date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2010-03-08 00:00:00 | Tűzpárbajban meghalt egy brit katona Afganisztánban - Iszlamista lázadók kézi fegyverekből nyitottak tüzet a katonai táborra. | false | [
"afganisztán",
"katona",
"brit",
"meghalt"
] | 0 | null | 0 | Életét vesztette egy brit katona Afganisztán déli részén, miután az iszlamista lázadók rajta ütöttek egy katonai táboron - jelentette be a londoni védelmi minisztérium.
A tárca közlése szerint a dél-afganisztáni Hilmend tartománybeli Szangin település melletti tábort vasárnap érte támadás. A lázadók kézi fegyverekből nyitottak tüzet a létesítményre.
Az újabb áldozattal 271-re emelkedett az Afganisztánban az ázsiai ország - amerikai vezetéssel történt - 2001-es lerohanása óta elesett brit katonák száma. | Tűzpárbajban meghalt egy brit katona Afganisztánban | 0 | http://index.hu/kulfold/hirek/2010/03/08/tuzparbajban_meghalt_egy_brit_katona_afganisztanban |
null | Hankó Balázs tehát felülbírálta Csák Jánost. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | Bús Balázst a Nemzeti Kulturális Alap alelnökévé nevezte ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, az NKA elnöke. A pozíció rendkívül befolyásosnak tekinthető, hiszen a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül finanszírozza a magyar állam a kultúrát.
Búst, aki 2021. január 1. óta volt alelnök, idén februárban menesztette Csák János akkori kulturális és innovációs miniszter. A korabeli hírek szerint azért, mert Bús nem értett egyet a Csák nagy művének szánt, brutális központosítással járó kulturális törvénytervezettel. | Visszatették Bús Balázst a Nemzeti Kulturális Alaphoz | null | https://www.klubradio.hu/hirek/visszatettek-bus-balazst-a-nemzeti-kulturalis-alaphoz-147576 |
2015-09-19 14:39:00 | Nehéz eltalálni, pontosan mekkora összeget kell az adóhivatalnak közteher gyanánt átutalni – erre lehet következtetni a hatóság augusztusi statisztikájából. Eszerint a múlt hónap végén nem kevesebb, mint ezermilliárd forintnyi túlfizetést tartott nyilván a szervezet, az adófizetők tehát ennyivel róttak le többet a kelleténél. A summa tizede, százmilliárd forint magánszemélyektől származott, míg a gazdasági élet hazai … | true | null | 1 | Magyar Idők | null | Jóval több pénzt utalnak át az adófizetők az államnak, mint amennyit a jogszabályok alapján kellene. Az adóhivatal a múlt hónap végén összesen ezermilliárdos túlfizetést tartott nyilván, másfél millió magánszemély mellett majdnem négyszázezer cég is rótt le feleslegesen kisebb-nagyobb összegeket. Némelyek ugyanakkor hosszú időn keresztül sem tesznek semmit pénzük visszaszerzéséért.
Nehéz eltalálni, pontosan mekkora összeget kell az adóhivatalnak közteher gyanánt átutalni – erre lehet következtetni a hatóság augusztusi statisztikájából. Eszerint a múlt hónap végén nem kevesebb, mint ezermilliárd forintnyi túlfizetést tartott nyilván a szervezet, az adófizetők tehát ennyivel róttak le többet a kelleténél. A summa tizede, százmilliárd forint magánszemélyektől származott, míg a gazdasági élet hazai szereplői kilencszázmilliárddal fizettek be többet aktuális kötelezettségeiknél. A polgárok, az egyéni vállalkozók rendszerint a személyi jövedelemadónál, az evánál és az egészségügyi hozzájárulásnál tévesztik el a pontos értéket, a vállalkozások pedig leginkább a forgalmi, a társasági vagy a szociális hozzájárulási adó ügyében esnek túlzásba. Előfordul emellett az is, hogy a munkáltatók több jövedelemadót vonnak le és fizetnek be alkalmazottaik béréből.
A túlfizetéshez vezető okok – a tapasztalatok szerint – változatosak, sokfélék lehetnek. Egyesek biztosra akarnak menni, mások viszont azért fizetnek be többet adó címén, mert egyszerűen elszámolják magukat. S az is megeshet, hogy némelyek a szabályok értelmezésében követnek el hibát. Talán meglepő, de az adatok szerint a túlfizetés ügyével kifejezetten sokaknak kell foglalkozniuk: kisebb-nagyobb összegeket másfél millió magánszemély és megközelítőleg négyszázezer cég rótt le az utóbbi időben feleslegesen, esetleg idő előtt. Pénzt tehát majdnem kétmillió adózó várhat vissza az adóhatóságtól.
– A túlfizetést az érintettek visszakérhetik – ezt már a (NAV) szóvivője mondta a Magyar Idők érdeklődésére. Kis Péter András ugyanakkor felhívta rá a figyelmet: a pluszban lerótt összegek visszatérítését csak – törvényben – meghatározott ideig kérelmezhetik a cégek és a magánszemélyek. Akármilyen ok is vezessen a túlfizetéshez, az minden ügyben azonos, hogy az érintetteknek a szükséges lépések megtételéhez öt év áll a rendelkezésükre. Az időszak számítása kapcsán pedig jó tudni, hogy a periódus annak az esztendőnek az utolsó napján kezdődik el, amelyikben a pénzt az adófizető az első alkalommal igényelhetné vissza.
Az adóhivatal szóvivőjénél ezek után arról érdeklődtünk, mi történik akkor, ha az ötéves időszak eltelik. A pluszban lerótt összeg végérvényesen elvész, másképpen fogalmazva: visszavonhatatlanul az államé lesz? – Bizonyos esetekben igen – felelt Kis Péter András, majd megjegyezte: két eset képzelhető el. Ha az adózónak – az elévülés időpontjának másnapján – van köztartozása, úgy túlfizetését beszámítják, fizetnivalója így csökkenhet, esetleg el is tűnhet. Amennyiben viszont nincs kiegyenlítetlen kötelezettsége, az adóhivatal törli a túlfizetést, így az elévülés után pénz semmilyen keretek közt nem járhat vissza a magánszemélynek, a gazdasági szereplőnek. Ezek alapján érdemes megvizsgálni, hogy az adófizetők figyelmetlensége, feledékenysége, esetleg nemtörődömsége nyomán – az elévülések miatt – évről évre mekkora összegekhez jut a közkassza. Vagyis mennyi pénzt adunk oda mindenféle kötelezettség nélkül. Két esztendővel ezelőtt, 2013-ban például összesen 5,3 milliárd forintot ajándékoztak az adófizetők ilyen formán az államnak. Tavaly a summa alacsonyabb volt, de így is kitett 2,7 milliárd forintot, az idei, év közepéig kiszámított tétel pedig további másfél milliárdra rúgott.
Kevesebb mint három esztendő alatt tehát nagyjából tízmilliárd forinttal gazdagodott így az államkincstár. | Ezermilliárd forintot hagyunk feleslegesen az adóhivatalnál | Magyar Idők | null | https://www.magyaridok.hu/gazdasag/ezermilliard-forintot-hagyunk-feleslegesen-az-adohivatalnal-19904/ |
2013-01-14 00:00:00 | Indexnyereséggel indult a kereskedés hétfőn a nagyobb európai értékpapír piacokon. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 31,76 pontos emelkedéssel, 19 031,29 ponton nyitott. | false | [] | 0 | null | 0 | Indexnyereséggel indult a kereskedés hétfőn a nagyobb európai értékpapír piacokon. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 31,76 pontos emelkedéssel, 19 031,29 ponton nyitott.
A kereskedés kezdetén a frankfurti Xetra DAX index 0,28 százalék, a londoni FTSE-100 index 0,13 százalék, a párizsi CAC-40 index 0,41 százalék, a vezető európai részvények árfolyamát követő EU Stoxx 50 összetett index pedig 0,36 százalék emelkedést mutatott.
Pénteken az indexek nyereséggel zártak, a Xetra DAX 0,09 százalékkal 7715,53 pontra, az FTSE-100 0,33 százalékkal 6121,58 pontra, a CAC-40 0,08 százalékkal 3706,02 pontra, a vezető európai részvények árfolyamát követő EU Stoxx 50 összetett index pedig 0,35 százalékkal 2717,79 pontra emelkedett. | Tőzsde: Erős nyitás Európában | 0 | https://infostart.hu/gazdasag/2013/01/14/tozsde-eros-nyitas-europaban-540403 |
2016-09-08 15:13:13 | Másfél éve megkérdeztük, hogy milyen tanácsadóknak kértek állandó parlamenti belépőt a pártok. Az ügyben nyáron született elképesztő ítélet a Kúrián. | true | null | 1 | 444 | null | Még 2015. elején derült ki, hogy Habony Árpádnak állandó belépője van a Parlamentbe.
"Több politikus is gyakran a Parlamentben hallgatja meg Habony Árpád tanácsait, ezért van neki állandó belépője a Házba (...) ez azonban nem jelenti azt, hogy bármiféle munkaszerződése lenne akár a Miniszterelnökséggel vagy más tárcával."
Ezzel magyarázta akkor a Miniszterelnökség, hogy miért kell a hivatalos állami vagy párttisztséggel nem rendelkező luxustanácsadónak olyan igazolvány, amivel bármikor bemehet a Parlamentbe.
Pár hónappal később derült ki, hogy a Quaestor-főnök Tarsoly Csabának is ilyen állandó belépője volt, Lázár János indoklása szerint a kereskedőházzal kapcsolatos ügyintézés miatt. Ez ugye az a kereskedőház, ami Szijjártóék szerint soha nem is létezett.
Állandó parlamenti belépője van például az országgyűlési képviselőknek, az országgyűlés alkalmazottainak (szakácsok, takarítók, titkárnők, stb.) és a minisztériumok egyes dolgozóinak. Olyanoknak, akiknek a munkájuk miatt rendszeresen dolguk van a Parlament épületében. Ők jellemzően köztisztviselők.
Van egy másik csoport, a szakértőké, tanácsadóké, köztük olyan figuráké, mint Tarsoly vagy Habony. Nekik a például a parlamenti pártok frakciói kérhetnek belépőt. Van, akinek napi engedélyt kérnek, és van, aki olyan gyakran jár a Parlamentbe tanácsot adni vagy szakérteni, hogy állandó belépőt kap.
Mi 2015. elején rájuk voltunk kíváncsiak, tehát, hogy kik azok, akik nem az országgyűlés vagy a minisztériumok alkalmazottjai, nem köztisztviselők, és mégis állandó parlamenti belépőt kért nekik valamelyik frakció, mert olyan intenzív a közös munka. Arra is rákérdeztünk, hogy kik igényelték a belépőket az egyes tanácsadóknak.
Azt gondoljuk, hogy az állampolgároknak joga van tudni, hogy kik azok, akik az országgyűlési képviselők munkáját szakértelmükkel és tanácsaikkal napi szinten segítik, ezért közérdekű adatkérést küldtünk erről az országgyűlésnek.
Olvashatatlanul ír alá, szóval el lehet titkolni ki az
Ezután másfél évig tartó bírósági procedúra következett.
Az OGY nem volt hajlandó kiadni az állandó parlamenti belépővel rendelkező tanácsadók névsorát, szerintük ugyanis a politikusok munkáját napi szinte alakító segítő emberek nem látnak el közfeladatot. Azt is előadták, hogy a szakértők / tanácsadók pártállására lehetne következtetni abból, ha megmondanák, hogy melyik párttól kapnak állandó belépőt, ez pedig különösen védett adat.
1. Bíróságra vittük a dolgot, és első fokon megnyertük a pert.
A döntés szerint az országgyűlési képviselők a közhatalmat gyakorolják, egyértelműen közfeladatot látnak el, akik pedig nekik szakértenek, adnak tanácsot, ráadásul a teljes ciklus alatt, állandó belépővel, azoknak az adatai, így például a nevük, közérdekből nyilvános adat.
2. Az OGY fellebbezett a döntés ellen, másodfokon ők nyertek.
A bíróság szerint attól, hogy valakinek állandó belépője van a Parlamentbe, még nem biztos, hogy közfeladatot lát el. Arra az ítélet nem tért ki, hogy akkor milyen magánügyekben kaphatnak állandó belépőt emberek a parlamenti pártoktól.
3. A Kúria szerint sem nyilvános, kinek van párttanácsadóként szabad bejárása a Parlamentbe.
Ezek után a Kúriától kértünk felülvizsgálatot, de ott is ellenünk döntöttek.
A Kúria indoklása szerint
az országgyűlési képviselők, EP képviselők, országgyűlési bizottságok közfeladatot ellátó szervek, de a közfeladatuk ellátásához "speciális szakértelmet igénylő kérdésekben igénybe vett szakértői tevékenység önmagában nem minősül közfeladatnak".
Ezzel gyakorlatilag a bíróság azt mondja, hogy a politikusok magánügye, hogy kinek adnak állandó belépőt az országgyűlésbe. Az állampolgároknak semmi köze ahhoz, hogy melyik tanácsadóknak van szabad bejárása a Parlamentbe.
Van egy ennél is húzósabb érv is.
A Kúria elfogadta az OGY-nek azt az érvét, sok esetben nem azonosíthatóak a belépők igénylői, mert nem olvasható az aláírásuk, így nem is lehet előállítani az általunk kért névsort.
Ez valami olyasmit jelent, hogy ha valaki csúnyán, olvashatatlanul írta alá, amikor tanácsadójának állandó belépőt igényelt, akkor róla utólag egyszerűen nem lehet megállapítani, hogy kicsoda.
A jobbikosokét? Azt simán
Különös, hogy látszólag nem minden adatkéréssel kapcsolatban ugyanolyan szigorú az OGY.
Az Index újságírója, Panyi Szabolcs 2014-ben kifejezetten Vona Gábor Jobbik elnök szakértőinek névsorát kérte ki, egészen pontosan azokét, akiknek belépőt igényeltek.
Akkor a parlament ellenkezés nélkül kiadta a jobbikos listát, nem volt gond sem az olvashatatlan aláírásokkal, sem azzal, hogy közfeladatot látnak-e el a szakértők, vagy sem.
Mi most az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk az ítélet miatt. Strasbourgban a Transparency International ügyvédei képviselnek majd bennünket.
Ezeknek a döntéseknek, még ha kedvezően alakulnak is, nem lesz közvetlen hatása a Kúria ítéletére, nem kell miattuk automatikusan kiadni az állandó belépővel rendelkező tanácsadók névsorát, de a jövőben javíthatnak az újságírók esélyein hasonló ügyekben.
A Transparency International szerint a parlament politikusok egyértelműen közfeladataik ellátáshoz, közpénzből veszik igénybe különböző szakértők, tanácsadók munkáját, így bárki által megismerhető közérdekű adatnak kell minősülne, hogy kik azok a tanácsadók, akik bejárással rendelkeznek az Országházba.
Erről Ligeti Miklós a szervezet jogi igazgatója beszélt. | Szeretné tudni, kik járnak állandó belépővel a Parlamentbe? A Kúria szerint semmi köze hozzá! | null | https://444.hu/2016/09/08/szeretne-tudni-kik-jarnak-allando-belepovel-a-parlamentbe-a-kuria-szerint-semmi-koze-hozza |
2023-02-17 12:05:00 | A vád szerint a végrehajtói kar elnöke azzal hívta fel a családtagjait a börtönből, hogy rejtsék el azokat az ékszereket és órákat, amiket még nem foglaltak le. Schadl Györgyöt és Völner Pált jövő héten hallgatják majd meg. | true | null | 1 | Telex | null | Nem ismerte el bűnösségét Schadl György pénzmosással vádolt felesége és Schadl György apja sem a bíróságon az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügy pénteki előkészítő ülésen.
A bíróság most kezdte el röviden meghallgatni a vádlottakat, de ilyenkor csak arról kérdezik őket, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem. Hátulról haladnak előre a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a jövő héten hallgatják meg. Ők a többi vádlott meghallgatásán pénteken már ott sem voltak. A nap első részében viszont igen: Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
Így Schadl György már akkor sem volt ott, amikor a bíróság a feleségét és az apját kérdezte arról, bűnösnek vallják-e magukat. A vád szerint ugyanis Schadl György az őrizetbe vétele után a börtönből azzal hívta fel a két családtagját, hogy egy bankfiókban béreljenek széfet, és oda rejtsék el a még le nem foglalt órákat és ékszereket. Ők így is tettek, széfet béreltek Schadl apjának nevére, és elhelyezték benne a csaknem 110 millió forint értékű ékszert és luxusórát. A vád szerint erre azért volt szükség, hogy az órákat és az ékszereket ne lehessen a végrehajtói kar elnökéhez kötni, és meghiúsítsák azok lefoglalását. A hatóságok így az egyik házkutatásnál ezeket nem találták meg Schadl Györgyék otthonában, csak később találták meg az elrejtett értékeket. Azóta pedig Schadl feleségét és apját is különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják.
„Nem követtem el semmiféle bűncselekményt, nem kívánok lemondani a tárgyaláshoz való jogomról”
– mondta a bíróságon Schadl György apja. Ugyanezt mondta Schadl György felesége is. A bíróság pénteken rajtuk kívül még meghallgatott több vádlottat is – az ügy kisebb halait, akiknek többsége beismerte a bűnösségét.
Így tett például a huszonkettedrendű vádlott, P. Márton – aki jogászként dolgozik és Schadl ismerőse. A vád szerint ő kötött össze egy olyan szereplőt Schadl Györggyel, akit végül korrupt módon végrehajtónak neveztek ki.
„Azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette. Elnézést kérek, megbántam”
– mondta. A vádlott ezzel elfogadta az ügyészség indítványát a felfüggesztett börtönre és nyolcmillió forintos büntetésre.
A huszonegyedrendű vádlott, P. Béla is beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vádlott a végrehajtói kar hivatalvezetője volt, a vád szerint Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat. A vádlott ezzel elfogadta, hogy maximum hárommillió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
A tizenkilencedrendű vádlott, B. László szintén beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vád szerint ő segített Schadl Györgynek, hogy a túlépített nyaralójának megadják a használatba vételi engedélyt. Az ügyészség azt indítványozta, hogy felfüggesztett börtönt és tizenötmillió forintos büntetést kapjon. A vádlott a bíróságtól azt kérte, ha lehet, mérsékeljék a pénzbüntetését, mert albérletben lakik.
A tizenhatodrendű vádlott, P. Béla is beismerte a bűnösségét, így ő is elfogadta az ügyészség indítványát a felfüggesztett börtönre. A huszadrendű vádlott, Sz. Gábor viszont nem ismerte be a bűnösségét a különösen nagy kárt okozó csalás vádjában, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról sem.
Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A többi vádlottat – Schadl Györggyel és Völner Pállal együtt – jövő héten hallgatják majd meg.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. | Nem vallotta bűnösnek magát Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja sem, de négy másik vádlott igen | null | https://telex.hu/belfold/2023/02/17/volner-pal-schadl-gyorgy-22-vadlott-elokeszito-ules-targyalas-birosag |
null | A Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzés nélkül elfogadta bizonyítékként a hiányosan, sablonszöveggel ellátott űrlapokat az állítólagos érvénytelen szavazatokról, majd erre alapozta az újraszámlálást elrendelő döntését. | true | [
""
] | 0 | Rtl.hu | null | A rendőrség csütörtökön lefoglalta le a "Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezéséhez benyújtott valamennyi, nyomozáshoz szükséges iratot" - közölte az Átlátszóval a Nemzeti Választási Iroda sajtóosztálya.
Mint a lap korábban feltárta, a június önkormányzati választások után Budapesten több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag egy formanyomtatvány kitöltésével, szó szerint egyező sablonszöveggel állította, hogy szavazókörében érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra, valamint az ő javára az utolsó pillanatában visszalépett, így a szavazólapokról kihúzott Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.
Az űrlapokat Vitézy Dávid újraszámlálási indítványának mellékleteként adták be. Itt-ott tanúzás nélkül adták be őket, és a delegáló pártot sem mindig nevezték meg, de ahol igen, ott a Fidesz volt az. Ezeket az űrlapokat a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzés nélkül elfogadta bizonyítékként, majd erre alapozta az újraszámlálást elrendelő döntését - írja a lap. A Vitézy-féle beadványhoz mellékelt 226 bizottsági tagi nyilatkozatból 128 tartalmazott valótlan tényállításokat.
Az Átlátszó olvasója az ügyben feljelentést tett a rendőrségen, ami a jelek szerint el is kezdte feltárni az ügyet, legalábbis az NVI közlése alapján. | A Nemzeti Választási Irodánál foglalt le a rendőrség a Vitézy-féle fellebbezéshez kapcsolódó iratokat | null | https://rtl.hu/belfold/2024/09/06/vitezy-ujraszamlalas-visszaeles-gyanu-nemzeti-valasztasi-iroda-rendorseg-lefoglalas |
null | Az Opinio Institute felmérése szerint az magyar lakosságot nem nagyon izgatta a fővárosi közgyűlés, de a kialakult káoszért a legtöbben Karácsony Gergelyt hibáztatják, s még a kormánypárti szavazók is Magyar Péter véleményét osztják abban, hogy Karácsony levitézlett embereinek semmi keresnivalójuk nincs már a városházán. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Felmérést készített a budapesti közgyűlés körüli fejleményekről az Opinio Institute, s ennek a közvélemény-kutatásnak a következők a főbb megállapításai.
Az elmúlt hetek politikai csatározásai a fővárosi közgyűlésben csak mérsékelt érdeklődést váltottak ki mind az országos, mind a fővárosi közvéleményben.
A két meghatározó szereplő, Karácsony Gergely és Magyar Péter közötti konfliktus megítélésében a többség ambivalens, vagy egyenesen elzárkózó álláspontot képvisel, de a véleményt nyilvánítók körében inkább Magyar Péter narratíváját támogatják többen.
A Vitézy Dávid-féle BKK-rendészet felállítása népszerű fogadtatásra talált, a relatív többség szerint szükség volt erre az intézkedésre.
A főváros működőképességét a többség nem látja veszélyben, és előrehozott önkormányzati választásokra sem számítanak.
Hidegen hagyja a közgyűlés a lakosságot
Vizsgáljuk meg több szempontból és közelebbről, hogy a lakosság mit gondol erről a helyzetről.
Mérsékelt választói érdeklődés övezte a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos eseményeket.
A teljes 16 év feletti magyar lakosság 56 százaléka egyáltalán nem követte a fejleményeket míg egy további 29 százalék csak "szalagcímek szintjén" tette ezt. Mindössze 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy a részletekkel is tisztában van.
Megnevezték az emberek a felelőst
A kialakult helyzet iránti felelősség tekintetében a többség vagy nem tudja/akarja megítélni a helyzetet (40 százalék), vagy megosztott felelősséget (21 százalék) lát a kérdéskörben.
Az egyértelmű felelősséget érzékelők körében
Karácsony Gergely főpolgármestert hibáztatják többen (17 százalék)
Magyar Péterrel (8 százalék), Szentkirályi Alexandrával/Fidesz-frakcióval (8 százalék) és Vitézy Dáviddal (2 százalék) szemben. A Magyar Péter-Karácsony Gergely összevetésben csak az egyéb (Tiszán kívüli) ellenzéki pártok szavazói tulajdonítanak Magyar Péternek valamivel nagyobb felelősséget (17 százalék) Karácsony Gergelynél (15 százalék), a többi választói csoport (kormánypártiak, Tisza-szavazók, pártnélküliek) szerint egyértelműen a főpolgármestert terheli a nagyobb felelősség.
Amikor a tiszások és a kormánypártiak egy platformon vannak
Hasonló képletet kapunk, amikor konkrétan a kinevezendő alpolgármester személyét érintő vitáról, illetve a vitában elfoglalt narratívákról kérdeztük a válaszadókat.
A többség (52 százalék) nem tud állást foglalni a kérdésben, a véleményt nyilvánítók között viszont többen osztják Magyar Péter álláspontját (19 százalék), mint Karácsony Gergelyét (12 százalék) - Budapesten 24 százalék - 17 százalék ez az arány Magyar Péter javára. | Találtunk valamit, amiben a kormánypárti szavazók egyetértenek Magyar Péterrel | null | https://www.economx.hu/belfold/fovarosi-kozgyules-karacsony-magyar-peter-kormanypartiak-tisza-part.798038.html |
null | Az energia- és a klímapolitika nem veszélyeztetheti az európai autóipar versenyképességét – mondta Lázár János pénteken Budapesten, miután a magyar EU-elnökség keretében a Közlekedési Tanács informális ülést tartott. | true | [
""
] | 0 | Hir6 | null | "A piachoz kell a klímacélokat igazítani, ha szükséges, változásokra van szükség, még nem késő. Az autóipart modern technológiák alkalmazására kell kényszeríteni, de nem szabad megölni a versenyképességét. Az Európai Bizottságnak ebben a kérdésben sokkal okosabbnak, pragmatikusabbnak és profitorientáltabbnak kell lennie" - jelentette ki az építési és közlekedési miniszter egy kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón.
Lázár János hangsúlyozta: gazdasági versenyképesség nélkül nincs jobb élet, ehhez kell igazítani az energia- és klímapolitikai kérdéseket. Hozzátette: aggasztó lenne, ha az új Európai Bizottság az iparosítás ellen menne energia- és klímapolitikai intézkedéseivel.
Leszögezte, hogy Magyarország az egyik leginkább iparosított ország Európában, a GDP 30 százaléka jön az iparból, és ebben az ipari termelésben 25 százalék az autóipar aránya. Elmondta azt is, hogy nagyon magas az autóipar szerepe a magyar ipari termelésben. "Mi magyarok azt gondoljuk, hogy az autóipar Európa szíve-lelke, a legversenyképesebb ágazatunk, amit nem szabad veszélyeztetni.
Az európai autóipar több piacra is termel, a profit Kínából és Amerikából jön, nem szabad kockáztatni a nagy német autóipari cégek profitabilitását. Ha a német autóiparban kevesebb profit lesz, kevesebb osztalékot kapnak a részvényesek, és kevesebb adót fizetnek ezek a cégek"
- jegyezte meg Lázár János egy kérdésre.
A Közlekedési Tanács pénteken két szekcióban ülésezett Budapesten, mindkét szekcióban az volt a legfontosabb kérdés, miként lehet lökést adni az európai versenyképességnek.
"A magyar uniós elnökség célja, hogy egy új versenyképességi megállapodást kössön az európai választópolgárokkal, és ehhez Magyarország egy nagy lökést adjon."
"A napokban megjelent Draghi-jelentés fontos fejezete foglalkozik a közlekedéssel, és kijelenthetjük, hogy nincs európai versenyképesség jó közlekedés nélkül. A jó közlekedés gyors, akadálymentes és olcsó" - fejtette ki Lázár.
Hozzátette: óriási projekt lenne, ha a közlekedést Európában a következő időszakban készek és képesek lennénk fejleszteni.
A miniszter beszámolt arról, hogy az ülésen vita volt a zöld átállás és a közlekedés, illetve a zöld átállás és a versenyképesség viszonyáról.
"Egyetértettünk abban, hogy egyszerűbb szabályok kellenek, kevesebb bürokrácia, az új költségvetésben új finanszírozás a közlekedésnek. Át kell alakítani a közlekedést a kohézió érdekében, nemcsak fejlesztésre, hanem működtetésre is pénzt kell fordítani" - jegyezte meg. Magyarország szempontjából fontosnak nevezte, hogy az észak-déli korridorok erősödjenek, vagyis a Balti-tengert az Égei-tengerrel, valamint az Adriával összekötő folyosó is. Mint mondta, ez katonai-védelmi okokból, de az áruforgalom miatt is fontos.
"A magyar kormány célja, és ebben is egyetértés volt az ülésen, hogy kulcsország legyünk, ami akkor lehetséges, ha minden áru, és minél több személy Magyarországon keresztül jut el Nyugatra és Északra" - tette hozzá.
"A magyar álláspont egyszerű arra vonatkozóan, honnan lesz erre pénz: a gazdasági versenyképességhez kell rendelni minden erőforrást.
"A legfontosabb cél, hogy az európai polgárok jól és biztonságban éljenek, ennek érdekében még több gazdasági eredményt kell letennünk az asztalra"
- hangoztatta Lázár János.
A miniszter elmondta a sajtótájékoztatón, hogy a Közlekedési Tanács ülésén részt vett minisztertársai, államtitkárok, kollégák támogatásukról biztosították Magyarországot a nehéz árvízi idők idején. "Átérzik a helyzet nehézségét, és amennyiben szükséges segítséget is felajánlottak", fűzte hozzá. | Nem szabad veszélyeztetni az autóipar versenyképességét | null | https://hir6.hu/cikk/176053/nem_szabad_veszelyeztetni_az_autoipar_versenykepesseget |
null | Korábban 13 milliárd forintért próbáltak túladni rajta, de nem jelentkezett senki. | true | [
""
] | 0 | 24.hu | null | Megszüntetik a Dutrade Acéltermékfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt.-t - így döntött az egyedüli tulajdonos, a felszámolás alatt álló ISD Dunaferr Zrt. A Dutrade-nél végelszámolási eljárás indult, a végelszámoló nyilvános pályázati felhívást tett közzé, amely szerint "üzletág-átruházás formájában értékesíteni kívánja eladó önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására alkalmas működő egységét."
A Dutrade Zrt. a dunaújvárosi vasmű és más hazai, illetve külföldi kohászati cégek által gyártott acéltermékeket forgalmazta. Úgy beszéltek a cégről, mint amelynél biztos a nyereség: amit megtermelt a Dunaferr, azt mindjárt tovább is adták megfelelő profittal. 2021-ben például 54 milliárd forint árbevételt és több mint 5 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el.
A bolt azonban az utóbbi időben már nem ment jól: az acélforgalmazó 2022-ben közel 30 százalékos árbevétel-csökkenés és egy nagy léptékű létszámleépítés mellett 2,4 milliárd forint veszteséget szenvedett el, tavaly pedig még ennél is súlyosabbá vált a helyzet:
4,1 milliárd lett a mínusz.
A zuhanórepülést "a negatív piaci környezettel", az anyavállalat felszámolásával és a korábbi évek gazdasági visszaesésével indokolták a beszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben.
A Dutrade sorsának alakulásában meghatározó, hogy anyavállalata, a Dunaferr 2022 óta felszámolás alatt áll. A termelőeszközöket pályázaton megvásárló, indiai gyökerű Liberty Steel a termelés felfuttatását és a dolgozók továbbfoglalkoztatását ígérte, de egy ideje aggasztó hírek érkeznek a vasmű háza tájáról.
Legutóbb a dolgozói érdekképviselet jelezte, hogy az október közepére beharangozott gyárindulást követő napon megszűnt az internet- és a vízszolgáltatás, október elején pedig a nemzetgazdasági tárca adott ki közleményt a válságosra fordult helyzetről, ami röviden úgy foglalható össze, hogy "a Liberty mindent megígért, de szinte semmi sem teljesült." Ez akkor történt, amikor a Dunaferr energiaellátó cége, az ISD Power felszámolási eljárást kezdeményezett, mert megelégelte, hogy a Liberty Steel tulajdonában álló Dunarolling Dunai Vasmű Kft. az elmúlt egy évben jelentős tartozást halmozott fel feléjük.
A Dutrade sorsát egyébként már korábban rendezni akarta a Dunaferr felszámolója, pályázatot hirdetett a leánycég üzletrészeire. Először 2023 szeptemberében futott neki az értékesítésnek, akkor 19 milliárd forintos minimáláron kínálta a Dutrade üzletrészeit. A pályázónak előírták, hogy rendelkezzen legalább ötéves, a Dutrade főtevékenységével azonos iparági tapasztalattal, vállalja, hogy három évig folytatja a Dutrade tevékenységét, a foglalkoztatotti létszám 90 százalékát három évig állományban tartja, és még az esetleges környezeti károkat is átvállalja.
Teljes érdektelenségbe fulladt a pályázat,
így a Dutrade üzletrészét idén májusban újra meghirdette a felszámoló, és a minimálárat jócskán lejjebb vitte: 13,3 milliárd forintért kínálta a Dutrade-et. Ám ez a pályázat is eredménytelen maradt, nem érkezett ajánlat.
A végelszámoló ilyen előzmények után tett közzé nemrég nyilvános pályázati felhívást az üzletágértékesítésre (acéltermék-feldolgozás és -kereskedelem). Részekre nem lehet ajánlatot tenni, csak az üzletág egészére, a bírálati szempont pedig a megajánlott vételár lesz. | Végelszámolással megszüntetik a Dunaferr acélkereskedő leányvállalatát | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/23/vegelszamolas-dunaferr-megszunik-az-acelkereskedo-leanyvallalat |
2017-08-23 00:00:00 | Egészen szürreális látvány tud lenni, amikor a kietlen sivatag hatalmas virágos mezővé változik. Gyönyörködjön ön is benne! | true | [
"atacama-sivatag",
"chile",
"sivatag",
"virágzás"
] | 0 | null | 0 | Egészen földöntúli hely a chilei Atacama-sivatag. Rendkívül ritka vendég errefelé az eső, sőt bármilyen csapadék, ezért az egész egy holdbéli tájra emlékeztet. Ahogy a lenti képeken látható, kiváló arra is a táj, hogy a Dakar-rali résztvevői erre robogjanak a veszélyessé vált Szahara helyett. Néha azonban bekövetkezik a csoda, amikor esők öntözik meg a sivatagot. Lássuk először, milyen az Atacama csapadékmentesen:
Sokszínű vidék
A heves eső tehát megjött. A chileieknek saját kifejezésük is van a rendkívül ritka jelenségre: ez a desierto flroido, azaz virágos sivatag. Ez kb. 5-7 évente következik be, amikor a sok esővíz ellepi a tájat, befedi a magvakat, amik pikkpakk kicsíráznak, majd a növény virágot bont. Ami különösen meglepő, hogy mintegy 200 növényfaj él a nagyon száraz környezetben, ezek ilyenkor pompázva mutatják meg, hogy még élnek. A látvány annyira nagyszerű, hogy világszerte vonzza a látogatókat és főleg botanikusokat. A turisztikai szakemberek most abban reménykednek, még több virág bont majd szirmot a következő hetekben - írja a BBC News.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Mario Ruiz | Színpompás virágtenger lepte el a világ legszárazabb sivatagát | 0 | http://24.hu/kozelet/2017/08/23/szinpompas-viragtenger-lepte-el-a-vilag-legszarazabb-sivatagat |
2023. 08. 23. 00:00:00 | Wagner-csoport: Ha Prigozsin meghalt, elindulunk Moszkva felé - A teljes parancsnokság a Wagner-vezér lelőtt magángépén lehetett, eddig nyolc holttestet találtak meg. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Egy Wagnerhez közeli Telegram-csatornán arról írnak, ha beigazolódik Jevgenyij Prigozsin halála, akkor Moszkva felé indul a zsoldoscsoport.
Amint arról már az Index is beszámolt, Moszkva közelében lelőtték Jevgenyij Prigozsin magángépét. A gépnek összesen tíz utasa volt, mindannyian meghaltak. Orosz források szerint eddig összesen nyolc holttestet találtak meg.
A Meduza független orosz hírportál a Grey Zone Telegram-csatornára hivatkozva azt állítja, hogy Prigozsin magángépét a légvédelem lőtte le, ezt az információt viszont hivatalosan még nem erősítették meg.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Wagner-parancsnokaival egyeztetve megerősítette, hogy Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport egyik parancsnoka, Dmitrij Utkin is életét veszítette.
Ha Prigozsin meghalt, a Wagner-csoport elindul Moszkva felé
Egy, a Wagnerhez közel álló csatorna arról írt Telegramon, hogy amennyiben a Prigozsin haláláról szóló híresztelések beigazolódnak, megszervezik a második "Igazság Menetet", és elindulnak Moszkva felé, ugyanis úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kreml keze is benne van a dologban. Az erről készült képernyőfotót Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója osztotta meg X-en (korábban Twitter).
Official address of the movement "Wagner, Play":
"There are rumours about the death of the head of Wagner PMC Yevgeny Prigozhin. We directly say that we suspect the Kremlin officials led by Putin of an attempt to kill him!
If the information about Prigozhin's death is... pic.twitter.com/SAonnRyXfb — Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) August 23, 2023
(Borítókép: A Tver régióban lezuhant repülőgép helyszíne 2023. augsztus 23-án. | Wagner-csoport: Ha Prigozsin meghalt, elindulunk Moszkva felé | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/08/23/haboru-orosz-ukran-konfliktus-moszkva-oroszorszag-jevgenyij-prigozsin-dmitrij-utkin-wagner-csoport-vlagyimir-putyin |
2016-06-04 14:23:00 | A jegybankelnök vezetésével és eszméinek terjesztésére alapítványi és cégbirodalom épül közpénzekből. A Matolcsy György bizalmasai által vezetett intézményháló masszívan települ rá a felsőfokú és tudományos képzésre. Matolcsyék szerint a pénz elköltéséhez a közvéleménynek nincs köze. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Meglehetősen méltatlan helyzetbe lavírozta magát és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) Matolcsy György és az intézmény vezetése, miután a jegybanktörvény rapid módosítása nyomán ma már mindenki azt találgatja, mit kell ennyire titkolni a jegybank által létrehozott alapítványok irattáraiban. A Fidesz korifeusai a mit sem sejtő és az egészből láthatóan mit sem értő Bánki Eriket, a parlament gazdasági bizottságának elnökét (!) szemelték ki, hogy a botrányos érveléssel – az elhíresült „elveszíti közvagyon jellegét” fordulattal – elővezetett indítványhoz a nevét adja. A törvény lapzártánkkor még a köztársasági elnök aláírására várt – nem kétséges azonban, hogy a csomag így vagy úgy, de végül az Alkotmánybíróságon (AB) fog végül kikötni. A kérdés az, Áder Jánosban lesz-e elég bátorság ahhoz, hogy ezt ő tegye meg. (A törvénymódosítás részleteiről lásd Ligeti Miklós és Martin József Péter írását a 42–43. oldalon – a szerk.)
Az MNB, pontosabban Matolcsy György alapítványi programja (mert ne legyenek kétségeink afelől, hogy mindez a jegybankelnök elmeszüleménye) 2013 decemberében indult, s szándékai szerint a közgazdaság-tudományi képzés és kutatás színvonalának emelését, illetve a Matolcsy által lejárt lemeznek hirdetett hagyományos közgazdaságtani gondolkodás meghaladását célozza. Nemcsak a matolcsysta gondolat népszerűsítése, az „ortodox” közgazdasági szemléletmód ellensúlyozásának programja váltott ki széles körben felhördülést, de – ezzel összefüggésben – az alapítványokba pakolt súlyos milliárdok is. A jegybank 2013 decemberétől egy év leforgása alatt hat alapítványt gründolt, melyeket 2015 december végéig több hullámban összesen 265,8 milliárd forintnyi vagyonnal bélelt ki (lásd táblázatunkat). E hangsúlyozottan közpénz forrása a központi bank árfolyamváltozásból származó nyeresége, melynek felhasználásáról határozni elvben és normális körülmények között az egyetlen tulajdonos, a magyar állam lenne jogosult (melynek képviselője a nemzetgazdasági miniszter). A 2012-től hatályos új jegybanktörvény azonban (amit a kormány nevében Matolcsy György terjesztett a parlament elé) az MNB igazgatóságának a hatáskörébe utalta a nyereség felhasználásáról szóló döntést. A jegybankelnöki poszt biztos várományosaként Matolcsy egyik utolsó nemzetgazdasági miniszteri ténykedése az volt, hogy négy nappal a jegybankba való átlépése előtt, egyévnyi várakozás után az új törvényi szabályozáshoz igazította a nemzeti bank alapító okiratát úgy, hogy az március 4-én lépjen hatályba. Matolcsy március 4-én lett a jegybank elnöke. Így a tulajdonos államnak jelenleg semmi beleszólása nincs abba, mire költi nyereségét a bank, erről kizárólag Matolcsy György és alelnökei, Nagy Márton (korábban Balog Ádám), Gerhardt Ferenc és Windisch László döntenek. Nehéz elhinni, hogy mindez Magyarországon alkotmányos lehet.
Ők négyen pedig úgy gondolták, nem az államadósság (cirka 25 ezer milliárd) legalább 1-2 százalékos csökkentésére használják ezt a közpénzt (amire pedig jobb- és baloldalra sorolt „ortodox” közgazdászok egybehangzó véleménye szerint közgazdasági és gazdaságpolitikai megfontolásokból fordítani kellene), hanem Matolcsy György kedvtelésére, a közgazdasági gondolkodás „megújítására”. Nézzük tehát, mire ment, mire megy el e rengeteg közpénz.
Matolcsy kezdetben arról beszélt, hogy a vagyonnak csak a hozama lesz felhasználható. A koncepció azonban közben módosulhatott, hiszen az alapító okiratok szerint a vagyon immár 30 százaléka (74 milliárd) teljes egészében (tőke + hozam) elkölthető. Erre feltehetően azért volt szükség, hogy az alapítványok e közpénz jelentős részét gazdasági társaságokba pakolhassák át, amit – részben legalábbis – adózási (áfa-visszaigénylési) szempontok indokolhattak. Az alapítványok nem is voltak restek, rendesen nyakára hágtak a keretnek: összesítésünk szerint 43,7 milliárd forintot folyattak át cégeikbe. Az elmúlt évben a hat alapítvány – közösen vagy egyedül – öt társaságot hozott létre, melyek részben az alapítványok vagyonmegőrzését, részben azonban ismeretlen célokat szolgálnak. Az 1,2 milliárd forintos alaptőkével megalakult Pallas Athéné Domus Optima Zrt. (PADO) kifejezetten a vagyon befektetésére és kezelésére jött létre. A Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt. (7,2 milliárd) a Vörösmarty téri Kasselik-ház bérbeadásából kíván jövedelemre szert tenni, s hasonló szándékok sejlenek fel – már csak a név alapján – a Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. (3,1 milliárd) alapításánál is. (A cél a Várkert Bazár melletti műemlék épület, a legutóbbi időben kaszinóként üzemelő Vízház megszerzése és hasznosítása lehet). 12 milliárdot dobott össze a hat alapítvány a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.-re (KEDO), amely a hírös város egyetemi központjának fejlesztését dirigálja. Sötét ló a FERIDA Zrt.: a név ez esetben nem sokat árul el (portugálul, katalánul ’seb’-et jelent), viszont négy alapítvány legutóbb összesen nem kevesebb, mint 20 milliárdot (!) köhögött fel a cég tőkéjéhez.
Matolcsy korábban azt állította, hogy az alapítványok kizárólag állampapírban fogják tartani a pénzüket (amit többen burkolt monetáris finanszírozásnak minősítettek). Az állampapírok viszonylag alacsony hozama – és az ambiciózus, ám költséges alapítványi működés – miatt azonban az alapítványok kénytelenek jövedelmezőbb befektetések után nézni: ezzel magyarázták a Kasselik-ház megvételét (az ingatlan bérbeadásából stabil 6,5 százalékos hozamot remélnek a következő években). A FERIDA cégbírósági irataiban pedig már „esetleges külföldi befektetési lehetőségek”-ről is olvasni, ami, lássuk be, elég messze van a kezdeti fogadkozástól („állampapírt és semmi mást”).
A pénzbeli vagyonrendelés mellett az MNB pazar, 6,8 milliárdos ingatlanportfólióval is kistafírozta alapítványait, s emellett közvetlenül vagy cégeiken keresztül az alapítványok további vásárlásokkal 23-24 milliárdosra hizlalták fel az ingatlanállományt. Az ingatlanok – villák, irodaházak, üdülő – egyrészt az alapítványok elsődleges (oktatási, kutatási) tevékenységének és apparátusainak hivatottak helyet biztosítani, másrészt – mint fentebb írtuk – befektetésként funkcionálnak. Ám mint nemrég a Narancs adatkérése nyomán kiderült, e terek a szó szoros értelmében multifunkcionálisak lesznek: művészeti galériával, étteremmel, kávézóval és, hát igen, borozóval is (lásd: Matolcsyék alapítványa borozót nyit, magyarnarancs.hu, 2016. március 2.).
Matolcsy György Tudományegyetem
Az eddigi összegekhez képest szinte eltörpülnek az alapítványok oktatásra, kutatásra, ösztöndíjakra stb. fordított kiadásai. A hat alapítvány számos kisebb programot futtat, sokszor egymással párhuzamosan. Így több helyen is elérhető például a publikálás, a konferencia-részvétel, a tananyagfejlesztés vagy az első cikk megírásának támogatására meghirdetett pályázat. A kiírások szerint a pályázati anyagok szűrését az alapítványokon belül létrehozott tanácsadó testületek végzik, melyek javaslatot terjesztenek a végső szót kimondó kuratóriumok elé. Nem tudni, kik alkotják e tanácsadó grémiumokat, mint ahogy azt sem, hogy e folyamat során a kuratóriumok szerepe mennyire formális. Ez utóbbit valószínűsíti azonban, hogy a kurátorok között elvétve akad egy-két közgazdász (az összeesküvés-elméletekben utazó Bogár László és az unortodox Lentner Csaba a nem is akármilyen kivételek közé tartoznak). És azt is nehéz elképzelni, hogy például Matolcsy György jegybankelnök bokros teendői közepette személyesen rágja át magát a tucatjával beérkező pályázatokon (igaz, Matolcsy kurátori tiszteletdíjat nem vesz fel, hanem meg nem nevezett jótékony szervezetnek utalja át).
A Matolcsy elnökölte Domus Animae Alapítvány könyvtámogatási forrásaiból bőven részesültek jobboldali körök projektjei. Így kerülhettek a könyvesboltok polcaira többek között Boros Imre vagy Fricz Tamás kötetei, de Bayer Zsolt, Demeter Ervin, Lovas István, Zárug Péter Farkas nagyszerű írásai is. Volt, hogy a kurátorok kötete kapott nem elhanyagolható támogatást: így jelenhetett meg Lentner Csaba két kötete vagy Kásler Miklós onkológus professzor televíziós műsorának könyvváltozata (csak ez utóbbit 40 millióval dotálták). És persze új kiadásban látott napvilágot Matolcsy György Az amerikai birodalom című opusa, amit a kiadó Geopolitikai Alapítvány szerényen remekműnek nevez (a támogatás összege ismeretlen).
A jegybank és az alapítványok közleményei alapján a fentiek mellett öt oktatási-kutatási nagyprojekt körvonalazódik. Doktoranduszhallgatóknak hirdetett meg „PhD-támogató ösztöndíjprogram”-ot a Domus Scientiae Alapítvány (az óvatos fogalmazás nyilvánvalóan az akkreditáció hiányára utal): a havi 100 ezer forintos apanázzsal járó képzés keretében a jegybank szakemberei tartanak heti egynapos fejtágítót, amelyen a diákok többnyire kőkemény matematikai közgazdaságtant hallgatnak. Az egyik legbőkezűbben finanszírozott program a pécsi egyetem Földtudományok Doktori Iskoláján belül indított geopolitikai doktori képzés, amelyet a közeljövőben önálló doktori iskolává szándékoznak fejleszteni. A hallgatók havi 300 ezer forintos ösztöndíjat kapnak három éven keresztül; ez alapján nem nehéz kiszámolni, hogy csak a 63 hallgató ösztöndíjának hároméves költsége 680 millióra rúg. A képzés részleteiről (oktatók, tárgyak, tematikák) az egyetem honlapján nem találtunk információkat, az alapítványi promóban mindenesetre Nobel-díjas előadókkal csábítanak. (Itt jegyezzük meg, hogy a nemzeti bank gazdaságstratégiáért felelős ügyvezető igazgatója, Csizmadia Norbert tavaly szintén a geopolitikai programban kezdte meg tanulmányait.) Embrionális formában létezik két nagyobb lélegzetű projekt: a Geopolitikai Alapítvány hat kutatóközpontot tervez létrehozni (az intézmény jelenleg tíz kutatóval működik és van már két szép villája), a Domus Animae pedig angol nyelvű doktori iskolát szervez a budai Várban. A tervek szerint 2016 szeptemberében debütáló intézményről egyelőre csak annyit tudni, hogy megfelel majd a kor követelményeinek és nemzetközi oktatógárdával rendelkezik majd.
Az alapítványok kétségtelenül legnagyobb projektje azonban a kecskeméti egyetemi beruházás: a Domus Mentis Alapítvány kifejezetten a kecskeméti tudományos élet felpezsdítésére, a Kecskeméti Főiskolán önálló gazdasági kar alapítására, még konkrétabban a főiskola egyetemmé fejlesztésére jött létre. A hat alapítvány közös cége, a KEDO irányítja az új kar és az egyetemi kampusz beruházását, ami egy nagyobb, 15 milliárdos helyi barnamezős projekthez („Nyugati Városkapu”) is illeszkedik. Sokat elárul, hogy a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola egyesítésével idén nyáron létrejövő egyetemet Pallasz Athénéról nevezték el. Bár nem látunk a jövőbe, a kecskeméti kötődésű Matolcsyt egyszer még a rektorság is megkísértheti majd (doktori fokozatszerzése Lentner Csaba témavezetése mellett már folyamatban).
Nagy tervekben nincs tehát hiány. Az Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága mégis súlyos kritikát fogalmazott meg az alapítványi programok átláthatatlansága, szakmai kontrolljának és elszámoltathatóságának hiánya miatt, leszögezve, hogy az alapítványok vitathatatlanul közpénzekből gazdálkodnak. A neves közgazdászokból álló testület szerint tőkeerejük révén az alapítványok nemcsak az oktatás és kutatás szerkezetében okoznak torzulást, de az oktatás és a tudományos kutatás szabadságát is korlátozzák. A Matolcsy elgondolásain nyugvó tervekről láthatóan sem a szakmával, sem a felsőoktatás szereplőivel nem egyeztettek (a kormányfővel bizonyára igen). Ha pedig a jegybanktörvény „titkosítási záradéka” hatályosul, elszámolniuk sem kell majd.
Rokonok
Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az alapítványok kuratóriumainak összetételével és az ebből adódó összeférhetetlenségi kérdésekkel (lásd: Anomáliák a jegybank alapítványai körül, Magyar Narancs, 2015. augusztus 27.). Az összeférhetetlenség kétségkívül legkirívóbb eseteként írtuk meg, hogy Nagy Róza az MNB főigazgatójaként, Fömötör Barna pedig jogi igazgatóként a hatályos törvényi rendelkezések szerint nem tölthetne be igazgatósági elnöki, illetve vezérigazgatói posztot a PADO Zrt.-ben. E cég ugyanis pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez (az alapítványi vagyon befektetésével foglalkozik), működési engedélyét pedig felügyeleti hatóságként éppen az MNB-nek kell kiadnia. Az elmúlt hónapokban az összeférhetetlenséget mindkét vezető megszüntette: Nagy Róza megvált főigazgatói megbízatásától, és sajtóhírek szerint az alapítványi birodalom igazgatásának szenteli idejét (három kuratóriumnak is tagja, abból egynek elnöke, tagja továbbá három alapítványi cég igazgatóságának). Fömötör viszont tavaly lemondott a PADO-ban viselt vezérigazgatói posztjáról, és átült Nagy Róza üresen maradt főigazgatói székébe.
Az alapítványok és a cégek vezető tisztviselői szinte kivétel nélkül Matolcsy munkatársi és baráti-ismeretségi köréből kerülnek ki; úgy is mondhatnánk, itt mindenki valakinek a valakije. Matolcsy korábbi fideszes és/vagy minisztériumi munkatársaival, politikai elvharcosaival, családi barátaival vannak telezsúfolva a kuratóriumok, igazgatóságok és felügyelőbizottságok. A korábbi cikkünkben írtakhoz néhány adalék: két alapítvány (PADA, PADI) kuratóriumának is tagja Vörös József, aki Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc közeli munkatársa a felcsúti futballéletben (nem a pécsi egyetemi professzorról, az Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottságának és az OTP igazgatóságának tagjáról van tehát szó). Vörös ügyvéd, bankszakjogász, a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány jogi képviselője. S valóban, a bírósági iratokon Orbán Viktor mint alapító és Mészáros Lőrinc mint kuratóriumi elnök kézjegye után rendre az ő aláírásával találkozni. Vörös korábban ugyancsak Orbán és Mészáros társaságában a Felcsút SE elnökségi tagja volt. A kormányfő, úgy tűnik, Matolcsy dolgain is rajta tartja a szemét. Vörös egyébként a Magyar Nemzeti Banktól is kap ügyvédi megbízásokat: legutóbb ő intézte például a jegybank sokadik alapítványának bírósági bejegyzését.
Nagy Róza unokaöccsei, Róbert a PADI, Viktor a PAGEO kuratóriumának tagja. Előbbi tavaly szeptemberben igazgatósági tag lett a Vízház Zrt.-ben, amelyben egyébként szintén igazgatósági tag a nénikéje is. Viktor egy 100 százalékos MNB-tulajdonú cég igazgatósági elnöke. S hogy a kép teljes legyen, megemlítjük még, hogy Nagy Róza lánya, Kante Awa egy másik 100 százalékos MNB-tulajdonú cég humánpolitikai főosztályvezetője. Valamennyi alapítvány és valamennyi alapítványi cég könyvvizsgálatát a Matukovics Gábor tulajdonában álló Magyar Szakértői Holding Kft. látja el. A jegybank számviteli igazgatóságának vezetője, Kalina Gábor korábban Matukovics üzlettársa volt az akkor még – vezetéknevük kezdőbetűit viselő – K & M Consulting Tanácsadó néven futó vállalkozásban. Emellett Matukovics és cége volt éveken keresztül a Matolcsy egyszemélyi tulajdonában álló Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet Kft. (akkor Növekedéskutató Intézet) könyvvizsgálója is. A könyvvizsgáló megbízási díja nem feltétlenül nyilvános, a cégbírósági iratok között azonban ráakadtunk egy határozatra, amely 3,6 millió forintban állapítja meg a könyvvizsgáló éves díját (300 ezer/hó). Ezt alapul véve, és tekintve, hogy Matukovics hat alapítvány és öt alapítványi cég, plusz még két MNB-cég könyvvizsgálatáról is gondoskodik, összességében már elég szép kis summa áll össze (havonta 3,3-3,9 millió).
Három alapítvány és három alapítványi cég a Matolcsy-rokon Szemerey Tamás bankjánál, az NHB Növekedési Hitel Banknál (is) vezeti számláit, s az egyfiókos mikrobank mérlegében, üzletpolitikájában, fejlődési lehetőségeiben bizonyára nem elhanyagolható tételt képviselnek e szervezetek sokmilliárdos betétei. A PAGEO támogatásával jelentek meg a Stratfor hírszerző magáncég alapítójának és korábbi vezetőjének, George Friedmannek a kötetei: kiadójuk az Origót és a VS-t birtokló New Wave Media Kft., amely ugyancsak Szemereyhez köthető (a támogatási összeg ismeretlen). | Tanítani kéne | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/tanitani-kene-98513 |
null | Saját otthona bejáratánál találták holtan Mihail Rogacsovot, Oroszország hajdanában legnagyobb energiavállalatának, a Jukosznak a második emberét. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | A Timest a 444.hu idézi, mely a cégvezető halálával kapcsolatban öngyilkosságról ír, búcsúlevelet is hátrahagyott, melyben az áll, hogy rákos volt. A rendőrség állítólag tanulmányozza a levelet.
2022 óta több gyanús haláleset is történt az orosz energiaipar meghatározó figurái között, a Gazprom és a Lukoil több csúcsvezetője is fura körülmények között halt meg.
Az orosz sajtó szerint Rogacsov a tizediken lakott.
(444.hu/The Times) | Kiesett az ablakon a Jukosz második embere | null | https://www.klubradio.hu/hirek/kiesett-az-ablakon-a-jukosz-masodik-embere-147631 |
2014-08-16 16:59:00 | Fél tucatnál is több olyan budapesti ügy van, amely nem zárul le október előtt. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Molnár Gyulát, Újbuda volt szocialista polgármesterét, aki most az MSZP és a DK jelöltjeként indul, két büntetőügyben is megkereshetik a nyomozók. A Kopaszi-gát melletti ingatlan átjátszása miatt indult perben májusban bizonyítottság hiányában felmentett Molnár volt ugyanis a 2010-es választásra csődbe vitt Újbuda Torna Club (ÚTC) elnöke. – A hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozás tegnap lejárt határidejét november 15-ig hosszabbították meg – közölte lapunkkal Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője. Az eljárásban továbbra sincs gyanúsított, hasonlóan a Bikás parki Újbuda sportcentrum-beruházás miatt zajló nyomozáshoz, amelynek szeptember 8-án lejáró határideje az ügyészség szerint meghosszabbítható. Utóbbi ügyben a volt MSZP-s polgármester kötötte a szerződéseket, amelyek alapján a kerületet több száz millió forintos kár érhette.
Mint megírtuk, a balliberálisok ferencvárosi jelöltje, a volt SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc is kellemetlen kérdéseket kaphat a hatóságoktól a továbbra is zajló nyomozásokban. Gegesy volt felelős a tavaly átadott Budapest Music Centerhez kapcsolódó ingatlanügyletekért, s az ő idején értékesítettek tovább két, sokhektáros egykori HM-ingatlant, amelyek miatt részben már vádat emeltek, az önkormányzat szerepét pedig elkülönítetten vizsgálják.
A Rác fürdő beruházásához kapcsolódó, a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott állami hitelek ügyében a nyomozók akár megkérdezhetik a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. volt felügyelőbizottsági elnökét a most október 30-ig meghosszabbított eljárásban. Az MSZP-s Somlyódi Csaba most Kőbányán listavezetőként indul, és a gyógyfürdők beléptetési rendszerének beszerzéséről is tudhat, amely ügyben a nyomozást november 9-ig hosszabbították meg.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja. | Elhúzódó korrupciós nyomozások | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/08/elhuzodo-korrupcios-nyomozasok |
2016-05-06 00:00:00 | A színész kislánya már elég erős ahhoz, hogy nagynénjénél cseperedhessen tovább. | false | [
"damu edina",
"damu maja",
"damu roland"
] | 0 | null | 0 | Damu Roland koraszülött kislányát hazaengedték a kórházból, pontosabban nagynénje otthonába, ugyanis ő lett a kislány gondózója a gyámhivatal döntése alapján. Ettől függetlenül a folyamatosan alkoholproblémáival szereplő anyuka, Edina nem szakad el gyermekétől, hiszen ő is odaköltözött nővéréhez.
A kismama a Blikknek elárulta, hogy Damuval közös babájának súlya már két kiló felett jár, a kicsi pedig teljesen egészséges, az emberek önzetlenségének és segítőkészségének hála pedig minden felszerelése megvan, amire csak szüksége lehet.
Maja igazi kis vasgyúró, többet eszik az adagjánál. Már 2 kiló 15 deka, és még álmában is mosolyog. Makkegészséges, egy pillanatig sem voltak elvonási tünetei. Úgy gondolom, az élet bizonyítja, hogy az alkoholizmusomat eltúlozták
– mondta Edina, aki arról is beszélt, hogy a börtönviselt apukával már csak a gyerek miatt tartják a kapcsolatot. | Kiengedték a kórházból a két kilós Damu Maját | 0 | http://24.hu/szorakozas/2016/05/06/kiengedtek-a-korhazbol-a-ket-kilos-damu-majat |
null | A nyári kötelező olvasmány Magyar Péternek az MSZP programja volt? – tette fel a kérdést az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül kiadott közleményében Komjáthi Imre. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Az MSZP országgyűlési képviselője szerint Magyar Péter ismét a szocialisták programját mondja fel, szinte pontról-pontra. Komjáthi örül annak, ha a Tisza elnöke felhangosítja javaslataikat, csak ne felejtse el, honnan jöttek az ötletek, ahogy azt se, hogy ezek megvalósításához nem elég a látványos előadásmód.
Az MSZP politikusa emlékeztet: már 2021 tavaszán, egy komplex javaslatcsomag keretén belül, a minimálbér emelését javasolta, azt is tisztázva, ez hogyan nem okoz komoly gondot a kis- és középvállalkozásoknak: a minimálbért adómentessé kell tenni, adójóváírással pedig a mediánbérig több pénzhez lehetne juttatni az embereket.
Komjáthi szerint Magyar Péter gazdagok megadóztatását célzó ötlete is kísértetiesen hasonlít a szocialisták korábbi javaslatára.
"Kezdeményeztük ugyanis, hogy az oligarchák, ha már jóval többet vettek ki a közösből, akkor ezzel arányosan, többet is fizessenek vissza. Ezt a pénzt pedig azokhoz kell eljuttatni, akik a hátukon viszik és két kezükkel építik az országot."
Komjáthi Imre szerint most, hogy nem az MSZP, hanem a Tisza Párt elnökétől jön a javaslat, nem találkozni a korábbi háborgó reakciókkal. Úgy véli, ennek két tanulsága is van: "Egyrészről mindez örvendetes, hiszen ezek szerint elfogadták és megértették javaslatunkat a közgazdászok is. Másrészt, ez azt is jelenti, hogy Magyar Péter olvassa az MSZP Rendszerváltást! programját, amely a hétköznapi emberek mindennapi problémáival foglalkozik. Tavaly megkaptuk, az emberek nem olvasnak pártprogramokat, most mégis úgy tűnik, érdekli az embereket, miről szólnak javaslataink."
Legyen egyértelmű - fogalmaz határozottan az MSZP országgyűlési képviselője -, Magyar Péter hétről-hétre azokkal az ügyekkel foglalkozik, amelyekkel ők már évek óta.
"Az MSZP hosszú ideje az emberek mindennapi problémáival törődik. Ezekre egy megoldás van: a kormányváltás. De a kormányváltás másnapján is kell tudni, merre tovább. Ehhez szükség van a szakpolitikai javaslatokra, a kidolgozott tervekre. Az MSZP eddig is e szerint cselekedett és ezután is így fog tenni!" - írja Komjáthi Imre. | Komjáthi Imre: Magyar Péternek a nyári kötelező olvasmánya az MSZP programja volt? | null | https://hirklikk.hu/kozelet/komjathi-imre-magyar-peternek-a-nyari-kotelezo-olvasmanya-az-mszp-programja-volt/437114 |
2016-08-11 14:40:00 | Hatalmas siker Rogán találmánya - De még az sem biztos, hogy találmány, nagyon hasonlít valamire, amit korábban már feltaláltak. Ettől függetlenül sorra veszik át az eljárást, meglódultak feltalálótársai cégei is. | true | null | 1 | Index | null | Bánki Donát, Jedlik Ányos, Neumann János – a magyar történelem bővelkedik a híres feltalálókban, a dicsőségfal pedig hamarosan új névvel bővülhet: Rogán Antal is feltalált egy elektronikus aláíráshoz kapcsolódó eljárást.
A politikus a hír megjelenése után közölte, büszke arra, hogy a társaival közös találmányával "értéket teremtett", a MobilSign céghez került technológiát pedig máris "százezernyi magyar polgár" használja.
Nem egy C-vitamin, de jó biznisz
És valóban: a cég rendszere működik például a Magyar Telekom ügyfélszolgálataiban is. (Frissítés: a cég honlapján partnerei között tüntette fel a MÁV Informatikát, az Aegon Biztosítót és a Sprinter futárszolgálatot, de még a Fővárosi Vízműveket is, ezek cikkünk megjelenése után lekerültek az oldalról.) A találmány terjed és Rogán szerepe ebben mindenképpen figyelemreméltó. Még ha nem is elsősorban feltalálóként.
Maga a találmány ugyanis korszakosnak semmiképpen nem nevezhető, sőt egyelőre még az is kérdéses, találmány-e egyáltalán. A nemzetközi bejelentésnél rendszerint a nyilvános kutatási jelentéshez írásos szakvéleményt fűznek. Eszerint pedig találtak egy olyan korábbi szabadalmi iratot, amelyik Rogánék feltalálói tevékenységet erősen megkérdőjelezi. Egy általunk megkérdezett szellemi tulajdonvédelmi szakértő szerint mindez bizonytalanná teszi, hogy kap-e majd oltalmat a szabadalom, illetve, ha kap, mennyire kell azt lekorlátozni. (Egyelőre még csak ideiglenes oltalom áll.)
Mi ez a dolog, amit megpróbálnak levédetni? Almási János a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség elnöke szerint a találmány tárgyaként leírt megoldás pontos megismerése nem egyszerű, mivel az ilyen szabadalmi leírások természetüknél fogva általánosítottak és körülményesen megfogalmazottak.
A gyakorlatban a leírás feltehetően a MobilSign megoldás mögötti eljárást takarja.
Aláírás tableten
Almási szerint ehhez hasonló megoldás igen sok létezik a piacon, hogy ezek működése mennyiben tér el a találmányban leírttól az kérdéses, feltehetően csak kisebb részletekben. Pénzügyi szolgáltatók mostanában kezdenek ilyen irányban tervezni, miközben a kisebb nagyobb – jellemzően amerikai – szolgáltatók is terjeszkedni próbálnak hazánkban, illetve Európában.
A találmányt összefoglaló ábrán keresztül egy biometrikus aláírási megoldás képe rajzolódik ki. Az ilyen megoldások nagyon leegyszerűsítve általában azt jelentik, hogy az aláíró a saját kézi aláírását nem egy papírra, hanem egy tabletre helyezi el, és erre a tablet helyez el egy igazi elektronikus aláírást. Ez Almási szerint egy „öszvér” megoldás, ami a kézi aláírás gyengeségeit próbálja ellensúlyozni kiegészítő megoldásokkal.
Biztonsági problémák
Rogánék felfedezésének nem csak az újszerűsége billeg, úgy általában az egyszerű biometrikus aláírások jövője sem egyértelmű. A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség például – ettől a találmánytól egyébként teljesen függetlenül – még áprilisban kiadott egy állásfoglalást a témában.
Ebben azt írják, hogy a biometrikus aláírási megoldások általában nem felelnek meg a fokozott biztonságú, pláne a minősített elektronikus aláírásokkal kapcsolatos jogi és műszaki elvárásoknak, ezért az alkalmazásuk igen nagy körültekintést igényel. Almási elmondta, konkrétan a MobilSign megoldást nem vizsgálták, így arról véleményt sem tudnak mondani.
A leírást böngészve viszont úgy tűnik, Rogánék szabadalma éppen arról szólna, hogy a biztonsági szempontból gyengébb biometrikus technológiát kiegészítsék olyan megoldásokkal, amelyek nehezebbé teszik az aláírás hamisítását, az aláírással való visszaélést. A végső céljuk pedig az lenne, hogy az elektronikus aláírást mobil eszközökön elterjedté tegyék.
Uniós pénzből ment a fejlesztés
A MobilSignt is lényegében erre hozták létre, a cég 2014 végéig Rogán feltalálótársainak, Csik Balázsnak és Lengyel Csabának a tulajdonában állt, azóta Pozsgai Petra vette át. Ezzel azonban nem került nagyon távol a körtől az üzlet, hiszen Csik Balázsnak Pozsgai hat évig üzlettársa volt a Profitrade informatikai cégben, amelynek Csik most is tulajdonosa és ügyvezetője.
És a Profitrade volt az, amelyik a MobilSign technológiát például a Magyar Telekomnak is eladta, de referenciáik között számos állami nagyvállalat található a MÁV-tól, a BKV-n, Főtávon és Postán át a Volánig. Sőt a jelek szerint a Profitrade állhatott az egész innováció hátterében is, honlapjuk szerint a MobilSign-technológia kidolgozásához még uniós pénzre is rámentek. Az Új Széchenyi Terv keretein belül 256 800 000 forintot kapott. (Mellékszál, de érdekes: a Profitrade-nek korábban tulajdonosa volt egy jogszabályi kivételezés miatt szintén nagy botrányt kavaró Carion is.)
Pörög az üzlet
Nem csak a MobilSign Kft. és a Profitrade fontos szereplő az ügy szempontjából, hanem Csik Balázsék másik érdekeltsége is, a Hunguard. Ez a cég végezte a Telekomnak eladott MobilSign-bolti aláírórendszer tanúsítását, Csikék cége a vizsgálatnál mindent rendben talált.
A Hunguard neve egyébként többször előkerült már az elmúlt években, ők végezhették annak idején a NAV szerverére kötött nyerőgépek rendszereinek auditálását is. Az is egy kacifántos történet volt, akkor Koszorús László, fideszes képviselő adta be a törvényjavaslat zárószavazása előtt a céget helyzetbe hozó módosítást.
De az auditálással foglalkozó cég szekere igazán csak 2014-ben, a közműcégek auditjánál lódult meg, miután újra némi jogszabályi hátszelet kaptak, tavaly pedig már több mint a háromszorosára, 400 millióról 1,4 milliárd forintra ugrott a cég árbevétele, adózott eredményük 780 millió forint volt. A történetről itt írtunk részletesebben.
És ami a céget még érdekesebbé teszi, a Hunguard többségét Csikék idén januárban éppen az osztalékfizetés előtt eladták egy homályos hátterű offshore-cégnek, a máltai Javelinnek, a valódi tulajdonosairól tehát semmi információnk nincs.
Illetve talán csak egy: nem Rogán Antalé. A Csikékkal közös találmányon ötletelő propagandaminiszter a felröppenő találgatások után sietve leszögezte, sem a Hunguard Kft.-ben, sem más gazdasági társaságban nincs tulajdonrésze. És természetesen offshore cége sincs. "Aki ennek ellenkezőjét állítja, azt beperelem" - óvott az IT-szakember. | Hatalmas siker Rogán találmánya | null | https://index.hu/gazdasag/2016/08/11/rogan_mobilsign_elektronikus_alairas/ |
null | Nem fogadja minden szereplő osztatlan örömmel a kedden indult ügyeleti rendszer működését. Lengyel Tibor, a mentődolgozók szövetségének elnöke szerint a mentőszolgálat már alapból túlterhelt, napi szintűek a mentőkésések, és Kovács Péter, a XVI. kerület kormánypárti polgármestere is úgy véli, előnytelen az új rendszer. Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője azonban máshogy vélekedett erről. | true | [
""
] | 0 | 168 óra | null | Október elsején Budapesten is megkezdte működését az új alapellátási ügyeleti rendszer, így már Magyarország minden vármegyéjében azonos szabályok érvényesek azokra, akik este, hétvégén vagy ünnepnapokon orvosi ellátásra szorulnak. Immár a fővárosban is az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinál.
Az ATV Híradó Lengyel Tibort, a mentődolgozók szövetségének elnökét kérdezte a változásokról, aki úgy látja, hogy a mentőszolgálat enélkül a feladat nélkül is túlterhelt, és a nagy mentőkésések már napi szintűek, ám a szervezet vezetői ezt valamiért nem veszik figyelembe. Információi szerint a mentőknél nagy átszervezések zajlanak.
"Valamelyik nap voltam egy elsősegélynyújtó tanfolyamon oktatni. Az egyik résztvevővel beszélgetésbe elegyedtem, ő mesélte, hogy egy újraélesztéshez az M0-son - ahol ők laikus szinten a kollégájukat elkezdték újraéleszteni - 55 perc múlva érkezett meg a mentőautó"
- nyilatkozta Lengyel.
Kovács Péter, a XVI. kerület kormánypárti polgármestere is úgy fogalmazott, hogy az új rendszer előnytelen számukra. "Ne vegyünk el az emberektől olyan lehetőséget, ami eddig megvolt nekik. A 16. kerület egy viszonylag nagy kerület, 75 ezer ember lakik benne, és azok a pontok, amiket kijelöltek, viszonylag messze vannak" - mondta.
Győrfi Pál másképp látja az ügyeleti rendszer hatékonyságát
Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője azonban máshogy látja a helyzetet. Úgy véli, ha a beteg tényleg súlyos állapotban van, vagy nehezen mozog, "nem tud elmenni még a 17. kerületi ügyeletre sem, ami ugye a szomszédos kerület, akkor nem is kell egy lépést tennie, mert a mobil ügyeleti egységeinkkel - 14 ilyen autó fog mozogni a városban, sőt már most is mozog, amikor beszélgetünk - kimegyünk a lakásra, és ott látjuk el a beteget" - mondta.
Győrfi Pál megemlítette, hogy az orvosi kamara félelmei eddig nem igazolódtak be a rendszer kapcsán. A szóvivő arról is beszélt, hogy eddig 400 orvossal szerződtek le, de ha szükséges, rajtuk kívül külső orvosokat és mentőtiszteket is be tudnak vonni.
Mint ismert, az egységes alapellátási ügyeleti rendszer telefonszáma felnőttek és gyermekek esetében is egységesen: 1830, ám fontos hangsúlyozni, hogy sürgősségi, életveszélyes eseteknél továbbra is a 112-es segélyhívót kell hívni.
(Kiemelt képünk illusztráció. | A fideszes polgármester szerint sem működik jól az ügyeleti rendszer | null | https://168.hu/itthon/ugyeleti-rendszer-mentok-281730 |
2020-01-21 17:11:00+01:00 | Politikusaink sem tudnak kimaradni a Schobert Norbi-botrányból, többen véleményt fogalmaztak meg a fitneszguru által gerjesztett ügyről. Norbi a szülés utáni túlsúllyal küzdő nőkről szólt, arról, hogy a férfiak a nők testét, külsejét kívánják meg, és ha a nő nem adja le a baba mellett a kilókat, akkor ő tehet róla, hogy tönkremegy a házasságuk. | false | [
"Kucsák László",
"Bencsik János",
"politikus",
"Schobert Norbert",
"hízás",
"botrány",
"nők"
] | 0 | null | 0 | Politikusok is reagáltak Schobert Norbi botrányos mondataira
Politikusok közül is érkezett vélemény Norbi botrányos mondataira / Fotó: Fuszek Gábor
Politikusaink sem tudnak kimaradni a Schobert Norbi-botrányból, többen véleményt fogalmaztak meg a fitneszguru által gerjesztett ügyről. Norbi a szülés utáni túlsúllyal küzdő nőkről szólt, arról, hogy a férfiak a nők testét, külsejét kívánják meg, és ha a nő nem adja le a baba mellett a kilókat, akkor ő tehet róla, hogy tönkremegy a házasságuk.
Az Index szúrta ki, hogy Kucsák László fideszes politikus egy házasság napján készült képpel, kommentár nélkül tudatta, neki mit jelent a házasság:
: #szeretemafeleségemúgyahogyvan.
A jobbikos Bencsik János azt írja marketinges provokációtól bűzlik Norbi lépése.
"Az én feleségem három gyermekkel ajándékozott meg, amiért elmondhatatlanul hálás vagyok neki." - írta posztja végén, amiben már a Norbi termékek bojkottjáról is ír.
Nacsa Lőrinc, KDNP-s politikus szerint ezek után a bocsánatkérés lenne a minimum:
Ungár Péter "butaság-vihar"-nak hívja a tegnap óta az országon végigszáguldó botrányt, amiről mindenkinek van véleménye.
Ennek a közbeszédnek is hatása van a társadalomra
- ezzel zárta a posztját. | Politikusok is reagáltak Schobert Norbi botrányos mondataira | 0 | https://blikk.hu/aktualis/politika/schobert-norbi-szules-hizas-botrany-politikusok-velemeny-ungar-kucsak/m012p7m |
null | Újabb hatalmas lyukat rúgott a Tisza Párt elnöke, miután friss bejegyzésében számon kérte a köztársasági elnököt, hogy nem látogatja meg személyesen a gátakon megfeszített erővel védekező embereket. A valóság azonban ismét cáfolja Magyar Pétert, Sulyok Tamás ugyanis szerdán Neszmélyen személyesen ellenőrizte az árvízi védekezést. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Miközben az ország arra hivatott hatóságai, a kormányzati szervek, a katasztrófavédelem, a honvédség és rengeteg önkéntes civil védekezik a Duna mentén az árvíz ellen, Magyar Péter a közösségi médiában próbál politikai tőkét kovácsolni. Csütörtöki friss Facebook-bejegyzésében már a köztársasági elnököt is megtámadta, amiért Sulyok Tamás udvarias válaszlevélben elutasította a személyes találkozót vele az alaptörvényben foglaltakra hivatkozva, hiszen a köztársasági elnök nem vehet részt a pártpolitikai versengésben.
A Tisza Párt elnöke egy hete javasolta az államfőnek, hogy személyesen egyeztessenek. Magyar az akkori közleményében azt írta, személyesen tájékoztatná majd Sulyok Tamást arról, hogy az EP-listavezetői vitát leszámítva 215 napja nem kap élő megszólalási lehetőséget a közmédiában. Magyar szerint ez az állapot sérti a közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit, vagyis közvetlenül az Alaptörvényt is.
Arról azonban az új, csütörtöki posztjában egy szót sem ír, hogy a napokban ő maga utasította vissza egymás után kétszer is a közszolgálati televízió meghívását az M1 48 perc című műsorába.
A bejegyzése végén azonban ennél is kínosabb lyukra futást mutatott be Magyar, ugyanis szó szerint ezt írta: "És végül egy jó tanács: egy köztársasági elnöknek ilyen súlyos árvízi helyzetben kötelessége lenne a nemzethez szólnia, ha már az nem jut eszébe, hogy meglátogassa a gátakon napok óta megfeszített munkát végző több tízezer önkéntes honfitársát."
A Tisza Párt elnökének bizonyára elvonta a figyelmét saját folyamatos közösségi médiás aktivitása, ezért nem értesült arról, hogy Sulyok Tamás szerdán személyesen ellenőrizte az árvízi munkálatokat Neszmélyen, ahová katonai kétéltű járművel érkezett, a Honvédség egyenruhájában. A köztársasági elnök lenyűgöző munkának nevezte az összefogást, valamint megköszönte a helyieknek és a katonáknak az árvízi védekezésben végzett munkájukat.
Ez az újabb felsülése is rávilágít arra, hogy Magyar Péter szavait egyszerűen nem lehet komolyan venni, hiszen naponta érik hazugságon, csúsztatásokon vagy a tények elhallgatásán. | Ismét lyukra futott Magyar Péter | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/ismet-lyukra-futott-magyar-peter |
2018-08-03 15:53:00 | Az új Orbán-kormány tagjai közül messze Kásler Miklósnak ment a legjobban a 2017-ben. Az 57 milliós összjövedelem töredékét kapta a kórházigazgatásért. | true | null | 1 | 24.hu | null | Az új Orbán-kormány tagjai közül messze Kásler Miklósnak ment a legjobban 2017-ben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának élére kinevezett orvosprofesszornak szja-bevallása szerint 57 millió forint bevétele volt, amiből 8,6 millió forint adót rótt le.
Kásler 2017-ben az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója volt, ebben a minőségében szedett össze 4,75 millió forintos havi bruttót. Ez több mint a négyszerese a jelenlegi miniszteri fizetésének.
A 24.hu június elején fordult a tárcához pontos információkat kérve arról, hogy milyen forrásokból állt össze az 57 milliós, politikusok között is kiugróan magas éves jövedelem.
A minisztérium sajtóosztályán júniusban többször is ígéretet tettek a gyors válaszra, de július közepe óta már az osztály telefonszámán sem veszik a kagylót, írásos visszajelzés pedig azóta sem érkezett.
Saját kutatásunk szerint Kásler az Onkológiai Intézet igazgatójaként csupán a töredékét kereshette a bevallott 57 milliónak.
A kórházigazgatók bérezését a legutóbbi szabályozás alkalmával az intézmény bevételeihez igazítva kategorizálták. Ennek alapján az ország legnagyobb egészségügyi centrumait irányító igazgatók sem kaphatnak bruttó 1,1-1,2 millió forintnál magasabb fizetést. Kásler Miklós pedig a közepes forgalmúnak tekinthető Onkológiai Intézet igazgatójaként nem kereshetett többet bruttó 800-900 ezer forintnál, amiből éves szinten legfeljebb 10-11 millió jönne össze.
A miniszter júniusban leadott vagyonbevallásából még annyi olvasható ki, hogy mellékesként havi 1 milliót keres egy közelebbről meg nem nevezett kutatási tevékenység révén. Ez a bevételi forrása vélhetően korábban is megvolt, ami további 12 milliós tételt jelenthetett a kasszában.
Forrásaink szerint az egészségügy csúcsain dolgozó intézményvezetők, professzorok jelentős összegeket tehetnek zsebre gyógyszercégekkel kötött úgynevezett gyógyszer study-szerződésekkel.
Az ilyen megállapodásokból az esetek túlnyomó többségében csak elenyésző rész kerül a helyszínt biztosító intézményhez, viszont a gyógyszervizsgálatba bevont orvosi vezető akár 10-20 milliós honoráriumban is részesülhet. Az összeg nagyságáról a jelenlegi szabályok miatt az intézménynek nem kell tudnia.
Kásler a kutatásokon kívül oktatóként is kaphatott fizetést, de az elmúlt években közszereplővé is vált. Az M1 televízióban beszélgetős sorozatműsort készített a nemzeti sorskérdésekről Nemzeti nagyvizit címmel, a műsorfolyamból pedig több kötetben könyvet is kiadtak.
Kiemelt kép: Kálmándy Ferenc / MTI | Miből szedett össze Kásler kórházigazgatóként 57 milliós jövedelmet? | null | https://24.hu/belfold/2018/08/03/mibol-szedett-ossze-kasler-korhazigazgatokent-57-millios-jovedelmet/ |
2020-05-30 00:00:00 | Tizennyolc év után hétfőn szabadul a móri mészárlásokért tévesen elítélt Kaiser Ede - A gyilkosságok alól felmentették, de sorozatos fegyveres rablásért fegyházra ítélték. | true | [
"kaiser ede",
"móri mészárlás",
"móri bankrablás",
"szabadulás",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Hétfőn délelőtt szabadul a Kozma utcai gyűjtőből az idén 45 éves Kaiser Ede, akit először jogerősen életfogytiglani fegyházra ítéltek a móri mészárlásért, majd felmentettek, ám sorozatos fegyveres rablásért 18 év fegyházat kapott, írja a Magyar Nemzet.
Az Erste Bank móri fiókját 2002. május 9-én rabolták ki. A támadáskor megölték a fiókban tartózkodó nyolc embert. A tettesek 7,3 millió forinttal távoztak. A brutális bankrablás megrázta az egész országot, nemzeti gyásznapot rendeltek el, a rendőrség hatalmas erőket mozgósított.
A nyomozás azonban többször is vakvágányra jutott, és tulajdonképpen csak a véletlenen múlott, hogy kiderült, kik voltak a valódi elkövetők. Először előéletük alapján Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot keresték, és tízmilliós vérdíjat tűztek ki a fejükre. Horváth 13-án feladta magát, és kiderült, hogy erős alibije van, ahogy Farkasról is bebizonyosodott, hogy nem lehetett köze a móri rablógyilkosságokhoz.
2002 májusától július 3-ig hat helyszíni szemlét tartottak a bankfiókban, de mindig találtak újabb, addig nem észlelt nyomokat. Júliusban derült csak ki például, hogy nem vettek észre egy golyót az egyik radiátor alatt. Az épületen kívül nem is kerestek egyáltalán lövedéket, holott két helyen is át volt lőve a bankfiók üvege.
Ezután jött a képbe Hajdú László és Kaiser Ede. Őket 2002 júliusában vették őrizetbe. Ezután még két évig tartott a nyomozás. A rendőrség 2004 februári álláspontja szerint Kaiser lőtte le a bank biztonsági őrét, majd az ajtóba állt, hogy ne engedjen be több ügyfelet. A többi áldozattal a változat szerint Hajdú végzett.
A vád koronatanúja Kiglics Attila volt, aki társtettesként részt vett Hajdú és Kaiser korábbi rablásaiban. Kiglics vádalkut kötött a rendőrséggel, és felvette a nyomravezetőnek járó 25 millió forintos jutalmat. Mostanra kiderült, hogy hamis információkkal félrevezette a bíróságot.
2004 őszére azonban megváltozott a vád. Hajdúnak annyira erősnek tűnő alibije volt, hogy őt végül csak a fegyverek beszerzésével vádolták meg. Decemberben Hajdú 15 évet, Kaiser életfogytiglant kapott elsőfokon. A rendőrség pedig továbbra is keresett egy harmadik embert, aki elméletük szerint Kaiserrel együtt részt vett rablásban és a gyilkosságokban. A vádlottak fellebbeztek, mindvégig tagadták, hogy közük lett volna a móri rabláshoz, ám egyéb korábbi rablásokat elismertek.
2005 októberében másodfokon Kaiser életfogytiglani ítéletét jogerőre emelték, azonban Hajdú ellen új eljárásra kötelezték a Fővárosi Bíróságot. Az új eljárásban már Hajdút ismét azzal váolták, hogy ő volt Kaiser társa Móron. Közben eljárás indult Kaiser barátnője ellen is, hamis tanúzás miatt. A nő azt állította, hogy a rablás idején együtt volt Kaiserrel. Azóta kiderült, hogy igazat mondott.
2007-ben véletlenül derült ki az igazság. Akkor ugyanis Móron használt fegyverekből kilőtt golyók kerültek elő egy erdőben, egy fémdetektorral erdőt járó hobbirégész bukkant rájuk. A fegyverek előkerülése után jelentkezett egy tanú, hogy a móri bankrablás után nem sokkal Nagy László megkérte őt, hogy vigye ki autójával az erdőbe. Ezután derítették ki Nagy mobiljának cellainformációi alapján, hogy a bankrablás idején Móron tartózkodott és annak idején sokat telefonált Weiszdornnal.
A valódi móri bankrablók közül Nagy László a börtönben öngyilkos lett, tettestársát, Weiszdorn Róbertet 2010. december 9-én legalább 40 év börtönre ítélték.
(Borítókép: A jogerős ítélet kihirdetésekor Kaiser Ede a bíróságon 2011. január 18-án. Fotó: Soós Lajos / MTI) | Tizennyolc év után hétfőn szabadul a móri mészárlásokért tévesen elítélt Kaiser Ede | 0 | https://index.hu/belfold/2020/05/30/kaiser_ede_mori_meszarlas_bankrabklas_szabadulas |
2023-05-12 19:38:00 | Megkezdte a helyiek kiszorítását a Club Aliga új tulajdonosa – így összegezte a fejleményeket az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A magaspartról egy lejáró vezet le a Balatonhoz, amit most szerinte lezárhatnak a nyaralók elől. A beruházó szombatra újabb zárt körű tájékoztatót hirdetett. | true | null | 1 | Szabad Európa | null | Megkezdte a helyiek kiszorítását a Club Aliga új tulajdonosa, a Balázs Attila vezette Bayer Property – így összegezte a fejleményeket az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A magaspartról egy lejáró vezet le a Balatonhoz, amit most szerinte lezárhatnak a nyaralók elől. A beruházó újabb zárt körű tájékoztatót hirdetett, de már az előző is színjáték volt a civil szervezet szerint.
A Bayer Property nem ismeri el a korábbi tulajdonos által vállalt kötelezettségeket, amelynek része egy lépcsőlejáró a magaspart északi oldalán, a beruházó területén – mondta a Szabad Európának Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, helyi önkormányzati képviselő. Balázs Attila cége szerinte le akarja zárni az egyetlen lejárót, arra hivatkozva, hogy nem biztonságos.
A lépcső kétszáz méter hosszan a magaspartról vezet le a Balatonhoz. Ha nem lenne, kilométereket kellene kerülni a lejutáshoz. Ez egy nagyon fontos lejáró, több ezren használják azóta, hogy a Club Aliga előző tulajdonosának finanszírozásával megépült 2010-ben – mondta Bukovszki András.
A helyiek minden évben karbantartják a korlátokkal kiépített hegyi ösvényt. Az előző tulajdonos egyébként két lejárót ígért a magaspartról a Balatonhoz, ebből ez az egy készült el, és az új tulajdonos most ezt is el akarja venni a helyiektől az aligai civil szervezet alelnöke szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Időt nyertek a magaspartnak a civilek Balatonaligán
A lejárót az Aligai Fürdőegyesület tagjai tartják karban, minden évben május végén szerveznek egy egynapos eseményt erre. Eddig mindig gond nélkül megkapták a terület tulajdonosától az engedélyt a karbantartáshoz, idén azonban Balázs Attila cége igazságügyi szakértői véleményt és hatósági engedélyt kért tőlük az egyesület elnöke szerint. Hangsúlyozta, hogy a lejárót mindenki a saját felelősségére használhatja, ez a figyelmeztetés ki van függesztve a helyszínen, vagyis a terület tulajdonosát semmilyen felelősség nem terheli. 2010-ben megkapta az önkormányzat a lépcső műszaki terveit és a kivitelezési szerződést, ezért a civilek nem értik, hogy milyen új hatósági engedélyt kér a tulajdonos.
A helyi egyesület alelnöke szerint a polgármester és a képviselő-testület többsége is a beruházó oldalára állt, mindenben asszisztálnak nekik.
A magaspart tetejére tervezett öt darab hatemeletes, húsz méter magas társasház építési engedélyét a fürdőegyesület által indított perben a bíróság megsemmisítette március elején. Később a kikötőépület építési engedélyéről is hasonló döntés született. Bukovszki András úgy tudja, ez utóbbit már nem akarja megépíteni a beruházó. Ez egy közparkban, állami területen épült volna fel, amelynek önkormányzati tulajdonba kellene kerülnie a törvények szerint, de nem került, mert a közfunkciók nem lettek bejegyezve a földhivatalnál az MNV korábbi vezetője által, aki később tulajdonosként jelent meg a területen, ahogy erről egy korábbi cikkünkben beszámoltunk.
Korábbi cikkünk a témában: Vagyonkezelő, kormányrendelet, állami milliárdok: már minden szél a Club Aliga felé fúj
A Bayer Property az új tervekről márciusban már tartott egy lakossági tájékoztatót, amelyet két nappal előtte hirdetett meg a polgármester. Az esemény nem volt nyilvános, biztonsági őrök lakcímkártyát vagy tulajdoni lapot kértek a bejutáshoz, amiről úgy tudja, csak a rendőr tehetné meg – mondta Bukovszki András. Szerinte a tájékoztató megrendezett színjáték volt, a résztvevők mintegy felét, a leendő kikötőbérlőket az új tulajdonos hívta meg. Még vége sem volt a rendezvénynek, már megjelent egy sajtóközlemény, hogy a lakosságot tájékoztatták a fejlesztésekről, és minden kérdésre választ adtak, miközben csak írásban lehetett kérdezni – tette hozzá. A végén „sör, kaja, pia” volt a résztvevőknek – számolt be személyes tapasztalatáról a szervezet alelnöke.
Az önkormányzati képviselő írt egy cikket az eseményről Aligai színjáték címmel a helyi lapba, de az önkormányzat cenzúrázta, nem engedték megjelenni – mondta Bukovszki András.
A tulajdonos szombatra újabb lakossági tájékoztatót hirdetett a magánterületén, a sajtó azon sem vehet részt, csak helyiek – lakcímkártya vagy tulajdoni lap bemutatásával – és az új kikötőbérlők. A civilek és a kisebbségben lévő három önkormányzati képviselő azt szeretné, hogy a fejlesztési koncepció ismertetése nyilvános, hivatalos lakossági fórumon történjen a kultúrotthonban. A fürdőegyesület alelnöke úgy tudja, a beruházó kitart a hatemeletes társasházak mellett, hiába vonták vissza az építési engedélyt.
„A kilencmillió éves védett löszfal teteje nem csúfítható el egy ilyen tájidegen épületegyüttessel. Itt egy ember profitja érdekében megsemmisítik az egész keleti medence természetes környezetét, az Aligától Almádiig egységes löszfalat, amely egy aktív, mozgásban lévő anyag, ezért nagyon kockázatos arra ekkora tömegű épületeket felhúzni” – fogalmazott.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy 540 méteres partszakaszt, amelyen a parti sétány is húzódik, az új tulajdonos felparcellázott és eladott a parttal együtt. A helyiek továbbra is abban bíznak, hogy a parti sávot önálló helyrajzi számra helyezik, és továbbra is használhatják az ott élők és a nyaralók.
Az aligai civilek szerint megsemmisítik a Balaton természetes környezetét, teljesen tájidegen épületeket terveznek oda.
1948-ban Rákosiék kártalanítás nélkül elvették a tulajdonosoktól ezt a 47 hektárt, a helyiek elől pedig lezárták a Balaton-partot, zárt objektum lett, fegyveres őrök védték, itt nyaraltak a pártfunkcionáriusok, de Brezsnyev, Honecker és Ceaușescu is járt itt – mesélte Bukovszki András. A rendszerváltáskor állami tulajdon maradt, egyesületük pedig azért küzdött harminc évig, hogy a közutak és közterek révén visszacsatolják a településhez a területet. Ez a három évtizedes civil munkájuk semmisült meg, amikor két éve egy kormányrendelettel kiemelt beruházássá minősítették a környéket. Szerinte most a milliárdosok akarják elvenni a helyi lakosság és a turisták elől a Balaton-partot.
Azt szeretnék elérni, hogy vonják vissza a kiemelt beruházás státuszt, mert az felülírja a helyi építési szabályzatot, a vízpart szabályozását, a Balaton-törvényt magában foglaló Településrendezési törvényt, amely szerint a parti sétányok hossza, a zöldterületek és a strandok területe nem csökkenthető. Ezeket a törvényeket mind áthúzták egy kormányrendelettel, elvehetik a teljes, 1300 méteres aligai parti sétányt. Azért küzdenek, hogy ne épülhessenek vízparti magánvillák a parti sétány helyén – mondta Bukovszki András.
Kerestük az ügyben a Bayer Property Zrt.-t, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Club Aliga: a helyiek szerint le akarja zárni az egyetlen lejárót az új tulajdonos, aki újabb zárt körű tájékoztatót szervez | null | https://www.szabadeuropa.hu/a/club-aliga-a-helyiek-szerint-le-akarja-zarni-az-egyetlen-lejarot-az-uj-tulajdonos-aki-ujabb-zartkoru-tajekoztatot-szervez/32407399.html |
null | A Tisza Párt elnöke azt szeretné megmutatni, hogy a kormány tagjai milyen körülmények között gyógyulhatnak, „ha esetleg rámegy az egészségükre az ipari mértékű lopás”. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Örülök, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkárnak elnyerte tetszését tegnap este a Karmelita csodás teraszáról a grandiózus tűzijáték, amelynek bekerülési költségéből majdnem minden kórházi klímát fel lehetett volna újítani - kezdte szerda esti Facebook-bejegyzését Magyar Péter, amelyet kommentként bemásolt lapunknak a Political Capital szavazatszám-elemzéséről szóló, a közösségi oldalon közzétett cikke alá is.
A Tisza Párt elnöke szerint a rogáni propaganda elkezdte százmilliókból hirdetni minden lehetséges fórumon, hogy a magyar kórházakban minden rendben van és hogy a Fidesz kormánynak köszönhetően szinte minden magyar kórház megújult. - Ebből a pénzből akár fertőtlenítőszer is kerülhetett volna a gyerekkórházak mellékhelyiségeibe - jegyezte meg, majd az egészségügyi államtitkárt meghívta csütörtök reggel 8.30-ra, hogy együtt tekintsék meg a Honvédkórház VIP osztályát. - Mutassuk meg a magyar embereknek, hogy ön és a kormány tagjai milyen körülmények között gyógyulhatnak, ha esetleg rámegy az egészségükre az ipari mértékű lopás. Tőlem hozhatja a teljes magyar sajtót és a kormánypropagandát is - zárta posztját Magyar Péter. | A Honvédkórház VIP osztályára is ellátogat Magyar Péter | null | https://hang.hu/belfold/magyar-peter-a-honvedkorhaz-vip-osztalyan-folytatja-a-korhazjarast-166806 |
null | A mobiltelefonok iskolai használatával kapcsolatban a minisztérium meghallgatta ugyan a szakszervezetek javaslatait, ám azok süket fülekre találtak – mondta Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet elnöke a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A rendelet – a kormány jogalkotói szokásának megfelelően – rendkívül bonyolult, ellentmondásos szövegét olyanok fogalmazhatták, akik ballagásuk óta nem jártak iskolában... | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Ezúttal mindhárom érdekelt oldal, a szakszervezet mellett a kormányhoz közelálló Nemzeti Pedagógus Kar és az egyházi iskolák képviselői is egyetértettek abban, hogy az intézkedés ebben a formában nem kivitelezhető. A gyermekeknek vagy 40 perccel korábban kellene az iskolába érkezniük, hogy leadhassák telefonjukat nyugta ellenében, amelyen fel kellene tüntetni a készülék márkáját és állapotát (például törött képernyőjét) is. A mobilokat ezt követően zárható szekrénybe kellene helyezni, majd a tanítás végén kiadni. Amennyiben ilyen szekrényeket (idejében) megrendelnek az iskoláknak, az 1.5-2 milliárdos kiadást jelentett volna.
A Madách Gimnázium igazgatójának talán nem volt szerencsés az ügyben elfoglalt álláspontját nyilvánosságra hoznia, mert amúgy a lehetetlen rendeletet az iskolák "elsunnyogták" volna. Feltehetően így is ez a sors vár pár hónap után, a végrehajthatatlan rendszabályra. Egyébként feltehető a kérdés: "hogyan menthették fel megbízásából a igazgatót olyan rendelet alapján, amely csak szeptember 1-én lép életbe", mondta Totyik. Mészáros indíthat ugyan munkaügyi pert, de sikerre nem számíthat: miután fegyelmi intézkedéssel váltották le, a sajátos jogszabályok értelmében nem helyezhető vissza állásába.
A szakszervezeti vezetőnek erős kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a kormány jövőre már havi 800 ezres fizetést ígért a pedagógusoknak, s ezzel teljesül az Európai Uniónak tett ígéret, hogy azok fizetése eléri a diplomások átlagbérének 80 százalékát. Az utóbbi jelenleg 630-650 ezer forint között van - de nem lehet tudni, mennyi lesz jövőre. Jobb lenne egyébként a helyzet, ha nem a bértömeget, hanem az átlagfizetést emelnék. Ha tehát megemelik a bértömeget 20 százalékkal, az is csak 700 ezres átlagfizetést jelenthet. Ezzel egyébként a pedagógusok jelentős része ugyan elégedett, de sok a nyitott kérdés. A megnövelt bértömeget ugyanis terhelik a túlmunkáért járó kiadások, a pótlékok, amelyeket (egyébként helyesen), a hátrányos helyzetű településeken dolgozók kapnak. Ugyancsak nyitott kérdés, milyen anyagi hatással jár a pedagógusok értékelésének az idén bevezetett rendszere. Azok vállalhatnak bizonyos feladatokat, de nem tudják, hogy azok teljesítéséért hogyan és milyen összegben kapnak juttatást a jól teljesítők.
A várakozások szerint áprilisban lehet a pedagógus-bérek 20 százalék körüli, visszamenőleges hatályú emelése, majd a pedagógusok értékelése alapján augusztusban jöhet többlet-emelés, de igencsak eltérően: lehet, hogy valaki csak 3 százalékot kap, míg más ennek ötszörösét.
A szakszervezet - ugyancsak összhangban a Nemzeti Pedagógus Karral és az egyházi fenntartású iskolákkal - határozottan ellenzi, hogy a pedagógusoknak továbbképzés után vizsgát kell tenniük a Nemzeti Alaptantervből, amelyet amúgy öt évenként kötelezően felülvizsgálnak. Eddig is vizsgálták a tanügyi hatóságok, megtartják-e az intézmények a terv előírásait és kifogás soha nem merült fel.
Totyik Tamás is felháborítónak minősítette az Iványi Gábor vezette egyház iskoláinak önkényes elvételét. "Olyan iskolákról van szó, amelyek halmozottan hátrányos, fogyatékkal élő gyerekeket nevelnek, akik közül most sokan arra kényszerülnek, hogy más, távoli településeken keressenek iskolát". Vajon, ha nem az Evangéliumi Testvérközösséget, hanem egy másik egyházat sújtanának ilyen intézkedések, hasonlóan járna-e el a kormány, tette fel a szónoki kérdést Totyik Tamás. | Totyik Tamás: végrehajthatatlan a mobiltelefonokkal kapcsolatos rendszabály | null | https://hirklikk.hu/kozelet/totyik-tamas-vegrehajthatatlan-a-mobiltelefonokkal-kapcsolatos-rendszabaly/436648 |
null | Kósa Lajos szerint sokan aggódtak az egészségi állapotáért. 15 kiló ment le a csengeri örökösnő által megvezetett politikusról. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | "Amikor valahova megyek, mindenki azzal kérdezget, hogy halálos beteg vagyok-e. Szeretném leszögezni: semmi bajom nincs, csak a választások után úgy döntöttem, itt az ideje belefogni az edzésbe" - mondta Kósa, akire állítása szerint nem a főnöke, Orbán Viktor, hanem a háziorvosa parancsolt rá azzal, hogy így tudja elkerülni a hosszabb távú egészségügyi problémákat.
Persze ettől még Orbánnak is lehetett hatása a fogyásra, mégpedig oly módon, hogy jó példával járt elő. Ezt maga Kósa sem tagadta, mint mondta, "örömmel láttam, hogy a főnök is elkezdett fogyókúrázni. Igaz, nem egyeztettünk, de régen beszéltünk róla, hogy addig nem halhatunk meg, amíg fel nem megyünk gyalog a Mont Blanc-ra, amihez viszont nem ártana, ha nem lennénk kövérek."
Orbán, ahogyan a már említett cikkben a Hírklikk is megírta, nem szereti a kövér tábornokokat. S bár Kósa jelenleg nem tábornok, csupán a Fidesz egyik alelnöke, tényleg hülyén venné ki magát, ha Orbán társaságában kövéren masíroznának fel a Mont Blanc tetejére.
Kósa a fogyókúrázás titkát is elárulta. Nincs semmi csodaszer, ugyanazt eszi, mint korábban, csak feleannyit, mint a fogyókúra előtt. Emellett a sportolást is újrakezdte, igaz, ő nem a főnöke által preferált nyeles vasgolyókkal kínozza magát, ennél emberibb módszert választott. "Öt kilométert futok, bár a tempóm még borzalmas, inkább nevezném kocogásnak. Régen rövidtávfutó voltam, sosem értettem, miért kellene az embernek hosszú kilométereket futnia, amikor ott az autó vagy a bicikli." (Ami azt illeti, és ezt már nem Kósa, hanem mi tesszük hozzá, az úszás is véleményes, hiszen már sok száz évvel ezelőtt feltalálták a hajót). A rövid beszámolóból nem derült ki, milyen gyakorisággal futja le Kósa az öt kilométert, mert még az atlétikában kevésbé járatos laikusok is tudják, mennyire nem mindegy, hogy valaki hetente, vagy évente ötször teljesíti az egyébként nem túlságosan megerőltető távot.
Az viszont kifejezetten előremutató, hogy Kósa és Orbán fogyását nem Magyar Péter színre lépése motiválta. A Tisza Párt elnöke ugyanis mindkét említett fideszesnél karcsúbbnak mondható, ahogy Orbán Viktor gúnyosan mondta, egy latte avokádó. Kósa azonban nem Magyar babérjaira tör, mielőtt fogyásnak indult, kizárólag az egészsége járt a fejében. "A slim fit nem az én világom", utalt Magyarra Kósa, ő egyetlen szoros ruhát hajlandó elviselni, mégpedig amit a síruha alá vesz föl. Nagy bánatára ebben mégsem mehet be a parlamentbe, mert mint mondta, Kövér László agyvérzést kapna.
Utóbbi opcióba bele sem akarunk gondolni (ki fegyelmezné akkor a parlamenti ellenzéket) inkább az jár a fejünkben, hogy a Fidesz túlsúlyos embereinek fogyása mögött talán mégiscsak Magyar és a Tisza áradása állhat. Orbán Viktor Kötcsén ugyanis úgy fogalmazott, hogy megváltozott a belpolitikai erőtér, amit csakis úgy lehet érteni, hogy a Fidesz a korábbiaknál is komolyabb kihívásokkal kénytelen szembenézni. Márpedig egy szembenézéskor nem mindegy, hogy milyen alakot mutat a tükör. | Kósa Lajos nem beteg, csak lefogyott | null | https://pecsistop.hu/kozelet/kosa-lajos-nem-beteg-csak-lefogyott/529616 |
2012-05-13 18:50:00 | Az ukrán kormány fontolóra veszi, hogy külföldre engedi gyógykezelésre a volt ukrán kormányfőt, ha az orvosi szakvélemény szerint Julija Timosenko Ukrajnában nem juthat hozzá megfelelő gyógyterápiához. | true | null | 1 | Origo | null | A kormány emberiességi megfontolásokból megvizsgálja annak lehetőségét, hogy külföldre engedjék a beteget gyógyításának a folytatására - mondta elődjéről, Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnökről Nikola Azarov jelenlegi ukrán kormányfő vasárnap a Euronews tévécsatornának.
A politikus hozzátette ugyanakkor, hogy a külföldi út csak abban az esetben lehetséges, ha az illetékes orvosi bizottságok arra a megállapításra jutnak, hogy Ukrajna területén nincs mód Timosenko megfelelő kezelésére.
Azarov felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez viszont néhány jogszabályt meg kell változtatni, mert - mint hangoztatta - a volt kormányfőt nem politikai meggyőződéséért ítélték el, hanem hivatali visszaélés vádja alapján, amely szerint miniszterelnökként Ukrajnára nézve hátrányos gázszállítási szerződést írt alá Oroszországgal. Tavaly októberben ezért hét év szabadságvesztést szabtak ki rá.
A nyugati országok szerint az ítélet politikailag motivált volt, és Viktor Janukovics elnök arra használta fel, hogy megszabaduljon politikai vetélytársától.
Timosenko szerdán fejezte be április 20-án elkezdett éhségsztrájkját. Előzőleg beleegyezett abba is, hogy börtönéből a harkivi vasutaskórházba szállítsák át.
Lutz Harms, a berlini Charité kórház ideggyógyásza a minap felkereste az egészségügyi intézményt, és alkalmasnak találta arra, hogy Timosenkót gyógykezelje. Úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy Timosenkónak idült fájdalmai vannak, amelyeket fizikoterápiával és gyógyszerezéssel lehet kezelni, de előtte át kell esnie az éhségsztrájk utáni rehabilitáción.
Julija Timosenkót tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték hivatali visszaélés vádjával. A politikus és hívei állítják, hogy politikai okokból börtönözték be az ország jelenlegi vezetésének nyomására.
A Timosenkóval való bánásmód miatt az elmúlt hónapokban több nyugat-európai ország politikusa is tiltakozott az ukrán kormánynál. Többen bejelentették azt is, hogy bojkottálni fogják a nyári futball Európa-bajnokságot, valamint az erre a hétvégére tervezett jaltai csúcstalálkozót is. Ez utóbbit végül a lemondások miatt bizonytalan időre el is halasztották. | Külföldi kezelésre engedhetik Timosenkót | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/05/kulfoldre-engedhetik-timosenkot |
2016-08-04 18:23:00 | A bíróság szerint akár nyilvánosságra is kerülhet Vizoviczki László Kubatov Gábornak küldött levele. "A kérdezett ügyben az átadott bűnjelek jelenleg szakértői vizsgálat elvégzése céljából a kirendelt szakértőhöz kerültek továbbításra. Az ügyben a következő tárgyalási nap 2016. szeptember 5. 8.30 óra. Előreláthatólag a tárgyalási napig a szakértőtől visszaérkeznek az iratok a bíróságra, és amennyiben a bizonyítás szempontjából indokolt, akkor a törvényszék a bizonyítás anyagává teszi, a jelen ügyben rendelkezésre álló bűnjelként lefoglalt okirati bizonyítékokat és ezzel a nyilvánosság számára megismerhetővé válik" - ezt válaszolta lapunknak a Fővárosi Törvényszék azután, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az eljáró bíróságra mutogatott a Fidesz alelnök/pártigazgató Kubatovnak írt, segítséget kérő levél ügyében. | true | null | 1 | Népszava | null | Kubatov Gábor;levél;Vizoviczki László;bűnjelek;
2016-08-04 17:23:00
Nyilvános lehet a Vizoviczki-Kubatov-levél
A bíróság szerint akár nyilvánosságra is kerülhet Vizoviczki László Kubatov Gábornak küldött levele. "A kérdezett ügyben az átadott bűnjelek jelenleg szakértői vizsgálat elvégzése céljából a kirendelt szakértőhöz kerültek továbbításra. Az ügyben a következő tárgyalási nap 2016. szeptember 5. 8.30 óra. Előreláthatólag a tárgyalási napig a szakértőtől visszaérkeznek az iratok a bíróságra, és amennyiben a bizonyítás szempontjából indokolt, akkor a törvényszék a bizonyítás anyagává teszi, a jelen ügyben rendelkezésre álló bűnjelként lefoglalt okirati bizonyítékokat és ezzel a nyilvánosság számára megismerhetővé válik" - ezt válaszolta lapunknak a Fővárosi Törvényszék azután, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az eljáró bíróságra mutogatott a Fidesz alelnök/pártigazgató Kubatovnak írt, segítséget kérő levél ügyében.
Megírtuk: újabb és újabb, súlyos körülmények kerülnek napvilágra a Vizoviczki Lászlót érintő büntetőügyből kiszivárgó ügyészségi feljegyzésekből és információkból. Nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetések sejtetnek ugyanis erőteljes kapcsolatot a Hajógyári sziget "discopápája" és a politikai elit, elsősorban a Fidesz prominensei között. Egy, a Kubatov-Vizoviczki találkozóról - a pesterzsébeti önkormányzat honlapján az Index által felfedezett - napvilágra került fotón túl egy kiszivárgott ügyészségi feljegyzés is árulkodott a kapcsolatról, aszerint ugyanis a budapesti éjszakai élet egykori császára arról írt a Fidesz politikusának 2013-ban, hogy ha segít neki, és elhagyhatja az előzetes letartóztatást, akkor kitereget baloldali politikusokról szóló bűnügyi információkat.
Kubatov elismerte, hogy kapott ilyen levelet, amit állítása szerint 24 órán belül továbbküldött a "bűnüldözési szerveknek", majd azt is megerősítette, hogy találkozott Vizoviczkival. Ezután érdeklődtünk a KNYF-nél, hogy a nyilvánosság megismerheti-e ezt a bizonyos levelet. Kérdésünkre Nagy Andrea szóvivő azt közölte: "a bűnjelként lefoglalt levelet a nyomozati iratokkal és a többi bűnjellel együtt a KNYF a vádemeléskor továbbította a Fővárosi Törvényszékre. A bírói szakban lévő ügyben a lefoglalt levél jelenleg is bűnjelként szerepel. Erre figyelemmel a lefoglalt bűnjellel kapcsolatosan a bíróság adhat bármilyen további tájékoztatást." A bíróság - mint a mostani válaszból kiderült - leghamarabb szeptember elején hozza nyilvánosságra a dokumentumot, ami után tisztulhat a kép: pontosan milyen kapcsolatban is állt egymással Kubatov és Vizoviczki. | Nyilvános lehet a Vizoviczki-Kubatov-levél | null | https://nepszava.hu/1101961_nyilvanos-lehet-a-vizoviczki-kubatov-level |
2002-11-11 00:00:00 | 1 milliárd 710 millió forintra halmozódik minden idők legnagyobb magyarországi lottónyereménye, miután a 45. héten sem volt telitalálatos az ötös lottón – jelentette be a Szerencsejáték Rt. A jövő heti számsorsoláson már 1 milliárd 710 millió forint lesz a főnyeremény. A vásárolt szelvények száma is rekordot döntött: összesen 12 millió 700 ezer szelvényt vásároltak az 1 milliárd 510 millió forintos nyeremény reményében. Ez a hét volt sorre | false | [
"archívum"
] | 0 | null | 0 | Belföld Nem volt telitalálat az ötös lottón
1 milliárd 710 millió forintra halmozódik minden idők legnagyobb magyarországi lottónyereménye, miután a 45. héten sem volt telitalálatos az ötös lottón – jelentette be a Szerencsejáték Rt. A jövő heti számsorsoláson már 1 milliárd 710 millió forint lesz a főnyeremény. A vásárolt szelvények száma is rekordot döntött: összesen 12 millió 700 ezer szelvényt vásároltak az 1 milliárd 510 millió forintos nyeremény reményében. Ez a hét volt sorrendben a huszonharmadik, hogy nem volt telitalálatos szelvény az ötös lottón.
Ajánlom a Facebookon 0 | Nem volt telitalálat az ötös lottón | 0 | http://24.hu/belfold/2002/11/11/nem_volt_telitalalat_otos |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Havonta veszi górcső alá a Budapesti Rendőr-főkapitányság a kerületi rendőrkapitányságokkal közösen a szervek által folytatott körözési eljárásokat. Augusztus első felében a IV., az V., a XI. és a XXI. kerületi rendőrkapitányságokkal elemeztek összesen 1439 ügyet - adta hírül a rendőrségi portál.
Augusztus 16-án tehát összehangolt akciót szerveztek, amelyben 61 embert fogtak el, akiket egyebek mellett rablás, lopás, csalás, személyi szabadság megsértése és garázdaság miatt kerestek, valamint épségben megtaláltak három, eltűntként nyilvántartott személyt is. | Komoly akcióba kezdett a rendőrség, százegy év és tizenkétmilliós büntetés lett a vége | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/komoly-akcioba-kezdett-a-rendorseg-szazegy-ev-es-tizenketmillios-buntetes-lett-a-vege |
2023. 08. 31. 17:00:00 | A ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi erőszak fokozódásával Izrael szélsőjobboldali kormányzata egyre agresszívebben folytatja a palesztin merénylők otthonának lerombolását. Jogvédők szerint azonban ez nem megoldás, ráadásul sokan kollektív büntetést emlegetnek. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi erőszak fokozódásával Izrael szélsőjobboldali kormányzata egyre agresszívebben folytatja a palesztin merénylők otthonának lerombolását. Jogvédők szerint azonban ez nem megoldás, ráadásul sokan kollektív büntetést emlegetnek.
A 13 éves Mohamed Zalabani idén februárban buszra szállt az egyik katonai ellenőrző pontnál a Szuafat menekülttáborban, majd konyhakéssel rátámadt egy izraeli rendőrre.
Az ezt megelőző nap volt az utolsó alkalom, hogy a család közös vacsorára gyűlt össze kelet-jeruzsálemi otthonában, amelyet hamarosan le fognak rombolni a hatóságok, miután a legfelsőbb bíróság nemrég elutasította a fellebbezésüket.
A lakást, amelyben csaknem három éven keresztül éltek, kiürítették, a bútorokat szétszerelték, mire az illetékes szervek csütörtökön értesítették őket, hogy néhány napon belül felrobbantják az ingatlant.
A család ügye - amelyet egyesek egyedülállóan problémásnak tartanak jogi szempontból - ismét rávilágított Izrael azon vitatott gyakorlatára, amelynek keretében lerombolják a palesztin támadók otthonát.
Ehhez kapcsolódóan: Átlépte a félmilliót az izraeli telepesek száma Ciszjordániában
Az erőszak fellángolásával az ország szélsőjobboldali kormánya egyre könyörtelenebbül folytatja otthonrombolási politikáját, aláhúzva, hogy ez elrettentésként szolgál a merényletet tervezők számára.
"Ez nem megoldás" - mondta könnyekkel a szemében Mohamed anyja, Fida Zalabani, miután felidézte, mennyit dolgoztak a ház kicsinosításán, amelynek falába a biztonsági erők lyukakat fúrtak, hogy ott helyezzék majd el a robbanószert.
"Az összes gyerekem, az egész közösség szemtanúja lesz ennek, és nem fogja elfelejteni" - fogalmazott.
Nem sokkal korábban agyonlőtték Mohamed egy szintén tizenéves barátját, amikor előrántott egy fegyverutánzatot, ezt akarta megbosszulni az izraeli rendőr megkéselésével. A fiút azonnal leteperték, miközben egy biztonsági őr tüzet is nyitott rá, de helyette saját kollégáját találta el, aki életét vesztette.
A gyilkossági kísérlettel megvádolt fiatalt azóta is őrizetben tartják, jelenleg a tárgyalásra vár.
Fotógaléria: Palesztin dzsihadista vezetők és gyerekek is meghaltak az izraeli légicsapásokban Huszonöt ember halt meg Gázában kedd reggel óta, amikor Izrael megkezdte a palesztin Iszlám Dzsihád elleni hadműveletet. A halottak között legalább tíz civil és három palesztin dzsihadista parancsnok is van. Izraelben nem voltak halálos áldozatok, néhány épületet ért találat. Megosztás a Facebookon
Megosztás a Twitteren
Küldés emailben
Megosztás LinkedIn-en
Jogvédő szervezetek, például a fellebbezés ügyében a családot képviselő HaMoked szerint egyértelmű, hogy az otthonrombolás kollektív büntetéssel ér fel ezekben az esetekben, aminek következtében az ártatlan családtagok is hajléktalanná válnak. Mohamed szülei és testvérei átmenetileg egy rendkívül szűkös szuterént tudtak kibérelni.
"Az otthonok lerombolásával szándékosan okoznak kárt ártatlan embereknek annak reményében, hogy ezzel elriasztanak másokat a támadástól. Ez teszi ezt ilyen kirívóan illegálissá és erkölcstelenné" - jelentette ki Jessica Montell, az imént említett csoport igazgatója.
Több nyugati ország és az ENSZ is elítélte a szóban forgó izraeli gyakorlatot, amely a zsidó államon belül is megosztottságot szül, ugyanis egyes tisztségviselők úgy vélik, hogy mindezzel épp ellenkező hatást fognak elérni.
"Amikor a palesztinok azt látják, hogy leromboljuk a házakat, csak erősödik a félelmük, a frusztrációjuk és a gyűlöletük. Márpedig épp ezen okokból csatlakoznak emberek a terrorszervezetekhez" - emelte ki Ami Ajalon, a Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálat volt vezetője.
A taktikát az 1967-es, hatnapos háborút követően kezdték széles körben alkalmazni az izraeli hatóságok. Az első és a második intifáda idején palesztin fegyveresek százainak robbantották fel az otthonát.
Ehhez kapcsolódóan: A szentföldi keresztények szerint egyre több támadás éri őket Izraelben
Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Jákov Amidror arról beszélt, hogy annak idején például egy palesztin apa feladta merényletre készülő fiait, hogy megelőzze otthonuk elpusztítását. "Ez nem varázsszer a terrorizmus megállítására, de segít" - szögezte le.
A zsidó állam hadereje ugyanakkor 2005-ben felfüggesztette a házrombolásokat, miután egy szakértői panel arra a megállapításra jutott, hogy a taktikának az ellenséges érzületek szításán kívül nem sok hatása van.
Udi Sáni, a kritikus megállapításokat megfogalmazó bizottság vezetője azt állította, hogy egyetlen olyan esetet sem találtak, amelyben működött volna az elrettentés, az akció csak megtorlást eredményezett.
"Ez pusztán egy módja volt annak, hogy agresszívnak tűnjünk a nyilvánosság szemében" - fogalmazott.
Közel egy évtizeden át alig volt példa házrombolásra, de a 2014-es jeruzsálemi támadásokat követően ismét alkalmazni kezdték, ami akkor is társadalmi vitát generált az intézkedés jogszerűségét és hatékonyságát illetően.
Most pedig az előző vezetést gyengeséggel vádoló Netanjáhú-kormány ígéretet tett a házrombolások felgyorsítására. Itamar Ben-Gvir keményvonalas nemzetbiztonsági miniszter hangsúlyozta: "Világos elrettentő üzenetet akarunk küldeni."
Ehhez kapcsolódóan: Sokakat aggaszt egy szélsőjobboldali politikus kormányzati szerepe Izraelben
Az idei év első felében az izraeli biztonsági erők tucatnyi házat robbantottak fel e célból, ennek nyomán csaknem hatvan ember vált földönfutóvá, ami a jogvédők szerint a legmagasabb szám az elmúlt hét év során.
"Biztonsági intézkedésről van szó, nem megtorlási eszközről" - szögezte le a hadsereg.
A Zalabani-ügy is jelzi a változást, ugyanis eddig Izraelben soha nem rombolták le ennyire fiatal merénylő házát, ráadásul a büntetést leginkább a súlyosabb támadások esetén alkalmazták.
A legfelsőbb bíróság általában annak alapján dönt a fellebbezésről a hasonló ügyekben, hogy a rokonok tudhattak-e a készülő rajtaütésről.
Ehhez kapcsolódóan: Az izraeli parlament elfogadta a vitatott igazságügyi reform több fontos elemét
Mindeközben zajlik a hatalmas tiltakozásokat kiváltó igazságügyi reform elfogadása, és egyre fokozódik a nyomás a bíróságokon. Szakértők szerint elképzelhető, hogy a jelenlegi feszült helyzetben egyes bírák megpróbálják kerülni a konfrontációt a kormánnyal.
Készült az AP tudósításának felhasználásával. | Ismét bírálatok kereszttüzében az izraeli házrombolási politika | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ismet-biralatok-kereszttuzeben-az-izraeli-hazrombolasi-politika/32572877.html |
null | Hitelt is felvett egy békéscsabai férfi azért, hogy éljen egy interneten talált befektetési lehetőséggel. Összesen több mint 8 milliót utalt el idegeneknek, aztán rájött, hogy átverték, hogy csalás áldozata lett – közölték a rendőrségen, ahol több tippet is megosztottak, hogy mire érdemes figyelni. | true | [
""
] | 0 | BEOL | null | A férfi még júniusban megadta a személyes adatait, majd először egy férfivel beszélt telefonon, és 95 ezer forintot utalt át. Egy internetes felületen úgy látta, hogy ennek lett hozama, és egy nő is felhívta, aki újabb összeg befektetésére biztatta. A férfinek nem volt több pénze, de a nő segített neki online hitelt igényelni, így felvett 6 millió forint kölcsönt, amit két részletben a nő által megadott névre, számlaszámra utalt el.
Elhitették vele, hogy ez megduplázódott, ezért a békéscsabai férfi hozzá akart jutni a nyereséghez. De a kifizetéshez ügyintézésre további 1 millió 900 ezer forintot kértek tőle, amit szintén elutalt. Ezután még kértek tőle pénzt a kifizetéshez. Miután rájött, hogy csalás áldozata lett, és több mint 8 millió forint kár érte. Szeptember 6-án feljelentést tett a Békéscsabai Rendőrkapitányságon, ahol az ügyében nyomozás indult - ismertették.
A Békés vármegyei rendőrségFacebook-oldalántöbb tanácsot is megosztottak, hogy mire érdemes figyelni, ha a befektetési lehetőséget kínálnak. Mint írták, azok a csalások a legelterjedtebbek, amikor a nagy hasznot ígérő idegenek részvényekre, kötvényekre, kriptovalutákra, ritka fémekre, tengerentúli ingatlanokra vagy az alternatív energiára hivatkoznak, azt írják, mondják, hogy ezekből lehet sok pénzhez jutni. Ezeket a befektetési lehetőségeket gyakran - a tudtuk és beleegyezésük nélkül - közismert emberek, sportolók, modellek képeivel és ajánlásával hirdetik.
Érdemes gyanút fogni, ha
az a megérzése támad, hogy ez "túl szép, hogy igaz legyen";
a közösségi médiában újra és újra találkozik ezekkel a hirdetésekkel;
folyamatosan kapja a kéretlen telefonhívásokat;
gyors megtérülést ígérnek és biztosítják arról, hogy a befektetés biztonságos;
az ajánlat csak korlátozott ideig él, kimaradhat, lemaradhat róla;
az ajánlat csak Önnek érhető el, és megkérik, hogy senkinek se szóljon róla! | Túl szép, hogy igaz legyen: 8 millió forintot utalt el egy csabai férfi | null | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/09/rendorseg-csalas-befektetesi-lehetoseg |
2014-02-15 06:07:00 | Civil szervezetek tüntetésen követelték a nagy adózók által elkövetett áfacsalások kivizsgálását szombaton a fővárosban. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóságának budapesti épülete előtt megtartott demonstráción, amelyen 200-250 tiltakozó vett részt, Horváth András, a NAV volt ellenőrzési koordinátora - aki áfacsalások miatt korábban feljelentést tett - feltette a kérdést, hogy miközben havonta 100 milliárd forintot "húznak ki mindannyiunk zsebéből", miért nem indul már el az ügy kormányzati szintű kivizsgálása?
Elképesztőnek nevezte, hogy annak ellenére nincs az ügyről a kormánynak véleménye, hogy "lenyúlják" a költségvetés 10 százalékát évente. Ennek a szabadrablásnak nagyon súlyos következményei lesznek az egész országra nézve - vélekedett. Hozzáfűzte, ne higgyék azt, hogy az olajügyekhez, a földügyekhez, a trafikügyhöz hasonlóan ezt is a szőnyeg alá lehet seperni, bárki is nyerje meg a következő választásokat.
Tájékoztatása szerint éppen azért választották a demonstráció helyszínéül a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság előtti területet, mert ez az a szervezet, amely leginkább asszisztál a "költségvetési lenyúlásokhoz". Felhívta a figyelmet arra: annak ellenére nem indult érdemi vizsgálat, hogy a lakásáról házkutatás alkalmával elvitt iratokból pontosan kiderül, hogy hol találhatóak a felelősök körei - mondta Horváth András.
Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője a tüntetésen arra figyelmeztetett: nem lehet hagyni, hogy a nagy halak megússzák a csalásokat, miközben kishalakat folyamatosan egzecíroztatja az adóhatóság. Ezért a nyilvánosság erejével arra kell bátorítani a NAV többi dolgozóját is, hogy merjenek kiállni a csalók leleplezése érdekében - tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy a politikai pártok viszonya "baráti" a korrupcióhoz, ezért mindenkit arra szólított fel, jól nézzék meg, hogy kinek nyújtanak támogatást.
A demonstráció résztvevői, a többi között "Csak nagy halak úszhatNAV", "Nyugtával dicsérd a NAV-ot", "Adócsalás helyett évente 100 stadiont" feliratú transzparenseket tartottak a magasba. Ugyanakkor áfacsalt termékeknek nevezett élelmiszereket, étolajat, cukrot, mosóport, tejet, kávét és rizst gyűjtöttek a helyszínen, amelyet a tüntetés végén rászorulók között osztottak szét.
A demonstrációt az Anonymous Operation Hungary, az alkotmány nem játék, Hallgatói Hálózat, a Humán Platform, a Krétakör Levegő Munkacsoport, a Valódi Demokráciát Most!, az Occupy Hungary, a Védegylet, és a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége szervezte. | Belföld: A tüntetők üzenik: Adócsalás helyett évente 100 stadiont - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/a_tuntetok_uzenik__adocsalas_helyett_evente_100_stadiont-1445027 |
2023. 09. 05. 12:30:00 | Amerikai sajtóértesülés szerint Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora Oroszországba
látogathat, ahol valószínűsíthetően fegyverüzletekről tárgyalna Vlagyimir Putyin orosz államfővel. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Kim Dzsongun észak-koreai diktátor azt tervezi, hogy Oroszországba utazik, ahol Vlagyimir Putyin orosz államfővel találkozik - írta amerikai tisztviselőkre hivatkozva a BBC egyesült államokbeli partnere, a CBS.
Kapcsolódó cikk Szocsiban randevúzik Putyin és Erdogan Putyin 1900 milliárd rubelt akar az Ukrajnától elcsatolt régiókra költeni, Dánia csökkentette a koppenhágai orosz nagykövetség dolgozóinak számát. Háborús hírek este.
A két vezető vélhetően arról egyeztetne, hogy a posztsztálinista diktatúra milyen fegyverszállításokkal tudná kisegíteni Oroszországot az Ukrajna ellen vívott háborújában. A New York Timesnak nyilatkozó források szerint Kim felfegyverzett vasúti szerelvényen - páncélvonaton - érkezhet orosz földre, vélhetően Vlagyivosztokba. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki nemrégiben látogatott el Phenjanba, állítólag igyekezett tüzérségi lőszereket beszerezni az észak-koreai tartalékokból. Ezek kompatibilisek az orosz ágyúkkal, miután mindkettő a szovjet arzenálból származik.
Mit adnak a másiknak?
A miniszter hazatérte után Putyin és Kim állítólag leveleket váltott egymással, amelyben biztosították a
másik felet, hogy erősíteni akarják a két ország kapcsolatait. John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője a washingtoni kormány nevében azt javasolta Phenjannak, hogy ne adjon el fegyvereket az oroszoknak. Ha mégis ezt teszik, akkor a számtalan szigorúbbnál szigorúbb szankció tetejébe további gazdasági korlátozások bevezetésére számíthatnak. Az Egyesült Államok és Dél-Korea attól tart, hogy Kim cserébe az észak-koreainál fejlettebb katonai technikát kaphat az oroszoktól. Ugyanakkor lehet, hogy csak élelmiszerrel és készpénzzel fizetnének, miután elsősorban erre van szüksége a koronavírus-járványban a szokásoknál is jobban lerongyolódott Észak-Koreának.
Vlagyimir Putyinnal találkozhat az észak-koreai diktátor.
John Everard, aki 2006 és 2008 között brit nagykövetként dolgozott az elzárkózó országban, kétli, hogy létrejön a találkozó. Egyrészt Kim személyes biztonságát illetően teljesen paranoiás, ezért tarthat az oroszországi utazástól. Másrészt a lőszerek, amikre az oroszok igényt tarthatnak évtizedek óta rozsdásodnak a raktárakban, így kérdéses, mennyire használhatók.
Kim és Putyin 2019-ben egyszer már találkozott Vlagyivosztokban. Ez egy hónappal követte az észak-koreai vezető és Donald Trump akkori amerikai elnök vietnámi csúcstalálkozóját. Utóbbi kudarcba fulladt, mert Phenjan nem hajlandó lemondani atomfegyvereiről. | Kim Dzsongun páncélvonattal mehet Putyinhoz | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kulpolitika/kim-dzsongun-pancelvonattal-mehet-putyinhoz.html |
2014-12-30 00:00:00 | A Való Világ 24 éves anyukája arról is büszkén mesélt, hogy egy férfi barátjától kapta műmelleit. | false | [
"vv7",
"vv zsu"
] | 0 | null | 0 | VV Zsuzsa már bemutatkozó kisfilmjében elárulta, hogy bármit ki tud csikarni a férfiakból, anélkül is, hogy ágyba bújna velük. Akkor említette meg, hogy felpumpált cickóit is ajándékba kapta. Beköltözése után aztán egyből Danihoz csapódott miután mindenki kiutálta, most pedig szépen lassan Laci felé kezd közeledni. A többiek leginkább taktikának gondolják kapcsolatait, és valószínűleg nem is tévednek nagyot.
Zsuzsa testvére a Borsnak mesélt arról, hogy húga számára mindig is fontos szempont volt egy párkapcsolatban, hogy milyen vastag az illető úriember pénztárcája, és azt is hozzátette, szerinte jó az, amit csinál.
“Már kamaszlányként a harmincas vagy afölötti férfiakat kedvelte. A húgom összes exe vállalkozó, üzletember, vagyis a tekintély fontos neki, és az, hogy legyen jó jövedelme az illetőnek. A mellét például egy kiskunmajsai diszkótulajdonostól kapta, de nem volt köztük semmi, kizárólag barátság. Zsu sokáig pultozott, belefolyt az üzletemberek vállalkozásaiba, ott tanulhatott ki dolgokat. Szerintem jó utat választott, jól játssza a szerepét" – mesélte a testvér.
Fotó: RTL2 Sajtóklub | VV Zsu mindig is a gazdag pasikra hajtott | 0 | https://24.hu/szorakozas/2014/12/30/vv-zsu-mindig-is-a-gazdag-pasikra-hajtott |
2014-03-31 09:10:00 | A Mol ismételten és kategorikusan visszautasította a társaság és annak vezetője elleni vádakat. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A vádemelésre az USKOK vizsgálata után került sor. Hernádit azzal vádolják, hogy 2009-ben lehetővé tette és megszervezte kenőpénz átadását Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek. Az USKOK azzal vádolja Hernádi Zsoltot, hogy 10 millió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanadernek, hogy a Mol megszerezhesse az irányítói jogokat az INA-ban, illetve azért, hogy a veszteséges gázüzletágat válasszák le a cégről, és azt a horvát állam vegye át.
A megegyezés értelmében Ivo Sanader, hivatali tekintélyével visszaélve, a Horvát Köztársaságra hátrányos szerződést kötött – áll az USKOK indoklásában.
Hernádi Zsolt horvát ügyvédjén keresztül, ténybeli tévedésekre és eljárásjogi hibákra hivatkozva, fellebbezést nyújtott be a letartóztatását elrendelő végzés ellen, de ezt a horvát bíróság visszautasította.
A horvát legfelsőbb bíróság hétfőn kezdte meg Ivo Sanader volt miniszterelnök perének fellebbviteli tárgyalását a Hypo Bank és a Mol-INA-ügyek egyesített perében – jelentette hétfőn a horvát köztelevízió (HRT).
A Mol Nyrt. számos alkalommal visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
A magyar energiaipari cég nem kívánta hétfőn kommentálni a hírt az MTI-nek. Egyúttal ismételten és kategorikusan visszautasította a társaság és annak vezetője elleni vádakat. | Horvátországban vádat emeltek Hernádi ellen | null | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2014/3/horvatorszagban-vadat-emeltek-hernadi-ellen |
2021-02-24 00:00:00 | Téli csodavilággá változott a Niagara-vízesés - Részben befagyott a zuhatag. | false | [
"időjárás",
"kanada",
"egyesült államok",
"niagara-vízesés",
"fagy",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | A brutálisan hideg időjárás miatt részben befagyott a Kanada és az Egyesült Államok határán található Niagara-vízesés − írja a Daily Mail.
12 Galéria: A Niagara-vízesés télen Fotó: Lindsay Dedario / Reuters
A vízzuhatag alján és a folyó partján nagy jégdarabok képződtek. A víz és a jég találkozásakor pedig gőz képződik, ugyanis a jég sokkal hidegebb, mint a rázúduló víztömeg.
Nemrég hazánk legnagyobb tava, a Balaton is befagyott az elképesztő hideg miatt.
(Borítókép: Lindsay Dedario / Reuters) | Téli csodavilággá változott a Niagara-vízesés | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/02/24/fagy-idojaras-niagara-vizeses-egyesult-allamok-kanada |
2024-08-22 12:13:00 | Végrehajtandó szabadságvesztést kért rájuk az ügyészség. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken hét személy, köztük Horváth Csaba, Tóth Csaba, dr. Baja Ferenc és dr. Molnár Zsolt ellen - olvasható az ügyészség közleményében.A vádirat Zuglót érintő részének lényege szerint 2016-ban a kerületben bevezetett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére közbeszerzési eljárásokat folytattak le. Horváth Csaba - a fővárosi közgyűlés tagjaként - és Tóth Csaba - a kerület korábbi országgyűlési képviselője - a feladat elvégzésére előre kiválasztott egy gazdasági társaságot. Azért, hogy az érintett cég nyerje el a pályázatot, a két politikus befolyásuk érvényesítését ajánlotta a cég képviselőinek. A politikusok közreműködésükért a pályázat elnyerését követően, 2017 és 2019 között havi rendszerességgel 10-15 millió forintot kaptak.2017-ben egy helyi politikus is megkereste a céget azzal, hogy nem fogja politikai befolyását a parkolási szerződés ellenében érvényesíteni, amiért cserébe több alkalommal 2-3 millió forintot vett át. A cég a vesztegetésre szánt készpénzt fiktív számlák beállításával, illetve befogadásával teremtette elő.A vádirat szerint Újbudán a közbeszerzés elnyerését követően ugyanezen kft. végezte 2017 és 2020 között a fizetős parkolási rendszer üzemeltetését. A szerződéses jogviszony gördülékeny működése és a jóváhagyásra kerülő teljesítésigazolások problémamentes kiállítása érdekében a cég havi 4 millió forintot fizetett a Polgármesteri Hivatal egyik vezetőjének.A gazdasági társaság képviseletében eljáró személy érdekeltségébe tartozó másik cég 2019-ben informatikai szolgáltatásokra irányuló keretszerződést kötött a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Budapesti Közlekedési Zrt.-vel. A vádirat szerint Baja Ferenc - volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő - a cég tendernyertességének esetére 30 millió forintot kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását - a korábban betöltött pozícióiból és a meglévő politikai kapcsolataiból eredően meglévő befolyásának érvényesítésével - ne akadályozza. Később Baja egy állított szerződéses probléma elhárításáért további 7 millió forintot vett át, ezt követően további havi 2-3 millió forintot kért közbenjárásáért. Az ezen korrupciós megállapodásról értesülő Molnár Zsolt országgyűlési képviselő befolyására hivatkozással szintén részesedést akart az ügyletből, ezért dr. Baja Ferenc az ő részére a szerződés meg nem támadásáért 40 millió forintot kért, amely összeg a képviselőnek kifizetésre került.A nyomozó főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje a megnevezett politikusokat végrehajtandó szabadságvesztésre, tíz millió forintot meghaladó pénzbüntetésre, továbbá rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig, számolt be a hatóság. | Vádat emeltek Molnár Zsolt, Horváth Csaba és Tóth Csaba ellen a zuglói és újbudai parkolási rendszer miatt | null | https://magyarnarancs.hu/bun/vadat-emeltek-molnar-zsolt-horvath-csaba-es-toth-csaba-ellen-a-zugloi-es-ujbudai-parkolasi-rendszer-miatt-270470 |
2009-08-31 00:00:00 | Vanczák elhagyta a kórházat - A magyar védő a csütörtöki Európa Liga-meccsen sérült meg súlyosan, legalább négy hetet kihagy. | false | [
"futball",
"sérülés",
"vanczák",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Elhagyhatta az isztambuli kórházat és visszarepült Svájcba Vanczák Vilmos, az FC Sion magyar válogatott labdarúgója, aki a Fenerbahce elleni csütörtöki Európa Liga-selejtezőn szenvedett súlyos mellkasi és hasi sérüléseket.
Vanczák akkor járt szerencsétlenül, amikor ütközött a vendéglátók kapusával. A csütörtöki találkozó 2-2-re végződött, Vanczák a 9. percben egyenlített, majd a szünetben lecserélték. A párharcot 4-2-es összesítéssel az előző körben a Budapest Honvédot búcsúztató Fenerbahce nyerte. A 41-szeres válogatott játékos - aki eddig mind a hat világbajnoki selejtezőt végigjátszotta -, értelemszerűen kihagyja a sorsdöntőnek ígérkező két hazai vb-selejtezőt, a szombati Svédország és a négy nappal később esedékes Portugália elleni találkozókat. | Vanczák elhagyta a kórházat | 0 | http://index.hu/sport/futball/hirek/2009/08/31/vanczak_elhagyta_a_korhazat |
2019-06-12 00:00:00 | Pár hónappal azután ért véget a kapcsolat, hogy azt nyilvánosan is felvállalták. | false | [
"hajdú péter",
"szakítás",
"alföldy anna"
] | 0 | null | 0 | Hajdú Péter és barátnője szakítottak, ezt utóbbi, Alföldy Anna mondta el a Velvetnek. Alföldy az okokról és a szakítás részleteiről nem akart beszélni, csak annyit mondott:
Végeztünk egymással, de nem szeretném firtatni, hogy miért alakult így. Minél előbb le akarom ezt az egészet zárni.
A Velvet megkereste Hajdút is, aki azt mondta, nem hallotta a pletykákat, és ha Alföldy oldaláról eltűntek a közös képek, akkor őt kell megkérdezni a miértekről. Alföldy Instagramjáról valóban eltűntek a közös képek, pár hónappal azután, hogy nyilvánosan is felvállalták kapcsolatukat.
Nyilvántartásunk szerint amikor összejött a tévéssel, Alföldy Annának 18.500 követője volt Instagramon. Most, a szakítás idején már 25 ezer van neki, vagyis az együtt töltött hónapok alatt megmásfélszerezte követőit.
Kiemelt kép: Instagran/Alföldy Anna | Szakított Hajdú Péter és barátnője | 0 | https://24.hu/szorakozas/2019/06/12/szakitott-hajdu-peter-es-baratnoje-alfoldy-anna |
2014-12-20 00:00:00 | A Kehi után a NAV-ot is ráküldte a kormány az Ökotárs Alapítványra, és az adóhatóság azonnal vizsgálatot is indított az eredetileg az Ökotárs által jelzett adminisztrációs pontatlanság miatt. Így már két nyomozás is zajlik a norvég civil támogatásokat osztó szervezet ellen, közben ugyanis folytatódik az az eljárás is, amit a Kehi feljelentése nyomán a rendőrség indított ismeretlen tettessel szemben, hűtlen kezelés miatt. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Az újabb vizsgálódás tényét Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár jelentette be: az általa megfogalmazott gyanú szerint az alapítvány „kettős könyvelést”’ folytatott, azaz bizonyos személyi költségeket a Norvég Alapnak és a Svájci Alapnak is elszámolt, amit a Kehi derített ki a vizsgálata során.
Mint Móra Vera, az Ökotárs igazgatója kérdésünkre elmondta, valóban voltak olyan munkatársak (például maga Móra Vera, illetve a pénzügyi vezető), akiknek a díjazása mindkét nyilvántartásban megjelent, ennek azonban prózai oka van: mivel mindkét alap számára dolgoztak (az Ökotárs kezeli a Svájci Alap pályázatait is), a konzorciumi megállapodás szerint a díjazásukat a két alap 50-50 százalékban megosztva állta.
Itt tehát sem szabálytalanságról, sem keletkezett kárról nincs szó. Ezen kívül volt még egy munkatárs, aki a pályázatok menedzselésének időszakában került át az egyik alaptól a másikhoz, és akit (nem a tb és az adó szempontjából fontos nyilvántartásban, hanem az Ökotárs egyik kimutatásában) átmenetileg még a régi helyen szerepeltettek, miközben már az új helyen dolgozott, ezt azonban maga az Ökotárs jelezte, és kétszeres kifizetés vagy más károkozás itt sem történt.
Az újabb vizsgálatról az Ökotárs illetékesei szokás szerint ismét a kormánypárti sajtóból értesültek: őket nem kereste meg a NAV, pedig az információhiányt egy telefonnal tisztázni lehetett volna – ehelyett hatósági eljárás indult. Érdekesség, hogy a Magyar Nemzet az első nyomozással kapcsolatban már 250 milliós szabálytalan kifizetésről ír, miközben a Kehi-jelentés bemutatásakor a hivatal prezentációjában a legtágabban értelmezve is legfeljebb 20 millió forintnyi olyan tétel szerepelt, amivel kapcsolatban a hivatal további vizsgálatot tartott szükségesnek. | Belföld: Megkapták a NAV-ot is - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/megkaptak-a-nav-ot-is-1505623 |
2024-04-05 00:00:00 | A Samsung-gyár közelében történt csőtörés kiömlő vizében jelentős mennyiségű mérgező oldószert mutatott ki a laboratóriumi vizsgálat. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Akkumulátor-gyártáshoz használt, mérgező oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem közelében kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén egy gyár közelében történt csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A laboratóriumi vizsgálat a vízmintákban jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószert mutatott ki.
2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a helyi Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára közelében csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám a közeli termőföldön kiterjedt méretű tócsákban ott maradt a szennyezés. A Göd-ÉRT Egyesület képviselője a frissen kifolyó vízből, míg a Greenpeace munkatársai a mellette lévő szántóföldön vettek mintákat.
A vizsgálatok mindkét mintában 200 mikrogramm/liter mennyiségben mutatták ki az akkumulátor-gyártásban is használt N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyület jelenlétét. A mérgező oldószer belélegezve súlyos léguti, valamint szem- és bőrirritációt okozhat és károsíthatja a születendő gyermeket; használatát az EU-ban külön engedélyhez kötik.
Korábban megírtuk, hogy a gödi kutak vizében 2022 májusában egy független vizsgálat NMP jelenlétét mutatta ki, majd beszámoltunk arról is, hogy a hatóságok semmilyen vizsgálatot nem végeztek a vízszennyezés kivizsgálása érdekében.
A vízszennyezés miatt a Göd-ÉRT Egyesület nemcsak hatósági ellenőrzést és vizsgálatot kért, de rendőrségi feljelentést is tett, írtuk meg tavaly szeptemberben. A Dunakeszi Rendőr-főkapitányság azonban egy év után "bűncselekmény hiánya miatt" megszüntette a nyomozást. Az egyesület ezt követően a Dunakeszi Járási Ügyészséghez fordult, amely a rendőrségi határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte az eljárás folytatását, de azt is közölte, hogy mivel 2023 júniusában a Samsung-gyár ügyében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat indult, csak az ennek során felmerülő "további nyomozati cselekmények" nyomán dönt arról, hogy valóban történt-e bűncselekmény.
A Samsung akkugyárának környezetvédelmi felülvizsgálata viszont azzal zárult, hogy az üzem tavaly decemberben tíz évre szóló környezethasználati engedélyt kapott. Az eljárás során a a Samsung SDI az iparterületén végeztetett vízvizsgálatokat, melyek nem mutattak ki szennyezést, a környezetvédelmi hatóság emellett monitoring kutak létesítését írta elő a gyár területére. A korábbi NMP-szennyezés ügyében azonban semmilyen "nyomozati cselekmény" és hatósági vizsgálat nem történt.
Majd az Átlátszó idén februárban feltárta, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer légszennyezettségi adatai szerint 2021-ben a gödi akkugyár 81,4 tonna mérgező NMP-t bocsátott ki. Cikkünkben megírtuk azt is, hogy a 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működő gyárban nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták az NMP-re. A vonatkozó rendelet szerint ugyanis a "rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó véggáz" esetén a kibocsátási határérték 2 mg/m3, de a gödi gyárban az NMP-t kibocsátó minden légszennyező pontforrásra a 150 mg/m3 kibocsátási határértéket írták elő. A jogszabály által előírt kibocsátási határértéket csak a tavaly kiadott környezethasználati engedélyben tették kötelezővé.
A Greenpeace Magyarország álláspontja szerint ez már a sokadik alkalom, hogy Gödön az emberi egészségre rendkívül veszélyes méreg kerül ki a környezetbe, emellett a hazánkban működő akkumulátorüzemekben sorozatban történnek balesetek.
"Jelenleg független és erős hatóságok hiányában az állam nem tudja garantálni a dolgozók és a helyi lakosok biztonságát. A Greenpeace határozottan követeli, hogy a jelenleginél sokkal keményebb szankciókkal sújtsák azokat a üzemeket, amelyek megszegik a környezet- és munkavédelmi előírásokat. Ha kell, függesszék fel a működésüket vagy zárassák be ezeket a veszélyes gyárakat. Egy felelős kormány feladata az ország lakosságának védelme és természeti értékeinek megőrzése, nem pedig a nagy cégek bármi áron történő megsegítése. Az adófizetői milliárdokkal támogatott akkumulátorgyáraknál történő sorozatos balesetek, szennyezéses ügyek kezelése mind arra utal, hogy a magyar kormány elsősorban a nagyvállalatok érdekeit nézi, és nem képes megóvni a lakosságot a környezeti ártalmaktól." - mondta el Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország sajtóközleménye itt, a kormány akkumulátor iparági stratégiájáról szóló állásfoglalása itt érhető el.
Bodnár Zsuzsa | Magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace a gödi szennyvízben | null | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/04/04/magzatkarosito-oldoszert-talalt-a-greenpeace-a-godi-szennyvizben/ |
null | Az állami televízió tizenöt éve költözött ki a pesti belvárosból. | true | [
""
] | 0 | 24.hu | null | A Budapest viharos történelmű köztere, a Szabadság tér nyugati oldalán teljesen végigvonuló, száznegyvenöt méter széles épületóriást minden egyes nap Magyarországra érkező turisták százai, ha nem ezrei fényképezik le, az épület történetét, valamint titkait azonban sokszor sem ők, sem a magyarok nem ismerik.
Előbbi csoport esetében betudhatjuk ezt az emléktáblák hiányának, illetve a különböző útikönyvek és utazós oldalak lényegre törő tartalmának, utóbbinál azonban a ház az elmúlt százhúsz évben való hasznosítása lehet a magyarázat, hiszen az Alpár Ignác tervei szerint 1902-1905 között született óriás tereit 1948-ig a Pesti Értéktőzsde használta, majd néhány évig a Lenin Intézet és a Magyar Technika Háza működött a falak között. A nagy változást az 1957-ben született Magyar Televízió felbukkanása hozta, ami szép lassan egyre nagyobb darabot harapott ki magának a tömbből, hogy aztán egy meghiúsult költözési álmot félredobva 2009-ig a köztévé elsőszámú központja lehessen.
A budai oldalra való költözést követően az egykori Tőzsdepalotát privatizálták, új tulajdonosa azonban tizenöt éve nem tudta megkezdeni az iroda- és üzletházzá, vagy esetleg szállodává való átalakítást.
Ez az időszak persze nem múlt el nyomtalanul, hiszen az utóbbi években többek közt Netflix-sorozatok (így a Halálos harcmező, valamint az All the Light We Cannot See), a második Szárnyas fejvadász-film, illetve Angelina Jolie új munkája, a Maria Callas életéről szóló Callas is használta a tereit, illetve a főbejárat felé vezető lépcsősorát, a nagy átalakításon és felújításon legutóbb 1970-1972 között áteső (ép. Virág Csaba és Hámori Judit) óriás belső terei azonban ma is a tévékorszakra emlékeztetnek.
Tökéletesen bizonyítja ezt az elhagyatott, de sokszor őrzött házak belső terét felderítő urbexes közösség fontos tagja, a Németországban élő Tom van Dutch 2022 júliusában készített fotósorozata, ami
itt, az Oblivion State oldalán látható.
A képeken az építéskori állapotát mutató főlépcsőház, illetve előcsarnok mellett
a négyes és egyes számú stúdió is látszik, amik szinte szerkezetkész állapotban - utóbbi esetben egy immár ötven éve álló köztes födémmel két szintre osztva - várják a megújulást | Ennyi maradt a Magyar Televízió egykori négyes és egyes stúdiójából | null | https://24.hu/kultura/2024/10/09/ismeretlen-budapest-magyar-televizio-negyes-es-egyes-studio-tozsdepalota-alpar-ignac-epiteszet-felujitas-film-forgatas |
2020-05-29 15:04:00 | A NER tényleg bevette a Balatont: mutatjuk a 42 óriásprojektet | true | null | 1 | valaszonline.hu | null | Még egy éve sincs, hogy a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeletével működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője kvázi eskü alatt fogadta: nem azért lett a magyar állam a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. ügydöntő tulajdonosa, hogy széthordásra ítélje, privatizálja a vállalatot. „Ilyen terv nincs. A Bahart most is nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. (…) Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd” – üzente Guller Zoltán azoknak, akik már akkor magánosítást, vitorláskikötő-kiszervezéseket, hajójárat-megszüntetéseket, kempingeladásokat orrontottak.
Aztán idén berobbant Európába a koronavírusjárvány, az MTÜ vezetése pedig a jelzős szerkezetekkel leírhatatlan cinizmus eszköztárához nyúlt: amikor mindenki a pandémiára figyelt, hirtelen átvertek a Bahart-szervezeten egy olyan reorganizációs tervet, amely pontosan a jachtkikötő-üzemeltetés kiszervezéséről, járatmegszüntetésekről, ingatlaneladásokról szól (csak néhány közforgalmú mólónak kegyelmeztek meg utólag, ezek az érintett önkormányzatokhoz kerülhetnek). Mindezt persze – a tóparti ingatlanfejlesztésekben magánbefektetőként is érdekelt Bahart-elnök, Szabadics Zoltán magyarázata szerint – a járványhelyzet esetleges negatív hatásaiból fakadó potenciális csődhelyzet elkerülése végett foganatosították. Amelynél légiesebb, számszerűsíthetetlenebb indoklást legfeljebb a rablóprivatizációk korában jegyezhettek fel a krónikások. Merthogy, ismételjük, a Bahart nyereséges cég, vitorláskikötői kiváltképp azok; érdemi állami forrás legfeljebb a közösségi hajózás és a meglévő infrastruktúra fejlesztéséhez kellett volna. Ám erre így nincs pénz, ami azért különös, mert a kormányzati turizmuskassza egyébként felülről nyitottnak tűnik – legalábbis, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere tartóoszlopai nevével fémjelezhető óriásprojektekről van szó.
Miként az alábbi összeállításból kiderül, például a Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként ismert Szabadics balatoni vállalkozásai máris 2,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az MTÜ-től – vagyis attól a szervezettől, amely idén februárban őt delegálta a hasonló állami injekcióra érdemtelen Bahart elnöki székébe.
A helyzet tehát történelmi; ezért a közelgő balatoni privatizációs hullám előtt a Válasz Online leltárt készített arról, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre, vagyis kiket fűzött fel az elmúlt öt évben a kormányzat a Keszthely–Aliga-tengelyre. Bár például a 24.hu portál üzemszerűen és pontosan beszámol arról, hogy egyes Fidesz-közeliek, Tiborcz-, Mészáros-, Garancsi-leágazások hogyan jutottak telkekhez, gigantikus állami „szponzorpénzekhez”, lapunk most minden létező cégbírósági, földhivatali adatot összefésült az MTÜ különböző támogatási listáival.
Kutatásunk során egyértelművé vált, hogy a NER-elit jelenleg 42 balatoni óriásprojekt-helyszínt tudhat magáénak. Ha az egész országra kitekintünk, a szálloda- és mólófejlesztésre eddig megítélt források kétharmadát, 138 milliárd forintból 90-et vittek el ők – és ebből 63,5 milliárdot hasznosíthatnak közvetlenül a Balatonnál.
Hangsúlyozzuk ugyanakkor: mindez csupán pillanatfelvétel, a buli folytatódik, ráadásul fű alatti, gyengén dokumentált egyedi döntések is születgetnek a turisztikai ügynökségnél. Ami biztos: az alábbi összeállításban szereplő nagyberuházások értékének 50, de inkább 70 százalékát állja az állam. Tehát az elosztás mellett a támogatás-intenzitásban is érvényesül a kétharmados ökölszabály. Vagy inkább: ököljog.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere által futtatott 42 Balaton-parti ingatlanprojekt
KESZTHELY
1. Keszthelyi Yachtkikötő
funkció: bő öt éve ennek az ingatlannak a megszerzésével lépett be Tiborcz István és csapata a Balaton-térség „fejlesztői” közé; a saját hajóflottával is rendelkező kikötőt a korábbi Bahart-portfolióból privatizálták (a keszthelyi önkormányzat szíves közreműködésével)
tulajdonos: a kormányfő veje formálisan már kiszállt a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Zrt.-ből, de a cég vezérigazgatója (Péter Zsolt Miklós) és a kikötő zászlóshajójának kapitánya (Szloszjár Gábor) egyaránt köthető hozzá; előbbi vezető tisztségviselő volt az Elios Zrt.-ben, utóbbi ma is Tiborcz egyik cégében dolgozik
finanszírozás: az ingatlan tulajdoni lapja szerint a Gránit Bank még állami résztulajdonú pénzintézetként kezdte hitelezni a társaságot, és eddig 580 millió forint kölcsönnel járult hozzá a kikötővásárláshoz, -fejlesztéshez; a jachtcsapat szponzorai között pedig ott találjuk a Tiborcz-kötődésű új NER-üstökös, Balázs Attila cégeit (Viastein térkőgyártó, Barnes-luxusingatlankereskedő)
2. A Hotel Helikon és a környező sportpályák területének fejlesztése
funkció: az épületet négycsillagos szállóvá varázsolják át és mellette élményfürdőt is létesítenek
tulajdonos: a Pannon Tessera Hospitalis Zrt.-t egy időre Tiborcz István vette a nevére, majd egy vele üzletileg „rokonítható” adótanácsadó, Boda Gábor lett az ingatlanegyüttest birtokló cég legláthatóbb részvényese
finanszírozás: a szálló megújítására 3,99 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás jutott a Kisfaludy-program szállodafejlesztési keretéből (továbbá a Mészáros Lőrinc-résztulajdonú Takarék-csoport 1,13 milliárd forint erejéig hitelezi a projektcéget)
3. A műemléki besorolású Hullám szálló
funkció: felújítandó hotel
tulajdonos: az ugyancsak a Tiborcz közelébe sorolható Pannon Tessera Hospitalis Zrt.
hitelező: a fenti Takarékbank-kölcsönből ezt a projektet is finanszírozzák
4. A szintén műemlékként jegyzett Balaton szálló
funkció: felújítandó hotel
tulajdonos: az épület a közelmúltig a Mészáros Lőrinchez sorolt Konzum II. Ingatlanbefektetési Alapé volt, majd nemrég átírták a Móló Invest Projekt Kft.-re; utóbbi cég egyik birtokosa az a – hévízi Fideszbe ágyazott – Gelencsér család, melynek fogászati érdekeltsége ugyancsak támogatja a Tiborcz-kötődésű Keszthelyi Yachtkikötő működését
5. A Via szálló helyén emelendő Baron Hotel
funkció: ötcsillagos szállodát és apartmanokat építenek az ingatlanon
tulajdonos: a 2,5 hektáros területet részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől „vásárolta össze” a Mészáros Lőrinc állandó társaként jegyzett Szíjj László; pontosabban az ő cége által kezelt Minerva Ingatlan esernyőalap–Minerva Green Ingatlanbefektetési részalap
finanszírozás: a projekt 1,84 milliárd állami forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program forrásaiból, majd újabb 4 milliárdot a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből
6. Az egykori Zala Kemping területe
funkció: az egykori „táborhely” jelenleg fejlesztésre vár, a kemping bezárt
tulajdonos: az ingatlant bortokló Standful Property Kft. a patinás Magyar Építő Zrt. közvetett érdekeltsége; utóbbi vállalatot a bejáratott Tiborcz-partnerként ismert Paár Attila (WHB-csoport), valamint a kormányfő vejéhez ugyancsak barátilag kapcsolódó ifj. Szeivolt István (Épkar Zrt.) ellenőrzi
GYENESDIÁS
7. Négycsillagos szálloda építése a településen
tulajdonos: a fejlesztő Pleasure 77 Kft. tulajdonosa, Nagy Péter régi „üzletfele” a kormányzatnak;
finanszírozás: a hotelprojekt 1,73 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
VONYARCVASHEGY
8. Park Kemping és Üdülőfalu közel 5 hektáron
tulajdonos: a Magyar Kempingszövetség elnökeként funkcionáló Kisgyörgy Borbála cége, a Zala Kempingek Kft.; a táborhely a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában lévő Balatontourist-hálózat tagja
RÉVFÜLÖP
9. Napfény és Napfény-Garden kempingek összesen közel 9 hektáron
tulajdonosok: a helyi önkormányzat és részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.; a kempingeket Mészáros Balatontourist-csoportja üzemelteti
ZÁNKA
10. Canter Borház
funkció: borászat, később esetleg borhotel
tulajdonos: aBúzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. birtokában lévő Canter Borház Kft.; Mészáros Lőrinc 2017-ben az azóta elhunyt Demján Sándortól vette meg ezt az érdekeltséget
BALATONAKALI
11. Strand-Holiday Kemping 3 hektáron
tulajdonos: a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. konszolidációs körébe vont Zion Europe Kft.; az üzemeltető természetesen a Balatontourist
finanszírozás: az ingatlan tulajdoni lapja szerint az ugyancsak Mészáros-résztulajdonú Takarék-csoport 277 milliós kölcsönnel segítette a terület megvásárlását, fejlesztését
BALATONUDVARI
12. Golfpálya és az ötcsillagos Royal Golf Hotel kialakítása
tulajdonos: a területet 2017-ben szerezte meg az akkori MNV-vezér és golfszövetségi elnök (a Tiborcz Istvánnal üzleti koalícióban működő Szivek Norbert) köreihez sorolt Vagács András cége (Vaperty Investment Zrt.); ugyancsak Vagácsé a szállodaépítő projektvállalat (X. Center Irodaház Kft.)
finanszírozás: a szálló 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
TIHANY
13. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósítása Habsburg József főherceg nyári rezidenciája területén
funkció: a projekt keretében „átépül” a 6 hektáros parkból és három szállodaépületből álló vízparti ingatlan
tulajdonos: a Mol Fehérvár FC-tulajdonos Garancsi István, az OTP-főnök Csányi Sándor és a Mol-vezér Hernádi Zsolt által fémjelzett CD Hungary-csoport; az építtető CDHT Hotel Projekt Kft. ugyancsak az övék
finanszírozás: a beruházás 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból, majd újabb 8,6 milliárdot a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből
14. A Tihanyi Yacht Club megújítása és bővítése
funkció: a szállodaépületeket felújítják, a kikötőt pedig alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
tulajdonos: a magyar állam telkét a Peninsula Resort Zrt. bérli, e céget nemrég vette a nevére a Csányi Sándorral állandósult üzleti kapcsolatban álló Nagy György; a hotelfejlesztési munkákat végző vállalat (Repét Kft.) ugyancsak Nagy-érdekeltség
finanszírozás: az e-kikötő fejlesztéséhez 194,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Peninsula Resort Zrt. a Kisfaludy-program keretéből
BALATONFÜRED
15. A Nemzeti Vitorlásközpont megújítása
funkció: fejlesztik a szálláshelyeket, a kikötőt pedig alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
üzemeltető: a Solum-Invest Kft. annak az Appeninn Nyrt.-nek a leánycége, amelyet a közelmúltig Tiborcz István dominált (ma már csak 5 százalék alatti részvénycsomagot birtokol), illetve meghatározó résztulajdonosa a Keszthelyi Yachtkikötőt szponzoráló Balázs Attila
finanszírozás: az e-kikötő kialakítására 999,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Solum-Invest a Kisfaludy-programból, a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből pedig 4,4 milliárdot
16. Füred Kemping 19 hektáron
tulajdonos: a helyi önkormányzat, de a kemping üzemeltetést Mészáros Balatontourist-hálózata végzi
17. Négycsillagos szálloda a kemping területén
funkció: vitorláshajóval is megközelíthető luxusszálló épül a Balatontourist által üzemeltett táborhelyen
építtető: a Balaton környékén Mészáros Lőrinccel konzorciumba szerveződő, az állami Bahart Zrt. igazgatósági elnöki tisztségét is viselő Szabadics Zoltán vállalkozása, az Sz. Z. Szállodafejlesztő Kft.
finanszírozás: a projekt 1,75 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
18. Az UNI Hotel fejlesztése
funkció: a szálló kikötőjét alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
tulajdonos: a jelenleg Csányi Sándor közvetett tulajdonában lévő B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft. 2016-ban jutott hozzá az (addig) állami ingatlanhoz
finanszírozás: a cég az e-kikötő kialakítására 550 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Kisfaludy-programból
ALSÓÖRS
19. Alsóörs Marina
üzemeltető: a kikötőt a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérével kapcsolatba hozott Deák Gábor fejlesztette, ma a Balaton Dock Kft. a gazdája
finanszírozás: a részben uniós pénzekből megvalósított projektet és a balatonfenyvesi társkikötő fejlesztését az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 3,4 milliárd forintos hitele segítette
BALATONALMÁDI
20. A Bál Resort szálloda és a hozzá tartozó strand megújítása
tulajdonos-üzemeltető: a Mészáros-körbe tartozó Opus Global Nyrt. Hunguest Hotels-hálózata
finanszírozás: ez a projekt 1,45 milliárd forint vissza nem térítendő pénzt kapott a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
BALATONKENESE
21. Az egykori Telekom-szálló felújítása, kapacitásbővítése
tulajdonos: a négy focipályányi, parti telek és rajta a 10 ezer négyzetméteres épületegyüttes tavaly decemberben került a Fidesz és a kormány rendezvényeit biztosító Valton Security-főnök (Varga Lajos) és társai, pontosabban az általuk alapított Tamburmajor Invest Kft. nevére
finanszírozás: a felújítást 2,75 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás segíti a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
22. A Balatonfői Yacht Club e-kikötőfejlesztése
hasznosító: a Balatonfői Yacht Club Kft. a Viszkei testvéreké; ugyanők annak idején bekerültek a NER médiarendszerének arcképcsarnokába (mint „reklámgazdák”), majd azért vették elő őket, mert a cégük gyártotta Giró-Szász András korabeli kormányzati kommunikátor elektromos jachtját
finanszírozás: Viszkeiék az elektromos hajókat is befogadó kikötő fejlesztésre 901 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak a Kisfaludy-programból
23. A volt Piroska Kemping 3 hektárja
tulajdonos: 2015-től az MKB Bank üzemeltetési kft.-je vette át a területet, majd a bank időközben „átcsúszott” Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonába
BALATONVILÁGOS
24. A Club Aliga élményközponttá fejlesztése
funkció: felújítják a hajdani pártüdülő 47 hektárját, a kikötőt pedig alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
tulajdonos: a Pro-Mot Hungária Kft. meghatározó tulajdonosa a balatonfüredi Nemzeti Vitorlásközpontnál már emlegetett Appeninn Holding (amely, mint írtuk, még mindig egy „kicsit” Tiborcz Istváné és a vele szövetséges Balázs Attiláé), ám társtulajdonosként feltűnik a cégjegyzékben a volt MNV-vezér Szivek Norberthez köthető Lexan-csoport is
finanszírozás: az e-kikötő kialakítására 999,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Pro-Mot a Kisfaludy-programból, a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből pedig 7,35 milliárdot
SIÓFOK
25. Aranypart Kemping 9 hektáron
tulajdonos: családja cégén, a Brovama Kft.-n keresztül annak a Varga Jenőnek a befolyási övezetébe tartozik az ingatlan, akin keresztül Mészáros Lőrinchez került a Balatontourist; utóbbi máig a hálózatában tudhatja a kempinget
megjegyzés: Varga Jenő annak idején a pécsi egyetem MSZMP-titkáraként Gyurcsány Ferenc helyi KISZ-vezér elvtársa volt; arról is híres, hogy anno az általa alapított Vectigalis Zrt.-t jelölték ki a Jászai Gellért által bedöntött balatoni SCD–Balatontourist-kempingcégek felszámolására, illetve arról, hogy végül a Fidesz-érában ért karrierje csúcsára – a Malév-csőd menedzselésével
ZAMÁRDI
26. Mirabella Kemping közel 7 hektáron
tulajdonos: ugyancsak a Varga-féle Brovama Kft. – természetesen a Balatontourist partnereként
SZÁNTÓD
27. Az ötcsillagos BalaLand Hotel, apartmanok és élménypark fejlesztése
beruházó: a Matolcsy György legszűkebb nemzeti banki környezetéhez sorolt Nagy Róza rokonsága a Szántód BalaLand Family Kft.-n keresztül
finanszírozás: a projekt 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
BALATONFÖLDVÁR
28. A balatonföldvári nyugati (elektromos) kishajókikötő kiépítése
projektgazda: az a Balabo Környezetbarát Technológiát Gyártó és Fejlesztő Kft., melynek résztulajdonosa, Mészáros László Péter nemrég felvásárolt egy – a már emlegetett Viszkei testvérek balatonfűzfői telephelyére bejegyzett – hajógyártót (User Hybrid Kft.)
finanszírozás: a Balabo az e-kikötő kialakítására 897 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Kisfaludy-programból
BALATONSZEMES
29. Vadvirág Kemping 15 hektáron
tulajdonos: a nehezen átlátható hátterű Capetown Real Estate Zrt., az üzemeltető pedig a Mészáros Lőrinchez tartozó Balatontourist
finanszírozás: az ugyancsak Mészáros-résztulajdonú Takarék-csoport 2 milliárd forint erejéig hitelezi a tulajdonosokat
30. A Hotel OTP átalakítása
tulajdonos: a pénzintézet szállodája jelenleg zárva tart
finanszírozás: a felújítást 537 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti az állam a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
FONYÓD
31. Háromcsillagos hotel a sporttelepen
építtető: az a Pelso Polgári Sportegyesület, amely a korábbi nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós bizalmas ügyvédjéhez, Rátky Miklóshoz köthető
finanszírozás: az ingatlan tulajdoni lapján már a 2018-as választások után „rögzült” az a bejegyzés, hogy Seszták tárcája 1,3 milliárdos kölcsönnel segítette a projektet
32. Napsugár Kemping közel 10 hektáron
tulajdonos: az egykor a Balatontourist hálózatába tartozó ingatlan jelenleg a Rátky Miklós ügyvédi irodájának címére bejegyzett FND Kemping Kft. birtokában van
finanszírozás: a tulajdoni lap tanúsága szerint a Mészáros közébe „sodródott” Takarék-csoport 380 millió forintos hitelt nyújtott a kempingprojekthez
BALATONFENYVES
33. Fenyves Yacht Club
üzemeltető: a kikötőt az Alsóörs Marinánál már emlegetett Deák Gábor fejlesztette, ma ezt a mólót is a Balaton Dock Kft. működteti
finanszírozás: a részben EU-pénzekből megvalósított itteni projektet és az alsóőrsi fejlesztést, ahogy már írtuk, az állami MFB 3,4 milliárdos kölcsönnel segítette
BALATONBERÉNY
34. Naturista Kemping szűk 6 hektáron
tulajdonos: a helyi önkormányzat, de a kempingüzemeltetés joga a Balatontouristé
35. Kócsag Kemping bő 3 hektáron
tulajdonos: a Vonyarcvashegynél emlegetett Kisgyörgy Borbála másik cége, a Kócsag Kemping Kft.; ez a táborhely ugyancsak Balatontourist-csoportba tartozik
BALATON-KÖRNYÉK
36. A Hotel Freya családbarát fejlesztése (Zalakaros)
üzemeltető: a Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotels
finanszírozás: ez a projekt 420 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
37. Termál Kemping 4 hektáron (Zalakaros)
tulajdonos: a Siófok és Zamárdi esetében már „megénekelt” Varga Jenőék egy másik cége, a Queenstown Kft.; a kemping persze a nagy Balatontourist-család része
38. A Holnapocska Tábor és Zobori KalandoZoo fejlesztése, borpanzió építése (Zalaszabar)
tulajdonos: több cégen keresztül a balatonfüredi szállodafejlesztésnél már megidézett Mészáros-partner, Szabadics Zoltán; a zalaszabari projekt egy részének átadásán Rogán Antal „szakminiszter” is megjelent
finanszírozás: a Kisfaludy-program több „alzsebéből” 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás
39. Ötcsillagos szálloda felhúzása (Hévíz)
építtető: a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels Zrt.-vel konzorciumba szerveződő Rossimo Kft. egyik testvérvállalata, az ugyancsak Hüse István által vezetett Event Horizon Capital Zrt.
finanszírozás: a projekt 7,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
40. A Hotel Helios wellness- és gyógyszálló fejlesztése (Hévíz)
üzemeltető: Hunguest Hotels
finanszírozás: a projekt 1,05 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák Kisfaludy-keretéből
41. A Hotel Panoráma színvonalának növelése (Hévíz)
üzemeltető: Hunguest Hotels
finanszírozás: a szállófejlesztés 458 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák Kisfaludy-keretéből
42. A Hotel Pelion családbarát szolgáltatásainak bővítése (Tapolca)
üzemeltető: Hunguest Hotels
finanszírozás: a fejlesztés 1,96 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák Kisfaludy-keretéből
A szálloda- és kikötőfejlesztésre szánt országos források, azaz a bűvös 138 milliárd forint „hasznosulása”
(A Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának hotel- és panziófejlesztési listája, a nagykapacitású szállodák építését és felújítását támogató döntési ív és az e-kikötők kialakítását célzó támogatási lajstrom alapján)
I. Mészáros Lőrinc és „koalíciós” társai – 39 milliárd forint
A balatoni érdekeltségekre (tóparti Hunguest Hotelek, a keszthelyi Baron, Szabadics és Hüse projektjei) költött 22 milliárd forintnyi állami pénz mellett ide soroljuk a tarcali Andrássy Rezidenciára nyert 324 milliót (mert a forrást még Mészáros Lőrinc érdemelte ki, csak azóta Tiborcz átvette a szállót), az ország egyéb Hunguest-érdekeltségeire szórt bő 12 milliárdos pénzesőt, továbbá a Szíjj László bükfürdői és soproni ingatlanjaira érkező közel 5 milliárdot.
II. Tiborcz István üzleti holdudvara – 23 milliárd forint
A balatoni fejlesztőknél (X. Center Irodaház Kft., Pro-Mot Hungária, Solum-Invest, Pannon Tessera Hospitalis) szereplő tételek 19,5 milliárd forintos összértéke mellett ide soroljuk a pécsi Hotel Palatinusra megítélt 3,5 milliárdot.
III. Garancsi, Csányi, Hernádi és Nagy György környéke – 15,7 milliárd forint
A balatoni fejlesztésekre megítélt mindösszesen 12,8 milliárd mellé ide soroljuk a Hernádi Zsolt által gondozott esztergomi Mária Valéria Hotel-projekt 2,9 milliárdját.
IV. Egyéb kormányzati lekötelezettek – 12,3 milliárd forint
A szántódi, balatonkenesei, balatonföldvári és gyenesdiási projektekre jutó 9,3 milliárd mellé ide soroljuk az ugyancsak a Nagy Róza-rokonság által fémjelzett Grand Hotel Tokaj-fejlesztés 3 milliárdját.
V. A többi magyar állampolgár – 48 milliárd forint
#Balaton#Garancsi István#Magyarország#Mészáros Lőrinc#Tiborcz István | A NER tényleg bevette a Balatont: mutatjuk a 42 óriásprojektet - Válasz Online | null | https://www.valaszonline.hu/2020/05/29/balaton-szalloda-molo-fejlesztes-tiborcz-garancsi-csanyi/ |
2012-03-05 20:33:00+01:00 | A kijelölt napirendtől elrugaszkodva, a fideszes frakcióvezetőt bírálva vették elő a kormánypárti parlamenti képviselők a két héttel ezelőtt a Fidesz és a KDNP többsége által leszavazott ügynöktörvényt a hétfői frakcióülésükön. A tanácskozás végén parázs vita alakult ki, ahol több forrásunk szerint az egyik felszólaló azt mondta, a párt sem a saját, sem az egyház soraiban lévő egykori ügynököket vagy titkosszolgálati tartótiszteket nem védelmezheti, a Fidesznek mindenáron fel kell vállalnia a múlttal való szembenézést. | true | [] | 0 | null | 0 | A kijelölt napirendtől elrugaszkodva, a fideszes frakcióvezetőt bírálva vették elő a kormánypárti parlamenti képviselők a két héttel ezelőtt a Fidesz és a KDNP többsége által leszavazott ügynöktörvényt a hétfői frakcióülésükön. A tanácskozás végén parázs vita alakult ki, ahol több forrásunk szerint az egyik felszólaló azt mondta, a párt sem a saját, sem az egyház soraiban lévő egykori ügynököket vagy titkosszolgálati tartótiszteket nem védelmezheti, a Fidesznek mindenáron fel kell vállalnia a múlttal való szembenézést.
"Nem emlékszem olyan estre ebben a ciklusban, amikor egy napirenden kívüli témáról lett volna ilyen heves vita. Eddig is voltak vitáink, de mindig egy beterjesztés előtt álló törvényről, és ezeket rendszerint a frakcióvezető hozta elénk" – jellemezte a hétfői konfliktust a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő kormánypárti forrás.
Több forrásból is megerősített információink szerint a fideszes és kereszténydemokrata politikusok a délelőtti frakcióülésen – melynek hivatalos témája a víziközművek és a hulladékgazdálkodásról szóló törvény volt – ismét felhozták a február 20-án leszavazott, LMP által beterjesztett törvénytervezetet. A javaslatot még december elején nyújtotta be az ellenzéki párt azóta lemondott frakcióvezetője. Az LMP a törvénnyel teljes egészében megismerhetővé akarta tenni az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat
Schiffer András tervezetét még vitára sem bocsátotta az Országgyűlés, a kormánypárti képviselők többsége még a tárgysorozatba vételt sem támogatta. A kormánypártok akkor sem voltak egységesek, mert tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus (köztük Balog Zoltán, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa) igennel szavazott, 28 kormánypárti politikus (mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária) pedig tartózkodott. A miniszterelnök-pártelnök nemmel voksolt, Lázár János jelen volt, de nem nyomott gombot. Schiffer múlt héten levélben fordult Orbán Viktorhoz, melyben azt tudakolta, milyen indokok miatt mondott nemet a pártja az ügynöktörvényre.
Berágtak Lázár nyilatkozatára
A hvg.hu-nak több fideszes parlamenti képviselő is azt mondta, a frakcióban Lázár János egy korábbi nyilatkozata verte ki a biztosítékot. A kormánypárt frakcióvezetője egy héttel a törvényjavaslat leszavazása után egy sajtótájékoztatón azzal indokolta a javaslat parlamenti bukását, hogy ő támogatta volna az ügynökügy rendezését, de az álláspontjával kisebbségben van a saját képviselőcsoportjában. Forrásaink szerint a nyilatkozatra többen felkapták a fejüket, ugyanis a kérdésről nem volt szavazás a frakcióban, a képviselőcsoportot nem szondázták meg előtte.
Lázár János - jelen volt, de nem szavazott © Túry Gergely
"Legfeljebb ez lehetett a benyomása Jánosnak, hogy ellenezzük, de fogalmam sincs honnan alakult ki benne ez a benyomás, mert eddig nem volt érdemi vita az ügyben" – mondta egy neve elhallgatását kérő KDNP-s politikus, aki azt állította, korábban Lázár leszögezte, hogy nemmel fognak szavazni, így sokan a frakciófegyelemhez igazodva, a meggyőződésükkel szembemenve voksoltak. Ezért bosszantotta fel őket, hogy a frakcióvezető végül az állítólagos "többségi véleményre" hivatkozva indokolta a javaslat elutasítását.
A hvg.hu úgy tudja, a vitát egy vidéki képviselő robbantotta ki, aki azt mondta, már a megyei lap is kérdésekkel bombázza, amiért nemmel szavazott, szeretné tudni, hogy lesz-e folytatása az ügynek. Lázár múlt hét hétfőn azt nyilatkozta a sajtótájékoztatóján, hogy a Fidesz meg fogja alkotni a saját ügynöktörvényét, mert az LMP javaslatát szakmailag rossznak tartják. A frakcióvezető szerint ötpárti egyeztetést kezdeményeztek az ügyben, de erre az LMP mondott nemet a február 20-i szavazás után.
Az egyházaknak is szembe kell nézniük múltjukkal
Információink szerint az LMP-s törvénytervezet elutasítását a hétfői frakcióülésen a leghevesebben a frakciófegyelemmel szembe menő és igennel voksoló L. Simon László bírálta. Úgy tudjuk, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke a vita kirobbanásakor nem volt jelen, csak azt követően csatlakozott, hogy értesítették, az "egyebek" napirendi pont címszó alatt előkerült a téma.
L. Simon László (balra) - beszólt a pártjának © MTI / Koszticsák Szilárd
L. Simon forrásaink szerint a párt vezetésének szemére vetette, hogy 21 évvel a rendszerváltás után sem hajlandó szembenézni a múlttal. Úgy tudjuk, kijelentette, ezt akkor is meg kell tenni, ha a kormánypártok soraiban vagy a történelmi egyházak vezetői között jelenleg is akadnak volt ügynökök, besúgók, tartótisztek.
A frakcióülést vezető Lázár a vitában többször is hangsúlyozta, hogy az általa vezetett Hódmezővásárhely élén jár a múltfeltárásban, nyilvánosságra hozta több száz szt. tiszt nevét, köztük olyanokét is, akik a rendszerváltás után a jobboldali pártokban tevékenykedtek. Forrásaink szerint Lázár felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen törvény megszavazása előtt számos kérdést meg kell válaszolni. Szerinte a 7-8 ezer hálózati személy egy jelentős részét megzsarolták, kényszerítették, és őket nem lenne helyes összemosni azokkal, akik pénzért vagy lelkesedésből jelentettek. Ahogy a múlt hétfői sajtótájékoztatón, úgy forrásaink szerint hétfőn is felemlegette, hogy a katonai dossziék automatikus nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági érdekeket sértene.
Továbbá jelezte, hogy a kormány korábban tervbe vette, hogy engedélyezi az érintetteknek – azaz, akikről jelentettek –, vigyék haza a róluk szóló aktákat, tehát szabadon eldönthessék, hogy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat. Szerinte egy ilyen döntés a kutathatóságot sértené, és a történelemtudomány dolgát nehezítené. (A kormány végül visszavonta az erre vonatkozó döntését.)
Információink szerint a vita végig rendkívül ingerült és feszült volt, többen jelezték, hogy az ügynökakták ilyetén kezelése szembemegy a párt nyilvánosan is képviselt antikommunista nézeteivel, csak a Jobbik malmára hajtja a vizet. Végül a képviselők abban egyeztek meg, hogy a március 19-i frakcióülésen ismét napirendre veszik a kérdést. Úgy tudjuk, a Fidesz képviselőcsoportjában szeretnék, ha két hét múlva az ülésen Orbán Viktor is megjelenne és részt venne a vitában. Az egyik forrás szerint még az sem kizárt, hogy elhalasztják az ülést, ha a miniszterelnök egyéb elfoglaltsága miatt nem tud megjelenni (Orbán a hétfői tanácskozáson nem volt jelen.) A kormányfő egy parlamenti kérdésre adott válaszban azt mondta, jelenleg is folyik annak átgondolása, hogy hogyan, milyen formában lehetne nyilvánossá tenni az ügynökaktákat. | Itthon: Bevédjék-e az egyház ügynökeit? Fellázadtak Lázár ellen a fideszes képviselők | 0 | https://hvg.hu/itthon/20120305_Lazar_Fidesz_ugynokugy_lazongtak |
null | Teljesen legális, mégis egyfajta „hátsó ajtó”, amit Kína kihasznál, nevezetesen, hogy Mexikóba viszi alapanyagait és ott készíti el termékeit. Azok így már nem lesznek kínaiak. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | A CNBC legutóbbi kereskedelmi adatainak elemzése azt mutatja, hogy megnőtt Kína Mexikóban összeszerelt termékeinek, valamint a kínai gyártásban használt anyagok és alkatrészek áramlása Mexikóba. Szakértők szerint ez egy "hátsó ajtó" az Egyesült Államokba, hogy Kína elkerülje a Trump- és Biden-adminisztrációs vámokat, de azt is hangsúlyozzák, hogy a meglévő kereskedelmi törvények alapján teljesen legális.
Azt látjuk, hogy egyre több kínai vállalat helyezi át gyártólétesítményeit Kínából Mexikóba - mondta Jordan Dewart, logisztikai szakértő, a Redwood Mexico elnöke, hozzátéve, hogy ezek a létesítmények külső kínai logisztikai cégeket használnak, amelyek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint például a raktározás, készletkezelés és szállítás.
A kínaiak bevihetik alkatrészeiket és nyersanyagaikat Kínából, majd a terméket Mexikóban állíthatják elő a kínai létesítményeikben, és ezeket az árukat az Egyesült Államokba szállítják. Valamilyen értéket adnak hozzá azzal, hogy Mexikóban működnek, és kihasználják az USMCA, az Egyesült Államok- Mexikó-Kanada közötti megállapodást, hogy terméküket Mexikóban gyártottnak minősüljön.
A gyártásnak ez a közelítése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy megváltoztassák a termék áruk származását.
A gyártásváltás megváltoztatta az európai vállalatok működését is, hiszen vannak európai székhelyű vállalatok, amelyek egykor kizárólag Kínában gyártottak.
A Xeneta fuvarelemző cég adatai szerint a Kína és Mexikó közötti konténerkereskedelem 2024 januárja és júliusa között 26,2 százalékkal nőtt a 2023-as 33 százalékos növekedés után. Különösen májusban regisztrálták a legtöbb konténert Kínából Mexikóba. A VesselBot, amely a konténerforgalmat is nyomon követi, azt állítja, hogy az áprilisi-májusi-júniusi időszakban a mexikói export az Egyesült Államokba irányuló legnagyobb volumenét regisztrálta ebben az évben.
A Kínából Mexikóba importált konténerek iránti kereslet növekedése 2024 első felében tovább szítja a gyanút, hogy a konténerek így szivárognak be az Egyesült Államokba.
A mexikói kormány 36 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetésről számolt be 2023-ban, ami 27 százalékos növekedés az előző évhez képest. 2024-ben az év közepéig ez a szám 31 milliárd dollár volt, ami a kormány szerint új rekord.
Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy 100 százalékos vámot vet ki a Mexikóban gyártott járművekre. A közelmúltban lezajlott elnökválasztási vita során megismételte korábbi állításait a Kínához köthető mexikói gyártásról.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója bejelentette, hogy szünetel a Tesla gigagyára a mexikói Monterreyben. A vállalat első félévi pénzügyi frissítésében Musk azt mondta, hogy az árakat övező bizonytalanság miatt nem lenne praktikus az üzembe történő jelentős beruházás. A Tesla a kaliforniai Fremontban és a texasi austini gyáraiban viszont fel fogja gyorsítani a termelést.
A kínai elektromosautó-óriás, a BYD amerikai egyesült államokbeli leányvállalata szeptemberi közleményében cáfolta azokat a híreket, amelyek felfüggesztik egy mexikói üzem tervét, és azt "nagyon releváns piacként" azonosították. | Mexikóban gyártatja le termékeit Kína, így ússza meg az amerikai sarcot | null | https://www.economx.hu/gazdasag/egyesult-allamok-kina-vam-mexiko-beruhazasok.798217.html |
null | Birkózásban és úszásban nyilvánosak az edzői jutalmak, így például látható, mennyi járt Milák Kristóf után. Sok helyen nem ezt az utat választják, noha közpénzről van szó. Most viszont eljutott hozzánk a teljes lista az edzők, háttérszereplők állami prémiumáról. | true | [
""
] | 0 | Telex | null | Ahogy vége letta párizsi olimpiánakaugusztus 11-én, a versenyzői jutalmakat rögtön ki lehetett számolni, hiszen már előre lehetett tudni, milyen helyezésért mekkora összeg jár.A kajakos Csipes Tamarakeresett a legjobban, aki két ezüst- és egy bronzérmet nyert, amiértcsaknem 111 millió forinttal gazdagodott.A legjobban kereső férfi sportoló az úszó Milák Kristóf lett, aki egy arany- és egy ezüstéremmel tért haza, amiért 94 milliót kapott.
Magyarország az olimpikonok jutalmazásában az élmezőnybe tartozik,top tízes a világban,de ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem az edzőik és a sportolókat felkészítő szakmai, egészségügyi stáb (dietetikus, gyógytornász, pszichológus), olykor még a szövetségben dolgozó médiás is jutalmat kap,
Az azonban néhány szakágat leszámítva nem nyilvános, hogy ezek a jutalmak mekkorák, kinek mennyi pénz járt. Most eljutott hozzánk a teljes lista erről.
A szakmai stábnak szétosztott jutalom mértékéről az adott szakszövetség határoz. Ha azt jóváhagyják a szakmai szervezetek és a sportért felelős államtitkárság, akkor az állam már folyósítja is a jutalmat. A vonatkozó kormányrendelet egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy "az edzők és sportszakemberek részére megállapítható állami jutalmak összege sportáganként a versenyzőknek kifizetett jutalom hatvan százaléka lehet, az öttusa és triatlon jelenti a kivételt, a két sportág multi jellege miatt ott hetven százalékot lehet szétosztani".
A Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ)a honlapján tételesen megjelentette, hogy a versenyzők által megszerzett helyezések után a felkészítők milyen arányban részesülhetnek. Az MBSZ abból sem csinál titkot, hogy mennyit keresnek a tisztségviselők, honlapjuk Üvegzseb rovatában visszamenőleg is visszakereshető a munkavállalók bérezése. (Németh Szilárd elnök társadalmi munkában dolgozik.)
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) sem titkolta, hogy mennyit kerestek az edzők, masszőrök, nevelőedzők,az elnökségi határozat megjelent a honlapon.A sportág egyéni jellegéből adódóan Sós Csaba kapitánynál az edzők lényegesen jobban jártak.
A legtöbb sportág azonban nem ezt az utat követi, és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), aminek az elnöksége is tárgyalja a jutalmakat, sem hozza nyilvánosságra a teljes névsort, noha egy edzőnek akár motivációt is jelenthetne, hogyan honorálják a kiváló és nemzetközileg is eredményes munkát. Ugyanígy megtehetné a sportért felelős államtitkárság is, hogy a nyíltság útját választja 1,6 milliárd forint szétosztásakor, de még komolyan vehető honlapjuk sincs.
Pedig ha átláthatóság lenne, akkor biztosan nem kezdődhetne a pusmogás a háttérben, hogy ki mennyit kapott, és nem terjedhetnének téves, pletykákon alapuló összegek. Mivel közpénzről van szó, pláne érthető lenne, ha kiadnák az adatokat a teljes névsorral.
Ez a 21 oldalas, teljes lista jutott el hozzánk, amin rajta vannak a legkisebb és a legnagyobb összegek is. A pénzeket már a legtöbb esetben kifizették, jó néhány szakember megerősítette nekünk, hogy már kiutalták neki a megítélt prémiumot, és valóban annyit, ami az általunk is látott dokumentumban szerepel.
Mivel 14 sportágban voltak magyar versenyzők a legjobb nyolcban, ezeket a szövetségeket díjazták ebből az eredményességi keretből. Voltak sportágak, ahol nagyon egyszerűen oldották meg a jutalom szétosztását, a vitorlázásban a negyedik helyet szerző Vadnai Benjámin után járó összeget az edzője, vagyis a testvére, Jonatán vehette fel, ha már együtt mentek végig az úton.
Atlétikában Halász Bence és Krizsán Xénia edzője mellett a nevelőedző részesült még juttatásban, nem terjesztették ki a jogosultak körét a felkészítő stáb más tagjaira, nem szeletelték a tortát. Ezt az utat követte a kerékpár is, ahol egy-egy negyedik helyet ünnepelhettek a versenyzők, Vas Kata Blanka és Valter Attila.
Ha már Csipes Tamarát említettük mint a legjobban kereső sportolót, az edzője, a szintén olimpiai bajnok apja,Csipes Ferencaz edzők közt emelkedett a kereseti rangsor első helyére. Ennek egyszerű oka van: nemcsak a lányát, hanem a teljes, bronzérmet nyerő női kajaknégyest ő készítette fel. Mind a négy versenyzőnek ő az edzője ebben az évben, a lányának pedig még a nevelőedzője is. Csipes nagyvonalúan lemondott több tízmillióról, de így is majdnem 110 millió forintot utaltak neki. Viszonyításul: Hüttner Csaba kapitánynak 16,7 millió forint járt, igaz, neki nem volt tanítványa az olimpián.
A legérzékenyebb téma természetesen Milák Kristófé volt, mert az úszó nem javasolt senkit az edzői életjáradékra.
A szövetség viszont úgy látta jónak, hogy honorálja azon szakemberek munkáját, akik ebben az olimpiai ciklusban, vagyis az elmúlt három évben segítették a legjobb magyar úszót. A MÚSZ Milák eredményei után 47 135 000 forintot osztott szét három szakembernek. 2022-ben Virth Balázzsal úszott világcsúcsot 200 pillangón és nyert két aranyat a budapesti világbajnokságon, 2023. április végéig napi kapcsolatban voltak, utána jött a törés. Virth és az erőnléti edző Zala György ugyanannyi pénzt (18 854 000) kapott a lista alapján, a Virth mellett dolgozó úszóedző, Kovácshegyi Ferenc ennek a felét vihette el. De mint említettük, a sportágban ezt már mindenki tudta augusztus végén, mert a transzparenciát látják megfelelő útnak, és a lista rájuk vonatkozó része fent van a honlapon.
Az edzőjétől az olimpia előtt néhány héttel elváló Szilágyi Áron vívó esetében a hazai szövetség úgy határozott, hogy Decsi András ugyanazt a pénzt (16,5 millió) kapja meg, amennyit az olimpiai ezüstérmes kardcsapat másik három versenyzőjének, vagyis Szatmári Andrásnak, Rabb Krisztiánnak és Gémesi Csanádnak a felkészítő edzője. Úgy gondolkodtak, hogy Decsi és Szilágyi a hároméves ciklusban együtt halmozták a jobbnál jobb eredményeket, az olimpia ennek a megkoronázása, még ha apárizsi versenyen már nem is volt ott Decsi, sem mint edző, sem mint kapitány. (A sportágban vezetőedzőnek nevezik az egy-egy fegyvernemet irányító, kapitányi funkciót ellátó szakembert. A Decsi helyére beugró vezetőedzőnek, Sárközi Gergelynek 3,5 millió járt.)
Az ökölvívó Hámori Luca ebből a forrásból az ötödiknek járó összeget kapta meg (15,73 millió), de mint a hazai szövetség már a játékok alatt jelezte, kiegészítették a pénzét,olyan jutalmat kapott, mintha bronzérmes lett volna, lényegében saját forrásból megduplázták a pénzét. Az edzője viszont csak a bronzéremért járó összeg alapján részesült jutalomban.
Az öttusázók távozó kapitányának, Martinek Jánosnak a munkáját nem értékelte sokra a szövetség elnöksége, 405 ezer forinttal kellett beérnie. Ezen nem is kell nagyon csodálkozni, mert a szövetség eleve nem fogadta el az általa kijelölt csapatot. Ő a későbbi győztes Gulyás Michelle-t nem is vitte volna ki. (Szeptemberben egyébként Martineket a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatávaltüntették ki.) Tibolya Péter szakosztályvezető-edző lemondott a jutalmáról a Gulyást felkészítő szakmai stáb javára, így azt közöttük oszthatták szét. Az öttusa egyébként 55 millió felett rendelkezett egy aranyérem és egy negyedik hely után.
A csapatsportokban a női kézilabdában a hatodik hely után közel 150 millió forintot lehetett szétosztani. Itt már érdemes figyelni az arányokra, mert például a három aranyérmet kiharcoló úszásban 243 millió forint állt rendelkezésre.
Sportági gyakorlat, hogy a szakág vezetőit, Pálinger Katalint és Kirsner Erikát is jutalmazták, ez így volt 2021-ben is. Mivel egy helyet javítottak, így az összeg is nagyobb lett, Pálingernek 7,5 millió járt. Viszonyításul: a kulcsemberré váló Kuczora Csenge felkészítő edzője 400 ezret kapott, ahogy a Fradi jelenlegi dán edzője, Allan Heine is, mert őt egyedül Böde-Bíró Blanka jelölte meg. A nevelőedzők 1 254 000 forintot kaptak, volt, aki ezt a summát négyfelé osztotta.
A vízilabda 2021-ben férfi és női vonalon is bronzéremmel térhetett haza, most a férfiak a negyedik, a nők az ötödik helyen zártak. A férfiaknál 215 millió forintot oszthattak szét, a nőknél 143-at. Míg három éve csak a szakmai munkára fókuszáltak - ide tartozott az elemző és a pszichológus is -, és az elnök, a főtitkár, a nemzetközi kapcsolattartó vagy elnökségi tagok egyáltalán nem részesültek a jutalomból, most igen.
Madaras Norbert elnök, aki csapatvezető is volt, 12 milliót kapott a határozat alapján, Molnár Tamás 13,5 milliót. Molnára nemzetközi vizes szövetség vízilabda-bizottságának az elnöke,egyébként mindketten olimpiai bajnokok.
Van olyan elnökségi tag, aki másfél milliót kapott, azaz többet, mint egy átlagos nevelőedző, akinek be kellett érnie egymillióval.
Ez már eleve azért furcsa, mert elnökségi szavazás van a jutalmakról. Az is furcsaság, hogy a négy közé jutásban oroszlánrészt vállalt kapus, Vogel Soma nevelőedzőjeként már nem az édesapját, Vogel Zsoltot jutalmazták, mint három éve, hanem mást, míg Angyal Dánielnél például ugyanaz a szakember maradt. A Győrben dolgozó Vogel Zsolt hiába várta az utalást, nem kapott semmit. | Százmillió forint felett keresett az olimpián a legeredményesebb magyar edző | null | https://telex.hu/sport/2024/10/16/allami-jutalmak-edzoknek-sportszakembereknek |
2017-02-16 00:00:00 | Fát akart égetni, nem hagyták. De, vesztére, nem adta fel. | true | null | 1 | 444 | null | Tavaly március 30-án 18 óra körül a XI. kerületi tűzoltók jelzést kaptak egy újbudai tűzesetről. A helyszínen a 40 éves budaörsi férfi elmondta, hogy a tüzet ő gyújtotta, fát égetett el. Az egyik tűzoltónak 10 ezer forintot is felajánlott, hogy ne bírságolja meg, és ne oltsák el a tüzet. A tűzoltó a pénzt nem fogadta el, és a tüzet eloltották.
De T. Tibor nem adta fel: megint pénzt ajánlott fel, hogy még több faanyagot égethessen el, és kérte, hogy a tűzoltók maradjanak a helyszínen, mert akkor nem küldenek majd újabb egységet. A pénzt a tűzoltó ekkor sem fogadta el. | A budaörsi T. Tibor 10 ezer forintot ajánlott a tűzoltónak, hogy ne oltsák el a tüzet | null | https://444.hu/2017/02/16/a-budaorsi-t-tibor-10-ezer-forintot-ajanlott-a-tuzoltonak-hogy-ne-oltsak-el-a-tuzet |
null | Bár kissé vontatottan, de a KGBéla néven gúnyolt volt jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla mentelmi jogát végül felfüggesztette az Európai Parlament. A politikus végül kémkedés, költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt öt év fegyházra ítélték. Most Magyar Péter mentelmi jogáról kell a brüsszeli testületnek döntenie, őt lopás gyanúja miatt hallgatná ki az ügyészség. | true | [
""
] | 0 | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) | null | Volt már arra precedens, hogy az Európai Parlament (EP) kiadta magyar uniós képviselő mentelmi jogát. Az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentést tett Kovács Béla, a Jobbik egykori brüsszeli képviselője ellen az ügyészségen 2014 áprilisában, azzal gyanúsítva a politikust, hogy kémkedést folytatott az Európai Unió intézményei ellen, Oroszország javára. A Legfőbb Ügyészség az EP elnökéhez fordult, azt indítványozva, hogy a szervezet függessze fel Kovács mentelmi jogát - emlékeztet az esetrecikkében a Magyar Nemzet.
Az EP mentelmi jogi bizottsága hónapokig nem tárgyalta az ügyet, majd 2015 januárjában bejelentette, hogy a következő hónapban megvitatják, de időhiányra hivatkozva ez mégsem történt meg. Végül márciusban a bizottság napirendre tűzte az esetet, és megtartották az első megbeszélést. Májusban meghallgatták Kovács Bélát, júliusban pedig Polt Péter legfőbb ügyészt. A jogi bizottság szeptemberi ülésén ismertették azt a bizottsági állásfoglalásra irányuló indítványt, amely a később KGBélaként elhíresült politikus mentelmi jogának a felfüggesztését javasolta. A bizottság októberi ülésén azzal a kitétellel fogadta el az indítványt, hogy a képviselő tovább végezheti munkáját az EP-ben és csak jogerős bírósági ítélet esetén lehet gyanúsítottként kezelni, illetve letartóztatni. Az EP a két nap múlva esedékes brüsszeli plenáris ülésen megszavazta a jogi bizottság előterjesztését, így
mentelmi jogának felfüggesztésével Kovács Béla az ellene irányuló feljelentés után 20 hónappal kihallgathatóvá vált.
Az ügyészség december elején hallgatta ki a politikust.
Kovács Béla tagadta az ellene megfogalmazott vádakat. Kijelentette, hogy EP-képviselőként sem titkosított, sem minősített anyagokhoz nem fért hozzá. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) vádat emelt KGBéla ellen a kémkedésen kívül költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 2017 decemberében. Az utóbbi két váddal az unió csalás elleni hivatala, az OLAF illette a jobbikos politikust, aki a gyanú szerint 2012-2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A szerződések értelmében ezek a személyek Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek, valójában azonban soha nem jártak ott, és semmilyen munkát nem végeztek.
A bíróság első fokon felmentette Kovács Bélát a vádak alól, de másodfokon bűnösnek találták kémkedés előkészítésében, kémkedésben, költségvetési csalásban és magánokirat-hamisításban, ezért két évnyi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Harmadfokon a cselekményt súlyosabbnak ítélték meg, az ítéletet öt év fegyházbüntetésre módosították és tíz évre eltiltották a közügyektől 2022 szeptemberében.
A jogerős ítélet végrehajtására egyelőre nem kerülhetett sor, mert az elítélt KGBéla Moszkvába menekült.
Csütörtökön kiderült, hogy a lopás bűncselekménye miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az Európai Parlament elnökénélMagyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére. A nyomozati adatok is megerősítik, amiről a sajtó korábban már beszámolt, hogy Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután a politikus és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredett vele. A vita során a Tisza Párt vezetője hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont, és azt zsebre tette, majd többszöri kérés ellenére sem adta vissza, sőt letagadta, hogy a készülék nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, többen követték őt, köztük a sértett is, aki hiába próbálta visszaszerezni a telefonját, mert Magyar Péter lesétált a vízpartra, és a Dunába dobta a készüléket.
A Tisza Párt elnöke nemcsak az EP-képviselői mandátumával kapcsolatban vezette félre a kampányban a választókat, de a mentelmi jogról is egészen mást mondott akkor, mint manapság. Magyar Péter tavasszal több rendezvényen, lakossági fórumon is hevesen agitált a politikusok mentelmi joga ellen, mondván, hogy meg fogja szüntetni, neki sincs szüksége rá, áll elébe minden peres eljárásnak.
A Magyar Nemzet teljes cikke, benne Donáth Anna és a mentelmi jog esetével,IDE KATTINTVAolvasható. | A kémkedés miatt elítélt KGBéla nyomába léphet Magyar Péter | null | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/09/mentelmi-jog-kgbela-magyar-peter-europai-parlament-kemkedes-lopas |
2023-01-26 10:46:00 | Informatikai igazságügyi szakértő és egy új tanú meghallgatásával folytatódott az eltűnt merevlemezek ügyében, Vári Attila ellen indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon. | true | null | 1 | Telex | null | A 2019-es önkormányzati választások után 4 nappal vehették ki az egyik gépből és tették át egy másik számítógépbe az egyik olyan merevlemezt, amely az önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Zrt. (PSN) irodáiból tűnt el – derült ki az idevágó eljárás bírósági tárgyalásán. Az ügy előzménye, hogy Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség több kétes ügyet követően távozni kényszerülő elnöke korábban majdnem 10 éven át az önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Zrt. (PSN) vezetője volt. A 2019-es önkormányzati választáson, fideszes polgármesterjelöltként is indult, de veszített. Nem sokkal később pedig távozott az PSN éléről, majd az új vezető érkezésekor kiderült, hogy több számítógépben merevlemezeket cseréltek ki és vezető beosztású munkatársak levelezése tűnt el.
Közben átvilágítások kezdődtek a pécsi önkormányzati cégeknél, tucatnyi feljelentés született. Ez történt a PSN eltűnt adathordozóival kapcsolatban is még 2020-ban, de a nyomozást megszüntette a rendőrség. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy Vári – akinek az önéletrajza szerint bűnmegelőzési szervező végzettsége is van – eljuttatta a keresett merevlemezeket a rendőrségre. Mivel Vári ellen nem emeltek vádat, így a PSN új vezetése pótmagánvádas eljárást kezdeményezett.
Vári korábban nem tett vallomást, a tanúk emlékezete pedig sokat romlott. Fontos körülmény még, hogy az ügy nem eltűnt adatokról, úgynevezett adatvagyonról szól, mivel ezt nem fogadta be a bíróság, hanem kizárólag adathordozókról és azok értékéről. Ennek abszurditására az eljárás során már többször rávilágítottak a szakértők, és így történt ez a csütörtöki tárgyalási napon is.
A vád indítványára az előző tárgyalás óta a bíróság megkereste a levelezések eltűnésekor a PSN-nek távoli tárhelyet szolgáltató Magyar Telekomot, hogy adják át a kérdéses időszak naplózási adatait. A bíróság tájékoztatása szerint a cég azt közölte, hogy ezeket az információkat egy évre visszamenőleg őrzik, így nem tudnak tevékenységi, biztonsági naplókkal, hozzáférési adatokkal szolgálni. A bíróság azt is előadta, hogy
a céget átvilágító jogász tájékoztatása szerint kiderült, hogy a régi merevlemezek helyére betett újakról semmilyen bizonylatok nem voltak a PSN-nél.
A csütörtöki tárgyaláson meghallgatták a rendőrségi nyomozás során felkért igazságügyi szakértőt, aki úgy látta, hogy azok a merevlemezek, amiket Vári bevitt a rendőrségre, több számítógépben is jártak nem sokkal az önkormányzati választások után. A szakértő azt is előadta, hogy
a beszolgáltatott adathordozókon százezres nagyságrendben voltak levelek, és nem lehetett törlés nyomait megállapítani.
Az adatfájlokat rögzítette és átadta a rendőrségnek. Így az egyik merevlemezzel kapcsolatban konkrét dátumokat, időpontokat is megjelölt: 2019. október 17-én – az önkormányzati választások után 4 nappal – vehették ki az egyik gépből és tették át egy másik számítógépbe. Azonban kétséget kizáróan ezt nem lehet rögzíteni, mert az adathordozó a számítógépben található időbélyegekkel dolgozik, aminek hitelessége nem garantálható. A védő kérdésére megerősítette, azt sem lehet megállapítani, hogy ki szerelte ki a számítógépekből a merevlemezeket.
A csütörtökön meghallgatott tanú a PSN létesítményeiben büféket üzemeltető vállalkozó volt. Egy korábban rögzített nyilatkozata szerint 2019 októberében, a választást követő csütörtökön a városi sportcsarnok zárt parkolójában egy metálkék színű Lexus luxusterepjárót látott, ami szokatlan látvány volt. A feljegyzés szerint azt is észrevette, hogy egy ismeretlen, 35 év körüli fiatalember laptoppal és számítógépes alkatrészekkel a kezében többször megfordult a létesítményhez tartozó irodákban. A védő ügyvédjének ezzel kapcsolatos tisztázó kérdéseire, a három évvel ezelőtti eseményekre már nem tudott pontosan válaszolni, de azt mondta, hogy a feljegyzésben rögzített információk a helytállóak.
Az ügy következő, vélhetően utolsó tárgyalási napja áprilisban lesz. | Már a naplófájlok sem segíthetnek tisztábban látni a pécsi önkormányzati cégtől eltűnt merevlemezek ügyében | null | https://telex.hu/belfold/2023/01/26/vari-attila-targyalas-potmaganvad-adatok |
2021-01-22 00:00:00 | Ezt Szijjártó Péter jelentette be Moszkvában Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel közös moszkvai online sajtótájékoztatóján. | false | [
"szijjártó péter",
"vakcina",
"szputnyik v",
"oltás",
"oroszország"
] | 0 | null | 0 | Mihail Murasko azt mondta, egészségügyi miniszterként és orvosként is örül, hogy Magyarország számára is megnyílik a lehetőség a Szputnyik V oltás használatára, amivel Oroszországban már zajlik a tömeges oltás.
Hozzátette: a magyar szakemberek látogatást tettek a vakcinát gyártó Gamaleja Intézetben, továbbá megismerhették a klinikai vizsgálatok eredményeit és a gyártás minőségi követelményeivel, körülményeivel is.
Szijjártó Péter a tájékoztatón bejelentette:
nagy mennyiségű Szputnyik V vakcinát vásárol Magyarország, három ütemben.
További részleteket a nap folyamán ismertetnek. Szijjártó Péter megköszönte az elmúlt két és fél hónap közös munkáját és az orosz szakemberek együttműködését.
A megállapodást éjszaka írták alá.
A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, Magyarországon a hatékony járvány elleni védekezés jegyében vészhelyzeti engedélyt kapott a magyar gyógyszerhatóságtól az orosz vakcina. Erre azért is szükség van, mert Magyarországon naponta száz, vagy több mint száz ember hal meg a járvány következtében, a gazdaság naponta több mint tízmilliárd forint veszteséget könyvel el a pandémia miatti korlátozások okán. Ezért "magyarország nemzeti érdeke az oltás felgyorsítása, az oltóanyagok eddigi lassú érkezése miatt ez csak úgy lehetséges, ha újabb forrásból vásárolunk hatásos és biztonságos vakcinát" – mondta a tárcavezető.
(Ha az alábbi beágyazás nem működik, a videó ide kattintva megtekinthető.)
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov | Nagy mennyiségű orosz vakcinát vásárol Magyarország | 0 | https://infostart.hu/belfold/2021/01/22/bejelentes-nagy-mennyisegu-orosz-vakcinat-vasarolt-magyarorszag |
null | true | [
"belföld",
"Országgyűlés",
"Gulyás Gergely",
"Miniszterelnökség",
"kötelező oltás",
"igazságügyi bizottság",
"kormányinfo",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | null | 0 | Van elegendő vakcina, és a kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán kedden.
Gulyás Gergely a vakcinákra vonatkozó képviselői kérdésre elmondta, hogy összesen mintegy 10 millió áll rendelkezésre az országban. A kormány szeretné, ha 4-5 millióan felvennék a 3. oltást; ha mindenki Pfizert kér, akkor is lesz elegendő. Közölte, a védettségi igazolványokhoz kötött szolgáltatások körének meghatározása függ a járványhelyzet alakulásától. Vannak előrejelzések, melyek szerint a járvány 4. hulláma lassan stagnáló, majd enyhülő szakaszba jut - tette hozzá.
A járvány komoly próbatétel a területi közigazgatás számára
Tavasszal például előfordult, hogy napi 200 ezer oltás beadásának koordinálásában vett részt a közigazgatás, illetve összesen több mint 200 ezer munkahelyvédelmi bértámogatásról, a kutatásfejlesztés területén pedig 22 ezer kérelemről döntött. A járvány a területi közigazgatásban mintegy 3,5 milliárd forintos többletkiadással járt - ismertette a miniszter.
A kötelező oltásra vonatkozó kérdés kapcsán Gulyás Gergely elmondta: erről eddig Európában csak az osztrákok beszéltek. A magyar kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését, és a maga részéről kötelezővé tette a közigazgatásban, illetve a közoktatásban dolgozók körében - közölte.
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a civil szervezetek támogatása 2012 és 2021 között 3,4 milliárdról 10 milliárd forintra nőtt. Az egyházak támogatása 2010 óta mintegy háromszorosára bővült, ami főként templomok építésében, felújításában mutatkozik meg. A nemzetpolitikai támogatások 2010 óta mintegy tízszeresére nőttek. A Hungary Helps Program keretében pedig 170 projekt indult 50 országban segítve mintegy félmillió embernek, hogy a szülőföldjén maradhasson, s ne váljon migránssá.
Képviselői kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: a kormány nem tervez törvénymódosítást a választásokkal kapcsolatban.
Azzal az ellenzéki javaslattal kapcsolatban, amelyik szerint a közös listán indulók a választást követően egy, közös frakcióba kerülnének, a miniszter elmondta: álláspontja szerint a jelenlegi frakciószabályozás jó, nem tud arról, hogy ennek szabályain változtatni kívánna a kormányoldal. Képviselői kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány hónapok óta szeretné kifizetni a főváros tömegközlekedési támogatását a Budapesti Közlekedési Központnak, de a főváros nem kíván megegyezni. A pénz rendelkezésre áll, de vita van a HÉV fővárosi szakaszának támogatásáról.
Úgy látszik a főváros a vitát keresi a kormánnyal, nem a megegyezést
Mindeközben a kormány Budapestre, mint a nemzet fővárosára tekint, és ennek megfelelően támogatja a fejlesztéseket. Ilyen többek között a budapesti agglomerációs stratégia, amely az elmúlt 100 év legnagyobb vasútfejlesztése lesz összeségében 1000 milliárdos nagysárendben.
Budapestnek jut uniós és kormányzati támogatás is
- szögezte le Gulyás Gergely. Azzal a képviselői felvetéssel kapcsolatban, hogy a fővárosban leterheltek a kormányablakok, a miniszter elmondta: mintegy 16 milliárd forintos többletforráshoz jut a területi közigazgatás, amiből 10 százalékos béremelésre lesz lehetőség.
Hozzátette: a magyar gazdaság elmúlt 10 éve a legeredményesebb évtized volt, és ebből leginkább az önkormányzatok profitáltak főként útfelújítás, intézményfejlesztés, bölcsődei és óvodai rekonstrukció formájában. A Magyar falu program sikerességére jellemző, hogy 2019-es indulása óta mintegy 1000 kistelepülésen nőtt a lakosság, tehát a program nemcsak a falu megtartó-, de még a vonzerejét is tudta erősíteni. Az 5 ezernél kisebb lélekszámú települések 99 százaléka nyert a faluprogramban - mondta Gulyás Gergely.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP | Mandiner | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20211123_gulyas_gergely_szerint_van_elegendo_vakcina |
|
2015-11-19 00:00:00 | Egy amerikai szervezet összesítéséből pontosan látszik a véres valóság. | false | [
"boko haram",
"iszlám állam"
] | 0 | null | 0 | A New York-i központú Institute for Economics and Peace legfrissebb jelentése szerint 2014-ben két brutális (és egymással szövetséget kötött) szervezet követte el a merényletek 51 százalékát: a Boko Haram és az Iszlám Állam. Döbbenetesek az adatok:
Boko Haram: 6644 halott, Iszlám Állam: 6073 halott.
A Nigériában alapított iszlamista szervezet legutóbb a nigériai Kanóban követett el merényletet. 11 és 18 éves lányok robbantották fel magukat egy piacon. | A Boko Haram, és nem az Iszlám Állam a legkegyetlenebb terrorszervezet | 0 | http://24.hu/kulfold/2015/11/19/a-boko-haram-es-nem-az-iszlam-allam-a-legkegyetlenebb-terrorszervezet |
2015-04-22 00:00:00 | Üzleti titok a néhai Moszkva tér felújításának költségvetése. Tételes elszámolás hiányában azonban nem állapítható meg, valós árakkal számolnak-e. Egy pesti ügyvéd sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Mi kerül ezen ennyibe? Pécsi Kálmán fővárosi ügyvédben akkor fogalmazódott meg a kérdés, amikor áthaladt a széttúrt Széll Kálmán téren. S mint a régi kabarétréfában: minél inkább szétszedte vizsgálata tárgyát, annál kevésbé értette: mi kerül ezen 5 323 809 524 forintba? S ha tényleg annyi, miért nem akarnak elszámolni?
Rumli van. Bontás után a Széll Kálmán tér
Mirkó István / Népszabadság
Az ügyvéd először a fővárosi önkormányzathoz fordult kérdésével, ahonnan a beruházást lebonyolító Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) irányították. A cég válaszul megküldte a vállalkozási szerződést, amelyben a kivitelezés nettó „átalányáraként” szerepelt az 5,3 milliárdos összeg. Ehhez mellékelték ugyan a munkálatok tételes felsorolását, de ár egyik mellett sem szerepel. Pécsi erre újabb levelet írt, azokat az iratokat kérve a BKK-tól, amelyekben pontosan megjelölik a felsorolt tevékenységek forintban kifejezett ellenértékét. A BKK azt válaszolta: „az egyes mérföldkövekhez tartozó összegek a szerződéses ár összevetésével kiszámolhatóak”.
Az általuk megjelölt mellékletben 6 építési szakaszra – vélhetőleg ezek a mérföldkövek – bontják a beruházást. Az első 5 százalék – a vállalási árból visszaosztottan 265 millió forint – a szükséges bontásokat és a fakivágásokat tartalmazza. Az utolsó 10 százalékba – 530 millió forint – „a fennmaradó munkák befejezése, forgalomba helyezési, illetve műszaki átadás-átvételi eljárások” tartoznak. Csakhogy utóbbiak az 5. szakasz 530 milliós tételénél is szerepelnek, kiegészítve a „fennmaradó munkák elvégzésével”. A legnagyobb, 1,59 milliárd forintos tétel 11 soros részletezésében egyebek mellett a metrókijárat szakipari munkáinak befejezése, mozgólépcső-beszerelés, villamosperontető-kialakítás, a villamosforgalom felvétele, térrészrendezés, szökőkút visszahelyezése szerepel. Ezek közül a villamosforgalom felvétele a második szakasznál is olvasható.
Pécsi Kálmán szerint ez nem tekinthető tételes elszámolásnak, így hétfőn feljelentést tett Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid volt BKK-vezérigazgató ellen nagy értékre elkövetett sikkasztás gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
Szigetváry Zsolt / MTI
A BKK a Népszabadság kérdésére válaszolva tévesnek tartotta a felvetést, miszerint úgy kötötték volna meg a kivitelezői szerződést, hogy nem ismerték a kivitelezés összegszerű költségvetését. A kiírás szerint ugyanis a pályázóknak kellett vállalkozási árakkal feltölteniük a BKK által kiadott tartalmú és részletességű árazatlan költségvetést. Ezek az árazott költségvetések a BKK birtokában vannak. De készült előzetes árbecslés is, mely az ajánlati felhívásban is benne volt. (A kiírásban csupán a 4,95 milliárd forintos becslés szerepelt. – A szerk.) A BKK a rendelkezésre álló adatokat azért nem adja ki, mivel az „ajánlattevő üzleti titokká minősítette az árazott költségvetést”.
A menet közben jelentősen megemelkedett költségvetésre tekintettel a kormány tavaly 4,5 milliárd forinttal emelte a budai fonódó és a térrekonstrukció projekttámogatását, a fővárosnak 692 millióval kellett mélyebben a zsebébe nyúlnia. A BKK némi bírósági vargabetű után tavaly novemberben írhatta alá a kivitelezői szerződést a KÉSZ Zrt., valamint a WIS Holding Zrt. alkotta konzorciummal. Utóbbi tulajdonosának, az inkább ingatlanfejlesztéseiről ismert Wicha Józsefnek furcsa egybeesésként éppen akkor vált fizetésképtelenné egy másik cége, a Terra Invest Zrt. A Raiffeisen Bank 13,4 milliárdot követelt. A cégbe 2006-ban a Magyar Fejlesztési Bank is beszállt 3,2 milliárddal, illetve 402 milliós uniós támogatást is nyertek. Wicha korábbi üzlettársai között Bálintfy Gábor ügyvéd is feltűnt, akinek hévízi hotelátadóját Orbán Viktor is megtisztelte, míg Bálintfy veje – Wicha másik üzlettársa –, Pocsai Alex a Hír TV egyik alapítója. | De mi kerül ezen ennyibe? | null | http://nol.hu/belfold/mi-kerul-ezen-ennyibe-1529525 |
2006-05-09 00:00:00 | A német televíziós állomásokon a labdarúgó-világbajnokság idején sugárzandó egy-egy félperces hirdetés ára 6600 eurótól 320 ezer euróig terjed – vált ismertté Berlinben. | false | [
"média"
] | 0 | null | 0 | A német televíziós állomásokon a labdarúgó-világbajnokság idején sugárzandó egy-egy félperces hirdetés ára 6600 eurótól 320 ezer euróig terjed – vált ismertté Berlinben.
Az ARD közszolgálati televíziós csatorna eddig a hirdetési idő 70 százalékát adta el, a másik közszolgálati adó, a ZDF körülbelül a 60 százalékát. Achim Rohnke, az ARD marketingfelelőse azonban úgy nyilatkozott: biztosak abban, hogy minden másodpercet értékesítenek a labdarúgó-vb kezdetéig.
A németországi foci-világbajnokság június 9-én kezdődik, és egy hónapig tart. | Foci-vb: akár 320 ezer euróba is kerülhet egy félperces reklám | 0 | http://24.hu/fn/uzleti-tippek/2006/05/09/foci_vb_akar_320_ezer |
2012-04-24 00:00:00 | A kormányzat az egészségügyre olyan ágazatként tekint, amelynek fejlesztésére mindenképpen szükség van ahhoz, hogy Magyarország megújuljon - mondta Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár kedden Szolnokon, a Hetényi kórház új sürgősségi osztályának átadásán. | true | [] | 0 | null | 0 | A kormányzat az egészségügyre olyan ágazatként tekint, amelynek fejlesztésére mindenképpen szükség van ahhoz, hogy Magyarország megújuljon - mondta Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár kedden Szolnokon, a Hetényi kórház új sürgősségi osztályának átadásán.
Ezért volt fontos az a 2010-ben hozott döntés, amely szerint ebben a négyéves ciklusban a központi költségvetés csaknem 300 milliárd forintot fordít arra, hogy a tervezett egészségügyi beruházások részben állami, részben európai uniós pénzügyi forrásból megvalósulhassanak - tette hozzá a politikus.
A Hetényi kórház új sürgősségi osztálya az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja keretében, európai uniós támogatással, több mint 600 millió forintból készült el. | Varga Mihály: Az egészségügy fejlesztése nélkül az ország nem tud megújulni | 0 | https://infostart.hu/belfold/2012/04/24/varga-mihaly-az-egeszsegugy-fejlesztese-nelkul-az-orszag-nem-tud-megujulni-493978 |
2012-04-12 14:30:00+02:00 | Az LMP véleménye szerint a vonatközlekedés közel tíz százalékos leépítése nem csak érthetetlen, de értelmetlen is - mondta csütörtöki, a Keleti pályaudvar mellett tartott sajtótájékoztatóján a párt szóvivője. | false | [] | 0 | null | 0 | Heltai László felhívta a figyelmet arra, hogy április 15-én lép életbe az az új menetrend, amelyik alapján körülbelül 400 járat szűnik meg a MÁV vonalain. A szóvivő nem csak dilettánsnak nevezte a lépést, de olyannak is, ami "teljesen szembemegy" a Fidesz korábbi kijelentéseivel. Magyarázatként emlékeztetett arra, hogy 2009-ben, az akkor még ellenzékben lévő Fidesz teljes mellszélességgel kiállt a Bajnai-kormány vonalbezárásokról szóló döntése ellen.
Heltai László hangsúlyozta, hogy a vasútnak olyan magasak a fix költségei, hogy járatritkítással, illetve vonalbezárással alig lehet valódi megtakarításokat elérni. A kormány a döntéssel nyolc milliárd forintot akar spórolni, de a 2009-es vonalbezárásokkal is csak egymilliárd körüli összeget sikerült megtakarítani - mondta. Hozzátette, hogy most a megszűnő vonatok helyett buszokat indítanak majd, "tehát az összmegtakarítás valószínűleg nulla lesz".
A politikus álságosnak nevezte azt az indokot, hogy a változtatással a párhuzamosságokat akarják megszüntetni, szerinte ebben az esetben a vasút leépítése a cél.
Az LMP az ütemes menetrend bevezetését, területi közlekedési szövetségek felállítását, egy egységes tarifarendszer kialakítását és a MÁV "óriási vízfejének leépítését" javasolja megoldásként - mondta zárásként. | Itthon: Nem érti az LMP a vonatközlekedés átszervezését | 0 | https://hvg.hu/itthon/20120412_lmp_vonatopk_leepites |
2011-03-23 17:16:36 | Az ünnepség után ugyan, de minden érintettel szerződést kötött a közvetítő cég azon statiszták közül, akik Orbán Viktor miniszterelnöknek tapsoltak a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a március 15-i állami rendezvényen. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Vizsgálatot ígért Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár nemrég azzal kapcsolatban, hogy jogszabályszerűen foglalkoztatták-e azokat a statisztákat, akik március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén tapsoltak Orbán Viktor miniszterelnöknek. A kérdés azután vetődött fel, hogy az Origo.hu által megkérdezett fiatalok közül többen úgy nyilatkoztak: szerződés nélkül, feketén kapták a megbízást. Korábban a Népszabadság számolt be arról, hogy a kormány 1,25 millió forintot költött arra, hogy ötszáz fős statisztatömeg vegye körbe Orbán Viktort az ünnepségen. Lapunk időközben azt is megtudta, hogy melyik közvetítőcéggel szerződött az eseményt szervező állami társaság.
Orbán Viktor a március 15-i ünnepen a Nemzeti Múzeum lépcsőjén
Rácz Péter, a Starcast Ügynökség tulajdonosa és vezetője lapunk kérdésére leszögezte: minden a jogszabályoknak és az előírásoknak megfelelően történt. „Az embereket a megbízás alapján életkor szerint válogattuk és nem politikai hovatartozás alapján. A HungaroFest kért tőlünk az ünnepségekre ötszáz fős tömeget, arról eredetileg szó sem volt, hogy politikai rendezvényre kellenek” – mondta Rácz Péter.
A cégvezető kérdésünkre hozzátette: a Starcastnak az állami ünnepséget szervező céggel van szerződése, de minden egyes statisztával is megállapodást kötöttek. Rácz szerint a félreértés ott lehetett, hogy az Origo.hu hírportál videósai még a rendezvény előtt szólaltatták meg a fiatal statisztákat, s miután velük a szerződést csak az esemény végén kötötték meg, így hihették azt, hogy „feketén” dolgoznak.
„Futtában történt aznap sok minden, mire regisztráltuk a statisztákat, a szervezők már vitték is őket húszas-harmincas csoportokban a múzeum lépcsőjére. Ezért tudtuk csak később aláíratni velük a papírt. De minden rendben, jogszabályszerűen zajlott” – szögezte le Rácz Péter. A statiszták egyébként 1500 forintot kaptak a háromórás munkáért, a cég személyenként további ötszáz forintot keresett az eseményen. Ebből persze különféle adókat még le kell vonni.
A kormányzat korábban azzal érvelt a statiszták foglalkoztatása mellett, hogy nem akartak pártszimpatizánsokat a kormányfő köré, mondván, a nemzeti ünnep mindenkié. | Belföld: Utólag szerződtették az Orbánt tapsoló statisztákat - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20110323-utolag_szerzodtetett_statisztak-1018631 |
null | Akár 10 többletmandátumot is szerezhet a Fidesz-KDNP, ha valóban lesznek határon túli egyéni választókerületek. | true | [
""
] | 0 | Rtl.hu | null | 404
Az oldal nem található | Sajtópletykának nevezte a kormány a határon túli egyéni választókerületek kialakítását | null | https://rtl.hu/hirado/2024/08/28/hataron-tuli-egyeni-valasztokeruletek-fidesz |
2017-05-27 00:00:00 | A nyár végéig nem járnak villamosok a Hűvösvölgybe - Több helyen is vágányfelújítás lesz. | false | [
"bkk",
"villamos",
"hűvösvölgy",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Mától várhatóan augusztus végéig nem járnak villamosok a Hűvösvölgybe támfalépítés és vágányfelújítás miatt, írja az MTI.
Augusztus végéig az 56-os villamos a Városház tér és a Szent János Kórház között, az 56A és a 61-es villamos a Móricz Zsigmond körtér és a Szent János Kórház között visz csak utasokat, az 59B jelű szerelvények pedig egyáltalán nem járnak. Az 59-es villamos meghosszabbított útvonalon, a Budagyöngye és a Márton Áron tér között jár szombattól.
A Hűvösvölgybe a Széll Kálmán térről induló 61-es jelzésű pótlóbusszal lehet utazni, amelyre a 22-es és a 29-es busz megállóiban lehet felszállni.
A BKK azért rendelte el a vágányzárat, mert az Akadémia és a Zuhatag sor megállóhely között átépítik az Ördög-árok patakmedrének támfalait, valamint több helyszínen is vágányfelújítást végeznek. | A nyár végéig nem járnak villamosok a Hűvösvölgybe | 0 | https://index.hu/belfold/2017/05/27/a_nyar_vegeig_nem_jarnak_villamosok_a_huvosvolgybe |
2013-09-04 00:00:00 | Egy húszéves nőt csak azért zártak öt napra börtönbe, mert egy gyilkosságról akart többet megtudni. | false | [
"internet",
"kína",
"pletyka",
"cenzúra",
"rémhír"
] | 0 | null | 0 | A kínai vezetés már-már paranoiásan fél az interneten folyó beszélgetésektől. Nem elég, hogy erősen cenzúrázzák a világhálót, és cenzorok ezrei pásztázzák folyamatosan a közösségi oldalakat a kommunista pártnak nem tetsző tartalmak után kutatva, nemrég olyan törvényt hoztak, amely lehetővé teszi a hamis pletykákat terjesztő emberek börtönbe zárását. És ezt annyira szigorúan veszik, hogy már egy egyszerű érdeklődő kérdés miatt is alkalmazzák.
Ezt a saját bőrén tapasztalta meg egy Hepej tartományban élő húszéves nő, aki egy közösségi oldal fórumán tett fel egy kérdést – írta a ChinaSmack. A nő csak ennyit írt: "azt hallottam, hogy egy gyilkosság történt Lucsangban, tud erről valaki tényeket?" A kérdés nagyon gyorsan ezer ember olvasta és osztotta meg, és hamarosan terjedni kezdett a környéken élő emberek közt.
Felfigyeltek erre a kínai hatóságok is, és úgy ítélték meg, hogy ezzel a kérdéssel a nő "súlyosan megsértette a köznyugalmat és pánikot keltett az emberekben" – közölte a Közbiztonsági Hivatal egyik politikai tisztje. A hatóságok "internetes rémhírként" könyvelték el az érdeklődést, és egy nyomozás után meg is találták a kérdést feltevő nőt, akit azonnal le is tartóztattak, és öt napra börtönbe zártak, "a törvényekben foglaltak szerint cselekedve". | Kínában már a kérdezés is rémhírterjesztésnek számít | 0 | https://24.hu/kulfold/2013/09/04/kinaban-mar-a-kerdezes-is-remhirterjesztesnek-szamit |
2015-11-20 00:00:00 | Vége a kényelmes lubickolásnak a napfényben, szombaton arcunkba vág a markáns hideg. A tél viszont késhet. | false | [
"havazás",
"időjárás"
] | 0 | null | 0 | Időjárási szempontból ez a hét nyugis volt, már-már tavaszt idéző. A hőmérséklet 8-10 Celsius-fokkal haladta meg a novemberi átlagot, nem csak mi éreztük melegebbnek, az is volt – erősíti meg a 24.hu-nak Berceli Balázs meteorológus, az Időkép.hu munkatársa. Azért a világ nem állt a feje tetejére, korábban is volt már több ilyen novemberünk.
Befolyik a tél
Szombatra viszont időjárásunk téliesebbre fordul, de fogalmazzunk inkább úgy, “visszatér a rendes kerékvágásba". Jövő héten már hajnali fagyokra, csapadékra, 2-8 fokos maximum hőmérsékletekre számíthatunk. És hogy mire ez a változás?
Az utóbbi hetekben egy anticiklon ragadt meg a Kárpát-medence fölött, amely úgynevezett felhőoszlató tulajdonságánál fogva derült, meleg napos időt biztosított. Csakhogy szombaton egy hidegfront érkezik észak felől, ez hoz markáns lehűlést.
A hideg levegő fajsúlyánál fogva a felszín közelében mozog, ezért mondhatjuk úgy is: befolyik Magyarországra a hideg. Holnap tehát gyökeresen megváltozik időjárásunk: hétvégén főleg délen, délnyugaton lesz sok eső, de a csapadékhajlam jövő hét elejétől jelentősen csökken.
Feltámad a szél, a Dunántúl magasabban fekvő területein várható havas eső, lokálisan havazás.
Összefüggő hótakaróra nagyon kevés az esély, a reggeli felmelegedéssel el is fog olvadni, hajnalban füves területeken, nyomokban láthatunk majd havat. A meteorológia “nyugodt lelkiismerettel" hét-tíz napra tud előre jelezni, és ebben az időtávban nem látszik hótakaró kialakulásának lehetősége.
Az “igazi" tél sokat késik
Az első, úgynevezett fagyos napok, amikor a hőmérséklet nappal is fagypont alatt marad, jellemzően december-január folyamán jönnek el. Szélcsendes, derült idő, lehetőleg a talaj felmelegedését lassító hótakaró, és jelentős éjszakai lehűlés kell hozzá – sorolja Berceli Balázs. A hótakaró is egy definiált fogalom, vigyázzunk vele: összefüggő, tartós hófedettség, ahol a hóréteg vastagsága meghaladja az egy centimétert.
A hóesés viszont – az elmúlt 30 évet tekintve – a hegyekben már november elején, síkvidéken a hónap vége felé már bőven “belefér".
Ezzel arra akarunk kilyukadni, hogy bár kellemes, lenge öltözetű pár nap után vág majd arcon a tél előszele, nincs ebben semmi rendhagyó.
Ami viszont az igazi telet illeti, hagyományosan úgy tekintünk rá, december elejétől tart február végéig. Az utóbbi években azonban csúszás figyelhető meg, az átlagember számára télinek nevezett időjárás rendre januárban kezdődik. Még nem olyan rég, hogy hosszabb távú következtetést vonhassunk le belőle, magyarul hogy állandósul-e ez az egy hónapos késés, vagy sem – emeli ki Berceli Balázs.
Ami viszont a folytatást illeti, november vége felé közelítve végre itt a november végi időjárás, és idén sem marad el a tél, ez már biztos. | Szombaton itt a hó, befolyik a hideg | 0 | http://24.hu/belfold/2015/11/20/holnap-jon-a-ho-befolyik-a-hideg |
2018-08-01 00:00:00 | Mintha nem evilágról származna, ráadásul méregdrága is lesz. | false | [
"5g",
"kiterjesztett valóság",
"okostelefon",
"turing",
"virtuális valóság"
] | 0 | null | 0 | A Turing Robotics úgy tervezi, hogy ismét próbálkozik az okostelefonok piacán. Ugyan korábban több mobillal is befürödtek, a Digital Trends szerzőjével megosztották következő grandiózus lépésüket: egy méregdrága, futurisztikus csúcskészüléket. A terveik szerint 2020-ban megjelenő Turing HubblePhone két panelt, egyedi kamrarendszert, VR/AR-támogatást, 5G-t kapna, és méregdrága lenne.
A gyártó által "multidimenzionálisként" emlegetett kijelző lényegében egy elsődleges és másodlagos panelből állna. Úgy lehetne összehajtana a készülék testét, mintha egy összehajthatós telefon lenne, legalábbis a koncepcióképek erről árulkodnak.
A mobil tetején lenne egy elsődleges kamera, valamint az iPhone X megoldására hajazó benyúló sziget. A Turing elmondása szerint a kamerarendszerük azt is lehetővé tenné, hogy némán suttogva kimondva a másik fél nevét felhívhassuk őt. A fő kamerát 15-szörös optikai zoom jellemezné, és egy rendkívül fejlett videovágó szoftvert adnának mellé.
Érdekes az is, milyen specifikáció kerülne a gépházba. A tervek szerint Snapdragon 855 processzor hajtaná, amit épp csak bejelentett a Qualcomm. A marketingre is erősen készül a gyártó, elmondásuk szerint a HubblePhone "új dimenziókat nyit" a mobilos játékban, mivel támogatni fogja a kiterjesztett valóságot (AR), a virtuális valóságot (VR), valamint a kevert valóságot (MR).
Emellett támogatja az 5G-t, ami mondjuk 2020-ra már reális lesz, hiszen a nagyobb nevek is 2019-re ígérték be saját 5G-re felkészített mobiljaikat. A csodamobil a tervek szerint 2750 dolláros (nettó 760 ezer forint!) árcímkét kaphat, és 2020 júniusában kezdődne meg a szállítása az Egyesült Államokban. Később indulna az európai és kínai értékesítés.
Már csak azért is érdemes ezeket a nagy terveket fenntartással kezelni, mert a Turing hírhedt arról, hogy csalódást okoz a felhasználóknak. A 2015-ben bejelentett Turing Phone jelentős késéssel került csak piacra, akkor is félkész állapotban. Utána az ezerdolláros Turing Appassionatóval próbálkoztak, de a cég csődöt mondott Finnországban, és lelőtték a gyártást. | Ettől a méregdrága csodamobiltól leesik az ember álla | 0 | https://24.hu/mobil/2018/08/01/turing-hubblephone-okostelefon |
2019-02-18 00:00:00 | A teljes ellenzék kivonult a parlamentből - Az ellenzéki képviselők először a köztévé székházához, majd Esztergomba, a Suzuki-gyárhoz mennek. A túlóratörvény és a kormánypropaganda ellen tiltakoznak.Orbán Viktor nélkül indult el a tavaszi ülésszak a parlamentben. | true | [
"parlament",
"ellenzék",
"kormány",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Az ellenzéki sajtótájékoztatón Varju László DK-s képviselő azt mondta, az ellenzék a kivonulással a "rabszolgatörvény ellen tiltakozik". "Szembemegyünk mindazzal, amit Orbán Viktor tesz".
Tóth Bertalan MSZP-elnök szerint a Fidesz ma "propagandanapot tervezett". Márpedig az ellenzék szerint arról kéne beszélni, hogy "a munkást koncként dobják a tőke elé", ezt nem szabad hagyni, hogy lekerüljön a napirendről.
Azért vonulnak az ellenzékiek a Suzuki-gyárhoz, mert a cég egyrészt be akarja vezetni a 400 túlórát, másrészt sárba tiporja a törvényeket, a szakszervezeteket (rögtön megváltak egy dolgozótól, amikor szakszervezetet kívánt alakítani).
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta, nem hajlandóak hallgatni órákig "azt a sok hazugságot, amellyel Orbán Viktor és a Fidesz traktálja a magyarok millióit". Az ellenzék továbbra is egységesen lép fel a "rabszolgatörvény" ellen, nem tudja senki szétverni az egységet.
Minden ellenzéki képviselő ezután autóba ül, az MTVA elől indulnak - jelentette be. Az első cél az esztergomi Suzuki-gyár tehát, és minden cégnél megteszik ezt, ahol alkalmazzák a túlóratörvényt.
Az LMP-s Csárdi Antal szintén azt kifogásolta, hogy a Suzuki-gyárban nem jöhet létre a szakszervezet.
A jobbikos Jakab Péter pedig úgy fogalmazott: "Gyáva miniszterelnöknek nincs hazája." Szerinte Orbánnak december 12-én még volt bátorsága "testőrök gyűrűjében" bemenni, most viszont elhagyta az országot. "Orbán repülni fog a közéletből, a nemzeti ellenállást folytatjuk."
Hadházy Ákos (független) azt mondta: nem fogják tovább feltételek nélkül elfogadni az egyre megalázóbb parlamenti játékszabályokat. Ennek jelképeként a Kunigunda útjai MTVA-székháztól indul majd a konvoj Esztergomba.
Szél Bernadett (független) szerint nem a "propagandahétfőn" van dolguk, hanem a Házon kívül, ahol a munkavállalókat támadják. "Kövér László meggyalázta az ellenzéket. Aki szerint ott lenne a helyünk a Parlamentben, annak azt üzenem, hogy Orbán Viktornak is ott lenne a helye, de ő nincs itt, nem figyel a magyarokra, és a figyelmet propagandával próbálja pótolni." | Belföld - A Jobbik és az LMP visszatért a terembe a képviselői esküre - Kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka - Percről percre | 0 | https://index.hu/belfold/2019/02/18/orban_nelkul_indul_a_parlament_tavaszi_ulesszaka_ellenzeki_akciok/a_jobbik_es_az_lmp_visszatert_a_terembe_a_kepviseloi_eskure |
2014-02-12 16:37:00+01:00 | Az adatvédelmi biztos kérésének megfelelően az MKB Biztosító megkezdte az egyeztetéseket a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) annak érdekében, hogy helyreállítsák a jogszerű állapotot, mert a MOK a tagjairól a törvényben engedélyezettnél több személyes adatot adott át a biztosítónak. | true | [
"egészségügy",
"orvosok-patikusok-kamara"
] | 0 | null | 0 | Az adatvédelmi biztos kérésének megfelelően az MKB Biztosító megkezdte az egyeztetéseket a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) annak érdekében, hogy helyreállítsák a jogszerű állapotot, mert a MOK a tagjairól a törvényben engedélyezettnél több személyes adatot adott át a biztosítónak.
Mint emlékezetes, a MOK felügyelőbizottsága egyebek mellett sérelmezte, hogy az orvosi kamara elnöke és az elnökség megkérdőjelezhető módon kezeli az adatvédelmi törvényt. A MOK vezetői a befizetett tagdíjakból életbiztosítást kötöttek az orvosokra, és egyidejűleg az érintettek tudta és engedélye nélkül átadták személyes adataikat a biztosítótársaságnak. Mindezt az adatvédelmi biztos is helytelenítette, és jogsértőnek ítélte. Sőt a polgári törvény azt is előírja, hogy életbiztosítás csak az érintett beleegyezésével köthető, ám ilyen jognyilatkozat nem volt tagjaitól a kamarának.
Az adatokkal kapcsolatban az orvosok a köztestületnek csak arra adtak megbízást, hogy tagságukkal kapcsolatos ügyekben kezelje adataikat.
Érdekes módon mindhárom szakmai köztestületnek – orvosi, gyógyszerész és szakdolgozói – ugyanott, az MKB Biztosítónál van tagjaikra csoportos életbiztosítása, a három szakmai kamarától évente mintegy 100 millió forintos bevételhez jut a biztosító. Ám míg a másik két szervezet tagjai azonosító számát adta meg a biztosítónak, addig az orvosi kamara részletesebben kiszolgáltatta a személyes adatokat. Az adatvédelmi biztos kérte a MOK vezetőit, hogy a biztosítóval közösen állítsák helyre a jogszerű állapotot.
Lapunknak a biztosító írásban megerősítette: megkezdték az egyeztetéseket az orvosi kamarával, annak érdekében, hogy a csoportos életbiztosítási szerződés megfeleljen az adatvédelmi biztos ajánlásainak. Ám a folyamat lezárásáig ennél többet az MKB Biztosító nem kíván nyilatkozni.
Az ügy ettől függetlenül napirendre kerül az orvosi kamara rendkívüli küldöttgyűlésén, mint azon okok egyike, amely miatt a felügyelőbizottság kezdeményezi a köztestület vezetőinek visszahívását. Éger István MOK-elnök korábban az adatvédelmi aggályokkal kapcsolatban azt nyilatkozta: "Nem hiszi, hogy hibát követtek volna el azzal, hogy több mint 40 ezer embernek biztosítási szolgáltatása van olyan áron, amit csak annak többszöröséért kaphattak volna meg. Ha azonban bármilyen hibát találnak, azt természetesen korrigálják majd." | Belföld: Helyreállítják a jogszerű állapotot? - NOL.hu | 0 | http://nol.hu/belfold/helyreallitjak_a_jogszeru_allapotot_-1444257 |
2012-05-17 17:27:26 | Keszthelyen az önkormányzat úgy döntött, hogy csinosítja a főteret, ami nagyon dicséretes dolog, még ha az épp az ínséges időkben történik is. Erre beterveztek közel 2 milliárd forintot. A győztes pályázó azonban - amely minő meglepetés, a Közgéppel közösen létrehozott konzorcium - úgy gondolta, hogy meg lehetne toldani ezt az összeget még 300 millió forinttal. A gond csak az, hogy az indoklásban mindössze 83 millió forint igazolható régészeti feltárásokra való hivatkozással, a többi 217 millióra viszont nincs a közvélemény számára is hihető magyarázat. Persze a keszthelyi eset sem egyedi, hiszen a napokban jött a hír: "szerény" 39 milliárdos állami megbízást nyert el a Simicska-Nyerges típusú közpénz-elszívó. | true | null | 1 | 168 óra | null | Már a pályázat lebonyolításában is akadtak "érdekességek" Keszthelyen - áll az MSZP szóvivőjének közleményében. Török Zsolt szerint "a pályázaton teljesen véletlenül egyedül induló közgépes konzorcium könnyedén megnyerte a megbízást, majd a megbízást követően szinte azonnal bejelentette, hogy növeli az eredeti büdzsét 300 millióval. Ebből a régészeti feltárásokra elkülönített 83 millión felül a nevetséges kifogásokkal indokolt 217 millió forint mire, vagy inkább kinek is kell?"
Az ellenzéki politikus szerint ez utóbbi esetében ugyanis az indoklásban dráguló alapanyagárakra, előre nem látható pótmunkálatokra hivatkoznak. Természetesen előfordulhat, hogy a 27 százalékra nőtt áfa, vagy a durván elszaladt üzemanyagárak és egyéb indokok közrejátszhatnak a pályázati összeg módosításában, de közel sem ilyen mértékben.
"Az eddig már több mint 200 milliárd forint közpénzt elnyerő Közgép újabb megbízáshoz juthat. Az előzetes számítások szerint 39 milliárd forintos
megbízást kap a Közgép Zrt.-t is tagjai között tudó konzorcium a Gyoma-Békéscsaba vasútvonal felújítására, s erről kormányhatározat is
született - jelent meg a napokban" - áll a közleményben.
Az Orbán-kormány drasztikus megszorításokkal nyomorba dönti a magyar emberek millióit, miközben a Fidesz Zrt-n keresztül Nyerges-vontatóval hordják haza a fideszes oligarchák az adófizetők pénzét.
Török az MSZP nevében arra kéri az embereket, hogy keressék fel kormánypárti képviselőiket, s szólítsák fel, hogy ne támogassák az Orbán-kormány megszorítási politikáját, a közpénzek Fideszes oligarchákhoz pumpálását. A Fideszt pedig felszólítják, hogy ne akadályozzák a kormány közeli földmutyikat és a fideszes oligarchák ügyeit vizsgáló bizottságok felállítását! | 217 millióra nem tudnak magyarázatot adni Keszthelyen | null | https://168.hu/itthon/217-milliora-nem-tudnak-magyarazatot-adni-keszthelyen-67235 |
2012-05-16 18:51:00 | Nem jogerősen öt és fél év börtönbüntetésre ítélt szerdán a Kaposvári Törvényszék egy volt rendőrt vesztegetés és más bűncselekmények miatt. A 30 éves férfi korábban a siófoki rendőrkapitányságon teljesített szolgálatot, és anyagi ellenszolgáltatásért folyamatosan tájékoztatott a rendőri ellenőrzésekről egy prostituáltakat futtató férfit, egy ismerősét pedig jogtalan előnyhöz juttatta. Az ügyészség az utóbbiak ellen is vádat emelt. | true | null | 1 | HVG | null | A márciusi vádemelés óta előzetes letartóztatásban lévő főtörzsőrmester a bíróságon tagadta, hogy pénzért tájékoztatta volna a 32 éves másodrendű vádlottat arról, mikor nem kell rendőri ellenőrzéssel számolniuk az általa pártfogolt prostituáltaknak.
Azt elismerte, hogy a lányokat futtató enyingi férfi, akivel egy pókerklubban ismerkedett meg, valóban kért tőle ilyen szívességet, de mint mondta, ő mindig tévesen informálta.
A másodrendű vádlott a Kaposvári Törvényszéken megváltoztatta korábbi, gyanúsítottkénti kihallgatásakor tett vallomását, és elismerte a bűnösségét. A férfi ellen egyébként ezzel az üggyel egy időben garázdaság és kitartottság miatt is folyik büntetőeljárás egy másik bíróságon.
A 34 éves harmadrendű vádlott azért került a bíróság elé, mert megkérte a rendőrt, nézze meg, kivonták-e a forgalomból a kocsiját. Az elsőrendű vádlott a megadott rendszám alapján a rendőrség adatbázisából lekérdezte a kocsi adatait, majd tájékoztatta a férfit.
A márciustól ugyancsak előzetes letartóztatásban lévő másodrendű vádlottat egy év hat hónap börtönre, míg a szabadlábon védekező harmadrendűt tíz hónap - két év próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélte a bíróság. A vádlottak enyhítésért fellebbeztek a Pécsi Ítélőtáblához. | Bűnügy: Elítélték a stricivel összejátszó siófoki rendőrt | null | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120516_rendor_vesztegetes_itelet_elsofok |
2012-05-01 12:25:00 | Para-Kovács Imre nagy fába vágta a fejszéjét: Simicska Lajos felemelkedéséről ír verses mesét kisgyermekeknek. A címe: A nyúl, aki megette Nógrád megyét. Íme a mű szinopszisa. | true | null | 1 | HVG | null | Az újságírótársadalom egyik legfontosabb feladata jelen helyzetben, hogy mindenhová eljutassa a kor üzenetét, a nemzeti összefogás és rendszer, valamint az azt megelőző sötét korok tanulságait, de nem csak mindenhová, hanem mindenkihez, ami persze megnehezíti a dolgot, de nincs lehetetlen. Én például azon dolgozom, hogy a Tóta W. kolléga által már kijelölt csapást szélesre tapossam, és verses mese formájában eljutassam a gyermekekhez Simicska Lajos életének és munkásságának történetét. A cím már meg is van: A nyúl, aki megette Nógrád megyét, de a rímeken még dolgozom.
Anyag van bőven.
A hatvanharmadik versszak környékén elgondolkodtam, hogyan is illeszkedik Simicska tevékenysége a világtrendekbe, és ezeken belül Magyarország újkori történelmébe, mert olyan nincs, hogy valami csak úgy van, mindenféle gyökér és előzmény nélkül. Így aztán rájöttem, hogy a Simicska-projekt mindig is létezett, mindig is létezni fog, valamint csinálták már nála sokkal jobban. Ül a nép érdeklődő fele az internet előtt, és nézi, hogyan lopják szét az országot, és csodálkozik erősen, mert a szétlopás hatékony, szervezett, intézményesült tolvajlás, nem olyan barmolás, mint amit a szocialisták csináltak. Ha képzavarral akarnék élni (akarok), azt mondanám, hogy lopnak, mint a svájci óra, hegyekben hordják haza az országot, amit – mondjuk – én különösebben nem bánok, mert nem volt vele semmi tervem, de a későbbiekben esetleg valakiknek hiányozni fog. Mármint bizonyos részei, mert ha valaki ellopja Kazincbarcikát vagy a teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, akkor teljesen valószínűtlen bármiféle reklamáció, de léteznek hasznosabb és látványosabb területek is, gyanúm szerint pedig éppen ezekre megy ki a játék.
A nyolcvanas évek szellősebb felében megkezdődött az ország megmentése, konkrétan gyárak, cégek, földterületek és egyéb értékes ingatlanok tekintetében, minek keretében megszületett egy – kétségtelenül nem fideszes – réteg, aminek iszonyatosan sok pénze volt, olyan üzemet birtokolt, amihez ugyan egyáltalán nem értett, de megvoltak a szakemberei, és gazdagodott, gazdagodott és gazdagodott nyugodtan, mivel a rendszerváltás csak ráerősített az ő gazdagodására, a hatalomra kerülő MDF-kormány pedig nem igazán tudott mit kezdeni ezzel a jelenséggel. Se lenyelni, se kiköpni. A spontán privatizációt követte a nem spontán privatizáció, amivel nekem semmi bajom sincs már megint, hiszen létrejött a magyar vállalkozó réteg, melyet annyira nélkülöztünk a létező szocializmusban.
A Fidesz kétségtelenül későn ébredt, a székház-ügyig kellett várni, hogy rájöjjenek az ízére, milyen is az, ha a hatalom fontosabb az igazságnál, de akkor aztán felpörögtek az események, és megkezdte működését a párt gazdasági tankhadosztálya. Nekik alkotmányos joguk volt hülyének nézni mindenkit, de ezt úgy interpretálták, mintha ők lennének hülyék. Elfelejtettek például komplett cégeket, embereket, áfát, ilyesmit, de mindezt jogosan, mert csak a rohadt komcsik elől privatizáltak, tehát a nemzeti vagyon speciális értelmezése következtében a multikulturális és internacionalista trendeket megfékezve halmoztak föl – tulajdonképpen nekünk, magyaroknak.
Az intézményesült korrupció tökéletes működésének alapfeltétele az egyéni korrupció visszaszorítása, illetve megszüntetése, mert a befektető, beruházó, kivitelező és egyéb érdekelt ideges lesz, ha kétszer kell fizetnie, tehát érdemes lecsapni minden megvesztegethető egyénre a gépezetben, és olyat ültetni a helyére, aki megelégszik azzal, ami az állami korrupcióból neki lecsorog. Esetleg át is lehet nevelni.
Azok az országok – jellemzően Közép-Amerikában (banán) -, ahol mindkét formája virágzott a korrupciónak, sohasem gazdagodtak meg, igaz, jó volt a hangulat, és csak nagyobb időjárási frontok áthaladása esetén történtek tömeges kivégzések, illetve privát leszámolások. Fontos egyébként, hogy az ilyen helyeken legyen megfelelő mennyiségű kokain és jól teremjen a marihuána, mert az csak lazít az egészen. Magyarországon más iskola hódít, nincs elegendő mennyiségű kokain, nem terem meg rendesen a marihuána, meg egyébként is mindenki idegbeteg, tehát szerencsétlen politikusok kénytelenek a hazafias érzelmekre apellálni.
A hazafias érzelmeket ott kell ügyesen használni, ahol a fentebb említett drogok nem elég elterjedtek, ahol nincs arany- és gyémántbányászat, sem olaj, sem tengerpart, sem rohadt sok vasérc a földben, de még csak normális órákat sem képesek a lakosok csinálni. Ilyenkor jön a hazaszeretet, a nemzeti büszkeség és a szorongó nacionalizmus, mert ellenséges népek vesznek minket körül, minden pillanatban várható lerohanásunk, mindenki készüljön fel, viseljen kokárdát, esetleg járőrözzön a háza előtt, és ha mindez megvan, mindenki beöltözve, felfegyverkezve (nem túlságosan, nehogy aztán mást akarjon) áll mindenki izgatottan paranoid és hülye módjára, mint egy egyenetlen felületű kőkorong, akkor mehetünk lopni – mondják a politikusok, és tényleg.
A lakosság azon része tehát, amelyik nem lopott sokat, amíg szocializmus volt, illetve a szocialisták voltak uralmon, esetleg az MDF, de nem is fegyverkezik és énekel esténként hazafias műdalokat, az most vagy sürgősen és szisztematikusan lop (ők vannak kevesebben), vagy elégedetten nézi, hogy milyen nagyszerű lesz, amikor kiegyenlítődnek a mérleg serpenyői, és a nemzeti elkötelezettségű tolvajok pont olyan gazdagok lesznek, mint az internacionalisták. Ez örömmel tölti el szívét, a világ rendje elsődleges szempont életében.
Néhányan persze morognak.
Nem értik a mélyebb összefüggéseket, a magasabb szempontokat, mindig elégedetlenkednek. Ezeket nyikhaj terrorista tollforgatóknak nevezik, majd a későbbiekben pedig kidolgozzák a méltó és végső megoldást. | Vélemény: Para-Kovács verses mesét ír Simicska felemelkedéséről | null | https://hvg.hu/velemeny/20120427_simicska_nyuszi_para |
null | A gazdasági semlegesség valóban jól hangzik, de ez egy kommunikációs trükk, ha pedig Orbán Viktor komolyan gondolja, az annál rosszabb számunkra – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Katona Tamás, statisztikus, demográfus, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, aki a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt 1995 és 1998 között. Rámutatott, ha Kelethez akarunk igazodni, akkor megint nem vagyunk semlegesek. „Ha megnézzük az elmúlt 3-5 év politikáját, az tudatosan és tervszerűen Kínához és Oroszországhoz kötődik, egyre erősebben szembemegyünk az unióval és a tagországokkal, valamint a józan ésszel is.” | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | Katona Tamás kijelentette, a kínai beruházások kizárólag Kína érdekeit szolgálják, a beruházások, a munkaalapú társadalom eddig nem hozott semmit, csak leszakadást. Rámutatott, az igaz, hogy 6-700 ezerrel többen dolgoznak, de nem egymillióval, mint mondja a kormány, és azt is látni kell, hogy ezt a gazdasági válság súlyos időszakához mérik. "Ebben benne van az is, hogy kivezették, drasztikusan megemelték a nyugdíjkorhatárt - csak nálunk Európában -, közben csökkent az egyetemi hallgatók aránya, 600 ezer magyar külföldön boldogul, közben azt hajtja a kormány, hogy sokkal több fizikai dolgozó legyen és sokkal kevesebb diplomás."
Életveszélyesek a Kínától felvett hitelek
Ismeretlen körülmények és ismeretlen feltételek között vesszük fel a hitelt, néhány fejlődő ország ezért került súlyos válságba, például Montenegró - vélekedett Katona Tamás, aki szerint nagyon komoly geopolitikai kérdések vannak az akkugyárakkal kapcsolatban is. "Orbán nem akar kilépni az unióból, mert akkor a kínaiak is azonnal itt hagynak bennünket, de az, hogy kisodródunk az unióból, komoly veszély, és súlyos következményei lesznek."
Nemhogy kétsebességes Európa, hanem négysebességes jöhet
Az új koncepció, ami Emmanuel Macron francia elnök nevéhez fűződik, de a németekkel dolgozták ki, a négysebességes Európát alakítaná ki, ebben a belső körökből kisodródunk, ami azt jelenti, hogy a döntéshozatalban nem fogunk részt venni, nem kapunk támogatást sem - mondta Katona Tamás. "Már most is élén áll a dolog, és várhatóan az év végével több mint egymilliárd euró végleg elvész, és egyre szigorúbb a jogállamisági feltételek ellenőrzése."
Katona Tamás szerint az elmúlt 15 évben olyan mértékben maradtunk el az unió többi tagországától gazdaságilag, társadalmilag, hogy a mutatókban gyakorlatilag az utolsó háromban vagyunk már. "A térségünkben 1995 óta számoljuk a GDP-adatokat a jelenlegi módszertan szerint, és a 11 országból álló csoportból mi a harmadikok voltunk Szlovénia és Csehország után, most is harmadikak vagyunk, csak hátulról, de egyben az utolsók vagyunk a 27 tagországban, és ezen nem tudunk változtatni, ha nem váltunk gazdaságpolitikát."
2010 után volt egy nagy visszaesés, ezért lehetett "gyurcsányozni" meg "elmúltnyolcévezni", ezt sokan elhitték, jól hangzott, de 2013 és 2019 között valóban volt egy gazdasági növekedés, életszínvonal- és jövedelemnövekedés, ami viszont 2019 után megállt. "Ma már a középosztálynak is csökken a reáljövedelme és az életszínvonala, és ebben a szűk másfél évtizedben szabályosan kettészakadt a társadalom."
Katona Tamás kiemelte, 2014-ben úgy jött a rezsicsökkentés, hogy valóban csökkent az energia ára, ez másfél évig tartott, aztán a 3., 4. évtől a háztartások már többet fizettek, mint a valós ár, akkora energiaár-csökkenés volt a piacon. "2021-ben volt a Fidesznél egy törés, amikor érezték, hogy el lehet veszíteni a választásokat és 3 ezer milliárdot osztogattak szét. Most már látjuk, hogy a reáljövedelem abban az évben, 2022-ben, mindössze 3 százalékkal nőtt, mert a választás után jött egy megszorítás, több százmilliárdot elvettek, és ráeresztették az egész gazdaságra az inflációt."
Hozzátette, olyan célzott osztogatás volt, hogy a legszegényebbeket kihagyta, 2 millió ember reáljövedelme 4,5 százalékkal csökkent, másik 2 és fél milliónak pedig csak kicsit növekedett. "4 millió ember, közben ők szavaztak rá."
Azóta romlott a helyzet, a reálkereset nem növekszik
Katona Tamás arról is beszélt, hogy a KSH az alkalmazottak fizetésemelkedését méri, ez 3 millió ember, és nem tudjuk, hogy ez a lakosság egészére mit jelent. Hozzátette, a nyugdíjas-inflációt sem lehet pontosan számolni, hiszen az elmúlt 3 évben 60 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. "Gyakorlatilag, amit ígérnek, azzal durván beavatkoznak a gazdaságba. Ennek megvannak a veszélyei. Az elmúlt néhány évben az amerikai tőke kezdett kivonulni Magyarországról, most már az osztrák-német tőke is kezd kivonulni. Láthatóan azt akarják elérni, hogy csökkentsék a kamatot a Monetáris Tanácsban, csakhogy ennek komoly veszélyei vannak." | Katona Tamás: néhány fejlődő ország kínai hitel miatt omlott össze | null | https://pecsistop.hu/kozelet/katona-tamas-nehany-fejlodo-orszag-kinai-hitel-miatt-omlott-ossze/529983 |
null | A Fővárosi Főügyészség a letartóztatását indítványozza annak a férfinak, akit - külföldi társhatóság jelzése alapján - a Terrorelhárítási Központ közreműködésével vett őrizetbe a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a napokban. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | A Fővárosi Főügyészség azt közölte kedden az MTI-vel, hogy a férfi megalapozottan gyanúsítható alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntettével, amelyet a törvény öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget. Emlékeztettek, hogy a nyomozás külföldi társhatóságok jelzése alapján indult meg, és a férfit végül a rendőrség a Terrorelhárítási Központtal közös, szakszerű műveletében fogta el.
A Fővárosi Főügyészség a gyanúsított letartóztatását indítványozza; a főügyészség álláspontja szerint az elkövetés körülményeire figyelemmel mind a bizonyítás jogellenes befolyásolásának, mind a bűnismétlésnek a veszélye valós, így enyhébb kényszerintézkedés nem jöhet szóba. A letartóztatás elrendelésének tárgyában a nyomozási bíró várhatóan kedden dönt. Az ügyben több gyanúsított van - áll a közleményben.
(MTI) | Október 23-i merénylet: alkotmányos rend elleni szervezkedés a gyanú | null | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/oktober-23-i-merenylet-alkotmanyos-rend-elleni-szervezkedes-a-gyanu.html |
2019-12-04 00:00:00 | Érdekes bolygó-együttállások, csillagképek, telihold és csillaghullás – egész hónapban érdemes az eget kémlelni. | false | [
"csillagászat",
"égi jelenség",
"hullócsillag",
"csillaghullás",
"csillagképek",
"bolygók"
] | 0 | null | 0 | December folyamán több látványos csillagászati jelenséget is észlelhetünk az éjszakai égbolton, a legfeltűnőbb bizonyára az év legszaporább csillaghullása lesz. A Geminidák lényesen több hullócsillagot produkál, mint a híres augusztusi Perseidák, ám mivel a téli hidegben kevesebben választják a csillagvadászatot romantikus esti programként, így ez a raj nem annyira ismert – írja a Magyar Csillagászati Egyesület decemberi Égi kalendáriumában.
A föld légkörében felfénylő meteorok ecember 7-e és 17-e között jelentkeznek, a maximum éjszakája 13/14-én lesz, ekkor óránként maximálisan 120-140 meteor észlelhető.
Elméletileg, mert a gyakorlatban egyetlen észlelő ennél jóval kevesebb meteort figyelhet meg. Az erős holdfény miatt a Geminidák idei jelentkezése nem kedvező, a "természetes fényszennyezés" a halványabb meteorok fényét elnyomja.
Vénusz, Szaturnusz, Mars és Hold
Akcióba lendülnek a bolygók is, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Facebook-oldalán számol be érdekes együttállásokról. December 9-étől a Vénuszt és a Szaturnuszt láthatjuk közel egymáshoz az esti szürkületben délnyugati irányban a Nyilas csillagképben, december 11-én 1,8 foknyira (ehhez érdemes tudni, hogy a telihold látszó átmérője 0,5 fok).
December 22-23-án a Mars és a csökkenő fázisú Hold látszik majd egymáshoz közel, 27-28-án pedig a Szaturnusz és az immár növekvő fázisú Hold. A szép látvány élvezetén túl ezek a látszólagos együttállások semmilyen hatást nem gyakorolnak sem ránk, sem a Földre – emeli ki az MTA.
Bika, Oroszlán, Ikrek és Orion
Az National Geographic Online arról ír, hogy december első napjaiban a holdfény még nem lesz túl erős, és nem zavarja majd az esti órák égboltját, így érdemes időt szakítani az olyan klasszikus és közkedvelt téli csillagképek megfigyelésére, mint a Bika, Orion, Ikrek, s kicsit később a Nagy Kutya vagy az Oroszlán.
A téli égen több a feltűnően ragyogó, kisebb településekről is jól látható csillag, mint a nyárin. Talán pont ezért is sokak kedvence az Orion, nem véletlenül, mivel jellegzetes, jól felismerhető alakján túl a színes csillagai, s a jól ismert Nagy Orion-köd is megfigyelhetőek már közepes fényszennyezés mellett is.
A hónap első napjaiban, holdnyugta után teljes szépségükben láthatjuk ezeket a csillagképeket, de a fényesebb csillagokat még a holdfény se halványítja el annyira, hogy ne ismerhetnénk fel őket.
Kiemelt kép: Yu Jun / Leemage | Csodás égi jelenségek lesznek decemberben | 0 | https://24.hu/tudomany/2019/12/04/hullocsillag-csodas-egi-jelenseg-csillagok |
2015-06-09 00:00:00 | Guido Tognoni, Sepp Blatter korábbi tanácsadója elismerte, hogy Oroszország és Katar szavazatokat vásárolhatott a vb-pályázatuk kapcsán. A BBC azt is állítja, Jack Warner korábbi FIFA-alelnök 750.000 dollárt lopott a haiti földrengés áldozatainak szánt segélyalapból, az ausztrál szövetség is félmillió dollárt keres rajta. | true | null | 1 | Origo | null | Guido Tognoni, Sepp Blatter korábbi tanácsadója elismerte, hogy Oroszország és Katar szavazatokat vásárolhatott a vb-pályázatuk kapcsán. A BBC azt is állítja, Jack Warner korábbi FIFA-alelnök 750.000 dollárt lopott a haiti földrengés áldozatainak szánt segélyalapból, az ausztrál szövetség is félmillió dollárt keres rajta.
Lassan két hete, hogy a svájci ügyészség bejelentette, hogy vizsgálatot és büntetőeljárást indít a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság odaítélése miatt. A nemzetközi szövetség botrányai egyre nagyobb méretet öltenek, az amerikai igazságügyi minisztérium eddig 14 FIFA-tisztségviselőt és cégvezetőt vádolt meg 47 vádpontban, az elnökválasztás előtt pedig hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció vádjával. A frissen megválasztott Sepp Blatter lemondott, közben egyre-másra derülnek ki szaftos részletek a korábbi világbajnokságok odaítélése kapcsán.
Akár el is vehetik a rendezéseket
Azon 23 sportvezető közül, akik négy és fél éve, 2010 decemberében szavaztak a 2018-as és a 2022-es vb helyszíneiről, már csak heten vannak a helyükön: az UEFA francia elnöke, Michel Platini, a belga Michel D'Hooghe, a ciprusi szövetség tiszteletbeli elnöke, Marios Lefkaritis, az UEFA alelnöke, a török Senes Erzik, a CAF kameruni elnöke, Issa Hayatou, az egyiptomi szövetség alelnöke, Hany Abo Rida és az orosz szövetség korábbi elnöke, Vitalij Mutko.
Hétfőn Domenico Scala, a FIFA felügyelő és számvizsgáló bizottságának független elnöke azt közölte, amennyiben bizonyítékot találnak arra, hogy a 2018-as és a 2022-es vb-helyszín kijelölését megvesztegetéssel érték el az oroszok és/vagy a katariak, akkor a bűnöst megfoszthatják a rendezési jogtól.
"Ha bizonyítható lenne, hogy Oroszország és Katar a megvásárolt szavazatoknak köszönhetően nyert, akkor a pályázatokat utólag is érvényteleníteni lehetne. De eddig még nem találtunk erre vonatkozó tényeket” – nyilatkozta Scala a svájci Sonntags Zeitungnak adott interjújában.
Úgy tűnik, mégis egyre közelebb kerülünk ehhez a pillanathoz.
Guido Tognoni, aki bennfentesek szerint „roppant közel állt Blatterhez”, miközben elnöki tanácsadóként dolgozott, kedden úgy fogalmazott: „elképzelhető, hogy Oroszország és Katar szavazatokat vásárolt.”
A BBC-nek azt is elmondta, hogy „a FIFA hosszú-hosszú éveken keresztül úgy működött, hogy ha el akartál érni valamit, akkor meg kellett kenned a megfelelő markokat”. A FIFA természetesen azonnal cáfolta Tognoni kijelentéseit. Az egykori tanácsadónak egyébként az a véleménye, hogy sem Katartól, sem Oroszországtól nem veszik majd el a vb-rendezés jogát.
Jack Warner, az észak- és közép-amerikai futballszövetségeket tömörítő konföderáció (CONCACAF) egykori elnöke és a FIFA korábbi alelnöke, korábban azt ígérte, mindent, amit tud, elmond a nyomozóknak. Márpedig az ő vallomása különösen érdekes lehet, hiszen a trinidadi politikus elképesztő pénzek felett diszponált, és a tűz közvetlen közelében foglalt helyet.
Olyannyira, hogy közben ő is jócskán megégette magát. A legfrissebb hírek szerint az eddigieken túlA 750.000 dollárt tüntetett el a 2010-es haiti földrengés áldozataink szánt segélyalapból. Ebből 250.000 dollár a FIFA-tól érkezett, a másik félmillió pedig a koreai labdarúgó-szövetségtől.
Az ausztrálok is keresnek félmillió dollárt
A hírt szintén a BBC jelentette be, miután betekintést nyert az amerikai nyomozás anyagaiba.
Közben Frank Lowy, az ausztrál szövetség elnöke szintén jelezte, hogy érdemes lenne megvizsgálni annak az 500.000 ausztrál dollárnak a sorsát is, amelyet Trinidad és Tobago tervezett fejlesztéseit vizsgáló hatástanulmányokra fizettek ki „a 2022-es vb-re pályázó Ausztrália jóindulatának a jelenként” (bármit is jelentsen ez), és amelyek Lowy állítása szerint szintén Warner bankszámláján kötöttek ki. | A segélyalapból is lopott a FIFA alelnöke, Blatter tanácsadója szerint szavazatvásárlás is volt | null | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2015/06/guido-tognoni-sepp-blatter-korabbi-tanacsadoja-elismerte-hogy-oroszorszag-es-katar-szavazatokat |
2016-09-09 00:00:00 | Putyin elnök megvétózta, hogy a gyengélkedő orosz gazdaság miatt meghúzzák a hadsereg nadrágszíját. | false | [
"fegyverkezés",
"oroszország",
"vlagyimir putyin"
] | 0 | null | 0 | Putyin elnök megvétózta, hogy a gyengélkedő orosz gazdaság miatt meghúzzák a hadsereg nadrágszíját.
Összekapott egy amerikai és egy orosz repülőgép a Fekete-tenger fölött
Egy reggel az oroszok arra ébredhetnek, hogy üres a pénztárcájuk
Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a kormány jövő július 1-re dolgozza ki a 2018 és 2025 közötti időszakra vonatkozó állami fegyverkezési programot. Ezt Putyin pénteken a Novo-Ogarjovóban megtartott kormányülésen jelentette be. Hangsúlyozva, hogy a védelem és az állambiztonság területén feltétlenül teljesíteni kell a korábbi kötelezettségeket és terveket.
Sajtóértesülések szerint az orosz pénzügyminisztérium a 2017 és 2019 közötti időszakban a nehéz gazdasági helyzet miatt 6 százalékkal szándékozott csökkenteni az állami kiadásokat és benne a védelmi minisztérium büdzséjét, ám ebbe az elnök nem egyezett bele.
Putyin pénteken kijelentette, hogy a fegyverkezési program kidolgozásakor abból kell kiindulni, hogy az orosz fegyveres erőket olyan korszerű eszközökkel kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik számára Oroszország hatékony védelmét a potenciális katonai fenyegetésekkel szemben. (MTI) | Készül az oroszok fegyverkezési programja | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/09/09/keszul-az-oroszok-fegyverkezesi-programja |
2023. 09. 06. 00:00:00 | Lázár helyettese szerint személyes sértődöttség miatt támadja a MÁV-ot a volt közlekedési államtitkár. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Több milliárd forintot költött látványtervekre és az álmai kidolgozására Vitézy Dávid, pedig a pálya és a járműállomány az ő államtitkársága idejében sem volt jobb állapotban, mint most, és "ezek a milliárdok most nagyon hiányoznak a karbantartási büdzséből" - reagált Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára Vitézy kritikájára a hvg.hu-nak.
A volt közlekedési államtitkár Facebook-oldalán fakadt ki, miután a kormány szinte nullára faragta a fővárosi fejlesztéseket egy kedd este megjelent kormányrendeletben. "Milliárdokért elkészült terveket sikerül a kukába dobni a tervezés vagy az engedélyezés leállításával" - fogalmazott Vitézy. A fontos vasúti fejlesztések leállítása szerinte azt mutatja, hogy "egész egyszerűen lemondott a szaktárca a budapesti vasúti hálózat kapacitásbővítéséről, versenyképességének javításáról".
A volt közlekedési államtitkár azt is írta, hogy a leállított projektek tervezése rendelkezett uniós forrással, és a leállításuk azt jelenti: ha lesz pénz, akkor se lesz majd terv, amit építeni lehetne, "másrészt az eddig elköltött pénzeket használható eredménytermék híján nem az EU, hanem a magyar adófizetők állják majd". Mint fogalmazott:
"nem megtakarítással jár a projektek leállítása, hanem éppen többletkiadással."
Csepreghy Nándor a hvg.hu-nak arról beszélt, Vitézy saját bevallása szerint is több milliárdnyi pénzt költött el tervekre, az álmai kidolgozására. "Ha az államtitkársága idején feleannyit foglalkozott volna a jelennel, mint a távoli jövővel, most kevesebb bajunk lenne a vasútnál. Sajnos azonban többet költött látványtervekre és fantasztikus elképzelések kidolgozására, mint a pálya karbantartására, a meglévő járművek felújítására, vagy a kapacitások és a menetrendi álmok egymáshoz illesztésére" - mondta az államtitkár.
Szerinte Vitézy személyes sértődöttség miatt támadja a MÁV-ot, mert nem miniszternek nevezték ki Palkovics távozása után, hanem más szerepet szántak neki. "Ez valami lázálom lehet, Lázár miniszter úr soha nem kért fel semmilyen együttműködésre, így aztán olyan beszélgetés is legfeljebb a képzeletükben zajlott le, miszerint én más feladatot szerettem volna" - reagált Vitézy az államtitkár szavaira, és azt üzente a minisztériumnak, hogy odamondogatás helyett inkább dolgozzanak, mert
"a magyar vasút szolgáltatásában mindennapos és egyre növekvő problémák vannak".
Vitézy szerint egyébként a legnagyobb többletkiadást a Lázár János által felügyelt tram-train okozza a MÁV-nak, a legnagyobb, éves szinten akár 30 milliárd forintos bevételkiesést pedig a miniszter által lelkesen reklámozott vármegyebérletek bevezetése.
Kifogásolta, hogy Lázár János érkezése után a minisztérium elkaszált két fontos fejlesztési projektet is, amelyek pedig érezhető minőségjavulást hozhattak volna a vasúti és közösségi közlekedésben: az egyik az országos közlekedésszervező létrehozása, a másik pedig az elővárosi vonalakra új járművek beszerzése százmilliárdos nagyságrendben. | Csepreghy: Ha Vitézy államtitkárként feleannyit foglalkozott volna a jelennel, mint a távoli jövővel, most kevesebb bajunk lenne a vasútnál | 0 | https://telex.hu/belfold/2023/09/06/csepreghy-ha-vitezy-allamtitkarkent-feleannyit-foglalkozott-volna-a-jelennel-mint-a-tavoli-jovovel-most-kevesebb-bajunk-lenne-a-vasutnal |
null | Magyar Péter az "óbaloldal" módszereit használva igyekszik elhárítani a felelősséget a nyilvánosságra került KEHI-jelentés ügyében. A lopási botránya után ez az irat további hiteltelenségi cunamit indíthat ellene - ifjabb Lomnici Zoltán szerint, ha a vádak bebizonyosodnak, a jogkövetkezményeken túl a politikai következményekkel is számolnia kell a diszkópolitikusnak. Az alkotmányjogász az Origónak arról is beszélt, hogy Magyar próbál politikai színezetet adni ennek a "történetnek", csakhogy hiteltelenül. | true | [
""
] | 0 | Origo | null | A Magyar Péter-vezette Diákhitel Központ működésével kapcsolatos KEHI-jelentés több igen fontos megállapítást tett: így például szó volt abban túlárazott megbízásokról, fiktív szerződésekről, előre "lezsírozott" nyertes ajánlatkérésekről is. Mindezek milyen büntetőjogi terminológiával illethetők?
Ami az esetlegesen túlárazott megbízásokkérdéskörétilleti, a Btk. 376. § szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz,
hűtlen kezelést követ el.
A büntetés függ a vagyoni hátrány mértékétől, így vétség miatti két évig terjedőszabadságvesztéstől egészen bűntett miatti öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésig szabhat ki büntetést a bíróság.
Amennyiben Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként túlárazott szerződéseket kötött, kimeríthette e bűncselekmény törvényi tényállását.
A fiktív szerződések felmerülése körében utalnunk kell arra, hogy az adóhatóság meghatározott esetekben tekint egy kiállított, illetve befogadott számlát fiktívnek, ezek közül az első és leggyakoribb eset, amikor a számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg. Ezen esemény hiányára utaló - objektív - körülményekcsoportosítására a Kúria a 2014.El.II.JGY.1/2. számú döntésében került sor. Ahhoz, hogy fiktív szerződések alapján kifizetést tudjon teljesíteni a megbízó, teljesítési igazolásra van szükség.
Hamisított teljesítési igazolás esetén hamis magánokirat felhasználása vétségét követték el, ami egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a Btk. 345. § ugyanis kimondja, hogy aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 396. § szerint aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, költségvetési csalás bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Végezetül általánosságban
alezsírozottnyertes ajánlatkérések tekintetében
a Büntető Törvénykönyv alapján aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vesztegetés elkövetése miatt. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el. Vizsgálandó, hogy a tárgyidőszakban Magyar Péter gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy volt-e.
Vesztegetés elfogadását pedig az követi el, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben Magyar a felmerült szerződések megkötése kapcsán, illetőleg kontraktusokból jogtalan előnyhöz jutott, felmerülhet a vesztegetés, illetve a vesztegetés elfogadása.
Mekkora relevanciája van ebben az ügyben annak, amire Magyar előszeretettel hivatkozik, nevezetesen hogy a DHK sikeresen működött?
A KEHI jelentésébőlkiderült az is,hogy elsősorban nem is az akkori menedzsment működése és a termékek népszerűsítése, hanem a vírusjárvány kapcsán bevezetett kormányzati támogatások és intézkedések - így például a Diákhitel Plusz - hozták meg a diákhitel-kihelyezés növekedését.
A hűtlen kezelés és a költségvetési csalás gyanúja szempontjából indifferens, hogy a DHK működése sikeres volt-e, a bűncselekmények szempontjából a magatartással okozott vagyoni hátrány bír relevanciával,
ugyanis ezek materiális bűncselekmények és a törvényi tényállás akkor valósul meg, ha a vagyoni hátrány mint eredmény bekövetkezik és ok-okozati összefüggésben áll az elkövetési magatartással.
A Btk. 459. § (1) bek. 17. pontja szerint a vagyoni hátrány, magában foglalja a kárt és az elmaradt vagyoni előnyt is. Az eredményekre való hivatkozás inkább a nyilvánosság és a politikai környezet előtt lehet hatékony, de jogi szempontból nincs jelentősége. A
sikeres működés nem mentesíti őt a büntetőjogi felelősség alól, ha bizonyítást nyer, hogy jogellenes cselekményeket követett el.
Milyen következményekkel kell számolnia Magyar Péternek a nyilvánosságra került KEHI-jelentéssel összefüggésben?
A Tisza elnöke azzal a kommunikációs trükkel, hogy egy személyes konfliktusra vezeti vissza a vizsgálat okát, vélelmezhetően el akarja terelni a figyelmet a jelentésben feltárt jogsértésekről.
Magyar valószínűleg megpróbál politikai színezetet adni a történteknek, mintha az ő politikai nézetei miatt folytatnák a vizsgálatot.
Az ilyen típusú érvelés egyfajta politikai védelmi vonalként is szolgálhat, amely a nyilvánosság előtt Magyar Pétert áldozatként próbálja meg beállítani, aki a "hatalom" miatt vált vizsgálati célponttá.
Az ügynek, amennyiben Magyar bűnösségét a nyomozóhatóságnak lesz lehetősége vizsgálni, továbbá bizonyítást nyer a büntetőjogi felelőssége - az esetleges akár súlyos jogkövetkezményeken túl -
egész biztosan lesznek politikai következményei is.
Nem véletlen, hogy a Tisza elnöke Magyar Péter az őt övező sorozatos botrányok mindegyike kapcsán azonnal a(z) (előre) menekülés és a tagadás taktikájához fordul, amelyekről utóbb kivétel nélkül kiderült, hogy nem állják ki a valóság próbáját. Ez a fajta felelősséghárítás már a(z) óbaloldal "stratégiájának" is visszatérő részét képezte. De ami a legfontosabb,
a korrupció elleni harc és a közélet megújításának jelszóit zászlajára tűző politikus egymást követően jelentkező botrányai nyomán permanens hitelességi deficittel kell megküzdenie,
amelynek minden bizonnyal saját politikai közösségén belül is megvannak, illetve meglesznek a kézzel fogható negatív következményei. | A Diákhitel-korrupció botrányában is menekül a felelősség elől Magyar Péter | null | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/kehi-diakhitel-magyar-peter |
2010-11-17 00:00:00 | Közösen pályázik a 2015-ös férfi Európa-bajnokság megrendezésére a Német (DBB) és a Francia Kosárlabda Szövetség. | false | [
"németország",
"franciaország",
"kosárlabda"
] | 0 | null | 0 | Közösen pályázik a 2015-ös férfi Európa-bajnokság megrendezésére a Német (DBB) és a Francia Kosárlabda Szövetség.
Ingo Weiss, a DBB elnöke kedden bejelentette: a korábbi tervekkel ellentétben mégsem egyedül jelentkeznek az Eb lebonyolítására, mert a franciákkal együtt nagyobbak az esélyek.
Németország utoljára 1993-ban volt a kontinenstorna házigazdája, akkor meg is nyerte az aranyérmet.
A jövő évi férfi Eb-nek Litvánia ad otthont, míg 2013-ra egyedül Szlovénia pályázik. | Német-francia közös Eb | 0 | https://24.hu/sport/2010/11/17/nemet-francia-kozos-eb |
2007-10-24 00:00:00 | Mégiscsak lesz magyar filmszemle. A 42., május 5–8-ig. Egy ilyen esemény normális országokban örömünnep, vörösszőnyeges bevonulás. Nálunk általában csak újabb alkalom arra, hogy panaszkodjunk. Pusztai Ferenc producert, Mundruczó Kornél és Fliegauf Benedek rendezőket a több mint egy éve befagyasztott pénzekről, az állam szerepéről, a régi finanszírozási rendszerről és a készülő új struktúráról kérdezte SZABÓ ÁGNES. | true | null | 1 | 168 óra | null | Magyarországon 2010 tavasza óta gyakorlatilag nem létező fogalom a filmgyártás. Ennek egyik oka, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) auditja során 7,9 milliárd forintos hiányt tártak fel, a másik, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) – az MMKA felettes szerve NEFMI 1.5 milliárd forintot zárolt a közalapítvány működési keretéből, így leállt a magyar filmfinanszírozás.
– A pénzek befagyasztása nem a legkorrektebb módon történt. Nem volt kinyilatkoztatás, nem állt ki senki nyilvánosan, hogy akkor most ezért és ezért felfüggesztjük a film, vagy filmek finanszírozását – mondja Pusztai Ferenc producer, akit a tavalyi szemlén az év producerének választottak (Nyomozó, Team Building, Czukor-Show, Pál Ardienn.) Magyar oldalról szintén Pusztai producerkedte, ír-holland-magyar koprodukcióban készült film esetében például a bank az utómunkálatok során állította le a film finanszírozását, az MMKA körül kialakult helyzetre hivatkozva. A film úgy készülhetett el, hogy Szőcs Géza, államtitkár szándéknyilatkozatot írt alá és személyes garanciát vállalt arra, hogy a produkció megkapja a pályázatban odaígért összeget. – Addig ezt a pénzt az írek és a hollandok adták kölcsön, amit aztán a megítélt összegből majd visszafizetünk – meséli Pusztai. Így a Cannes-ban bemutatásra kerülő The other side of sleep védettséget élvez, nem fogja érinteni, ha a kormány úgy dönt, hogy nincs fedezet a költségvetésben a teljes adósság kiváltására.
Fliegauf Benedek – locarnói Arany Leopárd-díjas rendezőnk (Rengeteg, Dealer, Tejút, Womb) sem járt sokkal jobban:
– Most mindenki azt mantrázza, hogy nincs a rendszerben pénz. Tavaly májusban, egy héttel a Szállnak a varjak forgatása előtt tudtam meg, hogy a munka nem fogja megkapni az odaítélt pénzt, mert megvonták a támogatásokat. Aztán egy német producer beszállt, és az általa hozott összeggel, meg magyar szponzori pénzekkel mégis el lehet indulni. A többségi pénz magyar lesz. Nagy kár és szegénységi bizonyítvány lenne ugyanis, ha ez a magyar témájú film nem a magyar fél többségi finanszírozásával készülhetne el – mondja Fliegauf. (A Szállnak a varjak a romagyilkosságok történetét dolgozza fel.)
Mundruczó Kornél (Cannes, FIPRESCI-díj) még a szerencsésebbek közé tartozik:
– Természetesen engem is rosszul érint, hogy ennyire bizonytalan a finanszírozás, illetve a szakma jövője. Szerencsére azonban nekem a leállás nem a legrosszabbkor jött, mivel tavaly májusban volt a Frankenstein terv- Szelíd teremtés bemutatója. Így épp van időm előkészülni a következő munkámra. Bízom abban, hogy hamarosan jó híreket kapunk a finanszírozás helyreállásáról, és folytatódhat a munka egy stabil, a folyamatosságot biztosító rendszerben.
Mundruczó azon rendezők csoportjába tartozik, akik aláírták A magyar film barátaihoz című nyilatkozatot a régi filmfinanszírozási rendszer védelmében.
– A nyilatkozat nem a régi rendszer védelme – mondja a rendező –, hanem a magyar filmé, ami sokszínű, európai standardot képviselő viszonyítási alap. Ebben a rendszerben európai rendezőnek érezhettük magunkat. Az elosztás demokratikus volt és a film, egy kulturális érték védelmét szolgálta. Nem maga a rendszer volt hibás, hanem az ahogy a gyakorlatban működött. A európai demokratikus elveknek azonban egy új, jobban működő szisztémában is dominálniuk kell – mondja.
A szakma szerint az egyik kiutat a koprodukciók jelenhetik. Mundruczó már az idei szemlén induló filmjét, a Szelíd teremtést is magyar-német-osztrák közös vállalkozásban forgatta. Szerinte ez a forgalmazásban is előnyt jelent.
– Ám nem mindegy, hogy többségi vagy kisebbségi koprodukcióról beszélünk-e – mondja Mundruczó. – Ha magyar témájú filmeket szeretnék csinálni, az csak úgy képzelhető el, ha magyar benne a többségi pénz is. Ha kevesebb, kikerül a kontroll a kezünkből, és kevésbé tudjuk meghatározni az alkotás piaci vagy szakmai elemeit.
A másik lehetséges megoldás, hogy a magántőke bevonásával a filmfinanszírozást teljesen üzleti alapokra helyezzük, az állam meg szépen kihátrál a filmgyártás mögül.
– Lehet az MMKA nélkül is, de mi szerzői filmeket készítünk, ezekről pedig képtelenség üzleti alapon gondolkozni – így Pusztai Ferenc producer.
Hasonlóan vélekedik Fliegauf is:
– Szükség van a művészfilmekre akkor is, ha aktuálisan nem tömegek ismerik el őket. Lehet, hogy a régi rendszer gazdaságilag – mondjuk úgy – egy kissé túl flexibilisen működött, de komoly kulturális értéket is termelt. A Hukkle-t, a Dealert, a Deltát, Bibliothéque Pascalt nem nézték meg százezrek a mozikban, de több tízezren látták őket a világban, ahol rengeteg díjat nyertek. Ez nem érték? Ezek a filmek, és sok más magyar film is, az egyetemes filmtörténet részei. Régen a Jancsó-filmek magasabb PR-értéket képviseltek, mint bármi más ebben az országban. Mészáros Márta szokta mondani, hogy a 70-es években sok turista azért jött Magyarországra, hogy megnézze Jancsó Miklós országát. Azóta nagyot változott a világ, és vele a filmek szerepe is, de nagyon sok filmkészítő áll sorban, hogy tovább vigye ezt a hagyományt.
A fennálló helyzetet múlt csütörtök óta még az MMKA megszűnése is bonyolítja. Az MMKA adósságállománya a felelőtlen gazdálkodás következtében olyan mértékű (A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 10,6 milliárd forintnyi adósságról számol be), hogy azt nem lehet "konszenzusos úton" konszolidálni, és a magyar állam jelenlegi költségvetésében sincs fedezet az adósság teljes kiváltására. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványt megszünteti, és feladatait a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos által kialakított új struktúrában helyezi el, ezzel biztosítva a fontos feladatok hatékonyabb ellátását, olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleményében.
Andy Vajna filmügyi kormánybiztos hétfőn, május 2-án, egyeztetésre és megbeszélésre hívta össze a szakmát a kialakult helyzet miatt. Mindkét rendező és Pusztai Ferenc producer is részt vettek a találkozón. Pusztai már több alkalommal is beszélhetett Vajnaval és tanácsadóival, ahol elsősorban a nemzetközi koprodukciók támogatására hívta fel Vajna figyelmét. – Arra kértem a kormánybiztost, hogy az új struktúra legalább olyan mértékben támogassa a magyar felek részvételét nemzetközi produkciókban, mint eddig. Ugyanis, ha nem adjuk a pénzünket más nemzetek filmjeihez, más filmalapok sem fognak magyar filmeket támogatni, az pedig nagyon nem tenne jót a magyar filmeknek, beszűkítené őket, ha kizárólag magyar pénzből készülnének – véli Pusztai. De a producer örülne a disztribúció, és a forgalmazás nagyobb mértékű támogatásának is, de legalább ennyire fontosnak tarja a producerek támogatását abban, hogy európai képzésekben vehessenek részt.
A rendezők, Mundruczó és Fliegauf is örülnek, hogy megkérdezik őket és megindul a párbeszéd. – Mindenképpen pozitív, hogy figyelembe veszik a szakma álláspontját és ennek megfelelően jön létre az új rendszer. Remélem, hogy az adóssághalmaz pedig nem az elkészülő filmek rovására megy – fogalmaz Fliegauf. | Szemlesütve | null | https://168.hu/kultura/szemlesutve-88769 |
2019-03-01 14:07:00 | Európa legkomplexebb játszóterét ígérte Baán László, a központban egy Szinyei Merse Pál ihlette hatalmas léghajó is helyet kap. | true | null | 1 | Magyar Hang | null | Közel egymilliárd forintból épülhet meg a Városliget nagy játszótere – derült ki az Európai Közbeszerzési Értesítő (TED) pénteki számából. A park dél-keleti részén épülő, több mint 13 ezer négyzetméteres létesítményt „Európa legkomplexebb játszóterének” ígéri Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.
A Városliget Zrt. korábbi közleménye alapján a Liget Budapest Projekt keretében összesen 7 új játszótér kap helyet a megújuló Városligetben. A Nagyjátszótér a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közeli területen épül fel, mely minden környező sétányról könnyen megközelíthető lesz, másfél méter magas, egyedi tervezésű kerítésén pedig öt bejárat lesz.
A játszótér nem csak méretével, de különleges felszereltségével, a felfedezésre, természet megismerésére, tanulásra ösztönző játékelemeivel is ki fog tűnni. A tervezési folyamatban pszichológusok, tájépítészek, pedagógusok mellett gyermekek (Városligeti Ifjúsági Tanácsadó Testület tagjai) is részt vettek. Mindezek eredményeképp a különböző korosztályok és a szülők igényei is visszaköszönnek a tervekben: a játszótér szerkezetét úgy alakítják ki, hogy a legkisebbek egy védett belső körben játszhatnak, miközben a szüleik kényelmes ülőalkalmatosságokon követhetik a gyerekek mozgását. A Nagyjátszótér központi eleme egy háromszintes mászóka lesz, amelyet Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye inspirált, elősegítve ezzel a játékos művészeti asszociációtű
– olvashattuk a közleményben.
A tervezők a nagyobbakra is gondoltak, a Nagyjátszótér mellett kap helyet egy úgynevezett Terepjátszó, ahol lesz mászószikla, skateboard pálya, mászófal, de rollerezésre, görkorcsolyázásra, kicsiknek motorozásra alkalmas tereket is kialakítanak. A terület félkörívben zárt és védett lesz, ahol a tér tagoltságát kihasználva helyezik el az egyes játékzónákat. Egy félreeső részen (az úgynevezett Téröblözetbe) kerül egy pumptrack pálya is, ahol izgalmas vonalvezetésű pályán gyakorolhatnak a BMX kerékpárosok.
Mindez a közbeszerzési értesítő alapján 3,1 millió euróba (9,98 milliárd forint) kerül majd. A pályázatot a debreceni S-Tér Kft. nyerte, így ők szállíthatják le a kiírásban szereplő „egyedi Szinyei léghajót”, a mászóeszközöket, hintákat, trambulinokat, interaktív játékokat és alagutakat. A pályázati értesítő szövegéből kiderül, gyorsított eljárásban találták meg az egyedüli jelentkezőként induló céget. Erre a korábbi nyílt közbeszerzési pályázat eredménytelensége miatt volt, a csúszás ugyanis veszélyeztette volna a „Nagy játszótér, sportpályák, kis botanikus kert és kutyafuttató kivitelezése” projektet, amelynek közbeszerzési pályázatán február 15-én hirdettek győztest. Az ÁR-LA Magyarország Kft. összesen 1,9 milliárd forintért vállalta a tárgyban foglalt munkák elvégzését. A Városliget ezen részének megújulása tehát közel 3 milliárd forintba kerül. Az S-Tér Kft-vel kötött szerződés értelmében a játszótéri eszközöket legkésőbb augusztus 15-ig fel kell építeni.
Az S-Tér Kft. felelt egyebek mellett
az Olimpia park, a margitszigeti öko-játszótér, az Erzsébet téri
gördeszka pálya, a Lánchíd park, valamint a gellérthegyi
csúszdapálya tervezéséért és kivitelezéséért. De számos
közparkot, intézménykertet és játszóteret létesítettek szerte
az országban. | Egymilliárd forintért vesznek játékokat a Ligetbe | null | https://magyarhang.org/belfold/2019/03/01/egymilliard-forintert-vesznek-jatekokat-a-ligetbe/ |
null | Egy hét alatt közel 260 szabálytalanul közlekedő kamiont büntettek meg és mintegy 150 millió forint bírságot szabtak ki az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közúti ellenőrei - közölte a tárca az MTI-vel. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | A tájékoztatás szerint a szeptember 15. és 21. között zajlott kiemelt közúti akció keretében a déli határhoz közel eső helyszíneken ellenőrizték a nemzetközi tehergépjármű forgalmat. Mint írták, Rábafüzestől Gyuláig, összesen tizenkét helyszínen zajlott az akció; a forgalmas határátkelőhelyeken 0-24 órában, míg a kisebb forgalmú utakon eseti jelleggel.
Az ÉKM munkatársai az ellenőrzés során összesen 284 jogsértést állapítottak meg.
A kiszabott bírság összege megközelíti a 150 millió forintot, amelynek 91 százaléka azonnal, míg a maradék 9 százaléka 5 napon belül befizettetésre került.
A hiányosságok és jogsértések sorában
94 eset a tachográfhoz kapcsolódott, ezek a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályok be nem tartásától az eszköz különböző manipulációjáig terjedtek.
90 esetben az ellenőrök műszaki okok miatt büntettek, leginkább a fékek és a gumiabroncsok nem megfelelő állapota miatt,
jelentős mértékű volt a regisztrációs és bejelentési kötelezettségek elmulasztása, megsértése,
valamint túlsúly, túlméret megállapításához.
Honosság szerint | Fennakadtak a kamionok, 260 jármű járt pórul | null | https://www.economx.hu/gazdasag/tehergepjarmu-ellenorzes-birsag-tachograf.797034.html |
null | Csárdi Antal, az LMP volt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: sajnos az a helyzet, hogy egészen egzakt bizonyítékot láttam az egyeztetésre vonatkozóan (Rogán Antal, Ungár Péter és Vitézy Dávid között). Hozzátette: ha egymás mellé tesszük az ő állítását, valamint a kampány alatt és után történteket, akkor mindenki le tudja vonni azt az egyértelmű következtetést, hogy volt összejátszás a Vitézy-stáb – beleértve az LMP-t is –, és a Fidesz között. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | Csárdi Antal, az LMP volt országgyűlési képviselője az Esti gyorsban először elmondta, a mentelmi jogát azért függesztették fel, mert amikor tüntettek a gödi akkumulátorgyár ellen, a felszólításra nem hagyta el a helyszínt, és ezért szabálysértési eljárást indítottak ellene. Szerinte jogszerűen jártak el, spontán demonstráció alakult ki, amelynél a rendőrségnek nem volt meg a jogalapja, hogy feloszlassa, hiszen senkire és semmire nem jelentettek veszélyt. Műsorvezetőnk szóba hozta a parlamenttől búcsúzó momentumos Fekete-Győr András ügyét, amire a képviselő úgy reagált: sajnos itt tartunk.
Csárdi Antal vasárnap arról beszélt, hogy Rogán Antal propagandaminiszter, Ungár Péter LMP-elnök és Vitézy Dávid, a párt főpolgármester-jelöltje választási stratégiát egyeztetett egymással. Elmondása szerint miután erről szóló bizonyíték jutott el hozzá, még szeptemberben egy számára rendkívül megbízhatónak tartott személytől, azonnal eldöntötte, hogy távozik az LMP-ből.
"Sajnos az a helyzet, hogy egészen egzakt bizonyítékot láttam az egyeztetésre vonatkozóan" - mondta rádiónknak. Hozzátette: ha egymás mellé tesszük az ő állítását, valamint a kampány alatt és után történteket, akkor mindenki le tudja vonni azt az egyértelmű következtetést, hogy volt összejátszás a Vitézy-stáb, beleértve az LMP-t is, és a Fidesz között. Emlékeztetett arra, hogy a fideszes Szentkirályi Alexandra meg se kísérelt meggyőzni egyetlen választópolgárt sem, jól láthatóan neki az volt a feladata, hogy Karácsony Gergelyt próbálja gyengíteni. Ez sokkal kontrasztosabbá teszi az egyébként szerinte felkészült Vitézy Dávid szereplését. Gyakorlatilag eljátszották a jó rendőr-rossz rendőr szerepet, ahol Szentkirályi volt a rossz rendőr és Vitézy próbálta eljátszani a jót. Volt ennek egy harmadik része is, azt az Átlátszó nagyon plasztikusan mutatta be, ahogyan az újraszámlálást elérte a stáb. A lényeg az, hogy jól lehetett látni, hogy "direkt és közvetlen együttműködés van a Fidesz és az LMP/Vitézy-stáb között" - fogalmazott.
Az LMP-t általánosan érintő kérdésre azt mondta: abból, hogy valakinek a hozzátartozója elkötelezetten mást gondol a világról, mint ő, még nem következik logikusan, hogy kvázi áruló, tehát Schmidt Mária szerepéből nem következik, hogy Ungár Péter fideszes lenne. Nem kellett volna hamut szórnia a fejére, mert (részben) örökölt egy nagy cégcsoportot az édesapjától - vélekedett. Ennél sokkal-sokkal nagyobb bajnak nevezte, hogy Ungár eljuttatta oda LMP-t, hogy "politikai közösségként a választási stratégiáját egyeztette a kormánypárttal". Ez az, ami egyértelmű és megbocsáthatatlan, ez már nem is vörös vonal, hanem fekete - fűzte hozzá.
Hogyan tovább? - tette fel a kérdést műsorvezetőnk Csárdi Antalnak. A politikus elmondta, nem kis mértékben példaként tekintve Hadházy Ákosra, az elmúlt hónapokban súlyos szennyezések, illegális hulladéklerakások ügyét kezdték el felfejteni munkatársaival Nógrád megyétől Pest megyéig. Van mit csinálni, úgy gondolja, hogy ezt eredményesen is végzik, mert ezek bemutatásával mindig plusz vizsgálat indult, ezek jellemzően még folyamatban vannak. Ezt szeretné tenni a ciklus végéig, és ismerve a Fidesz akkumulátor-stratégiáját, egyértelmű, hogy az ilyen szennyezések száma ugrásszerűen nő majd. "Van felelősségünk abban, hogy ezeket részben megakadályozzuk, részben megszüntethessük" - közölte Csárdi Antal.
A beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszás ikonra kattintva. | Csárdi: Direkt és közvetlen együttműködés volt a Fidesz és a Vitézy-stáb között, beleértve az LMP-t is | null | https://www.klubradio.hu/adasok/csardi-direkt-es-kozvetlen-egyuttmukodes-volt-a-fidesz-es-a-vitezy-stab-kozott-beleertve-az-lmp-t-is-147657 |
2019-12-30 00:00:00 | A mélytengeri bányászat mindent kiirt, de koncentráljunk inkább a sok kincsre - Néhány éven belül robotbányászok hadosztályai fogják felporszívózni a 4-6000 méter mély tengerfeneket értékes fémeket keresve, és teljes életközösségeket eltüntetve a föld színéről. | true | [
"bányászat",
"csendes-óceán",
"tenger alatti bányászat",
"tech-tudomány"
] | 0 | null | 0 | Ahogy fogynak a szárazföldi ásványkincsek, nő a ritka fémek iránti kereslet, illetve fejlődik a robottechnológia, úgy válik egyre inkább realitássá a több ezer méter mélyen végzett tenger alatti bányászat. Csakhogy – hasonlóan a szárazföldi külszíni fejtésekhez – a kitermelés által érintett területeken (és ezek messze nem csupán a konkrétan feltúrt tengerfeneket jelentik) gyakorlatilag semmilyen aljzaton lakó élőlény nem maradhat életben. Pedig nagy részüket még csak nem is ismerjük. Azt kell eldönteni, hogy megéri-e az áldozat.
A Nautilus Minerals, bár Kanadában van bejegyezve, orosz és ománi bányatársaságok a tulajdonosai. A cég akkor vált közismertté, amikor két évvel ezelőtt bejelentette, hogy a pápua új-guineai kormány hathatós politikai és pénzügyi támogatásával tenger alatti bányászati koncessziót szerzett arra, hogy a Bismarck-tenger mélyéről aranyat és rezet bányásszon.
Környezetvédő csoportok rögtön beperelték a céget, mert az olyan bányászati technikákat kívánt alkalmazni, amelyeket még sosem használtak kereskedelmi célból sehol. A félelmek szerint a bányászat oly mértékben megzavarja a jelenleg még többé-kevésbé érintetlennek tekinthető, viszont rendkívül sérülékeny mélytengeri ökoszisztémákat, ami nagy valószínűséggel tömeges kihalási eseményeket fog előidézni több kilométer mélyen.
Nos, emiatt a konkrét projekt miatt valószínűleg már nem kell aggódniuk, mert a Nautilus Pápua Új-Guinea partjai mentén tervezett Solwara-1 (Sós Víz-1) elnevezésű terve, az anyacéggel együtt csődbe ment. A pápua kormány pedig futhat a vállalkozásba fektetett 32 milliárd forint értékű közpénz után.
Teljes kudarcnak
minősítik a projektet, ami azonban nem azért bukott meg, mert értelmetlen lenne gazdasági szempontból a tenger fenekén bányászni, hanem főképp a pénzügyi nehézségek miatt. A környezetvédők által indított perek is segítettek valamit, de a csődöt a befektetők és a hitelezők bizalmának elfogyása okozta.
6000 méter mélyen
Ugyanakkor maga a tenger alatti bányászat a közeljövőben minden mértékadó előrejelzés szerint sok milliárd dolláros haszonnal kecsegtet. Ennek oka részben az olcsón kitermelhető szárazföldi ásványkincsek kimerülésre, részben a technológiai fejlődés révén kivitelezhetővé és megfizethetővé váló mélytengeri kitermelés, részben pedig az elektronikai ipar támasztotta fémkereslet.
A Greenpeace nyári tanulmánya szerint, noha még egyetlen helyen sem indult meg a gyakorlati kitermelés, a társaságok már 29 koncessziót nyertek el a világtengerekben az ENSZ erre hivatott szervezetétől, a Nemzetközi Tengerfenék-hatóságtól. Ezek összesen ötször akkora területet foglalnak magukba, mint Nagy-Britannia.
Fotó: Geomar Polimetallikus csomók mezeje a Clarion–Clipperton-zónában
Bár ez a pápua új-guineai vállalkozás befuccsolt, és el is vette a kedvét az ország kormányának a további próbálkozásoktól (pedig korábban ők voltak a születőben lévő iparág leghangosabb támogatói), de teljesen egyértelmű, hogy más projektek máshol villámgyorsan meg fognak valósulni. A környezetvédők tiltakozása láttán igencsak ironikus, hogy a megújuló forrásokra áttérő energiatermelés, illetve az elektromos autók akkumulátorának gyártása a tenger mélyéről kitermelhető fémek (arany, réz, kobalt, mangán, cink, nikkel) legnagyobb felvevői.
Természetesen a tenger alatt bányászni jelentősen bonyolultabb, mint a szárazföldön. Teljesen új eszközöket kell fejleszteni hozzá, illetve a hagyományos kitermelési módszereket kell vízhatlanná alakítani. Az esetenként 6000 méter mélyen fekvő ásványkészleteket rendszerint robotokkal hozzák a felszínre. Ott az ércet tartalmazó iszapos vizet átszűrik, és a szennyvizet (amiben persze még jelentős mennyiségű üledék van) visszaengedik a tengerbe, rendszerint a mélyben, a tengerfenékhez közel.
Polimetallikus csomók
A bányatársaságok legfőképpen az értékes fémekben rendkívül gazdag polimetallikus csomókat, illetve a hidrotermális kürtőket célozzák. Előbbiek olyan, gombócokat formáló érckiválások a tengerfenéken, amelyek általában 3-10 centiméteres átmérőjűek, és számos értékes fémet tartalmazhatnak (legtöbbször vasat és mangánt). Eközben pedig kevés szennyező anyag van bennük, így, ha egyszer sikerül őket a felszínre hozni, nagyon kis költséggel lehet nagy mennyiségű ritka fémhez jutni belőlük.
Fotó: Geomar Kiemelt polimetallikus csomó a Clarion–Clipperton-zónában, a rajta élő állattal együtt.
A polimetallikus csomók évmilliók alatt alakulnak ki. A gyöngyökhöz hasonlóan valamilyen szilárd mag köré válnak ki a fémek a mélytengerekbe ereszkedő üledékből. A hidrotermális kürtők tenger alatti vulkanikus hegyvonulatok mentén képződnek, és a geotermikus energia tartja őket melegen. E meleg az oka a peremükön található vastag fémlerakódások létrejöttének, illetve egyedi, sehol másutt a bolygón nem fellelhető életközösségeiknek.
Pápua Új-Guinea felségvizeiben főként ilyen hidrotermális kürtőkből termelték volna ki a fémet a Nautilus munkagépei, ha nem dőlt volna be a cég. A terület az ország (vélhetően időleges) visszalépése után egy ideig nem válik hozzáférhetővé a bányatársaságok számára. A második legtöbb ásványkinccsel kecsegtető területe az óceánok aljzatának a Clarion–Clipperton-zóna (CCZ), amely Hawaii és Kalifornia között terül el. 4000 méter méter mélyen e területen található a világ legnagyobb ritkaföldfémkészlete.
A becslések szerint a CCZ mélyén annyi kobalt, mangán és nikkel van, mint a szárazföldeken összesen.
Vagyis a tenger alatti ásványkincsek túlságosan hívogatók ahhoz, hogy otthagyják őket. Emellett a szárazföldi készletek kimerülésével el fog jönni az az idő, amikor egyszerűen muszáj lesz a tenger alatt is bányászni, ha fenn akarjunk tartani jelenlegi (illetve jövőbeli) technológiai fejlettségünket. A kérdés tehát nem az, hogy szabad-e ezt csinálni, hanem hogy hogyan, illetve mekkora a valós környezetrombolása.
Minthogy mindeddig még sehol sem bányásztak élesben a tenger mélyén, ezért csak a kísérleti műveletre hagyatkozhatunk. Már a hatvanas években felmerült a mélytengeri bányászat ötlete, bár a technológia fejletlensége a legutóbbi időkig inkább a tudományos fantasztikum világába sorolta az efféle elképzeléseket.
Ennek ellenére már a hetvenes években elvégezték a mindmáig legátfogóbb kísérletet a bányászat környezetbolygatásáról. Ez volt a Discol-projekt. A Csendes-óceán egy 11 kilométer átmérőjű területének közepén feltúrták az aljzatot egy 8 méter széles ekeszerű tárggyal. Ezután vizsgálták, hogy a helyszín hogyan alakul át, hogyan változik meg a felszín, illetve a hely élővilága.
Az eredmények szerint ez a kifejezetten kis léptékű zavarás is messzemenő következményekkel járt, pedig kőzetet nem is termeltek ki, ami nyilvánvalóan tovább súlyosbította volna a környezetterhelést. Legutóbb 2015-ben, több mint 30 évvel a kísérlet után tértek vissza a Discol-projekt helyszínére. A beavatkozás nyomai mindmáig egyértelműen látszanak, az élővilág gyakorlatilag képtelen volt regenerálódni.
Fotó: Royal IHC Mining Az egyik mélytengeri bányatársaság által tervezett önjáró, polimetallikus csomókat gyűjtő gép
Ez főként a felkavart, majd az aljzatra visszahullott üledék miatt van, ami betemette a teljes tengerfenéken élő életközösséget. Ez a közösség azért ennyire sérülékeny, mert rendkívül korlátozottak az anyagforrásai. Csak az óceán felsőbb régióiból lesüllyedő szemcsék révén juthatnak az itteni élőlények például szerves anyagokhoz. Csakhogy ezek ezer évenként csupán 1 centiméter vastagon lepnék be az aljzatot.
29 koncesszió
A világszerte kiadott 29 mélytengeri bányászati koncesszió közül 16 a CCZ-re vonatkozik, annak mintegy 20 százalékát fedi le. Ha ekkora területen megkezdődik egyszer az ipari léptékű kitermelés (amely a következő évtizedben be fog következni), az több ezer kilométeres körzetben üledékfelhővel fogja beteríteni az óceánt. Egyes komputermodellek szerint a felkavart, illetve visszaengedett iszaprészecskék leülepedése akár a korábban gondoltnál tízszer több időt is igénybe vehet. Ez pedig lehetőséget teremt a felhőnek arra, hogy hatalmas területen terüljön el.
Ráadásul a kutatók nem igazán hisznek a bányavállalatok azon ígéretében, hogy rengeteg energia ráfordításával visszapumpálják majd az üledékkel telített vizet a tengerfenék közelébe. sokkal valószínűbb, hogy simán visszaengedik a tengerbe, így az üledék még messzebb juthat. Nem is kell mérgezőnek lennie, elég, ha beterít olyan felületi életközösségeket, amelyek így nem jutnak táplálékhoz, és elpusztulnak.
Kérdéses persze, hogy a ma még felmérhetetlen profit vagy a teljesen ismeretlen, több ezer méter mélyen élő (ráadásul nem is túlzottan cuki) élőlények esnek-e majd nagyobb súllyal a latba, amikor a következő években a döntéshozóknak el kell majd dönteniük, hogy mit kezdjenek a mélytengeri bányászattal.
Viszont legalább a tenger alatti meddőhányók után maradt sivatagok látványa nem fogja zavarni a turistákat. | Tech-Tudomány - A mélytengeri bányászat mindent kiirt, de koncentráljunk inkább a sok kincsre | 0 | https://index.hu/techtud/2019/12/30/igaz_hogy_a_melytengeri_banyaszat_kiirt_mindent_odalent_de_koncentraljunk_inkabb_a_sok_kincsre |
2018-03-23 15:39:00 | Nyomozás indulhat Svédországban a magyar kormányfőhelyettes vadászata miatt, a szervezők szerint minden legális volt. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Nemcsak jegesmedvére, hanem fókára is szívesen lőtt volna Semjén Zsolt – derült ki a Magyar Nemzet birtokába került levelezésből, amit azokkal a vadászatszervezőkkel folytatott a miniszterelnök-helyettes, akik a politikus skandináv kirándulásait bonyolították. A dokumentumok szerint 2014-ben merült fel, hogy a rénszarvasvadászat mellett lehetőség lenne egy háromnapos tengerparti fókavadászatra is. Bár a kedvelt tengeri emlősállatok levadászására végül nem került sor, Semjén Zsolt mégis nagy érdeklődést mutatott a lehetőség iránt. Azt írta: „különlegesség a fóka, örömmel megyek, de a legfontosabb a rén”.
A rén, vagyis a rénszarvas olyannyira fontos volt a politikus számára, hogy Svédországban ötször vett részt luxusvadászatokon, amelyek 4-5 millió forintba kerültek alkalmanként. A kirándulásokat egyébként nem Semjén, hanem egy olyan vállalkozó – Farkas József – finanszírozta, aki több száz millió forintnyi állami és uniós pénzhez jutott 2010 óta, vagyis a második Orbán-kormány hatalomba lépése óta. A vadászatok egyikén helikopterrel derítették fel a szarvasokat, amely több mint 750 ezer forintba került egy órára.
Az üggyel már a svéd sajtó is foglalkozik. A legnagyobb újságnál (Aftonbladet) a minap jelentkezett egy férfi, aki azt állította, hogy az ő szarvasát lőtte le engedély nélkül a magyar miniszterelnök-helyettes. Niklas Jonsson jelezte, hogy feljelentést tesz a rendőrségen. A 444.hu kiszúrta, hogy vélhetően ez már meg is történt, ugyanis a Norran című lap azt írja, hogy az észak-svédországi Västerbotten rendőrségének sajtósa, Tina Häggmark közölte: feljelentés érkezett hozzájuk, előzetes, vizsgálati szakaszban van a nyomozás. A cikk szerint egyelőre a felvételek alapján nem tudják, hol és hogy történt az eset. Tina Häggmark azt mondta, jelenleg lopás ügyében vizsgálódnak, és lesznek az ügyben meghallgatások is.
Csakhogy a Magyar Nemzetnek nyilatkozó vadászatszervezők – akik Semjén útjait bonyolították – cáfolták Niklas Jonsson állításait. Elmondták, hogy a magyar politikus minden alkalommal előre jól megszervezett módon, ellenőrzött körülmények között ejtette el a zsákmányát. Közölték, a lelőtt szarvasok tulajdonosának felügyelete mellett történt a szintén általa felderített állatoknak a becserkészése, tehát kizárt, hogy Niklas Jonsson szarvasát ejtette volna el Semjén. Hozzátették, hogy a kilőtt rénszarvasok árát minden alkalommal kifizették, legálisan zajlott minden. Egyben jelezték, nem ismerik a svéd lapnak nyilatkozó férfit, de szerintük félreértésről van szó. | Semjén Zsolt örömmel lőtt volna fókára is | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/03/semjen-zsolt-orommel-lott-volna-fokara-is |
2016-08-03 18:15:33 | Mostantól minden online szolgáltatást megfigyelhetnek - Gyakorlatilag minden adatunkat elkérhetik a magyar titkosszolgálatok a szolgáltatóktól és a programok, appok gazdáitól. Talán a jelszavainkat is. Hozzáférést kérnek mindenhez, együttműködésre kötelezhetnek bárkit, a részletek pedig nagyon homályosak. | true | null | 1 | Index | null | A brüsszeli terrortámadások után még arról szóltak a hírek, hogy a kormány a felhasználók számára is büntethetővé kívánja tenni a titkosított kommunikációt. Ezt az ötletet kormányzati körökben is hamar elvetették, hiszen gyakorlatilag minden digitális kommunikáció titkosított. Végül a terrorellenes törvénycsomag részeként a parlament az elektronikus kereskedelemről szóló törvényt egészítette ki a digitális kommunikáció kiterjedt megfigyelését lehetővé tevő új rendelkezésekkel. Ezek tartalmát lényegében az ellenzék sem kifogásolta. A kommunikációt biztosító szolgáltatók együttműködési kötelezettségének további szabályait pedig a július 13-án közzétett 185/2016. (VII. 13.) kormányrendelet írja elő.
Kötelező a felhasználót megfigyelni, ha a titkosszolgálatok kérik
Eddig a magyar titkosszolgálatok elsősorban a telekommunikációs cégek, internetszolgáltatók segítségével figyelhették meg a felhasználókat. Az analóg kommunikáció megfigyelése egyelőre fontosabb információforrásnak tűnik a hazai bűnüldözésben és titkosszolgálati munkában. Az új szabályozás azonban az ún. „alkalmazásszolgáltatókat” is együttműködésre kötelezi. Alkalmazásszolgáltatónak minősül gyakorlatilag bárki, aki digitális kommunikációs szolgáltatást nyújt. A webes emailszolgáltatótól, a kommunikációra alkalmas mobilappokon keresztül a multiplayer funkcióval bíró játékszoftverek működtetőjéig.
Az ilyen szolgáltatók mostantól kötelesek egy évig megőrizni a felhasználóikhoz kapcsolódó metaadatokat (pl. felhasználói azonosító, használati adatok, regisztráció ideje, IP-címek) és azokat megkeresés esetén kiadni a titkosszolgálatoknak. A törvény igen tágan határozza meg a metaadatok körét. Kérdéses például, hogy a felhasználó jelszava is megőrzendő és átadandó adatnak minősül-e.
A metaadatok megőrzése és kiadása alól a szolgáltatókat az sem mentesíti, ha jelenleg ezeket ők maguk sem ismerik. A szabályozás egyik célja, hogy ilyen esetben változtassák meg a szolgáltatásaik felépítését, és a jövőben tárolják a metaadatokat. Többé nem nyújtható olyan szolgáltatás, ahol a metaadatokat a szolgáltató sem ismeri meg. Például amelyik szolgáltató eddig nem naplózta az IP-címeket, mostantól az is köteles ilyen adatbázist építeni.
Viszont a szolgáltató továbbra is eldönthetik, hogy magát a kommunikációt végponti titkosítással nyújtják-e, tehát úgy, hogy a titkosítás a felhasználó eszközén történik, és így a szolgáltatók sem férhetnek hozzá annak tartalmához. A Snowden-botrány utáni felhasználói igényeket figyelembe véve több népszerű webes és mobilos üzenetküldő szolgáltatás már most is így működik, és az ilyen kommunikáció tartalmához az új szabályozás sem enged hozzáférést. Az online kommunikáció nagy része azonban ma még nem végponti titkosítással kódolt – ilyenkor viszont a törvény a szolgáltatókat az érintett felhasználó teljes kommunikációjának felfedésére kötelezi. A törvény külön is nevesíti a szöveges, numerikus, képi, hang- és videóformátumú kommunikációt.
Bár a szolgáltatók elvileg csak a jogszabályoknak megfelelő megkeresés esetén kötelesek együttműködni, a gyakorlatban csak az eljárási szabályok egy részének betartását vizsgálhatják. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy a titkosszolgálat kizárólag annyi tájékoztatást nyújthat a szolgáltatónak, amennyi az információszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges. Így a titkos információszolgáltatásra felkért szolgáltatók – eltérően a bűnügyi és más hatósági megkeresések esetén megszokottól – nem is képesek ellenőrizni, hogy az információkérés arányos-e, és különösen, hogy törvényes-e. A szolgáltatók által megismerhető adatok minimalizálása miatt az sem derül ki, hogy a kért adatot a titkosszolgálatok milyen ügyben, egyáltalán egy konkrét ügyhöz köthetően kérik-e.
Még problémásabb, hogy a megfigyelt kommunikációt, a kiadott metaadatokat és az együttműködéssel kapcsolatos egyéb adatokat a szolgáltató saját maga sem jogosult gyűjteni és archiválni. Tehát a szolgáltatóktól úgy követel meg az új szabályozás adatszolgáltatást, hogy ők maguk utólag nem is ellenőrizhetnék, hogy például melyik felhasználóról, mikor és mit közöltek, melyik hatósággal.
A magyar titkosszolgálatok keze a világon mindenhova elérne
Az új szabályozás egyik különlegessége, hogy „országhatárokat nem ismerő” elérést kíván biztosítani a magyar titkosszolgálatoknak. Nemzetközi jogi szempontból ugyanis erősen aggályos, hogy a törvényi hatály szerint a magyar titkosszolgálatokkal való együttműködésre kötelezhető mindenki, akinek a szolgáltatása a magyarországi felhasználóknak elérhető. Ez a digitális korban azt jelenti, hogy a magyar titkosszolgálatok kérése esetén a világ összes online kommunikációs szolgáltatója köteles megfigyelni felhasználóit és akár a teljes kommunikációjuk tartalmát átadni a magyar szerveknek. Függetlenül attól is, hogy az adott felhasználónak bármi köze van-e Magyarországhoz.
Ez a „túlterjeszkedő” hatály viszont azért is bizonyulhat értelmetlennek, mert számos országban törvényt sérthetnének az ott letelepedett szolgáltatók, ha eleget tennének a magyar titkosszolgálati megkereséseknek. Több országban egyenesen bűncselekményt követ el, aki országa illetékes szerveit megkerülve adatkérést teljesít egy idegen állam titkosszolgálatának. Erősen kérdésesnek tűnik, hogy az ún. „blokkoló törvények” létét egyáltalán figyelembe vette-e a magyar jogalkotó. Pedig a nemzetközi jognak az államok hatóságai közti együttműködésről szóló szabályai a legtöbb esetben nem kerülhetők meg erőből. Gyakorlatban egyáltalán nem tűnik működőképesnek, hogy a magyar titkosszolgálatok egy kötelezően kinevezendő magyarországi képviselőn, nem pedig az adott állam hatóságain keresztül, kívánnak megkereséseket küldeni külföldi szolgáltatóknak. Vajon terhelhet-e jogi felelősség Magyarországon egy külföldi vállalatot azért, ha például nem hajlandó a magyar titkosszolgálatok kérésére adott esetben megsérteni saját országa törvényeit is? A kért adatok ugyanis sok esetben Magyarország területén kívüli szerveren találhatók.
Ha pedig például egy német vagy francia szolgáltató ezentúl a magyar vagy orosz titkosszolgálatok kérésére megfigyeli felhasználóit, akkor milyen alapon ne tenné meg ugyanezt a jövőben a bármelyik másik titkosszolgálat kérésére? Az új magyar szabályozás más országok általi követésével nagyon hamar előállhatna egy olyan helyzet, hogy a világ bármelyik online kommunikációs szolgáltatója köteles a saját országában tárolt adatokat kiadni a világ bármelyik titkosszolgálatának. A külföldi szolgáltatók együttműködési hajlandóságát az sem növeli majd, hogy nemzetközi téren éppen ezzel ellentétes joggyakorlat látszik kialakulni. A legtöbb meghatározó online kommunikációs szolgáltató központja az USA-ban található, ahol éppen július 14-én foglalt állást egy szövetségi fellebbviteli bíróság a túlterjeszkedő joghatóság ellen.
A Microsoft v. USA ügyben a bíróság úgy döntött, hogy a Microsoft bírói végzéssel sem kötelezhető olyan ügyféladatok kiadására, amelyek az USA területén kívüli szervereken, a konkrét ügyben Írországban találhatók. A döntés a technológiai ipar és a magánszférájuk tiszteletben tartását igénylő felhasználóknak megnyugtató, ésszerű iránymutatást jelent. Azért is jelentős a döntés, mert a szolgáltatók évente közzétett átláthatósági jelentései alapján nemzetközi összehasonlításban talán az amerikai hatóságok érdeklődnek legaktívabban a népszerű online kommunikációs szolgáltatások felhasználói adatai iránt. Az új magyar szabályozás az átláthatósági jelentéseket is tiltja, ugyanis a titkosszolgálati megkeresésekről akár statisztikai adatokat is tilos közzétenni.
A túlterjeszkedő hatály vélhetően azért került be a magyar törvénybe, mert az online kommunikáció ma már globális, a legnépszerűbb szolgáltatók sok esetben külföldiek. Viszont egy magyar törvény külföldön történő alkalmazása jogi és diplomáciai szempontokból is bonyolult terület, ami nem véletlenül vet fel egyre inkább több, mint kevesebb problémát. Ilyen kérdést szinte lehetetlen huszárvágásszerű törvénymódosításokkal szabályozni, a gyors és egyszerű megoldások több kárral, mint haszonnal járnak, és jellemzően nem is érik el a kívánt célt.
Kérdéses, hogy a szolgáltatók együttműködése jogilag kikényszeríthető-e
Ráadásul nem csak nemzetközi jogi akadályok miatt tűnik megvalósíthatatlannak a külföldi szolgáltatók felhasználóinak megfigyelése. Erősen kérdéses ugyanis, hogy az új szabályozás ad-e a magyar titkosszolgálatoknak jogi eszközt is a szolgáltatók együttműködésre kényszerítésére, különösen a külföldiek esetében. Ehhez az új törvény egyetlen olyan lehetőséget biztosít, ami eddig nem volt elérhető számukra. A felhasználói adatokat át nem adó szolgáltatókat a titkosszolgálatok bepanaszolhatják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH). Az NMHH ezt követően tízmillió forintig terjedő összegű bírságot szabhat ki, ismételt jogsértés esetén többször is. A bírságoló határozatot a szolgáltatók bíróságon támadhatják meg.
További nehézséget jelenthet, hogy az együttműködés részletes szabályairól még az elvileg éppen ezt szabályozni hivatott kormányrendelet is csak felületesen és kérdéses jogi kötőerővel rendelkezik. A rendelet szerint a szolgáltatók kötelesek együttműködési megállapodást kötni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal és más titkosszolgálatokkal, a felhasználói kommunikáció megfigyelésének részleteit ilyen titkos megállapodások tartalmaznák. Semmilyen szankcióval nem jár viszont, ha a szolgáltató nem hajlandó megkötni ezt a megállapodást a titkosszolgálatokkal. Aláírt megállapodás hiányában viszont valószínűleg eleve nem is követhet el a szolgáltató NMHH-bírsággal járó mulasztást. Az NMHH a szolgáltató felelősségét a törvény szerint egy titkosszolgálati jelentés alapján állapíthatja meg.
A könnyebb kapcsolattartás érdekében a szabályozás előírja a külföldi szolgáltatóknak egy magyarországi képviselő kinevezését is. A képviselőnek természetesen nemzetbiztonsági átvilágításon kellene megfelelnie. E kötelezettség elmulasztása azonban szintén nem szankcionálható.
Szintén erősen kérdésessé teszi az új szabályozás kikényszeríthetőségét, hogy az NMHH által kiszabott bírság a gyakorlatban igen kis eséllyel végrehajtható külföldi szolgáltatókkal szemben. Úgy tűnik tehát, hogy bár az új magyar szabályozás a világ összes online kommunikációs szolgáltatására vonatkozik, szankcionálni csak a Magyarországon működő szolgáltatókat lehet. Ha lehet egyáltalán bárkit szankcionálni az új szabályozás alapján.
A szolgáltatók Strasbourg szerint is jogsértő megfigyeléshez volnának kötelesek asszisztálni
A bírói jóváhagyás nélküli titkos adatszerzés eleve könnyebbé teszi a készletező adatgyűjtést. Az új szabályozás pedig éppen az ún. „külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés” lehetőségét terjeszti ki a digitális kommunikációra. Amelynek esetén a titkos információgyűjtést nem bíróság, hanem csak az Igazságügyi Minisztérium engedélyezi. Utóbbi eljárást 2013-ban kisebb részben az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta. Idén június 7-én pedig a Szabó és Vissy v. Magyarország ügyben a magyar kormány fellebbezésének elutasításával véglegessé vált a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése, amely jogsértőnek találta a magyar titkosszolgálatok által végzett külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést.
Az EJEB jogkorlátozónak találta a bírói kontroll hiányát és megállapította, hogy a magyar titkosszolgálatok felhatalmazása túl széleskörű és alkalmas nagyobb számú állampolgár nem célhoz kötött megfigyelésére. A biztosítékok, jogorvoslati lehetőség és szükségességi teszt hiányát is jogsértőnek találta, és rámutatott, hogy a magyar titkosszolgálatok visszaélésére adhat lehetőséget, hogy nem egyértelműek a megfigyelés meghosszabbításának feltételei sem. Mindezek alapján az EJEB megállapította, hogy a magyarországi titkos információgyűjtés szabályozása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét.
További bizonytalanság, hogy a strasbourgi ítélet nyomán Magyarországnak törvényt kell módosítania, de az új szabályozás nyomán kiadott titkosszolgálati megkeresések jogilag addig is érvényességek. Másrészt viszont az együttműködési megállapodás megkötésére felkért szolgáltatóknak a Szabó és Vissy v. Magyarország ítélettel „papírjuk van róla”, hogy jogsértő megfigyelésben való együttműködésről kíván velük szerződést kötni a magyar titkosszolgálat. Nem tudjuk, hogy a titkosszolgálatok tényleg visszaéltek-e az EJEB által visszaélésre alkalmasnak talált széles jogköreikkel és vélhetően soha nem fogjuk megtudni, hogy az ügyet elindító jogvédőket valóban megfigyelték-e a titkosszolgálatok. De a strasbourgi ítélet biztosan növeli a szolgáltatók és a magyar titkosszolgálatok közötti jövőbeli együttműködést övező bizonytalanságot.
Magyarország tiltja a szolgáltatásfejlesztést?
A bírói engedélyezés hiánya tehát probléma, de van az új szabályozásnak még ennél is jogkorlátozóbb eleme. Már a törvényalkotási folyamatban is aggódó hangokat lehetett hallani az IT szektorból amiatt, hogy a metaadatok kötelező tárolása a gyakorlatban egyes szolgáltatókat a termékeik, szolgáltatásaik technikai megváltoztatására is kötelezhet. Hiszen az embereknek egyre fontosabb személyes adataik védelme. Ha pedig a felhasználók szívesebben vesznek olyan mobiltelefont, használnak olyan online kommunikációt, amelyhez még a gyártó, szolgáltató sem férhet hozzá, akkor a techcégek törekszenek az ilyen igény kielégítésére. Adott esetben úgy, hogy még a metaadatokhoz sem férnek hozzá.
A kormányrendelet pedig nemzetközi összehasonlításban is igen erőteljes korlátozást tartalmaz, amely igazolni látszik a korábbi iparági aggodalmakat. Kifejezett tilalom lett ugyanis, hogy a szolgáltató „nem végezhet olyan rendszer-, illetve szolgáltatásfejlesztést, valamint nem hajthat végre olyan szervezeti átalakítást, amely a titkos információgyűjtést kizárja vagy más módon ellehetetleníti”. Indokolás és joggyakorlat hiányában ez a rendelkezés jóval több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol:
Ezentúl tilos lesz emelni egy online kommunikációs szolgáltatás biztonsági szintjét, ha a titkosszolgálatok ennek nem örülnek?
A titkosszolgálatok jóváhagyása kell majd bizonyos szoftverfejlesztésekhez?
Netán csak úgy lehet fejleszteni, ha a magyar titkosszolgálatok részére nyitva marad egy hátsó kapu? Milyen hátsó kapu kell ahhoz, hogy a titkos információgyűjtés ne lehetetlenüljön el?
Ha egy szolgáltató most magyar szerveren tárolja a felhasználók adatait, azt esetleg nem telepítheti ezentúl külföldre?
Jogi kötelezettség a drágább és rosszabb technológiai megoldást választani, ha azt a titkosszolgálatok jobban szeretik?
Egy jelenleg a magyar leányvállalat által ellátott vállalati funkciót ezentúl tilos lesz a vállalatcsoporton belül máshova telepíteni? Hogyan viszonyul ez az EU-n belüli letelepedés szabadságához? A kiszervezéshez is titkosszolgálati hozzájárulásra lesz szükség?
Online kommunikációs cégeknek tilos lesz olyan ügyvezetőt kinevezni, aki nem felel meg a nemzetbiztonsági átvilágításon? Vagy ezentúl a mérnöki pozíciók egy részénél is követelmény lehet valamilyen típusú nemzetbiztonsági átvilágítás?
A fenti kérdések aggasztóak, különösen mert egy hatályos magyar jogszabály kapcsán felmerülő kérdések. Ha a bizonyos szolgáltatásfejlesztést tiltó jogszabály a jogrendszerünk része marad, egyáltalán nem irreális, hogy a titkosszolgálatok következő javaslata az legyen, hogy a techcégek csak olyan eszközöket forgalmazzanak, amelyeknek a webkamerájába, mikrofonjába a szolgálatok belenézhetnek, belehallgathatnak. Egy ennyire jogkorlátozó szabályozás természetes ellenérzéseket kelt egy olyan országban, ahol a kommunista diktatúra ügynöki világában mindennapos volt a kiterjedt megfigyelés.
A fenti kérdések abszurdnak tűnhetnek, de egyrészt a hatályba lépett szabályozás alapján ezekre a kérdésekre jelenleg senki sem tud biztos választ adni. Másrészt a jogszabályi szövegből a legtöbb kérdésre az „igen” válasz tűnik logikusnak. A válaszokat majd leginkább a joggyakorlat, a próbaperek adhatják meg, ha a titkosszolgálatok elkezdenek „jelenteni” a szerintük együtt nem működő szolgáltatókról az NMHH-nak. A törvény és a bírói gyakorlat által a hatósági határozatok indokolásával szemben támasztott szigorú okszerűségi követelmények fényében az új szabályozás számos titkosszolgának, hatósági és céges jogásznak, ügyvédnek és bírónak okozhat majd fejtörést.
Következmények
Az online kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalatok között lesznek, amiknek meg kell vizsgálniuk, az új magyar szabályok miatt változtassanak-e a szolgáltatásuk jellemzőin. Az új szabályozás persze a felhasználási szokásokra is hatással lehet. Az internet hatalmas, mindennap jelennek meg új szolgáltatók, egyre biztonságosabb kommunikációs csatornákat kínálva. Így ha a magyar titkosszolgálatok „elérnek” egy-egy magyar vagy külföldi vállalatot, a szerintük elrejtőzni kívánó, de valójában sokkal inkább a személyes adataikat féltő felhasználók mindig pillanatok alatt találhatnak majd helyette másik szolgáltatót. Ezt megakadályozni a jogalkotónak, hatóságoknak még annyi esélyük sincsen, mint az illegális film- és zeneletöltés ellen.
Az internet nyújtotta lehetőségek óránként változnak, a szabályozó ezt soha nem képes követni, így akinek fontos, mindig biztonságban tudhatja adatait a kíváncsi titkosszolgálatok előtt. Persze feltehetően nem is a totális lehallgatás egyetlen kormány célja sem, hanem a titkosszolgálatok számára jelentőséggel bíró szolgáltatók és felhasználók minél nagyobb arányú elérése. Az új szabályozás mindenképpen azt vetíti előre, hogy a magyar átlagfelhasználók magánszférához, személyes adatokhoz való jogait a jövőben a titkosszolgálatok erősebben korlátozhatják majd.
Biztosan lesz szolgáltató, amelyik együttműködik a magyar titkosszolgálatokkal, és lesz olyan is, amelyik erre nem lesz hajlandó vagy a saját országa jogi korlátozásai miatt az együttműködésre lehetősége sem lesz. Kérdésesnek tűnik, hogy egy komoly szolgáltató aláír-e a magyar titkosszolgálatokkal együttműködési megállapodást úgy, hogy azzal minden bizonnyal önként vállalja a „rendszer-, illetve szolgáltatásfejlesztést” és „olyan szervezeti átalakítást” tiltó szabályokat is.
Feltéve persze, ha az adott nemzetállam kormánya nem kívánja észak-koreai típusú blokkolással fenyegetni a külföldi szolgáltatókat, vállalva ezzel a digitális gazdaság fejlődésének ellehetetlenítését, így a leszakadást. Az effektív szankció hiánya így egyfelől érthető. Úgy tűnhet azonban, az új szabályozás így részben felesleges. A titkosszolgálatoknak továbbra is önkéntes együttműködésre lesz szükségük a legtöbb szolgáltató oldaláról, aminek viszont az új szabályozás katalizátora lehet.
Az új törvény mindenképpen jogkorlátozó szándékú és hatású, pedig a digitális korban a titkos kommunikációhoz való hozzáférés egyre inkább elengedhetetlen előfeltétele a véleményszabadsághoz és az emberi méltósághoz való jogok érvényesülésének. Ezért a titkosított online kommunikáció szabályozásának pontosnak, átláthatónak kell lennie, és az a felhasználók, szolgáltatók jogait kizárólag törvényes cél érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben és nem diszkriminatív jelleggel korlátozhatja. A most hatályba lépett magyar szabályozásról ez sajnos semmiképpen nem mondható el.
(A szerző IT joggal és az online szolgáltatások jogi problémáival foglalkozó ügyvéd.) | Mostantól minden online szolgáltatást megfigyelhetnek | null | https://index.hu/tech/2016/08/03/itt_a_magyar_nagy_testver_torveny_ont_is_megfigyelhetik_a_titkosszolgalatok_a_neten/ |
2019-07-28 00:00:00 | Látványos katonai parádét tartottak az oroszok Szentpéterváron - Vlagyimir Putyin vezette a katonai parádét, ahova most először külföldi hadihajókat is meghívtak. | true | [
"szentpétervár",
"vlagyimir putyin",
"haditengerészet",
"parádé",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Vlagyimir Putyin orosz elnök, az orosz fegyveres erők főparancsnoka vezetésével rendeztek vasárnap nagyszabású haditengerészeti parádét Szentpéterváron - írja az MTI.
43 hadihajó és tengeralattjáró, 41 repülőgép és mintegy négyezer katona vett részt az orosz haditengerészet napja alkalmából tartott díszszemlén.
Először fordult elő, hogy a parádéra külföldi hadihajókat is meghívtak, Kínából a Hszian nevű romboló, Indiából a Tarkas nevű fregatt vett részt.
A Néva folyón és a Finn-öbölben megrendezett parádé évek óta a legnagyobb katonai bemutató volt Szentpéterváron.
13 Galéria: Nagyszabású haditengerészeti parádét tartottak Szentpéterváron Fotó: Anatolij Malcev / MTI / EPA
Az ünnepségen, amelyet a Néva-folyón horgonyzó Auróra hajón nyitottak meg, részt vettek a négy haditengerészeti flotta és a Kaszpi-tengeri flotilla hadihajói, köztük a legújabb nem atomtengeralattjáró, a Kronstadt, a Szmolenszk atom-tengeralattjáró és az Usztyinov marsall rakétahordozó. | Látványos katonai parádét tartottak az oroszok Szentpéterváron | 0 | https://index.hu/kulfold/2019/07/28/szentpetervar_katonai_parade |
2014-09-03 10:44:54 | Jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt a Kehi ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) vizsgálatának keretében – tudta meg lapunk. Információink szerint az érintett civil szervezetek tevékenységének ellenőrzése során ugyanis felvetődött annak a gyanúja, hogy az egyik szervezet 2008 óta 17 egyesület és alapítvány részére összesen 29 esetben nyújtott rövid határidőre „visszatérítendő támogatást”. A Kehi rendelkezésére álló adatok szerint ezek azonban valójában pénzkölcsönök lehettek, amelyek során az érintett szervezet csaknem százmillió forint hitelt nyújtott a civil szervezeteknek, amelyek azt később kamatokkal fizették vissza.
Az ilyen jellegű tevékenység viszont üzletszerű pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amelyet kizárólag engedéllyel lehet végezni. (A tranzakciók kezdetén ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Bank engedélyezhette volna – a szerk.) Ha bebizonyosodik az a gyanú, hogy a szervezet a kölcsönnyújtást engedély nélkül végezte, akkor a büntető törvénykönyv szerinti jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette is megvalósult, ez akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Úgy tudjuk, hogy a büntetőfeljelentés előtt a Kehi piacfelügyeleti eljárást is kezdeményezett a pénzügyi szervezetek felügyeletét jelenleg ellátó Magyar Nemzeti Banknál. A jegybank illetékes szervei most azt vizsgálják, hogy az érintett szervezet birtokában volt-e a szükséges engedélynek; illetve amennyiben nem volt ilyen engedélye, akkor megsértette-e a pénzügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi előírásokat.
Ismeretes, a magyar kormány januártól a Norvég Alap programjainak lebonyolítását és monitorozását az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át. Lázár János (még Miniszterelnökséget vezető államtitkárként) áprilisban levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, sérelmezve, hogy az NCTA támogatásait egy szerinte az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyarországon. | Norvég Alap: gyanús kölcsönök | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/09/norveg-alap-gyanus-kolcsonok |
2011-02-08 00:00:00 | Lionel Messi és Cristiano Ronaldo, a Barcelona, illetve a Real Madrid sztárja szerdán először kerül majd szembe egymással válogatott mérkőzésen. Összehasonlítottuk a két klasszist. | false | [
"foci"
] | 0 | null | 0 | Lionel Messi és Cristiano Ronaldo, a Barcelona, illetve a Real Madrid sztárja szerdán először kerül majd szembe egymással válogatott mérkőzésen. Összehasonlítottuk a két klasszist.
A két zseni Barcelona-Manchester United, illetve a Barcelona-Real csaták után először feszül egymásnak válogatott mezben. Igaz, eddig ilyenformán nem is volt lehetőségük összecsapni, hiszen Argentína és Portugália közel negyven esztendeje játszott utoljára egymással. Az újabb felvonásra szerdán semleges helyszínen, Svájcban kerül majd sor.
Nem meglepő, hogy a találkozót sokan Messi és Ronaldo újabb párharcaként vezetik fel, Paulo Bento, a portugálok szövetségi kapitánya ugyanakkor amondó, a szerdai találkozó nem a két játékos vetélkedéséről szól, és biztos abban, hogy a két sztár is így gondolja.
A statisztikusok viszont másként, és lelkesen hasonlítják össze a világ jelenlegi két legjobb labdarúgóját. Megtesszük mi is. Nos, a 23 éves Messi eddigi 53 válogatott meccsén 15 gólt szerzett, a három évvel időseb Ronaldo mutatója valamivel jobb: 79/25.
Messi vs Ronaldo
A klubcsapataikban mindketten rendkívül eredményesek a szezonban, az argentin valamennyi sorozatot figyelembe véve 33 meccsen 40 gólnál jár, míg Ronaldo 34 találkozón 35-ször talált a kapuba. A spanyol bajnokságban 24-24 gólt szereztek.
A portugál-argentin válogatott meccsre mesterhármassal hangoló Messinek amúgy ez 1782, a hétvégén duplázó Cristiano Ronaldónak pedig ez 2085 perc alatt sikerült. Tegyük hozzá, a portugál labdarúgó a 24-ből öt gólt lőtt tizenegyesből, míg Messi csak kettőt.
A bajnokságra vonatkozó statisztikából továbbá kiderül, hogy Messi a passzokban (1353-1013), Ronaldo pedig a kapuralövésekben (165-93) aktívabb, utóbbi többször is találta el a kaput, mint a riválisa (61-55), aki viszont a gólpasszok tekintetében mutat fölényt (14-6, más források szerint 14-5 az állás erre vonatkozóan Messi javára).
Az ellenfelek mind a kettőjüket "lelkesen" faragják, Ronaldót valamelyest jobban, hiszen vele 58 alkalommal szabálytalankodtak az eddigi fordulókban, míg Messivel 32-szer.
A kettejük összehasonlításának legfontosabb pontja ugyanakkor mégiscsak a csapataik eredményessége, erre pedig a kétszeres aranylabdás Messi lehet büszkébb, hiszen a Realt a bajnokságban ősszel 5-0-ra leigazó Barcelona jelenleg hét ponttal vezet a királyi csapat előtt. Az egyszeres aranylabdás Ronaldo Argentína legyőzésével nyilván érezne némi elégtételt, de a tavaszi El Clásico és a kupadöntő is lehetőséget kínál a revánsra. | Ki a jobb: Messi vagy Ronaldo? | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2011/02/08/ki_jobb_messi_vagy |
2015-01-21 17:54:00 | A krími vezetés úgy döntött, hogy államosítják a leggazdagabb ukrán tulajdonában levő, a félsziget áramellátásának monopóliumát élvező Krymenergo vállalatot. | true | null | 1 | economx.hu (napi.hu) | null | A krími államtanács úgy döntött, hogy államosítja a legnagyobb ukrán oligarcha, Rinat Ahmetov tulajdonában levő Krymenergo vállalatot, a félsziget egyetlen áramszolgáltatóját, amely 6000 embernek ad munkát az országrészben, és 27 ezer négyzetkilométeres területet szolgál ki - jelentette a TASZSZ.
Az intézkedést azzal indokolták, hogy a vállalat nem tett időben megfelelő lépéseket a december végi áramkimaradások elhárítása érdekében, ezért a Krím egyes területei 8-10 órára áram nélkül maradtak.
Az egyik legnagyobb ukrán vállalat krími cége ezek szerint hiába jegyeztette be magát az orosz előírásoknak megfelelően Moszkvában is. A célpont Rinat Ahmetov, a leggazdagabb ukrán, akinek a vagyonát a Bloomberg Billionaires Index 13,2 milliárd dollárra becsüli, több mint 100 vállalat van a tulajdonában.
Viktor Janukovics elnököt támogatta annak bukásáig, de végül az új kormány mellé állt. Emiatt a Donyecki-medence szakadárjai ottani acélgyárai és bányái államosításával fenyegetődznek, így a Krímben indult személyes hadjárat valószínűleg még nem ért véget. | Moszkva államosítja az oligarcha cégét | null | https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/moszkva_allamositja_az_oligarcha_ceget_.592388.html |
2017-11-08 12:39:00 | Hivatali visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Botka László vezette szegedi önkormányzat egyik botrányos döntése ügyében a Csongrád Megyei Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A gyanú szerint ugyanis a helyi városvezetés közgyűlési felhatalmazás és bizottsági döntés nélkül engedélyezte, hogy a migránsokat támogató civil szervezet, a Migszol Szeged ingyen hozzájusson egy iskolaépülethez úgy, hogy […] | true | null | 1 | pestisracok.hu | null | Hivatali visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Botka László vezette szegedi önkormányzat egyik botrányos döntése ügyében a Csongrád Megyei Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A gyanú szerint ugyanis a helyi városvezetés közgyűlési felhatalmazás és bizottsági döntés nélkül engedélyezte, hogy a migránsokat támogató civil szervezet, a Migszol Szeged ingyen hozzájusson egy iskolaépülethez úgy, hogy az apácáktól korábban milliókat kértek volna ugyanezért az ingatlanért.
Ismert, néhány hete kisebb botrányt okozott Szegeden, hogy a Migszol Szeged nevű, migránsokat segítő civil szervezet ingyenes használatra megkapta a Botka László vezette önkormányzattól az egyik évek óta üresen álló iskolaépületet. Az ügy komoly politikai vitát is kiváltott a városban, hiszen a Karolina iskolanővérek szerettek volna ott általános iskolát üzemeltetni, de a város több millió forintos bérleti díjat kért, amit ők nem tudtak kifizetni. A bérleti díj kérése után pár hónappal pedig az épületet Botkáék odaadták ingyenes használatra a Migszolnak.
Törvényt szeghettek Szegeden
A szegedi iskola üresen álló tantermeiben tárolták azokat az adományokat, amelyek még 2015 nyarán érkeztek a civil szervezethez. A Migszol egyébként azért alakult, hogy a Szegeden átvonuló migránsokat segítse. Többek közt egy fabódét is felállítottak a szegedi pályaudvar előtt, ahol ételt, italt, ruhát adtak az oda érkező embereknek. A civilek pénzt nem, de egyéb támogatást kért és kapott is a szegedi önkormányzattól. 2002 óta volt üres az épület, amelyet már több mint két éve ingyen használ a szervezet. Nógrádi Tibor fideszes önkormányzati képviselő szerint közgyűlési felhatalmazás és bizottsági döntés nélkül adta oda Botka László polgármester az ingatlant, annak ellenére, hogy az állami vagyonról szóló törvény kimondja, ingyen senkinek nem lehetne odaadni.
Hivatali visszaélés miatt indult nyomozás
Az ügy kapcsán a feljelentéseiről elhíresült Tényi István fordult a hatóságokhoz, majd a Csongrád Megyei Főügyészség november 2-án hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást – derül ki a PestiSrácok.hu-hoz eljuttatott ügyészségi határozatból. Szanka Ferenc, a főügyészség szóvivője megerősítette portálunk információit, aki annyit még elárult, hogy a nyomozás lefolytatásával az ügyészség a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot bízta meg.
Vesztegetési ügy is karcolgatja Botkát
Az MSZP volt miniszterelnök-jelöltjének neve egyébként egy, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) által indított, a szegedi parkolási botrányt érintő büntetőügyben is felmerülhet. A főügyészség szeptember vége óta vezető beosztású hivatalos személy által a kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz, mert az eddig még nem bizonyított gyanú szerint Botka László hivatali helyzetével visszaélve a város pénzéből korrumpálhatta a rendőri vezetőket. Szabó Bálint korábbi MSZP-s és DK-s politikus egy sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a vezetői értekezleteken, ahol eldőlt, hogy ki kaphat az ingyenes bérletekből, személyesen Botka László hozta meg a döntést, és a kedvezményezett gépkocsik között ott volt a városi rendőrkapitány és a megyei rendőrfőkapitány személyes használatú civil autója is. Szabó a megindított nyomozásra hivatkozva a napokban Botka László városvezetői tisztségéből történő azonnali visszahívását kezdeményezte. A szegedi önkormányzatnak benyújtott indítványában az ügyvéd azt kérte, hogy a Botkával szembeni közbizalom-vesztés miatt a jogi- ügyrendi- és közbiztonsági bizottság haladéktalanul tárgyalja meg az ügyet. | Újabb büntetőügy célkeresztjébe kerülhet Botka: nyomoznak a Migszolnak átengedett szegedi iskola ügyében | null | https://pestisracok.hu/ujabb-buntetougy-celkeresztjebe-kerulhet-botka-nyomoznak-migszolnak-atengedett-szegedi-iskola-ugyeben/ |
2019-04-15 17:44:00 | Vadász Viktor pályázatát találta jobbnak a Fővárosi Törvényszék (FT) hétfői összbírói értekezlete.
Az összbírói értekezlet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde által az FT elnöki posztjára kiírt pályázatokat véleményezte. Vadász, az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője, a bírói értekezlettől 65,04 százalékos támogatást kapott. A másik pályázóra, Polgárné Vida Juditra, akit Handó tavaly május végén egy év határozott időre megbízott az elnöki feladatok ellátásával, mindössze 17,04 százalék szavazott. (A pályázókról külön-külön voksolnak, tehát nem egymással versengenek). A megbízott elnök "leszavazása" nagyon erős jelzés a törvényszék vezetése és Handó felé is, azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bírósági szervezet bírái nem elégedettek az FT-n zajló folyamatokkal, az aktuális vezetéssel. Ám a bírák támogatása nem jeleneti azt, hogy eldőlt volna az elnöki poszt sorsa: Handó az OBT egyetértésével eltérhet az összbírói értekezleten kialakult sorrendtől.
Vida Juditot azután bízta meg az FT elnöki feladataival az OBH elnöke, hogy a korábbi elnök, Fazekas Sándor hatéves megbízatása lejárt, s Fazekas hiába pályázott a folytatásra kétszer is egyedüliként, ráadásul az összbírói értekezlet több mint kétharmados támogatásával. A két eredménytelen pályázat után Handó nem írt ki újat, hanem egy év határozott időre megbízta Vidát, aki korábban azzal híresült el, hogy a Kisbíró című bírósági lapban saját neve alatt Paulo Coelho szöveget jelentetett meg, majd a plágium miatt lemondott az FT elnökhelyettesi posztjáról. Nem sokkal később azonban az OBH elnöki biztosa lett, s tavalyi határozott időre szóló megbízásával az FT elnöki állása is megnyílt számára. Handó ma már "bevettnek" számító gyakorlata, hogy eredménytelennek nyilvánítja - akár többször is - a bírósági vezetői posztokra kiírt pályázatokat, majd határozott időre megbíz valakit, általában saját emberét, a feladat ellátásával. Ahogy közeleg a határozott idejű kinevezés vége, az OBH-elnök új pályázatot ír ki, amelyen hogy, hogy nem a megbízott bíró is indul és nagy eséllyel el nyer is. Így történt ez több regnáló törvényszéki elnök esetében is.
Vidát tehát megbízatása után az FT bírái Handó Tünde emberének tekintették - joggal -, így a mostani értekezlet egyúttal az OBH elnökéről is véleményt mondott. Vida szerint az FT-nek nyugalomra van szüksége, nem a bírók közötti vitára, az FT bírói most erről is véleményt mondtak.
Ugyanakkor Vadász Viktor magas támogatottsága is meglepetést keltett. Az OBT-tag és -szóvivő büntetőbíró ugyanis a tanács tagjaként rendszeresen bírálta a nagy hatalmú Handót, aki épp az ő pályázati és kinevezési gyakorlatát vizsgáló OBT ellen valóságos hadjáratot indított. Ezért még az őt támogatók is arra számítottak, hogy személye megosztó lesz. Ám nem így történt, s a csaknem kétharmados támogatás azt jelzi, a fővárosi bírók elégedetlenek a mai szervezeti és kinevezési rendszerrel. | true | null | 1 | Népszava | null | bíróságok;pályázatok;OBH;Fővárosi Törvényszék;OBT;
2019-04-15 15:44:09
A fővárosi bírók leszavazták Handó emberét
Vadász Viktor pályázatát találta jobbnak a Fővárosi Törvényszék (FT) hétfői összbírói értekezlete.
Az összbírói értekezlet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde által az FT elnöki posztjára kiírt pályázatokat véleményezte. Vadász, az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője, a bírói értekezlettől 65,04 százalékos támogatást kapott. A másik pályázóra, Polgárné Vida Juditra, akit Handó tavaly május végén egy év határozott időre megbízott az elnöki feladatok ellátásával, mindössze 17,04 százalék szavazott. (A pályázókról külön-külön voksolnak, tehát nem egymással versengenek). A megbízott elnök "leszavazása" nagyon erős jelzés a törvényszék vezetése és Handó felé is, azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bírósági szervezet bírái nem elégedettek az FT-n zajló folyamatokkal, az aktuális vezetéssel. Ám a bírák támogatása nem jeleneti azt, hogy eldőlt volna az elnöki poszt sorsa: Handó az OBT egyetértésével eltérhet az összbírói értekezleten kialakult sorrendtől.
Vida Juditot azután bízta meg az FT elnöki feladataival az OBH elnöke, hogy a korábbi elnök, Fazekas Sándor hatéves megbízatása lejárt, s Fazekas hiába pályázott a folytatásra kétszer is egyedüliként, ráadásul az összbírói értekezlet több mint kétharmados támogatásával. A két eredménytelen pályázat után Handó nem írt ki újat, hanem egy év határozott időre megbízta Vidát, aki korábban azzal híresült el, hogy a Kisbíró című bírósági lapban saját neve alatt Paulo Coelho szöveget jelentetett meg, majd a plágium miatt lemondott az FT elnökhelyettesi posztjáról. Nem sokkal később azonban az OBH elnöki biztosa lett, s tavalyi határozott időre szóló megbízásával az FT elnöki állása is megnyílt számára. Handó ma már "bevettnek" számító gyakorlata, hogy eredménytelennek nyilvánítja - akár többször is - a bírósági vezetői posztokra kiírt pályázatokat, majd határozott időre megbíz valakit, általában saját emberét, a feladat ellátásával. Ahogy közeleg a határozott idejű kinevezés vége, az OBH-elnök új pályázatot ír ki, amelyen hogy, hogy nem a megbízott bíró is indul és nagy eséllyel el nyer is. Így történt ez több regnáló törvényszéki elnök esetében is.
Vidát tehát megbízatása után az FT bírái Handó Tünde emberének tekintették - joggal -, így a mostani értekezlet egyúttal az OBH elnökéről is véleményt mondott. Vida szerint az FT-nek nyugalomra van szüksége, nem a bírók közötti vitára, az FT bírói most erről is véleményt mondtak.
Ugyanakkor Vadász Viktor magas támogatottsága is meglepetést keltett. Az OBT-tag és -szóvivő büntetőbíró ugyanis a tanács tagjaként rendszeresen bírálta a nagy hatalmú Handót, aki épp az ő pályázati és kinevezési gyakorlatát vizsgáló OBT ellen valóságos hadjáratot indított. Ezért még az őt támogatók is arra számítottak, hogy személye megosztó lesz. Ám nem így történt, s a csaknem kétharmados támogatás azt jelzi, a fővárosi bírók elégedetlenek a mai szervezeti és kinevezési rendszerrel. | A fővárosi bírók leszavazták Handó emberét | null | https://nepszava.hu/3032707_a-fovarosi-birok-leszavaztak-hando-emberet |
2008-06-20 10:54:00 | A hivatali befolyással üzérkedés bűntette alól felmentette, adócsalás miatt azonban 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkárát. | true | null | 1 | 24.hu | null | Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védő felmentést kért a hivatali befolyással üzérkedéssel és adócsalással vádolt államtitkárra. A vád szerint Kodela hivatali beosztásával visszaélve ígéretet tett Kulcsár Attila exbrókernek, miszerint elintézi, hogy a K and H Equities Rt. által a 2002 márciusa után tett, pénzmosás gyanújára utaló bejelentések ügyében ne induljon rendőrségi eljárás.
Az ügyészség szerint Kodela később telefonon tájékoztatta Kulcsárt: hivatalos értesítést fog kapni arról, hogy a bejelentések kapcsán nem indul rendőrségi eljárás. Ezután azt közölte: az ügyintézés ára ötmillió forint.
Az ügyészek szerint amikor megérkezett a rendőrségről a hivatalos levél, hogy bűncselekményre utaló nyomot nem találtak, Kulcsár Attila egy találkozón ki is fizette a kért összeget Kodela Lászlónak. Az ügyészség azzal is vádolja a volt helyettes államtitkárt, hogy mintegy 18 millió forintos bevételkiesést okozott az államnak. | Adócsalásért ítélték el a Kulcsárt milliókért segítő államtitkárt | null | https://24.hu/belfold/2008/06/20/adocsalasert_iteltek_el_kulcsart/ |
2009-10-05 00:00:00 | Államtitkárnak ígérték a Nemzeti Galériát? - Kulturális intézmények élén keresi emberei helyét a politika. Több pályázatot is kiírtak, Csák Ferenc szakállamtitkár szerint nincs összeférhetetlenség. | true | null | 1 | Index | null | A kultúrpolitika szereplőit meglepte, hogy a kulturális minisztérium váratlanul több fajsúlyos intézmény vezetésére is pályázatot írt ki. Szeptember 1-jén meghirdették a Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Széchényi Könyvtár, a Közlekedési múzeum és Magyar Nemzeti Galéria főigazgatói pozícióját, később pedig a bécsi Collegium Hungaricum vezetői székét.
A felhívásokat átböngészve feltűnt, minden új főigazgatónak 2010. január 1-jén kell munkába állnia. Ez alól egyedül a Nemzeti Galéria kivétel, itt március 1-jén kell elfoglalni a pozíciót.
Csák Ferenc az esélyes
A két hónapos csúszásnak semmilyen indokát nem láttuk, hiszen ennek a pályázatnak a kidolgozására is ugyanúgy harminc nap állt rendelkezésre, mint a másik négyre. A galéria vezetése sem bonyolultabb a többinél, hogy ez speciális elbírálást tenne szükségessé.
Szakmai körökben is feszegetett kérdéseinkre meglepő tippet kaptunk. Az állást annak a Csák Ferencnek tették félre, akinek karrierje villámgyorsan ívelt fel a Kulturális Minisztériumban és vonzáskörzetében.
A most 35 éves Csák Németországban szerzett művészettörténész-diplomát, a szakmát az ország egyik leggazdagabb emberének műgyűjteményében kezdte. A műgyűjtő Csák Máté, Csák Ferenc édesapja. A Diákélet Németországban című tanulmány szerzőjeként is jegyzett Csák Ferenc később sikertelenül indult az MSZP színeiben Sopron vezetéséért.
Karrierje a szintén soproni származású Hiller István minisztériumának felkérésére a németországi kulturális évad vezetésével folytatódott, majd a Pécs2010 projekt kormányzati koordinátoraként tűnt fel. Végül még közelebb emelkedve Hiller Istvánhoz külügyi szakállamtitkári megbízatást kapott a minisztériumban. Csák Ferenc karrierje 2010 tavaszáig biztosított, a várható kormányváltás miatt nem tűnik valószínűnek, hogy maradhat jelenlegi pozíciójában.
Éppen ezért márciusban már gond nélkül tudna búcsúzni a tárcától, hogy az ország egyik legrangosabb múzeuma élén folytathassa kulturális misszióját, vélik az esélylatolgatók.
A Nemzeti Galériát 28 éve vezető Bereczky Lóránd kérdésünkre elmondta, nem ad be pályázatot, Csák Ferencet elfogadhatónak tartja utódjául. Amennyiben a minisztérium felkéri a pályázat zsűrijébe, javasolni fogja megválasztását.
Csák Ferenc megkeresésünkre diplomatikusan annyit mondott, gondolkodik a pályázáson. A márciusi munkakezdés és a választások viszonyáról annyit mondott, hogy a főigazgatói poszt elfoglalása "nem összeférhetetlen" jelenlegi kötelezettségeivel.
A minisztérium mindent megmagyaráz
Kérdéseinkkel megkerestük a minisztériumot is. A márciusi munkakezdésről annyit mondtak, hogy "a Nemzeti Színház esetén például az OKM alapítói határozatban meghosszabbította a korábbi vezető kinevezését, így az új és a régi igazgató hónapokig dolgozhatott együtt az intézmény élén. Így lehetővé válik, hogy megtörténjen a feladatok folyamatos átadása-átvétele."
Hogy a Nemzeti Színház és a Nemzeti Galéria között mi a kapcsolat, számunkra nem világos. Ahogy az sem, miért nincs szükség a feladatok folyamatos átadására-átvételére más intézményben.
A pályázatok kampányszerű kiírása azért meglepő, mert a megbízatások egy része a közlemény megjelenésekor már régebben lejárt, vagy még nem volt esedékes a procedúra. Hírek szerint a lépésre azért volt szükség, hogy a következő kurzus idejére helyet találjanak a jelenlegi vezetés embereinek.
Ez persze a jól értesültek magyarázata volt. Erről is megkérdeztük a minisztériumot, és a nyári hőséggel magyarázták a lépést. "A pályázatok meghirdetésével kapcsolatban a tárca vezetőinek a döntése volt, hogy az ne a nyári időszakban történjen meg, hiszen akkor a szabadságolások miatt esetleg nem jutott volna el időben az érdeklődőkhöz."
A válasz nem ad magyarázatot, miért most éreztek késztetést arra, hogy a már tavaly lejárt megbizatásokkal foglalkozzanak. A Nemzeti Galéria főigazgatói posztjára már tavasszal ki lehetett volna írni pályázatot.
Küzdelem és érdektelenség
A Magyar Országos Levéltár igazgatója nem is tudott pozíciójának meghirdetéséről. A pályázatra informátoraink szerint jó néhányan jelentkeztek. Bár mint az ilyen közintézményekben általános, a fizetés a felelősség mértékéhez képest nem túl jelentős, nettó 300-400 ezer forintot jelent. Viszont a láthatáron feltűnt egy jelentős pénzeket, hárommilliárd forintot mozgató projekt, amelynek kezelése már vonzó lehet az új vezető számára.
A jelöltek közt van informátoraink szerint Kenyeres István, a Budapesti Fővárosi Levéltár főigazgató-helyettese.
A Kulturális Minisztériumnak és a könyvtárosszakmának nagyobb fejfájást okoz, hogy az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) vezetésére tudomásunk szerint ezúttal is csak a jelenlegi igazgató, Monok István jelentkezett. A harmadik terminusa elé néző Monokkal már öt évvel ezelőtt sem volt megelégedve a kulturális vezetés, de akkor a további jelöltek visszaléptek. Most már egyáltalán nincs alternatív jelölt, pedig úgy tudjuk, a minisztérium olyan hévvel keres pályázókat, mint a közelmúltban az MSZP a miniszterelnök-jelölteket.
A minisztérium humán közpolitikai osztályán azt tudtuk meg, egyetlen érvényes jelentkezés esetén már nem írnának ki új pályázatot, mivel nincs meghatározva, hogy minimálisan hány pályamunka szükséges az érvényességhez.
A bécsi Collegium Hungaricum vezetői posztját a bennfentesek szerint Méhes Márton foglalhatja el. Méhes a berlini magyar kulturális intézet igazgatóhelyetteseként volt ismert, később a német kulturális évad kurátoraként folytatta, majd a Pécs 2010 projekt kurátora volt. Erről a pozíciójáról alig egy év után lemondott. | Államtitkárnak ígérték a Nemzeti Galériát? | null | https://index.hu/kultur/pol/2009/10/05/hiller_egy_milliardos_fianak_tette_felre_a_nemzeti_galeriat/ |
2023. 08. 19. 00:00:00 | Rabtársával jött össze a tanárnő, akit börtönbe zártak, miután kiderült, hogy szexelt egy 15 éves diákjával. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A rácsok mögött találta meg a szerelmet az a tanárnő, akit azért zártak börtönbe, mert szexelt egy 15 éves diákjával. Kandice Barber most az egyik rabtársával van együtt, aki barátai kisemmizése miatt került börtönbe - írja a DailyStar.
Kandice Barbert két éve ítélték hat és fél év börtönre, miután kiderült, hogy szexelt egy 15 éves diákjával. A 37 éves nő egy mezőre vitte a fiút, majd lefeküdt vele és megfenyegette, ha bárkinek elmondja, mi történt, azt fogja hazudni, hogy a gyerek megerőszakolta őt. A nő volt férje nemrégiben elárulta, milyen volt megélni a történteket, tekintve, hogy sokáig kitartott az asszony mellett.
A Mail Online forrásai szerint Barber most egy Jay Delaney nevű, 34 éves nővel jött össze a börtönben, aki csalás miatt még tavaly áprilisban kezdte ötéves büntetését. Barber a hatéves büntetésének csaknem felét már letöltötte, és szabadulásuk után is együtt maradnának. Rengeteg időd töltenek együtt, kb. két hónapja tart a kapcsolatuk, amit meg sem próbálnak titkolni: nyíltan csókolóznak, ölelkeznek és fogják egymás kezét, szerelmesnek tűnnek - mondta a lapnak az informátor.
Nyitókép: Getty Images | A börtönben találta meg a szerelmet 15 éves fiúval szexelő tanárnő | 0 | https://rtl.hu/kulfold/2023/08/19/szexualis-ragadozo-tanarno-diak-borton-szerelem |
2013-06-04 16:28:06 | Perelünk a trafikadatokért - A pályázatok részleteinek nyilvánosságáért pert indítottunk az NFM és az NDN ellen. | true | null | 1 | Index | null | A TASZ jogi képviseletével hat szervezet közérdekű adatok kiadása iránti pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafik-pályázatok nyilvánossága érdekében.
A botrány kirobbanásakor a TASZ, az átlátszó.hu, az index.hu, a K-Monitor , az origo.hu és a TI Magyarország úgy döntött, hogy az állami vagyon átláthatóságát ennyire súlyosan érintő tender kapcsán indokolt közösen fellépniük. Az április 29-én beadott adatigénylésekben az elbírálási szempontokra, a vesztes és győztes indulókra és pályázatokra, üzleti tervekre és az elbírálókra voltunk kíváncsiak.
A tender körül kialakult helyzetet tovább súlyosbítja az információszabadság törvény tervezett módosítása, amely jelentősen csökkenti az adatok nyilvánosságra kerülésének esélyét. Ez a módosítás a trafiktenderen túl általánosságban is súlyos korlátozását jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjognak. | Perelünk a trafikadatokért | null | https://index.hu/gazdasag/2013/06/04/a_birosag_kezeben_a_trafikpalyazatok_nyilvanossaga/ |
2006-05-24 00:00:00 | A magyar labdarúgó-válogatott barátságos mérkőzésen 2-0-ra győzött Új-Zéland ellen az újpesti Szusza Ferenc Stadionban. | false | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | Rendkívül álmosan kezdett a magyar válogatott, a vendégek két veszélyes támadást is vezettek, Király Gábor csak bravúrral mentette meg kapuját a góltól.
Már a 2. percben helyzetbe kerültek a vendégek: Bertost ugratták ki, aki a hosszú alsó sarkot célozta meg, de Király bravúrral védte a 10 méteres lövést.
Később átvette a játék irányítását Bozsik Péter együttese, de a mezőnyfölény meddőnek bizonyult, az új-zélandi kapust egyszer sem tették próbára a magyar játékosok.
2. félidő:
A második játékrészt lendületesebben kezdte a magyar csapat, és ez hamar eredményre vezetett: a 47. percben Szabics szerzett labdát a vendégek térfelén, majd kiugratta Husztit, aki a kapujából kifutó Moss mellett a jobb alsó sarokba emelt (1-0).
A vezetés még inkább meghozta a magyarok kedvét, sorra dolgozták ki a helyzeteket, de a legnagyobb lehetőségek is kimaradtak.
A 76. percben Sebők Vilmos a Huszti buktatásáért megítélt büntetőt a kapu jobb oldalába próbálta lőni, de gyenge próbálkozását Moss hárította.
A meccs a 80. percben dőlte el, ekkor Gera ugratta ki Fehért, Moss kifutott a kapujából, de a védő Szabicshoz továbbított, aki az üres kapuba gurított (2-0).
19:30 Feliratkozom | Bozsik Péter győzelemmel debütált a válogatott élén | 0 | http://infostart.hu/sport/2006/05/24/bozsik_peter_gyozelemmel_debutalt_a_valogatott_elen |
2020-01-17 00:00:00 | Vasárnap este sírni fog! - Vagy nem. Az Indexen mindenesetre Beethoven hegedűversenyét és Schumann 2. szimfóniáját közvetítjük. | false | [
"koncertközvetítés",
"müpa",
"komolyzene",
"budapesti fesztiválzenekar",
"beethoven",
"schumann",
"kultúr"
] | 0 | null | 0 | Kerülj képbe hírlevelünkkel, amiben a hét legfontosabb, legérdekesebb cikkeit, videóit ajánlják az indexesek. Feliratkozom!
Sötét lesz és nyirkos hideg, ezért inkább ne menjenek sehova. A komolyzene-rajongóknak és az érdeklődőknek pedig érdemes lesz az Indexre kapcsolni, itt ugyanis 2020 első komolyzenei közvetítésén a lehető legklasszikusabb szimfonikus koncertet fogjuk tolni a Müpából.
A Budapesti Fesztiválzenekar először Beethoven egyik legismertebb és legmegindítóbb művét, a (D-dúr) hegedűversenyt játssza. Ez a mű a nagy német hegedűversenyek (Brahms, Bruch, Mendelssohn a másik három) közül talán a legimpozánsabb, bár ez nyilván ízlés dolga is. A hegedűművész Franz Clement folyamatosan nyaggatta Beethovent, hogy fejezze már be a művet, a mester viszont csak csúszott, csúszott, végül Clement az 1806-os ősbemutatón állítólag kénytelen volt blattolni (első látásra játszani).
Elég nagy bukás lett belőle, és a hegedűverseny csak évtizedekkel később vívta ki a koncert-repertoárokban a mai helyét. Érdekes lesz, hogy az 1708-as Stradivarin játszó fiatal amerikai hegedűs, Benjamin Beilman milyen kadenciákat fog játszani, itt ugyanis a szólista kap némi teret a különböző verziók kipróbálására (vagy épp az improvizációra).
A szünet után Robert Schumann második szimfóniája következik, ami szintén elég népszerű, biztos, hogy nem valami eldugott kottatárból kellett a molyrágta partitúrát előkerestetni. A komponálásban szegény Schumannt nem csak a depressziója, de krónikussá váló fülzúgása is hátráltatta: bár az alapokkal hamar elkészült, a hangszerelés sokáig elhúzódott.
A szimfónia logikus választás a koncert második felére, ugyanis részben Beethoven inspirálta, de erős Bach-hatásokat is mutat. A hangulata ugyanakkor a komponista lelki állapotához képest meglepően pozitív. A BFZ-t a lengyel Marek Janowski fogja vezényelni.
Ennél jóval többet is megtudhat a darabokról, keletkezésükről és menet közben magáról az épp hallható zenéről, ha a koncertet az Index Facebook-oldalán követi, ott ugyanis, ahogy szoktuk, élő (szöveges) szakkommentárokkal kísérjük a videót. A közvetítés 19.45-kor kezdődik!
A koncertközvetítésre vonatkozó megállapodás értelmében a felvételt bizonyos idő töröltük, ezért ebben a cikkben sem található már meg. | Vasárnap este sírni fog! | 0 | https://index.hu/kultur/zene/2020/01/17/bfz_koncertkozvetites_mupa_beethoven_schumann |
2020-01-21 09:06:00+01:00 | Négy év után végérvényesen besokallt a közműlopási ügyétől Galambos Lajos. A tárgyalást félbeszakítva állt fel a vádlottak padjáról, csak azt érezte, ki kell mennie. | false | [] | 0 | null | 0 | 2020. január. 21. 09:06 Utolsó frissítés: 2020. január. 21. 09:26
Négy év után végérvényesen besokallt a közműlopási ügyétől Galambos Lajos. A tárgyalást félbeszakítva állt fel a vádlottak padjáról, csak azt érezte, ki kell mennie.
Tavaly májusban egyszer már rosszul lett a tárgyalásán, és most sem érezte magát különbül Galambos Lajos. Noha a bíróságra reggel még frissen és fitten érkezett, a szünet után azonban már zsibbadt kézzel és mellkasi fájdalomra panaszkodva tért vissza a vádlottak padjára.
Kérvényezte, hogy a tárgyalás az ő jelenléte nélkül folytatódjon tovább. A bíró helyt adott a zenész kérésének, és elfogadta, hogy az önkényesen lemond a tárgyaláson való jelenlétének a jogáról.
A trombitás a Borsnak bevallotta: fél, hogy elhunyt jó barátja, Gesztesi Károly sorsára jut.
"A tárgyaláson feketén-fehéren kiderült, hogy nincs tetten érhető bizonyíték, ahogyan az is, hogy ilyen esetben nem szoktak eljárást indítani. Ennek tükrében úgy éreztem, hogy a továbbiakban fölösleges a személyes jelenlétem" – mondta. | Élet+Stílus: Megint rosszul lett a tárgyalásán Galambos Lajos | 0 | https://hvg.hu/elet/20200121_Megint_rosszul_lett_a_targyalasan_Galambos_Lajos/nyomtatas |
2014-07-27 21:33:00 | Hamarosan közzéteszi immár hatodik jelentését a Kielegyenafold.hu honlapon Ángyán József volt államtitkár, Fidesz–KDNP-s, majd független volt parlamenti képviselő az állami földbérleti rendszer visszásságairól. Ennek egyik legfőbb megállapítása, hogy az állam eddig a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politikaközeli nagybirtokkal, a „zöldbárókkal”, a globális és hazai nagytőkével, annak oligarcháival kötött szövetséget, s alakított ki „stratégiai partnerséget”. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Fazekas Szabolcs – aki a földművelésügyi miniszternek csak névrokona, de jó barátságban van vele és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel is – édesapjával és feleségével együtt 382 hektár földhöz jutott Abádszalókon, Kunhegyesen és Kunmadarason. A „Fazekas-érdekeltség” ezenfelül egy másik családtaggal, a polgármester testvérével kiegészülve, pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további hetven állami birtoktestet bérel e térségben.
A karcagi Szilágyi János és Szilágyi János Imre négy nyertes pályázattal 331 hektárnyi földhöz jutott, s ezzel a megyei rangsor második helyére került. Pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további 67 állami birtoktestet bérelnek, ezzel a karcagiak szerint ők is ezer hektárt meghaladó állami földterület felett diszponálhatnak.
Ángyán József – magányosan a parlamentben
„Nem nevezhetők kérges tenyerű kisbirtokosoknak a bronzérmes karcagi Hubai család tagjai sem. A család feje, Hubai Imre Csaba agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, az Üllőparti Gazdaszövetkezet elnöke, a MAGOSZ megyei elnöke, biogazda, fia pedig az agrárkamara vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke” – írta Ángyán. A Hubai és Társai Kft. 4300 hektáron folytat biodinamikus gazdálkodást, ökológiai növénytermesztést és állattartást, de vágóponttal és húsüzemmel is rendelkezik, továbbá Karcagon tulajdonosa az ország egyetlen négycsillagos bioszállodájának. Hubaiék háromszázhuszonkét hektár állami földet nyertek pályázaton, s további 32 darab ismeretlen méretű állami birtoktestet is bérelnek pályáztatás nélkül.
Ugyancsak a nagyobb nyertesek között van Bekecs Mátyás őstermelő és Bekecs Péter egyéni mezőgazdasági vállalkozó Tiszaszentimréről: mindketten Fazekas Sándor agrárminiszter unokatestvérének gyermekei. A Bekecs testvérek esete azért keltett helyben indulatokat, mert a tanyájuktól több mint húsz kilométerre vannak az elnyert földek, így elvileg nem pályázhattak volna „helyiként”.
Ráadásul alig pár tucat birkára, néhány szarvasmarhára és sertésre való tekintettel nyertek el a helyi állattartó gazdák elől 255 hektár állami gyepterületet. A vidékfejlesztési tárca ezt korábban így kommentálta: „A miniszter unokatestvére hosszú évekkel ezelőtt egy tősgyökeres tiszaszentimrei gazdához ment férjhez. Ez a család évszázadok óta Tiszaszentimrén él és gazdálkodik. A családban mindenki agrárvégzettségű. A miniszter unokatestvérének gyermekei is évek óta gazdálkodnak. Tanyán élnek, állattartással foglalkoznak. Az egyik fiú éppen azért települt haza Angliából angol feleségével, hogy szülőfalujában boldoguljon. Mivel abban látták a gyerekek a továbbfejlődés lehetőségét, hogy gazdaságukat bővítik, eldöntötték, hogy élnek a földhaszonbérleti lehetőséggel. Pályázásukról tájékoztatták miniszter urat is. Pályázatukat egyedül készítették elő, abban és az elbírálásban senki segítségét nem kérték és nem vették igénybe.”
Győr-Moson-Sopron megyében a soproni Erőss Kálmán József vezeti a nyertesek listáját. A térség legnagyobb juhászatának tulajdonosa három nyertes pályázattal 107 hektár területhez jutott Fertőrákoson és Sopronban, ezenfelül pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel további három állami földrészletet bérel ugyanitt. Farkas Laura falusi vendégfogadással és turizmussal is foglalkozó, részben Natura 2000-es területen gazdálkodó pályázó önállóan, valamint a méhészkedő és gyümölcstermesztő Miltaller Ádámmal közösen 104 hektár földhöz jutott Győrladaméron és Mosonszentmiklóson. A megszerzett birtoktestek átlagos nagysága 35 hektár.
Hajdú-Biharban Szabó Zoltán és két családtagja Püspökladányból elsősorban szarvasmarhatartással foglalkozik: ők két nyertes pályázattal 477 hektár rétet, legelőt és szántóterületet kaptak az állami földekből, s ezzel a megyei rangsor élére kerültek. Ezüstérmes az AVIS-96 Bt., amelyet a Hajdú-Bét-ügy egyik legismertebb libatenyésztő károsultja, Ónodiné Demeter Éva alapított, de 2013 januárjától már a férje és egy másik tulajdonos nevén van a vállalkozás.
Az alapító nemcsak a Hajdú-Bét-ügy miatt ismert közszereplő a térségben: 2006 és 2010 között Hajdúböszörményben fideszes önkormányzati képviselő volt, 2011 óta pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) Hajdú-Bihar megyei irodáját vezeti. A családi cég által elnyert terület tulajdonosi jogait Ónodiné munkaadója, az NFA gyakorolja, a pályázati kiírás viszont csak a terület vagyonkezelője, a Hortobágyi Nemzeti Park dolgozóit zárta ki az indulók közül – jegyezte meg tanulmányában Ángyán József.
A volt parlamenti államtitkár ezúttal külön is vizsgálta a nemzeti parki területek pályáztatásának anomáliáit. Megállapította, hogy 2013 végéig tíz magyarországi nemzeti parkra, valamint az NFA kezelésében lévő területek közül mintegy 245 ezer hektárnyi állami földterületre írtak ki pályázatot, s a 3300 birtoktestre kötött szerződéssel eddig csaknem 95 ezer hektárnyi területet adtak bérbe: ennek több mint fele védett.
Több vesztes gazdát is megkerestek a nyertesek, hogy továbbra is használhatják a legelőt, ők csak az uniós támogatást vennék föl
– Aggodalomra ad okot, hogy a nemzeti parki pályázatok elbírálásánál a szubjektíven adható pontszámokat, az NFA példáját követve, a duplájára emelték. A pályázati anyagot nem köteles ellenőrizni a kiíró, így utólag sincs mód az elbírált pályázatok összehasonlítására, a döntések kifogásolására. Tavaly augusztusban ráadásul hatályba lépett egy olyan kormányrendelet is, amely szerint a száz hektárnál nagyobb területek esetében a bírálók nem kötelesek a legjobb pályázatot benyújtót nyertesként kihirdetni: az is elnyerheti a földet, aki nála tíz százalékkal kevesebb pontot kapott – mutatott rá Ángyán József.
Bérbe adható mezőgazdasági területek, különösen gyepek legnagyobb arányban az alföldi nemzeti parkjaink, mindenekelőtt a Hortobágyi, a Kiskunsági, valamint a Körös–Maros Nemzeti Park területén találhatók. Nem véletlen hát, hogy bár szinte minden nemzeti parkunknál súlyos konfliktusok alakultak ki, a legnagyobbak épp e három földbérleti pályázatait kísérték. Közülük is kiemelkednek a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földbérleti konfliktusai – írta a professzor, aki a bihari állattartó gazdák földbérleti kálváriáját külön esettanulmányban emelte ki.
„Buj Gyula 57 éves őstermelő Mezőpeterdről. Csak juhtartással foglalkozik, négyszázötven állata van, s nyaranta bérlegeltetést is vállal, hogy meg tudjon élni. Tizenkét éve bérelt földet a HNP területeiből, már akkor is ezt tette, amikor nem volt földalapú támogatás. Jövő évtől nem lesz területe, pedig a tanyája az eddig bérelt legelő közepén helyezkedik el. Rezes Gergely 32 éves minősített fiatal gazda Váncsodról. Előző évben az NFA földbérleti pályázatán négy község területén összesen tizennégy hektár elhanyagolt, gazdátlan állami földterület bérleti jogát nyerte el. Ennek fejében vállalta, hogy meglévő juhállományát fejleszti, sőt a kiírásnak megfelelően őshonos fajtára vált. Ez a fejlesztés megtörtént, a Juhtenyésztő Szövetségnél törzstenyésztőnek be is jelentkezett. Háromszáz juha van, de immár nem lesz hol legeltetnie. Fábián Zoltán 59 éves, juhtartással foglalkozó gazda. Hétszázötven állatának 2015-től nem lesz legelője. Papp Zsigmond 49 éves őstermelő. Csak juhtartással foglalkozik. A nemzeti parktól bérelt legelőterületeit elveszítette. A Rákóczi Gazdaszövetkezet kétszáz szarvasmarhát tart, a HNP-től szintén »ősidők óta« bérel területet, húsz családnak teremtett megélhetést. Jelenleg se kaszáló-, se legelőterülete, sőt a bérelt szántóterületeiből is veszített” – sorolta a sokakat felháborító eseteket a tanulmány szerzője.
Az idei választásokat követően, a korábbi miniszterelnöki ígéretek ellenére újraindították a szerződéskötéseket az új nyertesekkel. Erre Ángyán szerint bizonyára azért volt szükség, mert május 15-én járt le a területalapú támogatás igénylésének határideje, és aki addig az időpontig nem kapta meg a kontraktust, az egy évre kimarad az uniós pénzosztásból.
Hozzátette: időközben – más esetekhez hasonlóan és jellemző módon – több vesztes gazdát is megkerestek a nyertesek, hogy továbbra is használhatják a legelőt, ők csak az uniós támogatást vennék föl. Ez azonban törvénytelen, mert a pályázatban vállalni kellett saját állatállomány tartását. Az pedig egyenesen korrupciógyanús – jegyezte meg –, hogy akadt gazda, akinek azt ígérték: ha csöndben marad az elveszített legelője miatt, majd nyerhet máshol. | Ángyán József hatodszor is borít | null | http://nol.hu/gazdasag/ha-csondben-maradsz-nyerhetsz-1475879 |
2020-11-22 20:37:00 | Anyagi ellehetetlenítés, feladatkörök elvétele, a mozgástér szűkítése új törvényekkel és Fidesz uralta intézményekkel, a napi munka szabotálása, rágalmazó, lejárató kampányok – így tenné tönkre a Fidesz és kormánya azokat az önkormányzatokat, ahol tavaly ősz óta az ellenzék fontos pozíciókat szerzett. Sorra vesszük, miként írja felül a központi hatalom a választói akaratot. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | A választott eszköz függ a település méretétől, de a jelek szerint mindegy, hogy a fővárosról vagy néhány száz fős faluról van szó: ha a Fidesz egy éve valahol elveszítette a helyhatósági választásokat, mindent bevet azért, hogy a rosszul döntő lakosságot móresre tanítsa. E hadjáratot a fideszes vezetésű helyhatóságok autonómiája is alaposan megsínyli – az ő mozgásterük éppúgy szűkül, mint a nem fideszes településeké, még ha a fejlesztési források odacsoportosítása talán feledtetheti is a sérelmeket.
A tavaly októberi önkormányzati választások óta az országban 25, két kivétellel (Jászárokszállás, Mohács) 5000 fő alatti településen lehetetlenült el annyira az önkormányzati munka, hogy a képviselő-testület feloszlatta magát. Mindez nem független attól, hogy az elmúlt tíz évben egyre jobban beszűkültek a polgármesterek és a képviselő-testületek döntési és finanszírozási lehetőségei, a kistelepülések pedig egyre inkább a kormánytól váltak függővé.
Kistelepülések: brutális üzenetek
Az önkormányzatok finanszírozását 2013-ban alakította át a kormány, ekkor a lakosságszám szerinti normatív támogatási rendszert felváltotta a feladatalapú finanszírozás, amelyben az állam főleg kötött felhasználású támogatásokat biztosít számukra például köznevelési, szociális és gyermekjóléti, gyermekétkeztetési és kulturális feladatok ellátására. Bár e rendszerben is működik kiegyenlítő mechanizmus (a kevés adóbevétellel rendelkező települések valamivel többet, a több adóbevétellel rendelkezők valamivel kevesebbet kapnak), az önkormányzatok forrásai így is meglehetősen szűkösek, és legfeljebb helyi adók kivetésével tudják azokat bővíteni. A legtöbb kistelepülés azonban ezzel a lehetőséggel is csak alig tud élni – arról nem is beszélve, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben még ezen adóbevételek egy részétől is elestek.
A választási kampányokban a polgármesterjelöltek keze így meg van kötve; fejlesztéseket legfeljebb a kormány által megnyitott pályázati pénzekből, illetve a településre vitt – egyre inkább a kormányhoz kötődő – beruházásokból tudnak megvalósítani, ha nem akarják a végtelenségig terhelni a lakosokat és a helyi vállalkozókat adókkal. A költségvetésben meghatározott állami támogatás mellett jelenleg a Magyar Falu Program nevű pályázati rendszer a lehetséges fő kiegészítő pénzforrás a kistelepülések számára.
A Magyar Falu Programot a Modern Városok Program mintájára tavaly február végén indították el az 5000 lakos alatti települések számára. A múlt évben összesen mintegy 65 milliárd forintot osztottak szét ennek keretében, 2020-ra és 2021-re pedig 90-90 milliárdot terveztek be rá a költségvetésben. A programban céltámogatásokra lehet pénzt elnyerni: a kormány olyan feladatokra ad ennek keretében néhány millió forintokat, mint járda, út vagy híd építése, felújítása, orvosi rendelők felújítása, közterület karbantartására szolgáló eszközbeszerzés (például fűnyíró vásárlása), iskola-, óvoda-, tornaterem- vagy játszótér-felújítás, temetőrendezés. Magyarul az önkormányzatoknak a legalapvetőbb helyi karbantartási feladatok ellátásához is a kormánynál kell pénzért kuncsorogni.
A finanszírozási rendszer a helyi politikai lehetőségeket is beszűkíti: nagy terveket nem lehet megvalósítani, a polgármesterek legfontosabb feladata a pályázatok beadásán kívül leginkább a lobbizás a falu mellett – fotózkodás és smúzolás a helyi nagyemberekkel, hogy ők utána támogassák a falu pályázatait a fővárosban. Bár a G7.hu tavaly októberben arról közölt elemzést, hogy a fideszes polgármesterek nem feltétlenül tudtak több támogatást kiharcolni a településeiknek az előző ötéves ciklusban – vagyis jórészt még azelőtt, hogy a Magyar Falu Program jelentős változásokat hozott volna –, és a függetlenek ugyanúgy be tudják adni a pályázatokat, kistelepülési szinten mégis az a legfontosabb választási érv a fideszes vagy Fidesz-közeli polgármesterek mellett, hogy ők több forrást tudnak a településre vinni.
„Előttem a feladat – mögöttem a kormány” – ezzel a szlogennel kampányolt (végül sikertelenül) a fideszes támogatással induló Grenyó János a Nógrád megyei Cserhátsurány polgármesteri pozíciójáért az október eleji időközi választáson, miután a képviselő-testület feloszlatta magát. „A kormány csak a komoly, mindenki érdekét szolgáló, életképes fejlesztési koncepcióval rendelkező, együttműködni képes vezetést támogatja: nem a 10 hónap után sértődötten önmagukat feloszlató településvezetőket. Igenis fontos tehát, hogy ki most (és ki lesz) Vizsoly első embere” – érvelt maga mellett az újraválasztásért kampányoló fideszes Palotás András.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban a független többségű testület mondta ki a választások után 10 hónappal, hogy nem tud tovább együtt dolgozni a fideszes polgármesterrel, míg Cserhátsurányban az 1990 óta regnáló KDNP-s polgármestert leváltó független politikust próbálták elmozdítani a képviselő-testület feloszlatásával. A vizsolyihoz hasonló forgatókönyv zajlott le Etyeken (erről részletesen írtunk korábban, lásd: Választáson kívüli módszerek, Magyar Narancs 2020. augusztus 13.), illetve Balatonfűzfőn is, ahol a testület önfeloszlatása után a Fidesz az újrainduló polgármestert, Szanyi Szilviát támogatta, aki a hétvégén nyert is. A testület feloszlatását kezdeményező független képviselők mindhárom helyen a polgármester sajátos vezetési stílusát és a településen eluralkodó egyre rosszabb légkört kifogásolták; több helyen bevett módszer a nem fideszes képviselők módszeres lejáratása.
A független polgármesterek ellehetetlenítése szintén több helyen előfordult (Cserhátsurány mellett Balatonberényben, Agyagosszergényben, Csanádpalotán, Tiszacsegén és Vizsláson). Ezeknél a képviselő-testület feloszlatását kezdeményező képviselők legfőbb érvei a több esetben évek óta a települést vezető polgármesterek ellen szintén az, hogy „nem hoznak elég fejlesztést” a faluba, de többször hivatkoztak generációváltásra vagy egyszerűen nézetkülönbségekre, mondván, a testület nem tud együtt dolgozni a polgármesterrel.
„A Polgármester Úr és a mi önkormányzati felfogásunk és gyakorlata közötti különbözőségről, melyet próbálkozásaink ellenére nem sikerült áthidalni, és amely ma már akadálya a falu fejlődésének” – írták a balatonberényi képviselők a települést 2006 óta függetlenként vezető Horváth Lászlóról. „Mondjuk ki, ha a négy képviselő összefog, megbuktathatják a megválasztott polgármestert” – mondta a Kisalföldnek a Győr-Moson-Sopron megyei Agyagosszergényt 2014 óta vezető független Szalai Istvánné, miután a képviselő-testület négy fideszes tagja a „dinamizmus hiányára” hivatkozva megszavazta a testület feloszlatását. Tiszacsegén a 2011 óta pozícióban lévő fideszes polgármestert tavaly felváltó Fekete Gergőt mozdították el egy volt fideszes képviselőnő vezetésével és a testület feloszlatásával. „Megkérdeztem az egyik, Gergő mellől kihátráló képviselőt, hogy akkor mi lesz, ha megint Gergő nyer és ne adja Isten, újra bekerülnek ők is? A válasz az volt: »akkor ugyanígy felállunk«” – írta egy helyi lakos a Facebookon, egy másik pedig arról írt, a volt polgármester azt próbálja elérni, hogy a település csak akkor kapjon támogatást, ha ő nyer.
A kormánytól függő finanszírozási rendszer anomáliái miatt a polgármesterek másik lehetősége a falvak fejlesztésére a pályázati pénzek mellett az, ha nagyberuházásokat engednek be a településükre – még a független településvezetőknek is megéri, ha támogatják ezeket, mert munkahelyeket teremtenek, bevételt hoznak, jó esetben pedig a beruházónál sikerül elérni azt is, hogy fejlesszen valamit a faluban. A legtöbb polgármester ezért nem próbálja akadályozni a beruházásokat – habár úgy tűnik, nem is nagyon lehet. Például a 2002 óta hivatalban lévő szigligeti független polgármester, Balassa Balázs és a helyi képviselő-testület azzal az indokkal mondott le posztjáról, hogy „bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben, úgy érezzük, védtelenek vagyunk. Úgy látjuk, ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani, így a testület a lemondásával szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre”.
Bár Pilismaróton a lakosok tiltakozása miatt a helyi bányaberuházás mellett álló fideszes támogatású polgármester előbb lemondott, majd a testület is feloszlatta magát, hogy a bányáról végül egy újonnan megválasztott testület dönthessen, ez a ritkább eset – a településvezetők a legtöbbször zöld jelzést adnak a legkülönfélébb beruházásoknak, pártállástól függetlenül.
A jelen önkormányzati rendszerben ugyanis az önállóságra törekvő polgármesterek is kényszerpályákon mozognak, az uram-bátyám viszonyokon változtatni akaró vagy a gyanús pénzügyeket megpiszkáló polgármesterek és képviselők pedig ugyanúgy bukásra vannak ítélve helyi szinten, mint azok, akik a rendszertől függetlenül próbálnának bevételhez jutni vagy csak védenék a saját településüket.
A megyék élesztése
Idén tavaszig a megyei önkormányzatoknak túl sok lapot nem osztott az Orbán-kormány, feladataik az elmúlt évek során jócskán beszűkültek, jellemzően kádertemetők lettek. A megyei önkormányzat funkciója alig volt több annál, mint hogy fizetést biztosítson a megyei képviselőknek és elnököknek. (A megyei önkormányzat képviselőire a fővárosiak és a megyei jogú városok polgárai nem szavazhatnak, így ezek a testületek maximum 3,7 millió ember voksai alapján állnak föl; ráadásul a részvétel a helyhatósági választásokon a kisebb településeken általában nem magas.) Azt, hogy a megyei önkormányzatok az előző évek feladatelvonásait követően semmit sem csináltak, jól mutatja a G7 pénzügyi elemzése: eszerint 2018-ban a 19 megyei önkormányzat összesen 4,7 milliárdot költött, szinte csak a képviselők fizetésére és a működési költségekre.
A 2019-es önkormányzati választás során a 23 megyei jogú város közül 10-ben született ellenzéki, és összesen 48 tízezer főnél nagyobb lélekszámú városban nem fideszes (ellenzéki összefogású vagy független) győzelem – viszont mind a 19 megyei önkormányzat fideszes többségű maradt. A kormány ezért az elmúlt hónapokban revitalizálta az intézményt: olyan jogokkal ruházta fel, amelyek megadását az ellenzéki vezetésű települési önkormányzatok ellehetetlenítésén kívül semmi más nem indokol. Jó példa Göd: a kormány áprilisban váratlanul különleges gazdasági övezetté nyilvánította a 2019 őszén megválasztott polgármester, a momentumos Balogh Csaba által irányított városban lévő Samsung gyár területét. Így pedig az ellenzéki vezetésű település akár a gyár által fizetendő iparűzési adó egészétől is eleshet – a megyei önkormányzat ugyanis ezt tetszés szerint oszthatja szét az alá tartozó települések között.
A rendelet szerint a kijelölt területeken bizonyos közterületek, közparkok, közutak tulajdonjogát a Pest Megyei Önkormányzat kapja meg, és itt a helyi adóztatás joga is átszáll a megyei közgyűlésre, amely ezenkívül új adókat is kivethet. A kijelölt területeken a kormány, majd a megyei önkormányzat új településrendezési, beépítési, örökségvédelmi, környezetvédelmi szabályokat állapíthat meg. Göd polgármestere a rendelet hírére úgy reagált akkor, hogy ez halálos ítélet a városa számára. A polgármester szerint a Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti. „A jövőben pedig sem az önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek” – írta akkor Balogh Csaba a közösségi oldalán.
Májusban aztán jött Semjén Zsolt törvényjavaslata, mely szerint az egész országra kiterjeszthető a gödi modell. Júniusra meg is szavazták a törvényt, amelynek értelmében a kormány bárhol (kivéve a főváros, illetve megyei jogú városok területén) kijelölhet különleges gazdasági övezetet, nem is kell olyan nagy beruházásnak lennie, mint Gödnél, ahol 100 milliárd forintban állapították meg a beruházási összköltség küszöbét; most már elég, ha a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás legalább 5 milliárd forintos. „A törvényjavaslat elfogadása esetén az (…) 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer jelenlegi struktúrája is megbillen, gyengül az egyes helyi – területi és települési – önkormányzatok közötti mellérendeltségi viszony” – írta akkor közleményében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Schmidt Jenő, a szervezet elnöke – aki egyébként Tab fideszes polgármestere – korábban arra is felhívta a kormány figyelmét, hogy a gépjárműadó elvonása, az iparűzési adó csökkentése szinte minden önkormányzat költségvetésébe léket üt, de sok településvezetésnek fog komoly problémát okozni az idegenforgalmi adó és a parkolási bevételek elmaradása is.
A kormány egyéb módokon is számottevően szűkítheti a települési önkormányzatok mozgásterét, mégpedig a hangzatos Modern Városok Programmal (MVP). A K-Monitor Blog még nyáron arról írt, hogy jelentős lassulások és aránytalanságok tapasztalhatók a 2017-ben indult programban: van olyan város, ahol az állami ígéretekből még semmi sem valósult meg (ez az ellenzéki vezetésű Szeged). Orbán Viktor 2015 elején jelentette be a programot, s az 2017-ben „indult el” több mint 250 projekt ígéretével, amelyek összesen 3500 milliárd forintból valósulnának meg 2022-ig. A K-Monitor által kikért adatokból jól látszik, hogy a legtöbb elakadt projekt ellenzéki vezetésű városokban van: Salgótarjánban, ahol 2014 óta ellenzéki a polgármester, 18 projekt várat még magára, az elmúlt években pedig egyetlen fejlesztés lett csak kész: a 21-es főút M3 autópálya és Salgótarján közt 2×2 sávra bővítése. A második helyen Szeged áll 16 eddig nem megvalósult projekttel. Itt 2002 óta nem fideszes a vezetés, és Botka Lászlót nem sikerült 2019-ben sem legyőznie a Fidesznek, pedig elég sok energiát szántak a megbuktatására. A szomorú rangsor harmadik helyét Hódmezővásárhely foglalja el 15 befejezetlen projekttel. A már elkészült fejlesztések szempontjából a legjobban Dunaújváros áll (bár ott is ellenzéki a vezetés), majd Nyíregyháza (2010 óta fideszes a polgármester) és a fideszes „mintaváros” Debrecen, illetve Kaposvár következik.
„A kormány több mindent elvesz tőlünk, ami a korábbi ígéretekben szerepelt. Ilyen például a Modern Városok Programban elindult Minőségi Otthoncsere Program, amelynek következtében 33 önkormányzati tulajdonú bérház áll üresen, ahova rászoruló családokat költöztetnénk – de nem tehetjük, mert az ehhez szükséges dokumentumot Gyopáros Alpár, a program vezetője nem írja alá” – mondta el lapunknak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester. A városvezető beszámolt további elvonásokról is, ezek olyan projekteket érintenek, amelyek korábban szerepeltek az MVP hódmezővásárhelyi fejlesztései között. Ilyen volt például új könyvtár és tudásközpont létrehozására szánt 5 milliárd forint, amelyet végül blokkolt a kormány, de hasonló a helyzet az iskolafelújítási projekteknél is. Márki-Zay egy júniusi Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy az ellenzéki városvezetők sorra kapnak jelzéseket a Fidesz térségbeli országgyűlési képviselőjétől vagy éppen Gyopáros Alpártól, a Modern Városok Program felelősétől: ezen üzenetek lényege, hogy amelyik polgármester politikai szerepet vállal, annak a városa nem fog fejlődni, nem kap támogatást, így a koronavírus-járvány miatt kiesett és elvont bevételei hiányában akár csődbe is mehet. A baj csak akkor kerülhető el, ha az adott polgármester nem támadja a Fideszt – állította bejegyzésében Márki-Zay. Mivel ő már 2019 előtt is polgármester volt (időközin választották meg 2018 februárjában), erre a ciklusra nem is számolt kormányzati támogatással, ezért olyan elemeket vett be a programjába, amelyeket az önkormányzat saját erőből is meg tud valósítani: például a belváros újratervezése, parkosítás, és folyamatban van az ingyenes buszhasználat is.
Bukott fideszesek vigaszága
Miskolcon is hasonló eset fordult elő: áprilisban elállt a kormány a korábban beígért Diósgyőri vár rekonstrukciójának 1,5 milliárd forintos pályázatától, amelynek a kivitelezést elindító támogatói nyilatkozatát korábban már alá is írta a Miniszterelnökség. Érdekes, hogy két évvel ezelőtt (amikor még fideszes volt a városvezetés) a kormány további milliárdokkal bővítette a felújítás büdzséjét: 10 milliárd pluszt ítéltek meg a fejlesztésre. Ettől ugyan nem esik el a mostani városvezetés, de a 2016-ban elnyert 1,5 milliárd forinttól igen, amiből a vár külső rekonstrukcióját finanszírozták volna. A sor folytatható: Pécs sem kap meg korábban megígért forrásokat, ezért az önkormányzat honlapján október elején megjelent egy számláló, amely azt mutatja, hány napja és mennyivel tartozik a városnak a kormány. A Modern Városok Program kormány és Pécs közötti 2020. évi támogatási szerződését tekintve a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. (ZSÖK) és a Pannon Filharmonikusok Zenekar (PFZ) idei működtetésére – lapzártánkkor – már 134. napja nem utalta át az Emmi az ígért közel 2 milliárd forintot. A megállapodás 2015-ben jött létre és tíz évre szól az MVP keretén belül, amely szerint minden év június 1-jéig Pécsnek meg kell kapnia a pénzt. A minisztérium tavaly nem ült ennyit rajta: az akkor még fideszes vezetésű Pécsnek áprilisban átutalta az esedékes összeget.
Az MVP történetében újabb fordulat következett idén augusztusban, hiszen a kormány arról döntött, hogy módosítja a programra vonatkozó kormányrendeletet, és a jövőben már nem csak a megyei jogú városoknak, hanem a megyei önkormányzatoknak is nyújtható támogatás. Szeptemberben pedig szintén a megyei önkormányzatokat érintő döntés született, a kormány négy gazdaságfejlesztési zónát hozott létre – ezek az egész országot lefedik, kivéve Pest megyét, Budapestet és a megyei jogú városokat –, s az élükre kormánybiztosokat nevezett ki. Noha a rendeletben az szerepel, hogy a kormánybiztosok az érintett települési önkormányzatokkal is egyeztetnek a fejlesztésekkel kapcsolatban, úgy tűnik, ebben a történetben főleg a megyei önkormányzatoknak osztottak lapot – Schmidt Jenőtől úgy tudjuk, egyelőre nem keresték meg a települési önkormányzatokat. Az első ülésen is a megyei képviselők és elnökök vettek részt. Apróságnak tűnhet, de beszédes, hogy a kormánybiztosok irodája a régiók megyeházában lesz, s ennél is érdekesebb a kijelölt biztosok névsora. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lett, Északnyugat-Magyarországot Navracsics Tibor kapta, a Dél-Dunántúl felelőse pedig Mikes Éva egykori pécsi alpolgármester, fideszes országgyűlési képviselő és államtitkár, aki később kiszállt a politikából, és legutóbb egy pécsi önkormányzati cég jogi igazgatója volt (jelenleg már nem az). A legérdekesebb Dél-Alföld kormánybiztosa: ő Nemesi Pál, aki tavaly a Fidesz által támogatott független jelöltként sikertelenül indult el Botka László ellen a szegedi polgármesterségért.
(A főváros helyzetével következő számunkban foglalkozunk – a szerk.) | Fojtófogás | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/fojtofogas-134206 |
2015-05-12 00:00:00 | Rendőrséghez fordult a károsultak egy részét képviselő ügyvéd, mert nem tartja szerencsésnek, hogy a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. körözés alatt álló ügyvezetőjének lányai "elkezdték kiárusítani a család érdekeltségébe tartozó étterem berendezéseit". Dobrossy István azt kérte a nyomozóhatóságtól, hogy függessze fel az értékesítést. | true | null | 1 | ATV | null | Kun-Mediátor: gyanús vagyonkivétel zajlik a károsultak szerint | null | https://www.atv.hu/belfold/20150512/kun-mediator-gyanus-vagyonkivetel-zajlik-a-karosultak-szerint |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.