date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2024-01-27 10:45:00 | A magyar állam felvásárlási tervei mellett is fejleszt az egyelőre német és kanadai kézben lévő Budapest Airport. | true | null | 1 | HVG360 | null | Gondban van Meloni olasz kormányfő, az EP nagy pártcsaládjai nem engedik közel a tűzhöz. A Die Presse úgy tudja, hogy az AfD egyelőre felsült a tervével, hogy - a többi közt a Mi Hazánk részvételével - új frakciót hozzon létre Strasbourgban. Az EU arra készül, hogy Franciaország euroszkeptikus irányba fordul, írja a Guardian, a Neue Zürcher Zeitung szerint pedig Emmanuel Macronból könnyen béna kacsa lehet a nemzetközi színtéren. A Der Standard szerzője szerint Oroszország mai baráti köre Kína, Észak-Korea, Irán - és Magyarország. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magukat lenullázó konzervatívokat tönkreverte a Munkáspárt, ám a választási rendszer elleplezi a brit társadalom megosztottságát, ami megnehezíti Keir Starmer dolgát.
Örömforrás is lehet a szomorúság, pontosabban a szomorú zenék hallgatása - derítette ki Emery Schubert ausztrál kutató, ezzel azt is megmagyarázva, mi az oka annak, hogy sokan keresik az efféle zenei élményt. | Nagy építkezés indul Ferihegyen, lehet, hogy a hasznot már a kormány aratja le | null | https://hvg.hu/360/20240127_hvg_budapest_airport_parkolot_epit |
2011-10-10 17:28:00 | Nem mindenkire vonatkozik a kartelltilalom - A kormány öt rendeletben mentesíti különböző piaci szereplők megállapodásait. | true | null | 1 | Index | null | A kormány öt rendeletben mentesíti különböző piaci szereplők megállapodásait a kartelltilalom alól, a jogszabályok a legutóbbi Magyar Közlönyben jelentek meg.
Az első rendelet a szakosított megállapodásokat veszi ki a tilalom alól. Ezek a megállapodások közös beszerzésre vagy szállításra irányulnak, és a benne részvevők a megállapodás keretében előállított árukat közösen forgalmazzák. A megállapodás részesei azonban nem hasíthatnak ki a piacból 20 százaléknál többet, ha időközben ez az arány 20 és 25 százalék közé emelkedik, akkor két évig még legális lesz a megállapodás.
A biztosítók - a múltbeli adatokból - közös adatbázisokat hozhatnak létre, amelyekből kalkulálni lehet a jövőbeli károkat. A végeredmény lehet például az életbiztosítások kalkulációjához szükséges halálozási tábla, vagy a balesetekre, betegségekre vonatkozó adatsor. A végeredmény azonban nem tartalmazhatja a biztosítási díjakat. Az adatok méltányos áron tovább adhatók a fogyasztói szervezeteknek is.
A harmadik rendelet a gépjármű utópiacot - az alkatrész- és szervizpiacot - mentesíti a vertikális kartell-tilalom alól. A forgalmazási rendszerben egyesülő cégeknek a gépjármű pótalkatrészeket független szervizeknek kell értékesíteniük, és a célszerszámokat, diagnosztikai eszközöket is kínálniuk kell a független műhelyeknek. A megállapodás részeseinek az éves forgalma nem lépheti túl a 13 milliárd forintot.
A közös beszerzésre szövetkezett kiskereskedők is mentesülnek a vertikális kartell tilalma alól, ha egyik tag éves árbevétele sem haladja meg az 50 millió eurót (mai árfolyamon a 15 milliárd forintot).
Végül a kormány a kutatás-fejlesztési megállapodást mentesíti a kartell-tilalom alól. Itt az a feltétel, hogy a megállapodásban részvevő valamennyi cég teljes mértékben hozzáférhessen a végeredményhez, vagyis késedelem nélkül felhasználhassa azt. A rendeletek október 22-én lépnek hatályba. | Nem mindenkire vonatkozik a kartelltilalom | null | https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/10/10/nem_mindenkire_vonatkozik_a_kartell-tilalom/ |
2007-02-07 13:53:02+01:00 | Tarthatóak a hosszú távú magyar konvergenciacélok az Európai Bizottság szerdán kiadott értékelése szerint, de a testület egyúttal kockázatokra is figyelmeztetett. | true | [] | 0 | null | 0 | Joaquín Almunia pénzügyi biztos. Egy év múlva visszanézne © AP
Négy végrehajtandó pont (Oldaltörés)
A bizottság az euróbevezetés előkészítésének pályáját felvázoló konvergenciaprogram decemberben beadott változatát értékelte – a magyar dokumentum viszonylag keveset változott a szeptemberben Brüsszelbe juttatott, átdolgozott programhoz képest. Sajtóközleményében a testület leszögezte: Magyarország december elején benyújtott programja a bizottság által már szeptember végén megvizsgált és a tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács által támogatott stratégiát tükrözi, amelynek célja, hogy a 2006-ra várható 10 százalékos hiányt 2010-re 2,7 százalékra szorítsa le."Az idénre tervezett 3 százalékos deficitcsökkenés nagyon jelentős. Azt kérjük Magyarországtól, hogy szigorúan hajtsa végre idei költségvetését, tekintettel arra, hogy ez évben várhatók a nagy kiigazítások" – jelentette ki sajtótájékoztatóján Amelia Torres, Joaquín Almunia pénzügyi biztos szóvivője. "Remélem, hogy egy év múlva visszanézve a magyarok is magabiztosan gondolhatják majd, hogy már egy nagy lépést tettek a jó irányba" – idézte Almuniát a közlemény.A testület szerint szigorúan be kell tartani az idei költségvetést, és szükség esetén pótlólagos intézkedéseket is tenni kell. "A kiigazítás megvalósítása érdekében Magyarországnak szigorúan végre kell hajtania a 2007-es költségvetést, mérsékelnie kell a kiadásokat, beleértve a közigazgatási és az egészségügyi rendszerek kiadásait, általánosan javítania kell a költségvetési ellenőrzést, és készen kell állnia az esetlegesen szükséges további lépések megtételére" – áll a közleményben.Az értékelés szerint a program összhangban áll azzal a tervvel, hogy 2009-re az államháztartási deficit 3 százalék körülre csökkenjen. Kiemelte a bizottság azt a törekvést, hogy összehangolt kiigazítási erőfeszítéssel jelentősen mérséklődjön az elmúlt évek magas államháztartási hiánya. A terv alapján Magyarország a tavalyi 10,1-ről 2009-re 3,2 százalékra csökkenti deficitjét, majd egy évvel később az uniós előírásokban szereplő 3 százalék alá.A bizottság emlékeztet rá, hogy: "A magas hiánynak a kezdeti időszakra koncentrált kiigazítási törekvések révén történő csökkentése érdekében 2006 nyara óta számos bevételnövelő és kiadáskorlátozó intézkedést hoztak, többek között a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjak és az oktatási rendszer területén. A költségvetési célkitűzések megvalósításának kockázata (főként 2008-tól) a kiadás-befagyasztás hatékony végrehajtásának bizonytalanságával, illetve a szükséges strukturális reformok végrehajtása terén várható esetleges késlekedéssel kapcsolatos".A program pozitív elemei között az értékelés szerint a konszolidációt célzó konkrét intézkedések szerepelnek. "A túlzott hiány tervezett kiigazítása azonban a program szigorú végrehajtásától, és különösen a bejelentett szerkezeti reformok további pontosításától és végrehajtásától függ" – emelte ki a testület.
A bizottság egyben jelezte, hogy a tavaly októberi pénzügyminiszteri ülésen hozott ajánlások fényében a miniszteri tanácsnak áprilisban az alábbiakra kell felkérnie Magyarországot:
1. Szigorúan hajtsa végre a 2007-es költségvetést, és tegye meg a megfelelő lépéseket a túlzott hiány szükség esetén további intézkedések révén történő kiigazítására 2009-ig; gondoskodjék, hogy a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya lehetőleg 2009 előtt szigorúan csökkenő pályára álljon.
2. A költségvetési szabályok fejlesztése és az államháztartás intézményi kereteinek megerősítése révén a 2007-ben megtett első lépésekre építve fokozza a költségvetési ellenőrzést;
3. Tartósan szorítsa vissza a kiadásokat a közigazgatási és az egészségügyi rendszer bejelentett karcsúsításának, illetve az oktatási rendszer tervezett reformjának gyors elfogadása és végrehajtása révén;
4. Az államadósság szintjére és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előrejelzett növekedésére való tekintettel a középtávú célkitűzések megvalósítása irányában tett megfelelő előrelépés, valamint a bejelentett további nyugdíjreform-intézkedések végrehajtása révén fejlessze az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát."
Nem okozott meglepetést, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar konvergenciaprogramot. Veres János pénzügyminiszter már korábba jelezte, a program alapjában véve annyiban különbözik a szeptemberitől, hogy az akkor vállalt reformdöntések jó része azóta jogi formát öltött a kormány és a parlament döntései nyomán. "Nem változik az a makrogazdasági pálya, amelyet Magyarország kitűzött maga elé, és amelyet október 10-én az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa elfogadott és jóváhagyott" – mondta akkor a miniszter.
A bizottság szerdán más országok programjait is megvizsgálta, köztük Lengyelországét. Utóbbi számára ajánlásokat is megfogalmazott, miután valamivel magasabbnak véli a deficitkilátásokat a Varsó által tervezettnél. | Gazdaság: Tarthatónak találta Brüsszel a magyar konvergenciacélokat | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20070207_konvergencia_eu |
2019-01-08 00:00:00 | Pozsonyi közlekedési vita: nem adott elsőbbséget, majd rálőtt a buszsofőrre - Szerencsére a sofőr csak a szilánkoktól sérült meg. | false | [
"pozsony",
"punto",
"rálőtt",
"idegbeteg autós",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Biztos erős a fronthatás, de még így is meglepően súlyos közlekedési vita rázta meg Szlovákiát. Mint arról az Új Szó szlovákiai magyar portál is beszámolt a Pozsony Főrév nevű városrészét (ma ez a telep a Slovnaft olajvállalat központja) elérő Prievozská és a Košická (vagyis kassai) utcák több sávos kereszteződésében történt az eset.
A Fiat Punto nem adta meg az elsőbbséget egy menetrend szerinti hely buszjáratnak, a felek szóváltásba keveredtek, majd a tajtékzó személyautós fegyvert rántott és rálőtt a vezetőfülkére. Szerencsére a buszvezető nem a golyótól, hanem csak az üvegszilánkoktól sérült meg.
A támadó elhajtott a helyszínről, nagy erőkkel keresi a szlovák rendőrség. | Pozsonyi közlekedési vita: nem adott elsőbbséget, majd rálőtt a buszsofőrre | 0 | https://index.hu/kulfold/2019/01/08/pozsonyi_kozlekedesi_vita_nem_adott_elsobbseget_majd_ralott_a_buszsoforre |
2023-09-29 18:43:00 | A cégcsoport immár 36 társaságot foglal magába. | true | null | 1 | HVG | null | Az OPUS csoport árbevétele 59 százalékkal, üzemi eredménye pedig 164 százalékkal nőtt – írta közleményében a cég idei első féléves gyorsjelentése után.
Az OPUS konszolidált szinten az év első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest 58,7 százalékkal magasabb, összesen 324,9 milliárd forint működési bevételt ért el.
Az üzemi eredmény konszolidált szinten 20,6 milliárd forintot ért el, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszaki 7,8 milliárd forintos üzemi eredményének. Az EBITDA szintén jelentős növekedést mutatott, 55 százalékkal 41,9 milliárd forintra növekedett.
Az adózott eredmény 16,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami közel tízszerese a tavalyi első félév 1,63 milliárd forintos adózott eredményének.
A vállalatcsoport 2022-ben ért el először 1000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeget, a mostani gyorsjelentés szerint 1046 milliárd forintnál jár a cégcsoport, amelynek konszolidációs köre az anyavállalattal együtt a félév végén 36 társaságot foglalt magába.
Az összesített működési bevételből az idei első félévben az energetika szegmens birtokolta a legnagyobb részarányt, 37 százalékot (119,5 milliárd forint), az ipari termelés 36 százalékos részesedéssel (118,5 milliárd forint), a mezőgazdaság és élelmiszeripari szegmens 21 százalékkal (70,1 milliárd forint), a turizmus pedig 5 százalékkal (15,6 milliárd forint) járult hozzá a bevételekhez.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPUS csoport újabban az országos energiahálózat fejlesztésére készül. Erről itt írtunk bővebben: | Vállalkozás: Megtízszerezte adózott eredményét Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb cége | null | https://hvg.hu/kkv/20230929_Opus_Global_Meszaros_Lorinc_adozott_eredmeny |
2014-11-21 00:00:00 | A Fidesz azt firtatja, miből fizette meg 100 millió forintos adótartozását Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Tuzson Bence, a kormánypárt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján méltatta, hogy ezt a kérdést a nyomozóhatóságok is feltették már. A fideszes politikus a "letűnt Gyurcsány-Bajnai korszak hagyatékának" minősítette az ügyet - a Zuschlag-üggyel együtt, amellyel értékelése szerint szoros összefüggésben van. Ezt azzal magyarázta, hogy Zuschlag János már utalt arra nyilatkozataiban, hogy miből lehet visszafizetni ekkora pénzösszeget.
Tuzson Bence felvetette: vajon van még széf az MSZP székházában, és onnan veszik-e ki a százmilliókat, amiből fedezik a "zűrös ügyleteket"? Erről korábban Gyurcsány Ferenc, a párt korábbi elnöke - jelenlegi DK-elnök - is beszélt - tette hozzá.
A szóvivő kijelentette: az MSZP most sem zárkózhat el az ügy tisztázásától, mert Simon Gábor egykor az egyik legfontosabb vezetője volt, és abban az időszakban tett szert vagyonára. Most pedig csak úgy előhúzott 100 millió forintot - emelte ki, megjegyezve: ezt nem a börtönben vagy a házi őrizetben szedte össze.
A politikus belső vizsgálat lefolytatására szólította fel az MSZP-t, egyértelmű célként megjelölve a korrupcióval kapcsolatos zéró toleranciát. "Ezt mindenki - még az MSZP is - vegye komolyan" - szögezte le. | Belföld: Fidesz: Miből fizetett Simon Gábor? - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/fidesz-mibol-fizetett-simon-gabor-1499919 |
2020-11-18 18:59:00 | Közel 140 millió forint közpénzt adott arra a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy a Budapest tengerpartjaként hirdetett Lupa strand még klasszabb legyen. Ebből például csúszdát építhetett a két milliárdos tulajdonos a volt bányatóra. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Nem csak az önkormányzati tulajdonban lévő strandok kaptak vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), hanem magántulajdonban lévő strand is. A kormányzati felügyelet alatt álló MTÜ ugyanis például a Lupa Strand Kft.-nek is adott 139,9 millió forintot a Lupa-tó strand fejlesztésére - derül ki a Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyerteseit felsoroló listából.
A Lupa egész egyszerűen kihagyhatatlan. Nemcsak azért, mert pár percre van Budapesttől , hanem mert itt tényleg paradicsomi élmények várnak egy átlagos strandbelépő áráért. Kristálytiszta, türkizkék víz, pálmafás partok, beach clubok, gasztrosétány, horgászállások, profi strandsport pályák szárazon és vízen – mindez egy helyen, de egymást nem zavarva
- szól a Lupa strand bemutatkozása.
A Lupa-bányatónál sokáig nem lehetett fürdeni, de 2016-ban a Sziget Fesztivál alapítójaként ismert Gerendai Károly és a videotonos Lakatos Péter üzletember megnyitotta a Budapest tengerpartjaként hirdetett strandját, a Lupa Beachet. A strandnak egyre jobban megy. Évről évre mintegy 100 millió forinttal tud növekedni, de a két milliárdos vállalkozó egyelőre nem ebből gazdagodik tovább. A Lupa Strand Kft. árbevétele a 2018-as 560 millió forintról 671,5 millió forintra növekedett 2019-ben, ami 12,1 millió forint profithoz volt elég, de osztalékot ezúttal sem fizettek, csakúgy, mint a korábbi években.
Idén nyáron négy új attrakcióval: egy autósmozival, egy horgászcentrummal, egy különleges csúszdával és egy szaunatoronnyal bővült a Lupa kínálata.
Hallottuk, hogy lehet strandfejlesztésre pályázni, de a közép-magyarországi régióra nem volt pályázat, ezért egyedi kérelmet nyújtottunk be az MTÜ-höz, amit pozitívan bíraltak el. Az elnyerhető összeg felső határát kaptuk, amiből a horgászcentrumot és a csúszdát is építettük, de a kerékpárutat is fejlesztjük. Alapvetően méltánytalannak éreztem, hogy a versenytársakat közpénzből fejlesztik, de a Lupát nekem kizárólag a saját költségemen kellett volna fejlesztenem. Vagy mindeni kapjon, vagy senki
- mondta lapunknak Gerendai Károly. Az üzletember sok vállalkozása alaposan megsínyli a koronavírust (több étterme is bezárt), de a Lupa strand pont nem tartozik a járvány áldozatai közé. Május 22-én nyitott és a teljes nyarat végig üzemelte. Gerendai Károly elmondása szerint hasonló évet zártak idén, mint 2019-ben, sőt, a látogatószám még növekedett is, ami főleg annak köszönhető, hogy idén nyáron sokan nem utaztak el külföldre.
Olcsónak éppen nem olcsó a Lupa: a családi napijegy hétvégén 10500 forint, míg a felnőtt napijegy 4 ezer forint. A VIP jegy pedig 15 ezer forintba kerül. A baldachinos napágyak is népszerűek, amiket napi 4 ezer forintért lehet kibérelni, de a sima napágy csak egy ezres. Az MTÜ-től kapott 140 millió forint közpénzből épült, Slip&Fly névre hallgató csúszdán pedig 600 forintért lehet egyszer lecsúszni. A margitszigeti Palatinus strandon amúgy 3100 forint a belépő, a családi jegy pedig 8500 forint.
Azt még a Magyar Nemzet írta meg 2017-ben, hogy a Sziget Fesztivál korábbi tulajdonosának 118 millió forintot kell fizetnie a tó mintegy ötödéért. Maga a teljes tó ennél sokkal többe került. Az árajánlatot egyébként nem Gerendaiék adták, az önkormányzat ugyanis – hivatalos értékbecslés alapján – ezen az áron hirdette meg az ingatlant. Gerendai Károly a lapnak azt mondta, több év alatt nagyjából egymilliárd forintos beruházásra készülnek, és négy strandot hoznak majd létre. Eddig mintegy 4 milliárd forint a teljes beruházás költsége. Állítása szerint három évvel korábban megkereste őt a tó többi részének a tulajdonosa, az Óbuda Zrt., és jelezte neki, hogy hamarosan bezárják a Lupa-tavi bányát, így a területet hasznosítanák.
A sikeres vállalkozó számtalan cégben tulajdonos, de egyik legfontosabb cégének a Szigerta Invest vagyonkezelő Kft. nevezhető. A társaságnak 2,1 milliárd forint a jegyzett tőkéje, 11 milliárd forint a saját tőkéje és Gerendai Károly a 65 százalékos tulajdonosa, míg Takács Gábor 35 százalékkal rendelkezik. A 2019-es adózott eredménye 633 millió forint lett, amiből Gerendai Károlynak jutott 411 millió forint osztalék.
A Lupa Strand Kft. másik tulajdonosa pedig az LPH Kft-n keresztül Lakatos Péter és családja. Ő a Videoton Holding Zrt.-ből ismert, ahol 26,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A cégcsoport pazar évet zárt 2019-ben: lapunk írta meg, hogy az árbevétel a 2018-as 14,3 milliárd forintról 15,1 milliárd forintra ugrott, míg az adózott eredmény 16,1 milliárd forintról 18,7 milliárd forintra hízott. A tulajdonosok pedig úgy döntöttek, hogy megfelezik a profitot: 9,3 milliárd forintot kifizetnek osztalék formájában, a maradék 9,3 milliárd forint viszont eredménytaralékban marad.
Az állami strandfejlesztés amúgy 2017 óta dübörög és még javában tart. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója nyáron beszélt arról, hogy újabb 3 milliárd forintot biztosít a kormány arra, hogy Magyarország szabadvízi strandjai megújuljanak a Balatonnál, a Duna mentén, a Tiszánál, a Tisza-tónál és a Velencei-tónál, de ezeket a pénzeket döntő többségében települési önkormányzatok kapják meg. | Kisfaludy-pénzek: Gerendai Károly Lupa-tavi strandja is 140 millió forintot kapott a közösből | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/gerendai-karoly-luxusstrandja-is-140-millio-forintot-kapott-a-kozosbol.html |
Nem Magyarország az. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Rónay Tamás;
Európai Unió;Nyugat-Balkán;orosz befolyás;
2023-08-28 18:49:00
Rossz hírt kapott Vlagyimir Putyin, változás jön az egyik szövetséges országban
Nem Magyarország az.
Komoly vereség nem csak Aleksandar Vucic szerb, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök számára is, hogy - amint az hosszas kötélhúzás után kiderült - nem lesz a következő kormány tagja a több tömörülést magában foglaló Montenegró Jövőjéért (ZBCG) nevű szerbbarát gyűjtőpárt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kis balkáni ország nem tér le az európai útról.
Milo Djukanovic, aki évtizedeken át meghatározta az ország belpolitikáját, teljesen kiszorult a hatalomból, elvesztette a tavasszal megrendezett elnökválasztást az uniós integrációt zászlajára tűző Európa Most! (PES!) tömörülés jelöltjével, Jakov Milatoviccsal szemben. A Djukanovic által fémjelzett Demokratikus Szocialisták Pártja (DPS) 2020-ban megnyerte ugyan a parlamenti választást, de összefogtak vele szemben az ellenzéki pártok, így a DPS már nem is került be a következő kabinetbe. Az új, Zdravko Krivokapic vezette kormány azonban nem bizonyult egységesnek, kiütközött az, hogy a kabinetet alkotó pártok máshogy képzelik el az ország jövőjét, mást akarnak az Európa-párti és mást a szerbbarát erők.
Krivokapic megbukott, így 2022 márciusában Milo Djukanovic elnök egy kis párt, az URA vezetőjét, az albán nemzetiségű Dritan Abazovicot kérte fel az új kormány megalakítására, aki szintén az Unió-párti és a Belgrádhoz húzó erőkkel hozta létre rendkívül ingatag koalícióját. Nem is járt sikerrel, 2022 augusztusában bizalmi szavazással bukott meg. Az Európa-párti erőknél bizalmatlanságot keltett, hogy kiegyezett a szerb pravoszláv egyházzal.
Abazovic az akkori szavazási fiaskó ellenére mindmáig ügyvezető miniszterelnök, ami a montenegrói politika kiegyensúlyozatlanságának és annak az eredménye, hogy az egyes pártok különböző érdekek mentén lépnek fel. Bár június 11-én új parlamenti választást rendeztek, amelyen a Milojko Spajic által vezetett Európa most! szerezte meg a legtöbb mandátumot, a kormányalakítás rendkívül lassan haladt. Minden jel arra vallott, hogy Spajic Krivokapicot és Abazovicot követi és ismét az EU-integrációt, illetve a Belgrádot támogató pártokkal lép koalícióra, ezért robbant bombaként múlt hétvégén a hír, hogy a szerbbarát Montenegró Jövőjéért bejelentette: nem lesz a következő kormány tagja. Egyúttal a párt élesen támadta a kormányalakítással küszködő Spajicot és felszólította Milatovic elnököt, valljon színt. A ZBCG egyúttal azzal vádolta a kijelölt kormányfőt, hogy vissza akarja hozni a hatalomba Djukanovic pártját.
Spajic később megerősítette, hogy a szerbbarátok nem kerülnek be az új kormányba, s ebben pártja is támogatja. A Belgrádhoz húzó párt sorsát voltaképpen a montenegrói bosnyákok tömörülése pecsételte meg, amely igent mondott Spajic felkérésére és jelezte, hajlandó támogatni az új kabinetet, de csak azzal a feltétellel, ha annak nem lesz tagja a ZBCG. A leendő kormányfő nem is emelt kifogást ez ellen. A montenegrói sajtó kételkedett abban, hogy Spajicnak a ZBCG és Djukanovic DPS-ének kihagyásával sikerül megszereznie a kormányzáshoz szükséges minimális 42 mandátumot. Annál is inkább, mert hírek szerint eleinte saját pártjának frakcióiból is érkeztek fenntartások. Spajic ezért szombaton öt órán át tárgyalt képviselőcsoportjával. Ezt követően a frakcióval közös fényképet tett közzé ezzel a szöveggel: "Együtt építjük az Európa most 2 programot, amely egyebek mellett 450 eurós minimálnyugdíjat hoz majd". Egyúttal azt is közölte, hogy kormányát 44 képviselő támogatja majd a 81 tagú törvényhozásban.
Az új kormányt a PES! mellett a volt parlamenti elnök, Aleksa Besic által irányított, polgári Demokratikus Montenegró, a nagyon enyhén szerbbarát Szocialista Néppárt (SNP), valamint a kisebbségi pártok, tehát a bosnyák, a horvát, valamint az albán nemzetiséget képviselő politikai erők alkotják. Ellenzékbe szorul a DPS és a ZBCG mellett Dritan Abazovic pártja is. A szerbbarát pártnak tehát az a vádja, miszerint Djukanovicék visszakerülnek a hatalomba, nem igaz, ebből csak annyi felel meg a valóságnak, hogy a kisebbségek pártjai egykor szintén támogatták a DPS alkotta kabineteket.
Mi állhat a komoly belpolitikai változás hátterében? Elsősorban az, hogy a Nyugat komoly nyomást helyezett Milatovic elnökre és Spajicra, hogy hagyják ki a szerb- és oroszbarát tömörülést, hiszen rendkívül rossz nemzetközi visszhangja lenne, ha a NATO-tag Montenegróban továbbra is szerepet kapna egy a Kremllel is kapcsolatokat kereső tömörülés. A ZBCG egyik vezető politikusa, Andrija Mandic híre is nagyon rossz, hiszen a jugoszláv hadsereg tagjaként részt vett a koszovói háborúban.
Spajic kormánya sok fontos törvényt várhatóan nem tud elfogadni, ezek közé tartozik a nyugdíjreform, ennek életbe lépéséhez a képviselők háromötödének támogatására lenne szükség. Igaz, nem kizárt, hogy a DPS ellenzékből támogat egyes reformokat, csak azért, hogy bosszantsa a szerbbarát ZBCG-t. | Rossz hírt kapott Vlagyimir Putyin, változás jön az egyik szövetséges országban | 0 | https://nepszava.hu/3206786_montenegro-kormany-oroszorszag |
|
null | Borsos Istvánnal, az MVK Üzemi Tanácsának elnökével beszélgetett a boon.hu az MVK Zrt. körüli anomáliák kapcsán. | true | [
""
] | 0 | BOON | null | Szakmailag megalapozatlan, csupán érzelmi üzengetés zajlikBadány Lajosvolt alpolgármester, és közvetve a társai részéről, amit sértődöttségnek tudunk be - mondtaportálunknakBorsos István, Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt. Üzemi Tanács elnöke arra reagálva, hogya volt alpolgármester közleményt írt és feljelentést tett. Az elnök szerint azért született meg az MVK ellenfeljelentése, mert a volt alpolgármester állításai nélkülözik a valóságot. Borsos István beszélt a Badány "bábáskodásával" és felügyelete alatt életre hívott és működtetett Közlekedésszervező Osztályról (KÖO) is, amely szerinte teljesen felesleges volt, mivel azzal csak a bürokráciát növelték, szakmaiatlan tervek és lépések születtek, amelyek nem növelték a hatékonyságot. Rámutatott: az MVK-nál szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek dolgoznak, ám ez nem mondható el az osztály munkatársainak egy részéről. Úgy tűnt, a KÖO mintha részben Badány Lajos "baráti társaságából" állt volna, akiknek szakmai tudása nem volt, csak ambíciói. Ennek következtében ötletbörzeként születtek a menetrendek, amelyek ezer sebből véreztek, hiszen a valóság figyelmen kívül hagyásával, szakmai érvek és tapasztalat nélkülözésével, íróasztal mögül, inkább erőből jöttek létre. Ráadásul a KÖO létrehozása és működtetése komoly kiadással járt, holott ha az üzemeltetésére szánt pénzt az MVK megkapta volna, hatékony járatsűrítést lehetett volna elérni. Az üzemi tanács elnöke szerint a problémák megoldásában sem az osztály vezetője, sem Badány Lajos nem volt partner. A helyzet odáig fajult, hogy egy MVK-s dolgozói értekezleten Badány Lajost melegebb éghajlatra küldték, neve "szitokszóvá" vált.
- Szokott utazni a miskolci tömegközlekedéssel?- Heti több alkalommal, családdal, családtagokkal, illetve egyedül is utazom.- Mi a véleménye a szolgáltatás színvonaláról?- Lehetne jobb. Úgy gondolom, hogy a kollégák megtesznek mindent annak érdekében, hogy a szűkös gazdasági környezet okozta gondok ellenére a legjobbat hozzák ki.- Elkezdődött az üzengetés Badány Lajos - azóta volt alpolgármester - és az MVK között. Feljelentést feljelentés követ. Mi zajlik itt, és miért most?-Igazából az időzítést csak sejtjük. A kollégáim - 693 embert képviselek, mint az üzemi tanács elnöke - véleménye, hogy szakmailag megalapozatlan, csupán érzelmi üzengetés zajlik Badány Lajos, és közvetve a társai részéről, amit sértődöttségnek tudunk be.- Mire gondol?- Badány Lajos és csapata meg volt győződve róla, hogy a Közlekedésszervező Osztály (KÖO) felállítása jó döntés, ezt tűzte, tűzték ki célul, fő művüknek.- Nem volt az?- A kollégák véleménye alapján nagyon nem. A szakmai ügyek irányítását szerették volna átvenni, először részben, majd teljesen. A menetrend szerkesztéséhez az önkormányzathoz akartak "átvezényelni"MVK-s kollégákat, ami sokuknak hátrányos lett volna, ezért többen is a felmondást fontolgatták. Sokan az itteni törzsgárda-tagságuk elvesztésétől is tartottak. Ráadásul egy ilyen lépést az itteni érdekvédelemmel is egyeztetni kellett volna.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az Közlekedésszervező Osztály felállítása teljesen felesleges, bürokratikus, nem szakmai, mivel a hatékonyságot nem növelte, csak kiadással járt.
- Mert?- Helyben, a közlekedési vállalatnál ugyanis megvoltak és megvannak azok a szakirányú végzettséggel, sok éves szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársak, akik a feladatot, a problémákat meg tudnák oldani.- Akkor miért?- Badány Lajosnak és az emberei döntő részének szakirányú végzettsége, tudása nem volt, csak ambíciói.- Például?- Mit várhatuk akkor, ha az osztály felállítását megelőző, általuk kialakított munkacsoportban, például helyet kapott szlovákiai cementipari munkás és politológus hallgató is, aki addig a városi közlekedésnek csak használója, nem alakítója volt. Nekem a kezdetektől a KÖO Badány Lajos "baráti társaságának" tűnt. Elkezdtek menetrendeket összeállítani, amelyek több sebből véreztek, és a szakterületi kollégáink folyamatos korrekcióval, és átdolgozássaltudták valamelyest elfogadható állapotba hozni azokat.- Mit kellett volna tenni?- Megfelelő forrást biztosítani a célokhoz, és az itt rendelkezésre álló szakembereket dolgozni hagyni.- Jelezték a problémát?- Több levelet írtunk a városvezetésnek az MVK Zrt. érdekvédelmeivel közösen.- Mi volt a válasz?- Badány Lajos és két ember fogadott minket a városházán, előrelépés azonban nem történt, ígéreteket kaptunk folyamatos kapcsolattartásra, amelyekből nem valósult meg semmi.
-A KÖO vezetője, Kiss Péter elkészített egy szakmai anyagot. Mit tartalmazott ez a dokumentum?- Azt áttekintve azt mondhatom, hogy bizonyítható konkrétumok nélküli, feltételezéseken alapuló anyag volt. Több szakértői anyagot láttam már, de ezt nem sorolnám ezek közé. A mai napig nem láttam, láttuk az ő szakirányú tudását bizonyító szakértői végzettségét igazoló igazolványát sem, szakértői nyilvántartásban nem szerepel.- A Közlekedésszervező Osztály azért csak hozott valami pluszt a tömegközlekedésben, nem?- Nem tudok ilyet mondani.
A bürokrácia nőtt - adatszolgáltatási cunamit vártak el tőlünk -, olyan menetrendmódosítást akartak átverni, amelynek sem a tárgyi, sem a személyi, és az anyagi forrásai sem voltak biztosítva, már a tervezés időszakában sem.
- Mondana példát!- Az autóbuszvezetők vezénylésében hóközi váltást kellett végrehajtani 2023. október 14-től, ami teljes mértékben borította a kollégák munkarendjét: borult az előterv, amit a törvény szerint nekem és szakterületi kollégáimnak múlt év szeptember végén el kellett készítenem, és hatályba lépését megelőző 96 órával korábban ki kellett hirdetnünk.- Néha gyors döntések szükségesek.- De nem ad hoc, megalapozatlanok. Az beszédes, hogy Badány Lajos még a saját frakciójának egyes képviselőit sem tudta meggyőzni az általa és csapata által megálmodott változtatások szükségességéről, és azok pozitív hatásairól.- Mibe került a KÖO felállítása és működtetése?- A budapesti és kecskeméti adatokat alapul véve hozzávetőlegesen személyenként évi 16 millió forintba kerülhetett, ami - tíz emberrel számolva - évi 160 millió forint lett volna. Ennek a pénznek jobb helye lett volna az MVK-nál személyi ráfordításként (pl. munkabérre, túlórára), és/vagy a járműparkra fordítva. Erről is készült levelünk, de érdemi választ nem kaptunk rá.- Mit éreztek volna ebből a miskolci utasok, ha ezt a pénzt megkapja az MVK, közvetve - részben - a kollégái?- Reális gondolkodással és felelős tervezéssel fél óránként közlekedő járatoknál 20 perces követési időt lehetett volna elérni úgy, hogy az nem jelentett volna a létszámban vagy a gépjárművek számában emelkedést.- Mennyire volt partner a KÖO vezetése a helyzet rendezésében, a szakmai érvek befogadásában?- Finoman fogalmazva nem nagyon, valójában: sehogy. Többször meghívtam az üzemi tanács üléseire az új menetrend megalkotóját, Kaposvári Lászlót, mert szerettük volna megbeszélni a dolgokat, megismerni az ő álláspontjukat, és elmondani a miénket, közvetítve a kollégák észrevételeit. Ám ők az elmúlt egy évben ezt nem tartották fontosnak, mindig hárítottak, kerülték a személyes találkozást. Kaposvári László munkatársa, Fejér Balázs eljött egyszer, de nem közeledtek az álláspontok, mert a valóságot nélkülözte a tárgyalási alapjuk, csak ígéreteket kaptunk ismételten. Kiss Péter osztályvezető máskor eljött ugyan, de az ülés felénél távozott, egyéb elfoglaltságra hivatkozva. A fontos kérdések nem lettek maradéktalanul tisztázva, így a kollégákat nem tudtuk megnyugtatni.- Badány Lajos feljelentésében - közleményben - kritizálja az MVK gazdálkodását. Mire gondolhat?- Nem tudom, mert ez nem derült ki, csak konkrétumok nélküli, alaptalan megnyilvánulása olvasható a sajtóban. Ezért is született meg az MVK részéről az ellenfeljelentés. A tavalyi új menetrend kapcsán a volt alpolgármester úr azt mondta 2023-ban, hogy "a bevezetés gyakorlati eredménye az utcán dől majd el".Ez pedig azt jelentheti, hogy ő is sejthette, hogy a döntés tartósan nem tartható fenn, amely be is igazolódott.- Akkor miért kardoskodott mellette és miért születhetett meg a feljelentés?
A valóság figyelmen kívül hagyásával, szakmai érvek és tapasztalat nélkülözésével, íróasztal mögül, inkább erőből születhetett meg a jelenlegi menetrend.
- Egyfajta ötletbörzeként nevesítik a kollégák. A KÖO és Badány Lajos látványos - de nem megalapozott - lépéssel akart imponálni a miskolciak felé, és erődemonstrációt akart tartani az MVK vezetése és munkavállalói irányába. A feljelentést pedig többek véleménye szerint sértődöttség generálhatja.
- Az igaz, hogy Kiss Péter magánszemélyként végezte el az "átvilágítást"?- Nem mondanám ezt átvilágításnak. A felügyelőbizottság határozatot hozott, hogy tekintsen át egy bizonyos anyagot. Abban gyakorlatilag a KÖO vezetőjeként volt megemlítve: őt mint az osztály vezetőjét bíztuk meg, nem, mint magánszemélyt. De nem is dönthettünk úgy, hiszen magánszemélyek esetében, ha lenne ilyen, akkor ott ugye kellene titoktartási szerződéssel számolni, meg lenne megbízási díj, egyebek.- Olyan nincs, hogy valaki valami pluszt ne hozna. Badány Lajos számlájára milyen pozitívumot tud említeni?- Sajnálom, de a közlekedéssel kapcsolatban az elmúlt időszakban hozzám eljutott információk és saját tapasztalataim alapján nem tudok ilyet mondani. A kollégák számára már a neve "szitokszó". Végig lekezelt minket, felháborító viselkedést tanúsított, volt, hogy a Közgyűlésben tett felszólalása során. 2022-ben nem támogatta, hogy a kollégák karácsonyi jutalmat (2 heti bér) kapjanak, pedig megvolt rá a forrás. Pattanásig feszült volt a hangulat, amit jól példáz: a helyzet súlyossága miatt kialakult munkavállalói ülésen többszáz kolléga előtt szót kért, de a kollégák elküldték melegebb éghajlatra.- Miben bíznak?- A városvezetést a miskolciak lecserélték, az MVK-nál minden munkavállaló most abban bízik, hogy a jövőben hagynak minket szakmai alapokon dolgozni, megbecsülnek minket, meghallják az utasok és a működés gördülékeny biztosítása érdekében a szakmai javaslatainkat, esetleg a segélykiáltásunkat! Bízom benne, hogy végre elkezdődhet az építkezés időszaka, felsőbb szinteken is támogatva, hogy az MVK Zrt. ismét megbízható útitársa legyen Miskolc város lakosságának. | MVK: Badány Lajos "baráti társasága" szállhatta meg | null | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/10/mvk-feljelentes-interju-miskolc |
2014-04-25 10:59:00 | A bíróság vétóját kijátszva szereznék meg a Takarékbankot Spéderék – itt az előterjesztés | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Fővárosi Törvényszék ideiglenes intézkedésével megtiltotta a Magyar Postának, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig eladja a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket. A Magyar Takarék Zrt. tulajdonosai azonban minden áron birtokon belülre akarnak kerülni – akár a bírói végzést kijátszva is. Közreadjuk az előterjesztés szövegét.
Mint megírtuk, a Főváros Törvényszék ideiglenes intézkedésével megtiltotta a Magyar Postának, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig eladja a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket. Ezzel – ideiglenesen legalább – megakadályozta, hogy a Takarékbankon keresztül Spéder Zoltán bankja döntő befolyásra tegyen szert a takarékszövetkezetek fölött. Az intézkedés fő oka – Bene Lajos bíró szóbeli indoklása szerint – az ügyben folyó per ellehetetlenülésének megakadályozása: ha a részvények a Postától a Magyar Takarék Zrt-hez kerülnek, azokat a társaság akár száz további tulajdonosnak is továbbértékesítheti. Ebben az esetben ezt a száz tulajdonost is be kell vonni a perbe, őket egytől-egyig ugyanúgy idézni kell, biztosítani a részvételüket a tárgyaláson, sat. Nem nehéz belátni, hogy ez a lépés reálisan a per ellehetetlenülését eredményezné.
Bírósági vétó Takarékbank-ügyben, avagy a szabadrablás alkotmányos korlátai A Takarékbank eladása, illetve a takarékszövetkezetek integrációja rendkívül sokrétű, összetett történet. Látszólag. A bonyolult jogszabályi, tulajdonosi és szervezeti manővereknek azonban van egy egyszerű és kézenfekvő olvasata: az egyik magyar oligarcha az állam segítségével dominanciára tör egy másik oligarcha felségterületén. A szükség esetén a törvényhozást is eszközként használó eposzi küzdelembe azonban váratlanul beleszólt egy szereplő, akivel a felek láthatóan nem igazán számoltak. Tovább az előző cikkre.
A Magyar Takarék Zrt. tulajdonosai azonban minden áron birtokon belülre akarnak kerülni – akár a bírói végzést kijátszva is. Legalábbis erre utal az a tegnap keletkezett javaslat, amellyel néhány részvényes kívánja kiegészíteni a Takarékbank pénteken sorra kerülő részvényesi közgyűlésének napirendjét. A javaslat lényegében azt akarja a közgyűléssel megszavaztatni, hogy a Takarékbank állami kézben lévő részvényeire pályázó Magyar Takarék Zrt. jegyezhessen 600 millió forint értékben kötvényt a Takarékbankban. A kötvény nem jelent ugyan tulajdonosi jogviszonyt – csakhogy ezek a kötvények idővel átalakulnak részvénnyé. Persze csak abban az esetben, ha az eredeti tranzakció nem valósulna meg. Márpedig, ha helytállóak az adásvételt megtiltó bíróság alkotmányossági aggályai, akkor nem valósul meg. Legalábbis az eredeti koncepció szerint. A mostani előterjesztés ugyanis a részvénnyé átváltozó kötvénnyel utat nyit a B tervnek.
Némi leegyszerűsítéssel: ha a bíróság megtiltotta a részvények eladását, akkor nem eladjuk a meglevő részvényeket, hanem kibocsájtunk másikat. Persze nem egy lépésben: a vevő először kötvényt jegyez, majd ezek átalakulnak részvénnyé. Erre az invenciózus tulajdonszerzési megoldásra teremt lehetőséget a mostani napirendi ponti javaslat. Az előterjesztés szövege itt olvasható.
Becker András | A bíróság vétóját kijátszva szereznék meg a Takarékbankot Spéderék - itt az előterjesztés | null | https://atlatszo.hu/2014/04/24/a-birosag-vetojat-kijatszva-szereznek-meg-a-takarekbankot-spederek-itt-az-eloterjesztes/ |
2010-02-22 21:13:00 | Tóthfalusi György volt igazgatósági elnök és a közlekedési tanácsnoki posztról nemrég lemondott Lakos Imre (SZDSZ) meghallgatásával folytatja munkáját szerdán a BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására alakult fővárosi bizottság. | true | null | 1 | fn.hu | null | György István, a bizottság elnöke elmondta, hogy Tóthfalusi György, mind pedig Lakos Imre azt jelezte, hogy részt vesz az eseti bizottság nyilvános ülésén.
Tóthfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának korábbi SZDSZ-es elnökét február elején gyanúsította meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel, és házkutatást tartottak a férfi városházán lévő irodájában.
A gyanú szerint Tóthfalusi „a BKV igazgatóságának egykori elnökeként a társaság veszteséges működése ellenére a BKV vagyonkezelési kötelezettséggel rendelkező vezetőit szándékosan rábírta arra, hogy megszegjék kötelezettségüket”.
Tóthfalusi György 2007 nyarától 2009 őszéig volt az igazgatóság elnöke. A BKV szerint ez idő alatt sem ő, sem az igazgatóság többi tagja nem írt alá sem tanácsadói, sem végkielégítéssel kapcsolatos szerződéseket.
György István közölte azt is, Balogh Zsolt korábbi megbízott vezérigazgató-helyettest már sikerült elérnie a testületnek, ám ügyvédje, tekintettel a vádalkukötésre, azt közölte, Balogh Zsolt egyelőre nem kíván a testület elé állni.
A bizottság következő, március 10-ei ülésén a tervek szerint Hagyó Miklós (MSZP) volt főpolgármester-helyettest és Garadnai András volt igazgatósági elnököt hallgatja meg. | Szerdán hallgatják meg Lakos Imrééket | null | https://24.hu/belfold/2010/02/22/szerdan_hallgatjak_meg_lakos_imreeket/ |
2019-08-30 00:00:00 | Súlyos biztonsági problémát talált a Google az iPhone-oknál - Ellopott jelszavak, fényképek, üzenetek: teljes hozzáférést szereztek a támadók a készülékekhez. Ez lehet minden idők legsúlyosabb iPhone-hekkelése. | false | [
"apple",
"iphone",
"google",
"hekker",
"biztonsági rés",
"tech-tudomány"
] | 0 | null | 0 | Súlyos biztonsági problémát észleltek a Google szakértői az iPhone-oknál. A problémát, amiről most először számoltak be nyilvánosan, még februárban jelentették az Apple-nek, és a szokásosnál jóval rövidebb, egyhetes határidőt adtak a kijavítására, ez önmagában is jelzi a biztonsági fenyegetés súlyosságát. Független szakértők potenciálisan minden idők legkomolyabb iPhone-hekkelésének nevezték az esetet.
A Google biztonságvédelmisei több olyan rosszindulatú weboldalt azonosítottak, amelyek feltűnés nélkül meghekkelték az iPhone-os látogatók telefonjait. A támadók az iPhone szoftverének korábban nem ismert biztonsági réseit használták ki. Ebből a problémás oldalakat felkeresők semmit nem vettek észre, a telefonjuk azonban megfertőződött, a támadók root hozzáférést szereztek a telefonon. Az iPhone-oknál ez a legmagasabb szintű hozzáférést jelenti, amivel lényegében mindenhez hozzá lehet férni, például további hekker appokat is lehet telepíteni a készülékre.
A támadó oldalak legalább két éven keresztül hekkelték meg az iPhone-okat. Hogy ez pontosan hány készüléket érinthetett, a Google nem közölte, azt azonban igen, hogy a rosszindulatú oldalak közül többnek heti több ezer látogatója volt. A támadók hozzáférést szereztek a felhasználók üzeneteihez és fényképeihez, és a készüléken tárolt jelszavaikhoz is. Az iPhone biztonsági problémái az iOS 10-től a mostani iOS 12-ig jelentkeztek a szoftvereken, mielőtt az Apple a Google jelzése után néhány nappal ki nem adta az iOS 12.1.4-es frissítést, ami orvosolta a problémát. | Súlyos biztonsági problémát talált a Google az iPhone-oknál | 0 | https://index.hu/techtud/2019/08/30/apple_iphone_biztonsagi_res_hekkertamadas |
null | Hamis világmárkákkal csalogatta vevőit egy budapesti üzlet. Több mint 40 millió forint vagyoni hátrányt okozott a jogtulajdonosoknak. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy budapesti táskaüzlet portékáit vették alaposan szemügyre. A polcok roskadoztak az ismert márkajelzéssel ellátott (Gucci, Valentino) táskáktól és baseballsapkáktól. A bolt tulajdonosa azzal érvelt, hogy az áru egy távolkeleti cég tulajdona, ezért a származására vonatkozó papírok is ott vannak.
A termékek silány minősége azonban arról árulkodott, hogy azok mindegyike hamisítvány, amiket a védjegyek jogosulti képviselői is alátámasztottak. Az egyenruhások több mint háromszáz táskát és fejfedőt foglaltak le a helyszínen.
A pénzügyőrök iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt indítottak eljárást. A jogtulajdonosoknak okozott vagyoni hátrány több mint 45 millió forint. | Ha itt vásárolt, akkor önt is simán csőbe húzhatták | null | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/ruhazat-hamisitvany-sapka-taska-gucci-nav.796345.html |
null | Sulyok Tamás államfő a Rogán Antal javaslatára Májer Zsolt dandártábornokot mentette fel. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz. | Mi történhetett? Rogán Antal kirúgott egy magas rangú titkosszolgálati vezetőt | null | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/mi-tortenhetett-rogan-antal-kirugott-egy-magas-rangu-titkosszolgalati-vezetot.html |
2016-08-05 20:20:00 | A parlament felkérésére a számvevőszék módszertani útmutatót készít arról, hogy hogyan kell kiszűrni a korrupciót a nagyberuházásoknál, különösen a 2024-es budapesti olimpia pályázatán, illetve egy esetleges rendezésnél. Módszertani útmutatót készít az Állami Számvevőszék azért, hogy kiszűrhetők legyenek a nagyberuházások, kiemelten a 2024-es budapesti olimpiapályázat korrupciós veszélyei. A módszertani útmutató tételesen meghatározza, hogy milyen kontrollokat célszerű […] | true | null | 1 | pestisracok.hu | null | A parlament felkérésére a számvevőszék módszertani útmutatót készít arról, hogy hogyan kell kiszűrni a korrupciót a nagyberuházásoknál, különösen a 2024-es budapesti olimpia pályázatán, illetve egy esetleges rendezésnél. Módszertani útmutatót készít az Állami Számvevőszék azért, hogy kiszűrhetők legyenek a nagyberuházások, kiemelten a 2024-es budapesti olimpiapályázat korrupciós veszélyei.
A módszertani útmutató tételesen meghatározza, hogy milyen kontrollokat célszerű kiépíteni és működtetni általában a nagyberuházások, és kiemelten az olimpia esetén jelentkező korrupciós kockázatok megelőzésére, mérséklésére a beruházások különböző szakaszaiban. A módszertani útmutató alkalmazása támogatást nyújt a nagyberuházások döntéshozóinak a korrupciós kockázatok azonosításához,és a megelőzésükre, csökkentésükre alkalmas integritásirányítási rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez.
Az Országgyűlés a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló határozatában kérte fel a számvevőszéket, hogy az olimpia megrendezésének előkészítésére, valamint a megrendezés esetén az arra fordított kiadások tekintetében nyújtson szakmai támogatást a pályázat előkészítői számára a közpénzek törvényes, szakszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása érdekében.
PS/MTI, Fotó: Felvidek.ma | Útmutató készül a korrupció kiszűréséről - fókuszban az olimpiai pályázat | null | https://pestisracok.hu/utmutato-keszul-korrupcio-kiszureserol-fokuszban-az-olimpiai-palyazat/ |
2010-01-12 00:00:00 | Nem született ítélet a dögei polgármester ügyében - A szakértői vélemény szerint hiteles a felvétel, ami a vesztegetést bizonyítja. | true | null | 1 | Index | null | A szakértői vélemény szerint valószínűleg a dögei polgármester beszél azon a hangfelvételen, ami bizonyító erejű lehet az ellene vesztegetés miatt indult eljárásban.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróságon az ügy keddi tárgyalási napján hoztak volna ítéletet, de erre végül nem került sor, mert a szakvélemény csak néhány napja készült el és az érintettek nem készülhettek fel.
A dögei polgármestert azzal vádolják: 20 millió forint kenőpénzt kért egy vállalkozótól, hogy az elnyerhesse a település iskolájának felújítását. A hangfelvétel szerint a polgármester nehezményezi, hogy a 20 milliós kenőpénzből csak 8 milliót fizetett ki a vállalkozó. | Nem született ítélet a dögei polgármester ügyében | null | https://index.hu/belfold/hirek/2010/01/12/nem_szuletett_itelet_a_dogei_polgarmester_ugyeben/ |
2016-01-07 14:16:00 | Álomvasút | true | null | 1 | Figyelő | null | 2016.01.07 06:22 frissítve: 2016.01.06 14:21
Hiába követi a magyar média kitüntetett figyelemmel a felcsúti kisvasút körüli gyanús uniós támogatást, az ellenőrzésre kijelölt hivatalok nem lépnek. | Figyelő online |Gazdaság | Kisiklott ellenőrzés | null | http://archive.figyelo.hu/cikkek/427857-kisiklott-ellenorzes |
2024-01-05 10:28:00 | Több mint három éve porosodik 749 darab lélegeztetőgép egy ceglédi vámraktárban. 4 milliárd forintnyi közpénzt költöttünk ezekre az eszközökre. Soha nem jutottak el egy kórházba se. | true | null | 1 | Telex | null | „Tizenharmadik nap. Befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya” – ezzel a címmel rakott ki győzedelmes hangvételű videót a Facebookra Orbán Viktor 2020. április 24-én, a Covid-járvány elején. A kisfilmben a miniszterelnök példamutatóan könyököt érintett kézfogás helyett, mosolygós kínaiakkal szelfizett, és elégedetten szemrevételezte az egyebek mellett lélegeztetőgépekkel dugig pakolt repülőt: „De jól néz ki!” – állapította meg.
Messze nem volt ennyire diadalmas pillanat, amikor csütörtök reggel egy ceglédi vámáruraktár bemutatótermében kipakoltuk a csillogós terítőre egy több mint három éve rendelt, soha nem használt kínai lélegeztetőgép alkatrészeit.
A pandémia alatt a kormánytól független újságírókat a hatalom sosem engedte közel az eseményekhez. Nem ismerhette meg a nyilvánosság, mi volt a valódi helyzet a Covid-osztályokon, sőt egy idő után már az operatív törzsnek küldött kérdéseinkre sem válaszoltak.
Amikor a Momentum posztjából értesültünk arról, hogy 749, a járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépet árverez el egy végrehajtó, és csütörtök délelőttre hirdettek meg megtekintést Ceglédre, nem is volt kérdés, hogy ott a helyünk. Mivel a raktározást végző cégnek az egész ügylethez és az árverezéshez sincs semmi köze, először úgy tűnt, nem készíthetünk felvételeket a bemutatódarabról, de azért beengedtek minket.
„Ez egy speciális terület, nem egy szotyiraktár” – mondta a raktározást végző szövetkezet egyik munkatársa, aki azt is elárulta: egyáltalán nem szokványos, hogy valaki 3-4 évig parkoltatja náluk az árut. Ide csak addig kerülnek a termékek, amíg a vámkezelés zajlik. Valamiért azonban ezt a 749 lélegeztetőgépet nem vámkezelték, így ezek soha nem is jutottak el egyetlen kórházba vagy mentőautóba se.
Néhány hete a szövetkezet karácsonyi buliját tartották a bemutatóteremben, a kis asztalon még most is üdítős üvegek sorakoztak. A helyiség másik sarkát a padlótól plafonig érő, New York látképét ábrázoló óriásposzter töltötte ki, a felhőkarcolóktól néhány méterre pedig egy vaskályha duruzsolt, meghitt fénnyel és meleggel töltötte meg a termet. Kivételes élmény volt a családias hangulatú szobában megpillantani azt, amire több milliárd forintnyi közpénzt dobtunk ki.
De itt még nem ért véget a szerencsénk. Nem sokkal később a szövetkezet munkatársai a végrehajtóval egyeztetve végül megengedték, hogy felvételeket készítsünk, ezért fotókkal is meg tudjuk mutatni a terméket, hátha valakinek lenne kedve licitálni.
A kínai gyártmányú AEONMED Shangrila 510S típusú transzport-lélegeztetőgép arra szolgál, hogy lélegeztetett, többnyire intubált betegeket átmeneti ideig, szállítás közben lélegeztessenek vele. A szállítás történhet kórházon belül, például sürgősségi osztályról intenzívre vagy műtőbe, vagy kórházak, épületek között mentővel. A Telex által megkérdezett, névtelenséget kérő aneszteziológus orvos szerint ez a típus jelentősen kevesebbet tud egy valódi intenzíves lélegeztetőgépnél, előrehaladott Covid-betegek hosszabb távú, órákon, napokon át tartó lélegeztetésére nem alkalmas.
A szakértő szerint intenzív osztályonként nagyjából két ilyen transzportlélegeztető elegendő, kell valamennyi a sürgősségi osztályokra és a magasabb besorolású mentőgépkocsikra. Valamennyi tartalék persze jól jön, ha a meglévő eszközök meghibásodnának, de ilyen mennyiségben biztosan fölösleges.
Az elmúlt három évben kiderült az is, hogy a borzasztóan túlárazott lélegeztetőgépek sokszor nem megfelelő minőségűek, néha még veszélyesek is, ezért már mindenki inkább szabadulna tőlük. A ceglédi raktárban porosodó lélegeztetőket 2020-ban még 10 millió forintos darabáron rendelte meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Jelenleg ennek töredékéért, darabonként kb. 1,3 millióért árverezik őket, és ha február 26-ig nem kelnek el, akkor akár már 13 ezer forintért is meg lehet majd szerezni darabját.
A kormányzat gyakran azzal érvel, hogy a Covid elején még senki nem tudhatta, mi következik, és jól tettük, hogy bespájzoltunk. Igaz, a szakemberek már 2020-ban felhívták a figyelmet, hogy lélegeztetőgépből fölösleges túl sokat venni, mert szakképzett személyzetből már a járvány előtt sem volt elég.
Időközben az is kiderült, hogy a „fürkészek és portyázók” nem a magyar állam hivatalnokai, hanem pályázat nélkül kiválasztott haveri magáncégek voltak, akiknek zsíros üzletet jelentettek a Covid-beszerzések. Az egyik ilyen cég a TMT Technics Kft. is, amelytől 1000 darab lélegeztetőt rendelt a Külügyminisztérium. A beszerzéshez 4 milliárd forint előleget kapott a cég, de a szerződés nyilvánvalóan nem teljesült, ezek a berendezések ragadtak a ceglédi raktárban, most már több mint három évre. | Megnéztük a Covid alatt rendelt, most töredékáron árverezett egyik lélegeztetőgépet | null | https://telex.hu/belfold/2024/01/05/covid-lelegeztetogep-arveres-cegled-kulugy |
2017-09-30 18:13:57 | Konszolidált szinten 38 milliárd 213 millió forintos mérleg főösszeggel és 2 milliárd 94 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2017 első félévét az Opus Global Nyrt. A társaság igazgatósága kezdeményezi a Budapesti Értéktőzsdénél törzsrészvényei átsorolását a prémium kategóriába, tekintettel arra, hogy ennek feltételeit az előző két vizsgálati időszakban az Opus Global már teljesítette. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Közzétette első féléves IFRS szerinti, konszolidált jelentését az Opus Global Nyrt (korábban Opimus Group néven futott a cég). A mintegy 2 ezer főt foglalkoztató csoport tevékenységi körébe egyebek mellett médiatevékenység (többek között a tucatnyi megyei lapot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot, a Hot! magazint kiadó Mediaworks tartozik ide), nehézipar, mezőgazdaság, szállodaipar, építőipar, valamint ingatlankezelés tartozik. A konszolidációs körbe az Opus Global 25 érdekeltségét vonta be.
Az Opus portfoliója
A jelentés szerint 2017 első félévét a vállalatcsoport konszolidált szinten 38 milliárd 213 millió forint mérleg főösszeggel, továbbá 2 milliárd 94 millió forint adózott eredménnyel zárta, mely az előző év hasonló időszakához képest több, mint 2 milliárd 860 millió forintos többletet jelent. Eközben a csoport működési bevétele majdnem az ötszörösére, 19 milliárd 367 millió 565 forintra nőtt.
A teljes csoport konszolidált pénzügyi adatainak alakulásában jelentősen változott az egyes szegmensek súlya. Az Opus Global által tulajdonolt média portfólió a társaság legjelentősebb érdekeltségé vált a nehézipar mellett. A csoport bevételeinek 93 százalékát ugyanis ez a két szegmens adta 2017 első félévében.
Az Opus Global célja, hogy az érdekeltségeibe vont társaságok tevékenységét összehangolja, és 2017 végéig transzparens, egyszerűsített struktúrájú és a cégek közötti szinergiákat mind jobban kihasználó holdingvállalattá váljon.
Az Opus Global igazgatósága kezdeményezi a Budapesti Értéktőzsdénél a társaság törzsrészvényeinek standardból prémium kategóriába sorolását. Ebbe csak a legszigorúbb kritériumoknak és szabályoknak megfelelő tőzsdei cégek részvényei kerülhetnek be, és a vállalat az előző két vizsgálati időszakban már teljesítette az átsorolás feltételeit. | Nagyon bejött az első félév Mészáros Opusának | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Nagyon_bejott_az_elso_felev_Meszaros_Opusanak.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct |
2006-08-17 00:00:00 | Csütörtökön az 1000 méteres előfutamokkal megkezdődött a 35. síkvízi kajak-kenu világbajnokság Szegeden, illetve a város melletti Maty-éri pályán: a házigazdák azt remélik, hogy mind a magyar csapat szereplése, mind a szervezés és lebonyolítás sikerrel kecsegtet a viadalon. | false | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | Csütörtökön az 1000 méteres előfutamokkal megkezdődött a 35. síkvízi kajak-kenu világbajnokság Szegeden, illetve a város melletti Maty-éri pályán: a házigazdák azt remélik, hogy mind a magyar csapat szereplése, mind a szervezés és lebonyolítás sikerrel kecsegtet a viadalon.
A szurkolóknak A vb-re érvényes jeggyel rendelkezők a versenynapokon ingyen vehetik igénybe a városból a Maty-éri pályához közlekedő 40C jelű buszjáratot, valamint a szegedi tömegközlekedési eszközöket.
Az M5-ös autópályáról érkezőknek a 166-os kijáratnál kell lekanyarodni. A kijárat végénél, a stoptáblánál balra fordulva még három kilométert kell autózni a körforgalomig, ahonnan táblák jelzik a parkolóba jutás útvonalát. | Hat-nyolc aranyat vár a kajakkapitány | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2006/08/17/hat_nyolc_aranyat_var |
2017-04-17 00:00:00 | Kicsit túlzásba vitték az élen a helyezkedést. | false | [
"autósport",
"renault clio cup",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A Renault Clio Kupa amúgy is egy eseménydús sorozat, de ami a doningtoni első futamon történt a hétvégén, még talán ott is kevés példa van. A mezőny elején Paul Rivett, Lee Pattinson és Shayne Deegan akkorát csatázott, hogy az első kanyar után tömegkarambol lett és piros zászlózni kellett.
Az újraindítás után Max Coates nyert, aki a második futamon a második lett. Azon Rivett diadalmaskodott. | Egy kanyar után káoszba fulladt az autóverseny - videó | 0 | http://24.hu/sport/2017/04/17/egy-kanyar-utan-kaoszba-fulladt-az-autoverseny-video |
null | Magyar Péter megpróbálja letagadni az uniós agrártámogatások ügyében tett állásfoglalását. | true | [
""
] | 0 | BOON | null | "Aki kételkedik az egészben, javaslom, hogy nézze meg Magyar Péter saját bejegyzését a saját Facebook-oldalán", ezen a héten kedden tette közzé. Ott Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: az egész unióban és Magyarországon is az organikus mezőgazdasági termelést kellene támogatni a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett - idézte fel a fideszes politikus.
"Tehát nem mellett, hanem helyett" - fűzte hozzá.
Ő tehát nem támogatná a gabonatermelést, elvenné a magyar gazdáktól az ilyen támogatásokat, amelyek egyébként területalapú támogatásként érkeznek leginkább. Ez több mint félezer milliárdos támogatást jelent, és 160 ezer magyar gazda kap ilyet minden évben
- mondta Dömötör Csaba.
Hozzátette: vannak már tervek az "Európai Bizottság környékén" írásban is, amelyek az ilyen területalapú támogatások kivezetéséről szólnak. "Ehhez a kórushoz csatlakozott most Magyar Péter" - mondta.
Ilyen az, amikor valaki átveszi az új külföldi támogatóinak az érvelését
- jegyezte meg a fideszes politikus. | Magyar Péter a magyar gazdák érdekei ellen lépett fel | null | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/magyar-peter-domotor-csaba-agrartamogatas-gabonatermeles-unio |
2022-03-17 05:29:00+02:00 | Budaörs polgármestere szerint a Fidesz az elmúlt tizenkét évben lerombolta az önkormányzatiságot. Számtalan társadalmi csoportot megsértett már a jelenlegi vezetés, éppen ezért megdöbbenve látja, ez még mindig nem vezetett el lázadásig. A kormányváltást követően számtalan jogosítványt vissza kell adni az önkormányzatoknak, átláthatóvá kell tenni a finanszírozásokat. Meggyőződése, az iskolák államosításával nem tettek jót az oktatásnak, ezeket az intézményeket is vissza kell adni az önkormányzatoknak. Interjú Wittinghoff Tamással. | true | [
"Makró",
"Önkormányzatok",
"Választás 2022",
"Választás 2022 interjúk"
] | 0 | null | 0 | Az önkormányzatok jelentős része arról panaszkodik, hogy folyamatosan csökken a mozgásterük. Volt olyan intézkedése az elmúlt tizenkét évben a kormánynak ezen a területen, amivel egyetért?
Nagyon hosszasan kellene gondolkoznom, hogy akár csak egy olyan intézkedést találjak ezen a területen, amiben egyetértek a mostani hatalommal. Az elmúlt tizenkét évben a Fidesz gyakorlatilag szisztematikusan és tételesen lerombolta az önkormányzatiságot, és nem csupán az ellenzéki településekét. Ez egy tendenciózus eljárás volt. Kezdődött azzal az álszent szöveggel, hogy az álláshalmozást megelőzendő nem lehet országgyűlési képviselő egy polgármester. Ez egyértelműen arra irányult, hogy a Parlamentben ne lehessen azokat az érdekeket érvényesíteni, amelyek az önkormányzatiság szempontjából rendkívül fontosak. Ha a kormánypárti székesfehérvári Cser-Palkovics András is azt mondja, a választások után újra kell gondolni az önkormányzatiság kérdését, az önmagában jelzésértékű, nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy mindenben egyetért a kormány intézkedéseivel. Különösen úgy, hogy ő is felvetette, idén a felére kellene csökkenteni az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulás címen történő elvonását, különben csődbe mehetnek. Elvették az önkormányzatoktól az intézményeket, a hatásköröket. A gyámügyet ma már sok településen nem helyben intézik, az építési hatóságot teljesen lepusztították. Gyakorlatilag nincs ma Magyarországon építésfelügyelet. Összességében ez olyan kaotikus állapotokat okozott, olyan sebek keletkeztek, amit már nem lehet utólag reparálni.
Elvették a hatásköröket, és a feladatok ellátásához szükséges forrásokat, tehát mindazt lenullázták, ami az önkormányzatok európai chartája és ami a magyar önkormányzati törvény alapján megilletné őket. Nagyon nehéz olyan intézkedést találni, amit pozitív jelzővel tudnék illetni, mintha egy tűt keresnék a szénakazalban.
Időnként egy-két ellenzéki település kap némi kompenzációt, de azért akkor is érzékeltetik velük, hogy tudjátok, hol a helyetek. Nemrégiben közzétették, hogy a megyei jogú városok, a 25 ezer alatti lélekszámú települések megkapják az iparűzési adó felezésének a kompenzációját. Az egyikbe sem illő településeken esetében "pofára" történt a kiegyenlítés. A listát azért úgy alakították ki, hogy ebből Budaörs és Budapest is és sok más ellenzéki vezetésű település is kimaradt.
A levegőről sem beszélünk sűrűn, de amikor elkezd fogyni körülöttünk, akkor fulladozunk. Fotó: Bánkuti András A levegőről sem beszélünk sűrűn, de amikor elkezd fogyni körülöttünk, akkor fulladozunk. Fotó: Bánkuti András
Ha elmegyünk az emberek közé, és megkérdezzük tőlük, mit gondolnak az önkormányzatiságról, jogállamiságról, természetesen úgy néznek rám, mintha megőrültem volna, nem értik, miért is értenék, mit akarok tőlük. Azt szoktam mondani, a levegőről sem beszélünk sűrűn, de amikor elkezd fogyni körülöttünk, akkor fulladozunk. Amikor az iskolában az a probléma, hogy nincs vécépapír, az épületet nem újítják fel, a tanárok lázadoznak a megalázó béreik miatt, akkor a polgárok rögtön az önkormányzathoz jönnek panaszkodni. Minket vonnak felelősségre azért, hogy a település iskolája milyen állapotban van, vagy hogy a város főútja majdhogynem járhatatlan, mert megszokták, hogy korábban ez a mi felelősségünk volt és minden jól is működött. Ilyenkor újra és újra megpróbáljuk elmagyarázni, az igazi probléma ott van, hogy már nem az önkormányzaté az iskola, és a főútnak sem mi vagyunk a fenntartói, hiába szeretnénk évek óta önkormányzati kezelésbe venni. Próbálunk a városban élő emberekért dolgozni, de nehéz azzal megbirkózni, hogy a kormány évente több mint négymilliárd forintot von el törvénytelenül tőlünk, a budaörsi polgároktól, amit fontos fejlesztésekre fordíthatnánk. Nagyon nehéz úgy táncolni, hogy közben ütnek, vernek és még össze is kötöznek.
A jelenlegi hatalom számára minden autonómia ellenszenves. Szeretik megmondani, ki a jó magyar, kiket lehet ellenségként megbélyegezni, legyen az hajléktalan, nekik nem tetsző politikai-, ideológiai- vagy szexuális irányultságú ember. Bárki bármit mond, a Sorosozás nem is nagyon burkolt antiszemitizmus. És mint "tudjuk", sokuk szerint csak az a magyar, aki a Fideszre szavaz. Számtalan társadalmi csoportot megsértett már a jelenlegi vezetés, éppen ezért vagyok azon megdöbbenve, hogy ez még mindig nem vezetett el oda, hogy az emberek fellázadjanak.
Mélységesen egyetértek abban Márki-Zay Péterrel, hogy kormányváltás esetén teljesen más alapokra kell helyezni az önkormányzati politizálást. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi ellenzék hatalomra jutása után még a jelenlegi kormánypárti polgármesterek is jobban fognak járni. Nem kell többé megalázkodniuk, egy uram-bátyám rendszerben politikai feladatokat végrehajtaniuk, hanem egyszerűen, kiszámíthatóan működhetnek. Mindig elmondom, ha a jelenlegi ellenzék kerül hatalomra, nem fogunk revansot venni. Tiszta, átlátható, tisztességes önkormányzati rendszert szeretnénk.
A fővárosi agglomerációban élők közül sokan panaszkodnak, a nyugalom miatt költöztek ki a nyüzsgésből, de mára sok kisebb település túlépült és ez az ország más régióiban is tapasztalható.
Önmagában az egy jó dolog, ha egy önkormányzat meghatározhatja a szabályozási tervében, mit és hogyan lehet megépíteni a településen. Azonban közben azt látjuk, hogy a kormány különböző törvénymódosításokkal, rendeletekkel, megszüntette a kontrollt jelentő építéshatósági eljárást. Ma már a szomszéd sem láthat bele abba, mi épül a közvetlen közelében, az önkormányzatról nem is beszélve. Elvileg vannak szigorú korlátozások, de gyakorlatilag szinte mindenki azt épít és úgy, ahogy csak akar, mert nincs olyan szerv, amely ezt ellenőrizné. Az elmúlt néhány évben több mint száz esetben jeleztük a kormányhivatalnak – ami ellátja az építésfelügyeleti feladatokat – azokat a szabálytalanságokat, melyeket észleltünk. Összesen három-négy esetben kaptunk visszajelzést, de arról nem vagyok meggyőződve, hogy konkrét intézkedések is történtek volna.
A testületi üléseken a kormánypárti önkormányzati képviselők rendszeresen azzal vádolnak minket, miért nem tartatjuk be a települési rendezési tervet. Minden ilyen alkalommal elmondjuk, számtalan esetben elmentünk már egészen a falig, többet tenni nem tudunk. Ha nincs eszközünk arra, hogy az engedélyezési eljárásban szerepünk legyen, vagy az építkezés elindulása után a felügyelet vonalán bármit tehessünk, akkor mit érünk a területrendezési szabályozásunkkal?
Nem a kormányzati irodákban kell megoldani a kistelepüléseken élők problémáját. Fotó: Bánkuti András Nem a kormányzati irodákban kell megoldani a kistelepüléseken élők problémáját. Fotó: Bánkuti András
Kormányváltás esetén mit tenne a jelenlegi ellenzék, hogy az önkormányzatok jobban érezzék magukat?
A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a nagyobb városokban, olyan közösségekben, ahol az emberek nem csupán egyoldalú információkhoz jutnak, ott nagyon rosszul áll a Fidesz. Igazán jól csak ott szerepelnek, ahol a legnehezebb sorban lévő emberek élnek, akik ki vannak szolgáltatva a helyi kiskirályoknak, akik megmondják, hogy kell szavazni ahhoz, hogy megmaradjon a közmunkájuk.
Ezek a megfélemlített emberek nem látják azt át, hogy nekik lenne a legelemibb érdekük az, hogy változás történjen az országban, hogy elindulhasson az elmaradott régiók felzárkóztatása. Ez utóbbi az önkormányzati program szempontjából is egy meghatározó kérdés.
A jelenlegi kormány azt hazudja, hogy a szolidaritási hozzájárulással, illetve az iskolák államosításával éppen az elmaradott térségeket segítették, holott épp az ellenkezője történt, a társadalmi olló tovább nyílt az elmaradottak rovására. Tiszta helyzetet kell teremteni, azaz minden olyan feladatot, ami helyben jelent gondot, feladatot, vissza kell adni azoknak, akikre ez tartozik. Nem a kormányzati irodákban kell megoldani a kistelepüléseken élők problémáját, ha nem azoknak, akik testközelből látják, mi az adott település legfontosabb érdeke. A kormányzatnak viszont feladata ezen feladatok tisztességes finanszírozása. Számtalan jogosítványt vissza kell adni az önkormányzatoknak, átláthatóvá kell tenni a finanszírozásokat, kell, hogy a településeknek legyenek saját forrásaik, aminek birtokában hosszú távú fejlesztéseket tudnak tervezni. Ez mind benne van a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, melyet Magyarország törvénnyel "szentesített". Ezzel szemben ma az történik, hogy törvénytelenül vonnak el pénzeket az önkormányzatok saját bevételeiből. Budapest például egy fillér állami támogatást nem kap, a főváros és Budaörs tekintetében is nettó befizetésről beszélünk.
Az ellenzék programjában az is szerepel, visszaadják az iskolákat az önkormányzatoknak.
Mind a két pedagógus szakszervezet azt mondja, az iskolák államosításával nem tettek jót az oktatásnak. Azok a települések, amelyek korábban iskolafenntartóként ezt a feladatot nagyszerűen el tudták, az állami forrásokhoz kiegészítést tudtak adni, fontosnak tartották az oktatás megszervezését, ott az államosítással lerontották ezt a történetet. A mi önkormányzatunk is próbál alapítványon, ösztöndíjrendszeren keresztül programokat, a pedagógusok bérének a kiegészítését finanszírozni. Ettől még az alapkérdés az, hogy ami a KLIK feladata lenne, az iskolák épületeinek a karbantartása, felújítása nem történik meg olyan mértékben, ahogy az kellene és ekkor még finoman fogalmaztam. Azokon a településeken, ahol korábban is elmaradott helyzetben voltak az iskolák, semmi nem változott. Ide kellene jóval több forrást biztosítani. Jelenleg több mint nyolcszáz településen nincs iskola. Nem tartósítani kell a kilátástalan helyzetet, ami nem ad kitörési lehetőséget a fiataloknak.
Az iskolák üzemeltetését azok kezébe kell adni, akik korábban is gondos és jó gazdái voltak ezeknek az intézményeknek. Fotó: Bánkuti András Az iskolák üzemeltetését azok kezébe kell adni, akik korábban is gondos és jó gazdái voltak ezeknek az intézményeknek. Fotó: Bánkuti András
Azt mondom, azon településeken, ahol működik egy körzetközponti intézmény, ahol felkészült pedagógusokkal nagyon jó színvonalú oktatás folyik, ezt többletforrásokkal meg kell erősíteni, és ez ad lehetőséget arra, hogy azok a települések élő gyerekek is megfelelő szintű oktatáshoz jussanak, ahol nincs iskola. Meg kell szüntetni a Klebelsberg Központot és az iskolák üzemeltetését azok kezébe kell adni, akik korábban is gondos és jó gazdái voltak ezeknek az intézményeknek. És persze tisztességes pedagógusbérek kellenek, melyet törvény garantál.
A jelenlegi ellenzék választási győzelme után vállalna kormányzati szerepet?
Ez meg sem fordult a fejemben. Korábban többen megkerestek, hogy ebben a körzetben legyek az országgyűlési képviselőjelöltjük. Mindenkinek határozottan elmondtam, nincsenek nagypolitikai ambícióim. A körzet ellenzéki képviselőjelöltjét, Szél Bernadettet egyrészt kedvelem, nagyon jól tudtunk az elmúlt időszakban együtt dolgozni, meggyőződésem, hogy ez akkor tovább fog folytatódni, sőt erősödni, ha most megnyerve a körzetet, közvetlenül kerül be a Parlamentbe. Nagyon nehéz helyzetbe kerülnék akkor, ha az ellenzék győzelme esetén a kormányzati struktúra felállításakor felmerülne a nevem. Annyira szeretem ezt a várost és ezt a munkát, hogy alapvetően önkormányzati politikusként szeretnék a jövőben is dolgozni Budaörsért.
Kapcsolódó tartalom Választás 2022 Magyarország újra választott! Folyamatosan frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.
Többször hangoztatta, ellenzéki győzelem esetén javasolná, hogy az önkormányzatok kerüljenek ki a Belügyminisztérium hatásköréből.
Az ellenzék is tökéletesen egyetért ebben, hiszen ez egy teljesen nonszensz helyzet. Egész egyszerűen nevetséges, hogy egy olyan rendvédelmi, rendészeti, közbiztonsági hatáskörökkel bíró szervezethez tartoznak az önkormányzatok, amelyeknek a polgárok alapvető ellátása a feladatuk. Egy önálló önkormányzati és területfejlesztési minisztérium felállítása a célunk. Ki kell építeni az intézményesített és rendszeres együttműködést a kormányzat és az önkormányzati szövetségek között. A helyben élőkkel együtt kell kialakítani a regionális fejlesztési terveket és megteremteni az ehhez szükséges forrásokat.
Haladéktalanul meg kell kezdeni az elmaradott régiók valódi és érdemi felzárkóztatását. A jövőben ne lehessen a Parlament elé vinni egyetlen, az önkormányzatokat érintő ügyet úgy, hogy azzal kapcsolatban az érintettekkel nem történt érdemi egyeztetés.
Mekkora könnyebbséget jelent az önkormányzatoknak az, hogy most már önállóan pályázhatnak uniós forrásokra?
Ez egy nagyon fontos lépés volt az önkormányzatok életében. Sajnos nem véletlenül alakult így, mint ahogy az sem volt véletlen, hogy kik kezdeményezték ezt. Jávor Benedek és Karácsony Gergely nagyon határozott képviselői voltak ennek az ügynek. Az Európai Unióban nem voltak arra felkészülve, hogy a csatlakozás után Magyarországon ilyen állapotok alakulnak ki. Azt Brüsszelben nagyon jól és pontosan látják, miként használják fel hazánkban az európai polgárok pénzeit, gyakran nem azok a célok valósulnak meg, amelyek miatt ezeket a pénzeket az uniótól kapja az ország. Ezért is fontos, hogy azok az önkormányzatok közvetlenül is részesülhessenek fejlesztési támogatásokban, amelyek a kormánytól gyalázatos módon, az indokoltság ellenére nem kapnak uniós forrásokat.
Mondok egy egyszerű példát. Nagyon szeretem Budakeszit, sok barátom él ott. Megkeresett a kormánypárti polgármesterük egy javaslattal, kössük össze a két települést egy kerékpárúttal, ami rajtunk keresztül becsatlakozna a Budapestet és a Balatont összekötő kerékpárútba. Rögtön rábólintottam, ez egy remek ötlet, ebből mindenki csak profitálhat, pályázzunk együtt, csináljuk meg. El is készült Budakeszitől a kerékpárút Budaörs határáig, és ott a semmibe vezet, mert Budakeszi megkapta a támogatást, mi pedig nem. Meggyőződéssel vallom, az emberek kárára nem szabad pártpolitikát csinálni. Ezért szoktam azt mondani, hogy korányváltás esetén jobban fognak járni az akkori ellenzéki önkormányzatok, mert akkor ilyen esetek többé nem fordulhatnak elő, mert alapvetően a célok a fontosak, nem pedig az ideológiai hovatartozás. | Wittinghoff Tamás: a jelenlegi hatalom számára minden autonómia ellenszenves | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/wittinghoff-tamas-a-jelenlegi-hatalom-szamara-minden-autonomia-ellenszenves.html |
2020-01-19 00:00:00 | Nagyon félénk lett, miután a legtöbb potenciális örökbefogadó kinevette. | false | [
"cuki",
"kutya",
"menhely",
"szem",
"szibériai husky",
"születési rendellenesség",
"tekintet",
"örökbefogadás"
] | 0 | null | 0 | Egy születési rendellenesség megnehezítette a szibériai husky életét, hogy új otthonra leljen.
A Buzzfeeden jelent meg egy cikk Jubilee-ről, arról a négyéves szibériai huskyról, aki bekerült egy menhelyre, miután gazdái nem akarták többet látni. Így a New Jersey-ben található Husky House-ban tengette életét, ami egy otthon, kifejezetten az ilyen fajtájú ebeknek. Mint ahogy a személyzet egyik tagja mesélte, Jubilee egy tenyésztő kutyája volt, de nem tartotta meg, mert szerinte nem talált volna gazdát a kutyának.
A négylábúnak valamifajta szemhéjproblémája van, ami miatt kissé karikatúraszerű a tekintete:
Elvittük a dokihoz, de nem állapított meg semmi gondot, ez a dolog nem befolyásolja őt semmiben. Boldog, játékos kutyus.
Már két éve az otthonban él, és még mindig nem vitték el, mert rendkívül félénk az állat. Ez többnyire amiatt van, mert heves reakciót vált ki az emberekből, akik meglátják őt. A Reddit viszont felfigyelt az állatra, és szép lassan brutálisan körbefutott a híre mindenhol, Jubilee pedig gazdára lelt – mint írják az otthon dolgozói:
Nagyon köszönjük mindenkinek, aki megosztotta Jubilee sztoriját. Végre talált magának egy otthont egyik korábbi örökbefogadóink jóvoltából, így remek élete lesz többi négylábú társa között.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Husky House (@huskyhousenj) által megosztott bejegyzés, Jan 15., 2020, időpont: 12:46 (PST időzóna szerint)
Itt pedig új családjával:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Husky House (@huskyhousenj) által megosztott bejegyzés, Jan 18., 2020, időpont: 2:25 (PST időzóna szerint)
Kiemelt kép: Instagram.com/huskyhousenj | Otthont talált a "fura tekintetű" husky, akit senki nem akart örökbe fogadni | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2020/01/19/husky-kutya-tekintet-furcsa-menhely-orokbefogadas |
2024-09-29 10:01:00 | Megnéztük, hogy az elméletileg közszolgálati feladatot ellátó híroldal milyen témákat talált érdemesnek arra, hogy nagyobb összeggel támogassa a Meta rendszerén belül. Csak kormánypropagandát és félrevezető tartalmakat találtunk. | true | null | 1 | Telex | null | Az önkormányzati választás idején sokaknak feltűnhetett, mennyire elözönlötték a Facebookot a magyar közmédia legfőbb hírműsorának online kiadása, a Híradó.hu hirdetései. Szinte mindegyik a kormánypropagandát népszerűsítő tartalommal érkezett, holott az évi 142 milliárd forintnyi közpénzből működő közszolgálati médiának nem ez lenne a feladata. De ez vajon csak egy szubjektív benyomás, elfogultság fűtötte érzés?Hogy ez kiderüljön, végignéztük, hogy a papíron független és pártatlan Híradó milyen cikkeket és témákat tart elég fontosnak ahhoz, hogy meghirdesse a Facebookon. És ezen belül: mik azok a témák, amiknek a népszerűsítésére a Híradó.hu a legtöbb pénzt áldozta a közösségi felületen? Hamar kiderült, hogy az adófizetői forintokból nagyobb összegeket szinte kizárólag a kormánypropaganda népszerűsítésére költ a Híradó.hu, ezek az anyagok ráadásul gyakran félrevezetők, manipulatívak, és konkrét álhíreket tartalmaznak.Az elemzéshez a Political Capital szakértőjét, Molnár Csabát hívtuk segítségül, aki a Meta Hirdetéstár API rendszerén keresztül letöltötte a Híradó.hu hirdetéseinek adatait, évekre visszamenőleg. Ebben azok a hirdetésekszerepelnek, amelyeket maga a hirdető, vagy a Meta úgy jelölt meg, hogy társadalmi kérdésekről, választásokról, vagy politikáról szólnak. (A gyakorlatban híroldalak esetében nem mindig csak tisztán politikai-közéleti témájú hirdetéseket sorol ide a Facebook, de mint majd látni fogjuk, esetünkben ez nem torzította észrevehetően az elemzést, mert a nagy összeggel megfuttatott Híradó.hu-s hirdetések kivétel nélkül ilyenek voltak.)A Meta 2019-ben indította el a Hirdetéstárat, azóta kell megjelölniük a hirdetőknek a politikai hirdetéseket. A hazai híroldalak jellemzően 2020-ban kezdtek el érdemben ilyen hirdetéseket futtatni. Elemzésében a Political Capital a 2020. január 1. és 2024. július 31. között aktív hirdetéseket vizsgálta. Ebben az időszakban a legnagyobb (vagyis a legtöbbet költő) hirdető címet a híroldalak között azOrigonyerte, aminek a Facebook-oldalán 343,1 millió forintért futott hirdetés, a Híradó.hu oldal ugyanebben az időszakban 175,7 millió forintért hirdetett.A kutatásból kiderült, hogy a kormánybarát médiumok, függetlenül azok tematikájától, nagyságrendekkel többet költöttek hirdetésekre a két választásikampány-időszakban, mint azokon kívül. Mindegyiknél ugyanaz a mintázat jelenik meg: a 2022-es választási kampányt egy csúcs jellemzi, amely a választás napjára kulminálódik. A 2024-es kampányban áprilisban megfigyelhető egy kisebb csúcs, amit a választás napjáig egy nagyobb csúcs követ. A két vizsgált független médium lényegesen kevesebbért hirdetett, ezeknél a hirdetési stratégiában nem látszik kampányüzemmód.A Híradó.hu a 2022. tavaszi kampányban alig emelte meg a hirdetési költését. Nincs jele annak sem, hogy a kampányidőszakban érdemben változtatott volna a hirdetési stratégiáján. Ezzel szemben a 2024. tavaszi kampányban már nagyságrendekkel emelte a hirdetési aktivitást - hasonlóan a kormánybarát médiumokhoz.Itt érdemes megjegyezni, hogy a Híradó.hu egy közpénzből működő híroldal, és mint ilyen, elméletileg közszolgálati médiatájékoztatásnak minősül, aminek a feladata a törvény szerint a minél korrektebb, széles körű tájékoztatás. A működtetője a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., amiaz NMHH szerintis közszolgálati feladatot lát el. Ennek megfelelően pedig - szinténaz NMHH kódexeszerint - az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül kell működnie, és az állami és önkormányzati szervek, állami vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok a közszolgálati média tartalmát nem befolyásolhatják.A Híradó.hu főszerkesztője 2020 júniusa ótaaz a Leitner Attila, akinek pályafutása már jó pár éve Habony Árpádhoz kötődik. 2015-ben Leitner lett a Habony által kiadott, ingyenes terjesztésű Lokál napilap főszerkesztője, innen váltott a szintén Habonyhoz köthető "nemzetközi hírügynökség" V4 Agencyre 2019-ben, majd 2020 nyarán nevezték ki a Híradó.hu élére.A Híradó.hu a tartalmaival jó néhányszor felvillantotta már, hogy az újságíró szakma szabályai, és úgy általában a tények sem számítanak sokat a felületen:ebben a 444-cikkbenpéldául jól látszik, hogyan mossa össze a véleményt a tényekkel a portál, erről a 2014-es balkáni videóról pedigazt állította, hogy az Bogdán László temetésén készült. Emlékezetes az is, ahogyan a 2020-as amerikai választásrólbeszámoltak, vagy amikor pár hónappal későbbarról írtak, hogy az új kormány gulágokat akar építeni a konzervatívoknak. Azimpresszumbanegyetlen újságíró neve sem szerepel, és bár a cikkeknél néha megjelölik, ki írta őket, a "Híradó.hu" mint szerző is teljesen általános jelenség.Sűrűn megesett, hogy az ebbe a sormintába illeszkedő cikkeket facebookos hirdetéssel népszerűsítették. Nagy port kavart például 2021-ben, amikor a Híradó.hufelhívást jelentetett meg, amelyben arra kérték az olvasóikat, küldjenek képeket a pusztuló Budapestről, majd másnaplehoztak egy összeállítást, amelyben szemét és dugóban álló autók mellett szerencsétlen élethelyzetben levő embertársainkról szerepeltek fotók. Az eredeti felhívás ("Káosz, szenny, dugók - Küldjön fotót a lepusztuló Budapestről!") facebookos hirdetésére az Ad Libraryadatai szerint60-70 ezer forintot költöttek, és 70-80 ezer felhasználót érhettek el vele. Érdekesség, hogy bár a cikk Budapestről szól, a hirdetést 66 százalékban vidéki közönségre lőtték be, életkor szerint pedig főként az 55 év felettieket célozták.2024 januártól a közmédiához tartozó Híradó.hu szorosabbra fűzte a viszonyt a kormányközeli Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) médiatermékeit tömörítő Mediaworks Hungary több kiadványával. Ha ma ránézünk ezekre az oldalakra, teljesen úgy tűnhet, mintha a Híradó.hu is már a KESMA-hoz tartozó oldal lenne, cserébe a Híradó.hu felületén is külön címlapi dobozt kapott a Mandiner és a Magyar Nemzet. Azaz a közmédia oldala a két KESMA-lap oldalára is terel forgalmat a címlapján keresztül. Ez a kölcsönös forgalomterelés bevett dolog egy kiadó különböző kiadványai között,de az egy új szint, hogy a közmédia oldala a tőle elviekben teljesen különálló Mediaworks-oldalaknak ad felületet.Már csak azért is kérdéseket vet fel az együttműködés, mert a KESMA-t irányító Mediaworks folyamatos duzzasztásával már így is óriási médiabirodalom jött létre a kormányközeli oldalon, ami így újabb támogatást kap a közpénzből működő híroldaltól.A Political Capital kutatása szerint a vizsgált bő 4,5 év során a Híradó.hu 12 985 politikai témájú hirdetést futtatott a Facebookon, ezekre legalább 175 903 000 forintnyi közpénzt költött. Azért lehet erre csak alsó becslést adni, mert a Meta az egyedi hirdetések esetében nem ad pontos értéket a költésre, csak egy tartományt ad meg. Ennek a szélessége a költés mértékével nő, például van 4000-4500 forintos sáv, 45 000-50 000-es, 450 000-500 000-es, a legfelső sáv pedig felülről nyitott. Ide azok a hirdetések tartoznak, amelyekre legalább egymillió forintot költött a hirdető, ami lehet 1,1 millió, de akár 10 millió is.A közel 13 ezer hirdetés túlnyomó részét (96,9 százalékukat) csak kis összeggel (kevesebb mint 25 ezer forinttal) hirdette a Híradó.hu. További 1,7 százalékra 25-50 000 forint között költött. Az összes hirdetés mindössze 0,7 százalékára jutott kiemelt figyelem, és több mint százezer forintos hirdetés. Ezeket a kiemelt hirdetéseket külön is megvizsgáltuk, tartalmi szempontból is.A nagy összegű hirdetések 2021-ben jelentek meg először. 2021 és 2023 között összesen nyolc olyan hirdetés volt, amelyre egyenként legalább 400 ezer forintot költött a közmédia. Ezek mindegyike úgynevezett oldalpromóció volt, ami arra ösztökélte a felhasználókat, hogy kövessék, kedveljék a Híradó.hu Facebook-oldalát, így hozzájutva a nagyvilág és Magyarország híreihez.Ahogy Molnár Csaba, a Political Capital kutatásvezetője rámutatott, 2024-ben aztán látványosan megnőtt a nagy értékű hirdetések száma. Összesen 50 ilyen hirdetés szerepel a Hirdetéstárban, ezeket kivétel nélkül a választási kampány hajrájában indította a Híradó.hu.Mind az 50 hirdetés az április 24. és június 5. közötti időszakban futott, és itt először jelentek meg a legfelső sávba tartozó, egymillió forintnál drágább hirdetések: 35 ilyet talált a Political Capital elemzése. A hirdetési költségekből csak nagyjából lehet megbecsülni az elért közönség méretét, az árak ugyanis elég sok mindentől függnek - mindenesetre millió feletti összegeknél már garantáltan sok százezer felhasználó elé beteszi az adott reklámot a Facebook algoritmusa.De mit akart ezekkel a hirdetésekkel eljuttatni a Híradó.hu a felhasználókhoz? Az 50 hirdetés mindegyik rövid videós tartalom, a Megafontól ismerős stílusban (egy személy magyarázza el a képileg és hangilag is megtámogatott sztorit, narratívát). A videókon legtöbbször, egészen pontosan 22 alkalommal Orbán Viktor beszél, jellemzően összevágva a Kossuth Rádióban elmondott beszédeiből. Rajta kívül a fideszes holdudvar szakértői jelennek meg: Kiszelly Zoltán, Lajkó Fanni, Somkuti Bálint, Palóc André, Pálfalvi Milán, az azóta a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet élére kinevezett Horváth József és ifj. Lomniczi Zoltán.A videók tartalmukat tekintve egy kivételével a háborúval foglalkoznak, és kizárólag Fidesz választásikampány-üzeneteit ismétlik: háborúpártiak, békepártiak, dollárbaloldal, EU, NATO, elhibázott szankciók. Akivételt jelentő egyetlen hirdetésa szuverenitásvédelmi törvény igazolása kapcsán beszél a Datadat-botrányról, és köti össze Magyar Péterrel - mindezt ifj. Lomniczi Zoltán előadásában.Az üzenetek nagy részét nem igazán lehet tényellenőrizni, mert azok úgy vannak megfogalmazva, hogy Orbán Viktorvéleményétközvetítik (a NATO belerángatja Magyarországot a háborúba, az önkormányzati választások tétje a háború és béke, a Nyugat és a hazai ellenzék háborúpárti, stb.). De több olyan, a kormánypropagandával egyértelműen megegyező üzenet is felbukkan a kiemelt hirdetések között, amiről később kiderült, hogy egyáltalán nem igazak.Az egyik hirdetéspéldául azt állítja, hogy a Robert Fico elleni merénylet elkövetője "baloldali és háborúpárti", holott az elkövető Juraj Cintulával kapcsolatban a Progresszív Szlovákia mozgalom cáfolta, hogy a tagjuk lett volna, ráadásul Cintula korábban bizonyítottan a Slovenskí Branci (SB) neonáci, migránsellenes szervezet elkötelezett szimpatizánsa volt.Egy másik videó egy Orbán Viktor-interjúból kivágott részlet, amiben a miniszterelnök azt ecseteli, hogy Magyarországot kétszer rántották bele világháborúba. Ezeket az állításait mi is részletesenellenőriztükkorábban. Történész szakértők szerint, bár Tisza István eleinte valóban ellenezte, hogy az ország hadba lépjen, de ebben részéről volt egy zsarolási potenciál is. Tisza ígéretet kapott arra, hogy Románia semleges marad, ezzel a feltétellel már nem vetette el a hadba lépést. Horthy emlékiratai alapján pedig akkor, amikor Magyarország belépett a második világháborúba, még nem volt német nyomás az országon, 1941 júniusában tehát éppen nem volt kényszerítő erő, ami belerángathatta volna az országot a háborúba.Aztán ott van ifj. Lomniczi Zoltán, aki az egyik videóban a Datadatot köti össze Magyar Péterrel, a kapcsolatot viszont a Datadat közleményben cáfolta. "Szemben a Magyar Nemzet ma megjelent hazug állításával, sem a Datadat Professional Kft., sem a korábbi Datadat GmbH jogutódja nem áll üzleti kapcsolatban sem Magyar Péterrel, sem pedig más, hozzá kapcsolható párttal vagy egyesülettel. Minden más ezzel ellentétes állítás hazugság. Társaságainkat a propagandasajtó nem kereste ezen téves információ közlése előtt" - írták akkor a Magyar Nemzetben megjelent cikkre hivatkozva.Az egyik videó a kötelező EU-s sorkatonasággal riogat, Lajkó Fanni fejti ki benne, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ennek a bevezetését lengette be egy beszédében. ALakmusz azonban utánajárt, hogy ez a gondolat nem Weberben vagy az uniós miniszterek tanácsában fogalmazódott meg, hanem a Magyar Nemzet egyik cikkének a címében, amelynek amúgy a szövege sem szólt kötelező európai sorozásról. Az EU-nak ráadásul eleve nincs olyan jogköre, amivel ilyesmit vezethetne be. Weber abban a nyilatkozatában, amire a kormánypárti média, Lajkó Fanni vagy éppen Szijjártó Péter és Gulyás Gergely is hivatkozott, csak német kontextusban beszélt a sorkatonai szolgálatról, más európai országokra vagy az egész EU-ra vonatkozóan nem.Vannak olyan hirdetett videók is, amik alapvetően nem tartalmaznak valótlanságokat, csak csúsztatásokat: ilyen például az, amikorSomkuti Bálint arról beszél, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az észak-atlanti szövetség fegyverkészletei az Egyesült Államok kivételével kimerültek. A mondandóját azonban úgy folytatja, hogy ezért a jövőben a fegyvergyártás fokozására lesz szükség, és nem úgy, hogy Ukrajna a NATO fegyverei nélkül bajba fog kerülni, ahogyan azt a videó is sugallja.Összességében jól látszik, hogy a legdrágább közszolgálati hirdetések egy az egyben a kormánypropaganda vonalán mozognak, annak mondanivalója mellett a bevett szófordulatait, kifejezéseit is átveszik. Az orosz-ukrán háborút konzekvensen ukrán válságnak hívják, a Nyugat által fizetett háborúpárti dollárbaloldalról, elhibázott szankciókról beszélnek. Ez abban a kontextusban lenne elfogadható, ha csak az Orbán Viktort vagy más fideszeseket idéző videók képviselnék ezeket a narratívákat, hiszen a közmédiának fontos feladata beszámolni arról, mit mond az ország miniszterelnöke.De itt nem erről van szó: a Híradó.hu saját gyártású, nagy összegekkel megtámogatott videóiban is ugyanezeket a vonalakat lehet felismerni. Ráadásul ezek az anyagok gyakran félrevezető, dezinformációs részleteket is tartalmaznak. Így pedig már elég egyértelműnek tűnik, hogy a rengeteg közpénzből működtetett híradó valóban elvesztette közszolgálati jellegét, és feladata leginkább a kormánypropaganda közvetítése a nézőinek. | Kormánypropagandát önt ránk közpénzből a Híradó.hu a Facebookon | null | https://telex.hu/techtud/2024/09/29/hirado-hu-facebook-hirdetesek-kormanypropaganda-haboru-szankciok-political-capital |
2015-10-05 12:26:07 | Hétfőn az ország minden megyéjében félpályás útlezárással készülnek az állami földek tervezett elárverezése elleni tiltakozásul. Az LMP és a Jobbik a 380 ezer hektár elkótyavetyélése miatt aggódik, a szocialisták újabb mutyit sejtenek a háttérben. Nagy kérdés, kinek éri meg az adásvétel, még úgy is, hogy az állam kedvezményes kölcsönt kínál a földek végleges privatizációjához. Lehet, a végén megint csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai járnak jól. | true | null | 1 | HVG | null | Újabb földmutyi jön az állami földek elárverezésével?
Hétfőn az ország minden megyéjében félpályás útlezárással készülnek az állami földek tervezett elárverezése elleni tiltakozásul. Az LMP és a Jobbik a 380 ezer hektár elkótyavetyélése miatt aggódik, a szocialisták újabb mutyit sejtenek a háttérben. Nagy kérdés, kinek éri meg az adásvétel, még úgy is, hogy az állam kedvezményes kölcsönt kínál a földek végleges privatizációjához. Lehet, a végén megint csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai járnak jól.
„Tiszta a lelkiismeretem, a Ménesbirtok Zrt.-t, s vele együtt a települést, nem én tettem tönkre. Negyvennyolc évesen visszavonulhatnék búsongva, hiszen ez volt az életem, megviselt. De gyarló ember vagyok, inkább elmegyek a licitekre” – magyarázza Kun Mihály, a 230 éves múltra visszatekintő mezőhegyesi mintabirtok vezetője.
A cég elnevezésében is szereplő ménesbirtokot II. József alapította, hogy a császári seregnek biztosítva legyen a lóutánpótlása, a kiegyezés után került magyar kézbe, és kezdett el iparinövény-termesztéssel és sertés-, valamint szarvasmarhatartással foglalkozni. A 18 ezer hektáron gazdálkodó birtok a szocialista nagyüzemek idején is a magyar mezőgazdaság zászlóshajója volt. A rendszerváltás után 4 év alatt termékszerkezet-váltással és nem kis karcsúsítás árán (a terület közben kevesebb mint 8000 hektárra fogyatkozott) pénzügyileg sikerült stabilizálni az rt.-vé alakult céget, melynek részvényeit 2004-ben értékesítették.
A Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején lezajlott privatizációt a Fidesz később keményen támadta, 2010-ben Lázár János feljelentést is tett, de a vizsgálatot eredmény nélkül zárták le. Az állami földek tartósbérleti pályázatain a birtok 6000 hektárját is megpályáztatták: a 101 földrészlet nyerteseinek a nevét idén hirdették ki. Többtucatnyi bérlője lett a birtoknak, akik 2017 januárjától használhatják a földet, mivel a zrt. szerződései akkor járnak le.
Magyar abszurd
A kormány mostani terve, hogy 380 ezer hektár (51 ezer helyrajzi számon lévő földrészlet) tartós bérletben lévő földet árverez el december végéig, Mezőhegyes környékén is meglepte az érintetteket. Főként az a klauzula, hogy az állammal frissen szerződött bérlőknek nincs elővásárlási joguk, csak azoknak, akik már legalább 3 éve „birtokon belül” vannak.
Mezőhegyesen elvben most az az abszurd is lejátszódhat, hogy miután a Ménesbirtok Zrt. menedzsmentje alól kipályáztatták a földek jelentős részét (a már említett 6000 ha-t), és nagy erők mozdultak meg a cégtulajdonosok ellehetetlenítése érdekében, most az új bérlők nézhetik végig, ha ugyanazokra a földrészletekre a legjobb ajánlatot adja Kun és csapata. Ami még abszurdabb: a földet aztán csak 18 év múlva vehetnék saját használatba.
„A korábbi pályázatokkal nem is csak velem, a gaz tőkéssel toltak ki, hanem az egész várossal – mondta a hvg.hu-nak Kun Mihály, a Zrt vezetője. – Mezőhegyes költségvetésével azonos összegű bért fizetünk 400 dolgozónak, nem feketén, és még csak nem is szürkén, akik itt a városban költik el az 1,3 milliárd forint nettójának, mintegy 800 millió forintnak legalább a 30-40 százalékát. Ez 2017 után, amikor kimegy alólunk a földjeinknek a nagy része, hiányozni fog az itteni vállalkozásokból.”
És bár Kun Mihály biztosan az egyik potenciális vevőként jelentkezik be a liciteken (mezőhegyesi születésű, helyben lakó, mezőgazdaságból élő, tehát a földforgalmi törvényben leírt, a vásárló személyére vonatkozó szabályoknak megfelel), az egész terület „visszavásárlásához” még az ő „tehetsége” is kevés. Számításai szerint egy 300 hektáros, vállalkozásépítésre már alkalmas birtok, mezőhegyesi árakon számolva belekerülhet 450 millió forintba. A 6000 hektár ennek a húszsorosa.
Mezőhegyesi befutó
A mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt 101 földrészletnek csak a felét nyerték el helybéliek (például a postásként dolgozó helyi Fidesz-elnök, illetve az általános iskola idén nyáron kinevezett igazgatónője). A többi nem helyiekhez került. Az egyik nagy kedvezményezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselő köre: Simonka nővérének a fia, aztán egy egykori dinnyetermelő társ, valamint a képviselő egyik érdekeltségének az ügyvezetője. De találunk a nyertesek között olyat is, aki Magyarbánhegyesen nyert trafikkoncessziót, továbbá a csanádapácai önkormányzati képviselő-testület egyik fideszes képviselőjét, aki a helyi katolikus általános iskola igazgatóhelyettese. Utóbbit kerestük telefonon is, hogy megtudjuk, mihez kezd az elnyert 92 hektáros területtel, és hogy tervez-e elindulni az árverésen, ha kiírnak rá pályázatot. A képviselőnő szerint a magánügye, hogy mit kezd a – számításaink szerint – 150 millió forint értékű területtel, melynek megvásárlása állami kölcsönből sem olyan egyszerűen refinanszírozható.
Drágább a hitel, mint a föld bérleti díja
Az alapkérdés most ennek megfelelően az, hogy a jelenleg érvényes bérleti szerződéssel bírók egyáltalán rendelkeznek-e a vásárláshoz szükséges pénzzel, vagy a beígért kedvezményes MFB-hitelek törlesztéséhez szükséges anyagi háttérrel. (A licitre kerülő földek több mint 90 százaléka egyébként 10 hektár alatti.) Ami mellbevágó: kalkulációink szerint a legtöbb esetben az aranykorona érték alapján kiszámított bérleti díjnál is magasabb lehet a vételkor felvett kölcsön törlesztőrészlete, függetlenül attól, hogy az ország mely pontján, milyen minőségű földről van szó. Tehát a gyengébb területek esetén is meghaladhatja az éves bérleti díj összegét az éves hitelrészlet.
Kun Mihály, a Ménesbirtok vezérigazgatója egy 300 hektáros példánál maradva azt is levezette, hogy ha a tulajdonos állami kölcsönt vesz fel hozzá, akkor az éves 30 milliós törlesztőrészlet kigazdálkodásához legalább hektáronként 100 ezer forintnyi jövedelmet kell összehozni, ami nem kis teljesítmény, és akkor még az egyéb költségeket, valamint a hasznot is ki kellene termelni. „Ahhoz, hogy a Ménesbirtok Zrt. hibridkukorica-vetőmagot tudjon előállítani, amiben nagyon erős (a Ménesbirtok Zrt. egymaga az ország hibridkukorica-termelőinek a felét szolgálja ki – szerk.), hektáronként 200 ezer forintot bele kell tennünk a termelésbe.” Kun szerint egyébként akkora tehervállalásról van szó, hogy 300 hektár alatt nincs is igazán esély arra, hogy a ráfordításokon túl piaci alapon működő, nyereséges vállalkozást lehessen működtetni.
A szív elviheti a józan észt
Megkerestünk más agrárszakembereket, akik szintén a kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ennek megfelelően nem is lehet előre látni, hogy milyen lesz a vásárlási hajlandóság. Egyesek szerint érdektelenségbe is fulladhatnak a licitek, mások szerint nagy az érzelmi felindulás, így sokan belevetik majd magukat a vásárlásokba. Az utóbbiaknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a gazdáknak jelenleg óriási segítséget jelentő uniós földalapú támogatás 2028-ban biztosan (de lehet, hogy már 2020-ban) megszűnik.
Akiknek a meghirdetett árverések nagy lehetőségnek ígérkeznek, azok a hazai nagy agrárvállalkozók, akik rendelkeznek akkora árbevétellel, hogy saját és rokonaik, illetve embereik nevére vásároljanak földet. Ahogy Kun Mihály is próbál megszerezni valamekkora részt az eddig bérlőként művelt földekből, úgy az ugyancsak Csongrád megyei, stabilan évi másfél-kétmilliárdos árbevétellel rendelkező Gorzsa Mezőgazdasági Zrt vagy a szintén csongrádi, milliárdos árbevételű Héjja Testvérek Kft. tulajdonosi köre is bevásárolhat. (Mindkettő neve felbukkant az Ángyán-listákon, mint amelyek a földbérletpályázatok nagy kedvezményezettjei voltak. A volt fideszes államtitkár lesz a hétfői megmozdulás egyik budapesti vezérszónoka.)
Jönnek az állami mintagazdaságok?
Nagyon sok részletkérdés még nincs tisztázva. A földvásárlások lebonyolításának végrehajtási rendelete még nem jelent meg. Ennek előkészítéséről egy 24 oldalas kormányzati dokumentumot ismertetett az LMP: eszerint 22 megyei jogú város kormányhivatalai és földhivatalai bonyolítanák le a liciteket, a Nemzeti Agrárkamara őrködik a videóra is rögzítendő licitek tisztasága felett. Az árverések a tervek szerint december 31-ig le is zajlanának, melyek eredményéről a hirdetményeket kifüggesztik a földforgalmi törvényben foglaltak szerint. A dobra verendő állami földterület csupán nem egészen 10 százalékát teszi ki az összes művelés alatt levő területnek, szakemberek szerint a mezőgazdaság működésére, eredményeire nem is hatnak ki erőteljesen. „A lényeges nem a föld tulajdonlása, hanem a termelés szabályozása” – fogalmazott több ízben Raskó György, a kárpótlásokról döntő Antall-kormány egykori államtitkára, mezőgazdasági vállalkozó.
A tervezetben ugyanis szerepel a mintagazdaságok egy kormányrendeletben való kijelölése is. A kijelölt mintagazdaságok területei e szándék szerint tartósan állami tulajdonban maradnának. Úgy tudjuk, hogy Mezőhegyesen a 2004-ben a privatizált Ménesbirtok Zrt.-ről leválasztott, most is állami tulajdonban levő Ménes Kft. lehet az egyik mintagazdaság. Az, hogy milyen földalapon, még talány. Nem kizárt, hogy azon az 1800 hektáron, amit a Ménesbirtok Zrt. földjei közül még nem írtak ki pályázatra. | Itthon: Újabb földmutyi jön az állami földek elárverezésével? | null | https://hvg.hu/itthon/20151005_Ujabb_foldmutyi_jon_az_allami_foldek_elar |
2014-12-02 00:00:00 | Több mint háromszázmillió forinttal tartoznak magánszemélyeknek a parlamenti képviselők. Vagyonnyilatkozatukban nem kell feltüntetni, kitől és milyen feltétellel kapták a pénzt, de többen bevallják: a családjuk segít. A családtagok anyagi viszonyait továbbra sem ismerheti meg a közvélemény, ahogy azt sem sikerült elérni, hogy szkennelt papírlapok helyett adatbázis szolgálja ki az érdeklődőket. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | „A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem az anyagi számonkérést, hanem a transzparenciát (átláthatóságot) szolgálja” – e magyarázattal utasította el a parlament mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, hogy vagyonnyilatkozati eljárás induljon Szijjártó Péter ellen. Vejkey Imre szerint a banki átutalási megbízások egyértelmű választ adtak arra, miből futotta a külgazdasági és külügyminiszternek egy 167 millió forintos dunakeszi ház megvásárlására, és bizonyítják, hogy nincs érdemi eltérés Szijjártó bevallott jövedelme és vagyonának gyarapodása között.
Magyarul a rögtönzött vizsgálat mindössze arra terjedt ki, hogy Szijjártó számláján volt-e annyi pénz, amennyi a házvásárlást fedezte. Erre utal Vejkey idézett mondata, amely az Együtt társelnökének, Szigetvári Viktornak címzett levelében olvasható. A politikus szerint az ellenzéki kezdeményezés, hogy induljon vagyonnyilatkozati eljárás a házvásárlást szülei 79 millió forintos hozzájárulásával magyarázó Szijjártó ellen, nyilvánvalóan alaptalan. A szülők vagyoni helyzetét pedig végképp nem vizsgálhatják.
A történet jól mutatja, hogy a jelenlegi szabályozás és az Országgyűlés szakbizottsága nem alkalmas arra, hogy bármely politikus vagyonosodását feltárja. A vagyonnyilatkozati eljárás elutasításáról a bizottság elnöke dönthet, és bár a tagok kifogást emelhetnek, mivel a testület paritásos, az ellenzék csak akkor tudná elérni a vizsgálat megindítását, ha egy kormánypárti is velük szavazna.
A mentelmi bizottság ciklusok óta szakadatlan gyakorlata, hogy nem végez olyan feladatot, amely nem tartozik a hatáskörébe – olvasható Vejkey levelében. Az országgyűlési törvény valójában azt rögzíti, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a bizottság ellenőrzi. De hogy miképp, azt nem szabályozza. Így azt sem mondja ki a jogszabály, hogy akár a bizottságnak, akár bármely más állami szervnek (például a számvevőszéknek) vizsgálnia kell, hogy a tapasztalható vagyongyarapodás összeegyeztethető-e a politikus bevallott jövedelmével. Az irányadó legszűkebb értelmezés alapján elég, ha a bevallás pontos képet ad arról, mije van egy politikusnak. Emlékezetes, hogy a bécsi számlákon 240 millió forintot rejtegető szocialista Simon Gábor ennek sem tudott megfelelni.
A mentelmi bizottság általában zárt ülést tart
Bruzák Noémi / MTI
Simon Gábor volt szocialista politikus ügye rámutat, hogy még egy ellenzéki politikussal szemben is nehezen érvényesíthetők a követelések. A mentelmi bizottság az előző ciklusban – a pécsi egyetem szakvéleményére alapozva – megpróbálta elérni, hogy Simon fizessen vissza 36 millió forint tiszteletdíjat, amit már azután vett fel, hogy hamis bevallást készített. De a parlament még csak nem is tárgyalta ezt a tényleg formabontó javaslatot.
A vagyonnyilatkozati szabályok hiányosságára több eset is rávilágított az elmúlt hónapokban. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető példája arra, hogy a politikusok következmény nélkül módosíthatják bevallásukat, míg Kósa Lajos története arra, hogy a családtagok bevallási kötelezettsége nem sokat ér mindaddig, amíg a dokumentum nem nyilvános. Abba csak a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be – feltéve, hogy a képviselő ellen eljárás indult.
A tisztánlátást nehezíti az, hogy a képviselők vagyonáról nincs olyan adatbázis, amelyben keresni lehetne. A kézzel kitöltött, olykor olvashatatlan bevallásokat beszkennelve teszik közzé a parlament honlapján.
A vagyonnyilatkozatok egyik legrejtélyesebb eleme, hogy a képviselők egy része hatalmas összegekkel tartozik meg nem nevezett magánszemélyeknek: rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek vagy ismeretleneknek. A Népszabadság összesítése szerint jelenleg 35 képviselő tartozik magánszemélyeknek összesen 306 millió forinttal. Vagy kifizetődőbb kormánypártiaknak szívességet tenni, vagy még a családjuk is jobban bízik a fideszes és KDNP-s képviselőkben, mindenesetre ők 243 millió forinttal adósok, míg az ellenzékiek csak 63 millióval.
A legnagyobb, 45 millió forint adósságot Szijjártó halmozta fel szüleivel szemben. Lázár János 27, Kósa és Pesti Imre 20-20, Lezsák Sándor 19,5, Rogán 16,8 millió forinttal tartozik magánembereknek, néhányuk tetemes bankkölcsönön felül. Tízmillió forint feletti magántartozása van Farkas Flórián és Vitányi István fideszes képviselőnek, valamint a kaposvári Gelencsér Attilának, aki ritka kivétel: feltünteti, hogy családjától kapott 12,5 millió forintot. Az ellenzéki oldalról Velez Árpádnak, az MSZP korábbi pártigazgatójának van húszmilliós magántartozása.
Még a legvagyonosabb politikusoknak is jól jön egy kis segítség: Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár bár 750 millió forintra számíthat tanácsadó cégének értékesítéséből, nyilatkozata alapján 50 millió forintot kért kölcsön a családjától. | Titokban hízik a képviselők vagyona | null | http://nol.hu/belfold/titokban-tartott-vagyonok-1502003 |
2013-10-15 14:52:49 | Felmentették a Hunvald–Weinek-ügy vádlottjait - Az elsőfokú ítélet szerint senki sem követett el hűtlen kezelést a megbízási szerződésekkel. | true | null | 1 | Index | null | A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletével minden vádlottat felmentett a Hunvald–Weinek-ügyben.
Több tízmillió forintos, megbízási szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezelésért emeltek vádat Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármester, Weinek Leonárd volt szabad demokrata zuglói polgármester és hat társuk ellen.
Az ügyész részben letöltendő, részben felfüggesztett szabadságvesztést, Hunvald György, Gál György és egyik vádlott-társuk védői pedig felmentést kértek.
A vádlottak tagadták bűnösségüket, és állították, szabályosan jártak el, csak elődeik gyakorlatát folytatták. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a VII. és a XIV. kerületi polgármester úgy alkalmazta a másik kerület egyes képviselőit és egy közös barátjukat, hogy meg sem vizsgálták, az önkormányzat maga el tudja-e látni a tanácsadói munkát.
A korábbi zuglói és az erzsébetvárosi polgármesterek bizalmi embereit keresztbefoglalkoztatták a kerületek.
Az önkormányzati vezetők főként a másik kerületének képviselőivel kötöttek tanácsadói szerződéseket, amelyekről az ügyészség azt állította, hogy nem volt mögöttük értékelhető teljesítmény. Az ügyészség szerint az is gyanús volt, hogy 2007 áprilisától szimmetrikusan, párosával kötötték a szerződéseket. | Felmentették a Hunvald-Weinek-ügy vádlottjait | null | https://index.hu/belfold/2013/10/15/felmentettek_a_hunvald_weinek-ugy_vadlottjait/ |
2018-11-22 07:50:00 | Egy nap alatt 6 társaság tulajdonosa lett, így már 8 céget birtokol Mészáros Lőrinc embere. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Szerdán derült ki, hogy Simicska egykori közterületi reklámcégét, az Euro Publicity Kft.-t november 8-án vette át Vörös József ügyvéd - írta a 24.hu. Ezzel azonban nem ért véget az átvételek sora, hiszen emellett még másik 6 társaság is a Mészáros Lőrinchez több szálon köthető ügyvéd tulajdonába került Nyerges Zsolt, üzletembertől - vettük észre a cégnyilvántartásban.
Az Opten adatai szerint egyaránt az Euro Publicity-hez hasonlóan november 8-án került Vörös tulajdonába
az óriásplakátok és járművek felületeit értékesítő Publimont Kft.
a médiareklámmal foglalkozó A Plakat Kft.,
PRO A Kft. és a PRO B Kft., melyekkel a B-Reklám Kft. is Vöröshöz került,
a Mundus Invest Zrt.,
valamint a Megapolis Media Zrt., mely többek között a Lánchíd Rádió Kft., és a Nemzet Kft. tulajdonosa is 3 másik társaság mellett.
Ezekkel együtt már 8 egykori Simicska-céget vett át Mészáros Lőrinc bizalmasa. Október végén ugyanis még a Mezort Zrt. is a tulajdonába került. Vörös József ügyvéd korábban Mészárost képviselte egy földvásárlási árverésen, valamint jogi képviselője a miniszterelnök által alapított, és Mészáros által vezetett A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, ami a felcsúti Puskás Akadémiát üzemelteti.
Vörös Józsefnek a tranzakciók előtt mindössze egyetlen cége volt, a VRS Gold Kft. | 6 Simicska-cég landolt Mészáros közelében egyetlen nap alatt | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/6-simicska-ceg-landolt-meszaros-kozeleben-egyetlen-nap-alatt.html |
null | Tanárként az iskolában marad a Madách Imre Gimnázium azonnali hatállyal felmentett igazgatója. Kiderült, hogy Maruzsa Zoltán már napokkal korábban is tudott arról, hogy nem tiltják ki a mobilokat, de egyáltalán nem ellenkezett emiatt - mégis ő írta alá a felmentést. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | A budapesti Madách Imre Gimnázium vezetése engedélyezte, hogy maguknál tarthatják tableteiket vagy okostelefonjaikat a diákok - a Belügyminisztérium erre válaszul azonnali hatállyal felmentette a gimnázium igazgatóját. A döntést azzal indokolták, hogy "egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt". Mészáros Csaba köztiszteletben álló pedagógus és vezető, több mint 20 éven át vezette a Madáchot, miközben az iskola a felmérések szerint az ország kilencedik legjobb intézményévé vált - ezért szerda estére tüntetést szerveztek a volt és jelenlegi diákok.
A több száz fős tüntetésen felszólalók nonszensznek nevezték, hogy 2024-ben a kormányzat nem az okos eszközök intelligens használatára akarja nevelni a diákokat, hanem be akarja azokat tiltani.
Csütörtök hajnalban az iskola Facebook-oldalán megjelent Mészáros Csaba posztja, amely iskolaigazgatóként az utolsó. Ebben Luther Mártont idézi, aki szembesítette a hatalmat azzal, hogy amire hivatkozik (keresztényi értékek) és ahogy működik nincsenek összhangban egymással. Felteszi a kérdést:
mitől nemzeti és mitől keresztény a mostani hatalom? Sajnos ennek mítosza elmúlt, csak az ideológiai alapot sajátítja ki magának
- írja.
A posztból az is kiderül: az igazgatói poszt alól felmentették, de az iskolából nem rúgták ki, jövőre így tanítani fog. "Nincs ennél nagyobb és felszabadítóbb boldogság" - írja Mészáros Csaba. Azt is leírta: csak azután mentették fel, hogy az iskola napokkal korábban kitett Facebook-posztjából médiafelhajtás lett - pedig Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár már tudott az iskola intézkedéséről.
"Akkor (és később sem) neki nem volt ellenvetése, mert "milyen mesteri a rendelet, hogy ezt is engedi." Ha nincs a médiafelhajtás nem mentettek volna fel. Mert nem a tények számítanak, hanem a botrány és a precedens. (...) Nem lehetett ma könnyű Maruzsa államtitkárnak lenni (láttam is). Főleg ennyire mondvacsinált indokkal." | Nem rúgták ki a Madách gimnázium igazgatóját - az államtitkár tudott az iskola döntéséről | null | https://mfor.hu/cikkek/oktatas/nem-rugtak-ki-a-madach-gimnazium-igazgatojat--az-allamtitkar-tudott-az-iskola-donteserol.html |
2021-06-14 00:00:00 | MindeközbenÉppen egy baseball-meccsen vett részt Lexy Whitmore a kisbabájával, amikor egyenesen felé tartott egy baseball-labda. ... | false | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | null | 0 | Éppen egy baseball-meccsen vett részt Lexy Whitmore a kisbabájával, amikor egyenesen felé tartott egy baseball-labda.
Fotó: @Padres / Twitter
A San Diego Padres - Chicago Cubs mérkőzésre a három hónapos kisfiát, Mavericket is magával vitte, akit épp a kezében tartott, amikor csodával határos módon elkapta a meccslabdát. Az labdáért többen is kapkodtak, de végül Lexy győzedelmeskedett. Az elkapásról készült felvétel azóta hihetetlen gyorsasággal terjed Twitteren.
Persze mint mindig, most is érkezett olyan komment, amiben az anyát hibáztatták, hogy a mutatvánnyal veszélybe sodorta a gyermekét. A vádakra Lexy csak ennyit reagált:
Tudtam, hogy hol van, és tudtam, hogy nem sodrom veszélybe, és ha valami, akkor azáltal, hogy elkaptam a labdát, megóvtam őt a veszélytől.
Moms are amazing. pic.twitter.com/m4lKAJMPZ9 — San Diego Padres (@Padres) June 9, 2021
(via: Indy100) | Mindeközben - Egy anyuka elkapta a baseball-labdát, miközben a három hónapos kisbabáját a másik kezében tartotta | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2021/06/14/anyuka-kisbaba-baseball-labda-elkapta |
2024-09-02 09:35:33 | Nyolc évvel a vádemelés után, hétfő délelőtt ítélet született a Quaestor egykori vezére, a 77 milliárd forintos csalással vádolt Tarsoly Csaba ügyében. | true | null | 1 | Blikk | null | Tarsoly Csabát bűnösnek találták sikkasztás és csalás bűntettében, ezért a bíróság 13 év szabadságvesztésre ítélte. A volt cégvezérnek a büntetést fegyházban kell letöltenie.Mint ismert, a Quaestor-botrány 2015-ben robbant ki, amikor őrizetbe vették Tarsolyt és tíz társát, akiket sikkasztással és csalással vádoltak meg. Az ügyészség szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. által forgalmazott mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt. A károsultak száma elérte a 32 ezret, akik közül rengetegen bukták el a megtakarításaikat, befektetéseiket.A Fővárosi Törvényszék közlése szerint a nyomozati iratok meghaladják a 132 ezer oldalt, míg a mellékletek között 104 db CD lemezt és 5 TB kapacitású winchestert csatoltak be. | 13 év börtönre ítélték Tarsoly Csabát | null | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/quaestor-iteltet-borton-tarsoly-csaba/nphyxh4 |
null | A magyar társaságot a The New York Times szerint az izraeli titkosszolgálat alapította. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | - Nem Bulgárián keresztül kerültek Libanonba és Szíriába a Hezbollah fegyveres csoport által használt és felrobbantott csipogók. A beszerzésüket intéző norvég tulajdonú cég, a Norta Global csupán Szófiába van bejegyezve - közölte a bolgár nemzetbiztonsági hivatal. Hozzátették, hogy "Bulgárián keresztül csak pénz folyt át, körülbelül 1,6 millió euró. A pénzt Magyarországra küldték".
Az egyre szövevényesebbé váló ügy akkor robbant ki, amikor előbb kedden a Hezbollah tagjai által használt csipogók, azaz személyhívók robbantak fel tömegesen (akkor tucatnyi ember halt meg és több ezren megsebesültek), majd szerdán az ugyancsak a szélsőséges Hezbollah által használt adó-vevő készülékek robbantak fel a főváros, Bejrút déli külvárosaiban, a Bekaa-völgyben és Dél-Libanonban, vagyis olyan területeken, amelyeket a csoport fellegvárának tekintenek. A szerdai, második hullámban legalább 20 ember halt meg és több mint 450-en megsebesültek. A Hezbollah Izraelt tette felelőssé a támadásért.
A csipogókat forgalmazó tajvani cég, a Gold Apollo vezérigazgatója, Hszu Csing-kuang igyekezett a felelősséget hárítani, és arról beszélt: az AR-924-es csipogókat valójában egy BAC Consulting Kft. nevű magyarországi cég gyártotta licenc alapján. Ezt viszont később Magyarországon cáfolták: a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, Kovács Zoltán arról beszélt, hogy "a magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon".
A Telex később arról írt, hogy a BAC kizárólag közvetítői szerepet töltött be, és a cég mindössze egy székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve. Bár papíron a BAC kötött szerződést a Gold Apollóval, valójában - írta a portál - a magyarországi cég vezetője, Cristiana Bársony-Arcidiacono a szófiai Norta Globallal állt kapcsolatban, és ez a cég intézte a beszerzést. Vagyis eszerint a személyhívókat Tajvanról eleve nem a BAC, hanem a bolgár cég hozhatta be, és a szállítást is maga végezte, továbbá ők is adták tovább a szerkezeteket, amelyek később a libanoni szélsőséges szervezethez kerültek. Ezután érkezett a már idézett bolgár cáfolat.
A történetet tovább bonyolítja, hogy a bolgár cég tulajdonosa norvég, 2022 áprilisában alapították, és papíron projektirányítással foglalkozik. A lap szerint a magyar cég szerepe mindössze a bolgár szál elfedése volt az ügyben. A The New York Times pedig arról írt, hogy a BAC Consulting Kft-t az izraeli titkosszolgálat alapította. Az amerikai lap úgy tudja, hogy a magyar cég csupán része volt egy nagyobb céghálózatnak, melyet az izraeli titkosszolgálatok azért alapítottak, hogy rábírják a libanoni iszlamista Hezbollahot, hogy tőlük vásároljanak kommunikációs eszközöket. Ezeket a csipogókat azért vették a libanoniak, mert biztonságosnak tartották, miután a Hezbollah-vezér felszólította a szervezete tagjait, hogy biztonsági okokból egyáltalán ne használjanak mobiltelefonokat. | Libanoni robbantások: a bolgár cég is tagad, de utalt pénzt Magyarországra | null | https://hang.hu/kulfold/libanoni-robbantasok-a-bolgar-ceg-is-tagad-de-utalt-penzt-magyarorszagra-167719 |
2021-11-20 13:02:00 | Ezt az alapítványt egyébként a pénzügyminiszter Varga Mihály vezeti. Nagy, egybefüggő telkeket ad át ingyen az állam, a civilek a Római jövőjét féltik, az egyetem szerint nincs miért aggódni, a kerületi önkormányzat írásos garanciákat szeretne. | true | null | 1 | Telex | null | Palkovics László ITM-miniszter terjesztette elő azt a törvényjavaslatot, amellyel újabb ingatlanokat kaphatnak az idén felállított egyetemi alapítványok. Az államtól az áprilisban alapítványokhoz került egyetemek ingyenesen kapnak állami tulajdonú ingatlanokat. A vagyonkezelő alapítványok a nekik juttatott vagyonnal gazdálkodhatnak, az már nem számít közvagyonnak, elvileg akár el is adhatják.
Augusztusban már 13 római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemnek: a Testnevelési Egyetem négy olyan telket kapott meg, amelyeknek idáig is ők voltak a használói, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványának juttatott a kormány. Az alapítvány kuratóriumának elnöke egyébként Varga Mihály pénzügyminiszter. A most a Parlament előtt lévő törvényjavaslat újabb hét ingatlant juttatna az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kálmán alapítványnak a Római-parton. A korábban alapítványi tulajdonba került 39 ezer négyzetméternyi ingatlan után ezzel újabb 40 ezer négyzetméternyit adna át az állam. Ez összesen nyolc hektár a Római-part értékes területén, és mivel több érintett ingatlan egymással határos, így három nagyobb összefüggő terület is alapítványi tulajdonba kerül.
Elprivatizálták a Duna-partot
Ennek már városfejlesztési szempontból is lehet jelentősége, különösen egy olyan érzékeny területen, mint a Római-part. Óbuda Duna-parti része még úgy is őrzi sajátos atmoszféráját, hogy nagyjából minden rossz megtörtént vele a rendszerváltás óta, ami egy ennyire jó adottságú pihenő-rekreációs övezettel történhetett a ráeresztett ingatlanfejlesztések, a politikai kiárusítás és a gyakorlatban alig működő védelem mellett. A papíron üdülőnek hazudott lakóparkok, a változtatási tilalom ellenére kiadott építési engedélyek, a nem eléggé szabályozott vendéglátás úgy formálták át a Rómait, hogy abban egyszerre jutott diadalra a szándékos lerohasztás, a gagyi és a magánosítás – és közben mégis ad még mindig egy olyan természetközeliséget és vízparti szabadságélményt, amit Budapesten egyetlen más hely sem.
Hogy a Római-part milyen sok embernek fontos, azt a Tarlós-féle mobilgát elleni tiltakozások is megmutatták. A városrész jövőjéről most a Főváros készít új fejlesztési koncepciót, ami egyszerre szól az árvízvédelemről és a közösségi tervezésről. Ez még nincs kész, de az árvízvédelemre várhatóan nem a partvonalon, hanem beljebb, a Nánási úton tesznek majd javaslatot, és az is egyértelmű, hogy a közösségi és rekreációs funkciókat akarják erősíteni. A III. kerületi önkormányzat is hasonló irányban gondolkodik: szeretnék megakadályozni a telkek további aprózódását, nem akarják, hogy a lakófunkciók további teret nyerjenek, és szeretnének szélesebb partmenti sávot biztosítani, ahol később esetleg rendes sétaút, külön kerékpárút és futópálya is kialakítható.
A fejlesztési lehetőségeket behatárolja, hogy a Római-parton egyre kevesebb az állami tulajdonú ingatlan. 1990-ben még az ingatlanok több mint 70 százaléka állami volt ebben az övezetben, de az arány az elmúlt évekre 24 százalékra csökkent. Az újabb eladások és vagyonátadások ezt viszik még tovább. 2018-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő áron adta el egy magánbefektetőnek az MNB bő kéthektáros volt üdülőjét és csónakházát, a mostani alapítványi vagyonátadásokkal (ezek összesen nyolc hektárt tesznek ki) már csak 10-15 százalék marad állami tulajdonban.
Ezzel párhuzamosan szűntek meg sorban a Rómain a csónakházak. Ezekből a háború előtt még ötven volt, akadt olyan óriás is köztük, ahol 350 kielboatnak volt helye. A szocializmusban ezek mellé jött még a több száz vállalati üdülő rengeteg kisebb csónakháza. Mint Kecskés Zoltán, a Római-parti csónakházak anno oldal szerkesztője a Telexnek mesélte, a rendszerváltás után a csónakházak sorban tűntek el. Tipikus volt a vasúti hídhoz közeli Vadkacsák sorsa, amiből a kétezres években lakópark lett. A régi nagyok közül utoljára a Podoletz-féle, később Bíbic I. néven ismert csónakházat bontották le a helyi védettség ellenére, a helyére csónakházra hajazó homlokzattal új lakóház épült.
Délibáb és állami csónakház az egyetemi alapítványnak
Mostanra a Római-parton már tíz csónakház sem működik a hajdani sok tucatból: a hagyományosok közül a legnagyobbak a Csillag, a Hattyú, a Béke, valamint a magánkézben lévő Külker, a KSH és a Multi SE, illetve van még egy-két, vízisporttal is foglalkozó, SUP, kajak-kenu bérlést biztosító telep. Ezek közül három van állami tulajdonban, illetve volt idáig: a Csillagot a Parlament előtt lévő törvényjavaslat most készül átadni az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítványnak. Ők kapják meg a Bíbic csónakház még álló, de használaton kívüli épületét is, ami csónakházként jelenleg azért sem használható, mert elé építettek egy büfét. Szintén az Óbudai Egyetemé lesz több, korábban meghatározó, és részben még ma is működő üdülőépület a Rómain: a Délibáb I-II. üdülőtelep, az elvarázsolt hangulatú Csillagtelep, a Tropical-telep, de a hatvanas években épült, már vagy tíz éve használaton kívüli Lidó szálloda is. Valamikor ehhez is tartozott csónakház, de arra már alig lehet ráismerni.
Ezek a Római közfunkcióit és vízisportját korábban meghatározó épületek előreláthatóan most mind az Óbudai Egyetem alapítványához kerülnek, további telkekkel, például a Kupak és Dugó Bár, vagy a helyben népszerű Gyradiko giroszosnak helyt adó ingatlanokkal együtt. Szintén megkapják a KSH volt sporttelepét, amit néhány hónapja a Pénzügyőr SE használ. Ez a hely nem csak az evezősöknek fontos: idén nyáron közel fél évszázad után először nyílt legális szabadstrand a Duna fővárosi szakaszán, a strand bázisául ez a sporttelep szolgált.
Azzal, hogy az összesen húsz ingatlan az államtól alapítványi tulajdonba megy át, az eddigi használati és bérleti szerződések megszűnnek, a korábbi funkciók csak akkor maradhatnak meg, ha az egyetemek fenntartói nyitottak lesznek újabb megállapodásra. Több érintett ingatlan idáig nem volt kihasználva, többre ráférne a komolyabb felújítás, és az is, hogy élettel töltsék meg. Az egyetemi átvételnek tehát lehetnek pozitív hatásai is. A helyi civilek között vannak, akik reménykednek, többen azonban attól tartanak, hogy az állami ingatlanok átadásával visszaszorulhat a közösségi, a sport és rekreációs funkció, és reális veszélyt látnak abban, hogy a megkapott ingatlanokkal az egyetemi alapítványok szabadon gazdálkodhatnak, azt akár el is adhatják a jövőben, és végül mégis lakóparkok és szállodák épülnének.
A Maradjanak a Fák a Rómain civil csoport augusztusban nyílt levélben fordult a két egyetemhez, és akkor a Testnevelési és az Óbudai Egyetem is arról biztosította őket, hogy nincs eladási szándékuk, a megkapott ingatlanokat sport- és rekreációs célra kívánják használni, „figyelemmel a Római-part hagyományaira és a természeti környezet megóvására”.
Most, hogy újabb ingatlanokat tervez az állam átadni, a két egyetem vezetése egy civilek által szervezett online fórumon részletezte az elképzeléseit. Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy ők lényegében ugyanazt akarják, mint a civilek, a céljuk, hogy a sport, oktatás és rekreációs lehetőségek bővüljenek. Gyakorlatilag olyan vízi bázist akarnak kialakítani, ahol a kajak-kenu mellett van helye a már hosszabb ideje defenzívában lévő evezésnek is. Versenysportban is gondolkodnak (megalapítják a TFSE evezős szakosztályát), egyébként pedig a Római-partot akarják a rekreáció szak központjává tenni, és itt lenne a sportszervező szakosok gyakorlati helye is. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora azt ígéri, ők is kizárólag sport és rekreációs célra használják majd az ingatlanokat, a kerékpár szövetséggel és az evezős szövetséggel is lesz megállapodásuk, saját regattában vagy sárkányhajóban is gondolkodnak, és alapvetően az egyetemi sportolási lehetőségeket akarják bővíteni.
A kerület garanciát akar, az egyetem előbb parlamenti szavazást
Kívülről nézve ehhez kicsit soknak tűnhet a hamarosan a birtokukba kerülő hét hektárnyi terület, de a két egyetem határozottan az együttműködési szándékát hangsúlyozza, már megkeresték a Pénzügyőr SE-t és a helyben jobban beágyazott Külkert is. „Minket is meglepetésként ért a dolog, talán az egyetemeket is, hogy hirtelen a kezükbe esik több római-parti telek” – mondta a Telexnek Nagy Ferenc, a Külker Evezős Klub tagja, a Római egyik jól ismert régi evezős arca. Szerinte az ingatlanátadás lehetőséget és veszélyt is jelent: jó esetben kialakulhat újra a Rómain az egyetemi evezősport, de nem tudni, nem lesznek-e egyszer kénytelenek eladni az egyetemek az ingyen kapott állami ingatlanokat. „Régóta szorgalmazzuk, hogy legyen újra egyetemi evezés, de ehhez nem csak ingatlan kell, hanem szakemberek, pénz és hosszú távú elkötelezettség is. Leginkább egy mindenkinek szóló vízisport akadémiát szeretnénk létrehozni, ahol a tömegsportot tudnánk főleg fejleszteni. Kérdés, hogy van-e erre nyitottság az egyetemi alapítványokban.”
Hogy az egyetemek mennyire nyitnák ki a vízisportot a Római-part kedvelőinek, még nem tudni. Amíg hivatalosan nincsenek birtokon belül, az Óbudai Egyetem sem a mostani bérlőkkel, sem a kerületi önkormányzattal nem akar tárgyalni. A helyi civilek viszont garanciákat szeretnének.
„Civil javaslatunk, hogy az egyetemi alapítványok kezdeményezzék a tulajdonukba átkerült telek funkciójának átminősítését az építési szabályzatban, a működő csónakházakat nyilváníttassák védetté, és őrizzék meg a jövő generációi számára”
– írja állásfoglalásában a Maradjanak a Fák a Rómain. Ők olyan fejlesztési tervet szeretnének látni az egyetemektől a telkekre, aminek a közösségi tervezésű Római-part Jövőképe dokumentum lenne az alapja. Azt kérik, hogy ennek kidolgozásába konzultációs joggal vonják be a civil partvédők képviselőit is.
Hasonló célja van az óbudai önkormányzatnak is. „Megnyugtató volt, amit mondtak a rektorok, de örülnénk, ha ezek le is lennének írva, mert adódhat olyan helyzet pár év múlva, hogy a fenntartó esetleg mégis el akarja adni az ingatlanokat. Ezért velük egyetértésben szeretnék megerősíteni a szabályozást” – mondta a szerdai fórumon Czeglédy Gergő óbudai alpolgármester. A kerület azt szeretné, hogy az egyetemi alapítványok is támogassák a szabályozási terv szigorítását, hogy a Római-part érintett részén kizárólag sport, oktatás és rekreációs célú hasznosítás lehessen. Azt kérik, hogy az egyetemek adják át közforgalmi használatra azt a részt, ahol az ingatlanok rálógnak a sétányra, hogy az alapítványi tulajdonba kerülés ne lehessen akadálya a Római-part közösségi fejlesztésének. A csónakházak védettségét is megerősítenék, ami, amilyen késő, annyira sürgető lenne, hogy a Római ne veszítse el teljesen a régi arcát. | Az Óbudai Egyetem alapítványának adja a római-parti csónakházakat és üdülőtelepeket az állam | null | https://telex.hu/belfold/2021/11/20/romai-part-csonakhazak-vagyonatadas-egyetemi-alapitvany-varga-mihaly |
2012-01-27 19:18:00+01:00 | A francia harci egységek kivonása Afganisztánból a tervezettnél egy évvel korábban, 2013 végéig befejeződik - jelentette be pénteken Nicolas Sarkozy államfő Hamid Karzai afgán elnökkel folytatott párizsi megbeszélését követően. | false | [] | 0 | null | 0 | A francia harci egységek kivonása Afganisztánból a tervezettnél egy évvel korábban, 2013 végéig befejeződik - jelentette be pénteken Nicolas Sarkozy államfő Hamid Karzai afgán elnökkel folytatott párizsi megbeszélését követően.
Az afgán hadsereg kiképzése - amelyet a francia erők egy héttel ezelőtt azt követően függesztettek fel, hogy egy afgán katona megölte négy francia társát - szombattól folytatódik - tette hozzá a francia elnök.
Azt is jelezte, hogy Franciaország arra fogja kérni a NATO-t: gondolja át, hogyan tudja valamennyi harci misszióját átadni az afgán hadseregnek a 2013-es év folyamán. A nemzetközi erők az átadás végét eredetileg 2014 végére tervezték.
Sarkozy azt is közölte, hogy Franciaország már 2012 márciusában átadja az ellenőrzést Kapisza tartományban az afgán erőknek, valamint még idén ezer katonát hazahív az Afganisztánban állomásozó 3600-ból. Tavaly Sarkozy még azt mondta, hogy 2012-ben hatszáz francia katona kivonása várható. A csapatkivonás egyébként már tavaly megkezdődött: 2011-ben négyszáz francia katona végleg hazatért.
A francia elnök kitért arra is, hogy a francia hadsereg 2013 után folytatta az afgán erők képzését, ezért néhány száz francia katona a teljes csapatkivonás után is a közép-ázsiai országban marad. | Világ: Jövő év végéig kivonulnak a francia csapatok Afganisztánból | 0 | https://hvg.hu/vilag/20120127_francia_csapat_afganisztan |
2019-03-23 00:00:00 | Felavatta Bartók Béla magyar zeneszerző emlékművét Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel elnök szombaton a lengyelországi Kielcében, a lengyel-magyar barátság napja alkalmából tartott rendezvények keretében. | false | [
"bartok bela",
"áder jános",
"andrzej duda"
] | 0 | null | 0 | A bronzból készített mellszobor a Kielce belvárosában lévő sétányra került. Ebben a fasorban eddig több mint negyven híresség emlékművét állították fel, többek között Marc Chagall és Salvador Dalí festőkét, valamint Igor Sztravinszkij zeneszerzőét.
A két államfő mécsest gyújtott a második világháborúban elesett cserkészek kielcei emlékművénél, és megkoszorúzták a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa áldozatainak emléktábláját is.
Az elnökök délelőtt részt vettek a kielcei székesegyházban Jan Piotrowski kielcei püspök és Veres András győri megyéspüspök, a Magyar katolikus Püspöki Konferencia elnöke által bemutatott szentmisén. Veres András püspök a homíliában a barátság fogalmát magyarázta a Szentírás alapján. Kifejtette: az ezeréves lengyel-magyar barátság arra vezethető vissza, hogy a két nemzet lelkületében megtalálhatóak azok az erények, amelyekre az igazi barátság épülhet. Ezen erényeknek pedig "nem más az alapja, mint a közös krisztusi hit" - állapította meg a püspök.
Délután a két elnök megnézte a fiatal lengyel és magyar kézilabdázók kielcei tornájának döntőjét is, és együtt adták át a kupát a győztes szegedi csapatnak. Magyarországot a szegedi és a veszprémi sportolók képviselték a tornán, Veszprém második helyen végzett.
Áder János szombaton, kétnapos lengyelországi látogatása végén az oblátus missziós atyák Kielcéhez közeli kolostorába, Lengyelország legősibb zarándokhelyére, a Szent Keresztre látogat. A kolostorban megtekinti a Szent Imre örökségét és a magyar-lengyel kapcsolatok kezdeteit bemutató kiállítást. A 11. század elején alapított, eredetileg bencés apátságban ugyanis a Szent Kereszt ereklyéjét őrzik, amelyet a hagyomány szerint Szent Imre herceg ajándékozott a monostornak.
A Magyarországon és Lengyelországban felváltva, évente rendezett lengyel-magyar barátság napjának előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol.
Idén számos kulturális társrendezvényt is tartottak Kielcében és országszerte. A lengyel közszolgálati televízió (TVP) szombaton a lengyelországi Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet kezdeményezésére több magyar témájú műsort sugároz. Levetítik a többi között a lengyel-magyar kapcsolatok patrónusaként ismert Felczak professzorról szóló, Beata Netz által rendezett dokumentumfilmet.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd | Bartók Béla emlékművet állítottak Kielcében | 0 | https://infostart.hu/kultura/2019/03/23/bartok-bela-emlekmuvet-allitottak-kielceben |
2016-06-28 15:27:00 | Folytatódik az adok-kapok a Zsolnay körül - A Pécsi Újság szerint 95 millió forintos inkasszót nyújtott be a pécsi önkormányzat a cég tartozása miatt, a cég szerint viszont már rendezték a tartozást. | true | null | 1 | Index | null | A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. helyiadó-tartozása miatt 95 millió forintról szóló inkasszót nyújtott be hétfő délután a cég számlájára a pécsi önkormányzat - írta a Pécsi Újság.hu.
Frissítés: Kedd délutánra a cég többségi tulajdonosa bejelentette az MTI-nek, hogy 96 millióról van szó, és nem inkasszózhat az önkormányzat, mert hétfőn ezt már átutalták nekik.
Szabó Iván, a Zsolnayban 19 százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező pécsi önkormányzat jogi képviselője a hírportál érdeklődésére elmondta: mivel a hétfőn lejárt határidőig nem fizette meg 95 millió forintos helyiadó-tartozását a manufaktúra, ezért inkasszóval terhelték meg a cég számláját, írja az MTI.
A Pécsi Újság. hu értesülései szerint a napokban egy - a cikkben meg nem nevezett - hitelintézet is élt az inkasszó lehetőségével, egy 120 millió forintos lejárt tartozás miatt. A hírportál arról is írt, hogy hatvan napra felfüggesztette a Kaposvári Törvényszék cégbírósága a pécsi önkormányzat által létrehozott Ledina Kerámia Kft. (LK) bejegyzésének elbírálását. Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője az információt hétfőn megerősítette az MTI-nek.
Annak okáról közölte: a soron kívüli cégbejegyzéssel párhuzamosan törvényességi eljárást kezdeményezett a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., mivel a cég szerint törvénysértő az LK bejegyzése. Addig nem lehet a pécsi önkormányzat cégét bejegyezni, amíg a törvényességi eljárásban nem döntenek, ehhez pedig további adatok beszerzésére van szükség - indokolt a szóvivő. Vadócz Attila az MTI kérdésére úgy válaszolt: a Ledina Kerámia Kft. az elbírálás ideje alatt is működhet, így munkabért is fizethet alkalmazottainak, viszont "engedélyhez kötött gazdasági tevékenységet" nem folytathat. A pécsi közgyűlés az LK-t azért hozta létre, hogy a Zsolnay - szerintük elkerülhetetlen - felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését.
A Zsolnay mintegy százharminc alkalmazottja június elején szüntette meg munkaviszonyát azonnali hatállyal a vállalatnál, az érintettek "egy emberként" jöttek át a százszázalékos önkormányzati tulajdonú társasághoz - nyilatkozta akkor Szabó Iván az MTI-nek. Bachar Najari, a porcelánmanufaktúra főtulajdonosa június közepén sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: támadás indult a Zsolnay ellen, azért keltették rossz hírét a cégnek, mert az uniós támogatások, épületfelújítási projektek és a pirogránit üzletágban rejlő üzleti lehetőségek miatt azt meg akarja szerezni egy lobbicsoport.
Akkor jelezte: jelentős károkat okozott, hogy Páva Zsolt, Pécs polgármestere a nyilvánosság előtt azt mondta, a gyár a csőd szélén áll, és erre hivatkozva kérte, minősítsék stratégiailag kiemelt szervezetté a Zsolnayt. Ezt követően több partner felmondta az együttműködést a céggel. Ezért kezdeményezték a kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzat képviselőinek kizárását a tulajdonosok közül - jegyezte meg. | Folytatódik az adok-kapok a Zsolnay körül | null | https://index.hu/gazdasag/2016/06/28/egyre_nagyobb_bajban_a_zsolnay-gyar/ |
2002-11-30 00:00:00 | Képtelen győzni a Dunaferr - Egy félidőnyi emberelőny is kevés volt a Dunaferrnek a gólszerzésre. | false | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | Hiába játszott több, mint egy félidőt emberelőnyben a hazai pályán játszó Dunaferr, képtelen volt megszerezni a győzelemhez szükséges gólt a szervezetten játszó Siófok ellen. Ez azt jelenti, hogy Tornyi Barnabás csapata immár nyolcadik mérkőzése óta képtelen nyerni bajnoki találkozót.
Felázott talajú pálya fogadta a csapatokat, melyek ennek ellenére is viszonylag jó első félidőt produkáltak. A hazaiak jóval többet veszélyeztettek, ám a remekül védő Németh Gábor eszén egyszer sem tudtak túljárni.
A Dunaferr legnagyobb gólszerzési lehetőségét mégis Pantics a siófokiak védője hagyta ki, aki a 26. percben becsúszva szerelte Bükszegit, a labda elgurult a kapuijából kiinduló Németh mellett, de ő bravúros mozdulattal visszavetődött és védeni tudott.
A félidő zárásaként felgyorsultak az események. Előbb a vendégek rejklamáltak tizenegyest, amikor Csordást vitatható körülmények között szerelte Medic, majd a 43. percben Gaált állította ki a játékvezető. A siófoki játékos sárga lapot érően rúgott Rósába és mivel ez már a második volt neki, így jogos volt a kiállítás. (Az már Gaál butaságát jellemzi, hogy első sárgáját azért kapta, mert ápolása után engedély nélkül ment vissza a pályára.)
A második negyvenöt percet még nagyobb elszántsággal kezdték az emberelőnybe került hazaiak, de Németh kapuja továbbra is bevehetetlen volt számukra. Igaz kétszer is a hálóba találtak, de az 54. percben Lengyel gólját les miatt érvénytelenítette Világi játékvezető, majd a 69. percben Drobnjak lőtt érvénytelen gólt.
A záró félórában a Siófok is többször próbálkozott de gólt Csank János csapata sem tudott szerezni. Az eredmény tudatában a Siófok a tavaszi folytatásban még mindig reménykedhet az első hat közé kerülésben, míg a Dunaferr sorozatban nyolcadik mérkőzésén maradt nyeretlen | Képtelen győzni a Dunaferr | 0 | http://index.hu/sport/futball/2002/11/30/dunafsio1130 |
2014-12-02 00:00:00 | Hogy lesz nekünk azeri gázunk? - Gyorsan bedobták a B-tervet a Déli Áramlat helyett, leporolhatják az évek óta fiókban lévő azeri gáz ötletét. Inkább ábránd, mint lehetőség. | true | [
"agri",
"energetika",
"mvm",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | A kormány szerint ha nem lesz Déli Áramlat, majd lesz helyette más, például kapunk gázt Azerbajdzsánból. Az azeriek gázára építő AGRI-vezeték megépítésének ötlete évekkel ezelőtt vetődött fel, de eddig kevesen vették komolyan. És akik igen, azok is az orosz vezeték mellett, és nem helyett képzelték el.
"Nem húzta keresztül számításainkat, hogy Oroszország nem építi meg a Déli Áramlatot" - mondta Harmati György, az MVM Zrt. stratégiai igazgatója a Napi Gazdaság konferenciáján kedden, miután kiderült: Oroszország keresztülhúzta számításainkat, nem építik meg a Déli Áramlatot. Ahogyan Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, úgy az állami energiacég igazgatója is bízik a B-tervben, Azerbajdzsánból hozunk majd gázt az AGRI vezetéken keresztül.
Fontos lett volna
Érdemes már az elején megjegyezni: a Déli Áramlat bár elég fontos lett volna az ellátásbiztonság szempontjából, és a kormány abban reménykedett, hogy a vezetékkel fellendül az állami kézbe vett magyar gáztárolóbiznisz is, a vezeték nélkül nem dől össze az ország energiaellátása.
Csak marad ugyanolyan kockázatos, mint volt: az Ukrajnán keresztül futó mostani orosz vezetéken jön az országba a gázimport jelentős része. Ha elzárják a csapokat, vagy bármi gond van a szállítással, az megnehezíti az ellátást. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy honnan jön gáz most (kékkel), és honnan remél még gázt a kormány a jövőben (pirossal). A Déli Áramlattal a délkeletről várt orosz import esik ki.
Fotó: Energiastratégia
Jöjjön az AGRI
Ezért mondta azt Szijjártó Péter is, hogy további lehetőségek után kell nézni, és hogy a lehetőségek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból érkező gáz Közép-Európába juttatása. Az MVM stratégiai igazgatója is az azerbajdzsáni vezetéktervet, az AGRI-t emelte ki a szóba jövő projektek közül, a tervek szerint ezen a vezetéken juttatnának azeri gázt Közép-Európába, így Magyarországra is.
Az AGRI-ról egy ideje azonban nem sokat hallani. Bár a megvalósíthatósági tanulmány elkészülését a projektcég évekkel ezelőttre ütemezte, Harmati György a keddi konferencián azt mondta, még csak a héten fogják Bukarestben megvitatni az eredményeit.
Hogy is nézne ki a vezeték?
A földgázt az azeri Səngəçal gázfeldolgozójából szállítanák csővezetéken keresztül a Fekete-tenger grúziai partján, Poti közelében fekvő, 2008-ban megnyitott Kulevi terminálba. Ott földgáz-cseppfolyósító üzemet építenének fel, ahonnan a cseppfolyósított földgázt (LNG) gázszállító tankhajókkal szállítanák a romániai Konstanca kikötőjébe. Innen a visszagázosítás után a gázt a már meglévő európai gázvezeték-hálózaton keresztül vinnék tovább európai országokba.
Fotó: AGRI LNG
Összesen 2-8 milliárd köbméter gázt lehetne rajta szállítani évente, az évi nyolcmilliárdból viszont legfeljebb 1-2 milliárd köbméter jutna el Magyarországra. Az előzetes számítások szerint a vezetéket nagyjából 4,5 milliárd euróból, tehát összesen kb. 1400 milliárd forintból lehetne kihozni, leghamarabb pedig 2020-2022 környékén jöhetne gáz az AGRI-n keresztül.
A vezetéképítéshez azonban tulajdonképpen szinte minden hiányzik, ami általában kelleni szokott:
gáz
pénz
közös nagy akarat
Nem látni ugyanis egyelőre, hogy pontosan milyen gáz kerülne bele, miből finanszíroznák az építkezést. A résztvevők eltökéltsége sem megkérdőjelezhetetlen, az üzleti megfontolásokról már nem is beszélve. Az AGRI egyébként is eltörpül az orosz vezetékterv mellett, évi 8 milliárd köbméternyi kapacitása töredéke a Déli Áramlaton szállítható évi 63 milliárd köbméternek.
Nem akartunk kimaradni
A projektben eleinte Magyarország benne sem volt, a résztvevő három ország - Azerbajdzsán Grúzia, Románia - miniszterei 2010-ben Bukarestben írtak alá egy megállapodást a közös projekt-vállalatról. A projektcéget a román Romgaz magántulajdonú energetikai vállalat, az állami tulajdonú Azerbajdzsáni Állami Olajipari Vállalat, valamint a szintén állami Grúz Olaj- és Gázipari Vállalat részvételével hozták létre. 2011-ben aztán jött Orbán Viktor, és aláírták a Bakui Nyilatkozatot, magyar oldalról az MVM szállt be a cégbe, 50 000 ezer eurót tettünk az AGRI LNG társaságba.
Kétségtelen, az AGRI-nak van néhány érdeme a Déli Áramlattal szemben:
Azeri gáz jönne rajta, nem orosz, vagyis ha megépülne, ténylegesen több forrásból szerezhetnénk be a gázt, míg az orosz vezeték csak útvonal-diverzifikációt jelentett volna.
Másik előnye, hogy a Déli Áramlatnál kevesebb ország és vállalat vesz részt az építésében, így könnyebben megy az egyezkedés és a koordináció.
Az EU-nak sincsenek olyan gondjai a tervvel, mint voltak a Déli Áramlattal.
Honnan, miből?
Ezen kívül azonban inkább csak nehézségek vannak. Miközben például a másik azeri gázvezetékhez, amely Törökországon, Görögországon és Albánián keresztül Olaszországban ér véget, azeri oldalról konkrét kitermelési forrásokat rendeltek, addig nem tudni, hogy az AGRI-ba pontosan honnan kerülne gáz.
Kétséges, hogy Azerbajdzsán képes lesz-e egyáltalán elég gázt kitermelni. Az országban ugyan jelentős olaj- és földgáztartalékok vannak, de a mezők kihasználása csak mostanában indult be, az ország tíz-tizenöt évvel ezelőtt még orosz gázimportra szorult.
A kitermelés emelkedik ugyan a Shah-Deniz II. mező termelésbe állításával, de onnan a mostani tervek szerint elsősorban a török irányba induló vezetéken szállítanának. A Shah Deniz II. évente 16 milliárd köbméter földgázt hozna a felszínre, ebből a dél-európai szállítások mellett fennmaradó 6 milliárd köbmétert Törökország vásárolná meg.
Kovács Pál a Fidesz-kormány volt energiaügyi államtitkára korábban a Hírtévének azt mondta, az azeri térségben gondolkodva akár a türkmén gáz is szóba jöhet, ehhez azonban a Kaszpi-tengeren össze kellene kötni a két ország rendszerét. A dolgot egyebek mellett nehezíti, hogy Moszkva már eddig is mindent megtett azért, hogy a közép-ázsiai gáztermelőket távol tartsa az európai piactól, és most is erős befolyása van a térségben.
Más bajok is vannak
Ezen kívül eleve kérdéses, mennyivel drágítaná az AGRI-n szállítást a cseppfolyósítás, a hajóút, majd visszagázosítás. Ezek mind költségnövelő tényezők, és ilyen rövid szakaszon egyáltalán nem biztos, hogy üzletileg életképes megoldás. További, bár csak kisebb, megoldható probléma, hogy a román-magyar összekötő vezeték egyelőre egyirányú: Románia felől nem hozható gáz az országba.
Ennél nagyobb gondot jelent a projekt szempontjából, hogy Romániának elég ígéretes fekete-tengeri lelőhelyei vannak, könnyen lehet, hogy a kulcspozícióban lévő ország az AGRI helyett inkább saját forrásainak kitermelésére és eladására koncentrál majd. És akkor a megépítés költségeiről még nem is beszéltünk. Nem véletlen, hogy az AGRI-t egyelőre nem sokan veszik komolyan, az elemzők szerint inkább romantikus ábránd, mint reális lehetőség. A Déli Áramlatot pedig helyettesíteni végképp nem tudja. | Hogy lesz nekünk azeri gázunk? | 0 | https://index.hu/gazdasag/2014/12/02/agri |
2023-01-06 15:47:00 | A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni – a fogyasztók kárára. | true | null | 1 | Szabad Európa | null | A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.
Uniós és köztük magyar jogászprofesszorok jelezték az Európai Unió Bizottságának, hogy az uniós versenyhivatalnak muszáj lenne foglalkoznia a Vodafone Magyarország tervezett részleges államosításával.
Miről van szó?
Tavaly nyáron derült ki, hogy a magyar állam és a kormányközeli 4iG vállalat együtt kívánja felvásárolni 1,8 milliárd euróért (mai áron nagyjából 723 milliárd forintért) a második legnagyobb hazai mobilszolgáltatónak számító Vodafone Magyarországot. A magyar állam 49 százalékos kisebbségi részesedéssel segítené a felvásárlást, a Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG pedig 51 százalékot szerezne a tervek szerint.
Az ügylet kapcsán az EU-nál vészharangot kongató Good Lobby Profs akadémiai csoportnak itt tud utánanézni, az átláthatatlan vállalati lobbi elleni munka és az értelmesebb közpolitika a céljuk.
A bejelentők szerint egyrészt azért kéne vizsgálni az óriási üzletet, mert a magyar versenyhivatal (GVH) várhatóan nem fogja, hiszen korábban a magyar állam nemzetstratégiailag kiemeltnek mondta a felvásárlást, az ilyen kormányzati címkével hivatalosan ellátott ügyleteket pedig vizsgálat nélkül, rögtön engedélyezi a GVH.
A versenyhivatalok a világ minden részén azért vizsgálják a nagy felvásárlásokat, összefonódásokat, hogy az új piacszerkezettel ne lehessen megkárosítani a fogyasztókat.
Egy nagyon leegyszerűsített példával: ha csak egy-két szereplőtől lehetne almát venni Magyarországon, akkor garantáltan sokkal drágább lenne, ami értelmetlenül és jelentősen megkárosítaná a társadalmat. Ezért a GVH-nak elvileg nem kellene megengednie, hogy hasonló versenykorlátozó lehúzásokkal élhessenek a vállalatok a fogyasztók kárára.
A jogászprofesszorok szerint a Vodafone felvásárlása
nagymértékben csökkentheti a versenyt a magyar távközlési piacon,
sőt olyan mértékben, hogy az uniós tagállamok közti kereskedelemre is hatással lehet.
Megkeresésünkre a csoporttól elmondták, hogy egy közelmúltbeli jogesetre is hivatkoztak a beadványban, amelynél az Európai Bizottság végül megtiltotta egy amerikai rákkutató cég versenytárs általi felvásárlását.
Alapvetően az EU-s versenyhatóság azokat az ügyeket vizsgálja, amik több tagállomot érinthetnek, országos ügyekben a helyi hatóság az illetékes. De küldhet egy felkérőlevelet a helyi hatóságnak, hogy ha az beleegyezik, akkor egy előzetes vizsgálatot lefolytat helyette. Mivel pedig a magyar GVH várhatóan semmit nem fog itt érdemben vizsgálni, itt különösen nagy haszna lehetne hasonló felkérésnek, a jogászok ezt ajánlották a Bizottság számára.
A beadványban a teljes telekommunikációs piacot vizsgálták az infrastruktúrától a tévén és vezetékes telefonon át az internetig. Összefoglalva a korábban még viszonylag élénk versennyel bíró vezetékes piacon lényegében két nagy szereplő maradna a felvásárlással: a Telekom és a 4iG.
A mobilpiacon sem lenne sokkal jobb helyzet, ahol újra három szereplő maradna. Ezen a piacon korábban sem lehetett öldöklőnek nevezni a versenyt Magyarországon, a piaci részesedések évek óta nem nagyon változtak, a mobilhasználat régóta kifejezetten drága Magyarországon a legtöbb szegmensben.
Kevés szereplő, alacsony verseny és szabályozási támogatás esetén hosszú távon is komoly károkat lehet okozni a fogyasztóknak, ami a másik oldalról értelemszerűen egy ritka nagy pénzgyárként fog működni a tulajdonosoknak.
Mindez azért reális veszély, mert
a mobilpiacra különösen nehéz valódi új szolgáltatóként belépni,
többek között azért, mert korlátozottan állnak rendelkezésre frekvenciák, és rengeteg technológiai szakember összehangolt tudása és állami engedélyek tömege szükséges a működés elkezdésének lehetőségéhez is.
A Fidesz régi vágya egy nagy telekomcég megszerzése
A Fidesz-kormány régóta törekedett egy állami vagy Fidesz-közeli nagy hazai mobilszolgáltató kialakítására. Ennek már 2011-ben egyértelmű jele volt, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új mobilpiaci belépőt várva nagy frekvenciapályázatot írt ki, de végül az állam utolsó pillanatban meghekkelte a saját pályázatát, és töredékáron egy frissen alapított állami cégnek ítélte a szükséges frekvenciát.
A Digi és a Viettel pályázott volna, csak gyorsan kizárták őket
2011-ben az NMHH egyben és egyfordulós aukcióval kínált egy olyan nagy frekvenciablokkot, amellyel új mobilpiaci szereplő léphetett volna be. A Digi és a Viettel pályázott volna, de hogy milyen ajánlattal, azt már nem tudjuk meg, mert az állam az utolsó pillanatban változtatott a kiíráson, és formai okokból kizárta mindkét nagy pályázót. Emellett egy rejtettebb törvénymódosítással lehetővé tették, hogy állami cég is induljon, végül egyedüli pályázóként az MVM és a Posta friss cége nyert.
A Posta és az MVM mobilszolgáltatóját ténylegesen elindítani végül már nem sikerült, de maga
a kormányzati szándék folyamatosan napirenden maradt.
Később a Fidesz háttéremberének tartott Tombor Andrásék 1,3 milliárd forintnyi uniós pénzzel szálltak be egy nyíregyházi virtuális mobilszolgáltatóba, a Netfone-ba. Az ügylet uniós vizsgálatot és büntetőeljárást hozott, piaci sikereket kevésbé.
2019-ben az akkor még állami Antenna Hungária kicsit több mint százmilliárd forintért megvette az egyik nagy mobilszolgáltató, a Telenor (mai nevén Yettel) negyedét. Az Antenna Hungáriát
utána átadta az állam a kormányközeli 4iG magáncégnek.
Nem valószínű, hogy itt még nagyobb részesedést vennének, a hazánkban kizárólag mobilszolgáltatással foglalkozó Yettel ugyanis tavaly nyáron nyíltan közölte, hogy nem tervez szorosabb együttműködést a 4iG-vel.
Szintén még 2019-ben a 4iG bejelentette, hogy megveszi egy másik nagy szolgáltató, a Telekom csoport T-Systems nevű jelentős cégét is, amely meghatározó részben a magyar államnak végez infokommunikációs szolgáltatásokat jó ideje. A hitelből tervezett üzlet viszont túl nagy falatnak bizonyult, a T-Systems árbevétele több mint nyolcszorosa volt akkor a 4iG-ének, év végére ki is hátráltak ebből a felvásárlásból.
2021 tavaszán a mobilpiacon is jelen lévő magyarországi Digi (Digi Távközlési Kft.) megvételét közölte a 4iG. Ez viszont szinte pontosan egy évvel ezelőtt le is zárult. Az új tulajdonossal azóta többször árakat emeltek, és látványosan leálltak a cég mobilinfrastruktúra-fejlesztései.
2022 augusztusában pedig azt jelentette be a 4iG, hogy jelentős állami segítséggel az egész Vodafone Magyarországot kívánja felvásárolni, az üzletet pedig nyélbe is ütnék év végéig.
A brit Vodafone nem tervezte eladni magyarországi cégét, de a Szabad Európa kérdésére megerősítette, hogy olyan vonzó ajánlattal kereste meg őket az állam és a 4iG, amire nem tudtak nemet mondani. Ez a bejelentéskor 715 milliárd forintos (1,8 milliárd eurós) árat jelent, bár a forint azóta is tovább gyengült.
Ha létrejön az üzlet, a magyar állam 49 százalékos, a 4iG pedig 51 százalékos tulajdonos lesz a cégben a tervek szerint. Az üzlet tanácsadója a vevő oldaláról a JP Morgan.
Ez a cég volt egyébként a vezető tanácsadó az MKB Bank botrányos államosításánál, majd Mészáros Lőrincéknek történő, strómanokon keresztüli gyors visszaprivatizálásánál is. Az az üzlet legalább 17 milliárd forintos bukást hozott az adófizetők számára, de Balog Ádám akkori új MKB-vezér szerint ez „nemzetgazdasági érdek” volt.
Most sem világos, hogy a magyar adófizetőknek miért kellene kisebbségi tulajdonrész egy korábban stabilan működő piaci szolgáltatóban, pláne hogy a korábbi, hasonló kisebbségi tulajdonrészét nagyon hamar privatizálta a kormány a 4iG-nek. Az állam részéről Nagy Márton miniszter viszi a projektet, aki annyival indokolta az állami segédkezést, hogy a brit tőzsdei cég helyett magyar tulajdonos kell ide. Jászai Gellért, a 4iG hivatalos tulajdonosa pedig magyar.
Mindenesetre a 4iG azonnal az ország második legnagyobb mobilszolgáltatójává és korábbi felvásárlásai révén a legnagyobb vezetékesinternet- és tévészolgáltatójává válhat, ha létrejön az üzlet. | Az uniós versenyhivatal még talán beleszólhat a magyar Vodafone fél állami felvásárlásába | null | https://www.szabadeuropa.hu/a/vodafone-felvasarlas-4ig-verseny-eu/32208982.html |
2004-09-09 00:00:00 | Sokasodnak a kérdések az iskolák részére készített, 620 millió forint értékű, úgynevezett adatszórási szolgáltatási projekt körül, a Közbeszerzési Döntőbizottság a pályázatok értékelésében jogsértést állapított meg. A kifogásolt versenyeztetés egyező elemeket mutat az informatikai tárca egy tavaly nyári beszerzésével, ahol egy izraeli cég termékére „lett kiírva” a pályázat. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2004.09.09. 19:59
Sokasodnak a kérdések az iskolák részére készített, 620 millió forint értékű, úgynevezett adatszórási szolgáltatási projekt körül, a Közbeszerzési Döntőbizottság a pályázatok értékelésében jogsértést állapított meg. A kifogásolt versenyeztetés egyező elemeket mutat az informatikai tárca egy tavaly nyári beszerzésével, ahol egy izraeli cég termékére „lett kiírva” a pályázat.
Újabb informatikai beszerzési botránytól hangos az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a kakaóbiztos óvodai számítógépek ügye után. A személyi összefonódásoktól sem mentes versenyeztetési ügyben ugyanaz a gyanú, mint a korábbi esetekben: a pályázat feltételei egy bizonyos cég szolgáltatásaihoz igazodtak. A különféle feltételezéseken túl annyi már most bizonyos, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilvánvaló jogsértést állapított meg a mintegy 620 millió forint értékű pályázat versenyeztetésénél.
A bizottság az adatszórási szolgáltatásra kiírt tender értékelését ítélte jogszerűtlennek – tájékoztatta tegnap lapunkat a Közbeszerzési Döntőbizottság, hozzátéve: egymillió forintos bírságot szabtak ki az SZDSZ-es irányítású informatikai minisztériumra, mert az megsértette a közbeszerzési törvényt.
A jogsértést az informatikai tenderen pályázóként részt vevő BankNet Kft. is megerősítette. Berecz Péter ügyvezető a Magyar Nemzet érdeklődésére kifejtette: ha az előzetesen meghirdetett értékelési rendszert betartotta volna a minisztérium, akkor másként alakul a versenyeztetésben induló három cég sorrendje. A BankNet Kft. azért támadta meg az IHM eljárását, mert a tárca egyértelműen megsértette a versenyeztetés lefolytatásának szabályait – hangsúlyozta Berecz, aki szerint a pályáztatás során több igen „furcsa” dolog történt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság ítéletével kapcsolatban az informatikai tárca a Magyar Nemzetnek elismerte a büntetés tényét, ám állításuk szerint az elmarasztaló ítéletet csupán formai hiba miatt kapták, mivel a versenyeztetés során eltértek az ajánlati felhívásban közölt pontozási módszertől.
Tény, hogy a most megkifogásolt versenyeztetés számos egyező elemet mutat az informatikai tárca egy tavalyi – szintén több száz millió forint értékű – beszerzésével, ahol a gyanú szerint egy izraeli cég, a Degem termékére „lett kiírva” a pályázat. Az úgynevezett Multicenter programban négyszázmillió forint vissza nem térítendő támogatással lehetett pályázni oktatási-informatikai rendszerekre. A pályázati kiírás mellékleteként olvasható támogatási űrlapot lényegében a Degem termékére határozták meg, jóllehet számos más szoftvervállalat is alkalmas lett volna a szolgáltatás elvégzésére.
Az Országgyűlés informatikai bizottsága tavaly júniusban tárgyalta az ügyet, amelynek eredményeként a pályázatot megváltoztatták. A területért akkor felelős Mohácsi Béla ugyan nem ismerte el, hogy az izraeli cég termékéről van szó a programban, de a termék közbeszerzésére vonatkozó kérdésekre egyáltalán nem válaszolt. Az ülésen a képviselők összefüggést véltek felfedezni az oktatási tárca korábbi izraeli útja és a Degemnél tett látogatása, valamint a tender végeredménye között.
Az Index hírportál szerint az informatikai tárca nemrég kihirdetett adatszórási tenderén egy olyan társaság kapott 600 milliós állami megbízást, amelyet néhány hónappal korábban 60 millió forintért privatizáltak. Az ügyben személyi összefonódások is vannak, hiszen a győztes cég az a Teledatacast (TDC) Kft. lett, amelyet az Antenna Hungária (AH) egyik leányvállalata, a TDC menedzsmentjének és Homonnay Géza üzletembernek adott el. Az AH jelenlegi igazgatósági elnöke, a korábban a szabad demokraták alkalmazásában álló Lévay Örs jó kapcsolatokat ápol Homonnayval, hiszen korábban együtt dolgoztak a Fornax Rt.-ben. | Újabb beszerzési botrány | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/09/ujabb-beszerzesi-botrany |
2015-06-04 00:00:00 | Jávor Benedek egy belső levélre hivatkozva azt állítja, hogy komoly veszélybe kerülhet a KÖZOP-os forráslehívás.
| true | null | 1 | ATV | null | Jávor: újabb uniós forrásokat bukhatunk | null | http://www.atv.hu/belfold/20150604-javor-ujabb-unios-forrasokat-bukhatunk |
|
2011-06-17 00:00:00 | Egy új kutatás szerint tévhit az, hogy az aktív Facebook-felhasználók a nem digitális világban elszigetelődnek. Épp ellenkezőleg. | false | [
"kutatás",
"barát",
"facebook",
"statisztika",
"ismerős"
] | 0 | null | 0 | Egy új kutatás szerint tévhit az, hogy az aktív Facebook-felhasználók a nem digitális világban elszigetelődnek. Épp ellenkezőleg.
A Pew Internet & American Life Project felmérésének eredményei szerint – és ez talán senkit nem lep meg – a közösségi oldalak közül a Facebookon a legaktívabbak a felhasználók: a megkérdezettek 52%-a legalább naponta egyszer, de 31%-a naponta többször is bejelentkezik – sajnos a hozzánk hasonló szuperfelhasználókra nem tértek ki, akik egyszer jelentkeznek be (reggel), de aztán egész nap a Facebook előtt lógnak. Összehasonlításképp a Twitterre csak a megkérdezett felhasználók 33%-a, míg a MySpace-re csak 8%-a lép be nap mint nap.
Mivel a magunk részéről nem látunk különbséget a digitális és a valódi világ között – és ennek már számos alkalommal adtunk hangot -, ezért megrökönyödéssel fogadtuk, hogy egy átlagos (igaz, amerikai) felhasználó ismerőseinek 7%-át életében egyszer sem látta még, míg további 3%-át csak egyetlen egyszer.
Ezzel a trenddel némileg szembemegy, hogy azok, akik aktívan részt vesznek a közösségi oldalakon (tehát nem csak regisztrálva vannak), 9%-kal több valódi, mélyérzelmű baráttal rendelkeznek, akikkel a valóságban is rendszeresen tartják a kapcsolatot. Sőt, úgy általában is aktívabbak a számítógépen túli világban, mivel az internetet eszközként, ezen események és alkalmak megszervezésére használják.
Mivel telefonos közvélemény-kutatásról van szó, az is lehet, hogy csak szebb színben akarták magukat feltüntetni a Facebook-függők. Persze mi ezt nem is feltételezzük. | Több igaz barátod van, ha facebookozol | 0 | https://24.hu/tech/2011/06/17/tobb-igaz-baratod-van-ha-facebookozol |
null | Október 7-én tartja alakuló ülését Dunaújváros új közgyűlése. | true | [
""
] | 0 | DUOL (DH-online) | null | A 2019-2024-es önkormányzati ciklus szeptember 30-án zárult le hivatalosan. A júniusi helyhatósági választásonmandátumot nyert képviselőkoktóber 1-től már teljes jogú tagjai az új közgyűlésnek, de esküjüket az alakuló ülésen teszik le, amelyet Dunaújvárosban október 7-én, hétfőn tartanak.
Mint az a közgyűlési meghívóból kiderül, elsőként dr. Hanák Tamás, a Helyi Választási Bizottság elnöke ismerteti a választásokvégleges eredményét, aztán Pintér Tamás polgármester, majd az önkormányzati képviselők teszik le esküjüket. Ezután a polgármester illetményét állapítják meg, az előterjesztés szerint Pintér Tamásnak havonta 1,3 millió forint lesz a fizetése, és ehhez kap még havonta 195 ezer forint költségtérítést (2019-ben 997.200 forint volt az illetménye).
Az alakuló ülésen módosítják, ezzel együtt újraalkotják a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletet (az SZMSZ-t). Az erről szóló előterjesztésben olvasható, hogy megszüntetik a Pénzügyi, Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, lényegében összeolvasztják a jogi bizottsággal, vagyis lesz egy Jogi, Ügyrendi, Pénzügyi és Városgazdálkodási Bizottság. Ezen kívül megmarad még négy bizottság (Közbiztonsági és Környezetvédelmi Bizottság, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolati Bizottság, Ifjúsági, Sport és Turisztikai Bizottság, Szociális, Egészségügyi és Lakhatási Bizottság), és mindegyik tagságát kilenc főben állapítják meg.
Az SZMSZ módosítását követően szavazatszámláló bizottságot alakítanak az ülésen annak érdekében, hogy a képviselők megválasszák az alpolgármestereket maguk közül. Nem lesz nagy meglepetés, az előterjesztés szerint Mezei Zsolt, Szabó Zsolt és Barta Endre maradhat a továbbiakban is alpolgármester. Nyilván ezt a többségnek előbb kell megszavaznia az ülésen, de a Rajta Újváros Egyesület tizenegy mandátuma lényegében azt is jelenti, hogy a következő öt évben is bármit megszavazhatnak maguknak, mert a Fidesz-KDNP három képviselői szavazata és a Mi Hazák Mozgalom egy voksa együttesen sem képes megvétózni azokat.
Szép summában részesülnek az alpolgármesterek, az előterjesztés szerint a nekik adható legmagasabb összegről fognak szavazni, amellyel havonta 1,17 millió forintot kapnak fejenként (2019-ben még "csak" 797.800 forint volt a havi illetményük), és további 119.700 forint költségtérítés is jut mindhármuknak havonta. A törvényben foglaltak szerint egyébként az alpolgármestereknek illetményét a képviselő-testület állapítja meg, a polgármester illetményének 70-90 százaléka közötti összegben. Vagyis 910.000 és 1.170.000 forint közötti összegről szavazhatnak, de a közgyűlési előterjesztésben már a legmagasabbat készítették elő a szavazásra. | Dunaújvárosi alakuló közgyűlés: a legtöbb, mi adható | null | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/dunaujvarosi-alakulo-kozgyules |
2013-04-02 22:50:00 | A kormányzati személyzeti politika legfrissebb vadhajtására hívja föl a figyelmet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért parlamenti képviselője. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A Rémálom a zöldhatóságnál, avagy elfogtunk egy levelet című írás szerint "döbbenetes figurák kerülnek döbbenetes pozíciókba, alapszintű szakmai alkalmasság, felkészültség vagy minimálisan szükséges emberi adottságok nélkül, akik mellett semmilyen érvet nem lehet felhozni, a politikai lojalitást leszámítva. Matolcsy György jegybankelnöksége, Fekete György vagy Kerényi Imre kulturális ámokfutása mellett talán kevésbé látványos, de a környezetvédelmi intézményrendszer az elmúlt években legalább ilyen csapásoknak volt kitéve. Nemzeti parkok, környezetvédelmi, vízügyi hatóságok szakmailag elismert vezetői repültek, hogy helyükre egyik napról a másikra fura szerzetek lépjenek. A leggyomorforgatóbb mindezek közül talán mégis az, ami a környezetvédelmi hatóságokat felügyelő Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőségnél történt. Gyors vezetőváltások, majd ideiglenes megbízatások után révbe ért a megfelelő kormány alatt a megfelelő ember a megfelelő feladatra, Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin személyében. A kormány által már tavaly tempósan ki is tüntetett áldoktorról, akinek szakirányú tapasztalata nincs, gyanús ügyei viszont annál inkább, már az atlatszo.hu illetve a hvg.hu is cikkezett."
Jávor cikke ezután egy levéllel folytatódik, amely rávilágít a hivatali rémálom mibenlétére.
"A napokban befújt a szél a postaládámba egy levelet, amiben a főfelügyelőség egyik munkatársa írta le a főigazgató asszony által meghonosított szervezeti és működési kultúrát, amit balkáninak nevezni illetlenség a Balkánnal szemben. Az alábbi képre klikkelve olvasható a teljes levél (adatvédelmi okokból az érintett cégek, illetve a szerző nevét kitakartam a dokumentumból)."
Az OKTVF egyik (volt?) vezető munkatársa által írt hosszú levélben szakmai és közigazgatási gyakorlat nélkül elnyert főigazgatói állásról, a hivatali visszaélés és a korrupció rutinszerűen ismétlődő eseteiről, a felügyelőségi dolgozók megalázásáról és megfélemlítéséről, a hatóság forrásainak magáncélra történő felhasználásáról, közeli hozzátartozók pozícióba emeléséről lehet mellbevágó részleteket olvasni.
"Hogy ijesztő dolgok zajlanak a zöldhatóságnál, az ezek után nem lehet kétséges. Természetesen mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, egy védje meg magát, és ha ártatlanul vádolt hótiszta köztisztviselő, akkor cáfolja ezeket az információkat. Járjunk a végére, hogy mindebből mi igaz. Ennek érdekében írásbeli kérdéssel fordultam Fazekas Sándorhoz, a zöldhatóságot felügyelő vidékfejlesztési miniszterhez, illetve adatkéréssel fordultam az OKTVF főigazgatójához. Kíváncsian várom a válaszokat a miniszter úrtól többek közt az olyan kérdésekre, hogy (a teljes kérdéslista a linken)
- Hogyan fordulhatott elő, hogy az országos zöldhatóság jelenlegi vezetője hosszú időn át irányíthatta jogi végzettség nélkül a főfelügyelőség jogi osztályát?
- Hogyan kerülhet valaki, közigazgatási gyakorlat és környezetvédelmi szakmai tapasztalat nélkül az OKTVF élére?
- Van-e tudomása a tárcának arról, hogy Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin a főfelügyelőség forrásait magáncélra (például a háztartásának kiadásaira) fordítja?
- Van-e tudomása a tárcának arról, hogy Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin a főfelügyelőség személyi állományát részben saját közeli hozzátartozóival, barátaival és üzletfeleivel töltötte föl?
Az adatkérés keretében pedig érdeklődve várom a következő információkat: az OKTVF-nél dolgozó főtisztviselők és vezetők neve, beosztása, szakmai önéletrajza (az adott pozícióra vonatkozó képesítési követelményekkel) a főosztályvezetői szinttől; az OKTVF által a kormányváltás óta lefolytatott közbeszerzések listája, (a beszerzés tárgya, összegek, feladatok, nyertesek); az OKTVF-fel szemben indított, folyamatban lévő perek listája; az OKTVF vezetők külföldi utazásainak listája, célja, költsége; az OKTVF vezetőjének azon hozzátartozóiról szóló lista, akik a Főfelügyelőségen, vagy a területi felügyelőségek valamelyikén dolgoznak" - zárul Jávor Benedek blogbejegyzése. | Belföld: Újabb áldoktor kapott állami főhivatalt - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/ujabb_aldoktor_kapott_allami_fohivatalt-1377255 |
2019-04-23 15:21:00+02:00 | A méretes cseh divatterepjáró kényelmi és biztonsági felszereltségei most 99 százalékos kedvezménnyel kaphatók. | true | [] | 0 | null | 0 | A Skoda 2016 szeptemberében mutatta be első igazi divatterepjáróját, az akár 7 személyes kivitelben is elérhető Kodiaqot. A Volkswagen-konszern cseh márkájának jelenleg ez az egyetlen olyan modellje, melyre július 1-től igénybe lehet venni a nagycsaládosok által a 7 üléses új autókra igényelhető maximum 2,5 millió forintos állami támogatást.
A Skoda hazai képviselete ennek kapcsán most egy kifejezetten a nagycsaládosok számára szánt új felszereltségi csomagot jelentett be a Kodiaqhoz.
Ennek része értelemszerűen a 7 üléses kivitel, a proaktív utasvédelmi rendszer, a nemcsak hátul, hanem elöl is elérhető ISOFIX gyermekülés rögzítési pontok, a harmadik üléssor biztonsági öv kontrollja, a hátsó oldallégzsákok, az elektronikus gyerekzár, a hátsó ablakok napfényrolói, az első ajtókban lévő kis szemetes, illetve a tablettartó.
© Skoda
A nagycsaládos csomagban megtalálható extrafelszereltségek ajánlott fogyasztói ára 610 870 forint, amelyet most az akció keretében mindösszesen 6100 forintért kínál a Skoda. Az Ambition, illetve Style felszereltségű szintű Kodiaqokon az állami támogatásra jogosultak a Skoda szerint akár 3,71 millió forintot is spórolhatnak.
Az online konfigurátorban jelenleg a Kodiaq Active a legolcsóbb változat, mely 150 lóerős 1,5 literes benzinmotorral, illetve 6 fokozatú kéziváltóval 7,88 millió forintba kerül. A Kodiaq Ambition 8,62, a Kodiaq Style pedig 9,66 millió forintos alapárral rendelkezik.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete április utolsó hétvégéjén rendezi meg az úgynevezett 7 üléses hétvégét, melynek keretein belül tizenhárom autómárka 7 vagy többszemélyes modelljeit lehet testközelből megtekinteni. A rendezvényen a következő márkák lesznek jelen: Citroën, Dacia, Fiat, Ford, Honda, Kia, Nissan, Opel, Peugeot, Renault, Skoda, Toyota és Volkswagen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát. | Autó: Itt a nagycsaládos Skoda Kodiaq: 7 üléses állami támogatásra kihegyezve | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20190423_itt_a_nagycsalados_skoda_kodiaq_7_uleses_allami_tamogatasra_kihegyezve |
2023-04-27 18:52:40 | Egy tamási székhelyű kis cég feladata, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott tartalmakat feltöltse a közösségi média oldalakra. A kormányfő lánya és veje is éppen őket választotta. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Orbán Viktor miniszterelnök közösségi médiás felületeire az utóbbi időben ipari mennyiségben kerülnek ki a tartalmak: a 167 ezer követővel rendelkező Instagram-oldalán például csak a március 15-i nemzeti ünneppel kapcsolatban 9 bejegyzés született. A kormányfőről készült fotók, videók az 1,2 millió ember által követett Facebook-oldalára is kikerülnek, a beszédei, a vele készült interjúk pedig a saját, személyes logóval feldíszített miniszterelnok.hu oldalon olvashatók. Októberben indult el Orbán Viktor hivatalos Twitter-oldala, ahol jelenleg 134 ezer követője van a miniszterelnöknek. Itt angol nyelvű információk jelennek meg a kormányfő munkájáról és politikájáról, elsősorban a nemzetközi közvélemény tájékoztatására.
Ezt az elképesztő adatmennyiséget és közösségi médiás tartalmat nem lehet egyszerű koordinálni, ezért a miniszterelnok.hu adatkezelési tájékoztatójában megnéztük, ki segíti Orbán Viktort, hogy az üzenetei minél gyorsabban, minél több emberhez eljussanak.
Innen derül ki, hogy az adatkezelő hivatalosan a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal minisztériuma. Azt már pedig lapunk is megírta, hogy brutális összeget kap egy évre Habony Árpád exneje Rogán Antaléktól: a Triton Communications Kft.-vel 764 millió forint értékű szerződést kötöttek, amelynek tárgya "közösségimédia-megjelenésekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára".
A Triton Communications Kft. tulajdonosa Kaminski Fanny, akit Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelőjének tartanak, illetve Habony Árpád első felesége volt.
A miniszterelnok.hu adatkezelési tájékoztatója szerint az oldal adatfeldolgozója valóban a Triton Kft., az ő dolguk a weboldal fejlesztése, karbantartása és a tartalommenedzsment. A Miniszterelnöki Kabinetiroda viszont al-adatfeldolgozót is igénybe vesz: a We Talk Digital Kft. feladata az adatkezelő által biztosított tartalmak feltöltése a közösségi média oldalakra. Vagyis Rogán Antal minisztériuma ennek a cégnek küldi a kormányfőről szóló híreket, képeket, a cég pedig kiteheti a Facebookra és az Instagramra.
A cég eddig teljesen ismeretlen volt, nyilvános adatbázisok szerint eleve csak 2021 januárban alapították. Tulajdonosa Almás Gergő, 2021-ben 34,7 millió forintos forgalom mellett minimális nyereséggel zártak. Küldtünk kérdést a We Talk Digital Kft.-nek, hogy miért épp rájuk esett a Minisztertelnöki Kabinetiroda választása, de egyelőre nem válaszoltak. A cég székhelye a Tolna vármegyei Tamási, de a fővárosban is van irodájuk.
Digitális marketing szolgáltatásaink számos online marketing taktikához kapcsolódó tanácsadási és irányítási lehetőségeket tartalmaznak, ideértve a keresőmotor-optimalizálást (SEO), a kattintásonkénti fizetést (PPC), hirdetési kampánymenedzsmentet, online marketing stratégia alkotást, versenytárselemzést, social média marketinget, konverziós arány optimalizálást (CRO) és még sok egyéb területet
- szól a cég bemutatkozása.
Almás Gergő esetleg sokaknak ismerős lehet, hiszen 2012-ben a Megasztár 6. szériájában tűnt fel énekesként. Hivatalos Facebook-oldala szerint a Tamásiból érkezett Almás Gergő korábban sohasem foglalkozott az énekléssel, aztán egy karaoke bárban történt „fellépése” után barátai buzdítani kezdték, aminek köszönhetően a Megasztárba is jelentkezett.
A vállalkozása most gyorsan elég népszerű lett NER-körökben. Referenciáik között a miniszterelnök közösségi médiás oldalai nem szerepelnek, de Orbán Ráhel méregdrága bababoltja, az Odu Store Kft. és Tiborcz István szállodái (a turai kastélytól a tokaji Andrássy kúriáig) már szintén dolgoztak Almás Gergő cégével. A fideszes pártigazgató, Kubatov Gábor által elnökölt FTC és a Karmelita kolostort a miniszterelnök számára átépító Zoboki építésziroda is a 2021-ben alapított céget választotta. | Megasztáros énekes segít Rogán Antalnak milliókhoz eljuttatni Orbán Viktor üzeneteit | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/megasztaros-enekes-segit-rogan-antalnak-milliokhoz-eljuttatni-orban-viktor-uzeneteit.html |
null | A baloldali pécsi propagandacéget a választási törvénysértés miatt jogerősen is elkaszálták. Azt követően ugyanis, hogy a Nemzeti Választási Bizottságban a baloldali delegáltak által is elítélendőnek tartották a pécsi önkormányzat lapjainak eljárását, a Kúria is jóváhagyta a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-t érintő kötelezést. | true | [
""
] | 0 | bama.hu | null | Tizennégy igen és nulla nem szavazattaldöntött úgy nemrég aNemzeti Választási Bizottság, hogy a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. megsértette a választási törvényben foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet. Az ügyet kipattintó független kertvárosi képviselőjelölt azért kezdeményezett jogorvoslatot a városi lapokat kiadó, több százmillió forintnyi közpénzt felemésztő cég gyakorlata miatt, mert"előre deklaráltan kizárólag meghatározott jelölteknek biztosított bemutatkozási lehetőséget".
A Nemzeti Választási Bizottság pedig megállapította, hogy
a városi lap tudatosan és nem is titkoltan nem minden, a választáson induló jelölt részére biztosított azonos feltételeket.
A független, a városvezetéssel kritikus jelölt ugyanis hiába küldte a lapnak a programját többször is, azt nem közölték, helyette névtelen cikkekben segítették a közteresek malacos ügyében is emlegetett baloldali jobbikos, Fürj Csaba kampányát. Az NVB atörvénysértő városi vállalatot a további jogsértéstől eltiltotta, egyidejűleg kötelezte a propagandacéget arra, hogy még a vasárnapi választásig az erről szóló határozat rendelkező részét tegye közzé.
A DK-s és MSZP-s körökben népszerű Nimmerfroh Ferenc főszerkesztő és Póré László ügyvezető igazgató ugyanakkor az NVB határozatát nem hajtotta végre, hanem inkább a Kúriához fordult bírósági felülvizsgálati kérelemmel. Csakhogy az általuk felkért Bodnár Emese Ügyvédi Iroda annak követelménynek nem tudott megfelelni a Kúria szerint, hogy egy megfelelően hitelesített ügyvédi aláírással nyújtsa a beadványát.
A Kúria ezért még vizsgálni sem tudta érdemben a baloldaliak ellenkérelmét, azt kénytelen volt egyszerű formai hiba miatt elutasítani kedden. Ezzel együtt viszont a keddi kúriai jogerős döntés után három napon belül a városi online lapnak le kell hoznia a törvénysértésről szóló határozatot.
Érdekesség, hogy a baloldali propaganda - aminek az egyik mozgatója, kulcsembere lehet a rágalmazásért már jogerősen elítéltNyőgéri Lajosalpolgármester - gyakorlatilag örömünnepként éli meg, hogy Körömi Attila független jelölt a kertvárosi választáson kevés szavazatot kapott. Ehhez viszont nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy az önkormányzati propagandalap elfogultan baloldali jobbikos Fürj Csaba mellett folytatott kampányt. | Kúria: itt már hiába erőlködtek | null | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/09/kuria-hatarozat-dontes-pecs |
null | Lezárult a 2024-es közösségi költségvetés szavazása a fővárosban, az eredményhirdetés pénteken várható. Addigra Karácsony Gergely főpolgármester stábja kimazsolázza a nekik tetsző javaslatokat. Az eddigi tapasztalatok szerint azok a projektek voltak népszerűek a fővárosi döntéshozók körébe, amelyek a főpolgármester ízlését tükrözték vissza. Csakhogy az eredeti kiírás szerint az ötletbörzének a budapestiek kívánságairól, elképzeléseiről kellene szólnia. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Október 7-ig lehetett szavazni arról, hogy milyen projektek, elképzelések megvalósítására fordítson a Fővárosi Önkormányzat egymilliárd forintot aközösségi költségvetéskeretein belül. A kiírás szerint minden Budapesten élő, itt dolgozó vagy itt tanuló, 14. életévét betöltött magánszemély szavazhat.
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a fővárosi lakosság létszámához képest kevesen nyújtottak be javaslatokat, ami azért sem meglepő, mert többnyire Karácsony Gergely főpolgármester programjának elemeit tükrözték vissza, és főleg a baráti civilek javaslatai nyertek.
Például apollerekkel védett kerékpársávokkivitelezését egyenesen a közösségi költségvetés terhére fogták, miközben ez Karácsony preferált intézkedése volt. Többen kifogásolták, kormánypárti és ellenzéki politikusok is egyaránt, hogy a közösségi költségvetésnek valódi ötletekről kellene szólnia, nem pedig a városüzemeltetés, az önkormányzat városfejlesztési feladatát átvenni. Azötletbörzénpéldául a közvécék ügye inkább tartozik a városüzemeltetésre, továbbá ilyen a gyalogos-átkelőhelyek kialakításánek ügye is. Nem véletlen, hogy kevesen érdeklődnek az ötletbörze iránt.
Megjegyzendő: az ötletbörze reklámozásában a főváros nem válogatott az eszközökben. A metrók reklámfelületei, az állomások üvegborítása, mi több, a BKK utastájékoztatásra használt hangosbemondói is a közösségi költségvetés reklámját harsogták. Míg a marketing működik, a megvalósítás döcög.
Korábban beszámoltunk arról is, hogy két, úgynevezettpéldamutató közvécérecsaknem három évet kellett várniuk a budapestieknek. Ezt az ötletet még 2020-ban adták be a pályázatra. A 2021-es kiírásnál tizennyolc ötletből négynél, a tavalyiak esetében esetében mindegyiknél az a felirat szerepel, hogy "szavazáson nyert, megvalósítás alatt áll".
A megvalósult projektek között a Rákóczi úti zebra, a közvécék és a védett kerékpársávok mellett még olyanok vannak, mint a kerékpártámaszok létesítése városszerte, ivókutak és fásítások. Ezek olyan ötletek, amelyeket közösségi költségvetés nélkül is megvalósíthatott volna a főváros.
A kakukktojás a közösségi "szereld magad" műhely, azaz a Repair Cafe. Itt az ötlet beküldője az ötlet megvalósítója is egyben, mindamellett, hogy ötvenmillió forintot biztosított számára a főváros, a Józsefváros Önkormányzat pedig jócskán áron alul biztosította a kerület egyik legjobb üzlethelyiségét erre a célra.
Ez egy olyan civil aktivista projektje, aki a baloldal tüntetésein, felvonulásain vesz részt, és olyan ügyeket karol fel, mint az LMBTQ vagy a hajléktalanság kérdése.
Megemlítendő, hogy az első ötletbörzén még nem lehetett a beküldő és megvalósító ugyanazon személy. Így az "Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek" nyertes projekt felújítási munkáit és koordinálási feladatait nem tudta elvégezni Jámbor András országgyűlési képviselő élettársának a szervezete, az Utcáról Lakásba Egyesület, mert az ötlet tőlük származik, ami "meglepő" módon ötvenmillió forintot nyert az első ötletbörzén. A főváros később fellazította a szabályokat, a továbbiakban elhárult az akadálya annak, hogy abaráti civileksaját ötleteikre szavazzanak meg pénzt közösségi költségvetés terhére. | Marketingben erős a fővárosi ötletbörze, miközben csúsznak a projektek | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/marketingben-eros-a-fovarosi-otletborze-mikozben-csusznak-a-projektek |
2007-10-19 00:00:00 | Nagy Imrét, a KISZ egykori első titkárát és Dóra Ottót, az MSZP Nógrád megyei elnökségi tagját nevezték ki nemrég igazgatósági elnöknek a honvédelmi tárca két nyereséges cégében. A szaktárca állítja: sem a politikai, sem az üzleti kapcsolatnak nincs köze a kinevezésekhez. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2007.10.19. 04:00
Nagy Imrét, a KISZ egykori első titkárát és Dóra Ottót, az MSZP Nógrád megyei elnökségi tagját nevezték ki nemrég igazgatósági elnöknek a honvédelmi tárca két nyereséges cégében. A szaktárca állítja: sem a politikai, sem az üzleti kapcsolatnak nincs köze a kinevezésekhez.
Nagy Imre utolsó KISZ-vezér lett nemrég a Honvédelmi Minisztérium (HM) legnagyobb cége, a több száz millió forintos részvényvagyonnal rendelkező HM EI Zrt. igazgatósági elnöke. A volt első titkár 1988–89-ben vezényelhette le a KISZ megszűnését, Gyurcsány Ferenc egyik belső ellenfeleként a kommunista ifjúsági szervezetben. Nagyból később a KISZ-utódszervezet, a Demisz első embere lett, majd ennek elhalása után a Caola háztartási vegyipari vállalat vezérigazgatói posztját foglalta el. A céget névleges összegért privatizálták a rendszerváltozás után. A HM másik nyereséges társaságához, a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt.-hez a napokban Dóra Ottót, az MSZP Nógrád megyei elnökségi tagját, a megyei közgyűlés volt elnökét nevezték ki az igazgatóság élére. A HM sajtóosztályán állítják: a szocialista politikus kinevezése nincs összefüggésben az MSZP-s párttagságával. Mint közölték, Dóra Ottó elnökké választásának oka „iparszervezésben – ezen belül a gépiparban – szerzett széles körű tapasztalatai, kiterjedt kapcsolatrendszere, amelyek előreláthatóan hozzájárulnak majd a cég még nyereségesebbé, még eredményesebbé tételéhez”. Nagy Imre közgazdász széles körű üzleti tapasztalatokkal és üzleti kapcsolatokkal rendelkezik, amely ismeretek nagymértékben segíthetik a HM EI Zrt. munkáját, amely az elkövetkezendő években fontos feladatot vállal a civil szférának nyújtandó szolgáltatások értékesítésében – közölte lapunkkal a HM sajtóosztálya a másik kinevezéssel kapcsolatban. Bocskai István szóvivő hozzátette: Nagy Imre 1990 óta nem foglalkozik aktívan politikával, a cég operatív irányítását jelenleg is Koltai Gábor vezérigazgató látja el. A tárca nem politikai szimpátia alapján választja ki az igazgatótanács elnöki és más, kulcsbeosztású, vezető állományú személyeit. Bizonyíték erre, hogy több ciklus óta lát el kiemelt gazdasági-vezetői pozíciót olyan személy, aki jelenlegi megbízatása előtt egy Budapest környéki, kisgazda többségű város vezetőjeként tevékenykedett, és olyan is, akinek közvetlen hozzátartozója jelenleg is a Fidesz regionális politikusaként dolgozik. | Nagy Imre, Dóra Ottó: pártemberek a HM-cégek élén | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/10/nagy-imre-dora-otto-partemberek-a-hm-cegek-elen |
2017-02-16 14:20:39 | Gyanús szálakat sejt a Quaestor-botrány körüli bonyodalmakban az egyik károsult. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Jól jellemzi a magyar igazságszolgáltatás állapotát, hogy egy olyan nagy súlyú ügyben, amelyet a legnagyobb magyarországi csalásként is emlegetnek, nem sikerült megfelelő szakértőt találni az ügy szálainak kibogozására – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Quaestor-károsultak képviselője azt követően, hogy a Fővárosi Törvényszék kizárta a bizonyítékok közül a Quaestor-ügyben készült szakértői véleményt. – Felvetődik a kérdés, kinek kellett volna utánanéznie, hogy nem áll-e fenn összeférhetetlenség a szakértői anyag készítőjével szemben. Nagyon úgy tűnik, minden a vádlottak védőinek szája íze szerint alakul, hiszen a több ezer oldalas szakértői jelentés kizárásával hónapokkal lesz hosszabb a per, s a védelemnek bőven lesz ideje részletesen kidolgoznia a védelmi stratégiát – tette hozzá Kálmán-Pikó István.
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy magát a kártalanítási folyamatot döntően nem befolyásolja a szakértői anyag kizárása, legfeljebb a büntetőügy húzódik el. – De nem ez az egyetlen furcsaság a Quaestor-ügy felgöngyölítése körül. Elgondolkodtató, hogy a Quaestor Hrurira és a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó (QPT) hitelezői gyűlését ugyanaz az ügyvéd vezette. Amikor erre felhívtuk a figyelmét, akkor azzal mentegetőzött, hogy ő csak a gyűlés technikai levezetéséért felelős, az ügy részleteit nem ismeri. Ennek ellenére olyan információkkal volt tisztában, amelyek csak azok fejében lehetnek meg, akik részletesen elemezték a történteket. Különösen annak fényében furcsa ez a magyarázat, hogy a Hrurira hitelezői gyűlésén arról panaszkodott, egyetlen hatóság és szervezet – köztük az a QPT, amelynek hitelezői gyűlését ő maga vezette le – sem reagált az ügy részleteit firtató információkérő levelére. Az is kérdőjeleket vet föl, hogy a két Quaestor-cég egymástól független felszámolója – amelyek közül az egyik még csak nem is fővárosi cég – a több ezer budapesti ügyvéd közül vajon miért ugyanazt az ügyvédet kérte fel a hitelezői gyűlések levezetésére – emelte ki Kálmán-Pikó István.
Azt is különösnek találja a károsult, hogy a Fővárosi Ítélőtábla megjegyzése szerint a személyi összeférhetetlenség ellenére az együttes szakvélemény alapvetően még felhasználható, igaz, a Fővárosi Törvényszék így is kizárta azt a bizonyítékok közül. – Azzal, hogy a bíróság döntése értelmében nem használható fel a szakértői jelentés, az egyik legfontosabb bizonyíték esett ki, hiszen jórészt erre épített a vád. Kérdés, milyen muníciót ad a védelemnek az a tény, hogy a koronatanú benne volt a Quaestornál folyó dolgokban. Úgy látom, jó az esély arra, hogy erre hivatkozva ízekre fogják szedni a tanúvallomást – fejtegette Kálmán-Pikó István.
Az ügy előzménye, hogy a tavaly decemberi Quaestor-tárgyaláson kiderült: a csaknem 50 kötet terjedelmű szakértői jelentés egyik készítője 2011 decembere óta kapcsolatban áll azzal a Kvantál Zrt.-vel, amely a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója. Ezért a Fővárosi Törvényszék a nyomozás során kirendelt, az igazságügyi szakvélemény elkészítésében társszakértőként részt vevő adó-, járulék- és könyvszakértőt kizárta az eljárásból. Ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla is helybenhagyta január 24-én. Ezt követően az elsőfokú bíróság a február 14-i tárgyaláson kizárta a szóban forgó szakvéleményt a bizonyítékok közül. | Quaestor-botrány: Érvénytelen a szakvélemény | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/02/quaestor-botrany-ervenytelen-a-szakvelemeny |
2009-03-05 00:00:00 | Rekordra csökkenhet a font- és az eurókamat | false | [
"válság2009",
"ekb",
"bank of",
"england",
"kamat",
"gazdaság",
"hitelvalsag"
] | 0 | null | 0 | Európa két vezető központi bankja várhatóan mérsékelni fogja az irányadó kamatokat a mai kamatdöntő tanácskozásain. Mivel azonban a kamatszint tobábbi leszállítására korlátozottak a lehetőségek, az Európai Központi Bank és a Bank of England is a pénzpiaci likviditás bővítésével igyekszik lendületet adni a gazdaságokban. A szakértők arra számítanak, hogy mind az EKB, mind pedig a BoE 0,5 százalékponttal a rekord alacsony szintet jelentő 1,5, illetve 0,5 százalékra viszi le az irányadó kamatot. | Rekordra csökkenhet a font- és az eurókamat | 0 | http://index.hu/gazdasag/blog/2009/03/05/rekordra_csokkenhet_a_font-_es_az_eurokamat |
2011-06-14 06:55:41+02:00 | 5,5 százalékra emelkedett az infláció májusban Kínában, ez 2008 júliusa óta a legmagasabb érték. Ez első ránézésre a további kamatemelés irányába hat, azonban az pozitív, hogy a befektetők és az elemzők erre az értékre számítottak. Eközben az ipari termelés a vártnál kevésbé lassult, ami a kínai növekedési kilátásokat javította. | false | [
"Befektetés",
"Kína"
] | 0 | null | 0 | Az áprilisi 5,3 százalék után az előzetes várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékra nőtt a kínai infláció májusban. Utoljára 2008 júliusában volt ennél magasabb - 6,3 százalékos - a pénzromlás üteme - közölte a kínai statisztikai hivatal kedden. A Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint júniusban bázishatások miatt 6 százalék fölé ugorhat az infláció, hiszen egy évvel ezelőtt jelentősen csökkent a zöldségek ára. A szakemberek ugyanakkor arra számítanak, hogy az év végére 4-5 százalék környékére csökken majd a pénzromlás üteme.
Szintén kedden jelentették be a kínai hatóságok, hogy az ipari termelés 13,3 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest. Ez ugyan elmarad az áprilisi 13,4 százalékos bővüléstől, azonban az elemzők ennél gyorsabb ütemű lassulásra számítottak, a konszenzus 13,2 százalékos növekedést mutatott. A kiskereskedelmi forgalom 16,9 százalékkal nőtt év/év alapon májusban az áprilisi 17,1 százalék és a márciusi 17,4 százalék után.
A Merrill elemzői szerint a csökkenő kiskereskedelmi forgalom elsősorban az autóeladások visszaesésének köszönhető, melyek 3,9 százalékkal csökkentek májusban az egy évvel korábbihoz képest.
mfor.hu | Hároméves csúcson a kínai infláció | 0 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/Haromeves_csucson_a_kinai_inflacio.html |
null | Hétfőtől nem L. M. vezeti az értelmileg akadályozott gyerekekkel foglalkozó dunavecsei EGYMI-t – tudta meg a Magyar Narancs. Információnkat megerősítette a kiskőrösi tankerület, amely eddig a rendőrségi nyomozás ellenére is támogatta az intézményvezető megbízásának meghosszabbítását. | true | [
""
] | 0 | Magyar Narancs | null | Információink szerint az elmúlt héten vezetőváltás hajtottak végre a Dunavecsén működő Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban (EGYMI) élén: hétfőtől már nem L. M. az iskola igazgatója, akivel kapcsolatban július óta nyomoz a kecskeméti rendőrség több gyerek sérelmére elkövetett bántalmazás miatt.
Úgy tudjuk, a múlt héten nevelőtestületi ülésen jelentették be L. M. távozását, aki éppen egy hónappal ezelőtt vehette át megbízólevelét a Belügyminisztériumtól, hogy 2029-ig tovább vezethesse az értelmileg akadályozott gyerekeket nevelő iskolát. Az igazgató kinevezését augusztus közepén további öt évre támogatta az intézményt felügyelő kiskőrösi tankerület is, függetlenül a júliusban indult nyomozástól.
Tíz nappal ezelőtt az iskolát felügyelő Kiskőrösi Tankerületi Központnak még szilárd volt a bizalma az iskola újraválasztott vezetője iránt, nem készültek sem felfüggeszteni, sem elbocsátani, sem belső vizsgálatot indítani. "Az ügyben rendőrségi eljárás van folyamatban, úgy tudjuk, hogy az ügyben bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személy nincs. Amennyiben ez megtörténik, a Tankerületi Központ a hatályos jogszabályok alapján fog eljárni és megteszi a szükséges intézkedéseket" - válaszolták akkor kérdéseinkre. A tankerület most ismételt megkeresésünkre viszont megerősítette az igazgató menesztéséről szóló információnkat, ami azt jelzi, nem várták meg, hogy meggyanúsítsák.
"L. M. intézményvezetői megbízása visszavonásra került.
Bővebb tájékoztatást, vagy nyilatkozatot - tekintettel a személyes adatok kezelésének jogszabályi előírásaira - a tankerületi központnak nem áll módjában nyújtani."
Mint egy hónappal ezelőtt megírtuk, az iskola igazgatójával szemben a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársa, az egyik bántalmazott gyermek gyámja tett feljelentést. A kunszentmiklósi rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetés gyanújával rendelt el nyomozást, amit a kecskeméti rendőrkapitányság hatáskörébe utaltak. A bűncselekmény gyanúja kiskorú veszélyeztetéséről átminősült közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettére.
A fizikai és lelki bántalmazásokat értelmileg akadályozott 7-16 éves gyermekek ellen követték el, amiről egymástól független vallomásokból értesültek a rendőrök. A rendőrségi meghallgatások során pedagógusok, a gyerekek szülei, nevelőszülői, gyámjai és az érintett gyerekek számoltak be sorozatosan alkalmazott fizikai erőszakról. A tanúk valamennyien az intézmény vezetőjét nevezték meg elkövetőként. Úgy tudjuk, van olyan bántalmazott gyermek, aki az elszenvedett erőszak miatt nem mert az iskolába indulni tanévkezdéskor. Információink szerint az elmúlt hetekben háromról nyolcra növekedett a bántalmazást szenvedett gyerekek száma, és várhatóan újabb sértettek is vallomást fognak tenni.
L. M. nem csak az iskolában viselt vezető tisztséget, a Nemzeti Pedagógus Kar Bács-Kiskun megyei területi etikai bizottságának tagjaként is tevékenykedett. Megkérdeztük a kar országos etikai bizottságának elnökét, terveznek-e vizsgálatot tartani, felfüggeszteni L. M. tagságát tekintettel a nyomozásra, de nem válaszoltak kérdéseinkre. A Fidesz-kormány által létrehozott, a köznevelésben dolgozók számára kötelező tagságú pedagógus kamara honlapjáról azonban lehet következtetni a válaszra: megkeresésünk után pár nappal L. M.-et törölték a Bács-Kiskun megyei etikai bizottságból. Ezek a testületek minden megyében három főből állnak, kivéve itt, ahol L. M. levételével két főre csökkent.
Telefonon értük el Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, aki a Narancstól értesült a folyamatban lévő nyomozásról és előzményeiről - megdöbbentették a hallottak. Elfogadhatatlannak, embertelenül durva, az ötvenes éveket idéző módszernek minősítette a történteket, amiket súlyosbít, hogy értelmileg sérült, kiszolgáltatott gyerekek ellen követették el. Mivel az elmúlt tíz év során ilyenre nem akadt példa, interjúnk időpontjában nem tudta felidézni, milyen retorziókat alkalmaznak, de abban biztos volt, hogy felfüggesztették az igazgató bizottsági tagságát.
L. M. a dunavecsei katolikusokok megbecsült tagjaként is dolgozott. A helyi plébánosnak, a melegbotrányai miatt a papi szolgálatából elbocsátott, a sajtóban NER-sztárpapnak aposztrofált Bese Gergőnek köszönhetően lett az egyházközösség képviselőtestületének világi elnöke. Az előző dunavecsei plébános összetűzésbe került L. M.-mel és leváltotta korábbi világi elnöki pozíciójából, ám miután néhány éve a katolikus egyház Besét delegálta a településre, az iskolaigazgató ismét visszakerült a világi elnöki pozícióba.
L. M. e tisztsége révén foglalkozik az egyházközösség ügyeivel, egyik feladata a dunavecsei katolikus bál megszervezése. Az idei katolikus bálra az iskolától néhány méterre található művelődési házban került sor. Az ünnepi eseményre a 2016-os bálon készült fotóval invitálta a résztvevőket közösségi oldalán, amikor a gyülekezet férfitagjai női balerinák viseletét imitálva rózsaszín tütüszoknyácskákban adták elő balettprodukciójukat "Vadhattyúk" csoportként definiálva magukat. Megkérdeztük a Kalocsa-Kecskeméti Katolikus Egyházmegyét, L. M. világi elnöki tisztségének megtartásáról. Azt a választ kaptuk, már kinevezték az új dunavecsei plébánost, az ő hatáskörébe tartozik a döntés. Bábel Balázs érsek türelmet kért, hogy a plébános tájékozódhasson az ügyben.
Megkérdeztük L. M.-et a nyomozásról, illetve arról, megfelelő pedagógiai módszernek tartja-e a fizikai bántalmazást, a gyerekek ütlegelését, falhoz szorítását, térdepeltetését. Az intézményvezető rövid válaszában azt közölte, nyilatkozattételre nem rendelkezik fenntartói engedéllyel, bosszúhadjárat részének tekinti az ügyet: "Az ellenem folyó eljárás egy jelenleg is nálunk dolgozó kollégám bosszúhadjáratának az eredménye."
A tanúk beszámolói szerint a bántalmazásokra nemcsak az előző tanévben került sor, hanem korábban is. Mint megírtuk, az iskola egyik korábban végzett 17 éves diákja is tett feljelentést, szintén fizikai, lelki bántalmazásról számolt be. Állítása szerint az intézményvezetőtől több alkalommal - egyszer az osztálytársai szeme láttára - szenvedte el ezeket.
Úgy értesültünk, az iskola udvarán a diákok tapssal fogadták az igazgató bejelentését távozásáról. Az egyébként gyógypedagógus végzettségű intézményvezető tanárként sem folytatja pályafutását a dunavecsei EGYMI-ben. | Menesztették a dunavecsei iskola többszörös gyerekbántalmazásban érintett igazgatóját | null | https://magyarnarancs.hu/bun/menesztettek-a-dunavecsei-iskola-tobbszoros-gyerekbantalmazasban-erintett-igazgatojat-271042 |
2015-08-15 21:56:00 | Felmérés készült arról, ki mennyire ismeri a kormányhoz közelálló oligarchákat. | true | null | 1 | HVG | null | Meglehetősen unortodox felmérés született: ki mennyire ismeri a hatalomhoz közel álló, a politikusokhoz dörgölőző vállalkozókat. A Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet nyolc oligarcha ismertségét és népszerűségét vizsgálta meg.
A kutatás eredménye alapján elmondható, hogy a megkérdezettek meglehetősen jól ismerik a nem választott háttérembereket is. A legismertebb Andy Vajna és Simicska Lajos - őket tízből kilenc válaszadó ismeri.
Kevéssé ismertnek számít Nyerges Zsolt, és Garancsi István - őket a megkérdezettek némileg kevesebb mint fele ismeri. Nyerges esetében ezt az átlagosnál is visszahúzódóbb életmódja magyarázza, Garancsi esetében pedig az, hogy még csak nem régóta van ebben a szerepben. Hasonlóan új "játékos" még Tiborcz István is, azonban őt a bulvárszereplései már most az ismertségi középliga aljára repítették.
A középmezőnyben található még, az átlagos befutott politikusok 60-70%-os ismertségével Habony Árpád, Mészáros Lőrinc, és Széles Gábor. Utóbbi viszont a felsorolt nevek közül a legnépszerűbbnek számít, nem úgy Habony Áprád, Mészáros Lőrinc, és Andy Vajna. | Gazdaság: Simicskát és Andy Vajnát mindenki ismeri | null | https://hvg.hu/gazdasag/20150815_Simicskat_es_Andy_vajnat_mindenki_ismeri |
2013-06-04 22:22:00 | Hat szervezet közérdekű adatok kiadása iránti pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafikpályázatok nyilvánossága érdekében - közölte a szervezetek jogi képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kedden az MTI-vel. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Közleményükben emlékeztettek arra, hogy a TASZ mellett a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Transparency International (TI) Magyarország, továbbá három internetes portál, az Átlátszó, az Index és az Origo úgy döntött, "az állami vagyon átláthatóságát ennyire súlyosan érintő tender kapcsán indokolt közösen fellépniük".
A dokumentumban felidézték, hogy az április 29-én beadott adatigénylésekben az elbírálási szempontokra, a vesztes és győztes indulókra és pályázatokra, az üzleti tervekre és az elbírálókra voltak kíváncsiak. A TASZ szerint a tender körül kialakult helyzetet tovább súlyosbítja az információszabadsági törvény tervezett módosítása, mely jelentősen csökkenti a szóban forgó adatok nyilvánosságra kerülésének esélyét. Ez a módosítás a trafiktenderen túl általánosságban is súlyos korlátozását jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjognak - tették hozzá.
Az MTI április végén számolt be arról, hogy a TI Magyarország tájékoztatása alapján több szervezet, valamint hírportál is közérdekű adatigényléssel kérte a trafikpályázatok adatainak nyilvánosságra hozatalát. Akkori közleményük szerint négy portál, az Átlátszó, a HVG hetilap hírportálja, az Index és az Origo, valamint a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a TASZ az adatokat egyszerre kérte a nemzeti fejlesztési minisztertől és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től. | Belföld: Trafikbotrány: pert indítanak a civilek - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/trafikbotrany__pert_inditanak_a_civilek-1390939 |
null | Az elmúlt időszakban parázs vita alakult ki a közéletben a Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt ügyében. A témában most László Imre, Újbuda DK-s polgármestere is megszólalt, aki egy videóban kirekesztőnek nevezte a keresztet és a felállítása ellen ágált. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A Szabadság-emlékmű valamennyi magyaré. Nem lehet kirekesztő, nem lehet olyan szimbólum rajta, ami megváltoztatja a Szabadság-emlékműnek az eredeti jelentését.
- ezekkel a szavakkal mondott véleményt a Szabadság-szobor talapzatára tervezett keresztről a XI. kerület DK-s vezetője, László Imre.
Ezek után a polgármester büszkén elmondta, hogy az ügyben egy konzultációt kezdeményeztek, amelyen alig hétezer ember vett részt, a válaszadók többsége pedig nem támogatja a kereszt felállítását a Citadellán. László Imre azonban azt elfelejtette elmondani, hogy 97 ezer kerületi választópolgár válaszra se méltatta az újbudai önkormányzat hangulatkeltő konzultációját.
László Imre polgármester az elmúlt években számtalanszor verte ki a biztosítékot kijelentéseivel. Amint arról a Magyar Nemzet is beszámolt: László Imre polgármester korábban Hitlert méltatta egy önkormányzati ülésen. A politikus még 2020-ban úgy fogalmazott:
Harminchatban vagy harminchétben a Time magazin Hitlert az év emberének választotta. Megérdemelte? Meg. Mert az a munkája, amit addig kifejtett, az gyakorlatilag Németország felemelkedését hozta
Az ülésen, amelyen László Imre szavai elhangzottak, a vita arról szólt, hogy legyen-e a XI. kerületben Nelson Mandela park. Azonban a gyurcsányista politikusnak Nelson Mandela felismerésével is meggyűlt a baja. Szintén 2020-ban Josef Mengele náci háborús bűnössel keverte össze a faji megkülönböztetés ellen küzdő Nelson Mandelát. A polgármester akkor a Heti TV reggeli műsorában magyarázkodott a Hitlert méltató kijelentése miatt.
Újbuda vezetője a televíziós műsorban úgy indokolta a Hitler munkásságának méltatását, hogy azt mondta: a diktátorról elhangzott mondatai éppen azon a vitán hangoztak el, amikor arról döntöttek, hogy elnevezzenek-e utcát Josef Mengele német SS-tisztről, az auschwitzi haláltábor orvosáról. A műsorvezető visszakérdezésére a Gyurcsány-párti politikus azt mondta: nem Mengelére, hanem Nelson Mandelára gondolt. László Imre ezek után pedig még azt is kiemelte, hogy véleménye szerint a két név nagyon hasonlít egymásra.
Ezek után László Imre jóideig kerülte a véleménynyilvánítást politikai ügyekben, egészen mostanáig. | Kirekesztőnek tartja a keresztet a korábban Hitlert méltató DK-s polgármester | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/kirekesztonek-tartja-a-keresztet-a-korabban-hitlert-meltato-dk-s-polgarmester |
2018-11-27 00:00:00 | Azért támadott gázspray-vel, mert nem tetszett a szám, amit játszott. | false | [
"2-es metró",
"gázspray",
"utcazenész",
"bűnügy"
] | 0 | null | 0 | Azért támadott gázspray-vel, mert nem tetszett a szám, amit játszott.
Mint megírtuk, elfogták a 2-es metróban gázsray-t fújó férfit, akit a térfigyelő kamerák felvételei alapján azonosítottak. Kiderült a metrós támadó egy sértett hegedűs – írja a Blikk.
A Keleti pályaudvaron régóta jól ismerik, évek óta ott játszik. Egy boltos a lapnak azt mondta, a zenével kezdődött minden.
Elkezdett egy nagyon szomorú, már-már temetési hangulatot idéző nótát húzni. Szokatlan volt, mert inkább ismertebb filmzenéket lehetett tőle hallani. Ez nem tetszett egy asszonynak, aki oda is lépett hozzá, majd vagy félórán át üvöltöztek egymással. Kicsivel később még két férfi csatlakozott a nőhöz. Egyikük aztán megindult a metró felé, a zenész pedig követte, úgy folytatták a vitát.
Az utcazenész vitapartnere még elérte a szerelvényt, a hegedűs pedig mielőtt zárultak az ajtók, az utolsó pillanatban még gyorsan utánafújt. Többen rosszul lettek, egy időre le is állt a kettes metró.
V. N. Róbertet másnap hajnalban kapták el a rendőrök, gyanúsítottként kihallgatták, szabadlábon védekezhet.
Kiemelt kép: Olvasónk, Márk | Sértett utcazenész miatt állt a 2-es metró | 0 | https://24.hu/belfold/2018/11/27/sertett-utcazenesz-miatt-allt-a-2-es-metro |
2017-10-06 11:34:00 | Az ÁSZ jelzését az ügyészség feljelentésként értékelte, és nyomozást rendelt el a párt ellen. | true | null | 1 | 444 | null | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt követően fordult az ügyészséghez, hogy a Jobbik nem adta át a tőlük kért, a gazdálkodási adataik ellenőrzéshez szükséges iratokat. Pénteken Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte az MTI-vel, hogy nyomozást rendeltek el az ügyben.
A szóvivő tájékoztatása szerint az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte, és „számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt” pénteken nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
A kerületi ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a nyomozás lefolytatásával, amelynek határideje december 6., de indokolt esetben a határidő meghosszabbítható. | Nyomozást rendelt el az ügyészség a Jobbik ellen | null | https://444.hu/2017/10/06/nyomozast-rendelt-el-az-ugyeszseg-a-jobbik-ellen |
2018-11-17 00:00:00 | 36 évesen már miniszterelnök volt. Családjából nem ő az első, aki elmenekült a szülőföldjéről. Portré a Magyarországon bujkáló macedón politikusról. | true | [
"nikola gruevszki",
"macedónia",
"menedékjog"
] | 0 | null | 0 | Macedónia első tőzsdése, pénzügyminiszterként a macedón telekomcég privatizátora:36 évesen már miniszterelnök volt. A macedón dicsőséget tízéves uralma alatt szobrokba és diadalívbe, emlékművekbe és grandiózus épületekbe faragtatta, de egy lehallgatási ügybe belebukott. Hazájában ellene több büntetőeljárás folyik jelenleg is, azon kívül, hogy egy drága páncélozott Mercedes beszerzése miatt két évre már elítélték. A Magyarországra menekült politikus családjának története egyben a Balkán történetét is illusztrálja. Nem Gruevszki a famíliából az első, akinek menekülnie kellett a szülőföldjéről. Akár az apja is kerülhetett volna Magyarországra, ő alighanem "görög" menekült lett volna.
Macedóniában idén felpörögtek az igazságszolgáltatás évek óta lassan őrlő malmai: egyrészt elítélték a 2015-ös tiltakozások nyomán 2016 januárjában megbuktatott miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit egy régóta húzódó ügyben, egy 580 ezer euróba kerülő Mercedes beszerzése kapcsán. Fő ellenfelét, a jelenlegi miniszterelnököt, Zoran Zaevet pedig felmentették egy másik zavaros telekeladási ügyben, amelyet még épp Gruevszki kormányfősége idején indítottak ellene. Zaevet azzal vádolták, hogy egy vállalkozótól polgármesterként 160 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el, ám a bíróság idén, amikor Zaev már miniszterelnök volt, felmentette a politikust.
Mindkét ügyet az érintettek természetesen az ellenük folytatott politikai manipulációkkal magyarázták, attól függően, hogy ki volt kormányon közülük, és ki volt ellenzékben. Gruevszkit közben jogerősen is elítélték amiatt, hogy a páncélozott Mercedes titkos beszerzésekor illegálisan próbálta befolyásolni a belügyminisztert, Gordana Jankuloszkát. Jankuloszka ellen egyébként elkülönített pert zajlott eddig, terhessége miatt. Jankuloszka állítólag Gruevszki utasítására maga is kiadott – a vádak szerint – törvénytelen rendelkezéseket a köznyelvben csak Tank néven emlegetett ügyben, így a minisztérium főhivatalnoka, Gjoko Popovszki intézte a Mercedes illegális beszerzését. Májusban Popovszkit már elítélték egy 2008-as közbeszerzés miatt, amelyben háromszáz rendőrségi gépkocsit vásároltak, a hírek szerint erősen túlárazva, és ezzel 450 ezer eurós kárt okozva a költségvetésnek.
Gruevszkit pedig kétéves börtönre ítélték végül, de mint ismert, büntetésének letöltését november 9-én nem kezdte meg hazájában, hanem hamarosan Magyarországon tűnt fel, és kért menedékjogot, miután megjelent hazánk tiranai nagykövetségén.
Gruevszki politikai karrierje előtt erősen kötődött a gazdasági élethez: Macedónia egyik első tőzsdése volt, állítólag az ő cége kötötte a szkopjei tőzsdén az első ügyletet. Így a volt miniszterelnököt mindig is kapcsolatba hozták különböző gazdasági ügyekkel.
A Mercedes-beszerzés is csak egy a Gruevszkit érintő számos ügy közül. A legismertebb botránya a volt kormányfőnek mintegy húszezer ember illegális lehallgatása volt. Emiatt országos tiltakozás kezdődött 2015-en a balkáni országban, és az ellenzéket vezető Zaev ekkor állt elő számos dokumentummal, amelyek nemcsak az illegális lehallgatásokról szóltak, hanem számos más ügyről is.
A sokféle vád közül a lehallgatások ügye azért is volt érdekes, mert egykori pénzügyminiszterként igen jól ismerheti a macedón telefontársaságokat Gruevszki. Kormánytagként 2001-ben felügyelte azt a folyamatot, amelynek végeredményeként a Deutsche Telekom érdekeltségébe tartozó Matáv, illetve Magyar Telekom megszerezte a macedón MakTel telefontársaságot. (A MakTelt a lehallgatási botránnyal hivatalos információk szerint nem hozták kapcsolatba.) Ettől a privatizációs időszaktól fogva, azaz 2001-től kezdve nem kizárt, hogy elmélyültek Gruevszki magyarországi kapcsolatai.
Gruevszki egyébként 2006-ban, 36 évesen került hatalomra. Egyfajta balkáni Sebastian Kurz volt: az osztrák kancellárhoz hasonlóan fiatalon állt a kormány élére. Nem véletlen, hogy tíz évig megannyi botrány ellenére megtartotta pozícióját: hatalomra kerülésekor 36 százalékos volt a munkanélküliség. Kormánya adóreformot hajtott végre, egyre több külföldi befektetést vonzott az ország, és a munkanélküliség így 28 százalékra csökkent, ami Magyarországhoz viszonyítva még mindig borzasztóan hangzik, de a kétmilliós, az EU-tól és a NATO-tól elzárt délszláv államban kedvező folyamatot tükrözött. Igaz, 2015 óta tovább csökkent a munkanélküliség, és Zaev kormányzása óta most már 21 százalék körül alakul a mutató.
Ami Gruevszki kormányzásának propagandakiadásait illeti, a macedón gazdaság erejéhez képest csillagászati összeget költöttek olyan akciókra, amelyeknek a Harmadik gyermek, illetve Abortuszmegelőzés vagy a Fedezd fel Macedóniát! nevet viselték. Az ellenzéki szociáldemokratákkal, azaz Zaevékkal vívott sokéves küzdelmében bevetette a sorosozást is: Macedóniáról közismert, hogy ott alakult az első Stop Soros-szervezet is, mivel Gruevszki ellenfeleit azzal támadta, hogy Soros György támogatását élvezik. Végül a Soros-ellenes kampány sem mentette meg a bukástól sem Gruevszkit, sem pedig pártját.
Mégis, mit kavar Soros György a szomszédban? Dzsordzsi bácsi keze mindenben benne van. De mit csinál Macedóniában? Mindenről lerántjuk a leplet.
Gruevszki ideológiailag a neokonzervatív irányzatot követi – ez a gazdaságban kétségtelen eredményeket hozott. Ugyanakkor
az USA terrorellenes háborúját támogató, "atlantista" politikusból fokozatosan állt át "keleti irányba". Mostani menekülése előtt határozottan oroszbarát politikusnak számított már, anélkül, hogy gazdasági neokonzervativizmusán különösebben változtatott volna.
Miközben a Nyugat egyre inkább korrupcióval, nepotizmussal vádolta Gruevszki kormányát, Oroszországtól ilyen támadásokat nem kellett eltűrnie a balkáni vezetőnek.
Gruevszki és pártja, a VMRO-DPMNE időközben a Fidesszel is szoros politikai kapcsolatba került. A Stop Soros-jelszó is jelzi a közös propaganda erősségét. Orbán Viktor idén videoüzenetben is támogatta Gruevszki macedón pártját, amely Zaev kormánya ellen tüntetett. A tüntetők az ország nevének megváltoztatása ellen tiltakoztak. Ha ugyanis a népszavazás érvényes lett volna erről a kérdésről, könnyebben megváltoztatták volna az ország elnevezését Észak-Macedóniára. Ezzel elhárult volna a görögök vétója Macedónia Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozása elől. A népszavazás végül nem lett érvényes, de a parlamentben Zaev biztosította azt, hogy a névváltozás megkapja a szükséges támogatást.
A Macedónia névváltoztatása elleni kampányban – amely csak részben volt azonban sikeres, mert a szavazók többsége támogatta az Észak-Macedóniára való átkeresztelést – erős orosz befolyás is kimutatható volt – erről ezen a héten éppen Budapesten tanácskoztak Balkán-szakértők a Politikatörténeti Intézet és az MTA BTK Történettudományi Intézetének szervezésében.
A tanácskozáson elhangzott: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ugyan nem túlzottan fontos a Balkán, de azt igyekezett megmutatni a Nyugatnak Macedóniában is, hogy tud károkat okozni a NATO-nak és az EU-nak, amikor a csatlakozási folyamat folytatásáról van szó. Érdekes, hogy ebben a folyamatban a magyar kormány – mint egy NATO-tagállam kabinetje – a NATO-ellenes Gruevszki-párt tiltakozását támogatta.
Putyin és Orbán barátai legyőzték Európát Macedóniában De a balkáni ország uniós integrációja így sem irreális terv.
Az utóbbi napokban két volt magas rangú politikust is letartóztattak Macedóniában, akiket Gruevszkivel együtt más hivatali visszaélésekkel vádolnak. Szerdán vették őrizetbe Mile Janakieszki volt közlekedési minisztert és Kiril Bozsinovszki korábbi kormány-főtitkárt. Mindketten korábban Gruevszki kabinetjeiben töltöttek be fontos pozíciókat. A volt kormányfő szökése után a hatóságok ugyanis tartanak attól, hogy más politikusok is elmenekülnek az igazságszolgáltatás elől.
Éppen pénteki hír az is, hogy
Gruevszki elítélése, illetve menekülése előtt állítólag megszabadult minden ingó és ingatlan vagyonától és lenullázta bankszámláját is.
Erről a Dnes.bg bolgár lap számolt be macedón forrásokra hivatkozva.
Gruevszki menekülésében az is érdekes, hogy bár kevesen tudják, a Magyarországon élő görögök jelentős része nem feltétlenül görög származású, bár az igaz, hogy Görögország területéről érkeztek ide a negyvenes-ötvenes évek fordulója táján, amikor a görögországi kommunisták gerillaháborút vívtak a nyugatbarát athéni kormánnyal. Az észak-görögországi harcokban sokszor helyi macedónok vettek részt.
Így aztán míg Nikola Grujosz (Grouios) görög katonaként halt meg 1940-ben az olaszokkal vívott háborúban. Fia viszont – Talo Grujosz – még kisgyerekként, menekültként a második világháború után Jugoszláviába került, ahol Gruevszkire szlávosították a nevét. Ha a menekültek közül történetesen Magyarországra kerül a kis Talo, akkor sok társához hasonlóan lehet, hogy ma már a hazai görögök között kellene keresni a család leszármazottjait.
Talo ráadásul Jugoszláviában egy olyan családba, a Mijalkovok közé házasodott be, akik erősen bolgárpártiak voltak akkor, amikor a század első felében a Grujoszok még Görögországban harcoltak, s amikor Macedónia bolgár megszállás alatt állt. Ekkor a Mijalkovok vezető posztokat is betöltöttek, például a nem túlzottan derűs 1942-es évben. Talo fia, a most Magyarországra menekült egykori miniszterelnök, Nikola Gruevszki már Macedóniában született. Talo sógora, Nikola Gruevszki anyai nagybátyja pedig az első független macedón kormány minisztere volt 1991-ben: Jordan Mijalkovról van szó, aki tragikus autóbalesetben hunyt el még ugyanebben az évben.
Nikola Gruevszki családja tehát kiválóan illusztrálja, hogy a Balkánon a nemzetiségek, különösen a macedónok sorsa mennyire hányatott volt. Egy bolgár macedónból lett például a világ legismertebb bolgár politikusa: Georgi Dimitrovról miniszterelnökről és Komintern-csúcsvezetőről van szó, de sok macedón kommunista Magyarországon görögnek minősült, és úgy ismerjük őket.
Mindez csupán azért érdekes, mert Macedónia nevéről ádáz vitát folytat Macedónia és Görögország az elmúlt évtizedekben. És mint már említettük, a megegyezést éppen Nikola Gruevszki és pártja igyekezett megakadályozni Athén és Szkopje között az idei népszavazási kampányban. Gruevszki, aki kormányzása idején a görögöket irritáló, antikizáló épületeket, Nagy Sándorra és az ókori (természetesen nem szláv nyelvű) makedónokra utaló, a makedónok-macedónok dicsőséget hirdető diadalíveket és szobrokat állíttatott fel, tulajdonképpen egy görögországi macedón család leszármazottja. Így miközben Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnökként menekült Magyarországra, ha a második világháború után félárvaként Görögországból édesanyjával elmenekülő apja, Talo nem Jugoszláviába kerül, akkor lehet, hogy görög menekültként tartották volna őt számon itthon, Rákosi Mátyás idején.
Kiemelt kép: Boryana Katsarova / AFP | A Balkán egész történelme benne van Gruevszki Magyarországra szökésében | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/11/17/nikola-gruevszk-macedonia-portre |
2017-07-29 22:37:11 | Milliárdokat költ a magyar állam a hagyományos kínai orvoslás támogatására a XV. kerületben is | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A botránykővé vált 1,35 milliárdos egyetemi beruházás költségének csak a töredékét teszi ki a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó részleg létrehozása: az intézet egy emeletet foglal majd el a most épülő hat emeletes Szentkirályi utcai épületben. Egyelőre csak 220 millió forintról van kormányhatározat, összességében viszont milliárdokba fog kerülni a 15. kerületben induló másik kínaimedicína-projekt – a hagyományos kínai gyógyászati központ céljaira átadott mintegy 6500 négyzetméternyi ingatlan olyan rossz állapotban van, hogy az épületeket lényegében a szerkezettől újjá kell építeni.
Hogy mennyire tekinthető hatásosnak az ún. hagyományos kínai orvoslás, azt az Index szerdai cikkéből elég pontosan megérthette az érdeklődő publikum. Attól persze, hogy nem nagyon találni olyan, a nyugati standardok szerint is valid kutatást, amelyik alátámasztaná például az akupunktúrás kezelések hatásosságát, még simán lehet legitim szereplő az egészségipar piacán a tradicionális kínai gyógyászat.
Nehezebb érveket találni annak indoklására, hogy miért finanszíroz az állami egészségbiztosítás vagy a költségvetés olyan egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek eredményességéről nincsenek komolyan vehető adatok. Vélhetőleg nem is egészségpolitikai megfontolások állnak a magyar kormány épp most kibontakozó milliárdos programja mögött, sokkal inkább a kínai kormány körüludvarlása.
Az első milliárd
Kisebb botrány lett abból a június 14-i kormányhatározatból, amelyik a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar fejlesztéséről és a Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont felállításának tervezéséről címet viseli. A határozat szövegében az 1357,27 milliós támogatási összeg a legkonkrétabb részlet, a többi meglehetősen enigmatikus: "[a kormány] egyetért a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar fejlesztéseként az 1088 Budapest, Szentkirályi u. 12. szám alatti ingatlanon új épület létrehozásával, valamint ennek keretében Hagyományos Kínai Orvoslás Részleg kialakításával"
Az Index fent hivatkozott cikke egyértelművé teszi ugyanakkor, hogy nem teljesen indokolt az 1,35 milliárdos támogatás miatti felháborodás. Nem ennyit fordít ugyanis a kormány a hagyományos kínai orvoslással foglakozó egyetemi részleg létrehozására, mivel ez az összeg a teljes új épülethez nyújtott állami támogatás, amihez 800 millió saját erőt tesz hozzá az egyetem.
Csakhogy a Semmelweis-beruházás mellett vannak itt más tételek is. Ugyanez a kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy két év alatt 220 millió forintot kell fordítani a Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont felállításának tervezésére, előkészítésére; a központ a volt szovjet kórházban, a XV. kerület Őrjárat u. 1–5. szám alatt fog működni.
Pestújhelyen lesz az igazi pénznyelő
Még 2014-ben kötött a magyar és a kínai kormány államközi megállapodást a Közép- és Kelet-európai Hagyományos Kínai Orvoslás Oktató, Gyógyító és Kutató Központja létesítéséről. A kormányhatározat szerint a központnak 2018 végéig kell elkészülni. Tavaly májusban szándéknyilatkozatot írt alá Rétvári Bence államtitkár és Wang Kuo-csiang kínai egészségügyi miniszterhelyettes a központ létrehozásáról – a kormányzati kommüniké tapintatosan hallgat arról, ki finanszírozza a "hagyományos kínai gyógyászat" hazai felvirágoztatását.
Annyi biztos, hogy februárban létrejött a kizárólagos állami tulajdonú HKGYK Közép- és Kelet-Európai Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont Nonprofit Kft. (HKGYK Kft.), a társaság lesz a projekt facilitátora.
A HKGYK Kft. legközelebb idén januárban bukkan föl, ugyancsak egy kormányhatározatban. A határozat pro forma ugyan a "3. Kína – KKE Országok Egészségügyi Miniszteri Találkozó megrendezéséről" szól, de egyúttal felhívja Balog erőforrás-minisztert, hogy a HKGYK bevonásával készítsen előterjesztést a kínai gyógyászati központ felállításáról és elhelyezéséről. Mellesleg 430 millió forintot is odacsúsztat a miniszteri találkozó és egészségipari vásár megrendezésére.
Ebből az összegből – az EMMI nemrég publikált támogatási listája alapján – 330 millió jutott a HKGYK-nak. Hogy a kormányhatározatban megjelölt 430 millióból mennyi ment el a konferenciára, és mennyi jutott a HKGY-központ előkészítésére, azt nem tudni, de idén februárban a XV. kerületi önkormányzat képviselőtestülete már a HKGYK által készített "Egységes Projekt Terv" alapján szavazott arról, hogy ingyenesen állami tulajdonba adják azokat a volt szovjet katonai kórház területén található ingatlanokat, amelyeket a HKGYK kinézett magának.
Pártokon átívelő
Az előterjesztésből kiderül, hogy az EMMI hosszabb ideje előkészítő tárgyalásokat folytat a DK-s Hajdú László által irányított kerülettel a központ elhelyezéséről – ebben az ügyben, úgy tűnik, pártokon átívelő konszenzus alakult ki. Pedig az a Rétvári államtitkár által jegyzett februári levél, amely meggyőzte a kerületi képviselőket az ingatlanok átadásáról, egyértelművé teszi, hogy üzlet csak akkor lesz, ha kerület nemcsak az épületeket, de az azokhoz tartozó telket is adja, természetesen ingyen.
"Az előkészítő tárgyalások során az EMMI és az NFM illetékesei pontosították a Központ létrehozásában az állami források részvételének feltételeit. Eszerint a Kormány vagyonpolitikai szándéka az, hogy állami forrást csak állami tulajdonba invesztál."- helyezi el tágabb kontextusban az államtitkári levél a szerény kérést.
Bár a kívülálló számára az állami szerepvállalás elég einstand jellegűnek tűnik, a kerület vezetése maximálisan elégedett az ügylettel. Azt mondják, a volt szovjet kórház – ma Pestújhelyi Egészségliget – teljes rekonstrukciója több tízmilliárd forintba kerülne, ennyi pénze meg sosem lesz a kerületnek. Így viszont a lepusztult ingatlan fejlesztési területté válhat, megszabadítva a városrészt egy gondtól.
Az épületeket látva érthető a kerület öröme: a négy, a HKGYK-nak átadott épületből már szinte csak a falak vannak meg. A legnagyobb épületet, a közel 5 ezer négyzetméter összterületű volt szovjet kórházépületet pedig az ügyért felelős alpolgármester szerint egészen szerkezetig vissza kell majd bontani a rekonstrukció során. Igaz, a többi épület sincs sokkal jobb állapotban.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint egy piaci ingatlanfejlesztő sokkal inkább a teljes bontást választaná, mint a felújítás várható horribilis költségét, hiszen csak a minimális építészeti rekonstrukció is legalább 250-300 ezer forint lesz négyzetméterenként; de ha egy színvonalas egészségügyi intézmény a cél, akkor a fajlagos költség ennek a három-négyszerese is lehet.
És akkor egy kevés matek
a hagyományos kínai gyógyászat magyar közpénzből fedezett költségeiről: a teljes, 2,1 milliárdos tervezett költség legalább egyhatoda megy el a Semmelweis-beruházásból a kínai gyógyászati képzés elhelyezésére; idén májusban 430 millióért rendeztünk a tárgyban konferenciát; további 220 millióba kerül a pestújhelyi HKGYK-projekt előkészítése; a XV. kerület ugyan ingyen, járulékos hasznok reményében adta oda az államnak a projekthez az ingatlanokat, de a minimum egy hektáros ingatlan értéke semmiképp nem nulla forint: Pestújhelyen 50 ezer forint körüli négyzetméteráron lehet ma építési telket venni.
Mindezekhez nyugodtan hozzáadhatjuk a HKGYK-projektre megszerzett ingatlanok 2-5 milliárd közötti felújítási költségét, amit nyilvánvalóan szintén a magyar költségvetés fog fedezni.
Summa summarum: a hagyományos kínai orvoslás magyarországi támogatására a kormány ebben a ciklusban 3-6 milliárd forintot fordít. Lehet tehát, hogy tévedést tartalmaz a Szkeptikus Társaság közleménye, mely félreértve a félreérthető kormánykommunikációt, a teljes 1,35 milliárdos Semmelweis-beruházás miatt tiltakozott. A fenti számok alapján viszont az látszik, hogy valójában ennek az összegnek a többszöröséért próbál a kormány újabb jópontokat szerezni a Kínai Népköztársaságnál.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Milliárdokat költ a magyar állam a hagyományos kínai orvoslás támogatására a XV. kerületben is | null | https://atlatszo.hu/2017/07/21/milliardokat-kolt-a-magyar-allam-a-hagyomanyos-kinai-orvoslas-tamogatasara-a-xv-keruletben-is/ |
2015-08-08 11:35:00 | Nem lehet érdemi átalakítást kezdeni addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amíg nem tárták fel az előző vezetés alatt zajló folyamatokat - állítja Vágó Gábor. A NAV-botrányt összefoglaló jelentést elkészítő volt LMP-s országgyűlési képviselő évi ezermilliárd forintos korrupciót jelentő áfacsalási gépezetet írt le részletesen. A zöldpárt szerint Vida Ildikó NAV-elnök távozása és az adóhatóság bejelentett átalakításának kormányzati terve több kérdést is aktuálissá tesz, Vágó pedig lapunknak azt is elmondta: érdemi vizsgálatokra van szükség, mert továbbra is erős a kockázata annak, hogy a rendszerbe beleette magát a korrupció. | true | null | 1 | Népszava | null | Biró Marianna;
ÁSZ;korrupció;LMP;NAV;adóhivatal;Horváth András;
2015-08-08 07:00:00
A rendszerbe ette magát a korrupció
Nem lehet érdemi átalakítást kezdeni addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amíg nem tárták fel az előző vezetés alatt zajló folyamatokat - állítja Vágó Gábor. A NAV-botrányt összefoglaló jelentést elkészítő volt LMP-s országgyűlési képviselő évi ezermilliárd forintos korrupciót jelentő áfacsalási gépezetet írt le részletesen. A zöldpárt szerint Vida Ildikó NAV-elnök távozása és az adóhatóság bejelentett átalakításának kormányzati terve több kérdést is aktuálissá tesz, Vágó pedig lapunknak azt is elmondta: érdemi vizsgálatokra van szükség, mert továbbra is erős a kockázata annak, hogy a rendszerbe beleette magát a korrupció.
Orbán Viktor a bő másfél éve indult áfa-botránnyal kapcsolatban többször is azzal próbált kihátrálni a kérdések elől, hogy nincsenek konkrétumok, a kormány nem tudja, „ki követett el, mit és mikor”. A miniszterelnök és az illetékes nemzetgazdasági miniszter - valamint más kormánytagok, így Lázár János kancelláriaminiszter - rendre azzal érveltek, a NAV hatékonyan látja el feladatát, semmiféle bizonyíték nincs mindazokra a visszaélésekre és belső szervezeti problémákra, amelyeket Horváth András volt adóellenőr, majd őt követve több volt adóhatósági dolgozó, idén tavasszal pedig végül már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is nyilvánosságra hozott.
Hogy Orbán nem mondott igazat, azt nem csupán a kormány újdonsült, a NAV átalakítását célzó tervei bizonyítják, hanem az áfa-csalási botrányt összegző, az adóhatóság hatékonyságát boncolgató jelentés is világosan megmutatja, amelyet az LMP megrendelésére készített a párt volt országgyűlési képviselője. Vágó Gábor nemcsak a tavaly tavasszal, még honatyaként végzett áfa-csalási vizsgálatát bővítette ki a legújabb fejleményekkel, hanem azokat a rendszerszintű korrupciós kockázatokat is összegyűjtötte, amelyek nyomán évente mintegy ezermilliárd forintot veszít a magyar költségvetés.
Az LMP honlapján múlt pénteken közzétett NAV-jelentés bemutatásakor maga Vágó és a párt frakcióvezetője, Schiffer András is az adóhatóság teljes körű, alapos átvilágítását, a láncolatos áfa-csalások feltárására és megakadályozására alkalmas szervezeti egységek újbóli létrehozását, valamint a kormányzati reformterveket megelőző NAV-profiltisztítást követelt. Hogy minderre lesz-e kormányzati fogadókészség, az elmúlt évek nyomán erősen kérdéses, ám Vágó jelentése a nyilvánosság számára is egyértelmű üzenet lehet arról: óriási bajok vannak az adóbeszedésért és az állampolgárok közteherviselésért felelős állami szervnél. A ma korrupcióellenes civilként tevékenykedő Vágó a jelentésben részletesen ismerteti az áfa-csalók öt, a csalások kilenc fajtáját, s felidézi a NAV szervezeti átalakításait, melyek hatására körvonalazható, miként hagyja ma „futni” a legnagyobb bűnözőket az adóhatóság, holott hatékonyan is felléphetne ellenük. Vágó azt is fölidézi, hogy az áfa-csalási botrány kirobbanása óta a Fidesz-kabinet miként próbálta eltolni magától a felelősséget, s hogyan odázta el az ügy érdemi kivizsgálását, mindennek következményeként pedig - a nemzetgazdasági tárcától kapott válaszokból nyert adatok alapján legalábbis - az utóbbi években nemhogy csökkent volna az áfacsalások mértéke, de még növekedett is.
Zöld dosszié
2013. november 8-án Horváth András, a NAV ellenőrzési szakkoordinátora nyilvánosság elé állt, mert semmilyen más módon nem tudott föllépni az ellen, hogy tapasztalatai és vizsgálata szerint nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak el áfát, amelyhez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Tényekkel és dokumentumokkal igyekezett is alátámasztani állításait, az elhíresült zöld dosszié öt témakört ölelt fel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a NAV-on belüli szervezeti és személyi változások jelentősen gyengítették a hivatal ellenőrzési képességét, elsősorban a kiemelt adózók vonatkozásában. Horváth állításainak egyik alapeleme volt, hogy a hálózatos áfa-csalások legfőbb haszonélvezői a kiskereskedelmi láncok, márpedig ezek a cégek egytől-egyig kiemelt adózók.
Az adóhatóság ezután egyetlen hétvége alatt vizsgálatot folytatott le, melynek eredménye az volt, hogy minden rendben van a szervezeten belül. Ezután Horváth kilépett a NAV állományából, feljelentést tett az illetékes szerveknél, ám nemcsak a NAV, hanem a hatóságokat korrupcióval vádoló szakértő ellen is indult eljárás. Horváth korrupciós és hivatali bűncselekmények gyanúját vetette fel, több ügyben is bizonyítékokat szolgáltatott az ügyészségnek, míg egykori munkaadója információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményért jelentette fel őt.
2014. március 27-én a nyilvánosság elé lépett egy másik volt adóhatósági dolgozó, Vancsura István is, aki nem csupán megerősítette a Horváth által elmondottakat, de újabb tényekkel támasztotta alá: a NAV, főként egyes vezetők személyes közbeavatkozása és működése nyomán nem látja el feladatát, s nem lép föl hatékonyan az áfa-csalásos esetek jelentős hányadában. Vancsura a NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságán (KÜIG) a Rapid elnevezésű ellenőrzési főosztályt vezette, melyet ekkorra már fölszámolt az adóhatóság vezetése, de amelynek eljárásmódja több konkrét ügyben is megkérdőjeleződött.
A KÜIG
A Vágó-féle jelentés részletesen tárgyalja, hogy a nagyobb jelentőségű ügyekben, így a hálózatos áfa-csalási ügyekben is, 2007-től a KÜIG járt el, amelynek még egy elit operatív egysége, a Rapid Ellenőrzési Főosztály is rendelkezésére állt, hogy a leghatékonyabban lépjen fel az érintett bűncselekményekben. A nyilvánosság elé állt adóhatósági dolgozók, valamint az általuk közzétett dokumentumok és tények azt támasztották alá, hogy noha a KÜIG tudott a leghatékonyabban fellépni a szervezett adócsalások ellen, az adóhatóság vezetése 2010-től mégis megakasztotta a részleg vizsgálatait, majd szétverték a szervezetet, a legjobb szakmai vezetőket félreállították, végül a KÜIG-et 2013-ban egy kormányrendelettel meg is szüntették.
A NAV azzal védekezett, hogy a KÜIG nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Valójában azonban a NAV elhallgatta a KÜIG szétverése előtti eredményeket, ahogyan azt is, a szervezeti egység megszüntetésével az adóhatóság elérte, hogy a legkockázatosabb adózói körben az adócsalással megállapított adókülönbözeti feltárás hatékonysága 100 százalékos szintről 24,7 százalékra, a láncolatos vizsgálatok hatékonysága pedig 16 százalékos szintre csökkent. Ráadásul - mint arra Vágó még parlamenti képviselőként tett írásbeli kérdéseire kapott válaszok (hiánya) nyomán következtetni lehet - az évente 70-100 milliárdnyi adókülönbözetet feltáró szervezetet hatásvizsgálat nélkül szüntették meg, ami egyértelműen az áfa-csalók érdekeit szolgálta. Az LMP dokumentumában most az áll: miután a szervezet átalakítását érintő vizsgálat máig elmaradt, az ÁSZ tavasszal közreadott jelentéséből lehet csupán arra következtetni, hogy Vida Ildikó NAV-elnök javaslatára szűnt meg az adóhatóságon belül működő áfa-csalásokra szakosodott szervezet.
Leállítások(k)
„Immáron három volt adóhatósági dolgozó állt a nyilvánosság elé, aki szerint az adóhatóság egyes vezetői tudatosan lehetetlenítettek el vizsgálatokat, illetve lezárult vizsgálatok eredményét tették semmissé" - írja Vágó bevezetőjében. A jelentés foglalkozik azzal is, a KÜIG felett volt egy szervezet, a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága Somos Katalin vezetésével, afelett pedig a NAV elnöke, Vida Ildikó, állt. Ha a KÜIG valamelyik revizorának kiemelt adózóval kapcsolatos tennivalója volt, akkor hivatali eljárásrend szerint a NAV elnökétől kellett engedélyt kérnie, hogy az ellenőrzést kiterjeszthesse egy másik igazgatóság ügyfelére. A nyilvánosság elé állt volt adóhatósági dolgozók, valamint több bírósági tanúvallomás szerint azonban 2010 után ilyen, a NAV elnökéhez címzett, a kapcsolódó vizsgálat lefolytatására irányuló, korábban merőben formális, bürokratikus aktusként kezelt kérelmek tucatjai akadtak el a főigazgatóságon - jogszerűtlenül.
A jelentés külön kitér Somos személyes szerepére az áfa-csalások feltárásának gyanított megakasztásában is. Vágó több különböző, konkrét esetet is leír, melyek egyenként is súlyos áfabevétel-kiesést jelenthetnek a költségvetésnek, amiről nemcsak az azóta távozott NAV-elnök közvetlen munkatársai, hanem Vida maga is tudott. Ráadásul az adóhatóság elnökét "a különböző ügyekben érintett adóhatósági dolgozók számos esetben értesítették írásban a vizsgálat-megakasztások gyakorlatáról. Az adóhatóság elnöke, a szóbeli jelentésekre lehetőséget adó személyes hivatali találkozók elől elzárkózott, az írásbeli jelzésekre nem reagált" - írta Vágó, felidézve például az épp a Népszava ellen folytatott bírósági eljárás tárgyalásán elhangzott tanúvallomást is. Megírtuk, a per áprilisi tárgyalásán tanúként megszólaló Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig épp a KÜIG-et vezette, elmondott egy konkrét esetet arról, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetlenítette el Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője és Somos Katalin egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását. Noha azóta más ügyekben is születtek hasonló tárgyú, sőt, ezt az esetet is részletező tanúvallomások, az érintett vezetők jelenleg is a helyükön vannak, vizsgálat velük szemben máig nem indult, ahogyan egyéb eljárás sem igyekezett feltárni a NAV szervezetén belüli visszaélési gyanúkat. | A rendszerbe ette magát a korrupció | null | https://nepszava.hu/a-rendszerbe-ette-magat-a-korrupcio |
2015-10-26 00:00:00 | A meggyilkolt katona bűne az volt, hogy dzsihádisták holttestén hajtott keresztül, büntetésből élve taposták el. | false | [
"iszlám állam",
"kivégzés"
] | 0 | null | 0 | A meggyilkolt katona bűne az volt, hogy dzsihádisták holttestén hajtott keresztül, büntetésből élve taposták el.
Újabb brutális kivégzős videót adott közre az Iszlám Állam – ezúttal egy 19 éves katonával végeztek a terroristák. A férfit az eddigi felvételekhez hasonlóan narancssárga ruhában állították kamera elé, de nem lefejezéssel végeztek vele, hanem tankkal hajtottak keresztül rajta.
A felvételen elhangzik, hogy az volt a katona bűne, hogy dzsihádisták holttestén hajtott keresztül a harcjárművével, ezt pedig úgy torolták meg rajta a szélsőségesek, hogy élve taposták el egy tankkal. Az Iszlám Állam által közreadott eredeti felvétel végén a katona holtteste látszik, lentebb a Daily Mail vágott videóját láthatják. | Tankos kivégzést mutatott be az Iszlám Állam | 0 | http://24.hu/kulfold/2015/10/26/tankos-kivegzest-mutatott-be-az-iszlam-allam |
null | Az amerikai, a kanadai és a brit kormány azzal vádolja a Russia Today (RT) globális orosz propaganda tv-adót, hogy Moszkva hírszerző szervezeteinek eszköze. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | Az ügy előzménye a magyar vonatkozású leleplezés: az amerikai Igazságügyi Minisztérium vádat emelt az RT két munkatársa ellen, mert legalább 9,7 millió dollárt folyósítottak a Tenet Média elnevezésű, Amerikában működő videószolgáltatásnak, hogy terjessze a Kreml propagandáját és - a vádirat szerint - "aláássa az amerikai demokratikus politikai folyamatokat". A vádiratban a Tenetnek dolgozó magyar fedőcég (Hungarian Shell Entity 1) is szerepel, amely részt vett egy YouTube-csatorna elindításában, álnéven szereplő ügyfelekkel. A cég nem rendelkezik nyilvánosan elérhető online jelenléttel. A Tenet nagy honoráriumokkal foglalkoztat szélsőjobb amerikai médiavezéreket, akik közül többen, mint például Dave Rubin és Lauren Southern korábban vendégeskedtek már Budapesten. Egyébként egy cseh fedőcég is megjelenik a dokumentumokban.
A rendszabályokat Anthony Blinken külügyminiszter jelentette be, kiemelve, hogy az RT nem csak állami rádió és televízió, hanem olyan intézmény, amely hivatásos hírszerzők segítségével "fedett műveleteket" hajt végre nem csak az Egyesült Államokban, hanem több más országban is. "Oroszország fegyverré tette a dezinformációt, hogy aláássa és befolyásolja a szabad társadalmakat, és ez az egész világra kiterjed" - így Blinken. "Felszólítjuk valamennyi szövetségesünket, partnerünket, kezeljék úgy az RT tevékenységeit, amint minden más hírszerző tevékenységet kezelnek országukban".
A bejelentés szerint a dezinformációs kampányok mellett, egyebek mellett a Tenet Média bekapcsolásával az RT pénzt gyűjt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúra, foglalkozik kíber-kémkedéssel és pénzmosással, amelynek révén titokban vásárolhat könnyű fegyvereket, drónokat és éjjel látó berendezéseket Kínából és más országokból. Mint kiderült, az RT akcióinak irányítója Szergej Kirijenko korábbi orosz miniszterelnök, aki jelenleg Putyin stábjának helyettes vezetője.
A bejelentést előtt az amerikai Igazságügyi Minisztérium és az FBI már egész sor vizsgálatot indított a kérdésben, arra törekedve, hogy megakadályozzák az orosz befolyást a novemberi elnökválasztásra. Az amerikai hírszerzés illetékesei megerősítették, hogy a Kreml továbbra is Trump kampányát támogatja, de hasonló orosz befolyási kísérletekkel találkozhatnak az RT révén más országokban, többek között Argentínában és Moldovában - olyan országokban, amelyekben a következő hónapokban választások lesznek, így kiemelt célpontjai a Kremlnek. Egyébként az RT áll a Németországban RED néven működő angol nyelvű hírszolgálat mögött, míg az African Stream afrikai országokba sugározza adásait.
Washingtonban emlékeztetnek: az RT elleni kampány hasonlít ahhoz, amely még - a korábbi Trump-kormány idején - indult a kínai Huawei telekommunikációs óriásvállalat ellen, amelyet azzal gyanúsítottak, hogy veszélyt jelent az Egyesült Államok nemzeti érdekeire. Mind a Trump-, mind a Biden-kormány alatt az USA figyelmeztette a világ országait: ne támaszkodjanak a Huaweire kritikus infrastruktúrájuk kiépítésében.
Az RT angol, francia, spanyol, portugál arab és más nyelveken sugároz rádiós és televíziós adásokat, amelyek hangsúlyozottan támadják az Egyesült Államokat, függetlenül attól, hogy annak republikánus vagy demokrata elnöke van.
Az orosz kormány a múlt év tavaszán állított fel kíber-kémkedési részleget az RT-ben. Az FBI a közelmúltban emelt vádat az RT egy szerkesztője ellen, akiről kiderült, hogy az orosz hírszerzés, az FSZB tisztjével együttműködve hamis portálok százait telepítette az X-re, hogy terjessze az RT tartalmait. Az amerikai felderítést Kanada és Hollandia rendőri és hírszerző szervei támogatták, és a közös munkának köszönhetően már csaknem ezer X (korábbi Twitter) használót vettek le a portálról.
Az amerikai külügyminisztérium külön megvádolta az RT egyik vezetőjét, Anton Aniszimovot, azzal, hogy az orosz biztonsági szolgálat munkatársa. Ő szervezte azt az online platformot, amely látszólag a katonák támogatására gyűjtött pénzt, a valóságban viszont arra szolgált, hogy fegyvereket vásároljanak világszerte, többek között Kínából. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában ezentúl az RT bármilyen dollárban folyósított pénzét elkobozzák. Figyelmeztettek sok afrikai, közel-keleti és dél-amerikai országot az RT révén leselkedő veszélyekről. Az amerikai felderítés már tavaly leleplezte, hogyan jelentek meg Közép- és Dél-Amerikában az oroszok által szövegezett cikkek a sajtóban, úgy, mintha a helyi médiából származnának.
Az amerikai Külügyminisztérium már korábban vízumtilalmat rendelt el öt orosz állami adó munkatársaira. Egyidejűleg a Pénzügyminisztérium szankciókat léptetett életbe az ANO Dialog, egy orosz (állítólagos) civil szervezet ellen, amely titkos hálózatot működtet.
A Külügyminisztérium 10 millió dolláros jutalmat ajánlott föl olyan információkért, amelyek az amerikai választással kapcsolatos külföldi beavatkozásról szólnak. A tárca különösen két internetes portál ügyét akarja felderíteni. Egyikük neve "Russian Angry Hackers Did It", azaz "dühös orosz hekkerek csinálták". Az Igazságügyi Minisztérium és az FBI nyomoz amerikaiak után, akik tudatosan terjesztették a Kreml hamis híreit. Mint közölték, nem kívánják korlátozni a szólásszabadságot, csak olyanok ellen lépnek fel, akik tudatosan, szándékosan terjesztik a dezinformációkat.
A Facebook, az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa, az amerikai Meta csoport hétfőn bejelentette, hogy világszerte megtiltja az orosz állami média hozzáférését platformjaihoz, hogy elkerüljön minden "külföldi beavatkozási tevékenységet". | Kémcsatorna az orosz propagandaadó | null | https://pecsistop.hu/kozelet/kemcsatorna-az-orosz-propagandaado/529611 |
2023-11-27 09:10:00 | Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott. | true | null | 1 | HVG360 | null | Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Így pattintja le a legfőbb ügyész vagy a rendőrség az ellenzéki képviselőket, ha gyanús ügyről kérdeznek | null | https://hvg.hu/360/20231127_hvg__polt_peter__feljelentesek__postas__elsikalt_ugyek |
2021-11-30 00:00:00 | A problémákat párbeszéd útján, a diplomáciai csatornákon keresztül kellene megoldani - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. | true | [
"nato",
"szijjártó péter",
"hidegháború"
] | 0 | null | 0 | Magyarország semmiképp nem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakulásában, a problémákat párbeszéd útján kell megoldani Kelet és Nyugat között - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri értekezletére érkezvén hangsúlyozta, hogy "Magyarország közép-európai országként világosan megértette a történelem leckéjét", miszerint a térségnek "mindig az a jó, ha Nyugat és Kelet között értelmes és tiszteletteljes párbeszéd zajlik".
Mint közölte, ennek hiánya, a konfliktus mindig veszélyes helyzeteket szül Közép-Európa számára. A magyar kormány ezért minden olyan kezdeményezést támogat a NATO-ban és az Európai Unióban, amelyek célja újabb kommunikációs csatornák megnyitása Kelet és Nyugat között.
"Magyarország semmiképp sem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakításában" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ez súlyosan sértené hazánk nemzetbiztonsági érdekeit.
"A problémákat párbeszéd útján, a diplomáciai csatornákon keresztül kellene megoldani" - mondta.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Oroszországot ebben a régióban realitásként kell kezelni, és meg kell érteni, hogy Európában, különösen annak középső részén bizonyos kérdésekben együtt kell működni Moszkvával. Erre példaként említette az energiaellátást, amelynek terén az együttműködés hiánya szerinte rendkívül nehéz helyzetet eredményezne.
"Tudjuk, hogy politikai nyilatkozatokkal házakat, lakásokat fűteni nem lehet, egyelőre csak földgázzal alapvetően" - húzta alá.
Végezetül pedig leszögezte, hogy Magyarország természetesen megérti azon államokat is, amelyek "történelmük folytán vagy földrajzi elhelyezkedésük miatt Oroszországra fenyegetésként tekintenek". Magyarország mivel szövetségesként tekint rájuk, és ennek megfelelően is jár el, így a magyar honvédség immár kétszer részt vett a balti országok légterének ellenőrzésében, és erre a jövő év szeptembere és decembere között ismét sor fog kerülni. Ekkor mintegy száz magyar katona és négy vadászgép vesz majd részt a térség légterének biztosításában - tájékoztatott.
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter | Szijjártó Péter: Magyarország nem érdekelt egy újabb hidegháború kialakulásában | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2021/11/30/szijjarto-peter-magyarorszag-nem-erdekelt-egy-ujabb-hideghaboru-kialakulasaban |
2019-09-23 00:00:00 | A házuktól alig több mint 350 méterre rabolta el a gyermeket. | false | [
"gyermekgyilkosság",
"románia",
"pedofil",
"hollandia"
] | 0 | null | 0 | A házuktól alig több mint 350 méterre rabolta el a gyermeket.
Pénteken jelentették az eltűnését a 11 éves kislánynak, akinek a holttestét vasárnap találták meg egy mezőn. A Transindex most azt írja, hogy a nyomozást vezető ügyész szerint a gyermek már nem élt, amikor értesítették a rendőrséget eltűnéséről. Emberölés és emberrablás miatt nyomoznak, de nem zárják ki, hogy nemi erőszak, más szexuális agresszió is történt.
A kislány holttestét műanyag fóliába csomagolták, erőszak nyomait találták rajta. Több információt a boncolás eredményétől és a helyszíni vizsgálatoktól remélnek. A fő gyanúsított egy férfi, aki autójával a Gura Sutii település melletti faluba 30 perc múlva ért át, noha a két település közti táv 2-3 perc alatt megtehető.
A főügyész azokat a híreket, hogy egy holland állampolgárt keresnek nem akarta sem megerősíteni, sem cáfolni. Annyit árult el, hogy a fő gyanúsított egy bérelt autót vezetett, amit a rendőrség már lefoglalt.
A Maszol.ro szerint a nyomozók a térfigyelő kamerák felvételei alapján rekonstruálták azt is, hogy a 11 éves kislányt erőszakkal tuszkolták be egy kocsiba, a saját házuktól alig több mint 350 méterre rabolták el.
A gyanú azért terelődött a hollandra, mert ő bérelte a gyanús autót. A férfi néhány nappal korábban Bukarestben lakást bérelt, de szombat este vélhetően felült egy Amszterdamba tartó repülőgépre.
Egy kriminálpszichológus azt mondta, vélhetően egy "szexuális pszichopata, egy pedofil" verte, erőszakolta meg a kislányt mielőtt megfojtotta, majd fóliába csavarta, és megpróbálta elrejteni a testet a kukoricásban.
A jelenség ijesztő méreteket ölt, nemcsak nálunk, hanem egész Európában.
A szakember szerint világszinten körözik a pedofilokat, így bárhol követ el bűncselekményt, mindenütt keresik a tettest, aki a DNS-mintája alapján viszonylag könnyen beazonosítható.
Abban bíznak, hogy a román–holland kiadatási egyezmény alapján, hamarosan megtalálják a gyilkost. A rendőrség időközben nyilvánosságra hozott egy képet az első számú gíanúsítottról.
A térfigyelő kamerák felvételen látható az is, hogy az általa vezetett autóban ül az elrabolt kislány. | Pedofil lehet a 11 éves román kislány gyilkosa | 0 | https://24.hu/kulfold/2019/09/23/11-eves-kislany-gyermekgyilkossag-romania-pedofil |
2010-12-18 08:47:12 | 9 milliárd dollárt sikkasztott a szudáni elnök - Egy Wikileaks-távirat szerint az ország olajbevételeiből származó pénz egy brit bankba került. | true | null | 1 | Index | null | A dokumentum forrásként Luís Moreno Ocampót, az ENSZ hágai Nemzetközi Büntetőbíróságának (ICC) főügyészét jelölte meg. A feljegyzés szerint az ügy nyilvánosságra kerülése alaposan megváltoztathatja a szudáni társadalom véleményét elnökükről.
Az amerikai diplomata távirata szerint az érintett bank, a Lyods Banking Group tudhatott arról, hogy honnan származik a nála elhelyezett összeg. A pénzintézet azonban tagadja, hogy bármi köze lenne a szudáni elnökhöz.
Besir ellen az ICC 2009 márciusában nemzetközi elfogató parancsot adott ki a nyugat-szudáni Dárfúr tartományban elkövetett bűncselekmények miatt.
A tartományban 2003-ban tört ki polgárháború, amelyben hozzávetőleg 300 ezer ember halt meg, és 2,7 millióan kényszerültek elmenekülni otthonukból az ENSZ adatai szerint. Kartúm 10 ezer halottat ismer el. | 9 milliárd dollárt sikkasztott a szudáni elnök | null | https://index.hu/kulfold/2010/12/18/a_szudani_elnok_9_milliard_dollart_sikkasztott_el/ |
2010-12-10 11:42:00 | Továbbra is fenntartom: nem követtem el semmilyen bűncselekményt, sőt még szabálysértést sem, ugyanis utólag nem lehet elkövetni a felbujtás bűncselekményi tényállását – nyilatkozta a 168Óra Online-nak Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság volt szocialista alelnöke. | true | null | 1 | 168 óra | null | Mindezt azt követően mondta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség Szilvásy György volt titokminiszter, valamint Dávid Ibolya és Herényi Károly egykori MDF-politikusok mellett vele szemben is vádat emelt személyes adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a 2008 szeptemberében kirobbant UD Zrt.-üggyel kapcsolatban.
Önt 2010 júniusában gyanúsították meg azzal, hogy a nemzetbiztonsági bizottságának alelnökeként 2008. szeptember 25-én arra bírta rá Szilvásy Györgyöt akkori titokminisztert, hogy bocsássa a bizottság tagjainak rendelkezésére a Nemzetbiztonsági Hivatal UD Zrt.-vel kapcsolatos, titkos információgyűjtésen alapuló feljelentéséhez mellékelt telefonbeszélgetésének adatait. A gyanú szerint ezt állítólag azért tette, hogy a Fidesz vezető politikusainak érintettségét bemutató bizonyítékok megismerhetőek legyenek.
A nemzetbiztonsági bizottság két nappal ezelőtt, 2008. szeptember 23-án kapott részletes tájékoztatást a történetekről. Bizonyára emlékszik, akkor meglehetősen drámainak tűnt a helyzet, ugyanis nem kevesebbről volt szó, mint hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal informatikai rendszerét külső támadás érte. Ezért a bizottság egyhangúan úgy döntött, hogy Szilvásy Györgytől bekér minden, az üggyel összefüggésbe hozható dokumentumot. Ezt a bizottsági ülés után Szilvásy és én is elmondtam a sajtónak. Ahogy ugyanerről beszélt Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Így az ellenem felhozott vád megítélésem szerint már csak ezért sem áll meg.
Ekkortájt Ön elnöki jogkörben eljáró alelnökként vezette a nemzetbiztonsági bizottságot, ugyanis a fideszes és kereszténydemokrata szakpolitikusok a Nemzetbiztonsági Hivatal kinevezett főigazgatója, Laborcz Sándor miatt huzamos ideig bojkottálták az üléseket.
Az ülésekre nem járó elnököt, Simicskó Istvánt helyettesítettem. De az említett egyhangú szavazáson volt ellenzéki voks is, és a testület határozatképes volt. A bizottsági döntés után hivatalos levelet írtam a titokminiszternek, amelyben a kérdéses dokumentumokat, így az ügyben született telefon-lehallgatások jegyzőkönyvét is kértem. Ezután annak rendje és módja szerint a szeptember 25-i bizottsági ülésre minden érintett képviselő a nemzetbiztonsági bizottság titkárságán keresztül kapta meg, az ülés előtt mindenki átnézhette, mi van a megküldött írásos anyagban.
A vád szerint Tóth Károly egy rendbeli hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettét követte el. Mi volt itt a felbujtás?
Ezt nem értem. Ugyanis a felbujtást a nemzetbiztonsági bizottság 2008. szeptember 25-i ülésével hozzák összefüggésbe, amelyet alelnökként vezettem, és semmi mást nem tettem, mint a bizottság korábbi döntését hajtottam végre. De még egyszer hangsúlyozom, a bizottság két nappal ezelőtt egyhangúan döntött az ügyben keletkezett anyagok bekéréséről. Ekként szeptember 25-én, azaz utólag nem tudtam felbujtást elkövetni!? Ráadásul nem volt felbujtott és nincs bűncselekmény sem. A nemzetbiztonsági ülésekre huzamos ideig nem járó Demeter Ervin szeptember 23-án ugyancsak az üggyel összefüggésbe került dokumentumok nyilvánosságra hozását kérte, én pedig – megismerve a részleteket – a sajtónak nyilatkozva azt mondtam: politikusok az üggyel összefüggésben bűncselekményeket nem követtek el. Ahogy képviselőként és a bizottságot vezető alelnökként ebben a jogkörben eljárva én sem követhettem el bűncselekményt. Az ügycsoportról szóló első híradások pedig ezt megelőzően két héttel, 2008. szeptember 8-án kerültek nyilvánosságra.
Mégis, akkor mit sejt a háttérben?
Nézze, én megértem, hogy ennek a kormánynak nem én vagyok a szíve csücske. Értem, hogy haragszik rám a Fidesz az 1998 óta felálló vizsgálóbizottságok miatt, értem, hogy haragszanak rám, amiért 2002 februárjában én tártam a nyilvánosság elé Kövér László önakasztásra felszólító, békéscsabai köteles beszédét, amelyet azokhoz idézett, akik nem értenek egyet az akkori Fidesz-kormány politikájával. Pontosan tudom, hogy nem szívlel a mostani belügyminiszter, Pintér Sándor sem, mert 1998 és 2002 között többször kellemetlen interpellációkat intéztem hozzá. 2008 januárjában azt javasoltam az MSZP-nek és a kormánynak, hogy töröljék el az akkor már bevezetett vizit- és ápolási díjat, ezt utóbb nem fogadták el. A Fidesznél pontosan tudták, hogy ezzel kihúztam volna az általuk „szociális népszavazásnak” nevezett akció méregfogát. Ezért is ellenségnek tekintenek. Ahogy azt is tudom, az ügyészség sem kedvel. De mindez nem magyarázat erre. Egyben nem ezért történik most az, ami történik.
A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan értesítette a vádemelésről, vagy a híradásokból tudta meg, hogy vádlott lett?
A vádemelésről csütörtök kora délután azok után szereztem tudomást, hogy több újságíró felhívott telefonon. Az ügyészség úgy gondolhatta, ha kiad egy sajtóközleményt, az elég. Ez nem túl elegáns, de ez a legkisebb gond ebben a történetben. Egyébként néhány héttel ezelőtt, az utolsó gyanúsítotti kihallgatáson a Központi Nyomozó Főügyészségen bűncselekmény hiányára hivatkozva az eljárás megszüntetését kértem a vádhatóságtól. Erre általában válaszolni szoktak. Vagy úgy, hogy ezt a kezdeményezést elutasítják, vagy úgy, hogy elfogadják. Most egyik sem történt meg, hanem december 9-án lesajtózták a vádemelést, amelyet még december 3-án postáztak a bíróságra. Ebből végül is ért az ember.
Az ügyészségi sajtóközlemény szerint: „A terheltek – bár a nyomozás során bizonyos részcselekményeket elismertek – tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.” Tóth Károly mit ismert el?
Semmit, még részlegesen sem. Újra elmondom, nem követtem el bűncselekményt, az előbb mondottak szerint nem is követhettem el, de még csak szabálysértést sem. A végén az ügyészek azzal is előálltak, hogy megsértettem a Házszabályt. Ezt arra alapozták, hogy alelnöki tisztségemben elnöki jogkörben jártam el a nemzetbiztonsági bizottság ügyeiben. Ezt a Házszabály egyébként nem tiltja, pláne, ha az elnök tartósan távol marad az ülésektől. És Simicskó István másfél évig nem jött el az általa vezetett bizottság ülésire. Szerintem egy négyéves ciklust figyelembe véve másfél év tartósnak számít. Nem utolsó sorban, a Házszabály esetleges megsértése nem bűncselekmény. Végül Kovács Tamás leköszönő legfőbb ügyész nemrégiben, az utolsó hozzá intézett interpellációra válaszolva leszögezte: országgyűlési képviselő e minőségében eljárva nem követhet el bűncselekményt. Ellenem pedig, számomra más miatt is megkérdőjelezhető módon, ezt hozzák fel.
Nem követtem el bűncselekményt, de a bíróság majdani jogerős ítéletet – mint törvénytisztelő állampolgár – tiszteletben fogom tartani. | Tóth Károly: Nem követtem el bűncselekményt | null | https://168.hu/itthon/toth-karoly-nem-kovettem-el-buncselekmenyt-97072 |
2013-01-29 23:11:00 | A korábban felmerült korrupciós gyanú miatt a Transparency International Magyarország (TI) aggasztónak tartja, hogy a Gripen-szerződés és a Gripen-beszerzés körülményeit vizsgáló Vadai-jelentés továbbra sem nyilvános – ezt a korrupció ellen küzdő szervezet jelentette ki lapunknak. A TI kiemelte: a minősített adatok védelméről szóló törvény jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő, az alaptörvény által is biztosított jog legerősebb korlátozását. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | „A hatályos szabályozás nem biztosítja a polgároknak azt a lehetőséget, hogy a titokká minősítés felülvizsgálatát kérjék valamely, a titkosítás elrendelőjétől független szervtől, például a bíróságtól. Egy ilyen jogorvoslati eszköz csak akkor lenne hatékony, ha a bírói felülvizsgálat kiterjedne a titkosítás szükségességére és indokoltságára, vagyis a titok tartalmára is. Emiatt például a közpénz felhasználására vonatkozó adat titokká minősítése könnyű kibúvót jelent a számonkérhetőség és az átláthatóság követelményei alól” – hangsúlyozták.
A Gripen-beszerzést vizsgáló úgynevezett Vadai-jelentés és a vadászgépek lízingeléséről szóló eredeti, illetve később többször módosított szerződések megismerhetőségével kapcsolatban lapunk nemrég a HM-hez fordult. A Vadai-jelentésnek egy rövidített változata jelenleg is hozzáférhető (ebben a volt szocialista államtitkár vezette szakértői csoport többek közt azt állapította meg, hogy a 2001-es üzletet közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le; ami a jelenlegi legfőbb ügyész, Polt Péter szerint is „esetlegesen törvénysértő” volt), a teljes iratcsomag azonban azóta sem nyilvános.
A jelentést korábban a HM jelenlegi vezetése nem találta, Hende Csaba miniszter pedig még azt is kijelentette, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a dokumentum nem lett szabályszerűen minősítve, így az abban foglaltak nem minősülnek államtitoknak. Ezt utóbb a tárca pontosította, mondván, a jelentés minősítése „az alaki hibák ellenére” indokolt.
A HM lapunk megkeresésére azt közölte: a Vadai-jelentésben olyan adatok is szerepelnek, amelyek minősítését a Magyarország és Svédország között érvényben lévő államközi szerződés határozza meg.
„A 2001-ben megkötött, majd később többször módosított Gripen-szerződés teljes egésze minősített, így az a nyilvánosság számára törvényi korlátokból adódóan nem tehető elérhetővé. A svéd fél a betekintésre szóló jogosultságot Hende Csaba tavalyi kezdeményezésére csak azon állami vezetők és országgyűlési képviselők számára adta meg, akik rendelkeznek a megfelelő nemzetbiztonsági bevizsgálással, illetve a szerződés megismerése feladatuk elvégzéséhez szükséges” – írta kérdésünkre a tárca. A Vadai-jelentést legkorábban 2052-ben lehet elméletileg megismerni.
A Népszabadság megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalt (NAIH) a Vadai-jelentés, illetve a Gripen-szerződések megismerhetőségével kapcsolatban. Péterfalvi Attila NAIH-elnök azt válaszolta: a Vadai-jelentés tartalmát nem ismervén, általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a közbeszerzés körülményeit vizsgáló bizottság jelentésének megállapításai közérdekű adatokat tartalmaznak. Ez alól kivételek a jelentésben található személyes adatok, de csak akkor, ha azok nem tartoznak a közérdekből nyilvános körbe.
Az adatok közérdekű volta azonban nem azonos az adatok nyilvánosságával. A hatályos törvény szerint a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az minősített. A NAIH elnöke azt is hozzátette: a hivatal titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes. A titokfelügyeleti eljárás a minősítés formai és eljárási szabályai betartásának ellenőrzésén túl a minősítés szükségességének és a jogkorlátozás arányosságának vizsgálatára is kiterjedhet. „A Vadai-jelentés minősítésével kapcsolatos panasz esetén kész vagyok a minősítés jogszerűségét megvizsgálni, és ha szükséges, a titokfelügyeleti hatósági eljárásban biztosított jogkörrel élni” – mondta Péterfalvi Attila.
A Transparency International képviselői ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: a NAIH ugyan indíthat titokfelügyeleti hatósági eljárást, ám ez nem tekinthető a titkosítás elleni hatékony jogorvoslati eszköznek, hiszen a hatóság saját belátásán múlik, hogy tényleg eljár-e vagy tétlen marad. „Mivel titokfelügyeleti jogköre kizárólag a nemzeti minősített adatra vonatkozik, a külföldi minősített adatot is tartalmazó Gripen-szerződést a NAIH eleve nem vizsgálhatja.
A Gripen-szerződés megismerésére jogosultakat és a minősítés szintjét az erre vonatkozó svéd–magyar államközi szerződés szabályozza. A kör ezzel bezárult, hiszen a külföldi minősített adatra hivatkozással a HM még annak megállapítását is lehetetlenné teszi, hogy a Gripen-szerződés milyen mértékben tartalmaz a NAIH által titokfelügyeleti eljárásban vizsgálható nemzeti minősített adatot. Továbbra is kérdéses, hogy a szerződés egészének titkosítása tényleg a törvény által meghatározott közérdek védelmét, és nem a beszerzéssel kapcsolatos esetleges visszaélések leplezését szolgálja-e” – emelte ki a civil szervezet.
Azért, hogy a minősítés ne legyen mentség a közpénzek felelőtlen és ellenőrizetlen költésére, a TI és más civil szervezetek tavaly októberben javasolták, hogy a kormány Magyarországnak a nyílt kormányzati együttműködéshez történő csatlakozása érdekében készített akciótervben hatékony intézkedéseket vállaljon. Így azt, hogy megteremtik a lehetőségét annak, hogy az állampolgárok a minősített adatok bíró általi felülvizsgálatát kezdeményezhessék. A bíróság pedig ne csak a titokká minősítés formai körülményeit, hanem a tartalmi indokoltságát is vizsgálhassa. A közigazgatási egyeztetés alatt álló akcióterv azonban egyelőre nem tartalmaz ilyen kormányzati vállalást.
Cikkünk megjelenésével egy időben kezdeményeztük Péterfalvi Attilánál a Vadai-jelentés minősítésének alak- és szabályszerűségével, illetve jogszerűségével kapcsolatos NAIH-vizsgálat lefolytatását. | Belföld: Aggasztó a Vadai-jelentés titkossága? - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20130129-aggaszto_az_iratok_titkossaga-1362775 |
2021-11-05 00:00:00 | Csúcstechnológia pár koppintással: ezt tudja a HUAWEI nova 9 | false | [
"okostelefon",
"appgallery",
"huawei",
"infó"
] | 0 | null | 0 | Manapság egyre-másra jelennek meg olyan új mobilok, amelyek hihetetlen funkciókat ígérnek, de ezeket szinte műszaki diplomával lehet csak előcsalogatni. A HUAWEI nova 9 igazi ereje abban rejlik, milyen egyszerű előcsalogatni a mobil tudását.
Amikor megjelenik egy új, prémium kategóriás okostelefon, általában biztosak lehetünk abban, hogy egy pár éves használt autó árát kell félretennünk rá, vagy pedig az álommobil helyett kompromisszumot kell kötnünk, és egy jóval szerényebb tudású készülékkel megelégednünk. A HUAWEI nova 9 kiválóan illeszkedik a vállalat azon törekvései közé, hogy középkategóriás áron csúcsmobilokat idéző felszereltséget és funkciókat kínáljanak.
Külcsín és erő
Már az enyhén ívelt elő- és hátlappal érkező külső is prémium érzetet sugároz: a készülék mindössze 7,77 milliméter vékony, ezért a hatalmas, 6,57 hüvelyk képátlójú kijelző mellett is elegáns és légies kialakítású. Maga a kijelző egyébként full HD+ felbontású, de a részletesség mellett színgazdagságával is lenyűgözi a felhasználókat, a P3 színskála és az 1,07 milliárd megjeleníthető szín a legprofibb monitorokkal és tévékkel van egy szinten.
Maradjunk még a kijelzőknél: a 120 Hz-es képfrissítés és a 300 Hz-es érintési frissítés miatt a megjelenő videók és játékok még simábbak és életszerűbbek lesznek, az ujjmozdulatainkat pedig a legapróbb késleltetés nélkül követi a telefon reakciója. Ehhez persze kell az is, hogy a kijelző alatt erős hardver dolgozzon: a Snapdragon 778G rendszerchip mellé 8 GB memória, valamint kiépítéstől függően 128 GB háttértár tartozik. Attól sem kell tartani, hogy a legmodernebb appok futtatása közben a maximális fordulatszámon dolgozó hardver miatt túlságosan felmelegedne a készülék: a mesterséges intelligenciával támogatott hűtés egyrészt a tenyerünket kíméli, de az akkumulátor élettartamát is megóvja.
Ha pedig az akkuról esett szó: az eleve nagy kapacitású, 4300 mAh áramforrással csak ritkán kényszerülünk fali csatlakozó közelébe, de ha így alakul, akkor is csak rövid időre kell megállnunk, hiszen a 66 W-os gyorstöltési megoldás segítségével akár a teljesen lemerült telefont is 100 százalékig tölthetjük mindössze 38 perc alatt.
A telefonra az AppGallery alkalmazásboltból tölthetjük le a HUAWEI Mobile Services alá tartozó megszámlálhatatlan appot a Netflixtől a kedvenc közösségi alkalmazásoinkon át a legjobb játékokig.
Elöl-hátul mindent lát
Manapság a mobilok bejelentésekor a legtöbb hír a fényképezésre és a videózásra fókuszál - nem is véletlenül. Az okostelefonok az évek alatt szép lassan átvették nem csak a belépő szintű, de akár már a profi fényképezőgépek és videókamerák helyét is a háztartásokban. Persze azért még mindig vannak olyan területek, ahol a mobilok gyengébben teljesítenek, ezek egyike az éjszakai használat: egyelőre meg kell szoknunk, hogy a gyenge fényviszonyok között telefonnal készített felvételek "mákosak", elmosódottak, és ha nem is teljesen használhatatlanok, de a profi szinttől jócskán elmaradnak.
Szerencsére a HUAWEI nova 9 ezen a téren is hihetetlenül sokat lépett előre. A telefon hátlapi kamerarendszerében a fő lencse 50 megapixeles, magas fényérzékenységgel ellátott modell, amelyet egy 8 megapixeles ultraszéles látószögű kamera, egy 2 megapixeles mélységérzékelő és egy makrólencse is segít. Az előlapon 32 megapixeles szelfikamerát találunk, amely szintén jóval részletgazdagabb, mint az általában használt mobilos szelfi-szenzorok többsége. De ez még mind semmi: a nova 9-ben ugyanis fejlett hardveres és szoftveres megoldások segítik azt, hogy a hátlapi, de még a szelfikamerával is kristálytiszta, dinamikus képek és videók készülhessenek akár az éjszaka közepén is.
Az Extreme Night Shot és a Night Selfie Video módokban ráadásul nincs szükség arra, hogy manuális beállítások között szöszmötöljünk percekig (miközben a fotó alanya megunja a várakozást és eltűnik előlünk). Ezekben az üzemmódokban akár 4K videókat is készíthetünk a csillagos ég alatt, vagy egy sejtelmesen félhomályba burkolózó Halloween-buliban. A kézremegés hatásait a képstabilizációs megoldások csillapítják, de akár pár mozdulattal készíthetünk látványos lassított felvételeket, vagy extra-hosszú eseményeket összefogó time-lapse videókat is.
A HUAWEI nova 9 tehát egy olyan készülék, amely jóval barátságosabb árcímkével kínál csúcskategóriás teljesítményt és prémium érzetet, ráadásul kifejezetten felhasználóbarát, könnyű kezelés mellett: érdemes egy próbát tenni vele, úgyis a kezünkben ragad! | Csúcstechnológia pár koppintással: ezt tudja a HUAWEI nova 9 | 0 | https://index.hu/info/2021/11/05/csucstechnologia-par-koppintassal-ezt-tudja-a-huawei-nova-9 |
2023. 09. 07. 07:29:00 | Ez történt az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan az elmúlt órákban. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Miért ilyen jelentős Magyarországon a korrupció? Meg lehet győzni Brüsszelt az ellenkezőjéről? Van egyáltalán politikai akarat a korrupció felszámolására?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!
2023. szeptember 7. 15:30
A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! | Az ukrán GDP harmadát elviszi a védelmi költségvetés | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kulpolitika/a-haborura-megy-el-az-ukran-gdp-harmada.html |
2015-07-30 00:00:00 | Mivel nincs saját műtárgyvásárlási keretük, ilyen-olyan forrásból évente összesen 100-200 millióból bővít az összes magyar közgyűjtemény. Ehhez képest az MNB most vett meg egy 1,6 milliárdra értékelt Tiziano-képet. Háromszoros áron. A rossz nyelvek szerint mindez Lázár János és az arisztokrácia javát szolgálja. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Úgy tűnik, a sajtó és a közvélemény nem tud felhőtlenül örülni annak, hogy Matolcsy György 4,5 milliárd forintért vásárolt egy Tizianót. Pedig a Mária gyermekével és Szent Pállal című kép – bár a bank tulajdona – a Szépművészeti Múzeumban lesz látható, mindannyiunk gyönyörűségére, s tovább emelve az intézmény rangját. Megkíméljük az olvasót annak felsorolásától, hogy mi minden ennél praktikusabb célra lehetne költeni azt az összeget, amely körülbelül a fele a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) éves büdzséjének. Egy pillanatra eltekintünk Róna Péter felvetésétől is, hogy egyáltalán jogszerű-e a jegybank ilyetén tevékenysége. Első körben csak azt kérdezzük, reális árat fizetett-e az MNB.
Hűtlen kezelés gyanúja
A festmény sorsa közismert, évtizedig lógott egy pécsi lakásban, amikor a tulajdonosok bevitték a Nagyházi Galériába. Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum szakembere már akkor biztos volt benne, hogy a képet maga Tiziano festette, de végül csak a velencei mester műhelyéből származóként árverezték el 2005-ben. Tátrai felvetette, éljen a múzeum az elővásárlási jogával, ám az akkor még frissen kinevezett múzeumigazgató, Baán László nem merte vállalni a döntést. Ha mégsem igazolódik be a szakember vélekedése, rendkívül kínos szituációba került volna. Nem beszélve arról, hogy a 140 millió forintot – végül ennyiért ütötték le a képet – sem lett volna könnyű összeszedni akkoriban. Másképp van ez ma már.
Képmutatás (Baán László és Gerhardt Ferenc)
Martos Gábor szakíró segítségével nézünk körül a nagyvilágban, hogy mennyit is ér egy Tiziano. Támpontot adhat, hogy 2011-ben aukciós Tiziano-rekordnak számított a többalakos Sacra Conversazione 17 millió dolláros (körülbelül 4,8 milliárd forintos) eladása a Sotheby’s-nél. 2012-ben a Diana és Callisto c., nagyméretű képért még többet, 45 millió fontot, azaz majdnem 20 milliárd forintot fizetett ki a National Galleries of Scotland és a londoni National Gallery. Igaz, ez a festő egyik fő művének tekinthető. Körülbelül ilyen összeget fizetett a két galéria a Diana és Akteonért 2009-ben, és a Getty Museum Vasto őrgrófjának képmásáért 2003-ban. Első blikkre úgy tűnik tehát, hogy az MNB piaci árat adott a képért. Csakhogy ennyi erővel havonta kimehetne Matolcsy György a Sotheby’s és a Christie’s árveréseire, és bevásárolhatna a Szépművészeti Múzeumnak, hol egy Tintorettót, hol egy szép Picassót. Ám a Magyarország súlycsoportjában lévő országok ritkán emelgetik a tárcsákat arrafelé. Az összeg annak fényében is aránytalanul hatalmas, hogy a magyar múzeumok ennek töredékét, 100-200 millió forint közti összeget tudnak gyűjteménygyarapításra fordítani (ezt megjelenésünk napján hosszabban kifejtjük a magyarnarancs.hu-n – a szerk.).
Azonban nem biztos, hogy ezek a számok irányadók. A képet régóta árulja a gazdája, a HVG-nek adott 2009-es nyilatkozatában maga mondta, hogy 1,6 milliárdra becsülték az értékét – nem tudni, hogyan háromszorozódott meg hirtelen. Martos Gábor egy még fontosabb szempontra hívja fel a figyelmet: azért nem lehetnek mérvadók a nemzetközi aukciósházak árai, mert a Mária gyermekével és Szent Pállal védett, azaz nem vihető ki véglegesen az országból. Csak a magyar piacon értékesíthető, nem adható el egy arab sejknek vagy egy orosz milliárdosnak, hanem csak annak a néhány befektetőnek, gyűjtőnek, aki kis hazánkban ilyen értékű műtárgyat képes megvásárolni. Így tehát a hazai árakhoz kell viszonyítani. Márpedig Magyarországon 240 millió forintot adtak aukción a legdrágábban elkelt festményért, Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című vásznáért. A másik, nem aukciós rekorder pedig minden bizonnyal Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képe, amit azonban már szintén az MNB vett meg 1,6 milliárdért. Kíváncsiak voltunk az MNB által megrendelt szakértői véleményekre, és arra, hogy kik készítették azokat. Ám ezeket, jóllehet közérdekű adatok, nem bocsátotta rendelkezésünkre az intézmény, és a hétfői sajtótájékoztatón sem kaptunk választ. Ha az MNB nem vette figyelembe, hogy a kép csak a magyar piacon forgalomképes és a nemzetközi árakból indult ki, még a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet.
Az Értéktár programot az MNB kezdeti kommunikációja szerint pusztán azért hozták létre, hogy olyan gyűjteményt alkosson, „mely hosszú távon is értékálló befektetés”. Később már azt mondták, hogy a cél elsősorban „az elmúlt történelmi periódusokban külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek visszaszerzése, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása”. (Mint láttuk, ugyanezt a kiviteli tilalommal is el lehet érni, és az még pénzbe sem kerül.) Az Értéktár programot Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, de létrehoztak egy tanácsadó testületet, amelynek tagja többek között Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. A közgyűjteményektől és gyűjtőktől érkező igényeket ők bírálják el, de a végső szó az MNB-é.
A grémium tagjai szerint csaknem száz ajánlatot kaptak már, ezek jellemzői, hogy a tulajdonosok jócskán túlértékelik az általuk kínált műtárgyakat, illetve megjelentek a kormányzatnál és a bankvezetésnél gátlástalanul lobbizók is.
Amikor Pákh Imre az egekbe akarta nyomni a Golgota árát, hozott egy jogszabályt a kormány, miszerint az állam maximum három független értékbecslés középértékét fizetheti ki egy műtárgyért. Gerhardt szerint az MNB is ezt a jogszabályt tartja irányadónak, ám – mint mondta – olyan műtárgyak esetében, melyekhez „nagy emocionális értékek kötődnek”, eltérhet ettől. Igaz, az MNB más vásárlásai sem alacsony árairól voltak híresek. A szakértők által 11-12 milliárdos becsült értékű belvárosi Eiffel Palace irodaházat például csaknem 18 milliárd forintért vásárolták meg.
A műkincsvásárlások is hasonlóak: igényes és attraktív darabokat vesznek piaci vagy annál magasabb áron. 65 millióért vették meg Orbán Dezső egyik összegző művét, a Nyolcak kiállítás szervezése során külföldi magángyűjteményből, hosszú lappangás után előkerült Nagy aktot. (Orbán Dezső árverési rekordja 2000-ben született, a Kannás csendéletért 42 milliót adtak.) Vaszary János szintén külföldi magántulajdonból előkerült Kereszténység című képe 40 milliót, Gulácsy Lajos A mulatt férfi és a szoborfehér asszony 42 milliót, Moholy-Nagy László 6 korai festménye és 2253 darab fotóból, levélből, kiadványból álló dokumentumgyűjteménye 50 milliót ért meg az MNB-nek. Bachman Gábor építészeti és formatervezői gyűjteményéért több építész lobbizott; a maketteket, dokumentumokat tartalmazó kollekcióért 55 milliót fizettek, és az Építészi Múzeumba fog kerülni. Már ki is állították Egerben a Péterváry-hagyaték középkori fegyvereit, melyekért 50 milliót csengettek ki.
A magángalériások örülnek, mert az MNB felveri az árakat, és közben tőlük is vásárol – például a Virág Judit Galéria egyik tulajdonosától, Törő Istvántól 1,1 milliárd forintért egy éremgyűjteményt. Törő lapunknak elmondta: azért ajánlotta megvételre a nagyapja által alapított, 80 éve gyarapodó kollekciót, hogy az egyben maradjon. A gyűjtemény a Nemzeti Múzeumba kerül, amelynek igazgatója, Csorba László elmondta, hogy az erdélyi fejedelmek által vert tallérok szinte teljes kollekciójáról van szó, többtucatnyi olyan éremmel, ami a Nemzeti Múzeum gyűjteményében sem található meg. Arra a kérdésesünkre, miért nem csak a hiányzó darabokat mazsolázták ki, azt a választ kaptuk, hogy a múzeumok duplumokat is gyűjtenek, hiszen ezek cserealapként is használhatók egy-egy műtárgy megszerzésére, de arra is jók, hogy a kiállított darabokat időnkét lecseréljék.
Egyetlen valódi múzeumfejlesztési projektnek sikerült befurakodni az Értéktárba, ez pedig a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi tájegységének létrehozása. Ennek keretében 116 épületet vásárolnak és szállítanak a skanzenbe, és 10-12 ezer népi tárgyat szereznek be. A többi projekttel ellentétben itt a tárgyak tulajdonjoga is a skanzenhez kerül, illetve a muzeológiai munkát is fizeti a bank.
Vadász, vadász…
A 2018-ig a rendelkezésükre álló 30 milliárd forintból eddig csak 7,8 milliárdot költöttek el. Mire megy a többi? Annyit tudunk, hogy a későbbiekben a Kövesi-hagyatékot vásárolják meg 800 millióért, illetve 90 millióért az Artpool adatbázist. Az 1981-ben elhunyt Kövesi István mészáros eddig szinte teljesen ismeretlen – többek között Rippl-Rónai, Vaszary, Ámos Imre, Bortnyik Sándor fő műveit tartalmazó – kollekcióját a Kieselbach Galéria mutatta be 2013-ban. A vásárlás után a miskolci múzeumba kerül.
Az Értéktárnak azonban van egy kimondatlan célja is, méghozzá az, hogy a II. világháború után a múzeumokba nem jogszerűen került, tulajdonosaik, leginkább a történelmi magyar arisztokrácia által visszakövetelt műtárgyak megvásárlására használják. Egy 2013-as jogszabály leegyszerűsíti a restitúció folyamatát azzal, hogy „ha nem igazolható minden kétséget kizáróan a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak állami tulajdonjoga, azt ki kell adni annak a személynek, aki az adott tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti”. Korábban csak jogerős ítélettel kaphatták vissza a tulajdonosok a jogellenesen leltározott letétet is. Az egyik legfontosabb és legértékesebb érintett műtárgy idősebb Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című műve lehet. A kalandos sorsú festmény a Batthyány család birtokában volt, és a Tanácsköztársaság alatt került a Szépművészeti Múzeumba. A kommün után azonban letétként otthagyták a tulajdonosok. A család jogi képviselője szerint a letéti viszony máig fennáll, s miután a letét nem birtokolható el, a kép visszajár. Viszont az MNV Zrt. szerint, amikor a család alapítványa 1954-ben a művet visszakérte, ezt a lépést a letéti viszony megszüntetéseként értelmezték, és beleltározták a képet, így azt az állam elbirtokolta. A kincstár ezért három alkalommal is elutasította a festmény kiadását. Az ügy tehát még nem lefutott. Konkrét információink vannak arról, hogy a Teleki család a családi képtár néhány alkotását, a Nádasdyak pedig nyergeket, nyeregtakarókat, ruhákat és két, az ősgalériából származó 17. századi festményt kérnek vissza. Jó üzlet lesz a restitúció, úgy tudjuk, hogy egy neves ügyvéd már felkereste a Széchenyi családot is, hogy bizonyos javakat követeljenek vissza. Türelmetlenebb forrásaink szerint az egésznek nincs más célja, csak az, hogy a magyar arisztokráciával gyakorta együtt vadászó Lázár János visszaadhassa nekik egykori vagyontárgyaik ellenértékét. Ezt látszik alátámasztani az, hogy a restitúciós törvényt nemrégiben úgy módosították, hogy a vitatott műtárgyak kiadásáról a végső szót nem az MNV Zrt., hanem a Miniszterelnökség mondja ki. Azok a – részben múzeumi – forrásaink azonban, akik pontosan tudják, milyen lehetetlen vállalkozás egy múzeumtól visszaszerezni a jogszerűtlenül ott tartott műtárgyakat, azt mondják, ez egy elegáns megoldás arra, hogy a műtárgy is köztulajdonban maradjon, de a tulajdonjog is rendeződjön. Aminek 25 évvel a rendszerváltás után épp ideje lenne. Ráadásul nem dollármilliókat érő holmikról van szó elsősorban (már amennyiben nem nyernek pert a Herzog-örökösök, de erre most csekély esély látszik). Ugyanakkor azzal, hogy létezik egy erre szánt összeg, az örökösök már nem akarnak megegyezni a múzeumokkal, hanem igyekeznek piaci áron eladni a vitatott műtárgyakat.
Elviszik az arabok!
Egyes aggódó szakértők szerint a Tiziano-kép a védelem ellenére könnyen eltűnhetett volna az országból. Erre utalt a tulajdonos, Pintér Gyula vállalkozó nyilatkozata is, aki szerint háromszoros árat ígértek neki a festményért angliai viszonteladók, akik arab vevőknek értékesítették volna tovább a művet. Az már nyilván az ő dolguk lett volna, hogy – illegálisan – kivigyék az országból. A hosszú adásvételi lánc végén álló arab sejk vélhetően nem csinálta volna össze magát a Forster Gyula Központ műtárgyvédelmi osztályának kemény hangú leveleitől és kiszabott bírságaitól – feltéve, ha megtalálja a postás a tértivevényes küldeménnyel. | A nagy Tiziano-balhé - Festményt vett a jegybank, tripla áron | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nagy-tiziano-balhe-95901 |
null | Bódis József sajtótájékoztatóján kifejtette: a folyamat 2013-ban kezdődött, 34 százalékos emeléssel, majd ezt követően minden évben 3,5 százalékkal nőttek a bérek, és összesen átlagosan 50 százalékos bővülés történt a keresetekben. Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: a pedagógusok bérviszonyai meghatározzák munkájuk minőségét, a gyermekekhez való viszonyukat, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő megbecsülésben részesüljenek. | true | [] | 0 | null | 0 | A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
A rendszerváltás óta a legnagyobb béremelés valósult meg a pedagógusoknál
Bódis József sajtótájékoztatóján kifejtette: a folyamat 2013-ban kezdődött, 34 százalékos emeléssel, majd ezt követően minden évben 3,5 százalékkal nőttek a bérek, és összesen átlagosan 50 százalékos bővülés történt a keresetekben.
Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: a pedagógusok bérviszonyai meghatározzák munkájuk minőségét, a gyermekekhez való viszonyukat, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő megbecsülésben részesüljenek. | A rendszerváltás óta a legnagyobb béremelés valósult meg a pedagógusoknál | Magyar Idők | 0 | https://magyaridok.hu/gazdasag/a-rendszervaltas-ota-a-legnagyobb-beremeles-valosult-meg-a-pedagogusoknal-3452069 |
2018-12-13 06:00:00 | Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére. | true | null | 1 | Népszava | null | Európai Unió;Paks;
2018-12-13 06:00:00
Törleszt a kormány a paksi engedélyért
Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.
Tovább törleszti a kormány az adófizetők pénzéből a paksi bővítés EU-engedélyezésének árát. Ezúttal beruházás jóváhagyásának francia pártolói kaptak gáláns ellentételezést. Ha továbbra is ez a modell érvényesül, akkor az Európai Bizottság nagyvonalúságának ára összemérhető lesz azzal, amibe maga az atomerőmű kerül.
A Bizottság 2017-ben fejezte be az uniós szabályokat többszörösen sértő módon, tender nélkül odaítélt és állami támogatással felépíteni tervezett paksi bővítés uniós engedélyezését. Ahogyan azt a Népszava – Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére, a tenderelhagyás miatt indított bizottsági eljárás kezdeményezőjére hivatkozva – annak idején megírta, már az uniós vizsgálat alatt érkeztek róla információk arról: Brüsszel engedékenységéért az Orbán-kormány hajlandó minden árat megadni. Ebbe pedig az európai nagyhatalmaknak adott gáláns magyar állami megrendelések is beleférnek.
Az első információk arról szóltak, hogy a francia Alstom, illetve a német Siemens válhat a paksi beruházás beszállítójává, de szó volt az energiaszektoron kívüli, például hadiipari beszerzésekről is. Azóta a turbinatender nyertese az Alstom és az amerikai GE konzorciuma lett (a GE időközben fölvásárolta az Alstom turbinagyártó részlegét), sajátos körülmények között: egyetlen versenytársuk, az orosz Power Machines formai hibákkal tűzdelt, a szándékos érvénytelenség látszatát keltő pályázatot adott be.
Most folytatódik a franciák kifizetése: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kedden Párizsban bejelentette, hogy „hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések”. A tárcavezető szerint két francia cég is jelentős megbízásokhoz jutott Pakson – hogy az Alstom mellett még melyik, arra nem tért ki –, a magyar honvédség pedig húsz Airbus helikoptert rendelt Franciaországtól.
Franciaország kibékítése azért fontos pillére a paksi üzletnek, mert a franciák maguk is gyártanak atomerőművet, és indultak volna Paks2 – a több éves előkészítés ellenére végül ki sem írt – beruházási tenderén. A Bizottság jóváhagyásához ugyanakkor Németország jóindulatának megszerzésére is szükség volt. A VS.hu írta meg korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, a paksi projekt uniós vizsgálatának elindítása után találkozott Angela Merkel kancellárral, és egy olyan csomagról állapodott meg vele, ami kedvet csinálhatott a németeknek a jóváhagyáshoz. Szó volt a Siemens beszállásáról – a cég a feltételezések szerint az erőmű vezérlő és biztonsági rendszerét szállíthatja –, a Mercedes kecskeméti gyárbővítéséhez és a BMW magyarországi gyárépítéséhez ígért bőkezű, összességében százmilliárdos állami támogatásról, illetve arról is, hogy „egy német-francia konzorcium” nyerheti el a magyar honvédség helikopterbeszerzését 172 milliárd forint értékben. (Az Airbus Helicopters jogelődje, az Eurocopter Group 1992-ben alakult a francia Aérospatiale és a német Daimler-Benz Aerospace AG egyesülésével.)
Feltűnő, hogy a Siemens – továbbra is valószínűsíthető – részvételén kívül a korábbi hírekben szereplő összes pont megvalósult, ami arra enged következtetni: az alku él, és az uniós jogot sértő paksi projekt brüsszeli átengedésének számláját még sokáig fizetni fogjuk. Mivel az ellentételezések láthatóan nem csak az energetikai szektorra terjednek ki – és önmagában a katonai beszerzésekre ezermilliárdos nagyságrendben készül költeni a kormány a következő években nyugat-európai és amerikai gyártóknál –, az uniós léptékű mutyi végső számlájának nagyságrendje akár ugyanakkora is lehet, mint amennyibe maga a 3-4 ezer milliárd forintos árúra tervezett paksi bővítés kerül. | Törleszt a kormány a paksi engedélyért | null | https://nepszava.hu/3018338_torleszt-a-kormany-a-paksi-engedelyert |
2009-09-16 00:00:00 | A fejvadász szerint egyáltalán nem magasak az állami cégek vezetőinek fizetései, a versenyszférában is hasonlókkal találkozik. A tegnap közzétett lista alapján a legmagasabb havi jövedelem meghaladja a nyolcmilliót, és az első számú vezetőké általában 2-3 millió forint körül mozog. Az összes közszolga bruttó átlagkeresete mégsem haladja meg a 204 ezer forintot egy hónapban. | true | null | 1 | fn.hu | null | Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy sikeres menedzser átnyergelt egy állami szervezethez, ma azonban már egyre gyakoribb. Fazekas Zsolt, a Hill International vezetője az FN.hu-nak jelezte: a két szektor közötti bérek kiegyensúlyozottsága segíti az átjárást a költségvetési és az üzleti szféra között.
Az alapbérek sokszor nem is annyira magasak, a bónusz emeli az összeget. „Érdemes lenne megnézni, hogy egy állami cégvezető mire kapja a prémiumot, az üzleti életben például ezért a ’jutalomért’ komoly elvárásoknak kell megfelelni. Szívesen megnézném, mi szerepel a szerződésben. Ha például jól mérhető feltételeket támasztanak, illetve az ügyfelek és a cég érdekét szolgáló kötelezettségeknek megfelel a vezető, akkor nem tartom túlzásnak a 70-80 százalékos juttatást” – mondta a fejvadász cég vezetője.
A magas – például 8 milliós fizetést – a vállalkozások vezetői többéves munka után érhetik el, a legtöbbször a kezdő bér 3 millió forint körüli. A Hill segítségével évente több első számú vezetőt is keresnek a cégek, ám a piac szűkössége miatt gyakran csak külföldi menedzser személyében találják meg a megfelelő embert. Az állami szféra ezzel szemben nagyon ritkán alkalmaz fejvadászt, hiszen a legtöbbször pályázat útján keresik a vezetőket is – tette hozzá Fazekas Zsolt.
Vezetői bérek. Nagyításhoz klikk a képre (forrás: FN-gyűjtés)
Visszahozza az árát
Klados Gusztáv, a négyes metró projekt operatív vezetője egy döntésével visszahozza az „árát” – mondta az FN.hu-nak Pethő Szabolcs, a cég sajtósa. Az Indiából hazacsábított szakember foglakoztatásához a Pénzügyminisztérium, az Európai Beruházási Bank és az Európai Unió is hozzájárult. Fizetése kezdetek óta nyilvános, a BKV-ban történt fizetésemeléssel együtt emelkedett egyébként a korábbi 7,8 millióhoz képest az idén 8,19 millióra. Egyébként, ha éves szinten vizsgáljuk, már nem igaz, hogy ő keres a legtöbbet a közcégek vezetői közül, hiszen Klados Gusztáv a fizetésén túl semmilyen prémiumot nem kap – tette hozzá Pethő Szabolcs.
Munkája a számtalan kivitelező feladatainak összehangolása mellett javarészt arról szól, hogy az egyre szaporodó kivitelezői többletköveteléseket, illetve az ezzel járó krízishelyzeteket is kezelje. Közvetlen szerepe volt abban, hogy megtalálta a megfelelő műszaki megoldást a Fővám téri állomás peronalagútjainak megépítésére, vagy azzal, hogy számos kivitelezői követelésről bebizonyította azok indokolatlanságát.
Kép: Rédley Tamás / FN.hu
Az átlagbér 200 ezer forint
A KSH legfrissebb adatai szerint 2009. első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozóké épp elérte a 197 ezer forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig a 204 ezer forintot.
A vállalkozások körében a középvezetők fizetése a felső vezetők bérének a felénél is alacsonyabb. A versenyszférában pedig egy menedzser hatszor annyit keres, mint a titkárnője – áll a Hay Group egy korábbi kutatásában. A Watson Wyatt jövedelemfelmérő cég adatai alapján látható, hogy tavaly az üzleti életben a cégvezetők bruttó jövedelme havi 1 és 2 millió forint között alakult, a legmagasabb összeget egy ügyvezető kapta, havi 4,2 millió forintot. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és az osztrák Kienbaum vezetői tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint a felső vezetők havi keresete 2 millió forint, a középvezetők átlagos bruttó bére viszont kevesebb mint ennek a fele.
A Merces jövedelem-összehasonlító portál a közelmúltban megvizsgálta a magyar ügyvezető igazgatók bérét. Kiderült, hogy az átlagfizetésük 550 500 forint, ám van olyan vezető is, aki közel másfélmilliót keres. A válaszadók fele belföldi magántulajdonú céget vezet, az ő bérük átlagosan 354 ezer forint. Egy állami cégben az ügyvezető pedig 400 ezret keres. A legtöbbet a külföldi cégek fizetik: átlagosan 980 500 forintot. | Nem fizetik túl az állami vezetőket? | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2009/09/16/nem_fizetik_tul_allami/ |
2019-08-29 08:58:00 | Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét. | true | null | 1 | Népszava | null | Balatoni Hajózási Zrt.;
2019-08-28 06:55:00
Állami tőkesúly a balatoni flottán
Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét.
Tőkét emelt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben az állam, s bár a Magyar Turisztikai Ügynökség állítja, mindez a modernizáláshoz szükséges, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül több attól tart, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek – kikötők, part menti területek – kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet.
– Mérföldkőhöz érkezett a Balatoni Hajózási Zrt.: a tulajdonos magyar állam 6,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, s ezzel lehetővé válik a balatoni hajózás modernizálása – jelentette be a Bahart keddi, siófoki közgyűlése után Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette, 2030-ig megújul a hajóflotta, 4 új kompot, valamint kerékpárszállító hajót vásárolnak, felújítják a kikötőket és a kiszolgáló-létesítményeket, egyszerűsítik a jegyvásárlást, s jobb menetrendet alakítanak ki. Kollár József, a Bahart vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elavult kikötők és járműpark felújítása elodázhatatlan, ám erre saját erőből képtelen a cég, éppen ezért jó és szükséges a tőkeemelés, mely lehetővé teszi a megújulást.
Az állam az idén vette vissza a hajózási cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét: a részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, s noha a települések az idén fizettek volna, egy januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik. Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt. Pedig a város az idén hajlandó lett volna kifizetni tőkeemelésből ráeső cirka 770 millió forintot, ahogyan információink szerint a többi nagy tulajdonos– Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonföldvár – is kifizette volna a rájuk eső részt.
Az állami tőkeemeléssel viszont kisebbségbe kerültek az önkormányzatok, melyek vezetői közül többen is attól tartanak, a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket.
– Persze nem most, amikor leharcolt állapotban vannak, hanem azután, hogy állami pénzből felújították azokat. Ne legyen igazam, de nem lennék meglepve, ha néhány év múlva több cégre darabolnák fel a Bahartot, hogy aztán egyik-másikat privatizálják – jegyezte meg az egyik polgármester.
A sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy egyben tartják-e a Bahartot, Guller Zoltán úgy reagált: az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. | Állami tőkesúly a balatoni flottán | null | https://nepszava.hu/3047981_allami-tokesuly-a-balatoni-flottan |
2019-02-05 07:03:00 | Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálódik. | true | null | 1 | 24.hu | null | Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes, zenész és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta, ám a koncert költségeit több mint két hónap elteltével sem hajlandó elárulni az állami társaság.
A Szerencsejáték Zrt.-t november 20-án kerestük meg közérdekű adatigénylésünkkel, amelyben a rendezvény költségeiről és a fellépők tiszteletdíjáról érdeklődtünk. Azonban hiába fizették közpénzből a számlát, a társaság többszöri megkeresésünkre sem adott érdemi választ, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk az ügyben.
Bár a NAIH vizsgálata még tart, a Szerencsejáték Zrt. különös választ küldött az ügyben a múlt héten. Mint írták, a koncert szervezésének feladataival a 2018-2019. évi integrált marketing-, kommunikációs- és rendezvényszervezési feladatok ellátására szerződött partnerét bízta meg a társaság, ebből kifolyólag közvetlenül nem szerződött a művészekkel. A koncertet az erre a célra megállapított keretösszegből fizették ki.
Hozzátették:
A keretszerződés mellékletei üzleti titkot képeznek, mert annak nyilvánosságra kerülése a rendezvényszervező céget a piacon hátrányos helyzetbe hozná.
Vagyis nem árulják el, hogy mennyi volt az összköltsége a rendezvénynek. Az említett keretösszeg különben több mint 13,5 milliárd forint, amit a kormány egyik kedvenc kommunikációs cége, a New Land Media Kft. nyert el. A társaság Balásy Gyula érdekeltsége, amelynek káprázatos teljesítményéről korábbi cikkünkben írtunk:
Kiemelt kép: Sting a Szerencsejáték Zrt. ingyenes koncertjén a Hősök terén 2018. november 24-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán | Szerencsejáték Zrt.: üzleti titok, hogy mennyi közpénzbe került a Sting-koncert | null | https://24.hu/belfold/2019/02/05/szerencsejatek-zrt-sting-shaggy-koncert-hosok-tere/ |
2021-06-29 11:00:00 | Gőzerővel folynak a munkálatok a szerbiai szakaszon, de számos a kérdés, és nincs mindegyikre válasz. | true | null | 1 | HVG360 | null | Miután a hat ellenzéki miniszterelnök-jelölt közös levélben tájékoztatta a kínai elnököt arról, hogy bármelyikük választási győzelme esetén a Fudan Egyetem mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának haladéktalan leállítását is vállalja, jogosan merül fel a kérdés: szerbiai oldalról egyáltalán van-e értelme folytatni ezt a projektet, amíg ki nem derül, ki nyeri a jövő évi magyarországi választásokat?
A vasútfejlesztés köztudottan méregdrága beruházás, és mi van, ha a szerb fővárosból kiinduló csillogó-villogó új sínpár, nos, ha nem is a semmibe, de mindenesetre nem a szomszédos ország fővárosába vezet? | Szeretettel a Vajdaságból: Hangzatos ígéretek és álomvasutak Budapest és Belgrád között | null | https://hvg.hu/360/20210628_Szeretettel_a_Vajdasagbol |
null | A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója biztos benne, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Európai Bíróság előbb-utóbb törvénytelennek fogja ítélni, és ki kell majd iktatni. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Martin József Péter hozzátette, maga a kormány szegi meg a szuverenitást napi szinten, mert részben kiárusítja az országot Kínának és Oroszországnak, és ezzel elárulja a magyar nemzeti érdekeket, részben azzal, hogy felszámolta a jogállamot.
Martin József Péter emlékeztetett, három szervezet ellen folyik vizsgálat. „Mi voltunk az elsők, a második volt az Átlátszó, a harmadik egy civil szervezet a Göd-ÉRT Egyesület, ellenük pár hete indítottak vizsgálatot.”
Egy abszurd hivatalról beszélünk, valahol Orwell és Kaffka munkái közé sorolná Martin József Péter. Mint mondta, ez egy óriási pénznyelő, miközben a Transparency azért dolgozik, hogy Magyarország egy tisztább ország legyen. „Mi azt tudjuk elérni, hogy nyilvánosságra hozzuk az ügyleteket, és e tekintetben sokat elértünk. Az ilyen autokrata-hibrid rendszerben, mint Magyarország, sok mindent felszínre lehet hozni, de kevés dolog változik, miutánt az intézményeket a kormány foglyul ejtette és alapvetően hatalompolitikai érdekeket szolgálnak, nem közérdeket.”
A szakember a műsorban arról is beszél, hogy egy korrupciós ügyet terelt eddig jó irányba a kormány, ez pedig a hálapénz. „Mi évek óta mondtuk, hogy büntetőjogi tényállássá kell tenni a hálapénzt.”
Magyarország az unió legkorruptabb tagja, már második éve a Korrupció Érzékelési Indexükön is az utolsó helyen áll. „Az unió más országaiban, a régióban is van súlyos korrupció, de ennyire központosított formában, ennyire felülről vezérelt formája a korrupciónak sehol máshol nem alakult ki.” | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója biztos benne, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Európai Bíróság előbb-utóbb törvénytelennek fogja ítélni, és ki kell majd iktatni. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Martin József Péter hozzátette, maga a kormány szegi meg a szuverenitást napi szinten, mert részben kiárusítja az országot Kínának és Oroszországnak, és ezzel elárulja a magyar nemzeti érdekeket, részben azzal, hogy felszámolta a jogállamot.
Martin József Péter emlékeztetett, három szervezet ellen folyik vizsgálat. "Mi voltunk az elsők, a második volt az Átlátszó, a harmadik egy civil szervezet a Göd-ÉRT Egyesület, ellenük pár hete indítottak vizsgálatot."
Egy abszurd hivatalról beszélünk, valahol Orwell és Kaffka munkái közé sorolná Martin József Péter. Mint mondta, ez egy óriási pénznyelő, miközben a Transparency azért dolgozik, hogy Magyarország egy tisztább ország legyen. "Mi azt tudjuk elérni, hogy nyilvánosságra hozzuk az ügyleteket, és e tekintetben sokat elértünk. Az ilyen autokrata-hibrid rendszerben, mint Magyarország, sok mindent felszínre lehet hozni, de kevés dolog változik, miutánt az intézményeket a kormány foglyul ejtette és alapvetően hatalompolitikai érdekeket szolgálnak, nem közérdeket."
A szakember a műsorban arról is beszél, hogy egy korrupciós ügyet terelt eddig jó irányba a kormány, ez pedig a hálapénz. "Mi évek óta mondtuk, hogy büntetőjogi tényállássá kell tenni a hálapénzt."
Magyarország az unió legkorruptabb tagja, már második éve a Korrupció Érzékelési Indexükön is az utolsó helyen áll. "Az unió más országaiban, a régióban is van súlyos korrupció, de ennyire központosított formában, ennyire felülről vezérelt formája a korrupciónak sehol máshol nem alakult ki." | Martin József Péter: maga a kormány szegi meg a szuverenitást napi szinten | null | https://hirklikk.hu/klikktv/martin-jozsef-peter-maga-a-kormany-szegi-meg-a-szuverenitast-napi-szinten/2405 |
2012-09-20 00:00:00 | Lajtha László-emlékkoncerttel és Robert Christian Bachmann Pora Rosa című szerzeményének bemutatójával pénteken a szegedi Dómban elkezdődik a Fesztivál programja. | true | [
"szeged-csanád egyházmegye",
"szegedi dóm",
"szent gellért nemzetközi komolyzenei fesztivál"
] | 0 | null | 0 | Amint azt a Szeged24 korábban megírta, Szeged-Csanádi Egyházmegye immár ötödik alkalommal rendezi meg a fesztivált első püspökének emlékére Szegeden, a Dómban és a Gál Ferenc Főiskolán. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök elmondta, hogy öt esztendeje azért fogtak bele a fesztivál megszervezésébe, mert az egyházmegyének is feladata, küldetése van a kultúra területén.
A rendezvény másfél hete alatt számos klasszikus szerző ismert és ritkábban hallható műve csendül fel, de kortárs darabok is megszólalnak. A hangversenyek dirigensei a Pro Cultura Hungarica-díjas Robert Christian Bachmann, a fesztivál művészeti vezetője, Yoon Kuk Lee, a salzburgi Kamara Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője, a fesztivál zenei igazgatója és Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója.
A pénteki nyitó koncerten a 120 éve született Lajtha László, a magyar zenetörténet egyik legkiemelkedőbb alakja tiszteletére és az 1956-os forradalom emlékére szólal meg a Forradalom című szimfónia a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában, Gyüdi Sándor vezényletével. A koncerten Robert Christian Bachmann Pora Rosa című szerzeményének bemutatóját is meghallgathatják az érdeklődők.
Szombaton délután egy különleges egyházzenei eseménynek ad otthont a Fogadalmi templom: a hívek úgy imádkozzák közösen a rózsafüzér tizenöt titkát, hogy minden tized előtt felolvassák a Szentírásból a megfelelő részletet, ezt követően elhangzik Heinrich Ignaz Franz von Biber A Rózsafüzér-szonáták misztériuma című művéből az ide illő szonáta.
A fesztivál ezt követő koncertjein megszólalnak még Händel, Bach, Pergolesi, Vivaldi és Hovhanes művei is. A záró napon pedig ismét a fesztivál vendége lesz a mindig egyedi színfoltot jelentő salzburgi Stadler Quartett is.
Hagyomány, hogy a rendezvényen összekapcsolódik a kultúra és a tudomány. Idén Párducz Árpád és Janka Zoltán előadásai a zene és az idegtudomány kapcsolatáról szólnak majd.
A Dóm altemplomában szerdától hanginstalláció várja az érdeklődőket, a záró napon pedig Vámosi-Nagy Zsuzsanna fuvolaművész ad itt koncertet. | Kezdődik a Szent Gellért Nemzetközi Komolyzenei Fesztivál | 0 | http://24.hu/belfold/2012/09/20/kezdodik-a-szent-gellert-nemzetkozi-komolyzenei-fesztival |
2008-09-11 00:00:00 | Korrupciós és szexbotrányba keveredtek az amerikai kormánynak a nagy olajcégekkel foglalkozó illetékesei. Egy belügyminisztériumi vizsgálat szerint a tengeri olajfúrási engedélyek kiadásával foglalkozó hivatal több alkalmazottja érintett az ügyben. Mindez azelőtt történt, hogy a Kongresszus vitát kezdett volna a tengeri olajkitermelés kiterjesztéséről. A republikánusok szerint egyértelműen így lehet csökkenteni Amerika külföldi energiafüggőségét. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | Az amerikai belügyi szervek most értek a végére egy két éven át tartó és több mint ötmillió dollárba kerülő vizsgálatnak. Úgy találták, hogy az Ásványi Kincseket Kezelő Hivatal denveri dolgozói "együtt mulatoztak, szexuális viszonyt tartottak fenn, drogot fogyasztottak, ajándékokat fogadtak el, valamit sítúrákra és golfozni jártak azoknak az energiacégeknek a képviselőivel, akiket felügyelniük kellett".
A nyomozás összegzése: az érdekellentétektől hemzsegő hivatal "erkölcsi kudarcot" vallott.
Az anyag szerint 2002 és 2006 között a denveri iroda dolgozóinak közel egyharmada fogadott el ajándékokat az olyan olajcégektől, mint a Chevron, a Shell, a Hess Corporation és a helyi illetőségű Gary Williams Energy Corporation.
A dolgozók emellett rendszeresen ittak, kokaint és marihuánát fogyasztottak, sőt szexuális kapcsolatokat alakítottak ki az olaj- és gázipari cégek képviselőivel. A hatóságok szerint a dolgozók viselkedése azért nem magánügy, mert jogtalan előnyhöz juttathattak egyes cégeket. A dolgozók viszont azzal védekeztek: csak a munkaidőn kívüli találkozók útján tudtak munkavégzésükhöz szükséges, bizalmas információhoz jutni.
Kezdődik a vita a Kongresszusban
Annak ellenére, hogy az amerikaiak minden novemberben a hálaadás napján az országot alapító puritánokra emlékeznek, a denveri hivatal igazgatója inkább a világ korruptabb felére jellemző módon értelmezte a karrierlehetőségeket: évi 30 ezer dolláros tanácsadói állása is volt egy olyan cégnél, amely szolgáltatásait olaj- és gázipari vállalatoknak kínálta.
Az ügy nemcsak etikai vonatkozása miatt sokkolta az amerikai politika világát, hanem azért is, mert a Kongresszus éppen most kezd vitát a tengeri olajkitermelés növeléséről, ami hosszú éveken át tabutéma volt.
Míg a republikánus vezetés és az egyre jobban előtérbe kerülő Sarah Palin alelnökjelölt lelkes híve a "most kell fúrni" mozgalomnak, addig a demokraták között sok az ellenző. Ennek ellenére hivatalosan ők is elfogadnák a tengeri olajkitermelés növelését, de csak ha a fúrótornyokat a parttól minimum 100 mérföldre állítanák fel.
A republikánusok egyik fő szlogenje a külföldi energiafüggőség csökkentése és ezért szerintük nincs más választás, minthogy a tengereken is növelni a kitermelést. A demokraták kompromisszumos javaslatát viszont porhintésnek tartják. | Szex, drogok, olajfúrás | null | https://infostart.hu/bulvar/2008/09/11/szex-drogok-olajfuras-224671 |
2018-12-29 00:00:00 | Csillagközi karácsonyi koszorúról készült a kép, nagyon különleges történettel. | false | [
"nasa",
"csillagászat",
"hubble űrtávcső",
"nebula"
] | 0 | null | 0 | A NASA karácsony alkalmából igazán érdekes fotót osztott meg: a képen látható cefeida csillag már az élete végén jár, és szabályos időközönként elhalványul, majd megint fényesebb lesz.
Az RS Puppis, becenevén RS Pup egy igazán különleges csillag: úgynevezett cefeida variáns, ami azt jelenti, hogy periodikusan elhalványul, majd újra fényesebb lesz. A cefeidák a változócsillagok közé tartoznak, jellemzően 4-5 naptömegű, vagy nehezebb sárga szuperóriás csillagok. A pulzálás az instabilitás miatt alakul ki: ezek az égitestek általában rövid élettartamúak, és már közel vannak ahhoz, hogy feléljék a kémiai energiaraktáraikat.
Az asztrofizikusok támpontként használják őket: a fényességváltozás miatt megállapítható, hogy milyen messze vannak, ennek segítségével pedig az őket tartalmazó galaxis vagy csillaghalmaz távolságát is meg lehet mondani.
Az RS Pup fényességi periódusa 41,5 nap, és igencsak gyorsan fényesedik, majd lassan halványul el. A NASA által megosztott fotó valójában a csillagot körülvevő csillagköd, vagy nebula, ami gázokból és kozmikus porból áll. Azért ilyen gyönyörű, mert az RS Pup ragyogása megvilágítja, majd fokozatosan elhalványítja. | Látványos jelenségről lőtt képet a NASA | 0 | https://24.hu/tech/2018/12/29/rs-pup-nebula-nasa-foto-csillagaszat |
2019-05-10 00:00:00 | Talán Dwayne Johnson, de biztosra nem mernénk mondani. | false | [
"givenchy",
"sziluett",
"ariana grande",
"bénázás",
"fotó",
"gagyi"
] | 0 | null | 0 | A kozmetikai cég most vagy vicces akart lenni, vagy holnap már cserélik a marketingcsapatot.
Új arca lesz a Givenchy francia divatcégnek. Instagram-posztjukban a női sztár nevét még nem árulták el, csak egy sziluett fotót tette közzé.
Vajon ki lehet? De tényleg, van esetleg ötletetek?
A bejegyzés megtekintése az Instagramon GIVENCHY (@givenchyofficial) által megosztott bejegyzés, Máj 9., 2019, időpont: 9:00 (PDT időzóna szerint)
Kiemelt kép: Instagram.com/givenchyofficial | A Givenchy a világ legbénább feladványával kérdi: ki van ezen a fotón? | 0 | https://24.hu/szorakozas/2019/05/10/givenchy-foto-divat-kerdes-marketing-gagyi-ariana-grande |
2017-04-12 17:03:00 | Putyin elintézte: újra jön Magyarországra vezetékes gázolaj - Kalandos történet után újra jön dízel az egykori katonai vezetéken. Felbukkan egykori KGB-s elöljáró, olajipari oligarchák, és még a MET-csoport is. | true | null | 1 | Index | null | Kalandos történet végén újra érkezik dízelolaj Magyarországra az egykori katonai olajvezetéken. Hallott már erről a vezetékről? Nem? Nem véletlenül. A Szamarából induló és Fehéroroszországon, majd Ukrajnán keresztül Magyarországra (Tiszaújvárosra) érkező csővezeték egykoron az ideiglenesen hazánkban állomásozó orosz harckocsikat látta el kőolaj-származékokkal.
A rendszerváltás környékén sokáig rendezetlen volt a sorsa és nem üzemelt. Olyannyira speciális volt a helyzete, hogy miközben a legnagyobb vezeték, a Barátság (Druzsba) tulajdonviszonyait és transzferdíjait a Szovjetunió szétesésekor pontosan leszabályozta egymás között Oroszország és Ukrajna, a katonai vezeték ukrán szakaszáról elfeledkeztek, és az orosz kézben maradt. Ennek ellenére jó pár évig jött gázolaj a vezetéken, de az ukránok mindig sérelmezték, hogy ki vannak hagyva a buliból,
Végül az élesedő ukrán-orosz katonai konfliktusok idején, az addig is sok nemzetközi perrel terhelt helyzet teljesen elmérgesedett, és a vezeték leállt. Jó sok anyag benne is ragadt, de szállítás már nem folyt.
Kedvcsinálónak elárulhatjuk, hogy a történetben felbukkan Vlagyimir Putyin egykori KGB-s elöljárója és mentora, egy másik nagyhatalmú orosz szilovik (katonai, vagy titkosszolgálati háttérrel érkező orosz politikai vezető), a leginkább Putyin-barát ukrán oligarcha, de még a magyar eredetű MET energiakereskedő csoport is.
Közvetítőkkel
A vezeték speciális jogi helyzete miatt a csövön szállíttatni mindig csak olyan olajipari háttéremberek tudtak, akik kiváló magyar és keleti kapcsolatokkal egyaránt rendelkeztek. A katonai vezetéknek ugyanis az a sajátossága, hogy az első magyar átvételi és mérési pontja nem a fizikai országhatáron, hanem attól hatvan kilométerrel beljebb, Nyírbogdányban van.
Ezen a településen már vagy száz éve foglalkoznak kőolajszármazékok fogadásával és a település vezetékkel össze van kötve Tiszaújvárossal és Százhalombattával is. Vámolási szempontból azonban a magyar határ és Nyírbogdány közötti hatvan kilométer amolyan „senkiföldje”.
Az ukránok és oroszok nem tarthattak külföldön gázolajat, a Mol pedig nem kívánt birtokon belül kerülni azelőtt, mielőtt mérni tudta volna a befolyó mennyiséget. Hosszú éveken át a Hangarn nevű kereskedőcég állt be középre, ő vette meg a határon az anyagot, majd ő adta el a Molnak.
A Hangarn ciprusi hátterű csoport, amely az orosz Mihail Gucerijev és a magyar Fazakas Imre közös érdekeltsége volt, és arról ismert, hogy ez volt az egyik olyan cég, amely a horvát ex-miniszterelnök Ivo Sanader korrupciós peréhez vezető utalást elindította a horvát Robert Ježićnek. Fazakas és Gucerijev azt vallották, hogy orosz lobbicélokból utaltak, de a horvát ügyészség a Mollal szerette volna kapcsolatba hozni az utalást.
Kénes arany
Mindenesetre a régi üzletmenetben a Mol a Hangarnon keresztül megvette az oroszok kénes kőolajszármazékát, majd Tiszaújvárosban megtisztította azt a kéntől és szép nyereséggel továbbadta (részben önmagának, vagyis a TVK-nak, részben diesel-üzemanyagként a fogyasztóknak). A kéntartalom mérőszáma a ppm, vagyis a part pro million, ami azt jelzi, hogy egymillió molekulából mennyi a kénmolekula. A nemzetközi szabvány szerint a 10 a megengedett, az oroszok korábban 2000, majd egyre alacsonyabb ppm-számú anyagot adtak a Molnak. A Mol számára komoly nyereséget jelentett a tisztítás.
Az oroszok és az ukránok végzetes összeveszése után azonban a Hangarn mintegy 85 ezer tonna anyaggal beragadt a vezetékben. Ez óriási veszteség volt, hiszen a vezetékes anyagszállítás üzletének mindig a finanszírozás a kulcsa. Ahhoz, hogy szállítani lehessen, valakinek először meg kell finanszíroznia a teljes vezeték feltöltését anyaggal, hiszen így lehet a cső másik végén kiemelnie a terméket.
Ahhoz, hogy a Mol újra kaphasson gázolajat, ki kellett szippantani a régi anyagot, megállapodás volt szükséges a vezeték tulajdonjogáról és még új szállítót is kellett találni. A Hangarn ekkor gondolt egy merészet, megpróbálta megvenni a vezeték ukrán szakaszát, erre a célra létre is hozott egy Hangarn Pipeline nevű céget.
Megegyezési igény
Már kezdett a cég egész jól állni, úgy tűnt, hogy sikerülhet a nagy deal, de végül beelőzték. Vlagyimir Putyin legfőbb, vagy éppen egyetlen ukrán szövetségese, Viktor Medvedcsuk, oroszbarát politikus és oligarcha megegyezett az orosz állami vezeték-monopólium, a Transznyefty elnökével, Nyikolaj Tokarevvel. Így hivatalosan svájci, de alighanem valójában ukrán irányítás alá került a vezeték ukrán szakasza.
Medvedcsukról közismert, hogy oroszbarát. Az angol nyelvű ukrán sajtó nemrég úgy fogalmazott róla, hogy Medvedcsuk volt az utóbbi időben az egyetlen ember, aki közvetíteni volt képes Oroszország és Ukrajna között. Javára szóljon, hogy ezt ki is használta, és például több fogolycserében is segédkezett. Putyinhoz annyira közel áll egyébként, hogy Medvedcsuk 2004-ben született második kislányának, Daryanak egyenesen Vlagyimir Putyin a keresztapja.
Tokarev, a Trasznyefty-főnök sem akárki. A KGB-sek régi iskolájához tartozik, olyan irodalomban, történelemben jártas, nyelveket beszélő egykori szolgálati vezető, aki régebben az NDK-ban (akinek már nem ismert ez a fogalom, a Német Demokratikus Köztársaságban), azon belül is Drezdában a felettese is volt a fiatal Putyinnak. Tokarev valóban kedvelte, illetve bízott is anno Putyinban, aki ezt a mentori szerepet azóta sok fontos tisztséggel és feltétlen bizalommal hálálta meg.
Anyag is kellett
Medvedcsuk megjelenésével tehát a vezeték sorsa rendeződött, de a vezetékből még ki kellett tolni a régi anyagot és új anyagot is be kellett táplálni. Ebben végül nem várt helyről érkezett segítség, a legerősebb orosz olajoligarcha, Igor Szecsin, az állami Rosznyefty olajcég erős embere kötött szerződést.
Ez azért volt meglepetés, mert az anyaggal bőségesen rendelkező Szecsin és a vezetékek felett diszponáló Tokarev szüntelen versengésben vannak. Putyin ezt láthatóan élvezi és ügyesen használja őket egymás ellenpólusaként.
A társaságnak is több feladata volt, ők adnak áthidaló finanszírozást, mert a Mol csak szállítás után hajlandó fizetni az anyagért, a MET menedzselte napi szinten az új svájci-ukrán vezeték-tulajdonossal és a Rosznyefttyel az ügyes-bajos dolgokat. Végül, legalábbis információink szerint, tavaly v végén kitolták a régi, kénes anyagot és most, vagyis 2017. március-április fordulóján megindult az anyag a csőben. Ráadásul a régi kénes gázolaj helyett immár európai szabványoknak megfelelő tiszta anyag jön, amit nem is kell tisztítani. A Mol ezzel alternatív beszerzéseket tud kiváltani.
A gép forog, az alkotó nem pihenhet
Jelenleg az ukránok is boldogok, Medvedcsuk valamiképpen a hatalommal, vagyis Petro Porosenko elnökkel is megegyezett, és fő érdekeltsége, a svájci Proton Energy szénhidrogén kereskedési jogokat is szerzett. Ez azért volt fontos, mert akad egy pontja a vezetéknek, ahonnan az ukrán felhasználók, de a baltikumi kikötők irányába is el lehet vinni az anyagot. Az állammal együttműködő ukrán tulajdonos talán majd az eddig minden bizonnyal hatósági segédlettel és nagyüzemben folytatott ukrán lopásoknak is megálljt tud parancsolni.
Ukrajnában, ezen belül is főleg Kárpátalján ugyanis egészen biztosan csak a hatóság tudomásával lehetett csapolni a vezetéket. Ehhez ugyanis profi berendezések kellenek, hiszen a vezeték nagy nyomás alatt van, volt, hogy a csapoló-vezetéket is hosszú kilométereken át vezették és havonta millió dollárban mérhető anyagot loptak el. Ebben alighanem benne volt a belügy, a rendőrség, vagyis az ukrán állam.
Vesztes-nyertes
A Hangarn kiesett az üzletből, ő rosszul járt. A MET bekerült, ahogyan a Mol is boldog lehet az alternatív beszerzési csatornával. A friss szerződésben érintett orosz, ukrán és magyar felek is örülhetnek az újra beindult szállításoknak.
Ukrajnában Medvedcsukot sokat támadják, és bár Putyin talán szívesen csinálna belőle elnököt is, erre nem sok esélye van, mert az oligarcha – kitartó orosz szimpátiája miatt – hazájában eléggé népszerűtlen.
Az orosz belpolitikában is támadnak minden orosz-ukrán energia-üzletet, mert gyakran felizzik a vád, hogy az orosz gázolaj-szállítások az „ellenségnek”, vagyis Ukrajnának juttatnak stratégiai üzemanyagot, és a molekulák egy része majd a szakadár orosz anyanyelvűekre tüzelő ukrán tankokban fog landolni. Az orosz energia-kereskedők ilyenkor azzal védekezek, hogy ha nem az oroszoktól, akkor az ukránok mástól fognak venni nyersanyagot. Akkor pedig miért ne az orosz nyersanyagszállítók keressenek az ukrán igényeken? Hát, végül is, ez is egy érvényes üzleti logika. | Putyin elintézte: újra jön Magyarországra vezetékes gázolaj | null | https://index.hu/gazdasag/2017/04/12/putyin_elintezte_ujra_jon_magyarorszagra_vezetekes_gazolaj/ |
2014-10-03 15:03:00 | Fonyód polgármestere, Hidvégi József családi cége uniós támogatást nyert, melyet a tulajdonában lévő áruház fejlesztésére fordíthat. A támogatás biztosítékaként az önkormányzat elzálogosította egyik 60 milliós ingatlanát. | true | null | 1 | ATV | null | Az önkormányzat a kezes a polgármester cégének 60 milliós támogatásáért | null | http://www.atv.hu/belfold/20141003-az-onkormanyzat-a-kezes-a-polgarmester-cegenek-60-millios-tamogatasaert |
|
2018-03-21 13:08:27 | Feltárulhatnak a Buda-Cash felszámolásának titkai - Fontos bírósági eljárás zárult a napokban a Buda-Cash-ügyben. | true | null | 1 | Index | null | A Buda-Cash pórul járt hitelezőinek (javarészt a nagyobb összeggel tőzsdéző ügyfeleknek) valódi rémálom volt az elmúlt három év. Sokan még nem jutottak a pénzükhöz (pontosabban csak részlegesen kapták vissza a tulajdonukat), és közben állandóan titokzatos, de számukra semmiképpen sem pozitív események történtek.
Sokakban merülhetett fel például a következő néhány kérdés:
Miképpen lehet az, hogy az őket megkárosító egykori Buda-Cash-vezetők vagyonelemei közül a korábbi Opimus Group (ma Opus Global) Nyrt. nevű cégben található értékek nem a kártalanításba fordultak, hanem egy gigantikusra duzzadt, Mészáros Lőrinchez köthető tőzsdei céget alapoztak meg?
Mi lett a Buda-Cash egyik legfontosabb vagyonelemével, a Ménesi úti székházzal?
Miképpen húzódhat el érdemi előrelépés nélkül a Buda-Cash felszámolása ennyire (már túl vagyunk a „bukás” harmadik évfordulóján is)?
Egy fontos eljárás
Ezekre a kérdésekre valóban választ fogunk kapni? Nem biztos, de egy kicsit azért most nőtt ennek az esélye.
A Buda-Cash valaha pénzügyi szervezet volt, a felszámolását a Pénzügyi Stabilitási és Felszámolási Nonprofit (PSFN) Kft. végzi. Erre egyedül ő jogosult, nem leváltható, valódi kontrollt a munkája felett legfeljebb csak a bíróság és esetleg a hitelezőkből alakított és extra jogosítványokkal rendelkező hitelezői választmány gyakorolhatna, igaz, a PSFN-t leváltani még ők sem tudják.
A Buda-Cash felszámolását elrendelő végzés 2015. március 5-én jelent meg.
Pedig a hitelezői választmánynak a felszámolási eljárásban tényleg nagyon komoly, a hitelezőket külön-külön meg nem illető, a felszámoló tevékenységét ellenőrző jogosítványai vannak. A BC-károsult hitelezők többször próbáltak már maguk választmányt létrehozni, eleddig sikertelenül.
A választmány késedelmes megalakításának komoly jelentősége van: az adós által kötött szerződések megtámadási lehetőségénél a jogvesztő határidő eltelt, a korábbi felszámolói intézkedések előzetes kontroll lehetősége (költség- és ütemterv, értékesítési eljárások) elmaradtak.
A PSFN eddig nem hívta össze a hitelezők értekezletét. Mint azt korábban az Indexszel is megosztotta a szervezet, úgy vélte, hogy mivel nem tudta még megállapítani, hogy kik is pontosan a hitelezők, ezért nem is tudja összehívni őket. Ám a csődtörvényre hivatkozó hitelezők ezt a választ nem fogadták el, előbb levelet írtak a PSFN-nek, majd 2016 novemberében kifogást nyújtottak be a felszámoló mulasztása miatt a Fővárosi Törvényszéknél.
A bíróság sem kapkodott
Elindult egy bírósági eljárás, amit nem pernek, hanem úgynevezett nemperes eljárásnak hívnak. Ennek az a lényege, hogy nincs tárgyalás, hanem iratokból dönt a bíróság.
A csődtörvény szerint a kifogásról a bíróságnak soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül kellett volna döntenie, de az elsőfokú végzés csak hat hónappal később, 2017 májusában született meg. A végzést ráadásul a PSFN megfellebbezte, a Fővárosi Ítélőtábla pedig csak nemrégiben hozta meg a jogerős végzést, amivel a Fővárosi Törvényszék korábbi végzését helyben hagyta.
Hol tartunk?
A jogerős végzés alapján a PSFN-nek most össze kell először hívnia a hitelezői értekezletet, itt szereznek egymásról tudomást a hitelezők, és itt tudnak maguk közül választmányt alakítani. Három évvel a bukás után a felszámolási folyamatra a választmánynak csekély hatása lesz, mégis nagyon fontos kontrollszerepe lehet.
A PSFN eddig azt mondta a károsultaknak, hogy 16 ezer hitelezővel nem tud egyesével kommunikálni, így inkább közleményeket jelentetett meg. Ám a választmány majd ki tud kérni különböző iratokat, végre kiderülhetnek a legizgalmasabb titkok a Buda-Cash felszámolása körül.
Ráadásul alighanem abban is bíznak a károsultak, hogy mivel a felszámolónak kártérítési felelőssége van a felszámolási folyamat körül, így, ha a hitelezők találnak olyan elemet, amely alapján a felszámolót elő lehet venni, akkor perek is indulhatnak.
Mert kifogás rengeteg van, ami érthető, hiszen sokan futnak a millióik után. Bár az ügy elhúzódása miatt nagyon sokan belefáradtak, lemorzsolódtak, mások szeretnének még valamit kihozni az ügyből. | Feltárulhatnak a Buda-Cash felszámolásának titkai | null | https://index.hu/gazdasag/2018/03/21/feltarulhatnak_a_buda-cash_felszamolasanak_titkai/ |
2010-09-21 17:12:00 | Törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi minisztérium a törvény-előkészítés átalakítására. A javaslat szerint kiemelt szerepet kapnának a törvények írásakor a miniszterek által kiválasztott szervezetek és gazdasági szereplők. A minisztérium javaslata eltörölné a lobbitörvényt is, de előírná, hogy a törvények előkészítéséről szóló találkozókról beszámolót kell írni. | true | null | 1 | Origo | null | Törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi minisztérium a törvény-előkészítés átalakítására. A javaslat szerint kiemelt szerepet kapnának a törvények írásakor a miniszterek által kiválasztott szervezetek és gazdasági szereplők. A minisztérium javaslata eltörölné a lobbitörvényt is, de előírná, hogy a törvények előkészítéséről szóló találkozókról beszámolót kell írni.
Eltörölné a 2006-ban elfogadott lobbitörvényt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca honlapján hétfőn közzétett - és szeptember 29-ig véleményezhető - "a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről" szóló törvényjavaslat egyik záró rendelkezése teljes egészében hatályon kívül helyezné a lobbitörvényt, és átemelné az új jogszabályba az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy részét.
Az indoklás szerint a lobbitörvény "a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket". Ez a megállapítás nem újdonság, hiszen korábban erre a következtetésre jutott a lobbistákat nyilvántartó Igazságügyi Hivatal is (erről, illetve a Schiffer András LMP-frakcióvezető által benyújtott lobbitörvény-javaslatról itt olvashat). A KIM indoklása szerint a lobbitörvény eltörlése "mindenki számára egyenlő feltételeket" teremt a jogszabályok előkészítése során.
A társadalmi egyeztetésnek a törvényjavaslat két formáját nevezi meg (illetve megemlíti "az egyeztetés egyéb módjait"). Az első, az úgynevezett általános egyeztetés, amely lényegében megfelel az elektronikus információszabadságról szóló törvényben leírtakkal: a tervezeteket közzé kell tenni a minisztériumi honlapokon, és biztosítani kell, hogy véleményeket lehessen beküldeni hozzájuk (egy korábbi tesztünk szerint ezt a rendelkezést nem mindig tartják be a tárcák).
Kiválasztottak
A második lehetőség az úgynevezett közvetlen egyetértés, amely során egy-egy miniszteren múlna, hogy kik szólhatnak bele a jogalkotásba. A tervezet szerint a miniszterek kiválaszthatnak olyan szervezeteket (civil szervezeteket, egyházakat, érdekképviseleteket, kamarákat vagy tudományos intézményeket), illetve gazdasági szereplőket, akikkel hosszabb távú, szoros együttműködést akarnak kialakítani. Az úgynevezett stratégiai partnerekkel együttműködési megállapodást kötnének, ami szabályozná a közös munka feltételeit. Az együttműködés legfeljebb addig tarthatna, amíg a miniszter hivatalban van.
Elbukott a lobbitörvény
A 2006-os lobbitörvény lényege, hogy egy jegyzékben regisztrált, hivatalos lobbisták végezhetnek csak érdekérvényesítő tevékenységet, és a velük folytatott találkozókról emlékeztetőket kell írni. A törvény alapján regisztrált lobbisták nagyon kevesen vannak: 2010. január 1-jén 194-en szerepeltek a nyilvántartásban. Többségük ráadásul hivatalosan nem is fejt ki lobbitevékenységet. A törvény előírja ugyan, hogy a lobbistáknak negyedévente be kell számolniuk az Igazságügyi Hivatalnak a munkájukról, de legfeljebb egy-két tucatnyi lobbista számol be arról, hogy valóban végzett érdekérvényesítő tevékenységet (a beszámolókat itt nézheti meg).
A törvényjavaslat szerint a miniszter a stratégiai partnereken kívül mást is bevonhatna az egyeztetésbe, illetve bárki kérheti, hogy őt is hallgassák meg. Nincs azonban előírva, hogy a miniszternek be is kell vonni a folyamatba azt, aki ezt kéri, ez csak lehetőségként szerepel a szövegben. A személyes részvétellel folyó egyeztetésekről a javaslat szerint összefoglalókat kellene készíteni, amelyek az adatvédelmi törvény alapján közérdekű adatnak minősülnének, vagyis elvileg követhető lenne, hogy az egyes miniszterek kikre hallgattak egy-egy jogszabály kidolgozása során.
A KIM törvénytervezete az elektronikus információszabadságról szóló törvényből átemeli azokat a kivételeket, amelyekre hivatkozva el lehet tekinteni az egyeztetésektől. Nem kell egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről (például adókról), ármegállapításról vagy egy új szervezet alapításáról szóló jogszabály tervezetét. Nem kell egyeztetni akkor sem, ha egy jogszabály sürgős elfogadásához "kiemelkedő közérdek fűződik". Kifejezetten tiltanák az egyeztetést, ha az veszélyeztetné az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági és pénzügyi érdekeit. | Eltemeti a befuccsolt lobbitörvényt a kormány | null | https://www.origo.hu/itthon/2010/09/eltorolne-a-lobbitorvenyt-a-tarsadalmi-reszvetelrol-szolo-torvenyjavaslat |
null | Az Európai Bizottság 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt javasol Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként, a pénzügyi támogatás az ország sürgős költségvetési szükségleteinek kielégítését támogatná – tájékoztatott az uniós testület pénteken. | true | [
""
] | 0 | Hir6 | null | Az Európai Bizottság közleménye megjegyezte: Ukrajna költségvetési szükségletei jelentősen megemelkedtek az egyre intenzívebb és elhúzódó orosz támadásokkal szemben.
Az uniós testület hitelezési együttműködési mechanizmus létrehozását javasolta, amely támogatná az EU-t és a G7-partnereket abban, hogy 45 milliárd euróig terjedő összegben hitelt nyújtsanak Ukrajnának. A mechanizmus olyan támogatást nyújt Ukrajnának, amelyet az orosz központi banknak az európai bankokban tárolt, majd befagyasztott vagyoni eszközeiből származó profitot hasznosítja. Ukrajna felhasználhatja a támogatást az EU-tól és a G7-kezdeményezésben részt vevő más pénzügyi támogatóktól kapott hitelek visszafizetésére.
A javaslat hatálybalépése előtt az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamok tanácsának minősített többségű jóváhagyása szükséges.
Az Ukrajna elleni orosz háború 2022. február 24-i kezdete óta az EU és tagállamai, valamint az európai pénzügyi intézmények együttesen 118,3 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt nyújtottak Ukrajna háborús erőfeszítéseinek és gazdaságának támogatására, az alapvető szolgáltatások fenntartására, valamint az újjáépítésre, a humanitárius segítségnyújtásra és a háború elől menekülőknek nyújtott segítségre.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően jelenleg évi 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani - tájékoztattak.
Májusában az uniós tanács úgy határozott, hogy ezeket a bevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, majd július végén 1,5 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre Ukrajna támogatására. | Az EU 35 milliárd eurós hitelt javasol Ukrajnának | null | https://hir6.hu/cikk/176082/az_eu_35_milliard_euros_hitelt_javasol_ukrajnanak |
2022-01-14 00:00:00 | Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég egyszer már visszavonta, majd tavaly év végén másodszorra is kiírta a közbeszerzést a fertőrákosi tópartra álmodott gigantikus épületek kivitelezésére. A helyiek, a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozását semmibe véve 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A tenderkiírás szerint többek között két motel (az egyik 1490 m², a másik 1593 m²), egy 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont, egy ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel, egy monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, 26 üdülőház 3419,93 m² hasznos alapterülettel, egy vitorlás klub (1951 m²) és sok más egyéb épülne a Fertő tó egyetlen, stranddal és víziteleppel rendelkező magyarországi partszakaszán.
Megint kiírták a Fertő tavi közbeszerzést, 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni | atlatszo.hu
A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég másodszor is nekifut a fertőrákosi tópart beépítésének, a visszavont tender után két héttel, karácsony előtt kiírta az új közbeszerzést. Az SFTFN ezúttal sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várja a jelentkezőket. A lényeg változatlan: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A közbeszerzési kiírás megjelenése után a Greenpeace arról számolt be, hogy a hirdetményben a projekt környezetvédelmi engedélyeiben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek (26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon) is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az SFTFN-nek.
25 millió lenne az eljárási díj
Emiatt a környezetvédő civil szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, beadványában azt kérve a testülettől, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
Válaszlevelében azonban a KDB azt közölte, hogy
a Greenpeace-nek a létező legmagasabb összegű, 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell(ene) befizetnie ahhoz, hogy a testület foglalkozzon a beadványával.
„Aki ugyanis ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést, annak ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. E rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet” – írja a Greenpeace. A közbeszerzési kiírásból ugyan nem derült ki, de a KDB megírta a levelében, hogy
a Fertő tavi építkezések becsült értéke 35,78 milliárd forint.
Arról nincs szó, hogy bruttó vagy nettó, de valószínűleg utóbbi, mert a közbeszerzéseknél mindig ezt, az ÁFA nélküli értéket adják meg. Ennek a 0,5 százaléka közel 179 millió forint, ezért „csak” a szolgáltatási díj plafonját jelentő 25 millió forintot kell(ene) kifizetnie a környezetvédőknek. Ezt azonban – mint írják – döntően kisösszegű magánadományokból élő civil szervezetként nem tudják megtenni.
Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért | atlatszo.hu
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Felhívták egyébként a figyelmet arra, hogy a szálloda és egyéb épületek kivitelezésének közel 36 milliárdos költségével és a Mészáros Lőrinc cége által épített bő 9 milliárd forintos vitorláskikötővel együtt már 45 milliárd forint fölött jár az az összeg, amit a kormány a Fertő tónál a természetkárosító, gigantikus turisztikai projekt megvalósítására akar költeni.
Viszont kérdéses, hogy milyen módon fogja ezt tenni. 2016-ban a kormány ugyanis „csak” 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. Azóta pedig legjobb tudomásunk szerint nem jelent meg olyan kormányhatározat vagy egyéb jogszabály, ami további pénzt adott volna a projektre.
A KDB szerint nem sok a 25 millió
A Greenpeace közleményére, miszerint nem tudják kifizetni a kért 25 millió forintos eljárási díjat, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közleményben reagált. A hatóság kifejtette, hogy az úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka, ami „európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede”. A KDB arra is felhívta a figyelmet, hogy a Greenpeace elhallgatta, hogy ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat.
Maga a KDB-közlemény egyébként azzal kezdődik, hogy leszögezi, a zöldszervezet beadványa formailag és jogilag is hibás. „A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával” – írja a KDB.
Erre a Greenpeace részletesen válaszolt:
„nem tévedésből fordultunk a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz,
ugyanis nem az a kérdésünk, hogy a projekt a környezetvédelmi törvényeknek megfelel-e, hanem az, hogy a saját környezetvédelmi engedélyeinek megfelel-e. Véleményünk szerint nem, ezért a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. közbeszerzési kiírásával kapcsolatban felmerül a törvénysértés gyanúja.”
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a KDB szerint a 0,5%-os eljárási díj, így a tőlük kért 25 millió is olcsónak számít, az a véleményük, hogy ez szubjektív, hiszen egy átlagos magyar civil szervezet számára ez nagyon-nagyon sok pénz.
„Márpedig a nagy közérdeklődésre számot tartó és/vagy hatalmas környezetpusztítással járó közbeszerzési eljárások jellemzően milliárdos nagyságrendűek. Ha ezek ellen csak az élhet jogorvoslati panasszal, akinek van 25 millió forintja erre, akkor az teljesen kizárja a gazdasági erővel nem rendelkezőket a jogérvényesítésből: tehát gyakorlatilag minden civil szereplőt” – írta a Greenpeace.
Díszletként használják és tönkreteszik a nemzeti parkot a luxusberuházáshoz | atlatszo.hu
Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videófelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak.
Címlapkép: A fertőrákosi építkezés 2021 júniusában (forrás: Pap Martin) | 25 millió forintot kér a Közbeszerzési Döntőbizottság a Greenpeace-től a Fertő tavi tender vizsgálatáért | null | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/01/14/25-millio-forintot-ker-a-kozbeszerzesi-dontobizottsag-a-greenpeace-tol-a-ferto-tavi-tender-vizsgalataert/ |
2010-06-16 00:00:00 | A Föld Napja munkaszüneti nap lehet - A kivehető szabadnapok száma pedig másfélszeresére nőne. Két népi kezdeményezést hagyott jóvá az OVB. | false | [
"ovb",
"népszavazás",
"föld napja"
] | 0 | null | 0 | Két népi kezdeményezést hagyott jóvá az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai ülésén. Az egyik javaslat arra irányul, hogy április 22., a Föld Napja legyen munkaszüneti nap, míg a másik a kivehető szabadnapok számát módosítaná.
A munkavállalók által kivehető szabadnapok számáról, a Munka Törvénykönyvének 131. paragrafusa rendelkezik. A beadványozók ezt úgy módosítanák, hogy az éves alapszabadság minden munkavállaló esetén egységesen 30 nap legyen, életkortól függetlenül. Jelenleg 20 nap az alapszabadság Magyarországon.
Ahhoz, hogy egy népi kezdeményezés sikeres legyen, vagyis az országgyűlés napirendre tűzze a kérdést két hónap alatt 50 ezer aláírást kell összegyűjteniük a kezdeményezőknek. | A Föld Napja munkaszüneti nap lehet | 0 | http://index.hu/belfold/hirek/2010/06/16/a_fold_napja_munkaszuneti_nap_lehet |
2022-02-22 16:40:00 | Stratégiai megállapodást kötöttek egymással a CIG Pannónia Csoport és a Magyar Bankholding bankjai. A biztosító szolgáltatásai az összes érintett bank fiókjaiban elérhetők lesznek. | true | null | 1 | HVG | null | 20 évre szóló stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötött a CIG Pannónia Csoport a Magyar Bankholdinghoz tartozó bankokkal, az MKB Bank Nyrt.-vel, a Takarékbank Zrt.-vel és a Budapest Bank Zrt.-vel, ezzel Magyarország legnagyobb biztosításértékesítési hálózata jött létre – derült ki a biztosító közleményéből.
Az együttműködés értelmében a három bank összesen 2,2 millió ügyfelet ellátó fiókjaiban is elérhetővé válnak a CIG biztosítási termékei, így az általuk kínált nyugdíj-, baleseti- és életbiztosítás, valamint egészségbiztosítás, hitelfedezeti- és lakásbiztosítás.
Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatója „jelentős szakmai mérföldkőnek” nevezte a megállapodást, amivel közel került a cég stratégiai célja, hogy „a létrejövő szuperbank direktbiztosítójaként a magyar biztosítási piac stabil, meghatározó biztosítójává” váljanak, ami „befektetőinknek, tulajdonosainknak a hosszú távon kiszámítható árbevétel és osztalékpolitika alapjait teremti meg”. | Vállalkozás: Beteszi a lábát a CIG Pannónia a bankholdingos bankok fiókjaiba | null | https://hvg.hu/kkv/20220222_cig_pannonia_magyar_bankbolding_strategiai_megallapodas |
2016-10-13 16:25:00 | A jelentésben hangsúlyozták azt is, hogy ezt az 5,5 milliárd eurót nem elpazarolták vagy elcsalták a tagországok, „a hibák egy része olyan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek esetében nem teljesültek teljes mértékben a támogathatósági feltételek, de ezek a támogatások akkor is kedvező hatást gyakorolhattak és hasznot hozhattak, ha felhasználásuk során nem tartották be maradéktalanul a vonatkozó követelményeket”. … | true | null | 1 | Magyar Idők | null | Tavaly nagyjából 5,5 milliárd eurót költöttek el szabálytalanul az uniós költségvetésből a tagországok – derült ki az Európai Számvevőszék friss jelentéséből.
A jelentésben hangsúlyozták azt is, hogy ezt az 5,5 milliárd eurót nem elpazarolták vagy elcsalták a tagországok, „a hibák egy része olyan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek esetében nem teljesültek teljes mértékben a támogathatósági feltételek, de ezek a támogatások akkor is kedvező hatást gyakorolhattak és hasznot hozhattak, ha felhasználásuk során nem tartották be maradéktalanul a vonatkozó követelményeket”.
A csütörtökön közzétett helyzetértékelés szerint a 145,9 milliárd eurós tavalyi uniós büdzsé alapján a hibaarány 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,4 százalékról, de így is meghaladja az elfogadható 2,2 százalékos szintet. A legtöbb hiba a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”, illetve a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” területét jellemezte.
Kiemelték, a költségtérítés-alapú kifizetéseknél 5,2, a jogosultsági alapúaknál 1,9 százaléknyi kifizetés volt hibás.
A dokumentumban több példát hoztak támogatásra nem jogosult projektekre például Csehországban, Lengyelországban és Olaszországban.
A jelentést Klaus-Heiner Lehne, a számvevőszék elnöke mutatta be, aki szerint az európai intézmények bizonyos mértékig elveszítették az uniós polgárok bizalmát, a legnagyobb kihívás pedig ennek a visszanyerése lesz a következő időszakban.
„Az emberek nem fognak megbízni az uniós intézményekben, ha nem hiszik el, hogy gondosan kezeljük a pénzüket, és hogy erről megfelelően számolunk be” – közölte. Hozzátette, „az Európai Uniónak megbízhatóan kell vezetnie a könyvelését, meg kell bizonyosodnia arról, hogy pénzügyi szabályait helyesen alkalmazzák, optimálisan kell felhasználnia pénzeszközeit, és gondoskodnia kell az átláthatóságról és a bizonyosságról”.
Sajtótájékoztatóján Klaus-Heiner Lehne úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy nincs hozzáadott értéke a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), nem bizonyított ugyanis, hogy az állítólag általa megmozgatott magántőkét nem fektették volna be amúgy is. A számvevőszéki jelentés szerint az európai beruházásösztönző intézkedéscsomag tavalyi létrehozása nyomán csökkent az infrastruktúra-fejlesztési és kutatási projektek támogatására szolgáló más uniós programok kerete.
A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.
Az EU éves költségvetése az uniós tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1 százalékát teszi ki, az összesített államháztartási kiadásaiknak pedig megközelítőleg a 2 százalékát. | A tagállamok szabálytalan kiadásait vizsgálta az Európai Számvevőszék | Magyar Idők | null | https://www.magyaridok.hu/gazdasag/tagallamok-szabalytalan-kiadasait-vizsgalta-az-europai-szamvevoszek-1094113/ |
null | Ha itt vannak előttünk a budapesti kerületek, és kivesszük a jobboldali vezetésűeket, majd rábökünk egyre, akkor biztos, hogy találunk valamilyen korrupciós ügyet – mondta el Az igazság órája, az Alapjogokért Központ (AK) és a Hír FM közös műsorában Tóth Erik, az AK kutatási igazgatója. | true | [
""
] | 0 | Origo | null | Rendszerszintű az összejátszás a különböző szereplők között. Ezekre a kerületekre a legtöbben a baloldalon aranytojást tojó tyúkként tekintenek, ennek a lenyomatát látjuk Óbudán, a XVIII. kerületben, az I. kerületben, Zuglóban - sorolta a műsorban Tóth.
A Magyar Nemzet szemléje szerint Zila János, az AK elemzője emlékeztetett arra, amikor Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnök, a Városháza-ügyben közvetítve egy hangfelvételen a budapesti ellenzéki politikát egy nagy medencéhez hasonlította, amelyben cápák úsznak, amelyeket meg kell etetni. - Magyarul: mindenki tartja a markát - tette hozzá.
Úgy vélte, az óbudai korrupciós botrány, amelynek kapcsán Kiss László polgármester és Czeglédy Gergő alpolgármester előzetes letartóztatásba került, legkevésbé az óbudaiaknak jó, hiszen az ő pénzük bánta azt, ami történt.
A teljes adás és még több információ ITT érhető el! | Rendszerszintű a korrupció a fővárosban | null | https://www.origo.hu/itthon/2024/09/rendszerszintu-korrupcio-fovaros |
null | Jelentékeny számú hazai kórház van lerobbant állapotban, noha a felújítások költségeit képes lenne fedezni a költségvetés – csakhogy a presztízsberuházások ennél fontosabbak a kormánynak. Szükség volna átfogó programra, adott esetben intézmények bezárására, erőforrások átcsoportosítására is. | true | [
""
] | 0 | Magyar Narancs | null | Omladozó vakolat, felpattogzott linóleum, rozsdásodó padok, tömött várók, ingerült párbeszédek - így lehet pár szóval leírni a váci Jávorszky Ödön Kórház általános légkörét. Ez az állapot több fővárosi és vidéki kórházra is jellemző.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a kórházkörútja során a vidéki kórházak közül egyedül Vácra látogatott el. "Néha nem tudtuk eldönteni, hogy egy húsz éve elhagyott laktanyában vagy egy kórházban vagyunk. Nem működő lift, fertőtlenítőszer nélküli mosdó, levegőtlen szobák, nem működő légkondi és este hatkor 38 fok a gyermekszakrendelésen" - ismertette akkor a körülményeket Magyar Péter.
Pedig a váci kórházat időről időre fejlesztették: az 1970 óta működő kórház főépülete mellé idővel pavilonok épültek, koraszülöttrészleget és koronáriaőrzőt alakítottak ki, majd a szobi és dunakeszi szakrendelőket is integrálták. A szakrendelőt 1980-ban adták át, a labort is itt helyezték el. Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési szervezete, a USAID a kelet-európai országok rendszerváltása után fejlesztési programot indított, amelybe a váci kórház is bekerült: a cél akkor az volt, hogy a betegek magas minőségű ellátásának megőrzése mellett csökkentsék a költségeket. 1995 és 2013 között több ütemben rekonstrukció valósult meg, amelynek keretében gyógyszertár, labor, sterilizáló, műtőblokk, intenzív osztály, szülőszoba, nőgyógyászati műtő, tüdőgondozó kialakítása vagy felújítása valósult meg számos további fejlesztés és beszerzés mellett. Szükség is volt ezekre, hiszen még a szomszédos Nógrád megyéből is járnak ide betegek.
A kórház állapota mindezek ellenére jelenleg valóban rettenetes, például idén januárban leszakadt a plafon a szakrendelőben. A Fidesz helyi politikusai - köztük Rétvári Bence belügyi államtitkár, a térség országgyűlési képviselője - időről időre, főleg a kampányidőszakban megígérik, hogy rendbe teszik az intézményt, de idáig csak tessék-lássék felújítások történtek (lásd erről: A szó elszállt, Magyar Narancs, 2023. november 29.).
Nem véletlen, hogy a Tisza Párt elnöke Vácot választotta az egészségügy általános helyzetének illusztrálására. "Tud róla, hogy van olyan épület, ahol egyetlen lift egy hónapig rossz volt és a (...) betegeket két ápoló hölgy próbálja felrángatni (...)?" "Tud arról, hogy az újszülöttosztályon 16 frissen született kisbabára és 16 édesanyára egy ápoló jut?" - egyebek közt ezeket kérdezte Orbán Viktortól Magyar Péter. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy emlékezetes kormányinfón kénytelen is volt reagálni Magyar kórházkörútjára: kórházaktól állítólag bekért adatokra hivatkozva jelentette ki, hogy Magyar tíz állításából "hat vagy hét egyszerűen valótlan", de azt elismerte, egyes esetekben vizsgálatot kell indítani.
Kellenek-e a kisvárosi kórházak?
"Az uniós forrásokból a nagy megyei centrumok egy részét felújították az elmúlt években, emellett néhány fővárosi, nemrég épült kórházban is kielégítőek a körülmények, azonban a legtöbb budapesti, valamint kisebb vidéki kórház ramaty állapotban van" - mutat rá Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. A megyei kórházak a kétezres évektől számos operatív programon keresztül jutottak uniós támogatáshoz. Ám mivel az ország központi régiója az uniós minősítés alapján fejlettnek minősül, a budapesti és Pest megyei intézmények ebből kimaradtak - egészen a közelmúltig (Pest megye csak 2021-ben lett a fővárostól különálló régió).
A lemaradás azonban nem magyarázható pusztán az uniós források hiányával: Kunetz Zsombor egészségügyi elemző, szakorvos szerint a Szent Imre Kórházat nagyjából 15 évvel ezelőtt újították fel, ettől függetlenül a közelmúltban kritikus állapotba került, osztályokat kellett összevonni. Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter elmondta, hogy amikor 2012-ben csaknem 70 önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményt államosítottak (köztük a váci kórházat), akkor ezek százmilliárdnak megfelelő forrástól estek el. "Az ellátás az egyetemi városok, Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, valamint a nagyobb megyei intézmények köré összpontosulnak. Amikor már az egyetemi városok és a főváros környékén lépnek fel gyakran, frekventáltan nehézségek, akkor ott komoly szervezés-technikai problémák vannak" - húzza alá Kunetz Zsombor. Január óta több száz ún. kijelölő határozat jelent meg helyettesítésekről, feladatátvételekről, ezért ő nem is lepődött meg, amikor osztálybezárásokról hallott: Szolnokon például előfordult, hogy stroke-os betegeket Budapestre vagy Debrecenbe irányítottak át - ami viszont csökkenti a teljes felépülés esélyét. Jászberényből Szolnokra küldték a betegeket ultrahangvizsgálatra, de sokszor ott sem tudták fogadni őket.
Svéd Tamás szerint a leromlott állapotú intézmények és részlegeik jelentős része kiváltható, bezárható, más funkcióra használható, például azok a kisebb osztályok, mondjuk szülészetek, amelyek heti 5-10 szülésnél kevesebb szülést vezetnek le. Célravezetőbb lenne azon nagyobb centrumok fenntartása és fejlesztése, ahol van gyermekgyógyászat, aneszteziológia, adott esetben koraszülött- és csecsemő intenzív osztály (PIC) is. Így elkerülhetők lennének az olyan a helyzetek, amilyen például a közelmúltban Mosonmagyaróváron állt elő, hogy hétköznapokon "lehet szülni", hétvégén viszont mentőautókba teszik és Győrbe szállítják a kismamákat.
Se program, se pénz
2006-ban Molnár Lajos egészségügyi miniszter letett egy átfogó egészségügyi reformtervezetet az új MSZP-SZDSZ-kormány elé, de a koalíció ez ügyben megmutatkozó határozatlansága és kétlelkűsége eleve csak nyomokban valósult meg. És ami megvalósult, utóbb azt is elsöpörte a reformellenes Fidesz és az akkori MOK által hergelt lakosság tiltakozása a 2018-as, ún. szociális népszavazáson. "A 300 forintos vizitdíjon bukott meg az egész, ennek isszuk meg most a levét" - fogalmaz Kunetz Zsombor.
Manapság átfogó programról nincs szó, és az egészségügyre szánt források jelentősen elmaradnak a többi uniós tagállamhoz képest: amíg nominálisan Magyarországon 2021-ben egy főre 1866 euró (750 ezer forint) jutott az egészségügyben, addig Németországban és Ausztriában 4 ezer euró (1,6 millió forint). Az állam GDP-arányosan 5 százalékot fordít az egészségügyre, miközben az uniós átlag 7-8 százalék között van. Ha hozzáadjuk a lakosság saját zsebből való költését, azaz a magánellátásra, gyógyszerekre fordított összegeket, akkor ez a szám nálunk 7 százalékra kúszik fel - az uniós átlag itt 10-11 százalék. A 3 százalékpontnyi különbség több ezermilliárd forint - és ennek a hiánya "nagyon meglátszik". Svéd Tamás szerint "lehetett tudni, hogy ez egy idő után megbosszulja magát. A pillanat most jött el, amikor az állam épp nincs pénzbőségben".
A Boston Consulting tanácsadó cég évekkel ezelőtt megrendelést kapott egy, az egészségügy átalakítására vonatkozó tanulmányra, ám az 2020-ban elkészült anyagot nem adja ki a Belügyminisztérium. Kunetz szerint ebből annyi ismert, hogy úgy tervezték felfejleszteni az ágazatot, hogy az ne kerüljön pluszpénzbe. "A Vodafone fontosabb, a Budapest Airport fontosabb, a kormányzati irodavásárlás fontosabb. Ezek mind fontosabb, előrébb való célok, mint az egészségügy" - sorolja a szakértő. Pedig a reform nem megvalósíthatatlan, politikai akarat kell hozzá: például a rosszabb állapotban lévő kórházakba csak annyi erőforrást kellene ölni, amíg helyettük fel nem épülnek a modernebb, 1000-1500 ágyas intézmények. Ez akár a váci Jávorszky Ödön Kórházra vagy a Szent János Kórházra is vonatkozik. Állítólag "azért nem ismerhetjük meg a Boston Consulting tervét, mert nem akarják az egészségügyi dolgozókat hergelni, ugyanis abban kórházbezárások vannak. Miközben az átalakítások, profilváltások során ezek szükségesek lehetnek. Most egyik intézkedés a másikat követi, visszavonnak, halasztanak. Minden politikavezérelt" - mondja Kökény Mihály.
A Váctól mintegy 25 kilométerre lévő Dunakeszin 40-50 milliárd forintból bő két év alatt építették fel a Dunakeszi Diáknegyedet, amely ugyan nem egészségügyi létesítmény, de magába foglal több iskolaépületet, tornacsarnokot és uszodát. Egy kórház megépítése sem tarthat sokkal több ideig, ha megtalálják rá a megfelelő helyet és forrást. A feladat persze nem egyszerű; Kökény Mihály szerint a kórházfelújítás és -építés során szigorú követelményeknek kell megfelelni, valamint speciális eszközöket kell beszerelni, de vannak olyan szakosodott cégek, melyek ezzel a területtel foglalkoznak.
A MOK főtitkára hasonlóan látja: nem a spanyolviaszt kellene feltalálni, hanem működő külföldi mintákat, rendszereket kell a hazai viszonyokhoz igazítani. Először azt kellene eldönteni, hogy hol és mekkora kórházakat szeretnénk: 3-4 fővárosi kórházat, divatos szóval élve "szuperkórházakká" kellene fejleszteni - akár részbeni bontás, újraépítés árán -, ahol minden specialitás, valamint a sürgősségi osztály is megtalálható. Ezzel gyakorlatilag meg lehetne oldani az ellátást Budapesten. Jelenleg szétszórtan, akár egy metróvonalon sorakozva helyezkednek el hasonló intézmények, ami a főtitkár szerint nem engedi meg a fenntartható működést. A rendszer hasonlóan nézne ki országosan is, a részben már felturbózott megyei központokat kell továbbfejleszteni, a garantált ellátást a fontosabb terápiás területeken biztosítani. Nem fordulhatna elő az a helyzet, hogy egy megyei központból az urológiai osztály leállása miatt tartósan három másikba irányítják a különböző problémákkal jelentkező betegeket. Ha nincs is mindenhol urológia, legalább kétmegyénként lennie kellene egy olyan osztálynak, ahol minden főbb problémát el tudnak látni. Ahogyan nem kell mindenhova mondjuk gyermek-idegsebészet sem, ezen ritka betegségek kezelésére elegendő lenne néhány, országosan jól elosztott központ. A kisebb, feleslegessé váló kórházakat rendelőkké, nappali kórházakká lehetne átalakítani, vagy olyan hiányintézményekké, mint amilyen egy krónikus pszichiátria, rehabilitációs osztály, hospice ház. A jó és sok évre szóló tervek megismerése már csak a pazarlás elkerülése miatt is fontos lenne. Az elmúlt években többször előfordult - például a fővárosi Mentőkórház esetében -, hogy intézményeket, műtőket felújítottak, majd bezártak; ezt jó lenne elkerülni a jövőben.
20 forintot a 75 forintos tojásért
Svéd Tamás szerint a kórházak adósságállománya mára összesen évi 200-300 milliárd forint között mozog, ami egy nagyon rossz működési mód és az alulfinanszírozottság együttes következménye. Rossz precedens a beszállítóknak való tartozás, mert azok vagy tönkremennek, vagy a várható késedelmes fizetést kalkulálva lényegesen drágábban - néha pedig már egyáltalán nem - szállítanak az adósságot felhalmozó intézményeknek. Az eszköz-, szappan- és vécépapírhiány, klímameghibásodások is részben ezzel, részben a nem megfelelő szervezéssel magyarázhatók. Az elvégzett beavatkozások után kapott, sok éve változatlan finanszírozás olyan alacsony, hogy még a sokat gyógyító intézményekben is adósságok keletkeznek - vagyis saját erőből a kórházak biztosan nem tudnak fejleszteni, s mint látjuk, olykor még karbantartani sem.
A kórházak az idén 70 milliárdos tartozásnál járnak. A kormány 64 milliárd forint értékben rendezte már egyszer az adósságokat. Kunetz szerint ez azért van, mert nincs "névértéken finanszírozva a tojás", magyarán az intézmények annyit adnak a napi fogyó eszközökért (például a szappanért, vécépapírért) a beszállítóknak, amennyit tudnak. "Húsz forintért veszik a 75 forintos »tojást«, ezért pillanatok alatt belecsúsznak az adósságokba. De az 55 forintot idővel ki kell fizetni." Gyógyító-megelőző szolgáltatásokra a kormány 2023-ban 2254 milliárdot irányzott elő, de ennek a másfélszeresét, dupláját kellene elkölteni a helyzet rendezéséért.
Az egészségügy humánerőforrás-problémákkal is küzd, noha van némi javulás: az orvosok a koronavírus-járvány alatt, az ápolók pedig mintegy két évvel később tisztességes fizetésemelést kaptak - igaz, a bérek azóta nem követik az inflációt. A fizetésemelés bár nem oldott meg minden problémát, az ápolói szakma nem lett érdemben vonzóbb a fiatalok számára, annyit elért, hogy a már (még) ott dolgozók néhány év türelmet szavaztak az ágazatnak. "Ezzel nem lenne jó visszaélni" - mondja Svéd Tamás, aki szerint a mindenkori kormány joga, hogyan priorizál. Az viszont fájdalmas, hogy az egészségügy nincs kellő súllyal képviselve, a közoktatással együtt "besöpörték" a Belügyminisztériumba. Pintér Sándor miniszter saját bevallása szerint sem ért mindenhez - így az egészségügyhöz, oktatáshoz sem. Az egészségügyet képviselő államtitkárnak pedig eddigi tevékenysége alapján nincs kellő súlya ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a pénzek elosztását.
A jelenlegi rendszer egyik fő problémája, hogy csak nagyon sok pénzből lehetne úgy-ahogy fenntartani - de ettől még gazdaságtalanul működő, szétesett ágazat maradna. Svéd Tamás szerint az a helyzet, mintha egy olyan házat próbálnánk befűteni, amelyben rossz a szigetelés, ráadásul a közműszolgáltatók felé nem tudjuk fizetni a számlát. Ha több pénz érkezik, akkor ki tudom fizetni a számlát, de jelentős részben továbbra is az utcát fűtöm. Ezzel szemben egy nagyobb összeg elköltése árán korszerűsíteni kellene a fűtési rendszert, szigetelést, hogy később alacsonyabb legyen a rezsi. Ezt kellene végre fölfogni.
A lapszám további cikkei itt érhetőek el >>> | Évtizedes mulasztások ára | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/evtizedes-mulasztasok-ara-271079 |
null | A múltban Infogroupként ismert Innovinia elárulta, további dél-magyarországi helyszíneken és külföldi projektekkel tervezi portfóliója bővítését. | true | [
""
] | 0 | szegeder.hu | null | Magyarország is jelen van a világ egyik legrangosabb ingatlanfejlesztési szakkiállításán, a müncheni EXPO REAL-on október 7-9. között, ahol 75 országból több mint 2000 kiállító és közel 40 ezer döntéshozó jelenik meg a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közleménye szerint.
Ezen a kiállításon bár Szeged városa maga nem lesz jelen - Debrecen, Pécs és Kaposvár mutatkozik be -, de a Magyarország-stand egyik fő kiállítója, a múltban Infogroupként ismert Innovinia elárulta, a hét meglévő ipari parkjában folytatja spekulatív és built-to-suit fejlesztéseit, valamint további dél-magyarországi helyszíneken és külföldi projektekkel tervezi portfóliója bővítését.
Idén Szegeden, a BYD gyára mellett vásárolt fejlesztésre alkalmas területeket, ahol a projekt előkészítése zajlik.
A cég honlapja szerint Szegeden is ipari-logisztikai parkot terveznek létesíteni, az nem derült ki, hogy pontosan hol. Székely Ádám, az Innovinia tulajdonosa szerint a vállalat dinamikusan növekszik, ipari-logisztikai ingatlanfejlesztőként nem csupán a térségek gazdasági fejlődését szeretné támogatni, de abban is elkötelezett, hogy parkjai ökológiai lábnyomát lehetőségei szerint minimalizálja.
Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az esemény kapcsán arról beszélt, hogy az újabb rekordot döntő külföldi működőtőke befektetések (FDI) által megjelenő beruházások fókuszában az autóipari fejlesztések, az elektromos autózáshoz kapcsolódó befektetések állnak hazánkban. Feljött az is, hogy a Magyarországra érkező fejlesztések térbeli eloszlása egyre egészségesebbé válik és a vidék is komoly szerepet kap, például óriási pozitív elmozdulás a területi megosztottságban, hogy a BYD Szegeden építi fel a gyárát.
A Magyarország-stand fókuszában a bővülő ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések szerepelnek, de lakóingatlan-, hotel- és irodaportfólióikat is felsorakoztatják a nagy hazai ingatlanfejlesztők. | Ingatlanfejlesztők vásároltak területeket a BYD mellett Szegeden | null | https://szegeder.hu/helyi/2024-09-23/ingatlanfejlesztok-vasaroltak-teruleteket-a-byd-mellett-szegeden/66f19a6847d3c037265dd3ed |
2023-10-04 07:32:00 | Úgy tűnik, a kormány nem elégedett a csúszópénz kiszorításának ütemével az egészségügyben, mert hálapénzzel kapcsolatos edukációt támogató szemléletformáló kampányt írt ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Történelmi lépésnek minősült, amikor 2021 januárjától kivezették a hálapénzt azzal, hogy büntethetővé tették. A Nemzeti Védelmi Szolgálat tavaly 75 esetben tett feljelentést az egészségüggyel kapcsolatban felderített bűncselekmények gyanúja miatt, valamint 11 esetben hálapénz átadása ügyében. Úgy tűnik, a kormány mégsem elégedett az elért eredményekkel, ugyanis „Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén lakossági szemléletformáló kampány kommunikációs feladatainak ellátására” címmel írt ki közbeszerzést nyáron, melynek meg is lettek a nyertesei.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat közel 350 millió (egész pontosan: 348 750 000) forintos kampányára nyolc ajánlat érkezett, közülük három cég nyert. Így az összegen és a feladatokon a Har Meron Hungary Kft., a People Group Kommunikációs Kft. és az Art Média Reklámügynökség Kft. osztozik.
A Har Meron Hungary Kft. egyik tulajdonosa Várnai Tamás, akinek a neve onnan lehet ismerős, hogy 2019-ben érintett volt abban az ügyben, amikor szabálytalanságokat talált az EU csalás elleni hivatala, az OLAF egy olyan programban, amelynek az egyik nyertese Óbuda egykori MSZP-s alpolgármesterének, Czeglédy Gergőnek a cége volt. A Direkt36 akkori információi szerint az OLAF húsz pályázatot kifogásolt, ezekben több mint 500 milliárd forint értékben lehetett csatornafejlesztési beruházásokat reklámozni, a pénz 85 százaléka jött az EU-kasszából. A tenderek többségét pedig Várnai Tamás cégei nyerték el – ő az első Orbán-kormány idején komoly állami megrendeléseket elnyerő Ezüsthajó Produkció Kft., majd az újabb Fidesz-kormányzás alatt a TV2 igazgatósági tagja volt.
A második cég, a People Group egyik tulajdonosa, Urbán Zsolt épp idén lett a Magyar Reklámszövetség régi-új alelnöke, de volt ő már a szövetség elnöke is. Bár egykor keményen kritizálta a kormány három perc alatt megszavazott reklámadótörvényét, azt azért tudni lehet az Átlátszó egykori cikkéből, hogy 2016-ban Schmidt Mária, aki akkor épp az 1956-os emlékév kormánybiztosaként vezette a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványt (KKTTK), összesen több mint nettó kétmilliárd forintot osztott ki közbeszerzéseken, melyből Urbánnak is jutott. Félmilliárd forint ment el ugyanis a magyarországi magazinokban és online felületeken megjelenített emlékévre, amelyet akkor az 1080 P Solution Agency Kft. nyert el, melyben közvetve Urbán Zsolt is érdekelt volt. És igaz, már ez is a múltba vész, de ő volt az is, aki 2012-ben vezette a négy év múlva véglegesen felszámolt Full Market Zrt.-t, mely igazgatóságában együtt tevékenykedtek Fabó Györggyel. Fabó az úgynevezett Ramiris-ügy – klasszikus áfacsalás – egyik kulcsfigurája volt.
A harmadik nyertes az Art Média Reklámügynökség pedig szintén Urbán egyik érdekeltsége.
Nos, érdekes a sors, hiszen ez a kampány épp hasonló etikai fogalomkörbe tartozó bűncselekmények, a vesztegetések kiszorítására fókuszál.
A szeptember 26-án aláírt szerződés értelmében 2 darab videóspotot kell kidolgozniuk a cégeknek, amelyek a hálapénz elleni küzdelem legfőbb üzeneteit hangsúlyozzák.
„A koncepciónak releváns, a hálapénz adás/elfogadás szükségtelen és/vagy társadalmilag káros és/vagy bűncselekményt megvalósító mivoltát hangsúlyozó üzenetet kell közvetítenie” – áll a közbeszerzési kiírásban.
Ezt követően le kell forgatni a maximum 30 másodperces videó kisfilmeket, végül médiaügynökségi feladatokat kell ellátni, amellyel legalább 5 millió főt el lehet érni. Az, hogy ez a három munkafolyamat a cégek között hogy oszlik meg, azt nem részletezi a pályázati eredményhirdetés.
Egyébként még mindig az volt az egyik legjobb kampány, amikor a TILOS DOHÁNYOZNI mintájára megalkották a TILOS A HÁLAPÉNZ logót, melyet 2021 januárjában Dr. Eörsi Dániel tett ki elsőként a háziorvosi rendelőjében. Ezt követte még ugyanebben az évben, augusztusban a Magyar Orvosi Kamara plakátkampánya, amely során az ország 167 egészségügyi intézményében 4 ezer tacepaót helyeztek ki. | Érdekes cégek nyerték a hálapénz-kampány közbeszerzését | null | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/erdekes-cegek-nyertek-a-halapenz-kampany-kozbeszerzeset-.html |
2009-12-11 00:00:00 | Egyesek hősi tettként, mások a küzdelem feladásaként értelmezték Majtényi László egy hónappal ezelőtti lemondását az ORTT éléről. A médiahatóságtól Majtényi húsz hónap után távozott – méghozzá nagy robajjal: a rádiófrekvenciák körüli történések miatt ügyészségi intézkedést is kezdeményezett. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | – A jogállam válságáról szóló konferencia szünetében beszélgetünk, ön éppen a politikai elit alkalmatlanságáról, a jogállami intézmények bénultságáról beszélt. Az ORTT elnökeként elszenvedett két év mondatja ezt önnel, vagy mindig ilyen peszszimista volt?
– Utóbbi, esetleg a realizmus. A pesszimizmus, mondják, azért jó, mert az embert rendszeresen kellemes meglepetések érik. Félek, ez a kellemes meglepetés most nem történik meg. Nem hinném azt sem, hogy ezt most kifejezetten az ORTT-s tapasztalatom mondatná velem, de természetesen az ember személyiségébe minden élménye beleépül... Ami a jogállam működését vagy működésképtelenségét illeti, a jogállamnak éppen az az egyik alapvető sajátossága, hogy az egyébként bénult intézményeibe is lehet lelket lehelni. Ez egy olyan keret, ami mindig képes megújulni és működőképessé válni, és éppen mert önkorrekciós a működése, a válság sem idegen tőle.
– Hogy érzi, sikerült lelket lehelnie az ORTT-be, avagy a válságát kezelnie?
– Nagyon igyekeztem, és ha a húsz hónap történetét nézem, nem is volt eredménytelen ez az igyekezet, noha olyan helyzetbe torkollott, amiből nem láttam jobb kiutat, mint hogy lemondjak.
– Adatvédelmi ombudsmanként már szerezhetett rutint a politikai játszmák, lobbiküzdelmek kezelésében. Ehhez képest, amikor elvállalta az ORTT elnökségét, mire számított?
– A két feladat nem hasonlítható össze; az ombudsman maga dönt, az ORTT-ben az elnöknek többséget kell szereznie. Ombudsmani működésem idején a jogállam egészében is jobban működött, mint ma. Ma egyértelműnek látom, hogy a köztársaság hanyatló szakaszban van. Arra pedig, hogy miért vállaltam el, az a válaszom, hogy nem vállaltam el gondolkodás nélkül. A mostani döntésem után talán nem kell hangsúlyoznom azt, hogy nem a presztízs, nem az autó, nem a külföldi utak voltak az inspiráló tényezők... Amikor felkértek, elolvastam a sokat szidott médiatörvényt, és olyannak találtam, amiben komoly alkotmányos potenciál van, közel sem olyan rossz, hogy ne lehetne e törvény alapján jól működtetni a médiahatóságot. Ha az ember olyan feladatot kap, amivel a közjót szolgálhatja, amiben lát fantáziát, akkor érdemes próbálkoznia. Abban biztos voltam, ártani nem fogok, sőt arra is láttam komoly esélyt, hogy segítsek, hasznossá tegyem magam. Az ORTT élén eltöltött húsz hónap szerintem hozott is számos eredményt.
– Például abban, hogy ne hosszabbíthassák meg a Danubius és a Sláger frekvenciaengedélyét…
– Valóban dolgoztam azon, hogy ez ne történjen meg, és végül jó alkotmánybírósági döntés született, hiszen arról volt szó, hogy a Sláger és a Danubius pályáztatás nélkül, a médiatörvény rendelkezéseit felülírva egy erre az esetre írt külön törvénnyel továbbvihesse a frekvenciáját. Ez az egyik siker, de ha már a jogalkotásról beszélünk, ennél lényegesen fontosabbnak tartom azt, hogy sikerült megakadályozni annak a médiatörvénynek az elfogadását, amely az elektronikus médiát nyílt pártirányítás alá helyezte volna. Nagyon sok személyes erőfeszítésem is volt abban, hogy ezek a tervezetek ne menjenek át. Jelentős eredménynek tartom, hogy az alapjogokat sértő műsorokkal szemben alkotmányjogi érveléssel lépett fel rendszeresen az ORTT. De sorolhatnám tovább: megváltozott az ORTT nyilvánossághoz való viszonya, nyilvánossá tettük a testületi ülések szó szerinti jegyzőkönyveit, megnyitottuk a digitális archívumot, ötmillió órányi rádiós, tévés anyaggal, a Nemzeti Hírközlési Hatósággal a korábbi fagyos viszonyt együttműködés váltotta fel, nagyon komoly szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki az ombudsmanokkal, a Gazdasági Versenyhivatallal, illetve ugyancsak az én ötletem nyomán a szomszédos országok médiahatóságaival is, és az erről szóló többoldalú megállapodást a napokban Prágában írják alá.
- A jogállam válságáról szóló konferencia egyik hozzászólója az ORTT-t úgy jellemezte – párhuzamot vonva a Kádár-rendszerrel –, hogy az öt parlamenti párt „agitprop osztályai” összeköltöztek a Reviczky utcában.
– Ez egy bonmot, amiben valami igazság van, de a valóság leírására természetesen nem alkalmas. A Kádár-rendszer és a liberális jogállam között nincs kontinuitás, de van valamilyen kulturális folyamatosság és van akkulturáció, amikor is a korábbi kultúrákra épülnek rá az újak vagy mások, és a többféleség valahogy közös életet él. Amúgy erre a kijelentésre az a válaszom, hogyan lehet, hogy az ORTT tagjai nem tudják, de ők függetlenek. El kell csak olvasni a médiatörvényt. Arra persze a jogállam nem tud garanciát adni, hogy a jogállam ezen fontos pozícióiba megfelelő emberek is kerüljenek, és döntéseik törvényesek legyenek, mint ahogy a futball szabályai sem adhatnak garanciát az ellen, ha a bíró gólt fúj, miközben a labda húsz méterre pattog a kaputól...
– A focihasonlatánál maradva: amikor a sípszó –tehát a rádiófrekvencia-döntés – elhangzott, nem gondolt arra, hogy ezt ne hagyja annyiban, és csak azért is maradjon a médiahatóság élén?
- Nem volt mit folytatni, az ORTT pályáján lefújták a meccset, és ebben a döntésben még szavazati jogom sem volt. Egyébként tudni kell, hogy az ORTT-ben egy ideig csak egy szavazatom volt a 9-ből, aztán kettő a 14-ből. Ez nagyon különböző szerep volt az ombudsmanéhoz képest. Itt, ha bármit el akartam érni, meg kellett hozzá szereznem a többséget. Ebben a húsz hónapban az alapvető fontosságú kérdésben e döntésemben soha nem szenvedtem vereséget! Ez volt az első. Mindent egybevetve, természetesen szóltak érvek a folytatás mellett, de ha egyszer megtörtént, a jövőben a hasonló fontosságú ügyekben valószínűleg máskor sem tudtam volna az akaratomat érvényesíteni, ráadásul ez volt az ORTT fennállásának utolsó fontos médiapolitikai döntése. Továbbá olyan súlyú ez a jogsértés, hogy úgy gondoltam, a jelenlétemmel sem legitimálhatom azt, ami történik. Szerintem akár a lemondás maga is hordoz bizonyos értéket. Sokkal több érv szólt a lemondás mellett. Ha úgy tetszik, ez egy minta: lehet így is. Harmadszor pedig, amikor az ember nehéz döntés előtt van és keresi az érveket, nem árt azt is megnézni, milyen döntést hozna a személyes érdekei alapján? Úgy gondolom, még ha billegne is a mérlegen az érvek-ellenérvek súlya, ha a személyes egzisztenciális érdekünk ellenében döntünk, akkor esélyesebb, hogy jó az a döntés...
- Búcsúzóul azért még megkísérelte megregulázni a két kereskedelmi kibeszélőshow-t: százmilliós büntetést helyeztek kilátásba a Joshi Bharat, 54 órás elsötétítést pedig a Mónika Show miatt. Utolsó pofon?
- Dehogy, egyszerűen le akartam zárni a folyó ügyeket, tizennyolc és huszonnégy órás elsötétítést javasoltam, amelynek elfogadására láttam esélyt, és igen, komoly újabb szankció, de nem aránytalan. A két kereskedelmi televízió kibeszélőshow-járól tudni kell, hogy korábban az ORTT fennállásának legnagyobb büntetését szabtuk ki rájuk, szintén az én javaslatomra. Ezután ígéretet tettek, hogy jó útra térnek, még egy önszabályozó magatartási kódexet is aláírtak, vállalva a kiskorúak védelmét, aztán mégsem volt érdemi változás. Ekkor tettem javaslatot az újabb büntetésre, de erről végül nem szavazott a testület, különféle ügyrendi ügyeskedésekkel elérték, hogy ne kelljen.
- A NOL-on rengeteg hozzászólás érkezett a lemondásáról, illetve a frekvenciabotrányról szóló cikkeinkhez. Sokan azt írták, becsületes, tisztességes lépés volt, de voltak olyan hozzászólások is, melyek szerint ön „megfutamodott"; „balek volt, akit a pártok az orránál fogva vezettek", illetve „lejáratta magát, mert becsülettel végig kellett volna vinnie az ügyet".
- Természetesen a kommentelők szíve joga, hogy eldöntsék, minek tartanak engem, de az eredmények és az események szerintem nem igazolják, hogy balek lettem volna. Egyszerűen olyan helyzetbe kerültem, amiben nem lehetett eredményt elérni. És nem az én korlátaim miatt, hanem mert lehetetlen volt. Mindent megtettem a jó döntés érdekében, a köztársasági elnöktől a miniszterelnökig mindenki beszólt az ORTT-nek, hiába. Itt megáll az ész. A lemondásomat sem hőstettnek, sem balekságnak, hanem szimplán becsületes döntésnek tartom. Az más kérdés, hogy mások miért nem döntenek így hasonló helyzetben - és nem biztos, hogy erre az a helyes válasz, hogy, aki a helyemben maradt volna, az bátrabb is nálam. | Belföld: Majtényi László: Itt megáll az ész - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20091211-majtenyi_laszlo__itt_megall_az_esz-465441 |
2018-02-26 17:58:00+01:00 | Budapest - Két Szófiából induló Wizz Air járat is megszakította az útját Budapesten hétfőn. Az egyik Tel Avivba, a másik Milánó-Bergamóba tartott. | false | [
"Wizzair",
"kényszerleszállás",
"ferihegy",
"Liszt Ferenc repülőtér"
] | 0 | null | 0 | Mi történhetett? Két Wizz Air-gép is kényszerleszállást hajtott végre Budapesten
Budapest - Két Szófiából induló Wizz Air járat is megszakította az útját Budapesten hétfőn. Az egyik Tel Avivba, a másik Milánó-Bergamóba tartott.
Halálos baleset történt: két autó rohant egymásba Inárcson, az egyik sofőr meghalt – fotók
Elszabadultak az árak a Balatonnál: mennyibe kerül idén a lángos?
Az Airportal.hu információi szerint a pilóták mindkét esetben sürgősségi helyzetet jelentettek nem sokkal a felszállás után, mert bizonytalan sebesség-visszajelzést kaptak a rendszerektől. A Szófia-Tel Aviv járattal először Belgrádban próbáltak leszállni, végül a budapesti landolás mellett döntöttek.
Később a Szófia-Milánó járat is a budapesti útmegszakítás mellett döntött, szintén a bizonytalan sebesség-visszajelzés miatt.
A Wizz Air mindkét esettel kapcsolatban azt írta, a járatok műszaki hiba miatt szálltak le Budapesten, a gépek műszaki ellenőrzése megkezdődött.
Szófiában rendkívül télies az időjárás, a legfrissebb jelentések szerint mínusz 6 fok és havazás nehezíti a légiközlekedést.
(Ez is érdekelheti: Kényszerleszállást hajtott végre egy utasszállító a Liszt Ferenc-repülőtéren)
Kíváncsiak vagyunk a véleményére, mondja el ide kattintva, várjuk kommentjét! | Mi történhetett? Két Wizz Air-gép is kényszerleszállást hajtott végre Budapesten | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/ket-wizz-air-gep-is-kenyszerleszallast-hajtott-vegre-budapesten/jc77s66 |
2011-12-13 13:40:00 | Nem fogja zavarni a munkában Handó Tündét, hogy jó kapcsolatot ápol az Orbán-családdal - ezt maga az Országos Bírósági Hivatal új vezetője nyilatkozta. Handó Tünde és Darák Péter, a Kúria elnöke is gyorsabb ügymenetet és érthetőbb ítélkezést ígért. | true | null | 1 | HVG | null | „Soha nem volt titok, hogy milyen baráti és családi kapcsolataim vannak, nem szégyelltem, nem tagadtam” – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal élére kedden megválasztott elnök arra a kérdésre, hogy nem fogja-e zavarni munkájában, hogy Szájer József felesége és az Orbán-család jó barátja.
Mint mondta, ezt a kérdést húsz évvel ezelőtt feltette magának, amikor bíró lett, majd akkor is, amikor a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lett. Azt a választ adta magának, hogy képes pártatlanul és függetlenül ellátni feladatkörét.
Handó Tünde ugyanis a mai napig közeli barátja a kormányfő családjának; Lévai Anikóval az elmúlt évtizedekben számos közös, nyilvános programon vett részt, többek között színházba is együtt járnak. A szoros családi kötelékre utal az is, hogy az Orbán- és a Szájer-házaspár gyermekei, Szájer Fanni és Orbán Ráhel együtt vettek részt az idei VOLT Fesztiválon az Európa Kemping szekciójának szervezőiként.
Felgyorsítaná az ítélkezést
A megválasztását követő sajtótájékoztatón Handó azt mondta, üdvözli a modellváltást, azaz hogy az igazgatási és a szakmai feladatokat és jogköröket kettéválasztotta az Országgyűlés, mert szerinte ez a két feladat másfajta készségeket követel meg. Fő feladatának azt tartja, hogy a lehető legteljesebb kiszolgálást biztosítsa a bírák és az ügyfelek részére egyaránt.
Egyenlő munkafeltételeket kíván teremteni minden egyes bíróságnak, bírának, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes régiókban hat hónapot vagy egy évet kell várni egy per elindítására. Mint mondta, a bírói álláshelyek elosztását feltétlenül az ügyteherhez kell igazítani, mert fel kell gyorsítani az ítélkezést. Azt mondta, az informatikai rendszert is fejleszteni akarja, és szeretné, ha követhető és látható lenne a közvélemény számára is, hogy az egyes ügytípusok milyen hamar végződnek.
A hivatal működéséről és kontrolljáról kifejtette, az Országos Bírói Tanács ellenőrizheti majd az ő munkáját, és az is fontos fejlemény, hogy ezentúl a köztársasági elnök akár a vezető jogfosztását is kezdeményezheti.
Darák törekszik a közérthető ítéletekre
Darák Péter, a Kúria megválasztott elnöke arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a szavazásnál az MSZP nem volt a teremben, és az ellenzéki pártok valószínűleg ellene szavaztak, azt mondta, nagyon örült volna annak, ha teljes felhatalmazást kapott volna az Országgyűléstől, és az ellenzéki pártok is támogatták volna a célkitűzéseit.
Darák programját ismertetve azt mondta, nem tartja helyes útnak, ha a bíróknak utólag kell magyarázniuk az ítéleteket, mert ha egy ítélet nem érthető, akkor magával az ítélettel van baj. Ennek ellenére Darák szerint fontos a visszajelzés, éppen ezért fontosnak tartja, hogy az ítéletek sajtóban megjelenő kritikáit a bírók figyelembe vegyék és feldolgozzák. Arra a kérdésre, hogy a napokban is előfordult, hogy egy bíró politikai megnyilatkozást tett, azt mondta, ezt nem tartja helyesnek egy bíró nem avatkozhat politikai ügyekbe.
Azt mondta, a modellváltás lehetővé teszi, hogy elegendő energia jusson ezen túl a Kúrián a szakmai ítélkezésre. Darák szerint egységessé, nyitottabbá és gyorsabbá kell tenni a bírói munkát, hogy az állampolgárok is elégedettek legyenek a bíróságokkal.
Fontosnak nevezte a bírói szemléletmód folyamatos megújítását, példaként említette, hogy a Kúrián zajló szakmai munkába az ítélkezés elemzésébe külső szakembereket és alsó fokú bírókat is bevonjanak, és kilátásba helyezte egy olyan tanácsadói rendszer kialakítását, ami az Alkotmánybíróságon is létezik. Kiemelt ügy szerinte a bírói pálya megnyitása, a bírói korosztályok közelítése, a fiatalos lendület megteremtése. | Itthon: Handó: nem szégyelltem az Orbán-családhoz fűződő kapcsolatomat | null | https://hvg.hu/itthon/20111213_hando_darak_nyilatkozat |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.