date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2023. 09. 09. 00:00:00 | A Jobbik egykori elnöke elvált, és most egykori kabinetfőnökével alkot egy párt. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Jakab Péter már egyáltalán nem csinál titkot abból, kivel alkot egy párt, nyilvánosan is felvállalja kapcsolatát Molnár Enikővel - írja a Blikk.
A lap egyik olvasója szemtanúja volt, amint A Nép Pártján egyik rendezvénye után kart karba öltve, szorosan egymáshoz tapadva, mosolyogva beszélgetnek. Sőt Molnár nyilvános Facebook-oldala is tele van közös, egymást átkarolós fotókkal.
A lap megkereste Jakabot, ő azonban szűkszavúan csak annyit közölt, hogy "a hivatalos családi állapotom, ahogy az a legutóbbi vagyonnyilatkozatomból is kiderült, elvált. Ennél többet a nyilvánossággal továbbra sem kívánok megosztani."
Jakab Péter másfél éve lépett ki a Jobbikból, a pártot addig vezető politikus puccsot emlegetett, az új vezetés pedig a kabinetfőnökét is kirúgta. | Már nyilvánosan is felvállalja új szerelmét Jakab Péter - aki miatt a kampányban magyarázkodni kényszerült | 0 | https://rtl.hu/belfold/2023/09/09/jakab-peter-uj-szerelme-nyilvanos |
2019-05-25 08:12:00+02:00 | Felvételt tettek közzé péntek este a lyoni robbantás gyanúsítottjáról a francia hatóságok. | false | [] | 0 | null | 0 | Már felvétel is van a lyoni robbantás gyanúsítottjáról
2019. május. 25. 08:12 Utolsó frissítés: 2019. május. 25. 08:24
A képen egy biciklit toló férfi látható, aki sötét napszemüveget, hosszú ujjú fekete felsőt és világos rövidnadrágot visel, a száját elfedte. A képet egy biztonsági kamera rögzítette.
A hatóságok lakossági felhívást tettek közzé, hogy szemtanúk jelentkezését várják.
Nicole Belloubet francia igazságügyi miniszter péntek este a BFMTV hírtelevízió műsorában azt mondta, hogy még korai lenne terrorcselekményről beszélni. Az ügyben a párizsi terrorizmusellenes ügyészség indított vizsgálatot.
A helyi idő szerint péntek délután fél hat után nem sokkal feltehetően egy csomagba rejtett pokolgép robbant fel, aminek következtében egyes hírügynökségek legalább nyolc, mások pedig legalább tizenhárom sebesültről adtak hírt ottani forrásokra hivatkozva. A BFMTV szerint a sebesültek között van egy gyerek is.
A dpa német hírügynökségnek egy meg nem nevezett szóvivő elmondta, hogy a rendőrség hajtóvadászatot indított egy férfi után. A helyi média szerint a gyanúsított egy biciklivel menekült el a helyszínről.
A helyi prefektúra szóvivője később arról számolt be, hogy a csomagot, benne a robbanószerkezettel egy arcát elfedő férfi hagyta a Brioche Dorée péksége előtt, a Victor Hugo utcában, a város szívének tartott Bellecour-tér közelében.
A lyoni ügyészség feltételezése szerint a robbanást egy ismert franchise péksége mellett elhelyezett csomagba rejtett pokolgép okozta. Rendőrségi források szerint a robbanószerkezet szögeket vagy csavarokat tartalmazhatott. | Világ: Már felvétel is van a lyoni robbantás gyanúsítottjáról | 0 | https://hvg.hu/vilag/20190525_Mar_felvetel_is_van_a_lyoni_robbantas_gyanusitottjarol/nyomtatas |
2012-08-17 00:00:00 | Bár futamot is nyert már idén a venezuelai pilóta a Forma-1-ben, rengeteg kritika éri a vezetési stílusa miatt. | false | [
"forma-1",
"williams",
"pastor maldonado"
] | 0 | null | 0 | Bár futamot is nyert már idén a venezuelai pilóta a Forma-1-ben, rengeteg kritika éri a vezetési stílusa miatt.
Pastor Maldonadót befizették a Forma-1-be. A Williams istálló pilótája ennek ellenére okozott kellemes perceket a csapatnak, elvégre a PDVSA cég kegyeltje megnyerte a spanyolországi futamot.
A Williams nyolc év után nyert futamot a száguldó cirkuszban, de a venezuelai pilóta azóta sem szerzett egyetlen pontot sem, pedig az a futam májusban zajlott.
“Szeretnék maradni a csapatnál, legalább még egy évet" – mondta Maldonado az AS című lapnak. “Mielőtt elmegyek, meg akarom nyerni a világbajnokságot a fiúkkal. Vissza akarom nekik adni, amit kaptam tőlük. Persze, a Forma-1 egy olyan világ, ahol nem lehet megmondani előre, mi történik az emberrel" – így a dél-amerikai pilóta. | Maldonado világbajnok lenne a Williamsszel | 0 | https://24.hu/sport/forma-1/2012/08/17/maldonado-vilagbajnok-lenne-a-williamsszel |
2004-06-24 00:00:00 | Kirúghatják Baumgartner csapattársát - A magyar keményen dolgozik és befejezi a futamokat, Bruni viszont meg sem próbál célba érni - véli a Minardi csapatfőnöke. | true | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | Az Amerikai Nagydíjon Gianmaria Bruni annak ellenére állt ki a versenyből, hogy kocsija tovább tudott volna menni az első kanyarban történt baleset után. Mivel ez már nem először fordult elő az olasszal, Paul Stoddart csapatfőnök az elbocsátásán gondolkodik.
Az Amerikai Nagydíjon a Minardi csapat Baumgartner Zsolt révén több mint két év után szerzett újra pontot, a magyar pilóta nyolcadik lett. Csapattársa, Gianmaria Bruni viszont ismét nem ért célba: az olasz a rajt után balesetbe keveredett, és kiállt.
Bruni továbbmehetett volna
Szerdán viszont a Minardi tulajdonosa, Paul Stoddart elmondta, Bruni kocsija nem rongálódott meg annyira, hogy ne lehetett volna vele tovább, legalább a bokszokig elmenni, ám a pilóta mégis leállította a motort és feladta a versenyt. Stoddart, érthetően, megharagudott a pilótára: "Nem kellett volna kikapcsolnia a motorját, a kocsival tovább lehetett volna menni. Ha akkor folytatja, valószínűleg ő szerez pontot. Tisztában van vele, mekkora lehetőséget szalasztott el".
Sőt, a csapatfőnök már azon gondolkozik, hogy elbocsátja Baumgartner csapattársát, annak ellenére is, hogy ő a Minardi gyorsabbik sofőrje.
Baumgartner sokkal hasznosabb
"Meg kell tárgyalnunk, mi történjen vele, mert nem először fordult elő, hogy ok nélkül fejezi be a versenyt" - nyilatkozta az ausztrál menedzser, aki úgy gondolja, a magyar sokkal hasznosabb a Minardinak.
"Nagy különbség van a két pilótánk között: Baumgartner befejezi a versenyeket, Bruni nem. Ha pedig valaki nem ér célba, pontot sem szerezhet. Zsolt nagyon szorgalmas, képes keményen dolgozni" - dicsérte Baumgartnert Stoddart.
Az olasz kiscsapat mindkét versenyzője fizet a Forma-1-es szereplésért, nagyjából hét-hét millió dollárt kap tőlük az istálló. Ha Brunit valóban menesztik, a Minardi tesztpilótája, Bas Leinders, vagy az egyik tavalyi pilóta, Jos Verstappen veheti át a helyét. Ők mindketten hollandok, csakúgy mint a team főszponzora. | Kirúghatják Baumgartner csapattársát | 0 | http://index.hu/sport/forma1/2004/06/24/bruniout0624 |
2010-03-23 15:49:00 | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A Sunday Times, a londoni Times vasárnapi lapja a négyes csatorna tévéadóval együttműködésben tőrbe csalta és leleplezte a munkáspárti kormány több volt miniszterét, akik napi három-, illetve ötezer font ellenében készek voltak felhasználni miniszteri tapasztalataikat, értesüléseiket, valamint kiváló politikai kapcsolataikat magánvállalatok üzleti érdekeinek szolgálatában. A vasárnapi lap és a tévéadó munkatársai egy nem létező amerikai cég igazgatóinak adták ki magukat, és hívták meg az egykori minisztereket „tárgyalásra”. Az asztalon lévő tálban apró kamerát helyeztek el, amelynek lencséje a meghívott politikus arcára irányult, és minden szavukat felvette.
A kompromittált politikusok közül Stephen Byers egykori közlekedési miniszter tette a legkínosabb kijelentést, amikor azt mondta, hogy „alapjában éppúgy kibérelhető vagyok, mint egy taxi”. Eldicsekedett azzal, hogy a múltban már tett szolgálatokat olyan vállalatoknak, mint például a Tesco szupermarketlánc vagy a National Express nevű vasútvállalat. Byers azt mondta, hogy a Tesco esetében Peter Mandelsont beszélte rá egy szándékolt intézkedés megváltoztatására, a National Express érdekében pedig Andrew Adonis közlekedési miniszternél járt el. Byers, amikor kiderült, hogy tőrbe csalták, azt mondta, hogy túlzott, illetve valótlanságot állított a megbeszélés során. A Tesco és a National Express tagadta, hogy fizetett Byers közbenjárásáért.
Két másik munkáspárti politikus, Patricia Hewitt volt egészségügyi miniszter és Geoff Hoon egykori védelmi miniszter szintén hajlandónak mutatkozott arra, hogy összeköttetéseit és közigazgatási tapasztalatait napidíj ellenében áruba bocsássa.
Légisztrájk Angliában. Sztrájkolnak a British Airways, a legnagyobb brit légiforgalmi társaság utaskísérői. A sztrájkolók a Unite nevű óriás-szakszervezet tagjai. Brown miniszterelnök hiába fordult a szakszervezethez, hogy álljon el a sztrájkakciótól. Munkáspárti kormánynak sosem tesz jót a sztrájk, kivált amikor választásra készül az ország, és amikor a sztrájkot olyan szakszervezet irányítja, amely az elmúlt két-három év alatt 11 millió font segélyt nyújtott a kormánypártnak. (J. L.) | Pénzért megvehető brit kabinettagok | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/penzert-megveheto-brit-kabinettagok |
2012-08-30 00:00:00 | Családi horgászverseny színhelye lesz a Palotavárosi tavak szeptember 8. –án szombaton reggel kilenc órától. | false | [
"horgászverseny"
] | 0 | null | 0 | A Fehérvár Médiacentrum, a Székesfehérvár Városgondnoksága kft., a Kéklámpások, a Fejér Megyei Horgászegyesület, a Red Rock Security Kft., és a Fehérvári Tűzoltó Egyesület rendezésében családi horgász és főzőversenyt tartanak a népszerű tavon. A horgászhelyek lefoglalása érkezési sorrendben történik. A verseny 9.-kor kezdődik, és 12-ig tart, majd ezt követi a közös ebéd, és 14 órakor eredményhirdetéssel zárul a megmérettetés.
Nevezés: szeptember 8.-án a helyszínen
További információ: Varga Lajos (20/262-7315) | Fogja és főzze! | 0 | https://24.hu/sport/2012/08/30/fogja-es-fozze |
2018-11-03 14:32:00 | Harmincötmilliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha százkilencvenből megússzuk. Eredetileg húsz sportág otthona lett volna, de ebből mára csak egy maradt: a labdarúgás. Igen, az új Puskás Ferenc Stadionról van szó, amelynek a tervek szerint egy év múlva kell elkészülnie – szó szerint bármi áron. | true | null | 1 | Népszava | null | Vasárnapi Hírek;Beró Zsolt;
építkezés;Puskás Ferenc Stadion;állami beruházás;
2018-11-03 14:32:18
Ki tudja, hol áll meg? – az új Puskás Stadion költségei
Harmincötmilliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha százkilencvenből megússzuk. Eredetileg húsz sportág otthona lett volna, de ebből mára csak egy maradt: a labdarúgás. Igen, az új Puskás Ferenc Stadionról van szó, amelynek a tervek szerint egy év múlva kell elkészülnie – szó szerint bármi áron.
Ha nem akarunk 1953-ig és az abban az évben átadott egykori Népstadionig (2002-től Puskás Ferenc Stadion) visszamenni, azt mondhatjuk, a történet egy 2011-es kormányhatározattal kezdődött. Ekkor vált biztossá, hogy az addigra erősen lepukkant épület helyén új nemzeti aréna épül. A 65 ezer férőhelyesre álmodott új Puskás költségeit az első hírek 40 milliárd forintra tették, amit Giró-Szász András akkori kormányszóvivő hamar 35 milliárdra finomított. A tervezgetés kezdeti fázisában az ígéretek multifunkcionális létesítményről szóltak, amely akár 20 sportág igényeit is képes kiszolgálni.
Nincs visszaút
Az események 2014 őszén gyorsultak fel, ekkor döntött úgy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), hogy – három csoportmeccs és egy nyolcaddöntő erejéig – Budapest is társházigazdája lehet a 2020- as Eb-nek. Ettől kezdve „muszáj” lett megépíteni a stadiont, ám az is hamar kiderült, hogy úgy és annyi pénzért, amiről korábban szó volt, képtelenség. 2015-ben Fürjes Balázs kormánybiztos már úgy fogalmazott, a határidő biztos betartása miatt „ésszerűsítés” mellett döntöttek. Ez a bizonyos ésszerűsítés a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tervekből mindent „kidobtak”, ami nem foci. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy 2011-ben még maga Orbán Viktor is így nyilatkozott a projektről: „Az egész ügy ugyanis nem korlátozódhat csak a futballra. Nagy terület van ott, sok mindenre tekintettel kell lenni, és bár mi a futballért élünk, mások is vannak a pályán, figyelnünk kell az atlétákra, a kerékpárosokra, és a teljes környék rendbetételére is.” Nos, a jelek szerint a többi sportágra mégsem voltak tekintettel. És miközben a funkciók száma csökkent, a költségek nőttek: immár 100 milliárd forintra. Mire pedig a közvélemény szép lassan megemésztette volna ezt a jelentősen megemelt büdzsét, a 2017. február 23-i kormányinfón Lázár János ledobta az atombombát: a beruházás bruttó 190 milliárdba kerül majd.
Az építkezés 2017 áprilisában kezdődött, az ütemterv betartásáért pedig a miniszterelnök vezetésével létrejött a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottság. A céldátum ekkor 2019. október 31-e volt, míg azóta arról hallani, hogy 2019. november 25-én (a legendás „6-3” évfordulóján), azaz a magyar labdarúgás napján avatnák az arénát. Egy biztos, a stadionnak most már minden áron el kell készülnie, hiszen a 2020-as Eb-rendezéstől óriási blama lenne visszalépni, ami jó időre visszavetné az esélyeinket mindenféle sportesemény vendégül látására. Éppen ezért nem vennénk mérget arra, hogy már nem drágul tovább.
Ó, te drága…
Az építést felügyelő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) lapunknak úgy fogalmazott, „a közelmúltban épült, hasonló méretű európai stadionokkal összevetve a Puskás Aréna reális piaci keretek között, átlagos áron épül fel”. Kissé szétnézve, az említett „átlagos ár” kifejezés azért némiképp árnyalható. A táblázatunkba összegyűjtött adatok szerint az elmúlt években számos hatalmas aréna épült fel a kontinensen jóval olcsóbban. Általánosan bevett módszer az egyes stadionok árainak összevetésére, ha az összköltségüket elosztjuk a nézőtéren lévő helyek számával, azaz kiszámoljuk, mennyibe került „egy szék”. A 2020-as Eb-nek szintén otthont adó bukaresti Nemzeti Stadion például a „székárat” figyelembe véve csak fele olyan drága, mint az új Puskás, amelynél még a 2012-es tornára épült varsói aréna is olcsóbb valamivel, pedig annak behúzható a teteje. Említést érdemel az Allianz Arena, amelynek belső felépítése a majdani új Puskáséhoz kísértetiesen hasonló. Az ára viszont már egyáltalán nem. Pedig a müncheni stadion építése körül vesztegetési botrány is kirobbant, a vád szerint több millió eurós kenőpénzek cseréltek gazdát, azaz úgy fest, nemcsak az építésre ment el a pénz – de még így is férőhelyenként csak körülbelül fele annyiba került, mint a magyar válogatott leendő otthona.
Ha a kezdeti 35-40 milliárdot és a jelenleg becsült 190 milliárdot nézzük, az újdonsült aréna már most elérte azt a „bűvös” ötszörös szorzót, amely a HVG tavalyi elemzése szerint az átlagos drágulás az utóbbi idők kormányzati nagyberuházásainál a 4-es metrótól a Várkert Bazáron át a Városliget-projektig. De a sport világában sem kell a régmúltig visszamennünk hasonló történetért, a 2017- es vizes világbajnokság büdzséje ugyanis 24,5 milliárd forintról indult és – Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter szavai szerint – 130 milliárd körül állhatott meg.
Mi fizetjük, más élvezi
Egy-egy ilyen óriási létesítmény esetén ráadásul az építési költség csak a „kezdet”, a gondok néha csak utána, az üzemeltetésnél kezdődnek. Egy klubcsapat otthona esetén könnyebb a helyzet, hiszen ott legalább évi 20 hazai meccs van, de egy válogatott évente csak néhányszor töltheti meg a lelátókat. Hozzátehetjük, idehaza nemrég NB I-es stadionokat (Haladás, Diósgyőr) is adtak át úgy, hogy senki nem jelentkezett az üzemeltetésükre, ami az átlagos nézőszámot figyelembe véve nem is csoda. Az új Puskás esetén további bevételt jelenthetnek a zenei világsztárok fellépései, illetve a 3800 VIP-hely, nehéz azonban megbecsülni, a nyereséges (vagy legalább nem veszteséges) fenntartáshoz elegek lehetnek-e az eladott koncertjegyek és a páholyokban helyet foglaló elit borsos befizetései.
Az pedig, hogy a nézők számára mennyire lesz vonzó az új aréna, természetesen a nemzeti együttes teljesítményétől is függ. Elég rossz indítás lenne például, ha a válogatott nem jutna ki a 2020-as Eb-re. A házigazdák ezúttal nem kvalifikálnak ugyanis automatikusan, és ha valamelyik rendező kiesik a selejtezőn, az UEFA igyekszik a földrajzilag legközelebb eső országok mérkőzéseit oda szervezni. Előfordulhat tehát, hogy végül Horvátország, Szerbia vagy épp Szlovákia játssza itt jövő nyáron a meccseit. És bár igaz, hogy a közelmúltban mindhárom ország futballjában ott hagyott ilyen-olyan formában némi pénzt a magyar állam, az azért mégiscsak túlzás lenne, ha még a vadiúj, csillagászati árú stadionunkat is nekik húztuk volna fel. | Ki tudja, hol áll meg? - az új Puskás Stadion költségei | null | https://nepszava.hu/3013978_ki-tudja-hol-all-meg--az-uj-puskas-stadion-koltsegei |
2021-12-06 00:00:00 | Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége segít összekötni a hirdetőket a tv-csatornákkal. Milliárdos üzlet lett belőle. | true | null | 1 | 444 | null | Már sok szó esett arról, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint arról, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére. De eddig arról nem lehetett olvasni, hogy a kormányszóvivő férjének egyik céges érdekeltsége a hazai reklámiparban is megkerülhetetlen szereplővé avanzsált.
Konkrétan a Honeycomb Hungary Kft.-ről van szó, amelynek az Orbán-kormány volt londoni nagyköveteként is ismert Szalay-Bobrovniczky a résztulajdonosa a VBPS Kft.-n keresztül. A Honeycomb egy angol vállalat, a magyar leánycéget 2018 májusában alapították, például film-, videó- és televízióprogram terjesztéssel foglalkozik, és pénzügyileg valósággal szárnyal. Míg 2019-ben csak 691 millió forint forgalomnak örülhettek, addig 2020-ban már az egymilliárd forintot is meghaladta a bevétel, és 555 millió forint profitot könyvelhettek el. | A kormányszóvivő férjének cége a reklámiparban is megkerülhetetlen szereplő | null | https://444.hu/2021/12/06/a-kormanyszovivo-ferjenek-cege-kezbesitheti-a-reklamokat-a-kormanykritikus-rtl-klubnak-is |
2022-09-21 00:00:00 | A birtokunkba került dokumentum szerint a Miniszterelnökség évente fizeti ki a HM-nek a honvédségi gépekkel való utazgatás költségeit. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Orbán Viktor miniszterelnök és családja tavaly nyáron megszakította horvátországi üdülését, hogy Rómában részt vehessenek egy politikai eseményen. Orbánékat a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X típusú luxusrepülője szállította Brac szigetéről az olasz fővárosba, majd vissza Zadarba. A K-monitor az út költségeinek kiderítése céljából beperelte az ügyben elvileg illetékes Külügyminisztériumot, de a tárca azzal érvelt a bíróságon, hogy az útiköltség tekintetében nem ők az adatkezelők – az viszont nem derült ki, hogy akkor mégis kicsoda. Az Átlátszó birtokába került keretmegállapodás szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség tavaly állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a repülőutak adatai “honvédelmi és nemzetbiztonsági okból” 30 évig titkosak.
Tavaly augusztus végén Orbán Viktor a Fidesz-elnökeként Novák Katalin és más fideszesek társaságában részt vett a Katolikus Törvényhozók Nemzetközi Hálózata nevű szervezet találkozóján, ahol Georgia Meloni olasz ellenzéki politikussal tárgyalt. Az út kapcsán a 24.hu írt arról, hogy a Horvátországban nyaraló Orbán családot valószínűleg a honvédség 607-es lajstromjelű Falconja vette fel Brac szigetén, majd a római esemény után Zadarban tette ki őket.
A római kiruccanás kapcsán a K-Monitor adatigényléssel fordult a Külügyminisztériumhoz (KKM), mert a szabályok szerint ez a tárca illetékes a kormány külföldi utazásai ügyében. A korrupcióellenes szervezet azt szerette volna megtudni, hogy kik voltak az Orbán Viktorral Rómába utazó delegáció tagjai, mennyi volt az útiköltség, a szállásköltség és a napidíj, valamint mekkora összeget fizetett Orbán a családtagjai (felesége és fia) utaztatása miatt.
Mivel nem kapott választ, a K-Monitor beperelte a Külügyminisztériumot, és nemrégiben megszületett az elsőfokú, nem jogerős ítélet. Eszerint a KKM-nek ki kell adnia, hogy mennyit fizetett be a miniszterelnök a felesége és a fia honvédségi repülős utazására, de a teljes útiköltség nem tudható, mert a külügy szerint nem ők az illetékesek. Az viszont nem derült ki a bíróságon, hogy akkor vajon kicsoda.
Keretmegállapodás a Miniszterelnökség és a HM között
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
A szerződés szerint a ME a tervezett utazás előtt a HM-nek úgynevezett Útindító felkérő levelet küld, ami legalább az alábbi 5 dolgot tartalmazza:
a tervezett fel- és leszálló repülőteret,
a tervezett indulási és érkezési időt,
a szállítandó delegáció létszámát,
a delegáció fedélzeti ellátásával kapcsolatos igényeket,
a szállítandó poggyászok és személyi felszerelések várható méretét és mennyiségét.
Amennyiben a honvédségnek van szabad kapacitása (itt nem csak a repülőgép, hanem a honvédek repülési és pihenőideje is számít) teljesíteni a felkérést, akkor a HM küld egy árajánlatot az útra. Ha ezt a ME elfogadja, beindulnak a fogaskerekek és elkezdődik a repülés leszervezése.
Ennek része például az, hogy a honvédség állományába nem tartozó személyek – vagyis a politikusok és családtagjaik, plusz a stábjuk és egyéb kísérők, gyakorlatilag a teljes delegáció – adatait 8 nappal az út előtt elküldi a Miniszterelnökség a HM-nek, mert külön engedélyre van szükség ahhoz, hogy civilek katonai repülőn utazhassanak.
A ME az utaslista mellett az ültetési javaslatát is elküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, a végleges ülésrendről viszont az adott repülő parancsnoka dönt a súlypontra vonatkozó számítások és paraméterek, valamint repülésbiztonsági szempontok alapján.
Évente számolják el egymással a költségeket
Az Átlátszó birtokába került megállapodás azt is tartalmazza, hogy a miniszterelnökségi delegációk katonai repülővel való utazásai miatt felmerült költségeket évente számolják el egymással a tárcák. Az irat szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnökség minden évben köt emiatt egy költségvetési megállapodást, és legkésőbb június 30-ig rendezik egymással az előző évi költségeket egy összesítés alapján.
A HM azonban nem csak évente egyszer, hanem minden egyes megrendelt és megvalósult út után küld a ME-nek egy részletes költségösszesítőt, amely tételesen tartalmazza az alábbiakat:
a repülőgép hajtóanyag-norma szerinti költsége,
a személyzet napidíja és ellátási költsége,
több napos út esetén a személyzet külföldi tartózkodásának költsége,
a delegáció fedélzeti ellátásának költsége,
légtérhasználati díjak,
repülőtéri kiszolgálási díjak,
fedélzeti internethasználati költségek,
egyéb, nem tervezett kiadások.
A szerződés külön kitér arra, hogy nagyon sokba kerül a levegőben az internethasználat, ezért annak díját „tájékoztató jelleggel” elhelyezték a repülőgépeken. Mivel azonban a (meg nem nevezett) internetszolgáltató 2021. január 1. óta egyben, a tárgyévet követően számlázza ki az előző évi összeget a HM részére, az elszámolására is akkor, utólag kerül sor. Magyarul a miniszterelnökségi delegációk tavalyi repülős internetezésének költségei idén derülnek ki, és idén fizeti ki a HM, az ideit pedig majd jövőre.
30 évig titkosak, de az interneten követhetőek az útvonalak
A Magyar Honvédség 2018 februárjában vásárolt két darab Airbus A319 típusú repülőgépet (lajstromjelük 604 és 605), amelyeket hivatalosan katonai csapatszállítónak vettek. 2018 nyarán beszereztek két Dassault Falcon 7X típusú, szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépet (lajstromjelük 606 és 607) is, amit a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez.
A honvédség 2018-ban vásárolt repülőgépeit ugyan hivatalosan nem kormánygépnek vették, Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen használja őket a kezdetektől. Miután a sajtóban (az Átlátszón is) több újságcikk jelent meg arról, hogy Orbán Viktor utazgat a honvédségi gépekkel, eltüntették őket a közismert repülőgépfigyelő oldalakról. Az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange azonban továbbra is közzéteszi a repülők mozgását jelző, önkéntesek által egyszerű vevőkészülékekkel gyűjtött transzponder-adatokat.
Ezek alapján 2019 decemberében megírtuk, hogy a honvédségi gépek számos egzotikus helyen jártak beszerzésük óta, cikkünk után pedig kiderült, hogy „honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból” 30 évig titkos, hova kit vittek a repülők és miért. Ezt a most birtokunkba került megállapodás is tartalmazza.
Szijjártó Péter és Novák Katalin is használja a honvédségi repülőket
Idén augusztus elején Orbán Viktor és stábja a 607-es honvédségi Falcon fedélzetén utazott ki Amerikába, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett, szélsőjobboldali CPAC színpadán.
Az amerikai út inkább magánkiruccanás volt, mint hivatalos program, hiszen a miniszterelnök nem hazánk ügyeit intézte az USA hivatalban lévő elnökével vagy más vezetővel, hanem barátaival és az ő támogatóival találkozott, mégis a magyar adófizetők állták az út körülbelül 57 millió forintos költségét. Ráadásul az amerikai út után a 607-es Horvátországba ment, ahol aztán szinte egyből felbukkant a már nyaraló miniszterelnök is. Persze ez lehet véletlen egybeesés is, de az előzmények ismeretében kicsi rá az esély.
Orbánon kívül Szijjártó Péter külügyminiszter is rendszeresen repked a HM gépeivel, de más kormánytagok is utaznak velük időnként. Idén áprilisban például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ment az egyik repülővel Madeira szigetére szentmisére, nemrég pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utazott ki Moszkvába tárgyalni egy HM-repülő fedélzetén.
Az idén kinevezett köztársasági elnök, az erősen fideszes kötődésű Novák Katalin is gyakran használja a honvédségi repülőket. Kinevezését követő első külföldi útjára a 604-es lajstromjelű Airbus fedélzetén utazott férjével Prágába a cseh köztársasági elnök meghívására.
Július közepén az Orbán és Szijjártó által is kedvelt 607-es Falconnal repült Jair Bolsonaro brazil elnökhöz, nemrég pedig Bukarestbe is az egyik honvédségi géppel ment. A hivatalos utak mellett augusztus végén a Vatikánba, pápai magánaudenciára is a HM egyik repülője, a 605-ös Airbus vitte Novákot és kíséretét.
Mivel a honvédségi repülőgépek útjainak részleteit 30 évre titkosította a kormány, csak 2050 környékén derülhet ki, hogy melyik repülő mikor, hova, kiket vitt és miért. Azonban a birtokunkba került megállapodás alapján kikérjük a költségösszesítő iratokat, hogy hátha legalább azt elárulják, hogy mennyi közpénzbe került egy-egy repülőút.
Ahogy már sokszor leírtuk: az más országokban is bevett gyakorlat, hogy az állami vezetőket a honvédség által üzemeltetett kormánygépekkel szállítják. Nálunk azonban egyrészt hivatalosan nem ismerik el a gépek protokoll-használatát, másrészt nem közölnek információkat a költségekről, ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják a politikusok a légierő repülőit. Ilyen magánhasználat lehet Orbán Viktor horvátországi és amerikai útja, vagy Novák Katalin vatikáni látogatása, amely saját bevallása szerint is magánaudencia volt, nem hivatalos program köztársasági elnökként.
Címlapkép: Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Novák Katalin, Orbán Balázs és Németh Zsolt honvédségi repülőkkel (fotók: a politikusok Facebook-oldala, montázs: Átlátszó) | Itt a szerződés, melynek keretében Orbán Viktor különjáratnak használhatja a katonai repülőgépeket | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/21/itt-a-szerzodes-melynek-kereteben-orban-viktor-kulonjaratnak-hasznalhatja-a-katonai-repulogepeket/ |
2021-01-17 00:00:00 | Művésztársai emlékeznek a ma elhunyt humoristára. | false | [
"aradi tibor",
"gálvölgyi jános",
"hernádi judit",
"sas józsef"
] | 0 | null | 0 | "Nem csak tőle kell elbúcsúzunk, hanem egy műfajtól is, aminek, azt hiszem, egyszer és mindenkorra vége lett. Mert egyrészt ott volt ez a színház, a Mikroszkóp, amit megszüntettek, és helyette azóta sincs úgymond szinte semmi" – ezt nyilatkozta az ATV Híradójának Gálvölgyi János, aki a vasárnap elhunyt Sas Józsefnek nem csak kollégája, hanem barátja is volt, szinte napi kapcsolatban álltak.
Én azt hiszem, hogy a Latabárok, Rátonyik, Hofik nagy családjába tartozott
– fogalmazott Gálvölgyi.
Hernádi Judit is többször dolgozott vele, Sas József még a Mikroszkópra is meghívta, ahol végül még önálló kabaréja is volt. "Most szilveszterkor volt egy műsor, amiben ráadásul én is benne voltam, és akkor annyira eszemben volt, hogy felhívjam, és nem tettem meg, és ezt most nagyon-nagyon sajnálom. De hát valahogy mindig elkövetjük ezeket a hibákat, hogy nem akkor szeretünk valakit, meg nem akkor értékelünk valakit, amikor éppen ott van, és kéne. Mondjuk ő azért megkapta azokat az értékeléseket, amit neki járnak, azt gondolom" – nyilatkozta az ATV-nek Hernádi Judit.
Aradi Tibor és Varga Ferenc József több mint 20 évig dolgoznak Sas Józseffel. Tanácsokkal látta el őket, hogy a régi hagyományos kabarét hogyan kell játszani. "A szakmát tőle lehetett megtanulni, egyértelműen tehát azt, hogy hol jössz be a színpadra, hogy egyáltalán észre vegyenek, hogy hogy szólalsz meg, hogy odafigyeljenek rád. Lehetett vitatkozni ízléseken, de azt, hogy hogy kell ezt úgy csinálni, hogy az úgy szóljon, azt tőle tanultad meg egyértelműen" – fogalmazott Varga Ferenc József.
Hogy ha lenne humorista főiskola, akkor egészen biztos vagyok abban, hogy Sas József lett volna az igazgató. Milyen furcsa ezt mondani, hogy lett volna. Lenne az igazgató, és egész biztosan a legeslegjobb tanácsokat tudná adni a mai fiataloknak abban, hogyan kell ezt játszani
– mondta Aradi Tibor. | "Sas József a Latabárok, Rátonyik, Hofik nagy családjába tartozott" | 0 | https://24.hu/kultura/2021/01/17/sas-jozsef-halala-galvolgyi-janos-latabar-ratonyi-hofi-csalad |
2008-03-04 00:00:00 | Egyszerűsödhetnek az uniós értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárások és számos pontban módosulhat a hatályos törvény is. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A Napi Gazdaság cikke A közbeszerzési rendszer egyszerűsítése és átláthatóvá tétele érdekében 2009 januárjától az európai uniós értékhatárt el nem érő közbeszerzésekre egy új, egyszerű közbeszerzési eljárást vezetnének be, új értékhatárokkal - derül ki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) a közbeszerzési eljárásrend egyszerűsítésére, a jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tételére, valamint az uniós jogorvoslati irányelvek változásából adódó feladatok megvalósítására irányuló törvény tervezetéből. E szerint megszűnne a jelenlegi két - a nemzeti és az egyszerű - eljárási rend. A törvénymódosítás több pontban pontosítja a hatályos közbeszerzési törvény szabályait is. Egyértelművé teszi, hogy a hiánypótlás csak az ajánlat formai részére terjedhet ki, a tartalmira nem. Versenykorlátozó magatartás gyanúja esetén ezután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) hivatalból való eljárásának megindítását, sőt az ajánlatkérőknek is kötelező lesz bejelenteniük a GVH-nak, ha felmerül ennek gyanúja az ajánlatok elbírása során. Újdonságként valamennyi eljárásban szabad lesz tárgyalnia az ajánlatkérőnek és -tevőnek, ha azt a felhívásban előzetesen közölték. Az eljárások egyszerűsítése érdekében csökkentik mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők adminisztratív kötelezettségeit és költségeit. Ezentúl megszűnne a Közbeszerzések Tanácsa (KT) kötelező hirdetmény-ellenőrzése, ez opcionálisan működne tovább. A hirdetményeket elektronikusan kell majd megküldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának vagy a KT-nak. Az ajánlattevők és alvállalkozóik terheinek csökkentése érdekében nem kell igazolásokat csatolniuk az alkalmasságuk bizonyítására, arról elegendő lesz nyilatkozniuk. A vonatkozó igazolásokat majd csak a nyertesnek kell benyújtania az eredményhirdetést követő nyolc napon belül. Ezzel párhuzamosan az ajánlatkérő kötelessége lesz azoknak az adatoknak a beszerzése, amelyek nyilvános, elektronikus közhiteles nyilvántartásokban elérhetők az ajánlattevőkre vonatkozóan (például a cégadatok vagy a feketefoglalkoztatásra vonatkozó munkaügyi adatok). Amennyiben a nyertes nem tudja majd a nyilatkozatának megfelelő igazolásokat csatolni, elveszíti az ajánlati biztosítékot. Továbbá ha a hamis nyilatkozattételt jogerősen is megállapítják, a Közbeszerzési Döntőbizottság két évre még el is tiltja az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől. | Egyszerűbb közbeszerzés, vizsgálódhat a GVH | null | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egyszerubb_kozbeszerzes_vizsgalodhat_a_gvh.361999.html |
2018-03-27 00:14:00 | A salgótarjáni társaság legnagyobb fejlesztéséhez kapott támogatást a kormánytól. | true | null | 1 | HVG | null | Új 5400 négyzetméteres üzemcsarnokot épít és robotizált gépsorokkal fejleszti termelését a tűzhelyeket és kandallókat gyártó salgótarjáni Wamsler SE. A 3,6 milliárd forintos fejlesztés a 124 éves gyár legnagyobb beruházása lesz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a keddi alapkőletételi ünnepségen hangsúlyozta: a kormány 1,8 milliárd forinttal segíti a Wamsler SE beruházását. A nagy múltú cég folyamatos innovációval emelte a termelés hatékonyságát, erősítette jelenlétét a hazai és európai piacon, úgy, hogy valódi közösség alakult ki a dolgozók szakmai tudására és elkötelezettségére alapozva, ezért az elnyert támogatás jó helyre érkezik.
A Wamsler SE, amely a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár jogutódja a régió legnagyobb tűzhelygyára, egyben a megye egyik legnagyobb cége. A cég a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. tulajdonában van, a fejlesztés állami támogatásáról még decemberben döntöttek. | Vállalkozás: Kapott az államtól majdnem kétmilliárdot Mészáros Lőrinc egyik cége | null | https://hvg.hu/kkv/20180327_Kapott_az_allamtol_majdnem_ketmilliardot_Meszaros_Lorinc_egyik_cege |
null | Nem kellenek a szabad hangok: az egyik utolsó szabadrádió is befejezte műsorkészítését Törökországban, miután az ország médiatanácsa, az RTÜK megvonta a médium sugárzási engedélyét, így nem használhatják tovább 30 éves frekvenciájukat. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | "Az Açık Radyo műsorának most vége. A nyitottság viszont a világ hangjaira, színeire és rezgéseire, megmarad" - így, a rádió jelmondatát idézve búcsúzott a hallgatóktól az Açık Radyo (magyarul: Nyílt, vagy Nyitott Rádió) vezetője a minap, miután a török médiahatóság, az RTÜK nemrég visszavonta a 30 éve működő közösségi rádió sugárzási engedélyét. Ömer Madra, a búcsút követő sajtótájékoztatón közölte: Az Açık Radyo "földfelszíni műsorszórási engedélyének" törlése határozottan a közvélemény elhallgattatásának kísérlete. A történelemben így fogunk emlékezni ezekre a napokra.
Az utolsó beszélő, török szabadrádiónak is nevezett adó most közvetlenül 30. évfordulója előtt kénytelen elhagyni az isztambuli étert. Saját közlésük szerint műsoraikat mintegy 1500 önkéntes bevonásával készítették, és javarészt közszolgálati- jellegű adásaikban eddig mintegy 26.000 vendég fordult meg a világ minden tájáról. A rádió emellett rendszeres, független híradásokkal jelentkezett Törökország politikai, kulturális, művészeti és irodalmi életéről. Ömer Madra a sajtótájékoztatón azt mondta: Most arra kérjük hallgatóinkat, támogatóinkat és a közvéleményt, hogy ismét emeljék fel szavukat, és kérjük, hogy álljanak ki minden eddiginél hangosabban az Açık Radyo, a szabad sugárzás és a szabad újságírás mellett.
Az FM sugárzás lekapcsolásával egyidőben elhalkult a független adó online adása is. A rádió vezetése és a műsorkészítők mégis átmeneti leállásként tekintenek a jelenlegi helyzetre. Bár a rádió ellen számos jogi eljárás is folyik, a médium ezeket sorra megtámadta, illetve kérte az engedély visszavonásáról szóló határozat és a végrehajtások felfüggesztését is. A rádió munkatársai a minap közös kiálláson közölték - akár valamilyen más engedély igénylésével - de szeretnék, hogy az Açık Radyo ismét megszólaljon. | Lekapcsolták Törökország egyik utolsó szabad rádióját | null | https://www.klubradio.hu/hirek/lekapcsoltak-torokorszag-egyik-utolso-szabadradiojat-147557 |
2014-07-10 14:06:00 | Őrizetbe vette a Központi Nyomozó Főügyészség szegedi regionális osztálya a makói autópálya-alosztály nyolc rendőrét, akik a gyanú szerint 5-10 euróért saját maguk fújták meg az alkoholszondát az általuk megállított külföldi autósok helyett – közölte a nyomozó főügyészség szóvivője csütörtökön. | true | null | 1 | HVG | null | Õrizetbe vettek nyolc rendõrt, 5-10 euróért maguk fújták meg a szondát
2014. július 10., csütörtök, 11:20 Utolsó frissítés: 2014. július 10., csütörtök, 12:12
Szerzõ: MTI
Címkék: rendõrség;
Kinyomtatom Elküldöm
Twitter
Õrizetbe vette a Központi Nyomozó Fõügyészség szegedi regionális osztálya a makói autópálya-alosztály nyolc rendõrét, akik a gyanú szerint 5-10 euróért saját maguk fújták meg az alkoholszondát az általuk megállított külföldi autósok helyett _x0096_ közölte a nyomozó fõügyészség szóvivõje csütörtökön.
A nyolc rendõrt szerdán hallgatták ki gyanúsítottként "elõnyért hivatali kötelezettségét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bûntettének megalapozott gyanúja" miatt. A rendõrök elõzetes letartóztatásáról a nap folyamán dönt a bíróság. | Itthon: Őrizetbe vettek nyolc rendőrt, 5-10 euróért maguk fújták meg a szondát | null | https://hvg.hu/itthon/20140710_Nyolc_rendort_orizetbe_vettek_10_euroert |
2015-03-11 00:00:00 | A japán gyártó legfrissebb utazózoom készüléke immár RAW támogatással is fel van vértezve. | false | [
"fényképezőgép",
"megapixel",
"olympus",
"retró",
"technet",
"travel",
"zoom"
] | 0 | null | 0 | Az Olympus tavaly márciusban leplezte le a Stylus SH-1 típusjelzésű készüléket, mely a világ első öttengelyű optikai képstabilizátoros kompakt digitális fényképezőgépe volt, és amely a Stylus SH-2 “személyében" most megkapta az utódját.
Az Olympus Stylus SH-2 legfontosabb újdonsága, hogy a haladó fotósok már nemcsak JPEG, hanem akár RAW formátumban is rögzíthetik felvételeiket, ezenkívül pedig megjelent a vadonatúj Nightscape és Live Composite üzemmód, melyek révén rendkívül gyenge megvilágítás mellett is kiváló fotók készíthetők. Az öttengelyű képstabilizátor távol tartja a bemozdulás okozta elmosódást akár mozgás közben is – a könnyű gépeket nehéz stabilan tartani, ráadásul a 24x-es zoom objektív tudását kihasználni is csak a lehető legkevesebb mozgás mellett lehetséges, az SH-2 viszont megoldja ezt a problémát. A hagyományos rendszerek csak a oldalirányú elmozdulás és a billentés hatását tudják csökkenteni, ráadásul eléggé korlátozottan. Az Olympus rendszere azonban mind az ötféle elmozdulás típust ki tudja küszöbölni, például a könnyű gépeknél, állvány használata nélkül előforduló, objektívtengely körüli elfordulást, vagy az oldalirányú remegést, mely a makró felvételek esetén elég gyakori.
A 109x63x42 milliméter méretű, illetve 271 gramm tömegű újdonság “lelke" egy 1/2,3 colos mérettel rendelkező BSI-CMOS szenzor, mely 16 megapixeles felbontással rendelkezik. A TruePic VII processzoros készülék fényérzékenysége ISO1025 és ISO6400 között állítható, a maximális felbontás 4608×3456 képpont, a leghosszabb záridő pedig 1/2000 másodperc. Elöl egy 25-600 milliméteres gyújtótávolságú, f3-6,9 fényerejű objektívet, hátul pedig egy 3 colos és 460 ezer pixeles érintőkijelzőt találunk. Ezenkívül említést érdemel még a 3 centiméteres makró közelpont, a 12 fps sebességű sorozatfelvevő, a Full HD (60 fps) videófelvevő, a microHDMI kimenet, illetve a Wi-Fi támogatás. Videófelvétel közben egyébként bármikor fotózhatunk, akár RAW formátumban is. A fekete, fehér és ezüst színváltozatokban készülő, bőrhatású borítást kapott Olympus Stylus SH-2 március közepétől lesz kapható, a készülék hivatalos hazai listaára 99990 forint. | Szemrevaló retro fényképezőgép az Olympustól | 0 | http://24.hu/tech/2015/03/11/szemrevalo-retro-fenykepezogep-az-olympustol |
2019-08-08 19:14:00 | Nem zárható ki a csalás elkövetésének gyanúja a Microsoft Magyarország Kft. szoftverlicenceinek értékesítése ügyében. Augusztus elején két feljelentés érkezett a Központi Nyomozó Főügyészséghez, az ügyben elrendelték a feljelentés kiegészítését - jelentette be az ügyészség. | true | null | 1 | 168 óra | null | Megjegyezték, hogy a magyarországi hatóságokat az ügyben nem keresték meg, feljelentést vagy jelzést számukra nem küldtek. A Legfőbb Ügyészség ezért 2019. július 24-én megkereste az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy valamennyi, az ügyben releváns és esetleg büntetőeljárás alapjául szolgáló információt küldje el részére.
Nem sokkal ezután, augusztus 2-án és 6-án két feljelentés érkezett a Központi Nyomozó Főügyészséghez a tárgyban. Mivel a kért adatok nem érkeztek meg, a közzétett angol nyelvű jelentések elemzése a feljelentések elbírálására rendelkezésre álló idő alatt nem lehetséges, a főügyészség az ügyben feljelentés kiegészítését rendelte el. Ennek során kell a bűncselekmény gyanújának meglétéről vagy kizártságáról dönteni.
Fotó: Facebook
Az ügy háttere, hogy a magyar állami beszerzéseknél egy közvetítőláncon keresztül túlárazott szoftverliszenszeket adtak el, illetve kenőpénzeket is kifizettek. A közvetítő cégeknél 40 százalékos extraprofit keletkezett. Egy e-mail szerint mindezt a miniszterelnök beleegyezésével. A Microsoft Magyarország az amerikai hatóságoknak beismerte, hogy 2013-tól 2015-ig egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, és 25 millió dollár büntetést fizet.
A feljelentést augusztus elején a Demokratikus Koalíció, illetve Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tette. Hadházy Ákos az amerikai minisztériumi dokumentumok alapján bejelentette, hogy az ORFK, illetve a Belügyminisztérium cége, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. is vásárolt szoftvereket a Microsofttól csalással. Az amerikai tőzsdefelügyelet jelentése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is érintett lehet. | Az ügyészség szerint nem zárható ki a csalás gyanúja a Microsoft ügyében | null | https://168ora.hu/itthon/feljelentes-ugyeszseg-csalas-microsoft-microsoft-botrany-polt-peter-szoftver-172297 |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Nem marad munka nélkül az országgyűlési mandátumát elveszítő Fekete-Győr András, akit a bíróság múlt héten jogerősen elítélt , amiért 2018-ban egy tüntetésen rendőröket dobott meg füstgránáttal.
Az ítélet után a Momentum korábbi elnöke közölte: a párt alapítványának elnökeként folytatja kormánybuktató munkáját, mégpedig a varsói modell importálásával . A Tűzfalcsoport górcső alá vette az Indítsuk be Magyarországot Alapítványt, és
nem meglepő módon külföldi támogatókra, megemelt alkalmazotti létszámra, valamint kifizetésekre bukkantak.
Az alapítvány 2023-as beszámolójából többek között kiderült, hogy 2022-ről 2023-ra két főről tizenkettőre nőtt az alkalmazotti létszáma.
A központi költségvetésből 193 millió forintot kaptak, a magyar adófizetőktől. És meglepő módon ebből 90 millió forintot "személyi jellegű ráfordításként" számoltak el. Ebből a vezető tisztségviselők kilencmillió forintnyi összeget kaptak, ami az előző évben "csak" hatmillió forint volt. Az éves beszámolóban van egy táblázat a "ráfordításokról", amely jól illusztrálja, hogy a momentumosok nem szűkmarkúak magukkal, ha az állami pénzeket kell elkölteni.
Jól látható a majdnem 400 százalékos növekmény, ami a személyi jellegű ráfordításokat illeti
- olvasható a Tűzfalcsoport elemzésében. Mint írták, az alapítvány weboldalán található egy szekció, ahol részben megismerhető, kik támogatják a Momentum alapítványát.
Nem meglepő módon holland és német cégek, valamint alapítványok is szerepelnek a listán.
Ilyen például a holland Mraf van Eeuwijk, MW DJC Meenhors, amely ezer euróval járult hozzá, valamint a szintén holland De Haya van Somerenstichting, amely kilencezer eurós támogatást adott. Emellett a német Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheitis szerepel a támogatók között 6500 eurós adományával - olvasható az elemzésben.
? Fekete-Győr Andrásnak zsíros állása lesz a külföldről is megtolt pártalapítványnál
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom korábbi elnöke ellen 2022-ben bírósági eljárás indult a 2018-as tüntetések kapcsán. Az ellene felhozott vádak között szerepelt, hogy rendőröket dobott... pic.twitter.com/FcCr2CUEZd
Borítókép: Fekete-Győr András a Kossuth téren (Forrás: Facebook) | Külföldi támogatásokkal kitömött alapítvány élén váltana kormányt Fekete-Győr András | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/kulfoldi-tamogatasokkal-kitomott-alapitvany-elen-valtana-kormanyt-fekete-gyor-andras |
2024-01-23 00:00:00 | Irgumburgum. | true | null | 1 | 444 | null | A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke az a Szöllősi György, aki egyrészt körberepüli a világot az adófizetők pénzén mint a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint az amerikaiak által el nem ismert focidiplomata, emellett pedig az államosított Nemzeti Sport főszerkesztője.
A Magyar Sportújságírók Szövetsége százmilliós támogatást kap az államtól.Ehhez képest - ahogy azt a KMonitor kiemelte - a vizsgált szervezetek közül náluk találta a legtöbb problémát az Állami Számvevőszék.
A szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván, olyan összegeket is elszámolt, amik belső nyilvántartásukban nem tartoztak a támogatási programhoz;
A 2021. és a 2022. évi egyszerűsített éves beszámolói részeként kiegészítő mellékletet nem készített, a 2022. évi közhasznúsági melléklet nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak;
Ezzel lényegében a könyvvezetésben és a beszámolóban sem volt megállapítható megfelelően, hogy a kapott és ellenőrzött támogatás a központi költségvetésből érkezett. | Talált néhány nem is annyira apró hiányosságot az Állami Számvevőszék Szöllősi György szervezetének ellenőrzésekor | null | https://444.hu/2024/01/23/talalt-nehany-nem-is-annyira-apro-hianyossagot-az-allami-szamvevoszek-szollosi-gyorgy-szervezetenek-ellenorzesekor?fbclid=IwAR0kvEzz5mfrPj4jDIdJP0P-aV6qo6c4W5Dm-4lxsKWWWbkvjM |
null | Bővíti együttműködését és a jövőben stratégiai partnerként dolgozik együtt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident Pénzügyi Zrt. | true | [
""
] | 0 | BAMA | null | A segélyszervezet az MTI-nek küldött közleményében azt írta, a pénzügyi tudatosság fejlesztése és a tudatos öngondoskodás kiemelten fontos az életminőség javításában, különösen azokban a társadalmi csoportokban, ahol - ha a felnőtteknek van is saját jövedelmük - nem megfelelő az anyagi biztonság.
Emlékeztettek arra, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident Pénzügyi Zrt. együttműködése már korábban kezdődött, most pedig stratégiai partnerséget kötöttek.
Idézték Boczán Viktort, a cég vezérigazgatóját, aki arról beszélt, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok felzárkózásában kívánnak segíteni azzal is, hogy újra láthatóvá teszik őket a pénzügyi szolgáltatások piacán, de ennek feltétele, hogy tudást adjanak át számukra és növeljék pénzügyi tudatosságukat.
Asegélyszervezetés a társaság 2023-ban nyolc településen indított el pénzügyi tudatosságot elősegítő képzést, amelyet 2024-től további tíz helyszínnel bővítenek, a többségében alacsony iskolázottságú és jövedelmű társadalmi csoportok tagjai így olyan súlyos helyzeteket is elkerülhetnek, mint amilyen az adósságspirál.
Első lépésként
a Provident munkatársai képzést tartottak a legfontosabb pénzügyi alapismeretekről, a többi között az adózás, a felelős hitelfelvétel, a megtakarítás és a családi költségvetés témakörében az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársainak, akik ezt követően az érintett társadalmi csoportok számára szervezett helyi oktatási programok alkalmával adják át a megszerzett tudást.
A stratégiai együttműködés keretében folytatódik a "Tudatos élet - lépésről lépésre" kezdeményezés is, ebben a családok átmeneti, a segélyszervezet által fenntartott otthonában élők pályázhatnak támogatásra azért, hogy újra önálló életet tudjanak élni.
A Provident támogatásával kiterjesztik két újabb településre, Novajidrányra és Vizsolyra a jelenleg 11 észak-magyarországi településen működő Kiskert programot, amelyben a résztvevők a saját maguk által termesztett zöldségekkel és gyümölcsökkel tudják növelni a családi megtakarítást.
Idézték Lehel Lászlót, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatóját is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszerzett tudással biztosabb alapot, jobb egzisztenciát képesek teremteni maguknak a rászoruló családok. | Stratégiai partnerség | null | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/10/strategiai-partner-okumenikus-segelyszervezet-provident |
null | Nógrádmegyeren nem kívántak az új polgármesterrel együtt dolgozni. A település most megválasztott vezetőjét meglepte, hogy üres irodákat talált, de azt is beismerte, hogy a megválasztása után egyszer sem próbált velük beszélni, ráadásul a kampányban is a jól képzett dolgozók cseréjét helyezte kilátásba. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | "Mindenkinek megvolt a megfelelő végzettsége, mindenkinek megvolt a közigazgatási szakvizsgája, doktori diplomája, a pénzügyeseknek megfelelő végzettsége. Tehát gyakorlatilag volt egy jól felállított hivatal, ami 5-6 főből állt. Szeptemberben két dolgozónk ment nyugdíjba, a többiekre pedig az új polgármester úr nem tartott igényt. Egyetlen egy alkalommal sem kereste meg őket személyesen és a választási kampányban folyamatosan azt hangoztatta, hogy itt változásra van szükség" - nyilatkozta az ATV híradónak Verbói Gábor, leköszönő polgármester.
Az új polgármester a fiatalok támogatásáról, őket érintő programok tervezéséről és új betonüzem létesítéséről beszélt.
Sokként ért, hogy üres irodákat találtam mindenhol, azon vagyunk, hogy minden posztra megtaláljuk a megfelelő munkaerőt, és ez folyamatban van - mondta Rácz Roland, új polgármester.
A korábbi polgármestert 34 év után nem választották újra. A helyi romák szerint a munkatársak nem véletlenül mondtak fel. Véleményük szerint eddig ők háttérbe voltak szorítva. Szerintük most más világ lesz. | Felmondott a polgármesteri hivatal minden dolgozója | null | https://hirklikk.hu/kozelet/felmondott-a-polgarmesteri-hivatal-minden-dolgozoja/438424 |
2016-12-15 19:34:00 | Másfélmilliárdos történetről van szó. | true | null | 1 | Figyelő | null | Baromfibűnözés: tíz embert fogott meg az adóhatóság | null | http://archive.figyelo.hu/cikkek/440591-baromfibunozes--tiz-embert-fogott-meg-az-adohatosag |
|
2019-01-25 00:00:00 | Nem lesz ott a francia válogatott, de a két házigazda közül így is csak egy játszhat az aranyéremért vasárnap. | false | [
"férfi kézilabda",
"férfi kézilabda világbajnokság",
"kézilabda",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Kiestünk, de az élet nem állt meg a kézi-vb-n
Norvégia 31-25-re legyőzte a társházigazda Németországot a világbajnokság második elődöntőjében, Hamburgban.
A németek 6-5-nél vezettek utoljára, de ezt követően még rendkívül szoros volt az állás. Hatékonyabb támadójátékának és kemény védekezésének köszönhetően a norvég csapat a 37. percben már négy találattal jobban állt, és bár a hazaiak az időkérésüket követően némileg felzárkóztak, a rendkívül taktikusan kézilabdázó skandinávokkal szemben nem volt esélyük az egyenlítésre.
A mezőny legeredményesebb játékosa a német Uwe Gensheimer és a norvég Magnus Röd volt egyaránt hét góllal.
A norvégok a másik társházigazdával, Dániával találkoznak a herningi döntőben. A két csapat a csoportkörben is megmérkőzött egymással, akkor 30-26-ra a dánok győztek.
A dánok a negyedik vb-döntőjükre készülnek, a norvégok a két évvel ezelőtti finálé után a másodikra, de győznie még egyik válogatottnak sem sikerült, vagyis vasárnap biztosan új világbajnokot avatnak. | Kialakult a férfi kézilabda-vb döntőjének párosítása | 0 | https://24.hu/sport/2019/01/25/kialakult-a-ferfi-kezilabda-vb-dontojenek-parositasa |
null | A soros elnökséget betöltő kormány gyakran szervez szakmai rendezvényt, ahol érthetően nem a legrosszabb helyzetben lévő intézményeit mutatja be, azonban Arató László szerint nem kell úgy tenni, mintha minden tökéletes lenne. A Klubrádió brüsszeli tudósítója azt is hozzátette, hogy a Budapesten megrendezett, az iskolákért felelős főigazgatók találkozójára nem olyan delegáció érkezett, amely feladata lenne átfogóan vizsgálódni. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | Az ország egyetlen állami fenntartású alternatív iskolájába, egy budai elit általánosiskolába vitték Orbánék az unió Magyarországra látogató illetékeseit, akik szeptember végén-október elején látogattak Budapestre, ahol az iskolákért felelős főigazgatók találkozóját tartották a soros magyar EU-elnökség alkalmából. Ezt a Népszava úgy értékelte, hogy a Belügyminisztérium még csak nem is törekedett arra, hogy a magyarországi közoktatás valós állapotáról reális képet adjon.
"Magyarországnak, mint soros elnökségnek volt egy rendezvény, minden elnökség csinál ilyet. Egyfajta eszmecsere folyik ilyen esetekben" - mondta a Reggeli gyors keddi adásában Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója. "Ezt nem úgy kell felfogni, hogy jött valami vizsgálódelegáció, itt most az elnökséget adó tagállam mutatja be, mit tud. Most azt olvashatjuk, hogy a leghibátlanabbnak vélt intézményekbe vitték el a delegációt, mintha valamennyi oktatási intézmény így nézne ki." Épp ezért Arató szerint nem szegtek uniós szabályt, legfeljebb a megfelelő tájékoztatást nem tették lehetővé, nem általános képet adtak a magyar oktatási helyzetről. "Nem az lenne a cél, hogy egy falansztert mutassunk" - összegzett Arató.
Az oktatás azonban jelentős szempont amiatt is, hogy jelentős részben tagállami hatáskör. Amikor az oktatást a jogállamiság kapcsán vizsgálják, akkor már nem elégednek meg azzal, hogy a kormány képviselőit hallgatják meg. Olyan esetekben bevonják a civil és egyéb érdekvédelmi szervezeteket is. Amikor a magyar közállapotokról van szó, akkor már nemcsak az állami szereplőkkel találkoznak az uniós illetékesek, szélesebb körben és nem csak kormányzati illetékeseket bevonva vizsgálódnak.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | "Nem az lenne a cél, hogy falansztert mutassunk" | null | https://www.klubradio.hu/adasok/nem-az-lenne-a-cel-hogy-falansztert-mutassunk-147661 |
2018-08-14 00:00:00 | A gyanúsított egy házban, de külön lakrészben élt az áldozat családjával. | false | [
"bűnügy",
"káva",
"kávai gyilkosság",
"emberölés"
] | 0 | null | 0 | A gyanúsított egy házban, de külön lakrészben élt az áldozat családjával.
A rendőrök emberölés megalapozott gyanúja miatt nyomoznak a 49 éves férfi ellen. Szombaton Káván, egy rendezvény helyszínén, előzetes szóváltás után egy helyi férfit késsel megsebesített.
A férfi a lecsófesztiválon nyakon szúrta ismerősét. A gyanúsított egy házban, de külön lakrészben élt a sértettel és annak családjával. A sértettel a kapcsolata nem volt felhőtlen, gyakran veszekedtek.
A szombati vita közben 8,5 centi pengehosszúságú késével többször a nyakán és fején megszúrta a sértettet, aki a sérülései miatt meghalt.
A kávai férfit a rendőrök a helyszínen elfogták, előállították, kihallgatták, majd őrizetbe vették.
A Pest Megyei Főügyészség azért indítványozta letartóztatását, mert a 15 évig terjedő szabadságvesztés miatt a férfi szökésétől és attól tartott, hogy szabadon védekezve újabb bűncselekményt követ el. A férfi letartóztatását az illetékes bíróság kedden elrendelte.
Kiemelt kép: police.hu | Letartóztatták a sógora torkát elvágó férfit | 0 | https://24.hu/belfold/2018/08/14/letartoztattak-a-sogora-torkat-elvago-ferfit |
2015-08-03 00:00:00 | Vádat emeltek Romániában a Lukoil egyik kőolaj-finomító vállalata, a ploiesti-i Petrotel és az orosz olajcég európai főrészvényese, a Hollandiában bejegyzett Lukoil Europe Holdings, illetve a cégcsoport több romániai vezetője ellen, akiket pénzmosással és hűtlen kezeléssel gyanúsítanak - közölte hétfőn a ploiesti-i ügyészség. | true | null | 1 | Világgazdaság | null | Pénzmosásért perelik Romániában a Lukoil vezetőit - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/vallalatok/penzmosasert-perelik-romaniaban-a-lukoil-vezetoit-454947 |
|
null | Az uniós bíróság szerint előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a nehezebb helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez. Luxembourgban megalázták a magyarokat – vélekedett a Magyar Nemzetnek adott interjúban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az úgynevezett Spar-ítéletről. | true | [
""
] | 0 | VAOL (Vas Népe) | null | A lapban kedden megjelent interjúban Rigó Csaba Balázs tagadta, hogy a Spar ellen indított GVH-vizsgálat hatósági megtorlás lenne, és megjegyezte, hogy az általa vezetett szervezet úgynevezett utóvizsgálatot indított a Sparnál a cég több korábbi vállalása miatt.
Ahhoz nincs közünk, hogy lépésünk nagyjából egybeesett egy uniós bírósági döntéssel, amely éppenséggel a Spar egyik pere kapcsán tartalmazott a magyar államra nézve hátrányos döntést
- fogalmazott.
Felidézte, hogy az EU luxembourgi székhelyű bírósága szeptember 12-én közzétett ítélete szerint a magyar kormány megsértette az uniós jogot, amikor 2022-ben előírta, hogy a hazai boltok megfelelő mennyiségben tartsanak készleten ársapkás termékeket. A Spar ezt nem mindig tette meg, ezért 2023-ban megbírságolták, ami miatt a boltlánc pert indított Magyarországon.
Hozzátette, hogy a jogvita úgy került az unió bíróságához, hogy az eljáró hazai törvényszék kiküldte azt.
Rögzítem először is, hogy az ügyben a GVH semmilyen formában nem vett részt. Véleményem ugyanakkor nagyon is van róla. Mint azt korábban leszögeztem, az ársapkák bevezetése kemény beavatkozás volt a versenyviszonyokba, ilyen intézkedés pedig csak különleges körülmények között és kizárólag átmeneti jelleggel alkalmazható. A kormány akkor döntött az ársapkák mellett, amikor vágtató infláció volt, s garantálni kellett, hogy legalább az alapvető élelmiszerekhez hozzájuthassanak a fogyasztók megfizethető áron. Hús, cukor, tej, olaj, liszt és még sorolhatnám. A kormányzati döntés akkor - megítélésem szerint - helyes, szociálpolitikai szempontból érthető volt, és ami a legfontosabb, a magyar emberek érdekét szolgálta. Ezek után az elmarasztaló uniós ítéletről csak azt mondhatom: megalázták a magyar fogyasztókat, és nem csak őket, az állami fogyasztóvédelmi szakembereket is. Az uniós bíróság szerint ugyanis előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a legnehezebb, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez
- fejtette ki a versenyhivatal elnöke az interjúban.
Hangsúlyozta, hogy
a kormánynak, legyen szó bármely ország bármely kormányáról, felelőssége, hogy megvédje az ország lakosait a váratlan, súlyos következményekkel fenyegető gazdasági helyzetektől.
A cél eléréséhez az ársapka időszakos alkalmazása megfelelő eszköz volt
- tette hozzá.
Közölte azt is, hogy a Spart 2020-ban számos szabályszegésen érte a versenyhivatal:
a cég visszaélt jelentős piaci erejével a beszállítók kárára.
A GVH a jogsértés megállapítása mellett kötelezte a Spart vállalásainak teljesítésére, amely összesen 1,7 milliárd forint értékű intézkedéscsomagot tartalmazott, például azt, hogy a vállalat új, regionális beszállítói rendszert alakítson ki, növelje a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hozzon létre. Most azt vizsgálják, hogy a Spar maradéktalanul és határidőre teljesítette-e a vállalásában foglalt intézkedések megvalósítását - mondta Rigó Csaba.
Szólt arról is, hogy több nagy boltláncot is vizsgálnak, miután a nemzetgazdasági tárca augusztus végén megkereste a GVH-t. A minisztérium ugyanis azt tapasztalta, hogy
a kötelező akciózás kivezetése után a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre több alapvető terméknél, így a cukornál, a lisztnél és bizonyos típusú tejnél.
A kérdés az elnök szerint, hogy a láncok összehangoltan léptek-e, amikor adott esetben nyolcvan, de akár száz százalékkal növelték áraikat.
Ahhoz, hogy a helyzetet tisztázzuk, panaszeljárást indítottunk, így első körben igyekszünk minden fontos adatot beszerezni a kiskereskedelmi cégektől, s tüzetesen át is tekintjük azokat. Ezután döntjük el, hamarosan, hogy szükség van-e további lépésekre
- mondta.
Kérdésre kifejtette, hogy tavaly két gyorsított ágazati vizsgálatot végeztek el, az egyiket a tartós élelmiszerek, a másikat a tejtermékek piacán, és akkor azt állapították meg, hogy az infláció mögött részben egyes boltláncok megnövekedett nyereségéhsége is állt, amelynek a lakosság ki volt szolgáltatva.
Akkor azt is megfigyelték - folytatta -, hogy a közértek a hatósági áras élelmiszereken elszenvedett veszteségeiket más árura terítették szét, így fokozva az élelmiszer-inflációt.
Ma már nem kérdés, hanem tény, hogy tetten értük a profit hajtotta inflációt. Mostani vizsgálatunkban a korábban kötelezően olcsóbban kínált termékek mai áraira koncentrálunk
- fogalmazott.
Egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hozzáfogtak azoknak a hazai piacoknak az elemzéséhez, amelyeknél gyakran előfordult, hogy egy közbeszerzésen csak egy ajánlattevő indult, a kormány célja, hogy csökkentse az ilyen eljárások számát, ezt az uniós pénzek utalásának feltételeként el is várja az Európai Bizottság.
A Közbeszerzési Hatóság tényszerű kimutatásai szerint az elmúlt években csökkent az egyajánlatos közbeszerzések száma, tehát van előrelépés ezen a területen
- tette hozzá.
Rigó Csaba Balázs kitért arra is, hogy fontos kérdés az, hogy a mesterségesintelligencia-alapú technológiához milyen hozzáférése van a piaci szereplőknek. Akadnak-e olyan cégek, esetleg szektorok, amelyek nehezebben jutnak hozzá ehhez a technológiához, illetve megnézik a mesterséges intelligencia fogyasztóvédelmi vetületét is.
Összefoglalva: azt elemezzük, hogy mi a mesterséges intelligencia hatása a versenyre, a fogyasztókra és a vállalkozásokra, akár a nagyvállalkozásokra, akár a kisebbekre
- mondta. | Megalázták a magyarokat a Spar-ítélettel | null | https://www.vaol.hu/hazai-gazdasag/2024/09/unio-birosag-spar-itelet-reakcio-gvh-elnok |
2013-10-01 15:45:00 | Túlárazott tanulmányok, kevéssé hozzáértőnek tűnő szervezetek: az egyik magyarázat szerint olyan „káderparkolók” feltőkésítése folyik, amelyek alkalmasak lesznek a parlamentből kiszoruló kormánypárti politikusok befogadására. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Úgy tűnik, nem csak az előző kormány alatt volt szokásban, hogy állami megbízásra írt, erősen túlárazott tanulmányok révén finanszírozzák a kormány(párt) holdudvarához tartozó szervezeteket és személyeket. A közelmúltban a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül – mintegy 15 milliárd forintot osztott szét stratégiai tanulmányok készítésére, és a formailag egy KEOP-pályázaton meghirdetett, uniós forrásból származó keret teljes egészében állami vagy „államközeli” szervezeteknél landolt. A lapunknak nyilatkozó, pályázatírásban és programkészítésben gyakorlott szakemberek szerint egy-egy feladatra a reálisnál átlagosan két nagyságrenddel nagyobb összegeket kaptak a pályázók, ráadásul igen gyakran a profiljuktól teljességgel idegen megbízásokra.
Ahogyan arról a sajtó az elmúlt napokban hírt adott, az Energiaklub Energia Kontroll Programja keretében történt adatkérés nyomán kiderült, hogy 2008-ban, az előző kormány idején 50 millió forintot fizetett az állami MVM az Esplanade Kft.-nek egy olyan tanulmányért, amely a klasszikus Ctrl+c & Ctrl+v módszerrel (összeollózással) készült (az ügyet, amelyben egyébként nyomozás folyik, az teszi még különlegesebbé, hogy a jelenlegi kormány máig egyedül a szóban forgó áltanulmányt tudja felmutatni, amikor arról kérdezik, miből és hogyan finanszírozná a Paksra tervezett új atomerőművi blokkok építését).
A sajátos pénzosztási gyakorlat – a KEOP 7.9.0 pályázat körüli tapasztalatok szerint – a mostani kabinettől sem idegen: ők is szeretnek sok pénzt adni olyasmire, amit kevésből is meg lehetne csinálni, és olyanoknak is, akiknek nyilvánvalóan nem szakmájuk az, amire a megbízás szól. Például a Türr István Képző és Kutató Intézet egy első olvasásra nehezen értelmezhető célra, a „Tiszatér-környezet stratégiai fejlesztésének kidolgozására, táji eltartóképesség javítása vízgazdálkodás témakörben” című projektre nyert 250 millió forintot (azok kedvéért, akik számára az említett név nem cseng ismerősen: az Emberi Erőforrások Minisztériumának felnőttképzési és módszertani háttérintézetéről van szó).
A Pro Régió Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Kft. „Költségvetési szervek kezelésében álló, közfeladat ellátásban résztvevő épületek energiahatékonysági felújítását szolgáló 2014–2020. évi fejlesztési program és akcióterv kidolgozása” című projektje 1,2 milliárdot kapott. Ismételten érdemes leszögezni, hogy egyetlen tanulmány megírására, holott ennyi pénzből nagyjából 150 szellemi foglalkozású munkavállaló egy évi munkáját lehetne megfizetni. Mindez két szempontból is talányos: a Pro Régió a saját honlapja szerint ugyanis olyan ügynökség, amely regionális tervezéssel és pályáztatással, vagyis végső soron fejlesztési források célba juttatásával foglalkozik, illetve „elkészíti, összehangolja és menedzseli a regionális szintű terveket; (...) igény esetén programok, projektek kidolgozását is vállalja; (...) továbbképzéseket, konferenciákat, rendezvényeket, kiállításokat szervez”. Vagyis: nem ért az épületenergetikához. Van egy másik probléma is ezzel: a szóban forgó energiahatékonysági felmérést és tervezést két évvel ezelőtt a civil szervezetként működő Energiaklub már elvégezte, igaz, csak húszmillió forintból.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) „Stratégiai felülvizsgálat, szennyvíziszap-hasznosítási és -elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés” címen kapott egymilliárdot – megjegyzendő, hogy a magyar vízügy állami irányító szervéről van szó, amely az ár- és belvízvédelem szervezésével, illetve a vízügyi igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányításával foglalkozik.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet – szinte aprópénzért, 35 millió forintért – a nemzeti éghajlat-változási stratégia megalapozásáról ír (más kérdés, hogy a klímaváltozás nem kifejezetten földtani téma, a 2025-ig szóló nemzeti éghajlat-változási stratégia pedig már 2008-ban elkészült).
Az egyetlen nem állami cég, illetve szervezet, amelynek sikerült a stratégiai tanulmánypályázaton nyernie, a Virtuális Erőmű Program Nonprofit Kft. – ezt az a Fürjes Balázs volt kormánybiztos hozta létre néhány éve, aki jelenleg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, vagyis a pénz (800 millió forint a hazai szén-dioxidkibocsátás-csökkentési lehetőségek felmérésére) végül itt is kormányközelben landolt.
Akad egyébként olyan tanulmány is, amelyet vélhetőleg hozzáértő szervezet készít majd, igaz, csillagászati áron: a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. – a fenti KEOP-pályázat egyik legnagyobb nyertese – az egyik projektben 1,1 milliárdot nyert „Villamos energia átmeneti tárolására alkalmas eszköz rendszerbe integrálása” című pályázatára. Ez a hozzáértők szerint egy olyan szivattyús tározós erőmű megépítését megalapozó tanulmányt jelenthet, amelynek megvalósítása utoljára komoly formában a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer részeként merült fel.
Hogy mi volt az oka a civil szektor és a tudomány teljes ignorálásának, illetve a stratégiai tanulmányok felülről irányított túlárazásának, arról a programot közelről ismerők körében két elmélet is forgalomban van. Az egyik szerint a kormány ezzel a módszerrel uniós pénzből finanszírozza azokat az intézményeket és szervezeteket, amelyeknek törvényes úton, a költségvetés keretében nem tudott elegendő pénzt juttatni. A másik magyarázat szerint olyan „káderparkolók” feltőkésítése folyik, amelyek alkalmasak lesznek a parlamentből kiszoruló kormánypárti politikusok befogadására.
Úgy tudjuk, a pályázatok elbírálásában az NFÜ érdemben nem vett részt, minden döntést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság hozott. Információink szerint egy a pályázatban érintett, de nem nyertes civil szervezet megkísérelte megtudni az NFÜ-től, mennyien pályáztak, s milyen kritériumok alapján bírálták el a beadott anyagokat, de írásban elküldött információkérésükre eddig semmilyen válasz nem érkezett.
A cikkben említett Fürjes Balázs, a Virtuális Erőmű Program Nonprofit Kft. ügyvezetője és a Századvég Zrt. vezérigazgatója az írásunk állításával szemben nem azonos Fürjes Balázs kormánybiztossal. | Belföld: Már készítik a helyet a választás után a jó kádereknek - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20131001-kaderparkoltato_keop-penzek-1416501 |
2017-02-13 10:47:29 | Jürgen Roth: Pintér Sándor titka | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Jürgen Roth német író régóta, számos könyben foglalkozik a szervezett bűnözés és a politika kapcsolatával, teszi mindezt különös figyelemmel Kelet-Európára. A “Schmutzige Demokratie" (Piszkos Demokrácia) címmel németül tavaly megjelent, Magyarországon is rendelhető új könyvében tekintélyuralmi rendszereket és a bennük burjánzó korrupciót mutatja be. Egy markáns példája erre Magyarország: a könyv 77-92. oldalán Dietmar Clodo egykori "bombagyáros", Pintér Sándor örökös belügyminiszter, és Szemjon Mogiljevics orosz maffiafőnök az 1990-es években kialakult kapcsolatát veszi górcső alá. A könyvfejezetet az Átlátszó fordításában, a szerző engedélyével teljes egészében közöljük, az eredeti szövegen az érintettel egyeztetve annyit változtatva, hogy az egyik Roth által megnevezett nyomozóhatósági forrásnak a magyar változatban csak a monogramját használjuk.
Amikor 1998-ban Orbán Viktor belügyminiszternek nevezte ki Pintért, egy parlamenti bizottság megállapította, hogy valószínűleg kapcsolatban állt a magyar alvilág magas rangú tagjaival. Közéjük tartozott állítólag a német Dietmar Clodo, a "bombagyáros" is.
2013. október 8-án a tekintélyes hetilap, a Heti Világgazdaság (HVG) az Együtt – Párbeszéd Magyarországért (Együtt-PM) ellenzéki párt Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatosan benyújtott írásbeli beadványáról számolt be. A beadvány említ olyan híreszteléseket, miszerint "Pintér Sándor a kilencvenes évek elején többször is találkozott olyan hírhedt bűnözőkkel, mint a bombagyárosként ismertté vált Dietmar Clodo".
A "híresztelések" egyik tanúja Clodo felesége, aki ténylegesen kijelentette, hogy 1997-ben Pintér, aki akkor még vállalkozó volt, több alkalommal is felkereste férjét. Az ezekkel a vádakkal kapcsolatos kihallgatása során Pintér kezdetben tagadta, hogy ismerné Clodót. "Azt hallottam, hogy állítólag négy-öt alkalommal találkoztunk, és közös üzleteink voltak. Én nem találkoztam sem négy, sem öt alkalommal Clodóval, és nem voltak közös üzleteink."
Pár nappal később a belügyminiszter ezt mondta: "Nem ismerem személyesen, az iratokból igen, hiszen korábban általánosan ismert szereplője volt a magyar alvilágnak. Felismertem egy hölgyet, aki az egyik üzleti tárgyaláson hűsítőket szolgált fel. Azt gondoltam, titkárnőként volt jelen a tárgyaláson. Később azután megtudtam, hogy a hölgy Dietmar Clodo felesége, ezért ki kell jelentenem: nem kizárt, hogy találkoztam Dietmar Clodóval. Hozzá kell tennem, hogy az üzleti tárgyalás során biztonsági cégének egyik termékét ismertem meg."
Dietmar Clodo másként adja elő a történteket. "Annak idején a moszkvai székhelyű, különleges biztonsági megoldásokat kínáló SAS vállalat tulajdonosa voltam. Az ajánlatban szerepelt egy izraeli termék, golyóálló üveg, amelynek másik oldaláról vissza lehetett lőni. A bemutatót egy speciális katonai terepen tartottam."
Nála volt az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának ajánlása. Története kalandosan hangzik. "Jöttek a rendőrségtől, a terrorelhárítástól és a katonaságtól is, hogy megnézzék a terméket. Mint ez ilyen alkalmakkor lenni szokott, a Kempinskiből hozattam a büfét. A büfé közepén, egy jégkupac tetején ott volt két doboz kaviár. Egyszer csak megérkezett egy civil, elővette az aktatáskáját, és beletette a két doboz kaviárt. Szóltam a titkárnőmnek: Éva, menj oda, és küldd ide hozzám."
Elmondása szerint ő volt Pintér Sándor, akit korábbi találkozókon is látott már. Dietmar Clodo azt is állítja, hogy a kilencvenes évek közepén Szemjon Mogiljevics megbízásából pénzes borítékokat adott át különböző személyeknek, köztük az akkori rendőrfőkapitánynak, Pintér Sándornak is. Erről számolt be a HVG is, és a kijelentést nem cáfolták meg. Dietmar Clodo így írja le Pintér Sándort, az akkori rendőrfőnököt: "A szememben ő egy volt a korrupt alakok közül, akiknek hasonló csomagokat kellett átadnom a kilencvenes évek közepén."
De mennyire hiteles ez a kijelentés?
Ki az a Saar-vidéki születésű Dietmar Clodo, aki Magyarországon a jelenlegi belügyminiszter ellen valló koronatanú lett? Megpróbáltunk utánajárni. Annyi biztos, hogy egy rendkívül színes személyiség, aki szoros kapcsolatban állt magas rangú magyarországi bűnözőkkel, legalábbis 1998-ig bezárólag.
A nyolcvanas évek elején a ma 65 éves Dietmar Clodo néhány évet Afganisztánban töltött, és akkoriban – nem tudni, kinek a megbízásából – támogatta az afgán mudzsáhidokat, különösen Gulbudin Hekmatyart a szovjet csapatok elleni harcban. Számos tapasztalatra tett szert, amikor a hetvenes évek elején zsoldosként Rhodéziában harcolt. Több forrás is igazolja, hogy több alkalommal találkozott többek között Osama Bin Ladennel, akit nagyon "nyugodt személyiségnek" nevezett. Kevésbé pozitívan nyilatkozott Ajman al-Zawahiriról, al-Káida második emberéről. "Szörnyű volt, amit a foglyokkal csináltak."
Nyelvi nehézségei nem voltak. Clodo nemcsak angolul, franciául, arabul, magyarul és németül beszél, hanem urdu és pastu nyelveken is. 1989-ben érkezett Magyarországra, ahol biztonsági vállalkozást alapított, és saját elmondása szerint a "független magyar Kereskedelmi- és Iparkamara" nemzetközi szekciójának vezetője lett.
Igaz ez? Az osztrák Die Presse című napilap 1990. augusztus 6-án cikket jelentetett meg róla. "‘Magyarország a lehetőségek tárháza’ – mondja Dietmar Clodo, a független magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője a Pressével folytatott beszélgetésben. ‘Az új cégek közül sajnos sokaknál gyorsan le is kell húzni a rolót, de a magyarok ezt könnyedén zsebre teszik’ – meséli Clodo, aki nemzetközi üzletemberként Budapesten vert tábort, és az új kereskedelmi kamara alkalmazásába került."
Szemjon Mogiljevicset Budapesten ismerte meg egy a frankfurti reptéren történt, sokatmondó eseményt követően. "Épp be akartam csekkolni, amikor egy izmos, vastag aranylánccal és Rolex órával felszerelkezett ember odalépett hozzám, és átölelt. Dimitrij volt az, akit csapatom elfogott Afganisztánban, és akinek segítettem megszökni. Örült a viszontlátásnak. Az üdvözlés után így szólt: ‘Szeretném bemutatni neked a nagybátyámat, Mihaszt.’"
Mihasz Szergej Mihajlov beceneve, ő volt a szolncevói bűnszervezet, az akkor legnagyobb orosz maffiaszervezet főnöke. "Két másik ember is volt vele. Remélem, hogy az üzlettársam nem lája őket – gondoltam. Pont olyan maffiózó kinézetük volt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, aranylánc stb. Dimitrij megkérdezte: ‘Mit csinálsz mostanában? Még mindig harcolsz?’ Nem, most Magyarországon élek. Budapesten. ‘Az hozzánk tartozik, a budapesti főnök hozzánk tartozik. Ismered Szevát? Meg kell ismerkedned vele! Ha bármire szükséged van Budapesten, elintézzük.’"
Szeva Szemjon Mogiljevics beceneve. "Néhány nappal később egy Bentley áll meg a házam előtt. ‘Szeva vár téged.’" A sofőr a Kempinskibe, a budapesti elitszállodába vitte. Clodo ott újra találkozott régi ismerősével, Dimitrijjel. Egy nagy asztalnál, nagydarab testőrökkel körülvéve, ült Szergej Mihajlov, Viktor Averin, aki szintén a szolncevói bűnszervezet vezetőségi tagja, és Szemjon Mogiljevics. Clodo így beszélt erről: "Elmondtam neki, hogy mivel is foglalkozom, és utána még többször találkoztunk."
Úgy tűnt, a Kempinski-beli találkozó után Mogiljevics és Clodo között szoros bizalmi kapcsolat alakult ki, már csak azért is, mert mindketten zsidó vallásúak voltak. És itt jönnek a képbe a bizonyos befolyásos embereknek átadott pénzekkel kapcsolatos vádak.
"‘Figyelj csak!’ – mondta Szeva egyik nap, ‘van egy-két ember, akik rendszeresen kapnak tőlem pénzt. Tudsz nekem segíteni a dolog intézésében? Nem akarom, hogy az orosz embereim megtudják, és a nem zsidókban nem bízom.’" Dietmar Clodo beleegyezett, hiszen a szolgáltatásáért, ahogy mondja: "igazán jó pénzt kapott." A Budapest, III. kerület, Meggy utca 19. alatti házának látogatóit mindig a szuterénben található könyvtárban fogadta. Clodo eskü alatt vallotta: "T. és Pintér is eljött hozzám, és megkapták tőlem a borítékot, amelyben általában 10 ezer márka volt".
Meddig tartottak a kifizetések? "1996-ig, utána már nem rajtam keresztül folytak. Ezek olyan emberek voltak, akik elintéztek ezt-azt Szevának. De hogy kik voltak azok, az engem egyáltalán nem érdekelt. Ha Szeva azt mondta nekem, adj nekik pénzt, én adtam. Teljesen mindegy volt, ki volt az. Az azonban nyilvánvaló volt számomra, hogy befolyásos emberek voltak."
Mogiljevics mindenesetre bebiztosította magát. "Szeva azt akarta, hogy legyen valami bizonyítéka az átadásról. A könyvtáramban, az egyik kötet mögé elrejtettem egy kamerát."
Ha Clodo állításai igazak, nemcsak Pintér Sándor és egy másik magas rangú rendőrtiszt részesült a pénzügyi juttatásokból. A beszélgetés során elmondta, kész ezeket az állításokat bármilyen bírósági eljárás keretében eskü alatt is megismételni. Hiszen Szeva barátja CD-re írta a pénzátadásokról készült felvételeket.
Kétszer küldtem e-mailt Pintér Sándornak, és kértem, hogy foglaljon állást Clodo vádjaival kapcsolatosan. "Clodo azt állítja, hogy találkozott Önnel 1996-ban és 1997-ben. Igaz ez? És ha igen, hol és milyen okból került sor a találkozókra? Clodo azt állítja, hogy különböző alkalmakkor (1995) pénzt adott át Önnek Szemjon Mogiljevics megbízásából a házában. Igaz ez az állítás, vagy hazugság? Clodo azt állítja, hogy Ön közös üzletre vonatkozó ajánlatott tett neki. Hozzá tud szólni ezekhez a vádakhoz?"
A Dietmar Clodo vádjainak megválaszolására vonatkozó felszólításra Pintér Sándor belügyminiszter nem válaszolt. A második alkalommal kért állásfoglalásra sem érkezett válasz. Dietmar Clodo azonban a rendelkezésemre álló, eskü alatt tett nyilatkozatával igazolja vádjait.
Még érdekesebbé válik az ügy egy további vád kapcsán. Dietmar Clodo elmondta nekem, hogy 1994 tavaszán, nem sokkal a parlamenti választások előtt pénzt adott át egy akkor még fiatal, ma már rendkívül komoly befolyással bíró magyar politikusnak is.
"Szeva tolmácsa egyszer közel egymillió márkát tartalmazó bőröndöt hozott nekem. Szeva azt mondta nekem, támogatás a választási kampányhoz. Egy fiatal fickó kapta, aki először nem akart eljönni a házamba. Azt mondtam neki: ‘Figyelj ide! Van itt egy bőröndnyi pénz. És én biztosan nem fogok vele az utcán szaladgálni. Ha tehát nem kéred, akkor megmondom Szevának, és majd elviszi a bőröndöt. Nekem mindegy.’ Végül egy idősebb úrral eljött hozzám, és elvitte a bőröndöt. Hogy ki volt az, az engem nem érdekelt."
Később megtudta, ki volt az. A HVG-nek adott egyik interjúban 2013 szeptemberében meg is nevezte a magas rangú kormánypolitikust. De az újság jogi megfontolásokból úgy döntött, nem írja le a politikus nevét. A magas rangú kormánypolitikus nem válaszolt a Dietmar Clodo vádjaival kapcsolatos kérdésre. A végső határidőt megjelölő megkeresés is megválaszolatlan maradt mind a politikus, mint a kormányiroda részéről.
Clodo ezzel szemben elmesélt nekem még egy kalandos történetet, amelyet azonban eskü alatt tett nyilatkozatában így adott elő: "1998 tavaszán budapesti lakásomban felkeresett Pintér Sándor és munkatársa, egy egykori rendőr alezredes. Koraeste volt. A beszélgetés során azt követelte, hogy 51 százalékos részesedést szerezhessen a vállalkozásomban. Fel voltam háborodva. Hogy jön ehhez, hiszen tudja, hogy Szevával dolgozom együtt. Vita alakult ki köztünk, és én pofon vágtam Pintért, majd kidobtam a házamból. A feleségem tanúja volt mindennek."
Dietmar Clodo budapesti félvilági felemelkedésének 1998. június 3-án hirtelen vége szakadt. A rendőrség felforgatta a házát, bilincsbe verték, és rács mögé került. Bűntársainál többek között tíz kilogramm robbanóanyagot, valamint 42 kilogramm robbanóanyag előállításához szükséges vegyszert, elektronikus gyújtószerkezeteket és távirányító berendezéseket foglaltak le. Szárnyra kapott maffiára mért súlyos csapás története. De tényleg az történt?
Clodót mindenesetre tíz év börtönre ítélték, méghozzá robbanóanyag és fegyver birtoklásának vádjával. A médiában "bombagyárosként" emlegették. A koronatanú Leonyid Sztecura rendőrségi informátor és Szemjon Mogiljevics maffiavezér biztonsági tanácsadója volt. "Gyújtószerkezetet kerestek a könyvtáramban, a vitrinben. Találtak egyet. És a bombák? Nekem nem volt szükségem bombagyártásra. Ha kellett volna, szerezhettem volna bármilyet magamnak, hiszen hozzáférésem volt a hadifelszerelésekhez. Miért lettem volna olyan hülye, hogy a házban tartsak?"
A bíróságot azonban nem győzték meg kijelentései, a bűnügyekben súlyosan érintett koronatanú szavahihetőbb volt a bíróság számára. Bartus László újságíró szerint egy csapdáról volt szó, és ártatlannak tartotta Dietmar Clodót. "Ki rendelte a Clodo őrizetbe vételéhez alapot szolgáltató bombát?" – tették fel évekkel később, 2012 augusztusában is a kérdést a kormányközeli Heti Válasz újságírói. "Ugyanis nyilvánvalóan ez a valaki mozgatta a háttérből az eseményeket."
A 70 éves férfi, akinek ezt tudnia kell, B. J. a kilencvenes években vezető szerepet töltött be gazdasági bűnügyeken dolgozó nyomozóhatóságokban. A mai napig meg van róla győződve, hogy a súlyos vád, mely szerint Clodo volt a budapesti alvilág veszélyes bombagyárosa, nemcsak hogy megalapozatlan volt, hanem Clodót csapdába csalták.
B. szerint: "A sok bombatámadás és a bombagyártás hátterében a valóságban egészen más valaki állt, név szerint Leonyid Sztecura", azaz a Dietmar Clodo elleni eljárás koronatanúja. "Nemcsak Szemjon Mogiljevics biztonsági főnöke volt, hanem szoros kapcsolatban állt a Papa becenévre hallgató rendőr alezredessel is." Ez utóbbi 1997-ig a magyar bűnügyi hatóság magas rangú nyomozója volt, és Dietmar Clodo szerint szintén pénzt fogadott el Mogiljevicstől.
B. J. 1998-ban korrupció vádjával nyomozott a "Papa" ellen. Szerinte nem kétséges, hogy a rendőri vezetéssel szoros kapcsolatban álló Leonyid Sztecura nemcsak számos bombatámadást szervezett, hanem ő rendezte be a robbanóanyag- és gyújtószerkezet-raktárat is. B. J. elmondása szerint csak Magyarországon legalább 25 gyilkossági megbízást adott, és veszélyesebb volt, mint maga a nagyfőnök, Mogiljevics, aki semmit sem tudott biztonsági főnökének gyilkos üzelmeiről.
"Letartóztatása után kihallgattam Dietmar Clodót, és megpróbáltam felderíteni a tényleges összefüggéseket és a valódi bombagyáros kilétét. De túl erős falakba ütköztem. Meg akarták akadályozni, hogy az igazi felelőst vonják felelősségre."
Megmutatom neki Clodo a jelenlegi belügyminiszter és a Mogiljevicstől egymillió márkát elfogadó magas rangú politikus ellen tett kijelentéseit. "Én magam is részt vettem az egész ügy kivizsgálásában, és többször is beszéltem Clodóval. Annak idején ugyanezeket a vádakat vetette az ügyészség előtt jegyzőkönyvbe Pintérrel és T.-vel szemben a Szemjon Mogiljevics megbízásában átadott pénzek kapcsán. Dietmar Clodo akkor meg is nevezte nekem azt a ma is vezető pozícióban lévő magyar politikust, akinek 1994-ben az egymillió márkát átadta. Ez a nyilatkozat még nem került írásban rögzítésre. Számomra azonban hihető volt a történet."
B. J. ezért nemcsak Sándor István, hanem Pintér és T. ellen is nyomozást akart folytatni. De az ügyet rövid időn belül elvették tőle. Elmondása szerint az indok az volt, hogy zsarolta K. W. német üzletembert, aki maga is kapcsolatban állt bűnözői csoportok egyes vezetőivel. A vádak később alaptalannak bizonyultak. B. ezt követően csalódottan nyugdíjba vonult, és azóta biztonsági tanácsadóként dolgozik.
K. W. néhány éve egy baden-württembergi kisvárosban lakik. A vele folytatott beszélgetés során elmondta, a vád, hogy B. J. őt zsarolta volna, "szimpla hazugság". Az időközben súlyosan megbetegedett férfi – finoman szólva is – mozgalmas életútra tekint vissza. Saját elmondása szerint a kilencvenes években baráti viszonyt ápolt többek között Prisztás Józseffel, a magyar alvilág egyik jelentős alakjával. K. W. állítja azt is, hogy ismer egy magas rangú rendőrfőnököt, akivel szintén a magyar maffiavezérhez, Szlávy Bulcsúhoz fűződő sokéves barátsága alapján került ismeretségbe. K. W. mondhatni a pénzügyi és befektetési tanácsadója volt. Ellenszolgáltatásként üzletei védelmet kaptak.
"Szlávy Bulcsú azt mondta nekem, amíg vannak barátok a rendőrségnél, nem lesz probléma. De később összetűzésbe került egy magas rangú rendőrtiszttel, és azt mondta, ‘ha kitálalok, neki annyi’". Szlávy Bulcsú azonban 1997-ben egyik napról a másikra eltűnt. Hét évvel később került elő újra egy garázsba bebetonozott holtteste.
Úgy látszik egy újabb olyan magyar maffiavezér volt, aki túl sokat tudott, és tartottak tőle, hogy terhelő kijelentéseket tehet a magyar rendőri vezetés és a maffia közötti személyes kapcsolatokról. Boross Tamást 1998. július 2-án Budapesten, a XII. kerületben egy autóba rejtett bomba ölte meg. A bomba robbanóanyaga a rendőrség bizonyítékraktárából származott.
A Magyarországon börtönben töltött idő alatt Dietmar Clodót váratlanul felkereste a stuttgarti tartományi bűnügyi hatóság (LKA) két tisztviselője. Nemzetközi jogsegélykérelem keretében az LKA egyik korrupt munkatársáról és annak a Cosa Nostrához fűződő viszonyáról akartak vele beszélni. A beszélgetésen a magyar belügyminisztérium egyik tisztviselője, az LKA két tisztviselője és egy tolmács volt jelen.
"Amikor elkezdtem beszélni a saját ügyemről, megszakadt a beszélgetés. Jogsegélykérelem ide vagy oda, a tisztviselők nem tehettek fel több kérdést. A belügyminisztérium embere azt mondta, államtitokról nem beszélhetünk. Így dolguk végezetlenül kellett visszatérjenek Németországba."
A német bűnügyi rendőrség annak idején Clodót felkereső tisztviselői megerősítették állításait. Elmondták azt is, hogy tökéletesen szavahihető volt. 1999-ben egy magyar televíziós stáb is felkereshette a börtönben, hogy interjút készítsen vele. Azonban ahogy a TV2 a "Naplóban" írta:
"Az interjúra sor került. Azonban amint kiderült, hogy Clodo korrupcióval és más bűntettekkel vádolt meg tisztségviselőket, a börtön igazgatója, Bökönyi István vezérőrnagy az utolsó pillanatban betiltotta a már összeállított összefoglaló anyag leadását a ‘Tények’-ben. A ‘Jó estét Magyarország!’-ban a nézők egy leegyeztetett változatot láthattak. A vitatott részeket kihagyták. Az adás gyártói nem értették, Clodo miért nem mondhatja ki a belügyminiszter nevét. Talán azért, mert a találkozásukkal kapcsolatos híresztelések kellemetlen napokat okoztak volna Pintér Sándornak."
A mai napig államtitoknak számít az olajmaffia körüli botrány is. Az olajmaffia a kilencvenes évek elején hajtotta végre bűntetteit korrupciós hálózat és szervezett bűnözés keretében – jellegzetes posztkommunista modell. A kilencvenes évek elején olcsó fűtőolajat adtak el drága dízelolajként, és 1993-ra kialakult a magyar alvilág legjövedelmezőbb üzletága. A politikai pártok majdnem minden tagja és a rendőrség vezetősége is érintett volt az ügyben.
Ezt nyilatkozta Nógrádi Zsolt, aki szintén az olajmaffia tagja volt, 2000 februárjában egy parlamenti bizottság előtt. Elmondta azt is, hogy vezető politikusok, három parlamenti párt, a vámhivatal, az adóhatóság és a rendőrség is részt vett az olajmaffia üzelmeiben. Az ülésekről készült, részletes névadatokat tartalmazó 80 ezer oldalnyi jegyzőkönyvanyagot 85 évre szigorúan titkos állami dokumentumnak nyilvánították. A titkosítást a Fidesz rendelte el.
Amikor Kármán Irén magyar újságírót 2007. június végén úgy megverték, hogy kórházba kellett szállítani, az olajmaffia ügyében végzett nyomázás egykori vezetője így nyilatkozott: "Ha beszélek, előfordulhat, hogy az autóm a levegőbe röpül." Kármán Irén könyvet adott ki az olajmaffiáról.
"Többször érték vádak Pintért a szervezett bűnözéshez fűződő viszonya miatt, de eddig nem indult ellene vizsgálat" – írta nekem Vadai Ágnes, az ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, aki felhívta a figyelmemet egy a Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatos jellegzetes eljárási módra.
2013 nyarán azzal lepte meg a magyarországi közéletet, hogy hirtelen fel kívánta deríteni az olajmaffia 20 évvel korábbi ügyeit és az akkor történt számos gyilkosságot. Ezt ugyan 2000. november 30-án már követelte egy parlamenti bizottság is, de azóta nem történt semmi az ügyben. Az ügyészség is folytatott nyomozást Turi András különleges ügyész irányításával. Legalább 10 ezer oldalnyi tanúvallomást vettek fel, fontos információkat gyűjtöttek, és az adatokat elektronikus módon feldolgozták. Mégsem hallgattak ki senkit gyanúsítottként.
A Pintér által kiválasztott szakértő Horváth András volt, aki a kilencvenes években Pest megyei rendőrfőkapitány-helyettes és Pintér legfőbb bizalmasa volt. A belügyminisztérium érdekes módon elhallgatta szakmai életútját. Magyar újságírók azonban kiderítették, hogy már 1997-ben a Preventiv Security biztonsági vállalat elnökségi tagja volt, amelyet Pintér rendőrségi elbocsátását követően alapított. 2002-től a belügyminiszter Pintér tanácsadója lett. Függetlenségről tehát szó sem lehet.
Az olajmaffia mögött álló személyek kiléte és a kilencvenes évek közepén történt sok bombatámadás a mai napig tisztázatlan maradt. Kinevezését követően Horváth András miniszteri biztos és volt rendőr vezérőrnagy a nyomozás terén elért jelentős sikereiről sem lehetett sem hallani, sem olvasni semmit. Egyetlen egy esetben került sor vádemelésre, már elítélt bűnözők vallomásai alapján, akiknek vallomásukért a büntetés enyhítését vagy szabadon bocsátást ígértek.
Magyarországi befolyásos források meg vannak győződve arról, hogy Pintér Sándor belügyminiszter Horváth Andrást, régi barátját azért nevezte ki miniszteri megbízottnak, hogy bizonyos terhelő dokumentumokat véglegesen el tudjon tűntetni. De erre nincsenek konkrét bizonyítékok. Ide illik azonban Keller László, egykori szocialista párti államtitkár velem folytatott beszélgetése során tett kijelentése:
"Pintér egyszer arra kért engem, hogy menjek az irodájába. Tudni akarta tőlem, hogy tényleg maffiózónak nevezném-e. Igennel válaszoltam neki." Megkérdeztem Kellert, hogy a belügyminiszter reagált-e erre a válaszra. "Nem" – mondta.
2005-ben Dietmar Clodót áthelyezték Németországba. Néhány hónap múlva szabadult. Ez egyrészt összefüggött az ellene folytatott átláthatatlan magyarországi bírósági eljárással. Az ügye, akár csak az olajmaffiáé, a mai napig "államtitok". Másrészt azzal az eseménnyel, amely felháborította a németországi bírót. Clodo így meséli a történteket:
"Pintér hibázott, a belügyminisztériumon keresztül felhívatta a bírónőt, és azt mondta neki, semmi esetre se engedjen engem szabadlábra. A bírónő elég ideges lett a beszélgetéstől. Ő egy német bíró, és senki se mondja meg neki, mit tegyen. ‘Holnap hazamehet.’ El voltam képedve. Ez egy pénteki napon történt. Szombaton szabad voltam."
Dietmar Clodo azóta Szemjon Mogiljevics támogatásával, akit jó barátjának nevezett, és akiről a mai napig nagy tisztelettel beszél, egy nemzetközi biztonsági vállalatot vezet. Emellett muszlim és keresztény gyermekek képzését támogatja a pakisztáni Lahorban, anyagilag is. Gyakran meglátogatja és segíti őket, amiben tudja. 2016. húsvétkor járt legutóbb Lahorban, ahol személyesen átélte, amint egy öngyilkos merénylő a levegőbe röpíti magát. 70 halott és 300 sebesült, köztük "néhány az én gyerekeim közül". Fényképeken látni, hogy sérült gyermekeket látogat meg a kórházban. A bajorországi faluban, ahol él, szíriai menekültek gyermekeiről gondoskodik.
A magyar belügyminiszter, Pintér Sándor, aki kulcsszerepet töltött be a menekültek európai bevándorlásának megakadályozásában, 2010 februárjában eladta jól menő biztonsági vállalatát. Azóta állítólag nem részesül a korábbi cége és a kormány között kötött szerződésekből származó nyereségből. A valóság az, hogy biztonsági cégét 2010 februárjában korábbi üzlettársaira íratta át, akik ma is szoros kapcsolatban állnak Pintérrel és családjával.
Szemjon Mogiljevics egészséges, nagyon lefogyott, és Moszkvában él. Hasznot húz a Kremlhez, különösen Nyikolaj Patrusevhez, az FSZB orosz hírszerzés vezetőjéhez fűződő szoros kapcsolatából. Tudja továbbá, hogy a magyarországi szállodákba és cégekbe fektetett több százmilliós beruházásai jó helyen vannak.
És a keresztény Nyugat-Európa védelmezője, a szegények szószólója, Orbán Viktor? Családjában állítólag a felesége intézi az üzleti ügyeket. Orbán Viktor kormányra kerülése óta apja és néhány testvére jelentős vagyonra tett szert.
"Az apja tulajdonában lévő Dolomit Kft. értéke csak 1998 és 2002 között 98 millió forintról (1998) 660 millió forintra (2002) nőtt. A bátyja által irányított Gánt-Ko Kft. értéke 16 millió forintról 167 millió forintra nőtt". "Magyarország az elmúlt években egyfajta nagy uradalommá alakult" – mondja a budapesti újságíró, Ferenczi Krisztina: "Orbán újfeudális rendet alakított ki uraságokkal és jobbágyokkal. Szegényellenes politikáját a nacionalista érzelmek fűtésével leplezi."
A 66 éves Keller Lászlóval egy budapesti szállodában találkozom. A szocialista kormányzat alatt betöltött hivatala ellátása kapcsán tapasztalt és nem korrumpálható magyar politikusként tartották számon. 1996 decembere és 1998 júliusa között a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára volt, 2002 és 2004 között pedig a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi politikai államtitkára. Központi feladata volt az állami kiadások ellenőrzése. Pénzügyi szakértőként hiába próbálta meg szétverni a fennálló korrupt szervezeteket. Ahogy mondja, nem kapott politikai támogatást. "Lemondtam, mert elfogyott körülöttem a levegő. Nem volt lehetőségünk." És természetesen nagyon jól ismeri Orbán Viktort, kormánypárti és ellenzéki politikusként egyaránt.
"Miután az Orbán-kormány 1998-ban hatalomra került, megtörtént a korrupció centralizációja. Orbán olyan rendszereket épített ki, amelyek lehetővé tették, hogy az állami pénzek magánszemélyek zsebében tűnjenek el. Ennek az apja is haszonélvezője volt."
Kérdésemre, hogy Orbán Viktor rendszere az olasz maffia mintájára működik-e, így válaszolt: "Nem túlzás. Ő a capo, a magyar Don Corleone."
Mindezek alapján kifejezetten beteges látvány, hogy osztrák és német döntéshozók, mint Horst Seehofer, Bajorország miniszterelnöke vagy Edmund Stoiber, Bajorország volt miniszterelnöke körüludvarolják Orbán Viktort. Aki nyilvánosan a magyar kormányt állítja ragyogó példaként a közös értékeken nyugvó Európa elé, az Európa legutolsó eszményképét, a liberális és szociális demokrácia eszményét rombolja szét.
Jürgen Roth | Jürgen Roth: Pintér Sándor titka | null | https://atlatszo.hu/2017/02/13/jurgen-roth-pinter-sandor-titka/ |
2014-10-28 13:30:00 | A román ügyészek szerint mintegy 18 millió euró (5,5 milliárd forint) kenőpénzt kapott három román politikus és üzletember abban a számítástechnikai közbeszerzési ügyben, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb kivizsgált romániai korrupciós botránynak számít. | true | null | 1 | Népszava | null | korrupció;Románia;
2014-10-28 18:18:00
18 millió eurós kenőpénz a korrupciós-botrányban
A román ügyészek szerint mintegy 18 millió euró (5,5 milliárd forint) kenőpénzt kapott három román politikus és üzletember abban a számítástechnikai közbeszerzési ügyben, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb kivizsgált romániai korrupciós botránynak számít.
A korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Gabriel Sandu volt távközlési minisztert, Gheorghe Stefant, Piatra-Neamt város polgármesterét, aki az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) egyik meghatározó politikusa volt, valamint Dorin Cocos üzletembert.
Az ügyészek szerint Cocos összesen mintegy 18 millió euró kenőpénzt kért és fogadott el, amiből 9 millió eurót ő kapott meg, 4,5 millió eurót a volt miniszter, 4 millió eurót pedig a polgármester.
A román média által Microsoft-aktaként emlegetett korrupciós ügyben a vádhatóság kilenc volt miniszter ellen is vizsgálódik. Az ügy 2004-re nyúlik vissza, amikor a román állam Microsoft-programokkal látta el és számítógépekkel szerelte fel az iskolákat. A vádhatóság szerint az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetője állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A volt miniszterek elleni vizsgálat még folyamatban van.
2009-ben egy újabb versenytárgyalást bonyolítottak le, a most őrizetbe vett három személy ebben érintett az ügyészek szerint.
A vádhatóság keddi közleménye szerint a két politikus és az üzletember közbenjárása nyomán 2009-ben a hatóságok olyan kizáró jellegű feltételeket szabtak a közbeszerzési eljáráson, hogy csak a D-con.Net AG cégtársulás jelentkezhetett. 2009 augusztusában írta alá a román távközlési minisztérium a cégtársulással az új keretszerződést, amelynek értelmében újabb szoftvertermékeket vásároltak. Az érintettek a kenőpénzt úgy vették át, hogy céget alapítottak, amely szerződést kötött a D-Con.Net-tel. Ez utóbbi fiktív szolgáltatásokért 18,1 millió eurót utalt át a gyanúsítottak által alapított cég számlájára. | 18 millió eurós kenőpénz a korrupciós-botrányban | null | https://nepszava.hu/1037837_18-millio-euros-kenopenz-a-korrupcios-botranyban |
2016-11-23 10:38:01 | Hivatali visszaélés bűntette miatt vádat emelt a Heves Megyei Főügyészség egy egri adóellenőrrel szemben, aki egy információt kiadva jogtalan előnyhöz juttatott egy vállalkozót - tájékoztatta a megyei főügyész szerdán az MTI-t. | true | null | 1 | Világgazdaság | null | Szalóki Zoltán közölte: a 61 éves vádlott csaknem harminc éve dolgozott az adóhivatal megyei igazgatóságán, ahol 2014 decemberében adóellenőr volt a munkaköre. Ebben a beosztásban jutott tudomására, hogy az adóhatóság a hónap közepére helyszíni ellenőrzést tervez az egri kórház területére. Ennek során az ott folyó bontási és építési munkákban részt vevő vállalkozások alkalmazásában álló dolgozókat érintő, a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését is vizsgálni kívánják.
December 9-én este felhívta ismerősét, egy érintett cég vezetőjét, akit tájékoztatott a várható ellenőrzésről. A hivatalos személynek minősülő vádlott ezzel nem csupán jogtalan előnyhöz juttatta az ügyvezetőt, de az átfogó ellenőrzés objektív lefolytatását is lehetetlenné tette. Ismerőse ugyanis nyomban továbbadta a hírt egy vele üzleti kapcsolatban álló másik alvállalkozónak, aki rövid időn belül még több érintettel osztotta meg azt. A december 12-én lefolytatott helyszíni ellenőrzési eljárás ezen emberek vállalkozásainál a bejelentésekhez köthető szabálytalanságot nem is tárt fel.
A megyei főügyészség az őrizetbe vett adóellenőrt egy rendbeli, hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettével vádolja, és vádiratában végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta. | Korrupt adóellenőrt füleltek le Egerben - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2016/11/korrupt-adoellenort-fuleltek-le-egerben |
2015-01-12 00:00:00 | Több mint 430 millió forintért árul egy 310 négyzetméteres üzlethelyiséget tulajdonosa a belvárosi Sas utcában. Az ingatlant 2011 decemberében jelölte ki eladásra a Rogán Antal vezette önkormányzat, amely a vételárat – a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel – 51,5 millió forintban határozta meg – írta meg a blogján Csonka Krisztián, az LMP V. kerületi képviselője. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Bérlőként az elővásárlás jogosultja a CBA tulajdonosainak vállalkozása, a Lázár és Fiai Kft. volt, ám az ingatlant végül ezúttal is egy másik cég vette meg. A Sas utca 17. Kft.-t egy héttel azelőtt alapították, hogy a testület döntött az üzlethelyiség eladásáról. A két helyrajzi számon szereplő ingatlanokra 2012 nyarán kétszer 40 millió forint jelzálogot jegyeztek be, vagyis a bank többre értékelte azokat az önkormányzatnál. Az utóbb borbárrá átalakított helyiséget most nyolcszoros áron, több mint 430 millió forintért árulja a tulajdonos.
Sas utca 17. Sokat hozhat a konyhára – igaz, nem az önkormányzatnak | Százmilliókat kaszálnának a Rogánékkal kötött üzleten | null | http://nol.hu/belfold/jovedelmezo-uzletlanc-1509195 |
null | Döntés nincs, de egy szakmai fórumon már szóba került, hogy a jegyzőket a kormányhivatalok alá rendeljék - állította lapunknak több jegyző. A szaktárca tagadja, hogy ilyen elhangzott volna. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | "A sajtóban a XXXI. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferenciáról napokban elterjesztett hírek közül egy felel meg a valóságnak: az eseményen valóban felszólalt Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter köszöntőjében azonban minden híreszteléssel ellentétben csupán arról beszélt, hogy milyennek látja a jegyzők tevékenységét" - válaszolta megkeresésünkre a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, melynél - miután forrásaink szerint a tárcavezető az önkormányzatiság esetleges átalakításának lehetőségeiről is beszélt - azt iránt érdeklődtünk, milyen változások várhatók az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban.
A témával - többek között az iparűzési adó esetleges elvonásával a településekről - már foglalkoztunk, és cikkünk nyomán keresett meg több jegyző, akik részt vettek a konferencián. Állították, konkrétumok valóban nem hangzottak el az önkormányzati átalakítással kapcsolatban, de különféle lehetőségek szóba kerültek. Az egyik ilyen, hogy esetlegesen úgy alakítanák át a helyhatóságokat, hogy a megválasztott polgármester és képviselők maradnának, ám a szakmai-közigazgatási terület, vagyis a jegyző és az általa vezetett hivatal - vagyis a teljes szakapparátus a különféle helyi főosztályokkal, hatóságokkal - átkerülne a kormányhivatalokhoz, s a főispánok lennének a munkáltatók. Ami azt jelentené, hogy a valóságban a települési irányítók alól kivennék a munkájukhoz szükséges szakmai hátteret.
Akár már a szeptember végén kezdődő parlamenti ülésszakon is megszülethet a döntés, amely elvenné az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adót
- A települési önkormányzatokat így a megyei közgyűlések szintjére silányítanák, ahol az elnök, az alelnökök mellett nagyjából a titkárságaik és mondjuk a sofőrök maradtak, érdemi feladatok nélkül - mondta lapunknak egy városi jegyző. - Hiszen a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők és a kabinet maradna, minden más felügyelete átkerülne a kormányhivatalokhoz, mint a jegyzők munkáltatóihoz, a hivatalokban viszont éppenséggel a jegyző a munkáltató. Azaz a teljes apparátus állami felügyelet alá kerülne.
Jelenleg a törvény szerint a jegyzőt a polgármester nevezi ki - korábban a képviselő-testületek, közgyűlések választották -, az esetleges átalakítás után így érdekes helyzet állna elő: a településvezető kinevezettjének a kormányhivatal - a főispán - lenne a munkáltatója, ami komoly érdekellentéteket okozhatna.
- Korábban is felmerült már, hogy a jegyzői kinevezéshez állami hozzájárulás is kelljen, hiszen akadnak olyan államigazgatási jogkörök a jegyzői hivataloknál, amelyeknél egy felsőbb állami hatóság felé tartoznak felelősséggel, adott esetben utóbbi utasíthatja is a hivatalt - mondta lapunknak Lamperth Mónika korábbi, az önkormányzatokért is felelős belügyminiszter, egykori XV. kerületi jegyző, önkormányzati szakértő.
Az ellenzéki vezetésű településeknél ez meglehetős zavarokat generálhat, hiszen előállhat az a helyzet, hogy a jegyző nem a polgármesternek és a testületnek, hanem a munkáltatójának akar megfelelni. A települési működés is veszélybe kerület, hiszen az önkormányzati hatáskörök a törvény szerint a képviselő-testületeket illetik, ám ezek közül sokat, szakmai okokból átruháznak a polgármesterre, vagy akár a jegyzőre. Ha viszont nem ők a munkáltatók, akkor milyen jogon? Szakmailag tehát nehéz lenne megmagyarázni az esetleges változtatást, ami azonban tökéletesen beleillene a kormány centralizálási mániájába, hogy minél több mindent a kontrollja alá vonjon.
Az ügyben kerestük Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökét, aki szerint rengeteg dolgot lehet hallani az önkormányzatok esetleges átalakításáról, melyeket azonban megfelelő információk hiányában nem akar kommentálni. Megjegyezte, a MÖSZ a hónap végén rendez egy konferenciát, melyen Navracsics Tibor is jelen lesz előadóként, s bízik benne, ott és akkor sok minden kiderül az önkormányzatok jövőjével kapcsolatban.
Cser-Palkovics András szerint az Orbán-kormány alapjaiban csorbítja az önkormányzatiságot a paksi iparűzési adó elvételével | Főispánok, pletykák, aggódó jegyzők | null | https://nepszava.hu/3250225_jegyzok-kormanyhivatal-foispan-ktm-navravsics-tibor |
2023-08-21 11:02:00 | Mostantól az önkormányzat egyik saját tulajdonú autójával jár majd. | true | null | 1 | 444 | null | Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudott róla, hogy mennyiért bérlik a szolgálati autóját. Amikor polgármester lett, nem kért új autót, hanem beleült elődje, Borkai Zsolt Audi A8-asába.
A bérleti díj pontos mértékével csak most szembesült. Indokolatlanul magasnak tartja, ezért utasításba adta a szerződés felmondását. A jövőben az önkormányzat egyik saját tulajdonában lévő autójával jár majd. Azt viszont nem részletezte, hogy a 26 darabból pontosan melyikkel. A skála elég széles: a Rába-teherautótól az Audi A6-osig terjed. | Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudta, hogy közel egymillióért bérlik a Borkaitól örökölt szolgálati Audiját | null | https://444.hu/2023/08/21/dezsi-csaba-andras-azt-allitja-nem-tudta-hogy-kozel-egymillioert-berlik-a-borkaitol-orokolt-szolgalati-audijat |
2019-06-05 11:13:00 | Alighogy átadták, vissza is vették a miskolciaktól az 1,7 milliárdból felújított 50 méteres úszómedencét. A kivitelező egy ismert helyi vállalkozó, aki a trafikbiznisz nagy nyertese. Épphogy rákérdeztünk a bezárás okaira, hirtelen újra kinyílt az uszoda. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | 1,7 milliárd forintból újították fel Miskolcon a selyemréti strandfürdő 50 méteres medencéjét. Rá is fért az elaggott medencére a renováció, a május elsején átadott létesítményt azonban nem sokáig használhatták a miskolciak, rövidesen bezárt.
A rekonstrukció november óta tartott, és a helyieket akkor kezdte igazán bosszantani a méregdrága sátor, amikor már kirajzolódott, hogy a Hajós Alfréd tervezte létesítményben nem az eredeti látványtervekben látható, a medencét futurisztikus íveivel kísérő épületet húzzák fel.
"Lagzis sátor"
A fideszes Kriza Ákos polgármester által átadott építmény a helyi fórumokon hamar megkapta "lagzis sátor" gúnynevet. Egyébként tény, az általános iskolák nyitott sportpályái fedésére gyakran alkalmazzák ezt a fapados megoldást, azaz a tartófalakat megspórolva egy acélszerkezetre ponyvát feszítenek. Természetesen a látványtervtől való eltérés okára és engedélyezésére is kértünk magyarázatot a Miskolc Holdingtól, de választ erre se kaptunk, ahogy a többi, így az átmeneti bezárás okait firtató kérdéseinkre sem, de erre később visszatérünk.
Tény, a 1,7 milliárd forintból nemcsak a medencét újították fel és fedték be, de a gépészet korszerűsítése, az új gépház létesítése is megtörtént.
Csakhogy a főépület belső felújítását egy újabb közbeszerzés keretében végezték el. A Miskolci Turisztikai Kft. 48 millió forintból rendelte meg tavasszal a vizes blokkok burkolását, szaniter berendezések beépítését, szellőztetés kialakítását, terasz szigetelését, egyéb falazásokat, mázolásokat.
Szép kis summa
A megbízást ugyanaz a Peka Bau 2000 Ingatlanforgalmi Kft. nyerte el, amely már október óta végezte a medence felújítást 1,7 milliárdért. Ezt az összeget a miskolciak azért sokalják, mert 2013-ban egymilliárdból újították fel és alakították át a selyemréti strand és uszoda kültéri medencéit, ráadásul ebből még csúszdaparkra is futotta.
Hogy egyébként mikre képes egymilliárd forintból a Peka Bau, azt elég jól mutatja a két évvel ezelőtti teljesítménye. Az energiaitalokat gyártó Hell Energy szikszói üzeméhez 15 kilométer hosszú vízvezetéket építettek megtoldva két egyenként ezer köbméteres vasbeton víztározó medencével és egy nyomásfokozó gépházzal.
A 2000-ben alapított miskolci Peka Bauról érdemes tudni, hogy tulajdonosa, Pető György nem csak az építőiparban, a dohány-keresekedelemben is érdekelt. 2013-ban négy miskolci trafik koncesszióját szerezte meg, amelyek 2017-ben 1,1 milliárd forintos forgalmat értek el, 47 millió forint nyereséghez juttatva tulajdonosukat. A Peka Bauval nem volt ennyire hatékony, 6,6 milliárdos bevétele 177 milliót hozott a konyhára.
A medencefelújítás 1,7 milliárd forintos költségvetésének 70 százalékát a megbízó Miskolci Vízilabda Club TAO-s forrásból teremtette elő, 30 százalékot a miskolci önkormányzat tett hozzá. Kriza Ákos fideszes polgármesternek az impozáns ponyvasátor május 1-i átadásán volt is mire büszkének lennie: „Miskolc ma a minőségi fürdők városa. A hangsúly a minőségen van. Amikor a Selyemréti Strandfürdő felújításához kezdtünk, a legmagasabb minőséget tűztük ki célul” - osztotta meg elégedettségét az ünneplőkkel.
Mint azt cikkünk elején említettük, épphogy felavatták az uszodát, máris bezárták, legalább is a miskolci átlagpolgárok nem léphettek a területére. Éppen ezért kérdéseket tettünk fel a bezárás okairól. Válaszokat nem kaptunk, de kérdéseink elküldését követő napokban az úszómedencét ismét megnyitották a nagyközönség számára.
(A fotókat a szerző készítette.) | Két hétig működött az 1,7 milliárdból épített uszoda | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ket-hetig-mukodott-az-17-milliardbol-epitett-uszoda-120309 |
2013-02-13 22:56:00 | Több mint két és fél hónappal őrizetbe vétele után kedden kiengedték Kasza Józsefet, az Agrobanka szabadkai fiókjának korábbi igazgatóját. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A hírt a VajdaságMa délvidéki hírportál közölte Kasza ügyvédjére, Kovács Károlyra hivatkozva. "Kasza ma délután jelentkezett, és közölte, kiengedték az előzetesből" - mondta nyilatkozatában Kovács Károly.
Kasza Józsefet, Szabadka egykori polgármesterét, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnökét hivatali helyzetével való visszaéléssel gyanúsították. Az állítólagos bűncselekmény elkövetése idején az Agrobanka pénzintézet szabadkai fiókját vezette.
Rajta kívül a rendőrség őrizetbe vette egykori helyettesét, Zoran Malesevicet, továbbá Zoran Malisanovicot, az Azohem, a Mala Bosna és az Azotara Subotica vállalatok tulajdonosát és Miomir Paovic igazságügyi szakértőt.
A hatóságok azzal gyanúsították őket, hogy több mint 13 millió euróval gyarapították az Agrobanka nevű pénzintézet kárára Zoran Malisanovic vagyonát. Paovic állítólag Malisanoviccsel egyetértésben nyolc alkalommal készített hamis értékbecslést az Azotara Subotica műtrágyagyár ingatlanjairól, valós értéküknél többszörösére becsülte őket, hogy a vállalatnak legyen fedezete a bank által nyújtott hitelekre.
Az RTS állami televízió egy korábbi adásában tudni vélte, hogy Kasza József és Zoran Malesevic a letartóztatott Dusan Antonic bankigazgatóval és munkatársaival egyetértésben, törvényt sértve három hitelt helyezett ki, és öt bankgaranciát nyújtott kedvező feltételek mellett és megfelelő biztosíték nélkül Zoran Malisanovic vállalatainak.
Kasza József több mint 12 éven át vezette a VMSZ-t, és a Djindjic-kormányban miniszterelnök-helyettes is volt, illetve éveken át polgármester is volt Szabadkán. A VMSZ fegyelmi bizottsága 2010 februárjában fosztotta meg tiszteletbeli elnöki tisztétől és zárta ki a pártból a párt politikáját bíráló kijelentései miatt. | Külföld: Szabadon engedték a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnökét - NOL.hu | null | http://nol.hu/kulfold/szabadon_engedtek_a_vajdasagi_magyar_szovetseg_volt_elnoket-1366437 |
null | Börtönbe kerül a Szekszárdon megölt kislány édesapja, aki azt kéri, ugyanabban a büntetés-végrehajtási intézményben kapjon helyet, ahol a gyermeke gyilkosa is ül. A férfi szemtől szembe akar találkozni azzal, aki elmondhatatlanul fájdalmas dolgokat tett lányával. A férfi egy, a gyilkosságtól független ügy miatt kap börtönbüntetést. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Ahogy arról mi is írtunk korábban, Kalányos Gábor 6 éves kislányát még 2019-ben ölte meg K. Dániel, a lány unokatestvére. Dániel, aki akkor 19 éves volt, jelenleg a 21 év 11 hónapos fegyház-büntetését tölti. Leonetta 2019. március 8-án tűnt el, ám a családtagjai hamar megtalálták a kislány élettelen testét a házuktól nem messze folyó Séd-patakban.
A gyilkosság
Mint a nyomozás során kiderült, K. Dániel kicsalogatta a kislányt a patapartra, ahol megerőszakolta, majd egy téglával bántalmazta. A sérülésekbe a kislány akkor még nem halt bele, az ám unokatestvére a lélegző gyermeket a közeli patakba dobta, ahol az megfulladt.
A fiatal férfit a Pécsi Ítélőtábla jogerősen 21 év 11 hónap fegyházbüntetésre ítélte aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt.
Szembesítés
Gábor a büntetését ott szeretné tölteni, ahol a gyermeke gyilkosa. "Találkozni akarok Dániellel. Szemtől szembe akarok állni vele. Sosem felejtjük el neki, milyen undorító dolgokat tett a kislányunkkal. Tudnia kell, még nincs vége..." - mondta Gábor a Borsnak.
Az édesapa ügye
"2022 nyarán kiszökött két lovam az udvarról, de jött egy autó és az egyiket elgázolta. A nőstény állat nem pusztult el, de megsérültek a csontjai és a gerince. Miközben a fiaim odamentek a sofőrhöz, én próbáltam megfogni a másik lovat, egy csikót. Ez sikerült is, majd én is odamentem, ahol a gázolás történt. A sofőr, egy férfi kiszállt a kocsiból, a felesége pedig csak akkor, amikor megjöttek a rendőrök. Amikor odaértem, már összevitatkozott a fiam a sofőrrel. A gyerekem, aki annak idején rátalált Leonetta holttestére, idegileg sérült lett, így nehezen viseli a konfliktust. Mivel a sofőr szidott minket, cigányozott, ezért a fiam felé rúgott, de csak a kocsiját találta el" - mesélte Gábor. A sofőr Gáborral ki akarta fizettetni az autóban keletkezett kárt - mert a telek kapuja nyitva volt, a lovak pedig feltehetőleg azon keresztül szöktek meg -, ám ő erre nem volt hajlandó.
Borzalom Tolnában: ötéves kislány holttestét találták meg, bestiális kegyetlenséggel ölhették meg
"Mondtam neki, hogy ő fizesse ki az elgázolt lovat. Ekkor üvöltött ki a feleség a kocsiból, hogy hívja a fiait, azok majd rendet tesznek. Erre én visszakiabáltam, hogy én pedig kihozom a machetét a házból, aztán levágom a fejüket" - fogalmazott a férfi.
A rendőrök kiérkeztek, megtörtént a helyszínelés. Az ügy bíróságra került, ahol Gábornak megítéltek 500 ezer forint kártérítést, de az autó sofőrje fellebbezett. Ezután a sofőr beperelte Gáborékat önbíráskodás kísérlete miatt.
A tárgyaláson Gábort 2 év 9 hónap fegyházra ítélték: október 19-én vonul be, míg a fiát 14 hónapra intézetbe küldik. | Börtönbe kerül a szekszárdi gyermekgyilkosság áldozatának apja | null | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/bortonbe-szekszard-gyerekgyilkossag/l5kwnyq |
2006-07-12 00:00:00 | A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) az eredetileg kiszabott nyolcról két évre csökkentette a doppingoláson ért teniszező, Mariano Puerta eltiltását. | true | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) az eredetileg kiszabott nyolcról két évre csökkentette a doppingoláson ért teniszező, Mariano Puerta eltiltását.
Az argentin játékos akár már jövőre visszatérhet a pályára.
A sportág nemzetközi szövetsége (ITF) azután büntette meg a visszaesőnek számító dél-amerikait, hogy a tavalyi francia nyílt bajnokságon – ahol döntőt játszott – fennakadt az ellenőrzésen.
A szervezetében etilefrint mutatott ki a vizsgálat, az eltiltása 2005. június 5-én kezdődött. A teniszezőnek a Roland Garros fináléjában, valamint az azt követően elért valamennyi eredményét törölték, továbbá vissza kellett fizetnie a pénzdíjait, összesen 722 ezer eurót (mintegy 184 millió forintot).
A 27 éves Puertának 2004-ben már volt egy doppingügye: akkor clenbuterol használata miatt kilenc hónapra tiltották el a versenyzéstől.
| Teniszdopping: a CAS csökkentette Puerta büntetését | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2006/07/12/teniszdopping_cas_csokkentette_puerta |
2020-10-14 12:00:00+02:00 | Tavasszal az összes olasz áldozat fele Lombardiából került ki, most sokkal jobban állnak. A Deutsche Welle annak járt utána, hogyan változtatott Észak-Olaszországon a járvány. | false | [] | 0 | null | 0 | Tavasszal az összes olasz áldozat fele Lombardiából került ki, most sokkal jobban állnak. A Deutsche Welle annak járt utána, hogyan változtatott Észak-Olaszországon a járvány.
Olaszországból a koronavírus-járvány első hulláma alatt az egész világot elrettentő hírek és képek érkeztek, nem sokkal ezelőtt viszont az Egészségügyi Világszervezet (WHO) példásnak nevezte az aktuális olasz járványkezelést.
Az esetszámok ugyan az elmúlt hetekben Olaszország minden területén emelkednek, a koronavírus egykori gócpontjában, Milánóban egyelőre szó sincs olyan mértékű egészségügyi krízisről, mint tavasszal, amikor a 33 ezer áldozat fele ebből a térségből került ki. A Deutsche Welle tudósítója a városban járt, hogy megnézze, min és hogyan változtatott az ország. A lakók és az egészségügyi dolgozók úgy fogalmaztak: olyan volt, mintha egy cunami érkezett volna, ami az élethez való hozzáállásukat is megváltoztatta. | Világ: Ilyen most Milánó a koronavírus-katasztrófa után: mintha egy cunami érkezett volna - videó | 0 | https://hvg.hu/vilag/20201014_Milano_koronavirus_Olaszorszag_jarvany |
2011-12-15 00:00:00 | Fiatalokat az éjszaka állomáson igazoltattak a rendőrök. Vesztükre port és tablettát találtak náluk. | false | [
"drog",
"fiatalok",
"martonvásár"
] | 0 | null | 0 | Éjjel 11-kor a martonvásári vasútállomáson ellenőrzés alá vontak a rendőrök négy fiatalt. Gyanúsan viselkedtek, ezért átvizsgálták a ruháikat is. Így kerültek elő kábítószergyanús anyagok. Üres fecskendők, nejlonzacskóban lévő, fehér színű por, illetve papírba csomagolt tabletták.
A rendőrök lefoglalták a kábítószergyanús anyagokat, a fiatalokat mintavételre állították elő a Gárdonyi Orvosi Ügyeletre. Onnan átszállították őket a kapitányságra, ahol kábítószerrel való visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatták ki őket a nyomozók- közölte a Fehérvár24-el Németh-Kész Mónika, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A négy fiatal szabadlábon védekezhet. | Drog volt náluk, lebuktak | 0 | https://24.hu/belfold/2011/12/15/drog-volt-naluk-lebuktak |
2013-05-28 14:44:33 | Szarozáson csúszhat el a Közgép - Simicska cége a leláncolós akcióban részt vevőket perli rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt. | true | null | 1 | Index | null | 2012. július 11-én a rendőrség vitte el azokat az LMP-s tüntetőket, akik Simicska Lajos és Nyerges Zsolt ellen demonstrálva a Közgép Zrt. székháza elé láncolták magukat. A tiltakozó akció miatt több eljárás is indult, melyek közül kétségtelenül a legpikánsabb az, melyet a Közgép Zrt. jó hírnevének megsértése miatt kezdeményezett Futó Barnabás, a céget képviselő ügyvéd. A múlt hét pénteki békéltető ülésen egyik fél sem kívánt megegyezni, ráadásul a tavalyi akció óta az akkor még közösen demonstrálók is összevesztek, így most külön ügyvéd képviseli az LMP-s és a PM-es politikusokat. A feljelentés szerint a demonstrálók a nyakukba akasztott táblákon, illetve a molinóikon szereplő feliratokkal valósították meg a rágalmazás tényállását.
A PM-es aktivistákat védő Fazekas Tamás ügyvéd szerint ez a per nagyon hasonlít a Tokaj Kereskedőház borát leszarozó Uj Péter ügyéhez, akinek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága adott igazat.
Futó Barnabás akcióban
A Közgép Zrt.-t képviselő Futó Barnabás a leláncolós akció után több eljárást is kezdeményezett, ezek közül háromból lett bírósági ügy.
Jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés miatt a rendőrségnek hivatalból eljárást kellett indítania, hiszen a Közgép Zrt. előtt magukat leláncolók passzívan ellenálltak a hatósági intézkedésnek. Itt végül a bíróság az akcióban résztvevő képviselők, illetve két aktivista esetében helyben hagyta a rendőrség által kiszabott 100 ezer forintos bírságot gyülekezési joggal való visszaélés miatt, a többi aktivistánál viszont a bíróság ezt a felére, 50 ezer forintra csökkentette, vagy csupán figyelmeztetésben részesítette őket.
2013 januárjában újabb eljárás indult a gyülekezési joggal való visszaélés miatt, Futó Barnabás beadványa alapján. Ez az eljárás azonban megszűnt, mert mire elkezdték volna beidézni az embereket, letelt az a fél éves határidő, amin belül a hatóságnak lépnie kellett volna.
Nem mondhatnak le a mentelmi jogukról
A harmadik eljárásról nagyjából egy hónapja kaptak értesítést a Közgép előtti akció résztvevői, Szintén Futó Barnabás beadványa alapján rágalmazással kezdték el vádolni őket. A feljelentésben az aktivisták és képviselők által használt táblákon és molinókon szereplő feliratok szerepelnek, mint a feljelentő szerint jó hírnevet sértő kijelentések – Vágó Gábort például a mutyigyározás miatt akarja a bíróság előtt látni. A feljelentés továbbá nagy nyilvánosság előtti elkövetésről beszél.
Noha a demonstrációnak véget vető rendőri intézkedés során az résztvevő képviselők lemondtak mentelmi jogukról és a rendőrség el is vitte őket, mindez csak a szabálysértési ügyre vonatkozott. Ugyanis ennél komolyabb ügyekben az országgyűlési képviselők nem mondhatnak le mentelmi jogukról, kizárólag a parlament tudja kiadni őket. Az LMP részéről Vágó Gábor és Szél Bernadett érintettek, a PM-ből pedig Dorosz Dávid, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka és Szilágyi László. Ők először a rágalmazás miatt indult eljárásról kaptak egy végzést, majd mentelmi joguk miatt rögtön egy másik, visszavonó határozatot.
Az ügyük kedden kerül a parlamenti mentelmi bizottság elé, az országgyűlés a kiadásukról pedig a rákövetkező héten szavazhat. Mind az LMP-s, mind a PM-es képviselők arra kérik majd a parlamentet, hogy szavazzon igennel mentelmi joguk kiadására.
Állnak elébe
„Állunk elébe, fenntartjuk a véleményünket. A véleménynyilvánítás politikai szabadságjogával éltünk, szerintünk ez nem ütközött semmiféle jogszabályba″ – nyilatkozta Szél Bernadett az Indexnek. Az LMP társelnöke azt is elmondta, ő maga korábban is végzett közhasznú munkát egy családsegítőnél, Vágó Gábor pedig Kecskeméten utánpótlás-focipályát gondoz, így amennyiben a bíróság esetleg pénzbüntetésre ítéli őket, azt így fogják ledolgozni (az azóta már PM-es Szabó Rebeka pedig tárlatvezetéssel dolgozta le korábbi büntetését). Szél Bernadett azt is hozzátette, rendkívül érdekesnek találja, hogy a tavalyi Közgépes akciójuk után Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője rögtön megjelent az LMP székházánál és gyakorlatilag Közgép-szóvivőként exponálta magát. Az LMP társelnöke szerint a Közgép ezer szállal kötődik a Fideszhez és egyre újabb felháborító összefonódásokra derül fény.
Pénteken még nem tárgyalásra,csupán egy békéltető ülésre került sor. A feljelentők a bíró kérdésére azt válaszolták, nem kívánnak békülni és az eljárás lefolytatását kérik, ahogy a feljelentettek is azt közölték, nem hajlandóak bocsánatot kérni és állnak a per elébe, mivel szerintük nem követtek el semmiféle rágalmazást.
Jávor Benedek, a PM társelnöke a Facebookon ezzel kapcsolatban a következőket írta: „Így van rendjén, menjen le a per, derüljön ki, hogy a Közgép milliárdos állami megrendelései, tömeges közbeszerzés-nyerései, vélhetően túlárazott projektjei kapcsán kimondható-e a korrupció szó, vagy 2013-ban Magyarországon bíróság fogja ezt megtiltani.″ Karácsony Gergely szerint pedig az egész feljelentés megkérdőjelezhető: „Már bocsánat, de a lepacsizott közbeszerzéseken több mint 300 milliárdot kereső Közgépnek van jó híre? Nyilvánvaló, hogy nincs.″
Strasbourgban már megnyertek egy ilyen ügyet
Ezt mondja a TASZ ügyvédje, Fazekas Tamás is, aki a perben a PM-es aktivistákat képviseli. A TASZ-nak a hasonló ügyekben az az álláspontja, hogy már eleve az is kérdéses, vajon lehet-e büntetőjogi értelemben védhető jó hírneve jogi személyeknek, így gazdasági társaságoknak –különösen, ha azok állami pénzzel gazdálkodnak.
Fazekas az Indexnek elmondta, szerintük az aktivisták nyakában lévő táblák a büntetőjog alsó határát sem karcolták. Fazekas emlékeztetett rá, a TASZ-nak már van egy hasonló megnyert ügye Strasbourgban, amikor Uj Péter nyert pert a Tokaj Kereskedőház ellen az elhíresült szarozós ügyben. „Ha a Tokaj Kereskedőházat kicseréljük Közgépre, a leszarozást pedig a táblákon szereplő feliratokra, ez az ügy ugyanaz″ – mondta az Indexnek Fazekas.
Uj Péter perében tehát foglalkozott már a strasbourgi bíróság az állami pénzből is finanszírozott gazdasági társaságok büntetőjogi védelmének kérdésével, és akkor a bírósági ítélet azt mondta ki, hogy az újságírói kritika meg sem közelítette a büntetőjog által szankcionált szintet. Fazekas szerint hasonló érveléssel lehet a Közgép előtti tiltakozás ügyében is eljárni. Az ügyvéd még azt is hozzátette, van olyan bíró, aki ilyen jellegű ügyeket ki sem tűz tárgyalásra, de természetesen az is helyes, ha a bíróság nyilvános tárgyalást tart, ahol felmentő ítélet hozható. | Szarozáson csúszhat el a Közgép | null | https://index.hu/belfold/2013/05/28/szarozason_csuszhat_el_a_kozgep/ |
2005-09-07 00:00:00 | A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a keddi záró értékhez képest gyakorlatilag stagnált. 10,37 pontos emelkedéssel 21 886,54 ponton zárt szerdán a BUX. | true | [
"tőzsde"
] | 0 | null | 0 | A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a keddi záró értékhez képest gyakorlatilag stagnált. 10,37 pontos emelkedéssel 21 886,54 ponton zárt szerdán a BUX.
A részvénypiac forgalma 17,6 milliárd forint volt, a vezető részvények közül a Mol és a Magyar Telekom gyengült, míg az OTP és a Richter árfolyama emelkedett a keddi záráshoz képest.
Kölkedi István, a Buda-Cash Brókerház Rt. üzletkötője elmondta, hogy nyugalmas, csendes volt szerdai kereskedési nap, közepes forgalom mellett gyakorlatilag stagnált a piac. Az üzletkötő ennek okát a múlt heti kiugró emelkedésekben látta, és úgy vélte most valószínűleg kivár a piac. A Mol árfolyamában olyan növekedés történt, amire sokan nem számítottak, ezért most rendeződnek a piaci viszonyok - tette hozzá Kölkedi, aki az elkövetkezendő napokban várja az árfolyamok jelentősebb elmozdulását, de ennek irányát nem tudta prognosztizálni, bár a negatív korrekciót valószínűbbnek tartotta.
Az OTP-papírok ára 97 forinttal, 1,24 százalékkal 7890 forintra nőtt, forgalmuk 2,8 milliárd forint volt. A Mol ára 140 forinttal, 0,62 százalékkal 22 450 forintra esett vissza, az olajrészvényre 5,5 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket. A Richter-részvényekkel 750 millió forint értékben kereskedtek, árfolyamuk 295 forinttal, 0,89 százalékkal 33 395 forintra emelkedett. A Magyar Telekom 20 forintos, 2,04 százalékos csökkenéssel 960 forinton zárt, forgalma 2,8 millió forint volt. | BÉT - stagnált a piac | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/2005/09/07/b_t_stagnalt_piac |
2023. 09. 08. 00:00:00 | Egy éve nincs már köztünk II. Erzsébet királynő, akinek uralkodása hét évtized alatt meghatározta a britek gondolkodásmódját. Örökébe fia, Károly lépett, akinek számos problémával meg kellett birkóznia. Sikerült neki? Hogyan vágott neki a szinte felfoghatatlan teherrel járó feladatoknak? | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Tavaly szeptember 8-án, pontosan egy évvel ezelőtt halt meg II. Erzsébet királynő, a XX. század legjelentősebb uralkodója. Halálával a brit királyi család korábban nem látott kihívásokkal nézett szembe, az új királyra, III. Károlyra pedig több feladat is várt: uralkodjon modern, de hagyománytisztelő módon; a széthúzóban lévő családot kovácsolja eggyé úgy, hogy a monarchia népszerűsége ne romoljon tovább a fiatal generációk megítélésében, és közben ápoljon jó kapcsolatot a brit bulvárral is. És hogy ebből megvalósult-e valami? A monarchiát nem modernizálta, fiával, Harryvel sincs még békessége, és bár András herceget politikailag leépítette, eközben háttérbe szorította régi szívügyét, a környezetvédelmi aktivizmusát. Ilyen volt az első év a briteknél Erzsébet királynő nélkül, aki nemcsak a monarchiában, de a divatban is űrt hagyott maga után.
II. Erzsébet királynő orvosi felügyelet alatt áll balmorali otthonában, miután orvosai aggódni kezdtek egészségi állapotáért - ezt 2022. szeptember 8-án írtuk lapunkban, mikor először szivárogni kezdtek a hírek arról, a brit matróna nincs jól. Árulkodó jel volt már az is, hogy Balmoralban bízta meg Liz Truss akkori brit miniszterelnököt a kormányalakítással, egyúttal elfogadva Boris Johnson lemondását. Ezek a ceremóniák évtizedekig a Buckingham-palota falai között történtek, ám a királynő akkori állapota azt kívánta meg, szeretett birtokán intézze - azóta jól tudjuk, utolsó - ügyeit.
A család szűkebb része később a királynő betegágya mellé gyűlt a birtokon, és egyre több információmorzsát közöltek a brit médiumok arról, soha nem látott változás elé néz a brit királyi család, amennyiben az uralkodó meghal: II. Erzsébet végül szerettei között búcsúzott, halálával fia, Károly azon nyomban királlyá vált.
Egy év rettenetesen hosszú, ám mégis rövid idő, ha azt nézzük, mi minden fér ebbe jelentős, monarchiát formáló döntések terén. III. Károlyról kezdetektől azt vizionálták elemzések, hogy merőben másként fog uralkodni, mint az anyja. Volt ideje felkészülni, hogy esetleg lazítson a látszólag bebetonozott szabályokon, előtérbe hozva például környezetvédelmi kérdéseket, melyekkel hercegként foglalkozott - mindemellett jelentős feladat elé nézett abban az értelemben is, hogy békét kellet hoznia a viszályokkal teli családi létben úgy, hogy közben a brit bulvármédiát kizárja ebből.
Nyilvánvalóan nem teljesült és nem is teljesülhetett minden vágy, kérés, amit az uralkodó felé támasztott a világ, de leginkább a brit nép. Főleg egy olyan időszakban, mikor teljesen jogos kérdésként merül fel az is, mennyire van helye a fényűzésnek, a pompának az országban, amely az egyik legsúlyosabb, mindennapi megélhetéssel kapcsolatos válságát éli át. Jogos-e például a kritika, hogy továbbra is egy fehér, multimilliomos uralkodó legyen az államfő Jamaicán, ahol a rabszolgaság intézménye korábban elfogadott volt a brit monarchia részéről?
Képtelenség mindenre választ adni 365 nap alatt, és már az is részsiker, ha egyáltalán néhány kérdés kitisztul.
A modern király. És ezt ki mondta?
Tina Brown, brit író 2022-ben írt egy könyvet a brit monarchia állapotáról (The Palace Papers: Inside the House of Windsor - the Truth and the Turmoil), melyben azt fejtegeti, még mindig megválaszolatlan a kérdés, vajon a brit királyi család képes lesz-e megőrizni mitikus rangját a királynő halála után.
De mi lesz a feladata az új királynak az Egyesült Királyságban? Politikailag nem sok: Angliában a "király uralkodik, de nem kormányoz" jelszó jegyében a trónon ülők inkább csak protokollfeladatokat látnak el. A hatalom a feltörekvő polgárság és a polgárosodó nemesség kezébe került. Így aztán királyként talán még kevesebbet beszélhet majd III. Károly, mint hetven évet végig trónörökösködve
- ezt pedig tavaly szeptemberi cikkünkben írtuk a király jövőbeni feladatairól.
II. Erzsébet halálával több olyan hang is felerősödött, melyek azt találgatták, milyen uralkodó lesz a királynő fia, modernizál-e majd bizonyos dolgokat. Helen Carr brit történész szerint Károly egészen más kihívásokkal nézett szembe, mint mondjuk anyja, miután 1952. február 6-án királynő lett: "Neki azt kell bebizonyítania, hogy a monarchia legitim intézmény".
Tágabb értelemben persze arra is választ adhatna egy év, hogy a briteket és a Nemzetközösség polgárait tényleg érdekli-e a királyi család, vagy figyelmüket, szeretetüket inkább csak Erzsébet királynő érdemelte ki. A Telegraph nem volt rest vészharangokat kongatni februárban, mikor arról írtak riportjukban, hogy a Lordok Házának tagjait nyugtalanítják azok a nem csituló hangok, hogy Károly "modern uralkodó" kíván lenni a jövőben. A lordok a helyüket féltették, a hagyományok sárba tiprását.
Fontos azonban megérteni, hogy amennyiben Károly az uralkodása alatt céltudatosan a modernitás felé törne, azt nem valószínű, hogy a monarchia intézményének jelentős átalakításával valósítaná meg. A királyi lét jól bejáratott hagyományokat helyez előtérbe mint a feudalizmust, az arisztokráciát, a férfiakra szálló öröklési rendet - ezeket elfelejteni csak úgy nem lehet. A monarchiát kizárólag lassú léptékben érdemes reformálni, ahogyan azt a királynő is tette.
A modernizáció gyors módozatai épp azok, amiktől a palotán belül úgy félnek, akár a tűztől: interjút adni Oprah Winfrey-nek egy amerikai kábelcsatornán; dokumentumfilmet készíteni a Netflixre a belső problémák kitárgyalásáról; hovatovább önéletrajzi könyvet írni királyi sarjként.
Hogy jobban megértsük, milyen kihívásokkal néz szembe a monarchia és az uralkodó, megkerestük Soós Eszter Petronella politológust, a Milton Friedman Egyetem adjunktusát, aki szerint a királyi családra és Károlyra is számos kihívás vár a jövőben. A politológus rávilágít, a monarchia modernizálódását sürgető hangok felerősödtek a király trónra lépésével, egy fontos szempontot azonban elfelejtettek az elemzők:
Mondott valaha olyasmit Károly, hogy modernizálni fog? Én is olvastam arról elemzéseket, hogy újító lesz bizonyos dolgokban, de meglátásom szerint ezeket a víziókat inkább az táplálhatta, hogy látták, Károly miként viselkedett walesi hercegként. A protokoll picit lazult, ez Vilmos és Katalin alatt még jobban látható lesz, de az már II. Erzsébetre is jellemző volt, hogy le tudta követni a kort - ám annak volt egy lassú folyása, ő sem bejelentések után reformált meg dolgokat, hanem döntései átcsorogtak az idővel. Nem véletlen, hogy akik modern Károlyt vártak, azok most csalódottak, mert ő tudatosan folytatja azt, amit az anyja elkezdett, hiszen működött. Politikailag teljesen racionális, amit csinál.
Mivel a brit társadalom túlnyomó többsége nem élt másik uralkodó hivatali ideje alatt, II. Erzsébet voltaképpen egyet jelentett a monarchiával. Mivel Károly uralkodása biztosan nem lesz annyira hosszú, mint anyjáé volt, így egy másik feladat is rá hárul: hidat kell képeznie a népszerű királynő és a jövőben trónra lépő Vilmos herceg között, miközben a monarchiának is túl kell élnie.
Oké, nem modern - de legalább népszerű?
Katalin hercegné, Anna hercegnő, Vilmos herceg és a néhai Erzsébet királynő is megelőzik jelenleg népszerűségben Károly királyt (uralkodása után egy évvel a britek 60 százaléka kedvezően ítéli meg őt, míg 32 százalékuk negatívan), legalábbis a brit YouGov népszerűség-figyelő oldalán látható legfrissebb számok szerint.
A számok arról is árulkodnak, hogy jelenleg a britek 62 százaléka gondolja azt: az Egyesült Királyságnak továbbra is monarchia a legjobb államforma, 26 százalék pedig azt vallja, hogy az országnak szüksége volna egy választott államfőre, 11 százalék viszont semleges a kérdésben.
Jelenleg a 18-24 évesek mindössze 37 százaléka szeretné, ha Nagy-Britannia monarchia maradna, míg 40 százalékuk köztársaságot részesítene előnyben. Ezzel szemben az idősebb korosztály tagjai (a baby boomerek, amely csoportba Károly is tartozik 1948-as születési évéből adódóan) többsége támogatja a monarchiában maradást, ez a 65 év felettiek 80 százalékát jelenti.
A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a brit nép büszke a monarchiára - 48 százalék mondja ezt, míg 19 százaléknak kellemetlen érzése van az egész fényűzéstől. További 30 százalék semleges állásponton van, azt mondta, hogy nem büszke a monarchiára, és nem is zavarja az, további 3 százalék "nem tudja".
A legtöbb brit úgy gondolja, hogy a király jó munkát végez (59 százalék), míg 17 százalék szerint rosszul dolgozik hivatalba lépése óta.
Úgy tűnt, hogy a királyi család népszerűsége 2011-2012 körül, Vilmos herceg és Katalin hercegné esküvőjének és a királynő gyémántjubileumának időszaka körül érte el a csúcspontját. A következő években romlottak a mutatók, és a Harry herceg Tartalék című könyve körüli viták az év elején azt mondatták, hogy a királyi család elfogadottsága megcsappant - de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fognak talpra állni ebből. Mindez attól is függ, a fiatalok mennyire tartják fenn a jelenlegi tendenciát, vagyis a monarchia iránti lelkesedés hiányát.
A brit társadalmi attitűdök régóta tartó felmérése korábban azt mutatta, hogy az emberek nézetei az életkor előrehaladtával változnak, és egyre inkább rokonszenvet táplálnak a monarchiával szemben.
Soós Eszter Petronella szerint az uralkodó láthatóan kitűnően felkészült a feladatra, ami most a vállát nyomja: "a királyi családnak vannak olyan ügyei, amelyek hatással vannak a fiatalokra. Az egyik András herceg ügye, akit politikai értelemben leépítettek, de a családból nem közösítették ki; a Harry-Meghan üggyel kezdtek valamit, de a fiatal korosztály szempontjából ezt nem lehet jól kezelni, így racionálisan csak a saját bázisukhoz szóltak; és akkor ott van még a rabszolgatartás problematikája, amit gyakran a király fejére olvasnak, hogy miért nem kér bocsánatot. Károly valószínűleg pontosan tudja, mi az ő történelmi szerepe: míg walesi hercegként aktív volt, zöld ügyekről beszélt, lobbizott a kormánynál, ezekben csendesült. Láthatóan felkészült erre a pozícióra."
A politológus úgy látja, a királyra három nagyobb feladat vár: "mindig hálátlan feladat egy nagyon hosszú uralkodás után átvenni a pozíciót. Károlynak egyben kell tartania a monarchiát mint nemzeti identitást és ezzel egész Nagy-Britanniát: ha az identitás elvész, akkor nagy eséllyel az ország is. Nem szabad komoly hibát elkövetnie:
egy kiszámítható, stabil, problémáktól mentes uralkodó hatékony tud lenni, ez volt Erzsébet királynő aduásza.
A harmadik nagy feladata, hogy azokat a nehéz döntéseket, amelyeket a királynő már nem tudott meghozni, azt most Károly meg tudja csinálni".
A Guardian riportja arra is bizonyíték, bármit tervez Károly, abból Jamaicán nem kérnek: "A jamaicaiak elfogadták Erzsébet királynőt, de Károlyra ez nem igaz. Nem túl kedves ember. Nagyon nehéz nekem és sok jamaicai ember számára is, hogy királyunkként gondolkodjunk róla" - mesélte a lapnak egy monarchiaellenes jamaicai férfi. Egy 2022-es közvélemény-kutatás szerint a jamaicaiak 56 százaléka támogatta az alkotmányos monarchia felszámolását, ami meglehetősen nagy ugrás a 2012-es 44 százalékos adatokhoz képest, 2023-as adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre.
A királynő jól kezelte a bulvárt, képes volt arra, hogy elcsitítsa a palotán belüli ügyeket, hogy azok ne kapjanak túl nagy publicitást. Ez sem sikerülhetett minden esetben, gondoljunk csak arra a sajtófigyelemre, amit a walesi hercegné kapott Károly oldalán. Hogy a jelenlegi király ezekkel a feladatokkal miként birkózik meg, azt egyelőre még nem lehet látni.
Károly kitűnően tud most profitálni Harry viselt dolgaiból.
Ez családilag borzasztóan kellemetlen, de politikailag ez az intézménnyel szembeni lázadásként jelenik meg, mármint azok szemében, akik támogatják a monarchiát, főleg az idősebb korosztálynál. Ez ellenpontozza Károlyt minden hibájával együtt, mert egy fegyelmezett királyt látunk, aki felkészült a feladatra - így tulajdonképpen kegyelmi pillanat ez a bulvár hercehurca, mert senki nem foglalkozik azzal, épp jó vagy rossz döntéseket hoz a király. Meghan és Harry - mondjuk úgy - hasznosak Károly számára, ami persze meglehet, a jövőben nem így lesz, fognak még kihívásokat intézni az intézménnyel szemben - mondja Soós Eszter Petronella.
Hozzáteszi, az olyan történések, mint mikor Károly királyt tojással próbálták megdobni, többfajta módon értelmezhetők: "Egyrészt Károly sokkal közvetlenebb uralkodó az anyjánál, másfelől tekintélye még nem olyan jelentős, mint a királynőé volt. Erzsébet már harminc éve is tekintélyes matróna volt, sohasem voltak botrányai, Churchill tiszteletét is kivívta; ha valaki bele akart kötni a királynőbe, az a monarchiába kötött bele, az pedig más szintű vita. Ám Károlynak van egy múltja: politikailag állást foglalt bizonyos ügyekben; fiatalabb is, másfajta tisztelet övezi, Kamillá királynét sem fogadta el igazán a brit nép egy része, nem véletlenül nevezik rottweilernek azok, akik nem szimpatizálnak vele".
Még zöldebb a király kertje?
Károly megítélése a Diana-ügy miatt meglehetősen rossz (volt) a britek szemében, noha már a néhai walesi hercegnével való viharos házassága előtt megalapította a Prince’s Trust nevű szervezetet, ahol hátrányos helyzetű fiataloknak segítettek. A királynak legnagyobb szívügye azonban mindig is a környezetvédelem volt, ebben sokszor hangoztatta magánvéleményét, ami nagyon eltérhetett attól, ahogyan II. Erzsébet állt a témához. Ő nem tartotta annyira fontosnak és lényegesnek ezt a kérdéskört, hogy vitákba bocsátkozzon, klímakonferenciákon szólaljon fel.
Abban a hat évtizedben, míg Károly hercegként szolgált, jobbító javaslatok tömegét fogalmazta meg a Földön végbemenő pusztító folyamatokkal kapcsolatosan. Míg Erzsébet nagyon fiatalon lett királynő, és nem is volt világos, mit akar majd képviselni, addig fia esetében tisztább a kép: munkásságának egyik fő mozgatórúgója a környezetvédelem. Nagyon valószínű, hogy a legtöbb európai politikusnál hamarabb képes volt felmérni, miért lényeges bolygónk megóvása.
1989-ben, A Vision of Britain című könyvében úgy fogalmazott, szerinte a brit építészeti megoldások elavultak, nem fenntarthatók. Épített is egy kisebb kísérleti közösséget Dorset megyében, ami azóta is tulajdonában áll, 2025-re nyerheti el végleges formáját. Elképzelése az volt, hogy a város az emberekre lesz szabva: autók helyett kerékpárt használnak, így minimalizálva a karbonlábnyomot.
Egyik saját autóját is a fenntarthatóság jegyében alakíttatta át: a négykerekűt túltermelésből megmaradó, piacra nem dobható bor és sajtból maradt savó hajtja. Károly egy olyan országot örökölt anyjától, amely javult a környezetvédelem terén, a fenntarthatósághoz való hozzáállásban. Egyik első beszédében már megpendítette, annyi ideje nem lesz az aktivizmusra, mint korábban volt (és tegyük hozzá, királyként már nem is fogalmazhat meg olyan sarkalatos véleményeket, mint hercegként):
Többé nem fogok tudni annyi időt és energiát fordítani olyan jótékonysági szervezetekre és ügyekre, amelyekkel korábban annyit foglalkoztam. Ez a fontos munka mások megbízható kezébe kerülve folytatódik.
Júliusban Joe Biden amerikai elnököt látta vendégül, az aprólékosan megkoreografált összejövetelt a windsori kastélyban ejtették meg, megvitatva az éghajlatváltozás generációs kihívásait. Annak jelzésértékű üzenete volt, hogy Biden és Károly király ilyen ügyekben találkoztak, az amerikai elnök szerint a klímaváltozás egyébként is a négy legfontosabb megoldandó válság közé sorolható a világon.
A király bánatára úgy fest, nem mindenki partner a küzdelemben: Rishi Sunak brit miniszterelnök több forrás szerint már nem annyira elkötelezett a kérdésben, mint korábban volt. Meglehetősen vonakodva vett részt a Cop27 nevű, ENSZ által szervezett éghajlatváltozási konferencián, idén júniusban kihagyott egy hasonló csúcstalálkozót Párizsban, környezetvédelmi minisztere, Zac Goldsmith pedig lemondott posztjáról, elég heves vitákat generálva. Döntését egyebek közt azzal magyarázta: megrémült attól, hogy az Egyesült Királyság feladta törekvéseit a klímavédelmi kötelezettségeit nézve, Sunakot pedig azzal vádolta, "egyszerűen nem érdekli a környezetvédelem".
A király aranya
Júniusban arról lehetett olvasni, hogy a királyi család pénzügyeit sújtotta az infláció, ezzel nőttek a kiadásaik. Sőt, a király a királyi háztartásokkal szemben fűtésrendeletet is hozott: a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt már csak 19 fokra lehet felfűteni a család épületeit. Ha ez nem volna elég, az Independent birtokába jutott információk szerint Kamilla királyné a létszámleépítés mellett döntött a Buckingham-palotában, a sandringhami, windsori és balmorali birtokok esetében is: szerinte túl sokan végzik ugyanazt a munkát.
Arról nincsenek egzakt adatok, hogy mennyi pénzt állít elő a brit királyi család az Egyesült Királyság gazdaságának, minden számítás, becslés jelentősen más számokról beszél. Rendszerint a turizmust tartják a legnagyobb előnyüknek, ennek ellenére a nagyközönség számára nyitva álló öt királyi palotából származó bevétel tavaly mindössze 9,4 millió font volt, a Covid előtt épphogy 20 millió fölé rúgott az összeg. A Windsor-kastélyt 1,5 millióan látogatják, ezzel szemben a Versailles-i kastély 10 millió turistát vonz évente, írja a Sky News, ám ezek a kalkulációk talán nem veszik figyelembe, hogy Franciaország Európa legnagyobb turistaforgalmát bonyolítja le évről évre.
Az ugyanakkor már nagyon is kézzelfogható, mennyi pénzt tesznek zsebre az adófizetők pénzéből: a 2022-23-as pénzügyi időszakban 86,4 millió font hozzájárulást kapott a család, pont ugyanannyit, mint az azt megelőző évben.
Ám ezek az összegek nagyon hamar építőipari cégekhez vándorolnak, hiszen a Buckingham-palotát közben gőzerővel renoválják (tízéves távlatban, összesen 369 millió fontért), a királynő temetése és a király megkoronázása (utóbbi több mint 100 millió fontba kerülhetett a Time magazin kalkulációi szerint) is nem várt kiadásokat jelentettek. Hozzá is kellett nyúlni a tartalékaikhoz 20-21 millió fontos értékben. Ezt az évi bő 90 millió fontot a királyi család dolgozó tagjai kapják: ebből finanszírozzák hivatalos utazásaikat és azokat a költségeket, melyek a feladataik elvégzéséhez szükségesek. De egyébként - ahogy a BBC írja - ez a hatalmas összeg inkább az ingatlanjaik fenntartását fedezi.
Jövedelmüket alapvetően három forrásból szerzik:
Sovereign Grant, azaz a Szuverén Alap, ami közpénz, ezt az állam osztja vissza az uralkodónak, 2012 óta a koronabirtokok bevételeinek 15 százalékát kapják évente - ezt megemelték 25 százalékra, hogy fedezzék a palota renoválását. Magánvagyon: Károlyé a Lancasteri Hercegség (több mint 800 millió dollár), ami számos ingatlant, földterületet foglal magába. Ide tartozik a Cornwalli Hercegség, amely a trónörököshöz (most már Vilmoshoz) tartozik. Műkincsek: több mint 11 milliárd fontot kóstál az a műkincsvagyon, amit a család birtokol.
Vegyük hozzá, hogy adómentességet élveznek, hiszen állami támogatások után nem adóznak, kizárólag a hercegségi bevételekből. Károly személyes vagyonát 1,8 milliárd fontra becsüli a Guardian, a lap 12 szakértővel együttműködve állapította meg ezt az összeget. A királynő halálával egyébként tényleg elképesztő vagyon szállt rá, amely után örökösödési adót sem kellett megfizetnie: csak a néhai uralkodó ékszerei kóstálhatnak 700 millió dollárt, versenylovai, bélyeggyűjteménye majd 200-at, autói 10 milliót, amelyek közül kiemelkedik az a Rolls-Royce Phantom IV-es, amiből tizennyolc darab készült el, és Fülöp herceggel való házasságuk idején vásárolta II. Erzsébet.
Júliusban kiderült, a takarékoskodó brit kormány emelni fogja a brit királyi háztartás állami támogatását, 86 helyett már 125 millió fontot kapnak majd 2025-től. Szóvivője szerint a megemelkedett összeg a Buckingham-palota felújítására megy majd.
Erzsébet másik öröksége: a stílusa
A királynő nemcsak pénzt, hatalmat hagyott a családjára tavaly szeptemberi halálával, hanem egy másfajta titulust is: hosszú évek óta fenoménnak tartották a divat terén, igazi úttörő volt a színek használatában.
Hogy jobban megértsük hatásait, felkerestük Gellért Éva személyi stylistot, a The Style Coach oldal vezetőjét, segítsen eligazodni abban, hogy a néhai királynő mit jelentett a divatnak, és látunk-e arra utaló jeleket, hogy az örökségét valaki továbbvitte a családban.
"A színek királynője volt. Főleg idősebb korára egyre inkább előnyben részesítette az élénk, vibráló színeket. Ez egyfajta védjegyévé is vált. Az is különösen érdekes az esetében, hogy míg bizonyos színeket bizonyos életkorokhoz kötünk, és sokszor halljuk, ezt vagy azt a színt már nem illik idősebb korban viselni, ő ezzel teljesen szembement. Amellett, hogy kedvelte a színeket, volt egy más vetülete is a stílusának: hamar ki lehetett szúrni őt a tömegben, a rangjához méltóan felfigyeltek rá. És azt se feledjük, ez könnyítés volt a testőreinek is, akik jobban nyomon tudták követni őt a tömegben" - mondta Gellért Éva.
Károly király walesi hercegként számos stílust kipróbált divat terén, a mostanira az időtálló elegancia jellemző, fogalmaz Gellért Éva:
Károlytól nem várható túl nagy meglepetés extravaganciában, hanem jellemzően mindig követni fogja a 250 éves brit öltözködési tradíció előírásait, ami a makulátlan, méltóságot sugárzó férfi képével egyenlő
- véli a szakértő.
Arra az izgalmas lehetőségre, hogy valaki átvette a királynő stílusszerepét halála után a családban, úgy felel: "Másolni aligha lehet, ő egy stílusikon volt. Kamilla királynénak nem is célja, hogy ezt átvegye. Neki van egy szép fejlődési íve a stílus terén: fiatalkorában férfiasabb vonalvezetésű, markánsabb darabokat viselt, ami érthető, hiszen egy többnyire protokolltól mentes életmódot folytatott addig, amíg be nem került az uralkodóházba. Nála egyébként megfigyelhető, hogy Erzsébettel ellentétben nem is nyúl a túl élénk színekhez, leggyakrabban világosabb, neutrális darabokat választ, esetleg tengerészkék vagy királykék jöhet még szóba."
Kamilla mára sokkal nőiesebben öltözik, mint korábban, valahogy muszáj is volt betagozódnia a királyi családba, elfeledve a kicsit férfias vonalvezetést.
Mi jöhet még?
III. Károly a trónon egyelőre néhai édesanyja örökségét viszi tovább szellemiségben, amelyhez hozzátartozik, hogy sokkal konszolidáltabb uralkodó képe sejlik fel olyan ügyekben is, amiknek szószólója volt hercegként. A brit polgárok egyre inkább elfelejtik Károly bulvárügyekkel kikövezett múltját, egyik legfontosabb feladata épp azért az lehet a jövőben, hogy kisebbik fiával békét kössön. Noha Harry már nem a család aktív tagja, de kedvelt szereplő a nyilvánosság szemében.
A királynő halálának egyéves évfordulója nem közügy, jelentette a királyi palota szóvivője egy hónappal ezelőtt. A király és a királyné csendben, otthon töltik szeptember 8-át, így emlékezve II. Erzsébetről. Fia ezzel ismét nyomdokaiba lép, hiszen a királynő korábban ugyanígy töltötte a napot, mikor apja, VI. György brit király halálának évfordulója jött el.
Az első, királynő nélkül töltött év összefoglalására Károly bizonyosan édesanyja idézetével emlékezne: | Egy éve II. Erzsébet nélkül - Modernizált monarchia? Kevesebb botrány? Mit bizonyított eddig Károly? | 0 | https://24.hu/kulfold/2023/09/08/ii-erzsebet-kiralyno-halalanak-evforduloja-iii-karoly-kiraly-brit-kiralyi-csalad-monarchia |
2009-12-29 00:00:00 | A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerint az otthoni ápolás munkaviszonnyá alakításának programja 2010 első negyedévben elindulhat. | false | [
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | Korózs Lajos azt közölte, hogy a január 13-ai kormányülésre a szaktárca már egy kidolgozott tervet készít.
Az államtitkárt azt követően kérdezték minderről, hogy Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje bejelentette: azt javasolja a kormánynak, hogy az otthoni ápolást végzők tevékenysége fokozatosan váljon munkaviszonnyá és európai uniós források bevonásával az érintettek vehessenek részt az ápoláshoz kapcsolódó speciális szakmai képzésen.
Korózs Lajos a sajtótájékoztatón közölte, hogy már konzultált Mesterházy Attilával az ügyben. Emlékeztetett arra: ápolási díj azoknak jár, akik valamelyik hozzátartozójukat saját otthonukban ápolják, ám ez a tevékenység ma nem számít munkaviszonynak.
Közlése szerint a szaktárca szeretné, ha a leendő programra európai forrásokat is fel lehetne használni, és "egy fokozatos bevezetéssel" munkaviszonnyá lehetne alakítani az ápolási díjban részesülők tevékenységét.
Hozzátette: nem gondolja, hogy egyik hétről a másikra mind az 53 ezer érintett embernek állásává válik a gondozói munka, ám véleménye szerint majd "akár tízezres nagyságrendben is beszállhatnak ebbe a programba".
19:30 Feliratkozom | Korózs: az otthoni ápolás munkaviszonnyá alakítása az első negyedévben elindulhat | 0 | http://infostart.hu/gazdasag/2009/12/29/korozs_az_otthoni_apolas_munkaviszonnya_alakitasa_az_elso_negyedevben_elindulhat-324244 |
null | A kormány feltett szándéka, hogy elősegítse a gazdasági növekedés lendületét. Sok szó esik ennek kapcsán a járműgyártásról, a beruházásokról vagy éppen a fogyasztásról. Érdemes azonban a mezőgazdaságra is figyelni. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Az ország területének 55 százaléka, 5,111 millió hektár volt az elmúlt évben mezőgazdasági terület, amely arány az uniós tagállamok között is figyelemre méltó helyet foglal el. Az adatokból kiderül, hogy 2020 után a művelési ágak arányaiban nem történt számottevő változás. Amezőgazdasági területnagysága közel harmincezer hektárral nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Annak 82 százaléka, 4,173 millió hektár szántóterületként, 16 százaléka (793 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel három százalékát borították. Mind a művelésbe vont szántó, mind a gyep területe stabil, lassú emelkedést mutatott az elmúlt években, míg a gyümölcs- és a szőlőültetvények nagysága az utóbbi években érdemben nem változott - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében.
Ha uniós kitekintést teszünk, akkor a legutóbbi, 2018-asLUCAS-felmérést(Land Use/Cover Area frame Statistical survey) érdemes szemügyre venni. A statisztikai hivatal ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a kutatás során mérték fel az Európai Unió tagországaira kiterjedően a felszínborítottságot és a földhasználatot.
Így 2018-ban az unió területének közel negyven százalékát mezőgazdasági célra használták, 36 százalékán erdőgazdálkodás folyt. Az ipari és a szolgáltatásokra használt területek, valamint a lakóövezetek együttesen az összterület mintegy negyedét tették ki. Magyarországon a mezőgazdaság a legjelentősebb földhasználó ágazat.
A 2018-as adatok alapján hazánk területének több mint hattizede állt mezőgazdasági művelés alatt.
A KSH megemlíti az is, hogy európai Copernicus-program részeként 2018-ban készült Corine-felszínborításos (Coordination of Information on the Environment) térképek alapján a beépített és egyéb mesterséges területek aránya adott ország területéhez viszonyítva Máltán volt a legmagasabb (29,9 százalék), Finnországban pedig a legalacsonyabb (1,4 százalék). Magyarországon a Corine-adatbázis alapján ez a mutató 6,5 százalék, valamivel több volt, mint az unió átlaga (5,1 százalék).
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a beépített területek, belterületek nagyságának növekedése szinte visszafordíthatatlan folyamat, a földfelszín tartós lezárását és az ökoszisztémák széttöredezését okozza, veszélyt jelent az élőhelyekre és a biodiverzitásra. Mesterséges területek létrehozása esetén a víz körforgásában zavar keletkezhet: a lezárt földfelszín nem tudja a csapadékot magába szívni, a víz nagy mennyiségben elfolyik róla, ezáltal máshol talajeróziót, illetve városi területeken jelentős csapadék esetén villámárvizet okozhat.
A Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia első előrehaladási jelentése (2013-2014) szerint az ökológiailag inaktív szántók aránya kedvezőtlenül nagy a mezőgazdasági területeken belül.
A lakott területek kiterjedése Magyarországon egyébként 2000 és 2018 között lineárisan, összesen két százalékkal növekedett, de összefüggő településszerkezet helyett a felszínt lényegesen nagyobb arányban borítják zöldfelületekkel tarkított városrészek. A legnagyobb arányú növekedés az út- és a vasúthálózatok kiterjedésében figyelhető meg: közel húsz év alatt több mint kétszeresére nőtt ezen területek nagysága. Az e célra bevont területek jelentős része az ezredforduló után épült autópályák igényét elégítette ki. Az építési területek esetében is jelentős, mintegy 66 százalékos növekedés tapasztalható. A 2000 óta stagnáló nagyságú összefüggő településszerkezetre az ingatlanpiaci fellendülés és a lakásépítések számának növekedése is hatással volt. Az ipari és a kereskedelmi kategóriába sorolt területek nagysága folyamatosan növekedett, 2000 és 2018 között több mint 12 százalékkal - ismerteti a KSH. | Kincsként kell óvni a hazai termőföldet | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/09/kincskent-kell-ovni-a-hazai-termofoldet |
2016-10-20 00:00:00 | A hosszú távú cél, hogy Budapest a keresztényüldözés vizsgálatának mértékadó központja legyen. | false | [
"keresztényüldözés"
] | 0 | null | 0 | A hosszú távú cél, hogy Budapest a keresztényüldözés vizsgálatának mértékadó központja legyen.
Háttérbeszélgetésen mutatta be a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül létrehozott szervezet vezetője, Török Tamás. Azt mondta: a helyettes államtitkárság fő feladata a humanitárius segítségnyújtás, a kapcsolattartás az üldözött keresztény közösségekkel, valamint a helyzetük bemutatása.
Török közölte: ösztöndíjprogramot indítanak, amelynek keretében első körben száz olyan fiatal tanulhat magyar egyetemeken, akiket üldözött keresztény közösségek vezetői választanak ki. Emellett dokumentumfilmekkel, kiállításokkal, kiadványokkal szeretnék bemutatni a világ különböző részein, főleg a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Ázsia egyes részein élő közösségek helyzetét.
Nemzetközi konferenciákat is szerveznek majd,
hosszú távú céljuk pedig az, hogy Budapest a keresztényüldözés jelenségének vizsgálatában mértékadó központtá váljon.
Az új helyettes államtitkárság tíz alkalmazottal kezdi meg munkáját. (MTI) | Bemutatkozott a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság | 0 | http://24.hu/kozelet/2016/10/20/bemutatkozott-a-keresztenyuldozes-elleni-helyettes-allamtitkarsag |
2023. 08. 24. 00:00:00 | A kormány január elsejétől konkrét reálbéremeléssel számol - A Kormányinfón szóba került még a csok, a SZÉP-kártya és Prigozsin is. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Csaknem egy hónap után tartott ismét Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A tájékoztatón a múlt hétvégi, ünnepi rendezvények és az atlétikai világbajnokság sikeres lebonyolítása mellett a tárcavezető kitért a várható béremelésekre, a háború jelenlegi állására és a gabonatilalomra is.
Az inflációnál is nagyobb mértékben nőhetnek a bérek, a kormány mindent megtesz, hogy idén reálbér-emelkedés legyen Magyarországon - ezt emelte ki Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A konkrét béremelések majd csak január elsejétől várhatók, de a tárcavezető szerint vannak olyan kormányzati intézkedések, amelyek már most megengedik, hogy - néhány állami szakma kivételével - lehessen béremelés. Az egyik ilyen intézkedés volt például a SZÉP-kártyák keretének kibővítése.
Sikeres rendezvények
Gulyás Gergely a Kormányinfón kitért az ünnepi rendezvényekre és az atlétikai világbajnokságra is. A kormány az augusztus 20-i ünnep rendezvényeit sikeresnek értékelte. "A háromnapos rendezvénysorozaton naponta több tízezer, a vasárnap esti tűzijátékon sok százezer ember vett részt" - ismertette Gulyás, majd leszögezte: a rendezvények fennakadás nélkül zajlottak, ami különösen a nagyszámú külföldi delegáció jelenléte miatt említésre méltó.
Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, augusztus 20-án már 60 ezren látogattak ki az atlétikai vb-re, és eddig 350 ezren voltak kíváncsiak a különböző versenyszámokra, valószínűleg rekordszámú nézőt vonz be a rendezvény. Kérdésre válaszolva, hogy miért nem jöttek nyugat-európai vezető politikusok, Gulyás azt mondta: "azt hívták meg, akit akartak".
Véres háború
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos jelentéseket is megtárgyalta a kormányülésen a kormány. Ezek szerint az elmúlt két hónapban, az ukrán ellentámadás megindulása óta a frontvonal érdemben nem változott, viszont naponta százak, ezrek halnak meg. A magyar kormány álláspontja változatlan: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség.
A miniszter úgy látja, ez azért is érdeke Európának, mert ennek hatása van az inflációra és a gazdasági növekedésre,
amíg tart a háború, a kormány minden eszközzel harcol azért, hogy letörjük az inflációt, és a háború mellett is tudjuk tartani azt a vállalásunkat, hogy az idei évben egy számjegyűre csökken az infláció. Jó esély van arra, hogy ez novemberben - vagy talán már októberben - így legyen.
Gabonatilalom
Magyarország kezdeményezte Brüsszelnél, hogy a szeptember 15-én lejáró uniós tiltást hosszabbítsák meg az ukrán gabonára vonatkozóan. Gulyás ezzel kapcsolatban elmondta: míg korábban évi 40-50 ezer tonna érkezett keletről, addig azonban a gabonafolyosón 2022-ben már 2 és fél millió tonna jött, majd idén már havonta 250 ezer tonna. Ez a gabona jóval gyengébb minőségű, mint a magyar, így muszáj lépéseket tenni a behozatala ellen.
Gulyás arra is kitért, hogy jól áll Magyarország a gáztárolók töltöttségével. Elárulta, 88 százalékon áll a magyar gáztárolók töltöttségi szintje, ez a lakossági fogyasztást nézve körülbelül 219 téli napra elegendő.
Dübörög az Árfigyelő
Az Árfigyelő rendkívül hatékony eszköz az infláció letörésében, és arra is megfelelő, hogy rákényszerítsék a multikat az árcsökkentésre - ezt már Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő emelte ki. Hozzátette: az elmúlt másfél hónapban árversenyt generált az Árfigyelő, 62-ből 54 termékkategóriában csökkentek az árak, ami csökkentette az élelmiszerárak inflációját. Később egyébként elérhető lesz majd egy többfunkciós, szabadon összeállítható bevásárlólista is. Az üzletek ellenőrzésével kapcsolatban elhangzott: 722 üzletet vizsgáltak, 70-nél találtak kifogást. Összességében 25 millió forint bírságot osztottak ki.
Mégis megy szabadságra a miniszterelnök
Orbán Viktor nyári szabadságával kapcsolatban Gulyás Gergely az Index kérdésére elárulta: a miniszterelnök a hónap végével megy vakációzni. Arról, hogy eddig elmaradt a kormányfő szokásos augusztusi horvátországi nyaralása, ebben a cikkünkben írtunk. Gulyás azt nem árulta el, pontosan hol pihen majd a miniszterelnök, aki hajlamos a szabadsága alatt is dolgozni, de várhatóan nem Szlovéniában tölti a vakációját, ugyanis a tárcavezető szerint a Bledi Stratégiai Fórumon várhatóan nem lesz jelen a kormányfő. Gulyás Gergely azt is hozzátette: a miniszterelnök szabadsága nem lesz hosszú, szeptember első, vagy második hétvégéjén már Kötcsén mond beszédet.
A december végével megszűnő nagyvárosi csok kiváltásával kapcsolatban elmondta, sokféle terv van, de kormánydöntés még nincs. Mint mondta:
a cél az, hogy a lakáshoz jutást könnyítsék, különösen azoknak, akik családosok, vagy gyermeket vállalnak. Egyelőre nincsenek konkrétumok, a tervek pedig még változhatnak.
Gulyás Gergely lapunk kérdésére Jevgenyij Prigozsin halálával kapcsolatban elmondta: nincs további információjuk az ügyben, hivatalos álláspontról sem tudott beszámolni. Ugyanakkor kiemelte, hogy ha béke lenne, ezekkel az esetekkel sem kellene szembenézni.
Az Erasmus-ügyre vonatkozó kérdésünkre a miniszter elmondta: várják az Európai Bizottság álláspontját, elmondta a kormány, hogy mit hajlandó megtenni, viszont közösségi jogi alapja nincs annak, amit a bizottság kér. A bizottság a magyar hallgatókat kevésbé szereti, mint a többi tagállam hallgatóit, ezt Gulyás Gergely teljesen érthetetlennek tartja.
A Pálffy-ügyről
Gulyás Gergelyt kérdeztük Pálffy István egy nap után történő Hír TV-s elbocsátásáról is. A miniszter két részre bontotta a választ: eddig sem és ezután sem avatkozik be a kormány, hogy egy médium a saját munkavállalójának a tevékenységét miként értékeli. Azt ugyanakkor világosnak tartja, hogy a pedofíliával szemben semmilyen türelmet nem lehet tanúsítani. Ezzel kapcsolatban arra is rákérdeztünk, hogyan kommentálná azt, hogy Márki-Zay Péter a műsorvezető kirúgása után azt írta: "Tegnap Pálffy Istvánnal beszélgettem, mára kirúgták. Pénteken Gulyás Gergely lesz a beszélgetőpartnerem". Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban kijelentette:
Mindig örülök, ha a baloldaltól hallok némi szellemességet, annyira ritka ez, hogy ünnepelni kell ilyenkor.
A szabálysértő akkugyárakat bezárják
Az iváncsai akkumulátorgyárral kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: minden esetben, ahol veszélyes hulladékkal foglalkoznak, és nem tartják be a szabályokat, ott be fogják zárni az adott gyárat. Emlékeztetett rá, hogy Bátonyterenyén fel is függesztették az akkugyár működését. A bezáráshoz ráadásul már a sorozatos szabálysértés is elég, nem kell feltétlenül a környezetre és emberi egészségre veszélyesnek lennie. Gulyás kitért az akkugyárakban dolgozó vendégmunkásokra is, elmondta: ők csak oda jöhetnek - ellenőrzött munkaközvetítő cégeken keresztül - ahol nincs elegendő munkaerő, ha elvégzik a feladatukat, akkor hazamennek.
Brüsszeli számlák
Gulyás Gergely elmondta: a kormány 202 millió euró értékben küldött ki számlát Brüsszelnek, és most várják, hogy az EU fizessen. Erre 60 napjuk lenne, ez még nem járt le. Gulyás azt is kiemelte: Magyarországon nincs tanárhiány, vannak nehézségek, például a nyelvtanároknál, de országos hiányról nincs szó.
(Borítókép: Gulyás Gergely. | A kormány január elsejétől konkrét reálbéremeléssel számol | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/24/kormanyinfo-gulyas-gergely-dontesek-csok-erasmus-inflacio-beremeles |
2019-01-29 14:39:44 | A Nemzeti Múzeumból 14 festményt kölcsönöztek ki a Karmelitába a Miniszterelnökségnek | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Várgondnokság Nonprofit Kft. 2023. november végéig kölcsönzött ki a Várban lévő új miniszterelnöki irodába 14 műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeumból. A festmények többnyire híres magyar államférfiakat ábrázolnak, például Széchenyi Istvánt, Tisza Istvánt és Zrínyi Miklóst. A Karmelitába kikölcsönzött alkotások között van Barabás Miklós alkotása Baross Gáborról, és Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló festménye is.
Decemberben jelent meg a sajtóban, hogy a budai Várban kialakított új miniszterelnöki hivatalt az Iparművészeti Múzeumból kikölcsönzött szőnyegek, és a Magyar Nemzeti Galériából kölcsönzött festmények ékesítik.
Január elején közadatigénylésben kértük ki a Galéria felettes szervétől, a Szépművészeti Múzeumtól a 2015-2018 között nem közgyűjtemények (vagyis nem más múzeumok) számára kölcsönadott műtárgyak listáját. A múzeum válaszából kiderült, hogy az állami tulajdonú Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. összesen 34 festményt és 4 szobrot kölcsönzött ki a Szépművészeti Múzeumból 2018. november 28-tól egészen 2023. december 31-ig. A műtárgyak tárolási helye a kölcsönzés időtartama alatt a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelitában berendezett új miniszterelnöki iroda.
34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból Orbán új irodájába A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára.
Információink szerint nem csak a Szépművészeti Múzeumból kölcsönöztek ki műtárgyakat a Karmelitába, ezért a Szépművészetinek beadott adatigényléssel egyidőben a Magyar Nemzeti Múzeumtól is közadatigénylésben kértük ki a 2015 és 2018 között nem közgyűjteményeknek kölcsönzött műtárgyak listáját.
A Nemzeti Múzeum az adatkérésünkkel érintett iratok nagy mennyiségére hivatkozva 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, és január végén küldte meg a választ, ami igazolta az értesüléseinket.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. összesen 14 festményt kölcsönzött ki a Nemzeti Múzeumból 2018. december 1-től egészen 2023. november 30-ig. A kölcsönzés idején a műtárgyak tárolási helye a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelita-kolostor, az új miniszterelnöki iroda.
Ezekről a festményekről van szó:
Barabás Miklós: Baross Gábor
Diósy Antal: Apponyi Albert
Hoffmann Géza: Bethlen István
Glatter Gyula: Bánffy Miklós
ismeretlen szerző: Széchenyi István
ismeretlen szerző: Zrínyi Miklós
Pállik Béla: Tisza Kálmán
Schöfft Ágoston: Gr. Széchenyi István
Stetka Gyula: Tisza István
Székely Bertalan: Gr. Andrássy Gyula
Than Mór: Gr. Batthyány Lajos (1)
Than Mór: Gr. Batthyány Lajos (2)
Telepy Károly: Füleki vár
Telepy Károly: Németújvári vár
A listán kétszer szerepel Than Mór Gróf Batthyány Lajost ábrázoló festménye, de nem tévedésből: rákérdeztünk a Nemzeti Múzeumnál, és azt válaszolták, hogy két külön alkotásról van szó.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. kikölcsönözte a Karmelitába Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló művét is, amit 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vásárolt vissza Magyarország számára. A festményt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2014-ben tekintette meg a Nemzeti Múzeumban, ahol az MMA beszámolója szerint “A sikeres “műtárgymentés" történetéről dr. Csorba László Főigazgató személyesen tájékoztatta a rangos vendéget, aki megelégedését és őszinte jókívánságait fejezte ki az MMA döntésével kapcsolatban."
Címlapképen Pallik Béla Tisza Kálmánt, Schöfft Ágoston Széchenyi Istvánt, és Glatter Gyula Bánffy Miklóst ábrázoló festménye (montázs) | A Nemzeti Múzeumból 14 festményt kölcsönöztek ki a Karmelitába a Miniszterelnökségnek | null | https://atlatszo.hu/2019/01/29/a-nemzeti-muzeumbol-14-festmenyt-kolcsonoztek-ki-a-karmelitaba-a-miniszterelnoksegnek/ |
2018-09-19 12:18:00 | Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül. | true | null | 1 | Népszava | null | Budapest Airport;Közlekedő Tömeg Egyesület;
2018-09-19 12:18:56
Vasútállomás helyett óriási parkolóházat épít a Budapest Airport
Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül.
Jelentősen megdrágul, vagy akár lehetetlenné is válik a jövőbeli repülőtéri vasútvonal állomásának utasbarát, terminálhoz közeli elhelyezése, miután a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a napokban bejelentette: parkolóház építésébe kezd a területen - derül ki a Közlekedő Tömeg Egyesület közleményéből.
Az elmúlt évtizedekben számos koncepció készült a repülőtér vasúti kiszolgálására. A legelőnyösebbnek a Budapest–Cegléd vasútvonalon Pestszentlőrinc és Monor állomások közötti új nyomvonal kiépítése mutatkozik, mely egyúttal az országos vasúthálózat részévé válna.
A vonal számos nagyvárost - Győrt, Székesfehérvárt, Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet - az autózással versenyképes menetidővel, átszállás nélkül tenné elérhetővé. Sőt, egy ilyen megoldás még a távolsági és nemzetközi vonatok menetidejét is meggyorsítaná és lehetővé tenné a budapesti elővárosi vonatok sűrűbb indítását is.
A mai légi utasok, kísérőik és a repülőtéren dolgozók számából, illetve a tömegközlekedést Budapest vonzáskörzetében használók arányából becsülve átlagosan napi 20-25 ezer utas, azaz egy kisváros lakossága használna ma egy létező, színvonalas vasúti kapcsolatot a repülőtér megközelítéséhez.
A siker szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy az állomás a repülőtéren belül ideális, a terminálépülethez a lehető legközelebb lehessen. A terminál melletti hatalmas parkoló építése pedig - mint az a Közlekedő Tömeg ábráin is látszik - éppen ennek a lehetőségét veszi el. Ha a föld alá még el is férne az állomás, annak megépítése már semmiképp se lesz így gazdaságos.
Mint a közlemény fogalmaz: | Vasútállomás helyett óriási parkolóházat épít a Budapest Airport | null | https://nepszava.hu/3008911_vasutallomas-helyett-oriasi-parkolohazat-epit-a-budapest-airport |
2012-06-22 00:00:00 | Bárki részt vehet az idegenvezetéssel egybekötött, kétórás sétákon | false | [
"fehérvár",
"városnézés"
] | 0 | null | 0 | Székesfehérvár történelmi belvárosában kalauzolják az érdeklődőket a garantált városnézések keretében, melyeket szombatonként szervez a Tourinform Iroda nyár végéig. A csoportok a Hiemer-háztól indulnak.
A városnéző sétákra első alkalommal 2010-ben került sor. Idén aholnapi nap lesz az első alkalom, az utolsót pedig augusztus 25-én tartják. Az érdeklődők a Hiemer-ház földszintjén található Fehérvári Ajándékboltnál találkoznak 10.00 órakor, majd idegenvezetéssel egybekötött, kétórás séta alatt ismerkedhetnek a történelmi belváros nevezetes műemlékeivel, tereivel, utcáival. A jegyek felnőttek számára 800 forintba, nyugdíjasoknak és diákoknak 600 forintba kerülnek, 6 éves kor alatt a program ingyenes. A séta nem tartalmazza múzeumok látogatását, erre egyéni igény szerint van lehetőség a sétát követően. | Garantált városnézések Fehérváron | 0 | https://24.hu/kultura/2012/06/22/garantalt-varosnezesek-fehervaron |
2020-03-18 00:00:00 | A miniszterelnök 15 órakor a Facebook nyilvánosságán keresztül szól Magyarország lakosaihoz. | false | [
"orbán viktor",
"facebook",
"koronavírus"
] | 0 | null | 0 | Orbán Viktor bejelentést tesz - élőben az InfoRádióban és az Infostarton
Az operatív törzs pedig 16 órakor tart sajtótájékoztatót. Mindkettőt élőben közvetítjük az InfoRádióban (FM 88,1), valamint az Infostarton folyamatosan frissülő tudósításban azonnal olvashatók az elmondottak.
Tartsanak velünk!
A kormányfő egyébként a szerdai kormányülést követően tájékoztatja a közvéleményt.
A miniszterelnök többször megszakította a szerdai kormányülést, mert egyeztetést folyatott európai kollégáival, így a bolgár, a román kormányfővel, valamint az osztrák kancellárral is.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt | Orbán Viktor bejelentést tesz - élőben az InfoRádióban és az Infostarton | 0 | https://infostart.hu/belfold/2020/03/18/orban-viktor-bejelentest-tesz-eloben-az-inforadioban-es-az-infostarton |
2017-01-10 10:21:43 | "A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket - jellegüknél fogva - számos korrupciós | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | „A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti.” – ez egy szó szerinti idézet az Állami Számvevőszék 73 oldalas művéből.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke december végi, a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában elmondta, hogy az Országgyűlés még 2015-ben felkérte az ÁSZ-t, hogy támogassák szakmailag a 2024-es olimpia budapesti megrendezéséreirányuló magyar pályázatot. „Az ÁSZ feladata, hogy foglalja össze, miként lehet garantálni, hogy a világraszóló rendezvényre szánt közpénzt törvényesen, szakszerűen, gazdaságosan és hatékonyan költsék el.” – írja a lap.
„A hatalmas sportesemény megrendezése tulajdonképpen közpénzből finanszírozott építkezések és vásárlások egybefüggő sorozata” – mutatott rá Domokos László a Magyar Időknek adott interjúban.
Domokos elmondta azt is, hogy áll az Országgyűlés felkérésére végzett munka: készített az ÁSZ egy tanulmányt a nagyberuházásoknál jelentkező korrupciós kockázatokról, és folyamatban van egy útmutató kidolgozása az ilyen veszélyek elkerüléséhez. 2017 tavaszán pedig külföldi kollégáival angol, kanadai, görög, olasz, kínai és brazil tapasztalatokat elemeznek majd, hogy „sikeres pályázás esetén – korrupciómentes olimpia lehessen a magyarországi”.
A KiMitTud-on keresztül közadatigénylésben kértük az ÁSZ-tanulmányt, és mint a Számvevőszék válaszából kiderült, az nyilvánosan elérhető az alábbi linken, Tanulmány „A nagyberuházások integritási kockázatairól és az ezt kezelő kontrollok kialakításáról” címmel.
A függelékekkel együtt 73 oldalas mű előszavában Domokos László megtiszteltetésnek nevezi, hogy az Országgyűlés felkérte az ÁSZ-t, hogy nyújtson szakmai támogatást a 2024-es olimpiai pályázatot készítők számára, és kiemeli, hogy „A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti.” Az ÁSZ elnöke az előszót azzal zárja, hogy meggyőződése szerint a tanulmány nyilvánosságra hozatala elősegíti a közpénzek törvényes és hatékony felhasználását, továbbá növeli Budapest esélyeit a 2024-es olimpia rendezési jogának elnyerésében.
Ezután egy négy oldalas vezetői összefoglaló következik, amelyből kiderül, hogy mire jutott az ÁSZ az olimpia korrupciós veszélyeit vizsgálva. Többek közt arra, hogy
– a korrupció potenciális forrása a projekt döntéshozóinak és a beruházóknak a személyes kapcsolatrendszere,
– a felhasznált közpénz nagyságával arányosan nő a korrupciós kockázat,
– a beruházás kiválasztásának szakasza döntő a korrupció szempontjából,
– egy nagyberuházásnak általában fix határidőn belül kell elkészülnie, ami már önmagában növeli a nyomást az engedélyező hatóságokon, egy presztízsberuházásnál pedig ehhez hozzájön még a társadalmi és nemzetközi tekintély csökkenése miatti aggodalom is, amelyek együttesen „a kontrollokat lazító mechanizmusokat indíthatnak be”,
– az alapvető korrupciós kockázatok tovább növekedhetnek a nagyberuházásoknál a szabályozási hézagok és
– a túl tág felelősségi viszonyok miatta kivitelezési szakaszban általában szerződésmódosítások formájában realizálódik a korrupció, gyakori a projekt megvalósításának csúszása is, és ez sok esetben a nem megfelelő tervezés következménye.
„A beruházás tervezésénél különösen nagy kockázatot jelent, ha nem végeznek körültekintő elemzéseket, számításokat a projekt alakulására, a lehetséges változásokra nézve; ha hasonló projektek tervezett és tényleges áralakulását nem veszik figyelembe a pontos költségbecslésekhez. Jellemző példa, hogy az olimpiai beruházásokra vonatkozó nemzetközi tapasztalatok szerint rendszeresen, nagymértékben alábecsülik a rendezési költségeket.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy számos olyan nagyberuházás készült el, amely a kockázatok nem megfelelő azonosítása miatt nem járult hozzá a gazdasági értékteremtéshez, vagy kihasználatlanok az eseményre épült létesítmények.”
Erről akaratlanul is a 2017-es vizes vb-re épülő Dagály jut az ember eszébe, amely az eredeti tervek szerint egy csillogó úszópalota lett volna 8 milliárd forintból, ám 38,6 milliárd forintért vállalta a megépítését a Market Zrt. A majdnem kész épület viszont leginkább egy parkolóházra hasonlít, ráadásul nemrégiben 43 milliárdra emelkedtek a költségei. A kivitelező Market Zrt. tulajdonosa pedig az Orbán Viktor miniszterelnökkel köztudottan jó kapcsolatot ápoló Garancsi István.
A kiemelt két bekezdés pedig olyan, mintha a budapesti olimpia vagy akár a nemzeti stadionépítési program egyik ellenzője írta volna.
Az ÁSZ-tanulmányban tovább olvasva megtudhatjuk, hogy a Számvevőszék szerint nagyban csökkenti a korrupciós kockázatokat a megfelelő jogszabályi környezet, az ellenőrzés, a körültekintő tervezés és a civil kontroll.
„A beruházás transzparenciájának biztosítása szintén fontos korrupció megelőzési eszköz, amelyet támogathat a civil szervezetek monitoring tevékenysége is.”
Az ÁSZ végkövetkeztetése szerint a korrupció megelőzése és kiszűrése szempontjából az a kulcskérdés, hogy a nagyberuházások minden szakaszában figyelembe vegyék a kockázatokat.
A részletes tanulmányból kiderül, hogy
„A korrupció súlyos károkat okoz a gazdaság és a társadalom egészének. Akadályozza a gazdasági fejlődést, gyengíti a demokráciát és a jogállamiságot, károsítja a társadalmi igazságosságot. A korrupció káros hatással van a jó kormányzásra, a közpénzek gondos kezelésére és a versenypiacokra. Szélsőséges esetekben aláássa a polgárok demokratikus intézményekbe és eljárásokba vetett bizalmát.”
Szerepel a műben két szép ábra is.
Az első azt mutatja be, hogy „A kockázatok és az azokat kezelő kontrollok azonosítása alapján kifejezhetővé válik a nagyberuházások eredendő korrupciós veszélyeztetettsége, és meghatá- rozhatóak a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők. Ezeket szembe állítva az ellenálló képességet jelentő kiépített kontrollokkal, meghatározható a fennmaradó korrupciós veszélyeztetettség, amelyet a beruházás döntéshozóinak indokolt kezelni”.
A második ábrán a tanulmány készítésénél alkalmazott „RÉS” (Rendszerezés + Értékelés + Szabályozás) elemzési módszer logikája látható.
„A RÉS-elemzés során minden egyes azonosított kockázathoz hozzárendeljük azt a kontrollt, amely az adott kockázat megelőzésére, mérséklésére alkalmas. Természetesen egy kockázat kezelésére több kontrollt is alkalmazhat a nagyberuházás döntéshozója, szervezete, illetve ugyanaz a kontroll több kockázat kezelését is szolgálhatja. A kockázatok és a kontrollok egymáshoz rendelése után a fennmaradó kockázat már nem egy elvileg létező rés, hanem konkrétan meg lehet állapítani, hogy melyek a kontrollált (ábránkon a piros színű körök) és melyek a kontrollokkal még nem kezelt (ábránkon a sárga színű körök) kockázatok. A kontrollokat a zöld színű körök szimbolizálják.”
Készítettek továbbá egy táblázatot is arról, hogy a 2010 és 2012 közötti olimpiákon mennyivel lettek nagyobbak az eredetileg becsült rendezési költségek:
Összességében elmondható, hogy az ÁSZ-tanulmányából gyakorlatilag annyi derül ki, hogy tökéletesen ismerik a rendszer működését a tárgyalásos közbeszerzésektől a többszöri szerződésmódosításokig, és tisztában vannak azzal is, hogy egy olimpiarendezésnél a szokásosnak a sokszorosa a lopás korrupció. | Itt az ÁSZ-tanulmány az olimpia korrupciós kockázatairól | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/01/10/itt-az-asz-tanulmany-az-olimpia-korrupcios-kockazatairol/ |
2014-06-09 00:00:00 | Az 57 kilogrammos Karakas Hedviget követően vasárnap a nehézsúlyú Bor Barna is bronzérmet szerzett a cselgáncsozók havannai világkupaversenyén, a 2016-os riói olimpia kvalifikációs sorozatának második állomásán. | false | [
"sport",
"küzdősport",
"cselgáncs",
"bor barna",
"cselgáncs vk"
] | 0 | null | 0 | Az 57 kilogrammos Karakas Hedviget követően vasárnap a nehézsúlyú Bor Barna is bronzérmet szerzett a cselgáncsozók havannai világkupaversenyén, a 2016-os riói olimpia kvalifikációs sorozatának második állomásán.
A magyar sportági szövetség honlapjának beszámolója szerint a kubai tornára a vártnál kevesebb – harminckilenc országból nagyjából háromszáz – judós érkezett, ugyanakkor minden súlycsoportban nagyon erős mezőny indult.
Így volt ez a plusz 100 kg-ban versenyző Bor kategóriájában is, aki hozta az első két mérkőzését: az Atomerőmű SE világbajnoki ezüstérmese előbb ipponnal verte ecuadori riválisát, majd vazaris hátrányt dolgozott le a hazaiak nagy reménysége, Oscar Brayson ellen – méghozzá az utolsó fél percben, végül leszorítással a magyar dzsúdós nyert.
Ugyanakkor az elődöntőben gyors vereséget szenvedett az orosz Szajidovtól. A bronzmeccsen már nem kellett tatamira lépnie a kétszeres Eb-ezüstérmes grúz Adam Okruasvilivel, aki sérülés miatt nem állt ki ellene.
A két bronzérmesen kívül a magyar csapatból Fogasy Gergő (100 kg) az ötödik, Krizsán Szabolcs (81 kg) pedig a hetedik helyen zárt az olimpiai kvalifikációs Grand Prix-viadalon.
A nemzetközi szövetség, az IJF sorozata, a World Judo Tour Kuba után Magyarországon folytatódik: két hét múlva Budapesten, a Papp László Sportarénában rendeznek Grand Prix-viadalt, amelyre a világ minden pontjáról hatszáz judóst várnak, és a magyar színekben ötvenhat versenyző lép majd a küzdőtérre – írta a magyar szövetség honlapja. | Havannán nyert bronzérmet Bor Barna | 0 | https://24.hu/sport/2014/06/09/havannan-nyert-bronzermet-bor-barna |
2015-06-17 00:00:00 | Az ügyészség Tóth József DK-s polgári polgármester ellen 2010-ben fél évvel azután emelt vádat, hogy a terhére rótt ügy elévült – ezt állapította meg a törvényszék, amely alaposan kiosztotta a vádhatóságot, s megszüntette a politikus ellen indított büntetőeljárást. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | – A bíróság szerencsére még tartja magát, de amit az ügyészség politikai nyomásra művel, az szégyenteljes - így kommentálta Tóth József volt szocialista parlamenti képviselő, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város polgármestere a Debreceni Törvényszék mai ítéletét, amely megszüntette az ellene indult büntetőeljárást, s hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítéletét.
Mint beszámoltunk róla: a jelenleg a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló Tóth Józsefet 2010 szeptemberében, vagyis az önkormányzati választás előtt pár héttel azért vádolta meg a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a vádhatóság szerint Tóth Józsefnek kötelessége lett volna feljelentést tennie egy olyan visszaéléssel kapcsolatban, amely még 2005-ben történt. A politikus 2005-ben még a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés MSZP-s alelnöke volt, s ebbéli minőségében tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek. A szabálytalanságokról Tóth feljegyzést készített, s írásban kérte a megyei közgyűlés vezetését a szükséges intézkedések megtételére.
A törvénytelenségek elkövetőit azóta pénzbüntetésre ítélték, több esetben már jogerős ítéletek is születtek sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli rend megsértése miatt, de Tóth Józsefet a hatóság csak tanúként hallgatta meg.
Ám 2010-ben, röviddel azután, hogy Tóth bejelentette: ismét indul a helyi polgármester-választáson, a vádhatóság azzal állt elő, hogy Tóth József bűnpártolást követett el, mert nem az önkormányzat vezetését kellett volna tájékoztatnia, hanem a rendőrséget. Emiatt vádat emeltek ellene, a Debreceni Járásbíróság pedig egy évvel ezelőtt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt nem jogerősen 540 ezer forint pénzbüntetésre és 750 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére ítélte.
Az ügy fellebbezés után került a Debreceni Törvényszékre, ahol mai perbeszédében Helmeczy László ügyvéd, Tóth védője azt mondta: amit a Tóth-ügyben látunk, nem más, mint a „borzalmas magyar valóság”, hiszen az ügyészség a hatalom szolgálatába állt, s kiszolgálja a kormánypárt érdekeit. Mint mondta, az ügy fontosabb állomásait tekintve kiderül a politikai megrendelés szándéka, hiszen az ügyben 2007 végén röviddel azután indult nyomozás, hogy egy helyi fideszes politikust felfüggesztett börtönre ítéltek, Tóth ellen pedig akkor emeltek vádat, amikor a 2010-es kampány kezdődött.
Az utolsó szó jogán Tóth József közölte: politikai revánsvágy áldozata lett, s az elmúlt évek meghurcoltatása nem következett volna be, ha nem baloldali politikus lenne.
A Debreceni Törvényszék a mai, nem jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, megállapította, hogy Tóth Józsefet nem terheli büntetőjogi felelősség, s megszüntette ellene a büntetőeljárást. A bíró rámutatott: a Tóth terhére rótt cselekmény már 2010 elején elévült, s nem fogadható el a vádhatóság azon magyarázata, miszerint az elévülés nem érvényes a politikus akkor még fennálló mentelmi joga miatt. Az eljárás során ugyanis kiderült: az ügyészség nem is kérte Tóth mentelmi jogának felfüggesztését a 2006–2010-es ciklusban. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a cselekmény már 2010 elején elévült, azaz fél évvel korábban, mint hogy Tóthot egyáltalán meggyanúsították.
A törvényszék érdemben nem vizsgálta az ügyet az elévülés kérdésének eljárásjogi akadálya miatt, így a határozat nem jogerős. A vádhatóság képviselője három nap gondolkodási időt kért annak eldöntésére, hogy fellebbez-e, míg Tóth és védője tudomásul vette az ítéletet. | Belföld: A bíróság osztotta ki az ügyészséget a DK-s perben - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/a-torvenyszek-tette-helyre-az-elszabadult-ugyeszseget-1540601 |
2022-01-11 16:41:00 | Közben már 45 milliárd forintnál tart a beruházás összköltsége. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Bár mint arról mi is beszámoltunk, december első felében visszavonta a gyorsított eljárásban a Fertő tavi beruházásokra kiírt tendert a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN), december 24-én újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Ahogy arra a Greenpeace felhívta a figyelmet, az új tenderkiírás szövegét csak annyiban módosították, hogy kivették belőle azt az indoklást, hogy azért kell sietni az építkezéssel, hogy az élővilág ne tudja visszafoglalni az élőhelyet.
Az új közbeszerzésben ugyanakkor szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye az állami cégnek – írta korábban a civil szervezet.
A Greenpeace ezért múlt héten a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, és ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
A szervezet friss közleménye szerint viszont azt a választ kapták, hogy
öt naptári napon belül 25 millió forintot kellene befizetniük a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, hogy egyáltalán foglalkozzanak az ügyükkel.
Ezt igazgatási szolgáltatási díjnak nevezik, és 2015 óta akkor kell fizetni, ha valaki meg akar támadni egy közbeszerzést. A vonatkozó rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint lehet, magyarul a lehető legmagasabb díjat szabták meg ezúttal.
A Greenpeace arra is felhívta a figyelmet, hogy Döntőbizottság végzéséből az is kiderült, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke közel 35,8 milliárd forint. Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot – ami az összes magyar nemzeti park több mint 7 évi összköltségvetésével egyenlő. | Fertő tavi beruházás: 25 milliót kérnek a Greenpeace-től, hogy egyáltalán megvizsgálják a beadványukat | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/ferto-tavi-beruhazas-25-milliot-kernek-a-greenpeace-tol-hogy-egyaltalan-megvizsgaljak-a-beadvanyukat-245036 |
2016-10-27 00:00:00 | Több, hozzá köthető figura is van az Opimusban, és annyi árnyék vetül az egész cégcsoportra, hogy Mészárosnak nagyon könnyű elbújnia. | true | null | 1 | 444 | null | Mészáros Lőrinc a Borsnak adott interjújában tagadta, hogy bármi köze lenne a Népszabadság kiadóját, a Mediaworksöt felvásárló Opimus Grouphoz. A felcsúti polgármester azt mondta, hogy neki nincs egyetlen Opimus-részvénye sem, és a rengeteg üzletében megjelenő Csík Zoltán (minden híresztelés ellenére) nem visel pozíciókat az Opimus-csoportban.
Ezek azonban nem jó érvek, az első ugyanis nem jelent semmit, a második pedig simán hazugság.
6 pontban lehet bemutatni, hogy miért is kötődhet az Opimus Group Mészáros Lőrinchez.
Az Opimus két fő tulajdonosa offshore-hátterű, egy nigériai és egy seychelles-szigeteki cégé a többség. Hogy mögöttük ki áll, azt Magyarországon elérhető legális eszközökkel minimum nehézkes, de inkább lehetetlen kideríteni. Mészáros tehát akár állhat is valamelyik ilyen cég mögött.
Az Opimus egyik kisrészvényese a Scentrum Kft., ami teljes egészében Csík Zoltán tulajdona. Csík több Mészáros-féle üzletben is feltűnt, több esetben is Mészáros tulajdonszerzését előzte meg Csík megjelenése egy-egy vállalkozásban.
Az Opimus médiavállalkozását, az Opimus Presst csak márciusban alapították, de azóta le is zavart egy 20 millió eurós, azaz több mint 6 milliárd forintos kötvénykibocsátást. Ennek során valaki vagy valakik 20 millió eurót juttattak a cégbe. De nem nyilvános, kik jegyezték le ezeket a kötvényeket. Akár is itt megjelenhetnek Mészáros-közeli nevek, vagy akár maga a polgármester. Igaz, a kötvénybirtoklás még nem feltétlenül jelent beleszólást a cég irányításába.
Az Opimus egyik győri leányvállalatában, az Euro-Generálban vezető tisztséget visel Csík Zoltán. Ezt Mészáros a Borsnak egyszerűen letagadta.
Csíkot egy alkalommal az Opimus igazgatóságába is javasolták, igaz, végül a közgyűlés nem szavazta meg ezt az indítványt.
A Heti Válasz szerint az Opimus Nyrt. igazgatósági tagjai között ott ül az a Mátrai Gábor, aki 2013-ig a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökhelyetteseként funkcionált, jelenleg pedig közös vagyonkezelő részvénytársaságot (Medio Vario Zrt.) működtet Mészáros Lőrinc két lányával, továbbá Csík Zoltánnal, illetve a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetőjével, Halmi Tamással. | Hiába állítja Mészáros, hogy semmi köze a Népszabadság felvásárlójához, nem mond igazat | null | https://444.hu/2016/10/27/hiaba-allitja-meszaros-hogy-semmi-koze-a-nepszabadsag-felvasarlojahoz-nem-mond-igazat |
2021-04-01 13:45:00 | A Zichy-kastély után most Andrássy-palotát kapja meg Demeter Szilárd, amit a Hajógyári-sziget déli csücskével együtt az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelő alapítványba szerveznek ki. | true | null | 1 | HVG | null | A parlament előtt fekvő törvényjavalat szerint nemcsak a Zichy-kastélyt és a Hajógyári-sziget déli részét kapja meg Demeter Szilád a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, hanem az egyik homlokzatával a Bem rakpartra néző, Fő utca 11–13. alatt lévő Andrássy-palota állami tulajdonban lévő részét is. Sőt e mellett a számos alkotóházat és művésztelepet birtokló MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t, és egy 2 milliárdos, újságíróképzésre szakosodott állami cég is hozzá kerül.
De nem ez a legfontosabb változás a korábbi, az óbudai ingatlanok átadását érintő kormányhatározathoz képest, hanem az, amit a HVG kezdettől fogva megjósolt, hogy a nagylelkű, sok tízmilliárdos ingatlanvagyon, sőt összességében100 milliárdon felüli adományozás végső kedvezményezettje nem egy állami intézmény, a PIM lesz, hanem az egyetemekhez, például a Corvinushoz vagy az SZFE-hez hasonlóan kiszervezik azt egy leválthatatlan kuratórium által vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítványba, ez pedig a tervezetben szerepló módon létrehozandó: Magyar Kultúráért Alapítvány lesz.
A kétharmados törvényjavalat értelmében az adományt közvetlenül a Petői Irodalmi Ügynökség kapja, csakhogy a jogszabály arról is rendelkezik, hogy az eddig állami tulajdonú, Demeter által létrehozott céget megkapja a Magyar Kultúráért Alapítvány. Nem bíznak semmit a véletlenre, a tervezetben az is szerepel, hogy az „alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására a további működés során a kuratórium kerüljön kijelölésre”.
Tehát, amit néhány egyetem esetében szemérmesen 2022-re toltak, azt itt most azon melegében megteszik. Az öt kurátor, akiknek a személyéről az emberi erőforrások minisztere dönt, leválthatatlanok és elszámoltathatatlanok lesznek, minden döntés az ő kezükbe kerül. Innen már érthető, miért kellett nagyon gyorsan a Petői Irodalmi Ügynökséget nemrégiben két ingatlannal (Szegedi Irodalmi Rezidensház, Magyar Írók Háza) és 60 milliárd forinttal ellátni, amiből csak a könnyűzenére fordítható 23 milliárd forint vert nagyobb hullámokat. Ráadásul ennek az összegnek csaknem a felét még a választások előtt megkapja, így lesz pénz a Zichy-kastély és a hajógyári épültetek rendbetételére. Csak egy, a Hajógyári-szigeten található ingatlan esetében tartja meg az állam az ingyenes használati jogát és az ott található ingóságokat, illetve csak a Zichy-kastélyon van „határozatlan ideig tartó elidegenítési és terhelési tilalom”.
A törvény rendelkezik arról is, hogy az alapítvány megkapja a 2 milliárd forinttal gazdálkodó Nemzeti Tehetséggondozó Nkft.-t, és MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nkft.-t is. Ez utóbbi mintegy 8 milliárdos könyv szerinti vagyonnal rendelkezik, ami a valóságban jóval többet ér. Hozzá tartozik a gyönyörű ingatlanokban működő zsenyei, szentendrei, mártélyi, galyatetői, kecskeméti és hódmezővásárhelyi alkotóház, övé a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelep és a Hódmezővásárhelyi Művésztelep, ezen kívül két galériája van Szentendrén, és számos ösztöndíjat oszt.
A szintén az alapítvány birtokába kerülő Andrássy-palota pedig egyik legfontosabb műemlékünk, amit egy 2018-as kormányhatározat még a Nemzeti Múzeum által létrehozandó Andrássy Emlékmúzeumnak szánt, és a célra egymilliárd forintot el is különített. A palotát 1878–80-ban gróf Andrássy Gyula (1823–1890) miniszterelnök megrendelésére építették. Itt adott 1879-ben Liszt Ferenc jótékonysági hangversenyt a szegedi árvízkárosultak javára, amelyet Ferenc József osztrák császár és magyar király is végighallgatott. A ház enteriőrjét Rippl-Rónai József tervezte. Az 1897-ben átadott belsőépítészeti munkák nemcsak a Thék Endre-féle bútorgyár kivitelezte bútorokat, hanem a kerámia-, ötvös- és üvegtárgyakat, a kárpitokat, faliszőnyegeket, ezüsttálakat és üvegablakokat is magában foglalta. A nagyterem hajdan szökőkutas télikert volt, ahol egzotikus növények sorakoztak, de legfőbb ékessége a család több generációja által gyarapított elképesztő értékű műgyűjteménye volt. Itt most „egy igényes, progresszív rock-jazz központot tervezünk, nemzetközi kapcsolódási pontokkal, világhírű zenészek által tartott mesterkurzusokkal, szolid jam sessionökkel, valamint ott kap helyet a Cseh Tamás Archívum, kiállítótérrel együtt, illetve egy társművészeti központ is” – osztotta meg elképzeléseit a HVG-vel Demeter Szilárd.
Saját szellemi és gazdasági hátországán, és hangoztatott nemzeti elvein is átlépett a kormány, amikor az Andrássy Múzeum céljából az I. kerülettől megvásárolt épületről másként döntött. Az Andrássy Gyula Alapítvány régóta küzd, hogy a dualizmus kiemelkedő famíliájának emléket állítson. Honlapjukon részletesen ismertetik a múzeum terveit. Az alapítványt Odescalchi Pál id. Andrássy Gyula dédunokája hiozta létre, de számos fideszes, vagy Fidesz közeli potentát részt vesz a munkában, Szapáry György az Amerikai Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete, a felügyelőbizottság tagja Antall György, a tanácsadó testület tagja pedig Balog Zoltán egykori miniszter.
Ha a törvénytervezetet elfogadja a kormánytöbbség, a PIM főigazgatója egy példátlan nagyságú kulturális, sőt üzleti birodalmat hoz létre, mely a Hajógyári-sziget egykor Vizoviczki László érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyekkel, a Fő utcai koncerthelyszínnel, és a Zichy-kastéllyal megkerülhetetlen lesz. Egy részét, például a MANK működését az államnak muszáj finanszírozni egy kormányváltás esetén is, de más részei akár önfenntartóvá is tehetik. | Itthon: Komoly ingatlanbirodalmat ad Demeter Szilárd kezébe az állam | null | https://hvg.hu/itthon/20210401_PIM_Demeter_Szilard_alapitvany |
2017-06-12 00:00:00 | Egy ember súlyos állapotban van, öten megsérültek. | false | [
"baleset",
"baross utca",
"halálos baleset"
] | 0 | null | 0 | Meghalt a Baross utcai baleset egyik sérültje. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az 51 éves férfi a kórházban vesztette életét. A legújabb adatok szerint a balesetnek további öt sérültje van.
Úgy tudni, egyikük súlyos állapotban van, négyen pedig könnyű sérülést szenvedtek.
Ahogy arról beszámoltunk, a baleset késő délelőtt történt a VIII. kerületben, négy autó ütközött össze a Baross utcában.
Tragédia történt az 51-es főúton is. Az eddigi információk szerintk két kocsi ütközött össze Dunavarsányban, a Sport utcai kereszteződésnél. Az egyik érintett a helyszínen meghalt, ketten megsérültek. | Meghalt a Baross utcai baleset egyik sérültje - öten kórházban | 0 | http://24.hu/belfold/2017/06/12/egy-ember-meghalt-oten-serultek-meg-a-baross-utcaban |
2017-02-24 19:23:00 | A Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. építheti fel bruttó 190,5 milliárd forintért az új Puskás Ferenc Stadiont. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | Eredményt hirdettek az új Puskás Ferenc Stadion kivitelezésére kiírt közbeszerzésen. A tender - 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott - bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt, a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) közleménye szerint.
Az olcsóbb ajánlatot a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt közös ajánlattevők tették, a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az áfa összege 40,5 milliárd forint, azaz az összes kiadás bruttó 190,5 milliárd forint. A másik ajánlattevő a Strabag Építő Kft., Strabag-MML Kft. és Strabag AG alkotta konzorcium volt, ők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak.
A nem nyilvános tulajdonosi hátterű ZÁÉV sikereiről itt olvashat. A Magyar Építőt 2015-ben vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek cégjegyzékben látható tulajdonosa a Duna Aszfalt Kft. és Szijj László. Ugyanakkor a Magyar Építőben közös közvetlen irányítást szerzett jó egy éve az Épkar Zrt. és a Paár Attila érdekeltségében lévő West Hungária Bau Kft. - derült ki a GVH versenytanácsa határozatából. A cég nyertes tendereiről itt is olvashat.
Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2,1 millió forint. Ez tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit. Az ajánlat 5 százalék tartalékot is magában foglal váratlan eseményekre, amely csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel, automatikusan nem része az árnak. Az ajánlatban szereplő összeg áfatartalma a beruházás során visszafizetik a költségvetésbe - írják a közleményben.
Az új Puskás Stadion reális piaci keretek között épül fel, az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető - véli a KKBK. | Ki nem találná, kik építik 190 milliárdért az új Puskás Stadiont | null | http://www.napi.hu/ingatlan/ki_nem_talalna_kik_epitik_190_milliardert_az_uj_puskas_stadiont.630468.html |
2011-09-08 09:44:45 | Bő egy hónapja kértük ki a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól a Magyar Televízió székházának megvásárlásáról szóló szerződés másolatát. Az Alap | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Nyilván mi nem értünk valamit.
Ha van nemzetbiztonsági kockázat a szerződés megismerhetővé tételében, akkor azt a hatályos törvények szerint (1) minősíteni kell, (2) nyilvánvalóan még titoktartási nyilatkozat mellett sem lehet odaadni olvasgatásra olyannak, aki nem rendelkezik nemzetbiztonsági átvilágítással. Mivel sem minősítve nincs a szerződés, és még betekintést is engedne az MTVA, nem látunk okot arra, miért ne ismerhetné meg mindenki, hogy sokmilliárd forintot miként készül elkölteni egy állami intézmény.
Ettől függetlenül is, a nemzetbiztonsági kockázat legfeljebb az épületek tervrajzaival vagy más hasonló műszaki jellemzőivel kapcsolatban merülhet fel, így semmi ok nincs arra, hogy minden más részletében ne kerüljön nyilvánosságra a szerződés. Éppen ezért keresetet indítottunk az MTVA ellen annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze őket a szerződés másolatának kiadására.
Az MTVA válaszlevele letölthető innen (PDF) | Ha tud titkot tartani, bárki belenézhet - perlünk a székházszerződésért | null | https://atlatszo.hu/2011/09/08/ha-tud-titkot-tartani-barki-belenezhet-perlunk-a-szekhazszerzodesert/ |
2021-09-13 00:00:00 | Szabó Kimmel Tamás Kadarkai Endrével beszélgetett arról, mit is jelenthetett Eszenyi kérdése. | false | [
"eszenyi enikő",
"klubrádió",
"szabó kimmel tamás",
"színház",
"vígszínház"
] | 0 | null | 0 | Szabó Kimmel Tamás volt Kadarkai Endre vendége a Klubrádió Szavakon túl című műsorában, ahol a színész beszélt a főiskolás éveiről, a Nemzetiben eltöltött idejéről, a Mintaapák sorozatból való távozásáról is, illetve arról is, hogy kétszer is nemet mondott Eszenyi Enikőnek, aki szerette volna leszerződtetni a Vígszínházba.
Szabó Kimmel amellett, hogy mindkétszer a vécén ülve telefonálva mondott nemet az igazgató ajánlatára, azt is elmondta, mi volt az a mondat, amely után végképp eldöntötte, nem fog tudni Eszenyivel dolgozni:
Megnősültél? Hát hogy fogunk így színházat csinálni?
– kérdezte tőle Eszenyi Enikő, és a színész ezt a kérdést utána még egy hétig próbálta értelmezni, de a műsorvezetővel együtt arra jutottak, hogy nem nagyon lehet félreérteni, ez arra vonatkozhatott, hogy Szabó Kimmel férfiként már "elkelt".
Én abszolút megértem azokat az embereket és elhiszek mindent egy szóig, amit akkor olvasni lehetett, hogy milyen dolgok történtek ott
– utalt most Szabó Kimmel a Vígszínház korábbi dolgozói által elmesélt történetekre, melyekben mérgező légkört megteremtésével és vállalhatatlan bánásmóddal vádolták meg Eszenyit.
Szabó Kimmel is úgy érezte, nem volt szimpi és valami nem volt oké Eszenyiben és az egész légkörben, ezért is mondott nemet. Arról is beszélt, korábban egy volt férfi kollégájától kapott szexuális ajánlatot még a Nemzeti Színházban.
A beszélgetésnek ez a részlete a 45. perctől hallgatható meg itt. | Szabó Kimmel Tamás elárulta, Eszenyi Enikő melyik mondata után döntötte el, hogy nem megy a Vígszínházhoz | 0 | https://24.hu/kultura/2021/09/13/szabo-kimmel-tamas-szavakon-tul-eszenyi-eniko |
null | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki eljárásban lefoglalt üzemanyagot, mintegy 7200 liter gázolajat és több mint 1100 liter benzint adott át az árvízi munkálatokra. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | A NAV azt közölte szombaton az MTI-vel, hogy rendszeresen foglalnak le üzemanyagot jövedéki eljárásban, így például az illegálisan - jellemzően a jövedéki adó megfizetése nélkül - forgalomba került, vagy a veszélyes, szabványoknak nem megfelelő üzemanyagot.
A jövedéki törvény biztosítja, hogy árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az elkobzott üzemanyagok átadhatók a jogszabályban meghatározott szerveknek - emlékeztet a hivatal.
Az árvízhelyzetre tekintettel a NAV szombat délelőtt a győri, pilismaróti, szentendrei és budapesti helyszínekre szállította ki a lefoglalt üzemanyagot, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Fejér vármegyékbe pedig hétfőn - áll a közleményben. | 8300 liter lefoglalt üzemanyagot adott át a NAV az árvízi védekezésre | null | https://hirklikk.hu/kozelet/8300-liter-lefoglalt-uzemanyagot-adott-at-a-nav-az-arvizi-vedekezesre/437546 |
2017-05-05 19:33:00 | Amíg az uniós források felhasználásával a nemzeti hatóságok szerint nincs nagy baj, az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nem így látja. Magyarul: nálunk a legkevésbé hatékony a hazai ellenőrzés, miközben a korrupcióban az élen állunk. | true | null | 1 | HVG | null | OLAF: Sokkal több a csalás Magyarországon, mint amennyit jelentenek
Amíg az uniós források felhasználásával a nemzeti hatóságok szerint nincs nagy baj, az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nem így látja. Magyarul: nálunk a legkevésbé hatékony a hazai ellenőrzés, miközben a korrupcióban az élen állunk.
„Nem azért kapok fizetést, hogy frusztrált legyek” – válaszolta Giovanni Kessler OLAF-főigazgató egy pénteki konferencián arra a kérdésre, mennyire zavarja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak nincs jogosultsága a tagországokban feltárt korrupció büntetésére. „Nem az a lényeg, hány ügyet tárunk fel, hanem szimbolikus a szerepünk, és ráébresztjük a tagországok állampolgárait, hogy a kormányuk nem tesz meg mindent a korrupcióval szemben” – fűzte hozzá.
Az EU pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 2015-ben 3,2 milliárd eurót tettek ki, ám önálló uniós vádhatóság hiányában ritkán kerülnek bíróság elé az elkövetők. Az OLAF 2015-ben csalások és más szabálytalanságok miatt 888 millió euró visszafizettetését javasolta az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. Arra azonban nincs felhatalmazása, hogy monitorozza és számon kérje a helyi felelősökön, kivizsgálták-e a korrupciógyanús ügyeket. Vagyis sokszor hatástalanok az ajánlásai. Magyarországon például 22 esetben javasolta a szervezet a magyar szerveknek, hogy indítsanak eljárást, ám mindössze egyszer jutott el a folyamat a vádemelésig – hangzott el a Transparency International konferenciáján, amelyre ugyan több mint tucatnyi meghívót kiküldtek a szervezők kormányzati szereplőknek, kormánypárti kutatóintézeteknek, ám közülük senki sem jött el.
Erre részben magyarázat, hogy eközben egy másik konferencián beszéltek a kormányzat illetékesei az előző, 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus támogatásairól. Ott viszont inkább a sikerekről esett szó. A Fidesz viszont reagált a konferenciára, az elmúlt hetekben bevett módon: "A Transparency a Soros-féle korrupció része" - áll közleményükben.
Pedig a korrupció égető probléma Magyarországon is – mutattak rá a felszólalók. A honi nemzeti hatóságok az uniós források 0,9 százalékának elköltésénél tapasztaltak valamiféle szabálytalanságot, miközben az unióban ez az átlag 1,9 százalék. „Ez jelenthetné azt is, hogy Magyarországon kisebb a korrupció, ám a valóságban inkább arról lehet szó, hogy nem elég hatékony az ellenőrzés” – mutatott rá Giovanni Kessler. Az OLAF ugyanis – a 0,9 százalékos hazai „felderítéssel szemben” – a források 3,5 százalékának felhasználásánál gyanított valamilyen problémát. Uniós átlagban pedig ez az arány mindössze 0,4 százalék, vagyis mintegy kilencszer gyakoribb a magyarországi zűrös pénzköltés, mint más országokban.
Határok nélkül
Kessler szerint a legaggasztóbb trend a határokon átnyúló korrupció, valamint az, hogy egyes országokban a korrupció rendszerszerűen kapcsolódik a kormányzáshoz. Az 1990-es évek végén például Olaszországban a közbeszerzések a pártfinanszírozás bújtatott módját jelentették, Ukrajnában pedig a közelmúltban oligarchák álltak nagyon közel az országot irányító politikusokhoz. Magyarországon a költségvetés átláthatatlanságát kifogásolta a szakember, aki több mint hat éve áll az OLAF élén. Pozitívumként említette viszont, hogy lassan, de biztosan javul az együttműködés az uniós és a magyar szervek között.
A szakember a megoldást a független uniós vádhatóság felállításában látja, ám ez erről szóló tervet többek között éppen a magyar kormány fúrta meg. Így az végül önkéntes alapon, a 28-ból 16 uniós ország részvételével indul el az uniós források felhasználásával, illetve a határon átnyúló áfacsalással foglalkozó ügyészség, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Hollanbdia és a hamarosan kilépő Egyesült Királyság kivonja magát a hatásköre alól. „Márpedig a távolmaradó tagállamok területén nem lesz jogosult önállóan eljárni az uniós ügyészség” – sajnálkozott Kessler.
A függetlenség márpedig hatásos
„Tíz-tizenöt éve a korrupció rendszerszintű volt Romániában, ám amióta 2005-ben az ország létrehozta a DNA-t, vagyis a romániai Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóságot, azóta hatalmas előrelépés történt”– állt elő a pozitív példával Laura Codruta Kövesi, a DNA-t vezető ügyész. Míg 2006-ban még csak 360-an kerültek bíróság elé korrupciós vádakkal, addig tavaly már mintegy háromszor többen: 1271-en. Az elítéltek száma pedig a 2006-os 155-ről 870-re nőtt, köztük magas rangú személyek, például miniszterek, szenátorok és bírók is szerepeltek. 2013 és 2016 között pedig egy miniszterelnök és hat miniszter ellen született elmarasztaló bírósági ítélet korrupció miatt.
A DNA ügyészei és rendőrei teljesen függetlenek, nem tartoznak sem a parlament, sem a belügyi tárca vagy a rendőri szervek felügyelete alá. Tevékenységüket ugyanakkor duplán ellenőrzik, minden ítéletet csekkolnak a bírók is. A DNA-nál legalább hatéves ügyészi gyakorlattal lehet csak dolgozni, és nagyon magas etikai szabványoknak kell megfelelni – mutatott rá Kövesi.
Korlátokkal azonban a román független hatóság is küzd: gyakori probléma, hogy a korrupcióval meggyanúsított személyek nem a saját nevükön tartják a vagyonukat, hanem valamelyik családtagjukén. A jelenlegi szabályok szerint pedig csak azt lehet elkobozni tőlük, ami papíron is a sajátjuk. Ezen a korláton lazít hamarosan az úgynevezett kibővített vagyonelkobzás intézménye – újságolta a főügyész.
Mutyi, mutyi, mutyi
„2010 óta különösen megnőtt a korrupció Magyarországon, akkor ugyanis olyan politikai váltás történt, hogy a nyugati mintát követő pártok kihullottak a hatalomból” – mondta Tölgyessy Péter alkotmányjogász, aki úgy látja:
Magyarországon szinte csak szürkezóna van
Tölgyessy szerint a XIX. században is magas volt a korrupció, ám „legalább az világos volt Mikszáth és Móricz világában, hogy mi a jó és mi a rossz”. Ferenc József idején a korrupció nem érte el a politika csúcsát, az elképzelhetetlen lett volna, hogy a miniszterek korruptak legyenek.
„Nálunk nem válik be a nyugati út” – mondta Tölgyessy, aki szerint a Fidesz rendszere arra épül, hogy az állam mozgatja a gazdaságot, „újra a hatalom által egyben tartott ország lettünk”. Tölgyessy szerint vérbeli kelet-európai eszme, hogy úgy lehet felemelkedni, ha elvesszük a másét . „Ez máig alaptétele a magyar politikának, nálunk megvalósul az a dosztojevszkiji alaptétel, hogy a bűnön keresztül lehet eljutni a megváltáshoz”. Az afféle kis állampolgári korrupció ugyan visszaszorult, így például a gyorshajtók már aligha tudják lefizetni a rendőrt, ám eközben szinte nincs olyan önkormányzati vezető, aki ne volna érintett valamilyen ügyben.
Tölgyessy szerint a kis állampolgári korrupció erősebb volt a Kádár rendszerben, mint most, de visszatértünk ahhoz, hogy az állam sulykolja, "vegyünk el a rosszaktól", ami most a romlott baloldali elitet és a multikat jelenti. Pedig "ha volt egy ember, aki a Kádár rendszer mutyizását meg akarta szüntetni, azt Orbán Viktornak hívták."
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget. | Gazdaság: OLAF: Sokkal több a csalás Magyarországon, mint amennyit jelentenek | null | https://hvg.hu/gazdasag/20170505_Kilencszer_gyakoribb_nalunk_az_atlagnal_az_EUpenzekkel_valo_visszaeles |
2009-11-16 00:00:00 | Már vizsgálják, hogy Szijjártó Péter bűncselekményt követett-e el, amikor párttársait juttatta közpénzekhez - válaszolta Kovács Tamás legfőbb ügyész Alexa György szocialista képviselő interpellációjára az Országgyűlés hétfői ülésén. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | Alexa György arra volt kíváncsi, hogy a nyomozó szervek vizsgálják-e Szijjártó Péter ügyét, és ha igen, hol tart az eljárás. Az MSZP-s képviselő szerint fennáll a gyanú, hogy a Fidesz elnöki stábjának kabinetvezetője bűncselekményt követett el, amikor párttársait juttatta közpénzekhez.
"Az ügyészég szerint követett-e el bűncselekményt, amikor a győri önkormányzat gazdasági bizottságának elnökeként fideszes párttársai cégének szánt támogatást közpénzből? Mert ez történt, hiszen a győri ítélőtábla szerint jogos volt az a megállapítás, amely szerint klasszikus mutyizás folyik Győrben Szijjártó Péter tudtával" - fogalmazott a képviselő.
Alexa György szerint Szijjártó Péter a győri Fidelitas-elnök családja érdekkörébe tartozó Kézimosó Kft-nek is közpénzből való támogatását javasolta.
Kovács Tamás legfőbb ügyész válaszában elmondta: a Legfőbb Ügyészség a birtokába került iratok segítségével a győri ügyészséghez fordult, és az eljárás már folyamatban van.
Az elfogulatlanság érdekében a Legfőbb Ügyészség a Fejér megyei ügyészséget jelölte ki az eljárás lefolytatására, és kérte az ügy gyors, alapos, körültekintő kivizsgálását. Alexa György elfogadta Kovács Tamás válaszát, de kiemelte, hogy várja az ügy mielőbbi eredményét.
Kezdőlap Belföld Vizsgálódik az ügyészség Szijjártó Péter ügyében | Vizsgálódik az ügyészség Szijjártó Péter ügyében | null | https://infostart.hu/belfold/2009/11/16/vizsgalodik-az-ugyeszseg-szijjarto-peter-ugyeben-315684 |
2021-03-04 00:00:00 | Elkezdték befedni a népligeti kézilabdacsarnokot - Az év végéig elkészül Európa legnagyobb kézilabdacsarnoka. | false | [
"budapest",
"népliget",
"kézilabda",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Ütemterv szerint halad a népligeti kézilabdacsarnok építése, a tetőszerkezeti elemek már a helyükön, elkezdték befedni a létesítményt, amely Európa legnagyobb kézilabdacsarnoka lesz. Itt rendezik majd a 2022-es magyar–szlovák közös rendezésű férfi kontinenstorna döntőjét is.
Az Eb-re már elindult a jegyértékesítés, a szervezők élményprogramokkal is készülnek.
A 20 ezer fő befogadására alkalmas csarnokban továbbá kosár- és röplabda-, jégkorong-, tenisz- és korcsolya-, de még bizonyos lovas- és motorosversenyeket is rendezhetnek majd.
Kézilabdacsarnok - 2021.03.03.
Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos korábban azt mondta, hogy az aréna üzemeltetése egyetlen fillérjébe sem kerül majd az adófizetőknek.
Egy huszonegyedik századi, modern, a világ bármely pontján helytálló multifunkcionális arénát fogunk felépíteni, ami kitűnően alkalmas lesz nemzetközi és hazai sporteseményekre, kulturális eseményekre, koncertekre. Tehát biztos, hogy itt is egy olyan épületet kell felhúzni, ami utána megáll a lábán, és a működtetése, az üzemeltetése egyetlen fillérjébe sem kerülhet a magyar adófizetőknek, a magyar költségvetésnek
– mondta Fürjes a Sport TV műsorában még 2019 tavaszán.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly július végén jelentette be, hogy a létesítmény a Ferencváros tulajdonába kerül majd, ám fontos, hogy kötnek egy megállapodást az egyesülettel arról, hogy a csarnokban meghatározott számban elsőbbsége van az állam, illetve a nemzeti válogatottak rendezvényeinek.
A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság január 14-én kezdődik majd. Budapesten kívül Debrecenben és Szegeden, illetve Kassán és Pozsonyban rendeznek mérkőzéseket.
(Borítókép: Gerencsér Tamás / Index) | Elkezdték befedni a népligeti kézilabdacsarnokot | 0 | https://index.hu/sport/kezilabda/2021/03/04/elkezdtek-befedni-a-nepligeti-kezilabdacsarnokot |
2012-11-08 17:07:00 | A nyolcadrendű vádlott vallomásából az derült ki, hogy MSZP-s és SZDSZ-es nyomás alatt kötötték meg BKV közbeszerzési szerződéseit. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | R. Miklós 2007. január 7-től kommunikációs igazgatóként dolgozott a BKV Zrt.-nél, majd 2007 augusztusától kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes lett. Felolvasott vallomása szerint Antal Attila vezérigazgató kérésére 2007 augusztusában találkoznia kellett Schmuck Andorral, aki akkor Hagyó Miklós „bizalmi embere” volt. A találkozón Schmuck Andor bemutatta neki H. Évát – a per hatodrendű vádlottját –, akit alkalmazni kellett a BKV Zrt.-nél.
Lendvai Ildikó mondta meg, hogy kit kell alkalmazni
A felolvasott vallomás szerint Antal Attila közvetítette R. Miklósnak Lendvai Ildikó akkori szocialista országgyűlési képviselő kérését is, és a képviselő által patronált férfit fel kellett venni. A vezérigazgató utasítására S. Zoltánnal, egy kommunikációs cég vezetőjével is meg kellett állapodni.
A Magyar Nemzet cikkei a témában:
• „Nyakó és felesége buszokat kért kölcsön” – beszélgetés Regőczi Miklóssal
• „Halálfélelmem van tőled, Miklós” – mondta a rendőrségi jegyzőkönyv szerint Balogh Zsolt
A nyolcadrendű vádlott – aki korábban Székesfehérváron SZDSZ-es önkormányzati képviselő volt, majd Budapestre költözött – ismerte S. Zoltánt, mert korábban SZDSZ-es politikusok kampányában együtt dolgoztak. A megállapodást S. Zoltán cégével is megkötötték. A „lobbitevékenységért” megkötött szerződés összegét később felemelték, és a Lendvai Ildikó javaslatára szerződtetett férfi kapta meg az egyezség értelmében. R. Miklós felolvasott vallomása szerint az S. Zoltán cégével megkötött szerződésre semmi szüksége nem volt a BKV Zrt.-nek.
Lamperth munkatársát is meg kellett látogatni
A nyolcadrendű vádlottnak – nyomozati vallomása szerint – utasításra Lamperth Mónika akkori belügyminiszter közvetlen munkatársához is be kellett menni a minisztériumba. A kérésnek megfelelően egy minisztériumi vezető feleségét is alkalmazni kellett külső munkatársként a közlekedési vállalatnál.
A nyolcadrendű vádlott vallomásában hangsúlyozta: Antal Attila vezérigazgató többször emlékeztette arra, hogy amit a Hagyó-kabinet tagjai vagy az SZDSZ-es politikusok mondtak, azt végre kell hajtani, ellenkező esetben ellehetetleníthetik a cégnél, és elveszítheti az állását.
Nem volt választási lehetőség
R. Miklós szerint nem volt választási lehetőségük, mert ellehetetlenítették Antal Attilát is, aki „az SZDSZ utasításait nem volt hajlandó maradéktalanul érvényesíteni”. A bíróság által felolvasott jegyzőkönyvek szerint a nyolcadrendű vádlott a gyanúsítása miatt panasszal élt, de vallomásait minden egyes esetben ügyvédje jelenlétében, a törvényi előírásoknak megfelelően tette meg. Vallomásaiban nem általánosságokról beszélt a politikusok kéréseivel kapcsolatban, mert pontos időpontokról, nevekről és találkozási helyekről beszélt.
Az ügyészség visszautasítja a BKV-ügyben az egyik vádlott, Antal Attila, illetve egyes közszereplők által megfogalmazott vádakat, melyek szerint a nyomozás törvénysértő, az ötvenes éveket idéző módon zajlott – mondta Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője egy korábbi sajtótájékoztatóján.
Kommunikációs összecsapások folytak Demszky és Hagyó között: a cél az volt, hogy egymás embereit lejárassák – ez derült ki Mesterházy Ernő vallomásából.
A nyolcadrendű vádlott a nyomozati szakban tett vallomásáról azt állította a bíróság előtt, hogy „kihallgatói irányították”, azt lebegtették előtte, hogy „az a kivezető út, ha másokra vall”. R. Miklós állítása szerint a „megfelelési kényszer” miatt vallott vádlott-társaira.
Hasonló „élményekről” számolt be a nyomozati vallomásában az ügy negyedrendű vádlottja, Balogh Zsolt is. „Aki nem áll be a sorba, annak el kell vágni a torkát” – ilyen és ehhez hasonló utasításokat osztogatott Hagyó az alkalmazottaknak. Balogh is MSZP-s befolyásról vallott: a BKV a a szocialisták ellenőrzése alatt álló cég volt, akadt olyan vezető, akit Szili Katalin házelnök kérésére kellett felvenni.
Ismert, Balogh 2007. áprilistól dolgozott a BKV-nál, majd Antal Attila vezérigazgató távozása után 2008. február 20-a és augusztus 31-e között megbízott vezérigazgató volt. A negyedrendű vádlottat eddig tíz alkalommal hallgatták ki a nyomozati szakban. A felolvasott jegyzőkönyvek szerint minden alkalommal megerősítette korábban tett vallomását.
November 15-én jön a folytatás
Az ügyészség R. Miklós nyolcadrendű vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint társtettest, valamint tízrendbeli, részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolja. A per november 15-én folytatódik.
Tagad és tagad...
Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes tagadta az ellene és társai ellen folyó per korábbi tárgyalásán a negyedrendű vádlott által a nyomozati szakban tett vallomások őt terhelő állításait a Kecskeméti Törvényszéken.
Nem először tett ilyet, a vallomások őt érintő részeit, október elején az Antal Attilának, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Zrt. egykori vezérigazgatójának nyomozati szakban tett vallomását nevezte valótlanságnak, és közölte, hogy ő senkit nem utasított szerződéskötésre. | Hagyó-per: mindig az MSZP és az SZDSZ kérését kellett teljesíteni | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/11/hagyo-per-mindig-az-mszp-es-az-szdsz-kereset-kellett-teljesiteni |
null | Elrabolt egy kislányt Portugáliában, állítólag ezt mondta a Madeleine McCann-ügy legfőbb gyanúsítottja korábbi cellatársának. Madeleine mindössze hároméves volt, amikor 2007. május 3-án eltűnt. A családja a portugáliai Algarve tartományban lévő Praia da Luzban nyaralt, amikor a szülők vacsorázni mentek, de mire hazaértek, kislányuknak nyoma veszett. Azóta abban reménykednek, hogy egy napon megtalálják őt. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Több GPS-koordináta, telefonhívások, szemtanúk és egy e-mail-fiók is bizonyították, hogy Christian Brückner, a feltételezett tettes a helyszínen volt, amikor Madeleine-t elrabolták. Fordulat állt be az ügyben, ugyanis Brückner állítólag azt mondta egy cellatársának, hogy nem talált semmi értékeset, de egy kislányt magával vitt a tett helyszínéről.
Madeleine McCann-ügy
Madeleine McCann egy portugáliai üdülőhelyen, Praia da Luzban tűnt el 2007 májusában, néhány nappal negyedik születésnapja előtt. A német gyanúsított 1995 és 2007 között megszakításokkal a térségben, Algarve régióban élt, néhány évig éppen Praia da Luz és a következő nagyobb település, Lagos között lakott egy házban. Voltak alkalmi munkái, de főleg bűncselekményekből tartotta fenn magát, a többi között kábítószerrel kereskedett és betört szállodákba, apartmanokba.
A férfi ellen a braunschweigi ügyészség rendelt el nyomozást a Madeleine McCann-ügyben. A nyomozást a szövetségi bűnügyi hivatal folytatja brit és portugál társszervekkel együttműködve.
Madeleine McCannt az eltűnése óta eltelt években Marokkótól Belgiumon, Svédországon, Kanadán és Dubajon át Ausztráliáig a világ szinte minden pontján látni vélték, de sehol nem akadtak a nyomára.
A szülők által létrehozott alapítvány rendszeresen közzétesz számítógépes eljárással "öregített", fotóhű portrékat arról, hogy Madeleine a kora haladtával éppen hogy nézhet ki, de eddig ez sem vezetett eredményre. Ügyében a német férfi meggyanúsítása az első komoly fejlemény, amióta a portugál rendőrség 2007 őszén az Angliában élő orvos szülőket gyanúsítottá nyilvánította, majd a gyanúsítást egy évvel később - érdemi bizonyítékok hiányában - feloldotta. | Madeleine McCann-ügy: új bizonyíték van Brückner bűnösségére | null | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/mccann-ugy-bizonyitek-cellatarsnak-fecsegett/c7xrgf5 |
2011-01-05 11:16:00 | Az Ud Zrt.-hez köthető megfigyelési botrány újabb fejezethez érkezett: egy, magát HungarianDemocratként jegyző ismeretlen mintegy húsz, eddig nem ismert hangfelvételt tett közzé a YouTube-on. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A megfigyelési botrányba keveredett céget egyebek mellett államtitoksértés, lőfegyverrel visszaélés és személyes adatok jogosulatlan megszerzése miatt a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója, Laborc Sándor jelentette fel még 2008 szeptemberében.
A vádak többségét az ügyészség utóbb megalapozatlannak találta. Szilvásy György volt titokminiszter és Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke ellen viszont büntetőeljárás folyik, mert a vád szerint szerepük lehetett abban, hogy hasonló felvételek korábban nyilvánosságra kerültek. Emellett a cég több személyiségi jogi pert is indított, emellett a titkosszolgálattól, illetve a felügyeleti szervétől másfélmilliárd forint vagyoni kártérítésre - ez nagyjából a vállalkozásnak a botrány kipattanása előtti piaci értéke - tartanak igényt
A most kiszivárogtatott felvételek zömén Tóth János az Ud Zrt. vezetője hallható, s a beszélgetőpartnerei között van Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Csányi Erika, az OTP-vezér felesége, valamint maga Csányi Sándor is. | Belföld: Az Ud Zrt. vezetőinek újabb hangfelvételei a YouTube-on! - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/az_ud_zrt__vezetoinek_ujabb_hangfelvetelei_a_youtube-on_-935921 |
2018-06-02 22:48:00 | Baráti cégek taójából 2,1 milliárd, baráti magánszemélyek személyi jövedelemadójából 356 ezer forint jött össze. | true | null | 1 | G7 | null | Elsősorban néhány jótékony cégnek, illetve a tao-támogatásoknak köszönhetően több mint 6 milliárd forintos bevételre tett szert 2017-ben a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Az Orbán Viktor által alapított, és Mészáros Lőrinc által elnökölt szervezet így kétszer annyi pénzből gazdálkodhatott, mint amennyit tornatermek építésére szánt a kormány az előző évben.
Az alapítvány költségvetése ugyan volt már ennél nagyobb is, de egy évvel korábban például be kellett érniük 3,2 milliárd forinttal. A mostani bővülés persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy bár mindig is a felcsúti alapítvány volt a tao támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezője, soha akkora keretet nem hagytak még jóvá számukra, mint a futó szezonban.
A labdarúgó-szövetség döntése értelmében 5,4 milliárdnyi adóforintot irányíthat magához a szervezet. Ehhez csak az kell, hogy néhány vállalatot meggyőzzenek, a központi költségvetés helyett nekik utalják társasági adójukat (ez a tao-támogatások lényege). Márpedig ez Felcsúton nem szokott problémát jelenteni. Mivel korábban is milliárdokkal gazdagodtak ilyen forrásból, van gyakorlatuk a dologban.
Egy héttel a keret jóváhagyása után 2,2 milliárd forintot már össze is szedtek, ebből 1,3 milliárd ráadásul egy cégtől érkezett. Utóbbiról akkor azt írtuk, hogy azért érdekes, mert ha teljes egészében a 2017-es nyereség után fizette a nagylelkű tao-donor, akkor az érintett vállalatnak az idei profitja meghaladhatta a 18 milliárd forintot. Meglepő módon Mészáros Lőrinccel jó barátjának és üzlettársának, Szíjj Lászlónak az építőipari vállalata, Duna Aszfalt épp ekkora nyereséget ért el tavaly.
A teljes pénzt azonban nem sikerült összeszedni december végéig, azaz a bevételek egy része átcsúszhatott 2018-ra. Erre az alapítvány is utal beszámolójában, amely szerint a bevétel fele, tehát több mint 3 milliárd forint nem is taó-ból, hanem céges adományokból érkezett. Hogy pontosan mit kell ez alatt érteni, azt azonban nem részletezi a dokumentum.
A két fő forrás mellett kaptak támogatást az államtól illetve az európai és a magyar futballszövetségtől, magánszemélyektől, de 356 ezer forintot még a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából is összeszedtek.
Ami a korábbi (főleg a 2016 előtti) évekhez képest némi változás, hogy a befolyt pénzt elég nagy arányban el is költötték. Míg korábban hatalmas nyereségeket mutatott ki a felcsúti focialapítvány, ezúttal csak 1,1 milliárd forint volt a profit. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az alkalmazottakra, és a működéshez szükséges beszerzésekre elköltött pénz mellett volt 1,7 milliárdnyi egyéb ráfordítása is az alapítványnak. Hogy mi, azt azonban nem fejtették ki.
Az immár évek óta milliárdokból gazdálkodó alapítvány egyébként hatalmas vagyont halmozott fel. Eszközállománya meghaladja a 21 milliárd forintot. Ebben csakúgy benne van a tao-pénzből felhúzott Pancho Aréna, és a szintén így finanszírozott sportcsarnok, mint az az 1,3 milliárd forint, ami az év végén a szervezet bankszámláin pihent. | Kétszer annyiból gazdálkodott a Puskás Akadémia, mint amennyi tornatermekre jutott az egész országban | null | https://g7.hu/penz/20180602/ketszer-annyibol-gazdalkodott-a-puskas-akademia-mint-amennyi-tornatermekre-jutott-az-egesz-orszagban/ |
2011-11-11 17:08:00 | Offshore hálózatának léte önmagában nem bizonyítja az adócsalás tényét, de a nyomozóhatóság szerint a közeljövőben elegendő bizonyíték gyűlik majd össze az újabb vádemeléshez. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Felújította hat éve lezárt, adómegkerüléssel kapcsolatos vádjait az ukrán adóhatóság az októberben első fokon hét év börtönbüntetésre ítélt Julija Timosenkóval szemben. Eszerint Ukrajna exkormányfője 165 millió dollár állami vagyont rejtett el az adóhatóság elől, és további 47 millió dollár adót „spórolt meg” offshore cégeken keresztül a kilencvenes évek második felében.
Ekkor Timosenko az általa létrehozott Ukrajna Egységes Energetikai Rendszerei (JeESZU) céget vezette. A vállalat az ukrajnai ipari felhasználóknak szállított orosz földgázt, monopolhelyzetet élvezve. Mindezt – a kijevi kormányt 1996-97-ben vezető Pavel Lazarenko segítségével – megfejelte egy 200 millió dolláros állami garanciavállalással az orosz Gazprommal szemben. A JeESZU a gázból származó bevételt egy offshore cégnek továbbította, amely nem küldte meg a pénzt az orosz félnek. (Ezt az ukrán állami garanciavállalással a háta mögött tehette meg. Egy 2001-es kijevi vád szerint Timosenko 80 millió dollárt utalt át Lazarenkónak egy svájci bankszámlára. A vádat később ejtették, Timosenko pedig másfél hónapot töltött előzetesben.)
Igaz, Timosenko Ciprustól a brit Virgin-szigeteken át a Man-szigetig húzódó offshore hálózatának léte önmagában nem bizonyítja az adócsalás tényét, de az Ukrán Adóhatóság Nyomozati Főigazgatósága szerint a közeljövőben elegendő bizonyíték gyűlik majd össze az újabb vádemeléshez. A JeESZU 90-es évekbeli szerepe az Egyesült Államoknak is szemet szúrt: a pénzmosásért Kaliforniában kilenc évre elítélt Lazarenko irataiban is szerepelt a cég és Timosenko neve. Ám a 2006-ban hozott ítélet már nem tesz róla említést. Washington többször jelezte: Timosenko bűnrészessége nem merült fel.
Moszkvában 2001-ben és 2004-ben – a végül a narancsos forradalommal zárult elnökválasztás küszöbén – emeltek vádat Timosenko ellen. Eszerint kenőpénzzel jutott építőiparai anyagok szállításáról szóló 450 millió dolláros megbízáshoz az orosz védelmi minisztériumtól, amellyel a JeESZU kötött szerződést. A vádat elévülésre hivatkozva ejtették 2005 végén. Igaz, az év folyamán, Timosenko első kormányfősége alatt, egy hivatalos moszkvai útját meghiúsította az oroszországi őrizetbevétel lehetősége.
Timosenkót októberben első fokon hét év börtönre és 190 millió dollár kár megtérítésére kötelezte a kijevi bíróság. Az ítélet szerint túllépte hatáskörét, amikor ukrajna számára előnytelen gázszerződést kötött Oroszországgal. Az ítéletet Brüsszel és Washington is politikainak minősítette, és hasonlóan nyilatkozott Moszkva is, egyértelművé téve: nem kívánja felülvizsgálni a szerződés feltételeit az új – erős leegyszerűsítéssel egyébként Moszkva-barátnak mondott – ukrán vezetéssel, élén Viktor Janukovics államfővel.
A jelenleg őrizetben lévő Timosenko gerincfájdalmakkal fekszik a fogdában, ahol az intézet szerint megfelelő orvosi ellátásban részesül. Ügyvédje szerint azonban mielőbb kórházba kell szállítani az 51 éves politikust.
Ukrainian ex-prime minister Yulia Tymoshenko is seen through a prison window in Kiev November 4, 2011. Tymoshenko, in a dramatic plea from her prison cell, urged the European Union on Wednesday to go ahead with a planned association agreement with Ukraine regardless of her fate. REUTERS/Inna Sokolovska (UKRAINE - Tags: CRIME LAW POLITICS TPX IMAGES OF THE DAY) | Külföld: Újabb vádak az elítélt Timosenko ellen - NOL.hu | null | http://nol.hu/kulfold/ujabb_vadak_az_elitelt_timosenko_ellen-1271241 |
null | Magyarország 1998-ban vállalta, hogy felszámolja azokat a sokszor még a Rákosi-korszakban épült tömegintézményeket, amelyeket a fogyatékkal élő emberek ellátására tartanak fenn. Azóta szinte semmi sem történt. Sőt, további súlyos pénzeket pumpáltak a bezárandó komplexumok felújításába. A cél elvileg az, hogy kisebb létszámú, emberségesebb intézményeket hozzanak létre. A minisztérium stratégiája az Európai Bizottság szakértői csoportja szerint is rizikós lehet. | true | [
"hírek",
"itthon",
"világ",
"belföld",
"tudomány",
"hirek",
"sport",
"magazin",
"hírek",
"gazdaság",
"külföld",
"bulvár",
"belföld",
"hírgyűjtő",
"tech-tudomány",
"külföldi hírek",
"belföldi hírek",
"magyar hírek",
"külföldi hirek"
] | 0 | null | 0 | 2011. november 07., hétfő, 12:40 • Utolsó frissítés: 2011. november 07., hétfő, 13:16
Szerző: Tossenberger Adél
Magyarország 1998-ban vállalta, hogy felszámolja azokat a sokszor még a Rákosi-korszakban épült tömegintézményeket, amelyeket a fogyatékkal élő emberek ellátására tartanak fenn. Azóta szinte semmi sem történt. Sőt, további súlyos pénzeket pumpáltak a bezárandó komplexumok felújításába. A cél elvileg az, hogy kisebb létszámú, emberségesebb intézményeket hozzanak létre. A minisztérium stratégiája az Európai Bizottság szakértői csoportja szerint is rizikós lehet.
"Olyannal is találkoztam, hogy gyakorlatilag megverték a gyereket. Nem fogadott szót, egyszerűen csak fogta a papucsát, és megütötte. Sosem derítették ki, hogy miért nyugtalan a gyerek, csak kapta a szedatívumokat, amitől aztán egy idő után ott ült a sarokban, és folyt a nyála. Azt pedig egyszerűbb volt letörölni, mint végighallgatni a problémáját" – hangzik el a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2011-es Láthatatlanok című dokumentumfilmjében, amely többek között a fogyatékkal élő emberekkel szembeni, tömegintézményekben előforduló visszaéléseket tárja fel. (A film megrázó részleteiről egy korábbi cikkünkben olvashat.)
Az egyik legbrutálisabb módszer Verdes Tamás, a film rendezője szerint is a szedatívumok rendszeres alkalmazása az ilyen több száz főt ellátó intézményekben. Tapasztalatai szerint gyakori jelenség, hogy délután kettőkor egy százfős intézményben hetvenen alszanak, mert be vannak gyógyszerezve. Nem egy intézményvezető ismerte el ugyanakkor, hogy a bentlakók harmada-fele mentálisan egészséges, csak nincs hol laknia.
A TASZ szerint húsz évvel a rendszerváltás, 13 évvel a kitagolásról szóló döntés, és hét évvel Magyarország uniós csatlakozása után a magyar társadalom most is magatehetetlen gyerekként tekint a fogyatékkal élőkre, az állam pedig évente több tízmilliárd forintot költ az elszigetelésükre egy emberetlen intézményrendszerben. Ezt a helyzetet számolná fel egy részletes terv alapján a Budapest Intézet és a TASZ Intézet helyett című friss tanulmánya a változást blokkoló politikai csapdák feltérképezésével, illetve egy pénzügyi kalkulációval.
Önállóságra nevelnének Fotó: HVG Archív
Divatos tömegtermelés
Az ENSZ adatai szerint a fogyatékos emberek képezik a világ legnagyobb kisebbségét. Magyarországon legalább 100 ezer családban él értelmi fogyatékos, autista vagy halmozottan fogyatékos ember. Közülük 15-25 ezren szeparált, nagy létszámú vidéki bentlakásos intézményekben laknak, melyek közül többet még a Rákosi-korszakban kezdtek el építeni. "Ezeknek az intézményeknek a többségét tudatosan a "pusztában" húzták fel. Egyrészt, mert ott volt hely, másrészt pedig mert a fogyatékkal élőket el akarták szeparálni a társadalomtól, és azt gondolták, hogy ott védettebb helyen lesznek" – nyilatkozta a TASZ-nak korábban Bánfalvy Csaba szociológus.
"A tömegtermelés akkoriban az élet minden területén divat volt, a kórházakban is több tízezer beteget láttak el" – magyarázza Bánfalvy, aki szerint az ilyen "totális, zárt intézményekben" az emberek szigorúan szabályozott körülmények között élnek. "Ilyen tömegben nem is lehet máshogy élni; úgy működik, mint a vasút, vagy a posta, ahol az egyéni kvalitásokra nem lehet tekintettel a rendszer" – tette hozzá.
Az ombudsman és különböző civil szervezetek vizsgálódásai nyomán már a 90-es években kiderült, hogy az ilyen intézményekben élők helyzete az emberiesség, az eltorzult szocializáció, a végleges bezártság és a belső kiszolgáltatottság szempontjából is problémás. S bár ehhez képest finomodott a rendszer, ma is nagy szükség lenne a váltásra, vagyis arra a kitagolásnak nevezett folyamatra, melynek lényege, hogy a fogyatékkal élőket autonómiára nevelő, emberségesebb, kis létszámú intézményekbe, szociális bérlakásokba vagy saját tulajdonú lakásokba helyezzék át, ahol csak az őket segítő személyzetnek kéne fizetniük.
Néhány ilyen intézmény – országos szinten 1500 férőhellyel – már most is létezik, tapasztalataik szerint pedig fenntartásuk egy főre vetítve valóban nem drágább, mint az intézeteké, sok esetben pedig kevesebb pénzből jönnek ki.
A szélsőséges főváros
Bár Magyarország már 1998-ban, a Horn-kormány egyik utolsó intézkedéseként törvényben vállalta, hogy 2010-ig bezárja a legtöbb ilyen intézményt, és kis létszámú lakhatási formákat hoz létre, ebből nem lett semmi. Az állami pénzeket továbbra is óriáskomplexumok fejlesztésére fordították, sőt, uniós százmilliókat is pumpáltak beléjük. 2007-ben egy nemzetközi megállapodásban is elköteleztük magunkat az intézményi átalakítás mellett, szintén eredménytelenül.
Budapest gyakorlata kifejezetten szélsőséges, a főváros ugyanis egyetlen felnőtt fogyatékosok számára fenntartott otthont sem tart fent határain belül, ezzel értelmi fogyatékosok tömegeit kényszerítve arra, hogy szülőhelyüktől akár több száz kilométerre fekvő vidéki kastélyokba vándoroljanak.
Vidáman beleférne a büdzsébe
Az érintett 15 ezer ember ellátására jelenleg évente 35-38 milliárd forintot költ az állam (fejenként 2-3 millió forint), a Budapest Intézet friss tanulmánya szerint ugyanakkor az sem kerülne többe, ha a tömegintézmények lakóit a társadalomba való beilleszkedést segítő bérlakásokba helyeznék át.
Az átálláshoz 50 milliárd forintra lenne szükség, ami vidáman beleférne a költségvetésbe – magyarázta Váradi Balázs, az Intézet helyett című tanulmány egyik szerzője. Scharle Ágota, aki a pénzügyi kalkulációt készítette el, azt mondta, a legnagyobb összeget, nagyjából 40 milliárd forintot ebből lakhatásra költenének, emellett fontos tétel lenne a szakemberek átképzése, illetve a bezárandó intézmények épületeinek hasznosítása és a dolgozók rehabilitálása, lehetőleg helyben.
Azt már Váradi Balázs térképezte fel, milyen érdekek csáklyázzák meg mégis a kitagolást. Az állam és az önkormányzatok leginkább ott hozzák létre ezeket az intézeteket, ahol gyenge a piac, és az emberek nem tudnak vállalkozni. A legtöbb férőhely a szegény, alulfoglalkoztatott vidéki településeken, főleg Délkelet-Magyarországon van.
A szavazás előtt elbukik
"A településnek az az érdeke, hogy minél több állami munkahely legyen, és az intézetek sok embernek adnak munkát. A polgármesternek az az érdeke, hogy ezeket a munkahelyeket ne bolygassa meg, és hát a polgármesterek sokszor ott ülnek a parlamentben, ez sajnos nem összeférhetetlen" – mondta egy neve elhallgatását kérő képviselő a TASZ dokumentumfilmjében.
"Az intézmények megszüntetése elleni érdekek az Országgyűlésben is megjelennek, ezek a dolgok pedig már a szavazás előtt elbuknak. Az önkormányzati ellenlobbi nagyon erős, a parlament ekkor nem a fogyatékosok országos, hanem a helyi településeken dolgozók megélhetési érdekeit képviseli. Ebben nem voltak pártpolitikai véleménykülönbségek, erről igazi, láthatatlan konszenzus volt mindig is" – tette hozzá. Ezt erősíti a Budapest Intézet tanulmánya is, mely szerint a kulcsszereplők egytől egyig ellenzik a változásokat, támogatók pedig csak az igen kis befolyású szereplők között vannak, a törésvonal tehát nem a különböző politikai pártok között húzódik.
Lehetne másképp Fotó: HVG Archív
Szintén a változás ellen van az a Közép-Kelet Európában bevett gyakorlat, mely szerint a kitagolásra szánt uniós pénzeket a megszüntetésre ítélt tömegintézmények korszerűsítésre költik – ebben Magyarország és Románia is élen járnak. A hvg.hu a területen jártas szakmai forrásokból úgy tudja, Brüsszel informálisan már nem egyszer figyelmeztette emiatt Magyarországot, kézzelfogható következmények nélkül. A kérdésben érintett országokat az ENSZ is monitorozza, Magyarország azonban idén még nem került sorra, bár ezeknek a jelentéseknek egyébként sincs nagy súlyuk.
A Nefmi belevágott
A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma 2011 tavaszán végül előállt egy kitagolási stratégiával, amelyet a kormány el is fogadott, ez azonban Verdes Tamás szerint, bár üdvözölendő, több sebből vérzik. Egyrészt harminc évre tervez, ami túl tág intervallum, nincsenek mellérendelve költségek, és a számon kérhető határidők is hiányoznak belőle. Ami azonban a legaggasztóbb: megengedi az ötvenfős intézmények létesítését, amely a szakirodalomban már ugyanúgy tömegintézménynek számít.
A minisztérium azt mondja, a gondozottak és ápolók átállása, és az uniós források lehívhatósága indokolja a három évtizedet. Civil szervezetek szerint azonban ez nem szolgálja a bentlakók érdekeit, annál inkább azoknak a személyeknek az igényeit, akik ezekben a nagy létszámú intézményekben dolgoznak.
A Nefmi végleges stratégiájának egy korábbi változatát, melyen Verdes Tamás szerint később sem változtattak érdemben, az Európai Bizottság felkérésére nem hivatalosan egy szakmai csoport is kielemezte, s bár gratuláltak a magyar kormánynak ahhoz, hogy belevágott a helyzet felszámolásába, elemzésüket több kritikus megjegyzéssel tűzdelték tele.
Egyrészt felvetették, hogy a jelenlegi tömegintézményekbe nem szabadna több pénzt pumpálni, mert ez nehezíti a bezárásukat, másrészt attól tartanak, hogy párhuzamosan megmaradnak egymás mellett a régi és az új szolgáltatások, amely hosszútávon nem fenntartható. Szerintük az is rizikós, hogy a gondozottak állapota változatlan marad az új rendszerben is, illetve hogy nem az egyéni igényekre fókuszálnak a kisebb intézmények sem. Attól is tartanak, hogy bár a fizikai feltételek javulnak, az érintettek elszigeteltsége ugyanúgy megmarad, és a gondozók átképzésére sem fektetnek majd elegendő hangsúlyt.
2013-ig egyébként még 7 milliárd forint uniós pénzt használhatnánk fel kitagolásra, a pályáztatás azonban egyelőre akadozik, az idő pedig fogy. Egy ilyen átalakuláshoz Verdes szerint a rendelkezésre álló 1,5-2 év helyett 4-5 évre lenne szükség. | Itthon: A Rákosi-korszak embertelen tömegintézményei még mindig élnek | 0 | http://hvg.hu/itthon/20111107_fogyatekos_kitagolas_tasz/print |
null | Állítólag valami ilyesmiről is tárgyalt Nagy Márton Pekingben. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | Volt egy félreérthető mondat a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi tárgyalásairól szóló pénteki minisztériumi közleményben:"...cél, hogy egy kínai légitársaság légikikötőt hozzon létre a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren, amely Budapestről tovább szállíthatja a kínai utasokat nyugat felé." Semmi más részletet nem közöltek, csak azt, hogy még több kínai turistát akarnak Magyarországra vonzani.
Inkább arról lehet szó, hogy egy újabb légitársaság indíthat közvetlen járatokat kínai célpontokról Budapestre és a magyar repülőtér egyfajta európai bázis lehetne. Kizárt, hogy konkrétan építkezne itt bárki is. Ráadásul az üzemeltető Budapest Airportban jelenleg 20 százalékban tulajdonos a francia Vinci cégcsoport. Nagy Márton a visszavásárlás lezárását követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy minden fontos fejlesztést egyeztetnek a társtulajdonossal. Bár lehetéges, hogy erről egyeztettek, de egy ilyen nagy ívű beruházást nem tudnak eltitkolni, arról be kellene számolni előzetesen is.
A miniszter azt is mondta akkor, hogy a 80 százaléknyi magyar állami tulajdon egy részét idővel felkínálják más szakmai befektetőknek, például arab vállalatoknak, vagyis nem kínaiaknak.
Ferihegyen a legnagyobb beruházás a 3. terminál lesz, de nem valószínű, hogy a NER-köreihez tartozó építőipari cégeket kihagynák ebből, ehhez az túl nagy falat. Az persze lehetésges, hogy például kínai cégeket odaengednek.
Nagy Márton egyébként együttműködési megállapodást írt alá Sun Yeli (Szun Je-li), kínai kulturális és turisztikai miniszterrel. Tavaly 110 ezer kínai vendég érkezett hazánkba, 2024 első hét hónapjában ez a szám már elérte a 105 ezret, akik 270 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. A turisztikai kapcsolatok erősödéséhez hozzájárult a heti 21 közvetlen légi járat, amelyek révén jelenleg hét kínai város érhető el közvetlenül Budapestről. Az utazási lehetőségek bővítése mellett mérföldkőnek számított Kína azon egyoldalú döntése is, hogy 2024. március 7-től a magyar állampolgárok 15 napot meg nem haladó tartózkodás esetén, vízummentesen utazhatnak Kínába. | Mit szól Ferihegyen a francia tulajdonos, ha légikikötőt akarnak építeni a kínaiak? | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/mit-szol-ferihegyen-a-francia-tulajdonos-ha-legikotot-akarnak-epiteni-a-kinaiak.html |
2017-12-28 21:22:27 | Csaknem hárommilliárd forintért szállhat be a zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-tábor felújításába a cég. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Csaknem hárommilliárd forint értékben a jegybanki megbízásoknál már ismerős cég, a DVM Design Kft. nyerte el a zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-tábor megvalósításához szükséges generáltervezői, komplex beruházáslebonyolítói és tanácsadói feladatok ellátására kiírt pályázatot – derül ki a közbeszerzési adatbázisban található szerződésből.
A zánkai tábor esetében áfával együtt 1,7 milliárd forintra rúg a megbízási díj, a fonyódligeti Erzsébet-táborral kapcsolatos munkálatokat pedig 1,012 milliárdért végezheti el a DVM Design. Ebbe beletartozik egyebek között a bontási tervek, az építési engedélyezési tervdokumentáció, a tendertervek, a kiviteli tervdokumentáció, illetve a tervezői művezetés díja. A beruházás lebonyolítására a szerződés hatálybalépésétől kezdve előreláthatólag harminchat hónapot tart szükségesnek a pályáztató, a gyerekek szociális táboroztatásáért felelős Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány.
A DVM Design egyébként Kovács Attila és Czár Balázs kettősének – mindketten építészmérnökök, ingatlanfejlesztők, cégmenedzserek – egyik érdekeltsége, illetve
ahhoz a DVM Grouphoz tartozik, amely több üzletet kötött a Magyar Nemzeti Bankkal.
A DVM Design korábban két olyan kisebb közbeszerzést is megnyert, amelyet az MNB egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) írt ki. De nem ez volt az igazán zsíros falat a társaság számára, hanem az, amikor néhány évvel ezelőtt a szintén a cégcsoport érdekeltségébe tartozó Eiffel Palace Kft.-től vásárolta meg nettó 14 milliárd forintért az Eiffel Palace irodaházat az MNB. Az ügylettel akkoriban még a jegybank felügyelőbizottsága is foglalkozott, mivel a fejlesztésen és értékesítésen közel 3 milliárd forint profitot bezsebelő Eiffel Palace Kft. ciprusi tulajdonban volt. Amint a Hvg.hu megírta,
a ciprusi Qualmiston Ltd. mögött a máltai MV Development Ltd. állt, amelynek 75 százalékban Kovács, 25 százalékban Czár volt a tulajdonosa.
Az MV Development neve egyébként a DVM Design tulajdonosai között is felbukkan.
A DVM Group neve nemcsak a jegybanki megbízások elnyerése, hanem a gyermeküdültetés kapcsán is felmerült már korábban. Lapunk is beszámolt arról, hogy a fonyódi tábor kerítését a DVM Construction Kft. újította fel 110 millió forintért, Zánkán ugyanez a cég foglalkoztatóteret épített 24 millióért, a DVM Design 9,8 millió forintot kapott az ingatlan koncepciótervének kidolgozására.
A most elnyert megbízások már sokkal nagyobb falatnak számítanak. Lesz még itt bőven pályázati pénz egyébként, mivel
a büdzsé csillagászati összeget, 26 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít az 1970-es években épült zánkai és fonyódligeti Erzsébet-tábor felújítására.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára még november végén beszélt arról, hogy a 2020-ra a fonyódligeti Erzsébet-tábor teljesen megújul, új épületeket is húznak majd fel. Zánkán pedig minden meglévő lakóépület megújul, új közösségi terek jönnek létre, valamint fejlesztik a sportcsarnokot, a színháztermet, az éttermet és a konyhát, bővülnek a vízi sportolási lehetőségek. A munkálatok a jövő év őszén kezdődnek, és úgy zajlanak majd, hogy zavartalanul táborozhassanak a gyermekek – tette hozzá. Az átalakítás révén a kapacitásuk a korábbi kétszeresére nő, így 2020-ban már összesen 60 ezer gyermek töltheti a szabadidejét a két létesítményben.
A zánkai gyermektábor Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontja, 3200 fős szálláskapacitással, 210 hektáros parkosított környezettel, hosszú, egybefüggő balatoni partszakasszal. | Zánkai üdültetés: zsíros megbízás az MNB-vel is üzletelő körnek | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/12/zankai-udultetes-zsiros-megbizas-az-mnb-vel-is-uzletelo-kornek |
2011-04-01 14:08:46 | Az elkerülő mentén gazdagodhatnak a képviselők Szentendrén - A városvezetés stratégiai fontosságúnak tartja a bővülést, az ellenzők ingatlanspekulációt emlegetnek, mivel a testület közel fele anyagilag érintett. | true | null | 1 | Index | null | Jelentősen nőhet az értéke azoknak a telkeknek, amelyek a tervezett tehermentesítő út mentén fekszenek Szentendrén. A városvezetés szerint stratégiai kérdés, az ellenzők szerint viszont csak egy szűk kör érdeke az út megépítése. A képviselőtestület közel fele anyagilag érintett a kérdésben. | Az elkerülő mentén gazdagodhatnak a képviselők Szentendrén | null | https://index.hu/video/2011/04/01/az_elkerulo_ut_menten_gazdagodhatnak_a_kepviselok_szentendren/ |
2019-01-07 15:26:00 | A Fővárosi Csatornázási Művek ismét az EWC-H Kft.-vel köt szerződést szennyvíziszap-szállításra. | true | null | 1 | 24.hu | null | Közvetlenül szilveszter előtt még gigaszerződést írt alá a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. az EWC-H Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. A feladat az észak-pesti illetve dél-pesti telephelyein keletkező szennyvíziszap napi (Dél-Pesten esetleg kétnaponkénti) elszállítása. A megállapodás szerint évi 80 ezer, összesen öt év alatt 400 ezer tonnát kell elszállítani, ami opcionálisan 30 százalékkal bővíthető, ha az alapmegrendelés nem lenne elég.
Tonnánként 14,5 ezer forint + áfáról szól a közbeszerzési megbízás, ennyi az átvételi egységár idén, ami később az inflációval nőhet. Alsóhangon, tehát csak a 400 ezer tonnás alapmennyiséggel számolva és az inflációt figyelem figyelmen kívül hagyva,
nettó 5,8 milliárd forintért vállalta a munkát a vállalkozó. Ha lehívják a 30 százalékos opciót, akkor a 7,5 milliárd forintnál is több lehet a számla.
Annyi kiderül a szerződésből, hogy nem a teljes összeg gyarapítja majd az EWC-H bevételeit, több alvállalkozót is bevonnak a munkába, a listán szerepel a Tatai Környezetvédelmi Zrt., a Pro-Komposzt Kft., a Fehérvári Téglaipari Kft., a Tatárka Kft. és a BB911 Kft. A 2004-ben alapított EWC egyébként az Opten adatai szerint mindössze öt főt foglalkoztat, nettó árbevétele 2016-ban 3,3 milliárd, 2017-ben 3,2 milliárd forint volt, közben az adózott eredménye jelentősen, 292 millió forintról 552 millióra nőtt.
Nem új versenyző a Fővárosi Csatornázási Műveknél az EWC-H, a Közbeszerzési Értesítő szerint már 2006-ban is vele kötöttek szerződést az észak- és délpesti szennyvíziszap elszállítására, öt évre, igaz, akkor még csak 7100 forintos tonnánkénti áron. A teljesítést szerződésszerűenek ítélték, például a 2010-ben, illetve 2011-ben közzétett dokumentum szerint. 2012-ben egy módosítással továbbra is a céget bízták meg, amíg a közbeszerzés le nem zajlik, és úgy tűnik, azóta is övék a munka.
Bűzlött Hatvan és környéke
A hírekbe azonban nem ezzel került be a cég, hanem egy feljelentésig, sőt nyomozásig eljutott ügy kapcsán, amelyet úgy tálalt a sajtó, hogy bűzlik Hatvan a fővárosi szennyvíz miatt. Mint a Magyar Idők megírta, augusztus 28-án az Egri Járási Hivatalhoz érkezett közérdekű bejelentés arról, hogy ismeretlen eredetű szennyező anyag jelent meg a Hatvan és Lőrinci közigazgatási határán lévő hulladékhasznosító telep mellett. A jelzett helyen, Nagygombos közelében, a Zagyva-híd és a 21-es főút közötti területen bukkantak rá a hatóságok az ismeretlen összetételű, olajos állagú, szúrós szagú, képlékeny masszára a kukoricaföldön. Az érintett terület a Hunviron Kft. telepe mellett található, sokak szerint éppen a társaság a felelős a városban érezhető bűzért.
A Hunvironban a cégjegyzék szerint 2014 óta szerepel a tulajdonosok között az EWC-H Kft., amely közbeszerzésen indulva szerződést kötött a Fővárosi Csatornázási Művekkel arról, hogy évi 40-50 ezer tonna budapesti szennyvíziszapot a hatvani lerakóban helyeznek el. Innen a következtetés, hogy Hatvan és térsége a főváros szennye miatt szenvedhet. A Hunviron a telephelyen egy pernyehányóból kialakított hulladéklerakót működtet, ahová veszélyes és nem veszélyes hulladék egyaránt érkezik.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI | Nem baj, ha bűzlött a vidék, a bejáratott cég kezelheti a fővárosi szennyvíziszapot | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/07/nem-baj-ha-buzlott-a-videk-a-bejaratott-ceg-kezelheti-a-fovarosi-szennyviziszapot/ |
2015-12-10 20:11:00 | Az Orbán–Simicska háború egyik legabszurdabb csatájának nincs még vége. A bíróság első fokon kimondta, hogy a Közgép továbbra is indulhat közbeszerzéseken. | true | null | 1 | 444 | null | Amióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összevesztek, azóta fokozatosan, de nagyon határozottan szűkülnek a Bakonyba visszavonult egykori pártpénztárnok lehetőségei a pénzcsinálásra, és a politika közvetlen befolyásolására. Az állami megrendelésekkel vagy a jogszabályokkal kikövezett lehetőségek elmúltak, míg a Simicska által kiválasztott döntéshozókat 2014 tavasza óta sorra bocsájtják el az államigazgatásból. Orbán Viktorék igyekeznek ellehetetleníteni és sajátra cserélni Simicska médiabirodalmát is, és erős próbálkozások vannak, hogy a cégei által bérelt földeket is eladják. Sok fronton megy a küzdelem.
Volt néhány arany év
Ebben a kiszorítósdiban egy nagyon fontos terület a Közgép. A Simicska-birodalom legfontosabb cége az utóbbi években mindent épített, amit akart: utat, hidat, vasutat, közművet, gátat. Valószínűleg nincs cég, amelyik több EU-s pénzből megvalósuló imfrastrukturális beruházást nyert el a 2010-es években, mint a Közgép. Ezt biztosította az is, hogy 2010-13-ban az EU-s pénzosztást felügyelő állami ügynökség vezetője a Közgép korábbi felügyelőbizottságának elnöki székéből ment közfeladatot ellátni. A Közgép sokszor akkor is nyert, ha a munka nagy részét valójában alvállalkozók végezték el.
A Közgép sok győzelme az Európai Bizottságnak is szemet szúrt, és szimbólumává vált az Orbán-kormány pénzosztási rendszerének. Ahogy a szervezet egy brüsszeli magas rangú munkatársa mondta a 444-nek még bő másfél éve: „Ezeket a közbeszerzéses visszaéléseket nehéz felderíteni, és sokat nem is akarnak itt foglalkozni velük. Ha viszont azt mondod, hogy a magyar miniszterelnök kollégiumi szobatársának a cége viszi a magyar infrastrukturális beruházások kétharmadát, akkor úgy már mindenki megérti, hogy mi folyik nálatok.” Amikor a közvilágítási pályázatokon a miniszterelnök vejének a cége lett a nagy kedvezményezett, akkor is megmozdult az EU-s ellenőrzési gépezet, ezek az összefonódások ugyanis nagyon rosszul néznek ki.
Túl olcsók lettek
Ahogy azonban Simicska és Orbán összekülönböztek, a Közgép közbeszerzési győzelmei egyre ritkultak.
A Közgép azonban nem hagyta magát. Míg korábban rendszeresen vádolták azzal, hogy túláraz, addig 2015 első felében elkezdett feltűnően olcsó ajánlatokkal pályázni. Annyira olcsóakkal, hogy nagyon nehéz volt nem győztesnek kihozni őket. Volt már arra példa, hogy nem sikerült jogszerűen kizárni az ajánlatukat.
Idén nyáron aztán jött egy közbeszerzés, a gönyűi kikötő felújítása, ahol megint Közgép adta be a legolcsóbb ajánlatot, de a céget a közbeszerzési hatóság kizárta, sőt, azt is megállapították, hogy a pályázatban hamis adatokat közöltek. Ezért halmazati büntetésként három évre eltiltották a céget, hogy további közbeszerzési pályázatokon indulhasson.
Ezt a döntést a Közgép megtámadta a bíróságon, és a pert csütörtökön első fokon meg is nyerték.
Ez volt az úgynevezett Szása I. és Szása II. ügy, amiről itt számoltunk be részletesen. A hatóság érvei (amelyeket egyébként az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. nevű magáncég szedett össze) kezdettől elég bénák voltak.
Abszurd ürügy
Azzal akarták elkapni a Közgépet, hogy néhány négyzetméterrel kisebbek az építőhajók (Szása I. és Szása II.), amelyeket referenciaként kértek. A pályázatban eleve kikötötték, hogy csak olyan méretű hajókkal lehet jelentkezni a pályázatra, amelyek csak egyetlen magyarországi cég tulajdonában vannak. A Közgép azonban beszervezett egy szerb alvállalkozót, aki igazolta, hogy van elég nagy hajója a kiíráshoz.
A hatóság átszámolta a hajó tervrajza alapján a méretet, és úgy döntöttek, hogy a pályázók a hajó rámpáját is beleszámolták a fedélzet területébe, ezért a Közgépet ki kell zárni minden közbeszerzésből. Túl a vita kicsinyességén, az is látszott, hogy a Közgépnek volt hivatalos szerb papírja arról, hogy elég nagy a hajó.
A bíróság most csütörtökön is azt állapította meg, hogy nem lehet a Közgépet hamis adat megadásával vádolni, mert ez csak akkor volna lehetséges, ha tudatosan torzítottak volna a pályázatban a rendelkezésükre álló információkon.
Amilyen átlátszó volt a 2010-es évek első felében, hogy egy-egy pályázat (például a csepeli kikötő felújítása) mennyire kifejezetten a Közgépre volt kiírva, ugyanolyan átlátszó volt most is, hogy a közbeszerzési hatóság kizáró határozata is pofára ment. Aligha lehetett más a Szása-ügy hátterében, mint az, hogy a kormány szabadulni akart az alacsony árajánlataival pályázó Közgéptől.
Túlélhet a Közgép?
A Közgép szempontjából a per tétje nagyon nagy volt. Magyarországon minden komoly beruházás EU-s pénzből, állami pályázatokon keresztül épül, máshonnan egy ilyen profilú vállalkozás nem remélhet munkát. A kizárás a Közgép végét jelentette volna. A cég már így is térdre kényszerült. Októberben 350 embert, a dolgozók felét bocsátották el, mert nem volt munka.
A cégnél maradtak bízva a kedvező bírósági ítéletben az elmúlt hónapokban is gyártották a pályázatokat, hátha mégis be lehet majd adni azokat. A közbeszerzési hatóságnak most nyolc napja van eldönteni, hogy felebez-e a csütörtöki első fokú ítélettel szemben, ami megadta a jogot a Közgépnek, hogy visszatérjen a pályázáshoz. | Nem sikerült az államnak a szerb hajókkal kinyírnia a Közgépet | null | https://444.hu/2015/12/10/nem-sikerult-az-allamnak-a-szerb-hajokkal-kinyirniuk-a-kozgepet |
2017-10-24 11:11:16 | Kertes villát vásárolt Tiborcz István, a miniszterelnök veje Kútvölgyben | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Kertes villát vásárolt a nyáron Tiborcz István, a miniszterelnök veje, Orbán Ráhel férje Budapest egyik legdrágább környékén, a 12. kerületi Kútvölgy virányosi részén. A környéken több százmillió forintért hirdetnek ehhez hasonló villákat. A helyszínen járva azt tapasztaltuk, hogy az ingatlanon szorgos átalakítás zajlik.
Nem nagyon van előkelőbb környék Magyarországon a XII. kerület Kútvölgy városrésznél. A Zalai út magasabb házszámai pedig még a luxuson belül is prémium kategóriának számítanak. A György Aladár utca kereszteződése után zsákutca a közterület, a szembeszomszéd Japán nagykövetsége, ami nyugalmat és biztonságot ígér.
A telket az oroszlános kapuval ugyanakkor könnyű megtalálni, még ha kicsit zavarba ejtő is a házszámozás. A földhivatal “per A, B, C" leválasztás nélkül tartja nyilván az ingatlant egyetlen számon, helyben nézve, illetve a kerületi önkormányzat odalán található térkép szerint ugyanakkor létezik az A, B, C kapu is.
A tulajdoni lapot, az ott nyilvántartott helyrajzi számot összevetve az önkormányzat térképével megállapítható: az ábránkon nyillal jelölt nyeles telek került Tiborcz István tulajdonába idén júniusban. Orbán Viktor miniszterelnök veje adásvétel címén szerezte meg az 1536 négyzetméteres ingatlant egy budapesti házaspártól.
Az ingatlan nyilvántartás szerinti egyedüli tulajdonosa Tiborcz István, de mivel házasok Orbán Ráhellel, a szerzemény fő szabályként közösnek számít. Feltéve, hogy valamely megállapodás alapján vagy a házasság előtti vagyontárgy miatt nem számít a férj különvagyonának. Jelzálog nem terheli az új szerzeményt.
Nagyon drága környék
A hasonló adottságú ingatlanok száma kevés, kínálati ára pedig húzós. Üres telekként is több százmilliós tétel, a lakások átlagos négyzetméterára pedig meghaladja a 600 ezer forintot az egyik legismertebb online ingatlanhirdető portál találatai szerint. Vagyis az ingatlan értékét bőven a százmilliós tartományban lehet tippelni.
Hasonló adottságú ingatlanokat kerestünk az online hirdetési felületeken. Nehezítette a kutatást, hogy, hogy a Tiborcz-féle telken található épületről az utcáról nézve nem derül ki sok. Egy, a Budapesti Levéltárban fellelhető archív irat szerint 1941-ben építettek házat a telekre.
Az ingatlanhirdetésekben kínált épületek egy része ennél újabb, de árulnak 1920-as években épült villát is a környéken. A telkek azonban lényegesen, a legnagyobb is vagy 400 négyzetméterrel kisebb, mint amit Tiborcz vásárolt. Egy találat kivételével. Ez a telek pontosan akkora, 1536 négyzetméter, mint Tiborcz szerzeménye.
Az ára is egy bő százassal magasabb, mint a többi hirdetett családi házé: 369 millió forintért kínálta a hirdető. Az épület 11 szobás, 393 négyzetméteres, eklektikus stílusban épült. Az Ingatlanbazár nevű hirdetési oldalon a következő leírással hirdették:
“XII. Virányos felett, Kútvölgy határán zöldövezeti villanegyedben, egyedülálló adottságú csöndes mikrokörnyezetben, 1.500 nm, gondozott, ősfás, enyhén lejtős, intim kertben álló, közel 500 nm összterületű, eklektikus stílusban épült két lakószintes, nívós villaépület. Utcaszintjén hatalmas, nagypolgári szalonok hangulatát idéző élettér, összehangolt, izléses enteriőr, terasz, gyönyörű zöldövezeti panoráma, hálófrontján 4 hálószobával kialakított önálló lakosztály. Az épület belső harmóniája a nagyvonalú terek és azok funkcióinak tökéletes elrendezése, valamint az ezekben megfigyelhető arányosság tekintetében jön létre. Az épület belső tereinek arányai, különleges atmoszférája, a kint és a bent összhangja, épített környezetével egyensúlyban kölcsönösen egymást támogatva emeli a luxuskategória remekművei közé a villát. Kertszinten garázs, személyzeti lakás, kertben feszített víztükrű úszómedence, szaletli, party terasz."
A Tiborczék által megvásárolt ingatlanon helyszíni szemlénk tanúsága szerint szorgos építkezés folyik, a munkások még a háromnapos ünnep első napján is dolgoztak. Közterületről ezt nem látni, de a környékbeliek szerint a telek belső részén még nagyobb átalakítások figyelhetők meg.
Nagy lábakon állnak
Nyilvánosan már nem elérhető Orbán Ráhel sokat idézett 2014-es Facebook-posztja, amely szerint férjével önálló családjuk van, saját lábukon állnak, saját erejükből boldogulnak. Mindenesetre férjével együtt pár év alatt elérték, amire még az igen szerencsés keveseknek is évtizedeket kell rakkolni: saját luxusingatlant vásároltak az ország legdrágább városrészében.
Tiborcz István néhány éve fordult az ingatlanüzlet felé, vagyonát ekkorra elsősorban fideszes önkormányzatokkal kötött közvilágítási munkák alapozták meg. A miniszterelnöki vő résztulajdonában működő Elios Zrt. sikere olyan feltűnő volt a közbeszerzési piacon, hogy végül nyomozás indult az ügyben, Tiborcz pedig megvált a cégben birtokolt tulajdonrészétől.
Ezután jöttek a céges ingatlanüzletek: kastélyok, villák, így például a turai és a bodajki kastély, a volt Postabank-székház felvásárlása, a Mahart-székházügylet ugyanakkor a "közeli" jelzővel írható le. Barátok, üzletfelek, jogászok révén köthetőek az ügyletek Tiborczhoz, direkt módon nem jelenik meg a tulajdonosi hálózatban.
Gyakran felmerült a kapcsolatok között a néhai Gaith Pharaon szaúdi, és Adnan Polat török üzletember neve is.
Történik mindez éppen akkor, amikor uniós milliárdok állnak rendelkezésre a kastélyprogramra, és egy új törvény jelentős adókedvezményt is bevezetetett a műemlékek felújítására. Családja sikerrel vásárolt be a földárveréseken is.
Tiborcz István barátja Paár Attila győri milliárdos, az építőipari közbeszerzéseken taroló WHB első embere, és jó viszonyt ápol Szivek Norberttel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával is: a Heti Válasz kettejük mutyijának mondta például a Mahar-székház tömbjének állami gigahitellel támogatott luxusszállodává alakítását.
Tiborcz István 2013-ban vette el Orbán Viktor kormányfő legidősebb lányát, Ráhelt, tavaly nyáron megszületett első közös gyermekük, Alíz. Az immár a harmincas éveibe lépett miniszterelnöki vő azonban fiatal házasként is ismert figurája maradt a kormányközeli aranyifjak fémjelezte buliknak. A lesifotósok egyik kedvenc témája például a Sziget VIP-páholyában, de olyan bulvárhír is megjelent már róla, hogy kidobatta magát egy budapesti éjjeli taxiból.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Kertes villát vásárolt Tiborcz István, a miniszterelnök veje Kútvölgyben | null | https://atlatszo.hu/2017/10/24/kertes-villat-vasarolt-tiborcz-istvan-a-miniszterelnok-veje-kutvolgyben/ |
2008-02-16 00:00:00 | Az MSZP vezetői szerint a március 9-i népszavazás nem a feltett kérdésekről szól, hanem a Fidesz hatalmi ambícióról. Erről Kiss Péter és Juhász Ferenc beszélt az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának országos értekezletén. | false | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Az MSZP vezetői szerint a március 9-i népszavazás nem a feltett kérdésekről szól, hanem a Fidesz hatalmi ambícióról. Erről Kiss Péter és Juhász Ferenc beszélt az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának országos értekezletén.
A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról döntő népszavazás nem e kérdésekről, nem az emberekről, hanem a kezdeményezőkről szól, akiknek a kérdésekre nincsenek is válaszaik, csak annyit tudnak mondani, “nem, nem, soha" – közölte Kiss Péter kancelláriaminiszter, a platform elnöke a Vasas Szakszervezeti Szövetség székházában tartott rendezvényen.
Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese, népszavazási kampányának koordinátora szerint ez a népszavazás hatalmi ambíciókhoz kötődő politikai eszköz, és az MSZP-nek a kampány során az a célja, hogy a társadalom minél szélesebb körét elérje, és azt mondja mindenkinek, hallgasson a józan eszére.
A Fidesz szóvivőjének MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kormány a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével arra kényszeríti az embereket, hogy immár másodszor fizessenek azért, amiért egyszer már járulék formájában megfizettek. A tandíjjal pedig azt üzeni a kormány a fiataloknak, hogy nem a tudás és nem a szorgalom számít, hanem a szülők pénztárcájának vastagsága.
“A népszavazáson az emberek igent mondhatnak a tudásra, az egészségre és a felelős kormányzásra. Siker és jövő kéz a kézben járnak, a jövő pedig igennel kezdődik" – fogalmazott közleményében Szijjártó Péter | Miről szól a népszavazás? | 0 | https://24.hu/belfold/2008/02/16/mirol_szol_nepszavazas |
2015-02-15 00:00:00 | A Mönchengladbach-Köln összecsapást követően a vendégek drukkerei nem bírtak magukkal. | false | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"1. fc köln",
"német foci",
"bundesliga",
"mönchengladbach"
] | 0 | null | 0 | Fotó: Europress fotóügynökség
A BL-indulásért harcoló Gladbach a 91. percben, Xhaka góljával húzta be mindhárom pontot, ami nem tetszett a kölni szimpatizánsoknak, ennek pedig hangot is adtak.
A lefújást követően maszkos szurkolók tucatjai törték át a kordonokat és rohantak a játéktérre. A rendőröknek minden erejüket be kellett venni, hogy megállítsák őket. | Overállba öltözött ultrák randalíroztak a Bundesligában | 0 | https://24.hu/sport/foci/2015/02/15/overallba-oltozott-ultrak-randaliroztak-a-bundesligaban |
2009-01-09 00:00:00 | Megszavazta a korrupciós botrányba keveredett Blagojevich kormányzó alkotmányos elmozdítását az illinois-i képviselőház, méghozzá egy szavazat híján egyhangúlag. A határozatot még az amerikai szövetségi állam szenátusának is jóvá kell hagynia. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2009.01.09. 20:53
Megszavazta a korrupciós botrányba keveredett Blagojevich kormányzó alkotmányos elmozdítását az illinois-i képviselőház, méghozzá egy szavazat híján egyhangúlag. A határozatot még az amerikai szövetségi állam szenátusának is jóvá kell hagynia.
A képviselők felrótták a kormányzónak, hogy csalódást okozott Illinois népének, hatalomvágya és önös érdekei vezérelték döntéseiben. Blagojevich pénzért és egyéb előnyökért gyakorlatilag áruba bocsátotta Obama megválasztott elnök szenátusi helyét.
(MR) | Elmozdították Illinois kormányzóját | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/01/elmozditottak-illinois-kormanyzojat |
2010-05-24 20:00:00 | Nyilvánosság elé állt hétfőn az a vállalkozó, aki állítása szerint 2,2 millió forintos kenőpénzt adott át 2007-ben Wieszt János újbudai önkormányzati képviselőnek, hogy megvásárolhassa az általa évek óta bérelt üzlethelyiséget. Az üzletember kényszerhelyzetről, ellene indított eljárásokról és egy fekete zakós ismeretlenről is beszélt. A férfi azt mondta, eddig azért nem fordult a rendőrökhöz, mert nem bízott bennük. | true | null | 1 | Origo | null | Nyilvánosság elé állt hétfőn az a vállalkozó, aki állítása szerint 2,2 millió forintos kenőpénzt adott át 2007-ben Wieszt János újbudai önkormányzati képviselőnek, hogy megvásárolhassa az általa évek óta bérelt üzlethelyiséget. Az üzletember kényszerhelyzetről, ellene indított eljárásokról és egy fekete zakós ismeretlenről is beszélt. A férfi azt mondta, eddig azért nem fordult a rendőrökhöz, mert nem bízott bennük.
Gálfi István, a Qwerty Computer Számítástechnikai Kft. ügyvezetője készítette azt a rejtettkamerás videofelvételt, amelyen az látható állítása szerint, ahogy 2007-ben 2,2 millió forintot ad át Wieszt János újbudai szocialista önkormányzati képviselőnek. A felvétel múlt csütörtökön jelent meg.
A számítástechnikai cikkeket árusító Bartók Béla úti üzlet ügyvezetője pénteken Kupper Andrással, az újbudai Fidesz frakcióvezetőjével tartott közös sajtótájékoztatót. A vállalkozó közölte: azért kellett pénzt adnia a képviselőnek, mert különben tönkretették volna az üzletét. 1992 óta bérelte a Bartók Béla úti üzlethelyiséget, de szerinte 15 év után az önkormányzat indoklás és cserehelyiség nélkül felmondta a szerződését.
Gálfi szerint köthetett volna új bérleti szerződést az előzőnél drágábban, de akkor tönkrement volna, ezért inkább megpróbálta megvásárolni a helyiséget. Ekkor szerinte Wieszt János üzent neki, és előbb nettó 15 millió forintos, később nettó 18,3 millió forintos vételárat ajánlott. A vállalkozó szerint Wieszt kikötötte, hogy a vételár 10 százalékát készpénzben át kell adnia neki, így bruttó 22 milliós árból jött ki a 2,2 milliós kenőpénz.. A vállalkozó az [origo] kérdésére azt mondta, Wieszt nem részletezte, hogy milyen jogcímen kéri a plusz 10 százalékot, ő pedig nem volt olyan helyzetben, hogy kérdezősködjön. "Hogy ez hatalommal való visszaélés volt-e, annak az eldöntését önökre bízom" - mondta.
A kérdésre, hogy szerinte ellene nem fog-e eljárás indulni vesztegetésért, azt mondta: még azt is vállalná, hogy őt retorzió éri a felvétel miatt, ha cserébe elindul valami a korrupció felszámolása érdekében. Az üzletember abban is bízik, hogy az ügy feltárásának köszönhetően őt nem büntetik meg: ehhez a Büntető törvénykönyv 255/A. paragrafusára hivatkozott, amely szerint nem büntethető, aki a vesztegetési bűncselekményt a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja, még mielőtt az ügy a hatóságok tudomására jutna.
A sajtótájékoztatón Gálfi és Kupper András is arról beszélt, hogy több vállalkozó is megkereste őket az utóbbi napokban hasonló korrupciós ügyekkel, részleteket azonban nem árultak el róluk. Wieszt János MSZP-s önkormányzati képviselő közben hétfőn bejelentette, hogy szerinte aljas és manipulatív támadás áldozata lett, ezért feljelentést tesz Kupper András ellen. A bemutatott felvétel tartalma és értelmezése között fényévnyi távolság van - fogalmazott hétfői közleményében a politikus.
Nem bízott a rendőrségben
A kenőpénz átadásáról szóló felvétel 3 éve volt az Gálfi István birtokában, de állítása szerint korábban egyetlen embernek sem mutatta meg. Azt mondta, hogy eddig azért nem fordult a rendőrséghez az ügyben, mert szerinte eltussolták volna azt. A kérdésre, hogy mi változott a rendőrségnél a korábbiakhoz képest, a férfi láthatóan zavarba jött, többször közölte, hogy nem érti a kérdést, majd azt mondta, hogy "erről a rendőrséget kell megkérdezni".
A botrányt kirobbantó felvétel
Gálfi arról beszélt, hogy a felvételt "saját életbiztosításából" őrizte, de nem fejtette ki, hogy ez ki ellen és milyen védelmet jelentett számára. Saját bevallása szerint azért hozta nyilvánosságra, mert úgy tudja, hogy Wieszt János köre tudomást szerzett a felvétel létezéséről. "Elkövettem egy hibát" - mondta, majd elárulta, hogy két hónapja mégis megmutatta valakinek a felvételt, aki vélhetően továbbadta az információt.
Az üzletembert szerint ezután Wieszt János "üzent neki", hogy ha kitudódik a felvétel, tönkre teszik. "Azóta betörték a kirakatomat, nyolc különböző bírságot kaptam negyedmillió forint értékben, és még azért is meg akartak büntetni, mert nem lég esztétikus a kirakatom" - részletezte az elmúlt hét eseményeit, hozzátéve: "természetesen nem tudja, hogy van-e összefüggés a kettő között.
Gálfi szerint akkor döntött végérvényesen a felvétel nyilvánosságra hozatala mellett, amikor egy hete valaki telefonon érdeklődni kezdett a videó után. Az üzletembert egy fekete öltönyös férfi kereste fel, aki a felvételt akarta látni: Gálfi erről a találkozóról is rejtettkamerás felvételt készített, amit szintén feltett az internetre.
Videó a felvétel után érdeklődő titokzatos férfiról
A többször megvágott felvételen az öltönyös fiatalember kérdezgeti Gálfit arról, hogy valóban van-e a birtokában egy felvétel "a nagy bajszos illetőről" (Wieszt Jánosnak jellegzetesen nagy bajsza van - a szerk.). A férfi azt mondja, "érdekelne a dolog, ez a házi videó", de a kérdésre, hogy miért, csupán annyit mond, hogy "kíváncsi típus vagyok". A felvételből arra lehet következtetni, hogy a férfi megbízóinak korábban konfliktusa volt Wieszt Jánossal. "Volt egy ügy, amiben érdekeltek voltunk, és nem megfelelően járt el, aki szerepel rajta [a videón]" - mondja a férfi. | Fekete öltönyös emberről beszélt a Wieszt Jánost megkenő vállalkozó | null | https://www.origo.hu/itthon/2010/05/vesztegetes-nyilvanossag-ele-allt-galfi-istvan-wieszt-janost-megkeno-vallalkozo |
2018-03-19 06:30:00 | Akár tíz évre is elítélhetik Szabó Pált, a Gyurcsány-kormány közlekedési miniszterét, aki még a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott öt másik társával azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti Postapalotát, és méregdrágán új irodaházat béreltek. A hűtlen kezelés miatti büntetőperben hamarosan elsőfokú ítélet születik, az országgyűlési választás előtt viszont már biztos … | true | null | 1 | Magyar Idők | null | Véghajrához ért Szabó Pálnak, a Gyurcsány-kormány volt közlekedési miniszterének és bűntársainak pere a Fővárosi Törvényszéken, holnap ugyanis már az ügyészi vádbeszéddel folytatódik az ügy. Szabó Pál és társai tízmilliárdos vagyoni hátrányt okozhattak a Postapalota elkótyavetyélésével.
Akár tíz évre is elítélhetik Szabó Pált, a Gyurcsány-kormány közlekedési miniszterét, aki még a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott öt másik társával azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti Postapalotát, és méregdrágán új irodaházat béreltek.
A hűtlen kezelés miatti büntetőperben hamarosan elsőfokú ítélet születik, az országgyűlési választás előtt viszont már biztos nem döntenek, mivel a védőbeszédek április 10-én kezdődnek. Az ügyben még 2010 elején, Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján indítottak nyomozást.
A Krisztina körúti Postapalota eladásáról 2006–2007-ben döntött a Magyar Posta Zrt. igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) igazgatósága. Bár a tiltakozás hatalmas volt, az ügyletet mégis nyélbe ütötték.
Az ügyészség szerint a posta részéről Szabó Pál és társai olyan hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel az eladást megelőző előterjesztésekben, amelyek teljesen oda nem illők és irreálisak voltak. Ráadásul nem tértek ki a cég vagyonvesztésére, helyette azt hangsúlyozták, hogy az épületet nem érné meg felújítani. Mindezt azért tették, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabbnak.
A Magyar Posta Zrt. igazgatósága végül ezen koncepció alapján hozta meg döntését, az ÁPV Zrt. részéről pedig szintén olyan valótlan adatokat tartalmazó előterjesztést készítettek, amely alapján az új székház bérlése tűnt az optimális megoldásnak – foglalta össze a történéseket az ügyészség.
A Postapalota eladása és a bérelt üzlet viszont valójában a Magyar Posta Zrt. számára a leggazdaságtalanabb megoldás volt az összes lehetőség közül, hiszen egy új székház építése vagy a Krisztina körúti székház felújítása is jóval alacsonyabb költségekkel járt volna.
Érdekes az is, hogy a posta az eladás előtt körülbelül fél évvel 10 évre szóló szerződést kötött a Népfürdő utcai Gateway Business Centerrel. Az ingatlan eladása után végül havi négyszázezer euróért, azaz mintegy százmillió forintért béreltek itt új székházat.
Az egykori tárcavezető 2013-ban tagadta az ellene szóló vádakat, és úgy fogalmazott: a büntetőügy koholt vádakon alapul, szerinte az eladás és a bérlés is szabályos volt. | Vádbeszéddel folytatják Gyurcsány egykori miniszterének perét | Magyar Idők | null | https://www.magyaridok.hu/belfold/vadbeszeddel-folytatjak-gyurcsany-egykori-miniszterenek-peret-2903223/ |
2016-10-05 17:59:45 | Ha a NAV is korrupt, én miért ne stikliznék? - Megzuhant a bizalom: a NAV korrupciós és politikai botrányai miatt romlik az adómorál. Ez éppen az ellentéte annak, amit Varga célul tűzött ki. | true | null | 1 | Index | null | A nagy állami intézmények közül az adóhatóságba vetett állampolgári bizalom zuhant a legnagyobbat az elmúlt években, ennek pedig súlyos következményei lehetnek az adófizetési hajlandóságra – állapítja meg egy friss, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) által finanszírozott kutatás.
Az erről szóló tanulmány („Adómorál, bizalom és kényszerek – adózási motivációk Magyarországon korrupciós botrányok idején” címmel) a közeljövőben fog megjelenni, szerzői az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója, valamint igazgatója, Bartha Attila és Boda Zsolt. Kétéves kutatás után leszűrt következtetésük szerint a romló adómorál az elmúlt évek NAV-os korrupciós botrányaival függ össze.
A rendőröket jobban szeretik
Az intézményekbe vetett bizalom alacsony szintje régi, közmondásos problémája a kelet-közép-európai országoknak, így nem meglepő, hogy a jelenséget 2013-ban és 2015-ben is vizsgálták kérdőíves kutatásokkal.
Az összesített eredmény hasonló a korábbi vizsgálatokéhoz: a rendőrségben és a bíróságokban még viszonylag megbíznak az emberek, a politikaközeli szférákban azonban már jóval kevésbé. Az elmúlt időszakban csak a civil szervezetekbe vetett hit erősödött némileg, két irányban pedig statisztikai értelemben is szignifikáns a bizalomvesztés:
A kormány bizalmi indexe nemcsak a legalacsonyabb a vizsgált intézmények közül, de egyértelműen romlott is 2013 óta.
Ennél is nagyobbat esett azonban az adóhatóságba vetett állampolgári bizalom.
A fő ok egyben a szervezet legsúlyosabb problémája: az elvileg szigorúan független NAV-ot sokan hajlamosak politikai intézménynek tekinteni – és ennek megfelelően is ítélik meg. A kutatás adatai szerint a magyar közélet állapota, illetve az, amit erről gondolni szokás, legrosszabbul a NAV-ot érintette az elmúlt években.
A NAV iránti bizalomvesztés éppen az ellentéte annak, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter célul tűzött ki idén februárban.
A kitűzött cél nem lehet más, mint a svéd modell elérése, ahol a közigazgatási szervek népszerűségi listájának élén az adóhivatal áll
– mondta a miniszter a NAV átalakítása kapcsán, azt hangsúlyozva, hogy a cégekkel partneri viszonyt kell kialakítani.
Az elmúlt években azonban másfajta irányvonal érvényesült. A kormányzati jelentések szerint az adófizetési hajlandóság javult az elmúlt években, és a hivatalos értelmezések ezt leginkább a hatékonyabb ellenőrzésekkel, valamint a NAV információs rendszeréhez bekötött online pénztárgépek sikerével magyarázták. Az adóhatóság nagyobb eredményességét tehát elsősorban az adózást kikényszerítő technikákkal és a növekvő szigorral igyekeztek elérni.
Az, hogy a NAV az elmúlt években a nagyobb szigorra ment rá, önmagában logikus lehet, főleg, ha a magyarok adózáshoz való jellemző viszonyát nézzük. Arra a kutatások szerint leginkább egy „tartassák be a törvényeket, de főleg másokkal” beállítódás jellemző; a rendpártiság kozmetikázási hajlammal és bizonyos szintű normaszegő attitűddel párosul. Sokan (a felmérés szerint a válaszolók 57 százaléka) értenek egyet azzal az állítással, hogy „néha áthághatunk törvényeket, ha azok számunkra nagyon kellemetlenek”.
A keménykedés azonban önmagában nem elég. Általában fogalmazva, az emberek többnyire nem (csak) azért tartják be a jogszabályokat, mert félnek a szankcióktól, hanem azért is, sőt inkább azért, mert nagyjából megbíznak a jogrendszerben és a hatóságokban. Magyarországon ez utóbbival komoly problémák vannak.
El tud képzelni adóellenőrt kenőpénzzel?
„Az adatfelvételek időpontjának sajátossága, hogy a köztes időszakban az adóhatóság (NAV) működését korrupciós botrányok árnyékolták be” – írják a tanulmány szerzői, főleg Horváth András aktáira és még inkább Vida Ildikó Amerikából való kitiltására utalva.
Emlékeztetőül: 2013 novemberében a NAV volt adóellenőre azzal lépett a nyilvánosság elé, hogy a magyar adóhatóság több éve ezermilliárd forintos nagyságrendű áfacsalásokhoz asszisztál.
Egy évvel később aztán egy szokatlanul erős diplomáciai eszközhöz nyúlva, korrupciós vádakra hivatkozva magát a NAV elnök asszonyát tiltották ki az Egyesült Államokból. A Simicskához kötött Vida Ildikót a NAV élén ezután a fideszes államtitkár Tállai András követte. A politikai ügyek hatása jól látszik a számokból: a NAV megítélése minden mért szempontból rosszabb lett, mint 2013-ban volt.
A mi NAV-unk
Az, hogy az adóhatóságot ma többen tartják politikailag befolyásolt, baráti cégekkel kivételező, korrupt intézménynek, mint valaha, akkor is probléma, ha esetleg tévednek ebben. A kutatók sok országban igazolt kiindulópontja szerint a jogot akkor fogják többen betartani, „ha azt az emberek magukénak érzik, vagyis legitimnek fogadják el a jogalkalmazó szervek munkáját és bíznak azokban”. Éppen ez az, amivel a NAV-val kapcsolatban ma nagyobb a probléma, mint akár csak néhány éve – miközben senki nem mondja, hogy akkor pazar lett volna a helyzet.
A NAV politikai befolyásoltságáról szóló hírek hatására az adóbevallásuk kozmetikázására amúgy is hajlamosak úgy érezhetik, a stiklizés, ha nem derül ki, rendben van, hiszen a hatóság sem játszik tisztességesen. De a botrányok negatív hatása elsősorban az önkéntes adófizetési hajlandóságban jelentkezhet, ráadásul összességében azért az még mindig fontosabb motiváció nálunk is a kényszereknél.
Boda és Bartha kutatási eredményei szerint a NAV-botrányok kimutathatóan és egyértelműen negatívan hatottak a magyar állampolgárok önkéntes adózási hajlandóságára. Pedig a pénztárgépek és a tetoválószalonban felvarrt sárkány után a NAV-os igazolványt előkapó ellenőrökön kívül némi legitimitás sem árt hosszabb távon egy adózási rendszernek – ehhez pedig nem árt tisztességesnek látszani. | Gazdaság - Ha a NAV is korrupt, én miért ne stikliznék? | null | https://index.hu/gazdasag/2016/10/05/ezeknek_nem_fizetek_a_nav_botranyai_miatt_romlott_az_adomoral/ |
null | "A volt barátnőm, Vogel Evelin május óta zsarol engem és a Tisza Pártot. 30 millió forintot akart fenyegetéssel kizsarolni tőlünk. Nemcsak tőlem, hanem a párt másik öt tagjától is követelte az említett összeget" – reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az egykori barátnőjének az Indexen megjelent interjújában tett kijelentéseire. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Magyar Péter szerdán a közösségi oldalán azt írta: miután a zsarolását visszautasították, Vogel Evelin felvette a kapcsolatot a Fidesz alelnökével, Kubatov Gáborral és havi 5 millió forintos és egyéb juttatásokért cserébe, elvállalta az Indexen megjelent "hazug propaganda interjút".
"A kapcsolatunknak nem úgy és nem azért lett vége, ahogy az interjúban elhangzott, hanem a fenyegetései miatt, illetve azért, mert rájöttünk arra, hogy Evelin hang- és képfelvételeket készített a velem és a párt vezetőivel folytatott beszélgetéseiről és vitáiról" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a Fidesszel kötött "piszkos megállapodásának" részét képezi a hang- és képfelvételek átadása is.
Úgy folytatta, hogy amikor pár hete Radnai Márkkal, a Tisza Párt alelnökével szembesítették Vogel Evelint azzal, hogy több forrásból tudomásuk van az állampárttal kötött "undorító, az orosz titkosszolgálatokat meghazudtoló megállapodásáról" és arról, hogy 11 órányi felvételt adott át Kubatovéknak, meglepődött, de semmit nem tagadott.
Hangsúlyozta, hogy Vogel Evelint a történtek és a fenyegetései ellenére az utolsó pillanatig meg akarták óvni a büntetőjogi és politikai következményektől, megkérték, hogy próbáljon kifarolni a Fidesz vezetésével megkötött megállapodásból, de ő láthatóan másképp döntött.
A bejegyzésben a politikus óriási csalódásnak nevezte, amit Vogel Evelin tett, megjegyezve, hogy nagyon szerette őt, "de ami nem öl meg, az megerősít".
"Innen is üzenjük Rogán Antalnak, Kubatov Gábornak és a gazdájuknak, Orbán Viktornak, hogy nem ijedünk meg a Stasi-módszerektől sem és bármit is tesznek, bármilyen maffiamódszerhez nyúlnak is, mi akkor is lépésről-lépésre, tégláról-téglára visszavesszük a hazánkat és magyar emberek millióival közösen építünk egy békés, igazságos és élhető Magyarországot" - fogalmazott.
A kapcsolatukról azt közölte, hogy Vogel Evelin a barátnője volt, szívből szerette, 2023 áprilisa óta támogatta őt anyagilag, akkor is, amikor nem voltak együtt és senki nem segített neki.
"Sokat tanultunk egymástól, elhitette velem, hogy viszont szeret, olyannyira, hogy azt gondoltam, hogy vele szeretném leélni az életemet. Amikor azonban megkértem a kezét, hirtelen kilépett az életemből" - tette hozzá az elnök.
Mint írta, Vogel Evelin hónapokkal később bukkant csak fel, közvetlenül a partizános interjú után, ő maga kereste fel a politikust, azzal, hogy mégis szeretne vele újra összejönni.
Magyar Péter szerint a tavaszi "turbulens időszakban" komoly nyomás nehezedett rá, szerette volna, ha van valaki mellette, akiben bízhat, aki támogatja. "Tudta, hogy milyen terhelés alatt vagyok, de amikor valóban szükségem lett volna rá, nem volt mellettem. Ebben az időszakban is én tartottam el, én fizettem a lakását. Ekkor kezdett világossá válni számomra, hogy Evelin nem velem akar lenni, hanem csak lehetőséget látott bennem. Ahogy mondta, soha nem volt ilyen közel a first lady pozícióhoz. Mikor szakítottunk, akkor vált teljesen nyilvánvalóvá számunkra, hogy mi motiválta igazából a velem való kapcsolatában" - áll a bejegyzésben. | Magyar Péter: a volt barátnőm kép- és hangfelvételekkel zsarol engem és a Tisza Pártot | null | https://hirklikk.hu/kozelet/magyar-peter-a-volt-baratnom-kep-es-hangfelvetelekkel-zsarol-engem-es-a-tisza-partot/437691 |
2020-12-01 15:14:01 | Az uniós forrásból finanszírozott, 70 milliárdos víz- és szennyvíz beruházási keretszerződés 105 milliárd forintra emelkedett. A nyertes konzorciumot a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezeti. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
Az eredeti felhívás az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében, Észak-Magyarországon megvalósuló víz- és szennyvíz beruházások kivitelezésére szólt, nettó 70 milliárd forintos keretösszeggel. Ezt nyerte meg 2016 szeptemberében az M-E 2020 Konzorcium, amelynek vezető tagja a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a tagjai pedig a következők: EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., SWIETELSKY Magyarország Kft. és a PENTA Általános Építőipari Kft
A 70 milliárdos keret emelkedett most 105 milliárd forintra. Az indok: az egyes projektek kapcsán felmerült pótmunkák miatt szükséges az emelés. | Pótmunkák Mészároséknak, harmincöt milliárdért | null | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/potmunkak-meszaroseknak-harmincot-milliardert.718629.html |
2010-07-22 00:00:00 | Oddo után ő a következő, aki lojális a klubhoz. Gattuso azonban megszellőztette, hogy távozik. | true | [
"foci",
"gattuso",
"zambrotta"
] | 0 | null | 0 | Oddo után ő a következő, aki lojális a klubhoz. Gattuso azonban megszellőztette, hogy távozik.
A veterán olasz védő, Gianluca Zambrotta 2012. június 30-ig kötött szerződést kenyéradójával, amit az AC Milan hivatalos weboldala is megerősített - írja a rossoneriblog.com oldal.
Zambrotta még a világbajnokság ideje alatt hangoztatta és kijelentette, nem hagyja abba a pályafutását, és mivel további két évet írt alá, a Milan még mindig értékes embernek tartja.
Ugyanakkor kevesebb lesz a fizetése, csakúgy, mint Oddónak. Utóbbi eddig másfél millió eurót keresett évente.
Gennarro Gattuso ugyanakkor szerdán beszélgetett Massimiliano Allegrivel, a Milan elöljárójával, és elmondta neki, bár tudomásul veszi, hogy nem fér be a kezdőtizenegybe, még egy évet nem akar eltölteni a kispadon. Gattuso 1999 óta a Milan játékosa. Silvio Berlusconi klubelnök azt mondta, nem szívesen engednék el Gattusót, akiért állítólag még nem is érkezett ajánlat. | Zambrotta hosszabbított a Milannal | 0 | https://24.hu/sport/foci/2010/07/22/zambrotta-hosszabbitott-a-milannal |
2016-07-21 13:24:42 | Ez a nyomozás soha nem érhet véget, varázsolj nekünk feddhetetlenséget! | true | null | 1 | 444 | null | 2016. október 21-ig, vagyis újabb három hónappal meghosszabbította a Fővárosi Főügyészség az ún. belvárosi ingatlanügyek miatt 2015 eleje óta folyó nyomozást. Azt, amit első körben a rendőrség 2015. február 22-én még egészen sajátos indoklással megszöntette.
Az ügy központi eleme az V. kerület Károly Krt. 26. szám alatti házban eladott ingatlan, amit Pápa Marianne Classic Immo Kft.-je vehetett meg a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel úgy, hogy előtte pár hónappal pályáztatás nélkül nyerte el rá a bérleti jogot. Az 52 millió forintért vásárolt ingatlant hét hónappal később 50 milliós haszonnal értékesítették.
A rendőrség az önkormányzat vonatkozó határozatával szemben azt állította, hogy Pápa Marianne - Habony Árpád nagynénje, aki Portik Tamás bírósági vallomása szerint "életvitelszerűen" együtt élt a jogerősen elítélt maffiózóval - "pályáztatást követően, a legkedvezőbb ajánlatot" téve nyerhette el a bérleti jogot.
Az ügyészség másfél hónappal később hivatalból újra elindította a nyomozást, miután Juhász vizsgálatot kezdeményezett a rendőrségi elutasítás miatt. | Újabb három hónapig nyomozhatnak Rogán Antal ingatlanügyeiben | null | https://444.hu/2016/07/21/ujabb-harom-honapig-nyomozhatnak-rogan-antal-ingatlanugyeiben |
2018-02-24 00:00:00 | Vörös lesz szombat este a Colosseum - Az üldözött keresztényekre emlékeztetnek Róma, Aleppo, Moszul és a Vatikán templomai. | false | [
"róma",
"colosseum",
"olaszország",
"moszul",
"aleppo",
"kereszténység",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Vörös színbe borul a római Colosseum szombat este a világban üldözött és meggyilkolt keresztényekre emlékeztetve, írja az MTI. A kezdeményezéshez a szíriai Aleppo és az iraki Moszul templomai is csatlakoztak a Vatikánnal együtt.
A katolikus egyházfő találkozott a nigériai Rebecca Bitrunnal és fogadta a pakisztáni Asia Bibi férjét és egyik lányát. Az Afrikában és Ázsiában tapasztalható keresztényellenesség két áldozatát és rokonaikat a Vatikánban fogadta Ferenc pápa szombaton. Galerius római császár ugyanis a 4. század elején ezen a napon (február 24-én) rendelte el a keresztények üldözését.
Rebeca Bitrunt 2014-ben rabolta el a Boko Haram radikális iszlamista szervezet, két évig volt fogságban. A terhes nő nem tagadta meg keresztény hitét, ezért egyik kisgyerekét megölték, egy másikat eladták. A katolikus kisebbséghez tartozó Asia Bibit pedig a muzulmánokkal szembeni rágalmazás vádjával kilenc év börtönre, majd halálra ítélték. Jelenleg fellebbezése felülvizsgálására vár.
A hozzájuk hasonlóan üldözött és meggyilkolt keresztényekre emlékezve a Colosseumot vörös színben világítják meg szombaton. Felidézik a Közel-Keleten, éppúgy, mint Egyiptomban üldözött és legyilkolt keresztényeket azokkal együtt, akik Európában is terrorista támadások vagy diszkrimináció áldozatai. Vörösbe borul Aleppóban a harcokban károsult Szent Éliás székesegyház és a Szent Pál templom az iraki Moszulban. A kezdeményezéshez a világ több városának temploma csatlakozik.
Nem ez az első ilyen akció, korábban már a római Trevi-kutat, a londoni Westminster-palotát, a Megváltó Krisztus szobrát Rio De Janeiróban, a párizsi Szent Szív bazilikát világították meg hasonlóképpen. | Vörös lesz szombat este a Colosseum | 0 | https://index.hu/kulfold/2018/02/24/roma_colosseum_olaszorszag_moszul_aleppo_keresztenyseg |
2015-08-12 00:00:00 | A sportsikerekhez elengedhetetlen optimizmussal fogott hozzá a pénzköltéshez a Magyar Olimpiai Bizottság. A szervezet még az előtt szerződést kötött több, a reménybeli 2024-es budapesti játékok megrendezéséhez kapcsolódó feladat elvégzésére, hogy a pályázat beadásáról szóló döntések megszülettek volna. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A Fővárosi Közgyűlés június 23-án szavazott az olimpia rendezés támogatásáról (a parlament két héttel később), ám addigra a MOB kiosztott nyolc megbízást összesen 183 millió forint értékben – hívta fel a figyelmet Csárdi Antal, az LMP képviselője, aki a közgyűlés tagjai közül egyedüliként nemmel voksolt a budapesti olimpiára.
A nyolc szerződésben közös, hogy
noha mind 21 millió forintnál nagyobb értékű, egyik sem éri el a 25 milliós értékhatárt, amely fölött kötelező a versenyeztetés.
A megbízások főként rendezvényszervezői és kommunikációs feladatokra szólnak, de egy látogatóközpont szerkezeti és arculati kialakítására is megrendelést adott az előrelátó MOB.
Az első megállapodást még május 4-én írták alá, a szerencsés a Piccanteria Gasztronómiai Szolgáltató Kft. volt, a szerződés értéke 24 millió 850 ezer forint. A cég a következő másfél hónapban még egy 21 millió 800 ezer és egy 21 millió 650 ezer forintos megbízást is kapott. Így összesen 68 millió 300 ezer forinthoz jutott hozzá. Referenciái között a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Századvég Alapítvány, a Quaestor-csoport, az OTP és a Mol is megtalálható. Emlékezetes munkája volt az FTC – Gripen vadászgépeket felvonultató, csaknem százmillió forintba kerülő – stadionavatójának megszervezése.
A győztes cég egyik referenciája: a Fradi-stadion tavalyi avatóünnepsége
Banczik Róbert / Archív
A Piccanteria tulajdonosa Pap Krisztián és Hajnal Tamás. Mindkettőjüknek vannak közös érdekeltségei Orosz Pállal, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatójával. Ilyen a Humán Telex Kft., amelynek Hajnal az ügyvezetője, és Oroszhoz hasonlóan tulajdonos is. Ez a cég ugyancsak elnyert három, egyenként 21 millió 800 ezer forintos megbízást a MOB-tól. (A kommunikációs vállalkozás 1988-ban alakult, és Orosz elmondása szerint Tovarisi konyec-pólók és Edda-jelvények gyártásával alapozta meg jövőjét.)
Nem Orosz az egyetlen, a sportvilágból ismerős kedvezményezettje a MOB korai szerződéseinek. Ahogy elsőként az Egyenlítő blog megírta, megbízást kapott a röplabdaszövetség éléről nemrég felállított Poór Csaba cége, a Poor Consulting is. (Az illető csak névrokona lapunk újságírójának – a szerk.) A vállalkozás ellen a céginformációs adatok szerint bírósági végrehajtás van folyamatban, sőt két esetben – a korábban a Fidesz szegedi kampányát segítő –Poór vagyoni részesedésének lefoglalását is elrendelték.
Az LMP-s Csárdi Antal szerint Budapest esélytelen az olimpiarendezés elnyerésére, és ezt a kormányoldalon is tudják, de a szerződések azt jelzik, hogy a pályázati szakaszban elkölthető tízmilliárd forint kilapátolása máris megkezdődött baráti cégeknek.
Tovább titkolják a tanulmányt
Folytatódik az Együtt reménytelennek látszó küzdelme az olimpia 1372 oldalas hatástanulmányáért. A Magyar Olimpiai Bizottság a Miniszterelnökségre, a kancellária a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz irányította az ellenzéki párt képviselőit, és noha időközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a dokumentum kiadására szólította fel az olimpiai bizottságot, a fejlesztési tárca a 15 napos határidő lejártával sem válaszolt a párt adatigénylésére. Az Együtt a nyilvánvaló törvénysértés miatt ismét az adatvédelmi hatósághoz fordul. | A baráti cégek már most jól járnak az olimpiával | null | http://nol.hu/belfold/megvan-a-piccanteriaja-1556853 |
2012-07-17 23:41:00 | Ügyvédjén keresztül adott ki közleményt a rendőri korrupciós ügy miatt előzetesben ülő V. László arról, hogy nincs köze a hétvégén őrizetbe vett Portik Tamáshoz. A kilencvenes évek olajügyeiben a gyanú szerint főszerepet játszó Portiknak lapértesülések szerint ugyanazok a rendőrök súgtak, akik eddig V. László szórakozóhelyeit védték, V. szerint azonban semmi közük nincsen egymáshoz. | true | null | 1 | Origo | null | Ügyvédjén keresztül adott ki közleményt a rendőri korrupciós ügy miatt előzetesben ülő V. László arról, hogy nincs köze a hétvégén őrizetbe vett Portik Tamáshoz. A kilencvenes évek olajügyeiben a gyanú szerint főszerepet játszó Portiknak lapértesülések szerint ugyanazok a rendőrök súgtak, akik eddig V. László szórakozóhelyeit védték, V. szerint azonban semmi közük nincsen egymáshoz.
Tagadja a hétvégén letartóztatott Portik Tamással való kapcsolatát V. László, aki rendőri vezetők megvesztegetésének gyanújával ül előzetes letartóztatásban. A szórakozóhelyeket tulajdonló üzletember, aki a gyanú szerint megkent rendőrök segítségével vált a budapesti éjszakai élet meghatározó alakjává, ügyvédjén keresztül adott ki közleményt erről.
V. László meghatalmazott védőügyvédje szerint ügyfele kijelenti, hogy "sem Portik Tamás üzleti tevékenységéhez, sem pedig Portik Tamás és társai által esetlegesen elkövetett bűncselekményekhez semmi köze nincs". Portik az 1990-es évek olajszőkítési ügyeiben központi szerepet játszó Energol Rt. egyik igazgatója volt: a férfi egy időben a körözött magyarok listájának legelején szerepelt, és többek között az 1998-as Aranykéz utcai robbantás miatt is gyanúba keveredett (az ő letartóztatásáról itt talál részleteket).
A Népszabadság hétfőn írt arról, hogy a gyanú szerint V. Lászlónak védelmet nyújtó főrendőrök az üzletemberen keresztül Portik Tamásnak is belső rendőrségi információkat szivárogtattak. A lap szerint a rendőrség eddig azért nem mert hozzányúlni Portikhoz, mert minden bűnügyi információ eljutott hozzá, mielőtt a hatóságok léptek volna. Miután azonban V. Lászlót és a gyanú szerint vele kapcsolatban álló rendőröket letartóztatták, Portik is a rendőrség hálójába került (erről itt olvashat bővebben).
Keddi közleményében V. László tagadta ezt a kapcsolatot, és megismételte: az ellene folyamatban lévő vesztegetési bűncselekmény elkövetését is a kezdetektől fogva a leghatározottabban tagadja. Egyben felhívta a nyilvánosság valamennyi szereplőjét, hogy amennyiben az ügyről szóló beszámolókban kiírják a teljes vezetéknevét, úgy jogi eszközökkel fog fellépni a személyiségi jogait megsértőkkel szemben. | Tagadja az olajügyek főszereplőjével való kapcsolatát V. László | null | https://www.origo.hu/itthon/2012/07/tagadja-az-olajugyek-foszereplojevel-valo-kapcsolatat-v-laszlo |
2008-12-27 00:00:00 | Mindhárom kizárás elleni fellebbezést elutasította a Fővárosi Választási Bizottság a ferencvárosi időközi országgyűlés választás ügyében szombaton, a döntés értelmében nem indulhat a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) jelöltje a január 11-i választáson. | true | null | 1 | HVG | null | A testület határozata megfellebbezhető, erre három naptári nap áll rendelkezésre, ezután a végleges döntést a Fővárosi Bíróság mondja ki.
A helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja egy hete hívta fel a sajtó figyelmét arra, hogy az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része álláspontja szerint fénymásolt hamisítvány. Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy a három párt által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka hamis.
Ezután a választókerületi bizottság feljelentést tett az ügyészségen és első fokon kizárta az indulók közül az MDF, az MSZZP és a MIÉP jelöltjét. Ez ellen nyújtottak be fellebbezést az érintettek, ezeket azonban szombati ülésén meghozott határozatával elutasított Fővárosi Választási Bizottság.
Ferencvárosban azért kell időközi választást tartani, mert Gegesy Ferenc polgármester szeptember közepén lemondott parlamenti mandátumáról, amelyet a 2006-os választáson a 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületben szerzett. | Itthon: Kopogtatócédula-botrány: elutasították Tomcaték fellebbezését | null | https://hvg.hu/itthon/20081227_tomcat_kopogtatocedula |
2013-09-18 12:51:00 | Legyen a sportra szánt pénzek költségvetésen belüli aránya 1 százalék - ezt a cél tűzte ki hatalomra kerülésekor a kormány. A költségvetés sportráfordításai nem sokat változtak az elmúlt években, viszont a kerülő utakat is figyelembe véve már közel van a kormány a céljához. | true | null | 1 | Origo | null | Legyen a sportra szánt pénzek költségvetésen belüli aránya 1 százalék - ezt a cél tűzte ki hatalomra kerülésekor a kormány. A költségvetés sportráfordításai nem sokat változtak az elmúlt években, viszont a kerülő utakat is figyelembe véve már közel van a kormány a céljához.
"Nekem arról kell beszélnem, hogy Magyarországon ma egyáltalán nem magától értetődő dolog, hogy a kormány a labdarúgást támogatja. Én megértem azokat, akik kételkednek, sőt azokat is, akik ezt egyenesen ellenzik" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor aláírta a Magyar Labdarúgó Szövetséggel kötött megállapodást, amely többek között újabb 40 milliárd forintot irányzott elő stadionrekonstrukcióra.
A kormány nem árult zsákbamacskát, 2010-es hatalomra kerülése előtt célul tűzte ki, hogy a költségvetés 1 százalékára emeli a sportra fordított összeget - erről az akkori sportállamtitkár, Czene Attila beszélt. A 2013-as költségvetésben ugyan még csak 0,4-0,5 százaléknál járt ez a mutató, viszont a sportba áramló közpénz ennél jóval többet tesz ki a kerülő utakat is beszámítva. Az 1 százalékos sportráfordítás azt jelentené, hogy mintegy 160 milliárd forintot adna mozgásra az állam, ebből 80-90 milliárd már összejön az idei költségvetésben, 60 milliárd körüli adóról mond le az állam a sport kedvéért, és az állami cégeken keresztül is csorog ez-az, vagyis közel jár a kormány a 160 milliárdhoz.
A sportkedvelő miniszterelnök azzal indokolta a sportágazat tejben-vajban fürösztését, hogy "ha önök megnézik, hogy mennyi erőforrást fordítunk egészségügyre, közoktatásra, közmunkára és sportra, akkor a sport még mindig messze leghátul kullog". A közmunkát leszámítva a többi szektorra kétségtelenül jóval többet költ az állam (lásd táblázatunkat), mint a sportra, bár kétséges, hogy összehasonlítható-e az összes kórházi számla, orvosi és tanári fizetés, egyetemi költség a testmozgás ráfordításaival.
Többet költünk, mint ami látszik
Az állam három csatornán keresztül forgat pénzt a sportba: a költségvetésből, adókedvezményből és az állami társaságokon keresztül. A költségvetési támogatások azonosítása nem egyszerű feladat. A törvényből kibogarászható forintok szerint a kormány megemelte a korábbi évekhez képest ezt a fajta támogatást. A Bajnai-kormány által összeállított 2010-es költségvetésben 13 milliárd olyan forint akad, amelyet beazonosíthatóan sportcélra szántak. Ez az összeg 36 milliárd forintra, vagyis közel háromszorosára nőtt 2013-ra.
Az összes költségvetési támogatás azonban ezeknél az összegeknél jóval magasabb. A költségvetést tervező minisztérium minden évben kiad egy olyan számítást, amely azt tartalmazza, hogy az állam az egyes funkcióira mennyi pénzt szán, illetve mennyit fordított az előző években. Ebből az derült ki, hogy "sport- és szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra" évek óta 60-70 milliárd forintot fordít Magyarország. A kormány tehát az előző években a közvetlen ráfordításokon belül valójában csak az arányon változtatott: többet címeztek meg konkrét sportcélokra. Az idén viszont érezhetően megnőtt ez az összeg: már eleve 71 milliárdra tervezték, és azóta 17,5 milliárd forintot át is csoportosítottak pluszban az általános költségvetési tartalék terhére.
A kormány hosszú időre elkötelezte magát, és az adóforintokat a sport támogatására. 2020-ig 135 milliárd forintot szánnak 16 kiemelt sportágnak. Idén 12,5 milliárd, utána évente 17,5 milliárd jut többek közt az asztalitenisznek, atlétikának, ökölvívásnak, úszásnak és a vívásnak. Az nem derült ki, hogy ez a pénz a 60-70 milliárdos eddigi ráfordítást megnöveli, vagy ezen belül oldják meg.
El se jut a költségvetésig
A sportkánaán azonban nem a közvetlen támogatások miatt jött el, hanem azon pénzek miatt, amelyek el sem jutnak a magyar költségvetésig. A kormány 2011-től lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy a társasági adójuk (tao) egy részét ne az adóhatóságnak fizessék be, hanem odaadják egy látványsportágnak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong). A pénzre a sportszövetségek, sportegyesületek, önkormányzatok pályázhatnak, és önrész mellett ebből kifizethetik az edzőket, vehetnek labdákat, képzésre, utánpótlásra fordíthatják.
A 2011-2012-es pályázati időszak után szigorítottak, és kizárták a támogatók közül azokat a cégeket, amelyeknek adótartozásuk volt, illetve az adóelőnyön is rontottak. Ennek ellenére a költségvetési közvetlen támogatások szintjére hízott a taós pénztömeg. 2011 és 2012 nyara között 33,5 milliárd forintot adtak a cégek az öt látványsportnak, 2012 és 2013 nyara között pedig már 60 milliárdot. A nagyságrendet érzékelteti, hogy ezáltal a társasági adóbevétel közel 15 százalékáról mond le az állam, ez a pénz megegyezik azzal az összeggel, amelyet zárolni kellett az idei költségvetésben azért, hogy kiszabaduljon az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez a pénz tehát ugyan nem közvetlen költségvetési támogatás, viszont olyan összeg, amely hiányzik az állami adóbevételekből, vagyis burkolt állami támogatásnak számít. Ezért az unió csak úgy ment bele a rendszer létrehozásába, hogy a pályázóknak önrészt is vállalniuk kell.
Ide-oda pár százmillió
A rendszert elvileg úgy hozták létre, hogy a pénzből a profi csapatok ne, csak az utánpótlás kaphasson. Hogy ezt nem teljesen sikerült elérni, a kormányfő is elismerte - legalábbis a futball esetében. "A magyar profi labdarúgás nem kap támogatást az államtól, mert az utánpótlás kap, meg a létesítmények, de a profi klubok nem kapnak. Van egy-két kivétel, nem állandóan, hanem esetenként, de főszabályként nem kap támogatást" - mondta a 40 milliárdos stadionprogram aláírásakor.
Ilyen kivételből viszont nem egy akad. A Mezőkövesd csapata idén jutott fel az első osztályba, és mivel a stadionja nem alkalmas a meccsek szabályszerű lebonyolítására, a kormány a tartalékból 400 millió forintot adott. A csapat elnöke Tállai András, aki éppenséggel a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára. Az Origónak azt mondta, utálja, hogy mindenhol összefüggést sejtenek. A 400 millió közvetlen támogatás, emellé 190 milliót kap a csapat a taopénzekből, és 60 milliót ad az önkormányzat is.
A kivételek listáját bővíti a Ferencváros, az MTK és a Vasas számára 2012-ben eljuttatott 100-100 millió forint is, hogy üzemeltetni tudják a stadionjaikat. A Vasas ezenkívül 131,4 milliót kapott a Fáy utcai kézilabdacsarnok és 127 milliót a Pasaréti úti vívócsarnok korszerűsítéséhez. Az FTC az Üllői útra kap egy új stadiont, a debreceni futballaréna külön soron szerepel az idei költségvetésben, és az adófizetők pénzén csinosul a Diósgyőr, a Videoton és a szombathelyi Haladás pályája is. A stadionok építését és üzemeltetését lehet ugyan az utánpótlás céljának hívni, de végső soron a profi csapatokat fenntartó klubok válláról vesz le terhet.
Akad pénz az állami vállalatoknál is
Az állam egy harmadik csövön is pénzt juttat a sportolóknak. Több, milliárdos bevételű állami társaság működik, amely rendszeresen támogat sportcsapatokat, például a Szerencsejáték Zrt. vagy a Magyar Villamos Művek. Előbbi 2011-ben például a Kecskemét labdarúgócsapatának főszponzora lett, a Ferencvárosi Torna Clubnak pedig 2011-ben 100, 2012-ben 250 millió forintot ajándékozott. Nemcsak futballt támogat a társaság a közvagyonból, jutott többek közt 30 millió a Pick kézilabdacsapatnak is.
A Magyar Posta annak ellenére, hogy 3 milliárd forint veszteséggel zárta a 2012-es évet, módját találta annak, hogy a labdarúgó-szövetségnek 50 millió forintot adjon szabad felhasználásra. A Magyar Fejlesztési Bank viszont - úgy látszik - 2010-ben leállt a sporttámogatásokkal. Akkor még jutott a Fehérvár FC-nek, az Újpestnek és a Vasasnak is, azóta viszont inkább kisebb sportágaknak juttat pénzt, például a Fitness-szövetségnek vagy a Tandemszem Látássérültek Kerékpározását Segítő Egyesületnek. | Orbán Viktor sportember igazat mondott | null | https://www.origo.hu/gazdasag/2013/09/sporttamogatas-a-koltsegvetesbol-tarsasagi-adobol-es-az-allami-vallalatoktol |
2014-10-20 13:21:00 | Az étolajon csúszott el a magyar mutyi - Egy életre szóló recept – úgy tűnik, ezt hitték azok, akik a Floriolt is gyártó amerikai Bunge étolajgyártót próbálták lehúzni. A már kitiltásos diplomáciai botrányba fajult történet a már régóta ismert nagyüzemi áfacsalással indult. | true | null | 1 | Index | null | Már két-három évvel ezelőtt a washingtoni politikai döntéshozók fülébe jutott, hogy áfacsalók mérgezik a magyarországi étolajpiacot, jelentős érdeksérelmet okozva ezzel azoknak a piaci szereplőknek, amelyek legálisan működnek. A csalások károsultjai között van az amerikai érdekeltségbe tartozó, palackozott és ömlesztett étolajakat, takarmánydarákat gyártó, Bunge nevű cég is.
Abból, hogy az áfacsalások zavarják őket, a Bunge nem is csinált titkot. Már három évvel ezelőtt nagydobra verték, hogy becslésük szerint csak a napraforgó- és repcemag-kereskedelemben az áfacsalók éves szinten legkevesebb mintegy 20−25 milliárd forint áfát nem fizetnek meg Magyarországon, ami a teljes áruforgalom 20 százaléka. Ráadásul ha az értékesítés során többször is csalnak, még nagyobb lehet a költségvetést érintő kár.
Világosan látszott, hogy a környező országokban is a magyarhoz hasonló árakon van a napraforgó és a repcemag, a gyártók is hasonló önköltség mellett dolgoznak, mégis nagy tételben van a magyar piacon olyan importáru, aminek a fogyasztói árából áfával együtt lehetetlen ezt az önköltséget legálisan kitermelni.
A Bunge által gyártott Vénusz és Floriol emiatt jóval drágább, mint a boltokban található más hasonló termékek. Rögtönzött kutatásunk szerint míg a legtöbb üzletben a Vénusz 400 forint körül kapható, addig egyes import olajok és sajátmárkás termékek akár már 250 forint környékén is megvehetők.
Az áfacsalók ténykedése nem csak a Bunge-t zavarta, bár leginkább az amerikai cégnél csapódott le ennek hatása. Nem véletlen, hogy
A Bunge egyik, azóta a cégtől távozott vezetője 2012 nyarán úgy nyilatkozott: kevés közvetlen bizonyítékuk van arra, hogy ténylegesen kik állnak az áfacsalás mögött, „ami azzal a veszéllyel jár, hogy a legálisan működő cégek kivonulnak”.
De az már ekkor világos volt, hogy a csalás mögött sokszor föld alatti hálózatban működő szervezett bűnözői csoportok állnak. Ebben az időben történt, hogy a Bunge összeállt a legnagyobb magyar agrárcéggel, a Csányi Sándorhoz kötődő Bonafarmmal, hátha így sikerrel lobbizhatnak a kormányzatnál az áfacsalások visszaszorítása miatt.
A NAV nem csinált semmit?
Csakhogy az adóhatóság képtelen volt megálljt parancsolni a csalóknak, bizonyos jelek pedig arra utalnak, hogy emögött a tehetetlenség mögött nem a szakmai inkompetenciát kell keresni. Hogy az adóhivatalban léteznek olyan cégek, amelyek valamiért érinthetetlenek, arra már az áfacsalós botrányt kirobbantó, kiugrott Horváth András is többször utalt, év elején pedig ezekről részletesen beszámolt a Nemzeti Nyomozó Irodának is. Állítása szerint az egyik kft.-t vizsgáló revizort valakik
Az utóbbi években egyébként több NAV-dolgozónál is felmerült a gyanú, hogy összejátszik az adócsalókkal.
Az Észak-budapesti Adóigazgatóságnál két ügyintéző pénzért állított ki nullás adóigazolásokat köztartozásokat felhalmozott vállalkozóknak. A feljelentésben vesztegetés mellett közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés és zsarolás is szerepelt, a hírek összesen 17 érintettről szóltak.
A Dél-budapesti igazgatóságnál eközben egy osztályvezetőt kapcsoltak le, aki a gyanú szerint megállapodott különböző cégekkel, hogy azok valótlan tartalmú adóbevallást nyújthatnak be, majd a jogtalanul visszaigényelt adót elosztják egymás között.
De lebukott egy pénzügyőr is, aki egy budapesti ügyvédnek szivárogtatott adatokat a NAV-nál indult büntetőügyekben.
Az biztosnak látszik, hogy a szervezett bűnözés nyakig benne van az áfacsalásokban. Az sem ritka, hogy az ebben mozgolódó vállalkozóknak nyomuk vész, a rejtélyes körülmények között meghalt Welsz Tamás szlovákiai üzlettársai (akik ugyancsak áfacsalásban utaztak) szintén fura módon tűntek el, haltak meg.
Egy visszautasított ajánlat
Bár Horváth állítását, miszerint bizonyos cégeket nem vizsgál az adóhatóság, nem tudta semmilyen konkrétummal bizonyítani, könnyen lehet, hogy az amerikai követségre a piaci szereplőktől befuthattak olyan jelzések és információk, amelyek a volt adóellenőr állítását igazolják.
Így például az olyan korrupciós ajánlat is, amellyel információnk szerint éppen
Az „üzlet”, amit kínáltak, pofonegyszerű volt: ha a cég pénzzel támogat egy, az ajánlattevők által megnevezett alapítványt, akkor elintézik, hogy a NAV az amerikai céget is békén hagyja. Egy másik forrásunk szerint a kormányhoz közeli szereplők stratégia megállapodást ajánlottak annak fejében, hogy a cég szintén ennek az alapítványnak visszacsorgassa a megállapodással összefüggésben szerzett pénzek egy részét.
Információnk szerint a korrupciós kísérletről már nyár közepén értesült az amerikai nagykövetség, azon keresztül pedig Washington, amely egy ideje árgus szemekkel figyeli a magyarországi eseményeket, különös tekintettel a kormányzathoz közel álló üzleti körök ténykedéseit.
Mindezek fényében az a tény, hogy a NAV-ra berágtak az amerikaiak, megmagyarázná azt a sajtóértesülést is, miért kerülhetett Vida Ildikó NAV-vezér és más adóhatósági vezető is a kitiltott személyek közé.
Az ügyben kerestük a Bunge vezetését is. Grászli János, a cég kereskedelmi igazgatója megerősítette, hogy 2012-ben a Bunge komolyan beleállt a csalások elleni küzdelembe. Az akkori külföldi régiós menedzser egy nagyobb szabású együttműködést próbált összehozni a hasonlóan hátrányosan érintett iparági szereplőkkel, így került képbe a Bonafarm és más malomipari cégek.
Grászli szerint az együttműködésből egy tanulmány született az Ernst and Young segítségével. Ebben arra tettek részletes javaslatot, hogy csökkentsék 10 százalék alá az alapvető élelmiszerek áfáját, mert a magas kulcs nagy haszon realizálását teszi lehetővé a csalók számára. A tanulmány szerint az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos nagyszabású áfacsalás megbénítja az iparágat, és több, mint 128 milliárd forint – durván 500 millió euró – bevételtől fosztja meg évente a költségvetést.
A dolgozatot több helyen is publikálták. A Bunge akkori holland igazgatója pedig ajánlatot tett a kormány számára a szorosabb együttműködésre, hogy együtt léphessenek fel a csalókkal szemben. Grászli János azt nem tudta megmondani, hogy ez a tanulmány jutott-e el később az amerikaiakhoz.
A Bunge korábbi topmenedzserét egyelőre nem sikerült elérnünk.
Nincs ebben politika, de
Úgy tudjuk, hogy a drasztikus amerikai lépésnek, a kormánytisztviselők és a kormányhoz közel álló üzletemberek kitiltásának csak áttételesen van köze az Orbán-kormány által folytatott bel- és külpolitikához.
Magyarán a kitiltás hátterében nem az húzódik meg, hogy a kormány az elmúlt években látványosan leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, nekiment a civileknek és az oroszokhoz közeledve nyugatellenes retorikát folytat, hanem az, hogy az áfacsalások miatt hátrányos helyzetbe kerültek amerikai érdekeltségek, ez pedig már az Egyesült Államok nemzetgazdaságát sérti.
Az viszont, hogy
– mondták a külgazdaság világára is rálátó piaci forrásaink.
Úgy tudjuk, hogy az ügynek lesz folytatása. Az szinte biztosra vehető, hogy Washington nem hátrál, hiába próbálja Szijjártó Péter külügyminiszter azt a látszatot kelteni, mintha ezt a botrányt egy egyszerű washingtoni látogatással tisztázni lehetne. | Az étolajon csúszott el a magyar mutyi | null | https://index.hu/gazdasag/2014/10/20/usa_kitiltas_korrupcio_nav_szijjarto_orban_kormany_bunge_kormanykozeli_alapitvany_afacsalas_botrany/ |
2016-05-17 12:36:00 | Kuna Tibor cége, a Young and Partners Kft. nyerte a Haladás 17,5 millió forintos tenderét. Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 9 | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Kuna Tibor cége, a Young and Partners Kft. nyerte a Haladás 17,5 millió forintos tenderét.
Februárban megírtuk, hogy a szombathelyi stadiont a korábban tervezett 9,6 milliárd forinthoz képest milliárdokkal többért, 13,1 milliárd forintért építi a Swietelsky-ZÁÉV konzorcium. Néhány héttel később kiderült, hogy a Haladás sportkomplexumára (a futballstadion mellett sportcsarnokot is építenek itt) 2013-17-ben összesen 15,2 milliárd forintot fordítanak.
Május 13-án az is nyilvánossá vált, hogy a hatalmas összegű beruházást reklámozni is fogják: a szerződés pontos elnevezése „A szombathelyi labdarúgó stadion és sportcsarnok fejlesztéséhez (projekt) kapcsolódó marketing feladatok ellátása”.
A Szombathely városának 100 százalékos tulajdonában lévő Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. tárgyalásos közbeszerzését a Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft. nyerte.
A nettó 17,5 millió forintos megbízás keretében a cégnek egy honlapot valamint közösségi médiacsatornákat kell létrehoznia és üzemeltetnie, sajtókapcsolatokat kell kialakítania, PR-tervet készítenie, arculatot kialakítania, Google- és Facebook-hirdetéseket vásárolnia, továbbá a sportkomplexum terveiből egy animációs videót kell készítenie.
A Young and Partners tulajdonosa Kuna Tibor, aki Szijjártó Péter külügyminiszter barátja. Kuna 1999-től 2003-ig az Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársa, majd 2003-tól 2008-ig a Fidesz-frakció kabinettitkára volt. Cégei 2010 után sok kommunikációs közbeszerzést nyertek, a Trinity Communications Kft. például idén januárban két tendert is nyert ugyanazon a napon. Nem mellesleg a Trinity az egyik a három cég közül, amely tavaly nyáron a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 25 milliárd forintos tenderén lett befutó.
Ahogy arról korábban írtunk, a kormány tervei szerint 2010 és 2020 között legalább 32 stadion újul meg a profi futballcsapatok számára, és a beruházások legalább 215 milliárd forint közpénzt visznek el. | Szijjártó barátjának cége fogja reklámozni a szombathelyi stadiont | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/05/17/szijjarto-baratjanak-cege-fogja-reklamozni-a-szombathelyi-stadiont/ |
2018-06-13 00:00:00 | A 7 hónapos kislány egyik édesapja biológiai apa is egyben, a gyermek mindkét szülő nevét viseli. | false | [
"meleg pár",
"kanada",
"örökbefogadás",
"béranya"
] | 0 | null | 0 | Kanadai béranya szült gyereket egy magyar meleg párnak – írja a Blikk. A 7 hónapos kislány egyik édesapja biológiai apa is egyben, a gyermek mindkét szülő nevét viseli.
Vince és Balázs kilenc éve egy pár, azt mondják, félnek attól, hogy később, például az iskolában, nem adódnak-e majd kellemetlenségek abból, hogy a kislánynak két édesapja van. Ezért igyekeznek megkeresni a legelfogadóbb közösséget gyermeküknek.
A pár elmondta, a magyar hivatalokkal és az egészségüggyel eddig semmi problémájuk nem volt, sőt, mindenki segített nekik: a kormányablak munkatársai megkerestek minden lehetséges anyagi támogatást, a vér szerinti apa igényelhette a gyedet is.
Elmesélték azt is, hogy úgy látták, az itthoni meleg párok számára lehetetlen az örökbefogadás, külföldön pedig sok helyen jól szabályozott a béranyaság. Azért Kanadát választották, mert ott önkéntesekkel működik a rendszer, így se a béranya, se a donor nem kaphat javadalmazást.
A szülővé válás 20 millió forintba került a párnak, akiknek több mint 3 hónapot kellett Kanadában tölteni. A kislányt, Lilit nem volt egyszerű hazahozni, mert az ottani papírok nehezen összeegyeztethetőek a magyar rendszerrel. Kanadában ugyanis a béranya szülte újszülött anyakönyvében nem lehet benne a béranya és a donor neve, viszont ezt a magyar jogrend nem ismeri el: nálunk mindenképp lennie kell egy édesanyának.
A kislány úgy kaphatott magyar állampolgárságot, hogy a kanadai kórház igazolást adott arról, hogy a béranya szülte meg a gyermeket. A kanadai anyakönyvben Balázs és Vince neve szerepel a szülőknél, a magyarban pedig Balázs és Natasha, a béranya.
Kiemelt kép: Thinkstock | Kanadai béranya szült gyereket egy magyar meleg párnak | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2018/06/13/kanada-beranya-meleg-par |
2016-08-03 11:30:24 | Újabb tendert nyert a Rogán Antal lakóparki szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba érdekeltsége. | true | null | 1 | Világgazdaság | null | Újabb milliárdos megbízást nyert Rogán szomszédja - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/vallalatok/reklam-es-media/ujabb-milliardos-megbizast-nyert-rogan-szomszedja-473565 |
|
2014-07-03 16:59:00 | Se szeri, se száma az elégedetlen kis és közepes gazdálkodókból szerveződött gazdaköröknek, társulásoknak és szövetségeknek. Néhol pártkapcsolatot keresnek a gazdák, másutt a pártpolitikát kizárva saját szervezeteikben próbálják képviselni az érdekeiket: mind ez ideig felemás sikerrel. Fejér megyében jártunk. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Az áprilisi országgyűlési választás utáni napon a Nemzeti Földalap (NFA) elkezdte ledózerolni a kishantosi mintagazdaságot; ehhez a B5 Global Monitoring Őrző-védő Kft. szolgáltatását vette igénybe. A Kishantos Vidékfejlesztési Központ (KVK) földbérlete tavaly októberben lejárt, csakhogy korábban százmilliós nagyságrendű beruházást végzett a területen, és álláspontja szerint beruházásaikat a terület átadásakor a Nemzeti Földalapnak figyelembe kell vennie - az elszámolás azonban nem történt meg. Jelenleg birtokháborítási perek zajlanak, eddig kettőt Kishantos nyert meg, a legutóbbi tárgyaláson viszont az új bérlők javára született ítélet. Azóta áll a bál. A területet át nem adó kishantosiak tavasszal bevetették a földet, az új bérlők azonban kitárcsázták a vetést. Feltehetőleg a tulajdonjogi huzavona még többe kerül majd a kishantosi mintagazdaságnak, ugyanis az őrző-védő kft. díját az NFA vélhetően a kishantosi mintagazdaságra terheli majd.
A kajászói példa
Tudniillik ugyanez történt egy évvel korábban, Kajászón. Az NFA itt tárcsáztatta ki először a vetést őrző-védők fedezéke mellett, miközben fél éve alperes volt egy kajászói terület törvénytelen hasznosítása miatt a gazdák képviselői által indított perben. A Kajászói Gazdatanács tagjai "őszi szántással" és "tavaszi vetéssel" tiltakoztak, amiért az NFA a jogszabályban megengedett aranykorona-érték (6000) fölött törvénytelenül adott bérbe földet egy kápolnásnyéki tetőfedő vállalkozónak húsz évre, míg a pályázaton a helyi gazdák talpalatnyi földet sem nyertek. A vitatott, az NFA és az új bérlő által is parlagon hagyott terület egy részét gyomtalanították, és bevetették napraforgómaggal, mire az NFA megbízta a B5 Global Monitoringot a terület őrzésével, és idén januárban - hogy a biztonsági szolgálatot kifizesse - öt és fél millió forintos követelést nyújtott be a renitens gazdáknak. Az emiatti pert egyébként nem a Kajászói Gazdatanács, hanem egyetlen személy, Böcsödiné Csányi Zsuzsanna gazdatanács-képviselő fia, Böcsödi Gergely ellen indította a földalap. Böcsödiné úgy emlékszik, az őrző-védők jó egy hónapig tartózkodtak Kajászón. (A kajászói földfoglalásról részletesen lásd: Ki arat?, Magyar Narancs, 2012. november 29.)
A kajászói vetés kitárcsázását a kishantosi akcióhoz hasonlóan Zászlós Tibor agrárkamarai elnökségi tag cége, a Mezőfalva Zrt. végezte. "Állítólag először a helyben gazdálkodó Keve Zrt.-t is megkérték, de ők nem vállalták, ekkor bízták meg a Mezőfalva Zrt.-t" - mondja Böcsödiné, aki bár korábban örömmel vette, most nem fogadta el az ellenük, illetve a fia ellen indított perben a volt jobbikos képviselő, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd segítségét. "Megpróbáltuk kihagyni a politikát, ezért civil ügyvédet, a gazdatanács egyik jogtanácsosát kértük fel, de őt adminisztratív okokra hivatkozva a bíróság kizárta a perből. Az első, márciusi tárgyaláson derült ki számunkra, hogy ügyvéd nélkül kezdjük meg a védekezést, és tesszük meg ellenkeresetünket az ügyben. A perkereset szerint 5,5 millió forintot, annak kamatait, plusz a bírósági illetéket, ügyvédi költséget kellene megfizetnünk. A következő tárgyalás októberben lesz, állítólag még másokat is bevonnak a perbe. A kifárasztásunkra játszanak" - mondja Böcsödiné, nyugalmat erőltetve az arcára.
A B5 Global Monitoring őrző-védő Kft. tulajdonosa egyébként az a Brunner István, aki a Kaya Ibrahim nevű török állampolgárnál landoló Fidesz-közeli cégek adok-veszekjének egyik szereplője volt. A Simicska Lajos alapította Menüett Kft. egyik tulajdonosa is Brunner István, aki később eladta üzletrészét a Quality Profit Kft. képviselőjének, Kaya Ibrahimnak. A török állampolgárságú vállalkozó 1995. július 25-én, egyetlen napon legkevesebb hét magyarországi vállalkozás felett szerzett irányítást - írta akkor a Népszabadság.
Kiskosztüm és föld
A vitatott hatvannégy hektáros kajászói földre máig nem írtak ki új pályázatot, bár az NFA felbontotta Kiss Árpád bérlővel a szerződést, és kötött vele egy másikat a megengedett 6000 aranykoronára. Ez viszont az érvényben lévő NFA-szabályok szerint csakis pályázattal volna lehetséges. A szerződések törvénytelen módosítása, okirat-hamisítás, hatalommal való visszaélés miatt a gazdatanácsokkal együttműködő Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület büntető feljelentést indított az ügyben. Június elején másodfokon az az ítélet született, hogy az egyesület nem perelhet a törvénytelenség miatt, mert nem fűződik az ügyhöz anyagi érdeke.
A kajászói határban állunk: jobbra, az akácfasor mögött Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégének, a Búzakalász 66 Kft.-nek és a polgármester rokonainak adott területek, balra a kápolnásnyéki Kiss Árpádnak ítélt óriási birtokok terülnek el, egészen Kajászóig. A szomszédos Vál határmezsgyéjétől ameddig a szem ellát, szintén Mészáros Lőrinc földjeit látjuk. Közvetlenül mellette a Keve Kajászó Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. négyezer hektáros területe, ez a kajászói földek kétharmadát teszi ki. A környéken azt beszélik, hogy a Keve Zrt. tulajdonosa több millió forinttal támogatta a felcsúti Puskás Akadémiát. "Nagybirtok összelapátolása folyik, a kisgazdákat sikerült beszorítani félhektáros parcellákba. Abban sem reménykedhetünk, hogy a helyi földbizottság szót emelne az érdekünkben, egyrészt, mert mind ez ideig a miniszter nem hozta létre a földbizottságokat, amelyek a törvény szerint kimondhatnák az áment egy-egy földvásárlásra. Helyettük a helyi agrárgazdasági bizottság véleményezhet, de a döntést a fejünk fölött a megyei testület hozza. A másik furfang ott van, hogy a mi értelmezésünkben a helyi ember helyben lakik, a földtörvény viszont megengedi, hogy húsz kilométerre lakjon, vagy csak telephelye legyen itt" - magyarázza Böcsödiné.
A földtörvénnyel Tamási Béláné, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület elnöke is elégedetlen. A Magosz korábbi megyei elnöke azt mondja, hogy amikor a 2005-ös gazdatüntetés tájékán a Magoszról kiderült, hogy a nagyvállalkozók érdekeit képviseli, többen kiléptek - ám úgy gondolták, kellene érdekképviselet a kis- és közepes gazdáknak is, ezért alakították meg az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesületet. Aztán sorra megszülettek a velük együttműködő gazdatanácsok. Mivel Tamásiné szerint a gazdák rájöttek, hogy nem fontosak senkinek, és az oligarchák kontroll nélkül szerezhetnek földet, elfordultak a politikától. "Nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy három törvénynek kellett volna együtt megszületnie: az üzemszabályozási, a földforgalmi és a földvédelmi törvénynek. Ezek együttese határozná meg, hogy egy nagygazda 300 hektáron gazdálkodhat, hiszen Európában maximum 300 hektáros földet birtokolhat egy gabonatermeléssel foglalkozó gazda. Nálunk most már 1800 hektárt kaphatnak azok, akik állatot is tartanak. Ha valaki még többet akar, és van politikai hátszele, akkor megoldja a szerzést a rokonokkal" - magyarázza.
Tamási Béláné volt az egyik szónoka idén májusban az EP-választásokat követően a termőföld védelmére megtartott tüntetéssorozatnak, amelyet Gaudi-Nagy Tamás szervezett, és amelyen több jobbikos képviselő mellett Morvai Krisztina is beszédet mondott. Arra a kérdésre, hogy a pártsemleges és a pártoktól távolságot tartó gazdaszervezetek számára elfogadható-e a Jobbik, Tamásiné azt válaszolja: sem Gaudi, sem Morvai Krisztina nem párttag, és nem mellesleg a Jobbikon kívül régóta nem áll egyetlen más párt sem a gazdák oldalán. "Azt hittük, a Fidesz lesz ilyen, amikor végigküldte Ángyánt az országon, és megíratta vele a vidékfejlesztési programját. Azóta Ángyán lemondott, kirakták a Fideszből. Pedig Orbán Viktor a minap is azt mondta, azért nincs új vidékfejlesztési programja, mert ő azt a vidékstratégiát fogja megvalósítani" - sorolja az egyesületi elnök, aki szerint Ángyán "nagyon naiv ember". Tamásiné lelkes híve az Európai Parlamentbe másodszor is bekerült Morvai Krisztinának. "Ha egy kiskosztümről kérdezik, akkor is megtalálja a kapcsolódási pontot a magyar föld védelméhez" - mondja, majd ismét Morvaitól idéz, miszerint "tarthatatlan, hogy a vidéki emberek a közeli összeszerelő üzemekbe járnak dolgozni hajnalban rissz-rossz buszokon, ahelyett, hogy helyben maradhatnának gazdálkodni". "A helyi gazdák itt élnek a faluban, itt járnak a boltba, itt jár a gyerek iskolába, itt temetik el a szüleiket, és ha aljas módon viselkednének, akkor köpnének eléjük is meg utánuk is. Aki viszont a hetedik határban lakik, az végigvonul a dzsipjével, utasítja a helyi cselédjét, hogy szántson, vessen, és végeztünk" - jegyzi meg Tamásiné.
Jött az LMP és a Jobbik
A csalódott gazdák képviseletét az elmúlt négy évben nagyrészt két párt, az LMP és a Jobbik látta el, illetve nyújtott nekik jogi segítséget. A gazdák egyrészt hálásak voltak ezért, másrészt úgy látják, bizonyos helyeken épp a földügyek miatt tört előre a két kispárt. Az LMP szétválása után a PM-be átigazolt Szabó Rebeka, aki a gazdák elmondása szerint Ángyán professzor mellett a legtöbbet tette az állami földvagyonnal kapcsolatos visszaélések feltárásában, többek között Kajászón is, ma már persona non grata a körükben. "Rebeka a mi kínunk, mert nagyon elismertük az erőfeszítéseit, és emberileg semmi bajunk vele, de amióta átállt a Bajnai pártjába, nem tudjuk őt felvállalni" - mondják többen.
A Jobbik nem is titkolja, hogy a Fejér, Somogy, Zala és Baranya megyei erősödésének okát részben a gazdák melletti kiállásban látja. A Somogy megyei Görgeteg mellett például tüntettek a Magyarországon több ezer hektár földet bérlő Carlo Benetton "energiaerdő" telepítése ellen. De aktivistáik nemcsak a Benetton-birtokon, hanem a budapesti belvárosi Benetton üzletben is kellemetlenkedtek, ahová Hegedűs Lórántné vezetésével jobbikos zászlókkal vonultak be, és tiltakozó feliratokat helyeztek el a polcokon. Árgyelán János Fejér megyei jobbikos elnök a párt mérsékeltebb vonalát erősíti. A civilben angol-orosz fordító Árgyelán Székesfehérváron él ugyan, de mint mondja, jól ismeri a vidék problémáit. Szerinte a magyar gazdák érdekeit egyedül a Jobbik képviseli most a parlamentben, "a Fidesz soha nem képviselte a magyar gazdákat, mást mondanak, mást tesznek". Árgyelán úgy tapasztalta, hogy a kistelepüléseken és a kisebb városokban "nőtt sokat a Jobbik". "Fejér megyében is megvannak az okok. A bizonytalanság, munkanélküliség, a perifériára kerülés, a Fideszben és a baloldalban való csalódottság tolja az embereket a Jobbik felé. Mi elmentünk a választás előtt a legkisebb faluba is, és a lakossági fórumokat kivittük az utcára. Mezőkomáromban például azt mondták, hogy itt képviselőjelölt húsz éve nem járt. Fejér megye az ország kicsinyített metszetét adja: míg az északi része fejlett, a déli sokfalvas rész inkább a kelet-magyarországi régiók képét mutatja, közel 20 százalékos munkanélküliséggel. Ezekben a körzetekben értünk el jobb eredményeket. Míg Fehérváron 11 százalékot szereztünk, Sárbogárdon például közel 30-at. Ahol van egy viszonylag elégedett középosztály, ott nem várnak annyian radikális változást. Persze, bejönnek az egyéni sorsok. Kapcsolatban állok Bolya Ferenccel, a Kishantosi Mintagazdaság második emberével. ' Fidesz-szimpatizáns volt, aztán jött a döntés, hogy új bérlőknek adják Kishantost. Akkor egy fórumon azt mondta, baloldali nem lesz soha, innentől a Jobbikban látja a lehetőséget."
Árgyelán úgy érzékeli, hogy a földkérdés nem mozgat meg tömegeket, a gazdák pedig ritkán mernek szembemenni a hatalommal. "Nehéz úgy küzdeni valakiért, hogy az csak a háttérből figyel - utal a gazdák hozzáállására, amikor a Jobbik a földvédelmi bizottságok létrehozásáért kardoskodott. - A gazdák is szeretnék, hogy maguk helyben választhassanak földbizottságot, de nem támogattak minket nyíltan ebben" - mondja Árgyelán, aki szerint mindaddig így is marad, amíg lesz területalapú támogatás és lesznek bérbe vehető területek. Addig meg a gazdák folyamatosan reménykednek, hogy majd a következő pályázat kiírásakor csak kapnak valamennyi földet. | Párt és föld nélkül - Gazdák a vesztes földbérleti pályázatok után | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/part-es-fold-nelkul-90766 |
2013-07-01 07:21:52 | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | true | null | 1 | Világgazdaság | null | „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell” – tán ezt a Madách-idézetet mondogatja magában most Lázár János államtitkár. Ugyanis ma nyitnak a Nemzeti Dohányboltok, amely a hódmezővásárhelyi politikus eddigi legnagyobb műve. Vagy mutyija. A kifejezést eredetileg francia hamiskártyások használták, és a felesben felosztandó közös nyereségre játszást értették rajta. A tét azonban most némileg nagyobb: a hazai dohánypiac éves szinten 500 milliárd forint.
Az ügyet az adóhatóság is súlyának megfelelően kezelte. A szokásos határidők a trafikosokra nem vonatkoztak, rapid gyorsasággal kapták kézhez az engedélyeket. A vámhatóság részéről tehát nincs akadálya a trafikok mai nyitásának. Bár néhány emberen és cégen kívül senki nem kérte, hogy legyen új rendszer, mégis lett. A dohánygyárak a 10 százalékos árrés megszavazása előtt még megpróbálkoztak a lobbizással, de utána mindenki azonnal az új rendszer híve lett. Mást nem is nagyon tehettek volna. A régi trafikosok is csak a partvonalon kívülről tudnak bekiabálni, az összegyűjtött 15 ezer aláírás semmire sem elég.
A puding próbája azonban természetesen az evés. Lázár szerint nem fog drágulni a cigaretta, és nem kell attól tartani, hogy növekedne a feketegazdaság. Van egy olyan érzésem, hogy ebből mindenképpen sikertörténet lesz. Ha az emberek leszoknak a dohányzásról, mert drágább lesz a cigi és nehezebb lesz hozzájutni, akkor azért, ha nem történik semmi, akkor pedig azért. Lehet majd mondani, no lám, minek kellett akkora patáliát rendezni! A baj sosem azzal volt, hogy 40 ezer bolt helyett néhány ezer üzemelhet majd. Hanem a mutyival. Lehetett volna ezt tisztán, átlátható módon, a fair play körülményei között is intézni. És akkor talán tényleg nemzeti lenne a dohánybolt. Csak nincs bíró a pályán.
Szerző: Vég Márton | Trafikbotrány: nincs bíró, nincs akadály - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/velemeny/jegyzet/trafikbotrany-nincs-biro-nincs-akadaly-406778 |
2022-12-27 00:00:00 | Már 2019-ben ismert volt, hogy Verőce déli határában, az egykori római hídfőállás területén emlékművet alakít ki az önkormányzat 220 millió forintból. A projekt befejezésének időpontja az év végére volt kitűzve, de jelenleg egy építés alatt lévő fémszerkezet látható csupán a Duna partján. A beruházás a munkadíj és építőanyagárak miatt megdrágult, az átadás időpontját tavaszra tolták. Az önkormányzat szerint az utolsó feladat, egy gyalogos-átkelőhely kialakítása van hátra. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Közel 300 millió forint a verőcei dunai limes kilátó bekerülési ára, a munkadíj és az építőanyag árának emelkedése miatt a kormány közel 80 millió forint plusz forrást biztosított a munkák befejezésére. A projektet a tervek szerint idén év végéig kellett volna megvalósítani, azonban az átadó ünnepséget és a megnyitó időpontját kitolták tavaszra – értesült a Narancs.hu.
2019 augusztusában a váci illetékességű ESTV számolt be róla, hogy Verőce határában áll a Duna bal partjának egyetlen feltárt római kori őrtoronymaradványa, amelyet egykor ún. pontonhíd kötött össze a szemközti, a Szentendrei-szigeten lévő toronnyal. Az akkori tudósítás szerint a 4. században épült hídfőállást, amely a Római Birodalom határán húzódó limes része volt, 220 millió forint támogatásból újítják meg.
Grauszmann György polgármester a tévé híradójának azt mondta, a tervek szerint a tornyot korszerű fémszerkezettel teszik látványossá, de megmaradnak a '60-as években felújított eredeti kőlapok is. A beruházás része két múzeum is, emellett parkolókat és kerékpárkölcsönzőt terveznek a területre. A munkálatok várhatóan októberben kezdődnek.
„Verőce község önkormányzata egy pályázat kapcsán 220 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, hogy visszaállítsuk a római hídfőállás egyik tornyát, kialakítsunk a jelenlegi vízmű területén – a már nem használatos trafóházban, amit a vízmű igazából Verőce község önkormányzat részére most odaadott – az alsó szinten egy limes múzeumot, a világörökségi helyszínekkel kapcsolatos múzeumot, a fölső szinten pedig egy vízügyi múzeumot, és mindezt összekössük Verőce településsel egy római tematikus sétánnyal, ami egy kilométer hosszú lesz” – fogalmazott a televíziónak a polgármester.
2020 februárjában Grauszman sajtótájékoztató keretében mutatta be a projekt terveit a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM). Az elhangzottak értelmében a beruházást konzorciumi partnereség keretében valósítják meg, aminek vezetője a múzeum. Ahogy a polgármester mondta, akkor már a tervezés befejezési munkálatai folytak, és a megvalósításhoz szükséges közbeszerzési eljárások kiírására sem kell sokat várni. Úgy számoltak, hogy a kivitelezési munkák ténylegesen nyáron kezdődhetnek, a projektre 36 hónap áll rendelkezésre, a tervezett befejezési dátumnak 2022. február 28-át jelölték ki.
2021 júliusában egy látványterv is nyilvánosságra került. A Turizmus.com beszámolója szerint a megépülő torony kilátóként működik majd, kialakítanak egy látogatóközpontot is, amely a késő római határvédelem, a római kori hajózás és a vízhasználat témáját mutatja be interaktív módon. A látógatóközpontban kiállítóé és vetítőtér, jegypénztár, büfé és ajándélkbolt, higiéniai helyiségek kapnak helyet. A látogatóközpont mellett római tematikus játszótér is épül majd az erődnél, valamint a Dunával párhuzamosan egy tanösvényt is létrehoznak, öt pihenővel.
Dunai limes emlékmű látványterve Verőcén
Forrás: Verőce Község Önkormányzata
Fémszerkezet a Duna-parton
A 2020 februárjában tartott sajtótájékoztatón elhangzottak szerint tehát legkésőbb idén februárig el kellett volna készülni az emlékművel. A MNM oldalán már az áll, hogy a projekt tervezett befejezési időpontja idén év vége (a konzorcium a Budapest déli részén található Campona római erődöt is rekonstruálja, egyebek mellett élményparkot alakít ki itt).
Magyarán két befejezési dátumot ismerünk, amiből az egyiken már túl vagyunk, a másik pedig vélhetően teljesíthetetlen, ismerve a beruházás jelenlegi állapotát. A Google Maps alkalmazással meg lehet tekinteni az októberi állapotot, ami óta nem változott túl sokat a verőcei Duna-parton található kezdetleges kilátó.
A fémszerkezettel kapcsolatban a helyi Facebook-csoportokban elindult a találgatás, hogy vajon mi készül itt és mikorra valósulhat meg, ezért megkerestük az MNM-et és Verőce önkormányzatát. A múzeum nem reagált, de Grauszman György válaszolt levelünkre.
Mint írta, a projekt megvalósul, tavaszra tolták ki az átadóünnepség és a megnyitó időpontját. A bruttó bekerülési ára 300 millió forintra nőtt.
„Mivel ez egy négy évvel ezelőtti költségvetésű projekt volt, ezért eredetileg 220 millió forint lett volna, időközben a munkadíj és építőanyag áramelkedések miatt közel 80 millió forint pluszforrást biztosított a kormány a munkák befejezéséhez”
– írta a polgármester. Az utolsó feladat a gyalogos-átkelőhely létrehozása, hogy a torony megközelítése is biztonságos legyen, ennek kivitelezése március környékén várható, tette hozzá.
Mi az a limes?
A Római Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Közép- és Kelet Európán a Közel-Keleten át egészen Észak-Afrikáig húzódott. Verőcétől keletre olyan római kori kiserőd romjai találhatók, amely erődített kikötőként a 4. századi határvédelmének egyik fontos láncszeme volt.
2021 júliusában az UNESCO világörökségi bizottsága felvette a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalának németországi-ausztrai-szlovákiai szakaszát. A magyar szakasz is felkerülhetett volna, csakhogy Magyarország kilépett a közös pályázatból. Ennek okaival a Magyar Narancs részletesen foglalkozott.
Legutóbbi lapszámunkban pedig a dunakanyari turisztikai fejlesztésekről írtunk. A válságos időszak miatt még az államilag támogatott beruházások sem tudnak megvalósulni vagy bizonytalanná válik a kivitelezésük. A helyben működő, jól menő idegenforgalmi vállalkozók sem túl bizakodóak a jövő évet illetően. | Csúszik és drágul a verőcei dunai limes kilátó, a kormány állja a pluszköltségeket | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/csuszik-es-dragul-a-verocei-dunai-limes-kilato-a-kormany-allja-a-pluszkoltsegeket-255004 |
null | Bár Orbán Viktor komoly közgazdasági tudást szedett fel az évtizedek alatt, néha kibuknak azért nála komoly hiányosságok. Márpedig mostanra ő vált a gazdaságpolitika első számú irányítójává is, miközben olyan rendszert alakított ki, amelyben nehezen jut vissza hozzá, ha egy elképzeléssel gondok vannak. Az Orbán-féle gazdaságpolitika színfalak mögötti történetét elmesélő Direkt36-sorozat befejező része. | true | [
""
] | 0 | Telex | null | Orbán Viktor laza volt, és kicsit csapongó. Persze megtehette, mert nem a nyilvánosság előtt beszélt, hanem zárt ajtók mögött a Parlamentben.
A képviselők által "EU-s nagytanácsnak" nevezett fórumot hagyományosan az uniós csúcstalálkozók előtt szokták tartani azzal a céllal, hogy az épp aktuális miniszterelnök tájékoztassa az Országgyűlés vezető tisztségviselőit, köztük több ellenzéki képviselőt arról, hogy mi várható a tagállamok vezetőinek következő brüsszeli megbeszélésén.
Amikor Orbán tavaly tavasszal, 2023 márciusában részt vett egy ilyen tanácskozáson, akkor az ülésről részletes információkkal rendelkező források szerint hosszan beszélt gazdasági kérdésekről. A Parlament Delegációs termében, a díszes pulpitus előtt helyet foglalva elmondta például, hogyan próbálják a németek magyar segítséggel fellazítani azt a már elfogadott uniós egyezséget, amely szerint 2035-től betiltják a belsőégésű autómotorok forgalomba hozatalát.
A miniszterelnök elmagyarázta, a terv az, hogy ez a tilalom ne vonatkozzon ezekre a motorokra, ha azokat olyan szintetikus üzemanyaggal hajtják, amelyek nem bocsátanak ki káros anyagokat. Orbán némi büszkeséggel a hangjában hozzátette, hogy ebben a németeket az egyik korábbi minisztere, Palkovics László segítette, aki "a németekkel összeesküdve valami dokumentumba becsempészett valami félmondatot", ami lehetővé teszi a tiltás kijátszását.
Orbán itt megjegyezte, hogy a szintetikus üzemanyag kifejlesztése Adolf Hitler programjában is szerepelt már, a téma azonban lekerült a napirendről, mivel a németek elvesztették a második világháborút.
A miniszterelnök ezután rátért arra, hogy bárhogy is alakul a 2035-ös tiltás sorsa, a kormánynak szerinte mindent meg kell tennie a magyarországi autóipar megőrzése érdekében. "Ennek pótlása más iparágakkal ebben a pillanatban, ilyen volumenben, el sem tudom képzeni, hogyan lenne megoldható" - mondta Orbán arra utalva, hogy az autógyárak nemcsak a magyar GDP-hez és exporthoz járulnak hozzá nagy mértékben, hanem közvetlenül és közvetve 300 ezer embernek adnak munkát.
Orbán hozzátette, ha nem sikerül megfúrni a 2035-ös tiltást, akkor ezeket az autógyárakat csak úgy lehet megőrizni, ha az elektromos autókhoz szükséges alkatrészeket, így az akkumulátorokat is Magyarországon gyártják.
Orbánnak arra is kész válasza volt, hogy a gyakorlatilag munkaerőhiánnyal küzdő Magyarországnak honnan lesz az akkumulátorgyártáshoz elengedő munkása. Szerinte az országnak van egy 200-300 ezer fős belső tartaléka, amely földrajzilag jól elhatárolt területen összpontosul, ezért épülnek az új gyárak az ország keleti és déli részein. "Itt van elég munkaerő még, csak képezni kell, sok a cigány közöttük, szó se róla" - fogalmazott Orbán.
Hozzátette, hogy további tartalékokat lát a nőkben is, főleg "ha ezt a részfoglalkoztatási programot, ami a magyaroknak nagyon nehezen megy, valahogy ügyesebben tudnánk csinálni". Sajnálkozva megjegyezte, hogy "egyelőre a hölgyek se nagyon reagálnak jól rá, meg a mi szabályozásunk is túlságosan bonyolult", de szerinte ettől még ebben a körben is vannak tartalékok.
A miniszterelnök kitért azokra a kritikákra is, amelyek szerint az akkugyárak helyett magasabban képzett munkaerőre támaszkodó ágazatokkal kellene fejleszteni a gazdaságot. Orbán ezt azzal söpörte le az asztalról, hogy "én nem tudok elképzelni egy olyan társadalmat, ahol nem lesznek olajos kezű emberek meg piszkos kezű emberek". Szerinte ezért nem érdemes arról beszélni, hogy egy adott munkás mennyire képzett, ehelyett inkább bátorítani és megbecsülni kéne az alsó középosztály tagjait.
Példaként azt említette, hogy kukásnak lenni sem szégyen.
"Hát miért lenne az? Rendesen meg kell fizetni, és el kell végezni"
- fogalmazott a miniszterelnök. Közölte, ha nem ezt tesszük, akkor bizonyos munkákat majd nem akarnak elvégezni a magyarok, és akkor "nyomás lesz rajtunk, hogy behozzunk ide majd mindenfajta idegen népséget", ami Orbán megfogalmazása szerint "Nyugat-Európából ismert társadalmi torzulásokhoz" vezethet.
Ez a jelenet is mutatta, hogy Orbánnak mennyire határozott elképzelései vannak alapvető gazdasági kérdésekről az autóipartól a munkaerőpiacon át a szakképzésig. A miniszterelnököt régóta ismerő források szerint ez is olyan terület - a kül- és a belpolitikához hasonlóan -, ahol elsősorban ő határozza meg az irányokat.
Míg politikai pályafutása korábbi szakaszaiban meghallgatott képzett közgazdászokat - és volt, akikre egyenesen felnézett -, 2013-tól fokozatosan szűkült azoknak a szakembereknek a köre, akikkel szóba áll. Ekkortól kezdve még inkább jellemző lett az, hogy a gazdasági döntések során is fontosabbak lettek számára a rövid távú politikai érdekek, mint a hosszabb távú szempontok.
Orbán úgy hajtotta végre ezt a fordulatot, hogy ő maga nem rendelkezik gazdasági képzettséggel. Ugyan a politikában töltött évtizedek alatt szert tett némi közgazdaságtani tudásra, és bizonyos szakmai fogalmakkal meglepően jól tisztában van, időnként kibuknak a hiányosságai is. Közben olyan rendszert alakított ki a kormányban, amelynek révén bizalmasai az alsóbb szintekre hatékonyan továbbítják a követendő irányt, de az már nem feltétlenül jut vissza Orbánhoz, ha valamely elképzeléssel problémák vannak.
Ezek a fejlemények is szerepet játszhattak abban, hogy a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedes teljesítménye - a kormányzati propaganda állításával ellentétben - nem volt túl fényes. Bár Magyarország a korábbi állapotához képest több mutató alapján sokat fejlődött, régiós összehasonlításban már sokkal kevésbé teljesített jól. Számos statisztikai adat azt mutatja, hogy az elmúlt évtized nagyrészt kedvező világgazdasági környezetéből és a bőséges uniós támogatásokból a régió országai - köztük a sokáig lesajnált Románia is - sokkal jobban profitáltak.
A Direkt36 háromrészes cikksorozatban foglalkozik az Orbán-féle gazdaságpolitika alakulásával. Az első két cikkben eddig bemutattuk azt, hogymiként alakult Orbán viszonya korábbi legfontosabb gazdasági tanácsadójával, Matolcsy Györggyel, és hogy miként cserélte le őtNagy Mártonra, aki jelenleg a miniszterelnök által diktált irányhoz szükséges ötleteket szállítja. A sorozat harmadik, utolsó részében azt meséljük el, hogyan vált Orbán a gazdaságpolitika első számú urává, és miként lett számára ez a terület is a hatalomban maradás eszköze.
Orbán Viktor hivatalának részletes kérdéssort küldtünk a Parlamentben mondott nem nyilvános beszédéről és a cikkben szereplő, őt érintő információkról, de nem kaptunk választ.
Szokatlan megbeszélést tartott 2011 szeptemberében Orbán Viktor. Miközben a kormánya mindenféle egyeztetés nélkül hozott meg nagy horderejű gazdasági intézkedéseket, a miniszterelnök úgy döntött, bizonyos kérdések átbeszélésére összehív néhány közgazdászt.
A Parlament egyik termében megtartott tanácskozásra összesen tizenegy vendéget hívtak meg. Az asztalok körül olyan ismert - a Fideszt korábban valamilyen formában segítő vagy vele szimpatizáló - közgazdászok foglaltak helyet, mint az első Orbán-kormány alatt a pénzügyminiszteri posztot betöltő Járai Zsigmond, az Antall-kormány idején a jegybankot irányító Bod Péter Ákos, a miniszterelnök mellett gazdasági főtanácsadóként tevékenykedő Szapáry György, illetve Csaba László, a CEU tanára.
Több résztvevő beszámolója szerint a három óránál is hosszabb megbeszélés során az összes közgazdász szabadon kifejthette a véleményét. Bár a teremben Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter, a miniszterelnök akkori szóvivője is jelen volt, a kormány részéről szinte csak Orbán szólalt meg. "Orbánon látszott, hogy ami érdekli, neki húsba vágó, ott mélyebben is belekérdezett dolgokba" - fogalmazott az egyik résztvevő, aki szerint Orbán nemcsak figyelt, de néha le is jegyzetelt egy-egy gondolatot.
Orbán leginkább a magyar gazdaság előtt álló lehetőségekről kérdezte a közgazdászokat, ők azonban a jövőre vonatkozó kérdések megválaszolása mellett véleményezték a kormány korábban meghozott döntéseit is. Ekkorra ugyanis az Orbán-kormány több vitatott gazdasági intézkedést is bevezetett. Ilyen volt például a magasabb jövedelemmel rendelkező többgyerekeseket segítő egykulcsos személyi jövedelemadó (szja), amelytől a kormány a gazdasági növekedés beindulását várta.
Amikor az egykulcsos szja hatásaira terelődött a szó, Orbán az egyik jelenlévő forrás szerint "becsületes dolognak", "igazságosnak" nevezte, hogy mindenki egyforma adókulccsal adózik. A teremben ülő közgazdászok közül viszont többen is kritizálni kezdték az intézkedést. Elmondták, hogy a "horizontális igazságosság" mellett - vagyis hogy minden vagyoni réteg ugyanakkora kulccsal adózik - létezik "vertikális igazságosság" is, ennek értelmében pedig az alacsonyabb jövedelműeket aránytalanul jobban sújtja az egykulcsos adó.
A jelenlévők elmondása szerint Orbán az ehhez hasonló megjegyzésekre nem reagált érdemben, a saját igazáról sem próbálta meggyőzni a közgazdászokat, csupán udvariasan, tisztelettudóan meghallgatta a kritikákat. Ez a találkozó is jelezte, hogy a miniszterelnök még ekkor is kíváncsi volt a hagyományosan gondolkodó közgazdászok véleményére, akikre a politikai pályafutása elején komolyan támaszkodott.
A kormányzásra készülő Orbán az 1990-es évek közepén felkészült gazdasági szakemberekkel vette körbe magát. Köztük volt Chikán Attila közgazdász professzor és a több pénzintézetnél is dolgozó Urbán László, akik kulcsszerepet játszottak a Fidesz első gazdasági programjainak kidolgozásában. Rajtuk kívül Orbán rendszeresen egyeztetett többek között Surányi Györggyel is, aki az 1990-es évek elején és közepén is vezette a jegybankot.
Hasonló körből választott szakembereket az 1998-as választási győzelme után is. Gazdasági miniszternek például Chikánt kérte fel. A pénzügyminiszterségre sokáig esélyesnek tartott, de túlságosan önjárónak bizonyult Urbánt ugyan végül ejtette, a posztra a szintén piaci - banki és tőzsdei - háttérrel rendelkező Járai Zsigmondot választotta.
Viszonylag hamar kiderült azonban, hogy Orbánt frusztrálja a közgazdászok gondolkodása. A miniszterelnökkel akkoriban kapcsolatban álló egyik forrás szerint Orbán szűkebb körben ezt úgy fogalmazta meg:
"Nem szeretem a közgazdászokat, mert mindig azt mondják, hogy mit nem lehet megcsinálni. Engem azért választottak meg, hogy megcsináljak dolgokat".
A forrás szerint ez a miniszterelnök által később is hangoztatott kritika többek között Chikánra vonatkozott, akit másfél év után, 1999 decemberében menesztett is a kormányból.
A helyére érkezett Matolcsy György, aki azzal férkőzött be Orbán bizalmába, hogy hajlamos volt elrugaszkodni az akkor fősodornak számító piacbarát közgazdasági gondolkodástól, és nyitottabb volt az állami beavatkozásokra (kritikusai szerint túlságosan is, ahogyaz cikksorozatunk első részéből kiderült). Egy korábbi kormánytisztviselő szerint Orbán az egyik négyszemközti beszélgetésük során Matolcsy mellett érvelve azt fejtegette, hogy neki a gazdasági miniszteri poszton olyan emberre van szüksége, akinek naponta van tíz különböző ötlete, amelyek közül kilenc lehet, hogy elvérzik, de az egy megmaradttal lehet valamit kezdeni.
Bár Orbán közel került az élénk fantáziájú Matolcsyhoz, közben továbbra is nagyban támaszkodott a jóval konzervatívabb, a piacba való túlzott beavatkozásoktól ódzkodó pénzügyminiszterére is. "Járai Zsigmond volt neki az isten" - mondta erről egy korábbi kormánytisztviselő. A bizalom pedig kölcsönös volt. Járai az önéletrajzi könyvében azt írta, az éles eszű Orbán jogászként ugyan nem sokat ért a gazdasághoz, mégis van érzéke ahhoz, hogy rátapintson a lényegre. Járai szerint Orbán ekkoriban nagyon józanul, a takarékos református emberek hozzáállásával közelített a gazdasági kérdésekhez.
Ez a kettősség - a konzervatív és az unortodox irányzatokra való odafigyelés - még sokáig jellemezte Orbánt.
Bár a Fidesz 2010-es, földcsuszamlású győzelme után látszólag a nemzetgazdasági miniszternek kinevezett Matolcsy került a legfontosabb döntéshozói pozícióba, valójában nem egyedül ő dominált.
Orbán ugyanis ennél komplexebb rendszert alakított ki. Csaba László egyetemi tanár - aki egyike volt azon közgazdászoknak, akikkel Orbán ebben az időben rendszeresen találkozott - szerint a kormányzati gazdaságpolitika alakításában 2010 után a politikai mellett egy szakértői kör is szerepet játszott. Orbán pedig maga döntötte el, hogy az egyes intézkedésekkel kapcsolatban közülük épp kire hallgatott.
A Matolcsy által képviselt unortodox irány mellett volt egy hagyományos, piacbarátabb elveket képviselő szakértői kör. Ez utóbbihoz tartozott például Járai Zsigmond, az állami költségvetés átláthatósága felett őrködő Költségvetési Tanács elnöke, Szapáry György, Orbán gazdaságpolitikai főtanácsadója, és Bod Péter Ákos, akivel a miniszterelnök még ekkoriban is többször konzultált.
Csaba László szerint a 2010 utáni évek kormányzati gazdaságpolitikáját ezért az eltérő mentalitású szereplőknek köszönhetően egyfajta kettősség jellemezte: "unortodox eszközöket" használtak ahhoz, hogy "ortodox célokat" érjenek el. Vagyis a 2008-as gazdasági válság után a különböző rendkívüli intézkedéseket olyan konzervatív célok érdekében hozták meg, mint a fizetőképesség fenntartása, az államadósság csökkentése, a függetlenedés a nemzetközi pénzügyi szervezetektől.
Csaba László szerint a különböző gazdaságpolitikai döntések megvitatása során Orbán informálisan külön-külön is egyeztetett annak a szakértői, közgazdász körnek a tagjaival, akiket 2011 szeptemberében hivatalosan is összehívott. Ez volt az a találkozó, ahol néhány résztvevő bírálta az egykulcsos adó bevezetését. A kormány ezekről a találkozókról a nyilvánosságot is tájékoztatta, eszerint a tizenegy gazdasági szakemberrel Orbán később, 2011 novemberében újra találkozott.
A miniszterelnök 2012 júliusában viszont már csak egy hat főből álló körrel egyeztetett. Ennek a szűkebb társaságnak a kormány akkori közleménye szerint Járai Zsigmond, Bod Péter Ákos, Csaba László, Surányi György, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének akkori elnöke, valamint Gottfried Péter, Orbán európai uniós főtanácsadója volt a tagja. Erre a találkozóra a korábbiakkal szemben már nem hívták meg több pénzintézet vezetőjét. A meghívottak köréből kikerült egyik forrás szerint ebben szerepet játszhatott az, hogy a miniszterelnöknek nem tetszett, hogy az érintettek kritikát fogalmaztak meg.
Az Orbán körüli politikai és szakmai körök konkuráltak is egymással. Egy korábbi kormánytisztviselő szerint Orbán a közgazdászokkal folytatott találkozóit arra is felhasználta, hogy Matolcsynak versenyhelyzetet teremtsen. A 2011. novemberi találkozón az OTP Alapkezelő akkori vezérigazgatója, a Fidesz egyik alapítója, Hamecz István például Matolcsyra célozva arról beszélt, hogy a nemzetközi befektetői bizalmat csak úgy lehet visszaszerezni, ha "személyi változás" történik a gazdaságirányításban. Az egyik résztvevő beszámolója szerint a teremben jelenlévő Matolcsy "vörös lett, mint a rák", miközben Orbán végighallgatta Hamecz ezzel kapcsolatos fejtegetését, azt azonban később nem kommentálta.
Ebben az időszakban "harc folyt a Fidesz lelkéért" - mondta ezekről a konfliktusokról Csaba László, aki szerint ekkoriban nemcsak a gazdasági, hanem a külpolitikai témákban is viták folytak a kormányzat környékén. A külpolitikában a szakmai vonalat többek közt Martonyi János külügyminiszter és Gottfried Péter képviselte. A közgazdász szerint ennek a harcnak az volt a tétje, hogy az unortodoxia milyen mértékben nyer teret, az ország elindul-e az illiberális rendszer irányába.
Ez a kérdés 2013-hoz közeledve eldőlt, akkorra ugyanis az Orbán körüli közgazdászok nagy része kiesett a rendszerből, így a velük folytatott egyeztetések is megszűntek. Járai például 2012 elején előbb lemondott a Költségvetési Tanács elnöki posztjáról, majd napokkal később azt közölte, gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, mivel "Matolcsy eléggé elhasználódott a piacon".
Úgy tűnt, a Fidesz lelkéért folyt harcban vesztettek a korábbi irányvonal képviselői. Orbánnak ezt a váltást megkönnyítette a nemzetközi a politika alakulása is.
Orbán annak ellenére nagy reményekkel érkezett meg 2013. január 30-án Brüsszelbe, hogy az Európai Bizottsággal nem volt felhőtlen a viszonya. A portugál José Manuel Barroso által vezetett testület ugyanis az Orbán-kormány több intézkedését is keményen bírálta.
Orbán a látogatásával oldani akarta a feszültséget. Azt szerette volna elérni, hogy az Európai Bizottság szüntessen meg egy Magyarországgal szembeni uniós intézkedést. Ez az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás volt, amelyet az EU azért indított, mert a magyar költségvetés hiánya több éven keresztül is meghaladta az unió által elvárt szintet. A helyzet annyira súlyos volt, hogy az a veszély fenyegetett, Brüsszel befagyasztja a Magyarországnak járó uniós pénzek egy részét.
A találkozón úgy tűnt, Orbán meg tudta győzni Barrosót, hogy a magyar kormány komolyan gondolja az elmúlt években elkezdett szigorú költségvetési politikáját, és tényleg le akar kerülni az uniós szégyenpadról. Erre utalt, hogy a megbeszélés után a két politikus barátságos hangulatban, nevetgélve tartotta meg a közös sajtótájékoztatóját. Orbán egyenesen "nagyon jó találkozóról" beszélt, Barroso pedig azt emelte ki, hogy örül a nyílt és barátságos együttműködésnek a magyar kormánnyal.
A következő hónapokban a kormány mindent meg is tett annak érdekében, hogy tartani tudja az előírt hiánycélt. Bejelentettek több takarékossági intézkedést, amelyek meg is hozták a várt eredményt, 2013 júniusában Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Orbán mindezt hatalmas sikernek állította be, nem sokkal később arról beszélt, hogy
"uniós tagságunk óta még soha nem álltunk ilyen biztos lábakon".
Orbán öröme azonban jóval többről szólt, mint amit kifelé mutatott. Csaba László közgazdász szerint, aki akkoriban még kapcsolatban állt kormánypárti politikusokkal, a brüsszeli egyeztetések során az EurópaiBizottság elismerően beszélt a magyar kormány 2010 utáni válságkezeléséről. A Bizottság értékelte, hogy a válságot Magyarország önállóan is kezelni tudta, Görögországgal ellentétben nem volt szüksége pénzügyi mentőcsomagra.
Ezt pedig Csaba információi szerint azzal hálálta meg az Európai Bizottság, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével azt üzente a magyar kormánynak, "csináljatok, amit akartok, minket nem érdekel". A közgazdász szerint ezzel Orbán gyakorlatilag szabad kezet kapott a magyar gazdaság irányításában.
"Innentől indult el a politikavezérelt gazdaságpolitika"
- fogalmazott a közgazdász arra utalva, hogy a gazdasági döntések meghozatalában ekkortól kezdve fontosabbak lettek a politikai szempontok, mint a szakmaiak.
A kormány ekkor döntött úgy, hogy a lakosság számára hatóságilag csökkentik a közüzemi szolgáltatások díjait. A rezsicsökkentés 2013-től kezdve a kormány egyik legfontosabb politikai terméke lett, és nagy szerepet játszott abban, hogy a Fidesz 2014-ben is kétharmados választási győzelmet aratott. A kormányzat azonban azzal már nem foglalkozott, hogy a rezsicsökkentésnek milyen hosszabb távú hatásai vannak. Így nem törődött azzal sem, hogy ez épp pazarlásra, nem pedig energiatudatosságra ösztönözte az embereket. (Emiatt később aztán a magyar társadalmat teljesen felkészületlenül érte a 2022-es energiaválság, amikor az egekbe szökött a gáz és az áram ára.)
A rezsicsökkentés azonban csak egy példa a sok közül a pusztán hatalmi célok által vezérelt gazdaságpolitikára. Az elmúlt másfél évtizedben számos olyan kormányzati intézkedés született, amely a piaci működésbe való beavatkozással hozott helyzetbe a kormányhoz vagy személyesen Orbánhoz közel álló üzleti szereplőket Mészáros Lőrinctől kezdve Garancsi Istvánon át Tiborcz Istvánig, a miniszterelnök vejéig.
Egy, a miniszterelnököt évtizedek óta ismerő egykori kormánytisztviselő szerint ezek a döntések azt mutatták, hogy Orbán gondolkodásában jelen van egy "narancssárga fonal". A forrás a Fidesz logójának színével arra célzott, hogy Orbán a gazdaságot eszközként kezeli a hatalmi céljai megvalósításához.
Ismerői szerint ez nem jelenti azt, hogy Orbán semmibe venné a közgazdasági szakmát. Többen is állítják, hogy az eredetileg jogász végzettségű miniszterelnök az évtizedek alatt komoly gazdaságpolitikai ismereteket szedett össze. Ennek a tudásnak azonban vannak korlátai.
Ezekkel a korlátokkal találkoztak például azok a közgazdászok, akik részt vettek az Orbán által tartott tanácskozásokon 2010 és 2014 között.
Ezeken a miniszterelnök több olyan elképzelést is felvetett, amelyek arról szóltak, hogyan lehetne növelni a magyar gazdaság versenyképességét. Egy alkalommal például azt fejtegetette, hogy az amerikai iparcikkek a magyar termékekhez képest szerinte azért versenyképesebbek, mert az Egyesült Államokban olcsóbb az energia. Ha Magyarországon is levinnék az energiaárakat, abból a magyar gazdaság is profitálhatna - érvelt a tanácskozás egyik résztvevője szerint a miniszterelnök.
A felvetésen megdöbbenő közgazdászok megpróbálták Orbánnak elmagyarázni, hogy ezt a célt nem úgy lehet elérni, ha az állam beavatkozik az energiaárakba. Elmondták neki, hogy a magyar termékeket úgy lehet versenyképesebbé tenni, ha olyan iparcikkeket termelnénk, amelyeknek kisebb az energiaigényük, illetve ha azokban az ágazatokban próbálnánk jobb teljesítményt nyújtani, amelyekhez megfelelő adottságokkal rendelkezik az ország.
Orbánt azonban nem könnyű meggyőzni ilyen, régóta érvényes közgazdasági elveken alapuló érvekkel. Egy kormánytisztviselő szerint a miniszterelnök hajlamos nagyobb hitelt adni azoknak, akik formabontó ötletekkel állnak elő, mint a konvencionális gazdasági gondolkodás képviselőinek. Orbán ugyanis hisz abban, hogy van egy nagy dobás, ami megváltoztathatja a status quót, "hogy a dolgoknak van egy olyan nyitjuk, amit senki nem vesz észre, csak mi" - fogalmazott a kormánytisztviselő.
Orbán azonban nem csak az irracionálisnak tűnő ötletekre vevő. "A gazdasági tudása bőven meghaladja a környező országok kormányfőinek a tudását" - fogalmazott az egyik kormányzati forrás. Több ismerőse pedig azt emelte ki, hogy a miniszterelnök a gazdaság terén is "gyors felfogású", szinte azonnal megérti az összefüggéseket, bár ezekben is sokszor azt keresi, hogy "az egyes dolgoknak milyen hatásuk van az ő személyes hatalmára".
Érződik ugyanakkor, hogy nem részesült formális közgazdasági képzésben. A miniszterelnökkel korábban rendszeresen konzultáló egyik közgazdász szerint Orbán azokban a témákban mozog kevésbé otthonosan, amelyek nem megfoghatóak, mint például a pénzpiacok vagy a bankrendszer működése.
A miniszterelnök tudásának hiányosságaira hozott példát egy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező tanácsadó is. A forrás szerint a miniszterelnök a 2010-es kormányváltás után bevezetett unortodox intézkedések részleteivel kapcsolatban tűnt különösen információhiányosnak.
"Fontos információk nem voltak meg, nagyon egyoldalú volt a tájékoztatása"
- fogalmazott a forrás, aki szerint Orbán nem a kormányzati apparátustól, hanem az egyik bank elemzéséből értesült csak arról, hogy bizonyos tervezett lépések milyen károkat okozhatnak. Az elemzés hatott is Orbánra, a miniszterelnök néhány tervezett lépést átgondolt, mérsékelte a hatásukat.
Az ehhez hasonló hiányosságok később még inkább jellemzővé váltak, főleg a 2018-as választási győzelem után, amikor Orbán még tovább centralizálta a hatalmát. A miniszterelnök ekkor vonta irányítása alá a kormányzati munka szakmai jellegű megszervezését. Ekkor alakult meg egy közvetlenül Orbán alá tartozó hivatal, a Miniszterelnöki Kormányiroda. Egy kormányközeli forrás szerint ez a hivatal tájékoztatja Orbánt arról, hogy milyen ügyeken, előterjesztéseken dolgoznak az egyes minisztériumokban. Orbán a Kormányirodát emellett arra is használja, hogy ha egy konkrét rendeletre van szüksége, akkor ezt a kérést ez a hivatal veri keresztül a kormányzati rendszeren.
Ettől elkülönítve működik a Rogán Antal, a miniszterelnök egyik legszorosabb szövetségese által koordinált politikai irányítás. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán a minisztériumok politikai államtitkárai és a Fidesz parlamenti frakciója felé tolmácsolja az aktuális politikai irányokat, a fontosabb kommunikációs üzeneteket. A forrás szerint a harmadik lábat az önkormányzatoktól egyre több feladatot átvevő kormányhivatalok alkotják, amelyeket 2018-ban még a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős akkori államtitkáraként Tuzson Bence felügyelt.
"Az egész rendszer az erőátvitelről szól" - mondta a kormányközeli forrás arra utalva, hogy Orbán a politikai akaratát így próbálja az államapparátuson keresztül érvényre juttatni. A forrás szerint a rendszeren belül azonban nem működik jól a visszacsatolás, az alsóbb szinteken lévők nem mindig merik elmondani, ha nem értenek egyet egy döntéssel, vagy ha annak negatív következményeit tapasztalják. Így pedig bizonyos információk, például az egészségüggyel, az oktatással kapcsolatos döntések nem várt következményei nem a kellő gyorsasággal jutnak el a miniszerelnök közelébe.
Egy ehhez hasonló folyamat játszódott le akkor is, amikor a kormány elkötelezte magát az akkumulátorgyár-építések mellett.
Fontos szakmai megbeszélésre gyűlt össze közel egy tucat ember tavaly ősz elején Budapest XI. kerületében, a Mol egykori székházában, ahol jelenleg az Energiaügyi Minisztérium működik. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik testületének néhány tagja ekkor magyarázta el Lantos Csaba miniszternek és munkatársainak, hogyan látják a kormány akkumulátorgyár-építési programját.
Bár vitatott megítélésű témáról volt szó, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága igyekezett nagyon óvatosan fogalmazni. A testület működését ismerő egyik forrás szerint erre utalt, hogy amikor az akkumulátorgyártásról szóló állásfoglalásukon dolgoztak, akkor "nagyon megrágták, patikamérlegen mérték ki" annak minden mondatát.
A bizottság által összeállított tervezet azonban az óvatos megfogalmazásai ellenére is súlyos kritikákat tartalmazott. Aggasztónak nevezték, hogy se a közvélemény, se a tudóstársadalom számára nem világos, hogyan oldanák meg a gyárak óriási energia- és vízigényét. A bizottság azért is óvatosságra intette a kormányt, mert egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben az elektromos autók dominálják majd a közlekedést. Emiatt felmerül az a kérdés, hogy "célszerű-e egyetlen technológiára alapozni egy ekkora volumenű gazdaságfejlesztési programot" - írták.
Miután az MTA munkatársai összeállították ezt az anyagot, még a publikálás előtt előzetesen elküldték a területért felelős Energiaügyi Minisztériumnak. Lantos ezt követően hívta meg magához a bizottság néhány tagját, hogy átbeszélje velük az anyagban megfogalmazottakat.
A megbeszélés részleteit ismerő források szerint a miniszter meglepő módon jól fogadta a kritikákat. Általánosságban elmondta, hogy szerinte az elektromos autók és a hozzájuk készülő akkumulátorok jelentik a jövőt, a dokumentumban leírtakat azonban nem vitatta. Mindössze néhány apróbb szövegszerű módosítást kért csak. Miután a bizottság tagjai a miniszter kéréseit figyelembe vették, tavaly október 10-énközzétették állásfoglalásukat az MTA honlapján.
A találkozó részleteit ismerő források szerint az Energiaügyi Minisztérium többek között azért sem ágált különösebben a jelentés ellen, mert ekkorra a kormányon belül is többekben felmerült, hogy az akkumulátorgyárak telepítése előzetesen nem lett kellő mértékben átgondolva. (Az Energiaügyi Minisztérium a Direkt36-tal most azt közölte, hogy az MTA szakértőinek állásfoglalása szerintük "egy petíciószerű összefoglaló szakasszal bővült" az egyeztetés után, annak tartalmával pedig nem értenek egyet. Az MTA-bizottság erre reagálva azt válaszolta, meglepődtek ezen, mert a kifogásolt összefoglalóban "nem szerepel az állásfoglalás más részeihez képest újdonság".)
A felmerült aggályok ellenére nincs sok jele annak, hogy a kormányzat komolyan felül akarná vizsgálni a gyárépítésekkel kapcsolatos álláspontját. Ebben pedig szerepet játszik az, hogy a miniszterelnök továbbra is kifejezetten hisz abban, hogy a gazdasági növekedésben az ehhez hasonló gyáraknak kulcsszerepük van.
Egy, a Fidesz felső vezetésével korábban kapcsolatban állt üzletember szerint Orbán gondolkodására jellemző, hogy őt a különféle gazdasági mutatók kevésbé érdeklik.
"Orbán úgy gondolkodik, hogy tőkét kell behozni, mert ha van tőke, akkor van növekedés is, és ha van növekedés, akkor van bérnövekedés is"
- fogalmazott a forrás. Az üzletember szerint ennek a meggyőződésnek a kialakulásában nagy szerepet játszottak a miniszterelnök történelmi jellegű olvasmányélményei. A forrás szerint Orbán úgy véli, az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatban sem az maradt meg az emberekben, hogy akkoriban milyen mértékű volt a korrupció, és milyen gazdasági problémák voltak, hanem aranykorként tekintenek rá, mivel akkoriban számtalan dolog épült az országban.
Orbán ezt az elképzelését a gyakorlatba is átültette. A 2010-es kormányra kerülésétől kezdve olyan gazdaságpolitikát képviselt, amely a foglalkoztatottság növelésére és a tőkebeáramlás ösztönzésére épült. Ebben az időszakban rengeteg uniós pénz érkezett az országba, a kormány pedig megvalósította a célul kitűzött egymillió új munkahely megteremtését.
Ez a közgazdászok által extenzívnek nevezett növekedési modell azonban 2018-2019 környékére kifulladt. Ez a modell ugyanis évről évre egyre több tőkét és többletmunkát igényel, csak így biztosítható a gazdasági növekedés fenntartása. Ekkorra azonban a magyarországi vállalatoknak egyre nagyobb problémát jelentett a munkaerőhiány. Mindezt tovább tetézte, hogy a következő években az Orbán-kormány jogállamiságot sértő intézkedései miatt indított uniós eljárások következtében elapadtak az országba érkező EU-s források.
Több, a kormánnyal szemben kritikus közgazdász amellett érvelt, hogy ez lett volna a megfelelő időszak arra, hogy az ország elkezdjen átállni egy másik gazdasági modellre. Szerintük, mivel a teljes foglalkoztatottság miatt már nincs szükség arra, hogy tömegével hozzák létre az új munkahelyeket, inkább arra kéne fókuszálni, hogy a dolgozók minél képzettebbek legyenek. Ezt nevezik intenzív növekedési modellnek.
Orbán azonban ebben a megváltozott helyzetben is kitartott az extenzív modell mellett. Ennek keretében pedig 2021-től kezdve egymás után jelentették be az egyre nagyobb volumenű ázsiai akkumulátor- és elektromosautó-beruházásokat, amelyekhez a magyar kormány sok milliárd forintos támogatást nyújtott. Mivel azonban elegendő hazai munkaerő nem állt rendelkezésre, az új gyárak munkaerőigényét részben külföldi vendégmunkásokkal pótolták.
"Kellett valamit adni a sajátjaiknak, hogy valamiben tudjanak hinni" - mondta egy, a kormány iparpolitikáját közelről követő közgazdász arról, hogy a Covid-járvány utáni gazdasági nehézségek közepette a kormány ezzel az iparosítási programmal próbált reményt adni a saját választóinak és a kormányközeli üzleti köröknek.
A közgazdász szerint több szempontból is logikusnak tűntek a gyárépítések. Passzoltak az EU klímavédelmi intézkedéseihez, amelyek keretében 2035-től betiltanák a belső égésű autókat. "A kínai kapcsolat is összeállt" - mondta a közgazdász arról, hogy a keleti nyitás fontosságát hangsúlyozó magyar kormány fel tudja mutatni, hogy olyan kínai óriáscégek fejlesztenek Magyarországon, mint a CATL vagy a BYD. A forrás szerint ráadásul a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány a környezetvédelmi okokból népszerűtlen beruházások elleni tiltakozásokat is le tudja szerelni.
Ennél azonban jóval árnyaltabb a kép, amellyel a kormányzaton belül tavaly kezdtek el többen is szembesülni. Ekkorra ugyanis egyre több elismert szakember kritizálta az akkumulátorgyár-építéseket. Ezek közé tartoztak például az MTA azon kutatói is, akik tavaly ősszel publikálták a jelentésüket.
Az aggodalmakat tovább növelte, hogy az idei év elejére annyira bezuhant Európában az elektromos autók eladása, hogy az itthon is éreztette a hatását. Májusra az előző év azonos hónapjához képest 32 százalékkal esett vissza Magyarországon az akkumulátorgyártás. A témára rálátó egyik kormánytisztviselő szerint a kormány vezetői komolyan aggódni kezdtek a kialakult helyzet miatt, és úgy kalkuláltak, hogy a korábban bejelentett elektromosautó- és akkumulátorgyártó beruházások közül több valószínűleg kisebb volumenű lesz, mint ahogy azokat eredetileg tervezték.
Orbán azonban továbbra is eltökélt. Ez derült ki az idén július végi tusnádfürdői beszédéből is, amelyben arra utalt, hogy továbbra is az autóipart tartja a magyar gazdaság húzóágazatának. "Meg kell őrizni a termelőközpont-jellegét Magyarországnak, mert a hazai munkaerő csak itt találhat százszázalékos foglalkoztatást" - fogalmazott.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit,iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre. | "Harc folyt a Fidesz lelkéért" - Orbán és a megtorpanó gazdaság III. | null | https://telex.hu/direkt36/2024/10/14/az-egesz-rendszer-az-eroatvitelrol-szol-orban-es-a-megtorpano-gazdasag-iii |
2006-06-06 00:00:00 | Az első beismerés az olasz futballbotrányban - A bírók egyik főnöke elismerte, hogy manipulálták, melyik meccset ki vezesse. | true | [
"sport",
"vb2006",
"vb2006_ita"
] | 0 | null | 0 | Az olasz bírói testület titkára elismerte, hogy manipulálták a játékvezetők küldését - a Juventus kéréseinek megfelelően. A vesztegetési és bundabotrány következményeként nem indulhatnak az olasz csapatok az Intertotó-kupában.
Manfredi Martino, az Olasz Labdarúgó Szövetség (FIGC) játékvezetői bizottságának titkára kedden beismerő vallomást tett és kijelentette, hogy manipulálták a bíróküldést.
A Juventus rendelt
"A mérkőzések játékvezetőit sorsolással kellett kijelölni, de a ceremónia előtt kis jelekkel látták el a neveket tartalmazó golyókat, így mindenki pontosan tudta, melyik meccsre, melyiket kell kihúzni" - mondta Martino. "A jelekkel a bizottság két vezetője, Paolo Bergamo és Pierluigi Pairetto látták el a golyókat. Moggi jelezte, hogy kiket szeretne a Juventus mérkőzéseire, ennek megfelelően készült a sorsolás."
Guido Rossi, a FIGC-et ideiglenesen vezető kormánybiztos kijelentette: a jövőben a bíróküldő testületet is "külső személyek", várhatóan ideiglenesen kinevezett kormánybiztosok irányítják majd.
Az Intertotó ugrott, de nem biztos a BL sem
Mindeközben már megvannak az első áldozatai is a botránysorozatnak: az olasz klubok nem indulhatnak az Intertotó-kupa idei kiírásában. Ezt is Guido Rossi jelentette be kedd est, mután találkozott Joseph Blatterrel, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökével.
"A FIGC minden lehetőséget mérlegelve úgy döntött, hogy nem sietteti fölöslegesen a vizsgálatokat, ezért az olasz klubok kihagyják az Intertotó-kupát, Joseph Blatter pedig ígéretet tett arra, hogy amennyiben július 31-ig lezárjuk ezt az ügyet, úgy a Bajnokok Ligájában és az UEFA-kupában is elfogadják a nevezéseinket." A következő szezonban a Palermo és a Livorno lett volna Intertotó Kupa-résztvevő.
Egy hónapja gyűrűzik
Az olasz labdarúgás történetének legnagyobb botránya május 5-én robbant ki. A kulcsfigura Luciano Moggi, a Juventus leköszönt igazgatója, akit azzal vádolnak, hogy a 2004/2005-ös szezonban játékvezetők segítségével manipulálta a csapat mérkőzéseinek eredményét, fenyegetéssel próbált futballistákat arra rávenni, hogy a klubhoz szerződjenek, továbbá nyomást gyakorolt Marcello Lippi szövetségi kapitányra a válogatott keretek kialakításakor.
A botrány következtében távozott a Juventus teljes vezérkara, lemondott Franco Carraro, a szövetség elnöke, és nem működhet közre a németországi vb-n Massimo de Santis FIFA-játékvezető.
A tágabb értelemben vett bundaügyben a Juventus, a Fiorentina és a Lazio mellett érintett az AC Milan és az Internazionale, illetve több tucat játékos és bíró is. A hatóságok mérkőzések végeredményének befolyásolása mellett hamis könyvelés, valamint tiltott szerencsejátékban való részvétel miatt vizsgálódnak. | Az első beismerés az olasz futballbotrányban | 0 | http://index.hu/sport/futball/2006/06/06/060606olbund |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.