date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2015-01-11 00:00:00 | A CBA közvetítésével 30 százalékkal olcsóbban jutott egy projektcég egy 310 nm-es Sas utcai volt élelmiszerüzlet tulajdonjogához. Ezt most a vételi árhoz képest, 8-szoros áron kínálják eladásra. Az újabb belvárosi ingatlanügyletről az LMP-hez kötődő DR.Ötker blog írt. Az V. kerületi önkormányzat szerint viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni a ráköltött összegeket, és hogy azóta egy nagyforgalmú étterem működik a helyszínen. További információk a videóban. | true | null | 1 | ATV | null | A CBA sem maradt ki az V. kerületi ingatlanügyletekből | null | http://www.atv.hu/belfold/20150111-a-cba-sem-maradt-ki-az-v-keruleti-ingatlanugyletekbol |
|
2018-06-26 12:54:00 | Lázár János édesapja, nagybátyja, unokatestvére és annak felesége: a család így együtt több mint 500 hektárt, a megyében dobra vert állami földek 4,3 százalékát | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta készít tanulmányokat az úgynevezett Földet a gazdáknak! program gyakorlatáról. A megyei földárverésekről most készült el a hetedik jelentés. Ezúttal a téma Csongrád megye, ahol 12,1 ezer hektárt árvereztek el. A trend a szokásos: kevesen nyertek nagyon sokat, köztük kormány-közeli potentátok hozzátartozói.
A mintegy 12 ezer 100 hektár elárverezett megyei területből több mint 7 ezer 700 hektár, azaz közel 64 százalék, licitálás nélkül, kikiáltási áron talált gazdára.
További 2100 hektár pedig azt alig meghaladó áron, ráadásul a hektáronkénti 10-35 millió forintos európai földárak töredékéért, átlagosan 1,6 millió/ha megfizetésével került az árverési nyertesekhez.
A területek több mint felét olyan nagy, 20-270 hektáros birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok aligha rendelkeznek.
Az elkelt megyei földterület ugyan 277 nyertes árverezőhöz került, de annak mintegy 70 százalékát, több mint 8300 hektárt mindössze 27 nagy, 100 hektár fölötti területhez jutott érdekeltség szerezte meg. Az „átlagjavító”, 20 ha alatti területet szerző 126 kisnyertes érdekeltség, a nyertesek közel 60 százaléka csupán a területek kevesebb mint 9 százalékához, összesen alig több mint 1000 hektárhoz jutott. A megyei átlag: nyertesenként 44 hektár – szépen kommunikálható, csak hamis.
Csongrád megyében a földek mintegy 58 százalékát külső, tőkeerős árverezők szerzik meg.
Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között is szép számmal találunk olyan cégtulajdonosokat, akik cégük székhelye jogán válhattak „szerzőképes helyi földművessé”.
A kormányközeli cégek és magánszemélyek bérelt területeiből – Ángyán sejtése szerint nem ritkán a „baráti” bérlőkkel egyeztetve – jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyeket azután a bérlők maguk vásároltak meg. Ráadásul a birtoktestek többsége esetében kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül jutottak bérleményeik tulajdonjogához. Ezek a területek nagyrészt el is keltek.
Jó megyei példa erre az Art-Farm Kft. A cégnek – a második Orbán kormánytól 2013-ban 20 évre előbb bérbe kapott, majd árverésre meghirdetett – 501 hektár területére kizárólag maguk a családi cég társtulajdonos vezetői, a politika-közeli Besenczy Zoltán, Szarvas volt alpolgármestere és nagyvállalkozó fia tettek a kikiáltási árral megegyező nyertes árajánlatot.
Az árverésekben érintett 51 település közül 12-ben egyáltalán nem volt helybeli nyertes árverező. Vannak viszont erős érdekérvényesítő képességű települések, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más települések területeihez is hozzájutottak. A sikeresen elárverezett megyei terület közel 46 százalékát, több mint 5500 hektárt Lázár János és Farkas Sándor szűkebb pátriája, Hódmezővásárhely (közel 3300 ha) és Szentes (mintegy 2250 ha) nyertes árverezői szerezték meg. Ráadásul részben e politikusok holdudvara, rokonsága.
A nagy nyertesek között találjuk Lázár János rokonságát: a volt kancellária miniszter édesapja (id. Lázár János), anyai nagybátyja (Gyapjas Károly), unokatestvére (Légrádiné Gyapjas Mária) és annak férje (Légrádi József Gábor) 514 hektár földdel a megyei területek 4,3 százalékához juthatott hozzá.
Szintén a nagy nyertesek közül való Besenczy Zoltán, Szarvas volt fideszes alpolgármestere és fia (501 ha). Említhető még Farkas Sándor országgyűlési képviselő felesége, Farkasné Márton Katalin (63 ha) is.
Címlapfotó: Google Earth | Lázár János édesapja, nagybátyja, unokatestvére a földárverések nyertesei között Csongrádban - itt a legújabb Ángyán-jelentés | null | https://atlatszo.hu/2018/06/26/lazar-janos-edesapja-nagybatyja-unokatestvere-a-foldarveresek-nyertesei-kozott-csongradban-itt-a-legujabb-angyan-jelentes/ |
2021-03-25 11:51:36 | Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepeln | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Elsőként Paróczai Anikó, a Momentum XIX. kerületi képviselője, a párt Kőbánya-Kispest országgyűlési képviselőjelöltje tette közzé a Facebook-oldalán néhány napja, majd a Világgazdaság is megírta, hogy a több mint 13 000 m²-es Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda építését a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. konzorciuma nyerte el.
A közbeszerzési eljárást tavaly novemberben indította el az állami tulajdonú BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. mint a projekt lebonyolítója.
A kiírás szerint az eljárás tárgya „a Budapest, belterület 38403/12 hrsz. alatti ingatlanon új sportcsarnok és parkolóház – melynek nettó és egyben hasznos alapterülete 30 530,19 m² – és 5 db felvonó berendezés, illetve a 38403/4 hrsz. alatti ingatlanon új uszodaépület – melynek nettó és egyben hasznos alapterülete 15 137,18 m² – és 2 db felvonó berendezés kivitelezése”. Továbbá megépül egy 40,4 m fesztávú acélszerkezetű, közút feletti összekötő tető is.
Az ismertető szerint
a Sportcsarnok épületben mobil lelátókkal együtt összesen 3 068 fő ülőhely lesz, a FIBA-előírásoknak (a FIBA a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség – a szerk.) megfelelően kialakított versenysportra alkalmas, sportpadló burkolatú küzdőtér területe 2235 m²;
a parkolóház 360 normál és 9 akadálymentes parkolóhelyet tartalmaz;
az uszodaépületben 500 fő ülőhellyel rendelkező lelátó lesz, és a FINA-minősítésű (a FINA a Nemzetközi Úszószövetség – a szerk.), 50 m-es, I. osztályú sportrendezvények lebonyolítására alkalmas versenymedencével, bemelegítő és tanmedencével ellátott uszodakomplexum medencetér-területe körüljárókkal, közlekedőkkel 2 939 m².
A kivitelezés tájépítészeti és parképítési munkái tartalmaznak továbbá 3 990 m² zöldtető építést, 4 824 m² füvesítést és automata öntözőrendszer telepítést is.
„A beruházás célja az utánpótlás-nevelés, egyúttal a sportolók edzési és versenyzési lehetőségeinek megteremtése. Ide költöznének át az ötvenéves Kőér utcai uszodából az úszóakadémia sportolói, a Budapesti Kosárlabda Szövetség pedig itt helyezné új alapokra a sportágat. A küzdőtéren a röplabda, a kézilabda és a teremfoci is helyet kap. Ezenkívül edzőtermeket alakítanak ki az ökölvívásnak, a birkózásnak és a szumó sportnak” – írja a projektről a kormányközeli Világgazdaság.
Együtt a NER három nagy cége
Bár hivatalosan még nem hirdettek győztest, a tenderre beérkező ajánlatok elbírálása már lezajlott és ennek dokumentációja a napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR).
Az összegzés szerint a felhívásra mindössze két ajánlat érkezett be: az egyiket a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. párosa, a másikat a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. nyújtotta be.
A közbeszerzést nettó 46,9 milliárd forintos ajánlattal a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV duója nyerte. Az alvállalkozójuk a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. lesz.
Mindhárom cég a NER jólismert tagjainak érdekeltségébe tartozik: a ZÁÉV Mészáros Lőrinchez, a Magyar Építő Zrt. Paár Attilához, a Közgép pedig Szíjj Lászlóhoz.
A tenderen szintén induló Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a BMSK, mert a közbeszerzéseken rendkívül rutinos (és a fertődi Esterházy-kastélyon épp a ZÁÉV-val együtt dolgozó) FÉSZ meglepő módon kétszeri hiánypótlási felhívásra sem küldött be egy fontos dokumentumot.
Közel 3,2 milliárdért újítja fel a fertődi Esterházy-kastély egy részét a ZÁÉV és a FÉSZ
A fertődi Eszterházy-kastély múzeumi tömbjének belső felújítását az F-Z Esterházy-kastély Konzorcium, vagyis a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ), valamint a ZÁÉV Zrt. fogja végezni nettó 3,198 milliárd forintért- derült ki az uniós közbeszerzési értesítő december 11-i számából.
Ingyen adta a telkeket az államnak a polgármester
A tender eredményéről Paróczai Anikó számolt be először. Paróczai a Momentum önkormányzati képviselője Kispesten (XIX. kerület) és a párt parlamenti képviselőjelöltje a fővárosi 9. számú, Kispest-Kőbánya választókerületben. Korábban átláthatósági tanácsnok is volt Kispesten, de erről a tisztségről 2021. január 18-án lemondott, mert a DK-MSZP többségű kerületvezetés nem volt partner a munkájában. A kőbányai sportcsarnok ügyében kutatgattak politikustársával, a szintén momentumos Stemler Dianával, aki Kőbányán (X. kerület) önkormányzati képviselő és kiderítettek egy nagyon fontos dolgot a beruházásról:
D. Kovács Róbert, a X. kerület fideszes polgármestere ingyen adta át az államnak a területet 2020. június 17-én. A koronavírus miatti vészhelyzet adta törvényi lehetőséget kihasználva a polgármester egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett.
A kőbányai önkormányzat honlapján elérhető az erről szóló dokumentum:
A fenti linken elérhető a vagyonátadási megállapodás is, ami a polgármesteri döntés előtt csupán néhány nappal, 2020. június 4-én megjelent 1285/2020 számú kormányhatározatra hivatkozik előzményként. Abban az áll, hogy „a Kormány a főváros, valamint Budapest Főváros X. kerület Kőbánya sportéletének támogatása, a sportcélú nevelési feladatok ellátásának elősegítése érdekében” végzi el a beruházást.
„Arról egyébként senki nem kérdezte meg a kőbányaiakat, hogy akarnak-e sportcsarnokot, vagy esetleg valami másnak nagyobb hasznát vennék a téren. Megalomán, a részvételiséget kizáró, az olimpiai álomba és a stadionmániába beillő projekt lesz ez, ami jól jellemzi a Fidesz beruházásait” – írta erről Paróczai Anikó.
A Karácsony Gergely által vezetett Fővárosi Önkormányzat január végi közleményében szintén arról írt, hogy az utóbbi hónapokban napvilágra került, Budapesten megvalósuló kormányzati nagyberuházások „jó része azonban nem nagyon magyarázható mással, mint az újratöltött olimpiai vágyálommal. Ebbe a sorba nem csak az atlétikai centrum és a kézilabda csarnok megépítése tartozik, de a Ráckevei-Dunán tervezett evezőspálya, a ma Déli Városkapu projektnek nevezett beruházás és a Galvani híd megépítése is”.
2016-ban vásárolta vissza ugyanez a polgármester
A kőbányai sportcsarnoképítés további érdekessége, hogy a beruházásnak helyet adó területet, amit tavaly D. Kovács Róbert fideszes polgármester ingyen átadott az államnak, 2016-ban vásárolta meg/vissza a X. kerületi önkormányzat, amit akkor is ő vezetett. A kőbányai újság 2016. decemberi számában meg is jelent erről egy féloldalas hurráoptimista cikk, amiben idézték a polgármestert, aki a területet korábban eladó MSZP-t szidta:
„Egy »történelmi« aláírás pillanatai. Kedves Kőbányaiak! Örömmel jelentem be, hogy aláírtuk a Mázsa téri ingatlanok adásvételi szerződését. Ezt az ígéretünket is teljesítettük. A Mázsa teret 2005-ben az akkori, MSZP vezette önkormányzat eladta. Az új tulajdonos terveiből semmi nem valósult meg, a terület hosszú évek óta az enyészeté. Dr. György István kormánymegbízott és Révész Máriusz kormánybiztos urakkal együttműködésben évek óta dolgozunk a terület helyzetének rendezéséért. Bár még hosszabb ideig nem lesznek látható jelei a változásnak, azonban e nélkül nem gondolkodhatnánk kerületünk »kapujának« további sorsáról. Az első lépést, ami minden továbbinak az alapja, ezzel megtettük” – írta D. Kovács a visszavásárláskor.
Tenderbajnok kivitelezők
A kőbányai sportcsarnok és uszoda kivitelezését elnyerő cégekről lassan regényeket lehetne írni: együtt és külön-külön is milliárdokat profitálnak a közpénzes megbízásokból.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV számtalan közbeszerzést nyert az utóbbi években. A vállalkozás korábban olyan állami tendereken lett befutó, mint a 26 milliárdról 32 milliárd forintra dráguló új Néprajzi Múzeum építése, a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya kivitelezése, a Puskás Aréna környékének fejlesztése vagy épp a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítése. Legutóbb az atlétikai stadionra (150 milliárd) és a Citadella felújítására kiírt közbeszerzést nyerték el.
A sok állami megrendelés meglátszik a ZÁÉV mérlegein: a cég értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek.
8 milliárd forintért fejlesztheti a Puskás Aréna környékét a Magyar Építő és a ZÁÉV
A közbeszerzésen a két cég együtt indult és rajtuk kívül más jelentkező nem is volt. A Nemzeti Sportközpontok által kiírt munka a 2020-as labdarúgó-Eb megrendezéséhez kapcsolódik.
Nem panaszkodhat a Magyar Építő Zrt. sem. A Körösaszfalt Mélyépítő Zrt.-n keresztül a West Hungária Bau Kft. (WHB, ami a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Paár Attila tulajdonában van) és az Épkar Zrt. által tulajdonolt cég 2018-ban 49 milliárd, 2019-ben 46 milliárd forint árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 3,6 milliárd forint, 2019-ben pedig 2,6 milliárd lett. A tulajdonosok csak 2018-ban 2,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
A növekedő bevételekbe itt is besegített több nagy összegű, állami beruházás:
Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója – 8 milliárd forint
Puskás Aréna konzorciumban a ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel – 150–190 milliárd forint
Magyar Zene Háza – 19 milliárd forint
Néprajzi Múzeum generálkivitelezése konzorciumban a ZÁÉV-vel – 35 milliárd forint
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) logisztikai központjának építése konzorciumban (WHB Kft., Épkar Zrt., Fertődi Építő Zrt.) – 4,1 milliárd forint
kaposvári uszoda konzorciumban a Fertődi Építő Zrt.-vel – 4,95 milliárd forint
Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása – 8,9 milliárd forint
A becsült ár négyszereséért újítja fel a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét a Magyar Építő Zrt.
Eredetileg mindössze 2,5 milliárd forintot szántak a beruházásra, a Magyar Építő Zrt. azonban 8,9 milliárdért vállalta el a munkát. A NER-cégek oldalán gyakran felbukkanó vállalkozásnak nem ez az első állami tendere, évek óta a piac meghatározó szereplője: ők építették például a ZÁÉV-vel a Puskás Arénát.
Az újraéledő Közgépről pedig épp a napokban írtunk. A szebb időket látott vállalat egykor szinte mindent vitt: 2014-ben még döbbenetes, 129 milliárdos forgalmat bonyolított. Aztán jött a cégtulajdonos Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök szakítása, és a cég mélyrepülésbe kezdett.
Egy pályázati szabálytalanság miatt a Közgépet három évre kizárták az összes közbeszerzésből, és ez jól látható nyomot hagyott a cég bevételein. 2018-ban 1 milliárdos forgalom mellett mindössze 30 millió forint adózott eredményt ért el, bár ez 2019-ben hasonló árbevétel mellett már 72 millió forintra nőtt.
A kegyvesztett vállalkozás előbb Nyerges Zsolthoz, majd Szíjj Lászlóhoz, a NER egyik legerősebb gazdasági szereplőjéhez került. A Közgépet ezután elkezdték rehabilitálni: tavaly négy közbeszerzést is nyert, idén pedig már kettőt.
Újra menetel a Közgép: a cég több milliárd forint értékű közbeszerzést húzott be a „kukakirály” oldalán
Úgy tűnik, rehabilitálják a kegyvesztett egykori Simicska-céget: a most már Szíjj László érdekeltségébe tartozó Közgép tavaly négy közbeszerzést nyert és már idén is behúzott egyet. A nettó 4,1 milliárdos munkát a borsodi „kukakirály”, Hercsik István cégével, a Mento Kft.-vel közösen végzi majd Miskolcon, ahol többek között egy új szelektív hulladékválogató létesítményt alakítanak ki.
Tervezésre 700 millió, mérnöki munkára 1,1 milliárd
Bár a kőbányai gigacsarnok 46 milliárd forintos költsége már önmagában is rengeteg pénz, még ezt is lehet fokozni: a beruházást bonyolító, állami tulajdonú BMSK idén január elején külön közbeszerzést írt ki a kapcsolódó mérnöki feladatokra. Ennek eredménye még szintén nem jelent meg hivatalosan, de az EKR-ben már elérhető a beérkezett ajánlatok összegzése, amiből kiderül a lényeg.
A kőbányai csarnok építéséhez kapcsolódó mérnöki feladatokat nettó 1,1 milliárd forintért a FŐBER Zrt. és az Útadó Kft. párosa fogja elvégezni. Alvállalkozójuk a P+F 2005. Kft. lesz.
Rajtuk kívül pályázott még a munkára a TSPC Mérnökiroda Kft. és a CÉH Tervező Zrt., de mindketten hiányos ajánlatot adtak be és a hiánypótlási felhívásoknak sem tettek eleget.
A Mázsa tér hányatott sorsáról az Építészfórum írt tavaly egy részletes cikket. A sportcsarnok és uszoda ötlete már 2018-ban előkerült: akkor a 24.hu beszámolója szerint a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. írt ki közbeszerzést a tervek elkészítésére. A tendert a TSPC Kft. és a Kreatív Magyar Mérnök Kft. párosa nyerte nettó 710 millió forintos ajánlattal, de a 2020 elején bemutatott terveket végül a Kreatív Magyar Mérnök Kft. (ami a FŐBER Group tagja) készítette el.
Erdélyi Katalin — Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda látványterve (forrás: D. Kovács Róbert polgármester Facebook oldala) | 46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak | null | https://atlatszo.hu/2021/03/25/46-milliardert-epul-a-kobanyai-gigasportcsarnok-a-polgarmester-ingyen-adta-at-a-telket-az-allamnak/ |
2021-07-14 06:40:00 | A Dolomit Kft. az árbevétele közel felét képes volt tiszta, adózott nyereségre váltani 2019-ben. A kiegészítő bányajáradékként bevezetett „extraprofitadó” hatálya alá eső cégek közt is erős profitrátákat tud felmutatni Orbán Győző érdekeltsége. Egyelőre a jövő zenéje, milyen hatással lesznek az intézkedések az iparági busás nyereségekre. Az erős hatás gyanús lenne a múltra nézve, a gyenge pedig kellemetlen. | true | null | 1 | HVG | null | A kormány az első bejelentéstől számítva szinte napok alatt előrukkolt az építőipari árak növekedését megzabolázni hivatott intézkedéscsomaggal, amely rögvest hatályba is lépett. Az egyik leglátványosabb intézkedésnek az extraprofitadóként beharangozott sarc ígérkezett – a kormány szerint ugyanis egyes (bányászati) alapanyagok esetében arcátlanul nagy haszonnal dolgoznak a termelők, ezzel felnyomják az árakat az egész értékláncon, aminek a végén lakossági fogyasztók is állnak. Akiknek (legalábbis a gyermekeseknek) a kormány épp lakásfelújítási támogatást és hitelt kínál, amiket azonban jól elvisz az áremelkedés.
Még nem tudni, kit, mennyire érint ténylegesen
Az extraprofitadó kiegészítő bányajáradékként manifesztálódott, néhány nagy bányacég esik a hatálya alá, amelyek négy főtevékenységi kör alá tartoznak, és 2019-ben az árbevételük elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot. Mindösszesen 11 darab vállalkozásról van szó, ráadásul egyáltalán nem világos, közülük hánynak és mennyi fizetési kötelezettsége keletkezik majd. A plusz járadékot ugyanis néhány alapanyag (homok, kavics, cement) értékesítése után kell fizetni, méghozzá ha egy meghatározott ár fölött adnak el ezekből, akkor az ár fölötti rész 90 százalékát.
Amelyik cég nem árul ilyen anyagokat, vagy csak a bevétele kis része származik ezekből, azt az intézkedés nem vagy alig érinti. Fizetni annak sem kell, aki leszállítja az árait, de minden bizonnyal jelentős nyereséget bukik.
Két dolog biztos. Az egyik, hogy ezek a vállalkozások az elmúlt években valóban rendkívül magas profitrátákkal működtek, vagyis a nettó árbevételükhöz képest magas adózott nyereséget értek el. Nyilván minden vállalkozásnak az a célja, hogy minél több nyereséget érjen el, de az enyhén szólva nem tekinthető se általánosnak, se normálisnak, ha egy cégnél a bevétel harmada-negyede ott marad adózás után tiszta profitként. Ha más nem, a piaci versengés leszorítja annyira az árakat, hogy ilyen magas profitráták ne álljanak elő – ezért merülnek fel e gazdasági ágazattal kapcsolatban versenyjogi aggályok is, például az, hogy a szereplők összebeszéltek, így kiküszöbölték a versenyt.
A másik biztos dolog, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző fő bányaérdekeltsége, a Dolomit Kft. megfelel a kiegészítő bányajáradék hatálya alá eső cégeknek.
Élen a Dolomit
Sőt, ami azt illeti, 2019-ben, azaz a kormány által nézett évben a 11 közül épp a Dolomit érte el a legmagasabb profitrátát, 45 százalékosat. Ahogy egyébként a megelőző évben, 2018-ban is, akkor 41 százalékossal. A 2020-as 32 százalékos profitráta csak a negyedik helyre volt elég. De jelentős részben könyvelési okokból. A Dolomitnál jóval nagyobb, francia–svájci hátterű Lafarge visszaírt a könyveibe 14 milliárd forint, korábban leírt értékcsökkenést, így 69 százalékos profitrátát ért el, a német hátterű Lasselsberger (a nemrég elkövetett névváltás óta a Cemix-csoport tagja) pedig jelentős osztalékot könyvelt.
A kiugrásokkal együtt szembetűnő a tendencia, a 11 cégen belül vannak, amelyek rendszeresen magasabb, mások rendszeresen alacsonyabb profitrátával üzemelnek. Persze vannak köztük nagyon nagy cégek szerteágazó portfolióval, és kisebbek is. A Dolomit a maga 3–5 milliárdos éves árbevételével a kicsik közé tartozik, messze elmarad a német hátterű Duna-Dráva Cementtől, a Lafarge-tól és a francia hátterű Saint-Gobain-től, még utóbbi is 20 milliárd fölötti árbevételeket ért el az elmúlt években.
Ha hatásos, az gyanús, ha hatástalan, az kellemetlen
Mindenesetre a vaskos profitrátákat elnézve nem tűnik megalapozatlannak a feltételezés, hogy ebben a körben jelentős túlárazások történtek. Ugyanezt feltétezi hallgatólagosan a külön járadékot bevezető jogszabály. Ezt szem előtt tartva legalábbis pikáns, hogy Orbán Győző Dolomitja ebbe a körbe tartozik. Különösen, hogy a Dolomit tudhatóan beszállít állami projektekre is, vagyis a bevételében állami megrendelések is vannak. Ahogy persze talán az összes többiében, az állam ugyanis az építőipar legnagyobb megrendelője. Ami a következő években különösen igaz lesz, ha elkezdődik a sok bányászati alapanyagot igénylő Budapest-Belgrád vasúti fejlesztés, illetve a paksi atomerőműépítés.
Érdekes lesz látni 2022 májusában, a céges beszámolók leadása után, hogyan befolyásolják a kormányzati intézkedések e vállalatok profitrátáit – illetve persze a náluk kisebbekét is, amelyeknek csak „tisztességes” haszonkulcsra „törekvés” lett előírva, adóigazgatási eljárás pedig kilátásba helyezve.
Ha a profitráták látványosan csökkennek változatlan vagy növekvő árbevételek mellett, az egyértelmű jele lesz, hogy a korábbi években tényleg jelentős túlárazások történtek.
Ez esetben, ami Orbán Győzőt illeti, már aligha lesz hihető Gulyás Gergely kancelláriaminiszter magyarázata, miszerint kemény, tisztes vállalkozói munkával kereste meg a kacsalábon forgó hatvanpusztai "gazdasági épületek" felhúzásához szükséges sok milliárd forint osztalékot.
A másik kimenetel, hogy a profitráták nem csökkennek látványosan, sőt esetleg semennyire, vagyis az intézkedések hatástalanok lesznek. Ebben az esetben két magyarázat, illetve ezek kombinációja lehetséges:
Orbán Viktor kormánya rossz szabályokat hozott,
Orbán Győző Dolomitja és/vagy egyéb iparági szereplők sikeresen játszották ki a szabályokat.
Egyik forgatókönyv sem ideális családi szempontból. | Orbán Győző bányacége produkálta a legnagyobb profitrátát az extraprofitadó alá esők közül | null | https://m.hvg.hu/kkv/20210714_Orban_Gyozo_dolomit_kiegeszito_banyajaradek |
2015-03-16 00:00:00 | Pirlo nem játszhat a dortmundi visszavágón | false | [
"futball",
"bajnokok ligája",
"andrea pirlo",
"sérülés",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Kihagyja a Borussia Dortmund elleni Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő szerdai németországi visszavágóját Andrea Pirlo, a Juventus világbajnok futballistája. A 35 éves sportoló a párharc első, február 24-én játszott felvonásán vádlisérülést szenvedett, a 37. percben le is kellett cserélni, s hétfőn a torinói klub bejelentette, hogy bár az irányító felépülése jó ütemben halad, a szerdai összecsapás még korai lenne a számára. Pirlo el sem utazik a csapattal a dortmundi mérkőzésre, amelynek a Juventus 2-1-es előnyről vág neki. (MTI) | Pirlo nem játszhat a dortmundi visszavágón | 0 | https://index.hu/sport/futball/hirek/2015/03/16/pirlo_nem_jatszhat_a_dortmundi_visszavagon |
2022-09-01 14:52:43 | A polgármester mellett 14 társa ellen is vádat emeltek, a vád szerint a csapat uniós és hazai támogatásokat tett zsebre jogosulatlanul. | true | null | 1 | Telex | null | Vádat emeltek Pécsvárad polgármestere és tizennégy társa ellen. A vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul”, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás a vád, írja az MTI.
Kutas Tamás főügyészségi szóvivő megerősítette az MTI-nek, hogy a csalás irányítója a vád szerint Pécsvárad polgármestere, Zádori János. Zádori 2014 óta van hivatalban függetlenként.
A vádlott és házastársa baromfitartás-technológia adásvételére, beszerelésére szakosodott gazdasági társaságok tulajdonosaiként, vezetőiként olyan cégekkel és egyéni vállalkozásokkal került üzleti kapcsolatba, amelyek önerő híján nem tudtak a kiírt pályázatokon indulni.
A házaspár az önerő igazolását valótlan tartalmú banki körbeutalásokkal, fiktív kölcsönökkel, hamis számlákkal teremtette meg, emellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztése, a pályázati pénzek megszerzése érdekében a berendezések túlszámlázásával, továbbá a feltüntetett berendezés helyett olcsóbb eszközök beszerzésével, beszerelésével nyújtott segítséget „üzletfeleinek”.
A vádirat szerint több tucatnyi gazdasági társaság és vállalkozás jutott így jogosulatlanul legalább 14, legfeljebb 665 millió forintos támogatáshoz. A NAV szerint a támogatási összegekből Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében korszerűsítettek állattartótelepeket úgy, hogy a beruházások költségeit egyes esetekben 20-25-szörös mértékben túlárazták és a feltüntetettnél jóval olcsóbb technológiákat, berendezéseket építettek be. | 2,5 milliárd forintos csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen | null | https://telex.hu/belfold/2022/09/01/pecsvarad-polgarmester-vad-csalas |
2008-03-15 00:00:00 | Tiltakozását fejezte ki az MSZP, amiért Kaposváron a helyi és a megyei vezetők, országgyűlési képviselők, a pártok és a civil szervezetek mellett a Magyar Gárda tagja is koszorút helyezhettek el Kossuth Lajos szobránál a város hivatalos ünnepségén. | true | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Tiltakozását fejezte ki az MSZP, amiért Kaposváron a helyi és a megyei vezetők, országgyűlési képviselők, a pártok és a civil szervezetek mellett a Magyar Gárda tagja is koszorút helyezhettek el Kossuth Lajos szobránál a város hivatalos ünnepségén.
Zsoldos Róbert, az MSZP Kaposvári Szervezetének elnöke, Lamperth Mónika és Kolber István, Kaposvár szocialista országgyűlési képviselői közleményükben arra hívták fel a figyelmet: ez annak ellenére történhetett meg, hogy Szita Károly polgármestert felszólították, akadályozza meg ezt.
Mint írták: bár a fideszes városvezető azzal védekezett, nem áll módjában intézkedéseket tenni, ez nem igaz, mert ő döntött a koszorúzás menetéről. | Tiltakozik az MSZP Kaposváron | 0 | http://infostart.hu/belfold/2008/03/15/tiltakozik_az_mszp_kaposvaron-187336 |
null | Új tárgyi bizonyítékokat mutatott be kedden Ukrajna Brüsszelben annak alátámasztására, hogy nyugati cégek, köztük legalább hat EU-tagállambeli vállalat által gyártott és az orosz fegyveres erők által használt alkatrészek kerülnek a szankciós rezsim kijátszásával, kerülőúton Oroszországba. | true | [
""
] | 0 | Szabad Európa | null | Új tárgyi bizonyítékokat mutatott be kedden Ukrajna Brüsszelben annak alátámasztására, hogy nyugati cégek, köztük legalább hat EU-tagállambeli vállalat által gyártott és az orosz fegyveres erők által használt alkatrészek kerülnek a szankciós rezsim kijátszásával, kerülőúton Oroszországba. Az egyik listán konkrét cég megnevezése nélkül Magyarország szerepel a gyártás helyeként.
Új, minden eddiginél több és részletesebb tárgyi bizonyítékot mutatott be kedden egy Brüsszelben rendezett kiállítás alkalmából Ukrajna arról, hogyan jutnak el a szankciók kijátszásával nyugati országokban előállított és az orosz hadigépezet működéséhez elengedhetetlen katonai alkatrészek és technológiák Oroszországba. Bár kijevi becslések szerint az ukrán városokra kilőtt rakétákban vagy a harctéren megsemmisített eszközökben talált főleg mikroelektronikai alkatrészek több mint fele (nagyjából hatvan százaléka) Kínából származik, Kijev számos amerikai cég mellett legalább hat európait azonosított be, amelynek termékei a nyugati szankciók kijátszásával, kerülőúton jutottak Oroszországba.
Az oroszok nagy mennyiségben szereznek be haditechnikát
Az ukrán elnök szankciós politikáért felelős tanácsadója szerint az érintett cégeknek, az exportellenőrzésért felelős tagállami hatóságoknak és általában az EU-nak többet kellene tennie a szankciók érvényesítése érdekében. Vladiszlav Vlaszijuk újságírók egy szűk csoportjának, köztük a Szabad Európa tudósítójának nyilatkozva elismerte, hogy szinte lehetetlen vállalkozás a szankciók alá eső termékek illegális exportjának felszámolása, de a kiskapuk bezárásával jelentős mértékben megnövelhetik a büntetőintézkedések kijátszására irányuló orosz művelet költségeit. "Nehéz lenne megállítani az illegális exportot, de a korlátozása már nagy eredmény volna" - mondta a tanácsadó, aki a szankciók koordinálásával foglalkozó kormányközi fórum negyedik ülésére érkezett Brüsszelbe.
Az ukrán szervek egy 131 oldal terjedelmű listát állítottak össze csak az elmúlt három hónap termése (az Ukrajna ellen felhasznált orosz haditechnika) alapján, az esetek többségében megnevezve a gyártás helyét és idejét és több esetben azt is, hogy milyen kerülőúton jutottak el az Egyesült Államokból, Európából és máshonnan a cirkáló- és ballisztikus rakéták, drónok működésének megzavarására alkalmas rádiótechnikai berendezések és mikroelektronikai alkatrészek Oroszországhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai külügyminiszter: Washington és London továbbra is elkötelezett az ukrán győzelem mellett
Így jutnak el a nyugati cégek termékei az oroszokhoz
A terjedelmes listán leggyakrabban a Texas Instrument, a Xilinx, az Altera és más amerikai cégek, az STMicroelectronics nevű svájci, a félvezetőket gyártó, NXP nevű holland és a Taoglas nevű, Írországban bejegyzett vállalat nevével találkozni, de mint kiderült, német és olasz-spanyol cég által előállított speciális technológiák is orosz kézre kerültek kerülőúton. A részben Nyugaton gyártott alkatrészek olyan, a háborúban civil célpontok bombázására is használt fegyverekbe kerültek az ukránok szerint, mint az Iszkander-M ballisztikus rakéta, az Orlan-10 és az eredetileg Iránból származó, de már Oroszország által is tömegesen gyártott Sahid-136 drónok vagy a KH-59-es cirkálórakéta.
Kijev egy másik dokumentumban több esetre vonatkozóan azt is részletesen leírja, milyen úton kerültek többnyire kínai, Egyesült Arab Emirátusok-beli és török közvetítőcégeken keresztül orosz importőrökhöz az orosz hadigépezet működtetéséhez szükséges technológiák. Az egyik példa Kína, India, Brazília, Németország, Csehország, Franciaország és Japán mellett Magyarországot is megemlíti sűrített levegővel működő rendszerek összeállításához szükséges alkatrészek származási országaként, ahonnan egy kínai cég, a Shenzhen Aimiqu Technology Co-Ltd érintésével jutott el a megrendelő Mepolen LCC nevű belorusz céghez. A listán több ízben Szerbia, illetve szerb kereskedőcégek is felbukkannak az eredeti szállítók között, de az oroszok egy iráni székhelyű internetes áruházon keresztül is szert tettek a haditechnika működtetéséhez szükséges elektronikai eszközökre, amelyekért a PayPal iráni megfelelőjén, a ZarinPal alkalmazáson keresztül fizettek.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU-tól kapott türelmi időt az orosz kőolajtól függés drasztikus növelésére használta a magyar kormány
Zelenszkij tanácsadója a Roszatomról és a további szankciókról
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója arra számít, hogy a soros magyar EU-tanácsi elnökség alatt ha új komplett szankciós csomagról nem is lesz megállapodás, de a háborúban részes személyek és cégek listázásáról igen. Ami a további esetleges szankciókat illeti, Vladiszlav Vlaszijuk szerint számos kormány belátta, hogy az olajársapka nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, főleg az oroszok által működtetett, hatszáz hajóból álló szellemflotta miatt, ezért valószínűleg napirenden lesz az intézkedés hatékonyságának növelése.
Zelenszkij tanácsadója két okból is fontosnak tartaná a Roszatom és vezetői elleni szankciókat, amelyek eddig alapvetően a magyar kormány ellenállása miatt hiúsultak meg. Egyrészt úgy véli, hogy a Roszatom kiterjedt európai hálózatán keresztül tevőlegesen és információkkal is hozzájárult az orosz haderő ellátásához és működtetéséhez, másrészt "valószínűleg manapság elég rossz ötlet az orosz energiaszállításoktól való függőség fenntartása" - tette hozzá.
A szankciókért felelős magas rangú tisztviselő a pénzügyi téren bevezetett szankciókat is szigorítaná. Mint mondta, nem elsősorban újabb büntetőintézkedések révén, hanem a végrehajtás szigorításával és a nem együttműködő pénzintézetek elleni szigorú fellépéssel. További fontos területnek nevezte az oroszok civil infrastruktúrához való hozzáférésének korlátozását és az információs technológiai ágazatot sújtó szankciók további szigorítását. Példaként említette az amerikai szoftverek (például a Microsoft Windows) oroszok által történő használat tiltásáról szóló, szeptember 12-én hatályba lépett amerikai törvényt, amely szerinte jelentős pluszköltségeket okoz az orosz postának és más gazdasági szereplőknek, miközben a magánszemélyeket sem kíméli. | Új ukrán adatok európai cégek szerepéről a szankciós rezsim kijátszásában | null | https://www.szabadeuropa.hu/a/uj-ukran-adatok-europai-cegek-szereperol-a-szankcios-rezsim-kijatszasaban/33132276.html |
2019-10-13 00:00:00 | Municipal election in Hungary, as it happened | false | [
"hungary",
"politics",
"municipal elections 2019",
"election",
"live coverage",
"in english"
] | 0 | null | 0 | After the opening remark above, Hungarian PM Viktor Orbán continued at Fidesz's central election night rally in events centre Bálna in Budapest:
"The election was not only about Budapest, so please, allow me to thank each an every citizen who had cast their ballots at this election. I congratulate all the winners."
Orbán added that this was a difficult campaign, a great and open political battle, "as it needs to be in a democracy," and that Fidesz still managed to gain over 50% of the overall votes.
The Prime Minister thanked István Tarlós for his nine years leading Budapest, saying "We will never forget that you were the one to drag this town out of bankruptcy." He added:
"For nine years, it was a tradition that the Lord Mayor of Budapest hails from the governing party. Budapest now decided otherwise, but we will acknowledge this decision and we are ready to cooperate."
Orbán then listed Fidesz's successes:
Fidesz has the majority in 19 out of 19 county assemblies,
Fidesz retained 13 cities with county rights out of the 23,
Fidesz will have 147 mayors in towns with more than 5000 residents,
therefore as Orbán assessed, Fidesz is still the strongest party n the country, and added:
"We can count on the Hungarian countryside, and the Hungarian countryside can count on us."
Concluding his speech, the Prime Minister noted that within Fidesz, this is the time to evaluate and analyse the results, and shape Fidesz's policies based on the findings. He thanked Fidesz's activists and reiterated that Fidesz is the strongest party of Hungary.
Viktor Orbán exited the stage accompanied by a thunderous applause. | In English - Viktor Orbán - Budapest lost a Lord Mayor but I've gained a brilliant advisor - Municipal elections - Opposition wins Budapest and makes advances in cities, Fidesz retains country | 0 | https://index.hu/english/2019/10/13/hungary_municipal_election_campaign_2019_live_coverage/viktor_orban_-_budapest_lost_a_lord_mayor_but_i_ve_gained_a_brilliant_advisor |
2015-06-06 00:00:00 | Malajzia legmagasabb hegycsúcsán több mint 150 ember rekedt fenn, miután pénteken 6-os erősségű földmozgást mértek a térségben. | false | [
"földrengés",
"hegymászók",
"malajzia"
] | 0 | null | 0 | Malajzia legmagasabb hegycsúcsán több mint 150 ember rekedt fenn, miután pénteken 6-os erősségű földmozgást mértek a térségben.
Az érintett Szabah állam idegenforgalmi minisztere, Masidi Manjun szombaton Twitter-bejegyzésben tudatta, hogy ezzel megerősítetten 11-re emelkedett a földrengés hegymászó áldozatainak száma, s hozzátette, hogy “nyolc személyt továbbra is eltűntként keresnek".
A miniszter néhány órával korábban arról számolt be, hogy a 4095 méter magas Borneó szigeti hegyről kimentettek 137 gyalogtúrázót.
A zömmel hazai, de rajtuk kívül szingapúri, amerikai, Fülöp-szigeteki, brit, thaiföldi, török, kínai és japán turisták azért rekedtek a Kinabalun, mert az ösvényeket a lezúduló kövek elzárták, illetve szinte járhatatlanul veszélyessé tették. Néhányukat kéz és lábtöréseket szenvedett, egy embert pedig kómában hoztak le a hegyről.
A rengést követő sziklagörgetegek miatt a hatóságok legalább három hétre leállították az újabb csoportok indítását. | Újabb kilenc halott hegymászót találtak a földrengés után | 0 | https://24.hu/kulfold/2015/06/06/ujabb-kilenc-halott-hegymaszot-talaltak-a-foldrenges-utan |
null | Jelenleg az irodaépületek nyílászáróinak illetve tetőterének bontása zajlik. A szerkezeti bontást márciusig kell majd befejezni, az új épületegyüttes építése 2025 második felében kezdődhet meg. | true | [
""
] | 0 | Magyar Építők | null | Július 31-vel megkezdődtek és azóta is az ütemterv szerint haladnak a bontási munkálatok a Pázmány Campusnál. Az elmúlt 35 év legnagyobb iskolaépítéséről az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közölt friss adatokat az MTI-vel.
A kultúrtörténeti alkotások értékmentése is zajlik
Eszerint az elmúlt egy hónapban megtörtént az egykori Magyar Rádió irodaházaként és a Magyar Rádió Archívumaként működő épületek körbekerítése és kiürítése. Jelenleg az irodaépületek nyílászáróinak illetve tetőterének bontása zajlik, miközben az épületekben található kultúrtörténeti alkotások értékmentése is megtörténik".
Közölték azt is, az új Pázmány Campus teljes területét augusztus 31-én, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) még ott lévő részlegének kiköltözése után adják át a vállalkozónak, aki szeptember 2-án kezdi meg az épület szerkezeti bontását, amelyet 2025. márciusáig kell befejeznie.
A lakosság által is elérhető szolgáltatások jönnek létre
A tárca tájékoztatása szerint a beruházásnak köszönhetően a főváros VIII. kerületének közepét "elcsúfító, oda nem illő lepusztult épületeket" elbontják, a Palotanegyedet megújítják.
"Magyarország egyik legrégebbi, legnagyobb és egyik legjobb egyetemének új központjával megszűnik a Nemzeti Múzeum mögötti zárvány, amelyik a Magyar Rádió elköltözése óta kihasználatlanul állt. Helyette egy a mai kor kihívásainak megfelelő, nyitott, zöld területtel és a lakosság által is elérhető szolgáltatásokkal teli új egyetemi Campus jön létre" - írták.
A környék homlokzatai és utcái is megújulnak
Az új épületegyüttes építése 2025 második felében kezdődhet meg, addig továbbra is várják a helybeliek javaslatait, hogy az új Campus építésével párhuzamosan hogyan fejlesszék az új városrészt.
A beruházás részeként felújítjuk a környék házainak homlokzatát, az utcákat, járdákat, tereket, a kapcsolódó közmű infrastruktúrát, de új parkokat és közösségi tereket is kialakítunk - áll a közleményben. | Jövő héten indul a szerkezeti bontás a Pázmány Campus projektjében | null | https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/08/jovo-heten-indul-a-szerkezeti-bontas-a-pazmany-campus-projektjeben |
null | Milyen meglepő: az államosított intézmények kevéssé hatékonyak, mint a korábbiak voltak. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Nemes egyszerűséggel hazugságnak minősítette a Népszava egyik forrása Rétvári Bencének, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának azt az állítását, hogy az elmúlt években csaknem duplájára nőtt a meddőségi kezelések száma, és emelkedett az ilyen eljárások segítségével született gyerekek száma is.
Rétvári a szocialista Komjáthi Imre kérdésére számokat is közölt: 2018 előtt évente átlagosan 5000-5700 nő jutott hozzá a kezelésekhez, ez a szám azóta szerinte 10 ezerre nőtt. A meddőségi kezeléseknek köszönhetően 2018 előtt 1400-1450 gyerek született, tavaly már több, mint 2300.
A lap forrása azt mondta, az egykori Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tényszerű adatai szerint már 2011 óta 2000 körül mozgott a lombikbébi születések száma évente. Ugyanez a jelentés azt is tartalmazta, hogy korlátlan finanszírozás mellett akár 3500 gyermek is születhetne évente. Ugyanakkor Vesztergom Dóra, az immár államosított rendszer, a Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője februárban azt nyilatkozta, mindössze 1800-2000 lombikbébi születik évente Magyarországon. Azt is hozzátette: a szektor fejlesztésével hamarosan ez a szám 4500-ra emelkedhet.
Noha Rétvári Bence az említett levelében azt írta, már most megduplázták a lombikbébi-kezelések számát az államosított intézetekben, a Népszava forrása szerint ez azért is lehetetlen, mert a meddőségi intézmények államosítása után semmilyen kapacitásbővítés nem történt, nincs orvos- továbbképzés és utánpótlás nevelés. Ilyen körülmények között teljesen kizárt, hogy a már korábban csúcsra járatott magánintézetekben az államosítást követően most dupla annyi beteget lássanak el. "Ha Rétvári állítása igaz lenne, akkor feleannyira hatékonyan dolgoznak az állami intézetek, mint az államosítás előtt" - tette hozzá a lap forrása.
Komjáthi Imre azért tett fel kérdéseket, mert "évekkel ezelőtt Európa élmezőnyéhez tartozott a hazai meddőségi szektor, idén viszont egyetlen magyar intézmény sem került fel a legjobb európai meddőségi klinikák listájára. Kifogásolta azt is, hogy számos magyar pár inkább azt a csehországi klinikát keresi fel, amelyik élen jár a szakmai rangsorban. Arra várt választ, hogy miként akarja visszaállítani az Orbán-kormány a hazai lombikszektor európai hírnevét; mit tesz annak érdekében, hogy a magyar párok ne külföldi, hanem újra a hazai intézményekbe fektessék bizalmukat; milyen betegbiztonsági kérdéseket vet fel a színvonal csökkenése és hogyan orvosolják mindezt; illetve, hogy miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a meddőségi klinikák indokolatlan államosítása miatt, erre mit válaszolt a kormány, és nem gondolja-e, hogy itt volna az ideje a magánszektor újraindításának. Komjáthi Imre egyetlen kérdésére sem kapott érdemi választ. | Államosított lombikprogram: de hol vannak a kisbabák? | null | https://hang.hu/belfold/allamositott-lombikprogram-de-hol-vannak-a-kisbabak-166915 |
2020-01-07 22:38:00+01:00 | A készülék előlapjának 99 százalékát foglalja el a képernyő, de ami ennél is jobb, hogy az alacsonyabb felbontású tartalmakat is az otthoni szórakoztatásban jelenleg elérhető legjobb, 8K minőségűre skálázza fel a Samsung új tévéje. | false | [] | 0 | null | 0 | A készülék előlapjának 99 százalékát foglalja el a képernyő, de ami ennél is jobb, hogy az alacsonyabb felbontású tartalmakat is az otthoni szórakoztatásban jelenleg elérhető legjobb, 8K minőségűre skálázza fel a Samsung új tévéje.
A Samsung CES 2020 technológiai expón kiállított csúcsmodellje, a Q950TS QLED 8K TV – a legújabbkori divatnak megfelelően – már alig rendelkezik kávával. A gyártó mérnökei kiszámolták, az előlapba alig-alig zavar bele bármiféle keret látványa, a felület 99 százalékát a hasznos rész, azaz az – Infinity Screen néven emlegetett – képernyő adja.
Még ennél is látványosabb, ígéri a dél-koreai vállalat, hogy a piac élmezőnyébe sorolt LCD-panelen még a nem 8K felbontásban rögzített tartalmak is szépen jelennek meg. Mivel a 8K-s rögzítés ritkaságszámba megy, ezért a leendő tulajdonosoknak sokszor kell majd a 8K AI Quantum processzor nevű egység által biztosított, mesterséges intelligenciára alapozó felskálázó funkcióját használni. A gyártó szerint a végeredmény olyan, mintha tényleg a készülék képességeihez igazodó 8K felbontásban rögzítették volna a filmeket, videókat. (Ezt majd kipróbáljuk, amint tesztpéldányhoz jutunk.) A megjelenítés szépítésében szerepet játszik az adaptív kép (Adaptive Picture) funkció is, amely egyszerre optimalizálja a megjelenítést az egyes képekhez és a környezet fényviszonyaihoz.
A vállalat közlése szerint a QLED 8K készülékek képminőségén és formatervezésén túl folyamatosan fejleszti a 8K ökoszisztémát is, hogy olyan tartalomszolgáltatók 8K tartalmait is zökkenőmentesen jelenítse meg, mint például a YouTube. További ínyencség az AV1 kódolás, amely amellett, hogy jobb tömörítési arányt tesz lehetővé, támogatja a HDR10+ technológiát, valamint a képek méretezhetőségét, a fényerőoptimalizálást és a kontraszt módosítását is.
A manapság még szokatlanul kimagaslónak számító felbontás és képminőség mellett a gyártó fejlett hangrendszert is szerelt a Las Vegasi technológiai shown bemutatott készülékébe.
Melynek csak a megjelenési dátumáról és áráról nem esett szó.
Ha kíváncsi, van-e már értelme 8K tévét venni, olvassa el tesztünket, melyben alaposabban megvizsgáltunk egy itthon is kapható példányt.
Ha nem akar lemaradni a CES 2020 további újdonságairól, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: A Samsung ígéri: mindegy, mit néz ezen a tévén, valódi 8K minőségű lesz a kép | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20200107_samsung_q950ts_qled_8k_tv_keret_nelkuli_teve_felskalazas_ces2020 |
2012-10-14 22:43:00 | Lecseréli járműparkját a rendőrség: a vezess.hu információi szerint az járőrautók vásárlására kiírt tenderen az Opel adta a legjobb árajánlatot, így januártól a Fordok Focusok helyett 1250 Astra Classic III-ba ülhetnek át a magyar rendőrök. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Jövő év januárjától márkát válthat a rendőrség - adta hírül a vezess.hu a járőrautó-tender ajánlatait pontosan ismerő forrásra hivatkozva. A portál úgy tudja, a közbeszerzési eljárásban az Opel adta a legjobb ajánlatot.
Mint írják, a rendőrség az Octaviák és a Focusok beszerzésekor favorizált lízingkonstrukció helyett ezúttal megvásárolja az autókat. Lényeges eltérés az eddigiekkel szemben, hogy az Astrák ötajtós karosszériával érkeznek, míg a Ford által megnyert tendert még kombikra írták ki. Kombit az Opel is tudna szállítani, de a nagyobb csomagtérnél és a jobb használhatóságnál többet nyomhatott a latban a ferdehátú modellek alacsonyabb ára - olvasható a vezess-hu-n.
A portál információi szerint a fényhíddal, rádióval és rendőrségi matricákkal felszerelt járőrautók az Astra Classic III-ból készülnek. Az ajánlatok értékelésekor 1250 autó beszerzéséről döntöttek a rendőrség illetékesei. A vezess.hu szerint a konkurensek közül végül a Ford és a Renault maradt még versenyben az Opellel, ám végül az Opel adta a legjobb árajánlatot, valószínűleg ők engedtek legtöbbet az eredeti összegből. Kicsit erősebbek lesznek az eddigieknél a járőrautók: a Skodák motorja 102, a Fordoké 100, az Opeleké 115 lóerős.
Nem először szállít járőrautókat az Opel a magyar rendőrségnek. 15 évvel ezelőtt a Szentgotthárdon összeszerelt F Astrából készült rendőrautó. A rendőrök a magyarországi autópark második legnépszerűbb autójába ülhetnek át, mert a hazai járműállományban összesen 240 ezer Astra van. Egyedül Suzuki Swfitből fut ennél is több. A járőrautó-tender eredménye még nem hivatalos, még nem került sor szerződéskötésre a felek között - figyelmeztet a vezess.hu. | Belföld: Fordból Opelbe ülhetnek át a rendőrök - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/fordbol_opelbe_ulhetnek_at_a_rendorok-1339379 |
2022-10-24 00:00:00 | Egy Szegi nevű, Tokaj környéki kis faluban találtak rá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai a DatAdat könyvelésére. Lapunk értesülései szerint a nyomozók azután jutottak el a vidéki kistelepülésre, hogy sem a cég hivatalos székhelyén, sem a bejelentett könyvelőjénél nem akadtak Bajnai Gordon és társai cége tevékenysége nyomára. Egyelőre rejtély, hogyan és miért kerülhettek a DatAdat Professional Kft. papírjai éppen Borsodba. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2022.10.24. 06:59 2022.10.24. 17:42
Egy Szegi nevű, Tokaj környéki kis faluban találtak rá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai a DatAdat könyvelésére. Lapunk értesülései szerint a nyomozók azután jutottak el a vidéki kistelepülésre, hogy sem a cég hivatalos székhelyén, sem a bejelentett könyvelőjénél nem akadtak Bajnai Gordon és társai cége tevékenysége nyomára. Egyelőre rejtély, hogyan és miért kerülhettek a DatAdat Professional Kft. papírjai éppen Borsodba.
Szegiben, egy mindössze 300 lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban találtak rá az adóhatóság emberei a DatAdat Professional Kft. könyvelési adataira – értesült a Magyar Nemzet.
Emlékezetes, a Bajnai Gordon és volt titokminisztere, Ficsor Ádám nevével fémjelzett cégcsoport nemrég valótlanságot állítva tagadta a Magyar Nemzet értesülésének megalapozottságát, miszerint a NAV házkutatást tartott volna a vállalatnál. Az adóhatóság erre közleményben volt kénytelen reagálni, amelyben tudatták, hogy szeptember 27-én valóban történt egy házkutatás. A kommünikéből az is kiderült, hogy DatAdat a törvényi előírásokat megszegve nem – az egyébként Ficsor Ádám, volt szocialista titkosszolgálati miniszter tulajdonában lévő lakásba – bejegyzett székhelyén működött. Sőt, a cég vezetői telefonon sem voltak hajlandók megmondani a társaság tényleges működési helyét, és az iratokat a NAV a DatAdat hivatalos könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda.
Ismét házkutatást tartott a NAV a DatAdat-ügyben
Költségvetési csalás gyanúja miatt zajlik a nyomozás a Bajnai Gordon-féle cégcsoport gyanús tevékenysége miatt.
„Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak” – olvasható a NAV közleményében.
Lapunk információi szerint ez a DatAdat által be nem jelentett iroda található az eldugott kis Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, ahol a múlt héten ismét kutatást tartottak az adóhatóság emberei. Mindez azért is meglepő, mert egy az idei választási kampány hajrájában kiadott datadatos közleményben Bajnaiék úgy fogalmaztak:
„Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 6 év során sikerült felépítenünk egy nemzetközileg is eredményes vállalkozást: a cég a rövid idő alatt egy magyar kisvállalkozásból Európa egyik meghatározó kampánytechnológiai cégévé nőtte ki magát.”
Meglehetősen érdekes, hogy amennyiben valóban jelentős nemzetközi vállalkozásnak tekinthető a DatAdat, miért rejtegetik így az adataikat ahelyett, hogy egy komoly, ismert könyvvizsgáló vállalkozásra bíznák azok kezelését.
A furcsaságra magyarázatot adhat, hogy az adóhatóság gyanúja szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, és a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
Mint ismert a 2022-es kampányban a baloldal hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-üzenetekkel, de fölmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, akik bizonyosan nem adták meg nekik a telefonszámukat. Az eset után a gyanú a DatAdatra terelődött, mivel maga a baloldal miniszterelnök-jelöltje is elismerte, hogy Bajnaiék cége dolgozott a kampányán. A DatAdat hevesen tagadta, hogy érintett lett volna az ügyben, amelyben már a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is vizsgálódik.
Dollárbaloldal: Ismét a NAV-hoz fordult Budai Gyula
A fideszes képviselő a DatAdat homályos pénzügyei és az Amerikából érkező kampánytámogatások miatt tett feljelentéskiegészítést.
Azóta az is kiderült, hogy a baloldal kampányát ismeretlen eredetű amerikai forrásokból finanszírozták egy Action for Democracy nevű szervezeten keresztül, amelynek igazgatója az a Korányi Dávid, aki korábban éppen Bajnai Gordon főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára volt. Korányi nemrég Karácsony Gergelynek is főtanácsadója lett, amíg a főpolgármester vissza nem vonta megbízatását, miután kínossá vált, hogy a New Yorkban luxuskörülmények között élő férfi „távmunkában” dolgozik.
Ma már tudjuk, hogy Korányiéknak közel kétmilliárd forintot sikerült becsatornázniuk a baloldal 2022-es kampányába, és ebből az összegből fizette ki Márki-Zay Péter Bajnai és társai DatAdatját is. Mindez pedig felveti a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját, és jelentős nemzetbiztonsági kockázatot is jelent.
Köztudott az is, hogy lehetséges, nem az idei volt az első alkalom, amikor amerikai pénzből csinált kampányt Magyarországon a baloldal. Korányi ugyanis már a 2019-es önkormányzati választásokra is szerezhetett forrásokat Karácsony Gergelyék 99 mozgalom nevű, ismeretlen eredetű pénzből működő szervezete számára. A DatAdat pedig már ekkor megjelent a baloldal kampánya mögött, amiről az Index korábbi cikke szerint a szocialista ex-titokminiszter Ficsor Ádám úgy fogalmazott: „12 kampányban dolgoztunk azon a választáson, és közülük 12 polgármester nyert. Ez nagy győzelem volt.”
A DatAdat-ügyhöz kapcsolódó hír az is, hogy a napokban feljelentéskiegészítést tett a NAV-nál Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő az ellenzéknek juttatott amerikai pénzekkel és a DatAdat-botrány legújabb fejleményeivel összefüggésben. Budai azért fordult ismét a hatósághoz, mert a DatAdat kétmilliárd forintot zsebelt be a választást megelőző tizenkét hónap alatt, de a társaság saját beszámolója szerint szinte teljes bevételük gyorsan el is tűnt, mivel mintegy 1,8 milliárd forintot költöttek el úgynevezett eladott (közvetített) szolgáltatásokra.
Borítókép: Bajnai Gordon (Fotó: Laufer László)
Márki-Zay Péter
DatAdat
szegi | Mit kereshet a DatAdat könyvelése egy borsodi kis faluban? | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/mit-kereshet-a-datadat-konyvelese-egy-borsodi-kis-faluban |
null | Miközben a jogi bizottság a 26 biztosjelölt közül csupán háromnál, köztük Várhelyi Olivérnél nem talált összeférhetetlenséget, addig folyosói pletykák szerint éppen három jelölt, köztük Várhelyi Olivér jövője a legbizonytalanabb. | true | [
""
] | 0 | Mandiner | null | Nyitókép: AFP/Urs Flueeler
Az európai parlamenti képviselők elvégezték a 26 új biztos háttérellenőrzését, és mindössze három jelölt, a magyar Várhelyi Olivér, a holland Wopke Hoekstra és a lengyel Piotr Serafin esetében nem tárt fel a jogi bizottság összeférhetetlenséget - írja aPolitico.
Eközben viszont aDer Standardnyomtatott kiadása azt állítja, hogy
Ursula von der Leyen jelöltjei közül éppen hármat találnak bizonytalannak az Európai Parlamentben terjedő folyosói pletykák szerint, az első helyen Várhelyi Olivér áll.
A magyar politikus - aki tehát azon kevesek egyike, akinél még Brüsszelben sem tudtak találni összeférhetetlenséget -az egészségügyért és az állatjólétért felelneaz új ciklusban.
***
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára. | Hatalmas pofont kapott az Európai Bizottság - Magyarország buktatta le | null | https://mandiner.hu/kulfold/2024/10/hatalmas-pofont-kapott-az-europai-bizottsag-magyarorszag-buktatta-le |
2020-06-24 17:21:00 | Tüttő Kata bejelentette, hogy az előző városvezetés alatt, a Mitnyan György által vezetett FŐTÁV a Vízművekhez képest nyolcszoros áron rendelt meg egy felmérést, ráadásul egy követeléskezelő cégtől. | true | null | 1 | Népszava | null | közvélemény-kutatás;Főtáv Zrt.;túlárazás;
2020-06-24 13:38:16
Többszörösen túlárazott közvélemény-kutatást rendelt meg a FŐTÁV, vizsgálat indul
Tüttő Kata bejelentette, hogy az előző városvezetés alatt, a Mitnyan György által vezetett FŐTÁV a Vízművekhez képest nyolcszoros áron rendelt meg egy felmérést, ráadásul egy követeléskezelő cégtől.
Vizsgálat indul egy „fideszes közvélemény-kutatás” miatt, amelyet a FŐTÁV Zrt. rendelt meg nyolcszoros áron egy követelésbehajtó cégtől – jelentette be Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes Facebook-oldalán.
Közölte, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal arra kötelezi a szolgáltatókat – például a vízműveket, csatornázási műveket és a távfűtő céget –, hogy kétévente független közvélemény-kutató szervezettel méressék fel a lakossági felhasználók szolgáltatással kapcsolatos elégedettségét. Megszabják, hogy mit, mekkora mintán és hogyan kell kérdezni. Azt a cégekre bízzák, hogy kivel végeztetik el a munkát.
Tüttő Kata azt írta, hogy amikor a városüzemeltetési holding munkatársai megnézték, hogy a három erre kötelezett fővárosi közszolgáltató ugyanazt a munkát kivel és mennyiért csináltatta meg az elmúlt években, meghökkentek egy kicsit.
Eszerint az alábbiak feltételekkel rendelték meg gyakorlatilag ugyanazt a kutatást ( 500 fős minta):
Ez Tüttő Kata szerint azt jelenti, hogy az előző városvezetés alatt, a Mitnyan György által vezetett FŐTÁV a Vízművekhez képest nyolcszoros áron rendelt meg egy közvélemény-kutatást, ráadásul egy követeléskezelő cégtől.
Tüttő Kata közölte azt is, hogy ez a behajtó cég referenciaként a Főtávval kötött korábbi szerződését csatolta be az eljáráshoz, amely egy ügyfél elégedettségi szerződés 24,9 millió forintért a 2017-2018-as évekre. | Többszörösen túlárazott közvélemény-kutatást rendelt meg a FŐTÁV, vizsgálat indul | null | https://nepszava.hu/3082735_tobbszorosen-tularazott-kozvelemeny-kutatast-rendelt-meg-a-fotav-vizsgalat-indul |
2016-05-13 15:59:07 | Szétcsalták a Hortobágy körüli földek bérleti pályázatait, mutat rá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése. A visszaélésekről beszámoló jelentést ti | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Miután kitörtek a nagy botrányok a Hortobágyi Nemzeti Park földbérleti pályázatai miatt 2013-ban, maga a miniszterelnök rendelte el a kormányzati vizsgálatot az ügyben 2014 elején. A vizsgálati jelentés 2014 végére megszületett, de határozott ellenzéki kérések ellenére tíz évre titkosították azt. 2015 elején legalább tizennégy esetben újrapályáztatták a földeket, de a jelentés alapján sokkal több pályázatnál történhetett visszaélés. A balhét végül 2015 nyarán a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójával akarták elvitetni, aki inkább lemondott.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése azért kerülhetett nyilvánosságra, mert Gőgös Zoltánt, az MSZP vezető agrárpolitikusát, egy magánperben rágalmazással vádolták a hortobágyi földügyekben tett nyilatkozatai miatt.
A szocialista képviselő a perben bizonyítékként kérte ki a KEHI jelentését, ami így elvesztette a titkosságát.
A jelentésben a KEHI összevetette a pályázatokban megadott adatokat a különböző állami intézmények, például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatbázisával. Ebből az összevetésből kiderül, hogy 1072 pályázatból 1040-ben a valóságtól elérő adatokat adtak meg a pályázók. A nyertes pályázatok közül 34 földrészlet esetében olyan mértékű volt az eltérés, hogy a csalás érdemben befolyásolta a pályázat eredményét.
Erős kockázatot jelentett a KEHI szerint az is, hogy a pályázati anyagok valóságtartalmának a vizsgálata nem kötelessége, csak lehetősége volt a pályázat lebonyolítójának, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának.
A földbérleti pályázatoknál a legnagyobb visszaélési lehetőség a gazdálkodási terv értékelése során adódott. Mivel nem volt arra semmiféle központi utasítás, hogy az általános elveken túl, milyen részszempontok szerint kell értékelni a pályázati pontok 40%-át kitevő gazdálkodási tervet. A szubjektivitás olyan mértékű volt a pályázatok értékelésénél, hogy érdemben befolyásolta a végeredményt is.
A vizsgált 428 birtoktestből 98 esetben a gazdálkodási terv döntött a pályázat nyerteséről.
Korábbi cikkeink a botrányos hortobágyi földügyekről
Komondorokat uszítottak a földmutyi után nyomozó újságíróra a Hortobágyon
A pályázati rendszer abszurditását jelzi az is, hogy az kaphatott nagy pontszámot, akik kevés, de őshonos fajtájú állattal pályázott, és nem volt a kezelésében föld. Így nyerhetett olyan pályázat is, amelyik során a gazda ötven fehér magyar kacsával jutott állami földhöz. Azok a gazdák kerültek hátrányba, akik nagyobb birka és marha állatállománnyal rendelkeztek, és már volt hol legeltetniük az állatokat. Tehát a régebben gazdálkodóknak kevesebb esélye volt az új pályázókkal szemben.
Harmincnégy olyan gazdasági társaság is jutott földhöz, amelyik előtte nem foglalkozott mezőgazdasággal, csak a pályázatok kiírása után vette fel a tevékenységi körébe a mezőgazdasági termelést. Vélhetően ezek csupán a földbérleti pályázatokon való indulás miatt alakultak meg, vagy alakultak át, a KEHI szerint.
A meglévő állatállomány igazolása során is számos visszaélés volt az ellenőrzési jelentés alapján. A bérlegeltetés jogi kiskapujával sokan éltek. A bérbe vett állatokkal így a valódi gazdájuk, és a bérlőjük is pályázni tudott. Közvetlenül a pályázat beadása előtt létrejött bérleti szerződések közül, ráadásul nem is mind volt hatályos a pályázat benyújtásakor, vagy csak a pályázat kihirdetéséig kötötték meg ezeket a szerződéseket.
Voltak olyan szerződések is, melyekben rögzítették, hogy csak a földbérleti pályázatok miatt kerültek az állatok bérbeadásra. Számos alkalommal felmerül a színlelt szerződése lehetősége is ezekben az esetekben. Volt olyan eset is, hogy pont az így bérelt állatállománnyal tudta elhappolni az állami föld bérleti jogát az állatokat bérbeadótól az új nyertes bérlő.
A botrány elült, a probléma megmaradt
A KEHI jelentésben is feltárt pályázati visszaélések miatt sok gazda legelő nélkül maradt az állataival, ami számos konfliktust szült helyben, és ezen néhány földterület újrapályáztatása sem tudott érdemben változtatni.
Az Átlátszó is készített egy riportot 2015-ben a hortobágyi gazdák reményvesztettségéről.
A KEHI vizsgálat csupán a földpályázatoknak csupán a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő részét ellenőrizte. Az országos átfogó ellenőrzés elmaradt. Egyedül Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára volt az, aki mélyreható jelentést készített az egész országra kiterjedően.
A neves agárszakember azt is kimutatta, hogy a földhaszonbérleti pályázatok meghatározó része nem a sarkalatos törvényben meghatározott birtokpolitikai elvek alapján zajlott le. Magyarul nem a rászoruló helyi kisgazdálkodók kapták meg a földeket.
Ezen érvek alapján a földbérleti pályázatok másik nagy vesztese, a kishantosi ökogazdaság számos pert indított a Nemzeti Földalap ellen. A legutóbbi per állása alapján másodfokon küzdenek tovább az igazukért a föld nélkül maradt kishantosiak.
kép forrása: haon.hu | Itt a KEHI jelentése: kamu pályázatokkal nyertek állami földeket a Hortobágyon | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/05/13/itt-a-kehi-jelentese-kamu-palyazatokkal-nyertek-allami-foldeket-a-hortobagyon/ |
2009-05-29 00:00:00 | Kevésbé tetszik a német cégeknek Magyarország - Tavaly az 5. legkedveltebb ország voltunk a régióban, idén már csak a 9. Főként a rossz gazdasági helyzet és válságkezelés miatt. | true | [
"németország",
"magyarország"
] | 0 | null | 0 | Tizenöt közép-kelet-európai országban működő német cégek vezetői nagy általánosságban elégedettek az üzleti környezettel, de bírálják a korrupciót, a pályázatok átláthatóságának hiányát, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát és a bürokráciát. Magyarország több pozíciót is vesztett a régiós versenyben.
A gazdasági válság ellenére továbbra is vonzó beruházási célpont a német cégek számára Közép- és Kelet-Európa, ahová eddig közel 100 milliárd eurót fektettek be - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) negyedik alkalommal elkészített konjunktúrafelméréséből. A tizenöt vizsgált ország összesen 943 térségbeli vállalatvezetőjének válaszain alapuló elemzés azt mutatja, hogy a cégek általánosságban elégedettek az üzleti környezettel és a beruházások stratégiai jellegével. Túlnyomó részük pozitívan nyilatkozott a munkaerő-piacról is, a gazdaságpolitikai feltételrendszert viszont kritikával illették.
A megkérdezettek a korrupciót, a pályázatok átláthatóságának hiányát, a térségbeli gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát és a bürokráciát nevezték meg a beruházást gátló legfőbb tényezőkként, de ugyanígy a fizetési fegyelem, az adórendszer, valamint az adóigazgatás miatt is elégedetlenek a vállalatok. Javuló tendenciát mutat ugyanakkor a szakemberhiány kérdése, de a munkaerő képzettsége és a munka termelékenysége is jobban megfelel az elvárásoknak, mint az előző felmérések során.
A válság következtében viszont az előző évekhez képest minden országban jelentősen romlott a konjunkturális helyzet megítélése. A válaszadók több mint háromnegyede az általános gazdasági helyzet romlásával számol, a vállalatok fele a jövőben beruházásai megkurtítására és foglalkoztatottjai számának csökkentésére kényszerül. A legvonzóbbnak idén Csehország, Szlovákia és Szlovénia bizonyult, míg Magyarország a tavalyi 5. helyről a 9.-re csúszott vissza. Utóbbinak több oka van: a hazai gazdasági helyzetet a vállalatvezetők 83 százaléka, a válságkezelést 78 százaléka ítélte rossznak, míg utóbbi kérdésben közepes osztályzatot is csupán a válaszadók 16 százaléka adna. | Kevésbé tetszik a német cégeknek Magyarország | 0 | http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/05/29/kevesbe_tetszik_a_nemetek_cegeknek_magyarorszag |
2022-07-14 17:25:00 | Az építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt. | true | null | 1 | G7 | null | Az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert. A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Innen fizetjük majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit. Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.
Így indokolta Orbán Viktor az extraadók kivetését május végén egy Facebook-posztban. A kabinet által kieszelt magyarázat azóta komoly vitákat keltett, Michael O’Leary Ryanair-vezér és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter például napokig olyan stílusban üzengetett egymásnak, mintha a miniszterelnök posztja alatt vitatkoznának. A miniszter és a cégvezető vitájának alapkérdése azonban stílustól függetlenül teljesen jogos: elég nehezen érthető, miért épp ezeket az iparágakat szemelte ki a kormányzat.
Áremelkedés: pipa
Már a kezdetekben felmerült például, hogy miként maradhatott ki a szórásból az építőipar, amely első ránézésre eléggé beleillik a kormányzati narratívába. A szektorban az infláció már tavaly ősszel is két évtizedes csúcson volt, azóta pedig csak tovább gyorsult, és jelenleg már 25 százaléknál jár.
Persze ez nem jelenti azt, hogy az építőipari vállalatok hatalmasat nyerészkednek a megrendelőkön: a drágulás jelentős részben globális folyamatok eredménye, amit – különösen 2021 elején – a szektor cégei is megszenvedtek. Az ágazatban azonban – részben külső ösztönzők miatt – fixen magas a kereslet, a megrendelők hajlandók kifizetni a jóval magasabb árakat is, így a vállalatok szerződésállománya szinte egész 2021-ben elég stabilan emelkedett.
Ennek eredményeként pedig az építőipar kifejezetten erős évet zárt 2021-ben. Sok szempontból erősebbet, mint a megadóztatott iparágak.
Megugró nyereség: pipa
Ahhoz, hogy az egyes szektorok teljesítményét össze tudjuk hasonlítani, megvizsgáltuk, hogy az adott piacok nagy részét lefedő iparági szereplők árbevétele és adózott nyeresége hogyan alakult az elmúlt években. A ceginformacio.hu adatbázisát használva lekértük az ezer legnagyobb építőipari, illetve kiskereskedelmi, és a 100-100 vezető távközlési, valamint energetikai vállalkozás üzleti eredményeit a 2015 és 2021 közötti időszakra*Azért dolgoztunk az egyes iparágakban különböző számú vállalattal, mert az különböző szektorokban jelentősen eltér az aktív cégek száma, illetve a piaci koncentráció is. Arra törekedtünk, hogy az elemzésbe bevont cégek a piac jelentős részét lefedjék, és így releváns információval szolgáljanak a teljes iparágról is. A cégek – saját bevallás alapján történő – tevékenységi besorolása persze nem mindig fedi teljesen a valóságot, így igyekeztünk kiszűrni a nem az adott ágazatba tartozó cégeket, és pótolni azokat, amelyek valamiért kimaradtak (nyilván ilyen elemszámú mintáknál ezt nem lehetett teljes pontossággal megtenni).
Azoknál a vállalatoknál, amelyek üzleti éve eltér a naptári évtől, a legutóbbi lezárt évet vettük 2021-nek.
A vizsgálatból a légi közlekedési cégeket azért hagytuk ki, mert viszonylag szűk piac, ráadásul a hazánkban aktív két legnagyobb fapados társaság veszteséges volt tavaly, így esetükben valóban nehezen értelmezhető az extraprofitra kivetett adó.
A pénzügyi szolgáltatókat pedig azért nem vizsgáltuk, mert ebben a szektorban árbevétel híján elég nehéz rangsort felállítani, ráadásul a viszonyítási alapnak választott 2015-ös évben az 50 legnagyobb, pénzügy szektorban ténykedő foglalkoztató együttesen veszteséget termelt, mivel ebben az évben az OTP és az MKB eredménye is negatív volt. Összességében azonban ezeknek a vállalatoknak az együttes adózott eredménye 2016 és 2021 között szűkebb sávban mozgott, mint bármelyik másik vizsgált ágazaté..
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a négy ágazat közül tavaly és 2015-höz viszonyítva is az építőipari cégek nyeresége nőtt a legnagyobb mértékben. Pedig utóbbi szektor szempontjából a 2015-ös rajt nem is túl ideális, ugyanis 2016-ban az uniós források elapadása miatt masszívan visszaesett a teljes ágazat teljesítménye. A hanyatlás azonban csak időszakos volt, és azóta árbevételben triplázni tudott, nyereségét pedig közel ötszörösére növelte a jelenlegi ezer legnagyobb építőipari cég.
Árbevételben ugyan az elszálló áram- és gázárak miatt az energiaszektor tavaly jóval nagyobbat nőtt, mint az építőcégek, ám ez nyereségben kevésbé csapódott le. Ennek az a magyarázata, hogy az építőipar kifejezetten magas profitrátával működik: az elmúlt években a bevétel rendre 9-10 százaléka maradt meg nyereségnek.
Persze ez a mutató ágazatonként mindig is nagyon eltérő volt. A kereskedelemben például hagyományosan alacsony, hiszen itt az üzleti modell legtöbbször arra épül, hogy a vállalatok nagy mennyiséget értékesítenek kis haszonnal, és végül ebből a sok kicsiből adódik a nagy nyereségtömeg. Emiatt az egyáltalán nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi és energetikai cégeknél magasabb az építőipar profitrátája. Az azonban már sokkal nehezebben magyarázható, hogy a távközlési vállalatoknál miért működnek most már tartósan nyereségesebben ezek a cégek.
Mi lenne a 94 milliárdnyi osztalékkal?
Összességében tehát az látszik, hogy az építőipar még a megadóztatott iparágakhoz képest is felülteljesített tavaly, így tényleg elég nehezen érthető, hogyan nem került be a többletteherrel sújtott szektorok közé. Ezt még azzal sem lehet indokolni, hogy az ágazat összegszerű nyeresége ne lenne elég nagy. Sőt, a legnagyobb ezer építőipari cég adózott profitja 2021-ben meghaladta az 500 milliárd forintot, ami több, mint a másik három ágazat összes vizsgált cégének nyeresége együtt.
Az egyetlen dolog, amely a miniszterelnöki indoklásból nem illik az építőipari cégek nagy többségére, az a multi jelző. Ezt a szektort ugyanis – a kiskereskedelemmel vagy a távközléssel ellentétben – nem elsősorban a nagy nemzetközi cégek uralják, hanem villámgyorsan növekvő kormányközeli vállalatok.
Tavaly a tíz legnagyobb építőipari cégből hét volt olyan vállalkozók tulajdonában, akik közismerten közeli kapcsolatot tartanak fenn fideszes politikusokkal.
A top 10-be Mészáros Lőrinc három cége került be, de szerepel a tízes listán a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László autópálya-építője, az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István vállalata, a Tiborcz István botránycégét felvásárló csoport egyik társasága, illetve Matolcsy Ádám barátjának egy érdekeltsége is. A maradék három cég ugyan nem egyértelműen kormányközeli, de kettő ezek közül is feltűnik a felcsúti Puskás Akadémia szponzorfalán, ami azért jelzi, hogy szépen betagozódtak a NER-be.
Ez a tíz cég 2021-ben együttesen több mint 144 milliárd forint adózott nyereséget hozott össze, tehát az ezer legnagyobb építőipari vállalkozás profitjának közel 30 százaléka hozzájuk került.
A hatalmas nyereségből ráadásul 94 milliárd forintot ki is vettek osztalékként a tulajdonosok.
Ennek fényében talán már nem meglepő, hogy a top 10-be tartozó vállalkozások elmúlt évekbeli növekedése még az építőipari átlagot is messze felülmúlta. A tíz cég együttes profitja csak tavaly a másfélszeresére ugrott, hat év alatt pedig több mint hatszorosára emelkedett.
Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a tíz vállalatból kettő olyan is van, amit csak 2014-2015 fordulóján alapítottak, így ezek lényegében nulláról nőttek hat év alatt 60 milliárdos forgalmú cégé. Méghozzá úgy, hogy a nyereségrátájuk is messze meghaladja az ágazati átlagot.
Az építőipart tehát minden jel szerint azért nem sarcolja – a saját definíciója szerint masszív extraprofitja ellenére sem – a kormányzat, mert ezzel a baráti vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt. Pedig itt még az is indokolttá tenné az adóztatást, hogy azt a pénz jelentős részben épp az állam tette be azokba a zsebekbe, gyakran túlárazottnak tűnő közbeszerzéseken.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, kihez került a Felcsút-szponzor építőipari cég közel 9 milliárd forintjaHatalmas nyereségéből hatalmas profitot fizetett a Soltút Kft., a pénz nagy része azonban néhány cégjogi ügylet eredményeként lényegében akárkihez kerülhetett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. | Csak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerül | null | https://g7.hu/vallalat/20220714/csak-akkor-nem-veszi-el-az-extraprofitot-a-kormany-ha-barati-kezekbe-kerul/ |
2020-06-22 18:06:38 | Kérj az Isitől, rendes ember, ő majd segít! – a Széchenyi Kereskedelmi Bank bukása - Töröcskei István jobboldali üzletember esete a csődbe ment Széchenyi Bankkal. | true | null | 1 | Index | null | Több mint hatmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet tagjait vették őrizetbe a nyomozó ügyészek egy nagyszabású akció keretében – ezt a hírt közölte szerdán a Fővárosi Főügyészség, nem sokkal azután, hogy az Index.hu is beszámolt az esetről.
A további részleteket firtató kérdéseinkre már csak rövid válaszokat kaptunk
A kérdezett ügyben az Ön által kért adatok és bírósági iratok kiadására nincs lehetőség. A 2019. decemberben ügyészségi hatáskörbe vont nyomozásban mostanra vált megalapozottá a gyanú. A bíróság elrendelte három fő letartóztatását és öt személy bűnügyi felügyeletét.
- írta a Fővárosi Főügyészség.
Az érintettek
Természetesen fontos különbséget tenni a gyanú és az ítélet között, a Széchenyi ügyében még csak a nyomozás szakaszában vagyunk, de így is megüti az embert a kemény kifejezés: bűnszervezet.
E szó hallatán lánykereskedő-, autótolvaj-, vagy áfacsaló bandákra gondolunk, akiket mackóalsóban vagy félmeztelenül rángatnak elő, és a rendőrségi felvételeken kigyúrt, agyontetovált alakok kezét csavarják hátra a kommandósok. A most elfogottak más típusú emberek:
Töröcskei István a főtulajdonos udvarias, konzervatív úriember,
Szakács Tibor, a vezérigazgató korábban minisztériumokban, állami hivatalokban dolgozó szerény tisztviselőtípus,
Lakatos Zsolt, üzleti vezérigazgató-helyettes, egykori CSFB-s, majd Erős János (MFB) mellett szocializálódó sztárbankár pedig, mint arról maga is nyilatkozott, nagycsaládos, 13 gyermekes, hívő ember.
A korábbi közlemények szerint két nő is van a letartóztatottak között. Mivel a bankban korábban a női vezetők közül Töröcskei István felesége és Deák Klára általános vezérigazgató-helyettes viselték a legmagasabb pozíciókat, ráadásul, amikor az MNB még jóval korábban 76 millió forintra bírságolta a szabálytalanságok miatt a bank négy vezetőjét, ők is a megbüntetettek között voltak, vélhetően róluk van szó.
Illetve rajtuk kívül a 24.hu értesülése szerint Vörös József ügyvédet, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos bizalmasát gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozó ügyészek.
Ha megáll majd a közleményben megfogalmazott gyanú, ezek az emberek felelősök a 6 milliárd forintos bűncselekményekért, de hogy kik a többiek, azt nehéz ma még feltárni, voltak a testületekben neves állami aktorok is, de arról nem hallottunk, hogy ők is fókuszba kerültek volna.
Ez a cikk arra tesz kísérletet, hogy ha nem is büntetőjogi szempontból, de legalább üzleti szempontból felidézze a múltat, Töröcskei István és a Széchenyi Kereskedelmi Bank sztoriját.
Töröcskei István szeretett volna egy bankot
A Széchenyi Kereskedelmi Bank története ugyanis alapvetően Töröcskei István bankár-üzletember sztorija. Töröcskei, aki a mai napig pikszisben volt, így benne volt a magyar villamosenergia rendszert működtető MAVIR vezetésében, mindig is szoros, baráti szálak fűzték a hazai jobboldalhoz.
A gyanú szerint sok szabálytalanság száradhat a lelkén (különösen a tőkeemelések és egyes hitelezések körül), de a legnagyobb hibája talán mégis az volt, hogy miközben mindenképpen befolyásos bankár szeretett volna lenni, igyekezett megfelelni mindenkinek, aki kért tőle valamit, képtelen volt nemet mondani.
Ha kellett, ott volt a Magyar Nemzet, vagy a Hír TV élén, de elvállalta az ÁKK vezetését, vitt két Jeremie tőkealap-kezelőt, rengeteg céges tisztséget vállalt, és csak aláírt, aláírt és aláírt.
A felelőtlen nagylelkűség nincsen a legfontosabb bankárerények kézikönyvében, és miközben első számú tulajdonosként, a bankja ügyeiért, vagy különösen a tőkeemelésekért biztosan felelős, sokan megvezethették, kihasználhatták naivitását, egy időben sok különös entitás járkált a városban, hogy a Széchenyi Banknak hajtson fel tőkét, vagy éppen a bank hiteleit „közvetítse ki” okosban.
Ő maga soha nem ismerte el a felelősségét, mindig is azt hajtogatta, hogy az ÁKK vezetése mellett nem figyelt annyira a bankjára, hogy neki 50 milliárd forintos állami tőkeemelést ígértek, amikor pedig végül kapott 3 milliárdot, azzal is annyi költsége volt, hogy valójában csak 2 milliárdot tudott használni.
Mindig azzal érvelt, hogy amikor a bank bedőlt, „bedöntötték”, akkor még egy csomó lehetőség lett volna, korai volt az állami fellépés. A piac persze ekkor már hónapok óta arról beszélt, hogy miként működhet egy bank, amelyik effektív csődben van.
Egy idő után a korábbi sikeres üzletember azonban már mindenképpen lejtőre került, tartozott, kapkodott, konfliktusai lettek, és a bajban gyorsan eltünedeztek azok a barátok, akiknek korábban ő segített.
A csúcson
De ne szaladjunk ennyire előre, mutassuk be a pályáját annak az embernek, aki a fénykorában a pénzügyi szférán kívül szerepeket vállalt az energetikában, a médiában, a reklámpiacon, volt brókercége és borászata is, ahol, Dörgicsén mindenkivel kedélyes kedves házigazda volt, de valójában ő maga mindig is a banki világban érezte jól magát
A rendszerváltás előtt majd két évtizedig a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgozott, Töröcskei nagyon alul kezdte, ahogy egyik kollégája mesélte, mindig őt kérték meg a lányok, hogy hozzon jégkrémet az ebéd után, és Isi ezt szívesen vállalta.
Aztán egyre feljebb jutott a devizagazdálkodási osztályon, sőt 1977 és 82 között kikerült Londonba, a Hungarian International Bankban, a jegybank londoni pénzintézeténél dolgozott, megházasodott, két gyermeke született.
A VW-ügy
Az MNB-nek ez volt a legnemzetközibb, legpiacibb osztálya, ahol azért ebben az időben voltak zavaros és kínos ügyek. Egy évtizeddel később derült ki például, hogy hatalmas rejtett veszteség van a jegybankban, mert az MNB korábban vett egy csomó ezüstöt, aminek ugyan lement az ára, de a bank nem merte elszámolni a veszteséget, ezért beszerzési áron maradt a csomag a könyvekben.
amelyekből svájci bankszámlák és magánzsebek gazdagodtak. A balhéért egyedül „Áchim” vagyis egy Hans-Joachim Schmidt nevű bróker ült hat évet (hogy, hogy nem az eljárás közben leégett a VW irattára).
Az MNB úgy került bele a botrányba, hogy néha beállt a Volkswagen és az UBS svájci bank közé, kis nyereségekért segített a limitek kikerülésében. Végül az MNB, 1993-ban, amikor Magyarország pénzügyi helyzete egyáltalán nem volt stabil, egy peren kívüli egyezségben vállalta, hogy 69 millió márkát visszafizet.
Az ügyben Töröcskei István szerepét is firtatták, aki kapcsolatban volt „Áchimmal”, de sem külföldön, sem itthon nem marasztalták el.
Újra itthon
A rendszerváltás után Töröcskei (és Boros) a Magyar Hitel Bankhoz (MHB) kerültek, majd Glatz Ferenc kulturális miniszter hívására megalapították a Kultúrbankot (a sors különös fintora, hogy ez a bank lett később a Növekedési Hitel Bank, de annak rémségeihez már természetesen nem volt köze a bankárnak).
Töröcskei és Boros egy idő után visszamentek az MHB-hoz, ahol Töröcskei volt a vezérigazgató, Boros a helyettese. Töröcskei elnök-vezérigazgatósága alatt az MHB belekeveredett az MDF és a Fidesz elhíresült székházügyébe is.
1994 után, vagyis a Horn-kormány megérkezésével Töröcskeiék távoztak, és innen egy ideig a bankár a magánszférába távozott, vezette az Equilor brókercéget, Prágában is dolgozott, a cseh Interbankánál.
akkor újra állami feladatokat vállalt, a Magyar Exporthitel Biztosító elnöke is volt (itt volt kollégája Szakács Tibor), ott volt a Gödöllői Tangazdaság, a Magyar Nemzet, a Hír TV, illetve a sok állami pályázation sikeres MAHIR-csoport ügyeiben.
2002 és 2010 között megint jött a baloldal, Töröcskei pedig magán céges ügyeivel foglalkozott, beszállt a megújuló energiával foglalkozó Pannergybe, vitte a dörgicsei Pántlika Pincészetet.
A Széchenyi Kereskedelmi Bank
2010-ben visszatért Orbán Viktor, és Töröcskei ismét közelebb került a hatalomhoz, idővel bekerült a Mol Nyrt. fb-jébe és a Mavir Zrt. elnöki székébe.
A Széchenyi Kereskedelmi Bank sztorija egy kis zalai hitelszövetkezet megismeréséből indult, Töröcskeinek volt egy kósza gondolata, hogy felépülhetne Magyarországon egy komolyabb szövetkezeti hálózat, még országos „roma” hitelszövetkezetben is látott fantáziát. Az ötletet leegyeztetette Simicska Lajossal is, akit régóta jól ismert, sőt, Töröcskei foglalkoztatta Simicska feleségét is.
Töröcskei mindig is szeretett volna visszatérni a bankszektorba, 2010-ben pedig a dörgicsei családi vállalkozása, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. megvette az SPE Bankot, egy licenc-szel rendelkező, de nem aktív bankot, amelyet előbb átkeresztelt Helikon Bankra, egy hónapon belül pedig Széchenyi Bankra.
ÁKK
Éppen csak elindította volna a bankja építését, amikor 2011-ben Töröcskei fontos állami megbízást kapott, felkérték az ÁKK vezetésére, bár ezt sem ő, sem a szakma nem értette igazán, elvállalta, de saját elmondása szerint cserébe segítséget kért a bankjának. A bankár emlékei szerint kapott is ígéretet egy az indulást segítő hitelre, ahogyan arra is, hogy a hitelszövetkezetének a rossz portfólióját is átengedheti, de végül máshogyan alakult.
Töröcskei ezt zokon vette, le akart mondani az ÁKK vezetéséről – állította később a Figyelőnek, ekkor állítólag már 50 milliárdos tőkeemelésre kapott ígéretet, amiből végül 2013. június végére lett 3 milliárd.
Töröcskei gondjai sokasodtak, az ő szövetkezeti elképzelése nem valósulhatott meg, más irányt vett a szövetkezetek szabályozása és integrációja, majd a kissé hitet és stratégiát vesztett bank előremenekülési kísérletei is sorra kudarcot vallottak.
A Széchenyi megvette volna a kis Hanwha Bankot, a Banco Popolaret, de még egy igazán nagy falatot, a hazai Raiffeisen Bankot is. Minden terv kudarcot vallott, az osztrák fél például az utolsó utáni időpontban hátrált az üzlet mögül.
Varga Mihály segített
A tőkeemelés elég nehezen jött össze, az egyik széchenyis bankár mesélte, hogy már háromszor koccintottak pezsgővel az állami pénz megérkezésére, de az mindig elhalasztódott. De vajon miért volt ennyire felelőtlen a Magyar Állam? Miért adott valódi kontroll (49 százalék) nélkül egy rakáspénzt a kicsi, egyáltalán nem életképes bankra? Nem tudni, de a bank már ekkor recsegett-ropogott,
sok rossz hitel,
kevés ügyfél,
növekvő veszteség (2013-ban már 2 milliárd forint).
Töröcskei maga sokszor érvelt azzal, hogy a sokasodó bajokért nem ő felelt, ÁKK-vezetőként kevesebb figyelmet tudott a bankra fordítani, kollégái szerint azonban ez csak felelősség-hárítás volt, mindvégig követte a bank ügyeit.
A bankárok lesújtó képet festettek ekkor a pénzintézetről, elavult technológiák, semmi igazi üzlet, a bankot egyedül az állam tartotta felszín felett, jött néhány állami és önkormányzati ügyfél, a banknak volt szerepe a letelepedési kötvény üzletben, a fejlődő országokból érkezőknek tetszett, hogy a bankban tulajdonos az állam.
2014: a vég
Simicska Lajos 2014-ben nagy csinadrattával elvált Orbán Viktortól, a bank vezetői ekkor már nagyon „remegtek”, mert korábban a Széchenyiben gyakori fordulat volt az, hogy „majd megkérdezzük a Lajostól.”
Töröcskei számára ezekben az időkben a jó fideszes kapcsolatok már sok fejfájást is okoztak, hiszen hirtelen kötelezettségei támadtak például azzal, hogy „szétnyerte” magát a Jeremie-pályázatokon (két tőkealapkezelője is befutott, a Kairos és a Prosperitás), egyre nehezebb volt mindenkinek megfelelni, sokan kértek tőle, kevesen segítettek.
Töröcskei kölcsönöket is kért magánszemélyektől, és ehhez fedezetként olykor üzleti érdekeltségeit és magánvagyonát is kénytelen volt bedobni, például a Jeremie-alapkezelőket.
A banknál intenzíven vizsgálódott az MNB, a vizsgálat végső lezárása előtt is már felügyeleti biztosokat rendeltek ki, végül az MNB 2014. december 5-én visszavonta a bank engedélyét, majd 2015 márciusában büntető-feljelentést is tett.
A piacon nyílt titok volt, hogy a Széchenyi körül van egy zavaros kör, amelyik hitelekhez segít arra nem érdemes vállalkozásokat. A gyanú szerint a nyomozók most ezt a csapatot térképezték fel, bár természetesen nem lesz könnyű bizonyítani, hogy a hiteldöntésekért cserébe magánzsebek gazdagodtak.
Nem hitte el, hogy itt a game over
Töröcskei István nagyon nehezen élte meg a végső bukást, furcsa közvetítők (például az egykori EMFESZ gázkereskedő cégből ismert figurák) ígértek neki segítséget, és ő mindvégig hitt az egyre egzotikusabb orosz, kínai, iráni megoldásokban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter próbálkozott, amikor felismerte a bank helyzetét, egykori Kinizsi utcai közgázos kollégiumi szobatársát (Havas Lászlót) kérte fel az NGM képviseletére.
A Széchenyis vezetők nem jöttek ki jól az állami arccal, Töröcskei ekkor többször megfordult Kínában és Iránban, ahol egy nagyszabású üzleti lehetőségéről tárgyalt. Szerinte legális üzletre készült, a szankciók sújtotta Irán Kínában ragadt forrásait szerette volna kimenteni egy háromszög-ügylettel. Az állam leállította ezt az ügyletet is.
Töröcskei végül visszavonulót fújt, az állam nyomására lecserélte korábbi állandó társait, bizalmi embereit, Deák Klárát és Lakatos Zsoltot. A sztori legvégén volt olyan helyzet is, hogy Varga Mihály egy tökéletesen kitárgyalt állami átvétellel kimenti Töröcskeit a bankból, de ő az utolsó pillanatban mégis meggondolta magát és irreális árat kért a tulajdonáért. Ekkor már alighanem teljesen elveszett a realitásérzéke.
A bűncselekmények
Töröcskei István a környezete szerint az elmúlt hetekben bizakodó volt, valamilyen fordulatra várt az őt nyomasztó, hosszú, elhúzódó nyomozás kapcsán. Vélhetően nem erre a fordulatra gondolt.
A nyomozás és, ha lesz, a bírósági tárgyalás talán majd feltárja a konkrét bűncselekményeket is. Az biztos, hogy a Széchenyinek egy időben olyan híre volt, hogy egyes munkatársak könnyen „kiengednek” hiteleket. A bank zavaros helyzetben beszállt a Rácfürdő–projektbe is.
Az MNB is lecsapott, a bank négy egykori vezetőjét összesen 76 millió forintra bírságolta. Szakács Tibor 20 millió forintos, Deák Klára, illetve Lakatos Zsolt 19-19 millió forintos, míg Töröcskei Zsuzsanna 18 millió forintos bírságot kapott. Maga Töröcskei, mint tulajdonos megúszta a jegybanki számonkérést.
Az állami képviselőknek nem lehetett jó a lelkiismerete, elég gyorsan felállítottak egy 5 milliárd forintos kármentő alapot. Az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) 1400 betétes felé 12,7 milliárd forintot kellett kifizetnie.
Ám egy bankot rosszul vezetni, veszteségesen működtetni, vagy akár csődbe vinni, nem bűncselekmény. Akkor történtek bűncselekmények, ha a bank vezetői nem tartották be a bankokra vonatkozó törvényeket, ha egyesek a saját érdekeiket szem előtt tartva vitték nehezebb helyzetbe a bankot, ha nem a bank érdekeit követték a hiteldöntéseknél.
Ezt igyekezett feltárni a nyomozás, ezt fogja majd vizsgálni a bíróság.
(Borítókép: Töröcskei István a Széchenyi Kereskedelmi Bank elnöke a pénzintézet Fotex Plázában található központjában 2011-ben. Fotó: Mohai Balázs / MTI) | Gazdaság - Kérj az Isitől, rendes ember, ő majd segít! - a Széchenyi Kereskedelmi Bank bukása | null | https://index.hu/gazdasag/2020/06/22/kerj_az_isitol_rendes_ember_o_majd_segit_-_a_szechenyi_kereskedelmi_bank_bukasa/ |
null | A helyi közlekedési infrastruktúra javítása Kincsesbányán is nagymértékben hozzájárul a település élhetőségéhez és növeli annak népességmegtartó erejét. Ezért jelent komoly előrelépést az a pályázat, amely minap eredménnyel zárult. | true | [
""
] | 0 | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) | null | - A belterületi útfejlesztés megvalósulásának hatására könnyebben, sokkal biztonságosabb körülmények között lesznek megközelíthetők a fejlesztéssel érintett terület környezetében lévő forgalomvonzó létesítmények, így a közelben található park, közösségi tér, a településközpont is - értékelt a FEOL kérdésére Murányi Marianna polgármester. - Az Árpád utca és a Március 15. tér felújításával jelentősen javul a településen élők életminősége, s nem mellesleg az ingatlanok értéke is nő.
Az utca kiépítése óta eltelt időszakban átfogó felújítási munkára helyi források hiánya miatt nem került sor, ezért a burkolat minősége jelentős mértékben leromlott. A felújítandó útszakasz hossza 442 méter, amely jelenleg szilárd aszfalt burkolattal van kiépítve és két, különböző helyrajzi számú ingatlanon helyezkedik el. A két útszakasz egymás folytatásában, elválasztás és megszakítás nélkül egy utat alkot - ezért is volt nehéz pályázati lehetőséget találni -, ezek mindegyike a község tulajdonában van. A Széchenyi Terv Plusz keretében a TOP Plusz pályázat adott reményt a megoldásra.
- Az út Kincsesbánya egyik legsűrűbben lakott részén vezet, ahol több idős, mozgásában korlátozott helybéli él, számukra veszélyes a rossz minőségű járda, de nehezen kivitelezhető vagy szinte lehetetlen a közlekedés babakocsival is - folytatta a településvezető. - Egyre több ház cserél gazdát az utcában, sok fiatal pár, kisgyerekes család költözik ide. Jelentős az autóforgalom, de két jármű alig fér el egymás mellett, a parkolás ugyancsak problémát okoz. Ráadásul az óvoda, az iskola, a művelődési ház, az 1956-os emlékmű megközelítése, a településközpont elérése az itt lakók részére csak ezen az útvonalon lehetséges.
- Az útszakaszon jelenleg aszfalt burkolatú gyalogjárda húzódik a Nagyhajló utca csatlakozásától kezdődve az út jobb oldalán - részletezte a helyzetet Murányi Marianna. - Az út Kincsesi utca felőli részén azonban nincs járda, ennek kiépítése is a projekt célja. A csapadékvíz elvezetése nyílt árokrendszerrel van megoldva, de az elmúlt évtizedekben az árkok műszaki állapota ugyancsak jelentősen leromlott, ezért a vízelvezető rendszer áttervezésére különös gondot fordítottunk az előkészületek folyamán. | Belterületi útfejlesztés Kincsesbányán | null | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/belteruleti-utfejlesztes-kincsesbanyan |
2015-01-17 00:00:00 | Magyarország GMO-mentes szövetséget akar - Fazekas Sándor Berlinben kezdeményezte a génmanipulációt tiltó EU-s országok összefogását. | false | [
"gmo",
"génmanipuláció",
"fazekas sándor",
"mezőgazdaság",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | Magyarország kezdeményezi a génmanipulált szervezetek (GMO) mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását, azzal a céllal, hogy az egész Európai Unió GMO-mentes övezet legyen - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
Fazekas Sándor a magyar kezdeményezésről elmondta, hogy a GMO-mentes termelésben elkötelezett országoknak szövetségre kell lépniük, "mert egészséges környezetet és egészséges élelmiszereket szeretnénk, és meggyőződésünk, hogy az EU és Magyarország mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni".
Jelenleg a 28 közül 13 uniós országban tiltják a GMO-k alkalmazását, a többiek pedig még nem hoztak döntést vagy ingadoznak, egyben emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament (EP) a napokban a tagállamok hatáskörébe utalta a döntés jogát a GMO-k dolgában.
Az EP-ben kedden elfogadott jogszabály minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák a GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak. | Magyarország GMO-mentes szövetséget akar | 0 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2015/01/17/magyarorszag_gmo-mentes_szovetseget_akar |
2015-05-29 19:15:00 | Budapest—Győr — Magyarország egyik leggazdagabb emberének, Paár Attilának a cége vásárolta meg a miniszterelnök veje, Tiborcz István milliárdos közbeszerzéseket elnyerő vállalkozását. | true | null | 1 | Blikk | null | Mint megírtuk: az Elios Zrt. évről évre egyre több állami beszerzést söpört be, csak idén 4 milliárd forintnyit. Emiatt rengeteg támadás érte Orbán Viktort. De ki is az új tulajdonos? Nos, Paár Attila a Napi Gazdaság listáján a 78. leggazdagabb magyar 9,3 milliárdos vagyonnal. Édesapja koporsókészítőként alapozta meg a családi vagyont, később azonban a fiú, Attila is belelendült.
Nem titok, hogy jó viszonyt ápol több, magas rangú kormányzati politikussal. Sorra nyerte el a megbízásokat: mélygarázsokat épített, részt vett a Várkert Bazár felújításában, a Bálna építésében, de a Simicska Lajos-féle Közgéppel alkotta konzorcium tagjaként más állami megbízást is elnyert. A mostani Tiborcz–Paár biznisz körül nagy a csend. Az érintettek nem nyilatkoznak, és azt sem lehet tudni, mekkora volt a vételár. A győri Paár család érdekeltségében több kisalföldi vendéglátóhely is szerepel. A hvg.hu azt írja, az Opten céginformációi szerint Paár anyját öt évre eltiltották a cégvezetéstől. | Győri milliárdosé lett Orbán vejének cége | null | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/gyori-milliardose-lett-orban-vejenek-cege-2363661 |
2018-12-28 14:26:00 | Trump elszabadult, mint a hajóágyú, létrejött a Magyarország Nyrt., de legalább kinyírják a műanyag szívószálakat. Ezek volt azok a dolgok 2018-ból, amelyek hatását évek múlva is érzékelni fogjuk. | true | null | 1 | G7 | null | Nem adott túl sok okot az optimizmusra 2018, és ezért teljesen érthető, ha valaki úgy döntött, hogy inkább nem követi túl szorosan a folyamatosan áramló negatív híreket. De történt néhány olyan dolog is, amiről kár lett volna lemaradni, mert fontos, és szinte biztosan nagy hatással lesz az életünkre.
Ezeket próbáltam összeszedni most, egy szubjektív lista következik tehát arról a tíz (három magyarországi és hét külföldi) összetettebb történésről, ami egy évnyi intenzív hírfogyasztás után a legfontosabbnak tűnik most 2018-ból.
1. A Fidesz a független tudás ellen fordult
Nem maradt sok olyan tényező Magyarországon belül 2018-ra, amely bármilyen értelemben is ki tudná egyensúlyozni a politikai hatalmat. Ezt nem csak a Fidesz által könnyedén és fölényesen megnyert áprilisi választások mutatták, hanem az is, hogy gyakorlatilag megszűnt a közügyekkel kapcsolatos párbeszéd bármilyen formában. Az ellenzék eljelentéktelenedett, a hatalmat ellensúlyozó intézmények leromlottak. Így viszont nehéz fenntartani azt a folyamatos konfliktust, ami a Fidesz politikai működésében eddig nélkülözhetetlen volt.
Ezért volt érdekes fejlemény, hogy a kormánypárt idén a kommunikációs és hatalmi arzenáljának jelentős részét a hatalomtól függetlenül működő tudományos és szakmai műhelyek ellen irányította. Orbán Viktor szokásos éves programadó beszédében arról beszélt, hogy a hatalom új kulturális korszakot kíván létrehozni. Egy darabig nem volt egyértelmű, hogy ez mire is vonatkozik. Csak később derült ki, amikor a CEU letette a fegyvert a már évekkel korábban indult bürokratikus hadjárattal szemben, és bejelentette, hogy Bécsbe költözik, egyedülálló könyvtárával, tudományos kapcsolataival együtt.
Több új front is nyílt ezen a területen, a kormány például – az újonnan létrehozott Innovációs Minisztériumon keresztül – nagyobb beleszólást követel magának a tudomány ügyeibe, és közvetlenül dönt az önkormányzati elven működő akadémiai rendszer forrásainak egy részéről. Amikor pedig az akadémikusok ellenvéleményt fogalmaznának meg, akkor néha felmerül, hogy egyes kutatóintézeteket inkább bezárnának. A Corvinus egyetem alapítványba pakolása egyelőre a felsőoktatás magánosítására irányuló kísérletnek tűnik, ami – ha valóban minta lesz a többi egyetem számára – tovább erodálhatja az a csekély autonómiát is, amit eddig élvezhettek az egyetemek.
Mindeközben egyébként Magyarországon egész Európában egyedülálló módon csökken a diplomások lakosságaránya, az iskolaelhagyóké pedig nő. És sajnos az országot vezető hatalomtechnikusok azt sem veszíthetik szem elől, hogy azokban a járásokban támogatták nagyobb arányban a Fideszt, ahol átlagosan alacsonyabb az iskolázottság.
2. Létrejött a Magyarország Nyrt.
Rutinos tőzsdei hírkövetők is elveszthették többször a fonalat, amikor Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért cégcsoportjának naponta sorjázó bejelentéseit próbálták követni és értelmezni. De most már érdemes eszmélni, hiszen láthatóvá vált a folyamat vége: az építőiparból és a médiaüzletből a kormányközeli üzletemberek által kiszívott pénzekből felépült egy központosított járadékvadász vállalatcsoport.
A történet tőzsdei része – legalábbis hivatalosan – 2017 elején kezdődött, amikor Mészáros Lőrinc megjelent nagybefektetőként a Konzumban, aztán az Opimusban.*Az Opimus egyébként a Buda-Cash (csalás miatt első fokon 7,5 év börtönre ítélt) vezetőinek vagyonkezelőjeként működött korábban. Aztán egyre több vagyonelem került ezekbe a cégekbe, nem is akárhogy: a Mészáros-Jászai cégek alacsony áron vásároltak, de valós áron könyveltek, így aztán milliárdos nyereségek jöttek létre a semmiből (a cégekbe “úgy kerülnek az értékek, mint egy puttonyba", mondta még tavaly a cégcsoport egyik vezetője). Az már idei fejlemény, hogy előbb Mészáros Lőrinc belerakta az ipari és mezőgazdasági cégeit az Opusba, majd a cégcsoport részeként működő Appeninn részvényt cserélt és összefonódott Orbán Viktor lányának férje, Tiborcz István BDPST Zrt. nevű vállalatával.
Végül pedig az is eldőlt, hogy a Konzum be fog olvadni az Opusba, és így létrejön egy bátran Magyarország Nyrt-nek nevezhető konglomerátum, aminek háromnegyedét Mészáros Lőrinc és családja birtokolja majd, de egyébként bárki beszállhat társtulajdonosnak. (A folyamat során kiderült, hogy Mészáros Lőrinc csak a tőzsdei vagyonával dollármilliárdosnak minősül).
Az Opus irányítói már Frankfurtban turnéznak a befektetői pénzekért, ahol olyan évtizedekig épült befektetési holdingokhoz hasonlítják magukat, mint az olasz Agnelli-család Exor-csoportja, a Grouppe Bruxelles Lambert (Belgium leggazdagabb embere és a negyedik leggazdagabb kanadai közös holdingja), vagy a török Koc csoport.
A központosítás kiterjed a kormánypárt médiájára is. Az év végén egészen bizarr “felajánlások" után egy fideszes politikusok és bizalmasok által vezetett alapítványba került kevés híján az egész kormánypárti médiafelület-birodalom. Mivel a versenyjogi szabályokat nem lehetett volna úgy feszíteni, hogy Gazdasági Versenyhivatal rábólintson a tranzakcióra, ezért a kormány inkább nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította a folyamatot, ezzel is megerősítve minden piaci szereplő felé, hogy Magyarországon a hatalom belátásától függően többféle szabályrendszer vonatkozhat a résztvevőkre.
3. Megoldódott az ezermilliárdos kötélhúzás
Sokáig izgulhattunk azon Magyarországon, hogy vajon megérkeznek-e azok a százmilliárdok Brüsszelből, amelyek kifizetése csúszott az uniós programok utólagos ellenőrzésekor talált visszásságok miatt. A kormánynál is komolyan számoltak a források visszatartásával, legalábbis ez derült ki abból a nem nyilvános jelentésből, ami eljutott hozzánk. Ha sokáig visszatartották volna a pénzeket, az egészen súlyosan megborította volna a magyar államháztartást. Főleg azért, mert a kormány teljes gázzal osztotta ki és utalta át a támogatásokat a cégeknek.
Augusztusban viszont elkezdett jönni a pénz, és az év végéig már ezermilliárd forintot meghaladó összeget utaltak át az Európai Unió alapjaiból a magyar intézményrendszernek. Arról nincsen hivatalos tájékoztatás, hogy egészen pontosan mi történt a háttérben, ami miatt ennyire megváltozott a brüsszeli bürokrácia hozzáállása. Csak sejteni lehet, hogy a magyar fél kompromisszumokat kötött néhány fontos ügyben, valószínűsíthetően elfogadtak jelentősebb pénzügyi büntetést is.
A kérdés rendeződésétől talán nem teljesen független, hogy Magyarország minden harcos retorika ellenére tökéletesen beilleszkedik az európai munkamegosztásban az országot megillető, alacsonyabb pozícióba. Például továbbra is milliárdokkal támogatja az állam az országban beruházó (nagyrészt európai) nagyvállalatok projektjeit, még akkor is, ha ezek nem teremtenek túl sok hozzáadott értéket. Sőt, a munkaerőhiányt részben a túlóraszabályok fellazításával igyekeznek enyhíteni, főként a külföldi munkaadók igényeinek megfelelően, annak ellenére, hogy már így is közel Magyarországon dolgozzák le az emberek a legtöbb munkaórát. Feltűnő az is, hogy legújabban a magyar fegyverbeszerzések is az EU-n belülről jönnek: helikoptert az Airbustól, harckocsit a német KMW-től, gépkarabélyokat pedig Csehországból vásárlunk.
4. Túl lehet már a csúcson a globális gazdaság
2017-ben még rendszeresen elhagyta a globális gazdasággal foglalkozó elemzők száját a “szinkronizált globális növekedés" kifejezés, ami arra utalt, hogy a világ nagy gazdaságai teljesen szokatlan módon egyszerre bővültek gyorsuló ütemben. 2018-ra viszont nagyot változott a helyzet, különösen a világkereskedelemnek kitett EU-ban és Kínában romlott el a beruházó cégek hangulata. A világban elharapódzó protekcionizmus és a politikai káosz arra késztette a beruházásokról, fizetésemelésekről és hasonlókról határozó döntéshozókat, hogy inkább várjanak ki.
De az Egyesült Államokban sem tűnik minden igazán egészségesnek. Az év végére hajszálnyira került a medvepiactól a legfontosabb amerikai részvényindex (tehát a szeptember végi csúcshoz képest majdnem húsz százalékot esett), a hozamgörbe pedig vészesen ellaposodott. Ezek ugyan csak piaci jelzések, de azt azért mutatják, hogy a Trump-féle adócsökkentések nem váltottak ki tartósan pozitív hatást: élénkítették ugyan a keresletet, csakhogy a Federal Reserve emiatt gyorsított a kamatemelési ciklusán, így végső soron megint csak nem tud gyorsabban nőni a gazdaság – és még az államkassza is üresen kong.
Mindenesetre az IMF odáig ment legutóbbi gazdasági jóslatában, hogy a globális növekedés 2018-ban 3,7 százalékon tetőzött, és innentől kezdve jó esetben lassabban hömpölyög tovább, rosszabb esetben pedig recesszió következik. Ez utóbbi különösen az olyan, világgazdaság felé kitett országoknak lenne rossz, mint Magyarország.
5. Magukat gyengítették Európa vezetői
Nem idén kezdődött a hagyományos európai pártrendszer szétesése, de az biztos, hogy új lendületet kapott, ahogyan azt az idén hatalomra jutott olasz posztmodern-szélsőjobbos koalíció is mutatja. És ezt a leginkább maguknak köszönhetik Európa vezetői, régen láthattunk utoljára olyan bénázás-sorozatot, mint a legnagyobb európai országokat irányító politikusoktól.
Emmanuel Macron francia elnök például XVI. Lajost idézően dilettáns módon viszonyul saját népéhez, és kelti a borzasztóan elitista politikus benyomását, amikor eleve rekordmértékű a populista erők támogatása a kontinensen. A francia elnök nem csak a kommunikációt rontotta el, a befektetésösztönzést és a környezetvédelmet előmozdítani igyekvő reformjait is sikerült népellenes intézkedésként bevezetnie. Nem is csoda, hogy a népszerűsége rekordmélységre süllyedt, az év végi tiltakozáshullám pedig a teljes politikai napirendjének kisiklásával fenyeget.
De ez mind semmi Theresa May és a teljes brit politikai osztály már-már viccbe hajló tehetetlenségéhez képest. Nagy-Britannia elitje a jelek szerint képtelen szembenézni azzal, hogy az országot az EU-ból kiléptetni szándékozó erők nyílt hazugságokkal döntötték el a Brexit-szavazást – sőt, May erősen hozzájárult a brit birodalmi fantáziavilág fennmaradásához, ami szerint a Falkland-szigetekkel és Kenyával kereskedve ki tudják majd váltani az európai piacokat. A mostani helyzetben úgy tűnik, oda vezetett ez, hogy a britek elfogadott megállapodás nélkül fognak kizuhanni az EU-ból, egyelőre felmérhetetlen következményekkel.
Angela Merkelnek a saját pártján belüli keményvonalasokkal kellett küzdenie az év folyamán, amit egy ravasz trükkel oldott meg: a kancellári posztot megtartotta, de a pártelnökségről lemondott, és egy bizalmasának, a nehezen kimondható nevű Annegret Kramp-Karrenbauernek adta át. De az biztos, hogy azt a globális vezetői szerepet nem tudta eljátszani, amire a kontinensnek a sok külső és belső kihívás miatt valószínűleg szüksége lett volna. És a következő évet is gyengébb helyzetből kezdi, mint a tavalyit.
6. Trump elszabadult
Azt mindig is sejteni lehetett, hogy Donald Trump elnöksége meg fogja rengetni a világ legnagyobb gazdaságának intézményrendszerét. Ehhez képest 2017-ben még viszonylag kevés jele volt ennek a gyakorlatban, kormányzatának legfontosabb posztjait a hagyományos republikánus irányvonalat képviselő szereplők töltötték be, akik hatékonyan ellensúlyozták az ENSZ-közgyűlésen egyszerűen kiröhögött amerikai elnök kiszámíthatatlan húzásait.
Ez 2018-ra fokozatosan megváltozott, és Trump szép lassan felőrölte azokat az embereket, akik a sajtó népszerű szóhasználatával felnőtt felügyeletet gyakoroltak felette. Az év alatt repült Cohn, McMaster, Tillerson, Sessions, Kelly, és végül Mattis is.*Ők sorban gazdasági főtanácsadó, nemzetbiztonsági főtanácsadó, külügyminiszter, igazságügyminiszter kabinetfőnök és végül hadügyminiszter voltak. Helyettük pedig olyan emberek jöttek, akiknek – Trumphoz való hűségükön túl – nincs különösebb politikai hátországuk vagy identitásuk, és ezért kár lenne tőlük azt várni, hogy bármennyire is féken tartsák az elnököt.
Emiatt Trumpnak egyre több tere nyílt arra, hogy gyakorlatba ültesse a meggyőződéseit. Először a kereskedelmi háború elindításánál vált nyilvánvalóvá, hogy ha Trump akar valamit, akkor nem fogják tudni észérvekkel lebeszélni róla. De ugyanez játszódott le a párizsi klímaegyezmény és az iráni atomalku felmondása vagy az észak-koreai válság kezelése körül, illetve legutóbb, amikor egy hirtelen ötlet (és egy Erdogannal folytatott telefonbeszélgetés) hatására úgy döntött, hogy kivonul Szíriából, és akkor már Afganisztánból is. Az ilyen döntések nem csak a világgazdaságot, hanem az egész, utóbbi három évtizedben rögzült világrendet is aláássák, hiszen az USA eddigi szövetségesei nem lehetnek többé teljesen biztosak az amerikaiak támogatásában.
Miközben azonban Trump elszabadult, addig új nyakörvet és pórázt is kapott, miután a demokraták óriási győzelmet arattak a novemberi félidei választásokon, és megszerezték az alsóház irányítását. Így kedvükre alakíthatnak vizsgálóbizottságokat az USA-ban szokatlanul korrupt Trump-kormányzat ügyeinek feltárására, Trump pedig sok mindent nem érhet el, ha nem köt velük kompromisszumot. Ráadásul Trump minden igyekezete dacára a kormánytól félig-meddig függetlenül működő igazságügyi minisztériumot sem tudta semlegesíteni: egy becslés szerint nagyjából 17 egymástól elkülönő vizsgálat vagy nyomozás zajlik Trumppal szemben, amelyek közül az egyik esetében akár már most is vádat emelhetnének az elnökkel szemben. Az már 2019 érdekes története lesz, hogy a Trump hatalmát korlátozó tényezők hogyan találkoznak majd a kontrollt vesztett Fehér Házzal.
7. High-tech diktátora lett Kínának
Tavasszal eldőlt, hogy Hszi Csinping – hacsak puccsal el nem távolítják, vagy meg nem unja a hatalomgyakorlást – élete végéig fogja totális hatalommal vezetni a világ második, és hamarosan talán első legnagyobb gazdaságát, Kínát. A kínai kommunista párt kongresszusa ugyanis úgy döntött, hogy eltörli az újraválaszthatóság korlátját, amivel páratlan hatalom jutott Hszi elnök kezébe.
A jelek szerint Kínában nem is aprózzák el a diktatúrát, legyen szó teljesen népcsoportok internálásáról vagy az “Egy út, egy övezet" név alatt futó globális befolyás terjesztéséről. A kemény eszközökre szüksége is lesz Hszinek, aki egyébként öt-hat éve egy masszív korrupciósellenes kampány keretében számolt le pártbeli ellenfeleivel. A kínai gazdaság ugyanis részben a kereskedelmi háború hatására, részben a korábban felhalmozott adóssághalom miatt lassulóban van, ami könnyen kirobbanthatja a társadalomban lappangó feszültségeket.
Nagy figyelmet kapott idén a kínai hatalmi apparátus által felügyelt, a big data, a képfelismerő szoftverek és a mesterséges intelligencia legmodernebb technikáit ötvöző megfigyelőrendszer, illetve ennek ötvözése a társadalmi pontrendszerrel. Ez az integrált kontroll ugyan még nem valósult meg, de nem látni, hogy az országon belül ki állítaná meg egy ilyen disztópikus rendszer kiépítését.
8. Senki nem vonta felelősségre a Facebookot
Volt néhány súlyos vállalati történet idén (lassan széteső GE, őrült fordulatokat bemutató Tesla), de mégis, kevés cég került olyan elképesztő PR-pokolra, mint a Facebook ebben az évben. Szinte minden héten fény derült valami felháborító dologra, ami a cégnél történt, és a vállalat vezetőinek láthatóan fogalmuk sem volt, hogy mit kezdjenek ezekkel a botrányokkal.
Amellett, hogy a cég üzleti modellje – egy gigantikus adatporszívó, ami a világ legjobban célozható reklámgépezetét működteti – mindig is megkérdőjelezhető volt, de azért a népirtások, lincselések, választási manipulációk, állami trollhadseregek, nagyvállalatoknak átadott magáncsetelések és hasonlók tényleg meglepetésként érhettek sokakat. Ráadásul tudományos munkák sora bizonyítja, hogy a közösségi médiának kitett emberek magányosabbnak és szomorúbbnak érzik magukat. Néhány lelkiismeretesebb volt Facebook-vezető már teljes erővel kampányol korábbi cége ellen, az Instagram- és a WhatsApp-alapítók is leléptek, de az egész Szilícium-völgyben általános lett, hogy a tech-dolgozó szülők teljesen eltiltják a gyerekeiket a kütyüktől.
A Facebook vezetői a nyilvánosság előtt a fent látható furcsa, félig bocsánatkérő videóval reagáltak a botrányokra, a színfalak mögött viszont bosszút forraltak. A cég második embere, Sherryl Sandberg például odáig ment, hogy kamuhírportál üzemeltetésében is utazó jobboldali PR-céget állított rá a vállalat kritikusaira.
Mindennek fényében különösen visszatetsző, hogy egyelőre alig látni annak nyomait, hogy a nagy globális techcégek hazájában, az Egyesült Államokban bármit is tennének a politikusok, hogy szabályozzák ezeket az oligopóliummá sűrűsödő óriáscégeket. A Facebook esetében legfeljebb a részvényárfolyam esése és a felhasználói bázis lassú lemorzsolódása adhat reményt, hogy valami változni fog.
9. Nem lehet tagadni az éghajlatváltozást
Sok embernél idén jöhetett el a pillanat, amikor szembesülni kellett azzal, hogy tudósok szerint tényleg kezdünk kifogyni az időből, ha tenni akarunk valamit, hogy ne változzon meg a Föld éghajlata a felismerhetetlenségig. A nyári európai hőhullám és vagy az őszi kaliforniai erdőtüzek, az északi jégtakaró elolvadása, a megváltozó éghajlat mezőgazdaságban, faiparban és halászatban is érzékelhető és jól dokumentált hatása egyre több embert győz meg arról, hogy tényleg történik az éghajlattal valami visszafordíthatatlan.
Az alábbi egyszerű grafikonon például nehéz fogást találni:
Az sem kizárt, hogy talán már ki is fogytunk az időből, és inkább az van hátra, hogy kitaláljuk, hogyan adaptálódjon az emberiség az új körülményekhez. Erre utal, hogy hiába sikerült megállapodnia a világ összes országának abban, hogy törekedni fognak együttesen arra, hogy a felmelegedés 1,5-2 fokon belül maradjon az ipari forradalom előtti időszak átlaghőmérsékletéhez képest, idén mégis nőtt a globális szén-dioxid kibocsátás, és várhatóan a következő években is fog. Nem segít az sem, hogy egy olyan elnök került hatalomra Brazíliában, aki határozattan a mezőgazdasági lobbi érdekeit képviseli az Amazonas körüli erdőirtásról folyó vitákban.
De annyit mindenképpen javult a helyzet, hogy legalább a konszenzus a realitás irányába mozdult. És a párizsi megállapodással létrehozott intézményrendszer sem halt meg egyelőre, például elfogadtak egy szabálykönyvet, ami alapján tovább folyhatnak az egyeztetések.
10. Szorul a hurok az egyszer használatos műanyagokon
Történtek tényleg jó dolgok is a világban 2018-ban, legyen szó az extrém szegénység, a járványok vagy az írástudatlanság visszaeséséről vagy néhány korrupt rezsim bukásáról (Dél-Afrika, Malajzia). De ami igazán átütő erejű volt, az az Európai Unió döntése az egyszer használatos műanyag evőeszközök, szívószálak, italkeverő pálcikák és egyebek kivezetéséről. Az apró műanyag szemét feltakarítása szinte lehetetlen, így viszont előbb-utóbb bemosódik a tengerbe, ahol még kisebb darabokban újra bekerül a táplálékláncba, és végső soron újra az emberek egészségét is fenyegetheti.
Az EU ráadásul a cigicsikkeket és más káros műanyagokat gyártó vagy forgalomba hozó cégeket a szennyezés feltakarításának kifizetésére is kényszeríti majd. Ami még jobb, talán meg sem kell várni a döntés 2021-es életbe lépését, mert a cégek már korábban levehetik ezeket a fölösleges, szennyező dolgokat a polcokról. Remélhetőleg az európai gyakorlat más országokba is átterjed majd. Már csak arra várhatunk, hogy a szupermarketekben pakolhassuk a gyümölcsöket papírszatyorba, ne csak egyszer használatos nejlonzacskókba. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a leginkább környezetkárosító bioüzemanyagok mellett az EU a pálmaolaj használatát is korlátozta, amire szintén nagy szükség volt már.
Élet 2018 angela merkel Donald Trump Emmanuel Macron évértékelő Hszi Csin-ping magyarország nyrt Mészáros Lőrinc Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában | 2018 tíz legfontosabb történése | null | https://g7.hu/elet/20181228/2018-tiz-legfontosabb-tortenese/ |
null | Megalakult Tiszaföldvár képviselő-testülete, Hegedűs István polgármester munkáját alpolgármesterként Gődér Gábor segíti. | true | [
""
] | 0 | SZOLJON | null | A minap tartotta alakuló ülését a tiszaföldvári képviselő-testület. Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő közösségi oldalán úgy fogalmazott, Hegedűs István polgármester negyedik ciklusában vezetheti a települést.
- Az új ciklusban a képviselő-testület többségének döntése értelmében Gődér Gábor segíti munkáját alpolgármesterként - tette hozzá. Kiegészítette, hogy támogatására továbbra is számíthatnak . | Negyedik ciklusát kezdte meg a tiszaföldvári polgármester | null | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/10/alakulo-ules-kepviselo-testulet-tiszafoldvar |
2006-10-14 00:00:00 | Hazugságnak tartja a darwini evolúciós elméletet Miroslaw Orzechowski lengyel oktatási miniszterhelyettes. | false | [
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Hazugságnak tartja a darwini evolúciós elméletet Miroslaw Orzechowski lengyel oktatási miniszterhelyettes.
“Az evolúciós elmélet hazugság, tévedés, amelyet ügyeletes igazságként törvényesítettek" – hangoztatta a miniszterhelyettes, a szejm szélsőjobboldali képviselője a Gazeta Wyborcza szombati számában. Úgy ítélte meg, hogy az evolúció “egy hitetlen vénember gyáva elmélete, amelyet talán azért ötölt ki, mert vegetáriánus volt, és híján volt a belső tűznek".
“Nem távolítjuk el az oktatási anyagból, de nem is hagyhatjuk vita nélkül, el kell végre kezdeni a teória kritikáját. Nem szabad hazugságot tanítani, mint ahogy a gonoszságot sem szabad jóságnak, a rusnyaságot pedig szépségnek feltüntetni" mondta.
Orzechowski a szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligájának (LPR) a képviselője. A párt vezetője, Roman Giertych az oktatási miniszteri posztot tölti be a kormányban. A miniszter apja, Maciej Giertych lengyel EU-képviselő nemrég az Európai Parlamentben az evolúciós elméletet vitató összejövetelt rendezett azzal a mottóval, hogy Darwin tanítására nincsenek tudományos bizonyítékok. A lengyel oktatási miniszter egyelőre nem foglalt állást apja nézeteivel kapcsolatban.
Roman Giertych kinevezése májusban éles tiltakozásokat váltott ki Lengyelországban. Egy diákszervezet éppen szombatra hirdetett meg tüntetést a minisztérium épülete elé a tárca gazdájának távozását követelve.
Roman Giertych oktatásügyi miniszter a nyáron azzal kavart vihart, hogy hazaárulással vádolta meg az 1989-es nemzeti kerekasztal-tárgyalások ellenzéki résztvevőit, akik szerinte lepaktáltak a kommunista hatalom képviselőivel, s az összefonódás következményeit ma is szenvedi az ország.
| Darwin hazudott - egy lengyel politikus szerint | 0 | http://24.hu/kulfold/2006/10/14/darwin_hazudott_egy_lengyel_politikus |
2017-12-05 06:58:00+01:00 | Mindenki észre fogja venni, amikor Ron Werber érdemben segíti majd az LMP-t – ígéri Szél Bernadett a párt társelnöke és miniszterelnök-jelöltje. | false | [] | 0 | null | 0 | Mindenki észre fogja venni, amikor Ron Werber érdemben segíti majd az LMP-t – ígéri Szél Bernadett a párt társelnöke és miniszterelnök-jelöltje.
Az LMP kampánylehetőségei szűkösek, de így is felveszik a harcot a Fidesz "agyatlan sorosozásával" szemben – mondta Szél Bernadett a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Nem zárta ki, hogy jelöltjeik adott esetben visszalépjenek majd a "korszakváltást megtestesítő" indulók javára, de szerinte most nem ezekről kell beszélni. Azt viszont leszögezte, hogy a Jobbikkal a jelenlegi formájában nem alkotnának koalíciót.
Az LMP az országos listájának névsorával elégedett, a kongresszus hangulata alapján konszenzusos lista született.
"A Fidesz egyébként iszonyatos közleményt adott ki, valamilyen Soros-listáról és birodalomról értekeztek; olyan az egész, mint egy rossz sci-fi. Nagyon furcsa munka lehet a Fidesznél szövegírónak lenni" – mondta Szél Bernadett.
Ron Werber kampánytanácsadóval a szerződést napokon belül aláírja. Már megbeszélték, mit várnak egymástól.
"Ahhoz kértünk tőle segítséget, hogy a mostani, meglehetősen cudar médiahelyzetben hatékony utcai jelenlétet tudjunk produkálni. A felkészülés már zajlik. Elég látványos lesz az a pillanat, amikor az LMP olyan kampányba kezd, amelyet már egy profi kampánytanácsadó segített. Ezt mindenki észre fogja venni" – közölte.
Az LMP kormányfőjelöltje szerint "ki kell használni azt a hangulatot, hogy az embereknek kezd elegük lenni". Szerinte a Fidesz agyatlan sorosozásával szemben a pártja letett az asztalra egy oktatási és egészségügyi programot, ahogyan azt is, hogyan lehetne a béreket emelni.
Arra a kérdésre, hogy egy oktatási programot hogyan tudnak olyan egyszerűen elmagyarázni, mint például azt, hogy a kormány megvédte Magyarországot, azt válaszolta, hogy nem szabad lebecsülni a magyar embereket.
"Pontosan tudom szülőként, milyen érzés azt gondolni, hogy a gyerekünk nem a legjobb oktatást kapja. Ma nagyon sokan gondolják ezt. De nem csak ők. Nem tudok az utcán úgy végigmenni, hogy ne jöjjön oda egy pedagógus azzal, hogy mennyire nem bírja már a rá rótt terheket."
Egyik fő céljuk Polt Péter legfőbb ügyész elmozdítása. "Polt Péter személye szimbóluma az Orbán-kormánynak, az ilyen emberek miatt minden ellenzéki párt sok sérelmet szenvedett el" – tette hozzá. | Itthon: Szél Bernadett: "Mindenki észre fogja venni" a Werber-kampányt | 0 | http://hvg.hu/itthon/20171205_Szel_Bernadett_mindenki_eszre_fogja_venni_a_Werberfele_kampanyt |
null | Aki demonstrál, nem értem teszi. Magáért, az iskolájáért és a gyermekei jövőjéért. Nem én kerültem méltatatlan helyzetbe. Én azt tettem, amit tennem kellett – írta igazgatói minőségében utolsó Facebook-bejegyzésében Mészáros Csaba. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | "Felmentettek az igazgatói pozíció alól. Jövőre a Madách tanára leszek, és kedvemre úgy zárom a pályámat, ahogy elkezdtem: tanítok. Nincs ennél nagyobb és felszabadítóbb boldogság" - írta igazgatói minőségében utolsó Facebook-bejegyzésében Mészáros Csaba. A Madách Imre Gimnázium igazgatóját aziután váltották le, hogy az iskolában úgy döntöttek, nem veszik el a diákoktól a mobiltelefonokat.
Szerinte azok a médiumok robbantották ki a felmentésével járó helyzetet, akik a Madách augusztus 19-ei közleményét 26-án szemlézték. "Mert Maruzsa államtitkárnak augusztus 22-én már elmondtam, hogy ezt a közleményt már kitettük. Akkor (és később sem) neki nem volt ellenvetése, mert »milyen mesteri a rendelet, hogy ezt is engedi.« Ha nincs a médiafelhajtás, nem mentettek volna fel. Mert nem a tények számítanak, hanem a botrány és a precedens." | A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója: Aki demonstrál, nem értem teszi, hanem az iskoláért | null | https://www.klubradio.hu/hirek/a-madach-imre-gimnazium-levaltott-igazgatoja-aki-demonstral-nem-ertem-teszi-hanem-az-iskolaert-146420 |
null | Új fejlesztési programot jelentett be 2025-től Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter szerint számos olyan járás van az országban, melyek az elmúlt évtizedben nem tudtak feljebb zárkózni az uniós átlaghoz, ezért a kormánynak lépnie kellett. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Olyan területfejlesztési programot indít a kormány, amire 1990 óta nem volt példa
- jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Összesen 174 járás részesül majd januártól garantált fejlesztési forrásban.
A miniszter emlékeztetett rá, hogy korábban, 2004-től 2010-11-ig a térségek többsége "nem igazán tudott felzárkózni uniós átlaghoz", ezért a kormány változtatott felzárkóztatási, fejlesztési politikáján annak érdekében, hogy a különböző járások hatékonyabb felzárkózást tudjanak elérni. A tárcavezető szerint 2013 és 2022 között javult is a helyzet, de még mindig jelentős elmaradások vannak az egyes járások között.
Számos olyan járás van, ami fejlettségi szintjén nem tudott érdemben előrelépni ebben az időszakban - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy leginkább az észak-keleti és a dél-dunántúli területek maradnak el az átlagtól, "ezek felzárkóztatása különösen fontos lesz" a következő években.
"Ezért 2025-től elindítjuk a versenyképes járások programot, amellyel nagyobb dinamikát kívánunk adni a felzárkóztatáshoz"
- jelentette be Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy ehhez uniós- és magyar költségvetési források állnak rendelkezésre.
A hazai forrásokról elmondta, hogy 2025-ben az iparűzésiadó-többlet kerül bele ebbe az alapba, ez a keret válik pályázhatóvá. Hozzátette, hogy a települések továbbra is megkapják az iparűzési adót.
"A Pénzügyminisztérium kalkuláció szerint ez 2025-ben összességében 65 milliárd forintot jelent"
- válaszolta az Economx kérdésére a tárcavezető.
Járásonként legalább 250 millió forint
Összesen három kategóriát jelöltek ki:
250 és 500 millió forint között,
0,5 és 1 milliárd forint között,
és 1 milliárd forint felett.
Ahol az iparűzésiadó-többlet nem éri el a 250 milliót, ott a kormány kiegészíti azt - azaz garantáltan minden egy járás legalább 250 millió forint fejlesztési összeghez jut 2025-től, évente. Ebbe a kategóriába a miniszter tájékoztatása szerint a járások körülbelül háromnegyede tartozik, hat megyeszékhely-központú járás pedig legalább 500 millióra pályázhat majd.
Közölte azt is, hogy összességben 141 járás jut majd nagyobb fejlesztési forráshoz, mint az ipa-többlete lenne, és 30 olyan járás lesz, melyek 250 feletti összeget, míg 6 járás több mint 500 millió forint feletti összegre pályázhat majd.
A kormány jelöli ki a prioritásokat, amelyekért pályázni lehet majd - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a járásszékhely polgármesterei döntenek majd erről, a döntéshez pedig kétharmados többség kell majd, éppen azért, hogy ne tudják kijátszani egymást a településvezetők.
"Kell egy középút, hogy a fejletlen térségek felzárkózhassanak"
A területfejlesztés kiegészítő motorja lehet a versenyképesség fejlesztésének és a gazdasági növekedésnek - jelentette ki korábban a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen. Szerinte minél kisebbek a szociális és területi szakadékok egy országon belül, annál versenyképesebb a gazdaság és a társadalom.
A területfejlesztés legfontosabb feladata, hogy csökkentse a területi különbségeket az országon belül - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, ideális esetben ez a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását jelenti a fejlettekhez, kevésbé ideális helyzetben valamilyen "középút" megtalálását teszi szükségessé, rossz esetben pedig a fejlett térségek a fejletlen felé történő leszakadását okozhatja. | Betöltötte a dellavakcinát a kormány, ilyenre 1990 óta nem volt példa | null | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/teruletfejlesztes-jarasok-navracsics-tibor-65-milliard-forint-fejlesztesi-program.797530.html |
2023. 08. 23. 09:41:00 | Több mint kétezer orvos írta alá a belügyminiszternek címzett levelet. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A Népszava írta meg, hogy fontos levelet kaphat szerdán az egészségügyet is irányító Pintér Sándor belügyminiszter. A több mint kétezer háziorvos által támogatott kezdeményezés keretében arra kérik a minisztert, hogy a háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók, nővérek béremelésére szolgáló kormányzati juttatást úgy fizessék ki, hogy az csak erre a célra legyen felhasználható.
Kapcsolódó cikk Durva ütemben üresednek a háziorvosi praxisok A tavalyi szeptemberi adatokhoz képest 82 háziorvosi praxist hagytak ott, pedig sokak szerint még csak most jön a felmondási hullám a béremelés hiánya miatt.
Az érvényben lévő rendelet ugyanis nem így felcímkézve, hanem "praxistámogatásként" utalná el a pénzt a praxisokat működtető vállalkozásoknak, így nem feltétlenül kéne az egész összeget béremelésre fordítani, mert vannak, akiknek a bére már eléri a jogszabályban most minimumként meghatározott összeget. A másik gond ezzel a megoldással az, hogy a plusz összeg így beleszámít a praxisok bevételébe, és ezzel egyes rendelések már belekerülhetnek a helyi önkormányzati adó fizetési kötelezettség alá.
Kapcsolódó cikk Találós kérdés: mi jön júliustól az ápolóknak, ami a pedagógusoknak nem? Júliustól 18 százalékkal emelkedik az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók alapbére,
Az akciót Keczéry Attila zuglói háziorvos indította el és a praxistulajdonos orvosok több mint harmadának (2067), és 620 asszisztens illetve körzeti ápoló támogatását szerezte meg.
"Az a 2067 kolléga, aki aláírt, biztosan oda szeretné adni teljes összegben a 18 százalékot a munkatársainak. Azért is üdvös lenne, hogy célzottan kapják meg ezt az összeget a praxisok, mert akkor nincsen különösebb adóvonzata, és nem kérdés, hogy ez most akkor mire is van"
- mondta a lapnak Keczéry, aki azt is elárulta, eddig semmilyen jelzés nem érkezett a minisztériumtól, hogy fontolóra vennék kérésük teljesítését. | Fontos levelet kap ma Pintér Sándor, vajon mit válaszol? | 0 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/fontos-levelet-kap-ma-pinter-sandor-vajon-mit-valaszol.html |
2013-05-29 14:33:00 | Vádemelési javaslattal zárta a rendőrség a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik ügyintézőjével szemben, aki 50 ezer forintért soron kívül adott ki adóhatósági okiratot. | true | null | 1 | HVG | null | A NAV egyik ügyintézőnője soron kívül adott ki adóhatósági nyilatkozatot 50 ezer forintért. A nőt a pénz átvételekor a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály munkatársai fogták el, május 7-én.
Az ügyintézőnő ellen hivatalos személyként, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés miatt indult eljárás, aminek ideje alatt szabadlábon védekezett.
A rendőrség a nyomozást a napokban lezárta, és az ügy iratanyagát vádemelési javaslattal megküldte az ügyészségnek. | Itthon: Korrupt NAV-os: 50 ezerért adta ki a nyilatkozatot | null | https://hvg.hu/itthon/20130529_Korrupt_NAVos_50_ezerert_adta_lo_a_nyila |
2019-09-21 16:17:00+02:00 | A szövetségi kapitánynak fogalma sincs, mi történhetett Magát Krisztinával. | false | [] | 0 | null | 0 | Nem érkezett meg a thaiföldi vb helyszínére az egyik magyar súlyemelő
2019. szeptember. 21. 16:17 Utolsó frissítés: 2019. szeptember. 21. 16:17
Megérkezett a magyar csapat a thaiföldi súlyemelő-világbajnokság színhelyére, Pattayába, Magát Krisztina azonban nem tartott társaival.
"Fogalmam sincs, mi történhetett, megsérült vagy más a gond, hiszen megvolt a repülőjegye is, és velünk együtt kellett volna eljönnie Budapestről - mondta az MTI érdeklődésére a válogatott szövetségi kapitánya, Gyurkovics Ferenc.
" Nekem nem jelezte, hogy mi az oka otthon maradásának" – tette hozzá.
A 30 éves Magát, aki doppingeltiltását követően újrakezdte a versenyzést, s a 2018-as Európa-bajnokságon ezüstérmes, a világbajnokságon pedig 12. volt, a thaiföldi vébé rajtlistája szerint szerdán lépne versenydobogóra a 87 kilósok B csoportjának tagjaként.
Hiányában is lesz magyar szereplője a kategóriának: Boros Viktória, a szombathelyi Haladás VSE emelője indul, besorolása alapján a 87 kg C csoportjában, kedden. Aznap lesz jelenése a BKV Előre versenyzőjének, Szuromi Tímeának a 81 kilósok B csoportjában, míg a szegedi Nagy Péter a vb zárónapján, pénteken szerepel a plusz 109 kilogrammosok B csoportjában. | Itthon: Nem érkezett meg a thaiföldi vb helyszínére az egyik magyar súlyemelő | 0 | https://hvg.hu/itthon/20190921_Nem_erkezett_meg_a_thaifoldi_vb_helyszinere_az_egyik_magyar_sulyemelo/nyomtatas |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Azzal, hogy a Fidesz nemzeti konzultációt javasol a gazdaságról, követi a népfelség elismerését - mutatott rá a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) közleményében a szervezet elnöke. Csizmadia László szerint a választási ciklusok között észszerű - pártállástól függetlenül - a polgárok véleményét megismerni, a sorsukat befolyásoló gazdasági döntésekről.
Mint arról lapunk isbeszámolt, vasárnap és hétfőn tartották Esztergomban a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülését, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök tartott zárt körben helyzetértékelést, aholgazdasági programothirdetett:
megfizethető lakhatás, egymilliós jövedelem, munkáshitel és tőkejuttatás a magyar kisvállalkozásoknak.
A kormányfő véleménye szerint a gazdasági semlegesség fordulatot hoz majd 2025-től, és a kormány célja, hogy hazánk az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést érjen el.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté bejelentette: a tervezett intézkedésekről újabbnemzeti konzultációtjavasoltak a kormánynak, hogy kikérje az emberek véleményét.
A nemzeti konzultáció a jogállamiság keretei között optimalizálja a kormány döntéseit, miközben legitim felhatalmazást ad
- hangsúlyozta Csizmadia László.
A CÖF-CÖKA szerint jelenlegi háborúzó világunkban, családjaink jövője érdekben, legfontosabb a béke megteremtése. Emellett, a gazdaság primátusát elfogadva, a pártpolitikai harcok háttérbe szorítása időszerű - mutatott rá az elnök.
Borítókép: Illusztráció ( | A nemzeti konzultáció követi a népfelség elismerését | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/a-nemzeti-konzultacio-koveti-a-nepfelseg-elismereset |
2013-08-24 13:59:51+02:00 | Francis Paul Cullen 1955 és 1991 között három ministránsfiút molesztált. Legfiatalabb áldozata hétéves volt. | false | [
"Spanyolország",
"egyház",
"katolikus",
"letartóztatás",
"pedofília"
] | 0 | null | 0 | Francis Paul Cullen 1955 és 1991 között három ministránsfiút molesztált. Legfiatalabb áldozata hétéves volt.
Őrizetbe vett a spanyol rendőrség szombaton egy 85 éves ír katolikus papot, akit azzal gyanúsítanak, hogy éveken keresztül molesztált három ministráns fiút Nagy-Britanniában.
A dublini születésű Francis Paul Cullent Tenerife szigetén, Aronában vették őrizetbe egy európai elfogatóparancs alapján. Ügyében egy madridi törvényszék fog eljárni.
A gyanú szerint Cullen 1955 és 1991 között követett el szexuális bűncselekményeket különböző nagy-britanniai templomokban és egyházi központokban három gyerek ellen. Hogy hol, azt a spanyol hatóságok nem közölték, de azt igen, hogy Cullen áldozatai ministránsfiúk voltak, 7, 8, illetve 12 évesek, amikor a pap először molesztálta őket. | Külföld: Pedofília miatt letartóztattak egy ír papot Spanyolországban - NOL.hu | 0 | http://nol.hu/kulfold/pedofilia_gyanuja_miatt_letartoztattak_egy_ir_papot_spanyolorszagban-1408413 |
null | Újabb ellentmondás a Madách gimnázium igazgatójának felmentése körül. | true | [
""
] | 0 | 168 óra | null | A Belügyminisztérium közleményben tagadta, hogy a Madách Imre Gimnáziumról döntéséről szóló sajtóhírek előtt Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár pontosan tisztában lett volna azzal, hogy mit tervez az intézmény. Nemrég egy posztban a gimnázium igazgatója, Mészáros Csaba közölte, hogy az államtitkárt tájékoztatta a lépésükről.
A Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát pár napja mentette fel a belügyminisztérium amiatt, hogy az iskola jelezte: a kormány rendelete ellenére is beengedik az iskolába az okostelefonokat. A lépés miatt tüntetés is volt szerdán, és lesz egy hétfőn is.
Mi is történt a Madách Imre Gimnáziumban?
Az igazgató csütörtökön egy Facebook-bejegyzésben búcsúzott el. Itt arról írt, hogy szerinte egyedül a média miatt menesztették, hiszen Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban semmilyen kifogást nem emelt a tantestület mobiltelefon-használatra vonatkozó rendelete elleni tiltakozása miatt. Mészáros Csaba konkrétan úgy fogalmazott:
Azok a médiumok, akik az augusztus 19-i közleményünket 26-án szemlézték, robbantották ki azt a helyzetet, hogy felmentettek. Mert Maruzsa államtitkárnak augusztus 22-én már elmondtam, hogy ezt a közleményt már kitettük. Akkor (és később sem) neki nem volt ellenvetése, mert »milyen mesteri a rendelet, hogy ezt is engedi«. Ha nincs a médiafelhajtás, nem mentettek volna fel.
Most a Belügyminisztérium egy közleményben cáfolta, hogy az államtitkár tisztában lett volna a Madách döntésével. A Telex kérdéseire válaszolva azt írták: Maruzsa Zoltán nem volt tisztában azzal, hogy azt tervezik, a tanulóknak nem kell leadniuk majd a telefonokat. A belügyi tárca úgy fogalmazott, az iskola honlapjára kiírt közleményt Maruzsa Zoltán nem olvasta.
Megfelel a valóságnak, hogy Mészáros Csaba az egyeztetés alkalmával megemlítette, hogy a gimnázium honlapjára kitettek egy tájékoztatást a digitális eszközök iskolai használatáról - a tájékoztatót az államtitkárnak nem mutatta be, azt az államtitkár nem olvasta. Ebből következően az államtitkár a Madách Imre Gimnáziumban tervezett eljárásról véleményt nem alkothatott, álláspontját nem fogalmazhatta meg, általánosságban csak annyit mondott, hogy a rendelet azért kiváló, mert az a végrehajtás érdekében az igazgatóknak nagy mozgásteret biztosít.
A Madách Imre Gimnázium volt igazgatója ezzel kapcsolatban azt írta korábban:
"Nem lehetett ma könnyű Maruzsa államtitkárnak lenni (láttam is). Főleg ennyire mondvacsinált indokkal. Én is tudom, hogy bármilyen per nyerhető. (Bár indoklás nélkül felmenthető bárki.) Az igazgatóságom alatt eljutott az iskola egy olyan színvonalra, hogy a lányai minket választottak és ide jártak. Majd felmenti az igazgatót. Nem a Madách változott... Persze Ő csak aláírja a miniszter döntését, de a kinevezésemet Pintér Sándor írta alá, a felmentésemet pedig Ő."
Egyébként sem akart már igazgató lenni?
A Telex arra is rákérdezett, hogy a megjelent sajtóhíreknek volt-e köze az igazgató felmentéséhez. A Belügyminisztérium erre annyit válaszolt:
"A tényt, nevezetesen azt, hogy egy állami intézmény vezetője nem tart be egy jogszabályt, azzal nyíltan szembehelyezkedik, nem a Belügyminisztérium, nem az államtitkár, hanem Önök minősítették »ellenállásnak«."
A tárca végül azt is közölte:
"Mészáros Csaba az egyeztetés során egyébiránt jelezte, hogy nem tervezi kitölteni igazgatói mandátumát, már az utódlás kérdésével foglalkozik."
Készült egy felmérés is
A történtekkel egy időben jelent meg az MTI-ben, egy felmérés, amelyet a Nézőpont Intézet készített a Szent István Intézet megrendelésére, és amely megállapította, hogy "a magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból, 85 százalékuk egyetért a mobiltelefon-használatot korlátozó kormányrendelettel". A válaszadók 65 százaléka szerint elsősorban szórakozásra használják a gyerekek az okostelefont; 21 százalék jelölte meg az információszerzést, 9 százalék a kapcsolattartást.
Csütörtökön írtunk arról is, hogyan lehet egy még hatályba sem lépett rendelet alapján felmenteni valakit, amire a szakértő kifejtette, hogy
"bár a vonatkozó rendelet valóban csak 2024. szeptember 1-jén lép hatályba, a fenntartó egy határozott és egyértelmű, jövőbeli jogellenes cselekedetre vonatkozó szándékot kifejező kijelentés kapcsán is - különösen, ha olyan kiemelt közérdekről van szó, mint a kiskorúak védelme - ítélheti meg úgy, hogy egy iskolaigazgató - ex nunc jogsértésre mutató kijelentésével - elvesztette a vezetői feladatai ellátásához szükséges bizalmat, és emiatt alkalmatlan a feladatának ellátására".
(Kiemelt kép: Budapest, 2024. augusztus 28. Résztvevők a budapesti Madách Imre Gimnázium elbocsátott igazgatója, Mészáros Csaba melletti tüntetésen a középiskola előtt 2024. augusztus 28-án. A Belügyminisztérium ezen a napon közölte, hogy azonnali hatállyal felmentette a gimnázium igazgatóját. A döntést azzal indokolták, hogy "egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt". MTI/Balogh Zoltán) | A belügyminisztérium tagadja, hogy tudott arról, mit tervez a Madách igazgatója | null | https://168.hu/itthon/a-belugyminiszterium-tagadja-hogy-tudott-arrol-mit-tervez-a-madach-igazgatoja-280848 |
2014-04-23 15:09:21 | Az országgyűlési választás eredménye alapján osztják újra a parlamenti pártoknak járó 3,8 milliárd forintot. A listán mandátumot szerzett politikai szervezetek számára 2011 óta változatlanul mintegy két és fél milliárd forintot biztosítanak, míg a pártalapítványok nem egészen 1,3 milliárd forintot kapnak. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Az összeg valószínűleg most sem fog emelkedni, a kormányfő már 2012 nyarán azt hangoztatta, hogy az ország gazdasági helyzetére tekintettel fel kellene függeszteni a pártok támogatását. Tavaly tavasszal pedig az vetődött fel, hogy ilyen címen az idén egyetlen szervezet se kapjon pénzt, hanem csak a kampánytámogatást fizessék ki, ami egyébként önmagában hétmilliárd körüli egyszeri kiadást jelentett.
Később mindkét ötletet elvetették, de könnyen elképzelhető, hogy hasonló gondolattal valaki ismét előáll, ami az ellenzéki pártok további kivéreztetését jelentené.
Hevenyészett becslésünk alapján a 3,8 milliárdból 1,6 milliárd juthat a Fidesznek és a KDNP-nek, valamint az alapítványaiknak, tehát a kormánypártok – amelyek 52 százalékos támogatottsága 45 százalékra csökkent – veszíthetnek háromszázmilliót.
Évente majdnem egymilliárdot könyvelhetnek el viszont a baloldali összefogás tagjai, hiszen az MSZP 2010-es 19 százalékával szemben most közösen a szavazatok 25 százalékát szerezték meg. Ez a korábbi szocialista bevételhez képest összesen hoz nagyjából kétszázmilliót.
A Jobbiknak (és alapítványának) a 16 helyett húszszázalékos szavazatarány százmillió feletti többletbevételt jelent. Az LMP-nek viszont a 320 millió helyett be kell érnie nem egészen kétszázmillióval, hiszen 2010-hez képest gyengébben teljesített.
Oszd meg és uralkodj
A baloldal tehát nyert valamennyit, kérdéses azonban, hogy a pénzen miként osztozik az összefogásban részes öt szervezet.
A hatályos szabályozás alapján annyi biztos, hogy a pártok támogatására fordítható két és fél milliárd negyedrészét – hatszázmillió körüli összeget – az országos listán mandátumot szerzett jelölő szervezetek között egyenlő arányban osztják szét.
Miután összesen kilencen vannak, egyenként majdnem hetvenmilliót kapnak, beleértve a Magyar Liberális Pártot is, amelynek egyetlen jelöltje került be a parlamentbe.
Valójában tehát a fennmaradó körülbelül 1,9 milliárd forint oszlik meg a listás szavazatok arányában. A közös listát állítók esetében az előzetesen kötött megállapodás alapján folyósítják az összeget.
Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke kérdésünkre elmondta: az egyeztetések során az a döntés született, hogy a pénzt a 198 nevet tartalmazó közös lista alapján, az egyes pártok által megnevezett jelöltek arányában osztják szét, függetlenül attól, hogy szereztek-e mandátumot.
Az öt párt (a nekik alapból járó nem egészen hetven-hetvenmillió felett) 460-480 millióból részesedik még összesen. Az MSZP – amelynek 138 jelöltje volt a listán – 330 millióra, a DK csaknem hatvanmillióra, az Együtt ötvenmillióra, a PM 23 millióra, a Liberálisok pedig 12 millióra számíthatnak még ebből a forrásból.
Ebből az is következik, hogy a szocialisták anyagilag biztosan nem jöttek ki jól a szövetségből. Az idei 521 milliós párttámogatás helyett négyszázmillió esik rájuk.
Emellett van még további 1,3 milliárd, amit a pártok alapítványai kaphatnak. Ezt hasonló elvek alapján osztják szét a pártok között.
Az összefogásnak valamivel több mint háromszázmillió juthat, amelynek nagyobb része, valószínűleg kétszázmilliót meghaladó összeg – ami a jelenleginél szintén kevesebb – a Táncsics Alapítvány számlájára kerülhet.
Az összefogás többi résztvevőjének viszont csak akkor jár ilyen támogatás, ha a „párt a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából” alapítványt hoz létre. | Az MSZP 400, Fodorék 80 milliós zsebpénzt kapnak | null | http://nol.hu/belfold/kevesebbet-kap-az-mszp-1458015 |
2011-10-19 12:17:00 | Átlagosan egymillió forint alatti áron adott túl az állam azokon az Audi A6-os és más, felső kategóriás autókon, amelyek helyett takarékoskodásra hivatkozva új Skoda Superbeket kaptak az állami vezetők. A lecserélt kocsik helyett 97 Skodát vettek. Orbán Viktor, Pintér Sándor és Szijjártó Péter nem kapott új autót. | true | null | 1 | Origo | null | Átlagosan egymillió forint alatti áron adott túl az állam azokon az Audi A6-os és más, felső kategóriás autókon, amelyek helyett takarékoskodásra hivatkozva új Skoda Superbeket kaptak az állami vezetők. A lecserélt kocsik helyett 97 Skodát vettek. Orbán Viktor, Pintér Sándor és Szijjártó Péter nem kapott új autót.
Új Skoda Superbekre cserélte le az állami vezetők autóit az elmúlt hónapokban a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). Tavaly nyáron Orbán Viktor a takarékoskodásra hivatkozva leállította az állami beszerzéseket és az autók cseréjét is, az állami autókat üzemeltető KEF szerint épp azért volt szükség az új autókra, mert a régiek nagyon rossz állapotban voltak, és sokba került a szervízelésük. A takarékoskodással indokolták azt is, hogy a korábban használt Audi A6-osok helyett a Skoda olcsóbb felső kategóriás autóit fogják megvásárolni (az [origo] autó rovata korábban többször is foglalkozott ezzel a típussal, erről bővebben itt olvashat).
Az állam 97 darab új Skoda Superbet vásárolt összesen 600 millió forintért - válaszolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az [origo] kérdésére. A minisztérium szerint az autókat 29 százalékkal olcsóbban kapta meg az állam, mint amennyiért az üzletekben árulják őket. A miniszterek az autó Ambition 2,0 TSI DSG felszereltségű változatát kapták, ennek 8 850 000 forint a katalógusára. Ebből a kivitelből nyolc darabot vásárolt a KEF, a minisztérium listája alapján rangja szerint ilyen autót kapott az Audi A6-os helyett Navracsics Tibor és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Matolcsy György nemzetgazdasági, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is, de a listából nem derül ki, hogy a maradék három, miniszteri felszereltségű autó kinek jutott.
Pintér Sándor nem új Skodával jár
Az államtitkároknak 39 darab Ambition 2,0 CR TDi DSG kivitelt vásároltak, ami a szalonban 8 376 750 forintba kerül, a helyettes államtitkárok pedig az autó Comfort 1,8 TSI típusának kombi kivitelét kapták, amelyet 7 180 500 forintért árulnak. Az új autókból legtöbbet, 22-t a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kapta meg. A Miniszterelnökségen lecserélték Varga Mihály államtitkár autóját, új Skodát kapott Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos, Fericsán Anita helyettes államtitkár és a sajtóiroda vezetője, Havasi Bertalan is. A Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium autóit nem a KEF üzemelteti, de ezek a minisztériumok is kaptak kilencet az új autókból.
Új állami Skodák a KEF garázsában
Nem minden állami vezetőnek jutott új autó, mert a KIM szerint nem futott a keretből, ezért akik "még jobb állapotú" autót használtak, azok megtarthatták a régit. A KIM szerint összesen 16 ilyen állami vezető van, köztük Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Ángyán József, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára, akik továbbra is az eddigi Lexus GS típusú autójukkal járnak. Nem cserélték le Felkai László belügyminisztériumi államtitkár és Vízkelety Mariann közigazgatási államtitkár Audi A6-osát és Farkas Imrének, a vidékfejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkárának BMW 530-asát. A többi, régi autóját megtartó állami vezető helyettes államtitkár, és szinte kivétel nélkül Volkswagen Passatokat használnak.
Nem kapott új Skodát, és a régi autójukat megtartó állami vezetők között sem szerepel Pintér Sándor belügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, akit államtitkári rangban foglalkoztatnak. Az [origo]-nak küldött válaszból nem derült ki, hogy ők milyen autót használnak.
Egymilliót sem kaptak egy használt Audiért
A lecserélt autókon már túl is adott az állam: 87 autót három csomagban összesen 80 741 970 forintért árverezték el. A kocsik többsége Audi A6-os és Volkswagen Passat volt, de 9 Saab 9-5-öst, 7 Ford Mondeót és több Skoda Superbet és Skoda Octaviát is lecseréltek. Korábban azt mondták, az autókat valószínűleg bontási áron próbálják majd meg értékesíteni.
A KIM válasza szerint mielőtt a kocsikat piacra dobták, egy igazságügyi szakértő megállapította a forgalmi értéküket: ez lett a kikiáltási áruk, majd típus és állapot alapján három részre osztották el őket. Az első csomagot 30,2 millió, a másodikat 26,19 millió, a harmadikat pedig 24,34 millió forintért adták el, de azt nem részletezték, hogy melyik csomagban hány és milyen típusú autó volt. Az autókat nyilvános árverésen, közjegyző jelenlétében adták el, az árverést az Autó Aukció Kft. bonyolította le szeptemberben két alkalommal.
Matolcsy György érkezik a lovasberényi kormányülésre új Skodájával
A minisztérium levele szerint az elárverezett autók átlagéletkora meghaladta a kilenc évet, de volt köztük 14 éves autó is. Az autókban átlagosan 305 821 kilométer volt, a legtöbbet futott kocsi 510 853 kilométert tett meg állami karrierje során.
Az autókért kapott átlagosan egymillió forint alatti összeg az interneten árult hasonló kategóriás kocsikért kért összeg alsó határa. A használt autókat hirdető internetes portálokon a 9 éves, 2002-es évjáratú Audi A6-os autókat felszereltségtől függően 1,5 és 3 millió forint közötti áron kínálják. Kilencéves, 2002-es évjáratú Volkswagen Passatot már 1,2 millió forintért is lehet kapni, de a több tucatnyi ilyen autó többségéért 1,5 és 2,5 millió forintot szeretne kapni a tulajdonosa. Az elárverezett állami autók között volt több Saab 9-5-ös is, ilyen típusból 17 darab eladó kilencéves autót találtunk, ezek közül hármat egymillió forint alatt árulnak, a többiért 1,3 és 1,95 millió forintot kérnek. Az összehasonlítást azonban nehezíti, hogy az autók állapota látatlanban nem összevethető. | Hatszázmillióért vásárolt Skodákkal takarékoskodik az állam | null | https://www.origo.hu/itthon/2011/10/nyolcvanmillio-forintert-adott-tul-az-allam-a-vezetok-lecserelt-audijain |
null | A 2000-es években felvett kötvényteher fojtja a céget: még mindig 4,5 milliárd fölött a tőketartozás | true | [
""
] | 0 | VAOL (Vas Népe) | null | Idén is kikészíthetik a pénzügyi mentőövet a szombathelyi városházán a Szova Nzrt. számára: 400 millió forintos tagi kölcsön nyújtásáról dönthet a közgyűlés csütörtökön.A cég első féléves beszámolójából kiderül: 3,055 milliárd forint árbevétel mellett 9 millió forint üzemi és 18 millió forint adózás előtti veszteséget könyvelhet ela 100 százalékig önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság.
Hulladékgazdálkodásból közel 1,1 milliárd forint,
a közterületek takarításából 256 millió forint,
a közterületi fizető parkolásból 218 millió forint,
a társasházkezelésből 63 millió forint,
önkormányzati ingatlankezelésből 123 millió forint folyt be a Szova kasszájába.
Az útépítésből származó árbevétel 553 millió forintra rúgott az első hat hónapban - tudtuk meg a beszámolóból.
Bár az első félévben a társaság pénzügyi helyzete stabil volt és a kötelezettségeket teljesíteni tudta,az adózás előtti veszteség azt jelzi, hogy a devizakötvény törlesztésére egyáltalán nem képződik forrás
- áll a közzétett dokumentumban. Abból az is kiolvasható, a céget továbbra is a kötvényteher fojtja: a kötvény idei törlesztőrészlete 265 millió forintra rúgott, aminek 75 százalékát a korábbi ingatlanértékesítési bevételekből óvadékba helyezett összegből tudták kifizetni, 25 százalékát pedig a folyó bevételekből finanszírozták.
Az adózás előtti veszteség azt jelenti, hogy bevételeink jelenleg a rendszeres folyó kiadásokra sem nyújtanak fedezetet. Ez eddig nem okozott akut problémát, azonban az év végén jelentkező nagyobb kötelezettségeket várhatóan saját erőből már nem tudjuk teljesíteni
- közölte a vezérigazgató. Megtudtuk azt is,a kötvényből fennálló tartozás2024. június 30-án is még meghaladta a több, mint 11 millió svájci frankot;június végi árfolyamon számítva mintegy 4,57 milliárd forintos tartozásnak felel meg.Atörlesztőrészletek terhe- jelen állás szerint - még nyolc évig nyomhatja a cég, s közvetetten Szombathely városának büdzséjét. Ismert, a kötvénykibocsátáskor a Szova vezérigazgatójaKovács Elődvolt, aki 2019 ótaa polgármester kabinetfőnöke.
Úgy tűnik, az eddigi gyakorlaton nem kívánnak változtatni a döntéshozók: ezúttal is ingatlanértékesítésekből nyernének plusz forrást. Aközgyűlési határozati javaslatok közöttszerepel a Welther Károly utcai, egykori Szova-székház értékesítése és aBejczy utcai kormányablaképületének eladása is. Ismert, utóbbi ingatlanra kiírt pályázati eljárástavaly eredménytelenül zárult, akkor az épület kikiáltási ára 260 millió forint plusz áfa volt. A polgármester csütörtöki határozati javaslata szerint a közgyűlésnek már csak a tervezett adásvételi szerződések megkötéséhez kellene majd hozzájárulnia...
A Szovánál javasolják azt is, hogy Nemény András polgármester fontolja meg, az önkormányzat pedig vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő, forgalomképes ingatlanokat apportáljon a Szovába továbbfejlesztési, majd eladási, közvetlen értékesítési céllal. | Pácban a Szova: a kormányablak épületét is eladnák | null | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/09/kormanyablak-epuletet-eladnak-szombathely-szova-nemeny |
2017-10-02 12:00:00 | A bíróság első fokú ítélete szerint a közhasznú civil szervezet közfeladatot ellátó szervként köteles adatigényléseket teljesíteni az általa kezelt, szem | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett, nem jogerős ítéletében az Átlátszó újságírójának keresetére arra kötelezte a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt, hogy az
adja ki az elmúlt hét évben jogi személyektől kapott támogatásainak listáját.
A döntés ugyan nem előzmények nélküli, de fontos lépés abban a jogalkalmazási folyamatban, amely eldönti, hogy mennyit érnek a gyakorlatban a közhasznú civil szervezetek működésére vonatkozó átláthatósági követelmények.
Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója a Civil Összefogás Fórum, illetve az annak szervezeti hátterét adó CÖKA 508 milliós MVM-támogatásáról szóló információn felbuzdulva még április végén nyújtott be adatigénylést, amelyben a 2010.01.01. és 2017.04.27. között a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány által jogi személyektől kapott támogatások listáját kérte ki, feltüntetve azon a támogatók nevét, a támogatások összegét, célját és dátumát.
Az igénylésre a CÖF-CÖKA nem válaszolt, amiről a szervezet vezetőinek nyilatkozatai alapján már akkor sejthető volt, hogy nem technikai oka van: a korábbi adatigénylésünkre, az MVM által nyilvánosságra hozott óriástámogatás kapcsán tett nyilatkozataikban ugyanis azzal érveltek, hogy
„az MVM támogatását a megkötött szerződésünk szerint előzetesen csak a donorszerv hozhatta nyilvánosságra”.
Pedig az közpénz volt, az adatigénylés pedig magánszervezetek adományait is érinthette. Ezért aztán pert indítottunk az adatok kiadása iránt. Keresetlevelünkben azzal érveltünk, hogy az igényelt adatok egy része – legalább a CÖF-CÖKA MVM-es, illetve a fideszes pártalapítványtól kapott támogatásai – közpénzből folyósított támogatások, amelyekről szervezeti formától függetlenül bárkinek el kellene számolnia.
Emellett azonban hivatkoztunk arra is, hogy az alperes kettős könnyvitel vezetésére köteles közhasznú civil szervezet, ami miatt éves beszámolóiban a nem természetes személyekről kapott támogatásokról a Civiltörvény alapján – az általunk kért adattartalmat is magában foglaló módon – a nyilvánosságot eleve köteles tájékoztatni.
Márpedig ez akkor is megalapozza a válaszadás kötelezettségét, ha az alperes az ilyen támogatásai közül csak az MVM-ét szerepeltette a beszámolóiban. (Utóbbi esetében egyébként a beszámoló elkészítése és leadása már a támogatás tényének nyilvánosságra kerülése után történt.)
Ezen a ponton érdemes elhelyezni a történetet a „Lex Civil”, azaz a címében átláthatóságinak nevezett, de tartalmában leginkább a 2012-es orosz „civil ügynök” törvény magyar változatának tekinthető, éppen az adatkérés idején tárgyalt törvényjavaslat körüli vita keretei közt.
A külföldi támogatások külön bejelentésére és a kormányzati honlapon történő, azóta meg is kezdett listázása kapcsán ugyanis többek közt általunk is hangoztatott ellenérv volt, hogy a külföldi állami vagy magántámogatásokban részesülő szervezetek esetében azért fals az átláthatósági érvelés, mert – azon túl, hogy a donorok maguk is megkövetelik a támogatásokkal kapcsolatos információk közzétételét – az érintett támogatási adatok az addigi törvényi szabályok alapján is megismerhetőek.
A közhasznú (így például egyszázalékos felajánlások gyűjtésére és különféle közteher-kedvezményekre jogosult) civil szervezetek gazdálkodására és támogatásaira ugyanis a civiltörvény nyilvánossági szabályokat írt elő. Ezek megtartása esetén pedig – mivel a nagyobb civil szervezetek lényegében kivétel nélkül közhasznúak – az éves beszámolókból eddig is látszott, hogy ki, mikor, mennyit, honnan és mire kapott.
Ehhez képest fontos az a kérdés, hogy mi van akkor, ha a támogatásokról vagy azok egy részéről a beszámoló hallgat, esetleg csak összefoglaló adatokat közül róluk.
A „Lex Civil” ráadásul csak a szervezetlista közzétételét rendelte el, ezért aztán még annak – az előző nemzeti kozultáció preferált válaszaiba bele is írt – kormányzati célkitűzésnek sem felelt meg, hogy
kötelezzük a külföldről támogatott civil szervezeteket arra, hogy „regisztráltassák magukat, vállalva, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából és milyen céllal tevékenykednek”.
Valójában ugyanis a jogi személyektől kapott külföldi támogatások és azok célja – a hazai támogatásokkal együtt – eleve nyilvános volt. Legalábbis szerintünk. Az adatkérés elutasítása és a per ugyanis megmutatta, hogy a CÖF szerint nem.
A perben egyrészt vitatták, hogy akár közérdekű, akár közérdekből nyilvános adatként civil szervezetként adatigénylések teljesítésére lennének kötelesek a konkrét kérdés tekintetében, másrészt az adományozó szervezetek üzleti titkainak védelmére, a velük kötött szerződésekben foglalt titoktartási záradékokra hivatkozva (amelyek ezek szerint még a támogatás tényére és összegére is kiterjednek, mintha ma – és ez már természetesen a mi megjegyzésünk – akkora bátorság kellene a CÖF támogatásához, hogy üzleti érdekből annak tényét is titokban kell tartani).
A Fővárosi Törvényszéket azonban az erre vonatkozó alperesi érvek részben sem győzték meg, és elrendelte az igénylésben megjelölt adatok kiadását.
Ezt a később írásba foglalandó ítélet a szóbeli indokolás szerint arra alapozza, hogy 1. aki közfeladatot lát el, annak az adatai – a személyes adatok kivételévek – közérdekű adatok, 2. a CÖKA közhasznú alapítvány, 3. a Civiltörvény pedig úgy definiálja a közhasznú tevékenységet, hogy civil szervezet létesítő okiratában megjelölt minden, a közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgáló tevékenységet jelent.
Ennek alapján úgy tűnik, hogy a döntés az eddig hasonló ügyben hozott döntések közül a Fővárosi Ítélőtáblának a Demokratikus Koalíció felcsúti focialapítvány elleni, taó-támogatások nyilvánosságát érintő ügyében hozott döntését követi.
Annyiban azonban a CÖF-ös ügynek szélesebb lehet a hatálya, hogy itt az ítéleti kötelezés a taó-val ellentétben valóban tisztán magánforrásból, állami bevételekhez nem kapcsolódó módon nyújtott támogatásokra is vonatkozik.
A történetnek messze még a vége, a felcsúti ügy a Kúria előtt van, és nyilván a CÖF is fellebbez majd a mostani döntés ellen. Az viszont már most látszik, hogy ha valami tényleg változtat azon idén, hogy mennyire átlátható a civilek – akár kormánykritikusok, akár kormánybarátak – működése, akkor ez nem a Lex Civil lesz, hanem ezek az ítéletek. | Pert nyertünk a CÖF ellen, a kormánybarát civileknek nyilvánosságra kell hozniuk a nem magánszemély támogatóik listáját | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/10/02/pert-nyertunk-a-cof-ellen-a-kormanybarat-civileknek-nyilvanossagra-kell-hozniuk-a-nem-maganszemely-tamogatoik-listajat/ |
2015-07-26 00:00:00 | Zavarták az ablaka előtt játszó gyerekek, gázpisztollyal ijesztette volna el őket - A dunaújvárosi férfi így akarta elijeszteni őket. | true | [
"gázpisztoly",
"lövés",
"dunaújváros",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Szombat délután vittek be a rendőrök egy férfit Dunaújvárosban az Esze Tamás utcából, miután egy gáz-riasztó fegyverrel lőtt az ablaka alatt játszó gyerekek felé, írja a police.hu. A rendőrkapitányságon a 40 éves férfi azt mondta, hogy a gyerekek a lakása előtt hangoskodtak és szemtelenkedtek, ezért meg akarta ijeszteni őket a lövéssel. | Belföld - Zavarták az ablaka előtt játszó gyerekek, gázpisztollyal ijesztette volna el őket | 0 | http://index.hu/belfold/2015/07/26/zavartak_az_ablaka_elott_jatszo_gyerekek_gazpisztollyal_ijesztette_volna_el_oket |
2017-04-13 00:00:00 | Több mint kétszáz esetben használt fel hamis próbarendszámokat és iratokat autók külföldi behozatalához az a zalai társaság, amelynek öt tagja ellen Zalaegerszegen emeltek vádat - tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-t. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A négy férfi és egy nő több éve foglalkozott gépkocsik adásvételével, külföldről rendszeresen hoztak be Magyarországra rendszám nélküli, forgalomba nem helyezett gépjárműveket.
A társaság tagjai 2014 és 2016 között ismeretlenektől Budapesten több esetben is próbarendszámokat és a hozzájuk tartozó ideiglenes forgalmi engedélyt, illetve indítási naplót vásároltak több százezer forintért. Ahhoz, hogy a P betűs rendszámok jogszerű használatát igazolhassák, hamis munkaszerződéseket is kötöttek, mintha azoknak a cégeknek az alkalmazottai lennének, amelyek eredetileg jogszerűen váltották ki a próbarendszámokat.
Az indítási naplók szerint az öt vádlott két év alatt 230 esetben használta jogtalanul a rendszámtáblákat és a hozzájuk kapcsolódó okmányokat. Az Ausztriában vásárolt kocsikra szerelték fel a táblákat, illetve Zala megyén és az országhatáron belül is sok esetben használták a meghamisított hatósági jelzéseket. (Erre vár az elektromosautó-piac.)
A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség az üzletszerűen, rendszeres haszonszerzésre törekedve elkövetett bűncselekmények miatt egyedi azonosítójellel visszaélés bűntettével vádolta meg az öt embert. | Így trükközött a rendszámokkal egy magyar társaság | null | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_trukkozott_a_rendszamokkal_egy_magyar_tarsasag_.634085.html |
2013-07-30 17:38:00 | A Fidesz szerint a Gyurcsány–Bajnai-kormány a bűnszervezetben elkövetett korrupció korszaka volt – reagált a kormánypárt az Együtt–PM szövetség társelnökének keddi kijelentésére, miszerint Polt Péter legfőbb ügyész indítson vizsgálatot az „állami korrupciós ügyekben”. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | „Nokiás dobozokban, színlelt szerződéseken, ingatlanpanamákon, telekcseréken és offshore cégeken keresztül szivattyúzták ki a közpénzeket az országból, titkosszolgálati jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy még az alvilágtól is csúszópénzeket fogadtak el” – fogalmaztak az MTI-hez eljuttatott közleményben. Hozzátették: nincs a „bukott baloldalon” ma egyetlen politikus sem, aki ne ismerte volna el, hogy tele vannak korrupciós ügyekkel.
Gyurcsány Ferenc elmondta, „azért hagyta ott az MSZP-t, mert ott loptak; Bajnai Gordon szerint meglehetősen korrupt hely volt Magyarország a 2010 előtti időszakban”. Mesterházy Attila ugyancsak elismerte, hogy a párttársai korrupciós ügyei hatalmas gondot jelentenek számára – írták a közleményben. A Fidesz a korrupció elleni harc első lépeseként javasolja, hogy Szabó Tímea „nézzen a főnöke, Bajnai Gordon szemébe, aki maga is elismerte, hogy kormánya korrupt volt”. Szabó Tímea keddi sajtótájékoztatóján a legfőbb ügyész által vizsgálandó ügyek közé sorolta a földpályázatokat, a trafikpályázatokat, illetve a 85-ös út Csornát elkerülő szakaszára kiírt, a Közgép által elnyert közbeszerzést, amely az eredetileg tervezett 17,5 milliárd forintnak csaknem a duplájába kerül. | Fidesz: Szabó Tímea nézzen Bajnai szemébe | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2013/07/fidesz-szabo-timea-nezzen-bajnai-szemebe |
null | A főleg programozókra szokosodott Switch IT Kft. adatbázisa egy ideig nyilvánosan elérhető volt az interneten. Az érintettek telefonszáma, emailcíme is szabadon olvasható volt, ahogy a fejvadászok hozzájuk fűzött, gyakran elég nyers megjegyzései is. | true | [
""
] | 0 | Telex | null | "Elköszönés nélkül lerakta. Paraszt pasas"
"Asperger szindrómás, vezetői pozícióra nem jó"
"Apja meghalt, nem érdekli új lehetőség"
"NE KERESSÜK!! Kekeckedett és kikérte magának, hogy mi honnan tudjuk a számát"
Ez csak néhány abból a több ezer megjegyzésből, amelyeket egy IT-fejvadász cég, aSwitch IT Fejvadász és Tanácsadó Kft.munkatársai fűztek azokhoz a potenciális munkavállalókhoz, akiket a munkájuk során megkerestek. Ezt onnan tudjuk, hogy feltehetően egy hiba miatt egy ideig nyilvánosan elérhető volt a cég egy adatbázisa, tele a fentiekhez hasonló megjegyzések mellett az érintettek személyes adataival és rájuk vonatkozó, potenciálisan érzékeny információkkal is.
Márpedig érintettből elég sok lehet: a munkakörök szerint listákra osztott adatbázisban összesen nagyságrendileg hétezer nevet számoltunk össze,
bár ebben sok átfedés is lehet, szúrópróbaszerű ellenőrzéssel is találtunk ismétlődő neveket, amikor a cikk írásának érdekében belenéztük az adatbázisba. Feltehetően egy élő adatokkal feltöltött tesztadatbázist állíthatott véletlenül nyilvánosra a cég egy munkatársa. A legkésőbbi adatok 2023 márciusából származnak.
Az adatszivárgásra egy Reddit-felhasználó hívta fel a figyelmet, aki véletlenül, a saját emailcímére keresve botlott bele egy kódmegosztó oldalon az adatbázisba, amelyben ő is szerepelt, és az általa indított beszélgetés hozzászólói közül többen szintén megtalálták magukat vagy ismerőseiket. (A Reddit-szálat nem linkeljük, mert bár több helyről már törölték az adatokat, a hozzászólások alapján azok továbbra is megtalálhatóak különféle másolatokban.) Azóta a cég addig üresGoogle-profiljánis elkezdtek gyűlni az adatszivárgás miatt érkező egycsillagos értékelések.
A kategóriákra bontott adatbázisban egyébként a cég profiljának megfelelően többségében informatikusok szerepelnek, de nem kizárólag: többek között építőmérnök, jogász, könyvelő, villanyszerelő, lakatos is található köztük. A megjegyzések alapján sokaknál maga a cég próbálkozott be, de rövid úton lepattantak. Ismerős nevek is feltűnhetnek, az etikus hekkerek listáján például egy neves szakember is szerepel.
Kétségtelenül találni a listákon számos belső használatra szánt, etikailag megkérdőjelezhető megjegyzést - például hogy egy-egy munkakereső túl idős, dadog, túl kövér, bunkó, és így tovább -, de ennél jóval aggályosabb, hogy személyes adatok, illetve potenciálisan érzékeny információk is kikerültek a cégtől.
Az érintettek név mellett általában szerepel az emailcímük, a telefonszámuk, a LinkedIn-profiljuk, illetve olyan szakmai részletek is, mint hogy milyen programnyelveket, adatbázis-kezelőket ismernek, milyen az angoltudásuk, hány év tapasztalattal rendelkeznek. Van, akiről az is kiderül, épp hol dolgozik, és maradna-e ott, vagy nyitott más lehetőségre. Többeknél szerepel a megjegyzések között olyasmi is, hogy az illető hány éves, mi a bérigénye, külföldre költözött, és így tovább.
Mindez a konkrét személyes adatok, mint a privát telefonszám vagy emailcím kikerülése mellett azért is problémás, mert ha ilyen információk összekapcsolva rendelkezésre állnak, az jelentősen megkönnyítheti célzott adathalász támadások indítását is, például ha egy hekker egy konkrét cég hálózatára keres belépési pontként egy alkalmazottat. Sok helyen az is szerepel, hogy melyik cégnek vadászva keresték meg az illetőt, illetve hogy mit szólt a dologhoz, ami szintén érzékeny információ lehet, ha a jelenlegi munkáltatója elé kerül.
A munkakeresők vagy a cég által megkörnyékezettek mellett szerepel az adatbázisban egy "sales" nevű külön lista is olyan cégekről, amelyeknek már a partnere a Switch IT, vagy amelyeknél szeretne bepróbálkozni. Ezen több mint 1200 cég található, és több száznál olyan információk is szerepelnek, mint a cégvezető telefonszáma.
A Switch IT Fejvadász és Tanácsadó Kft.-t 2017-ben alapították, két magánszemély a tulajdonosa. A cég pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesett tavaly, a nettó árbevétele a 2022-es 80 millióról 51 millióra, az az adózott eredménye 16 millióról 5 millióra csökkent. Érdekesség, hogy a cégadatbázis szerint a cég létszáma mindössze négy fő, de aLinkedIn-oldalánennek többszöröse van feltüntetve jelenleg is ott dolgozóként.
Részletes adatvédelmi tájékoztató nem érhető el a cég honlapján, de az "Etikai alapelvek, adatvédelem" menüpont alatt többek között azt írják, "az informatikai toborzás során részünkre szolgáltatott információkat, mind a jelöltek és ügyfeleink részéről, szigorúan bizalmasan kezeljük [...]. A közvetlen megkeresés és IT fejvadász tevékenység során a legfontosabb szempont a diszkréció. Jelöltjeink elérésénél nagy hangsúlyt fektetünk a jelöltek jelenlegi státuszának megörzésére és tiszteletben tartására [...] A felvett, tárolt, illetve kezelt adatok jogosulatlan felhasználásának megkadályozása érdekében cégünk megtesz minden technikai, szervezési és szabályozási intézkedést. [...] Az érintett személy kérésére minden releváns adat tárolását megszüntetjük".
Természetesen egy adatszivárgás nem a szabályok tudatos megsértése a cég részéről, de az adatkezelési gyakorlatukkal kapcsolatban beszédes részlet, hogy a szivárgásban érintett egyik felhasználó neve mellett ez a megjegyzés szerepel: "NE HÍVJUK! Kérte, hogy töröljük a telszámát. Amúgy pedig egy címeres önérzetes paraszt" - majd egy másik rubrikában ott a törölni kért telefonszám is.
Cikkünk megjelenése előtt kerestük a Switch IT Kft.-t a történtekkel kapcsolatban. Azt kérdeztük a cégtől, hogy valóban tőlük kikerült adatokról van-e szó, és ha igen, mikor és hogyan értesültek a szivárgásról, maguk vették-e észre, vagy külső jelzés alapján jutott tudomásukra. Megkérdeztük azt is, milyen hiba okozta a szivárgást, hány ember személyes adatai érintettek, és pontosan milyen típusú adatok szivárogtak ki, illetve értesítették-e minderről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH). A NAIH-nál is érdeklődtünk, hogy érkezett-e hozzájuk bejelentés az incidensről, ha igen, azt maga az érintett cég tette-e, és indul-e hatósági vizsgálat az ügyben. Ha érkezik reakció, beszámolunk róla. | Több ezer ember személyes adatai szivárogtak ki egy fejvadászcégtől | null | https://telex.hu/techtud/2024/10/01/kiberbiztonsag-adatvedelem-adatszivargas-szemelyes-adatok-switch-it-fejvadasz-ceg |
2022-01-20 13:43:00 | A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a környezetvédők nem tettek időben eleget a beadvánnyal kapcsolatos hiánypótlási felszólításnak. | true | null | 1 | HVG | null | Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság a Greenpeace Magyarország beadványát, amelyben a Fertő tavon tervezett állami megaberuházásra tavaly karácsonykor ismételten kiírt közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását kérték. A bizottság keddi végzésében azzal indokolta a döntést, hogy a környezetvédelmi szervezet nem tett eleget határidőben a hiánypótlási felszólításnak.
A végzés alapján a Döntőbizottság előzőleg “a kérelmezői jogosultságának igazolására, a jogsértő eseményre és az általa vélelmezett jogsértésre, az esetleges előzetes vitarendezési eljárás lefolytatására, az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolására, valamint a kérelem szerkeszthető változatban történő benyújtására vonatkozó hiányok pótlására” szólította fel a Greenpeace Magyarországot. Erre öt munkanapnyi határidőt adtak, amely hétfőn letelt.
A Greenpeace korábban jelezte, 25 millió forint igazgatási szolgáltatási díjat kellett volna fizetniük a Döntőbizottságnak, hogy foglalkozzanak a beadvánnyal, amit – lévén, hogy adományokból működnek –, nem tudtak kifizetni.
A döntőbizottság korábban a hvg.hu-nak azt is jelezte, nekik nincs jogosultságuk arra, hogy ellenőrizzék, megfelel-e a projekt a környezetvédelmi törvényeknek, ők csak a versenyszabályoknak való megfelelőséget vizsgálhatják. A Greenpeace azért kérte az újabb közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert az szerintük – azon felül, hogy a kiemelt beruházásokra vonatkozó rövid határidők miatt megkérdőjelezhető módon lett kiadva – nem felelt meg a környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem.
A Greenpeace szerint a közbeszerzési kiírásban megadott adatok jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel. A szervezet azt is jelezte, hogy a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és 150 strandpavilon építésére nincs is engedélye a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.
A több tízmilliárdos Fertő tavi nagyberuházást számos kritika érte. A Greenpeace szerint – amelynek ausztriai szervezete az Európai Bizottsághoz fordult, és az EB vizsgálatot is indított az ügyben – egy hatalmas, összefüggő, természetes élőhelyet betonoznak le és építenek be a tó partján. A beruházás azonnali leállítását kérte korábban a UNESCO, és környezetkárosító voltára figyelmeztettek a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának akadémikusai is. A beruházás ellen helyi civilek petíciót indítottak, amelyet már több mint 24 ezren aláírtak, január végére pedig demonstrációt is szerveznek Sopronban a Fertő tavi, és úgy általában a kormány által kiemeltté nyilvánított beruházások ellen. | Gazdaság: Visszadobták a Fertő tavi beruházást jogtalanságok miatt támadó Greenpeace-beadványt | null | https://hvg.hu/gazdasag/20220120_ferto_tavi_beruhazas_jogtalansaga_kozbeszerzesi_dontobizottsag_vegzes_greenpeace |
2017-03-17 21:01:00 | Noha a kormány tao 2-t akart, mégsem alakítják át a sportfinanszírozási rendszert. A kormány nem mert kockáztatni. | true | null | 1 | 24.hu | null | Nem lesz tao 2, noha a kormány korábban a sportfinanszírozási rendszer átalakítását vetítette előre. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár bő egy éve azt közölte, hogy az új jogszabály célja a sportinfrastruktúra fenntarthatóságának biztosítása lesz.
Magyarán a 2011-ben bevezetett tao-rendszer segítségével felhúzott stadionok, csarnokok, jégpályák költséges működtetését szolgálhatta volna a támogatás.
Ehhez képest némileg váratlan volt, hogy Orbánék azzal a kéréssel fordultak február végén Brüsszelhez: változatlan formában engedélyezze a látványsportágaknak hat év alatt – a 24.hu összesítése szerint – 415 milliárd forintot kiosztó rendszer továbbműködését, amelynek az Európai Bizottság eredetileg 2017. június 30-ig adott zöld utat. Az ellentmondás miatt lapunk megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, és a tárca megerősítette, hogy a jelenlegi rendszer folytatásához kérték az uniós testület hozzájárulását. Ezt nevezi a minisztérium tao 2-nek.
De ez nem az.
Forrásaink szerint kockázatos lett volna változtatásokat javasolni, az ugyanis azzal járt volna, hogy Brüsszel esetleg újra részletesebben foglalkozik a 2011-ben hozott jogszabállyal, valamint annak eddigi tapasztalataival. Ezt a rizikót senki nem merte vállalni, hiszen már az eredeti koncepciót is nehezen engedélyezte az Európai Unió, pedig akkor még senki nem sejtette, hogy Felcsúton futballtemplom épül majd az első nyilatkozatok szerint utánpótlásra szánt tao-pénzből.
Nem is csoda, hogy remegnek a döntéshozók az Európai Bizottság határozatától, mert egy esetleges nem válasz az egész magyar sportfinanszírozási rendszert az összeomlás szélére sodorná.
Ennek az az oka, hogy a tao beépült a sportszervezetek költségvetésébe – jelentős részben a szponzoráció helyett –, és tökéletesen fenntarthatatlanná tette azokat. E nélkül a pénz nélkül a klubok ma egyszerűen nem működtethetők.
Elég csak a Mezőkövesd példáját hozni: a korábban Tállai András adóügyi államtitkár elnökölte klub 2016-ra 642 millió forintos saját bevétele mellé 66 millió önkormányzati támogatással és 937 millió tao-bevétellel számolt. Vagyis az egyesület az 1,645 milliárd forintra tervezett bevételinek több mint felét a társasági adójukat az államkassza helyett a klubnak utaló cégektől várja. A közvetlen és közvetett állami, önkormányzati támogatás mértéke pedig a tervek szerint meghaladja a 60 százalékot.
Mindezt úgy, hogy a rendszer bevezetésekor mindenki azt hangsúlyozta: nem épülhet a klubok költségvetése a taóra, mert annak kivezetése összeomlást jelentene. Arra épült, miközben végül az eredeti célok finoman szólva sem valósultak meg.
A magyar kormány annak idején hosszasan egyeztetett az Európai Bizottsággal, amely burkolt állami támogatásnak tekintette a jogszabály első verzióját. Ez annyiban nem volt meglepő, hogy egyértelműen látható volt a szövegből: a cél a profi csapatok támogatása. Csakhogy a sportiparban éppúgy nem teszi lehetővé az uniós jogrend a piaci szereplők ilyen-olyan állami támogatását, ahogyan a textil- vagy az építőiparban sem.
A vita után áthangszerelték a jogszabályt. Az első kormánypárti javaslat 2010-ben ugyanis még azt tartalmazta: a látványsportágak rendezvényei jelentős médiaérdeklődés mellett zajlanak, hozzájárulnak az idegenforgalom fellendüléséhez, munkahelyeket teremtenek. A szöveg azt is rögzítette, hogy a legsikeresebb, legtöbb nézőt vonzó csapatokat éri meg támogatni. Az Európai Bizottság szakértőinek viszont nem tetszett az üzleti érvelés, mert a profi sportban csak szűk körben fogadható el a közvetett állami támogatás.
Az infrastruktúra fenntartása alighanem újabb olyan elem lett volna, amiből elsősorban profi csapatok húztak volna hasznot. A csúcsklubok ugyanis sorra építették a pályákat, csarnokokat, amelyek üzemeltetése hatalmas összegeket emészt fel.
Erre találták volna ki a tao 2-t, hogy még a stadionok működtetését is közvetett állami támogatásból lehessen megtenni. Ám nem lesz tao 2. Sőt egyelőre az is kérdés, az uniós testület újabb zöld lámpát ad-e az annak idején átmeneti időre engedélyezett rendszernek. Az biztos, hogy Orbánék régen szorultak rá ennyire brüsszeli igenre. | Orbánék a foci miatt üzenik Brüsszelnek: kell a segítség | null | https://24.hu/belfold/2017/03/17/orbanek-a-foci-miatt-uzenik-brusszelnek-kell-a-segitseg/ |
2015-12-27 00:00:00 | A Boko Haram egy nigériai faluban mészárolt karácsonykor - Az elnök épp pár napja jelentette be, hogy gyakorlatilag legyőzték a terrorszervezetet. | false | [
"boko haram",
"nigéria",
"terror",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Vérfürdőt rendeztek a Boko Haram fegyveresei karácsonykor egy északkelet-nigériai faluban, Kimbában, írja az MTI a helyi önvédelmi milíciára hivatkozva. A terrorszervezet emberei pénteken késő este lerohanták a települést, lövöldözni kezdtek, végül felgyújtották a falut. Legalább tizennégy embert meggyilkoltak, és sok a sebesült is. A faluban egyetlen ép ház sem maradt. A túlélők több százan a közeli Biu városában lévő menekülttáborba mentek.
A támadás néhány nappal az után történt, hogy Muhammadu Buhari nigériai elnök bejelentette: a kormánycsapatok gyakorlatilag megnyerték a Boko Haram elleni háborút, emlékeztet az MTI. A a terrorcsoport legalább 17 ezer ember halálát okozta eddig a 175 milliós afrikai országban, és 2,5 millió ember menekült el otthonából a harcok elől. | A Boko Haram egy nigériai faluban mészárolt karácsonykor | 0 | http://index.hu/kulfold/2015/12/27/karacsonykor_meszarolt_a_boko_haram_egy_nigeriai_faluban |
2017-05-13 08:22:00 | Sélley Zoltán belvárosi jegyző kedvező áron vásárolt padlásteret lakásához az önkormányzattól, azzal a szerződésben vállalt feltétellel, hogy felújítja a tetőt. Ám azt a XII. kerületi alpolgármester többszöri felszólítása ellenére sem kezdte el, a tető aztán be is szakadt. | true | null | 1 | Népszava | null | Sélley Zoltán belvárosi jegyző kedvező áron vásárolt padlásteret lakásához az önkormányzattól, azzal a szerződésben vállalt feltétellel, hogy felújítja a tetőt. Ám azt a XII. kerületi alpolgármester többszöri felszólítása ellenére sem kezdte el, a tető aztán be is szakadt.
Az V. kerületi önkormányzat jelenlegi jegyzője, Sélley Zoltán 2006-ban lett lakástulajdonos a XII. kerületi Mártonhegyen. A Fodor utcai társasház az önkormányzati többségi tulajdonában áll, ennek az egyik emeleti lakását vásárolta meg. Ez a 60 négyzetméteres lakás akkor már magántulajdonban volt, a másik három lakás jelenleg is a hegyvidéki önkormányzaté. 2013. júliusban Sélley felfelé terjeszkedett tovább, amikor megvásárolta a padlásteret. Az adásvétel előjátékaként Sélley és az önkormányzat úgy döntött, a közös tulajdonban lévő padlásteret a társasházi alapító okirat módosításával önálló albetétté alakítják. Ezzel nyitottak utat az értékesítéshez. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a 90 négyzetméter hasznos alapterületű padlástérért 10 millió forintot fizetett a vevő, azaz Sélley Zoltán.
A vásárlás befektetésnek sem volt előnytelen, az emeleti lakás tetőtéri kiegészítéssel együtt, 150 négyzetméteresre növelve, jóval értékesebb lett. Megnéztük a lakáspiacon, ma mennyit érhet. A Fodor utcában 186 négyzetméteres 2. emeleti lakást 117 millió forintért kínálnak, de 119 millióért egy 117 négyzetméteres lakást is hirdetnek. Ez 620-630 ezer forintos négyzetméter árnak felel meg ebben az utcában. Ha Sélley tehát úgy döntene, eladja a lakást, 100 millió forintot – a kereslet-kínálati viszonyokra figyelemmel – nyugodtan kérhetne érte. Úgy tudjuk, a házban jártak is vevőjelöltek, de végül nem tudtak bejutni Sélley kibővített lakásába.
A tetőtérré alakított padlás kedvező üzletnek bizonyul abból a szempontból is, hogy a házban az egyik 45 négyzetméteres, felújításra szoruló lakást az önkormányzat 13 millió forintért ajánlotta megvételre a bérlőjének, aki végül 4 milliót költött rá, de anyagi helyzete miatt nem tudott élni az ajánlattal.
Sélley Zoltán
Sélleyről a ház lakói nem őriznek kedves emlékeket. Az adásvételi szerződés 1.4. pontjában a belvárosi jegyző vállalta a tetőszerkezet bontását és felújítását. Ennek nem tett eleget. Olyannyira nem, hogy Pokorni Zoltán polgármester helyettese, Váczi János alpolgármester 2014 augusztusban kétszer is felszólította a szerződésben vállaltak elvégezésére. Hatása nem volt.
Mint az önkormányzattól megtudtuk, válaszleveleiben Sélley arra hivatkozott, még nem kapta meg az építési engedélyt, anélkül nem tudja a munkát megkezdeni. Az építési engedélyt végül – az önkormányzatnál rendelkezésre álló iratok szerint – egy évvel később, 2015 augusztusában kapta meg. Mivel nem halogathatta tovább a felújítást, az önkormányzat újabb felszólítást küldött ki – közölte az önkormányzat megkeresésünkre. Sélley Zoltánt kérdeztük mulasztása okáról, de nem válaszolt.
A helyzet kritikussá vált a Fodor utcai társasházban, amikor a tető beomlott. Az egyik szomszéd kénytelen volt napokig esernyőt használni a beázás miatt. Ezután 8-10 hónap telt el, mire a kijavítását megkezdte tulajdonosa, számoltak be a lakók, akik többször bepanaszolták a hanyagság miatt Sélleyt az önkormányzatnál. Végül összességében két évig tartott elvégezni a szerződésben vállalt felújítást.
A lakók azt állítják, a vállalásait Sélley ezzel még mindig nem teljesítette: a ház vakolásához, a kerítés rendbetételéhez 4 év alatt sem látott hozzá.
980 eurós árcédula ragadt a cipőtalpára Sélley Zoltán a padlástér vásárlás évében, 2013-ban lett az V. kerület jegyzője. Rogán Antal polgármester az önkormányzat vagyonkezelő cég éléről csábította át, Rónaszéki László jegyző távozásakor. Sélley eddigi legélénkebb figyelmet kiváltó médiaszereplését cipőjének köszönheti. 2014-ben az Origo szúrta ki egy testületi ülésen, hogy Amedeo Testoni márkájú cipője talpán rajta maradt a 980 eurós árcédula. Sélley cáfolta a csaknem 300 ezer forintos vételárat. Azt állította, a cipőt 40. születésnapjára kapta a testvéreitől, akik leértékelve vették, így csak 90 ezer forintba került.
Zsidai Péter | A belvárosi jegyző lakásbulija a XII. kerületben | null | https://nepszava.hu/1129147-a-belvarosi-jegyzo-lakasbulija-a-xii-keruletben |
2006-06-26 00:00:00 | A két csapat játékosai és szövetségi kapitányai mellett Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke is élesen kritizálta a Portugália-Hollandia világbajnoki nyolcaddöntő játékvezetőjét, az orosz Valentyin Ivanovot. | false | [
"focivb"
] | 0 | null | 0 | A két csapat játékosai és szövetségi kapitányai mellett Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke is élesen kritizálta a Portugália-Hollandia világbajnoki nyolcaddöntő játékvezetőjét, az orosz Valentyin Ivanovot.
“Tőlem ő kapna sárga lapot, miután négy játékost is kiállított ezen a mérkőzésen. Úgy gondolom, ezen a találkozón nem volt azonos szinten a játékosokkal" – értékelte a játékvezető teljesítményét a svájci sportdiplomata a portugál televíziónak.
Ivanov a 16 sárga lap tekintetében beállította Antonio Jesús Lopez Nieto vb-rekordját, amelyet a spanyol bíró négy éve a Németország-Kamerun találkozón ért el, ugyanakkor a négy piros lappal már az élre ugrott a vb-k históriás könyvében.
“Ez az érzelmek mérkőzése volt, igazi drámával fűszerezve, amely megérdemelt győzelemmel zárult" – vélekedett a mérkőzésről Blatter. | Blatter a bírónak adta volna a 17. sárgát | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2006/06/26/blatter_bironak_adta_volna |
2013-12-20 00:00:00 | Az RTL Klub nyilvánosságra hozta hogyan szavaztak a nézők az X-Faktorban. | true | [
"x-faktor",
"bozsek márk"
] | 0 | null | 0 | A törvényben leírtaknak megfelelően az RTL Klub nyilvánosságra hozta, milyen arányban szavaztak a nézők a versenyzőkre az X-Faktorban.
Ez alapján jól látható, hogy Danics Dóra adásról-adásra több rajongót szerzett, és az első három X-Faktorban abszolút verte a mezőnyt. Bozsek Márk is nagyon jól kezdett, ahhoz képest is, hogy egyszer sem alkotott igazán maradandót. Érdekes, hogy pont mielőtt kiszállt a műsorból ő állt a legjobban, 14,82 százalékkal. Ki tudja mennyire erősödött volna meg, ha bent marad? Hisz addig szinte végig a top3-ban végzett.
Szembetűnő, hogy kezdetben a ByTheWay gyengén muzsikált, de miután a szerkesztők úgy döntöttek, hogy visszajöhet a csapat, megugrott a népszerűségük, sőt az ötödiktől a tízedik adásig ők kapták a legtöbb szavazatot, csak az utolsó hajrában tudta őket megverni Danics és egy százalékon múlt, hogy végül nem Krasznai került a végső döntőbe. | Bozsek Márk nyerte volna az X-Faktort? | 0 | https://24.hu/szorakozas/2013/12/20/bozsek-mark-nyerte-volna-az-x-faktort |
null | Nem szabad a szimbólumokkal önkényesen dobálózni, mert abból csak zavaros dolgok sülnek ki – mondta a Hírklikknek Budapest főépítésze. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | A főpolgármester közölte: a szobor talapzatának tervezett átépítéséhez a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása kell, vagy még inkább a Fővárosi Közgyűlés döntése. Ennyire fontos önöknek, hogy a Szabadság-szobor talapzatára kerülhet kereszt?
Tévedés azt gondolni, hogy ebben az esetben magáról a keresztről van szó. A Várkapitányság részéről váratlanul előkerült ötlet nem véletlenül kavarta föl a közvéleményt. Először a művészettörténet iránt jobban érdeklődő emberek képedtek el ezen, később a nagyközönség többi része is felkapta a fejét, mert nagyon sokan nem értették, miért is lehetne helye a keresztnek a Szabadság-szobor alapzatán.
Valójában akkor miért tiltakozik a főváros vezetése?
Nekem személy szerint is nagyon komoly problémát jelentene egy ilyen döntés. Városépítész vagyok, sokat tanultam arról, hogyan kell kezelni az utcák és terek látványát, mi a szerepük a városképben a képzőművészeti alkotásoknak, hol van helyük és hol nincsen. Úgy érzem, rengeteg szimbólumot használunk átgondolatlanul, és most ez a kereszt is teljesen átgondolatlanul kerülne oda a szobor talapzatára, hiszen semmi köze ahhoz a képzőművészeti együtteshez, ami ott létezik és amit az kifejez. 1947-ben a Szabadság-szobor egészen más üzenettel került oda, arra a helyre, ahol mára a város jelképe lett, s ezt egy kereszttel átírni olyan, mintha egy angol versbe németül írnánk bele. Teljesen érthetetlenné és zavarossá válna.
Az ilyen női alakok gyakran utalnak az ókori görög és római istennőkre, Nikére, a győzelem istennőjére, vagy a szabadságéra, Libertasra...
Kisfaludi Strobl Zsigmond is így gondolta, amikor a nőalakot megalkotta. Igen, a szabadságot akarta láttatni, és a mellékalakok is erre utalnak: egyik oldalon a fáklyavivő, a másikon a sárkányölő. Egyértelműen olvasható az üzenet: a szabadságot ki kell vívni, a fény pedig az előre vezető utat mutatja. Ez egy egységes szimbólumrendszer, amibe a kereszt nem való. Arról nem is beszélve, hogy van már kereszt Szent Gellért szobrának kezében, és van egy másik is a barlangkápolna felett, a Szabadság-hídról jól látható módon. Ezek érthetően helyükön vannak. Ezért mondom, hogy tévedés már maga az ötlet is. Nem szabad a szimbólumokkal önkényesen dobálózni, mert abból csak zavaros dolgok sülnek ki.
Nem lehet, hogy csak egy nyári blöff az ötlet? Egy gumicsont, amelyen a különböző politikai oldalak rágódhatnak?
Én mást látok a váratlanul bedobott elképzelés mögött. Valakik biztosan komolyan gondolták, csak előbb bedobták a köztudatba, hogy megszondázzák, mit szólnak hozzá az emberek. Ha csönd van, akkor megvalósul, ha kitör a felháborodás, a tiltakozás, és elmondjuk a véleményünket, az indokokat, amiért ellenezzük, talán meg is gondolják magukat a Várkapitányságon. Szerintem túl nagy vihart kavartak ezzel a jobboldalon is, látjuk, hogy nem tetszik Hofher József jezsuita szerzetesnek, sőt, Bencsik Andrásnak sem. Tiltakoznak a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetői, művészek, közéleti szereplők, tudósok. A konzervatív, keresztény hittel élő emberek is látják azt, hogy ha a keresztet politikai okokból, tetszés szerint, matricaként lehet ide-oda rakni - ez a keresztet is elhasználja, elinflálja. A kereszt az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalálának, Jézus Krisztus kereszthalálának az attribútuma. Hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák. Ott van helye, ahol hagyománya van: úton-útfélen, szerte az országban, templomok előtt vagy templomtornyok tetején, hívők és szentek emlékművén. A kereszt méltóságot érdemel - hogy kerül egy szovjet katona helyére?
Nem lehet ez egyfajta kötekedés a várossal? Nem akarnak ezzel is borsot törni a város orra alá?
Az egész építkezéssorozatot, ami a Várhegy vagy a Gellért-hegy tetején zajlik, akár annak is felfoghatnánk. Nincs még egy kormány, amelyik megkockáztatná, hogy az országa fővárosában egy ilyen látványos építkezésbe fog anélkül, hogy azt a főváros vezetőivel, vagy legalább a fővárosi főépítésszel ne egyeztetné. Se beleszólási, se vétójogunk, de még hivatalos információnk sincs a munkálatokról. Ott van magának a Citadellának az átépítése: igazi anakronizmus, ami ott történik. Felnyitják a falakat, és ezzel megtörnek egy szimbólumot: a nagy lépcsőkkel az egykori erődöt pacifikálják. De tudni kell, hogy ez már megtörtént az 1890-es években is, amikor szimbolikusan belebontottak az erődbe. Az akkori városi polgárok azt akarták jelezni, hogy a Citadella nem erőd többet, csak egy halott kőrakás. De ott van mindjárt a hatalmas Országzászló is. Nem a legjobb helyen van, ha csak az elhelyezés vizuális kompozícióját nézzük, mert hátrébb kellett volna helyezni. A másik bajom vele: mit jelképez, mit keres ott? Van Országzászló a Tóth Árpád sétányon is, a Kossuth téren is - melyik a fontosabb? Eközben az egész Várhegy sziluettje megváltozik, feldagad, más lesz, mint ahogyan azt építészek, városépítészek, a Hauszmann bizottság korábbi tagjai elfogadhatónak látnánk.
Hogyan tovább? Szorgalmaznak egy fővárosi népszavazást?
Nem jó így, ahogyan jelenleg mennek a dolgok. Kivették, vagy ki akarják venni a főváros hatásköréből ezt a kérdést, de a dolog meglehetősen bonyolult. Az a helyzet, hogy a szobor maga tulajdonképpen a főváros tulajdonát képezi, de egy állami tulajdonú ingatlanon áll mind a Citadella, mind a Szabadság-szobor. Mint képzőművészeti alkotás a szobor a főváros tulajdonát képezi, tehát mint "vagyontárgyról", annak építészeti átalakításáról velünk is kellett volna egyeztetni, de ez sem történt meg. A Budapest Galériával is egyeztetni kellett volna, mielőtt hozzányúlnak a szobor felújításhoz, de nem tudom, történt-e velük ilyen tárgyalás. Kisfaludi Strobl örököseivel, a szerzői jogok birtokosaival egyeztettek, de ők nem járultak hozzá az átalakításhoz. Személy szerint már annak is örülök, hogy nem akarják lebontani az együttest, mert akár ez is benne lehetett a lehetőségek között.
Mi ebből a helyzetből a kivezető út?
Szerintem nem fog felkerülni az alapzatra a kereszt. A másik oldalon sem buta emberek hoznak döntéseket, be fogják látni, hogy senkinek sem a kereszttel van problémája, hanem azzal a zagyvasággal, amit kifejezne ott, azon a helyen. Annak pedig, hogy a szobrot - remélhetően szakszerűen - felújítják, csak örülni lehet. | A kereszt méltóságot érdemel | null | https://pecsistop.hu/kozelet/a-kereszt-meltosagot-erdemel/529315 |
2016-10-03 00:00:00 | A politikus családjának helikopteres kalandban volt része: óránként negyedmillió forintba kerül az a luxusgép, amellyel repültek. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A képeket látva Rogán Antalhoz fordultunk azt kérdezve, igaz-e az a lapunkhoz eljutott hír: helikoptert is igénybe vettek ahhoz, hogy eljussanak egy szabolcsi esküvőre. A politikus azt válaszolta, hogy minden bizonnyal összetévesztették valakivel, ilyen nem történt, sőt,
perrel fenyegette azokat, akik közlik az információt. Elküldtük Rogán Antalnak a képet, amelyen a helikopter és a már említett Mercedes között látható, hogy módosítja-e a válaszát, de eddig nem reagált.
Azért kérdeztük ezt meg tőle, mert szombat délután a TV2 Jóban Rosszban című sorozatából megismert, jelenleg az RTL Klubnál dolgozó médiaceleb, Szabó Zsófia kötött házasságot egy tehetős szabolcsi kötődésű vállalkozóval, s mivel Rogán Antal felesége a sorozatsztár barátnője, a csaád hivatalos volt a lakodalomba. Információink szerint ott is voltak. Sőt, a násznépből többen arra számítottak, hogy a politikus családja helikopterrel érkezik Budapestről. Végül a helikopter nem landolt a lagzi helyszíne mellett, ám az alig tíz kilométerre fekvő Kisvárdán több szemtanú látni vélt egy – a Rogán család által használtra emlékeztető – forgószárnyast, amint a kisvárdai kórház fölött próbálkozik a leszállással. Végül máshol tették le a gépet.
Forrás: Mediaworks
Kerestük a helikopter üzemeltetőjét, a FlyCoop Kft.-t, amelynek tulajdonosa, Jakab Tamás azzal hárította el érdeklődésünket, hogy nem tudja, merre járt a cégük ékkövének számító helikopter. De ha tudná, akkor sem mondaná meg, hiszen az ügyfeleik diszkréciót várnak el a cégtől. Három órával azt követően, hogy Rogán Antalnak elküldtük a fényképet, már frissebb volt a bérbeadó memóriája.
– Én ajánlottam fel Cecíliának, hogy visszahozom őket Mándokról, az esküvőről, hogy ne kelljen a kisfiukkal éjszaka utazniuk. Cégem, a Nakama Partners ügyfele, amelynek Rogán Cecília a tulajdonosa. Megállapodásunk szerint az út költségeit a két cég barterezi el egymással.
Ez a szívesség kifejezetten Cecíliának szól, akit személyesen is ismerek, nem a férjének
– írta. A cégnyilvántartás szerint a céget tavaly decemberben alapították, abba idén áprilisban lépett be Rogánnal.
A helikopterrel egyébként egy repült óra 250 ezer forint. Az ország bármely sarkába másfél óra alatt biztosan eljut Budaörsről, tehát egy oda-vissza út – Mándok az ország északkeleti szegletében fekszik, Záhonytól 15 kilométerre – 750 ezer forintba kerül. Ha az oda- és a visszaút között üresen visszarepül a budaörsi bázisra, majd ismét elmegy az ügyfeleiért, akkor másfél millióba kerül egy ilyen VIP-túra.
Fotó: Mediaworks
Ezért a pénzért rendkívüli körülményeket biztosítanak: az idén nyáron behozott gép belső terét a legjobb minőségű anyagokból alakították ki, a bőrülésekbe hímezve van az üzemeltető cég neve. A fejhallgatóban a pilóta rádiózása helyett kiváló minőségben lehet zenét hallgatni, a gép szinte nem rázkódik és rendkívül csendesen repül.
Forrás: Mediaworks
Ami a budaörsi kocsikázást illeti, az sem lehetett egy mindennapos hétvégi élmény: Rogán Antal vagyonnyilatkozatában egy tartós bérletben lévő Audi van feltüntetve, feleségének pedig a nyilvántartások szerint egy Minije van. A német rendszámú Mercedesben ülve tettek egy kört a budaörsi repülőtéren – ezalatt Rogán a kocsi első ülését átengedte feleségének, ő pedig beült a kisfiuk mellé a hátsó ülésre, amelyet sötétített üveg véd a leskelődőktől – majd elhajtottak a budaörsi repülőtérről. | Elképesztő luxusban utazott el a Rogán család a médiaceleb lagzijába | null | http://nol.hu/belfold/rogan-antal-helikopter-csalad-eskuvo-1634525 |
2008-11-05 00:00:00 | Tízmilliárdos bírság a csepeli szennyvíztisztítónak - Az Európai Bizottság vizsgálata közbeszerzési problémákat talált a projektnél. | true | null | 1 | Index | null | Az Index Brüsszelből származó értesülése szerint a szennyvíztisztító támogatásának 25 százalékát vonná el az unió, korábbi közbeszerzési problémák miatt. Ezt a pénzt a telep építésénél állami és önkormányzati forrásból kellene pótolni, de a bírság összegét nem vennék el az országtól: a szennyvízprogram más elemeinél fel lehetne használni.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) az Indexnek a következőt nyilatkozták: a kedden hivatalosan megkapott bizottsági észrevétel - amely a Kohéziós Alapból finanszírozott szennyvíztisztító beruházás közbeszerzési eljárásával kapcsolatos, ennek a folyamatnak egy újabb állomása egy szakmai vitában, amely jellegéből adódóan akár 1-1,5 évig is eltarthat. Ebben a szakmai vitában a kormány több ponton vitatja a bizottság egyes megállapításait, és a továbbiakban is védeni kívánja igazát."
A magyar kormány nem nyugszik bele a döntésbe
Az NFÜ szerint ilyen eljárásokban elképzelhető, hogy a megítélt támogatás egy részét visszatartják majd, de az a projekten belüli más projektelemre ilyenkor többletforrásként felhasználható. A magyar fél, az eddigieknek megfelelően továbbra is vitatja a szabálytalanság tényét. A szakemberek jelenleg is azon dolgoznak, hogy a beruházást ne lassítsa jelentősen ez a vita, és a szennyvíztisztító az előre tervezett határidőre elkészülhessen.
Az Index úgy tudja, hogy a bizottsági vizsgálat mellett párhuzamosan folyik egy uniós számvevőszéki vizsgálat is, ami még nem zárult le. Az Index brüsszeli forrásai szerint a vizsgálat alatt már felmerült az is, hogy a teljes támogatást visszavonják a projekttől.
A bizottság ellenőrei már májusban jelezték, hogy a beruházás közbeszerzési eljárása nem volt kellően versenybarát. Korábban az Index számolt be arról, hogy a francia-magyar Csepel FH konzorcium érvénytelen ajánlattal, valódi verseny nélkül nyerte meg a központi szennyvíztisztító-komplexum 63 milliárdos tenderét, legalábbis ez állt egy birtokunkba került Kehi-feljegyzésben, amely kifogásolja azt is, a tender jogi tanácsadását 71 millió forintért elvállaló ügyvédi iroda közbeszerzés nélkül kapta a megbízást.
Hamar munka ritkán jó
A hivatalos nevén Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep megépítésére kiírt tendert rohamtempóban vitte végig a Fővárosi Önkormányzat még 2005-ben, miután a projekt addigi csúszásai veszélyeztették az uniós források lekötését. A Fővárosi Önkormányzat által kiírt tenderre öten adtak be ajánlatot, hármat azonban kizárt a bírálóbizottság, a negyediket érvénytelennek találta. Az utolsó körben tehát egyetlen versenyző, a francia tulajdonban levő cégeket összefogó Csepel FH konzorcium nyert.
Az eredményt 2005 március 15-én hirdették ki, és még abban az évben, december 30-án aláírták a szerződést. A Kehi feljegyzése megállapítja, hogy a tender lefolytatása ellen jogorvoslati eljárás - kérelem hiányában - nem volt, de "a jelen ellenőrzés eljárási szabálytalanságok gyanúját állapította meg. Megjegyzendő, hogy kérelemre induló jogorvoslati eljárás kezdeményezésének az esélye csekély volt, mivel a szerződések odaítélésénél nem volt ellenérdekelt fél." (A feljegyzésben foglaltakkal ellentétben a Közbeszerzési Döntőbizottság foglalkozott a tenderrel, de elutasította a kifogásokat.)
KEHI: Az ajánlat "nem felelt meg az érvényességi feltételeknek"
A 2007. február 8-án kelt dokumentum annyit állapít meg - meglehetősen szűkszavúan - a francia konzorcium győztes ajánlatáról, hogy "nem felelt meg az érvényességi feltételeknek (költségtúllépés, garanciák, műszaki paraméterek)." A tárgyalásokon a győztes pályázó mintegy 30 millió euróval (7,5 milliárd forinttal, 249 euró-forint árfolyamon számolva) mérsékelte eredeti ajánlatát, és 249 millió euróért (62 milliárd forint) vállalta a szennyvíztisztító tervezését, kivitelezését és egyéves próbaüzemeltetését.
A Kehi feljegyzése nemcsak a verseny hiányát és az érvénytelen ajánlatot kifogásolja, hanem az eljárás jogi tanácsadását végző Patay ügyvédi iroda megbízási szerződését is. A 71 millió forintos (285,6 ezer eurós) munkát ugyanis közbeszereztetés nélkül kapta meg az iroda. Dr. Patay Géza ügyvéd arról értesítette az Indexet, hogy időközben e kérdésben a Fővárosi Ítélőtábla 2008. februárjában jogerős ítéletében a szerződés jogszerűségének fenntartása mellett úgy foglalt állást, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem követett el jogsértést, amikor közbeszerzés nélkül kötött szerződést az ügyvéddel. | Tízmilliárdos bírság a csepeli szennyvíztisztítónak | null | https://index.hu/belfold/szenny7214/ |
2022-06-23 00:00:00 | A csütörtöki csapadékkal még nem ér véget az esőesély, de utána verőfényes napsütés és egyre melegebb lesz. | true | [
"időjárás",
"előrejelzés",
"országos meteorológiai szolgálat"
] | 0 | null | 0 | Még némi eső jön, de utána beüt a kánikula - előrejelzés
Csütörtökön a délelőtti órákra a vastagabb felhők zöme elvonul, amiből még elszórtan számíthatunk csapadékra, délután viszont napos idő várható a fátyol- és gomolyfelhők mellett. Elsősorban a Dunától keletre élénkülhet, erősödhet meg az északi, északkeleti szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között valószínű - olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében.
Pénteken a többnyire kevés gomoly- és fátyolfelhő mellett sok napsütésre számíthatunk. Csupán elvétve fordulhat elő zápor, zivatar, nagyobb eséllyel a nyugati, északnyugati megyékben. A délkeleti szél főleg a Dunántúlon többfelé megélénkül. A hajnali 8, 17 fokról délutánra 27 és 33 fok közé emelkedik a hőmérséklet.
Szombaton sok napsütés, illetve a fátyolfelhők mellett helyenként erőteljes lehet a gomolyfelhő-képződés. Elszórtan előfordulhat zápor, zivatar - nagyobb számban a nyugati és a középső országrészben. A Tiszántúlon a keleti, délkeleti, másutt az északnyugati szél megélénkül, néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 13 és 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 30 és 35, a délután záporos részeken 27, 29 fok között valószínű.
Vasárnap sok napsütés várható, általában kevés gomolyfelhővel, és elkezdődik egy felmelegedés, amelynek eredményeként majd
napokig 37 fokos
csúcshőmérsékleteket mérhetünk.
Mindehhez a Balaton vize szerdán 22-25 fokos, a Velencei-tó (Agárdnál) 22 fokos, a Fertő tó (Fertőrákosnál) 23 fokos. A Tisza-tónál az élő Tisza vizének hőmérséklete 25 fok volt.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs | Még némi eső jön, de utána beüt a kánikula - előrejelzés | 0 | https://infostart.hu/eletmod/2022/06/23/meg-nemi-eso-jon-de-utana-beut-a-kanikula-elorejelzes |
2010-10-14 00:00:00 | Összesen négy magyar duó szerepelhet párosban a főtáblán az asztaliteniszezők Budaörsön zajló I. JOOLA Magyar Nemzetközi Bajnokságán, amely a Pro Tour-sorozat része. | false | [
"asztalitenisz",
"pro tour"
] | 0 | null | 0 | Összesen négy magyar duó szerepelhet párosban a főtáblán az asztaliteniszezők Budaörsön zajló I. JOOLA Magyar Nemzetközi Bajnokságán, amely a Pro Tour-sorozat része.
Tóth Krisztina és Póta Georgina, illetve Jakab János és Kosiba Dániel kettőse alanyi jogon tagja a legjobb 16 mezőnyének, a Lovas Petra, Pergel Szandra, valamint a Kertai Rita, Linda Creemers (holland) páros pedig a csütörtöki selejtezőből harcolta ki a feljutást.
Az már korábban eldőlt, hogy egyesben tíz magyar lehet ott a legjobb 64 között: Kosiba, Jakab, Tóth, Lovas és Póta egyből az elitmezőnybe kapott besorolást, a csütörtökön véget ért selejtezőből pedig Muskó Péter, Pattantyús Ádám, Fazekas Péter, Pázsy Ferenc és Pergel verekedte fel magát a főtáblára, amelynek küzdelmei pénteken rajtolnak.
A magyar szövetség először ad otthont Pro Tour-versenynek, a budaörsi torna összdíjazása 30 ezer dollár. | Négy magyar duó a főtáblán | 0 | https://24.hu/sport/2010/10/14/negy-magyar-duo-a-fotablan |
2023. 08. 29. 00:00:00 | Az Európai Unió gyenge, Kína jó partner, az energiaellátás nem ideológiai kérdés. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Az Európai Unió külügyi tanácsa a távoli fegyveres konfliktusok esetében általában béketárgyalást sürget, most, amikor a kontinensen dúl háború, sajnos nem ezt az álláspontot képviseli a blokk annak ellenére sem, hogy immár másfél éve nem sikerült közelebb kerülni a békéhez - mondta Szijjártó Péter a Bledi Stratégiai Fórum keddi panelbeszélgetésén. A külügyminiszter kijelentette:
"Ha valaki kiáll az azonnali tűzszünet és béketárgyalások mellett, akkor rögtön elítélik, és orosz kémnek, a Kreml propagandistájának, Putyin barátjának bélyegzik."
Szijjártó szerint az egész EU nincs jó formában jelenleg, sokat gyengült a biztonság, a gazdaság és az energiaellátás garantálásának területén is. Kiállt az erős kínai kapcsolatok mellett.
"Nem az jelent kockázatot, ha együttműködünk egy gyorsan felemelkedő gazdasággal, hanem az, ha elvágjuk magunkat attól"
- mondta. Az energiabiztonságra kitérve kijelentette: | Szijjártó: Ha valaki kiáll a béke mellett, rögtön orosz kémnek, a Kreml propagandistájának, Putyin barátjának bélyegzik | 0 | https://444.hu/2023/08/29/szijjarto-ha-valaki-kiall-a-beke-mellett-rogton-orosz-kemnek-a-kreml-propagandistajanak-putyin-baratjanak-belyegzik |
2021-11-10 00:00:00 | Kihalás szélén álló vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon - A természetvédők azt szeretnék, ha újraszabályoznák a vadászati korlátozásokat. | false | [
"hortobágy",
"vörösnyakúlúd",
"mme",
"madártani egyesület",
"természetvédelem",
"tech-tudomány"
] | 0 | null | 0 | Világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A Hortobágyi Nemzeti Park területén november 5-én találták meg az elpusztult vörösnyakú ludat, amelyről a vizsgálatok során kiderült, hogy
testében ólomsörét volt.
A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, mindössze 18–19 ezer pár.
A faj átvonuló- és telelőterülete részben a klímaváltozás következtében fokozatosan nyugatra tolódik, így Magyarország szerepe és felelőssége is jelentősen nő a nemzetközi védelem terén
– hangsúlyozza közösségi oldalán a természetvédő szervezet.
A vörösnyakú lúd állományának magyarországi súlypontja a Tiszántúlon található, így ezeken a területeken kiemelt szerepe van a vadászati korlátozásnak, hiszen a fokozottan védett lúdfaj szinte minden alkalommal a vadászható nagy lilik csapataihoz társul, sok esetben pedig a védett területeken kívül táplálkozik.
Publikált kutatások alapján a vörösnyakú lúd október végén érkezik a térségbe, a vonulási csúcs általában novemberben észlelhető, decemberben pedig jelentősen csökken az állományuk, ezért különösen fontos lenne a faj szempontjából kiemelt területeken a vadászati korlátozás fenntartása.
Annak érdekében, hogy a veszélyeztetett faj kilövése a jövőben ne ismétlődhessen meg, az MME azt kéri egyebek között az Agrárminisztériumtól, hogy szüntessék be a vadlúdvadászatot az érintett Natura 2000 különleges madárvédelmi területeken; készítsék el a vörösnyakú lúd fajmegőrzési tervét; és indítsák be a közös, vadászati, mezőgazdasági és természetvédelmi szakmai programot az illegális lelövések megelőzése érdekében.
A vadászati szabályozás az idei évig figyelembe vette a természetvédelmi elvárást, hiszen a tiszántúli megyékben a vadlúdvadászat az országos vadászati idényhez képest szűkített időintervallumban, december 1. és január 31. között volt lehetséges. Ez megváltozott, az egész ország területén egységesen október 1-től lehetséges a vadlúdvadászat. | Kihalás szélén álló vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon | 0 | https://index.hu/techtud/2021/11/10/mme-madartani-egyesulet-termeszetvedelem-vadaszat-korlatozas-lelott-vorosnyaku-lud |
null | A csaknem egy éve tartó huzavona után végre pont kerülhet a Ruszwurm Cukrászda és a Korona Kávéház ügyének végére. Miután a legendás cukrászdákat tavaly személyes konfliktus és pénzügyi vita okán be akarta záratni a kerület akkori polgármestere V. Naszályi Márta, a jelenlegi vezetés segítséget ajánlott a vendéglátóhelyeknek. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A cél, hogy megmentsük ezeket a vendéglátóhelyeket és munkahelyeket
- így fogalmazott hétfőn Böröcz László, az I. kerület polgármestere a Ruszwurm Cukrászdával és a Korona Kávéházzal kapcsolatban. A kerületvezető felhívta a figyelmet, hogy a korábbi városvezetéstől rengeteg olyan ügyet örököltek, amelyek megoldásra várnak, és amiket az elmúlt években jelentős botrányok öveztek. Az egyik ilyen problémahalmaz az említett két cukrászda.
A cukrászdák vezetője, Szamos Miklós és az akkori polgármester, V. Naszályi Márta tavaly kezdett el üzengetni egymásnak a sajtóban.
Szamos szerint V. Naszályi védelmi pénzt kért tőle, a kerületvezető ezt tagadta, és Szamos tartozásaira hivatkozva be akarta záratni az említett vendéglátóhelyeket.
Böröcz László szerint fontos, hogy ezek a legendás cukrászdák az első kerületben tovább működhessenek, azonban Szamos Miklósék tartoznak az önkormányzatnak csaknem háromszázmillió forinttal. A polgármester arról is beszélt, hogy semmi esély nincs arra, hogy az önkormányzat ezt az összeget megkapja, azonban nem szeretnék, ha ezek a helyek bezárnának, és így munkahelyek szűnnének meg.
Böröcz László elmondta, hogy két lehetőségről tárgyaltak a Ruszwurm Kft. ügyvezetőjével, az egyik az lett volna, hogy az önkormányzat átveszi magát a céget, és üzemelteti tovább a cukrászdákat. Ugyanakkor erre az ajánlatra a cég vezetésétől semmilyen válasz nem érkezett, a végrehajtó pedig október 22-én reggel kiüríti a helyeket.
A polgármester szerint így egy lehetőség maradt, mégpedig az, hogy az önkormányzat átveszi az üzemeltetést a végrehajtást követően.
Így már novemberben újra kinyithatnak a cukrászdák, és nem kell elbocsátani az ott dolgozókat sem. | Az önkormányzat üzemeltetheti majd tovább a legendás budavári cukrászdákat + videó | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/az-onkormanyzat-uzemeltetheti-majd-tovabb-a-legendas-budavari-cukraszdakat-video |
2021-07-10 00:00:00 | A hivatal megtiltotta az intézménynek a sokkterápiát, de a bíróság másképp döntött. | false | [
"iskola",
"diák",
"terápia",
"sokkoló",
"elektrosokk",
"judge rotenberg center"
] | 0 | null | 0 | A szövetségi hivatal megtiltotta egy speciális nevelési igényű diákokkal foglalkozó amerikai iskolának, hogy elektrosokkot alkalmazzon a diákjain. Az intézmény azonban fellebbezett és a bíróság neki adott igazat.
Az intézmény vezetése, a szülők, és maguk a diákok is örülnek, hogy ismét napi használatba lehet venni a massachusettsi Judge Rotenberg Center áramütéssel nevelő eszközeit – írja a LadBible című brit bulvárportál.
Az iskolában háromszáz speciális nevelési igényű, viselkedési, érzelmi, és más pszichés problémákkal küzdő, illetve autista diák tanul. Közülük, jelenleg 55-en vesznek részt az áramütéses nevelési programban. Ők a nap 24 órájában viselnek a karjukon egy olyan eszközt, melynek segítségével, távirányítással erős áramütést lehet nekik adni, ha agresszívvá válnak másokkal szemben, vagy önmagukat bántalmazzák.
A szövetségi Élelmiszer és Gyógyszerfelügyelet (FDA) márciusban betiltotta a korábban kínzásnak bélyegzett módszer használatát. A hivatal azon az alapon avatkozott közbe, hogy az ő felelőssége, hogy szükségtelen, veszélyes eszközöket vonjon ki a forgalomból.
A döntés miatt az iskola bírósághoz fordult. A keresetükben az állt, hogy a sokkolókat csak olyan diákokon alkalmazzák, akiknél semmilyen más módszer nem vezetett eredményre, nekik viszont nagy szükségük van a nevelésnek erre a drasztikus formájára. A bíróság az intézménynek adott igazat. | Pert nyert az iskola: továbbra is nevelhetnek elektrosokkal | 0 | https://24.hu/kulfold/2021/07/10/iskola-elektrosokk-sokkolo-diak-per-birosag-usa |
2021-11-29 00:00:00 | A szakminiszter megígérte, hogy Horvátország átáll az elektronikus útdíjfizetésre. | false | [
"elektronikus útdíj",
"fizetőkapu",
"horvátország"
] | 0 | null | 0 | Tomislav Mihotic nem csak azt ígérte, hogy Horvátország átáll az elektronikus fizetésre, de arról is beszélt, hogy az Európai Unió szándéka az egész kontinens útdíjfizetésének egységesítése – írja a Napi.hu a Croatia Week alapján.
A horvát útdíjtörvény módosításának célja, hogy minden olyan kapunál biztosítsák a szabad áthaladást, ahol ma meg kell állni a fizetőkapuknál.
Horvátországban ma kettős rendszer működik és a közlekedők a megtett úttal arányosan fizetnek. Az útdíjak ki lehet egyenlíteni a kapuknál és lehet venni/bérelni egy úgynevezett ENC-készüléket, amely azonosítja az áthaladó autót. Az útdíjat egy előre feltöltött egyenlegből vonják le. A készülék bérlésének lehetősége elérhető a turisták számára is, azonban sokan nem vállalják az ezzel járó macerát egy nyaralás kedvéért ezért inkább sorban állnak. Ez jobb esetben pár percet vesz igénybe, de a fizetőkapuknál komoly dugók is kialakulhatnak.
Mihozic szerint ezeknek a dugóknak lesz vége, ha teljesen át tudnak állni az elektronikus rendszerre. | Megszűnhetnek a sorok a horvát autópályákon, leszerelik a fizetőkapukat | 0 | https://24.hu/kulfold/2021/11/29/horvatorszag-autopalya-fizetokapuk |
null | Az elmúlt években Orbán Viktor száműzte magát Budapestről a nemzeti ünnepen: két évvel ezelőtt Zalaegerszegen, tavaly Veszprémben tudta le az 1956-os forradalom évfordulóját. Az idén fizikai valójában Budapesten lesz a miniszterelnök, a Millenárison fog beszélni, de nem az érdeklődő, emlékezni vágyó fővárosiaknak, hanem meghívott közönség – vízügyes dolgozók és tűzoltók – családi napra invitált sokasága előtt. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | A hivatalos indoklás szerint az árvízi védekezésben résztvevőket látja vendégül a kormány az október 23-ra szervezett családi napon. Ennek megfelelően lesznek gyermekprogramok, koncertek és ebéddel is várják a megjelenteket. Közben Orbán Viktor köszönti őket, valamint az 1956-os forradalomról is megemlékezik, de a szervezők mindenkit megnyugtattak: a miniszterelnök beszédét nem kötelező meghallgatni.
Nem az utcán ünnepel tehát az utcai harcos, hanem szigorúan szabályozott körülmények között, az arra érdemesek társaságában. A Millenáris ugyan Budapesten található, ám ez csak egy földrajzi navigáció, a szervezést tekintve lehetne bárhol az országban.
Mint ahogy az elmúlt két évben máshol is volt. Orbán 2022-ben Zalaegerszegen beszélt a forradalom évfordulóján. Elmondása szerint azért választott vidéki várost, mert Budapest nem egyenlő Magyarországgal, vidéken is élnek emberek, arról nem is szólva, hogy - a miniszterelnök akkori megfogalmazása szerint - a zalaiak mentek először az utcára '56-ban és ők tették le utoljára a fegyvert.
Orbán Zalaegerszegen arról is beszélt, hogy az igaz hősök nem Budapesten, a Műegyetem előtt kezdték el a forradalmat, hanem Zalaegerszegen, a zalai srácok voltak azok, akik elsőként szembeszálltak az önkénnyel. A korábban gyakran hivatkozott pesti srácokról ezúttal nem esett szó a miniszterelnök beszédében, Nagy Imre nevét ki nem ejtette, azt viszont elmondta, hogy Deák Ferenc, a haza bölcse zalai születésű, Mindszenty József pedig Zalában szolgálta az egyházat és az embereket.
Arról, hogy az '56-os forradalmat az oroszok verték le, hallgatott a szónok.
Brüsszelről beszélt, épp csak azt nem mondta, hogy 1956-ban brüsszeli tankok érkeztek Zalaegerszegre, ők fojtották el a forradalmat, a zalai srácok pedig, ameddig csak lehetett, ellenálltak a Soros György zsoldjában álló túlerőnek.
2023 október 23-án Veszprémben járt a miniszterelnök. Ott is adott egy taslit az általa nem igazán kedvelt fővárosnak, amikor arról értekezett, hogy Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja, és mindegyik része a mi nagy közös '56-os szabadságharcunknak, ezért nemcsak igazságtalan és lekezelő, hanem egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló főváros forradalmának látja. Szerinte méltó és igazságos, hogy Veszprémben hajtanak fejet az '56-os szabadságharcosok emléke előtt és azt is megosztotta a meghívott, szigorúan ellenőrzött közönséggel, hogy '56 valóban az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt. "Végeztek ki papot, munkást, földművest, tanárt és kommunista pártvezetőt is, időst, fiatalt, férfiakat és nőket, budapestieket és vidékieket: egy egész nemzet állt a vérpadon" - mondta Orbán, aki Brüsszel mesterkedéseit sem hagyta szó nélkül. "Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült. Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk, s ha nem akarunk, akkor nem táncolunk!" - fogalmazott ünnepi beszédében. "Most nem a tankok gurulnak be keletről", hanem a "dollárok gurulnak be nyugatról ugyanoda és ugyanazokhoz". A keleti rubelekről és a kínai hitelekről nem tett említést, azt viszont elmondta, hogy azért van különbség Moszkva és Brüsszel között: "Míg a Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió még nem az. Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel és az Európai Unió még megjavítható" - mondta Orbán a 2024-es európai választásokra utalva.
Az idén tehát marad a Millenáris, ami földrajzi elhelyezkedése folytán Budapesten található, de lehetne bárhol az országban. Hol vannak már a régi szép idők, amikor nem kordonokkal, biztonsági emberek százaitól körülvéve, nem busszal utaztatott közönség előtt, Rákay Philip számításai szerint "kétmillióan" voltak a budapesti Kossuth téren.
Most várhatóan megint téma lesz Brüsszel, ezen kívül várható még, hogy a miniszterelnök szól a migrációról, arról, hogy Brüsszel megszüntetné a rezsicsökkentést és a 13. havi nyugdíjat, beszél a gazdasági semlegességről, ami Orbán és a Fidesz olvasatában gyakorlatilag a Kelethez történő további közeledést jelenti.
Ami talán még a fentieknél is jobb hír: látatlanban lefogadjuk, hogy a vízügyeseknek és tűzoltóknak szervezett családi nap jól sikerül, a gyermekprogramok és a koncertek színvonalasak lesznek, az ígért ebéd pedig - főleg, ha a Fidesz főszakácsa, Németh Szilárd is besegít - pazar lesz. | Orbán csak látszólag lesz Budapesten október 23-án | null | https://pecsistop.hu/kozelet/orban-csak-latszolag-lesz-budapesten-oktober-23-an/529996 |
2017-11-06 21:16:00 | Vége lehet az eddigi árversenynek a készpénzszállítóknál, hiszen hirtelen az egész ágazat kormányközeli cégeknél találta magát. | true | null | 1 | G7 | null | A magyar készpénz-szállítási piac nem túl nagy, összesen három céget tart el*. Ezek az utóbbi években együttesen sem értek el húszmilliárd forint bevételt, ami ahhoz képest, hogy egy egész szektorról van szó, nem olyan sok pénz. Az általuk megtermelt nyereség pedig elhanyagolható. Mégis iszonyatosan fontos iparágról van szó: stratégiailag létfontosságú, hogy valaki feltöltse a bankfiókokat, bankautomatákat, kiszállítsa a nyugdíjakat, és összeszedje, majd feldolgozza azt az elképesztő mennyiségű készpénzt, amit elköltünk a boltokban. Enélkül leállna a gazdaság vérkeringése. Nem mellesleg rengeteg érzékeny adat kerülhet a pénzfeldolgozók birtokába.
Hamarosan mindhárom cég kormányközeli kézben lesz.
A TrezEx a legkisebb a háromból, ezt Gubicza Ágoston és Boris Mihály alapkezelője, a GB & Partners vette meg az állami Eximbank tőkealapjának forrásaiból 2017 áprilisában.
Az MPT Security szállítja a nyugdíjakat és a sárga csekkes pénzeket, ez korábban az állami Postáé volt, ám kalandos úton a Takarékbank-FHB érdekeltségi kör irányítása alá került 2015 májusától.
A legnagyobbról, a G4S Készpénzlogisztikai Kft.-ről pedig most csak pénteken derült ki, hogy a nagy nemzetközi anyacégétől megvásárolja Garancsi István hetekkel ezelőtt alapított cége, a többi magyar G4S céggel együtt. Ezt a hétvégén megerősítették nekünk a G4S Plc központjából.
A három pénzszállító cég mögötti új érdekeltségi körökben közös, hogy a sajtó sokat írt arról, milyen közel állnak a kormánypárthoz. Ez elég veszélyes lehet, hiszen némi informális koordináció mellett könnyen megszüntetheti az eddig jellemző árversenyt, akár egyeztetett áremelésnek is megágyazhat. Ráadásul az ország összes kiskereskedelmi cégének, bankjának és ATM-jének készpénzforgalmával tisztában lesznek kormányközeli üzleti körök.
Gubicza Ágoston például családi és baráti kapcsolatban van Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel: felesége Rogán korábbi felesége, és állítólag mindennapos kapcsolatban vannak a miniszterrel. Gubicza üzlettársa, Boris Mihály pedig szomszédja Rogánnak. De az Index és a Direkt36 Gubicza és Boris más, erős kormányzati kapcsolatairól is beszámolt. A GB & Partners akkor lett nagy játékos, amikor 2016 elején egy furcsa, piaci vélemények szerint konkrétan rájuk írt pályázaton elnyerték az Eximbank két, összesen 16 milliárd forintos tőkealapjának kezelését.
Az FHB-Takarék érdekeltségi kör emlékezetes politikai nyomásgyakorlás után került ki Spéder Zoltán irányítása alól tavaly nyáron, miután Spéder Zoltán szintén politikai hátszéllel szerezte meg a szektort és próbálta összehegeszteni a Magyar Postával. Az takarékintegráció új tulajdonosi struktúrája nem tekinthető át könnyen, de a legnagyobb szava Vida Józsefnek, a B3 Takarék elnökének van, aki amellett, hogy Mészáros Lőrinc földije, milliárdokkal hitelezi a felcsúti nagyvállalkozót, és az egyik mezőgazdasági érdekeltségében, a Status Capitalban is felügyelőbizottsági tag.
Garancsi Istán pedig nem csak Csányi Sándor és Hernádi Zsolt régi üzlettársa (legyen szó budapesti diplomataingatlanokról vagy az energetikáról), hanem magával Orbán Viktorral is igazi férfibarátságot ápol: egy jól sikerült ausztriai hegymászás óta kötéltársaknak tartják egymást. Többek között a MET-ből, a Videoton focicsapatból, a Market Zrt.-ből, a Duna Takarékból és az egyik e-kasszákat forgalmazó cégből lehet ismerős a neve, amellett, hogy korábban kerékpáros kormánybiztos volt, most pedig a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke.
A magyar piacot uraló három készpénzszállító és -feldolgozó cégről nem lehet elmondani, hogy túl jól mennének. Bevételeik, nyereségük és létszámuk így alakult az utóbbi években:
Látható, hogy a piac mérete – a cégek együttes árbevétele – legfeljebb stagnál, de inkább szűkül. Az alacsony profitrátákból arra lehet következtetni, hogy erősödő árverseny alakult ki a cégek között. Miért akarna itt bárki pozíciókat szerezni?
A piac visszaesése érdekes módon ellentmond annak, hogy a forgalomban lévő készpénz rohamos, a GDP-t vagy a lakossági megtakarításokat messze meghaladó tempóban nő. Ennek az az oka, hogy alacsony az infláció, a bankok nem fizetnek szemmel látható kamatot, ráadásul a tranzakciós illeték is elfordította az embereket a bankoktól. Ezért egyre több pénzt tartanak a háztartások megtakarításként is készpénzben. És persze nem kevés fekete pénz is van a rendszerben, ami szintén jobban érzi magát a lekövethetetlen készpénzben, mint a bankban.
A forgalomban lévő készpénzből egyébként 130 millió darab húszezres és 162 millió tízezres bankjegy, ami azt jelenti, hogy az összes készpénz 87 százaléka nagy, ritkábban használt címletekben pihen. Ez szintén a készpénz felhalmozási szerepére utal. (Ha az összes forgalomban lévő húszezrest egy toronyba raknánk, az 15,6 kilométer magas lenne.) Közben egyre többen szoknak át a mindennapokban a kényelmesebb és biztonságosabb kártyás fizetésre. Az MNB fizetési rendszerről szóló jelentése szerint a kártyás és paypass-os fizetések sokkal lendületesebben bővülnek, mint a készpénzfelvételek, évi 20-25 százalékkal (pdf, 19. oldal).
De térjünk vissza a készpénz-feldolgozókra.
Ezek a cégek komplexebb munkát végeznek, mint amit a név alapján elképzelnénk. A mezei állampolgár általában csak annyit lát belőlük, hogy marcona emberek néha fémdobozokat cipelnek egy-egy plázában, vagy ezt:
Valójában egy apró részletekig kidolgozott, a nagy bűnözési veszély miatt a legszigorúbb biztonsági intézkedésekkel megtámogatott, és a Magyar Nemzeti Bank rendeleteivel erősen szabályozott munkafolyamatról van szó. A szakmában közhely számba megy, hogy nagyon sok volt rendőr és volt titkosszolga dolgozik ebben a világban. A készpénzt plombákkal lezárt, kinyithatatlan fémszövésű értékzsákokba vagy festékszórókkal felszerelt kazettákba gyűjtik össze egy készpénz-használathoz optimalizált rendszerben, gépfegyveres őrökkel védett telephelyekre szállítják váltott útvonalakon, ahol több kamerával megfigyelt, zsilipkapuk mögötti térben rendszerezik, számolják és osztályozzák a bankjegyeket, érméket. Hogy aztán jóváírják a készpénzt az ügyfelek bankszámláján, vagy kiszállítsák az ügyfél kérésének megfelelően máshova.
Ráadásul sietniük kell, hiszen minél tovább van ügyfeleik pénze készpénzben, annál nagyobb kamatveszteséget szenvednek el – igaz, ez a mai kamatkörnyezetben már nem számít olyan sokat, mint korábban -, a tárolás pedig nekik kerül pénzbe. A készpénz-szállítók árképzése egyébként két részből tevődik össze: az egyik maga a kiszállási díj, a másik pedig a szállított pénz összegének függvénye (ez főleg a biztosítás miatt változik: minél nagyobb összeget szállítanak, annál nagyobb kockázatot kell biztosítani).
G4S -> Garancsi István
A G4S a világ legnagyobb biztonsági cége, 2004 óta hívják így (a rövidítés a Group 4 Securicor névből jön, ami a fúzió előtti brit és a dán cég nevére utal), ma több mint száz országban működnek és közel hatszázezer embernek adnak munkát. A dán elődcég már 1990 óta jelen van a magyar piacon, 1998-ban megvették az OTP saját pénzszállítóját, az OTP Bank Security Rt-t, nem sokkal később pedig a Banktech Security Rt-t. A külföldi cégek a legszívesebben velük dolgoznak, ezért fokozatosan ők lettek a piac legnagyobb szereplői.
Ma a G4S Készpénzlogisztikai Kft. páncélautóiból töltik fel az OTP mellett az összes külföldi tulajdonú bank ATM-jeit az UniCredittől az Erstén át a Szberbankig, de a legnagyobb hiper-, szupermarket- és diszkontláncok (Tesco, Auchan, Spar, Lidl, Aldi) készpénz-feldolgozását is ők végzik, és ezen kívül olyan cégeknek is dolgoznak, mint a McDonald’s vagy a Shell. Ezeknek a külföldi cégeknek általában hosszú távú regionális keretszerződésük van a G4S-szel. (A magyar G4S legnagyobb szelete a pénzszállító cég, de van még őrző-védő cégük és a megvásárolt Matávőrből lett, távfelügyelettel foglalkozó vállalat is.)
Előző pénteken derült ki egy kiszivárgott levélből, amit a G4S egyik magyarországi vezetője írt a cég alkalmazottjainak, hogy a vállalat teljes egészében kivonul Magyarországról. Ezt hiba lehetett idő előtt megküldeni mindenkinek, mert a G4S-nek tőzsdei cégként szabályozott formában kellene bejelentenie az ilyen súlyú üzleti döntéseket.
A brit-dán anyagcéget megkerestük, és elárulták:
tényleg eladták a magyar cégeket.
A vételár titkos, az üzletet akkor zárják le, ha a magyar versenyhatóság jóváhagyja. A régióból nem vonulnak ki, csak Magyarországról, és ez egy 2013-ban meghirdetett stratégiaváltásból következik: akkor bejelentették, hogy bizonyos, kevésbé nyereséges cégeket eladnak. És valóban, egy tavalyi összegzés szerint 29 országból vonultak ki három év alatt, köztük a nagy piac Izraelből. A G4S Plc egyébként kedden teszi közzé a negyedéves jelentését, abből talán kiderülhet még néhány részlet.
A teljes magyarországi részleg vevője mindenesetre a Garancsi István egyszemélyes tulajdonában álló és a nevét viselő GaranSec Zrt., amit alig egy hónapja, október 4-én jegyzett csak be a cégbíróság húszmillió forint alaptőkével. A GaranSec-nek Garancsi bankjánál, a Duna Takaréknál van bankszámlája, a cég megadott emailcíme és székhelye pedig megegyezik a Garancsi egykori diplomataingatlanokat kezelő cégével, a CD Hungary-ével. Egyelőre nem tudni, a G4S eddigi, az üzleti partnereikre kényes külföldi ügyfelei, vagy mondjuk az OTP hogyan reagálnak majd a tulajdonosváltásra. Akiktől hivatalos választ kaptunk, azok jelezték, az együttműködésüket nem érinti a tulajdonoscsere. A G4S anyacége kérdésünkre azt mondta, hogy a korábban vállalt szerződéses kötelezettségeket nem érinti a tranzakció.
MPT / JNT Security -> Takarékbank
A második legnagyobb szereplő, az MPT Security története már csavarosabb. Ez sokáig állami cég volt, a Magyar Posta alapította, amikor átvették a kétezres évek elején bedőlt Defend eszközeit. (A Defend története a közelmúlt homályába vész, de a cég sok állami megrendelést kapott az első Orbán-kormány alatt, és vezetője az a Földi László volt, aki úgynevezett biztonsági szakértőként ma gyakori szereplője a köztévének; a bedőlés után rövid ideig Csintalan Sándor is feltűnt a cég maradékában.) Eredetileg JNT-nek hívták – ez a József Nádor tér rövidítése, ahol a Postabank székháza volt -, és a cég megkapta a két legnagyobb készpénzes munkát az országban: a nyugdíjak kézbesítését és a Postán feladott sárgacsekkes készpénzek begyűjtését, feldolgozását.
Ezért is volt figyelemreméltó, amikor 2015 tavaszán lényegében privatizálták a Posta pénzszállítóját: a JNT ötven százalékát megvásárolta a Takarékbank és az FHB Jelzálogbank. Ezt azzal indokolta az állami anyacég korábbi vezérigazgatója, hogy a takarékszektor pénzszállítási munkáit csak úgy tudják megszerezni, ha tulajdonosként bevonják az új megrendelőket. A privatizálás után nem sokkal a cég új nevet és társasági formát váltott, MPT Security Zrt. lett belőle (ez a rövidítés a Magyar Posta Takarék elnevezésre utal). 2015 és 2016 között valóban nőtt az árbevétel, 900 millió forinttal 6,7 milliárdra, ebből a pénzszállítás mintegy 770 millió bevételnövekedést hozott. Csakhogy a profit 70 millióról 530 millióra nőtt, amiből arra lehet következtetni, hogy a munka volumene nem nőtt annyit, mint amennyire a díjszabás.
Érdekes módon az osztalékból fele-fele arányban részesül a Posta és a két új tulajdonos, pedig a cégbeszámolók alapján egyértelmű, hogy a takarékok nem hoztak annyi pluszmegrendelést, hogy a bevételek megoszlása alapján ez megérdemeltnek tűnjön. Egy, az MSZP-s Tóth Bertalan által kiperelt igazgatósági előterjesztésből az is kiderül, hogy az új tulajdonosok közül a Takarékbank évi 500 millió, az FHB évi 21 millió forint megrendelést vállalt csak. A Postának végzett tevékenységek díjszabásán is változtattak az új tulajdonosok belépése után.
Szavazatelsőbbségi részvényekkel azt is megoldották Spéderék, hogy a továbbra is felerészben tulajdonos Magyar Postának ne legyen sok beleszólása a JNT/MPT operatív irányításába: a Posta a négytagú igazgatóság tagjai közül kettőt nevezhet ki, az operatív irányást végző vezérigazgatót viszont a Takarékbank birtokában lévő “C” részvénnyel lehet csak jelölni. Közben rögzítették azt is, hogy a Posta ne válthasson készpénzszállítási partnert. Igaz, ha akarna, sem tudna, mivel a JNT/MPT készpénzszállítási rendszere más, mint a piac többi cégénél (például nem páncélautókkal, hanem átlagos autókba épített páncélszekrényekkel szállítják a pénzt), és mivel csak az ő rendszerük kompatibilis a Postáéval, ezért az állami cég csak brutális összegű beruházással tudna partnert váltani. Ezért nem is tudnának a munkára szabályos közbeszerzést kiírni.
Ezért finoman szólva is megkérdőjelezhető, hogy miért érte meg az állami Postának ez az üzlet. Hiszen úgy adta el leányvállalatának felét, hogy közben teljesen kiszolgáltatottá vált annak új tulajdonosai felé: most továbbra sem szállíthatja más a nyugdíj- és sárgacsekk-pénzeket, az új, nem állami tulajdonosok befolyása alá került korábbi leánycég viszont érdekeltté válhat abban, hogy árát emeljen a Posta felé, sőt, mint fent láttuk, valószínűleg emelt is.
További csavar, hogy időközben Spéder Zoltánt is eltávolították az általa megálmodott takarék-posta-integrációból. Így a most következő évek nyeresége már a takarékintegráció új irányítóinál, így a Mészáros Lőrinccel jó kapcsolatban lévő Vida Józsefnél és körénél csapódhat le. A takarékos kör 2017 februárban új vezérigazgatót jelölt a cég élére, dr. Kecskeméti Sándort, aki egészen 2015 végéig a magyar G4S-cégek első embere volt, miután 2001-ben, még a Banktech Rt. vezérigazgatójaként a céggel együtt bekerült a G4S-hez. 2016 májusig a G4S Készpénzlogisztikai Kft.-ben is felügyelőbizottsági tag volt.
TrezEx -> Gubicza Ágoston és az Exim-alap
A TrezEx-et 2013-ig Brink’s-nek hívták, ám akkor kivonult az addigi amerikai/holland tulajdonos (ők 2005-ben vették meg az akkor kivonuló korábbi svéd tulajdonostól, akkor még Securitas volt a cég neve). A cég erősen veszteséges volt, 2010 és 2014 között összesen 2,2 milliárd mínusz volt az eredmény, közben az árbevétel is közel húsz százalékkal esett vissza. A 2013-ban belépő tulajdonos, a korábbi igazgató Kárpáti Balázs masszív költségcsökkentéssel reagált, a cég munkavállalóinak száma közel a felére esett vissza.
2017 elején aztán jöttek Gubiczáék: a GB & Partners által bonyolított ügyletről annyit lehet tudni, hogy a többségi tulajdon megszerzése mellett “több százmillió forinttal” megemelték a cég tőkéjét. Viszont a GB & Partners rögtön kinyilvánította, hogy elégedettek a menedzsmenttel, nem változtatnak a csapaton.
Hogy kik most a TrezEx ügyfelei, azt nem tudni pontosan. Egy hitelbiztosítéki nyilvántartásban található, 2015-ös bejegyzés többek között az OMV-t, a Rossmannt, a MagnetBankot és a Philip Morrist nevezi meg a TrezEx vevői és megrendelői között.
Azt tényleg nehéz megérteni, hogy miért látott fantáziát az állami exportösztönző alapot kezelő GB & Partners egy globálisan és Magyarországon is szűkülő piac legkisebb, hányatott sorsú szereplőjében. Főleg ha a pályázati kiírás szerint olyan innovatív projektekbe kellene fektetni a pénzt, amelyeknek ígéretes exportlehetőségeik vannak. Ennek egyike sem látszik a TrezEx-en: a készpénzszállítási iparágnak most nem tűnik úgy, hogy túl nagy jövője lenne, és a cég exportteljesítményét sem ismerjük, hiszen nem teszik közzé az árbevételüket belföld-külföld szerinti bontásban. Az viszont biztos, hogy – mivel kockázati befektetésről van szó – a GB & Partners és az Exim-alap nem fogja a végtelenségig irányítani a céget, előbb-utóbb jön az exit, azaz értékesíteniük kell a céget.
A GB & Partners egyébként fektetett már pénzt biztonsági cégbe: a Sectum Security Zrt.-t 750 millió forinttal tolták meg, amit ez az őrző-védő cég gyorsan meghálált két, mérsékelten innovatív takarítási közbeszerzés elnyerésével (Magyar Államkincstár, Fővárosi Kormányhivatal). Érdekes módon a korábban a G4S-t, most pedig az MPT Security-t vezető dr. Kecskeméti Sándor a két megbízatása között (2016 április – 2017 február) pont a Sectum Security igazgatósági tagja volt, itt együtt dolgozott Gubiczáék cégügyeit intéző ügyvédjével. Nyár óta a Sectum élén ugyanaz a Kárpáti Balázs van, aki a TrezEx vezérigazgatója is egy személyben.
Most tehát ez lett a helyzet:
2013-ban még két külföldi cég és egy állami cég szállította a készpénzt, ma viszont három magyar magáncég, és mindegyik erősen kormányzati kötődésű.
Ráadásul a három kormányzati kötődésű érdekeltségi kör és cég között nem nehéz a cégiratokban is fellelhető kapcsolódási pontokat találni. Az informális, politikai jellegű koordinációs lehetőségekről nem is beszélve.
Az bárhol komoly gondokat okozhat, ha egymással nem versenyző érdekkörökhöz kerül egy egész iparág, egyáltalán nem zárható ki például, hogy mondjuk véletlenül mindegyik szereplő pont hasonló mértékben emeljen árat. De legalábbis az eddig jellemző árversenynek búcsút mondhatunk, ami nagy eséllyel drágítani fogja a készpénzhasználatot. Valószínűleg lesznek olyan cégek is, amelyek nem fognak örülni, ha a hatalomnál jól beágyazott üzleti körök rálátnak a készpénzforgalmukkal együtt a teljes üzletmenetükre. És ha egy külföldi vállalat a due dilligence (gondos ügyfél-átvilágítás) szellemében gyanús kormányzati kapcsolatokkal nem kérkedő pénzszállító partnert keres, akkor egészen egyszerűen nem talál erre senkit Magyarországon.
* Valójában öt cégnek van engedélye készpénz-feldolgozásra, de ezek közül kettő eleve kisebb, és elsősorban nem is pénzszállítással foglalkozik.
(A cikk tetején lévő kép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd) | Az egész magyar készpénzforgalom felett kormányközeli cégek veszik át az irányítást | null | https://g7.hu/kozelet/20171106/az-egesz-magyar-keszpenzforgalom-felett-kormanykozeli-cegek-veszik-at-az-iranyitast/ |
2011-10-31 13:02:00 | A horvát ex-kormányfő állítólag a mobilja akkumulátorát is kivette a megbeszélés idejére. | true | null | 1 | fn.hu | null | Szenzációs, kőkemény bizonyíték napvilágra kerüléséről ír a horvát sajtó az INA-Mol korrupciós ügyben – írja a Srbija blog.
A lap szerint előkerült egy olyan, éttermi biztonsági kamera-felvétel, amelyen a volt horvát miniszterelnök Ivo Sanader és Hernádi Zsolt Mol-vezető találkozik egy zágrábi étterem különtermében, néhány hónappal Sanader kormányfői lemondását követően. A felvétel már a horvát ügyészség birtokában van – írja a Srbija blog. | Videó készült Hernádi és Sanader vacsorájáról | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2011/10/31/video-keszult-hernadi-es-sanader-vacsorajarol/ |
null | A pénzintézeti alapműveletek átlagbér mértékéig ingyenessé tételét, „a banki sarcolások megszüntetését" sürgette hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselője. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Közlése szerint elutasítják a tranzakciós illeték növelését, amelynek révén a pénzintézetek újabb költséget háríthatnak át ügyfeleikre, akárcsak a készpénzfelvétel drágítását, különösen, hogy ott már adózott jövedelem használatáért kellene az eddiginél többet fizetni.
A Jobbik értelemszerűen most is a polgárok érdekeinek oldalára áll - hangsúlyozta az ellenzéki politikus, jelezve, azt is kifogásolják, hogy a friss szabályozás szerint a tranzakciós illetéket az ügyfél saját számlái közötti műveletekre is megfizettetnék.
Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, a tranzakciós illeték évi 200 milliárd forintos összege nem a pénzintézetek, hanem a polgárok számára jelent tehertételt, hiszen a bankok bevallott módon áthárítják azt ügyfeleikre.
Hozzátette, eközben a hazai bankrendszer "brutális, gigászi", mintegy 1500 milliárd forintos évi profitra tesz szert; ennek mintegy ötödét "kérnék vissza" a banki költségek csökkentésével. | "A banki sarcolások megszüntetését" sürgette a Jobbik | null | https://hirklikk.hu/kozelet/a-banki-sarcolasok-megszunteteset-surgette-a-jobbik/437901 |
2014-11-13 00:00:00 | A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium nyilvánosságra hozott egy múlt héten az Egyesült Államok budapesti nagykövetségétől kapott dokumentumot, amely felsorolja, hányszor, hol vetették fel az amerikaiak az áfacsalással és a korrupcióval kapcsolatos aggályaikat. Két amerikai cég évente több tízmillió dolláros veszteséget szenvedett az áfacsalás által érintett árucikkek igazságtalan ára miatt. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége 2012 februárja óta rendszeresen kifejezte a magyarországi korrupciós ügyekkel kapcsolatos aggodalmát, ám magyar részről nem kaptak hivatalos választ, és a megfelelő lépések is elmaradtak – tartalmazza a nagykövetség által a magyar külügyminisztériumban november 6-án átadott kétoldalas dokumentum. A nyilvánvalóan csupán tájékoztatásra szolgáló, formailag belső feljegyzésnek tűnő, dátum és pecsét nélküli dokumentumot a külügy hozta nyilvánosságra, miután a rövid kísérőlevél szerint a kormány csütörtökön „megtárgyalta az elmúlt években az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége és a kormányzat munkatársai között lezajlott találkozókról szóló jelentést".
Az amerikai dokumentum szerint 2013 októberében a NAV bűnügyi igazgatóságánál konkrét ügyeket vetettek fel, a mezőgazdasági termékek áfájával folytatott csalásokat, illetve a dohánykereskedelem államosításával kapcsolatos visszaéléseket. A dohánykereskedelem államosítása kapcsán a nagykövetség felhívta a figyelmet a folyamat átláthatatlanságára, a Fideszhez húzó személyekkel, vállalkozásokkal való kivételezésre, illetve a feketekereskedelem, a csempészet várható növekedésére. 2013 decemberében a NAV Bűnügyi Igazgatóságával folytatott találkozón egy amerikai cég felvetette „a NAV-nál és a Gazdasági Minisztériumban 2012 óta hangoztatott" aggodalmait.
Azt is említik, hogy a NAV, elismerve a széleskörű áfavisszaéléseket, elhárította az ügyre a figyelmet felhívó Horváth András állításait. A dokumentum szerint két amerikai cég „évente több tízmillió dollár" veszteséget szenved az áfacsalás által érintett árucikkek igazságtalan ára miatt. Az egyik cég nyilvánosan és a NAV-nál is szót emelt, de nem történt változás, jóllehet egy köztiszteletben álló könyvvizsgáló cég is alátámasztotta az állításokat.
Horváth András évi ezermilliárd forintos, az áfacsalások által okozott veszteségről beszélt, ám a NAV nem foglalkozott az állítással annak súlyának megfelelően, sőt, az amerikai nagykövetség különös aggályait kiváltva még a közérdekű bejelentő ellen fogalmaztak meg vádat.
2014 januárjában az igazságügyi és közigazgatási tárcánál tartott találkozón ismét a mezőgazdasági termékek áfájával kapcsolatos csalásról, az intézményesített korrupcióról, a bejelentők védelméről, illetve a külföldi korrupciót tiltó amerikai törvényről volt szó. A nagykövetség elismeri, hogy az igazságügynél volt törekvés a korrupció elleni harcra, a köztisztviselők felkészítésére, ám az ezzel foglalkozó szervezeti egységet két részre vágták, amikor kettéválasztották az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumot.
Februárban a NAV Bűnügyi Igazgatóságán volt találkozó, amelynek során a diplomaták ismét szóba hozták az amerikai cégek aggodalmait, mire azt a választ kapták, hogy nem volt panasz, márpedig e nélkül nem tudnak vizsgálatot indítani. A nagykövetség itt megjegyzi, hogy feloszlatták a NAV Kiemelt Ügyek Főosztályát, amely pont az ilyen csalások leleplezésére szakosodott, ám amelynek munkáját rendszeresen akadályozták.
2014 júniusában a nagykövetség már a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál jelezte a az áfacsalással kapcsolatos aggodalmakat, megjegyezve, hogy az ügy komoly, és mivel korrupció gyanúja merül fel, lépéseket követel. A követő telefonok szerint a tárca házon belül megosztotta az információt, ám más nem történt. Ezt követte októberben a beutazási tilalmakról szóló tájékoztatás. | Belföld: Itt van, mi dühítette fel az amerikaiakat - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/itt-van-mi-duhitette-fel-az-amerikaiakat-az-orban-kormanyra-1498325 |
2010-09-07 00:00:00 | Az új közoktatási és felsőoktatási törvények kidolgozására szinte csak egyházi iskolákhoz kötődő szakembereket kért fel Hoffmann Rózsa, a bizottságokból még a fideszes oktatáspolitikusok is hiányoztak - tudta meg a FigyelőNet. Az elkészült vitaanyag szerint az egyetemek gazdasági társaságot alapíthatnának, az általános iskolákban pedig ellenszocializáció zajlana. | true | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Az új közoktatási és felsőoktatási törvények kidolgozására szinte csak egyházi iskolákhoz kötődő szakembereket kért fel Hoffmann Rózsa, a bizottságokból még a fideszes oktatáspolitikusok is hiányoztak - tudta meg a FigyelőNet. Az elkészült vitaanyag szerint az egyetemek gazdasági társaságot alapíthatnának, az általános iskolákban pedig ellenszocializáció zajlana.
A közoktatási és a felsőoktatási törvény stratégiáját meghatározni hivatott vitaanyagok – információink szerint augusztus elején, Piliscsabán, egy egyhetes, kvázi titokban szervezett találkozón – már elkészültek. A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumok szerint a közoktatási törvény szemléletét, jövőképét és tartalmát egy 43 oldalas, a felsőoktatásét egy mindössze 9 oldalas anyag készíti elő.
Nyelvvizsga is kell a felvételihez
Az "Egy új felsőoktatási törvény koncepciója" című dokumentum a legtöbb eddig ismert elképzelésre – a felsőoktatási integráció újratárgyalása, a vidéki intézmények erősítése, a Bologna-rendszer felülvizsgálata satöbbi – nem tér ki. Alapvetően a felsőoktatás szerkezeti felépítését, intézményeit, szervezeteit, a hallgatók és az oktatók jogait, kötelességeit tárgyalja.
Megerősíti viszont azt a már ismert elképzelést, hogy egy adott intézményen belüli felvételi keretszámokba is bele kíván szólni az oktatásvezetés. A dokumentum leszögezi, hogy a felvételihez alapkövetelmény lesz a megfelelő és sikeres emelt szintű érettségi, és hosszabb távon a nyelvvizsga is. Azt is rögzíti, hogy nem lehet a felvételinél a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok számára pozitív megkülönböztetést biztosítani.
Nyelvvizsga is kell a bejutáshoz?
Gazdasági társaságok az egyetemeken
Az állami és azon egyházi egyetemek finanszírozása, amelyek fenntartó egyházának legalább 50 ezer tagja van, és legalább 1985 óta működik Magyarországon, három részből állna a tervek szerint: 70 százaléka a bázis, 15 százaléka – az előző évben beiratkozott hallgatókkal arányos – képzési normatíva és 15 százaléka a – minősített oktatók számával arányos – kutatói normatíva. Főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 a képzési normatíva.
Meglepő, hogy mintha megengedőbb volna a tervezet az eddig mereven ellenzett magántőkével, gazdasági társaságok szerepével kapcsolatban. Amellett, hogy az intézményi autonómia elemeként sorolja fel a gazdálkodást a saját vagyonnal, azt írja például a dokumentum, hogy jól körülhatárolt tevékenységek esetén (például spin-off vállalkozás, utazási iroda) lehetőséget kell adni a felsőoktatási intézményeknek saját tulajdonú gazdasági társaságok létrehozására.
“Restrikciót fedező manipulációs eszköz"
Az új közoktatási törvényt előkészítő anyag meglehetősen esetlegesre sikerült. Két erősebb része van, az egyikben a jelenlegi törvényt mutatja be, a másik pedig a pedagógus életpályamodell leírása, amely lényegében már 2001-ben elkészült, s most csak – a nyolc évre – hibernált állapotából kellett feléleszteni és kicsit módosítani.
Nem vitatja az anyag, hogy a most hatályos közoktatási törvény alapelvei ma sem megkerülhetők, de azok érvényesülése az oktatásirányítási gyakorlatban többek közt a túlszabályozottsága miatt erősen vitatott. A szerzők továbbmennek, és olyanokat is írnak, hogy a közoktatási törvény mára a "technokrata, restrikciót fedező manipulációs eszközzé silányult". Leszögezik, hogy egyszerű, átlátható, betartható törvény kell, ami bizalmi elven alapul.
Fókuszban a pedagógus
Az áttekinthetetlen, inkább ködös ötletek halmazának, mintsem egy egységes, koherens stratégiának tekinthető dokumentumból elég nehéz kiemelni a lényeget. Sok olyan elképzelés van benne, amit konkrétumok, a megvalósítás módjai nélkül nehéz értelmezni. Azt írja például, hogy a "jelenlegi fogyasztói szemlélettel működő közoktatás a társadalomra egyre erősebben jellemző pazarló, a világ értékeinek eltékozlását előidéző mentalitást erősíti, terjeszti. Alapvetően más, a globális világ gazdasági válságaihoz vezető szemléletet kiegyensúlyozó, nagyobb felelősségre nevelő, a környezetünk iránt felelős, közösségi értékek iránt nyitott nevelésre van szükség, egyfajta ellenszocializációra".
300 ezer forintos bér
Ezt az ellenszocializációt a legkiválóbb pedagógusok vezényelnék le, mint közfeladattal megbízott (és nem, mint ingyenes szolgáltatást végző!) szakemberek. Mint – legalábbis szóban – minden kormányzatnál, a reformok középpontjában tehát most is a tanárok állnak. Már a tanárképzést elitképzéssé változtatnák (a senki által nem vitatott elv megvalósításának módjaira nem tér ki az írás), aztán pedig a részletesen kidolgozott életpálya mentén dolgozhatnának a – magas presztízsű – pedagógusok. Az életpálya része a kezdő tanárok szakmai beválását feltérképező próbaidő bevezetése, a folyamatos külső ellenőrzés, amely akár negatív szankciókkal is járhat és a több szakaszból álló pályaívhez tartozó, teljesítményhez kötődő bérezés. A terv szerint a 4-10 éve tanító pedagógus bére a korosztálya diplomás átlagbérének megfelelő nagyságú lenne (tehát a szakszervezetek követeléseivel egyező mértékű: ma nagyjából ez 300-330 ezer forint). Egy vagy két alkalommal a pedagógusok kaphatnának fizetett, iskolán kívüli alkotó munkára, továbbképzésre fordítható fél évet.
Több oktatási, nevelési idő
"Fel kell hagyni a túlterhelésről folyó álságos oktatáspolitikai hivatkozással, több iskolaidőre van szükség" – írják. Minden évfolyamon 5 órával többet kellene tölteniük az iskolában a gyerekeknek, mint jelenleg. Ennek egy része a középtávon bevezetendő mindennapos testnevelés pluszóráiból adódik, de 2-3 óra egyéb nevelési feladatra fordítandó.
A finanszírozásról szóló passzusokban megerősítik az eddig is ismert elképzeléseket, hogy jelenleg 50-50 százalékban az állam és a fenntartó folyósítja az iskolai működés költségeit, ennek aránya 90-10-re változna az előbbi javára, kivéve az egyházi iskolákat, ahol 100 százalékban az állam állná a számlát. Az iskolák finanszírozása a tanulói létszámtól, a csoportszámtól és a feladatoktól együttesen függene. A pedagógusbérek is ennek megfelelően a központi kasszát terhelnék.
Hosszabb lesz az iskola
Nem tér ki a dokumentum arra, hogy mindez mennyiben változtatná meg a közoktatási büdzsé számait, ezt sem az életpályamodell, sem az évfolyamonkénti a pluszórák bevezetése, sem a többi elképzelés kapcsán nem teszi. Még a nyáron nyilatkozott úgy Hoffmann Rózsa, hogy jó volna, ha a klebelsbergi időkben jellemző arányban támogatná a büdzsé az oktatást (akkor ez a GDP 16 százaléka volt), ezt azonban ő sem tartotta reálisnak. Mint ahogy most már a tanári fizetések jövő évi emelését sem tartja annak. Egy rádióműsorban egyenesen úgy fogalmazott: "Aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba, vagy bohóc."
A 16 éves diákot ki lehetne rúgni
A tankötelezettségen nem változtatnának az anyag kidolgozói – továbbra is 18 évig lenne tankötelezettség -, de 16 éves kor után fegyelmi úton kitehető lenne az adott intézményből az a diák, aki nem tudja betartani egy adott közösség normáit. Ilyenkor a gondviselő kötelessége lenne elhelyezni a renegát gyereket. A tankötelezettség korhatára a szakképzésben tervezett változtatásokat is érintheti: ha ott lecsökkentik a képzési időt három évre, akkor sokaknak az iskola már 17 évesen befejeződne. A tervezet egyébként a most a nemzetgazdasági tárcához tartozó szakképzést az oktatáshoz csoportosítaná.
A dokumentum írói támogatnák az egész napos iskolákat és a jó iskolai gyakorlatok terjesztését. Kívánatosnak tartanák a tanórán kívüli nevelési tevékenységek erősítését is, azokat is, amelyeket részben vagy egészben a szülő támogat (ez jelenleg az esélyegyenlőség érvényesítése miatt tilos). Hogy ne maradjanak ki a szülők pénztárcáját megterhelő osztálykirándulásból, színházlátogatásból és egyebekből a szegényebb gyerekek sem, központi pályázati lehetőséget állítanának fel erre a célra.
Hadüzenet az angol nyelvnek
a kormányzat épp azt a hibát készül elkövetni ellenkező előjellel, amit korábban oly hevesen bírált: azt hogy egy szűk szakmai-politikai-ideológiai érdekcsoport határozza meg az egész oktatási rendszer jövőjét
A néhány éve bevezetett középiskolai nyelvi évfolyamokat nem törölnék el, de, mint írják, "ne legyen kötelező, különösen ne kizárólag angol képzéssel". Ez még egy viszonylag finom utalás arra, hogy az oktatásirányítás megtörni szándékozik a – ma már tetszik, nem tetszik abszolút világnyelvvé vált – angol nyelv egyeduralmát. Az egyik regionális tanévnyitón egyértelműbben fogalmazott Hoffmann Rózsa. "Az angol nyelv oktatására ugyan nagy a szülők igénye, azonban itt élünk Kelet-Európa közepén egy nyelvi sokszínűségben (...), ebből kiszakadni egyoldalú angol orientációval vétek és bűn". Igaz, hozzátette, hogy legalább két nyelvet kellene tanítani minden gyermeknek, és ebből a második lehet majd az angol.
A közoktatási vezetők helyzetén is javítana a tervezet, ám ennek módjaira nem tér ki, mint olvasható, ezt egy erre a területre specializálódott szakértői csoportnak kellene dolgoznia. Indoklásként többek között ezt a mondatot találhatja az érdeklődő majd a dokumentumban: "A ma iskoláiban nem a vezető, hanem egy rafinált törvényi kaotikum segítségével a fortélyos félelem igazgat."
Ellenzékben a Fidesz? A cikk folytatódik>>
—-Ellenzékben a Fidesz—-
Az oktatásért felelős államtitkár már beiktatása előtt is hangoztatta, hogy új közoktatási törvényre és új felsőoktatás törvényre, valamint új Nemzeti alaptantervre (NAT) van szükség. Hoffmann Rózsa azzal indokolta az új jogszabályok szükségességét, azok ma annyira toldozottak-foltozottak, hogy egy újabb korrekció már nem segít rajtuk, újakat kell írni. Hogy mitől lennének ezek a törvények újak, milyen elvek vagy struktúra mentén készülnének, erről az államtitkár mind ezidáig nem sokat árult el. (A konkrét megrendelés hiányával szemmel láthatóan a törvény-előkészítő szakértői csoportoknak sem sikerült megbirkózniuk.)
A NAT-ról pedig az Hoffmann Rózsa véleménye, hogy abban ma nincsenek tartalmak, azokat sürgősen pótolni kell. A tanévnyitón úgy fogalmazott, nem lehet megengedni, hogy Harry Potter kiszorítsa a János vitézt az iskolai tananyagból. Kifogásolta továbbá, hogy a NAT-ból jelenleg hiányoznak az alapvető erkölcsi normák. "Az olyan kifejezések, mint a becsület, a tisztesség, a szorgalom, a kötelességteljesítés, a közösség iránt érzett felelősség stb. még említésszinten sem lelhetők fel benne" – emelte ki a FigyelőNetnek adott interjúban.
Ki készíti elő a törvényeket?
Hoffmann Rózsa
Az augusztus közepén készült interjúban Hoffmann Rózsa kitért az új jogszabályok előkészítésén dolgozó testület tagjait firtató kérdés elől. Az Első Nemzeti Tanévnyitónak elkeresztelt hódmezővásárhelyi kampányeseményen az államtitkár ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "több mint nyolcvan pedagógus és más szakember bevonásával" kezdődött el a közoktatási törvény előkészítése. Néhány nappal korábban sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy elkezdődtek az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos munkák is, neveket itt sem említett.
Megpróbáltuk elkérni az államtitkárságtól a névsorokat, de azt a választ kaptuk, hogy nem adhatják ki, mert nem kötöttek megbízási szerződést a munkában részt vevőkkel, s így az ő döntésük, hogy nyilvánosságra kerülhet-e a nevük. Legtöbbjük nem járult hozzá, azok neveit, akik viszont igen, azért nem árulta el a sajtófelelős, mert "nem akarják, hogy szétszedjék őket az újságírók".
Nyomul az egyházi lobbi
A FigyelőNet információi szerint a KDNP-s minisztérium e munkára döntő többségben az egyházi iskolai gyakorlatból toborzott pedagógusokat, szakembereket. Úgy tudjuk, hogy a valóban népes "törvényelőkészítői" csapatba alig hívtak meg az oktatás más szegmenseiből érkezőket. Így viszont – enyhén szólva – erősen felülreprezentált a közoktatási rendszer kevesebb, mint hét százalékát kitevő egyházi iskolák beleszólása az egész rendszert meghatározó stratégiába. Az elmúlt időkben több, az oktatás megújítását célzó dolgozat, fejlesztés született (Zöld Könyv, Szárny és teher, a Nemzeti Fejlesztési Tervekhez kapcsolódó programok), az azokban közreműködők közül is elenyészően vettek részt a Hoffmann-bizottságokban.
Ami a legfurcsább, hogy információnk szerint a Fidesz szakpolitikusait is egyfajta ellenzéknek tekintik az oktatás jelenlegi irányítói: hiányoztak a meghívottak listájáról a legnagyobb kormányzópárt képviselői is. A Fidesz oktatáspolitikusa, Sió László megkeresésünkre lényegében kitért a válasz elől: "Természetesen van módunk arra, hogy észrevételeinket, javaslatainkat eljuttassuk a tárca vezetéséhez, s amint körvonalazódik valamilyen koncepció, akkor azt érdemben megvitatjuk majd."
A KDNP-s Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Fidesz oktatáspolitikusai közötti ellentétek egyébként már korábban is kitapinthatóak voltak. Míg Hoffmann Rózsa kötelezően eltörölte volna például a szöveges értékelést, a szintén kereszténydemokrata szociális ügyekért felelős államtitkár, Soltész Miklós pedig rögtön kötelezővé tette volna a mindennapos testnevelést, addig a Pokorni Zoltán által vezetett oktatási bizottság puhította ezeket az elképzeléseket. Így végül ma nem kötelező, de lehet szövegesen értékelni az alsó tagozaton, és egyelőre – az infrastruktúra és a tanárok hiányában – nem vezetik be a kötelező testnevelést sem.
Nulladik típusú találkozások
Gloviczki Zoltán
Az egyik legfeltűnőbb terület, ahol szöges ellentétben áll a fideszesek és a KDNP-sek elképzelése, az oktatási integráció kérdése. Erről már többször írtunk (legutóbb itt), nem is ismételnénk magunkat. Annyi fejlemény azért történt ez ügyben, hogy a közoktatási helyettes államtitkár, Gloviczki Zoltán a minap azzal a "Jobbik-közeli" tervvel rukkolt elő, hogy elkülönített, felzárkóztató nulladik osztályokat szervezne a hátrányos helyzetű gyermekeknek, hogy "felkészüljenek az integrációra". Nem valószínű, hogy ezt az álláspontját megvitatta a – honlapja szerint – "idősödő tanárember", mondjuk a tanévnyitón, a házigazda Lázár Jánossal (aki úgy nyilatkozott, nincs más út csak az integráció). Igaz, a kijelentés után a tárca gyorsan kiadott egy közleményt, miszerint nem lesz kötelező a stigmatizáló, a gyerekek kirekesztettségének érzetén és valóságán csak rontó iskolaelőkészítő osztály. Gloviczki elképzelésével markáns ellentmondásban áll a fideszes oktatáspolitikusok véleménye, akik szerint az iskolaelőkészítés az óvoda feladata, ennek sikerét szolgálja a hátrányos helyzetűek minél korábbi óvodáztatása és a rugalmas iskolakezdés lehetőségének biztosítása.
A tanulók egy százalékát sem érintő buktatás, vagy a – feltételek megléte esetén mindenki által üdvözölt – mindennapos testnevelés ugyanakkor nem voltak annyira lényeges ügyek, mint az egész közoktatási rendszert érintő stratégia és törvény kidolgozása, valamint a felsőoktatási törvény előkészítése. Ez már jóval "nagyobb falat", s a folyamatok most épp azt mutatják, hogy a kormányzat épp azt a hibát készül elkövetni ellenkező előjellel, amit korábban oly hevesen bírált: azt hogy egy szűk szakmai-politikai-ideológiai érdekcsoport határozza meg az egész oktatási rendszer jövőjét. A hazai kudarcos reformok és a nemzetközi példák is azt mutatják, csak széles konszenzusra – mai politikai PR-nyelvezettel: nemzeti együttműködésre – alapozva lehet sikeres oktatási reformot végrehajtani.
Októberben meglátjuk
Hoffmann Rózsa azt ígérte, hogy amint elkészülnek a dokumentumok első változatai, nyilvánosságra hozzák, és széles körű vitára bocsájtják azokat. Ám, úgy tudni, az októberi önkormányzati választásokig mindennemű szakpolitikai vitát letiltott a központi kormányzati kommunikáció. Akkor majd meglátjuk, hogy a baljós jelek ellenére tényleg lesz-e érdemi konzultáció. | Nemzeti együttműködés a Fidesz nélkül | 0 | http://24.hu/belfold/2010/09/07/nemzeti_egyuttmukodes_fidesz_nelkul |
2004-10-23 00:00:00 | Az orosz alsóház pénteken ratifikálta a kiotói klímavédő jegyzőkönyvet. | false | [
"archívum"
] | 0 | null | 0 | Az orosz alsóház pénteken ratifikálta a kiotói klímavédő jegyzőkönyvet.
A duma 334:73 arányban, két tartózkodás mellett hagyta jóvá hagyta jóvá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklését célzó megállapodást, ezzel lehetővé téve az életbe lépését.
A jegyzőkönyv arra kötelezi Oroszországot, hogy 2008-2012 között az 1990-es szinten tartsa üvegházgáz-kibocsátását.
Borisz Grizlov dumaelnök rámutatott, hogy azok a részes fejlett államok, amelyek kibocsátása meghaladja az 1990-es szintet, kvótákat vehetnek majd az attól elmaradóktól, köztük Oroszországtól.
Az egyik probléma, hogy EU-tagok kereslete elég lesz-e Oroszország felesleges kvótáinak eladásához, hiszen az Egyesült Államok visszalépett a megállapodástól, Kína pedig fejlődőként különleges elbánást élvez. A másik gond az, hogy a kiotói kötelmek néhány év múltán fékezhetik majd az orosz gazdaság növekedését, ha nem fog sokkal energiatakarékosabban és környezetbarátabban termelni.
| Az orosz alsóház ratifikálta a kiotói jegyzőkönyvet | 0 | https://24.hu/belfold/2004/10/23/orosz_alsohaz_ratifikalta |
2016-07-29 15:16:00 | Előbb arra utalt, politikusként találkozott vele, majd nem politikai ügyeket említett. De a leglátványosabb mégis az, ha egymás mellé tesszük Kubatov és Rogán Vizo-ügyi megszólalásait. | true | null | 1 | 444 | null | Csütörtökön került elő a levél, amit a Budapest éjszaka egykori ura, Vizoviczki László írt Kubatov Gábor fideszes pártigazgatónak, és amiben azt kérte, Kubatov segítsen neki szabadlábra kerülni, érzékeny információkért és a kampányban nyújtott segítségért cserébe.
A levél nyilvánosságra kerülése után Kubatov előbb elismerte, hogy találkozott Vizoviczkivel, majd az Index cikkéből kiderült az is, együtt jártak óvodába Pesterzsébeten, és találkoztak is az óvoda születésnapi ünnepségén 2012-ben.
Az óvodai találkozó érdekessége, hogy egy hónappal azelőtt történt, hogy Vizoviczkit letartóztatták. Amiről persze még nem tudhatott, azt viszont már sejthette, hogy nyomoznak utána. 2012 januárban ugyanis találkozott Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokkal, hogy megtudja, valóban nyomoz-e ellene a Nemzeti Védelmi Szolgálat.
Csütörtök estére a máskor nagyon ritkán nyilatkozó Kubatov már a Magyar Időknek adott interjút, amiben azt mondta, az óvodai rendezvényen kívül egyszer találkoztak, itt arról volt szó, Vizoviczki be akart fektetni a Fradiba, valamit rendezvénybiztonsági kérdésekről beszéltek. Kubatov szerint a volt diszkócár semmilyen módon nem segített nekik a kampányban, a levelet pedig átadta az ügyészségnek.
Kubatov tegnapi nyilatkozatai körül viszont több furcsa részlet is van.
1. Mi a dolga egy politikusnak?
Arra a kérdésre, hogy találkozott-e Vizovzczkivel, Kubatov először, a délutáni FTC-sajtótájékoztatón ezt a választ adta:
“Persze. Politikus vagyok, az a dolgom, hogy találkozzak emberekkel.”
A Magyar Idők-cikkben viszont az szerepel, "talán két alkalommal találkoztak", az óvodai rendezvényen kívül a Fradi elnökeként beszélt vele. Ezt a megbeszélést egy országos médiaügynökség vezetője hozta össze, Kubatov szerint az üzletember kezdeményezésére. "Vizoviczkivel ekkor két témáról beszéltem. Az egyik, hogy be szeretett volna fektetni a sportba, és a Fradiba. Ettől elzárkóztunk, a vállalkozó befektetésére egyszerűen nem tartott igényt a klub. A másik téma – mivel éppen a West-Balkánban történt tragédia után jártunk – a fiatalok biztonságos szórakozása érdekében szükséges teendőket foglalta magába” - mondta a Magyar Időknek.
Hogy mi a közös a találkozókban és a témákban? Sem az óvodai találkozó, sem a Fradiba való befektetés, sem a fiatalok biztonsága nem politikai ügy, és nem Kubatov politikai, vagyis Fidesz-pártigazgatói, vagy parlamenti képviselői tisztségeivel függ össze. Tehát ha elsőre azt válaszolta, hogy politikai munkájával összefüggésben találkozott Vizoviczkivel, a tisztázáskor miért olyan eseteket említett, amik nem ezzel kapcsolatosak?
2. A fiatalok biztonsága
Az egyik téma Kubatov szerint “a fiatalok biztonságos szórakozása”, aminek a West Balkan tragédia miatt volt akkor aktualitása. Ehhez képest ezt tudjuk arról, mennyire szórakoztak biztonságosan a fiatalok a Vizoviczki-birodalomban:
“A Vizoviczki-ügy kirobbanása után az ügyészség a mentőszolgálat adatai alapján megkeresett több vendéget, akit drogtúladagolás miatt kellett ellátni, és tőlük is rögzítettek tanúvallomásokat. A kemény fogyasztók többsége „hosszúhétvégézni” járt a szigetre, ami azt jelenti, hogy csütörtök vagy péntek estétől vasárnap reggelig buliztak.
Néhány vallomásból 2015 elején cikket közölt a Pestisracok.hu is. A cikk szerint heten haltak meg a szigeten drogtúladagolás miatt. Az egyik halottat például a legnagyobb és legfontosabb diszkó, a Studio padlóján találták meg. Vizoviczki irodája is ebben az épületben volt.
2012 januárjában, Vizoviczki letartóztatása előtt néhány hónappal abból kerekedett országos botrány, hogy három fiatalt életveszélyes állapotban kellett kórházba szállítani a sziget bejáratánál lévő HÉV-állomásról. Arról akkor még nem volt szó, hogy a Hajógyárin bulizó fiúk pontosan hogyan is kerültek az állomásra, de az a hír terjedt, hogy a kidobók vitték ki őket a szigetről, hogy ne nekik kelljen hozzájuk mentőt hívni.
A drog mellett a Hajógyári-szigethez több rejtélyes eltűnés és haláleset is kötődött. 2011 decemberében például egy fiatal férfi holttestét találták meg az egyik diszkó bejáratától alig pár méterre. Miután Vizoviczkit őrizetbe vették, a rendőrség előtúrt még három emberölési és eltűnéses ügyet, amiket a szigethez tudtak kötni. Ezek közül kettő még 2006-ban indult: néhány hónapon belül két focista is eltűnt a szigeten. Egyikük holttestét nem sokkal az eltűnése után a Bem rakpartnál találták meg a Dunában, a másik férfiról mostanáig sem tudni semmit.
A 2011 decemberében talált holttest miatt per is indult, amiben emberöléssel vádolták a Hajógyári-szigeten lévő Dokk bisztró két biztonsági őrét, de a bíróság felmentette őket.” (Részlet ebből a cikkből.)
Ő volt tehát az egyik beszélgető fél a biztonságos diszkózásról, a másik oldalon pedig az a Kubatov Gábor, akinek Fradi Securityjében többek között a gyilkosságért elítélt Sz. Ferenc is dolgozott.
3. Kubatov vs. Rogán
A harmadik elem akkor igazán látványos, ha egymás mellé tesszük Kubatov és Rogán Antal Vizo-ügyi nyilatkozatait.
Kubatov Gábor, akinek formálisan semmi köze nincs Vizoviczki Lászlóhoz, teljes természetességgel vágja rá a kérdésre, hogy “persze, hogy találkoztunk”.
Rogán Antal, akinek a kerületében Vizoviczki érdekeltségei alkották messze a legnagyobb vendéglátós cégbirodalmat, ahol Vizoviczkinak bizonyíthatóan voltak kapcsolatai a kerületi hatóságoknál, ahol Vizoviczki lefizette a kerületi rendőröket, és bizonyíthatóan kapcsolatban állt Rogán könyvvizsgálójával, Szebellédi Istvánnal, és a jegyzővel, Rónaszéki Lászlóval, utóbbival több vallomás szerint korrupciós kapcsolatban is, szóval Rogán Antal, amikor a 444 több más kérdéssel együtt megkérdezte, ismeri-e Vizoviczkit, így válaszolt: | 3 dolog, ami nem stimmel Kubatov Vizoviczki-nyilatkozatai körül | null | https://444.hu/2016/07/29/3-dolog-ami-nem-stimmel-kubatov-vizoviczki-nyilatkozatai-korul |
2020-07-25 00:00:00 | Szobrot kapott Csukás István Balatonszárszón - Rászállhatnak a lepkék - a Süsü alkotójára emlékeztek második otthoában. | false | [
"csukás istván",
"balatonszárszó",
"szoboravatás",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Csukás István második otthona Balatonszárszó volt, az író a díszpolgárság és a róla elnevezett színház után szobrot is kapott a településen - hangzott el a Kossuth-díjas művész tiszteletére rendezett emléknap szoboravató ünnepségén.
Az író alig jelent meg a nyilvánosság előtt, mégis, nem akad ember ebben az országban, ezen a nyelvterületen, akinek a neve hallatára ne jelennék meg az arca, a jellegzetes bajusza a kackiás bajuszpödrő mozdulatával, vagy ne azonosítaná nevét valamelyik hősével."
- mondta Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.
Emlékeztetett arra, hogy Csukás István, akit leginkább meseíróként ismer a közönség, remek költő is volt.
Népszerű volt anélkül, hogy ezzel élt, vagy visszaélt volna. Sok szeretetet tudott adni művein keresztül, aminek köszönhetően nagy szeretet övezte"
Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője Csukás István közkedveltségének titkát négy fontos dologban látta: a profizmusában, az alázatában, a közönsége és olvasói iránti tiszteletében, valamint témaválasztó képességében.
A Csukás Színházban tartott ünnepi megemlékezésen felszólaltak az írót személyesen ismerők is, művészek olvasták fel alkotásait. A színház bejáratnál elhelyezett, Megyeri János szobrászművész által készített Csukás István-mellszobor leleplezését követően kezdődött meg a Süsü, a sárkány kalandjai című zenés mesejáték a Roxinház előadásában. | Szobrot kapott Csukás István Balatonszárszón | 0 | https://index.hu/belfold/2020/07/25/szobrot_kapott_csukas_istvan_balatonszarszon |
2015-11-26 00:00:00 | Hajdú Péter felesége azt is elárulta, kislányával szigorúbb, és reméli sikerül belőle magabiztos nőt nevelnie. | false | [
"sarka kata"
] | 0 | null | 0 | Hajdú Péter felesége a Story magazin hasábjain gyereknevelési elveiről vallott, így többek közt azt is elárulta, miért fogja lányát szigorúbban, és hogyan próbálja a kicsiknek megtanítani a munka értékét.
“A minap mesélte Noémi, hogy egy iskolatársának nem tudott megvenni valamit az anyukája. A lányom egyből felajánlotta, hogy majd én megveszem neki.... Jó, ha ennyire segítőkész a lányom, de meg kell értenie, hogy nem fán terem a pénz, és nem vállalhatjuk magunkra minden ember gondját. Elmondtam a gyerekeknek, hogy amikor apa a Frizbiben forgat, és anya sincs itthon, akkor mindketten keményen dolgozunk, mert mi is munkából élünk. (...) Azon vagyok, hogy értékeljék a munkát, és megértsék, sajnos nem természetes dolog a jólét" – mondta el Sarka Kata, aki következetesnek tartja magát, és első osztályos lányát máris igyekszik magabiztos nővé nevelni.
“Noémi okos, dörzsölt, igazi apja lánya. Jobban kell fogni, többet is követelek tőle. Azt akarom, hogy a legjobban teljesítsen az iskolában, és ha belekezd valamibe, véghez is vigye. (...) Az is rendben van, ha megkérdi, hogyan kell sminkelni, egészségesen étkezni, s az is jó, ha már most sportol a későbbi karcsúsága érdekében. Egyszóval el kell sajátítania, hogyan kell nőnek lenni, mert az magabiztosságot ad" – fejtette ki véleményét a celebfeleség.
A teljes interjút a Story ma megjelent, legfrissebb számában tudja elolvasni. | Sarka Kata megtanítja gyerekeinek, hogy nem természetes dolog a jólét | 0 | http://24.hu/szorakozas/2015/11/26/sarka-kata-megtanitja-gyerekeinek-hogy-nem-termeszetes-dolog-a-jolet |
2020-11-25 00:00:00 | Két megyében is keresik a nagymacskát, miután feltűnt egy zenei klipben. | false | [
"oroszlán",
"rendőrség",
"románia",
"zene",
"állatkínzás"
] | 0 | null | 0 | Két megyében is keresik a nagymacskát, miután feltűnt egy zenei klipben.
Az oroszlán a román mulatós zene, a manele jeles képviselőjének Stop Romania című klipjében bukkant fel. A Főtér.ro szerint a hatóságok azért kezdtek el vizsgálódni, mert az állat lába, háta sebes volt, és azt sem tudták, honnan került oda egy forgatásra. Szerdán a rendőrök az énekes, Dani Mocanu és az operatőr lakásán, illetve egy stúdióban is házkutatást tartottak.
Állatkínzás gyanúja miatt nyomoznak, azt vizsgálják, milyen körülmények között zajlott a forgatás, kik vettek részt benne, az oroszlánnak biztosították/biztosítják-e a megfelelő körülményeket, az orvosi ellátást.
Az énekes Facebook-oldalán közölte, szeretik az állatokat, jól van az oroszlán, sérülései csak a profi sminkesek munkáját dicséri. Dani Mocanu furcsállotta, hogy Romániában a koronavírus-járvány idején az emberek nem azzal foglalkoznak, hogy családok éheznek, az idős embereknek nincs elég nyugdíjuk, gyerekeknek nincs fedél a fejük felett, és több a templom, mint a kórház, hanem azzal, hogy mi van a videós oroszlánnal.
Biztosítalak titeket, hogy az oroszlán jobban él, mint ti, és mindene megvan, amit egy állat kívánhat, és minden szempontból tökéletesen egészséges.
Ezt követően megköszönte a klipnek biztosított ingyen reklámot is.
A | A román rendőrség egy oroszlán után kutat | 0 | https://24.hu/kulfold/2020/11/25/a-roman-rendorseg-egy-oroszlan-utan-kutat |
null | Nagy Gábor helyét Pál László veszi át, aki a MÁV közlése szerint tapasztalt kötöttpályás szakember. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | A közlekedési társaság azt írta, az új vezérigazgató jól ismeri a HÉV-et, mivel a közszolgáltató vállalat egykori, állami tulajdonba visszakerülését követően ő volt annak első vezérigazgatója, a társaságot közel két éven keresztül irányította.
Hozzáteszik, a vezetőváltás közös megegyezéssel történt és része annak az integrációs folyamatnak, amely során a MÁV-START, a Volánbusz és a MÁV-HÉV egyesül, hogy a jövő év elejétől kezdte MÁV Személyszállítási Zrt.-ként folytassa tevékenységét. | Kirúgták a MÁV-HÉV vezérigazgatóját | null | https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/nocsak-tavozik-a-mav-hev-zrt-vezerigazgatoja.797786.html |
2015-04-11 00:00:00 | DK-s politikusok tüntettek az Orbán család Gránás mellé tervezett hulladékfeldolgozója ellen. Bár a helyiek közül néhányan nem kértek volna belőlük, ők jöttek, futottak egy jót, és elmondták, ha kell, az Európai Unióig meg sem állnak. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Mint arról nemrég beszámoltunk, csaknem egy hónapja idősebb Orbán Győző egy gánti lakossági fórumon próbálta meggyőzni a Fejér megyei település lakóit, hogy jó lesz nekik, ha ott egy hulladékfeldolgozót alakítanak ki a házaik közvetlen szomszédságában.
A helyiek tiltakozása után a Demokratikus Koalíció (DK) – kis fáziskéséssel ugyan – úgy gondolta, neki is ott a helye: szombat délelőtt Varju László alelnök, országgyűlési képviselő, illetve Földi Judit, a párt székesfehérvári szervezetének elnöke mini demonstrációt szervezett Gánt-Gránás mellé. Pontosan oda, ahol a kormányfő családjának egyik cége, a Nehéz Kő Kft. beindítaná a hulladékfeldolgozót. A DK mintegy két tucat helyivel közösen transzparensekkel azt üzente az Orbán családnak, hogy nem kérnek a porból, a zajból és abból, ahogyan szerintük a hatalom visszaélésével ellehetetlenítenék az ott élők hétköznapjait. Varju László a helyszínen közölte: az Országgyűlés elé viszik az ügyet, és ha kell, az Európai Unióhoz fordulnak segítségért. Földi Judit azt hangsúlyozta, hogy a márciusi gánti fórumon megfogadta, mindent meg fog tenni azért, hogy a hulladékfeldolgozó ne épüljön meg.
A nyugalom után jöhet a kőtörő zaja?
Eddig úgy tűnik, lesz beruházás; több helyi tüntető azt közölte lapunkkal: a környéken az a hír járja, hogy a bányavállalkozó már vásárolt olyan gépeket, amelyeket a Vértes lábánál található Gránásra tervez telepíteni. Itt egy korábban használt bányagödörben a Nehéz Kő Kft. évi több tízezer tonna hulladékot szeretne feldolgozni a Székesfehérvártól 25 kilométerre fekvő településrész közvetlen közelében. Az ott található ingatlantulajdonosok közül a többség nem állandó lakos, de vannak életvitelszerűen ott tartózkodók is.
Viszont mindannyian nyugalomra vágynak, sokan azért költöztek oda – egyebek közt Székesfehérvárról –, hogy élvezzék a természet csendjét és a tiszta levegőt. Erre sok esélyük nem lesz, ha Orbán Győzőék megkapják a hatósági engedélyeket arra, hogy a házaktól néhány száz méterre válogassák szét és dolgozzák át az oda hordott, döntő többségében építési törmelékből álló hulladékot. Mindezt úgy, hogy egyebek közt telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy forgókotrót és egy akár napi nyolc órában is működő törő-osztályozó berendezést.
A miniszterelnök édesanyja mint alkalmi operatőr
A DK-nak nem a szombati volt az első fellépése a beruházás ellen: közel három hete a miniszterelnök édesapjához, Székesfehérvárra is elmentek, ahol szintén transzparensekkel tiltakoztak. „A Nehéz Kő Kft. fehérvári irodája elé készültünk, de közben kiderült, annak szomszédságában élnek idősebb Orbán Győzőék. Amikor meglátták, hogy mit csinálunk, a kormányfő édesapja rögtön telefonálni kezdett, ezután megjelentek a rendőrök. Orbán Győzőné ki is jött hozzánk, és egy kamerával közvetlen közelről mindannyiunk arcát rögzítette, hiába kértük tőle, hogy ezt hagyja abba” – mesélte Földi Judit a magyarnarancs.hu-nak.
Nem mindenki kérne politikai segítséget
Úgy tudjuk, hogy a szombati gránási akciót a helyiek közül többen nem nézték jó szemmel. Azok, akik jelenleg jogi és hivatalos úton próbálják elérni, hogy a hulladékfeldolgozó ne kapja meg a szükséges engedélyeket, nem tartják szerencsésnek a Demokratikus Koalíció fellépését. Név nélkül portálunknak azt nyilatkozták, hogy így fennállhat a veszélye annak, hogy az erre fogékonyak meg fogják őket bélyegezni, illetve a kormányhoz közel álló médiumok ezt követően Gyurcsány Ferenc szimpatizánsaiként fogják őket beállítani. Erre vonatkozó kérdésünkre reagálva Varju László elmondta, hogy éppen ezért kezdetben inkább háttérbe vonultak; a márciusi gánti fórumon is ott voltak már, de nem szólaltak fel. Az országgyűlési képviselő szerint azonban mára már kiderült, hogy a helyiek érdekérvényesítő képessége nem elegendő ebben az ügyben. Úgy véli, a párt segítségével könnyebben napirenden tartható a téma, és a nyilvánosságot is hatékonyabban tudják mozgósítani akkor, ha így is kiállnak a gránásaikért.
A két DK-s politikus a gránási megmozdulás után – amelyen új információt nem közöltek arról, hogy a hatóságoknál miként is áll ma a hulladéklerakó ügye – benevezett egy kis kocogásra is. Gánt központjában éppen egy jótékonysági futóversenyt rendeztek, amelynek fővédnöke Semjén Zsolt volt. A KDNP-s miniszterelnök-helyettest hiába kerestük a helyszínen, így nem láthatta, ahogyan Földi Judit és Varju László egy „Gránás nem az Orbán családé!” feliratú pólóban lefutotta a 3,5 kilométert.
Gyanús elemek a hatástanulmányokban
Sokak számára több mint gyanús, hogy a Nehéz Kő Kft. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által készített előzetes hatástanulmányokból lemaradt Gránás településrész. Ez elméletileg azzal igazolható, hogy a tervezett hulladéklerakó és -feldolgozó közigazgatásilag már nem Gánthoz tartozik, így a vizsgálatok a több kilométerre található Zámolyra és Csákberényre fókuszálnak.
Az sem segített az ügynek, hogy a várható beruházásról a gránásiak csak úgy értesülhettek, hogy a településrészhez vezető, kivilágítatlan földút mentén kihelyezett postaládák mellett késve találtak rá a felügyelőség közleményére. Így nyolc napjuk el is ment abból a huszonegyből, amely rendelkezésükre állt ahhoz, hogy megfogalmazzák és benyújtsák a kifogásaikat. Pedig ahhoz, hogy a lehető legeredményesebben képviselhessék az ügyüket, minél több érintettnek be kellett (volna) jelentkezni ügyfélként a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez.
A hatóságok azonban különböző indokokra – a legtöbbször vélt vagy valós formai hiányosságokra – hivatkozva sokuk beadványát visszautasította. A gránásiak ügyvédet is fogadtak, azt remélik, sikerül elérniük, hogy Orbán Győzőék ne nyithassák meg a hulladékfeldolgozójukat. | Az EU-ban is téma lehet Orbánék új családi biznisze | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/az-eu-ban-is-tema-lehet-orbanek-uj-csaladi-biznisze-94513 |
2016-01-06 00:00:00 | 11 perc alatt érte el hazánkat a robbantás által okozott földrengés. | false | [
"hidrogénbomba",
"robbantás",
"észak-korea"
] | 0 | null | 0 | 11 perc alatt érte el hazánkat a robbantás által okozott földrengés.
Magyarországon is lehetett észlelni a szerda hajnali észak-koreai robbantást – tudta meg az Origo. Az észak-koreai állami média hidrogénbomba-kísérletről adott hírt.
A robbantás idején a Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriumának több állomásán is kilengtek a mutatók, igaz, csak kis mértékben. Az intézet ügyeletes munkatársa a portálnak azt mondta, a robbantás után 11 perccel érte el hazánkat a rengés.
A dél-koreai és a kínai földtani intézet arról számolt be, hogy a robbantás a Richter-skála szerinti 4,9-5,1 erősségű földmozgást okozott. | Magyarországon is észlelték az észak-koreai robbantást | 0 | http://24.hu/belfold/2016/01/06/magyarorszagon-is-eszleltek-az-eszak-koreai-robbantast |
2017-05-03 00:00:00 | Az 59 éves nő hónapokon át a sírokról nyúlta le a csokrokat, amiket aztán továbbértékesített a saját üzletében. | false | [
"bűnügy",
"lopás",
"over",
"temető",
"virágbolt"
] | 0 | null | 0 | Az 59 éves nő hónapokon át a sírokról nyúlta le a csokrokat, amiket aztán továbbértékesített a saját üzletében.
A New Jersey-i Pequannockban lévő bolt tulajdonoság, Lynda Wingate-et lopással vádolták meg. Egy bitonsági kamera rögzítette, ahogy a nő egy furgonnal járkál a temetőben, néhol megáll és tövestől szedi ki a sírok mellől a növényeket, máshonnan pedig a csokrokat lopta el.
Wingate állítja, hogy csak az elszáradt virágokat szedte le az emlékhelyekről. A nő börtönbe kerülhet, ha elítélik.
ol | A virágboltos a temetőből lopkodta a virágokat a boltjába, börtönbe is kerülhet | 0 | https://24.hu/kozelet/2017/05/03/a-viragboltos-a-temetobol-lopkodta-a-viragokat-a-boltjaba-bortonbe-is-kerulhet |
2005-07-08 00:00:00 | Motorvonat-pályázata után a személy- és tehergépkocsik beszerzésére kiírt tendere miatt is a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt magyarázkodik a MÁV. A hatmilliárd forintot meghaladó összértékű közbeszerzés jogszerűségéről július 19-én döntenek. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Hadilábon áll a közbeszerzési eljárások lebonyolításával a MÁV. Az állami vasút nagy értékű tenderei rendre a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) asztalán kötnek ki. A testület a cég százmilliárd forintos motorvonattenderének eredményét eddig kétszer semmisítette meg. A napokban pedig az X-Rent Autókölcsönző és Flottakezelő Kft. jogorvoslati kérelme alapján arról kellene határoznia, hogy jogszerű-e a MÁV személy- és tehergépjárműflotta-tendere. A több mint 900 gépkocsi tartós bérlete és flottarendszerű üzemeltetése ugyanis látszólag nem egészen a tavaly decemberben aláírt hatmilliárd forintos szerződés szerint zajlik.
A hét elején az idén már másodszor tárgyalta a KD a MÁV gépkocsibérleti pályázatát. A Népszabadság értesülése szerint a vasút autóparkját már tíz éve üzemeltető, ám tavaly decemberben leváltott X-Rent Kft. az első körben azért támadta meg az eredetileg 394 személy- és 767 tehergépkocsira - illetve plusz-mínusz 30 százaléknyi járműre - kiírt flottatendert, mert álláspontja szerint a győztesként kihirdetett LeasePlane Hungária Rt. teljesíthetetlen szerződési feltételeket vállalt. A holland érdekeltségű cég olyan gépkocsik beszerzésére és üzemben tartására tett ígéretet a MÁV-nak, amelyeket a pályázat idején már nem is gyártottak.
Közvetlenül a négy hónap alatt lezavart közbeszerzési eljárás lezárása után januárban a KD még nem adott hitelt az X-Rent aggályainak. Jogorvoslati kérelmét elkésettségre és megalapozatlanságra hivatkozva utasították el. Úgy vélték, hogy a szerződés teljesíthetőségének megítélésénél elfogadják a LeasePlan vállalásait. Azóta azonban kiderült, hogy a csaknem hétmilliárdos, tehát versenytársáénál egymilliárd forinttal drágább ajánlatával vesztessé vált flottamenedzser cég felvetései nem voltak teljesen alaptalanok. A LeasePlan ugyanis a csőd szélén egyensúlyozó vasútnak a március végi határidőre csupán az új terepjárók és pick-upok egy részét tudta átadni, ráadásul a járművek üzemeltetéséhez vállalt szolgáltatásokkal sem volt minden rendben. Az első alkalommal elutasított X-Rent ezért újra a KD-hez fordult.
Tehette, mert a legfeljebb évi 1,85 milliárd forintos szerződést aláíró új flottamenedzser a hírek szerint adós maradt a MÁV-nak ígért - 2003 decembere óta már nem gyártott - 31 fehér Opel Frontera többségének átadásával. Határidőre csupán öt autó érkezett meg. Ezek is szürke színben és távolról sem a kért felszereltségben. Az eredetileg 2,2 literes motorral szerelt járművek helyett 3,2 literes, vasutasvadító bőrülésekkel és egyéb extrákkal felfegyverzett, raktáron visszamaradt autókért volt is nagy tülekedés a MÁV-nál.
Úgy tudjuk: a LeasePlan a beígért Toyota pick-upok helyett Fordokat szállított. Részben azért, mert a MÁV által kért, 15 ezer kilométeres szervizperiódus teljesítésére képes Toyotákból hiányzó, belülről változtatható magasságban világító fényszórók - LeasePlan által vállalt - beépítése éppen úgy kútba esett, mint az Opel terepjárók utólagos fehérre fényezése. A Toyoták menetrendből való törlését mindenesetre a flottakezelő azzal igyekezett alátámasztani, hogy a típus gyártása megszűnik, így már nem rendelhető. Álláspontja tarthatóságát azonban megkérdőjelezi, hogy a hivatalos ajánlatok szerint június végén a japán gyártó csupán magyar hálózatából hatvan pick-up kiállítását vállalta volna. Ezzel együtt a MÁV új flottamenedzsere - az X-Rent KD-hez eljuttatott beadványa szerint - a Fordokra való áttéréssel sem tett eleget a szerződésben vállaltaknak. A helyettesítő autók ugyanis a gyártó előírásai szerint 15 ezer kilométernél jóval gyakrabban kénytelenek megjelenni a kötelező szervizen.
Ráadásul a MÁV a számára felajánlott Opel kisteherautók helyett is Fordokat kapott volna. Már ha elfogadja új flottamenedzsere ajánlatát. A vasúttársaság azonban úgy határozott: ezekre az autókra inkább nem tart igényt. A KD-hez eljutatott észrevételeiből ugyanakkor kiderül az is, hogy a MÁV a hiányzó 26 Opel terepjáró helyett már csak kettőt, legfeljebb hármat szeretne megkapni. Ezzel együtt azt beadványukban sem vitatják, hogy szerződő partnerük késésben van a szállításokkal. A várt autók harmadát még mindig nem adta át, azaz a szerződését a március végi határidőre éppen úgy nem teljesítette, mint május 31-re. A LeasePlan Rt.-vel végül csak mintegy kilencszáz gépkocsi bérbeadására és flottarendszerű üzemeltetésére szerződő MÁV éppen ezért hamarosan lezárja a tárgyalásokat a flottamenedzserétől kért kötbér öszszegéről. A társaság akár bírósági úton is kész érvényt szerezni több tízmillió forintos követelésének.
A KD hét elején megtartott tárgyalására meg sem hívott LeasePlan álláspontja szerint mindenben a MÁV kéréseinek megfelelően járt el. Ennek ellenére a MÁV KD-hez eljuttatott észrevételeiből kiderül: az X-Rent jogosan panaszolja, hogy az új flottakezelő a szállítási határidők megsértése mellett a vasutasautók menetleveleinek vezetését sem vette át határidőre. Ennek mikéntjét ugyanis még a MÁV-nál is vizsgálják. Holott a számítások szerint a munkaigényes adminisztratív tevékenység a szerződés teljes idejére vetítve mintegy százmillió forintos költséget jelent a MÁV-nak.
A KD július 19-re ígért döntését váró jogorvoslati kérelem szerint a MÁV és a LeasePlan szerződésének még számos pontja teljesítésre vár. Ezzel együtt egyelőre nem lehet tudni, hogy a vasutasok mikor ülhetnek bele hiányzó új autóikba. Mindenesetre jármű nélkül addig sem maradnak. Járhatnak régi autóikkal, amelyek közül mintegy száznak a bérleti szerződését az X-Rent másfél évvel már meghosszabbította. | Archívum: Kisiklik a MÁV gépkocsitendere is? - NOL.hu | null | http://nol.hu/archivum/archiv-369214-183126 |
2021-12-28 21:56:00 | Hanem Montenegróban. | true | null | 1 | HVG | null | Több millió eurós ötödik generációs mobilhálózati fejlesztést indított Montenegróban a szükséges frekvenciatartomány biztosításával helyi érdekeltsége révén a magyar 4iG informatikai és rendszerintegrátor vállalat.
A magyar 4iG technológiai vállalat helyi érdekeltsége a Telenor Montenegro 2,6 gigahertzes frekvenciatartományban vásárolt optimális időosztásos duplex és frekvenciaosztásos duplex csatornaosztásban blokkokat az 5G mobil távközlési hálózati fejlesztési programja keretében Montenegróban.
A 4iG által kedden az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás alapján a Telenor Montenegro a frekvenciatartomány aukción történt megvásárlása mellett az anyavállalat támogatásával több millió eurót készül az 5G hálózati infrastruktúra képítésére és fejlesztésére fordítani az országban. | Gazdaság: A 4iG több millió eurós 5G-s fejlesztésbe kezd, de nem Magyarországon | null | https://hvg.hu/gazdasag/20211228_4ig_5g_halozat_montenegro |
2023. 08. 28. 00:00:00 | Elnyelte a pénzét, szétrúgta az automata kijelzőjét egy dühös férfi Esztergomban - Több százezer forintos kárt okozott, az esetről felvétel is készült. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A garázdaság és rongálás vétsége miatt indult ügyben az Esztergomi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be egy férfival szemben, aki amiatti dühében, hogy a jegykiadó automata elnyelte a pénzét, súlyosan megrongálta azt.
A vádirat szerint a férfi 2023. március 19-én az esztergomi vasútállomás várótermében lévő jegykiadó automata kijelző paneljára két alkalommal váltott lábbal lendületből rárúgott, mivel az automata elnyelte a pénzét és jegyet nem adott - közölte honlapján az ügyészség.
A közlemény szerint az elkövető kihívóan közösségellenes és erőszakos cselekményével 263 768 forintos kárt okozott.
Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy az Esztergomi Járásbíróság a büntetett férfival szemben pénzbüntetést szabjon ki, és kötelezze a sértett kárának megtérítésére.
A történteket egy biztonsági kamera is rögzítette, a felvétel ide kattintva tekinthető meg. | Elnyelte a pénzét, szétrúgta az automata kijelzőjét egy dühös férfi Esztergomban | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/28/bunugy-ugyeszseg-rongalas-esztergom-vasut |
2015-10-16 11:16:49 | 2015-10-16 09:03 | true | null | 1 | Figyelő | null | Több lehetősége is lehetett a Simicska-Fonyó kettősnek, hogy megszerezze a TV2-t. Elvileg előállhat olyan helyzet is, hogy a csatornát tényleg kétszer adták el. A korábbi tulajdonosok még mindig váltig állítják: Simicska Lajos háttértámogatása nélkül vették meg a kereskedelmi tévét.
Egészen biztosan nem így képzelték a TV2-nél a csatorna nagykorúvá válását. A kereskedelmi tévé 18. születésnapi bulijára hosszú hetek óta készültek az érintettek, és bár a partin a hangulat nem volt rossz, a vendégek mégiscsak többnyire a csatorna jövőjéről pusmogtak egymás között. 2015 október 15. ugyanis egész biztosan nem erről az eseményről marad emlékezetes, hiszen a TV2 majd két évtizedes történetének egyik legmozgalmasabb és legfurcsább napjára sikerül.Valójában nem is egy ilyen napról beszélünk, hiszen a TV2 körül már hét eleje óta forr a levegő, de az biztos, hogy az események tegnap csúcsosodtak ki. A Figyelő kedden írta meg, hogy várhatóan még a héten bejelentik a csatorna eladását , a vevő Andy Vajna pedig már alá is írta a szerződést, amit ezt követően csak a két jelenlegi menedzser-tulajdonosnak Yvonne Dedericknek, és Simon Zsoltnak kell szignálnia. Csütörtöki számunkban a tranzakció pénzügyi hátteréről is részletesen beszámoltunk , és a felek tegnap délelőtt közleményben jelezték is: Vajnáé a TV2. A filmügyi kormánybiztos ezt követően délután 3-ra összehívott egy sajtótájékoztatót, ahol bemutatta a csatorna jövőbeli vezérigazgatóját , aki nem más, mint az RTL Klub márciusban leváltott vezetője Dirk Gerkens.A meglepetések sora azonban ezzel nem ért véget. Késő délután ugyanis a Simicska Lajossal hosszú évek óta szoros üzleti kapcsolatban álló Fonyó Károly közleményben jelezte: nem lehet Vajnáéké a TV2, mivel azt október 13-án, (aznap, amikor a Figyelő beszámolt arról, hogy a filmügyi kormánybiztos szerződése már csak a menedzser-tulajdonosok aláírására vár) ő már megvette a kereskedelmi tévét. Fonyó később az ATV-ben a bejelentés időzítését azzal magyarázta, hogy nem vették komolyan a médiában megjelenteket, ennek azonban a vásárlás állítólagos időpontja erősen ellentmond. Az október 13-ai szerződés-aláírás ugyanis egyértelműen arra utal, hogy a hírekre reagálva, mintegy előre menekülve vehették meg a TV2-t - már ha erre valóban sor került. Mindenesetre jogi lehetőségük elvileg lehetett egy ilyen ügyletre, erre azonban a későbbiekben még visszatérünk.A Fonyó-Simicska tandem bejelentése állítólag Yvonne Dedericket, és Simon Zsoltot is erősen meglepte. Bár a kezdetek óta élt az a feltételezés, hogy már ők is Fideszes háttéremberek támogatásával vették meg a TV2-t a ProSiebenSat.1-tól (P7S1), ezt a kezdetektől tagadták, és állítólag még tegnap a közlemény megjelenését követően is határozottan állították: Simicskáéknak nem volt köze ahhoz a tranzakcióhoz. Ez egyébként az akkori adásvétel pénzügyi hátterét ismerve akár hihető is lehetne, hiszen - amint arról a Figyelő legutóbbi számában írtunk - túl sok pénzt a két szakembernek eddig nem kellett a csatornába ölnie. A két tulajdonos akkor együtt összesen fél millió eurót, azaz fejenként durván 75 millió forintot fordított a felvásárlásra, ez pedig azért háttértámogatás nélkül is kigazdálkodhatónak tűnik.Az ugyanakkor egyértelmű: Fonyóék nem állnának bele minden alap nélkül egy ilyen sztoriba, szinte biztosnak, hogy valami van a kezükben. Azt, hogy pontosan mi, ugyanakkor egyelőre nem tudni, néhány lehetőséget azonban érdemes számba venni:Ez tűnik talán a legesélyesebb forgatókönyvnek. Korábban is voltak már olyan hírek ágazati körökben, hogy Simicskáék bebiztosították magukat, amikor beálltak a TV2 mögé. A Figyelő is írt arról néhány hete, hogy Vajna házon belülre kerülését valamilyen eszközzel Simicska Lajos blokkolja, és már akkor is arról szóltak pletykák: a Fidesszel látványosan szakító oligarchának, illetve üzleti körének elővásárlási joga van a csatornára, azaz bólintása nélkül nem lehet túladni a kereskedelmi tévén.Az elmúlt napok eseményeiből ezt erősítheti, hogy Fonyóék saját állításuk szerint is azt követően vásárolták meg a TV2-t, hogy értesültek a médiából Vajnáék vételi szándékáról. Ellene szól ugyanakkor Yvonne Dederick, és Simon Zsolt meglepettsége, hiszen az azért nehezen elképzelhető, hogy ha egy ilyen opciót hívtak le, akkor arról az eladó ne tudott volna. Persze a menedzser-tulajdonosok akár meg is játszhatják magukat (ami Simicska-szál megjelenése után a korábbi állításaik fényében még csak meglepő sem lenne). Ám még ez esetben is ott van az az apróság, hogy így kétszer adták el ugyanazt a portékát, ami még akkor is kockázatos jogilag, ha a vevők történetesen nem milliárdos és/vagy kormányközeli vállalkozók (igaz, ahogy ezt még látni fogjuk nem is lehetetlen).Bár nagyon furcsának tűnhet, de nem lehet kizárni, hogy Fonyóéknak a kezdetek óta volt egy - a két menedzser-tulajdonos által - aláírt szerződése ilyen esetekre, amin tulajdonképpen csak a dátumot kellett kitölteni. Bár jogilag minden bizonnyal felvetne kérdéseket, egy ilyen dokumentumnak azért nagyon sok előnye lehetett a történet korábbi szakaszaiban. Míg ugyanis az elővásárlási jog esetén már korábban is kellett lennie valamiféle írásos megállapodásnak egy ilyen megoldással ezt el lehetett kerülni. Azaz Simicskáék úgy állhattak be az üzlet mögé, hogy annak látható, szerződéses nyoma egyáltalán nem volt, mindenki nyugodtan, a lebukás esélye nélkül letagadhatta a kapcsolatot.Ehhez a szcenárióhoz fontos azt is hangsúlyozni, hogy amikor Yvonne Dederick, és Simon Zsolt megvették a TV2-t 2014 februárjában, akkor a Simicska-féle üzleti kör még nem volt ennyire rosszban a kormányzattal, a G-naptól közel egy év választott el minket. Tulajdonképpen tehát - ha ez a kapcsolat valóban létezett - már akkor is kormányzati körök mozogtak a háttérben, amit az érintettek nyilván nem akartak nagydobra verni.És van még egy dolog, ami ezt a forgatókönyvet erősítheti, jelesül, hogy állítólag nem ez lenne az első eset, amikor ezzel a módszerrel él Simicska Lajos. Lehetett hallani olyan pletykákat, hogy a Magyar Nemzetet is így tudta rekord-gyorsasággal megvásárolni még a G-napon.Szintén nagyon meglepő lenne, de annak is van némi esélye, hogy a két meglévő tulajdonos feje felett, a németekkel egyeztek meg Fonyóék. A P7S1 tranzakció pénzügyi részleteiről ugyan sokat megtudott a Figyelő, a jogi hátterét azonban csak a közvetlen érintettek ismerhetik, csak ők tudják, hogy az egyes szereplőket milyen jogokkal ruházta fel az akkori kontraktus. Mindenesetre ennek ellent mond, hogy Vajna a tegnapi sajtótájékoztatón azt állította, a németekkel is megegyezett. Ráadásul valamit egy ilyen ügyletről is tudnia kellett volna Yvonne Dedericknek és Simon Zsoltnak.Ha eddig nem tűnt volna elég zavarosnak a történet, van még egy érdekes adalék. Fonyóék ugyanis azt állítják, hogy az üzletember Megapolis Media Zrt. nevű cége a TV2 Media Group Holdings Kft-t vette meg, a TV2 tegnap késő este érkezett válaszában azonban az áll: Vajnáék a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészét szerezték meg. Magyarul két külön cégről beszélnek az érintettek. Persze az említett vállalatok nem függetlenek egymástól. A csatornát üzemeltető TV2 Média Csoport egyetlen tulajdonosa a TV2 Media Group Holdings (Simon és Dederick ezen keresztül tartotta kézben a kereskedelmi tévét).Ez pedig azt jelenti, hogy a menedzserek elvileg akkor is eladhatták a TV2-t Vajnáéknak, ha Simicskáék már korábban megszerezték az "anyavállalatot". Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a két cégvezető aláírási jogát nem vonták még vissza, így hozhattak döntéseket, talán akár egy ilyen tranzakcióról is.Egyvalami biztos, a sztori itt nem ért véget, az ügyhöz közel álló forrásaink szerint várhatóak még fejlemények, ha pedig minden így marad egy komoly jogi csatározás, egy Vajna-Simicska háború is lehet a dologból. És azt sem állíthatja senki, hogy Yvonne Dederick nem mondott igazat, amikor a TV2 tegnapi buliján a csatorna szlogenjét idézte a helyzet vicces elütésére. Tényleg szenvedélyük a szórakoztatás. | Itt a totális Simicska-Vajna háború? | null | http://archive.figyelo.hu/cikk_print.php?cid=424907-itt-a-totalis-simicska-vajna-haboru |
2018-07-05 19:46:00+01:00 | Budapest — Másfél óra alatt hozták a felszínre a kedden az Erzsébet hídnál a Dunában talált szovjet légibombát csütörtökön délelőtt. | false | [
"Budapest",
"bomba",
"erzsébet híd",
"szovjet légibomba"
] | 0 | null | 0 | Kiürült az egész belváros: így hozták felszínre a Dunában talált bombát
Budapest — Másfél óra alatt hozták a felszínre a kedden az Erzsébet hídnál a Dunában talált szovjet légibombát csütörtökön délelőtt.
A magyar gyermekorvos megmondta az igazat Bayer Zsolt pedofil történetéről – Mindenkinek tudnia kell róla
A környék kiürítését már reggel 8 órakor megkezdték, 10 órától pedig lezárták a budai és pesti alsó rakpartot a Lánchíd és a Szabadság híd között. A Várkert rakparton található épületekből, a Döbrentei térről és a Rudas fürdőből 82 embert kísértek ki a rendőrök.
Ritka látvány az üres rakpart /Fotó: Isza Ferenc
– A búvárok egy FAB– 100 típusú, 100 kilós szovjet romboló légibombát hoztak a felszínre – kezdte Markovics Zita, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének szóvivője.
Az Erzsébet hidat is lezárták, amíg kiemelték a bombát /Fotó: Varga Imre
– A hajóhoz erősített pontonon megvizsgálták: néhány perc alatt kiszerelték a gyújtószerkezetet, majd azt és a bombatestet is a pontonhoz rögzítették. Az aknamentesítő hajó az újpesti hadikikötőbe indult. Ott teherautóra emelték a bombát, majd a központi gyűjtőbe szállították megsemmisítésre – közölte.
Grafika: Séra Tamás | Kiürült az egész belváros: így hozták felszínre a Dunában talált bombát | 0 | https://blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/kiurult-az-egesz-belvaros-igy-hoztak-felszinre-dunaban-talalt-pokolgep/q1cvg1y |
2012-05-15 14:35:00 | Sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet, hogy Gyurcsány Ferenc szakdolgozata plágium lenne, állapította meg a Pécsi Tudományegyetem vizsgálóbizottsága. | true | null | 1 | Origo | null | Lezártnak tekinti a Pécsi Tudományegyetem Gyurcsány Ferencnek a 28 évvel ezelőtt a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Karára benyújtott diplomamunkája ügyében elindított vizsgálatot - jelentették be kedden.
A volt miniszterelnök dolgozata eltűnésének körülményeit vizsgáló bizottságot Komlósi László Imre professzor, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettese vezette. A testület megvizsgálta, újra átkutatta azokat a helyiségeket, ahol tárolták, tárolhatták Gyurcsány Ferencnek az azóta megszűnt Technika Tanszékre leadott diplomamunkáját. Emellett átvizsgálta az összes olyan szakdolgozati nyilvántartást, amelyben feltételezhető volt, hogy nyoma van a volt miniszterelnök diplomamunkájának. Végül megállapították, hogy Gyurcsány Ferenc 1984-ben a JPTE-re leadott, A Balaton-felvidék szőlészete és borászata című diplomamunkája nem lelhető fel a jogutód Pécsi Tudományegyetemen.
Az 1990-ben készített, az 1971-1989 közötti időszakban a JPTE Tanárképző Karán elfogadott szakdolgozatok bibliográfiája szerint abban az évben a jogelőd intézmény tanszéki állományában ténylegesen megvolt a szakdolgozat, ám az 1999-2000-ben végzett állományrevízió alapján az ekkor nyilvántartott 1827 darab tétel között - két másik szakdolgozattal együtt - már nem. A jelentés szerint a leltárt végző könyvtáros sorba rendezte az 1990-es bibliográfia alapján a szakdolgozatokat, és Gyurcsány Ferenc diplomamunka-címe mellett ekkor már egy "H" betű szerepelt, jelezve, hogy hiányzik.
A jelentés szerint a plágiumgyanú forrásaként a sajtóban megjelölt diplomamunkát, Rozs Szabolcs (Gyurcsány Ferenc akkori sógora) 1980-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolára benyújtott, A Balaton-felvidék szőlészete és borászata című dolgozatát a bizottság megtalálta. A bizottság szerint igaz, hogy Gyurcsány dolgozatának egyoldalas bírálatában szereplő "szöveg- és szövegrészlet-kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával", ám e szövegnek és Rozs szakdolgozata szövegének egybevetése nélkül szerzői jogi természetű megállapítások megtétele lehetetlen.
Ezért az eljáró bizottság nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésére Gyurcsány Ferenc A Balaton-felvidék szőlészete és borászata című szakdolgozata - áll a jelentésben. Az egyetem megjegyzi: a felsőoktatási intézményekben bevett gyakorlat volt - és néhány tanszéken a mai napig alkalmazzák -, hogy az oktatók több éven keresztül kiajánlottak azonos témajavaslatokat a hallgatóknak, akik ezt követően gyakran szó szerint ugyanazt a címet adták diplomamunkájuknak, amit az oktató leírt javaslatként.
A Pécsi Tudományegyetem megvizsgálta az elmúlt héten napvilágot látott információkat is, mely szerint Gyurcsány Ferenc nem vizsgázott bizonyos tantárgyakból, illetve nem jogszerűen nyert felvételt a Közgazdaságtudományi Karra. Az eljárás lépéseit követve törvénytelenséget nem találtak. Az egyetem emlékeztet arra is, hogy a szakdolgozat tanulmányi és jogi jellegét tekintve nem más, mint egy írásbeli záróvizsga, nem minősül tudományos munkának, így általában nem képvisel tudományos szintű, maradandó értéket. Ennélfogva a szakdolgozatokra nem vonatkoznak a tudományos doktori fokozat (PhD) megszerzése érdekében írt doktori értekezésekre vonatkozó előírások. | Nem tudja eldönteni a pécsi egyetem, plagizált-e Gyurcsány | null | https://www.origo.hu/itthon/2012/05/eredmenytelen-gyurcsany-dolgozatanak-vizsgalata |
null | A baloldali pécsi propagandacéget a választási törvénysértés miatt jogerősen is elkaszálták. Azt követően ugyanis, hogy a Nemzeti Választási Bizottságban a baloldali delegáltak által is elítélendőnek tartották a pécsi önkormányzat lapjainak eljárását, a Kúria is jóváhagyta a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-t érintő kötelezést. | true | [
""
] | 0 | bama.hu | null | Tizennégy igen és nulla nem szavazattaldöntött úgy nemrég aNemzeti Választási Bizottság, hogy a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. megsértette a választási törvényben foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet. Az ügyet kipattintó független kertvárosi képviselőjelölt azért kezdeményezett jogorvoslatot a városi lapokat kiadó, több százmillió forintnyi közpénzt felemésztő cég gyakorlata miatt, mert"előre deklaráltan kizárólag meghatározott jelölteknek biztosított bemutatkozási lehetőséget".
A Nemzeti Választási Bizottság pedig megállapította, hogy
a városi lap tudatosan és nem is titkoltan nem minden, a választáson induló jelölt részére biztosított azonos feltételeket.
A független, a városvezetéssel kritikus jelölt ugyanis hiába küldte a lapnak a programját többször is, azt nem közölték, helyette névtelen cikkekben segítették a közteresek malacos ügyében is emlegetett baloldali jobbikos, Fürj Csaba kampányát. Az NVB atörvénysértő városi vállalatot a további jogsértéstől eltiltotta, egyidejűleg kötelezte a propagandacéget arra, hogy még a vasárnapi választásig az erről szóló határozat rendelkező részét tegye közzé.
A DK-s és MSZP-s körökben népszerű Nimmerfroh Ferenc főszerkesztő és Póré László ügyvezető igazgató ugyanakkor az NVB határozatát nem hajtotta végre, hanem inkább a Kúriához fordult bírósági felülvizsgálati kérelemmel. Csakhogy az általuk felkért Bodnár Emese Ügyvédi Iroda annak követelménynek nem tudott megfelelni a Kúria szerint, hogy egy megfelelően hitelesített ügyvédi aláírással nyújtsa a beadványát.
A Kúria ezért még vizsgálni sem tudta érdemben a baloldaliak ellenkérelmét, azt kénytelen volt egyszerű formai hiba miatt elutasítani kedden. Ezzel együtt viszont a keddi kúriai jogerős döntés után három napon belül a városi online lapnak le kell hoznia a törvénysértésről szóló határozatot.
Érdekesség, hogy a baloldali propaganda - aminek az egyik mozgatója, kulcsembere lehet a rágalmazásért már jogerősen elítéltNyőgéri Lajosalpolgármester - gyakorlatilag örömünnepként éli meg, hogy Körömi Attila független jelölt a kertvárosi választáson kevés szavazatot kapott. Ehhez viszont nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy az önkormányzati propagandalap elfogultan baloldali jobbikos Fürj Csaba mellett folytatott kampányt. | Kúria: itt már hiába erőlködtek | null | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/09/kuria-hatarozat-dontes-pecs |
2018-04-11 10:19:00 | Idén is jól jártak a választásokon. | true | null | 1 | 24.hu | null | Idén 3 milliárd forint közpénzt vittek el a kamupártok – ez derül ki a Transparency International Magyarország (TI) és a Political Capital számításaiból.
Közös közleményükben azt írják, hogy a kamupártok korrupciója, a kormánypártok elsöprő médiafölénye és a kormány saját pártjait támogató propagandája következtében a 2014-es voksolást követően a 2018-as országgyűlési választások sem voltak tisztességesek.
Számításaink szerint ezúttal 3 milliárd forint került az egyszázalékos támogatottságtól is fényévnyi távolságra lévő 14 miniformációhoz.
Szerintük több mint kétséges, hogy az állam akár egyetlen fillért is képes lesz visszaszerezni a törpepártoktól vagy azok vezetőitől.
Ez a pénz veszendőbe, a kamupártok működtetőinek a magánzsebébe ment. És ha az állam meg is kíséreli a pénz behajtását, az eljárás többe kerülhet, mint amennyit a kamupártoktól sikerül majd visszaszerezni. Egy biztos: az államnak cselekednie kell – írja a TI.
A TI és a Political Capital már 2013-ban figyelmeztetett, hogy a kampányfinanszírozási törvény megágyaz az állami támogatásra hajtó, politikai céllal és valós támogatottsággal nem rendelkező pártoknak. Számításaik szerint a kamupártok 2014-ben kis híján 4 milliárd forintjába kerültek az adófizetőknek.
Egy hónappal az április 8-ai választások előtt jeleztük, hogy a közpénzmilliárdok kamupártok általi lenyúlása továbbra is súlyos, megoldatlan probléma. Pedig a kormánynak nem kellett volna mást tennie, mint követnie az általunk 2013 óta javasoltakat. Ha ez megvalósult volna, akkor a pártok kizárólag kincstári kártyán férhetnének hozzá a kampánytámogatáshoz, és az egyéni jelöltekhez hasonló szigorúsággal kellene elszámolniuk a költéseikről. Nem így történt, így az idei voksoláson is hemzsegtek a kamupártok.
Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila | 3 milliárd forint közpénz ment a kamupártokhoz | null | https://24.hu/belfold/2018/04/11/kamupart-transparency-international-political-capital/ |
2023. 08. 28. 12:00:00 | Ezúttal az OECD GDP-s összevetésében maradtunk le csúnyán a 38 tagállam között azzal, hogy nálunk immár negyedik negyedéve van recesszió. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A világ 38 államát - köztük Magyarországot - tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bruttó hazai terméke (GDP) 2023 második negyedévében 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, ami az előző negyedévi 0,5 százalékos növekedéshez képest az előzetes becslések szerint némileg elmaradt - derül ki a testület friss jelentéséből. Ez meghosszabbítja a 2022 első negyedéve óta megfigyelhető mérsékelt növekedési mintát.
A G7-ben a negyedéves GDP-növekedés enyhén, 0,5 százalékra emelkedett 2023 második negyedévében, szemben az első negyedévi 0,4 százalékkal. Ezen belül a kép vegyes. Egyrészt a GDP-növekedés érezhetően nőtt Japánban (2023 második negyedévében 1,5 százalékra, szemben az első negyedévi 0,9 százalékkal), valamint Franciaországban (0,1 százalékponttal, 0,5százalékra). A növekedés ugyancsak felgyorsult, bár kisebb mértékben, de az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban (a második negyedévben az első negyedévi 0,5 helyett 0,6, illetve 0,1 helyett 0,2 százalék lett). Másrészt Olaszországban csökkent a GDP 2023 második negyedévében (0,3 százalékkal) az első negyedévi 0,6 százalékos növekedést követően. A bővülés Kanadában is lelassult (a második negyedévben 0,3 százalékra, szemben az első negyedévi 0,8 százalékkal). A második negyedévben változatlan volt a növekedés Németországban, miután az előző két negyedévben visszaesett.
Mikor törik meg nálunk a lefelé menő trend?
Számos G7-ország közölt részleteket a GDP változásait kiváltó fő tényezőkről. Japánban a nettó export (export mínusz import) volt a növekedés fő mozgatórugója, ami az export 3,2 százalékos növekedését és az import 4,3 százalékos visszaesését tükrözte, miközben a magánfogyasztás csökkent a második negyedévben (0,5 százalékkal). Hasonlóan, Franciaországban a nettó export támogatta a növekedést, miközben a magánfogyasztás visszaesett (mínusz 0,3 százalékkal). Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a magán- és állami kiadások növekedése támogatta a növekedést, miközben a nettó export továbbra is fékező tényező volt. Ez utóbbi Németországban is így volt, ami az export 1,1 százalékos visszaesését tükrözi. Az Egyesült Államokban a beruházások és a magánfogyasztás hozzájárult a GDP növekedéséhez, bár a magánfogyasztás növekedése jelentősen lelassult (a második negyedévben 0,4 százalékra, szemben az első negyedévi 1 százalékkal). Az Olaszország által kiadott előzetes elemzés szerint a dél-európaiak GDP-csökkenése a belföldi kereslet (beleértve a készletváltozások) mérséklődését tükrözte.
Az ukrajnai háborúhoz (földrajzilag) legközelebb álló OECD-országok közül Litvániában erősen javult a GDP 2023 második negyedévében, 2,8 százalékkal nőtt, szemben az első negyedévi 2,1 százalékos zsugorodással. Ezzel szemben a GDP meredeken csökkent Lengyelországban 2023 második negyedévében (3,7 százalékkal) az első negyedévi 3,8 százalékos növekedést követően. A GDP már a negyedik egymást követő negyedévben csökkent Magyarországon (ezúttal 0,3 százalékkal).
Kapcsolódó cikk Bod Péter Ákos: Recesszió az első félévben, bizonytalan folytatással Ilyen a recesszió: nem mély válság, ám visszaesés - amely átmeneti, fordulhat utána jobbra. Vagy rosszabbra. De ne fessük a falra az ördögöt!
A többi OECD-ország közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, Írországban volt a legerősebb GDP-növekedés (3,3 százalék) a második negyedévben, ezt követi Szlovénia (1,4 százalék) és Costa Rica (1,3 százalék). Ezzel szemben tíz OECD-országban csökkent a GDP, leginkább Lengyelországban (a már említett ütemben), míg Svédországban 1,5, Kolumbiában 1 százalékkal.
Az OECD-övezet GDP-je 5,1 százalékkal haladta meg a pandémia előtti (2019. negyedik negyedévi) szintet 2023 második negyedévében. A G7-ben a GDP 4 százalékkal haladta meg a pandémia előtti szintet, bár az Egyesült Királyságban a GDP még mindig valamivel alatta maradt pandémia előtti szintje (2. ábra). Az OECD más részein a GDP 2023 második negyedévében minden olyan országban meghaladta a 2019. negyedik negyedévi szintet, kivéve a Cseh Köztársaságot, ahol rendelkezésre álltak adatok. Spanyolország, a világjárvány által legsúlyosabban érintett OECD-ország (2020-ban 11,3 százalékos GDP-csökkenéssel) 2023 második negyedévében először lépte túl a GDP pandémia előtti szintjét, 0,4 százalékkal.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.) | Magyarországot megint szégyenpadra ültették | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/magyarorszagot-megint-szegyenpadra-ultettek.html |
2020-05-13 18:19:00 | Rogán-Gaál Cecília tihanyi nyaralóval, Rogán Antal budai lakásban kezdett új életet - A válásukat tavaly bejelentő pár ingatlanügyleteinek van egy közös vonása: ugyanaz a vállalkozó áll a háttérben. | true | null | 1 | Index | null | Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília tavaly év végi válása eléggé átrendezte mindkettejük ingatlanportfólióját: a miniszter nevére került Pasa parki ingatlanokat eladta Rogán, a közös balatonlellei nyaralójuk pedig Cecíliáé lettMostanában viszont lendületet vettek, és április végén-május elején ingatlanügyileg is új életet kezdtek:Rogán Antal beköltözött egy II. kerületi, Csalán úti, háromlakásos, még épülő társasház egyik lakásába. A kormány tájékoztatása szerint nem megvásárolta, hanem bérli az ingatlant a tulajdonostól, amit alátámaszt a tulajdoni lap is, amin Rogán nincs rajtaRogán-Gaál Cecília eladta a balatonlellei ingatlanát.....és vett egy panorámás tihanyi nyaralót, mégpedig pár háznyira attól a telektől, amit Dzsudzsák Balázs vett meg pár éve. A házat és kertet a szemfülesek az Instagramján is kiszúrhatják. Az ingatlan hivatalosan szőlő, majdnem 2000 négyzetméter, rajta gazdasági épülettelA jelek szerint azonban még ezekkel az adásvételekkel sem váltak el teljesen egymástól az exházaspár útjai,a tranzakcióikat összeköti ugyanis egy ember, N. AndrásN. András a tulajdoni lap szerint április 20-án vette meg a Csalán úti társasházat egy Vabeko Kft. nevű cégtől, ennek egyik lakásában most Rogán lakik, azaz jelenleg N. Andrástól bérli a miniszter az ingatlant. A gázvezetékbizniszben dolgozó, állami közbeszerzéseken milliárdos megbízásokat – olykor Mészáros Lőrinc cégével közösen – nyerő Vabekóé volt egyébként hat éven át a ház, 2014-ben vettékIdén május 5-én Rogán újdonsült főbérlője, N. András a tulajdoni lapok tanúsága szerint újabb bizniszt kötött Rogánékkal, de ezúttal az elvált pár nőtagjával:megvette Rogán-Gaál Cecíliától a balatonlellei ingatlanátA férfiról nem sokat tudni, a céginfó szerint összesen három cégben van érdekeltsége, emellett nagyon régen két másik vállalkozásban is résztulajdonos voltA három jelenlegi cégéből az egyik „nullás”, nincs bevétele, a másik lakóépületek tervezésével és építésével foglalkozik, 50-170 millió között mozog az éves összbevétele és 2-5 millió között a nyeresége, míg a harmadik közúti áruszállítással foglalkozik, 26-79 millió forintos éves bevétellel vagy veszteséges volt, vagy 2-16 millió közti nyereséget ért el az elmúlt években. Internetes keresésünk alapján egyik céget sem lehet kötni állami-önkormányzati munkákhoz, közbeszerzéshez vagy pártokhozA férfi mindhárom cégéhez ugyanaz az emailcím van megadva elérhetőségként, ezen kerestük őt, egyelőre hiába. A Google egyik céghez sem ad ki telefonszámot. Kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, hogy adjanak tájékoztatást az ügyletek hátteréről, például arról, mikortól bérli Rogán a lakást, illetve tudta-e, hogy a volt feleségétől N. András vette meg a nyaralót. Ha válaszolnak, megírjukVisszatérve Rogán-Gaál Cecíliára, mivel az új tihanyi nyaralója hivatalosan külterületi szőlő, az adásvételt termőföldvételként nyilvánosan kifüggesztették a hivatalban, a fotót egy olvasónk el is küldte nekünk. Eszerint Rogán-Gaál Cecília 143 millió forintot fizetett az ingatlanért. Ezt megerősíti az általunk lekért tulajdoni lap is, amely szerint az ingatlanra április 30-án 143 millió forint jelzálogjogot jegyeztek be Rogán-Gaál Cecília javára(Borítókép: A Csalán úti társasház. Fotó: Bődey János / Index) | Rogán-Gaál Cecília tihanyi nyaralóval, Rogán Antal budai lakásban kezdett új életet | null | https://index.hu/belfold/2020/05/13/rogan_antal_rogan-gaal_cecilia_ingatlan_adasvetel_berles_tihany_balatonlelle/ |
2023. 09. 08. 00:00:00 | Dílereket fogtak Budapesten - Hatalmas mennyiségű kábítószergyanús anyagot találtak náluk. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A rendőrség pénteken adta hírül, hogy csaknem négy és fél kilogramm, mintegy 25 millió forint feketepiaci értékű kábítószergyanús anyagot foglaltak le. A három feltételezett dílert a budapesti nyomozók őrizetbe vették.
A police.hu közlése szerint a Budapesten elfogott két férfi közül az egyik a gyanú szerint június óta havi rendszerességgel utazott Hollandiába, majd az ott beszerzett kábítószert átadta társainak a fővárosban. Másikuk a kábítószert továbbértékesítés céljából angyalföldi otthonában tárolta. A két férfi a tevékenységét egy harmadik megbízásából végezte.
A budapesti rendőrök augusztus 31-én kutatást tartottak az egyik férfi lakásában,
ahol csaknem 33 gramm fehér, droggyanús anyagot és mintegy 2900 gramm zöld növényi származékot - előzetes adatok alapján kokaint és marihuánát -, 66 ezer forintot és 388 darab extasytablettát foglaltak le.
Társát a XII. kerületi Alkotás utcában fogták el, nála 136 ezer forintot, csaknem 1500 gramm extasytablettát, valamint 122,5 gramm fehér színű kábítószer gyanús anyagot - a jelenlegi adatok szerint kokaint - foglaltak le.
Harmadik társukat szeptember 2-án fogták el a ferihegyi repülőtéren, amikor nyaralásból tért haza, a lakásán néhány gramm kábítószergyanús anyagot találtak.
A 29, 28 és 25 éves férfiakat kábítószer-kereskedelem bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, azóta letartóztatásban vannak - közölte a rendőrség. | Dílereket fogtak Budapesten | 0 | https://index.hu/belfold/2023/09/08/budapest-rendorseg-kabitoszer-kerskedelem-csempeszet |
2006-02-22 00:00:00 | Újabb fordulatot vehet az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) értékesítése körül kialakult vita. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a vesztes és a pályázat második fordulójából kizárt Fővárosi Vízművek Rt. (FV), hogy érvénytelenítse a nyertesekkel kötött szerződést, de bíróságon is megtámadja az eladást. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2006.02.22. 07:35
Újabb fordulatot vehet az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) értékesítése körül kialakult vita. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a vesztes és a pályázat második fordulójából kizárt Fővárosi Vízművek Rt. (FV), hogy érvénytelenítse a nyertesekkel kötött szerződést, de bíróságon is megtámadja az eladást.
A vesztes és a pályázat második fordulójából kizárt Fővárosi Vízművek Rt. (FV) hétfőn a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy érvénytelenítse a nyertesekkel kötött szerződést, de bíróságon is megtámadja az eladást. Pénteken a hat érintett település aláírta a nyertes konzorciummal, a Fővárosi Csatornázási Művekkel és a Veolia Water Hungaryvel az ÉTV 26 százalékos tulajdonrészének értékesítéséről és a 25 éves üzemeltetésről szóló szerződést – a nyertesek mindezért 1,5 milliárd forintot fizettek. Tegnap az ÉTV taggyűlése is jóváhagyta az értékesítést.
A Fővárosi Vízművek 1,7 milliárd forintos ajánlatot tett, de – állítják magukról – a többi értékelési szempontnál is felülmúlta versenytársát, a nyertes egyedül az üzletrész visszavásárlására tett az övékénél magasabb, 870 millió forintos ajánlatot (a nyertesek majd névértéken adják vissza a tulajdonrészt) – mondta a Napi Gazdaságnak a cég vezérigazgatója. Haranghy Csaba bízik abban, hogy a bíróság nekik ad majd igazat, mert a közbeszerzési és a versenytörvénnyel is ellentétesnek tartja a pályázat eredményét.
A legjobb ajánlattevőt választották ki – véli Döcsakovszky Béla, Érd polgármestere. Először az FV-vel kezdték meg a tárgyalásokat, de ajánlata a térség számára kedvezőtlen volt, ezért döntöttek a kizárás mellett – tette hozzá.
Keller lobbizott?
Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) értékesítését hónapok óta botrányok kísérik. A nyolc Pest megyei település víz- és csatornaszolgáltatását közmű privatizációját a helyi lakosok egyértelműen ellenezik, aláírásgyűjtésbe kezdtek a magánosítás megakadályozására.
Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz választókerületi elnöke korábban arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy az érintett önkormányzatok már az elmúlt esztendőben, kora ősszel – Biatorbágy kivételével – minden előzetes hatástanulmány, pályáztatás nélkül a „szakmai befektetőnek” nevezett Veolia–FCSM konzorcium Érd és Térsége Vízközmű Kft.-be való bevonása mellett döntöttek. Csenger-Zalán szerint a szerződéstervezetről több szakértői vélemény is megállapította, hogy az teljesen egyoldalú, és az önkormányzatok és a lakosság érdekeit súlyosan sérti. Ennek ellenére az önkormányzatok 2005. október 20-ig nyélbe kívánták ütni a szerződést Keller László MSZP-s országgyűlési képviselő hathatós támogatásával. A volt közpénzügyi államtitkár állította, a befektetői ajánlat nem tartozik közbeszerzés alá, mert az üzletrészt csak zártan lehet értékesíteni, nyilvánosan nem lehet meghirdetni. Keller László személyesen járta végig az önkormányzatokat a Veolia-megoldást szorgalmazva – szögezte le Csenger-Zalán Zsolt. Végül a települések önkormányzatai, a nagyobb botrányt elkerülendő, visszavonták törvénytelen döntésüket.
Ezt követően egyfordulós, nyílt versenytárgyalás kiírása mellett döntöttek, ahol az eddig 1,1 milliárdot ajánló Veolia–FCSM megemelte az ajánlatát 1,4 milliárdra, ami 300 millióval több, mint amennyiért a Fidesz tiltakozása nélkül már eladatták volna az üzletrészt. A pályázatok bontása során szabálytalanságok sorozata történt, aminek hatására az egyik ajánlattevő bírósághoz is fordult, a per jelenleg is zajlik. Emiatt a sürgős privatizációt támogató polgármesterek ismét meghátráltak, ezek után érvénytelenné nyilvánították a pályázatot, és zárt versenytárgyalást írtak ki – értékelt az ellenzéki politikus. Az ügy érdekessége, hogy erre ezúttal csak két céget hívtak meg: a már ismert Veolia–FCSM-et és a Fővárosi Vízművek Rt.-t. A zárt versenytárgyalást kiértékelték, és a polgármesterek a Fővárosi Vízművek Rt.-t váratlanul kizárták jelenleg még ismeretlen okból, immár sokadszorra a Veolia–FCSM konzorciumot hozva ki győztesnek.
(napi.hu, Magyar Nemzet) | Újabb botrány készül az Érdi Víziközmű értékesítése miatt | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/ujabb-botrany-keszul-az-erdi-vizikozmu-ertekesitese-miatt |
2020-09-20 00:00:00 | Elrugaszkodottnak tartják Potápi Árpád pénteki szavait. | false | [
"kritika",
"külügyminisztérium",
"potápi árpád",
"románia"
] | 0 | null | 0 | A román külügyminisztérium nem kívánta kommentálni, de elrugaszkodottnak minősítette Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak a Krónika napilap pénteki számában közölt megállapításai – írja az MTI.
Iulia Matei román külügyi államtitkár a Digi24.ro hírportál kérdésére válaszolva fogalmazta meg szombaton a román diplomácia álláspontját. Közölte: nem kommentálják Potápi Árpád János “választásokra hangolt" kijelentéseit, azért sem, mert ezek a történelem egyoldalú szemléletén alapuló nacionalista retorikát idéznek, ami mesterségesen kelthet nézetkülönbségeket, és ronthatja a kétoldalú kapcsolatokat.
A román fél ismételten elutasítja a reagálást az ilyen megnyilvánulásokra
– fogalmazott a külügyi államtitkár.
Magyar államtitkár adott történelmi leckét a román államfőnek Az Orbán-kormány a határon túl az egy az egy ellen indulást és az RMDSZ-t támogatja.
A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Krónika pénteki lapszámában megjelent interjúban azt mondta, Klaus Iohannis államfő az erdélyi magyarok szavazataival került tisztségbe, de nem viszonozta a támogatást.
A román fél azt is nyomatékosította, hogy a jelenlegi választások előtti helyzetben különösen fontosnak tartja a visszafogottságot a román belpolitikai és a román hivatalosságokat érintő kérdésekben. Teljes mértékben elrugaszkodottnak minősítette ugyanakkor a román államfőre vonatkozó megállapításokat. “Az államfő valamennyi román elnöke, azoké is, akik megválasztották, és azoké is, akik nem" – szögezte le.
Potápi a román államfő Erdély vélt kiárusításáról tett áprilisi kijelentését kommentálva megjegyezte: Klaus Iohannisnak tudnia kell, hogy a szászokat a magyar királyok hívták be az 1200-as évek elején Erdélybe, kiváltságokat, autonómiát biztosítottak a Királyföldnek, amit a magyar uralom idején élveztek. Az erdélyi szászok azonban ezt úgy hálálták meg, hogy a magyar szabadságharcok idején a magyarok ellenségeivel szövetkeztek, és 1918. december 1-je után kimondták a csatlakozást Romániához.
Én nem vártam sokkal jobbat Klaus Iohannistól
– jelentette ki az államtitkár.
Kiemelt kép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Collegium Talentum program idei programévéről és eddigi eredményeiről tartott sajtótájékoztatón a fővárosi Bárkert Bistróban 2020. szeptember 7-én. Az idei tanévben is folytatódhat a Kárpát-medencei tehetséggondozást megvalósító Collegium Talentum program, mondta Potápi Árpád János. | Visszaszólt a román kormány a magyar államtitkárnak | 0 | https://24.hu/kulfold/2020/09/20/roman-kormany-allamtitkar-potapi |
2023. 08. 26. 00:00:00 | Vitézy Dávid szerint miközben a kormány az autópályákat favorizálja, addig a vasút csúszik le - A volt közlekedési államtitkár is reagált a már bevezetett sebességkorlátozásra. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Vitézy Dávid, a közlekedésért felelős volt államtitkár a közösségi oldalán reagált arra, hogy a MÁV a Biatorbágy és Szárliget közötti szakaszon 100 kilométer/órás ideiglenes sebességkorlátozást bevezetett be, amely mintegy 20 perccel növeli a vonatok menetidejét.
Mint megírtuk, Magyarország egyik legfontosabb vasúti fővonalán, a Budapest-Hegyeshalom-Rajka-vonalon annyira rossz a pálya állapota, hogy a MÁV sebességkorlátozást vezetett be csütörtöktől.
Közlésük szerint kidolgozott tervvel rendelkeznek, hogy megoldják a problémát, de addig is megnövekedett menetidővel kell számolniuk az utasoknak.
A közlekedési szakember bejegyzésében emlékeztet, hogy ez Magyarország legfontosabb vasútvonala, az első számú kapcsolat személy- és teherforgalomban Győr és Bécs, ezáltal Európa felé. "Ausztria utolérése helyett most épp távolodunk, szó szerint, 20-25 perccel" - tette hozzá.
Mint írta, a jelenség nem egyedi, sok fővonalon szaporodnak jelenleg a lassújelek országszerte, pontosan, ahogy azt a MÁV néhány hónapja egy nyilvánosságra hozott térképen előre megjósolta.
Az, hogy itt egyik napról a másikra 20 perces menetidő-növekedést okozó, majdnem 30 kilométer hosszú lassújel kerülhet ki, súlyos válságtünet. És nem csak a pénzhiányé, azé is természetesen, de a MÁV működése feletti kellő intézményes kontroll hiányáé is
- vélekedett Vitézy Dávid.
Úgy folytatta, hogy "jelenleg ugyanis valódi megrendelői vagy erős szerződéses kontroll nélkül nehéz arról meggyőződni, hogy a MÁV-csoport az évente ráköltött, az elmúlt években bőven az infláció fölött növelt, közel évi 1000 milliárd forint költségvetési forrás mellett hogy kerülhet abba a helyzetbe, hogy egyik napról a másikra 29 kilométer hosszban lassújelet tűzzön ki az első számú fővonalon".
A volt közlekedési államtitkár hangsúlyozta, hogy nem tudni, milyen mértékben valóban elkerülhetetlen műszaki szükségszerűségből, valós forgalombiztonsági kockázatokból és milyen mértékben a politikai döntéshozók és a nyilvánosság meggyőzését célzó forrásszerzési logikán születnek ilyen döntések.
Kiemelte, hogy a forráshiány kétségtelen, hiszen a nemzetközi hitelszerződés alapján épülő Budapest-Belgrád beruházáson kívül lényegében minden nagyobb vasúti pályaberuházás leállt az uniós források befagyasztása óta.
Hozzátette, hogy a magyar költségvetés nem tudott az elmúlt húsz évben a vasút fejlesztését finanszírozó uniós források helyébe lépni. Sok ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás hiányzik a járműpark és a pályák, állomások fejlesztéséből - írta.
Bejegyzését azzal zárta, hogy míg Magyarország két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy az autópályák működtetéséhez és további autópályák építéséhez szükséges minden forrást a hazai költségvetésből biztosít, addig "a vasút viszont csúszik le, a MÁV súlyos bajai napról napra egyre nyilvánvalóbbak".
Elöregedő járműpark, minden új járműbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés leállása az uniós források hiányában, a diszkontbérletek nyomán zuhanó árbevétel, bezárt mellékvonalak és most épp 20 perces menetidőnövekedést okozó lassújelek fontos fővonalakon - mindez a klímaválság kellős közepén, amikor Európa-szerte lényegében sosem látott vasútfejlesztési hullám tanúi lehetünk
- sorolta.
"Figyelmeztető jelek ezek, melyek a közlekedéspolitikai fordulat szükségességére hívják fel a figyelmet. A vasút ugyanis nem a múlt, hanem a jövő közlekedési eszköze és az ország egyik legfontosabb alapvető infrastruktúrája - semmivel sem kevésbé, mint az autópályák, sőt" - fogalmazott Vitézy Dávid. | Vitézy Dávid szerint miközben a kormány az autópályákat favorizálja, addig a vasút csúszik le | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/26/vitezy-david-mav-vonatkozlekedes-vasut |
2023. 09. 02. 10:40:00 | A főpolgármester szerint hídvámmal sarcolná a budapestieket a kormány. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Naponta tízezreket sarcolna a kormány és dugókat okozna Budapesten: ezt jelenti valójában az M0-s fizetőssé tétele - írja friss Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely. Az M0-s hídjain a becslések szerint naponta 16 700 utazás történik a városon belül. Tízezrek használják tehát a hidakat, hogy Budapesten belül közlekedjenek, nekik most két választási lehetőséget nyújt a kormány: vagy fizetik a kormány új hídvámját, vagy minden nap több tíz kilométeres kerülőt kell tenniük, növelve ezzel a városi dugók számát.
A főpolgármester szerint a XXI. században teljes mértékben elfogadhatatlan az a várospolitikai felfogás, amit a kormány az M0-s gyűrűt használók sarcolásával képvisel. Ha fizetőssé válik az M0-s, autósok tízezrei kényszerülnek majd arra, hogy hosszabb, kényelmetlenebb és környezetszennyezőbb útvonalon közlekedjenek. Az intézkedés jelentősen rontaná a közlekedési lehetőségeket Óbuda és Újpest, valamint délen Budafok, Csepel és Soroksár között. Teljesen abszurd és elfogadhatatlan, hogy a BKK által megrendelt budapesti buszok után is útdíjat kell fizetni, amelyek egyébként budapesti célpontok között szállítják az utasokat az M0-s hídjain.
Karácsony Gergely szerint emberek tízezreinek életét nehezítik meg a hídvám bevezetésével.
A kormány terve konkrét károkozás Budapest és a budapestiek számára: emberek tízezreinek életét nehezítik meg a hídvám bevezetésével, és még sok százezer budapestiét a város útjaira terelt plusz autósforgalommal - mutatott rá Karácsony.
Szerinte sarc, dugók és környezetszennyezés- ez a kormány terve. Hozzátéve: Budapest vezetése ezzel szemben azon dolgozik, hogy a külsőbb kerületek lakói számára is kényelmes közlekedést biztosítson, a város élhetősége, a torlódások mérséklése és a tiszta levegő megőrzése érdekében.
"Elvárom, hogy a kormány vonja vissza javaslatát az M0-s elkerülő út fizetőssé tételéről. Sőt, továbbra is azt várjuk a kormánytól, hogy a jelenleg fizetős szakaszait is tegye ingyenessé az M0-s gyűrűnek" - fejezte be posztját a főpolgármester. | Karácsony Gergely lerántotta a leplet Orbán Viktor megszorító tervéről | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/karacsony-gergely-lerantotta-a-leplet-orban-viktor-megszorito-terverol.html |
null | A 41 éves Linda Sun közel 15 évig dolgozott New York államban kormányzati pozíciókban, a vádirat szerint a rengeteget lobbizott Kína javára, és Tajvan ellen. | true | [
""
] | 0 | 444 | null | Kedden letartóztatták Andrew Cuomo volt, és Kathy Hochul jelenlegi New York-i kormányzó korábbi tanácsadóját, Linda Sunt és férjét, Chris Hut, mert az ügyészség szerint a kínai kormánynak kémkedtek. Sun "a kínai kormány nem titkolt ügynökeként tevékenykedett, míg férje, Hu személyes haszonszerzés céljából több millió dollárnyi kenőpénz átutalását segítette elő" - áll az ügyészség sajtóközleményében.
Linda Sun (jobbra) egy 2023-as eseményen.
Tevékenységükért cserébe a kínai kormány finanszírozta a fényűző életmódjukat, a pénzből luxusautót és több millió dolláros házat vettek, sőt még speciális kínai sózott kacsát is házhoz szállítottak nekik.
A CNN cikke szerint Sun ellen a külföldi ügynökök nyilvántartásáról szóló törvény megsértése, vízumcsalás, csempészet és pénzmosással kapcsolatos összeesküvés miatt emeltek vádat, míg férjét pénzmosással, banki csalás elkövetésére irányuló összeesküvéssel, valamint személyazonosításra alkalmas okmánnyal való visszaéléssel vádolják.
Szép karriernek lőttek
A 41 éves, kínai születésű Sun közel 15 éves karrierje alatt New York állam egyik fontos tisztviselője lett, számos kormányzati pozícióban dolgozott, ahol többek között gazdaságfejlesztéssel, a munkaüggyel és a végrehajtó kamarával foglalkozott.
2009-től Sun az akkor még csak állami közgyűlési képviselő - mára kongresszusi képviselő - Grace Meng kabinetfőnökeként dolgozott, később, 2012-ben Andrew Cuomo demokrata kormányzó alá került és az amerikai-ázsiai kapcsolatokkal és Queens megyével foglalkozott. Sun ezután az állam gazdasági fejlesztésével foglalkozó Empire State Development külkapcsolatokért felelős igazgatója lett. 2018-ban a Cuomo újra alkalmazta őt, és kinevezte a sokszínűségért felelős vezetőnek, majd később az állami pénzügyminisztériumban vállalt munkát.
Miután Kathy Hochul 2021-ben kormányzó lett, kinevezte Sunt kabinetfőnök-helyettesnek, majd egy év után a munkaügyi minisztérium stratégiai üzleti ügyekért felelős helyettese lett. Az állami karrierje 2023-ig tartott, Hochulék visszaélésre utaló bizonyítékokat fedeztek fel, ezért kirúgták.
Andrew Cuomo és Kathy Hochul együtt kampányolnak még 2014-ben.
A lapnak Avi Small, a kormányzó sajtósa nem részletezte a visszaélést, csak annyit mondott: "Mi azonnal jelentettük a cselekedeteit a bűnüldöző hatóságoknak, és végig segítettük a bűnüldöző hatóságokat ebben a folyamatban". Cuomo is kiadott egy közleményt, amiben azt írta: "Sunt a későbbi kormányzatban kabinetfőnök-helyettessé léptették elő, a mi időnkben egy maroknyi ügynökségnél dolgozott, és egyike volt a sok közösségi összekötőnek, akiknek alig vagy egyáltalán nem volt kapcsolata a kormányzóval."
Tajvan bojkottálása, hamis meghívók, világjárvány
A bírósági dokumentumok szerint Sun a Kínai Népköztársaság és a Kínai Kommunista Párt nem titkolt ügynökeként tevékenykedett, az ő kérésükre járt el, és a KKP-nek kedvező politikai tevékenységet folytatott, ezért pedig rengeteg belső szabályt és állami protokollt szegett meg.
A vádirat részletezi azt, hogy "jogosulatlan meghívóleveleket" szerzett a kormányzó hivatalától, amiket aztán arra használtak fel, hogy megkönnyítsék a Kínai Népköztársaság kormánytisztviselőinek beutazását az Egyesült Államokba, hogy New Yorkban találkozzanak állami tisztviselőkkel. Sun meghívói hamis állításokat tartalmaztak a bevándorlási okmányokkal kapcsolatban, és "arra késztették a külföldi állampolgárokat, hogy jogellenesen lépjenek be az Egyesült Államokba" - írták az ügyészek, ahogy azt is, hogy Sun megpróbálta megkönnyíteni egy magas rangú, meg nem nevezett New York-i politikus kínai utazását. | Hawaii luxuslakásért, Ferrariért és házhoz szállított sózott kacsáért cserébe évekig kémkedhetett Kínának a New York-i kormányzó volt tanácsadója | null | https://444.hu/2024/09/07/hawaii-luxuslakasert-ferrariert-es-hazhoz-szallitott-sozott-kacsaert-cserebe-evekig-kemkedhetett-kinanak-a-new-york-i-kormanyzo-volt-tanacsadoja |
2022-02-25 19:44:00 | A szolnoki választási bizottság büntető feljelentést kezdeményez. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Újabb jelölő szervezetek gyűjtötték össze a szükséges 500 támogatói aláírást Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületében. Úgy tűnik viszont, halottak is aláírtak néhány pártnak.
A helyi választási bizottság ülését követően Rácz Andrea aljegyző jelezte, hogy nem egy esetben elhunyt személyek nevei is szerepelnek a jelölő íveken. "A Normális Élet Pártja részéről összesen 20, a Polgári Válasz részéről 5, a Magyar Munkáspárt és az Igen Szolidaritás Magyarországért mozgalom részéről pedig 1-1 ilyen aláírást találtunk" - közölte.
"A választási bizottság úgy döntött, hogy kezdeményezi a szükséges intézkedések, konkrétan büntető feljelentés megtételét, és felkéri a megyei 1-es számú választási iroda vezetőjét, hogy bűncselekmény alapos gyanúja miatt a választási bizottság nevében készítse elő a feljelentést" - tette hozzá.
A Normális Élet Pártja nem először kerül olyan helyzetbe, hogy hamis aláírások szerepelnek az íveiken. A Narancs.hu szerdán írta meg, hogy a kamupárt orosházi jelöltje hamis aláírások tömegével próbálkozott. | Halottak nevei is szerepeltek kamupártok ajánlóívein | null | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/halottak-nevei-is-szerepeltek-kamupartok-ajanloivein-246419 |
null | A törvény értelmében az alakuló ülésen döntenek a polgármester és az alpolgármesterek fizetéséről, illetve költségtérítéséről is. | true | [
""
] | 0 | KEMMA | null | Az újtatai képviselő-testületegyik első feladata volt dönteni az alpolgármesterek személyéről, illetve megszavazni a polgármester és az alpolgármesterek illetményeit. Mint arról korábbanbeszámoltunk, Michl József polgármester indítványára a városban újra két alpolgármestert jelöltek: dr. Szerencsi Richárd képviselőt társadalmi megbízatású alpolgármesternek és Kvittung Dániel képviselőt főállású alpolgármesternek.
Az új testület titkos szavazáson döntött arról, hogy elfogadja-e a polgármester jelöltjeit. Ehhez többségi egyetértésre, azaz hét szavazatra volt szükség.
A 12 képviselő titkos szavazáson, vagyis név nélkül tehette le voksát. Dr. Szerencsi Richárdot 7, míg Kvittung Dánielt 11 igennel választották meg végül alpolgármesternek. Az alakuló ülésen döntöttek a polgármester béréről is, ami igazából csak egy formaság. Ugyanis a törvény konkrét összegben állapítja meg lakosságszám alapján a város vezetőjének bérét, illetve költségvetését. Ez alapján Tata polgármesterének illetménye havonta 975 ezer forint, míg költségtérítése havonta 146 ezer 250 forint. A polgármester nem szavazott ennél az előterjesztésnél.
Az alpolgármesterek béréről is szavaztak a képviselők. A törvény a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a főállású polgármester illetményének 50 százalékában határozza meg. A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg, úgy, hogy az nem haladhatja meg a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíjának 90 százalékát. Így dr. Szerencsi Richárd tiszteletdíja havi 438 ezer 750 forint, míg költségtérítése 65 ezer 813 forint lett havonta. A törvény értelmében a főállású alpolgármester illetményének összegét a polgármester illetményének 70-90 százaléka közötti összegben a képviselő-testület állapítja meg. Így Kvittung Dániel fizetését havi 877 ezer 500, míg költségtérítését 131 ezer 625 forintban határozták meg. | Döntöttek a tatai polgármester fizetéséről | null | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/dontottek-a-tatai-polgarmester-fizeteserol |
2018-04-04 14:30:00 | <p>Bitay Márton Örs államtitkár közölte: a Nemzeti Földalapkezelő az ügyészséghez fordul Hadházy Ákossal kapcsolatban felmerült aggályok miatt.</p> | true | null | 1 | Bors | null | Ráadásul minden szál egy bankszámlához vezet vissza, ahonnan a különféle vevők próbáltak előlegeket, illetve a végleges vételárat utalni. Jelen információk alapján mindez a Hadházy családhoz köthető, ennek megfelelően megteszik a szükséges ügyészségi feljelentést, és reményei szerint nyomozás is indul ezzel kapcsolatosan – húzta alá.
Bitay Márton Örs hangsúlyozta: „fontosnak érzem, hogy egy olyan ember, aki rengeteget ócsárolta és taposta a Földet a gazdáknak programot, az kifejezetten érdekel majd engem is, hogy milyen eredményre fog jutni az ügyészség ezzel kapcsolatosan, hogy az ő családja mennyiben érintett egy strómanhálózat vonatkozásában. Ez nem lenne újdonság az LMP-nél, hiszen az a Sallai Róbert Benedek, aki egyébként a földhaszonélvezeti pályázatok szerencsés nyertese, ő is délelőtt még megművelte ezeket a földeket, azután délután bejött a parlamentbe és elmondta, hogy csak fideszesek nyernek az állami termőföld programon” – tette hozzá.
A Bors kedden írt arról, hogy az ügyészséghez fordul a Nemzeti Földalapkezelő Hadházy Ákos édesanyjának ügyében, mivel a szervezet is megalapozottnak tartja a gyanút, hogy az LMP-s képviselő családja egy strómanhálózat tagjaként kijátszotta a földtörvényt.
Lapunk információi szerint a vizsgálat során a földalapkezelő megvizsgálta a számlaszámokat, és a rendelkezésre álló dokumentumok alátámasztották a korábbi cikkünkben leírtakat, miszerint az érintett árverésekre a befizetett biztosítékok szinte mindegyike ugyanarról a helyről, az Erste Bank egyik budapesti fiókjának alszámlaszámláról érkezett be. A megalapozott gyanú szerint Hadházy Ákos édesanyja egy strómanhálózat tagjaként kijátszotta a földtörvényt. A lap értesülései szerint az érintett számlaszámokról 420 millió forint letét érkezett be a szervezethez – a strómanok végül 860 millió forint értékben vettek földet. | Bitay Márton: Az ügyészséghez fordul a Nemzeti Földalapkezelő Hadházy ügyében | null | https://www.borsonline.hu/aktualis/bitay-marton-az-ugyeszseghez-fordul-a-nemzeti-foldalapkezelo-hadhazy-ugyeben/150730 |
2015-02-08 00:00:00 | A Matolcsy-vezette jegybankban csúnyán elbukott a 2 millió forintot meghaladó állami cégvezetői fizetések ellen indított orbáni szabadságharc. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Elérhetők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tagjainak vagyonnyilatkozatai is. Ezekből kiderül, hogy a Monetáris Tanács tagjai közül heten az MNB-től felvett fizetésüket éppen az MNB kizárólagos tulajdonában álló állami vállalatokban betöltött pozícióikkal fejelik meg további summákkal.
Balog Ádám az MNB elnökhelyetteseként havonta 1 845 312 forintot keres. Ezt egészítik ki még az alábbi tételek: Balog az MNB tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. igazgatótanácsi elnökeként 710 500 forintot, az ugyancsak az MNB birtokolta DIPA Diósgyőri Papíripari Zrt. felügyelőbizottsági elnökeként 507 500 forintot, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsi tagjaként pedig 507 500 forintot vesz fel havonta, s ezzel a három tétellel nagyjából meg is duplázta elnökhelyettesi fizetését. Balog ezenfelül részt vesz a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány és a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány munkájában, az előbbiben kuratóriumi elnökként 710 500 forint, az utóbbiban kuratóriumi tagként 507 500 forint a juttatása.
Balog alelnök markát tehát mindösszesen 4 788 812 forint üti havonta. S bár az elnökhelyettes a Pallas Athéné alapítványok kuratóriumában végzett munkájáért kapott egyik összeget az Összefogás az Államadósság Ellen Alapnak (amely, ha minden igaz, hamarosan megszűnik), a másik összeget a Szent Margit Kórház Szüleszetéért Pilishegyi János Alapítványnak ajánlotta fel, a költségek ettől független az adófizetőket terhelik. Így Balog összesen 3,6 millió forintot vehet kézhez.
Balog járandóságait is túlszárnyalja Kandrács Csaba fizetése, aki a Monetáris Tanács tagjaként 1 383 984 forint fizetést vihet haza havonta. Ehhez járulnak még a további mellékesek: tavaly év végén Kandrács lett az MNB által a rossz hitelek bankjaként létrehozott MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. vezérigazgatója, e minőségében 2,2 milliót keres, s ugyanitt az igazgatótanácsi elnökségéért még 710 500 plusz forintot is zsebre tehet minden hónapban. Kandrács emellett átvette az ugyancsak az MNB tulajdonában lévő Pénzjegynyomda Zrt. felügyelőbizottsági elnökségét, amelyért havonta 304 500 forint jár. Végül kuratóriumi tagságot is vállalt a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványnál, ahol tiszteletdíja 507 500 forint. Mindez együttesen 5 106 500 forint. Kandrács a vagyonnyilatkozatában ugyan jelzi, hogy a Pallas Athéné alapítványnál kapott juttatását „felajánlotta”, de azt nem, hogy kinek. Kérdésünkre elárulta, hogy a kedvezményezett eddig a Budapesti Szent Ferenc Kórház Alapítványa volt, s az összeget a jövőben is karitatív célokra kívánja fordítani. Kandrács összjárandósága a felajánlott összeg levonása után is 4,6 millió forint.
Az álláshalmozás és a vele járó fizetéshalmozás Balog és Kandrács esetében kirívó, a Monetáris Tanács többi tagja szolidabban halmozza állásait. Windisch László alelnök összesen plusz 1 milliót kap a Magyar Pénzverő felügyelőbizottsági elnökségéért és a Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsi tagságáért. Gerhardt Ferenc alelnök pedig összesen 1,2 millió forintot vehet fel a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági és a GIRO Zrt. igazgatótanácsi elnökségeiért. Az OBA kivételével mindhárom cég az MNB tulajdonában áll. Windisch így összesen 2,6 millió, Gerhardt 2,8 millió forintos fizetést vesz fel az államtól különböző címeken. Bártfai-Mager Andrea, Kocziszky György és Pleschinger Gyula monetáris tanácsi tagok két-két MNB-tulajdonban álló cégtől vesznek fel fizetést az MNB-s fizetésükön felül, összesen 800 ezer és 1 millió forint körüli összegben.
Fotó: MT
Matolcsy György MNB-elnök ugyan részt vesz két Pallas Athéné alapítvány kuratóriumában is – az egyikben elnökként, a másikban tagként –, ám az e két tisztségért őt havonta megillető 1 218 000 forint nem jelenik meg a vagyonnyilatkozatában. A vs.hu-nak adott tavaly augusztusi interjúban Matolcsy ugyan azt mondta, hogy 710 500 forintos elnöki tiszteletdíját automatikusan az Összefogás az Államadósság Ellen Alap számlájára utalja, ennek némileg ellentmondanak az Alap megszüntetéséről felröppent legutóbbi sajtóhírek, melyek szerint Matolcsy – a legkitartóbb támogatóként – évente 1 millió forintot utal az Alapnak. Akárhogy is, e juttatásokat – a felajánlás ellenére – a Monetáris Tanács más tagjaihoz hasonlóan fel kellett volna tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.
A Monetáris Tanács kilenc tagja közül – vagyonnyilatkozata szerint – egyedül Cinkotai János Bélának nincs semmilyen más állása, megbízatása.
Az előző ciklusban még vehemens kampány folyt az MNB vezetőinek magas fizetése miatt, amelyet egyébként az akkori jegybankelnökre, Járai Zsigmondra szabva még az első Orbán-kormány határozott meg. A 2 millió forintot meghaladó állami cégvezetői fizetések ellen indított szabadságharc azonban, úgy tűnik, ez esetben is elbukott: a MNB-ben többnyire éppen az MNB-hez köthető vállalatoknál betöltött igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági vagy vezérigazgatói állások révén sikerül jóval az egykor még 2 milliósnak mondott plafon fölé emelni a fizetéseket. Ja, kérem, változnak az idők.
(Matolcsy György vagyonnyilatkozatára vonatkozó kérdéseinket eljuttattuk az MNB sajtóosztályára; a válaszról, amint megérkezik, tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.) | Havi 5 millió körüli összjövedelem MNB-vezetőknek | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/havi-5-millio-koruli-osszjovedelem-mnb-vezetoknek-93671 |
2012-02-07 00:00:00 | Saját keresőt fejleszt a professzor, akinek algoritmusára a Google épül - Massimo Marchiori annak idején nem védette le algoritmusát, amit felhasználtak a keresőhöz. | false | [
"kereső",
"google",
"web",
"tech"
] | 0 | null | 0 | Saját keresőmotorral rukkol elő az az olasz matematikaprofesszor, akinek kutatási eredményei annak idején a Google egyik alapját képezték. A Volunia nevű keresőmotor egyben egyfajta közösségi háló is lesz – mondta Massimo Marchiori, amikor bemutatta a honlapot. Elmondása szerint a Volunia nemcsak az internetes tartalmakban való keresést, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználók felvegyék a kapcsolatot más regisztrált tagokkal, akik ugyanazt az oldalt nyitották meg.
"Az internet vibráló hely, ahol az információk mellett emberek is vannak. A közösségi dimenzió kéznél van, már csak előtérbe kell helyezni" – fogalmazott Marchiori, aki meg van győződve arról, hogy a Volunia által képviselt funkciókat néhány éven belül más keresőoldalak – többek közt a Google és a Yahoo – is használni fogják.
Marchiori fejlesztette ki az 1990-es években a Hyper Search nevű keresőmotort. Az ennek alapjául szolgáló algoritmust azonban nem védette le, így azt később a Google alapítói fel tudták használni saját keresőmotorjuk kiépítésekor.
Az olasz professzor egykor a neves Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tanára volt, jelenleg a Padovai Egyetemen oktat. Új találmánya, a Volunia napokon belül 12 nyelven lesz elérhető a világhálón. | Saját keresőt fejleszt a professzor, akinek algoritmusára a Google épül | 0 | https://index.hu/tech/2012/02/07/sajat_keresot_fejleszt_a_google_keretlen_atyja |
2001-05-16 00:00:00 | Egyenlített az Atomerőmű - Fölényesen, 90-64-re verte a paksi Atomerőmű csapata a Kaposvári Klíma-Vill-Purina KK gárdáját a férfi kosárlabda-bajnokság döntőjének második mérkőzésén. A hazai csapatból kiemelkedett a légiós Davis, aki mérkőzés legjobbjaként huszonegy pontot dobott, valamint a húszpontos center, Czigler László. A négy nyert mérkőzésig tartó összecsapás állása: egy egy, a harmadik találkozóra csütörtökön Kaposvárott kerül sor. | true | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | Fölényesen, 90-64-re verte a paksi Atomerőmű csapata a Kaposvári Klíma-Vill-Purina KK gárdáját a férfi kosárlabda-bajnokság döntőjének második mérkőzésén. A hazai csapatból kiemelkedett a légiós Davis, aki mérkőzés legjobbjaként huszonegy pontot dobott, valamint a húszpontos center, Czigler László. A négy nyert mérkőzésig tartó összecsapás állása: egy egy, a harmadik találkozóra csütörtökön Kaposvárott kerül sor.
A férfi kosárlabda-bajnokság döntőjének második mérkőzésén a paksi Atomerőmű hazai pályán fogadta a Kaposvári Klíma-Vill-Purina KK csapatát. Az első találkozón a Kaposvár nyert 97-87-re, így egy nullás előnyre tett szert a négy nyert mérkőzésig tartó összecsapáson.
Paksi villámrajt
Bár az első kosarat a vendégek szerezték, az Atom hamar kiegyenlített, és a vezetést is átvette. A paksiak remekül hozták játékba Cziglert, aki folyamatosan szórta a pontokat. Míg Ivkovicsék az első összecsapáson jól semlegesítették a válogatott centerét, addig ezen a meccsen ellenállhatatlan volt a paksiak játékosa. A center tíz pontot dobott, rajta kívül Davis volt a hazaiak legjobbja, a légiós nyolc pontig jutott. A házigazdák már az első tíz percben magabiztos, tizenöt pontos előnyre tettek szert, így nyugodtan várhatták a második negyedet (29-14).
Felzárkóznak a kaposváriak
Valósággal taroltak a hazaiak, szinte minden bejött Fodor Péter tanítványainak. Az Atomerőmű szinte hiba nélkül játszott, míg a vendégek rengeteg hibát vétettek. A játékrész közepén "gödörbe kerültek" Cziglerék, amit a Klíma-Vill alaposan kihasznált. Tíz pontra csökkent a különbség, a vendégek részéről elsősorban Halimics járt élen a pontgyártásban. A hazaiak tartották ugyan az első negyedben megszerzett előnyüket, de figyelmeztető lehetett számukra, hogy ezt a tíz percet a somogyiak nyerték (47-35).
Eldől a mérkőzés
A folytatásra nagy reményekkel érkeztek az öltözőből Nunneryék, de alaposan csalódniuk kellett. A Paks élt félelmetes fegyverével, a gyors indítással, és hamarosan tizennyolc pontos előnyre tett szert. A Kaposvár főleg támadásban nyújtott feledhetőt, a negyedben mindössze hat pontot dobtak Halimicsék. A játékrész végére huszonhét pontos különbsége mutatott az eredményjelző tábla, amellyel gyakorlatilag eldőlt a meccs (68-41).
Egyenlít az Atomerőmű
Az utolsó felvonásnak már nem volt sok tétje, bár a vendégek megpróbálták szorossá tenni a találkozót. A hazai csapatban a végig nagyszerűen játszó Czigler mellé felzárkózott Davis, aki összesítésben a mérkőzés legeredményesebb játékosa lett huszonegy ponttal. A Paks végeredményben 90-64 re nyert az utolsó percekben a találkozót teljesen feladó Kaposvár ellen. A négy nyert találkozóig tartó összecsapás állása egy-egy. A harmadik mérkőzésre Kaposvárott kerül sor, május tizenhetedikén, csütörtökön. | Egyenlített az Atomerőmű | 0 | http://index.hu/sport/2001/05/16/atomegyenlit |
2012-01-27 09:25:49 | A szlovák Gorilla legendája - A demokrácia szar, a választó semmiről nem tud, mondta a Penta-csoport egyik tulajdonosa. A cég titkosszolgálati iratok szerint az egész szlováki politikai elitet kezében tartotta. A Gorilla-papírok egy része biztosan igaz. | true | null | 1 | Index | null | A Gorila és Gorila 1 fedőnevű, állítólagos titkosszolgálati dokumentumokból az derül ki, hogy az elmúlt tíz évben kormányzó – különböző pártállású – politikusok mind Szlovákia egyik legbefolyásosabb cégbirodalmának, a Pentának a befolyása alatt álltak.
A dossziék olyan lehallgatások leiratait tartalmazzák, amelyeket állítólag a titkosszolgálat, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) végzett 2005 és 2009 között egy pozsonyi „konspirációs lakásban”, a Vazovova utcában. Ezen a helyszínen találkozgattak a Penta emberei a legkülönbözőbb kormánypárti és ellenzéki politikusokkal.
Titkosszolgálati akció volt
A lehallgatott alanyok között van a csoport egyik tulajdonosa, Jaroslav Haščák, és más ismert és befolyásos emberek is. Képviselők megvásárlásáról, politikai kinevezésekről beszéltek, rengeteg gazdasági és politikai témát érintettek, állami nagyvállalatok privatizációjától kezdve közhivatalnokok kinevezésein keresztül koalícióalakítási forgatókönyvekig, de szóba kerülnek vastag borítékok és jelentős százalékos juttatások is.
A szlovákiai belügyminiszter, Daniel Lipsic kijelentette, hogy a Gorilla fedőnevű akció a “titkosszolgálat törvényes és a szabályoknak megfelelő akciója", de nem válaszolt arra a kérdésre , hogy ez az anyag, illetve az interneten olvasható anyag tartalmilag megegyezik-e.
Többen már lemondtak
Az iratok elárulják, miként születtek háttérmegállapodások a 2002 és 2006 között hatalmon lévő második Dzurinda-kabinet gazdaságpolitikáért felelős tisztviselői, így az akkori gazdasági miniszter, Jirko Malchárek és Jaroslav Haščák nagyvállalkozó között. Az iratok többször megemlítik Világi Oszkárt, dunaszerdahelyi nagyvállalkozót, Czucz Istvánt, csallóközi üzletembert, aki egyben Overdose társtulajdonosa is. Kitartó olvasgatás után arról is tudomást szerezhetünk, miként tervezte a szlovák oligarcha és Robert Fico a 2006-os választások utáni esetleges koalíciós együttműködést. Haščák szerint ”a demokrácia szar rendszer. A választó semmiről nem tud semmit, csak a felszínt látja.”
A Gorilla ügyben ügyészségi és rendőrségi vizsgálat indult, többen is lemondtak posztjukról, többek között Anna Bubeníkova, a Nemzeti Vagyonalap vezetője is.
Az akták igazságtartalmát, eredetiségét megjelenésük után rögtön megkérdőjelezték. A szlovákiai társadalom két részre szakadt: azokra, akik a Gorilla-aktákat valós titkosszolgálati iratoknak hiszik, és azokra, akik nevetségesnek tartják.
A miniszterelnökök szerint csak féligazság
Eduard Maták, a Penta társtulajdonosa “Hollywood-szerű hazugságnak” nevezte a Sme napilapnak adott interjújában, “fikció az egész, csak arról szól, hogy pár politikusnak megfelel az összes többit egy zsákba hajítani – akik 2006 körül a politikai életben aktívak voltak – és azt mondani rájuk, hogy ők a Gorilla-időszak emberei.” Ezzel a parlamentbe először a 2010-es választásokon bejutott Szabadság és Szolidaritás pártra célzott, akik szerint “a Gorilla-ügy jó lehetőség arra, hogy kicseréljünk egy egész politikusgenerációt, mely ma már nyilvánvalóan túlkoros, a politikai pártok most politikai megtisztuláson mehetnek keresztül. Talán gorillákra és nem gorillákra osztjuk majd a politikusokat” – nyilatkozta Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszter a szlovák televízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában.
Iveta Radičová, az országot a március 10-i választásokig vezető miniszterelnök szerint a Gorilla-iratok igazságokat, féligazságokat és hazugságokat egyaránt tartalmaznak.
Hasonlóképpen vélekedik Robert Fico, a miniszterelnöki cím várományosa, az ellenzéki Smer elnöke is. Ő sem szeretne nyilatkozni az állítólagos titkosszolgálati iratokkal kapcsolatban. „Ne rángassanak bele minket ebbe” – mondta a Markíza televíziónak. Véleménye szerint a választások előtt valakinek mindig érdekében áll, hogy belerángassa a politikai pártokat különböző hírszerzési játékokba. „A Smer ezekben nem hajlandó részt venni” – mondta.
Annyit azonban elárult a TASR hírügynökségnek, hogy 2006-os hatalomra kerülése után leállította a pozsonyi repülőtér privatizációját, és ezzel megakadályozta, hogy az is, mint sok más állami vállalat, a Penta kezére kerüljön. A nagyvállalattal való asszociáció Ficónak jobban árthat, mint másoknak, hiszen az ő politikájának egyik pillére épp a Penta és a hozzá hasonló multik elleni küzdelem volt.
Mikuláš Dzurinda (1998 és 2006 közötti miniszterelnök) azt nyilatkozta, az általa vezetett kormányok sosem döntöttek pénzügyi csoportok nyomására, vagy az azokkal történő megegyezések alapján.
A Híd és az MKP egymásra mutogat
A Híd és az MKP választások előtti sárdobálását csak fokozták az akták. A Gorilla-iratok időszakában a magyarok képviselete még egységesen az MKP által történt, azóta többen a Híd pártba soroltak át. Ahogy a Bumm.sk felvidéki hírportál ismertette, “több téma kapcsán is előkerülnek tehát egykori MKP-s politikusok, többek közt a privatizációhoz kapcsolódva: ezek értelmében a Nyugat-Szlovákiai Energiaszolgáltató magánosítását az MKP-hoz közeli személyek végezték, egész pontosan Világi Oszkárnak lehetett köze a tranzakciókhoz."
A párt neve a Transpetrol körüli ügyletekkel kapcsolatban is felbukkan az iratokban, az MKP ezek szerint az állami tulajdonrész kapcsán komoly összegekhez juthatott jutalék címén – igaz, a pénz másik fele a Fico-párti Malchárekhez vándorolt. Ezt a mintegy 3,5 millió dolláros jutalékot állítólag a kőolajszállítással foglalkozó vállalat akkori vezetője, Czucz István osztotta volna el.”Az aktában kitérnek arra, hogy Bugár Béla és Világi is beleegyezett a tranzakcióba. A Penta vezetője az állítólagos átiratokban egy másik helyen egyenesen Világi "rabszolgájának" nevezi a Nemzeti Vagyonalapba jelölt Duray Rezsőt, aki a jelenleg Híd-párti Végh Dániellel közös kontextusban kerül megemlítésre, írta a Bumm.sk, amely alaposan kivesézte a Gorilla-ügyek magyar szálait.
„Nem az én tisztem ezt eldönteni, hogy a Gorilla-dosszié megfelel-e a valóságnak, de a parlamenti képviselők között terjedő információk arra engednek következtetni, hogy a dokumentumban foglaltak nagyon közel állnak a valósághoz” – nyilatkozta az Indexnek Berényi József, aki 2010 óta az MKP elnöke. Hozzátette „az MKP listán szereplő jelölteknek semmilyen formában semmi közük a Gorillához, a Híd listáján viszont szerepelnek az aktához köthető jelöltek.”
A Gorilla állításai miatt szakadt az MKP?
Bugár Béla, a Híd pártelnöke elmondta, “az egyedüli volt MKP-tag, akit az aktában emlegetnek és jelenleg a Híd tagja, én vagyok. Ráadásul Végh Dánielt, aki annak idején az MKP, jelenleg pedig a Híd kinevezettje a Nemzeti Vagyonalapban, éppen annak kapcsán emlegetik az aktában, hogy a pénzügyi csoport érdekeivel ellentétesen szavazott.”
Kérdésünkre elmondta, soha nem járt a Vazovova utcai “konspirációs lakásban”. “Nem tartom szerencsésnek, hogy a Gorilla ügy pár hónappal a választások előtt robbant ki, erre az időszakra ugyanis a fokozott érzelmek jellemzőek, ennek az ügynek a kivizsgálása pedig nagyon is higgadt hozzáállást igényel.”
Az Index kérdésére, hogy Bugár Béla 2007-es leváltása a Gorillában róla megfogalmazott állításokkal összefüggésbe hozható-e, Berényi a következőt válaszolta: "2007-ben az akkori tagság egy jelentős részénél az a vélemény alakult ki, hogy nem az MKP-nak van egy gazdasági háttere, mely segíti a pártot, hanem gazdasági érdekeltségű csoportosulásoknak van pártja, amin keresztül, ill. aminek a nevében érvényesítik érdekeltségeiket. Ez a jelenség jelentős bizalmatlanságot szült az akkori pártelnökkel szemben. Ez volt tehát az egyik oka a 2007-es személycsérenek."
Bugár perrel fenyeget, de nem perelt
Bugár Béla a Pátria rádiónak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy be fogja perelni Berényit, ha továbbra is azt állítja, hogy a Gorilla-aktában emlegetett összes volt MKP-s személy már a Hídba távozott. „Ha valóban beperelne, az mindenképpen jó, mert akkor a bíróság érdemben foglalkozna a Gorilla-üggyel, és fény derülne az igazságra” – mondta az Indexnek Berényi. Ugyanakkor kérdésünk kapcsán kiderült, Bugár még nem indította el a jogi eljárást.
"Berényinek el kellene gondolkodnia azon, hogy a személy, akit többször is említenek az iratokban, nagyon közel áll hozzá" – jegyezte meg Bugár a hétvégén a Pátria rádióban, miközben Miroslav Wöllnerre utalt, aki a Szlovák Villamosművek elnökségének alelnöke volt 2005 és 2007 között. A Gorilla-iratokban úgy írtak róla, hogy a villamosműveknél igyekezett nagy befolyást szerezni, és egy üzletből állítólag magas jutalékot kapott.
A Gorillának mindenesetre már eddig is – igazságtartalmának megállapíthatósága nélkül – sikerült mindent a feje tetejére állítania, a Meciar alatt a titkosszolgálatokat önkényesen irányító Ivan Lexa korszaka óta soha ennyien nem foglalkoztak a titkosszolgálattal és nem született ennyi összeesküvéselmélet Szlovákiában. A vizsgálatok folynak.
A Gorilla elnevezés egyébként a jól értesült városi legendák szerint abból származik, hogy épp ez volt a beceneve az akkor használt lehallgatóeszköznek. | A szlovák Gorilla legendája | null | https://index.hu/belfold/2012/01/27/a_szlovak_gorilla_legendaja/ |
2016-10-16 00:00:00 | Nem? Dehogynem! Vagy ha tényleg nem, akkor majd fogsz. | false | [
"agresszió",
"felmérés",
"feszültség",
"nyomtató",
"office space",
"tech düh"
] | 0 | null | 0 | Nem? Dehogynem! Vagy ha tényleg nem, akkor majd fogsz.
Pattanásig feszülő idegek, beszűkülő látótér, irracionális gondolkodás, hirtelen megnövekedett pulzusszám és agresszió. Mindehhez nem kell semmi extra, csak egy belassult mobil, egy rapszodikusan működő WiFi router, a frissítési ciklusba örökre bepörgő Windows, vagy egy érthetetlen hibaüzeneteket dobáló nyomtató.
Igen, van úgy, hogy az ember legszívesebben falhoz verné az egész gépet, vagy egyszerűen kihajítaná az ablakon.
A jelenség annyira általános, sőt, mindennapos, hogy a szakemberek megalkották hozzá a "tech düh" kifejezést. Sőt, ha idáig eljutottak, akkor fel is mérték, hogy hányszor csavarodunk be a technikai eszközök, illetve azok megbízhatatlan működése miatt.
Az eredmény elég durva: életünk során 40 800 alkalommal borulunk ki valamilyen eszköz miatt, vagyis naponta kétszer.
Az eredményt valamennyire torzíthatja, hogy a felmérést 2000 amerikai között végezték el, bár még így is meglehetősen ijesztőek az arányok. Jöjjenek a főbb megállapítások:
hét amerikaiból egy dobálta már a telefonját frusztráltsága miatt,
a válaszadók 50 százaléka bevallotta, hogy időnként üvöltözik a kütyüivel,
sőt, 16 százalékuknál az is előfordult már, hogy könnyekben törtek ki egy nem működő készülék miatt,
végül a legfájdalmasabb adat: 20% arról számolt be, hogy veszett már össze élete párjával valamilyen rosszul működő eszköz kapcsán.
A felmérés poénja, hogy azt egy 24 Hour Fitness nevű cég készítette, a tanulság pedig az szeretne lenni, hogy rendszeres testedzéssel csökkenthető a stressz. Ez minden bizonnyal így van, ugyanakkor nekünk megvan a tökéletes megoldásunk, amit a következő klasszikus jelenettel illusztrálnánk: | Üvöltöztél ma már a telefonoddal? | 0 | http://24.hu/mobil/2016/10/16/uvoltoztel-ma-mar-a-telefonoddal |
null | Magyarországon az elmúlt közel 15 évben annyi autópálya és autóút épült, amennyivel a hazai pályahálózat fejlettségi szintje lakosságarányosan eléri a nyugati országokét – jelentette ki Nagy Bálint, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium államtitkára kedden Egerben, a VII. Magyar Közlekedési Konferencia és 48. Útügyi Napok rendezvényén. | true | [
""
] | 0 | BAMA | null | Nagy Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2010-ben 6 millió, addig 2023-ra már közel 8,5 millió ember érhette el 30 percen belül a 2-szer 2 sávos közúthálózatot. Az elmúlt években megvalósult Eger, Szolnok, Salgótarján, Sopron és Kaposvár bekötése - sorolta.
Ismertetése szerint
már 21 megyei jogú város érhető el 2-szer 2 sávos úton, 2025-ben pedig ez a szám 22-re bővül, amikor Békéscsabát is eléri a gyorsforgalmi út.
"Az elmúlt 15 évben 4 Tisza-hidat, és 4 Duna-hidat építettünk, és örömmel jelenthetem be önöknek, hogy már kezdetét vette a mohácsi Duna-híd építésének előkészülete is" - fogalmazott.
Az államtitkár szerint a kormány elkötelezettsége az útfejlesztések iránt rövidebb távon is kitűnik, ha nem 15 évre tekintünk vissza, hanem csak az elmúlt két évet nézzük, amikor a közlekedésfejlesztés az Építési és Közlekedési Minisztériumban találta meg a helyét a kormányzati struktúrában. Az elmúlt alig két év alatt több mint 600 milliárd forint értékű beruházást adtak át, amelyből 25 kilométer gyorsforgalmi út, míg mintegy 155 kilométer főúti és egyéb fejlesztés volt.
"Ennél a számnál azonban sokkal beszédesebb, hogy jelenleg 15 beruházás kivitelezése zajlik, amelyek összértéke több mint 1318 milliárd forint"
- jelentette ki Nagy Bálint.
Az államtitkár méltatlannak nevezte, hogy miközben a sajtóban és a közösségi médiában sok szó esik mostanában a közlekedésről, a témát ma ellenzéki politikusok leginkább a saját politikai céljaikra használják. Ők a leghangosabb kritikusai a területnek, holott amikor lehetőségük volt rá, nem tettek semmit a problémák megoldásáért, maximum terveket gyártottak - jegyezte meg. | A magyar autópálya-hálózat lakosságarányosan a nyugati országok szintjére fejlődött | null | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/10/a-magyar-autopalya-halozat-lakossagaranyosan-a-nyugati-orszagok-szintjere-fejlodott |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.