date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
null | Augusztusban újabb, ezúttal egy épületfelújítással foglalkozó cégben lett érdekelt a végrehajtói kar korrupcióval vádolt volt elnöke. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Újabb cégben lett tulajdonos Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korábbi elnöke - értesült a hvg.hu. A lap úgy tudja, az épületfelújítással foglalkozó T&B Future Energetikai Kft.-t július végén alapította két magánszemély - név szerint Bozóki Eleni és Terebesi Csaba -, Schadl György pedig augusztusban szállt be a vállalatba egymillió forinttal.
A Csomádon bejegyzett cég főtevékenysége egyéb épületgépészeti szerelés, a taggyűlési jegyzőköny szerint a tulajdonvásárlásról szóló üzlet a házi őrizetben lévő Schadl György otthonában köttetett. A cégben mindhárom tulajdonos egyaránt 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik, a nyereségből szintén egyenlő mértékben részesülhetnek.
Nyilván nem a Sándor-palotát tatarozzuk majd, hanem alapvetően lakossági és kisebb ipari ingatlanok esetében vállalnánk szigetelési, felújítási munkákat
- mondta el a bukott MBVK-elnök a lap megkeresésére. Hozzátette, a másik két tulajdonos régebbi ismerőse, akikkel "általános felújításokat" végeznek majd. A lap emlékeztet: a végrehajtói kar korrupcióval vádolt volt vezetője néhány hete már érdekelt lett egy ingatlanforgalmazó cégben is, de ennek, valamint a felújítással foglalkozó vállaltnak állítása szerint semmi köze sincs egymáshoz. - Sokan azt állították, hogy majd végrehajtási árveréseken veszek részt, de ilyen korábban sem történt. Csak szerettem volna egy olyan projektcéget, amelyet használni lehet, ha adódik valamilyen lehetőség - fogalmazott az ingatlanforgalmazó céggel kapcsolatban.
Schadl György közölte, nagyjából tíz éve vette ötmillió forintért a kisrepülőjét, de még sosem repült veleFacebook- és Instagram-oldalt indított Schadl György, már körvonalazódik benne egy üzenet | Újabb cégben lett tulajdonos Schadl György | null | https://nepszava.hu/3252253_schadl-gyorgy-erdekeltseg-epuletfelujitas-ceg |
2014-02-16 16:10:00+01:00 | Elnapolták Egyiptomban a tavaly nyáron elnöki tisztségéből elmozdított Mohamed Murszi ellen vasárnap megkezdett pert, mert ügyvédei kivonultak a tárgyalásról. | true | [] | 0 | null | 0 | Az egyiptomi állami televízió jelentése szerint Murszi védőügyvédei a kivonulással az ellen tüntettek, hogy a vádlottaknak egy hangszigetelt üveggel lefedett ketrecben kell lenniük az ülés alatt. Helyszíni megfigyelők szerint Murszi a következő kérdést intézte a bírói testülethez: "Miért félnek ennyire? Vajon azért, mert nem állnak maguk mögött a tömegek?"
Az ülést vezető bíró a pert azért napolta el, hogy a védői testület új jogászokat nevezhessen meg a vádlottak védelmére. A következő tárgyalási időpontnak a bíróság február 23-át jelölte meg.
Az egyiptomi hatóságok Murszi mellett az őt támogató Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet további 35 tagját fogták perbe. Az ügyészség által "Egyiptom történelmének legnagyobb összeesküvéseként" ábrázolt eset 2005-ig nyúl vissza, amikor az érintettek állítólag szélsőségeseket szándékoztak a Gázai övezetbe küldeni, hogy ott a Hamász palesztin iszlamista szervezet segítségével, a Hezbollah libanoni síita milícia és az iráni Forradalmi Gárda által katonai kiképzésben részesüljenek, majd Egyiptomba visszatérve a Sínai-félszigeten működő terrorcsoportok soraiba álljanak.
A hatóságok szerint a vádlottak terrortámadásokat terveztek az országban, és ennek érdekében titkos katonai információkat juttattak idegen szervezetek és kormányok birtokába. Murszin kívül bíróság elé állították többek között Mohamed Badíét, a Muzulmán Testvériség vezetőjét és helyettesét, Hairat es-Sátert.
Murszit megbuktatása óta az alexandriai Burg al-Arab börtönben tartják fogva. Eddig négyszer jelent meg a nyilvánosság előtt. Az exelnök ellen a hatóságok további három pert indítottak börtönszökés szervezése, híveinek gyilkosságra uszítása és a bíróság megsértése miatt.
A tavaly nyár óta tartó zavargásokban legkevesebb ezer iszlamista vesztette életét a biztonsági erők és a tüntetők közti összecsapásokban. A Muzulmán Testvériséget a kormány december végén terrorszervezetnek nyilvánította, s több ezer tagját börtönbe vetette. Bár Hisám Barakát főügyész múlt szerdán kijelentette, hogy Egyiptomban nincsenek politikai foglyok, a központi hatalmat egyre több nemzetközi szervezet bírálja a biztonsági erők vehemens fellépése miatt az ellenzéki tüntetőkkel szemben.
Gyarapodnak a letartóztatottakkal szembeni rossz bánásmódról és azok kínzásáról szóló beszámolók is. Legutóbb egy 18 éves nő története váltott ki világszerte felháborodást. Dahab Hamdit nyolc hónapos terhesen vették őrizetbe Kairóban egy tüntetésen, s azóta háromszor hosszabbították meg fogságát.
Hamdi állítása szerint éppen orvoshoz tartott, amikor lefogták, és a rendőrök közölték is vele, hogy rács mögött fog szülni. Amikor bekövetkeztek a fájások, a fiatal nőt átszállították egy korházba, ahol császármetszéssel hozta világra gyermekét. Egy röviddel később készült fényképen Hamdi látszik a szülés után, jobb keze az ágyhoz láncolva, gyermeke az oldalán. Hamdit két nappal a fénykép nyilvánosságra kerülése után szabadlábra helyezték | Világ: Kivonultak Murszi ügyvédei a tárgyalásról | 0 | https://hvg.hu/vilag/20140216_Kivonultak_Murszi_ugyvedei_a_targyalasrol |
2019-04-26 00:00:00 | MindeközbenVietnámban, egészen pontosan Ho Si Minh-városban van egy meglehetősen különleges étterem, az Amix Café, ahol a padló tel... | false | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | null | 0 | Vietnámban, egészen pontosan Ho Si Minh-városban van egy meglehetősen különleges étterem, az Amix Café, ahol a padló teljesen el van árasztva vízzel, amiben rengeteg díszhal úszkál szabadon az asztalok és székek között.
A tulajdonosnak a kutyás és macskás kávézókat látva jutott eszébe, hogy meg lehetne ezt csinálni halakkal is, úgyhogy meg is csinálta, ráadásul úgy, hogy az étterem mindkét szintjén szabadon úszkálnak a halak. | Mindeközben - Kérjük, vacsora közben ne lépjenek a halakra! | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/04/26/kerjuk_vacsora_kozben_ne_lepjenek_a_halakra |
2021-05-10 00:00:00 | Válogatósak is vakcinához jutnak, egyre többen oltáspártiak - Minden, amit tudni kell a hétfői történésekről – összefoglaló az Indexen. | false | [
"koronavírus",
"járvány",
"koronavírus magyarországon",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Ahogy már megszokhatták, most is összegereblyézzük a nap legfontosabb híreit a koronavírusról, de csak a hazai vonatkozásúakat, hiszen külföldi híreinkhez a témában ott találják percről percre tudósításunkat. Volt ma egy remek interjúnk az Országos Mentőszolgálat (erről a cikk végén írunk) főigazgatójával, sőt az utcára is kimentünk, hogy az embereket kérdezzük az iskolanyitásról.
Kezdjünk:
Napok óta száz alatt van a koronavírusban, vagy annak szövődményeiben meghalt emberek száma Magyarországon. Ha az utóbbi egy hetet vizsgáljuk (a hétvégi alacsony tesztek miatt május 3-án az azt követő napokhoz képest alacsony számot közölt a kormány tájékoztató oldala) az látható, hogy
május 4-én, kedden 137
május 5-én, szerdán 128
május 6-án, csütörtökön 124
május 7-én, pénteken 106
május 8-án, szombaton 101
május 9-én, vasárnap bementünk száz alá, így 98
május 10-én, hétfőn pedig 91 áldozat volt
tehát egyértelmű a csökkenő tendencia. További kedvező hír, hogy hétfőre már csak 677 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak és folyamatosan nő a gyógyultak száma, jelenleg 575 610 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 188 083 főre csökkent. Összehasonlításképpen vasárnap még jóval több, 1145 volt az új fertőzöttek száma, a gyógyultaké nem érte el az 570 ezret.
A hivatalos tájékoztatás szerint 4 305 775 főt oltottak be idáig itthon, közülük 2 503 575 fő már a második oltását is megkapta. A beoltott lakosság aránya elérte a 44 százalékot, és bár a védőoltások beadása múlt héten lassabban haladt, most újabb lendületet kaphat a kampány – fogalmazott Müller Cecília hétfőn. Az országos tisztifőorvos közölte, hogy várják a regisztrált 16-18 évesek időpontfoglalását, hiszen eddig 197 ezer fiatalból "csak" 84 ezren éltek a regisztráció lehetőségével, ezt a korosztályt a Pfizer-vakcinával oltják, amihez kell szülői hozzájáruló nyilatkozat, tajkártya és személyi igazolvány is. Az oltóanyag használatánál semmilyen betegség nem kizáró tényező – mutatott rá már Karikó Katalin biokémikus a közösségi oldalán.
A 18 év felettiek a Sinopharm-, a Szputnyik, és az AstraZeneca-vakcináival oltathatnak, ha bármilyen kérdése felmerülne a vakcinákról, az Index kérdés válasz cikkében minden ott van.
A kínai vakcináról ma Szijjártó Péter is kifejtette véleményét. A külgazdasági és külügyminiszter szerint azzal, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken globális jóváhagyást biztosított a Sinopharm-vakcina számára, véglegesen összedőlt a kínai oltóanyaggal szembeni liberális propaganda-hadjárat.
Mivel azok is oltáshoz tudnak jutni, akik válogatnak – Gulyás Gergely fogalmazott így –, Magyarország igen előkelő helyen áll a beoltottak arányában az Európai Unióban, a népesség százalékában. Ez a mutató 43.9 százalék. Az uniós átlag 27,6 százalék. Kizárólag a mintegy 502 ezer számláló Málta teljesít jobban Magyarországnál. Sőt, az ourworldindata.org friss adatai szerint világszinten is megsüvegelendő a magyar teljesítmény. Az egy dózist már kapottak listáján, népességarányosan, toronymagasan vezet Izrael, a lakosság több mint 60 százaléka már hozzájutott a vakcinához, az Egyesült Királyság 51 százalék fölött jár, Bahrein és az Amerikai Egyesült Államok 46 százalék körül áll, Magyarország Chilével csatázik az ötödik helyért.
Ennek köszönhetően – bár a nép hangja szerint semmi értelme – három héttel az alsó tagozatos nyitás után a felsősöknél és a középiskolásoknál is visszaállt a jelenléti oktatás. Ennyire azért nem volt egyszerű a visszatérés, ugyanis több mint 130 ezren írták alá az ADOM Diákmozgalom petícióját, amelyben azt követelték, hogy május 10-től a járványra való tekintettel ne kötelezzék a tanulókat arra, hogy visszatérjenek az iskolába.
A kormány döntése értelmében a nagyobbaknál azonban ugyanúgy járnak el, mint korábban a kisebbeknél, vagyis a szülők az igazgatónál kérvényezhetik, hogy tekintsék igazoltnak a hiányzást.
Jóllehet a legtöbb helyen ennek nincs akadálya, az iskolák többsége felhívta a figyelmet, hogy a hiányzás beleszámít az évi 250 órás limitbe. Ez azt jelenti, hogy amennyiben ezt túllépi egy diák, és még jegyei sincsenek, akkor járvány ide vagy oda, osztályozó vizsgát kell tennie. Az Index által megkérdezett iskolákban éppen emiatt csak a tanulók kis százaléka maradt otthon és a kollégiumokban is újra nyüzsögnek a diákok.
Ahogy a tanárok, úgy a diákok véleménye is megoszlik a témában, az egyik fővárosi két tannyelvű gimnázium tanulója például azt kifogásolja, hogy moziba nem mehet, mivel nincs beoltva, az iskolába viszont igen, ahol szintén sokan ülnek együtt zárt térben. A diákokat is beleértve a magyarok 58 százaléka tartja jónak a kormány járványellenes intézkedéseit a Nézőpont szerint, akik a felmérésükben arra is kitértek, hogy a válaszadók 81 százaléka nyilatkozta azt, hogy "oltáspárti," harmaduk azonban még az első dózist sem kapta meg, ami nagyjából 2 millió felnőtt polgárnak felel meg, a kutatás időpontjában pedig 4,1 millió beoltott volt.
A koronavírus-járvány extrém terheket rótt az Országos Mentőszolgálatra, amire nem lehetett előre felkészülni. Elegendő volt a kapacitás? Minden segítséget megkaptak a kormánytól? Mekkora most a mentősök átoltottsága? A mentők napja alkalmából az Index kérdéseire dr. Csató Gábor főigazgató válaszolt.
További híreinket itt találják, holnap is tartsanak velünk.
(Borítókép: Egy orvos beolt egy férfit a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina első adagjával az egri Markhot Ferenc Kórház rendelőintézetében kialakított oltóponton 2021. május 6-án. Fotó: Komka Péter / MTI) | Válogatósak is vakcinához jutnak, egyre többen oltáspártiak | 0 | https://index.hu/belfold/2021/05/10/napi-osszefoglalo-index-koronavirus-jarvany |
2022-06-08 04:30:00 | Tizenhatra nőtt az igazságügyi tárca volt miniszterhelyettesét és a Magyar Végrehajtói Kar elnökét érintő, csaknem 900 millió forintos korrupciós ügy gyanúsítottjainak száma – tudta meg a hvg.hu. A letartóztatásban lévő két ember egyike Schadl György, míg Völner Pál szabadlábon védekezik. | true | null | 1 | HVG | null | Újabb gyanúsítottja van a Völner–Schadl-ügynek, ezzel tizenhatra nőtt az Igazságügyi Minisztérium volt miniszterhelyettese és államtitkára, Völner Pál bukásához vezető, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar jelenlegi elnökét is magával rántó korrupciós botrány terheltjeinek száma.
A hvg.hu kérdésére az ügyben nyomozó hatóságként eljáró Központi Nyomozó Főügyészség közölte: június 7-i állapot szerint “az ügyben 16 gyanúsított van, akik közül 2 személy – köztük a végrehajtói kar elnöke – van letartóztatásban 2022. augusztus 8-ig, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik”. Arról nem adtak információt, hogy ki a tizenhatodik gyanúsított.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt egy hónapban eggyel nőtt a gyanúsítottak száma, mivel a 24.hu híre alapján május elején a hvg.hu is írt arról, hogy az ügynek 15 gyanúsítottja van. A letartóztatásban lévők száma azóta nem változott tehát, továbbra is ketten vannak, egyikük Schadl György.
Völner Pál szabadlábon védekezik – mondta a hvg.hu kérdésére a volt miniszterhelyettes jogi képviselője. Papp Gábor ügyvéd megjegyezte: Völner legutóbb márciusban tett 15 oldalas, írásbeli vallomást, védekezést, azóta az ügyben őt érintően érdemi változás tudomása szerint nem történt.
Az ügyészség gyanúja szerint Völner Pál, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese az előző ciklusban három éven át kapott rendszeresen 2–5 millió forintot Schadltől cserébe azért, hogy például végrehajtói kinevezéseket intézzen el neki.
Völner Pál összesen 83 millió forint kenőpénzt vehetett át.
Schadl viszont a gyanú szerint összesen 880 millió forinthoz juthatott a kapcsolat révén, mivel neki a végrehajtónak jelentkezők közül fizettek többen is 40–100 millió forint közötti összegeket a pozícióért cserébe. Az ügy gyanúsítottjai közül már többen is beismerő vallomást tettek.
Amikor a hvg.hu nemrég az igazságügyi tárcát továbbra is vezető Varga Judittól után a Völner-ügyről érdeklődött, azt a választ kapta Vargától, hogy szerinte mindenről, így erről az ügyről is véleményt mondtak az emberek a választáson április 3-án, "és ez azt is jelenti, hogy továbbra is megvan a választói felhatalmazás, a bizalom”. | Itthon: Újabb gyanúsítottja van a Völner-Schadl-ügynek | null | https://m.hvg.hu/itthon/20220608_Ujabb_gyanusitottja_van_a_VolnerSchadlugynek |
2011-09-15 07:21:45 | Lehet persze, hogy még nem tudunk mindent, hisz csak azt tudjuk, amit az ügyészség a parlament mentelmi bizottságának elárult, és talán nem árult el mindent. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | E tudásunk szerint Gyurcsányt hivatali visszaéléssel vádolnák, mert a sukorói kaszinóváros leendő befektetőivel és az állami vagyonkezelő illetékeseivel folytatott találkozón valami olyasmit mondott, hogy akkor ezt csináljuk meg: "lényegében döntést hozott". Gyurcsány vagy hozzátette ehhez azt, hogy a törvények betartásával csinálják meg, vagy nem tette hozzá, de ez mindegy is, mert a megcsinálók úgy értelmezték, hogy mindenképp, akár az ilyen beruházásokra vonatkozó törvényi előírások megszegésével is meg kell csinálniuk. Ebből következett aztán minden ocsmányság, leginkább az a telekcsere, amin az állam (állítólag) 1,3 milliárd forintot bukott, a befektető meg ugyanennyit keresett (volna). De ebből az egy találkozón elhangzott egy mondatból következhet az is, hogy a kormány illetékes szervei nem készítettek hatásvizsgálatot, és nem folytatták le a törvény szerint kötelező társadalmi konzultációt sem a beruházásról - amint azt a Schiffer András, az LMP elnöke által 2009-ben postázott, az eljárást hivatalosan elindító feljelentés tartalmazza.
Ahhoz, hogy Gyurcsányt elítéljék, az ügyészségnek e történet számos részmozzanatát kéne bizonyítania, illetve meggyőznie a bíróságot ezek törvénysértő mivoltáról. Kezdve azon, hogy a befektető valóban jogtalan hasznot húzott (volna) a telekcsere révén. (Azért volna, mert a Bajnai-kormány által kezdeményezett polgári per, mely az eredeti állapot visszaállításával is végződhet, még tart.) Már ez sem lesz egyszerű: az ügyben szereplő négy értékbecslés közül csak egy támasztja alá, nem fogják kitalálni, az, amelyiket az ügyészség készíttetett, ex post. Aztán azt is bizonyítania kéne az ügyészségnek, hogy Gyurcsány mindezt nemcsak előre tudta, de akarta is, és ezt a szándékát valahogy ráerőltette a vagyonkezelő hivatalnokaira. Ha erre a szándéktovábbításra nincs az ügyészségnek bizonyítéka, akkor azt kell majd elhitetnie a bíróval, hogy Gyurcsány valaminő titokzatos akaratátvitelt alkalmazott, biztos belesugározta Tátrai és Császy fejébe a csalárd cserét. Továbbá. A vádhatóságnak arról is meg kell majd győznie a bíróságot, hogy a befektető jogtalan előnyhöz jutott (volna) azzal, hogy pályáztatás nélkül tett (volna) szert a sukorói telekre. Hogy ez hitelt érdemlően sikerüljön, a közvádlónak valahogy arról is meg kéne győznie a bíróságot, hogy a töménytelen hasonló eset, amikor egy nagy külföldi befektető az államtól valós versenyeztetés meg közbeszerzés nélkül kap vagy vesz ingatlant, telket, infrastruktúrát, mind törvénytelen volt. Nem árt ezenkívül az sem, ha az ügyészség bebizonyítja azt is, hogy Gyurcsány, hiába volt miniszterelnök, egyáltalán nem is adhatott volna ilyen utasítást. Még szerencse, hogy az ügyészségnek azt nem kell bizonyítania, hogy Gyurcsányt a befektetők meg is kenték - a hivatali visszaélés vádja e nélkül is megáll.
Mármost ezek után két kimenetet tudunk elképzelni.
Az egyik, hogy ez az eljárás nincs is teljesen komolyan gondolva. Az ügyészség meg a bíróság elszöszmötöl vele pár évig, néha előveszik Gyurcsányt, néha elrekkentik, időnként lehet majd a tévében mutogatni, hogy Gyurcsány Ferenc vádlott, álljon fel. Lassan pörkölik, de nem sütik meg, nem eszik meg. Ennek az ügymenetnek a politikai hasznai evidensek: sem az MSZP nem tud szabadulni tőle, sem ő az MSZP-től, és ez még mindig így a legjobb, be van bizonyítva. A Gyurcsány elleni eljárás kellemetlen helyzetbe hozza az LMP-t is. Hogy Schiffer gyomorból dolgozik, ha Gyurcsányról van szó - talán valami régi, a 80-as évek végén esett sérelem okán, mikor is együtt igyekeztek a legjobbat kihozni a kimúlófélben lévő ifjúkommunista mozgalomból -, az egy dolog. Leginkább magánjellegű. De az LMP-nek egy idő után ki kell szállnia ebből a történetből, olyan ugyanis nincs, hogy a rokonszenves kis párt minden lehető fórumon a parlamentarizmust, a jogállamot meg a hatalmi ágak szétválasztását, ezeket a demokratikus izéket védi, de egy vak hangot nem szól arról a perről, amely éppenséggel a jogállamiságnak meg az igazságszolgáltatás függetlenségének a próbája lesz. És ez nem lesz könnyű pillanat: azt mondani, hogy lehet, hogy mi jelentettük fel őt, de tévedtünk.
Lehetséges persze az is, hogy félreértjük az eljárás mögött felsejlő politikai szándékokat. És minden végig lesz hajtva - mert többről van szó, mint a politikai feltámadás lehetősége nélkül megsemmisült exkormányfő ráforrasztásáról a szocpártra; vagy a másik demokratikus ellenzéki párt kicsinálásáról; vagy bónuszként bármiféle ellenzéki együttműködés zátonyra futtatásáról.
Amit az ügyészség eddig összehozott, az egy rakás képtelenség. Persze lehet még pár ismeretlen vádpont és bizonyíték és tanúvallomás a kabátujjában (ami azért valószínűtlen mégis, mert akkor az egész kiadatási procedúrát újra kéne kezdeni) - de abból, amit a vádról most tudunk, elmarasztaló jogerős ítélet csak úgy születhet, ha közben az igazságszolgáltatás minden közbülső fóruma meghajol a legfelsőbb kormányzati elvárás előtt. A Gyurcsány-ítélet ekképpen egyszerre lenne indoka, ürügye és következménye az igazságszolgáltatás betörésének.
Amihez azonban sok embernek kell feladnia szakmai és személyes autonómiáját - de inkább becsületet mondanánk. Először az igazságszolgáltatás különféle intézményein belül - aztán azokon kívül is. És hülye helyzet lesz ez, kétségtelenül: a megvetett, közutált és pokolra kívánt Gyurcsány védelmében felszólalni. De ebben a perben immár a legkevésbé sem az ő személyes sorsa lesz a fontos. Hisz olyan nincs, hogy csak egyszer lincselnek. És olyan sincs, hogy én csak egyszer nézek félre, ha lincselnek. | Csak egyszer | null | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/csak_egyszer-76899 |
2021-05-06 00:00:00 | A szállodában 72 szoba kap helyet, a hotel mellett épül egy termálfürdő beltéri és kültéri medencékkel, balneológiai (gyógyfürdő kúra) és wellnessrészleggel. Ső | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | 9 milliárd 683 millió forintért nyerte el a fehérgyarmati termálfürdő és szálloda tervezését és kivitelezését a budapesti Garage Ingatlanfejlesztő Kft. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A közbeszerzést Fehérgyarmat Város Önkormányzata írta ki. Az ország keleti csücskébe tervezett szállodában 72 szoba kap helyet. A hotel mellett épül egy termálfürdő beltéri és kültéri medencékkel, balneológiai (gyógyfürdő kúra) és wellnessrészleggel, sőt, még egy 1310 négyzetméteres kerti tó is megvalósul.
A Fehérgyarmati Strandfürdő területén jelenleg két termál-, két gyermek- és egy úszómedence található. A termálmedencébe érkező víz 2002-ben gyógyvíz minősítést kapott, ami mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas.
A mintegy 10 ezer lakosú Fehérgyarmat jelenlegi strandja elsősorban a helyi igényeket elégíti ki. Igazi ritkaság, ugyanis kevés 1000 forint alatti termálvizes fürdő működik Magyarországon, egy felnőtt számára a fürdőbelépő 2020-ban csupán 900 forint volt.
A 2020-as önkormányzati tájékoztatási dokumentációból kiderül, hogy
a tervezett szálloda és wellnessfürdő megvalósítása érdekében módosítani kell a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot.
A jelenlegi strand és a mellette elhelyezkedő sportpálya területéből hoztak létre egy közel 3 hektáros új telket. A telkeket részben beépítésre nem szánt különleges területből, beépítésre szánt különleges területté sorolták.
A budai Várban is dolgozik a cég
A nyílt eljárásra csupán ez az egy ajánlat érkezett, a Garage Kft.-től, amelynek tulajdonosa Szabó Zoltán.
A cég nettó árbevétele 5 év alatt hatszorosára nőtt.
2015-ben a kft. nettó árbevétele még csak 679 millió forint volt, 2019-ben ez a szám 4,2 milliárd forintra ugrott. A cég adózott eredménye 2015-ben 19 millió forint volt, ami 2019-ben 324 millió forintra nőtt.
„Szabó Zoltán nevű magyar emberből sok akad szerte a hazában, de olyan, aki kollégiumi szobatársa volt Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszternek, csak egy van” – derítette ki korábban a Magyar Narancs.
Nemrég az Átlátszó is megírta, hogy mitől szárnyal a cég. A WHB és a Garage Kft. például 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét a Budai Várban. A két cég 2018 óta dolgozik a helyszínen: a munkálatok eddig körülbelül 10 milliárd forintot emésztettek fel.
A kft. egy másik nagyberuházáson is dolgozott: 2017-ben megnyerte a WHB Kft.-vel közösen az állami Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. tenderét is, amely a budai Millenáris területén közpark és mélygarázs építésére szólt. Ez a beruházás időközben nettó 8,5 milliárdról 10,6 milliárd forintra drágult.
A WHB és a Garage Kft. 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét
A Budai Várban található épület eredeti állapotának visszaállítását 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. A WHB Kft. és a Garage Kft.
„Nullás brikettgyár”
A cég már többször dolgozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A budapesti székhelyű, fehérgyarmati telephellyel rendelkező kft. építhette fel – egyedüli ajánlattevőként, nettó hárommilliárd forintért – a református egyház új iskoláját Fehérgyarmaton.
Egy másik Szabó Zoltán-féle cég, a Brikettgyártó Kft. 2010 novemberében 100 millió forint uniós támogatáshoz jutott, hogy létrehozza brikettgyártó üzemét Fehérgyarmaton. Végül összesen 300 millió forint uniós pénz jutott a projektre, ami egy idő után, az uniós vállalások ellenére, semmi bevételt nem termelt – a Magyar Narancs cikke szerint. A furcsa brikett-bizniszről az Átlátszó is írt.
Habony hitelezője a brikett-bizniszben
Tőkét csökkent a Fidesz-közeli potentátokhoz kötődő Morando Kockázati Tőkealap érdekeltségében álló fehérgyarmati Brikett Investment Kft. E cég is egyike azoknak az uniós Jeremie-alapból pumpált startupoknak, amelyből kis túlzással praktikusan a semmit észlelte a Forbes magazin tényfeltáró cikke.
Szabó Zoltánnak kastélya is van a megyében: az üzletember cége, a Luby Kastélymúzeum Kft. 2010-ben kapott 194 millió forint uniós támogatást, amiből a Nagyaron található Luby Kastélyt újította fel és egy illatozó rózsakertet is kialakított. A kastélyban jelenleg múzeum és étterem üzemel, de esküvőt és különböző rendezvényeket is szerveznek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A fehérgyarmati termálfürdő és szálloda látványterve. (Forrás: Engedélyezési Terv) | Varga Mihály volt szobatársának cége közel 10 milliárdért építhet termálfürdőt és szállodát | null | https://atlatszo.hu/2021/05/06/varga-mihaly-volt-szobatarsanak-cege-kozel-10-milliardert-epithet-termalfurdot-es-szallodat/ |
null | Mezőhegyes képviselő-testülete megtartotta alakuló ülését szerdán. | true | [
""
] | 0 | BEOL | null | Az új mezőhegyesi testület az alakuló ülésen döntött többek között arról, hogy az alpolgármesteri tisztséget Magyar Tibor töltse be, míg a város szempontjából kiemelt feladatokkal és területekkel külön megbízott gazdasági, városfejlesztési és egészségügyekkel foglalkozó tanácsnoknak Jeszenka Zoltánt választották.
A pénzügyi és szociális bizottság elnöke továbbra is Tarkó Gábor, míg a kulturális, sport, turisztika és ügyrenddel foglalkozó bizottság elnöke Mitykó Zsolt lett. A bizottságok külső tagjai lettek: Turai Magdolna, Kocsárdiné Járási Erika, Zsóriné Kovács Márta és Perlaki Edit. | Mezőhegyes új képviselői is esküt tettek | null | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/mezohegyes-kepviselok-esku |
2016-03-26 00:00:00 | Bűncselekmény hiányában a BRFK megszüntette azt a nyomozást, amelyet a Molnár Gyula, Újbuda volt MSZP-s polgármestere által kötött szerződések miatt indított 2011-ben. Hűtlen kezelés gyanújával vizsgálták a Bikás parki sportcentrum magánkézbe játszásának körülményeit. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A XI. kerület fideszes vezetése szerint több száz milliós kár keletkezett, ezért várhatóan panasszal élnek a megszüntetés ellen - írja a mno.hu.
A cselekmény nem volt bűncselekmény – ezt állapította meg az újbudai Bikás parki sportcentrum ügyében csaknem öt éven át folytatott nyomozás után a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Lapunk kérdésére a nyomozó hatóság a büntetőeljárási törvényre hivatkozva közölte: az ügy részleteiről nem kívánnak nyilatkozni.
Molnár Gyula, Újbuda volt MSZP-s polgármestere még 2005-ben kötött 15 éves bérleti szerződést a kerületi Bikás park egy részének hasznosítására. A százmilliós beruházást az időközben csődbe ment cég a háromszorosára duzzasztotta. Molnár a kerület 2011-es feljelentése szerint képviselő-testületi felhatalmazás nélkül a megemelt beruházási érték száz százalékára vállalt garanciát úgy, hogy az önkormányzati ingatlanra 300 milliós jelzálogot jegyeztek be.
A fideszes vezetés kivásárolta a cég 240 milliós tartozását. – A követelés mára meghaladta a 300 millió forintot – mondta 2015 végén Szilágyi István, Újbuda jogi képviselője. Az önkormányzat évekkel ezelőtt birtokba vette az ingatlant, kifizetetlen számlák tömegével együtt, de a most is tartó végrehajtási eljárás elhúzódása további károkat okozhat. Az ügyvéd a portál érdeklődésére jelezte: a nyomozást megszüntető határozatot szerdán kapták kézhez, még tanulmányozzák, de az ellen várhatóan panasszal élnek. | Belföld: Megszüntették a nyomozást Molnár Gyula ellen - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/megszuntette-a-rendorseg-a-vadat-molnar-gyula-ellen-1608153 |
2020-01-14 11:37:48 | A szépen gyarapodó Symmetria Magyarország Zrt. társtulajdonosa, Griecs-Farkas Emese kapcsolatban is áll Tiborcz Péterrel, a miniszterelnök vejének testvérével. | true | null | 1 | 24.hu | null | Bár az utóbbi időben a NER informatikai üstököseként a Mészáros Lőrinctől a korábbi jobbkezéhez, Jászai Gellérthez vándorolt 4iG Nyrt.-t szoktuk emlegetni, néhány éve még egy másik cégről suttogták azt, hogy a legmagasabb körökhöz van bekötve. Ez a vállalat a Symmetria Magyarország Zrt., amely ugyancsak szépen gyarapszik, és az iparági pletykák szerint a Tiborcz család, közelebbről Tiborcz István bátyja, Tiborcz Péter befolyása alatt áll.
A szóbeszédet a cégadatok alapján nem lehetett igazolni, Tiborcz Péter neve ugyanis nem fordul elő a bejegyzések között, és ránézésre nem sokat mond a Symmetria jelenlegi többségi tulajdonosa, Griecs-Farkas Emese, illetve az ügyvezető, Teasdale Harold neve sem. Annyit lehetett megállapítani, hogy a Symmetria körül rendre olyan emberek bukkannak fel, akik családi vagy üzleti vonalon kötődnek Tiborczékhoz, és egyre-másra esnek be a céghez a közpénzes megrendelések, például a Zala Megyei Kormányhivataltól, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, a Lechner Nonprofit Kft.-től, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től vagy éppen a Magyar Fejlesztési Banktól és a Belügyminisztériumtól.
Ezeknél egyértelműbb bizonyíték is akad azonban a Symmetria-Tiborcz összefonódásra: mint a 24.hu megtudta, a Tiborcz család V. kerületi, Báthory utcai lakását használta az utóbbi években milliárdos állami megrendelésekkel kitömött Symmetria Magyarország Zrt. többségi tulajdonosa, Griecs-Farkas Emese. A 89 négyzetméteres ingatlanban jelenleg Tiborcz Péter cégei működnek.
A lakást 2016-ban vásárolta meg Orbán Ráhel férje, Tiborcz István, hogy alig fél év múlva elajándékozza édesapjának, Tiborcz Sándornak.
A lakásban működtette egyéni vállalkozását Griecs-Farkas — ekkor a Symmetria Magyarország Zrt. igazgatósági tagja, jelenleg többségi tulajdonosa — egészen addig, amíg Tiborcz Sándor 2018 februárjában tovább nem ajándékozta a lakást a másik fiának, Tiborcz Péternek, aki a cégbírósági adatok szerint jelenleg is itt él, és ide jegyeztette be a vállalkozását is.
Sőt, ebben az idővel a Tiborcz család három tagja által is tulajdonolt lakásban volt a Choridon Kft. székhelye is: ezt a céget Griecs-Farkas Emese Teasdale Haroldtól, a Symmetria jelenlegi ügyvezetőjétől vásárolta meg.
Az ingatlan tulajdonviszonyait itt tekintheti át:
A jogász végzettségű Tiborcz Péter a Fidesz tagja volt, pártkarrierje a 2006–2010-es ciklusban a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöki posztjáig repítette, de dolgozott a bicskei önkormányzatnál és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) is, majd 2014 nyarán a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetője lett. Ő volt a jelenleg felszámolás alatt álló HCS Experts Kft. ügyvezetője, ennek a neve előkerült a Microsoft-botrányban is.
Griecs-Farkasról már nehezebb konkrétumokat mondani: a szektorra rálátó forrásaink szerint az informatikai területen gyakorlatilag ismeretlen. Ami biztos, az az állammal való egykori kapcsolata: Tiborcz Péterhez hasonlóan őt is tanácsadóként foglalkoztatta az NFM.
Zibriczki Béla 2014-ben társtulajdonosként került a Symmetria jogelődjéhez, amit két év múlva zrt.-vé alakítottak. A cégbírósági papírok szerint ekkor, a fordulat előtt került a céghez Griecs-Farkas Emese, akit 2016 szeptemberétől külsős megbízással foglalkoztattak, önálló cégjegyzési joga nem volt. Valószínűleg ezért volt szükség egyéni vállalkozására. Griecs-Farkas 2018-ban – Teasdale Harold jelenlegi kisebbségi tulajdonostársával együtt – Zibriczki üzletrészéből vásárolt, így már tulajdonosként jelent meg a milliárdos forgalmat bonyolító cégnél.
Teasdale Harold ügyvezető lapunknak megerősítette, hogy ő és Griecs-Farkas is ismeri Tiborcz Pétert, és személyesen válaszolt a cége kapcsolatrendszerét feszegető kérdéseinkre. Rákérdeztünk az informatikai berkekben készpénzként kezelt pletykára, miszerint tulajdonostársa, Griecs-Farkas Emese magánéleti kapcsolatban áll Tiborcz Péterrel, mire azt válaszolta:
Úgy tudom, hogy van kapcsolatuk egymással. Az, hogy ez mennyire szoros – élettársi, házastársi –, erre nem tudok válaszolni, és nem is tisztem.
A cégvezető szerint azt az eldöntendő kérdést, hogy kapcsolatban állnak-e a Tiborcz családdal, nem lehet megválaszolni egy igennel vagy nemmel.
Tiborcz Istvánnal semmilyen üzleti kapcsolatban, sem én, sem az igazgatóság, sem a tulajdonosi kör nem áll. Biztosan vannak, akik szeretnének vele kapcsolatban lenni, és lehet, hogy nekünk is könnyebb lenne, de mi a saját utunkat járjuk. A Tiborcz családra vonatkoztatva: Tiborcz Péterrel évekre visszanyúló, szoros és régi jó kapcsolatom van, de ez egy baráti kapcsolat.
Sőt: Teasdale Harold szerint üzleti ügyekről nem is beszélnek.
Dr. Tiborcz Péterrel van egy személyes, jó kapcsolatom, de elképzelhető hogy a Tiborcz családdal másnak is van kapcsolata a cégen belül. De talán ugyanolyan esélye van, hogy a Gyurcsány vagy a Medgyessy családdal is lehet kapcsolata bizonyos kollégáinknak. Multinacionális környezetben szocializálódtam, nem az alapján veszek fel senkit, vagy tartom a cégen belül, hogy milyen a származása vagy a családfája.
Nem tud a cégről, amit vezetett
Teasdale Harold arról is beszélt, hogy Griecs-Farkas Emesét 2015-2016 táján ismerte meg a Syncope-Projekt Kft.-n keresztül. Mint mondta: ekkoriban a jelenleg felszámolás alatt álló cég a „helyét kereste a világban”, magyar innovációkat segítettek a nemzetközi piacra, Griecs-Farkas Emese pedig a nemzetközi piac ismeretével támogatta az üzleti stratégia létrehozását. A Symmetria Magyarországnál is hasonló területen dolgozik.
Beszélgetésünkben szóba került Tiborcz Péter új cége, a TransCon Húngaro Zrt., amely ugyanabban az irodaházban működik, ahol 2018 közepéig a Symmetria tevékenykedett.
Fogalmam sincs, hogy ennek a cégnek hol a székhelye, vagy éppen ki vezeti. Az ottani ügyvezetőt kellene megkérdezni. De igen, a Symmetriának volt ott székhelye
– mondta, majd jelezte, csak véletlenről lehet szó. Mindenesetre érdekes, hogy az üzletember nem tud sem a cégvezetőről, sem a székhelyről: a vezérigazgatói posztot Tiborcz Péter éppen tőle vette át 2018 nyarán, a vállalkozás pedig az alapítása óta nem költözött. Teasdale Harold értesüléseinket megerősítve elismerte, hogy Tiborcz Péter járt a Symmetria jelenlegi székhelyén.
Diszkrimináció lenne
Teasdale Harold szerint „súlyos diszkrimináció” lenne, ha bármely kollégáját családi kapcsolatai vagy származása miatt utasítaná el. A kérdéseinkben felvetett esetleges összeférhetetlenség pedig számára értelmezhetetlen, hiszen a közbeszerzési eljárásokban csak az objektív feltételeket – például a referenciákat, illetve a megajánlott árat – veszik figyelembe, azt nem, hogy a cég tulajdonosai, vezetői milyen magánéleti, családi kapcsolatban állnak egymással. Tiborcz Péterrel pedig, mint mondta, nem beszélget a közbeszerzésekről, nem kéri sem a segítségét, sem a tanácsát.
A cégvezető szerint bevételeiknek csak minimális részét teszik ki a közbeszerzéseken elnyert munkák, azonban arról beszélt, hogy alvállalkozóként segítik a 4iG Nyrt.-t, a T-Systems Nyrt.-t és a Delta Csoportot is. | Tiborczék lakását használta az állami megrendelésekkel kitömött cég tulajdonosa | null | https://24.hu/kozelet/2020/01/14/tiborcz-peter-symmetria/ |
2005-03-07 00:00:00 | A hivatalos tájékoztatás szerint a korábban regisztrált vasi MSZP-tagság kétharmada alakította újjá a megyei szervezeteket; voltak olyan települések, ahol a feloszlatott tagság 75 százaléka nem lépett be újra a pártba. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2005.03.06. 23:02
A hivatalos tájékoztatás szerint a korábban regisztrált vasi MSZP-tagság kétharmada alakította újjá a megyei szervezeteket; voltak olyan települések, ahol a feloszlatott tagság 75 százaléka nem lépett be újra a pártba.
Információink szerint a központi tagnyilvántartásban szereplő mintegy 1200 szocialista helyett most 560-an döntöttek a pártpolitizálás mellett. Tóth Csaba volt megyei elnököt még küldöttnek sem választották meg Kőszegen.
Eldőlni látszik a vasi szocialistákat évek óta megosztó belső hatalmi harc végkimenetele, miután a fiatal politikusok összefogásából létrejött Mozaik klub megyei vezetője látványos vereséget szenvedett a hét végi pártújjászervezés során. A vasi gyökerekkel nem rendelkező, rövid idő alatt a helyi MSZP megyei elnöki posztját meghódító Tóth Csaba még a megyei küldöttgyűlésbe sem kerülhet be, miután a felére apadt kőszegi alapszervezet nem delegálta a politikust a testületbe. Szocialista forrásaink szerint az MSZP felső vezetése által felügyelt hét végi események mindenképpen hatással vannak a párt belső erőviszonyaira, de akár hosszú távon is meghatározhatják azt.
Nyakó István pártszóvivő tájékoztatása szerint a feloszlatott 26 Vas megyei pártszervezetből 20 alakult újjá. A politikus kifejtette, a korábban regisztrált tagság kétharmada alakította meg a szervezeteket (mintegy 600-an), ennek ellenére nem tűntek el tagok a körzetben. Információink szerint a központban 1200 vasi tagot tartottak nyilván a szervezetek feloszlatása előtt, míg a hét végén 560 személy döntött úgy, hogy a továbbiakban is részese kíván lenni az MSZP politikai tevékenységének. Lendvai Ildikó frakcióvezető a büki és a csepregi térségben vigyázta az újjáalakulást, a két szervezetben összesen 41 fő kérte nyilvántartásba vételét, ez a szám kevesebb, mint negyede a korábbi tagságnak. Hiller István pártelnök korábbi szavait idézve tehát kijelenthető, hogy a vasi szocialisták egy jelentős része „dokumentumok formáit öltötte”. A politikus kifejtette: „nagy elszántságot, őszinteséget és a szocialista párt sikerének akarását tapasztalták a tagokban és a szervezetek alakuló ülésein”. Vas megyében egyébként március 12-én új megyei elnököt választanak majd a küldöttek, addig létszámstop van érvényben. | „Dokumentumok formáit öltötték” | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/dokumentumok-formait-oltottek-2 |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Folytatódik az ingyenes iskolai laptopprogram: az elmúlt években több mint 450 ezer laptopot kaptak a családok - írta Sára Botond a Facebook-bejegyzésében.
- A notebook igénylését a szülő, gondviselő nyújthatja be még október 7-ig - tájékoztatott Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője. | Még egy hétig lehet jelentkezni az iskolai notebookért | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/meg-egy-hetig-lehet-jelentkezni-az-iskolai-notebookert |
2015-12-07 13:18:00 | Az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerint elődjének ügyei mérhetetlen károkat okoztak a cigányságnak. Hegedüs István nem is tudja, mikorra tudják visszaszerezni az ORÖ becsületét, amit szerinte Farkas Flórián teljes mértékben lerombolt. Az elnök arra törekszik, hogy a jelenlegi működésükről reális képe legyen a kormánynak és a közvéleménynek egyaránt. | true | null | 1 | Népszava | null | K. B.;
Farkas Flórián;ORÖ;Hegedűs István;
2015-12-07 06:03:00
Hegedüs: lerombolta az ORÖ becsületét Farkas Flórián
Az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerint elődjének ügyei mérhetetlen károkat okoztak a cigányságnak. Hegedüs István nem is tudja, mikorra tudják visszaszerezni az ORÖ becsületét, amit szerinte Farkas Flórián teljes mértékben lerombolt. Az elnök arra törekszik, hogy a jelenlegi működésükről reális képe legyen a kormánynak és a közvéleménynek egyaránt.
- Az ORÖ botrányai kapcsán Lázár János kancelláriaminiszter kijelentette, hogy az ügy politikai súlya nagyobb a gazdaságinál, a kisebbségi vezetők akkor ártanak a legtöbbet a közösségnek, ha lejáratják. Még azt is mondta, "Farkas Flóriánnak megvan a lehetősége, hogy minden kérdést tisztázzon, hiszen az eljárás még nem zárult le.”
- Lázár János nagyon pontosan fogalmaz. Farkas Flóriánnak még van ideje elszámolni a közpénzekkel, azaz joga van a védekezéshez. Joga van ahhoz, hogy minden kérdést tisztázzon. Ugyanakkor a folyamatos végrehajtási eljárások miatt olyan összegeket vonnak el az ORÖ-től, amelyek nehezítik a működésünket. Nem gondolom, hogy ezekkel az összegekkel el tud számolni Farkas Flórián, hiszen a szabálytalanságok miatt tőlünk ezeket már levonták. Éppen ezért azt szeretnénk, hogy reális kép alakuljon ki az ORÖ-ről. Az egész szervezetet nem terhelheti felelősség a korábbi vezetés tevékenységéért. A szabálytalanságokat eltusolni nem lehet, hiszen az a cél, hogy tisztességes, átlátható munkát végezzünk. Ugyanakkor Lázár Jánosnak igaza van abban, hogy elsősorban nem anyagi, hanem morális kárt okoz a cigányságnak, ami a roma közéletben zajlik. Erre jó példa, ami legutóbb a mohácsi közgyűlésen történt. Azóta napvilágra került, hogy Farkas Flórián volt az, aki arra buzdította a képviselőket, hogy botrány legyen. Az elmúlt egy év tükrében úgy vélem, ő állhatott az előző közgyűlések botrányainak a hátterében is.
- Miért gondolja így?
- Farkas Flórián azt igyekszik igazolni, hogy amíg ő volt az elnök, addig viszonylagos csönd és nyugalom volt. De ez csak a látszat volt, és inkább azt mutatja, hogy rajta és a közvetlen munkatársain kívül senkinek nem lehetett beleszólása a történésekbe. Amióta nem ő az elnök, az az érdeke, hogy botrányok legyenek, és ne arról beszéljünk, mi történt a közpénzekkel. A hanganyagok teljes mértékben alátámasztják, a cirkuszokat Farkas Flórián generálja. Ezek az ügyek mérhetetlen kárt okoznak a cigányságnak, és nem tudom, mikorra tudjuk visszaszerezni az ORÖ becsületét, hiszen Farkas Flórián ezt teljes mértékben lerombolta. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az ORÖ 2015-ben egyetlen felzárkóztatási programot sem kapott, viszont olyan forrásokat vontak el tőlünk, amelyekre nem lehetett előre számítani.
- Mekkora összeget vontak el? Milyen programokról van szó?
- Nagyjából százmillió forintot. Hatalmas kiesés volt a Híd a munka világába program kapcsán elvont támogatás. Mint ismeretes, ezeket az ügyeket az emberi erőforrások minisztériuma is vizsgálta, és a napvilágra került szabálytalanságok miatt vontak el pénzeket az ORÖ-től. Ilyenek voltak például a jogtalan autóbérlések, bútorvásárlások Továbbá az előző vezetés olyan szerződéseket kötött, melyekre nem volt fedezet, de mivel élő szerződések voltak, ezeket nekünk ki kellett és kell fizetni. Kiderült például, hogy jogtalanul vettek fel normatív támogatást nem létező tanulók után. Így a Szolnoki Kormányhivatal döntése alapján 24 millió forintot vontak le tőlük. Erre mi nem voltunk felkészülve. Hatalmas a kár, és ez a 2010 és 14 közötti vezetés a felelőtlen gazdálkodásának a következménye.
- A közvéleményt mostanában leginkább az ORÖ ingatlanjai körül felmerült anomáliák foglalkoztatják. Villa, kastély, lakások, nyaralók. Állítólag ezekhez is Farkas Flóriánnak és köreinek volt jogosultsága, illetve az előző vezetés kötött róluk szerződést. Önök most indulnak feltörni?
- Mi mindent jogszerűen kívánunk tenni. A Svájci utcai villa kapcsán bármikor kicserélhetjük a zárakat. Farkas Flóriánt pedig levélben szólítjuk fel, hogy még az idén rendezze az elmaradt költségeket. Ez evidens, hiszen a kulcsok az ő kezében voltak, ezért a fizetési kötelezettség is őt terheli a több mint egy milliós közös költség elmaradása miatt.
- A borsodi megyaszói kastély kapcsán hírlik, hogy ott sportintézményt kellene létesíteni az ORÖ-nek. Volt erről tudomása? És mi a helyzet a boglári üdülővel, melyet a hírek szerint a helyi önkormányzat is szeretne megszerezni?
- Nagyon jó lenne, ha ott bármilyen intézmény működhetne a roma fiatalok számára. De ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, és azért kínos, mert ott semmiféle fejlesztés nem történt, Ellenben határozatlan időre csupán a kastély őrzésére havi 600 ezer forintos szerződést kötött a korábbi vezetés. Felelőtlen döntés volt ennek a kastélynak már a megszerzése is, hiszen semmilyen fejlesztésre, felújításra nem volt fedezet, és most sincs. Az őrzésre fordítandó pénznek pedig sokkal inkább helye lenne a rászoruló, tehetséges fiatalok támogatásában. A boglári üdülővel kapcsolatban az az érdekes, hogy saját magunk kezdtük el felújítani önerőből. A mi kétkezi munkánk van benne, nem bármilyen támogatás. Ez gondolom másoknak is feltűnt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától most kaptunk ígéretet arra, hogy a jövőben támogathatják a tábor minimális rendbehozatalát. Viszont a boglári önkormányzattól vannak olyan meg nem erősített információim, hogy azt szeretnék, a tábor kerüljön a birtokukba. Nekünk ez nem lenne jó, hiszen a rászoruló cigány családok nyaraltatásához szükségünk van egy helyre, és ezért mi készek vagyunk tenni is.
- Elnöksége alatt rendre támadások érik. Kapott már életveszélyes fenyegetést is. Még most is kap?
- Fenyegetéseket folyamatosan kapok. Most inkább bírósági útra terelve. Sztárügyvédeket fogadnak ellenem. Nem sokat nyilatkoztam a sajtóban, de pont ezek kapcsán jelentettek fel rágalmazás miatt. Most kaptam kézhez egy végzést, amely szerintem precedens értékű. A független magyar bíróság arról tájékoztatott, hogy tárgyalás nélkül megszünteti ellenem a nyomozást. Leírták azt is, hogy nekem, mint az Országos Roma Önkormányzat elnökének, nem csak jogom, hanem kötelességem is tájékoztatni a nyilvánosságot. Ezt tettem, ezután is ezt fogom tenni. | Hegedüs: lerombolta az ORÖ becsületét Farkas Flórián | null | https://web2.nepszava.hu/1078764_hegedus-lerombolta-az-oro-becsuletet-farkas-florian |
2011-11-03 10:25:00 | Nem nyilvánosak a Sukoró-dokumentumok - A mentelmi bizottság nem adta ki Gyurcsány Ferencnek az ügyészség által átküldött iratokat. | true | null | 1 | Index | null | Az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke elutasította Gyurcsány Ferenc kérését, hogy bocsássa rendelkezésére azokat a dokumentumokat, amelyeket az ügyészség küldött a testületnek a Sukoró-ügyben, valamint a zárt bizottsági ülések jegyzőkönyveit – közökte a volt miniszterelnök titkársága. Rubovszky György válaszát a www.sukoroper.hu oldalon hozták nyilvánosságra.
Ebben a kereszténydemokrata bizottsági elnök azt írta, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozására nem kapott felhatalmazást a legfőbb ügyésztől. Szavai szerint a vádhatóság kizárólag azért küldte meg azokat a bizottságnak, hogy a testület elkészíthesse határozati javaslatát a mentelmi ügyben. Rubovszky György ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc a bizottság irodájában megtekinthette az ügyészségi iratokat.
A KDNP-s politikus a mentelmi ügyet tárgyaló bizottsági ülések jegyzőkönyveinek kiadását arra hivatkozva utasította el, hogy a házszabály szerint az érintett képviselő a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló döntéshozatalkor nem lehet jelen. "A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet ennek megfelelően nem nyilvánosként kezeljük" - fogalmazott a kormánypárti politikus, megjegyezve, hogy eljárása megfelel a bizottság húszéves gyakorlatának. Mint írta, így látja biztosítottnak, hogy az általa vezetett testület továbbra is külső befolyástól mentesen láthassa el feladatát.
Kitért arra is, a volt miniszterelnök nem élt azzal a lehetőséggel, hogy felszólaljon a mentelmi bizottság ülésén.
Gyurcsány Ferenc titkársága közleményében árulkodónak nevezte, hogy Rubovszky György – szavaik szerint – "nem meri" nyilvánosságra hozni azt az iratcsomagot, amelyet a legfőbb ügyész küldött. "Ez a döntés azt üzeni a közvéleménynek, hogy a legfőbb ügyésznek és a mentelmi bizottság elnökének közös takargatnivalója van: az úgynevezett "bizonyítékok" nem állják ki a nyilvánosság próbáját, Polt Péter vádjai tarthatatlanok" – áll a Gyurcsány-titkárság közleményében.
Az Országgyűlés – a szakbizottság javaslatára – szeptember 12-én függesztette fel a volt kormányfő mentelmi jogát. A politikus ezt megelőzően, amikor szeptember 1-jén megtekintette az ügyészség által a parlament mentelmi bizottságának megküldött iratokat, azt mondta: a dokumentumok nem igazolják a legfőbb ügyész gyanúját, amely szerint hivatali visszaélést követett el, sőt az ellenkezőjét támasztják alá.
Gyurcsány Ferencet október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség. A vádhatóság álláspontja szerint a volt miniszterelnök a sukorói kaszinóberuházás ügyében azért döntött a telekcseréről, hogy egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek. | Nem nyilvánosak a Sukoró-dokumentumok | null | https://index.hu/belfold/2011/11/03/nem_nyilvanosak_a_sukoro-dokumentumok/ |
null | A postai szolgáltatás megszűnésétől tartanak az emberek Veszprémvarsány. A Győr-Moson-Sopron vármegye szélén fekvő kistelepülés önkormányzatát egy évvel ezelőtt kereste meg a Magyar Posta a partneri programjával. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Vaderna Melinda polgármester a Kisalföldnek elmondta, hogy a posta három évre kötne szerződést, amiben az önkormányzat vállalná a postai szolgáltatás működtetését. Az állami vállalat egy ügyintéző garantált bérminimumát, valamint egy minimális eszközparkot adna. A többit az önkormányzatnak kellene állnia: a bér járulékait, a helyiséget, a rezsiköltséget és az eszközök beszerzését.
- Először arra gondoltunk, hogy lehetne a posta a polgármesteri hivatalban, de erről lemondtunk, mert távol esik a falu központjától. Számításaink szerint közel 400 ezer forint lenne a havi kiadásunk. A posta felajánlotta, hogy bérelhetjük az épületet havi 134 ezer forintért, így összesen már több mint félmillió forintba kerülne havonta az önkormányzatnak a postai szolgáltatás, de ki tudja, hogyan nőnek majd az energiaárak. Azt sem tudjuk, hogy mennyi a veszprémvarsányi posta bevétele, mert azt nem árulják el, nem tudunk vele kalkulálni. Egy olyan szolgáltatási szerződést kellene tehát aláírni 3 évre, hogy nem tudjuk, milyen kiadással és bevétellel jár az önkormányzat részéről. Ez felelőtlen gazdálkodás lenne - hangsúlyozta a polgármester.
- Azt gondoltuk, hogy megvásárolnánk az épületet, és hogy a költségeket fedezzük, kiadnánk egy részét. Vételárként a Posta 23 millió forintot jelölt meg a felújításra váró épületre. Amikor aztán vételi ajánlatunkról tájékoztattam a Postát, az a válasz érkezett, hogy nem kívánják eladni az épületet, határozatlan ideig tovább működik a posta - idézte fel az előzményeket Vaderna Melinda.
Hozzátette:
idén augusztusban a posta ismét megkereste az önkormányzatot. Most már az épület vételárát 72 millió forintban jelölték meg. Szóval alig egy év alatt 49 millió forinttal többe került volna.
- Ez irreális összeg egy felújítandó épületért. Az ingatlant amúgy is csak úgy tudná az önkormányzat megvásárolni, ha egy másikat eladna. Abban látom a megoldást, hogy a központban lévő épületben működik a posta, és az épület egy részét kiadjuk, hogy bejöjjön az szolgáltatás költsége. Mi partnerek vagyunk a szolgáltatás megoldásában, de a posta irreális ajánlatát nem tudjuk elfogadni. Ezt jeleztük, hogy a vételárat magasnak találjuk, várjuk a válaszukat. A kérdés az, hogy a Posta meg akarja-e oldani a szolgáltatást vagy nem - állapította meg Vaderna Melinda. | A posta irreális ajánlata miatt zárhat be a hivatal egy dunántúli faluban | null | https://hirklikk.hu/kozelet/az-allami-vallalat-irrealis-ajanlata-miatt-zarhat-be-a-posta-egy-dunantuli-faluban/437595 |
2002-05-10 00:00:00 | [FN, MTI-Eco] Lengyelország idei hazai összterméke várhatóan 1,6 százalékkal nő a tavalyi 1,1 százalék után. A Reuters által megkérdezett 16 elemző szerint a lengyel folyó fizetési hiány 8,7 milliárd dollárra bővül a 2001. évi 7,2 milliárdról, miközben az áprilisi deficit várhatóan 660 millió dollár a márciusi 637 millió dollárt követően. Az elemzők várakozása szerint az export idén 2,4 százalékkal bővül a tavalyi 7,1 százalék növekedés után, m | false | [
"archívum"
] | 0 | null | 0.004464 | Belföld Optimista előrejelzések a lengyel gazdaság növekedéséről
[FN, MTI-Eco] Lengyelország idei hazai összterméke várhatóan 1,6 százalékkal nő a tavalyi 1,1 százalék után. A Reuters által megkérdezett 16 elemző szerint a lengyel folyó fizetési hiány 8,7 milliárd dollárra bővül a 2001. évi 7,2 milliárdról, miközben az áprilisi deficit várhatóan 660 millió dollár a márciusi 637 millió dollárt követően. Az elemzők várakozása szerint az export idén 2,4 százalékkal bővül a tavalyi 7,1 százalék növekedés után, míg az import 2,8 százalékkal emelkedik a 2001. évi 1,3 százalékot követően.
Ajánlom a Facebookon 0 | Optimista előrejelzések a lengyel gazdaság növekedéséről | 0 | http://24.hu/belfold/2002/05/10/optimista_elorejelzesek_lengyel_gazdasag |
2011-08-19 00:00:00 | Egy magyar buszos csoport is az izraeli Eilat városában ragadt éjszakára a tegnapi merényletek után. Az izraeli légierő hét újabb légicsapást hajtott végre a Gázai övezetben, hogy megtorolja a terrortámadásokat. | false | [
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Egy magyar buszos csoport is az izraeli Eilat városában ragadt éjszakára a tegnapi merényletek után. Az izraeli légierő hét újabb légicsapást hajtott végre a Gázai övezetben, hogy megtorolja a terrortámadásokat.
Az Eilat környéki tegnapi tűzharc után a turistákat egyelőre a városban tartják az izraeli hatóságok biztonsági okokból. Az fn.hu úgy tudja, hogy egy magyar buszos csoport is kénytelen volt a városban tölteni az éjszakát. Az egyik kiránduló elmondása szerint a helyzet feszült, de teljes biztonságban vannak.
Tegnap palesztin terroristák összehangolt támadást intéztek izraeli járművek és katonák ellen Eilat üdülővárostól 15 kilométerre. Nyolc izraeli életét vesztette, több mint huszonöten pedig megsebesültek; a támadók közül heten szintén meghaltak. Izraeli katonai források körülbelül 15-20 főre teszik a merénylő csoport számát, ez pedig azt jelenti, hogy a csapatnak még legalább a fele szökésben van. A hadsereg tisztviselői szerint a cél izraeli katonák elrablása lett volna, ezért is támadtak meg több határmenti ellenőrzőpontot is az összehangolt akció során.
Galéria a támadásokról
A merénylők a Gázai övezetből először alagutakon át az egyiptomi határon keresztül átjutottak a Sínai-félszigetre, innen 200 kilométert utaztak délre és ott hatoltak be Izraelbe, ahol a határt mindössze egy szögesdrót kerítés, az autóút pedig szinte mellette halad. Tegnap késő estig tartott a tűzpárbaj az izraeli-egyiptomi határ mindkét oldalán az izraeli katonák és a
támadók között.
Az izraeli légierő újabb légicsapásaiban – amelyek közül legalább kettő a Hamász katonai szárnyának két kiképzőtábora ellen irányult – meghalt egy 13 éves palesztin fiú, és további 17-en megsebesültek egy palesztin egészségügyi forrás szerint. A tegnapi első megtorló támadást a Gázai övezet déli részében lévő Rafah város egyik háza ellen hajtották végre, amelyben a Népi Ellenállási Bizottságok (PCR) vezetője és több tagja tartózkodott: a támadásnak hat halottja volt, köztük a csoport vezetője és helyettese. A PCR a Gázai övezetből kiindulva hajtja végre támadásait, gyakran függetlenül a palesztin területet kormányzó Hamász iszlám radikális szervezettől.
Az egyiptomi hadsereg egyik tisztségviselője közölte, hogy egy izraeli rakéta megölt két egyiptomi katonát és egy rendőrt, valamint megsebesített két másikat az országnak a Gáza övezettel közös határa mentén. A rakétát a megtorló akcióban részt vevő egyik izraeli helikopter lőtte ki Rafah város fölött.
A válaszcsapásra Grad és Kasszám rakétákkal reagáltak palesztin fegyveresek az övezetből. A Grad típusú rakéták elérték a térségben lévő nagyobb városokat, Beer Sevát és Ashkelont és Kiryat Gat-ot is. Eddig legalább 7 ember sebesült meg a rakétatámadásokban. A hatótávolságban élő izraeli lakosságot megkérték, hogy ne nagyon közlekedjenek a szabadban, és maradjanak közel az óvóhelyekhez.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök esti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy országa nem tűri a terrortámadások fokozódását, és “nagyon nagy árat" fizettet azokkal, akik izraelieket támadnak meg. Élesen elítélte az Izraeli elleni összehangolt merényletet az Egyesült Államok és az Európai Unió is.
A külügyminisztérium elítélte az Izraelben történt terrortámadásokat. “Szilárd meggyőződésünk, hogy a terrorcselekmények nem szolgálják a megbékélést, további feszültségeket teremtve a térségben" – áll a közleményben. A minisztérium továbbá “őszintén reméli, hogy sikerül elejét venni a helyzet további romlásának, és folytatódnak az erőfeszítések az izraeli-palesztin béketárgyalások újraindítására az igazságos és tartós béke elérésének érdekében". | Izrael: biztonságban vannak a magyar turisták | 0 | http://24.hu/kulfold/2011/08/19/biztonsagban_vannak_magyar_turistak |
2017-06-01 00:00:00 | BOOM! | true | null | 1 | 444 | null | Ezzel a Mészáros Lőrinc-féle alapkezelő gyakorolja az MKB 45 százalékának megfelelő tulajdonosi jogokat. De ez még nem minden, mert a Konzum indít egy másik alapot, a METIS 2 Magántőke alapot, ami valakitől megvásárolja az MKB 4 százalékát.
Így összesen 49 százalékos befolyása lesz Mészárosnak az MKB-ban.
Korábbi, érdemben nem cáfolt sajtóértesülések szerint a METIS alap legnagyobb befektetője Mészáros üzlettársa és építőipari oligarcha kollégája, a Duna Aszfalt tulajdonosaként ismert Szíjj László.
Az MKB az ország negyedik-ötödik legnagyobb bankja, nemrég tudhattuk meg, hogy a másik nagytulajdonost, a strómangyanús indiai 30 százalékos tulajdonrészét kivásárolta két Matolcsy Györgyhöz, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez köthető személy, Szemerey Tamás és Balog Ádám. | Mészáros Lőrinc rátette a kezét a negyedik legnagyobb magyar bank, az MKB 49 százalékára | null | https://444.hu/2017/06/01/meszaros-lorinc-ratette-a-kezet-az-mkb-45-szazalekara |
2010-06-24 14:05:00 | Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetői a tavaly EP-választások után olyan feladatokért kaptak jutalmat, ami egyébként is szerepelt a munkaköri leírásukban - állítja az Állami Számvevőszék. Rytkó Emília, az OVI akkori elnöke 2,6 millió jutalmat kapott. Az önkormányzati tárca korábbi vezetője a többhónapos megterhelő munkával indokolta a takarékossági intézkedések dacára kifizetett jutalmakat. | true | null | 1 | Origo | null | Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetői a tavaly EP-választások után olyan feladatokért kaptak jutalmat, ami egyébként is szerepelt a munkaköri leírásukban - állítja az Állami Számvevőszék. Rytkó Emília, az OVI akkori elnöke 2,6 millió jutalmat kapott. Az önkormányzati tárca korábbi vezetője a többhónapos megterhelő munkával indokolta a takarékossági intézkedések dacára kifizetett jutalmakat.
"A köztisztviselők többsége igen nehezen alkalmazkodik az állandó készenlét és a rendelkezésre állás követelményéhez" - Varga Zoltán, a Bajnai-kormány önkormányzati minisztere az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) írott levelében többek között ezzel indokolta, hogy az Országos Választási Iroda (OVI) 48 tagja miért kapott jutalmat a 2009-es EP-választások levezényléséért.
Az ÁSZ kedden tette közzé az 2009. június 7-i EP-választások lebonyolításáról szóló jelentését. Ebben többek között az olvasható, hogy az OVI akkori vezetője, Rytkó Emília a választások után bruttó 2,6 millió forint, helyettese 1,8 millió forint, két további OVI-tag pedig 900-900 ezer forintos céljutalmat kapott. Az ÁSZ szerint azonban a jutalom összegének meghatározásánál nem vették figyelembe, hogy azt olyan munkáért kapták az érintettek, amely egyébként is a munkakörükhöz tartozott.
Összesen az OVI 48 tagja kapott jutalmat, közülük 26-an dolgoztak az önkormányzati tárcánál, ketten a Külügyminisztériumban, 20-an pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában. A juttatás átlaga 521 ezer forint, a legkisebb összeg 200 ezer forint, a legnagyobb összeg pedig a Rytkónak kiutalt 2 millió 610 ezer forint volt - olvasható a jelentésében. A jutalmakra és jutalmazottakra - az OVI vezetőjének kivételével - tavaly március 26-án az OVI vezetője tett javaslatot, a döntést Varga Zoltán önkormányzati miniszter hagyta jóvá.
A jelentéshez csatolt, idén májusi indoklásában Varga azt írta, hogy az OVI-tagok munkaterhelése jelentősen meghaladja egy átlagos köztisztviselő munkaterhelését. "Olyan jelentős többletterheléssel jár, amely a napi 8 órás tevékenységet, több hónapon keresztül jelentősen, esetenként kétszeresen is meghaladja" - írta Varga. A korábbi miniszter szerint a túlmunka a közigazgatásban nem ellentételezhető pénzzel, cserében csupán szabadidő adható, a választási felkészülés miatt azonban arra sem volt lehetőség, hogy szabadságot kapjanak az OVI dolgozói.
Az ÁSZ ennek ellenére is vitatta a jutalmak jogosságát. "A céljutalom összegének megállapításánál figyelmen kívül hagyták, hogy a feladatok a munkaköri leírásban is szerepeltek, így a többhavi illetménynek megfelelő céljutalom nem volt arányban az elvégzett többletmunkával, illetve a közszférát érintő takarékossági intézkedésekkel" - írta június elején a korábbi miniszter levelére reagálva Csapodi Pál, az ÁSZ főtitkára. A jelentés többek között azt javasolta a kormánynak, hogy a választások lebonyolításáért járó jutalmat a jövőben a tényleges többletmunkáért osszák ki.
Rytkó Emília tavaly októberben vonult nyugdíjba, 2002-től volt az OVI vezetője és 16 választás lebonyolításában vett részt. Szerettünk volna neki több kérdést feltenni, de többszöri próbálkozásunk ellenére sem vette fel a telefonját. Szerdán megpróbáltuk elérni az OVI-t jelenleg vezető Virág Rudolfot is, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy az OVI jelenlegi tagjai kaptak-e, illetve kapnak-e majd jutalmat az áprilisi parlamenti választások lebonyolításáért. Virág szintén nem vette fel a telefonját. | Százezrekkel kitömött OVI-tagokon akadt ki az ÁSZ | null | https://www.origo.hu/itthon/2010/06/asz-indokolatlanul-kaptak-jutalmat-az-epvalasztasok-levezenyloi |
2017-08-01 16:58:45 | Az eredetileg kiszemelt világsztárok nem vállalták a vizes vb nyitórendezvényén való részvételt, aki igen, ő is lemondta, ezért az utolsó percben kellett keresni valakit. Ez 52 millió forinttal növelte a világsztárra szánt keretet. | true | null | 1 | mfor.hu | null | A közbeszerzési hatóság oldalára került fel az a június 15-én aláírt szerződésmódosítás, melyből kiderül, az, hogy Cee Lo Green az utolsó pillanatban elvállalta a vizes vb nyitórendezvényén való fellépést, 52,4 millió forinttal több pénzbe került az adófizetőknek. (A tévedések elkerülése végett szeretnénk hangsúlyozni, ez többletköltség, nem az énekes gázsiját jelenti.)
Részlet a szerződésmódosítás költségösszesítőjéből
Ez azonban csak a nyitó- és zárórendezvény drágulásának csak egyik elemét jelenti. A közzétett szerződésmódosítás szerint a művészeti és technika lebonyolítást elnyerő Müpának több váratlan feladatot is meg kellett oldania, melynek eredményeként nettó 2,2 milliárdba került a néhány órás műsor.
A módosítás oka az volt, hogy az eredetileg tervezett, Várkert Bazári helyszín helyett végül a Duna bal partján rendezték meg a nyitóeseményt. A Müpa a közbeszerzési eljárás elnyerését követően tudott egyeztetni a hatóságokkal, ennek során a víziközlekedési hatóság előírta, hogy egyebek mellett a nemzetközi hajózó útvonal biztosítása érdekében és a Red Bull Air Race-re való tekintettel a Duna bal partjára telepítsék a színpadi létesítményt. A kérés pedig többletfeladatokkal járt, ami többletköltséget eredményezett, egészen pontosan nettó 199,7 millió forintot.
A szerződésmódosításhoz csatolt melléklet szerint
a színpadként szolgáló úszókomplexum új helyszínre adaptálása 50 millióba került,
a munkálatok nagymértékben terhelték a Duna partvonalán zajló forgalmat, amit tehermentesíteni kellett, plusz a bal parton speciális munkagépek is kellettek, ami összesen 34,7 millióba került,
mivel a Budai vár lett az új helyszín háttere, annak fényfestése többlet állványozást igényelt, ennek ára 34,2 millió volt,
a Várkert Bazárban elérhető infrastrukturális háttér a bal parton nem állt rendelkezésre, így a színpadtól távolabb öltözőket és irodákat kellett létesíteni és berendezni, ami 15,8 millióba került,
mivel az öltözők távol voltak a színpadtól, a jelmezek egy részét a színpad hátulján elvégzendő gyorsöltözésre alkalmassá kellett tenni. Ez átalakítást, esetenként a gyors átöltözést lehetővé tevő új ruhadarabok legyártását jelentette, ami 12,6 millió forintba került,
mivel a nyitóünnepség sztárvendégére eredetileg megkeresett világsztárok az idő rövidsége miatt nem fogadták el a felkérést, a szervezők által is elfogadott sztár (Cee Lo Green) felkérése 52,4 millió többlet költséget eredményezett.
Cee Lo Green (Fotó: MTI)
A városligeti helyszín drágult is, meg nem is
A szinkronúszás és felkészülési létesítményeinek tervezése és kivitelezése a Városligetben többe is került az eredetinél, meg nem is. A helyzet úgy alakulhatott ki, hogy az eredetileg becsült ár 5,2 milliárd forint volt, ám végül ennél kevesebbre, 4,8 milliárdra szerződött a nyertes vállalkozó, a Penta Industry Kft. A napokban közzétett szerződésmódosítás szerint a pótmunkák is megrendelésre kerültek, melyek 400 millió forintos többletköltséget eredményeztek. Így végül az eredetileg becsült áron került kialakításra és majd bontásra a helyszín.
A megrendelt pótmunkák a következők voltak:
a koncepció tervben megfogalmazott 1500 lux megvilágítást 2500 lux fényerőre kellett emelni, plusz a lelátó szerkezetet is meg kellett erősíteni,
a projekt kivitelezésének idejére mobilgátat is kellett építeni a főpolgármester igényének megfelelően, amire azért volt szükség, hogy biztosítva legyen a vízfelület,
eredetileg a versenyhelyszínre 1 jakuzzi kialakítását kérték, a megrendelő a kivitelezés alatt azonban még egy berendezést kért. | Plusz 52 millióba került Cee Lo Green felkérése a vizes vb nyitórendezvényére | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/52_millio_pluszpenzbe_kerult_CeeLo_Green_felkerese_a_vizes_vb_re.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct |
2020-06-22 12:45:06 | Újabb tízmilliárdos állami vagyon került a Szeged–Csanádi Egyházmegye érdekkörébe. | true | null | 1 | HVG360 | null | Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Orbán-barát püspök közelébe került az egykori Új Nemzedék Központ | null | https://hvg.hu/360/202024_erzsebet_ifjusagi_alap_azorbanbarat_puspok_kozeleben |
2009-04-28 00:00:00 | Százmilliós költségvetést terveznek a pártok a június 7-i európai parlamenti választási kampányra, ez az összeg azonban a két kis párt esetében az egész éves állami támogatás közel fele, illetve harmada. Honnan van a pártoknak pénze kampányra? És mennyibe kerül az utcai reklámozás? | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | A kusza párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tétele már évek óta központi téma az MDF és az SZDSZ választási kampányaiban. Mindennek ellenére sem ők, sem a két nagy párt nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy milyen pénzből, mennyit költenek a kampányra.
Az Állami Számvevőszék természetesen minden választási évben ellenőrzi a kampányköltéseket, ez azonban a pártok saját bevallásán alapul, és hogy-hogy nem, egyikük sem lépi át sosem a törvényben engedélyezett 386 millió forintot.
Mindehhez csak adalék, hogy a két kis párt rendre hangoztatja, hogy az MSZP és a Fidesz jóval többet költ a megengedettnél, ez szerintük már csak a reklámmegjelenésekből is valószínűsíthető.
A június 7-i európai parlamenti választási kampányra fordítható összegeket ráadásul nem korlátozza a jog, mindettől függetlenül a pártok egybehangzóan állítják, körülbelül százmillió forintot költenek kampányra.
Ez egyelőre főként óriásplakátokból és úgynevezett citylight reklámokból áll, májusban várhatóan jönnek a rádiós és televíziós reklámok. Bár egy óriásplakát listaáron havonta 50 ezer forintnál kezdődik, feltételezhető, hogy egy párt különböző barterszerződésekkel vagy egyéni megállapodásokkal jóval olcsóbban juthat ezekhez.
Az MSZP május elsején, a Fidesz pedig május másodikán kezdi a kampányt, az MDF és az SZDSZ viszont már március óta az "utcán van". Viniczai Tibor, az MDF kampányfőnöke az InfoRádiónak elmondta, erre mindenképp szükség volt: "Ma Magyarországon van két párt, az MSZP és a Fidesz. Róluk szólnak a közszolgálati médiában a hírek. Ők 365 napig kampányolhatnak, szemben velünk, akik itt kisebb teret kapunk. Ezért a láthatóságra sokkal többet kell, sajnos, adnunk."
Az MDF úgy tervez 100 millió forintot költeni a három hónapos kampányra, hogy az egész évre 227 millió forintot kap az állami költségvetésből, ráadásul nem egy összegben, hanem időarányosan. Hogy ezt hogyan bonyolítja a párt, arra csak következtetni tudunk, mégpedig a 2006-os választási év gazdálkodásából.
Három évvel ezelőtt 265 millió forint állami támogatást kapott a párt, ehhez még gyűjtött 230 milliót önkormányzatoktól, cégektől és magánszemélyektől, köztük jórészt a párt országgyűlési képviselőitől. Az összesen félmilliárdos bevételéből 305 milliót fordított az országgyűlési választási kampányra, ehhez 110 millió forint hitelt vett fel.
Az SZDSZ is 100 millió forint körüli összeget költ - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Horn Gábor kampányfőnök. "Az SZDSZ leginkább a kreativitást szokta használni, és kevésbé a nagy költségvetésű kampányokat. Az óriásplakát drága, ha nem egy válság kellős közepén veszi az ember. Százmilliós nagyságrendben tudunk költeni."
Az SZDSZ is jórészt a magánadományoknak köszönheti, hogy 2006-ban el tudott költeni 363 millió forintot a választási kampányra. A 284 milliós egész éves állami támogatáshoz ugyanis szerzett még 288 millió forintot, a párt legtöbb parlamenti képviselőjének 1-1 milliós adománya mellett 154 milliót az Új Kezdet Liberális Alapítványtól, 30 milliót pedig az osztrák liberális intézettől kapott.
A pártokra jellemző egyébként, hogy magánszemélyek és cégek mellett önkormányzatoktól és azok vagyonkezelőitől is kapnak milliós támogatásokat.
Kezdőlap Belföld Honnan van a pártoknak pénze kampányra? | Honnan van a pártoknak pénze kampányra? | null | https://infostart.hu/belfold/2009/04/28/honnan-van-a-partoknak-penze-kampanyra-274236 |
2018-02-24 07:58:00 | Kicsit megcsúszott, kicsit drágább lett, de végre elkészült a Nemzeti Lovarda felújítása. Illusztris vendégsereg avatta föl. | true | null | 1 | HVG | null | Pótmunkák miatt több mint 300 millió forinttal lesz drágább a budapesti Keleti pályaudvar mellett található Nemzeti Lovarda területén található épületek átalakítása, bővítése, illetve újak építése – derült ki tavaly szeptemberben a Közbeszerzési Értesítőből.
A létesítmény felújítását az eredetileg becsült 1,8 milliárd forint helyett 2,547 milliárdért vállalta el két cég, a West-Hungária Bau Kft. – amely a Várkert Bazáron is dolgozott –, valamint a felcsúti polgármester gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. alkotta konzorcium.
A beruházás költsége így tavaly 2,868 milliárdra emelkedett.
A pótmunkák között szerepel a többi között víztározó és szerelőakna-, illetve útépítés, valamint növénytelepítés is.
Az új Nemzeti Lovarda a hagyományőrző szerepe mellett multifunkcionális lesz, több lovas szakágnak otthont ad, emellett nyit is: rendezvény- és oktatási központként is működik majd, valamint ideköltözhet a lovas színház. Kis Péter építész arról beszélt még 2013-ban (vagyis jóval az eredetileg 2015-re tervezett átadás előtt) : a legfontosabb céljuk a tervezéskor az volt, hogy a lovarda egykori bejáratát visszaállítsák, ezzel "nyissanak a város felé", valamint a versenyhelyszínek mellett megteremtsék az egykori klubélet tereit is. | Gazdaság: Mészáros gyerekei is építették, 300 millióval drágább lett, de Orbán is elment az avatójára | null | https://hvg.hu/gazdasag/20180224_Meszaros_gyerekei_is_epitettek_300_millioval_dragabb_lett_de_Orban_is_elment_az_avatojara |
2022-10-04 00:00:00 | Úgy választották meg, hogy bűnszervezetben elkövetett milliárdos csalásért a vádlottak padján ül. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | „Annyira nem zavarta a testületet, hogy a vádlottak padján ülök és a Központi Nyomozó Főügyészség összességében 1,4 milliárdos költségvetési csalással vádol, hogy egyhangúlag választottak meg nemrégiben Pusztaottlaka társadalmi megbízatású, mandátummal nem rendelkező alpolgármesterévé. Én pedig azért fogadtam el a megtisztelő és felelősségteljes felkérést, mert korábban három cikluson keresztül vezettem szülőfalumat, és háromszor választottak meg a dél-békési térség országgyűlési képviselőjének, így tudom, milyen feladat vár rám, és én segíteni akarok Pusztaottlakának” – ismerte el maga az érintett a Narancs.hu kérdésére. A volt fideszes képviselőt annak kapcsán kerestük, hogy információink szerint rövid kitérő után visszatért a közéleti pályára, amikor néhány héttel ezelőtt alpolgármester lett.
Emlékezetes: Simonka György 2020 januárjában állt a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa elé 32 társával. A vád szerint bűnszervezetben, különösen nagy értékre költségvetési csalást követettek el, amikor hazai és uniós forrásokat csapoltak meg saját hasznukra, miközben a forrásokat a Magyar termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. beruházásaira vették fel.
A vád szerint 45 százalékos volt a visszaosztás, s az ezzel okozott kár nagyságrendje eléri a közel másfél milliárd forintot. Ezért Simonkát akár 10-12 évi fegyházbüntetés és 800 milliós vagyonelkobzás is fenyegetheti. Simonka a több mint két és fél évvel ezelőtt indult tárgyalássorozaton minden elemében tagadta a vádakat és egy ellene szőtt összeesküvésről beszélt, ám a tárgyaláson mindez nem látszott megingatni a vádirat legfontosabb állításait.
A súlyos vádak és a büntetőügy miatt nem indította újra a Fidesz-KDNP 2022 áprilisában az országgyűlési választáson Simonkát, aki már előzőleg lemondott választókerületi elnöki posztjáról, és nem választották meg a Fidesz-MPSZ Békés megyei választmánya elnökének sem.
„Hiába lett csak alpolgármester Simonka Pusztaottlakán, ahol ő megjelenik, ott rögvest ő lesz a főnök, és ő fújja a passzátszelet. Semmi kétség, most is ez fog történni” – mondta egy, korábban Simonka környezetébe tartozó, de névtelenséget kérő forrásunk. Azt azért érdemes megjegyezni, ez messze nem ugyanaz a „nagypálya”, ahol korábban a fideszes politikus játszott, amikor Dél-Békés ura volt. Az elmaradott, sok hátránnyal küzdő zsákfalu lakossága a hivatalos statisztika szerint alig több mint háromszáz fő, ám a valós népesség minden bizonnyal ennél is kevesebb.
„Közpénzről lévén szó, megmondja, mennyi tiszteletdíjjal jár az alpolgármesterség?” – kérdeztük Simonkától. „Ahogy három cikluson keresztül polgármesterként, úgy most sem kérek egyetlen fillért sem.
Nekem tudásommal, ismereteimmel és társadalmi, politikai kapcsolataimmal kell a község fejlődését szolgálnom”
– mondta lapunknak a volt fideszes képviselő. Néhány hónappal ezelőtt egyébként még a pusztaottlakai szafaripark pénztárosa volt. | Simonka György alpolgármester lett Pusztaottlakán | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-gyorgy-alpolgarmester-lett-pusztaottlakan-252806 |
2024-07-04 00:00:00 | A kiírók olyan eltérő feladatokat vontak össze, amelyeket részenként sok cég tudna teljesíteni, de együtt csak nagyon kevés. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Kiírták a mini-Dubaj projekt területrendezéséről szóló közbeszerzési eljárásokat. Bár mindkét tender nyílt, tehát bárki jelentkezhetne rájuk, a MÁV olyan részfeladatokat vont össze, amelyeket valószínűleg csak kevés cég tud majd együttesen elvállalni. Ennél is problémásabb azonban a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. felhívása, amely nemcsak azt kéri az ajánlattevőktől, hogy költöztessék el a múzeumi műtárgyakat, de azt is, hogy ha már ott vannak, restaurálják a Millenniumi Emlékművet.
"A Közbeszerzési Hatóság (KH) összetett és egyre szigorúbb ellenőrzésekkel biztosítja a magyarországi közbeszerzések törvényességét, melynek első állomása a hirdetmény-ellenőrzés." (...) A Hatóság tavaly 28 441 olyan hiánypótlási felhívást küldött ki az ajánlatkérőknek, amelyben az eljárásokkal kapcsolatos hibák kijavítását kérte. "Mivel az ajánlatkérők a hiánypótlási felhívásban jelzett problémákat rendszerint orvosolják, az előzetes kontroll számos jogsértést, illetőleg a közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmatlan hirdetmény közzétételét akadályozza meg" - írta közleményében a hatóság június elején. Az általunk bemutatott 3 tender mégis átcsúszott a KH ellenőrzésén.
Az egyik a MÁV területrendezésre kiírt tendere. A HVG vette észre pár napja, hogy a társaság kiírta a mini-Dubaj projekt területrendezését 14 milliárd forint értékben. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer felületéről elérhető pályázati hirdetményből kiderül, hogy a nyertes feladatai az alábbiak lesznek:
épületbontás,
vágány- és kapcsolódó infrastruktúra bontása,
bontási feladatok tervezése,
hulladékgazdálkodási feladatok.
A MÁV az összes feladatot egyetlen vállalkozóval végeztetné el, vagyis nem lehet külön jelentkezni egy-egy részfeladatra. A MÁV szerint ennek főként az az oka, hogy a munka nagy részét a hulladékgyűjtés és annak elszállítása teszi ki, az épületek és a vasúti infrastruktúra bontása kisebb értékű feladatot képez. Ezért elő is írták a pályázóknak, hogy rendelkezniük kell érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel is.
Az Átlátszó közbeszerzési szaktanácsadója szerint a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy a tenderre hulladékgazdálkodási cégek fognak jelentkezni, amelyek majd esetleg a bontási munkákra bevonnak alvállalkozókat. A probléma azonban ott kezdődik, hogy a MÁV az alábbi referenciákat írta elő a jelentkezőknek:
10 000 m3 települési és építési hulladék összeszedésére és elszállítására vonatkozó referencia,
legalább 1 db épület romba döntésére és/vagy bontására vonatkozó referencia, amely tartalmaz bontási terv készítési munkát is,
legalább 0,2 ha területű erdő, vagy befásult egyéb terület tuskó eltávolítással történő kivágására vagy irtására vonatkozó referencia,
legalább 800 vm vasúti pálya felépítmény és 600 fm felsővezeték bontására vonatkozó referencia.
"A piacot már eleve megszűri az, ha olyan hulladékgazdálkodással foglalkozó cég jelentkezését fogadják csak el, amelyeknek van referenciája épület bontására és a bontási terv elkészítésére (és valószínűleg ugyanez igaz az erdőirtásra vonatkozóan is). Ezeket a referenciákat ugyanakkor még esetleg megoldhatják a pályázók az alvállalkozók referenciáinak a felhasználásával is.
Nehezen elképzelhető ugyanakkor, hogy nyüzsögnének a piacon az olyan hulladékgazdálkodó cégek, amelyeknek konkrétan vasúti pálya bontására lenne referenciájuk.
Sőt, valószínűsíthető, hogy nagyon kevés olyan szereplő van a piacon, amely egyáltalán alvállalkozóként bevonható lehet. Ezen a tenderen gyakorlatilag az tud elindulni, aki talál egy vélhetően marginális szakfeladatra vonatkozóan referenciákkal és szakértelemmel rendelkező céget, ami így egy rendkívül szűk keresztmetszetet képez potenciális pályázók számára" - mutatott rá a szakértő.
"Az alternatív megoldás nyilván az lett volna, ha a MÁV egyszerűen lehetővé teszi, hogy ezen részfeladatra külön adjanak ajánlatot a cégek, így a hulladékgazdálkodóknak nem kell vasúti pálya bontó szakcéget keresnie, a pont erre a részfeladatra specializálódott cégek pedig egymással versenyezhettek volna" - tette hozzá.
Hasonlóan problémás a MÁV másik tendere, amit a rákosrendezői terület tényfeltárására és műszaki megoldására írt ki. A kiíró itt is egyben kívánja megrendelni a talaj szennyezettségének felmérését és a szennyezett talaj elszállítását - holott a laborvizsgálatokat és a felmérési feladatokat más profilú cégek szokták végezni, mint a szállítást.
Emellett gyakorlatilag a nyertes határozza meg saját maga számára az elvégzendő feladatokat. A tervezés során ugyanis a cég feladata lesz először megállapítani, hogy mekkora mennyiségű földet kell elszállítani, majd az ő feladata lesz annak elszállítása is. Ennek a szerződésnek az értéke 5,9 milliárd Ft.
Amikor a rakodómunkásnak és a sofőrnek restaurálnia is kell
A MÁV kiírásai ugyanakkor eltörpülnek a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 1,5 milliárdos tenderéhez képest, amit szállítmányozási és restaurálási feladatokra írtak ki.
A nyertes cég által ellátandó feladatok az alábbiak lesznek:
műtárgyállomány szállítása és/vagy a szállítással összefüggésbe hozható restaurálási feladatok ellátása;
könyvtár- és iratállomány szállítása, egyéb, a Liget Budapest projekttel összefüggésben lévő műtárgyak szállítása;
Millenniumi Emlékműhöz tartozó Gábriel arkangyal szobor restaurálása és visszaszállítása;
A Millenniumi Emlékműhöz tartozó egyéb szoborcsoportokhoz kapcsolódó restaurálási, szállítási és egyéb feladatok.
Hogy hány olyan költöztetéssel foglalkozó cég lehet az országban, amelyeknek saját restaurátora is van, nehéz lenne megmondani, de valószínűleg nem túl sok. Márpedig azok a vállalkozások, amelyek nincs ilyen alkalmazottjuk, nem indulhatnak a tenderen. A kiíró ugyanis konkrétan előírja, hogy mind a műtárgyszállítás szervezési, koordinátori feladatokat, mind a restaurátori feladatokat magának a pályázónak kell teljesítenie. Vagyis nem vonhatnak be alvállalkozókat.
Ezzel pedig közbeszerzési tanácsadónk szerint jelentősen lecsökken a potenciális ajánlattevők száma. Vagyis nagy versenyre nem kell számítani.
Tilos lenne, mégis összevonnak eltérő feladatokat
Ezek a tenderek annak ellenére nem akadtak fenn a KH szűrőjén, hogy a Hatóság februárban egy közleményt adott ki arról, hogy a megindított közbeszerzések ellenőrzése során (a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásával összefüggésben) különös figyelmet fordítanak annak ellenőrzésére, hogy az állami szervezetek megfelelően biztosítják-e a közbeszerzési feladatok részekre bontását.
Különálló feladatokra ugyanis sokkal nagyobb eséllyel tudnak jelentkezni kisebb cégek is, nem csak a nagy - gyakran politikai hátszéllel bíró - társaságok.
Ha azonban a kiíró nagyon eltérő feladatokat rak össze egy csomagba, az alkalmas lehet arra, hogy jelentősen korlátozza a versenyt. Pedig a közbeszerzések célja az egészséges szintű verseny biztosítása annak érdekében, hogy az állami szervezetek a lehető legkedvezőbb feltételekkel tudjanak szerződni a piac szereplőivel.
A bemutatott jelenséget a Közbeszerzési Hatóság is ismeri, erre vonatkozik a beszerzési igények mesterséges egyesítésének tilalma. A módszer lényege röviden: a kiíró két vagy több olyan feladatot rendel meg egyszerre, amelyeket a piaci szereplők jellemzően nem tudnak önmagukban elvégezni. Ezért az ajánlattevők vagy mamutcégek lesznek, vagy olyan cégek kényszerülnek konzorciumokat alkotva együtt indulni, amelyek egyébként az alaptevékenységükből fakadóan nem állnak kapcsolatban egymással. Ezt a problematikát a közbeszerzési szabályozás úgy kezeli, hogy kötelezővé teszi a kiírók számára annak vizsgálatát, hogy a beszerzésük szétosztható-e olyan részfeladatokra, amelyekre tipikusan egy adott pályázói kör szokott jelentkezni. Ha ez megerősítést nyer, akkor az ajánlatkérőnek muszáj részekre bontania a felhívást.
Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk azokkal a korlátozó feltételekkel, amelyeket bizonyos kiírók írnak elő annak érdekében, hogy a potenciális pályázók egy része ne tudjon elindulni az adott tenderen - vagy csak egy adott cég tudjon elindulni. Ilyen volt az autóbeszerzések esetében az aránytalan pontszámítás vagy a végletekig specifikált referenciák alkalmazása.
Katus Eszter | Kifogásolható a mini-Dubaj előkészítésére kiírt tender, akárcsak a Városliget Zrt. felhívása | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/04/kifogasolhato-a-mini-dubaj-elokeszitesere-kiirt-tender-akarcsak-a-varosliget-zrt-felhivasa/ |
2019-08-29 13:02:00 | A közmunka brutális erejű politikai fegyverré vált, a nyugdíjasoknak viszont lehet, hogy kevés lesz a rezsiutalvány. | true | null | 1 | G7 | null | A tízezer forintos Erzsébet- és sonkautalványok országában sok embert nem érhet meglepetésként, hogy a magyar kormánypárt ismét pénzt oszt szavazótábora tartópilléreinek az önkormányzati választás előtt. A múlt héten bejelentették, hogy a nyugdíjasok és a közmunkások is kapnak valamit a kormánytól, hogy könnyebben szavazzanak a Fideszre. Ez a manőver újra megmutatja, hogy nincs sok különbség párt és kormány között, hiszen a politikai szervezet leplezetlenül a saját céljaira fordítja az államapparátust és -kasszát. De vajon jól választották ki az eszközt, hogy megcélozzák a számukra fontos csoportokat?
A nyugdíjasok 9 ezer forintos, cserélgethető rezsiutalványt, a közmunkások pedig 13. havi bért kapnak, közvetlenül az októberi önkormányzati választások előtt. A közfoglalkoztatásban részt vevők jutalmát legkésőbb szeptember 20-ig kell kiutalni a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint, a rezsiutalványt szintén szeptemberben kell kézbesíteni. A kormány ugyan egy ideje már hangolja a közvéleményt a gazdasági lassulásra, a hivatalos indoklás mégis az, hogy a nagy gazdasági fejlődés lehetővé teszi a pénz osztását.
Igaz, költségvetési léptékben nem őrületesen nagy pénzekről van szó. A nyugdíjasok 9 ezres csekkje – aminek mértéke nem függ a nyugdíj összegétől vagy bármiféle rászorultsági kritériumtól – az összes nyugdíjszerű ellátásban szereplő 2,6 millió fővel számolva 23 milliárd forintba fog kerülni, feltéve, hogy mindenki beváltja az utalványt. Ez az erre az évre tervezett nyugdíjfizetés (3451 milliárd forint) 0,67 százaléka, az összes költségvetési kiadásnak vagy a GDP-nek pedig ennél is kisebb része. A magyar kormány most már kézilabdacsarnokra is ennek a többszörösét költi.
A közmunkások száma jelentősen visszaesett a 2016 nyári csúcspont óta, de a Belügyminisztérium adatai szerint áprilisban most is 104 ezer fő volt a létszám. Ez alapján az egyenként 54,2 ezer forintos pluszbér 5,6 milliárd forintba kerülhet.
Az összesen 30 milliárd körüli kifizetésről kialakult némi üzengetés. A Közmunkás Szakszervezet vezetője szerint a Fidesz szavazatokat vásárol, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata szerint pedig megalázó a rezsiutalvány. Persze ahol kritizálják a kormányt, rögtön ott terem egy költségvetési forrásokból működő mikroszervezet, ebben az esetben a Nyugdíjasok Szociális Fóruma, hogy megvédje a központilag éppen kidomborított intézkedést.
A lépés mindenesetre ártani biztosan nem fog, a pénzt itthon fogják elkölteni olyan emberek, akik jellemzően rászorulnak erre, és ez a gazdaságot csak élénkíti. Legfeljebb a célzás teljes hiányát lehet ismét számon kérni a kormányon, hiszen a rezsiutalványt az összes nyugdíjas ugyanakkora összegben kapja meg (pedig a nyugdíjak értéke igen széles sávon belül szóródik a 135 ezer forintos átlagnyugdíj körül), a közmunkaprogram pedig eleve arról híres, hogy – különösen ennyi pénzből – nagyon rosszul targetálták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAbból a pénzből, amit közmunkára költünk, egy skandináv színvonalú rendszert lehetne kiépíteniAmikor Magyarországra jönnek az uniós szakemberek, és meglátják, hogyan működik a munkaügyi rendszer, tátva marad a szájuk. Scharle Ágota munkaügyi közgazdász, a Budapest Intézet vezetője a G7 podcast vendége.
Érdemes részletesebben megnézni, mi az összefüggés a Fidesz választási eredménye és a közmunkások, illetve a nyugdíjasok aránya között a magyar településeken. Az alábbi ábra ezt mutatja, tehát hogy a háromezer magyar faluban és városban hogyan szerepelt a Fidesz 2019-ben az összes választópolgár arányában, illetve mekkora a nyugdíjasok és közmunkások aránya a választópolgárokon belül együttesen és külön-külön.
Érdemes a településnagyság-kategóriákat ki-be kapcsolni, és megnézni, hogy a nagyjából hasonló méretű településeken mi az összefüggés (a kategóriák nevében az első szám mindenhol csak a kategória jelölésére szolgál).*Érdemes figyelembe venni az ábrán, hogy minden település egyet ér, beleértve a mikrofalvakat és a kétmillió közeli fővárost is.
Elsőre úgy tűnik, nincs túl szoros korreláció az államtól szorosan függők aránya és a Fidesz-tábor mérete között. De ha szétbontjuk a két változót, akkor azt látjuk, hogy minél több közmunkás él az adott településen, annál valószínűbb, hogy a Fidesz nagyobb arányban nyer. Ez így van a kisebb falvakban, a nagyközségekben és a városokban is – érdekes módon a megyei jogú városokban már nem -, és az összefüggés viszonylag erős.
Viszont az is igaz, hogy minél nagyobb a nyugdíjasok aránya egy településen, annál kisebb arányban nyert a Fidesz. Ez azért is érdekes, mert ellentmond a nyugdíjasokkal kapcsolatos sztereotípiáknak. A nyugdíjasokat egyébként lelkes szavazónak tartják – és tényleg, azokon a településeken, ahol aránylag több nyugdíjas él, ott átlagosan a részvétel is nagyobb. Arra természetesen adható teljesen racionális, gazdasági alapú magyarázat, hogy szavazóblokként miért nem annyira lelkesek a nyugdíjasok a Fidesz iránt, mint mondjuk a jobban kereső fiatalabbak. A nyugdíjak ugyanis az utóbbi években a reálbérektől vagy akár a GDP-től messze lemaradó módon nőttek csak.
És hogyan hat mindez az önkormányzati választásokra?
Az előző önkormányzati választásokat egy igen demoralizált kampány után és alacsony részvétel mellett tartották, végeredményben a Fidesz átütő győzelmével ért véget. A kormánypárt Szeged és Salgótarján, illetve hat budapesti kerület kivételével minden nagyobb települést besöpört. A győzelem mértéke viszont, mint a fenti ábra mutatja, nem múlt jelentős mértékben az államtól függő csoportok, azaz a közmunkások és a nyugdíjasok arányán.
Csakhogy azóta a Fidesz szavazótábora is jelentősen átalakult. Ennek fényében érdekes lesz megfigyelni, hogy az országosan jelentősen visszavágott, de itt-ott még mindig a legfontosabb foglalkoztatónak számító közmunkaprogram hogyan fogja befolyásolni az önkormányzati választásokat. | Elég lesz a 30 milliárdos szavazatvásárlás a Fidesznek? | null | https://g7.hu/kozelet/20190829/eleg-lesz-a-30-milliardos-szavazatvasarlas-a-fidesznek/ |
2017-11-30 16:54:00 | AB: Alkotmányellenes Handó integritási utasításának több pontja - Az OBH elnökének utasítása sérti a bírói függetlenséget és a jogorvoslathoz való jogot. | true | null | 1 | Index | null | Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes – olvasható az AB honlapjára csütörtökön feltett közleményben, amit az MTI szemlézett.
Handó Tünde, az OBH elnöke tavaly adta ki a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről és a bírák ennek megfelelő magatartásáról szóló úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárások szabályait is rögzítette. A szabályzat szerint az OBH elnöke nem kötelező jellegű ajánlásban is megfogalmazhat olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható.
A dokumentum tartalmazza azt is, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint "az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról". Arról azonban nem rendelkezik a szabályzat, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg.
A dokumentumot egy bíró támadta meg alkotmányjogi panasszal. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyek megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Ez azonban a panaszos szerint ellentétes az alaptörvénnyel, amely kimondja: a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak sarkalatos törvényben lehet megállapítani.
Az Ab kitért arra is, hogy a dokumentum olyan magatartási szabályokat ír elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne, ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az utasítás nem tartalmaz és az alaptörvény alapján nem is tartalmazhat.
Az Alkotmánybíróság kimondta:
Az Ab magyarázata szerint a bírák fegyelmi felelősségre vonása, a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak.
Az OBH reakciója: felülvizsgálják a szabályzatot
Folyamatban van az integritási kérdések szabályozásának felülvizsgálata, a módosítás tekintettel lesz az Alkotmánybíróság (Ab) határozatának indokolásában foglaltakra is - reagált az Országos Bírósági Hivatal az Ab határozatára. Az OBH reagálásában az áll, hogy az Ab a szabályzat ötvenkét szakaszából mindössze háromnak egyes rendelkezéseit kifogásolta.
"Az Ab megerősítette, hogy lehetséges és szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Ilyen kérdés lehet például, hogy a bírósági dolgozók elfogadhatnak-e ajándékot, vagy hogy miként kell bejelenteniük egyéb kereső tevékenységüket "- írják. Szerintük a szabályzat megalkotását mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg, a tervezetet bírók fogalmazták és véleményezték.
Az OBH emlékeztet rá, hogy az Ab csak az elmúlt három hónapban hét jogszabályt és öt egyedi bírói döntést semmisített meg, szerintük "ez mutatja, hogy az alkotmánybírósági kontroll a jogállami működés természetes része".
Azt is írták, hogy az Európa Tanács Korrupcióellenes Államokat tömörítő csoportja (GRECO) a 2017. évi jelentéstervezetében egyébként kifejezetten üdvözölte az integritási szabályzat. Az OBH jelezte azt is, hogy
Több bíró is támadta a szabályzatot
Mint márciusban megírtuk, több bíró az Alkotmánybíróságon támadta meg Handó szabályzatát, mondván, „az utasítás egyes céljaival (korrupcióellenesség) egyet lehet érteni, a szabályozás módjával azonban nem”. Szerintük a bírói függetlenséget az alaptörvény garantálja, a bírák csak a törvényeknek vannak alárendelve, az OBH elnökének utasítása azonban nem törvény, pláne nem sarkalatos.
Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája Strasbourghoz fordult, mert szerinte
nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek.
Szepesházi ezért azt kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy mondja ki: a Handó-féle szabályzat a véleménynyilvánításhoz, a tisztességes tárgyaláshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot is sérti. | AB: Alkotmányellenes Handó integritási utasításának több pontja | null | https://index.hu/belfold/2017/11/30/abn_hando_alkotmanyellenes/ |
2023-04-14 13:30:00 | Átrendeződött annak a cégnek a tulajdonosi köre, amely két évvel ezelőtt megvette a Serényi grófok dédestapolcsányi műemlék kastélyát. | true | null | 1 | HVG360 | null | 240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán.
Európa 80 évvel ezelőtt már megpróbálta kezébe venni saját védelmét, idézi fel Timothy Garton Ash. Donald Trump elárulta Ukrajnát, írja a Der Standard. Jan-Werner Müller szerint ki lehetne zárni a választásokból az olyan politikusokat, akik megsértik a demokratikus szabályokat. A Times szerzője szerint Kína hanyatlik, vége a bő esztendőknek. Erősödik az agrárpopulizmus, állítja a Financial Times. | Az egyik leggazdagabb erdélyi családból is betársultak a Serényi-kastélyt birtokló cégbe | null | https://hvg.hu/360/202315_dunai_fedelzet_akikjoljartakrogannal |
2014-02-14 09:36:00 | Mi születik a romokon? – Bay Zoltán Intézetek | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | 1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket a "zártkörű" ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy miként asszisztált a politika a hazai ipari K+F-hálózat széthullásához, vele együtt a hazai ipar és az önálló miniszteriális irányítás önfeladásához.
(K+F+I pillanatképek: No11)
Általában egy hajdani kollégám, Szalay-Marzsó László hangját hallom, mikor az "Ezésez Géza karrieje" szóba kerül: "Valóban ilyen olcsók lennénk?" Más korokban, más helyeken erre bizonyosan más válaszok születtek volna. Itt és most azt írhatom, hogy igen, ennyire olcsók vagyunk. A bérünk, a presztízsünk, a politikai megbecsültségünk még Esésez Géza átlátszóan menedzselt arasznyiságát is alulmúlja. Tettünk vagy tehetünk-e ez ellen? Bizonyára, ez a rész szól majd ilyesmiről, s arról is, hogy az eközben felhasznált eszközök néha megítélhetők. Ok és okozat – érdemes átgondolni. Sokszor van úgy, hogy a történelmi kor ismerete nélkül lehetetlen a megértés. Szándékosan választottam visszafogottabb műfajt, mint a hazai K+F anekdotázó bemutatása. Ugyanazon lehetne keserédesen nevetgélni és azt mondani, mint 2013. május 30.-án a televízióban Csepeli György, a hajdani államtitkár, aki ebben a minőségében működés-közeli tanácsokat adott. "Bizonyos szempontból rossz tanácsokat adtam." [...] "Messziről jött ember voltam ilyen szempontból." – összegezte korábbi önmagáról. Valóban különös látnom egy szociológus képét az NKTH 2006-os nanotechnológiai pályázathirdetésén. Ilyen a politika – vághatjuk rá – tesznek-vesznek benne ideiglenesen döntéshozói helyeken állomásozó messziről jöttek. E műsorban aztán Csepeli, mint szabadgondolkodó egyetemi tanár arról beszélt, hogy kétszáz év múlva Világköztársaság lesz és Magyarország sem lesz már.
Persze nyilatkozott ő e sorozat szempontjából figyelemreméltóan is: "A rendszerváltás húzta ki a szőnyeget a kádári középosztály alól, s mivel nem volt autonóm, képtelen volt regenerálódni. Egy része persze tovább él, jó példa erre a mai Magyar Tudományos Akadémia: tagjai anyagilag a felső középosztályhoz tartoznak, havi hatszázezret visznek haza, amiért semmit nem kell csinálniuk. És mivel nem függetlenek, féltik a pénzüket, s egyetlen szavuk sincs arra, hogy a politika az orruk előtt bombázza szét a teljes magyar felsőoktatást. Modern kádárizmus." Hajlok afelé, hogy ezen a területen, ha másként is fogalmaznék, nem lenne más az üzenetem.
Máris túl vagyunk egy szereplőn azok közül, aki a Tarnói Gizella-féle K+F könyvben megszólalt. Ez időszakban – 1996. augusztusától 1997. februárig – a Horn-kormány irányított. Mit is mondott Csepeli 1996 októberében: "Az innováció természeténél fogva káosz-jelenség, mely lidércnyomás minden hivatalnok szemében. Az »előrelátható, kiszámítható, ellenőrizhető« bűvöletében élő állami, szervezeti ésszerűség mereven szemben áll az innovációval, melynek lételeme az előreláthatatlanság, a kiszámítatlanság és az ellenőrizhetetlenség." Hogyan is lett ezzel a sok nézőpontból borotvaéles meglátással – ami korántsem a céltudatos innovációra jellemző, hanem a szemlélődő alapkutatásra – a 2002 és 2006 között (a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány alatt) az SzDSz-hez tartozó Informatikai és Hírközlési Minisztérium (Kovács Kálmán gépészmérnök a miniszter) politikai államtitkára, aki a KuTIT (2003-2009) mindkét formációjában "szellemi munícióval" láthatta el az NKTH-át. Az NKTH egyébként úgyszintén SzDSz-es tárcához, az Oktatási Minisztériumhoz tartozott (Magyar Bálint, egy további szociológus a miniszter). "A politika dolga a hatalom intézményeinek működtetése, a keretek biztosítása. Minél bénább a politikai elit, annál jobbak az innováció esélyei." – olvasom itt Csepelitől. Nos, ezzel a vezetőelvvel látta el a későbbi politikai feladatát? Bénának kellett maradnia?
Kivel is vitatkozik azonban 1996-ban Csepeli? Szentgyörgyi Zsuzsa, a Magyar Tudomány szerkesztőjének gondolatát vitatja az alábbi formában: "Nem értek egyet azzal, hogy az »új gondolatok« és »új és jól eladható termékek, eljárások, rendszerek« létrejöttét állami eszközökkel kell elősegíteni." Nos, a NAP-NANO pályázat 1,8 Mrd forintról szóló 2006-os eredményhirdetésén, nem éppen ezt tette az állam képviseletében és Boda Miklóssal (NKTH) egy asztalnál?
Viszont, ha már Szentgyörgyi Zsuzsa (villamosmérnök) szóba került rajta keresztül Latorcai Jánostól (gépészmérnök) is idézek: "...az egykori ipari miniszter kijelenti, hogy »az utolsók között vagyunk a világgazdasági versenyképességi rangsorban«, mert éppenséggel nem mindegy, hogy mégis hányan állnak mögöttünk...". Igaz, bár az alapállítást ez nem cáfolja és érdemben ki sem egészíti. Nem véletlenül ezt emelem ki, hiszen a MÚOSZ aranytollasa 2013-ban is aktív. Például azt olvashattam mostanában tőle, hogy pár szál rózsa árából levonható az a következtetést, hogy a magyar mezőgazdaság téves úton halad: "Marad a kérdés: hogyan éri meg ily távolságokról is ideszállítani romlandó árukat? És hogyan versenyzünk mi? Öt szállal kilenc ellenében?". Igaz, a cikk elején maga is elámul azon, hogy az Ecuadorban és Kenyában dolgozók bére milyen alacsony, de ekkor sem enged a megszokottságból. Ugye, ami jár, az jár – gondolja az érdekeit körömszakadtáig védő fogyasztó. Az ÉS vita lezárását 1997 márciusában a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége székházában rendezték, de az előzetes várakozásokkal ellentétben a politikusi érdeklődés fölöttébb szerény volt. Szekeres Imre vegyészmérnök (MSzP) mellett az értékelő szerepében megjelent Szentgyörgyi és egyes szám első személyben azt mondta, hogy a számára nem volt öröm, ő nem akarta azt, hogy a kutatók panaszkodjanak. Nyilvánvaló a szereptévesztés, hiszen a szerteágazó K+F-et aligha képviselheti/irányíthatja az, aki szerint a kutatóknak riszálnia kellene a politikusok kegyeiért (ÉS, 1997. április 4), ha előbbre szeretnének jutni. Mindeközben éppen végnapjait élte a maradék ipari K+F, vele együtt a hazai ipar, de a miniszteriális irányítás is.
Térjünk vissza az OMFB rendszerváltás utáni állapotához, amelyet a nevezett kötetben Pungor Ernő kémikus (egykori elnök) ismertet. 1996 szeptemberében azt írja: "A magyar parlament 1990. december 30-án megalkotott törvénye szerint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kapta meg a teljes műszaki fejlesztési keretet." [...] "Ezt az állapotot váltotta fel a Horn-kormány intézkedése, mely egyrészt az OMFB teljes keretét az Ipari Minisztérium alá rendelte, másrész az OMFB-nél keletkezett pénzeket a jövőben az éves költségvetési keret szabályai szerint kívánta felhasználtatni.". [...] "...a vegyipar, a gyógyszeripar, a műszeripar, az informatika és a járműipar kiemelt támogatást kapott, amit meg is hálált." Ez utóbbi megjegyzés az OMFB Antall-kormány alatt kiosztott mintegy 10 Mrd forintos támogatására vonatkozott, amely Pungor cikkében (ÉS, 1996. szeptember 13) részleteiben is megtalálható.
Desifrírozom az utóbbi bekezdéseket, 1990-ben az Antall-kormány (1993-1994: Latorcai János ennek KDNP-és ipari és kereskedelmi minisztere volt) után, 1994-ben a Horn-kormány idején – sokat sejtetően – már négy ipari miniszter is dolgozott, amelyek közül 1996-ban az ipari és kereskedelmi miniszter Suchman Tamás jogászt váltotta 1997-ben Fazakas Szabolcs külkereskedő. Ő volt – úgy tűnik – az utolsó önálló ipari miniszter. Szekeres Imre az MSZP-képviselőcsoportjának vezetője volt akkortájt és a K+F ügyek érdekelték éppen. Rendszerváltáskori remények után az első súlyos csalódások kora. Pungor Ernő 22 jobbára csőd szélén álló ipari K+F helyről ír, amelyekben ekkor már csak 127 kutató dolgozott. (Máshol csak 21 intézetet sorol fel és a kutatólétszámmal kapcsolatban is erős kétségeim vannak.) Közülük egyetlen közelítette ekkor az említésre érdemes létszámot a maga 28 kutatójával, s ez a Villamosenergiaipari Kutatóintézet, ami 2011-ben dőlt be. Utolsóként a VITUKI Nonprofit Kft. felszámolásáról lehetett olvasni, ami után azt mondhatom, hogy a Pungor Ernő által 1996-ban említett 22 (valójában ebből kettő inkább mezőgazdasági érdekeltségű, bár az ott felsoroltak közül meg éppen kettő iparinak tűnik) ipari K+F helyből mára hat Kft/Zrt típusú fejlesztő társaság található meg (12. ábra). Hozzátehetem, hogy Latorcai szerint (idézi a kötetben Szentgyörgyi) 1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket egyébként a "zártkörű" ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy miként asszisztált a politika a hazai ipari K+F-hálózat széthullásához, vele együtt a hazai ipar és az önálló miniszteriális irányítás önfeladásához. Ipari és kereskedelmi minisztert utoljára a Horn-kormány idején találunk. Az első Orbán-kormányban (1998) az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumból létrejött a Gazdasági Minisztérium. Az egykori Kohó- és Gépipari Minisztérium épületét éppen mostanában bontották.
12. ábra: 1996-os ipari K+F helyek mai státusza (kiindulási adatok Pungor Ernő után) Megjegyzés: a szaggatott vonallal körbevett intézetek jogutód nélkül szűntek meg; a különböző színek eltérő területeket jelölnek, közülük a zöldek mezőgazdasági érdekűek is.
Mire gondolhatott vajon az OMFB karizmatikus elnöke, miközben az ágazati kutatóintézetek addigi lepusztulását számszerűsítette, amikor az Alap pénzeivel gazdálkodni próbált, vagyis ha úgy látta jónak – és ez megtörtént – ki sem osztatta a lehetséges pályázati pénzt, vagy visszafizetési feltételekhez kötötte a támogatást. Talán törvényszerűen arra, hogy újra kellene szervezni a kor követelményeinek megfelelően az "ágazati" kutatást, hiszen az valamiféle történelmi léptékű tett lehetne. Így indulhatott el a Bay Zoltán Intézetek históriája, amelyet 1994-ben az OMFB a KMÜFA-ból támogatott (Boross-kormány), s amelyek közül az első vezető az lett, aki a megszületésénél bábáskodott. 1994 és 2001 között Pungor Ernő volt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány főigazgatója, majd élete végéig tudományos tanácsadója. 2007-től a kérészéletű Bay-Nano (élt 1,8 Mrd forintos NKTH-ás pályázati támogatás mellett 4 évet) igazgatója Pungor Ernő fia Pungor András, aki nanometrológiával foglalkozik. A Pungor család egyébként Pungor Ernő-díjat alapított.
A folytatás címe: Sikerjelentések, bio- és nanopoliszok, közhasznú kutató káefték (K+F+I pillanatképek: No12)
A teljes cikksorozat itt elérhető. | Mi születik a romokon? - Bay Zoltán Intézetek | null | https://atlatszo.hu/2013/12/07/mi-szuletik-a-romokon-bay-zoltan-intezetek/ |
2017-05-23 00:00:00 | Beleszámítaná 10 év gyakorlat után a gyest és a gyedet is a pedagógusi előmenetelbe a Nemzeti Pedagógus Kar, emellett pedig az intézményvezetői életpályamodell bevezetését is javasolni fogják - mondta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a szervezet elnöke. | false | [
"pedagógus",
"életpálya",
"rendelet"
] | 0 | null | 0 | Emlékeztetett arra, hogy a vetítési alap - amelyből a tanári béreket számítják ki - 2014 óta nem változott.
A kezdő pedagógusi béreket lassan utoléri a megemelt minimálbér, illetve a garantált bérminimum - mutatott rá a lap.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta: akár már napokon belül megjelenhet a tankerületi tanácsok (vagyis a Klebelsberg Központ tankerületi központjainak és a helyi szervezeteknek az egyeztető fóruma, amelyek létrehozását először januárra ígérték) megalakulását, illetve a köznevelési kerekasztal jogszabályi hátterét szabályozó rendelet. | Átszabnák a tanári életpályát a pedagógusok | 0 | https://infostart.hu/belfold/2017/05/23/atszabnak-a-tanari-eletpalyat-a-pedagogusok |
2017-05-24 10:44:36 | Kishalak a hálóban: erre jutott a nyomozás egy több százmilliós áfacsalás ügyében | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A NAV-botrányt 2014-ben kirobbantó Horváth András legmeglepőbb állítása szerint a milliárdos nagyságrendű szervezett áfacsalások haszonhúzói közt számos multinacionális céget is találni, különösen a gabona- és étolajpiacon. Ehhez képest eddig egyetlen, a multikat érintő büntetőügy sem indult. Ezekben a hetekben zajlik viszont Zalaegerszegen F. Ferenc és társainak büntetőpere: a vádirat szerint 2 milliárd forint értékű gabonát és olajos magvat hoztak be az országba, az áfát pedig egyszerűen ellopták. A vádiratban szereplő mikrocégeknek egyetlen vevője volt, az egyik legnagyobb gabonás multi, a Glencore Grain Hungary Kft. nevű cég.
2010-11-ben még sok minden elképzelhető volt a szervezett áfacsalással leginkább sújtott gabonapiacon, de ilyen volumenű és ennyire primitív áfázás még itt is egyedülállónak számít. Ennek ellenére két éven keresztül zavartalanul folyt az üzlet, és a nyomozati iratok alapján ekkor is csak a véletlen és az ostobaság buktatta le a szereplőket: az egyik cég 560 ezer forintos áfa-fizetési kötelezettségét egy forintra azonos összegű számla beállításával akarták elsikálni – ez viszont már szemet szúrt egy adórevizornak, és beindult a gépezet.
A nyomozást a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóság Zala Megyei Vizsgálati Osztálya folytatta le a megyei főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett.
2 év alatt 2 milliárd
F. Ferenc akasztói lakost 2013. április 23-án a pénzügyőrök vették őrizetbe: a jegyzőkönyv szerint
"a ház padlásán a gerendázat alatt hasalva találtuk meg a gyanúsítottat"
Innét egyenes út vezetett a Zalaegerszegi Törvényszékig, ahol nemrég kezdődött F. Ferenc és társai pere a terhükre rótt bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás ügyében. Az ügyészség narratívája szerint F. az általa képviselt társaságok nevében 2 milliárd forint értékben adott el gabonaféléket a Glencore Grain Hungary Kft-nek, a vételárat pedig készpénzben felvette.
A vádirat szerint F-ék négy cégen keresztül 313 millió forint áfát csaltak el, a hálózat szervezője és irányítója pedig a könyvelői és adószakértői végzettséggel rendelkező F. volt – a társai inkább balekok, akik leginkább azt sem tudták, mihez adják a nevüket. Az ügy másodrendű vádlottja F. élettársa, akit a törvénytelenül szerzett pénz tisztára mosásával gyanúsítanak.
A nyomozóhatóság a nyomozati iratok szerint F-ék "külső", azaz a hálózaton kívüli kapcsolatait nem nagyon vizsgálta, pedig a rendelkezésre álló dokumentumok elég érdekes képet mutatnak: a céghálózat tagjai a beszerzett áru túlnyomó részét egyetlen szlovák nagykereskedőtől, a Slovtrip s.r.o-tól vásárolták, és egyetlen magyar felvásárlónak, a Glencore Grain Hungary Kft-nek adták el.
Két év alatt 18 000 tonna kukoricát, repcét és napraforgómagot.
A nyomozás a nyomozati iratok alapján nem próbált választ találni arra a kérdésre, hogy az egyik legnagyobb magyar felvásárló miért nem közvetlenül vásárol a szlovák nagykereskedőtől. Mint ahogy az sem merült föl kérdésként, hogy a könyvelő végzettségű F. vajon miért választotta az áfacsalásnak ezt a nagyon primitív formáját, amiről pontosan tudhatta, hogy már viszonylag rövid távon is lebukáshoz vezet, és hogy alsó hangon öt év szabadságvesztéssel jár.
F. a maga szerepéről végig azt vallotta, hogy az ő dolga csak a Glencore-tól érkező utalások felvétele volt, majd a pénz befizetése egy szlovák bankban. Ezt a magyarázatot az ügyészség nem találta elég meggyőzőnek, így F. lett az ügy első rendű vádlottja.
Lúzerek a gabonapiacon
A Horkol Invest Kft-t 2010 októberében jegyezték be, az egyik tulaj, H. Sándor lett a cég ügyvezetője, a másik, K. Kristóf pedig a cégvezető, mindketten önálló aláírók. 2012 májusában K. lesz az egyedüli tulajdonos, majd év végén a cég elindul a végjáték felé: nevet és székhelycímet vált, és új tulajdonoshoz kerül. Néhány hónap múlva újabb névváltozás és újabb tulajdonos, aztán kényszertörlés indul, majd nem sokkal később elkezdődik a felszámolás.
A NAV jegyzőkönyve szerint a tiszavirág életű Horkol egyetlen vevője a Glencore Grain Hungary Kft. volt, 2011 júniusa és 2012 januárja között, vagyis 7 hónap alatt a Glrencore kerekítve 594 millió forintot utalt át a Horkol Invest számláira. Az átutalt összegeket minden esetben F. Ferenc vette fel készpénzben, majd a pénznek nyoma veszett – F. a kihallgatási jegyzőkönyvek szerint ugyanakkor azt állítja, hogy a pénz útja igenis nyomon követhető lenne, ha lekérnék a szlovák Tatra Bankból azoknak a számláknak az adatait, amelyekre ő a pénzt Komáromban befizette.
A NAV számítása szerint a Horkol ügyletei révén 113 millió vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A revizor a Horkol vizsgálatához kapcsolódóan természetesen bekérte a Glencore-tól a 600 milliónyi utalás mögötti gazdasági ügyletek iratait, a Glencore annak rendje módja szerint el is küldte a szerződéseket, teljesítési igazolásokat.
A dokumentumok alapján a vevő oldaláról minden rendben van, a Horkol öt hónap alatt 4500 tonna gabonát szállított a Glencore-nak, átvették, leigazolták, kifizették. Csakhogy néhány dolog nem stimmel az ügyletek körül. Egyrészt a Horkol ügyvezetője semmilyen dokumentumot nem tudott bemutatni az áru eredetére vonatkozóan, és ilyet a nyomozás sem talált – márpedig az a 200 kamionnyi gabona, amit a Glencore a Horkoltól megvett, csak származott valahonnan.
A nyomozati iratok szerint a szerződések nem nevesítik az eladó cég megbízottait, és azt sem lehet tudni, ki írta alá a szerződéseket a Horkol nevében. A Glencore képviselője a kihallgatásakor azt vallotta, hogy a Horkol nevébe F. Ferenc járt el, számukra egyértelmű volt, hogy F. a cég képviselője – F. ezt az eljárásban végig tagadta, és a Glencore képviselőinek vélekedését nem is támasztja alá semmi.
A tanúkihallgatási jegyzőkönyvek szerint a cég meghallgatott képviselői arra sem tudtak magyarázatot adni, miért nem kértek F-től semmilyen hivatalos meghatalmazást. A Glencore egyik kereskedője a tanúkihallgatáson szó szerint ezt mondta:
"Úgy emlékszem, hogy egymás után képviselte a fenti cégeket. (...) Nem kértünk tőle igazolást arról, hogy az éppen aktuális társaságot jogszerűen képviseli-e. Ez a mi szakmánkban teljesen megszokott, volt olyan, hogy valaki egy évben háromszor váltott munkahelyet, három társaság nevében tárgyalt, de a bizalom megvolt vele szemben, ezért nem kellett igazolnia magát, elhittük neki, amit mondott."
Bizalom vs. fordított áfa
Korábbi vallomásában a cég képviselője azt is elmondja, hogy 2012 előtt a bizalom a beszállítok iránt olyan fokú volt, hogy magukat a cégeket sem ellenőrizték, még azt sem, hogy van-e élő adószámuk.
Az a kijelentés pedig, miszerint a gabonakereskedelemben, így a Glencore-nál is teljesen megszokott volt, hogy valaki egy év alatt egymás után három társaság nevében is kötött üzleteket, a körülmények ismeretében elég sajátos: 2012 nyarán a gabonapiac fertőzöttsége miatt a kormány kénytelen volt bevetni az áfacsalás elleni atombombát, a fordított áfafizetést, mert csak így tudta felszámolni az "eltűnő kereskedők"-re épülő, évi sokmilliárdos kárt okozó adócsalásokat.
A hálózatos áfacsalás legelterjedtebb formájában az áru – papíron legalábbis- több kisebb cégen keresztül jutott el a tényleges eladótól a végfelhasználóhoz, a lánc valamelyik tagja pedig egyszerűen lenyúlta az áfát. A később a végfelhasználó felől meginduló vizsgálat pedig elakadt az "eltűnő kereskedőnél", vagyis annál a cégnél, amelynek eltűntek az iratai, esetleg az ügyvezetője, néha mind a kettő.
Ehhez képest a Glencore képviselője szerint náluk egészen mindennapos volt, hogy valaki, akinek egyébként a képviseleti jogosultsága sem tisztázott, egy év alatt három különböző cég nevében köt üzleteket.
A NAV Zala megyei ellenőre a revízió során a Glencore adóhatósági partneréhez, a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságát (KÜAF) fordult, kérdeznék meg a Glencore-t, miképp zajlottak a Horkollal a tranzakciók. A KÜAF kérdezett, és a Glencore válaszolt: szerintük valószínűsíthető (!), hogy a szerződéseket a Horkol ügyvezetői írták alá – a revizor szerint egyértelműen nem -, az általuk megvásárolt 4500 tonna gabona eredetére pedig nem tudnak nyilatkozni, mert azt az eladó üzleti titokként kezeli.
A Glencore által megküldött dokumentumok alapján a Horkol fuvarozójaként azonosított céget is megkereste a revízió, de a cég tulajdonos-ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy semmilyen üzleti kapcsolatban nem állt a Horkol Investtel.
Összegezve: a Glencore úgy vásárolt 600 millió forintért olajos magvakat a piacon teljesen ismeretlen, minimális törzstőkéjű cégecskétől, hogy a céget egyáltalán nem ellenőrizték, a velük kapcsolatban álló F. Ferenctől a megbízatására vonatkozóan semmilyen igazolást nem kértek, miközben állításuk szerint F. volt a cég képviselője; az áru eredetét, dacára annak, hogy élelmiszerről van szó, nem is firtatták – mint utóbb kiderült, ezt hiába is tették volna-, a szerződéseket ismeretlenek írták alá, továbbá nem tudható, hogy a 200 kamionnyi áru milyen módon érkezett meg a Glencore raktáraiba.
Mindezek ellenére a nyomozást nem terjesztették ki a Glencore esetleges érintettségének vizsgálatára, a nyomozóhatóság megelégedett a cég viccesen hangzó válaszaival.
Számla a kerítésen, hívd Katikát!
A történet bohózat jellegét leginkább a Horkol Invest akkori tulajdonos-ügyvezetőinek vallomásai világítják meg: H. Sándor a kihallgatásán azt vallotta, hogy ő a cég működéséről semmit nem tudott, a könyvelésről is csak annyit, hogy a cég tapolcai könyvelőjének irodájába sajnos betörtek, és onnét
"ismeretlen tettes eltulajdonította a Horkol Invest Kft. iratait és adatait"
F. szerepére vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy ő is jelen volt, amikor a társa jogosultságot adott a Horkol bankszámlái fölött a későbbi első rendű vádlottnak, de ez ellen ő nem emelt kifogást, noha akkor ismerte meg személyesen. Ehhez képest villámcsapásként érte, mikor hónapokkal később kiderült, hogy a Horkol bankszámláján százmilliók vándorolnak.
A Horkol, és vele a három másik, Glencore-ral üzletelő cég egy pitiáner adóminimalizálási kísérleten bukott meg: 2012 második negyedévében a Horkolnak 562 ezer forintnyi áfafizetési kötelezettsége keletkezett – ekkor már a kvartett egy másik tagja, a Fold Global Kft. üzletelt a Glencore-ral. Csakhogy a cég a benyújtott bevallása szerint pont ebben az időszakban vásárolt 67,4 m3 "tölgyrönköt", így éppen a befizetendő adóval egyenértékű levonható áfája lett.
Az ügyletről a Horkol másik tulajdonosa, K. Kristóf így nyilatkozott a kihallgatásán: "A számláról semmit nem tudok. Egy ismeretlen hang hívott magántelefonról, és közölte, hogy a számlát a kerítésemre tűzték föl, továbbá hogy a cég könyvelője M. Katalin. Ővele sem telefonon, sem személyesen nem beszéltem."
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Kishalak a hálóban: erre jutott a nyomozás egy több százmilliós áfacsalás ügyében | null | https://atlatszo.hu/2017/05/24/kishalak-a-haloban-erre-jutott-a-nyomozas-egy-tobb-szazmillios-afacsalas-ugyeben/ |
null | Óbudai-Békásmegyer régi/új polgármestere korrupciós ügy miatt van letartóztatva, de szabadulna az önkormányzat alakuló ülésén. | true | [
""
] | 0 | pestisracok.hu | null | Az óbudai önkormányzat alakuló ülésére sem jöhet ki a fogdából Kiss László újra megválasztott polgármester, így az Óbuda-Békásmegyer önkormányzati testületének hétfői alakuló ülésén nem lesz ott. A minősített, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés megalapozott gyanúja miatt letartóztatott gyurcsányista polgármester december 16-ig biztosan rácsok mögött marad. Az alakuló ülést a testület korelnöke vezeti le, a cellájából dirigáló polgármester még a napirendet is meghatározta, előterjesztéseket tett. Például a milliós fizetéséről. Teheti, ilyenek a magyar törvények.
Az óbudaiak továbbra is várják Kiss László lemondását! - írja közösségi oldalán Gór Csaba, a Fidesz választókerületi elnöke, miután kiderült, az óbudai önkormányzat alakuló ülésére sem jöhet ki a fogdából Kiss László újra megválasztott polgármester. Ennek ellenére milliós fizetése lehet, ha a testület elfogadja a fogságból tett előterjesztését.
Több lap is felvetette, valószínűleg a minősített korrupcióval megalapozottan gyanúsított óbudai polgármester a történelem során az első, aki a fogdából hívta össze az önkormányzat alakuló ülését.
Kiss László, Óbuda-Békásmegyer újraválasztott polgármestere a jegyző jelenlétében, ha nem is a fogdában, de a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos helyiségében írta alá az alakuló ülésre szóló meghívót. A polgármester december 16-ig letartóztatásban múlatja az időt, cellájából a KNYF udvariassági okokból szállíttatta a főügyészség hivatalos helyiségébe, hogy az október 7-re szóló meghívót és előterjesztéseket a kerület jegyzője jelenlétében aláírja.
Az egész gyurcsányista társadalmat megrázó óbudai önkormányzati korrupciós botrányba belekeveredett polgármester kérvényezte, hogy hétfőn ott lehessen az alakuló ülésen, ám a KNYF elutasította kérvényét. Így távollétében a korelnök fogja levezetni a hétfői alakuló ülést, amit az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata lehetővé tesz.
Az ülés ilyetén való összehívására pedig a törvényességet felügyelő kormányhivatal előzetesen jóváhagyta. Így eddig minden törvényesnek tűnik.
Más kérdés, hogy a baloldalt, benne a DK-t és az MSZP-t vastagon érintő korrupciós botrány tükrében legalábbis erősen furcsa, hogy a szabad mozgásában akadályoztatott, letartóztatott polgármester milyen előterjesztéssel él az alpolgármesterekre és saját fizetésére vonatkozóan.
Kiss László főállású alpolgármesterjelöltjei a következők:
Zábó Attila, az óbudai DK elnöke, Béres András (Párbeszéd), aki eddig társadalmi megbízatású alpolgármester volt, Burján Ferenc (LMP), aki a letartóztatásban lévő polgármester és alpolgármester helyett is vitte az ügyeket és Őri László, aki Czeglédy Gergőn kívül az egyetlen szocialista az új testületben.
Megjegyzés: Kiss László egyik, immár csak volt alpolgármestere, Czeglédy Gergő is letartóztatásban van, szintén vesztegetés megalapozott gyanújával.
Kiss László magáról sem felejtkezett el. Megszavaztatna magának az új testülettel havi bruttó 1 millió 300 ezer forint illetményt és bruttó 195 ezer forint költségtérítést.
Azon már most el lehet gondolkodni, hogy vajon milyen költségei merülnek majd fel a fogdában a december 16-ig biztosan letartóztatásban maradó DK-s politikusnak.
Mivel gyanúsítják megalapozottan Gyurcsány emberét?
Kiss László a Demokratikus Koalíció, így Gyurcsány Ferenc embere. Gyurcsány személyesen kampányolt embere mellett júniusban.
Az újra választott polgármestert vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, valamint pénzmosás elkövetésével gyanúsította meg a KNYF. Az óbudai önkormányzati korrupciós botrány gyanúsítottjainak száma már 16-ra nőtt, miután augusztus közepén öt újabb gyanúsítottat neveztek meg, köztük a polgármestert, egy önkormányzati vezetőt, valamint a polgármesteri hivatal egy korábbi alkalmazottját. Mindhármukat letartóztatta a nyomozási bíró. | Havi bruttó 1 millió 300 ezer forint illetményt és bruttó 195 ezer forint költségtérítést akar Óbuda-Békásmegyer korrupciós ügyben letartóztatott régi/új polgármestere (videó) | null | https://pestisracok.hu/havi-brutto-1-millio-300-ezer-forint-illetmenyt-es-brutto-195-ezer-forint-koltsegteritest-akar-obuda-bekasmegyer-korrupcios-ugyben-letartoztatott-regi-uj-polgarmestere-video |
2017-09-18 00:00:00 | A hónap végéig távoznia kell az országból a diplomatának. | true | [
"spanyolország",
"észak-korea",
"nagykövet",
"észak-koreai nagykövet"
] | 0 | null | 0 | Minél több a szankció, annál jobban pörgeti az atomprogramot Észak-Korea
A spanyol külügyminisztérium felszólította Kim Hyok-cholt, Észak-Korea nagykövetét, hogy távozzon az országból még a hónap vége előtt, amiért az elszigetelt állam nem hagy fel az atomprogramjával.
Hétfőn behívattuk az észak-koreai nagykövetet és közöltük vele, hogy nemkívánt személyként tekintünk rá, ezért szeptember 30-ig el be kell fejeznie itteni munkáját és el kell hagynia az országot
- írta közleményében a külügyminisztérium.
Az ENSZ a napokban újabb szankciókat vetett ki Észak-Koreára, miután hatodik és egyben legerősebb atomrobbantásukat hajtották végre múlt hónapban.
(The Guardian, kiemelt kép: Europress) | Spanyolország hazazavarta Észak-Korea nagykövetét | 0 | https://24.hu/kulfold/2017/09/18/spanyolorszag-hazazavarta-eszak-korea-nagykovetet |
2021-05-30 00:00:00 | Minden idők legidősebb bokszolójává vált, aki világbajnoki övet szerzett. | false | [
"sport",
"ökölvívás",
"boksz",
"nonito donaire",
"nordine oubaali"
] | 0 | null | 0 | Az anyja sírjára esküszik, hogy ellene tér vissza Vlagyimir Klicsko
"Mondtam neki, hogy dobja ki az övet a kukába" – Fury apja nem örül, hogy újra Wilder ellen bokszol a fia
A 38 éves Nonito Donaire magyar idő szerint vasárnap hajnalban kiütötte Nordine Oubaalit, így megszerezte a Boksz Világtanács (WBC) harmatsúlyú világbajnoki címét.
Ezzel Donaire lett minden idők legidősebb ökölvíja, aki világbajnoki övet szerez.
A kaliforniai Carsonban rendezett összecsapás a negyedik menetben dőlt el, a veterán bokszoló ekkor ütötte ki ellenfelét, aki 2019 januárja óta birtokolta az övet.
Nonito Donaire straight up destroyed this man (via @ShowtimeBoxing) pic.twitter.com/xpcgZhfDVp — BroBible (@BroBible) May 30, 2021
Nonito Donaire ezzel pályafutása 47. összecsapásán a 41. sikerét aratta, a sportág egyik legjobbja, 2007 és 2019 között négy súlycsoportban is világbajnok volt különböző szervezeteknél. | A veterán bokszoló pépesre verte az addig veretlen bajnokot és történelmet írt | 0 | https://24.hu/sport/2021/05/30/nonito-donaire-nordine-oubaali-wbc-harmatsuly-kiutes |
2001-10-04 09:36:00 | Napokon belül befejezi a Borsod megyei rendőrség a vizsgálatait az autópálya-építések körüli pénzmosási ügyben. Az eljárás Keller László MSZP-s képviselő feljelentése kapcsán indult, szerinte százmilliók tűnhettek el az autópálya-építés során. | true | null | 1 | Origo | null | Pénzmosási ügyben vizsgálódik a Borsod megyei rendőrség. Keller László MSZP-s képviselő ugyanis még augusztusban tett feljelentést, mert azt gyanítja, hogy az autópálya-építésekben érintett cégek el nem végzett munkáért vettek fel százmilliókat. Az ügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el, a rendőrségi adatgyűjtés néhány napon belül befejeződik.
Martosi György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyészség szóvivője elmondta, hogy a megyei rendőrség vélhetően jövő hét elejére befejezi a vizsgálatait Keller feljelentése ügyében. Jelenleg az M7-es építésével kapcsolatos szerződéseket, építési naplókat vizsgálja szakértők bevonásával a rendőrség. Azt kell kiderítenie a feljelentéskiegészítés során a hatóságoknak, hogy úgy végezték-e a különböző cégek az építkezéseket, ahogyan azt a szerződésekben számukra előírták. Emellett fontos kérdés, hogy ha történtek is szabálytalanságok, azok milyen mértékűek.
Keller László ugyanis azt gyanítja, hogy több százmillió forint tűnhetett el az autópálya-építések során. A politikus szerint tényleges munkavégzés nélkül vehettek fel különböző cégek hatalmas összegeket. Ez úgy történhetett, hogy egymásnak adtak át építkezésekben érintett alvállalkozó cégek nagy összegű szerződéseket, eközben zsebre tehettek állami pénzeket. Elképzelhető azonban, hogy a rendőrök a pénzmosásra nem, csak kisebb szabálytalanságokra találnak bizonyítékokat.
Turgyán Tamás, a Magyar Autópálya-építő Konzorcium szóvivője korábban az [origo] Társalgójában a szóban forgó feljelentéssel kapcsolatban közölte, hogy a gyanú csak a képviselő elképzelései szerint létezik. A konzorcium minden egyes munkát azután kezd el, hogy az arra fordítható összeget szerződésben rögzítette, így a munka megkezdésétől piaci és gazdasági érdekei sem engedik meg, hogy közvetítőket alkalmazzon. | Százmilliós pénzmosási ügyben vizsgálódik a borsodi rendőrség | null | https://www.origo.hu/itthon/20011004szazmillios.html |
2004-05-10 00:00:00 | Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága ülésén 15 igen, és 10 nem szavazattal támogatta Farkas István jelölését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa elnöki posztjára. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2004.05.10. 10:21
Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága ülésén 15 igen, és 10 nem szavazattal támogatta Farkas István jelölését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa elnöki posztjára.
Farkas István a PSZÁF legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy tartósan megmaradjon a közbizalom a hazai pénzintézeti szektorral szemben, és átlátható legyen a fogyasztók és a pénzintézetek közötti kapcsolat. Hozzáfűzte, hogy megválasztása esetén jelentős figyelmet fordít a közbizalom megtartása érdekében a szakmai szövetségekkel való kapcsolattartásra, illetve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tevékenységre.
Farkas akit Medgyessy Péter miniszterelnök jelölt a testületbe – a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. igazgatóságának, valamint a Magyar Export-Import Bank Rt. igazgatóságának az elnöke –, az 1970-es és a ’80-as években a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd 1989 szeptembere és 1990 májusa között Medgyessy Péter pénzügyminiszter helyettese volt. A Horn-kormány idején átmenetileg bankprivatizációs kormánybiztos és ezzel együtt az Állami Vagyonkezelő Rt. elnöke volt.
A tanács tagjának jelölt Asztalos László, az Atlasz Biztosító igazgatóságának elnökhelyettese, a rendszerváltás előtt a KISZ KB-ban, majd 1986–89 között az MSZMP KB tanácsadó testületében és a Hazafias Népfront ügyvezető alelnökeként tevékenykedett. Dolgozott a Pénzügyminisztériumban, és nyolc éven keresztül töltötte be az Állami Biztosításfelügyelet elnöki tisztségét. Asztalos 1998-tól 2001. januárjáig a Focus Befektetés Minősítő Rt. igazgatóságának tagja volt, ebben az időszakban Medgyessy Péter a cég felügyelőbizottságában foglalt helyet.
Együtt bukkant fel a jelenlegi kormányfővel az Atlasz Biztosító Rt.-ben is: Medgyessy a kormányváltásig az rt. igazgatóságában is szerepet vállalt. A tanács másik tagja Náray László, a PSZÁF jelenlegi elnökhelyettese lehet, aki korábban az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban dolgozott és a felügyelet elődjénél, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél szintén elnökhelyettesi pozíciót töltött be. A harmadik jelölt Miklós Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. vezérigazgató-helyettese, 1971 óta dolgozik a pénzintézetnél, tagja a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. igazgatóságának is.
A jelenlegi elnök, Szász Károly távozásával a PSZÁF operatív irányítását Mátrai Miklós, az Allianz Hungária Rt. vezérigazgató-helyettese veszi át, a két helyettese Schiffer Péter és Kun János lehet. | Medgyessy régi ismerősei a PSZÁF-ot irányító tanácsban | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/medgyessy-regi-ismerosei-a-pszaf-ot-iranyito-tanacsban |
2017-08-31 12:25:00 | Minden idők legnagyobb korrupciós botrányában 166 milliárd forintot loptak el, Budai Gyula szerint a pénz az MSZP-SZDSZ pártkasszájában landolhatott. A volt elszámoltatási kormánybiztos néhány éve vizsgálta a beruházást, most ennek eredményeiről számolt be az ügyészség előtt. | true | null | 1 | Origo | null | Egyértelmű Gyurcsány Ferenc és a szocialista-szabaddemokrata politikusok felelőssége minden idők legnagyobb korrupciós botrányában, az Alstom-ügyben - mondta Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, miután tanúként meghallgatták a Központi Nyomozó Főügyészségen. A politikus még elszámoltatási kormánybiztosként vizsgálta az ezer sebből vérző beruházást, ennek eredményeiről számolt be a hatóság előtt. Elmondta, hogy
a 4-es metró szerelvényeinek beszerzése során a költségek harmadát, mintegy 166 milliárd forintot egyszerűen elcsalták.
Ez a pénz Budai feltételezése szerint egyértelműen a szerződések megkötése és a beruházás megkezdése idején hatalmon lévő pártok, az MSZP és az SZDSZ kasszájába folyhatott.
Nem véletlenül mondta azt korábban Gyurcsány Ferenc: jobb, ha nem beszél arról, hogy honnan érkezett pénz az MSZP-nek.A Fidesz politikusa hozzátette, hogy
Gyurcsány Ferenc vegye végre a bátorságot, és szólaljon meg a 4-es metró ügyében.
Mi történt eddig
Az ügy előzményei, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat állapított meg, amelyek becsült pénzügyi összhatása mintegy 166 milliárd forint. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a beruházás szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt is feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. | 4-es metró-botrány: Gyurcsány Ferenc felelőssége egyértelmű | null | https://www.origo.hu/itthon/2017/08/budai-gyula-szerint-a-4-es-metro-korrupcios-botranyaban-egyertelmu-gyurcsany-felelossege |
2011-09-02 15:07:08 | Közel háromszáz nem lakáscélú ingatlant adott el az ötödik kerületi önkormányzat az elmúlt években, derül ki a jegyzőtől megkapott újabb listából. Júniusban for | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Perindításunk után az önkormányzat kiadta több mint kétszáz értékesített lakás listáját, ám az új tulajdonosok nevét bizonyos esetekben rejtélyes módon homályban hagyta. A megjelenített új tulajdonosok között olvasóink az önkormányzat több munkavállalóját, és Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselőt is felfedezték. Az önkormányzati vagyonkezelő társaság megtagadta, hogy a vagyonkezeléséből kikerült ingatlanok listáját nyilvánosságra hozza.
A most megküldött listával kapcsolatban ugyanarra vagyunk kíváncsiak, mint a lakásoknál: Ki mit tud a vevőkről? Az önkormányzathoz újabb kéréssel fordultunk azzal, hogy hozzák nyilvánosságra az eladási árakat és az alapterületeket is mindkét lista, tehát a lakáscélú és a nem lakáscélú ingatlanok esetében is, illetve pótolják a lakáscélú listáról lemaradt új tulajdonosok nevét. | Belváros-Lipótváros: Újabb több száz, az elmúlt években privatizált ingatlan listája | null | https://atlatszo.hu/2011/09/02/belvaros-lipotvaros-ujabb-haromszaz-az-elmult-evekben-privatizalt-ingatlan-listaja/ |
2009-02-15 17:33:23+01:00 | Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke részt vett a világ legnagyobb tudományos szervezete, az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) vasárnap véget ért éves kongresszusán Chicagóban. | false | [] | 0 | null | 0 | Az MTA elnöke előadást tartott azon a tanácskozáson, amely a nemzetközi tudományos együttműködésnek a globális kihívások kezelésében játszott kulcsszerepével foglalkozott. A tudományos világ egyik legrangosabb rendezvényeként számon tartott eseményen – amelyet február 12. és 15. között rendeztek meg – Nobel-békedíjas Al Gore volt amerikai alelnök is megfogalmazta üzenetét: azt sürgette, hogy a "tudomány világa" és a "politika világa" fogjon össze a klímaválság kezelése érdekében. Hangoztatta, hogy az emberi fajnak döntést kell hoznia, egyben arra kérte a tudósokat, hogy tudatosítsák kollégáikkal és a döntéshozókkal, vészhelyzet van.
Pálinkás József ellátogatott a Chicago melletti Fermi Nemzeti Laboratóriumba, az Egyesült Államok legnagyobb részecskefizikai kutatóintézetébe, ahol találkozott Leon Lederman Nobel-díjas fizikussal. A fizikus bemutatta a róla elnevezett "fiatal tehetségek központja" tevékenységét, amely arra irányul, hogy felkeltsék a tehetséges középiskolások figyelmét a tudományok iránt.
Az MTA elnöke találkozott Bruce Alberts professzorral, a Science tudományos hetilap főszerkesztőjével, az Amerikai Tudományos Akadémia korábbi elnökével is, aki ősszel a budapesti Tudomány Világfóruma 2009. rendezvény vendége lesz. Megbeszélésükön kiemelt téma volt a fiatal kutatóknak a Fórum munkájába történő bevonása, valamint a tudománynak a közgondolkodásra gyakorolt befolyása. Pálinkás József a jövő héten Washingtonban folytatja tudománydiplomáciai tárgyalásait, vezető egyetemi és kormányzati szereplőkkel, valamint a tudományos élet rangos képviselőivel találkozik. | Itthon: Az MTA elnöke az AAAS kongresszusán | 0 | https://hvg.hu/itthon/20090215_aaas_kongresszus_mta_elnok |
2014-11-19 00:00:00 | A kormány előbb veszteségessé tenné a diszkontokat és a hipermarketeket, majd a veszteségre hivatkozva becsukatná az áruházláncokat. Ez alól csak egy frissen alapított cég kapna felmentést, ám ilyenről a piacon még nem tudnak. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Kiszorításba fordult a kormány multiellenes harca: a hipermarketek – Tesco, Auchan, Spar –, illetve a diszkontok – Lidl, Aldi, Penny Market – immáron a megszűnéssel kell hogy szembenézzenek a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedden benyújtott törvényjavaslat nyomán. A másik lehetőség, hogy két-három százalékkal emelik az élelmiszeráraikat, amivel a jelenlegi versenyelőnyüknek inthetnek búcsút.
A korábban kiszivárgott kormányzati terveknek megfelelően a javaslat szerint az évi 50 milliárd forintot meghaladó árbevételű társaságok nem folytathatnak napi fogyasztásicikk-kiskereskedelmet, azaz le kell húzniuk a rolót, ha két egymást követ évben is veszteséggel zárnak. A feltehetőleg minden létező írott és íratlan versenyszabállyal szembemenő elképzelés indoklása az, hogy a nagy áruházláncok képesek veszteséges üzemeltetés mellett is alacsonyan tartani az árakat, így – a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint – kiszorítják a piacról a kis hazai boltokat.
Ez Varga Mihályék szerint azért problémás, mivel a nagy láncok „nem nagy foglalkoztatók” (a Tesco 22 ezer, míg például a Spar 13 ezer főt alkalmaz), „és a munkahelyteremtés inkább a kis- és középvállalkozásokhoz kötődik”. Túl azon, hogy a fenti megállapítások jó pár sebből véreznek (így például a független kisboltok pozícióját éppenséggel a hazai láncok is alaposan kikezdték), a javaslat arra sincs tekintettel, hogy egy cég esetleg a beruházásai, vagyis az új áruházak nyitása miatt veszteséges. | Új mutyit szolgál a hipermarketek elleni háború? | null | http://nol.hu/gazdasag/lehuzatnak-veluk-a-rolot-1499349 |
2024-09-29 14:23:39 | Pénzmosás bűntette miatt emelt vádat a Békéscsabai Járási Ügyészség, és vádiratában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt egy 21 éves büntetlen előéletű békéscsabai nővel szemben, aki a cége számlájára érkező, bűncselekményből származó pénz közvetítésében vett részt. | true | null | 1 | BEOL | null | A fiatal nő a vádbeli időszakban egy budapesti székhelyű cég ügyvezetője volt. A cég bankszámlájára két részletben - 2022 augusztus 4-én és 29-én - összesen 31 millió forintnak megfelelő euró érkezett egy indiai cégtől.A nő tudomással bírt arról, hogy a cége és az indiai cég között valós üzleti-gazdasági kapcsolat nem volt, ennek ellenére a bankszámlára érkező pénzt több részletben készpénzben felvette és ismeretlen társának átadta. Időközben az utalásokat teljesítő külföldi bank jelezte a bankrendszerben, hogy az utalások csalásból származnak, ugyanis az indiai társaság képviselőjét ismeretlen személy tévedésbe ejtette azzal, hogy lézeres mérőeszközöket ad el neki, és a vételárat a békéscsabai nő cégének számlájára kérte utalni. Az indiai cég semmilyen mérőműszert nem kapott az elutalt összegért.A fiatal nő tudta, hogy bűncselekményből származó pénzt vesz fel cége számlájáról, amelyet ismeretlen személynek átadott; közreműködéséért 200 ezer forintot kapott az ismertté nem vált megbízójától. A járási ügyészség vádiratában indítványt tett arra, hogy a bíróság a bűncselekmény elkövetéséért kapott 200 ezer forintot vagyonelkobzás elrendelésével vonja el a nőtől. | Indiai pénzt mosott a csabai nő | null | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/09/indiai-penzt-mosott |
null | Az építési és közlekedési minisztert ráébresztették a cégek, hogy túltolták a közútfejlesztést, csakhogy a vasút előtérbe helyezése jelenleg infrastrukturális akadályokba ütközik. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Meghallottuk a vasúttársaságok kérését: a szektor versenyképességi nehézségeinek enyhítése céljából csökkenteni fogjuk a vasúti pályadíjakat. A terv feletti használat során a MÁV ingyenesen fogja biztosítani a pályahasználatot a társaságok számára - közölte Facebook-oldalán Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter szerint ugyanis helyzetbe akarják hozni a vasúti árufuvarozást, mert az az utóbbi években - ismerte el a tárcavezető - piaci részesedést veszített a közúti szállítmányozással szemben.
- A pályadíjcsökkentés pontos mértékét a MÁV a következő hónapokban dolgozza ki, ami érezhető tehercsökkenést eredményez majd - ígérte Lázár János, aki szerint a közlekedés a feltétele annak, hogy az ipar, a szolgáltatás, és valamennyi szektor versenyképes legyen.
A miniszter hozzátette, hogy Európa, de elsősorban Magyarország versenyképességét növelni kell, és a tranzitforgalom megerősítése az egyik fontos feltétele annak, hogy Magyarország kulcsállammá váljon a térségben. Megismételte, hogy "a vasúti áruszállítás nem szenvedhet hátrányt a közúti fuvarozással szemben".
Óriási a baj a hazai vasúti áruszállításban, képtelenség a mai kapacitások mellett több árut kötött pályán továbbítani
A Népszava korábban beszámolt arról, hogy nem csupán a közúti fuvarozás versenyelőnyével van nagy baj, hanem a Magyarországra települt autógyártók is panaszkodtak arra, hogy a vasúti árufuvarozás már most infrastrukturális korlátokba ütközik, a közlekedési szakemberek szerint sürgős vasúti fejlesztések nélkül nem tudja majd kiszolgálni az új autóipari- és akkumulátorgyárakat.
Lázár János megígérte, hogy ezután kevesebbet fognak késni a vonatok, uniós bankhitelből látna hozzá a lepusztult vasúti pályák felújításánakBefutott a lázári ígéretvonat, miután nyáron összeomlott a vasúti közlekedés, de most 400 milliárddal kevesebbről szólAz M76-os építése a túlfejlesztés iskolapéldája | Lázár János: Csökkentjük az áruszállítás vasúti pályadíjait, terven felül pedig még ingyenes is lesz | null | https://nepszava.hu/3252661_mav-lazar-janos-aruszallitas-vasuti-palyadijak-csokkentes-versenykepesseg |
2016-09-30 00:00:00 | Az adatigénylés teljesítésén dolgozó hivatalnokok bérét is az érdeklődővel fizettetik ki. | true | [
"adatigénylés",
"közérdekű adat"
] | 0 | null | 0 | Az adatigénylés teljesítésén dolgozó hivatalnokok bérét is az érdeklődővel fizettetik ki.
Bár az állami, önkormányzati szervek közpénzt költenek és közfeladatot látnak el, kevés adatot tesznek közzé arról, hogyan gazdálkodnak. A közérdekű adatigénylés azt a célt szolgálná, hogy az állampolgárok választ kapjanak ezzel kapcsolatos kérdéseikre, akár azon az úton is, hogy újságírók kérvényezik ezeket az adatokat, amiből aztán bárki által olvasható cikk születik. De bármely állampolgár igényelhet közadatot, ezt könnyíti meg például a KiMitTud portál.
A kormány azonban úgy véli, hogy a sajtó és civil szervezetek "visszaélésszerűen" kérik ezeket az adatokat, amelyeket egyébként akár magától is nyilvánosságra hozhatna a kormány. Szlovákiában például törvény van arról, hogy nem érvényes az az állami vagy önkormányzati szereplők által aláírt szerződés, amely nem került be egy nyilvános, központi internetes adatbázisba. Nálunk viszont azzal igyekeznek eltántorítani az állampolgárokat, újságírókat és szervezeteket az adatigényléstől, hogy a kormány eldöntötte: kifizetteti az adatigénylések teljesítésével járó munkaerő-ráfordítást az igénylőkkel.
Nehéz lesz ellenőrizni
A hvg.hu azt írja, most jelent meg a pontos szabály, ami a fizetnivalókat szabályozza. A fénymásolásért 10 oldalon felül oldalanként 13 forintot, színesben 130 forintot számolnak el, de ha nem papíron adják ki a közadatot, akkor a dvd vagy a pendrive árát kell megfizetnie az igénylőnek. Ennél azonban jóval nagyobb teher a munkaerő-ráfordításért fizetendő összeg. Ha a hivatalnokoknak négy munkaóránál többet kellett foglalkozni az adatigénylés teljesítésével, akkor az adatigénylőnek kell kifizetnie az arra az időre eső munkabérüket, óránként legfeljebb 4400 forintot.
Mindez október 15-től lép hatályba, utána derül ki, hogy a gyakorlatban ez mekkora terhet jelent. Azt a hvg.hu mindenesetre megjegyzi, hogy nehéz lesz ellenőrizni, valójában hány ember meddig dolgozott egy anyag kiadásán.
Pártállami idők
Korábban dr. Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester azt mondta, hogy rosszindulatúak, kíváncsiak és lusták, akik adatokat kérnek az önkormányzat gazdálkodásáról, ezért szerinte akkor se lenne jobb a helyzet, ha az adatokat feltöltenék a kerület honlapjára. Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu oknyomozó portál főszerkesztője erre úgy reagált, hogy a pártállami időkre volt jellemző, hogy a hatalomban lévők kíváncsiskodásként, "a nagyok dolgába való beleszólásként" élték meg számonkérésüket. | Rengeteget fizethet, aki tudni akarja, mire költi az állam a pénzét | 0 | http://24.hu/belfold/2016/09/30/rengeteget-fizethet-aki-tudni-akarja-mire-kolti-az-allam-a-penzet |
2013-09-28 00:00:00 | A címvédő Győri Audi ETO KC nehezen nyert a Dunaújváros otthonában a női kézilabda NB I szombati játéknapján. | false | [
"sport",
"kézilabda",
"győri audi eto kc",
"dunaújvárosi ka"
] | 0 | null | 0 | A címvédő Győri Audi ETO KC nehezen nyert a Dunaújváros otthonában a női kézilabda NB I szombati játéknapján.
A DKA nemrég meglepetésre legyőzte a bajnokság éllovasát, a Ferencvárost, most pedig majdnem újabb skalpot gyűjtöttek be. Ugyanis a Győr vendégeskedett náluk és a félidőben még egálra álltak a felek.
A 14-14-es első játékrészt követően – 8-3-ra is vezettek már a hazaiak – folytatódott az izgalmas mérkőzés, hol egyik, hol másik alakulat került előnybe, végül a hajrában behúzta a meccset az ETO 27-24-re.
A férfiak mezőnyében az Orosháza 12 másodperccel a vége előtt értékesített büntetővel szerzett pontot Mezőkövesden. | Közel volt az újabb bravúrhoz a Dunaújváros | 0 | https://24.hu/sport/2013/09/28/kozel-volt-az-ujabb-bravurhoz-a-dunaujvaros |
2014-08-20 00:00:00 | Kilenc férfit fogtak el Ausztriában, akiket azzal gyanúsítanak, hogy csatlakozni akartak a Szíriában harcoló kormányellenes iszlám szélsőségesekhez. | false | [
"szíria",
"iszlám állam",
"ausztria"
] | 0 | null | 0 | A férfiakat néhány napja fogták el, azonban több részletet nem közöltek az osztrák hatóságok. Az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint a kilenc gyanúsított kihallgatása még tart, és még nem döntöttek arról, hogy vizsgálati fogságba kerülnek-e.
Az osztrák belügyminisztérium közlése szerint a gyanúsítottak menekültstátusszal rendelkeznek. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter indítványozta az őrizetbe vett férfiak menedékjogának visszavonását, és jelezte, hogy a szélsőségesekkel szemben zérótoleranciát alkalmaznak. A miniszter ugyanakkor óvott attól, hogy az Ausztriától menedéket kérőket azonos besorolás alá vegyék a most elfogott kilenc emberrel, hiszen a háború sújtotta térségből Európába érkező menedékkérők épp a szélsőséges erők elől menekülnek.
Ausztriában hozzávetőleg félmillió muszlim él, ami a lakosság mintegy hat százalékának felel meg. Az osztrák hírszerző szolgálatok becslése szerint eddig csaknem százan mentek el Ausztriából, hogy csatlakozzanak a szíriai iszlamista lázadókhoz. | Osztrák szélsőségesek akartak az Iszlám Államhoz csatlakozni | 0 | https://24.hu/kulfold/2014/08/20/osztrak-szelsosegesek-akartak-az-iszlam-allamhoz-csatlakozni |
2021-01-08 17:14:54 | Meglepő összefüggésekre hívta fel a figyelmünket a DVTK egyik, lapunknak levelet író szurkolója. | true | null | 1 | Telex | null | Az elmúlt napok híre volt, hogy Leisztinger Tamás váratlanul kiszállt a diósgyőri sportból, és eladta a népszerű DVTK-t üzemeltető céget Magyar Mátyás szakorvosnak, a Fájdalom-ambulancia Kft. egyik tulajdonosának. Kicsit cégszerűbben a korábbi körhöz tartozó Borsodsport Invest Kft. 100 százalékát vette meg, a Magyar Mátyás által ügyvezetett Borsodi Sport Holding Kft. (ennek többségében Magyar Mátyás, kisebbségben és közvetve pedig Szíjj László építőipari vállalkozó a tulajdonosa).
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Ám, ahogy az olvasónk írja, Mészáros Lőrinc nevére is hamar rá lehet bukkanni ebben a történetben, bár a vonatkozó szabályok miatt csak „oldalágon”.
Levélírónk két érdekes összefüggésről küldött linket. Kiderült, hogy Magyar Mátyás a Puskás Akadémiát működtető orvosi stáb tagja, ezen a linken látható a stáblista. A Puskás Akadémia sporttudományi részlegén működő orvosi csoportban Magyar Mátyás a sérülésellátásért felelős orvos.
Szintén érdekes összefüggés, hogy a Csörsz utcai Fájdalom-ambulancia Kft-ben az Opten adatai szerint Magyar Mátyás csak a cég 16,67 százalékával (vagyis egyhatodával rendelkezik), nála kétszerakkora tulajdonhányaddal, azaz 33 százalékkal tulajdonos viszont maga Mészáros Lőrinc.
Annak, hogy két azonos osztályban szereplő futballcsapatnak ne legyen ugyanaz a tulajdonosa, a játék tisztaságában van szerepe. Gondoljuk csak el, hogy amennyiben két „saját” csapat játszik az utolsó fordulóbkban, és az egyik stabil középcsapatként lép pályára, a másik pedig a kiesés ellen menekül, vagy az európai kupaszereplés reményében lép pályára, ki ne gondolna arra, hogy közöd gondolkodással érdemes optimalizálni a meccs végeredményét?
Emlékeztetőül az 1983-1984-es bajnokság befejezését érdemes felidézni. A Volán–Honvéd meccsen a hazaiaknak pontot kellett szerezniük a bentmaradáshoz,viszont a honvédos Esterházy Mártonnak három találat kellett a gólkirályi címhez. Egy másik, miskolci meccsen pedig a Nyíregyházának ötgólos győzelemre volt szüksége, hogy esélye maradjon az első osztályban maradni.
Valahogy minden sikerült, Esterházy mesterhármasa is kevés volt a Honvéd győzelméhez, a Volán- Honvéd 6-6-os döntetlennel zárult, a Nyíregyháza pedig (igaz végül hiába) Miskolcon nyert 7-2-re. A kínos és túlságosan is kirakatba tett bunda lelepleződött, az eredményeket törölték. | A DVTK-t a Puskás Akadémia stábtagja vette meg | null | https://telex.hu/gazdasag/2021/01/08/a-dvtk-t-a-puskas-akademia-stabtagja-vette-meg |
null | Öt éves polgármesteri ciklusa alatt pont ennyi jegyzőt cserélt le Szücsné Posztovics Ilona. A tatabányai városvezető büszkén hirdeti legújabb jelöltjeit a közösségi oldalon, ahol munkasikert kívánt nekik. | true | [
""
] | 0 | KEMMA | null | Sajtóértesülések szerint hétfőn lesz a tatabányaiönkormányzati képviselőkalakuló ülése. Ez azért is érdekes, mert közben a háttérben már tisztázódni látszanak személyi kérdések. Már megint cserélt Szücsné, új jegyzők esküdtek.
Szücsné Posztovics Ilona2019 óta tatabányai polgármester. Kezdetben Berkovics Gergely dolgozott mellette jegyzőként, aki viszonylag hamar, néhány héttel a választás után mondott búcsút a baloldali vezetésnek.
Öt évvel ezelőtti novemberi cikkünk szerint kilenc év után váltotta őt az aljegyzőből előlépett jegyző, dr. Malomsoki István. Az ácsi hivatalban szerzett tapasztalatok bizonyára jól jöttek Tatabánya új jegyzőjének, azonban továbbra sem csillapodtak a kedélyek: 2022 májusában már arról írt a kemma.hu, hogy közös megegyezéssel távozott egy újabb személy a jegyzői székből, mégpedigdr. Verhóczki Zita személyében.
A legtovább dr. Dörnyei Vendel bírta. Kisbér volt jegyzője több mint két éven át töltötte be ugyanezt a posztot Tatabányán. Most azonban, 2024 októberében már ő is átadta a stafétát. A városközösségi oldalán számolt bearról, hogy október hetedikén munkába léptek a tatabányai önkormányzat új tisztségviselői. A jegyző és az eljegyző személye ismét változott.
A korábbi aljegyzők közül Dr. Holicska Judit marad a helyén, Szennay István Viktort más beosztásba helyezik, helyette érkezett Dr. File Beáta Oroszlányból. Tíz éven át volt jegyző a másik bányászvárosban. Esküjét hétfőn tette le Szücsné Posztovics Ilona polgármester és Dr. Szeidl Bernadett jegyző jelenlétében. A városvezető ezek szerint megint új emberekkel dolgozik, öt év alatt ez már a sokadik változás a jegyző személyében. Bernadett korábban Almásfüzitőn dolgozott, most Tatabányán lett jegyző. | Új jegyzők tettek esküt Tatabányán | null | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/uj-jegyzo-szucsne-tatabanya |
Menczer Tamás furcsa módon hideg távolságtartással nyilvánult meg, Szijjártó Péternél pedig egyelőre a tücsök ciripelése is hangosabb. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Patthy Loránd;
Oroszország;Szijjártó Péter;történelemhamisítás;Menczer Tamás;
2023-08-29 13:42:00
Elmaradt a külügytől megszokott kakaskodó stílus az '56-os szabadságharcosokat fasisztázó orosz tankönyvvel kapcsolatban
Menczer Tamás furcsa módon hideg távolságtartással nyilvánult meg, Szijjártó Péternél pedig egyelőre a tücsök ciripelése is hangosabb.
Lapunk is beszámolt Vlagyimir Putyin Oroszországának új történelemkönyvéről, mely egyebek közt lefasisztázza az 1956-os szabadságharcosokat, nyugati titkosszolgálatok által gerjesztett akciónak titulálja a felkelést és a szovjet csapatok 1989. évi kivonásán siránkozik. A történelemhamisításra a nép egyszerű gyermeke várt volna valamiféle felháborodást a máskor igen harcias magyar külügytől, de úgy néz ki, hiába.
Az orosz diákok nevelésére szolgáló tankönyvben egyebek közt ezt írják '56-ról:
"Sztálin személyi kultuszának kritikáját számos kelet-európai országban felhasználták a szovjetellenes erők. (...) A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában."
'89-ről pedig ezt:
"1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából. Ez egy különösen átgondolatlan döntés volt, mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta, és ezzel megszakadtak a Kelet-Európához fűződő hagyományos kapcsolatok."
A kormánypárti Origo egy lehelletnyi időre mintha felhagyott volna az orosz propaganda futószalagon történő gyártásával és megkérdezte Menczer Tamás külügyi államtitkárt, mi a véleménye ezekről a sorokról. Az államtitkár nyugati országokkal szemben tanúsított harcias stílusát ismerve okkal számíthatott volna a nagyérdemű valamiféle odapirítós, gránítkeménységű válaszra, ezúttal azonban csak a hideg tárgyilagosság maradt:
- közölte.
A rövid közleményt többször átolvasva arra juthatunk, hogy abból hiányoznak egyebek közt az olyan, jelen kontextusban talán nem testidegen kifejezések, mint a "Szovjetunió", az "Oroszország", és a "felháborító".
A nyugattal szemben ugyancsak lángpallossal hadakozó, ám orosz Barátságért kitüntetéssel ékesített Szijjártó Pétertől egyelőre még erre sem futotta, feltűnően csendben van a témát illetően. Egyelőre csak az ellenzéki pártok kezdték el noszogatni, hogy mondjon valamit: Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke írásbeli kérdéssel fordult hozzá, amelyben azt szeretné megtudni, fellép-e Magyarország a putyini történelemhamisítással szemben."Mikor és milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy 1956 hősei ne újra fasiszta ellenforradalmárként tűnjenek fel egy propagandisztikus ország határain belül?" - írta, egyben a magyarországi orosz nagykövet bekéretését szorgalmazta. A jobbikos Brenner Koloman ugyancsak ezt követeli. A DK részéről Rónai Sándor tiltakozott nyílt levélben az orosz nagykövetnél. | Elmaradt a külügytől megszokott kakaskodó stílus az '56-os szabadságharcosokat fasisztázó orosz tankönyvvel kapcsolatban | 0 | https://nepszava.hu/3206905_kulugy-szijjarto-peter-menczer-tamas-orosz-tortenelmhamisitas-1956 |
|
null | Kövér László házelnök több, mint 14 millió forintra büntette Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét - közölte az ellenzéki párt sajtóirodája szombaton. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Az eset előzménye, hogy múlt heti parlamenti felszólalásában Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy "Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van". Az ellenzéki frakcióvezetőtől - mivel Kövér László rendreutasítását követően kijelentette, "a házelnök a legrosszabb párttitkárként viselkedik" - az ülésvezető megvonta a szót.
A szombati közlemény hangsúlyozza, hogy felszólalásában a politikus nem a hazaáruló, hanem az áruló szót használta. Egyúttal hangot ad Gyurcsány Ferenc azon véleménynek, hogy Kövér László visszaélt házelnöki hatalmával, korlátozva a képviselők szólásszabadságát.
A szövegben idézik a pártelnököt, miszerint: "emberi mivoltában sérteni valakit valóban nincsen rendben. Uszítani az alkotmányos rend ellen nincsen rendben. De hát erről szó nincsen. Van egy nagyon higgadt, nyugodtan elmondott vélemény. Kövér szerint ez 14 millióba kerül".
A közlemény zárásaként azt írják, hogy a DK elnöke megígérte, hogy "Strasbourgig fogják vinni az ügyet". | Kövér László több, mint 14 millióra büntette Gyurcsány Ferencet | null | https://hirklikk.hu/kozelet/kover-laszlo-tobb-mint-14-milliora-buntette-gyurcsany-ferencet/438393 |
null | Az, hogy okostelefonos állami applikációba kényszerítenék az ügyintézés számos formáját, több kényelmetlen kérdést felvet. Az, hogy még a személyi igazolványt is ide költöztetik, még inkább. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Nem sokak ingerküszöbét érte el, hogy beérni látszik Rogán Antal régóta dédelgetett projektje, a Digitális Állampolgárság Program (DÁP). Az alkalmazást úton-útfélen reklámozzák is már, plakátokon hirdetve mindenkinek, mennyivel könnyebb lesz így minden. Önmagában is rendkívül ironikus, hogy mindezt pontosan akkor teszik, amikor az iskolákban épp betiltották a telefonhasználatot, egy igazgatót pedig statáriálisan ki is rúgtak azért, mert nyíltan úgy merte értelmezni a jogszabályt, ahogy amúgy többen mások is.
A vitához hozzá is tette mindenki a magáét, okostelefonjaikon pötyögték okostelefon-ellenes kommentek tömkelegét. Pedig a példamutatás lenne a legjobb módszer, és ehhez még csak nem is kellene addig elmenni, hogy a képviselőktől is elvegyék a telefont a Parlamentben. Már az elég lenne, ha a gyerek nem egy olyan világba nő bele, ahol semmiféle más lehetősége nincs, mint átköltözés a virtualitásba. Ezt látják kicsi koruktól otthon, ezt látják az összes felnőttnél. És erre biztatja őket a Rogán Antal irányította projekt is, amellyel szemben eddig sajnos a Mi Hazánkon kívül érdemben senki nem szólalt meg. Pedig az, hogy okostelefonos állami applikációba kényszerítenék az ügyintézés számos formáját, több kényelmetlen kérdést felvet. Az, hogy még a személyi igazolványt is ide költöztetik, még inkább. | Digitális útvesztő | null | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/digitalis-allampolgarsag-program-digitalis-utveszto-168674 |
2021-11-29 13:00:00 | Bár az EU-s projekt eddig több százmillió forintot emésztett fel, szemmel láthatóan nem folyik semmilyen munka a területen. | true | null | 1 | Népszava | null | felújítás;uniós pénzek;Hadházy Ákos;
2021-11-29 09:39:51
Hadházy Ákos a felújított Tomori-kúria helyett csupán egy romhalmazra bukkant
Bár az EU-s projekt eddig több százmillió forintot emésztett fel, szemmel láthatóan nem folyik semmilyen munka a területen.
- írta hétfő reggel közösségi oldalán Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő szerint a Tomori-kúrián ebből az összegből 6 darab „attrakciónak“ kellene készen lennie, de a pénzből csak nagyjából 500 milliót szántak építésre, a maradék 230 millió sorsát pedig nyomozza. Dolgát nem segíti, hogy a projektmenedzsment nem igazán bőbeszédű. „Az ezekre szánt félmilliárd forint egy rossz vicc, az meg pláne, hogy ezen kívül 230 milliót tapsolnak el »szoft költségekre«“ - magyarázta.
Emlékeztetett, hogy a Tomori-kúria felújítására kiírt közbeszerzés eredményét 2019 októberében hirdették ki. A munkát 129 millióért (plusz áfa) vitte el egy nyíregyházi cég, ami ellen időközben felszámolási eljárás indult. Az új eredményt néhány hete hirdették ki: immár 159 millió (plusz áfa) összegből kellene „ebből a romból részben kúriát építeni“, ám ebből a pénzből még nem valósul meg egy kész épület, mivel a vonatkozó közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy ebből csak a tetőt, a szigetelést és a laminált padlót fedezik, a nyílászárókat, fűtést, áramot és a vizet nem. Hadházy Ákos bejegyzése végén megjegyezte, ha sikerül legalább az állagmegóvás, az így is kisebb fajta csoda lesz. | Hadházy Ákos a felújított Tomori-kúria helyett csupán egy romhalmazra bukkant | null | https://nepszava.hu/3139292_hadhazy-akos-a-felujitott-tomori-kuria-helyett-csupan-egy-romhalmazra-bukkant |
2022-09-22 00:00:00 | Több, mint egy millió hordónyi kőolaj ömölhet a tengerbe, ami elpusztíthatja az élővilágot. | false | [
"vörös-tenger",
"ökológiai katasztrófa",
"tanker"
] | 0 | null | 0 | Az FSO Safer nevű tartályhajó jelenleg a polgárháború sújtotta Jemen partjai előtt horgonyoz, teljesen elhagyatottan - írja az origo.hu. A portál a gCaptain cikkére hivatkozva arról számol be: most a holland kormány hét és fél millió dollárt ajánlott az ENSZ-nek, hogy megmentsék a hajót és a tenger élővilágát. A mentőakcióhoz azonban összesen nyolcvan millió dollár kellene, de a holland felajánlás után, ebből már csak négy és fél millió hiányzik.
A tartályhajó már hosszú ideje Jemen partjainál vesztegel és a polgárháború miatt eddig nem is lehetett a mentéssel foglalkozni. Közben az elhagyott tankerből folyamatosan szivárog az olaj, ami óriási ökológiai és humanitárius katasztrófával fenyeget.
A hollandok mostani felajánlásával azonban már van elegendő pénz ahhoz, hogy el lehessen kezdeni a mentést. Első lépésként más tartályhajókba szivattyúznák át a hatalmas mennyiségű olajat.
Az origo.hu azt írja: ha a kőolaj a Vörös-tengerbe kerül, megsemmisülhet az ottani halállomány, aminek következtében tönkremenne a halászati ágazat, és akár több százezer munkahely szűnne meg, a tenger megtisztítása pedig 20 milliárd dollárba kerülne.
Nyitókép: United Nations | A világ talán legnagyobb környezeti katasztrófája fenyeget a Vörös-tengeren | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2022/09/22/a-vilag-talan-legnagyobb-kornyezeti-katasztrofaja-fenyeget-a-voros-tengeren |
null | Az egészségügyi dolgozókat amúgy is hátrányosan érintő szolgálati jogviszonyról szóló törvény rejtett módon tartalmazza a megfigyelésük lehetőségét – mondta Szelényi Zoltán traumatológus főorvos, az MSZP független tanácsadója, aki az Alkotmánybírósághoz, majd miután ott elutasították, Strasbourghoz fordult. Szerinte arról van szó, hogy évente három alkalommal előzetes figyelmeztetés nélkül titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelhetők az egészségügyi dolgozók. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta és elkezdi tárgyalni azt, hogy Magyarországon az államigazgatásban bárkit meg lehet figyelni titkosszolgálati eszközökkel. Ezt egy 2010-es törvény tette lehetővé, amelynek a hatályát 2021-ben kiterjesztették.
Szelényi Zoltán traumatológus főorvos, az MSZP független tanácsadója az Esti gyorsban elmondta, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény ezt a lehetőséget rejtett módon, nem betű szerint tartalmazza, hanem utal a rendőrségi szolgálati jogviszony-törvényre, ahol, a rendőrségnél ez indokolt is lehet ez az úgynevezett megbízhatósági eljárásnak, hiszen a rendvédelemben dolgozól az állambiztonság szempontjából minden bizonnyal fontosabbak, mint az egészségügyi dolgozók.
A szolgálati jogviszony-törvény sok szempontból hátrányosan érintette az egészségügyben dolgozókat, tartalmazta a vezényelhetőséget, korlátozta a fizetett szabadságot, és aki továbbra is a közfinanszírozott egészségügyben akart dolgozni, annak ezt gyakorlatilag kötelezően alá kellett írnia, különben elvesztette az állását. Ily módon aki aláírta ezt a szerződést, az akaratlanul is hozzájárult, hogy megfigyelhessék. Ezt annyira sérelmesnek tartja, hogy akkor az Alkotmánybírósághoz fordult, hiszen arról van szó, hogy évente három alkalommal előzetes figyelmeztetés nélkül titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők az egészségügyi dolgozók. Úgy véli, a munkájukkal kapcsolatban minden információ kinyerhető titkosszolgálati akciók nélkül. Ez indokolatlan és félelemkeltő azon túl, hogy a személyes adatok védelméhez és magánélethez fűződő jogot is sérti. A belügyminiszter engedélye elég ehhez a megfigyeléshez - jelezte.
Szerinte itt elsősorban az orvosok vannak a célkeresztben, talán a paraszolvenciát elfogadók lefülelését célozhatja. Ugyanakkor kiderült, hogy a bevezetése óta nem sok eljárás indult, és ezeknél is kevés esetben történt vádemelés, még kevesebb esetben született elmarasztaló ítélet. Ez is bizonyítja, hogy ez nem indokolt - jelentette ki.
Az Alkotmánybíróság ahol azzal az indokkal utasította el Szelényi Zoltán beadványát, hogy a dolog társadalmi haszna nagyobb, mint a megfigyelt egyén sérelme, vagyis, ahogy fogalmazott, ez cinikus érvelés, szerintük "a cél szentesíti az eszközt". Ezt viszont nem tartja elfogadhatónak egy demokratikus jogrendben.
Egyébként a NAV végzett próbavásárlásokat akár magánrendeléseken is, és korábban is le lehetett buktatni azokat, akik nem adtak számlát vagy más módon nem egészen tisztességesen jártak el. Ehhez nincs szükség titkosszolgálati módszerekre; a telefonos lehallgatás vagy a nyomkövetés teljesen más kategória - fűzte hozzá.
Elmondta, ezt kiemelt ügyként kezeli a strasbourgi bíróság. Jelenleg a magyar államnak kell benyújtania az érveit, aztán jogi képviselőivel válaszolnak rá. Valószínű, hogy hosszabb ideig tartó ügy lesz, de bízik a sikerben - közölte Szelényi Zoltán. | A strasbourgi bíróság elé került az egészségügyi dolgozók titkosszolgálati megfigyelése | null | https://www.klubradio.hu/adasok/a-strasbourgi-birosag-ele-kerult-az-egeszsegugyi-dolgozok-titkosszolgalati-megfigyelese-147180 |
2021-12-27 00:00:00 | Témánk a vámbírság, ehhez kapcsolóan a Kúria egyik friss jogértelmezése, aminek eredményeképpen a szakértő szerint jelentős mértékű vámbíráságokra lehet számítani a jövőben. A vendég: Falcsik István, RSM vám-, jövedéki és termékdíjtanácsadás üzletágának vezetője. | true | [
"Az Adóinfó magazin 2021. december 27-i adása"
] | 0 | null | 0 | Az Adóinfó magazin 2021. december 27-i adása
2021.12.27. 19:30
Témánk a vámbírság, ehhez kapcsolóan a Kúria egyik friss jogértelmezése, aminek eredményeképpen a szakértő szerint jelentős mértékű vámbíráságokra lehet számítani a jövőben. A vendég: Falcsik István, RSM vám-, jövedéki és termékdíjtanácsadás üzletágának vezetője. | Az Adóinfó magazin 2021. december 27-i adása - Infostart.hu | 0 | https://infostart.hu/inforadio/adoinfo/adasok/2021/12/27/az-adoinfo-magazin-2021-december-27-i-adasa |
2018-04-04 00:00:00 | A 40%-kal emelkedő létszámból tizenkilenc magyar versenyző. | false | [
"kerékpár",
"kerékpársport",
"tour de hongrie 2018",
"tour de hongrie",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A Tour de Hongrie is harcolni fog a bringások szorongatása ellen
A magyar nagy körversenyt is közvetíteni fogja az Eurosport
Várakozások szerint tizenkilenc magyar országúti kerékpáros állhat rajthoz az augusztus 14-én rajtoló Tour de Hongrie körversenyen. A szervezők szerdai közleménye szerint húsz csapat indulásával számolnak, minden együttes hét versenyzőt indíthat.
A nemzetközi szövetség (UCI) 2.1-es kategóriájú viadalán a mezőny létszáma elérheti a 140 főt, ami csaknem negyvenszázalékos növekedést jelent tavalyhoz képest.
Nagyjából negyven csapat jelentkezett, vagyis kétszer annyi, mint amennyi indulhat. Elsőbbséget élveztek a prokontinentális csapatok, őket követték azok az együttesek, amelyek a magyar kerékpársport számára is fontosak. A Tour de Hongrie szervezői a sportszerűség határain belül teljes mértékben megpróbálják támogatni a nemzeti érdekeket, ezért meghívtuk például azokat az együtteseket, amelyek magyar csapatokat látnak vendégül a saját UCI-versenyeiken. A harmadik szempont pedig az volt, hogy a maradék helyeket erős kontinentális csapatokkal töltsük fel.
– idézi a kommüniké Szilasi Lászlót, a Tour de Hongrie versenyigazgatóját.
A meghívott és visszaigazolt istállók listájából tizenkilencet ismertettek a szervezők a viadal honlapján, köztük három prokontinentális csapatot, tizenhárom kontinentális klubot és három nemzeti válogatottat.
Szilasi kifejtette, a két magyar kontinentális csapat ott lesz a rajtnál, információik szerint a Pannon Cycling Team soraiban hét, a Kőbánya Cycing Team együttesében pedig három magyar kerékpáros vesz majd részt a Tour de Hongrie-n. A magyar válogatott színeiben további hét versenyzőért szoríthatnak a magyar nézők. Az osztrák Mybike csapatában pedig rajthoz áll Kusztor Péter és Pelikán János, így várhatóan tizenkilenc magyar versenyző indul. Szilasi László hozzátette, a csíkszeredai Team Novák színeiben a határon túli magyarok közül is lesz majd kerékpáros a mezőnyben.
Az idei Tour de Hongrie augusztus 14-én a siófoki prológgal rajtol el, a karaván hat nap alatt tíz megyét érintve összesen 800 kilométert teljesít.
A 2018-as Tour de Hongrie útvonala: Prológ: egyéni időfutam, Siófok, 4 km, augusztus 14.
1. szakasz: Balatonalmádi-Keszthely, 160 km, augusztus 15.
2. szakasz: Velence-Székesfehérvár, 170 km, augusztus 16.
3. szakasz: Cegléd-Hajdúszoboszló, 210 km, augusztus 17.
4. szakasz: Karcag-Miskolc, 178 km, augusztus 18.
5. szakasz: Budapest-Budapest, 78 km, augusztus 19.
Kiemelt fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf | Akár 140 kerékpáros indulhat a Tour de Hongrie-n | 0 | https://24.hu/sport/2018/04/04/akar-140-kerekparos-indulhat-a-tour-de-hongrie-n |
2014-04-23 19:04:00 | Várhatóan jogi lépéseket tesz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a kishantosi ügyben az államot ért kár megtérítése érdekében - közölte Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára szerdán az MTI-vel. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. az államtitkár szerint rosszhiszeműen használja azt a területet, amelynek a bérleti szerződése tavaly ősszel lejárt. A cég ugyanis hét családi gazdálkodó, egy betéti társaság és egy oktatási intézmény tevékenységét akadályozza azzal, hogy nem hajlandó a területet átadni, amelyen korábban gazdálkodott - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. nem volt a területre kiírt földbérleti pályázat nyertesei között.
Tüntetés Kishantosért - Kurucz Árpád / Népszabadság
Az államtitkár értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a Greenpeace Magyarország "belekeveredett a kishantosi ügybe". Mint mondta: a kormány több kérdésben is eredményesen működik együtt a zöldszervezettel. Ezért nem érthető - hangoztatta -, hogy a Greenpeace miért szervez rendezvényt egy olyan gazdasági vállalkozás érdekében, amelynek lejárt a bérleti szerződése.
A kishantosi biogazdaság képviselte szellemiségért állt ki a Greenpeace Magyarország szerda délutáni rendezvényén a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt Budapesten - mondta Schmidt Hajnalka, a zöldszervezet kommunikációs munkatársa az MTI-nek telefonon.
Hangsúlyozta: azért osztotta szét a Greenpeace azoknak a vetőmagoknak a maradékait, amelyeket korábban Kishantoson elvetettek és nemrégiben kiszántottak, hogy a rendezvény résztvevői általuk megőrizhessenek valamit a kishantosi biogazdaságból. Ezért is adták a rendezvény címéül: "Éltesd tovább Kishantost!" A rendezvényen a szervezők szerint több százan vettek részt.
A Fejér megyei Kishantoson az állami földpályázaton nyertes új bérlők április 12-én, szombaton reggel elkezdték beszántani a korábbi - földpályázatokon vesztes - bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által a múlt év őszén és idén tavasszal elvetett növényeket. A kft. ezért feljelentést tett. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) illetékese szerint a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet.
Két hete Kishantoson több civil szervezet aktivistái, valamint ellenzéki politikusok is tiltakoztak, egyebek közt azzal érvelve, hogy a biominősítésű vetemények elpusztításával felbecsülhetetlen mértékű eszmei kárt okoztak az új bérlők.
A kishantosi központ vezetői szerint a földpályázaton nyertes gazdák "nincsenek birtokban", és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig - szerintük - jogtalan a tevékenységük. A nyertes földbérlők szerint viszont ők jogszerűen használják a földeket, és csak a jogtalanul elvetett növényeket szántották ki.
Bitay Márton, a VM állami földprogramért felelős államtitkára az üggyel kapcsolatban az MTI-nek a helyzetre reagálva akkor elmondta: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást, de hozzátette: a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet.
Az államtitkár kifejtette, hogy a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Hozzátette, hogy a helyi gazdákat viszont a megkötött szerződés kötelezi, ők a gazdálkodási tervükben számos kötelezettséget vállaltak, de nem tudják azokat végrehajtani, mert nem jutnak hozzá a területhez.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy Kishantos korábban birtokvédelmet kért a székesfehérvári jegyzőtől, aki elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy nincs birtoklási jogosultságuk a területre. Az ügyben birtokper is folyamatban van.
Bolye Ferenc, a kishantosi központ társügyvezetője két hete arról tájékoztatott, hogy április 25-étől kezdődnek azok a bírósági tárgyalások, amelyek eldönthetik, "ki van birtokon belül". Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. másik ügyvezetője pedig korábban arról beszélt: több mint 140 millió forint értékű az a bionövény-állomány, amelyet beszántanak. | Jogi lépéseket tehet az NFA a kishantosi ügyben | null | http://nol.hu/gazdasag/jogi-lepeseket-tehet-az-nfa-a-kishantosi-ugyben-1458129 |
2015-10-15 00:00:00 | Egy dél-kínai barlangban talált 47 emberi fogmaradvány írhatja át a modern ember Afrikából indult kiáramlásának és térnyerésének történetét: a leletek azt sugallják, hogy a Homo sapiens az eddig véltnél sokkal korábban, még Európa meghódítása előtt érkezhetett meg Ázsiába. | false | [
"tudomány"
] | 0 | null | 0 | A Hunan tartománybeli Fujen barlangban talált kövületek korát 80-120 ezer év közé becsülik a szakemberek, ami azt jelenti, hogy ezek az Afrikán kívül talált legkorábbi modern emberi maradványok. Arra is utal, hogy fajunk 30-70 ezer évvel korábban érkezett meg Dél-Kínába, mint a Földközi-tenger keleti partjaira és Európába.
"Egészen mostanáig a tudományos közösség döntő hányada úgy vélte, hogy a Homo sapiens 50 ezer évvel ezelőtt jelent meg Ázsiában" - mondta Vu Liu, a kínai tudományos akadémia paleoantropológusa.
A Homo sapiens nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt tűnt fel Kelet-Afrikában és onnan terjedt szét a világban, ám ennek a korai elvándorlásnak a részletei máig homályosak.
Maria Martinon-Torres, a londoni University College paleoantropológusa szerint az ember több tízezer évvel Európa meghódítása előtt érkezett meg Kína déli részére, feltehetőleg azért, mert Európát akkor még a mai ember rokona, a neandervölgyi ember populációi lakták és az ottani éghajlat is igen zord volt.
Liu szerint a fogak nagyjából kétszer régebbiek az Európában eddig talált legkorábbi modern emberi maradványoknál. Martinon-Torres szerint az Afrikából indult kivándorlási hullámok egy része kudarccal végződött. Izraeli barlangokban talált fosszíliák például azt mutatják, hogy a modern emberek nagyjából 90 ezer évvel ezelőtt elérték ugyan "Európa kapuját", de "soha nem sikerült belépniük rajta".
A kutatók szerint a barlangban talált fogak legalább 13 egyéntől származnak. A szakemberek a Nature című tudományos folyóiratban közölték az eredményeiket.
19:30 Feliratkozom | Kínai fogleletek írhatják át az ember vándorlásának történetét | 0 | https://infostart.hu/tudomany/2015/10/15/kinai_fogleletek_irhatjak_at_az_ember_vandorlasanak_tortenetet-766133 |
null | Kivizsgálja a panaszos vevők bejelentéseit a Penny, ahol az alvállalkozók által végzett biztonsági ellenőrzések gyakorlatát az üzletlánc határozza meg, és azt folyamatosan ellenőrzik, fejlesztik – közölte az Economxszal a vállalat. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Üzleteinkben nem érheti megkülönböztetés a vásárlókat, mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, a biztonsági őrök a különböző gyanús szituációkat figyelik. Amennyiben ilyet észlelnek, meg kell, hogy bizonyosodjanak arról: történik, történt-e károkozás - közölte a Penny az Economxszal.
A Penny Magyarország azután reagált, hogy megírtuk: nyugdíjas olvasóink panaszkodtak amiatt, hogy az áruházlánc fővárosi és vidéki egységeiben - megítélésük szerint - méltatlan bánásmódban részesültek a biztonsági ellenőrzések során.
EGYIK ESETBEN AZ ÁRUHÁZ VAGYONŐRE LOPÁSSAL VÁDOLTA MEG ÉS RENDŐRREL FENYEGETTE OLVASÓNKAT, MERT AZ ÜZLETBEN INGYENESEN ELÉRHETŐ ZACSKÓKBÓL A VÁSÁRLÁS SORÁN ÜRESEN TARTOTT MAGÁNÁL KÉT DARABOT.
Az általunk idézett másik esetben amiatt marasztalták el az idős vásárlót és az őt kísérő hozzátartozót, mert még az eladótérben felbontottak egy joghurtot, és abból a nyugdíjas vevő fogyasztott, hogy elkerülje a hirtelen támadt rosszullétet a nagy melegben. A megbontott terméket a többi árucikkel együtt ki akarták fizetni, ám még ezelőtt a biztonsági őr lecsapott rájuk.
Ellenőrzik az alvállalkozókat
A diszkontlánc lapunkat arról tájékoztatta, hogy minden üzletükben külsős partnerek látják el a vagyonvédelmi feladatokat, az eljárási gyakorlatot pedig a megrendelő, tehát a Penny határozza meg.
EZEK BETARTÁSÁRÓL, VALAMINT A VAGYONŐRÖK MEGFELELŐ OKTATÁSÁRÓL VAGYONVÉDELMI PARTNEREIK GONDOSKODNAK, AKIK MINDEN PANASZT KÖTELESEK KIVIZSGÁLNI ÉS KEZELNI.
A Penny Magyarország is ellenőrzi az alvállalkozók munkáját, és folyamatosan dolgozunk a szolgáltatás fejlesztésén.
Célunk, hogy az üzleteinkben dolgozó vagyonőrök a pozitív vásárlói élmény fenntartása mellett végezzék a munkájukat
- emelték ki.
Várják a vásárlói tapasztalatokat
Mint jelezték, az [email protected] e-mail címre beérkező panaszokat minden oldalról alaposan kivizsgálják, és 30 napon belül megválaszolják, ezért
AZT JAVASOLJÁK A VÁSÁRLÓIKNAK, HOGY KÜLDJÉK EL A TAPASZTALATAIKAT.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a vásárlói élménnyel kapcsolatban túlnyomórészt pozitív visszajelzéseket kapunk - írta a cég.
Az emberséges kommunikáció a legfontosabb
Az Economxnak az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy a köztudottan előforduló bolti lopások, fogyasztói trükközések miatt az áruház tulajdonát képező termékek védelmére a biztonsági őrök munkája minden üzletben szükséges, ezt a vevőknek el kell fogadniuk. Ugyanakkor
AZ ŐRÖKNEK MINDENKOR ASZERINT KELL FELLÉPNI, HOGY A VÁSÁRLÓK ÉREZHESSÉK, FONTOSAK A KERESKEDŐNEK.
A biztonsági őr nem vádhatóság, és csak a pénztártól való távozás után intézkedhet, addig legfeljebb figyelmeztetheti a vevőt. Ezért nem fordulhat elő, hogy a vagyonőr megalázó bánásmódot alkalmaz, vagy a viselkedése félelmet, rossz érzést kelt a fogyasztóban - jelentette ki Bubenkó Csaba.
Az érdekképviselő aláhúzta: a sokszor indokolt biztonsági ellenőrzések során kizárólag a kulturált beszéd, a mindenkor vevőbarát fellépés az elfogadható, nem pedig a megszégyenítés. | Körmükre néznek a Penny biztonsági őreinek | null | https://www.economx.hu/gazdasag/vasarlas-kiskereskedelem-fogyaszto-nyugdijas-penny-diszkont-biztonsagi-or-ellenorzes.796065.html |
2011-09-19 17:25:00 | Követelhet kártérítést a BKV a kartellezőktől - A Legfelsőbb Bíróság felülírta a korábbi ítéleteket, miszerint a BKV-nak azért nem jár kártérítés, mert nem a saját pénzét költötte. | true | null | 1 | Index | null | A Gazdasági Versenyhivatal 2004-ben megállapította, hogy a Strabag és két másik pályázó cég "a közbeszerzési eljárásban összehangolt magatartást tanúsított az árak kialakítása során", ezért összességében csaknem negyedmilliárdos bírságot szabott ki három pályázóra; döntését a Fővárosi Bíróság 2006-ban helybenhagyta.
A BKV erre alapozva kártérítési pert indított a Strabag és több más cég ellen azért, mert álláspontja szerint jogellenes magatartásuknak árfelhajtó hatása volt. Ebben az ügyben az első- és a másodfokú bíróság egyaránt elutasította a BKV keresetét arra hivatkozva, hogy a beruházásokat nem a közlekedési vállalat, hanem a Fővárosi Önkormányzat finanszírozta.
Az LB hétfőn a BKV felülvizsgálati kérelme nyomán hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú döntését, és a kártérítési kereset érdemi vizsgálatára utasított.
Lassan 10 éve húzódnak az első magyar kartellügyek: a főváros és a BKV 2001-es és 2002-es útépítések során kartellező cégeket perel 2008 óta kártérítésért. A kártérítési per az utolsó állomása a kartellügyeknek. Először a Gazdasági Versenyhivatalnak kellett jót állnia a bíróság előtt azért, hogy jogosan bírságolta meg 2005-ben az útépítő vállalkozásokat kartellezésért. Mikor erről a jogerős ítéletek megszülettek, az érintettek az elévülés előtti utolsó pillanatban kaptak a fejükhöz: hiszen az ítélet alapján kártérítés illeti őket.
Az állam már korábban, majd a versenyhivatal figyelmeztetésére a főváros, majd a BKV is elindította 2008-ban a kártérítési pereket. A követelt kártérítés összegét - a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően - az útépítő cégeknek korábban kifizetett vállalkozási díj 16 százalékában állapították meg.
Az állami Nemzeti infrastruktúra Fejlesztő Zrt. autópálya-építésekkel kapcsolatban 32 milliárd forintot követel 5 cégtől, a fővárosi önkormányzat kamatostul 1,7 milliárdot tíz cégtől, a BKV pedig 3 társaságtól több százmillió forintot hajtana be a Bartók Béla út 2002-es felújításával kapcsolatban. | Követelhet kártérítést a BKV a kartellezőktől | null | https://index.hu/belfold/2011/09/19/kovetelhet_karteritest_a_bkv_a_kartellezoktol/ |
2019-09-01 00:00:00 | Magyarországon a következő években jelentősen nőni fog az eltartottsági ráta, vagyis egy dolgozóra egyre több inaktív jut. | false | [
"eltartottsági ráta",
"magyarország",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | A KSH friss kiadványa - amely a fenntartható fejlődés indikátorait vizsgálja - szerint drasztikusan nőni fog az időskorúak aránya, mindez pedig meg fogja terhelni az ellátórendszereket - írta a Portfolio.
Magyarországon, 1990 elején az eltartottsági ráta 51% volt, ezer aktív (15-64 éves) korúra 510 nem aktív (14 éves és annál fiatalabb, valamint 65 éves és annál idősebb) korú személy jutott. A legalacsonyabb arányt (45,2%) 2007-ben figyelhettük meg.
Ez egyúttal a hosszabb távú trend mélypontja is, az előreszámítások a jövőben folyamatos és jelentős emelkedést jeleznek - állapítja meg a KSH tanulmánya, amely arra mutat rá, hogy
a már most is emelkedő eltartottsági ráta a következő időszakban jelentősen nőni fog.
Az eltartottsági ráta értéke a modell szerint 2062-ben érheti el maximumát, 79%-os értékkel a népesség-előreszámítás jelenlegi alapváltozata szerint, azaz ezer eltartóra (15-64 éves) 790 eltartott (14 éves és annál fiatalabb, valamint a 65 éves és annál idősebb) juthat. 2062 után lassan csökken ez az arányszám, 2070-re már "csak" 77% várható.
A születések száma csökken, miközben az 1950-es évek közepén születettek nagy létszámú korcsoportjai a következő években érik el a 65 éves kort, ezért növekedni fog az idős eltartottak száma.
Nyitókép: Pixabay | Ketyeg az időzített bomba Magyarországon, hamarosan robban | 0 | https://infostart.hu/gazdasag/2019/09/01/ketyeg-az-idozitett-bomba-magyarorszagon-hamarosan-robban |
null | Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére lopás miatt – tudatta a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel csütörtökön. | true | [
""
] | 0 | SZON | null | Közölték: a lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folyó nyomozás eredményeként
Polt Péter indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
A rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután Magyar Péter és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele. A vita során Magyar Péter hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követte. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra, és a telefont szándékosan a Dunába ejtette.
Ez a magatartás a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának a megvalósítására alkalmas
- áll a közleményben.
A 100 ezer forintot meghaladó értékű telefon - rendőri intézkedés után - működőképesen került vissza a sértetthez.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta. A büntetőeljárás európai parlamenti képviselővel szembeni lefolytatására, s így a tényállás részleteinek további tisztázására a mentelmi jogának felfüggesztését követően nyílik lehetőség - írta a Legfőbb Ügyészség. | SZON - Lopás miatt a legfőbb ügyész indítványozta Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését | null | https://www.szon.hu/orszag-vilag/2024/09/a-legfobb-ugyesz-inditvanyt-tett-magyar-peter-ep-kepviselo-mentelmi-joganak-felfuggesztesere-lopas-miatt |
2017-06-01 15:23:00 | Feljelentést tesz az LMP az egykori Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 900 millió forintról induló, ám végük 2,5 milliárd forintba kerülő informatikai beszerzésével kapcsolatban, az ellenzéki párt szerint ugyanis az uniós forrásból kifizetett rendszer szinte egyáltalán nem működik. | true | null | 1 | Népszava | null | korrupció;Klik;Hadházy Ákos;
2017-06-01 14:41:00
"Hazudott a Klik volt vezetője" - Feljelentenek Hadházyék
Feljelentést tesz az LMP az egykori Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 900 millió forintról induló, ám végük 2,5 milliárd forintba kerülő informatikai beszerzésével kapcsolatban, az ellenzéki párt szerint ugyanis az uniós forrásból kifizetett rendszer szinte egyáltalán nem működik.
Hadházy Ákos csütörtöki, korrupcióinfónak nevezett sajtótájékoztatóján ismertette tapasztalatait, amelyek akkor szerzett, amikor megtekinthette a számítógépes programokat. Ezek alapján kijelentette: a Klik egykori vezetője, Pölöskei Gáborné korábban hazudott neki, amikor azt állította, hogy a szoftverek működnek.
Leszögezte: azok nagy részét egyáltalán nem használják - ilyen a vagyongazdálkodási, a HR-, a tanügyi, az egységes adatbekérő, a beszerzési valamint a vezetői információs rendszer -, más részüket már helyettesítették is újabb programokkal.
Bár az intézményfenntartó most azt állítja: haladékot kaptak azok elindítására a Klik átalakítása miatt - mondta Hadházy Ákos -, szerinte számos nyoma van annak, hogy egyáltalán nem akarják használni azokat. Például az: nem tudnak szerződést vagy más bizonyítékot mutatni arra, hogy tennének a szoftverek módosításáért.
Hadházy Ákos az európai csalás ellenes ügynökség, az OLAF Magyarországról szóló beszámolójáról szólva közölte: a kormánypártiak azért hajtják végre "a magyar történelem legnagyobb szervezett csalássorozatát", mert az uniós szervezet jogköre és kapacitása csekély.
Bírálta, hogy Magyarországon szinte az összes vizsgálat problémát tárt fel, míg máshol kevesebb, mint a vizsgálatok fele vezetett negatív eredményre. Nálunk ráadásul az összes pénz 4 százalékát érintően vizsgálódtak és állapítottak meg visszásságokat, míg a problémás pénzfelhasználás uniós átlaga tized ekkora. | "Hazudott a Klik volt vezetője" - Feljelentenek Hadházyék | null | https://nepszava.hu/1130979-hazudott-a-klik-volt-vezetoje---feljelentenek-hadhazyek |
2021-12-15 10:21:00 | A fonyódi Balaton Áruház utcai bejárata mellett még kint a tábla, mely az általános, a telefonos és a jogi félfogadás időpontjait is sorolja, s a második emeletre irányít, ha valaki N. Gábor önálló bírósági végrehajtó irodáját keresi. Két szinttel feljebb viszont csak egy, a folyosó végi közjegyzői iroda melletti ajtóra hevenyészve kiragasztott A4-es lap fogad, mely felett már csak emlék a hajdani névtábla: „Az ügyfélfogadás határozatlan ideig technikai okok miatt szünetel”.
– Ilyen finoman ritkán írják le, ha valaki sittre kerül – jegyzi meg elmosolyodva az egyik üzlet dolgozója, jelezve, pontosan tisztában van vele, hogy üzletszomszédja vastagon érintett a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral (MBVK) kapcsolatos korrupciós botrányban. Szomszédja azért kénytelen „technikai szünetet” tartani, mert egyike annak a hét végrehajtónak, akik az ügyészség szerint komoly összeget fizettek kinevezésükért. „A Fonyódi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó 2021. június 7. napján 42 677 000 forintot adott át összesen a Kar elnöke részére, mely összegekből dr. Völner Pál is részesült.”
A fonyódi önálló bírósági végrehajtói pályázati felhívás a Hivatalos Értesítő 2019. augusztus 30-i számában jelent, N. Gábor kilenc társával együtt – ahogyan ezt a MBVK hivatalos oldala fotókkal is dokumentálta – 2020. február 5-én vehette át kinevezését. A 10 meghirdetett álláshelyre – két zalaegerszegi, egy-egy veszprémi, kisvárdai, hajdúszoboszlói, zirci, nyírbátori, keszthelyi, ceglédi és fonyódi – összesen 278-an pályáztak, vagyis elég komoly konkurenciát kellett leküzdeniük a nyerteseknek. Akik közül ketten, a fonyódi és a ceglédi kinevezett jelenleg letartóztatásban vár a sorsára.
A 36 éves jogász végzettségű N. Gábor amúgy a végrehajtói cégét alig két héttel korábban, január 22-én jegyeztette be, s az Opten adatbázisából kiderül, nem véletlen volt hajlandó komoly anyagi áldozatot hozni – legalábbis az ügyészség szerint – a kinevezésért cserébe: működésének első évében, egészen pontosan 11 hónap alatt 107,99 millió forintos árbevételt ért el, melyből az adózott eredménye 42,6 millió forint volt. Ami megegyezik az idén júniusban kifizetett kenőpénz összegével.
– Itt a múlt héten még húszan jártak ki-be – állítja az amúgy a helyi fideszes polgármester érdekeltségéhez tartozó fonyódi üzlet- és irodaház egyik boltjának tulajdonosa a végrehajtói iroda forgalmáról, s bevallja, nem is vette észre, hogy lekerült a névtábla az ajtóról. Pedig már N. Gábor helyettesítőjét is kijelölték, siófoki kollégája vette át a körzetét, ottjártunkkor alkalmazottai éppen molnárkocsival hordták be az aktás dobozokat az új, első emeleti irodába, ám nemcsak nyilatkozni nem akartak, de fotózni sem engedték magukat. Megkerestük a siófoki irodát is, ám csak annyit árultak el, határozatlan időre kapták a megbízást a fonyódi helyettesítésre.
– Ha megkapirgálják a végrehajtásokat, mások is bajba kerülnek, mert nem hiszem, hogy a gyerek egyedül elviszi a balhét – mondja egy helyi informátorunk. –Mert volt itt a városban néhány érdekes végrehajtás, amikor igencsak áron alul jutottak hozzá egyesek ingatlanokhoz. Amúgy a végrehajtót nem igen lehetett itt látni, Pesten lakik, az emberei csináltak mindent. Nem tűnt olyannak, mint aki nagy lábon él, legalábbis külsőségekben nem nagyzolt, viszont eléggé nagy arca volt, s minden létező ügyre rámozdult, s kihajtotta belőle a maximumot.
A helyieket láthatóan megmozgatta az eset, a fonyódi Facebook-csoportok szinte mindegyikében sok hozzászólást generált a hír, hogy előzetesbe került a helyi végrehajtó. A hozzászólók nagyjából ugyanazt erősítették meg, amit a helyszínen megtudtunk, akadt, aki szerint nem egyszer törvénytelenül járt el a végrehajtó, például vállalkozói számlát tiltatott le magántartozás miatt, amit amúgy az eljárás kezdetére már ki is egyenlítettek. | true | null | 1 | Népszava | null | korrupció;Völner Pál;végrehajtók;MBVK;
2021-12-15 06:20:00
„Volt itt a városban néhány érdekes végrehajtás”
A fonyódi Balaton Áruház utcai bejárata mellett még kint a tábla, mely az általános, a telefonos és a jogi félfogadás időpontjait is sorolja, s a második emeletre irányít, ha valaki N. Gábor önálló bírósági végrehajtó irodáját keresi. Két szinttel feljebb viszont csak egy, a folyosó végi közjegyzői iroda melletti ajtóra hevenyészve kiragasztott A4-es lap fogad, mely felett már csak emlék a hajdani névtábla: „Az ügyfélfogadás határozatlan ideig technikai okok miatt szünetel”.
– Ilyen finoman ritkán írják le, ha valaki sittre kerül – jegyzi meg elmosolyodva az egyik üzlet dolgozója, jelezve, pontosan tisztában van vele, hogy üzletszomszédja vastagon érintett a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral (MBVK) kapcsolatos korrupciós botrányban. Szomszédja azért kénytelen „technikai szünetet” tartani, mert egyike annak a hét végrehajtónak, akik az ügyészség szerint komoly összeget fizettek kinevezésükért. „A Fonyódi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó 2021. június 7. napján 42 677 000 forintot adott át összesen a Kar elnöke részére, mely összegekből dr. Völner Pál is részesült.”
A fonyódi önálló bírósági végrehajtói pályázati felhívás a Hivatalos Értesítő 2019. augusztus 30-i számában jelent, N. Gábor kilenc társával együtt – ahogyan ezt a MBVK hivatalos oldala fotókkal is dokumentálta – 2020. február 5-én vehette át kinevezését. A 10 meghirdetett álláshelyre – két zalaegerszegi, egy-egy veszprémi, kisvárdai, hajdúszoboszlói, zirci, nyírbátori, keszthelyi, ceglédi és fonyódi – összesen 278-an pályáztak, vagyis elég komoly konkurenciát kellett leküzdeniük a nyerteseknek. Akik közül ketten, a fonyódi és a ceglédi kinevezett jelenleg letartóztatásban vár a sorsára.
A 36 éves jogász végzettségű N. Gábor amúgy a végrehajtói cégét alig két héttel korábban, január 22-én jegyeztette be, s az Opten adatbázisából kiderül, nem véletlen volt hajlandó komoly anyagi áldozatot hozni – legalábbis az ügyészség szerint – a kinevezésért cserébe: működésének első évében, egészen pontosan 11 hónap alatt 107,99 millió forintos árbevételt ért el, melyből az adózott eredménye 42,6 millió forint volt. Ami megegyezik az idén júniusban kifizetett kenőpénz összegével.
– Itt a múlt héten még húszan jártak ki-be – állítja az amúgy a helyi fideszes polgármester érdekeltségéhez tartozó fonyódi üzlet- és irodaház egyik boltjának tulajdonosa a végrehajtói iroda forgalmáról, s bevallja, nem is vette észre, hogy lekerült a névtábla az ajtóról. Pedig már N. Gábor helyettesítőjét is kijelölték, siófoki kollégája vette át a körzetét, ottjártunkkor alkalmazottai éppen molnárkocsival hordták be az aktás dobozokat az új, első emeleti irodába, ám nemcsak nyilatkozni nem akartak, de fotózni sem engedték magukat. Megkerestük a siófoki irodát is, ám csak annyit árultak el, határozatlan időre kapták a megbízást a fonyódi helyettesítésre.
– Ha megkapirgálják a végrehajtásokat, mások is bajba kerülnek, mert nem hiszem, hogy a gyerek egyedül elviszi a balhét – mondja egy helyi informátorunk. –Mert volt itt a városban néhány érdekes végrehajtás, amikor igencsak áron alul jutottak hozzá egyesek ingatlanokhoz. Amúgy a végrehajtót nem igen lehetett itt látni, Pesten lakik, az emberei csináltak mindent. Nem tűnt olyannak, mint aki nagy lábon él, legalábbis külsőségekben nem nagyzolt, viszont eléggé nagy arca volt, s minden létező ügyre rámozdult, s kihajtotta belőle a maximumot.
A helyieket láthatóan megmozgatta az eset, a fonyódi Facebook-csoportok szinte mindegyikében sok hozzászólást generált a hír, hogy előzetesbe került a helyi végrehajtó. A hozzászólók nagyjából ugyanazt erősítették meg, amit a helyszínen megtudtunk, akadt, aki szerint nem egyszer törvénytelenül járt el a végrehajtó, például vállalkozói számlát tiltatott le magántartozás miatt, amit amúgy az eljárás kezdetére már ki is egyenlítettek. | "Volt itt a városban néhány érdekes végrehajtás" | null | https://nepszava.hu/3140745_volt-itt-a-varosban-nehany-erdekes-vegrehajtas |
2020-11-27 08:10:00+01:00 | Még egy olyan évben is, mint 2020, születhetnek új karácsonyi slágerek. Ezen a napon Kerry Ellis és Brian May debütált új, csilingelős alkotással. | false | [] | 0 | null | 0 | Még egy olyan évben is, mint 2020, születhetnek új karácsonyi slágerek. Ezen a napon Kerry Ellis és Brian May debütált új, csilingelős alkotással.
A karácsony idén sem marad el, legfeljebb kicsit más lesz, mint ahogy vártuk és ahogy megszoktuk. Kompromisszumokat kell majd kötnünk, talán áldozatokat is kell majd hoznunk, de végül is ez a szeretet ünnepe, és mint ilyen, erős kötelék közöttünk. Sok mindent kibír. Tartson velünk a ráhangolódásban!
November 27-én jelent meg Kerry Ellis és Brian May One Beautiful Christmas Day című dala, illetve az ehhez kapcsolódó videó teljes karácsonyi pompában.
A kiadást hírül adó sajtóközleményben azt írják, 2020-at sokan nem fogják elfelejteni, többek között azért, mert sokakból a legjobbat hozta ki – a dallal ezt akarják megünnepelni.
A dal még a lezárások előtt született, de a pozitív üzenetéből kiindulva mindenki tudta, hogy ezt egy ilyen évben kell megjelentetetni. Ahogy Brian May fogalmazott: itt az ideje egy új karácsonyi klasszikusnak.
És akkor döntsék el, mennyire klasszikus a One Beautiful Christmas Day.
| Kult: Indul az új karácsonyi dalok rohama | 0 | https://hvg.hu/kultura/20201127_Indul_az_uj_karacsonyi_dalok_rohama |
2018-10-25 00:00:00 | Idén szeptemberben az államháztartás központi alrendszere 149,8 milliárd forint többletet ért el, amely nagyságrendileg megegyezik az Európai Bizottság által a nemzeti büdzsébe szeptemberben átutalt összegekkel - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás végleges adatait. | true | [
"államháztartás",
"deficit",
"pénzügyminisztérium"
] | 0 | null | 0 | Az államháztartás központi alrendszere
az idei első kilenc hónapban 1496,5 milliárd forint deficittel zárt.
Ezen belül a központi költségvetés hiánya 1542,9 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 24,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 22,0 milliárd forintos többletet mutattak.
A végleges számok megegyeztek az előzetes adatokkal.
Az idei első kilenc hónapban az egész évre előirányzott hiány 110 százaléka teljesült.
Nyitókép: Faluldi Imre | Brüsszel utalt, többlettel zárt az államháztartás | 0 | https://infostart.hu/gazdasag/2018/10/25/brusszel-utalt-tobblettel-zart-az-allamhaztartas |
2016-04-23 22:49:00 | Mészáros Lőrinc, Matolcsy unokatestvére és a többiek: ők szakítottak az MNB pénzszórásán - Végigrágtuk magunkat a jegybank alapítványainak csaknem ezer szerződésén, és elképesztő tételeket találtunk. Rengeteg ment állampapírra, vettek ingatlanokat is szép számmal. | true | null | 1 | Index | null | A 260 milliárd forintból létrehozott hat alapítvány évekig kitartott amellett, hogy ők nem közpénzből gazdálkodnak, így a költéseiket is nyugodtan eltitkolhatják a nyilvánosság elől. Miután azonban perek egész sorát bukták el, péntek este kénytelenek voltak honlapjaikon közzétenni:
Ezekből készítettünk most összesítést. A hat alapítvány összesen csaknem ezer tételt tett ki a honlapjára pdf-ben, a dokumentumok részletes átfésülése nem volt egyszerű feladat. Egyes tételek kétszer is megjelentek, bizonyos vásárlásokban voltak átfedések, az egyszeri tételek mellett pedig többször órabérben, vagy havidíjban adtak meg egyes szolgáltatásokra kötött szerződéseket anélkül, hogy a végösszeget, vagy akár az időtartamot is közölték volna.
A teljes összegzés így mindenképpen pontatlan, de jó közelítést ad arról, mire ment el a pénz, kikkel kötötték a legnagyobb értékű szerződéseket, illetve egyáltalán: hogyan gazdálkodtak a rájuk bízott közpénzzel Matolcsyék alapítványai.
Tízmilliárdokat költöttek
Korábban az alapítványok már közölték magukról, hogy miben tartják a pénzüket. Ezek szerint rengeteg állampapírt tartanak, és több milliárd elment ingatlanokra is.
Később még biztosan nagy viták lesznek arról, hogy az állampapír-vásárlás tiltott monetáris finanszírozásnak minősül-e, vagy sem, de az egyéb nagy tételek is érdekesek, közpénz lévén alighanem közbeszerzést kellett volna kiírni egyes beszerzésekre, de semmi nyoma, hogy hasonló történt volna.
Mi itt azonban ezekkel a kérdésekkel most nem foglalkoztunk, csak az összegzésre koncentráltunk. A közzétett és általunk végignézett szerződési adatok alapján nem rajzolódik ki ugyanaz az arány, mint amit korábban az alapítványok közöltek, ez részben abból is fakad, hogy az állampapír-vásárlásokra költött pénzeket nem kezelték egységesen, és voltak sorok, ahol nem adtak meg végösszeget. Így aztán a pénzügyi eszközöket eleve nem vettük bele az összesítésbe, csak az egyéb tételekre koncentráltunk, azokra a megvásárolt szolgáltatásokra, ingatlanokra, támogatott utakra, könyvekre, tanulmányokra, amelyről az alapítványok is beszámoltak. Ezek alapján így alakultak a költések:
A legzsírosabb megrendelések
Összeszedtük azt is, hogy mely cégek kapták a legtöbb pénzt az alapítványoktól. Nem vettük ide az egyetemeket, és az ingatlanvásárlásokat sem, sőt technikai okból azokat a tételeket sem számoltuk ide, amelyeknél havidíjban volt feltüntetve az összeg, így nem látni a végső számlát. (Ilyen például Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, egyéb ügyvédi és biztonsági szolgáltatások.) Ezeken kívül pedig a Garancsi István-féle Market építőipari cégnél is volt több tétel, ahol nem volt megadva a konkrét összeg, így azokkal sem tudtunk számolni.
A lista első helyén tanyázó Magyar Építő talán már sokaknak ismerős lehet, mivel a cég Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egyre kiterjedtebb építési vállalkozási érdekeltségei közé tartozik. Tulajdonosa a Körösaszfalt Zrt., ami viszont a Duna Aszfalté, Mészáros Lőrinc gyermekkori barátjának cégéé. A Magyar Építő árbevétele dinamikusan nőtt az elmúlt években, az utolsó elérhető, 2014-es adat szerint közel 10 milliárd forint volt - és ebben még nincsenek is benne az MNB-alapítványok megbízásai, ezekre ugyanis 2015-ben szerződtek több mint 3,5 milliárd forint értékben.
A második a vs.hu-t és most már az Origot is kiadó New Wave. Hasonlóan érdekes a mostanáig ismeretlen, 2013-as alapítású Made in Heiszler Kft., amely gyakorlatilag az összes belsőépítészeti, berendezési feladatot megkapta az alapítványok frissen vásárolt ingatlanaiban. A cég Heiszler Zoltán, budapesti tervező tulajdonában van, 2014-es, 91 milliós árbevételében már van néhány alapítványi megbízás, de az igazán jó világ számára is csak egy évvel később jött el.
A PADMA-nak építési engedélyeztetési terveket készítő LIMA Design tulajdonosai, Ördög Alíz és Madosfalvi Zoltán korábban azzal kerültek be a hírekbe, hogy a másik cégükkel, a Lima SSG-vel egy hatvan milliárd forint összköltségű "női hotelt" terveznek Dubajban.
A top10-es lista majdnem minden tagja valamilyen ingatlanokkal kapcsolatos megbízással járt jól, van itt ingatlanbefektetési tanácsadás, amit az alapítványok saját cége, a Pallas Athéné Domus Optika Ingatlankezelő-, Hasznosító- és Szolgáltató Zrt. végzett, illetve különféle engedélyeztetési, rekonstrukciós tervek készítése, és persze konkrét bontási-építési munkálatok is.
Kivételt képez ez alól a már említett New Wave, ami különféle, zömében a vs-en megjelent multimédiás projektekre kapott rengeteg pénzt, illetve a Kairosz Könyvkiadó.
A Kairosz fordíttatta le és adta ki mintegy 70 millió forintért Matolcsy korábbi titkárnője, Weidermann Helga Sakk és Póker című könyvét, de itt még nem álltak meg: alapítványi támogatással megjelentették többek között Kásler Miklós hatkötetes művét is.
A Nemzeti Nagyvizit címet viselő sorozat az alapítványok tájékoztatása szerint azért kellett, mert
a nyugatról érkező, erősen globalista történelemszemlélet ellensúlyozására szükséges a magyarság történetének nemzeti érzelmű és szemléletű bemutatása, a hazafiúi érzelmek erősítése.
A Kairosz egy kicsi, ismeretlen, elsősorban kereszténységgel és magyarsággal foglalkozó könyveket kiadó családi vállalkozás, 2014-ben kapták legtöbb megbízásukat a PADA-tól, ez tette ki bevételük nagy részét.
Egymás között
Az előbb említett Kásler Miklós könyvére szánt 39 millió forintos PADA-támogatás már csak azért is érdekes, mert maga Kásler is kuratóriumi tag az egyik alapítványban.
De nem ő az egyetlen alapítványi tag, akinek jutott valamennyi a szétosztott közpénzből. Dr. Halápi Dóra ügyvédet például, aki a PADMA kuratóriumának tagja, a PAGEO, a PADOC, és a PADA is megbízta jogi feladatokkal, egyenként félmilliós havidíjért. Külön érdekesség, hogy ő képviselte az alapítványokat a titkolózási ügyekben is,
A PADS kuratóriumából Lentner Csaba, aki egyben Matolcsy témavezetője, szintén jutott némi alapítványi pénzhez, a PADA 7,3 millió forintjából adhatott ki két tankönyvet. És további egymillió forintból utánnyomták egy régebbi szakkönyvét.
Az előbb a cégeknél említettük a New Wave-et, a vs.hu és az Origo kiadóját, ők nem csak cikkírásra kaptak pénzt, rendezvényeket is szerveztettek vele az alapítványok. A New Wave korábbi, nem cáfolt laphírek és iparági értesülések szerint cseh társaságokon keresztül
Matolcsy rokonai egyébként is hangsúlyos szerepet játszottak az alapítványok életében. A jegybankelnök rokona, Szemerey Gabriella a PADA igazgatója, Szemerey Tamás pedig más cégeken keresztül is jelentős összegekhez jutott. A Bankonzult Kft.-től öt alapítvány is megrendelte ugyanazt a Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek című elemzést nyomatott formában, egyenként havi 750 ezer forintért. Ezen kívül a szintén Szemerey-érdekkör Növekedési Hitelbankkal is üzleteltek.
A rejtélyes magánszemélyek
Magánszemélyeknek, akiket jellemzően nem neveztek meg a listákon, egyszeri tételekben 385 milliót fizetettek ki az alapítványok, ezen felül havi rendszerességgel további nagyjából 20 millió forintot folyósítanak, elsősorban ösztöndíjakban és tanácsadói díjakban.
Az egész adatközlés talán legfurcsább tétele is egy ismeretlen magányszemélyhez kötődik: a Pallas Athéné Domus Mentins alapítvány 173 millió forintot fizetett ki az illetőnek a Kecskeméti Főiskola Gazdaságtudományi kar fejlesztése és az egyetemmé válás folyamatának elősegítése és a képzése fejlesztésének eszköz igényéhez címen. Ha ez nem elírás, és valóban kapott valaki személyesen 173 milliót erre a célra, az meglehetősen érdekes lenne.
Számos gyöngyszem található a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) ösztöndíj-költésében is.
Két tételben további 3 millió forintot kaptak valakik egy kelet-afrikai tanulmányútra, amely során olyan fontos kérdéseket vizsgáltak, mint "a tanzániai választások nemzetközi politikai következményei". Kétmillióért pedig Botswanában és Namíbiában folyó terepkutatást finanszírozott az alapítvány.
56 ezer dollár egy fellépésért
De járt a standard 1,3 milliós összeg az A Birodalom újraegyesítése a gazdasági és a justinianusi propaganda tükrében című kutatásra is, ami nyilván elég releváns a 21. századi geopolitika szempontjából. A tajvani demokrácia három hónapos kutatása 5,2 milliót ért, egy féléves németországi kutatóút már 6,8 milliót kóstált.
Szintén jelentős pénzeket fizettet ki a PAGEO meghívott előadóinak: esetenként 35-40 ezer euróért hívtak el szakértőket előadni a MOSAIC-Trans Kft.-n keresztül, de egy esetben 56 ezer dollárt fizettek egy fellépésért (az amerikai közvetítő cég alapján feltételezhetően John Gerzema társadalomkutató lehetett az illető).
Ezek annyiban indokolhatók, hogy a nagy nemzetközi nevek sokba kerülnek, az azonban már komoly kérdéseket vet fel, hogy a PAGEO összesen több mint 130 milliót költött el zártkörű elitrendezvényekre, ahelyett, hogy az exkluzív helyszíneken, cateringgel együtt tízmilliós költségű konferenciák helyett mondjuk nyílt előadásra hívta volna meg az illetőket egy egyetemre.
Vannak további érdekességek is a PAGEO-nál, például idén év elején 14 milliót kapott demokráciakutatásra az Ajatomi Kft., amelyet tavaly év végén jegyeztek be, és az egyik képviselője Fricz Tamás CÖF-ös politológus, a másik Simon János, szintén jobboldali politológus. Simon egy másik cége, a Cepoliti Review Kft. három tételben összesen 37,5 millió forintot kapott a PAGEO-tól.
Mindenkinek jutott valamennyi pénz
De nem csak furcsa tételeket találni a támogatási listán, hanem egészen szokványosakat is, mint például egyes egyetemek, vagy szakkollégiumok támogatása. Összesen 2,3 milliárdot fizettek ki egyetemeknek kutatásra, programokra, kapott a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Debreceni Egyetem is. De jutott pénz magyar kötődésű Kárpát-medencebeli egyetemeknek is, így a Partiumi Keresztény Egyetem, az Újvidéki Egyetem, Ungvári Nemzeti Egyetem is kapott támogatást.
Kapott további 5,2 milliót a romániai Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem, ahol Orbán Viktor minden évben világértékelő beszédet tart. Itt hangzott el 2014-ben a híres-hírhedt "illiberális demokrácia" kifejtése is.
Négy kiadványra hat milliót kapott az Akadémiai Kiadó, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontját 22, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontját 7 millióval támogatták.
Részesült a pénzekből több szakkollégium, és összesen mintegy 55 milliót fizettek ki doktori kutatásokra magányszemélyeknek. A legtöbb esetben 1,3 millió forintos támogatást kaptak a doktoranduszok, bár azt a rövid programleírások alapján nehéz eldönteni, hogy a rájuk költött pénz jó helyen van-e. Sokan kaptak vendégkutatói ösztöndíjat, és számos konferencia-részvételt is megtérítettek az alapítványok, bár az esetenként 5-700 ezer forintos utazási tételek első ránézésre túlzónak tűnnek.
A kutatások között viszont akadnak furcsaságok: összesen 39 milliót kapott egy kutatócsoport Tudás, technológia, tehetség – válasz a globális kihívásokra, alkalmazkodóképes komplex modell fejlesztése projekt (energiarendszerek adaptív modellezése) címen a PAGEO-tól.
Ami érdekessé teszi a tételt, hogy a tagok között van a Huszár Games Kft. (5,8 millióért), amelynek ügyvezetője, Várhegyi Bulcsú eddig a Rákóczi- és az 1848-as szabadságharcról szóló online játékok fejlesztésével került be a sajtóba. Szintén a csapatban van Molnár Géza és Hetesi Zsolt kutató, előbbi korábban a Jobbik rendezvényén is adott elő. | Mészáros Lőrinc, Matolcsy unokatestvére és a többiek: ők szakítottak az MNB pénzszórásán | null | https://index.hu/gazdasag/2016/04/23/mnb_alapitvanyok_vagyon_adatok_nyilvanossag_reszletes/ |
null | Orbán Viktor tavaly még azt vizionálta, hogy az akkumulátorgyárak és a kormány újraiparosítási programja miatt 300 ezer vendégmunkásra lesz szükség rövid időn belül. Közben a magyar emberek kétharmada saját honfitársában sem bízik, nemhogy az intézményekben. Ellentmondások jellemzik ezt a foglalkoztatáspolitikai tervet, a feszültségek idővel robbanhatnak is. | true | [
""
] | 0 | Telex | null | Sik Endre szociológus, az MTA doktora, az ELTE TáTK professor emeritusa egy klasszikus zsidó viccel indította a magyarországi akkugyári vendégmunkások jövőjével kapcsolatos beszélgetésünket, ezzel jelezve, hogy ingoványos, adathiányos területen járunk, és a szakértők is csak találgatni tudnak, hogy valóban mi lesz: Kohn felkeresi a rabbit, hogy döglenek a libái. A rabbi leszidja és kukorica helyett először búzadarát javasol Kohnnak, hogy azzal etesse a libáit. Ezt még pár hétig eljátsszák különböző gabonafajtákkal, mire Kohn összes libája elpusztul."Kár, pedig annyi jó ötletem lett volna még"- így a rabbi.
A hazai akkumulátorgyárakkal foglalkozó elemzésünkelső részébena környezeti hatásokról írva már megjegyeztük, hogy az adathiány, a ködösítés és információ-visszatartás nem teszi lehetővé, hogy teljes mélységében megismerhessük a valóságot. Ez még inkább igaz, amikor a társadalmi hatásokat és a vendégmunkások kérdését vizsgáljuk, ahol még kevesebb információval rendelkezünk, ezért újra - elsősorban autóipari - analógiákra szorulunk, ha meg kívánjuk érteni, mi történik most, és mi várható a jövőben.
Megkérdezett szakértőink szerint a hazai iparpolitika az esetek döntő többségében eddig sem bánt kesztyűs kézzel a társadalommal, értve ez alatt, hogy nem igazán törekedett bizalomépítésre és kompromisszumos megoldásokra, az állam - többnyire az érintettek megkérdezése nélkül - döntött, aztán nem volt más lehetőség, mint együtt élni a helyzettel. Ez igaz volt az államszocializmus időszakára (pl.Iharkút esete, ahol a bauxitbánya kialakítása nemcsak a falut szüntette meg, hanem még a temetőt is el kellett költöztetni), de a rendszerváltás után is.
"Azért reagálunk egyáltalán, vagy erősebben az akkumulátorgyárakra, mivel érinti a többségi társadalmat és a középosztályt"- mondta el Meszmann T. Tibor szociológus, a pozsonyi Közép-európai Munkaügyi Tanulmányok Intézetének (Central European Labour Studies Institute - CELSI) kutatója. A lakott területtől való védőtávolságok rossz meghatározása és hatósági jóváhagyása miatt a probléma szó szerint kézzelfoghatóvá, láthatóvá és hallhatóvá vált, ha a veszélyes hulladékok mellett a lég- és zajszennyezést is számítjuk.
A növekvő környezeti terhelés miatt az érintettek száma is csak nőni fog, vele együtt pedig várhatóan a feszültségek is. A kormány eddig sikeresen oldotta ezeket fel azzal, hogy a társadalmi elégedetlenséget más szereplőkre irányította"A várható nagyszámú vendégmunkás miatti esetleges állampolgári feszültségek nem a miniszterelnökön, hanem a polgármesteren és a helyi képviselő-testületen lesznek levezetve. Ők vannak helyben, ők láthatóak"- tette hozzá Czirfusz Márton, geográfus, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója.
Napnál világosabb, hogy sem a kormánynak, sem a beruházó cégeknek nem érdeke, hogy konfliktus legyen az érkező vendégmunkások és a magyar társadalom között. Kérdés, hogy ezek a folyamatok mennyire irányíthatók egy ilyen, társadalmi krízisekkel teli időszakban.
Irányított félelmeink: visszaüthet-e a sokéves migránsozás?
A morális pánikgomb kifejezést Sik Endre alkotta meg, majd szerzőtársaival folyamatosan finomította a fogalmat, és elemzésekkelalátámasztottaa jelenség működését. A morális pánikgomb a hivatalos meghatározás szerint"az autokrata/populista kormányokra jellemző kormányzási technológia, amelynek egyik célja a szavazótábor növelése/egyben tartása, oly módon, hogy a fenyegetettség érzése, és az ezt segítő ellenség(ek) és ügyek folyamatosan jelen legyenek a közbeszédben. Ennek hatására nő a társadalom polarizáltsága és ellehetetlenül a társadalmi csoportok közötti kommunikáció, ami növeli a szó szoros és átvitt értelmében is létező »hallgatóság« kiszolgáltatottságát."Egyszerűen fogalmazva: az a kormány nyomogatja folyamatosan a morális pánikgombot, amelyik rendszeresen igyekszik valamilyen kitalált vagy valós ellenséggel riogatni a saját szavazóit, ezzel akadályozva a higgadt társadalmi párbeszédet, és szítva az ellentéteket az egyes társadalmi csoportok között.
A szíriai polgárháború miatt kialakult menekülthullámhoz és migrációhoz kapcsolódó népszavazás, nemzeti konzultáció és plakátkampányok mindenki számára közismertek. 2016 márciusa óta folyamatosan érvényben van a"tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet (migrációs válsághelyzet)"jogrendje, amitmost hosszabbítottak meg2025 márciusáig."A kormány nagyon hatékonyan tudja irányítani a negatív érzelmeket. Míg az edukáció, az, hogy bizonyos társadalmi csoportokra vagy népcsoportokra ne homogén masszaként tekintsünk, lassú, addig a pánikgomb és a hozzá kapcsolódó gépezet napok alatt képes bekapcsolni tömegeknek az ösztöneit"- mondta el Fleck Zoltán, jogszociológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára.
Arra voltunk kíváncsiak, feszül-e ellentmondás a kormány bevándorlásellenes narratívája, valamint az akkugyári vendégmunkások tervezett behozatala között, és hogy kialakulhatnak-e ebből a kormány által is irányíthatatlan konfliktusok. Röviden: lehetnek-e káros következményei annak, hogy a kormány 2015 óta lényegében folyamatosan nyomva tartja azt a bizonyos morális pánikgombot?
Megkérdezett szakértőink szerint olyan nagyon nem kell azért félni, hiszen ha lesznek is (valószínűsíthetően lesznek, már csak számosságból fakadóan) konfliktusok, azok nagy eséllyel helyi ügyek maradnak, másrészt mert a pánikgomb nyomására reagáló lakosság sem teljesen ösztönlényszerűen működik, nem fogják pusztán azért rettegésben tölteni a mindennapjaikat, mert a kormány és médiája erre sarkallja őket, hanem képesek lesznek különbséget tenni ember és ember között.
"Országos jellegűvé kellene felfújni valamit, hogy az tartós legyen. Helyi ügyek lehetnek, azonban nem várható, hogy ezek összeadódnak, ezért ez a kategória nem alkalmas a morális pánikkeltésre"- tette hozzá Sik Endre. Az esetleges jövőbeli konfliktusok lehetőségét az is csökkentheti, hogy nem látszik most sok súrlódási pont a többségi társadalommal."A magyar társadalom is tudja, hogy az akkugyárakba érkező, többségében várhatóan ázsiai vendégmunkások ideiglenesen vannak itt, nem nyitnak szatócsboltot a településen, nem fognak konkurenciát támasztani, nem fognak segélyt kérni az államtól. Önzetlenség és együttérzés is van az emberekben, nem lehetetlen, hogy akár áldozatokat lássanak a vendégmunkásokban, akik egy veszélyes üzemben robotolnak helyettünk"- mondta el Fleck Zoltán.
Amiért mégis lehet konfliktus
Az intézményrendszerek irántibizalomrégóta alacsony Magyarországon. Ennél talán súlyosabb az, hogy 2022-esadatokszerint a lakosság kevesebb mint harmada, mindössze 27,2 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy az emberek többsége megbízható. 1984-ben ez az adat még 31,9 százalék volt. 2017-es, tehát relatíve régi, de már a szíriai polgárháborút követő migrációs hullám után publikáltadatokszerint a magyar lakosság 28,84 százaléka nem szeretne eltérő etnikumú embert a szomszédjának. Ha regionálisan nézzük, akkor látható együttmozgás a kelet-európai országok között (Szlovákiában még alacsonyabb is az általános bizalmi index), ugyanakkor eltérések is (a lengyelek jóval kevésbé - 7,8 százalék - érzékenyek a más etnikumú szomszédra). Az atlasz 2022-esváltozataszerint Magyarországra nézve ezek az adatok nagyjából változatlanok maradtak, a régióban csak Csehországban volt magasabb a migráns szomszédok elutasítása. Márpedig egy alapvetően bizalomhiányos, gyanakvó és kevésbé nyitott társadalomban nehezen irányíthatóak az emberek érzelmei és hozzáállása, miközben évek óta különböző válságokban élünk.
"Annyiféle szorongás van ma a világban, hogy nincs rá analógia a történelemben. Nincsenek minták, sok szempontból új helyzetben vagyunk. Minél nagyobb a lecsúszás, bizonytalanság, gazdasági visszaesés az országban, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy apróbb esemény komolyabb feszültséghez és konfliktushoz vezethet. A politika autokratikus jellege, az akkugyár, mint esetleges rossz beruházás, az iparág helyi integrálatlansága, a szemmel látható környezetpusztítás, a bizonytalanság, hogy senki nem tudja mi lesz a hulladékkal, ezek később egyesülhetnek"- teszi hozzá Fleck Zoltán.
Meglátása szerint és a múltbéli tapasztalatok alapján az ilyen, többszörös válságokkal tűzdelt időszakokban a jelenlegi magyarországi és hasonló, akár még autokratikusabb rendszerek megkeményednek, majd új ellenségképeket igyekeznek gyártani, hogy átcsatornázzák a rájuk irányuló feszültséget. Ez az ellenséggyártás várhatóan fokozódni fog."A konszolidált autokráciából a dekonszolidált autokrácia felé megyünk, ahol nem biztos már, hogy az állam tudja kontrollálni a gyűlöletpályákat. A társadalmi folyamatok amúgy is, de ilyen helyzetben még inkább kiszámíthatatlanná válhatnak, és egyáltalán nem biztos, hogy ez nem fogja majd érinteni az akkugyári vendégmunkásokat."
Jelenleg semmilyen magyar politikai erő nem tervez azzal, hogy a vendégmunkásokat valaha is integrálni kellene a magyar társadalomba (valószínűsíthetően többségük nem is érkezik ilyen szándékkal), ennek lehetőségét az aktuális jogszabályok is kizárják. A csendes és láthatatlan egymás mellett élés látszik most kitűzött célnak, hisz már a lakhatással megkezdődik a teljes elkülönülés a helyi lakosságtól."Magyarországon az emberek lakott területen belül nem akarnak munkásszállót, ami egy ördögi kör, mert már a vendégmunkások lakhatása is kirekesztéssel indul. Ez nem akkugyári sajátosság: a Romániából érkező almaszedők, mezőgazdasági napszámosok ugyanúgy kint vannak hónapokig a földeken és alig találkoznak a helyi lakosokkal"- tette hozzá Czirfusz Márton. Ezt a típusú elkülönítést a településvezetők is támogatják és egyáltalán nem csak az eltérő etnikumú munkavállalókra igaz. Meszmann T. Tibor szerint volt rá példa, hogy nyugat-magyarországi településen nem fogadtak kitörő örömmel (sőt, inkább aktív ellenállással) a tömegesen érkező kelet-magyarországi, magyar munkavállalókat. De a budapesti agglomerációba költözőknek sem lehet ismeretlen a"gyüttment"megnevezés, visszacsatolva az alap problémához, hogy nem bízunk egymásban sem.
Az integráció kérdése (hogy egyáltalán kell-e) jóval túlmutat az ideológiai keretrendszereken. Ha nincs kézzelfogható tapasztalatunk a másikról, nem kommunikálunk vele, nem osztozunk a közös tereken, az felerősítheti az előítéleteken alapuló hozzáállásunkat, és az a kevés találkozási pont már inkább szólhat súrlódásról, mint békés együttélésről. Meszmann T. Tibor szerint ha minimalizálva vannak a találkozási pontok a többségi társadalommal, akkor lehet, hogy épp az indulatokat nehezen kezelhető helyen, a kocsmában fognak összefutni ezek az emberek, ahol elég lesz, hogy csak az egyik félnek legyen rossz napja, vagy többet igyon a kelleténél, és kész a baj.
A többségi társadalom és az akkugyári vendégmunkások közötti esetleges feszültségeket a közeljövő fogja megmutatni. Amiről viszont várhatóan nagyon keveset fogunk tudni, azok az egymás közötti konfliktusok, és ami a gyárakban történik. A vendégmunkások sem képeznek egységes homogén masszát, a munkásszállón vagy a gyár területén folytatott ingermentes és rendkívül korlátozott élet pedig egymás közötti konfliktusokhoz, bűncselekményekhez vagy épp öngyilkosságokhoz is vezethet.
Fabricius Anna fotó- és médiaművész "Itt a munka, hol az otthon?" címűkiállítása, ami október végéig látogatható a Kassák Múzeumban, arra keresi a választ, hogy milyen lehetőségei vannak a boldogságkeresésre az elsősorban mezőgazdaságban (tehát nem akkugyárakban) dolgozó, többségükben ázsiai vendégmunkásoknak Magyarországon. A kiállítás anyagán jól látszik, hogy a szabadnap sokaknak inkább büntetés. Minden egyes nap, ami a családtól, az otthontól, az ismerős kulturális közegtől távol, végtelenül (fizikailag és nyelvileg is) korlátolt közegben telik a legfőbb itteni tartózkodási ok, pénzkereset nélkül, az csak még erősebben emlékezteti az adott vendégmunkást, hogy mi hiányzik a magyarországi életéből. Például a gyereke, akinek a jobb jövőjéért idejött dolgozni. Az egyik ilyen példa a kiállítás során egy olyan apuka, aki eddig csak videóhívásban látta a gyermekét, mert annak születése óta itt dolgozik.
Amikor arról szerettük volna kérdezni Fabricius Annát, hogy hogyan látja az akkugyári vendégmunkások mostani és jövőbeli életlehetőségeit, azzal hárította el kérdésünket, hogy már csak a méret, a lépték és az embermennyiség miatt sem összehasonlíthatók ezek a kategóriák. Az általa felkeresett és a művészeti munkát jóváhagyó vállalatok (pl. tehenészet, gombatermesztő vállalat) törpének számítanak az akkugyárak mellett, és nem is foglalkoztatnak több ezer vagy majd a későbbiekben tízezer vendégmunkást, így szerinte a munkavállalókhoz való viszonyulásuk is felelősségteljesebb.
A gyárakban esetlegesen kibontakozó jövőbeli konfliktusok megértéséhez autóipari analógiák felé érdemes fordulni, ahol viszont már lehet példa konfliktusra a magyar munkavállaló és vendégmunkás között. Amit akár a munkáltató is gerjeszthet, kijátszva egymás ellen a különböző csoportokat, ezzel tovább gyengítve az itthon amúgy sem erős kollektív érdékérvényesítés lehetőségét és bármilyen szakszervezeti ellenállást. A makói Continental gyáreseterészben ezt példázza.
A munkavállalói csoportok megkülönböztetésére Meszmann T. Tibor a"hajtósok"(elsősorban fiatalok) és az"öreg gárda"kifejezéseket használta, akik másban érdekeltek és emiatt egymás ellen fordulhatnak."A fiatalok rövid idő alatt sokat akarnak dolgozni, hogy sok pénzt keressenek. Az öregek kollektív alkuban gondolkodnak, ők nem akarják engedni mondjuk a 12 órás műszakot, hanem közösen szeretnék kikövetelni, hogy vegyenek fel több embert és inkább az alapbér legyen magasabb. Ugyanez a képlet projektálható az akkugyári vendégmunkásokra is. A magyar munkavállalóknál legalább közös volt a nyelv, a kultúra. Itt a nyelv se lesz meg a gyorsabb kölcsönös tájékoztatásra, a vendégmunkások kaphatóak lesznek az önkizsákmányolásra, mert érdekeltek abban, hogy sokat dolgozzanak, sok pénzt keressenek és hamarabb hazamehessenek. A cégek pedig erre sokszor tudatosan rájátszanak."
A Mi hazánk és Toroczkai László pártelnök a közösségi médiától azországgyűlésigtartósan támadja már egy ideje a kormányt vendégmunkás politikája miatt. Nagy kedvvel és drámai aláfestő zenévelüldözindiai vendégmunkásokat a Bakonyban éjjel, egybennekimenveBayer Zsoltnak is, valamint elkezdődött avendégmunkás-bűnözésszó közbeszédben való elterjesztése.
Bár a vendégmunkások többsége - főleg az itt tartózkodásukat szabályozó szigorú szabályok matt - többet kockáztat a bűnelkövetéssel, az már csak a nagy számok törvénye miatt is elképzelhetetlen, hogy az elkövetkező években egyikük se kövessen el bűncselekményt Magyarországon. A kérdés az, hogy mit kezd ezzel akár a helyi, akár az országos politika, és hogyan tálalja ezt a média a nagy nyilvánosságnak.
"Valós, akár gyűlölet-bűncselekményeknek is megágyazó veszélyt az jelenthet, ha hívószóvá és önműködővé válik a vendégmunkás-bűnözés kifejezés. Egy politikai párttól, mint mondjuk a Mi hazánk, nem valószínűsíthető, hogy konkrét erőszakra való felhívás jönne. A gond akkor lehet, ha az ezekkel a mozgalmakkal és gondolatokkal szimpatizáló szervezetek úgy döntenek, hogy kezelésbe vesznek egy ilyen ügyet. Képzeljük el, ahogy egy szélsőjobboldali szervezet megjelenik egy településen, hogy az eszköztárának megfelelően rendezze a helyzetet"- mondta Szontagh Veronika kriminológus, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa.
Ő is osztotta a többi szakértő azon meglátását, hogy az első konfliktusokra és bűncselekményekre először inkább a gyárakban fog sor kerülni, ez pedig javarészt rejtve marad a nyilvánosság elől. A nyelvtudás hiánya, a szoros munkahelyi kötöttség és a félelem, hogy elveszíthetik az állásukat, valószínűsíti, hogy a vendégmunkások kevésbé fogják tudni kihasználni azt a jog adta védelmet, ami egyébként őket is megilletné.
Migráns, vendégmunkás, idegen - avagy ember-e a munkavállaló?
Menekült, migráns, gazdasági bevándorló, harmadik országbeli, vendégmunkás és végül: idegen. Fogalmak sokasága, amik a közbeszédben és jogszabályokban is keringenek és teljesen mást jelentenek, még ha az emberek fejében az ezek közötti határok elmosódhatnak.
Különböző munkavállalói kategóriák már régóta jelen vannak a foglalkoztatáspolitikában és a jogszabályokban, azonban a szómágia politikai célokat is szolgálhat. Egyrészt befolyásolni lehet vele az emberek érzelmeit, hozzáállását (morális pánikgomb), másrészt kiválóan alkalmas arra, hogy több kategóriára szabdaljon egy csoportot (nem magyar munkavállalók).
A szíriai polgárháborút követő, Európába áramló menekülthullám, és az arra adott hazai politikai válaszok és kommunikáció nemcsak elmosta a határokat a menekült és a migráns kifejezés között, hanem utóbbit azóta is tartó erős negatív jelentéstartalommal ruházta fel. Azt megelőzően a magyar társadalom szélesebb rétegeinek a számára az majdhogynem ismeretlen volt, maguktól biztosan kevesen használták volna olyan gyakran, mint azóta. Sik Endre meglátása szerint az államszocializmus korának bezártsága egyfajta"ártatlanság korát"jelentett a magyar társadalomnak, nem szembesültünk a világban meglévő migrációs folyamatokkal. Ugyanakkor külföldi dolgozók, elsősorban szezonális, rosszabb munkafeltételű ágazatokban (mezőgazdaság, építőipar) már a kilencvenes évektől jelen voltak Magyarországon, tette hozzá Meszmann T. Tibor.
Meszmann szerint az igazi változás a 2010-es évek közepén történt, amikor a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) nyíltan felvállalta, hogy munkaerőhiány van Magyarországon. Ezzel párhuzamosan, a menekültválságra adott politikai válaszként 2016 őszén az országgyűlés az Alaptörvény hetedikmódosításábantiltotta meg idegenek betelepítését az országba."Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket - Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet."
Az időben előrehaladva szaporodtak a fogalmak a jog szintjén is. 2023 nyarán különállótörvénybenszabályozta a kormány a vendégmunkások foglalkoztatását, amit azzal a lendülettel ősszel, még a hatályba lépés előttvissza is vont. A 2023. évi XC.törvénymár harmadik országbeli állampolgárokról beszél, nem elmulasztva az egyre összetettebbé és kuszábbá váló valóságmagyarázatot a preambulumban, hogy valójában a növekvő migráció miatt kell szabályozni a vendégmunkások helyzetét, miközben pont Orbán Viktormondta azttavaly, hogy az újraiparosítási politika végrehajtásához háromszázezer új vendégmunkásra lesz szüksége az országnak, ha egyáltalán ez elegendő lesz, és száz-százötvenezer új munkavállalót tud adni a magyar társadalom e mellé.
Tóth Judit alkotmányjogász, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense szerint sok szempontból visszafelé megyünk az időben, a törvény sokszoros módosítása is ezt tükrözi."Idegenrendészeti kérdéssé vált az ügy, nem embereket hozunk be, hanem munkavállalókat. A rendszerváltás után a civil igazgatás vette át ennek az intézését, ahol a jog dominált. Most visszatérőben van az 1989 előtti világ, újra rendőrök és hivatásosok döntenek ezekben az ügyekben, akik függelmi rendszerben dolgoznak és parancsot teljesítenek, és végső soron az eljáró parancsnok dönt, nem a jog."Azt hihetnénk, hogy ez csak az akkugyári és más vendégmunkásokat érinti, azonban ha egy uniós állampolgár harmadik országbeli, mondjuk filippínó házastársát szeretné Magyarországra hozni, az is idegenrendészeti kérdéssé vált.
A jelenleg hatályos törvény tiltja a családegyesítést, és ahogy korábban írtuk, még a kérdése sem merül fel annak (egyik oldalról sem), hogy szükség van-e ezeknek az embereknek az integrálására. Megkérdezett szakértőink szerint ha lesz is integráció, az spontán és nagyon kis létszámú lesz a rendszer jelenlegi logikája alapján. Nem tudjuk, hogy vajon az lebegett-e a jogalkotó szeme előtt, ami Németországban történt, hogy a beáramló jugoszláviai és török munkaerőnek - akik először szintén csak ideiglenesen érkeztek, csak aztán tartósan szüksége volt rájuk a német gazdaságnak - megjelentek a hozzátartozóik. A kérdés, hogy vajon a most előirányzott kettő plusz egy éves munkavállalói és tartózkodási vízum valóban tartható a jövőben is.
Világszintű verseny a globális dél munkavállalóiért
A munkaerőért az országon belül, Európában és a világon is nagy verseny zajlik. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) friss előrejelzése szerint 2030-ra háromszázezer emberfog hiányoznia hazai munkaerőpiacról. Ugyanakkor többen vitatják azt, hogy más körülmények között is ekkorák lennének ezek a számok."Adott munkakörben, adott földrajzi helyen, adott bérekért van munkaerőhiány, ember amúgy volna. Ha jobb munkakörülmények, jobb bérek volnának és kevésbé lenne kizsákmányoló-intenzív a munka (nem 12, hanem 8 órás műszak, éjszakai műszak beszüntetése), akkor akár lenne több magyar munkavállaló is"- utalt Czirfusz Márton az újraiparosítási stratégia és az akkugyárak miatti munkaerőhiányra.
Megkérdezett szakértőink mind egyetértettek abban, hogy az akkugyári és más óriásberuházások hatalmas kihívást fognak jelenteni a hazai KKV-szektornak, de a munkaerő elszívást a szolgáltató szektor is megérezheti. Példának okáért, ha egy kistelepülésről az emberek a közeli városban található akkugyárba (pl. Debrecen) járnak inkább dolgozni, akkor megszűnhetnek bizonyos szolgáltatások (pl. kisbolt), hisz elmegy onnan a munkaerő. Ez a tendencia az akkugyáraktól függetlenül is zajlik, csak a lépték változhat meg. A megyeszékhelyek a kistelepülésekről szívják el az embereket, a főváros az egész országra kiterjedő vonzerővel bír, miközben Budapest ezzel párhuzamosan a régiós fővárosokkal is versenyez. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság pedig még nagyobb gravitációs erővel hat a magyar munkavállalókra. A KSHadataiszerint 2011 óta nem volt olyan év, amikor tízezernél kevesebb magyar hagyta volna el az országot, ami 2023-ban már meghaladta a harmincötezer főt. Ez több, mint Szekszárd teljes lakossága.
Egy adott politikai berendezkedés stabilitását leginkább a gazdasági jólét biztosítja a demokratikus kapitalizmusban, amihez viszont a rendszer logikája szerint állandó gazdasági növekedésre van szükség."Csökkenő lakosságszámmal kéne növekedést elérni, ami ellentmondás, főleg ha extenzív növekedésre és alacsony hozzáadott értékre fókuszáló iparpolitikát kívánunk folytatni"- tette hozzá Czrifusz. A demográfiai probléma, hogy évente tízezrekkel csökken a hazai lakosság és a munkaképes emberek száma, karöltve a GDP-növekedés kényszerével, hozzátéve az akkugyárakra fókuszáló iparpolitikát, elvezet minket oda, hogy Magyarország is belépett a globális dél munkavállalóiért folyó versenybe.
A hazai foglalkoztatáspolitika elképzelése nagyjából úgy összegezhető ezen a téren, hogy a globális dél országai szinte korlátlan munkaerő-utánpótlást tudnak és akarnak biztosítani hosszú távon, hazánk pedig sokáig kívánatos célország lesz a számukra, legyen szó akkugyárakról vagy más iparágakról. Hárs Ágnes közgazdász, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint nagyon veszélyes elképzelés az, hogy egyszer használatos injekciós tűként tekintünk ezekre az emberekre, akikre a kormányzat szerint százezres nagyságrendben lesz szükség, és ez a rendszer a dehumanizáló jellege mellett gazdaságilag sem fenntartható. Az sem a magyar gazdaságot fogja hajtani, hogy a tervek szerint nagy számban érkező vendégmunkások várhatóanminimalizálni fogjákaz itteni kiadásaikat, fogyasztásukat, hisz elsősorban azért jönnek ide, hogy a keresetüket hazavigyék, miközben az itt tartózkodásukat és a hozzá kapcsolódó gyárépítéseket állami támogatásokkal segíti a kormány.
Mivel a fejlődő országok is fejlődnek, növekvő lakosságszámuk mellett gyorsan nő azoknak a száma is, akik átlépnek a szegénységből a középosztályba. Ők biztosan nem akarnak majd akkugyárakban dolgozni, se Magyarországon, se máshol. A People Research on India’s Consumer Economy (PRICE)elemzéseszerint abszolút értékben is nő az indiai középosztály létszáma, ami a több mint 1,4 milliárd lakosú ország 31 százalékát tette ki 2023-ban, de 2031-re ez az érték már 38 százalékra nőhet. A Kantarszerintcsak az elmúlt években több mint 250 millió indiai lépett át a szegénységből az új középosztályba. Összehasonlításképp: az Európai Unió jelenlegi lakossága szűk 450 millió fő. A Pew Research Centre és a Világbank adataira hivatkozóelemzésekszerint Kínában a 2000-es évek eleji 3,1 százalékról a 2010-es évek végére 50 százalékranőtta középosztálybeli jövedelmi sávba tartozó emberek száma.
Ami azonban biztos, hogy ezekben a nagy és növekvő lakosságszámú ázsiai országokban a következő években még biztosan sok olyan szegény ember lesz, akinek akár egy magyarországi akkugyári állás is kitörési pontot jelenthet. Szakértőink szerint ezért várhatóan az első hároméves (kettő plusz egy) akkugyári vendégmunkás műszak teljesülni fog, amit persze befolyásolhat a világgazdaság helyzete, a kereslet és az iparág technológiai fejlődése, hogy mennyi emberi munkaerőre lesz szükség. A kérdés, hogy mi jön utána.
"Biztosan érdekében fog állni az akkumulátorgyárnak, hogy két-háromévente megváljon a betanított, bevált, akár valamelyest már a magyar nyelvet is beszélő vendégmunkásoktól és felvegyen egy új, képzetlen, tehát gyengébb munkaerőt?"- tette fel a kérdést Meszmann T. Tibor szociológus, párhuzamként pedig az ukrajnai vendégmunkásokat hozta fel, akiktől a COVID-járvány ideje alatt nagy számban váltak meg a magyar cégek, majd a járvány végével már nem tudták visszaszerezni őket, ezért új, munkáltatói szempontból gyengébb dolgozókat kellett felvenniük.
Ha az akkumulátoripari értéklánc pedig valóban akkora szerepet fog betölteni a magyar gazdaságban, mint ahogyan azt a kormány várja és szeretné (és ami körül akadnak számszerűgabalyodásokmár most is), az egyben azt is jelenti, hogy ezeknek a cégeknek még nagyobb súlyuk és ráhatásuk lesz a gazdaságpolitikára és ezen keresztül a jogalkotásra. Nem elfeledve azt, hogy vendégmunkások egyáltalán nem csak akkugyárakban dolgoznak és fognak még nagyobb számban dolgozni, eljutunk odáig, hogy a mostani kettő plusz egy éves szabályozás könnyen változhat majd a jövőben. Különösen, mivel más uniós országok is versenyezni fognak értük.
"Valószínűleg jobb legy egy vendégmunkásnak egy magyarországi akkugyárban dolgozni, mint az Egyesült Arab Emírségekben az építőiparban. De ha például egy vietnáminak választania kell egy német és egy magyar akkugyár között, akkor már korántsem biztos, hogy minket választ majd. Ki fogunk árazódni ebből az egészből, mert nemcsak, hogy nem tudunk olyan bért kínálni, mint a németek, de a jelenlegi folyamatok alapján a munkaegészségügyi és munkavédelmi területen is versenyhátrányban leszünk"- tette hozzá Czirfusz Márton."Ha nő a verseny a jó régiójú jobb, bevált vendégmunkások iránt, akkor gyengébb régiók felé kell fordulnia az itthoni foglalkoztatóknak, ami egyben gyengülő munkaerő-kínálatot is jelent majd"- mondta el Hárs Ágnes.
A munkaerő látványos és gyors lecserélődése nem a jövő, hanem már a jelen: bárki, aki házhozszállítással rendelt Budapesten ételt az elmúlt években, tapasztalhatta, hogy rengetegvendégmunkás állt be futárnaka magyar munkavállalók helyett. De ebből a példából természetesen, lévén teljesen más ágazatról van szó, nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket az akkugyári vendégmunkásokkal kapcsolatban.
Azt, hogy jelenleg hány vendégmunkás dolgozik a hazai akkugyárakban, nem tudjuk pontosan, Tóth Judit alkotmányjogász szerint pedig nem véletlenül. Olyan mennyiségű jogszabály és hatóság foglalkozik a nem magyar munkavállalókkal, hogy a rendszer átláthatatlan az átlagember számára."Az átláthatóság hiánya lehetővé teszi azt, hogy az adott gazdasági időszakhoz és közhangulathoz igazodóan megnyugtató vagy épp felkavaró üzeneteket lehessen közvetíteni a társadalom felé a vendégmunkásokról."
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2023. december 31-eiadataiszerint 87 661 külföldinek (idegennek) kiadott munkavállalói engedély volt érvényben, melyből 61 932 tartozott az egy időben érvényes engedélyek legnagyobb számát meghatározó kvóta hatálya alá, ezeknek a munkavállalóknak pedig 68 százaléka valamelyik ázsiai országból származott. A vendégmunkás-kvóta, avagy a maximálisan kiadható munkavállalói engedélyek kezelője szintén az NGM, amely sok éven át nem töltötte ki a jogszabályban leírt maximumot, de 2024-ben ez is változhat, idén várhatóan kimerítik a 65 ezer kiadható engedélyt. A szerbiai és ukrajnai vendégmunkások további 44 608 főt tettek ki. Tóth Judit szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai kuszák, mert az adott időpontban érvényes okmányok számát és az adott évben kiadott engedélyek számát nem lehet megfeleltetni egymásnak, ugyanis az előző évben kiadott engedély is lehet még érvényes és az év közben kiadott pedig már nem, ha például hazament vagy kirúgták a dolgozót."Attól függ ki készíti a statisztikát. A 2023. évi XC. törvény tízféle jogcímen ad lehetőséget a munkavállalásra, valamint huszonnégyféle tartózkodási engedélyt határoz meg. Csak évek múlva lehet valódi rálátásunk a vendégmunkások számára."
A legnagyobb növekmény a feldolgozóipar kategóriájában történt, ahol a munkaerő kölcsönző cégek hatása jelentős. Hárs Ágnes az NGM Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) által publikált adatai alapján készített saját számítást a külföldi munkaerő hazai régiós eloszlásáról, ami nagy egyenetlenséget mutat. A közép-magyarországi régió szerepe meghatározó (itt adták ki a legtöbb munkavállalói engedélyt), bár idővel csökkenő trendet mutat, amit a Közép-Dunántúl követ.
Bármennyire is szerettük volna látványos grafikonokon bemutatni a külföldi munkavállalók és a vendégmunkások számát és regionális eloszlását, ez jelenleg képtelenség. A különféle forrásokat és a különféle időtartamokra szóló engedélyeket (és hosszabbításokat) nem lehet egymásnak megfeleltetni. Azt sem tudjuk, hogy a kölcsönzött állomány valóban megjelenik-e a statisztikákban. Ezekről valós információja csak a foglalkoztató cégeknek és a kormánynak lehet. Ami viszont biztos, hogy a fent közölt adatok mindegyike az ún. harmadik országok polgáraira - tehát a szabad munkavállalás hatálya alá nem esőkre - vonatkozik.
Munkaerő kölcsönzők az akkugyárak megjelenése előtt is működtek az országban, azonban Meszmann T. Tibor szerint a kettő plusz egy éves foglalkoztatási keretrendszer magyar sajátosság, és a régió más országaitól is eltér."Szlovákiában két év a kölcsönzés, utána be lehet lépni lépcsőzetesen a céghez. Innentől kezdve egy vendégmunkás akár letelepedési engedélyt is szerezhet, öt év munkaviszony után pedig kiegyenlítődik a munkapiaci helyzete, azonos lesz a szlovákéval, letelepedési jogosultságra tesz szert. Szlovéniában nem is foglalkoztatható kölcsönző által szerződtetett harmadik országbeli."Elmondása szerint a magyar kormánystratégiai partnereiközvetlenül (tehát kölcsönző beiktatása nélkül) hozhatnak be harmadik országból munkaerőt. A 96. a listában a CATL, amelyik épp Debrecenben épít akkumulátorgyárat, velük Szijjártó Péter idén áprilisbanírt alámegállapodást.
Akik nem hozhatnak be közvetlenül vendégmunkásokat, azok csak minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül szerezhetnek maguknak külföldi dolgozókat, akik ezen kölcsönző cégek alkalmazottai maradnak. 2023 november végi elérhetőadatok alapján28 cég foglalkozott ezzel, aminősített kölcsönzőketpedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeli és engedélyezi. Kölcsönzött munkaerő azonban nemcsak az akkugyári vendégmunkás lehet, hanem bárki, magyar munkavállaló is, korlátlan ideig. Meszmann T. Tibor szerint azonban ha a magyar munkavállalókat is hosszabb távon kölcsönzőkkel kívánják foglalkoztatni, az a munkaerő degradációjához és távozásához fog vezetni, hisz jóval kiszolgáltatottabb helyzetet jelent, mintha valakit közvetlenül, kiszámíthatóbban foglalkoztatnak. Sik Endre szerint további kockázatot jelent, hogy ha a munkakölcsönzésben is felerősödik a járadékvadászat, akkor az szintén a rendszer torzulását fogja eredményezni. Ezeknek a kölcsönzőknek a feladata például a munkásszállók építése és biztosítása is, amifelkavarta a hajdúszoboszlói közéletet, és ők viselik a munkavállalókkal kapcsolatos kockázatokat is, nem az akkugyárak, ennek megfelelően a vendégmunkások - vagy akár a kölcsönzött magyar munkaerő - könnyen elbocsáthatók.
Tóth Judit szerint ahogy ez a rendszer most ki van találva, az a korai nyerskapitalista gondolkodást tükrözi és több konfliktusos helyzetet is magában hordoz."Képzeljük el, hogy az üzemorvos megállapítja és eldönti, hogy az adott munkavállaló nem alkalmas a munkára, és több hét vagy akár egy hónap betegszabadságot ír elő. Vagy ha valaki ki akar állni a jogaiért és renitenskedik. A kölcsönző ebben az esetben bármikor kirúghat bárkit, ez pedig zárójelbe tesz bármilyen munkásvédelmet vagy szakszervezeti fellépést."
Olcsóbb modern rabszolgaságot építeni, mint felemelni és aktivizálni a leszakadó társadalmi csoportokat
A rabszolgaság fogalmai aMagyar Katolikus Lexikontóla Helsinki Bizottságemberi jogi szótáráigösszecsengenek. Személyi jogaitól megfosztott egyén, urának (ami lehet személy vagy szervezet) tulajdonosi jogai vannak fölötte, akit a római jog emberi jelentőség nélküli tárgyi tulajdonnak tekintett. Embertelen kényszerhelyzet a teljes kizsákmányolás lehetőségével.
William MacAskill skót filozófusWhat we owe the futurecímű 2022-es könyvében az emberiség igazán hosszú távú (egymillió éves távlat) boldogulását és fejlődési lehetőségeit vizsgálta, ahol külön részt szentelt a rabszolgaság történetének. Érvelése szerint a rabszolgaság különböző formái szinte folyamatosan jelen voltak és jellemezték társadalmainkat a történelem során, és valójában az az anomália, hogy mára ez szinte teljes egészében megszűnt a világon. A magyar Alaptörvény istiltjaa szolgaságot és az embertelen bánásmódot, a kínzást. MacAskill szerint egyáltalán nem voltak magától értetődők azok a folyamatok, amelyek végül a rabszolgaság intézményének eltörléséhez vezettek. A változás még nem is gazdasági oldalról érkezett, hanem onnan, hogy látszólag egymástól elszigetelt csoportok (az észak-amerikai kvéker mozgalmaktól a brit törvényhozásig) és véletlen tényezők összekapcsolódtak, amelyek idővel globális értékrendváltást eredményeztek.
Beszélgetéseink során több megkérdezett szakértőnk a modern rabszolgaság kifejezésével illette azt, ahogy az akkugyári és más vendégmunkásokkal bánik és tervez bánni a jövőben Magyarország. De használható-e ez a kifejezés, ha ezek az emberek hajlandók az önkizsákmányolásra, hogy veszélyes üzemekben, hosszú műszakokat dolgozzanak, hogy aztán egy elszeparált munkásszállón éljenek, és mindezt évekig csinálják? Visszatérő érvelés, hogy még segítünk is rajtuk, hisz boldogok, ha sokat dolgozhatnak és hazájuk jövedelmi szintjéhez képest többet kereshetnek nálunk. Azt, hogy mennyire boldogok és elégedettek ezek az emberek, a jövő szociológiai kutatásai deríthetik ki, azonban addig is ajánljuk Fabricius Anna témába vágó kiállítását, ami bemutatja az akkugyáraknál jóval emberségesebb, támogatóbb és nagyságrendileg kevésbé veszélyes közegben dolgozó vendégmunkások egyéni boldogságát és boldogulási lehetőségeit.
A hazai jövedelemeloszlás a KSH adatai szerintegyre egyenlőtlenebb, 2022-ben több mint 1,2 millió ember élt aszegénységi küszöb alatt, az Eurostat 2023-asadataiszerint pedigennek a rétegnek majdnem a felenem tudta megengedni magának azt, hogy minden nap egyen egy húsos, halas vagy vegetáriánus ételt. Felmerül a kérdés, hogy vajon tud-e ezen segíteni az újraiparosítási politika és az akkugyárak, valamint van-e erre kormányzati szándék."A magyar foglalkoztatáspolitika mindig a legégetőbb következő ügyet kívánja - próbálja - megoldani, nem gondolkodik hosszú távon. Rossz és átgondolatlan döntések sorozatát látjuk, folyamatos tűzoltás és kapkodás van, hosszú távú stratégiai gondolkodás nélkül"- mondta el Czirfusz Márton. Nem látja az erőfeszítést, hogy változás történjen ezen a téren, ezért is egyre aktuálisabb a nagyszámú külföldi munkaerő behozatala."Ez egyszerűbb az államnak, mint hogy segítsen azokon, akik hosszú ideje munkanélküliek, többszörösen hátrányos helyzetűek, rengeteget kellene foglalkozni velük, de ez már 30 éve hiányzik a magyar munkaügyi rendszerből. Az ő aktiválásukkal nem kívánt érdemben foglalkozni egyik kormány sem."Hasonló állásponton van Szontagh Veronika is, aki szerint olcsóbb és kényelmesebb az államnak a marginalizált embereket közmunkában tartani, mivel a vendégmunkásokat rugalmasan lehet foglalkoztatni, a magyar munkavállalóknak a Munka Törvénykönyve viszont több jogot biztosítana.
Elemzésünk elején jeleztük, hogy ahogy az akkugyárakkal általában, úgy a vendégmunkások kérdésben is adathiányos területen mozgunk. Semmit nem tudunk például a beruházó cégek hosszú távú céljairól, szándékairól. A környezeti hatásokkal foglalkozó cikkünkben máridéztükFleck Zoltánt, aki szerint különbséget kell tenni az alapvetően profitorientált, kapitalista logikával gondolkodó dél-koreai cégek és a kínaiak között, akik egész más távlatokban gondolkodnak, és amikor Magyarországra jönnek, akkor elsődlegesen inkább az Európai Unióban vetik meg a lábukat. A Fehértói Halászcsárdában Szegeden mindenesetre márelkezdtek kínaiul tanulni, hogy gördülékenyen tudják fogadni a BYD jövőbeli dolgozóit, bár a szecsuáni pontypatkót még nem teszik fel a menüre.
Ha megvizsgáljuk a World Values Survey Inglehart-Welzel kulturális világtérképét, akkor azt láthatjuk ebben azösszefoglaló videóban, hogy Magyarország 1989-2015 között kis kört írt le tradicionalizmus-szekularizmus értékrendi és a túlélés-önkifejezés értékeinek tengelyein, óriási változás nem történt. A térkép legfrissebb, 2023-asváltozata szerintMongólia és Lettország mellett épp Kína áll hozzánk a legközelebb értékrendben. Ugyanakkor senki nem gondolhatja azt komolyan, hogy ha egymás mellé állítunk egy kínai és egy magyar embert, akkor egyenlőségjelet tehetünk közéjük, hisz nyelvileg és kulturálisan is világok választanak el minket egymástól. Bár aMandinerpublicistája szerint eljött az idő, hogy eldobjuk"a szegényes hangzókészletű, ezért a magyar nyelv leírására alkalmatlan"latin betűket, és ha akár 800 év alatt is, de megtanuljuk majd a kínai írásjeleket és a saját szabályainkhoz igazítjuk őket.
Magyarország az akkumulátor iparággal és a vendégmunkások tervezett tömeges fogadásával globális folyamatokra csatlakozott rá, amelyek azonban nem mentesek a hazai sajátságoktól. A sok kérdőjel és bizonytalanság mellett az eddig ismert trendek és tendenciák alapján azonban több konfliktus és feszültség kódolva van ebben a rendszerben, amelyek spontán módon, kiszámíthatatlan társadalmi folyamatok következtében, vagy szándékos politikai haszonszerzés által vezérelve is felerősödhetnek.
Ezek pedig nem afelé mutatnak, hogy akár emberségességi, akár gazdasági szempontból egy kiszámítható és fenntartható rendszert építünk hosszú távon. Az akkumulátor-iparág hazai környezeti hatásai már elkezdtek megmutatkozni, a társadalmi hatások még kibontakozóban vannak. Talán van még lehetőségünk az itt bemutatott tengernyi ellentmondás részleges feloldására, mielőtt nagyobb léptékben kezdünk ismerkedni az iparág társadalmi felárával.
—
Köszönjük szakmai megszólalóinknak, Czirfusz Mártonnak, Fleck Zoltánnak, Hárs Ágnesnek, Meszmann T. Tibornak, Sik Endrének, Szontagh Veronikának és Tóth Juditnak, hogy tudásukkal és meglátásaikkal segítették ennek az elemzésnek a létrejöttét.
A cikk a Heinrich Böll AlapítványClimate Disinformation Fellowshiptámogatásával valósult meg. | Úgy akarunk több százezer vendégmunkást Magyarországra hozni, hogy egymásban sem bízunk | null | https://telex.hu/komplex/2024/10/13/vendegmunkasok-akkumulatorgyarak-magyarorszag-tarsadalmi-hatasok |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Ismeretes, hogy Magyar Péter azzal kívánta megalapozni a politikai pályafutását, hogy titokban hangfelvételt készített feleségéről, Varga Judit volt igazságügyi miniszterről. A felvétel közzétételét sokáig csak ígérgette, majd miután bemutatta, utána hosszasan igyekezett fenntartani a témát a közéletben.
A Tisza Párt első embere lelkiismeret-furdalás és a legalapvetőbb emberi normák betartása nélkül tette mindezt
- jelezte aMandiner.
Most pedig szinte egy vallomással egyenértékű videó látott napvilágot, amiben Magyar Péter elárulja, hogy milyen emberek csináltak olyanokat, amit ő maga is korábban büszkén megtett.
A III/III-as ügynökök voltak azok, akik besúgók voltak a belső elhárításnál, lehallgattak családokat, akár férj a feleséget
- mondta a Tisza Párt elnöke egy videójában.
Borítókép: Magyar Péter ( | Beismerés: Magyar Péter elmondta, hogy milyen ember az, aki lehallgatja a feleségét + videó | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/beismeres-magyar-peter-elmondta-hogy-milyen-ember-az-aki-lehallgatja-a-feleseget-video |
2016-07-21 14:30:00 | A Postánál viszont saját hibájából nem tud nekilátni a tisztogatásnak a kormány: olyan erőssé tették Spédert, hogy most nehezen bírnak vele. | true | null | 1 | 444 | null | A Spéder Zoltán körüli állóháború helyzetelemzésével foglalkozik a Figyelő csütörtöki cikkében, ami kiderül néhány érdekes új részlet.
A takarékintegráció Spéder-emberek kezében maradt
Érdekes módon a takarékintegráció irányítását csak látszólag csavarta ki a hatalom Spéder kezéből: Spéder embereit Spéder másik emberei váltották a Figyelő szerint. Azt korábban mi is megírtuk, hogy a folyamat fő szervének (amit a nyári Spéder-leckéztető törvénymódosítás csak megerősített), az SZHISZ-nek a vezetői lemondtak.
Azóta meg is választották az új vezetőket. Az SZHISZ július 18-i közgyűlésén ugyanis nem a takarékszövetkezeti vezetők közül emeltek ki embereket a lemondott Lontai Dánielék (Spéder legfőbb bizalmasai) helyére, hanem Spéder másik szövetségeseit, név szerint:
Vida József, a B3 Takarék elnök-ügyvezetője,
Osztrogonácz Gábor, a Szigetvári Takarék ügyvezetője és
Hartmann Imre, a Pannon Takarék Bank Zrt. elnök-ügyvezetője.
Ők Spéder Zoltán társai a MATAK Zrt-ben, és általában Spéder törekvéseinek legfőbb támogatói és haszonélvezői voltak a takarékok oldaláról. Az ügyvezető Gázmár Zoárd szintén dolgozott korábban Spéder alatt.
Erre az eddig háborgó takarékszövetkezeti vezetők, illetve az őket támogató Demján Sándor csalódott meglepettséggel reagáltak.
Valami készül a Postánál
Bár a kormány álságosan úgy tesz, mintha csak eszmélt volna rá, hogy egy magáncsoport (FHB) rátekeredett egy állami cég nyakára (a Magyar Postáéra),
valójában az egész folyamatot titkosított, úgynevezett háromezres kormányhatározatok szabályozták.
Ez arra utal, hogy a kormány pontosan tisztában azokkal a vélt jogsértésekkel is, amelyekben most a rendőrség nyomoz (a pletykák szerint három különálló ügyben nyomoznak: a Posta és az FHB összefonódása, a JNT pénzszállító cég eladása és a Díjbeszedő csoporttal kötött szerződések).
Érdekesség, hogy Lázár János a múlt heti kormányinfón arról beszélt, hogy a mostani nyugdíjazásáig a posta- és takarékügyekért felelős Németh Lászlóné nem neki, hanem Orbán Viktornak számolt be a tevékenységéről (ez egyébként ellentmond a Miniszterelnökség szervezeti ábrájának, ahol közvetlen Lázárhoz volt bekötve Németh Lászlóné).
Bártfai-Mager Andreának, az új kormánybiztosnak nem lesz könnyű dolga, ha tényleg ki akarja rakni Spéderéket: a továbbra is Spéder-ellenőrzés alatt álló Takarékbanknak van egy olyan speciális részvénye a Magyar Postában, ami miatt gyakorlatilag minden fontos döntéshez meg kell állapodnia vele az államnak (aki továbbra is a többségi, 75 százalékos tulajdonos, miközben az SZHISZ-é 25 százalék). Sajtóhírek szerint mindössze 50 millió forintot fizetett a Takarékbank ezért a B sorozatú részvényért.
Pédául ez az egyetlen B részvény 3 igazgatósági tag kinevezésére jogosít, miközben a rengeteg A részvény is háromra, de csak 80 százalékos támogatottság mellett.
Tehát a 6 Posta-igazgatósági tagból hármat önállóan kinevez a Takarékbank, az állam viszont csak úgy nevezheti ki a maradék hármat, ha meg tud állapodni a személyükben az SZHISZ-szel.
Ezért aztán ha a kormány lépni fog, nagy lesz a gondolkodás, mit lépjenek majd, és akár hosszas jogi harcra is készülni lehet.
Index: McNutt kerülhet képbe
A Figyelő felveti annak lehetőségét is, hogy az Index.hu Zrt. ugyanannak az amerikai üzletembernek a kezébe kerül Simicska Lajos közreműködésével, aki a Class FM-et is megvette az Advenióval együtt. | Spéder embereit leváltották, de az új emberek is Spéder emberei a takarékintegráció vezetésében | null | https://444.hu/2016/07/21/speder-embereit-levaltottak-de-az-uj-emberek-is-speder-emberei-a-takarekintegracio-vezeteseben |
2014-09-08 12:48:00 | A bírói tanács a keddi és a csütörtöki tárgyalási napon a korábban meghallgatott tanúk vallomásait ismerteti. Szeptemberben további négy napot tűztek ki a per tárgyalására. | true | null | 1 | HVG | null | A nyári ítélkezési szünet után folytatódik a Hagyó-per tárgyalása kedden a Kecskeméti Törvényszéken. Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A pert július 1-én kezdte újratárgyalni Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró, aki az első tárgyalási napon az ügy 15 vádlottja korábbi vallomásainak tartalmi kivonatát olvasta fel a Kecskeméti Törvényszéken.
A bírói tanács a keddi és a csütörtöki tárgyalási napon a korábban meghallgatott tanúk vallomásait ismerteti. Szeptemberben további négy napot tűztek ki a per tárgyalására. A kiemelt büntetőügy Kecskemétre áthelyezéséről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke döntött. Ez alapján 2012. június 13-án kezdte meg a bizonyítási eljárást Hadnagy Ibolya bírói tanácsa, majd a Kecskeméti Törvényszék 2013 decemberében illetékessége hiányát állapította meg, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez.
A Magyar Nemzet május 13-án számolt be arról, hogy Kónya István, a Kúria elnökhelyettese közölte: a legfelsőbb bírói fórum döntése értelmében ismét a Kecskeméti Törvényszéknek kell tárgyalnia a Hagyó-pert. A per újrakezdésére azért van szükség, mert kiemelt ügyekben a hatályos jogszabályok szerint nem telhet el három hónapnál hosszabb idő két tárgyalási nap között.
A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig mintegy másfélmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet. | Itthon: Folytatódik a Hagyó-per Kecskeméten | null | https://hvg.hu/itthon/20140908_Folytatodik_a_Hagyoper_Kecskemeten |
2011-07-13 00:00:00 | Mégsem megy tőzsdére a K&H | true | [
"kbc",
"kh",
"csob",
"bank",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | Módosítja 2009-én elkészített stratégia tervét a belga KBC, a magyar K&H tulajdonosa, írja a Portfolio.hu. A belga bank másfél éve kezdeményezte a magyar pénzintézet és a cseh CSOB bank kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdei bevezetését, most azonban letett erről. Közleményük szerint ennek egyik oka a szabályozói környezet változása, elsősorban az úgynevezett Bázel III. tőkekövetelmény-rendszer, de megjegyzik azt is: most nehézségekbe ütközne a két bank tőzsdére vitele. A KBC most a lengyel banki és biztosítói eladását tervezi. | Mégsem megy tőzsdére a K&H | 0 | http://index.hu/gazdasag/blog/2011/07/13/megsem_megy_tozsdere_a_k_h |
2008-04-22 00:00:00 | Az ügyészség hamarosan befejezi az iratismertetést, s már megkezdte a vádirat előkészítését a Zuschlag-ügyben. Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes szerint május közepén vádat emelnek a hetvenötmillió forintos csalás miatt.• Zuschlagot tájékoztatta a szolgálat? Cáfol az ügyészség | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2008.04.22. 06:08
Az ügyészség hamarosan befejezi az iratismertetést, s már megkezdte a vádirat előkészítését a Zuschlag-ügyben. Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes szerint május közepén vádat emelnek a hetvenötmillió forintos csalás miatt.• Zuschlagot tájékoztatta a szolgálat? Cáfol az ügyészség
Az álalapítványok és álegyesületek felhasználásával a hajdani sportminisztériumtól kicsalt 75 millió forint megszerzéséért, szabálytalan felhasználásáért várhatóan különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan és bűnszervezetben elkövetett csalás miatt emelnek vádat – közölte lapunkkal Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes vezetője. Az egyes elkövetők cselekményének minősítése eltérhet egymástól. A főügyészhelyettes közlése szerint a nyomozati iratok ismertetését hamarosan befejezik, a gyanúsítottak és a védők még tehetnek észrevételeket. A vádirat előkészítését ugyanakkor már megkezdték.
A vádemelés május közepén várható, az ügy ekkor jut el a bírósághoz. A bűncselekmény-sorozatot a Medgyessy-kormány idején követték el. A Gyurcsány Ferenc által vezetett Ifjúsági és Sportminisztérium juttatta a nagy összegű állami támogatásokat az ifjú szocialistáknak. A nyomozást végző főügyészség múlt év őszén tanúként hallgatta ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Szilvásy György titokminisztert. Szilvásy annak idején kulcspozíciót töltött be az állami támogatást bőven szolgáltató sportminisztériumban: közigazgatási államtitkárként dolgozott. A vád tanújaként vonulhat fel a bűnperben a nyomozás idején már kihallgatott Ujhelyi István és Arató Gergely államtitkár is.
Az ügynek jelenleg is 16 gyanúsítottja van. Zuschlag János MSZP-s politikus és Katus István előzetes letartóztatásban tölti az időt. Lados Istvánt, Zuschlag személyi titkárát házi őrizetben tartják.
Tegnap azt közölte a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy lezárta a vizsgálatot, és megállapította, hogy Zuschlagot nem tájékoztatta sem a titkosszolgálat valamelyik tagja, sem a felette felügyeletet gyakorló személy az ellene folytatott adatszerzésről. A főügyészség azt követően indított vizsgálatot, hogy a Zuschlag-ügy nyomozásánál a tanúvallomásokban utalások voltak arra, hogy az MSZP volt képviselője tudott arról, hogy titkos módszerekkel gyűjtenek adatokat róla. | Zuschlag-ügy: május közepén vádat emel az ügyészség | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/04/zuschlag-ugy-majus-kozepen-vadat-emel-az-ugyeszseg |
2022-07-02 11:22:00 | Szociális bérlakások építésére és felújítására, illetve helyi fejlesztésekre, például óvodafelújításra nyerték a pénzt, ám ezekből szinte semmi sem valósult meg. Az alpolgármester szerint a pénz egyszerűen elment működésre. A korábbi polgármester lemondott. | true | null | 1 | Rtl.hu | null | Sajnos nemsokára leszakad a plafon és az a probléma, hogy öt gyerek van, életveszélyes házat kaptunk meg
– mondja Makula Árpád, aki családjával egy omladozó önkormányzati épületben lakik a Nógrád megyei Hugyagon. Pályázati pénzből újították volna fel otthonukat, több hasonló állapotú házzal együtt.
Összkomfortos házat ígértek már három éve, és még mindig így állunk, a ház még mindig nincs felújítva. Az ablakok, ajtók majdnem kiesnek, szigetelés nincs
– mondja a pórul járt férfi. A falu 194 millió forint uniós támogatást nyert szociális lakások felújítására és újak építésére, a pénzt viszont másra költötték.
További 158 milliót nyert játszóterek és kultúrház kialakítására, illetve a helyi óvoda konyhájának felújítására a település – mondja Lovas Ilona helyi önkormányzati képviselő. Ebből sem valósult meg semmi, ezért a minisztérium arra kötelezte a falut, hogy mind a 350 millió forintot fizesse vissza. Ezt nem tudják megtenni, mert a pénznek nyoma veszett.
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság az RTL Híradóval közölte, hogy hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást, az uniós támogatás szabálytalan felhasználása miatt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé megtették a szükséges intézkedéseket.
Bodor Gábor, Hugyag alpolgármestere szerint az alulfinanszírozott önkormányzat egyszerűen elköltötte a pályázati pénzt a saját működésére. A korábbi polgármester lemondott, a helyiek szerint külföldre távozott. Kerestük, de nem akart nyilatkozni. Vasárnap időközi polgármester-választást tartanak a településen. | 350 millió forint tűnt el a hugyagi önkormányzatnál, nyomoz a rendőrség | null | https://rtl.hu/hirado/2022/07/02/hugyag-unios-penz-hutlen-kezeles |
2012-05-30 21:22:00 | Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, Szilvási György egykori titkosszolgálati minisztert, illetve Fodor Gábor volt SZDSZ-elnököt is hírbe hozták szerdán annak a közel egymilliárdos csalási ügynek a vádlottjai, akiknek pere 2011 októberétől zajlik a Kecskeméti Törvényszéken. Az ügyészség az ügyben azzal vádol három embert, hogy 2004 és 2009 között több mint 900 millió forintot gyűjtöttek be magánszemélyektől egy állítólagos futballklub beindításának és jótékonysági mérkőzések szervezésének ígéretével. Fodor Gábor az MTI-nek azt mondta: soha nem állt kapcsolatban a vádlottakkal, és nem tudott semmilyen jótékonysági futballklubról. | true | null | 1 | Origo | null | Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, Szilvási György egykori titkosszolgálati minisztert, illetve Fodor Gábor volt SZDSZ-elnököt is hírbe hozták szerdán annak a közel egymilliárdos csalási ügynek a vádlottjai, akiknek pere 2011 októberétől zajlik a Kecskeméti Törvényszéken. Az ügyészség az ügyben azzal vádol három embert, hogy 2004 és 2009 között több mint 900 millió forintot gyűjtöttek be magánszemélyektől egy állítólagos futballklub beindításának és jótékonysági mérkőzések szervezésének ígéretével. Fodor Gábor az MTI-nek azt mondta: soha nem állt kapcsolatban a vádlottakkal, és nem tudott semmilyen jótékonysági futballklubról.
2006 és 2010 között hivatalban lévő kormánykoalíció vezető politikusaira is hivatkozva kért kölcsönt egy jótékonysági futballklub létrehozására az a vádlott, aki a társaival több mint 900 millió forintot csalt ki magánszemélyektől - minderről az egyik tanú vallott a Kecskeméti Törvényszéken folyó per szerdai tárgyalási napján.
A 2011 októberében kezdődött perben az ügyészség azzal vádol három embert, hogy 2004 és 2009 között magánszemélyektől több mint 900 millió forintot vettek át kölcsön jogcímén annak a valótlan ténynek az állításával, hogy a pénzt a tulajdonukban lévő futballklub beindítására, jótékonysági mérkőzések szervezésére, valamint pályázatok önerejének biztosítására fordítják.
A szerdai tárgyaláson kihallgatott tanú elmondta: Tornyos László másodrendű vádlott kérte meg, hogy a 2006-ban afrikai éhező gyerekek megsegítésre alapított African Star LLC - 2007-től már Humanity FC LLC - nevű klub alapításához és működtetéséhez adjon kölcsönt, majd később ő is tulajdonossá válhat.
Tornyos László "bizonyítékként" Kofi Annan, az ENSZ 1997. január 1-je és 2007. január 1-je között hivatalban lévő főtitkárának levelét mutatta be, aki - a vádlott szerint - védnökséget vállalt a klubért. A tanú ezután kapcsolatba került a román állampolgárságú Kása Barna elsőrendű vádlottal, aki azt mondta neki, hogy a klub ENSZ és kormányzati támogatásban fog részesülni, de az alapításhoz jelentős összegre van szükség.
A tanú - vallomása szerint - összesen csaknem 80 millió forintot adott át kölcsönként Kása Barnának. A vádlott a pénzből "jelentős összeget a Parlamentbe bevitt és valakiknek átadott" - mondta a tanú. Állítása szerint több alkalommal is elkísérte az elsőrendű vádlottat a Parlament 12-es kapujához, s amikor az épületből Kása Barna kijött, már nem volt nála a pénz.
Oroszi Márta tanácsvezető bíró kérdésére a tanú elmondta: a vádlott elmondása alapján csak feltételezi, hogy a pénzt átadta valakinek. A tanúnak Kása Barna nem volt hajlandó elárulni, hogy kinek adta át alkalmanként a pénzeket, azonban Gyurcsány Ferenc, Keller László és Szilvási György szocialista, illetve Fodor Gábor szabad demokrata politikus nevét is említette, mint akikkel kapcsolatban állt.
A tanú beszámolt arról is, hogy egyszer az elsőrendű vádlott társaságában Fodor Gáborral is találkoztak, aki érdeklődött, hogy mi van a klubbal, de jelenlétében hosszabb beszélgetésre nem került sor.
A tanú nem látta Kása Barna parlamenti belépőjét, aki egy "diplomata útlevelet" mutatott neki. A tanú vallomása szerint Kása Barna azzal indokolta a Parlamentben történő pénzátadást, hogy a klub komoly kormányzati támogatásban fog részesülni.
A tanácsvezető bíró a szerdai tárgyaláson bejelentette, hogy a negyedrendű vádlott, Muzslai Zoltán, a Magyar Televízió korábbi dolgozója időközben elhunyt, ezért az ellene emelt vádat megszüntetik. A bírónő felolvasta Muzslai Zoltán nyomozati szakban tett vallomását, amely szerint találkozott Kása Barnával, akinek kérésére egy cikket jelentetett meg a televízió internetes portálján, amelyben a Mercedes-gyár és a Humanity FC LLC közötti - egyébként valótlan - szerződésről írt.
A vádlott kérésére egy levelet is írt az újságíró az Európai Unió illetékeseinek, amelyben a pályázati lehetőséghez kért tájékoztatást. Muzslai Zoltán korábbi vallomásában azt is elmondta: 2009 nyarán három-négy interjút készített az elsőrendű vádlottal, de ezek nem kerültek adásba, mert a Kása Barna által elmondott dokumentumok nem kerültek elő. Muzslai Zoltán annak idején a vallomásában hangsúlyozta: egyetlen fillért sem kapott a közreműködésért, de abban reménykedett, hogy később nagyobb összeghez juthat. A per július 9-én további tanúk meghallgatásával folytatódik.
A tárgyalás után az MTI megkereste Fodor Gábort, aki azt mondta: soha nem állt kapcsolatban a vádlottakkal, és nem tudott semmilyen jótékonysági futballklubról.
Az természetesen előfordulhatott, hogy a Parlament közelében valaki rám köszönt, és én természetesen visszaköszöntem - közölte Fodor Gábor.
A távirati iroda tudósításából az nem derült ki, hogy az MTI a hírbe hozott volt MSZP-s politikusokat is megkereste-e, csak ők nem válaszoltak, vagy egyedül az SZDSZ volt elnökét kérték reagálásra. Az MTI ügyeletén szerda este hiába érdeklődtünk, csak másnapra ígértek választ. | Politikusok nevére hivatkozva csaltak ki több mint 900 milliót | null | https://www.origo.hu/itthon/2012/05/politikusok-nevere-hivatkozva-csaltak-ki-penzt-egy-bunugy-vadlottjai |
2017-06-08 00:00:00 | Három, illetve két es fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A harmadfokú ítélet jogerős - írta az MTI.
A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.
A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben tavaly októberben másodfokon jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt. Egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás.
Az ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot is, így esetükben harmadfokú tárgyalásra került sor a Kúrián, amely csütörtökön jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte őket. | Letöltendő börtönbüntetést kaptak az MNV volt vezetői | null | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/letoltendo_bortonbuntetest_kaptak_az_mnv_volt_vezetoi.640493.html |
2014-02-08 20:49:00 | Bemásolt szövegrészeket találtak Sós Tamás doktori disszertációjában. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Hatvannyolc olyan részt talált a Hír TV Célpont című műsora Sós Tamás Heves megyei MSZP-elnök 2010-ben írt doktori disszertációjában, amelyet forrásmegjelölés nélkül, szöveghűen másolt át a saját dolgozatába más kutatók műveiből. A hivatkozás elmaradásával a szocialista vezető azt a hamis látszatot keltette, mintha saját gondolatairól lenne szó. Sóst egy plágiumkeresővel leplezte le a Célpont, amely megkereste azokat, akiktől a lopott részek származnak.
Kuttor Dániel 2005-ben írt tanulmányából például csak egy mondatot emelt át Sós, ám azt nem hivatkozta meg. Kuttor úgy nyilatkozott: csalódott, egyúttal emlékeztetett, a habilitáció feltétele a források pontos megjelölése, ráadásul ez erkölcsi kérdés is. Hajdu Zita 2008-as disszertációjából Sós három nagyobb részt emelt át hivatkozás nélkül. Hajdu értetlenül állt azelőtt, hogy azokat forrásmegjelölés nélkül vették át tőle. Mohácsi Márta szintén 2008-as disszertációjából is szerepelnek részek Sós dolgozatában, az egyezés ötszázalékos. Mohácsi azt állította: nem tudott arról, hogy Sós fölhasználta a munkáját.
A műsor birtokába került egy levél, amelyben Zachár László és megküldi Sós Tamásnak a disszertáció kijavított változatát – még annak hivatalos beadása előtt. Ennek szépséghibája, hogy Zachár is tagja volt Sós védésénél a bírálóbizottságnak. A Célpont Zachárt nem tudta megszólaltatni. Bábosik Istvánt, a bírálóbizottság elnökét viszont igen. Ő elismerte, lehetséges, hogy tőle is emelt át részeket Sós. „Mindent kiszűrni ugye az opponensek se tudnak. Lehet, hogy ők se vették észre” – fogalmazott Bábosik.
Fábri György, az ELTE docense közölte: plágiumgyanú esetén az adott intézmény doktori tanácsa hivatalos eljárást folytat le. Ha a gyanú megalapozott, az érintettet megfoszthatják doktori címétől.
Sós Tamás először azzal védekezett, hogy a doktorija háromnegyed része saját kutatás, ám a Célpont szembesítette vele, hogy mindössze 42 oldalnyi rész az, ami saját, annak is a jó része táblázat. Sós ennek ellenére büszke a munkára, legalábbis az utolsó 42 oldalra, és nem tart attól, hogy elveszik a doktori címét. Az MSZP megyei elnöke tagadta, hogy ismerte volna az opponenseit, ám ezt a Célpont birtokába került e-mail cáfolta. A nyilvánvaló egyezés ellenére tagadta, hogy Hajdu Zitától vagy Mohácsi Mártától lopott volna, és a szakirodalmi áttekintésről nem volt hajlandó beszélni. | Plagizált a szocialista politikus? | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/02/plagizalt-a-szocialista-politikus |
2013-10-28 17:42:26 | Mélyre elásunk, ha beszélsz! – megfenyegették interjúalanyunkat | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Előbb 20 millió forintot ajánlottak, majd életveszélyesen megfenyegették Simon Tibort, az atlatszo.hu-nak nyilatkozó "táskás embert", aki 1998-2003 között 1,2 milliárd forintot szállított vissza megbízóinak, az egyik nagy hazai tervező vállalat vezetőinek, majd perújrafelvételt kért miután letöltötte börtönbüntetését. Azt üzenték neki a videóinterjúnk megjelenése után, mélyre elássák, ha valaha még nyilatkozni mer az ügyről. A rendőrség nem hallgatta meg a férfit.
A hétvégén lejár a perújítási nyomozásra többször meghosszabbított határidő, az adóhatóság nyomozó szerve önt is kihallgatta? Mint megírtuk, azért kezdeményezte a perújítást, hogy elmondhassa, hova került a megbízásaiból visszatáskázott 1,2 milliárd forint.
Valóban, október 30-án éjfélkor jár le a határidő. Újabb nyomozati cselekményről nem tudok. Két tanút hallgattak meg, az egy egyiktől utóbb vallomás kiegészítést is kértek. Engem nem kerestek.
Büntetőügye egyik periratában az olvasható, ha valaki megtagadja a vallomást az eljárás során, a perújrafelvétel esetén nem teheti meg újra. Lehet, hogy ez az akadálya.
Bármikor jogomban áll feltáró vallomást tenni. A perújítást éppen az én kezdeményezésemre rendelte el a bíróság, amit még a büntetés végrehajtási intézetből írtam. Ebben felhívtam az ügyészség figyelmét a lényegre, arra, hogy elmondanám, mi lett a pénz sorsa, kihez került. Perújítási nyomozás elrendelésére egyébként elég kevés példa van, az esetek 90 százalékában a kérelmeket elutasítják. Az enyémet viszont megalapozottnak látták. Bár az ügyészség megtagadta, a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálta a határozatát és elrendelte nyomozást. Mivel nulláról indult újra a nyomozás, bármilyen adatot lekérhetnek, híváslistákat, bankszámla kivonatokat, egyebeket, amik majd igazolják a feltáró vallomásomat. Ha csak perújrafelvételi tárgyalást rendelnek el, új bizonyítékok, új tanúk nem kerülhetnek elő, és új gyanúsítottak se állhatnak bíróság elé.
Mi lesz, ha önnel együtt a megbízóit fiktív munkavégzés miatt elítélik, ami ugye nem nyert bizonyítást, csak az adócsalás? Akkor ismét börtönbe vonulhat?
A munkák elvégződtek, befejeződtek, fiktív munkavégzés ilyen formában nem történt. Részemről azért sem merülhet fel a fiktív munkavégzés, mert én is alvállalkozókat vontam be, akiket megbíztam. A perújítást kérelmezőre a törvény súlyosbítási tilalmat rendel el. Többet nem kaphat, mint amennyit ült. Én pontosan tudom, hogy elkövettem bizonyos bűncselekményeket, amik miatt elítélt a bíróság, és ugyanúgy el fognak ítélni, ha eljutunk odáig. Én azonban már leültem a büntetésemet. Azok viszont nem, akik megbíztak, akikhez visszavittem a pénzt.
Abban bízik, hogy a megbízóit is adócsalás miatt ítélik el?
Adócsalás és csalás, magánokirat hamisítás, hűtlen kezelés miatt is. Előbbiek miatt engem elítéltek. A hűtlen kezelés viszont nálam biztosan nem állhat meg. A gyanúsítások köre jóval tágabb lehet ebben az esetben.
Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman Újranyitották a hatóságok egy 2011-ben zárult, 1,2 milliárd forintos csalás miatt indult büntetőügy aktáit. A háromévi börtönbüntetéssel sújtott, a büntetőeljárás során a vallomást megtagadó harmadrendű vádlott, Simon Tibor perújítási kezdeményezését az ügyészség elfogadta, és újraindították a nyomozást. Az Uvaterv Zrt. egyik mérnöki irodájával szerződött egykori cégvezető feltáró vallomásra készül, a hatóságok tudomására akarja hozni, mi lett annak az egymilliárd forintnak a sorsa, aminek annak idején az ügyészség is bottal ütötte a nyomát. Amiről eddig hallgatott, most az Átlátszónak is előadta. Tovább az előző cikkre.
Jelezte a nyomozóhatóságnak, hogy menne vallomást tenni?
Természetesen nem. Ez nem az én feladatom. Tizenöt hónapja tart a perújítási nyomozás, nem hiszem, hogy nekem kellene kezdeményezem. Bár az elmúlt hetek történései miatt azért megfordult a fejemben.
Az ügyben érintett cégek vezetői keresték-e az Átlátszón megjelent videóvallomása és a hozzá tartozó cikk miatt?
Az érintett nagy tervező cég részéről nem történt megkeresés. Máshonnan viszont igen. Még a megjelenés előtt. Szeptember 6-án, miután a nagy állami cégtől megérkezett a válasz a szerkesztőségükbe, hogy a vezetője nem érintett az ügyben, jelentkezett az illető és jómagam egy régi, közös ismerőse. Közös gyerekkori barátunk. Olyan valaki, akiben maximálisan bízom. A honvédségben úgy mondták, olyan ember, akinek a sötétben is hátat merek fordítani. Közölte, hogy felkérték, a nagy állami cég vezetője megbízásából közvetítene mint egy moderátor. Azt üzenték vele, szeretnének beszélgetni velem.
Leültek egy kávéra?
Erre egy alkalommal se került sor. Ennek a nagy állami cégnek a vezetőjével már több, mint tíz éve személyesen nem találkoztam, a hagyomány nem szakadt meg. Mindig a moderátorral találkoztam. Se írásban, se szóban nem keresett se ő, se a magát nagy embernek hívó másik vezető beosztású férfi a tervező cégnél, aki engedélyezte az ügyletet. Szeptember 6-án kaptam a találkozóra az első sms-t, 7-én szombat délelőtt kaptam, amit jeleztem is az átlátszónak telefonon, hogy ilyen megkeresés történt.
Mi volt az az ajánlatuk?
Húszmillió forint kamatmentes kölcsön. A feltételek között szerepelt, hogy nem nyilatkozhatok semelyik médiumnak, az atlatszonak se. Először 15 évre adták volna, aztán javasoltam, legyen inkább húsz, mert akkor már mindannyian 80 felett leszünk, nem lesz ebből semmi probléma. Elfogadták.
A hitelt ki adta?
Magánszemélyként a nagy állami cég vezetője, és a tervező cég jogásza.
Elfogadta?
El. Egy nem rég szabadult, egzisztenciája újrateremtésén dolgozó, tetemes adóssággal küzdő ember elfogadja. Ezen kívül semmi sem tiltja, hogy korrekt feltételekkel bárkitől kölcsönt vegyek fel. Ugyanezt javasolták többen is, mert természetesen nem akartam ebbe az ügybe "magányos farkasként" belemenni, egy közeli, megbízható barátomat folyamatosan tájékoztattam minden lépésről, szinte mindent megbeszéltünk.
Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman from atlatszo.hu on Vimeo.
A szerkesztőségünkbe olyan információ jutott el, bizonyítékokat is ígértek erről, amit aztán mégse juttattak el hozzánk, hogy zsarolta a nagy állami cég vezetőjét, ha nem fizet.
Elég életszerűtlen, és ebben mások is egyetértenek velem, hogy valaki saját bankszámlámra kéri az általa kizsarolt pénzt. Márpedig ők többször kérték a számlaszámomat. Hangsúlyozom, nem én, hanem ők. Ez a történet elég sánta. Nem így szoktak működni a zsarolások. Zsaroló nem szokta megadni a saját számlaszámát.
Másét szokta?
Az az igazság, hogy sosem voltam ilyen szerepben, helyzetben. Nem tudom. Azt tudom elképzelni, hogy inkább egy táskában adják. Nem olyanban, mint amiben én vittem vissza a százmilliókat. Szerintem a zsarolásnál lényeges szempont, hogy ne maradjon nyoma, hogy 30 év múlva is látható legyen, igen, ott volt az az utalás, ott a bizonyíték. Nem zsaroltam senkit. Belementem a kölcsönbe.
Akkor meg se jelenhetett volna az atlatszo.hu-n a története?
Nem, a kölcsön csak a további nyilatkozattól tiltott volna el. A megjelenés megakadályozása nem volt feltételek között.
Megkapta a pénzt?
Szeptember 23. volt a határidő. De nem érkezett meg a számlámra.
Kötöttek erről szerződést?
Persze. Lepapíroztuk, de hiába írtam alá, vissza sose kaptam az aláírásukkal. Visszatérve még a zsarolásra, milyen zsarolás az, amikor egy harmadik negyedik személyen keresztül üzengetnek, a megzsaroltnak?
Az is megtörténhet, valakit felbérel, hogy megfenyegesse őket.
Ne legyünk álságosak, lehet bérelni erre embert. Persze. Nem olcsó. Nézzük már meg, kinek van itt pénze, egzisztenciája, kapcsolata, hatalma! Nekik vagy nekem?
Sikerdíjat ajánlhat fel.
Na, ezen nem gondolkodtam. De magáról, a zsarolás tényéről se. Tavaly májusban, még a büntetésem felénél döntöttem el, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba. Én lassan tizenöt hónapja ezen az úton megyek. Ha az említett összeg az én zsebembe kerül, akkor se hiszem, hogy meggondoltam volna magam, akkor is a nyilvánosság elé álltam volna. Nem csak önmagam miatt, az általam felkért és már vallomást tett tanúk miatt se tehettem volna meg, hogy elállok. Nem hagyom cserben őket. Vannak még ütőkártyáim, amiket csak a nyomozóknak akarok kijátszani.
Tárgyi bizonyítékok?
Is. És olyan összefüggések, amiket a nyomozók nem nagy munkával ki tudnak deríteni, be tudják bizonyítani. A zsarolás, maradjunk akkor ennél a fikciónál még egy kicsit, egyébként csak akkor állhatott volna meg, ha kifizetik a pénzt.
Létezik a zsarolási kísérlet.
Hogyne. Egy börtönből kijött, nullán lévő ember megzsarol több egy gazdag, nagyhatalmú embert? Mit tesz ilyen esetben az olyan ember, akinek tiszta a lelkiismerete? Elmegy a rendőrségre és feljelenti a zsarolót. Eddig nem tudok róla, hogy megtörtént volna. Pedig az lenne logikus, hogy megtegye, mert jól tudja, hogy akkor lőttek a feltételes szabadlábra bocsátásomnak. És még annyit: az ugye életszerű, hogy találkozóra hívnak egy ismerőssel, hátha majd megzsarolom őket! Mert bizonytani tudom, hogy nem én kerestem őket. Az sms-ek alapján világosan látszik, mindig a moderátoron keresztül ők kerestek. Sosem a zsarolót hívják találkozóra, ugye. Na, akkor ennyit a zsarolásról...
Mi lett a pénzzel? Mit üzentek?
A cikk és a videó október elsejei megjelenéséig csönd következett. Aznap este kaptam az újabb sms-t a moderátortól, miszerint az illetők összetépve visszaadták a papírokat – mármint a szerződést – és holnap találkozzunk. Így történt október másodikán. Azt üzenték, álljak elő én egy másik ajánlattal. A következőket találtuk ki. Volt annak idején egy üzlethelyiségem, amit 2003-ban a két úriember átíratott saját cégeik nevére, tulajdonba vették. A törvény szerint bármilyen szerződés időkorlát nélkül megtámadható, ha azt megtévesztést, kényszerítés hatására írták alá. Miután szabadultam, idén áprilisban a tulajdonosoknak küldtem egy "semmiségi nyilatkozatot", kérve az eredeti állapot helyreállítását vagy a vételár kifizetését kamatokkal együtt. Ez 11 év után, jegybanki alapkamattal nagyjából 20 millió forint. A javaslatom tehát az volt, hogy kössünk 20 millió forintról peren kívüli megállapodást. A szerződéstervezetben vállaltam azt is, az aláírása után az ő rossz hírüket sehol nem keltem. Ha megszegem tíz éven belül, vissza kell fizetnem.
Erre mit mondtak?
Azt üzenték, többször is megerősítve, elfogadják, négy példányban kérték a szerződést. Elküldtem aláírva a moderátorral. A fizetés előtt napon, október 6-án, vasárnap jött a hívás, hogy aznap találkozzunk a szerződés miatt. A gyerekekkel kellett ezért visszautaznom vidéki születésnapi köszöntésről. Egy belvárosi park melletti kávézóban ültünk le. Mielőtt megtörtént, egy "tipikus, erre szakosodott" ember lépett mellém, azt mondta, ezt a papírt alá kell írni és akkor minden rendben lesz.
Ennek mi volt az oka, hiszen azért mert a találkozóra, hogy az aláírt szerződést megkapja?
Akkor én se értettem, csak később. A moderátor azzal várt, lesz még egy kiegészítés. Mégpedig az, hogy a szerződésben nyilatkozom, korábban nem mondtam igazat az Átlátszónak. Azt szeretném nyomatékosítani, hogy biztos vagyok benne, a találkozót megelőző rövid intermezzóról a moderátornak nem volt tudomása, ő tette a baráti, közvetítői dolgát.
Nevesítve volt az atlatszo.hu?
Úgy van. Már elő volt készítve a szerződés kiegészítés. Világossá vált, hogy erre utalt a férfi, ezt kell majd aláírnom. Nulla másodperc alatt kellett döntenem. Aláírtam.
A pénz miatt?
Ugyanazokat az érzéseket éltem át, mint öt-tíz évvel ezelőtt, amikor komolyan presszionáltak a nyomozás, a tárgyalás menete során. Senkinek nem kívánom, hogy ilyenen menjen keresztül, kétszáz méterre ülnek a kiskorú gyerekei, ki tudja, mekkora veszélyben. Nem ez volt az első eset az elmúlt hetekben. Arra azért emlékeztetni szeretnék, én már tavaly szeptemberben felvettem a kapcsolatot az atlatszo.hu-val, de a büntetés végrehajtási idő alatt nyilatkozni, még külső ügyről is, csak engedéllyel lehet. Úgyhogy várnunk kellett, de egy pillanatra sem akartam felhasználni az Átlátszót.
Ezt a szerződést visszakapta aláírva?
Nem. Még vasárnap este újabb találkozóra hívott keddre a moderátor. Tudtam, hogy lesz valami gubanc, mert ha aláírnak egy szerződést, mi értelme van másnap találkozni. Főleg úgy, hogy közölte, a megbízója keddre hívta őt is az új üzenetet átadni. Pénz nem érkezett a számlámra hétfő estig. Nem lepett meg. Keddből szerda lett. A megbízói szerdán a következőket üzenték. Leszarják az atlatszo.hut-t, de az összes magyar médiát, újságot, tévét, rádiót is, mert be tudják bizonyítani, hogy én hazudok. Ha nem teszem, ha nem fogom be a pofámat, mélyre leszek elásva. Nem hogy 20 milliót, 20 forintot se kapok. Így szólt az üzenet.
Megjött az önbizalmuk.
Lehet, de én is megedződtem az elmúlt években. Meg tudom magam védeni.
De van egy kiskorú gyereke.
Igen, óvom is féltem is. Az iskolából csak én viszem és hozhatom haza. A kapuig kísérem, és nem engedem egyedül iskolába menni, pedig már bőven képes rá.
A moderátor kommentálta az üzenetet?
Nem, soha. Csak átadta. A találkozók tárgyát se jelölte meg. Csak a lényegre szorítkozott, időpont, hely. Végig igyekezett pártatlan közvetítő maradni.
Azóta történt valami?
Semmi. Se üzenet, se találkozó.
Értesítette a rendőrséget a fenyegetésről?
Nem. Nem láttam értelmét. Tisztában vagyok vele, hogy ez a nagy egész része. Ők ilyen módszerekkel is dolgoznak. Ahogy mondtam, ismerős volt öt-tíz évvel korábbról. Akkor is többször megfenyegettek, hallgassak, ne tegyek vallomást. Hiába. Nem szaladok el.
Zsidai Péter | Mélyre elásunk, ha beszélsz! - megfenyegették interjúalanyunkat | null | https://atlatszo.hu/2013/10/28/melyre-elasunk-ha-beszelsz-megfenyegettek-interjualanyunkat/ |
2021-05-18 15:51:45 | Bubla Áron három cégének összesen 20 millió forintot ítéltek meg, de más furcsa összefonódásokat is találtunk a győztes pályázók között. | true | null | 1 | Telex | null | Megjelentek az eredmények a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kifejezetten startupokra kiírt pályázatára. Az NKA 100 millió forintot osztott szét a pályázók között, akik mind valamilyen zenei vagy zeneipari fejlesztésre kértek és kaptak is pénzt.
A pályázat azért is érdekes, mert ez az első, hogy a korábbi óbudai polgármester, Bús Balázs már az NKA alelnökeként felügyelhette a folyamatokat. Az más kérdés, hogy már a pályázat kiírása és elbírálása sem ment zökkenőmentesen, a pályázati nyertesek között pedig érdekes összefonódásokra leltünk. Például felbukkant három céggel is az egykori ELTE HÖK-elnök, Bubla Áron, aki 2013-ban bukott bele egy gólyatábori szexuális zaklatási botrányba, amit megpróbált eltussolni. Demeter zenekarában is volt olyan, aki jól járt a pályázaton.
A zenei startupokra kiírt pályázat még 2020 végén jelent meg kifejezetten azzal a céllal, hogy piacserkentéssel segítse a zenei startupokat a járvány idején. A pályázat elbírálása már az NKA és az érintett kollégiumok tisztújítása után történt, hiszen nemrég az egykori óbudai polgármester, Bús Balázs lett az NKA alelnöke, illetve változások voltak a NAK alá tartozó könnyűzenei támogatási programnál, a Hangfoglalónál és a Könnyűzene Kollégiumánál. E szervezetek tagjai bírálták el az említett pályázatot is, aminek részeként 100 millió forintot osztottak szét.
A pályázat egyik legfőbb furcsasága egyértelműen az volt, hogy a Hangfoglaló honlapján szereplő kiírásban egyértelműen jelezték, hogy 5 millió forintra lehet maximálisan pályázni. Ez később – valószínűleg valamikor december környékén – kikerült a pályázat szövegéből, és a mostani linken ez már nem is szerepel. Az internet azonban nem felejt, és megtaláltuk a kiírás eredeti verzióját:
Magyarul a Hangfoglaló útközben mindenféle külön kommunikáció nélkül változtatott a pályázati kiíráson, hogy a pályázok 5 millió forintnál többet is tudjanak igényelni akár. És vannak olyan esetek, ahol olyan pályázók kaptak legalább ekkora összeget, akik valamilyen módon kötődnek Demeter Szilárd holdudvarához. És három cégben megjelenik vagy megjelent valamilyen formában Bubla Áron is.
A Passeum 10 millió forintból valósíthatja meg a magyar popkulturális értéktárat.
Az Appsters 5 millió forintból fejleszthet komplex jegyértékesítési rendszert.
A Bandme zeneipari szolgáltatók kommunikációs és értékesítési tevékenységét segítő online platform rendszerfejlesztésére és piaci bevezetésére pályázott, és kapott 5 milliót.
A működő honlappal sem rendelkező Soundcam Productions pedig 8 millió forintból indíthat Padavan néven tehetséggondozó portréműsort.
FRISSÍTÉS: A Bandme képviselői felvették velünk a kapcsolatot, és azt a tájékoztatást adták, hogy a „Bandme Kft. alapításakor nem új Kft.-t hoztunk létre, hanem egy teljesen üres projektcéget alakítottunk át. Az eredeti tulajok 100%-ban eladták az üzletrészüket, így nem tulajdonos a Passeum sem a Kft-ben.” Ezért a Bandme-re vonatkozó rész a cikk eredeti formájához képest át lett szerkesztve.
Az első három cégben tulajdonosként van feltüntetve az a Bubla Áron, akit azután rúgták ki az ELTE ÁJK-ról, hogy HÖK-elnökként megpróbált eltussolni egy gólyatábori szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyet. Az Opten szerint Bubla az egyik tulajdonosa és cégvezetője az Appstersnek és a Passeumnak is, illetve utóbbi cégen keresztül köze lehetett valamilyen formában a Bandmehez is.
Bubla életútja meglehetősen kalandosan alakult azóta, hogy az ELTE-s ügybe belebukott, és kizárták az egyetemről. Ahogy azt megírtuk korábban, a kizárása után az Emmi alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kezdte el alkalmazni, de ahogy az Emmi akkori minisztere, Balog Zoltán erről tudomást szerzett, azonnal kirúgták. Külön pikantériája a sztorinak, hogy az NKA az Emmi alá tartozik, és most ez a szervezet ítélt meg 20 millió forintot Bubla különböző cégeinek. Bubla egyébként nem ismeretlen a Fidesz közelében sem, korábban Vattamány Zsolt kampányát segítette a VII. kerületben.
Bublának különösen az Appsters nevű cége az, ami feltűnően jól fekszik a közbeszerzéseknél, olyannyira, hogy legutóbb ők fejlesztették az ellenzéki IX. kerület honlapját is. Ez azonban kis tétel ahhoz képest, hogy az egykori Index-alapító Nyírő András cége 2010 óta több mint 300 millió forint értékben nyert közbeszerzést az Átlátszó 2016-os cikke szerint. Csak az MTVA 130 millió forint értékben bízta meg az Appsters különböző munkákkal, de dolgoztak a Terror Házának, a Városliget Zrt.-nek, a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak, illetve 17 millió forint értékben az óbudai önkormányzatnak is.
Annak az óbudai önkormányzatnak, ahol a jelenlegi NKA-alelnök Bús Balázs volt a polgármester.
Az Appsters egyébként nem csak Bubla személye és a kormányközeli megbízások miatt érdekes. Hiába volt évek óta 180-200 millió forintos forgalmuk, 2019-ben két ügyvezetőt is váltott a cég: Nyírő András és Lozsádi Dániel (aki az A38-hoz tartozó Zászlóshajó Kft. jelenlegi ügyvezetője) helyére érkezett Bubla Áron és Bognár Botond, utóbbi az A38 tulajdonosának, Bognár Attilának a fia.
Az A38 az elmúlt években központi szerepet kapott Demeter Szilárd kultúrpolitikai törekvéseiben. Először Hajónapló néven indított a Demeter által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új műsort és kulturális portált a hajóról, majd később a saját zenekara is fellépett az A38-on egy olyan rendezvényen, amelynek a PIM és az NKA is támogatója volt. Később aztán az is kiderült, hogy hiába volt óriási NER-nyomulás a kormány raktárkoncertes projektje, és cenzúrázták ki például a Hétköznapi Csalódások koncertjét, az NKA megtámogatta még 133 millió forintot az A38-hoz, hogy folytassák a programot Raktárplusz néven. Legutóbb pedig hivatalossá vált, hogy a 2022-től megújuló Petőfi Rádió és Petőfi TV az A38-ra költözik, illetve Demeter nagyon szeretné, ha a Hajógyári-szigeten épülő kulturális központjához felúsztatnák a hajót a Margit hídtól az Árpád hídig.
Bognárnak nemcsak Demeternél vannak jó kapcsolatai, hanem kifejezetten jó kapcsolatot ápol Bús Balázzsal is, akivel januárban még együtt szelfiztek Nagymaroson, ahol Bognár fiának több cége is be van jegyezve, és egy vendégházat is üzemelnek. Ezenkívül a meglehetősen furcsán elbírált klubtámogatásoknál is jól járt, hiszen az A38 mellett az a Szigliget Várudvar Kft. is kapott 30 millió forint klubtámogatást, ahol 2020-tól tartottak volna először rendes élőzenei programokat, csak aztán ezt keresztülhúzta a Covid. Az A38 társszervezőként vett részt a projektben, a jegyeket pedig nem más értékesítette, mint a Passeum, amelynek Bubla Áron az egyik tulajdonosa. Az eredeti tervek szerint a szigligeti várudvarban fellépett volna Demeter Szilárd zenekara, illetve az Emmi Előadó-művészeti Főosztályának vezetője, Ragány Misa is. Nem mellesleg Bognár felesége is NKA kollégiumi tag, méghozzá miniszteri hatáskörben kinevezett személyként a Képzőművészeti Kollégium tagja.
A Passeum, az Appsters és a Bandme céghálója az Optenben több helyen is összeér, de Bubla Áron az egyetlen, aki mindháromban betölt vagy betölthetett valamilyen tisztséget vagy tulajdonosi szerepet.
Érdekesség még egyébként, hogy az Appsters komplex jegyértékesítési rendszer fejlesztésére pályázott, miközben a Passeum foglalkozik alapvetően ilyen szolgáltatással, bár a referenciájuk azért nem túl veretes. Apró részlet, hogy ebben a cégben is van összefonódás az A38-cal, hiszen az Opten szerint 2017 és 2019 között a Passeum ügyvezetője az a Soós Balázs volt, aki jelenleg is az A38 booking managereként dolgozik.
Itt felmerül a kérdés:
ha valakinek egy cége foglalkozik online jegyértékesítési rendszerrel, akkor miért pályázik egy másik cégével ugyanilyen szolgáltatás lefejlesztésére?
Ez ugyanis felveti annak a lehetőségét, hogy ha az Appstersnek már van egy működő jegyértékesítési rendszere, akkor miért ne akarná azt használni a Passeum, ha a két cégnek közös tulajdonosa is van vagy volt (Bubla az Opten szerint március 3-ig volt a Passeum egyik ügyvezetője). A Passeum ugyan 5 millió forintot kapott a rendszer fejlesztésére, de egy hozzáértő forrásunk szerint „pár százezer” forintba kerülne az egyik cég rendszerét beépíteni a másikba.
Van azonban sokkal egyértelműbb összeférhetetlenség is, méghozzá a Soundcam Productions 8 millió forintos tételénél. Már az nagyon furcsa, hogy a Soundcam úgy kapott 8 milliót, hogy például a szintén online koncertekben utazó Open Music Channel (Frisk Media) mindössze 1,25 milliót. Hiába utazik hasonló szolgáltatásban a két cég, a Soundcamnek volt egy pici előnye a konkurenciához képest:
a cég videóinak műsorvezetője teljesen véletlenül Demeter Szilárd zenekarának, a Loyalnak a billentyűse, Solymosi Kata.
Ebben a videóban épp ő konferálja fel a következő vendéget, itt pedig már Demeter Szilárddal és Megadja Gáborral zenél a Loyal billentyűseként az A38-on, amelyről külön felvételt is készített a PIM alá tartozó Hajónapló.
A pályázatot egy négytagú zsűri bírálta el, két embert adott a Könnyűzene Kollégiuma és kettőt a Hangfoglaló. Előbbit Muraközy Péter (Akvárium) és Galambos Nándor (Ismerős Arcok), utóbbit pedig Cselőtei László (HammerWorld) és Dénes Adél (Hangfoglaló) képviselte. Dénes Demeter bizalmi embere, és
Vagyis a Soundcam Productions úgy kapott 8 millió forintot az NKA-tól, hogy az egyik kollégiumi tag zenekarának billentyűse az említett cégnek dolgozik. | Az ELTE-s gólyatáboros botrányba belebukott egykori HÖK-elnök cégei taroltak a kulturális alap pályázatán | null | https://telex.hu/belfold/2021/05/18/nka-bubla-aron-bus-balazs-tamogatas-startup |
2019-04-19 11:43:08+02:00 | Az első hírek szerint senki nem sérült meg. | false | [] | 0 | null | 0 | Felcsaptak a lángok: égő házhoz vonultak a tűzoltók Pécsen
Tűz ütött ki egy lakóházban Pécsen, a Fejlődés utcában. Bútorok és berendezési tárgyak égtek az egyik szobában. Az esethez a város hivatásos tűzoltóit riasztották, akik eloltották a lángokat, majd megkezdték az épület átvizsgálását és átszellőztetését. Az első hírek szerint a tűzeset során senki nem sérült meg. - írta meg a Katasztrófavédelem. | Felcsaptak a lángok: égő házhoz vonultak a tűzoltók Pécsen | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/pecs-tuz-tuzolto-langok/wevxt6y |
2016-03-20 00:00:00 | Az év viccgólja miatt nem bajnok a Fradi - A debreceni Radosevic kapus bénázása miatt nyert az MTK, ezért csúszik a bajnokavatás az NB I.-ben. | false | [
"ferencváros",
"futball",
"nb1",
"mtk",
"debrecen",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Ha az MTK nem nyert volna vasárnap a Debrecen ellen az NB I.-ben, akkor az a Ferencváros bajnoki győzelmét jelentette volna a pontkülönbség miatt, és egészen a 63. percig minden a Fradinak állt, mert nem volt gól a mérkőzésen.
De aztán olyat kapott a Debrecen, ami még a megye II.-ben is ciki: egy hazaadás után a kapus Radosevic addig szórakozott a labdával, amíg az MTK-s Darko Nikacs meg nem támadta, erre Radosevic megpróbálta kibombázni a labdát, de ellenfelét találta telibe, akiről bepattant a labda a kapuba. Elképesztő potya volt.
Több gól már nem volt, így az MTK 1-0-ra nyert.
A 26 éves horvát Bozidar Radosevicnek ez az első idénye a debrecenieknél, korábban a Balmazújvárosban védett, és megfordult a szlovén Kopernél is.
A mostani MTK-győzelem azt jelenti, hogy a Ferencváros leghamarabb április elején lehet bajnok, pont a Debrecen ellen. | Az év viccgólja miatt nem bajnok a Fradi | 0 | http://index.hu/sport/futball/2016/03/20/mtk_debrecen_gol_nikacs_nb1 |
2017-08-13 20:47:00+02:00 | A háromszoros, kétszeres és egyszeres olimpiai bajnokok alkotta magyar férfi vízilabdacsapat szerezte meg az első helyet a budapesti masters vizes világbajnokságon a 40 év felettiek kategóriájában. | false | [] | 0 | null | 0 | A háromszoros, kétszeres és egyszeres olimpiai bajnokok alkotta magyar férfi vízilabdacsapat szerezte meg az első helyet a budapesti masters vizes világbajnokságon a 40 év felettiek kategóriájában.
Az egykori sikerkapitány, Kemény Dénes irányította, Millennium néven szereplő gárda a vasárnap esti döntőben orosz riválist vert 16-3-ra a teltházas margitszigeti Hajós Uszodában, így mind az öt meccsét megnyerve lett világbajnok.
A magyar együttesből a hat háromszoros olimpiai bajnok közül Biros Péter volt a legeredményesebb.
A nőknél a 30 év felettiek kategóriájában is magyar siker született: az 1994-es római vb-n aranyérmes válogatott több tagját, így a kétszeres vb-győztes Stieber Mercédeszt is felvonultató együttes diadalmaskodott.
Itt az egész meccset megnézheti: | Sport: Újra itt van a nagy csapat: Benedekék nyertek a masters-vb-n - videó | 0 | http://hvg.hu/sport/20170813_Ujra_itt_van_a_nagy_csapat_Benedekek_nyertek_a_mastersvbn |
2017-12-18 19:25:32 | 5,4 milliárd forintnyi taópénz üti a markát az Orbán Viktor által életre hívott alapítványnak. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Mégsem 2,3 milliárd forintot, hanem több mint kétszer ennyi közpénzt irányíthat magához ebben az idényben az Orbán Viktor által életre hívott Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány.
A G7 cikke szerint a Magyar Labdarúgó-szövetség taótámogatásokat összegző adatbázisában a múlt hét pénteken jelent meg az első adat 2,3 milliárd forintról, hétfőre azonban módosult a szám: a tényleges támogatás az eredeti összegnél is bő 3 milliárddal több, csaknem 5,4 milliárd forint.
Ez a pénz felcsúti mércével is jelentős, duplája az eddigi rekordjuknak. Az alapítvány a legtöbb adóforintot mostanáig az előző szezonban zsebelte be, akkor 2,9 milliárdból gazdálkodhatott. | Rekordmennyiségű közpénzt kap a felcsúti fociakadémia | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/12/rekordmennyisegu-kozpenzt-kap-a-felcsuti-fociakademia |
2023. 09. 05. 00:00:00 | Kiirtották a fákat egy pécsi közparkban - A bálványfákba mérget fecskendeztek. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Több fát is kiirtottak Pécs Tettye nevű városrészének egy parkjában, a helyiek felháborodtak a pusztításon. A város önkormányzata azonban közölte, tudatosan irtották ki az érintett növényeket.
A Bama olvasói szerint több fába is mérget injekcióztak Tettyén, a növények néhány nap alatt teljesen kiszáradtak. A helyiek úgy tudják, az érintett fák egészségesek voltak, ezért nem értették, hogy miért kellett kiirtani azokat.
A portál azonban közölte,
a kiirtott fák bálványfák voltak, amelyek invazív növények, vagyis kiszorítják az őshonos egyedeket.
Pécs városüzemeltetője, a Biokom Nkft. közölte, a tettyei panorámasétánynál is kiirtják "a kilátást mára szinte teljesen korlátozó, invazív jellegű bálványfatelepeket", helyettük pedig őshonos, tájba illő facsemetéket ültetnek. Pécs önkormányzata rendeletet is kiadott a bálványfák irtásáról.
Sok helyütt küzdenek a bálványfákkal
Mint írtuk, a Kiskunsági Nemzeti Parkban is irtották az erőszakosan terjeszkedő idegen fajú növényeket.
Az invazív fajok súlyos és egyre növekvő veszélyt jelentenek az Európában honos biológiai sokféleségre. Az új, számukra idegen élőhelyekre bekerülő növények és állatok túlsúlyba kerülhetnek a természetes növény- és állatvilághoz képest, és károkat okozhatnak a környezetben. Ezeket a szervezeteket »invazív fajoknak« nevezik
- olvasható az Európai Unió egyik kiadványában.
A bálványfát Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív növényének tekintik. Nemcsak hogy gyorsan szaporodik, de hetven-nyolcvan évig is elél. Mohósága rémisztő: egy év alatt akár két-háromszáz négyzetmétert is elfoglal, nem sok esélyt adva a többieknek: levelei ugyanis egy méter hosszúak is lehetnek, ezért sűrű és magas lombjával könnyedén elveszi a fényt a honos növényzettől.
De nem éri be ennyivel: virágai átható, macskavizeletre emlékeztető szagot árasztanak. | Kiirtották a fákat egy pécsi közparkban | 0 | https://index.hu/belfold/2023/09/05/mereg-fairtas-tettye-pecs-park-balvanyfa |
null | Orbán Balázs a jelek szerint túlélte a halálugrást, a miniszterelnök politikai igazgatójának legalábbis egyelőre nem kell távoznia hivatalából. Orbán Viktor selyemzsinórt is küldhetett volna az 1956-os forradalom szellemével ellentétesen nyilatkozó államtitkárnak, ám a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában nem bűnnek, hanem csupán hibának minősítette névrokona, Orbán Balázs szavait. Ezzel párhuzamosan, mintegy a kármentés részeként, a Fidesz közvélemény-kutatással próbálta felmérni, vajon mekkora kárt okozott a politikai igazgató a vállalhatatlan szavaival. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Többen is jelezték az utóbbi napokban, hogy egy - vélhetően Rogán-közeli - közvélemény-kutató cég a közelgő évforduló kapcsán 1956-ról kérdezte őket. Először csak "ártatlan" kérdéseket tettek fel nekik, mint például, hogy mi a véleményük a forradalomról, de - más kérdések kapcsán - kiderült, hogy ennél többről van szó. Hogyan vélekedik Orbán Balázs kijelentéséről, miszerint nekünk magyaroknak, szemben az ukránokkal, nem kellene védekeznünk egy esetleges orosz támadás ellen? - ezt a kérdést tették fel a kiválasztottaknak.
A téma a parlamentben is szóba került, a momentumos Fekete-Győr András szerint "Orbán Balázs nem megvédené, hanem elárulná Magyarországot. Ez a nemzeti szégyen, ami Magyarországon az elmúlt napokban tort ül. Ne bújjanak Rogán Antal szoknyája mögé, mert nincs az a közvélemény-kutatás, ami megmenthetné őt attól a szégyentől, amit a szavai hoztak Magyarországra."
Miután Orbán Viktor ekkor már nem volt a teremben, Fekete-Győr a miniszterelnököt helyettesítő Gulyás Gergelytől kérdezte meg, hogy ő is helyesnek tartotta volna-e, ha 1956-ban harc nélkül adjuk meg magunkat? Gulyás Gergely közölte, hogy "az ügy a mi részünkről maximálisan le van zárva," majd még hozzátette, a Fidesz épp azért jött létre, hogy Magyarország szabad és demokratikus legyen, és a parlamentben adott esetben bárki szabadon akár hülyeségeket is beszélhessen.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint "Orbán Balázs lehet, hogy olyat mondott, amit nem lehet mondani, de korrigálta a szavait." Kósa Lajos, Orbán Viktor pártjának egyik alelnöke képletesen, mindenki számára érthető módon fejtette ki véleményét. A parlament folyosóján az őt kérdező sajtómunkásnak azt válaszolta, hogy mindenkinek lehetnek hibás mondatai, majd egy hasonlattal még ennél érthetőbbé tette, hogy mire gondolt. Más az, hogy valaki tilosban parkol és megint más, ha valaki a járdán gázol - mondta.
Még Kósánál is képletesebben nyilvánult meg Kövér László, az országgyűlés házelnöke, aki az InfoRádió Aréna című műsorában a következőt üzente párttársának, Orbán Balázsnak: "Aki államtitkári pozíciót tölt be, az ne kezdjen el értelmiségi módra viselkedni és okoskodni, mert hibát követ el."
Vagyis Kövér olvasatában az államtitkár - és úgy általában a politikus - nem értelmiségi, ha pedig mégis úgy viselkedik, az okoskodás, ami nem helyénvaló. Ebben a mondatban tulajdonképpen összesűrűsödik a Fidesz szellemisége: a tudás és a szellemi munka lenézése, a városi emberek - különösen a budapestiek - degradálása. Orbán és a Fidesz nem szereti a "szemüvegeseket", egykori főpolgármesterük, Tarlós István egy politikai ellenlábasának meg is mondta, hogy "leverem a szemüvegedet és ráugrok". De nem jártak jobban a filozófusok sem - közöttük is sok a szemüveges -, akik ellen évekkel ezelőtt hadjáratot indított a Fidesz.
Orbán Viktor, amikor csak teheti, maga hozza szóba vidéki voltát. Egy rádióinterjúban falusi fickónak nevezte magát, Karácsony Gergelyről pedig azt mondta, hogy olyan ember, aki a disznótornak csak a végére érkezik, de ez nem is baj, mert ha előbb jön, csak láb alatt lenne.
Orbán Balázs tehát - legalábbis egyelőre - megúszta a sokak értetlenségét és felháborodását kiváltó "hibás" mondatot. Ez a fent idézett nyilatkozók megnyilvánulásaiból is kiderült - Kósa, Kocsis, Gulyás, de még Kövér is idesorolható - Orbán Viktor tudta és jóváhagyása nélkül semmit sem mernének mondani. A miniszterelnök politikai igazgatója jelen állás szerint marad a helyén - egészen addig, míg el nem ül a botrány. Akkor még az sem kizárt, hogy érdemei elismerése mellett, más fontos beosztásba távozik. | Orbán Balázs egyelőre megúszta | null | https://hirklikk.hu/kozelet/orban-balazs-egyelore-meguszta/437932 |
2023-09-04 11:09:00 | A magyar politikusok és közéleti szereplők volt és jelenlegi feleségei közül sokan fogtak már cégalapításba. De ki az, aki a legsikeresebben teszi mindezt? Megnéztük. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Várkonyi Andrea
A Mészáros Lőrinc feleségeként is ismert üzletasszony mostanában azzal került be a hírekbe, hogy a Rose D’Or luxusjachton nyaralt néhány hete, a hétköznapi életben viszont a Whitedog Media Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője.
A siker nem kérdés, hiszen a 2020-as bejegyzésű cég árbevétele és nyeresége évről évre exponenciálisan nő:
Mindez pedig azt is jelenti, hogy Várkonyi és üzlettársa, Gergely Judit jelentős osztalékhoz jutottak, 2020 óta a Whitedog összesen 1,291 milliárd forintot fialt, amelyből 968 milliót Várkonyi Andrea vehetett fel.
Az üzletasszonynak nem ez az egyetlen cége, hiszen elsőként a 2017-es alapítású Medigast Diagnosztikus, Megelőző, Terápiás, Egészségügyi, Termelő, Szolgáltató Kft.-ben volt érdekelt, a tevékenységi köre szerint járóbetegellátással foglalkozó cég évek óta 3 millió forint körüli árbevételt ér el, a korábbi enyhe veszteségek viszont az elmúlt két évben 1,5 millió forint körüli profitba csaptak át.
Várkonyi Andrea végül férje két cégében is tulajdonos, a tevetenyésztéssel is foglalkozó Mészáros Agro Kft. továbbra is inaktív és nem termel bevételt, viszont az ingatlan adásvétellel és üzemeltetéssel foglalkozó EKHO Belvedere Kft. igen. A cég második évében 98,6 millió forintos árbevétel mellett 11,27 millió forintos profitot hozott a tulajdonos házaspárnak, ez egyébként az eredménytartalékba került.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata
Szintén előszeretettel vállalkozik a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Rogán Antal volt felesége, Rogán-Gaál Cecília is. Az üzletasszony mindkét céges érdekeltsége jó barátnőjével, Sarka Katával közös.
A Nakama & Partners Kft. főként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, de egyebek mellett a Mikulásgyár, és a Magyarország Szépe verseny lebonyolításában is érdekelt. A cég 2022-ben 333,7 millió forintos árbevétel mellett 14 millió forintos nyereséget termelt, azonban az üzletasszonyok így is 125 millió forintos osztalékot utaltak ki maguknak – ezzel a Nakama & Partners öt év alatt 541 millió forintot hozott a konyhára.
A másik céges érdekeltség, a Top World News bulvárlapot üzemeltető Top News Hungary Kft. 2022-es üzleti évre szóló beszámolóját még nem adták le – ezzel jelentősen lekésve a május végi határidőt. Ahogy arról tavalyi cikkünkben is írtunk, ez volt az a vállalkozás, amelyből 1,34 milliárd forintos osztalékot vettek ki 2021-ben. A Top News Hungary egyébként is igazi sikersztori, hiszen az egyébként elhanyagolható olvasottságú portált üzemeltető, 2018-as alapítású cég már működése első teljes évében, 2019-ben is 150 millió forint osztalékot fizetett, míg 2020-ban 560,19 milliót.
Ha csak az eddig beérkezett beszámolókban elérhető információkkal kalkulálunk, Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata markát legalább 2,59 milliárd forintnyi osztalék ütötte, ami barátok között is fejenként legalább 1,2 milliárd forint.
Szijjártó-Nagy Szilvia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége évek óta tulajdonosa a belsőépítészettel foglalkozó Interior Design Belsőépítészeti Kft.-nek. A 2019-es alapítású cég évről évre egyre jobban teljesít. Ez a tendencia pedig 2022-ben sem szakadt meg, hiszen 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 545,8 millió forintos nyereséget kaszált a cég. A jó eredményt a tulajdonos meg is ünnepelte, hiszen már osztalékelőlegként kiutalt 436 millió forintot, így összesen már 1,074 milliárd forintot vett ki a cégből.
Ahogy arról lapunk elsőként írt, Szijjártó-Nagy Szilvia nemrég újabb projektbe fogott, hiszen június 30-án beszállt a Centrum Property Szolgáltató Kft.-be, a 2016-os alapítású vállalkozás saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A cég másik társtulajdonosa pedig az a Benkő Judit, aki annak a Benkő Szilárdnak a felesége, aki Szijjártó Péter korábbi futsalos kollégája volt. Ez a cég egyelőre bevételt még érhető módon nem termelt Szijjártó-Nagynak, de a jövő évi céges beszámolók leadása után kíváncsian várjuk majd, hogy innen is sikerül-e kivennie több mint 400 millió forintos osztalékot.
A miniszter felesége egy harmadik cégben is érdekelt. Az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Varázshíd Rental Kft.-t 2017-ben alapították, 2022-ben 11,84 millió forintos árbevétel mellett 4,63 millió forintos adózott eredményt ért el, megfordítva a megelőző évben regisztrált veszteséget. A Varázshíd Rental működése során eddig még nem fizetett osztalékot.
Vajna Tímea
Az egykori filmügyi kormánybiztos Andy Vajna özvegye az évek során szépen lassan megszabadult céges érdekeltségeitől, az AV Investments Kft.-n keresztül mostanra már csak a BUNO Kft.-ben társtulajdonos – ez az a vállalkozás, amely a Kempinski oldalában működő Nobu japán éttermet üzemelteti. A vállalkozás 1,6 milliárd forintos árbevétellel, és 201 millió forintos adózott nyereséggel zárta a 2022-es évet, ebből 156 millió osztalékot szavaztak meg a tulajdonosok: az AV Investments 79,56 millió, míg a kisebbségi tulajdonos BUNO Investments 76,44 millió forintot vehetett fel.
Bár sajtóhírek szerint Vajna Tímea amerikai költözésének lezárásaként minden hazai érdekeltségétől szeretne megszabadulni, az éttermes cégre nem lehetett panasza az elmúlt években, hiszen abból az elmúlt öt évben összesen 290 millió forintnyi osztalékot vettek ki.
Vajna Tímea esetében az AV Investments tulajdonlási viszonyai miatt nem tudható, hogy pontosan mennyi került hozzá a vizsgált időszakban kiutalt 290 millió forintos osztalékból, hiszen a cégben például Andy Vajna korábbi üzlettársával, Samuel Russell Falconellóval együtt érdekelt.
És a legsikeresebb üzletasszony...
Az összeállításunkból is látszik, hogy az említett hölgyek mindegyike rendkívül sikeresen vállalkozik, vagy jó céges érdekeltségbe tette be a lábát, hiszen nemhogy tíz, hanem százmilliós és milliárdos osztalékokat sikerült felvenniük az évek folyamán. Elkészítettük a toplistát:
Rogán-Gaál Cecília – nagyjából 1,2 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben
Sarka Kata – nagyjából 1,2 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben (az általa kapott összeg feltehetően alacsonyabb, mert a közös cégek kisebbségi tulajdonosa)
Szijjártó-Nagy Szilvia – 1,074 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben
Várkonyi Andrea – 948 millió forint osztalék az elmúlt öt évben. | Milliárdokban dúskálva: megtaláltuk a NER osztalékkirálynőit | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardokban-duskalva-megtalaltuk-a-ner-osztalekkiralynoit.html |
2011-10-16 08:05:00 | Mondhatni kockázati biztosítást lesz érdemes kötni annak, aki 2012-ben adót akar csalni. A kiszabható bírság ugyanis az elcsalt összeg duplája lesz. Emellett egy sor más kellemetlen fizetnivaló is vár arra, akit elkap a hatóság. A cégbedöntőkre is keményebb idők jönnek. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | Igazi luxus lesz jövőre az adócsalás - már ha abból indulunk ki, hogy a bírságok olyan mértékben emelkednek bizonyos tételeknél, hogy azt normál körülmények között aligha lehet majd megfizetni.
A benyújtott adócsomag szerint, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a kiszabható bírság az adóhiány 200 százaléka lesz - a hatályos szabályok szerint ez csak 75 százalék. Az nem változott, hogy alapesetben - praktikusan, ha figyelmetlenségből, nem csalás szándékával keletkezik adóhiány, a bírság a különbözet 50 százaléka.
Az igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért eddig is az áru értékének 40 százalékát tette ki a bírság, ez jövőre is megmarad. Annyi lesz a szigorítás, hogy annak minimum összege magánszemélyeknél 200, adózóknál 500 ezer forint lesz. Ez egyértelműen a kisebb csalások elleni intézkedés.
Feketefoglalkoztatás - duplázódik a bírság
Nem ússza meg könnyen, aki feketén foglalkoztatja alkalmazottait. Most sem olcsó mulatság, ha elkap valakit a hatóság feketefoglalkoztatás miatt: a már említett, emelt szintű bírság kiszabásakor alapesetben azt feltételezik, hogy legalább három hónapja foglalkoztatják az érintett alkalmazottakat, így a be nem fizetett adó és járulék ennek fényében alakul. Ez a mininélbér esetében háromszor 78 ezer forintra rakódó teher, ami 63 ezer forint járulék - ehhez jön még a munkavállalót terhelő 47 ezer forint jövedelemadó és 40 ezer forint egyéni járulék.
Ezt jövőre kapásból duplázni kell, mivel a törvény szerint az adóhiányt a minimálbér duplája alapján kell kiszámítani. Ez jövőre legalább 180 ezer forint lesz, vagyis alkalmazottanként legalább 150 ezer forint adóhiányról van szó. Vagyis egy feketealkalmazott után így bírsággal együtt 450 ezer forintot kell fizetni, ha a hatóság lefüleli a foglalkoztatót.
Nincs elveszett iratokra való hivatkozás
Nem lehet jövőre arra sem hivatkozni, hogy a cica elvitte az iratokat. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása ugyanis egymillió forint bírsággal sújtható. Tipikusan ide tartoznak a bevallások, nyilvántartások, szerződések, számlák, nyugták. A számlák "elveszítése" összességében nagyon sokba kerül: cégeknek ez 500 ezer forintba fáj majd számlánként, illetve nyugtánként. Sokszor ugyanis arra hivatkozva nem adják át a cégek a dokumentációt a revizoroknak, hogy elveszítették, egy tűzben elégett vagy csőtöréskor elázott az irat, számla, pénztárgépszalag. | Brutális adóbírságok lesznek jövőre | null | https://www.napi.hu/ado/brutalis_adobirsagok_lesznek_jovore.498858.html |
2022-03-09 14:44:15 | Két és fél év alatt 7,25 millió forint díjazásban részesült a Fidesz országgyűlési képviselőjének felesége, még a fideszes Páva Zsolt polgármestersége idején. Hoppál szerint aljas módon hazudik a baloldal. | true | null | 1 | RTL Klub | null | Folyamatban vannak a rendőrségi feljelentések a pécsi önkormányzat kommunikációs cége, a Pécsi Kommunikációs Kft. átvilágítása során feltárt ügyek, köztük Hoppál Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő feleségének szerződése kapcsán – értesült az rtl.hu.
Az önkormányzati cég arról tájékoztatta portálunkat, hogy a jelenleg Pécsen magyar-német tanárként dolgozó Hoppálné Erdő Judit 2016. január 1-től 2018. május 31-ig állt megbízási jogviszonyban a cég jogelődjével, a Pécsi Kreatív Központ Kft.-vel, ami végül közös megegyezéssel szűnt meg.
Szerződése alapján Hoppál Péter feleségének feladata az önkormányzati cég ügyfeleitől megrendelt, a nyilvánosságnak szóló hirdetmények, marketing- és kommunikációs eszközök szövegeinek korrektúrázása volt.
Ezért havi bruttó 250 ezer forint illette meg, így két és fél év alatt összesen 7 250 000 forint bruttó díjazásban részesült.
Pécs városát 2009 és 2019 között a Fidesz színeiben induló Páva Zsolt polgármester vezette, Hoppál Péter pedig a Fidesz egyéni országgyűlési képviselője Pécsen és térségében 2010 óta. A 2019-es önkormányzati választásokon az ellenzéki támogatással induló Péterffy Attila lett a polgármester, a pécsi önkormányzati cégeknél pedig 2020-ban átvilágítások indultak el. Ezek a koronavírus-járvány miatt ugyan elhúzódtak, de mára befejeződtek, és már csak a rendőrségi feljelentések vannak hátra. | Feljelentést tesz a pécsi önkormányzati cég, mert nem találják a Hoppál Péter felesége által elvégzett munka nyomait | null | https://rtl.hu/belfold/2022/03/09/pecs-fidesz-hoppal-peter-feleseg-korrektor-megbizas-atvilagitas-feljelentes-szerzodes-pava-zsolt-polgarmester |
2015-03-23 00:00:00 | Egy mintaszerű környezetvédelmi projekt – csődben az észak-magyarországi hulladékgazdálkodási program | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Egy mintaszerű környezetvédelmi projekt - csődben az észak-magyarországi hulladékgazdálkodási program | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2015/03/23/egy-mintaszeru-kornyezetvedelmi-projekt-csodben-az-eszak-magyarorszagi-hulladekgazdalkodasi-program/ |
|
2018-01-29 00:00:00 | Orbán vonatjegyet vett a hátizsákjának - A biztonság kedvéért, nehogy melléüljön valaki. | false | [
"orbán viktor",
"vonat",
"hátizsák",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Orbán Viktor miniszterelnök gyermeki örömmel utazik ma vonaton Bécs felé, hogy ott beszélhessen az osztrák kancellárral, Sebastian Kurz-cal. Először csak egy képet posztolt, amin ül a vonaton, mellette a szokásos sport hátizsákkal, kezében a szokásos Nemzeti Sporttal.
Majd megfejelte a Facebookon egy elképesztően emberi történettel is: videóra vették, ahogy ellenőrzik a miniszterelnök úr jegyét a robogó vonaton.
A kalauz a jegyek kezelésénél rákérdez, hogy az asztalos négyes helyen kié a negyedik jegy, mert csak három embert lát. Amire Orbán megcsapkodja a hátizsákját a mellette lévő széken. Valaki, talán a videó készítője, vagy a kalauz azt mondja tréfásan, hogy "a táska", de Orbán tisztázza:
Ez csak biztonságból van.
Mára egyelőre ennyi Orbán Viktor miniszterelnök úr kalandjaiból. Amint jelentkezik újra, mi is jelentkezünk. | Orbán vonatjegyet vett a hátizsákjának | 0 | https://index.hu/belfold/2018/01/29/orban_vonatjegyet_vett_a_hatizsakjanak |
2018-10-05 00:00:00 | Eddig csak John Favreau nevét lehetett tudni. | false | [
"star wars",
"sorozat",
"john favreau"
] | 0 | null | 0 | Egyre több információ derül ki a Walt Disney streaming szolgáltatásán jövőre érkező Star Wars-sorozatról. Ahogy az nemrég kiderült, a történet hét évvel a Star Wars VI: A Jedi visszatér eseményei után fog játszódni, de új karakterek bemutatásával. Ezt a sorozat eddig egyetlen rendezőjeként ismert John Favreau közölte Instagramján. illetve azt is elárulta, hogy a széria a The Mandalorian címen fut majd.
Most végre a sorozat többi rendezőjének kilétéről is lehullott a lepel. Az első részt Dave Filoni fogja rendezni, mellette pedig Taika Waititi (Vademberek hajszája, Thor: Ragnarök), Rick Famuyiwa (Hip-hop szerelem, Kábszer) és Deborah Chow (Jessica Jones, Better Call Saul) készíti majd a többi részt. Emellett végre megjelent a sorozat első hivatalos fotója is a StarWars.com-on.
A Walt Disney által márciusban bejelentett sorozatot a tervek szerint jövő évben mutatják be.
Kiemelt kép: Fotó: Benjamin Beytekin / Dpa / AFP | Kiderült, kik rendezik a Star Wars-sorozatot | 0 | https://24.hu/kultura/2018/10/05/kiderult-kik-rendezik-a-star-wars-sorozatot |
2012-09-05 07:09:23 | Panaszt jelentett be a MÁV Informatika (MÁVI) Zrt. képviselője a Fővárosi Főügyészség nyomozást megszüntető határozata ellen. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A Magyar Nemzet korábban beszámolt arról, hogy kétséget kizáróan bizonyítható bűncselekmény hiányában a MÁV Informatikánál lefolytatott nyomozás egy gyanúsítottjával szemben sem emelt vádat az ügyészség, s megszüntette a nyomozást.
Több mint két évig tartó nyomozás eredményeként a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya májusban hűtlen kezelés, orgazdaság és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt a MÁV Informatika Zrt. tizennégy volt vezető tisztségviselőjével szemben tett vádemelési javaslatot. A nyomozás Hónig Péter akkori közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter visszaélésekről tett feljelentése alapján indult. A rendőrség gyanúja szerint a cég vezető beosztású tagjai indokolatlan szerződéseket kötöttek különféle vállalkozásokkal, s ezek képviselői tízmilliós összegeket vettek fel a cégtől el nem végzett munkákért. A társaságot ezzel mintegy 30 millió forint vagyoni hátrány érte.
A rendőrség szerint megalapozott gyanú volt arra is, hogy a zrt. vezető tisztségviselői olyan utazásokon vettek részt, amelyek valódi célja magánjellegű volt (például külföldi sportesemény), s ezzel újabb többmilliós kár érte a céget. A nyomozó hatóság azt is megfogalmazta, hogy a volt vezetők ezenkívül több személyt tényleges munkavégzés nélkül foglalkoztattak és fizettek, negyvenmillió forint kárt okozva a vasúttársaságnak. | MÁV Informatika: panasszal éltek | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/09/mav-informatika-panasszal-eltek |
2022-05-25 00:00:00 | Könnyen lehet, hogy véget ért Zlatan Ibrahimović karrierje - Megműtötték a svéd klasszis térdét, hét-nyolc hónap kihagyás vár rá. | false | [
"zlatan ibrahimovic",
"ac milan",
"műtét",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Zlatan Ibrahimovic, az olasz bajnok AC Milan svéd csatára térdműtét miatt hét-nyolc hónapig nem futballozhat.
A milánói klub szerdai bejelentése szerint a negyvenéves csatárt Lyonban operálták meg artroszkópos eljárással.
Az orvosi beavatkozás sikeres volt, és mivel az elülső és az oldalsó keresztszalagot, valamint a meniszkuszt is érintette, Ibrahimović hét-nyolc hónapig nem futballozhat.
A 121-szeres svéd válogatott klasszis a mostani szezonban mindössze 23 mérkőzésen lépett pályára, ezeken nyolc gólt szerzett és három gólpasszt adott.
Hogy folytatja-e pályafutását a legendás támadó, vagy végleg szögre akasztja stoplisát, arról sajtóhírek szerint Ibra a közeljövőben dönt majd.
(Borítókép: Zlatan Ibrahimović 2020. november 22-én. Fotó: Francesco Pecoraro / Getty Images) | Könnyen lehet, hogy véget ért Zlatan Ibrahimović karrierje | 0 | https://index.hu/sport/futball/2022/05/25/zlatan-ibrahimovic-ac-milan-mutet-7-8-honap-kihagyas |
2011-04-11 12:41:00 | A Makovecz-akadémia pénz mellett hatalmat is kap - Az Orbán Viktor kedvenc építésze által gründolt jobbos magánszervezet nem csak az alkotmányba kerül bele, de köztestület is lesz. Évi 100 millió állami támogatás birtokában nyilatkozatokkal értékelik és terelgetik majd a magyar kultúrát. | true | null | 1 | Index | null | Újabb szerencse érte Makovecz Imre magánakadémiáját. Nem sokkal azután, hogy kiderült: a jobboldali művészek által alapított Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) név szerint beleírják az alkotmányba, most megtudták azt is, hogy a kormány a civilszervezetet köztestületté alakítja, és évi százmillió forinttal is megjutalmazza. A váratlanul hivatalossá lett szervezet feladata lesz, hogy állásfoglalásokat tegyen közzé a magyar művészetről, és nyilatkozatokban mutasson irányt az alkotóknak.
A kormány és a szakmai képviselők számára készülő dokumentumaikat pedig nyugodt körülmények közt fogalmazhatják majd. Az MMA-nak ugyanis a frissen felújított Vigadó reprezentatív tereiben ígértek irodákat és tanácstermeket.
Magánszervezet az alkotmányba
Makovecz Imre civilszervezetének mostani gyors karrierje annak fényében meglepő, hogy az MMA-t 19 éve alapították. Ráadásul vele párhuzamosan az állam létrehozott egy ugyanilyen funkciójú, hivatalos szervezetet is. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szintén 1992-ben jegyeztette be a Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémiát (SzIMA). Bár a szervezet a kultúra minden résztvevője számára nyitott volt, a jobboldali elkötelezettségű művészek inkább saját szervezetet alapítottak maguknak. A Makovecz-akadémiát a korabeli sajtó egyébként ellenszervezetként említi.
Ennek ellenére nem a SzIMA-t, hanem a Makovecz-akadémiát nevesítették az alkotmányban, és Makovecz szervezetének szavaztak meg aztán évi 100 milliós állami támogatást. A támogatás mértéke szembeötlő akkor, amikor aktív alkotómunkát folytató kulturális intézmények és társulatok léte kerül veszélybe a megszorításokkal magyarázott néhány milliós elvonások miatt.
Konzervatív példa a művészek feje felett
Hogy megtudjuk, miért részesíti kitüntetett figyelemben a Fidesz Makovecz akadémiáját, megkerestük a szervezet egyik vezetőjét, Kováts Flóriánt.
„Az akadémia nem határozhatja meg a magyar művészet irányvonalát, de feladata, hogy mintát adjon, és példaként szolgáljon az alkotók számára” – vázolta az MMA alapvetését az irodavezető. „Ez egy mértékadó, értékőrző közösség” – érzékeltette, hogy az akadémia a konzervatív értékek őrzőjeként teljesít szolgálatot.
„Nem tartja szokatlannak, hogy Magyarország legfontosabb dokumentumában nevesítenek egy olyan szervezetet, amelyet magánemberek hoztak létre, és amelynek amúgy létezik a hivatalos, elismert és működő állami változata is?” – kérdeztük, Kováts Flórián azonban egyértelmű választ adott.
„Mi már a létrehozásunkkor köztestület szerettünk volna lenni. 19 éve ezért küzdünk” – magyarázta a titkár, hogy ha valamit hosszú ideig akar valaki, akkor az már jogosulttá is teszi arra, hogy meg is kapja.
Az MMA ennek megfelelően üdvözölte a kormány döntését. Az MMA vezetői „örömmel fogadták a törvényalkotóknak azt a lépését, hogy az alaptörvényben a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú szervezetként tesznek említést a testületről.”
A konzervatívok öröme szemben áll a SzIMA vezetőjének alkotmányjogi aggályaival. Az állami művészeti szervezet titkára korábbi cikkünkben úgy vélte: az alkotmánynak nem néhány név szerint említett szervezet, hanem minden tudományos és művészeti intézmény függetlenségét kellene garantálnia.
Kötelező lesz kikérni a véleményüket
A Makovecz Imre vezette akadémia reméli, hogy alkotmányba foglalásuk segít a köztestületté alakulásban. A remények nem teljesen megalapozatlanok, mivel már zajlik a törvény előkészítése, amelynek révén az MMA a művészeti élet megkerülhetetlen intézménye lesz. A kevésbé konzervatív attitűddel alkotó művészek számára megnyugtató lehet, hogy a törvény Kováts Flórián szerint még távol van a tárgyalhatóságtól.
Az MMA köztestületként olyan szervezet lesz, mint például az építészkamara, annyi különbséggel, hogy nem lesz joga eldönteni, ki a művész és ki nem az. Nyilatkozatokat, iránymutató közleményeket és véleményeket tesznek majd közzé. Az MMA „kimondhat kvázi hivatalosan olyan álláspontot, amit eddig csak sugárzott. Ez persze senkit nem fog kötelezni, ahogy az MTA állásfoglalása sem kötelezi a kormányt, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, és a véleményét ki kell kérni” – fejtette ki a vezető.
Az MMA ezen kívül dokumentációs feladatokat végez majd, összeállítva a magyar kultúra számára értékesnek tartott művészeti produktumok enciklopédiáit.
Az állami akadémiának nem is válaszolnak
De vajon hogyan tudja majd a kultúra egészét képviselni az a szervezet, amelynek szinte kizárólag jobboldali beállítottságú művészek a tagjai? Az MMA örökös elnöke Makovecz Imre, aki baráti kapcsolatban áll Orbán Viktorral, ettől nyilván nem függetlenül ő tervezte a felcsúti Puskás-akadémia hatalmas épületét, a választások előtt egy interjúban pedig egyenesen kormányzóvá avatta volna a jelenlegi miniszerelnököt: "Én tehát nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl. Ha engem kérdeznének, azt mondanám: kormányzói jogokat kell adni neki - különben nem lehet fölemelni az országot."
De a vezetőségben helyett kapott még Finta József, a jobboldali kormányzatok és Demján Sándor által foglalkoztatott építész, Fekete György, MDF-es majd KDNP-s képviselő, vagy Jankovics Marcell, akit a Fidesz most másodszor juttatott a Nemzeti Kulturális Alap élére.
A jobboldal mellett elkötelezett szervezet együtt kíván működni a függetlennek tekinthető SzIMA-val, vagy egyéb művészeti intézményekkel? – tettük fel a kérdést, amire Kováts pozitívan reagált. Igaz, kiderült az is, hogy – noha a szervezet működésének átalakítása zajlik - még senkit nem kerestek meg az ügyben. Az, hogy az MMA éppen az átalakuláskor nem vette fel a kapcsolatot a SzIMA-val, sejteti: Makoveczék nem adnák ki a gyeplőt a kezükből. A kultúra irányvonalait vélhetően nem több szervezet delegáltjaival működő tanácsok határozzák majd meg.
A SzIMA vezetője is arról számolt be, hogy szervezete az utóbbi időben légüres térbe került. A Magyar Tudományos Akadémia társult szervezetét ugyanis legutóbbi cikkünk óta sem értesítették, hogy kimaradtak az alkotmányból. „Minket senki nem tájékoztatott a fejleményekről. Dobszay László [a SzIMA elnöke.] levelet írt az ügyben Pálinkás Józsefnek [az MTA elnökének], de nem jött válasz.” – mondta a SzIMA ügyvezető elnöke, Ferencz Győző. „Eldöntött tény, hogy nem számolnak velünk, ezt sugallják a tények.”
A Vigadóba költöznek
„A felújított Pesti Vigadóban lehetne a Magyar Művészeti Akadémia székhelye?” – kérdeztük az MMA irodavezetőjét. "Jó megoldás lenne - válaszolta - mert szervezetük átalakulásával, tevékenységük bővülésével méltóbb elhelyezésre, több irodára, tanácsteremre lesz szükségünk."
A pesti Duna part egyik legjobb helyén álló kulturális palotát jelenleg felújítják. A munkálatokra a közelmúltban szavazott meg jelentős támogatást a kormány: 2,23 milliárd forinttal járulnak hozzá a világörökségi helyszínen álló épület helyrehozatalához.
Eddig hivatalosan azonban csak a koncert- és rendezvénytermek helyreállításáról, és új kialakításáról volt szó.
Az MMA vezetője megerősítette, hogy tárgyalások folynak az épületbe költözésükről. Szervezetük átalakulásával, tevékenységük bővülésével ugyanis több irodára, tanácsteremre lesz szükségük.
A Vigadó a magyar művészetek házává alakul, és itt kap helyet a köztestületi státuszba hozott Makovecz-akadémia. Kovátstól azt is megtudtuk, hogy Makovecz Imre már egy éve tett javaslatot Orbán Viktornak arra, hogy átköltözhessenek a Vigadóba.
Informátorunktól úgy tudjuk: már folyik a szervezet irodáinak kialakítása. Az MMA 4-500 négyzetméternyi irodát, tárgyalót, rendezvénytermet kap a Vigadóban, de használhatják majd az intézmény reprezentatív tereit is. A szerződést az NFM köti majd Makoveczékkel.
Kérdésünkre, hogy mennyit kell fizetnie az akadémiának a Vigadó használatáért, Kováts meglepő választ adott. A titkár szerint remélhető, hogy nem kell fizetniük bérleti díjat, hiszen egy állami támogatásból működő köztestületről van szó, amely állami ingatlanban működik majd.
Számos kérdést küldtünk az ügyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is, de csupán egyre kaptunk konkrét választ. A Vigadót eddig működtető Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány 2011. december 31-i hatállyal megszűnik. | A Makovecz-akadémia pénz mellett hatalmat is kap | null | https://index.hu/belfold/2011/04/11/a_makovecz-akademia_penz_mellett_hatalmat_is_kap/ |
2012-04-24 08:38:06 | Folytatódott hétfőn a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa előtt az a büntetőper, amelynek vádlottja Laborc Sándor és három társa. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2012.04.24. 03:26
Folytatódott hétfőn a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa előtt az a büntetőper, amelynek vádlottja Laborc Sándor és három társa.
A Magyar Nemzet értesülései szerint már a nyomozás során négy ügyet vontak össze. Az egyik az UD Zrt.-vel hozható összefüggésbe. Ismert, Szilvásy György korábban az UD-ről azt állította: polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálat létesült, amely beépült az állami szervek működésébe, és jogosulatlan információkhoz kívánt jutni. Később azonban az Országgyűlés vizsgálóbizottsága megállapította, a volt titokminiszter által említett behatolást az NBH által foglalkoztatott, a Magyar Nemzet által Koax fedőnéven azonosított informatikai betörő végezte, akit éppen Szilvásy kezdeményezésére foglalkoztatott és jelentős összegekkel honorált az elhárítás. A grémium jelentése szerint a hacker a betörésből származó iratokat az NBH-nak és MSZP-s politikusoknak adta át.
A másik ügy lényege, hogy Laborc Sándor távozása után – még a Bajnai-kormány idején – az átadás-átvétel során több olyan híváslistát és cellainformáció-elemzést találtak, amely parlamenti politikusokat érintett. Laborc hivatali laptopján „Ovi” és „Bajusz” nevű mappákba mentette a vélhetőleg Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról szóló adatsorokat.
A másik két ügyről egyelőre nem szivárogtak ki részletek, ám Laborcot a lap információi szerint éppen ezek egyikében hallgatta meg hétfőn a bíróság. Zamecsnik Péter a Magyar Nemzet kérdésére közölte, védence feltáró jellegű vallomást tett, amelyben tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Azt, hogy Laborc mellett ki az ügy három másik vádlottja, nem lehet pontosan tudni, annyi mindenesetre bizonyos, korábbi, illetve jelenlegi közszereplő nincs közöttük. | Laborc tagad | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/4/laborc-tagad |
2018-03-26 21:25:00 | Már ki is vásárolják a cseheket Mészárosék a Mátrai Erőműből - Egy hete sem tartott még a közös tulajdonlás, mikor újabb nagy bejelentést tett az Opus. | true | null | 1 | Index | null | Kiderült, miért függesztették fel a BÉT-en hétfőre a kereskedést az Opus-szal: Mészáros Lőrinc-féle cég két lépésben kivásárolja a prágai központú Energetický a Průmyslový Holding (EPH) Mátrai Erőmű Zrt.-ben szerzett tulajdonrészét – jelentette be a vállalat az ügyletről szóló megállapodást a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A tranzakciók zárását követően az Opus-csoport kizárólagos irányítása alá kerül a Mátrai Erőmű. A közleményben azt kommunikálja a cég, hogy a magyar-cseh partnerek döntésüket a társaság hosszú távú működési stratégiájára, valamint a fejlesztésére vonatkozó eltérő elképzelések indokolják.
Az Opus Global közvetett irányítása alatt álló Status Power Invest Kft., valamint a cseh EPH által 50-50 százalékban tulajdonolt Mátra Energy Holding Zrt. múlt csütörtökön jelentette be, hogy sikeresen teljesítette a Mátrai Erőmű Zrt. 72,665 százalékos részvénypakettjének megszerzéséhez szükséges valamennyi feltételt. Vagyis alig egy hete zárult a tranzakció, máris a csehek távozásáról döntöttek a tulajdonosok. Opus Global közvetett irányítása alatt lévő Status Power Invest Kft. 2019. június 20-ig vásárolja ki a cseh partner 50 százalékos tulajdonrészét a Mátra Energy Holdingból.
A tranzakciók első lépéseként a szükséges hatósági hozzájárulások - GVH, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal - megszerzésével a Status Power Invest Kft. 85 százalékra növeli tulajdonát a Mátra Energy Holding Zrt.-ben, amellyel a társaság kizárólagos és teljes körű irányítást szerez a Mátrai Erőmű felett. Az ügylet második lépéseként, 2019. június 20-án a Status Power Invest Kft. megvásárolja az EPH csoport fennmaradt 15 százalékos tulajdonrészét is a Mátra Energy Holdingban. Ezzel az irányítás megszerzését követően a Status Power Invest Kft., a Mátrai Erőmű Zrt. által kibocsátott részvények (72,665 százalék) egyedüli közvetett tulajdonosává válik.
Jászai Gellért így indokolja a hirtelen jött döntést a kivásárlástól:
Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy másként gondoljuk a vállalat problémáinak kezelését, mint cseh partnereink. Míg ők alapvetően a vállalat reorganizációjában gondolkodtak, addig mi inkább az erőmű és a technológia innovatív fejlesztésével, szükség szerint új blokk építésével akarjuk a hatékonyság növekedését és a munkahelyek megőrzését elérni.
Az Opus-csoport az első tranzakció lezárását követően a társaság jelenlegi felügyelőbizottsági elnökét, Valaska Józsefet, aki korábban 23 évig vezette már a céget, kéri majd fel a társaság operatív vezetésére.
Háttér
Úgy tudjuk, hogy a felek igyekeztek win-win megállapodást kötni, vagyis miután kiderült, hogy eltérően látják a cég jövőjét, a csehek - üzleti itokként kezelt - anyagi előnyök mellett fogják elhagyni a befektetést.
Azt már korábban is találgatta a piac, hogy a kőkemény kapitalista megközelítésű EPH miként tud majd együttműködni a Mészáros-világgal, most kiderült, hogy sehogysem. A tranzakciót viszont csak a már beadott paraméterek mellett lehet lezárni.
A NER-nek, vagy a Mészáros-világnak kínos kockázat lett volna, ha a szükséges reorganizáció miatt sok-sok ember elveszíti a munkahelyét. Ebben eltérően gondolkodtak a felek, még akkor is, ha állítólag a tavalyi veszteség nem okozott kellemetlen meglepetést az új tulajdonjosoknak, egyrészt, mert korábban volt alkalmuk alaposan átvilágítani a működést, másrészt, mert abban sok egyedi tétel volt, 2017-ben például összesen hat biztosítási esemény következett be Visontán.
Úgy tudjuk, hogy a fő vita inkább azon volt, hogy egyáltalán kinek lehet erősebb befolyása az erőmű életére. Az eredeti, 50-50 százalékos megállapodásban a csehek adhatták volna az erősebb irányítási befolyást. Ezzel addig nem is volt gond, amíg a felek egy irányba húztak. Ám, amikor előjöttek a vitás kér5dések, minden érzékenyebb lett.
Emlékezhetünk, hogy a kisebbségi tulajdonosMVM is előbb lemondott volna a vétójogáról, majd visszavonta azt az alapszabály-módosítást, amellyel korlátozta volna önmagát. Nagyon leegyszerűsítve, az sejthető, hogy ha a csehek és Mészáros együtt gondolkodott volna, akkor az MVM megvált volna a vétótól, de amikor a felek már vitában vooltak, ettől visszalépett a biztonság kedvéért.
Múlt pénteken közgyűlést is tartott a Mátrai, ekkor több cseh képviselőt is beválasztottak a testületbe, ám az ő szerepük ekkor már inkább már csak amolyan biztosíték volt a cseheknek.
Konszolidáció
Az Opus Global és részvényesei számára az új felállásban az nagyon fontos, hogy mire megvalósul a Status Powees tőkeemelés, és az Opus Global többségi tulajdonnal lesz benn a Mátraiban, akkor a tőzsdei cég konszolidálni ntudja a 90 milliárd forintos saját tőkével rendelkező erőműcéget, amivel nagyon sokat nő az Opus Global értéke. | Már ki is vásárolják a cseheket Mészárosék a Mátrai Erőműből | null | https://index.hu/gazdasag/2018/03/26/mar_ki_is_vasaroljak_a_cseheket_meszarosek_a_matrai_eromubol/ |
2012-11-01 14:20:00 | Hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Rác fürdő felújításával kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség, miután az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentést tett. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Az M1 Híradójában elhangzott: a gyanú szerint a Rác fürdő felújítására a Magyar Fejlesztési Bank 2005-ben - a véleményező testületek aggályai ellenére – fedezet nélkül nyújtott több mint hatmilliárd forint hitelt a beruházásra létrehozott, 75 százalékban magántulajdonú Rác Nosztalgia Kft.-nek. A cég csődbe ment, a főváros pedig nem talált olyan üzemeltetőt, amelyik vállalta volna a hitel törlesztését, így a felújított fürdő azóta sem működik.
A büntetőeljárás lefolytatására a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztályát jelölték ki.
A fürdő felújításával kapcsolatban a BRFK-n szintén hűtlen kezelés miatt 2009-ben már indult nyomozás, azt azonban az eljárást bűncselekmény hiánya miatt tavaly szeptemberben megszüntették. | Ismét nyomozás indult a Rác fürdő felújítása miatt | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2012/11/ismet-nyomozas-indult-a-rac-furdo-felujitasa-miatt |
2005-07-06 00:00:00 | A szegedi Holt-Maros környéke rehabilitációjában közreműködők annyira bíznak a sikerben, hogy egykori önkormányzati telkeket vásároltak a környéken. Köztük van a város volt polgármestere, Bartha László, aki várhatóan megyei Fidesz-elnöknek jelölteti magát. | true | null | 1 | HVG | null | A szegedi expolgármester ingatlanügye
A szegedi Holt-Maros környéke rehabilitációjában közreműködők annyira bíznak a sikerben, hogy egykori önkormányzati telkeket vásároltak a környéken. Köztük van a város volt polgármestere, Bartha László, aki várhatóan megyei Fidesz-elnöknek jelölteti magát.
A Holt-Maroson épülő híd.
© Karnok Csaba
Szinte a semmiből épült híd a szegedi Holt-Maroson. A majdnem kész építmény egysávos ugyan, de akár kamionnal is át lehet hajtani majd rajta, két oldalán gyalogosok közelíthetik meg a csongrádi megyeszékhely Rózsadombját, ha majd a lehajtók is elkészülnek. Az építkezés 2003 decemberében kezdődött, de a városi önkormányzatnál is akadtak vezető beosztású hivatalnokok, akik még hetekkel később sem tudtak semmit a beruházásról, legalábbis erre utal, hogy a hírek hallatán a jegyzői irodából fotósokat küldtek ki, nézzenek már utána, örökítsék meg, mi készül ott. Holott a híd közpénzből, abból a keretből épült, amelyet a város a Holt-Maros környékének 1999 óta tartó, végéhez közeledő rehabilitációjára különített el.
A híd, a rehabilitáció, a közművesítés felértékelte az amúgy is frekventált környék ingatlanjait. Így nem jártak rosszul azok, akik 2000-ben szereztek meg három önkormányzati tulajdonú ingatlant a Derkovits fasorban. Egyikük, Novák Gyula, a tájrehabilitációt vezénylő önkormányzati cég, az SZVMF Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. vezérigazgatója. Telkéhez közel vásárolt közös ingatlant a kivitelező cég, a Szeviép Szerkezet és Vízépítő Rt. mélyépítési divízió főmérnöke, Mészáros István, illetve az adásvételi szerződéseket készítő, az önkormányzattal korábban több jogi ügyben is együttműködő szegedi Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda tagjának, Ádám Attila ügyvédnek a felesége, Kóczy Klára.
A harmadik telek időközben ismét gazdát cserélt: 2003 nyara óta Bartha László (Fidesz-MPSZ) országgyűlési képviselőé, volt fideszes polgármesteré, aki a privatizációkor, vagyis 2000-ben az eladó szegedi önkormányzatot képviselte. A HVG értesülései szerint az ügylet gátat vethet az önkormányzat gazdasági ügyei kapcsán polgármestersége idején is sokat támadott Bartha (a 2002-es önkormányzati választásokon pártja Balogh Elemér jogászprofesszort indította a polgármesteri székért) újsütetű politikai álmainak: ő nem rejti ugyan véka alá, hogy a július közepi tisztújításon megyei pártelnök kíván lenni, fideszes berkekben azonban erre nem sok esélyt adnak. A városi tisztújításon már visszavonulót fújt a Bartha-csapat: a múlt heti szegedi csoportgyűlésen az expolgármester tolmácsolta, hogy az említett ügyvéd, Ádám Attila nem jelölteti magát városi elnöknek.
A két kisebbik telket az önkormányzat és jogelődje, a Szegedi Városi Tanács évtizedeken keresztül, évenként megújított haszonbérleti szerződéssel, bérbe adta két magánszemélynek, a harmadik egy részét - a legnagyobbat, amelyik a Derkovits fasor felől közvetlenül is megközelíthető - a Fő Fasori Általános Iskola használta, a diákok gyakorlati óráit tartották ott. A Derkovits fasor 64. szám alatti ingatlant 1999-ig kertként tüntették fel a haszonbérleti szerződésekben. Egy évvel később (2001. január 29-én visszamenőleg megkötött) 2000. november 1-jétől 2001. október 31-éig érvényes szerződésben ugyanaz a telek már beépítetlen ingatlanként szerepelt. Ennek a látszólag lényegtelen eltérésnek a szerződés aláírásakor még senki nem tulajdonított különösebb jelentőséget, két év múlva azonban perdöntő lett ez a fél mondat.
Felsrófolhatja a telekárakat (Oldaltörés)
Az 1887 négyzetméter alapterületű Bartha-féle telket 2000 nyarán Csíkos Attiláné vette meg 2,4531 millió forintért. A terület bérlőjét, Bakos Endrét nem értesítették az adásvételről, sőt az általa használt telek eladásának szándékáról sem, holott ő a korábbi években számtalanszor jelezte az önkormányzatnál, hogy megvenné, illetve szerinte elővásárlási jog is megillette volna. Az ügy érdekessége, hogy az önkormányzat 2000 nyarán adta el a telket, de a haszonbérleti szerződést nem mondták fel. Sőt az önkormányzat 2000. november 1-jétől 2001. október 31-éig újabb szerződést kötött Bakossal, holott a terület már Csíkosnéé volt. Bakos a bírósághoz fordult, kérte az adásvételi szerződés megsemmisítését, egyúttal elővásárlási joga megállapítását, de keresetét elutasították azzal, hogy a haszonbérleti szerződés nem termőföldnek minősülő "külterületi kert" területre, hanem "belterületi beépítetlen ingatlanra" vonatkozott, amire a bérlőnek nincsen törvény alapján elővásárlási joga. Jóllehet csak abban a szerződésben szerepelt beépítetlen ingatlanként a terület, amely - lévén, hogy a bérbeadó önkormányzat már nem volt tulajdonos - tulajdonképpen érvénytelen (tény, a földhivatal is beépítetlen területként tartja nyilván a földeket).
A földterületet Csíkosné három évvel később, 2003. június 11-én adta el Barthának, aki 2,8 millió forintot fizetett (a képviselő 2004-es vagyonnyilatkozatában építési telekként szerepel egy 1890 négyzetméteres ingatlan). Bartha a HVG-nek hangsúlyozta: nem ő, hanem a városi közgyűlés döntött az ingatlanok 2000-es eladásáról, s - mint minden esetben - betartották az előírásokat. Cáfolta a híreket, hogy Csíkosné férjével baráti viszonyt ápolna, mint mondta, a házaspárral az ingatlan-adásvétel óta - amikor már nem ő volt a polgármester - nem is találkozott. "Régen tervezek családi házat építeni Szegeden" - fogalmazott.
A másik két telek közül a kisebbet, a Derkovits fasor 52. szám alatti, 1437 négyzetméteres területet Novák Gyula, a nagyobbat, az iskola által hosszú évekig használt Derkovits fasor 32-36. szám alatti 2443 négyzetméternyi földterületet Kóczy Klára és Mészáros István vásárolta meg (11/25-öd-14/25-öd részben). Az előbbiért 1,8681, az utóbbiért összesen 14,658 millió forintot fizettek (a tetemes árkülönbözet abból adódhat, hogy Mészárosék telke közvetlenül is megközelíthető a fasor felől, míg Nováké csak szolgalmi úton). A szerződést Csíkos Attilánéhoz hasonlóan Novák is 2000. június 26-án írta alá, Kóczy és Mészáros pedig február végén. A Kóczy- Mészáros-féle ingatlanon az új tulajdonosok építkeztek, a telken két családi ház áll, az egyikbe már beköltöztek, a másik még nem készült el.
Bartha László a parlamentben.
A Holt-Maros-parti telekárakat alaposan felsrófolhatja, ha átadják a már majdnem kész hidat, ami a két, már magántulajdonú kisebb ingatlanhoz közvetlen bejárást tesz lehetővé a Hargitai utcából (így okafogyottá válik a szolgalmi átjáró). A híd tervezett építéséről a környékbeliek sem tudtak, csak azt látták, hogy 2003 decemberében - már az új, baloldali városvezetés idején -, még rendkívüli hidegben, felállított lámpák fényénél, sötétedés után is folyt a munka. Az önkormányzat vezetőinek - így Bartha expolgármesternek - a változásokat már a telekeladások előtt hivatalból ismerniük kellett, minthogy a terveket az önkormányzat rendelte meg, a térség rehabilitációja pedig évekkel korábban megkezdődött. A Holt-Marosig nyúló három önkormányzati telket a rehabilitáció és a híd felépítése után a korábbinál sokkal drágábban lehet értékesíteni. Kóczyék telkével átellenben most eladó egy 600 négyzetméteres telek 21 millió forintos irányáron, azaz négyzetméterenként hatszor annyiért, mint amennyire a szemfüles befektetőknek a maguké került öt évvel ezelőtt.
OLÁH ZOLTÁN / SZEGED, RÁDI ANTÓNIA | Itthon: A szegedi expolgármester ingatlanügye | null | https://hvg.hu/itthon/200527HVGFriss174 |
2019-08-07 13:34:00+02:00 | Jelentős késésekre kell számítaniuk az utasoknak. | false | [] | 0 | null | 0 | Az angliai reptereken már a check-in és a poggyászfelvétel sem működik a British Airways informatikai hibája miatt. A Heathrow-n eddig 81, a Gatwicken tíz járatot törölt a légitársaság. Több mint kétszáz másik járat késik.
A British Airways szerint a probléma nem globális, és dolgoznak a hiba elhárításán.
A Ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Reptér honlapja is tükrözi a fennakadást. Egy gépnek már meg kellett volna érkeznie Londonból 12:20-kor, ez várhatóan 14:53-kor landol majd. De a 16:20-as gép is késni fog, 17:03-ra várható. A Londonba induló British Airways-járat 13:10-kor szállt volna fel, a mostani állás szerint az utasok 15:30-as indulással számolhatnak. | Tech: Baj van a British Airways informatikai rendszerével | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20190807_Baj_van_a_British_Airways_informatikai_rendszerevel |
2017-12-07 00:00:00 | A legrégebbi színes fényképek Budapestről - Egy francia fotós 12 képen örökítette meg az 1913-as pesti tavaszt. Az egyik helyszínét ma is csak tippelgetni tudjuk. | true | [
"budapest",
"fénykép",
"töri",
"urbanista"
] | 0 | null | 0 | Fotó: A69398X / Collection Archives of the Planet - Albert Kahn Museum / Department of Hauts-de-Seine Az Erzsébet híd pesti hídfője 1913-as autokróm felvételen
Öt évvel ezelőtt írtunk a legrégebbi Budapestről készült fotográfiáról, ami a pesti Széna (Kálvin) teret mutatja 1844-ben. Ma olyan színes, úgynevezett autokróm eljárással készült fotókat mutatunk a fővárosról, amelyek úgy tűnik, hogy a legrégebbiek, amelyekről a széles nyilvánosság tud: 1913. április 25-én készültek. Sokak számára talán nem tűnik nagy truvájnak, hogy színes budapesti képet láthat a tízes évekből, azonban tudni kell, hogy azok a képes levelezőlapok, és a fotográfiák zöme is, amiket ismerünk e korból, nem színesek, hanem utólag színezettek voltak.
Kezdetben ugyanis olyan fotográfusok színezték a képeket, akiknek volt némi rajztehetségük (ha pedig nem volt, akkor alkalmaztak egy festőt – Zichy Mihály festőművész is így kereste a kenyerét néhány évig. A színezés azonban nem tűnt el a piacról a színes fotózás elterjedése után sem. Sőt, mint Kincses Károly fotótörténész írja a Színes Magyarország című könyvben megjelent cikkében: az utólagos színezés technológiai könnyítésére még 1945-ben is nyújtottak be szabadalmi kérelmet Magyarországon. Tehát évtizedekig párhuzamosan futott a színes és a színezett fotók használata.
A színezés csak a 70-es években (!) ment ki a divatból.
Akkortól már főleg csak fotóművészek próbálták egyedibbé tenni vele alkotásaikat, de még falujáró fényképészek is megéltek abból, hogy retusálással színessé tették a családi fotókat. Érdekes egyébként, hogy a digitális technikák elterjedésével ismét reneszánszát éli a színezés: színes és fekete-fehér képek színeit, árnyalatait lehet manapság egész egyszerű technikával módosítani az erre alkalmas szoftverekkel. A színezés – bármilyen professzionális módon is készül – egyik nagy hátránya azonban, hogy teljesen a színezőre volt bízva a színek használata és az árnyalatok eldöntése. Ha a megrendelő harsányabb színekkel akart kiemelni valamit, akkor tulajdonképpen egy színében hamis kép születhetett.
Miért nem futott be a színes fénykép?
Színes fotóeljárások ugyan 1880-tól már léteztek, de a településfotózásban nem nagyon terjedtek el. Portréfotózásra, csendéletek megörökítésére azonban alkalmasak voltak. Az autokróm (vagy autochrome) eljárást a Lumière fivérek találták fel és 1907-től terjedt el, amikortól lehetőség volt a lemezeket (amikre a felvételek készültek) gyárilag előállítani és kereskedelmi forgalomba hozni. Magáról az eljárás technikai részleteiről itt lehet olvasni részletesebben.
12 Galéria: Az első színes fotók Budapestről, 1913 Fotó: A1783 / Collection Archives of the Planet - Albert Kahn Museum / Department of Hauts-de-Seine
Kincses Károly már említett írásából tudjuk, hogy a franciák után magyar fotográfusok kezdtek el foglalkozni autokróm képek készítésével, sőt,
még Bécsbe is a magyarok révén került ez a technika.
Volt azonban két komoly hátránya ennek az eljárásnak a fekete-fehérben készített képekhez képest. Az egyik, hogy az expozíciós idő hosszúnak bizonyult: a legerősebb természetes fény esetén is egy másodpercig tartott, műtermi körülmények közt pedig húsz másodpercig is szobrozni kellett, hogy a színes fotó elkészüljön. Vagyis egy nyüzsgő városban nem lehetett jó képet készíteni, hiszen az eredmény értékelhetetlen és felismerhetetlen lett volna a bemozdulások miatt.
Az eljárás másik hátránya az volt, hogy nem lehetett gazdaságosan másolatot készíteni az elkészült képekről, vagyis nem érte meg sokszorosítani őket, sem képeslapként forgalomba hozni. Ez kizárta, hogy a meglehetősen költséges eljárással készülő fotografálás valami hasznot hozzon. Nem véletlen, hogy az eljárást – különösen az első időszakban – lényegében csak a polgárság vagy a felső tízezer tagjainak portréfotózására használták. Voltak persze például tudományos céllal készült fotografálások is, fizikusok, kémikusok, de még orvosok is használták szemléltető eszközként, de városképek készítése ritka és költséges hobbinak számított.
Ahol a legrégebbi színes Budapest-fotókat őrzik
És most a konkrét képekről: Albert Kahn egy francia bankár volt, aki 1909-ben kitalálta, hogy megörökíti és archiválja az emberiség sokszínűségét. Ennek érdekében fotográfusokat képzett, állta útiköltségüket és a felszerelésüket, az utazások során készült képeket pedig egy gyűjteménybe rendezte, s létrehozta a "Bolygó Archívumát" (Archives de la Planète). A fotósok bejárták az egész világot, készítettek
72 ezer színes fotót és 183 ezer méter filmtekercset.
Lefotózták az embereket (elölről és hátulról is, hogy az öltözetük minden részlete látszódjon), fontosabb épületeiket, munka- és szállítóeszközeiket, szóval igazán tudományos szintű etnográfiai gyűjtemény született a század első harmadának Földjéről. A képek több mint fele persze Európában készült, de a másik fele szerte a világban Ázsiától Afrikán át Amerikáig. A projekt 1931-ig tartott, amikor a gazdag filantróp vagyonát a világválság elvitte. A képek azonban megmaradtak, jelenleg a Musée Albert-Kahn őrzi, és a digitalizált darabokat egy kissé esetlen keresőoldalon meg is lehet nézni (be kell írni a keresőbe, hogy Budapest, és kiadja az összes, itt is közzétett fotót).
12 Az Erzsébet híd és az Iparművészeti Múzeum bejárata Galéria: Az első színes fotók Budapestről, 1913 (Fotó: A1770 / Collection Archives of the Planet - Albert Kahn Museum / Department of Hauts-de-Seine)
Magyarországon 18 kép készült – mármint az ország mai területén, mert amikor a projekt elkezdődött, akkor még Osztrák-Magyar Monarchiaként tartották számon a birodalmat, és ott azért valamivel több fotót ad ki a kereső. A fotókat egy Auguste Léon nevű kémikus készítette (nem véletlen, hogy a fotográfia hajnalán mindenféle tudósok képezték át magukat fényképésszé, mivel elég bonyolult folyamatról volt szó.) Ebből a 18-ból 11 biztos budapesti fotó. Mint a mai XV. kerület rajongójának, személyes szerencsém, hogy a "magyar vidék" kategóriát hat rákospalotai kép jelenti, melyekről bővebben itt írtam.
A rejtélyes kép helyszíne
Van azonban egy kakukktojás, amelyikról nem tudjuk, hogy hol készült. Nánási Regina még 2006-ban írt Auguste León magyarországi képeiről. Ő említi, hogy ezeknek a képeknek az alapadatain kívül semmilyen információnk nincs a készítés körülményeiről. Valójában a pontos helyszínek sincsenek jelölve, egyszerűen csak felismerjük őket – egy kivételével.
A kakukktojás kép adatlapján is csak ennyi szerepel: Ausztria-Magyarország, 1913. április 25., de a dátum után kérdőjel van, vagyis nem biztos, hogy ugyanazon a napon született, mint a többi 17. Bár a többi kép alapján tudjuk, hogy jártak a Duna-partján és Városligetben is, a képet sem én, sem a Fortepan képek megfejtéseire szakosodott Indexfórum tagsága nem tudta azonosítani (igaz, akkor még erősen abban a hitben voltam, hogy talán ez a kép is Rákospalotán készült).
12 Az ismeretlen helyszín. Valószínűleg egy dunai hajóról készülhetett Galéria: Az első színes fotók Budapestről, 1913 (Fotó: A69400X / Collection Archives of the Planet - Albert Kahn Museum / Department of Hauts-de-Seine)
Nánási Regina (akit szintén kerestem, de sajnos nem válaszolt), azt feltételezi, hogy a fotó egy hajóról készült. Ezt nem lehet kizárni, bár a hajónak állnia kellett, hogy a hosszú expozíciós idő mellett elkészülhessen a fotó. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy Auguste Léon egy balkáni utazás előtt látogatott el Budapestre (mindössze egy nap alatt készült az összes budapesti és palotai kép, feltételezem, hogy az út során Budapest csak egy átszállóhely lehetett, aztán ment is tovább). Lehet tehát, hogy valahol a Dunán hajókázva fotózott valamikor valamit, akár Budapesten, akár az akkor már szűkös palotai folyóparton, akár a folyó Budapesttől délre eső szakaszán.
Szóval, szerintetek hol készülhetett az A69400X jelű kép?
A számozás alapján az első fotók készülhettek a pesti rakparton és az Iparművészeti Múzeumnál. Feltűnő, hogy az egyébként népes fővárosi helyszínek mennyire üresek, bizonyára valamilyen kora hajnali exponálásról lehet szó (1913. április 25. egyébként pénteki napra esett). Ezután következnek a rákospalotai fotók, feltehető tehát, hogy onnan már úgy jött vissza Budapestre Auguste Leon, hogy egyenesen a Városligetbe érkezett, mert az azt követők már a Vajdahunyad várát mutatja két oldalról. Az A1784-es számozás hiányzik, végignéztem a gyűjteményt, nincs ilyen számú kép, ami azt jelenti, hogy még vagy nem digitalizáltak egy budapesti fotót, vagy az egy elrontott, esetleg utóbb megsemmisült fotó száma. Készült egy kép a Lánchídról Budáról Pest felé, és van végül két újabb fotó az Erzsébet hídról: itt már forgalom is látható, talán mintha egy rendőr őrszem is lenne rajta, meg többféle kocsi. (A galériába is ebbe sorrendbe vettük fel a képeket.)
Miért nem színesebbek?
A képek látszólagos fakóságáról Flesch Bálint fényképész-fotókonzervátort faggattam. Elmondta, hogy a képek láthatóan borús időben készültek, és mint írta, az autokróm színszűrői a festett keményítőszemcsék, főleg a korai gyártmányoknál egy viszonylag durva struktúrát képeztek és a kép fehér részein egy lilásszürke, kicsit irizáló fátyolt alkottak, ami nem tett jót a kontrasztnak, így a színeknek sem.
12 Galéria: Az első színes fotók Budapestről, 1913 Fotó: A1771 / Collection Archives of the Planet - Albert Kahn Museum / Department of Hauts-de-Seine
Nagyobb képméretnél ennek a jelenségnek a hatása csökkent, tehát a nagyobb fotókon a színek is teltebbek lehetnek. Ezek a fényképek azonban 9x12-es méretűek, azaz a kisebbek közé sorolhatók. Lehetséges a festékanyagok fakulása is, ami a korai gyártmányoknál valószínűbb, illetve a színek teltsége függ attól is, hogy időközben hogy tárolták kezelték a képeket, vagy hogy miként digitalizálták azokat.
A képeknek azonban így is messze nem csak technikatörténeti jelentőségük van, hanem fakóságuk ellenére is – az árnyalatok egymáshoz viszonyított arányát tekintve – ha teljes képet nem is, de ízelítőt kaphatunk az I. világháború kitörése előtti Budapest valós színeiről.
Érdekel, milyen volt a régi Budapest? Kövesd az Urbanistát a Facebookon! | Urbanista - A legrégebbi színes fényképek Budapestről | 0 | http://index.hu/urbanista/2017/12/07/a_legregebbi_szines_fotok_budapestrol |
2016-05-20 21:48:00 | Alvállalkozóként a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. is részt vállal az új Hidegkuti Stadion nettó 6,3 milliárd forintos kivitelezésében. A 444 eg | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Alvállalkozóként a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. is részt vállal az új Hidegkuti Stadion nettó 6,3 milliárd forintos kivitelezésében.
A 444 egyik olvasója fotózott le egy Brüsszelnek üzengetős kormányplakátot az épülő új Hidegkuti Stadion oldalában. A migránsellenes népszavazás alkalmából készült plakát érdekessége az, hogy az Orbán-rendszerhez kötődő cégek molinói övezik. A 444 cikke nem firtatta, de ezek a feliratok nem reklámhelyeken vannak, hanem azért lógnak az építkezés kerítésén, hogy a stadionépítőket jelöljék.
Az MTK-pálya tövében nem érthetetlen a WHB Kft. és a ZÁÉV Zrt. feliratainak megjelenése, hiszen ezek a cégek nyerték el a kivitelezésre kiírt közbeszerzést és építik nettó 6,3 milliárdért a stadiont. Érdekesebb viszont a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. jelenléte.
A CLH neve eddig nem szerepelt alvállalkozóként a stadionnal kapcsolatban. Ez a vállalkozás tavaly nyár óta tartozik Mészáros Lőrinc, valamint Szíjj László (a Duna Aszfalt tulajdonosa) és a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. (ezt a céget vezeti Mészáros leendő veje, Pálffy Balázs) érdekeltségébe.
Az MTK-nál érdeklődésünkre megerősítették, hogy a CLH alvállalkozóként részt vesz a stadionépítésben.
A Deutsch Tamás vezette klub 5322 férőhelyes új stadionja idén elkészül, a tervek szerint szeptemberben avatják az MTK és a Sporting Lisszabon meccsével. Az aréna beruházója az MTK, mint sportegyesület, a beruházást teljes egészében állami forrásból finanszírozzák.
Ahogy arról korábban írtunk, a kormány tervei szerint 2010 és 2020 között legalább 32 stadion újul meg a profi futballcsapatok számára, és a beruházások legalább 215 milliárd forint közpénzt visznek el.
Fotó: Deutsch Tamás Facebook-oldala | Mészáros Lőrinc beszállt az új MTK-stadion építésébe is | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/05/20/meszaros-lorinc-beszallt-az-uj-mtk-stadion-epitesebe-is/ |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.