletét, és fertőtlenítik a kezeiket. Aki nem utazik, az sem az induló, sem az érkező terminálokra nem léphet be.
(Ez is érdekelheti: Koronavírus: Szerbiában a járvány második hullámára készülnek)
Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 5758-ról 5906-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Egy nap alatt kilencen haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe, és ezzel 277-re nőtt a halálos áldozatok száma. Több magáncég is lélegeztetőgépeket ajándékozott az ország kórházainak, hogy így segítse a koronavírus-járvány kezelését Észak-Macedóniában.
Montenegróban egy nap alatt 439-ről 469-re emelkedett a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Az Adria-parti országban két hónapja nem volt halálos áldozata a vírusnak, a járvány ideje alatt kilencen haltak bele a betegségbe. A helyi idegenforgalmi szervezetek arra panaszkodnak, hogy a szigorú előírások és a korlátozások miatt, amelyek értelmében bizonyos országok állampolgárai nem léphetnek be Montenegróba, a potenciális turisták más úticélokat választanak, Montenegró helyett inkább a szomszédos Albániát.
Bosznia-Hercegovinában vasárnapra 3935-ről 4096-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában három ember halt bele a betegségbe, így a halottak száma 181.
(MTI) | Több közéleti szereplő is koronavírus-fertőzött Szerbiában: ez már a járvány második hulláma lenne? | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/szerbiaban-megbetegedett-tobb-kozszereplo/yhmgdpq |
2015-11-02 16:14:00 | A XV. kerület alpolgármestere szerint zsákokban, rekeszekben vitték ki az élelmet a konyhából a Károly Róbert Általános Iskola menzájának egyes dolgozói. Pintér Gábor feljelentést tett a rendőrségen – írja a Figyelő. A lap szerint két dolgozót azonnal hatállyal kirúgtak, másokat áthelyeztek, és azóta újra került elég étel a gyerekek tányérjába, sőt, repeta is van. | true | null | 1 | HVG | null | Budapest XV. kerületében 6 ezer gyerek és idős ember jut ételhez a közétkeztetésben, harmaduk a kerületi önkormányzat cégének kosztját eszi.
Az utóbbi időben egyre több panasz érkezett a polgármesteri hivatalba a Károly Róbert Általános Iskola menzájára. A szülők nemcsak az étel minőségére panaszkodtak, hanem arra is, hogy többször eltűnt a hús a tányérokról és már repeta sincs, pedig járna.
Az alpolgármester találkozott az iskola igazgatójával, és megnézték a térfigyelő kamerák felvételeit. „Megdöbbenve láttam, hogy a konyhai személyzet zsákokban, rekeszekben viszi ki az élelmet" – mondta Pintér Gábor, aki feljelentést tett a rendőrségen.
A XV. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai már másnap kiszálltak a helyszínre, de nem érték tetten a tolvajokat.
A BRFK sajtóosztálya szerint nem hagyták futni az elkövetőket, az ügyben lopás gyanúja miatt indítottak eljárást. Volt házkutatást, tanúkihallgatás, három személyt gyanúsítottként hallgattak ki. A nyomozás még tart – közölték.
A kerületi önkormányzat addig is lépett: a konyháról két dolgozót kirúgtak, másokat áthelyeztek. A lap szerint a gyerekek tányérjába azóta elegendő étel kerül, és még repeta is van.
A Figyelő szerint korábban több oktatási intézményben bevett gyakorlat volt, hogy a konyhai dolgozók nem is fizettek be a menzára, mivel az étel ott volt a kezük ügyében. Ma már előrelátóbbak, mert tudják, hogy a lopás közvetett beismerése lenne az, ha nem fizetnének ebédpénzt. | Itthon: Figyelő: Szétlopták a dolgozók az egyik rákospalotai iskola menzáját | null | https://hvg.hu/itthon/20151102_szetloptak_a_dolgozok_a_menzat |
2012-05-10 12:39:00 | Miután csütörtökön az antik Olümpiában meggyújtották a szent tüzet, elindult London felé az olimpiai staféta. Athénban is tart a váltófutás – most Evangelosz Venizelosz, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) elnöke kapta meg a botot a kormányalakításhoz Karolosz Papuliász elnöktől. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Külföld: Össznemzeti mutyizás után az utca már a baloldalban bízik - NOL.hu | null | http://nol.hu/kulfold/az_utca_a_baloldalban_bizik-1309294 |
|
2016-08-18 00:00:00 | Denevér röpködött a zalaegerszegi kórház belgyógyászatán - Hívták a katasztrófavédelmet. Hosszas hajkurászás után sikerült elkapni egy lepkehálóval. | false | [
"zalaegerszeg",
"kórház",
"denevér",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Denevért röpködött a zalaegerszegi kórház 2. számú belgyógyászati osztályán, írja a Zalai Hírlap. A fehér szélű törpedenevér éjszaka repült be a nyitott ablakon. Először az ápolók próbálták meg a biztonsági őrök segítségével kizavarni az állatot, de az nem tágított.
Mivel nem akarták, hogy a cikázó denevér megijessze a betegeket, hívták a katasztrófavédelmet. A vadállatok befogására specializálódott Illyés Zoltán biológus ment a helyszínre és neki is csak hosszas hajkurászás után sikerült elkapni a denevért egy lepkehálóval.
A biológus azt mondta: a denevérek nagyon hasznos állatok, mert sok rovart pusztítanak el. Egyedüli veszélyük az lehet, hogy harapásukkal továbbadhatják a veszettséget. | Belföld - Denevér röpködött a zalaegerszegi kórház belgyógyászatán | 0 | http://index.hu/belfold/2016/08/18/denever_ropkodott_a_zalaegerszegi_korhazban |
null | Rövid úton megszabadult a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatójától Lázár János közlekedési miniszter a járatritkítási botrány után. A politikai erőfitogtatás aligha oldja meg a kialakult helyzetet. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Korábbi receptjéhez nyúlt Lázár János, a fővárosi agglomeráció elővárosi vonatait működtető MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatójának Nagy Gábornak a kirúgásával. Három hete a nyári vonatkáoszra reagált a MÁV menedzsmentjének felállításával. Hivatalosan akkor és most is az integrációs folyamattal indokolták a vezetőváltást, amelynek során egyesül a MÁV-START, a Volánbusz és a MÁV-HÉV, amelyek jövő év elejétől immár MÁV Személyszállítási Zrt.-ként folytatják. Nagy Gábor helyét Pál László veszi át, aki a közszolgáltató vállalat korábban már volt a cég igazgatója, amikor a vállalat állami tulajdonba került.
A személycsere azonban önmagában aligha oldja meg a problémát. Mint arról csütörtökön a Népszavához eljutott dokumentumok alapján részletesen írtunk: a MÁV-HÉV Zrt. azért tett javaslatot három HÉV vonalon járatritkításra a tavaly decemberi két másik vonalat érintő kapacitáscsökkentés után, mert nincs elég üzemképes motorvonat, amit forgalomba tudnának állítani. A járművek mindegyike elmúlt 40 éves, a járműflotta kétharmadát a hetvenes években vagy még előbb gyártották. A járművek alapesetben az üzembeállítástól számított 50. évig közlekedhetnének, de a vasúti hatóság 10 év haladékot adott. A cég kidolgozott egy komplex karbantartási tervet, amelynek köszönhetően eddig az elaggott járművekkel is üzembiztosan tudták közlekedtetni a járatokat. Csakhogy 2023-ban az építési és közlekedési tárca - Vitézy Dávidhoz eljutott levél szerint - utasításba adta, hogy értékhatárra és tárgyra tekintet nélkül minden beszerzéshez és közbeszerzéshez az ÉKM előzetes engedély szükséges, az igényeket havonta egy formanyomtatványon kell előre bejelenteni. Ez azonban olyan mértékben lelassította a karbantartást és javítást (ezt a Népszavának más forrásból is megerősítették), hogy a járművek korábbi rendelkezésre állását nem lehet biztosítani.
Teljes a káosz a közlekedési tárcánál, nincs elég szerelvény az agg flottában, az állami MÁV-HÉV Zrt. járatritkítást készít előVitézy Dávid: Itt a bizonyíték, hogy Lázár János kézivezérlése is okozza a MÁV és a HÉV működési zavarait
Jelen állás szerint jövőre négy kocsival kevesebbet tud forgalomba állítani a cég, ezért ritkítani kell a járatokat. A MÁV-HÉV Zrt. is érezte, hogy merész húzás ez, így tervezett jelentős menetrend módosítást egy osztályvezetővel üzenték meg a fővárosi közlekedésszervező cégnek. A javaslatot a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. mobiliásfejlesztés igazgatója Bodor Ádám kategorikusan visszautasította, ahogy Karácsony Gergely főpolgármester is elfogadhatatlannak nevezte. Vitézy Dávid összehívta a Fővárosi Közgyűlés általa vezetett szakbizottságát, a hétfői rendkívüli ülésre többek között Lázár Jánost is meghívták. A miniszter személyeskedő posztban reagált, ma pedig menesztette a cégvezetőt. Ám arra a kérdésre továbbra sincs válasz, hogy mikor indul a járműbeszerzés és az infrastruktúra felújítása, ezek nélkül ugyanis minden csak politikai látványszínház. | Lázár János egy ember kirúgásával nyugtatta meg magát, kár, hogy ettől több szerelvény még nem lesz | null | https://nepszava.hu/3253509_lazar-janos-mav-hev-zrt-kirugas-szerelveny |
2012-09-05 10:30:00 | Titokban, közvetítőkön keresztül környékezte meg a fideszes Borkai Zsolt vezette győri önkormányzat azokat a telektulajdonosokat, akiknek földjein egy választási kampány során beígért multifunkcionális csarnokot akartak felépíteni. A közvetítő ügyvéd a földek gazdáitól azt megelőzően szerzett vételi jogot a szántókra, hogy az önkormányzat módosította volna a rendezési tervet. Akik nem adták el földjeiket a felkínált áron, később rosszul jártak, akik viszont eladták, már nem beszélhetnek. A csarnok viszont azóta sem épült fel. | true | null | 1 | HVG | null | Borkaiék százmilliókat költöttek egy füstbe ment beruházásra
Titokban, közvetítőkön keresztül környékezte meg a fideszes Borkai Zsolt vezette győri önkormányzat azokat a telektulajdonosokat, akiknek földjein egy választási kampány során beígért multifunkcionális csarnokot akartak felépíteni. A közvetítő ügyvéd a földek gazdáitól azt megelőzően szerzett vételi jogot a szántókra, hogy az önkormányzat módosította volna a rendezési tervet. Akik nem adták el földjeiket a felkínált áron, később rosszul jártak, akik viszont eladták, már nem beszélhetnek. A csarnok viszont azóta sem épült fel.
Nem a győri Ipari Park melletti terület trükkös felvásárlása az egyetlen figyelemre méltó telekügylet, amely a Borkai Zsolt polgármester vezette városban zajlott az elmúlt időszakban. Azt már megírtuk, hogy a zsebszerződésekhez kísértetiesen hasonló módszert alkalmazott a győri önkormányzat jogászához, Rákosfalvy Zoltánhoz köthető SR Invest Logistic Kft. (melynek tulajdonosa az ismeretlen tulajdonosi hátterű luxemburgi SR Group SA) annak érdekében, hogy megszerezze a győri Ipari Parkban azt a területet, ahová az Audi – a fideszes vezetésű önkormányzat reményei szerint – felépíttetheti majd a logisztikai központját. Az ügyletben aktív szerepet játszott az önkormányzatnak is dolgozó ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán, nélküle a luxemburgi cég nem szerezhette volna meg a földeket. Rákosfalvy nevére egy másik telekügylet során is rábukkantunk, amely számos ponton hasonlít a luxemburgi társaság ingatlanszerzéséhez, csak ezúttal a megbízó az önkormányzat. Ebben nem is lenne semmi különös, csakhogy a városvezetés az ügylet során végig titkolózott, amit a városvezetés "üzleti érdekkel" magyaráz.
Tesis a világ
A lapunk által rekonstruált telekügylet előzménye a 2006-os önkormányzati választás kampányáig nyúlik vissza. A polgármesteri székért induló Borkai Zsolt ekkor ígérte meg a város lakóinak, hogy egy több ezer ember befogadására alkalmas multifunkcionális csarnok épül majd Győrben. Úgy tudjuk, a városvezetés abban bízott, hogy a beruházásba az Audi és az állam is beszáll majd. A csarnok azért lett volna fontos, mert a városnak van egy női kézilabdacsapata, amely ugyan sikeres, de Bajnokok Ligáját még nem nyert. A győri sportbarátok szerint ennek egyszerű az oka: nincsen olyan csarnok, ahol a döntőket hazai pályán rendezhetnék meg – ellentétben például a veszprémiekkel.
A helyiek körében Arénának nevezett leendő csarnok helyszínéül a később már Borkai-vezette önkormányzat több területet is kinézett, de a nyilvánosság előtt titkolta, melyek ezek. Még akkor sem árulta el, amikor az először kiszemelt városrészben, Adyvárosban 2008-ban félmilliárd forintért területet vásárolt. Később mégsem Adyvárosban kezdődött meg az építkezés. Borkai ezt a Kisalföld korábbi cikke szerint azzal magyarázta, hogy azon a helyszínen komoly közlekedési gondot okozna egy ilyen csarnok felhúzása, a zajt vizsgáló hatástanulmányok szerint pedig a hanghatások kiküszöbölése rengeteg pénzt emésztene fel.
„Két magánszemély” vásárolna
Miután Adyvárost „kilőtték” a lehetséges helyszínek közül, a 83-as főút mentén található szántóföldeket szemelte ki a városvezetés. Ezen szántók tulajdonosait – akik kárpótlásként jutottak anno a földjeikhez – 2009 nyarán egy ingatlanfejlesztő cég kereste fel, mondván, „két magánszemély” megvásárolná a telkeiket „sport-szabadidő fejlesztési céllal”. Ugyan nyilvánosan nem lehet tudni, kinek mennyi pénzt kínáltak a földekért, de a hvg.hu-nak nyilatkozott több tulajdonos is, akiknek 2000 forintos négyzetméterárat ajánlottak fel. Egy évvel később már Rákosfalvy Zoltán jelentkezett be a telkek gazdáinál. Valójában mindkét megkeresés mögött az önkormányzat állt, de erről a telektulajdonosok legfeljebb csak informális csatornákon értesülhettek, hiszen Borkaiék teljes titokban „vadásztak” a telkekre.
Olyannyira titokban, hogy az ajánlattételkor és a későbbi vásárláskor még a rendezési tervet sem módosították. Ez pedig annak a fényében legalábbis érdekes, hogy Borkai Zsolt az első cikkünk megjelenése után az alábbi nyilatkozatot tette a Kisalföld című lapnak: „az önkormányzat szakított azzal a hagyománnyal, amely 2006 októbere előtt létezett, hogy a rendezési terv módosítása előtt a jól értesültek úgy vásárolhattak meg telkeket, hogy tudták, annak az értéke hamarosan a többszörösét fogja érni”.
Borkai: „abszolút korrekt” eljárás
A rendezési tervet végül idén április végén módosították. A titkolózást jól jelzi a Kisalföld egyik áprilisi cikke, amelynek a szerzője az erre vonatkozó előterjesztés alapján csak találgatni tudta, hogy a 83-as főút mentén kiszemelt területen épül majd fel az Aréna. Azok a tulajdonosok, akik végül nem adták el földjeiket, lapunknak azt állították: a szomszédos telkek évekkel korábban 10-12 ezer forintos négyzetméteráron keltek el, ezért a Rákosfalvyék által kínált 2000 forintos ajánlat szerintük nevetségesen alacsony volt. Azt, hogy a város titokban akart a földekhez jutni, Borkai Zsolt „abszolút korrekt” eljárásnak tartja. A polgármester a hvg.hu-nak azzal magyarázta a titkolózást, hogy ha az önkormányzat felfedi szándékát, akkor a telektulajdonosok szerinte drágábban adták volna földjeiket, miközben Győrnek az volt az érdeke, hogy a közpénzzel takarékoskodjon.
Költséges próbálkozások
Ennek azonban ellentmond, hogy a városvezetés ezt megelőzően félmilliárd forintot költött Adyvárosban egy olyan területre, ahol végül meg sem épült az Aréna. Ezt most eladnák, ha lenne rá vevő. A második, 83-as út melletti helyszínre pedig eddig közel 316 millió forintot költött a város, de a csarnoknak a mai napig hűlt helye van. Azt, hogy eddig nem épült ott csarnok, a hvg.hu-nak nyilatkozó bennfentesek több okkal magyarázták. Egyrészt azzal, hogy a terület mellett van egy nem működő hulladéklerakó, ami ugyan már nem üzemel, de megnehezíti a környezetvédelmi engedélyezéseket. Másrészt a város egyelőre nem számíthat a beruházás állami támogatására, noha korábban ebben bízott.
A második, 83-as út menti helyszínen kiszemelt szántóföldekre Rákosfalvyék vételi jog alapításáról szóló szerződést írattak alá a tulajdonosokkal, hasonlót, mint amit azokkal, akiknek földjei az Ipari Park mellett voltak, s amelyekre a luxemburgi cég lecsapott. Mi több, a szerződésben azt is rögzítették, hogy ha az eladók harmadik félnek beszélnek annak tartalmáról, akkor ötmillió forintot kell fizetniük. A szerződés e pontja azért is figyelemreméltó, mert ugyanígy „fogták be” azoknak az eladóknak a száját is, akiknek a földjét az offshore hátterű SR Invest Logistic Kft.-nek szerezte meg az önkormányzat ügyvédje közreműködésével.
Akik nem adták, rosszul jártak
Az arénás telekügyletben a legrosszabbul minden bizonnyal azok a telektulajdonosok jártak, akik nem akarták alacsony áron eladni a földjeiket. Merthogy amíg az önkormányzat tulajdonába került földeket egyesítették, átminősítették ipari-kereskedelmi célú hasznosításra, a rendezési tervmódosítás keretében „különleges területbe” vonták, addig a többi föld tulajdonosai utóbbit hiába kezdeményezték a hatóságoknál, a városi főépítész elutasította kérésüket, méghozzá azzal az indokkal, hogy túl közel vannak a természetvédelmi területekhez. Kérdés, hogy ha ez így van, akkor korábban miért akarta megvásárolni azt az önkormányzat. Volt olyan tulajdonos, aki emiatt panaszt is tett a kormányhivatalnál, de hiába. Sokan közülük úgy vélik, az önkormányzat így állt bosszút, amiért nem voltak hajlandóak engedni az ügyvédeknek.
Nem mellékes egyébként az sem, hogy a 2000 forintos vételi árat a hvg.hu információja szerint Keresztély Dezső értékbecslő javasolta a városnak még azelőtt, hogy a telektulajdonosokat először megkeresték, azaz 2009-ben. Keresztély neve korábban egy lapunk által feltárt botrányos ingatlanügyben, a volt ceglédi laktanya eladásánál is felbukkant: a 2003-ban közel hárommilliárd forinton nyilvántartott egykori ceglédi honvédségi laktanya két évvel később már csak 196 millió forintot ért, legalábbis a ceglédi önkormányzat ennyire tartotta, mielőtt egy részét meglepően alacsony áron eladta egy helyi vállalkozó cégének úgy, hogy ezt nem is tehette volna meg. A 2005-ös értékbecslést Keresztély Dezső igazságügyi szakértő végezte el, aki elismert értékbecslő, a Gyurcsány-kormány idején még miniszteri kitüntetéssel is jutalmazták. A hvg.hu birtokába került kimutatás szerint abban az időben, amikor a 83-as út melletti szántókra először megtette az ajánlatot az egyik ügyvéd (valójában a város, de papíron „két magánszemély” megbízásából), akkor Keresztély biztosan szerződésben állt az önkormányzattal: különféle ingatlanforgalmi igazságügyi szakértői feladatokat látott el, amelyekért több mint 7 millió forintot fizetett neki a Győr.
2012. augusztus. 24. 06:30 Dezső András Itthon
2012. augusztus. 31. 06:30 Dezső András Itthon
Titokzatos győri földügyek: befogták az eladók száját
Az Audi logisztikai központjának egyik lehetséges helyszínén földeket vásároló Fidesz-közeli, a győri önkormányzatnak is dolgozó ügyvéd a zsebszerződésekhez hasonló módon juttatta értékes területhez az offshore-hátterű SR Invest Logistic Kft.-t, hiszen a cég nem vásárolhatta volna fel a később átminősített termőföldeket. A cég akár egymilliárdot is kaszálhat az üzleten, az eladók viszont akkor sem támadhatják meg a szerződést, ha esetleg úgy ítélik meg, rossz üzletet kötöttek. Ráadásul súlyos milliókat fizethetnek, ha kinyitják a szájukat. A hvg.hu újabb részleteket tár fel a különös győri földvásárlásokról. | Itthon: Borkaiék százmilliókat költöttek egy füstbe ment beruházásra | null | https://hvg.hu/itthon/20120905_Titkos_gyori_telekugyletek_Borkaiek_sem_s |
2023. 08. 24. 00:00:00 | Nem kaptak meghívót az atlétikai vébé megnyitójára sem. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Sem az augusztus 20-i ünnepségre, sem az atlétikai vb vasárnapi eseményeire nem kaptak meghívót a magyar kormánytól, erősítette meg a HVG-nek a lengyel és a szlovák kormányfő hivatala.
Ez úgy szokott történni - én magam is részese szoktam lenni ennek -, hogyha nagy világesemény van, akkor egy adott ország meghívja a barátait, vagy itt szívesen fogad minden érdeklődőt
- magyarázta el Orbán Viktor vasárnap a közrádióban, mi is a jelentősége az atlétikai vébé nyitóünnepségén megjelent külföldi vezetőknek és politikusoknak, akik közül később sokan részt vettek az augusztus 20-i tűzijáték megtekintésén a Karmelitában, illetve a magyar miniszterelnökkel tartott kétoldalú találkozókon is.
A vendégek között nem volt ott egyetlen jelenlegi uniós kormányfő sem, a visegrádi országok vezető politikusai sem képviseltették magukat, ezért a HVG megkérdezte a cseh, a szlovák, a lengyel, az osztrák és a szlovén kormányfő hivatalát: kaptak-e a meghívást az atlétikai világbajnokságra vagy az augusztus 20-ai ünnepségekre.
A lengyel kormány azt válaszolta, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vagy hivatala egyik eseményre sem kapott meghívást, hasonlóan nyilatkozott a szlovák miniszterelnök hivatala is. | Se a lengyeleket, se a szlovákokat nem hívta meg Orbán az augusztus 20-i ünnepségekre | 0 | https://telex.hu/belfold/2023/08/24/lengyelorszag-szlovakia-orban-augusztus-20-atletikai-vb-meghivo |
2010-06-24 00:00:00 | Japán sima győzelmének köszönhetően először jutott tovább a vébé csoportköréből Ázsián kívül. | false | [
"dánia",
"foci",
"foci-vébé 2010",
"japán",
"labdarúgás"
] | 0 | null | 0 | Rustenburg, Royal Bafokeng Stadion.
Összefoglaló: Az első félidőt a dánok kezdték jobban, azonban két fantasztikus szabadrúgást követően Japán 2-0-ra elhúzott, Honda és Endo voltak az elkövetők.
Fordulás után kissé felpörgette a meccset Dánia, azonban így sem tudták nyomás alatt tartani az ázsiai kaput. A 80. percben aztán eljött a megváltás, az igen sok ziccert kihagyó Tomasson állhatott oda egy Agger lökéséért megítélt büntetőhöz: a veterán támadó pontrúgását védte a szenzációs napot kifogó Kawashima, a kipattanót azonban a hálóba emelte a csatár – ismét nyílttá vált a meccs.
Egészen a 87. percig, amikor a japán csapat motorja, Honda csinált bolondot a védőkből, centerezése után a csereként beálló Okazaki gurított a hálóba beállítva ezzel az 1-3-as végeredményt.
Az E csoportból így a százszázalékos Hollandián kívül Japán válogatottja kvalifikálta magát a nyolcaddöntőbe, míg Dánia és a pont nélkül záró Kamerun számára véget ért a vébé.
1.Hollandia 9 pont (5-1)
2.Japán 6 pont (4-2)
3.Dánia 3 pont (3-6)
4.Kamerun 0 pont (2-5)
Okazaki mindent eldöntő gólja:
Tomasson szépítő találata:
95. PERC: Mégiscsak vége lett a meccsnek, Japán magabiztos játékkal nyert 3-1-re, ezzel továbbjutott Hollandia után másodikként a csoportból a nyolcaddöntőbe.
94. PERC: A játékvezető még nem akart véget vetni a találkozónak, így Honda lövésénél Sörensennek kellett védenie.
SZÖGLET 92’ J. Poulsen, Dánia
Két kornert is rúghatott.
CSERE 91’ Japán
Inamoto jön Endo helyére.
90. PERC: Négy perc a ráadás.
CSERE 88’ Japán
Konno váltja Okubót.
87. PERC: Honda csinált bolondot a komplett dán védelemből, majd középre passzolt az üresen álló, nemrég beálló Okazakinak, aki az üres kapuba gurította a labdát, 1-3!
GÓÓÓL 87’ Okazaki, Japán
Honda lövetett gólt a társsal.
86. PERC: Okubo lőhetett, azonban a labda középre tartott, így nem okozott gondot Sörensennek.
84. PERC: Mindeközben Hollandia ismét vezet.
SZÖGLET 83’ Honda, Japán
Jobbról lőtték be.
81. PERC: A veterán játékos bűn rosszul lőtte, Kawashima védeni tudott, azonban kipattant róla a labda, amit már belőtt a csatár, 1-2!
GÓÓÓL 81’ Tomasson, Dánia
A büntetőt kihagyta, de az ismétlést már berúgta.
TIZENEGYES 80’ Dánia
Aggerrel szabálytalankodtak.
79. PERC: Megnyomják a dánok itt a meccs végét, Larsen lőtt a keresztlécre.
CSERE 74’ Japán
Okazaki váltja Matsuit.
70. PERC: Tomasson el van átkozva, végre eljutott hozzá középen a labda, erre rosszul találta el pedig senki nem zavarta.
68. PERC: A nemrég beállt Eriksen lőtt jobbal, a labda épphogy elszállt a felső sarok felett.
SÁRGA LAP 66’ Bendtner, Dánia
Könyöklésért.
65. PERC: Közben Eto’o büntetőből egyenlített.
CSERE 63’ Dánia
Kahlenberg helyett Eriksen a pályán.
59. PERC: Jacob Poulsen lőtt távolról, Kawashima azonban oldalra öklözte a labdát.
LES 57’ Honda, Japán
Centikkel lógott védője mögé.
CSERE 56’ Dánia
Larsen jön Kröldrup helyett.
SZÖGLET 52’ Kahlenberg, Dánia
Veszélytelen volt.
52. PERC: Tomassont találta meg Jacobsen labdája, azonban vagy négy japán védő és a kapus vetődött oda, szöglet jön. Közben a kapust ápolni kell az ütközés miatt.
51. PERC: Rommedahl jobboldali ívelését nézték el a japán védők, így a labda jelenléte meglepte az üresen álló Kahlenberget, kirúgás következik.
SZABADRÚGÁS 50’ Bendtner, Dánia
Bele a sorfalba, tanulhatna a japán kollégáktól.
48. PERC: Endo lőtt rá nagyon messziről egy szabadrúgást, Sörensen rosszul nyúlt a labdáért amely így a keresztlécre esett, a kapus végül megszelídítette a Jabulanit.
SÁRGA LAP 47’ C. Poulsen, Dánia
Felvágta ellenfelét.
SZÖGLET 47’ Kahlenberg, Dánia
Lökés miatt szabadrúgás kifelé.
KÖZÉPKEZDÉS 46’ Dánia
Megy a második félidő, mit lépnek a dánok?
Félidő: A dánok kezdtek jobban, azonban ahogy teltek a percek, Japán is kezdett belerázódni a meccsbe.
Bő negyedóra után aztán megszerezte a vezetést az ázsiai csapat, Honda lőtt hatalmas szabadrúgásgólt, majd a 30. minutumban Endo szállt be a pontrúgási versenybe.
Ettől összeroppanni látszottak a dánok, jókor jött nekik a szünet, mert az első játékrész kérdése az volt, meddig jutnak egy félidő alatt a szamurájok.
A dánoktól Tomasson volt a legveszélyesebb, azonban két helyzetet is elszórakozott.
Endo találata:
A hálóban a labda:
47. PERC: Vége az első félidőnek, Japán két csodás szabadrúgásgóllal vezet 2-0-ra!
LES 47’ Hasebe, Japán
Nem sokon múlt.
46. PERC: Két perc a hosszabbítás.
SZÖGLET 45’ Endo, Japán
Jobbról tekert középre, kivágták a védők.
SZABADRÚGÁS 44’ Christian Poulsen, Dánia
Simon Puolsen legurítása után lőtt, Kawashima védett.
42. PERC: Hondának ívelték fel a labdát, nem találta el jót, a lepattanó labdát azonban így is egy társ gyűjtötte be, de a beadás nem jött össze.
36. PERC: Közben a hollandok megszerezték a vezetést.
CSERE 34’ Dánia
Jacob Poulsen jön Jörgensen helyére.
30. PERC: Trükkösek voltak a japánok, úgy álltak fel, mintha Honda lőné el a szabadrúgást, végül azonban Endo futott neki és 27 méterről lőtt Sörensen hálójába, 0-2!
GÓÓÓL 30’ Endo, Japán
Védhetetlenül lőtt a hálóba.
SZABADRÚGÁS 30’ Endo, Japán
27 méterről gólt lő!
SÁRGA LAP 29’ Kröldrup, Dánia
Hasebét rántotta le.
Honda szabadrúgásgólja:
26. PERC: Ritka pillanatok szemtanúi lehettünk, a dél-afrikai játékvezető már két sárgát osztott ki időhúzás miatt, Endo lassan végzett el egy szabadrúgást, míg Nagatomo egy bedobást nem sietett el.
SÁRGA LAP 26’ Nagatomo, Japán
Időhúzásért.
SZÖGLET 23’ Kahlenberg, Dánia
Belefújt a játékvezető, szabadrúgás kifelé.
22. PERC: Poulsen ívelt a tizenhatoson belülre, Tomasson lőhetett de a kapujából kirongyoló japán kapus szögletre mentett.
SZÖGLET 21’ Kahlenberg, Dánia
Jobbról ívelt be.
17. PERC: Honda állt a labda mögé a tizenhatos sarkánál megítélt szabadrúgásnál, majd ellőtte a Jabulanit a sorfal felett, a játékszer szitált egyet a levegőben és a hiába nyújtózó Sörensen hálójában kötött ki, 0-1!
GÓÓÓL 17’ Honda, Japán
Fantasztikus szabadrúgásgólt láthattunk.
SZABADRÚGÁS 17’ Honda, Japán
Mekkora gól!!!!
14. PERC: A dánok sem tétlenkednek, most Tomasson veszélyeztetett a bal oldalról, azonban a labda elsuhant a hosszú oldali kapufa mellett.
13. PERC: Előbb Matsui lőhetett egy okos tiki-taki végén, ezt Sörensen a kapujából kirobbanva védte, majd Hasebe lőtt centikkel a felső sarok mellé.
VÉDÉS 13’ Sörensen, Dánia
Remekül jött ki a kapujából.
SÁRGA LAP 12’ Endo, Japán
Időhúzásért.
SZÖGLET 8’ Kahlenberg, Dánia
Jobbról jött a szöglet, Kröldrup lőtt mellé.
3. PERC: Bendtner tett vissza egy labdát Simon Poulsennek a védő azonban fölé bombázott.
1. PERC: Japán tiszta kékben, Dánia piros felsőben és fehér nadrágban játszik.
KÖZÉPKEZDÉS 1’ Japán
Megy a meccs!
Lementek a himnuszok, hamarosan kezdődik a mérkőzés.
Kezdőcsapatok:
Dánia: Sörensen – S.B. Poulsen, Kröldrup, Agger, Jacobsen – C. Poulsen – Kahlenberg, Jörgensen – Rommedahl, Tomasson – Bendtner
Szövetségi kapitány: Morten Olsen
Japán: Kawashima – Nagatomo, Tulio, Nakazawa, Komano – Okubo, Endo, Abe, Matsui, Hasebe – Honda
Szövetségi kapitány: Takeshi Okada
A csoport állása két forduló után:
1.Hollandia 6 pont (3-0)
2.Japán 3 pont (1-1)
3.Dánia 3 pont (2-3)
4.Kamerun 0 pont (1-3)
A csoport második és harmadik helyezettje csap össze az E csoportban, valamelyikük búcsúzni fog. Ha Dánia nem nyer, akkor az északiak pakolhatnak össze holnap, mivel Japánnak jobb a gólkülönbsége.
Dánia az első meccsen 2-0-ra kapott ki a hollandoktól, ott csak egy félidőn át volt partiban Morten Olsen legénysége. A Kamerun elleni létfontosságú meccsen is hátrányba kerültet Bendtnerék, de fordítani tudtak, így elütötték az afrikai csapatot a továbbjutás esélyétől, míg saját magukat a sírból hozták vissza. Ugyanakkor egy fontos láncszem, Kjaer nem léphet pályára ezen a mérkőzésen eltiltás miatt.
Japán szintén Kamerunt győzte le, az ázsiaiak az első körben győzték le Eto’o-ékat 1-0-ra, majd ők is megizzasztották Hollandiát, ott Sneijder bombája hozta meg a végső sikert.
A találkozóra a rustenburgi Royal Bafokeng Stadionban kerül sor, az összecsapás játékvezetője pedig a dél-afrikai Jerome Damon lesz. | Dánia - Japán 1-3 | 0 | https://24.hu/sport/foci/2010/06/24/dania-japan-1-3 |
null | Nem elégedettek a magyarok az Orbán-kormány családtámogatási rendszerével, és úgy gondolják, hogy az anyagi bizonytalanság miatt vállalnak a fiatalok egyre kevesebb gyereket – derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készítettek. A többség szerint nem a családi adókedvezmények és a kedvezményes hitelek jelentik a megoldást, hanem az, ha magasabb lenne az életszínvonal. | true | [
""
] | 0 | HVG | null | A lapban csütörtökön publikált felmérésben a megkérdezettek 51 százaléka mondta azt, hogy nem elégedett, illetve inkább nem elégedett a jelenlegi támogatásokkal, míg 35 százalék vélekedett ezekről pozitívan. A vélemények erősen összefüggenek a politikai hovatartozással ebben a kérdésben is: a Fidesz-KDNP szavazóinak 74 százaléka elégedettnek mondta magát, és csak 18 százalék elégedetlen. Az ellenzékiek 79 százaléka elégedetlen, a Tisza Párt szavazóinál ez az arány 77 százalék, miközben a bizonytalanok körében 51 százalék.
A többség - pontosan 68 százalék - támogatja Orbán Viktor tusnádfürdői bejelentését, miszerint jövőre megduplázzák a gyerekek után járó családi adókedvezményt.
Ehhez képest a megkérdezettek 56 százaléka vélekedett úgy, hogy a különböző adókedvezmények és kedvezményes hitelek nem is alkalmasak arra, hogy a fiatalokat gyerekvállalásra ösztönözzék, és csak 37 százalék válaszolta azt, hogy ez megoldás lehet.
A lap emlékeztet: idén júniusban 6040 gyerek született Magyarországon, ami 1217 újszülöttel kevesebb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Ez pedig az elmúlt 20 év legalacsonyabb adata, és a magyarok általánosan úgy vélekednek, hogy ez kedvezőtlen folyamat, a válaszadók 86 százaléka tartja problémának a népességcsökkenést.
Orbán Viktor szintén a tusványosi beszédében azt mondta, hogy "önfenntartó állapotba kell kerülni, nem lehet szó migrációból pótolt népességről", amivel a felmérés alapján 61 százalék értett egyet, a Fidesz szavazóinak viszont 91 százaléka. Az ellenzékiek 37, a Tisza-szavazók 48, a pártnélküliek 54 százaléka ért egyet a miniszterelnök kijelentésével, vagyis kevésbé markánsan elutasítók a bevándorlókkal szemben.
Arról is kérdezték a kutatásban részt vevőket, hogy vajon mivel lehetne szerintük ösztönözni a gyerekvállalást.
A többség, 59 százalék szerint a jobb fizetések és a magasabb életszínvonal lenne a leghatékonyabb eszköz, 29 százalék vélte úgy, hogy javítani kellene a közszolgáltatások, a bölcsődei, óvodai, egészségügyi ellátás és az oktatás színvonalát, 23 százalék szerint pedig az, ha a nők segítséget kapnának abban, hogy a családjuk mellett is dolgozhassanak. | Itthon: Publicus: Adókedvezmény helyett anyagi biztonság kellene a magyarok gyerekvállalási kedvének felpörgetéséhez | null | https://hvg.hu/itthon/20240822_Adokedvezmeny-helyett-anyagi-biztonsag-kellene-a-magyarok-gyerekvallalasi-kedvenek-felporgetesehez |
null | Egy európai ország – nem szerintünk, hanem az Orbán-kormány 2013-as migrációs stratégiája (!) szerint – kétféle eszközzel húzhatja magára a menekültáradatot. Egyrészt a küldő országokból induló migrációs útvonalak kiépítésével (például a vendégmunkás-import liberalizálásával; nemzetközi tapasztalat, hogy ha egy küldő országnak bármilyen okból fölkerülünk a térképére, onnan nem csak legális migránsok fognak érkezni), másrészt az illegális migráció infrastruktúrájának erősítésével (mint az embercsempészek tömeges szabadon engedése: ez olyannyira bornírt ötlet, hogy a stratégia szerkesztői rémálmukban sem gondoltak rá). | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Egy európai ország - nem szerintünk, hanem az Orbán-kormány 2013-as migrációs stratégiája (!) szerint - kétféle eszközzel húzhatja magára a menekültáradatot. Egyrészt a küldő országokból induló migrációs útvonalak kiépítésével (például a vendégmunkás-import liberalizálásával; nemzetközi tapasztalat, hogy ha egy küldő országnak bármilyen okból fölkerülünk a térképére, onnan nem csak legális migránsok fognak érkezni), másrészt az illegális migráció infrastruktúrájának erősítésével (mint az embercsempészek tömeges szabadon engedése: ez olyannyira bornírt ötlet, hogy a stratégia szerkesztői rémálmukban sem gondoltak rá).
Ugyanezen Orbán-kormány a közelmúltban több ezer rutinos, helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező, jellemzően a balkáni útvonalra dolgozó embercsempészt engedett ki a börtönből. Kormányközeli megmondók ma már nyíltan felvállalják, hogy végső soron bosszúból csinálták - "ha Brüsszel migránsokat akar, megkaphatja". De bármi volt is a valós motiváció, a tény attól még tény marad: az illegális migráció legfontosabb humán infrastruktúrája jelentős erősítést kapott. Az intézkedés jogilag sem feltétlenül megalapozott - a végrehajtó hatalom bírói döntést írt felül rendeleti úton; a rendelkezés papíron reintegrációs őrizetbe helyezésről szól, de a gyakorlatban ezeket az embereket szabadon engedték, és semmilyen módon nem követik nyomon a mozgásukat, holott maga a reintegrációs őrizet a társadalomba történő visszaillesztésről szól -, morális és közbiztonsági szempontból viszont bizonyosan megalapozatlan. Emlékeztetőül: "Szervezett, fegyveres erőkhöz köthető migránsbandák vették át a piacot a déli határnál" (Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke) - ezek az emberek grasszálnak most szabadon. Ami mintha nem lenne tökéletesen szinkronban Orbán Viktornak a minap az Európai Parlamentben elmondott szavaival: "ne kérjék tőlem, hogy köztörvényes bűncselekményt elkövetőket engedjünk ki a magyarországi börtönökből". A miniszterelnök itt azokra a német állampolgárokra célzott, akik nálunk támadtak meg neonácinak vélt személyeket - ám ha Magyarország általánosságban nem az a hely, ahol köztörvényeseket kiengednek, akkor miért teszik ezt konkrétan a hazánkat és Európát (a kormány szerint) fenyegető legnagyobb veszély, az illegális migráció különösen elvetemült szervezőivel?
A brüsszeli színpadra vitt kormányfői kampánybeszéd amúgy is tele volt logikai bakugrásokkal. A szónok állítólag békés programismertetőre készült, ennek azonban nem csak a bekészített retorikai patronok sora mond ellent, hanem az is, hogy a magyar kormánypárt romániai vazallusa, az RMDSZ továbbra is a példátlanul kemény kritikát megfogalmazó Európai Néppártban ül - ha máshonnan nem, Orbán rajtuk keresztül biztosan tudhatta, mire számíthat az EPP-től. Mint ahogy nyilvánvalóan előre tudta a "köztévé" is - aligha véletlen, hogy nem merte élőben adni a vitát: így is embert próbáló meló lehetett utólag összevágni belőle egy olyan verziót a rajongóknak, amiből a magyar embercsempész-mentő jött ki győztesen. | Szabadláb | null | https://nepszava.hu/3254353_szabadlab |
null | A szocialista kormány pénteken bejelentette, hogy 50 millió eurót ad a Kanári-szigeteknek az illegális migránsok ellátására. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Albérleti válság, munkanélküliség, egyre romló életminőség - mindez cseppet sem mozgatja meg a baloldali kormánykoalíciót Spanyolországban. Az adófizetők pénzét a spanyol állampolgárokat érintő problémák helyett inkább az illegális bevándorlókra költik. Pedro Sánchez szocialista (PSOE) miniszterelnök pénteken találkozott Fernando Clavijo kanári-szigeteki elnökkel, hogy tájékoztassa arról, hogy idén még legkevesebb ötvenmillió eurót, vagyis átszámítva közel húszmilliárd forintot ad a régiónak az illegális migráció okozta válság kezelésére.
A kormányfő emellett a látogatása idején arra szólította fel a konzervatív Néppártot (PP), hogy egyezzenek bele a bevándorlási törvény módosításába, amivel meg akarják oldani mintegy ötezer szülei nélkül érkezett migránsgyerek áthelyezését más spanyol régiókba. Utóbbira azért van szükség, mert az autonóm közösségek önként nem szeretnének ennyi kiskorú ellátásában szolidaritást vállalni, így a szocialisták a törvények átírásával köteleznék őket erre.
Clavijo eközben humanitárius drámának minősítette azt, ami a Kanári-szigeteken történik és szerinte a migrációs áradatra egy nemzetként kell választ adni. A miniszterelnöki találkozóval és a megállapodással elégedett volt, de szerinte szükség van a törvényreformra azért, hogy a probléma tartósan megoldódjon.
Biztos vagyok benne, hogy az egyetlen megoldás arra, hogy a jövőben ez a dráma ne fordulhasson elő, az a jogszabályok módosítása
- mondta Ángel Víctor Torres területpolitikai miniszter a La Palmán tartott megbeszélés után.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az autonóm közösségek elnökeinek konferenciája, amit szeptemberben tartanak meg az északi Kantábriában, egy megállapodási fórum kell hogy legyen. Ezzel arra célzott, hogy a regionális vezetőknek legkésőbb ezen a találkozón rá kell bólintaniuk az idegenrendészeti szabályozás módosítására. Emellett erősen bírálta a Néppártot, amely szerinte az a párt volt, amelyikkel a legtöbbet tárgyaltak erről a reformról, de végül mégis elutasították a július 23-ai kongresszusi ülésen.
Nem mi mondtunk nemet
- hangsúlyozta Torres, aki szerint a Néppártot kell megkérdezni arról, hogy miért nem oldódott meg eddig a kanári-szigeteki migrációs válság. Ezután arra szólította fel a konzervatívokat, hogy a problémák és nehézségek helyett álljanak a megoldás és az egyetértés oldalára, különösen azért, mert az általuk irányított enklávék, Ceuta és Melilla is a migránsok nyomása alatt áll és nekik is szükségük van a segítségre.
Nem a kanári kormánynak bejelentett pénzügyi segítség volt az egyetlen, amivel a spanyol kormány felszította a tüzet az állampolgárokban. Szintén pénteken jelentették be, hogy 16 millió eurós - átszámítva több mint hatmilliárd forintos - szerződést kötöttek az Iberia által üzemeltetett Air Nostrum légitársasággal, hogy ők végezzék majd el az illegális migránsok áthelyezését a szigetvilágból az Ibériai-félszigetre.
Eközben a közösségi médiában már egy olyan paródia kering, amelynek készítői humorosan próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi eseményeket figyelembe véve milyen lehet a spanyol valóság 2030-ra.
A szatirikus videóban két spanyol menekül a tenger irányába és találkozik néhány afrikai bevándorlóval, akik épp partot értek. Előbbiek értetlenkedve kérdezik tőlük, hogy mit keresnek itt, hisz Spanyolország katasztrofális helyzetben van, rengeteg a munkanélküli és az ingatlanárak is az egekben vannak, így az egyetlen jó döntés a menekülés Afrikába, ahol minden olcsóbb és ott is süt a nap.
Ezután elkérik a migránsok csónakját és nekivágnak a tengernek, mert érkezik két rendőr, fegyverrel. A migránsoktól elnézést kérnek, üdvözlik őket, majd közlik velük, hogy ők maradhatnak, de a spanyolokat el kell fogni, mert már senki sem marad itt közülük. A rendőr megerősítést vár a kollégájától, aki eközben szalad a spanyolok után, arra kérve őket, hogy engedjék fel őt is a csónakra.
A több mint kétezer komment arról árulkodik, hogy a spanyolok jól szórakoznak a videón, de a tartalmára nem kizárólag viccként tekintenek, sőt. A legtöbben azt írják, hogy ez nem is egy paródia, hanem ez a szomorú valóság, mások a szocialista kormányzás következményeként utalnak rá, illetve vannak olyanok is, akik Spanyolországot egyenesen Venezuelához hasonlítják. | Az illegális migránsokra költi az adófizetők pénzét a spanyol baloldal | null | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/08/az-illegalis-migransokra-kolti-az-adofizetok-penzet-a-spanyol-baloldal |
null | A magyar UBM Holding a végtelen sztyeppék és húslovak földjén nyit takarmánygyárat, ahol az emberek hisznek a magyar–kazah kipcsak kapcsolatban. | true | [
""
] | 0 | Telex | null | 20 milliárd forintos összértékű beruházással Kazahsztánba készül a hazai tőzsdén jegyzett UBM Holding Nyrt., Magyarország piacvezető takarmánygyártója, illetve egyik legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője. Egy ilyen beruházási terv mögött általában unalmas Excel-táblák, üzleti tervek, finanszírozási elképzelések állnak, de ha ennyire egzotikus a célpont, akkor itthon ismeretlen, nagyon érdekes sztorik is előkerülnek.
Kazahsztán óriási, a világ 9. legnagyobb országa, de a takarmánygyártása ma még nagyon alacsony szintű. A helyi felhasználás fele orosz importból érkezik. Elképedve hallgatom, majd ellenőrzöm is, de igaz: az orosz-kazah határ 7644 kilométer hosszú, érdemben hosszabb, mint a Budapest-New York távolság. Ez eléggé determinálja, hogy nem is olyan egyszerű leválniuk a kazahoknak Oroszországról, az egykori nagy testvérről, de az igény a távolodásra azért megvan. Márpedig csak az orosz import helyi gyártással pótlása is óriási potenciál lenne. Maguk az állattenyésztés szereplői sem kicsik, hallottunk olyan gazdáról, akinek 1 millió hektár legelője van. Kazahsztán nagyon megfontolt a geopolitikában is, látható, hogy Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev kazah elnök szeretne távolságot tartani a nagyhatalmi erőközpontoktól.
Kazahsztán gazdag ország, egy helyi mondás szerint a Mengyelejev-féle periódusos rendszer minden elemét rejti a föld. Igaz az egyes kémiai elemeknél fontosabb, hogy kőolaj is bőségesen rendelkezésre áll. Ez a nyersanyagokban bővelkedő ország az állattenyésztésben is mindennel foglalkozik. Például juhval, szarvasmarhával, szárnyassal és víziszárnyassal, de van sertés is, hiszen a sok helyi orosz például előszeretettel eszi őket, igaz, a muszlim vevők miatt elkülönített pultokról. Itthon nem ismert extrának pedig ott a 4 millió húsló, alóhús fogyasztásábanugyanis Kína után Kazahsztán a világ második számú piaca, és a 300 ezer teve, amit leginkább az ayranhoz hasonló ízű sós tejéért tartanak.
Az oda kifektető magyar cég számára azért nyilván nem az utóbbi kettő takarmányozása van a fókuszban. Említettük, hogy Kazahsztánban nagyon sok kőolaj van, ezért nagyon olcsó, a magyar ár negyede az üzemanyag. Mindez egyben azt is jelenti, hogy miközben Magyarországon közúton maximum 2-300 kilométerre szállítanak kukoricát, takarmányt, addig Kazahsztánban akár 1500 kilométerre is elviszik ezeket.
De mi is az UBM terve? A cég fokozatosan érkezne meg, két éven belül előbb egy nagyságrendileg 30 ezer tonna éves kapacitású premixüzemet, egy laboratóriumot, valamint egy oktatási központot tervez felépíteni. Majd 2028-ig három, egyenként mintegy 100-100 ezer tonna éves kapacitású takarmánygyárat. Itt nagyon pontosan kell majd kitalálni, hogy hol mennyire vannak közel a fontos vevők, vagy akár a részben helyi, részben kínai alapanyag, illetve a további exportpiacok (Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán).
Ami pedig a lehetőségeket illeti, ma a magyar takarmánypiac nagyjából 3,8 millió tonna takarmányt gyárt, a kazah csak 2 milliót, ugyanakkor az előrejelzés szerint 2029-re évi 6,3 millió tonnára bővülhet az ottani takarmányipar.
Amikor egy magyar cég elindul valamelyik "sztánba", mint azOTP Üzbegisztánba, általában az tetszik meg neki, hogy ő már elég fejlett, de egy olyan piacon dolgozhat, ahol 1990-es magyar fejlettségi szintet talál.
Egy ilyen piacon könnyebb a piacszerzési lehetőség, nagyobb az árrés, de természetesen keveseknek van helyismeretük, kell némi bátorság is.
Az külön pozitív hangulati elem, hogy a kazahok komolyan gondolják az egykori kipcsak eredetű rokonságunkat. Mint Horváth Péter vezérigazgató mesélte, volt olyan esete, hogy Almatiban egy pár emeletes liftezés végén már ölelgette a benne testvért látó kazah üzletember, csak azért, mert kiderült, hogy ő magyar.
De vajon nem túl egzotikus egy ilyen befektetés? Lehet ott megfelelően képzett munkaerőt találni? Megbízhatók az üzleti partnerek, nincs baksisrendszer? Az UBM Kazahsztánba immár rendszeresen kijáró üzletemberei - köztük Janositz Balázs, az UBM vezérigazgató-helyettese - azt mondják, hogy a válasz egyszerre igen és nem.
Nyugati országok is megirigyelhetnék azt a transzparenciát, ahogyan egy állami vezetővel folytatott tárgyalás előtt az UBM tájékoztatást kapott, hogy legfeljebb milyen összegű ajándék adható egy kazah állami vezetőnek. Ugyanakkor tény, hogy a kazahok mások, mint mi, erős például a törzsi kultúra, pontosan tudják ma is, ki melyik törzsből (zsusz) származik, a sajátjaikkal szívesen dolgoznak együtt, más törzsből származókkal kevésbé.
Hogy honnan jött az egész ötlet, az ma már talán nem is annyira érdekes, mert végül nem az eredeti elképzelés valósult meg, de az egész kazah ötlet egy kiköltöztetési tervből indult.
Az UBM egy kevésbé fejlett takarmánygyáráról gondolta azt, hogy leszereli és tokkal-vonóval kiviszi oda, ahol az még piacképes.
A 36 milliós, szomszédos Üzbegisztán volt az első ötlet, ráadásul az UBM-be befektető állami Hiventuresnek volt egy kazah és üzbég fókuszúalapjais, attól is lehetett volna segítséget kérni. Ez az ötlet persze nem úszott el, bár azóta volt némi átrendeződés az állami bugyrok között, de az alap működik és aFocus Venturesáltal kezelt Közép-Ázsia Kifektetési Magántőkealap még partner is lehet a jövőben.
Mindenesetre, ahogy ezt az üzbég projektet vizsgálta a cég, volt egy kolléga, aki szóba hozta Kazahsztánt, inkább azt javasolva, mert bár igaz, hogy ott csak 19,5 millióan élnek, de a mezőgazdasági termékekben amolyan regionális központ ez az ország.
A lakosság amúgy nagyon vegyes, kazahok, ukránok, oroszok, ujgurok, tatárok, csecsenek, németek laknak itt, mégsem jellemző az etnikai összetűzés. Szintén érdekes, hogy a kazahokra nem jellemző a kivándorlás, de 2022 óta beloruszok és oroszok tömegei érkeztek az országba.
Mindenesetre az UBM elkezdett tárgyalni, piacot felmérni, megnézte, mennyi a helyi takarmánygyártás Kazahsztánban. Kiderült, hogy a nagy nyugati versenytársai még nem érkeztek meg, nincs még fejlett technológia a takarmánygyártásban, állítólag a szovjet időkből visszamaradt takarmánykeverők úgy néznek ki, mint a Lomonoszov Egyetem, annyi a beton a hatalmas épületekben.
Eközben a két erőközponttal, a déli Almatival, a régi fővárossal és az északi Asztanával, az új fővárossal leírható országban sok más szektor már egész fejlett. Például a banki szolgáltatások, az appok, a fintechek, még a piacon is lehet bankkártyával, telefonnal, okosórával fizetni.
Kazahsztán valami hasonlóban érdekelt, mint a magyar cég, jóval kisebb importot szeretne, és örömmel látna befektetőket. Az állami emberek ráadásul jól beszélnek angolul, és Kazahsztánban a nemzetközi jog szerint is lehet szerződni. Az UBM mindenesetre már Magyarországra és Romániába is meghívta a lehetséges kazah partnereket, akik megnézték a cégcsoport egyes magyar és román üzemeit, Környén, Szentesen és Marosvásárhely mellett.
Ha minden így halad, a beruházás két üteme közül 23 millió euróba kerülne a premixüzemet, a labort, illetve oktatási központot felölelő első fázis, majd 10-10 millió euróba a második ütemben felhúzandó 3 takarmánykeverő.
A finanszírozást segíti, hogy ezek a költségek szakaszolhatók, a három finanszírozási láb pedig a saját tőke, a magyar kockázati tőke, illetve a magyar vagy akár kazah hitel lenne.
A cég azt is fel akarja mérni, hogy a legnagyobb magyar agrárkifektetésnek hol, melyik ipari parkban van esélye adókedvezményre, vámkedvezményre, ingyenes területre, villamosenergia-hálózati bekötésre, vagy más segítségre. Ugyanakkor az első számítások szerint a projektnek akkor is jónak kell lennie, ha nincs semmilyen támogatás, csak természetesen akkor elhúzódik a megtérülés.
Mind az UBM dolgozói, mind külső jelentkezők között népszerű a kazah projekt, sokan kipróbálnák magukat. Az UBM folyamatosan tárgyal a kinti politikusokkal, mint hallottuk, szeptember közepén éppen a World Nomad Games, a Nomád Világjátékok megnyitójának idején járt kint egy UBM-es küldöttség, amelynek tagjai a Tokajev elnök által megnyitott eseményen személyesen is megtapasztalhatták, hogy mekkora üdvrivalgás fogadta a magyarokat. De mint Horváth Péter mesélte, itthon talán az volt a legszokatlanabb, hogy valamennyi szomszédjukat is nagyon megéljenezték a kazah szurkolók. Amikor megnéztem az aktuális állást, Kazahsztán nagy előnnyel vezette azéremtáblázatot,négyszer annyi aranya volt, mint Oroszországnak. Vélhetően ez elég nagy siker arrafelé. | Kipcsak kifektetés: magyar mezőgazdasági cég próbál szerencsét Kazahsztánban | null | https://telex.hu/gazdasag/2024/09/23/ubm-kazah-agrar-takarmany-kifektetes |
2016-07-20 00:00:00 | Fegyverbe! - üzente a francia elnök - Számos párizsi rendezvény elmarad, Hollande arra kérte a franciákat, csatlakozzanak a hatóságokhoz. | false | [
"francois hollande",
"nizzai terror",
"rendezvények",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Elmaradnak Párizsban és környékén azok a nyári tömegrendezvények, amelyek "biztonsága nem kielégítően garantált" - közölte szerdán a francia főváros rendőrsége.
Így elmarad:
az augusztus 7-re tervezett autómentes nap a Champs-Élysées sugárúton
a köztereken és parkokban tervezett szabadtéri filmfesztivált július végén
a július 23-24-i kosárlabda torna a Vincennes-i erdőben
Nem érinti a tiltás a La Villette parkban a július 13-án kezdődött és augusztus 21-i tartó szabadtéri mozi vetítéseit, sem a párizsi Plázst, amely szerdán nyílt meg a Szajna-parton rendkívüli biztosítás mellett.
A havi egyszeri autómentes napról a Champs-Élysées sugárúton, ahol naponta mintegy 300 ezren fordulnak meg, májusban döntött a párizsi városvezetés. Legközelebb jövő vasárnap zárják le a "világ egyik legszebb sugárútját" az autós forgalom elöl a Tour de France kerékpáros verseny utolsó futamára. Ezt követően augusztus 7-én lett volna ismét autómentes nap a sugárúton, ami a közlemény szerint biztosan elmarad.
A 16. Paris Plage-ra fizikai akadályokkal tették lehetetlenné a behajtást. A mentőknek fenntartott bejáratnál pedig a párizsi városháza biztonsági őrei ellenőriznek minden gépjárművet.
A párizsi rakparton betontömböket és korlátokat helyeztek el, máshol pedig keresztbe állított gépjárművekkel akadályozták meg a behajtást.
Francois Hollande államfő a múlt heti 84 halálos áldozatot követelő nizzai terrortámadás miatt összefogásra hívott fel. "Egy ilyen tragédia után jogos a düh, de nem fordulhat gyűlölködésbe és gyanúsítgatásba" - mondta a csendőrség egyik kiképzőközpontjában tett látogatásán a délnyugat-franciaországi Saint-Astierban. "Vitára szükség van, de az nem törheti meg a szükséges egységet és nem rombolhatja az elengedhetetlen kohéziót."
Az államfő az ellenzéknek azt üzente, hogy a terrorizmus megfékezése nem jelentheti a jogállamiság csorbítását. "Akik ezt hirdetik, azok zavart keltenek az emberekben a félelem és a zavarodottság hangulatát kihasználva" - mondta a köztársasági elnök.
Francois Hollande azt kérte a franciáktól, hogy csatlakozzanak a fegyveres szervek tartalékos osztagaihoz a közbiztonság erősítése érdekében.
"Kérem a franciákat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a polgári védelemmel és az egyesültekkel, és vegyenek részt elsősegély tanfolyamokon, mert olyan állampolgároknak kell lennünk, akik képesek beavatkozni és részt venni a mentésben."
A rendőrség és a csendőrség bevethető tartalékosainak számát július végéig 15 ezerre emeli az állam a jelenlegi 12 ezerről a különböző nyári rendezvények és fesztiválok biztonságának erősítésére. Ezenkívül a hadsereg 28 ezer tartalékosának is készen kell állnia a következő hetekben a tájékoztatás szerint. | Fegyverbe! - üzente a francia elnök | 0 | https://index.hu/kulfold/2016/07/20/nizza_hollande_parizs_rendezvenyek |
2010-01-31 00:00:00 | Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök benyújtotta 2009-es vagyonbevallását, amely szerint az összes jövedelme 103 millió forint volt tavaly - közölte a korábbi kormányfő titkársága. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának leadási határideje január 31-e, de mivel ez vasárnapra esik, hétfőn este nyolcig meghosszabbították a határidőt.
Gyurcsány Ferenc titkársága arról tájékoztatta a MTI-t, hogy a volt miniszterelnök benyújtotta saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát az Országgyűlésnek, amely szerint a volt kormányfő jövedelme - a korábbi időszakhoz hasonlóan - miniszterelnöki és országgyűlési képviselőségéhez kötődő munkabérjellegű jövedelemből, valamint a tulajdonában álló társaságtól kapott osztalékából állt.
Gyurcsány Ferenc a munkajövedelmét tavaly is közérdekű, karitatív célok támogatására fordította.
A vagyonnyilatkozat tartalmazza, hogy az összes jövedelme 2009-ben 103 millió forint volt, 34 millió forinttal kevesebb, mint 2008-ban. Az összes jövedelem után befizetett adó 28 millió forintot tett ki.
A titkárság közlése szerint Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára 2009-ben fele-fele tulajdoni arányban házat vásároltak a Somogy megyei Kötcsén, melyhez együtt vettek fel forintalapú euróhitelt. A hiteltartozás forintegyenlege 2009 utolsó napján 62 millió forint volt.
A család bankszámláinak egyenlege nem haladja meg a bevallási kötelezettség alsó határát, azaz a képviselői alapdíj hathavi összegét. A család, illetve bármely tagjának vagyoni-jövedelmi helyzetében 2008-hoz képest egyéb változás nem történt - közölte Gyurcsány Ferenc titkársága.
Kezdőlap Belföld Gyurcsány jövedelme 103 millió forint volt tavaly | Gyurcsány jövedelme 103 millió forint volt tavaly | null | https://infostart.hu/belfold/2010/01/31/gyurcsany-jovedelme-103-millio-forint-volt-tavaly-330782 |
2023. 09. 06. 13:00:00 | A magyar politikai kultúrára mért csapás, hogy Orbán Viktor 2010 óta egyetlen parlamenti választási tévévitában sem volt hajlandó részt venni. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Fütty a Tranziton
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b), Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke (j) és Horváth Szilárd moderátor és (k) a Merre tovább, melyik úton? Vita az ország helyzetéről címû pódiumbeszélgetésen a Tranzit politikai fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 25-én (
Méltatlankodó morajlás vonult végig a kormánypárti közönség soraiban, amikor évekkel ezelőtt a Tihanyban megtartott Tranzit fesztivál rendezvényén egyik meghívott vitapartnerként a "Fidesz médiafölénye" kifejezést mertem használni. "Itt mindjárt kifütyülnek!", suhant végig az agyamon, de erre nem került sor. Márki-Zay Péter egykori ellenzéki miniszterelnök-jelölt már nem kerülte el a sorsát a múlt héten megrendezett Tranziton, őt bizony kifütyülték, amikor arról beszélt, hogy nem szégyen külföldi segítséget használni a diktátorok ellen, a magyar történelemben többször volt már erre példa. A Gulyás Gergely miniszterrel folytatott vita mégsem fulladt botrányba, a legfeszültebb ponton maga a vitavezető intette mérsékletre az eléggé felhevült érzelmű közönséget.
Könnyebb dolgom volt elemzőként, mint azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik hajlandók elmenni a Tranzit fesztiválra kormánypárti politikusokkal vitatkozni, nekik ugyanis több a veszítenivalójuk. A rendezvényszervező Kommentár folyóirat a NER támogatója, a moderátorok legtöbbször nem vezetik pártatlanul a kormánypárti-ellenzéki szócsatákat (vagyis a kormánypárti politikusoknak kedveznek), a közönség is nagy többségében fideszes érzelmű. A közeg tehát nem éppen barátságos az ellenzéki politikusok számára, és aki nem eléggé felkészült és fegyelmezett, az könnyebben elkövethet hibákat, amelyeket napokon (rosszabb esetben heteken) keresztül a fejére lehet olvasni. Gelencsér Ferenc renoméjának határozottan ártott a Gulyás Gergellyel lezajlott tavalyi vita, általános vélemény volt, hogy a Momentum elnöke kritikán aluli teljesítményt nyújtott, így könnyűszerrel ki lehetett nevetni. A malőr most augusztusban nem ismétlődött meg, mert a Momentum elnöke ezúttal nem volt vitapartner, a párt egy-egy szakpolitikusa mérette meg vitakészségét kormánypárti ellenfelével.
• Érdemes-e ignorálni az ellenzéknek a Tranzitot?
• Jó lenne egy ellen-Tranzit?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 1-jén megjelent, 2023/35. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! | Fütty a Tranziton | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/futty-a-tranziton-157393 |
2023-10-31 00:00:00 | Továbbra is titkolja az győri Audi szakszervezete, konkrétan miért folyik nyomozás a pénzügyeik miatt. | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | A folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban sem a rendőrség, sem az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) nem adott érdemi választ az Átlátszó kérdéseire. A portálunk által nyár elején feltárt ügyön túl más vitatható esetekről is kaptunk információt. Mégpedig arról, hogy egy 20-30 milliós, Audi Q5-ös terepjáró landolhatott nemrég a szakszervezeti elnöknél. Egy tag pedig bírósághoz fordult, ugyanis állítása szerint azért zárták ki a szervezetből, mert szóvá tette, hogy nem a kedvezőbb ajánlatot benyújtó biztosítótársasággal szerződött le az AHFSZ.
Közokirat-hamisítás gyanújával rendőrségi nyomozás folyik a győri Audi Hungária Független Szakszervezet pénzügyi beszámolóival kapcsolatban. Az ügyet júniusban hoztuk nyilvánosságra, a gyanúba keveredett szakszervezet 10 ezer munkavállaló érdekét hivatott védeni az Audi Hungaria Zrt.-vel szemben. Természetesen nem ingyen, hanem befizetett tagdíjért cserébe, ami a tavalyi évben több mint 300 millió forint volt.
Értesülésünk szerint a nyomozás a szakszervezet előző években elfogadott, közzétett, aztán módosított 2020-as, illetve 2021-es beszámolóival kapcsolatos. Az első, illetve a módosított összegek között jelentős, több száz milliós eltéréseket találtunk. Ráadásul a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a jogszabály előírta volna. Az érdekvédelmi szervezet akkor nem reagált a kérdéseinkre, azóta több más orgánum is megkereste őket, de a nekik adott válaszokból sem derült ki, pontosan mit érint a rendőrségi eljárás.
Az AHFSZ elnöke, Németh Sándor a kormánypárti győri önkormányzat hetilapjával hajlandó volt szóba állni 2023. október 6-án. Az üggyel kapcsolatban elmondta: „Az AHFSZ anyagi helyzete továbbra is stabil és előremutató, munkánkat ugyanolyan becsülettel és tisztességgel végezzük, ahogy azt tettük az elmúlt 27 évben is! A médiában megjelent feljelentésekkel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a hatóságokkal maradéktalanul együttműködünk és az Audi Hungária Független Szakszervezet rendelkezik könyvvizsgálóval” – fogalmazott Németh Sándor.
Kamara: már a 2020-as beszámolóhoz is kellett volna könyvvizsgáló
A korábbi cikkünkből az derül ki, hogy a szakszervezet nem alkalmazott a fent említett beszámolóknál könyvvizsgálót, pedig a kormányrendelet szerint ez kötelező lenne. A szakszervezetnél rákérdeztünk, mióta rendelkeznek könyvvizsgálóval, korábban miért nem alkalmaztak, de választ ezúttal sem kaptunk. A könyvvizsgáló fontos szerepet tölt be, ugyanis az ő feladata annak eldöntése, illetve véleményezése, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad-e az azt leadó szervezet, cég, intézmény fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről.
Egy Átlátszóhoz eljutott dokumentum szerint a szakszervezeti bizalmiak közül többen már tavaly novemberben a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához fordultak kérdéseikkel.
„Szakszervezetünknél, AHFSZ /Audi Hungária Független Szakszervezet, 9027 Győr Kardán utca 1/ nem alkalmazunk könyvvizsgálót. Több bizalmi társammal azon a véleményen vagyunk, hogy ezt hibásan tesszük. Szerintünk a számviteli törvény egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016.(XII.28.) Kormányrendelet 16. § (1) és (2) bekezdésének 2019. decemberi módosítása alapján már 2020. évtől kezdődően minden évben könyvvizsgálót kellene alkalmaznunk” – írták a levelükben.
Melyre a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részéről 2022. november 25-én a következőket válaszolták:
„Az Ön által rendelkezésre bocsátott beszámolók alapján úgy látjuk, hogy mind a 2020, a 2021 és a 2022 évek vonatkozásában, az adott üzleti évet megelőző két év átlagában számított összes bevétele a szakszervezetnek meghaladta a 300 millió Ft-ot, így a Kormányrendelet értelmében a könyvvizsgálat ezen évek vonatkozásában kötelező. A rendelkezésünkre bocsátott információk és adatok alapján tehát mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a szakszervezetnek már a 2020. évi beszámolójától kezdve könyvvizsgálót kellett volna megbíznia a beszámolója könyvvizsgálatával” – szól a könyvvizsgálói kamara válasza. (Amelyet egyébként az AHFSZ elnökének is elküldtek.)
A hatóságok hallgatnak
Az Átlátszó is megkereste a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát, ugyanis felmerül a kérdés, hogy milyen következménye lehet egy ilyen mulasztásnak, illetve ki alkalmazhat ezért szankciót?
„A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) hatálya alá tartozó bármely gazdálkodó esetében a gazdálkodó törvényes képviseletére jogosult személy a felelős az éves beszámolóra, valamint annak könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozó előírások betartásáért. Amennyiben a könyvvizsgálatra kötelezett gazdálkodó ennek a kötelezettségének nem tett eleget, úgy tehát – értelmezésünk szerint – a gazdálkodó képviseletére jogosult vezetője tehető felelőssé ezért a mulasztásért” – válaszolta a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK.)
Hangsúlyozva azt is: az MKVK nem tud a konkrét ügyben hivatalos, kötelező érvényű állásfoglalást adni, mivel „kamaránk nem rendelkezik jogszabályban előírt, sem jogszabályban biztosított hatáskörrel a fenti kérdésekben történő állásfoglalás kialakítására, sem kiadására.”
„A könyvvizsgálati kötelezettség nem teljesítése a gazdálkodó részéről elkövetett jogszabályszegésnek minősül. Erre vonatkozó közvetlen, jogszabályban nevesített jogi szankcióról nincsen tudomásunk” – mondta el a Magyar Könyvvizsgálói Kamara illetékese.
Az olyan civil szervezeteknél, mint az Audi Hungária Független Szakszervezet, lefolytatható törvényességi felügyeleti eljárás. Csakhogy ez pont a beszámolóra, illetve annak könyvvizsgálatára nem vonatkozik – tudtuk meg a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától.
Továbbra is kérdés azonban, melyik hatóság szabhat ki emiatt büntetést? „Megítélésünk szerint a kötelezettségszegés miatt felmerülhet az adóhatóság részéről a mulasztási bírság alkalmazása, ennek kapcsán azonban nyilvánvalóan az adóhatóság mindenkori jogértelmezése és álláspontja az irányadó” – teszi hozzá a válaszában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara.
Megkérdeztük a NAV-ot, annyit válaszoltak: „Konkrét adózóra vonatkozó információkat a NAV törvényi rendelkezés okán – adótitok – nem hozhat nyilvánosságra.” Az AHFSZ Hírek 2023. október 13-i számában idézték az adóhatóság nekik adott válaszát, miszerint: „a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága az Audi Hungária Független Szakszervezetével szemben nem folytat büntetőeljárást.”
Elvileg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) illetékes lehet, mivel „A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek ellenőrzése című program alapján ellenőrzést végez a 20 millió forint tárgyévi mérlegfőösszeget elérő civil szervezeteknél” – olvasható ebben a tavaly májusi hírben.
Megkérdeztük az Állami Számvevőszéket, vizsgálta-e az Audi Hungária Független Szakszervezet pénzügyeit, gazdálkodását? Az ÁSZ hatáskör hiányában az Audi Hungária Független Szakszervezetet érintően ellenőrzést nem végzett.
A 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. b) pontja szerint nem minősül civil szervezetnek a szakszervezet, így a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatálya sem terjed ki rá – tudtuk meg.
Ezek szerint a rendőrség az egyetlen, ténylegesen nyomozó hatóság, ahonnan ez a közlemény jött: „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az Ön által kérdezett ügyben a Győri Rendőrkapitányságon indult büntetőeljárás közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt, amelyet a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság hatáskörébe vont a nyomozás során. A folyamatban lévő nyomozásról az eljárás jelenlegi szakaszában, továbbiakban sem áll módunkban bővebb információt kiadni.”
Az Audi Hungaria Zrt. annyit reagált „Az említett ügyről az Audi Hungariának nincs hivatalos információja. Más szervezetekkel kapcsolatos szerkesztőségi értesüléseket vállalatunk alapvetően nem kommentál, így ezt sem”.
Terepjáró a szakszervezeti elnöknek?
Az Átlátszó olyan információt kapott, hogy Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve egy másik elnökségi tag is az Audi Hungaria Zrt.-től kapott Audi Q5-ös gépjárműve(ke)t használják, azzal/azokkal közlekednek, illetve azt/azokat magáncélra is igénybe vehetik. Ennek próbáltunk utánajárni. A lapunkhoz eljutott fotón lévő járművet, amivel az AHFSZ elnököt szokták látni, 2023-ban gyártották és helyezték forgalomba. A zöld városi terepjáró (40TDI quattro) ára 20-30 millió forint körül van. Meg is kérdeztük az AHFSZ elnökségétől, illetve felügyelő-bizottságától: használ(nak)-e Audi Hungaria Zrt.-től, vagy más Audi-cégtől, illetve az anyavállalat, a Volkswagen Csoport bármely érdekeltségétől kapott Audi Q5-ös vagy bármilyen más típusú gépjárművet, amennyiben igen, milyen formában történik ez? – de nem jött válasz.
Az Audi Hungaria Zrt. ugyanezekre a kérdésekre az alábbiakat válaszolta:
„Az Audi Hungaria által meghatározott munkatársi célcsoportjai számára, szabályozott keretek között gépjárművet biztosít üzleti- és magánhasználatra. Megértésüket kérjük, hogy belső szabályzatainkról nem adunk tájékoztatást.” Nem derült ki tehát, ha kaptak autót a szakszervezeti vezetők, akkor pontosan milyen alapon.
Az Opten szerint az Audi Hungaria Zrt. által 2023. február 17-én alapított Audi Hungaria Ahead Kft.-ben felügyelő bizottsági tag Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve Horváth Zoltán, a szakszervezet járműgyári elnökhelyettese.
Kizárt szakszervezeti tag
Információnk szerint egy másik bírósági eljárás is folyik, ugyanis egy szakszervezeti tag azt állította, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezettel szerződésben lévő biztosítótársaság mellett egy másik biztosító is adott korábban ajánlatot a szakszervezeti tagoknak nyújtott biztosításra, amely kedvezőbb, előnyösebb volt, de az AHFSZ nem élt a lehetőséggel.
Értesülésünk szerint az üggyel kapcsolatban a fenti esetet szóvá tevő szakszervezeti tagot kizárták az Audi Hungária Független Szakszervezetből, s emiatt az illető bírósághoz fordult. Erről is kérdeztük a szakszervezet vezetőit, de nem reagáltak. „A Győri Törvényszéken a kérdezett peres felek között szakszervezeti határozat hatályon kívül helyezése iránt polgári peres eljárás van folyamatban, amely eljárásban a bíróság az alperes keresettel támadott határozatának végrehajtását felfüggesztette” – válaszolta az Átlátszó érdeklődésére a Győri Törvényszék. Vagyis a bírósági eljárás idejére a tagkizárás nem hajtható végre, addig azt fel kell függeszteni.
Címlapkép: Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) vezetői a szakszervezet által meghirdetett egyhetes sztrájk megkezdéséről tartott sajtótájékoztató után a győri Audi Hungaria Zrt. épülete előtt 2019. január 24-én. A szakszervezet 168 órás sztrájkot hirdetett a sikertelen bértárgyalások miatt (MTI/Krizsán Csaba). | Nyomozás és egy Audi Q5-ös borzolja a kedélyeket a győri Audi szakszervezetében | null | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/30/nyomozas-es-egy-audi-q5-os-borzolja-a-kedelyeket-a-gyori-audi-szakszervezeteben/ |
2023-05-04 00:00:00 | A kiszivárgott iratok nem utalnak Orbán Viktor miniszterelnök amerikai lehallgatására, Horvátország a magyar légtéren keresztül szállíthat helikoptereket Ukrajn | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Hitelesnek értékelte a Nemzeti Információs Központ azokat az információkat, amelyek a kiszivárgott Pentagon-iratokban („War Leaks”) szerepelnek Magyarországról. A szerdán az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján nyilvánosságra hozott jelentés alátámasztja azokat az értesüléseket, amiket korábban az Átlátszó is megírt, például hogy a kiszivárgott iratok nem utalnak Orbán Viktor miniszterelnök amerikai lehallgatására, és hogy Horvátország a magyar légtéren keresztül szállíthat helikoptereket Ukrajnának.
A Nemzeti Információs Központ (NIK), azaz a Rogán Antal minisztériuma által felügyelt szuper-titkosszolgálat április 19-én osztott meg egy gyorsjelentést arról, mi szerepelt Magyarországról a frissen kiszivárgott amerikai hírszerzési iratokban. A jelentést zárt ülésen ismertették, és mostanáig titkosított volt, azonban a napokban a bizottság jobbikos elnökének, Sas Zoltánnak a kezdeményezésére feloldották a titkosítást, így a jelentés (benne a magyar vonatkozású iratok másolatával) elérhető a parlament oldalán.
Az amerikai hírszerzési iratok kiszivárogtatásáról az Átlátszó is beszámolt. Mint írtuk: az iratokat a gyanú szerint a légierő egy 21 éves tartalékos tisztje tette közzé egy zárt internetes csoportban, eddig tisztázatlan okokból. A „titkos” fórumból áprilisban valaki kiszivárogtatta a dokumentumokat (a CIA és a DIA katonai hírszerző ügynökség jelentéseit, összefoglalóit), amelyek Discord-szerverektől a közösségi médiáig megállíthatatlanul kezdtek terjedni.
Le(nem)hallgatott Orbán, fogyó tankok, titkos fegyverüzletek – mi derül ki a Pentagon-iratokból? | atlatszo.hu
A hazai sajtóban nagy vihart kavart, hogy az iratokban magyar vonatkozású jelentés is szerepel. Az első, Magyarországot említő amerikai cikk megjelenése után a magyar média nagy része tényként tálalta, hogy a kiszivárgott iratokból kiderült: az USA lehallgat magyar vezetőket, köztük Orbán Viktort is. Csakhogy az iratokban semmi nem utal ilyen közvetlen megfigyelésre.
Cikkünk megjelenésekor az eredeti iratok jelentős része elérhető volt az interneten, főleg kínai és koreai nyelvű oldalakon (ezeket a hivatkozásokat a dokumentumok jellege miatt nem közöltük). A nyilvánosan elérhető dokumentumok nagy része az ukrajnai háborúval és az európai szövetséges államokkal foglalkozott, így került képbe Magyarország is. A dokumentumok egy részét a magyar titkosszolgálati csúcsszerv parlamenti tájékoztatója is tartalmazza.
(null)
A Magyar Nemzetet igen, Orbánt nem figyelték az amerikaiak
Áprilisban a magyar sajtó egy része – másodkézből származó információkra hivatkozva – tényként tálalta, hogy a kiszivárgott iratokból kiderült: az USA lehallgat magyar vezetőket, köztük Orbán Viktort is. Azonban, ahogy korábbi cikkünkben rámutattunk, a kiszivárgott iratokban semmi nem utal ilyen közvetlen megfigyelésre.
Az egyik irat Orbánt február 22-i, a balatonfüredi Fidesz-KDNP frakcióülésen elhangzott beszédét idézte, amiben az Egyesült Államokat „három fő ellenfele egyikének” nevezte. Mivel a beszéd zárt körben hangzott el, több újságíró azt feltételezte, hogy a CIA lehallgatta a frakcióülést.
A NIK jelentésében ezzel szemben az szerepel: az értesülés sajtóhírre alapul, és „nem került sor a magyar kormány lehallgatására.”
Ez megegyezik azzal, amit mi is írtunk áprilisban. Az eredeti dokumentum szerint az információt a budapesti nagykövetség adta a CIA-nak, és nem valószínű, hogy a nagykövetség saját hatáskörben végezne lehallgatást, az viszont igen, hogy az amerikai követség munkatársai olvassák a magyar sajtót, például a Magyar Nemzetet. A Fidesz-közeli lapban ugyanis februárban megjelent egy beszámoló a balatonfüredi frakcióülésről, amiben szerepel az Amerika-ellenes mondat Orbántól.
Nyilvános kormányzati vagy médiaforrásból származott az a kiszivárgott iratokban szereplő értesülés is, hogy Magyarország a NATO a délkeleti zászlóalj harccsoport részeként teljesíti szövetségesi feladatait.
A magyar légtéren keresztül tervezték szállítani a helikoptereket
A NIK hitelesnek nevezte a helikopter-üggyel kapcsolatos jelentést is. Április közepén, a kiszivárgott iratokra hivatkozva a Politico írt arról: miközben a magyar kormány oroszbarát, nyugatellenes retorikát folytat az ukrajnai háború kapcsán, lehetővé teszi, hogy a szövetséges államok használják a magyar légteret az Ukrajnába irányuló fegyverszállításra. A Politico által idézett dokumentumok egyike egy tervet ismertet, amely szerint ukrán pilóták a Horvátország által adományozott katonai helikoptereket a magyar légtéren keresztül szállítanának Ukrajnába.
A NIK által megosztott amerikai dokumentumban az áll: „a Horvát Fegyveres Erők 14 darab Mi-8 HP típusú helikopter szállítását tervezik Ukrajnába idén márciusban, melyből 7 már jelenleg is bevetésre kész. Az ukrán pilóták a helikoptereket a magyar légtéren keresztül tervezik szállítani”.
Ezzel kapcsolatban a NIK levele megjegyzi: a dokumentumban szereplő megállapítás nem fedi azt a sajtóban megjelent olvasatot, hogy „Magyarország mégis támogat közvetlen fegyverszállításokat Ukrajnának.” A helikopterekkel kapcsolatos megjegyzésről azt írja, az csak az ukrán pilóták tervéről szól, a magyar fél szándékairól nem. A nyilvánosságra hozott jelentésből nem derül ki, hogy az említett helikoptereket leszállították-e már, és ha igen, milyen útvonalon.
(null)
Manipulatív a kormány kommunikációja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások ügyében
Felmerül viszont a kérdés, hogy ha eddig állítólag semmilyen ukrán fegyverszállítmányt nem engedett át a légtéren a magyar katonai vagy politikai vezetés, akkor februárban, egy évvel a háború kitörése után miért merült volna fel egyáltalán az ukrán pilótákban a magyar légtér használata.
Valójában, ahogy az Átlátszó többször is megírta, folyamatosan haladnak át Magyarországon Ukrajnának szánt katonai szállítmányok.
A múlt héten megírtuk azt is, hogy videók bizonyítják, hogy a Győr-Pér reptéren álltak meg francia gyártmányú helikopterek, amelyeket az ukrán határőrségnek adtak át.
Videó bizonyítja, hogy a győri reptérről szálltak fel az ukránoknak átadott katonai helikopterek | atlatszo.hu
A horvát kormány még február végén jelentette be, hogy 14 darab Mi-8-as katonai helikoptert adna át az ukrán fegyveres erőknek – minden bizonnyal ezekre utal a Politico által idézett hírszerzési jelentés. A győri felvételeken nem ezek a helikopterek láthatók, hanem egy korábbi, francia-ukrán megegyezés alapján szállított gépek.
Szintén áprilisban olyan fotókat mutattunk be, amelyeken az M3-as autópályán, kelet felé haladva egy szlovén katonai konvoj látható. Szlovénia épp akkor ajánlott fel páncélos harcjárműveket Ukrajnának, az időzítés és a rakomány formája alapján ezeket szállíthatták Magyarországon keresztül.
Titokban szállított gyalogsági páncélozott járművek haladhattak át Magyarországon
A magyarországi M3-as autópályán keresztül is szállíthattak szlovéniai katonai harcjárműveket az ukrán hadsereg tavaszi ellentámadásához. A szlovén páncélozott gyalogsági szállítóeszközöknek látszó szállítmányokat a Csehszlovák Kém blog egyik olvasója fényképezte április 25-én, kedden, Galgahévíz környékén. A szlovén sajtó értesülése szerint Szlovénia titokban 20 darab Valuk típusú csapatszállító páncélozott harcjárművet küldött Ukrajnába ezen a héten. Olvasónk fél tucatot vélt felfedezni egy katonai jellegű konvojban Magyarországon.
Érdemes megjegyezni, hogy a NIK-jelentés úgy fogalmaz, a dokumentumok nem utalnak „közvetlen” fegyverszállításra Magyarországról Ukrajnába, azt tehát nem cáfolja, hogy közvetve, más országok érintésével átmehetnek ilyen szállítmányok.
A kormányzati kommunikáció az ügyben rendkívül őszintétlen és manipulatív: a Győrben látott helikopterek ügyét például a honvédelmi tárca úgy kommentálta, „hazánk nem engedett át Ukrajna felé helikoptereket (…) az ország légteréből Ukrajnába semmilyen, a háború eszkalációját növelő szállítmányt nem engedtünk át a háború kitörése óta.”
Ebből annyi igaz, hogy tényleg nem a magyar-ukrán határon engedjük át ezeket. Ehelyett a „háború eszkalációját növelő szállítmányok” Magyarországról először Szlovákiába, majd Lengyelországba érkeznek meg, és onnan mennek tovább Ukrajnába – mi is ezt írtuk, nem véletlen, hogy a Minisztérium nem kért helyreigazítást.
Teljes médiacsend mellett egyeztet a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállításokról Brüsszelben | atlatszo.hu
Február 14 és 15-e között kétnapos konferencián üléseztek a NATO-tagállamok honvédelmi miniszterei Brüsszelben, erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter videóban számolt be. A miniszter a NATO kollektív védelmi politikáját, az európai hadiipar felpörgését, azon belül a magyar haderő fejlesztését említi, mint a megbeszélések témáit:
Az Ukrajnát támogató országok a háború korai szakaszában Lengyelországot jelölték meg az akció logisztikai központjának. Az ukrán hátország logisztikai központja pedig a Lengyelországhoz közel eső Lviv. Az ismertté vált légi fegyverszállítmányok a lengyel Rzeszów repülőterére érkeznek meg, ahonnan közúton mennek Lvivbe – a lengyel reptérre a magyar légtérből, sőt, magyar repülőterekről is érkeztek katonai szállító gépek.
A NATO és ukrán légiszállítók is vihettek fegyvert a magyar légtéren keresztül | atlatszo.hu
„A NATO iránymutatásai nem kötelező érvényűek, és jogilag nem megkötő erejűek a tagállamokra nézve, hiszen szuverén államok döntenek az egyes szerepvállalásokról” – mondta Csiki Varga Tamás. „Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás esetében sem a NATO főtitkára dönt arról, hogy milyen útvonalon szállítják például a haditechnikai eszközöket Ukrajnának, hanem az egyes tagállamok együttműködési szándéka – és természetesen a földrajzi, infrastrukturális adottságok – alapján dől ez el.
A Honvédelmi Minisztérium kommentje tehát kevésbé manipulatív nyelvezettel átírva így nézne ki: hazánk területén áthaladnak Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok, de ezek nem a magyar-ukrán határon át, hanem a Magyarország-Szlovákia-Lengyelország útvonalon érnek célba. | Pentagon-iratok: megerősíti az Átlátszó információit a titkosszolgálat jelentése | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/05/04/pentagon-iratok-megerositi-az-atlatszo-informacioit-a-titkosszolgalat-jelentese/ |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Talán túlzottan naivak vagyunk, de arra kérjük Magyar Pétert, ne okozzon csalódást követőinek, a júniusban rá szavazóknak, és mondjon le a mentelmi jogáról. Számos érv szól emellett, többek között az, hogy végre egyszer nem válnának el nála a szavak és a tettek. Már csak azért is logikus lenne ez a cselekedet, mivel nem csak mi emlékszünk arra, mennyire túlfűtött, ostorozó szavakkal ecsetelte, milyen galád dolog az, hogy egyesek a mentelmi joguk mögé bújnak. Kötelező ígéretet is tett arra: ha módjuk lesz rá, eltörlik a mentelmi jog intézményét. Hát akkor itt a szép alkalom, tessék egyszer az életben betartani az ígéretet, hiszen az önfelkent messiás hangsúlyozta, hogy nekik nem lesz rá szükségük semmi szín alatt. Igaz, azt is mondta ez a hazugságkedvelő egyén, hogy az európai parlamenti mandátumát sem fogja felvenni, és ez esetben is knockoutolta, semmibe vette saját szavait. Éppen ezért érdemes volna legalább kísérletet tennie hitelessége részleges visszaszerzésére.
Mit gondol a Tisza Párt nevű szekta vezérürüje, meddig tart az a számára kegyelmi állapot, hogy minden szavát, ígéretét - kis túlzással - egyetlen perc alatt bármikor képes megmásítani, és mégis kitartanak mellette azok, akik rá szavaztak és belé helyezték a reményüket?
Pár nap alatt kámforrá válhat a pünkösdi királysága, amint rájönnek a csápolók, hogy őket is alaposan átveri az állandó, előre megfontolt hazudozásaival. Egyre többen ébredhetnek rá, hogy a nagy hangon meghirdetett Talpra, magyarok! mozgalom valódi neve inkább Térdre, magyarok! lehet az újsütetű hazugsággenerátor szerint. Hiszen aki hazudik az embereknek, az le is nézi őket és nem veszi őket semmibe, mert feltételezi, hogy buták és semmire sem bírnak emlékezni.
Mások fejébe is szöget üthet: milyen politikus az, aki nemcsak notóriusan hazudik, hanem lop is? Méghozzá egy mobiltelefont, garázdasággal fűszerezve. Van ebben valami olyan kisszerű, pitiáner motívum, ami még a legelvakultabb szimpatizánsoknak is sok lehet. Jóllehet, telefonlopási ügybe keveredni mégiscsak kevésbé fajsúlyos elvetemültség, mint amikor egy EP-képviselő huzibőröndben cipeli az eurómilliókat, de ez még a baloldali politikusoknak mindenre felmentést adó brüsszeli központi bizottságnak is sok lehet már - éppen a bűncselekmény méltatlan földszintessége miatt.
Elvégre az európai parlamenti mentelmi jog nem afféle bűnözési kupon, amit alkalomadtán be lehet váltani, amikor az Európa-atyáknak egy kis törvényszegésre szottyan kedvük.
Nem árt észben tartania a Tisza Párt főnökének, hogy a durva korrupciós ügybe keveredett Eva Kailinak is kiadták a mentelmi jogát, és ha utána szinte mindenben falaztak is neki, védve piszkos mundérjuk tovatűnt becsületét, mégiscsak volt valami következménye a törvénykerülésnek. A túlzott pofátlanság ugyanis még a nemzetellenes kettős mérce és jogkerülés fellegvárában, Brüsszelben is rossz ajánlólevél, és parkolópályára tételt eredményezhet. Azt még ezek a kérges moralitású nacsalnyikok is szégyellnivalónak tartják.
A Hír TV kimutatta: a szavazásában részt vevők 89 százaléka szerint nem adja ki az Európai Parlament Magyar elvtárs mentelmi jogát. Erre azért ne vegyen túl erős mérget senki. Az egykori kádergyerek ugyanis kint is az érinthetetlen protekcióst alakítja, ami nem szülhet jó vért számára. Miután hosszú hetek óta elbliccelte a megjelenést a munkahelyén, az EP-ben, lehet, hogy már azt sem tudják, kiről van szó. Még az is előfordulhat, hogy nem érzik praktikusnak, hogy egy olyan embert védelmezzenek, aki a gazdaságnál előbbrevalónak tartja a garázdaságot. | Nincs bűnözési kupon | null | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/09/nincs-bunozesi-kupon |
2011-09-11 13:56:00 | Még nagyobb szükség lesz a szkeptikusan gondolkodó, a dolgok mélyére hatoló emberekre, mint eddig - így vélekedik a WikiLeaks-táviratokról a dokumentumok nyilvánosságra hozatalában - a német Spiegel és a brit Guardian mellett - élen járó New York Times újságírója. A Pulitzer-díjas Eric Schmitt a bonni Deutsche Well Global Media Forumon beszélt az [origo]-nak tapasztalatairól és arról, hogy a diplomáciában most egy ideig nagyobb lesz az óvatosság, de hamarosan minden visszatér a régi kerékvágásába. | true | null | 1 | Origo | null | Még nagyobb szükség lesz a szkeptikusan gondolkodó, a dolgok mélyére hatoló emberekre, mint eddig - így vélekedik a WikiLeaks-táviratokról a dokumentumok nyilvánosságra hozatalában - a német Spiegel és a brit Guardian mellett - élen járó New York Times újságírója. A Pulitzer-díjas Eric Schmitt a bonni Deutsche Well Global Media Forumon beszélt az [origo]-nak tapasztalatairól és arról, hogy a diplomáciában most egy ideig nagyobb lesz az óvatosság, de hamarosan minden visszatér a régi kerékvágásába.
- Mi volt az első reakciója akkor, amikor oknyomozó újságíróként szembesült a ténnyel: egy akkor még kevésbé ismert, kissé homályos hátterű szervezet, a WikiLeaks dokumentumok százezreit bocsátja az önök rendelkezésére?
- 2010 júniusának vége volt, éppen egy pakisztáni riportútról értem vissza, amikor az egyik washingtoni szerkesztőnk felhívott, hogy valami nagyon különleges feladata van számomra. Azonnal el kell kezdenem dolgozni rajta, és rögvest Londonba kell utaznom. Meg kellene néznem néhány dokumentumot, amelyet a Guardian kapott egy WikiLeaks nevű szervezettől.
- De addigra azért már hallott a WikiLeaksről, nem?
- Persze, olyannyira, hogy két évvel korábban már írtam is róluk és egy dokumentumról, amelyet sikerült megszerezniük. Igazából azonban addig nem sokat gondolkoztam a szervezetről és a kezdeményezésről.
- És mit tudott a titokzatos dokumentumokról mielőtt Londonba ment?
- Nem sok mindent, csak annyit, hogy a nemzetbiztonsággal, az iraki és az afganisztáni háborúval kapcsolatosak. Mivel én mindkét háborúval és a nemzetbiztonsági ügyekkel is foglalkoztam, engem küldtek, vessek egy pillantást ezekre a dokumentumokra, és egyrészt nézzem meg, hogy valódiak-e, másrészt hogy mennyire fontosak, van-e bennük valami nagy sztori. Szóval értékeljem az egészet.
Eric Schmitt
Az 1959-ben született újságíró 1983 óta dolgozik a New York Timesnál. Dolgozott háborús tudósítóként az első Öböl-háborútól Szomáliáig, volt a lap kongresszusi riportere, a 2001-es terrortámadás után a szakterülete a nemzetbiztonság lett. Munkájáért kétszer is megosztott Pulitzer-díjban részesült. A lap vezető munkatársaként foglalkozott a WikiLeaks-iratokkal.
- Mire jutott?
- Először is néhány napot a Guardian újságíróival és szerkesztőivel töltöttem. Együtt megnéztük a dokumentumok egy részét, főleg az afganisztáni háborúval kapcsolatosakat. Ami első látásra nyilvánvaló volt, hogy ezek olyan nyers követségi jelentések, amelyeket a "terepről" küldenek a diplomaták a feletteseiknek, olyan döntéshozóknak és vezetőknek, akikkel én is kapcsolatban vagyok, olyan eseményekről, amelyekről én is írtam. Tehát hiteleseknek tűntek. Emellett az is leesett elsőre, hogy a papírok nagy része rutinjelentés, egyszerű beszámolók mondjuk járőrözésről vagy a diplomaták közötti kapcsolattartásról.
- Dögunalom magyarul...
- Igen, de közben a Guardian rátett az egészre egy keresőfunkciót, és beindult a keresés. Beütöttem olyan eseményeket, amelyekről tudósítottam, csatákról, fegyveres incidensekről. Különösen a polgári áldozatokról szóló jelentések voltak elsőre érdekesek, vagy olyan bejegyzések, amelyek a pakisztáni titkosszolgálatok gyanús együttműködéséről szóltak a tálibokkal. Az volt az első következtetésünk, hogy akármennyire is hatalmas mennyiségű dokumentummal állunk szemben, valószínűleg nincs bennük "füstölgő fegyver", vagyis nem bukkanunk majd vadonatúj sztorikra, például olyan háborús atrocitásokra, amelyekről korábban nem tudtunk. De az is világos volt, hogy hatalmas mennyiségű, nagyon aprólékos anyag került a birtokunkba az afganisztáni háború hat évéről. Arról, hogy mi lett egy viszonylag kis intenzitású háborúból 2009-re, amikorra kiderült, hogy sokkal rosszabbul alakulnak az események, mint korábban gondoltuk.
- Tehát amolyan "hűha" érzés volt, hogy egy teljesen új világ tárul fel, vagy azért nem volt ekkora rácsodálkozás?
- Inkább ahhoz hasonlítanám, mint amikor egy impresszionista festményből hirtelen egy fényképet látunk, minden részletet élesen és tisztán. Tehát ha végigküzdjük magunkat ezen az irattengeren, akkor számos olyan eseményről kaphatunk bizonyságot, amelyet csak sejtettünk, vagy igazolást arra, hogy mi nem ment jól a háborúban. Példákat pontos részletekkel: mi történt akkor, amikor ez és ez az őrjárat itt és itt járt, amelyre ekkor és ekkor, innen és innen nyitottak tüzet, milyen értékelést adott a tiszt, milyet a pakisztáni titkosszolgálat.
- Újságíróként mennyire volt új a helyzet? Vagy csak azt mondták, hogy ez pontosan ugyanolyan, mint az 1970-es években a Pentagon-iratok idején, azzal a különbséggel, hogy sokkal nagyobb mennyiségről van szó, és másfajta lehetőségeik vannak a keresőrendszerek miatt?
- Az első dilemma az volt, hogy egyáltalán hogyan leszünk képesek felmérni, mi is van a kezünkben? Ezért első körben elértük Julian Assange-nél, hogy engedjen hozzáférést az adatbázishoz a számítógépes keresésre specializálódott New York-i kollégáink számára, akik valamilyen rendszert tudnak vágni az iratok között, csoportosítani tudják valamilyen szempont szerint a dokumentumokat. Amikor ezzel megvoltunk, el kellett dönteni, mi legyen a célunk. Egyetlen nagy sztorit akarunk írni az egészről, vagy inkább több kisebbet, egyáltalán mi itt a sztori, mi az érdekes, mit akarunk az olvasóinknak mondani.
- Mennyiben volt dilemma az, hogy mit nem mondanak el az olvasóknak?
- Nagyon fontos kérdés volt annak megvizsgálása, hogy hol húzzuk meg a nevek közlésének vagy éppen bizonyos katonai vagy titkosszolgálati módszerek leírásának határait. Tehát, hogy milyen közléssel sodorhatunk veszélybe embereket.
- Ez a WikiLeaks előtt is ugyanilyen újságírói dilemma volt...
- Mindenképpen, a különbség azonban az, hogy itt óriási mennyiségű információról beszéltünk. Rengeteg név merült fel, rengeteg információ, rengeteg kérdés tehát. Ha nyilvánosságra hozzuk ezt a nevet, főleg, hogy az illető amerikai diplomatákkal beszélt, információkat adott, akkor mi lesz vele? Ezt esetenként kellett alaposan megvizsgálni, és ugyanazokat az újságírói sztenderdeket érvényesíteni, mintha csak néhány névvel lenne dolgunk.
- Okozott aggodalmat, hogy nagyon keveset tudtak a dokumentumokat önöknek átadó szervezetről?
- Azt sikerült az elején tisztázni, hogy a nálunk lévő dokumentumok hitelesek, de fontos volt, hogy tudtuk: nem a teljes állomány van természetesen a kezünkben, szükségszerűen hiányos az adatbázis. Rákerestünk például a Special Operations Forces, vagyis a különleges erők adataira, vagy a CIA-ra és nagyjából semmit sem találtunk. Ugyanígy nagyon kevés távirat szólt Abu Ghraib börtönéről, tehát kirajzolódtak a korlátok is.
- Feltették-e azt a kérdést, hogy mi lehet mindezzel a WikiLeaks célja, és ez mennyiben befolyásolhatja azt az információt, ami önöknél van?
- Természetesen. De a WikiLeaks csak lerakatként működött, ők nem válogattak a dokumentumok között.
- Ezt nem tudhatták...
Az azért nyilvánvaló volt már akkor is, hogy honnan származnak a dokumentumok, hogy egy amerikai katona, Bradley Manning adta át a táviratokat a WikiLeaksnek, amelynek vezetője, Julian Assange viszont semmilyen feltételt nem szabott, nem mondta meg, mit használhatunk az adatbázisból, mit nem, nem kért ellenszolgáltatást, sem fizetséget érte. Még csak sztoriötleteket sem adott.
- Megkérdezték tőle, hogy mindent átadott-e, ami a birtokában van?
- Ez világos volt. Ő azt hangsúlyozta, hogy mindent a nyilvánosság elé akar tárni, és egyedül az időzítést akarja ellenőrzése alatt tartani, tehát, hogy először a WikiLeaks oldalán jelennek meg minden esetben. Onnantól már csak logisztikai feladat volt, hogy a Spiegel, a New York Times és a Guardian hogyan tudja koordinálni a munkát, és a WikiLeaks képes lesz-e időben kitörölni az érzékeny információkat és a neveket az állományból, mielőtt nyilvánosságra hozza.
- Ön szerint milyen jelentősége van dokumentumok nyilvánosságra hozatalának világpolitikai szempontból?
- Egyrészt az információ mélysége főleg az afganisztáni és iraki háborúval kapcsolatban. Másrészt a diplomáciai jelentések részletei, amelyekből megtudhattuk, mit is gondolnak és hogyan nyilatkoznak egymás között a világ vezető politikusai világpolitikai, stratégiai kérdésekről. Kiderült az is, hogy az amerikai diplomaták jó stílusban, bizonyos értelemben szépen és nagyon gyakran szórakoztatóan képesek írni és érvelni tömény és nehéz vitákról.
- Felmerült önökben, hogy milyen jó lenne kínai vagy orosz táviratokból is szemezgetni?
- Persze, nagyon érdekes volna megtudni, ők hogyan nyilatkoznak rólunk a hasonló táviratokban, és hogy van-e kínai Bradley Manning valahol. Nehéz elképzelni.
- Átfutott-e az agyukon, hogy milyen hatása lesz a táviratok közlésének? Leginkább az, hogy még több lesz a titok, még jobban óvják majd a hatóságok a minősített információt, a diplomaták még inkább tartanak, majd attól, hogy újságíróknak elmondjanak bármit, vagy hogy egymás között őszinték legyenek ilyen jelentésekben.
- Rövid távon lehet ilyen hatás, de azt gondolom, hogy ez idővel elmúlik. Az emberi kapcsolatok, a viszonyok diplomaták és újságírók között is helyreállnak majd. Az amerikai kormány máris sokkal szigorúbb szabályokat vezetett be a minősített adatok védelmére, ennek a hatásai érezhetők, ellentétben a korábbi, szabadabb előírásokkal, az egyes minisztériumok és hatóságok egymástól is jobban védik ezeket az iratokat. Ez pedig gond, hiszen a szeptember 11-i támadás egyik tanulsága az volt, hogy nem volt megfelelő információáramlás az amerikai kormány különböző részlegei között.
- Milyen hatása lesz a WikiLeaksnek és a hasonló kezdeményezéseknek az újságírásra? Nagyobb szükség lesz újságírókra, vagy nem?
- Szerintem újságírásra mindig szükség lesz. A világ egyre bonyolultabbá válik, a klímaváltozástól a nukleáris proliferációig nagyon sok fontos témáról egyre több információ lát napvilágot, és az embereknek szükségük lesz újságírókra a tájékozódáshoz. Még inkább kellenek majd a szkeptikusan gondolkodó, kritikusan író és a dolgok mélyére hatoló emberek, akik képesek dekódolni a mindennapi emberek számára, hogy mi történik a világgal körülöttük. | Egy festményből hirtelen fénykép lett - interjú a New York Times újságírójával a WikiLeaks-táviratok | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/09/interju-a-new-york-times-ujsagiroja-a-wikileaks-dokumentumokrol |
2010-02-15 00:00:00 | Guus Hiddink június 30-án távozik az orosz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi tisztéből, és hétfői sajtóértesülések szerint török szakvezető lesz. | false | [
"foci"
] | 0 | null | 0 | Guus Hiddink június 30-án távozik az orosz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi tisztéből, és hétfői sajtóértesülések szerint török szakvezető lesz.
A Sabah című napilap úgy tudja, hogy a 63 esztendős sikeredző hétfőn írja alá 2014-ig szóló szerződését Isztambulban, és évente 3,75 millió eurót keres majd. A török válogatott nem jutott ki a dél-afrikai világbajnokságra, a 2012 Eb-re viszont egy nehéz csoportból (Németország, Ausztria, Belgium, Kazahsztán, Azerbajdzsán) kellene magukat kvalifikálniuk.
Hiddink korábban már dolgozott Törökországban, az 1990-1991-es szezonban a Fenerbahce csapatát irányította.
Az orosz válogatott Hiddink irányításával bronzérmet szerzett a 2008-as Eb-n, viszont nem jutott ki a dél-afrikai világbajnokságra.
A holland szakembert az utóbbi időben több európai élklubbal is hírbe hozták már, így felmerült a neve a Juventusnál és a Liverpoolnál. | Hiddink a török kispadon? | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2010/02/15/hiddink_torok_kispadon |
2018-06-20 00:00:00 | A programon 17,7 milliárd forintot bukott az állam. | true | [
"letelepedési kötvény",
"demeter márta"
] | 0 | null | 0 | Úgy tűnik, tényleg véget ér a Rogán Antal fejéből kipattant letelepedésikötvény-program, legalábbis erre utal az, hogy a kormány csendben jogi szinten is megszünteti a kötvényeket. A javaslatot a 2019-es költségvetéshez törvénytervezetbe tették bele.
Demeter Márta LMP-s parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban azt mondta a Hír Tv-nek, hogy a sajtó és az ellenzék nyomásgyakorlásának eredménye a lépés, de ez nem elég, az iratok titkosítását is meg kell akadályozni, nehogy a kötvénybizniszt bonyolító offshore cégek milliárdos bevételekkel tűnjenek el az adófizetők kárára.
Az látszik, hogy a kormány teljes titokban akarta felszámolni ezt a konstrukciót, ezzel egyébként önmaguk is beismerik, hogy tudják, hogy ez milyen óriási biztonsági kockázatot jelentett, és hogy milyen veszteséget okozott a magyar államnak.
A programon 17,7 milliárd forintot bukott az állam.
Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István | Jogi szinten is vége a letelepedési kötvénynek | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/06/20/letelepedesi-kotveny-vege |
2013-06-05 00:00:00 | Prága vagy Bp. lesz a jobb hely 2025-re? - A városok versenyképességi rangsorában öt helyet csúszunk vissza a következő évtizedben. | false | [
"versenyképesség",
"versenyképességi rangsor",
"városok",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | Budapest 2025-ben a világ 53. legversenyképesebb városa lesz - derül ki a Citibank támogatásával készített kutatásból. Ez 5 hellyel rosszabb a jelenlegi helyezésünknél. Régiós szinten azonban ezzel az erdménnyel sem állunk rosszul: a listán egy hellyel került mögénk Prága, kettővel Barcelona, néggyel pedig Liszabon, de lehagyjuk Moszkvát és Rómát is.
A teljes listát, a kapcsolódó tanulmányt és a kutatás módszertanát itt ismerheti meg részletesen. Mitől lesz sikeres egy város? Az Indexen megjelent elemzést itt olvashatja. | Prága vagy Bp. lesz a jobb hely 2025-re? | 0 | https://index.hu/gazdasag/2013/06/05/varosok_versenykepessegi_rangsora |
2010-03-12 00:00:00 | Bár a szahíri pályán Ferrari-McLaren-Red Bull-Mercedes csatát vártak a hozzáértők, az első szabadedzésen egy "kakukktojás" került az élre. Idén is lesz "Brawn GP"? | false | [
"autó-motor"
] | 0 | null | 0 | Bár a szahíri pályán Ferrari-McLaren-Red Bull-Mercedes csatát vártak a hozzáértők, az első szabadedzésen egy "kakukktojás" került az élre. Idén is lesz "Brawn GP"?
A Force Indiát terelő Adrian Sutil nyerte a Bahrein Nagydíj első szabadedzését, a 27 éves német könnyedén utasított maga mögé mindenkit. Sutil 1:56.583-as ideje ugyan jócskán elmarad Michael Schumacher 2004-ben felállított 1.30.252-es rekordjától, ám a pályát azóta többször is átépítették.
Sutil mögött egy favorit, a ferraris Fernando Alonso érte el a második legjobb időt, a spanyol 183 ezreddel szorult a második helyre, míg a harmadik Robert Kubica (Renault) hátránya majd’ fél másodperc volt.
A McLaren duója, a címvédő Jenson Button és honfitársa, Lewis Hamilton az ötödik-hatodik helyre volt jó, a Mercedes kettőse a 8. és a 10. helyen áll, Nico Rosberg eddig gyorsabban alkalmazkodott a megváltozott aszfaltcsíkhoz. A Red Bull sem villogott, Mark Webber (9.) és Sebastian Vettel (13.) egyaránt kiszorultak a legjobb nyolc közül.
A szabályváltoztatások miatt ugyanakkor aligha lehet következtetni a szombati vagy pláne a vasárnapi első kilétére, hisz amíg az időmérőn a pilóták a lehető legkönnyebb autóval állnak majd rajthoz, a versenyen tele tankkal rajtolnak; s ez mindegyik autónál más-más beállítást követel, azaz akár előnyt vagy hátrányt jelenthet. | Meglepetés Bahreinben | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2010/03/12/meglepetes_bahreinben |
2024-01-16 10:47:00 | SZDSZ-Fidesz-koalíció 2023-ban? Három városvezetés alatt folyó privatizáció a letelepedésikötvény-biznisz hátterében, avagy multifunkciós tér a Princess pékségek tulajdonosaitól. | true | null | 1 | Rtl.hu | null | Habony Árpád ismerőse, a grúz-izraeli származású Beni Gagel cége épít egy 29 ezer négyzetméteres „multifunkciós központot” a Puskás Ferenc Stadion metrómegállóra. A hírt január 9-i sajtóközleményében tudatta a Chain Bridge Ventures Kft. (CBV). Közölték, a Centrale projektnévvel futó plázában lesz kereskedelmi és szolgáltató tér, ételudvar, irodák és egy 170 szobás, négycsillagos szálloda is a tervek szerint.
„A projekt célja a helyi infrastruktúra javítása és a környéken áthaladók igényeinek kielégítése. A Kerepesi út és a Hungária körút kereszteződésében naponta közel 100 ezer jármű és 70 ezer gyalogos halad át” – írták a közleményben.
A közleményből azonban hiányzik, hogy a tervek szerint mennyibe fog kerülni a projekt, amely mögött NER-es kapcsolódás is felsejlik. Még 2019-ben írta meg a Heti Válasz, hogy
a projektet az állami Magyar Fejlesztési Bank közel 1,3 milliárd forintos hitele is segíti. Szerintük ekkorra már összesen 3,72 milliárdnyi kölcsönt tudtak összeszedni a kivitelezők „hatalomközeli pénzintézetekből”.
A legújabb budapesti plázát építtető Chain Bridge Ventures Kft. tulajdonosa az a Beni Gagel, aki bátyjával, Michael Gagellel együtt többször is feltűnt Habony Árpád köreiben, sőt a letelepedésikötvény-biznisz kapcsán is esett róla szó.
Park és kerékpárút is jön a pláza mellé
A Chain Bridge Ventures Kft. azt ígéri, hogy a kereskedelmi terület mellett több, a környéket élhetőbbé tevő fejlesztés is készül a projekthez.
A Hungária körút felöli közforgalmú területet és az Ifjúság utcai felöli parkolókat, járdaszigeteket 2500 négyzetméteres parkká építik át.
A Kerepesi utca mentén kerékpársávot alakítanak ki.
Az épületben egy 100 férőhelyes garázs is lesz, amely összeköttetésben épül meg a Papp László Sportaréna 1000 férőhelyes parkolójával.
A projekt új bejáratokat és mozgólépcsőket létesít majd a metrómegállóhoz, közvetlenül lehet eljutni az utcaszintre és a kereskedelmi térbe is, így a BKK-val is szorosan együttműködnek.
Továbbá Magyarország egyik legnagyobb kiskereskedelmi zöldtetőjét is ígérik, amely ötezer négyzetméteres lehet.
„A Centralét úgy terveztük, hogy az a városi életmódhoz igazodó kompakt közösségi tér legyen. A projekt iránt a piac és a potenciális bérlők is érdeklődnek, közel 50 százalékos előbérletet értünk el, még mielőtt az építési engedélyt megkaptuk volna. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben további bejelentéseket fogunk tenni” – mondta Beni Gagel a projekttel kapcsolatban a Portfolio szerint.
Évtizedes privatizáció, ami a családban marad
A Puskás metrómegálló feletti tér jelenlegi tulajdonosa a Welt-Stadt Immobilien Ingatlanberuházó Kft. (WSI), amelynek ügyvezetője a 24.hu, a HVG és a Válasz Online által is Habony Árpád jó ismerőseként emlegetett Michael Gagel. Ő egyben testvére a Chain Bridge Venture ügyvezetőjének, Beni Gagelnek, aki a projekt megvalósítója lesz. Beni Gagel a jelek szerint a WSI-ben is jelen van: LinkedIn-profilja szerint amellett, hogy ő 2023 januárjától a CBV tulajdonosa, a WSI vezető pénzügyi és kereskedelmi igazgatójaként is tevékenykedik.
Az ingatlan még 2017-ben került teljes egészében a Gagel család érdekeltségébe. A HVG ekkori cikke szerint a WSI már 2008-ban megszerezte a közel 8000 négyzetméteres terület 17,2 százalékát – a rossz állapotú Stadionok-irodaház parkolóját, „felfoghatatlanul alacsony, 48 millió forintos” áron.
Ezt a bizniszt még a BKV két akkori SZDSZ-es igazgatósági tagja, Tóthfalusi György elnök és Forró Zoltán, Demszky Gábor volt főpolgármester korábbi kabinetfőnöke intézte.
Az üzlet ellen a metrós szakszervezetek is tiltakoztak, büntetőfeljelentést is tettek, így a főváros jó hosszú időre szüneteltette annak folytatását. 2017-ben, a fideszes Tarlós István idején azonban végül befejeződhetett a privatizáció: nagyjából egymilliárd forintért szerezhette meg a WSI a telek többi részét is. A jóval nagyobb összeget szintén nem lehet piaci árnak nevezni, ugyanis az eladást nem előzte meg versenyeztetés.
Az üzlet végül az alacsony ár ellenére is döcögősen zárult le: a Magyar Narancs 2019-ben arról írt, hogy a BKV kétszer is fizetési haladékot adott a WSI-nek, akik még ekkor is tartoztak a milliárdos vételárral. Az rtl.hu által megtekintett cégkivonatokból az is kiderül, hogy a CBV-vel szemben a NAV 2022-ben és 2023-ban összesen öt adóvégrehajtást kezdeményezett, valamint már tavalyelőtt zárult le egy 2018-ban indított végrehajtási eljárás is. A WSI mérlege pedig egy adóvégrehajtás és három végrehajtási eljárás az elmúlt három év során.
Szóval az új pláza megépülésével egy nagyjából másfél évtizedes biznisz érhet be, amely három különböző városvezetés alatt folyt le. Ez idő alatt már folytak a találgatások arról, hogy pontosan mik a hosszú távú tervek a Puskás megálló feletti ingatlannal: erre a kérdésre adott választ a CBV január 9-i közleménye.
Honnan lehetnek ismerősek Gagelék?
Korántsem ez az első alkalom, hogy Gagelék neve feltűnik a sajtóban. A testvérpárt legtöbben a Princess pékségekről ismerik, amelyek mögött a szintén grúz-izraeli származású Shabi Michaelivel együtt tűntek fel. Ő Rogán Antal jó barátjaként ismert, és nemcsak a pék- illetve ingatlanbizniszben, hanem a médiában is üzletelt: 2021-ben szállt be Milkovics Pál mellé a 168 Órát kiadó cégbe, amely ekkor a Pesti Hírlapot, a Jazzyt és a Klasszik Rádiót is működtette.
Michael Gagelt a K-Monitor így jellemzi: „Habony Árpád informális miniszterelnökségi tanácsadó bizalmas barátja. Habonnyal egy időben gyakran megfordult a Four Seasons szállodában.” A kapcsolat pedig akár még kiterjedtebb is lehet, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter volt felesége, Rogán Cecília a Facebookon több Gagel-családtag ismerőse – tették hozzá. A Heti Válasz korábbi cikkében arról írt, hogy
a család korábban „az SZDSZ holdudvarából indult” – ők ennek tulajdonítják, hogy a privatizáció során ilyen kedvező ajánlatokat kaptak a BKV-tól.
A Gagelek és Michaeli szintén közösen szerepeltek a Direkt36 2018-as anyagában, amelyet az orosz ügyfelekkel dolgozó letelepedési kötvényes cég, a VolDan működéséről írtak. A program 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel húszezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak: az EU-n kívüli állampolgárok 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez.
Ők azt írták ekkor: „Michael Gagel több fényképen is szerepel Habony Árpáddal. Gagel üzleti partnerét, Shabtai (Shabi) Michaelit pedig levideózták az Aulich utca 3. alatt lévő épület előtt, amint innen kilépve grúz expolitikus ismerőseivel tárgyalt egy sokmilliárdos projektről. A helyszín azért érdekes, mert itt található Rogán Antal jobbkezének, Kertész Balázs egyik cégének a székhelye, és az épületnél nemcsak Rogán, hanem Habony is rendszeresen megfordult.” | Habony ismerősei végre plázát építhetnek a metróállomásra | null | https://rtl.hu/gazdasag/2024/01/15/privatizacio-plaza-puskas-ferenc-metroallomas-habony-arpad-gruz-izraeli-gagel |
null | Szerinte a trilógia úgy tökéletes, ahogy van. | true | [
""
] | 0 | 24.hu | null | Quentin Tarantino Bill Maher vendége volt a komikus Club Random című podcastjában, amelyben a nevéhez híven sok mindenről szó esett. Többek között arról is, hogy milyen nehéz egy jó filmet igazán ütős trilógiává kerekíteni. Erre hozta fel pozitív példaként Tarantino Sergio Leone Dollár-trilógiáját, illetve a Toy Story első három részét, amelyek szerinte azon ritka bravúrok közé tartoznak, amelyek sikerrel vették ezt az alkotói kihívást.
Nem követem az összes animációs filmet, de a Toy Story-trilógiának nagy rajongója vagyok. Szerintem csak egy trilógia van, ami totálisan és minden szinten működik, és ez az Egy maréknyi dollárért, a Pár dollárral többért és A jó, a rossz és a csúf. Véghez viszi azt, amire egyetlen más trilógia sem volt képes. Az első film is fantasztikus, de a második annyira nagyszerű, és annyival nagyobb léptékben viszi vászonra az alapötletet, hogy elhomályosítja az elsőt. Aztán a harmadik ugyanezt teszi a másodikkal, és ez valahogy nem szokott megtörténni. Láthatod ezt a nagy ugrást az elsőtől a másodikig, aztán a harmadiknál már nem sikerül
- mondta Tarantino, aki erre példaként a Mad Max-filmeket említette.
A Toy Story íve azonban nem bicsaklik meg menet közben, a harmadik rész pedig Tarantino szerint egész egyszerűen csodálatos.
Ez az egyik legjobb film, amit valaha láttam. Ha pedig láttad a másik kettőt, akkor egyszerűen letaglóz. De az a helyzet, hogy aztán három évvel később vagy ilyesmi után csináltak egy negyediket, és nekem azt már semmi kedvem megnézni. Szó szerint a lehető legtökéletesebben fejezték be a történetet, szóval nem, nem érdekel, hogy jó-e. Én befejeztem.
Úgy sejtjük, hogy Tarantino bojkottja érvényes a már bejelentett ötödik részre is, amelynek 2026-ra ígérik a premierjét. | Tarantino hatalmas Toy Story-rajongó, de a negyedik részt nem hajlandó megnézni | null | https://24.hu/kultura/2024/08/26/tarantino-toy-story-trilogia-sergio-leone-interju |
2012-11-22 17:34:00 | A terézvárosi kerékbilincses ügyben született ítélet szerint a volt alpolgármester és a volt jegyző pénzbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség gondolkodási időt kért. | true | null | 1 | Origo | null | Vesztegetés és hivatali visszaélés miatt két év börtönre ítélte a kerékbilincselésekkel kapcsolatban a terézvárosi közterület-felügyelet egykori vezetőjét a Fővárosi Törvényszék csütörtökön.
Az elsőrendű vádlott az előzetes letartóztatásban töltött időt és az adható kedvezményeket figyelembe véve csak néhány napot tölt börtönben, ha ez a döntés emelkedik jogerőre.
Vádlott-társai közül a volt VI. kerületi szocialista alpolgármester és a volt jegyző százezer, illetve kétszázezer forintos pénzbüntetést, két volt közterület-felügyelő és egy szolgálati nyugdíjban lévő rendőr alezredes megrovást kapott, két vádlottat pedig felmentett a bíróság.
Az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, így egyelőre nem jogerős az első fokú ítélet. | Börtönt kapott a volt kerékbilincselő főnök | null | https://aktiv.origo.hu/itthon/2012/11/terezvarosi-kerekbilincseles-ket-ev-borton-a-kozteruletfelugyelonek |
null | Az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda által nyilvánosságra hozott dosszié feltárja a Kreml európai manipulációs kísérletének részleteteit. Az orosz szervek két fő célpontja Németország és Franciaország. | true | [
""
] | 0 | Euronews | null | Szerdán vádat emelt két orosz állampolgár ellen és több mint 30 internetes domaint foglalt le az amerikai kormány. A lefoglalt weboldalak az amerikai választások és az európai politika befolyásolására tettek kísérletet.
Az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) eközben nyilvánosságra hozott egy dokumentációt, amelyből fény derül arra, hogy német, francia, olasz és brit politikusok, üzletemberek, újságírók és más befolyásos személyiségek manipulálására tett kísérletet a Kreml. A dokumentumokat az amerikai titkosszolgálat szerezte meg, a vádirat részeként pedig bírósági nyilatkozatba is iktatta azokat. A 277 oldalas dosszié részletesen ismerteti az oroszok európai lakosságra irányuló befolyásolási kísérletét, annak stratégiáit és terveit.
Érzelmi reakciót akartak kiváltani
Az Európára irányuló kísérlet célja az volt, hogy előmozdítsa az Európai Unió megosztottságát, rossz hírbe keverje Amerikát és aláássa az Ukrajnának nyújtott támogatás terveit és megvalósítását - derül ki az elcsípett orosz dokumentációból, a dezinformációs haditervvel kapcsolatos megbeszélések jegyzőkönyveiből. Az orosz Agencja Projektów Społecznych (Társadalmi Tervezőiroda) egyik feljegyzésében az a terv olvasható, hogy közösségi média posztokon és kommenteken keresztül veszik célba az embereket annak érdekében, hogy megkerüljék a platformokat kézben tartó médiavállalatok botszűrőit.
A Tervezőiroda a benyújtott anyagok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kabinetfőnök-helyettesének, Szergej Kirijenkó utasításait követi. Az orosz dokumentumegyüttes arról is beszámol, hogy a manipulációs kampány célja, hogy a racionális érvekkel való ráhatáson túl érzelmi reakciót is kiváltson az emberekből - derül ki a Politico cikkéből.
Ezek a pszichológiai hadműveletek úgynevezett doppelgänger domainekre támaszkodnak: hamis cikkeket és tartalmakat terjesztenek, amelyeket úgy állítanak be, mintha nyugati médiumoktól származnának. A rossz hírbe keveredett sajtóorgánumok között szerepel a Reuters, a Der Spiegel, a Bild, a Le Monde, a Le Parisien, a Welt és a Süddeutsche Zeitung is. Az FBI által kiadott nyilatkozat szerint a Kreml kriptovalutával, például bitcoinnal fizetett a Tervezőirodának.
A cél a német-francia feszültség eszkalálása
Az akták Németországot az orosz befolyás szempontjából különösen sebezhető célpontként azonosítják. "A németek függőbb helyzetben vannak, mint a franciák" - olvasható az indoklás az egyik orosz dokumentumban - írja a Politico. Feltehetően ezzel Németország orosz gáztól és exporttól való gazdasági kitettségére és függőségére utalnak.
"Mindenekelőtt az USA-t, Nagy-Britanniát és a NATO-t kell lejáratni, másodsorban pedig meg kell győzni a németeket, hogy ellenezzék a szankciók hatástalan politikáját" - idéz az FBI egy belső orosz feljegyzést. Egy másik dokumentum egy "Nemzetközi konfliktusra való felbujtás"-ként címzett műveletet vázol fel, amely kifejezetten Franciaországot és Németországot célozza. Az akta szerint a fő cél a két ország belső feszültségeinek eszkalálása, az orosz érdekek előmozdítása és különböző konfliktushelyzetek mesterséges szítása hamis cikkek, influencerek, valamint a közösségi médiában megjelenő célzott posztok és kommentek segítségével. Az orosz dokumentum hozzáteszi, hogy a fő cél a társadalmi helyzet destabilizálása lenne a két országban.
Megszólaltak időközben az egyik célpont, az Egyesült Államok egyes vezető politikusai is. "A mai események bizonyítják, hogy nagy szükség van az amerikai kormány olyan erőfeszítéseire, amelyek államilag támogatott szereplőket vonnak felelősségre olyan tevékenységekért, amelyek célja az amerikai intézményekbe vetett közbizalom rombolása" - nyilatkozta Janet L. Yellen, amerikai pénzügyminiszter. Hozzátette azt is, hogy "a pénzügyminisztérium nem fog megingatni a demokratikus elveink és választási rendszereink integritásának védelme iránti elkötelezettségünkben". - olvashatjuk az Amerikai Pénzügyminisztérium sajtóközleményében. | Az európai politikát és közvéleményt befolyásolni kívánó orosz tervet leplezett le az FBI | null | https://hu.euronews.com/2024/09/05/az-europai-politikat-es-kozvelemenyt-befolyasolni-kivano-orosz-tervet-leplezett-le-az-fbi |
2017-07-20 00:00:00 | Steinmetz Ádámot hivatalosan is bejelentette a Jobbik, mint a marcali körzet képviselőjelöltjét. | true | [
"dúró dóra",
"jobbik",
"marcali",
"somogy megye",
"steinmetz ádám",
"választás 2018"
] | 0 | null | 0 | Steinmetz Ádámot hivatalosan is bejelentette a Jobbik, mint a marcali körzet képviselőjelöltjét. Steinmetz nem akar személyek ellen politizálni.
Olimpiai bajnokot igazolt a Jobbik, de ez nem azt jelenti, hogy sportegyesülete lenne a pártnak. Épp ellenkezőleg, vízilabdázó csatlakozott hozzájuk. Csütörtökön mutatták be Steinmetz Ádámot, aki jövőre Somogy megye 3-as választókörzetében (Marcali térsége) indul majd egyéni képviselőjelöltként, mivel 500 hektáron gazdálkodik Kéthely környékén. Ahogy a Jobbik közleménye fogalmaz:
Az olimpiai bajnok célja, hogy a helyi problémák feltérképezésével hitelesen tudja a somogyországiak érdekeit képviselni a parlamentben, ezért kezdeményezni fogja a választókerület mind a 72 településének polgármestereivel a kapcsolatfelvételt.
Érdekesség, hogy Dúró Dóra, a párt képviselője jelentette be Steinmetzet, kiemelve, hogy a Jobbik értelmiségi holdudvart épít, ezért igazolták le Steinmetzet, aki pedig ünnepnek nevezte, hogy bejelentheti indulását. Maga Vona Gábor pártelnök kérte fel őt, konzultálva a családjával igent mondott. Hozzátette, van társadalmi felelőssége abban, hogy a káros folyamatok láttán felemeli a szavát. Az egyik ilyen, hogy “az emberek undorral fordulnak el a politikától", nem látnak alternatívát, csak hogy “arrogáns, cinikus, személyeskedő monológok" folynak érdemi viták helyett. | Bemutatta a Jobbik vízilabdás jelöltjét | 0 | http://24.hu/kozelet/2017/07/20/bemutatta-a-jobbik-vizilabdas-jeloltjet |
2017-03-20 15:50:00 | Vigyázat: egyesítik az erejüket. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | 101 magyarországi civil szervezet – köztük a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, az Ökotárs Alapítvány, A Város Mindenkié, az Átlátszó, a Humán Platform, az Igazgyöngy Alapítvány, a Krétakör, a K-Monitor, a Budapest Pride, a Színházi Kritikusok Céhe, a Tanítanék mozgalom, a NANE Egyesület – írt alá közös állásfoglalást, amelyben elutasítják a kormány civileket megbélyegző és korlátozó törekvéseit. A civil szervezetek olyan ügyekkel foglalkoznak, amikre mások, köztük az állam sem fordít elegendő figyelmet, ezért inkább támogatást, semmint támadást érdemelnének a kormánytól – vallják közösen.
A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit – áll az összefogó civilek közleményében.
Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek elutasítjuk a kormány korlátozó és megbélyegző törekvéseit, mert tudjuk, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ránk. Olyan ügyekkel foglalkozunk, amikre mások nem fordítanak kellő figyelmet. Kiállunk magunkért és egymásért.
Magyarországnak szüksége van civilekre
Az Országgyűlés 2017. első félévi jogalkotási terve szerint a közeljövőben napirendre kerül a civil szervezetek működését meghatározó törvények módosítása. Egy 2017. március 14-én tartott sajtótájékoztatóból úgy tudjuk, hogy a Fidesz ötpárti konzultációt kezdeményez a „külföldről támogatott” szervezeteket érintő törvénytervezetről. A kormány erről „nemzeti konzultációt” is kíván kezdeményezni, egyelőre ismeretlen tartalommal. Egyes politikusok azonban odáig mentek, hogy egyes civil szervezetek „eltakarításának” lehetőségét is felvetették, míg mások idegen ügynököknek nevezték őket.
Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek határozottan tiltakozunk az egyesülési szabadságot sértő szabályozás ellen. Ugyanígy elutasítjuk a civil szervezetek és ügyfeleik, szimpatizánsaik, támogatóik megbélyegzését. Ez nemcsak az egyes szervezetek munkáját és megítélését befolyásolja, de általában is korlátozza a demokratikus véleménynyilvánítás, a közügyekben való állampolgári részvétel lehetőségét. Az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a tervezett jogszabály ellentétes lehet a Magyarország által is aláírt, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, és kérdéses, hogy egyáltalán kiállná-e az alkotmányosság próbáját.
A „nemzeti konzultációt” pedig alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az állampolgárok valódi, tényeken alapuló véleményt alkossanak és fejtsenek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy ez nem helyettesítheti a valós társadalmi vitát.
A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékokat ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek. Gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a sajtónyilatkozatokban emlegetett adatok bárki által megismerhetők.
Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a „nemzeti konzultációról” csak a sajtóból értesüljünk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárjuk, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő.
Követeljük, hogy a civil szektor, a civil szervezetek működésének szabályozása az átláthatóság, a támogatások és a tevékenységek szempontjából egységes, a nemzetközi és európai normáknak megfelelő legyen, és biztosítsa az állampolgárok jogát ahhoz, hogy szabadon szerveződjenek és keressenek forrásokat tevékenységükhöz.
1. „Bihar” Kis-sárréti Civilek Társasága
2. A Város Mindenkié
3. Adj Hangot Egyesület
4. AKUT Egyesület
5. Alternatíva Alapítvány
6. Artemisszió Alapítvány
7. Átlátszó
8. Autonómia Alapítvány
9. Az emberség erejével Alapítvány
10. Civil Kollégium Alapítvány
11. Civil Közoktatási Platform
12. Civil Rádiózásért Alapítvány
13. CivilVerőce
14. Civitalis Egyesület
15. Cromo Alapítvány
16. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
17. Dialóg Egyesület
18. Együtt-Közösen Fiatalok Lendületben Egyesület
19. ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület
20. Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület
21. Eleven Emlékmű – az én történelmem
22. Eleven Gyál
23. Élménylelő Ifjúsági Egyesület
24. E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
25. Energia és Környezet Alapítvány
26. Energiaklub
27. Eötvös Károly Intézet
28. Európai Antirasszista Hálózat Magyarország
29. Ferencvárosi Közösségi Alapítvány
30. Független Előadó-művészeti Szövetség
31. Gaja Környezetvédő Egyesület
32. Greenpeace Magyarország Egyesület
33. Gyerekesély Egyesület GYERE
34. Gyermekmédia Egyesület
35. Gyökerek és Szárnyak Alapítvány
36. Hang-Kép Kulturális Egyesület
37. Hantken Miksa Alapítvány
38. Háttér Társaság
39. Hívatlanul Hálózat
40. Humán Integra Alapítvány
41. Humán Platform
42. Ifjúságszakmai Társaság
43. Igazgyöngy Alapítvány
44. Inspi-Ráció Egyesület
45. IT Mentor Egyesület
46. Jogismeret Alapítvány
47. Kakucs az Otthonunk Közhasznú Egyesület
48. K-Monitor
49. Kárpátok Alapítvány-Magyarország
50. Kerecsen Ifjúsági Egyesület
51. Keresztúri Társas Kör
52. Komárom Környéki Civil Társulás
53. Komáromi Talpasíjászok Közhasznú Egyesület
54. Komáromi Zenész Egylet
55. Komlóstetői Kerékpáros Sport Klub
56. Közélet Iskolája
57. Közösen a Tehetséges Ifjúságért Egyesület
58. Közösségfejlesztők Egyesülete
59. Krétakör Alapítvány
60. Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
61. Levegő Munkacsoport
62. Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége
63. Magyar Helsinki Bizottság
64. Magyar LMBT Szövetség
65. Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
66. Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány
67. Magyarországi Dúlák Egyesülete – MODULE
68. Magyarországi Európa Társaság
69. Magyartanárok Egyesülete
70. Motiváció Oktatási Egyesület
71. Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
72. NANE Egyesület
73. Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége
74. Ökológiai Stúdió Alapítvány
75. Ökotárs Alapítvány
76. Oktatói Hálózat
77. Országos Gyermekvédő Liga
78. Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
79. Pécsi Szín-Tér Egyesület
80. Polyán Egyesület
81. Reflex Környezetvédő Egyesület
82. Siófok Városért Egyesület
83. Soteria Alapítvány – Menedék Program
84. Szegedi LMBT Közösségért Csoport
85. Szépírók Társasága
86. Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE)
87. Szimpozion Egyesület
88. Színházi Kritikusok Céhe
89. Szivárvány Misszió Alapítvány – Budapest Pride
90. Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége – SzOSzöv
91. SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért
92. Tanítanék mozgalom
93. Társaság a Szabadságjogokért
94. TAVAM – Társaság a Várandósság és Anyaság Megszenteléséért
95. TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Közhasznú Egyesület
96. Transparency International
97. Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ)
98. Védegylet
99. XXI. Századi Roma Nők Országos Egyesülete
100. Zöld Pók Alapítvány
Még nem késő csatlakozni! | Az Átlátszótól a szexmunkásokig: tömeges válasz a civilellenes kampányra | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/valasz-a-civilellenes-kampanyra-magyarorszagnak-szuksege-van-a-civilekre-103034 |
2018-03-28 11:02:00 | Az offshore paradicsomként elhíresült Zug kantonban tüntették el az uniós pénzzel megtámogatott cég nyereségét. | true | null | 1 | 24.hu | null | Nagy vagyonok kezelésével és adóoptimalizációjával foglalkozik az a svájci üzletember, aki besegített Rogán Antal feltaláló barátainak, hogy Svájc leggazdagabb régiójába, az offshore paradicsomként elhíresült Zug kantonban tüntessék el az uniós pénzzel megtámogatott cégük nyereségét.
A 24.hu a napokban számolt be arról, hogy a Profitrade 90 Kft. 2017 végén belekerült az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF egyik magyar vonatkozású nyomozásának látókörébe.
A Profitrade 90 Kft. 2013-14-ben sorozatban négy EU-s pályázatot is elnyert, amivel összességében 965,4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kasszírozhatott. Ebből 256,8 millió forintot arra kapott, hogy kifejlesszen egy elektronikus aláírási eljárást. A támogatást követő hónapokban az egyik tulajdonos, Csík Balázs Rogán Antal társaságában egy hasonló témájú újítást szabadalmaztatott is.
A Profitrade 90 számára azonban sem az elektronikus aláírás, sem a többi jól hangzó támogatott újítás, az okos bevásárlólista és a virtuális online koncertterem nem hozott fellendülést. Nem alakult ki látható növekedés a cég forgalmában, sőt, a Profitrade 90 bevételei nemhogy nőttek volna a közel egymilliárdos uniós támogatást követő években, hanem még vissza is estek: 2016-ban például csupán 56, tavaly pedig 112 millió forint volt a teljes évi bevétel.
A négy uniós pályázat elnyerése idején azonban szépen fizetett a kft., legalábbis egy bizonyos tulajdonosnak. A 2015. május 31-i céges közgyűlésen a tulajdonosok arról határoztak, hogy 41 millió 231 ezer forint nyereséget kivesznek a cégből.
Az osztalékból 41 millió 228 ezer forintot Svájcba utaltak a Central European Investment AG számlájára, a többi tulajdonos, Csík Balázs és szülei, Csík Károly, valamint Csík Károlyné pedig megelégedett a maradékkal, háromezer, azaz fejenként ezer forinttal.
Az, hogy a Central European Investment AG (CEI AG) számlájáról végül ki tehette zsebre az összeget, titok marad, mert a cég az egyike annak a számos svájci cégnek, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy a svájci törvényeket kihasználva a rajtuk keresztül lebonyolított ügyletek részletei ne derülhessenek ki a nyilvánosság számára.
A CEI AG-t Christian S. Frey, a CSF Management igazgatója alapította 2007-ben. Frey és az általa vezetett CSF Management bemutatkozó oldaluk szerint vagyonkezelési ügyek diszkrét lebonyolítására szakosodtak.
Az üzletünk alapja az ügyfél bizalma és a közös bizalom, ezek olyan értékek, amelyeket a lehető legnagyobbra becsülünk
– ez Frey üzleti krédója, aki egyébként más cégein keresztül számos orosz ügyféllel is dolgozott az elmúlt években.
Talán csak a véletlen műve, de Frey irodája – egyben a magyar pénzeket kezelő CEI AG székhelye – alig néhány utcára található attól zugi luxus kategóriás lakóépülettől, ahol Rogán korábbi bizalmasa és ügyvédje, Kertész Balázs vásárolt lakást magának. Az viszont tény, hogy – mint a Népszabadság annak idején megírta – Kertész Balázs korábbi, a svájcit megelőző budapesti lakcímére a Rogán-társak másik, digitális aláírási biznisszel foglalkozó cége volt bejelentve. Kertész korábbi felesége, Pozsgai Petra aktívan szerepet is vállalt a cégek működtetésében.
Pozsgai Petra Csík Balázzsal együtt egy ideig tulajdonos volt az uniós támogatásokat sikeresen begyűjtő Profitrade 90-ben, később pedig ő vette át Csíktól azt a céget, amelynek Rogánék átadták az általuk jegyzett digitális aláírási szabadalom hasznosítási jogait.
Pozsgai Petra 2014 végén, néhány hónappal az alapítás után lett a MobilSign Kft. tulajdonosa és vezetője. Ekkor a cég székhelye is megváltozott: a cégbíróságon Kertész és Pozsgai közös XII. kerületi lakására jelentették be a kft.-t is. Rogán, Csík, és egy harmadik társuk alig egy évvel később, 2016 februárjában eladta a közös szabadalmuk jogosultságát a MobilSign Kft.-nek. A találmányt megvette a Telekom is. Bár a távközlési céget is megzavarhatta a sok kavarás, mert annak idején egy sajtóközleményben azt állította, hogy a Profitrade 90-től vette meg a felhasználási jogokat, nem pedig a MobilSigntől, amelynek Rogánék átadták.
Minden esetre a jogdíjkezelés szépen beindította céget, amelynek 2015-ben még 320 ezer forint volt a teljes évi bevétele. A forgalom 2016-ban már megközelítette a 175 milliót, a 2017-es mérleget még nem küldték be a cégbíróságra, de szinte biztosra vehető, hogy további növekedést produkáltak, hiszen Rogán Antalnak hivatalosan is kifizettek 25 millió forintot a találmány hasznosítását honorálva.
Kiemelt kép: Google | Rogán feltalálótársainak cége Svájcba csorgatta tovább a pénzt | null | https://24.hu/belfold/2018/03/28/rogan-feltalalotarsainak-cege-svajcba-csorgatta-tovabb-a-penzt/ |
null | Tizennégymillió forintos bírság lett a vége annak, hogy Gyurcsány Ferenc legutóbbi parlamenti felszólalásában keményen nekiment Orbán Viktornak és a kormánynak. Az extra magas büntetést Kövér László házelnök szabta ki a DK elnökére, aki erről Facebook-videóban számolt be szombat reggel. | true | [
""
] | 0 | Hir6 | null | Gyurcsány egész pontosan azt mondta a szóban forgó napirend előtti felszólalásban: "A magyar kormányfő eladta önmaga becsületét, végül eladta hazája becsületét, és eladta hazája függetlenségét és önállóságát. Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van."
Emiatt éles szóváltás alakult ki az ülést vezető Kövér László és a DK-s politikus között, a házelnök elvette a szót Gyurcsánytól dühösön felszólítva őt, üljön le. "Világosan beszéltem? Befejezte!" - idézik Kövér László szavait. | Kövér László 14 millió forintra büntette Gyurcsány Ferencet | null | https://hir6.hu/cikk/176301/kover_laszlo_14_millio_forintra_buntette_gyurcsany_ferencet |
2015-01-13 00:00:00 | Az egykori x-faktoros énekes Kaliforniából üzent rajongóinak közösségi oldalán. | false | [
"nikolas",
"takács nikolas"
] | 0 | null | 0 | Nagy lehetőség küszöbén van Takács Nikolas. Az énekes ugyanis jelenleg Amerikában tartózkodik, hogy elkészítse lemezét, amit a nemzetközi piacra szánnak. Nikolas erről Facebook-oldalára feltöltött videójában mesél:
“Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy én ezt elmondhatom. Pár hónappal ezelőtt aláírtam az első amerikai lemezszerződésemet, és most azért vagyok itt, hogy elkezdjük építeni az én életemet itt Amerikában és az egész világon. Elkezdjünk alkotni, csinálni új dalokat, összerakni az én zenekaromat, akik nagyon neves zenészekből állnak. (....) Nem azt jelenti ez a történet, hogy én most végleg elhagyom Magyarországot, az otthonomat. Ez egy hosszú folyamat, nagy lehetőség, amivel én szeretnék élni." | Amerikai karrier előtt áll Takács Nikolas | 0 | https://24.hu/szorakozas/2015/01/13/amerikai-karrier-elott-all-takacs-nikolas |
2021-09-15 00:00:00 | Idén januárban írtunk arról, hogy festői környezetben épült focipálya Biatorbágyon. Meglepő módon úgy vágták ki a fákat és hordták el a domb egy részét, hogy ne | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | Év elején számoltunk be arról, hogy egy védett forrás mellé építettek műfüves focipályát Biatorbágyon. A festői környezetbe megálmodott focipálya miatt lebontották a domboldal egy részét, miközben se fakivágási, se építési engedély nem kellett a beruházáshoz. Tarjáni István, Biatorbágy fideszes polgármestere januárban megerősítette lapunknak, hogy a pálya építésével összefüggő munkák nem voltak engedélykötelesek.
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon | atlatszo.hu
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
A lakosok több fotót is készítettek a földmunkákról, amelyek alátámasztják, hogy egy méternél nagyobb mértékben változtatták meg a terepszintet. A helyiek a mai napig nem értik, hogy történhetett ilyen mértékű természetkárosítás engedély nélkül, és hogy a környezeti hatásvizsgálat már csak a dózerolás után készült el. A domb elbontásáról egy drónos imázsfilm is készült.
Szél Bernadett: kellett volna az építési engedély
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő beleállt az ügybe, és feljelentést tett környezetkárosítás miatt. A rendőrség áprilisban bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, ami ellen a képviselő panaszt nyújtott be. Az ügyészség ezt elutasította, és azzal az érveléssel jött, hogy Szél Bernadett nem tekinthető sértettnek. Habár a döntés ellen fellebbezni már nem lehetett, a nyomozás dokumentumait mindenképp látni akarta.
A képviselő július végén kapott nyomozati anyagokat. Szél Bernadett akkor egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy különválasztották a tereprendezésre és építési törmelék elszállítására, illetve magára a focipálya építésére kért engedélyeket. A képviselő ezután kikérte az építésiengedély-kérelmeket is.
Szél Bernadett szeptember 8-án új fejleményekkel jelentkezett, azt mondta, elvégezte a rendőrség munkáját, és azt állítja, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal hibázott.
„Az önkormányzat a kérelemben jelezte, hogy »mivel a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak«. Ehhez képest a kormányhivatal azt válaszolta, hogy »a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek. Megállapítottam, hogy a tárgyi kérelemben eljárni hatóságunknak nincs hatásköre«. Ami egyszerűen nem igaz: a rendelet szerint »a természetes terepszint építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása« építésiengedély-köteles tevékenység, és a beadott tervrajzokból is látszik, hogy a hegyoldalt mintegy 5 méterrel tolták le” – olvasható a képviselő posztjában.
Közel öt métert vájtak ki a domboldalból
A Szél Bernadett által kikért dokumentumok között megtalálható a tereprendezés és építési törmelék elszállításának, illetve a műfüves pálya építésének az engedélyezési tervdokumentációja. (Az iratokat ide töltötte fel.) Mindkét dokumentum legelején olvasható, hogy „a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak”, illetve azt is leírták, hogy „jelen esetben az első fejlesztési cél egy nagyméretű labdarúgó pálya építése”.
A műfüves pálya metszetén pedig látható az is, hogy 4,62 métert vájtak ki a domboldalból.
2020 őszén a kormányhivatal ennek ellenére mégis azzal utasította el az építési engedély iránti kérelmet, hogy „a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek”.
A építésügyi kormányrendelet – 312/2012. (XI. 8.) – meghatározza azokat az eseteket, amikor nem szükséges építési engedély. A kormányrendelet valóban kimondja, hogy bizonyos feltételek esetén sportpályát lehet engedély nélkül építeni: „park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése”.
Azonban ha tovább olvasunk, látjuk, hogy a terepszintet nem lehet csak úgy drasztikusan megváltoztatni. A törvény szerint nem szükséges építési engedély a következőhöz: „a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásához”.
Nemrég letartóztatták a Pest Megyei Kormányhivatal néhány munkatársát
Az ügyben megkerestük a kormányhivatalt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük hibáztak-e, amikor úgy ítélték meg, nincs szükség építési engedélyre, illetve miért döntöttek úgy, hogy a tereprendezés nem számít engedélyköteles tevékenységnek, miközben az sportpályaépítéssel függött össze. Választ azonban nem kaptunk.
A Tarnai Richárd vezette Pest Megyei Kormányhivatal nemrég azzal került be a hírekbe, hogy letartóztatták az építési osztály négy munkatársát. Az ügyészség „üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt” indított nyomozást. Tarnai Richárd 2010–2014 között Kispest országgyűlési képviselője volt a FIDESZ-KDNP színeiben. A lenti képen épp Semjén Zsolttal, az Orbán-kormány miniszterelnök-helyettesével borult össze az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás emlékerdőavatásán Gödöllőn.
Címlapkép: A pályaépítést megelőző földmunkák (fotó: egy biatorbágyi lakos felvétele) | Engedély nélkül épült focipálya Biatorbágyon, a kormányhivatalig érnek a szálak | null | https://atlatszo.hu/2021/09/15/engedely-nelkul-epult-focipalya-biatorbagyon-a-kormanyhivatalig-ernek-a-szalak/ |
2012-11-20 21:57:00 | A bukott chungqingi párttitkár, Bo Xilai helyére kinevezett Sun Zhengcainak komolyan szembe kell néznie a korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel megvádolt egykori párttitkár örökségével. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Bo Xilait azután fosztották meg minden posztjától, hogy felesége, Gu Kailai gyilkossági ügybe keveredett. A nőt augusztusban bűnösnek találták Neil Heywood brit üzletember meggyilkolásában, és felfüggesztett halálbüntetésre ítélték. Bót korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel és a gyilkossági ügy felderítésének akadályozásával vádolják. A politikus pártból való kizárása nagy háborodást váltott ki baloldali támogatóiból, ráadásul városfejlesztési és társadalmi projektjei miatt népszerű maradt Chungqingban is.
Sun kinevezését kedden a Xinhua állami hírügynökség közölte rövidhírként. Chungqing élén egészen idáig Zhang Dejiang állt, akit múlt héten a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának tagjává választottak, írja a Reuters.
Sun - ellentétben a jövendőbeli elnök, Xi Jinping urbánus hátterű „hercegecskéivel” – szerényebb társadalmi helyzetű családból jött. 2006-ban sokakat meglepően mezőgazdasági miniszternek nevezték ki, ezt a posztot 2009-ig töltötte be. Korábban vezetett egy műtrágyagyárat is. Később Jilin tartomány vezetője lett, ahol támogatta a kereskedelmi kapcsolatok erősítését Észak-Koreával. | Külföld: Megvan Bo Xilai utódja - NOL.hu | null | http://nol.hu/kulfold/megvan_bo_xilai_utodja-1347461 |
2011-04-06 22:00:00 | Három szocialista politikust, két volt minisztert és egy volt államtitkárt hallgattak meg tanúként a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének 2008-as értékesítésével összefüggő nyomozás keretében szerdán a Központi Nyomozó Főügyészségen. | true | null | 1 | fn.hu | null | Kiss Péter volt kancelláriaminiszter a meghallgatás után újságíróknak elmondta: azért idézte be az ügyészség, hogy igazolja, valóban ő hitelesítette azt a 2008-as dobogókői kormányülésen készült jegyzőkönyvet, amelynek alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálta az ügyet.
A szocialista politikus elmondta azt is, hogy azon a kormányülésen valóban szó volt három külföldi ingatlan, köztük a moszkvai kirendeltség hasznosításáról is, azonban ő nem gyanakodott szabálytalanságra.
Kiss Péter meghallgatása után Iváncsik Imre egykori, titkosszolgálatokért felelős államtitkár járt a főügyészségen. A várakozó újságíróknak azt mondta: azért hallgatták meg, mert jelen volt azon a 2008-as dobogókői kormányülésen, amelyen egy jegyzőkönyv készült a moszkvai ingatlan ügyében.
Iváncsik Imre közölte: a kérdések, amelyeket feltettek neki, erre a kormányülésre vonatkoztak, de ő nem tudott az ingatlaneladásról és arra sem emlékszik konkrétan, mi hangzott el az említett kormányülésen. Mint mondta, hetente voltak kormányülések, nem emlékezhet több tízezer oldalnyi szövegre, csak arra emlékszik, ami az ő hatáskörébe tartozott, vagyis a titkosszolgálatokat érintő ügyekre.
Ficsor Ádámot, a volt polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert is meghallgatta szerdán a főügyészség, ő nem nyilatkozott a sajtónak. Az MTI-nek nem sikerült telefonon elérnie a politikust.
Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője a meghallgatások után azt mondta az újságíróknak: mivel folyamatban lévő nyomozásról van szó, a tanúvallomások tartalmáról a nyomozás érdekeire való tekintettel nem ad tájékoztatást.
A 2009 novembere óta tartó eljárás három gyanúsítottját – Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet – februárban vették őrizetbe, majd szabadlábra helyezte őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint – az árfolyamveszteségre is tekintettel – a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.
A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet – a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva – érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviseleti épület elidegenítéséről.
A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, ami jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötés után a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam számára, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá és 3,5 milliárd forintra váltották át. | A kormányülésről kérdezték az MSZP-seket | null | https://24.hu/belfold/2011/04/06/kormanyulesrol_kerdeztek_mszp/ |
2015-07-06 00:00:00 | Korlátozza a nyilvánosságot a közérdekű adatokról szóló törvény módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. Az új jogszabály értelmében bármilyen döntéselőkészítő iratot titkosíthatnak, másrészt a kiadott adatokért „munkadíjat kérhetnek". Az Együtt és az MSZP összeugrott a törvényt támadó alkotmánybírósági beadványon. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Korlátozza a nyilvánosságot a közérdekű adatokról szóló törvény módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. Az új jogszabály értelmében bármilyen döntéselőkészítő iratot titkosíthatnak, másrészt a kiadott adatokért „munkadíjat kérhetnek". Az Együtt és az MSZP összeugrott a törvényt támadó alkotmánybírósági beadványon.
Egy hét alatt áttolta a kormánytöbbség a parlamenten azt a jogszabályt, amely közérdekű adatok széles körének eltitkolását teszi lehetővé. Megtagadható lesz az adatigénylések teljesítése, ha jövőbeli döntések megalapozását szolgálják. Ez szinte bármire rámondható, de különösen igaz a hatástanulmányokra. Az időzítés tökéletes: a parlament aznap határozott minden döntés-előkészítő irat titkosításáról, amikor – a részletes megvalósíthatósági tanulmány ismerete nélkül – rábólintott Budapest olimpiai pályázatra.
Kövér László és Lázár János a parlamentben: jól megy nekik a titkolózás
A módosítás ellen az összes korrupcióellenes szervezet tiltakozott, például azért, mert a jövőben nemcsak a fénymásolási költségekért és az adathordozókért kell majd fizetni, hanem az apparátus „aránytalan mértékű" igénybevételéért is. A hivatalok maguk határozhatják meg a munkaerőköltséget, az igénylőknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e az extra kiadást, ez pedig elhúzza az adatok közzétételét. A törvény megszünteti az anonim adatkikéréseket, míg a szerzői jogi védelem alatt álló tanulmányokba csak betekinteni lehet, lemásolni azokat nem. E mögött az sejthető, hogy a kormány 30 ezer oldalnyi dokumentumot kénytelen kiadni, miután elveszítette a Századvégtől rendelt tanulmányok, háttéranyagok nyilvánosságáért folyó pert. | Így könnyítette meg magának a titkolózást a kormány | null | http://nol.hu/belfold/igy-konnyitette-meg-maganak-a-titkolozast-a-kormany-1550051 |
2009-12-03 00:00:00 | Nem örülhetnek felhőtlenül a mai bejelentésnek a Magyar Telekom részvényesek, nem világos ugyanis, mennyivel csökkennek a vizsgálat lezárultával a cég költségei. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | Nem örülhetnek felhőtlenül a mai bejelentésnek a
Magyar Telekom részvényesek, nem világos ugyanis, mennyivel csökkennek a
vizsgálat lezárultával a cég költségei.
A Magyar Telekom ma reggeli bejelentése
szerint ugyan az audit bizottság lezártnak tekinti a White&Case
által folytatott vizsgálatot a macedón ügyekkel kapcsolatban, számos más
vizsgálat azonban ettől függetlenül nem zárult még le.
A DOJ, a
SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma is vizsgálódik az
ügyekben. Ráadásul a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálatot folytat, csak
éppen a vizsgálattal kapcsolatban kifizetett összegek kérdésében.
Így
egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy milyen további költségek terhelik
majd a Magyar Telekomot a macedón sztori miatt - hívta fel a figyelmet a
távközlési cég kommunikációs igazgatósága.
Tény, a Magyar
Telekom eddig gyorsjelentései szerint négy év alatt összesen 20,3
milliárd forintot költött el az eddigiek szerint valamivel több, mint
összesen 30 millió eurónyi kétes célt szolgáló szerződéssel
kapcsolatban. Az éves szinten 5 milliárd forint körüli vizsgálati
kötlségekből azonban nem lehet tudni, hogy a White & Case által
folytatott most lezárt vizsgálat mennyit emésztett fel rendszeresen.
Ráadásul
az is nehezen becsülhető, hogy a Telekomnak a még folyó eljárások
nyomán lesz-e bírság, amely a céget terheli, s ha lesz, mekkora.
A vizsgálat költségei
2006: 4,1 milliárd forint
2007: 5,7 milliárd forint
2008: 5,4 milliárd forint
2009 I-IX.: 5,1 milliárd forint | Akkor most örülhetnek a Telekom részvényesek? | null | https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/akkor_most_orulhetnek_a_telekom_reszvenyesek.429135.html |
2021-02-22 11:26:00 | A magyar hulladékgazdálkodás súlyosan problémás terület. Ezt alighanem a kormány is így látta, mert nekilátott a gyökeres átalakításnak, amiben az unió céljait, a klímavédelmet és a körforgásos gazdaság kialakítását is kezelni szerette volna. Az első nekibuzdulás azonban problémás eredményre vezetett. Ritkán látunk ilyet, de Áder János köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság keresztbe feküdt a kormány és a parlament jogalkotásának. Mi jöhet most? | true | null | 1 | Telex | null | 2021. február 22. – 10:55
Illegális hulladéklerakó felszámolása – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A magyar hulladékgazdálkodás súlyosan problémás terület. Ezt alighanem a kormány is így látta, mert nekilátott a gyökeres átalakításnak, amiben az unió céljait, a klímavédelmet és a körforgásos gazdaság kialakítását is kezelni szerette volna. Az első nekibuzdulás azonban problémás eredményre vezetett. Ritkán látunk ilyet, de Áder János köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság keresztbe feküdt a kormány és a parlament jogalkotásának. Mi jöhet most?
A hulladékgazdálkodás nagyon összetett feladat, hiszen a teljesség igénye nélkül része a lakossági, illetve az ipari hulladék elszállítása, szétválogatása, újrahasznosítása vagy éppen elégetése, elásása, de vannak közben nagyon értékes alapanyagként azonosítható hulladékelemek is, emellett veszélyes hulladékok, sőt atomhulladék is. Az egyes hulladéktípusok áramaiban külön kaszt a papír, a műanyag, a fém, az üveg, az építési-bontási hulladék, a biohulladék vagy éppen a gumiabroncs. Mindegyiknek megvannak a maga szakemberei, haszonhúzói, bejáratott mechanizmusai.
Mindenkit érintő, összetett feladat
Tavaly azonban a kormányzat hatalmas átalakításnak, központosításnak futott neki, részben, de nem kizárólag uniós narratívák alapján. Arról, hogy ez milyen szakmai aggályokat vetett fel, itt írtunk részletesen.
Kivételesen azonban úgy tűnt, mintha gellert kapott volna az elsietett javaslat, még arra is felcsillant a remény, hogy egy értelmesebb koncepció nyer teret. Most úgy tűnik, hogy ismét sietség van, vagyis kis módosításokkal újra nekifut a kormány a törvény elfogadtatásának, de azzal biztatja a fő kritikusokat, hogy a végrehajtási rendeletekben lesz ideje integrálni a szakmai észrevételeket.
A jogos klímapolitikai cél az volt, hogy kevesebb legyen a gazdaságban az anyagkibocsátás, minél több hulladék kerüljön vissza a körforgásos gazdaságba.
A visszagyűjtési arányokkal ugyanis nagyon rosszul állunk, az EU ötévente szigorodó beszedési arányokat fogalmaz meg műanyagra, fára, vasfémekre, alumíniumra, papírra, és mindenben eléggé el vagyunk maradva a célszintektől. Tapasztalatunk szerint még a kormányzatban is kevesen akadnak, akik szerint a jelenlegi rendszer, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-vel (NKHV), vagyis a kukaholding bonyolult allokációs mechanizmusaival jól működne.
Ezen változtatni kellene, ezzel mindenki egyetért, a kérdés mindig az, hogy a rendszer mitől lesz jobb, ki csinálja, az összegyűjtést, a szelekciót milyen állami ösztönzők, vagyis jutalmak és büntetések határozzák meg, és persze az sem mellékes, hogy az értelmes reform százmilliárdos fejlesztéseket is igényelne.
A tervezett átalakításnak ráadásul tényleg mindenki a részese, legtöbben ügyfélként (háztartások, cégek, intézmények), mások szolgáltatóként (begyűjtők, válogatók, égetők), illetve van három kiemelt szereplő, aki szabályozóként, leendő koncesszorként vagy kiemelt „civilként” vitt meghatározó szerepet a történetben.
A top 3 szereplő
Orbán Viktor kormányfő számára a hulladékreform kiemelt feladat, az ő dolga az ország irányítása, a hulladékgazdálkodás az állampolgári (szavazói) elégedettség, de az uniós megfelelés szempontjából is kiemelten fontos. A kormányfő első körben az Innovációs és Technológiai Minisztériumra (ITM) bízta a megoldást, ám a kormány által támogatott és a parlament által elfogadott törvény elbukott az alkotmányosság próbáján. Január 15-ével távozott is a posztjáról Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár, akinek a fő feladata a hulladékreform volt. Most az első számú szakmai felelős Steiner Attila, az ITM új szakállamtitkára.
Áder János köztársasági elnök látszólag azzal játszott kulcsszerepet a történetben, hogy „kikukázta” a kukatörvényt, vagyis elküldte azt az Alkotmánybírósághoz, de valójában a politikus mint a környezetvédelem, a fenntarthatóság, illetve a víz témák amolyan szakpolitikusa már korábban is belefolyt a munkába. Az elnökhöz tartozó Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány az IFUA tanácsadó céggel együttműködve régóta részt vett a reform előkészítésében, már a törvényalkotási folyamat során is jelzéseket adott a súlyos hibákról, más kérdés, hogy az ITM ezt nagy ívben „nem hallgatta” meg.
Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes.
Méretes konfliktusok
A magyar hulladékgazdálkodás régóta politikai kínokat okozó problémás terület. Legújabban is érződik, hogy a hazai hulladékgazdálkodás átalakítása körül erős konfliktusok vannak. Vitát szült a szakmában az is, hogy az egy központi koncessziós társaságra tervezett új modellben mennyire sérülnek különböző érdekek.
Ha 2023 közepétől már nem lesz verseny, ha a cégek és a lakosság nem kap pénzt a piacképes szelektív hulladékért, hanem fizetniük is kell majd egy központilag meghatározott összeget azért, hogy a koncesszor elvigye tőlük, az mégis hogy vezethet piaci eredményhez?
Emiatt politikai konfliktus is kialakult, a különböző hulladékgazdálkodási lobbiknak erős kapcsolataik is voltak, a köztársasági elnök maga is éles kritikusa volt ennek a rendszernek. Boros Anitának eközben volt egy határozott koncepciója, de kritikusai szerint az egy idő után védhetetlenné vált, ahogy az államtitkár nem hallgatott másokra, például olyan piaci szereplőkre (sörgyártókra, ásványvíz-szövetségre, üdítőitalosokra, kereskedelmi láncokra, nagy ipari hulladéktermelőkre), akiknek nagyon fontos az ágazat díjrendszere, az alapanyaghoz jutás.
Ahogy az egyik politikai szereplő mondta, nagyobb eredmény olyan törvényt elfogadni, amikor mindenki mosolyogva áll fel az asztaltól, mint erőből átnyomni valamit, ami nemcsak pocsék szakmai munka, de erodálja is a politika hitelességét.
Állítólag már csak azért is elfogyott a levegő az államtitkár körül, mert ő a köztársasági elnök alapítványa által megrendelt anyagokat sem vette figyelembe, állítólag Áder János különösen sértő elemként élte meg, hogy volt olyan szakmai egyeztetés, amelyen ő maga is részt vett informálisan, de Boros Anita egy következő programja miatt otthagyta a megbeszélést.
Szakmai kérdés, mint a tenger
Milyen szakmai területek körül alakult ki konfliktusos helyzet:
Ha a lakosság kiteszi a hulladékot a gyűjtőkbe, azzal lemond a hulladék mint hasznos termék tulajdonjogáról. De hogyan néz ki ez az iparban? Elvehető-e a hulladék mint termék, mint alapanyag tulajdonjoga a vállalatoktól?
Mi van a betétdíjas rendszerbe bekerülő műanyaghulladékkal, az hogyan kerül át a központi szereplőtől az iparági szereplőkhöz? Milyen áron, milyen allokációs mechanizmusokkal?
A lakossági szereplők számára fenntartott rezsicsökkentett árak veszteséget okoznak, ki fizeti ezt a 40 – 50 – 60 milliárdos összeget a központi hulladékgazdálkodónak? Senki? Az állam? Vagy az ipari ügyfelek?
Illetve megmaradtak a klasszikus kérdések is, hogyan lehetne a hazai hulladék-gazdálkodási rendszert úgy megreformálni, hogy az jobban ösztönözze a szereplőket a megtermelt hulladékmennyiség csökkentésére, illetve a hulladékok szétválasztására? 2020. december 31-ig a háztartási hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasznosítását a képződött mennyiséghez viszonyítva 50 százalékra kellett volna növelni, de ez az arány nálunk még csak 37 százalék.
Miként lehet csökkenteni a rendszerben a potyautasok számát?
Hogyan kerül át az iparág eszközállománya, az összetett feladat a jelenlegi közel ezer vállalkozástól a központi, piaci szereplőhöz? Ők majd alvállalkozók lesznek? Vagy államosítják az eszközeiket, így a szükséges járműparkot? Mindez milyen politikai konfliktust szül az állam és a vegyes irányítású önkormányzatok között?
Végül vannak a gyártói felelősségi rendszerek (EPR) alá eső termékek hulladékai (csomagolási hulladék, elektronikai és elektronikus berendezések, gumiabroncs, roncsautó), ezek különösen értékes, stratégiailag fontos hulladékáramok, például az elektrotechnikai hulladékokban található ritka földfémek, illetve nemesfémek miatt. Ezeket különösen kár elásni vagy kivinni az országból. Fontos kérdés, hogy miként lehet az ilyen területeket értelmesen megreformálni.
Változó politikai elképzelések
Úgy hallottuk, hogy a reform a Fideszen belül is állandóan vita tárgya volt. Akadt, aki korábban azt a modellt képviselte, hogy legyen hét régió hét koncesszióval. Ennek az lett volna az előnye, hogy van egyfajta verseny, össze lehet hasonlítani a teljesítményt, nincs monopólium, minden szolgáltató sakkban tartható azzal, hogy „amennyiben te rosszul csinálod, átadjuk annak, aki ebben ügyesebb”.
Ám aztán inkább mégis az az elképzelés kezdett el érvényesülni, hogy ez egy kicsi ország, ha nem is a begyűjtésben, de a válogatásban, égetésben akkor érvényesülnek a szinergiák, ha az egész egy kézbe kerül majd.
A következő szakmai vita pedig az volt, hogy amennyiben valaki majd megkapja a feladatot (itt elég hamar előkerült állítólag a Mol Nyrt. neve), akkor hogyan finanszírozható úgy a lakossági hulladékgyűjtés évi 40-60 milliárd forintos vesztesége, hogy a rezsicsökkentés továbbra is szent tehén maradjon?
Ráadásul szakmai érv is szólt amellett, hogy ne legyen áremelés, mert amennyiben az állam vagy a koncessziótulajdonos nagyon megdrágítja a hulladék elszállítását, akkor az erősíti az illegális hulladékgazdálkodást, magyarul az emberek majd kiviszik az erdőbe a szemetet.
Első körben mindenesetre az lett az egyeztetések vége, az ITM koncepciója, hogy a pályázati nyertes csak azért lesz érdekelt a jó szolgáltatásban, mert ha ügyesen teszi a dolgát, akkor az övé a haszon, viszont, ha rosszul, akkor a veszteséget az állam finanszírozza.
Erre volt, aki felhorkant az állam oldaláról, később maga Áder János is, hogy úgy kár piacosítani, ezzel nincsen beljebb a magyar társadalom, ha az új rendszer csak a magánpiaci szereplőnek kényelmes helyzet.
Az alkotmányosság hibádzott
Végül is az AB-kontrollon a tulajdonjog kérdése miatt bukott el a koncepció. Azt majd meglátjuk, hogy a későbbiekben mennyire lesz oké, hogy a javaslat azt tervezte kőbe vésni, hogy amit a szolgáltató a lakossági hulladékágon elbukik, azt az ipari ügyfeleken meg lehet nyernie, de az biztos, hogy törvény a magántulajdont sértette azzal, ha a keletkező hulladékot ingyenesen kell átadni.
Ez azért eléggé logikus, ha hivatalosan az egész koncepció éppen azt szolgálná, hogy ahol csak lehet, nyersanyagként és ne szemétként tekintsünk a hulladékra.
A Fidesz szereti magát „nemzeti” kormánynak beállítani, mi a háttérbeszélgetéseken is azt tapasztaltuk, hogy a szemétkoncesszióra is úgy tekintenek, ahol befuthat egy „nemzeti” cég, vagyis nem valami nagy nyugati közművállalatot várnak, hanem például az említett Mol Nyrt.-t.
Mint az egyik forrásunk mondta, az EU-ban a koncesszió kicsit amolyan protekcionista kiskapu is, nyílt tenderen nehezebb előnyben részesíteni a hazai vállalkozásokat, de a koncessziónál könnyebb ilyen szempontokat megfogalmazni. Igaz, általában nem nyíltan protekcionista kitételekkel, de közegészségügyi, nemzetbiztonsági mondatokkal irányítható így a folyamat.
Viszont a Fidesz mintha immár azt szeretné, ha a piaci szereplő több kockázatot vállalna, a szolgáltatás valahogy valóban üzleti alapon történne. Erre lehet majd alkalmas a végrehajtási rendeletek és a konkrét koncessziós pályázat kiírása. Ezek a kérdések:
Mi lesz a rezsicsökkentett lakossági árakkal?
Mi történjen az eddig az iparágban tevékenykedő cégekkel?
Hogyan lehet majd szerződni az ipari hulladékok kibocsátóival?
Mi lesz azokkal, akiknek x százalék visszagyűjtési, újrahasznosítási kötelezettsége van (PET-palackosok), az üdítőital-gyártók a jövőben tényleg egy monopóliummal lesznek kénytelenek megállapodni? Mennyi lesz így a granulátum ára? És hogy befolyásolja az a kóla árát?
A törvény kacskaringós útja
A magyar politikában ugyanakkor annyira szokatlan a valóban hatékony elnöki vétó, hogy egy pillanatra álljunk meg itt, és nézzük meg a szabályozás eddigi útját.
A kormány kidolgozta az eredeti törvényt.
A parlament elfogadta azt.
A köztársasági elnöknek alá kellett volna írnia, de alkotmányellenesnek tartotta, tovább passzolta a labdát az Alkotmánybíróságnak (AB).
Az AB valóban megállapította az alkotmányossági aggályát és visszaküldte a Sándor Palotába az anyagot.
Itt tartunk most, Áder János alkotmányossági panasza most lehetőséget jelent az ITM-nek, hogy bizonyos kérdéseket újranyisson.
Elvileg lehet, hogy csak a konkrét passzusokat kezeli az ITM, majd mehet megint a parlament elé a javaslat, de jöhet akár egy alaposabb ráncfelvarrás is. Áder nyilván továbbra is „akadékoskodhatna”, ha problémásnak találná a szövegét, de a kormány abban is bízhat, hogy amennyiben ígéretet tesz, hogy a részletszabályok majd kezelik az elnöki észrevételeket, akkor másodszorra már zöld lámpát kap a törvény az elnöktől.
Azt természetesen nem tudjuk megállapítani, hogy ilyenkor Orbán és Áder mennyire egyeztet a lépésekről, mindenki valóban teszi a pozíciójából fakadó dolgát, vagy már Orbán is elengedte a törvényt a korábbi formájában és így a lépések összehangoltak, „szervezettek”.
A Mol szempontjából
Az állam egyelőre biztosan nem fogja azt mondani, hogy egyetlen szereplőre paraméterezi a pályázatot, ahogyan a Mol Nyrt. sem mehet biztosra, de tapasztalataink szerint a Mol tényleg készül a tenderre és a politikusok sem csinálnak úgy, mintha a tőzsdei cég ne lenne bevonva a gondolkodásba.
A Mol sokszor indít projekteket, „tud számolni”, vagyis ha nem kezelhető számára a lakossági veszteség, aligha indul. Ugyanakkor a Mol stratégiájából az is látszik, hogy készül az új időkre, időről időre bejelenti, vagy legalábbis pletykaként elterjed néhány olyan iránya, ami már valami olajon túli üzletnek tűnik (hulladékgazdálkodás, ásványvíz, sör, busz, reptér, elektromos autó carsharing).
Azt a Mol biztosan érti, saját bőrén tapasztalja, hogy a hulladék nem szemét, hanem értéke van, hiszen ő maga is olykor Olaszországból és Németországból importál szemetet (vett is ilyen profilú német cégeket), mert a tiszaújvárosi petrolkémiai feladataihoz, vagy a gumibitumen-gyártáshoz nincs elég újrahasznosítható alapanyaga (pedig a megrendelők ezt kikötik).
A Mol Nyrt. a hulladékgazdálkodásban már ma is viszonylag nagy szereplő, sok hulladékot is termel, illetve működtet veszélyes hulladékégetőket (Tiszaújvárosban és Százhalombattán), de mechanikus, oldószeres és kémiai újrahasznosító kapacitásai is vannak.
A jelenlegi hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra nagyon szétaprózott, hiányzik a központi rendszerirányítás, a Molnak ebben lehet tapasztalata, rengeteg hazai és külföldi tevékenységet és egykor különálló céget fog össze. Azt hallottuk, hogy a Molon belül Világi Oszkár terepe az ilyen szolgáltatások fejlesztése, de a konkrét területnek („körkörös gazdaság”) Pethő Zsolt a szakmai vezetője, ő korábban finomítói területen dolgozott, illetve a TVK-nak volt a vezérigazgatója.
Kritikák, kockázatok
Természetesen a Mol szempontjából reputációs kockázat is rejlik a feladatban. Hiszen ha nem jó a szolgáltatás, ha a cég „nem viszi el a lakosság szemetét”, akkor az elégedetlen ügyfél a tankolási szokásait is újratervezheti. A legtöbb kritika természetesen azért éri a központi rendszert, mert a monopólium, a hatósági ár miképpen lehetne piaci?
A jelenlegi kukás szakma is szkeptikus. „A regionálisan összehangolható hulladéklerakóknál, égetőknél lehet értelme a központosításnak, de a begyűjtés klasszikusan decentralizált feladat” – meséli egy szakember.
A központi új szereplőnek körülbelül 300 milliárd forintnyi beruházásra lenne szüksége, naponta 500 ezer címről kell elvinni a szemetet, venni kell 1000 kukásautót, egyetlen ilyen az 140 millió – mondja egy forrásunk,
A szakmában sok kérdés visszatérően előkerül: mi lesz velünk? Az eddigi cégek alvállalkozók lesznek, vagy halálra vannak ítélve? Mindent megvesz majd tőlünk piaci áron az állam vagy a koncesszor? Vagy bagóért államosítják az eszközeinket, és ennek a kisajátításnak törvényi alapja is lesz? Vagy csak azért adom el majd az eszközeimet, mert ha nem gyűjthetek hulladékot, akkor minek tartsak kukásautót? Vagy majd évekig pereskedhetünk?
A kérdések tehát záporoznak. Hamarosan megint lesz törvény, akkor talán könnyebb lesz ezekre válaszolni.
Partnereinktől | Egy átalakítás, ami megakadt a kormány torkán, és még Áder is elkaszálta | null | https://telex.hu/gazdasag/2021/02/22/masodik-nekifutas-ader-janos-visszakuldte-a-startmezore-a-kormany-megint-atnyomna-a-hulladektorvenyt |
2015-01-21 11:07:00 | Önkormányzatoknál próbált munkát találni az áfacsalásokat feltáró volt adóellenőr. Horváth Andrást azonban nem akarják alkalmazni. | true | null | 1 | Bors | null | – A közéleti munkából nincs jövedelme. Van állása a NAV-tól való távozása óta?
– Nincs, azóta is álláskeresésben vagyok. Közigazgatási diplomám is van, ezért több meghirdetett önkormányzati állásra pályáztam. Eddig nem jártam sikerrel, de nem érzem lehetetlennek. Kormányzati hivatalnál nagyon nehéz lenne elhelyezkednem.
– Magáncégeknél próbálkozott? Korábban azt mondta, félnek önt alkalmazni.
– Lehet, hogy ez lesz a vége. Sokan vannak még, akik hozzám hasonlóan eltussolt korrupciós ügyek miatt léptek vagy lépnének ki közhivatalokból. A nyilvánosság elé lépő bejelentőket anyagilag ellehetetlenítik, sőt feljelentik. Azon dolgozunk, hogy számukra anyagi támogatást, munkalehetőséget biztosítsunk.
– Mit gondol azokról, akik miatt nincs állása?
– Akik miatt százmilliárdnyi közpénzt csaltak el, most is jól fizetett, biztos állami állásokban ülnek. Akik lebuktatták őket, alig tudnak megélni.
– Miből él?
– A feleségem dolgozik, a tágabb családom nem igazán tudott segíteni. A megtakarításaimat éltem fel. Ezek lassan elfogynak, szóval romlik a helyzet. A felnőtt lányom nemrég végezte el a főiskolát, még ő is álláskeresésben van.
– Milyen vagyontárgyai vannak?
– Fele-fele arányban van egy pesti lakásunk a feleségemmel. Illetve van egy autóm, de inkább a tömegközlekedést használom.
– Hogy tölti a szabadidejét?
– A hobbim a természetfotózás, de mostanában nincs rá időm.
– Kisállata van?
– Nincs, pedig szeretnénk. Próbálnak rávenni egy kutyára, de a lakásunk alkalmatlan rá.
A NAV-nál dolgozó Horváth András még 2011–12 során egy országos méretű áfacsalásról értesítette feletteseit és több parlamenti képviselőt. A trükk lényege az volt, hogy külföldi és magyar cégek papíron évente 1700 milliárd forint értékben adtak-vettek cukrot, étolajat és más élelmiszereket. Tényleges vásárlás, árumozgás azonban nem történt, így a cégek zsebre vágták a visszaigényelt áfát. | Senki sem mer állást adni Horváth Andrásnak | null | http://www.borsonline.hu/20150121_senki_sem_mer_allast_adni_horvath_andrasnak |
2024-04-08 00:00:00 | A Somogy megyei Lengyeltóti kastélya lassan húsz éve áll üresen, pedig az önkormányzat 2021-ben azzal adta el a legjobbnak tartott pályázónak, hogy ott munkahelyeket fog teremteni. A helyiek megint nem tudnak semmit arról, hogy mi a helyzet az épülettel, a polgármester hallgat. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | A Somogy megyei Lengyeltóti kastélyának hányatott sorsa 1919-ben kezdődött, amikor gróf Zichy Béla elhagyta az 1800-as évek elején épült kúriát és a települést is. Mint azt a Népszava 1919. február 28-i száma megírta: "Lengyeltótiban, ahol gróf Zichy Béla-féle négyezer holdas nagybirtoka van, e hó 25-én gyűlést tartottak a cselédek, amelyen a birtokba vételről szóló határozati javaslatot a következőkkel okolták meg: 'Hát, hogy a földbirtok fölaprózása a termelés folytonosságán, illetve az ez évi termést nem biztosítja, másrészt a föld jelenlegi urait nem fosztja meg annak a lehetőségétől, hogy vagyonukat a forradalom vívmányai ellen használják föl, ezért szövetkezeti alapon át kell venni a birtokot és nyomban hozzálátni a megműveletéhez.'"
Zichy Béla egyébként addig bőkezű mecénása volt a településnek, iskolát tartott fenn, alkalmazottaival jól bánt, nem csoda, hogy megsértődött, amikor cselédei ha rövid időre is, de "elkommunizálták" a birtokait. Pestre költözött, soha többé nem tért vissza Tótiba, jószágkormányzójával távbeszélőn tartotta csak a kapcsolatot, miután a Tanácsköztársaság bukása után visszakapta birtokait.
Zichy Béla halála után némi örökösödési vita következett, majd az örökösök a kastélyt eladták Pejachevics Mikó Endre földbirtokosnak, aki hitelből vette meg az uradalmat, ám a hitelt nem tudta fizetni, ezért a földeket elárverezték. Az árverési vevők azonban csak a téeszesítésig élvezhették szerzeményüket, amit Zichy Bélával ellentétben nem kaptak vissza. A kastélyépületet Pejachevics Endre fia 1939 végén adta el Somogy vármegyének.
Az épületben fénykorában a földszinten 27 szoba volt biedermeyer vagy reneszánsz velencei faragott szekrényekkel, a könyvtárban 3138 kötet sorakozott, szórakoztató és ismereti művek, odakint angolpark. A megyei tulajdonban előbb kórházat és lengyel katonai menekülttábort, majd tüdőszanatóriumot, később a Marcali Kórház különböző osztályait működtették benne egészen 2006-ig.
A megyei önkormányzat 2007-ben adta el az épületegyüttest a Viktória Sziget Kft.-nek, amely uniós milliárdokat nyelt el azzal az ígérettel, hogy wellness-szállóvá alakítja az egykori Zichy-kastélyt. Ez nem sikerült, több mint egymilliárdnyi forrást elsikálni azonban igen. A megyei lap akkor is hiába próbált utánajárni, mikor lesz valami a beígért kastélyszállóból, wellness részlegből, borászatból, pezsgőpincészetből, valamint kik a Brit Virgin-szigeteki offshore cég valódi tulajdonosai, nem járt sikerrel. Csánó János, a cég utolsó ügyvezetője - aki később a Plázs Nyár Kft. egykori ügyvezetőjeként a siófoki nagystrand üzemeltetésére is igényt tartott -, csak annyit mondott, hogy megvalósítás előtt vannak a tervek, és a vevő egy "befektetői csoport". A pénz sorsáról nem tudni, Hadházy Ákos hiába kereste a pályázatok nyomát is. A céget felszámolták, a kastélyt árverésen adták el, de Lengyeltóti önkormányzata 2014-ben élt az elővásárlási jogával, a kastély így a településé lett, bár ők sem tudtak mit kezdeni vele.
Ha egy kastélyüzlet beindul
2015 januárjában egy túl szép, hogy igaz legyen jellegű projektterv került az önkormányzat elé arról, hogy külföldi mintára idősek otthonát kellene létrehozni a kastélyban, ha már korábban kórház volt, ám végül ebből sem lett semmi.
Az önkormányzat 2020-ban felbecsültette a kastély árát, októberben a Kis Lépés Kft. ingatlanforgalmi szakvéleménye
a több mint 8 hektáros ingatlant a kastéllyal 75 millió forintra becsülte,
ami Lengyeltótiban körülbelül négy darab 2-3 szobás Kádár-kocka ház ára. Két héttel az értékbecslés dátuma után, 2020. október 20-án a lengyeltóti képviselő-testület határozatot hozott, hogy a kastélyt el akarják adni.
2021 januárjában Zsombok Lajos polgármester azt nyilatkozta a városi tévének, hogy van egy komoly érdeklődő a kastélyra, aki munkahelyeket teremtene, az épületet pedig felújítva hosszú távon használni fogja. Egyebeket nem árult el, de az kiderült, hogy egyetlen jelentkezővel álltak tárgyalásban.
A képviselő-testület csak 2021. június 24-én döntött arról, hogy ajánlattételi felhívást tesznek közzé a 8 hektáros ingatlanra, vagyis hónapokkal azután, hogy a polgármester már tárgyalt egy potenciális vevővel. Hiába keresnénk azonban ezt vagy a kastéllyal kapcsolatos más előterjesztést a város honlapján az előterjesztések között, viszont az ajánlattételi felhívás végül 2021. július 13-án meg is jelent a város információs portálján a hírek között és a hivatal hirdetőtábláján.
Az eladó önkormányzat illetékesei kiemelték, hogy a pályázónak a vételár megfizetéséhez szükséges forrást okirattal kell bizonyítania, a kastély parkjának gondozásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítania kell, és hitelt érdemlően be kell mutatnia, hogy ehhez rendelkezik kellő anyagi erővel. Továbbá vállalnia kell azt is, hogy a műemlék épület állagmegóvásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja, be kell mutatnia a vásárlás célját és az épület tervezett funkcióját, sőt, munkahelyteremtést és tartós foglalkoztatást is kell vállalnia. A pályázat beadására mindössze tíz napot, nyolc munkanapot hagytak - ennyi idő alatt kellett egy komoly befektetőnek döntést hoznia arról, hogy 15 nap múlva leteszi-e a vételár 20 százalékát foglalóként. A pályázati kiírás helyszíni bejárásra nem is adott lehetőséget, a vevő pedig egészen biztosan nem járt Lengyeltótiban, hogy személyesen leadja a pályázatát vagy megtekintse az ingatlant, de erről később.
Két hét sem telt el a felhívás megjelenésétől, a 2021. július 29-i testületi ülésen már a vételi ajánlatról szólt a tájékoztatás. Határozat született arról, hogy
100 millió forintért eladják a kastélyt az Antallapos Kft.-nek,
amennyiben a földhivatal telekalakítást engedélyez, illetve ha az illetékes miniszter hozzájárul a védett műemlék tulajdonjogának átruházásához. Utóbbi lényeges feltétel, mert egy korábbi, arab származású üzletember cégének ajánlatát a miniszteri engedély hiányában kellett elutasítani.
Mint Rácz Tamás jegyzőtől megtudtuk, a képviselő-testület tárgyalta "az ingatlanra vonatkozóan kiírt ajánlattételi felhívásra benyújtott ajánlatokat, melyek közül a felhívásban foglalt feltételeknek és az értékesíteni kívánt ingatlan forgalmi értékének megfelelő, összességében legelőnyösebb ajánlattevővel történő szerződés kötésről döntött. Bírálati lap nem készült, a nyertes ajánlattevő pedig az ajánlatában foglalta össze a vételár megfizetésének módját, valamint az ingatlan hasznosítására, illetve a park gondozására vonatkozó elképzeléseit." Ezekről az elképzelésekről a lengyeltóti közvéleményt nem tájékoztatták, így mi sem tudjuk megállapítani, vajon az ajánlat megfelel-e a jelenlegi állapotnak. Azt sem tudjuk továbbá, hogy hány ajánlattevő volt, mert a hivatalos válaszokban az egyes- és többes szám furcsamód keveredik.
A vevővel 2021. szeptember 17-én írták alá a szerződést Kiskunhalason. Bár a tulajdonbejegyzéshez szükséges miniszteri hozzájárulás (amelyért a szerződés szerint Zsombok Lajos polgármester folyamodott az illetékeshez) csak egy hónappal később, 2021. október 20-án kelt és 25-én érkeztette a polgármesteri hivatal, a kastély tulajdoni lapján már szeptember 23-án megjelent az Antallapos Kft. tulajdonjogának bejegyzése minfenfajta széljegy nélkül. A miniszteri hozzájárulásban egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nevében Füleky Zsolt helyettes államtitkár engedélyezte a védett műemlék ingatlan tulajdonjogának átruházását.
Kié a vár, kié a lekvár?
Az Antallapos Kft. nemhogy teljesítette volna a szerződésben vállalt műemléki helyreállítást, de egyáltalán nem csinált semmit az épülettel, ahogy erről egy 2022-es gerillavideó is tanúskodik. A felvételeken látszik, hogy a kórház kiköltözése, azaz
2006 óta semmi nem történt az épület belsejében, a Viktória-Sziget Kft. tevékenységének sincs nyoma, a kórházi design viszont érintetlen, még a boncterem is megvan.
A kastély tulajdoni lapján a következő tétel egy 2023. szeptember 26-i bejegyzés, miszerint a NAV Bács-Kiskun megyei igazgatósága 14,3 millió forint és járulékai vonatkozásában végrehajtási eljárást indított - ami a hárommillió forint törzstőkéjű cégen és a kisnyugdíjas tulajdonosán készpénzben gyakorlatilag behajthatatlan, a kastélyt viszont lefoglalhatja a NAV.
Az Átlátszó is foglalkozott a témával, de a cégvezetőt nem érték el. Az Antallapos Kft. főtevékenysége egyéb épületgépészeti szerelés, székhelye a Baja melletti Csávoly község (Antallapos egyébként a közeli Borota egyik településrésze, földrajzi név).
Ellátogattunk a cég székhelyére, ahol beszélni szerettünk volna a tulajdonos Zsidek Istvánnéval, aki 1947-ben született. A lelakottnak tűnő házon nincs csengő, se cégtábla. Semmi nem utal arra, hogy ott egy 400 millió forintos árbevételű, a februári adatok szerint 15 főt foglalkoztató cég működne. A csipkefüggöny mintha meglebbent volna, de se titkárnő, se udvaros nem nyitott ajtót. A sváb kapu tetején húzódó rést linóleumdarab takarja, ahogy ezt fellebbenti a szél, láthatjuk a nejlon fóliával védett falat, a melléképületeket, a tipegőköveket és az udvaron futódrótra kötött kutyát, akit addig csak hallhattunk. Ezen a portán valóban elkélhetett a szociális tűzifa, amit a cégtulajdonos hölgynek a csávolyi önkormányzat 2019-ben utalt ki. Többször kopogtunk, jónapotoztunk, majd felhívtuk az ügyvezető nyilvános adatbázisban talált telefonszámát, de semmi válasz. A szomszédban és az éppen elhaladó postástól is érdeklődtünk, hiába.
Úton Bajára hívott vissza a korábban hívott telefonszám. Miután elmondtuk, hogy szeretnénk a lengyeltóti kastélyban fotózni, kérünk engedélyt és fizetnénk is érte, azt a választ kaptuk, hogy
Zsidek Istvánné csak a nevét adta mindenhez, az ügyeket a fia intézi.
Megkaptuk Zsidek Csaba elérhetőségét is, miután a telefon túlvégén megegyeztek arról, hogy a több telefonszáma közül melyik kiadható. Kisvártatva SMS érkezett Zsidek Istvánnétól azzal a kéréssel, hogy ha beszélünk a fiával, és sikerül bejutnunk a kastélyba, küldjünk neki képeket. Visszakérdeztünk, hogy ezek szerint még nem járt a kastélyban? Azt a választ kaptuk, hogy nem, mert mozgáskorlátozottként nemigen mozdul ki Csávolyról.
Zsidek Csaba a közeli Borotán él egy tanyán, amelynek címére az MLSZ adatlapja szerint a Borota SE van bejegyezve, amelynek játékosa is volt. A kapott telefonszám az Antallapos Kft. bejegyzett száma. Többször hívtuk, senki nem vette fel.
Megkérdeztük a kastély őrszolgálatát ellátó céget, kitől kell engedélyt kérni látogatáshoz. Közölték, hogy nem közölhetik, a terület le van zárva. Az Antallapos Kft.-ről nem hallottak.
Kerestük Zsombok Lajos polgármestert telefonon, kérdeztük volna a jegyző által megküldött iratokról és a nagyon flottul ment ingatlan-értékesítésről, de egyszer sem volt elérhető, és vissza sem hívott bennünket.
A lengyeltótiak mindezekről nem sokat tudnak. Ottjártunkkor három járókelőt kérdeztünk meg, kié a kastély, mindenki azt mondta, hogy az önkormányzaté. Egyikük még ajánlotta is, hogy menjünk be a polgármesteri hivatalba, biztosan tudják, kinél van a kulcs. Egy biztos: a bejegyzett tulajdonosnál nincsen.
Lengyeltótival legutóbb ebben a cikkben foglalkozott a Narancs.hu: | Látatlanban vette meg a lengyeltóti Zichy-kastélyt egy különös cég | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/latatlanban-vette-meg-a-lengyeltoti-zichy-kastelyt-egy-kulonos-ceg-266990# |
2020-03-24 00:00:00 | A keddi volt a járvány legsötétebb napja a franciáknál. | false | [
"koronavírus",
"franciaország"
] | 0 | null | 0 | Franciaországban 24 óra alatt 240-nel, 1100-ra emelkedett kedd estére a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma, ami az eddigi legjelentősebb napi emelkedés.
Az eddig elhunytak 85 százaléka 70 évesnél idősebb volt. Jérome Salomon járványügyi igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az általa közzétett adatok csak a kórházban elhunytakra vonatkoznak, akik csak kis részét teszik ki a vírus franciaországi áldozatainak, az ugyanis az idősotthonokban is életeket követel.
A 22 300 diagnosztizált beteg közül 10 176-an vannak kórházban, közülük 2516-an intenzív osztályokon, 434-gyel többen, mint az előző nap. A súlyos betegek egyharmada hatvan év alatti, 58 százalékuk pedig 60 és 80 év közötti. A járványügyi igazgató kiemelte, hogy 3281 kórházi beteg gyógyultan távozott, és 12 ezerre becsülte azon fertőzöttek számát, akiknek eddig nem volt szüksége kórházi ellátására.
Az Emmanuel Macron államfő által életre hívott tudományos tanács az egy héttel ezelőtt életbe lépett kijárási korlátozások meghosszabbítását javasolta a tervezett két hét után. A szakemberek szerint a lakossági általános karanténra legalább április végéig szükség van, sőt a jelenleg érvényben lévő korlátozásokat még szigorítani is kell.
A karanténszabályok szerint a franciák csak indokolt esetben hagyhatják el otthonukat, és csak a lakókörzetükben mozoghatnak: amennyiben nem lehetséges megoldani az otthoni munkavégzést, elmehetnek munkahelyükre, ahogyan bevásárolni és orvoshoz is, valamint kutyát sétáltatni, egyénileg sportolni is engedélyezett, ugyanakkor nem csoportosulhatnak.
Kiemelt kép: Jean-Francois Monier /AFP | Franciaországban is ezernél több áldozat van, legalább április végéig tarthat a karantén | 0 | https://24.hu/kulfold/2020/03/24/franciaorszagban-is-ezernel-tobb-aldozat-van-legalabb-aprilis-vegeig-tarthat-a-karanten |
2024-03-27 09:49:00 | A MET szerint Fővárosi Nyomozó Ügyészség nem közölte, hogy mivel gyanúsítják. | true | null | 1 | Telex | null | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség március 28-án, csütörtökön 9 órára gyanúsítottként idézte be Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnökét. A gyanúsítás részleteiről nem közöltek információt - írja a MET közleményében.
"A hét folyamán további tíz vezető munkatársunkat idézte be tanúként a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya, egy másik kollégánknál pedig adóellenőri vizsgálatot tartanak.
A Kúria nemrég jóváhagyta az Ügyészség indítványát, és visszavonta a MET bejegyzett egyházi státuszát. Az Alkotmánybírósághoz nyújtottunk be panaszt, még nem született határozat. Az összehangolt hatósági vizsgálatsorozat, illetve a 13 éve tartó diszkriminatív kormányzati intézkedések az egyházüldözés gyanúját keltik. A MET minden lehetséges eszközzel küzd intézményei működtetéséért és megtartásáért, tárgyalásra és megegyezésre törekszik az illetékes állami intézményekkel" - áll a közleményben.
A Gyulai Törvényszék múlt hét végén szüntette meg a MET gazdasági igazgatójának, Ónodi István lelkésznek a letartóztatását, szabad lábon védekezhet. Ónodit február 20-án kedden reggel bilincsben vitték el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói. A NAV-osok csak annyit árultak el, hogy gazdasági bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás.
Az ügyészség február 21-én kiadott közleménye szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt kezdeményezték a letartóztatást egy "több egyházi intézményért felelős gazdasági vezetőnek, aki 6,5 milliárd forintot meghaladó közterhet mulasztott el bevallani és megfizetni".
A gyanú szerint "a férfi az egyik egyház szociális és oktatási, nevelési tevékenységet folytató intézményeinél gazdasági vezetőként dolgozott. A férfi az adóbevallások benyújtásáért felelős személyként a 2015 februárjától 2022 januárjáig terjedő időszakban az illetékes adóhatóságoknál a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségek vonatkozásában valótlan tartalmú bevallásokat nyújtott be."
Az ügyészség szerint Ónodi ezzel 6,5 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A NAV-nál különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. | Gyanúsítottként idézte be Iványi Gábort az ügyészség | null | https://telex.hu/belfold/2024/03/27/gyanusitottkent-ideztek-be-ivanyi-gabort |
2018-12-14 00:00:00 | Baranyában is zúg a "Mocskos Fidesz!" | false | [
"pécs",
"tüntetés",
"túlóratörvény"
] | 0 | null | 0 | Nem csak Budapesten tüntetnek a túlóratörvény ellen, hanem például Pécsen is. Az itteni eseményt a helyi Momentum szervezte. Néhány száz ember vonul skandálva a megyeszékhelyen, olyanokat kiabálva, mint
Mocskos Fidesz!
vagy:
Mi vagyunk a többség!
A tömeg a Mediaworks, azaz Mészáros Lőrinc által bekebelezett Dunántúli Napló szerkesztőségéhez is elment, ahol szintén skandáltak.
A tüntetésen Hadházy Ákos, független képviselő is beszédet mondott.
A Szabad Pécs élőben közvetíti a demonstrációt:
Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás | Százak tüntetnek Pécsen is | 0 | https://24.hu/belfold/2018/12/14/pecs-tuntetes-tuloratorveny |
2017-01-17 13:37:18 | Technikai okok miatt 6 helyett 8 milliárd forintért végzi el a Mészáros Lőrinc-közelinek tartott Magyar Építő Zrt. a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját. 2015 | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Technikai okok miatt 6 helyett 8 milliárd forintért végzi el a Mészáros Lőrinc-közelinek tartott Magyar Építő Zrt. a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját.
2015 februárjában zárt be három évre a Szépművészeti Múzeum, hogy ezalatt elkészülhessen a Román Csarnok és a kapcsolódó terek felújítása az épületben. Az erre kiírt tenderen 2015 novemberében született eredmény: a nettó 6 milliárd forintos megbízást a Magyar Építő Zrt. nyerte.
Habony Árpád kedvenc múzeumának honlapján követhető a felújítás menete, az EU-s közbeszerzési értesítőben (TED) pedig a költségek növekedése látszik. A TED 2017. január 17-i számában megjelent tájékoztatás szerint az eredeti összeg harmadával, nettó 2 milliárddal forinttal drágább lesz az eredeti összegnél, vagyis összesen (jelenlegi állás szerint) 8 milliárdba fog kerülni.
Az áremelkedést különböző technikai okokkal magyarázzák, az egyik így szól:
„Organizáció módosítása szükséges”
A kivitelezést végző Magyar Építő Zrt. kimutatható kapcsolatban van a felcsúti polgármesterrel: a céget tavaly májusban vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek anyacége a Duna Aszfalt Kft., Szíjj László érdekeltsége. A Körösaszfalt vezérigazgatója, Pálffy Balázs helyet kapott a Magyar Építő Zrt. igazgatóságában is.
A Magyar Építő Zrt. novemberben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 4 milliárdos tenderén is befutó lett, ezenkívül márciusban megírtuk, hogy a cég 6 milliárd forintért végzi a Ludovika Campus bővítését; de közel 1 milliárd forintos megbízást kaptak az egyik MNB-alapítványtól is, a Millenárisnál pedig 470 millióért dolgoznak a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen.
Frissítés (2017. január 23.): A cikk korábbi változatában valótlanul állítottuk hogy Pálffy Balázs, a Körösaszfalt vezérigazgatója Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester jövendőbeli veje. A valóság ezzel szemben az, hogy Pálffy Balázs Mészáros Lőrincnek nem jövendőbeli veje. | 2 milliárd forinttal drágább lesz a Szépművészeti Múzeum felújítása | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/01/17/2-milliard-forinttal-dragabb-lesz-a-szepmuveszeti-muzeum-felujitasa/ |
null | Az eredmény ismert, az önkormányzati választást toronymagasan nyerte a "Rajta, Újváros!" Egyesület, az új közgyűlés alakuló ülését a Városháza közgyűlési termében tartották. | true | [
""
] | 0 | Dunaújváros Online | null | Ünnepélyes keretek között tartotta alakuló ülését Dunaújváros közgyűlése a Városházán - vagyis a június 9-i választás nyomán ma új fejezet kezdődött a dunaújvárosi önkormányzatiság történetében.
Töretlen a bizalom
A közgyűlés elején dr. Hanák Tamás, a Helyi Választási Bizottság elnöke számolt be a választás eredményéről. Mint hangsúlyozta, az elmúlt több választás során is egyre alacsonyabb volt a szavazásra jogosultak lélekszáma, ugyanakkor egyre magasabb volt a részvételi arány a helyhatósági választásokon. Az eredmény ismert: amint arról a DO hasábjain is beszámoltunk, az önkormányzati választás során megerősítették pozíciójában Pintér Tamás polgármestert, és a "Rajta, Újváros!" Egyesület jelöltjei az összes egyéni körzet képviselői székét elhódították.
Az alakuló ülés következő felvonásaként esküt tett Pintér Tamás polgármester, majd képviselői eskütétel során a közgyűlés 14 képviselője is.
Összefogással a fejlesztésekért
A közgyűlés megállapította a polgármester tiszteletdíját, illetve költségtérítését, valamint elfogadta a testület szervezeti és működési szabályzatát. Pintér Tamás az új önkormányzati ciklus első beszédében konstruktív városvezetői munkát ígért, ennek érdekében összefogást kért, méghozzá a fejlesztések tekintetében pártpolitikai hovatartozás nélkül.
A város első ember külön is kitért a vasmű kérdéskörére: mint hangsúlyozta, közös érdek a térség legnagyobb foglalkoztatójának működése, így mindenképpen azt szeretnék, hogy termeljen a gyár, és munkabéreket fizessen a tulajdonos.
A közgyűlés végén a képviselők a polgármester javaslatára, titkos szavazással megválasztották az előttünk álló ciklus alpolgármestereit - ahogy a közgyűlési többség vonatkozásában, úgy e téren is maradt a már ismert felállás: a város általános határkörű alpolgármestere Mezei Zsolt lett, aki továbbra is felügyeli a városüzemeltetés területét, Szabó Zsolt maradt a gazdasági és koordinációs alpolgármester, míg Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármesterként folytatja a munkát.
Több változatlan tényező mellett egy biztos: a mai nappal új fejezet kezdődik a dunaújvárosi önkormányzatiság történetében! | Megalakult városunk új közgyűlése | null | https://dunaujvaros.com/hirek/202410/megalakult_varosunk_uj_kozgyulese |
null | Mint írták: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője felszólalásában számon kérte Nagy Istvánt, hogy a kormány, míg szavakban a fiatal gazdálkodók támogatása mellett van, csupán az uniós agrárpénzek körülbelül 2 százalékát fordítja erre a célra. | true | [
""
] | 0 | Hírextra | null | Mint írták: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője felszólalásában számon kérte Nagy Istvánt, hogy a kormány, míg szavakban a fiatal gazdálkodók támogatása mellett van, csupán az uniós agrárpénzek körülbelül 2 százalékát fordítja erre a célra.
Felelevenítette azt is, hogy már a 13 évvel ezelőtti magyar uniós elnökség is célul tűzte ki a fiatal gazdálkodók támogatását, de az azóta eltelt időszakban a magyar gazdálkodók átlagéletkora rohamosan nőtt tovább, és a fiatal gazdák aránya az EU átlag alatt van.
A közlemény szerint Magyar Péter a meghallgatáson úgy vélekedett, hogy a vidék demográfiai válságát kezelni kell, az EU-ban és Magyarországon egyaránt.
"A jelenlegi magyar kormány nem érdekelt a hosszútávú kihívások kezelésében, hiszen a fiatal, innovatív gazdák versenyre kényszerítenék a fideszes zöld bárókat, akik kényelmesen megélnek a sokat szidott Európai Unió által nyújtott támogatásokból. Mindeközben nem fejlesztenek, nem teremtenek munkahelyeket, és nem növelik a vidéki lakosság jövedelmét. Emiatt a fiatalok nagy része a városokba vándorol"
- fogalmazott a politikus.
Azt ígérte: a jövendőbeli Tisza-kormány új ajánlatot fog tenni azoknak, akik vidéken maradva szeretnének boldogulni. Nagy hangsúlyt fognak fektetni a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció elterjesztésére és a gazdák technológiai képzésére.
A párt szerint a magyar gazdatársadalom öregszik. Egy öregedő gazdatársadalom pedig kevésbé fogékony az innovációra, alacsonyabb beruházási hajlandósággal bír, általában alacsonyabban iskolázott és elavultabb tudással bír, főleg a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette - olvasható a közleményben. | Tisza Párt: hathatós segítséget a fiatal magyar gazdáknak! | null | https://www.hirextra.hu/2024/10/08/tisza-part-hathatos-segitseget-a-fiatal-magyar-gazdaknak |
2015-11-23 11:13:07+01:00 | Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében. | true | [
"Quaestor",
"kártalanítás",
"bank"
] | 0 | null | 0 | Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében.
A Quaestor Károsultak Közösségének javaslata szerint a kártalanítás alapja a kötvények bekerülési értéke legyen, ne a névértéke. A kártalanítás számításának módja a semmis kötvényvásárlásokból eredő követelések esetén legyen a bekerülési érték, annak törvényes kamatai, viszont csökkentve a kifizetett vagy jóváírt nettó hozammal.
A károsultak indítványa szerint a kárrendezés a követelések április 22-i állapotára, a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolási eljárásának megindulásának napjára vonatkozzon. Kérik, hogy a kártalanítás terjedjen ki a Quaestor ügyfélszámlákon letétben lévő összegekre is. A letéti ügyfélszámlákon lévő összegek esetén ne számoljanak fel törvényes kamatot sem.
Javasolják, hogy a kárrendezésért 6 millió forintig - 20 ezer euróig - a Befektetővédelmi Alap (Beva) feleljen, illetve, hogy vizsgálják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonását a 6 millió feletti kártalanításba.
A Quaestor Károsultak Közössége hangsúlyozza: javaslatukat kompromisszumos megoldásként ajánlják. A károsultak lemondanak követelésük egy részéről, a törvényes kamatok érvényesítéséről arra az időszakra, ami a kárrendezés elhúzódásából adódik.
A kompromisszumos javaslatot eljuttatták Orbán Viktor miniszterelnöknek, Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek, mint a Quaestor-törvény előterjesztőjének, Bánki Eriknek, az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének, Windisch László MNB-alelnöknek és Kovács Leventének, a Magyar Bankszövetség főtitkárának - közölték.
Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás és a felkészülési idő sem elegendő. A határozat ugyanakkor megállapítja: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.
A március elején kipattant Quaestor-ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. | Gazdaság: Quaestor: kompromisszum kártalanításra - NOL.hu | 0 | http://nol.hu/gazdasag/quaestor-kompromisszum-kartalanitasra-1576491 |
2005-10-24 00:00:00 | Most már bizonyosra vehető, hogy nem készül el időben az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakasza – tudta meg a Magyar Nemzet. Az útépítő konzorciumnak 2006. március 31-én kellene átadnia a forgalomnak a pályarészt, ám a munkálatok csigalassúsággal haladnak. Az M6 Duna Autópálya Konzorciumot (M6DA) 2004-ben Csillag István gazdasági miniszter hirdette ki győztesnek, aminek következtében távoznia kellett a tárca éléről. Időközben kiderült: az M6DA-val kötött szerződés több szempontból hátrányos az államra nézve. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2005.10.23. 23:00
Most már bizonyosra vehető, hogy nem készül el időben az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakasza – tudta meg a Magyar Nemzet. Az útépítő konzorciumnak 2006. március 31-én kellene átadnia a forgalomnak a pályarészt, ám a munkálatok csigalassúsággal haladnak. Az M6 Duna Autópálya Konzorciumot (M6DA) 2004-ben Csillag István gazdasági miniszter hirdette ki győztesnek, aminek következtében távoznia kellett a tárca éléről. Időközben kiderült: az M6DA-val kötött szerződés több szempontból hátrányos az államra nézve.
Politikai botrány, hazudozás, korrupció, kormányválság. Ezekkel a szavakkal jellemezhető annak az autópálya-építő konzorciumnak a ténykedése, amelyik 2004 nyarán megbízást kapott az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának legkésőbb 2006. március 31-ig történő megépítésére. A gazdasági tárca által kiírt és 2004. január 31-én megjelentetett koncessziós pályázatra 2004. július 19-én a pályázatok értékelésének első szakaszában kiválasztott három pályázó nyújtott be ajánlatot. A tíztagú bírálóbizottság hét tagjának javaslatát elfogadva Csillag István miniszter – hivatali idejének utolsó pillanatában, 2004. július 30-án – azt az M6DA konzorciumot hozta ki közülük győztesnek a 125 milliárd forintos beruházás kivitelezésére, amelynek tagjai gyakorlatilag semmilyen magyarországi referenciát nem tudtak felmutatni, s amely tény addig hátrányt jelentett a nyertes pályázó kiválasztásában. (Az értékelőbizottságnak a szakmát képviselő három tagja az M6DA konzorcium kiválasztása ellen szavazott, az ellenzők a Nemzeti Autópálya Rt., illetve az Állami Autópálya Kezelő Rt. delegáltjai voltak.)
A német Bilfinger-Berger BOT, az osztrák Porr GmbH és a szintén osztrák Swietelsky magyar vállalkozása alkotta M6DA pályázatának értékelésében azonban a tapasztalatlanság okozta hátrány az állam megítélésében előnyre fordult. A tárca ugyanis azt híresztelte, hogy az M6DA kiválasztása esetén színesedik a magyar építőipari vállalkozások piaca, és ez erősíteni fogja a jövőben az autópálya-építések területén a vállalkozók közötti versenyt.
Csillag István gazdasági miniszter – minden szakmai ellenérvet figyelmen kívül hagyva – augusztus 6-án kiküldte a versenyeztetés végeredményét a pályázó cégeknek, amely szerint az M6DA építheti meg az autópálya Érd és Dunaújváros közti szakaszát. Medgyessy Péter miniszterelnök Csillag döntését követően néhány nappal később leváltotta a minisztert a tárca éléről.
A radikális döntést hozó kormányfő az M6-os autópálya lehetséges építőiről szóló tájékoztatót még augusztus 2-án kapta meg a versenyeztetésben részt vevő szakértőktől. A hamarosan nyilvánosságra került dokumentum magyarázatot adott arra, hogy miért ragaszkodott a miniszterelnök az SZDSZ tiltakozása ellenére Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter leváltásához. A jelentés megkérdőjelezte a pár nappal később győztesnek hirdetett konzorcium ajánlatát, és arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy az állam irreálisan nagy kockázatot vállal, ha ez a társaság építi meg az autópályát. A jelentés kiemelte, hogy korántsem a később nyertesnek választott társaság ajánlata a legelőnyösebb, mivel a német–osztrák konzorcium ajánlata összességében kedvezőtlenebb és gyengébb volt az államnak, mint a versenyben később alulmaradó második helyezetté.
A tájékoztató szerint hátrányt jelentett, hogy az M6DA konzorcium három tagja közül kettő lényegében semmiféle útépítési kapacitással, bázissal, munkaszervezettel nem rendelkezik Magyarországon, míg a harmadik cég csak rendkívül csekély mértékű útépítést végzett hazánkban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az építkezés elkezdéséhez szükséges felkészülési idő legalább két hónappal hosszabb, mint a többi pályázó esetében, ami alapvetően megkérdőjelezi az autópálya határidőre való elkészülését. A szakmai anyag a hiányosságok közé sorolta, hogy a német– osztrák konzorcium és alvállalkozói nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű és minőségű anyaglelőhely-forrással, ami szintén jelentősen hátráltatja a határidőre való teljesítést.
Medgyessy Péter miniszterelnök a szakmai anyag ismeretében az állami beruházás kivizsgálására és a tendergyőztes kihirdetésének az elhalasztására kérte Csillag Istvánt. Az akkori gazdasági miniszter a felszólításnak nem tett eleget, és megkötötte a konzorciummal a szerződést. A beruházás ügye kormányülésen is szóba került, ahol Medgyessy az általa kért vizsgálat elmaradása miatt „felelősségre vonta” Csillagot a többi miniszter előtt.
Eközben a sajtó egyre újabb és újabb adatokkal szolgált az M6DA konzorciumban részt vevők korábbi kétes ügyleteiről. Olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült: a konzorcium egyes tagjai már korábban korrupciós gyanúba keveredtek osztrák és német állami építkezéseknél. Az osztrák parlament 1996. március 14-i ülésének jegyzőkönyve szerint például a Porr GmbH-t korrupcióval és a szociáldemokrata párttal való összejátszással vádolták meg, de az M6DA másik tagja, a Bilfinger-Berger ellen épp a magyarországi autópálya-építés megkezdésekor folyt Németországban korrupciós eljárás. E vesztegetési ügy négyévi nyomozás után áprilisban került a bíróság elé. A Die Welt napilap tájékoztatása szerint az ügyészség korrupcióellenes részlegének nyomozása azt derítette ki, hogy a német vasút egyik jelentős beruházásánál jogellenesen részesítették előnyben a Bilfinger-Berger céget.
A magyarországi beruházás tétjének nagyságát jelezte, hogy a nyilvánosságra kerülő vesztegetési ügyek ellenére Csillag folyamatosan azt nyilatkozta, hogy a Porr GmbH és a Bilfinger elleni eljárások önmagukban nem vetnek rossz fényt a gazdasági tárcára. Medgyessy Péter miniszterelnök az eseményeket azonban nem így értékelhette, mivel SZDSZ-es gazdasági miniszterét menesztette.
A gazdasági tárca vezetőjének menesztése után pedig azt is közölte Medgyessy a nyilvánossággal: a Szabad Demokraták Szövetsége tele van zavaros, korrupciós, vesztegetési ügyekkel, amelyekkel a pártnak szembe kell néznie.
Azután eljött 2004. augusztus 25. A miniszterelnök állambiztonsági múltja miatt kirobbant D–209-es ügy esetében a füle botját sem mozgató SZDSZ bosszút állt Csillag menesztése miatt. A kisebbik kormánypárt aktív közreműködésével megbuktatták Medgyessy Péter miniszterelnököt, ugyanez az erő pedig nemsokára a kormányfői bársonyszékbe ültette Gyurcsány Ferencet.
A Medgyessy-kormány alatt tendergyőztessé vált német–osztrák konzorcium szerződését a Gyurcsány-kabinet sem vizsgálta felül. Annak ellenére nem tette ezt meg, hogy a szakmai hiányosságok mellett az is megállapítható: a megkötött szerződés hátrányos rendelkezéseket tartalmaz az állam részére. Az autópálya-építéseknél ugyanis a kivitelezők munkájának ellenőrzését minden esetben egy független mérnöki iroda végzi el az állam megbízásából. Az M6-os autópályánál azonban érthetetlen módon megfordult a helyzet, mivel az ellenőrzést végző mérnököt a kivitelező konzorcium bízta meg, és fizeti annak munkadíját. Így tudott előállni az a sajátos eset, hogy az elvileg független mérnök a fizetését attól kapja, akinek a munkáját ellenőriznie kell. A mérnökkel kötött szerződésből ráadásul kivették azt a minden más sztrádaépítésnél alkalmazott szabályt, hogy a mérnök komoly minőségi hiba esetén leállíthatja az építkezést. Így akármilyen rossz minőségben épül is folyamatosan az autópálya, az államnak semmilyen eszköz nincs a kezében arra, hogy a munkákat menet közben leállítsa. Erre pedig nagy szükség lett volna, mivel a munka megkezdését követően a versenyeztetésnél már felmerült szakmai félelmek sorra beigazolódtak. A német–osztrák konzorcium a munkákkal rendkívül lassan haladt, és hamarosan kiderült számukra is, hogy képtelenek tartani a befejezési határidőt. Az idő sürgetése miatt felvetették a minisztériumnak, hogy az útalapozásnál egy másik – autópálya-építésnél eddig szinte sehol nem alkalmazott – technológiára akarnak áttérni. Próbálkozásuk azonban megbukott. Ez a technológia ugyanis szakmailag annyira problémás volt, hogy még – a nyertes konzorciumot egyébként maximálisan támogató – állami oldal sem merte vállalni az alkalmazását. A szakértők egybehangzó álláspontja szerint az alkalmazni kívánt megoldás súlyosan veszélyezteti a leendő sztráda „homogén minőségét”. A minisztérium elutasító álláspontja következtében viszont biztosra vehető, hogy az autópálya az előírt határidőre nem készül el. A munkákat ráadásul tovább lassítja, hogy beigazolódtak az anyaglelőhelyek hiányával kapcsolatos szakmai kételyek is. A magyarországi technikai háttér hiánya mellett ugyanis a konzorciumnak és alvállalkozóinak nincs megfelelő anyaglelőhelyük. Az egyik legnagyobb alvállalkozó, a Viadom Rt. sajátos módon lett úrrá ezen a problémán, mivel az építkezéshez engedély nélkül hordta el a földet egy másik állami tulajdonban lévő területről. A büntetőjogi felelősségre vonástól csak egy kis, az állam által nyújtott jogi segítséggel lehetett megmenteni a cég vezetőit: mivel állami területről hordták az anyagot az autópálya-építéshez – ami szintén állami terület –, ezért azt nem „lopták”, csupán „engedély nélkül átcsoportosították”. Az viszont biztos, hogy így a Viadom ingyen jutott ahhoz a földhöz, amelynek a költségeit viszont a pályázatában beállította.
A szakma előtt nem ismeretlen a Viadom Rt., amely az M6-os sztráda építésénél mint jelentős alvállalkozó szerepel. E cég eredetileg fuvarozási vállalkozásként kezdte pályafutását, és a 2002-es kormányváltás előtt szállítási alvállalkozóként jutott kisebb jelentőségű munkákhoz az autópálya-építéseknél. A kormányváltást követően az SZDSZ-hez közelinek tartott társaság „betört” a magyar építőipari cégek piacára. Az MSZP–SZDSZ-koalíció által felkarolt és favorizált Viadom Rt. első jelentősebb útépítési munkáját 2003-ban nyerte el az államtól, amely pályázat az első olyan útépítési tender volt, amelyhez az EU nyújtott nagy összegű támogatást. Az M3-as és M35-ös autópályák építéséhez vezető, leendő szállítási útvonal, azaz a 3-as út Tornyosnémeti–Nyékládháza és a hozzá kapcsolódó 35-ös út Nyékládháza–Debrecen közötti szakaszának felújításáról van szó, amelynek befejezési határideje 2005 szeptembere lett volna. Az átadás azonban még messze van.
A munkát elnyerő Viadom–Inzeniersky konzorcium dömpingár alkalmazásával, jóval az előállítási ár alatt nyerte meg a pályázatot. A Viadom azóta a vállalási érték több mint 30 százalékát is meghaladó mértékben jelentett be pótmunkaigényt. A két és fél milliárd forintot a Kóka János vezette gazdasági tárca ki is fizette a részükre. Az EU megbízásából eljáró, független mérnöki iroda, a Kövím – és így Brüsszel – a pótmunkaigényt több szempontból sem ismerte el. Szakvéleményük szerint egy professzionális építőipari cégnek a pályázat beadásakor fel kell mérnie a munkát, annak szakmai megvalósíthatóságát és költségeit. Azaz utóbb a Viadom által meghivatkozott igényekkel nem állhat elő egy szakcég. Az uniós és a hazai gyakorlat egységes abban, hogy még az elismert pótmunkaigény sem haladhatja meg a bekerülési érték tíz-tizenöt százalékát. Így végképp megmagyarázhatatlannak tűnik, hogy a minisztérium nem vitatta, hanem kifizette a pótmunkát. Ezáltal az történt, hogy egy irreálisan alacsony áron elfogadott pályázatnál az alacsony vállalási árat az EU és a magyar költségvetés közösen fizeti, míg az irreálisan magas – Brüsszel által el nem ismert – pótmunka díját csak a magyar állam állja. A pótmunka elismerésével egyidejűleg a minisztérium még ahhoz is hozzájárult, hogy a befejezési határidőt fél évvel eltolhassa a Viadom, anélkül, hogy kötbért kellene fizetnie az államnak a késedelemért.
Kísértetiesen hasonló a koreográfia az M0-s autópálya keleti szektorának a 4-es és a 31-es főút közötti szakaszára kiírt, nyílt közbeszerzési pályázaton is. A pályázatot elnyerő konzorcium tagjai is ismerősek. Az M6-os autópályánál és a 3-as főútnál szereplő magyar Viadom Rt., az M6-os autópálya építésénél részt vevő osztrák Porr Technobau AG és a szintén osztrák Teerag-Asdag AG cégek alkotta PVT-M0 konzorciumot hirdették ki győztesnek szeptember végén. A Viadom-féle konzorcium 8,96 milliárd forintos ajánlatával lett befutó. Ebből az összegből azonban a szakértők szerint legfeljebb az anyagköltséget lehet fedezni. Jellemző, hogy a konkurens útépítő társaságok ajánlata 15–16 milliárd forint között mozgott. Azt, hogy az utóbbi összeg áll közelebb a realitáshoz, jelzi: a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. által felkért független mérnökcég 13,82 milliárd forintban állapította meg a 6,7 kilométer hosszú, kétszer két sávos, betonburkolatú út megépítésének költségét.
Szakértők szerint a konzorcium a Viadom által már korábban alkalmazott és bevált technikát szeretné ebben az esetben is megvalósítani. A recept a következő: tegyél irreálisan alacsony ajánlatot a tenderen, és „bízzál benne”, hogy a későbbi, igen magas pótmunkaigényedet az állam elismeri és kifizeti. Referenciaként erre a megoldásra a Viadom a 3-as főút esetét tudta bemutatni konzorciumi tagtársainak.
Információink szerint a legnagyobb hazai útépítő cégeket tömörítő Bazaltút Konzorcium (Vegyépszer Rt., Strabag Rt., Betonút Rt.), amely 15,42 milliárdos ajánlatával második lett az M0-s említett részének megépítésére kiírt tenderen, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordul jogorvoslatért. Álláspontjuk szerint a meghatározott műszaki tartalomhoz s a valós költségekhez képest indokolatlanul alacsony árajánlatot nyújtott be a győztes, és ez nemcsak a szakmában dolgozó cégeknek kedvezőtlen, hanem rombolja a mélyépítőpiacot.
Appelshoffer József, a Bazaltutat képviselő Strabag Rt. igazgatósági tagja szerint erőteljes piactorzító hatása van annak, ha egy cég valós költség alatti ajánlattal jut megbízatáshoz. Az autópálya-építésben ugyanis a legjelentősebb tételek, így az üzemanyagok, a szállítási költségek vagy az építőanyagárak valamennyi kivitelező számára ugyanazok, ezért az ajánlatok közötti ilyen mértékű különbség elfogadhatatlan. Appelshoffer József rámutatott: ha egy cég vagy konzorcium piacszerzési célból az anyagi veszteséget is hajlandó vállalni, a szektorban lévő vállalatok kárára is dolgozik. A versenytársak többsége ugyanis előbb-utóbb rákényszerül a nyomott árakhoz való alkalmazkodásra, így a vállalkozások csődbe mennek, elbocsátják a dolgozókat, romlik a minőség, csorbul a mélyépítési szakma tekintélye. A hazai autópálya-építésben ugyanis a magas színvonal az elfogadott, ennek megfelelően az átadott vagy épülő sztrádák elérik vagy meg is haladják a nyugat-európai szintet.
Információink szerint október 25-én, azaz holnap jár le a pályázatbeadási határidő az M0-s autópálya további szakaszainak megépítésére. A szereplőkre, az ajánlatokra és az eredményhirdetésre nemcsak a szakma, hanem egy ország figyel. | Sztráda és klientúra épül | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/10/sztrada-es-klientura-epul |
2019-06-11 15:51:00+02:00 | "Respect – mindenért." A színész-rendező párhuzamot lát a Nemzeti Színházban járt kálváriája és az 56-os Intézet történetének mostani fordulata között. | false | [] | 0 | null | 0 | "Respect – mindenért." A színész-rendező párhuzamot lát a Nemzeti Színházban járt kálváriája és az 56-os Intézet történetének mostani fordulata között.
Párhuzamot lát a Nemzeti Színháznál járt vesszőfutása és az 56-os Intézet Veritas Intézetbe történő beolvasztása között Alföldi Róbert, aki Ecuadorból írt levelet Rainer M. János történésznek, az 56-os Intézet igazgatójának (a levelet az 1956-os Intézet közli Facebook-oldalán, lásd lejjebb).
"Ugyanazt a hangulatot, azt a tehetetlen, de elszánt fájdalmat, tisztességet és azt a furcsa szumátós hanghordozást láttam és hallottam, mint amikor mi éltük utolsó napjainkat anno a Nemzeti Színházban", írja, majd így folytatja: "Furcsa volt újra megélni, de az azonosság, és ezáltal a közösség érzése nemcsak szomorúság volt.
Azt hiszem, csak ezért írok most.
Az átérzett és érzett veszteség miatt.
Nem is tudom, mit kellene írni...hogy RESPECT.
Mindenért.
(És elárulom, nem nagyon lehet tovább együtt – nekünk legalább is nem sikerült –, és tényleg új időszámítás jön az életben. De minden fájdalom mellett a lényeg mégiscsak az lesz, hogy a tisztességesen elvégzett munka és az egyenes gerinc, valahogy erőt és megnyugvást ad. Bármi is történik.)"
A történész így köszönte meg Alföldi levelét:
"Kedves Alföldi Róbert!
Nagyon köszönjük kedves levelét.
Amely ebben a pillanatban különleges segítség: épp ma délelőtt, pár óra múlva közlik velünk, milyen sorsot szán nekünk az új "gazda", s aztán majd ki-ki dönt, hogyan folytatja. Ehhez pedig erő kell. A szolidaritás ezt adja, és a közösség tudatát.
Kívánunk Önnek tartalmas munkát, sok sikert a távolban és – remélhetőleg, mihamarabb – itthon egyaránt.
Tisztelettel üdvözli
az 1956-os Intézet valamennyi munkatársa nevében
Rainer M. János
Budapest, 2019. június 11. reggel 8 óra"
Alföldi Róbert igazgatói korszakának 2013-ban volt az utolsó előadása a Nemzeti Színházban, utóda, Vidnyánszky Attila egy előadását sem tartotta meg. Nemrég írta meg a hvg.hu, hogy az 56-os Intézet átkerül a Veritas Intézetbe az Országos Széchényi Könyvtár égisze alól, amit az igazgató Rainer M. János úgy élt meg: "Ez a lépés az 1956-os Intézet végét jelenti. Ez a történet itt és most véget ér. A Veritas Intézet ugyanis egy kormány felügyelete alatt álló intézmény, ahol nem biztosított számunkra a kutatás szabadsága." | Kult: "Az egyenes gerinc megnyugvást ad" - Ecuadorból üzent Alföldi Róbert az 56-os Intézetnek | 0 | https://hvg.hu/kultura/20190611_Az_egyenes_gerinc_megnyugvast_ad__Ecuadorbol_uzent_Alfoldi_Robert_az_56os_Intezetnek |
2015-04-14 00:00:00 | Hatályon kívül helyezte a rendőrség nyomozást elutasító határozatát és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség Juhász Péter belvárosi ingatlanértékesítések miatt tett feljelentése alapján – ezt az ellenzéki politikus közölte hétfőn az MTI-vel. | true | null | 1 | 168 óra | null | Az Együtt V. kerületi önkormányzati képviselője a főügyészség határozatát is eljuttatta az MTI-nek. A dokumentum szerint a nyomozás határidejét 2015. június 30-ig hosszabbították meg.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-nek hétfő este megerősítette, hogy hivatalból nyomozást rendeltek el az ügyben.
Juhász Péter feljelentésében azt állította: a budapesti V. kerületi önkormányzat az ingatlanvagyonának értékesítése során évek óta jogszabálysértő gyakorlatot folytat, amellyel becslése szerint négymilliárd vagyoni hátrány keletkezhetett. A politikus kifogásolta az ingatlanvagyonnal történő gazdálkodás tervszerűségének hiányát, valamint azt a modellt, amely szerint az önkormányzat az adott ingatlant egy zrt. értékbecslését követően bérbe adta egy meghatározott bérlőnek, aki rövid időn belül vételi szándékot jelentett be az ingatlanra, és azt egy kft. értékbecslése után kedvezményes áron meg is vette. A vevők Juhász szerint több esetben rövid időn belül jóval magasabb áron továbbértékesítették az önkormányzattól megvett ingatlant.
Az ügyészség szerint a nyomozóhatóság több iratot nem szerzett be. Megállapította azt is: „Tény, hogy a közjegyzői iratokba foglalt bérleti szerződések határozatlan időre köttettek, de a bérlők rövid időn belül vételi nyilatkozattal éltek, és ilyen előzmények mellett a bérlet valóban formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja – jelenleg nem kizárhatóan – kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehet.”
A kedvezményes vételárral kapcsolatban, amely 30 százalék engedményt jelentett a vevőnek, az ügyészség határozata azt rögzíti: az önkormányzat egy olyan jogszabályhelyre hivatkozott, amely szerint csak a 2009. január 26. előtt benyújtott vételi kérelem alapján volt csökkenthető az ár. Ez a feltétel azonban a határozatban megjelölt ingatlanok esetében – egy vizsgált tulajdonszerzés kivételével, ahol nem történt vételárcsökkentés – nem teljesült. Az ügyészség hozzátette: „így a vételárcsökkentés jogalapja eleve aggályos, mely utóbbi körülményre figyelemmel annak további vizsgálata indokolt, hiszen ha a vételárat nem az irányadó jogszabálynak megfelelően csökkentették, az nyilvánvalóan vagyoni hátrányt eredményezhetett”.
A főügyészség szerint a tényállás nem lett teljes körűen felderítve, és a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a bűncselekmény gyanúját kizárni nem lehet, ezért a még március végén kelt határozatával a nyomozást elrendelte.
Az V. kerületi önkormányzat korábban azt közölte, hogy mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, „ezt jól bizonyítja az is, hogy a Gyurcsány-kormány közigazgatási hivatala soha nem kifogásolta a belváros hatályos törvényeken alapuló jogszabályait és vagyongazdálkodási gyakorlatát”. A kerület több feljelentést is tett rágalmazás miatt, április 8-i közleményük szerint öt pert első fokon már megnyertek, „amelyből egy jogerős Juhász Péter rágalmaival kapcsolatban”. | Nyomozás indult a belvárosi ingatlaneladások miatt | null | https://168.hu/itthon/nyomozas-indult-a-belvarosi-ingatlaneladasok-miatt-28304 |
2015-02-11 00:00:00 | A kötelességszegéssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolt, első fokon hét év börtönre ítélt K-né J. J. bírónő és társa ügyében a Debreceni Ítélőtábla tegnap hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, s új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Újratárgyalják a hét év börtönre ítélt bírónő ügyét
A kötelességszegéssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolt, első fokon hét év börtönre ítélt K-né J. J. bírónő és társa ügyében a Debreceni Ítélőtábla tegnap hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, s új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket.
A határozathirdetésen – amelyen sem az első-, sem a másodrendű vádlott nem jelent meg – az ítélőtábla bírája azt mondta: az első fokon eljárt bíróság több eljárási hibát vétett.
A bíróság által megállapított tényállás szerint K-né J. J. nyíregyházi bírónő 2008-2009-ben különböző ellenszolgáltatások fejében kivételezett egy felszámoló céggel, amelynek vezetője, a későbbi másodrendű vádlott a bírónő lánya által vezetett betéti társaságtól bérelt irodát, s rendszeresen szállította autóval a bírónőt, intézte a befektetéseit, valamint az autójával kapcsolatos teendőket.
Volt rá példa, hogy a bírónő átvett felszámolásokkal kapcsolatos dokumentumokat a felszámolótól, és saját maga vitte be a bíróságra. A bírónőnek a törvényi szabályozás és a kollégiumvezető utasítása alapján egy 35-40 cégből álló listáról, ABC-sorrendben kellett volna kiválasztania azt a felszámoló céget, amelyik az adott ügyben eljár, ezzel szemben az első rendű vádlott legfeljebb 5-8 felszámoló céget választott ki, és kollégáit is megpróbálta befolyásolni annak érdekében, hogy ők is a kivételezett cégeket jelöljék ki a felszámolási eljárások lefolytatására.
Fórizs Ildikó, az ítélőtábla szóvivője elmondta, hogy az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék 2014-ben K-né J. J.-t vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett kötelességszegés, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés miatt hét év börtönbüntetésre ítélte, hét évre eltiltotta a közügyektől és öt évre a jogi foglalkozástól. A másodrendű vádlott vesztegetés és üzérkedés miatt öt év börtöntbüntetést, öt év közügyektől és foglalkozástól való eltiltást kapott. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére a büntetés súlyosbítása érdekében fellebbezett, míg a vádlottak felmentésért és enyhítésért fellebbeztek, így került az ügy a Debreceni Ítélőtáblára.
Fórizs Ildikó hozzátette, hogy az ítélőtábla azért helyezte hatályon kívül a nem jogerős ítéletet, mert törvénysértő volt a bizonyítási eljárásból kizárt titkos információgyűjtés eredményének közvetett felhasználása, több esetben pontatlan volt a tanúk kioktatása, valamint egy esetben az egyik vádlotthoz is azt követően intéztek kérdéseket, miután ő közölte, hogy nem óhajt kérdésekre sem válaszolni. Mindezek a szabálytalanságok összességükben megalapozatlanságot eredményeztek és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezéséhez vezetettek.
Az ítélőtábla végzése szerint az elsőfokú bíróságnak tisztáznia kell a közjogi mentességgel kapcsolatos kérdéseket az első rendű vádlott esetében, ismételten ki kell hallgatni a tanúkat, a törvénysértőnek tekintett bizonyítékok pedig nem használhatóak fel a megismételt eljárásban. Az ítélőtábla a bírónő házi őrizetét fenntartotta, a másodrendű vádlott esetében a lakhelyelhagyási tilalmat megszüntette. | Belföld: Újratárgyalják a hét év börtönre ítélt bírónő ügyét - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/ujratargyaljak-a-het-ev-borotnre-itelt-birono-ugyet-1515457 |
null | Nem csitulnak a kedélyek Anatolij Timoscsuk körül, akit a hazájában árulónak tartanak. A 144-szeres korábbi válogatott labdarúgó amiatt vált nem kívánatos személlyé Ukrajnában, hogy az oroszok elleni háború kirobbanása után is megtartotta másodedzői állását a szentpétervári Zenit csapatánál, egy közelmúltbeli akciójával pedig olajat öntött a tűzre. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Hogy mi történt? A Bayern München korábbi sztárja, az ukrán válogatottsági csúcstartó egy adománygyűjtő kampányban vett részt, amelynek során árverésre ajánlott fel egy aláírt mezt. A dressz - amelyet még a Zenit játékosaként viselt a kazah Kajrat Almati elleni barátságos meccsen - 700 ezer rubelért, azaz több mint 2,6 millió forintért kelt el. A szervezők közlése szerint a bevételek a Kurszki régió megsegítésére mentek, pontosan oda, ahol Ukrajna ellentámadást indított az orosz invázióval szemben.
A 2017 óta a Zenitnél edzősködő Timoscsuk exfeleségét sokkolta volt férje akciója.
- Anatolij nagyon kreatív tud lenni, ha arról van szó, milyen mélyre lehet süllyedni. Mindig talál új mélységeket. Engem már semmi nem lep meg vele kapcsolatban - mondta a TAZ című német lapnak a Münchenben élő Nagyezsda Navockaja, aki a volt férje egyesületét is okolta. - Anatolij azt csinálja, amit mondanak neki. Nyilvánvaló, hogy az akciót a klubja szervezte.
A nő - aki 2016-ban vált el Timoscsuktól - nem először szólalt meg az egykori futballista árulása kapcsán.
"Te is mindennap ukrán gyermekeket ölsz azáltal, ha egy étteremben ebédelsz, valahol vásárolsz vagy megtankolod az autódat, mert mindennap adót fizetsz azoknak, akik a te pénzedből rakétákat vesznek" - üzente korábban nyílt levélben az exének Nagyezsda.
Timoscsuk korábban azzal is magára haragította a honfitársait, hogy a háború szó helyett a "különleges katonai művelet" kifejezést használta.
- A tény, hogy nem beszéltem róla, nem jelenti azt, hogy támogatom, sem az ellenkezőjét. Mindenkinek megvan a maga véleménye. Az enyém az, hogy ez az egész nem ilyen egyszerű, így próbálok nem beszélni róla - fogalmazott.
Folytatódó szentpétervári szerepvállalásának egyébként következményei is lettek a hazájában: az Ukrán Labdarúgó-szövetség etikai és fair play bizottsága 2022-ben gyakorlatilag Timoscsuk teljes "életművét" megsemmisítette, az összes válogatottságát törölték a nyilvántartásból, megfosztották az Ukrajnában szerzett címeitől, illetve visszavonták a pro licences edzői bizonyítványát is. | Milliókkal támogatja az orosz katonákat az ukrán focilegenda | null | https://www.blikk.hu/sport/timoscsuk-ukrajna-arulo-oroszok-tamogatas/nzg3yf8 |
2016-04-09 00:00:00 | Kb. ez lesz a koncepciója a The Bye Bye Man című horrornak, amelyből kiderül, hogy az emberi gonoszság igazából nem valami, hanem valaki. Előzetes. | false | [
"carrie-anne moss",
"doug jones",
"douglas smith",
"faye dunaway",
"horror",
"michael trucco",
"mozi",
"stacy title",
"the bye bye man",
"trailer"
] | 0 | null | 0 | Kb. ez lesz a koncepciója a The Bye Bye Man című horrornak, amelyből kiderül, hogy az emberi gonoszság igazából nem valami, hanem valaki. Előzetes.
A horror műfajában legutóbb a hazánkban február elején bemutatott A fiú című démoni babás alkotással jelentkező STX Entertainment következő félelmetes produkciójaként közeleg a The Bye Bye Man című mozi, amely a most megjelent első előzetese és a szinopszisa alapján ritka nagy baromságnak ígérkezik.
A Down on the Waterfront című 1993-as rövidfilmjéért Oscarra is jelölt Stacy Title mozija arra az elképzelésre fog építeni, hogy a gonoszság negatív energiája valójában ebben a Bye Bye Man fedőnevű rémben manifesztálódik a világban, aki viszont éppen ezért olyan nagy rohadék, hogy ha valahol valaki kimondja a nevét, vagy akárcsak rágondol, ő rögvest ott terem és kivonja az illetőt a forgalomból. A horrorfilm pedig azoknak a szerencsétlen fiataloknak a története lesz, akik erre a nagy egyetemes igazságra rájönnek és miután ennek következtében nem fogják tudni kiverni a fejükből a mumusszerű Bye Bye Mant, ezért az természetesen szépen sorban elkezdi levadászni őket.
Az ismeretlen fiatal színészek, illetve Douglas Smith, Carrie-Anne Moss, Michael Trucco és Doug Jones mellett a legendás Faye Dunaway alkotta szereplőgárdával készülő The Bye Bye Man június 3-án fog debütálni az amerikai mozikban. | A mumus csak azokat nyírja ki, akik hisznek benne | 0 | http://24.hu/kultura/2016/04/09/a-mumus-csak-azokat-nyirja-ki-akik-hisznek-benne |
2014-06-10 12:02:00 | Megpróbáltunk részleteket megtudni a néhol teljesen irreálisnak tűnő kampányköltségeikről. A legtöbben azonban a nyaralást fontosabbnak érezték, mint azt, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. | true | null | 1 | 24.hu | null | Előző hét pénteken adták le a pártok elszámolásaikat, melyek között volt több egészen kirívó tétel is, különösen a sokak által csak “kamupártként” emlegetett szervezeteknél. Közös vonásuk, hogy 150-150 millió forintot kaptak kampányra, mégis alig látszódtak, volt, akinek honlapra se tellett. További közös jellemzőjük, hogy a választásokon mind nagyon leégtek, egyetlen jelöltjük sem tudta elérni a 2 százalékot.
Megcsinálták a reklámot, és betették a fiókba?
150 millió forintot kapott egyebek mellett az Együtt 2014 Párt is, amely nem azonos a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014-gyel. Ez a párt saját állítása szerint összesen 65 millió forintért készíttetett el reklámanyagokat, csak a reklámfilmjük 16 millió forintba került.
Ez már önmagában egy igen magas összeg, ám az még furcsább, hogy míg a reklámfilmet kifizették, arra már nem költöttek, hogy azt be is mutassák bárhol. Ilyen tétel – tehát amely azt mutatja, hogy maga a sugárzás mennyibe került – nincs az elszámolásban. Tehát: az általuk beadott elszámolás alapján megcsináltatták a reklámfilmet, hogy aztán fiókba tegyék. Ugyanígy rendkívül magas volt a párt üzemanyag- és szállásköltsége, amely közelítette a 60 millió forintot.
Megpróbáltuk elérni Tiner Györgyöt, a párt vezetőjét a részleteket illetően, telefonját azonban egy ismeretlen férfi vette fel, aki közölte: az elnök majd csak “a hétvége felé” lesz elérhető. Az ismeretlen úr azt nem árulta el, hogy merre járhat Tiner György.
Vajon miből nyaralnak a kispártok emberei?
Az Együtt 2014 Pártnál jóval magasabb költséggel készíttetett reklámfilmet az Új Magyarország Párt (ÚMP), amely saját állítása szerint 42 millió forintot fizetett a filmért – amit egyébként rejtegetnek, mi legalábbis nem találtuk meg sehol.
Ugyancsak kirívó tétel esetükben a benzin- és szállásköltség, amelyre állításuk szerint 62 millió forint ment el. Az Új Magyarország Párt vezetője nem adott magyarázatot a rendkívül magas költségre, épp ellenkezőleg, amikor felhívtuk, közölte, hogy “nyaral”, majd ránk rakta a telefont.
Nyaralással enyhíti a kampány alatt felgyülemlett stresszt a Sportos és Egészséges Magyarországért képviselője is. A SEM 86 millió forintot költött propagandaanyagra és szolgáltatásokra, további 38 millió forintot rendezvényekre és kommunikációra.
A SEM-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az elszámolások kapcsán Széles Orsolya az illetékes, aki szintén nyaralásra hivatkozva nem nyilatkozott lapunknak. Azt kérte, e-mailben érdeklődjünk a részletekről. A kérésnek eleget tettünk, a választ egyelőre várjuk. A párt elnöke, Kovács András azt ígérte, hamarosan részletesen válaszolnak kérdéseinkre.
Cikkünk megjelenése után megérkezett egy részletesebb elszámolás a SEM-től.
Eszerint a propaganda anyagok, szolgáltatások, valamint a rendezvényszervezés és kommunikáció tételek alá egyebek mellett ezek tartoznak:
Piac-és közvélemény kutatás: 11.315.700,-Ft
Film, videó, műsorgyártás, zeneszerzés költségei: 2.500.000,-Ft
Reklámügynöki díjak: 4.222.559,-Ft
Hírdetései, reklám, marketing: 57.559.784,-Ft
Közterületi kampány: 16.080.000,-Ft
Telemarketing, kommunikáció (telefonos mozgosítás és közvélemény kutatás): 1.563.000,-Ft
Rendezvényszervezés, kommunikáció: 17.715.443,-Ft
Oktatás, képzés: 15.661.081,-Ft (70 fő jelöltünknek kommunikációs, marketing és jogi felkészítés zajlott több alkalommal is Budapesten és vidéki helyszíneken)
“Lehetetlen 41 millió forintot reklámra elszámolni”
A fentieknél jóval furcsább magyarázatot kaptunk az ÚMP testvéreként emlegetett Új Dimenzió Párt (ÚDP) vezetőjétől. Ez a szervezet az elszámolás szerint 41 millió forintot költött reklámfilm készítésére, a megjelentetésére viszont egy forintos sem fordított.
Kovács Szabolcs, a párt elnöke azt állította: valójában csupán 700 ezer forint volt a reklámfilmjük, csak elírták a sort: nem a reklámfilm került ennyibe, az összeget az afölötti sorba akarták beírni, amely az összes reklám- és propaganda kiadásokat veszi sorra.
Kérdésünkre, hogy akkor mit vettek a többi 40 millió forintból, Kovács úgy reagált: közleményt fognak erről kiadni. Felvetésünkre, hogy mondatna azért addig is egy-két tételt, Kovács azt mondta: “én is örültem volna, hogyha megkérdeznek előtte, mielőtt lehoznák az anyagot.” (A Blikk írt arról, hogy milliárdokat tüntethettek el a kispártok – a szerk.)
“Ha kicsit gondolkodott volna, lehetetlen lett volna 41 millió forintot reklámra elszámolni” – közölte. Felvetésünkre, hogy de ők adták be ezt a beszámolót, ami egy hivatalos irat, megismételte: közleményt fognak kiadni az ügyben, majd ő is egyszerűen ránk rakta a telefont. Pedig nála még arról is érdeklődtünk volna, hogy a jelöltjeik hová utaztak és hol szálltak meg a benzinköltségre és szállásra elszámolt 65 milló forintból.
Rengeteg pénz tűnhetett el
A pártemberek bújkálása, és a magyarázatok elmaradása annak fényében teljesen érthető, hogy míg az elszámolásuk több százmilliós tételeket mutat kampányköltségként, addig a Transparency International, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös kampánymonitor-felméréséből az derül ki, hogy ennél jóval alacsonyabb lehetett a költségük.
Az Együtt 2014 Pártot nem mérték, de az ÚMP például a felmérésük szerint nem költhetett 42 millió forintot reklámfilmre. Összes propaganda-költségük alig haladhatta meg a 2,12 millió forintot.
Az elszámolást állítólag elrontó ÚDP e célra még ennél is kevesebbet költött, esetükben 1,4 millió forint volt a becsült kampányköltség. A SEM-nél ugyanerre jutott a három szervezet, ez a párt reklámra a felmérés szerint 1,7 millió forintot áldozott. | Bujkálnak a bizniszpártok képviselői | null | https://24.hu/belfold/2014/06/10/bujkalnak-a-bizniszpartok-kepviseloi/ |
null | Sokszor hallottuk már, de egyszer is elgondolkodtunk rajta, hogy valóban ki is Soros Alex vagy a Soros-klán generálisa Soros György? Azontúl, hogy egy amerikai baloldali oligarcha. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Tehát van egy, az az egy szavazatuk, választók és választhatók. De semmilyen választott vagy kinevezett politikai funkciójuk nincsen. Tehát annyi joguk van tárgyalni bürokrata Ursulákkal, péniszzongorista elnökökkel, mint bármelyikünknek, akinek semmilyen politikai funkciónk nincsen azontúl, hogy választók és választhatók vagyunk.
Nem mondom, hogy egy senki ez a Soros, hiszen akkor a gyári munkás vagy jómagam is csak egy senki lennék. Nem, ők nem senkik, ők csak egyek közülünk, akiknek nincsen semmilyen politikai hatalmi pozíciójuk.
Akkor miért van mégis? Mert megvettek, megzsaroltak, megfélemlítettek embereket, akik ezek után felruházták őket hatalommal. De ők nem választott vezetők, ők nem egy politikai hatalmi struktúra részei, hanem a politikai hatalmi struktúrához kapcsolódó gazdasági maffia vezetői. A Soros-klán jelentős tényező, de nem olyan értelemben, mint bármely - akár szimpatikus, akár nem, de - megválasztott politikai vezető.
Akkor hogyan lehet, hogy a francia elnök külön elnöki vacsorán fogadja a Soros-klán trónörökösét? Hogyan lehet, hogy a trónörökös ott van a demokraták legfontosabb rendezvényein? Ki tudja. Talán bevásárolták magukat? Talán megvették ezeket a pártokat, embereket?
Már csak egy kérdés maradt, az a Soros Alex, aki csak hatalmon lévő politikusokkal tárgyal, Ukrajnában miért az elnöki hivatal vezetőjével cimborál? | A Soros-klán nem része a hatalmi struktúrának, mégis parancsokat osztogatnak | null | https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/2024/09/a-soros-klan-nem-resze-a-hatalmi-strukturanak-megis-parancsokat-osztogatnak |
2019-06-25 05:27:00 | Úgy tűnik, hogy az MSZP alapítványa és volt pénztárnoka is vesztett azokon az ügyleteken, amelyek a Népszabadság bezáráshoz és több lap fideszes bekebelezéséhez vezettek. | true | null | 1 | G7 | null | Miközben a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina milliárdokat keresett azzal, hogy a magyar médiapiacon Fidesz-közeli körökkel üzletelt, az MSZP és környezete meglepően olcsón adott túl és így százmilliókat bukott maradék médiaérdekeltségein az elmúlt években. Pedig ezek jelentős része is vagy éppen Pecinához, vagy közvetlenül a fideszes médiabirodalomhoz került.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekbőlA médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.
Százmilliókat buktak a Népszabadságon
Ezzel a szocialisták amellett, hogy lényegében a teljes pártmédiájukat felszámolták, még muníciót is adtak a Fidesznek, amikor az osztrák kormányválság miatt a magyar kabinetnek is kínossá vált Pecina. Az osztrák befektető neve ugyanis legutóbb abban a videóban került elő, amelyben Heinz-Christian Strache azóta leváltott alkancellár arról értekezett, milyen jó lenne, ha egy orosz milliárdos megvenné neki az egyik legfontosabb helyi bulvárlapot. Pecina mint lehetséges ügyintéző merült fel, aki Magyarországon már csinált hasonló üzleteket.
Az üzletembertől a mostanra a fideszes médiabirodalom központi cégévé váló Mediaworksöt (MW) és a több megyei lapot kiadó Inform Mediát egyaránt Mészáros Lőrinc vette meg, és Pecina ezeken az üzleteken – ahogy erről korábbi cikkünkben írtunk – közel 4 milliárd forintot kereshetett. A nagyobb falat a Mediaworks volt, amit az osztrák vállalkozó gründolt, és amely – mielőtt Pecina átadta volna az egész csomagot Mészáros Lőrincnek – megszüntette egyik zászlóshajóját, a Népszabadságot.
Itt jöttek képbe a szocialisták, az osztrák üzletember ugyanis, amikor összehozta a Mediaworksöt,*Erre az teremtett lehetőséget számára, hogy a 2010-es évek elején a magyar hatóságok nem hagyták jóvá a svájci Ringier és a német Axel Springer magyar érdekeltségeinek összeolvadását, csak akkor, ha néhány lapot kiszórnak a portfólióból. Ilyen volt mások mellett a Népszabadság, a Nemzeti Sport, a Világgazdaság és több megyei újság is. Ezeket szerezte meg a Mediaworks. még nem birtokolta teljes egészében a Népszabadság kiadóját.
A legnagyobb közéleti napilapban 27 százalékot meghaladó részesedése volt az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítványnak.
Az akkor éppen MSZP-s politikusok által irányított szervezet azonban 2015-ben túladott a paketten. Méghozzá jóval olcsóbban, mint amilyen értéken nyilvántartották a részesedést. Az alapítvány beszámolója alapján úgy tűnik, hogy 100 millió forint lehetett a vételár, amivel 260 milliót buktak*A tulajdonhányad könyv szerinti értékéhez képest..
Sok vagy kevés 100 millió forint?
Ennél eredetileg még a vevő is többre értékelte a Népszabadságot: a MW a korábbi 70 százalékos részesedést 854 millió forinton tartotta nyilván, azaz elvileg nagyjából ennyiért is vette*A cég a befektetett eszközöket tényleges beszerzési értéken aktiválta, majd ezeket utólag módosította, itt azonban korábbi módosításra a beszámolókban semmi nem utalt., amiből az alapítvány részesedésére 330 millió forint körül érték adódott volna*Más kérdés, hogy 2015 végén az MW is jelentős értékvesztést számolt el a Népszabadság Zrt.-re, amely azonban még ekkor is többet ért, mint amennyiért a Szabad Sajtó Alapítvány túladott rajta.. Elég nehéz belőni, hogy a Mediaworks értékelte korábban felül vagy az alapítvány alul a lapot. Az biztos, hogy Heinrich Pecina ügyleteiben viszonylag ritkán vásárol túlárazottan, a MW-n is közel 3 milliárd forint körül kereshetett, amikor végül túladott rajta. Furcsa lenne, ha pont ennek az egy elemének az értékét becsülte volna durván felül.
Olyan piaci tranzakciót sem könnyű összehasonlítási alapnak találni, ahol teljesen reális lehetett az ár, hiszen a médiában az elmúlt időszakban főleg politikaközeli körök adták-vették a lapokat, így azoknak inkább a politikai, mint az üzleti értéke számított. Mindenesetre valamivel több mint egy évvel később Schmidt Mária családi cége 240 milliót fizetett a Figyelőért, ami ugye hetilap volt, és már ekkor is csak nagyjából negyed-ötödannyi fogyott belőle, mint Népszabadságból, a következő egy évben pedig ezt is sikerült lefelezni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.
A napilapok közül pedig a Napi Gazdaság cserélt gazdát a korábbi években két ízben is. Először a Századvég vette meg valószínűleg 70 millió forintért, majd a fideszes médiabirodalom jelenlegi vezetőjéhez, Liszkay Gáborhoz került, a céges beszámolók alapján nagyjából 150 millió forintos áron. Auditált adatok híján azt nem lehet tudni, hogy a Napi Gazdaságból ekkor mennyi fogyott, de vélhetően jóval 10 ezer alatt volt a példányszám. Majd azt követően is ott maradt, hogy a Magyar Nemzettől látványosan távozó, és ezzel a G-napot is előidéző Liszkay vezetésével Magyar Időkké alakították az újságot. Utóbbi példányszáma az állami megrendelésekkel együtt a csúcson is valószínűleg 8 ezer alatt maradt, szemben a Népszabadság 2015-ös 40 ezrével.
A Népszabadsághoz hasonló példányszámban fogyó, viszont az országos napilappal ellentétben többnyire nyereségesen működő megyei újságok pedig milliárdokért cseréltek gazdát. Igaz, itt csomagokat adtak-vettek a jellemzően kormányközeli üzleti körök.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy nem csinált különösebben jó üzletet a 100 milliós eladással a Szabad Sajtó Alapítvány.
Puch Lászlótól Mészáros Lőrinchez
Mindenesetre az MSZP-közeli körök a Népszabadság-pakett eladása után sem maradtak sokáig média nélkül. A gyakran csak a párt egykori pénztárnokaként emlegetett Puch László osztrák cége egy elég zavaros Fidesz-közeli és külföldi médiaköröket is érintő tárgyalássorozatot követően 2016 decemberében vette meg a Népszavát és a Vasárnapi Híreket kiadó XXI. Század Média Kft.-t, illetve a főleg a Szabad Föld című hetilap miatt értékes Mezőgazda Kiadót.
A teljes pakkért nagyjából 1,1-1,2 milliárd forintot fizethetett az új tulajdonos,
a Horizont Handels and Industrie AG, a nagyobb tétel azonban – elsőre talán meglepő módon – a Mezőgazda volt. A vételárat természetesen nem hozták nyilvánosságra, de a különböző vagyoni értékű jogok 980 millió forintért kerültek be a cégbe, Puchék pedig a jogok, és – az addig üres – kiadócég átvételével egy időben 990 milliós tőkeemelést hajtottak végre a vállalatban.
Azaz közel 1 milliárdot költöttek a vidék családi hetilapja szlogennel futó Szabad Földre, illetve az egyéb, szintén ehhez a portfólióhoz tartozó kiadványokra, mint a Vidék Íze, a Diéta vagy éppen a Fitnesz.
A befektetés első ránézésre nem tűnt rossznak, hiszen az új tulajdonos már az első teljes év után 157 milliós osztalékot vett ki a társaságokból, alig fél évvel később pedig osztalékelőlegként további 125 milliót.
Majd a megszavazott osztalékelőleg kifizetése után pár héttel Puchék hirtelen úgy döntöttek, hogy eladják az egész kiadót az éppen formálódó fideszes médiaalapítványnak. Egészen pontosan az akkor már Mészáros Lőrinchez tartozó Mediaworksnek, amely aztán ingyen továbbadta az alapítványnak. Az MW azonban így is feltüntette beszámolójában, hogy mennyit fizetett a Mezőgazdáért. Eszerint a vételár nagyjából 635 millió forint lehetett, ami azt jelenti, hogy az egykori MSZP-pénztárnoknak végül nem jött vissza a teljes befektetés.
A kiadón ugyanis a kivett osztalékkal együtt is csak 888 millió forintot keresett, miközben előzetesen ennél 100 millióval többet tettek bele.
Lehet ezen nyerni is
A forgatókönyv a XXI. Század Média Kft.-nél is elég hasonló volt, azzal a két apró különbséggel, hogy itt nem Mészáros Lőrinc volt a vevő, és jó eséllyel ezen nem is vesztett a Horizont Handels. A cégbe átvételkor 110 millió forintnyi tőkét tettek, ez pedig már az első évben visszajött, hiszen 2017 után 240 milliós osztalékot fizetett a társaság. Majd szűk egy évvel később, 2019 márciusában Puchék eladták a kiadót egy Leisztinger Tamáshoz köthető vállalatnak, ám még a változás bejegyzése előtt három nappal gyorsan megszavaztak a 2018-as év után is 361 millió forintnyi osztalékot.
Az ügyletekről a Horizont AG-t, illetve Szabad Sajtó Alapítvány képviselőjét is megkérdeztük, válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk. | Alamizsnáért passzolta le médiáját az MSZP és volt pénztárnoka a Fidesznek | null | https://g7.hu/kozelet/20190625/alamizsnaert-passzolta-le-mediajat-az-mszp-es-volt-penztarnoka-a-fidesznek/ |
2020-09-29 00:00:00 | A Concerto Budapest koncertfilmje nyerte Velencében az Arany Oroszlánt - A Müpában készült felvétel érdemelte ki a velencei televíziós fesztivál díját az előadó-művészeti kategóriában. | false | [
"arany oroszlán",
"velencei fesztivál",
"concerto budapest",
"komolyzene",
"keller andrás",
"kultúr"
] | 0 | null | 0 | A Concerto Budapest koncertfilmje nyerte a velencei televíziós fesztivál (Venice TV Awards) Arany Oroszlán díját az előadó-művészeti alkotások kategóriájában.
A filmet a Concerto Budapest és a Kremerata Baltica 2019. december 4-i közös koncertjén vették fel a Müpában. A két zenekar, valamint Keller András és Gidon Kremer főszereplésével készült, mintegy kétórás film megalkotásában a hagyományos koncertfelvételeknél szokásos televíziós felvételi technika mellett külön filmes stáb is részt vett – közölte a zenekar kedden az MTI-vel.
Az olaszországi velencei televíziós fesztiválra a világ minden részéről beküldött televíziós alkotások 16 kategóriában mérkőztek meg ebben az évben, valamennyi kategóriában csak egy alkotást díjaznak.
A zenekar szerint a fesztivál és a mezőny súlyát jól érzékelteti, hogy például a legjobb tévésorozat kategóriában a Paolo Sorrentino által rendezett, a Sky, az HBO és a Canal+ koprodukciójában Jude Law főszereplésével készült Az új pápa című sorozat nyerte az Arany Oroszlán díjat. | A Concerto Budapest koncertfilmje nyerte Velencében az Arany Oroszlánt | 0 | https://index.hu/kultur/2020/09/29/magyar_koncertfilm_nyert_arany_oroszlant |
null | Csárdi Antalét felfüggesztették, egy rágalmazási ügy miatt Pócs Jánosét viszont nem. | true | [
""
] | 0 | 444 | null | Az Országgyűlés 132 igen 38 nem és 1 tartózkodás mellett felfüggesztette Csárdi Antal mentelmi jogát. A politikus még nyáron az LMP tagjaként több aktivistával együtt elállta a Samung gödi akkugyárának egyik bejáratát.
Csárdi szerint a gödi Samsung-gyár termelését csökkenteni kellett volna, ezért mentek oda júniusban más LMP-s aktivistákkal, hogy lezárják az odavezető bejáratokat. A bíróság korábban ugyanis kimondta, hogy nem rendelkezik a gyár a megfelelő környezethasználati engedéllyel. Éppen ezért a kormánynak kellett volna intézkednie, mivel ez elmaradt, Csárdiék léptek az ügyben. A történet akkor azzal ért véget, hogy Csárdi Antalt és az aktivistákat is a rendőrök vezették el az útból.
Csárdi szerint nem áll fent a szabálysértési tényállás, azt mondta, a mentelmi jogról szóló szavazásnak "egyetlenegy vesztese lesz, az pedig a magyar demokrácia". | Felfüggesztették Csárdi Antal mentelmi jogát | null | https://444.hu/2024/10/21/felfuggesztettek-csardi-antal-mentelmi-jogat |
null | Szijjártó Péter sejtelmes bejegyzést közölt az éjszaka: a külügyminiszter közölte, olyan helyre megy, ahol magyar külügyminiszter még nem járt, de ennél többet nem tudtunk meg. Most azonban kiderült a nagy titok, újra bejelentkezett Szijjártó. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Hétfő reggel arról számolt be a Blikk, hogy Szijjártó Péter olyan helyre megy, ahol magyar külügyminiszter még nem járt. Úgy tűnik, nem kellett sokat várni, hogy fény derüljön a titokra: ismét posztolt a külügyminiszter..
Rövid éjszaka után a fedélzeten, érkezés Egyenlítői-Guineába. Hamarosan kezdünk!
- jelentkezett be Malabo fővárosból a külügyminiszter. | Kiderült a titok: ide utazott Szijjártó Péter az éjjel | null | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/szijjarto-peter-egyenlitoi-guinea/81qjq2g |
2015-11-22 00:00:00 | Horváth Lili első mozifilmje, a Szerdai gyerek nyerte a legjobb mozgóképnek járó Arany Bengáli Tigris díjat a kalkuttai nemzetközi filmfesztiválon - tájékoztatta vasárnap a Magyar Filmunió vasárnap az MTI-t. | false | [
"kultúra"
] | 0 | null | 0 | A szombat esti díjkiosztón az Arany Bengáli Tigrist Fehér Károly, a film producere és Vecsei Kinga főszereplő vették át.
Az összegzés szerint a november 14. és 21. között 61 országból 149 filmet vonultatott fel a kalkuttai filmfesztivál, amely India legfontosabb nemzetközi filmes eseményeinek egyike.
"Az, hogy a miénktől ennyire távoli kultúrában is utat tör magának a Szerdai gyerek, döbbenetes és megható számomra. Azt remélem, a hazai közönség is szeretni fogja a filmünket"- reagált a hírre Horváth Lili, aki közben a stockholmi filmfesztiválon mutatta be alkotását.
A magyar mozikban december 3-tól lesz látható a Szerdai gyerek a Wednesday Group forgalmazásában.
A Szerdai gyerek hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja (Vecsei Kinga), aki önsorsrontó hajlama ellenére azért harcol, hogy négyéves fia felügyeleti jogát megszerezze, mert nem akarja, hogy a gyerek sorsában a sajátja ismétlődjön meg. Önmagával folytatott küzdelmei egy váratlan lehetőséghez és egy szokatlan új szerelemhez vezetik. Maja, aki ahhoz szokott hozzá, hogy mindenben gyereke apja (Antal Zsolt) döntsön helyette, először találkozik olyan férfival (Thuróczy Szabolcs), aki bízik benne. A régi megszokásoktól azonban nem egyszerű szabadulnia.
A Szerdai gyerek sikere egy jórészt elsőfilmesekből álló fiatal kreatív csapat közös munkájának eredménye. Horváth Lili rendezőn és Vecsei Kinga főszereplőn kívül ez az alkotás a nagyjátékfilmes bemutatkozása többek közt Fehér Károly producernek (Popfilm), Szabó Dániel vágónak és Maly Róbert operatőrnek is. A Szerdai gyerek zeneszerzője Presser Gábor, hangmérnöke Várhegyi Rudolf, koproducere Henning Kamm és Pataki Ági.
Az alkotás a Magyar Nemzeti Filmalap és a Filmförderung Hamburg Schleswig-Holstein támogatásával készült, nyert már díjat A Karlovy Varyban és Cottbusban is.
19:30 Feliratkozom | Fődíjat nyert Horváth Lili filmje a kalkuttai nemzetközi fesztiválon | 0 | https://infostart.hu/kultura/2015/11/22/fodijat_nyert_horvath_lili_filmje_a_kalkuttai_nemzetkozi_fesztivalon-776631 |
2019-05-16 00:00:00 | Két országgal tárgyalnak a Forma-1 tulajdonosai. | false | [
"forma-1",
"sport",
"afrika"
] | 0 | null | 0 | Afrikai futamról tárgyalnak Marokkóban és a Dél-Afrikai Köztársaságban a Forma-1 tulajdonosai. Sean Bratches, az autós gyorsasági világbajnokság marketingigazgatója csütörtökön azt mondta, Marrákesben, illetve a dél-afrikai Kyalami versenypálya üzemeltetőivel egyeztetnek arról, hogy vendégül lássák a mezőnyt.
"Ez egy olyan piac, amelybe szeretnénk belépni" - fogalmazott a sportvezető egy sajtóreggelin. Hozzátette: Afrika kivételével minden lakott kontinensen van már F1-es futam.
"Nagyon előremutató beszélgetéseket folytattunk a dél-afrikaiakkal, de Marokkó is érdeklődőnek bizonyult. Nagyon fontos számunkra ez a projekt"
- nyilatkozta Bratches.
Mindkét említett ország volt már korábban vb-helyszín: Casablanca 1958-ban adott otthont futamnak, a dél-afrikaiak pedig az 1960-as évek első felében East Londonban, majd 1967 és 1993 között húsz alkalommal Kyalamiban fogadták a világ legjobb pilótáit.
A Forma-1 vezetősége kedden jelentette be, hogy a mezőny 35 év után jövőre visszatér Hollandiába, és lesz verseny jövőre Vietnamban is. A mostani idény végén a mexikói, a német, a spanyol és a brit helyszínnek jár le a szerződése. Ennek kapcsán Bratches kijelentette: 21 futamot szeretnének a 2020-as vb-idényben is.
Afrikából Marokkó és a Dél-Afrikai Köztársaság mellett korábban Ruanda és Nigéria is jelezte, szívesen rendezne Forma-1-es futamot.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás | Az afrikai kontinensre is beköltözne a Forma-1 | 0 | https://infostart.hu/sport/2019/05/16/az-afrikai-kontinensre-is-bekoltozne-a-forma-1 |
null | Egy kormányrendelet (245/2024. (VIII. 8.) – annak is 5.§-a – teszi lehetővé, hogy a gimnáziumokban ne szedjék be a mobilokat, digitális eszközöket. Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) oktatással foglalkozó jogásza szerint ez egy kapu, amely lehetővé teszi, hogy az iskolák kiiratkozzanak abból a tilalomból, amit megpróbál rájuk erőszakolni most a kormányzat. A Madách Imre Gimnázium csak ezzel a lehetőséggel élt, a Belügyminisztérium azonban azonnali hatállyal kirúgta az igazgatóját. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | A budapesti Madách Imre Gimnázium a honlapján arról tájékoztatta a szülőket és a diákokat, hogy a digitális eszközöket - (iskolai) laptop, mobiltelefonok - a tanítás előtt (a rendelet 5. §-át alkalmazva) nem veszik el. Mint írták: "iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. Bármelyik órán sor kerülhet az eszközök alkalmazására, így életszerűtlen lenne az állandó beadás-kivétel"
A Hírklikk annak járt utána, hogy megteheti-e ezt a gimnázium.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagjaként a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleményét tolmácsolta. Ők úgy vélik, hogy ezt a gimnázium megteheti, mégpedig a Madách Gimnázium által is említett rendelet alapján. Sőt annak az 5. §-át alkalmazva ki is játszható a 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet.
Maga az 5.§ így szól: "Az Nkt. 24. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti a) a birtoklás és a használat célját, b) az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá c) a birtokolható tárgyat."
A PDSZ azt javasolja, hogy ezt kell használni, adjanak ki ilyen engedélyeket, és akkor nem kell beszedni az eszközöket.
A kérdés az, nem áll-e fenn az a veszély, hogy - mint a polgári engedetlenség esetén - retorzió éri az iskolát emiatt a tankerület vagy az államtitkárság részéről? Nagy Erzsébet szerint nem, mert itt megvan a jogszabályi hely. Csak az lenne a jó, ha ezt alkalmaznák az iskolák, és nem azt mondanák, hogy ellenállnak, hanem kiadnák az engedélyt minden pedagógusnak.
A PDSZ választmányi tagja azt is elmondta, egyébiránt a teljesítményértékelésben a "pedagógusmunka minősége, eredményessége" sornál szerepel, hogy a pedagógus a tanóráin rendszeresen használja a digitális eszközöket, és a digitális tananyagtartalmakat. Azért a magyar iskolák többségére még az a jellemző, hogy a tanteremben csak egy tábla és a kréta van, sehol valamilyen digitális eszköz. Az ilyen termekben nehéz dolga lenne a pedagógusnak, ha a digitális eszközöket, meg a digitális tartalmakat akarná használni. Ennek ezen esetekben egy módja van, ha azt kéri a gyerekektől, vigyék magukkal a mobiljukat. Vagyis a telefon náluk munkaeszköz.
Mindenesetre - bár az általános szabály szerint be kellene gyűjteni akárhogy is a telefonokat - az egy járható út, hogy az 5.§ kiskapuját kihasználva, továbbra is a házirendben szabályozhassák, illetve a pedagógus határozhassa meg a mobilok használatát. Akkor pedig nincs a hercehurca a begyűjtéssel, kiadással, felügyelettel.
Azt is tudni a hírekből, hogy pár nappal az új tanév elindulása előtt vannak iskolák, amelyek még mindig nem tudják, hogyan fogják beszedni, raktározni az okostelefonokat, egyéb digitális eszközöket, hogyan valósítják meg a mobil- és okostelefonok használatát korlátozó rendeleti előírásokat - vetettük fel. Nagy Erzsébet szerint nagyon sok ilyen iskola van, és azon megy a vita, hogyan lehet ezt a kérdést megoldani. Nekik is csak azt tudja ajánlani, alkalmazzák az említett rendelkezést. Ha minden pedagógus közli, hogy bizonyos óráin ő használja a mobiltelefont, akkor értelmetlenné válik a beszedés, és még a rendelettel is szinkronban vannak.
"Megteheti a Madách Imre Gimnázium és az összes többi gimnázium is, hogy nem szedi be a mobilokat, digitális eszközöket, sőt, mi kifejezetten biztatnánk is az iskolákat, hogy éljenek a 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 5.§ adta lehetőséggel - erősítette meg Nagy Erzsébet szavait Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) oktatással foglalkozó jogásza. Megjegyezte, ez nem egy kiskapu olyan értelemben, hogy nem kell nagyítóval keresni, hol van a kilépési lehetőség ebből az egész tilalmi rendszerből. Ezt ugyanis maga a jogszabály lehetővé teszi. Ez egy kapu, amellyel az iskolák kiiratkozhatnak abból a tilalomból, amit most a kormányzat megpróbál rájuk erőszakolni.
Zeller Judit hozzátette: "ehhez nyilván kell az igazgató és a pedagógusok együttműködése, mert ez az 5.§ azt mondja, az igazgató, vagy a pedagógus adhat engedélyt arra, hogy a szóban forgó tárgyakat (mobiltelefon, laptop, tablet) a gyerekek használhassák. Vagyis nyilván kell hozzá egy támogató tanári környezet, ugyanakkor a szülök és a diákok összefogása is, az, hogy náluk ki tudják használnia ezt a kilépési lehetőséget. Vagyis az egész kérdést aktívan ők is befolyásolhatják.
A szülők és a diákok közösségének ott is aktív szerepe lesz, amikor meghatározzák a tiltott tárgyak leadási, visszaadási mechanizmusának részletes szabályait. Ezt ugyanis a házirendekben kell majd szabályozni, és mielőtt annak egy módosítását elfogadják, előtte véleményeztetni kell az iskolaszékkel - amiben részt vesznek a szülők -, illetve a diákönkormányzattal. Vagyis van arra lehetőség, hogy a szülők és a diákok is aktívan tegyenek azért, hogy a tiltó szabályozást oldja fel az ő iskolájuk.
Az iskolákat ezért nem érheti retorzió - tette hozzá Zeller Judit -, jogi értelemben maga a rendelet ad lehetőséget rá. A rendelet azt mondja, hogy egészségügyi, vagy pedagógiai okból használhatók ezek az eszközök, de mindkettő nagyon tág kategória. Pedagógiai indok lehet az is, hogy például a pedagógus azt mondja, szeretné, hogy a gyerekek megismernék a különböző internetes tartalmakat, vagy azt szeretné, hogy akár a napköziben, akár a szünetben tudják ezeket az eszközöket használni.
Zeller Judit szerint a Madách is ezt juttatta kifejezésre. Ahogy azt is, hogy a gyerekeket azért az életre neveljük, és az élet pedig az okos eszközök, az internet használatának irányába megy. A tilalom pont elveszi tőlük a lehetőséget, hogy szabadon hozzáférhessenek az iskolában.
A TASZ jogásza szerint az már pedagógiai, pszichológiai, akár neveléstudományi kérdés is, hogy mik az előnyei és a hátrányai az okoseszközök használatának. De azért a világtörténelem azt mutatja, azzal, hogy megtiltottunk valamit, soha nem lehetett megoldani a problémát. Itt is épp erről van szó. Azt látjuk, hogy számtalan helyen - nem csak az oktatásban, de ott most kifejezetten - tilalmakkal, tiltásokkal próbál problémákat orvosolni a kormány. Holott inkább meg kellene tanítani a gyerekeket arra, hogyan lehet biztonságosan, okosan és hatékonyan használni ezeket az eszközöket, mik a veszélyei és milyen óriási a haszna. Ahelyett, hogy ezt vállalná egy szabályozás, vagy, hogy az iskolában igenis legyen internet-tudatoságra, az adatvédelemre, a technikai eszközök használatára vonatkozó képzés, inkább betiltják ezeket az eszközöket.
Az, hogy nincs rendesen szabályozva, hogy az egyes iskolák hogyan fogják beszedni, raktározni az okos eszközöket, az elsősorban a pedagógusokat sújtó újabb teher képét vetíti előre. Ha például csak egy ezer fős gimnáziumot veszünk - márpedig vannak ilyenek -, még, ha 150 gyerek hiányzik is, 850 diáktól akkor is be kell szedni a telefont. Ez azért többek munkakapacitását le fogja kötni, amit más, egyéb feladatoktól vonnak el.
Zeller Judit azt is megvilágította, a telefonok beszedéséhez és a visszaadás adminisztrálásához nem adott támpontot, segítséget a rendeletben a kormány, hanem azt mondta, ezt a feladatot mindenki csinálja meg. Tulajdonképpen úgy, ahogy tudja, majd a házirendben ezt rendezni kell.
Szilágyi Kitti, a Civil Bázis elnökségi tagja elmondta a szervezet véleménye szerint minden intézménynek meg kell adni a lehetőséget, hogy kitalálja a digitális eszközök esetleg beszedését, tárolását, használatát. Azzal mélységesen egyetértenek, hogy az intézményeknek a helyes használatot kell megtanítani, mert attól, hogy ezeket kitiltják az iskolából, a való életben a gyerekek találkoznak ezekkel az eszközökkel. Ugyanakkor a Civil Bázis úgy gondolja, hogy mindaddig, amíg nincsenek megfelelő gépek, wifi hálózat, nincs megfelelő infrastruktúra kialakítva ahhoz, hogy saját eszközök nélkül is tudjanak működni az órák, az okos eszközök beszedéséhez nincs elég személyzet, és a tárolásukat sem lehet sok esetben megoldani, egy esetleges lopás, vagy károkozás esetén a felelősség az intézményt, illetve a pedagógust fogja sújtani. Szilágyi Kitti leszögezte azt is, jelenleg egyetlen intézménynek sincs olyan költségvetése, amiből erre jutna.
Bár Szilágyi Kittivel még azelőtt beszélgettünk, mielőtt kirúgták a Madách Gimnázium igazgatóját, a Civil Bázis elnökségi tagja emlékeztetett rá, hogy már a nyáron nagyon sok olyan igazgatónak, aki a legkisebb mértékig is meghagyta a pedagógusok szabadságát, nem hosszabbították meg a pályázatát. Úgy vélte, ez a bosszúhadjárat folytatódni fog a későbbiekben is. A legkisebb mértékű ellenállás esetében is lesznek olyan a pontok, ahol példát fognak statuálni. Megjegyezte: "minden tiszteletem azoké, akik ennek ellenére kiállnak. A Civil Bázis mindenki szabadságáért ki fog állni, a szabad döntés joga megillet minden embert!" | A legkisebb mértékű ellenállás esetén is példát statuál a kormány | null | https://pecsistop.hu/kozelet/a-legkisebb-merteku-ellenallas-eseten-is-peldat-statual-a-kormany/529337 |
2018-01-09 00:00:00 | A Manchester City pedig tovább turbózza eddig sem éppen vékonyka keretét. | false | [
"sport",
"foci",
"angol foci",
"premier league",
"átigazolás",
"arsenal",
"manchester city",
"alexis sánchez",
"alexis sanchez"
] | 0 | null | 0 | A nyáron már majdnem megtörtént, de az ESPN szerint a hét végére tény lesz belőle: Alexis Sánchez elhagyja az Arsenalt, és a Manchester City játékosa lesz. A chilei támadónak a nyáron lejár a szerződése az Arsenalnál, és mivel jó ideje nem történt közeledés a játékos és a londoni klub vezetősége között, így a mostani fejlemény nem mondható nagy szenzációnak.
Hírértéke persze nagyon is van, hiszen az Arsenal az egyik legjobbját veszti el, aki minden angliai idényében eljutott legalább 13 gólig, tavaly speciel 24-gyel zárt,
amivel a harmadik lett Harry Kane (29) és Romelu Lukaku (25) mögött a góllövőlistán.
Az Arsenal 35 millió fontot jelölt meg vételárként, de a City első körben ennél kevesebbet fizetne, úgyhogy lesz majd alkudozás.
A City hatalmas fölénnyel, 15 ponttal vezeti a Premier League-et, úgyhogy a bajnoki címet már nehezen tudja elbukni, de ezen kívül még a Ligakupában, az FA-kupában és a BL-ben is versenyben van a csapat, amely térdsérülés miatt másfél hónapra elvesztette a brazil Gabriel Jesust, Sánchez érkezése pedig megkönnyíti Josep Guardiola helyzetét, akinek jelenleg Sergio Agüero maradt az egyetlen bevethető csatára.
Az egyik legnevesebb fogadóirodánál már most is a Manchester City a legesélyesebb a BL-győzelemre, Sánchezzel pedig még nagyobb tervei lehetnek az eddig az elődöntőnél messzebbre nem jutó klubnak. | Az Arsenal-drukkerek beletörődhetnek, hogy ezt a csatát elbukták | 0 | https://24.hu/sport/foci/2018/01/09/az-arsenal-drukkerek-beletorodhetnek-hogy-ezt-a-csatat-elbuktak |
2023. 09. 06. 12:40:00 | „Ez a kormányzati radírozás nem más, mint annak beismerése, hogy nagy bajban a magyar költségvetés és a gazdaság. Az inflációt, a reálbércsökkenést nem sikerül »lebirkózni«. A budapesti fejlesztéseket már igen” – írta a főpolgármester. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Karácsony Gergely: Minden hazugság volt, amit a kormányt az elmúlt években ígért a budapestieknek
Minden, de tényleg minden hazugság volt, amit a kormányt az elmúlt években ígért a budapestieknek. Nem lehet máshogy olvasni a tegnap esti Magyar Közlönyt, amiből kiderül: a kormány kiradírozta, eltörölte, megszüntette, kukába dobta az elmúlt években elkezdett és tervezett budapesti fejlesztéseket - írta Karácsony Gergely főpolgármester szerdán a Facebook-oldalán.
Mint írta: "főleg választási kampányok közeledtével tobzódtak a kormány emberei a látványtervekben, ide gyorsvasút, oda szuperkórház, amoda égig érő vascsicsergő. Becsapták a saját embereiket is, akik ezeket a terveket képviselték. Minden hazugság volt. A hamarosan kezdődő választási kampánynak tehát a kiindulópontja ez: a budapestieket átveri a kormány." Hozzátette: voltak a kormány tervei között olyan fejlesztések, amelyeket vitattak és voltak, amelyeket teljes mellszélességgel támogatnak. "Mindegyik megy a kukába. Elköltöttek tervekre, látványrajzokra sok-sok milliárdot az adófizetők pénzéből. Legalább 5 milliárd forintnyi közpénz megy most a kukába. Lefolytattak, lefolytattunk rengeteg egyeztetést, dolgoztak ezen szakemberek százai és civilek is sok éven át. Az elvégzett munka is megy a kukába. A kormány ki akarja kukázni Budapestet. Rajtunk, budapestieken áll, hogy ezt engedjük-e."
Szerinte "ez a kormányzati radírozás nem más, mint annak beismerése, hogy nagy bajban a magyar költségvetés és a gazdaság. Az inflációt, a reálbércsökkenést nem sikerül »legyalulni«, »fülön ragadni«, »lebirkózni«, »letörni«. A budapesti fejlesztéseket már igen. Pedig biztos nem a fejlesztések leállításával kellene kezelni az okozott gazdasági bajokat. Kisebb jacht, nagyobb szerénység - hogy egy klasszikust idézzek. No meg kevesebb korrupció, visszafogott pénzszórás, ez talán többet segítene."
A főpolgármester figyelmeztetett arra, hogy az uniós forrásból megvalósítható fejlesztések leállítása azt jelenti, hogy ha egyszer hozzá is jut az uniós pénzhez Magyarország, akkor sem lehet majd ezekre azt a pénzt felhasználni. "Ez tehát nem megtakarítás, hanem kapkodás. Ez a nyár a MÁV-szolgáltatás összeomlásáról szólt, most pedig kiradírozták a budapesti pályaudvarok fejlesztési terveit. Folyik a fájóan ostoba propagandakampány a budapesti közlekedés ellen, miközben éppen a kormány az, amelyik képtelen és érzéketlen arra, hogy megoldást találjon a budapesti közlekedés legnagyobb problémájára, a naponta az agglomerációból beáramló több mint 300 ezer autó okozta kihívásokra. Nincs ebben semmiféle koncepció, nincs ebben semmiféle vízió, ebben a puszta megszorítás, a pőre károkozás van. A kormány nemcsak Budapestről mond le, hanem a jövőről is. Nekünk meg az a dolgunk, hogy megvédjük Budapestet is, a jövőt is. Minden erőnkkel" - fogalmazott.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint egyebek közt törölték a feladatok közül a Dél-Budai Centrum megközelíthetőségének fejlesztését. A vasúti fejlesztések közül visszavonták a korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított tételeket: Ferencváros C elágazás - Kőbánya felső - Rákos - Rákosliget, valamint Rákos - Gyömrő vasúti vonalszakasz fejlesztése, Budapest külső körvasúti megállóhelyek (Pestújhely, Újpalota, Rákosfalva, Rákosszentmihály), valamint Albertfalva megállóhely kiépítése, fejlesztése. Törölték a Galvani hídra vonatkozó "Új Duna-híd és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra előkészítés Budapesten" című tételt, és a Gellért-hegyi közpark átfogó közterületi megújításának előkészítését. | Karácsony Gergely: Minden hazugság volt, amit a kormány az elmúlt években ígért a budapestieknek | 0 | https://hang.hu/belfold/karacsony-gergely-minden-hazugsag-volt-amit-a-kormanyt-az-elmult-evekben-igert-a-budapestieknek-157458 |
2018-08-13 22:01:00 | Mészáros Lőrinc sportruházati cége saját központot kapott: Gyárfás Tamás irodaháza után Fenyő Jánoséba is beköltözött a felcsúti vállalkozó egy emblematikus cége. | true | null | 1 | 24.hu | null | Mészáros Lőrinc sportruházati cége saját központot kapott: a 24.hu információi szerint a Magyar Sportmárka Zrt. a „Vico-székházként” ismert rózsadombi irodaház felső szintjeit foglalta el az elmúlt napokban.
A magyar futball világában két hónap alatt teret nyerő, az állami médiával különleges kapcsolatot ápoló cég 2017 végén még egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével vegetált. A cég eddigi bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. irodája volt, de ott még a sportruházati cég nevét sem írták ki a többi Talentis-érdekeltségben működő vállalkozás mellé.
Az új székhely kiválasztása nem véletlen. A 20 éve meggyilkolt Fenyő János vállalkozó Vico-járól elhíresült irodaház az Appeninn Holding-részvények többségének felvásárlása után márciusban szintén Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került.
Az Appeninn az elmúlt évtizedben több budai B-kategóriás irodaházat szerzett meg és működtetett, amelyek most a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. valamint a Konzum PE Magántőkealap közvetítésével landoltak a felcsúti milliárdos érdekkörében. A felvásárlás idején az Appeninn tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanegyüttes értéke meghaladta a 22 milliárd forintot.
A hétvégén a Törökvészi úti irodaházban már kisteherautókkal érkeztek bedobozolt 2Rule-termékek. | Beköltözött a 2Rule az egykori Vico-székházba | null | https://24.hu/belfold/2018/08/13/2rule-meszaros-lorinc-vico-szekhaz/ |
2009-03-19 00:00:00 | Közel félmilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott luxusszálloda-fejlesztésre a Molnár Albert szocialista országgyűlési képviselő, egykori államtitkár tulajdonában álló részvénytársaság. A pénzt az a fejlesztési tanács ítélte oda, amelynek korábban Molnár is tagja volt. | true | null | 1 | HVG | null | Félmilliárdos támogatás a volt államtitkár cégének
Közel félmilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott luxusszálloda-fejlesztésre a Molnár Albert szocialista országgyűlési képviselő, egykori államtitkár tulajdonában álló részvénytársaság. A pénzt az a fejlesztési tanács ítélte oda, amelynek korábban Molnár is tagja volt.
"2004-től egy újfajta gondolkodás kapott teret, mégpedig nem halat adni, hanem hálót adni, és nem néhány vállalkozást sok pénzzel segíteni, hanem nagyon sok vállalkozást inkább egy jó üzleti környezettel” – mondta éppen egy hónapja Molnár Albert szocialista országgyűlési képviselő a parlamentben a kis- és középvállalkozások helyzetét értékelve.
Még ugyanebben a hónapban azonban Molnár saját vállalkozása, a Balance-99 Ingatlanhasznosító és Vendéglátó Zrt. egyáltalán nem "hálót", hanem "halat" kapott, nem is keveset: a Székesfehérvár központjában található Magyar Király Szálloda luxushotellé történő átalakítására uniós és hazai közpénzből 468 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott.
Magyar Király Szálloda
© Szekesfehervar.hu
A pénzt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ítélte oda, ami azért figyelemreméltó, mert a kormánypárti többségű regionális fejlesztési tanácsnak 2006-ig Molnár Albert is tagja volt. A pályázaton egyébként 13 vállalkozás nyert, a legtöbb pénzt Molnár cége, ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt mai cikkében.
„Vállalkozó vagyok. A különböző cégeimen keresztül az elmúlt tíz évben közel kétmilliárd forint adót fizettem be az államnak. Sem aggályosnak, sem etikátlannak nem gondolom azt, hogy a cégem nyerte meg ezt a pályázati pénzt” – válaszolta a hvg.hu megkeresésére Molnár. A képviselő-vállalkozó azt állítja, „nem gyakorolt hatást” a bírálókra. „A beruházásra egyébként összesen kétmilliárd forintot fogunk fordítani, a beruházási összegnek a 29,3 százalékát nyertük, márpedig a határ 40 százalék” – fogalmazott a képviselő.
A Balance-99 Zrt.-ben 45 százalékos tulajdonrészt birtokló Molnár a nyolcvanas években még az MSZMP, majd 1989-től az MSZP táborát erősítette. Ismert és igen befolyásos vállalkozó Székesfehérváron. Cégei révén a rendszerváltás után több nagy értékű ingatlant megszerzett. Üzleti sikereit forrásaink szerint részben annak is köszönhette, hogy mindig tűzközelben maradt: 1986-tól az Albaker igazgatója volt, így amikor a cég részvénytársasággá alakult a rendszerváltás után, annak ügyvezető igazgatója lett.
Molnár Albert
Politikai pályája viszont már az ezredfordulótól ívelt felfelé, amikor egy időközi választáson mandátumhoz jutott. 2002-ben területi listán került be a parlamentbe, ahol egy időben a gazdasági, illetve a költségvetési és pénzügyi bizottságnak is tagja volt. 2005-ben már Gyurcsány Ferenc gazdasági tanácsadó testületébe is bekerült, majd pénzügyminisztériumi politikai államtitkárrá nevezték ki. Jelenleg is országgyűlési képviselő, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság tagja. Nevét nemrég azért emlegették a lapok, mert januárban ismeretlenek felgyújtották az autóját.
Szállodaüzletre egyébként az Orbán-kormány idején is szívesen adtak állami támogatásokat. 2002-ben a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési pályázatán 87,7 millió forintot fizettek ki a H-Build 2000 Építő és Üdülési Rt.-nek a mosonmagyaróvári Krisztinamajor szálloda- és gyógyfürdőkomplexumának megvalósítására, ami máig nem készült el. A H-Build 2000 Rt.-nek a pályázat előtt két hónappal távozó tulajdonosai, Csüllög Zsigmond és Radnai László a fővárosi robbantásos merényletekben érintett vállalkozóként ismertek, nevük az olajügyekben is felbukkant. Néhány évvel ezelőtt mindkettőjüket súlyos börtönbüntetésre ítélték az úgynevezett kecskeméti maffiaperben. Dezső András
2006. március. 30. 10:21 MTI Itthon
Az államtitkár elviharzott, Polt nem válaszolt
Mivel az Országgyűlés költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén határozatképtelenség miatt nem tudta elfogadni napirendjét, Molnár Albert pénzügyi államtitkár távozott az ülésről. Polt Péter legfőbb ügyész szintén emiatt nem kívánt válaszolni a kérdésekre.
2009. január. 29. 08:40 MTI Itthon
Felgyújtották egy MSZP-s képviselő autóját
Felgyújtották Molnár Albert (MSZP) országgyűlési képviselő autóját csütörtökre virradó éjjel. A kocsi mintegy 80 százaléka kiégett, sérülés nem történt.
2006. március. 29. 17:10 MTI Választás 2006
Mikola nyilatkozata kapcsán kezdődik vizsgálat az APEH-nél
Vizsgálatot kezdeményezett szerdán az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára Mikola István korábbi kijelentésével összefüggésben - közölte Molnár Albert, a tárca politikai államtitkára szerdán.
2009. január. 21. 11:59 MTI Itthon
MSZP és a büdzsé: nincs tabu, de a hiánycél marad
Nincs tabutéma a költségvetési kiadáscsökkentés tekintetében, az idei évre tervezett 2,6 százalékos hiány pedig sarokkőnek tekinthető - mondta Molnár Albert, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI kérdésére válaszolva szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. | Itthon: Félmilliárdos támogatás a volt államtitkár cégének | null | https://hvg.hu/itthon/20090319_allami_tamogatas_molnar_albert_szalloda |
2017-05-13 07:59:25 | Az MLSZ honlapján korábban mindig közzétették, hogy mekkora összegeket hívtak le a sportszervezetek. | true | null | 1 | HírTv | null | Néhány nappal azután, hogy a Magyar Nemzet megírta, 1,6 milliárdnyi taopénz hiányzik a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kasszájából, eltűntek az adatok az MLSZ honlapjáról.
A lap szerint a szervezet hatéves gyakorlattal szakított, korábban ugyanis mindig közzétették, hogy adott időpontban mekkora összeget hívtak le a jóváhagyott keretből az egyes sportszervezetek. Az elfogadott sportfejlesztési program összértékét továbbra is el lehet érni, a kiadott támogatási igazolásokat viszont nem. | Hiányos volt a felcsútiak kasszája, eltűntek az adatok | null | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/hianyos-volt-a-felcsutiak-kasszaja-eltuntek-az-adatok-1394979 |
2001-02-13 09:23:00 | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | true | null | 1 | Origo | null | Rágalmazás és valótlan tényállítás miatt az Agrármarketing Centrum (AMC) jogi eljárást kezdeményez Deésy Géza ellen, és megvizsgálja, milyen jogi következményei lehetnek annak, hogy egyes médiumok teret adtak a Deésy által megfogalmazott alaptalan vádaknak - nyilatkozta Bercsényi László ügyvezető igazgató. Bercsényi határozottan cáfolta a kazettaügy önmagát is feljelentő koronatanújának a tv2 vasárnap esti Napló című műsorában elhangzott állítását, mely szerint közvetetten a közhasznú társaság finanszírozta volna Torgyán József földművelésügyi miniszter villaépítésének költségeit. Az ügyvezető igazgató kijelentette: az AMC nem ingatlanközvetítéssel, hanem közösségi marketinggel foglalkozik. Bercsényi szerint az AMC több száz programban vesz részt, és nem vizsgálja, mert nem is feladata kutatni, kikhez kötődnek a vele kapcsolatban álló vállalkozások. Bercsényi felhívta a figyelmet arra, hogy az AMC gazdálkodását minden évben megvizsgálják, a Torgyán által tavaly elrendelt éves rendes átvilágítás jelenleg is folyik. Az agrártárca sajtóosztálya szerint a mostani, külső szakértő cég által folytatott vizsgálatot Torgyán tavaly októberben rendelte el. A vizsgálat kiterjed a cég teljes gazdálkodására.
(2001. február 11.) | Az Agrármarketing Centrum cáfol<br/> | null | https://www.origo.hu/itthon/2001/2/20010213azagrarmarketing |
2013-04-04 00:00:00 | Fejér megye három alsóbbrendű mellékútja 29,1 kilométer hosszan újul meg az idén, az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztésekre 4,3 milliárd forintot fordítanak. | false | [
"dorkota lajos",
"európai uniós források",
"felújtás",
"mellékutak"
] | 0 | null | 0 | Mellékutak újulnak meg több mint négymilliárd forintból
Mellékutak újulnak meg több mint négymilliárd forintból
Fejér megye három alsóbbrendű mellékútja 29,1 kilométer hosszan újul meg az idén, az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztésekre 4,3 milliárd forintot fordítanak.
A témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Dorkota Lajos kormánymegbízott elmondta: a szabadegyházai Hungrana Zrt. üzemavatásán a cégvezetők kérésére Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy javítják a térség közúti infrastruktúráját, ami most valósággá válik.
Törő Gábor (Fidesz-KDNP,) a Fejér megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a négy- és ötszámjegyű utak fejlesztése iparfejlesztéseket hozhat az egyes térségekbe, ami egyben új munkahelyeket is jelenthet.
Cser-Palkovics András (Fidesz) Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy az ingázók munkába járásának és a tömegközlekedés biztonságának javulását is eredményezik a beruházások.
Molnár István a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Fejér megyei igazgatója elmondta, hogy az országos átlagnál jobbak a megyei utak, mégis az 1300 kilométeres úthálózat fele azonnali beavatkozást igényelne.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly három útszakaszt újítottak fel 16,3 kilométer hosszan. Az idén az Új Széchenyi Terv regionális operatív programja keretében megújul az Adony-Kálóz összekötő út 11,5, a Székesfehérvár-Kincsesbánya közötti út 8,7, valamint a Mór-Kocs összekötő út 8,9 kilométeres szakasza.
Az útburkolatok megerősítése mellett belterületeken a vízelvezető árkok és buszöblök, külterületeken a vízelvezetők és az átereszek rekonstrukciója is megvalósul. Emellett Iszkaszentgyörgyön a 8202 és a 8203 jelű utak találkozásánál körforgalom épül. A tervek szerint a kivitelezők a munkálatokkal őszre végeznek. | Mellékutak újulnak meg több mint négymilliárd forintból | 0 | https://24.hu/belfold/2013/04/04/mellekutak-ujulnak-meg-tobb-mint-negymilliard-forintbol |
2013-10-07 18:06:00+02:00 | Az indiai bábszínház legnépszerűbb formájával, a katputlival ismerkedhet meg a magyar közönség kedden a budapesti Indiai Kulturális Központban a Márkus Színház művészeinek előadásában. | false | [] | 0 | null | 0 | Az indiai bábszínház legnépszerűbb formájával, a katputlival ismerkedhet meg a magyar közönség kedden a budapesti Indiai Kulturális Központban a Márkus Színház művészeinek előadásában.
A pécsi Márkus Színház művészei tavaly egy hónapot töltöttek Gudzsarát államban. Rádzsasztánban ismerkedtek meg egy családdal, amely három-négy generáció óta műveli a katputlit (a kat fát, a putli bábot jelent) – mondta Pilári Gábor, a társulat vezetője.
A férfiak faragják a zsinóron mozgatott bábokat, a nők öltöztetik, a zsinórozást és a mozgatást a férfiak végzik.
Ebben a bábjátékban nincs történetmesélés, Pilári Gábor három-négyperces etűdöket ad elő társával, Vajda Zsuzsannával. Szerepel a rövid darabban a pungi-játékos, vagyis a dudás, aki hangszerével a kígyót bűvöli. Az etűdöket három zenész kíséri: Csernák Samu szitáron, Dóra Áron rádzsasztáni kettős furulyán és Pilári Áron tablán.
A rádzsasztáni bábjátékban mindig szerepel egy pungi-játékos, egy gyönyörű indiai táncosnő, két kardforgató harcos, egy bengáli művész, aki saját fejét is le tudja emelni, egy labdazsonglőr, egy fürgelábú teve, hátán a hercegi párral, egy fergeteges lovas hajmeresztő mutatványaival és egy ifjú pár, aki valójában átváltozó művész.
A keddi bábelőadás fél hatkor kezdődik, a belépés ingyenes.
Ebben a hónapban péntekenként az Indiai Kulturális Központban az érdeklődők megismerkedhetnek az indiai női és férfi viselettel, azzal, hogyan kell a szárit a testre tekerni, a hennafestéssel, valamint az indiai ünnepekkel, rituálékkal – mondta Szabó Krisztina, az indiai központ programmenedzsere. | Kult: A budapestiek is megismerhetik holnap a katputlit | 0 | https://hvg.hu/kultura/20131007_katputli_budapest_india |
2017-10-10 00:00:00 | A fiúk egy padon fekvő embert bántalmaztak, majd egy késsel többször megszúrták. A rendőrség szerint gyilkolni akartak. | false | [
"bűnügy",
"emberölés kísérlete",
"győr",
"késelés"
] | 0 | null | 0 | A rendőrséget vasárnap hajnalban értesítették, hogy egy győri parkban ismeretlen támadók megkéseltek egy férfit. A helyszínen kiderült: az áldozat egy padon feküdt, amikor a tettesek
egy vasból készült szemetessel bántalmazták és ököllel ütötték, majd többször megszúrták. A mentők a férfit súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba.
A rendőrök adatgyűjtésbe kezdtek, tanúk után kutattak.
A támadókat hétfőn sikerült beazonosítaniuk: egy mindössze 15 és egy 16 éves fiút. A kamaszok kihallgatásukon beismerő vallomást tettek, most őrizetben vannak. A rendőrség emberölés kísérletével gyanúsítja őket.
– derült ki a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság keddi tájékoztatásából. | Tinik akartak ölni egy győri parkban | 0 | https://24.hu/belfold/2017/10/10/tinik-akartak-olni-egy-gyori-parkban |
2013-05-05 21:35:00 | A lejáratására indított koncepciós eljárás részének tartja Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója azokat a parlament nemzetbiztonsági bizottsága által közzétett leiratokat, amelyek a Portik Tamással folytatott találkozói hangfelvételei alapján készültek. A talákozót állítása szerint azért vállalta, hogy hasznos információkat szerezzen az általa vezettet titkosszolgálat számára. | true | null | 1 | Origo | null | A lejáratására indított koncepciós eljárás részének tartja Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója azokat a parlament nemzetbiztonsági bizottsága által közzétett leiratokat, amelyek a Portik Tamással folytatott találkozói hangfelvételei alapján készültek. A talákozót állítása szerint azért vállalta, hogy hasznos információkat szerezzen az általa vezettet titkosszolgálat számára.
Nem tartja hitelesnek a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója azokat a leiratokat, amelyek az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és közötte történt találkozók hangfelvételei alapján készültek, és álláspontja szerint ez az ügy koncepciós eljárás.
Laborc Sándor az ATV Szabad Szemmel című műsorában vasárnap este sugárzott interjúban elismerte, hogy találkozott az alvilági kapcsolatokkal rendelkező Portik Tamással egy nyilvános helyen, de - mint mondta - azért, hogy az általa vezettet titkosszolgálat számára konkrét és hasznos információkat szerezzen, amelyeket ha nem tudnak felhasználni, szükség esetén akár tovább is adhatnak az arra illetékes társhatóságoknak. Azt, hogy a találkozókat korábban miért tagadta, és miért nem beszélt a találkozón elhangzottakról még a parlamenti biztosság előtt sem, azzal magyarázta, hogy nem kapott egyértelmű, írásos felhatalmazást erre vonatkozóan a titokgazdától. Ezért, mint mondta, érdemben ma sem beszélhet ezekről az információkról.
Az NBH volt főigazgatója azt mondta, a Vadrózsa étteremben történt találkozón a hangfelvételek az ő tudtával készültek, de azt nem tudja, hogy arról később bármikor is bármilyen másolat, vagy leirat készült volna. Így azt sem tudja, hogy a most nyilvánosságra hozott szöveg milyen felvétel alapján és kik készítették, ugyanis az eredeti hanghordozót más, szintén hivatalosan jegyzőkönyvezett dokumentumokkal együtt találták meg.
Laborc Sándor szerint kétségbe vonható a most nyilvánosságra hozott leirat hitelessége, de "tragédiának" nevezte, hogy azt, vagy annak részleteit különleges adatokat tartalmazva hozták nyilvánosságra.
A volt titkosszolgálati vezető határozottan cáfolta, hogy a hangfelvételeket bármikor is meg akarta volna semmisíteni, és koncepciós eljárásnak tartja az egész ügyet, mert mint fogalmazott, szemezgetve, kiragadott mondatokkal próbálják "vegzálni".
"Nem ígértem támogatást Portiknak"
Tagadta az NBH volt főigazgatója azt is, hogy a Portik Tamással történt találkozón politikusokkal kapcsolatos lejárató információk, cselekedetek megszerzését, megszervezését kérte volna. Mint mondta, mindössze azt szerette volna elérni, hogy amennyiben a volt Energol-vezető a döntéshozókat befolyásoló cselekmények, információk birtokában van, jelezze számukra.
Közlése szerint Portik Tamás nem rendelkezett olyan információkkal, amelyek az NBH számára hasznosak lehettek volna, így a további találkozók nem is valósultak meg.
Arra kérdésre, hogy egy titkosszolgálati vezető miért találkozik egy bűnözői körökben jól ismert személlyel, úgy válaszolt: kellően elhatárolódva szerepet játszott, de a beszélgetés során többször is kifejtette, hogy Portik Tamás nem számíthat tőlük semmiféle védelemre, támogatásra, mert az általa vezetett NBH politikai befolyástól menetesen dolgozik, tevékenységét törvények és jogszabályok határozzák meg.
Laborc Sándor "politikai propaganda részének" tartja azokat a Kósa Lajos debreceni polgármester lejáratására vonatkozó sajtóinformációkat, amelyekkel megpróbálták összefüggésbe hozni. Mint fogalmazott, a korábban az egyik napilapban rendőrségi jegyzőkönyvre hivatkozva közölt írás alapján egyértelmű számára, hogy az erre vonatkozó nyilatkozat és beszélgetés 2007 augusztusában készült, vagyis egy évvel korábban, mint a közte és Portik Tamás közti legelső találkozó időpontja.
Kérdésesnek nevezte azt is, hogy a hatóságok korábban ezzel kapcsolatban miért nem tettek semmit, és egy alvilági kapcsolatokkal rendelkező ember "hogyan erősödhet meg" évek alatt.
Február óta nyomoznak
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április végén oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Egy hónappal a 2010-es országgyűlési képviselő-választások előtt került fel az internetre az a videofelvétel, amelyben egy férfi vesztegetéssel vádolta meg Kósa Lajost. A felvételen szereplő férfi később azt mondta, hogy NBH-sok kényszerítették a szöveg felolvasására. Az M1 szerda esti Híradójában - egy a birtokukba került három évvel ezelőtti rendőrségi dokumentumra hivatkozva azt közölte: Portik Tamás állhatott a Kósa Lajos ellen a 2010-es országgyűlési választások előtt indult lejárató akció mögött.
A Magyar Nemzet és a Népszabadság korábbi beszámolója szerint hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt február óta újra nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóinak ügyében. Fazekas Géza ügyészségi szóvivő mindkét lapot arról tájékoztatta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezett bejelentés nyomán rendeltek el nyomozást, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és egy magánszemély két egyeztetése alapján folytatnak. Amíg az AH nem oldotta fel a találkozók leiratának titkosságát, a nyomozás egésze is titkos volt. Az ügynek egyelőre nincs gyanúsítottja, a meghosszabbított idejű vizsgálat június 7-ig tart - derül ki a cikkekből.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kedden döntött arról, hogy a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló, paritásos alapon működő ténymegállapító albizottságot állít fel.
A Portik-Laborc ügyről szóló korábbi cikkeinket itt olvashatja. | Laborc: Nem hiteles a Portik-találkozó leirata | null | https://www.origo.hu/itthon/2013/5/laborc-nem-tartja-hitelesnek-a-portiktalalkozo-leiratat |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.