date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2016-07-12 14:12:00 | Hála Istennek! | true | null | 1 | 444 | null | Legutóbb például Isten azzal jutalmazta meg, hogy az ő cége szervezhette a Eb-meccsnézést a Margitszigeten.
Természetesen ömlött a bizniszbe a szponzori pénz az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-től és a Magyar Villamos Művektől. A 444 gyors számításai szerint Kunáék haszna csak ezekből a szponzori lóvékból is 350 millió forint körül lehetett, de Kuna bölcsen vissza is oszt: jócskán hirdetett ebből a lóvéból a Habony-média újságjaiban.
Most Isten egy újabb nagy lehetőséggel jutalmazta meg alázatos szolgáját: Kuna cége, a Trinity International Communications Kft. szervezheti a MÁV vasutasnapjait.
Nem egy nagy összeg, csak 17,5 millió forint,
de azért ezt is meg kell becsülni. | Az Isten kegyelméből gazdagodó Kuna Tibor cége szervezhet vasutasnapokat a MÁV-nak | null | https://444.hu/2016/07/12/az-isten-kegyelmebol-gazdagodo-kuna-tibor-cege-szervezhet-vasutasnapokat-a-mav-nak |
2018-07-10 12:12:00 | Szintet lépett az Erdogan-dinasztia. A török elnök már csak a családtagjában bízik, hogy megmentse a gazdaságot. | true | null | 1 | G7 | null | Szintet lépett a dinasztikus uralom Törökországban, ahol az előző hónapban még erősebb elnöki hatalommal újraválasztott Recep Tayyip Erdogan saját vejét jelölte pénzügyminiszternek. Új kormányában várhatóan ez lesz a legfontosabb pozíció. (Sőt, az elnöki vő kedvéért összevonják a korábbi államkincstári és pénzügyi tárcákat, amivel egy még nagyobb csúcsszervet hoztak létre.)
Berat Albayrak 2004-ben vette feleségül Erdogan lányát, Esrát, és onnantól kezdve rakétaként kezdett felfelé ívelni üzleti és politikai karrierje. Albayrak előbb annak az óriási holdingcégnek lett a vezérigazgatója, aminek korábban alacsonyabb szintű munkatársa volt*A Calik Group a bányászattól az energetikán és az építőiparon át a kereskedelemig rengeteg dologgal foglalkozik, és több cikk foglalkozik a korrupciógyanús ügyeikkel a közép-ázsiai diktatúrákban., majd 2015 óta képviselő lett Erdogan pártjában, az előző kormányban pedig már ő volt az energiaügyi miniszter.
A változások nyomán két, a külföldi befektetők által viszonylag megbízhatónak tartott reformista miniszter, Mehmet Simsek és Naci Agbal is kikerült a kormányból. Őket tartják az utóbbi másfél évtized nagy gazdasági növekedését megalapozó török liberális reformerek utolsó mohikánjainak, akik az utóbbi években féken tartották valamennyire Erdogan különös, a józan paraszti észnek gyakran ellentmondó gazdasági elgondolásait. A török elnök az utóbbi években egyre többet beszélt arról, hogy főleg állami megaprojektekkel érdemes élénkíteni a gazdaságot, az inflációt pedig az alapkamat csökkentésével kell kezelni.
Ezzel egyidejűleg az elnök valóra váltotta a választások előtti ígéretét, és egy elnöki rendelettel az eddiginél szorosabb irányítás alá vonta a török jegybankot. A rendelet szerint a jövőben a török elnök nevezheti ki a monetáris bizottság tagjait, tehát sem a kormánynak, sem a jegybankelnöknek nem lesz beleszólása ebbe. Ez várhatóan megnyitja az utat azelőtt, hogy Erdogan a saját akaratát képviselő tagokat küldjön a török monetáris tanácsba.
A két lépés nyomán újra rekordmélység közelébe szakadt a líra árfolyama a dollárral és az euróval szemben.
Az éves infláció Törökországban jelenleg 15,4 százaléknál tart, aminek oka jelentős mértékben a líra gyengülése és a gazdaság túlfűtöttsége. Erdogan a kampányban és azóta is arról beszélt, hogy ő a “kamatok ellensége”, ezért a most 17,75 százalékos jegybanki alapkamat letörését tartja fő feladatának. A baj ezzel főleg az, hogy hiába nő a török gazdaság még mindig nagyon gyorsan, ennek hajtóereje főleg a lakosság, a cégek és az állam nagy ütemű hitelfelvétele.
A mostani helyzet ezért nem tartható fenn sokáig: ha nem állítják meg a líra zuhanását, és nem tartóztatják fel az inflációt, akkor fel kell készülni a csődhullámra és a kemény földet érésre. | Erdogan tényleg kinevezte a vejét pénzügyminiszternek | null | https://g7.hu/vilag/20180710/erdogan-tenyleg-kinevezte-a-vejet-penzugyminiszternek/ |
2021-09-22 00:00:00 | MindeközbenBár már partnerekkel nem vállal majd munkákat, csak szólózni fog, ahogy a szakmában mondják, de visszatér a pornóhoz Nad... | false | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | null | 0 | Bár már partnerekkel nem vállal majd munkákat, csak szólózni fog, ahogy a szakmában mondják, de visszatér a pornóhoz Nadia Hilton, amit maga a művésznő jelentett be, amikor interjút adott a syracuse.com nevű oldalnak.
A műfaj rajongói biztos emlékeznek a színésznőre, aki 10 évig az XXX műfaj egyik kiválósága volt, ám a szerelemmel együtt Jézust is megtalálta, amikor hozzáment David Bassette prédikátorhoz és maga is lelkész lett. A hölgy igazi neve Crystal DiGregorio, aki 2015-ben maga mögött hagyta addigi életét és a hívők példás életét választotta. A pálforduláshoz vezető frigy nem tartott sokáig, a nő bevallása szerint a hívők előítéletesek voltak vele és hiába számolta fel addigi életét, ez nem számított.
A férjétől elvált, de később újra férjhez ment és anya is lett. Most pedig elárulta, hogy regisztrált az OnlyFans-re, ahol majd a megfelelő összegekért szexuális tartalmakat lehet róla megnézni. Nadia Hilton korántsem naiv, bevallása szerint tudja, hogy ez is pornó, csak partnerek nélkül.
Én csak újra magam akarok lenni
– mondta a művésznő döntéséről. | Mindeközben - Visszatér a felnőtt filmes műfajhoz a pornósból lett lelkész | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2021/09/22/visszater-a-felnott-filmes-mufajhoz-a-pornosbol-lett-lelkesz |
null | Legalább 300 milliárd forintnyi, 2025-re tervezett állami beruházást halaszthat el a kormány 2026-ra, illetve 2027-re, tíz éves szabadfelhasználású lehet a szakmunkáshitel, és egy új kkv-államtitkárság felállítása nyomán akár 50%-os vissza nem térítendő pályázati támogatást is kaphatnak a magyar kkv-k – többek között erről beszélt az atv.hu-nak adott interjúban Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter pontosította, hogy mit értett cash-flow probléma alatt egy múlt heti interjúban. | true | [
""
] | 0 | Pénzcentrum | null | A terjedelmes interjú főbb üzenetei között szerepel például az állami kamatkiadások még 3-4 évig magasak lesznek (idén a GDP 4,9, 2025-ben a GDP 3,8, 2026-ban pedig a GDP 3,5 százalékát teheti ki a bruttó kamatköltség), és addig az éves deficitcélok tartása érdekében a cash-flow kihívást kell kezelni. Szavai szerint "A cash flow kihívás azt jelenti, hogy az éves költségvetési hiánycélt csökkenteni kell. Idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre pedig 3,7 százalékára kell lefaragni a hiányt. Éves viszonylatban tehát a hiánycélokat el kell érni".
Hangsúlyozta: "szó sincs arról, hogy az állam finanszírozási nehézségekkel szembesülne, óriási pénzügyi tartalékkal rendelkezik az ország", hiszen a kincstári egységes számlán (KESZ) közel 3500 milliárd forint áll rendelkezésre, amely az elmúlt évtizedhez képest igen magas szintnek felel meg. Így tehát üzenete szerint nem erre vonatkozott az általa múlt héten említett cash-flow probléma, hanem arra, hogy a kamatkiadások még évekig eltűntetik a költségvetési mozgásteret, és emiatt további állami beruházásokat is el kell halasztani a már idénre bejelentett 675 milliárdos csomagon felül.
A magas kamatkiadások és a deficitlefaragás kettős kényszere miatt a kiadásokat évekkel el kell tolni, illetve az extraprofitadókat a tervezettnél később lehet kivezetni - jelezte. Az állami beruházások 2025-ről 2026-2027-re tolását már múlt heti interjújában jelezte, most ennek kapcsán új információként összeget is említett: "Konkrét számot egyelőre még nem tudok mondani, de legalább 300 milliárd forintról lesz szó 2025-ben, ami későbbre tolódik. A Gazdasági Kabinet jelenleg is vizsgálja a beruházásokat".
Arra a kérdésre, hogy elhangozhat-e a neve jövő tavasszal jegybankelnökként, úgy reagált: "nem foglalkozom a kérdéssel, ez miniszterelnök úr kompetenciája". Utalt rá, hogy augusztustól további feladatokat kapott a tárcája, így most azok megvalósításával is foglalkozik. A múlt héten már meglebegtetett szakmunkáshitel kapcsán is elárult új információkat: "A tervek szerint a 17-22 év közötti szakképző iskolát, vagy szakgimnáziumot elvégzett fiatal munkába állást követően 10 éves futamidejű, szabad felhasználású hitelt vehetne fel, amennyiben vállalja, hogy Magyarországon él és dolgozik. Ezt lehet pályakezdési támogatásnak is tekinteni".
Jelezte, hogy "egy új, célzott és beruházást támogató 1+1 rendszert kell felépíteni". "Ez azt jelenti, hogy mi akár egy beruházás 50 százalékát is megfinanszíroznánk vissza nem terítendő forrással. Itt pályázati rendszerben gondolkodunk" - tudatta a válaszában Nagy Márton, aki azt is elárulta: "ennek a munkának az előmozdítása érdekében miniszterelnök úrral egyeztetek egy új kkv fejlesztési államtitkárság felállításáról".
Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán | Újabb brutál kiigazítást tervez a kormány: itt vannak a részletek, erre kell a pénz | null | https://www.penzcentrum.hu/karrier/20240827/ujabb-brutal-kiigazitast-tervez-a-kormany-itt-vannak-a-reszletek-erre-kell-a-penz-1155595 |
2015-05-12 13:52:00 | Befolyással való üzérkedés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanújával indított bűnvádi eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) pénteken Teodosie ortodox érsek, a dobrudzsai megyéket magába foglaló, konstancai (Constanta) székhelyű Tomisi egyházkerület vezetője ellen. | true | null | 1 | Népszava | null | korrupció;ortodox érsek;
2014-09-12 19:34:00
Korrupcióval gyanúsítanak egy ortodox érseket
Befolyással való üzérkedés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanújával indított bűnvádi eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) pénteken Teodosie ortodox érsek, a dobrudzsai megyéket magába foglaló, konstancai (Constanta) székhelyű Tomisi egyházkerület vezetője ellen.
A vádhatóság szerint a főpap 2009-ben csúszópénzt fogadott el egy fiataltól annak fejében, hogy az illetőt felvegyék a konstancai Ovidius egyetem ortodox teológia karára fél évvel a tanév kezdete után. A felvételi vizsga nélküli beiskolázásért az illető 850 eurót fizetett és további 5000 eurós kölcsönt ígért egy közvetítőn keresztül az érseknek - közölte a DNA.
A vádhatóság szerint az érsek okirat-hamisításra bujtatta fel egy beosztottját, hogy a papi hivatásra vágyó fiatal egyházi karrierjét előmozdítsa.
A hamis iratokkal utólag felvett egyetemistáról azonban kiderült, hogy újságíró, aki a történetről leleplező riportot közölt a Romania Libera című napilapban.
Teodosie érsek ellen már öt évvel ezelőtt vizsgálat indult a Konstanca megyei törvényszék melletti ügyészségen, de akkor az érsek panasszal fordult a legfőbb ügyészséghez, amely megállapította, hogy a területi vádhatóság valóban nem illetékes a magas rangú egyházi méltóság ügyében eljárni. Megállapították, hogy azokat a cselekményeket, amelyekkel a főpapot gyanúsítják nem érseki, hanem a konstancai állami egyetem teológia karának dékánjaként követhette el, ezért Teodosie dossziéja a korrupcióellenes ügyészséghez került.
A román média úgy tudja, hogy a DNA 2009-ben vádemelési javaslat nélkül ejtette az ügyet, most pedig azt követően indított bűnvádi eljárást, hogy a megvesztegetést bizonyító videó-, illetve hangfelvételek birtokába jutott.
Az 58 éves Teodosie érsek húsz éve tagja a román ortodox egyház zsinatának, 2001 óta vezeti a Tomisi egyházmegyét, 2002-ben Ion Iliescu akkori államfő a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki. | Korrupcióval gyanúsítanak egy ortodox érseket | null | https://nepszava.hu/1033120_korrupcioval-gyanusitanak-egy-ortodox-erseket |
2019-05-29 10:16:00 | Korábban még arról volt szó, vegyesvállalat lesz, most a cég megveheti a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t és ingatlanjait. | true | null | 1 | HVG | null | Verseny nélkül az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. szerzi meg a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t a hatalmas területű ingatlannal együtt, írja a VEKE Facebook-oldala a Magyar Közlönyben közölt kormányhatározat értelmezéseként. "Értesüléseink szerint a lépés együtt jár a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodás felmondásával, így az emeletes motorvonatok a továbbiakban kizárólag Minszkben fognak készülni."
A Magyarországra érkező emeletes vonatok gyártásában ugyanis Dunakeszi is részt vett.
A Transmashholding 2016-ban jelentette be, Magyarországra jön. Akkor még vegyesvállalatot akartak csinálni a Járműjavítóval. A cégben az Európa-szerte korrupcióval vádolt (eddig egy ügyben bizonyított) Alstom is tulajdonos.
Lettek volna tervek Dunakeszin
A Dunakeszi Járműjavító részt vett a budapesti orosz metrók felújításában, illetve a fővárosba érkező CAF villamosok utolsó tíz példányának az összeszerelésében is.
Valamint ők újították fel a több mint 350 „piros csíkos” elővárosi vasúti kocsit. De arról is voltak tervek, hogy a Transmashholdinggal közös céggel induljanak afrikai vasúti járműtendereken. | Vállalkozás: Verseny nélkül az oroszoké lett a dunakeszi járműjavító cég | null | https://hvg.hu/kkv/20190529_Verseny_nelkul_az_oroszoke_lett_a_dunakeszi_jarmujavito_ceg |
2009-07-16 00:00:00 | Bezártak a környezetszennyező hulladéklerakókat - Ha a 75 megmaradt lerakóban megfelelő eljárást alkalmaznak, 20 százalékkal csökken a kibocsátásunk. | false | [
"hulladéklerakó",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Szerdáig bezártak minden olyan hulladéklerakót, amelyiknek a működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre káros lehet. A bezárások után legfeljebb 50 kilométeren belül elérhetőek lesznek azok a hulladéklerakók, amelyek modern technológiákkal és elegendő kapacitással biztosítják a környezet kímélését, tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakók bezárását uniós irányelv alapján már a 2001-es hulladékgazdálkodási törvény előírta. A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók bezárása miatt az ártalmatlanítandó hulladéknak csak ötödét kell átirányítani biztonságos, uniós szabályoknak megfelelő lerakókba.
A csurgalékvíz és hulladéklerakó-gáz erősen károsíthatja a felszín alatti vizeket és a levegőt. A csurgalékvíz összetétele gyakran rosszabb, mint a legszennyezettebb szennyvízé, ezért annak talajba és a talajvízbe jutása veszélyezteti az ivóvíz bázist, a felszíni, felszín alatti vizek minőségét. A felszabaduló depóniagáz hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ezek megfelelő kezelése hazánk üvegházhatású gáz kibocsátásnak 20 százalékos csökkentését hozná.
Az önkormányzatok 2001. január 1-jétől készülnek arra, hogy be kell zárni a nem megfelelően szigetelt lerakókat. Az akkor működő csaknem 1300 lerakó felülvizsgálatát, a bezárásra, illetve a továbbműködésre vonatkozó tervek kidolgozását már az akkori jogszabályok előírták, így minden egyes lerakó további sorsát már legalább 5 évvel ezelőtt ismernie kellett az önkormányzatoknak és az üzemeltetőknek.
1100 hulladéklerakó rekultivációja folyik uniós pénzekből, továbbiak támogatása várható. A 75 lerakó az országban jelentkező kapacitásigényt bőségesen biztosítja, tehát lesz hová elhelyezni a hulladékot. A közeljövőben a 75 mellett további új hulladéklerakók nyílnak, ezeket jelentős kormányzati és uniós forrásokból finanszírozzák, írja a környezetvédelmi tárca. | Bezártak a környezetszennyező hulladéklerakókat | 0 | https://index.hu/belfold/paradicsom/2009/07/16/bezartak_a_kornyezetszennyezo_hulladeklerakokat |
2023. 08. 24. 05:00:00 | Feltételezik, hogy a Wagner-zsoldosok főnöke meghalt a Moszkva közelében lezuhant repülőgépen. Közben tart a vizsgálat a tíz ember halálát követelő szerencsétlenség ügyében. Orosz források szerint eddig nyolc holttestet találtak, de még nem azonosították őket. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Feltételezik, hogy a Wagner-zsoldosok főnöke meghalt a Moszkva közelében lezuhant repülőgépen, közben tart a vizsgálat a tíz ember halálát követelő szerencsétlenség ügyében. Orosz források szerint eddig nyolc holttestet találtak.
A nyomozók folytatták a Wagner-csoporthoz tartozó magánrepülőgép roncsainak átvizsgálását augusztus 24-én. A gép a Moszkvából Szentpétervárra tartó úton lezuhant, a személyzettel - két pilóta és egy utaskísérő - együtt tíz ember volt rajta, túlélő nincs. Az utaslista szerint a gépen volt Jevgenyij Prigozsin és a Wagner társalapítója, Dmitrij Utkin is. A szerencsétlenség pontosan két hónappal Prigozsinék puccskísérlete után történt.
A Flightradar24 online nyomkövető szerint,a brazil gyártású, a Wagner-csoporthoz regisztrált Embraer 600-as repülőgép augusztus 23-án kora este tűt el a radarról. Nem sokkal ezután a közösségi médiában egy videó jelent meg, amelyen egy repülőgép zuhan mintegy 300 km-re Moszkvától északra, a repülőgép eltűnésének helyén.
A RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint eddig nyolc ember holttestét találták meg a roncsok között, de arról nincs hír, hogy azonosították-e őket.
Egyelőre sem a Kreml sem az orosz védelmi minisztérium nem erősítette meg, hogy Prigozsin és Utkin meghalt, de a Wagnerhez köthető Telegram csatorna holtnak nyilvánították Prigozsint.
Az orosz légügyi hatóság közleménye szerint "a Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség Bizottsága megkezdi az első lépéseket a helyszínen, információkat gyűjt a gép személyzetének kiképzéséről, a repülőgép műszaki állapotáról és arról, milyen volt az időjárás a repülési útvonalon" .
Ehhez kapcsolódóan: Ki az a Jevgenyij Prigozsin, aki "Putyin séfjeként" az amerikai választási beavatkozásról beszélt?
Két gép volt?
A Gray Zone nevű csatorna hősként és hazafiként beszélt Prigozsinról,akinek halálát "Oroszország árulói" okozták.
A Gray Zone információi szerint egy másik, szintén Prigozsinhoz tartozó magánrepülőgép biztonságosan landolt a moszkvai régióban. Ezt az információt független forrásból nem lehetett azonnal ellenőrizni.
A Wagner-irodák szentpétervári épületében éjszaka kivilágították az ablakokat, amelyek így egy óriási keresztet alkottak, miközben néhányan megállt az épület közelében, hogy virágot helyezzenek el és gyertyát gyújtsanak.
Éppen két hónapja lázadtak fel a Wagner harcosai
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese, Prigozsin június 24-én egy rövid ideig tartó lázadást indított, a Wagner harcosai elfoglalták a dél-orosz Rosztov-na-Don városát, majd a főváros felé indultak és csak Moszkvától 200 kilométerre álltak meg. A lázadás során lelőttek egy orosz katonai repülőgépet, és összesen az orosz légierő 13 tagját ölték meg aznap.
Prigozsint akkor nem tartóztatták le és még csak őrizetbe se vették. Putyin azonban "hátba szúrásnak" ítélte el a lázadást, és megfogadta, hogy megbüntet minden "árulót", aki részt vett a puccskísérletben.
A Wagner-vezér holléte a lázadás óta nagyrészt rejtély. Június 24-e óta a hét elején posztolt először új videót. Az a felvétel valószínűleg Afrikában készült, és augusztus 21-én tették közzé a Wagner-csoporthoz kapcsolódó Telegram-csatornákon. A videón Prigozsin látható, amint katonai ruházatban, puskával a kezében a sivatagban áll.
Korábbi feltételezések szerint Prigozsin Oroszország és Belarusz között mozoghatott, ahol a Wagner-csapatok táborokat létesítettek a belarusz fegyveres erők kiképzésére. A Belarusznak való segítségnyújtás a júniusi lázadást lezáró megállapodás része volt. | Moszkva még nem erősítette meg Prigozsin halálát, állítólag volt egy másik repülőgép is | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/moszkva-meg-nem-erositette-meg-prigozsin-halalat-allitolag-volt-egy-masik-repulo-is/32562602.html |
2011-02-06 20:00:00 | A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát, ha a parlament elfogadja Selmeczi Gabriella indítványát. | true | null | 1 | Origo | null | Hétfőn önálló indítványt nyújt be a parlamentben Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja. Az indítvány több olyan törvénymódosítást tartalmaz, amely lehetőséget teremt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak, hogy átvilágítsa a magánnyugdíjpénztárak vagyonát. A tervekről Selmeczi Gabriella beszélt vasárnapi sajtótájékoztatóján Budapesten.
Ha a törvénymódosítást elfogadják, akkor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal átvilágítja a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát. A Kehi az új szabályozás esetén visszamenőlegesen megvizsgálja a magánpénztárak működését; ennek során a banktitkokat, az üzleti, az értékpapír- és a pénztártitkokat is megismerheti.
A törvénymódosítást azért nyújtják be, mert közpénzekről van szó - mondta Selmeczi Gabriella. Annak idején, amikor a magánpénztári rendszer felállt, az állami pénzeket csak kezelésbe kapták a magánnyugdíjpénztárak, "ezek a milliárdok nem a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentjének tulajdonát, vagyonát képezik, hanem a pénztártagok tulajdonát és vagyonát". Hozzátette: nagyon reméli, hogy a parlament - akár a házszabálytól eltéréssel - minél előbb elfogadja a törvénymódosítást, és a jogszabály már február végén hatályba lép.
Arról, hogy miért volt szükség a Kehi bevonására, amikor a PSZÁF is ellenőrzi a pénztárakat, azt mondta: a felügyelet azt vizsgálja, hogy jogszerűen működnek-e a pénztárak, az átadás-átvételre vonatkozóan részletes feladata nincs, és nem is utasítható. A Kehi sokkal mélyebben és sokkal többet tud vizsgálni, mint a PSZÁF, fő feladata az lesz, hogy megvizsgálja, visszakerül-e az államhoz a jogos járandóság, tényleg annyit ér-e a vagyon, amennyit a pénztárak mondanak. Hozzátette: reméli, hogy a Kehi nem talál semmit, ami bűncselekmény gyanúját vetné fel. | Átvilágítanák a magánnyugdíjpénztárak vagyonát | null | https://www.origo.hu/gazdasag/2011/02/atvilagitanak-a-magannyugdijpenztarak-vagyonat |
null | Pozsony még júliusban vonta meg az ideiglenes védelmet Artem Marcsevszkij ukrán-izraeli üzletembertől, de nem verték nagy dobra. Az oroszbarát vállalkozó Csehországban működtette a Voice of Europe nevű honlapot, és tavasszal menekült Szlovákiába a portál ellen indított szankciók miatt. | true | [
""
] | 0 | Euronews | null | Megvonta a védelmet Szlovákia a Voice of Europe nevű orosz propagandaoldalt működtető üzletembertől, aki áprilisban menekült el Csehországból. A döntés még júliusban született, a Deník N hétfőn vette észre, ezután pedig már a szlovák belügyminisztérium is megerősítette.
"A nevezett személy ügyének megfelelő és objektív értékelése után a belügyminisztérium migrációs osztálya július 3-án határozatot hozott az ideiglenes védelem megszüntetéséről," erősítette meg Matej Neumann, a minisztérium szóvivője.
A visszavonás július 25-én lépett hatályba, de Marcsevszkij jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen, ügyvédje pedig még nem reagált a határozatra.
Ahogyan mi is megírtuk, az oroszbarát Robert Fico kormánya áprilisban ideiglenes védelmet adott az ukrán-izraeli állampolgárságú Artem Marcsevszkijnek. Marcsevszkij márciusban került cseh szankciós listára, miután a cseh hírszerzés szerint Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán politikus utasítására ő irányította a Csehországban bejegyzett honlapot, amelyet ukránellenes propaganda és dezinformáció terjesztésére használt.
A platform kezdetben független médiumként mutatkozott be, a cseh és a lengyel hatóságok márciusban leplezték le, hogy valójában orosz propagandát terjeszt. A vizsgálat megállapította, hogy a Voice of Europe különösen aktív volt a júniusi uniós parlamenti választások előtt, és EP-képviselőknek fizetett azért, hogy a Kreml nézeteit népszerűsítsék az oldalon. | Szlovákia megvonta a védelmet az oroszbarát propagandaplatformot működtető üzletembertől | null | https://hu.euronews.com/2024/08/27/szlovakia-megvonta-a-vedelmet-az-oroszbarat-propagandaplatformot-mukodteto-uzletembertol |
2015-05-17 00:00:00 | Két éve keresték a moszkvai "felhőkarcoló-királyként" emlegetett üzletembert, Kambodzsában fogták el. | true | [
"csalás",
"milliárdos"
] | 0 | null | 0 | Kambodzsa vasárnap kiadta Oroszországnak a hazájában csalással vádolt Szergej Polonszkij milliárdost, aki illegálisan tartózkodott a délkelet-ázsiai országban. A férfit egy Moszkvába induló járatra tették fel kora reggel – közölte egy kambodzsai tisztviselő.
Polonszkijt pénteken vették őrizetbe, mert már két éve lejárt a vízuma.
Nyolcvan embert csapott be
Az orosz hatóságok 2013-ban emeltek vádat a Mirax Group építőipari konszern volt elnöke ellen, akit hazájában moszkvai “felhőkarcoló-királyként" emlegettek. A vád szerint nyolcvan embert károsított meg egy épületegyüttes kivitelezésekor. Vállalata mintegy 5,7 milliárd rubelt (38 milliárd forint) kapott a befektetőktől a beruházásra, de nem teljesítette a szerződésben foglaltakat. Szergej Polonszkij utasítására a vállalat vezetősége csődeljárást és felszámolást kezdeményezett a cég ellen.
Embereket veszélyeztetett viccből
A kambodzsai érdekeltségekkel is rendelkező 42 éves üzletembert 2013-ben vették először őrizetbe egy délnyugat-kambodzsai szigeten, de egy másik ügy miatt. A milliárdos két társával együtt újévi mulatozás közepette, részegen a hajófülkékbe zárta egy jacht legénységét, majd arra kényszerítette őket, hogy ugorjanak a tengerbe, és úszva érjék el a partot. Polonszkij három hónapot töltött börtönben. Ezt követően Izraelbe utazott, de később visszatért Kambodzsába. A férfit az Interpol is körözte.
2014-ben egy kambodzsai bíróság úgy döntött, hogy nem lehet kiadni Oroszországnak, mert a két ország között nincs kiadatási egyezmény. Az ítéletet követően Polonszkij azt nyilatkozta, ő ártatlan és Oroszországban csak azért emeltek vádat ellene, hogy a hatóságok ellenőrzés alá vonják gazdasági érdekeltségeit. | Hazaviszik Oroszországba a szökött milliárdost | 0 | https://24.hu/kulfold/2015/05/17/hazaviszik-oroszorszagba-a-szokott-milliardost |
2017-05-12 17:00:56 | Csaknem 50 millió forintért kelt el egy korábban 8,5 millióért vásárolt önkormányzati lakás. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A legnagyobb ingatlanspekulánsokat is megszégyenítő üzletet kötött Ferencváros egyik önkormányzati lakásának korábbi bérlője, aki bagóért vehette meg a kerülettől a szóban forgó Ráday utcai ingatlant, amelyet aztán 40 millió forintos haszonnal adott tovább – értesült lapunk. Nem mellékes, hogy a bomba üzletet lebonyolító férfi a IX. kerületi polgármester titkárnőjének a rokona. Bácskai János polgármester munkatársa egyébként Vác alpolgármesterének, Pető Tibornak (Fidesz–KDNP) a felesége is.
Az asszony óriási hasznot kasszírozó rokona 2013-ban alig több mint 8,5 millió forintért vásárolhatta meg az önkormányzattól a Duna-part közeli, Ráday utca 39. szám alatt található épület egyik 71 négyzetméteres, összkomfortos lakását. A felújított ingatlant a polgármester előterjesztése nyomán először bérlőként vette birtokba a férfi, majd mindössze hét hónappal később meg is vette. Az önkormányzat értékbecslése alapján 2013-ban kevesebb mint 19 millió forintot ért a lakás, azonban bérlőként fél áron, azaz 9,5 millió forintért vehette volna meg az ingatlant a titkárnő unokatestvére, ám ennél is olcsóbban jutott hozzá. Ugyanis további csaknem egymillió forintos árengedmény járt neki azért, mert egy összegben fizette meg a vételárat.
Ugyanakkor az ingatlan tulajdoni lapja szerint a férfi idén márciusban eladta a lakást. S bár az adatokból nem derült ki, pontosan mennyiért értékesítette, az új tulajdonostól megtudtuk, hogy valamivel kevesebb mint 49 millió forintért vették meg a belvárosi lakást. Mindez pedig azt jelenti, hogy négy év alatt mintegy 40 millió forintot hasznot hozott a szemfüles rokonnak a kedvező befektetés. – Érdekes: a ferencvárosi önkormányzatnál arról nincs hivatalos dokumentum, hogy döntöttek volna a lakás bérbeadásáról vagy eladásáról – ezt az LMP IX. kerületi képviselője nyilatkozta lapunknak. Jancsó Andrea úgy véli, ez arra utalhat, hogy a polgármester saját hatáskörben döntött az ingatlanról. Az ellenzéki politikus egyébként kirívónak találta azt is, hogy mindössze hét hónapnyi bérleti jogviszonyt követően megvehette a lakást a titkárnő rokona, méghozzá kevesebb mint fél áron.
Az ügyben megkerestük a polgármester titkárnőjét az ingatlaneladás részleteiről érdeklődve. – Ez tilos, vagy nem jogszerűen történt az adásvétel? – kérdezett vissza Bácskai János munkatársa, akinek állítása szerint nem volt tudomása arról, hogy az unokatestvére eladta a lakást, és ezzel 40 millió forintot keresett. A váci alpolgármester felesége kérdésünkre elmondta, szerinte nincs köze az ingatlanügyletnek ahhoz, hogy ő a ferencvárosi polgármester titkárnője. Továbbá közölte azt is, minden jogszerűen történt, senki nem találhat semmi kivetnivalót az ügyben.
Érdeklődtünk Bácskai Jánosnál is, aki pikírt stílusban kérte ki magának, hogy miért nem foglalkozunk azzal a 17 ezer kerületi lakással is, amelyekkel bármely lakos pénzt keresett a kerületben az elmúlt években. Majd elmondta azt is, hogy voltak olyan idők, amikor a Ferencvárosban akár 10 százalékos áron lehetett önkormányzati bérlakásokhoz jutni, továbbá megemlítette, hogy maga is 40 százalékos áron jutott a lakásához korábban, Gegesy Ferenc polgármestersége idején. Mint mondta, akár foglalkozhatnánk azzal is, hogy ő mennyit keresett ezzel, ám nem említett összeget. A szóban forgó lakásügylettel kapcsolatban Bácskai János a piaci árak emelkedésével magyarázta a nagy árkülönbséget. Hozzátette, arról nem tudott, hogy a vevő a titkárnője rokona.
A Ferencvárosban nem ez az első különös ingatlanügy. Lapunk korábbi cikke alapján hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a IX. kerületi ügyészség. Mint megírtuk, önkormányzati bérlakáshoz jutott például Mészáros László, a Fidesz–KDNP ferencvárosi képviselője, aki egy 63 négyzetméteres felújított ingatlant bérel „piaci alapon” havonta 68 ezer forintért. A szintén fideszes Görgényi Máté egy 104 négyzetméteres önkormányzati lakást bérel 118 ezer forintért havonta. Ráadásul az ő esetében a bérleti szerződés eredetileg a nagymamája nevére szól, aki sosem lakott az ingatlanban. Veres László, az előző önkormányzati ciklus fideszes képviselője már meg is vásárolhatta az önkormányzattól azt a bérlakást, amelyben lakott. A 90 négyzetméteres ingatlant 9,6 millió forintért vehette meg. Szintén kirívóan olcsón, mindössze 8,7 millió forintért jutott egy 72 négyzetméteres lakáshoz a korábbi fideszes alpolgármester lánya. | Vagyonokat keresnek a rokonok a ferencvárosi bérlakásbizniszben | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/05/vagyonokat-keresnek-a-rokonok-a-ferencvarosi-berlakasbizniszben |
null | Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) elnöke szerint nem szokatlanok az olyan esetek, amikor a mozdonyvezető félúton hagyja abba a járművezetést. Az elmúlt időszakban több, a bicskeihez hasonló incidens is történt, mivel a MÁV a munka hatékonysága érdekében – a MOSZ-elnök fogalmazása szerint – „kifacsarja” a mozdonyvezetőket. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | A Blikk is beszámolt a Bicskén rostokló vonat esetéről, melyben a szerelvény több mint egy órát várakozott a vasútállomáson, mivel lejárt a mozdonyvezető munkaideje, és nem vezethetett tovább, jogszabályi és utasbiztonsági okok miatt. Az ügyről az Index számolt be először, akik most megkeresték a MOSZ elnökét is az ügyben.
Barsi Balázs elmondta, hogy a vasúti közlekedésről szóló törvény értelmében a mozdonyvezetők legfeljebb 12 órát dolgozhatnak, ebből pedig maximum 10 órát tölthetnek vezetéssel. Ezt csak akkor léphetik át, ha azt a munkáltató valamilyen különleges helyzet miatt külön elrendeli.
Ez azt jelenti, hogy késés esetén, de a normális üzemmenetben a mozdonyvezető nem dolgozhat többet a megengedettnél.
Barsi szerint a vasúttársaságnál hivatalosan nem tervezhetik 10 óráig a munkatársak vezetési szolgálatát, mert hagyni kell egy bizonyos tűréshatárt, pontosan azért, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy a vonatok késése miatt átlépnék ezt a határt.
A mozdonyvezető is felelős azért, hogy a szabályok mentén végezze a munkáját
- hangsúlyozta.
A mozdonyvezető munkaideje lejárt, ezért kiszállt Bicskénél
Nyáron több ilyen eset is volt
Barsi elmondása szerint az elmúlt néhány hónapban több, a bicskeihez hasonló eset történt.
"Tudok arról, hogy az idén nyáron, egy hétvége alatt 5-6 olyan eset is volt, amikor azért kellett megállítani egy vonatot, mert lejárt a mozdonyvezető munkaideje" - jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte ez arra vezethető vissza, hogy a MÁV a lehető leghatékonyabban szeretné foglalkoztatni a dolgozóit, ám a tervezési hibák és késések miatt kicsúsznak a 10 órás keretből.
A személyzetirányítóknak elvileg ennek figyelembevételével kell kezelniük a helyzetet, de előfordulhat olyan, hogy nem áll rendelkezésre mozdonyvezető, aki átveheti a járatot
- mondta. | Megszólalt a MOSZ-elnök a Bicskén kiálló mozdonyvezetőről | null | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/mosz-elnok-mav-bicske/mc6m7g0 |
2017-01-18 13:27:31 | Az MNB letért a futópályáról - A jegybank példátlan módon felülírta a hivatalos statisztikákat, hogy kihozza a saját előrejelzését. | true | null | 1 | Index | null | „KARESZ HÜJE / GYÖNGYI HÜJE / csak én vagyok okos / énnekem a segembe is felyem van.”
(Weöres Sándor: Kisfiúk témáira)
„…most, miután már ismerem a jövőt, soha nem cselekednék ellene, és ebbe beletartozik az is, hogy nem árulom el másoknak, amit tudok.”
(Ted Chiang: Életed története)
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016 karácsonya előtt közzétett Inflációs jelentésében unortodox ajándékkal lepte meg a borúlátásra hajló publikumot. 2,1-ről 2,4 százalékra emelte a magyar gazdaság 2016 első háromnegyed évi növekedési ütemét, mégpedig úgy, hogy negyedévek szerint rendre 0,5, 0,1 és 0,5 százalékponttal korrigálta felfelé a KSH hivatalos adatait. Bár az MNB törvényi felhatalmazása sokféle tevékenységet fog át – a monetáris politikán és a pénzügyi felügyeleten kívül pénzügyi statisztikák összeállítására is kiterjed –, eddig úgy tudtuk, hogy a GDP-statisztika a KSH kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az MNB tavaly decemberben egy szokatlan manőverrel vélte alátámasztani a 2016-ra vonatkozó, az év elején, ismeretlen okokból kőbe vésett 2,8 százalékos GDP-növekedési prognózisát: felülbírálta (saját, úgymond „ténybecsléseire” cserélte) a már megjelent hivatalos statisztikai adatokat. Ezzel egyszerre sikerült magát nevetségessé tennie, a hivatalos adatok iránt bizalmatlanságot keltenie, és a KSH kompetenciáját kétségbe vonnia.
Írásomban amellett érvelek, hogy a jegybank ezzel rossz precedenst teremtett, amely alkalmas arra, hogy zavart keltsen az adatokkal kapcsolatban, anélkül azonban, hogy az akcióból érdemi előnyei származnának, miközben számolnia kell (kellett volna) annak számos hátrányával.
Először az MNB különös manőverét próbálom értelmezni, majd annak a jegybank reputációjára gyakorolt hátrányos következményeivel foglalkozom. Ezt követően tekintem át a 2016. évi hivatalos adatok MNB által történt felülbírálatának egyes részleteit, továbbá a Bank of England gyakorlatát, végül pedig arra hívom fel a figyelmet, hogy nehéz lesz eligazodni abban az MNB által kezdeményezett unortodox statisztikai rendszerben, amelyben minden elemző – saját narratíváját, illetve előrejelzését alátámasztandó – önállóan lát majd neki a hivatalos adatok átalakításának.
A manőver
Az MNB manőverének különös voltát már az is jelzi, hogy
Arról van szó, hogy 2016 decemberének második felében, amikor már ismertük a december első felében közzétett, a 2016 első háromnegyed évi gazdasági növekedésre vonatkozó hivatalos, de nem végleges adatot, az MNB-nek negyedéves bontásban, tizedes pontossággal keletkezett tudása arról, hogy a KSH mennyivel „fogta volt” módosítani (befejezett jövő) a december első felében publikált előzetes adatot.
Az MNB akciója mögötti tartalmat azért nehéz kifejezni, mert nem lehetséges biztos tudás arról, hogy a múltban történtekről jelenleg rendelkezésre álló ismeretek hogyan fognak megváltozni. A jövőbelátás azonban a tudományos fantasztikus irodalomban megszokott jelenség.
Nemrégiben mutatták be az Érkezés című filmet, amely történetesen egy nyelv kifejezőerejének és a jövő megismerésének kapcsolatáról is szólt; írásom második mottója abból az elbeszélésből idéz, amelyen a film alapul. A történet főhőse, egy nyelvész, a földönkívüliek nyelvének elsajátítása révén látni kezdi a jövőt, tudását azonban felelősséggel kezeli. Különleges ismereteit nem osztja meg másokkal, mert tényleg látja a jövőt.
A történet logikáját folytatva, abból is tudható, hogy az MNB egyáltalán nem lát a jövőbe, hogy felelőtlenül kifecsegte a múltra vonatkozó adatok jövőbeli revízióit. A hivatkozott Inflációs jelentésből azonban kiderül: a revíziókra vonatkozóan csupán egy rendkívül bizonytalan alapokon álló, nem publikált, és az MNB-n kívül senki által nem ellenőrzött „modellből” származó becslési eredményekkel rendelkezik (lásd a 2016/4. Inflációs jelentés [IJ], 6.1. kiemelt témáját; 60-63. old.)
Az eredmények már csak azért is kétségesek, mert nincs jele annak, hogy az elemzők különbséget tettek volna a szokásos, valamint a módszertani váltások miatti múltbeli adatrevíziók között.
E meglehetősen bizonytalan megalapozottságú 2016 első háromnegyedére vonatkozó becslési eredmények azok, amelyek (a 3,5 százalék körüli negyedik negyedévi előrejelzéssel együtt) véletlenül éppen 2,8 százalékos gazdasági növekedést adnak 2016 egészére, „alátámasztva” az MNB – hivatalos adatokkal megalapozhatatlan – előrejelzését.
Természetesen nem vonom kétségbe a statisztikai adatrevíziók tanulmányozásának jelentőségét (ezt már csak azért sem tehetném meg, mert magam is foglalkoztam a kérdéssel), továbbá, az MNB által hivatkozott forrásokkal egyetértve, én is úgy vélem, hogy a múltbeli revíziók elemzéséből adódhatnak – hozzávetőleges és rendkívül óvatosan kezelendő – becslések a jövőben várható revíziókra nézve.
Ezt az elemzést azonban a hazai adatok alapján rendesen, többféle módszerre is támaszkodva, el kell végezni, az eredményeket publikálni kell, és a lehető legszélesebb szakmai kört (a KSH szakértőit is) megszólító vitára kell bocsátani. Mindezek nélkül
különösen pedig: e sejtésekre cserélni a hivatalos adatokat. A következő passzus arra utal, hogy ezt az MNB elemzői is nagyon jól tudják:
„…megjegyezzük, hogy óvatosan kell következtetéseket levonni a múltbeli revízióból a jövőbeli revízióra vonatkozóan. Egyrészt azért, mert szignifikáns revíziót jelentős módszertani váltások is okozhatnak, amelyek a jövőben nem ismétlődnek meg. Másrészt azért, mert a múltban a revízió előrejelzésében jól teljesítő magyarázó változók elveszíthetik előrejelző képességüket.” (IJ, 62. old.)
Az MNB által hivatkozott, a Bank of England (BoE) Quarterly Bullentin 2007/3. számában publikált tanulmány szerzői egy fontosabb körülményre is felhívták a figyelmet (373. old):
„Az, hogy a múltbeli adatrevíziók alapján kirajzolódó minták milyen mértékben fejezik ki a jelenlegi bizonytalanságot [a jövőbeli adatrevíziókat illetően], közgazdasági megítélés kérdése, nem pedig „kemény” statisztikai tény.” (Kiemelés: O.G.)
A mondat mellesleg arra is utal, hogy a BoE a múltbeli revíziókkal nem azért foglalkozott, hogy a hivatalos adatokat felülírja, hanem azért, hogy a körülöttük lévő bizonytalanságot érzékeltesse – erre a nagyon jelentős különbségre még visszatérek.
El kell azonban ismerni, hogy adódhat olyan különleges helyzet, amelyben a jegybank fő tevékenységének alátámasztása elkerülhetetlenné – minden egyéb megfontolást megelőző jelentőségűvé – teheti a múltra vonatkozó saját becsléseinek közzétételét.
Ilyen helyzet állt volna elő például akkor, ha az MNB Monetáris Tanácsa 2016 decemberében úgy találta volna, hogy a magyar gazdaságnak a KSH-adatok által jelzettnél gyorsabb „valódi” (a jegybank által becsült/látott) növekedése a potenciális szintnél jóval magasabbra emelte a GDP-t, ami súlyos inflációs kockázatot jelent, ezért azonnali monetáris szigorításra van szükség.
Ebben a feltételezett esetben természetesen világossá kellett volna tenni, hogy az MNB-t saját, a KSH-énál megbízhatóbbnak tartott információi kényszerítik kamatemelésre. A hivatkozott Inflációs jelentésben azonban szó sincs ilyesmiről. Szó van viszont arról, hogy „A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások (…) A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.” (IJ, 8. old)
Ezt a szöveget a KSH adataira hivatkozva is meg lehetett volna fogalmazni. Mi több, az infláció alakulását tekintve derűlátó, a monetáris kondíciók további lazítását előrevetítő, és ennek a reálgazdaság ösztönzésére gyakorolt jótékony hatásaira utaló közlemény üzeneteivel szembe is megy a KSH növekedési adatainak jegybanki megemelése. De akkor miért kellett a hivatalos adatokat felülbírálni?
Mire volt jó?
A szokatlan manőverrel az MNB alighanem túl akart járni mindenkinek az eszén. Képzeljük magunk elé: miközben a többi elemző javában fut a cél felé, az utolsó szakaszon, amikor már nyilvánvaló, hogy hátránya behozhatatlan, az MNB fogja magát, letér a pályáról, és szaladni kezd a végső cél, az öltöző felé. Még oda sem ért, de már győztesnek tekinti magát a „valódi” versenyben.
Mivel az MNB sportszerűtlen adatrevíziói a monetáris politika szempontjából szükségtelenek (illetve diszfunkcionálisak) voltak, az akcióra nem marad más – mások által már megfogalmazott – magyarázat, mint a ragaszkodás ahhoz, hogy a 2016. évi, 2,8 százalékon kimerevített növekedési előrejelzésével mindenképpen neki legyen igaza. (Lásd írásom első mottóját.)
De tényleg jó-e az MNB-nek, hogy 2016-ra vonatkozó prognózisát összehasonlíthatatlanná tette másokéval és a márciusban publikálandó előzetes tényadatokkal?
Ha majd megjelenik a GDP tavalyi növekedésére vonatkozó második hivatalos becslés, amely a mai ismeretek szerint 2,8 százaléknál csak alacsonyabb lehet, nem dőlhet hátra azzal, hogy „ó, ez nem is számít, mert a KSH-adat egészen másra vonatkozik, mint az én előrejelzésem”.
Akkor sem jár igazán jól, ha az utolsó negyedévre szóló merész prognózisa (3,5 százalék körüli növekedés) „bejön”, mert ez esetben is csak 2,5 százalékos éves növekedés jön össze az első háromnegyed év eddig publikált hivatalos adatai alapján.
Viszont akkor, ha a KSH, akár már márciusban, akár a szeptemberi végleges adatközléskor, 2,8 százalékos, vagy ahhoz közeli növekedési ütemet hozna ki, soha és senki nem tudná lemosni róla, hogy nyomásnak engedett, az MNB-ről pedig azt, hogy maga volt a nyomás gyakorolója.
Ezek a lehetőségek két okból sem foglalkoztathatták az MNB-t.
Egyrészt azért, mert tavaly decemberben gyorsan ki kellett valamit találni, amivel technikailag kijön a 2,8 százalék (egyszer talán megtudjuk, miért pont ennek kellett kijönnie).
Másrészt azért, mert arra számított – nyilván nem minden ok nélkül, – hogy 2017 őszén már senkit sem fog érdekelni egy, az előző év végén megjelent 2016-ra vonatkozó előrejelzés. Addigra mindenki elfelejti 2016-ot, és a 2018. évi kilátásokra irányul majd a figyelem.
Akad azonban egy apró bibi. Miközben mindenki elfelejtheti, az MNB maga – hacsak nem akar magának ellentmondani, illetve nem akarja meghazudtolni magát – nem felejtheti el a 2016-ra vonatkozó „ténybecslését”, hiszen ezen a bázison alapul a 2017. évi előrejelzése.
Ezért hiába prognosztizálná netán jól a változatlan áron mért szinteket, rosszul jelezné előre a növekedési ütemeket, amelyek a valódi érdeklődés előterében állnak. Ha esetleg bejönne a kormány 4,1 százalékos prognózisa, akkor későbbi Inflációs jelentéseiben az MNB csak magyarázkodhatna, hogy az ő 3,6 százaléka az általa kiszámolt magasabb bázis miatt „valójában” ugyanazt jelenti, mint a kormány 4,1 százaléka.
Az adatfelülírás részletei
Az MNB kétféle módon is felülírta a KSH 2016 első három negyedévére vonatkozó adatait. Egyrészt nagyon furcsán változtatta meg a GDP szezonálisan és naptári hatásokkal kiigazított negyedévek szerinti lefutását (1. ábra), másrészt érthetetlen változtatásokat eszközölt a felhasználási komponenseknek az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (szezonálisan kiigazítatlan adatokon alapuló) növekedési hozzájárulásaiban (2. ábra).
1. ábra: a GDP előző év azonos időszakához viszonyított növekedési üteme egyrészt kiigazítatlan, másrészt szezonálisan és naptári hatásokkal kiigazított adatok alapján, a KSH közlése és az MNB becslése szerint (százalékos változás)
Az 1. ábrán látható, hogy 2015 negyedik negyedévéig megegyeznek a KSH által közölt, valamint az MNB szerinti „valóságos” adatok. 2016-tól azonban a következők figyelhetők meg:
a KSH szerint minden negyedévben alacsonyabb volt a szezonálisan kiigazított adat szerinti növekedés, mint amit a kiigazítatlan mutató jelez;
az MNB becslése szerint viszont minden negyedévben pontosan azonos volt a kiigazítatlan és a szezonálisan kiigazított adat alapján adódó növekedési ütem. Ez legalábbis elgondolkodtató.
Az MNB adatrevízióinak részleteit tanulmányozva, több értelmezési lehetőség is adódik. Itt azonban csak azzal foglalkozom, hogy
Hiszen megalapozatlan „ténybecsléseit” próbálta alátámasztani azzal, hogy egyfajta szerkezetet is tett mögéjük – azt a benyomást keltve, hogy adatai legalábbis egyenértékűek a KSH által közöltekkel (vagy azoknál akár jobbak is). A 2. ábra arról ad képet, hogy az MNB hogyan változtatta meg a GDP negyedéves növekedési üteméhez történt keresleti hozzájárulásokat a KSH adataival összehasonlítva.
2. ábra: A GDP negyedéves (az előző év azonos időszakához viszonyított) növekedési üteme a KSH adatai, valamint az MNB számításai alapján 2016-ban (százalékos változás), valamint belföldi felhasználás és a nettó export hozzájárulása a növekedéshez (százalékpontban) a két forrás alapján
Az ábrán látható, hogy az MNB olyan hivatalos adatokat alakított át a maga ízlése és céljai szerint, amelyekről negyedéves bontásban a KSH-nál nem lehettek jobb információi.
Honnan tudhatta volna például, hogy a második negyedévben a nettó export növekedési hozzájárulása kisebb, a belföldi felhasználásé pedig nagyobb volt, mint amit a KSH közölt? És milyen alapon hozta ki azt, hogy a harmadik negyedévben a nettó export kontribúciója pozitív volt – miközben a KSH negatív hozzájárulást mutatott ki?
Az MNB a belföldi felhasználás egyes összetevőinek növekedési hozzájárulásáról is közölt részletes „ténybecsléseket” (Inflációs jelentés, 1-6. ábra), ezek azonban csak további, itt nem tárgyalt adalékok az MNB által végrehajtott adatrevíziók komolytalanságához.
„Nemzetközi gyakorlat”
Nem létezik nemzetközi precedens arra, hogy egy jegybank a hivatalos statisztikákat azért írta volna felül, hogy kihozza a saját előrejelzését. Arra sem ismerek példát, hogy egy jegybank egyáltalán felülírta volna a hivatalos adatokat. Az MNB a Bank of England-re olyan példaként hivatkozik, mintha annak gyakorlata igazolhatná azt, amit a KSH adataival maga művelt.
A BoE azonban nem írja felül, nem cseréli ki a saját számaira az Office for National Statistics (ONS) hivatalos adatait, hanem a múltbeli revíziókra vonatkozó (publikált!) elemzéseire támaszkodva, képet ad arról, hogyan ítéli meg a revíziók eltérő irányú (!) valószínűségi eloszlását.
Nagyon messziről nézve, az MNB manővere emlékeztethet a BoE gyakorlatára, közelebbről vizsgálva azonban kiderül, hogy ég és föld a különbség. Az alábbi ábra egymás mellett mutatja az MNB és a BoE legutóbbi inflációs jelentésének a GDP alakulására vonatkozó úgynevezett legyezőábráját, amely a múltbeli adatokra és az előrejelzésre vonatkozó bizonytalanságot hivatott érzékeltetni. A sötétebb színek a valószínűbbnek, a világosabbak pedig a kevésbé valószínűnek tartott kimeneteket jelzik.
3. ábra: a GDP negyedéves (év/év) növekedésére vonatkozó múltbeli adatok és az előrejelzések ábrázolása az MNB (bal oldal) és a BoE (jobb oldal) legutóbbi inflációs jelentéseinek legyezőábráin
A két ábra nem egészen azonosan értelmezi a GDP éves növekedését (az MNB a szezonálisan és naptári hatásokkal kiigazított, a BoE kiigazítatlan éves növekedést jelez az előző év azonos időszakával összehasonlítva), a lényeges különbség azonban nem a mutatók tartalmához kapcsolódik, hanem az ábrázolás módjában jut kifejezésre.
Nézzük először az MNB legyezőábráját. Jól látható, hogy 2016-tól az MNB a saját „adatrevízióit” jelölte vastag vonallal (a KSH korábbi adatainak folytatásaként), a KSH hivatalos adatait pedig szaggatott vonallal jelezte. Ezzel egyértelműen utalt arra, hogy tőle származik az érdemi, a KSH-tól pedig a kiegészítő információ. Az ábrán az is látszik, hogy a KSH szaggatott vonallal jelölt adatai a valószínűségi sáv legalján helyezkednek el, ami azt érzékelteti, hogy az MNB szerint hozzávetőlegesen nulla valószínűsége van annak, hogy a 2016. évi gazdasági növekedésről közzétett KSH-adatok lefelé módosuljanak.
Mellár Tamás az Élet és Irodalom 2017/2. számában megjelent cikkében egyértelmű nyomásgyakorlásként értelmezte az MNB adatrevízióit. A lefelé történő jövőbeli revíziónak tulajdonított nulla-közeli valószínűség összhangban van ezzel az értelmezéssel.
Tekintsünk ezután a BoE legyezőábrájára. Azon egyetlen vonal látható: a hivatalos (ONS) adat. Itt is háromféle színárnyalat fejezi ki a múltra és a jövőre vonatkozó bizonytalanság érzékelt mértékét, de a BoE egyetlen szakaszon sem cserélte a sajátjaira az ONS adatait. Ebből az aprónak látszó különbségből derül ki igazán, hogy
Az MNB állításával szöges ellentétben, a hivatalos adatok felülírásának semmiféle jelentősége sem volt a monetáris politika szempontjából; a megemelt növekedési adatok nem befolyásolták a Monetáris Tanács döntését. Az MNB adatrevíziója semmilyen közérdeket nem szolgált, rendkívül rossz precedenst teremtett, és megkérdőjelezte a KSH adatainak megbízhatóságát.
Másokkal egyetértve, én is úgy látom, hogy a jegybanki adatrevíziók egyetlen, mégpedig a közérdekkel kifejezetten ellentétes célt szolgáltak: az MNB – hivatalos adatokkal megalapozhatatlan – 2016. évi előrejelzésnek az alátámasztását. Az adatrevíziók részletei követhetetlenek és rendkívül esetlegesek, ennek lehetséges okaival azonban nem kívántam foglalkozni.
A hivatalos adatok felülírása azért is rossz precedens, mert ezután minden olyan elemző, akinek az előrejelzése nem fér össze a KSH adataival, erős késztetést érez majd arra, hogy maga állítsa elő a saját történetéhez legjobban passzoló statisztikákat.
Ámde – utalva az első mottóra – miért ne lehetne Karesznek és Gyöngyinek is saját statisztikája? Weöres Sándor kisfiúknak szóló versikéje szakmailag megalapozott választ adott a kérdésre.
Borítókép: Karip Timi / Index. | Az MNB letért a futópályáról | null | https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2017/01/18/az_mnb_unortodox_elorejelzese/ |
2021-01-22 08:44:00+02:00 | Folyamatosan csökken a nyomás az egészségügyön, legalábbis a naponta megjelenő adatok erre engednek következtetni. Legutóbb október végén voltak ennyire kevesen kórházban a koronavírussal összefüggésben. | false | [
"Makró",
"Koronavírus"
] | 0 | null | 0 | 1311 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 356 973 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 98 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 11 811 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 237 362 fő, az aktív fertőzöttek száma 107 800 főre csökkent.
3959 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 274-en vannak lélegeztetőgépen. Ez három hónapja a legalacsonyabb szám. Legutóbb október legvégén voltak ennél kevesebben kórházban.
Eddig 138 983 fő kapott oltást, közülük 5815 fő már a második oltását is megkapta. Az eddig beoltottak többsége egészségügyi dolgozó, emellett már tízezer idősotthonban lakó és dolgozó oltása is már megtörtént. Az oltás ütemét, gyorsaságát a vakcinák érkezése határozza meg. A szerdán érkezett vakcinaszállítmány közel 36 ezer ember oltására elég, a következő szállítmány csak jövő héten érkezik. A kormány lassúnak tartja az EU által koordinált vakcinaszállítmányok ütemét, ezért kínai és orosz vakcinák beszerzését is megcélozta, hogy mielőbb megkezdődhessen a lakosság tömeges oltása és korlátozások feloldása. Szijjártó Péter külügyminiszter ma Oroszországban tárgyal a magyar hatóság által már engedélyezett orosz vakcina beszerzésről. | Koronavírus: 3 hónapja voltak utoljára ennyire kevesen kórházban | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/koronavirus-3-honapja-voltak-utoljara-ennyire-kevesen-korhazban.html |
null | Költségelven hasznosított bérlakásokra ír ki pályázatot a tatabányai önkormányzat. | true | [
""
] | 0 | KEMMA | null | A pályázat benyújtásának határideje szeptember 27. (ügyfélfogadási időben!)
Pályázat benyújtásának helye: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, ingatlangazdálkodási Iroda, 2800 Tatabánya, Fő tér 8.
email:[email protected]
Pályázatot nyújthat be az a nagykorú, Tatabányán lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező magyar állampolgár, aki nem rendelkezik lakástulajdonnal, a család 1 főre jutó nettó jövedelme a mindenkori minimálnyugdíj háromszorosát, (85.500 Ft/fő) eléri, egyedülállóknál a nettó jövedelem a mindenkori minimálnyugdíj négyszeresét, (114.000 Ft/fő) eléri. A bérleti szerződés határozott időre, de legfeljebb 10 évre köthető.
További részletek az önkormányzat honlapján olvashatóak. | Bérlakáspályázatot hirdetnek | null | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/09/berlakaspalyazatot-hirdetnek-5 |
2018-03-05 00:00:00 | A NAV lekapcsolta a bűnszervezetet és zárolta vagyonukat. | true | [
"áfacsalás",
"használt autók"
] | 0 | null | 0 | A NAV gyanúja szerint 140 millió forint adót csalt el egy nyolc tatabányaiból álló, használt autókkal üzletelő bűnszervezet. Ügyüket vádemelési javaslattal adták át a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségnek – közölte a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága hétfőn az MTI-vel.
Hideg-Göblyös Rita tájékoztatása szerint a gyanúsítottak eleve a bűncselekmények elkövetésére alapított magyar és cseh cégeken keresztül hozták az autókat Magyarországra. Az uniós vásárlást belföldi beszerzésként tüntették fel, költségszámlákkal nem rendelkeztek, de a fiktív ügylet áfáját levonták fizetendő adójukból, bevételeiket viszont nem vallották be.
A NAV nyomozói 27 helyszínen tartott akcióban számolták fel a bűnszervezetet, házkutatásokat tartottak, lefoglalták a könyvelési iratokat, hamis számlákat. A költségvetési kár megtérülésére 224 millió forint értékű ingatlant zároltak, gépkocsikat és készpénzt foglaltak le.
A bűnszervezetet vezető férfi jelenleg is előzetes letartóztatásban van, mivel szökésétől lehetett tartani. Lakásából nyolc hamis okmány került elő, ezekkel leplezte személyazonosságát, amikor a korábban más hatóság által kiszabott büntetés elől külföldre menekült és ott kivárta annak elévülését. | 140 millió áfát csaltak el használt autókkal | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/03/05/140-millio-afat-csaltak-el-hasznalt-autokkal |
2015-06-02 18:20:27+02:00 | Műhelytanácskozást tartottak kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában az úgynevezett illiberális demokráciákról a Magyarországi Európa Társaság szervezésében, a Nyitott Társadalom Alapítvány és a német liberális Naumann Alapítvány támogatásával. | true | [
"Európai Unió",
"Orbán Viktor",
"demokrácia",
"politika",
"Európai Néppárt"
] | 0 | null | 0 | Műhelytanácskozást tartottak kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában az úgynevezett illiberális demokráciákról a Magyarországi Európa Társaság szervezésében, a Nyitott Társadalom Alapítvány és a német liberális Naumann Alapítvány támogatásával.
A résztvevők a téma kapcsán alapvetően azt a kérdést járták körbe, mit tehet az Európai Unió, ha egy tagállam rendszeresen és módszeresen megsérti a liberális demokrácia európai értékeit és szabályait.
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke a tanácskozás egyik céljaként annak tisztázását jelölte meg, hogy az illiberális demokrácia fogalma alatt mennyire kiforrott hatalomgyakorlási modell értendő, illetve mennyiben van szó retorikai jelenségről.
A magyar származású Kati Piri, a holland Munkapárt EP-képviselője úgy vélekedett felszólalásában: a liberális demokráciára leselkedő veszélyek elhárításának egyik nagy feladata, hogy visszaszorítsák "a győztes mindent visz" szemléletét. Ez pedig - tette hozzá - korántsem csupán jogalkotási feladat, hiszen számos országban teljesen liberális a szabályozás, a gyakorlat mégis mást mutat.
A magyarországi helyzetet illetően a hollandiai szociáldemokrata politikus úgy vélekedett, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok rendszere "strukturális veszélyben" van Magyarországon. Leszögezte, hogy alapvető, érdemi változás csak Magyarországon belülről jöhet. Szerinte ennek nem szabad a bal- és a jobboldal közötti vitának lennie, hanem a demokratikus baloldal, jobboldal és centrum összefogására van szükség.
Rui Tavares, az Európai Parlament volt portugál EP-képviselője, aki az előző parlamenti ciklusban a magyar kormányzatot erősen elmarasztaló, róla elnevezett jelentést jegyezte, úgy vélekedett: az EU-nak világosan meg kellene fogalmaznia "európai ígéretét", amelynek három fő eleme a jólét megosztása, az alapvető jogok érvényesülése és a demokratikus berendezkedés. Szerinte azt is világossá kellene tennie az uniónak, hogy e célok megvalósításának útjáról nincs visszatérés az autoriter rendszerekhez, és a megvalósítás a tagállamok közösségében könnyebb, mint az egymástól elkülönülő tagállamokban.
Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Média Monitor vezetője, a münsteri egyetem kutatója arról beszélt, hogy a 2010-es médiatörvény casus belli volt az EU és Magyarország viszonyában, mert annak elfogadása világosan jelezte az antidemokratikus tendenciákat.
Az ügy egyben tesztje volt annak, hogy az EU képes-e megvédeni az értékeket, vállal-e ennek érdekében politikai konfliktusokat - tette hozzá, és az eredményt csalódást keltőnek minősítette.
A médiajogász az EU további fellépési lehetőségeiről úgy vélekedett, hogy amennyiben a média működését szolgáltatásként fogják fel, és a szolgáltatásnyújtás szabadságára összepontosítanak, akkor érdekes kapcsolat alakítható ki a gazdasági szabadság és a véleménynyilvánítási szabadság között. Érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok mennyire érvényesülnek a "propagandagépezetté silányított" közszolgálati média vonatkozásában - mondta.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője arról beszélt, hogy a korrupció nem véletlenszerű kísérőjelensége, hanem lényege az illiberális állami berendezkedésnek. Ennek logikai alapja szerinte az, hogy az illiberális állam úgymond magasabb rendű nemzeti célokat tűz ki, e célok elérésére alkalmatlannak tartja a kaotikus liberális környezetet, és a javak elosztását illetően biztosítani akarja azt, hogy a gazdasági erő azok kezében legyen, akik ezt az erőt a nemzeti célok érdekében képesek alkalmazni.
Magyarországon - mondta Jávor Benedek - a jelentős arányú EU-támogatásokat "az új oligarchia fejlesztésére" fordítják. A képviselő szerint Orbán Viktor és Simicska Lajos barátságának megszűntével "új szakasz kezdődött a korrupcióban". Nem csupán kicserélik az oligarchákat, hanem a miniszterelnök személyéhez sokkal közvetlenebbül kötődő "strómanokat" hoznak helyzetbe - tette hozzá.
Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász azt hangsúlyozta, hogy az EU irányt téveszt, ha csak egyes kisebb ügyeket vesz elő uniós jogsértési eljárások keretében. Szerinte azt kell kimutatni, hogy alapvető uniós elvek és értékek módszeres megsértése folyik, és ezek ellen fel lehet lépni "rendszerszintű kötelezettségszegés" miatti eljárással.
A vitaszabályok értelmében névvel nem idézhető hozzászólások közt elhangzott: az Európai Néppárt EP-frakciójában erős az a vélemény, hogy Orbán Viktornak egyértelműen állást kell foglalnia az európai értékek ügyében a közelgő budapesti néppárti vezetőségi ülésen, ellenkező esetben veszélybe kerül a Fidesz helye a néppárti frakcióban. | Külföld: Orbán miatt már kivágnák a Fideszt az Európai Néppártból - NOL.hu | 0 | http://nol.hu/kulfold/orban-miatt-mar-kivagnak-a-fideszt-az-europai-neppartbol-1537655 |
2019-10-08 09:25:00 | Úgy látszott, hogy Mészáros Lőrinc köre a Rákos-Hatvan vasútvonal 150 milliárdos felújításából kimarad, ám a 24.hu birtokába került szerződések szerint alvállalkozóként kereshetnek a beruházáson. | true | null | 1 | 24.hu | null | A Rákos-Hatvan vasútvonalat 150 milliárd forintból újítják fel, a nyertes kivitelezőket tavaly márciusban jelentették be. Szokatlan módon nem volt köztük sem a felcsúti milliárdos R-Kord nevű vasútépítő cége, sem veje, Homlok Zsolt hasonló profilú vállalkozása, a Vasútvillamosító Kft.
A megrendelést öt cég vitte el, mind osztrák gyökerű: a Strabag Vasútépítő Kft., a Belfry PE Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Thales Austria GmbH és a Thales Rail Signalling Solutions Kft. Rákos és Hatvan között összesen 52 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek, Rákos és Aszód között a terepviszonyok miatt 120, Aszód és Hatvan között 160 kilométeres óránkénti pályasebességre alakítják ki.
Az állami megrendelő, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. három részre osztotta a méretes feladatot, és három közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyeknek ez lett az eredménye:
A Rákos – Gödöllő vonalat nettó 62 milliárd forintért a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft. újíthatja fel.
A Gödöllő – Hatvan szakaszt 62 milliárdért a Swietelsky Vasúttechnika Kft.
A Rákos – Hatvan biztosítóberendezéseinek kivitelezési munkálatait pedig az osztrák Thales két említett cége nettó 23 milliárd 559 millió forintért építheti meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyertesnek hirdetett vállalkozások viszik el az összes pénzt, a közel 150 milliárd forintot. Alvállalkozók hadát foglalkoztatják, bizonyos munkákat a külső cégekre bíznak, így hozzájuk csorognak le a milliárdok. A szerződések alapján úgy tűnik, hogy az alvállalkozókat sem éppen véletlenszerűen választják ki. Amint korábban a G7 feltárta, a Rákos-Gödöllő vonalon a Belfry PE kizárólag Mészároshoz köthető alvállalkozókat kért fel. A 24.hu birtokába került szerződésekből pedig az derült ki, hogy ugyanezen a szakaszon a másik fővállalkozó, a Strabag Vasútépítő Kft. is a NER-hez köthető cégeket preferált. Sőt a másik, Gödöllő és Hatvan közötti, szintén több mint 60 milliárdos szakaszon is pénzhez jut a Mészáros család, meghívott alvállalkozóként örülhetnek megrendelésnek.
Rákos-Gödöllő: a szálak Mészárosékhoz vezetnek
A birtokunkba jutott szerződések szerint a Rákos-Gödöllő szakaszon Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a cége, a Vasútvill Kft. alvállalkozóként vesz részt: a villamos felsővezetékek építésében, anyagbeszerzésben, egyes részfeladatok felelős műszaki vezetésében és építési feladatok irányításában kapott munkát. Homlok cégei fénysebességgel törnek felfelé, különösen a Vasútvill, amely tavaly megduplázta a bevételét és 3,3 milliárd forint nyereséget termelt. De nem a Vasútvill az egyetlen izgalmas hátterű cég ezen a Rákos-Gödöllő szakaszon.
Már a fővállakozó Belfry PE Kft. maga is érdekes szereplő, üstökösszerű felemelkedése először a G7-nek tűnt fel. A lapnak az szúrt szemet, hogy a gyakorlatilag ismeretlen és mindössze néhány alkalmazottal működő cég sorra nyeri az állami út- és vasútépítéseket Magyarországon a Strabag konzorciumi partnereként. A Rákos-Gödöllő vonalból 19 százaléknyi munkát kaptak, ez nagyjából 11,7 milliárd forintos megrendelést jelent. Alvállalkozóként pedig – mint már említettük – Mészároshoz köthető alvállalkozókat vont be a munkába. Felkérte a Vasútautomatika Kft-t., amelyet Mészáros a horvátországi bizalmasától, Sakalj Ferenctől vett meg, majd később beolvasztotta az R-Kordba. A Mészáros holdudvarba sorolják a másik Belfry-alvállalkozót, a budaörsi Termini-Rail Kft.-t is, amelyről korábban az Átlátszó írta meg, hogy Mészáros Lőrinc R-Kordjának bedolgozója.
A szakasz másik fővállalkozója, a Strabag Vasútépítő Kft. sem szakadt el nagyon a NER-től: az olyan egyértelmű referenciákkal rendelkező cégek, mint a sínek felszedésével és lerakásával foglalkozó H.F. Wiebe GmbH illetve a fővállalkozó leányvállalata, a Strabag Rail GmbH mellett bevonták a Kosik család (Kosikné Rónay Katalin, Kosik Attila és Kosik Gergely Attila) tulajdonában lévő Crystal 91 Kft.-t (új nevén Crystal Mérnökiroda Kft.). Kosikék nevével korábban az Átlátszó cikkében találkozhattunk, amelyben Fürstner József fogorvost kötötték össze Rogán Antallal, illetve a bizalmasaként emlegetett Kertész Balázzsal (lásd keretes írásunkat).
A cég eredményeit érdemes alaposabban szemügyre venni:
Míg 2017-ben 918 ezer forintos bevételük mellett több mint 2 millió forint veszteséget hoztak össze, tavaly nagyon beindult a szekér: több mint 819 millió forint bevételt értek el, adózott eredményük pedig 436,5 millió forint volt. Ebből 350 millió forint osztalékot vihettek haza a tulajdonosok.
Szintén részt vesz a kivitelezésben az osztrák Swietelsky tulajdonában lévő DS Vasút Kft., amely a Mészáros-birodalom bejáratott alvállalkozója: az Érd-Érd alsó összekötő vágány kivitelezésében erőforrásnyújtó szervezetként segítettek a két Mészáros cégből álló V-Híd – R-Kord konzorciumot. A Vasútgép Kft. szintén egy olyan Swietelsky-leány, amely kapcsolatban áll Mészárosékkal: alvállakozóként ők is kapnak egy szeletet a Budapest-Belgrád vonal kivitelezési munkáiból.
Gödöllő-Hatvan: csak a fővállalkozót hívják másképp
Mostanáig nem volt ismert, de a Swietelsky Vasúttechnika Kft. által jelenleg is kivitelezés alatt álló Gödöllő-Hatvan vonalon is ugyanezek a cégek dolgoznak alvállalkozóként, köztük a Homlok-féle Vasútvill Kft. A Swietelsky Vasúttechnika Kft. egy kicsit sem ismeretlen Homlok Zsolt számára, 2016 őszi távozásáig ő volt a cég ügyvezetője és ilyen minőségében együtt építkezhetett apósa cégével, az R-Korddal a bő 70 milliárd forintos dél-balatoni vasútrekonstrukción.
Homlok cége mellett több, a Rákos-Gödöllő szakasznál említett cég is felbukkan alvállakozóként, így Mészáros Lőrinc Vasútautomatika Kft.-je és a Mészáros-féle R-Kord alvállakozója, a Termini-Rail Kft., a hihetetlen növekedést produkáló Crystal 91 Kft., valamint a Swietelsky leányok: a DS Vasút Kft. és a Vasútgép Kft. Mintha mindegyik nyertes fővállalkozó ugyanabból a kalapból húzott volna magának alvállalkozókat.
Biztosítóberendezések
A harmadik, biztosítóberendezésekre vonatkozó eljárásról kevesebbet tudni. Annyi biztos, hogy 23 milliárd forintos munkát a Thales cégei nyerték, de ebben az esetben a kiíró nem kérte, hogy jelöljék meg az alvállakozókat. A G7 Mészáros, illetve érdekeltsége, az R-Kord nyomaira bukkant a hitelbiztosítéki nyilvántartásban, ennek alapján írták, hogy a felcsúti milliárdos cége alvállalkozóként érdekelt a Rákos-Hatvan vonal fejlesztésében. A megrendelés passzol amúgy az R-Kordhoz, hiszen fő profilja a vasúti biztosítóberendezések és felsővezetékek építése. Ilyen vonalon már számos közpénzes munkához jutottak: korábban például az Ebes-Püspökladány vonal felújításánál vállaltak ilyen feladatokat.
Kiemelt kép: MTI/MTI/Máthé Zoltán | A vasút, amelyet végül akkor is építenek Mészárosék, ha nem ők nyertek | null | https://24.hu/kozelet/2019/10/08/vasut-rakos-hatvan-meszaros-lorinc-homlok-zsolt/ |
2014-09-08 00:00:00 | Katalin hercegnő és Vilmos herceg hivatalosan is bejelentették, hogy Györgynek testvére születik. | false | [] | 0 | null | 0 | A BBC ma hivatalosan is bejelentette, hogy Katalin hercegnő és Vilmos herceg ismét gyermeket várnak. Mindkettőjük családja teljesen el van ragadtatva a hírtől, hogy a tavaly nyáron született kis Györgynek testvére érkezik. A párnak azonnal gratulált a brit miniszterelnök és a királyi ház is.
A pár második gyermeke lesz a negyedik a trónra várók sorában, Herry herceg lentebb került az utódlási listán.
A BBC arra emlékeztet, hogy Katalin nehezen viselte az első terhességét, súlyos reggeli rosszullétektől szenvedett, ami miatt orvosok is kezelték. Azt nem tudni, hogy most hogyan viseli a várandósságot.
A második Royal baby érkezéséről már egyébként hetek óta pletykáltak, a brit fogadóirodáknál még fogadni is lehetett a témában.
/AP | Úton a második Royal baby | 0 | https://24.hu/szorakozas/2014/09/08/mar-hivatalos-uton-a-masodik-royal-baby |
null | Orbán Viktor múlt heti európai parlamenti felszólalása volt a téma még ezen a héten is a spanyol sajtóban, de szóba került a magyar kormányfő az Alapjogokért Központ (AK) madridi irodájának amerikai választásokról szóló kerekasztal-beszélgetésén is. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Donald Trump és Orbán Viktor ideológián és érdekeken túlmutató okok miatt került egy lapra - fogalmazott Mario Noya az Alapjogokért Központ (AK) madridi irodájának kerekasztal-beszélgetésén, amelyen szakértők vitatták meg az amerikai választások lehetséges forgatókönyveit.
Imágenes del encuentro de ayer en @CasamataLC convocados por el @alapjogokert para hablar del duelo #Trump Vs. #Harris , moderados por @JorgeGGallarza y acompañando a dos primeros espadas como @HdezEsteban y @MarioNoyaM y una muy animada y variada asistencia.
¡Muchas Gracias! pic.twitter.com/5TPUErSnd8
A spanyol újságíró, aki egyben a Fundacion Disenso alapítvány szakértője, azt mondta, hogy szerinte a két politikai vezető számtalan közös tulajdonsággal rendelkezik, például mindketten a peremről érkeznek azzal a céllal, hogy megzavarják a régi, sikertelen mintákat. Noya szerint ez az, amit a kiszorult és fenyegetett elit képtelen megbocsátani nekik, ezért állnak mindketten folyamatosan különböző támadások kereszttüzében.
. @realDonaldTrump ?? y @PM_ViktorOrban ?? congenian por razones que van más allá de la ideología o de los intereses. Ambos vienen de los márgenes para provocar una disrupción en los patrones fallidos de siempre, y las élites desbancadas o amenazadas no se lo perdonan.... pic.twitter.com/F0T9ktXOJo
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti strasbourgi felszólalása még ezen a héten is terítéken volt a spanyol sajtóban. A Toro TV Dando Cana című műsorának résztvevői is hosszan boncolgatták a magyar kormány migrációs politikáját, valamint az uniós elnökség kapcsán megfogalmazott elképzeléseit. A műsor vendége volt Farkas Vajk, az AK madridi irodavezetője is, aki megjegyezte, hogy normál esetben az európai parlamenti viták nem szoktak akkora médiavisszhangot kapni, mint a mostani, és ez csak annak tudható be, hogy a soros elnökséget a sokak által bírált magyar kormányfő tölti be.
A műsorban idézték Orbán Viktor gondolatait a történelmi illegális migrációs krízis kapcsán, majd Julio Ariza, a katalán parlament egykori néppárti képviselője megjegyezte, hogy bármikor, amikor a sajtóban Magyarország vetődik fel témaként, elképed, mivel indokolatlan támadások hadával találja szembe magát.
Úgy tűnik, hogy az EU intézményei azzal a nagy tervvel kívánnak működni, hogy felülírják az unió résztvevőinek döntéseit. A demokrácia és a döntések igazságossága már nem látszik sehol, Orbán esetében pedig mindez kifejezetten meg van tépázva
- hangsúlyozta, majd kiemelte az orosz energia kérdését, amelynek kapcsán szerinte Magyarország kifejezetten indokolatlanul került célkeresztbe.
Milyen bűnt követett el Orbán? Hogy energiát vásárol Oroszországtól? Mi (Spanyolország) idén már negyven százalékkal több gázt vettünk tőlük, mint tavaly. Hol van a logika abban, hogy Magyarországot vádolják ebben a témában?
- tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy Magyarország és Oroszország viszonyát eleve nevetséges és igazságtalan megítélni az ország földrajzi helyzete, valamint stratégiai és lakossági körülményeinek figyelembevétele nélkül, márpedig az Európai Unió vezetői szerinte ezt teszik.
Szóba jött Magyarország oktatáspolitikája is, amelynek kapcsán Ariza Irigoyen közölte: Magyarországnak joga van ahhoz, hogy a saját társadalmi berendezkedéséhez illő modellt válasszon, amelynek ha úgy akarja, nem lesz része sem az LMBTQ-lobbi, sem az egyéb, gyermekeket érintő aberrációk. Hozzátette, hogy soha, senki nem mondta azt, hogy uniós csatlakozás esetén az Európai Bizottság dönti majd el, hogy a tagállamnak milyen társadalmi- vagy alkotmánymodellel kell rendelkeznie. Utóbbi szerinte fel sem vetődhetne, hisz az az országok szuverenitásának teljes megszűnését jelentené. Végül hozzátette, hogy véleménye szerint az Európai Bizottság azon ügyködik, hogy megváltoztassa egyes tagországok kormányát. Ezt csinálta a lengyelekkel, de az olaszokkal is, amikor arról próbálta meggyőzni az ottani választópolgárokat, hogy ne szavazzanak Giorgia Melonira, de pontosan ezt akarja elérni Magyarországgal kapcsolatban is.
Szerintem Magyarország végtelenül türelmes az Európai Unióval
- jegyezte meg. A műsorban részt vett Spanyolország egykori néppárti külügyminisztere, José Manuel García-Margallo is, aki bár a legtöbb esetben kritizálja a magyar kormány elképzeléseit, abban mégiscsak egyetértett, hogy a múlt heti EP-ülés nem a megfelelő mederben zajlott, mivel a kulcsfontosságú, Európát érintő témák megvitatása helyett az EP-képviselők inkább Orbán Viktor karakterének meggyilkolásán fáradoztak.
Borítókép: Mario Noya az Alapjogokért Központ (AK) madridi irodájának kerekasztal-beszélgetésén (Forrás: X) | Spanyol képviselő: Magyarország végtelenül türelmes az Európai Unióval | null | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/spanyol-kepviselo-magyarorszag-vegtelenul-turelmes-az-europai-unioval |
2014-12-12 00:00:00 | Nem felejtette ki vagyonnyilatkozatából Mészáros Lőrinc az idén felvett 1 milliárd 27 millió forintos osztalékát, csak rossz adatot írt be – ezt nyilatkozta a felcsúti polgármester. Ez a magyarázat sem stimmel, Mészáros lapunknak 926 milliós tavalyi osztalékról beszélt, de a vagyonnyilatkozatában ehelyett 943 millió szerepelt, ezt húzta át, s javította több mint egymilliárdra. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | – Nem felejtettem ki semmit a vagyonnyilatkozatból – mondta Mészáros Lőrinc lapunknak, amikor előzetes bejelentkezés nélkül meglátogattuk a Mészáros és Mészáros Kft. felcsúti székházában. – A tavalyi osztalékkifizetés összegét írtam be, 926 milliót az idei 1 milliárd 27 millió helyett. (A polgármester vagyonnyilatkozatában nem 926 millió, hanem 943 millió forint szerepel. – A szerk.)
Az idén két vagyonnyilatkozatot kellett kiállítani, egyet januárban, amelyben a 2013-ban fölvett osztalék szerepelt. Ez megtörtént, beírtam a 926 milliót, de az önkormányzati választás miatt új vagyonnyilatkozatot kellett beadni. Elkövettem azt a hibát, hogy nem a 2014. májusban fölvett osztalékom összegét írtam be, hanem a tavalyit, a 2012. év után járót. (Ez a magyarázat sem stimmel számszakilag, mert az igazságügyi tárca elektronikus nyilvántartása szerint a 2012-es év után 800 millió forintot fizetett ki osztalékként Mészáros cége. – A szerk.) Külföldön voltam, hazajöttem, kijavítottam. Nem tudom fejben tartani, mennyi az osztalék. A könyvelőtől kértem le, hogy mennyi a jövedelmem. Ezt mondtam el az RTL Klubnak. Vettem ugyan a felvett osztalékból ingatlant – többségében földeket –, de nem 900 millióért.
A polgármester-cégvezető nem lepődött meg azon, hogy a nyilvánosság erőteljesen érdeklődik a pénzügyei iránt. Ám ez olykor terhes is tud lenni – jegyezte meg.
– A közszereplés filmsztároknak való – mondta Mészáros –, egy polgármester nem erről álmodik. Vállalkozó vagyok 1991 óta, polgármesterként a második ciklusomat kezdtem. Mondhattam volna, hogy nem vállalom, és akkor nem kellene vagyonnyilatkozatot kitöltenem. De a szülőfalum sokat tett értem, én is szeretnék érte tenni. Sokszor leírnak rólam mindenfélét. Egy időben úgy gondoltam, jobb, ha nem reagálok, mert a sajtó a saját szája íze szerint formálja a mondandót. Azt írják le, amit gondolnak rólam. Akkor minek nyilatkozzak?
Felvetettük Mészáros Lőrincnek, hogy a helybeliek szerint nem lehet hozzá úgy bemenni, mint az elődeihez, be kell jelentkezni, olykor heteket kell várni, hogy fogadja őket. Ez azért van, felelte Mészáros, mert nem főállású polgármester. Gyalog azért nem járkál a faluban, mert sok a dolga. De azért ha valaki nagyon akar, bejuthat hozzá, nem él elefántcsonttoronyban. Noha társadalmi megbízatású polgármesterként nem tud annyi időt a hivatalban tölteni, hogy mindig ott találják. Hetente kétszer tart fogadóórát, aki bejelentkezik, annak nem mond nemet.
Körbejártunk a faluban, és azt tapasztaltuk, hogy sokan látták-hallották a tévében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos hírt, de kevesen voltak hajlandók kommentálni. Egy helyütt arról kezdtek az utcabeliek vitázni, hogy az egymilliárd az százszor vagy ezerszer egymillió-e. Találkoztunk a Gemini együttes egykori basszusgitárosával, aki az egymilliárd hallatán azt mondta, ha neki ennyi pénze lenne, mindenkit megtáncoltatna Felcsúton.
De a politikáról szólva Sovány Sándor azt a tömör véleményt hangoztatta, hogy „élünk és meghalunk”. Tény, hogy bárhová lépünk a környéken, a Puskás Akadémiát is irányító helyi mágnás érdekeltségeibe botlunk. Az egyik felcsúti büfében a Mészáros pékségéből és hentesüzletéből származó kenyeret meg töpörtyűt tettek elénk. Az, hogy Mészárosnak az Orbán Viktorhoz való közelkerülése után kezdett felfelé ívelni a pályája, közkeletű vélekedés a Fejér megyei településen.
Egyesek szerint valaki más volt egykor a helyi születésű kormányfő kiszemeltje, de a vállalkozó nemet mondott, ez az oka annak, hogy majdhogynem koldusbotra jutott. Mészáros Lőrincnek viszont – akinek a szobájában kitüntetett helyen látható Orbán Viktor fotója – jól fialt a magas kapcsolat. A kiterjedt agrárérdekeltségekkel rendelkező Mészáros Lőrinc egyébként arra a kérdésünkre, hogy nem vágyja-e a polgármesterségnél magasabb posztot, határozott nemmel felelt. – Nem szeretnék országos politikus lenni – szögezte le. – Jól érzem magam Felcsúton. | Mészáros az egymilliárdról: "Nem tudom fejben tartani" | null | http://nol.hu/belfold/eltevesztett-szazmilliot-1503979 |
2018-10-31 06:58:00 | Újabb támogatók érkeztek a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő eszéki focicsapat szponzorai közé. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Mészáros Lőrinc 2016 februárjában vásárolta be magát az eszéki fociklubba, érkeztével pedig új szponzorok álltak a csapat mögé - többségük neve nagyon jól ismert idehaza is, hiszen a közbeszerzéseket piszok sikeres cégekről van szó.
Most sem kispályás játékossal bővült az NK Osijek szponzori csapata. A fociklub honlapja alapján nemrég csatlakozott a felcsúti székhellyel is rendelkező, de eredetileg dunavarsányi Pharos 95 Kft., mely stadionépítő nagyágyúnak is tekinthető. A sajtóban kormányközelinek tartott cég ugyanis számos stadion kivitelezésében vett rész, többek között a felcsúti Pancho Aréna gyepszőnyege is nekik "köszönhető". A cég Végh Gábor tulajdonában áll, aki nem mellesleg a szlovén Lendva focicsapatában is vezető szerepet tölt be. Másik új támogató a Swietelsky horvát leánycége.
A két új szponzor felbukkanása azonban nem lehet véletlen. Nem kizárt, hogy az új stadion építésében vállalt szerepüknek is köszönhető, hogy az NK Osijek támogatóivá váltak. A Pharos 95 megjelenésével kapcsolatban horvát fórumokon többen is hasonló véleményt fogalmazta
A szponzorok köre azonban némileg kicserélődött. A Belfry, a Duna Aszfalt, a Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Dobro mellett szerepel már
a Coca-Cola,
a Cashback World,
a Nike,
a Pollosport is.
A csapat mögül pedig kihátrált | Kormányközeli haver állt be Mészáros eszéki focicsapata mögé | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kormanykozeli-haver-allt-be-meszaros-eszeki-focicsapata-moge.html |
2019-04-01 14:36:00 | Az uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben. | true | null | 1 | G7 | null | Nemcsak Magyarországnak, de az osztrák cégeknek is jó üzlet a magyar uniós tagság. Egy teljes év összes uniós közbeszerzését vizsgáltuk át, hogy megtudjuk, kik profitálnak a legtöbbet a 2017-ben már 1239 milliárd forintnyi uniós támogatásokból.
Az összes uniós finanszírozású állami megrendelés 22 százaléka két osztrák cégnél, a Strabagnál és a Swietelskynél kötött ki, a magyar cégek még a beszerzések kétharmadát sem tudták elnyerni. Az is kiderült, hogy a kormányzathoz leginkább kötődő cégek az uniós finanszírozású közbeszerzések közel negyedében taroltak.
Az Európai Unióban minden kormányzatnak az unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében, a TED-ben kell meghirdetnie a közbeszerzéseket. Elég összetett a szabályozás, hogy ez a határérték kinek és mikor mekkora, de alapvetően minden 15 millió forint feletti árubeszerzést és 25 millió forint feletti építési beruházást itt is meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítő mellett. Amíg a magyar közbeszerzési adatbázis nehézkesen kereshető, nem lehet belőle adatokat exportálni, addig az EU rendszerében évente le lehet tölteni a teljes adatbázist, és ezért elemezhető is. Ezt tettük meg az utolsó egyben elérhető évre, 2017-re.
Így sem könnyű feladat, ha azt akarjuk kideríteni, hogy mely cég mekkora összegű megbízáshoz jutott, mert a nagy közbeszerzéseket ma már szinte mindig konzorciumban nyerik el a cégek, azt pedig már nem teszik hozzá, hogy mely cég mekkora értékben részesül ebből. Ezért azzal a feltételezéssel éltünk konzorciumok és együttes ajánlattevők esetében, hogy amennyiben több cég együtt nyert el egy megbízást, a vezetőjük kapta a teljes érték 50 százalékát, a többiek pedig arányosan részesültek a megbízás másik feléből. Ezzel a közelítő feltételezéssel meg tudtuk becsülni, hogy mely vállalatok nyerték a legtöbbet a magyar közbeszerzéseken.
A két legnagyobb nyertes nem is magyar cég: az osztrák, de részben orosz tulajdonban álló Strabag volt a magyar közbeszerzések királya, míg a szintén osztrák Swietelsky zárt a második helyen. A dobogó harmadik helyét a Hídépítő-csoport szerezte meg, az első NER-hez tartozó építőipari cég, a Duna Aszfalt pedig még a dobogóról is lecsúszott. A listánál a két osztrák építőipari cég számos hazai és régiós vállalatát összesítettük, de így tettünk a hazai Hídépítő esetében és más cégcsoportoknál is. Az út- és vasútépítéseknél gyakori konzorciumok miatt ez azonban nem teljesen pontos eredmény, mivel ahogy fentebb írtuk, csak becsülni tudtuk az egyes tagvállalatok részesedését a szerződésekből.
Az uniós finanszírozású toplistán látható, hogy alapvetően építőipari cégek tudtak sokat nyerni, ez a 30 cég pedig az összes beszerzés 78 százalékát kapta meg, tehát nagyon is koncentrált a piac, mert összesen 600-nál is több cég tudott nyerni. Több olyan cég is van, aminek a szakértelme nehezen megkérdőjelezhető a szakterületén – elég itt az amerikai informatikai vállalatokra gondolni. A harmincadik helyen viszont egy olyan tisztázatlan hátterű, a Strabaghoz és Mészáros Lőrinchez, illetve a Strabag korábbi, SZDSZ-hez köthető botrányaiban fontos szerepet játszó Aczél Zoltánhoz kötődő cégcsoport nyerte el, ami szinte a semmiből jött. Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk a Belfry hátterét, ami a hivatalos cégiratok szerint egy bécsi ügyvéd nevére bejegyzett vállalkozás.
Uniós forrásból, az uniós közbeszerzési határértéket meghaladó összegű szerződésre 1597 milliárd forintot költöttek a megrendelők 2017-ben. Ebben az évben az EU kimutatásai szerint Magyarországnak 1239 milliárd forintnyi támogatást utaltak át. A két összeg eltérésének több oka is van: egyrészt jellemzően 50-85 százalék szokott lenne az uniós támogatás, a fennmaradó részt a magyar adófizetők finanszírozzák. Másrészt a közbeszerzés keretében kiírt beszerzések értéke sokszor több éves szerződésekre vonatkozik, illetve az adott évben korábbi évek szerződéseinek a teljesítését is fizetni kell. A kifizetések eloszlása szerződésenként azonban nem ismert, így a továbbiakban is a 2017-ben kihirdetett eredményeket tudjuk elemezni.
A nyertes cégek mindegyikénél megvizsgáltuk azt is, hogy a végső tulajdonos mely országban található. Nagyon sok olyan főként osztrák, német és francia cég nyer magyar közbeszerzéseken, amelyek hazai leányvállalataikkal indulnak, de végső soron ezek a beszerzések az anyavállalatokat gazdagítják.
Bár szavakban minden magyar kormányzat hitet tesz a hazai kkv-k támogatása mellet, az uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzések 39 százalékát nem magyar cégek nyerik el.
Az országok között egyértelműen Ausztria a nyertes, hiszen minden negyedik uniós támogatásra utalt euró az ő zsebükben köt ki. Összesen 21 ország cégei vagy leányvállalatai nyertek a hazai uniós közbeszerzéseken 2017-ben, ezek közül kettő bár európai, de nem EU-tag (Svájc és Norvégia), és több Európán kívül is van (Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Hongkong). A magyar cégek valamivel kevesebb mint ezer milliárd forintot nyertek el, az osztrákok hajszálnyival kevesebb mint 400 milliárdot. Jelentős megbízáshoz még a német és francia cégek jutottak, közel 90 milliárd forint értékben, a többiek együtt már csak 53 milliárdon osztozkodtak.
Azt is megvizsgáltuk, hogy a NER-hez legjobban köthető, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő vállalkozások, illetve az általuk bevonzott állandó együttműködő partnerek mekkora megbízáshoz jutottak. 2017-ben az uniós közbeszerzésekből 369 milliárdot kaptak ezek a cégek becslésünk szerint.
Az osztrák Strabag és Swietelsky becslésünk szerint 2017-ben a NER-rel egy súlycsoportba került, hiszen közel azonos nagyságrendű megbízást kaphatott, mint a hazai politikai elit által favorizált cégek.
A jelenség egyik fő oka, hogy uniós pénzből rengeteg infrastruktúrafejlesztési projekt zajlik. Azt korábban is bemutattuk, hogy ez a két cég tarol a magyar kivitelezéseken, de nyomasztó a fölényük a teljes uniós támogatásokon belül is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros vagy Simicska? Ugyan, az osztrákok szakítják a legnagyobbat a magyar út- és vasútépítésekenTíz év tízezer szerződését néztük át a legnagyobb magyar közpénzszivattyú, az út- és vasútépítések világából. Kevesek vittek nagyon sokat.
A hazai uniós közbeszerzési piac 2017-ben nagyon polarizált volt: a beszerzések közel negyede a NER-cégekhez, másik hasonló szelete két osztrák céghez került, míg félezernél is többen osztozkodtak a maradék 50 százalékon.
Azt is megnéztük, hogy a 2017-es uniós büdzsébe mely ország mekkora összeget fizetett be, és mely ország hogyan részesedett a hazánknak kifizetett uniós támogatásokból. Ez bár egy picit almát körtével összehasonlítás – hiszen a befizetés közpénz, míg a cég által elnyert közbeszerzésen magáncégek dolgoznak – mégis közelebb juthatunk hozzá, ki hogyan jár a magyarországi projektek finanszírozásával.
Ausztria tűnik a magyar uniós tagság legnagyobb nyertesének, hiszen az országnak 29 milliárd forintnyi összeget kellett az EU-nak utalnia, ami a magyar uniós programokra jutott, cégeik viszont 394 milliárd forintnyi megbízást nyertek el. Ha ennek csak a 7 százaléka visszakerül bérek, nyereség útján az országba, már akkor jó üzletet kötöttek.
Elemzésünkből az is jól látható, hogy az uniós támogatások nem csak annak az országnak fontosak, amelyik kapja. Számos más tagország cégei is érdekeltek benne. Ráadásul csak azt vizsgáltuk, hogy milyen tulajdonú cégek nyerték el a támogatásokat. Ha azt is lehetne tudni, hogy a magyar cégek milyen alapanyagokkal dolgoznak, akkor még inkább azt lehetne kimutatni, hogy az uniós támogatások nagyobb része a centrum országokba folyik végső soron vissza.
Ha például egy magyar cég nyer el egy autópálya építést, akkor jó eséllyel ehhez német teherautót, aszfalt finishert fog vásárolni, de egy gyárbővítésnél is a nyugati cégek termelő berendezéseit szokták leginkább a cégek megvenni. Az informatika az a terület, ahol sok magyar cég jut megbízáshoz, és ott nem is a termék, hanem a hozzáadott érték, a munka és a bérköltség adja a kiadások többségét. Talán mindezeknek is szerepe lehet abban, hogy az uniós támogatások java része gépigényes infrastruktúrafejlesztésre, gépbeszerzésre használható fel. De abból a szempontból is lényeges, hogy a hazai uniós tagság, a támogatási források nemcsak Magyarországnak fontosak, hanem a nyugati cégek keresletének ösztönzése szempontjából is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatás jó része visszafolyik nyugatra, mégis elkényelmesíti a magyar cégeketBemutatunk egy egyszerű példát arra, miért nem ösztönzi a jelenlegi támogatási rendszer, hogy a pénzből nálunk is innováció legyen. | Az uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorol | null | https://g7.hu/kozelet/20190401/az-unios-tamogatasok-fele-a-ner-cegekhez-es-ket-osztrak-epitoipari-vallalathoz-vandorol/ |
2011-01-11 19:00:00 | Februárra halasztotta a londoni bíróság a Wikileaks alapítójának kiadatási tárgyalását. Julian Assange, akit szexuális zaklatással vádolnak, a tízperces meghallgatás után azt mondta, örül a döntésnek. Assange ügyvédje szerint fennállt a veszélye annak, hogy ha kiadják az Egyesült Államoknak, akkor akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. | true | null | 1 | Origo | null | Februárra halasztotta a londoni bíróság a Wikileaks alapítójának kiadatási tárgyalását. Julian Assange, akit szexuális zaklatással vádolnak, a tízperces meghallgatás után azt mondta, örül a döntésnek. Assange ügyvédje szerint fennállt a veszélye annak, hogy ha kiadják az Egyesült Államoknak, akkor akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.
A jövő hónapban lesz Julian Assange WikiLeaks-alapító kiadatási tárgyalása, miután a keddi meghallgatáson a londoni bíróság február 7-8-áig elhalasztotta a tárgyalást. A 39 éves férfi ellen Svédország indított kiadatási eljárást, miután két svéd nő nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolja (erről itt olvashat bővebben). Assange jelenleg feltételesen szabadlábon van Nagy-Britanniában, de komolyan korlátozzák a mozgását: a nap meghatározott szakában kijelölt lakhelyén kell tartózkodnia, elektronikus helymeghatározó készüléket kell viselnie, hetente jelentkeznie kell a rendőrségen, és az útlevelét sem kapta vissza.
A WikiLeaks alapítójának kiadatása áttörést jelent, ugyanis az Egyesült Államok is azt vizsgálja, hogyan vonhatná őt felelősségre azért, mert portálja több százezer titkos amerikai diplomáciai iratot hozott nyilvánosságra. A BBC beszámolója szerint, ha Assange-t kiadják Svédországnak, akkor az Egyesült Államok is kérheti a kiadatását. Védői szerint azonban ha az Egyesült Államok is kéri a kiadatást, akkor fennáll a veszélye, hogy akár a guantánamói fogolytáborba is elszállíthatják, vagy akár halálra ítélik. Assange védői szerint ez sértené az Európai Emberi Jogok Egyezményének harmadik cikkelyét, amely szerint nem lehet valakit kiadni egy másik országnak akkor, ha fennáll a veszélye, hogy abban az országban kínzás alá vetik. Assange már korábban is beszélt arról, hogy szerinte egy amerikai börtönben megölnék őt.
A WikiLeaks alapítóját december 7-én tartóztatták le. A hivatalos magyarázat szerint a letartóztatásnak nincs köze a WikiLeaks kiszivárogtatásaihoz, Assange azonban állítja, hogy az ellene folyó eljárással az oldalt akarják ellehetetleníteni. | Elhalasztották a WikiLeaks-alapító kiadatási tárgyalását | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/01/elhalasztottak-a-wikileaksalapito-kiadatasi-targyalasat |
2021-07-05 00:29:00 | Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. | true | null | 1 | Népszava | null | civilek;adomány;Orbán Balázs;
2021-07-05 20:11:51
Civiltörvény: két lépés előre, egy hátra
Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét.
Elérte a kilencvenet a tiltakozó civil szervezetek száma, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Bár a kormány most arra készül, hogy 500 ezer forintig mégis anonimitást biztosít a támogatóknak, az Amnesty International Magyarország programvezetője és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint ezzel a legfőbb probléma nem oldódik meg.
Ahogyan arról beszámoltunk, a kormány múlt héten – az érintettek számára váratlanul – módosította a civil szervezetek gazdálkodásáról és adománygyűjtéséről szóló rendeletet. Az új szabályozás szerint az egyesületeknek, alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük közhasznúsági jelentésükben, hogy kitől mennyi pénzt kaptak: ily módon teljesen megszűnik a névtelen adományozás lehetősége.
A kormánynak mintha az lenne a célja, hogy önkorlátozásra késztesse, elrettentse az adományozástól az embereket – nyilatkozta lapunknak Kapronczay Stefánia, az egyik tiltakozó szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. A Miniszterelnökség kérdésünkre az átláthatósággal indokolta a döntést, ugyanakkor a Népszavának pénteken küldött válaszában nem adta jelét annak, hogy a kormány máris a rendelet módosításának módosítását tervezné.
Márpedig a jelek szerint pontosan ez történik. Az atv.hu vette észre, hogy Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár a közösségi oldalán közölte: az 500 ezer forint alatti adományok esetén a kormány egy újabb rendeletmódosítással továbbra is lehetővé teszi a felajánlók névtelenségét.
Orbán Balázs állításának tükrében ismét megkérdeztük Kapronczay Stefániát. „Facebook-bejegyzésben nem alkotunk jogot” – bírálta az államtitkár eljárását a TASZ ügyvezető igazgatója, aki szerint ebből az látszik, hogy „ami itt folyik, az nem jogalkotás”. Mindaddig nem akarja minősíteni az új szabályozást, amíg annak szövegét a kormány nem hozza nyilvánosságra, tehát nem lehet tudni, pontosan mi és hogyan változik. (Hétfő kora délután, amikor Kapronczay Stefániával beszéltünk, az államtitkár által kilátásba helyezett legújabb rendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.)
Demeter Áront, az Amnesty International Magyarország programvezetőjét arra kértük, induljunk ki abból a feltételezésből, hogy – az államtitkár ígéretének megfelelően – az ismét módosítandó jogszabályba bekerül a névtelenséget biztosító 500 ezer forintos adományozási összeghatár. Demeter Áron szerint ezzel nem oldódik meg a legfőbb probléma: a rendelet továbbra is alkalmas lesz arra, hogy elriasszon támogatókat. Egyébként sem látja legitim alapját annak, hogy a kormány miért éppen 500 ezer forintig akarja lehetővé tenni a névtelen adományozást.
Orbán Balázs megállapítását, hogy a kormánynak „nem célja a más szervezetekre, például a pártalapítványokra vonatkozó szabályokhoz képest szigorúbb szabályok megalkotása”, az Amnesty programvezetője nehezen tudja értelmezni. Az egyesületek és alapítványok (jellegüknél, tevékenységi körüknél fogva) különböznek akár a pártoktól, akár a pártalapítványoktól. A civil szervezetek esetében éppen ezért nem lehet pártokkal vagy pártalapítványokkal érvelni, nem lehet ugyanazokat a jogszabályi feltételeket alkalmazni rájuk. Nem véletlen – hangsúlyozta Demeter Áron –, hogy a civil szerveződések működésére külön törvény vonatkozik. | Civiltörvény: két lépés előre, egy hátra | null | https://nepszava.hu/3125358_civiltorveny-ket-lepes-elore-egy-hatra |
2011-05-10 13:30:00 | A ciprusi tulajdonba került Dunavagon Kft. nem tudta kifizetni a felújított személygépkocsi szállításra alkalmas 35 vagont. | true | null | 1 | fn.hu | null | A MÁV Gépészeti Zrt. az általa felújított vagonok 100 millió forintos ellenértéke helyett magát a kerék nélküli vagonokat kapta meg a megrendelő Dunavagon Kft.-től.
A ciprusi tulajdonba került Dunavagon Kft. nem tudta kifizetni a felújított személygépkocsi szállításra alkalmas 35 vagont, így azok a MÁV Gépészeti Zrt. tulajdonában maradnak.
A vasutasok szerint a sajátos ügylet nem okozott kárt, és az átvett kocsik még bevételt is hozhatnak, ha el tudják adni a kocsik szállítási kapacitását. | Offshore buli vasutas módra | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2011/05/10/offshore-buli-vasutas-modra/ |
2016-11-02 00:00:00 | A magyar kormány kiáll a szigorú határellenőrzés mellett. | false | [
"bakondi györgy",
"frontex",
"kvóta",
"migráció"
] | 0 | null | 0 | Nem látunk olyan okot, amely a közeljövőben a migrációs mozgás csökkenését eredményezné - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón, hozzátéve, "valamilyen megoldás keresése zajlik az unió szintjén".
Bakondi György megjegyezte: az Európai Unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) igazgatótanácsának október közepén tartott varsói ülésén született, Magyarország által meg nem szavazott döntés alapján az 1500 fős uniós határ- és parti őrségben alig ötszázan teljesítenek tényleges határőrizeti szolgálatot.
Ez arra mutat, hogy a prioritás
nem a védelem, hanem az érkezettek regisztrációja, meghallgatása és esetleges döntés esetén a visszairányításában való részvétel,
ahogy a tervezett hajószám is csak kimenteni tudja a tengeren érkezőket – tette hozzá.
Mint mondta, a magyar kormány álláspontja változatlanul az, hogy az Európai Unió külső határait védeni kell, érvényesítve a közösség jogszabályait, és
meg kell szüntetni azt az állapotot, amely következtében milliószám lépték át ellenőrzés nélkül tisztázatlan identitású személyek, és jutottak be az Európai Unió területére.
Hangsúlyozta, megfelelő szilárdságú határellenőrzés nélkül nem képzelhető el az EU-ban és tagállamaiban a belbiztonság. Közölte, Magyarország nagyon érdekelt abban, hogy visszatérjünk a schengeni rendszerhez, de az már látható az Európai Tanács legutóbbi ülése után, hogy
ez nem történik meg a célul kitűzött november 15-i időpontig.
Szolidaritás-e a határzár?
Bakondi György kiemelte: fontos elvi különbségek is látszanak az unió központja, Görögország és Olaszország, valamint a többi tagállam között, hiszen Athén és Róma is abban érdekelt, hogy a területükre érkező illegális határátlépők újraelosztása mihamarabb megkezdődjön, míg Brüsszelben
a hangsúly továbbra is a kvótákon van.
Így – mondta – egyszerre zajlik az unióban vita a célokról, az alkalmazandó eszközökről, valamint az elvekről, például arról, szolidaritás-e az, amit Magyarország a schengeni külső határain tesz, eddig több mint 150 milliárd forintos költséggel.
Valamennyi európai nemzetállam védekezni kezdett az illegális migráció és annak negatív kísérőjelenségei ellen – tette hozzá a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, megemlítve, hogy nyolc ország állította vissza a belső határőrizetet, volt, ahol a titkosszolgálatot, a rendőrséget, a hadsereget erősítették meg. Bakondi György a soros uniós elnökség által előkészített dokumentum kapcsán megjegyezte, nagy várakozással tekintenek a szlovák elnökség javaslatára, hogy kvótarendszer helyett milyen olyan megoldást lehet találni, amely az európai emberek biztonságát szolgálja.
(MTI) | Bakondi György nem számít a migrációs nyomás csökkenésére | 0 | http://24.hu/kozelet/2016/11/02/bakondi-gyorgy-nem-szamit-a-migracios-nyomas-csokkenesere |
2021-04-22 09:16:50 | A követkető 4 évben is a jelenlegi kormány kedvenc médiaügynöksége lesz a partnere a Szerencsejáték Zrt.-nek. | true | null | 1 | mfor.hu | null | 34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. cégekkel a 2021-2024 közötti négy éves időszakra - derül ki az állami szerencsecég januári szerződéseiből.
Régi partnerekről van szó, hiszen például a 2018-2019-es időszakra is ezt a két társaságot választotta a Szerencsejáték Zrt., akkor 13,6 milliárd forintról szólt a szerződés.
A New Land Media 2013-ban alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat médiatervezésre és médiavásárlásra specializálódott ügynökségként működik. Cégünk a kommunikációs csatornákat minden ügyfél számára egyedi, hajszálpontos kutatási eredmények alapján tervezi és alkalmazza.
- vallja magáról a cég.
A Lounge Design 2004-ben alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat mára diverzifikált szolgáltatási portfólióval rendelkező, full service ügynökséggé bővült. Az ötletek megálmodásától azok megvalósításáig segíti Ügyfeleit, legyen szó kreatív anyagok tervezéséről, nyomdai, online anyagok, felületek készítéséről, reklámfilm kidolgozásáról és gyártásáról, komplex kampányok kivitelezéséről
- vallja magáról a másik cég.
A kormány kedvenc ügynökségeiről van szó. A kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. 2018 óta szinte konkurencia nélkül kapja a megrendeléseket a kormánytól, hogy eljutassa a Rogán Antal által irányított kormányzati kommunikáció legfontosabb üzeneteit az emberekhez. (Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. 2019-ben a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistája szerint 40,5 milliárd forintnyi megbízást kapott a kormánytól.) A New Land a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának. A Balásy-cég forgalma 2019-ben 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban.
Nagy a verseny
A Szerencsejáték Zrt. pedig egy monopolhelyzetben lévő állami cég. Tehát kommunikációs és marketing kampányoktól függetlenül csak ennél a cégnél lehet például legálisan lottózni. A koronavírus-járvány ellenére szárnyal is a társaság. Czepek Gábor vezérigazgatóval március elején készített interjút a Figyelő, amit az MTI szemlézett. Az interjúból pedig kiderült: a járvány kitörése súlyos nehézségeket okozott, hiszen a sportesemények elmaradása ellehetetlenítette a sportfogadási üzletágat, a lottó- és sorsjegy-értékesítését pedig a kijárási korlátozások nehezítették.
A visszaesést ugyanakkor a következő hónapokban sikerült ellensúlyozni, így 2020-ban az előző évi rekordot 6 százalékkal meghaladva 574 milliárd forintos árbevétellel zártak, és 190 milliárd forinttal a tiszta játékbevétel is megközelítette a csúcsot. A forgalom pedig Czepek Gábor vezérigazgató szerint idén 15 százalékkal bővülhet, vagyis meghaladhatja a 650 milliárd forintot, ezzel együtt pedig a tiszta játékbevétel is csúcsot dönthet. | New Land: 34,6 milliárdos álomszerződést kapott Rogán Antal kedvenc médiaügynöksége | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/new-land-346-milliardos-alomszerzodest-kapott-rogan-antal-kedvenc-mediaugynoksege.html |
2003-04-10 00:00:00 | A Columbia űrrepülő bal szárnyának sérülését felbecsülő számítógépes modell nem megfelelő információkkal dolgozott, amiért a Boeing és a NASA szakembereinek rossz kommunikációja a felelős – jelentette be szerdán az amerikai Houstonban tartott tájékoztatón Sally Ride, a Columbia űrsikló katasztrófáját vizsgáló bizottság tagja. | false | [
"archívum"
] | 0 | null | 0 | A Columbia űrrepülő bal szárnyának sérülését felbecsülő számítógépes modell nem megfelelő információkkal dolgozott, amiért a Boeing és a NASA szakembereinek rossz kommunikációja a felelős – jelentette be szerdán az amerikai Houstonban tartott tájékoztatón Sally Ride, a Columbia űrsikló katasztrófáját vizsgáló bizottság tagja.
A Népszabadság csütörtöki számában olvasható a BBC jelentése, miszerint a Columbia visszaérkezése előtt elvégzett elemzés nyomán arra következtettek a szakértők, hogy az indításkor az üzemanyagtartályról levált szigetelőhab-darab nem okozhatott nagyobb sérülést, ezért az űrrepülő biztonsággal leszállhat.
Ride szerint ezt a modellt korábban nem használták törmelékek okozta sérülések megbecsülésére. Ride véleményére oda kell figyelni, hiszen már a Challenger 1986-os balesetének kivizsgálásában is részt vett. | Kommunikációs zűr a Columbián | 0 | https://24.hu/belfold/2003/04/10/kommunikacios_zur_columbian |
2023. 08. 24. 09:18:00 | Az IDEA intézet felmérése szerint az idén először csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Az IDEA Intézet 2023. július 28. és augusztus 9. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredményei szerint a legutóbbi vizsgálati időszakhoz képest az idei évben először csökkent némileg a kormánypártok népszerűsége. A szokottnál nagyobb elmozdulás ellenére az ellenzéki pártok egyike sem tudta növelni a támogatottságát, így kérdéses, hogy a kormánypártok támogatottságának csökkenése mennyire mutatkozik majd tartósnak.
Augusztus elején a felnőttek 27 százaléka szavazott volna a Fidesz-KDNP-re, ami a teljes népesség körében a párt támogatottságának 3 százalékos, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 2 százalékos visszaesését jelenti az előző hónaphoz képest.
Ettől még persze a mosoly aligha hervad le Semjén Zsolt és Orbán Viktor arcáról.
A második legerősebb pártra, a Demokratikus Koalícióra a teljes népesség 12 százaléka szavazott volna egy nyári választáson, ami a biztos szavazó pártválasztók között 20 százalékos szavazati arányt jelentett volna. Ezen kívül még a Mi Hazánk, a Momentum és nagy valószínűséggel a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is átlépte volna az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A Fidesz-KDNP szavazók aránya jelentős mértékben, mintegy 8 százalékponttal csökkent a teljes népesség körében 2022 júliusa óta. A párt népszerűségének visszaesése azonban elsősorban 2022 közepén és második felében volt megfigyelhető, ezt követően, nagyjából az idei év elejétől 30 százalékos szint körül stabilizálódott. Az utóbbi 3-4 hónapban pedig szinte egyáltalán nem változott.
Ezt a stabilizálódást mutató trendet törte meg az augusztus elején regisztrált, határozott, statisztikai értelemben is szignifikánsnak mondható további visszaesés. Erről a következő 1-2 hónap adatai alapján lehet majd eldönteni, hogy egy újabb, fontos trendforduló jeleként kell-e majd értékelni, vagy pedig csak átmeneti visszaesést jelent, ami a politikai uborkaszezonnak, illetve a kormánypárti szavazók ebből fakadó, átmeneti, szokottnál nagyobb passzivitásának köszönhető. | Figyelmeztető jelzést kapott a Fidesz és hű társa - ezúttal nem Brüsszelből | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/figyelmezteto-jelzest-kapott-a-fidesz-es-hu-tarsa--ezuttal-nem-brusszelbol.html |
2021-06-03 00:00:00 | Két napig biztos nem kell megijedni a felhőktől, utána azonban lehet meglepetés. | false | [
"időjárás",
"előrejelzés",
"meteorológia"
] | 0 | null | 0 | Csütörtökön a nap első felében többórás napsütés várható, majd délután sok gomolyfelhő képződik, amelyek néhol akár tartósabban is összeállhatnak. Csapadék nem várható, de a nyugati határszél térségébe egy-egy zápor, esetleg zivatar besodródhat. Az északi, északkeleti szél a keleti országrészben és Sopron térségében élénk lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között várható - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Pénteken nappali gomolyfelhő-képződés várható többórás napsütéssel, emellett főleg nyugaton fátyolfelhők is lehetnek. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb egy-egy jelentéktelen zápor fordulhat elő. Általában mérsékelt marad a légmozgás, inkább csak a Nyugat-Dunántúlon élénkülhet meg időnként a déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jobbára 6 és 14 fok között várható, de a hidegre érzékeny helyeken akár ennél több fokkal alacsonyabb értékek is előfordulhatnak. A csúcsérhőmérséklet 22 és 27 fok között alakul.
Szombaton a fátyolfelhők, illetve a nappali gomolyfelhő-képződés mellett többórás napsütésre számíthatunk. Zápor, zivatar helyenként alakulhat ki a képződő gomolyfelhőkből, erre valamivel nagyobb esély a nyugati határvidéken, illetve az északi, északkeleti megyékben mutatkozik. A déli szél a Nyugat-Dunántúlon időnként megélénkül, emellett zivatarok környezetében átmenetileg erős, esetleg viharos széllökések is előfordulhatnak. A minimum-hőmérséklet döntően 8 és 15 fok között szóródik, de a hidegre érzékeny helyeken akár ennél több fokkal alacsonyabb értékek is előfordulhatnak. A maximum-hőmérséklet 23 és 28 fok között alakul.
Vasárnap a fátyolfelhők, illetve az erőteljesebb gomolyfelhő-képződés mellett néhány órás (az előző napokhoz képest kevesebb) napsütésre van kilátás, emellett tartósabban felhős körzetek is előfordulhatnak. Szórványosan zápor, zivatar várható. Időnként megélénkül a délkeleti szél, emellett zivatarok környezetében átmenetileg erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9 és 17 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 29 fok között valószínű, 25 fok alatti maximumok a tartósabban felhős vidékeken fordulhatnak elő.
Nyitókép: Pixabay | Már lehet készülni a jó időre - előrejelzés a hétvégéig - Infostart.hu | 0 | https://infostart.hu/eletmod/2021/06/03/mar-lehet-keszulni-a-jo-idore-elorejelzes-a-hetvegeig |
null | Több nagy volumenű projekt fut egyszerre Répcelakon: hamarosan elkészülnek a Bartók Béla utca munkálatai, ezen kívül még négy utca újul meg. Nemsokára pedig indul a művelődési ház és az iskolai tornaterem energetikai korszerűsítési beruházása is. | true | [
""
] | 0 | VAOL (Vas Népe) | null | Korábban beszámoltunk róla:idén a város Élhető Répcelak programja részeként 600 millió forintból újulhatnak meg utak Répcelakon a TOP Plusz támogatásával.Ennek a beruházásnak a része a Bartók Béla utca "teljes átszabása". A város legrégebbi utcájáról már az első írásos oklevelek is említést tesznek, így nem meglepő: a több száz évvel ezelőtti igényekhez keskeny utca épült. Ez a mai kor követelményeinek már kevésbé felel meg, ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy a támogatás segítségével kiszélesítik az utca útburkolatát, emellett kétoldalt kerékpársávot és járdát építenek. Az út széli parkolásból kiszoruló autósok számára az utca elején parkolót létesítenek.
A kivitelezés júniusban kezdődött meg az optikai kábel fektetésével és a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésével. - Jelenleg hetven százalékos készültségben van az utca, az aszfaltozás várhatóan november végéig elkészül - tudtuk meg Szabó József polgármestertől, aki azt is hozzátette: szintén a projekt részeként elkezdődtek a sportcsarnok körül munkálatok. A projekt részeként megújul még a Vízmű utca, valamint a József Attila, az Arany János és Csánigi utcák is.
A 600 milliós beruházás mellett 257 millió forintot kap még a városa művelődési házés az iskolai tornaterem energetikai korszerűsítésére. Ennek a projektnek csütörtökön tartották meg a munkaterület átadását. | Répcelak: készül a Bartók utca kiszélesítése | null | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/beruhazas-repcelak-bartok-utca |
2019-11-22 00:00:00 | A 32 éves anyát a helyszínen elfogták. | false | [
"gyerek",
"gyilkosság",
"kunszentmárton"
] | 0 | null | 0 | Belehalt sérüléseibe egy 3 éves kisfiú, akit édesanyja kunszentmártoni otthonukban bántalmazott péntek dél körül – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az MTI-vel.
Kovács Ágnes tájékoztatása szerint a rendőrök a 32 éves anyát, T. Júliát a helyszínen elfogták. A rendőrség emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást – tette hozzá. | Megölte 3 éves kisfiát egy nő Kunszentmártonban | 0 | https://24.hu/belfold/2019/11/22/megolte-fiat-anya-kunszentmarton |
2013-12-23 00:00:00 | Bőséges a karácsonyi halkínálat, hiánnyal nem kell számolni, és a tavalyi képest az árak sem emelkedtek. | false | [
"busa",
"hal",
"ponty"
] | 0 | null | 0 | Bőséges a karácsonyi halkínálat, hiánnyal nem kell számolni, és a tavalyi képest az árak sem emelkedtek.
A busát és a kárászt kilogrammonként 450-500 forintért kínálják a termelők és a kereskedők, a pontyért kilogrammonként 850 forintot kérnek, míg a harcsa kilogrammonkénti ára 1900-2000 forint – – mondta el a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (Mahal) elnöke.
Az éves pontytermelés (16 ezer tonna) 30-40 százaléka karácsonykor kerül a vásárlók asztalára. A filézett afrikai harcsa viszont egész évben kedvelt halfajta, a szálkamentes szeleteket a kisgyermekek is biztonsággal fogyaszthatják – tette hozzá Németh István. A halfogyasztás egyébként évről-évre emelkedő tendenciát mutat: évente fejenként átalagosan 4 kilogramm nettó, tisztított halmennyiség fogy el.
Az Európai Unióban a kifogott élőhal súlya alapján átlagosan 17 kilogramm az egy főre jutó bruttó éves halfogyasztási átlag. | Van hal bőven és nem is drága | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2013/12/23/van-hal-boven-es-nem-is-draga |
2021-05-28 00:00:00 | Az Opus Global mellett a Viresol Kft. sem tudott nyereséges lenni. | true | null | 1 | 24.hu | null | 1 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el 2020-ra az Opus Global Nyrt. – derül ki a tavalyi mérlegekből. A Mészáros család egyik legfontosabb cége, amelynek Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Beatrix az elnöke, 6,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly, 2019-ben ez 7,9 milliárd forint volt.
A nettó árbevétele 609 millió forint volt, de pénzügyi eredmények segítségével sikerült az adózott eredményt 7 milliárd forint környékén tartani. A veszteség ellenére akár sikeresnek is mondhatják a 2020-as évet, hiszen az előző évhez képest közel félmilliárd forinttal tudták növelni a nettó árbevételt. A cég 2019-hez hasonlóan tavaly sem fizetett osztalékot a tagjainak.
Ugyancsak veszteséges volt a visontai keményítőgyárat működtető Viresol Kft., amelynek 51 százalékos tulajdonosa az Opus Global. A régió egyik legnagyobb kapacitású és legmodernebb búzafeldolgozó üzemének 33 milliárd forintos fejlesztését a kormány 6,2 milliárd forinttal támogatta, számolt be annak idején a Forbes. | 1 milliárdos veszteséget termelt tavaly a Mészáros család óriáscége | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/opus-global-nyrt-viresol-kft-merlegek-2021/ |
null | Technikai problémákkal indult a geszti kastély parkjában tartott kormányinfó, a tájékoztatót Vitályos Eszter kormányszóvivőnek a hangosítás kimaradása miatt kétszer kellett elindítania. | true | [
""
] | 0 | 24.hu | null | Technikai problémákkal indult a geszti kastély parkjában tartott Kormányinfó, a tájékoztatót Vitályos Eszter kormányszóvivőnek a hangosítás hiánya miatt kétszer kellett elindítania.
Gulyás Gergely szerint a kihelyezett ülések közül a geszti volt a leghosszabb, a téma a gazdasági növekedés felgyorsítása volt, illetve az, hogy mi a teendő az új gazdasági helyzetben. Új válaszokat, új gazdaságpolitikát kell alkalmazni - közölte a miniszter.
Európa válasza az új helyzetre a gazdasági hidegháború, ez azonban Magyarország számára kockázatos, elzárja az országot a távolabbi piacoktól, ezért hirdette meg a kormány a gazdasági semlegességet. A növekedést tekintve jövőre 3-6 százalék a cél, amelyhez már eddig is jelezték, hogy munkáshitellel és a családi adókedvezmény megduplázásával kíván hozzájárulni a kormány.
Az új intézkedések és célok:
megfizethető lakhatás,
gyors béremelés elérése,
méretugrás a kkv-knál
- mondta Gulyás.
A miniszter kifejtette, különösen a fiatalok lakhatása jelent komoly nehézséget, ezért programot hirdetnek kollégiumi férőhelyekre és a fiatalok lakhatására. Nagy Márton kapott felkérést erre, a nemzetgazdasági miniszternek meg kell vizsgálnia a lakbér-szabályozásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatokat, beleértve az Airbnb-t. Benne lesz a csomagban a lakásépítés gyorsítása is.
A miniszter a béremelésekről leszögezte: azt szeretnék, ha a munkaadók és a munkavállalók többéves bérmegállapodást kötnének, ami lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint ezek hatásaként az átlagbér gyors emelését.
A kkv-knál a következő két évben szeretnék a nagyságrendi előrelépés lehetőségét biztosítani, a tőkejuttatás mellett további ösztönzők jönnek majd, a következő 2-3 hétben dolgozzák ki ezeket. | Új gazdaságélénkítési célokat lengetett be Gulyás | null | https://24.hu/belfold/2024/10/03/uj-gazdasagelenkitesi-celokat-lengetett-be-gulyas |
2017-11-14 12:07:00 | A mai naptól a Magyar Nemzet főszerkesztői tisztét Schlecht Csaba, a Lánchíd Rádió ügyvezető-főszerkesztője tölti be - írta a Hír TV Zrt., a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. közös közleményében. Mint írták: a kiadó "elismeri és köszöni D. | true | null | 1 | Népszava | null | A mai naptól a Magyar Nemzet főszerkesztői tisztét Schlecht Csaba, a Lánchíd Rádió ügyvezető-főszerkesztője tölti be - írta a Hír TV Zrt., a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. közös közleményében. Mint írták: a kiadó "elismeri és köszöni D. Horváth Gábor áldozatos munkáját, aminek köszönhetően a Magyar Nemzet sikeresen újrapozicionálta magát az egyre szűkülő, kormányzati nyomás alatt működő magyar médiapiacon".
Ismert, D. Horváth 2015 februárjában, az úgynevezett G-day után - amikor Simicska Lajos nyilvánosan szakított Orbán Viktorral - került a Magyar Nemzet élére. Azt a Liszkay Gábort váltotta, aki addig a lap főszerkesztője és egyben a Hír TV elnöke is volt, ám Simicska g...-se után Gajdics Ottóval, Élő Gáborral, Szikszai Péterrel és Csermely Péterrel együtt otthagyta a médiabirodalmat. Szerető Szabolcs is aláírta Liszkayék búcsúközleményét, ám ő néhány nappal később meggondolta magát, amit a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesi poszttal háláltak meg.
További változás a Simicska-médiában, hogy Simicska Ádámot (Simicska Lajos fiát) Faragó Csaba, az ÁPV Zrt. és az MVM Zrt. korábbi vezetője, Magyarország volt szingapúri nagykövete váltotta a Magyar Nemzet napilapot kiadó és az mno.hu hírportált üzemeltető Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. társügyvezetői posztján. A Hír TV Zrt. igazgatósága pedig egy taggal bővült: Faragó Csaba a jövőben a Hír TV vezérigazgatói tisztségét is ellátja. Pauwlik László, a Hír TV Zrt. korábbi vezérigazgatója – Tarr Péter műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes mellett – a társaság vezérigazgató-helyetteseként folytatja eddigi munkáját.
Mindezt a kiadó azzal indokolta, hogy "egységes irányítás alatt erősíti felelős politikai-közéleti szerepvállalását a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió". Nyilván a választásokra összpontosít a Simicska-média, mert mint írták, a személyi változások azt a célt szolgálják, hogy az olvasók, a nézők és a hallgatók számára is egyértelműbbé és érezhetően egységesebbé váljon a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió felelős politikai-közéleti szerepvállalása. Az egységes irányítás lehetővé teszi, hogy a három érintett médium a következő hónapokban még hatékonyabbá tegye eddigi együttműködését. | Simicska Lajos leváltotta Simicska Ádámot | null | https://nepszava.hu/1145566_simicska-lajos-levaltotta-simicska-adamot |
2011-07-14 13:59:00 | Felajánlotta lemondását a belügyi helyettes államtitkár - Az Eclipse-ügyben is érintett Eiselt Györgyöt hivatali vesztegetéssel gyanúsítják. | true | null | 1 | Index | null | Felajánlotta lemondását Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a tárca vezetőjének, miután az Eclipse-ügy folyományaként hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség.
A férfi 2009-ben, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként kapott használatra egy német rendszámú, Mercedes luxusautót az Eclipse-től, a cég nem sokkal később pedig megnyerte azt a hírhedtté vált, 5 milliárdos állami tendert, aminek a vége pénzmosási és adócsalási ügy lett.
A Figyelő szerint az Eclipse 2007 és 2009 között összesen 8,1 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el titkos közbeszerzési pályázatokon. Az ügyben tavaly tavasszal tett feljelentést az eredetiségvizsgálók szakmai szervezete.
A szervezet szerint az állami tendert elnyerő cég több olyan embernek bérelt luxusautót, akik a tendert előkészítették, illetve a döntést befolyásolhatták. A Központi Nyomozó Főügyészség ebben az ügybentavaly ősz óta folytat büntetőeljárást, és az elmúlt időszakban több embert is meggyanúsítottak. Az Eclipse projektmenedzsere Pintér Sándor belügyminiszter lánya volt, akit nem hallgattak meg az ügyben.
Saját maga ajánlotta fel lemondását
Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Devecserben arra az újságírói kérdésre, nem gondolkodik-e a helyettes államtitkár felmentésén, miután Eiselt Györgyöt egy ügyben gyanúsítottként kihallgatták ki, azt válaszolta: a Belügyminisztérium érdeke, hogy bebizonyítsa, a gyanú árnyéke sem vetődhet rá. Később azonban hozzátette: Eiselt felmérte a helyzetet és önként felajánlotta lemondását, fenntartva azt, hogy ártatlan és semmilyen bűncselekményt nem követett el.
Az Eclipse Zrt. vezetőit tavaly márciusban kommandósok fogták el. Pénzmosás és adócsalás gyanúja miatt indított ellenük büntetőeljárást a Vám és Pénzügyőrség. A gyanú szerint az ötmilliárdos állami megrendelésből származó nyereséget fantomcégek hálózatán keresztül próbálták meg eltüntetni. | Felajánlotta lemondását a belügyi helyettes államtitkár | null | https://index.hu/belfold/2011/07/14/felajanlotta_lemondasat_a_belugyi_helyettes_allamtitkar/ |
null | A Főpolgármesteri Hivatal arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy Tordai továbbra is Karácsony Gergely jogi főtanácsadójaként dolgozik. | true | [
""
] | 0 | SZOLJON | null | Többek között költségvetési csalás gyanúja miatt van nyomozás a 99 Mozgalom gyanús pénzügyeivel összefüggésben, ezért tarthattak újra házkutatást Tordai Csaba ügyvédi irodájában.
Mint emlékezetes a 99 Mozgalom Karácsony Gergely előválasztási kampányát volt hivatott kiszolgálni, a botrány pedig azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ jelentését. Ebből az derült ki, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor több alkalommal, készpénzben fizetett be több mint 500 millió forintnyi összeget, forinton kívül, euróban és fontban.
Az üggyel összefüggésben több házkutatást is tartottak már, többek között Perjés Gábornál és Tordai Csabánál is, aki Karácsony Gergely jogi főtanácsadójaként dolgozott az előző ciklusban.
A Magyar Nemzet megkeresésére a Főpolgármesteri Hivatal azt a tájékoztatást adta, hogy Tordai továbbra is betölti ezt a pozíciót. Ráadásul felbukkant a pénteki alakuló közgyűlés előtt is a Városháza folyosóján, azonban nem volt hajlandó válaszolni a témában feltett kérdésekre.
Karácsony Gergely az önkormányzati választások előtt azt nyilatkozta, hogy tanulva a korábbiakból, a saját lakossági alszámlájára gyűjtött adományokat a 2024-es kampányához. | Továbbra is Tordai Csaba a főpolgármester jogi főtanácsadója | null | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/tordai-csaba-fotanacsado-fopolgarmester |
2022-09-07 16:54:00 | Annak ellenére, hogy Fasimon Sándor, az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának elnöke nem vett részt a közelmúltban nyilvánosságra került gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélésekben, felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről - közölte a cég szerdán. | true | null | 1 | mfor.hu | null | A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgázkereskedelmi ágazatának igazgatóját.
A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Fasimon Sándor a közlemény szerint elmondta: teljesen megdöbbentette, amikor értesült Skugor és társai tetteiről.
Az elmúlt tíz év során az INA nagyon hosszú utat tett meg, és a csőd széléről érte el a pénzügyi stabilitást, valamint folyamatban van az ország történetének legnagyobb ipari beruházása is, a fiumei késleltetett kokszoló felépítése - hangsúlyozta.
Szavai szerint Skugor tettei aljasak. "Ez nem az INA, ez nem mi vagyunk" - hangsúlyozta az MTI szerint.
Hozzátette: "büszke vagyok az elmúlt évtizedben elért közös eredményeinkre, és annak ellenére, hogy semmi közöm nem volt Skugor bűntetteihez vagy bármilyen más jogsértéshez, felelős cégvezetőként az INA erkölcsi felelősségét nekem kell viselnem. Ezért most az a helyes, hogy felajánlom a lemondásomat".
A közlemény szerint a működés folyamatosságának biztosítása érdekében Fasimon Sándor továbbra is betölti az INA igazgatótanácsának elnöki posztját utódja kinevezéséig.
A korrupciós ügy miatt a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte. Ezt Davor Filipovic horvát gazdasági és energiaügyi miniszter jelentette be kedden. A tárcavezető szerda délután találkozott a Mol Nyrt. vezetőivel Zágrábban. | Lemond az INA igazgatótanácsának magyar elnöke | null | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lemond-az-ina-igazgatotanacsanak-magyar-elnoke-.html |
2012-08-27 00:00:00 | Egyelőre csak figyelmeztetést kapnak azok az árusok a szegedi piacon, akik nem írják ki a tojás darabára mellé a kilós árat. | false | [
"ellenőrzés",
"tojás"
] | 0 | null | 0 | Egyelőre csak figyelmeztetést kapnak azok az árusok a szegedi piacon, akik nem írják ki a tojás darabára mellé a kilós árat.
A HírTV beszámolója szerint a nagyobb kereskedők betartják az új szabályt, és szinte mindenhol kiírják a tojások kilós árát a darabár mellé. Az új rendelet alapján a kilós ár kiírására azért van szükség, mert így a vásárlók láthatják, hogy a kicsi és olcsó külföldi tojással ellentétben a magyar, nagyobb méretű tojásokkal jobban járnak. | Szegeden is ellenőrzik a tojásárusokat | 0 | http://24.hu/belfold/2012/08/27/szegeden-is-ellenorzik-a-tojasarusokat |
2006-05-22 00:00:00 | Tizenegyen megsérültek, amikor frontálisan összeütközött egy gyors 40-es autóbusz és egy személyautó a Budaörsi úton. A baleset hétfőn délelőtt, nem sokkal fél tizenegy előtt történt a városhatárnál, a Poprádi úti kereszteződés közelében. | false | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Tizenegyen megsérültek, amikor frontálisan összeütközött egy gyors 40-es autóbusz és egy személyautó a Budaörsi úton. A baleset hétfőn délelőtt, nem sokkal fél tizenegy előtt történt a városhatárnál, a Poprádi úti kereszteződés közelében.
A baleset akkor történt, amikor egy személyautó áttért a szembejövő sávba, és frontálisan nekicsapódott az érkező gyors 40-es autóbusznak, amely ezt követően az árokba hajtott.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az InfoRádióban elmondta: a balesetben 11 ember sérült meg, négyen súlyosan. A személyautóban ülő három ember súlyos sérüléseket szenvedett, közülük egy hölgy életveszélyes állapotban van. Gyermek nincsen a sérültek között, a busz utasai zúzódásokkal megúszták.
Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltóság szóvivője az InfoRádióban elmondta: beszorult sérült nem volt, a személyautóban hárman utaztak.
A Budaörsi utat egy szakaszon teljes szélességében lezárták. A sérülések többségét az autóbuszon eleső emberek szenvedték el. Az útlezárás várhatóan délig tart - közölte az InfoRádióval a szóvivő.
Kapcsolódó hanganyagok Az Országos Mentőszolgálat szóvivője Meghallgatom
A Fővárosi Tûzoltóság szóvivője Meghallgatom | Súlyos buszbaleset a Budaörsi úton - teljes útlezárás | 0 | http://infostart.hu/belfold/2006/05/22/sulyos_buszbaleset_a_budaorsi_uton_-_teljes_utlezaras |
2009-01-09 00:00:00 | Pénteken tanúmeghallgatásokkal folytatódott a Majki Népfőiskola volt elnöke, Bereznai Csaba ügyének tárgyalása. Az amúgy a tatabányai Fidesz-frakció vezetőjét 2004-2006 közötti időszakra több mint hétmillió forint elsikkasztásával vádolják. | true | null | 1 | KEMMA | null | M. A.
A bíróság először a feleségét hallgatta meg. Az asszony elmondta, egy befektetési tanácsadó kereste meg Bereznai Csabát egy magánbefektetéssel. Akkor merült fel, hogy a népfőiskolának addigra körülbelül négymillió forintos pluszbevétele volt, amely nagyon alacsonyan kamatozott. A befektetési tanácsadó javaslatára kötötték meg a kérdéses szerződéseket. A vádlott felesége úgy vallott, csak a nyomozáskor derült ki számukra, hogy életbiztosításról van szó, ugyanis az éves elszámolások formátuma nem hasonlított sem az ő, sem Bereznai Csaba életbiztosítási elszámolására.
Mind a tanácselnök bíró, mind az ügyész több kérdést is feltett a Majki Népfőiskola és a BÁZIS Gyermek és Ifjúsági Egyesület kapcsolatáról. Ugyanis Bereznai Csaba a népfőiskola elnöke volt, és BÁZIS Egyesület alkalmazottja. Felesége mindkét szervezetben tag volt, a Bázisnak jelenleg elnöke, a népfőiskolának is elnökségi tagja. A két egyesület többször is adott egymásnak megbízást képzésekre, összesen 9 millió forint körüli értékben.
A bíróság, bár többször is firtatta, miért volt szükség arra, hogy Bereznai Csaba a BÁZIS alkalmazottjaként tartson képzést a Majki Népfőiskola megbízásából, amikor azokat a népfőiskola elnökeként is megtehette volna, a tanú nem tudott rá válaszolni. Azt viszont elmondta: családjuknál vagyonosodási vizsgálatot tartottak, amelyben minden szabályszerű volt, férje a népfőiskolától sem képzőként, sem elnökként nem vett fel tiszteletdíjat, és a népfőiskola életében anyagi problémákat nem okozott a befektetett négymillió forint, és az azóta fizetett díjak összege.
Arra a kérdésre sem kapott a bíróság választ, hogy mi az oka annak, hogy az életbiztosításokra eddig évente kétszer egymillió forintot fizettek be, és most díjcsökkentést kértek.
A bíróság meghallgatta még a népfőiskola jelenlegi elnökét és alelnökeit, majd a tárgyalást elnapolta márciusra. | Hétmilliós sikkasztással vádolják a fideszes frakcióvezetőt | null | https://www.kemma.hu/kek-hirek-bulvar-komarom-esztergom/2009/01/hetmillios-sikkasztassal-vadoljak-a-fideszes-frakciovezetot |
2017-05-17 09:34:00 | Három év alatt több mint 24 millió forintot sikkasztott el egy abonyi polgármesteri hivatali dolgozó, aki ellen vádat emeltek. | true | null | 1 | Világgazdaság | null | Szabó Ferenc közleményében az áll: a vádlottnak az abonyi polgármesteri hivatal dolgozójaként a feladatai közé tartozott az önkormányzat, az óvodák, a rendelőintézet, a városi sportcsarnok működésével összefüggő pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátása, így a közüzemi számlák rendezése is. A nő így hozzáfért a könyvelési programhoz és a banki rendszerben átutalási jogosultsága volt.
A vád szerint a nő a közüzemi számlák fizetésekor kezdeményezettként ugyan a közműszolgáltatót tüntette fel, de az összegeket nem a közműszolgáltató, hanem a saját bankszámlájára utalta. Néhány héttel később aztán a közüzemi szolgáltató számlájára is átutalta a korábban kiszámlázott díjat.
A nő 2013 márciusától 2016 szeptemberéig 121 alkalommal összesen több mint 24 millió forintot utalt át a saját bankszámlájára, majd a pénzt felélte. A Ceglédi Járási Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja a nőt, akivel szemben börtönbüntetés kiszabását kezdeményezte. | Sikkasztottak az abonyi önkormányzatban - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2017/05/sikkasztottak-az-abonyi-onkormanyzatban |
2016-06-21 00:00:00 | Hat évig tartott Orosházán a műtőblokk építése. Többek szerint túlárazott és felesleges. Mostanra használhatatlanra ázott. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Kezdetben azt állították, azért van szükség az új tömbre, hogy még éjszaka is lehessen műteni –
időközben azonban annyi orvos távozott külföldre, hogy már nem is lenne, aki műtsön.
Fetser szerint azért sem volt szükség az új épületre, mert miután készen lett, két teljes emeletet kiürítettek a meglévő épületben. A beázás következtében ki kellett menekíteni a műszereket, elhalasztani a műtéteket, és a tető helyreállítása után hosszadalmas fertőtlenítési eljárásba kezdeni.
Annak ellenére, hogy az épület sokáig épült és drága lett, még mindig nem zárultak le az elszámolási viták. A kivitelező konzorciumban lévő vállalkozók 50-60 millió forintot követelnek. A városban az is visszatetszést keltett, hogy az épület lapos tetejéhez szükséges anyagokat nem attól a helyi cégtől szerezték be, amelyiknek kiváló nemzetközi referenciái vannak, és a fél világnak szállít ilyen tetőszigetelő anyagot. Az a véleményük, hogy
a fő cél a pénzlenyúlás lehetett,
hiszen egy új tömb építésénél sokkal sürgetőbb lett volna az elavult gépészeti berendezések és a nyílászárók cseréje.
Bonyolítja a képet, hogy az orosházi kórházban is szüntettek meg ágyakat. Békés megyében lassan húsz éve folynak a viták, hogy a három közül az egyik kórházat be kellene zárni, mivel rohamosan fogy a lakosság. Gyulán van a megyei kórház, Békéscsaba a megyeszékhely – minden tervezgetésnél az orosházi kórház bezárása kerül először szóba. Orosházán úgy tudják, a legújabb egészségügyi kormányzat szándékai között szerepelt az aktív ágyak további csökkentése – de Orbán Viktorig jutott a politikai lobbi, hogy nem tesz jót a Fidesz megítélésének, ha tömeges elbocsátás lesz a még mindig mintegy 800 embert foglalkoztató intézményben.
Így csak a főorvosokat cserélték le – szintén 2015-ben. Minden osztályvezetői posztra pályázatot írtak ki, és Fetser szerint a kórházigazgató a Fideszhez húzó embereket nevezett ki a vezetői posztokra. Ezt fiatalítással indokolták –
annál feltűnőbb volt, hogy az idősebb korosztályhoz tartozó orvos igazgató posztjára nem írtak ki pályázatot. Talán azért, mert rokona a főigazgatónak.
A fideszes önkormányzathoz kötődő helyi média nem számolt be a beázásról és a műtétek elhalasztásáról. Megkérdeztük Duray Gergő kórházigazgatót, igaz-e, hogy a beázás miatt még mindig szünetelnek a műtétek, ő azonban azt mondta, a fenntartót kérdezzük erről. Megismételt kérdésünkre, hogy azt csak tudja egy főigazgató, műtenek vagy nem műtenek a kórházában, kurtán azt felelte a telefonba: fenntartó! | Fideszes kórház, pénzlenyúlás - aztán egy beteg szólt, hogy beázott a műtő | null | http://nol.hu/belfold/beazott-a-muto-oroshazan-1620531 |
2018-03-06 17:23:00 | Gyál nemrégiben kiadta az adatigénylésünkre az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott levelet, melyben az OLAF azt összegezte, hogy milyen furcsas | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Gyál nemrégiben kiadta az adatigénylésünkre az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott levelet, melyben az OLAF azt összegezte, hogy milyen furcsaságokat talált a város közvilágítási projektjének vizsgálata során. Korábban kérdéseket küldtünk az önkormányzatnak, most közzétesszük az előző cikkünk megjelenése után kapott válaszokat.
Gyál 2014-ben pályázott a közvilágításának korszerűsítésére, és erre a célra 260,4 millió forint európai uniós támogatást kapott. A város 2015-ben kötött kivitelezési szerződést az Elios Zrt.-vel 193,6 millió forint értékben.
Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios által elnyert több más közvilágítási megbízással együtt a gyálit is alaposan megvizsgálta, és 2017 októberében elküldte a település polgármesterének az észrevételeit. Az OLAF szerint Gyál EU-s pályázata – több másikhoz hasonlóan – felülről irányított volt, és személyi összefonódásokra is bukkant a hivatal.
Gyálon és Siklóson is szabálytalanságokat tárt fel az uniós ellenőrzés, Alsópáhok és Hatvan nem adta ki az OLAF-levelet
A gyáli önkormányzat az Átlátszó adatigénylésére kiadta az OLAF-tól kapott levelet, és az arra küldött választ is, amelyben csupán a közbeszerzés referenciakövetelményeire reagáltak érdemben. Az OLAF többi megállapításához mindössze annyit fűztek hozzá, hogy “a vizsgálati anyagban szereplő dokumentumokat nem az önkormányzat készítette, ezért ezek vonatkozásában nyilatkozni nem tud”.
A gyáli önkormányzat az Átlátszónak küldött válaszlevelében megadta a Gyál Városfejlesztési Kft. ügyvezetőjének elérhetőségét, hogy őt keressük kérdéseinkkel. Előző cikkünk megjelenése előtt először telefonon beszéltünk Donhauzer Ádámmal, majd kérésére írásban küldtük el neki a kérdéseinket. Cikkünk megjelenése után kaptuk meg a gyáli jegyzőtől a válaszokat, amelyeket most változtatás nélkül közzéteszünk.
Mi a véleményük az OLAF vizsgálatáról, amelyet Gyál közvilágításának korszerűsítésével kapcsolatban folytatott le az Európai Unió csalás elleni hivatala?
Az OLAF nem Gyál közvilágításának korszerűsítésével, hanem több magyarországi, Európai Uniós pályázat segítségével megvalósult közvilágítási projekttel kapcsolatban folytatott le vizsgálatot, melyet nem tisztünk véleményezni, a vizsgálat lefolytatása során a hivatal rendelkezésére álltunk.
Gyál honlapján elérhető a kivitelező Elios Zrt.-vel kötött szerződés, amelyben a cég 5 év jótállást vállalt a LED-lámpákra 2015 márciusában. A város honlapján ugyanakkor elérhető egy másik dokumentum is, amely szerint a gyáli önkormányzat 2015 júliusában a LED-lámpákra is kiterjedő, szintén 5 évre szóló karbantartási szerződést kötött az Eurovill Kft.-vel. Utóbbi megállapodás szerint az Eurovill Kft. a Gyál közigazgatási területén található 2.070 db lámpa (2.000 db LED-es új, és 70 db korábban felszerelt hagyományos) karbantartásáért esetenként és lámpatestenként nettó 11.000 forintot kap. Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy miért kötöttek külön karbantartási szerződést azokra a lámpákra, amelyekre az Elios Zrt. jótállást vállalt. Nem teljesíti az Elios Zrt. a vállalt jótállást?
Az Eurovill Kft. és Gyál Város Önkormányzata között létrejött karbantartási szerződés a nem garanciális kötelezettség alá eső feladatok elvégzésére köttetett. Ilyen feladat a bejelentett, áramszolgáltatót érintő hibák, például szakaszhibák továbbítása a szolgáltatóhoz, mivel a szolgáltató által a térségünkre minősített vállalkozóként ezt ő teheti meg, az Önkormányzat közvetlenül nem. Ilyen feladat továbbá a nem garanciális körbe tartozó hibák – például rongálások, balesetek, időjárási körülmények következtében történő meghibásodások – javítása. Az eddig eltelt, több mint két és fél éves garanciális időszak alatt minimális garanciális hiba merült föl, amik a garanciális kötelem keretén belül maradéktalanul kijavításra kerültek.
2017. októberében az RTL Klub Híradója arról számolt be egy riportban, hogy a közvilágítás korszerűsítése óta Gyál egyes részein sötét van, és a helyi civilek által megrendelt fénymérés is azt igazolta, hogy nem megfelelő a LED-es közvilágítás fénye. Erről mi a véleménye, illetve mit tud ehhez hozzáfűzni?
A 2017 októberében az RTL Klub Híradója által készített riport egyáltalán nem közölte le Pápai Mihály polgármester úr ez ügyben kifejtett véleményét, a vele készült közel fél órás felvételből kevesebb, mint egy perc került a végleges anyagba, a véleménye a teljes felvételből ismerhető meg. | A gyáli önkormányzat szerint az OLAF nem a gyáli közvilágítás-projektet vizsgálta | null | https://atlatszo.hu/2018/03/06/a-gyali-onkormanyzat-szerint-az-olaf-nem-a-gyali-kozvilagitas-projektet-vizsgalta/ |
2013-02-11 11:39:00 | A korrupciókutatók álma válhat valóra Spanyolországban, amennyiben sikerül bizonyítani a január végén nyilvánosságra került ún. Bárcenas-lapokról, hogy valóban a kormányzó néppárt feketekasszájának titkos könyveléséből származnak. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Majdnem pontosan egy évvel azután, hogy a spanyol jogtörténet emblematikus perében felfüggesztették az ország leghíresebb vizsgálóbíráját, Baltasar Garzónt, állítólagos túlkapásai miatt melyeket a közelmúlt kiemelkedő korrupciós afférjának felderítése közben követett volna el, maga az affér, azaz a Gürtel-ügy egy időzített bombája a kormányzó néppárt ablakai alatt robbant. Az időzített bomba Luis Bárcenas névre hallgat, és a kormányzó néppárt (Partido Popular, PP) ügyvivője, majd 2008-tól pénztárosa volt, amíg a Gürtel-ügy lassú tűzön fel nem emésztette maradék hitelét, és 2009-ben kénytelen volt lemondani posztjáról, majd nyolc hónappal később szenátusi székéről és párttagságáról is. Bárcenas majd harminc éven át, gyakorlatilag azóta, hogy Franco egykori minisztere, majd a mai néppárt elődjét alapító Manuel Fraga unokaöccsének hívására pártmunkásnak állt, a jobboldali politikai formáció pénzügyeinek bennfentese volt.
Ez a jól megtermett, elegáns andalúz úr egyebek mellett azért kerül az igazságszolgáltatás érdeklődésének középpontjába, mert Francisco Correa, a Gürtel-ügy egyik kulcsfigurája egy rögzített beszélgetésben azzal kérkedik, hogy ő maga vitt „vagy hússzor” cipősdoboznyi pénzt Bárcenasnak. A magát előszeretettel Don Vitónak nevező Correa (nevének jelentése ’öv, szíj’, ebből lett a német gürtel) civilben rendezvényszervező, és ígéretes madridi kezdetek után – az egykori kormányfő Aznar veje vezeti be a legmagasabb politikai körökbe – Galícia, majd Valencia tartományban kamatoztatja tehetségét. Tevékenysége főképp abban áll, hogy a gazdasági szféra különböző szereplőit hozza össze politikusokkal, akiket mellesleg személyes ajándékokkal is elhalmoz. Kaviár, bájos hölgyek, öltönyök – igény szerint. Dőlnek a megrendelések és a kedvező szerződések a bennfentes vállalkozókhoz, a haszonból pedig jut a pártkasszába, de persze a politikusok és Correáék magánszámláira is.
Az üzlettel mindenki jól jár, kivéve a valenciai közvagyon – ez az első spanyol tartomány, amely tavaly fizetésképtelenséget jelent; illetve az éveken át tartó ámokfutás gazdasági hasznát nem élvező és a csillagászati árú, fenntarthatatlan beruházások terhét ma is nyögő adófizetők.
Operación Gürtel
A közvélemény 2009-ben értesül Gürtelék létezéséről, amikor a messze földön ismert Baltasar Garzón vizsgálóbíró eljárást indít az ügyben, amely idővel a korrupciós ügyekben amúgy sem szűkölködő spanyol közélet kiemelkedő politikai botránnyá duzzad. Nyilvánosságra kerülnek azok a lehallgatott, illetve a PP egyik helyi, a maffia-jellegű működést megelégelő képviselője által rögzített beszélgetések, amelyekből a szivárogtató média révén a nagyérdemű hétről-hétre követheti Don Vitóék mindennapjait, akárcsak egy krimisorozatban. Kiderül, hogyan rendel telefonon egy politikus kaviárt a karácsonyi vacsorához (nemes egyszerűséggel), hogyan sürget később titkárnője egy másik szívességet (Kicsim, van valami hír Ricardo iPhonejáról?). Hogyan emlékezteti a köztudottan hívő, az Opus Dei támogatását is élvező tartományi elnök gengszterbarátját, hogy a lekötelezettje (Bocsáss meg, nem csak néhány évre, hanem, a kurva anyád, egy egész életre!), és így tovább – Gürtelékről, Bárcenasról szórakoztató összefoglalók spanyolul itt elérhetők.
Bár a Gürtel-ügy nyakig besározza a PP számos tisztségviselőjét (a 2011-es önkormányzati választásokon induló valenciai jelöltek közül például kilenc ellen folyik hatósági eljárás), mégis sikerül megtartaniuk a tartományt – mint a 35 éves demokrácia történetében mindannyiszor; ahogy a botrányban szintén érintett Galíciát és Madridot is. Hab a tortán, hogy miközben a Gürtel-ügyben eddig a néppárt jó 70 tagja ellen emeltek vádat, a mai napig az egyetlen elítélt személy az a Baltasar Garzón, aki a nyomozást megindította, és akit egy formai hibáért 11 évre felfüggesztett a spanyol Legfelsőbb Bíróság, néhány nappal azelőtt, hogy a Franco-rezsim áldozatainak ügyében indított eljárással kapcsolatosan is felelősségre vonták volna.
Garzón nagy nemzetközi visszhangot kiváltott félreállítása tavaly februárban méltó kezdete volt annak az évnek, amelynek során a spanyol demokrácia több jelentős intézményével kapcsolatosan merült föl vagy bizonyosodott be a korrupció, csalás vagy visszaélés gyanúja. Jó egy éve folyik eljárás a pechére in flagranti elefántvadászaton kapott spanyol király egyik veje, az Excelentísimo Señor Urdangarin ellen sikkasztás és korrupció vádjával. Tavaly decemberben tartóztatták le pénzmosás, csalás és adóelkerülés vádjával Gerardo Díaz Ferránt, aki 2010 végéig a legnagyobb munkaadói szervezet elnöke volt. Ferrán épp akkor bonyolította veszteséges cégeinek eladását fantomcégeken keresztül, miközben a spanyol munkavállalókat jelentősen megrövidítő munkaügyi reformot egyeztette a szórakozottsága miatt panaszkodó szakszervezetekkel. José Carlos Dívar, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tavaly júniusban kényszerült lemondani hivataláról, mert több ezer eurót számlázott az andalúz üdülővárosok non plus ultrájában, Marbellában eltöltött és munkaidőnek álcázott romantikus hétvégékért.
E kontextus és a 2007 óta keservesen húzódó, óriási munkanélküliséggel, sorozatos megszorításokkal, bércsökkentéssel kísért válság ismeretében talán jobban érthető, miért robban akkorát a Barcenas-ügy idén januárban.
Luis el Cabrón
Luís Bárcenas 2011 szeptemberében végre fellélegezhet, aktáját bizonyítékok hiányában félreteszik, azonban az ügyészség antikorrupciós osztálya fellebbez, és szívós kutatással tavaly decemberben ráakadtak egy 22 millió eurós svájci bankszámlára. Az idén januárban a sajtóban is publikált infót két nappal később követi a jobboldali El Mundo revelációja: az állítólag a volt pénztáros által vezetett „B-kassza” az újság birtokába került könyveléséből úgy tűnik, a PP számos vezetője kapott majd két évtizeden keresztül feketén bérkiegészítést, a hierarchiában betöltött szerepük függvényében többet-kevesebbet, 200 és 500 eurós bankjegyekben.
Spanyolországban, ahol az ingatlanlufit duzzasztó években óriási összegek forogtak a feketepiacon, ami az eurózóna ötszázas bankjegyeinek jelentős részét igénybe vette, és ahol sokan még ma is az akkortájt felvett hitelek fogságában vergődnek, a hír nagyot szól, de még nem okoz földindulást. A lavina moraja lassan erősödik elviselhetetlenné: a hónap végére kiderül, hogy Bárcenas annak ellenére legalizált 11 millió, szintén Svájcba menekített és eltitkolt eurót a PP által tavaly márciusban meghirdetett offshore adóamnesztia védelmét élvezve, hogy az illetékes miniszter ezt több ízben is ügyes mellébeszéléssel tagadta, és a kormány a kezdetektől kizárta, hogy eljárás alatt álló személyek ezúton kerüljék el a felelősségre vonást. Azóta azt is tudjuk, hogy a 11 millió kifehérítéséhez szükséges 1,5 millió euró további eltitkolt svájci számlákról ered.
E botrány kibontakozásával párhuzamosan az El País vezető spanyol napilap előbb részleteket közöl Bárcenas feltételezett B-könyveléséből, majd február 3-án közreadja a 14 lapnyi kézzel írt jegyzetet. Azóta egy vicces applikációban bárki rákereshet dátumokra, cégekre, nevekre a 18 év állítólagos könyvelését tartalmazó adatokban az újság honlapján. A két héttel ezelőtti végzetes bakija ellenére is tekintélyes lap szerint a néppárt eminenseire is gyanú vetül. A „bérpótlék” szisztéma ötletgazdájaként José María Aznart, a PP legsikeresebb politikusát jelölik meg, aki 1996-tól nyolc éven át volt kormányfő. Az általa választottt utód, a 2011 novemberében miniszterelnökké választott Mariano Rajoy, de a párt második embere, María Dolores Cospedal is részesülhettek a B-kassza juttatásaiból. A pártfőtitkár Cospedal ugyan csak egy éven át, Rajoy azonban 1998-tól évi 27 ezer euró körüli összeggel egészíthette ki egyéb jövedelmeit. A bevételi oldalon az üzleti szféra „adományait” találjuk, itt számos olyan vállalat is szerepel, amelyek állami megrendeléseket kaptak a vonatkozó években.
A Bárcenas-gate
A február 7-én az ügyészségnek is átadott lapok eredete a sajtó forrásvédelmének köszönhetően ismeretlen, és miközben Bárcenas a füzet létét is tagadja, a jobboldali média nagy része és a PP is azt állítja, az irat hamisítvány, „kivéve néhány dolgot”. E nagyvonalú megfogalmazás Mariano Rajoy kormányfőtől ered, aki ezúttal is eltűnt néhány napra a nyilvánosság elől, ahogy ezt a korábbi, a pártot vagy épp az országot tépázó viharok alkalmával tette. Első nyilatkozatát az újságírók egy különteremben monitorról élvezhették, valódi kérdések feltevésére csak Berlinben, a spanyol-német csúcs után kerülhetett sor. Itt hangzott el a Rajoy sajátos bájú aranyköpéseinek egyike: „A papírokból minden hazugság, kivéve néhány dolgot”. E „néhány dolog” közé sorolható most már bizonyosan több tétel: a listán szereplő személyek közül egyesek elismerték, hogy valóban ki- vagy befizetők voltak (büntetőjogi felelősségük a 2008-ban záruló „könyveléssel” kapcsolatosan már feltehetően elévült). Tizenöt nagylelkű vállalkozó ellen már vizsgálat indult; a feltételezett pénzforgalom egy része ugyan bankszámlákon landolt, de az illegális pártfinanszírozás valószínűsíthető.
A Bárcenas-papírok tartalmát nyilvánosságra hozó újságírók szerint az ex-pénztáros hónapokon át többeknek beszélt kompromittáló jegyzeteiről, és az igazságszolgáltatással vívott harca legfeszültebb pillanatiban nyíltan fenyegetőzött is. Néppárti források elképzelhetőnek tartják, hogy a Cospedal főtitkárra vonatkozó két tétel manipulatív célú: ugyanis épp ő lett volna az, aki véget vetett e praktikáknak, és kiszorította a pártból a pénztárnokot, akivel köztudottan gyűlölik egymást. E vesztes csata ellenére is maradtak azonban Bárcenasnak lekötelezettjei: az ex-szenátor még tisztségeiről és mandátumáról való lemondása után is irodával, majd személyes irattáraként funkcionáló különteremmel rendelkezett a PP Genova utcai székházában. Ügyvédjét, titkárnőjét, autóját is a párt fizette, mígnem a sajtó megszellőztette e meglepő kiváltságokat. De ezután is szabadon járt-kelt a Genova utcai épületben, és az őt 2008-ban pénztárnokká választó Rajoy máig nem merte kritizálni.
Az ex-kincstárnok titkaiban rejlő veszélyek másokat is nyugtalanítanak: a svájci számla felfedezése óta még nagyobb az igazságszolgáltatásra nehezedő nyomás, és sokan tartanak attól, hogy a kormány s a néppárt is beleroppanhat a Bárcenas-gate-be. Annál is inkább, mert Rajoyék ellenfeleit nem csak a lemondást követelő ellenzékben kell keresni; így például a saját piszkos ügyeinek elévült volta miatt is könnyed mosolyú Esperanza Aguirre, Madrid korlátlan ura egy évtizeden át, máris jelezte, szívesen részt vállal a pártot megtisztító misszióban. Az sem egyértelmű, hogy a külföldön talált összegek valóban a pénztáros magánvagyonát képezik-e. Ugyan párttársaival összehasonlítva fizetése különösen méltányos, évi 200 ezer euró körüli volt, nehezen elképzelhető, hogy luxus életvitele és ingatlanjai mellett, csupán üzleti zsenialitásából futotta volna a Svájcban talált minimum 23,5 millióra. Az ügyészség nyomoz a saját jövedelemmel nem rendelkező neje ügyében is, aki egy szép napon ötszázezer euró (mintegy 145 millió forint), állítólag műtárgyeladásból származó készpénzzel sétált be a számlavezető bankjába.
Ha a néhány nap alatt világhírűvé vált füzetlapokon szereplő információ nagyrészt vagy egészében igaznak bizonyul, az a közelmúlt egyik legsúlyosabb politikai-intézményes válságához vezethet Spanyolországban. Egy közvéleménykutatás még a papírok nyilvánosságra kerülése előtti mérése is kivételesen magas, és a demokratikus konszenzust veszélyeztető szkepszist jelez a polgárok részéről, akik szerint az ország harmadik legsúlyosabb problémája a politikai elit. Már a svájci számla és a bérpótlékok hírének megszellőztetése után készült Metroscopia felmérés az utóbbi három évtized legalacsonyabb szavazási hajlandóságát hozta. Az eddig domináns kétpárti modell összeomlóban: a két nagy politikai formáció együtt sem kapná meg a voksok felét. A lakosság 85 százaléka nem bízik a kormányfőben, saját szavazóinak 58 százaléka elégedetlen az eddigi magyarázkodással, és 80 százalék elvárja, hogy akik feketén jutottak mellékeshez, mondjanak le hivatalukról.
A Bárcenas-gate utolsó cseppnek tűnik egy évek óta túlcsordulni látszó pohárban, amely korántsem csak a szűken vett korrupcióról szól, sokkal inkább egy gazdasági-társadalmi modellről. Az eurózóna strukturális hibáin túl ma már vitathatatlan, hogy a spanyol növekedési modell fő pillére, a nemzetközi összehasonlításban is gigantikus ingatlanlufi és a ráépülő hitelezési gyakorlat óriási és hosszú távon is csak keservesen korrigálható károkat okozott az országnak. Hogy csak egyetlen morbid példával éljünk, az egymillió üres lakás országában többen a kilakoltatásuk napján lettek öngyilkosok.
A magyar kapcsolat
A befulladt sávolyi motorversenypálya-projekt szépreményű befektetőjeként elhíresült, és ma is kiterjedt magyarországi cégbirodalommal rendelkező Vicente Cotino neve felbukkan a Gürtel-aktákban is: cégét a valenciai PP illegális finanszírozásával vádolja a rendőrség. Akárcsak féltucat, az építőipari bizniszben futó kollégáját, akik érthető módon szintén próbálták szorosra fűzni a szálakat a 15 éven át megaprojektekben és ún. speciális rendezvényekben tobzódó valenciai döntéshozókkal. Az utóbbiak közé tartozik pl. a Cotino üzlettársa által szervezett helyi Forma-1 verseny, melynek pályáját az önkormányzat építette, és amely évente további 30 millió eurónyi közpénzt emészt fel.
A sokmilliárdos sávolyi földspekuláció strómanjai
Az atlatszo.hu birtokába került dokumentumokból kiderül, hogy a Sávolyon belterületbe vont földterületek egy jelentős részét 2007-2008-ban egy bizonyos Kiss Béla és ifj. Kiss Béla szerezte meg. Kiss Béla – a tulajdoni lapok és a cégtörténet tanúsága szerint – azonos azzal a kaposvári illetőségű Kiss Bélával, aki 2009-ig az Evern Invest Hungary Ingatlanforgalmazó Kft. ügyvezetője volt. Az Evern Invest Hungary tulajdonosa a kétes hírű spanyol ingatlancézár Vicente Cotino, a Sávoly mellé tervezett Balatonring kivitelezőjeként elhíresült Sedesa csoport elnöke. Tovább a teljes cikkre.
De a Sedesa részt vett a valenciai modell iskolapéldájának tartott Terra Mítica szórakoztató park létrehozásában is, ami potom 377 millió euró kezdeti költségein túl még 12 évnyi veszteséget hozott a költségvetésnek. Mi tagadás, a helyi politikusok mertek nagyokat álmodni, bár közben némileg elhanyagolták azokat a közintézményeket, hivatalokat, kórházakat, iskolákat, ahol tavaly januárra elfogyott a tinta, az archiválásra szolgáló dvd-k, a wc-papír vagy leállt a fűtés. Más területeken is szórakozottnak bizonyultak; így pl. Cotinóék egy kisajátított földterületét, amelyet egy hosszúra nyúlt hivatali eljárás végén belterületté nyilvánítottak, a késedelmi díjjal kiegészítve végül 2,8 millió eurós felárral fizették ki.
Vicente Cotino neve egy Marrákesben rendezett szülinap kapcsán vált Spanyolhonban is közismertté, amit Francisco Correa szintén pikareszk kollégája, El Bigotes (A Bajusz) szervezett, és ahová Cotino magánrepülőgépén szállította az ünnepeltet, a helyi közmédia igazgatóját. Az RTVV 14 millió eurót állt a pápa 2006-os látogatásának összesen 30 millió eurós önkormányzati költségéből; a par excellence speciális, és természetesen Gürtelék asszisztálásával lezajlott rendezvény ügyében épp a múlt héten indult vizsgálat. Visszatérve a mintegy 1,7 millió köztartozással terhelt Bombardier-re: eladására 2011-ben került sor, akkortájt, mikor Cotino másfél évre megvált a kolosszális tartozásokat felhalmozó Sedesától. A Gürtel-ügyben való érintettsége komolyra fordulásakor létrejött bizarr adásvétel idején a Sedesába bevásároló cégcsoportban fontos pozíciót töltött be – kicsi a világ – Cospedal pártfőtitkár asszony férje.
Az ingatlanlufi robbanása, majd az elhúzódó válság és a korrupciós vádak által megtépázott, családi vállalkozásként üzemeltett cégcsoport fénykorában figyelemre méltó szimbiózisban működött együtt a valenciai önkormányzattal. Kezdeti építőipari tevékenységét kiterjesztette víztisztító és vízszabályozási, bányászati, szélmalom-park üzemeltető, kertészeti és környezetvédelmi specializációval is, miközben Vicente nagybátyja, Juan Cotino a valenciai önkormányzat vízügyi, környezetvédelmi, területi és lakossági felelőse volt. Korábban Juan bácsi a jóléti tárcánál felügyelte többek között az öregotthonok építését. Ekkortájt érte az a szerencse a történetesen öregotthonokban is érdekelt Sedesát, hogy a közpénzből finanszírozott helyek 170 százalékkal megnövelt száma mellé még 25 százalékos áremelkedés is társult.
Juan Cotino, aki a PP színeiben 1991 óta a helyi, majd regionális önkormányzat tisztviselője, 2004-től a tartományi kormány elnökhelyettese, 2011-től, tehát már a Gürtel-akták nyilvánosságra kerülése után lett a valenciai parlament elnöke. A közismerten Opus Dei-tag Cotinót, aki egy feszület társaságában elnököl a Cortesben, és a Twitteren arra buzdítja híveit, Szent Morus Tamásnál imádkozzanak érte, a múlt héten megpróbálta kérdőre vonni az ellenzék. A Sedesával sorozatos szabálytalanságokkal kötött szerződéseket régóta eredménytelenül kritizáló szocialisták ezúttal azt szerették volna megtudni, hogyan vélekedik Juan Cotino a Bárcenas-papírok szerint a Sedesától befolyt 200 ezer eurónyi „adomány” és a cég által 2000 és 2009 között elnyert kb. 900 millió eurónyi közbeszerzési pályázat összefüggéseiről.
Fejétől bűzlik
A fent vázolt folyamatok fenntarthatatlanságával nyilván tisztában lévő politikai-gazdasági-pénzügyi elit óriásit akasztott. A modellt felturbósító PP felelőssége jóval nagyobb, és sokatmondó hogy a pártkönyveléseket négyévnyi késéssel, de mégis átfésülő hivatalos szerv szerint a jobboldali pártok sokkal hatékonyabbak a pénzgyűjtésben, mint szocialista riválisaik: a PP 1992-től 2007-ig ötször annyi anonim adományt gyűjtött, mint a szocialisták. De az utóbbiak (Partido Socialista Obrero Español, PSOE) sem álltak időben a bulldózerek elé. És mindenkinek ugyan nem lett 22 millió eurós svájci titka, de kevesekben akadt bátorság, hogy szembe menjenek egy biztos voksokat és kampánypénzt szállító struktúrával.
Végezetül, az európai partnerek és a hazai gazdasági elit által is bátorított válságkezelési stratégia a munkanélküliség növekedése, az életszínvonal brutális csökkenése, a közszolgáltatások minőségének romlása, a kutatás-fejlesztés és a közoktatás büdzséjének megkurtítása, és a társadalmi egyenlőtlenségek ugrásszerű növekedése, továbbá a becsődölt bankok megmentése mellett a köztulajdon jelentős részét engedi át a magánszektornak. Így például az egészségügyi vagy az oktatási rendszer folyamatban lévő átalakítása úgy rontja az állami intézmények szolgáltatásainak és az ott dolgozók munkafeltételeinek színvonalát, hogy közben a „piac” gazdaságilag jövedelmező vagy közpénzből támogatott, de államilag már kevésbé szabályozott ágazatokhoz jut.
Talán nem is érdemes feltenni a kérdést, hogyan képviselhetik a közérdeket a fenti átalakítások levezénylői, ha rájuk ég a korrupció nehezen levakarható bélyege, ha nem bízik bennük a lakosság majd 80 százaléka, és ha vezetőik esetleg épp a vállalkozói szférától kapták fizetésük egy jelentős részét éveken át.
Dobsi Viktória | Bárcenas-leak: Feketekasszából tápolta politikusait a pártpénztárnok | null | https://atlatszo.hu/2013/02/11/barcenas-leak-feketekasszabol-tapolta-politikusait-a-partpenztarnok/ |
2017-11-09 13:33:24 | Kinyír a kormány egy piacot, amit ő hozott létre - Gyorsaságot és olcsóságot reméltek a magáncégek beengedésétől a régészetbe. Most mégis hatékonyságnövelésre hivatkozva zárják ki őket majdnem teljesen a feltárásból. | true | null | 1 | Index | null | Pár éven belül sokadszorra nyúl hozzá az örökségvédelem szabályozásához a kormány, most éppen a régészeti feltárásokat érintő módosítást nyújtott be Semjén Zsolt a parlamentnek.
A javaslat két legfontosabb eleme, hogy
kétszintűre egyszerűsítik a régészeti feladatellátás rendszerét,
és annak legnagyobb részéből kizárják a magáncégeket, amelyeknek éppen a Fidesz-kormány adott korábban nagyobb mozgásteret.
Nem tudják eldönteni, mi a hatékony
Ha a módosítás átmegy,
a régészeti feltárások elvégzésére kizárólag a meghatározott állami és önkormányzati intézmények lesznek jogosultak,
vagyis nemcsak a megelőző régészeti feltárásokat, hanem a nagyberuházások (jellemzően útépítések) régészeti feladatellátását is csak múzeumok végezhetik.
A területileg illetékes múzeumok hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és önkormányzati fenntartású intézményeket vonhatnak be a munkába, és a továbbiakban a szaktevékenységek végzésében gazdasági társaságok nem működhetnek közre. Ez alól kivételt képez a bontómunka, a feltárás legkevesebb szakmaiságot igénylő része, amelybe alvállalkozóként továbbra is bevonhatók maradnak a közbeszerzéseken befutó magáncégek.
A tervezettel kapcsolatban megkérdeztük a régészeti piac egyik magánszereplőjét, a Magyar Régész Szövetséget, és a Magyar Nemzeti Múzeumot. A régészeti feltárásokra specializálódott Salisbury Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Hoffmann József az Indexnek azt mondta, mióta az akkreditációval rendelkező magáncégeket beengedték a régészeti munkák terepére, kialakult egy rendszer, amelyben a feltárások nagyjából felét ők csinálták.
Aztán idén év elején jött a hideg zuhany:
egy váratlan kormányrendelettel kizárták az akkreditált cégeket az üzletből,
ez után már nem dolgozhattak a feltárások túlnyomó részét kitevő nyomvonalas autópályaberuházásokon. Ez mindenkit váratlanul ért, hiszen éppen a Fidesz-kormány nyitotta ki jobban a piac előtt a terület kapuit még L. Simon Lázló ténykedése alatt, aki gyorsaságot és a verseny következtében olcsóbbá váló munkavégzést ígért a változtatáskor. (A magánszereplők korábban a Gyurcsány-kormány alatt létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat felügyelete idején szorultak ki a nagy ásatásokból.)
Ehhez képest most hasonló érvelést állítottak a módosító mögé, ami nagyjából szöges ellentétben áll a korábbi iránnyal: az általános indoklás szerint "az állami költségvetési források hatékonyabb és ésszerűbb felhasználását" szolgálja a javaslat.
A januári kormányrendelet különös módon úgy lett megszövegezve, hogy nem zárt ki minden gazdasági társaságot a feltárásokból, csak pont azokat, amelyeknek erre a tevékenységre van akkreditációja. Így év eleje óta paradox módon
csak olyan cégek vehettek részt a közintézmények mellett a munkákban, amelyeknek nem volt igazolása arról, hogy megfelelnek a feltételeknek.
A mostani törvénymódosítás pedig, ami eltörli az akkreditáció rendszerét, és csak a bontómunkákban való részvételt engedi a cégeknek, végleg beteszi a kaput.
A Salisbury és a többi piaci szereplő jellemzően úgy dolgozott, hogy egy-egy feltárási munkát a kezdeti földmunkától kezdve a leletek feldolgozásáig végigvitt, mert így volt számukra hatékony és gazdaságos, emellett a munkát is gyorsította hogy egy kézben volt a lebonyolítás, mondta Hoffmann. A régészeti magánbiznisz egyébként kevés szereplős, de milliárdos piaccá vált, amelynek Hoffmann cégei is kiemelt szereplői voltak: tavaly ősszel például azzal került de a sajtóba a Sailsbury Régészeti Kft., hogy három hónap alatt 5 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. Ezért, illetve az L. Simonhoz köthető áttételes kapcsolódás miatt sokan gyanították is, hogy a magáncégek beengedését megengedő törvényi változásnak köze lehet a lobbitevékenységükhöz.
A régészek is elvándoroltak
Teljesen szétbombázták az örökségvédelmet
2010 óta valóban döbbenetes mértékű változásokon ment keresztül a hazai örökségvédelem, különsen a régészet intézmény- és szabályrendszere. Először a KÖSZ helyett létrehozták a Magyar Nemzeti Múzeum alá besorolt Nemzeti Örökségvédelmi Központot, miközben a régészeti feladatok nagyja a múzeumokhoz került. 2011-ben költségplafont vezettek be a feltárásokhoz, ennek értelmében a leletmentés költsége csak akkor haladhatja meg a beruházás értékének 1 százalékát, ha azt az építtető állja.
A feltárás és engedélyeztetés szétszedett rendszerét aztán néhány év elteltével, 2014-ben újra központosították a Miniszterelnökség alá tartozó Forster Központnál, amit viszont nem sokkal később beszántottak a bürokráciacsökkentés jegyében. A Forster után az örökségvédelem műtárgyi része a Magyar Művészeti Akadémiáához került, a régészet koordinációjáért pedig 2017-től a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. felel.
Egy kicsit másként vélekedik Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke. Szerinte nem volt jó gyakorlat, hogy bizonyos esetekben a teljes feltárást a szakmai részekkel együtt magáncégek kezébe adták, és a legfontosabb régészeti feladatokat mindenképp a közintézményeknél kellene tartani.
Ugyanakkor az újabb módosítással ebben a formában ő sem ért egyet. Az a fő probléma, hogy átgondolatlanul variálnak a jogszabályokkal, például az akkreditáció rendszerének létrehozásába is komoly energiákat fektettek, hogy aztán egy csapásra megszüntessék, közben alig egyeztetnek a szakmai szervezetekkel – mondta Lassányi hozzátéve, hogy az aktuális változtatásról sem kérdezték meg őket eddig.
Ahhoz ugyanis, hogy a Magyar Régész Szövetség álláspontjával összehangban a legfontosabb szakmai feladatok ellátása maradjon a közintézményeknél, nem lenne szükség a magánszféra szinte teljes kizárására, ahogyan azt most tervezik.
A legnagyobb gond a régészek szerint mégsem ez, hanem hogy az elmúlt években túl gyakran változtatták az örökségvédelem intézményrendszerét és a szabályozási környezetet, közben
jelentősen leépült, meggyengült a terület, káosz uralkodik.
Ez a kiszámíthatatlan környezet nagyon megnehezíti a tervezést, a fiatal régészek számára nem kínál kecsegtető életpályát, ezért nagyon sokan elhagyták az országot az elmúlt években Lassányi szerint.
A munkaerőhiány a teljes ágazatot áthatja a régészeti szakmai szinttől a földmunkások szintjéig, az országban csak nagyon kevés múzeum mondhatja el magáról, hogy rendelkezik elegendő forrással és dolgozóval (az MRSZ szerint ilyen például több budapesti intézmény, illetve a nagyobb szegedi, kecskeméti, miskolci múzeumok).
A mostani változtatással ez a probléma nem oldódik meg, csak még nagyobb része tolódik majd a múzeumokra, amelyeknek (az építési vállalkozásokkal ellentétben) amúgy sem vág profiljába, hogy projektszerűen, a feltárások idejére foglalkoztassa a munkaerőállomány egy részét.
Rátolják a munkát a Nemzeti Múzeumra?
De nem csak a foglalkoztatással gyűlhet meg a baja a múzeumoknak. A régészeti feltárásokon végzett ásatásokhoz, geodéziai mérésekhez komoly, akár több tízmillió forintos gépekre is szükség lehet, amelyek jelenleg sok intézményben nem állnak rendelkezésre. A változást követően elvileg minden esetben a területileg illetékes múzeum végzi majd a munka oroszlánrészét, ehhez pedig be kell szerezniük egy csomó drága eszközt.
A módosításban üzletileg ellenérdekelt piaci szereplők szerint ez nem szolgálja majd a tervezet indoklásában szereplő hatékonyságnövelési célt, ugyanis felesleges lenne ennyi helyen párhuzamosan fenntartani a szükséges kapacitásokat, miközben ugyanabban a megyében csak ritkán van rájuk szükség. A régészetben dolgozó piaci szereplők rendelkeznek a szükséges gépekkel, munkaerővel, és mindig oda mennek, ahol éppen munka van, magyarázta Hoffmann József. Erre a jövőben nem lesz lehetőség.
A módosítási tervezet szerint amennyiben egy múzeum mégsem képes önállóan ellátni a feltárási feladatot, úgy segítséget kérhet más múzeumoktól, ha pedig így sem jön össze a szükséges kapacitás, végül a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell lebonyolítani a munkákat. A jelenlegi állapotokból kiindulva erre valószínűleg gyakran lesz szükség, ezért kérdeztük a Nemzeti Múzeumot, mit gondolnak a tervezetről, kapnak-e plusz forrást a megnövekedett feladatok mellé, és hogy konzultáltak-e velük egyáltalán.
Kérdeztük a javaslatot beadó Miniszterelnökséget is, mi az oka annak, hogy nem akarják fenntartani az akkreditáció rendszerét, és hogy hogyan fogja pontosan szolgálni a hatékonyságot a piaci szereplők szinte teljes kizárása a rendszerből. Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
(Borítókép: A kecskeméti Mercedes gyár bővítését megelőző régészeti feltárás 2017. május 25-én. - fotó: Újvári Sándor / MTI) | Kinyír a kormány egy piacot, amit ő hozott létre | null | https://index.hu/gazdasag/2017/11/09/oroksegvedelmi_torveny_regeszet_akkreditacio_magancegek_kizarasa/ |
2022-08-12 12:13:00 | A kínai CATL új üzemet épít Debrecenben. | true | null | 1 | HVG | null | Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – mondta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára pénteken.
Az államtitkár szerint egy több mint kétéves tárgyalássorozat zárult le, aminek eredményeként 221 hektáros területen épül majd fel a CATL létesítménye, ezzel létrehozva mintegy 9 ezer új munkahelyet Magyarországon. A beruházás további részleteit a kínai cég részvényesi tanácsának jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra.
A Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) közleményben olvasható, hogy 7,34 milliárd eurót fektet be egy 100 gigawattóra (GWh) kapacitású akkumulátorgyár építésébe Debrecenben. Ez lesz a második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után. A részvényesi közgyűlés jóváhagyásától függően az első gyártóüzem építése még az idén megkezdődhet.
A debreceni Déli Ipari Parkban megvalósuló projekt európai autógyártóknak szállít majd akkumulátorcellákat és modulokat.
Mivel a magyarországi üzem közel van vevői – például a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen – néhány autógyárához, a CATL jobban ki tudja majd elégíteni az európai piac akkumulátorkeresletét – olvasható a közleményükben.
A cég azt ígéri, hogy az akkumulátorgyártás karbonlábnyomának csökkentése érdekében megújuló energiából származó villamos energiát használnak fel.
(Nyitóképünk illusztráció.) | Vállalkozás: 3000 milliárdos fejlesztést hoz Magyarországra a világ legnagyobb akkumulátorgyártója | null | https://hvg.hu/kkv/20220812_debrecen_catl_akkumulator |
2013-11-27 09:17:00 | Horváth egy éve üzent Lázárnak és Cséfalvaynak - közöljük a levelét | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Az adóhatóságot feljelentő ex-adóellenőr egy éve terjedelmes feljegyzést küldött Lázár János és Cséfalvay Zoltán államtitkároknak arról, hogy az adóhivatal kivételezett bánásmódban részesíti a kiemelt adózókat, ami visszaélésekre ad alkalmat. Az iratot Révész Máriusznak adta át, a fideszes képviselő érdeklődésünkre azt mondta, továbbította, de arra már nem emlékszik, hogy kinek, ezt az üzenetet. Teljes terjedelmében közöljük a 2012. októberi írást.
Szolgálati közlemény: Ma, november 27-én szerdán 19 órától Horváth András az Átlátszó által szervezett kerekasztal-beszélgetés vendége lesz, a téma a NAV-botrány és a közérdekű bejelentők védelme, a helyszín a Müszi. Facebookon itt lehet jelentkezni a rendezvényre. A beszélgetésen részt vesz Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország vezető jogásza és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is.
Update: Az NGM Sajtóosztálya az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe a cikk megjelenése után: “Cséfalvay Zoltán államtitkár Horváth Andrástól nem kapott iratokat, soha nem is találkozott vele, az említett tartalommal sem kapott iratokat."
Horváth András
Javaslatok az általános forgalmi adó területen jelentkező ellenőrzési problémák megoldására, helyzetértékelés keretén belül
A NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságán 2011. decemberében kezdődött más megyékből kirendelt revizorok bevonásával egy központilag vezérelt, kiemelt ellenőrzési projekt a Magyarországon működő három legnagyobb forgalmú gabona- és olajos mag kereskedő társaságot érintően. Az elrendelt adóvizsgálatok négy bevallási időszakot érintettek: mindegyiküknél 2011. egy-egy hónapját, az egyik cégnél pedig még plusz egy hónapot is. A cégek beszállítói hálózatából kiszűrésre kerültek az adóminimalizálók, ill. egyéb adatok alapján gyanúsnak minősített vállalkozások, s ezután a vizsgálatok kiterjedtek a részvételükkel működő számlázási láncolatok egészére. Ezzel párhuzamosan a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságán nemcsak a jelzett három, hanem a teljes multinacionális terménykereskedői kört érintő, az egész országra kiterjedő adóvisszaigénylő hálózattal kapcsolatosan folyt egy adatgyűjtő, elemző és értékelő munka, újfajta, de eddig még el nem ismert módszertan segítségével. Jelen értekezésünkben és javaslataink megtételekor ennek az elemző munkának az adataira és tapasztalataira támaszkodunk.
A tárgyalt hálózat haszonhúzói (egy magyar érdekeltségű cég kivételével) mind multinacionális, nyugat-európai központú, s egyenként is több uniós tagállamban bejegyzett gabona- és olajosmag kereskedő társaságok Magyarországon alapított leánycégei. A szóban forgó vállalkozásokat azért nevezhetjük haszonhúzóknak, mert csalárd ügyletekből (fiktív számlázási láncolatokból) származó számlák ÁFA tartalmának a levonásba helyezésével igényeltek vissza többnyire havi rendszerességgel kiemelkedően magas ÁFA összegeket. Mindebből az is következik, hogy a központi költségvetést különösen jelentős kár érte azzal, hogy a láncolatok korábbi elemeiben az adóminimalizáló cégek beépülése miatt ÁFA befizetés nem- vagy csak rendkívül csekély mértékben történt, viszont a másik oldalon évek óta folyamatosnak tekinthető a rendkívül nagy ÁFA összegek kiutalása a multinacionális cégek számára. Az ÁFA visszaigényléseket az tette lehetővé, hogy a haszonhúzók az általuk beszerzett gabonát és olajos magvakat (vagy feldolgozott termékeket) külföldi uniós partnereik részére értékesítették, s így ÁFA fizetési kötelezettségük nem keletkezett.
Lényeges körülménynek tekinthető, hogy a multik adóminimalizálós beszállítói hálózatában igen nagy fokú átfedések mutathatóak ki, vagyis egy-egy beszállító több kereskedőnek (vevőnek) is értékesít. Rengeteg átfedés található a láncolatok alsóbb régióiban is. A fentiek miatt egy szervezett, több éve működő, ÁFA csalásra szakosodott hálózatról beszélhetünk. Tíz, a fenti körhöz tartozó multi nagykereskedő számlázási kapcsolatait táblázatba foglalva eddig 29,4 milliárd forint értékű olyan beszámlázásról tudunk (csak 2011. évben!), amelyek mögött bizonyíthatóan fiktív számlázási láncolatok állnak. Mindezek után lássuk a további számadatokat:
A jelzett körből egy adózót kivéve (ők adófizetési kötelezettségüket csökkentették a fiktív számlákkal, de nem igényeltek vissza ÁFÁ-t), s egy újabb rendszeres visszaigénylőt a körhöz csatolva (ennek a cégnek a gyanús beszerzései viszont nincsenek benne a 29 milliárd forintban) megállapítható, hogy 2011. évben összesen 73,8 milliárd forint összegű ÁFA visszaigénylési kérelmet nyújtottak be az adóhatósághoz, ami történelmi rekordnak számít. Az előző évi adathoz képest 1,5-szeres a növekedés. (Ezt csak részben magyarázhatja a 2011. évi rekordtermés.) Még durvább eltéréseket lehet tapasztalni akkor, ha féléves adatsorokat vetünk össze egymással: a 2012. I. félévi visszaigénylések (20,7 milliárd forint), csaknem háromszor akkora összegűek, mint a 2011. I. féléviek vagy a 2010. I. féléviek. A gabonapiac sajátosságaira-, korábbi évek adataira- és az előző év rekordbeszerzéseire tekintettel teljességgel életszerűtlennek tekinthető az utolsó félév adata. Az emelkedések két fő okkal magyarázhatóak: az egyik ok a fordított ÁFA fizetés bevezetése az agrártermékek vonatkozásában Romániában 2011. július 1-től. (A csalárd ügyletek Magyarországra történő átterhelődése miatt emelkedhetett rekordszintűre a 2011. II. félévi visszaigénylések összege.) A másik ok a fordított ÁFA fizetés bevezetése az agrártermékek vonatkozásában Magyarországon, tehát a roló lehúzása előtt, még amit csak lehet kisöpörtek a haszonhúzók, ill. a szervezők. Mindezt három körülmény bizonyítja:
– a fiktív számlázások rekordszintűre emelkedése 2011. második felében;
– a román-magyar együttműködésben megvalósuló caroussel típusú csalások összegszerű megugrása (új résztvevők színre lépésével) 2011. júliusa és 2012 augusztusa között; továbbá
– az előző évben is aktív belföldi fiktív számlázók tevékenységének a folytatódása 2012-ben, s egyúttal újonnan alakult vagy felélesztett adóminimalizálók bevonása a multik felé történő számlázások érdekében.
A fentiekben ismertetett súlyos adatokhoz még elszomorítóbb kiutalási összegek tartoznak: 2011. évben a kiutalt ÁFA összege (messze meghaladva a korábbi évek adatait) 72 milliárd forint volt, 2012. január 01-től szeptember 01-ig pedig (tehát közvetlenül a fordított ÁFA fizetés rendszerének a bevezetése előtti visszaigénylések alapján) 46,7 milliárd forintot tett ki. (Azt azért jeleznénk, hogy egy naptári év kiutalásaihoz a korábbi évből áthúzódó tételek is tartoznak.) A kiutalt összegeknél már további 9 olyan cég vonatkozó adatait is figyelembe vettük, amelyek beszerzési forrásként ugyancsak a tárgyalt számlázási hálózattal álltak szoros kapcsolatban (visszaigényléseik aránya a multikhoz viszonyítva nem éri el a 10%-ot), s többségük egyúttal a hivatkozott multiknak a számlakibocsátója is volt. Megemlítenénk még azt is, hogy ennek a kibővített körnek kiutalt ÁFA összeg 2007-től számítva 261 milliárd forint volt. Jó tudni azt is, hogy a jól körülhatárolható, országos méretű értékesítési-számlázási hálózat mellett létezik még sok kis helyi, egy-egy megyére vagy régióra korlátozódó, egy-egy mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyhoz kapcsolódó beszerzési hálózat, amelyekben szintén előfordultak adóminimalizáló társaságok. Ezen társaságok visszaigénylési kapacitása éves szinten általában több száz milliós nagyságrendű volt, azonban ismerve a terület általános fertőzöttségét, összességükben ők is jelentős mértékben károsíthatták meg az állami költségvetést. Pontos számadatokat azonban esetükben nem ismerünk.
A fenti számok (ismerve a visszaigénylések hátterét) alapvető hiányosságokat feltételeznek az adóhivatal ellenőrzési gyakorlatában, ezért tesszük meg az alábbiakban ismertetett javaslatainkat. Mielőtt azokra rátérnénk, felhívnánk a figyelmet arra, hogy az, amit a fentiekben a számlázási hálózatok térnyeréséről, sőt reneszánszáról elmondtunk, ugyanúgy érvényesek a számítástechnikai-, kisgép-, cukor-, liszt-, hús-, étolaj- kereskedelmi területre, de azon kívül számos további olyan részterületre is, ahol nagy mennyiségben forgalmazható, de egyedileg beazonosíthatatlan termékek az adásvételek tárgyai. (Sajnos sok ilyen van.) Ezen területek fertőzöttségének a pontos felmérése lenne az adóhivatal sürgető feladata.
1. Első észrevételünket azzal kapcsolatban tennénk meg, hogy az elmúlt hetek kormányzati kommunikációjából kitűnően hamarosan a hús kereskedelmi területen is bevezetésre kerülhet a fordított ÁFA fizetési mód. Láthattuk, hogy mi történt az agráriumban: a fiktív láncolatos "ÁFA-piac" szereplői utoljára még nagyot kaszáltak, s mindezt úgy, hogy közben folyamatban volt az említett, őket is érintő ellenőrzési projekt. Mi lehetett itt a probléma? Szerintünk főként az, hogy a legnagyobb ÁFA visszaigénylő cégeket érintően csak rendkívül kevés havi bevallási időszakra (cégenként 1-1-2)-, azon kívül pedig csak néhány cégre korlátozódtak az adóellenőrzések. 2012-es időszakokra közülük egynél (az viszont igaz, hogy a lefertőzöttebbnél) kerültek elrendelésre ellenőrzések és egy újabb céget érintően kiutalás előtti ÁFA vizsgálatok kezdődtek. Mindezt úgy, hogy két társaságnál a visszaigényelt ÁFA összegek teljes egészében, míg a másik kettőnél részben kiutalásra kerültek.
A vizsgált cégek ÁFA analitikái- vagy kapcsolódó ellenőrzésekből származó információk alapján már nem sokkal az ellenőrzések megindulása után tudni lehetett, hogy a gyanúsnak minősített adóminimalizáló beszállítók (amelyek havi szinten milliárdos nagyságrendben számláztak) nem csak a vizsgált időszakokban, hanem korábban is, s némelyikük egész évben folyamatosan értékesített multi partnere felé. (Emlékeztetőül: 29 milliárd forint.) S mindez 2012. évben is folytatódott. Amellett, hogy pontosan tisztában vagyunk az ellenőrzési szakterületek kapacitási problémáival és a kamatfizetési kötelezettségben rejlő zsarolási potenciállal, az elengedett ÁFA összegek meghatározásánál tekintettel kellett volna lenni a további ÁFA megállapítási lehetőségekre és a kiszabható adóbírság összegekre is, s a lehetőségek függvényében az ellenőrzéseket folyamatosan további bevallási időszakokra is ki kellett volna (és ki kellene) terjeszteni. Nem beszélve arról, hogy több, multi nagykereskedőknek értékesítő, de valójában milliárdos ÁFA összegeket megmozgató számlagyárról már korábban, a projekt megindulása előtt is tudott az adóhivatal és vizsgálta is azokat.
Azért, hogy a jövőben bármely területet érintő, jelzett típusú törvénymódosítás már ne járjon megnövekedett kiutalási teherrel, széles körben, a közelmúlt adózási magatartásait is górcső alá vonva és nem csak egy-egy időszakra vonatkozóan kell vizsgálni az érintett adózókat. Azokat pedig megfelelő szervezeti támogatással viszonylag gyorsan meg lehetne találni azzal az elemző-értékelő módszerrel, amit a gabona- és olajos mag kereskedelmi hálózat feltárása érdekében is alkalmaztunk.
Kommentár nélkül arra is felhívnánk a figyelmet, hogy az adócsaló ügyleteket lebonyolító-, illetőleg azokban valamilyen módon közreműködő személyeknél igen látványos vagyongyarapodás következett be az elmúlt években.
2. A fentiekben leírtak mind csak következményei egy olyan adóhivatali gyakorlatnak, amely kivételezett helyzetben tart egy széles adózói kört, az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban Art.) 2012. január 01-én hatályon kívül helyezett bekezdésének pontos megfogalmazása szerint "a legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózót".
Ezen adózói kört érintően nincsenek kiutalás előtti ÁFA ellenőrzések (a kiutalás előtti, rövid idő alatt lezárt 51-es típusú ellenőrzések nem azok) utólagos adóellenőrzések pedig rendszerszintűen csak a vizsgálatok megindításától visszaszámított három évnél is korábbi időszakokra vonatkoznak, amikor az esetleges csalárd cselekményeknek már csak bottal lehet ütni a nyomát. Az adóhivatal nyilvántartása mindezt egyértelműen bizonyítja.
Ne tévesszenek meg azonban bennünket azok az elenyésző számban előforduló vizsgálatok, amelyeket külső hatásra rendelnek el: más megyékből érkező nyomásra fiktív beszállítók lelepleződése miatt, vagy azért, mert már kormányzati szinten verte ki a biztosítékot egy adott szakterület szereplőinek a lázadása (általában a 24. órában) a feketegazdaság túlburjánzása miatt (pl. gabona- és olajos mag kereskedelem, hús- és élelmiszer ipar). S itt visszautalnánk arra, hogy annál a tíz legnagyobb gabonakereskedőnél, melyek erőteljesen érintettek a számlagyáraktól történő számlabefogadásokban a 2011. évi, max. 120 bevallási időszakukból mindössze négy képezi alapos vizsgálat tárgyát, melyek közül mindössze egy kiutalás előtti ellenőrzés. A pár nap alatt lezárt, az adózói forgalomhoz képest jelentéktelen összegű megállapítással zárult adóellenőrzések sem javítják az összképet.
A költségvetési érdekek jelentős sérelmének, s egyúttal a feketegazdaság szárnyalásának egyik legfőbb oka tehát, hogy a jelzett, kivételezett helyzetben lévő adózói körhöz tartozó társaságok vonatkozásában az adóhivatal már évek óta nem végez érdemi adónem ellenőrzéseket, különös tekintettel az ÁFA levonások jogszerűségét illetően. Ezen adóalanyok egyik része (a legnagyobbak) a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságához-, másik részük a székhelyük szerint illetékes megyékhez tartozik, ahol ügyeikkel külön főosztály keretein belül foglalkoznak.
Jól jellemzi a helyzetet az a hivatali viszonyulás, amit a jelenleg futó gabonás ellenőrzési projekt kapcsán is tapasztaltunk: egyes kiemelt adózók vonatkozásában akkor sem kerültek elrendelésre adóellenőrzések, amikor kifejezett jelzés érkezett adóminimalizáló, ill. számlagyáros üzleti partnereikről, ezzel szemben az ÁFA kiutalások zavartalanul folytatódtak. Több esetben előfordult, hogy a kiemelt adózónál külső kérésre elrendelt bizonylat- és nyilvántartás ellenőrzés (amely tehát nem adónem vizsgálat) után olyan jegyőkönyveket vagy jelentéseket küldtek meg, melyek végkövetkeztetése: "Mindent rendben találtunk." Mindezt olyan vállalkozások vonatkozásában, amelyekről más forrásokból vagy éppen saját ÁFA analitikáikból pontosan tudni lehet, hogy adóminimalizáló társaságok sokaságától vannak beszerzéseik, sőt részben maguk is számlagyáraknak tekinthetőek.
Az is látszik, hogy az adócsaló hálózatokat szervező személyek olyan kiemelt cégeket vonnak be fiktív számlázó tevékenységbe, amelyek múltjukból, ismertségükből következően minden gyanú felett állnak, viszont védett státuszukból eredően további biztosítékot jelentek az ugyancsak kiemelt kategóriájú vevőiknek abban a tekintetben, hogy ezeket a számlázásokat náluk ne vizsgálja az adóhatóság.
A szóban forgó adózói kör vizsgálatának egyik gátja, hogy az illetékes ellenőrzési főosztályok-, s ezzel együtt az ott dolgozó szakemberek (vagy azok többségének) gyakorlatából hiányzik a szervezett fiktív számlázási hálózatok ellenőrzésének, ill. feltárásának a metodikája, lévén, hogy mások a prioritások, az ellenőrizendő részterületeket illetően mások az elvárások, s az ügyletek tartalmi vizsgálata helyett inkább számviteli, formai típusú ellenőrzések folynak. Így nem tekinthető véletlennek az sem, hogy a hivatkozott projekt kirendelt revizorokkal zajlik, bár az egész még így is bedőlni látszik. Ennek több oka is van (ezt itt most nem részletezzük, bár nagyon tanulságos), de az tény, hogy a tárgyalt adózói kör ellenőrzöttségének a hiánya miatt egyszerre olyan mennyiségű adatot, információt kell feldolgozni, annyi dokumentumot kell elemezni, annyi eljárási cselekményt kell lefolytatni, hogy az (pláne ha mellette más ügyekkel is foglalkozniuk kell) meghaladja a projektben részt vevők létszámának a kapacitását.
Sajnos előfordul az (s az eddigiekben leírtak alapján ezen nem is lehet csodálkozni), hogy amennyiben nagy ritkán mégiscsak elrendelésre kerülnek olyan kiemelt cégeket érintő adóellenőrzések, melyekben tartalmi vizsgálat is folyik, azok szervezési, együttműködési és irányítási problémák miatt nem hozzák meg azt az elvárható eredményt megállapításokban, amit a vizsgált adóalany csalárd ügyletekben való részvételének a mértéke indokolna.
Megjegyezzük, hogy a fennálló állapotok miatt – az Art. 89. § (2) bekezdése alapján – az Állami Számvevőszék elnökének a folyamatos közbeavatkozása is felmerülhet a mellőzött vizsgálatok, illetőleg a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége miatt.
A fentiek miatt elsőrendű javaslatunk az, hogy meg kell szüntetni a védőhálót a kiemelt adózói kör felett, azokhoz a hivatalnak (különösen ha csalárd ügyletekre bukkan vagy ilyen irányú jelzés érkezik hozzá akár kívülről, akár belülről) ugyanúgy kell viszonyulnia mint más adózókhoz, ugyanúgy be kell vonni őket a kockázatelemzési körbe, mint másokat, s az adóvizsgálatok eredményes lefolytatásához meg kell teremteni a szükséges szervezeti és irányítási kereteket.
3. A számlázási láncolatok, s az azokhoz szinte törvényszerűen kapcsolódó caroussel típusú csalások nélkülözhetetlen eleme a magyar-román és magyar-szlovák partnerek klasszikusnak tekinthető együttműködése. Nincs olyan adócsalási hálózatokkal terhelt szektor, amely ne használná ki a termékforgalom határellenőrzés nélküli lehetőségeit, s ne utaztatná meg papíron vagy ténylegesen azt az árut, amelynek tényleges belföldi értékesítése után nem akar adót fizetni. Csak a gabona- és olajos mag szektorban 78 milliárd forint értékben találtunk olyan vallott értékesítéseket 2011. január és 2012. április időszakban, amelyek mögött a három ország adócsaló cégeinek (eltűnő kereskedőinek) a fiktív ügyletei állnak. (S a fenti számadat még nem is végleges.) Azok a láncolatok, amelyek csúcsán visszaigényléseikkel multinacionális gabona kereskedőink állnak, szinte mind visszavezethetőek szlovák vagy román cégekig. A baj tehát ott kezdődik, hogy ez a határ menti, adózást nem ismerő együttműködés szinte zavartalanul üzemel.
A jelenlegi ellenőrzési gyakorlat nagyon szétszórt: az országszerte külön-külön kiküldött nagy számú tagállami megkeresések válaszadása elhúzódik, hiányosságaik miatt esetenként újabb megkeresésekkel kell élni, ami nem teszi hatékonnyá az ellenőrzési eljárásokat. Ami viszont cég-, működési- és egyéb adatok alapján megfigyelhető, hogy a határok menti, jelzett típusú ügyletek mögött (egy-egy szektort tekintve) sok esetben azonos szervezési háttér húzódik meg, s a cégek elhelyezkedése, működése is jól körülhatárolható, egymás közeli településekre korlátozódik. Az ÁFA visszaigénylő társaságok értékesítési irányai között is gyakran megtalálható Szlovákia vagy Románia. A téma összetettsége és a caroussel típusú csalások kiszűrése miatt az adóhivatalnak az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kellene támaszkodnia a szlovák és román hatóságokkal történő közvetlen együttműködésre, az információcserére, s nem csak néhány, hanem az összes olyan cég vonatkozásában, amelyek egy adott termék vagy termékcsoport piacán fiktív ügyletek fedezésével foglalkoznak. A tárgyalásokba, esetleges közös akciókba, azokat az adóellenőröket is célszerű volna bevonni, akik rendelkeznek bizonyos fokú információkkal a területükön működő adózók ügyleteiről és az ÁFA mosási technikákról.
4. A hivatkozott ellenőrzési módszertan segítségével szektorsemlegesen lehet feltárni azokat az adóminimalizáló számlázási-értékesítési hálózatokat, amelyek oly nagy gondokat okoznak a költségvetésnek, s a szabályszerűen működő gazdasági szereplőknek. Ezzel a módszerrel tudtunk pontos képet alkotni a gabonaszektor működési- adózási- és ellenőrzési anomáliáiról, s e módszert alkalmazva tártuk fel korábban egy egészen más területen azokat a szervezési és irányítási viszonyokat, s azokat az adóelkerülési technikákat, amelyekkel az ott létrehozott hálózatot működtették. Viszont ennek a korábbi munkának az eredményét, melyet összefoglalóan le is írtunk, elnyelte a rendszer, annak hasznosulásáról, az ott leírtak hivatali és büntetőjogi sorsáról semmilyen visszajelzésünk nincsen.
Kijelenthető, hogy az általunk használt módszernek – bár kétségtelenül működik – nincs meg a legitimitása a hivatal különböző szintű vezetőinél, sőt bizonyos részelemei (amelyek a hagyományos szervezeti-irányítási-együttműködési stuktúrák mellett más jellegűeknek is teret engednének) kifejezett elutasításra találnak a vezetők részéről. A hagyományos szervezeti technikák központosító-hierarchikus-jelentéstevő-utasító-beszámoltató formákkal reagálnak a megoldandó problémákra, míg a másik rendszer együttműködő, közvetlen kapcsolatokon alapuló, a nyomozóhatósággal együtt lélegző projekt szervezetekben gondolkodik, amelyekben az adóellenőrök, ill. a nyomozók kellő szabadságfokkal végezhetik nem csak egy-egy régióra, hanem az egész országra kiterjedő munkájukat. Meggyőződésünk, hogy az országos szervezettségű, igen nagy számú céges- és személyes kapcsolatokkal rendelkező és óriási adóösszegeket megmozgató hálózatok felszámolása nem képzelhető el egy új típusú működési módra való átállás nélkül, ami nyilvánvalóan az eddigi kiválasztási-kockázatkezelési rendszert is befolyásolni fogja. Bár a jelenleg folyamatban lévő munka alkalmaz olyan elemeket, amelyeket a nagy vonalakban írásos formában kidolgozott módszertan is tartalmaz, azonban a rendszer ellenállása okán a revizorok és a nyomozati szervek közötti kapcsolatok-, a projektben részt vevők és más megyei kollégák közötti kapcsolatok-, valamint az adat és információáramlás akadályozottsága miatt eléggé vegyes a kép a munka hatékonyságát illetően.
A módszernek lehetnek vitatott elemei, arról vagy egyéb más megoldási módokról lehet és kell is beszélni (egyébként ezért alakult meg a NAV-on belül egy munkacsoport, amelynek a működése tudomásunk szerint fel lett függesztve, s ahol a szóban forgó módszertan be lett terjesztve), a hallgatás, a halogatás, ill. egyes részterületeket tekintve a merev elutasítás nem tekinthető jó iránynak. Munkánk során egyébként többek között az Art. 90. § (6) bekezdésében felsorolt célzott kiválasztási rendszereket is alkalmaztuk annak megállapítására, hogy mely adózók vonatkozásában lenne célszerű ellenőrzéseket elrendelni, s több ilyen cégre is felhívtuk hivatali vezetők figyelmét.
A módszertan egyes kifejezései már megjelentek egyes adóhivatali vezetők kommunikációjában, mint elmondtuk, részterületek a gyakorlatban is működnek, s további megoldások kimazsolázására is nagy esély van, de ha az egészet nem kezeljük komplett egészként, s nincsenek jól megszervezve és támogatva a projektben részt vevők kapcsolatai, ill. információhoz jutásuk, az egész nem sokat ér és csak részeredményeket lehet majd felmutatni. Újfent hangsúlyoznánk, hogy az elvégzendő munka sikeréhez elengedhetetlen feltétel, hogy bizonyos adózói körnek a kivételezett helyzete megszűnjön, s ne csak a multik alatti szinteken legyen kemény az adóhivatal (amelyek vonatkozásában tett megállapítások túlnyomórészt a behajthatatlan követeléseket hizlalják).
5. Az adóhivatal egyik fő rendeltetése, hogy fenntartson egy olyan ellenőrzöttségi állapotot, amely sokakat visszatart az adófizetés számtalan technikával történő elkerülésétől vagy a jogosulatlan visszaigénylésektől, ill támogatás igénybe vételektől. (Ne érje meg annyira ...) Mint láthattuk, ez a funkció a jelenlegi körülmények között nem működik. Ez azonban nem kizárólag arra vezethető vissza, hogy a kiemelt adózók ellenőrzése falakba ütközik. Legalább ennyire kritikus a helyzet a kulcspozícióban lévő közvetlen beszállítók vonatkozásában, amelyek adóvizsgálatai az illetékes területeken dolgozó revizori állomány túlterheltsége- és a magas szintet elérő fluktuáció miatt évekig elhúzódnak. Gyakran előfordul, hogy a vizsgált társaság tagjai sorrendben már a harmadik vagy negyedik cégüket alapítják ugyanolyan adóminimalizáló célzattal, s az illetékes osztály (többnyire magára hagyatottan) még mindig csak az elsővel küszködik. A hivatal főként a fantom, eltűnő, stróman vállalkozások vonatkozásában tud gyors, s számszerűsíthetően is kiemelkedő eredményeket felmutatni. (Ez azonban nem rengeti meg a piacot, hiszen itt arról a céges körről van szó, amelynek tagjai könnyen pótolhatóak.)
Értekezésünkből kitűnik, hogy a NAV, ill. korábban az AEH a szervezett számlázási hálózatok mind nagyobb arányú térnyerését nem tudta és nem tudja lekövetni, ereje látványakciókban, s annak belső és külső kommunikációjában merül ki. Ellentétben azonban (az információ hiány miatt) kormányzati oldalról elhangzó és érdekvédelmi szervezetektől származó kijelentésekkel, egyáltalán nem reménytelen a helyzet, a közigazgatás igenis képes lehet arra, hogy a leírt típusú feketegazdaságot (amely nem csak az ÁFA adónemet tekintve erős) visszaszorítsa. Ahhoz viszont a kiválasztástól kezdődően újra kellene gondolni a NAV viszonyulását a kialakult rendszerhez, ami a "kor" követelményeihez igazodó szervezeti és működési módot jelentene. Az adózókat többnyire külön-külön, más adózóktól elszigetelten vizsgáló módszer helyett, koordinált, ésszerű munkamegosztáson-, valamint közvetlen, szoros együttműködésen alapuló, a hálózatokkal komplett összetettségükben foglalkozó szervezeti megoldásokat kell preferálni. Ahol nem egy-egy igazgatóság előírt tervszámainak a teljesülése, hanem a jelentős költségvetési bevételnövekedés elérése és a szervezett hálózatoknak történő kiutalások eddigieknél sokkal nagyobb arányú megakadályozása lenne a kitűzött cél.
Ha csak azokat az összegeket adjuk hozzá a gabona- és olajos mag szektorban 2011-ben elcsalt összegekhez, amelyek az élelmiszer gazdaságot érintően a napokban a sajtóban megjelentek, már akkor is jóval száz milliárd forint felett járunk. Mivel azonban egészen más területeken is hasonló a helyzet az adófizetési kötelezettségek csalárd módon történő csökkentése tekintetében (több olyan termékkörről is tudunk, amelyek vonatkozásában erőteljes visszaélések tapasztalhatóak, de még nem kerültek nyilvánosságra), szerény becslés szerint is több száz milliárd forintra rúghatnak azok az éves szinten eltüntetett összegek, amire az adóhatóságnak érdemes lenne rámozdulnia. Csak végre meg kellene kezdeni az egyes területeket átfogó ellenőrzéseket, s egyúttal minden gyanús szektor fertőzöttségének a felmérését.
Köszönjük, hogy meghallgattak.
Budapest, 2012. október 1. | Horváth egy éve üzent Lázárnak és Cséfalvaynak - közöljük a levelét | null | http://atlatszo.hu/2013/11/27/horvath-egy-eve-uzent-lazarnak-es-csefalvaynak-kozoljuk-a-levelet/ |
null | Az Egyesült Arab Emírségek nagyszerű búvóhely az egyszerű, kétkezi adócsalóknak, piramisjáték szervezőknek vagy az FBI elől menekülő Wall Street-i farkasoknak. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a ...rongyrázásról. Most elsőre nem a hírhedt Operabál vagy éppen kötcsei találkozó jut erről eszembe. Ahová valamirevaló Louis Vuitton-táska és többmilliós Patek Philippe svájci karóra nélkül már be sem lehet lépni, hanem az egy ennél is nagyobb, ordítóan kihívó, rongyrázásra gondolok. Például a magyar jegybank elnök fiára.
A fővárosban azt híresztelik, hogy Matolcsy Ádám, aki cseppet sem meglepő módon állami segédlettel lett milliárdos ingatlanmágnás, újabban a Perzsa-öböl környékén rázza a rongyot és jó oka van rá. Ott, ahol hollywoodi filmsztárok, nemzetközi szinten jegyzett Forma-1-es pilóták és sztár-labdarúgók tengetik az életüket, például Dubajban. A világhírű mesterséges szigeten, a pálmafa alakú Palm Jumeriah-n, alig kőhajításra a Burj al-Arab felhőkarcolótól. A sziget különlegessége, hogy oda csak azok mehetnek be, akiknek a nevét és rendszámát előre leadták a kapuőrségnek, vagyis a lakóknak van mit takargatniuk. Ezek közé tartozhat a jegybank elnök fia is, akinek a pesti pletykák szerint jó oka van külföldön bujkálni, mert annyira sokat tett el a saját zsebébe, hogy az már a felcsúti Rockefellernek is sok volt (és most itt nem Mészáros Lőrincre gondolok).
Az sem utolsó szempont, hogy az Egyesült Arab Emírségek nagyszerű búvóhely az egyszerű, kétkezi adócsalóknak, piramisjáték szervezőknek vagy az FBI elől menekülő Wall Street-i farkasoknak. Hiszen az emirátusoknak sem az Európai Unióval, sem az Egyesült Államokkal nincs kiadatási egyezménye. El tudják képzelni: a magyar állam vagy annak ügyészsége elkezdi felgöngyölíteni, hogy ugyan már miből futotta a jegybank elnök fiához köthető cégbirodalomnak a new yorki Central Parkra néző, 350 négyzetméteres, luxusapartmanra a Crown Building 18. emeletén? Honnan volt rá neki potom 14 milliárd forintnak megfelelő dollárja? Nos, akkor már jobb Dubajban élvezni a napsütést, a tengeri fuvallatokat, no meg az évi 56 millió forintért bérelt, saját tengerparttal rendelkező, kétszintes, három hálószobás, luxusvillát. Biztos, ami biztos alapon - ahogy ezt a Direkt36 portál kiderítette. Nem mintha a magyar adóellenőrök vagy az ügyészségi nyomozók Dubajba szóló repülőjeggyel terhelnék a magyar állami költségvetést, hogy elkapják Matolcsy Ádámot.
Aki persze ilyenkor sem jönne zavarba, hiszen az autós üldözésben sem tudnák elfogni a magyar pénzügyes James Bondok. Hacsak nem kapnak ők is luxus Porschékat, Maseratikat vagy Ferrarikat. A magyar adónyomozóknak meg kell elégedniük a takarékos, dízelüzemű Skoda Octaviákkal. Így aztán a Perzsa-öböl partján érinthetetlen a magyar nábob. És beleröhög a képünkbe...
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2024. október 3-ai adásában hangzott el. | Egy magyar nábob - Hardy Mihály jegyzete | null | https://www.klubradio.hu/szabadsag-klub/egy-magyar-nabob-hardy-mihaly-jegyzete-147202 |
2021-02-05 00:00:00 | A jövőben a költségvetési szervek és állami tulajdonú gazdasági társaságok csak olyan közbeszerzési szaktanácsadókat alkalmazhatnak, akikkel előzetesen keretszerződést kötött az állam. Ezzel egyből irányíthatóbbá válik a 2021-től érkező uniós források elosztása. | true | null | 1 | 444 | null | Bizonyos nagy értékű, vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseket lebonyolító szervezeteknek független, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat kell felkérniük.
Egy friss, február 2-án megjelent kormányrendelet-módosítás teljesen felborította a közbeszerzési szakértói piacot, a jövőben az erre kötelezettek csak olyanokkal szerződhetnek, akikkel előzetesen az állam központosított keretszerződést kötött.
Az ilyen közbeszerzésekkel járó munka mennyisége alapján a kormánnyal keretszerződést kötő szerencsés szakértők csak alvállalkozók segítségével tudják majd ellátni a feladatot.
Vagyis a kormány beiktatott egy olyan lépcsőt a rendszerbe, amin a kiválasztott kevesek lényegében csak jutalékot szednek be.
Ezzel egyrészt drágul, másrészt központilag ellenőrizhetőbbé, magyarán irányíthatóbbá válik a rendszer.
Upsz, már megint megcsinálták! Magyarország kormánya 2021. február 2-án, kedden azonnali hatállyal életbe léptette 40/2021 (II. 2.) számú Korm. rendeletét, egyik pillanatról a másikra alapjaiban megváltoztatva egy teljes piaci szegmens szabályozását. Ez a szegmens a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóké (FAKSZ), amiről hétköznapi emberek talán nem sokat hallottak, de mégis, a Közbeszerzési Hatóság adatbázisa alapján 891 szaktanácsadót, illetve évi úgy 10-20 milliárd forintos piacot érint.
Az eddig érvényes szabályozás alapján a költségvetési szervek és állami tulajdonú gazdasági társaságok uniós értékhatárt meghaladó vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseik bonyolításához FAKSZ-ok segítségét kellett, hogy igénybe vegyék. Ez a 891 FAKSZ 2019-ben közel háromezer magas értékhatárú, összesen 2600 milliárd forint beszerzési értékű, illetve további néhány ezer uniós forrást érintő közbeszerzés lebonyolításán dolgozott. Egy-egy ilyen közbeszerzés komoly munka. A szakértőnek tisztában kell lennie az uniós és a magyar joganyaggal, egy közbeszerzés lebonyolítása akár hónapokig is eltarthat, és az se árt, ha a FAKSZ a közbeszerzésben érintett területnek is szakértője, legyen szó szoftverbeszerzésről, vagy építőipari beruházásról.
Egyik napról a másikra
Az új, február 2-ával hatályos, vagyis a piac szabályait egyik napról a másikra átalakító szabályozás értelmében mostantól az érintett szervek nem szerződhetnek szabadon FAKSZ-okkal, csak olyanokkal, akikkel előtte központosított keretszerződést kötöttek. Hogy ezek kik lesznek, egyelőre rejtély, mert még nem létezik a keretszerződés, még csak a pályázatot se írták ki rá. A folyamatban levő eljárásokra ugyan nem vonatkozik az új, hatályos szabályozás, de azokra a tevékenységekre bizonyosan, ahol a közbeszerzési eljárás még nem indult meg, viszont az akár a hónapokig tartó tanácsadói előkészítő munka már megkezdődött.
A laikusok számára nehezen érthető, tömény jogásznyelven megfogalmazott rendelet szerint ezzel valójában csak azt érik el, hogy ezentúl a szaktanácsadói munkát kiválasztott kevesek fölözhetik le, ám a munka mennyiségére tekintettel ők kénytelenek lesznek alvállalkozóként bevonni a tutiból kimaradókat is. Vagyis lényegében a kormányrendelettel csak beépítettek egy közbenső lépcsőt, egy olyan réteget, akik valódi verseny nélkül, feltehetően magas díjakért vállalják a tevékenység ellátását, hogy aztán a munkát, jóval alacsonyabb díjazásért, továbbadják azoknak, akik eddig is végezték. Ennek eredményeként megdrágulhat a közbeszerzések lebonyolítása.
Központi irányítás
A változást hivatalosan azzal indokolják, hogy így megakadályozható lesz, hogy az oligarchákkal összejátszó szaktanácsadók felverjék az árakat. Valójában azonban még irányíthatóbbá válik a közbeszerzési piac, hiszen kevesebb szaktanácsadót kell csak kézben tartani, a kiválasztott körön kívüliek már legfeljebb alvállalkozóként dolgozhatnak be a piacra.
Így tehát a jövőben akár négy évre előre keretszerződést köthetnek kiválasztott kevesekkel az állami szektor közbeszerzéseinek lebonyolítására. Hogy miért pont most húzták ezt meg? 2021-ben indul az EU új költségvetési ciklusa, és a kormány a pletykák szerint az első évben akár a magyar költségvetés terhére is le akarná hívni a támogatások többségét. Ezeket a forrásokat közbeszerzéseken kéne elosztani, ezeket pedig már a kiválasztott kevesek bonyolíthatnák.
A kormányrendeletet forrásaink szerint még a közbeszerzési hatósággal és szakmai szervezetekkel se egyeztették előre, felkészülési idő hiányában még jogbiztonsági kérdéseket is felvet és sértheti az Alaptörvényben biztosított vállalkozás szabadságát és a tisztességes gazdasági versenyhez való jogot. | A kormány azonnali hatállyal átalakította a közbeszerzési szakértői piacot | null | https://444.hu/2021/02/05/a-kormany-azonnali-hatallyal-atalakitotta-a-kozbeszerzesi-szakertoi-piacot |
2011-08-02 10:30:00+02:00 | Több mint két és félmilliárd forintot tett ki a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek 2011. június 25-i állapotnak megfelelő lejárt adósságállománya - derül ki a belügyi tárca vezetőjének Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából. | true | [] | 0 | null | 0 | 2011. augusztus. 02. 10:30 Utolsó frissítés: 2011. augusztus. 02. 10:52
Több mint két és félmilliárd forintot tett ki a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek 2011. június 25-i állapotnak megfelelő lejárt adósságállománya - derül ki a belügyi tárca vezetőjének Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.
Pintér Sándornak a parlamenti honlapon elérhető tájékoztatása szerint a rendőrség 30-60 nap között lejárt tartozásállománya mintegy 1 milliárd, a 60 napon túli 1,2 milliárd forint volt a megjelölt időpontban, a büntetés-végrehajtás 30-60 nap között lejárt adósságállománya 267 millió, a 60 napon túli 118 millió forint volt. A 90 napon túli kategória nem képezi a kötelező adatszolgáltatás tárgyát - mutatott rá válaszában a belügyminiszter. | Itthon: Több mint kétmilliárdos lejárt tartozása van Pintéréknek | 0 | https://hvg.hu/itthon/20110802_pinter_sandor_lejart_tartozas/nyomtatas |
2012-05-25 14:07:59+02:00 | A Malév 200 pilótájából mintegy 20 százalék tudott leszerződni más társaságokhoz a nemzeti légitársaság februári leállása óta, és csak mintegy 10 százalék azoknak az aránya, akik már repülnek is - mondta el Demeter Csaba, a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete, a Hunalpa alelnöke az MTI-nek pénteken. | true | [
"Vállalatok",
"Légiipar",
"Munkaerőpiac",
"Malév"
] | 0 | null | 0 | Beszámolt arról is, hogy péntekre a Hunalpa és további Malév-szakszervezetek meghívást kaptak a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-től, mint a Malév felszámolójától, hogy az első hitelezői gyűlésen vegyenek részt. A megjelent munkavállalókat végül nem nem engedték be, csak a képviselők vehettek részt a gyűlésen, amelyen azonban konkrétumok - azon túl, hogy a Malévnek nincs vagyona - nem hangzottak el - mondta.
Demeter Csaba szerint a felszámolási eljárás során elcsúsztak a mérlegkészítéssel és a leltár összeállításával, és az alelnök azt is vitatta, hogy a légitársaságnak ne lenne vagyona. Úgy vélte, két komoly vagyonelem is volt: a leánycégek és a slotok (a repülőtereken a járatok közötti résidők).
Létezhet olyan pénzügyi konstrukció, amellyel a Malév két leánycégét ki lehetne vásárolni és értékesíteni - mondta. A slotok (résidők) értékesítésének halogatásáért pedig szerinte a fejlesztési tárca is felelős, ahogy a Malév csődjéért, és az azóta eltelt 4 hónap hiányzó intézkedéseiért is.
Ezért is sürgette, hogy a munkavállalók, a Bérgarancia Alapból már nem teljesíthető követelési kielégítésében - munkabér, végkielégítés - a tárca is vállaljon szerepet. Emlékeztetett rá, hogy kedden több maléves szakszervezet petíciót adott át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) képviselőjének, amelyben egyebek mellett járandóságaik azonnali kifizetését, és azt követelik, hogy a magyar kormány vállaljon felelősséget a több mint kétezer család ellehetetlenítéséért. "Most a választ várjuk a petícióra" - mondta.
Az NFM a petíció átvételét követően azt közölte: a Malév munkavállalói megkapják áprilisi bérüket, a levélre pedig hamarosan válaszolnak.
A Malév dolgozóinak áprilisi bérét május 22-én utalták. A bérgarancia korlátból fakadóan azonban az alap, az esedékes havi követeléseket a dolgozók mintegy 85 százalékánál már csak részben tudta fedezni, ennek megfelelően esetükben az eddig ki nem fizetett és ezután esedékes kifizetésekre a bérgarancia alapból további forrás nem áll rendelkezésre - fogalmazott a Malév.
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a parlament honlapján olvasható aznapi írásbeli válaszában pedig kifejtette, hogy az áprilisi fizetések kifizetésén túl további 500 millió forint áll majd rendelkezésre az alapból a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos járandóságok kifizetésére.
MTI | A Malév pilótái közül alig 10 százalék repül ismét | 0 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/A_Malev_pilotai_kozul_alig_10_szazalek_repul_ismet.html |
2013-07-16 00:00:00 | Kicsi az Acer-tablet, de erős - Az Android belépett a nyolchüvelyes tabletek világába. Az Acer Iconia A1 olcsó és jó táblagép a kategóriában nem szokványos extrákkal. | false | [
"acer",
"iconia",
"tablet",
"tech"
] | 0 | null | 0 | Négymagos, sd-kártyával bővíthető és viszonylag olcsó tabletet dobott piacra az Acer. Az Iconia A1 kifejezetten ígéretesnek tűnik a specifikáció alapján és nem csalódtunk a teszt egy hete alatt sem.
Az új andoridos rendszerrel már érezhető, hogy új kategória a tablet, nem csak egy nagyranőtt telefon.
A Windows 8-as Acer Iconia W7 furcsa hibrid, de beváltja a Microsoft ígéretét. Végre lehet dolgozni tableten is, bár elég kevés kimenete van.
Az Acer a héthüvelykes tabletek piacán szeretne labdába rúgni az Iconia B1-gyel. Hozza a kötelező alapokat, de nem jó összehasonlítani a Nexus 7-tel.
A Computex kütyüvásáron bemutatkozott a világ első 8 hüvelykes Windows 8-as tabletje, és még egy rakás másik gép Androiddal.
Feljövőben van az olcsó androidos tabletek piaca, most már nem csak a viszonylag ismeretlenebb gyártóktól lehet olcsó tabletet kapni, a nagyobbak is beálltak a sorba. A Nexus 7 sikere elgondolkoztatta a gyártókat, így nem meglepő, hogy az Acer is előrukkolt egy kisebb, erős és olcsó tablettel.
Ami elsőre feltűnik az Iconia A1-ről, hogy a héthüvelykes tabletektől eltérően 4:3-as a kijelző aránya, nyolc hüvelykes átmérőjével ugyanakkora, mint az iPad Mini kijelzője. Az A1 az elsők között van, de a mobilok méretének növekedésével és a phabletek megjelenésével egyre több nyolchüvelykes tabletet láthatunk majd a közeljövőben.
Csúnya, de okos
Az Iconia A1 nem a legdizájnosabb tablet, viszonylag vastag is méretéhez képest, de kényelmes kézben tartani és sima hátlapja ellenére sincs az az érzésünk, hogy ki akarna csúszni a kezünkből.
A hatvanezer forintért (ennyibe kerül a 16 gigabájtos változat) 7,9 hüvelykes, 768x1024 pixeles felbontású kijelzőt kapunk, öt megapixeles főkamerát és egy VGA előlapi kamerát. Négymagos processzora 1,2 GHz-es, 1 gigabájt RAM-ot tettek bele és a legújabb, 4.2.2 Android (Jelly Bean) operációs rendszert. Micro hdmi-csatlakozót is tettek bele, vagyis csak egy hdmi-kábel kell ahhoz, hogy össze tudjuk kapcsolni a tévével.
Láttunk már jobb minőségű és felbontású kijelzőt is drágább tableteken, de az Iconia A1 színei és működése tökéletesen megfelel a célnak. Annyi hibája van, hogy a kisebb ikonokat néha nehéz eltalálni a kijelzőn, de nagyítással ez a probléma is kiküszöbölhető.
Az egyik legnagyobb előnye a tabletnek, hogy bővíthető a tárhelye microSD-kártyával. Ez az a funkció, amit a gyártók mostanában kifelejtenek a tabletekből, vagy ha mégsem, akkor jókora felárral adják a készüléket. Felhasználóbarát lépés volt az Acertől, hogy beletettek egy ilyen csatlakozót, így akár 32 gigabájtos kártyát is beletehetünk.
Nem kell több
A PC Advisor készített egy kutatást arról, hogy a felhasználók mit csinálnak a tabletjükkel. Ha leszámítjuk, hogy 62 százalékuk azt mondta, fényképezni szokott, a következő legnagyobb tábor azoké, akik böngészni szoktak, húsz százalék válaszolta ezt leggyakoribb tevékenységnek.
A többiek játszanak, videókat néznek, e-könyeket olvasnak (2-2 százalék), illetve dolgoznak, emaileznek, közösségi oldalakat néznek (1-1 százalék). Az Acer tabletje tökéletes arra, amire a felhasználók többsége használná, kamerája átlagos képeket készít - de egy tablet nem arra való, hogy fényképezzenek vele, arra ott a fényképezőgép, vagy ennek hiányában a mobil.
Böngészésre tehát tökéletes, négymagos processzora villámgyorsan tölti be a weboldalakat. Streamelt videókat is ugyanilyen problémamentesen lehet nézni, legyen az YouTube, Vimeo, Ustream vagy egyéb videószolgáltató. Játszani is lehet a tableten, a nagyobb és komolyabb játékok is elfutnak rajta.
Az Acer hétórányi böngészést ígér egy feltöltéssel, ez nagyjából így volt a gyakorlatban is. Ami még tetszett, hogy ha huzamosabb ideig nem használtam, nem merült le teljesen az akkumulátora: kikapcsolt wifivel egy százalékot merült egy éjszaka az akkumulátor, bekapcsolt wifivel két százalékot.
Az Acer Iconia A1 nagyon jó tablet az árához képest, egy korrekt négymagos készüléket kapunk 55, illetve 59 ezer forintért. Olyan nem szokványos extrákkal, mint az microSD-slot és a micro hdmi-port. | Kicsi az Acer-tablet, de erős | 0 | https://index.hu/tech/2013/07/16/acera1 |
2015-02-23 18:04:53 | Több száz millió koronányi (több milliárd forintnyi) vagyont menekítettek ki tavaly Oroszországból Csehországban működő cégeken keresztül Ciprusra vagy Hongkongba - állapította meg a cseh pénzügyminisztérium pénzügyi és elemző osztálya (FAÚ) legújabb éves jelentésében. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | Libor Kazda, a FAÚ igazgatója a közszolgálati hírtelevízióban (CT24) felhívta a figyelmet arra, hogy számos külföldi cég, döntő részben oroszok, Csehországot tranzitországként használják nyereségeik adóparadicsomokba menekítéséhez. "Tavaly ezt a jelenséget kockázatként értékeltük, korábban ez nem így volt" - mutatott rá Kazda.
Leszögezte, hogy az adóparadicsomokba utalt pénz nem mindig hozható összefüggésbe törvényellenes cselekményekkel. "Nem minden esetben van szó pénzmosásról. Amennyiben létezik ilyen gyanú, kivizsgáljuk az esetet. Általánosan azonban elmondható, hogy Csehország nem működik pénzmosodaként" - szögezte le a FAÚ igazgatója. Ezek a külföldi vállalkozói csoportok már hosszabb ideje Csehországban élnek, vállalkozásaik más országokban működnek, de a pénzek továbbítására csehországi bankokat használnak. Kevés olyan eset van, amikor a külföldi cégek Csehországban szerzett nyereségüket menekítik adóparadicsomokba - tette hozzá.
A FAÚ éves jelentése szerint tavaly 3192 gyanús pénzügyi tranzakciót vizsgáltak meg a hivatalok, míg 2013-ban csak 2721-et. A gyanús tranzakciók 70 százalékára a bankok hívták fel a hatóságok figyelmét.
Büntetőeljárást tavaly 263 esetben indítottak, míg 2013-ban 177 alkalommal. A FAÚ a gyanús pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban tavaly 2,18 milliárd koronát foglalt le - írja a Právo című napilap. Andrej Babis pénzügyminiszter szerint a felderített esetek számának megugrása azt mutatja, hogy sikerült javítani a FAÚ tevékenységének hatékonyságát. | Csehországon keresztül menekítik az oroszok a vagyonukat | null | http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/csehorszagon_keresztul_menekitik_az_oroszok_a_vagyonukat.593925.html |
2022-02-01 00:00:00 | A török üzletember és a fia egy időben sok fantáziát láttak a profittermelő napelemparkokban, majd egyszer csak kiszálltak. | true | null | 1 | 24.hu | null | Egy fővárosi, Pasaréti úti irodaház körül nézelődött a Partizán videócsatorna Oligarchia sorozatának stábja, amikor egy érdekes napelembizniszre bukkantak. A több kisebb cégbe kiszervezett napelemprojektek a török Polat-család érdekeltségébe tartoztak. Ők azonban eladták e cégek zömét, amik Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének ismeretségi körébe kerültek. Sok projektnél mellesleg egy kapavágás se történt még.
2020 elején még a Válasz Online írt róla, hogy Tiborcz ismerősei lecsaptak a napelembizniszre. Ezzel párhuzamosan Adnan Polat török üzletember is megjelent a napelemek körül, ő Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is jóban van (fia, Kerim Polat pedig a kormányfő lányával, Orbán Ráhellel van jó viszonyban).
Polaték sorra hozták tehát létre a napelemparkok építésére a projektcégeket. Szolnoktól északra már épül egy napelemparkjuk. Az erre létrehozott céget Adnan Polat megtartotta, de a többi kilenc vonatkozó vállalkozástól tavaly megvált. Ilyen volt a Naboo SolarPark Kft., ami 2021-ben a Rahimkulov-testvérekhez került Polatéktól (ők egy Oroszországból Magyarországra költözött oligarcha fiai, a leggazdagabb magyarok közt emlegetik őket). A cég Kiskunhalas mellett akart napelemparkot 99,05 hektáron, de nem történt semmi érdemi munka a mai napig.
A többi napelemes cég három magántőkealaphoz került, amik tulajdonosait védik a jogszabályok, nem nagyon lehet tudni, kicsodák. Vannak azonban lehetőségek a feltárásra. Ritter Antal neve a kulcs a Partizán szerint, hisz több érintett társaságnak ő az ügyvezetője. Sájer Gábor, a közvilágítási botrányból ismert Elios Zrt. egykori vezetője szintén átnyargalt a napelemparkokra, több érdekeltségét ráadásul Ritter vezeti. Kapcsolat még a nevek közt, hogy a napelemes cégek jelentős hányada a fent említett Pasaréti úti irodaházban működik. Az egyik tulajdonos magántőkealapot pedig az Equilor Alapkezelő Zrt. kezeli, amit Tiborcz barátja, Szécsényi Bálint vezet.
A Partizán megkereste Tiborcz cégét, a BDPST Group Zrt.-t is, ami szerint a BDPST semmilyen kapcsolatban nincs az említett vállalatokkal, csak a székhely azonos, ez alapján pedig „bármilyen gazdasági reláció felállítása merő találgatás”.
Mindenesetre Túrkevén és Gersekaráton is épülne napelempark, bár még nem történt ezeken sok érdemi munka (pedig előbbi projekt 2017-ben indult). Mezőcsátra is volt tervezve egy napelempark, épp egy gyümölcsös helyére (mint írtuk, az ilyesminek nem mindenki örül). A termést egy relatíve frissen átadott itteni feldolgozóüzem kezelte volna, ezért is volt furcsa ez a projekt. De ebből a napelemparkból sem valósult meg még semmi, pedig 2019 óta ment ez a projekt.
Mindenesetre a napelemparkok profitot termelő vállalkozások, főleg ha még az állam is támogatja őket. Normál esetben 8-10 év alatt térül meg egy több milliárd forintba kerülő naperőmű felhúzása. Jelenleg kevés vonatkozó állami pályázat és támogatás van, de a fenti körhöz kapcsolódó pár cég 2018-ban már elnyert egy kedvezményes hitelt. Ezekből Keszűn és Siklóson telepítettek napelemparkokat, ezek 2019-re fel is épültek. | Tiborcz köréhez került egy rakat napelemcég Polatéktól | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/02/01/partizan-napelem-adnan-polat-tiborcz-istvan/ |
2019-05-15 00:00:00 | Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára az EP-választás és a brexit összefüggéseiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. | false | [
"donald trump",
"orbán viktor",
"európa",
"ep-választás 2019"
] | 0 | null | 0 | Röviddel az európai parlamenti választások előtt került sor a két vezető találkozására. Felmerül a kérdés: akart-e üzenni az időponttal az amerikai adminisztráció? Magyarics Tamás emlékeztetett: ezek a találkozók hosszú egyeztetést igényelnek, a résztvevők napirendjét és a megbeszélések témáit is egyeztetni kell, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy nem pont két héttel az EP-választások elé akarták időzíteni.
"Egy olyan interpretáció is létezik, amely szerint
Donald Trump üzenetet kívánt küldeni az európai vezetőknek, hogy ő Európában azt a fajta politikát tartja célravezetőnek - és egy-két esetben ezt ki is mondta -, amelyet Orbán Viktor folytat.
Ilyen politika a többi között a migráció kezelése, valamint az országok szuverenitásának elsőbbsége a szupranacionális szervezetekkel szemben. Elképzelhető tehát egy olyasfajta üzenet, hogy az Egyesült Államok vezetése olyan alapon képzeli el, hogy a migrációt erősen szabályozzák és a nemzetállamok szerepébe nem nyúlnak bele" - mondta Magyarics Tamás.
Kiemelte, hogy itt nemcsak Magyarországról van szó - hiszen Trump annak idején azt mondta, ő Mr. Brexit - vagyis a britek kiválása is részben azért történt, mert jelentős részük nem volt teljesen elégedett a föderalizmus irányába vezető úttal, amit elsősorban a nyugat-európaiak ambicionálnak.
A brexit és az előre hozott választások
Az Európai Parlamenti választások kevésbé mozgatják meg az embereket az Egyesült Királyságban, mint egy esetleges előrehozott parlamenti választás, mert közvetlenebbül tapasztalják a bőrükön azt, hogy mi történik a brit parlamentben akkor, amikor az ország az EU tagja – fogalmazott Magyarics Tamás.
Egy előrehozott brit parlamenti választásnál akár át is rendeződhet a jelenlegi EP-s mandátummegoszlás,
az utolsó brit mandátumbecslés szerint ugyanis a nemrég alakult Brexit párt a szavazatok 34 százalékára számíthat a brit EP-választásokon. A szakértő szerint Nigel Farage pártja szinte senkit nem támogatna a mostani csúcsjelöltek közül.
"Sem Frans Timmermanst, az EB első alelnökét, sem Manfred Webert, az Európai Néppárt EB-csúcsjelöltjét - talán Michel Barnier, az Európai Bizottság jelenlegi brexitügyi főtárgyalója lehet az, akit inkább elfogadnának - vélekedett az ELTE tanára.
Nigel Farage-nak júliustól októberig, 3-4 hónap alatt hosszú ideje nem maradna rombolásra az október végi végső kilépési határidőig -- vélekedett a külpolitikai szakértő, különösen az európai unió általános döntéshozatali ütemét ismerve.
Magyarics Tamás megjegyezte, az euroszkeptikusok, vagy akik ellenzik az adott személynek a bizottsági vezető posztra történő jelölését, nem tudnak majd blokkoló kisebbséget létrehozni, mert a nagy pártok megegyeznek egymással a vezető posztok betöltésében.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd | Magyarics Tamás: Donald Trump az európai vezetőknek is üzent | 0 | https://infostart.hu/belfold/2019/05/15/magyarics-tamas-donald-trump-az-europai-vezetoknek-is-uzent |
2014-05-08 00:00:00 | Türelmünk és kitartásunk meghozta gyümölcsét: közadatigénylésünk benyújtása után fél évvel, és a NAIH erre felszólító határozata után 1 hónappal az MSZP-s vezet | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Tavaly októberben kértük ki közadatigénylésben a szocialista vezetésű kazincbarcikai önkormányzattól a város kedvenc, egyébként pedig a polgármester szomszédjainak tulajdonában lévő céggel, a Serol-Bau Kft.-vel 6 darab buszváró kivitelezésére kötött szerződést minden mellékletével együtt, mert furcsálltuk, hogy szél és eső ellen nem védenek az objektumok, viszont egy darab több mint 4,5 millió forintba került. Kazincbarcika nem adta a szerződést, azt mondta üzleti titok. Mi meg azt mondtuk, hogy közpénzek elköltésével kapcsolatban ilyen nincs, és különben sem atomreaktort építettek, úgyhogy bepanaszoltuk őket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Március végén megérkezett a NAIH válasza, miszerint Kazincbarcika természetesen tényleg jogellenesen tagadta meg az adatigénylés teljesítését, ezért a hatóság felszólította az önkormányzatot, hogy haladéktalanul küldje meg részünkre a kért dokumentumokat.
Ehhez képest három hétig nem történt semmi. Akkor felhívtuk telefonon Szitka Péter MSZP-s polgármestert, aki iszonyúan készséges volt: igen, olvasta a NAIH-levelet; igen, mindenben igazunk van, ezek közérdekű adatok, amiket nyilvánosságra kell hozni; nem, el sem tudja képzelni, hogy miért nem kaptuk meg őket egyből, de utánanéz; természetesen nem akarnak sem nekünk problémát okozni, sem törvénysértést elkövetni; máris hívja a kollégáit, és napokon belül megkapunk mindent, kezemet csókolja, viszonthallásra.
Csodák csodájára pedig egy hét múlva tényleg megküldték végre a buszvárós szerződést. Először is: örüljünk, hogy közel 10 millióval olcsóbb lett a projekt a Serol-Bau eredeti ajánlatánál. Ugyanis az elektromos munkákat végül mégsem végeztette el a város, ezzel megspóroltak egyszer 9,1 millió közpénzt, másrészt a cég még 871.600 forinttal csökkentette a vállalkozási díjat a tárgyalásos eljárás folyamán, így lett a végösszeg „csupán” 27,5 millió. | Kazincbarcika végre megküldte a buszvárós szerződést | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2014/05/08/kazincbarcika-vegre-megkuldte-a-buszvaros-szerzodest/ |
2023. 08. 29. 00:00:00 | A vád szerint a gyorsétteremlánc Miamiban megtévesztette az éhes vásárlókat azzal, hogy a szendvicsét a valóságosnál nagyobbnak tüntette fel a menüjén. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Egy amerikai bíró helyt adott egy keresetnek, amit a Burger King megtámadott, így bíróság előtt kell tisztáznia magát a gyorsétteremláncnak, ami a vád szerint megtévesztette az éhes vásárlókat azzal, hogy a Whopper szendvicsét a valóságosnál nagyobbnak tüntette fel.
Roy Altman amerikai körzeti bíró Miamiban azt mondta, hogy a Burger Kingnek meg kell védenie magát azzal az állítással szemben, hogy a Whopperek ábrázolása a bolti menükön félrevezeti az észszerű vásárlókat, ami szerződésszegést jelent.
A csoportos kereset azzal vádolja a Burger Kinget, hogy olyan hamburgereket ábrázol, amikben az összetevők "túlcsordulnak a zsemlén", azt a látszatot keltve, hogy a hamburgerek 35 százalékkal nagyobbak, és több mint kétszer annyi húst tartalmaznak, mint amivel az étterem szolgál.
Az akkoriban új Impossible Whopper egy brooklyni Burger Kingben 2019. augusztus 8-án.
A Burger King kifogása szerint nem kötelező olyan hamburgert szállítani, ami "pontosan úgy néz ki, mint a képen", de a bíró szerint az esküdtek feladata "megmondani, mit gondolnak az észszerű emberek".
A bíró a határozatában azt is lehetővé tette, hogy az ügyfelek gondatlanságon alapuló és jogalap nélküli gazdagodási követeléseket indítsanak. A megegyezés közvetítésére irányuló korábbi erőfeszítések sikertelennek bizonyultak.
A bíró elutasította a cég tévés és online hirdetéseken alapuló állításait is, mert nem talált olyan állítást, amikben a Burger King a hamburger "méretére" vagy a húspogácsa súlyára vonatkozólag olyan ígéretet tett volna, amit nem teljesített.
A McDonald's és a Wendy's hasonló per ellen védekezik a brooklyni szövetségi bíróságon. A felperesek ügyvédje ott Altman véleményére hivatkozva indokolta az ügyük folytatását.
A Taco Bellt a múlt hónapban szintén beperelték a brooklyni bíróságon, mert a vád szerint olyan Crunchwrapst és mexikói pizzákat árusított, amik állítólag csak feleannyi tölteléket tartalmaznak, mint amennyit hirdettek.
Minden perben legalább 5 millió dollár kártérítést követelnek. (Reuters) | A Burger Kingnek bíróság előtt kell tisztáznia, hogy a Whopperei nem túl kicsik | 0 | https://444.hu/2023/08/29/a-burger-kingnek-birosag-elott-kell-tisztaznia-hogy-a-whopperei-nem-tul-kicsik |
null | Elsősorban gazdasági fókuszú volt a miniszterelnök Esztergomban, a kormánypártok zárt körű frakcióülésén elhangzott beszéde, amelyen többek között megfizethető lakhatásról, egymilliós jövedelemről és munkáshitelről beszélt. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Máris kiszivárgott! Erről beszélhetett Orbán Viktor a kormánypártok esztergomi frakcióülésén
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Orbán Viktor hárompontos gazdasági akciótervet hirdetett /
Elsősorban gazdasági fókuszú volt a miniszterelnök Esztergomban, a kormánypártok zárt körű frakcióülésén elhangzott beszéde, amelyen többek között megfizethető lakhatásról, egymilliós jövedelemről és munkáshitelről beszélt.
A miniszterelnök helyzetértékelése szerint a gazdasági semlegesség fordulatot hoz majd 2025-től, a kormány célja, hogy hazánk az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést érjen el - értesült a beszéd részleteiről a Magyar Nemzet.
(A legfrissebb hírek itt)
Így hangzottak a kormányfő már korábbról ismerős megállapításai:
a világ a járvány és a háború kitörése óta gyökeresen megváltozott
a Kelet fel-, a Nyugat pedig lefelé tart. Szerinte maximum tíz év, és a legeket a világgazdaságban mind a Kelethez fogják sorolni
ha hazánk sikeres akar lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell lennie, a saját útját kell járnia
Gazdasági elképzelések:
Magas gazdasági növekedés 2025-től: ehhez Orbán Viktor véleménye szerint szabad kereskedelemre van szükség a Nyugat és a Kelet felé egyaránt
Beavatkozási pontok: megfizethető lakhatás, egymilliós jövedelem és munkáshitel, Demján Sándor-program és tőkejuttatás a magyar kisvállalkozásoknak
Aktuális politikai helyzet:
Brüsszelben nem adták fel a célt, hogy Magyarországra is ráerőltessék a migránsokat, és Magyarországot is beállítsák a háború kritikátlan támogatói közé. Ezt a nemzeti kormánynál soha nem fogják elérni.
Orbán Viktor Berlinben
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este a német fővárosba utazik, ahol részt vesz a Berlini Folyamat 10. csúcstalálkozóján - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Magyarországot nyugat-balkáni befolyására és a magyar EU-elnökségre tekintettel hívták meg ismét a csúcstalálkozóra. A Berlini Folyamatot Németország 2014-ben indította útjára azzal a céllal, hogy az uniós bővítést is elősegítve megerősítsék a nyugat-balkáni régió országai közötti együttműködést, fenntartsák az integrációs folyamat dinamikáját, továbbá elejét vegyék a térségben erősödő euroszkepticizmusnak. A magyar miniszterelnök hétfőn kétoldalú tárgyalásokat is folytat a csúcstalálkozón részt vevő több állam vezetőjével - tájékoztatott Havasi Bertalan.
BLIKK DOSSZIÉ
Esztergom
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Adja hozzá a Blikk friss híreit a Google hírfolyamához | Erről beszélt Orbán Viktor az kormánypártok esztergomi frakcióülésén | null | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/orban-viktor-esztergomi-frakcioules/9e4lbh4 |
2010-08-01 15:54:00 | A Nemzeti Üdülési Alapítvány történetében és működésében sok olyan epizód lelhető, amelynek ismeretében megértő az ember, ha átalakításáról, keményebb megfogalmazásban, „államosításáról” hall. Valahogy úgy van vele, mint amikor 1998-ban, a kormányra kerülő Fidesz egyik első lépése volt, hogy megszüntesse a néhány botrányos döntést hozó társadalombiztosítási önkormányzatot, amelyet azóta se kíván vissza senki. Csakhogy a kiszorítósditól sem lett jobb semmi. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Belföld: Második menet a vagyonért: a tét a Hunguest Hotels és az üdülési csekk - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20100731-csekkben_a_tenger-757971 |
|
2023. 09. 06. 00:00:00 | A 44 éves Reza Baluchi egy mókuskerékre hajazó hajóval próbált meg elutazni Londonba. Nem sikerült. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Letartóztattak egy floridai férfit, aki egy speciális mókuskerékkel próbált átfutni az Atlanti-óceánon Londonba augusztus végén - írja a Sky News.
A 44 éves Reza Baluchit az amerikai parti őrség (USCG) Georgiától mintegy 70 mérföldre észlelte és nem engedte továbbpörögni, mert az eszköz "nyilvánvalóan nem volt biztonságos", bóják és vezetékek tartották a felszínen.
A parti őrségnek azonban nem volt könnyű dolga a férfival, mivel az nem volt hajlandó kiszállni a mókuskerékből. Először azzal fenyegetőzött, hogy egy nagy késsel leszúrja magát, majd később azzal jött elő, hogy felrobbantja magát.
Az USCG szerint nem lehetett eldönteni róla, hogy igazat mond-e - na meg drótokat is tartott a kezében -, ezért tűzszerészeket akartak hívni. Végül, amikor élelmet és vizet adtak át neki, akkor ismerte be, hogy kamuzott, a parti őrség pedig kiszedte a hajójából.
Reza Baluchinak nem ez volt az első összeütközése a parti őrséggel, 2014-ben, 2016-ban és 2021-ben is egy házilag eszkábált hajója miatt kellett intézkednie a hatóságnak. | Letartóztattak egy férfit, aki mókuskerékkel akart átkelni az óceánon | 0 | https://rtl.hu/kulfold/2023/09/06/letartoztatas-florida-mokuskerek-ocean-atkeles |
2017-07-03 00:00:00 | A Pappa Pia című zenés bulifilmben, amelynek megérkezett a fergeteges új előzetese. | false | [
"csupó gábor",
"dobó kata",
"magyar film",
"mozi",
"musical",
"nagy feró",
"ostorházi bernadett",
"pappa pia",
"reviczky gábor",
"stohl andrás",
"szabó-kimmel tamás",
"trailer"
] | 0 | null | 0 | A Pappa Pia című zenés bulifilmben, amelynek megérkezett a fergeteges új előzetese.
Az év egyik leglazább magyar filmjeként közeleg a Csupó Gábor rendezésében készülő Pappa Pia című musical, amelyhez a februári teaser után most kijött a sokkal hosszabb és pörgősebb teljes előzetes.
A film cselekménye szerint Papi (Nagy Feró) a világ legkedvesebb nyugdíjas linkje, aki mindenkinek tartozik és csak a jókedvét ajánlhatja törlesztés helyett. Már laknia sincs hol, egy lepukkant Duna-parti csónakházban húzza meg magát. Ám szomszédja, egy menő szuperdiszkó tulajdonosa, Wizy (Stohl András) most ezt is elvenné tőle, hogy valami csilivili buliplázát építtessen a parton. Az öreg nem esik kétségbe, de fogalma sincs, mit csináljon, úgyhogy a bonyolultabb megoldást választja: segítséget kér az unokájától, Tomitól (Szabó Kimmel Tamás). A srác legalább olyan link, mint a nagyapja és habozás nélkül hívja a haverjait. A pesti vagányok, bohémek és egyéb figurák tarkabarka csapata szembeszáll Wizy zsoldosaival meg bombázó, de jéghideg alvezérével, és megkísérli a lehetetlent: a csónakházból átmenetileg romkocsmát varázsolnak, hogy összegyűjtsék a túléléshez szükséges összeget.
A főszereplők mellett az Ostorházi Bernadett, Reviczky Gábor, Dobó Kata, Kováts Vera, Mózes András és Vajna Tímea alkotta szereplőgárdával forgatott film augusztus 15-én fog a mozikba kerülni. | Nagy Feró elszabadul és romkocsmát nyit | 0 | http://24.hu/kultura/2017/07/03/nagy-fero-elszabadul-es-romkocsmat-nyit |
2009-01-09 00:00:00 | Obama vigyorog az új Pókember címlapján - Barack Obama vigyorog majd az Amazing Spider-Man 583. | false | [
"popkult",
"képregény",
"politikus"
] | 0 | null | 0 | Barack Obama vigyorog majd az Amazing Spider-Man 583. számának borítóján, ami az új elnök hivatalos beiktatási ceremóniájának tiszteletére január 14-én kerül a boltokba. Zeb Wells író és a Todd Nauck-Frank D'Armata rajzolópáros sztorijában Pókember egyik régi ellenfele meg akarja akadályozni az új elnök hagyományosan január 20-án tartott washingtoni beiktatását. Szerencsére a pókpizsamában viccelődő Peter Parker jön, és megmenti Obamát. Hogy pontosan kitől, az egyelőre titok - mi Oktopusz dokira vagy valamelyik Zöld Manóra tippelünk.
"Amikor meghallottuk, hogy Obama gyűjti a Pókembert, tudtuk, hogy ezt a két figurát egyszer közös képregényben kell szerepeltetni - nyilatkozta a Marvel főnöke, Joe Quesada. - Történelmi pillanat, hogy egy Pókember-rajongó elnök vonulhat be a Fehér Házba, és ennek mindenképpen szerettünk volna emléket állítani a képregénysorozatban."
Obama az egyik képkockában személyesen mondja el Pókembernek, mekkora rajongója. Peter Parker pedig azzal poénkodik a borítón, hogy ha már az új elnök bekerült az újságba, cserébe igazán rányomtathatná Pókember arcképét az egydolláros bankjegyekre. (marvel.com) | Obama vigyorog az új Pókember címlapján | 0 | http://index.hu/kultur/blog/2009/01/09/obama_vigyorog_a_pokember_cimlapjan |
2021-08-26 15:00:00 | Száraz István az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, de olyan ügyletekben is részt vesz, amelyek a kormányfő lányához és vejéhez köthetők. | true | null | 1 | HVG360 | null | Száraz István az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, de olyan ügyletekben is részt vesz, amelyek a kormányfő lányához és vejéhez köthetők.hirdetésAlapos átrendeződés kezdődött meg a Magyar Nemzeti Bank korábbi alapítványainak ingatlanjainál, így derült ki, hogy a budai Várnegyed Duna-partján új tulajdonosokhoz került az egyik szálloda épülete.hirdetésA Lánchíd utca 19–21. szám alatti épületet az köti össze az MNB-hez kapcsolódó ügyletekkel, hogy ugyanahhoz a két tőkealaphoz került, amihez az egykor még beazonosítható alapítványi ingatlanok.A jegybank ugyanis megszüntette a költséges alapítványi konstrukciót, és az a megoldás, amit helyette választott, követhetetlenné teszi a közpénzből vásárolt patinás épületek, illetve az azok értékesítéséből származó vagyon sorsát. A különböző ingatlan- és magántőkealapoknak csak a kezelője nyilvános, az alapok befektetési jegyeinek tulajdonosa nem.Így a világörökség részét képező Lánchíd utcai házról is csak annyit tudni, hogy a nyár elején 1,6 milliárd forint alaptőkével létrehozott G-Gamma LCHD Kft.-é, amely az Arezzo és a Felis Magántőkealap birtokában van, azokat pedig a részben Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő igazgatja.Száraz István az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, de olyan ügyletekben is részt vesz, amelyek a kormányfő lányához és vejéhez köthetők. Az elmúlt hónapokban az Arezzo és a Felis Magántőkealap tulajdonába került a G-Alpha VRSMRT, a G-Beta OSTROM, a G-Delta ADRSSY és a G-Epsilon PSZTSZR Kft. is, amelyeknek az alaptőkéje együttesen mintegy 4,7 milliárd forint.Ezeknek a neveknek mindegyike köthető valamilyen jegybanki ingatlanprojekthez, a PSZTSZR például az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének Pusztaszeri úti épületét idézi fel, amelyet egykor 2,7 milliárd forintért vett meg az egyik MNB-alapítvány. Azt azonban, a magántőkealapok közbeiktatásának köszönhetően, már nem lehet megtudni, hogy jelenleg valójában kik a tulajdonosok. | Matolcsy fiának barátja tűnt fel egy volt MNB-s szálloda tulajdonosa körül | null | https://m.hvg.hu/360/202134_ggamma_lchd_tulajdonosvaltas_alanchidnal |
2018-03-14 12:40:00 | A férfi megölte magát, a feleségét pedig – akit Kósa Lajos csalással vádol, de nem jelentett fel – őrizetbe vették Csengeren. Két héttel a botrány kirobbanása előtt valami történt. | true | null | 1 | 168 óra | null | Régóta kapcsolatban állhatott Kósa Lajos az őt szerinte átverő asszonnyal és férjével, még valamilyen – vélhetően születésnapi – ünnepi összejövetelükön is részt vett a Fidesz volt alelnöke
– tudta meg a 168 Óra.
Kósa Lajos a délelőtti hebegése-habogása után délután egy rövid videóban azzal állt elő, egy csengeri háztartásbeli csaláskísérletének áldozatává vált, ezt próbálják jelenleg felhasználni ellene. A Modern Városokért programért felelős tárca nélküli miniszterről a mai Magyar Nemzet írta meg, hogy négymilliárd-háromszázötvenhárommillió euró (4 355 000 000 euró, azaz 1340 milliárd forint) kezelésével bízták meg, hogy abból vásároljon államkötvényt. Erről hiteles közjegyzői dokumentumot is közzétettek. Tehát Kósa Lajos aláírt. És hogy kinek? A miniszter először egy „németországi nőt”, majd egy ismerősének az ismerősét, végül pedig
egy „csengeri háztartásbelit”
említett. Az asszony „hihetetlen vagyont örökölt, s éveken át az efölötti rendelkezést ígérte Kósának, erről szerződést is kötöttek. A pénz Kósa szerint nem érkezett meg. Arról is beszélt, hogy később jó barátjától, a csengeri polgármestertől (Forján Zsolttól) hallotta, hogy az őt éveken át átverő hölgy a csengeri önkormányzatnak, az ottani egyháznak is felajánlásokat tett, azonban az ígéretekből semmi nem valósult meg, sőt a hölgy számos csengeri magánszemélytől – éppen a nagy örökségre hivatkozva – kölcsönöket kért és kapott. Emiatt az ügyben feljelentés is született, a csengeri polgármester elmondása szerint rendőrségi eljárás van folyamatban.
Információink szerint az asszony férje, a vélelmezhető tettestárs Sz. Gábor ugyanakkor már soha nem adhatja vissza a kölcsönt, helyi forrásaink szerint ugyanis kicsit több mint két hete öngyilkos lett.
Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóügyeletét, ahol azt közölték lapunkkal: öngyilkosság esetén közigazgatási hatósági eljárást indítanak, ám ezek részleteiről nem adnak felvilágosítást.
A férfi feleségét, tehát a csalással vádolt asszonyt ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói őrizetbe vették. Jelenleg ugyanakkor nem előzetes letartóztatásban, hanem – helyi források szerint – házi őrizetben, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom alatt vár a büntetőeljárás őt érintő következményeire. Egyelőre nincs hivatalos információink a folyamatban lévő büntetőügy tárgyáról, s részleteiről, ám amint a NAV bűnügyi főosztályától, vagy annak területileg illetékes szervétől választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.
Csengeriek szerint nemcsak az lenne furcsa, ha a sok ezer milliárd forintos Modern Városok programért felelős minisztert, Debrecen korábbi vezetője átejthették volna a házaspár régóta hangoztatott történetével, miszerint az asszony édesapja révén, aki Németországban vállalkozóként gazdagodott meg, hihetetlen vagyont örökölt, amelyhez azonban egyelőre nem jut hozzá. Miután az öröklésről valamiféle hitelesítő dokumentációval rendelkezhetett, sokan elhitték a történetet. Emiatt hiteleztek is a házaspárnak sokan a környéken.
Csengeren a házaspárt egy Pólus Hotel feliratú kisbusszal közlekedett, amelyről azt állították, hogy éppen a hatalmas örökségből származó vagyon egy részét fektették idegenforgalomba: a budapesti Hotel Pólus valójában az ASZPIK Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. tulajdonában van, ez a cég is üzemelteti. Az 1990-es megalapítása óta budapesti vállalkozásnak a hatályos céginformáció szerint semmiféle köze sincs az érintett házaspárhoz, így Kósa örökösnőjéhez sem. A hotel pedig, az Opten adatai szerint a cég egyik telephelyeként lehetett bejelentve 1998 óta, így nehezen elképzelhető, hogy a csengeri házaspár valamilyen módon részesedéssel bírt volna benne.
De Kósa Lajos egyre furább nyilatkozatokat tesz. Az mno.hu-nak például azzal magyarázta, hogy az őt éveken át átverő, legalábbis állítása szerint megvezető asszony ellen, aki egy elfoglalt polgármestert, illetőleg országgyűlési képviselőt átejtve többször is ügyvédhez, továbbá közjegyzőhöz rángatott, Kósa nem jelentette fel, mondván, őt nem károsította meg. A miniszter délelőtti és délutáni nyilatkozatai között is rengeteg ellentmondás van, ahogyan az is elképzelhetetlen, hogy Kósa jogászai ne lepleztek volna le egy ilyen csalást már akkor, amikor debreceni polgármesteri minőségében „hozzá fordult" tanácsért a házaspár.
Az ügy egyre szövevényesebb és gyanúsabb, a csengeriek elzárkóznak a névvel vállalt nyilatkozatoktól, a hatóságok honlapján információ nem lelhető fel, az illetékesek elérhetetlennek bizonyulnak. Egyelőre, hiszen a Magyar Nemzet holnapra további részleteket ígért. | Öngyilkos lett a férfi, akinek felesége állítólag átverte Kósa Lajost | null | http://168ora.hu/itthon/ongyilkos-lett-a-ferfi-akinek-felesege-allitolag-atverte-kosa-lajost-146703 |
2022-11-27 11:10:00 | A szarvasi Gallicoop beszállítóját is felvásárolta a felcsúti milliárdos, és mostanra a családi vállalkozás irányítása is átalakult. | true | null | 1 | HVG360 | null | 2022.11.27. 10:10
A szarvasi Gallicoop beszállítóját is felvásárolta a felcsúti milliárdos, és mostanra a családi vállalkozás irányítása is átalakult.
A brit jogállam világraszóló botránya: ártatlanok százait ítélték el egy szoftverhiba miatt
tech
2024.01.11. 16:304 perc | Mészáros Lőrinc a pulykaszállításból sem maradhat ki | null | https://hvg.hu/360/202247_szarvasi_unitrans_meszaros_pulykaszallitoja |
2019-01-09 11:22:00+01:00 | Szemben az általános közvélekedéssel, a jelenlegi jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak, és még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint a válság előtt. Továbbra is jobban megéri venni, mint bérelni – derül ki az legfrissebb magyar lakáspiaci felmérésből. | true | [] | 0 | null | 0 | Szemben az általános közvélekedéssel, a jelenlegi jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak, és még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint a válság előtt. Továbbra is jobban megéri venni, mint bérelni – derül ki az legfrissebb magyar lakáspiaci felmérésből.
Szemben az általános közvélekedéssel, a jelenlegi jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak, és még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint a válság előtt, és még mindig jobban megéri venni, mint bérelni – derül ki az legfrissebb magyar lakáspiaci felmérésből.
Jelenleg a ciklikus lakáspiac érett, "normális" működési szakaszában járunk – derül ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép friss elemzéséből, melyben 2018 első három negyedévének a NAV által eddig feldolgozott forgalmi adatai alapján készítettek.
18 járásban csökkentek a négyzetméterárak
A forgalmi adatok az elmúlt három évhez hasonlóan továbbra is két számjegyű, országos átlagban 18 százalék körüli nominális áremelkedést mutatnak. A budapesti drágulás az egy évvel korábbi 15-ról 20 százalékra gyorsult, s nagyjából ezt a mozgást követik a megyei jogú városok is. A kisebb városok lakóingatlanai a tavalyi átlagosan 8 után idén eddig 11 százalékkal lettek drágábbak, míg a községek hasonló mutatója látványosan, 1-ről 19 százalékra ugrott, de hozzá kell tenni: sokéves értékvesztés után a községi átlagár nagyon alacsony bázisról indult el tavaly. Ráadásul akad 18 járás (a vizsgált 153 járás 12 százaléka), ahol nominálisan csökkentek az ingatlanárak (a térképen pirossal jelölték őket).
© OTP
A panelreneszánsz élesztette újra az árakat
Az elmúlt öt év áremelkedési trendje a lakótelepi lakások felől indult, s itt mehetett végbe a legnagyobb arányú értéknövekedés az elmúlt években – olvasható az elemzésben. Így mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagos négyzetméterára meghaladja a 260 ezer forintot. Idén a téglalakások ára ismét jobban drágult, aminek hátterében – az összforgalomból országosan csak néhány százalékkal részesedő, ám látványos drágulást mutató – új lakások bővülő forgalma állhat.
Az átlagár ranglista nem tartalmaz nagy meglepetést: Budapesttel (495 ezer Ft/nm) természetesen nem számolva továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 305 ezres négyzetméterárral. A 200 ezres limitet már tizenegy megye is haladja meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 85 ezer forint alatti árszinttel. A 150 ezres szint alatt van emellett Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megye. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 337 ezer – Budapesttel nem számolva 214 ezer – forint volt négyzetméterenként.
Ennyi az annyi
A megyeszékhelyek között az idei első három negyedévben Szekszárd drágult legnagyobb ütemben, 34 százalékkal. Több mint negyedével nőtt az átlagár Szolnokon, Tatabányán, Miskolcon és Egerben. Csakúgy, mint a megyék esetében, itt is tehát az amúgy az olcsóbbak közé tartozó városok drágultak jobban, tehát működik a bázishatás. A legdrágább megyeszékhely Győr, 315 ezer négyzetméteres átlaggal.
A fővárosi kerületek árváltozás élbolyban idén is olyan olcsó, városperemi kerületek vannak (XVIII. – itt 31%!, XVII., XXI., XV., IV., XIX.), melyek nem befektetési célpontok, és a korábbi évekkel ellentétben nem is feltétlenül a manapság "slágernek" számító lakótelepi jellegű, hanem sok családi házas kertvárosi övezet van köztük.
A rangsort továbbra is az V. kerület vezeti 800 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárral. 50 százalékot meghaladó mértékben drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a 1015-ös körzet, azaz az I. kerület Vízivárosi része. Emellett a 1188-as körzet (a XVIII. kerület városhatár melletti kertvárosi része) produkált még több mint 40 százalékos emelkedést.
A befektetők hajtották a lakótelepi árakat
Mint a legolcsóbb lakáskategória, az iparosított technológiával épült ingatlanok egyrészt jó befektetésnek számítottak (és számítanak mind a mai napig), hiszen elhelyezkedésük, közlekedési kapcsolataik és szolgáltatási ellátottságuk révén gyakran kedvelt albérleti célpontok, így a válságból való kilábalást az panelek iránti kereslet hajtotta. Az épületek folyamatos korszerűsítésével mára ugrásszerűen javult a megítélésük, saját lakás céljára is népszerűbbek.
A fővárosban jelenleg a XI. kerületben a legdrágábbak a lakótelepi lakások, közelítve a félmilliós négyzetméterárat, jóllehet három éve még csak 264 ezer forint volt a kerületi átlag. Budapesten kívül a megyeszékhelyeken találjuk a lakótelepi állomány másik jelentős részét. Nagyvárosainkban három év alatt összességében 60 százalékkal drágult ez az alpiac. Legnagyobb mértékben, 80 százalékkal a tatabányai lakótelepek ára nőtt 2015 óta. A 75 százalékot Egerben és Kecskeméten érte el a drágulás szintje.
Jobban megéri venni, mint bérelni
Bár az öt év alatt országosan kimutatható 80 százalékos (Budapesten 120 százalékos) nominális áremelkedés alapján joggal vetődhet fel, hogy ezek az árszintek már nem megfizethetőek, a kereslet folyamatos élénkülése nem ezt jelzi vissza. A lakásárak és a nettó átlagkeresetek alapján kijelenthető, hogy jobb helyzetben vagyunk (azaz kevesebb havi – konkrétan országosan 1,1, Budapesten 1,7 – jövedelemből tudnánk venni egy átlagárú lakásnégyzetmétert), mint a válság előtti években. Ennek oka, hogy a nettó átlagkereset, szemben a lakásárak ötéves emelkedésével, immár legalább tíz éve töretlenül nő.
A historikus összevetés mellett a regionális összehasonlítás is azt mutatja, hogy a magyar lakásárak összességében, jövedelemarányosan nem túlzóak; a környező országos között nagyjából a középmezőnyben állunk. A vásárlási kedvet fűti az a reláció is, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a ’price to rent ratio’, azaz jobban megéri lakást venni, mint bérelni.
Bár a lakásvásárlással és -kiadással elérhető nettó hozamok csökkennek, az 5–6 százalékos szint még vonzó a potenciális vásárlók szemében.
Direkt húzhatják a kivitelezők az átadást
A 2018. november 1. előtt jogerős építési engedélyt kapott házak – melyeknél a legújabb szabály szerint továbbra is 5 százalék marad az áfa – építői közül sokan kivárnak a kivitelezéssel, hiszen 2023. december 31-ig él számukra a kedvezmény, s joggal gondolhatják, hogy a szűkössé váló kínálat miatt tovább nő az árszint. Bár nem várható, hogy teljesen kiszáradna az újlakás-piac a 27 százalék áfa mellett sem, néhány éven belül biztosan lehet számítani a piac tisztulására és koncentrációjára – derül ki az elemzésből.
Erre közvetetten pozitív hatással lehet a kiszámíthatóvá váló – és a kínálatot visszafogó – áfaszabályozás. Az előző felívelő ciklus (1998 és 2006 között) nyolc évig tartott, s a mostani fellendülés sokban hasonlít rá, azaz a hosszabb, több éven át tartó fellendülést és áremelkedést évekig tartó lehűlés, stagnálás követheti. Ugyanakkor sok múlik az előre nem kiszámítható, ám a lakáspiacot jelentősen befolyásoló kormányzati döntéseken. | Gazdaság: Ezért húzzák el a kivitelezést - tovább emelkednek a lakásárak | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20190109_Lakasaremelkedes_ezert_eri_meg_elhuzni_a_kivitelezest |
null | Vajon miből fedezik? | true | [
""
] | 0 | Rtl.hu | null | A hétfő esti Hivatalos Értesítőből kiderült, mekkora bevétele származott 2023-ban a Fidesznek, vette észre a hvg.hu.
Tagdíjból kerekítve 288 millió, a központi költségvetésből 1 milliárd, a párt országgyűlési képviselőcsoportjának nyújtott állami támogatásból további 574 millió forint, egyéb forrásból 200 millió bevétel származott a kormánypártnak, írja a portál.
Adományként 52,2 millió forintot kapott a kormánypárt, a legbőkezűbb Deutsch Tamás EP-képviselő volt a maga 4 184 132 forintos adományával.
A pénzügyi kimutatásban a párt tavalyi kiadásai is szerepelnek. A kiadások (3 355 558 888 forint) és a bevételek (2 127 668 897 forint) összevetése után pedig kiderült, hogy a Fidesznek 1,2 milliárdos hiánya keletkezett.
Ám arról, hogy ezt miből fedezik, nem tett említést a kormánypárt, teszi hozzá a hvg.hu. | 1,2 milliárd forinttal költött többet tavaly a Fidesz, mint amennyi bevétele volt | null | https://rtl.hu/belfold/2024/09/03/1-2-milliarddal-koltott-tobbet-tavaly-a-fidesz-mint-amennyi-bevetele-volt |
2017-03-22 13:58:03 | Emellett ötmillió forint pénzbüntetésre ítélték. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A táblabíróság ezzel tovább enyhítette Kulcsár Attilának a megismételt elsőfokú eljárásban kiszabott hat év hat hónap szabadságvesztésről szóló ítéletét.
Kerék Csaba másodrendű vádlottat – kilenc hónappal mérsékelve az elsőfokú ítéletet – három év szabadságvesztésre és ugyancsak ötmillió forint pénzbüntetésre ítélték.
Az ügy több más vádlottjának büntetését is enyhítette a táblabíróság, néhány esetben pedig helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét. A jogerős ítélet kihirdetésén egyik vádlott sem jelent meg.
Kulcsár Attilát 2008-ban sikkasztás és egyéb bűncselekmények miatt a Fővárosi Bíróság nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, amely 2015-ben hozott ítéletében a vagyonelkobzást helybenhagyta, de a börtönbüntetést Kulcsár esetében hat év hat hónapra csökkentette. | Öt év börtönt kapott Kulcsár Attila | null | https://magyarnemzet.hu/bunugy-es-baleset/2017/03/ot-ev-bortont-kapott-kulcsar-attila |
2018-02-12 19:13:00 | Akárhova kattint, ugyanoda lyukad ki. | true | null | 1 | 24.hu | null | Milyen alapon állítja az OLAF, hogy szervezett csalás nyomaira bukkant az egy időben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségében álló Elios Innovatív Zrt. által elnyert, uniós támogatásból megvalósult közvilágítási projekteknél? Ezt részletezzük cikksorozatunkban, amelyben már vázoltuk a csalás általános receptjét, bemutattuk, milyen durva tenderbefolyásoló ügyletben nem vizsgálódott érdemben a rendőrség Szekszárdon, és mivel adott kezdőlökést Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter még hódmezővásárhelyi polgármesterként az Eliosnak. Hétfőn a projektek körül bábáskodó cégek és magánszemélyek hálóját vettük számba.
A fentiek tudtában egyáltalán nem meglepő, hogy az Elios honlapján bármely menüpontra kattintva ugyanaz a sajtóközlemény tárul a felhasználók elé. Ebben részletezik, hogy
a megkeresésekre adott válaszokat (szakmai, műszaki és jogi szempontból is) figyelmen kívül hagyva jelentek meg cikkek, riportok a sajtóban, így nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a felfokozott érdeklődés politikai indíttatású, és bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni.
Mint írják, az ELIOS Innovatív Zrt. minden megbízása során a jogszabályi előírásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon teljesített, de ezen túlmenően nem kívánják kommentálni a sajtóhíreket.
Alább változtatás nélkül közöljük a sajtóközleményt.
„A közelmúltban az ELIOS Innovatív Zrt-ről a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban az alábbiakban olvashatja társaságunk álláspontját.
A jelenlegi vezetés ismeretei szerint az ELIOS Innovatív Zrt. működését és tulajdonosi összetételét illető médiaérdeklődés a 2014-es országgyűlési választásokat megelőzően is hasonló szintet ért el, mint amit jelenleg tapasztalunk. A megkeresésekre adott válaszokat (szakmai, műszaki és jogi szempontból is) figyelmen kívül hagyva jelentek meg cikkek, riportok a sajtóban, így nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a felfokozott érdeklődés politikai indíttatású, és bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni.
Ebből kifolyólag, egészen eddig a pillanatig nem kívántunk reagálni semmilyen, a társaságunkhoz kapcsolódó médiamegjelenésre. Az ELIOS Innovatív Zrt. működése során, ideértve a közbeszerzéseket is, mindig szabályosan, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek mindenben eleget téve járt el. A társaságunk által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektek az elérhető legmagasabb szakmai színvonalon, a magyar és nemzetközi szabványelőírásoknak tökéletesen eleget téve valósultak meg. Az elmúlt 9 évben a cégünk által felszerelt lámpatestek meghibásodási aránya nagyjából 1 ezrelék, és természetesen a garanciális kötelezettségeinknek szükség szerint mindig eleget tettünk. Fentiek eredményeképpen a megbízó önkormányzatok minden esetben jelentős – éves szinten több 10 milliós – energia- és költségmegtakarítást értek el, ezzel hozzájárulva az Európai Unió klímavédelmi törekvéseinek megvalósulásához. Bizonyítéka ennek, hogy az Európai Bizottság hivatalos kiadványa az első közvilágítási projektünket mintaprojektnek nyilvánította, és költségtakarékossági és klímavédelmi szempontból is követendő példaként mutatta be. Minden egyes projektet műszaki átadás-átvétel keretében adtunk át megbízóinknak, melynek részét képezte a hivatalos fénymérés is – az ELIOS projektjein az úttesten mért közvilágítási szint a szabványoknak, az előírásoknak és a szerződésnek megfelelő mértékű. Az esetek több mint harmadát tekintve pedig a szabvány mértékét jelentősen meghaladó eredményt mutattak.
Az ELIOS Innovatív Zrt. minden megbízása során a jogszabályi előírásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon teljesített. A társaságot érintő bármilyen hivatalos megkeresés, vizsgálat során a hatóságokkal maximálisan együttműködtünk, a vizsgálatok lefolytatását elősegítettük. Az esetleges további hivatalos eljárások során is maximálisan rendelkezésre állunk, azonban a politikai indíttatású megkereséseket, sajtóhíreket a fentieken túlmenően nem kívánjuk kommentálni.” | Ellepte egy közlemény az Elios honlapját | null | https://24.hu/belfold/2018/02/12/ellepte-egy-kozlemeny-az-elios-honlapjat/ |
2021-01-04 09:46:00+01:00 | A védekezés költségei, hiány, államadósság. És mi lesz Magyarországgal most? A hírek legtöbbje nem túl rózsás, de jó, hogy a szakemberek véleménye szerint viszonylag gyorsan talpra állhat az ország, ha vége a járványnak. Sőt, hitelminősítők a válság ellenére is felértékelték Magyarországot. | true | [
"Varga Mihály",
"pénzügyminiszter",
"államadósság",
"gazdaság",
"válság",
"Magyarország",
"jövő"
] | 0 | null | 0 | Most először elhangzott: ekkora, elképzelhetetlen összeget költöttünk védekezésre – Varga Mihály a jövőnkről is beszélt
A védekezés költségei, hiány, államadósság. És mi lesz Magyarországgal most? A hírek legtöbbje nem túl rózsás, de jó, hogy a szakemberek véleménye szerint viszonylag gyorsan talpra állhat az ország, ha vége a járványnak. Sőt, hitelminősítők a válság ellenére is felértékelték Magyarországot.
Durván beleálltak Jakupcsek Gabriellába az egyik posztja miatt
Lehet, mégsem tévedett, aki bespájzolt a hétvégén a lezárások miatt?
Az uniós ügyek mellett a magyar költségvetés és államháztartás helyzetéről is beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek.
Ebből kiderült, hogy a járvány miatt 2020-ban 1014 milliárd forintot költöttünk védekezésre, 3700 milliárdot apedig gazdaság újraindítására. (Ez összesen 4714 milliárd forint.)
Ezt a hatalmas összeget azért lehetett előteremteni Varga szerint, mert az ország az elmúlt években sikeres gazdaságpolitikát folytatott, de hozzájárult mindehhez a fegyelmezett államháztartás és a létrehozott 850 ezer munkahely is.
Konkrétan innen jött a pénz:
Átcsoportosítások
A bankadó befizetésének előrehozása
Az Európai Bíróság döntése lehetővé tette a multikat érintő kiskereskedelmi adó újraindítását
Szintén uniós pénz, de csak 180 milliárd forint volt a munkahelymegtartó bértámogatást szolgáló SURE-program pénze, ami hitel, tehát vissza kell fizetni
A 2020-as államháztartási hiány:
Eredetileg 4 százalék növekedéssel és 1 százalék hiánnyal számoltak. Ám márciustól, a járvány érkeztével minden megváltozott. 2020 végéig körülbelül 1400 milliárd forintnyi adóbevétel maradt el az előzetes számítások alapján, így 9 százalék körül várható a hiány. Védekezésre a GDP 8 százalékát költötte az ország.
A nagyobb hiány okai:
A gazdaság teljesítménye visszaesett (6,4 százalékos lehet az éves visszaesés)
A védekezésre költött összegek is a hiányt növelik
Ezek nehéz döntések voltak, de a kormány helyesen cselekedett, amikor azt mondta: nem lehet pénzügyi akadálya annak, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon, avagy a munkahelyét megtarthassa – mondta a portálnak Varga Mihály.
Államadósság:
Az 1929-33-as nagy gazdasági válsághoz hasonlítható a mostani helyzet, s míg az elmúlt években az államadósságot 80 százalékról a GDP 65 százalékára csökkentette a kormány, most ez várhatóan ismét 80 százalék lesz. Az EU az új helyzetben a tagállamoknak megengedte, hogy növeljék az adósságukat, ez az egyik első uniós döntés volt.
Így tehát az elmúlt időszakban felhalmozott nyereséget elvesztettük, de Varga Mihály szerint van remény arra, hogy gyorsan talpra áll az ország, így ismét csökkenthető lesz az államadósság is.
Felértékelődtünk
Jó hír, hogy a hitelminősítők felértékelték Magyarországot a válság ellenére, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámítható, a gazdaság pedig válságálló állapotban van. Európában sem volt hasonlóra példa.
Vendéglátás, szállodaipar, turizmus:
A járvány első hullámában felújításra kapott pénzt az ágazat, hiszen ezeket a munkákat akkor lehet elvégezni, ha nincs vendég. Decemberben újra leültek a főbb turisztikai szereplőkkel, akik elmondták, hogy már nem beruházási támogatásokra volna szükség, hanem a munkavállalók megtartásához bértámogatásra. Ezért a kormány úgy döntött, adó- és járulékmentességet kapnak, és a munkavállalók bérének 50 százalékát az állam átvállalja. Egyelőre három hónapon át, de ha kell, hosszabbítanak. Mivel a turizmus az elmúlt években komoly mértékben, 13 százalékkal képviselte magát a gazdaságon belül, fontos, hogy az újraindításhoz szükséges kapacitások megmaradjanak.
Mivel a válságot most nem gazdasági probléma okozta, ezért a járvány után helyreáll a gazdaság teljesítőképessége, ezért érdemes még most is akár szállodaberuházásokra költeni – véli Varga Mihály.
Önkormányzatok:
Az önkormányzati számlákon jól látjuk, hogy sok település komoly tartalékokkal rendelkezik, ezekből biztonságosan lehet az intézményeket működtetni – mondta Varga Mihály, felemlítve, hogy a védekezésből is mindenkinek ki kell vennie a részét. Amelyik önkormányzatnak támogatásra lesz szüksége, az számíthat az államra – mondta a pénzügyminiszter.
Lesz euró Magyarországon?
"Az elmúlt években kiderült, hogy önmagában az euróövezethez való csatlakozás nem oldja meg a versenyképességi és hatékonysági problémákat. Példa erre Szlovákia és Csehország. Az elmúlt években Csehország sokkal erőteljesebben növekedett, mint Szlovákia, alacsonyabb a cseh munkanélküliség, az ország versenyképesebb is, holott Szlovákiában euró van, a csehek pedig a saját koronájukkal fizetnek"
– mondta a pénzügyminiszter.
Az euró adhat bizonyos védettséget, de önmagában nem megoldás, a görög és olasz tapasztalatok is ezt mutatják. Varga Mihály szerint akkor érdemes ezen gondolkodni, ha a magyar teljesítmény javulása akkora, hogy Magyarország saját maga mérlegelhesse az euróövezethez való csatlakozást. Ráadásul válság esetén ott lehet gyorsabban lépni, ahol önálló pénzügyi politika van – tette hozzá a pénzügyminiszter. | Ekkora most az államadósság, ennyi pénz ment el védekezésre | 0 | https://blikk.hu/aktualis/penz/varga-mihaly-koltsegvetes-vedekezes-hiany-allamadossag/0dcvtlx |
null | Területi irodákat nyitott Orosházán, Szarvason és Szeghalmon a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt időszakban – derült ki abból a tájékoztatóból, amely a kamara nemrég tartott tisztújító küldöttgyűlése apropóján született. | true | [
""
] | 0 | BEOL | null | Aterületi irodákata Szövetségben a vállalkozókkal című vállalkozásfejlesztési projekt keretében nyitották meg. A cél az, hogy a térség vállalkozóit közvetlenebb módon érhessék el, hogy a személyes tanácsadást mondhatni házhoz vigyék.
Az orosházi, szarvasi és szeghalmi irodákban elérhetővé teszik a vállalkozók számára a jogi, adó- és számviteli tanácsadást, illetve van lehetőség a Széchenyi Kártyával kapcsolatos ügyintézésre is. Az időpontokat az igényekhez igazodva, amennyiben szükséges, sűrítik. | Házhoz viszi a tanácsadást az iparkamara | null | https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2024/09/kamara-teruleti-iroda |
2016-11-16 00:00:00 | Az internetfüggőség általában a tizenévesek között alakul ki, de ma már egyre inkább érinti a kisebb gyerekeket is - mondta az InfoRádió által megkérdezett klinikai szakpszichológus. A toxikológus szerint a magatartási függőségeket nehéz követni. | false | [
"internetfüggőség",
"zacher gábor",
"gyarmati éva",
"demetrovics zsolt"
] | 0 | null | 0 | Gyarmati Éva hangsúlyozta, függőség az, amikor a tevékenység már az életvezetést és általában a teljesítményeket zavarja. Ha a tevékenységnek az életben meghatározó szerepe lesz és lehetetlenné válik, hogy egy napot is el tudjon képzelni nélküle.
"Sokféle függőség van, a legtöbbnek a problémája ott kezdődik, hogy mindegyiknek van egy adaptív értéke. Az internethasználaté elég nagy, van pozitívuma, hiszen információforrás és általában munkaeszköz. Nehéz eldönteni, hogy mikor kóros" - hangsúlyozta a klinikai szakpszichológus.
Gyarmati Éva elmondta, hogy a fiúkat általában jobban érinti az internetfüggőség és leginkább tizenéves korban alakul ki, de minden egyre korábban kezdődik, így a kisebbek is veszélyeztetettek.
A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet, célszerű észrevenni, ha egy gyerek mindennapi életét valami úgy határozza meg, hogy az egyéb tevékenységeit zavarja. Ha teljesítményzavarai alakulnak ki, ha elhanyagolja az egyéb tevékenységeit, akár az evés és az önfenntartási tevékenységek kezdenek háttérbe szorulni.
"Nem az internetfüggőségnek vannak káros következményei, hanem annak, ha a függőség mint hajlam megjelenik, mert átalakítja a gyerek életét" - mondta Gyarmati Éva.
Nehéz követni a magatartási függőségeket
Zacher Gábor toxikológus a függőségről az InfoRádióban azt mondta, egyszeri szerhasználattól nem alakul ki. Hozzátette, nincsenek könnyű drogok, a hozzászokási potenciál szerenként eltérő.
"Vannak olyan szerek, amelyeknek nagyon nagy az addikciós potenciálja. A marihuánának nagyjából ugyanolyan, mint az alkoholé, a heroiné és a kokainé jelentősen nagyobb. Vannak olyanok, mint például az LSD, amelyiknek nagyon kicsi a hozzászokási valószínűsége. Olyan, hogy LSD-függőség, szinte nincs is" - mondta Zacher Gábor.
A toxikológus hozzátette, azt, hogy a magatartási függőségek hogyan viszonyulnak egymáshoz, nehéz megmondani.
"Nem tudom sorrendbe állítani az internet-, a mobiltelefon- és akár a szexfüggőséget. Nem beszélve arról, hogy ezek közül sokat nagyon nehéz monitorizálni" - hangsúlyozta Zacher Gábor.
Nem betegség, de ha baj van, pszichológushoz kell fordulni!
Az internetfüggőség nem betegség, nincs külön területe az ellátórendszerben - mondta az InfoRádiónak az ELTE dékánja, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője. Demetrovics Zsolt hozzátette: ugyanakkor érzékelték, hogy a probléma jelentős, ezért a szerencsejátékok miatti segélyhívó szolgálat munkáját kiterjesztik az internetes játékok okozta pszichés zavarok kezelésére is.
"Nem általában az internettel, hanem elsősorban a videójátékokkal van a baj" - emelte ki a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője.
A megelőzésről az ELTE dékánja azt mondta, soha nem specifikus dolgokról van szó, azaz nem a videójátékozást kell megelőzni, hanem meg kell próbálni olyan fiatalokat nevelni, akiknek az egészség, annak megőrzése alapvető érték.
"A szülőnek nagy szerepe van abban, hogyan neveli a gyereket, de ha kialakul egy pszichés probléma, nem a szülőnek kell segítenie. A pedagógusnak lehet szerepe abban, hogy felismerje. Ha tényleg gond van, akkor szakemberhez, pszichológushoz kell fordulni" - hangsúlyozta Demetrovics Zsolt. | Így kell megvédeni a gyerekeket az internetfüggőségtől | 0 | https://infostart.hu/belfold/2016/11/16/mikor-tekintheto-egy-gyerek-internetfuggonek |
2015-01-03 00:00:00 | A szombat reggeli balesetben mindkét autó az árokba csapódott. | false | [
"baleset",
"m1-es autópálya"
] | 0 | null | 0 | Szombaton reggel nem sokkal fél 9 után az M1-es autópálya 130-as kilométer szelvényében a szalagkorlátnak hajtott egy Hegyeshalom felé közlekedő bolgár rendszámú gépkocsi – írja a police.hu.
A mögötte közlekedő autó már nem tudta kikerülni, és nekiütközött a pályán keresztbe fordult járműnek. Mindkét autó az árokba csapódott.
A balesetben hárman megsérültek; a jelenleg is tartó helyszínelés a forgalomban nem okoz fennakadást. | Ütközés az M1-esen - sérültek | 0 | https://24.hu/kozelet/2015/01/03/utkozes-az-m1-esen-serultek |
null | A városüzemeltetési bizottság vezetője, Gyuga Mihály szervezésében – a képviselőkkel és az érintett szakemberekkel közös – egyeztető bejárás zajlott a strandon. | true | [
""
] | 0 | KEMMA | null | Molnár István (Fidesz-KDNP) oroszlányi önkormányzati képviselő a közösségi oldalán tette közzé, hogy a képviselő-testület tagjaival és az uszodát üzemeltető szakemberekkel október 16-án egyeztető bejárást tartottak a 2014-ben bezárt strandon. Az eseményt Gyuga Mihály, a városfejlesztési bizottság elnöke szervezte. A bejárás és egyeztetés tárgya a strand jövő évi megnyitásának előkészítése volt.
- Cél, hogy 2025-ben újra a város lakóinak rendelkezésére álljon a strand - írta a képviselő.
Amint azt Takács Károly nyilatkozata alapján júniusban megírtuk , 2013-ban 200 millió forintért újították fel a strandot, de csak két évig volt víz benne. Mint mondta, nagy szívfájdalom számára, hogy nem tudták folytatni a munkálatokat, és 2014-ben a baloldali városvezetés bezáratta a strandot. Véleménye szerint az akkori városvezetés nem bánt vele gondos gazda módjára.
Papp Péter, a Fidesz-KDNP képviselője úgy vélte, hogy a strand felújítása 80 millió forintba kerülhet. Szerinte pár év üzemelés után elfogadhatatlan ez a leromlott állapot. | A cél, hogy 2025-ben megnyíljon az oroszlányi strand | null | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/strand-oroszlany-2025-ben-megnyissa |
2003-02-04 00:00:00 | A világ második legértékesebb cége, a General Electric (GE) Co. megvásárolja a brit Abbey National Plc fogyasztási hitelekkel foglalkozó leányvállalatát. | true | [
"archívum"
] | 0 | null | 0 | A világ második legértékesebb cége, a General Electric (GE) Co. megvásárolja a brit Abbey National Plc fogyasztási hitelekkel foglalkozó leányvállalatát.
A tranzakció értéke 1,4 milliárd dollár. Ennyit fizet készpénzben a GE az átadott First National hitelcégért az Abbey National Plc-nek, amelynek nagy szüksége van a friss és likvid forrásokra, tetemes veszteségeinek csökkentéséhez, illetve alaptőkéjének emeléséhez.
1400 dolgozó A most eladott First National hitelintézetnél ezernégyszázan dolgoznak. A céget az Abbey 1995-ben vásárolta fel, akkor 285 millió angol fontért. A First National 1998-ban kibővítették, amikor az Abbey megvásárolta a National Westminster Bank Plc autófinanszírozási, fogyasztási hitelezési és üzleti lízinggel foglalkozó divízióit, méghozzá 347 millió fontért.
Tavaly, az első félévben a First National profitja 13 százalékkal esett, és mindössze 64 millió fontot tett ki. A cég közben – áprilisban – eladta a bérautó-részleget a Lloyds TSB Group Plc-nek, 46 millió fontért. A General Electricnek további 42 millió fontot kell fizetnie az Abbey-nek, attól függően, hogy miként teljesít a First National.
Kétmillió ügyfél
A General Electric a vásárlással az európai fogyasztási hitelek piacán kívánja növelni a részesedését – a Bloomberg szerint. A világ második legértékesebb cége a mostani tranzakcióval 2,1 millió ügyfelet nyer. A most megszerzett pénzintézetnek egyébként 7,9 milliárd dolláros az eszközértéke.
“Nagy-britanniai tapasztalataink eddig is rendkívül jók voltak a jelzáloghitelezés, a kereskedelmi banki tevékenység és az autófinanszírozás területén" – indokolta a mostani ügyletet Stuart Sinclair, a GE Consumer Finance (fogyasztói finanszírozás) üzletágának Egyesült Királyság-beli ügyvezető igazgatója.
Ki mit választ
A General Electric az elmúlt két évben két brit hitelintézetet vásárolt fel: a Kingfisher Plc pénzügyi szolgáltató részlegét (210 millió dollárért) és most a First National több üzletágát. A tranzakció nem érinti a First National autófinanszírozási részlegét, viszont az új tulajdonoshoz kerülnek a jelzálogügyletek, a ház- és lakásfelújítási hitelek.
Az Abbey National ezzel szemben fő tevékenységi köreire koncentrál a jövőben: ez a bank vezérigazgatójának, Luqman Arnoldnak a stratégiája, vagyis a brit kereskedelmi banki szektorra fókuszálnak majd. Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem illenek bele ebbe a koncepcióba, eladják. Az Abbey most fogja elkönyvelni első veszteséges évét, miután kiderült, hogy a céghitelezéssel és a bóvlikötvények vásárlásával foglalkozó üzletága tetemes hiányt okozott.
| Vásárol a GE - nagyobb rész a hitelpiacból | 0 | https://24.hu/belfold/2003/02/04/vasarol_ge_nagyobb_resz |
2015-03-11 00:00:00 | Két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Járásbíróság azt a földhivatali ügyintézőt, aki 50 ezer forint ellenében jogosulatlanul adott ki adatokat az ingatlan-nyilvántartásból. | true | null | 1 | Origo | null | A bíróság a 33 éves férfit a felfüggesztett szabadságvesztés mellett három évre eltiltotta foglalkozása gyakorlásától – tájékoztatott Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.
Próbára tették
A vádlott ellen a Nemzeti Védelmi Szolgálat tett feljelentést, egy megbízhatósági vizsgálat után. A férfi 50 ezer forintot vett át a szolgálat munkatársától azért, hogy hivatali kötelességét megszegve egy magánszemély tulajdonában lévő összes ingatlan valamennyi adatát a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezze és kiadja. A rendőrnyomozók a NVSZ munkatársaival együttműködve a pénz átvétele, és az adatok átadása után fogták el a vádlottat.
Az ügyész letöltendőt kér
A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, a bíróság döntését tudomásul vette. Az ügyészség súlyosítás – többek között végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása - érdekében fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős. | Elítélték a korrupt földhivatali ügyintézőt | null | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/lebukott-a-korrupt-foldhivatali-ugyintezo |
2009-06-09 00:00:00 | Sokszorosára duzzasztotta az általa vezetett Magyar Közút Nonprofit Zrt. központi apparátusát László Sándor távozóban lévő vezérigazgató, mégis évente 600-700 milliót költött külső szakértők foglalkoztatására. A közbeszerzések sem szabályosan zajlottak a szervezetnél – állítja egy szakmai elemzés. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2009.06.18. 22:00
Sokszorosára duzzasztotta az általa vezetett Magyar Közút Nonprofit Zrt. központi apparátusát László Sándor távozóban lévő vezérigazgató, mégis évente 600-700 milliót költött külső szakértők foglalkoztatására. A közbeszerzések sem szabályosan zajlottak a szervezetnél – állítja egy szakmai elemzés.
Több mint tucatnyi pályázó adta be az anyagát a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumba a Magyar Közút Nonprofit (MK) Zrt. vezérigazgatói posztja elnyerése érdekében – értesült lapunk. Az állás meghirdetésére azért volt szükség, mert László Sándor, a szervezet jelenlegi vezérigazgatója június 30-i hatállyal közös megegyezéssel távozik posztjáról. László Sándor 2006. január elseje óta vezette a társaságot, s közleményében fontos eredményként említette a megyei közhasznú társaságok összevonását. Sejtetni engedte, hogy távozásához hozzájárult az útpénztári finanszírozás csökkentése.
Egészen másként értékelik László Sándor tevékenységét a szervezetnél hosszú idő óta dolgozó – nevük közzétételének mellőzését kérő – informátoraink. Tanulmánynak is beillő elemzésükben azt állítják, hogy a távozóban lévő vezérigazgató nemcsak koncepcionális hibákat követett el működése során, de korrupciógyanús ügyek és a közpénz pazarlása is a számlájára írható. Ilyen nehezen megmagyarázható lépéssorozat volt a szervezet belső átalakítása, amelynek során 2007-ben – a hatékonyságnövelés jegyében – a 19 megyei igazgatói státus mellett létrehoztak öt regionális főmérnöki posztot is. A megyei igazgatók megmaradtak milliós fizetéssel, középkategóriájú személygépkocsi-használattal, de úgy, hogy a korábbi 250 helyett már csak 20 ember munkáját irányították. Eközben a központ létszáma is egyre duzzadt. Az Állami Számvevőszék hiába állapította meg 2006-os jelentésében, hogy felesleges hat csúcsvezetői posztot fenntartani, az igazgatók létszáma azóta 16-ra bővült, ráadásul úgy, hogy többen közülük legfeljebb egy-egy titkárnőt igazgattak. Az 1,9 millió forintos fizetést felnyaláboló vezérigazgató mellett havi 1,5 milliót kereső 4 helyettes, valamint 16 központi igazgató – havi egymillióért – mozdította elő a magyar közútfenntartás ügyét.
Ám hiába dolgozott annyi remek szakember a vezérigazgatóságon, a különféle döntés-előkészítő anyagokat külsős cégektől rendelte meg az MK Zrt. A tanácsadó vállalkozások foglalkoztatására, vezetői tréningekre 2006-ban 681,2 millió, 2007-ben 655,1 millió forintot költött a cég. A szerződéseket az alapító okirat szerint az ötmillió forintnál nagyobb értékűek esetében nyilvánosságra kell hozni, ugyanakkor ezek ma sem találhatók meg az MK honlapján.
A 2007-es szervezeti átalakítás számlájára írják a lapunkat informáló szakemberek, hogy az MK hosszú időn keresztül az áruk és szolgáltatások beszerzését a közbeszerzési törvény megkerülésével végezte. Ennek következtében az útszórósó beszerzésénél vagy a burkolati jel felfestésénél olyan konzorciumok jelentek meg, amelyek monopolárakat alkalmaztak, a korábban, megyénként meghirdetett eljárások győzteseinél harminc százalékkal magasabb áron adták szolgáltatásaikat. Az egyik logisztikai igazgató a folyosói pletykák szerint rendszeresen belenyúlt a közbeszerzési eljárásokba azért, hogy testre szabott kiírások szülessenek. Mindezt – állítólag – a cég felső vezetésének a tudtával és jóváhagyásával tette. | Visszaélés a közútnál? | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/06/visszaeles-a-kozutnal |
2023-04-06 00:00:00 | Levelet írt a lassan egy éve előzetzes letartóztatásban lévő V. Gy. a Magyar Pünkösdi Egyház Egytanácsának és a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának. Az egyház intézménye, a Közösségi Misszió egykori vezetőit 8 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással gyanúsítják. A levélben V. Gy. ártatlannak vallja magát, másokat viszont vádol. Egyértelművé teszi, mindent az egyházvezetés tudtával tettek, és szerinte az pünkösdi egyház meg akarja szerezni a misszió vagyonát. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | „Mint ahogy Önök előtt ismert, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt nyomozást indított a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága. A nyomozás 2018-ban indult, 2021 novemberében tartottak házkutatást nálunk, majd 2022. április 22-én tartóztattak le minket, és dr. V. K.-val azóta előzetes letartóztatásban vagyunk, 5-25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetve.” Így kezdődik az a lapunk által megismert levél, amelyet V. K., a Magyar Pünkösdi Egyházhoz (MPE) tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) egykori ügyvezetője március 13-án címzett vallási közössége legfőbb irányító testületéhez, az Egyháztanácshoz. Ezt a levelet hivatalosan megkapta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága is.
A levelet később ismeretlen e-mail címről a pünkösdi egyház több más képviselője és tagja is megkapta, ami a közösségen belül azóta terjed, és élénk szóbeszéd tárgya lett. Információink szerint egy, a büntetőügy kapcsán a Magyar Pünkösdi Egyház helyzetét taglaló kétrészes, alapos és szinte minden részletre kiterjedő, de még nem publikált tanulmány kész tényként hivatkozik erre az írásra, ahogy az egymástól független, az MPE szervezetén belüli vagy ahhoz közeli források is.
Ahogy tavaly tavasszal a Békés Megyei Főügyészség portálunknak adott válasza alapján elsőként megírtuk: „büntetőügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hallgatott ki két személyt gyanúsítottként”. 2022. április 20-án került sor a békéscsabai központú KM két ügyvezetőjének, V. Gy.-nek és V. K.-nak az őrizetbe vételére, majd két nappal később a letartóztatásba helyezésére, amit azóta többször meghosszabbítottak, így majdnem egy éve rács mögött vannak. A vádhatóság a Narancs.hu-val közölte azt is, hogy a kárérték eléri a 8 milliárd forintot. Utóbb kiderült, hogy a gyanúsításban szereplő visszaélések fókuszában a népkonyhai szolgáltatás, pontosabban annak fiktív volta áll.
A levél első mondatai azt az eddig nem ismert fejleményt közlik, hogy a két gyanúsítottnál 2021 novemberében házkutatást tartottak a nyomozók. Későbbi részeiből az is kiderül, hogy a nyomozóhatóság emberei mindkét esetben a hajnali órákban kopogtattak be a két ügyvezető házába. Mindez azért is érdekes, mert a Narancs.hu-nak Herczeg Tamás, a Fidesz-KDNP békéscsabai országgyűlési képviselője, egyben a Fidesz Békés megyei választmányának elnöke tavaly májusban elismerte, hogy 2022 elején belépett a Fideszbe a két később letartóztatásba helyezett ügyvezető. Herczeg akkor felháborodással vegyes csodálkozással azt kérdezte portálunktól, hogy ez miért érdekes. Felmerül a kérdés: két nem sokkal később letartóztatatott ember vajon miért tartotta fontosnak, hogy gyorsan belépjen a kormánypártba. De azért is fontos lehet a felvetés, mert ellenük már 2018-ban megindult a nyomozás, sőt 2021 novemberében házkutatás volt náluk.
A Pataky Albert vezette MPE saját tagságának azt közvetítette, hogy megtévedt ember a KM két volt ügyvezetője. Azt is állították, hogy a letartóztattak működéséről és esetleges visszaéléseiről az egyházvezetésnek nem volt tudomása. A sajtó, így lapunk megkereséseire egyetlen alkalommal sem válaszolt az MPE vezetése. Azonban 2023 elején az események már elsodorták az elnökséget, amely arra hivatkozva mondott le, hogy még a látszatát is el akarja kerülni annak, befolyásolnák a nyomozást.
Azóta megtörtént egy igen felemásra sikeredett, a vitás kérdésekre válaszokat nem adó és a kialakult helyzetet nem tisztázó tisztújítás az MPE-n belül. Ennek sikeressége és tartóssága legalábbis kérdéses. E tisztújítás előtt született V. Gy. levele. Ebben a volt ügyvezető saját és társa, V. K. szerepét merőben másként látja, mint a nyomozóhatóságok. Nem meglepő módon ártatlanságát hangoztatja a levélíró, mikor a nyomozás során tett addigi tanúvallomásokban elhangzottakra reagál. Azokat pontosítja, cáfolja és kiegészíti. Másokat viszont, így a pünkösdiek Országos Cigány Missziójának egyes vezetőit vagy az egyik miskolci központú MPE-intézmény vezetőjét összefüggésbe hozza visszaélések és jogtalan, nagyarányú meggazdagodás gyanújával. Emellett egyértelművé teszi, hogy
az MPE vezetése – hiába tagadja – tudott minden lépésükről.
„Az Önök utasítási, iránymutatásai alapján végeztük munkánkat. Önök tisztában voltak intézménystruktúránkkal, szerződéseinkkel, szabályzatainkkal” – írja az előzetes letartóztatásából, a Gyulai Büntetés-végrehajtási Intézményből V. Gy.
Azt sem rejti véka alá a levélíró, hogy gyanúja szerint az MPE a büntetőeljárás nyilvánosságra kerülése, egyben letartóztatásuk után – megítélése szerint – jogszabálysértő módon arra törekszik, hogy megkaparintsa a KM tíz év alatt felépített teljes ingó és ingatlan vagyonát. De nem hallgatja el azt a tényt sem, hogy az Egyháztanács tagjainak fizetését a KM két ügyvezetője finanszírozta, amelyet luxus kategóriájú autók tettek kényelmessé.
Lapunk rendszeresen beszámolt az MPE-t érintő ügy részleteiről. Ezek a cikkeink itt olvashatók.
(Címlapképünkön a Magyar Pünkösdi Egyház budapesti központja) | Az egyházvezetés tudott a lépéseikről - írja a pünkösdi egyház előzetesben lévő misszióvezetője | null | https://magyarnarancs.hu/bun/az-egyhazvezetes-tudott-a-lepeseikrol-irja-a-punkosdi-egyhaz-elozetesben-levo-missziovezetoje-257688# |
2015-10-14 19:59:00+01:00 | Levélben fordult a katolikus egyházfőhöz huszonhat olaszországi nő azzal a kéréssel, hogy engedélyezze, hogy az általuk szeretett papok elvehessék őket feleségül. A La Stampa torinói napilapnak küldött nyílt levél vasárnap | false | [
"papok",
"cölibátus",
"Ferenc pápa"
] | 0 | null | 0 | A papi cölibátus eltörlését kérték Ferenc pápától
Levélben fordult a katolikus egyházfőhöz huszonhat olaszországi nő azzal a kéréssel, hogy engedélyezze, hogy az általuk szeretett papok elvehessék őket feleségül. A La Stampa torinói napilapnak küldött nyílt levél vasárnap
az egész olasz sajtóban megjelent. Az Olaszország különböző részein élő nők közös levelükkel Ferenc pápa segítségét kérték az őket övező "csend és közöny" megtörésére. Leírták, hogy az érintett papok viszonozzák érzelmeiket. A nők azt kérték Ferenc pápától, vizsgálja felül a papi cölibátusra vonatkozó szabályokat, valamint fogadja őket a Vatikánban, hogy beszámolhassanak neki a helyzetükről. A levél aláírói szerint az egyháznak megoldást kell találnia, mivel jelenleg ezeknek a papoknak vagy le kell mondaniuk hivatásukról, vagy "titkos kapcsolatra vannak ítélve örökös bujkálással". Hozzátették, hogy ezek a papok jobban is tudnák végezni közösségi szolgálatukat, ha vállalhatnák egy feleség és esetleges gyermekeik közelségét.
MTI | A papi cölibátus eltörlését kérték Ferenc pápától | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/a-papi-colibatus-eltorleset-kertek-ferenc-papatol/bt8kdfq |
2012-05-24 21:44:00 | A dombóvári képviselő-testület csütörtöki zárt ülésén úgy döntött, Szabó Loránd független polgármester tisztsége összeférhetetlen azzal, hogy jogerősen elítélték. A képviselők szabadságra küldték a polgármestert, de ő nem megy, viszony megvonta az alpolgármester jogkörét. | true | null | 1 | Origo | null | A fideszes többségű testület egy háromtagú eseti bizottság vizsgálata után mondta ki az összeférhetetlenséget. Szabó Lorándot a Kúria 2012. januárban felbujtóként elkövetett sikkasztás miatt jogerősen két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyben előzetes mentesítést adott számára. (Ez azt jelenti, hogy nem számít büntetett előéletűnek, ezért elvileg megőrizheti polgármesteri tisztségét.)
A polgármester azzal követte el a bűncselekményt, hogy 2003-ban és 2004-ben testületi felhatalmazás nélkül utasította a hivatal pénzügyi vezetőjét 211 millió forint átutalására önkormányzati cégeknek.
A képviselő-testület csütörtöki döntéséről Kerényi Zsolt (Fidesz-KDNP) alpolgármester tájékoztatta az MTI-t, egyúttal közölte, hogy Szabó Loránd nem vette át a helyszínen a határozatot. Nagy Roland, a testület Fidesz-frakciójának vezetője azt mondta: a bizottság a jogszabályokra, ügyvédi állásfoglalásra és saját erkölcsi megítélésére hagyatkozva állapította meg az összeférhetetlenséget.
A frakcióvezető közölte, a testület határozatot hozott arról is, hogy Szabó Loránd május 29-től június végéig szabadságát tölti. Mint mondta, a munkáltató, a képviselő-testület meghatározhatja a polgármester éves szabadságolási tervét, amelytől a város vezetője negyven százalékban eltérhet.
Szabó Loránd a tisztségéről hozott döntést követő nyilvános ülésen kijelentette: vitatja az összeférhetetlenséget, amely - álláspontja szerint - az előzetes mentesítés miatt nem áll fenn. Közölte azt is, hogy nyolc napon belül fellebbezést nyújt be a Szekszárdi Törvényszékhez. "Dombóvár érdekében továbbra is végzem a munkámat" - jelentette ki.
A szabadságáról szóló döntéssel kapcsolatban azt mondta: a határozat végrehajtását polgármesteri jogkörénél fogva felfüggeszti. "Nem lehet polgármestert kényszerszabadságra küldeni, amikor nincs alpolgármester" - jegyezte meg Szabó Loránd, aki Kerényi Zsolt alpolgármesteri jogkörét 2011. május 26-án megvonta. | Egymásnak ugrott Dombóváron a képviselő-testület és a polgármester | null | https://www.origo.hu/itthon/2012/05/egymasnak-ugrott-dombovaron-a-kepviselo-testulet-es-a-polgarmester |
2023-05-18 00:00:00 | A Pest megyei közgyűlés Göd és Dunakeszi térségében működő, kormánypárti propagandakiadványokat gondozó alapítványoknak adott támogatást. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | A Pest megyei közgyűlés mintegy 80 millió forintot osztott szét a héten fideszes politikusokat támogató és az ellenzéket támadó médiumokat működtető civil szervezetek között – értesült a Narancs.hu. Ahhoz, hogy lássuk, hogyan történik az ilyen alapítványok, szervezetek dotálása Pest megyében, érdemes felidézni, miként kerültek a gödi Samsung iparűzési adóból befolyó bevételei a kisvárostól a fideszes irányítású megyei önkormányzathoz, és hogyan tették ezt a pénzt kormánypárti kötődésű szervezetek támogatásának forrásává.
Mint ismert, 2020-ban a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI-gyárat körülvelő területet, aminek értelmében az akkumulátorokat gyártó vállalattól származó adóbevételek nem a város ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hanem Pest Vármegye Önkormányzatát illetik meg. A megyei önkormányzat a befolyó több milliárd forintnyi forrásból különböző, ún. támogatási alapokat hozott létre, hogy azokból pályázatás útján a Göd környéki településeken bejegyzett civil szervezetek között ossza szét a pénzt. Lapunk még a tavalyi országgyűlési választás előtt több cikkben számolt be e szervezetek működéséről, vagyis arról, hogy közülük számosan a térség két fideszes országgyűlési képviselője, Tuzson Bence és Rétvári Bence kampányát támogatták.
A megyei közgyűlés most újabb körben mintegy közel 400 millió forint szétosztásáról szavazott. Közeledve a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokhoz, újabb súlyos tízmilliók landoltak a fideszes propagandát toló oldalakat üzemeltető civil szervezeteknél.
A Dunakeszi Kistérségért Egyesület 13,6 millió forintot kapott. A szervezet a Térségi Tények nevű oldalt gondozza. A leginkább az ellenzéket gyalázó „híroldal” mögött egyebek mellett Lőrincz László, az összefogás színeiben a gödi képviselő-testületbe bejutott, egykori DK-s önkormányzati képviselő áll. Az oldal a működése alatt szisztematikusan támadta a gödi ellenzéki városvezetést, Balogh Csaba lemondott polgármestert, vagy éppen Dorosz Dávid ellenzéki országgyűlési képviselő-jelöltet. A múlt vasárnapi gödi időközi polgármester-választáson (melyet a Fidesz támogatta Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakos nyert meg) pedig az egyik indulót, Szilágyi László alpolgármestert igyekezett összegyurcsányozni. (Lőrincz László ellen korábban vizsgálatott indított az önkormányzat, ugyanis kifogásolták, hogy képviselősége mellett egy médiumot kiadó alapítványnál tölt be pozíciót. Ezt ugyanakkor a testület nem találta összeférhetetlennek és méltatlannak.)
A Dunakanyar Média Alapítvány 20 millió forintos támogatásban részesült. Az alapítvány adja ki a Rétvári Bence Vác központú választókerületének híreivel foglalkozó oldalt, a 0627.hu-t. Egykori kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult a Fidesz színeiben az önkormányzati választáson Nagymaroson, mostani kurátora pedig Huszák-Nemes Zsuzsanna, az Ipoly menti Letkés polgármestere, Huszák Tamás felesége. Az oldal kormánypárti lapok stílusában számol be hírekről, valamint Rétvári PR-ízű akcióiról, nyilakozatairól. A 0627 Vác ellenzéki városvezetését is folyamatosan támadja.
A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány 10,9 millió forintot kapott az Itt lakunk – Csömör nevű közéleti és hírmagazin gondozására. Az alapítványnak egykor kuratórium tagja volt Dióssi Csaba, Dunakeszi kormánypárti polgármestere. A '22-es választások előtt foglalkoztunk a lappal, melyben csömöri ismert emberekkel, köztük Tuzson Bencével készült interjúkat közöltek.
Az alapítvány azonban most további 19,9 millió forintot kapott egy gödi városi online és nyomtatott magazin létrehozására.
A „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesületet 15,5 millió forintottal támogatja a megye. A szervezet térségi kulturális hírportál létrehozására és a működési költségek biztosítására kapta a pénzt. Képviselője Csabai Márk, aki korábban a gödi városi újságban a Fidesz választókerületi szóvivőjeként hivatkozott magára. Csabai a TüKörkép című gödi magazin főszerkesztjője is, újságja rendszeresen közöl interjúkat Tuzson Bencécel (a lapot szintén támogatta a megyei önkormányzat).
A támogatások alapján lehetetlen nem azt a következtetés levonni, hogy a Fidesz erőforrásokat raktároz el és alaposan bespájzol a 2024-es választásokat megelőzően. Ha csak az imént felsorolt tételeket összeadjuk, akkor mintegy 80 millió forint jön össze. A médiaoldalak finanszírozásán túl számos egyesület kapott pénzt rendezvények, programok szervezésére; a '22-es választásokat megelőző kampányt ismerve nem kizárt, hogy ezeken rendre ott lesznek majd a fideszes parlamenti képviselők, kormánypárti polgármester- és önkormányzatiképviselő-jelöltek.
Érdekesség, hogy a támogatások legutóbbi körében a Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány 18 millió forintot kapott, melyet a Közösségi stratégiai vitaanyag Göd város fejlesztési lehetőségeiről c. dokumentum előkészítése elnevezésű projektre fordíthatott. A szervezet kuratóriumi elnöke Kammerer Zoltán. Feltűnik benne Csabai Márk, valamint Guba Zoltán, aki korábban Tuzson kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Kabinetirodánál. A Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány ebben a körben nem kapott támogatást.
(Címlapképünkön: Rétvári Bence és Tuzson Bence az M2 gyorsforgalmi út Budapest-Vác közötti szakaszának alapkőletételén Dunakeszinél 2017. május 26-án. Fotó: MTI/Marjai János) | Ismét tízmilliók kerültek fideszes propagandalapokhoz a Gödtől elvett Samsung-pénzből | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/ismet-tizmilliok-kerultek-fideszes-propagandalapokhoz-a-godtol-elvett-samsung-penzbol-258789 |
2023. 08. 18. 12:54:00 | A miniszterelnök a zalaegerszegi Rheinmetall hadiipari cég gyáravatóján beszélt, még az „agyonkritizált” oktatási rendszert is szóba hozta. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Orbán Viktor: Magyar földön gyártott német Hiúzok lopakodnak majd ki az új gyár kapuján
Magyar földön, magyar szakmunkások és magyar mérnökök közreműködésével gyártott harcijárművek készülnek majd Zalaegerszegen, ezt pedig észben kell tartani azoknak is, akik az "agyonkritizált oktatási rendszerről" beszélnek - ezt is mondta Orbán Viktor pénteken a Rheinmetall hadiipari cég gyáravatóján.
Már bőven a háború előtt meghozták a döntéseket a magyar hadiipar fejlesztéséről - erről beszélt Orbán Viktor Zalaegerszegen a Rheinmetall Hungary gyár ünnepélyes átadásán. A gyár pedig elkészült: "magyar földön gyártott német Hiúzok (harcijárművek) lopakodnak majd ki a kapuján". Kiemelte hogy magyar földön, magyar szakmunkások és magyar mérnökök közreműködésével gyártott harcjáművekről beszélünk, ezt pedig akkor is észben kell tartani, amikor az "agyonkritizált oktatási rendszerről" beszélünk. A gyárban egyébként nemcsak gyártás lesz, hanem mérnökök és szakmunkások képzése, illetve kutatás-fejlesztés is. - Made in Hungary - a kormányfő szerint ez tehát ráillik a helyzetre, hozzátéve, hogy ez a német technológia nélkül nem lenne olyan, amilyen. - A német ipar ma már tudja, mekkora szerepet játszanak a magyar gyárak, magyar szakmunkások és mérnökök, a magyar hozzáadott érték a német világmárkák globális sikerében - mondta, kiemelve, hogy Magyarország és Németország szétválaszthatatlan.
A kormányfő kitért arra a megállapodásra is, amelyet egy izraeli céggel írtak alá, vegyes vállalatot hoznak létre harci drónok gyártására. - Ha én azt hallanám egy országról, hogy németekkel és izraeliekkel közösen gyárt és fejleszt haditechnikát, kétszer is meggondolnám, hogy ujjat húzzak-e vele -mondta. Majd sorolta, hogy milyen beruházások vannak még: Várpalotán jövőre működni kezd Európa egyik legmodernebb lőszergyára, egy éve adták át Gyulán a legmodernebb harci helikopterekhez alkatrészeket gyártó üzemet és Csehországban is vettek egy harcászati és kiképző repülőgépeket gyártó céget is. Idén elérik a GDP 2 százalékát a védelmi kiadások és reményeik szerint ezt jövőre is tartani fogják - ez egyébként NATO-tagként elvárás is.
Orbán Viktor szavai szerint a magyar hadi erények régi időkre nyúlnak vissza, "nem a homokra építünk, amikor újra erős magyar hadsereget akarunk létrehozni". Majd megismételte, hogy a békéhez igenis erő kell: lelki, gazdasági és katonai erő. Lelki, hogy - mint mondta - ellenálljanak a háborúpártiaknak, gazdasági, hogy túllendüljenek a háború és a szankció okozta bajokon, illetve katonai, hogy mindenki láthassa: háborús időkben is meg tudjuk őrizni Magyarország békéjét és biztonságát. | Orbán Viktor: Magyar földön gyártott német Hiúzok lopakodnak majd ki az új gyár kapuján | 0 | https://hang.hu/belfold/orban-viktor-magyar-foldon-gyartott-nemet-hiuzok-lopakodnak-majd-ki-az-uj-gyar-kapujan-156936 |
2014-06-26 17:44:00 | Az MSZP szakértői csoportot hoz létre a paksi erőműbővítést ellenőrzésére - jelentette be az ellenzéki párt megbízott parlamenti frakcióvezetője csütörtökön Budapesten. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | 2014. június 26., csütörtök 18:29
Fidesz: 2010 előtt a baloldal kifizetőhelye volt az erőmű A Fidesz szerint legutóbb, amikor a szocialisták szakértői ellenőrizték a paksi atomerőművet, az milliárdokba került a magyaroknak.
Ugyanis 2010 előtt a baloldal kifizetőhelye volt az erőmű, ahonnan Gyurcsány Ferenc, Szigetvári Viktor, Józsa István, Harangozó Tamás és mások cégeit "tömték ki zsíros megbízási szerződésekkel" - írta a Fidesz sajtóirodája az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) épülete előtt tartott sajtótájékoztatón Tóbiás József a szakértői csoport létrehozását azzal indokolta, hogy a jelen és a jövő generációinak életét, biztonságát befolyásoló veszélyes üzem létrehozásáról döntött az Országgyűlés.Hozzátette: olyan szakértői csoportot hoznak létre, amely az építő, a beruházó, a kivitelező, a helyi vállalkozások szempontjait is figyeli, vagyis a beruházás teljes spektrumát lefedi. A szocialista politikus szerint a térség és Magyarország gazdaságélénkítésére gyakorolt hatását is szeretné látni a szakértői csoport, és nagyon fontosak az energiabiztonság mellett az emberek közérzetére, biztonságérzetére gyakorolt hatások is.Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert arra szólította fel a képviselő, tegye lehetővé számára, hogy harminc napon belül megismerhesse a beruházással kapcsolatos, a tárcavezető szerint létező hatástanulmányokat.Tóbiás József közölte, Seszták Miklós a napokban úgy nyilatkozott, rendelkezik azokkal a hatástanulmányokkal, amelyekkel a bíróság nem rendelkezett.Az MTI azon kérdésére, hogy fenntartják-e korábbi, a beruházást vizsgáló eseti bizottsági kezdeményezésüket, Tóbiás József azt mondta, eddig egyetlenegy ellenzéki kezdeményezésű eseti bizottság létrehozását sem hagyta jóvá a parlament, ezért az MSZP létrehozza a szakértői csoportot.Mint mondta, a csoportba biztonságpolitikai szakértőket, a beruházáshoz értő szakembereket, nemzetközi auditorcég szakembereit vonnák be.Seszták Miklós kedden a HírTV-nek nyilatkozva kijelentette, hogy van hatástanulmány Paks 2-ről, és közzétettek minden, a nyilvánosságra tartozó információt, amely nem sérti a közérdeket. A Fővárosi Törvényszék múlt pénteki nem jogerős ítéletében elutasította az Energiaklub keresetét, amelyet az erőműbővítéssel kapcsolatban közérdekű adat kiadása miatt indított az NFM ellen. Az indoklás szerint azért, mert az igényelt előkészítő dokumentumok nem készültek el.Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást, amely alapján az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. | Paksi erőmű - Tóbiás: szakértői csoport jön létre a beruházás ellenőrzésére | null | https://infostart.hu/belfold/2014/06/26/paksi-eromu---tobias-szakertoi-csoport-jon-letre-a-beruhazas-ellenorzesere-647993 |
2017-02-17 17:47:10 | Mondok József, Izsák polgármestere pályázati pénzből épített két vadászházat, ám kiderült: a baráti körén túl nincs nagy vendégjárás. A Miniszterelnökség által elrendelt vizsgálatot követően a napokban költségvetési csalás bűntettében nyomozást indított a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség. A vizsgálat kiterjed a Mondok által vezetett önkormányzat pályázataira is. Mit vétett a mindenkori hatalomhoz lojális, Izsákot immáron két évtizede irányító polgármester? | true | null | 1 | 168 óra | null | – Jó ideje tudjuk, hogy vannak ügyei a polgármesternek, ezért le is kellett mondania – állítja egy jól értesült fröccsöző férfi az izsáki becsületsüllyesztőben, s mindez nem szimpla kocsmai pletyka. A nevüket nem vállaló helyi közéleti szereplők is ugyanezt erősítik meg. Mégis, a napokban kezdődött ügyészségi vizsgálaton kívül más, folyamatban lévő nyomozásról nem tudunk Mondok Józseffel kapcsolatban.
MTI Fotó: Komka Péter
Az viszont igaz, hogy 2015. augusztus 11. óta Mondok már nem főállású polgármestere Izsáknak. Valószínűleg ez az információ terjedt el a kisvárosban úgy, hogy zűrös ügyei miatt kényszerült lemondani, pedig csak bizalmatlansága és pénzcentrikussága sodorta bajba. Mondok ugyanis saját nevében pályázott trafikkoncesszióra, és meg is kapta az általa már több mint két évtizede üzemeltetett városközponti benzinkútra. Mivel a trafikjog húsz évre szól, Mondok a kifizetődőbb utat választotta, vagyis azt, hogy lemond a főállású polgármesterségről és a városvezetést a továbbiakban társadalmi megbízatás formájában látja el. Az ülésen néhányan kritizálták, de a jegyzőkönyv szerint annyit válaszolt: az önkormányzat jól jár, mert felére csökkennek a vele kapcsolatos költségek.
Persze ezzel lényegében semmi sem változott. A napi ügyeket jó ideje Mondok barátja, az alpolgármester, Bozóky Imre ügyvéd viszi. Bozóky a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt 1999 és 2006 között. A munkamegosztás szerint Mondok csak lobbizik a városért, és persze gyarapítja amúgy sem kicsi vagyonát. A politikus vitathatatlan erősségének tartják Izsákon, hogy óriási kapcsolatrendszerrel és energiával rendelkezik, szinte megállás nélkül úton van, intézkedik. Hogy a polgármester fideszes lenne? Ezen mindenki csak mosolyog, mondván, politikai háttere mindig az érdekeitől függött. Mivel Mondok politikai szempontból kishal, sokan gondolják, hogy alkalmas az uniós támogatások ellenőrzésekor a példastatuálásra. 2004-ben, amikor a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlést a szocialisták vezették, ő vezényelte le a kecskeméti négyesfogathajtó-világbajnokságot, a következő évben a Megye Sportjáért kitüntetést kapott, 2006-ban övé lett a Gróf Széchenyi István Emlékérem, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje.
Aztán változtak az idők. Mondok a fogathajtó szakág elnökeként (2013-ban megkapta a Magyar Lovassportért Emlékérmet) nyíltan is vállalt jó barátságba került a CBA-ban is érdekelt fogathajtó Lázár testvérekkel. A pletykák szerint nekik köszönheti az izsáki trafikjogot, de ha azt nem is, a helyi iskolai lovasoktatást bizonyosan. A 2014-es országgyűlési választási kampányban Budai Gyula – aki akkoriban a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt – Zombor Gábor kecskeméti polgármester és országgyűlési képviselő meghívására azért látogatott el a megyeszékhelyre, hogy megtekintse a régió egyik legjelentősebb lovasfarmját. A Hírös Lovardában gondozott, hatalmas nyílt terep mellett óriási fedett lovarda is található, így a lovakat télen is tudják mozgatni, sőt kiválóan alkalmas biztonságos oktatóórák megtartására. A cél az volt, hogy állami támogatással a térségben itt valósuljon meg az iskolai tanrendbe illesztett lovasoktatás. Erre minden esélye megvolt a Hírös Lovardának, hiszen az infrastrukturális előnyök mellett a lovarda tulajdonosa B. Tóth Ferenc, a Fidesz kecskeméti alapszervezetének oszlopos tagja és támogatója. Csakhogy az államilag támogatott iskolai lovasoktatást végül Mondok elhappolta Kecskemét elől. Annak ellenére, hogy Izsákon jóval kevesebb a gyerek és szerényebb a lovasinfrastruktúra.
Az előzmények ismeretében még érthetetlenebb, miért indult leszámolásjellegű vizsgálathullám Mondok ellen. Vajon ki ellen és mit vétett? Igaz, az izsákiak meggyőződése, hogy Mondok nem fog belebukni a vadászházturpisságba. Ha elmarasztalják is, valószínűleg bíróságon fog eldőlni, milyen arányú nyilvános használat mellett válik szálláshellyé egy ingatlan. Hiszen ezt még a támogatás feltételeit szabályozó 104/2013. (XI. 14.) vidékfejlesztési minisztériumi rendelet sem tartalmazza.
Mondok József egyik cége, a Mondok Kft. 2014-ben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével – amelynek ráadásul ő a térségi elnöke – 35 millió vissza nem térítendő támogatást nyert egy több mint százmillió forintos vadászház-beruházásra Izsákon. Egy másik, szintén az érdekeltségébe tartozó cég, az Agro-Wild Kft. pedig a Balaton déli partján fekvő Karádon kapott 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást egy újabb vadászház építésére. Ide egyébként egy másik cége, a Karádi Mezőgazdasági Zrt. is be van jegyezve. A két, panziónak épített ingatlant a tulajdonosok nem hirdették meg, és sajtóhírek szerint a környéken élők sem tudnak arról, hogy ezek vadászházként üzemelnének és vendégeket fogadnának benne. Mondok inkább saját és repivendégeinek fogadására használja. Ezt először egy hangfelvételen elismerte, ám később már azt mondta: be tudja bizonyítani, hogy a vadászházakban fizetővendégek is jártak. Máskor viszont azzal érvelt, hogy a betörések miatt kellett beköltöznie az izsáki vadászházba, miközben földhaszonbérleti pályázatai szerint a Somogy megyei Karádon van a bejelentett lakcíme. Fiával együtt nyertek is egy-egy földbérleti jogot a környékbeli Andocson. Mondok egyébként kijelentette, mostantól nem nyilatkozik. Az Izsák melletti Biczó csárdából, a napokban tartott országos fogathajtó-közgyűlésről – ahol ötödszörre is a szakág elnökének választották – a konyhán keresztül szökött meg a médiumok elől.
Mondok nem adja könnyen magát. Vérbeli harcos: az egykori tápboltos, majd benzinkutas nagy utat tett meg a polgármesteri székig és a hatalomért. Beszélgetőtársaink között még akadtak, akik fel tudták idézni azokat a késhegyre menő vitákat, amelyek az olajszőkítés korszakában folytak a belvárosi izsáki presszóban. Mondok ugyanis minden eszközzel megpróbálta távol tartani a kisvárostól a tartálykocsikat, nehogy megcsappanjon saját benzinkútjának forgalma.
Névtelenséget kérő informátorunk szerint Mondok polgármesterségének egyik nagy dobása a szemétlerakó regionális rekultivációja volt, amelynek során Izsák összeállt kilenc környékbeli kistelepüléssel régi szemétlerakójuk felszámolása érdekében. Általában az önkormányzatok maguk pályáztak a rekultivációra, amely a mérettől függően 30–70 millió forintba került. Az izsáki regionális rekultiváció viszont településenként több mint százmillióba került: csaknem egymilliárd forint támogatást kaptak a kilenc régi szemétlerakó betemetésére és befüvesítésére. A 2011-ben elvégzett beruházást az akkor még Kósa Lajos vezette Debrecen szemétszállításáért felelős cége, az A. K. S. D. Városgazdálkodási Kft. végezte.
Több sebből vérzik a kisváros csatornaberuházása is. A kivitelezést a kétezres években az Innoterv Zrt. végezte, amely megelőlegezte az önkormányzatnak a 700 milliós önrészt. Ezt a megegyezés szerint úgy törlesztették, hogy a cég a valósnál magasabb részszámlákat nyújtott be. Az Innoterv Zrt. azonban később felszámolás alá került, és a felszámoló kiszúrt több rendezetlen iratot, így egy, a kamatokra szóló tartozáselismerő nyilatkozatot is, amelynek nem találta a teljesítését, ezért pert indított az önkormányzat ellen. A felszámoló 2014 februárjában benyújtott keresetlevélben 3 549 818 forint kölcsöntőke, annak kamatai, valamint 72 678 507 forint tőkésített kamat és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az izsáki önkormányzatot. Az önkormányzat szerint azonban a beruházás vállalkozási díját a felek már elszámolták. Első fokon, 2015-ben a felszámoló keresetét elutasították. Az ítéletet másodfokon a Szegedi Ítélőtábla megváltoztatta, és kötelezte az önkormányzatot, hogy több mint 76 millió forintot 3,5 millió forint után 2003. január 1. napjától a kifizetésig terjedő időre a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot fizessen meg.
E követelés, valamint a polgármester ellen zajló, a cikkünk elején is ismertetett állítólagos eljárás a tavaly decemberi közmeghallgatáson is felmerült. Ezen Mondok a jegyzőkönyv szerint kijelentette: semmiféle eljárás nem zajlik ellene. A felszámoló által indított perrel kapcsolatban azt mondta, első fokon megnyerte az önkormányzat, a másodfok még tart, nincs lezárva az ügy. Vagyis szemrebbenés nélkül letagadta, hogy 2016. május 5-én több mint nyolcvanmillió forint megfizetésére kötelezték az önkormányzatot.
Mondok arról sem beszélt, hogy egy helybéli jó barátja, a kisizsáki iskolát felújító betonüzem-tulajdonos, Kakulya Zoltán nagyvállalkozó bevásárolta magát az Innotervbe és felszámolói egyezséget kötött az adósokkal. Megkerestük a több izsáki cégben is érdekelt Kakulyát, ő elismerte az egyezség tényét, de kérdéseinkre nem válaszolt. Azt tudakoltuk, hogy miért vásárolta be magát a felszámolás alatt álló fővárosi Innoterv Zrt.-be és mi lett az izsáki önkormányzattal szemben megítélt követeléssel.
Nem biztos, hogy Mondok ezzel a csellel kiszabadult az Innoterv beruházása kapcsán kialakult jogi bonyodalmakból. Információink szerint az ügyészség ezt a pályázatot is vizsgálja. Amiből a kisvárosban arra következtetnek, hogy Mondoknak megküldték a selyemzsinórt. Így pedig Izsákon a következő polgármester a választókerületet vezető Lezsák Sándor nemzeti fórumosai közül fog kikerülni. Még nem tudni, politikailag mekkora biztosítékot jelent Mondok számára a mintegy ötmilliárdos, 24 termes, új izsáki általános iskola beruházását végzők köre. Mert a konzorciumban ott van a Mészáros Lőrinc cégéből alakult, felcsúti székhelyű Fejér-B.Á.L Kft. és az Orbán Viktor vejének egykori érdekeltségében álló Elios Zrt.-t felvásárló West Hungária BAU Kft. is.
Belterjes, kíméletlen, korrupt
1996. június 29-én, szombaton hajnalban tragikus baleset történt Izsák belterületén. A 20 éves K. Ferenc az éjszakai mulatozás után Mercedesével belecsapódott egy piacra induló helybéli család álló Trabantjába. A 44 éves N. György és felesége a helyszínen életét vesztette. Két kisfiuk maradt árván. A balesetet okozó fiatalembertől vért vettek, mert alapos volt a gyanú, hogy ittasan vezetett. A megyei napilap hétfői számában beszámolt a balesetről és a helybéliek véleményéről, miszerint eltussolják az ügyet, mert K. Ferenc a helyi csárda tulajdonosának a fia, ott pedig nemcsak politikusok, hanem magas rangú rendőrök is törzsvendégek.
Július 1-jén, hétfőn, Kocsis Attila Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány sajtótájékoztatót hívott össze, és visszautasította a gyanúsítgatást, elfogulatlan vizsgálatot ígért. Elmondta: a vérmintákat tartalmazó ampullákat motoros futár vitte soron kívül a fővárosi szakértői intézetbe. Másnap Kocsis Attila bejelentette, a vérminták eltűntek, a leplombált doboz üres fiolákat tartalmazott. Közölte: azokat csak rendőr lophatta el a kapitányság hűtőjéből. Az ügyészség nyomozást rendelt el, a rendőrfőkapitányt és helyetteseit Pintér Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság akkori vezetője leváltotta, és a vasprefektusnak becézett Gergényi Pétert nevezte ki. Máig nem tudni, ki tüntette el a vérampullákat. A balesetet okozó fiatalembert elítélték, de ittassága csak vélelmezett maradt, mert az izsákiak összetartása révén a bíróságon végül már a tanúk sem emlékeztek arra, hogy a csárdatulajdonos jómódú fia fogyasztott-e alkoholt a tragédia éjjelén.
Ugyancsak a rendőrök slendriánságon bukott meg az izsáki „szép” Juhászné 1994-es meggyilkolásának ügye. A tehetős autókereskedő a szeretőjétől éjjel hazatérve talált rá fiatal feleségének vérbefagyott holttestére. Ötvenhét késszúrással ölték meg, az elkövető a nő testére tette kilenc hónapos, alvó kisfiukat. Ötéves kislányuk a másik szobában aludt, érték nem tűnt el. A közvélemény eredményt akart, a rendőrök végül egy iszákos tanyasi segédmunkást gyanúsítottak a gyilkossággal, de a helybéliek aláírásgyűjtést kezdtek a szabadon engedéséért, és mivel semmi konkrét bizonyíték nem volt ellene, ráadásul a férfi a helyszíni szemlén sem igazodott el, megszüntették az eljárást. A gyilkos kiléte felderítetlen maradt, az egykori nyomozók pedig egymásra mutogatnak a helyszínelés és a nyomrögzítések hiányosságai miatt.
Izsákon mindig is nagy urak voltak a rendőrök, az akkori őrsparancsnokot brutalitása miatt Lajosmizsére helyezték át, végül folyamatos kényszervallatásai miatt letartóztatták és letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Utódai sem voltak különbek. 2013. április 8-án az izsáki őrsparancsnokság épületében két fiatal rendőr – akiket Mondok polgármester belevaló, pörgős srácokként jellemzett és munkájukkal elégedett volt – agyonverték a 46 éves Bara Józsefet, akit lopással gyanúsított meg a szomszédja. A hátrabilincselt kezű, életerős férfi belehalt a többórás bántalmazásba. A boncolás szerint az áldozat összes bordáját és a szegycsontját is eltörték. A két rendőr büntetőperében kiderült: a bántalmazások rendszeresek voltak az izsáki rendőrőrsön, a többi rendőr, adminisztrátor ezt hallgatólagosan tűrte, akárcsak a kisváros, ahol ez nyílt titok volt. A két exrendőrt másodfokon a Szegedi Ítélőtábla 2015 júniusában halált okozó testi sértés bűntette miatt 12, illetve 10 év fegyházbüntetésre ítélte. | Viharfelhők Izsák felett: Tápboltosból polgármester - Mondok József viselt dolgai | 168.hu | null | https://168.hu/itthon/viharfelhok-izsak-feletttapboltosbol-polgarmester-mondok-jozsef-viselt-dolgai-10553 |
2009-05-20 00:00:00 | Gyakran a törvényeket is megsértve éli ki vadászszenvedélyét az oroszországi elit egy része. A büntetés többnyire még a súlyos esetekben is elmarad. Az elkövetők gyakran magas rangú funkcionáriusok. Tetemes, egy-egy kiruccanás alkalmával akár több millió rubelre rúgó költségeiket gyakran állami pénzből fedezik, vagy tehetős üzletemberek állják. | true | null | 1 | HVG | null | Minden bizonnyal vadászat közben történt az a helikopter-baleset, amelyben a minap életét vesztette a szibériai irkutszki terület kormányzója, Igor Jeszipovszkij. Bár a hivatalos tájékoztatás szerint szemleútra ment a Bajkál-tó közelében egy idegenforgalmi fejlesztésre kiválasztott körzetbe, orosz lapok több szokatlan körülmény alapján azt gyanítják, hogy vadászszenvedélyének hódolt a politikus. A hét végi repülést ugyanis nem regisztráltatták a légügyi hatóságoknál, kabinetfőnökén, testőrén és a pilótán kívül senki sem tartott a kormányzóval, akit ráadásul senki sem látott állítólagos célállomásán. Gépe viszont magas rangú vadászok körében különösen kedvelt természetvédelmi területen zuhant le – mondta el egy helyi erdész az Izvesztyija című moszkvai napilapnak, amely úgy tudja, a roncsok közelében fegyvereket is találtak. Sőt, a komszomolszkaja Pravda hét végi beszámolója szerint a baleset helyszínén egy medvetetemre is ráakadtak a mentőalakulatok.
Egyelőre műszaki okokat vagy pilótahibát sejtenek a baleset mögött, azt az eshetőséget egyenesen tagadják, hogy vadászat közben ereszkedhetett végzetesen alacsonyra a helikopter. Hasonlóképpen, mint alig néhány hónapja az Altaj hegységben, ahol ugyancsak egy helikopter járt szerencsétlenül, és a rajta utazó 11 emberből hét, köztük az államfő parlamenti alsóházi meghatalmazottja, Alekszandr Koszopkin, életét vesztette. Az első hivatalos közlések akkor is arról szóltak, hogy a csoport szolgálati úton járt a térségben, azonban kiderült, valójában a levegőből vadásztak, méghozzá nem is akárhogyan. Oleg Mitvol, a természetvédelmi felügyelet tisztéből nemrég távozott helyettes vezetője azt állítja, hogy a fedélzeten egy Kalasnyikov géppuska is volt; alighanem azzal kaszaboltak le szigorúan védett, a kipusztulás szélén álló hegyi vadjuhokat, argalikat.
Pedig az ilyen vadászat nemcsak az etikát sérti, hanem az orosz törvényeket is, amelyek még azt is tiltják, hogy a kiszemelt vagy megsebzett zsákmányt bármilyen közlekedési eszközzel, akár autóval vagy motoros szánnal kövessék. A nyilvánvaló visszaélések ellenére azonban az ügyészség csak két hete, társadalmi szervezetek nyomására kezdett eljárást a mészárlás ügyében.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik oroszországi koordinátora, Vlagyimir Krever szerint azonban nemcsak a történtek körülményeit kellene vizsgálni, hanem a hasonló törvénysértések mögött meghúzódó korrupciót is. Az altajihoz hasonló vadorzás ugyanis egyáltalán nem ritka Oroszországban, és az elkövetők gyakran magas rangú funkcionáriusok. Tetemes, egy-egy kiruccanás alkalmával akár több millió rubelre rúgó költségeiket gyakran állami pénzből fedezik, vagy tehetős üzletemberek állják. A szabálysértések fölött szemet hunyó természetvédelmi szakhatóság pedig – mint a Novaja Gazeta című moszkvai lap utalt rá – egyebek közt ritka vadakra szóló kilövési engedélyekkel manipulálhatja az ellenőrzésére hivatott szervek, akár az ügyészség munkatársait is.
Helybeliek arról számoltak be, hogy az Altaj vidékén rendszeresek a sokszor többnapos lest és cserkelést megspóroló légi portyák, méghozzá a vadvédelmi hatóságok közvetlen közreműködésével. Jakutföldön az arhangelszki terület kormányzója, Ilja Mihalcsuk és az orosz állami duma képviselője, az Egységes Oroszország párt egyik regionális vezetője, Mihail Eversztov keveredett tiltott vadászat gyanújába, a volgográdi területi adóhivatal vezetőjéről pedig azt derítették ki az újságírók, hogy tavaly októberben Kamcsatkán ugyancsak helikopterről lőtt vadakat.
A hatóságok azonban többnyire igyekeznek elsimítani az ilyen ügyeket. Szintén az ellenzéki hangvételű Novaja Gazeta írt például arról, hogy amikor egy altaji erdész a nyilvánosság előtt is beszámolt néhány vezető csinovnyik légi vadászatáról, rágalmazás miatt ellene indult eljárás. A kurszki területen pedig – az Argumenti i Fakti című hetilap szerint – egy természetvédelmi területen illegálisan vadászó VIP-csapatot leleplező vadőrt bocsátották el, majd a felelősök megbüntetését ígérő ügyészt cserélték le.
Noha a hírek szerint a visszaélések főszereplői többnyire a hatalom középső régióiból és a helyi korifeusok közül kerülnek ki, az orosz politika krémjéből is sokan hódolnak e szenvedélynek. Leonyid Brezsnyev az SZKP főtitkáraként csaknem minden szabad hétvégéjét a Moszkvától mintegy 150 kilométerre fekvő Zavidovo kormánydácsája körüli hatalmas vadasparkban töltötte, s előszeretettel jártak oda a tábornoki kar tagjai és a baráti országok más vezetői is. Szintén kedvelte a vadászatot Borisz Jelcin, mint ahogy máig gyakran ragad puskát Viktor Csernomirgyin volt kormányfő is. Szívesen vadászik többek közt a miniszterelnökből ellenzéki vezetővé lett Mihail Kaszjanov, Anatolij Kvasnyin egykori vezérkari főnök, Vlagyimir Usztyinov volt főügyész és igazságügyi miniszter és Nyikita Mihalkov, a kitűnő politikai kapcsolatokkal is rendelkező Oscar-díjas filmrendező, s puskát ragad néha Vlagyimir Putyin kormányfő is.
A fékezhetetlen zsákmányvágy már korábban is hozott kínos helyzetbe politikusokat. Csernomirgyin nem kis botrányt keltett azzal, hogy 1997 telén egy, a jaroszlavli terület akkori kormányzójával közös portyán lelőtt egy téli álmából még csak ébredező anyamedvét és két kölykét. Borisz Jelcinnek azt vetették a szemére, hogy 2004 telén, már nyugalmazott államfőként tilalom idején ejtett el egy szarvast, 2007-ben pedig azért tiltakoztak a környezetvédők, mert a Bajkál-tónál pihenő II. Albert monacói herceget vendéglátói olyankor vitték szarvasvadászatra, amikor még nem lehetett volna. Egy évvel korábban I. János Károly spanyol király keveredett rossz hírbe, miután oroszországi vizitje alatt a fővárostól mintegy 500 kilométerre északra fekvő vologdai körzetben ment vadlesre. Noha mind Moszkvában, mind Madridban cáfolták ezt az értesülést, elterjedt, hogy a vadászat sikerét bebiztosítani akaró túlbuzgó házigazdák könnyű prédaként egy olyan szelíd, emberbarát medvét tereltek a vendég puskája elé, amelyet előtte mézes vodkával még jól le is itattak. | Világ: VIP-vadászat Oroszországban | null | http://hvg.hu/hvgfriss/2009.21/200921_VIPVADASZAT_oRoSZoRSZAGBAN_Predaeso.aspx |
2015-12-08 00:00:00 | Zárt ülést tart holnap a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, ahol egy olyan fegyvereladás is szerepel az előzetes napirendben, amely körül a kormány szerint minden rendben van. Az ügyletben aprópénzért jutott háborús övezetekben aranyat érő fegyverekhez egy HM-cég közreműködésével egy vadászbolt. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A miniszterelnökséget vezető Lázár János szerint minden törvényesen zajlott a Honvédség leselejtezett rakétáinak és fedélzeti fegyvereinek eladásakor, a parlament viszont talán mégis vizsgálhatja a kérdést: a nemzetbiztonsági bizottság holnapi zárt ülésének előzetes napirendjén is szerepel a téma. Ahhoz, hogy ténylegesen is megvitassák, a bizottsági többségnek is meg kell szavaznia, amire ellenzéki forrásaink nem vennének mérget –
egyrészt a kormánynak aligha érdeke a habverés az ügy körül, másrészt a hasonló stílusú fegyverbiznisz „nem 2010-ben kezdődött". | Zárt ülés a rakétabotrány miatt, a százszoros haszon kiverte a biztosítékot | null | http://nol.hu/belfold/zart-ules-a-raketabotrany-miatt-1579057 |
2017-12-13 11:17:00 | A Fidesz szerint Czeglédy Csaba Gyurcsány Ferenc DK-elnök strómanja, a feladata pedig az volt, hogy pénzt gyűjtsön a volt miniszterelnöknek és pártjának, a DK-nak. | true | null | 1 | Origo | null | A Fidesz szerint Czeglédy Csaba Gyurcsány Ferenc DK-elnök strómanja, a feladata pedig az volt, hogy pénzt gyűjtsön a volt miniszterelnöknek és pártjának, a DK-nak.
Budai Gyula, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: "Czeglédy Csaba bűnszervezete" több mint 3 milliárd forintos áfacsalást követett el, de nemcsak az államot, hanem diákokat és nyugdíjasokat is megkárosított. A Gyurcsány család tulajdonában lévő Altus Portfólió háromszor adott kölcsön pénzt "Czeglédy Csaba bűnszervezetének", ami egyrészt felveti a tiltott pénzügyi tevékenységet, másrészt arra utal, hogy "a Czeglédy-botrány mögött Gyurcsány Ferenc és a DK áll" - tette hozzá a fideszes politikus.
Szavai szerint az egyébként "egymással folyamatosan veszekedő baloldal" ebben a kérdésben teljesen összezárt, ugyanis minden baloldali párt "kiállt Czeglédy ártatlansága mellett".Budai Gyula úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc nemcsak hogy védi Czeglédy Csabát, hanem felháborító módon cinikusan nyilatkozott a károsult diákokról.
Mivel hetek óta nem tudni - folytatta a képviselő -, hogy miért pénzelte Gyurcsány "Czeglédy Csaba bűnszervezetét", ismét arra szólítják fel a DK-t és elnökét: álljanak ki a nyilvánosság elé, és közöljék, mit tudnak az ügyről, "esetleg mondják el, mekkora összeg jutott Gyurcsány Ferenchez, illetve a DK pártkasszájába".
Jelezte, hogy egy makói iskolaszövetkezettel összefüggő, költségvetési csalás gyanúja miatt zajló büntetőeljárásban szerdán tanúként hallgatják meg az előzetes letartóztatásban lévő szombathelyi önkormányzati képviselő Czeglédy Csabát, mivel az iskolaszövetkezet alapítójának nyilatkozata szerint Czeglédy vette rá a szövetkezet létrehozására.
Budai Gyula úgy összegezte a Fidesz álláspontját: "a Czeglédy-ügy nem más, mint Gyurcsány Ferenc és a baloldal korrupciós ügye". A kártalanítás részleteit firtató felvetésre közölte: a kormány szerdai ülésén várható döntés az ügyben. | Czeglédy Csaba Gyurcsány Ferenc strómanja | null | https://www.origo.hu/itthon/2017/12/czegledy-csaba-gyurcsany-embere |
2016-02-27 00:00:00 | Az MLSZ-nél örülnek a FIFA új elnökének - Gianni Infantino megválasztása Európának is jól jöhet az MLSZ-alelnök Berzi Sándor szerint. | false | [
"mlsz",
"fifa",
"gianni infantino",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Péntek este a svájci Gianni Infantinót választották meg a FIFA következő elnökének, az ő feladata lesz, hogy gatyába rázza nemzetközi futballszövetséget, amely története legsötétebb korszakát igyekszik lezárni.
Infantinót az európai szövetségek, köztük a Magyar Labdarúgó Szövetség is támogatta, és örülnek is annak, hogy ő lett a FIFA elnöke.
"Azzal, hogy európai vezetője lesz a nemzetközi szövetségnek, a kontinens labdarúgásának érdekei kiemelt hangsúlyt kaphatnak a következő időszakban, de ennél is fontosabb, hogy Gianni Infantino a szolidaritásra építve a labdarúgás fejlesztését és hosszabb távú érdekeit figyelembe véve fogja végezni a munkáját - mondta Berzi Sándor, az MLSZ nemzetközi ügyekért felelős alelnöke az mlsz.hu-nak.
Berzi szerint fontos, hogy az elmúlt években UEFA főtitkáraként dolgozó Gianni Infantino az Európán kívüli szavazókat is meggyőzte, ez korábban nem volt jellemző az elnökválasztásokon.
Már az első körben is ő kapta a legtöbb szavazatot, a második kör végeredménye pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a világ nagyon sok részéről kapott támogatást az új elnök. | Az MLSZ-nél örülnek a FIFA új elnökének | 0 | http://index.hu/sport/futball/2016/02/27/gianni_infantinonak_orulnek_az_mlsz-nel |
2020-05-21 00:00:00 | Észrevesszük-e a szélvédő mögül, hogy élhetetlen a város? - Évi 1100 milliárd forint a nagy forgalom ára. A sebességkorlátozó tábla nem elég ez ellen, a közterületeket is jól kell kialakítani. Vitasorozatunk negyedik cikke. | true | [
"budapest",
"sebességcsökkentés",
"forgalomcsillapítás vita",
"vélemény"
] | 0 | null | 0 | Évi 1100 milliárd forint a nagy autóforgalom társadalmi kára és egészségügyi költsége. A sebességkorlátozó tábla nem elég ez ellen, a közterületeket is úgy kell kialakítani, hogy az autózás mellett gyalogolni, tömegközlekedni, vagy kerékpározni is vonzó legyen rajtuk, írja Bereczky Ákos, mikromobilitási szakértő. A fővárosi forgalomcsillapítási tervről szóló társadalmi vitasorozatunk negyedik cikke.
Napjainkban bármely településünk bármely két pontja között általában közvetlen, kényelmes és akadálytalan az eljutás autóval, míg gyalog, közösségi közlekedéssel vagy biciklivel jellemzően nem az. A városok teljes joggal gondolkodnak el azon, hogy ez jól van-e így. Ez azonban nem ideológiai, hanem szakmai kérdés. A beavatkozási lehetőségek közül a sebességhatárok változtatása csak egy, mielőtt elmélyednénk a hitvitákban, érdemes a nagy képet néznünk.
Hogyan választunk közlekedési módot, ha útnak indulunk? Erre jelentős hatással van a közterületek kialakítása. Képzeljünk el egy utcát: ha sétálóutcaként van kialakítva, akkor sétálni fogunk rajta. Ha pár percenként jön egy légkondicionált villamos, akkor felszállunk.
Ha az utcánkban lehet autózni, akkor autózni fogunk.
A kínálat változása maga után vonja a keresletet változását, ha átalakítjuk az utcánkat mondjuk sétálóutcává, akkor az emberek egy része módot vált: mert döntő többségünk a józan eszét használva közlekedik, nem ideológiai alapon. Azt a közlekedési módot választja, amelyik számára a legjobb az adott utazáshoz, és módot vált, ha a körülmények megváltozása miatt ez célszerűnek tűnik. Emiatt
tévhit az, hogy az autóforgalom nagysága állandó, és ha valahol "elzárjuk", akkor máshol ugyanakkora mennyiségben tartósan megjelenik.
Az viszont igaz, hogy az elmúlt évtizedekben a közterületeinken zajló közéletet redukáltuk annak egyik szegmensére, a közlekedésre, és azon belül annak egy részére: az autózásra. Településeink erre vannak optimalizálva, de több millió honfitársunknak nincs jogosítványa vagy saját autója (idősek, gyerekek, fiatalok, fogyatékkal élők), így nem része az autózás az önálló mobilitásuknak, vagy nem tudják megfizetni az autózást, esetenként a közösségi közlekedést sem (vagy az nincs a településükön). Ők gyalog vagy valamilyen mikromobilitási eszközzel közlekednek egy olyan környezetben, amely nagyon barátságtalan velük szemben. (szerk. kiegészítés: A mikromobilitási eszközök a rövid távú, a közlekedés hiányait gyorsan és egyszerűen kitöltő alternatívát jelenthetnek, mondjuk a fárasztó gyalogolással szemben. Például kerékpárok, rollerek.)
A közlekedési mód választásának egy másik szempontja az utazás költsége. Az állam és a települések kifejezetten ösztönzik anyagilag is az autóhasználatot (vagyis azt a valóságosnál olcsóbbnak érezzük): helyben lakóként ingyen, vagy nevetségesen olcsón használható a közterület parkolásra, míg más célú használatért komoly díjat kell fizetni.
Például 2019-ben a parkolási engedély díja 192 Ft/m2/év volt Terézvárosban (a parkolóhelyet 10 m2-rel számolva), míg a parkolóhely használata funkcióváltással (például sitt tárolása) 9000 Ft/m2/hónap, azaz 108000 Ft/m2/év. Tehát ha autóval foglaljuk a közterületet, az évente 192 forintba kerül négyzetméterenként, ha bármi mással, akkor 108000 forint: 560-szoros a különbség. A saját autóval történő munkába járáshoz pedig az államtól 9-15 Ft/km költségtérítést kaphatunk (ha megfelelünk a jogszabályban meghatározott feltételeknek), illetve a munkáltató elszámolhatja a cégautó költségeit. Ezzel szemben nincs költségtérítés, ha gyalog, biciklivel vagy településen belül helyi tömegközlekedéssel járunk dolgozni.
Az autóforgalom tehát a favoritunk, a hatvanas-hetvenes évekre datálható közmegegyezés szerint ebben látjuk a gazdaság fejlődésének kulcsát. Ennek logikus következménye, hogy városaink közterületein hatalmas a gépjárműforgalom, mert egyéni szempontból vonzó és olcsó az autózás. A gazdasági előnyök mellett azonban a gépjárműforgalom mai szintje mellett megjelenik több nagyon komoly negatív hatás: a közlekedésbiztonsági kockázat, a légszennyezés, és az autók által túlterhelt, így másra már nem vagy alig használható, ezáltal egyfunkcióssá váló közterületek elértéktelenedése.
a KSH hivatalos baleseti adatai és a KTI becslési módszertana alapján évente meghaladja a 600 milliárd forintot a személyi sérüléssel járó karambolokban meghalt, illetve súlyosan vagy könnyen megsérült személyekkel kapcsolatos társadalmi kár;
évi 560 milliárd forintra becsülhetők csak a közlekedésből fakadó szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek;
a túlterhelt, sivárrá váló közterületek érzékeléséhez pedig elég megnézni a Rákóczi úti üzleteket.
Van erre évi 1100 milliárdunk országosan?
Hogyan lehetne a hasznok megtartása mellett csökkenteni ezeket a károkat? Ha azt tapasztaljuk, hogy nagy az autóforgalom, sok a sérült, nagy a zajterhelés, rossz a levegő – vagyis élhetetlen a városunk, el kell döntenünk, hogy elfogadjuk-e ezt (szükségszerű velejárónak tartjuk országosan évente 600 ember halálát) vagy változtatni szeretnénk? Ha kevesebb sérültet és halottat, tisztább levegőt és jobb városi (köz)életet szeretnénk, önállóan (szívesen) közlekedni képes idősekkel, gyermekekkel, akkor kevesebb autózást kell "csinálnunk".
Pontosan ezt ismerte fel és mondta ki Budapest előző főpolgármestere 2010-es Budapest-programjában: "Vissza kell foglalnunk a várost az egyre fojtogató autóáradattól. A belváros forgalmát csökkenteni kell. Előnyben kell részesíteni a közösségi és a kerékpáros közlekedést Budapest egész területén." Ezt fordította le célokra és intézkedésre a Közgyűlés által 2014-ben elfogadott Balázs Mór-terv és a 2019 tavaszán elfogadott Budapesti Mobilitási Terv 2030, az új városvezetés pedig, úgy tűnik, tartja ezt az irányvonalat, a mostani javaslatok ebbe illeszkednek.
Ha a város úgy dönt, hogy valamivel kevesebb autózást szeretne, akkor a közterületek átalakításával és a pénzügyi ösztönző rendszerek változtatásával próbálkozhat. Utóbbin egy önkormányzat nagyon kis mértékben tud változtatni (parkolási díjak), a többi (költségtérítés, útdíjak, behajtási díjjal kapcsolatos jogalkotás) az állam kezében van. A város leginkább a közterületeket tudja újragondolni, beleértve a sebességkorlátozások módosítását, és ez törvényi kötelezettsége is egyben: a biztonságos közlekedési feltételeit valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítania kell. Ez egy nagyon összetett feladat, amelynek csak egy része sebességhatárok változtatása.
Fizikai tény, hogy a valódi közlekedésbiztonsági kockázatot a gépjárművek mozgása hordozza, mert mozgási energiájuk nagyságrendileg ezerszerese a gyalogló és százszorosa a kerékpározó emberekénél. Megfelelően kialakított – ún. önmagát magyarázó – utakkal (a tábla nem elég) alacsonyabb gépjármű-sebességeket érhetünk el, és kevesebb ember fog megsérülni és meghalni az utakon. Ha a közterületeket úgy alakítjuk ki, hogy az autózás mellett gyalogolni, tömegközlekedni, vagy kerékpározni is vonzó rajta, akkor a józan paraszti eszünket használva fogunk módot váltani, és bizonyos utazások esetében (amikor nem a nagymamát szállítjuk vagy mosógépet veszünk) néha-néha, egy-egy útra kiszállunk az autóból. Ha a városon keresztülvezetett, autópályának kinéző utak többé nem autópályának néznek ki, akkor nem is fogunk úgy viselkedni rajtuk közlekedve, mintha autópályán lennénk, és akkor az átmenő autóforgalom visszaszorulásával, az "egészséges utca" újjászületésével a kiskereskedelem is életre kelhet.
A közlekedés csapatjáték. Minden egyes gyalog, közösségi közlekedéssel vagy kerékpárral megtett utazás mérsékli a dugókat, a karambolok számát és a környezetszennyezést, így segítve a valóban szükséges autós utazásokat is. Cserébe mindössze a lakott területen (elsősorban a lakóutcákban) való száguldozás vélt jogáról kellene lemondanunk, valahogy úgy, ahogy ezt Sir Roger Scruton, konzervatív filozófus javasolja:
a modern nagyvárosban való együttéléshez szükséges készségek, attitűdök eltanulása nem egyszerű dolog. A rendkívül gyors ritmusú városi életben csak úgy lehetséges a békés együttélés, ha az kifinomult előzékenységen, gyorsan elsajátított normákon, hallgatólagos megállapodásokon és a közjó felé irányuló alapvető figyelmen, érzékenységen alapul. (...) A békés együttéléshez szükséges társadalmi összehangoltságot azonban csak az állandó és éber önkorlátozás teheti lehetővé.
Azaz a válasz: ön-sebességkorlátozás.
Bereczky Ákos, mikromobilitási szakértő
Ezzel az írással az Index folytatja társadalmi vitasorozatát a témában, ahová várjuk a pro és kontra véleményeket. Korábbi írások itt.
Instant észrevételeit megteheti az Index vonatkozó Facebook-posztja alatt is: | Észrevesszük-e a szélvédő mögül, hogy élhetetlen a város? | 0 | https://index.hu/velemeny/olvir/2020/05/21/eszrevesszuk-e_a_szelvedo_mogul_hogy_elhetetlen_a_varos |
2011-11-25 00:00:00 | A köznevelési törvény uniformizálása ellen tiltakozva kétnapos akcióval bizonyítják az alternatív pedagógiák, hogy van másik iskola. | true | [
"közoktatás",
"közoktatási törvény",
"alternatív"
] | 0 | null | 0 | A parlament előtt lévő köznevelési törvény valódi konfliktusokra ad nagyon rossz válaszokat - hangzott el a Van Másik Iskola! című rendezvényen, pénteken. A szervezők szerint a kormány azt akarja, hogy Magyarországon minden iskola egyforma legyen, pedig a legtöbb szülő, és pedagógus tudja, hogy ez képtelenség.
A szakmai napok megnyitóján Horn György a házigazda intézmény, az AKG vezetője azt emelte ki, hogy kétféleképp lehet küzdeni a rossz, egyenlősítő, az innovációt, gyerekközpontú szemléletet kiölő tervezet életbelépése ellen. Lehet hangosan, az utcán harcosan fellépni, kikiabálni a szakmai érveket, ahogy a Kossuth téren a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) képviselői teszik ezt minden nap, és lehet úgyis, hogy büszkén, mosolyogva bemutatjuk azt a sokszínű, eredményes munkát, amit az alternatív iskolák immár több mint 20 éve végeznek Magyarországon.
Horn, mint mondta, nem akar háborút, annak ellenére, hogy ma a kormány retorikájának a központjában csupa háborús kifejezés van. Az alternatív iskolák, mint ahogy a kétnapos rendezvényen teszik, egyszerűen bemutatják tapasztalataikat, eredményeiket, hogy ezzel bizonyítsák, nagy szükség van a "más iskolákra", a sokszínűségre, a személy-központúságra, a differenciált és a kooperatív tanulásszervezésre. Ezek az óvodák és iskolák ragaszkodnak saját tanulóik igényei alapján kialakított módszereik, programjuk megtartásához.
E "mosolygós" demonstráció mellett bemutatkozott a HAT is, amelynek képviselői elmondták, hogyan alakult meg a szervezet a már másfél éve folyó kis netes gerillaharcok összefogásaként. Többen hangsúlyozták, hogy céljaikkal (amelyek között a köznevelési törvény visszavonása a legfőbb) rengeteg olyan pedagógus ért egyet, aki azonban félelemből nyilvánosan nem mer csatlakozni. A törvényt kirekesztőnek, szegregálónak, tanulói zsákutcák sokaságát teremtőnek tartják. Ráadásul nem lehet szakmai vitát folytatni annak támogatóival, ugyanis nincs, aki kiálljon nyilvánosan velük egy eszmecserére. A törvény a nemzeti középosztály kialakítását, megerősítését tűzi ki célul, de a gimnáziumi férőhelyek tervezett szűkítésével ezt nem fogja elérni, hiszen ezzel csak egy szűk elit kiváltságává teszik a minőségi tudáshoz való hozzáférést.
A megnyitó napon tartották a Klein Sándor által szerkesztett "A tanulás szabadsága Magyarországon" című kötet bemutatóját is, amely a hazai alternatív pedagógia átfogó bemutatását tűzte ki célul. A kötetről, s annak szerkesztőjéről, - aki többek között a Túri Rudi névadója is -, részletesen itt olvashat.
Közel 60 alternatív iskola mutatja be a két nap alatt az Alternatív Közgazdasági Gimnázium épületében, hogy miben más. Emellett szakemberek, szülők beszélgetéseken, fórumokon vehetnek részt, illetve kiállítások, művészeti csoportok előadásait nézhetik meg. | Nem akarnak háborúzni az alternatívok | 0 | https://24.hu/belfold/2011/11/25/nem-akarnak-haboruzni-az-alternativok |
2016-09-15 00:00:00 | Ronaldo ünnepelni akarta bombagólját, de meggondolta magát - A BL-es szabadrúgásgól után eszébe jutott valami. | false | [
"cristiano ronaldo",
"futball",
"real madrid",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Cristiano Ronaldo látványos szabadrúgásgóllal tért vissza a Bajnokok Ligájába: a Sporting elleni szerda esti csoportmeccs hajrájában leadott lövése a kapufáról pattant be, ezzel lett meg ez egyenlítés.
A gól megmentette a Realt az égéstől, pláne, hogy a hosszabbításban a győzelem is meglett, viszont Ronaldo mégsem ünnepelte meg a találatát, csak felemelte a karját, aztán inkább visszafogta magát.
Ösztönösen ünnepelni akartam a gólomat, de a Sportingnak köszönhetem, hogy az lettem, aki, szóval nem tudtam megtenni
- mondta a meccs után az Európa-bajnok klasszis.
Ronaldo tizenkét évesen került a Sportinghoz, itt mutatkozott be a felnőttek között, aztán egy 2003-as, Manchester United elleni felkészülési mérkőzésen olyan jól teljesített, hogy az angolok nem sokkal később megvásárolták. | Ronaldo ünnepelni akarta bombagólját, de meggondolta magát | 0 | https://index.hu/sport/futball/2016/09/15/cristiano_ronaldo_nem_unnepelte_a_golt_a_sporting_ellen |
2009-11-03 00:00:00 | A szurkolók szerint a tulajdonosok felelősek a szombati Ferencváros-Diósgyőr labdarúgó-mérkőzésen történt rendbontásért, mert eljátszották a bizalmat. A csapatot üzemeltető cég vezérigazgatója ugyanakkor azt mondta, a tulajdonos már elismerte, hogy hibázott, és nem megfelelően erősített. Berki Krisztián szerint attól nem kell tartani, hogy a brit tulajdonos a botrányok miatt kivonul a Fradiból. A biztonsági mulasztások miatt a csapat pályabezárásra is számíthat. | true | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | A szurkolók szerint a tulajdonosok felelősek a szombati Ferencváros-Diósgyőr labdarúgó-mérkőzésen történt rendbontásért, mert eljátszották a bizalmat. A csapatot üzemeltető cég vezérigazgatója ugyanakkor azt mondta, a tulajdonos már elismerte, hogy hibázott, és nem megfelelően erősített. Berki Krisztián szerint attól nem kell tartani, hogy a brit tulajdonos a botrányok miatt kivonul a Fradiból. A biztonsági mulasztások miatt a csapat pályabezárásra is számíthat.
A Ferencváros tulajdonosai eljátszották a szurkolók bizalmát, ez vezetett a szombati rendbontáshoz - mondta az InfoRádiónak a szurkolók szövetségének elnöke a nézőtéri rendbontás miatt félbeszakadt FTC-Disógyőr meccsről.
Magyar Balázs szerint a szombati botrány csak az okozat volt, de inkább az okokkal kell foglalkozni, és a klubvezetőknek kellene beismerni, hogy hibáztak. A Ferencváros vezetése nem veszi észre, hogy rossz úton jár, inkább az erodálja a klubot, nem pedig a szurkolók. Jó lenne végre nem a szurkolók között, hanem máshol keresgélni a felelősöket - fejtette ki.
Feljelentést tett a klub
A tulajdonos már elismerte, hogy a szakmai vezetés hibázott, és nem olyan mértékben erősítette meg az együttest, ahogy az elvárható lenne - mondta az InfoRádiónak Berki Krisztián, a klubot üzemeltető cég első embere. Hozzátette: az ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a szurkolói csoportok balhét okoztak a stadionon belül.
A klub nem tud annyi biztonsági embert alkalmazni, hogy megakadályozza 150-200 huligán rendbontását, ezért volt szükség a rohamrendőrökre - emelte ki Berki Krisztián. Szólt arról is, a rendbontás miatt feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen, és elemzik a Sport TV, valamint a saját biztonsági cég felvételeit is, hogy beazonosítsák a balhézókat.
Az FTC szurkolói kártya bevezetését tervezi, de meg kell vizsgálni ennek a jogi hátterét - közölte a Zrt. vezérigazgatója.
Berki Krisztián kiemelte: a rendbontásról tájékoztatták Kevin McCabe tulajdonost is, ám attól nem kell tartani, hogy a brit üzletember kivonul a klub mögül. A tulajdonos minden segítséget megad, hogy megakadályozzák a hasonló rendzavarásokat - tette hozzá.
Öt évet is kaphatnak a huligánok
A Ferencváros egyébként akár pályabezárásra is számíthat, mert a biztonsági szolgálata elmulasztotta a bevitt holmik átvizsgálását, így kerülhettek a pályára pirotechnikai eszközök nagy mennyiségben - mondta az InfoRádiónak az igazságügyi és rendészeti minisztérium szakállamtitkára.
Turi András kiemelte: a szurkolókkal kapcsolatban a legsúlyosabb szankció a BTK 271. szakaszába ütköző garázdaság augusztusi szigorítása következtében nyilvános helyen elkövetett garázdaságnál akár 5 évig terjedő szabadságvesztés is lehet. A rendőrség külön nyomozócsoportban vizsgálja és azonosítja a tetteseket - tette hozzá.
Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter kérésére Tóth Gábor, budapesti rendőrfőkapitány elrendelte annak vizsgálatát, hogy a rendőrség kellő határozottsággal lépett-e fel a rendbontókkal szemben.
Hanganyag: Szabó S. Gergő
Kapcsolódó hanganyagok Magyar Balázs 1. Meghallgatom
Magyar Balázs 2. Meghallgatom
Berki Krisztián Meghallgatom
Turi András Meghallgatom | Nem rettenti el az FTC tulajdonosát a szurkolók botránya | 0 | https://infostart.hu/sport/2009/11/03/nem_rettenti_el_az_ftc_tulajdonosat_a_szurkolok_botranya-312869 |
2010-12-10 22:00:00 | A WikiLeaks korábbi támogatói új, kiszivárogtatásokra szakosodott honlap elindítását tervezik - jelentette be az egyik alapító. Az OpenLeaks elnevezésű oldal nem az interneten, hanem a médiához juttatná el a megszerzett dokumentumokat. | true | null | 1 | Origo | null | "Megerősíthetem, hogy hamarosan OpenLeaks néven indul el a szolgáltatás" - mondta az izlandi Herbert Snorrason az AFP hírügynökségnek, aki korábban a kiszivárogtatási botrányt elindító WikiLeaks-csapat tagja volt.
A különbség az lesz a WikiLeaks-hez képest, hogy nem közvetlenül az interneten, hanem közvetve, a partnermédiának eljuttatva fogják nyilvánosságra hozni a dokumentumokat. "Ez inkább olyan felület lesz, ahol az emberek anonim módon oszthatnak meg iratokat" - mondta Snorrason.
Snorrason 25 éves izlandi történészhallgató, aki korábban a WikiLeaksnél is tevékenykedett, azonban szakított a társasággal Julian Assange-nek, a honlap vezetőjének meggyanúsításakor.
Snorrason elmondta, hogy azok az elektronikus lapok, amelyek partnerséget vállalnak, feltüntetik majd a "küldjön információt névtelenül" linket, ahol az OpenLeaks alapítói szerint biztonságosan küldheti majd el bárki az információit. | OpenLeaks néven jöhet a WikiLeaks konkurenciája | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2010/12/openleaks-neven-johet-a-wikileaks-konkurenciaja |
2009-11-03 00:00:00 | Még mindig nem késő téli gumiabroncsot szereltetni az autóra - mondta az InfoRádiónak az Allianz Hungária Vezetéstechnikai Tanpálya vezető instruktora. Pesoldt Ferenc arról is beszélt, hogyan készítsük fel autónkat és magunkat a téli közlekedésre. | true | [] | 0 | null | 0 | Még mindig nem késő téli gumiabroncsot szereltetni az autóra - mondta az InfoRádiónak az Allianz Hungária Vezetéstechnikai Tanpálya vezető instruktora. Pesoldt Ferenc arról is beszélt, hogyan készítsük fel autónkat és magunkat a téli közlekedésre.
Jelenleg az ország nagy részén 7 fok alatti a hőmérséklet, ezért mára valamennyi autón téli guminak kellene lennie. Pesoldt Ferenc vezetéstechnikai instruktor szerint, ha télen nem szandálban járunk, hanem csizmát húzunk, az autónkon is ki kell cserélni a gumiabroncsokat.
Egy téli abroncs 3-4 szezonon át használható. A szakember szerint nagyon veszélyes lehet az, ha valaki úgy spórol, hogy csak egy tengelyre rak téli gumit, de ha valakinek nincs más választása, akkor mindenképpen a hátsó gumikat cserélje le.
Ami még nagyon fontos télen: látni és látszani! A világítással nem szabad spórolni, azaz érdemes nappal lakott területen belül is felkapcsolni a lámpákat, annak ellenére, hogy a KRESZ ezt nem írja elő. A lámpákat rendszeresen le kell takarítani, és a szélvédőket is teljes felületen kell megtisztítani a hótól vagy a zúzmarától indulás előtt.
Ha hosszabb útra indulunk, érdemes jól felöltözni, hiszen előfordulhat, hogy elakadunk, és hosszasan kell az autóban időznünk. Ajánlott mindig teli tankkal útnak indulni, hiszen kényszerülhetünk arra, hogy egyhelyben állva a motorral fűtjük az autónkat.
Jó, ha van az autóban indítókábel és vontatókötél.
Gondosan meg kell választanunk a sebességet, hiszen télen sokkal hosszabb a féktáv. Ezért figyelnünk kell a három-négy autóval előttünk haladókra is, hiszen ha kigyullad a féklámpájuk, nekünk azonnal le kell vennünk a lábunkat a gázról. | Húzzon csizmát az autójára! - jó tanácsok a téli vezetéshez | 0 | https://infostart.hu/eletmod/2009/11/03/huzzon-csizmat-az-autojara---jo-tanacsok-a-teli-vezeteshez-312943 |
2010-01-06 11:41:04+01:00 | Gyurcsány Ferenc és családja visszatért a síelésből, s a politikus megírta idei első bejegyzését is. | false | [] | 0 | null | 0 | "Imádom az egész napos sürgés-forgást, a reggelire sütött (félkészen kapható) zsemlék illatát, az egymás után érkező gyerekek álmos arcát, a zsivajt, a tanakodást, hogy akkor mi történjen ma" - írja téli pihenéséről 2010-es első bejegyzésében Gyurcsány Ferenc. Tévét nem néztünk, olvasásra alig maradt idő, síelni is kevesebbet síeltünk, mint lehetett volna, de nagy élmény volt - számol be az egykori kormányfő Síelés után újra itthon címet viselő szösszenetében.
Rövid posztját már a megszokott hangnemben zárja: "Bár nem volt könnyű az előző év, de miért biggyesztenénk le ajkunkat? Nyilván 2010 sem lesz egyszerű, de nem baj. Ahogy mondani szokták, minden kihívás lehetőség is egyben. A lehetőségekben pedig benne van, hogy jó dolgok is történhetnek. Persze mi is kellünk ehhez". | Itthon: Gyurcsány visszatért, és azt mondja, ne biggyesszük ajkunk | 0 | https://hvg.hu/itthon/20100106_gyurcsany_blog |
2017-07-26 11:26:00 | Cáfolja a pártfinanszírozásról szóló vádakat, de elismeri, hogy adott kölcsönt a DK-nak. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Alig pár hónap alatt több mint 1,6 milliárd forinttal gazdagodott Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, aki jelenleg az ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) elnöke. A tavalyi év után 1 341 176 000 forint osztalékot vett fel az Altus Portfólió Kft.-ből, emellett nemrégiben tőkecsökkentést is végrehajtott 300 millió forint összegben. Rövid időn belül tehát elég szép summa került a Gyurcsány-családhoz.
Gyurcsány Ferenc
Amikor az osztalékról elsőként hírt adtunk, a Fidesz sajtósai rögtön ráugrottak a témára és egy közleményben tudatták a nagyvilággal, hogy szerintük az uniós megbízásokból származó pénzek pártfinanszírozási célokat szolgálnak.
Gyurcsány ezt most határozottan cáfolta lapunknak. Mint mondta, családi kötődésű cégének szerény jövedelme származik az uniós megbízásokból. Ez a korábbi években pár tízmillió forint lehetett, idén talán tízmillió lesz.
Azt üzenem a fideszeseknek, hogy nyugodtan küldjék a gazdasági szakembereiket a cégemhez. Amikor szólnak, 24 órán belül hozzáférnek az iratokhoz - reagált portálunkon keresztül a kormánypárti vádakra.
A politikus állítja, hogy soha nem támogatta pártját. Az viszont előfordult - tette hozzá -, hogy időnként kölcsönnel segítette ki a DK-t. Jellemzően 2-4 százalékos kamatra nyújtotta ezeket a kölcsönöket, emlékei szerint az egyik még ma is fennáll.
A volt miniszterelnök azt is elárulta az mfor-nak, hogy a cégéből kivett pénzt - aminek forrása alapvetően a korábbi érdekeltségei, a Béta-Roll és a MOTIM eladása volt - öt különböző alapkezelőn keresztül fektette be. Ebből kettő külföldi - európai - intézmény, három pedig "jól ismert itthoni" alapkezelő.
Gyurcsány nem csak a család cégügyei miatt áll hadban a jelenlegi hatalommal. Feleségét, Dobrev Klárát összefüggésbe hozták a kétezres évekre visszanyúló EMIR-üggyel. A rendszer az uniós pénzek elosztásához szükséges informatikai hátteret biztosította, de a kiépítése az Európai Unió szerint nem felelt meg a jogszabályoknak. Ezért visszakövetelnek 18 milliárd forint támogatást.
A kormány - Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter személyében - büntetőfeljelentést tett két hónappal ezelőtt. Az erről szóló kommunikációban pedig rendre megemlítették, hogy Gyurcsány felesége, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akkori elnökhelyettese, Heil Péter (aki ma az Altusnál dolgozik) a kormány szerint érintettek az ügyben.
A feljelentés tényét megerősítette Gyurcsány, azonban előrelépés azóta nem történt, Dobrevet sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták ki. "Tudnék róla, ha történt volna valami, de két hónapja semmi jele annak, hogy bármilyen nyomozás folyna" - mondta a pártelnök.
Politikai témákat érintve a DK vezetője érthetőnek nevezte Tamás Gáspár Miklós szándékát, aki egyetlen közös ellenzéki jelöltet szeretne látni körzetenként a jövő évi választáson. Azzal a javaslatával viszont már nem értett egyet, hogy minden pártnak az MSZP mögé kellene beállnia. Gyurcsány szerint a legesélyesebb jelöltnek kell megadni a lehetőséget, s erről meg kell állapodni. Kérdésünkre kifejtette, biztos benne, hogy a választásra való felkészülés során Botka Lászlóval mint az MSZP miniszterelnök-jelöltjével lesz majd alkalma egyeztetni. Botka pozíciója, illetve politikai sorsa azért érdekes, mert jelölése egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A párt népszerűsége nem emelkedik, ezért egyre többen vetik fel a baloldalon, hogy még időben újra kellene gondolni a szerepét. Gyurcsány szavai arról árulkodnak, hogy a DK elnöke szerint Botkának azon a térfélen nincs alternatívája. | Öt alapkezelőnél tartja a pénzét Gyurcsány | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/Ot_alapkezelonel_tartja_a_penzet_Gyurcsany.html |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.