date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2015-11-04 16:23:00+01:00 | Gyula — Tizenhat éve tisztázatlan a kérdés: ki ölte meg Szathmáry Nikolettet? A rendőrség és a család ennyi ideje keresi az elkövetőt, a nyomozást az elmúlt években többször megnyitották, azonban mindannyiszor vakvágánynak bizonyult az a szál, amin éppen elindultak a rendőrök. | false | [
"rab",
"gyilkosság",
"Szathmáry Nikolett"
] | 0 | null | 0 | Rabot faggatnak a gyerekgyilkosságról
Gyula — Tizenhat éve tisztázatlan a kérdés: ki ölte meg Szathmáry Nikolettet? A rendőrség és a család ennyi ideje keresi az elkövetőt, a nyomozást az elmúlt években többször megnyitották, azonban mindannyiszor vakvágánynak bizonyult az a szál, amin éppen elindultak a rendőrök.
Szathmáry Nikolett (†7)
Azonban – úgy tudjuk – van egy férfi, akit gyakran meglátogatnak a nyomozók emiatt.
A férfi információink szerint nem messze lakott attól a helytől, ahol évekkel később megtalálták a kislány holttestét. Jelenleg börtönben ül, hiszen már követett el gyilkosságot, amiért életfogytiglani fegyházat kapott. De – úgy tudjuk – kitartóan tagadja, hogy köze lenne Niki megöléséhez. Ez nem is csoda, hiszen ha valaki, ő pontosan tudja, milyen sanyarú sorsa van a fegyházakban a gyerekgyilkosoknak. Így marad a remény, hogy valakinek feltámad a lelkiismerete és közelebb viszi a nyomozókat az elkövetőhöz. Addig is a család életben tartja Nikolett emlékét, minden évben eltűnésének évfordulóján emléksétát tartanak, többek között azzal a céllal, hogy felhívják a szülők figyelmét a gyermekekre leselkedő veszélyre, és hogy az elkövető ne nyugodhasson meg soha.
– Több lehetséges elkövető miatt nyitották meg a nyomozást, van most is, akit időnként néznek. Kiderül-e valaha, hogy ő volt, vagy sem, nem lehet tudni. Nem vallja be, bizonyíték pedig nincs – mondta a Gyula Tv-nek az édesanya, Szilágyi Edit.
Tizenhat éve nem tudják, ki ölte meg kislányukat
Mint megírtuk, 1998. január 14-én néptáncórájáról hazafelé tartott a gyulai Szathmáry Nikolett, azonban soha nem érkezett meg. A művelődési háztól az otthona egy alig tizenöt perces sétára van, a törökzugi boltnál még beszélgetett gyermekorvosával, de utána már nem lehet tudni, hogy mi történt. Évekkel később nádvágó munkások találták meg Niki holttestét. A lány ma már huszonkét esztendős lenne.
Cs. K. | Rabot faggatnak a gyerekgyilkosságról | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/rabot-faggatnak-a-gyerekgyilkossagrol/gjz5qqh |
null | Mindössze egy vitaindító anyagot, „nulladik verziót” kaptak a szakmai kamarák az egészségügy munkaszervezési szabályait módosító kormányzati javaslatról – ez derült ki a Takács Péter egészségügyi államtitkárral tartott több órás szerdai egyeztetés után. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Szerdán írtunk arról, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy törvénymódosítási javaslatot juttatott el a Magyar Orvosi Kamarához. Az ebben foglaltak azzal fenyegetnek az érdekvédők szerint, hogy elvesztik az érdekérvényesítésük utolsó eszközeit is. Egyebek mellett a korábbiaknál háromszor több ügyeletre kötelezhetnék az orvosokat, s a többletmunka díjazása is drasztikusan csökkenne. A MOK és az Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) kedden közös közleményben tiltakozott a változások ellen. A javaslat azonnali visszavonását követelték, valamint azt is írták, hogy a bevezetése ellen a kamara és a szakszervezet is fel fog lépni.
A javaslatról Takács Péter államtitkár tegnapra hívta egyeztetésre a szakmai kamarákat és a Cser Ágnes vezette MSZ-EDDSZ-t. A Magyar Orvosok Szakszervezete ma az orvosi kamarával közös közlemény kiadására készül, ezért nem kívánta kommentálni a tárgyalás eredményét.
A találkozó után lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke azt mondta: az egyeztetésen Takács Péter ismertette a javaslat célját, hátterét. Az államtitkár szavai szerint ami nyilvánosságra került, az még csak egy koncepció, amellyel a munkajogi problémákat szeretnék rendezni. Ilyenek például a munkaidő nyilvántartás, a műszakátadás vagy az ügyeletek kérdései. Ismertette azt is, hogy a következő hetekben, hónapokban milyen ütemterv szerint kíván egyeztetést folytatni a kamarákkal, a kórházszövetséggel, valamint a szakszervezetekkel. Balogh Zoltán szerint október elejéig várja a szakmai szervezetek és az érdekvédők javaslatait, véleményét. Az államtitkár jelezte, hogy az őszi parlamenti ciklusban ez a szabályozás nem kerül napirendre, az anyagot végleges formájában 2025 januárjáig kell elkészíteni. Balogh Zoltán ezek alapján úgy véli, ez csak a nulladik egyeztetése volt a munkaszervezési szabályok változtatásának.
Tovább szorongatná az Orbán-kormány az egészségügyi dolgozókat, újabb pótolhatatlan segítők tűnhetnek el a műtőkből | Csak jövőre lehet törvény az egészségügy munkaszervezéséről | null | https://nepszava.hu/3249031_egeszsegugyi-munkaszervezes-mok-mosz-targyalas-nulladik-verzio |
2020-08-03 00:00:00 | Amint az időjárás engedi a földről és a levegőből is irtanak, mutatjuk a tervezett helyszíneket. | false | [
"katasztrófavédelem",
"szúnyog",
"szúnyogcsípés",
"szúnyogirtás",
"zöldövezet",
"ökológia"
] | 0 | null | 0 | Augusztus első hetében is az elmúlt hetekhez hasonló intenzitással folyik a szúnyogok számának csökkentése, az országos tisztifőorvos egyedi engedélyének köszönhetően a legjelentősebb szúnyogártalommal sújtott térségekben légi kezelésekkel egészítik ki a földi gyérítéseket.
A két módszer váltva történő alkalmazása révén minden érintett terület elérhetővé vált, de légi kezeléseket továbbra is csak indokolt esetben, szakértők által meghatározott térségekben végeznek – áll a magyarországi szúnyoggyérítéssel megbízott Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleményében.
A térkép a hétre (augusztus 3-9. között) tervezett munkát illusztrálja, de az OKF felhívja a figyelmet, miszerint az időjárástól függ, hogy a tervezett beavatkozások valóban megtörténnek-e. Alább írjuk, hol várható földi, és hol légi irtás.
Földön és levegőben
Földi módszerrel, a kifejlett szúnyogok ellen a Duna mentén a Szigetközben, Komárom, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térségében, valamint a főváros egyes kerületeiben védekeznek. Lárvatenyészőhelyek elszórtan, kisebb területen vannak jelen, ezeket szintén földi úton kezelik. Békés és Csongrád-Csanád megyében, továbbá Sopron térségében szintén földi kezeléseket terveznek a szakemberek.
Légi gyérítést Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megyében, továbbá Szolnok térségében terveznek, a Tisza-tó településein a még mindig jelentős szúnyogártalom miatt mindkét eljárást alkalmazni fogják.
Káros, vagy sem?
A katasztrófavédelem közleményéből kiderül, hogy a szúnyoglárvák elleni védekezéshez biológiai úton előállított készítményeket használnak, a baktérium által termelt speciális fehérjekészítményt közvetlenül a vízbe juttatják, az alkalmazott dózisban az csak a szúnyoglárvákra hat.
A kifejlett szúnyogok elleni kémiai készítmény a mezőgazdaságban is elterjedt, jól ismert piretroid típusú hatóanyagot tartalmaz. A szúnyogok érzékeny rovarok, így az ellenük való védekezéshez szükséges hatóanyagból hektáronként kevesebb, mint egy grammot kell kijuttatni.
A készítmény melegvérűekre, emberre és háziállatokra nem jelent veszélyt, hatására csak az érzékenyebb rovarok pusztulnak el. Elővigyázatosságból az érintett területeken bejelentett méhészeket értesítik a kezelések pontos időpontjáról, az önkormányzatok pedig a lakosságot tájékoztatják.
Ezért rossz ötlet a légi szúnyogirtás A kipermetezett szer emberre, állatra is káros, ráadásul épp azokra a fajokra nem hatékony, amelyekkel alkalmazását indokolják: az idegenhonos csípőszúnyogokra.
Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete azonban pénteken közreadott állásfoglalásában azt írta, hogy a légi kémiai védekezésnek jelentős környezetszennyező (ökotoxikológiai) mellékhatásai vannak, mert a leggyakrabban alkalmazott hatóanyag (deltametrin) közismerten mérgező számos más (sokszor hasznos) repülő rovarfajra, és felhalmozódik vízi gerincesekben is, ezzel akár tömeges halpusztulást is okozhat. Sőt, a szer egészségügyi hatását már emberben is kimutatták – bővebben itt írtunk róla.
Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila | Mutatjuk, hol lesz szúnyogirtás a héten | 0 | https://24.hu/tudomany/2020/08/03/szunyogirtas-szunyog-legi-foldi |
2006-02-25 00:00:00 | Súlyosan megsérült a svéd teniszklasszis szeme | false | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | Legalább négy hónapig nem léphet pályára Thomas Johansson: a svéd játékos a rotterdami tenisztornán edzés közben szenvedett súlyos szemsérülést.
Az Australian Open 2002-es bajnoka párospartnerével, a horvát Mario Anciccal a negyeddöntőre készült, amikor egy labda eltalálta a szemét és levált a retinája. | Súlyosan megsérült a svéd teniszklasszis szeme | 0 | http://index.hu/sport/hirek/2006/02/25/255970 |
2023-09-07 00:00:00 | Ezúttal egy hétmilliárdos, és egy 120 millió forint értékű keretmegállapodás landolt a Borkai-érában is sikeres cégeknél. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett.
Dézsi Csaba András „balhékeltő történetnek” titulálta februári cikkünket, amelyben megírtuk, hogy Győrben ugyanaz a három cég több száz megbízást kapott a várostól egy-egy nagy keretmegállapodásnak köszönhetően. A győri polgármester cikkünk megjelenését követően egy rádióműsorban azt is mondta: „Ez a történet nem az én kalapom, nem akarom magamra venni, s nem tisztem az elődömet megvédeni, de ebben tényleg nem látok botrányt. Ha egyetlen pályázó van egy munkára, akkor más nem nyerhet” – utalva arra, hogy a szerződéseket még elődje, Borkai Zsolt idején kötötték. Csakhogy a három cég közül kettő ismét befutó lett két nagy összegű keretszerződésnél.
Idén februárban a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről. Többek között megírták, hogy van egy fideszes vezetésű város, ahol három cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a korrupciókutatók által meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a Strabag Általános Építő Kft., a Kifü-Kar Zrt. és a Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég erős politikai hátszéllel rendelkezik helyben, illetve országos szinten.
A megbízásokat a társaságok egy-egy nagy keretmegállapodás részeként kapták az útkarbantartással és a villamos munkálatokkal kapcsolatban. Önmagában nem a több száz megbízással volt gond, hanem magával a keretmegállapodásokkal, amelyeket alapvetően versenykorlátozó módon írtak ki, majd végül egy nyertessel kötöttek meg. Így a nyertes cégek valódi verseny nélkül jutottak a munkákhoz.
A keretmegállapodások nemrég lejártak, így Győr új közbeszerzési eljárásokat indított a feladatok ellátására. Ezeken pedig – dobpergés – nem más lett a befutó, mint a korábban is nyertes cégek: a Strabaggal felálló konzorcium és a Vill-Korr Hungária Kft.
Ragaszkodtak a versenykorlátozó kiíráshoz
Májusban került sor a győri utak karbantartásával kapcsolatos tender kiírására, amelyről augusztusban döntöttek, és amelynek eredménye hivatalosan szerdán jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete ezúttal is egy nyertessel szeretett volna keretmegállapodást kötni. Már a kiírás után megkerestük a társaságot, hogy néhány versenykorlátozó feltételre rákérdezzünk, akkor azonban Máthé-Tóth Péter igazgatótól többek között azt a választ kaptuk, hogy mivel az eljárás még folyamatban van, nem adhat tájékoztatást egyes kérdésekkel kapcsolatban.
Az igazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyta az eljárást megindító felhívást, így nyilván nem lehet jogsértő, és előzetes vitarendezési kérelem sem érkezett a lehetséges pályázóktól. Utóbbi azonban hamar megdőlt: közvetlenül ugyanis az Útkezelőtől érkező válaszlevél után
az indulók két alkalommal is megtámadták a kiírást annak versenykorlátozó feltételei miatt.
Ezeket azonban az Útkezelő nem fogadta el, és nem módosított a felhívás szövegén.
Két héttel ezelőtt – az ajánlatok elbírálása után – újra írtunk a városvezetésnek és a győri útkezelőnek, hogy megtudjuk:
miért volt indokolt szerződéskötési feltételként előírni ISO 50001:2011 (energiairányítási rendszer) tanúsítvány meglétét a tárgyi eljárásban? Ez nem korlátozta indokolatlan mértékben a jelentkezni kívánó cégek számát?
Nem merült fel a színlelt ajánlattétel gyanúja a Szolnok Aszfalt Kft. ajánlatával kapcsolatban? Az ajánlattevő egy alapvető hiányosságokban szenvedő ajánlatot nyújtott be, az alkalmassági feltételeknek való megfelelés tekintetében nem tett nyilatkozatot, az ajánlati biztosítékot nem fizette be.
Ez arra utaló jel lehet, hogy az ajánlattevő ajánlattételi szándéka nem volt valódi,
és csak a nyertes cég támogatása céljából nyújtott be ajánlatot, hogy az ajánlatkérő ne nyilvánítsa eredménytelenné a közbeszerzést abban az esetben, ha csak egy ajánlat érkezne.
Tekintettel arra, hogy gyakorlatilag csak két értékelhető ajánlat érkezett ebben a rendkívül nagy értékű közbeszerzésben, továbbra is helyes döntésnek tartják, hogy elutasították az ajánlattételi szakaszban beérkezett vitarendezési kérelmeket, amelyek a referenciafeltételeket kifogásolták, és azok könnyítését kérelmezték a verseny szélesítése érdekében?
Milyen módszerrel hasonlítják össze az ajánlattevők ajánlatait?
Miért ragaszkodtak ezúttal is (akárcsak 2018-ban) ahhoz, hogy egyetlen céggel kössenek keretmegállapodást?
Előfordulhat-e olyan a teljesítés során, hogy a nyertestől olyan tételt rendelnek meg, amely nem szerepelt a mintaköltségvetésben? Ebben az esetben hogyan biztosítják azt, hogy a nyertes ne árazhassa felül ezen tételeket, tekintettel arra, hogy az egy résztvevős keretmegállapodással lehetetlenné vált a versenyhelyzet biztosítása?
Továbbá kértük, hogy küldjék meg számunkra a nyertes ajánlattevő ajánlati egységárait tartalmazó árazótáblázatát/mintaköltségvetését. Cikkünk megjelenéséig egyetlen kérdésre sem kaptunk választ.
Két évig biztosan ugyanaz a két cég javítja majd az utakat Győrben
A keretmegállapodás egyébként – hasonlóan a 2018-ashoz, amelyről korábbi cikkünk szólt – Győr Megyei Jogú Város önkormányzati tulajdonú/kezelésű bel- és külterületi közútjainak, kerékpárútjainak, járdáinak és az utakhoz tartozó csapadékvíz elvezető létesítményeknek, illetve műtárgyaknak (híd) folyamatos fenntartására, karbantartására és felújítására, illetve átépítésére vonatkozik. A szerződés 24 hónapra szól, és további 12 hónappal meghosszabbítható.
A nyertes a Strabag és a Reaszfalt Kft. párosa lett, akikkel 7 milliárd forint értékben kötötték meg a keretmegállapodást.
Az előző tendert a Strabag még a KIFÜ-KAR Zrt.-vel nyerte el, utóbbi helyére azonban most a Reaszfalt Kft. lépett. A budapesti cég tulajdonosa tavaly március óta a Pannon 2010 Zrt., amely többek között az M9-es autóút tervezésére is megbízást kapott.
A konkrét munkákra vonatkozó egyedi megrendelések műszaki tartalma, értéke, üteme, valamint az egy időben teljesítendő egyedi megrendelések nagyságrendje a felmerülő igényektől függ majd. Az előző négy év tapasztalatai alapján nagyjából 650 megrendelésre lehet számítani 500 eltérő teljesítési helyszínen.
Dézsi Csaba polgármester korábban elégedetlen volt a Strabag egyik útfelújítási munkájával, most mégis megint a Strabag lett a befutó.
A közvilágításért sem volt nagy harc
Ahogy az útkarbantartásra, úgy a közvilágítás létesítésére és üzemeltetésére kiírt tenderért sem folyt öldöklő harc.
Itt már nem is indítottak nyílt versenyt, csupán öt céget kértek fel ajánlattételre: a győri Vill-Korr Kft.-t. az osztrák Swarco Traffic Hungaria Kft.-t, a győri NRG Services Kft.-t és a Köztech Közlekedéstechnikai és Kereskedelmi Kft.-t, valamint a szintén győri Vecosys Kft.-t, amelynek tulajdonosa korábban a Köztech Kft. ügyvezetője volt.
Árajánlatot végül csak a Swarco és a Vill-Korr Kft. adott, a többi győri cég nem is próbálkozott.
Az olcsóbb árajánlattal végül a Vill-Korr lett a befutó.
A Vill-Korr – amelyik az előző, ugyanilyen tárgyú (meghívásos és gyorsított) közbeszerzésen egyedül indult és el is nyerte azt – ezúttal is a Győr területén található közvilágítási berendezések aktív elemeinek, továbbá forgalomtechnikai berendezések létesítési, felújítási, illetve átépítési munkák, valamint az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátását végzi majd a keretszerződés keretében. A keretszerződés 3 hónapra, illetve a rendelkezésére álló keretösszeg, azaz összesen 120 millió forint kimerüléséig szól.
Vagyis úgy tűnik, Győrben tovább menetelnek a cégek, „amelyek képtelenek veszíteni”, köszönhetően többek között a versenykorlátozó kiírásoknak. Kérdés, hogy vajon ezúttal a hatóságok indítanak-e eljárást, vagy most is arra jutnak majd, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem áll fenn, ezért nem szükséges nyomozni. | Ismét a "tenderkirályokkal" kötöttek nagy összegű keretszerződéseket Győrben | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/07/ismet-a-tenderkiralyokkal-kotottek-nagyosszegu-keretmegallapodasokat-gyorben/ |
2023-10-02 10:36:00 | Az UNESCO-misszió hétfőn a Fertő magyar oldalán azt vizsgálta, a világörökségi rangnak megfelel-e még a terület. Könnyen elképzelhető, hogy „vörös listára” kerül, de a címet is visszavonhatják. | true | null | 1 | Telex | null | Hónapok óta tudni lehetett, hogy ősszel szakértői tanácsadó misszió jön Magyarországra, hogy megvizsgálja, betartja-e, és ha igen, milyen mértékben Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat.
Az UNESCO–ICOMOS–RAMSAR-küldöttség hétfőn érkezett meg a kihelyezett kormányüléseknek is többször is helyszínéül szolgáló sopronbánfalvi elvonulási központba, majd az ebédet követően a fertőrákosi öbölbe indult – az eredeti tervekhez képest egy órával később. A Fertő Tó Barátai Egyesület délután háromkor már felkészülten várta a misszió buszát: transzparensekkel dekorálták ki az egykori strandot lezáró kaput és kerítést.
Az egyesület – bár évek óta leveleznek szakértői az UNESCO-val is – az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságától kapta meg a hivatalos felkérést arra, hogy a hétfői bejárást követően kedden az ausztriai tanácskozáson öt percben elmondhassák védőbeszédüket angolul. Pontosan 19 óra 27 percük volt rá, hogy válaszoljanak a meghívásra.
Rekonstrukció helyett rombolás
„Természetesen az idő rövidsége ellenére is elfogadtuk a meghívást, hiszen kötelességünknek érezzük, hogy minden lehetőséget megragadjunk a Fertő védelmében.
Abban az öt percben hangsúlyozni fogjuk, hogy a Fertő tavi vízitelepen nem rekonstrukciót, hanem túlzott fejlesztést terveztek, ami nem felelt meg a világörökségi terület kezelési tervének. Az engedélyek és azoknak kiadási módja jogszabályokat is sértett, ráadásul a beruházó nélkülözte az egyezményben rögzített társadalmi konzultációt”
– foglalta össze mondanivalójukat Major Gyula, miközben a buszra vártunk a kapu előtt. A biztonsági őr nekünk nem nyitotta ki a kaput, „odaátról”, tisztes távolból többen is figyelték a civileket. Akik a kerítésnek háttal állva, tábláikat az út felé fordítva abban bíztak, a látvány egyértelmű a misszió tagjai számára is: a területen nem rekonstrukció történt, hanem rombolás.
A 2021-ben alapított Fertő Tó Barátai csoport már-már mozgalommá nőtte ki magát. Következetesen ragaszkodnak az induláskor megfogalmazott célokhoz és minden lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy ezt nyilvánvalóvá tegyék: emberközpontú, természetbarát, arányos mértékű fejlesztést szeretnének látni a Fertő tó magyarországi oldalán. Nem áll mögöttük többezres tömeg, de akik mozdulnak a szavukra, azok elkötelezettek. Például Molnár Judit, aki fiával tartotta a transzparenst.
„Itt nőttem fel, nekem ez a táj szép és kedves volt. A következő nemzedéknek milyen lesz? Meg kell próbálnunk rádöbbenteni az embereket arra, hogy a tiszta víz és levegő létezésünk alapja. Ha ezeket tönkreteszik, beszennyezik, vége a történetnek” – vallja. Mellette két idős hölgy kempingszékben bólogatott; Sift Tivadarné és Molnár Jenőné a boldog Fertő parti nyarakra emlékeznek.
A probléma lényege annak mértéke
Az UNESCO misszió elsősorban azt vizsgálja, a világörökségi rangnak megfelel-e még a terület, vagy sem. Nagyon leegyszerűsítve képzeljünk el mondjuk egy norvég házaspárt, akik szeretnék végigjárni az európai UNESCO Világörökség címmel kitüntetett helyeket, elutaznak a Fertő-tájra, ahol végiglátogathatnak ugyan bájos falvakat és megismerhetnek kedves embereket, de a tó partján csak kerítést, betont és építési terület találnak. Már négy éve.
A magyar kormány kiemelt beruházásként párját ritkító turisztikai attrakciót álmodott ide úgy ötvenhektárnyi területen. Új csatorna, ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, motelek, bungalók, kemping, sportközpont, hatalmas hajó- és vitorláskikötő, 1200 gépkocsi elhelyezésére szolgáló parkoló szerepelt a tervekben. Közel harmincezer négyzetmétert építenének be, 139 ezer négyzetméternyi felületet pedig leburkolnának. A hatalmas és rendkívül drága fejlesztés – az árak évről évre emelkednek, így most csak becsülni lehet, hogy 45-50 milliárdos beruházásról beszélünk – elkezdődött, de a cölöpházak lebontásánál, a kotrásnál, a nádas irtásánál és betonozásánál tovább nem jutott. A projektcéget is megszüntették, Lázár János minisztériuma kapta az egyelőre parkolópályára tett feladatot.
A misszió busza négy órakor érkezett, számukra természetesen kinyílt a kapu. A civilek kintről nézték, ahogy ötven méterrel beljebb férfiak és nők sétára indulnak.
„Úgy látszik, már nem is építési terület, nem kaptak ugyanis védősisakot” – jegyzi meg egy tapasztalt demonstráló. Korábban a műanyag sisak kötelező volt a kapun belül.
Hogy a busz elsötétített ablakai mögött ülők – akiket többek között a minisztérium, a tervező iroda, a Fertő-Hanság Nemzeti Park kalauzolt – vették-e a civilek molinókra írt üzenetét, az most nem derült ki.
Mit akar az UNESCO?
Egy korábban nyilvánosságra került határozattervezet szerint az UNESCO kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést.
Fel is kérték Magyarországot és Ausztriát is, hogy fontolják meg a felfüggesztését minden turizmussal kapcsolatos fejlesztési projektnek a Fertő körül, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a beruházások várható hatásairól. Merthogy
a Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van problémája.
Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek miatt is kritikát fogalmaztak meg. A tó breitenbrunni részén folyamatban lévő fejlesztést is figyelemmel kísérik.
A nemzetközi szervezet mindkét államnak befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítéseket javasol a beruházások kapcsán. Kevesebb épületet képzelnek el, a helyi építési hagyományokat tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával. Vagyis a beruházás nagyságának és területének csökkentését ajánlják – és éppen ezt szeretnék elérni a környezetvédő civilek is.
Kedden öt-öt percben a Fertő Tó Barátai és a Greenpeace Magyarország is ismertetheti álláspontját az Ausztriában folytatódó tanácskozáson. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse hétfőn délelőtt még a bíróságon ült, ahol a fertői fecskéket mentő, és a természetet védő Greenpeace-aktivistákat – köztük Udvaros Dorottyát is – első fokon elítélte a bíróság. Rodics délután részt vett a fertőrákosi öbölben tartott demonstráción, kedden pedig ő is kihasználja a missziótól kapott öt percet – a Fertő védelmében.
A civilek a tó partján egységesek, de egyben elkeseredettek is. Hogy miért, azt Major Gyula világította meg:
„Nagyon is el tudom képzelni, hogy az UNESCO – bár több csatornán is megkapták a veszélyekre figyelmeztető szakértői adatokat –, a végén tényleg vörös listára teszi a Fertő-tájat, de erre válaszul a kormány részéről csak egy vállrándítás lesz a válasz.
Egy elveszített világörökségi rang számukra talán kisebb veszteség, mint lemondani erről az irreális beruházásról.”
A keddi védőbeszéd
A Fertő Tó Barátai Egyesülettől előre megkaptuk a keddi felszólalásuk anyagát. Eszerint a fejlesztés építészeti értelemben nem felel meg a 2003-ban készült, a tervek készítésekor érvényes kezelési tervnek, a rekonstrukció szó pedig nem megfelelő kifejezés arra, hogy a telep korábbi mintegy 15 hektáros nagyságát 77 hektárra növelné a beruházás. Az egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy a hivatalos szervek, „köztük a fejlesztéssel megbízott, 100 százalékban állami tulajdonú, és mára már megszűnt cég, korlátozták a fejlesztésekhez kapcsolódó információk elérhetőségét”. A tervezés folyamán egyáltalán nem történt egyeztetés az ICOMOS nemzeti bizottságával – írják.
A civilek azt is el fogják mondani, hogy a hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély nem felelt meg egy nagyon fontos magyar jogszabálynak, amely szerint az élővizeink, így a Fertő tó medrében is csak bizonyos vízi létesítmények helyezhetők el – ennek a feltételnek sem a zártsorú apartmanházak, sem az ökocentrum, sem a szálloda nem felel meg. | A világörökségi rang elvesztése kisebb veszteség nekik, mint lemondani erről az irreális beruházásról | null | https://telex.hu/belfold/2023/10/02/sopron-ferto-to-helyi-tudositas-unesco-kormanyules-orban-viktor |
2019-10-07 15:35:00 | Gyanús közbeszerzésen kötött kiugróan nagyértékű szerződést egy bizonytalan hátterű céggel a kőbányai önkormányzat. Mindezt két héttel az önkormányzati választások előtt. | true | null | 1 | G7 | null | Általános iskola felső tagozat tavasz-nyár étlap esetében 10 élelmezési napban 2-nél több alkalommal fordul elő száraztészta az étrendben; … nem szerepel ötnaponta legalább kétszer baromfihús az Óvoda tavasz-nyár étlapján; … a Ca tartalom nem került feltüntetésre az étlapokon, továbbá 2×10 élelmezési nap vonatkozásában ismétlődések fordulnak elő az étrendben.
Mások mellett ilyen indokokkal zártak ki a kőbányai közétkeztetési tender négy indulójából hármat. Az önkormányzat közbeszerzésén így végül kizárólag egy, korábban már Mészáros Lőrinccel is hírbe hozott cég maradt versenyben a tíz éves, közel 10 milliárd forintos megbízásért.
Tényleg komoly munkáról és üzletről van szó. A nyertesnek nagyjából ezer óvodás és durván háromezer iskolás számára kell minden tanítási (illetve nevelési) napon ebédet szállítania, de több ezer adag uzsonnával és tízóraival is el kell látniuk a sulikat és az ovikat nap mint nap, az idősek és rászorulók közétkeztetéséről nem is beszélve.
A pályázók hibái nem csak azért furcsák, mert hatalmas üzletről van szó, így azt gondolhatnánk, mindenki komolyan vette a feladatot, hanem azért is, mert több közülük komoly rutinnal rendelkezik. A bakikra azonban magyarázat lehet, hogy mindössze hét napjuk volt az ajánlatokat összeállítani*A közbeszerzési hirdetményt, amelyben ajánlattételre kérték fel a piaci szereplőket 2019.07.08-án tették közzé, a részvételi jelentkezési határidő pedig 2019.07.15. volt.. Ráadásul nem ez az egyetlen furcsaság a X. kerületi önkormányzat életében meghatározó méretű szerződés körül, aminek első feltöltött változatából a legfontosabb oldalak hiányoztak, és végső soron részben azzal a céggel kötötték, akitől éppen megszabadultak.
Csak a pályázóknak kellett kapkodni
Az új beszerzést nem az tette szükségessé, hogy lejárt a korábbi megállapodás, hanem hogy Kőbánya – közös megegyezéssel – idő előtt szerződést bontott a tucatnyi iskolába, ugyanennyi óvodába és a helyi humánszolgálatónak is napi több étkezésre szállító céggel, a Pensio Minőségi Közétkeztetés Kft-vel. A csoporttal voltak gondok korábban máshol is, több cikk született a például foglalkoztatási problémákról és minőségi hiányosságokról. Utóbbival Kőbányán sem volt minden rendben, legalábbis erre utal, hogy három éve elég rossz értékelést kapott a cég a helyi oktatási intézményekben
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ez vezetett a szerződésbontáshoz, az okokról ugyanis az önkormányzati dokumentumok nem szólnak. De az biztos, hogy a minimum öt, de jobb esetben 10 éves szerződést szűk négy év után, idén tavasszal felbontották, azzal a kitétellel, hogy a cég egészen addig szállít még, amíg az új partnert ki nem választják.
Így igazából semmi nem utalt arra, hogy az önkormányzatnak kapkodnia kellene, és eleinte nem is tette. Bár a képviselők arra kérték fel a polgármestert, hogy azonnal intézkedjen az ügyben, az új tendert csak július elején írták ki.
A bő három hónapos csúszás fényében pedig különösen furcsa, hogy a pályázóknak mindössze hét napot adtak, hogy összeállítsák ajánlatukat.
Bár a rendkívül szűk határidő nem példa nélküli, de normálisnak sem lehet nevezni. A kisebb beszerzéseknél előfordul, hogy nem hagynak ennél több időt az ajánlattételre, de még ilyenkor is inkább a két hét jellemző, de nem ritka az egy hónap sem, különösen a nagyobb településeken.
A ráhagyásra már csak azért is szükség van, mert nem egy egyszerű közbeszerzésről van szó. A közétkeztetési tendereken sokkal több iratot kell benyújtani, mint egy átlagos eljárás során.
Csak egy maradt versenyben, de a többiek sem beszélnek
Bár a területen ténykedő cégek többségének komoly rutinja van a közbeszerzésekkel, hiszen jórészt állami megrendelésekből élnek, egy ilyen dokumentumhalmot nekik sem öt perc összerakni. A piacon úgy tartják, hogy több hónapos felkészülést igényel csak a pályázat beadása aminek nagyon sok előfeltétele is van. Persze valamennyire lehet előredolgozni, főleg, ha tudják, hol számíthatnak tenderekre, de az egy hét így is elég kevésnek tűnik.
Kőbányán azonban egyáltalán nem is sikerült érvényes ajánlatot benyújtania a nyertes pályázó versenytársainak. A bevezetőben említett hibák mellett elég sok másikat is elkövettek, legalábbis az értékelő dokumentum szerint. Megpróbáltuk megkérdezni, hogy az esetenként egyébként rutinos cégeknél mi vezetett a bukáshoz, ám a kizárt indulók közül egyik sem kívánt érdemben válaszolni a kérdéseinkre.
A közétkeztetési feladatokat több – főként vidéki – városban ellátó TS Gastro vezetője először azt mondta, hogy még zajlik az eljárás, és nem látott összegzést a tenderről, majd amikor jeleztük, hogy már a szerződést is aláírták, annyit mondott: nem kíván nyilatkozni.
Hasonlóan szűkszavú volt a másik komolyabb rutinnal rendelkező induló az FH Gasztro képviselője is. Az egy ideig a TV2-t is birtokló Fári Ádám családjának tulajdonában álló cégnél üzleti okokra hivatkozva nem kívántak válaszolni a kérdéseinkre.
Az alig másfél éve alapított eatKid Kft. civilben fogorvosként dolgozó tulajdonosánál pedig eddig sem jutottunk. Bár a vállalkozó visszahívást ígért, ez nem történt meg, a későbbiekben pedig többször is már csak az asszisztensét értük el, aki arról számolt be, hogy a doktor úr éppen kezel, vagy még nem rendel.
A lényeg, hogy végül kizárólag egy ajánlat maradt versenyben, a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft-é. Ez azonban csak augusztus 29-én derült ki, azaz másfél hónappal az ajánlatok beadása, illetve azok megismerése után. A képviselőtestület ugyanis csak ekkor tűzte napirendre a kérdést, aminek fényében megint csak nehezen érthető, hogy miért csak egy hetet adtak az ajánlattételre.
Pont itt ne tűnne fel Mészáros Lőrinc?
A nyertes céget is megkerestük a közbeszerzés ügyében, többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy a versenytársakkal ellentétben nekik hogyan sikerült összeállítani viszonylag rövid idő alatt az ajánlatukat. Múlt héten sikerült is beszélnünk a társaság ügyvezetőjével, aki számos kérdésünkre válaszolt. Később azonban*Miután a megbeszélteknek megfelelően az ügyvezetőtől származó idézeteket és azok szövegkörnyezetét átküldtük. a nyilatkozatot visszavonták, közölték, hogy annak közléséhez nem járulnak hozzá, illetve jogi eljárásokat helyeztek kilátásba. Ezt követően tettünk még egy kísérletet, mert mindenképpen szerettünk volna, ha a vállalat álláspontja is megjelenik a cikkben. Ismét felvettük a kapcsolatot az ügyvezetővel, aki írásban kérte a kérdéseinket, de végül ezekre is csak annyi választ kaptunk, hogy nem kívánnak nyilatkozni.
A Kórház- és Menzaétkeztetés Kft-nek egyébként szintén van tapasztalata a közétkeztetési területen. Azaz most már van, öt évvel ezelőtt ugyanis ugyanezt még nem igazán lehetett még elmondani a cégről. Annyira nem, hogy a
vállalat neve egészen 2014 tavaszáig Abu-Cash Pénzügyi Tanácsadó Kft. volt, főtevékenysége pedig ennek megfelelően "egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység" volt.
A vendéglátást csak a névváltás után vették fel a tevékenységek közé.
Sokat azonban így sem kellett várni az első komoly megrendelésre. Korábbi cikkek szerint a Markhot Ferenc Kórházba már 2014-ben szállítottak, 2016-ban pedig a 15. kerületben és Miskolcon is behúztak egy-egy komolyabb tendert. Utóbbi volt a nagyobb falat, nagyjából a kőbányai üzlettel összemérhető méretű szerződést kötöttek az önkormányzattal. A siker azonban ekkor már nem volt igazán nagy meglepetés, a cégről ugyanis a Népszabadság hónapokkal korábban azt írta, hogy jó esélye van komoly üzletekre a közétkeztetési piacon.
Az azóta megszüntetett napilap cikke szerint a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. akkori tulajdonosának családja 2014-ben Mészáros Lőrinccel üzletelt, egészen pontosan a Bakony Hús nevű húsüzemet vették meg a felcsúti milliárdostól. Az ügylet kapcsán a Népszabadság azt írta: egy ideje lehetett hallani a piaci pletykákat arról, hogy Mészáros egy közétkeztető cégnek próbálja eladni Bakony Húst, viszonzásul pedig az új gazda vaskos megrendelésekhez juthat a közétkeztetési piacon.
Fidesz-brigád, Fidesz-DK nagykoalíció
Azóta tulajdonosváltás történt a cégnél, de ez sem oszlatta el teljesen a homályt. A vállalat ugyanis egy üzleti körökben ismeretlen, korábban semmilyen üzleti tapasztalattal*Legalábbis céges érdekeltsége nem volt, a cégregiszter szerint sem ügyvezetőként, sem tulajdonosként nem vett részt egyetlen vállalat életében sem ezt megelőzően. nem rendelkező, a hatvanas évei végén járó nőhöz került, aki egy kispesti panelház második emeletén lakik. Persze nem lehetetlen, hogy valaki nyugdíjba vonulása után vállalkozással üti el az időt, de még ha így is van, akkor is furcsa, ha egy olyan szektort választ, amelynek az ágazati szereplők szerint elég komoly, százmilliós nagyságrendű beruházásigénye van. Ráadásul nem is csak egy vállalatról, hanem egy kilenc cégből álló csoportról van szó, amelyek ma már a Gasztvitál márkanév alatt futnak. A cégnél ezekre, illetve a Népszabadság korábbi állításaira is rákérdeztünk, de az ezekre adott válaszokat sem engedték megjelentetni.
A cég tulajdonosi háttere egyébként politikai körökben is kérdés volt már korábban. Azt követően, hogy a társaság a Miskolc melletti másik nagy 2016-os megbízását is behúzta a fővárosi XV. kerületben, az LMP egyik helyi képviselője, Szilvágyi László egy interpellációban egyenesen azt kérdezte a fideszes Pintér Gábor akkori alpolgármestertől, mostani polgármester-jelölttől, hogy
ráfizetnek-e a kerületi lakosok a sajtóban megjelent hírek szerint a Fideszhez köthető klán által megnyert közétkeztetési megbízásra.
Szilvágyi most lapunknak azt mondta, hogy szerinte az egész közbeszerzés felett a Fidesz bábáskodott, és a képviselőket megkerülve hoztak olyan döntést, amit már nem lehetett volna következmények nélkül visszacsinálni. Utalt rá, hogy
a polgármester láthatóan jóban volt a vállalat akkori ügyvezetőjével, és elég egyértelműnek tűnik, hogy a „Fidesz hozta ezt a brigádot”.
Más kérdés, hogy még az ellenzéki oldalon sem mindenkinek volt ez ennyire egyértelmű. Az akkor még MSZP-s, de azóta a szocialistákkal szakító Móricz Eszter például arról írt, hogy a kormánypárti önkormányzati képviselők éppen hogy hátráltatták a szerződéskötést. Most lapunknak ezt már kicsit másképp idézte fel. Azt mondta, szerinte abban az időben Fidesz-DK nagykoalíció működött a kerületben, és a két párt erős emberei között volt vita a témában, amibe mások nem igazán láttak bele, de úgy érezte a Fidesz inkább akadályozta a folyamatot.
Tíz év hosszú idő
A cég körül tehát eléggé forrt a levegő, de nem csak a tulajdonosi viszonyok és a feltételezett politikai háttér miatt voltak problémák. Szilvágyi László azt mondta, hogy bár az új szállító drágább volt az elődjénél, eleinte nem tudták hozni azt a minőséget, amit korábban megszokhattak a helyi menzákon. Szerinte főleg a diétás ételekkel volt gond, és erről valóban születtek akkor internetes bejegyzések is. Ez mostanra az LMP-s politikus szerint is megváltozott, és sokat javult a helyzet. Erről tanúskodik egyébként a társaság saját honlapján közölt felmérése is, amely szerint országos összevetésben is kifejezetten magas minőségi pontokat kaptak.
A XV. kerületben azonban az ár és a minőség mellett a megállapodásnak egy harmadik vitatott pontja is volt, méghozzá az időtáv, amire kötötték. Az önkormányzat ugyanis öt évre szerződött le a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft-vel. ezt ráadásul egyszer további öt évre meg lehet hosszabbítani. A kerületi képviselők lapunknak azt mondták, hogy náluk korábban nem voltak általánosak a hasonlóan hosszú szerződések. Máshol azonban nem ritkák az ilyenek. Bár az általunk átnézett, elmúlt fél évben kiírt tucatnyi közbeszerzés többsége rövidebb időtávra szólt, szép számmal akadtak köztük azért öt évesek, sőt ennél hosszabb is.
A kétszer öt év azonban már tényleg kiugróan hosszú,
a kőbányai szerződésben rögzített egy évtized pedig ha nem is példa nélküli, de mindenképpen érdekes.
Persze a beruházásigény indokolhat ilyen hosszú megállapodásokat is, hiszen az érintett vállalkozó jogosan várja el, hogy befektetése megtérüljön, de pont Kőbányán már a Kórház és Menzaétkeztetés Kft. elődje is hajtott végre fejlesztéseket az elmúlt négy évben.
Nem könnyítik meg az árak összehasonlítását
Kőbányán egyébként épp a kifejezetten hosszú időtáv miatt lett ilyen nagy értékű a szerződés. A közbeszerzési dokumentumok szerint az éves díj valamivel több mint 912 millió forint, de emellett van a szerződésnek egy opciós része is*Az óvodák és iskolák esetében nem igazán lehet fix létszámmal számolni, főleg 10 évre nem., így jön ki a közel 10 milliárdos összeg, ami a központi adatbázisban is szerepel.
Azt nehéz eldönteni, hogy ez mennyire sok vagy kevés mondjuk a korábbi árakhoz képest. Egyrészt az előző szállítóval kötött szerződést nem sikerült megtalálnunk az erre hivatott nyilvános felületeteken, másrészt a mostani szerződést először úgy töltötték fel, hogy abból épp az a két oldal hiányzott, amelyeken a pontos adagárakat részletezték. Később ezt javították, de még most is van olyan adatbázis, ahol a rossz megállapodás van fent.
Mindenesetre eredetileg az idei közétkeztetésre Kőbányán a korábbi szerződés alapján ennél kisebb, 571 milliós kiadással számoltak. Ennek ellenére, amikor a közbeszerzés elfogadása előtt Tóth Balázs LMP-s képviselő rákérdezett, hogy mennyivel lesz drágább az új szerződés a réginél, akkor a jegyző azt válaszolta, hogy
szeptember 1. és december 31. közötti időszakra 428 millió forint áll a tervezés szerint rendelkezésre és az aktuális árakkal várhatóan ez 278 millió forint lesz.
Hozzátette azonban, hogy nem lehet tartósan 40 százalékos megtakarítással számolni, de azt remélik, hogy összességében olcsóbban jön ki a kerület.
Az igazság valahol a kettő (tehát a másfélszeres áremelkedés és a 40 százalékos csökkenés) között van. A korábbi 2014-ben kötött szerződés némileg alacsonyabb összegről indult, mint a mostani, de a megállapodást többször módosították, így legutóbb a szintén 10 éves kontraktus értéke már a 12 milliárdot közelítette. Ehhez képest tehát valóban olcsóbbnak tűnik a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. 10 milliárdja, a képet azonban némileg árnyalja, hogy
a cégnek jóval kevesebb adagot kell szállítania, mint amennyit korábban az elődjétől megrendeltek.
Az óvodákban nagyjából harmadával, az iskolákba 10-15 százalékkal kisebb mennyiséget igényelt most az önkormányzat.
Bár az akkori pontos árakat nem látni, az öt évvel ezelőtti szerződésnél a helyi lapban az egyik ellenzéki képviselő arra panaszkodott, hogy a 400-600 forintos árak nem a legalacsonyabbak a piacon. Ehhez képest a mostani ajánlatban 510 és 800 forint szóródnak ugyanezek az árak, ami ugye 30 százalék körüli emelkedést jelent. Közel ennyivel azonban valószínűleg az előző szállító is emelt (erre utal a szerződés összegének többszöri módosítása). Azaz elég hasonló, esetleg kissé magasabb egység árért szerződhetett le Kőbánya az új közétkeztetési partnerrel.
Az új beszállító megvette a régit
És végül, ami miatt igazán furcsa ez a kavarás. A kőbányai óvódások, iskolások és idősek jó eséllyel valami nagyon hasonlót kapnak, mint eddig, ha nem pontosan ugyanazt.
Időközben ugyanis kiderült, hogy a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. egyik leányvállalata még augusztusban megvette a kőbányai intézményeknek eddig szállító csoport közétkeztetési üzletágát. Emiatt még az akkor egyébként már felmondott szerződést is módosították a korábbi partnerrel.
Magyarul valójában már több mint másfél hónapja ugyanaz a csoport szállít a kőbányai intézményekben, akivel most tízéves szerződést írt alá a helyi önkormányzat.
Az külön érdekes, hogy a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. nyertes pályázatához az a lányvállalata biztosított referenciát, amelyik megvette ezt a bizonyos közétkeztetési üzletágat. Kérdés, hogy ez milyen referencia volt, mivel az érintett leányvállalatot alig két éve alapították, tavaly összesen 60 ezer forintos bevételt csinált, és a kasszájában lévő 3 millió 954 ezer forinton kívül szinte semmilyen eszköze nem volt. Ráadásul a kőbányai tender idején még az új szerzeménnyel sem tudtak referenciát szállítani, hiszen az ajánlatok beadása után majdnem egy hónappal jött csak a felvásárlás.
Mindenesetre így a váltás egész biztosan nem volt túl szembetűnő. A cégnek a szerződés aláírása azonnal át kellett vennie a feladatot, így októberben már tőlük kapják az ételt az óvodások és az iskolások a tizedik kerületben.
A megállapodáson egyébként kőbányai részről összesen tizenháromszor szerepel a kerület fideszes polgármestere, D. Kovács Róbert Antal aláírása. A politikust, aki a hétvégi önkormányzati választásokon ismét elindul a polgármesterségért, kerestük kérdéseinkkel. Mások mellett arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mi volt a probléma az előző beszállítóval, miért tíz évre szerződtek, miért mindössze egy hetet adtak az ajánlatokra, és miért kellett kizárni a négy indulóból hármat. Bár a múlt szerdán küldött levelünket még aznap megnyitották, mostanáig nem kaptunk választ.
Ahogy nem sikerült kapcsolatba lépnünk az ellenzék polgármesterjelöltjével, Somlyódy Csabával sem, aki képviselőtestület tagjaként szintén szavazott az előző szerződés felbontásáról. | A választások előtt még gyorsan kötöttek egy tízéves, tízmilliárdos szerződést Kőbányán | null | https://g7.hu/kozelet/20191007/a-valasztasok-elott-meg-gyorsan-kotottek-egy-tizeves-tizmilliardos-szerzodest-kobanyan/ |
null | A hétvége óta még többen betegedtek meg, de még mindig nem tudni, mitől. A csapat egy nap késéssel ért haza, mert a hannoveri reptéren rekedtek. | true | [
""
] | 0 | Telex | null | Mégsem lesz ott a Veszprém kézilabdacsapata a szerdán kezdődő nemzetközi felkészülési tornán a boszniai Dobojban, a klubvezetés a hétvégi megbetegedések miatt lemondta azt, olvasható aklub honlapján. A hétvégén több játékos is rosszul lett,infúziót kellett nekik adnia németországi Hallében rendezett vasárnapi kupadöntő előtt. A klubvezetés azt írta, hogy öt játékosnál és három stábtagjuknál is ételmérgezésre vagy vírusos fertőzésre utaló tünetek jelentkeztek, azóta többen is megbetegedtek, de még mindig nem tisztázott, hogy mitől. Azt is írták, hogy a csapat a hannoveri reptéren ragadt, így a kézisek egynapos késéssel érkeztek haza Veszprémbe.
"Nagyon sajnáljuk, hogy nem tudunk részt venni a kupán és elnézést kérünk a szervezőktől, de a csapat egészsége a legfontosabb, és nem utolsó sorban pedig egy esetleges vírusfertőzés következtében a többi alakulat épségét is szem előtt kell tartanunk." - nyilatkozta Dr. Bartha Csaba, a klub vezérigazgatója. A teljes keret pihenőt kapott, további orvosi vizsgálatok is várnak a játékosokra.
A Veszprém szombaton a Füchse Berlint verte meg magabiztosan, 41-32-re a döntőbe jutásért a So-Tech Cup nevű férfi felkészülési tornán, de az egyik kapusuk és a stáb egyik tagja már a meccs alatt hányásos, hasmenéses problémával küzdött. A meccs után kihívták hozzájuk a mentőket, akik ételmérgezéses vagy vírusos fertőzésre utaló tüneteket állapítottak meg, infúziót adtak nekik, majd beszállították őket a bielefeldi kórházba.
Néhány vizsgálat és vérvétel után ők éjszakára visszatérhettek a hotelbe, de az este folyamán mások is jelezték, hogy nem érzik jól magukat, az extra óvintézkedések ellenére pedig reggelre már nyolc esetet számoltak. | Lemondta a boszniai felkészülési tornát a Veszprém kézilabdacsapata | null | https://telex.hu/sport/2024/08/27/veszprem-kezilabda-nemetorszag-megbetegedes-lemondas-felkeszules |
2011-10-10 00:00:00 | Feldarabolják a Dexia bankot - A belga-francia pénzintézet az euróválság miatt került bajba, belga része állami tulajdonba kerül. | true | [
"belgium",
"bank",
"dexia",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | Feldarabolják az euróválság sújtotta, belga-francia Dexia bankot, és a belgiumi üzletágat száz százalékban átveszi a belga állam - jelentette be hétfő reggel Yves Leterme belga ügyvezető miniszterelnök. A brüsszeli szövetségi kormány 4 milliárd eurót fizet Dexia Banque Belgique-ért. A kormány vételi ajánlatát a bank igazgató tanácsa elfogadta.
A vasárnapról hétfőre virradóra megtartott rendkívüli kormányülés után Leterme azt is közölte, hogy a bank birtokában levő 90 milliárd eurónyi olyan értékpapírt, aminek a behajthatósága kérdésessé vált, egy külön létrehozandó "rossz bankba" helyezik át. Ennek a kötelezettségeiért Belgium, Franciaország és Luxemburg megosztva áll helyt: Belgium 54 milliárd eurót (60,5 százalékot) szavatol, Franciaországra 36,5 százalék, Luxemburgra pedig 3 százalék jut e kockázatos papírokból.
Az állami garanciaátvállalások fejében a Dexia összesen 450 millió eurót fizet a három államnak, ebből 270 milliót Belgiumnak. Így Belgium a 4 milliárd helyett csupán 3 milliárd 730 milliót fizet ki vételár gyanánt.
Korábban elterjedt annak a híre, hogy a belga szövetségi állam "továbbpasszolja" a Dexiát a tartományi kormányzatoknak, vagyis Flandriának, illetve Vallóniának. Didier Reynders pénzügyminiszter most úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi kormány nem akarja a végtelenségig megtartani a bankot, de abból nem is akar azonnal kivonulni.
A Dexia annak nyomán került bajba, hogy kintlévőségeinek nagy része görög, részben pedig olasz, illetve spanyol papírokban van. Leterme szerint az államosításra szükség van annak érdekében, hogy a Belgiumban sok száz lakossági bankfiókot üzemeltető Dexia ügyfelei biztonságban tudhassák a pénzüket.
Franciaországban nincsenek lakossági Dexia-fiókok, ám ez a bank számít a települési önkormányzatok fő hitelezőjének. A Dexia igazgató tanácsa tárgyalásokat folytat arról, hogy a franciaországi üzletágára nehezedő terheket átvállalná a francia állami tulajdonú Caisse des Depots et Consignations, valamint a francia postabank.
A francia és a belga állam már 2008-ban szerzett bizonyos résztulajdont a Dexiában: akkor a nemzetközi fizetési válság első hullámainak egyike tette szükségessé az állami mentőövet.
A belga üzletág mostani teljes államosítása azért kockázatos lépés, mert e művelet megvalósításának esetére a Moody's Investors Service hitelminősítő már kilátásba helyezte Belgium Aa1-es osztályzatú kormánykötvényeinek leminősítését. Belgiumban már így is az éves GDP 96 százaléka fölöttinek felel meg az államadósság.
A Dexia törökországi leányvállalatát a terhek enyhítése érdekében el akarják adni. Hírek szerint van is rá vevő, mégpedig az orosz Szberbank. A bank tárgyalásokat folytat egy nemzetközi befektető csoporttal a luxemburgi üzletág eladásáról is. | Feldarabolják a Dexia bankot | 0 | http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/10/10/feldaraboljak_a_dexia_bankot |
2011-07-17 00:00:00 | Száműzik a szórakoztató műsorokat a kínai tévéből - A szabályozás még kész sincs, de az adók már önkéntesen levették műsorukról a krimiket, szappanoperákat. | false | [
"kína",
"cenzúra",
"tévécsatornák",
"szappanopera",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Komolyabb műsorokra cserélné a "tömegek számára káros tartalmú" tévéprogramokat Kína: az állami rádió, film és televízió főhivatal (SARFT) a korábbi korlátozások után most a szórakoztató műsorok adásidejének csökkentésére készül.
Heti három alkalommal lesz szórakozás
A SARFT - miután áprilisban betiltotta az időutazásos sorozatokat és filmeket, május 1-jével pedig a romantikus szappanoperákat, bűnügyi- és kémsorozatokat is levettette a televíziók képernyőjéről - most a szórakoztató műsorok sugárzásának korlátozására készül. Az állami rádió, film és televízió főhivatal által kidolgozott terv értelmében a jövőben a helyi műholdas csatornák csupán heti három alkalommal, valamint csak délután 5 és este 10 óra között adhatnának szórakoztató jellegű műsorokat - értesült a Shanghai Daily napilap.
A SARFT szerint túl sok az alacsony színvonalú, a "tömegek számára káros tartalmú" műsor a tévében, ezek visszaszorítását megvitatandó, a hivatal nemrég szimpóziumot is szervezett a legnépesebb tartományok képviselőinek részvételével.
A korlátozásról több csatornát már szóban tájékoztattak, a hivatalos rendelet az év második felében várható - írja a pekingi Jogi Tükör című lap. Számos adó a szabályozás életbe lépését meg sem várva, máris többé-kevésbé átrendezte műsortervét, a híradásokat és riportműsorokat előrébb hozva, illetve a kérdéses kategóriába eső adásainak, így például beszélgetőshow-inak színvonalát feljavítva, bár az, hogy pontosan mi számít szórakoztató műsornak, egyelőre nem tisztázott.
Fiataloknak bezzeg nem tetszik
A rendelkezés híre vegyes fogadtatásra talált a kínai tévénézők közt, a közösségi média platformjain elsősorban a fiatalok adtak hangot egyet nem értésüknek.
A távol-keleti országban több mint egymilliárdra becsülik a tévénézők számát, a CSM médiakutató intézet felmérése szerint 2010-ben átlagosan egytizedük választott valamilyen szórakoztató műsort kikapcsolódásul. | Száműzik a szórakoztató műsorokat a kínai tévéből | 0 | http://index.hu/kulfold/2011/07/17/szamuzik_a_szorakoztato_musorokat_a_kinai_tevebol |
2014-09-25 07:37:59+02:00 | Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra kérte a Nyugatot, hogy mindaddig tartsa fenn a Moszkva elleni szankciókat, amíg Ukrajna nem kapja vissza az ellenőrzést teljes területe felett. | false | [
"Makró",
"Orosz-ukrán konfliktus",
"Ukrajna"
] | 0 | null | 0 | Jacenyuk az ENSZ Közgyűlésén felszólalva mondta ezt helyi idő szerint szerdán.
"Arra kérjünk a partnereinket, hogy ne oldják fel a szankciókat, amíg Ukrajna nem kapja vissza az ellenőrzést teljes területe fellett, kezdve Ukrajna keleti részétől egészen a Krímig" - mondta Jacenyuk.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 20 évvel ezelőtt lemondott az atomfegyverekről és kötelezettség vállalt arra, hogy nem fogja őket terjeszteni.
"Ukrajna tartja magát az atomsorompó programmal kapcsolatos kötelezettségeihez, de szükségünk van a területi egységre, a biztonságra és függetlenségre vonatkozó garanciákra" - mondta Jacenyuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna rendelkezett a világ harmadik legnagyobb atompontenciáljával, de a budapesti memorandummal lemondott róla, cserében a területi épségére és szuverenitásra vonatkozó garanciákért.
Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.
Arszenyij Jacenyuk beszédében rámutatott arra, hogy az ENSZ Közgyűlésén más szónokok az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezett jelentette veszélyről, az Ebola-járványról és az ukrán helyzetről beszéltek. Felhívta a figyelmet arra, hogy országa "nem szóban, hanem a gyakorlatban tudja, hogy mi az a terrorizmus".
MTI | Kijev az orosz szankciók fenntartását kéri a nyugattól | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/Kijev_az_orosz_szankciok_fenntartasat_keri_a_nyugattol.html |
null | Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedd este összeült a kormány nemzetbiztonsági kabinetje Geszten, a kihelyezett kormányülés helyszínén - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. | true | [
""
] | 0 | BOON | null | A kétnapos ülésen a miniszterek a kormány őszi feladattervéről és a gazdasági semlegesség programjáról tárgyalnak - áll a közleményben.
A kihelyezett kormányülésről Orbán Viktor miniszterelnök is hírt adott a közösségi oldalán.
Geszten tartunk kihelyezett kormányülést. Előtte meglátogattuk Danit és családját. A világ körülöttünk egyre veszélyesebb, a tét most nagyobb, mint valaha. A mi célunk világos: megőrizni Magyarországot a béke szigeteként!
- írta a kormányfő. | Összeült a kormány nemzetbiztonsági kabinetje a közel-keleti helyzet értékelésére | null | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/kihelyezett-kormanyules-geszt-orban-viktor |
2012-05-06 15:44:00 | Szanyi az Orbán-Simicska-Nyerges triumvirátusról - A szocialista politikus a panelpénzek elosztását és az állami földek megszerzését kifogásolta. | true | null | 1 | Index | null | Az MSZP szerint az „Orbán-Simicska-Nyerges triumvirátus” a gazdaság minden területén tetten érhető, s saját ügyeik érdekében jogszabály-módosításokat is igénybe vesznek.
Szanyi Tibor, az ellenzéki párt elnökségi tagja vasárnapi sajtótájékoztatóján egyebek mellett a panelpénzek elosztását és az állami földek megszerzését kifogásolta. A politikus szerint a panelfelújításokban részt vevő 27 vállalkozás ugyanahhoz az érdekkörhöz, az Épkar Zrt.-hez tartozik, több száz cég pedig munka nélkül maradt a kötelezően előírt minősítési követelmény miatt.
Az állami földek kapcsán Szanyi Tibor egy „új hűbéri rendszer” kialakításáról beszélt, miszerint a kormányfőhöz közel álló emberek juthatnak ilyen területekhez és azokkal együtt uniós támogatásokhoz. Mint fogalmazott, nincs olyan üzletág ma Magyarországon, ami „megúszta volna a triumvirátus látogatását”: ha valami megy, ott alkut kínálnak, s ha nem egyeznek bele, akkor „hatósági vegzálás” lesz a következmény.
Az MSZP-s képviselő szerint a „demokratikus váltás” után számonkérés jön a „védett helyeken landolt pénzek” ügyében. Hozzáfűzte: nem izgul, hogy az Európába vagy azon kívülre vitt pénzek végleg eltűnnek, mert „minden diktátor egy darabig tudja ezt csinálni, aztán amikor megbukik a diktatúrája, akkor a nemzetközi közösség ezeket részben vagy egészben visszaszolgáltatja.
Szanyi Tibor arról is szólt, hogy becsléseik szerint az az összeg, amelyet a fent említett gazdasági társaságok „teljesítmény nélkül, haveri szinten elsíbolnak” eléri a 300 milliárdos nagyságrendet, ami a magyar GDP 1 százaléka. A szocialista politikus kitért arra is, hogy elvesztették bizalmukat a hazai hatóságokban, ezért gyakrabban fordulnak majd az Európai Unió szerveihez.
Török Zsolt, az MSZP szóvivője arról beszélt: a „Fidesz Zrt.” más területeken is jelen van, a politikus egyebek mellett a reklám- és marketingtevékenységet, valamint a Közgép Zrt.-hez kapcsolódó fejlesztéseket, építéseket bírálta. | Szanyi az Orbán-Simicska-Nyerges triumvirátusról | null | https://index.hu/belfold/2012/05/06/szanyi_az_orban-simicska-nyerges_triumviratusrol/ |
2017-05-23 14:40:00 | Mintegy 17 milliárd forintos kárt okozhattak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői 2003 és 2008 között. Az ügyben kedden nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség – közölte a fővárosi főügyész. | true | null | 1 | Világgazdaság | null | Ibolya Tibor közleménye szerint az ügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés szerint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségüket az EU Strukturális és Kohéziós Alapjának magyarországi felhasználásához kapcsolódó egységes monitoring és informatikai rendszer (emir) fejlesztése és üzemeltetése tárgyában, egy kft.-vel kötött vállalkozási szerződésekkel összefüggésben. Ezzel 2003 és 2008 között 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak – áll a közleményben.
A Fővárosi Főügyészség a feljelentés alapján kedden különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el, amellyel a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg.
A Fővárosi Főügyészség a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta. A nyomozás határideje július 23., ez azonban indokolt esetben meghosszabbítható – írta a főügyész.
Lázár János május 11-én jelentette be, hogy feljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen a Welt 2000 Kft. 2003 és 2009 közötti tevékenysége miatt.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ május 14-én azt közölte, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az európai uniós pályázatok nyomon követését szolgáló emir-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt. Tájékoztatásuk szerint az súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött szerződés ügyében. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt” – írták. | Nyomozás indut az EMIR-pénzek ügyében - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2017/05/nyomozas-indut-az-emir-penzek-ugyeben |
2016-03-27 00:00:00 | Naná, hogy az oktatási államtitkár szülővárosában, Zalaegerszegen. | false | [
"oktatás",
"pedeagógus tüntetés",
"sztrájk"
] | 0 | null | 0 | Naná, hogy az oktatási államtitkár szülővárosában, Zalaegerszegen.
A napokban kilenc zalaegerszegi iskola igazgatója adott ki közleményt, amelyben viszonylag hevesen támadják a tanárok mozgalmát, és a köznevelési kerekasztal tárgyalásait tekintik mérvadónak – írja a Kettős Mérce blog.
Adjunk időt a hivatalos tárgyalások lefolytatására (köznevelési kerekasztal, kormány és sztrájkbizottság), bizalmat az új oktatási államtitkárnak, aki elődeivel ellentétben partnernek tekinti a pedagógusokat
– áll a közleményben, amelynek tartalma ugyanakkor – a blog információ szerint – hidegzuhanyként érte az intézmények több tanárát is, velük ugyanis senki nem egyeztetett erről.
Erre készülnek szerdán
Mint arról korábban beszámoltunk, a Tanítanék mozgalom közzétette vasárnap, mire lehet számítani 30-án. A március 15-ei tüntetésen meghirdetett tiltakozó akcióról részletes útmutatót készítettek. Ebből kiderül, hogy március 30-án reggel 8 és 9 óra között lesz, ahol kimennek az iskola elé a tanárok, lesz ahol fákat ültetnek, lesz ahol a közeli parkban szemetet szednek tanítás helyett, lesz ahol a szülőkkel közösen élőlánccal ölelik körbe az iskolát.
Aki nem tud csatlakozni, de szeretné kifejezni a szolidaritását, annak azt javasolják, hogy kockás ingben egy esernyővel készítsen képet magáról és töltse fel a Facebookra, az esemény oldalára.
Akik közterületen szeretnének megjelenni transzparansekkel és beszédet is mondanának, azoknak azt javasolják, jelezzék azt a rendőrségnek még ma, vasárnap. | Úgysem találja ki, melyik városban nem akarnak sztrájkolni a tanárok | 0 | http://24.hu/belfold/2016/03/27/ugysem-talalja-ki-melyik-varosban-nem-akarnak-sztrajkolni-a-tanarok |
2023. 08. 06. 00:00:00 | Nem kizárt, hogy hamarosan államközi háborúban harcolnak majd a wagneresek Afrikában, ahol eddig a lázadók elleni harcra és a természeti erőforrások kiaknázására koncentráltak. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Tízmilliárd rubelt, több százezer dollárt és több aranyrudat kapott vissza Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz katonai magánvállalat vezére, amit a csoport felkelése után foglaltak le tőle az orosz hatóságok. Bár ez az összeg eltörpül az oligarcha állítólag egymilliárd dolláros vagyona mellett, jelzi, hogy Prigozsin egyelőre komolyabb megtorlás nélkül megúszta a szembeszegülést Putyinnal.
A június 24-i felkelést követően Putyin egy tévébeszédében hangsúlyozta, hogy a Prigozsin vezette zsoldoscsoportot kizárólag az orosz állam finanszírozta, és csak az utóbbi bő évben egymilliárd dollárnak megfelelő összeget öntött a szervezet működésébe. Az állítás első fele nem tűnik igaznak: a szervezet kétségkívül az orosz állam támogatásával, orosz geopolitikai érdekeket képviselve működött fontos konfliktuszónákban, ám ezeken a helyeken jelentős saját jövedelmi forrásokra is szert tett, elsősorban nyersanyagokon keresztül.
A Wagner-recept
A Wagner-csoportot 2014-ben alapította Priogzsin az orosz állam támogatásával, és először a kelet-ukrajnai háborúban vettek részt a szervezet zsoldosai, akiket ekkor még jelzés nélküli katonai felszerelésben lehetett látni haditudósításokban. A gyakran Putyin séfjeként emlegetett Prigozsin már korábban komoly vagyont halmozott fel orosz állami megbízásokon keresztül, de birodalmában szintlépést jelentett a fedőcégeken keresztül operáló zsoldoscsoport elindítása.
Ezt követően egyre nőtt az orosz jog szerint egyébként illegális magánhadsereg jelentősége, amelyet az orosz állam a saját geopolitikai befolyásának növelésére használt a Közel-Keleten és Afrikában. A Wagner a jelenlétét kihasználta arra, hogy bevételi forrásokra tegyen szert a különböző konfliktuszónákban, amelyen keresztül a szervezet az ukrajnai háború finanszírozásához is hozzájárult.
A recept a következő: a csoport instabil autokrata rezsimeknek nyújt katonai segítséget, és cserébe nyersanyaglelőhelyekhez jut hozzá, például arany- és gyémántbányákhoz vagy olajmezőkhöz. A Financial Times elemzése szerint csak az utóbbi négy évben a Wagnerhez kötődő cégbirodalom 250 millió dollár bevételre tett szert nyersanyagokhoz kötődő vállalatain keresztül. A jelentésből az is kiderül, hogy az utóbbi évek nyugati szankcióit Prigozsinék hatékonyan ki tudták kerülni: a Szíriában működő Evro Polis olajcég 2018-ban került szankciós listára, ám 2020-ban így is jelentős, 90 millió dolláros profitot zsebelt be.
A június 24-i zendülést többek között a csoport csökkenő autonómiája motiválhatta: az orosz katonai vezetéssel már tavaly ősz óta konfliktusai voltak Prigozsinnak, és a végső lökést az adhatta meg, hogy július elsejéig minden önkéntes katonai egységnek szerződést kellett kötnie az orosz védelmi minisztériummal. De milyen jelenléte van a szervezetnek a számára két legfontosabb régióban, és milyen természeti erőforrásokhoz tudott hozzájutni az eddig orosz állami gépezet részeként működő Prigozsin és zsoldos csoportja?
Közel-Kelet és Észak-Afrika: terrorelhárítás és olaj
A Wagner a szíriai polgárháborúban is részt vett, ahol az Oroszországgal szövetséges Aszad-rezsim oldalán szállt be a harcokba 2015-ben. A háború legintenzívebb időszakában feltehetően nagyjából ötezer Wagner-zsoldos szolgált az országban.
A csoportnak az Iszlám Állam elleni offenzívában is jelenős szerepe volt, és a harcmezőn elért sikereitől függött, mennyit kap az ország természeti kincseiből: minden Wagner által elfoglalt olaj- és gázmező után a Prigozsinhoz kötődő olajcégek - mint a már említett Evro Polis - a kitermelésből befolyó összegek huszonöt százalékát kapták meg.
A 2011-es Mohamed Kadafi elleni forradalmat követően Líbia lényegében több részre szakadt, és polgárháború zajlott egészen 2021-ig. A Wagner-csoporttal az ország keleti részét uraló Haftár tábornok erői kötöttek szerződést 2018-ban, és fizetségként ebben az esetben is az ország jelentős olajkincseiből részesültek Prigozsinék: mióta leálltak a harcok, a Wagner és a vele szövetséges szíriai erők aktivitását az országban a jelentős olajkitermelő helyszínek környékére teszik.
Afrika: aranyláz és orosz zászlót lobogtató puccsisták
Az Afrika harmadik legnagyobb aranykitermelő országának számító Szudánban az egyik legjelentősebb a Wagner-csoport jelenléte, ahol a csoporthoz köthető M Invest leányvállalata, a Meroe Gold 2017 óta van jelen, ugyanis a korábbi szudáni elnök, Ahmad al-Basír és Putyin ekkor kötött partnerségi szerződést országaik nevében. A Le Monde és az OCCRP oknyomozó riportja szerint az M Invest több millió dollárt fizetett egy szudáni hadsereghez köthető biztonsági vállalatnak, így a szervezet használhatta a hadsereg katonai jelzéseit és reptereit szállítmányozásra. Ezt részben aranycsempészésre használta ki: erre akkor derült fény, amikor tavaly a szudáni hatóságok egy orosz repülő szállítmányát vizsgálták, és kekszes csomagokba csomagolva találtak aranyrudakat.
A csoport a jelenlegi polgárháborúban fontos szerepet játszó Hamdan tábornokot is erősen támogatta: rohamrendőr-felszerelést és fegyvereket szállított, amikor tavaly június 5-én demokráciapárti tüntetéssorozat bontakozott ki az országban.
A Wagner-csoport a Közép-Afrikai Köztársaságban is igen aktív volt az utóbbi években, ahol Touadéra elök rezsimjét védik a lázadó erőkkel szemben. A Kongó-medence északi részén elterülő országban a csoport jelentős erdőségek kitermelési jogával rendelkezik, és szakértői becslések szerint az ebből befolyó bevételeik elérhetik az egymilliárd dollárt is. A CBS News helyi információi szerint a csoport gyémántbányákhoz köthető érdekeltségekkel is rendelkezik. Emellett a kiemelkedő méretű Ndamissza aranybánya is a csoport tulajdonába került: a Wagner-zsoldosok lázadókat és helyieket üldöztek el a lelőhely környékéről, és csak ebből a bányából 2,7 milliárdos bevételre számíthatnak hosszú távon.
Burkina Fasóban az egykori gyarmatosító által hagyott hatalmi vákuum jelentett lehetőséget a szervezetnek: a helyi kormányok hagyományosan a francia hadseregre alapozva igyekeztek hatalmukat biztosítani a lázadók, például a dzsihadisták ellen. Az utóbbi hónapokban több száz francia katonát tiltott ki az országból Ibrahim Traoré tábornok katonai diktatúrája, amely egy évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta szítja az országban gyakori franciaellenes érzületeket.
A dzsihadista Boko Haram elleni harcban vállalnak fontos szerepet jelenleg a csoport zsoldosai, akiknek feltehetően fizetségként foglalt le a kormány februárban 30 millió dollárnyi aranyat az országban kitermelő vállalatoktól. A Wagner az orosz befolyás növekedésében is sikereket ért el: a tavalyi puccs alatt a hatalomátvételt éltető civileknél orosz zászlók is felbukkantak az utcákon.
Mali 2021 májusában szintén puccsal hatalomra került vezetői ugyancsak egyre jobban támaszkodnak a Wagner zsoldosaira, akik azonban egyes tudósítások szerint inkább jeleskednek a civil lakosság zaklatásában, mint a dzsihadisták elleni harcban.
Mindenesetre a fentiek alapján nem véletlen, hogy a pár nappal ezelőtti nigeri puccsot követően Prigozsin azonnal felajánlotta a Wagner szolgálatait az új vezetés számára, amely mellett Burkina Faso és Mali katonai vezetői is kiálltak. Szemben a nemzetközi közvéleménnyel, amelybe ebben az esetben a magyar és az orosz külügyminisztérium is beletartozik, amely a választott elnök visszahelyezésére, illetve az alkotmányos rend helyreállítására szólított fel.
A helyzet azért is éles, mert a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének tagországai (ECOWAS, az alábbi térképen zölddel) katonai beavatkozással fenyegették meg a nigeri puccsistákat, így a helyzet akár nyugat-afrikai regionális háborúvá is fajulhat.
Amid numerous global events, tracking everything is challenging. Considering globally important developments in Niger - a strategic location with French and US military presence, and potential Wagner involvement, I made a summary with contributions from other OSINTers. 🧵Thread pic.twitter.com/s5hsgtzVO7 — Tatarigami_UA (@Tatarigami_UA) August 6, 2023
A Wagner ebben a "puccsista koalíció" oldalán harcolhatna, ami Afrikában szintlépés lenne, hiszen államközi konfliktusban eddig nem vettek részt az orosz zsoldosok a kontinensen. Igaz, nem mindenki van meggyőződve arról, hogy a csoportnak megvannak ehhez a képességei, pláne akkor, ha az orosz kormány nem támogatja az új nigeri vezetést.
Merre tovább, Wagner?
"A szörny átalakul, de meghalni nem fog" - nyilatkozta Nathalia Dukhan, a csoportot vizsgáló Terror archívuma című oknyomozó jelentés szerzője a Wagner jövőjéről. A szakértő szerint az erőszakra és az arany- és gyémántbányák kontrolljára épülő modell túl hatékonyan működik ahhoz, hogy csak úgy leépítsék, de arra lát esélyt, hogy új vezetőséggel és névvel működjön a szervezet.
Prigozsin képes lehet a vagyonának egy részét függetleníteni az orosz államtól, ám a Wagner jelenlegi formájában nem tudna működni orosz állami támogatás és infrastruktúra nélkül: egy a Financial Timesnak nyilatkozó nyugati hivatalnok szerint a szervezet a terepen végzett munkáját még el tudja az orosz hadsereg nélkül végezni, ám a katonai bázisokat és repülőgépeket, amivel a szállítmányozást végzik, így sem tudnák kiváltani.
Samuel Ramani, az Oroszország Afrikában című könyv szerzője szerint elképzelhető, hogy amennyiben rosszabbra fordul a viszony Prigozsin és Putyin között, a Wagner-vezér valamelyik afrikai érdekeltségénél talál menedékre. "Prigozsin akart az oroszok Afrika-politikájának arca és vezetője lenni" - említi Ramani az oligarcha ambíciói és a régió jelentősége kapcsán.
A Kreml jelezte, hogy a Wagner tevékenysége folytatódni fog Afrikában, ami valószínűbbé teszi, hogy átalakult formában, de továbbra is jelen lesz a szervezet Oroszország számára geopolitikailag kiemelt jelentőségű régiókban. Ramani szerint könnyen lehet, hogy a Wagner feladatait másik magánhadsereg veszi át, például az, amit a Gazprom állami energiavállalat üzemeltet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétségbeesetten próbálták megállítani Putyin csapatai a Wagner előretörésétMivel az orosz hadsereg java része Ukrajnában harcol, leginkább a légierő próbálta megállítani a Moszkva ellen törő Wagnert, kevés sikerrel. Este egy megállapodás alapján a zsoldossereg mégis visszavonulásba kezdett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Wagner sem úszta meg veszteségek nélkül a példátlan szombati akciójátNéhány katonai járművet biztosan elveszített a lázadás során a magánhadsereg, de az orosz légierő veszteségei még ezzel együtt is sokkal súlyosabbak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem túl megnyugtató, ha több ezer Wagner-zsoldos jelenik meg az uniós határok közelébenLukasenka óriási PR-győzelmet aratott a szombati oroszországi zendülést lezáró közvetítésével, és már épül is a tábor nyolcezer Wagner-katona elszállásolására.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Világ Afrika arany kőolaj Oroszország prigozsin putyin wagner wagner csoport Olvasson tovább a kategóriában | Az aranyat kiviszi, a polgárháborút behozza a Wagner-csoport Ukrajnán kívüli üzleti modellje | 0 | https://g7.hu/vilag/20230806/az-aranyat-kiviszi-a-polgarhaborut-behozza-a-wagner-csoport-ukrajnan-kivuli-uzleti-modellje |
null | A Transparency International a jelentésben szereplő több abszurditásra is felhívta a figyelmet. | true | [
""
] | 0 | Magyar Narancs | null | Mint arról beszámoltunk, hétfőn lezárta a Transparency International (TI) vizsgálatát a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely a jelentésében senki sem meglepve arra jutott, hogy a civil szervezet "Magyarországra káros, az országot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez".
Ezzel kapcsolatban kedden a Transparency is kiadott egy közleményt, amelyben viszont törvénysértőnek nevezte a hivatal vizsgálatát, és azt írta róla, hogy "a kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt" a jelentés.
A szervezet több abszurd dolgot is kiemel a jelentésből:
a hivatal egyebek mellett az Amerikai Egyesült Államok által vezetett globális összeesküvésről, nagyhatalmak közötti titkos kémjátszmákról és Soros Györgyről fantáziál a jelentésében;
a jelentés a NER felemelkedésekor megszűnt SZDSZ-nek az 1994-es (!) országgyűlési választási felkészülése mögött is a TI 2006-ban, vagyis 12 évvel később létrejött magyarországi tagozatát sejti;
a hivatal szerint az Európai Bizottság azért indította el az uniós források visszatartásával a feltételességi eljárást a magyar kormánnyal szemben 2022-ben, mert a TI Magyarország rendre hozzájárul - más hazai civil szervezetekkel egyetemben - az Európai Bizottság által évente összeállított jogállamiság jelentés Magyarországra vonatkozó fejezetéhez (valójában Magyarország azért nem fér hozzá a mintegy húsz milliárd eurónyi fejlesztési forráshoz, mert rendszerszintűvé vált a korrupció és alapjaiban sérült a jogállam, a kormány pedig nem teljesíti a kért intézkedéseket).
A jelentés behatóan foglalkozik a TI berlini Titkársága által évente összeállított Korrupció Érzékelési Indexszel (Corruption Perceptions Index, CPI) is, melynek módszertana nyilvános, de a jelentésben ezt is kritizálják, a TI szerint azért, mert a korrupciót feltáró munkájuk fáj a jelenlegi államhatalomnak.
"A TI Magyarország nincs meglepve, hogy az évi hatmilliárd forint közpénzből működő hivatal, melynek kutatóintézetében olyan kiválóságok dolgoznak, akik a rendszerváltás előtt a III/III-as ügyosztályon voltak beosztásban, vagy éppen megkérdőjelezik az 1956-os forradalom jelentőségét, ilyesfajta fércmunkával támadja a szervezetünket" - írja a szervezet a közleményében, hozzátéve, hogy a hivatal láthatóan azon megállapításaihoz keresett muníciót, melyeket már a TI Magyarországgal szemben megindított eljárás előtt megfogalmazott, miközben lényegében egyetlen igaz következtetés levonására sem volt képes. "A Tanú c. film is eszünkbe juthat: az ügyünkben az ítéletet már az előtt meghozták, hogy a vizsgálatot lefolytatták volna" - fogalmaz a szervezet.
Azt is írják, hogy alaptalan az a kijelentés, miszerint a TI Magyarország működése nem átlátható, mivel minden törvényi előírásnak eleget téve, illetve önként vállalt könyvvizsgálói jelentéssel kibővítve teszik közzé évente a közhasznúsági beszámolót. A közleményben hozzáteszik, hogy amúgy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése is a honlapjukon közzétett éves jelentésekből származnak, tehát mégsem annyira átláthatatlan a működésük.
A TI Magyarország szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése ráadásul törvénysértő is, mert a hivatal köteles lett volna a nyilvánosságra hozatalt megelőzően megküldeni a jelentés tervezetét a TI Magyarországnak a törvényi rendellkezés szerint - erre tizenöt napon belül tehettek volna észrevételeket, a hivatalnak pedig 30 napja lett volna arra, hogy indokolt választ adjon. Ez azonban nem történt meg, de a kormánypárti Magyar Nemzet már publikált is a jelentésből részeket a hétvégén. | Kommunista összeesküvés-elméleteket idéz a TI szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal róla szóló jelentése | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/kommunista-osszeeskuves-elmeleteket-idez-a-ti-szerint-a-szuverenitasvedelmi-hivatal-rola-szolo-jelentese-271739 |
2023. 09. 07. 00:00:00 | Narendra Modi indiai államfő a G20 tagországok küldötteinek szóló vacsorameghívón már „Bharat elnöke”-ként szerepelt. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Hivatalosan még nem kezdeményezték az ország átnevezését, de a jelek szerint Narendra Modi nacionalista kormánya India angol nevének fokozatos megszüntetését tervezi. Legalábbis erre lehet következtetni egy levélből, amit a hétvégén Újdelhiben tartandó G20 csúcstalálkozó vendégei kaptak, és amin Bharat elnökeként nevezték meg az indiai államfőt.
A Guardian cikke szerint egyesek úgy látják, India átnevezése "diadalmas lépés" lenne, amivel végre ledobhatnák magukról a "gyarmati láncokat", mások szerint azonban az átnevezés nem más, mint Narendra Modi "katasztrofális hiúsági projektje".
Amikor 1947-ben véget ért a brit uralom és függetlenedett az ország, három neve is létezett:
A britek által is használt, elvileg szanszkrit eredetű "India", ami az Indus folyóra utalt. Ezt a nevet - ha kicsit más változatokban is - de már az ókori görögök és rómaiak is használták, innen vették át a 18. században a britek.
A "Hindusztán" elnevezést szintén használták a görögök, de a perzsák is, perzsa nyelven a hinduk országát jelenti. Igaz, az elnevezést leginkább az iszlám által erősen befolyásolt Észak-Indiára használták, néha viszont még ma is használják az egész országra.
A "Bharat" név pedig egy ősi, időszámításunk előtt 1500 körül írt szanszkrit szövegre, Mahábhárata című eposzra eredeztethető vissza, ami Bharata királyról és leszármazottairól szól. India alkotmánya egyébként hivatalosan is elismeri a Bharat elnevezést az országra és a környelvben is gyakran használják az ország hindi nevét.
1949-ben, az alkotmány megírásakor döntöttek az ország hivatalos nevéről hogy India vagy Bharat legyen, és végül mindkettő nyert, a Hindusztán nevet pedig elvileg teljesen elhagyták. India angol nyelvű alkotmányának első sora úgy is kezdődik, hogy: "India, azaz Bharat, államok szövetsége lesz." A döntéssel - mármint azzal, hogy az ország neve részben marad India - sokan nem értettek egyet, egy képviselő akkor úgy fogalmazott: "Ne felejtsük el, hogy ezt a nevet külföldiek adták országunknak, akik miután hallottak e föld gazdagságáról, elcsábultak, megszerezték azt és elvették a szabadságunkat."
Az elmúlt több mint hetven évben azonban mindkét nevet használták és használják az országban élők. Az India elnevezést jellemzően az angol nyelvű beszédben, minden más, indiai nyelven viszont Bharatnak nevezik az országot, az útlevelekben pedig mindkét elnevezés szerepel.
Korábban már több parlamenti beadványban is kérték, hogy a Bharat legyen az ország egyetlen hivatalos és törvényes neve, mondván, hogy az India elnevezés csak gyarmati örökség, ezeket rendre elutasították. De most, hogy a G20 csúcstalálkozó vacsorájára kiküldött meghívókban Bharat elnökeként nevezték meg Modit, sőt, egy a küldöttek számára készült angol nyelvű füzetben is Bharatként hivatkoztak az országra, illetve a csúcstalálkozón részt vevő indiai tisztviselőket is Bharat hivatalos képviselőiként szerepeltetik, újra terítékre került a téma, hogy akkor most lesz átnevezés vagy sem. Az Indiai Néppárt (BJP), Modi kormányzó pártja cáfolta, hogy hivatalosan is átneveznék az országot, pontosabban azt mondták, "a hivatalos névváltoztatást nem szerepel a napirenden", de azt megerősítették, hogy a Bharat elnevezés egyre gyakrabban szerepel majd a hivatalos kommunikációban.
A Guardian cikke szerint sokan úgy gondolják, az egész a hindu nacionalisták projektje, amivel nemcsak a gyarmati múlttól szeretnének megszabadulni, de átneveznének amit csak lehet: utakat, műemlékeket, bármit, amit át lehet nevezni. 2022-ben, Delhiben például, amikor átnevezték a Raj utat, vagyis a király útját Kartavya-útra, Modi gratulált az országnak, hogy ezzel "megszabadult a brit »Raj rabszolgaság« egy újabb szombólumától". De ugyanígy törölték és törölnék még tovább a szintén gyarmatosítóknak nevezett észak-indiai mogul uralkodókra utaló elnevezéseket is.
Ami biztos, hogy a keményvonalas, jobboldali, vallási nacionalista félkatonai szervezet - amiből a BJP is alakult - erősen támogatja, hogy India hivatalos neve Bharat legyen. A Rashtriya Swayamsevak Sangh vezetője, Mohan Bhagwat a napokban azt mondta: "Néha az Indiát használjuk, hogy az angolul beszélők megértsék. De abba kell hagynunk ennek a névnek a használatát, az ország neve Bharat lesz, bárhova is megyünk a világban." Az ország egyik minisztere szerint a G20-tagországok küldötteinek írt levél "egy lépés a gyarmati mentalitás leküzdése felé", aminek "már korábban meg kellett volna történnie".
Az ellenzékiek azonban másként gondolják, ők elítélték a lépést, mert azt feltételezik, hogy a BJP ezzel akarja aláásni az ellenzéki pártokat, amik nemrég léptek koalícióra az INDIA név (és rövidítés) alatt.
A legfőbb ellenzéki párt politikusa, Shashi Tharoor szerint mindkét név "hordoz magában értékeket", és bár szerinte alkotmányos szempontból nincs kifogás az ellen, hogy Indiát Bharatnak nevezzék, hisz ez az ország egyik hivatalos neve, azt reméli, hogy a kormány "nem lesz olyan ostoba, hogy teljesen lemondjon az India elnevezésről", mert az már egy "brand". Szerinte továbbra is mindkét elnevezést kellene használni, ahelyett, hogy lemondana az ország "a történelmet idéző, világszerte elismert nevéről". | Átnevezhetik Indiát, ha a hindu nacionalistákon múlik | 0 | https://444.hu/2023/09/07/atnevezhetik-indiat-ha-a-hindu-nacionalistakon-mulik |
2016-02-29 15:13:00 | Péterfalvi Attila szerint rengeteg ponton sérti az alkotmányt és az alapvető jogelveket az elképesztő fideszes MNB-javaslat. | true | null | 1 | 444 | null | A Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője, Péterfalvi Attila állásfoglalást tett közzé a jegybanktörvény ma reggel beadott módosító javaslatáról, amit a parlament sürgősséggel tárgyal, így holnapra már törvény is lehet belőle.
A javaslat szerint az MNB által birtokolt gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a jövőben semmilyen közadatot nem kellene kiadniuk, és ez a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik (egy jogerős ítélet szerint az MNB alapítványainak ki kellene adniuk a szerződéseiket, mivel közpénzt kezelnek). A javaslat egyik legelképesztőbb része szerint az MNB által birtokolt alapítványok vagyona "elvesztette közpénz jellegét", és ezért a nyilvánosság is elveszti a jogát, hogy megismerhesse, hogyan költik el azt a pénzt, ami nem is olyan rég még a miénk volt.
A gyakran meglepően visszafogott Péterfalvi szerint a törvény rengeteg ponton sérti az átláthatóság alkotmányban is lefektetett elvét.
Legalább öt ponton. Ezek:
A javaslat nem részletezi, konkrétan milyen indokkal lehet megtagadni az adatok kiadását.
Azt sincs benne a javaslatban, milyen adatokat kiadását lehet megtagadni a "pénzügyi vagy devizapolitikai okokra" való hivatkozással.
Az üzleti titokra való hivatkozást akár korlátok, vagy indoklás nélkül alkalmazhatják a jövőben az MNB-entitások.
Az alapítványok vagyona "elveszíti közvagyon jellegét" kitétel az alaptörvényt és több sarkalatos törvényt is sért, belső koherenciazavart okozna a jogszabályokban.
Sérti a jogbiztonság elvét, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmaznák az alapítványok ügyeinek megismerhetőségét.
Egyébként az MNB is reagált Bánki Erik elképesztő törvényjavaslatára. Ez azért is érdekes, mert Bánki Erik mezei fideszes képviselőként, esetleg a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként adta be a javaslatot – ehhez képest az MNB úgy védi meg annak tartalmát, mintha a saját javaslatáról lenne szó.
A jegybank szerint nem csak a jegybank vezetőinek fizetésemelése oké teljesen (bár az továbbra sem tiszta, hogy akkor korábban miért volt szükség kétmilliós bérplafonra), hanem az alapítványok pénzköltésének eltitkolása is.
"A jegybanktörvény másik irányú módosítása továbbra is biztosítja a jegybank átlátható működésének ellenőrzését, így az MNB az egyik legszigorúbban ellenőrzött intézmény marad" – írja a jegybank, és a közlemény azzal is megnyugtatja a 250 milliárdos közpénz ellopása miatt aggódó publikumot, hogy utólag – ahogy a többi (magán)alapítvány beszámolóit – majd az MNB alapítványainak beszámolóit is megismerhetjük. Az MNB szerint az is teljesen normális, hogy a mi pénzünket költő MNB-cégek a jövőben üzleti titokra hivatkozva tagadják meg a szerződéseik megismerését. | A Matolcsy-féle közvagyon-eltitkolás láttán már az adatvédelmi biztos is kénytelen felemelni hangját | null | https://444.hu/2016/02/29/matolcsy-fele-kozvagyon-eltitkolas-lattan-mar-az-adatvedelmi-biztos-is-kenytelen-felemelni-hangjat |
2020-02-19 22:03:00 | Megjelent a vonatkozó kormányhatározat a keddi Magyar Közlönyben. | true | null | 1 | mfor.hu | null | A kormányhatározat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy
"a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának az üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen".
Ennek érdekében arra kérte a kormány a pénzügyminisztert, Varga Mihályt, hogy az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós bevonásával a cél érdekében idén biztosítson a költségvetésből 1,876 milliárd forintot.
A feladathoz határidőt nem rendeltek, az összeget majd a költségek felmerülése ütemében kell elutalni a Nemzeti Sportközpontoknak, melynek feladata a stadion üzemeltetése.
A Puskás Arénát tavaly adták át, 69 ezer fő befogadására képes és 190 milliárd forintba került a kivitelezése. | 1,87 milliárdból üzemel idén a Puskás Aréna | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/187-milliardbol-uzemel-iden-a-puskas-arena.html |
2021-09-29 08:47:00 | Egy olyan benzinkútból származhatott a botrányba keveredett cég bevételének nagy része, amely Ráczné Földi Judit egy másik vállalatának tulajdonában van. | true | null | 1 | G7 | null | Nagyrészt üzemanyag-értékesítésből származhatott az előválasztási offshore-botrány központi cégének a bevétele az elmúlt években. Bár a vállalat az Alba Autómosó Kft. nevet viseli, a piacot ismerő szakértő szerint csak autómosással nem lehet évi 3 milliárdos árbevételt összehozni. Egy ilyen szolgáltató forgalma – függetlenül attól, hogy gépi, kézi vagy önkiszolgáló – legfeljebb évi néhány 100 millió forint lehet. Ez pedig az időközben előkerült – szintén a céghez tartozó – szórakozóhely bevételével sem adja ki a 3 milliárd forintot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőválasztási offshore-ügy: hárommillióért cserélt gazdát egy félmilliárdot érő cégAz előválasztás hitelességét is alá áshatja, hogy az OEVB a jelek szerint nem vizsgálta ki elég alaposan a múlt hétvégén kirobbant offshore-ügyet.
A magyarázat az, hogy a néhány hónapja még a helyi DK-s jelölthöz, Ráczné Földi Judithoz köthető offshore cég tulajdonában lévő Alba Autómosó nemcsak egy mosót, hanem benzinkutat is üzemeltetett. A társaság 2020-as beszámolójában szó szerint az szerepel, hogy a
a kft. főtevékenysége gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem.
Méghozzá minden bizonnyal a fehérvári Greco Petrol kutakon végzett üzemanyag-kiskereskedelem. A vállalat már több mint hét éve is üzemeltette a jelenleg elvileg két töltőállomásból álló hálózatot, és a legutóbbi beszámolójában is kapcsolt vállalatként tüntette fel azt a céget, amely birtokolja az M7-es közelében található egyik benzinkutat.
Utóbbi vállalat az Olajkút Fehérvár Kft. nevet viseli, és történetesen teljes egészében Ráczné Földi Judit tulajdonában áll. A politikus ráadásul pont ugyanattól az offshore cégtől vásárolta meg ezt a vállalatot is, amelytől az Alba Automosó Kft. is a hozzá köthető másik offshore-céghez került. Az Olajkút Fehérvár Kft. két részletben lett Ráczné Földi Judité, először még 2019 nyarán a 80 százalékát vette meg, majd 2020 elején a maradék 20-at is. A teljes vételár 3 millió forint volt, miközben utóbbi tranzakció idején az említett benzinkút már biztosan a vállalat tulajdonában állt.
Ha röviden össze akarjuk foglalni az eddigi története, akkor
egy, az iratok szerint Földi Judit tulajdonában álló offshore cég megvásárolt egy olyan milliárdos forgalmú magyar vállalatot (az Alba Autómosót), amely minden jel szerint egy Földi Judit tulajdonában álló másik cég (az Olajkút Fehérvár Kft.) benzinkútját üzemeltette.
Ráadásul a kutat tulajdonló és üzemeltető vállalat eladója mindkét esetben egy másik offshore-cég volt, amelynek akkori tulajdonosa jelenleg is egy lakásba van bejelentve Ráczné Földi Judittal.
Egyébként az érintett fehérvári benzinkút és azt üzemeltető cégek több mint egy évtizede ugyanannak a görög nevű családnak az érdekeltségei (vélhetően innen ered a Greco Petrol név is). Akad a hálózatban bedőlt vállalkozás is, amely ellen másfél tucat végrehajtást indítottak különböző pénzt követelő szervezetek, köztük az adóhatóság, és amely végül felszámolással szűnt meg.
Ráczné Földi Judit a céghálóban cégvezetőként már 2012 óta jelen van, tulajdonosi szerepkörbe azonban csak nagyjából két éve került, amikor megszerezte az Olajkút Fehérvár Kft-t.
Frissítés: Ráczné Földi Judit nem tudta megnyerni az előválasztást Fejér megye 1. választókerületében, Székesfehérváron. Az MSZP színeiben induló Márton Roland 3057 szavazatával szemben a DK-s jelölt 2440-et kapott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA panellakó magyar milliárdos, aki bagóért megvált szinte a teljes vagyonátólFurcsa ügyletek zajlottak a Kerekes Kft-nél, a kereskedőcég tulajdonrészeit néhány millió forintért adták-vették, miközben értéke több milliárd forint lehetett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkK. Ferenc milliárdos átlátszó módon nem fizetett adót, mégsem volt könnyű észrevenniGyönyörűen ledokumentálta, hogyan próbálta kikerülni az adófizetést. Egyelőre csak félmilliárd forintot keres rajta a NAV, de a végösszeg a háromszorosa is lehet. | Előválasztási offshore-ügy: a DK-s politikus benzinkútja hozhatta a milliárdokat | null | https://g7.hu/kozelet/20210929/elovalasztasi-offshore-ugy-a-dk-s-politikus-benzinkutja-hozhatta-a-milliardokat/ |
null | Az ellaposított, életidegen politizálás igenis veszélyes üzem. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Minden ott folytatódik, ahol tavasszal abbamaradt - mondta az Országgyűlésben Orbán Viktor, és a miniszterelnök alighanem egy kicsit meg is nyugodott közben. A Parlament maradt ugyanis jóformán az egyetlen olyan safespace a kormánypártiak számára, ahol minden kényük-kedvük szerint alakul. A magyar valóság épp rájuk dönti tizennégy évnyi mulasztásukat, a gazdaságot már ki tudja hányadik hangzatos akciótervvel kell megmenteni, a kormányfő előretolt segédstratégája pedig a hazai pálya emlékezetpolitikai térfélén lőtt egy hatalmas, Tokody-díjas öngólt. Egyedül a nemzetközi helyzet az, ami most az osztrák parlamenti- és a cseh önkormányzati választásoknak köszönhetően éppen nem fokozódik olyan nagyon, de azért messze nem rózsás a helyzet ezen a téren sem.
Úgyhogy kész felüdülés lehetett a Fidesz (és a KDNP) politikusai számára, hogy visszamehetnek az Országgyűlésbe, ahol az erőviszonyokat nem 2024 júniusa, hanem még mindig 2022 áprilisa határozza meg. És belenézve a közvetítésbe, beleolvasva a parlamenti ülésről készült beszámolókba olyan érzés kapott el, mintha egy rosszul szerkesztett dokumentumfilmet vetítettek volna. Vagy mintha azt kellett volna hallgatnom, hogy egy különösen gonosz varázslatnak köszönhetően megtanulnának beszélni a szoborpark letűnt korokat idéző mészkőfaragványai. Az ellenzéki képviselők többnyire folytatták a közéleti buboréktapétázással kevert lájkvadászatot, ahogy azt az elmúlt másfél évtizedben kisebb-nagyobb megszakítással tették, de most mintha a kormánypárti viszonválaszok is hozzájuk fásultak volna.
Kivéve persze Kövér Lászlót. Ő olyan vehemenciával utasította rendre például a politikai kudarcból krimiírásba menekülő, árulózó Gyurcsány Ferencet, mintha egy vérnyomás-problémákra készült gyógyszer reklámjában szerette volna bemutatni a hipertónia káros tüneteit. Bedő Dávid momentumos frakcióvezető kezdeményezésére pedig olyat reagált, hogy bebizonyosodott: lehet valaki egyszerre őszintén otromba és alávalóan gyáva.
Ez az ellaposított, életidegen politizálás igenis veszélyes üzem: még csak nem is üzeni, hanem egyenesen harsogja az állampolgároknak, hogy íme, ez a személyeskedésben bővelkedő, de mégis dögunalmas szövegelés maga a politika, érdemes tőle olyan távol maradni, amennyire csak lehet. Holott épp az ellenkezője az igaz: minél többen, minél tájékozottabban, minél aktívabban vesznek részt a közélet különböző fórumain, annál kevésbé engedhetik meg maguknak az elit emberei, hogy lejárt szavatosságú szólamok visszaöklendezésével tudják le alapvető feladatukat, a népképviseletet. Ha ugyanis ezt hagyjuk, akkor jön a rendeleti kormányzás, amikor az is megeshet, hogy az történik, amit egyetlen egy ember akar, senki más. Jaj, várjunk csak... | A beszélő szoborpark | null | https://hang.hu/koffein/a-beszelo-szoborpark-168078 |
null | Hegyi Zsolt a Lázár-Vitézy-csörtére is reagált. | true | [
""
] | 0 | Mandiner | null | Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Az elmúlt napokbanLázár Jánosközlekedésért felelős miniszter ésVitézy Dávidfővárosi képviselő kemény, személyeskedő hangnemben szólalkozott össze a HÉV-felújításokkal kapcsolatban.
Hegyi Zsoltot, a MÁV új vezérigazgatóját erről is kérdezték az Index hétfő reggelt megjelentinterjújában.
Járműhiány van, döntés még nincs, megoldás viszont lesz, röviden így tudnám összefoglalni a helyzetet"
- mondta Hegyi.
Hozzátette:
Az, hogy a HÉV-flotta elöregedett, nem két napja vagy két éve derült ki, hanem évtizedek óta kiszámíthatóan tudni lehet".
A MÁV-vezér rámutatott:"Erre a kihívásra nem politikai, hanem szakmai választ kell adni, én legalábbis csak ilyet tudok. A helyzet kezelésére olyan megoldást keresünk, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti".
Aláhúzta:
A sajtóban megjelent mértékű módosításokat tehát határozottan cáfolom, mindegy, hogy ki milyen papírra hivatkozik: nincs menetrendi döntés, de még nem is kell, hogy legyen".
Megjegyezte:"Aminek viszont kell lennie, az a szakmai egyeztetés. Szeretnék ehhez visszatérni. Ami pedig a járműbeszerzéseket illeti, kategorikus kijelentéseket még ott sem lehet tenni, hiszen nem végleges az IKOP Plusz projektlista(a 2021-2027-es uniós ciklusban ez a közlekedésfejlesztés operatív programja - Index). Az idén azonban már látszódnia kell a konkrét terveknek, vagyis annak, hogy ezekből a forrásokból végül mi valósul meg.
Aki bármelyik kérdésben végső döntésekre hivatkozik, az legalábbis nem rendelkezik megbízható információkkal." | Kitálalt a MÁV-vezér: ez a probléma a HÉV-hálózattal | null | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/kitalalt-a-mav-vezer-ez-a-problema-a-hev-halozattal |
2004-12-01 00:00:00 | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | NOL.hu | null | http://www.nol.hu/cikk/342707/ |
|
2024-09-16 00:00:00 | Bírói engedéllyel kerültek vissza az autók, de továbbra is le vannak foglalva, csak a használatukat tették lehetővé. | true | null | 1 | 24.hu | null | Visszaadták Völner Pál családjának a korábban lefoglalt autókat, köztük egy Porschét és egy Lexust | null | https://24.hu/belfold/2024/09/16/volner-pal-allamtitkar-korrupcio-csalad-lefoglalt-auto-porsche-lexus-vesztegetes/ |
|
null | Szeptemberben két hétig tartó ügydöntő szavazást tartanak Budapest VI. kerületében. Soproni Tamás polgármester korábban leszögezte, a szavazás eredménye ügydöntő lesz, vagyis tényleg intézkedni fognak. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Terézváros polgármestere az augusztus elsején megjelent posztjában azt írta: szeptember 2. és 16. között dönthetnek arról a 16 éven felüli terézvárosiak, hogy betiltsák-e a kerületben a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szálláshelyként.
A polgármester írása szerint mintegy 1468 legális Airbnb-lakásról van szó, ami az összes lakás közel 8 százalékára terjed ki. Azt is megjegyezte, hogy miközben az önkormányzat tavaly 670 millió forint idegenforgalmi adót szedett be az ilyen típusú szálláshelyek után, a helyieknek sok problémát okoz, melynek hatására a belvárosi kerületek kiürülnek. Soproni azt is leszögezte, hogy a szavazást azon országgyűlési felhatalmazás mentén bonyolítják le, amelyben lehetősége van az önkormányzatoknak arra, hogy egy évben hány napra adható ki egy-egy szálláshely.
Ha ők betiltják, mások is be fogják
A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete igen élesen kritizálja a kerületi önkormányzat törekvését, megemlítve, hogy nem sokkal a szavazás bejelentése után más kerületi polgármesterek is jelezték, hogy hasonló lépéseket tennének.
Érvelésük szerint az Airbnb-k betiltása több ezer házigazda családját teheti tönkre, emellett pedig a turisták számának csökkenésével is tönkreteszik a kerületben működő kisboltokat. Ez, és a helyi vendéglátás visszaszorulása pedig ahhoz járulhat hozzá, hogy a fiatalok körében lokális munkanélküliség lép fel.
Schumicky Balázs, az Egyesület elnöke az Economxnak azt nyilatkozta, hogy az Airbnb-k mintegy 670 millió forint idegenforgalmi adót és rekordmagas építményadót jelent az önkormányzatnak. Ebből az összegből elmondása szerint mintegy 50 szociális bérlakást lehet felújítani, állítása szerint jelenleg 20-30 újul meg évente.
Az ilyen szálláshelyekből származó idegenforgalmi adó ráadásul Terézváros teljes, mintegy 30 milliárd forintos költségvetésének a 3 százalékát adja.
Azt már a polgármester szavazást bejelentő posztja alatti kommentekben is megkérdőjelezték, hogy az ügydöntő szavazás milyen küszöbértékek mentén lesz érvényes és eredményes. Schumicky Balázs szerint nincsenek meg azok a jogi garanciális feltételek, amivel ezt a kezdeményezést valóban szavazásnak lehetne nevezni. Erre mutat rá, hogy a szavazáson már a 16 éven felüliek is részt vehetnek, akik a magyar jogszabályok alapján még nem is választókorúak, és azok is, akiknek hivatalosan nincs szavazati joga. Elismerte ugyanakkor, hogy az önkormányzat korlátozhatja a kiadható napok számát az Airbnb-lakásokban. Ezt, amennyiben az ügydöntőnek nevezett szavazás útján a kerületi városvezetés felhatalmazást kap rá, nulla napra korlátoznák.
Csakhogy az Airbnb és az egyéb szállásadó felületeken nem csupán a magán- és egyéb jellegű szálláshelyeket hirdetik, hanem a szállodákat és a hosteleket is. Schumicky rámutatott, hogy az önkormányzat a saját hatáskörén belül kizárólag a magán- és egyéb jellegű szálláshelyek működésébe szólhat bele, a többi szálláshelytípus működésébe egyáltalán nem.
Az Airbnb elleni egyik leggyakoribb érv márpedig az, hogy a megszálló bulituristák zavarják a lakókat, mivel nem tartják be a békés együttélés szabályait.
Az egyesület elnöke szerint azonban az ilyen turisták jellemzően épp azokban a hostelekben és szállodákban szállnak meg, amelyek az Airbnb korlátozás után is képesek lesznek működni.
A lakhatási válság is megkérdőjelezhető
Schumicky egy, a Business Insider által közölt nemzetközi példára hivatkozva azt is hozzáteszi, hogy az Airbnb-k megszűntetésével nem jelenthető ki egyértelműen az sem, hogy az albérleti árak az ilyen szálláshelyek megszűnésével szignifikánsan csökkenni fognak.
Ugyan az elmúlt években egészen döbbenetesen megdrágultak az ingatlanok egész Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com által 2015 óta mért nominális lakbérindexe alapján azonban a Budapest belvárosát képező kerületekben nem emelkedtek az árak nagyobb mértékben, mint másutt. Terézváros lakásainak 32 százaléka lakatlan a 2022-es népszámlálás szerint és ebből mindössze 6 százalék a magán-és egyéb szálláshelyek aránya. 2011-hez képest két és félszer több lakás vált lakatlanná, mint amennyi Airbnb a népszámláláskor üzemelt.
Érvényességi küszöb nincs, magbiztosság annál inkább
Lapunk megkeresésére a Terézvárosi Önkormányzat azt mondta, a szavazás kiírását évek szakmai munkája előzte meg. Ez azzal vette kezdetét, hogy a kerület vezetése öt éve kapcsolatba került az Airbnb-platformmal, akik viszont elmondásuk szerint elzárkóztak a szektor szabályozásától és kifehérítésétől.
Az önkormányzat azt is kiemeli, hogy szinten hosszabb egyeztetést megelőzően korábban szigorú feltételekhez akarták, hogy valaki rövidtávon adhassa ki a lakását Terézvárosban:
Az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a lakáskiadáshoz a társasház hozzájárulásával, a társasház SZMSZ-e ne tiltsa a lakáskiadást;
köteles kiírni a szálláshely bejáratánál a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs számát;
ki kell a társasház házirendjét angolul kifüggesztenie a szálláshelyen;
24 órás rendelkezésre állást kell biztosítania a társasház lakóinak, és saját vagy megbízottjának telefonszámát közzétenni a szálláshely bejáratánál;
valamint poroltót is biztosítani kell a szálláson.
Ezeket a rendelkezéseket 2022. december elsején léptették volna életbe. Az önkormányzat nyilatkozatában hozzátette, hogy ezek szerinte olyan minimális elvárások, amelyeket egy szállásadónak magától is meg kellene tenni. Mindenesetre a Gazdasági Versenyhivatal és a kormányhivatal nem engedélyezte a rendelet hatálybalépését, utóbbi állítólag azzal érvelt, hogy a túllépte az önkormányzat a jogalkotási hatáskörét.
Az úgynevezett ügydöntő szavazás érvényességi szabályaival kapcsolatban az önkormányzat azt mondta: nem lesz érvényességi küszöb, ugyanakkor biztosak benne, hogy a szavazás "sokakat meg fog mozgatni".
Soproni Tamás polgármester pedig ugyanúgy kötőerejűként kezeli a kerületi lakosok döntését a rendeletjavaslata benyújtásakor, mint egy helyi népszavazásét. | Csak a tisztességes Airbnb-k szenvedhetik meg Terézváros vasszigorát | null | https://www.economx.hu/ingatlan/terezvaros-onkormanyzat-szavazas-airbnb-szallashelyek-turizmus.794746.html |
2003-05-29 00:00:00 | A tíz héttel ezelőtt kezdődött iraki háború első légicsapásának helyszínén járt a CBS, amerikai televízió forgatócsoportja. A Száddám meggyilkolásának céljával indított bombázás központjának átvizsgálása több kérdést is felvet. | false | [
"archívum"
] | 0 | null | 0 | A tíz héttel ezelőtt kezdődött iraki háború első légicsapásának helyszínén járt a CBS, amerikai televízió forgatócsoportja. A Száddám meggyilkolásának céljával indított bombázás központjának átvizsgálása több kérdést is felvet.
A CBS iraki tudósítója szerint az amerikai hírszerzés tévedett, amikor Száddám feltételezett tartózkodási helyeként az úgynevezett Dora Farmot jelölte meg. Donald Rumsfeld, védelmi miniszter március 21-i kijelentése, miszerint az iraki vezető főhadiszállásának bombázása sikeres volt, nem fedi a valóságot. A háború befejezése óta a bombázás helyszínét Tim Madere, amerikai ezredes több ízben is tüzetesen megvizsgálta és azt állítja, hogy egyetlen holtestet sem talált.
Az amerikai légierő négy 2000 font súlyú bombát dobott le a hírszerzés által megjelölt helyre, mivel ott Száddám bunkerét sejtették. Madere ezredes semmilyen, a búvóhely létezésére utaló nyomot nem talált. A helyszínt egyébként már a CIA is átkutatta Szaddam DNS-e után nyomozva, de sikertelenül. "A bombák ütötte hatalmas gödrökön kívül nem volt ott semmi" – jelentette be az amerikai hadsereg ezredese. | Félrevezetett az amerikai hírszerzés? | 0 | https://24.hu/belfold/2003/05/29/felrevezetett_amerikai_hirszerzes |
null | Békés vármegye egyértelmű nyertese lesz a Versenyképes Járások Programnak – hangsúlyozta a kormányhivatalban dr. Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter Békés vármegye kitörési lehetőségeiről egyeztetett, a közigazgatás helyzetéről tájékozódott, illetve a Versenyképes Járások Program részleteit ismertette a helyi politikai és közigazgatási vezetőkkel szerdai békéscsabai látogatása során. A miniszter dr. Takács Árpád főispánnal számos, a vármegyét érintő kérdésben egyeztetett. | true | [
""
] | 0 | Hir6 | null | Hír6.hu
2024. október 17., csütörtök 08:49
Módosítva: 2024. október 17., csütörtök 09:03
Békés vármegye egyértelmű nyertese lesz a Versenyképes Járások Programnak - hangsúlyozta a kormányhivatalban dr. Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter Békés vármegye kitörési lehetőségeiről egyeztetett, a közigazgatás helyzetéről tájékozódott, illetve a Versenyképes Járások Program részleteit ismertette a helyi politikai és közigazgatási vezetőkkel szerdai békéscsabai látogatása során. A miniszter dr. Takács Árpád főispánnal számos, a vármegyét érintő kérdésben egyeztetett.
Bő egy hete mutattam be, s azóta is folyamatos a Versenyképes Járások Program vitája. Egyrészt az önkormányzati szövetségek képviselőivel, másrészt a parlamenti pártok frakcióival, országgyűlési képviselőkkel, harmadrészt pedig a polgármesterekkel, a helyi politikai szereplőivel konzultálunk folyamatosan, hiszen az a célunk, hogy január 1-jével egy olyan programot tudjunk elindítani, amely csökkenti a területi egyenlőtlenségeket Magyarországon. A Versenyképes Járások Program azt az elvet követi, hogy a helyben képződött iparűzésiadó-többletet helyben, az érintett járásban legfontosabbnak ítélt fejlesztésekre használják fel - hangsúlyozta dr. Navracsics Tibor.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter kifejtette: ma még jelentős a fejlettségi szakadék az országon belül, hiszen Budapest az európai unió átlaga felett jóval, 156 százalékon teljesít, miközben az utána következő legfejlettebb régió, a közép-dunántúli 71 százalékon áll, és tudjuk, hogy a dél-dunántúli és a Dunán inneni térségek még ez alatt teljesítenek. Annak érdekében, hogy ez elmúlt 10-15 évben elindult felzárkózási folyamatok még dinamikusabbak legyenek, a Versenyképes Járások Program azt a célt szolgálja, hogy az iparűzésiadó-növekmény egy részéből, mintegy feléből már 2025-ben egy olyan területfejlesztési, pályázati alapot hozzunk létre, kínáljunk a járásoknak, önkormányzatoknak, amelyek révén a különböző térségi projektekhez, adott esetben hozzáadott támogatást kaphatnak. Ez különösen így van Békés vármegye esetében, hiszen az elképzelés az, hogy azon járások esetében, ahol az iparűzésiadó-növekmény 2025-ben vélhetően a 250 millió forintot nem éri el, ott a költségvetés kiegészíti ezt. Megyeszékhely központú járások esetében ez az összeghatár 500 millió forint.
Ha innen nézzük, Békés vármegye egyértelmű nyertese a Versenyképes Járások Programnak, hiszen a Békéscsabai Járás 500 millió, míg a többi járás 250 millió forinttal gazdálkodhat majd 2025-ben. Ezen összegek fejlesztési és üzemeltetési célokra egyaránt igényelhetőek. A legfontosabb cél az, hogy a Versenyképes Járások Program többlet segítséget jelentsen, biztosítson az önkormányzatoknak. A térségi projektek kidolgozása érdekében, mint döntés-előkészítő, javaslattevő testület, járási szinten fejlesztési fórumok jönnek létre. Ebben az adott járásban önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei kapnak helyet, elnöke alapesetben a vármegyei közgyűlés elnöke. Kivételt képez, ha a járásszékhely település megyei jogú város, ebben az esetben ugyanis a megyei jogú város polgármestere lesz a járási fejlesztési fórum elnöke, míg a vármegyei közgyűlés elnöke a fórum társelnöke. A vármegyei közgyűlés elnökének részvétele a fórumokban azért is indokolt, mert a területfejlesztési koncepciót a vármegyei közgyűlés dolgozta ki, fogadta el, annak megvalósításáért politikailag a közgyűlés elnöke felel. A fórum üléseire meghívják az országgyűlési képviselőket is - ismertette a részleteket dr. Navracsics Tibor.
Tegnap egyéni képviselői indítványt, törvényjavaslatot nyújtottam be az Országgyűlésben a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki illetmények, fizetések rendezése érdekében. Ha minden jól megy, jövő héten hétfőn kezdődhet el e törvény általános vitája - ismertette a vármegyei települések polgármestereinek részvételével megrendezett fórum másik fontos témáját a miniszter. A törvény lényege az, hogy a forintosított összegek helyett a jövőben arányszámot alkalmaznának a polgármesteri fizetések kiszámolásánál, alapul a nemzetgazdasági átlagkeresetet vennék. A jogszabály elfogadása esetén a jövőben az 500 lélekszám alatti települések esetében a polgármesterek bére a mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset 1,25-szöröse lenne. 501-1500 lakosú település esetében a szorzószám 1,75 lenne, 1501-2000 lélekszám esetén a nemzetgazdasági átlagkereset kétszerese, 2001-5000 lélek között a szorzószám 2,25, 5001-10.000 lélek között 2,5-szöröse, 10.001-30.000 lakos esetén az átlagkereset háromszorosa, 30.000 felett a nemzetgazdasági átlagkereset 3,5-szöröse lenne. A főpolgármester fizetése a nemzetgazdasági átlagkereset hatszorosa lenne, a megyei jogú városok polgármesterei, illetve a fővárosi kerületek polgármesterei a nemzetgazdasági átlagkereset 4,5-szeresét, míg a vármegyei közgyűlések elnökei ezen összeg négyszeresét kapnák illetménykánt.
Dr. Navracsics Tibor elsőként dr. Takács Árpád főispánnal, illetve a járási hivatalvezetőkkel egyeztetett, majd Dankó Béla, Erdős Norbert, Herczeg Tamás és dr. Kovács József országgyűlési képviselővel, illetve Bányai Gáborral, a dél-alföldi régió gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosával tanácskozott. Délután a Békés vármegyei települések polgármesterivel osztotta meg gondolatait.
Forrás: Békés Vármegyei Kormányhivatal | Békés vármegyébe látogatott Navracsics Tibor | null | https://hir6.hu/cikk/176343/bekes_varmegyebe_latogatott_navracsics_tibor |
2014-07-31 00:00:00 | A német turista a kutyájával együtt túrázott, amikor a csorda nekirontott, és halálra taposta. | false | [
"tehéncsorda",
"ausztria",
"turista"
] | 0 | null | 0 | A német turista a kutyájával együtt túrázott, amikor a csorda nekirontott, és halálra taposta.
A 45 éves nő a tiroli Stubai-völgyben kirándult egy kijelölt túraútvonalon, egy kerítésekkel elzárt területen, amikor a nagyjából húsz állatból álló tehéncsorda – amelyben borjúk is voltak – rárontott – közölte a helyi sajtó. Az orsztrák lapokban Daniela M. néven azonosított nő Frodo nevű kutyájával volt, amikor a csorda rájuk támadt.
A Bildben megjelent beszámoló szerint körbevették, majd halálra taposták a nőt. Egy szemtanú elmondása szerint a kutya – egy bullterrier – csendben volt, mielőtt a tehéncsorda rájuk rontott, csak akkor kezdett ugatni, amikor a tehenek megtámadták őket. A csordát végül egy bátor túrázó zavarta el.
Az osztrák légimentők közlése szerint 45 percig próbálták megmenteni a nő életét, de végül belehalt súlyos sérüléseibe. A boncolás eredményei szerint a nőnek eltört több bordája, a hasánál pedig egy nagyjából nyolc centiméteres bemélyedés volt. Halálát a szívburok károsodása okozta. A kutyának egyébként sikerült elmenekülnie a tehenek elől, és nagyjából három kilométerrel a támadás helyszínétől találták meg.
A rendőrség közlése szerint a tehenek támadását feltehetően a kutya látványa indította el, mert az ebet veszélyesnek ítélték borjaikra. Helyiek elmondása szerint a csorda korábban nem volt agresszív. A rendőrség vizsgálja, hogy a tehenek tulajdonosát terheli-e büntetőjogi felelőség a turista halála miatt. | Tehenek öltek meg egy nőt Ausztriában | 0 | https://24.hu/kozelet/2014/07/31/tehenek-oltek-meg-egy-not-ausztriaban |
null | Az 1945 utáni budapesti későmodern épületeket bemutató plakátkiállítás nyílik október 1-jén a Városháza parkban. A BTM Kiscelli Múzeum fényképanyagából válogatott képeken megjelenik a közelmúltban lebontott Teherelosztó, a VITUKI toronyház, a Kossuth-téri MTESZ székház épülete, valamint a ma is bejárható Honvéd Művelődési ház és a Déli pályaudvar utascsarnoka is. | true | [
""
] | 0 | építészfórum | null | Az 1945 utáni budapesti későmodern épületeket bemutató plakátkiállítás nyílik október 1-jén a Városháza parkban. A BTM Kiscelli Múzeum fényképanyagából válogatott képeken megjelenik a közelmúltban lebontott Teherelosztó, a VITUKI toronyház, a Kossuth-téri MTESZ székház épülete, valamint a ma is bejárható Honvéd Művelődési ház és a Déli pályaudvar utascsarnoka is.
BTM Kiscelli Múzeum munkatársai 2014 óta folyamatosan dokumentálják az 1945 utáni budapesti későmodern épületeket, majd a fotókat a múzeum honlapján teszik elérhetővé. Ebből a fényképanyagból most a Városháza parkban plakátokon látható egy 12 épületet bemutató válogatás. A Későmodern épületek Budapesten - Virtuális leletmentés projekt című kiállítás figyelemfelhívás a tizedik éve zajló dokumentáló munkára, a virtuális leletmentésre.
A Kiscelli Múzeum építészeti leletmentő projektjében olyan irodaházak és középületek fotódokumentációját és történetét gyűjtik, amelyeket kívülről sokan ismernek Budapesten, de belső tereiket ritkán vagy egyáltalán nem látni, és tarthatunk tőle, hogy hamarosan megsemmisülnek. A projekt ötletgazdája Branczik Márta művészettörténész, a Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményének vezető muzeológusa, a helyszíni fotókat pedig F. Szalatnyay Judit, a Kiscelli Múzeum fényképésze készíti. Első dokumentált épületük a Széllkapu projekt keretében a Margit körútról eltűnő egykori minisztériumi épület, és ennek szomszédságában az Új szerelőcsarnok és a Melegpörgető épülete volt, amelyek bontása 2015. februárjában kezdődött meg.
A projekt ötletgazdái keresik a további, bontás előtt álló és építészeti vagy várostörténeti szempontból érdekes, értékes fővárosi középületeket dokumentálásra. Ha tudnak ilyenről, örömmel várják javaslataikat a [email protected] email címre.
2021-ben a Virtuális leletmentés új állomásához érkezett. A 17. Nemzeközi Építészeti Biennále Othernity - Modern örökségünk újrakondícionálása című magyar kiállítási projekttel együttműködésben 12 újabb épülettel bővült a dokumentációs gyűjtemény. Ezzel egyidőben térképre vitték az eddigi leletmentéseket, így már a Google Maps alkalmazásban is elérhetővé váltak. Erre a linkre kattintva menet közben is felfedezhetjük a főváros épített örökségét.
2023-ban elindult a Virtuális leletmentés angol weboldala és Google Maps térképe, ahova folyamatosan töltik fel az elkészült leletmentések fordításait.
Megnyitó
A kiállítás megnyitójára október 1., kedden, 16:30-tól kerül sor. Az eseményen köszöntőt mond Dr. Csáki Tamás, a Kiscelli Múzeum főosztályvezetője, a kiállítást Erő Zoltán, Budapest Főváros Önkormányzatának főépítésze nyitja meg. A kiállítás időtartama alatt helyszíni vezetéseket és épületlátogatásokat is szerveznek a múzeum munkatársai.
Koncepció: Branczik Márta / Fotók: Fáryné Szalatnyay Judit, Bakos Gergő / Grafikai koncepció: Szmolka Zoltán / Grafika: Fatér Anna
Helyszín: Városháza Park (1052 Budapest, Károly körút)
A kiállítás október 20-ig látogatható. | Későmodern épületek Budapesten - Virtuális leletmentés | null | https://epiteszforum.hu/kesomodern-epuletek-budapesten--virtualis-leletmentes |
2023-08-10 12:06:00 | A cégeknek jogerős ítélet alapján kéne kiadniuk a közpénzköltéseik adatait, ehelyett nyelvészkednek, szőrszálhasogatnak, és a Kúriához fordultak felülvizsgálatért. | true | null | 1 | HVG | null | Beperelte az Úgytudjuk.hu a győri városüzemeltető Győr-Szolt és a szemétszállító GYHG-t, mert a két önkormányzati cég a lap januári közérdekű adatigénylésére nem adta ki, hogy 2021-ben és 2022-ben milyen alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek.
Az adatokat azért igényelték, mert, mint fogalmaznak, „mindkét cég a győri közpénzek igazi fekete lyuka, amibe úgy öntik be a pénzt a városi költségvetésből, hogy a publikumnak gyakorlatilag semmi fogalma sem lehet arról, hogy ezeket pontosan mire, milyen stratégia mentén költik el." A lap szerint régen is ilyen „fekete lyukak" voltak a társaságok, de „az elmúlt évben azonban tovább éleződött a helyzet, és a Győr-Szol gyakorlatilag minden kezelésébe tartozó területen – bérlakások, parkolás, közterület-bérbeadás, temetők stb. – árat emelt."
A lap június második felében másodfokon mindkét cég ellen megnyerte a pert, ám most arról számolnak be, hogy a társaságok azóta se hajlandóak kiadni az adatokat.
Ehelyett a Kúriához fordultak felülvizsgálatért, a GYHG következő érvelésével: a GYHG szerint az eredeti adatigénylésben az Úgytudjuk.hu olyan kimutatást kért a cégtől, amely tartalmazza, hogy milyen alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek. Míg a bíróság ítélete arról szól, hogy adják ki a következő adatokat: a cég mely alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek. Szerintük ez azt jelenti, hogy a bíróság az eredeti adatigényléshez képest eltérő ítéletet hozott, mivel nem a kimutatás szó szerepelt az ítéletükben.
A Kúriához fordulás azt jelenti, hogy újabb néhány héttel – vagy hónappal – elodázzák az adatok kiadását, mely viszont a kötelességük. | Gazdaság: Arcpirító érveléssel akadályozza tovább a közérdekű adatok megismerését a győri városüzemeltető és a szemétszállító | null | https://hvg.hu/gazdasag/20230810_Arcpirito_ervelessel_akadalyozza_tovabb_a_kozerdeku_adatok_megismereset_a_gyori_varosuzemelteto_es_a_szemetszallito |
null | Szerződések felmondásával próbálna spórolni a Magyar Televízió vezetése. A hírek szerint elbocsátásokra is sor kerül. | true | [
"Vállalatok",
"Média",
"MTVA"
] | 0 | null | 0 | Durva megszorítások jöhetnek az MTV-nél
Műsor- és szakértői szerződések felbontásával állítaná helyre a Magyar Televízió (MTV) gazdálkodásának egyensúlyát a menedzsment - hangzott el több résztvevő közlése szerint a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének szerdai ülésén.
Mint elmondták, a Medveczky Balázs ügyvezető alelnök által bemutatott intézkedési terv szinte minden olyan szerződést érintene e két kategóriában, amelynek felmondása vagy meg nem kötése nem veszélyezteti az adásbiztonságot. Többek tájékoztatása szerint a menedzsment azt is felmérte, mely munkavállalók elbocsátása járna a legkisebb költséggel.
Balogh László, a kuratórium elnökhelyettese az MTI érdeklődésére arról beszélt: a külső produkciók belső gyártásba vétele már évek óta visszatérő igénye a testületnek. Kitért arra, hogy felszólították a menedzsmentet, teljes egészében tegyen eleget az állami tulajdonú cégek vezetői juttatásainak közzétételéről szóló kormányrendeletnek.
Az ülés több résztvevője is azt közölte az MTI-vel: e kérdés kapcsán példaként vetődött fel, hogy bizonyos igazgatók szerepelnek az interneten közzétett listán, míg mások nem. Az MTV ügyvezető alelnöke ugyanakkor azzal érvelt, hogy ők jogi szakértői állásfoglalás alapján jártak el az ügyben.
MTI/Menedzsment Fórum | Durva megszorítások jöhetnek az MTV-nél | 0 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Durva_megszoritasok_johetnek_az_MTV_nel.html |
2014-10-06 15:56:00+02:00 | A főpolgármester szerint az ígérgetések és álmodozások korát felváltotta a meglehetősen pragmatikus és rendszerelvű műszaki, gazdasági, jogi előkészítések és megvalósítások időszaka. | true | [] | 0 | null | 0 | A főpolgármester szerint az ígérgetések és álmodozások korát felváltotta a meglehetősen pragmatikus és rendszerelvű műszaki, gazdasági, jogi előkészítések és megvalósítások időszaka.
Megváltozott Budapest szellemisége 2010 októbere óta, az ígérgetések és álmodozások korát felváltotta a meglehetősen pragmatikus és rendszerelvű műszaki, gazdasági, jogi előkészítések és megvalósítások időszaka - fogalmazott Tarlós István főpolgármester a Századvég Alapítvány Nemzeti Érdek című folyóirata Budapest különszámának bemutatóján hétfőn.
A főpolgármester azt mondta: a főváros átvételekor félbehagyott munkák, megkérdőjelezhető szerződések fogadták; azóta döntő különbség van a városvezetés hozzáállásában. Az eredmények közé sorolta a 4-es metró és a Bálna-beruházás befejezését, közlekedésfejlesztési projekteket és az új városvezetési struktúrát.
Tarlós István ismertette a főváros 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióit, amelyek célja a minőségi élet megteremtése. Bejelentette: fontos szerepet szán környezetvédelmi beruházásoknak, így például egy második hulladékfeldolgozó és iszapégető megvalósítását tervezi, továbbá kiemelt elem lesz az árvízvédelmi és vízvezetékrendszerek rekonstrukciója. Az árvízvédelmi beruházások között említette a Római-parti védmű megépítését, amelyet újraterveznek a megváltozott jogszabályi környezet miatt.
Kiemelte azt is: a kötött pályás közlekedésfejlesztési terveknek bele kell férniük a támogatható uniós projektek körébe. Ezek között olyan beruházásokat nevezett meg, mint a 3-as metró rekonstrukciója, a földalatti szerelvénycseréje, a HÉV- és metróvonalak összekötése - vagyis az úgynevezett 5-ös metró -, valamint számos villamosprojekt. Egy másik tematikus fejlesztési projektként beszélt Tarlós István a Duna-part három ütemű megújulásáról. Fontos az árvízvédelem, a partok megközelíthetősége, a közlekedési viszonylatok és a hajózás szempontjainak érvényesítése - mondta.
A főpolgármester szólt arról, hogy a középtávú tervek között van 44 barnamezős projekt és a szociális városrehabilitáció is, utóbbiba tartozik egyebek mellett a munkahelyteremtés és a hajléktalanellátás is. Azt mondta: a hajléktalanellátásban minden mérhető paraméterben előre tudott lépni a főváros.
Tarlós István beszélt a rövid távú tervekről is, ezek között említve a Lánchíd felújítását, a közterületi kamerarendszer nagyszabású bővítését, a járműcseréket, továbbá az elektronikus jegyrendszer bevezetését. Hozzátette: számos elképzelést a kormánnyal közösen valósítanak meg, például az állatkerti, margitszigeti és városligeti beruházásokat.
A városvezető megjegyezte azt is: ezen az úton szeretne továbbhaladni, és felvállalja a baloldali szavazók képviseletét is, minden budapesti főpolgármestere kíván lenni.
Fürjes Balázs, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos arról beszélt: Budapest sikere nemzeti érdek, s nem pusztán romeltakarítást szeretnének a fővárosban, hanem építeni is. Utoljára 1990-ben születhetett volna újjá a főváros, de a városvezetés nem lett partnere a budapestieknek - fogalmazott, hozzátéve: "helyette jött a rendetlenség, a nokiás dobozok, az el nem készült 4-es metró, a pótcselekvések és a hihetetlen mértékű eladósodás". Szavai szerint a változáshoz kellett az összefogás és egy alapos Budapest-program.
A kormánybiztos szerint Budapest újjászületése több, mint politikai program, az a budapestiek életszeretetéből, tenniakarásából, vállalkozókedvéből, kreativitásából fakad. Erre példaként hozta a fesztiválokat, a romkocsmákat, a startupokat, a tűzfalak lefestését. Fürjes Balázs számos állami, budapesti és kerületi fejlesztést méltatva kijelentette: a változás legfontosabb tanulsága, hogy bármi lehetséges.
G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója a folyóirat előszavát idézve azt mondta: az uralja Budapestet, aki uralja Budapest ízlését. Az ízlést politikai kérdésnek minősítette, hozzátéve: "ez egy teljesen megváltozott Budapest, nem lehet ráismerni (...), nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a Budapest a miénk".
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója azt ismertette: a budapestiek 56 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok a fővárosban, a kerületi eredményekkel 64 százalék elégedett, s 72 százalék szerint fejlődött Budapest, ami értékelése szerint visszaigazolja a városvezetés munkáját. | Itthon: Tarlós szerint megváltozott Budapest szellemisége | 0 | https://hvg.hu/itthon/20141006_Tarlos_szerint_megvaltozott_Budapest_szel |
2016-08-09 19:53:00 | Magántestőrséget épített ki közpénzből a jegybank elnöke – írta meg elsőként a Népszava. A biztonsági céget egy aktív rendőr alezredes vezeti, de Matolcsy Györgyék időközben titkosszolgálati szakemberekkel is feltöltötték a vállalkozást. A cég védi az elnököt és az alelnököket, de más feladatai is lehetnek: titkos kormányzati információkra is vadászhatnak. | true | null | 1 | Népszava | null | V. J.;
Matolcsy György;közpénz;magántestőrség;MNB-Biztonsági Szolgáltatások Zrt.;
2016-08-09 07:14:00
Lehallgatástól retteg Matolcsy?
Magántestőrséget épített ki közpénzből a jegybank elnöke – írta meg elsőként a Népszava. A biztonsági céget egy aktív rendőr alezredes vezeti, de Matolcsy Györgyék időközben titkosszolgálati szakemberekkel is feltöltötték a vállalkozást. A cég védi az elnököt és az alelnököket, de más feladatai is lehetnek: titkos kormányzati információkra is vadászhatnak.
A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem akármilyen exkémeket, valamint exkommandóst igazolt le. Ott dolgozik már az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), azaz a polgári kémelhárítás három volt magas rangú vezetője, illetve a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik legjobbnak tartott harci kiképzője is – írta az Index.
A jegybanknál kötött ki Göbölös László, az AH előző főigazgatója, Görög Sándor, az AH volt műveleti főigazgató-helyettese, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt igazgatója, aki a romagyilkosságok eltussolásával kapcsolatosan gyanúba keveredett. Az MNB-t szolgálja Dobra Tibor, az AH egykori jogi igazgatója, és Bakonyi András, a TEK egykori fegyveres harci kiképző tisztje.
Amint azt a Népszava februárban feltárta, saját személyes testőrséget alapított Matolcsy György jegybankelnök. A Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség munkatársaiból verbuvált MNB-Biztonsági Szolgáltatások Zrt. vezérigazgatója egy aktív kormányőr-rendőrtiszt, Marosán Attila, akit Pintér Sándor belügyminiszter vezényelt Matolcsy mellé. A céget 200 millió forintból alapították, majd e vállalat egy másik hasonlót is létrehozott 140 millióból. Működésük évente összesen több, mint kétmilliárd forintba kerül az adófizetőknek.
Utóbbi, a Qualitas Védelmi Kft. összesen két személyt foglalkoztat, jóllehet elvileg e cég látja el a jegybankelnök és helyettesei személyi védelmét, illetve lakhelyük biztosítását.
Az MNB biztonsági cége 112 darab pisztolyt és 200 ezer darab lőszert is vásárolt.
2016. március 25-én megtagadták, hogy Harangozó Tamás szocialista parlamenti képviselő személyesen tekintsen be az MNB-Biztonsági Zrt. működésébe – amire amúgy korábban Matolcsy engedélyt adott. Ám miután az adatvédelmi biztos szerint az elutasításhoz nem volt joguk, szeptember első hetében kénytelenek lesznek a képviselőnek mindent megmutatni és valamennyi kérdésére válaszolni.
Hatalomtechnikailag teljesen érthető Matolcsy részéről, hogy olyan volt titkosszolgálati vezetőkkel veszi körül magát, akik nagyon sokat tudnak az elitről, így erős pozícióba került a konkurenciájával szemben – írja az Index.
A Népszava forrásai szerint a jegybankelnök azért igazolt befolyásos, és széles informátori körrel rendelkező tábornokokat és főtiszteket, hogy minden hírforrást igyekezzen elzárni a nyilvánosság elől. Másfelől arra számít, hogy a meglehetősen zárt kormányzati körökből is sikerüljön elsőként értesülnie a várható döntésekről.
Arról lapunk korábban is írt már, hogy Matolcsy és Orbán Viktor viszonya az utóbbi időkben nem felhőtlen. A volt vagy jelenlegi TEK-es, készenlétis, illetve nemzetbiztonsági alkalmazottak révén azonban reménye lehet arra, hogy idejében értesül az MNB, és saját szempontjából releváns információkról.
Forrásunk azt is elmondta: az elnök úgy véli, hogy a jól megfizetett, ezzel lekötelezett saját testőrgárda speciálisan képzett tagjai képesek kiszűrni az ellene esetleg folytatott megfigyelést, ellenőrzést, lehallgatást is. | Lehallgatástól retteg Matolcsy? | null | https://nepszava.hu/1102382_lehallgatastol-retteg-matolcsy |
2021-02-02 19:03:00 | Már azt lehetett hinni, hogy kútba esett a három magyar milliárdos közös szállodabiznisze a Tihanyi-félszigeten, de egy bontási közbeszerzésből úgy tűnik, hogy megvalósítási szakaszba léphet a 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással megtolt építkezés. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Mintegy két-három év előkészítés, pénzgyűjtés és tervezés után most már tényleg hamarosan beindulhatnak a Csányi-Garancsi-Hernádi trió munkagépei Tihanyban. A CDHT Hotel Projekt Kft. ugyanis kiírta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósításához szükséges bontási munka megtervezésére a közbeszerzési eljárást. A cég az A8 Palace Hotel Zrt.-én keresztül Csányi Sándor OTP-vezér, Hernádi Zsolt MOL-vezér és Garancsi István (például a székesfehérvári MOL Fehérvár FC labdarúgóklub tulajdonosa) tulajdonában van.
Ajánlatkérő célja a "Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció - Nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése" című pályázati felhívás keretében benyújtott, KSZK-NKSZ: 036/2019 azonosítószámmal nyilvántartott és támogatásban részesített projekt keretében a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósítása. A beruházás keretében szüksége a meglévő épületek bontása. Nyertes ajánlattevő feladata a bontási munkákhoz kapcsolódó tervezői feladatok ellátása.
- szól a közbeszerzés rövid ismertetése.
A Tihanyi Kastély és Park Hotel egykor József főherceg hathektáros balatoni rezidenciája volt, majd pártüdülő lett belőle. A Gyurcsány-kormány 2006-ban privatizálta, és a tóparti üdülőkomplexum akkor került az egykor diplomataingatlanok kezelésére alakult CD Hungary cégcsoport birtokába. A kastély épülete helyi műemléki védettséget élvez, de amit körülötte bontani kell:
Park Hotel: bruttó szintterület: 4786 m2 (5 szint)
Személyzeti szálló: bruttó szintterület: 467 m2
Raktárak: bruttó szintterület: 140 m2
Apartmanok: bruttó szintterület: 128 m2
Február 15-ig várják arra az ajánlatokat, hogy ki tudná minél jobban megtervezni a bontást. A három sikeres üzletember becsült vagyona összesen mintegy 400 milliárd forint, de az a közbeszerzési leírásból is kiderült, hogy állami támogatást kaptak a luxusszálloda építésére.
Mi fizetjük a számlát
A Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a 2017-ben útjára indított programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon. Az 2019-ben derült ki, hogy a MTÜ pályázati pénzeiből 2,9 milliárd forint támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft.
Azt pedig a 24.hu írta meg tavaly májusban, hogy a Kisfaludy-program részeként meghirdetett "nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése" elnevezésű pályázat legnagyobb nyertese a Csányi-Hernádi-Garancsi trió cége volt: 8,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Emiatt is kell közbeszerzésen kiválasztaniuk a bontási, tervezői és kivitelező cégeket. Két körben tehát összesen 11,5 milliárd forintot kaptak az ingatlanra.
Így Tihanyban 2021-re egy újabb, 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit. A tervezési munka már elindult és várhatóan 2019. elején elindul a szálloda beruházás
- fogalmazott Tósoki Imre polgármester egy 2018-as közmeghallgatáson. Ebből látszik, hogy a projekt jelentős csúszásban van. A hotel minden bizonnyal pazar lesz, hiszen Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Tihany egész területe amúgy világörökség várományos terület övezetébe tartozik. Az Európa Tanács pedig a védett természeti területek Európa diplomáját adományozta a félszigetnek 2003-ban. A g7.hu számolta ki, hogy szobánként 77 millió forint közpénzt kap a három magyar szupergazdag közös szállodája.
Az időzítés érdekes, hiszen a turizmus a koronavírus-járvány miatt padlón van, de mire elkészül a beruházás, lehetséges, hogy már újra minden visszaáll a normális mederbe. Nem a tihanyi lesz az első szállodája a Csányi-Hernádi-Garancsi trió A8 Palace Hotel nevű cégének, amely 2019-ben 498,9 millió forintos adózott eredménnyel zárt.
A jelenleg hatályos kormányrendelet értelmében 2020. november 11-december 11. közötti időszakban kizárólag üzleti, gazdasági és oktatási tevékenység céljából érkező vendégeket áll módunkban fogadni, akiket nagy szeretettel várunk
- olvasható a Hotel Moments oldalán. Például ez a 99 szobás, Andrássy úti négycsillagos szálloda tartozik a trió tulajdonába, a házat pedig a Continental Group üzemelteti. Befolyásos üzemeltetőt választottak, hiszen a Continental Group többségi tulajdonosa Flesch Tamás, aki egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is. Azt ebben a cikkünkben írtuk meg, hogy nem rászorultsági elvet követ az Orbán-kormány a padlóra került turizmus mentési kísérlete közben, amit jól mutat az is, hogy a Hotel Moments szálloda után az A8 Palace Hotel Zrt. 8,5 millió forint állami támogatást kapott.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát. Az MTÜ mindenkinek utalt támogatást, aki megfelelt a feltételeknek (cserébe nem szabad elbocsátani senkit), és nem vizsgálták, hogy az adott szálloda tulajdonosai amúgy milliárdosok vagy sem. | Csányi-Hernádi-Garancsi: bontással indul a milliárdos trió tihanyi gigaépítkezése | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/csanyi-hernadi-garancsi-bontassal-indul-a-milliardos-trio-tihanyi-gigaepitkezese.html |
2017-10-31 12:07:11 | 2010 előtt a felcsúti polgármesternek csak egy cége volt, mára a mezőgazdaságtól a bankszektorig érdekelt. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Megjelent a Forbes magazin legújabb listája a leggazdagabb magyarokról. A 33 nevet tartalmazó lista élén továbbra is Csányi Sándor OTP-vezér áll, 294,3 milliárd forintra becsült vagyonnal; a második Demján Sándor (192 milliárd), a harmadik Gattyán György (188,6 milliárd).
A legérdekesebb, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester ma már a nyolcadik a listán, 105,7 milliárd forintra becsült vagyonával. 2010 előtt Mészárosnak csak egy családi cége volt, de mára a mezőgazdaságtól a médián át a bankszektorig számos érdekeltsége van. Elhíresült mondása szerint „a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor” kellett ahhoz, hogy oda jusson, ahol tart.
A kilencedik helyen üzlettársa, Szíjj László tiszakécskei építési vállalkozó található, 105,3 milliárd forintra becsült vagyonnal. Tavaly még a hatodik helyen volt még, de a Duna Aszfalt forgalmán meglátszott, hogy szűkebb éven vannak túl: az útépítő tenderek sztárja gyenge évet zárt, a forgalma negyedére, 32,5 milliárd forintra esett egy év alatt.
A kormányzati körökhöz közel álló üzletemberek közül Rákosi Tamás, a tévés műsorokat gyártó IKO-csoport tulajdonosa a 12. helyen szerepel a listán, 83,3 milliárdosra becsült vagyonnal. Üzlettársa, Andy Vajna kormánybiztos, a TV2 és több kaszinó tulajdonosa pedig a 16. – az ő vagyonát 62,2 milliárdra becsülik. A Videoton FC tulajdonosa, Garancsi István a 19., 48,7 milliárd forinttal. | Forbes: Mészáros Lőrinc a nyolcadik leggazdagabb magyar | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/10/forbes-meszaros-lorinc-a-nyolcadik-leggazdagabb-magyar |
2014-02-09 00:00:00 | A Manchester United labdarúgócsapata hazai pályán 2-2-es döntetlent játszott a Fulhammel Premier League-ben. | false | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"manchester united",
"fulham",
"premier league"
] | 0 | null | 0 | A sereghajtó Fulham látogatott az Old Traffordra vasárnap délután. A Vörös ördögök rögvest az elején magukhoz ragadták a kezdeményezést, azonban gólt a londoniak szereztek, méghozzá a 19. percben. Ekkor Holtby gyönyörű passza után Sidwell volt eredményes bevetődve.
Alig kezdődött el a második 45 perc, amikor Rooney került gólhelyzetbe, de Stekelenburg hatalmas bravúrral hárítani tudott. Már az utolsó negyed órában járt a találkozó, amikor Juan Mata játszott Robin van Persie-hez, a holland pedig egyenlített.
Robin van Persie szerezte a United első gólját
Sőt, szinte azonnal a vezetést is átvette a Manchester United, Carrick a 80. percben módosította 2-1-re az állást. A folytatásban szinte már csak a hazaiak előtt adódott gólszerzési lehetőség, de az utolsó utáni pillanatban a csereként beállt Darren Bent pontot mentett a Fulhamnek, 2-2 lett a végeredmény.
Eredmény – Premier League, 25. forduló Manchester United – Fulham 2-2 (0-1)
Gólszerzők: van Persie (78.), Carrick (80.) illetve Sidwell (19.), Bend (90+4.)
Videó – Így lett 2-2: | Elvitt egy pontot a sereghajtó Manchesterből | 0 | https://24.hu/sport/foci/2014/02/09/elvitt-egy-pontot-a-sereghajto-manchesterbol |
2019-09-09 00:00:00 | Hatalmas pusztítást végzett a vihar Csongrád megyében, fa zuhant egy padon ülő emberekre. | false | [
"szeged",
"vihar",
"katasztrófavédelem"
] | 0 | null | 0 | Elsősorban Szeged utcáit áztatta el a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső és a szél is sok problémát okoz. A katasztrófavédelem megyei műveletirányítási központjába már több mint háromszáz jelzés érkezett a károkról.
Szegeden, a Széchenyi téren a padon ülő emberekre szakadt rá egy platánfa, a szegedi hivatásos tűzoltók láncfűrésszel beavatkoztak és kiszabadították. A Pusztaszeri utcában pedig egy társasház belső udvarát rongálta meg a szél.
Továbbra is a kidőlt fák okozzák a legtöbb gondot a megyében. A Szabadkai úton faágak dőltek a villamossínekre és a felsővezeték is leszakadt. A Hajnóczy utcában szintén több faág zuhant az úttestre, a város hivatásos tűzoltói motoros láncfűrésszel eltávolították az ágakat. A tűzoltók folyamatosan dolgoznak a károk felszámolásán.
A delmagyar.hu értesülései szerint a szél letépte a színház tetejét, és az eső közvetlenül a nagyszínpadra zuhog, óriási a kár.
A Szegedma.hu tudósítása szerint pillanatok alatt a semmiből hurrikán erejű szél keletkezett, és leszakította a gerendákat az SZTE ÁJK épületének tetejéről, valamit az ablakokat is betörte.
“A vihar okozta áramkimaradás és fakidőlések miatt minden vonalunkon járatkimaradások és csúszások várhatóak a következő órákban." – olvasható a Szegedi Közlekedési Társaság közleményében. Leszakadt felsővezetékek és sínekre dőlt fa akadályozza a villamosokat és trolikat a közlekedésben.
Nyitókép: Szegedma.hu | Lecsapott a vihar, megbénult Szeged, sérültek is vannak | 0 | https://infostart.hu/eletmod/2019/09/09/lecsapott-a-vihar-megbenult-szeged-serultek-is-vannak |
null | Az áfalevonására jogosult hazai vállalkozások szeptember végéig nyújthatják be a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó kérelmeiket. A határidő jogvesztő, vagyis ezen időpontig a kérelmeknek be kell érkezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), aki elmulasztja, az a tavalyi számlái után a külföldön megfizetett áfát már nem igényelheti vissza, késedelmét pedig még igazolási kérelemmel sem mentheti ki. | true | [
""
] | 0 | KEMMA | null | ANAVsajtóközleményéből kiderült, hogy magyar vállalkozásnak nem szükséges a külföldi adóhatóságot megkeresnie azért, hogy a külföldi beszerzései után visszakaphassa az áfát, mivel a NAV-hoz, mint letelepedés tagállamához kell benyújtani elektronikus úton az áfa-visszatérítési kérelmet. A cégek az adót a 24ELEKAFA jelű űrlapon tudják visszaigényelni, a NAV pedig a benyújtott kérelmet továbbítja az egyes külföldi visszatéríttetési tagállamok irányába.
A külföldi áfa visszaigénylés úgynevezett egyablakos rendszerének a lényege az egyszerűsítés. Ha ugyanis egy belföldi vállalkozás az Európai Unió olyan másik tagállamában szerez be terméket vagy szolgáltatást, ahol nem végez adóköteles gazdasági tevékenységet, de beszerzésekor az adott tagállami általános forgalmi adót felszámították, akkor a nélkül is visszakaphatja a számlán szereplő áfát, hogy a beszerzés országában regisztrálnia, adószámot igényelnie.
Tavaly szeptember 30-ig mintegy 25 ezer magyar áfa-visszatérítési kérelmet továbbított a NAV az érintett tagállamokhoz. | Megvan az időpont: eddig igényelhető vissza a külföldi áfa | null | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/09/megvan-az-idopont-eddig-igenyelheto-vissza-a-kulfoldi-afa |
null | Döntő jelentőségű meghallgatás vár Salvinire a perben, amely azért indult, mert még belügyminiszterként nem engedett kikötni egy menekülteket szállító hajót. | true | [
""
] | 0 | Euronews | null | A korábbi belügyminisztert emberrablással és kötelességszegéssel vádolják, amiért 2019-ben hetekig nem engedett partra szállni Lampedusán 147 menekültet, akiket az Open Arms civil szervezet mentett ki a tengerről.
Miután az ügyészek hat év börtönt kértek a jelenlegi közlekedési miniszterre és kormányfőhelyettesre, a védő záróbeszédében a politikus ártatlansága mellett fog érvelni.
A Patrióták Európáért pártcsalád vezetői néhány napja elmentek a Salvini vezette Liga nagygyűlésére a lombardiai Pontidába, hogy kifejezzék, mellette vannak. A jobboldali populista párt támogatóinak egy csoportja péntekre tüntetést tervez Palermóba.
"Úgy döntöttünk, kiállunk mellette, mivel úgy gondoljuk, hogy ez egy politikai per. Politikai pártként meg akarjuk mutatni az olaszoknak, hogy támogatjuk a vezetőnket. A legfontosabb megértetni a közvéleménnyel, hogy az igazságszolgáltatás politikai célokra használja a történteket" - mondta Simona Loizzo, a Liga egyik parlamenti képviselője.
Az ügyészek azzal érvelnek, hogy a nemzetközi jog szerint a tengeren bajba jutott embereknek segítséget kell nyújtani és biztonságos helyet kell biztosítani számukra. Szerintük Salvini politikai előnyt akart kovácsolni akkori döntéséből.
"Salvini belügyminiszterként a feladatának, a neki adott mandátumnak megfelelően járt el. Az akkori olasz kormánykoalíció többi pártjának támogatását élvezte. Volt segítségnyújtás, a kiskorúak kiszállhattak. Ez az egész olyan, mintha az egész pártot megvádolták volna" - jelentette ki Simona Loizzo.
Matteo Salvini azt mondja, nem bánta meg tettét, és azt az ország védelmében tette. Ha bűnösnek találják, eltithatják a kormányzati tisztségek betöltésétől is, de mivel fellebbezhet, a jogerős ítélet még messze van. | Bíróság előtt az emberrablással vádolt Salvini | null | https://hu.euronews.com/my-europe/2024/10/17/birosag-elott-az-emberrablassal-vadolt-salvini |
2020-01-13 09:22:00 | Orbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt. | true | null | 1 | G7 | null | Ezer sebből vérző érvekkel próbálta megindokolni Orbán Viktor, hogy miért kell megvásárolnia az államnak a Mátrai Erőművet barátjától, Mészáros Lőrinctől.
A miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján a Bloomberg újságírói kérdésére beszélt a témáról viszonylag hosszan. Több részből álló magyarázata azonban, ha szigorúak vagyunk a kormányfővel, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt, de ha kicsit megengedőbbek, akkor is csak durván kicsavarva lehetett valami összefüggést találni a miniszterelnök állításaiban. Ráadásul egy ponton úgy tűnt, mintha másfél órával korábbi önmagának is ellent mondott volna.
Kimaradt néhány részlet a sztoriból
Orbán Viktor azzal kezdte, hogy röviden vázolta az erőmű tervezett állami felvásárlásának előzményeit, igaz, összefoglalójából néhány fontos részlet kimaradt, és volt benne egy kisebb ferdítés is. A kormányfő szó szerint azt mondta, hogy a Mátrai Erőmű
külföldi tulajdonban volt korábban, aztán egy cseh magyar konzorcium kivásárolta, és közben pedig az Európai Unió minden szénerőműre vonatkozóan büntető kvótákat léptetett életbe. Súlyosakat. Azt közölte velünk a tulajdonos, hogy be fogja zárni, mert nem óhajt és nem tud megfinanszírozni egy nagy összeget. … Azt mondta a kormánynak, hogy fontolja meg, hogy nem akarja-e megvenni.
Ebből az összefoglalóból csak annyi maradt ki, hogy a magyar-cseh új tulajdonos időközben teljes egészében magyar lett, és lényegében Mészáros Lőrinc különböző érdekeltségeit takarja. Amelyek tavaly 11 milliárd forintot vettek ki az akkor már veszteséges erőműből. Ezt azért tehették meg, mert a korábbi külföldi részvényes, akitől megvásárolták a céget, már régebben elkezdett félretenni a létesítmény tényleg rendkívül költséges modernizációjára. Azaz éppen arra, amit a pénzt a cégből kiszedő új tulajdonos „nem óhajt és nem tud megfinanszírozni”.
Ráadásul az sem igaz, hogy közben az európai unió minden szénerőműre vonatkozóan büntető kvótákat léptetett életbe. Egyszerűen annyi történt, hogy a régóta létező, de addig tetszhalott széndioxid kvótarendszer elkezdett működni, és ezért a korábbinál sokkal többet kell fizetni azoknak a cégeknek, amelyek CO2-t bocsátanak ki. Ám ez egyrészt nem újkeletű dolog, másrészt akkor már egész biztosan tudni lehetett, hogy komoly költségnövekedés várható az erőműnél, amikor a szóban forgó 11 milliárdot kivették a vállalatból.
Sőt, valójában már ennél is sokkal korábban tudhatta a tulajdonos, hogy nagyon meg fognak ugrani a kiadásai, hiszen – amint ezt korábbi cikkünkben bemutattuk – egy régebbi ügylet miatt eddig is piaci ár alatt vették a széndioxid kibocsátásra feljogosító kvótát. Ez az áldásos állapot azonban az idén véget ér, így mostantól minden évben tízmilliárdokat bukhat ezen a vállalat. Egészen pontosan annak tulajdonosa, amely valószínűsíthetően ekkor már az állam lesz.
Milyen tízezer ember?
Ez azonban még csak miniszterelnök bevezetője volt, az érvek csak ezt követően hangoztak el. Orbán Viktor elsősorban a munkahelyek megőrzésére építette magyarázatát. Szó szerint ezt mondta:
én is hajlottam a logikára, hogy ha valami üzletileg nem működik, akkor természetesen ne finanszírozzunk veszteséget, hanem zárjuk be és alakítsuk át, az embereknek biztosítsunk más munkalehetőséget. De a kormány áttanulmányozta a konkrét helyzet, és azt látta, hogy tízezer ember munkahelyéről van szó és semmilyen olyan megoldást nem láttam, hogy annak a tízezer embernek hol fogunk munkát adni a környéken.
Önmagából is kérdés, hogy mennyire állami feladat a munkahelyek teremtése vagy megőrzése egy alapvetően még mindig munkaerőhiányos helyzetben. Az azonban egész biztos, hogy ez a tízezer munkahely a legdrágábbak között lesz az állam szempontjából, pedig a költségvetési támogatással megkínált nagyberuházások között eddig is volt már néhány, ahol lényegében évekig az állam vállalata át az alkalmazottak fizetését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.
A témáról legutóbb novemberben írtunk, amikor Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszámolt a tavalyi nagyberuházásokra adott támogatásokról, és tárcavezető által közölt adatokból kiderült, hogy minden egyes új munkahelyhez 13,3 millió forint támogatást adott a kormány. Mivel a létrejött munkahelyeken az átlagos bruttó fizetés 458 ezer forint volt, ez azt jelenti, hogy a kormány az új dolgozók 29 havi bérét adta oda a cégeknek támogatás formájában.
Itt ennél is sokkal magasabb lehet ez az összeg. Bár a Mátrai Erőműre költendő pontos összeg egyelőre nem ismert, a kormányfőnek feltett kérdésben egy miniszteri nyilatkozatra hivatkozva 1 milliárd dollár, azaz 300 milliárd forint hangzott el. Bár a konkrét összeget Orbán Viktor nem erősítette meg, de azt mondta, hogy nagyságrend valóban valahol itt lehet. Márpedig az 1 milliárd dollárral számolva ez fejenként 30 millió forintot jelent*már persze ha elfogadjuk azt, hogy csak a munkahelyek megmentése a cél..
Ráadásul a 10 ezer munkahely sem teljesen valós adat, hiszen a Mátrai Erőmű Zrt-nél jelenleg nagyjából 2000-2100 ember dolgozik.
A kormányfő ugyanakkor megmagyarázta, hogyan jött ki az ennél ötször magasabb adat: szerinte „nem csak az erőműnek a dolgozóival kell számolnunk, hanem az erőmű által termelt áramot használó ipari parkban működő cégek alkalmazottaival is”.
Ennél részletesebben nem fejtette ki, hogy ennek mi az oka, de a megfogalmazásból eléggé úgy tűnik, mintha az érintett vállalatok a Mátrai Erőmű nélkül nem juthatnának áramhoz. Ez azonban nem igaz. A paksi lakásokban sem kapcsol ki a tévé, ha valamiért vissza kell fogni az atomerőmű teljesítményét, amire azért elég szép számmal volt példa a közelmúltban. Az érintett cégek megvennék máshonnan az áramot, hiszen be vannak kapcsolva a hazai villamosenergiahálózatba.
Persze – ahogy erre egy lapunknak nyilatkozó szakértő felhívta a figyelmet – nem kizárt, hogy az ipari park tényleg közvetlenül az erőműből egy célvezetéken keresztül kap áramot, de ezt bármikor ki lehet váltani. Az elképzelhető, hogy egy ilyen lépés megdobná a vállalatok költségeit, mert most a közvetlen szerződéssel olcsóbban szerzik be a villamosenergiát, de ez nem lehet érv, hiszen
ha az erőmű állami tulajdonba kerül, akkor a tiltott állami támogatás kérdését is felveti a piaci szint alatti árazás.
Ha megengedőbbek vagyunk a miniszterelnökkel, akkor teljesen azért nem volt alaptalan a felvetése, az erőmű körüli vállalatok egy része ugyanis tényleg a létesítménytől függ, csak éppen nem elsősorban azért, mert onnan szerzik be az (olcsó) áramot. Az ipari park bemutatkozása szerint részben olyan vállalkozásoknak adnak otthont, amelyek vagy az erőművek üzemeltetésével keletkező melléktermékek hasznosítására, vagy pedig a biomassza együttégetési projektekre alapoznak. Egyrészt azonban nem minden cég, másrészt amelyek ilyenek, azok is be tudják szerezni a szükséges alapanyagokat máshonnan, ha valóban van piaci igény a tevékenységükre.
Ha lezárunk egy feljárót, járhatatlan lesz az M7-es?
A munkahely-megtartási érvek tehát nagyon sántítanak, de még így is ez tűnik a miniszterelnök által mondottak közül a legerősebbnek. A másik, csak megemlített magyarázat, miszerint a Mátra Erőmű bezárása miatt a teljes villamosenergia-rendszerben keletkeznének zavarok például szakmai szempontból – ahogy egy szakértő fogalmazott – konkrétan mellébeszélés. Erre egyébként részletesebben azért nem tért ki Orbán Viktor, mert nem akarta untatni a hallgatóságot, mindössze annyit mondott, hogy mivel az erőmű az energiaszállítási rendszer működésének egy csomópontja, a kiesése az egész energiarendszerben problémát okozna.
Ez azonban nagyjából olyan érvelés, mintha azt mondanánk, hogy nem lehet lezárni az M7-es érdi felhajtóját, mert az zavarokat okoz az autópályán.
Ráadásul ez a hasonlat csak akkor lenne teljes, ha a lezárást az érdiek (egészen pontosan a felhajtót használók) kérnék, mondván többet nem akarják használni az utat.
Egyébként, ha nem is a közelmúltban, de a 2000-es évek elején volt olyan, hogy a Mátrai Erőmű lényegében kiesett a termelési rendszerből, mert annyira hideg volt télen, hogy a lignitet nem tudták eljuttatni a kazánokba. Ha akkor sikerült ezt a problémát kezelni, akkor vélhetően most – amikor modernebb informatikai háttér van a villamosenergia rendszer mögött, és felkészülni is lenne idő – sem okozna megoldhatatlan problémát.
Talán még ennél is zavarosabb az az érv, miszerint a lignitet, mint a Magyarországon egyetlen helyben rendelkezésre álló energiahordozót ugyan kivezetjük, de stratégiai tartaléknak megtartjuk, hogy, ha valami rendkívüli dolog történik, például kitör egy háború, akkor ne maradjon áram nélkül az ország. Így ugyanis teljesen érthetetlen, hogy mit akar csinálni a több százmilliárdos modernizáció során az erőművel az állam.
Az nem tűnik reálisnak, hogy hosszabb távon fennmaradjon a széntüzelés, különösen, hogy másfél órával korábban Orbán Viktor még arról beszélt, hogy 2030-ra a villamosenergia termelés 90 százalékát karbon-semlegessé tesszük. Márpedig a korábbi években a Mátrai Erőmű a maradék 10 százaléknál egyedül nagyobb részt hasított ki a hazai áramtermelésből. Ha viszont megszűnik a széntüzelés, akkor nem teljesen tiszta, hogyan szeretnénk vészhelyzetben lignitből áramot termelni, hacsak ott nem marad a használaton kívüli erőmű (amire egyébként már volt példa).
Összességében tehát továbbra sem sikerült megindokolni, hogy miért kell átvenni az ország leggazdagabb emberétől egy olyan erőművet, amiből a rövid tulajdonlás alatt súlyos milliárdokat vettek ki, és amely mostantól évente tízmilliárdos nagyságrendben termelheti a veszteséget – ráadásul a kormány hosszútávú terveiben a jelenlegi formájában egész biztosan nem is szerepel. | Orbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerült | null | https://g7.hu/kozelet/20200113/orban-viktor-megprobalta-megindokolni-miert-vesszuk-meg-meszarosek-eromuvet-de-nem-sikerult/ |
2014-12-11 00:00:00 | Töröcskei István, Simicska Lajos hű fegyvertársa, elvesztette Orbán bizalmát. De mi is vezetett a nemzeti érzelmű bankár bukásához? | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | (Kedden őrizetbe vették a Széchenyi Bank egykori vezetőit. Pár éve megírtuk, mi történt a Simicskához egykor közel álló pénzintézetnél, most újraközöljük 2014-es cikkünk.)
Simicska Lajossal „több krízishelyzeten keresztülmentünk együtt, és ez egyfajta biztosíték arra, hogy az embert nem vágják hátba” – mondotta egy ízben (2011-ben az origo.hu-nak) Töröcskei István, aki nemcsak a bankját kockázta el, de a minap távozott állami állásából, az Állami Adósságkezelő Központ éléről is. Amiből elsőre az a tanulság adódik, hogy a szerencse forgandó, és a mai világban semmilyen, de úgy értsék, hogy semmilyen biztosíték nincs arra, hogy az embert ne vágják hátba, adott esetben és metaforikusan szólva, egy szívlapáttal, hogy kiköpi, ugyancsak metaforice, a tüdejét is.De vajon Töröcskeinek azért zúzták be a bankját, és azért kellett mennie az ÁAK éléről, mert Simicska Lajos régi barátja és kipróbált üzlettársa, és Mr. Lajosra most cudar idők járnak, vagy azért, mert a Széchenyi Bank csúnyán megbukott, és ezen még az sem segít, hogy Mr. Sztívn élvezi Mr. Lajos barátságát? Meghagyták volna-e Mr. Sztívn bankját, és az élén magát Mr. Sztívnt, ha Mr. Lajosra nem járnak cudar idők?
Töröcskei István
Sajnos ezt megválaszolni senkinek nem áll módjában, az istenek játékaiba még a legrafináltabb közérdekű adatigényléssel felvértezve sem nyerhetünk bepillantást. Ugyanakkor a kérdés – ha valódi lényegére tudunk koncentrálni – húsba vágó, továbbmegyünk, egzisztenciális jelentőségű születőben lévő (újabb) nemzeti büszkeségünk, a külső befolyástól, idegen pénzszivattyútól mentes magyar nemzeti pénzpiac kilátásait illetően.
Töröcskei István gazdag pályáját itt még címszavakban is bajosan tudnánk összefoglalni, legyen elég annyi, hogy minden tekintetben korrekt, elvszerűen konzervatív, jobboldali üzletemberről beszélünk (a legenda szerint az MHB egyik közgyűlésén a Bibliából olvasott fel). Még az ún. demokratikus fordulat előtt, a 80-as években a Magyar Nemzeti Bank devizaügyletekért felelős osztályán pallérozódott, az ugyancsak kitűnő szakelem, Boros Imre védszárnyai alatt. Bár a nevét rosszakarói igyekeztek bizonyos kétes ügyletekkel összefüggésbe hozni, a rendszerváltás után egy rövid időre a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója lett, ahol súlyos, szomorú tapasztalatokat szerezhetett a bizonytalan gazdasági környezetben folytatott bankolás csapdáiról, az emberi bizalom törékenységéről. Hamar távozott is az MHB éléről (a Horn-kormány kirúgta); a bankot a magyar államnak az 1995-ös bankkonszolidáció során úgy 200 milliárddal kellett kisegítenie, hogy aztán végül megvegye a holland ABN AMRO. (Az igazság kedvéért tegyük hozzá: Töröcskeinek az MHB rossz hitelezési gyakorlatában aligha volt szerepe.) A bankigazgatóként eltöltött idő azonban mégsem ment pocsékba – ekkorra datálhatjuk Simicska Lajoshoz fűződő bensőséges viszonyának kezdetét (aminek megalapozásához bizonyára sokat hozzátett egy egymilliárdos MHB-hitel a Fidesznek 1994-ben).
A szorgalmas építkezés a mindinkább megerősödő Simicska-birodalomban aztán 2008-ban nyert nagyobb távlatokat, amikor Töröcskei – hitvesével közös cégén keresztül – megalapította a Széchenyi Bankot. Hogy a globális pénzügyi válság és az általános hitelszűke körülményei között egy piciny, ámde magyar hitelintézetnek milyen nehéz lehetett megkapaszkodni a piacon, arról sokat elmondanak a Széchenyi szerény eredményei. Az eredetileg hárommilliárd forintos alaptőkéjű bank 2013-ra már több mint 4 milliárd forint veszteséget hozott össze, s ez a Töröcskei Istvánnál kevésbé elkötelezett, ne habozzunk kimondani, kevésbé nemzeti érzelmű szakembereknek bőven elvette volna a kedvét a további baszakodástól. Hősünk azonban nem hátrált meg, s kitartása el is nyerte jutalmát. A kipróbált szakember, s kicsiny, ám nagyra hivatott pénzintézete magától értetődő megoldásként kínálta magát ama kreatív energia számára, amely a nemzeti nagytőke és a nemzeti nagytőkés, sőt, egy egész nemzeti nagytőkés plejád létrehozásában gondolkodik; a Teremtőnek kapóra jöhetett, hogy nem ex nihilo kell munkához látnia. Bizonyára az is nyomott valamit a latban, hogy Töröcskei ekkoriban már a Simicska-univerzum fénylő csillagaként tündököl, s vonzásában különféle nagy- és kisvállalatok, energetikai és média- és mindenféle cégek keringenek. Ne feledjük, ekkoriban Simicska Lajos és a Fidesz vezetője oly’ elválaszthatatlanok voltak egymástól, mint a Jel és a Jelentés, mint a papírlap két oldala. Másfél évvel ezelőtt, 2013 nyarán ezért szállhatott be az állam Töröcskei bankjába; azt pedig csak az állami vezetőink részéről megnyilvánuló feltétlen bizalom jeleként értékelhetjük, hogy a 3 milliárd forintos tőkeemelés fejében kormányunk nem tartott igényt a bank irányítására, s megelégedett a részvények 49 százalékával.
A kép e pont után kezd homályossá válni. Annyi biztos, hogy fél év múlva, idén év elején a Széchenyi Bank bejelentkezett a nálánál nagyságrendekkel nagyobb, ám komor hitelportfóliót maga előtt görgető Raiffeisen Bank megvásárlására. És senkit ne zavarjon, hogy a vevőjelölt mindösszesen egy fiókkal rendelkezett, s látványosan híján volt a nagybanki üzletmenethez szükséges szakértelemnek, infrastruktúrának és logisztikának: majd belejöttek volna! Az akkori piaci pletykák szerint az osztrákok százzal nyitottak, és negyvenért talán oda is adták volna a boltot. A Széchenyi utolsó ellenajánlata egy volt, ami még akkor is elég távoli pozíciókat sejtet, ha a Raiffeisen történetesen nem milliárdban mérte volna a százat (negyvenet), Töröcskeiék meg csak úgy, simán, milliárd, sőt millió, sőt ezer nélkül: egy, azaz egy, uno, one, Ein forintot kínáltak a labancnak. Nix verstehen? Was nézel, Dummkopf?!
S hogy ebbe a kudarcba – abba tudniillik, hogy Orbán nem volt hajlandó a vásárlást finanszírozni – már a dolgok félrecsúszásának, a harmónia megbomlásának a jelét kell-e utólag belelátnunk? Ki tudja. Az az idén júniusban – először talán a hvg.hu jóvoltából napvilágra került – hír, miszerint a bankfelügyelet kilencmilliárd készpénzt követel a Széchenyi többségi tulajdonosán, valóságos lórúgásként érte közvéleményünk nemzeti és nem nemzeti elkötelezettségű részét egyaránt. (A bankfelügyelet gazdája, ne feledjük, a kormánnyal megkérdőjelezhetetlen akarat- és célközösségben működő Magyar Nemzeti Bank.) Ma, midőn már a Széchenyi végelszámolásának szomorú tényével kell szembenéznünk, azt is tudjuk, hogy az egykor nagyívű tervek összességében majd’ 32 milliárdos hitelkihelyezésben öltöttek testet. Arról a gyakorlatról pedig, amely ezt a radikális növekedést (a bank hitelállománya 2010-ben mindössze 1,8 milliárd forint volt) lehetővé tette, az MNB múlt pénteki közleménye szigorú szavakkal nyilatkozik. „A bank működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek”, „a bank tevékenysége valamennyi jelentős területen súlyos, a prudens működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került”. A felügyeleti szerv „negatív folyamatokról”, „problémás hitelportfólióról”, „kezelhetetlenül magas kockázatokról” beszél. De vajon mennyi lesz a 32-ből a „problémás” milliárd? S kinek a pénzét szórta Töröcskei? A portfolio.hu értesülései szerint ebből 12 milliárdot az MNB növekedési hitele adott – de ki bukja a többit az adófizetőkön kívül? A Széchenyi Banknak hitelező más pénzintézetek (például az ugyancsak Töröcskei-érdekeltség, s ugyancsak bebukott Széchenyi Hitelszövetkezet)? A betétesek?
E kérdéseinkre az idő s a megfelelő szervek, buzgó hatóságaink bizonnyal megadják majd a választ. Izgalommal figyeljük azt is, vajon ez a malőr véget vet-e egy ragyogó bankszakember pályafutásának. Vajon a fent említett hatóságok sorához csatlakozik-e az ügyészség is, az ugyancsak fent említett „negatív folyamatokat” a Btk. egyes gazdasági bűncselekményeket tárgyazó paragrafusainak kontextusában vizsgálva?
A nagy cél mindenesetre – magyar adjon magyar kamatra magyar hitelt a magyarnak – fényesebben ragyog előttünk, mint valaha. Szinte naponta veszünk bankokat, s ezeket a bankokat valakiknek vezetni is kell!
Elég lesz-e, ha egy régi barát véget vet egy régi barátságnak, s így nyer bebocsátást a halál utáni életbe? | Egy huszár kidőlt | null | https://magyarnarancs.hu/aszerk/egy-huszar-kidolt-92915 |
2018-02-22 22:55:00 | Tagadja a város fideszes országgyűlési képviselője, hogy Elios-ügyben leüvöltötte a szintén kormánypárti polgármestert. | true | null | 1 | HírTv | null | Tagadja Zalaegerszeg fideszes országgyűlési képviselője, hogy Elios-ügyben leüvöltötte a város szintén kormánypárti polgármesterét.
Vigh László a Hír TV kérdésére azt mondta, hogy még csak nem is kereste meg Elios-ügyben a település vezetője. Állítása szerint párttársa csendben, mosolyogva hallgatta válaszát.
– Semmilyen szóváltás nem volt közöttünk.
– Tehát akkor az erről szóló hírek nem igazak?
– Nem, de aki ismer engem, az tudja, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott természetű vagyok, az életben még senki nem hallott engem kiabálni.
– És nem is volt önök között vita?
– Nem is kereste meg a polgármester úr? | Zalaegerszegen tagadnak az Elios-ügyben | null | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/zalaegerszegen-tagadnak-az-elios-ugyben-2449170 |
2020-05-26 00:00:00 | Alighanem volt ennél már szerencsésebb napja is az india férfinak. | false | [
"ez pörög",
"gyümölcs",
"india",
"jackfruit",
"jákafa",
"kannur",
"koronavírus"
] | 0 | null | 0 | Ráesett egy gyümölcs, megsérült a gerince, kórházba szállították, majd kiderült, hogy még koronavírusos is
Ráesett egy gyümölcs, megsérült a gerince, kórházba szállították, majd kiderült, hogy még koronavírusos is
Alighanem volt ennél már szerencsésebb napja is az india férfinak.
Az Indian Express ír arról a nem mindennapi történetről, amely során egy férfi egy nagyon szerencsétlen véletlennek köszönhetően tudta meg, hogy megfertőződött koronavírussal. A férfi a híradás szerint egy jákafa gyümölcsét próbálta meg leszedni, mikor a hatalmas termés ráesett. A férfit olyan szerencsétlenül találta el a gyümölcs, hogy súlyos sérülései lettek. A férfihoz mentőt hívtak, mint kiderült, helyesen, mivel megsérült a gerince.
A helyi kannúri orvosi egyetem kórházában kiderült, hogy a gyümölcs okozta ütés miatt apróbb beavatkozást kell végrehajtani a férfin.
Ha azt gondolná az ember, hogy ezután már nem lehet rosszabb. Nos, tévedés. A kórházban a koronavírus miatt az a protokoll, hogy minden olyan beteget tesztelnek koronavírusra, akin műtétet fognak elvégezni. Így derült ki, hogy a férfi, akit eltalálta egy fáról leeső gyümölcs (és emiatt meg kell műteni a gerincét), még koronavírusos is.
A férfinak egyelőre csak enyhe tünetei vannak, elkezdték felkeresni azokat a kontaktokat, akikkel érintkezhetett. A beteg saját elmondása szerint nem találkozott mostanában senkivel, akitől elkaphatta volna a vírust, bár egyszer látogatóban járt egy helyi kórházban.
A férfi egyébként tuktuk taxisként dolgozik, így fontos lenne visszaemlékeznie, kikkel érintkezett az elmúlt napokban. | Ráesett egy gyümölcs, megsérült a gerince, kórházba szállították, majd kiderült, hogy még koronavírusos is | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2020/05/26/kannur-jackfruit-jakafa-gyumolcs-korhaz-koronavirus-india |
2015-01-06 00:00:00 | Másodszor is megműtötték Bunkoczi Lászlót, Szalay Balázs navigátorát, aki egy hete sérült meg, amikor a magyar duó az Africa Race terepraliverseny első szakaszán balesetet szenvedett. | false | [
"sport",
"dakar-rali",
"autó-motor",
"bunkoczi lászló"
] | 0 | null | 0 | Másodszor is megműtötték Bunkoczi Lászlót, Szalay Balázs navigátorát, aki egy hete sérült meg, amikor a magyar duó az Africa Race terepraliverseny első szakaszán balesetet szenvedett.
Az Opel Dakar Team MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a másodpilóta két törött gerinccsigolyáját múlt pénteken csontcementtel stabilizálták, a második, kedd délelőtti beavatkozásra pedig azért volt szükség, hogy Bunkoczi folytatni tudja versenyzői pályafutását.
Fotó: dakar.hu
“Az orvos megkérdezte, szeretnék-e még versenyezni, mondtam, hogy ez nem kérdés, ezért volt szükség a második operációra is. Elszánt vagyok, győzelmekről álmodom, Balázzsal már az új szezont tervezgetjük" – idézte a közlemény a navigátort, aki ideális esetben a héten már elhagyhatja az Amerikai úti klinikát.
Szalayék győzelemre esélyesnek számítottak az autósok között a Dakar-rali korábbi útvonalán zajló Africa Race-en, de a marokkói rajttól 14,6 kilométerre nagy sebességgel homokfalnak ütköztek, az autó pedig előbb a tetejére, majd az oldalára borult (videó itt). A baleset után Bunkoczit vákuumágyba fektetve, mentőhelikopterrel szállították az egyik helyi kórházba, ott derült ki, hogy két csigolyája eltört. | Bunkoczi folytathatja versenyzői pályafutását | 0 | https://24.hu/sport/2015/01/06/bunkoczi-folytathatja-versenyzoi-palyafutasat |
2013-10-29 19:57:43 | Eddig 2500 cég van az NFÜ szégyenfalán, novemberben jön az újabb lista. Akár 100 milliárd EU-s pénz visszavételével fenyegetnek. Durván hangzik. Lehetséges ez? | true | null | 1 | 444 | null | Közel 2500 céget rakott ki szégyenfalára az NFÜ, az EU-s pénzek elosztásával foglalkozó kormányügynökség. Ezek azok a cégek, amelyek „valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot”, olvasható az NFÜ honlapján.
Hogy milyen nyilatkozatot?
Hát azt, amelyiket több mint 45 ezer cég kapott kitöltésre idén szeptemberben. Minden 2007 óta EU-s pályázaton győztes kapott egy ilyet. Ebben meg kell mondani, hogy kicsoda a pályázaton nyert cég igazi tulajdonosa.
Akik nem szolgáltatnak adatokat, azoktól visszaköveteli az NFÜ a már lehívott támogatásokat, legalábbis ezzel fenyeget az ügynökség.
„Az elszámoltatásból akár 50-100 milliárd forint is befolyhat, amelyet a korábban pályázó cégek között osztanak szét” - mondta Lázár János, az NFÜ-t felügyelő államtitkár. Mint látni fogjuk, szinte kizárt, hogy ez tényleg így történjen.
Az NFÜ közleménye szerint kamatostul szednék vissza a pénz, és ez még csak a kezdet. November közepén újabb listát tesznek ki, akkor azokról a cégekről, amelyek ugyan átvették az űrlapot, de nem küldték vissza. Tőlük is visszavennék a pénzt.
Csakhogy ez az egész terv teljesen irreálisnak tűnik. Szinte kizárt, hogy több tízmilliárdot ezen a vonalon visszaszerezzen az állam. A nagy elszámoltatási programba belelátók inkább úgy tartják, hogy egy politikai kampány beharangozója a nagy riogatás.
A nyilatkozatot e-mailen küldték ki a cégeknek. Az NFÜ szabályzata szerint 8 napon belül minden kiküldött e-mailt „átvettnek” nyilvánítanak. A szégyenlistán tehát valójában nem azok szerepelnek, akik "nem vették át", hanem azok , akik nem nyitották meg a mailben kapott linket, ami egy személyes tárhelyre vezet, ahonnan meg lehet nyitni a nyilatkozatot. Az ügynökségnél az EMIR nevű pályázatkezelő szoftveren keresztül látják, hogy ki járt a tárhyelében.
2012-ig akár offshore is lehetett
A nyilatkozati kötelezettség elvi alapja, hogy 2012 óta az új alkotmány értelmében offshore cégek nem kaphatnak állami megrendelést vagy támogatást. Ezen az alapon az EU-s támogatásokból is kizárták az offshore cégeket. 2012 óta a pályázóknak elég volt csak annyit aláírniuk, hogy ismerik ezt a szabályt, és büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy megfelelnek a feltételeknek. Ezt idén szigorították, most már külön ki kell tölteni egy hosszabb űrlapot, ahol bizonyítani kell a pályázó cég tulajdonosi struktúráját. Ez sok pályázatírót és pályázót kiakasztott, mert még bonyolultabb lett a pályázás. Az NFÜ szakértői szerint egy egyszerű hazai cég esetében fél óra alatt ki lehet tölteni az új papírokat, ha összetettebb a struktúra (konzorcium pályázik, külföldi cégek is benne vannak) akkor bonyolultabb a helyzet, de az átláthatóság miatt ez nagyon fontos.
Az offshore nyertesek elleni harc jegyében kérték be tehát a nyilatkozatokat. És akkor jönnek a bökkenők:
Most minden cégtől elvárja az NFÜ az átláthatósági nyilatkozatot, akik ebben az EU-s pénzügyi ciklusban, vagyis 2007 óta pályázati pénzt nyertek. Holott 2012 előtt offshore cégek is teljesen legalálisan nyerhettek. A 2012 előtti győztesektől nem lehetne visszakérni a pénzt, akármit is írnak az átláthatósági nyialtkozatba.
A támogatási szerződés megkötésekor a győztesek 5 évre adatszolgáltatási kötelezettséget vállaltak. Aki már 2007-ben nyert, azokra ez a kötelezettség így már nem vontkozik, úgyhogy tőlük még erre hivatkozva sem lehetne visszavenni a pénzt.
Több olyan cégről is tudok, amely ugyan nyilatkozott, de mégis felkerült a szégyenfalra. A lista biztosan hibás. Hogy mennyi a tévedés rajta, azt nem tudom ellenőrizni.
Több olyan cégről illetve alapítványról is tudok, amelyik rajta van a listán, de már nem működik. Csődbe mentek, felszámolták, bezártak.
Van aki arra panaszkodik, hogy azt a mailcímét már nem használja, amire az értesítés jött.
Van aki arra panaszkodik, hogy a pályázatírója foglalkozott minden adminisztrációval, azóta viszont a pályázatíró eltűnt.
Mindezek miatt hosszú perek, bonyolult eljárások, elképesztően sok papírmunka és költség lenne mindenkinek egyenként utána menni, és behajtani a már megítélt és elszámolt támogatási pénzt. Egyáltalán nem biztos, hogy egy nem létező e-mail cím miatt olyan egyszerűen elveheti az állam az elköltött támogatást, főleg, ha más szabálytalanságot az egykori támogatott sohasem követett el.
Ráadásul ha perre megy vagy vonakodik fizetni a megbüntetett pályázó, akkor mire véget ér az egész eljárás, addigra simán eltelik az az idő, amíg ezeket a pénzeket újra meg el lehet költeni. 2015 végéig minden ehhez a ciklushoz tartozó pályázati pénzzel el kell számolni. Így hiába ígérte Lázár, hogy a tartaléklistára tett korábbi pályázók a visszakért pénzeket megkapják, ennek kivitelezhetősége erősen kétséges.
Mi értelme van akkor ennek az egésznek?
Az NFÜ a választásokig rendszeresen be kíván számolni a gyanús nyertesek elleni nagy hadjáratról, aminek ez a listázás csak az első része.
Várhatóan fennakad majd a szűrőn néhány nagyon fura győztes, lehetőség szerint olyanok, akik még 2010 előtt nyertek, és valamilyen MSZP-s kapcsolattal bírnak.
Ennek az izgalmas kampánynak az előkészítése a mostani feketelista valószínűleg. | Rengeteg pénz visszavételével fenyeget Lázár János | null | https://444.hu/2013/10/29/rengeteg-penz-visszavetelevel-fenyeget-lazar-janos/ |
2008-09-24 00:00:00 | Négy roma érdekképviseleti szervezet ellen indult újabb büntetőeljárás. Az egyiknek Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a vezetője. Házkutatásokra is sor került. Kolompárt 2008. szeptember 10-én egy másik ügyben gyanúsítottként hallgatták ki. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2008.09.24. 14:56
Négy roma érdekképviseleti szervezet ellen indult újabb büntetőeljárás. Az egyiknek Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a vezetője. Házkutatásokra is sor került. Kolompárt 2008. szeptember 10-én egy másik ügyben gyanúsítottként hallgatták ki.
Újabb büntetőeljárás indult jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntett alapos gyanúja miatt Bács-Kiskun megyében négy roma érdekképviseleti szervezet ellen – közölte szerdán Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese. A szervezetek 255 millió forint állami támogatást nyertek, melyből – a nyomozóhatóság számára jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint – a már folyósított 140 millió forint felhasználását fiktív számlákkal igazolták.
A főügyész-helyettes beszámolt arról, hogy a négy társadalmi szervezetnél – az ügyészség felügyeletével – házkutatást tartott szerdán a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala. A négy társadalmi szervezet között van a kiskunmajsai roma érdek-képviseleti szervezet is, melynek Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a vezetője.
Kolompárt 2008. szeptember 10-én egy másik ügyben gyanúsítottként hallgatták ki, mert az általa vezetett kiskunmajsai roma érdekvédelmi szervezet 13 millió forint állami támogatással nem tud elszámolni. A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Nyomozó Hivatalánál, fokozott ügyészi felügyelettel folyó ügyben Kolompár Orbánt és további három embert gyanúsítanak azzal, hogy az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által, munkahelyteremtésre adott összeget nem az adott célra használták fel, azzal nem tudnak elszámolni. | Büntetőeljárás indult Kolompár egyik szervezete ellen | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/09/buntetoeljaras-indult-kolompar-egyik-szervezete-ellen-2 |
2013-09-27 08:30:39 | Hét bérautó kell az új testnevelési stratégia írásához - Orbán sporttanácsadójának szövetsége kétszer annyi pénzt kapott egy tanulmány legyártására, mint a Testnevelési Egyetem teljes költségvetése. Irodatechnikával azonnal ellátták magukat 100 milliós értékben. | true | null | 1 | Index | null | Májusban jelentette be Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ), hogy elindította a „T.E.S.I. – Mindenki testnevelése" elnevezésű kiemelt projektet, amelynek része egy új iskolai testnevelési stratégia megírása. A szervezet azt ígérte, hogy olyan stratégiát készítenek, amely dinamikus lesz, és a hazai oktatáspolitika döntéseit szem előtt tartva „valós helyzetfeltáráson" alapul majd.
Az akkori közleményből kimaradt, hogy az MDSZ projektjét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2,2 milliárd forintos pályázatából finanszírozzák. A uniós tenderen kifejezetten az új stratégia és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása tárgyában lehetett pályázni. A pénzt egyetlen pályázóként teljes egészében a Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó elnökletével működő szövetség nyerte el.
Balogh Gábor egykori öttusázó, Orbán Viktor egyik sportügyi tanácsadója. A 37 éves sportoló a kormányváltás óta dolgozik a Miniszterelnökségen, ahol havi bruttó 747 880 forintot kap munkájáért. Az Index korábban megírta, hogy Baloghot a tavaly júniusban megújított szerződése szerint éppen „a sporttal kapcsolatos koncepciók, programok” szakértői tanácsadójaként alkalmazzák, azaz a Miniszterelnökségen lényegében beletartozik alapmunkakörébe a szövetségben végzett stratégiaírás is.
Az MDSZ internetes oldalán közzétett szerződésekből kiderült, hogy a nyáron már nagy erőkkel nekiálltak felszerelni a Sportok Házában lévő irodájukat. A 2,2 milliárdból az első hónapokban több mint 100 milliót kötöttek le vagy költöttek el technikai eszközök beszerzésére.
Megvásároltak például 35 irodai digitális telefonkészüléket 3,1 millió forint értékben. Az irodatechnikai beszerzésben 3 titkárnői telefonkészülék is szerepelt. Emellett mintegy 55 millió forintot költöttek szerverekre, laptopokra, asztali számítógépekre és fénymásolókra.
Külön bérleti szerződést kötött a szervezet havi másfél millióért autóbérlésre. A testnevelési stratégia megírásához hét KIA Ceed személyautóra is szüksége van a szervezetnek.
A munka még el sem kezdődött, de röviddel a TÁMOP-pályázat megnyerése után már megkötötték a 31 milliós grafikai tervezésre vonatkozó szerződést is, és egy hasonló nagyságrendű oktatásszervezési szerződést, amely többek között belső tréningek tartását írja elő a nyertes kft.-nek az oktatásszervezés témájában, szemléletformáló és ismeretterjesztő jelleggel.
Az MDSZ szakmai igazgatója, Molnár László az Index kérdésére azt mondta, nem egyszerű stratégiaírásról van szó, „hanem egy komplex, három nagy összetevőt tartalmazó program megvalósítására” nyerték az uniós támogatást. „Ennek megfelelően a projekt keretein belül sor kerül a „Testnevelés és sport” műveltségterületet érintően szakmódszertani fejlesztésekre, az országosan egységes fizikai állapot mérési-értékelési rendszer kialakítására, és a diáksport önkéntes mozgalom fejlesztésére a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében.” Ezenkívül a testnevelő tanárok akkreditált képzését is szervezik, és várhatóan 2013 végére el is készülnek a munkával.
„Célunk, hogy a gyerekeket bevezessük a sport, a mindennapos testmozgás világába, ezzel pedig hosszú távon változtassunk a rossz magyar egészségügyi mutatókon. Az iskolai testnevelés szakmódszertanának kialakítása során természetesen az általunk elkészített módszertani útmutatókat és segédanyagokat minden magyar iskola számára ingyenesen bocsátjuk rendelkezésre” – mondta a szakmai igazgató, aki szerint az indokolja a 7 darab autó bérbevételét, hogy a stratégiai kidolgozásán összesen 60 szakember dolgozik, akik közül sokan a helyszíneken is dolgoznak. A hét autóból egy-egy a regionális központok munkáját segíti Szegeden, Pécsen, Székesfehérváron, Szombathelyen, Miskolcon és Debrecenben, illetve egyet a budapesti központ használ.
Az iskolák irányítását átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egyébként forráshiány miatt az új tanévben szinte teljesen leállította a testnevelésórán kívüli diáksportok finanszírozását. | Hét bérautó kell az új testnevelési stratégia írásához | null | https://index.hu/belfold/2013/09/27/het_berauto_kell_az_uj_testnevelesi_strategia_irasahoz/ |
2023. 09. 02. 00:00:00 | Fotópályázatot hirdettek, hogy bemutassák, mennyire gazos Budapest. Sikerült. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | "Szimbóluma lehetne ez a kép a mai fővárosi vezetésnek: az egész világot várjuk Budapestre, egy csillogó-villogó új helyszínre, ahol hatalmas eseményt, atlétikai világbajnokságot rendeznek sok tízezer helyszíni látogatóval és sok tízmillió nézővel a képernyőkön keresztül - de így, ekkora gazzal várjuk a vendégeket és a kamerákat, így járatjuk le az országot és fővárosát..."
Ez a kísérő szövege annak a képnek, amely első helyezést ért el a Metropol "fotópályázatán". Mint írják, "a 150 ezer forintos fődíjjal kecsegtető versenyt azért hirdettük meg olvasóink között, mert sokan jelezték nekünk: az utóbbi időben elárasztotta Budapestet a gyom". A projekt célja valójában nem túl kifinomult módon az ellenzéki fővárosi vezetésre terelni azt, hogy miattuk gazos a város. Van azonban egy kis bökkenő.
A nyertes fotón látható terület nem a főváros, hanem a magyar állam kezelésében van.
Forrás: Metropol
Az esetre Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze hívta fel a figyelmet. Mint írja, "a győztes területnek a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság a kezelője, karbantartója. Köze nincs a fővároshoz! Állami tulajdon!" A képen ráadásul nem is gazokat látunk, hanem a Duna apadása miatt szárba szökkent vízi növényeket.
Nem jobb a helyzet a második helyezett fotóval sem. Azon egy olyan területet látni, amely a fideszes vezetésű X. kerületi önkormányzat kezelésében van.
"Folytathatnám a sort, de értelmetlen. Budapest közterületein 23 kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat, az állam és annak szervei osztoznak. Olykor nehezen átlátható módon. De egyik a másik felett nem diszponál, a tulajdonjog szent. Megjegyzem, hogy ma HÉV és a MÁV vonalak mentén (mindkettő állami cég) van Budapesten a legnagyobb zöldfelületi rendetlenség" - írja Bardóczi. | Véletlenül a magyar államot sikerült lejáratnia a Metropolnak a főváros helyett | 0 | https://444.hu/2023/09/02/veletlenul-a-magyar-allamot-sikerult-lejaratnia-a-metropolnak-a-fovaros-helyett |
2008-09-22 00:00:00 | Csalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélte el jogerősen a zalai bíróság Sormás község polgármesterét, aki önkormányzati és állami pénzekkel ügyeskedett. A polgármester és társai pénzbüntetést kaptak, a férfi ráadásul hivatalát is elvesztette, bár az időközi választásokon újra megpályázhatja a polgármesteri széket. | true | null | 1 | Origo | null | Négy alkalommal elkövetett csalás és összesen öt rendbeli magánokirat-hamisítás miatt jogerősen pénzbüntetésre ítélte a Zala Megyei Bíróság Sormás község polgármesterét. Póczai Zoltán hivatali megbízatása a hivatali tevékenységével összefüggésben hozott elmarasztaló ítélet miatt pénteken megszűnt - közölte hétfőn a megyei bíróság szóvivője.
Beznicza Árpád elmondta: a települési vezetőt 90 ezer forint, a korábbi körjegyzőt pedig folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás miatt 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Zala Megyei Bíróság, amely ezzel helybenhagyta a korábbi elsőfokú ítéletet.
A volt polgármester és a hivatalából nyáron távozott körjegyző elleni vád szerint 2003-tól maguknak és több dolgozónak is nem munkabérként, hanem fiktív elszámolásokkal, útiköltségként fizették ki a túlmunkáért járó összeget vagy jutalmat. A perben emiatt összesen kilenc vádlott szerepelt, azok a dolgozók is, akik a valótlan kimutatásokat elkészítették.
A zalai település irányítója ellen azért is vádat emeltek, mert 2002-ben úgy alkalmazott polgári szolgálatosokat, hogy ők valójában nem végeztek munkát, csak aláírták papírjaikat, majd felvették a pénzüket. Egy másik alkalommal pedig a pályakezdők munkába állását szolgáló állami támogatás került más kezébe, mert az alkalmazott fiatalok nevében mások dolgoztak és vették fel a munkabért.
A hivatali dolgozókat pénzbüntetésben és megrovásban részesítette a bíróság. A volt polgármestert sem első, sem másodfokon nem tiltották el a közügyek gyakorlásától, ez lehetővé teszi, hogy a most megüresedett posztra kiírandó időközi választásokon Póczai Zoltán újból indulhat jelöltként. | Csalásért ítéltek el egy zalai polgármestert | null | https://www.origo.hu/itthon/2008/9/hivatali-csalas-eliteltek-a-zala-megyei-sormas-polgarmesteret |
2015-02-28 00:00:00 | Budapest — Erre aligha készülhetett fel Tarsoly Csaba Quaestor-vezér! | true | null | 1 | Blikk | null | Ugyan már várható volt, hogy a brókercégnél eltűnt akár 210 milliárd forint miatt hamarosan előveszik, de arra a legvadabb álmaiban sem gondolhatott, micsoda spártai körülmények közé kerül a fogdán.
A vállalkozónak csütörtök este kellett felcserélnie több száz négyzetméteres budai luxusvilláját a Nemzeti Nyomozó Iroda cellájával. Tarsolyt ugyanis előállították, majd a házkutatás után az Aradi utcai épületbe vitték kihallgatásra – és már el sem engedték. A Blikk úgy tudja, két további kollégáját is őrizetbe vették, így feleségét és a cégcsoport egyik befektetési szakemberét. A Quaestor feje és két társa egyébként információink szerint végül nem tett vallomást.
Az üzletember jelenleg egy kétszemélyes cellában várja a fejleményeket. Szombaton egyelőre nem derült ki, hogy előzetes letartóztatásba kerül-e, vagy sem, a bíróság végül vasárnap dönt erről.
Azt nem tudni, hogy a néhány négyzetméteres helyiséget meg kell-e osztani bárkivel is. A tisztálkodási lehetőséget is mellőznie kell a fogdán belül, illetve csak egy mosdóra számíthat, s ha a mellékhelyiségbe akar kimenni, azt is kopogással kell jeleznie őreinek. Valamint Tarsoly csak reménykedhet abban, hogy az elmúlt tizenegy évben javult a helyzet az Aradi utcai fogdán. Akkor ugyanis Rejtő E. Tibor, a K&H egykori vezérigazgatója vendégeskedett ott, és a hivatalos indoklás szerint a csótányok miatt kérte áthelyezését egy másik intézménybe.
A Quaestor-ügy március 9-én robbant ki, amikor a Quaestor Financial Hrurira – az anyagcég vállalkozása – jelezte, nem tud fizetni ügyfeleinek. Mint kiderült, a mindössze 10 millió forint törzstőkéjű cég a több tízmilliárd forintos kötvénykibocsátások mellett 150 milliárd forint értékben engedély nélkül is forgalomba hozott értékpapírokat.
Tarsoly március 16-án lemondott vezérigazgatói tisztéről, és a helyére Orgován Béla került. De a jelek szerint az utód stróman volt, Orgován még középfokú iskolát sem végzett. Ezenkívül a börtönviselt személyről a Blikk kiderítette: a férfi rendszeres résztvevője volt verekedéseknek, egyszer pedig egy ismerősét életveszélyesen megkéselte a kocsmában.
A cégvezetés átadása után Tarsoly visszakozott, s bejelentette: visszaveszi jogkörét. Ehhez a szabályok szerint újabb közgyűlést kell összehívni. Így kérdéses, ki vezeti jelenleg a Quaestort. A Blikknek nyilatkozó szakértők szerint valószínűbb, hogy Tarsoly, aki most őrizetbe vétele miatt elméletileg megbízást adhat egy helyettesnek a jogkörök gyakorlására. | Luxusvillájából kétszemélyes cellába került Tarsoly | null | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/luxusvillajabol-ketszemelyes-cellaba-kerult-tarsoly-2341751 |
2018-07-06 18:44:00 | A ceglédi kórházat kiszolgáló betegszállító vállalkozás ügyében lassan haladnak a hatóságok. | true | null | 1 | 24.hu | null | Nagyon úgy fest, nem igazán iparkodnak a hatóságok, hogy a végére járjanak azoknak az erősen jogszabálysértő-gyanús dolgoknak, amelyek gyakorlattá váltak a ceglédi kórház főigazgatójának volt, a kórháztól mind a mai napig komoly megbízásokat bezsebelő betegszállító cégénél.
Több cikkben is írtunk arról bizonyítékokkal alátámasztva, hogy színleltnek tűnő szerződés, papíron ingyenmunka, forrásaink szerint feketén kifizetett jövedelmek jellemezték az elmúlt időszakban a Sanamednél folyó munkát.
Erről pedig a cég vezetői is beszéltek.
Nemcsak nálunk gyűlt össze bőséges bizonyíték, de a hatóságoknak is elég sok anyag áll rendelkezésükre:
már tavaly év vége fele is kapott bejelentést és dokumentumokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, kénytelenek voltak eljárást indítani.
Január közepén a munkaügyi hatóság ellenőrei kétszer is kimentek a ceglédi céghez, iratokat gyűjtöttek be, dolgozókat kérdeztek ki.
Az egyik márciusi cikkünk után egy olvasónk tett újabb bejelentést az ügyészség, illetve a NAV felé, akkor újra elrendelték a nyomozást, azt egyesítették a tavaly elkezdettel.
De hiába teltek a hónapok, mozdulatlanság van.
A NAV, amely a márciusi nyomozásról értesítette Tényi István bejelentőt, azóta nem informálta őt semmiről. És hiába kérdeztünk rá mi, hogyan áll az eljárás, a válaszadást megtagadták arra hivatkozva, hogy konkrét ügyben nem adnak felvilágosítást.
A munkaügyi hatóságnál még mindig tart a vizsgálat, nem tudták eddig a bizonyítékokat feldolgozni és értékelni, a tényállást tisztázni, ellenőrzési szakaszban van az ügy fél évvel az után is, hogy először kiszálltak a céghez.
De nem mindenkivel szemben türelmesek a hatóságok.
A 24.hu-nál júniusban jelentkezett a rendőrség, és egyebek mellett informátoraink kiszolgáltatását kérte. (Természetesen forrásainkat nem adjuk ki.) Arra is kíváncsi volt a rendőrség, hogy ki írta a cikkeket és ki vett részt a szerkesztésben, közzétételben. Az érintett cég szerint ugyanis becsületsértést követtünk el, amikor – őket és a hatóságokat is megkérdezve – beszámoltunk informátoraink elmondása alapján a Sanamednél elterjedt, jogszabálysértő-gyanús ügyekről, és utána is jártunk annak.
A Sanamed a társadalombiztosítási kasszából kapja a betegszállításért járó pénzét, így közérdekűnek gondoljuk, hogy derüljön ki az igazság ilyen esetekben. Cikksorozatunkat folytatjuk, mert újabb érdekes információkról szereztünk tudomást. | Fél éve ülnek a hatóságok a feketefizetés-gyanús cég ügyén | null | https://24.hu/belfold/2018/07/06/fel-eve-ulnek-a-hatosagok-a-feketefizetes-gyanus-ceg-ugyen/ |
2021-05-21 10:18:00 | 550 milliárd forintot különített el a kabinet a nem részletezett „beruházási alapba". | true | null | 1 | Népszava | null | költségvetés;újraindítás;2022;Paks 2;Budapest-Belgrád;Fudan Egyetem;
2021-05-21 06:20:00
Biankó csekk a kormánynak: százmilliárdok sorsa nem világos a költségvetésben
550 milliárd forintot különített el a kabinet a nem részletezett „beruházási alapba".
A 2022-es költségvetésben 3883 milliárd forint szerepel a Gazdaság-újraindítási Alap (GUA) sorában, ám ebből az összegből több száz milliárd sorsa egyelőre ismeretlen. A beterjesztett tervezetből ugyanis nem derül ki, hogy a pénz egy része mire megy. Az elmúlt években a kormány jelentősen visszavette az általa beterjesztett költségvetési törvény információtartalmát, ezzel csökkentette annak ellenőrizhetőségét és egyben növelte saját mozgásterét. A kabinet ezt annak biztos tudatába teheti meg, hogy a Fidesz-frakció minden elé tett javaslatot visszakérdezés nélkül megszavaz.
A jövő évi költségvetés tervezetében a GUA-n belül 550 milliárd forintot különített el a kormány a „beruházási alapban”. Ez az összeg a GDP egy százalékára rúg, ám az indoklásból nem derül ki, hogy a kormány pontosan milyen célokra akarja azt elkölteni. Csupán annyi tudható, hogy a kormány a már megkezdett és majd ezután eldöntendő fejlesztésekre kéri a pénzt, ami példátlan még az Orbán-kormány rendkívül laza államháztartási gazdálkodási gyakorlatában is, ugyanis eddig a parlament soha nem adott a GDP egy százalékára rúgó biankó csekket semelyik kormány kezébe. Ha a parlament ezt ebben a formában megszavazza, akkor azt a kormány tényleg arra költi amire akarja. Egyébként a büdzsében nincsenek nevesítve olyan nagy értékű, látványos beruházások, amelyek már folynak: a Pénzügyminisztérium az elmúlt hetekben kötött 54 milliárd forintos közbeszerzési szerződést az új várbeli épületének felújításra.
Ennek a hatalmas pénznek láthatóan nincs fedezete a 2022-es büdzsében, de például a Diákvárossal vagy az azt kiszorító Fudan-kampusszal kapcsolatban sem különítettek el 2022-re egyetlen fillért sem, így nagy valószínűséggel többek között ilyen, az adófizetők által nem támogatott beruházásokat is az Alapból finanszírozna kormány. További 68 milliárd forintot kér a kabinet a parlamenttől a „gazdaság-újraindítási programokra” – úgy, hogy egy árva szót sem szólnak arról, hogy mire is fordítanák ezt a pénzt. Hasonló a helyzet a Magyar Falu Program 93 milliárdjával és Modern Városok program 50 milliárdjával. Még egy projektlistát sem kaptak a képviselők, hogy mire megy, vagy mire mehet el ez a pénz. Ráadásul arra sincs garancia, hogy a Magyra Falu Program minden egyes forintja a falvakba kerül, mert ha gondol egyet a kormány egy kormányhatározattal gyakorlatilag felülírhatja a költségvetési törvényt, és ehhez még rendkívüli jogrend (egészségügyi vészhelyzet) sem feltétlenül szükséges a megengedő államháztartási gazdálkodási szabályok miatt.
Az viszont nagyon világosan kiderül a büdzsé tervezetéből, hogy a Paks 2 építésére jövőre már 270 milliárdot költenének, ami azt feltételezi, hogy jelentősen felgyorsítanák az építkezéseket. Ugyanis az elmúlt években nem volt olyan év, amikor száz milliárdnál lényegesen nagyobb összeget elköltöttek volna a bővítésre.
Nagy számok szerepelnek a GUA közlekedési projektjeiben is: 201 milliárdot különítenek el közúti fejlesztésekre, ebből 150 milliárd forint megy - a szintén nem részletezett -, már folyamatban lévő „kiemelt közúti” fejlesztésekre. Ezen felül 45 milliárdból „kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfejlesztéseket” valósítanak meg. A vasútfejlesztéseket nem aprózza el a kormány: e célra jövőre 201 milliárdot költenek, ebből 162 milliárdot elvisz a NER-milliárdosok és a kínai cégek által építendő Budapest-Belgrád vasút – igaz ebből a hazai forrás alig 1,5 milliárd forint, a kínai hitelből pedig csak jövőre 155 milliárdot hívnak le. A fennmaradó szűk 40 milliárdból 12,4 megy BMW-gyár vasúti kapcsolataira, 2 milliárd a fővárost elkerülő V0 koncepció tervezésére, 4,6 milliárdból pedig a Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő villamos-vasúti kocsik (tramtrainek) vásárlását támogatják. | Biankó csekk a kormánynak: százmilliárdok sorsa nem világos a költségvetésben | null | https://nepszava.hu/3120426_bianko-csekk-a-kormanynak-szazmilliardok-sorsa-nem-vilagos-a-koltsegvetesben |
null | Az utóbbi években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül, a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Tan Csiungot (Tan Jiong), a China Development Bank (CDB) elnökét. A találkozóról a Pénzügyminisztérium (PM) közleményben tájékoztatta az MTI-t. | true | [
""
] | 0 | Hir6 | null | A pénzügyminiszter kiemelte: a pénzügyi együttműködés a magyar-kínai kapcsolatok egyik leggyorsabban fejlődő területe, amely hozzájárul az ország finanszírozásának biztonságához és több lábon állásához.
A tárcavezető elmondta, hogy a CDB a világ legnagyobb fejlesztési pénzügyi intézménye, Kína legnagyobb közép- és hosszú távú hitelezésre és kötvénykibocsátásra szakosodott bankja. Budapesti regionális telephelyét 2022-ben nyitotta meg, ezen keresztül finanszíroz fejlesztési projekteket a közép-kelet-európai régióban.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában. Tavaly Kínából érkezett a legtöbb külföldi befektetés, a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Kiemelkedőek ezek közül a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos, az EVE Power 400 milliárd forintos és a BYD több milliárd eurós szegedi beruházása.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak.
A két ország stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolata kiemelten fontos, hiszen mára Kína a világ második legnagyobb gazdasága
- tette hozzá Varga Mihály.
A pénzügyminiszter az adósságkezelésben folytatott együttműködésről szólva emlékeztetett, hogy Magyarország 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre a kínai piacon, és mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. Az idei évben a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással hazánk többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztéseket finanszírozhat kedvező feltételekkel.
A magyar adósságkezelés arra törekszik, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon, ezért a hagyományos angolszász és európai piacok mellett ma már Japán, Katar és Kína is partnerünk. Míg tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány - az idei hitelfelvételt is beleszámítva - 29 százalék alá javult - tette hozzá Varga Mihály a PM közleménye szerint. | A világ legnagyobb fejlesztési bankjával tárgyalt Varga Mihály | null | https://hir6.hu/cikk/176382/a_vilag_legnagyobb_fejlesztesi_bankjaval_targyalt_varga_mihaly |
2023. 08. 28. 00:00:00 | Karácsony Gergely: A főváros támogatása nélkül nem lett volna atlétikai világbajnokság - A főpolgármester elismerte, nem volt könnyű menet. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | "Nem akarom senkinek az érdemeit elvitatni, sem mondjuk a stadionépítés elszálló költségeinek a felelősségén osztozni, de ettől még tény: a főváros támogatása nélkül nem lett volna atlétikai vb Budapesten" - írta hétfői posztjában Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere.
"Tegnap véget ért Magyarország és Budapest történelmének legnagyobb sporteseménye, az atlétikai világbajnokság. Igazán jól sikerült, köszönet és gratuláció a szervezőknek, a rengeteg önkéntesnek, és mindenkinek, aki hozzájárult a sikerhez, köztük a budapesti főpolgároknak!" - osztotta meg a Facebookon a gondolatát Budapest főpolgármestre. Karácsony Gergely arra is kitért, hogy az ilyen nagyszabású sportesemények az egész világon élénk közéleti vitákat váltanak ki, "hiszen okkal vetődik fel, lenne jobb helye is az ezekre fordított közpénznek".
Vihetünk persze minden ilyen eseményt olajmonarchiákba - ott van pénz és nincs vita. Vagy megpróbálhatunk társadalmi egyetértést kialakítani ezek köré, leginkább azzal, hogy az otthont adó város hosszú távú fejlesztési terveinek a részéve tesszük ezeket az eseményeket és az ehhez szükséges beruházásokat. Nem volt könnyű menet, de végül ez történt a budapesti atlétikai világbajnokság kapcsán is.
Majd posztját úgy folytatta, hogy 2019 végén a fővárosi vezetés fontos fejlesztésekért cserébe járult hozzá a vb megrendezéséhez. "Nem akarom senkinek az érdemeit elvitatni, sem mondjuk a stadionépítés elszálló költségeinek a felelősségén osztozni, de ettől még tény: a főváros támogatása nélkül nem lett volna atlétikai vb Budapesten" - tette hozzá a főpolgármester. Majd kiemelte, a nemzetközi sportdiplomácia nem olyan, mint a magyar belpolitika, nem a balhé a lényeg, hanem éppen annak az elkerülése.
Jöhet Budapest fejlesztése
Szerinte helyes döntés volt, hogy Fővárosi Közgyűlés egyhangú szavazással támogatta az atlétikai verseny megrendezéséhez szükséges megállapodást. "És igazunk volt akkor is, amikor a legkeményebb eszközökkel szorítottuk rá a kormányt, hogy betartsa ezt a megállapodást. Amikor a kínai Fudan egyetemet akartak építeni a megállapodásban szereplő Diákváros helyén. Amikor kérdéssé vált a ferencvárosi szabadidőpart vb utáni megépítése. Amikor elmaradni látszottak az egészségügyi fejlesztések" - összegezte.
Majd posztja végén Budapest főpolgármestere arra is kitért, hogy most, a vb után az következik, hogy folytatódik a budapestiek egészségügyi ellátásának fejlesztése, és az atlétikai stadion az élsport után a tömegsport és a ferencvárosiak és a budapestiek szabadidős tevékenységeinek szolgálatába áll.
Ebben állapodtunk meg, ehhez tartjuk magunkat.
"A maratoni futások alkalmával az egész világ megcsodálhatta gyönyörű városukat, a csodálatos Lánchidat. A sportünnepnek vége. Az egészségesebb és zöldebb Budapestért folytatott hosszútávfutás folytatódik" - zárta posztját a főpolgármester.
Óriási volt az érdeklődés
Ahogy arról korábban beszámoltunk, reggel Fürjes Balázs Sebastian Coe-val együtt nemzetközi fair play díjra jelölte a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság önkénteseit. "Nemzetközi fair play díjat az atlétikai vb önkénteseinek!" - kezdte reggeli Facebook-posztját Fürjes Balázs, a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezőbizottságának társelnöke, aki a héten az Index Kibeszélő műsorának vendége lesz. Fürjes már egyeztetett Kamuti Jenővel, a Nemzetközi Fair Play Bizottság magyar elnökével, aki szintén jó esélyt lát arra, hogy az önkéntesek megkapják a díjat, melyre a társelnök, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökével közösen jelölték a 2500 önkéntest.
Továbbá ahogy arra korábbi elemzésünkben felhívtuk a figyelmet, az előzetes becslések azt mutatják, hogy a budapesti atlétikai vb a mintegy bruttó hetvenmilliárd forintos összköltsége mellett
A KIADÁSOKAT KÉTSZERESEN MEGHALADÓ, 130 MILLIÁRD FORINT FELETTI BEVÉTELLEL TELJESÍTHET.
A költség oldalon szereplő számok pedig a szervezők törekvéseinek megfelelően nem a semmibe hullanak, hanem gazdaságélénkítő hatásúak lehetnek. A hazai kis- és középvállalkozásoknál hasznosulnak, azaz a szervezők minden eszközt, szolgáltatást, amit csak lehet, magyar eladóktól és beszállítóktól szereznek be. Ez több ezer magyar családnak jelent bevételt a vb előtt és alatt. Érdemes azonban figyelembe venni a hosszú és rövid távú hatásokat is. | Karácsony Gergely: A főváros támogatása nélkül nem lett volna atlétikai világbajnokság | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/28/karacsony-gergely-fopolgarmeste-rbudapest-2023-atletikai-vb-2023-atletikai-vilagbajnoksag-furjes-balazs |
2023. 08. 31. 00:00:00 | Több mint kétmillió forintnyi hamis ruhát foglalt le a NAV - Egy somogyi piacon kapták el a hamis áruval kereskedő nőt. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön közölte, több mint kétmillió forintnyi hamis ruhát találtak egy Somogy vármegyei piacon áruló nőnél.
A pénzügyőrök a szántódi piactér ellenőrzésénél azt látták, hogy egy nő eladásra kínált luxus márkajelzésű ruhákat, pólókat, rövidnadrágokat és melegítőket. A népszerű termékek silány minőségén látszott,
csupán gyenge színvonalú utánzatok voltak.
A kereskedő a pénzügyőrök célirányos kérdéseire úgy felelt, "a portékáit Szabadkán vásárolta" - tudatta a vámhivatal.
A kínálatot a védjegyek jogosulti képviselői is megvizsgálták, amelyekről megállapították, hogy hamisak és a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül hozták forgalomba.
A járőrök a több mint kétmillió forint értékű árut lefoglalták és iparjog-védelmi jogok megsértése miatt indítottak eljárást.
Az 54 éves nő ellen szabálysértési- és büntetőeljárás is indul.
A NAV felhívta a vevők figyelmét, aki kétes eredetű helyről vásárol, az veszélynek teheti ki önmagát, mivel a hamisított termékek akár egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. | Több mint kétmillió forintnyi hamis ruhát foglalt le a NAV | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/31/somogy-megye-kereskedo-luxusmarka-hamisitas-nav |
2019-04-09 00:00:00 | 27 millió forintja volt 2017-ben egy átlagos magyar családnak - Az MNB felmérése alapján az is kiderül, hogy mennyire számít vagyonosnak. | true | [
"ksh",
"vagyonfelmérés",
"mnb",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | 2017 végén 27,1 millió forint volt egy átlagos magyar háztartás nettó vagyona, ami csaknem 9 millióval több, mint a 2014-es átlag – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss vagyonfelméréséből, amit a Központi Statisztikai Hivatal készített el.
Az adatfelvétel során a statisztikai hivatal 15 ezer háztartást kérdezett meg, ebből 6 ezer válaszolt, az adatok 2017 végére vonatkoznak. A felmérés egyik legérdekesebb része az az ábra, amiből látszik, hogy 2014-ben és 2017-ben mekkora nettó vagyon jutott az egyes vagyoni tizedekre.
Ha a magyar lakosságot vagyon alapján tíz egyenlő részre osztjuk, és megnézzük, hogy 2014-ben és 2017-ben mennyi volt az egyes csoportokba tartozók átlagos nettó vagyona, akkor az alábbi ábrát kapjuk.
2014 és 2017 között a háztartások vagyona minden tizedben nőtt, az átlagos vagyon alapján legnagyobb mértékben a leggazdagabb tized vagyonosodott ebben a három évben, de a legalsó tized átlagos adóssága (negatív vagyona) is jelentősen csökkent.
A felmérés szerint a vagyonnövekedés egyik fő oka az ingatlanok értékének növekedése, de a lakosság pénzügyi eszközeinek értéke is nőtt, miközben az adósság is csökkent. | Gazdaság - 27 millió forintja volt 2017-ben egy átlagos magyar családnak | 0 | https://index.hu/gazdasag/2019/04/09/27_millio_forintja_volt_2017-ben_egy_atlagos_magyar_csaladnak |
2020-05-14 00:00:00 | Ezzel együtt a válságkezelés első szakaszát politikai értelemben egyértelműen megnyerte a kormánypárt a politológus szerint. | true | [
"fidesz",
"koronavírus",
"koronavírus magyarország",
"orbán viktor",
"török gábor",
"válságkezelés"
] | 0 | null | 0 | Hosszú videointerjút adott a 444-nek Török Gábor politológus, aki az elmúlt hetek legfontosabb belpolitikai eseményeit értékelte.
Szerinte a kormány felhatalmazási törvénye egy belföldre készült politikai csapda volt, amibe az ellenzék bele is sétált, a külföldről zúduló kritikák azonban már kevésbé kedveznek a Fidesznek.
"Abban van igazság, hogy a »támadják szegény Magyarországot« narratíva tovább tudott épülni, de azért a Fidesz számára az a nemzetközi környezet, ami kialakulni látszik, messze nem tűnik kívánatosnak, mivel a Fidesz és Orbán Viktor nemzetközi érdekérvényesítő képességét és imázsát, karakterét erősen rombolja" - mondja Török, aki szerint válsághelyzetben, amikor meginog a biztonságérzet az emberek nem szeretnek olyan híreket hallani, hogy romlik az ország nemzetközi megítélése.
Úgy véli, a rémhírterjesztés gyanúja miatt rendőri intézkedés alá vont két férfi esete is inkább ártalmas, mint hasznos a kormánynak, és nem tartja valószínűnek, hogy "tudatos politikai cselekvés központilag kigondolt eleme" lenne.
"Miben segíti a védekezést, ha letartóztatjuk azokat, akik kritizálják a kormányt?" Magyarországról és a koronavírus elleni védekezésre hozott különleges törvényekről vitáztak Brüsszelben. Orbán Viktor nem vett részt a vitán, de a magyar képviselők közül is csak kevesen voltak kint. Majdnem mindenki támadta a magyar kormányt, a fideszesek és a szélsőjobbos frakció viszont megvédte.
Ezzel együtt "ha most kellene eredményt hirdetni, akkor a válságkezelés első szakaszát politikai értelemben egyértelműen megnyerte a Fidesz", még akkor is, ha nem szerzett olyan jelentős plusz támogatást, mint a holland vagy a német kormány, olyan magas szintről, amiről a Fidesz indult, ezt nem is lehetett elvárni.
Az elemző szerint a politikai kérdések most is legalább olyan súllyal esnek latba a kormánydöntésekben, mint az ilyenkor egyébként fontosabbnak tűnő szakmai kérdések, Orbán kihasználja, hogy a választók másra figyelnek, és próbálja elvenni az ellenzéktől mindazt, amit az megszerzett tavaly októberben. Közben azonban nemcsak az ellenzéki, de a fideszes önkormányzatoknak is károkat okoz.
"Székesfehérvárnak és Debrecennek is milliárdos károkat okoznak a kormánydöntések, ami miatt a Fideszen belül is erősödik a feszültség az önkormányzati szféra és a központi döntéshozatal között. Régebben is azt gondoltam, hogy majd egyszer, amikor a szerencse megfordul, amikor a labdák már nem befele pattannak a kapufáról, hanem kifele kezdenek jönni, akkor valahol itt alakulhatnak ki az első jól látható konfliktusok a Fideszen belül" - mondta Török Gábor.
Kép: Ivándi Szabó Balázs / 24.hu | Török Gábor: A Fideszen belül is erősödik a feszültség | 0 | https://24.hu/belfold/2020/05/14/torok-gabor-fidesz-valsagkezeles |
2021-02-23 15:44:00 | A Fidesz országgyűlési képviselője közleményben reagált legújabb ügyére. | true | null | 1 | HVG | null | A Fidesz országgyűlési képviselője közleményben reagált legújabb ügyére.Kormánypárti támogatással egy másik ügyben is felfüggesztették a fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György mentelmi jogát hétfőn. A képviselő ellen most „vesztegetés hatósági eljárásban bűntette” a vád, de Simonka állítja, ő ártatlan. Egyetlen egy bűnöző 4 évvel ezelőtti vallomására alapozva adták ki a mentelmi jogomat, mely vallomásával ez a szélhámos mentesült a korábban elkövetett bűncselekményeinek felelőssége alól”– írta saját weboldalán Simonka.A képviselő szerint egy levelében, amelyet itt tett közzé, kifejezetten kérte, hogy jelen lehessen a mentelmi bizottság ülésén, a meghívót ennek ellenére késve kapta meg.“Nem követtem el semmilyen bűncselekményt, és ahogy eddig is tettem, ezután is mindenben együttműködök a hatóságokkal annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság” – fogalmazott.A politikus a levélben arra is kitér, hogy amikor 2018-ban, vagyis három évvel korábban kérték a mentelmi joga felfüggesztését, ő maga is arra szavazott, “mert bíztam a tisztességes eljárás alapelvében, és bíztam abban, hogy a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség pártatlan és tisztességes nyomozás során tisztázza a körülményeket”. Most utólag már tudom és a nyomozati anyagok birtokában látom, hogy velem kapcsolatban a tisztességes és a pártatlan eljárás a Központi Nyomozó Főügyészség tekintetében a nyomozás ideje alatt nem valósult meg”– állítja a képviselő.Simonka ügye 2018 őszén kezdődött, amikor az orosházi választókerület képviselőjének mentelmi jogát először függesztették fel, ezt követően az ügyészség 2019 nyarán bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot ellene és 32 további vádlott ellen.A bírósági tárgyalás 2020 októberében kezdődött, a politikus minden vádat tagadott. Szerinte olyan személyek vallomásán alapulnak a vádak, akik az ügyészséggel kiegyeztek, „a mentesülésük miatt mondták azt, amit kellett”, a vádiratban szereplő bűnszervezet sohasem létezett. Túlárazásról nem tudott, hamisnak nevezte azt az állítást, hogy pénzeket osztottak vissza. | Gazdaság: Ismét felfüggesztették Simonka mentelmi jogát, az érintett állítja, nem követett el semmit | null | https://hvg.hu/gazdasag/20210223_simonka_gyorgy_mentelmi_jog_felfuggesztese |
2015-06-05 12:22:00 | Vajon ki nyerte a jászberényi polgármester által kiírt lakáspályázatot? - Egy háromgyerekes kórházi dolgozó vagy maga a polgármester? | true | null | 1 | Index | null | A 85 négyzetméteres, két és fél szobás önkormányzati lakást a város azért tartotta fent, hogy a "motivációs csomag részévé téve" könnyebben tudjon nélkülözhetetlen szakembereket, például orvosokat a városba csábítani.
Csakhogy Szabó Tamás, Jászberény (fideszes) polgármestere állítólag elvált a feleségétől, és új párjával új lakásra volt szüksége – írja a Népszabadság. A helyi lapban bérleti pályázatot hirdetett hát a lakásra.
A kiírásra ketten jelentkeztek. Egyikük a helyi kórház egy jelenleg 50 négyzetméteres albérletben élő, háromgyerekes dolgozója. A másik pedig valaki, aki
"2010. október 3. napja óta áll a Jászberény városi Önkormányzattal munkaviszonyban".
Soha ki nem találnák, de az illető, aki a pályázati anyagban ilyen szemérmesen körülírva szerepelt, maga Szabó polgármester. Csoda vagy sem, de az ötéves, a piacinál kedvezőbb, "költségelvű" lakásbérlésről szóló pályázatot is Szabó polgármester nyerte, mert míg a másik pályázó két, ő háromhavi bérleti díjat tudott előre letenni az asztalra.
Egy felháborodott fideszes képviselő felszólította Szabót, hogy vonja vissza a pályázatát. Juhász Dániel a polgármesternek írt levele pártja helyi frakciójához, majd szélesebb körhöz is eljutott. Juhász a történteket "etikailag, morálisan, és politikailag is" hibásnak és károsnak tartja. Úgy tudja, hogy a lakást értékesítésre kijelölték – egy ilyen pályázaton a bérlő komoly előnnyel indul.
Szabó a Népszabadságnak annyit reagált, hogy a lakás nincs értékesítésre kijelölve. | Vajon ki nyerte a jászberényi polgármester által kiírt lakáspályázatot? | null | https://index.hu/belfold/2015/06/05/jaszbereny_onkormanyzati_lakaspalyazat/?token=b262dc2597eee29383b684c11c25f57a |
2019-07-26 10:35:00+02:00 | Két éve találták meg azt a szoftverhibát az Airbus A350-esek egyes modelljeinél, amihez most egy újabb légialkalmassági irányelvet adott ki az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség. | false | [] | 0 | null | 0 | Két éve találták meg azt a szoftverhibát az Airbus A350-esek egyes modelljeinél, amihez most egy újabb légialkalmassági irányelvet adott ki az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség.
Gyakran előforduló jelenség, hogy egy eszköz működésében valami apró hiba lép fel. Ilyenkor érdemes azt újraindítani, az ugyanis segíthet helyretenni a rendszert. Mindez egy számítógép vagy okostelefon esetében teljesen hétköznapi dolog, egy repülőgép esetében viszont meglehetősen ijesztően hangzik. Márpedig úgy tűnik, jó néhány légitársaságnak ehhez a módszerhez kell nyúlnia.
A The Register beszámolója szerint az Airbus A350 egyes modelljeit
149 óránként – vagyis hetente legalább egyszer – ki-be kell kapcsolni egy szoftverhiba miatt.
© Wikipedia / Gerard van der Schaaf
A lap szerint nem egy új meghibásodásról van szó, azt az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) két évvel ezelőtt fedezte fel. Az EASA a héten egy újabb légialkalmassági irányelvet adott ki, amely kötelezi a légitársaságokat, hogy bizonyos időközönként kapcsolják ki majd be az A350-eseket, hogy megelőzzék "a repülési rendszerek vagy funkciók részleges vagy teljes elvesztését".
A beszámoló szerint csak az új A350-941-es gépek mentesülnek az irányelv alól, mert azok már a gyártás során megkapták a kijavított szoftvert. A többi A350-941-est viszont 149 óránként újra kell indítani.
A repülőgépeket a replőtereken nem "kapcsolják ki", hogy a mérnökök rutinellenőrzéseket végezhessenek rajtuk. A probléma miatt viszont mielőbb meg kellene kapniuk a szoftverfrissítést, különben 149 óránként továbbra is ki-be kell majd kapcsolgatni a repülőgépeket.
Nemrég az Airbus A321neo típusú gépeihez is légialkalmassági direktívát adott ki az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, szintén egy szoftveres hiba miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: 149 óránként újra kell indítani az Airbus A350-es gépek egy részét, különben beüthet a baj | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20190726_repulesbiztonsag_airbus_a350_941 |
2023-09-21 00:00:00 | És még az időgépet is feltalálták. | true | null | 1 | 444 | null | Feljelentést tett az OTP Karácsony Gergelyék adománygyűjtési ügyében - írta meg a Magyar Nemzet. Vagyis pontosabban a 99 Mozgalom ügyében, „ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt”.
Ahogy arra mi is emlékeztettünk tegnap: a Rogán Antal felügyelete alatt álló Nemzeti Információs Központ idén júniusban a parlamenti nemzetbiztonsági bizottsága számára készített jelentésben azt írta, a mozgalom számlájára egyetlen befizetőként Karácsony párttársa, Perjés Gábor volt azonosítható, és a pénzek több mint négyötöde euróban és fontban érkezett a mozgalomhoz.
Az OTP feljelentésére hivatkozó kormánylap szerint Perjés több olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amely adománygyűjtő-ládák felnyitásáról szólt. Az OTP viszont nemrég belső vizsgálatot rendelt el, amely többek között arra jutott, hogy „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el”, illetve hogy „a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak”.
A lap szerint a bank a feljelentésben azt írta: „álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.”
Kerestük az ügyben az OTP-t, ám kérdéseinkre mindössze annyit reagáltak: „Az Ön által jelzett témában nem tudjuk munkáját segíteni.” Reagált viszont az ügyre Karácsony Gergely főpolgármester, aki rögvest egy másik lapértesülést is szemlézett, nevezetesen a 24.hu cikkét, amelyben arról írnak:
legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki. Mindezt Karácsony Gergely úgy interpretálta Facebookon közzétett posztjában: „Nyolcmilliárd forint. 8 000 000 000 forint... ennyi pénzt kaptak a Fidesz propagandistái, akik a Fidesz megbízásából, a Fidesz érdekében szakmányban gyártják a lejárató kampányokat, hazudnak és manipulálnak... Nincs kétségem, ezt a pénzt a kormánypárt juttatja el nekik, és ez a pénz a magyar adófizetők pénze... Azt hiszem, okkal feltételezem, hogy ebből a hatalmas pénzből jó sokat elköltöttek már rám, próbálkoznak újra és újra, még akkor is, ha lassan nincs hét, hogy ne lőnék lábon magukat.” Karácsony szerint például így gyártottak teljesen kamu Városháza-ügyet, megemlítette, hogy a budapesti gyomhelyzet miatt is őt szokták elővenni, vagy ha autók állnak a piros lámpánál (dugóhelyzet?), vagy ha ő maga egy kapubeállónál száll ki az autóból. Emellett úgy fogalmaz: „Ez csak fokozódni fog a következő hónapokban, az önkormányzati és az EP-kampány idején... Sőt, már el is kezdődött. A közpénzözön luxusából csócsálják a jogszerű adománygyűjtést, most éppen egy olyan anyaggal - amelynek állításait a pénzintézetnek majd két éve elküldött dokumentáció is tételesen cáfolja-, de amiben nem elég, hogy az Orbán-kormány rendeletének megfelelő adománygyűjtésre használt láda méretét nem találják el, de még az időgépet is feltalálták.”Karácsony szerint mással ugyanis nem lenne magyarázható, hogy két évvel a pénztári befizetés után tudni vélik, milyen állapotúak voltak az akkor befizetett bankjegyek.
Az OTP által tett feljelentésben állítólagosan szereplő többi felvetést a főpolgármester nem kommentálta.
Korábban itt írtunk arról, hogy jelenleg a kormánymédia mivel és hogyan szokta támadni a főpolgármestert:
2023 szeptember 12., 05:55
Karácsony a hibás, ki más? | Közpénzözön luxusából csócsálják a jogszerű adománygyűjtést: reagált Karácsony Gergely az OTP feljelentésére | null | https://444.hu/2023/09/21/kozpenzozon-luxusabol-csocsaljak-a-jogszeru-adomanygyujtest-reagalt-karacsony-gergely-az-otp-feljelentesere |
null | Gyöngyösön hivatalba lépett Szókovács Péter október elsejével, ma pedig számos fontos dokumentumot vett át elődjétől, Hiesz Györgytől. | true | [
""
] | 0 | gyongyosma.hu | null | Az önkormányzati választásokat követően számos helyen új polgármester kezdi meg a napokban munkáját, így Gyöngyösön Szókovács Péter lépett hivatalba október elsejével, ma pedig számos fontos dokumentumot vett át elődjétől, Hiesz Györgytől.
x Hirdetés
Az esemény során az új vezetés tájékoztatást kap egyebek mellett az önkormányzat aktuális pénzügyi helyzetéről, de áttekintik az önkormányzat gazdasági programját, adott esetben az önkormányzat informatikai helyzetét, a hivatali működéshez rendelkezésre álló infrastruktúrát. Természetesen szerettük volna megszólaltatni a város új polgármesterét, Szókovács Pétert, ám ezúttal sem állt kameránk elé. | Megtörtént az átadás-átvétel a gyöngyösi Városházán | null | https://gyongyosma.hu/2024/10/02/megtortent-az-atadas-atvetel-a-gyongyosi-varoshazan |
null | Szinte napra pontosan 30 éve záródott be tíz évre a zárkaajtó egy helyi vállalkozó mögött, aki 1994 október 15-én éjjel 15 vendéget és három alkalmazottat ejtett túszul a debreceni Aranybika Szálló kaszinójában. Elmondása szerint így akarta nyilvánosságra hozni, hogyan akarta tönkre tenni a Postabank. Ám a túszoknak ez nem volt vicces, akadt, aki el is ájult a törzsvendégnek számító túszejtő plafonba leadott lövéseinek hatására. A vállalkozó ezután alkohollal itatva nyugtatta A foglyait, SŐT, maga is ivott: az elfogása után elvégzett véralkoholszint-mérés szerint 2 ezreléknél nagyobb volt a koncentráció a vérében, vagyis az erős részegség állapotában lóbálgatta a pisztolyát. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Megtalálta a Blikk az Aranybika Szálló túszejtőjét: "Korrupt bankárok sodortak ebbe a helyzetbe"
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
30 éve egy vállalkozó túszokat ejtett az Aranybika Szállóban / Fotó:Fortepan Inkey Tibor
Szinte napra pontosan 30 éve záródott be tíz évre a zárkaajtó egy helyi vállalkozó mögött, aki 1994 október 15-én éjjel 15 vendéget és három alkalmazottat ejtett túszul a debreceni Aranybika Szálló kaszinójában. Elmondása szerint így akarta nyilvánosságra hozni, hogyan akarta tönkre tenni a Postabank. Ám a túszoknak ez nem volt vicces, akadt, aki el is ájult a törzsvendégnek számító túszejtő plafonba leadott lövéseinek hatására. A vállalkozó ezután alkohollal itatva nyugtatta A foglyait, SŐT, maga is ivott: az elfogása után elvégzett véralkoholszint-mérés szerint 2 ezreléknél nagyobb volt a koncentráció a vérében, vagyis az erős részegség állapotában lóbálgatta a pisztolyát.
A Blikk megtalálta az ügy több szereplőjét, valamint magát P. Illést is, s egy igazán kalandos életút bontakozott ki. A férfi a Kádár-rendszer összeomlása után fuvarozó céget hozott létre, az 1990-es évek elején módos embernek számított. Kamionjai állandóan az utakat járták, folyamatosan fejlesztette a cégét, a nyereségből még egy focicsapatot is támogatott, de a mulatozást sem vetette meg.
Még nem regisztrált? Most megteheti, pénzt sem kérünk érte!
Regisztrált olvasóinkat exkluzív sztorik várják!
Bejelentkezem / Regisztrálok | Megtaláltuk a debreceni túszejtés főszereplőjét, P. Illést | null | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/tuszdrama-30-eve-a-debreceni-aranybika-szallo-tortenete/l67y5hn |
2023-12-07 00:00:00 | Elektronikus és automatizált rendszert javasolnak, sűrűbb ellenőrzések mellett. | true | null | 1 | 444 | null | Kezdeményezi a vagyonnyilatkozati rendszer reformját az Integritás Hatóság (IH) - ez derül ki a hatóság által kiadott, ún. Vagyonnyilatkozati Eseti Jelentésből, amit csütörtökön tett közzé a hatóság.
A hatóságnak törvényi kötelezettsége jelentést tennie a vagyonnyilatkozati rendszerről annak érdekében, hogy növeljék a rendszer átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A közlemény szerint ehhez megvizsgálták több más uniós ország gyakorlatát, interjúkat készítetek szakértőkkel, és beépítették többek közt az EP, az OECD és a Világbank elemzéseit is.
Szerepel a jelentésben, hogy gyakorlatilag elvi szinten létezik csak kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén, a rendszer nem működik, nem éri el a törvény által előírt célját. Nincsenek kellő riasztóerővel bíró szankciók sem.
A hatóság ajánlásai közül az alábbiakat tekinti legfontosabbnak:
a vagyonnyilatkozati nyilvántartások kezeléséhez egységes, elektronikus és automatizált rendszer kialakítására van szükség;
max. 4 évente, de inkább sűrűbben minden érintett számára kötelező legyen a vagyonbevallás elkészítése;
a nyilatkozatokat egy független szervezet ellenőrizze; minden nyilatkozat tartalmazza egyaránt a hazai és külföldi vagyonelemeket és érdekeltségeket, ingatlanokat, befektetéseket stb.
A szervezetet vezető Bíró Ferenc szerint a cél, hogy visszaépüljön a társadalmi rendszerbe vetett bizalom, és olyan kultúra alakuljon ki, ami az átláthatóságra és elszámoltathatóságra értékként tekint.
Az Integritás Hatóságot tavaly novemberben hozta létre a kormány az Európai Bizottsággal történt átfogó megállapodás részeként. Az IH autonóm államigazgatási szervként ellenőrzi az uniós források felhasználását és általános korrupcióellenes tevékenységet végez. A hatóság elvileg vizsgálati eljárást is folytathat, illetve kezdeményezheti más szerv eljárását.
Bár a közlemény nem jelzi, de az ajánlások feltehetően az IH december 7-i antikorrupció konferenciáján jelentették be. | Megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert az Integritás Hatóság | null | https://444.hu/2023/12/07/megreformalna-a-vagyonnyilatkozati-rendszert-az-integritas-hatosag |
2016-06-21 12:29:00 | Egy remek orosz kapcsolatokkal bíró német üzletember és a brüsszeli német biztos segíthetnek Orbánnak a paksi beruházás egyengetésében. | true | null | 1 | 444 | null | Brüsszel lassan egy éve vizsgálja, hogy leállítsa-e a paksi atomerőmű bővítését.
A magyar kormány abban bízik, hogy német közbenjárással át lehet tolni az Európai Bizottságon a beruházást.
Egy Moszkvában is befolyásos német üzletember és az EU német biztosa segíthetnek a magyar kormánynak.
Május 19-én Budapesten járt Günther Oettinger, az Európai Bizottság német biztosa, aki jelenleg a digitális ügyekért és a technológiai fejlesztésekért felelős Brüsszelben. A műszaki egyetemen adott elő a Jövő autói című konferencián, amit Orbán Viktor nyitott meg.
Más nyilvános közös programjuk nem volt, de úgy tudjuk, hogy nem a sofőr nélküli autókról szóló tanácskozás volt Oettinger érkezésének legfontosabb oka. A látogatás állítólag összefüggött a paksi atomerőmű bővítésével, és így Lázár János néhány nappal később esedékes brüsszeli tárgyalásával, illetve Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti látogatásával is.
Állítólag Oettinger nem egy menetrendszerű járaton érkezett Magyarországra, hanem egy német üzletember, Klaus Mangold magángépével szállt le Budapesten. Úgy tudjuk, hogy a konferencia után Oettinger, Mangold és Orbán külön is találkoztak, és ekkor került szóba a paksi bővítés. A két német befolyásával és kapcsolatrendszerével segíthet felpörgetni a Brüsszelben elakadt beruházást.
Oettinger engedte át 2013-ban a paksi beruházást
Günther Oettinger a Barroso vezette, előző bizottságban energetikai biztos volt, és így ő volt hivatalban akkor is, amikor 2013 decemberében a hozzá tartozó főigazgatóság előzetesen jóváhagyta a magyar-orosz megállapodást a paksi bővítésről. A bővítéssel kapcsolatos alaposabb vizsgálatok csak később, már a Juncker irányította bizottságban kezdődtek.
Klaus Mangold jelenleg egy német tanácsadó irodát vezet, és ő az elnöke a Német Gazdaság Keleti Bizottsága nevű szervezetnek. Ebben a minőségében nagyon fontos közvetítő a német cégek és az orosz politika között, Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalával közvetlen kapcsolatban áll. Klaus Mangold már korábban is közvetített Paks ügyében a Figyelő szerint.
A találkozóról és az Oettinger – Mangold közös utazásról csak névtelenséget kérő emberektől hallottunk, a találkozó megtörténtét hivatalosan nem erősítették meg. Egy kormányzati illetékes annyit közölt csak, hogy a kormány minden lehetséges partnerrel kész tárgyalni fontos ügyekben. Az Európai Bizottság már két hete nem válaszol az útról szóló kérdéseinkre, még azt sem árulják el, hogy Oettinger biztos repülőjegyét ők fizették-e. Mangold tanácsadói irodája sem válaszolt megkeresésünkre.
Régi ismerősök
Az biztos, hogy Oettinger és Mangold jóban vannak egymással, Oettinger például ott volt Mangold 70. születésnapi ünnepségén, illetve készültek nemrégiben fotók egy közös ausztriai programjukról is, ahol egymás mellett ülve vacsoráznak egy vadászházban.
Mangold nem csupán remek üzleti és politikai kapcsolatokkal bír Oroszországban és Németországban is, hanem a Rothschild bankház felügyelőbizottságának is tagja. Éppen ennek a bankháznak a tanácsadó cége írta a magyar kormány megbízásából azt a tanulmányt, amely levezeti, hogy a paksi beruházás meg fog térülni, így nem merülhet fel a tiltott állami támogatás sem. A tanulmányt a magyar kormány tavaly ősszel nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A Rothschild-ház korábban is ügyködött Paks körül, az orosz - magyar államközi szerződés szövegezésénél közvetítettek a két kormány között 2013-ban. Továbbá az ő javaslatukra kérte fel a magyar kormány a Hengeler Mueller német céget a szerződés jogi részleteinek átnézésére.
Jól jöhetnek ezek a kapcsolatok
Közvetíteni is mindenképpen van mit. Az Európai Bizottságnál két fontos eljárás megy a paksi bővítéssel kapcsolatban. A kettő közül az élesebb egy kötelezettségszegési eljárás, ahol a bizottság azt kifogásolja, hogy nem előzte meg közbeszerzés a Roszatom megbízását. Ha ebben az eljárásban elítélik Magyarországot, akkor az a teljes beruházást megakaszthatja. Egy másik eljárás csak a mélyreható vizsgálat fázisban tart, vagyis azt vizsgálja a bizottság, hogy indítson-e kötelezettségszegési eljárást tiltott állami támogatás miatt.
Hogy mi lesz az eljárások vége, az több brüsszeli szakember szerint is inkább politikai döntés lesz. Egy ekkora beruházásnál ugyanis hatalmas a tét, és a szabályok értelmezése sem teljesen egyértelmű.
Berlin békülne Moszkvával
A német közvetítésnek azért is lehet értelme, mert minden jel szerint a berlini kormány igyekszik enyhíteni az EU és Oroszország közti feszültséget. A múlt héten ugyan német támogatással meghosszabbította az EU a Krím elleni gazdasági szankciókat, de a többi, az orosz gazdaságot élesebben érintő korlátozások már az év végén enyhülhetnek. Legalábbis a német külügyminiszter és a gazdasági miniszter is célzott erre az utóbbi hetekben (mindkét politikus a kisebb koalíciós párt, a szociáldemokraták embere).
A német kormány a Spiegel információi szerint arra készül, hogy a kelet-ukrajnai béketervnek ne csak a 100 százalékos teljesülése esetén oldják fel a szankciókat, hanem a részeredményeket is jutalmazzák könnyítésekkel.
Az oroszok elleni szigor enyhítéséért lobbizik az EU-ban többek között Magyarország és Szlovákia, a déli államok közül Görögország, Olaszország és Spanyolország is, illetve nagyon határozottan szankció-ellenes a francia jobbközép ellenzék vezetője, Nicolas Sarkozy is. A kemény szankciók fenntartását szorgalmazza viszont Lengyelország és a balti államok, továbbá Nagy-Britannia. Ha Nagy-Britanniában csütörtökön az EU-ból való kilépés mellett döntenek a népszavazáson, akkor a legerősebb orosz-ellenes tagállam esik ki az európai politikából, és ez is az enyhülési terveknek kedvezne.
Adunk is
Magyarország is tesz gesztusokat. Egyrészt a paksi beruházásba jó eséllyel bevonhatják a német Siemens céget, legalább 500 milliárd forintos megrendelést adva nekik.
Ennél is aktuálisabb ügy, hogy információink szerint a magyar kormány kezdi feladni a heves tiltakozását az Északi Áramlat 2 nevű orosz – német, tenger alatti gázvezeték megépítése ellen. Míg néhány hónapja Magyarország is aláírta a beruházás elleni tiltakozó levelet, addigra most már – ahogy egy kormányzati ember fogalmazott - „a magyar álláspont pragmatikusabb lett”.
Mit intézhettek?
Oettinger ugyan már nem foglalkozik hivatalból energetikával, de kapcsolatai a brüsszeli szakemberekkel élő lehet. Nem volna életszerűtlen, ha tanácsot tudna adni abban, hogyan lehetne meggyőzni a bizottságot a projekt átengedéséről, mit kellene változtatni ennek érdekében. Mangold pedig képes lehet a maga informális kapcsolatrendszerén keresztül az oroszok hozzájárulását is kijárni az esetlegesen szükséges módosításokhoz.
Ráadásul mindketten alkalmasak arra, hogy rábírják a német ipari és politikai lobbit, hogy Brüsszelben járjanak közbe Paks érdekében. Hogy ezért kapnak-e valamit cserébe Magyarországtól, azt nem tudjuk. | Rejtélyes budapesti találkozó Paks megmentéséért | null | https://444.hu/2016/06/21/rejtelyes-budapesti-talalkozo-paks-megmenteseert |
2019-01-04 15:16:00 | Volt tiltó határozat és népszavazás is korábban, de nem ezek miatt nem épül. Hanem mert a vállalkozó visszalépett. | true | null | 1 | HVG | null | Az önkormányzat már korábban megtiltotta rendeletben a kavicsbányát a Paks melletti Madocsán, melyet az erőmű bővítéséhez kapcsolódóan szerettek volna építeni.
Madocsán helyi népszavazást is rendeztek, melyben a lakók 93 százaléka elutasította a beruházást. De az mégis kapott környezetvédelmi engedélyt, mindeddig úgy tűnt, mégis meglehet a beruházás.
Most a teol.hu, a tolna megyei lap azt írja, mégsem lesz kavicsbánya Madocsán. De nem a fent említett okok miatt, hanem azért, mert | Gazdaság: Mégsem lesz kavicsbánya Paks mellett | null | https://hvg.hu/gazdasag/20190104_Megsem_lesz_kavicsbanya_Paks_mellett |
2024-03-21 00:00:00 | Bárándy Péter, Magyar Péter jogi képviselője szerint nem arról volt szó a szerdai tanúmeghallgatáson, amiről az ügyészség később közleményt adott ki. Az ügyvéd arról is beszélt, nem gondolja, hogy Magyar Péternek feljelentési kötelezettsége lett volna. | true | null | 1 | Klubrádió online | null | Bárándy Péter, Magyar Péter jogi képviselője szerint nem arról volt szó a szerdai tanúmeghallgatáson, amiről az ügyészség később közleményt adott ki. Az ügyvéd arról is beszélt, nem gondolja, hogy Magyar Péternek feljelentési kötelezettsége lett volna.Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter a Megbeszéljük adásában elmondta, egy kolléganőjével ott volt Magyar Péterrel szerdán a Központi Nyomozó Főügyészségben. Hozzátette, néhány napja vannak kapcsolatban; nem látott semmiféle kizáró okot ezzel kapcsolatban. Magyarról úgy fogalmazott: „segítségre méltó akcióba fogott bele”.Ismertette: a tanúmeghallgatáson a képviselő (nem védő) a jelenlétével biztosítja, hogy a meghallgatás hangulatában és technikájában is olyan módon történjen, ami „az objektív előadást nem gátolja”. Valamint, ez inkább informális, de van lehetősége például kérni egy kis szünetet, ha szükségesnek látja, hogy visszazökkentse a folyamatot a rendes vágányára.A büntetőeljárási törvénynek megfelelően, kiegyensúlyozott hangulatban zajlott az eljárás, semmi olyan nem történt, ami kifogásolható lenne – közölte. Bárándy Péter adásunkban ismerte meg az ügyészség sajtóközleményét, amelyben visszautasították Magyar Péter állításait.„Az az érzésem, hogy aki ezt a közleményt kiadta, az nem ugyanott töltötte ezt a négy órát, ahol én” – fogalmazott az ügyvéd. Nem erről volt szó – jelentette ki. Elmondta, Magyar Péter sok feltételezést feltárt, de három tényt is előadott, ezek közül az első: a kormányban dolgozó vagy ahhoz közeli személy (megnevezte, hogy ki) a bűnügy irataiból eltüntette az őt kompromittáló adatokat – tehát Magyar nem az ügyészségről állított ilyet. Volt arról szó, hogy egy kormánytag közvetlen emberének minősíthető Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar bukott elnöke. Valamint arról, hogy valaki (akit egyelőre nem nevezett meg) figyelmeztette Völner Pál volt miniszterhelyettest, hogy eljárás készül ellene és valószínűleg vizsgálódnak körülötte, tehát legyen óvatos. Ezek közül az első és a harmadik szabálytalanságra utal, tette hozzá.Jövő kedden folytatódik a kihallgatás, ekkorra ígérte Magyar Péter, hogy hoz bizonyítékokat. „Tehát én ezen az eseményen voltam ott, nem azon, ami az ügyészi közleményben van” – összegezte. Hozzátette, nem látta a Magyar Péter által említett bizonyítékokat, de azt mondta, ezek valószínűleg hangfelvételek. Amelyek lehetnek értékes bizonyítékok – vélekedett.Műsorvezetőnk rákérdezett, hogy ha az ügyészség úgy értékeli, hogy Magyar Péter elmulasztotta feljelenteni az érintetteket, annak milyen következménye lehet. Bárándy jelezte, nem gondolja, hogy Magyar Péternek feljelentési kötelezettsége volt, de nem is erről volt szó ezen a meghallgatáson. A feljelentési kötelezettség nem mindenkit terhel, csak a hivatalos személyeket. De legtöbb esetben a feljelentési kötelezettség elmulasztása náluk sem bűncselekmény, hanem fegyelmi eljárást vonhat magával. Néhány bűncselekménynél van ilyen kötelezettség, de ez nem az. Műsorvezetői kérdésre azt mondta, ilyen fenyegetést se hallott az ügyészségen.Bárándy Péter beszélt arról is: amikor elvállalták Magyar Péter jogi képviseletét, nem tudták, mint ahogy maga Magyar sem tudta, hogy ez a meghallgatás milyen tárgyban történik majd meg. Teljesen függetlenül a meghallgatástól tehet feljelentést Magyar Péter azokban az ügyekben, amelyekről tudomása van – tette hozzá. | Bárándy a Magyar Péter-ügyről: Aki az ügyészségi közleményt kiadta, az másik meghallgatáson ült | null | https://www.klubradio.hu/adasok/barandy-a-magyar-peter-ugyrol-aki-az-ugyeszsegi-kozlemenyt-kiadta-az-masik-meghallgatason-ult-142892 |
null | A Lázár János alá tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet szerint a MÁV-nak nincs koncepciója a hibák javítására. A MÁV szerint van, csak nincs rá pénz. | true | [
""
] | 0 | atlatszo.hu | null | Síktorzulás, alépítményi hiba, nyombővülés, csavartörés - még ha elsőre az olvasónak ezek a szavak nem is ismerősek, az utolsóból kiderül, hogy vasúti pályahibákat írnak le. Minden szó a Lázár János minisztériuma alá tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet jelentéseiből származik, melyeket az elmúlt években történt vonatkisiklások vizsgálata során készítettek. Vitézy Dávid azt írta az Átlátszónak, hogy százmilliárd forintos forrás kellene a pályahibák javítására, és erre korábban terveket is készítettek.
"2022. október 21-én, 2 óra 57 perckor a Kaposvár állomásról kihaladó 14879 sz. mozdonyvonat a 297+98 sz. szelvényben, folyóvágányban a menetirány szerinti első tengelyével kisiklott. (...) A baleset bekövetkezéséhez hozzájárult, hogy a balesetben érintett mozdony kerékterhelése nem volt megfelelő, ami a futásjóságot rontva növelhette a kisiklás kockázatát, valamint, hogy a baleset helyén a pályában alépítményi hiba van" - a meglehetősen nehezen olvasható mondatok az Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) 2024 májusában kiadott jelentésében szerepelnek.
A KBSZ feladata többek között a vasúti balesetek vizsgálata, olyanoké is, melyek nem feltétlenül kerülnek be a hírekbe. Merthogy a kisiklások többsége szerencsére ilyen. A szervezet 2022 óta 17 ilyen eseményt vizsgált, most a Keleti-pályaudvari baleset kapcsán elemeztük a jelentéseket. Arra kerestük a választ, hogy miért siklottak ki a vonatok, és milyen megállapításokat tett a minisztérium. A MÁV-ot is megkérdeztük a témáról.
Legtöbbször a pálya a hibás
A KBSZ által vizsgált 17 kisiklásból 13 vezethető vissza pályahibára, 4 esetben pedig emberi mulasztás történt. Ahogy Tatabányán 2021-ben is, amikor az IC 40 helyett 110-el vágott át a váltókon, egy kocsi kisiklott, egy utas könnyebben megsérült. De olyan eset is a KBSZ elé került, amikor magán a vonaton romlott el valami és ez okozott balesetet. Mint például 2022-ben Hegyeshalomnál, ahol a vonatba tizenegyedikként besorozott teherkocsi egyik kerékabroncsa levált a kerékvázról. Vagy Imremajorban, ahol a mozdony fáradásos tengertörése történt. A fenti példák is mutatják,hogy összetett a vasútüzem, és kis hibából is lehet nagy baj.
De nézzük a pályahibára visszavezetett baleseteket. Az egyikről már 2023 elején írtunk: 650 millió forintot költött a MÁV a rókusi állomásra, ám nem cseréltek ki egy 59 éves váltót, ami miatt kisiklott egy vonat. A baleset 2021 októberében történt, de a KBSZ-jelentés szerint azt megelőzően kétszer is, június végén és szeptember elején is jelezték, hogy gond van a váltóval. De nem történt semmi.
Szintén egy ismert, de nem kezelt pályahiba miatt volt vonatsiklás Nyékládháza - Miskolc-Rendezőn, 2022. augusztus 25-én. A KBSZ jelentése szerint ott a vasúti pályában egyazon helyen egyidejűleg (a dinamikus hatásai révén kisiklásveszélyes) irány- és fekszinthiba volt, a mozdonyvezető pedig a pályahibán túllépte a megengedett sebességet.
Emellett azt is leírták, hogy "az alépítményi hibát ugyan észlelték, de annak kijavítását a pályahálózat működtető (a MÁV - a szerk.) évtizedes távlatban sem oldotta meg; az alépítményvizsgálatokra nem rendelkezik szerződésekkel". A MÁV Zrt. erre egyébként úgy reagált, hogy szerintük 259 vonat azért nem siklott ki, mert betartották a sebességhatárt, ami pedig balesetezett, az a pályahibánál túl gyorsan ment.
Meleg, nyombővülés, csapszeghiány
2021-ben Eplénynél a melegben eldeformálódott pályán 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be. Az érkező személyvonat hiába ment lépésben - jegyzőkönyv szerint 6,4 km/órával, ami egy gyorsabb gyalogos sebessége - mégis kisiklott. 2023-ban pedig kétszer is történt vonatsiklás azon a vonalon, az egyik esetet még vizsgálják.
A másikról azt írja a KBSZ jelentése, hogy "az esemény bekövetkezésének közvetlen oka a tartósan meleg időjárás következtében kialakult pályahiba (irányhiba), melyet az érvényben lévő fokozott pályafelügyeleti tevékenység előírások szerinti elvégzése mellett, a balesetet néhány órával megelőzően tartott vonalbeutazás során sem észleltek."
Zalaszentmihály-Pacsánál 2022-ben a KBSZ-jelentés szerint azért történt baleset, mert úgynevezett nyombővülés történt. Ilyekor "a sínszálak a csökkent leszorító erő miatt oldalirányba, kismértékben elmozdultak egymáshoz képest. Ilyenkor a beállított, optimális nyomtávolság megváltozik. jármű szabálytalan mozgásai fokozottan jelentkeznek, ezzel is növelve a pálya és a futómű igénybevételét. Okozhatja: a faaljak elöregedése, korhadása. Betonaljak esetében a kapcsoló szerek rossz kiépítése, korróziója" - írja a szakirodalom.
Konyhanyelven: szétcsúszik a sín, szélesebb lesz a köztük lévő távolság. A KBSZ a pacsai baleset kapcsán megállapította, hogy
"a vasúti pályahálózat működtetője forráshiány miatt nem tudja a felépítményi szerkezeteket a tervezett életciklusuk végén cserélni, és ezt a kockázatot más biztonsági intézkedéssel sem kezelte".
2021-ben a Nagykátán történt vonatsiklás közvetlen oka a KBSZ jelentése szerint a "vágányban lévő síncsavarok sorozatos törése, melynek előzménye, hogy a csavarok - hosszabb idő alatt - korrózió miatt elvékonyodtak, legyengültek. E hiba kockázatát a vasúti pálya konstrukciója is magában hordozza. A hibát a pályafelügyeleti eljárások során nem észlelték, mivel a fennálló vizsgálati módszerekkel nem is lehet észlelni."
Kérdéses a hibajavítási koncepció
A cikkünk elején említett, 2022-es kaposvári vonatsiklás kapcsán a KBSZ némileg meglepő megállapítást tett. A jelentésben ugyanis az áll, hogy "az alépítményhibák felszámolására a MÁV Zrt. nem rendelkezik koncepcióval, alépítmény-javítás csak eseti jelleggel történik, ami hálózati szinten nem teszi lehetővé a hibák, hosszú távú megszüntetését.
Ezért a KBSZ a következő biztonsági ajánlást adja ki. A KBSZ javasolja, hogy a MÁV Zrt. dolgozzon ki és valósítson meg egy végrehajtható koncepciót az alépítményi hibák felszámolására a hálózatán. Az ajánlás elfogadásával és végrehajtásával az alépítményhibás helyeken a helyi pályafenntartási szervezeti egységek vágánygeometriát javító beavatkozásai eredményessé és összességében a vasúti közlekedés biztonságosabbá tehető."
A MÁV Zrt. erre jegyzőkönyvben úgy reagált, rendelkeznek koncepcióval, ami milliárdos forrásigényű, és csak lassan valósítható meg. A KBSZ javaslatára a MÁV sajtóosztálya úgy reagált, "az alépítményi hibák felszámolására vonatkozó koncepciót jelenleg a MÁV Zrt. szakmai irányítási szervezetei felülvizsgálják a legfrissebb felügyeleti adatok, vizsgálatok eredményei alapján."
Vitézy szerint Lázár a hibás
"Az alapproblémát, a vasúti fővonalak általános állapotának romlását, mind az al-, mind a felépítmény vonatkozásában természetesen ismerem. Ennek a központi régióra vonatkozó felújítási programját a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában szerepeltettük (még BFK-s években, 2020-22 között).
A BAVS máig az egyetlen, a kormány által elfogadott ilyen jellegű, itt épp a KBSZ által is hiányolt vasútfejlesztési stratégiai dokumentum, mely részletezi az állapotok tarthatatlanságát és világos felújítási, fejlesztési ütemezést is ad. A dokumentumot elfogadó kormánydöntés máig hatályos,
a végrehajtását - a már vállalkozásba adott Déli Körvasút kivételével - az építési és közlekedési miniszter 2022 óta lépésről lépésre leállította,
ennek érdekében akár hazai költségvetési többletkiadást is vállalva az elvesztett uniós források miatt" - ezt már Vitézy Dávid írta az Átlátszónak a KBSZ-jelentésre reagálva.
Vitézy hangsúlyozta, hogy "államtitkárként a BAVS logikáján kezdtünk országos stratégiaalkotásba, abban az 5 hónapban, amíg ezt a feladatkört elláttam. A munkát nem nulláról kezdtük atekintetben, hogy már a korábbi MÁV és minisztériumi vezetés is számos előterjesztést készített egy kb. évi +100 milliárdos pályafelújítási programra a fővonalakon, épp a romló állapotok miatt.
Akkoriban ezt a még futó, 2023 óta lenullázódott, de akkoriban még éves 2-300 milliárd forintnyi uniós vasúti beruházáson felül szerette volna elérni a MÁV és az akkori ITM, sikertelenül. Az egyszeri 100a vonali külön költségvetési támogatások terhére megvalósult felújítások lettek csak az előterjesztések eredményei. Mindezt Homolya elnök úr aktívan kommunikálta a nyilvánosságban is 2020-22 körül."
Vitézy állítja, 2022-ben, a kormányzati ciklus kezdetét követően, "ezek a MÁV-kezdeményezések a kellő közlekedéspolitikai, nemzetgazdasági, környezetvédelmi érvrendszer híján nem stratégiai logikán, inkább egy ágazati logikájú forráskérési műfajban készültek és ezért se kaptak programszintű támogatást soha, illetve teljesen elkülönülten futottak az uniós projektektől (NIF akkoriban). Egy összerajzolt egységes térkép sem volt, sok helyen tervezett uniós nagyberuházások által érintett területre is kértek átfedő forrást stb."
Majd úgy folytatta: "ezért indokoltnak tartottuk a BAVS kapcsán elvégzett stratégiai szemléletű munka elvégzését országosan is. Ez lett az Országos Vasúti Főterv, egy kb. 2040-ig szóló (két uniós tervezési időszak) kitekintésű, stratégiai szemléletű, az országos vasúti beruházásokat alátámasztó, ütemező, és a műszaki igényeket bemutató dokumentum. Úgy sejtem, a Lázár János által egy évvel később, 2023 nyarán hivatkozott 3000 milliárd forintos vasútfejlesztési forrásigény és program is ebből a dokumentumból származik".
Az egykori közlekedési államtitkár azt is írta az Átlátszónak, hogy "a terv ugyanis nem csak a meglévő projektötleteket, terveket összegezte, hanem világossá tette: nem folytatható az a gyakorlat, hogy csak uniós forrásból fejlesztjük a vasutat (akkor azt nem is feltételezve, hogy az uniós forrásokhoz nem fér hozzá az ország még évekig), és kérte döntését a közúti ágazathoz hasonlóan több évre szóló, központi költségvetési forrásbiztosítást lehetővé tevő új rendszer kialakítására. A stratégia kimondta, hogy mind a műszaki állapotok, mind a közlekedéspolitikai, nemzetgazdasági és környezet- és klímavédelmi célok eléréséhez egyaránt
indokolt a közútfejlesztés helyett vasúti pályafelújításra helyezni a fókuszt,
ráadásul menetrendi alapú logikán és ahol szükséges, kapacitásbővítéseket is elvégezve. Az előterjesztés tervezetének szükséges közigazgatási egyeztetése 2022 őszén kezdődött meg, kormány elé már a mi tárcánk által nem kerülhetett a miniszter lemondása, és az ismert átszervezés miatt.
A tervezetet az ÉKM ismerte és megkapta - már csak azért is jól ismerte, mert a fent említett hatásköri felosztás miatt folyamatosan vitatta az akkori tárca, hogy nekünk jogunk van-e egyáltalán fejlesztési stratégiát készíteni, és az akkor készülő beruházási törvényben ezt a jogát a szaktárcáknak el is vonták később, Magyarország összes ágazatában az ilyen típusú fejlesztési stratégia készítését az építési miniszterhez telepítve".
Segesvári Csaba
Címlapkép: A korábban megsérült sínek Nagymaros vasútállomáson 2024. január 2-án. Egy vágányon megindult a forgalom Nagymaros és Verőce között, miután december 30-án a nagymarosi vasútállomáson egy tehervonat 9 tartálykocsija kisiklott, közülük 4 kocsi pedig felborult. A jelentősen megrongálódott vágányok teljes helyreállítása várhatóan két hétig tart. (fotó: MTI/Bruzák Noémi) | Az elmúlt évek 17 vonatsiklásának háromnegyede pályahiba miatt történt | null | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/09/11/az-elmult-evek-17-vonatsiklasanak-haromnegyede-palyahiba-miatt-tortent |
2019-02-06 21:25:00 | Az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, de arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék. | true | null | 1 | Népszava | null |
Az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, de arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék.
Február 22-ig adott póthatáridőt az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén Handó Tündének, hogy érdemi észrevételeket tegyen az OBT által létrehozott eseti vizsgálóbizottság jelentéséhez. Amennyiben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke „érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket" – olvasható az OBT saját honlapján, az orszagosbiroitanacs.hu-n.
Az OBT eseti vizsgálóbizottságának jelentése szerint „Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget". Emiatt a jelentés szerint „közel húsz bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve, ellehetetlenül a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, illetve a világosan megfogalmazott aggályok ellenére az OBH elnöke nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét". A jelentés – mely szintén letölthető az OBT honlapjáról – kifogásolja azt is, hogy
Mint ismert, az OBT, melynek Alaptörvényben rögzített feladata az OBH-elnök tevékenységének ellenőrzése, már 2018 májusában kifogásolta Handó Tündének a bírósági álláspályázatok elbírálása során folytatott szabálytalan gyakorlatát, valamint a pályázat-elbírálás átláthatóságának hiányát. Válaszul az OBH-elnök az őt felügyelni hivatott bírói tanácsot illegitimnek nevezte.
Az OBT májusi kifogásait is egy eseti vizsgálóbizottsági jelentés alapján tette meg, amely Handó korábbi – 2018 előtti – vezetői gyakorlatát vizsgálta. A mostani bizottsági jelentés, amit a közlemény utóvizsgálati jelentésnek nevez, épp azzal a céllal készült, hogy ellenőrizzék, tavaly május és december 31. között az OBH-elnök változtatott e korábbi – az OBT által már bírált – gyakorlatán. Ám „az OBH elnökének az egyes bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát és az OBT irányában fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgáló bizottság" ma elfogadott jelentése úgy találta, hogy
Handó egyébként a mai OBT ülésen sem jelent meg, ahogy ez május óta megszokott. Azonban, mint a közleményből kiderül, írásban jelezte, hogy érdemi észrevételeket kíván tenni a vizsgálati jelentéshez. Az OBT erre adott 2019. február 22. napjáig adott póthatáridőt az OBH-elnöknek.
Hogy az OBT milyen „szükséges intézkedéseket" tehet, az a bírói tanács előző jelentésének nyilvánosságra hozatalakor már kiderült. Az OBT májusban kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Handó „tisztségétől való megfosztását". A törvény szerint erre akkor van lehetőség, ha az OBH-elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált.
Az eljárást a köztársasági elnök és az OBT is kezdeményezheti. A bírói tanács „tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza" ezt az Országgyűlésnél. A végső döntést is az Országgyűlés hozza meg, kétharmaddal. Vagyis az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, s arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék. | Továbbra is törvénytelen Handó működése az OBT szerint | null | https://nepszava.hu/3024555_tovabbra-is-torvenytelen-hando-mukodese-az-obt-szerint |
2008-11-07 17:17:00 | Az Állami Számvevőszék kiemelt fontosságú közjogi intézmény. Javaslatainak súlya kell, hogy legyen egy alkotmányos rendszerben. Számba vesszük az ÁSZ hivatalos és tudományos javaslatait, azok szellemi bázisát, és hasznosulását. Az elemzés arra vállalkozik, hogy bemutassa – egy közép-kelet európai keretbe ágyazottan – az ÁSZ helyzetét, a szerv hivatalos és tudományos javaslatinak szellemi hátterét, tudományos potenciálját. A... | true | null | 1 | Jogi Fórum | null | Az Állami Számvevőszék kiemelt fontosságú közjogi intézmény. Javaslatainak súlya kell, hogy legyen egy alkotmányos rendszerben. Számba vesszük az ÁSZ hivatalos és tudományos javaslatait, azok szellemi bázisát, és hasznosulását.
Az elemzés arra vállalkozik, hogy bemutassa – egy közép-kelet európai keretbe ágyazottan – az ÁSZ helyzetét, a szerv hivatalos és tudományos javaslatinak szellemi hátterét, tudományos potenciálját. A hivatalos javaslatok hasznosulásához fűződő tapasztalatokat konkrét példán keresztül vetjük össze az ÁSZ tudományos tevékenységének produktumával.
Az ÁSZ alkotmányos feladatai, vezetési modellje
A hatályos Alkotmány VI. fejezete az ÁSZ vonatkozásában négyféle feladatot deklarál: ellenőrzés, ellenjegyzés, előzetes felülvizsgálat, egyéb feladatok. Az alaptörvény a feladatok között az ellenőrzést említi elsőként, és megadja annak szakmai tartalmát is: e szerint a számvevőszéki ellenőrzést „törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint” kell végezni. Az Alkotmány szerint az ÁSZ ellenőrzi: az államháztartás gazdálkodását; az állami költségvetési javaslat megalapozottságát; a felhasználások szükségességét és célszerűségét; az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; az állami vagyon kezelését; az állami vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét. Az ÁSZ az ellenőrzés mellett „ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket”. Az Alkotmány lehetővé teszi, hogy törvénnyel egyéb feladatok elvégzésére is kötelezni lehessen az ÁSZ-t. Mostanra mintegy harminc törvény (amelyek közül az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény az egyik legjelentősebb) és ezen felül még számtalan jogszabály testál valamilyen feladatkört a számvevőkre.
Közép-Kelet Európai kitekintési
A számvevőszékek szervezeti jellemzői A számvevőszékek fontosabb szakmai feladatai (az ellenőrzés tárgya) Csehország
kollektív vezetési modell: döntéshozó testület (Kollégium és Szenátusok) + elnök (9 éves mandátum) és alelnök
független szerv
elnökét és alelnökét a köztársasági elnök nevezi ki
az állami vagyon kezelése és a törvény szerinti befizetések
állami zárszámadás
a költségvetés végrehajtása
a külföldről érkező pénzügyi források kezelése és azok a közpénzek, amelyek mögött állami garancia áll
az állami kezességvállalás, annak érvényesítése
a közbeszerzési trendek
Lengyelország
kollektív vezetési modell: Kormányzó Tanács + elnök (6 éves mandátum) és alelnökök
a Szejmnek alárendelt
testületi felelősség
elnökét a Szejm javasolja és a Szenátus választja
az állami vagyon kezelése és a törvény szerinti befizetések
állami zárszámadás
a költségvetés végrehajtása
a külföldről érkező pénzügyi források kezelése és azok a közpénzek, amelyek mögött állami garancia áll
az állami kezességvállalás, annak érvényesítése
a közbeszerzési trendek
Magyarország
monokratikus vezetési modell: elnök (12 éves mandátum) és alelnökök
elnökét és alelnökeit az Országgyűlés kétharmados többséggel választja
az Országgyűlés ellenőrző szerve
az államháztartás gazdálkodása
a költségvetési javaslat megalapozottsága
a felhasználások szükségessége és célszerűsége
zárszámadás
az állami vagyon kezelése
a helyi önkormányzatok gazdálkodása
állami tulajdonú vállalatok
a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződések ellenjegyzése
Szlovákia
monokratikus vezetési modell: elnök (7 éves mandátum) és alelnökök
elnökét és alelnökeit a Nemzeti Tanács választja és hívja vissza
független szerv
zárszámadás
a költségvetési javaslat
közpénzek kezelése
önkormányzatok vagyona, vagyoni jogai, melyek az állami vagyon végrehajtását szolgálják
az államnak külföldiek által programokhoz adott vagyon, kölcsönök
A térség által követett modellek vizsgálatából levonhatjuk azt a következtetést, hogy a monokratikus hazai ÁSZ széles jogkörökkel rendelkezik. Az Országgyűléshez való kötödése pedig garanciát nyújt az ellenőrzés tekintetében.
Szellemi bázis
Az ÁSZ a hivatalos tevékenysége során kifejtett véleményének szakmai-tudományos megalapozását is adja. Ezt három módon is megteszi: egyrészt az ÁSZ dolgozóinak publikációival, az ÁSZ-on belül működő Fejlesztési és Módszertani Intézet [FEMI] kutatásaival, valamint ezen háttéranyagoknak a nyilvánosság előtt való kifejtésével, illetve előadások szervezésével.
Az FEMI 2001. január elsejétől működik, legfontosabb feladata az ÁSZ tanácsadói tevékenységének támogatása. Kutatási-fejlesztési tevékenysége során – a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalataira támaszkodva – összegző, értékelő tanulmányokat, illetve a közpénzügyi rendszer működését és továbbfejlesztési lehetőségeit bemutató háttértanulmányokat készít. Az Intézet kutatási tevékenységével elsősorban az Országgyűlés munkáját hivatott segíteni. Ennek érdekében évente értékelő tanulmányt készít a költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági kockázatairól, és rendszeresen elemzi a költségvetési tervezés makrogazdasági mozgásterének alakulását. Eddig megjelent tanulmányaiban többek között olyan közérdekű témákat dolgozott fel, mint a korrupció, a fekvőbeteg ellátás reformja, a non-profit szektor működése, a magyarországi privatizáció, a felsőoktatás átalakulása, az állami és a magánszektor együttműködése, a közigazgatás versenyképességére ható tényezők vagy a cigányság helyzetének javítására fordított közpénzek hasznosulása. Az Intézet aktív részt vállal az Állami Számvevőszék és a hazai közgazdasági felsőoktatási intézmények közötti együttműködésben is.
A FEMI legutóbbi vizsgálatai kiterjedtek a 2009-es költségvetés makrogazdasági mozgásterének értékelésére, illetve a makrogazdasági kockázatok bemutatására; a magyar közszféra korrupciós kockázatinak elemzésére.
Az ÁSZ hivatalos javaslatainak hasznosulása
Az ellenőrzései során arra törekszik (áll a szerv 2007-es Jelentésében), hogy megalapozott javaslatokkal segítse az ellenőrzött szervezetek, rendszerek, folyamatok kockázatainak feltárását és kiküszöbölését, a szabályszerűség érvényesülését, a hatékonyság javítását. Ezeken túlmenően javaslatai jogszabályok módosítását, összehangolását, betartását is célozzák. A számvevőszéki ellenőrzés feladatokat, folyamatokat vizsgál. A megállapítások és javaslatok hasznosítása sokszor már az ellenőrzés lefolytatása alatt megkezdődik, így ezen ajánlások egy része a végleges jelentésükben nem szerepel. Az ellenőrzött szervezetek tennivalóikat intézkedési tervben összegzik, s azt tájékoztatásul megküldik. A felvetett ajánlások számos esetben a jogi szabályozási környezet újragondolásának megkezdésével, illetve a jogszabályok módosításával valósulnak meg. Az ÁSZ a korábbi megállapításainak, ajánlásainak hasznosulását, az ellenőrzési javaslataival kapcsolatos intézkedéseket nyomon követi. Ennek érdekében 2007-ben is tájékoztatást kértek a Kormánytól és a tárcák vezetőitől az ajánlások hasznosulásáról. A megkereséseknek az érintettek kivétel nélkül eleget tettek, a tárcák által adott válaszok évről-évre teljesebbé válnak. Több év tapasztalata alapján elmondható (így a Jelentés), hogy a pénzügyi ellenőrzés közvetlen hatásaként a korrekciós jellegű módosításokra vagy egyes, különállóan is megvalósítható szabályozási kérdésekre vonatkozó javaslatai jellemzően megvalósulnak. A belső szabályozási, nyilvántartási, elszámolási rendszerekre vonatkozó, a célszerűséget, hatékonyságot javító intézkedéseket célzó ajánlásai fogadtatása is kedvező. Ezzel szemben a pénzügyi biztonságot szolgáló, a rendszer-szemléletű változásokat igénylő felvetéseinek megvalósításáról a Jelentés eufemisztikusan csak annyit mond, hogy „szerényebb” a fogadtatásuk.
Forrás: Jelentés az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről
Egy konkrét példa
A hazai közpénzügyek tarthatatlan szabályozási helyzetét lassan a politikusok is meg(/át)érzik, igaz ehhez egy világméretű válságra volt szükség. Az ÁSZ már régóta és konzekvensen hangsúlyozza, hogy gyökeres változtatás kell közpénzügyi viszonyainak terén. Ennek a tevékenységnek az egyik legmarkánsabb megjelenése az ÁSZ 2007-es „áprilisi tézisei” voltak a közpénzügyek szabályozásáról. Ebben célként tételezik a következőket: „A közpénzügyek szabályozásának megújítása kettős célt szolgál. Közvetlen célja olyan szabályok kialakítása, intézmények létrehozása és technikai megoldások megtalálása, amelyek átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá teszik a közpénzekkel való gazdálkodást mind a nemzetgazdaság és az önkormányzatok, mind pedig az intézmények szintjén. A végső cél azonban az, hogy a közpénzügyi rendszer jobb működése, a pénzügyi egyensúly, illetve az ebbe vetett bizalom növekedése révén javuljanak a versenyképesség és a fenntartható fejlődés külső és belső feltételei.”
Az ÁSZ ebben a munkájában már ekkor az alábbi típusú javaslatokat tette:
„Az államháztartás jelenlegi helyzetében a költségvetési egyensúly és a pénzügyi stabilitás (fenntarthatóság) kihívásai kerülnek előtérbe. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy – megfelelő politikai szándék esetén – az ún. szabályalapú költségvetés bevezetése és/vagy a független intézmények közreműködése eredményes megoldás lehet. A konvergenciaprogram, illetve az euró-övezetre vonatkozó kritériumok meghatározzák a közszektor egészére vonatkozó egyensúlyi követelményeket. Ezek teljesítése érdekében célszerű törvényben rögzíteni az államháztartás egyes szintjeire a költségvetési egyensúlyt és fenntarthatóságot biztosító szabályokat. E szabályok megerősítendők ún. eljárási előírásokkal, amelyek arra hivatottak, hogy a túlköltekezést csírájában fojtsák el. Ilyen előírás lehet például az, hogy bármilyen, a költségvetést érintő törvény mellé kötelező pénzügyi hatástanulmány benyújtása, a törvény többletfinanszírozási igényének és az ehhez tartozó forrásoknak a megjelölésével. Az egyensúlyt veszélyeztető kockázatok kezelésére megfelelő tartalékokat kell a tervezés során képezni, illetve pénzügyi szankciókat kell alkalmazni a kiadási előirányzatok túllépése esetén.”
A pénzügyi kormányzatban mutatkozott némi szándék az ÁSZ javaslatinak gyakorlatba való átültetésére, amelyet a T/4319 számú törvényjavaslat A költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról fejezett ki. Fenti törvényjavaslatban a következő célkitűzések fogalmazódtak meg:
„A felelős költségvetési politika főbb elemei:
A gazdaságpolitikai döntések
figyelembe veszik a többéves költségvetési hatásokat és
összhangban vannak az éves és középtávú költségvetési mozgástérrel.
Az éves és középtávú költségvetési mozgástér
összhangban van a hosszú távú fenntarthatóság követelményével és
lehetőséget ad a gazdasági ciklusok makrogazdaságra gyakorolt hatásának csillapítására.
A tervektől vett indokolatlan negatív eltérések utólag korrigálandók, ezért
a gazdasági ciklusok előre nem látható ingadozásainak költségvetési hatása nem ellensúlyozandó, de
az egyéb tervezési hibák következményeit legalább annyira ellentételezni kell, hogy a hosszú távú fenntarthatóság követelménye teljesüljön.”
A jogszabály azonban gyorsan lekerült a napirendről, s az ország úgy került szembe a pénzügyi- és gazdasági válsággal, hogy a legalapvetőbb költségvetés-technikai, közpénzügyi problémái megoldatlanok maradtak. A döntéshozók pedig „utókezeléssel” (T/6401 törvényjavaslat A takarékos állami gazdálkodásról) igyekeznek megoldani olyan problémákat, amelyek már előre láthatóak voltak, azonban nem volt politikai bátorság és elszánás a megoldásukhoz.
Összességében
Elmondhatjuk tehát, hogy van egy erős számvevőszéki-modellünk, ahol az intézmény hivatalos jelentései, javaslatai megfelelően (ám olykor „szerény” mértékben) hasznosulnak. Az ÁSZ hivatali és tudományos (tudományszervező) rendszere a szerényebben hasznosuló javaslatok átviteléért küzd. Mind a FEMI, mind pedig az ÁSZ dolgozói (különösen az elnöke) publikálnak és előadnak. Az ÁSZ és háttérintézménye valóságos közpénzügyi „think tank”-é vált. Azonban a pénzügyi biztonságot szolgáló, a rendszer-szemléletű változásokat igénylő felvetéseinek nagy része így sem talál táptalajra. Ha a döntéshozók mégis igénybe veszik a javaslatokat, azt azért teszik, mert politikai érdekeik úgy kívánják meg. Mindezekből levonható az a következtetés, hogy az ÁSZ által hangoztatott programalapú tervezés és egyéb hatékonysági mechanizmusok nem csupán a költségvetés tervezése során, hanem a mindennapi döntéshozatalnál is kívánatosak. | Hivatal és think tank | null | https://www.jogiforum.hu/hirek/19081 |
2023-02-02 00:00:00 | A vádirat szerint hamis pénztárbizonylatokat és támogatási szerződéseket íratott alá beosztottjaival. Felfüggesztett börtönt kértek rá. | true | null | 1 | 24.hu | null | Sikkasztás, csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt állítja bíróság elé a Kecskeméti Járási Ügyészség az egyik Bács-Kiskun vármegyei nagyközségnek a volt polgármesterét. Bár az ügyészség közleménye nem nevesíti, hogy melyik településnek a volt vezetőjéről van szó, értesüléseink szerint Kiss Anita, Lakitelek volt polgármestere ellen emeltek vádat, aki függetlenként győzött a 2014-es helyhatósági választáson.
A vádirat szerint a 2019-ig egy Kecskemét környéki nagyközség polgármestereként dolgozó vádlott megkérte egy korábbi beosztottját, hogy vállalja el egy újonnan létrehozandó egyesület elnöki posztját, egyúttal közel másfél millió forint visszatérítendő támogatást helyezett kilátásba az egyesület részére.
A politikusnak azonban ténylegesen nem állt szándékában egyesület létrehozása, célja kizárólag a támogatás összegének megszerzése volt. A polgármester ezután a beosztottja tudomása nélkül 2017 év végén az önkormányzat házipénztárából a létre sem hozott egyesület nevében hamis támogatási szerződés alapján felvett 1 millió 450 ezer forintot. Minderre akkor derült fény, amikor 2019-ben a nagyközség újonnan megválasztott polgármestere észlelte, hogy a támogatási összeget nem fizették vissza határidőben az önkormányzatnak.
Kiss ekkor egy visszadátumozott támogatási szerződés-módosítással akarta igazolni az elszámolás elmaradását és a visszafizetés későbbi lejártát. Végül visszafizette a kicsalt összeget.
A politikust azzal is vádolják, hogy úgy vett fel rendszeresen előlegeket az önkormányzat házipénztárából, hogy azokról az állásukat féltő pénztárosaival és beosztottjaival hamis pénztárbizonylatokat íratott alá azt a látszatot keltve, mintha a rajtuk szereplő összegeket ők vették volna fel. Mivel az előlegekkel 30 napon belül el kellett számolni, a politikus visszafizetés és tényleges pénzmozgás nélkül újabb bizonylatokat íratott alá a beosztottjaival.
Mivel a polgármester a 2017-től jogosulatlanul felvett összesen 2 millió 850 ezer forint előleggel nem tudott elszámolni, utóbb valótlan tartalmú támogatási szerződésekkel igyekezett igazolni a hiányzó összegek kifizetésének jogszerűségét. Ennek érdekében az önkormányzat pénztárosát rávette arra, hogy az állítólagos támogatás kedvezményezettjeinek részére történő kifizetéséről hamis kiadási bizonylatot állítson ki.
Kiss a mandátumának lejártát követően két részletben visszafizette az önkormányzat házipénztárába a hiányzó összeget. Az ügyészség felfüggesztett börtönt kért a politikusra folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. | Sikkasztással vádolják Lakitelek volt polgármesterét | null | https://24.hu/belfold/2023/02/02/sikkasztasl-vad-zobokine-kiss-anita-lakitelek-polgarmester/ |
2014-03-14 15:18:00 | A Nemzeti Választási Bizottság csütörtöki ülésén elutasította azt a beadványt, amelyben Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség társelnöke és Braun Róbert, az MSZP országos választmányi tagja a TV2-n futó rezsihirdetéseket kifogásolták. | true | null | 1 | Origo | null | A Nemzeti Választási Bizottság csütörtöki ülésén elutasította azt a beadványt, amelyben Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség társelnöke és Braun Róbert, az MSZP országos választmányi tagja a TV2-n futó rezsihirdetéseket kifogásolták.
Szigetvári Viktor vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fidesz választási csalást követ el, ebben tettestársa a TV2. A politikus szerint a reklámmal "a kormánypropaganda a Fidesz előnyeit visszhangozza". Azt mondta: a "Magyarország jobban teljesít" című kormányzati szlogen "kijátszva a tv-hirdetések korlátozásának szabályait" az elmúlt napokban tömegével jelent meg a TV2 csatornán.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) előtt levetítették az "Újra rezsicsökkentés" című reklámot. A bizottság 6:2 arányban utasította el a kifogást, többségük azzal érvelt, hogy el kell választani egymástól a kormány és a választási szereplők tevékenységét, és a testület csak ez utóbbit vizsgálhatja. Sárhegyi Zoltán (Fidesz-KDNP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hirdetésben sem párt, sem pedig jelölőszervezet neve nem hangzik el, így nem is minősülhet politikai reklámnak.
Az NVB tagjai közül ketten érveltek amellett, hogy a kifogásnak helyt kell adni. Litresits András, a baloldali összefogás delegáltja azt mondta, a hirdetés egyértelműen a kormánypártokhoz kötődik, és az állampolgároknak lényegtelen, hogy ki a hirdető. Fábián Adrián (az Országgyűlés által választott tag) arról beszélt, a szpot alkalmas arra, hogy azt a benyomást keltse: egy jelölőszervezet hirdetését lehet látni. | A Nemzeti Választási Bizottságnak nincs baja a rezsikampánnyal | null | https://www.origo.hu/itthon/2014/03/a-valasztasi-bizottsagnak-nincs-baja-a-rezsikampannyal |
null | Újabb 110 darab közös jegykiadó automatát telepít a MÁV-VOLÁN-csoport – közölte a MÁV szerdán az MTI-vel. Fejér vármegyébe is érkeznek automaták, tudtuk meg a Volánbusz szerkesztőségünkhöz elküldött közleményéből. | true | [
""
] | 0 | DUOL (DH-online) | null | Kiemelték, a program legújabb lépéseként a MÁV-VOLÁN-csoport most 1,1 milliárd forint értékben 110 darab - a Volánbusz hálózatán 93, a HÉV-nél 11, a MÁV-START-nál pedig 6 darab - új jegykiadó automatát helyez üzembe az állomásokon, megállóhelyeken. A fejlesztéssel országszerte 658-ra nő az automaták száma - írták a közleményben.
Ismertetik, hogy a 110 jegykiadó automatából év végéig várhatóan hetven kerül ki, 2025 első felében pedig a fennmaradó automatákát is üzembe helyezik a Volánbusz és a MÁV-START állomásain. Kitértek arra, a beruházáson belül a Volánbusz állomásaira összesen 93 darabot telepítenek, amelyek közül 30 kizárólag bankkártyát fogad el, míg az összes többi most beszerzett automata készpénzes és bankkártyás fizetést egyaránt támogat.
A jegykiadó automatákban megvásárolhatók a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a Volánbusz járataira szóló helyközi menetjegyek és helyjegyek, a vármegye- illetve országbérletek, illetve ezek kedvezményes változatai, a Vármegye24, illetve Magyarország24 napijegyek, továbbá a Budapest bérletek és a BKK napijegy típusú jegyei is. Az automatákból a HÉV-vonalak budapesti szakaszára érvényes vonaljegy típusú jegyek nem vásárolhatók meg - írják a közleményben.
Fejér vármegyébe is telepítenek automatákat
A 110 jegykiadó automatából év végéig várhatóan hetven kerül ki, 2025 első felében pedig a fennmaradó automatákát is üzembe helyezik a Volánbusz és a MÁV-START állomásain. A beruházáson belül a Volánbusz állomásaira összesen 93 darabot telepítenek, melyek közül 30 kizárólag bankkártyát fogad el, míg az összes többi most beszerzett automata készpénzes és bankkártyás fizetést egyaránt támogat. A Volánbusz esetében a központi régióba, azaz Pest, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyébe 49, a nyugati régióba (Baranyába, Győr-Moson-Sopron vármegyébe, Somogyba, Vas, Veszprém, Tolna és Zala vármegyébe) 15, a keleti régióba (Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe) 29 jegykiadó automata érkezik - jellemzően a megyeszékhelyek legnagyobb autóbusz-állomására, illetőleg a megye nagyobb városaiba. | A MÁV-VOLÁN-csoport Fejérbe is telepít jegykiadó automatákat | null | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/a-mav-volan-csoport-fejerbe-is-telepit-jegykiado-automatakat |
2009-03-20 00:00:00 | Láncfűrésszel és népszavazással tenne pontot az évek óta húzódó terézvárosi mélygarázsviták végére a főváros, illetve a VI. kerület. A polgármester és a Főkert vezérigazgatója szerint a Nagymező utcai fák balesetveszélyesek, és tagadják, ogy a kivágásuknak köze lenen a mélygarázsépítéshez. A tiltakozó civilek épp az ellenkezőjét állítják. | true | null | 1 | Origo | null | Láncfűrésszel és népszavazással tenne pontot az évek óta húzódó terézvárosi mélygarázsviták végére a főváros, illetve a VI. kerület. A polgármester és a Főkert vezérigazgatója szerint a Nagymező utcai fák balesetveszélyesek, és tagadják, ogy a kivágásuknak köze lenen a mélygarázsépítéshez. A tiltakozó civilek épp az ellenkezőjét állítják.
Helyi népszavazással tenne pontot a terézvárosi képviselő-testület MSZP-frakciója a VI. kerületben évek óta húzódó mélygarázsépítésekkel kapcsolatos viták végére - az erről szóló előterjesztés már elérhető az önkormányzat honlapján. A mélygarázsépítést ellenző civilek szerint a Főkert Zrt. azt tervezi, hogy hétfőn láncfűrésszel oldja meg a legnagyobb vitát kiváltó Nagymező utcai fák kérdését.
A népszavazási kezdeményezés célja, hogy ne a zajos kisebbség, hanem a kerület lakosságának többsége döntsön arról: épüljenek-e mélygarázsok - mondta egy pénteki sajtóbeszélgetésen Verók István, a kerület szocialista polgármestere. A kerület lakóinak a következő kérdésre kell választ adniuk: "Egyetért-e ön azzal, hogy a kerület közterületei - pl. Hunyadi tér, Jókai tér, Nagymező utca - alatt, a kialakult parkolási nehézségek enyhítése érdekében mélygarázsok épüljenek?"
A mélygarázsépítést ellenző Wertán Zsolt, kerületi KDNP-s képviselő [origo]-nak azt mondta, a kérdés álságos, mert nem szól arról, hogy a tervezett mélygarázsok miatt fákat kell kivágni, ahogy arról sem, hogy azok használata nem lesz ingyenes a kerületi lakosok számára. A kereszténydemokrata képviselő azt állítja, hogy a népszavazási kezdeményezéssel párhuzamosan előkészítenek egy rendelet-módosítást is, amely kifejezetten rögzítené, hogy mélygarázsépítés miatt szabad fákat kivágni.
A jelenleg még egyeztetés alatt lévő, a civil szervezetekkel már ismertetett javaslat új pontot iktatna be a helyi építési szabályzatba: "A kerület közigazgatási területén fát kivágni akkor lehet, ha közterületen felszíni parkolás megszüntetése és/vagy csökkentése céljából közterület alatt mélygarázs létesítése szükséges, és a faegyed(ek) megtartása annak megépítését nem teszi lehetővé."
Láncfűrésszel a hivatal ellen
A Nagymező Utcaiak Egyesülete szerint a Nagymező utcában még ezt sem várják meg, már hétfőn kivágják a nagy vitát kiváltott fasort. Hantos Enikő, a helyi lakók szervezetének elnöke az [origo]-nak azt mondta, városházi forrásokból értesültek arról, hogy a főpolgármesteri hivatal környezetvédelmi ügyosztály feloldotta a Nagymező utcai fasor védettségét, és arra utasította a Főkertet, vágja ki a fákat. Az egyesület ezért vasárnapra demonstrációt szervezett a fakivágás elleni tiltakozásul, és az ügyészséghez fordult a szerintük törvénysértő rendelkezés miatt.
"Valóban szerettük volna megkezdeni a fák lecserélését" - erősítette meg az [origo]-nak Kocsis László, a Főkert vezérigazgatója, aki szerint ennek nincs köze a tervezett mélygarázsépítéshez. Az Andrássy út és a Király utca közti szakaszon álló 34 fából a Főkert szerint 19 balesetveszélyes, ezért kell kivágni ezeket. A helyükre azonban azonnal új, 25-30 centiméter törzskörméretű fákat ültetnének. Mivel értesültek a tervezett tüntetésről, elhalasztották a munkákat. Ettől persze még nem javul a helyzet, a fák továbbra is veszélyesek maradnak - jegyezte meg Kocsis.
Bár mind Kocsis, mind Verók tagadta, hogy tervezett fakivágásnak köze lenne a mélygarázshoz, a Nagymező Utcaiak Egyesületének birtokába kerültek olyan hivatalos levelek, amelyek ennek ellentmondanak. A leveleket a főpolgármesteri hivatal környezetvédelmi ügyosztálya, illetve a XIII. kerületi polgármesteri hivatal építési osztálya váltották, mikor a főpolgármesteri hivatal megpróbált beavatkozni a kerületnél zajló eljárásba. Arra kérték a XIII. kerületet, adjon engedélyt a beruházónak a teljes fasor kivágására, mivel szerintük a fák elöregedtek és veszélyesek, a beruházó pedig újakat telepítene a helyükre.
A XIII. kerületi építésügyi osztály szerint azonban nem egyértelmű, hogy az ő hatáskörükbe tartozik-e a fakivágás engedélyezése, azért a regionális államigazgatási hivatalhoz fordultak. Erre a fővárosi környezetvédelmi ügyosztályvezető, Gonczlik Tamás azzal válaszolt, hogy mivel a fák balesetveszélyesek, külön engedély nélkül is kivágatja őket, így erre már utasította is a Főkertet. | Favágással zárnák le a mélygarázsvitát a VI. kerületben | null | https://www.origo.hu/itthon/2009/03/terezvaros-lancfuresszel-es-nepszavazassal-tennenek-pontot-a-melygarazsvita-vegere |
null | A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) megkezdi az elavult Heves és a Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet kiürítését. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Makula György ezredes, a BvOP kommunikációs főosztályának vezetője elmondta, a győri börtön után újabb két intézetet szűrt ki az az átfogó vizsgálat, amely biztonsági, fenntarthatósági és egyéb minőségbiztosítási szempontok alapján vizsgálja át a korszerűtlen és magas üzemeltetési költségekkel működtethető büntetés-végrehajtási intézeteket - írja az MTI. Az ezredes felidézte, hogy
modern rendvédelmi szervként a büntetés-végrehajtás az elmúlt években egy olyan történelmi mértékű, komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósításába kezdett, amely a 21. századi biztonságtechnikai vívmányok szakmai alkalmazása mellett célul tűzte ki kollégáink munkakörülményeinek javítását, valamint infrastrukturális rendszereink hatékonyabb és fenntarthatóbb működtetését.
Ennek köszönhetően ma már megújuló munkakörnyezet, okoseszközök és informatikai innovációk sora segíti a büntetés-végrehajtásban dolgozók napi munkáját a legtöbb intézetben. A börtönökben mára kiépült távtárgyalásokat is lehetővé tevő informatikai központok, a fogvatartottak számára elektronikus ügyintézési pontokat hoztak létre, de a telemedicina rendszerével akár képesek digitális eszközökön keresztül történő egészségügyi vizsgálatok elvégzésére is.
A következő lépcsőfok már a mesterséges intelligencia alkalmazása lesz az új csengeri intézetben, hazánk első hight-tech börtönében.
Azonban vannak olyannyira elavult intézetek (szekszárdi-, egri börtön) ahol már csak aránytalanul magas ráfordítással lehetne megvalósítani a fejlesztéseket. Ezen felül a két intézet együtt csupán 239 fogvatartott elhelyezését tudja biztosítani, amely a szervezet teljes férőhely-kapacitásának csupán alig haladja meg egy százalékát. Emellett a rezsiköltség is rendkívül magas a korszerűtlen épületgépészeti és energetikai jellemző miatt.
A fogvatartottakat más bv-intézetekbe szállítják át, a kiürített épületek sorsáról pedig később döntenek.
Az ütemezett kiürítést várhatóan novemberben fejezik be. Makula György felhívta a figyelmet, az intézetek kiürítése nem jár elbocsátással, a szekszárdi és egri börtönben eddig szolgálatot teljesítők új szolgálati helyen és beosztásban folytathatják pályafutásukat, amelyhez a rendészeti ágazat minden segítséget biztosít. | Bezárja kapuit a szekszárdi és az egri börtön | null | https://www.economx.hu/belfold/szekszard-eger-borton-bezaras.796894.html |
null | Október 10-én csütörtökön Igaron is megtartották a képviselő-testület alakuló ülését, amelyen minden gördülékenyen zajlott. | true | [
""
] | 0 | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) | null | - Elsőként szeretném megköszönni az előző ciklus képviselőinek a településért végzett munkájukat. Úgy érzem eredményes öt éven vagyunk túl, ami nélkülük nem valósulhatott volna meg - nyilatkozta lapunknak az alakuló ülést követően Molnár István, a település újraválasztott polgármestere. Hozzátette, az előző ciklushoz képest két helyen történt változás, Takács Zsolt és Kövér László újonnan megválasztott képviselőként vesznek majd részt a következő öt évben Igar életében, mellettük pedig Tanticsné Farkas Jolán és Hadi Éva teszi teljessé a négy fős testület.
Az alakuló ülésen a képviselői, valamint a polgármesteri illetményekről döntöttek első körben, amelyben változás nem történt. Emellett megválasztották az alpolgármestert, valamint az ügyrendi bizottság elnökét és tagjait is.
- Az alpolgármester ahogy az elmúlt öt évben úgy ismét Hadi Éva lesz a településünkön. Az ügyrendi bizottság elnökének Kövér Lászlót választottuk meg, míg az ügyrendi bizottság tagjai Farkasné Tantics Jolán és Takács Zsolt lesznek. A szavazások egyhangúak voltak, nagy egyetértésben sikerült megtartanunk az alakuló ülésünket. A megválasztott képviselőknek sikeres munkát kívánok, remélem, hogy a következő öt évben legalább annyira eredményes munkát végzünk majd, mint az előző ciklusban - fogalmazott Molnár István polgármester. | Gördülékeny volt az alakuló ülés Igaron | null | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/gordulekeny-volt-az-alakulo-ules-igaron |
2013-12-18 00:00:00 | A Kríziskezelő szociális munkatársai igyekeznek behívni őket is a szállóra, de vannak, akik ennek ellenére az utcán maradnak. Nekik segít majd az a több száz takaró, tartós élelmiszer és gyertya, amivel karácsony előtt segít a város. | false | [
"kríziskezelő központ",
"adományok"
] | 0 | null | 0 | A Kríziskezelő szociális munkatársai igyekeznek behívni őket is a szállóra, de vannak, akik ennek ellenére az utcán maradnak. Nekik segít majd az a több száz takaró, tartós élelmiszer és gyertya, amivel karácsony előtt segít a város.
A Kríziskezelő Központ telephelyein, a nappali melegedőkben, az átmeneti szállásokon, valamint a zártkertekben, sátrakban és utcán élők között osztják szét azt a több száz takarót, tartós élelmiszert, gyertyákat, gyümölcsöt, amelyet adományként ma kapott az intézmény.
Székesfehérváron mintegy száznegyvenen zártkerti ingatlanokban, hatvanan sátrakban és mintegy harmincan az utcán töltik majd az ünnepeket.
Karácsonyhoz közeledve szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy vannak olyan embertársaink, akik segítségre szorulnak. Ha van lehetőségünk, segítsünk ezekben a napokban, de ugyanúgy fontos lesz ez januárban, februárban is. Azoknak, akik nem mennek be a szállóra, az életben maradást jelentheti a város adománya – mondta Cser-Palkovics András.
A Vadex Mezőföldi Zrt. negyven kilogramm vadhúst ajánlott fel
A feldolgozott és elkészített étel a karácsonyi asztalra kerül a központ telephelyein. Majoros Gábor vezérigazgató azt is elmondta, hogy idén a megyében 2100 m³ szociális tűzifát osztott ki az önkormányzatokon keresztül a társaság, amely erejéhez mérten mindig próbál segíteni a rászorulókon.
Ön is segíthet
Zsabka Attila, a Kríziskezelő Központ vezetője elmondta, hogy az adományokat a hideg, téli estéken a teajárattal juttatják el a rászorulókhoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki segíteni szeretne, meleg téli lábbelivel, használható csizmával, kabáttal, zoknival, sapkával és sállal tud. Ezeket a Sörház téri hajléktalanszállóra bármikor bevihetik az adományozók. | Harmincan töltik utcán az ünnepeket | 0 | https://24.hu/belfold/2013/12/18/harmincan-az-utcan-toltik-az-unnepeket |
2013-01-28 23:23:00 | Töreki István, a Somogy megyei Tarany polgármestere hétfői közleményében azt írta, hogy nem kezdeményezte a Fideszből való kilépését, és jótékony célra ajánlotta fel a számára megítélt jutalmat. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A polgármester azokra a sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint nem volt hajlandó visszafizetni a számára megítélt jutalmat, inkább kilépett a Fideszből.
Töreki István közlése szerint a helyi közösség támogatására, a helyi óvoda udvarának térkövezésére ajánlotta fel a képviselő-testület által részére megszavazott háromhavi illetményét, 703 381 forintot. "Eredeti szándékom is ez volt, eszembe se jutott felvenni vagy zsebre tenni, hiszem tudom, a falunak nagy szüksége van minden támogatásra"- fogalmazott. Hozzátette, ezért válaszolta arra a kérdésre, hogy visszaadja-e a jutalmat azt, hogy nem.
"Belátom, hogy ez félreértésekre adhatott okot, azt a látszatot kelthette, hogy én magamnak akarom ezt a pénzt, pedig ez eszembe se jutott, a következményeit vállalom" - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben. Ebben az is olvasható, hogy nem kezdeményezte a Fideszből való kilépését, "csak hirtelen haragból" mondta ezt.
A hétfői Magyar Hírlap arról írt, hogy visszafizették vagy jótékony célokra fordították a számukra megítélt jutalmakat az érintett önkormányzati vezetők. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a lapnak elmondta: csaknem 900 polgármesterrel, alpolgármesterrel kapcsolatban kértek be adatokat a választókerületi elnököktől arról, hogy tavaly év végén részesültek-e jutalomban.
A települések önkormányzati testületeinek kilencven százalékában nem döntöttek a vezetők jutalmazásáról. Jutalmakról 114 esetben lehet beszélni, ezek közül 93 esetben az érintett vezetők rögtön jótékonysági célra ajánlották fel az összeget. Nyolc esetben a polgármesterek, alpolgármesterek fel sem vették a pénzt, csak megszavazta számukra a testület. Tizenketten visszafizették a megítélt összeget, egyedül Tarany polgármesteréről kapott ellenkező információt a lap.
A Magyar Nemzet szerint a főpolgármester-helyettesek is jótékony célokra fordították, illetve fordítják múlt évi bruttó 1,5-1,5 millió forintos jutalmuk adólevonás után megmaradt részét. A múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök kérte erre az önkormányzati vezetőket - írta a lap. | Belföld: Tarany polgármestere is felajánlja jutalmát, és marad a Fideszben - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/tarany_polgarmestere_is_felajanlja_jutalmat__es_marad_a_fideszben-1362715 |
2012-11-19 13:03:00 | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Az ügyészség és az elsőfokú bíróság szerint Keczer László ezzel mintegy 2,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az általa képviselt önkormányzati érdekeltségű társaságnak. A másodfokon eljáró táblabíróság Krémer László bíró vezette tanácsa azonban úgy találta: a Pécsi Törvényszék ítélete – részben a vádirat hiányosságai miatt – megalapozatlan volt, és a bíróság az indoklási kötelezettségeinek sem tett mindenben eleget.
Az ítélőtábla álláspontja alapján a törvényszék a PK buszeladással és a bérlettel kapcsolatos szerződéseit nem megfelelően, azaz nem komplexen, egy gazdasági folyamatként vizsgálta, hanem egy-egy ügyletet kiragadott, és azokról azt állapította meg, hogy előnytelenek voltak a PK-nak. Ezenkívül nem volt tekintettel a szerződésekben érintett gazdasági társaságok részben azonos tulajdonosi összetételére sem.
A táblabíróság kimondta: a buszpark eladása nem járt vagyonvesztéssel, mert a járműveket a könyv szerinti értéknél 50 millió forinttal magasabb áron értékesítették. Ezért az új eljárásnak elsősorban annak vizsgálatára kell kiterjednie, hogy a buszok bérlésével kapcsolatban voltak-e aránytalanságok.
A pécsi autóbuszok eladásáról szóló szerződést februárban jó erkölcsbe ütközőnek, ezért jogerősen semmisnek nyilvánította a Zalaegerszegi Törvényszék. Ennek értelmében a PK Busrent nem szerezte meg a 176 busz tulajdonjogát, így az eredeti állapot helyreállítása érdekében azokat vissza kellett adnia a PK-nak.
A pécsi közgyűlés áprilisban úgy döntött, hogy a szolgáltatás biztonságáért a nehéz anyagi helyzetben lévő PK helyett egy tisztán városi tulajdonú céget, a Tüke Busz Zrt.-t bízza meg a tömegközlekedési feladatok ellátásával. | Pécsi buszeladás: hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet | null | https://magyarnemzet.hu/archivum/2012/11/pecsi-buszeladas-hatalyon-kivul-helyeztek-az-elsofoku-iteletet |
2013-10-30 00:00:00 | A csatornába menekült a kutyák elől - Tirapusztán a földeken dolgozott, amikor két kutya rátámadt. Rendőr húzta ki a nádasból. | false | [
"rendőrség",
"kutyák",
"kutyatámadás",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | A Kalocsai Rendőrkapitányság járőre mentette meg azt a súlyosan sérült férfit, aki a csatornába menekült a kutyák elől, írja a police.hu. A középkorú bátyai férfi Tirapusztán a földeken dolgozott szerdán, amikor két kutya megtámadta. Súlyosan megsérült, de sikerült a csatornába menekülnie a kutyák elől. Onnan kiabált segítségért, amit meghallott valaki, és értesítette a mentőszolgálatot. A mentők szóltak a rendőrségnek.
Az ügyeletes azonnal a helyszínre küldött egy járőrpárost, de először nem találtak senkit. Nem hagyták abba a keresést, és végül Dézsi Zoltán rendőr őrmester észrevette a szerencsétlenül járt férfit a csatornában, a parttól 6-8 méterre. Az őrmester azonnal belegázolt a nádassal, sással benőtt vízbe, majd amikor elérte a sebesült férfit, óvatosan megfogta a ruháját, és a partra próbálta kihúzni úgy, hogy ne okozzon további fájdalmat, sérülést neki. A mentők később a kalocsai kórházba vitték a férfit.
A rendőrök felkutatták a két kutyát és gazdájukat, aki egy közeli tanyán él. A kutyáknak nem volt oltási papírjuk. A rendőrség testi sértés miatt nyomoz. | A csatornába menekült a kutyák elől | 0 | https://index.hu/belfold/2013/10/30/a_csatornaba_menekult_a_kutyak_elol |
2016-07-07 00:00:00 | Több százmillió forinttól eshet el a magyar állam azáltal, hogy Andrew G. Vajna Romániában jegyezte be a TV2 nyolc kábelcsatornáját. A bukaresti médiahatóság már kedden engedélyezte, hogy az öt tervezett és a három működő csatorna onnan sugározzon, így a nyolc adó a román médiatörvény szerint fog működni, márpedig az ottani jogszabályok a hazai díjszabáshoz képest alacsony médiaszolgáltatási díjat határoznak meg. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Akcióban Andy Vajna
Vajna tévétársaságának bevétele tavaly 18,3 milliárd volt, könnyen belátható tehát, hogy a filmügyi kormánybiztos az „aprópénzért nyúlt le", amikor Romániát választotta. Azt, hogy a TV2-s adók romániai bejegyzésével a magyar állam mennyi bevételtől esik el, nehéz pontosan kiszámolni, mert a médiahatóság nem hozza nyilvánosságra az egyes csatornák befizetéseit, csak egy rendkívül bonyolult képletet, ami alapján a tévék és rádiók kiszámolhatják, mennyit kell átutalniuk. Figyelembe véve a különféle kedvezményeket 80–160 milliós összegről beszélhetünk a nyolc TV2-es csatorna esetében.
A magyar médiahatóság a díjból befolyt összeg jó részét mecenatúrára, például magyar filmek gyártására költi. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) kimutatása szerint 2014-ben a kábeltévék és a helyi rádiók 592 milliót fizettek be a kasszába. Lenne helye tehát a TV2-s díjnak: ha Vajna idehaza jegyezte volna be a csatornáit, akár 27 százalékkal növelhette volna az NMHH bevételeit. | Százmilliókat bukik az állam Vajna trükkjén | null | http://nol.hu/belfold/szazmilliokat-veszit-az-allam-andy-vajna-miatt-1622631 |
2020-05-19 00:00:00 | Szél Bernadett tett feljelentést, hiába. | true | null | 1 | 444 | null | „Levelet kaptam a Nemzeti Nyomozó Irodától a Mátrai Erőmű ügyében. A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt tett feljelentésem nyomán indult eljárást” - írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. Szél azután tett feljelentést, hogy a magyar állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 17 milliárd forintért visszavásárolta Mészáros Lőrincék cégcsoportjától a Mátrai Erőművet, azután hogy Mészárosék 2017 végén 5,9 milliárdért megvásárolták az erőmű többségi tulajdonrészét a német RWE-től, majd - veszteséges működés mellett - 11 milliárdos osztalékhoz jutottak az erőmű korábbi, még a német tulajdonos idején képzett eredménytartalékából.
De a rendőrség szerint ezzel az égvilágon semmi baj nincsen. Szélnek azt írták, hogy alapos nyomozást végeztek a feljelentés óta eltelt két hónapban, adatokat gyűjtöttek, anyagokat kértek be és foglaltak le, és arra jutottak, hogy az MVM Zrt. teljesen felelős módon járt el akkor, amikor 17 milliárd forintért megvásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet, amit Mészáros sokkal olcsóbban szerzett meg, majd kivarázsolta belőle az eredménytartalékot.
A Mátrai Erőművet ráadásul 2030 után már nem lehet ebben a formában működtetni, vagy be kell zárni, vagy rengeteg pénzből át kell alakítani, hiszen a decemberi adásvétel pillanatában már létező nemzetközi vállalása volt a magyar államnak, hogy 2030-ra leállítja a szénalapú áramtermelést Magyarországon.
„Ehhez képest ezeket a költségeket nem vették figyelembe a Mátrai Erőmű megvásárlásakor” - írja Szél. „A rendőrségi határozatból derül ki, hogy egy olyan üzletértékelésre alapozva határozták meg az erőmű árát, ami értelemszerűen nem tartalmazza az erőmű átalakításának, ahogy ők mondják, »kizöldítésének« költségeit. Vagyis a lényeget. Ezt az innovációs minisztériumnak kellett volna kiszámolnia és mérlegelnie, hogy vannak-e kisebb költséggel járó megoldások a térség áramellátására és a munkahelyek megtartására, vagy azzal járunk jobban, ha megvesszük a pénznyelő erőművet és gyakorlatilag építünk helyette egy újat. Nyilván az előbbi fel sem merülhetett, mivel itt a cél Mészáros kimentése és a lehető legtöbb uniós pénz bezsebelése volt.”
Szél posztjában az is szerepel, hogy a rendőrség annak ellenére döntött úgy, hogy az MVM körültekintően járt el, hogy az erőmű kötelező átalakításának terveit, költségbecslését ki se kérte a minisztériumtól.
A képviselő betekintést kért a nyomozati anyagokba is. | A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy az állam túlárazva vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinctől | null | https://444.hu/2020/05/19/a-rendorseg-szerint-nem-buncselekmeny-hogy-az-allam-tularazva-vette-meg-a-matrai-eromuvet-meszaros-lorinctol |
2012-04-22 00:00:00 | A Jobbik betiltásának megvitatását javasolta Gerő András történész az MTV A lényeg című műsorában. | false | [
"jobbik",
"gerő andrás"
] | 0 | null | 0 | Gerő ezt annak kapcsán mondta, hogy a Jobbik képviselője nemrég felemlegette a tiszaeszlári vérvádat, ragaszkodva ahhoz a hamis verzióhoz, miszerint egy fiatal lány zsidó rituális gyilkosság áldozata lett.
Gerő András szerint emiatt, valamint a párt több más megnyilvánulása okán, a második világháborút lezáró békeszerződés alapján, akár be is lehetne tiltani a Jobbikot. A történész az okokhoz sorolta még, hogy a radikális párt törvénnyel büntetné a melegeket, gettóba zárná a cigányokat, illetve egyik képviselője egy magánbeszélgetésen a szélsőjobboldaliak győzelmét latolgatta, a szerinte biztosan elkövező polgárháborúban.
Gerő azt úgy fogalmazott, hogy ezek az esetek egyfajta "bokorrá állnak össze". Ezért a politikusoknak és az erre hivatott állami szerveknek kellene elgondolkodni a Jobbik betiltásán. Erre – Gerő szerint – nem csak a párizsi békeszerződések kötelezik az országot, az alkotmányos rend alapján is elindítható lenne egy ilyen eljárás. Gerő úgy véli, a magyar parlamenti pártoknak közösen kellene fölvetni ezt a lehetőséget. "A politika immunrendszerét mutatja, hogy fel tud-e lépni egy olyan politikai fertőzés ellen, mint amit a Jobbik jelent – fogalmazott a történész. | Gerő: be lehetne tiltani a Jobbikot | 0 | https://24.hu/belfold/2012/04/22/gero-be-lehetne-tiltani-a-jobbikot |
2018-02-07 14:03:00+01:00 | Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön – jelentette egy friss kutatásra hivatkozva a BBC. | false | [] | 0 | null | 0 | Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön – jelentette egy friss kutatásra hivatkozva a BBC.
A dinoszauruszok dél-amerikai "szülőhelyükről" viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig.
Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni, mert szinte "tiszta lappal" indulhattak a megjelenésük előtt nem sokkal lezajlott nagy kihalási esemény után. Mivel a letarolt vidékeken alig találtak vetélytársra az ételért és a területért folyó harcban, elszaporodásuknak semmi sem állt útjában. "Nem volt hova mozdulni tovább, elárasztották a Földet. Nem jöttek már létre új fajok, annyira speciálisan alkalmazkodott mindegyik az adott feltételekhez" – magyarázta Ciara O'Donovan, a Readingi Egyetem kutatója.
Uralmuk vége felé azonban, amikor már a világ szinte minden élőhelyéhez alkalmazkodtak, terjedésük lelassult. A Nature Ecology and Evolution című szaklap friss számában közölt tanulmány szerint a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott.
A tudósok statisztikai számítások alapján rajzolták fel a Föld háromdimenziós terében, hogy hol élt egy-egy dinoszaurusz, és hol éltek az ősei. Térképük teljesebb képet ad az ősgyíkokról, mint a kövületek önmagukban.
© Ciara O’Donovan, Andrew Meade, Chris Venditti
Vannak azonban tudósok, akik vitatják, hogy az aszteroida becsapódásakor már leáldozóban lett volna a dinoszauruszok uralma. David Martill, a Portsmouthi Egyetem kutatója szerint a kréta időszakban, amikor a kisebb kontinensekké töredezett szét az ősi szuperkontinens, a dinoszauruszok még javában diverzifikálódtak, azaz új fajaik születtek egészen addig, amíg a meteor el nem pusztította őket.
Bárhogy is, a dinoszauruszokkal kapcsolatban sok még a kérdés és a tévhit is. A Tyrannosaurus rexnek például a tudomány jelenlegi állása szerint egészen más hangja lehetett, mint ahogyan azt legtöbben – a filmek alapján – sejtik. Itt meghallgathatja. | Tech: Egyszerűen túlnyerték magukat a dinoszauruszok, és ezért haltak ki? | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20180207_dinoszaruszok_elterjedese_kihalasa |
2010-08-28 00:00:00 | A Bajnokok Ligája-győztes Internazionale labdarúgó-csapata sorozatban hatodik bajnoki címéért száll harcba a szombaton kezdődő Serie A új idényében. A kék-feketék egyeduralmát a tavalyi ezüstérmes Roma, továbbá a Milan és a Juventus próbálja megszakítani. | false | [] | 0 | null | 0 | A Bajnokok Ligája-győztes Internazionale labdarúgó-csapata sorozatban hatodik bajnoki címéért száll harcba a szombaton kezdődő Serie A új idényében. A kék-feketék egyeduralmát a tavalyi ezüstérmes Roma, továbbá a Milan és a Juventus próbálja megszakítani.
Az Inter, amelynek legnagyobb nyári vesztesége, hogy José Mourinho vezetőedző a Real Madridhoz távozott, hétfőn kezdi meg szereplését Bolognában. A Liverpooltól érkezett Rafael Benítez vezetőedző csapata keretét tekintve messze a legerősebb együttes, így a papírforma ismét a milánóiak végső sikerét ígéri. A játékosállomány alig változott, az együttes valamennyi sztárját meg tudta tartani.
Az Intert tavaly váratlanul nagy versenyre késztető római Farkasoknak sikerült egyben tartani az erőn felül teljesítő keretet, ráadásul a brazil Adriano megszerzésével a csatársort sikerült tovább erősíteni. Ha sikerül megismételni a bravúros szereplést, akkor akár komoly meglepetést is okozhat Claudio Ranieri együttese, amely a nyitókörben az újonc Cesenát fogadja szombaton.
A Milan és Juventus egyaránt fogadkozik, hogy ezúttal versenyben lesz a scudettóért. A milánóiak fiatalítottak keretükön, és várhatóan megszerzik Zlatan Ibrahimovicot is. A torinói alakulat is sokat költött erősítésre a nyáron, a szerb Milos Krasic, az egyaránt olasz Simone Pepe, Leonardo Bonucci és Alberto Aquilani is a zebramezeseknél folytatja.
A Serie A mostani idényében három magyar is szóhoz juthat: Koman Vladimir az Európa Liga-főtáblájára jutott Sampdoriát erősíti, míg Vass Ádám és Feczesin Róbert az újonc Bresciában szerepel.
Serie A, 1. forduló:
Udinese-Genoa 18 ó
AS Roma-Cesena 20:45
Bari-Juventus 18 ó
AC Milan-Lecce 20:45
Chievo-Catania 20:45
Fiorentina-Napoli 20:45
Palermo-Cagliari 20:45
Parma-Brescia 20:45
Sampdoria-SS Lazio 20:45
Bologna-Internazionale 20:45 ó | Kiélezett harc várható a scudettóért | 0 | https://infostart.hu/sport/2010/08/28/kielezett-harc-varhato-a-scudettoert-375395 |
2016-09-14 00:00:00 | Megállapodtak az oroszok és az amerikaiak. | false | [
"szíria",
"tűzszünet"
] | 0 | null | 0 | Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán megállapodott a szíriai tűzszünet újabb 48 órával történő meghosszabbításában – közölte az amerikai védelmi tárca.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Kerry és Lavrov szerdai telefonbeszélgetésük során egyetértettek abban, hogy a hétfő este életbe lépett, egész Szíriára kiterjedő fegyvernyugvást betartják, valamint abban, hogy az jelentősen csökkent az erőszak a tűzszünetnek köszönhetően a polgárháború dúlta közel-keleti országban.
(MTI) | Meghosszabbították a szíriai tűzszünetet 48 órával | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/09/14/meghosszabbitottak-a-sziriai-tuzszunetet-48-oraval |
2021-05-04 17:06:00 | Az értékes Balaton-parti ingatlanokra hárman is licitáltak, de 900 milliós ajánlattal a Mudura Sándorhoz köthető DT. Invest Kft. lett a nyertes. Az újságíró-str | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) eladta tihanyi újságíró-üdülőjét. 2021. január 9-én a küldöttgyűlés mintegy kilencórás vita után döntött az üdülő értékesítéséről. A testület 21 igen, 13 nem és 4 tartózkodó szavazattal meghozott határozata alapján a szövetség a liciten a legmagasabb ajánlatot adó pályázóval kötött szerződést – olvasható a MÚOSZ oldalán. A licitről a media1.hu is beszámolt.
A liciten a DT. Invest Kft. tette a legmagasabb ajánlatot, ami 900 millió forint volt (az üdülőre, azaz a 612 hrsz. alatti ingatlanra eső vételár: 625 millió Ft, a strandra, azaz a 570/1 hrsz. alatti ingatlanra eső vételár: 275 millió Ft volt). A liciten indult még a CD Service Kft., a cég 885 millió forintot ajánlott. A CD Service Kft. végső tulajdonosai: a Vajna-kaszinókat továbbvivő Garancsi István, Csányi Sándor OTP-elnök és Hernádi Zsolt MOL-főnök. A strandot korábban bérlő, Vitorlázó Gyermekekért Egyesület pedig 880 millió forintos ajánlatot tett.
A helyi forrásunk szerint a CD számára azért lehetett fontos az ingatlan, mert nemcsak a strand, de a már meglévő bejárat is jól jött volna a kastélyszálló számára.
Az újságíró-strand mellett épül jelentős állami támogatással a Csányi-Hernádi-Garancsi trió (CDHT Hotel Projekt Kft.) szállodája. A három magyar milliárdos 8,6 milliárd forint támogatást kapott, az értékes Balaton-parti telken felújítják a kastélyszállót, egy új hotelt és több szállásépületet húznak fel.
Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki
A polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet, ahol a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás során felújítják Habsburg József főherceg nyári rezidenciáját, de a telken új szállodaépületeket is terveznek. Az építkezés nagy valószínűséggel érinteni fogja a telek ősfás, ligetes részét.
Erdélyi milliárdos cége nyert
A cégadatbázis szerint a DT. Invest Kft.-t 2000-ben alapították, a cég székhelye Budapesten van, a fióktelepe pedig Szolnokon. A kft. Mudura Sándor tulajdona a budapesti Crown Holding Kft.-n keresztül.
A család a kilencvenes években azt követően vált ismertté Romániában, hogy idősebb Mudura Sándor elsőként kezdte értékesíteni hazai piacon a Ferrero termékeit. Idősebb Mudura Sándor neve a Kulcsár-ügy kapcsán is felbukkant. 2019-ben a Mudura család vagyona felfért a Capital Románia 300 leggazdagabb emberét bemutató listájára, ahol az 55. helyet foglalták el. Ifjabb Mudura Sándor édesapja halála után vette át a család tulajdonában levő vállalatok vezetését.
A CD jelezte, hogy levágják a MÚOSZ-t a közművekről
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke az egyik posztjában azt írta, hogy „2019 kora tavaszán, amikor még szó sem volt eladásról, jött el hozzánk a CD két vezetője, hogy jelezzék: le fognak vágni minket a közművekről. Én erről azonnal beszámoltam a küldöttgyűlésnek, jelezve a kockázatot. Az összes többi vevőjelölt is tárgyalt a közműproblémáról a CD-vel is, meg velünk is”.
Megkérdeztük az elnököt, hogy ez a bejelentés szerinte tekinthető-e nyomásgyakorlásnak, annak fényében, hogy a szomszéd később indult az árverésen.
„Nem érzékeltük nyomásgyakorlásnak. Akkor az eladás még csak egy nagyon távoli lehetőség volt, abban a szezonban még nyitva volt az üdülő.
Ha nyomást akartak volna gyakorolni ránk, akkor ellehetetleníthették volna a 2019-es szezonunkat.
Mi erről a kilátásról az összes pályázót tárgyszerűen tájékoztattuk, a részletes kiírásban és a szerződéstervezetekben is szerepelt. Tudjuk, hogy a vevőjelöltek maguk is tájékozódtak róla a CD-nél. Ez egy olyan körülmény volt, amellyel számolni kellett, de nem ez volt a meghatározó. A liciten valóban a CD is részt vett, de egy ponton túl nem licitált (előre jelezték, hogy így lesz, csak egy bizonyos határig érdekli őket)” – mondta Hargitai Miklós.
Kerestük a két érintett céget (a DT. Invest Kft.-t és a CDHT Hotel Projekt Kft.-t), hogy a jövőben terveznek-e valamilyen együttműködést és hogy sikerült-e rendbetenniük a közműproblémát. Szerettük volna megtudni, hogy mi a terve Mudura Sándor cégének a stranddal, de a kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Letarolnák Tihanyban a Balaton-partot egy medencés luxusszálló miatt
Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette.
Mindig veszteséges volt
Az üdülő eladása igencsak megosztotta a MÚOSZ testületét. A vita után Keleti Éva tiszteletbeli elnök, Gönczi Mária alelnök, valamint Danó Anna és Kleer László elnökségi tagok lemondtak elnökségi tisztségükről – tagsági viszonyukat, küldötti mandátumukat ugyanakkor Danó Anna kivételével megtartották. Danó Anna a lemondó levelében azt írta, „alapvetően nem értek egyet az üdülő eladásával. Azt gondolom, hogy egy súlyos gazdasági krízis közepén megszabadulni egy, az értékét megőrző, sőt, növeli képes vagyontárgytól, több mint hiba”. A levél itt olvasható.
Hargitai Miklós lapunknak elmondta, hogy az üdülő a MÚOSZ-tagság egy része számára érzelmi kérdés – vannak, akik családok generációi óta oda járnak nyaralni –, másoknak gazdasági ügy vagy éppen teljességgel érdektelen.
Hargitai szerint a tihanyi üdülőt az elmúlt évek átlagában a tagok 3-5%-a vette igénybe, miközben a fenntartását a teljes tagság finanszírozta a tagdíjakból.
Az elnök azt is kihangsúlyozta, hogy a tihanyi üdülő történetének a 2018-as nyár volt a csúcsszezonja a kihasználtságot (és a bevételt) tekintve, de az üdülő abban az évben is veszteséges volt, vagyis a szükséges ráfordításokat és az amortizációt a bevétel nem tudta ellensúlyozni.
Hargitai szerint ez így volt minden korábbi évben is, az üdülő sosem termelt annyi bevételt, hogy abból például felújítási alapot lehetett volna képezni, könyvelési értelemben mindig veszteséges volt.
„Hogy Tihany veszteséges, és ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell, az minden évben szerepel az éves beszámolóhoz csatolt ellenőrző bizottsági jelentésben. A küldöttgyűlésen – amelynek az ingatlannal kapcsolatos döntések a kizárólagos jogkörébe tartoznak – az az álláspont került többségbe, hogy ezt a terhet nem tudjuk tovább vállalni.
Négy év alatt többféle működtetési formát kipróbáltunk, pl. a Booking.com-on keresztüli foglalást is, amelynek következtében 90% fölé ment a foglalás. Ezt az üdülőt ennyi szobával, az ingatlan jellegéből adódó magas költségekkel (nagyon drága a téli temperáló fűtés, mozog a talaj, repednek a falak, a vezetékek stb.) nem lehet gazdaságosan üzemeltetni ”– mondta a MÚOSZ elnöke.
A helyszín piaci értékét ugyanakkor jól érzékelteti, hogy Tihanyban már a vízparttal nem rendelkező zártkerti részen is rengeteg mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót és víztározóként engedélyezett úszómedencét építenek, amiről tavaly drónfelvétellel is beszámoltunk.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A MÚOSZ volt strandja a Balaton-parton. (Fotó: MÚOSZ/muosz.hu) | Erdélyi milliárdos vette meg 900 millió forintért a MÚOSZ tihanyi üdülőjét és strandját | null | https://atlatszo.hu/2021/05/04/erdelyi-milliardos-vette-meg-900-millio-forintert-a-muosz-tihanyi-udulojet-es-strandjat/ |
2015-01-05 00:00:00 | Az egykori Kossuth téri kordonbontó Fidesz egy egykori kordonállítót nevezett ki a Pécsi Tudományegyetem gazdasági vezetőjévé 2014 decemberében. Jenei Zoltán szocialista éra beli ténykedését az alfahír.hu portál vette számba. 2002-ben Lamperth Mónika az addig az ORFK gazdasági főigazgatójaként ügyködő Jeneit a Belügyminisztérium gazdasági helyettes államtitkárává nevezte ki. Jenei a második Gyurcsány-kormányban – 2006 júniusától – […] | true | null | 1 | pestisracok.hu | null | Az egykori Kossuth téri kordonbontó Fidesz egy egykori kordonállítót nevezett ki a Pécsi Tudományegyetem gazdasági vezetőjévé 2014 decemberében. Jenei Zoltán szocialista éra beli ténykedését az alfahír.hu portál vette számba.
2002-ben Lamperth Mónika az addig az ORFK gazdasági főigazgatójaként ügyködő Jeneit a Belügyminisztérium gazdasági helyettes államtitkárává nevezte ki. Jenei a második Gyurcsány-kormányban – 2006 júniusától – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szakállamtitkára volt, egészen 2007 májusáig, amikor is – többek között – a Kossuth téri kordonerdő miatti elképesztő állapotok miatt távoznia kellett.
Az akkor kritikák szerint Jenei “nem egyeztetett” az ORFK vezetésével a kordonok ügyében, holott a tárcánál éppen az ő feladata lett volna közvetíteni a politika és a szakma között. 2007 elején Jeneiék – Gergényi Péterrel karöltve – még az Országgyűlés akkori elnökével, Szili Katalinnal szemben is megvédték a kordonokat, mondván arra “biztonsági kockázatok” miatt továbbra is szükség van.
Jenei úr nemcsak szakértelméről” volt híres, remek ingatlanbefektető hírében is állt, áll – írja az Alfahír. A civilben amúgy közgazdász még 2003-ban, finoman szólva is kedvezményes áron, 11,6 millióért vette meg a 93 négyzetméteres, III. kerületi szolgálati lakását, amihez teremgarázs is tartozik. Piaci elemzők szerint az ingatlan akkori értéke 30 millió forint volt.
A kancellári rendszer létrehozásával a kormány célja az volt, hogy “megszűnjön a felsőoktatásban a rossz gazdálkodás”. Az új rendszerben a rektor az intézmény első számú vezetője, de a kancellár felel az igazgatási, gazdálkodási, jogi, közbeszerzési, műszaki, informatikai működtetésért is.
Forrás: alfahir.hu | Gyurcsányék bukott kordonállító szakállamtitkárát ültették a PTE kancellári székébe | null | https://pestisracok.hu/gyurcsanyek-bukott-kordonallito-szakallamtitkarat-ultettek-pte-kancellari-szekebe/ |
2020-03-06 13:33:00 | Ha az optimista adattal számolunk, akkor a Pancho Aréna a meccsekre eladott jegyekből 253 év alatt térül meg, ha a reálissal, akkor ennél 200 évvel több kell. | true | null | 1 | G7 | null | Nagyjából egy átlagos bajnoki meccsének bevételét oszthatja szét olyan iskolák között a felcsúti focicsapat, amelyek diákjai ingyen kijárnak a Puskás Akadémia FC hazai meccseire. Az akció szép gesztus, de emellett egész biztosan az is a célja, hogy a 3,8 milliárd forintnyi közpénzből felhúzott Pancho ne tűnjön annyira üresnek a mérkőzéseken. A csapatot működtető cég pedig valószínűleg továbbra is pénzt bukik hazai meccsein.
A legaktívabb tanár
Az iskolai akció jelentőségére elég jól rávilágított a hétvégi Puskás Akadémia-Mezőkövesd Magyar Kupa-negyeddöntő. A mérkőzést papíron 742-en tekintették meg a helyszínen, de a 444 a közvetítés képei alapján kiszámolta, hogy a valós nézőszám ennek jószándékkal is legfeljebb csak a harmada lehetett. A bajnoki meccsekkel összevetve már a 742 is a leggyengébb idei adata a csapatnak, a nagyjából 250 fős tényleges szurkoló pedig kevesebb, mint ötöde a hivatalos átlagnézőszámnak.
A negatív rekordban pedig valószínűleg szerepet játszott, hogy a kupameccsekre elvileg nem érvényes a Puskás Akadémia nagy iskolai programja. A már évek óta hagyományosan meghirdetett akció lényege, hogy a csapat értékes ajándékokat oszt szét azok között a sulik között, amelyek a legtöbb diákot küldik a bajnoki mérkőzésekre. Az első három helyezett összesen 450 ezer forint értékben kap informatikai eszközöket, iskolai berendezéseket és sportfelszereléseket, de emellett
díjazzák a legaktívabb tanárt, a leghangulatosabb csoportképet készítő gyereksereget és a közösségi médiában legaktívabb iskolát is.
Mindebből pedig bevétele nincs a csapatot működtető cégnek, hiszen az iskolások természetesen ingyen foglalhatják el a stadion „legfrekventáltabb ülőhelyeit”. Sőt valójában még a díjakon felül is fizet a Puskás, hogy jöjjenek a gyerekek, hiszen bizonyos feltételek mellett az utazás költségét is állják.
Minden nyolcadik néző iskolás
Persze elsőre azt gondolhatnánk, hogy néhány tucat gyerek nem segít a Felcsút meccseinek nézettségén, valójában azonban elég jelentős tömeget képviselnek az iskolások a Pancho Aréna nézőterén. Tavaly ugyanis a Puskás Akadémia hivatalos beszámolója szerint közel 2800 diák látogatott ki a stadionba, miközben a hivatalos számok szerint az összesített nézőszám mindössze alig több, mint 22 ezer volt a bajnoki meccseiken. Azaz
még ha a valóságtól néha eléggé elrugaszkodott hivatalos adatokból indulunk ki, akkor is minden nyolcadik néző az iskolai program keretében érkezett, a valós adat pedig inkább 20 százalék körül lehet.
Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a felcsúti focicsapatot fenntartó cég összességében jelentős összeget bukik a hazai meccsein. Már az is sokat elárul, hogy csak az iskolai akció elviheti egy hazai meccsük teljes jegybevételét. Egy átlagos nézőszámú mérkőzésükén a cég optimista becslés alapján nagyjából 800 ezer forintot kereshet. Ez ugyan több a 450 ezres összdíjazásnál, de egyrészt előbbi számításunk a hivatalos nézőszámból indul ki, míg összegben nincsenek benne a különdíjak, és az iskolák buszoztatása sem.
Negyedévezredes megtérülés
A Puskás FC Kft. nem meglepő módon nincs azok között a futballvállalkozások között, amelyek közzéteszik a jegyárbevételüket, de más csapatok adataiból, illetve a nézőszámból és az árakból nagyságrendileg azért meg lehet becsülni ezt az összeget. Egy korábbi cikkünkben még 2017-es adatok alapján azt írtuk, hogy az elméleti maximum, amit a bajnoki jegyeken kereshetett a Puskás 22,5 millió forint, az optimista becsléssel számolt pedig 17,6. Az iskolai ingyenjegyek azonban az utóbbi modellben sem szerepeltek, ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor inkább 13-15 millió az optimista szám.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, minden nézőn 600 forintot bukik a felcsúti focicsapatMáshonnan viszont elég jól jönnek a bevételek, így bérekre is jutott nagyjából 1,5 milliárd forint.
Összehasonlításképpen a Paks, amely közli beszámolójában a jegyárbevételét, a legutóbbi üzleti évben 8,3 millió forintot keresett a belépők eladásán, papíron kicsit kevesebb nézővel, mint a Puskás, de magasabb jegyárakkal.
Ha az optimista 15 millió forinttal számolunk, akkor a 3,8 milliárdos Pancho Aréna a meccsekre eladott jegyekből (tőkeköltség nélkül) 253 év alatt térül meg, ha a pesszimistább paksi benchmarkból indulunk ki, akkor ennél 200 évvel több kell. Ez persze csak játék a számokkal, és nem csak azért, mert a felcsúti (és úgy általában a magyar) focinál sosem számítottak az üzleti szempontok, hanem azért is, mert a költségeket is figyelembe véve egyáltalán nincs haszna a meccsekből a Puskás FC Kft-nek.
A vállalat ugyanis nem csak a diákokat buszoztatja, hanem bárkit, akinek erre igénye van, és komoly összegeket szán a jegyek értékesítésére, illetve az érkező autók kezelésére is. Ez pedig minden bizonnyal többe kerül, mint amennyi a belépőkből befolyik. A 2017-es beszámolóban parkoltatás, és jegyértékesítés munkadíja soron 31 millió forintnyi ráfordítást számoltak el. Egy évvel később már nem szerepeltették külön ezt a tételt az éves jelentésükben, de vélhetően komoly csökkenés nem volt a költségekben.
A témában egy hónappal ezelőtt küldtünk kérdéseket a Puskás Akadémia sajtóosztályának. Kíváncsiak lettünk volna, hogy az őszi szezonban hány iskolás látogatott ki a meccsekre, mennyi fizető néző van a mérkőzéseken és tőlük mekkora bevétele származik a Puskás FC Kft-nek, ám válaszokat nem kaptunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból. | A fizetett gyereknézők sem jöttek, kiürült a felcsúti stadion | null | https://g7.hu/adat/20200306/a-fizetett-gyereknezok-sem-jottek-kiurult-a-felcsuti-stadion/ |
2017-11-27 14:30:00 | Cegléd vezetése sosem sajnálta a pénzt a helyi nyilvánosság támogatására: noha a városnak van saját újságja és tévéje, 2011-től öt év alatt közel 80 mill | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Varga család Cegléden trafik-tényező: apa és fia két betéti társaságon keresztül hat nemzeti dohányboltot üzemeltet, a városban minden harmadik trafik az övék. Két betéti társaság a tulajdonos, az idősebb és az ifjabb Varga keresztbe bel-, illetve kültagok a két bt-ben: a trafiktörvény alapján egy személy csak három trafikot kaphatott.
Tavaly 435 millió forint volt e cégek bevétele, de az adózott eredmény ehhez képest meglepően kevés, alig több mint 1 millió. Ennél sokkal rosszabbul muzsikál a család könyvkiadás főprofilú kft-je, amelyet az ifjabb Varga igazgat: a Vassily Kiadó Kft. évek óta súlyosan veszteséges, csak a mára 30 milliósra duzzadt tagi kölcsön, vagyis a tulajdonosok befizetése tudja a víz fölött tartani.
Abban persze semmi meglepő nincs, ha egy könyvkiadó cég masszívan veszteséges – csakhogy a Vassily Kiadó Kft. ma már nem a kulturális piacon küzd a túlélésért, hanem étterem-borozót üzemeltet Cegléd belvárosában. Fura módon a veszteséget épp a vendéglátás termeli.
Trafik mellé készpénzt
Pedig nemcsak a hat trafikban nyilatkozott meg a hatalom jóindulata a Varga család felé: a városi vagyonkezelő, a Várvag Kft. épp 2014-ben, fél évvel az étterem megnyitása után 24 millió forint értékű szerződést kötött a Vassily Kiadó Kft-vel PR-média szolgáltatás nyújtására – a megállapodást nem nehéz burkolt támogatásnak látni.
Nem ez volt az első megbízás az önkormányzati cégtől: 2011 és 2015 között közel 80 millió forint érkezett a vagyonkezelőtől a Varga-cég számlájára. A fennmaradó 55 millió forinttal kapcsolatban nem találtunk szerződést, de a Vassily tulajdonos-ügyvezetője kérdésünkre azt mondta, minden kifizetés mögött írásos dokumentumok, szerződések és teljesítési igazolások vannak.
A 2014-es szerződés szerint a nettó 24 millióért a Vassily Kiadó másfél év alatt 110 darab, fotókkal is feldobott rövid PR-cikket állít elő és közöl az általa kiadott városi periodika, a Ceglédi Mozaik nyomtatott és online változatában, továbbá összesen 45 oldalnyi hirdetési felületet is biztosít a magazinban a városi vagyonkezelőnek. A szerződés szerint a Vassily más helyi médiaterméknél is vásárol felületet, és a 110 cikket ott is megjelenteti.
A szerződést 2014 április végén kötötték, és július 1-jétől volt hatályos, de helyi forrásaink, illetve a hozzáférhető lapszámok szerint a PR-tevékenység ennél jóval korábban, már az év elején beindult a Ceglédi Mozaik oldalain: a lap Facebook-oldalán is követhetően az április 6-i választás előtt egyre-másra felbukkan a Fidesz jelöltje, Földi László polgármester-képviselő, akinek a kampányát március közepén még a miniszterelnök is megtolta egy ceglédi vizittel – nem csoda, hogy a Mozaik erről is képes beszámolót közölt.
Részleges teljesítés
A Ceglédi Spotlight nem volt rest utánamenni a Vassily által a szerződés szerint legyártott cikkeknek – csakhogy viszonylag kevés ilyet találtak. A ceglédi helytörténeti gyűjteményben csak 2014-es példányokat őriznek, de ezekben sincs túl sok, a szerződés szerinti tartalom, 2015-ben pedig már nem kaptak egyetlen számot sem a Mozaikból. A helytörténeti gyűjteményből tehát nem ellenőrizhető, hogy egyáltalán jelent-e meg Mozaik a szerződés szerinti PR-cikkel ebben az évben – Varga szerint igen -, de ha jelent is meg újság, biztosan nem túl sok: a Vassily Kft. beszámolói alapján az előző évinek csak a töredéke.
2013-ban még 5,3 millió volt a Vassily Kiadó nyomdaköltsége – ebben az évben 26 millió érkezett a vagyonkezelőtől; 2014-ben 17 millió jött, és 3,5 millió ment el nyomdára, egy évvel később 8,5 millió a Várvag-bevétel és mindössze 500 ezer a nyomdaszámla. Igaz, 2015-ben a Várvag felbontotta a szerződést a Vassily-vel – Varga szerint erre semmi konkrét ok nem volt, a vagyonkezelőnek joga volt indoklás nélkül kiszállni az ügyletből.
A lapkiadó-étteremtulajdonos azt állítja, nem keresett semmit a Ceglédi Mozaikkal, a nyomdaköltség, a terjesztés és az egyebek elvittek mindent. A Vassily Kft. gazdálkodási adatai ezt az állítást nem támasztják alá. A Ceglédi Spotlight megszerezte a városi vagyonkezelőtől a Várvag és a Varga-cég közti pénzmozgásokat tartalmazó adatokat: ezekből az látszik, hogy a cég az étterem indításával, és nem a városi újság miatt lett veszteséges: 2012-ben 15 millió érkezett a vagyonkezelőtől, és a Vassily 3,5 millió forintos adózott eredményt ért el.
Két évvel később, mikor már beindult az étterem is, 17 milliót fizet ki a Várvag a Vassily-nek, de az eredmény már 3,5 millió forint veszteség. Egy évvel később még mindig jön 8,5 millió a várostól, de ekkor már alig van költség a Mozaikkal, a cég viszont 9 milliós mínuszt csinál. Elég egyértelmű, hogy a Vassily eredményének bezuhanását pont nem a dotált városi lap, hanem az étterem okozta.
Eddig tartott a hála?
A pénzforgalmi adatok alapján tavaly már egy fillér sem jött a várostól, és ez az eredményeken is látszik: 15 milliós forgalom mellett 6 millió feletti lett a veszteség. Varga arra nem adott magyarázatot, hogy miért lett kegyvesztett Földi képviselőnél, akinek a kezében még mindig összefutnak a ceglédi szálak. Azt viszont némi keresgélés után meg lehet fejteni, mivel nyerte el néhány éve az akkor még polgármester-képviselő támogatását.
2010 nyarán, mindössze három hónappal az önkormányzati választás előtt Földire nézve igen kellemetlen cikk jelent meg a hvg.hu-n: az írás szerint a város kélt évvel korábban mélyen a reális ár alatt értékesített egy ingatlant, egy 30 hektáros volt laktanya egy részét a városvezetés kedvenc cégének. Az ügyben a város vezetése részéről számos, nehezen megmagyarázható mulasztás és szabálytalanság történt, a végeredmény pedig komoly, akár százmilliós nagyságrendű veszteség lett, amit Cegléd volt kénytelen lenyelni.
A város vagyonkezelője – a Várvag Kft. – egy évvel később felértékeltette a laktanyának a városnál maradt részét, és az értékbecslés egyértelművé tette, hogy a korábbi eladásnál a várost valóban komoly veszteség érte. A Várvag akkori vezetőjét, a botrány feltehető kirobbantóját, Petrényi Mihályt ekkor kezdték el támadni, egy évvel később lemondani kényszerült.
A súlyos állítások ellenére Földiék nem kértek helyreigazítást a hvg-től, inkább helyben próbálták meg afféle kommunikációs válságként kezelni az ügyet. Ebben kapott jelentős szerepet Varga, és ingyenes magazinja, a Ceglédi Mozaik.
Varga augusztusban hosszú cikkben magyarázta el a ceglédieknek, hogy semmi nem úgy van, ahogy látszik lenni: a hvg-cikk csak szenzációkeltés, és az egész ügy mögött a Várvag kicsinált vezetője, Petrényi Mihály áll, aki a Jobbik támogatásával indul a polgármesteri székért Földivel szemben.
Ez a cikk nettó szerecsenmosdatás, de ügyesen van megcsinálva, a botrány okait elkenő írás zárlata hibátlan kríziskommunikáció: „Földi László polgármester megkeresésünkre elmondta: a Várvag-ügyet lezártnak tekinti, (…) Dolgozni akar, és nem politikai játszmák felhasznált szereplője lenni.”
A 2010. októberi választáson Földi László 4800 szavazattal újra polgármester lett. A Várvag volt vezetőjére, Petrényi Mihályra 2100 ceglédi szavazott, ezzel Petrényi kapta a második legtöbb voksot.
Azt persze nem tudni, a Ceglédi Mozaiknak mekkora szerepe volt abban, hogy Földi László túlélte a botrányt, de a rákövetkező évben Varga cége havi 1 milliót kapott a Mozaikra a várostól, ’13-ban pedig már összesen 26 milliót. Csakhogy ekkor beindult a vendéglátás, ami aztán mára lenullázta az egész korábbi sikertörténetet.
Ceglédi Spotlight – Becker András
A Ceglédi Spotlight helyi oknyomozását szántuk nyitóanyagnak az Országszerte blogon, és ezen a döntésünkön az sem változtatott, hogy a sztori időközben megjelent a 444-en, és körbement a mainstream nyilvánosságban. Az anonimitásukat továbbra is őrző ceglédi őrkutyák példaszerű munkát végeztek, pont azt csinálták, amire a helyi nyilvánosságnak szüksége van: dokumentumokat szereztek meg, adatbázisokban keresgéltek, és így feltártak egy helyben mindenki által pletykált történetet, ami aztán bekerült az országos nyilvánosságba. | Hálapénz a helyi nyilvánosságnak: a Ceglédi Mozaik milliói | null | https://atlatszo.hu/2017/11/27/halapenz-a-helyi-nyilvanossagnak-a-cegledi-mozaik-millioi/ |
2017-02-07 13:05:00 | Két hete újabb szereplője van a meglehetősen zárt kaszinós szuperligának: Szima Gábor, Andy Vajna és Garancsi István mellett egy viszonylag ismeretlen gy | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Pécsen 2013 óta várnak arra, hogy újra legyen kaszinó a városban, de a dolog csak nem akart sikerülni. Tavalyelőtt négyen is pályáztak, de az első körben a koncessziót kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium mind a négy pályázatot elutasította. 2016 januárjában aztán újabb forduló volt, ezúttal már csak három pályázóval, és idén végre nyertest hirdettek: a Treff-Klub Szolgáltató Kft. üzemeltethet október 1-jétől II. kategóriás kaszinót a városban.
Éppen egy évvel korábban nyerte el a Treff-Klub a győri kaszinó üzemeltetési jogát – már akkor lehetett csodálkozni, hogy egy, a helyi játszmákban ugyan nagypályásnak számító, de országosan viszonylag ismeretlen ügyvéd, dr. Rákosfalvi Zoltán kapta a Treff-Klub egyedüli tulajdonosaként a milliárdos profittal kecsegtető üzletet.
A milliárd itt nem képletesen értendő: az időközben Garancsi István résztulajdonába került soproni kaszinó 2015-ben 787 millió forint adózott nyereséget hozott a tulajdonosoknak, de még ez is elég szerény teljesítmény Andy Vajna kaszinóinak 6 milliárd feletti 2015-ös adózott eredményéhez viszonyítva. Ehhez képest a soproni kaszinó után 111 millió forint koncessziós díjat kell fizetni, a pécsi kaszinó díja is ennyi lesz – a szerződésben rögzített díj mögötti számítások feltehetően a soproniéhoz hasonló bevétellel kalkuláltak a leendő pécsi kaszinó esetében.
Adódik a kérdés, ki lehet az a győri ügyvéd, aki rövid idő alatt két ilyen jelentős haszonnal kecsegtető monopol-üzletre tett szert a kormányzat jóvoltából. Rákosfalvi (a koncessziós szerződés így írja a nevét, a cégadatbázisokban viszont Rákosfalvy) először a győri Audi-telkek megvásárlása kapcsán került a hírekbe – az ügyleten realizált brutális profitról viszont akkor még mondhatta, hogy nem ő, hanem az általa képviselt luxemburgi cég kereste halálra magát a jól időzített telekvásárláson. Hogy ő csak megbízott. A kaszinóügyletre is érvényes átláthatósági szabályok miatt viszont itt már csak a maga nevében lehetett üzletelni.
A győri kaszinóüzlet kapcsán már bemutattuk, hogy a szerencsés koncesszió-nyertes Rákosfalvitól mindössze két lépésre találjuk Seszták Miklós minisztert, aki egyébiránt a fejlesztési tárca vezetőjeként ellenjegyzi a koncessziós szerződéseket.
A győri után a pécsi kaszinójogot is elnyerő Treff-Klub ügyvezetője ugyanis egy bizonyos Kruppa Zsolt – a szerződés mellékletében ő nyilatkozik, hogy a cég „átlátható szervezet”, és Rákosfalvi a kizárólagos tulajdonos. Kruppával viszont nemcsak közeli jó viszonyt ápol, illetve ápolt Seszták, de a feleségeik révén – mondjuk így: családilag – a mai napig szoros üzleti kapcsolatban állnak. Kruppa Edina és Sesztákné Berecz Marianna két céget is közösen birtokol, de fellelhető a két család közt egy Egyesült Államok-beli üzleti kapcsolat is.
A miniszterről pedig éppen két éve írtuk meg, hogy céges kapcsolatok révén közel 200 millió forint kölcsönt kapott az egyik legnagyobb áfacsalási üggyel megvádolt cégcsoport tulajdonosi körétől. A Ramiris cégcsoporthoz olyannyira közel volt és van a miniszter, hogy – bár az áfacsalási ügyben emlegetett Ramiris Rubin Zrt-t 2009-ben átkeresztelték Irisz Média Zrt-nek, ráadásul május óta végelszámolják-, a miniszter autókereskedéssel foglalkozó cége a mai napig Ramiris Autó Kft. néven fut. Hogy a kölcsönökkel mi lett, azt nem tudni.
Ha minden jól megy, idén ősszel már beindul az üzlet a pécsi kaszinóban is, a publikum meg töprenghet, ki lehet az a szerencsejátékos, akit beengednek arra a zsákmányterületre, ahol Garancsi István és Vajna Andy portyázik. | A győri Audi-telkek ügyében eljáró ügyvéd kapta a pécsi kaszinó-koncessziót | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/02/07/a-gyori-audi-telkek-ugyeben-eljaro-ugyved-kapta-a-pecsi-kaszino-koncessziot/ |
2021-03-01 00:00:00 | A veszprémi aréna rettenetes mínuszokat hozott a korábbi tulajdonosnak, a veszprémi önkormányzatnak. A csapat mögött álló cég viszont hosszú évek óta először nyereséget mutatott ki. | true | null | 1 | 24.hu | null | Évek óta rendre a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe jut a Telekom Veszprém, de még egyszer sem sikerült a csúcsra érnie. Legutóbb sem volt ez másként, előbb a Kieltől kapott ki hosszabbításban, majd a bronzmeccset sem tudta hozni a párizsi csapat ellen.
Annyi viszont változott, hogy a csapat mögött álló cég, a Veszprém Handball Team Zrt. hosszú évek óta először nyereséget mutatott ki: csaknem 2,9 milliárd forint árbevételt és 139 millió forint adózott eredményt könyvelt el a 2020. június 30-ával záruló üzleti évben (és már a megelőző csonka félévben is 221 millió pluszban zárt). Pedig 2015 és 2018 között minden évben több száz milliós veszteséget,
négy év alatt összesen közel 2 milliárd forint mínuszt hozott össze a sportvállalkozás.
Csak 2018-ban 479 millió volt a veszteség, 2016-ban pedig ennél is több, 566 milliós mínuszt mutattak ki.
A legilletékesebbnél, Csík Zoltánnál, a zrt. vezérigazgatójánál érdeklődtünk, mi okozta a nagy változást. Az egykori gyilkossági nyomozóból csődszakértővé és jogásszá avanzsált Csík 2018 tavaszán érkezett Veszprémbe, addig Mészáros Lőrinc birodalmában töltött be különböző posztokat. A Veszprémnek a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Kft. a tulajdonosa, de ebbe belefér, hogy Szíjj üzlettársa, Mészáros adjon embert a rendrakáshoz. Csík magyarázata szerint racionalizálták az Építők Sportklub és a Veszprém Handball Team Zrt. közötti kapcsolatot és a gazdálkodásban több – nem részletezett változtatást – eszközöltek, így faragták le az előző évek veszteségeit, és értek el nyereséget.
A tiszakécskei multimilliárdos Szíjjnak túl sok öröme nem lehetett eddig a kézilabdában, az előző években többször is a zsebébe kellett nyúlnia, hogy rendezze a veszteségek miatt újra és újra megbillenő tőkehelyzetet. A legutóbbi mérlegben ugyan nem részletezték, mi történt, de durván 600 millió forint látszik a „lekötött tartalék pótbefizetés miatt” soron. Ennek a zömét a Duna Aszfaltnak kellett állnia, tekintve, hogy 94 százalékban tulajdonosa a kézilabdacégnek. Kérdésünkre, hogy a 2018 végén mínusz 611 millió forint saját tőkét hogyan tornázták fel 2020 közepére plusz 365 millióra, Csík Zoltán azt válaszolta, hogy „új pénzügyi struktúra építésének az eredményeként állt helyre a zrt. tőkehelyzete”. Megváltoztatták például az éves elszámolást a sportszezonra vonatkozó pénzügyi elszámolássá, így az időbeli elhatárolások nem torzítják a mérleget – említett egy elemet.
A cégbíróságnak leadott mérleg alapján néhány százmillióval nőttek a Veszprém bevételei az előző évekhez képest. A közel 2,9 milliárd forintból 1,67 milliárdot a reklám és szponzoráció tette ki, de hogy mely cégektől, szervezetektől érkezett esetleg több szponzorpénz, illetve reklámbevétel, mint korábban, arra nem kaptunk választ. Csík Zoltán arra hivatkozott, hogy a Veszprém honlapján, illetve a mezeken és a kiadványain feltünteti a támogatóit, de a velük kötött szerződés üzleti titkot tartalmaz, a konkrét összegeket csak a támogatás nyújtói közölhetik.
A mérlegből kiolvasható, hogy jogdíjakból 626 millió, bérlet és jegyeladásból 381 millió folyt be, a Bajnokok Ligája 151 milliót hozott a konyhára. Ezen felül egyéb bevételekből 724 millió forint jött be, amiből a legnagyobb tétel a tao-támogatás, amiből 394 millió forintot tüntettek fel a mérlegben. Ezek szerint ütemesen folyik a pénz a cégektől az állami költségvetés helyett a klubhoz – tavaly azt írtuk, hogy a veszprémi kézilabda 6,2 milliárdos tao-bevételből 4 milliárd jutott a Bajnokok Ligájában vitézkedő csapat mögött álló Veszprém Handball Team Zrt.-nek, szűk másfél milliárd forint pedig az utánpótlás-alapítványnak.
Ami a kiadásokat illeti, a legnagyobb költség a bérekre kifizetett 2,1 milliárd forint (a személyi jellegű kiadás összesen 2,3 milliárd). Két kispadnyi sztár gázsijához kell is a milliárdos büdzsé, ám hogy mennyi a játékosoknak kifizetett pénz, arra nem kaptunk választ. A pontos milliókat csak találgathatjuk, de irányadónak jó lehet a botrányos körülmények között távozó Ljubomir Vranjes edző esete, akit annak idején a svéd Aftonbladet faggatott a veszprémi időszakáról. Nyilatkozatából az bontakozott ki, hogy pénzben nem volt hiány, úgy tudni, hogy az akkoriban a legdrágábbnak számító edzőt 1 millió euróért szerezték meg a Veszprémhez (és a magyar válogatotthoz). A 2,1 milliárdos bérköltséghez Csík Zoltán annyit fűzött hozzá, hogy ebben a játékosokon kívül az arénaüzemeltetés teljes személyzete, az utánpótlás és a felnőtt csapat teljes személyzete szerepel, több mint százan.
A bérköltségek mellett eltörpül a veszprémi csapatnál a játékosok ügynökeinek kifizetett 236 millió forint, a bérleti díjakra kiadott 154 millió, a repülőre és szállásra költött 111 millió forint vagy a regenerálókra, gyógyszerekre fordított 20 millió.
Veszprém elajándékozta az Arénát
Mint Csík Zoltántól megtudtuk, 2020 márciusa óta a járványhelyzet miatt a Veszprém Aréna működési költségeit a Veszprém Handball Team Zrt. fizeti. Az aréna korábban 100 százalékban a városi önkormányzat érdekeltsége, a Csarnok Kft. tulajdona volt, de az átruházta a tulajdonjogot (a telket és a felépítményt egyaránt) a magyar államra, így a város 2020. január óta már nem tulajdonosa az Arénának – kaptuk a hivatalos választ a polgármesteri kabinettől.
Csendben szabadultak meg a város emblematikus sportcsarnokától, az évente százmilliós terhet jelentő létesítménytől, ami most különösen jól jön, mert a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódó építkezésekkel hamarosan újabb terheket kell a nyakába vennie a városnak. Az önkormányzat mindenfajta hírverés nélkül adta át az épületet a hozzátartozó ingóságokkal együtt, így az üzemeltetés és a működtetés kikerült a hatásköréből. Az 5 milliárd 419 millióra értékelt vagyon tulajdonosi jogai átkerültek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez, a vagyonkezelési feladatokkal pedig a Nemzeti Sportközpontokat (NSK) bízták meg.
Azt, hogy a Veszprém Arénát vegyék állami tulajdonba, a kormány már jóval korábban kitalálta: 2016-ban még az volt a terv, hogy állami beruházás keretében jelentősen átépítik az épületet annak érdekében, hogy a nemzetközi szinten is jól menő Telekom Veszprém otthona lehessen a 2022-es magyar-szlovák rendezésű kézilabda Európa-bajnokság egyik magyarországi helyszíne. A 3 milliárdról induló beruházási terv 2019 nyarára a csillagászati 39 milliárd forintra gyarapodott, ekkor azonban a kormány visszakozott. Szokatlan módon, gazdaságossági okokra hivatkozva leállította az átépítési projektet, és azzal a lendülettel Veszprémet is lehúzta a leendő helyszínek listájáról.
Jóllehet, az ingatlan állami kézbe adásának eredeti indoka másfél éve megszűnt, a folyamatot mégsem állították le, az ajándékozást – többszöri csúszással – nyélbe ütötték.
A város mégsem szabadult meg teljesen a pénznyelő sportlétesítménytől, az NSK ugyanis rögvest kiadta a csarnok üzemeltetését a vészprémi kézilabdacsapat mögött álló vállalkozásnak. Az NSK kérdésünkre nem árulta el, hogy mennyiért és pontosan milyen konstrukcióban adta tovább a létesítményt, rövid válaszukban azt írták, hogy az Aréna határozott idejű szerződés alapján a Veszprém Handball Team Zrt. üzemeltetésében áll, a fenntartási költség pedig az üzemeltetőt terheli.
Az új helyzet azonban szinte biztos, hogy sem az állam, sem a veszprémi önkormányzat számára nem előnyös. Az állam ugyanis már a 2019-es lefújás előtt beleölt több mint 5,3 milliárd forint költségvetési pénzt a csarnokbővítésbe. Egy 2018-as kormányhatározat alapján kifizettek 3,6 milliárdot azért, hogy egy összegben teher- és igénymentesítsék a PPP-konstrukcióban fejlesztett arénát az építési költség hátralékaitól. 1,7 milliárdot pedig az előkészítésre és tervek elkészítésére különített el a kormány. | Nagy lángon égették a milliárdokat a veszprémi kézilabda-arénában | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/01/veszprem-kezilabda-arena-csik-zoltan/ |
2011-02-11 12:00:00 | A bolgár és az észt szövetség azt kéri az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA), hogy vizsgálja ki a két válogatott szerdai egymás elleni felkészülési mérkőzését, amelyet magyar bírói hármas vezetett, s a végeredmény furcsán alakult. | true | null | 1 | fn.hu | null | Az antalyai meccs 2-2-re végződött úgy, hogy mind a négy gól 11-esből született.
“Furcsa volt négy büntetőt látni egy mérkőzésen belül – mondta Boriszlav Mihajlov, a bolgár szövetség elnöke. – A helyzet úgy még furcsábbá válik, hogy az előző meccsen szintén három 11-es volt.”
Az észt-bolgár találkozó előtt rendezett, szintén antalyai Lettország-Bolívia összecsapás 2-1-es eredménnyel zárult, s a Reuters hírügynökség szerint mindkét meccset Selmeczi Krisztián vezette. A Nemzeti Sport ugyanakkor úgy tudja, hogy az észt-bolgáron Selmeczi – Csák Jánossal – csak asszisztensi feladatokat látott el, míg a sípot Lengyel Kolos fújta, utóbbi meccsen pedig egy horvát hármas működött közre. Az újság szerint mindhárman a Budapest-bajnokság, illetve az NB III játékvezetői keretének tagjai.
“Az MLSZ játékvezetői bizottságához semmilyen megkeresés sem érkezett, a három bírót tudtom nélkül kérte ki egy szervezet” – nyilatkozta Vágner László, a magyar szövetség játékvezetői bizottságának vezetője az nso.hu-nak. „Mint utóbb értesültem róla, azért, mert korábban megelégedésre működtek a kikérő szervezte nemzetközi ifjúsági tornákon. Ami viszont biztos: elvileg élvonalbeli, hangsúlyozom, NB I-es bíró vezethet ilyen meccset, gyakorlatilag azonban csak olyan játékvezetők bíráskodhatnak, akik tagjai a FIFA-keretnek. A felelősség a mérkőzés szervezőit terheli. Döbbenten állok a hír előtt, biztos, hogy amíg én vagyok a bizottság elnöke, a három játékvezető nem vezet több mérkőzést Magyarországon. Azonnal levelet írok az érintett szövetségeknek, s miközben elnézést kérek tőlük, jelzem, az MLSZ-nek semmi köze a küldéshez.”
Az észt szövetség szóvivője szerint a barátságos találkozót egy ügynökség szervezte, amellyel a jövőben nem fognak együttműködni.
“Már a kezdő sípszó előtt kaptunk olyan információkat, hogy esetleg fogadási csalás áll a háttérben, miután ugyanez az ügynökség szervezte a lett-bolíviai mérkőzést is, ahol három büntető esett” – fogalmazott Mihkel Uiboleht.
Az UEFA egyelőre nem reagált a bolgárok és az észtek kérésére. | Az UEFA-hoz fordulnak a magyar bírók miatt | null | https://24.hu/elet-stilus/2011/02/11/uefa_hoz_fordulnak/ |
2020-01-18 00:00:00 | MindeközbenA gumiabroncsokból készült női torzót Baráth Gábor készítette Mohácson. A művész használt kerékpár-, motor- és autógumik... | false | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | null | 0 | Kedves ismerőseim, Nóráék évek óta Szicíliában élnek, igaz, a sziget fővárosával, Palermóval szinte épp átellenes oldalon. Ez azért érdekes, mert ugyebár kedden – a délolasz területek közül először – Palermóban is felbukkant a koronavírus. Annak ellenére, hogy ők jócskán több mint kétszáz kilométerre laknak onnan, a helyi karnevál is elnéptelenedett, hiánycikk lett a maszk és a kézfertőtlenítő – utóbbit négyes kiszerelésben 200 euróért tudna rendelni –, viszont az egyik kínai üzletben, ahol egyébként nem volt senki, talált egy csodálatos ereklyét, ezt ni:
Fotó: Olvasónk, Nóri
Igen, ez egy vegyvédelmi öltözéket idéző jelmez. Nyersfordításban, ahogy most a kínai üzletben árusítják: egy "antivírus jelmez". Nóri azt írta, "gondoltam, veszek, legalább lesz maszkom és jól megijesztek mindenkit", de végül túl drága volt ahhoz, hogy csak úgy vegyen egyet viccből, szóval nem tudtuk meg, hogy kicsomagolva milyen is ez a szett.
Egyébként van egy, a koronavírusra adott kedves, pozitív reakció is: tanárok, írók és tankönyvszerzők létrehoztak egy weblapot és hozzá egy Facebook-oldalt a karanténba került gyerekeknek és szüleiknek, hogy a karantéban lévő gyerekeknek ne kelljen a tanulást megszakítaniuk, és otthonról is tanulhassanak. A Lezioni sul sofá (Tanulás a kanapén) oldalnak egyelőre még csak bő 800 követője van, de a honlap folyamatosan olyan terhelés alatt van, hogy ennek a posztnak a megírásakor is Resource Limit Is Reached üzenetet ad.
| Mindeközben - Guminő, de nem olyan | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2020/01/18/gumino_de_nem_i_olyan_i |
2006-03-25 00:00:00 | Feloldotta a Postabank Rt.-nél és a Workout Kft.-nél az állami pénzek felhasználásának ellenőrzésérő | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A Kehi-vizsgálattal kapcsolatos újságcikkek nyomán a pénzügyminiszter február 16-án kérte be a Kehi-től a Postabank-vizsgálat anyagait. A Kehi elnöke hat dokumentumot küldött át, és kérte, hogy a tárca foglaljon állást: indokolt-e az azokban szereplő adatok titkosítása. A kérdésről szakértőket is megkérdezett a minisztérium, majd jelezte: nem ellenzi a minősítés feloldását, mivel azonban a titkosítást annak idején nem a Pénzügyminisztérium rendelte el, annak feloldásáról sem intézkedhetett. Ezek után kérte Kiss Péter kancelláriaminiszter a Kehi-től a felülvizsgálatot, illetve a dokumentumok mielőbbi nyilvánosságra hozatalát. Ezt követően kezdte meg a Kehi - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény alapján - a minősítés felülvizsgálatát. (MTI) | Archívum: Postabank-jelentés: már nem titkos, még nem nyilvános - NOL.hu | null | http://nol.hu/archivum/archiv-398478-210395 |
null | Az eredmény ismert, az önkormányzati választást toronymagasan nyerte a "Rajta, Újváros!" Egyesület, az új közgyűlés alakuló ülését a Városháza közgyűlési termében tartották. | true | [
""
] | 0 | Dunaújváros Online | null | Ünnepélyes keretek között tartotta alakuló ülését Dunaújváros közgyűlése a Városházán - vagyis a június 9-i választás nyomán ma új fejezet kezdődött a dunaújvárosi önkormányzatiság történetében.
Töretlen a bizalom
A közgyűlés elején dr. Hanák Tamás, a Helyi Választási Bizottság elnöke számolt be a választás eredményéről. Mint hangsúlyozta, az elmúlt több választás során is egyre alacsonyabb volt a szavazásra jogosultak lélekszáma, ugyanakkor egyre magasabb volt a részvételi arány a helyhatósági választásokon. Az eredmény ismert: amint arról a DO hasábjain is beszámoltunk, az önkormányzati választás során megerősítették pozíciójában Pintér Tamás polgármestert, és a "Rajta, Újváros!" Egyesület jelöltjei az összes egyéni körzet képviselői székét elhódították.
Az alakuló ülés következő felvonásaként esküt tett Pintér Tamás polgármester, majd képviselői eskütétel során a közgyűlés 14 képviselője is.
Összefogással a fejlesztésekért
A közgyűlés megállapította a polgármester tiszteletdíját, illetve költségtérítését, valamint elfogadta a testület szervezeti és működési szabályzatát. Pintér Tamás az új önkormányzati ciklus első beszédében konstruktív városvezetői munkát ígért, ennek érdekében összefogást kért, méghozzá a fejlesztések tekintetében pártpolitikai hovatartozás nélkül.
A város első ember külön is kitért a vasmű kérdéskörére: mint hangsúlyozta, közös érdek a térség legnagyobb foglalkoztatójának működése, így mindenképpen azt szeretnék, hogy termeljen a gyár, és munkabéreket fizessen a tulajdonos.
A közgyűlés végén a képviselők a polgármester javaslatára, titkos szavazással megválasztották az előttünk álló ciklus alpolgármestereit - ahogy a közgyűlési többség vonatkozásában, úgy e téren is maradt a már ismert felállás: a város általános határkörű alpolgármestere Mezei Zsolt lett, aki továbbra is felügyeli a városüzemeltetés területét, Szabó Zsolt maradt a gazdasági és koordinációs alpolgármester, míg Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármesterként folytatja a munkát.
Több változatlan tényező mellett egy biztos: a mai nappal új fejezet kezdődik a dunaújvárosi önkormányzatiság történetében! | Megalakult városunk új közgyűlése | null | https://dunaujvaros.com/hirek/202410/megalakult_varosunk_uj_kozgyulese |
2017-09-28 11:57:00 | Pécs elkezdte a vagyona kiárusítását - Elárverezik a volt pécsi bőrklinikát csaknem 1 milliárdért. Az ellenzék szerint fideszes haveroknak játsszák át. | true | null | 1 | Index | null | Csaknem egymilliárd forintos, nettó 992,8 milliós kikiáltási áron, nyílt árverésen értékesíti az egykori pécsi bőrklinika épületegyüttesét a tulajdonos baranyai megyeszékhely önkormányzata - döntött a város közgyűlése csütörtök délután rendkívüli ülésén.
A megszavazott előterjesztés szerint a Kodály Zoltán utcai ingatlan 2009-ben a magyar állam, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az önkormányzata közötti csereszerződés alapján került a város tulajdonába, a Leőwey Klára Gimnázium elhelyezése céljából. Mivel azonban a gimnázium nem költözött oda, az épület funkció nélkül maradt. Az önkormányzat 2015 márciusában lépett birtokba, és az ingatlan hasznosítását tűzte ki célul - írták. A dokumentum kitért arra is, hogy az "előterjesztést konkrét befektetői szándék előzte meg".
7,5 milliárd a hiány
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester az ülésen kiemelte: a "meglehetősen leromlott állapotú" épület értéke az új ingatlanforgalmi szakvélemény alapján nettó 992,8 millió forint, ami mintegy 69 millióval haladja meg a korábbi értékbecslés összegét.
A polgármester a hivatal gazdálkodásában előállt 7,5 milliárd forintos hiányra utalva azt mondta, hogy
az ingatlaneladás jelentősen könnyíthet az önkormányzat költségvetési helyzetén.
Az önkormányzat hatalmas hiánya pár héttel ezelőtt került be az országos hírekbe, miután kiderült, hogy egy "stratégiai irányító testület" veszi át az irányítást a polgármestertől.
Páva Zsolt mostani javaslata szerint az ingatlant transzparens árverési eljárás keretében értékesítik. A hirdetményt az önkormányzat honlapján, ügyfélszolgálati helyiségeiben és a helyi médiában is közzéteszik, az eredményét pedig október 25-én ismertetik.
Az előterjesztés szerint a pécsi építési szabályzat jelenleg az ingatlan oktatási-egészségügyi célú hasznosítását teszi lehetővé. A polgármester szerint ugyanakkor felmerülhet, hogy az új tulajdonos nem ilyen hasznosítást tervez, ezért az építési szabályzatban az erre vonatkozó korlátozás módosítása később "megoldás lehet".
Az ellenzék szerint a haveroknak játsszák át
Gulyás Emil, az MSZP önkormányzati képviselője az ülésen azt valószínűsítette, hogy az új tulajdonos nem a jelenlegi megkötés szerinti hasznosítást tervez. Egyúttal azt javasolta: még az eljárás előtt módosítsák a hasznosíthatóság kritériumait, mert így a jelenlegi kikiáltási árat "lényegesen meghaladó" összegért találhat gazdára a 18 ezer négyzetméter területű, "rendkívül jó fekvésű" ingatlan. A SzabadPécsnek korábban azt mondta, "messziről szaglik, hogy haveroknak játszanák át a területet, akik biztosak benne, hogy később bármire használhatják a telket.
Felmerül a gyanú, hogy a gyámságban vergődő pécsi városvezetés végső kétségbeesésében is a fideszes haveroknak akar segíteni.
Fogarasi Gábor jobbikos képviselő arról beszélt, hogy az építési szabályzat későbbi módosításával az önkormányzat egy magánvállalkozónak fog kedvezni, akiről azt is megjegyezte: "tudjuk jól, hogy Fidesz-közeli személy lesz".
Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) képviselője kifogásolta, hogy nem hozzák nyilvánosságra a befektető kilétét.
A képviselő-testület 18 igennel, 3 nem és 5 tartózkodás mellett szavazta meg az előterjesztést. | Pécs elkezdte a vagyona kiárusítását | null | https://index.hu/belfold/2017/09/28/pecs_elkezdte_a_vagyona_kiarusitasat_egymilliardert_arverezik_a_pecsi_borklinikat/ |
2009-11-06 00:00:00 | Romániában 1 év 7 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a nagyváradi törvényszék a világhírű versenyló, Overdose tulajdonosát, a szlovákiai Mikóczy Zoltánt Az index internetes portál a Független Hírügynökségre hivatkozva azt írta: a magyar állampolgár Györke Sándor 2 év 2 hónap ugyancsak letöltendő börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, a két vádlott fellebbezett. | true | [] | 0 | null | 0 | Romániában 1 év 7 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a nagyváradi törvényszék a világhírű versenyló, Overdose tulajdonosát, a szlovákiai Mikóczy Zoltánt Az index internetes portál a Független Hírügynökségre hivatkozva azt írta: a magyar állampolgár Györke Sándor 2 év 2 hónap ugyancsak letöltendő börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, a két vádlott fellebbezett.
A Bihar megyei ügyészség szóvivője korábban azt mondta: a szlovák állampolgárságú férfit és magyar társát csődbűntettel, illetve okirat-hamisításra való felbujtással vádolják.
A két üzletembert azért tartóztatták le a román hatóságok, mert el akarták vinni romániai hitelezőik elől a felszámolás alatt álló egykori húsipari cégük 700 ezer lej, vagyis mintegy 43 millió forint értékűre becsült gépeit.
A rendőrök akkor vették őrizetbe őket, amikor a berendezésekkel megrakott teherautóval a határ felé tartottak. Mikóczy Zoltánt és üzlettársát egykori húsüzemük ügyvezetője jelentette fel, mert állítása szerint arra akarták kényszeríteni, hogy hamis iratokat állítson ki a gépek származásáról. | Első fokon letöltendő szabadságvesztére ítélték Overdose tulajdonosát | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2009/11/06/elso-fokon-letoltendo-szabadsagvesztere-iteltek-overdose-tulajdonosat-313674 |
Hajtó Péter őszintére itta magát, és azt is elismerte, hogy nagyon sok bűnt követett el. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | M.A.;
Győr;augusztus 20.;Borkai Zsolt;Dézsi Csaba András;Hajtó Péter;
2023-08-27 20:30:00
Részegen, káromkodva kampányolt Borkai Zsolt mellett augusztus 20-án a Fidesz színeiben mandátumot szerző győri képviselő
Hajtó Péter elismerte, hogy nagyon sok bűnt követett el.
Rövidnadrágban, mezítláb, láthatóan bódult állapotban ragadta magához a mikrofont, majd mondott egy káromkodásokkal tarkított beszédet Győrben, az augusztus huszadikai rendezvény színpadán Hajtó Péter - írja a Blikk.
A Fidesz színeiben mandátumot nyert képviselő februárban azzal került a hírekbe, hogy a város díszpolgárának jelölte a szexbotránya után lemondott Borkai Zsoltot, Győr korábbi vezetőjét. Néhány hete Dézsi Csaba András kirakta a városi Fidesz frakcióból, a pártból végül a képviselő maga lépett ki.
A Blikk egy felvételt is közölt Hajtó Péter alakításáról, aki többek között arról beszélt, hogy ő és Borkai Zsolt, meg mindenki, aki velük van, újra a magasba fogja emelni Győrt.
- mondta Hajtó Péter. A képviselő a Blikknek később elismerte, hogy hibázott, és arról beszélt, negyvennyolc órája volt talpon, fáradt volt, a lábujja előző nap eltört, papucsot sem tudott húzni, ilyen állapotban pedig egy kevés ital is megártott neki.
- jelentette ki. Hozzátette, hogy ő is megosztotta a videót, és a Facebook-oldalán is bocsánatot kért a stílusért, valamint azért, ami elhangzott.
- Hozzá kell szoknom, hogy egyre többen adnak a szavamra, amit egyébként így utólag is őszintének érzek, nem tagadtam meg önmagam. Az embereknek óriási igényük van az őszinte beszédre, nem pedig a luxus Audikat bérlő városvezetésre - utalt a győri polgármester milliókért bérelt szolgálati autójára, amelyet állítása szerint az elődjétől, Borkai Zsolttól örökölt.
Hajtó Péter neve idén januárban a csokonyavisontai gyógyfürdő furcsa tulajdonosváltásának az ügyében került elő. Mint a Népszava is megírta, a létesítmény korábban a somogyi település önkormányzatának tulajdonában volt, de az energiaválság miatt be kellett zárni, s emiatt annak értékesítése mellett döntöttek. Csakhogy eredetileg úgy adták el a fürdőt egy vállalkozónak, hogy a 440 milliós vételárból 300 milliót gyakorlatilag ki sem kellett fizetni, s az értékes ingatlan végül hogy, hogy nem, Hajtó Péternek az édesanyja nevén futó cégénél landolt.
A fürdőt nyílt tenderen értékesítette az önkormányzat, de csak egyetlen pályázó akadt, aki aztán azt két részletben átpasszolta a fideszes Hajtó Péter családjának. A furcsa privatizáció nyomába eredt 24.hu cikke szerint az első tranzakció érdekessége, hogy Zömbik Imre barcsi építési vállalkozó úgy vette meg a fürdőt 440 millió forintért, hogy abból 300 milliót de facto ki sem kellett fizetnie, mivel a szerződés szerint ebből kellett elkezdenie hatvan munkanapon belül a fürdő műszaki helyreállítását. Ezt követően adta tovább a fürdőt újabb fordulatként a Zömbik Imre tulajdonolta Bau-Lizéna Kft. a Hajtó Péter családi érdekeltségében lévő Hafe-Hungary Kft.-nek, előbb október 11-én a nyolcvan százalékos üzletrészét, majd november 21-én a maradék húsz százalékot is.
Mint az Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszából kiderült, a csokonyavisontai gyógyfürdő ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság. | Részegen, káromkodva kampányolt Borkai Zsolt mellett augusztus 20-án a Fidesz színeiben mandátumot szerző győri képviselő | 0 | https://nepszava.hu/3206742_gyor-hajto-peter-borkai-zsolt-dezsi-csaba-andras-augusztus-20 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.