date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2016-01-06 00:00:00 | Szokatlan szeizmikus aktivitást észlelt Észak-Koreában az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezete (CTBTO), amely szerdán azután számolt be erről, hogy Phenjan bejelentette, sikeresen végrehajtotta első hidrogénbombatesztjét. | false | [
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Thomas Mützelburg, az ENSZ bécsi székhelyű szakosított intézetének szóvivője későbbre ígért további tájékoztatást.
A CTBTO több száz olyan megfigyelő állomással rendelkezik, amelyek érzékelik a nukleáris kísérletre utaló rendellenes szeizmikus aktivitásokat vagy radioaktív sugárzásokat.
Az észak-koreai állami média előzőleg közölte, hogy az ország sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával szerdán.
Az amerikai földtani intézet (USGS) arról tájékoztatott, hogy szerdán 5,1-es magnitúdójú földrengést regisztráltak Észak-Korea északkeleti részén. A földrengés epicentruma ismert észak-koreai nukleáris létesítményektől 30-50 kilométerre volt.
A kínai szeizmológiai intézet közvetlenül ezután jelezte, hogy ez a rengés egy robbanás lehetett, miközben Japán "egy lehetséges nukleáris kísérletről" beszélt.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető december elején utalt rá, hogy a távol-keleti kommunista diktatúrának hidrogénbombája is van, de ezt az Egyesült Államok és Dél-Korea, valamint független szakértők is kétkedve fogadták.
Észak-Korea korábban három kísérleti atomrobbantást hajtott végre, a legutóbbit 2013 februárjában. Ezekről - hivatalos bejelentés hiányában - a robbantások által okozott földrengések nyomán szerzett tudomást a nemzetközi közösség.
19:30 Feliratkozom | A CTBTO szokatlan szeizmikus történést észlelt Észak-Koreában | 0 | http://infostart.hu/kulfold/2016/01/06/a_ctbto_szokatlan_szeizmikus_tortenest_eszlelt_eszak-koreaban |
2016-03-05 00:00:00 | C. Ronaldo szétbombázta a Celtát: 7-1, egymaga négyet lőtt - A Real Madrid kivégezte a Celta Vigót, a portugál sztár harmincról és szabadrúgásból is betalált. | false | [
"real madrid",
"celta vigo",
"futball",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A spanyol bajnokságban harmadik Real Madrid a hatodik Celta Vigót fogadta otthon, és muszáj volt nyernie, hogy legalább a második Atlético Madriddal tartsa a lépést. Ehhez képest majdnem a vendégek szereztek vezetést egy közeli fejes után a lécről pattant ki a labda.
Ébredezett a Real is, Cristiano Ronaldo lövését kellett védenie Ruben Blancónak, majd nem sokkal később Isco közeli lövését hárította. A harmadik nagy védése akkor jött, amikor a 40. percben egy szabadrúgás után Casemiro fejesét szedte ki a léc alól, ám az ezt követő szöglet után Pepe már a kapuba fejelt, úgyhogy megvolt a Real-vezetés.
A második félidő elején Cristiano Ronaldo növelte az előnyt, nem is akármilyen góllal: közel harminc méterről bombázta be a labdát a léc alá, védhetetlen lövés volt.
A portugálnak nagyon kellett a gól, az Atlético Madrid ellen elvesztett derbi után frusztrált volt, hét közben néhány spanyol lap azt írta, hogy az eladását kérte. Az ünneplésnél nem így tűnt.
És nem állt itt meg, mert az 57. percben szabadrúgásból gyönyörű gólt szerzett: húsz méterről a sorfal fölött vágta be a vendégek kapujába.
Ezután egy távolabbi szabadrúgásból a lécet is eltalálta a portugál sztár. A 62.-ben szépített a hazai csapat: Iago Aspas kapott egy hosszú indítást, a labdát Navas fölött emelte be. Hogy ne legyen túl szoros, jött megint Ronaldo: Isco passza után közelről szerezte meg harmadik gólját a mérkőzésen.
A negyedik gólja a 76. percben jött fejesből, védhetetlen volt ez is.
Itt még nem volt vége a Celta gyötrelmeinek, mert Jesé volt a soros, és belőtte a Real hatodik gólját. A hetediket a csereként beállt Bale lőtte, végigrobogott az ellenfél térfelén, aztán a hosszú kapufa mellé rakta el a labdát.
A Real Madrid fantasztikus második félidőt játszott, és 7-1-re ütötte ki a bajnokságban hatodik Celtát. | C. Ronaldo szétbombázta a Celtát: 7-1, egymaga négyet lőtt | 0 | http://index.hu/sport/futball/2016/03/05/real_madrid_celta_vigo |
null | Kamionnal fuvarozta a drogot Magyarországra a bűnbanda | true | [
""
] | 0 | VAOL (Vas Népe) | null | Jelentős mennyiségű kábítószer kereskedelme miatt emeltek vádat Zalában három ember ellen, akik Spanyolországból kamionnal csempésztek marihuánát és kokaint Magyarországra - közölte a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-vel.
Jánky Judit közleménye szerint a más ügyben jelenleg letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott és a bűnügyi felügyelet alatt álló másodrendű társa 2022 májusában ismerkedett meg egymással Spanyolországban, amikor a fővádlott még szökésben volt a vele szemben szintén kábítószer-kereskedelem miatt folyó büntetőeljárás idején. Találkozásuk során felvetette ismerősének, hogy marihuánát és kokaint szeretne Magyarországra juttatni, a szállításhoz pedig megbízható embereket keres.
A másodrendű vádlott ezer euró közvetítői díj ellenében beszervezte egy magyar kamionos ismerősét, aki fuvaronként kétezer euró fejében vállalta a kábítószer rendszeres Magyarországra juttatását. Megegyezésük alapján a kábítószert úgy vette át a kamionos, hogy személyesen nem találkozhatott az elsőrendű vádlottal.
A társaság 2022. július és november között hat alkalommal, esetenként legalább tíz kilogramm marihuánát hozott be Magyarországra, egy alkalommal pedig még egy kilogramm kokaint is.
A bűnös tevékenységük során külön erre a célra tartott mobiltelefonokon, három népszerű csevegőalkalmazáson keresztül kommunikáltak egymással, a szállítmány célba juttatásához az elsőrendű vádlott egy nyomkövető eszközt is használt, a telefonokat és a SIM-kártyákat pedig időközönként le is cserélte.
A kábítószer-kereskedelmi hálózatban részt vevő másodrendű vádlottnak az volt a feladata, hogy a Magyarországra csempészett szállítmányokat Budapesten egy meghatározott helyen a nyomozás során ismeretlenül maradt személynek átadja.
A többmilliós haszonra szert tevő bűnbanda tagjai által szállított kábítószer jóval meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát. Akkor érték tetten őket, amikor 2022 novemberében Tornyiszentmiklósnál 16 kilogramm marihuánát és egy kilogramm kokaint próbáltak Magyarországra behozni.
A Zala Vármegyei Főügyészség a három férfi ellen jelentős mennyiségű kábítószerre forgalomba hozatallal, bűnszervezetben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vádat.
Borítókép: illusztráció | Kamionnal csempészték a drogot | null | https://www.vaol.hu/hazai-kek-hirek/2024/10/kamion-csempesz-drog-bunbanda |
2023-09-07 09:10:00 | Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott. | true | null | 1 | HVG360 | null | 2023.09.07. 07:10
2023.09.07. 07:35
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott. | A Nemzeti Ellehetetlenítés Rendszere: most éppen egy fontos vetőmagos céget tesz tönkre a kormány | null | https://m.hvg.hu/360/20230907_hvg_kormany_fidesz_mezogazdasag_vetomag_martonvasar_bazismag_akademia_vadhajtasok |
2008-05-27 00:00:00 | Zöld út a szegedi fürdőfejlesztésnek - Leisztinger Tamás cége ezúttal a szegedi önkormányzattal bizniszel. | true | null | 1 | Index | null | Kedden megkapta a jogerős építési engedélyét a szegedi fürdő beruházás - jelentette be Solymos László (MSZP), Szeged várospolitikai alpolgármestere azon a lakossági fórumon, melyet a projektről szerveztek kedden az önkormányzat beruházó partnerével.
Bevezetőjében Solymos László a több mint száz érdeklődő előtt elmondta: Szegednek régi vágya, hogy fürdővárossá váljon, a létesítmény jelenlegi szinten tartása azonban évente 200 millió forintba kerül, amit az adófizetők állnak. A város azonban a szinten tartás mellett fejleszteni akar, hisz 21. századi fürdőre van szükség, ehhez találtak partnerre a Hungest Hotels Zrt.-ben, amely a Ligetfürdő melletti szállodát is üzemelteti.
A nagy fürdők az országban mindenhol veszteségesek, így nem azok üzemeltetői termelik meg a hasznot, hanem a környező vállalkozások, illetve szállodák - részletezte az alpolgármester. Ezért született a megoldás, hogy a város a Hungest Hotels Zrt.-vel kötött megállapodást a beruházásra, mely hárommilliárd forint uniós pénzből és hárommilliárd, a Hungest Hotels Zrt. által felvett banki hitelből valósul meg. Ezzel nem a várost terhelik a fenntartási költségek, 30-40 új munkahely jön létre, és az adóból is jelentős haszon marad majd Szegeden - mondta Solymos László.
Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója elmondta: óriási ténybeli tévedések láttak napvilágot az utóbbi hetekben, napokban. A vezérigazgató cáfolta a Magyar Hírlap közelmúltban írt állítását, hogy akkor, amikor már eladható a beruházás a spanyoloknak adnák át. Emellett nem igazak azok a számítások, melyeket hétfőn a Fidesz szegedi szervezete tárt a nyilvánosság elé. A beruházás valós értéke ugyanis nem 7,3 milliárd forint, miután annak egy része, 3 milliárd forint, hitel lesz, ezért azt vissza kell majd fizetni, így 4,3 milliárd forint az érték.
Emellett elmondta azt is, hogy hibás volt az ellenzéki párt azon állítása is, hogy már 2013-ban kiárusíthatják a komplexumot, ugyanis a szerződés azt is tartalmazza, hogy leghamarabb 2015 szeptemberében, az átadást, azaz 2009 végét, illetve 2010 elejét követően öt évvel lehet eladni.
Az az összeg pedig, amit a fideszes politikusok vételárként említettek, csak az alsó limit ár, amennyit mindenképp fizetnie kell a Hungestnek, ez pedig egy biztosíték az önkormányzat részére - mondta Hülvely István. Hozzátette: a szerződés tartalmazza, hogy csak a valós áron és nyilvános pályázaton lehet értékesíteni a fürdőkomplexumot és a legmagasabb vételárat kell elfogadni.
A szakember szerint, nem térül meg számukra a beruházás, de a mellette levő szálloda komoly nyereséget hoz majd a számítások szerint. | Zöld út a szegedi fürdőfejlesztésnek | null | https://index.hu/belfold/leiszti08052/ |
2008-01-03 00:00:00 | Szolgálati visszaélés, sikkasztás és lopás miatt folytat nyomozást a Budapesti Katonai Ügyészség a Balassagyarmati Határőr Igazgatóságon történt visszaélések miatt. Az ügy kapcsán jelenleg tíz embert gyanúsítanak, de egyelőre még nincs köztük a volt balassagyarmati határőr igazgató, akinek mohorai présházánál a testülettől származó 1500 tetőcserepet foglaltak le. | true | null | 1 | HVG | null | A december 31-ével megszűnt határőrség vagyonába tartozó holmikat tulajdonítottak el a Balassagyarmati Határőr Igazgatóságon. A hvg.hu értesülései szerint az ünnepek előtt derült ki, hogy a testület több munkatársa leselejtezett, illetve a raktárkészletből kiírt különböző cikkeket – gyakorlóruhákat, faipari gépeket, építési anyagokat – szerzett meg magának.
Az eltulajdonított holmik között voltak tetőcserepek is, amelyekből 1500 darabot a helyi határőr igazgató, Kelemen Attila ezredes Mohorán épülő présházánál találtak meg a rendőrök, éppen akkor, amikor egy határőrségi raktáros már el akarta őket tüntetni onnan, miután hiába próbálták eladni vagy elajándékozni a tetőfedő anyagot, hogy így szabaduljanak meg az árulkodó bizonyítéktól. A cserepek egyébként a határőrség egyik ingatlanának felújításából maradtak meg.
Az ügyben jelenleg tíz gyanúsított van – tudta meg a hvg.hu a nyomozást folytató Budapesti Katonai Ügyészség helyettes vezetőjétől, Margl Zoltántól. „Vagyon elleni és katonai bűncselekmények miatt, szolgálati visszaélés, sikkasztás és lopás kapcsán indult az eljárás.” Margl Zoltán azt nem tudta megmondani, mekkora a kárérték, de értesüléseink szerint több millió forintra rúg a határőrségtől eltulajdonított holmik értékének összege.
Béndek József altábornagy, a határőrség volt országos parancsnoka a hvg.hu-nak a történtek kapcsán csak annyit mondott: amint tájékoztatást kapott az ügyről, december 25-én Kelemen Attila ezredest azonnal felfüggesztette az állásából. Az egykori határőr igazgatót egyébként még nem gyanúsították meg a bűncselekményekkel, de elképzelhető, hogy ez nem marad el, mert úgy tudjuk, a vallomásokban több, rá nézve terhelő bizonyíték szerepel. | Itthon: Sikkasztással és lopással gyanúsítanak határőröket | null | https://hvg.hu/itthon/20080103_hatarorseg_mohora_buncselekmeny?s=24h |
2013-11-27 22:48:00 | Hiába lenne a parlament egyik alapvető feladata a kormány ellenőrzése, ennek intézményei csak addig működtek, ameddig az előző kormány viselt dolgait kellett vizsgálni. Kormánypárti közöny vagy obstrukció miatt mára fantomizálódtak az ellenőrző albizottságok, egy eseti vizsgálóbizottság érdekében pedig hiába áll össze az ellenzék. A magyarázat néha az, hogy a botrányos ügyek kivizsgálása az ügyészség dolga, máskor viszont még magyarázat sincs. | true | null | 1 | HVG | null | Ellehetetleníti a Fidesz a parlamenti kontrollt: senki nem ellenőrzi a kormányt
Hiába lenne a parlament egyik alapvető feladata a kormány ellenőrzése, ennek intézményei csak addig működtek, ameddig az előző kormány viselt dolgait kellett vizsgálni. Kormánypárti közöny vagy obstrukció miatt mára fantomizálódtak az ellenőrző albizottságok, egy eseti vizsgálóbizottság érdekében pedig hiába áll össze az ellenzék. A magyarázat néha az, hogy a botrányos ügyek kivizsgálása az ügyészség dolga, máskor viszont még magyarázat sincs.
„Az ügyészség nem a Parlamentben található” – indokolta kedden a Fidesz frakcióigazgatója, Balla György, miért nem mennek el a kormánypárti képviselők a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának ülésére, ahol Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt ellenőrét hallgatták volna meg az általa nyilvánosságra hozott, állítólag ezermilliárdos nagyságrendű áfacsalásokról.
Mivel a fideszes képviselők nem jelentek meg – és a meghívó ellenére nem volt ott Varga Mihály jelenlegi és Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter sem –, az albizottság határozatképtelen volt, így az ellenzéki képviselők csak „konzultációs jelleggel” folytatták az ülést. Mint arról Z. Kárpát Dániel, a testület jobbikos elnöke beszámolt, ez már nem az első eset volt, hogy a fideszesek szabotálják az albizottság munkáját, ezért a testületnek jelenleg még elfogadott ügyrendje sincs.
Az Országgyűlésnek a törvények megalkotása mellett elvileg fontos feladata lenne a végrehajtó hatalom ellenőrzése is. Ennek érdekében parlamenti bizottságoknak hagyományosan van egy úgynevezett ellenőrző albizottságuk, ahol néhány képviselő ráérősen foglalkozhatna azzal, hogy teljesülnek-e a kitűzött célok, vagy az állami szervek a törvényeknek megfelelően végzik-e a feladatukat. Csakhogy az utóbbi néhány évben jórészt ellehetetlenült ezeknek a testületeknek a munkája, méghozzá a kormánypárti képviselők közönye, vagy épp szándékos obstrukciója miatt.
Fantombizottságok
A honvédelmi és rendészeti bizottság ellenőrző albizottsága például 2011 áprilisában ülésezett utoljára, azóta kétszer is határozatképtelen volt, mivel a kormánypárti tagok nem jelentek meg. Legutóbb 2013. október 9-én lett volna ülés, amelyen az előzetes letartóztatás problémáiról lett volna szó, de csak az MSZP-s tagok jelentek meg. Pedig a témára tekintettel elment az ülésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, egy ügyészségi főosztályvezető és egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár is.
A ciklus kezdete óta hatszor ülésezett az alkotmányügyi bizottság ellenőrző albizottsága (egyszer még kihelyezett ülés is volt a Kozma utcai börtönben), de a legutóbbi, idén október 9-i ülés 12 perc után határozatképtelenné vált, szintén a kormánypárti képviselők távolmaradása, illetve távozása miatt. A nemzetbiztonsági bizottságban utoljára 2011 májusában, a fenntartható fejlődés bizottságában még régebben, 2010 júliusában volt ellenőrző albizottsági ülés. Valószínűleg soha nem ülésezett a gazdasági és informatikai bizottság ellenőrző albizottsága, amelynek érdekessége, hogy csak fideszes tagokból áll.
A parlamenti honlap tanúsága szerint csak az egészségügyi bizottság ellenőrző albizottsága működik igazán, eddig tizenegy alkalommal volt ülése, és mindannyiszor határozatképes is volt. Ülésezett néhányszor a kulturális és sajtóbizottság hasonló testülete is, bár a legutóbbi, tavaly decemberi ülésen Menczer Erzsébet előre jelezte, „a fideszes képviselőknek 11 órakor el kell menniük”, vagyis csak egy órájuk volt erre a tevékenységre. Az oktatási, a külügyi, illetve a sport és turizmus bizottságának nincs is ellenőrző albizottsága (vagy legalábbis a honlapjukon nem lelhető fel annak nyoma, hogy léteznének).
Kivizsgálnák, ha akarnák
A szerdai ülésen többen is felvetették, hogy igazából egy vizsgálóbizottságra lenne szükség, mert az tudná alaposan feltárni, mi is történt a NAV-nál. A vizsgálóbizottság különleges testület, összetétele paritásos, vagyis ugyanannyi ellenzéki és kormánypárti tagja van, elnöke – ha a kormány tevékenységét vizsgálja – ellenzéki képviselő kell, hogy legyen. Bár igazi szankciója nincs a távolmaradásnak, a törvény mindenkinek együttműködési kötelezettséget ír elő, vagyis egy ilyen bizottság ülésére, ha hívnak valaki, annak erősen ajánlott elmenni, és válaszolni az ott feltett kérdésekre.
A NAV ügyében az LMP már kezdeményezte egy vizsgálóbizottság felállítását, de az MSZP képviselői nem írták alá a kezdeményezést, márpedig nélkülük nincs meg a szükséges 78 aláírás. A szocialisták arra hivatkoznak, nem akarják, hogy a jobbikosokkal egy lapon szerepeljen a nevük, pedig korábban nem voltak ilyen finnyásak, több közös kezdeményezést is támogattak. Ezek a korábbi kezdeményezések ugyanakkor azt is megmutatják, hogyan áll hozzá a Fidesz a vizsgálóbizottságok kérdéséhez – már ha nem az előző kormány ügyeit kell vizsgálni –, és sejteni engedi, mire hivatkoznának, ha NAV-ügyben mégis összejönne a kellő számú aláírás.
2012 májusában például Vona Gábor, a Jobbik elnöke kezdeményezte, hogy álljon fel egy, a Fidesz-közeli vállalkozók, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körül kialakult cégbirodalom állami megrendeléseit vizsgáló testület. Miután ezt még aláírták a szocialisták, összejött a 78 aláírás, az alkotmányügyi bizottság, majd a parlament plenáris ülése azonban elutasította a kezdeményezést, nem jött létre a vizsgálóbizottság. A vitában a fideszes Papcsák Ferenc az országgyűlési törvényre hivatkozott, amely szerint nem hozható létre vizsgálóbizottság „egyedi jogi felelősség megállapítására”, és arra buzdította az ellenzéki képviselőket: tegyenek feljelentést, ha tudnak valamilyen visszaélésről.
Jogászkodás vagy hallgatás
A „tegyenek feljelentést” azóta is kedvenc fordulata a kormánypárti képviselőknek, ha az ellenzéki oldalról bármilyen visszaélés gyanúját felvetik. Ez köszön vissza a szerdai albizottsági ülés bojkottjának magyarázatában is: az ügyészségnek kell nyomoznia, a parlamentnek itt nincs feladata. Bár az országgyűlési törvény valóban úgy szól, hogy nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntetőeljárás tárgya, a NAV-nál vélelmezett visszaélés, vagy épp bizonyos cégek gyors sikerei mögött sejthető közbeszerzési anomáliák olyan rendszerszintű problémák lehetnek, amiket egy nyomozás során nem lehet tisztázni.
A vizsgálatoktól irtózó kormánypárti képviselőknek az országgyűlési törvény szolgáltat egy másik érvet is, miért nincs szükség vizsgálóbizottságra. Ezt vetette be a fideszes Font Sándor, mikor az MSZP által kezdeményezett, az állami földpályázatok „erősen vitatható döntéseit” vizsgáló bizottság felállítása ellen érvelt 2012 őszén: csak olyan ügyben lehet vizsgálóbizottságot kiküldeni, amely „interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható”. Ez lényegében azt jelenti, ha az ellenzéki képviselőknek kérdésük van, tegyék fel egy hétfői napon a plenáris ülésen, majd a miniszter vagy az államtitkár választ ad rá.
Az igazi, végső fegyver a parlamenti ellenőrzés ellen azonban a kormánypárti képviselők masszív hallgatása. Ezzel éltek például tavaly októberben, amikor az LMP kezdeményezte a vasút 2010 utáni helyzetét, átalakítását vizsgáló bizottság felállítását (ezen a kezdeményezésen is egyszerre szerepel jobbikos és szocialista képviselők aláírása). A bizottsági elutasítás után az LMP kérte, hogy szavazzon a plenáris ülés is. Ilyenkor minden frakciónak van lehetősége röviden indokolni, miért támogatja vagy veti el a kezdeményezést, de a Fidesz és a KDNP egyetlen képviselője sem jelentkezett felszólalásra, csak megnyomták a nem gombot.
Ha érdekli a törvényhozás munkája, kövesse a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldalát, ahol rendszeresen talál híreket és érdekességeket! | Itthon: Ellehetetleníti a Fidesz a parlamenti kontrollt: senki nem ellenőrzi a kormányt | null | https://hvg.hu/itthon/20131127_parlament_ellenorzes_vizsgalobizottsag |
2021-12-01 00:00:00 | Itt az ügy, ami miatt Hadházy Ákos ellenzéki győzelem esetén feljelentené az Operatív Törzset is. | true | null | 1 | 444 | null | A friss rendőrségi határozatból derült ki, hogy a TMT Technics nevű cég tavaly tavasszal 226 ezer euróért vette azt a kínai maszkgyártó gépsort, amit 600 ezerért adott tovább azonnal a magyar államnak. Vagyis majdnem pont háromszoros áron.
Szintén kínai, hasonló kapacitású gépet ugyanabban az időben netes piactereken ennek az árnak az egytizedéért, 60 ezer euróért lehetett találni.
Több kereskedő is jelezte, hogy a biznisz megkötésének idején konkrét üzleteket lehetett kötni a 600 ezres ár tizede és negyede közötti összegért.
A magyar hatóságok meghökkentő indoklásokkal szüntették meg a költségvetési csalás gyanújával indult nyomozásokat.
Ritka az olyan, költségvetési csalás - és indirekt módon korrupció - gyanúját felvető ügy, amiben olyan világosan ismerhetők a tények, mint Orbán miniszterelnök maszkgyártó csodagépének ügyében, és amiben a hatóságok ennek ellenére ilyen nyíltan tagadnák meg a közbelépést.
Csodagyerek, csodaló, csodamasina
A sztori azzal indult, hogy Orbán Viktor miniszterelnök FB-oldalán tavaly, 2020. április 4-én közzétettek egy videót, ami arról szólt, hogy a kormányfő a sátoraljaújhelyi börtönbe látogatva megtekintette azt a rabok által működtetett, nemrég beszerzett kínai maszkgyártó gépsort, ami - a filmben ez többször elhangzik - havonta 2,8 millió maszkot képes gyártani.
Augusztus végére kiderült, hogy ez a szám nem volt tűpontos. Az ügyet kapásból büdösnek érző Hadházy Ákos független képviselő érdeklődésére ekkor derült ki, hogy a szerkezet a valóságban az ígért mennyiség egyhatodát, havi 450 ezer darabot képes legyártani.
Ezen a ponton úgy tűnt, hogy az ügy a propaganda nagyotmondásáról szól. De másfél hónappal később, 2020 októberének elején kiderült, hogy valószínűleg sokkal komolyabb dologról: extrém, 4-5-10-szeres túlárazásról lehet szó.
Ekkorra derült ki ugyanis Hadházy és az RTL Klub érdeklődése nyomán, hogy szintén kínai, hasonló kapacitású maszkgyártó gépeket az üzlet megkötésének idején, majd az év során végig, tizedáron lehetett találni kínai online piactereken. Az persze egy dolog, hogy mennyiért raknak ki valamit, de több olyan magyar üzletember is jelentkezett ekkor, akiknek konkrét üzleti ajánlataik voltak hasonló kínai gépekre, vámmal és szállítással együtt is töredékáron.
A sátoraljaújhelyi eszközt nem maga a BV vásárolta Kínából, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vette meg, a TMT Technics nevű közvetítő magáncég segítségével. Ez a TMT Technics, melynek egyik tulajdonosa Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke, a járvány legnagyobb kormányközeli nyertesei közé tartozik, a lélegeztetőgép-beszerzési akcióban ők hozták be a legtöbbet, 1200 darabot. Ami elképesztő profitot hozhatott nekik. Bár a pontos adat nem ismert, a 24.hu korábbi cikke szerint a kormányközeli lélegzetetőgép-bizniszben résztvevő 10 legnagyobb cég közül az a 7, amely határidőre leadta az éves beszámolóját, összesen 28,3 milliárd forint tiszta nyereséget ért el tavaly. | Elképesztő indoklással védte meg a rendőrség a sokszorosan túlárazott maszkgyártó gépet az államnak közel háromszoros áron továbbadó céget | null | https://444.hu/2021/12/01/elkepeszto-indoklassal-vedte-meg-a-rendorseg-a-sokszorosan-tularazott-maszkgyarto-gepet-az-allamnak-kozel-haromszoros-aron-tovabbado-ceget |
2017-04-07 00:00:00 | Szex, butaság, furfang - ezeken nevettek a középkorban. | false | [
"humor",
"középkor",
"tréfa",
"vicc"
] | 0 | null | 0 | A humor kortalan és örök, nem jöhettek olyan nyomorúságos idők az emberre, hogy ne tudott volna tréfálkozni – ha mást nem, hát a saját baját neveti ki. Vajon a tréfa változik az idővel? Min nevettek, mit találtak viccesnek a középkorban? A Medievalists gyűjtésén volt, hogy a fejünket fogtuk, és olyan is, amin mosolyogtunk.
A legérdekesebb viszont az, hogy a sötétnek, a végtelenségig prűdnek gondolt középkorban kedvelték a vaskos, szexuális töltetű vicceket.
Alábbi történetek a XIV. század első felében alkotó Poggio Bracciolinitől valók. A pápa szolgálatában álló tudós férfiú volt, kora egyik legnagyobb elméjének tartották. Ő maga úgy vélte, a gonddal és bajjal túlterhelt elmének jót tesz, sőt szüksége van arra, hogy humoros történetekkel jó kedvre derítsük, pihentessük. Ezért adta közre humorgyűjteményét.
Néhány történet, amelyeken Itália lakói a hasukat fogták a középkorban.
A kövér apát és a buta férj
Egy nagyon kövér apát Firenzébe tartott, közeledett az este, amikor is bezárták a város kapuit. Aggódott az apát, hogy kint kell töltenie az éjszakát, mikor szembe jött vele egy paraszt szekéren meg is kérdezte tőle: “Gondolod, képes leszek bejutni a kapun?" A derék ember végigmérte a testes férfiút, majd megnyugtatta: “ha egy szénásszekér bejut, te is be fogsz jutni".
Egy ember meglátogatta szeretőjét, miközben úgy tudta, annak ura nincs otthon. Kopogtatott, és a férj hangját utánozva kért bebocsátást. Csakhogy a felszarvazni kívánt férfi otthon volt, ám szerencsére nem vágott túl élesen az esze. “Giovanna! – kiáltott az asszonynak – nyisd ki az ajtót, úgy hallom, hazaértem!"
Felül jön a gyerek? A férjem azt az utat is használja...
Egy firenzei Rómába ment lovat vásárolni, ám nagyon soknak találta az állatért kért 25 dukátot. Alkudozni kezdtek, de mivel a kereskedő csak nem engedett, megállapodtak: kifizet 15 dukátot, a maradékkal tartozni fog. Másnap, mivel nem jelent meg pénzzel, az árus felkereste a firenzeit és követelte rajta a maradék pénzt. Csakhogy az visszautasította, mondván: “Tartsuk magunkat az alkuhoz, megállapodtunk, hogy tartozom neked. Ha viszont fizetnék, már nem lennék az adósod!"
Egy meglehetősen együgyű asszony szülni készült. Mikor vajúdni kezdett, a bába gyertyával a kezében közelebb hajolt ahhoz a bizonyos “titkos területhez", hogy ellenőrizze, jön-e már a baba. “Nézd meg az ellenkező oldalon is" – szólt rá a leendő kismama – “a férjem gyakran azt az utat használja!"
A dinnyének a legjobb
Perugiában egy ember gondolataiba mélyedve, gondterhelt arccal ment az utcán, valaki megkérdezte tőle, miért ilyen borús a kedve? “Pénzt kértem kölcsön, és nem tudom visszafizetni" – mondta. A segítő szándékú idegen megnyugtatta: “ez esetben inkább a hiteleződnek van oka aggodalomra".
A Gobbióban élő Giovanni rendkívül féltékeny férj volt, szüntelenül azon törte a fejét, hogyan jöhetne rá, ha a felesége megcsalja. Végül megszületett a nagy ötlet, saját kezével kasztrálta magát. “No, ha az asszony terhes lesz, biztosan tudni fogom, hogy félrelépett" – gondolta.
Néhány firenzei polgár arról beszélgetett, ki mi szeretne lenni, mi tenné boldoggá? Az egyik pápa, a másik király, sorban mindenki mondta a magáét. Hallgatta őket egy szószátyár gyerek, és közbeszólt: “Én dinnye szeretnék lenni." Csodálkozva fordultak felé, hogy mégis miért? “Mert akkor mindenki az én seggemet szagolgatná!"
Ehhez tudni kell, hogy akkoriban – miként ma is sokan – vásárlás előtt az emberek megszagolták a dinnye alját, hogy érett-e, friss-e a gyümölcs.
(A Medievalists cikkét a Múlt-kor.hu szúrta ki.) | Trágár vicceket idézünk a középkorból | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2017/04/07/tragar-vicceket-idezunk-a-kozepkorbol |
2022-10-31 00:00:00 | Több mint három éve nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) abban a költségvetési csalás ügyben, amelyet annak idején a elkülönített a Simonka György főszereplésével folyó, termelési és értékesítési szövetkezeteknél (tész) történt csalássorozattól a vádhatóság. A volt képviselő védője szerint az elkülönítés törvénytelen volt. Simonka azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak: most derült ki, hogy az ügyészség az ügyiratszámán keresztül, mások aktáiból szivárogtatott ki titkos információkat, súlyos milliókért. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | A Központi Nyomozó Főügyészség 2019 augusztusában nyújtotta be azt a vádiratot, amelyben Simonka György akkori fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél és a Paprikakert TÉSZ Kft.-nél bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és egyéb bűncselekményekkel vádolta meg. A vádirat végén az alábbi passzus található: „A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, mint pályázó, vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egy projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől elkülönítette.”
Az ügyre rálátó forrásaink azt mondták, hogy a most is folyó perben tárgyalt, a vád szerint a termelési és értékesítési szövetkezeteknél bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás kárértékét többszörösen meghaladhatja az európai uniós források vélelmezett elcsalásával okozott kár. Elérheti az akár 5-6 milliárd forintot is. Ilyen módon pedig a most folyó pert egy újabb követi, s így végtelen történetté válhat a Simonka főszereplésével folyó büntetőeljárás.
Minderre tekintettel most a következőket kérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészségtől.
Több mint három év elteltével hogyan áll ez az (elkülönített) eljárás?
Hány gyanúsítottja van az ügynek és született-e velük szemben kényszerintézkedés?
Hány tanút hallgattak meg?
Milyen bűncselekmények gyanúja merült fel?
Lezárult-e, illetve mikor zárulhat le az ezzel kapcsolatos nyomozás?
Ebben az ügyben érintett-e Simonka György, illetve más közszereplők, így polgármesterek, alpolgármesterek, országgyűlési és önkormányzati képviselők?
A KNYFÜ e kérdéssorra azt a választ írta: „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a megjelölt ügy nyomozása továbbra is folyamatban van, az eljárásról adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető.”
„A törvényi egységgel szembement a vádhatóság, így eleve törvénytelen volt a két ügy elkülönítése. Emiatt panasszal éltünk a legfőbb ügyésznél és a Fővárosi Törvényszéken is. Ugyanis a gyanúsítás bejelentése után két és fél évig van lehetőség a nyomozásra, itt azonban jóval túl vagyunk ezen” – ezt már Erdei Zoltán, Simonka György egyik jogi képviselője mondta a Narancs.hu-nak. Vélekedése szerint itt nem új ügyről van szó, mert a történések ott is legalább tíz-tizenkét évre nyúlnak vissza.
Az ügyvéd hozzátette, a most folyó per vádiratában található elkülönítési passzus ellenére az EU-s pénzek felkutatásának nyomozásáról semmilyen módon nem értesítette őket a nyomozó főügyészség, emellett sem gyanúsítotti, sem tanúvallomásokra nem került még sor. Nem is történhetett, hiszen ebben az ügyben még nincs gyanúsítás, így viszont – érvelt az ügyvéd – akár a végtelenségig el lehet húzni a nyomozást. „Lehet, hogy adminisztratív módon folyik ez a nyomozás, de eljárási cselekmény az elmúlt több mint három évben nem történt az ügyben. Így, magánvéleményem szerint,
felfoghatjuk akár úgy ezt az elkülönített eljárást, hogy burkolt fenyegetés a most zajló per vádlottjai felé, hogy várhat még rájuk egy másik büntetőper is”
– világította meg véleményét Erdei Zoltán szolnoki ügyvéd. Elmondta még, a jelen büntetőeljárásban is annyi eljárási hibát követtek el az illetékesek, hogy egy másodfokú bíróság nem tud majd másként dönteni, mint hatályon kívül helyezi az első fokú ítéletet és új eljárásra kötelezi az elsőfokú bíróságot. (Ez csak tovább bonyolítaná az ügyet, hiszen egy bírócsere miatt a 2020 januárjában elindult büntetőpert idén október közepén elölről kezdték úgy, hogy 25 tárgyalási napot korábban tartottak már. Nem beszélve arról, hogy ennek az ügynek az elsőfokú ítélete ellen vagy az ügyészség vagy a vádlottak fellebbezni fognak, így még megy másodfokra, a Fővárosi Ítélőtáblára is.)
Arról, hogy ezek az eljárási hibák mik voltak, nem kívánt semmit mondani Erdei Zoltán. Azt pedig nem érti, egyesek honnan veszik, hogy az uniós pénzek állítólagos elcsalásában a kárérték sokmilliárdos lehet.
Simonkát is megkerestük az elkülönített eljárással kapcsolatban. „Rengeteg megalapozatlan sületlenséggel teli mind a nyomozati anyag, mind pedig az ellenünk benyújtott vádirat. Ez a másik, az állítólagos EU-pénzekről szóló nyomozás is valami ilyesmi lehet. Az én ügyemet azért démonizálták mindennél jobban, hogy saját, belső ellenőrzési rendszerük elől is el tudják rejteni az ügyészségen folyó törvénysértéseiket; miközben az én ügyiratszámomon keresztül, a rendszerbe belépve, mások aktáiból szivárogtattak ki titkos információkat, súlyos milliókért” – nyilatkozta a volt fideszes országgyűlési képviselő. Utolsó mondatával arra utalt, hogy korrupcióval vádolnak egy ügyvédet, aki még ügyészként az ő ügyében nyomozott.
A Narancs.hu nemrégiben elsőként számolt be arról: Simonkát – annak ellenére, hogy a vádlottak padján ül – szülőfalujában, Pusztaottlakán a képviselő-testület mandátummal és szavazati joggal nem rendelkező alpolgármesternek választotta meg. | Lassan halad a Simonka körüli uniós pénzek felkutatása | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lassan-halad-a-simonka-koruli-unios-penzek-felkutatasa-253486 |
2022-01-07 00:00:00 | A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút építheti meg az M44 Kecskemét-Szentkirály közötti szakaszát – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A 32,3 ki | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | „M44 2×2 sávos gyorsforgalmi út Kecskemét (5 sz. főút)- Szentkirály közötti 32,3 km egybefüggő szakaszának megvalósítása, mely csatlakozik az építés alatt lévő Szentkirály-Lakitelek szakaszhoz” – erre írt ki közbeszerzést a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Az uniós értesítőben olvasható tájékoztató szerint „szakmapolitikai döntés alapján az M8 gyorsforgalmi útként megtervezett Kecskemét-Nagykőrös szakaszt is M44 gyorsforgalmi útként kell forgalomba helyezni”. Az úton a tervezési sebesség 110 km/h, az 5 sz. főúthoz turbó körforgalmú csomóponttal csatlakozik, míg a 441 sz. főútnál különszintű csomópont lesz. Építenek egy egyszerű kétoldali pihenőhelyet, valamint összesen 14 darab műtárgyat, amelyek között van 2×2 forgalmi sávos gyorsforgalmi út átvezetését szolgáló olyan híd (vagy felüljáró vagy aluljáró), amelynek két közvetlen támasza közötti legnagyobb szabadnyílása 44,0 méter.
A kivitelezést 110 milliárd forintra becsülték, a Hódút Kft. 106 996 116 898 forintos ajánlatot adott, vagyis nettó 107 milliárdosat.
A beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, az „Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés finanszírozására még nem rendelkezik támogatási szerződéssel”.
A kiírásra a Hódút mellett konzorciumban a DÖMPER Korlátolt Felelősségű Társaság, a Subterra – Raab Korlátolt Felelősségű Társaság és a Pannon-Doprastav Korlátolt Felelősségű Társaság, illetve a STRABAG Építő Kft. jelentkezett. A munkálatokhoz alvállalkozókat vesznek igénybe.
Szíjj László cégei nyerésben
A Hódút Kft. Szíjj László érdekeltsége. Az ő cégének luxusjachtján kaptuk rajta Szijjártó Péter külügyminisztert 2020 nyarán, amint épp az Adrián ringatózott. Bár sokáig nem lehetett tudni, kinek a tulajdonában van a 7 milliárd forint értékű Lady MRD, egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően több máltai offshore cég valódi tulajdonosainak kilétére is fény derült, így derült ki, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, jelenleg a 9. leggazdagabb magyar.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu
A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban. Ehhez képest augusztus 16-án, vasárnap a Lady MRD-en, a Szíjj László tulajdonában lévő luxusjachton láttuk és fotóztuk a miniszter urat az Adrián, Horvátországban, Biograd Na Morutól 25 kilométerre délre, a Kornati-szigetek alatt, a szárazföldtől mintegy 15 kilométeres távolságra, családja körében, nyaralás közben.
Akkor azt is összegyűjtöttük, hogy a kormányközeli vállalkozó Duna Aszfalt Zrt.-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1 052 000 000 000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták.
Az elmúlt három évben több százmilliárd forintnyi uniós forrást használt, és 7 luxusjachtnyi profitot termelt Szíjj László cége | atlatszo.hu
A magyar külügyminisztert jachtoztató kormányközeli nagyvállalkozó Duna Aszfalt Kft-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták. Összeszámoltuk és infografikákra tettük Szíjj László építőipari nagyvállalkozásának állami megrendeléseit az elmúlt három és fél évből.
A Duna Aszfalt Zrt. 2020-ban 175 milliárdos éves forgalom mellett 26 milliárd adózott eredményt ért el, míg a mostani közbeszerzés nyertese, a Hódút 38 milliárdos éves árbevétel mellett 3,8 milliárd nyereséget termelt. A Hódút tavaly 11 közpénzes megbízást kapott, ebből 10-et keretmegállapodás keretében.
Katus Eszter—Segesvári Csaba | 107 milliárdért építheti az M44-est Kecskemétig a Szijjártó Pétert jachtoztató nagyvállalkozó cége | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/07/107-milliardert-epitheti-az-m44-est-kecskemetig-a-szijjarto-petert-jachtoztato-nagyvallalkozo-cege/ |
2017-09-06 17:08:35 | Kérdés, hogy a kabinetminiszter elmegy-e az ellenzéki parlamenti árnyékbizottság elé magyarázkodni. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert is meghallgatná a letelepedésikötvény-programot vizsgáló parlamenti árnyékbizottság – erről keddi ülésén döntött az ellenzéki pártok által tavaly létrehozott országgyűlési testület. Az Együtt, az LMP, a Liberálisok és a Jobbik alkotta bizottság az után döntött Rogán Antal meghallgatásáról, hogy lapunk kiderítette: a kötvényforgalmazó offshore cégek jóval a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre. Ez pedig azt feltételezi, hogy Rogán Antal, aki a letelepedésikötvény-programot lehetővé jogszabály-módosítást beadta, valamilyen formában érintett lehet a korrupciógyanús ügyletben.
Az Országgyűlés 2012. december 11-ei ülésen döntött arról – leginkább a fideszes képviselők igen szavazatával –, hogy azok a külföldi bevándorlók, akik háromszázezer euró névértékű speciális magyar állampapírba fektetnek, gyorsan és egyszerűen juthassanak letelepedési engedélyhez hazánkban. Az ezt szabályozó jogszabály-módosítás még abban a hónapban életbe is lépett. Ezt követően, januárban alakult meg a Kajmán-szigeteken a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű offshore cég, amely kötvényjegyzési engedélyt kapott az Országgyűlés akkor még Rogán Antal vezette gazdasági bizottságától. Ez az a társaság, amelynél az egész kötvényprogram bevételeinek legalább nyolcvan százaléka lecsapódik, ugyanis ez a vállalkozás kapott engedélyt a kínai állampolgárokkal kapcsolatos ügyintézésre – a letelepedési iparágban Kína a világ legnagyobb piaca.
Ahogy lapunk kiderítette, a HSSDF
csupán kirakatcég volt a programban, hiszen miután megkapta az engedélyt, egyből tovább is adta a hasonló nevű Hungary State Special Debt Managementnek.
Ezt a vállalkozást Hongkongban jegyezték be 2012. december 4-én, tehát egy héttel a parlamenti végszavazás előtt. Ahogy a hongkongi céginformációs rendszerből kitűnik, a vállalkozásnak három, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett tulajdonosa van. Még érdekesebb, hogy akkor alakultak meg ezek a vállalkozások az adóparadicsomnak számító szigetállamban, amikor Rogán Antal beadta a törvénymódosító indítványát, sőt a Prime Ally Ltd. egy nappal a beadás előtt.
A kötvényprogramot vizsgáló bizottság azt szeretné tudni Rogán Antaltól, hogyan lehetséges ez, vagyis
honnan tudhattak ezek a cégek arról, hogy egy több milliárd forintos üzlet végső haszonélvezői lesznek.
A tét nem kicsi, hiszen – ahogy a kötvényprogramot vizsgáló bizottság keddi ülésén elhangzott – közel hatezer-hatszáz külföldi vásárolt letelepedési állampapírt, és családtagokkal együtt csaknem húszezer bevándorló kapott Magyarországon szabad tartózkodásra lehetőséget az Orbán-kormánytól.
A programban részt vevő offshore cégek
eközben száznyolcvanmilliárd forintos bevételre tettek szert, miközben a magyar állam vesztett – számításunk szerint – több mint tízmilliárd forintot.
Mivel az MSZP valamilyen érthetetlen oknál fogva nem csatlakozott a testület munkájához, ezért az egyfajta „árnyékbizottságként” működik. Kedden kellett volna az offshore cégeknek megjelenniük a testület előtt, de egyik vállalkozás képviselője sem jött el. | Letelepedésikötvény: Rogánt is meghallgatná a vizsgálóbizottság | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/09/letelepedesikotveny-rogant-is-meghallgatna-a-vizsgalobizottsag |
2018-04-16 09:18:00 | RomNet | true | null | 1 | romnet.hu | null | 2018 április 16 Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attila galéria megtekintése
A Magyar Nemzet még a választások előtt egy héttel hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen az Országos Roma Önkormányzat elnöke arról beszélt lakóhelyén, a Szabolcs megyei Ibrányban egy rendezvénytechnikussal, hogy adjon számlát számára arról, hogy színpadot, hangosítást biztosított különféle szabolcsi helyszínekre szervezett kampányrendezvényekről, és a "lepapírozásért" az ORÖ számlájáról átutalandó 3,5 millió forintból kap 500 ezer forintot. A közpénzből mûködő roma szervezet elnöke a fiktív rendezvényekkel kapcsolatban alkudozott is: "nem leszek szarrágó, kapol hatszázat", mondta a Tóth Zoltán nevû rendezvény-szervezőnek a bûncselekményre történő való rábeszéléskor. Tóth Zoltán nemet mondott Balogh János ajánlatára, aki közölte, hogy majd akkor keres mást, mert mint fogalmazott, a fővárosban 12 százalékért is le tudja papíroztatni a 3,5 millió forintot.
Az ORÖ elnöke azért akart kampányrendezvényeket csinálni, mert az önkormányzat három fős nemzetiségi listát állított a 2018-as országgyûlési választásokra, és kampányfinanszírozásként 80 millió forintot kaptak. Az adófizetők pénzét a képviselők között osztották szét, és mint arról korábban beszámoltunk, a 80 millió forintból arra már nem jutott, hogy legalább egy néhány soros tájékoztatást kitegyenek saját honlapukra arról, hogy kik is szerepelnek a roma nemzetiségi listán, kikre szavazhatnak a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok.
A Magyar Nemzet a hangfelvétel alapján büntetőfeljelentést tett. Vesztegetés gyanújával szintén feljelentést tett a be-, és feljelentéseiről ismertté vált Tényi István is, akit a RomNet-hez eljuttatott dokumentumban a VII. és XIII. kerületi vezetőhelyettes ügyész arról tájékoztatott, hogy a BRFK korrupció és gazdasági bûnözés elleni főosztályon azonos tényállás alapján már folyamatban van a nyomozás, így a feljelentését továbbítják a BRFK számára.
A RomNet az ORÖ több képviselőjétől is úgy értesült, hogy hamarosan rendkívüli közgyûlésen Balogh János ORÖ-elenne fegyelmi eljárást kezdeményeznek, és méltatlanság címén szeretnék megfosztani elnöki megbízatásától. Több képvisel azt várja Balogh Jánostól, hogy önként mondjon le elnöki posztjáról és mandátumáról is, de Dancs Mihály képviselő és több korábbi lungo dromos tag is a teljes testület feloszlatását kezdeményezi.
Roma értelmiségi fiatalok demonstrációt is tartottak az ORÖ Dohány utcai székháza előtt, követelve a számos korrupciós ügybe keveredett testület feloszlatását.
http://www.romnet.hu/hirek/2018/03/31/egy_hangfelvetel_szerint_valasztasi_csalast_szervezhet_az_oro_vezetoje
http://www.romnet.hu/hirek/2018/03/31/a_vizet_predikalo_oro-elnok
http://www.romnet.hu/hirek/2018/04/06/az_oro_lathatatlan_kampanya_80_millio_adoforintbol | RomNet | null | https://www.romnet.hu/hirek/2018/04/16/nyomoz_a_rendorseg_az_oro-elnok_8222papirozos8221_kampanya_miatt |
2023-01-29 18:25:00 | A független országgyűlési képviselő nyomozati dokumentumokra hivatkozva állítja: Varga Judit találkozott Schadl Györggyel és a végrehajtói praxisok pénzért történő adás-vételéről egyeztetett vele. | true | null | 1 | HVG | null | „Az igazságügyi miniszter próbál úgy csinálni, mintha semmi köze nem lenne egykori helyettese, Völner Pál és a bírósági végrehajtói kar elnöke, Schadl György közti korrupt üzletekhez. Csakhogy a nyomozás dokumentumai szerint ez nem igaz” – írta vasárnap délután a Facebook-oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Hadházy szerint a nyomozás dokumentumaiból kiderül, hogy
Varga Judit legalább egyszer találkozott Schadl Györggyel,
„és nem is csak bájcsevegtek: épp arról volt szó, amiért a legkorruptabb végrehajtó jelenleg is rács mögött van, a végrehajtói praxisok pénzért történő adás-vételéről”.
Az országgyűlési képviselő a nyomozás adataira hivatkozva azt írja, hogy Schadl úgy intézte a karon belüli konfliktusokat, valamint úgy „szabadított fel” újra értékesíthető végrehajtói pozíciókat, hogy „fegyelmi eljárásokat indított a neki nem fizetők ellen”. A politikus azt írja, hogy ezek az emberek nem hagyták annyiban a kiszorításukat és az erre való kísérleteket, hanem igyekeztek mozgósítani kapcsolataikat. „Schadl ennek akart elejébe menni, amikor megkérte Völnert, szerezzen neki időpontot a »jó miniszter asszonyhoz«”.
Schadl György valóban kérte arra Völner Pált egy kiszivárgott hangfelvétel szerint, hogy találkozhasson Varga Judittal – ám ahhoz ragaszkodott, hogy a találkozón maga Völner is ott legyen velük. A hangfelvételről itt írtunk bővebben:
Schadlnek pedig a Hadházy által ismertetett dokumentumok szerint néhány napon belül sikerült is bejutnia Vargához, aki állítólag ígéretet tett neki arra, hogy „lepattintja az akadékoskodókat”. „Ezzel tehát – ha igaz, amit Schadl és egyes vádlottak állítottak – minimum bűnpártolást követhetett el, hiszen értesülhetett az ügyről és mivel mégis passzív maradt, fedezhette a korrupt hálózat fejét” – írja Hadházy. Varga Juditot ennek ellenére sem hallgatták meg sem tanúként, sem gyanúsítottként az ügyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György a vád szerint jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év letöltendő börtönbüntetést kért akkor, ha beismerő vallomást tesznek. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Kérdéseinkkel kerestük az Igazságügyi Minisztériumot, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Hadházy szerint új dokumentumok bizonyítják, hogy minimum bűnpártolást követhetett el Varga Judit a Schadl-ügyben | null | https://m.hvg.hu/itthon/20230129_hadhazy_volner_schadl_varga_ |
2021-03-19 00:00:00 | Karácsony Gergely: Nincs kormánypárti és ellenzéki oltás - A főpolgármester szerint Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester csak azt tette, ami a dolga. | false | [
"koronavírus",
"koronavírus magyarországon",
"vakcina",
"oltás",
"oltási terv",
"karácsony gergely",
"főpolgármester",
"önkormányzat",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Nincs kormánypárti oltás és nincs ellenzéki oltás. A magyar parlamentben nincs egyetlen párt sem, amely ne világos, átlátható és gyors oltási programot akarna, Budapesten nincs egyetlen olyan polgármester sem, aki ne tenne meg mindent, tényleg mindent annak érdekében, hogy a városban, az egyes kerületekben élők minél hamarabb, minél zökkenőmentesebben megkapják az oltásokat − jelentette ki Karácsony Gergely Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében.
Ha a bugyuta fideszes terminológiát akarnám használni, azt írnám: minden parlamenti párt és minden fővárosi polgármester oltáspárti
− tette hozzá a főpolgármester, aki szerint az oltásoknak jóval nagyobb a tétjük, illetve az oltási programnak jóval komolyabb dolognak kellene lennie, mint hogy kicsinyes politikai játszmákra használja bárki is.
A súlyos és tragikus helyzet továbbra is az együttműködést és az együttérzést, az őszinte és világos beszédet követeli meg, és nem a politikai lózungokat, végképp nem a sikerpropagandát
− emelte ki Karácsony Gergely, aki szerint épp emiatt "aljas az a hazug kampány, amibe a lakájmédia kezdett Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester ellen". Szerinte "igazán méltatlan", hogy ebbe a miniszterelnök is belekeveredett.
Mint írta, a kerület polgármestere az ellen emelt szót, hogy a kerületébe küldött és ott fel nem használt vakcinákat a kormányhivatal visszarendelte. Kérte, hogy a visszarendelt vakcinákat mielőbb pótolják, mert a kerület átoltottsága még mindig alacsony szintű, így csak "azt tette, ami a dolga". A főpolgármester továbbra is hangsúlyozza: engedjék az önkormányzatokat segíteni az oltási program lebonyolításában.
Szaniszló Sándor pestszentlőrinci DK-s polgármester csütörtökön közölte Facebook-oldalán, hogy "elfogtak egy levelet", amely szerint a kormánymegbízott értesíti a háziorvosokat, hogy a megmaradt Sinopharm vakcinákat elszállítják a praxisokból. Azt írta: ezek a vakcinák azért maradtak meg, mert a kerületi páciensek nagy része egyszerűen visszautasította őket, és az elhibázott oltási rendszer miatt azok sem kaphatják meg, akik viszont elégedettek lennének vele.
Hangsúlyozta, ő csak tájékoztatni akarta a kerületieket, de a kerület fideszes politikusa "erre ugrott rá", és félrevezette a kerületi közvéleményt. Hozzátette:
Eddig kértem, most határozottan felszólítom Lévai Istvánt és a Fideszt, hogy fejezze be a hazugságok terjesztését, fejezze be az egyébként is botrányos oltási káosz további gerjesztését, fejezze be a kormányhivatal meghazudtolását.
Szerinte Lévainak Facebook-politizálás helyett el kellene kezdeni a kerületért dolgozni.
Az önkormányzatok és a kormány között akkor bontakozott ki vita, amikor Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy szerinte az oltási terv káoszba fulladt, ezért levélben ajánlotta fel a segítségét Orbán Viktornak a probléma együttes megoldására.
Nem sokkal később reagáltak a főpolgármester levelére. Mint kiemelték: nem oltópontból van kevés, hanem vakcinából, ugyanis a brüsszeli vakcinabeszerzésből továbbra is kevés vakcina érkezik, és a hírek szerint a következő hetekben még az ígértnél is kevesebb jön majd. Továbbá arra kérték Karácsony Gergelyt és a baloldali polgármestereket, hogy fejezzék be a zavarkeltést. | Karácsony Gergely: Nincs kormánypárti és ellenzéki oltás | 0 | https://index.hu/belfold/2021/03/19/karacsony-gergely-koronavirus-oltas-vakcina-jarvany-oltasi-terv |
2016-11-30 22:09:00 | 9,8 milliárd forintért a Market tervezheti és építheti meg a Diósgyőri Stadiont – derült ki az EU-s közbeszerzési értesítő legújabb számából. A mu | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | 9,8 milliárd forintért a Market tervezheti és építheti meg a Diósgyőri Stadiont – derült ki az EU-s közbeszerzési értesítő legújabb számából.
A munka magába foglalja a meglévő Diósgyőri Stadion teljes elbontását és újraépítését. A Market feladatai az eredményhirdetés alapján:
„Tervezés: vázlatterv elkészítése, engedélyezési tervdokumentáció elkészítése, jogerős építési engedély megszerzése, kiviteli tervdokumentáció elkészítése, tervezői művezetés. Kivitelezés: az MVSC Sporttelep fejlesztésének a célja egy NB 1.-C kategóriájú stadion kialakítása.”
A Market Építővel kapcsolatos cikkeink:
Még 170 millió forint az úszó vb-re
Újabb 3 milliárdos megbízást nyert Garancsi cége
Garancsihoz köthető cégek nyerték a legtöbb kormányközeli közbeszerzést tavaly – itt a toplista
A Videoton FC tulajdonosának és a Magyar Természetjáró Szövetség elnökének, az Orbán-barát Garancsi Istvánnak a fő érdekeltsége, a Market 2015-ben összesen nettó 40,7 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert.
Többek között a Market Építő végzi a Dagály kivitelezését is 38,5 milliárd forintért. Valamint a cég nyerte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Campus-fejlesztési projektjének tenderét, amelynek keretében Médiaházat és Műteremházat épít 3,1 milliárd forintért. | Közel 10 milliárd forintért építhet új stadiont Diősgyőrön Garancsi cége | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/11/29/kozel-10-milliard-forintert-epithet-uj-stadiont-diosgyoron-a-market-zrt/ |
2015-12-29 15:13:00 | A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a „népszavazások és választások lebonyolításához szükséges nyom | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a „népszavazások és választások lebonyolításához szükséges nyomdai termékek és szolgáltatások beszerzésére”. A papírforma ezúttal is érvényesült: az egyedüli ajánlattevő, az Erdős Ákoshoz köthető ANY Biztonsági Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (ANY) ezúttal több mint nettó másfélmilliárd forint értékben lehet udvari beszállító, úgy, hogy a legközelebbi országos választás emberi számítás szerint csak két év múlva lesz.
A választásokhoz szükséges nyomdai közbeszerzéseken hagyományosan tarol az ANY, méghozzá jellemzően nem nyílt eljárásban. A választási szervek mindezt úgy indokolják, hogy a feladatot „műszaki okokból” kizárólag egy meghatározott ajánlattevő tudja teljesíteni. Meglehetősen hihetetlennek tűnik, hogy nem akad egyetlen más nyomda sem Magyarországon, amelyik fizikailag képes lenne legyártani a szavazólapokat és más választási nyomtatványokat.
A biztonsági szempontok pedig bizonyára fontosak, de a képet eléggé árnyalja, hogy az ANY nem szerepel a 1232/2009. (XII. 30.) Korm. határozatban kijelölt, nemzetbiztonsági védelem alatt álló szervek és létesítmények között.
A választási nyomdai közbeszerzés mindenesetre jó üzlet: a 2014-es három országos választásra nettó 2,227 milliárdos keretösszegre szerződött az NVI és az ANY, majd a cég még ugyanabban az évben nyerte meg keretszerződésként a 2014-2017 közötti időközi választásokra és helyi népszavazásokra való beszállítás lehetőségét nettó 141 millió forintért.
A nettó 2,227 milliárd keretösszegből 2014-ben nettó 1,9 milliárd forintot költöttek el a három országos választásra az alábbi bontásban:
– országgyűlési választás 709.698.536 Ft
– EP-választás 457.312.943 Ft
– önkormányzati választás 735.804.927 Ft
A mostani, nagyságrendileg nettó 1,5 milliárdos közbeszerzés érdekességét a verseny mellőzése mellett az időzítés adja. A jelenlegi ciklus időközi választásaira már leszerződött két éve az NVI, tizedennyi pénzért. A mostani közbeszerzés keretösszege a 2014-es adatokból kiindulva két országos voksolásra is elegendő, miközben előreláthatólag a következő parlamenti választás 2018 áprilisában vagy májusában, a legközelebbi EP választás 2019. május-júniusban, míg általános önkormányzati választás 2019 októberében lesz.
Megkerestük az NVI-t azzal a kérdéssel, hogy ezt a közbeszerzést mi indokolja most és ilyen összegben. Az alábbi választ kaptuk:
„A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a közbeszerzési eljárási eljárást az előre nem látható, jövőbeni népszavazások, időközi választások jogszabályoknak megfelelő lebonyolítása érdekében indította. A választások és népszavazások lebonyolításához szükséges központi előállítású nyomtatványokat és szavazási kellékeket szoros eljárási határidőkkel kell előállítani, sok esetben már a választás/népszavazás kitűzését követő napokban (pl.: hirdetményplakátok).
Erre az NVI-nek készülnie kell, a jogszabályi határidők miatt nincs lehetőségünk arra, hogy az egyes események kapcsán külön nyomdai beszerzéseket indítsunk, mivel a közbeszerzési eljárások közbeszerzési törvény szerinti határidői hosszabbak a választások és népszavazások előbbiekben említett határidőinél. Ezért az NVI az elkövetkező időszakban esetlegesen felmerülő népszavazási, időközi választási események keretjellegű, átfogó, eljárási határidőknek megfelelő nyomdai biztosítása érdekében indította a kérdésben említett eljárást. Az NVI keretszerződés jelleggel szerződött a nyertes ajánlattevővel, amely csak akkor eredményez tényleges költséget az NVI számára, ha konkrét népszavazási/választási esemény kerül kitűzésre.
A szerződés 2016.01.01. és 2019.04.01. között biztosítja az esetlegesen kitűzésre kerülő, feltételezett népszavazások nyomdai kellékeinek beszerzését. Továbbá ugyancsak biztosítja az esetleges országgyűlési időközi, helyi önkormányzati időközi és nemzetiségi önkormányzati időközi választások nyomdai kellékeinek biztosítását is 2019.04.01-ig.”
Ettől a válaszoltól sem lettünk okosabbak. Nincsen olyan országos népszavazási kezdeményezés folyamatban, ami akár csak esélyét is adná a közeljövőben egy referendum megtartásának. Ha ez mégis bekövetkezne, egy hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzést az NVI bőven le tudna folytatni a kétszázezer aláírás leadása után is, hiszen onnantól még hónapok telnek el a referendum megtartásáig.
A keretszerződés nagysága pedig aligha a normál menet szerinti időközi választásokra van méretezve: még ha esetleg már ki is fogyott a 2014 őszén az időközi választások nyomdai munkáira lekötött 141 milliós keret, másfél millárd forint bizonyosan nem szükséges a következő három év halálesetek vagy lemondások miatt kitűzésre kerülő időközi választások szavaólapjaira és nyomtatványaira.
Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.Tudnivalók itt. | Másfélmillárd az Állami Nyomdának szavazólapokra - a ciklus közepén | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/12/29/masfelmillard-az-allami-nyomdanak-szavazolapokra-a-ciklus-kozepen/ |
null | Az MLSZ vármegyei igazgatósága fegyelmi- és versenybizottsági határozataiból | true | [
""
] | 0 | BOON | null | A kiállítottak büntetései
December 1-ig eltiltva: Mertus Tamás (Bőcs).
5 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva: Kovács József Dávid (Karcsa).
2 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva: Németh Gergely (Hejőpapi), Farkas Levente (Hejőpapi).
1 felnőtt bajbnoki mérkőzéstől eltiltva: Jobbik Mátyás György (Bánhorváti), Majoros László (Szendrő), Radácsi Dávid (Sajóvámos), Hegedűs Patrik (Hejőpapi). | Eltiltották december 1-ig | null | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/10/eltiltottak-december-1-ig |
2013-12-17 20:53:00 | Őrizetbe vették kedden Michalisz Liapiszt, a korábbi görög közlekedési minisztert, mert a gyanú szerint csalt az útdíjfizetéssel. Pár éve még ő vezette a kampányt a görögök autózási moráljának és szokásainak javításáért. | true | null | 1 | Origo | null | A 62 éves egykori minisztert azért állították meg rendőrök Athéntól keletre, mert terepjárójával nem állt meg egy stoptábla előtt. Az iratok ellenőrzésekor kiderült, hogy a luxusautó rendszáma hamis, és a kocsi még biztosítva sincs.
Az autón lévő rendszám egyezett a kocsi eredeti rendszámával, de a táblák másolatok voltak: az eredetit ugyanis a volt miniszter leadta az adóhatóságnak, hogy mentesüljön az idei útadó alól. Ezzel viszont ki is vonta autóját a forgalomból, így azzal nem közlekedhetett volna.
Liapisz - aki 2009-ben visszavonult a politikai életből - az egyik legtekintélyesebb görög politikuscsalád tagja, és 2011-es vagyonnyilatkozata szerint 28 ingatlan - köztük luxusvillák - van az ő és felesége nevén. Ugyanerre az évre 109 ezer euró ( azaz 33 millió forint) jövedelmet vallott be.
Luxusautója után az idei évre ennek az összegnek jószerivel csupán a századát, 1320 eurót - 400 ezer forintnyi összeget - kellett volna befizetnie útadóként.
A rendőrök előtt azzal védekezett, hogy a kocsit nem is használja, csupán megjáratta, hogy töltődjön az akkumulátor. A rendőrök azonban bilincsben vitték el.
Pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy őrizetbe vesz a rendőrség Görögországban olyan befolyásos politikust, mint a konzervatív irányvonalú volt közlekedési miniszter. A változás - jegyzi meg az AP amerikai hírügynökség - azt mutatja, hogy a hatóságokon belül is forr a harag az ország politikai elitjével szemben, amelyet felelősnek tartanak a katasztrofális pénzügyi és gazdasági helyzetért.
Ahogy csökkentek a jövedelmek és emelkedtek az adók, görögök ezrei adták le autójuk rendszámtábláját elfogadva, hogy nem közlekednek járművükkel közutakon, és azzal csakis magánterületen parkolnak. | Útadót csalt a volt görög közlekedési miniszter | null | https://www.origo.hu/nagyvilag/20131217-utadot-csalt-a-volt-gorog-kozlekedesi-miniszter.html |
2016-12-16 16:26:00 | Tao 2016: 3 milliárdot kaszált Orbán fociakadémiája - Az összes pénz 10%-át vitte Felcsút, a második a NAV-elnök Mezőkövesdje, a negyedik a fejlesztési miniszter Kisvárdája. Hogy ki került közéjük, azt tényleg sosem találná ki. | true | null | 1 | Index | null | Nagyjából kialakult a 2016/2017-es támogatási időszakra jóváhagyott látvány- és csapatsport támogatások jegyzéke a labdarúgásban. Néhány hiánypótlás alatt lévő pályázatot leszámítva teljes a lista,
aminek első helyén idén is a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány áll, közel négyszer annyi megítélt támogatással, mint a második,
és 120-szor annyival, mint az átlag.
Az 5 legnagyobb nyertes:
1. Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (felnőtt csapat: NB II.)
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát, azaz Orbán Viktor focibirodalmát üzemeltető alapítvány a támogatás történetében rekordösszegnek számító 2 929 840 871 forintnyi adóforint elköltésére kapott jóváhagyást, ami úgy 100 millióval több, mint a 2011/12-es időszak 2,82 milliárd forintja.
A pénzből 1,81 milliárd forintot a felcsúti sportcsarnok második ütemére kapták (az elsőre tavaly 1,3 milliárdot vettek fel), ha ehhez még hozzávesszük a legalább 30 százaléknyi önrészt, akkor 4,42 milliárd körül jár a projekt. Ami 600 millióval drágább, mint a Pancho Aréna hivatalos ára.
A felcsúti taózás nagyságrendjét hűen érzékelteti, hogy csak környezetrendezés címszóval 636 millió forintot kaptak, ami önmagában is a negyedik legmagasabb megítélt támogatás lenne az időszakban, az összes pályázó közül.
Az idei összeggel együtt a látvány- és csapatsport támogatás bevezetése óta 13 929 881 969, azaz közel 14 milliárd forintot ítéltek meg ezen a címen a felcsúti alapítványnak. (B=milliárd)
2. Mezőkövesd Zsóry Futball Club (NB I.)
A második legnagyobb összeg Tállai András NAV-elnök Mezőkövesdjének jutott, 778 813 281 forint, amit nyilvánvalóan nem az utánpótlás területén nyújtott erőfeszítéseire kapott a csapat, aminek nincs akadémiája, az utánpótláscsapatai a harmadosztályban szerepelnek – elég közepesen –, és ha akarna, sem tudna megfelelni az MLSZ "fiatalszabályának", mivel az első csapat keretében nincs is 20 év alatti labdarúgó. A legfiatalabb játékosuk a 21 éves szerb Milutinovics, akit november közepén igazoltak Portugáliából.
De nem is feltétlenül az utánpótlásra kell ez a sok pénz, a majd 779 millió forintból 250 millió megy a sportszálló IV. ütemére, 143 millió pedig a napkollektoros rendszer kiépítésére. A maradékból bő 87 millió a sporttábor faházaira megy el, a többit (az összes pénz 38%-át) viszont tényleg az utánpótlásra fordítják – legalábbis a tervek szerint.
3. Pilisi Labdarúgó Klub (Pest Megyei I. o.)
Az év taós szenzációja egyértelműen a Pilisi Labdarúgó Klub harmadik helyezése. A megyei első osztályban induló csapat 710 651 259 forint közpénz elköltésére kapott jóváhagyást. Itt is nehéz lenne az utánpótlásra hivatkozni, a klubnak összesen két darab nagypályás utánpótlás-bajnokságban induló csapata van, az egyik a megyei első, a másik a megyei másodosztályban érdekelt. A kettőben eddig összesen 33 fő 18 év alatti labdarúgó szerepelt.
Mi sem természetesebb ennek fényében, hogy az MLSZ leokézta egy sportcsarnok építését 572 millió taós pénz bevonásával. Meg egy focipályáét, utóbbit egy 190,5 millió forintos beruházás keretében, amiből 136,2 millió taós forrás.
Az MLSZ által az idei évre kiadott "Pályaárak, építési költség benchmark" dokumentum szerint egy élőfüves nagypályát 67,7 millió forintból kéne kihozni.
Mindkét fejlesztés a művelődési ház környezetében épül, amit a 2013-ban elhunyt világhírű futballedző, Csernai Pál 220 milliós forintos adományából építenek fel. Leginkább erre a 220 millió forintra hivatkozva gyűjtötték össze a pénzt a további 1 milliárd forintos beruházásra.
4. Várda Sport Egyesület Kisvárda (NB II.)
"Csak" negyedik Seszták Miklós Kisvárdája, 581 489 005 forinttal. A nemzeti fejlesztési miniszter csapata is csarnoképítésre kapta a legtöbbet: 204 millió forintot, illetve 107 milliót visz el az élőfüves pálya. A többi mindenféle apróságra kellett, a 8 pályakarbantartó gépre például 40 milliót szavaztak meg, a használt autóbuszra 39 milliót, közműépítésre 35,7 milliót, hogy néhány nagyobb tételt említsünk.
Tavaly még 1,26 milliárdot kaptak – tekintettel hogy ők is építettek egy sportszállót –, vagyis akár szomorkodhatnának is a mostani eredményen. Persze hamar jobb kedvre derülhetnek arra gondolva, hogy az október végén sikeresen lezárult közbeszerzési eljárás jegyében megkezdődhet a kisvárdai stadion építése 2 milliárd forintért, az eredetileg tervezett 800 millió helyett.
5. Illés Sport Alapítvány (NB I.)
A Szombathelyi Haladás akadémiájának programjára 476 105 009 forintot ítélt a grémium. Hogy mire költik majd, teljes rejtély, a transzparencia ugyanis nem divat az Illés Béla nevét viselő szombathelyi alapítványnál, noha a jog egyébként minden taózó egyesületet kötelez, hogy pályázatát, illetve az MLSZ határozatát elérhető helyen kitegye honlapjára. Az Illés Akadémia honlapján a legújabb megtalálható ilyen dokumentum 2013-ból származik.
A tavalyi 350 millióhoz képest mindenesetre jól jártak, ráadásul a Haladás új stadionját és egy sportcsarnokot is magába foglaló komplexum a tervezett nettó 8,8 milliárd forint helyett végül nettó 15,2 milliárdból épülhet meg, ha nem dobja meg a projekt költségvetését a kormányzat további milliárdokkal.
Tao 2016/17 top 10:
Sportszervezet neve jóváhagyott támogatás 1 A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2.929.840.871 2 Mezőkövesd Zsóry Futball Club Korlátolt Felelősségű Társaság 778.813.281 3 Pilisi Labdarúgó Klub 710.651.259 4 Várda Sport Egyesület Kisvárda 581.489.005 5 Illés Sport Alapítvány 476.105.009 6 ZTE FOOTBALL CLUB Zártkörűen Működő Részvénytársaság 399.037.286 7 Tihanyi Futball Club 360.478.837 8 PAKSI FUTBALL CLUB KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 324.278.855 9 HONVÉD Futball Club Korlátolt Felelősségű Társaság 299.937.342 10 GYIRMÓT SPORT EGYESÜLET 232.652.108
Összesített eredmények
A futballszervezetek egy jelentős része úgy működik Magyarországon, hogy az utánpótlás, illetve a profi/felnőtt csapat papíron külön üzemel, és ebből fakadóan külön is pályázik. Előbbiek általában Kft. vagy Zrt. formában, utóbbiak többnyire alapítványként vagy egyesületként. Például Mezőkövesd Zsóry Futball Club Korlátolt Felelősségű Társaság (profi csapat), illetve Mezőkövesdi Zsóry Sportegyesület (utánpótlás). Illetve vannak csapatok, amikhez több utánpótlásegyesület is tartozik (pl. Debreceni VSC), esetleg külön klubot hoztak létre a futsal, a footgolf vagy a női csapat számára (FTC, ill. UTE).
A valódi tao toplista összeállításához tehát összesíteni kell az egyes csapatok különböző jogcímen megítélt támogatásait.
Megjegyzés: mintegy 69 program áll még különböző okok miatt elbírálás alatt, ebből 57 összege ismert, ezek összértéke 776 millió forint. 12 program összege nem tudható. Utóbbiak közül csak az UTE-val való kapcsolatát felmondó Újpest 1885 Futball Kft. programja kaphat olyan nagyságrendű támogatást, amivel beférhet a top 25-be (2015-ben megítélt támogatás: 198 612 243 Ft), valamint a Debreceni Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft. (2015-ben megítélt támogatás: 12 080 108 Ft) módosíthatja még valamelyest a debreceniek összesített eredményét.
Összkép
A 2016-os látvány- és csapatsport támogatásra pályázó sportszervezetek összesen 1291 programot nyújtottak be, ezek közül 34-et utasítottak el. Az elfogadott 1188 sportfejlesztési programra az MLSZ 28,5 milliárd forintnyi közpénzt ítélt meg, azaz a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia egyedül is több, mint 10%-át viszi el az összegnek, ami egészen elképesztő aránytalanságot mutat. Hasonlóan döbbenetes adat, hogy az összesített top 25-ös lista tagjainak mintegy 40 programjára 10,77 milliárd forint jutott, a maradék 1140-re 17,7 milliárd. Átlagosan egy programra 24 millió forint jutott. | Tao 2016: 3 milliárdot kaszált Orbán fociakadémiája | null | https://index.hu/sport/futball/2016/12/16/kozel_3_milliardot_kaszalt_orban_fociakademiaja_az_idei_taon/ |
2009-08-05 00:00:00 | Kevés területen változott a magyar politika olyan sokat az elmúlt évtizedben, mint az ellenfelek megnyilvánulásait „leleplező” technológiák alkalmazásában. Míg az ideológiák jószerivel változatlanok (habár Orbán Viktor a Magyar Nemzetben, Lendvai Ildikó a Népszabadságban épp a jobboldali és a baloldali értékrend változásáról cikkezik), az országban számos „megfigyelési ügy” borzolta és borzolja a kedélyeket. | true | null | 1 | HVG | null | Lenne min elgondolkodni a legkülönfélébb ügyek kapcsán. Hiszen – hogy csak néhány példát említsünk – máig nem tudjuk, kik és milyen szerepet játszottak a 90-es évek második felében az ún. Nyírfa-ügyben. Nem tudjuk, ki készítette és ki hozta nyilvánosságra az őszödi beszédet. Nem tudjuk, ki készítette az MDF tavalyi elnökválasztása elé időzített titkos cd-t, amelyen Csányi Sándor, OTP-elnök és az UD Zrt vezető munkatársa beszélnek egymással. S ugyancsak nem tudjuk, hogyan és miért történhetett meg, hogy a Magyarok Nyilai szervezet „terrorista” jellegének alátámasztására egy két évvel ezelőtti „diákcsínyes” robbantást használtak fel a hatóságok.
Ezek nyilván nagyon különböző esetek, de talán van bennük valami közös, mégpedig az, hogy a politika változóban lévő természetéről tanúskodnak. A változás iránya egyértelmű: alkalmasint minden lehetséges eszközt be kell vetni a rivális meggyengítésére - értve ez alatt akár a saját táboron belüli riválist is! Ne legyünk persze naivak: kompromittáló célzatú adatgyűjtés mindig is jelen volt a politikában, ám vadonatújnak számít, hogy a korábban csak háttér-információnak (és persze háttér-revolverezésnek) szánt adathordozó bekerül a nyilvánosságba, mint a politikai lejáratás immáron mindennapos legitim eszköze. Természetesen azért vannak fokozatok. Magyarország mégsem Olaszország, ahol nem nehéz észrevenni az összefüggést a Berlusconiról megjelent kompromittáló kép- és hangfelvételek nagy száma és a tőle való végérvényes megszabadulási szándék egye növekvő intenzitása között.
Érdemes tehát rögzíteni: a „paparazzo-mentalitás” nem csak úgy véletlenül hatol be a politikába, hanem azért, mert a hagyományos demokratikus intézmény- és jogrendszer nem bírja a tempót a politikai közélet felgyorsult hullámzásával, az állampolgárok hektikus preferencia-változásaival. Különösen így van ez akkor, amikor a társadalmi igények gyors változása mellett a politikai osztály lényegileg változatlan. Tipikus helyzet az ilyen, s a botrányok száma ilyenkor szokott megugrani. Valahol mindezt még érthetőnek is nevezhetjük, hiszen a politika tartalmi folyamatainak követésére egyre csekélyebb az esély, s az állampolgárok a programok és a valódi teljesítmény alapján egyszerűen nem tudnak különbséget tenni a vetélkedő pártok és politikusaik között. Így akár társadalmi igénynek is nevezhetjük, hogy a közélet időről időre lehallgatási és „lenézési” botrányokat produkáljon, és – úgymond – így tisztítsa meg önmagát. Csak hát hiába produkál a politika – mint jó kiszolgáló – ilyen akciókat, tisztulásnak nyoma sincs. S ennek nyilván mélyen fekvő okai vannak.
Méghozzá azért nincs nyoma, mert a botrányok eleve szelektáltak: nem minden ügyből lesz ügy, hanem csak azokból, amelyeknek botránnyá dagasztásában valaki komolyan érdekelt. Sajnos, ritkák Magyarországon az olyan ügyek, amelynek kirobbantása kizárólag a politika-független sajtó érdeme. Ha pedig így van, az elemzőknek kötelességük az irányított botrányokra is odafigyelniük. Két ilyen típusú botrányt könnyűszerrel azonosíthatunk az elmúlt időszakból. Az egyik a már említett lehallgatási cd az MDF tavalyi elnökválasztása idején. A másik a Magyarok Nyilai nevű szervezettel összefüggésbe hozott videó.
A Dávid Ibolya által 2008 őszén bemutatott cd kapcsán nem csupán az a kérdés (mint amire a cd-ről zajló „vitában” a legtöbben koncentráltak eddig), hogy kik beszélnek a felvételen és kik, milyen okból hallgatták le őket, hanem az is, hogy a cd egy elnökválasztási kampány végső periódusában, tehát a végső döntést megelőzően, annak befolyásolására került a nyilvánosság elé. (Erről egy korábbi írásomban már elmondtam a véleményemet - http://hvg.hu/velemeny/20080921_mdf_csizmadia_david_almassy.aspx) Az időzítésnek tehát egyetlen értelmezhető üzenete van: ezzel akadályozni meg Dávid Ibolya kihívójának pozícióba kerülését. Akárhogyan is, ez új elem a hazai politikában, hiszen sokáig a pártok azért kaptak kritikákat az elemzőktől (is), mert vezető posztjaikra nem állítottak több jelöltet.
Napjainkra végre megszokottá vált, hogy a pártelnöki elnöki posztra minimum két jelölt van (a Fideszt leszámítva), ám ez a „vívmány” egyben hátránnyá is vált a pártok egy része számára, hiszen az MDF „nem engedhette” hatalomba az elnöki kihívót, az SZDSZ-ben pedig már Fodor Gábor elnökké választásával elkezdődött a régi liberális elit kivonulása, amely mára, Retkes Attila megválasztásával tetőzik. A lehallgatási botrány tehát – legalábbis az MDF akkori és mai vezetése felől nézve – az MDF szétesését volt hivatva megakadályozni. Nagy kérdés azonban, hogy az alkalmazott eszközök beleilleszthetőek-e egy demokratikus versengés szabályai közé?
Mint ahogy az is nagy kérdés, hogy a Magyarok Nyilai nevű szervezet felszámolására alkalmazott eljárás (egy két évvel korábbi robbantásos diákcsínyről készített videó) alkalmas-e a szervezet ellehetetlenítésére? Említettük fentebb a társadalmi igényeket: egy ilyen videó talán nem is láthatott volna napvilágot, ha a társadalom egy részében nincs jelen a határozott fasiszta-, sőt terrorista veszélytől való félelem. Nyilvánvalóan a kormány erre a társadalmi félelmi pszichózisra is alapozva, nem elégedett meg a szervezet feltételezett vezetőinek lekapcsolásával, hanem teljessé akarta tenni a sikert, az igazságügy-miniszter hivalkodóan és megfellebbezhetetlen hanghordozással bejelentett bűnjelével. .
Ám egyik esetben sem sikerült megnyugtatni a kedélyeket. Dávid Ibolya nem tudta hitelt érdemlően bizonyítania, hogy őt valóban megfigyelték, Draskovics Tibor „bizonyítéka” pedig a terrorszervezet akciójáról látványosan megdőlt. Nem csoda, rengeteg manipulációs elem keveredett mindkét ügy közé. Azaz a társadalom egy részének igényeivel szemben nemhogy a tisztulást nem szolgálják, de éppenséggel a homályt növelik, s valójában a hatalmi harc részei. Ezért nincs Magyarországon a botrányoknak (sem) tanulsága.
A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója | Vélemény: Csizmadia Ervin: Politikai botrányok, lejáratások Magyarországon | null | https://hvg.hu/velemeny/20090804_botrany_udzrt_draskovics |
2015-10-25 00:00:00 | A Manchester United hazai pályán 0-0-t játszott a Manchester Cityvel az angol labdarúgó-bajnokság tizedik fordulójának vasárnapi városi rangadóján. | false | [] | 0 | null | 0 | A Manchester United hazai pályán 0-0-t játszott a Manchester Cityvel az angol labdarúgó-bajnokság tizedik fordulójának vasárnapi városi rangadóján.
Érdekesség, hogy a listavezető Manchester City 18 bajnoki mérkőzés után nem tudott gólt szerezni.
A Tottenham - részben az angol válogatott 22 éves csatára, Harry Kane mesterhármasának köszönhetően - fölényes győzelmet aratott az újonc Bournemouth otthonában, és augusztus 8-a óta őrzi veretlenségét a bajnokságban.
Premier League, 10. forduló:
Bournemouth-Tottenham Hotspur 1-5 (1-3)
Manchester United-Manchester City 0-0
FC Liverpool-Southampton 17.15
Sunderland-Newcastle United 3-0 (1-0)
Arsenal-Everton 2-1 (2-1)
Aston Villa-Swansea City 1-2 (0-0)
Leicester City-Crystal Palace 1-0 (0-0)
Norwich City-West Bromwich Albion 0-1 (0-0)
Stoke City-Watford 0-2 (0-1)
West Ham United-Chelsea 2-1 (1-0) | Premier League - Gól nélküli manchesteri derbi | 0 | https://infostart.hu/sport/2015/10/25/premier-league---gol-nelkuli-manchesteri-derbi-768761 |
2017-06-13 22:04:51 | Kubai biztos lesz Kohut Balázs | true | null | 1 | Index | null | Gőzerővel tér vissza a hazai külgazdaság irányításába Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egykori közigazgatásai államtitkára. Az Index információi szerint
Kohut hamarosan az egyes Karib-térségbeli kiemelt külgazdasági intézkedések összehangolásáért és a magyarországi tudástranszfer elősegítéséért felelős miniszteri biztos pozícióját fogja megkapni.
Kohut Balázs 2015 áprilisában távozott a minisztériumból, de azóta is voltak állami kötődésű külgazdasági feladatai. Tagja volt az Eximbank felügyelőbizottságának, illetve rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként is dolgozott az olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok előmozdításán. Ezzel párhuzamosan a Central European Trade House (CETH) nevű magáncég tulajdonosaként is a olasz relációjú külkereskedelem fejlesztésén dolgozott. Környezetéből erről azt hallottuk, hogy bár a két pozíció összeférhetetlennek tűnik, de valójában a különleges "nagyköveti" rang csak egyfajta állami háttértámogatást jelentett a munkájának, de azzal fizetés, vagy stáb nem járt. Arról egyelőre nincsen információnk, hogy amennyiben a kormánybiztosi kinevezés helytálló, akkor a jövőben Kohut egyszerre fog-e dolgozni az olasz, illetve a kubai reláción, vagy tevékenységének fókuszát teljesen áthelyezi a szocializmusból lassan nyitó karibi szigetországba. | Kubai biztos lesz Kohut Balázs | null | https://index.hu/gazdasag/2017/06/13/kubai_biztos_lesz_kohut_balazs/ |
2012-03-13 00:00:00 | Az Alkotmánybíróságnak ki kell adnia egy iratot - Kiderülhet, hogy hoztak-e határozatot a tényeges életfogytiglanról. Az AB szerint a feltevés értelmetlen, de a dokumentumokat nem adnák. | true | [
"tényleges életfogytiglan",
"alkotmánybíróság",
"büntetőpolitika",
"tasz",
"közérdekű adat",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | A kormányfő ősszel még az AB-elnök menesztéséről beszélt. Mi állhat Paczolay sikerének a hátterében?
A Fővárosi Törvényszéken a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet indított közérdekű adatigénylési pert az Alkotmánybíróság ellen. A TASZ azt szeretné megtudni, hogy 2010 májusában pontosan milyen fázisba jutott a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) alkotmányosságáról szóló AB-döntés, mielőtt azt a fiók mélyére süllyesztették volna.
Az AB tagadja, hogy született volna határozat az ügyben, ám nem hajlandó kiadni az ülések jegyzőkönyveit. Ugyanígy nem szeretnék nyilvánosságra hozni az AB 2010 május 17-i és szeptemberi 14-i üléseire a bíróknak küldött meghívókat is.
A dokumentumokból egyértelműen kiderülhet, hogy májusban született-e határozat vagy sem. Az AB érvelése szerint ez értelmetlen kérdés, mert határozatról akkor lehet beszélni, ha azt az alkotmánybírók aláírták és a közlönyben megjelent.
Ha az ülések jegyzőkönyveit kiadnák, azzal a testület szerint szerint értelmüket vesztenék a testület befolyásmentes döntését biztosító zárt ülések, a meghívók pedig kizárólag az ülés idejét és napirendjét tartalmazzák, azokból semmi más nem olvasható ki.
A bíróság mai döntésével a jegyzőkönyvek tekintetében elutasította a TASZ keresetét, az AB-nek azonban ki kell adnia a meghívókat, így a hét kereseti pontból egyet nyert csak meg a TASZ.
A tényleges életfogytiglant az uniós országok közül egyedül Magyarország alkalmazza. A társadalom többnyire helyesli, hogy a legkirívóbb életellenes cselekmények elkövetői soha, semmilyen körülmények között ne kerülhessenek szabadlábra - igaz, a többség a halálbüntetés visszaállítását is pártolná.
Máshol viszont komolyabban veszik azt az emberi jogi érvet, hogy a tész a kínzás és az embertelen bánásmód tilalmáról szóló nemzetközi egyezményekbe ütközik. Nagyobb teret kap az a büntetőjogi szakmai érv is, hogy a tész-re ítélt, ezért már bármit büntethetetlenül megtehető, nem motiválható rabok őrzése nagyon drága, de nehéz is, mert nincs fegyelmező eszköz a büntetésvégrehajtás kezében.
Az AB határozatának - ha volt ilyen - különös súlyt adna, hogy a tész az Orbán-kormány büntetőpolitikájának egyik sarokkövévé vált, sőt, az bekerült a januártól hatályos Alaptörvénybe is. A büntetőintézkedés amúgy szokatlan alkotmányos becikkelyezését mindenesetre új megvilágításba helyezné, ha kiderülne, hogy az AB azt korábban alkotmányellenesnek nyilvánította.
Hasonlóképpen az AB is kényes helyzetbe lavírozta magát. Ha megfellebbezi a fővárosi Törvényszék mai döntését, hogy ne kelljen kiadni a meghívókat, csak tovább erősödik a gyanú, hogy valamit tényleg titkolni akarnak. | Az Alkotmánybíróságnak ki kell adnia egy iratot | 0 | https://index.hu/belfold/2012/03/13/pert_vesztett_az_alkotmanybirosag |
2017-05-03 07:55:00+01:00 | Feloszlott szerdán a brit parlament választott kamarája, az alsóház, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a június 8-ára kiírt előrehozott parlamenti választások valójában már hetek óta folyó kampánya. | false | [] | 0 | null | 0 | Feloszlott a brit parlament alsóháza - elkezdődött a kampány
Feloszlott szerdán a brit parlament választott kamarája, az alsóház, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a június 8-ára kiírt előrehozott parlamenti választások valójában már hetek óta folyó kampánya.
5+1 őszi hangulatú film, amelyek garantáltan meghozzák a kedvet a bekuckózáshoz: Ön melyiket látta már ezek közül?
Theresa May miniszterelnök április 18-án jelentette be teljesen váratlanul, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában.
A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat. Az alsóház Theresa May bejelentése után egy nappal ennél is sokkal nagyobb arányban hagyta jóvá az előrehozott választások megtartását.
May egyebek mellett azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval. A kormányfő továbbá úgy véli, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum - írja az MTI.
Theresa May szerdán felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit értesít a parlament feloszlásáról és a választási kampány hivatalos elkezdődéséről.
Szerdától megszűnt az alsóház eddigi tagjainak képviselői jogállása, a képviselői mandátummal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A Konzervatív Párt vezette kormány a helyén marad a választások napjáig, de a továbbiakban a kabinet tagjai sem alsóházi képviselők. A törvényerejű brit szokásjog alapján akiket esetleg nem választanak meg ismét alsóházi képviselőnek június 8-án, a választások után automatikusan kiesnek az új kormányból is. A felső kamara, a nem választott tagokból álló Lordok Háza tovább funkcionál, de csak korlátozott jogkörökkel.
Legutóbb több mint ötven éve, 1966-ban fordult elő, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából előrehozott választásokat írt ki.
A legújabb brit közvélemény-kutatások szerint jelenleg a választók 46,1 százaléka voksolna a kormányzó Konzervatív Pártra, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 27,3 százalék. Ha ez az arány a június 8-ai választásokon, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának létszámfölénye az összes többi frakció együttes létszámához képest jóval meghaladná a százat.
A Konzervatív Párt választási győzelmét a brit fogadóirodák is gyakorlatilag tényként kezelik - tájékoztat az MTI. | Feloszlott a brit parlament alsóháza - elkezdődött a kampány | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/szerdan-feloszlik-a-brit-parlament/ehpngwl |
2023. 08. 26. 00:00:00 | Egy év alatt kétmillió forinttal lett drágább a lakások ára Budapesten - A legmagasabb áron értékesített ingatlan az Andrássy úton található. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | A magyar ingatlanpiacon 30 ezer forinttól 3 millió forintig terjed az ingatlanok négyzetméterára országos viszonylatban, az első félévben a fővárosban az ingatlanok majdnem fele 1 millió forint feletti áron talált vevőre - írta az MTI.
A Duna House adatai szerint idén otthonteremtésre, országos átlagban a tavalyinál 3 százalékkal, 1 millió forinttal költöttek többet a vevők, míg Budapesten több mint 2 millió forinttal lett drágább átlagosan a lakásvásárlás.
A közlemény idézi Benedikt Károlyt, a Duna House PR és elemzési vezetőjét, aki elmondta,
Magyarország egészét vizsgálva a tavalyinál egymillió forinttal drágábban, átlagosan 39,7 millió forintos áron keltek el az ingatlanok az idén, az átlagos országos négyzetméterár pedig 550 ezer forint felett alakult.
Csak a fővárosi eladásokat alapul véve a lakások átlagára a 2022-es 55 millió forintról 57,2 millió forintra emelkedett, a fővárosi négyzetméter átlag pedig kevéssel meghaladja a 900 ezer forintot.
A Duna House adatai szerint az idén a legmagasabb áron értékesített ingatlan a fővárosi Andrássy úton található. A nagyon jó állapotú, 274 négyzetméteres, panorámás, 1800-as években épült házban lévő ingatlan luxus minőséget képvisel, amelyért 420 millió forintot adott új tulajdonosa.
A Budapesten kívüli, vidéki területeken elkelt otthonok közül az ország negyedik legdrágábbjaként szerepel az a balatonfüredi, nagyon jó állapotú, szinte új lakás, amelyet a pandémia megjelenésének évében adtak át. A 172 négyzetméter alapterületű penthouse ingatlan nagyméretű terasszal és panorámával rendelkezik. A vásárló 1,8 millió forint feletti négyzetméterárat fizetett érte, összesen 319 millió forintot.
A fővárosi agglomeráció csúcstartója és a másik legnagyobb értékű vidéki ház Nagykovácsiban található, az örökpanorámás, nagyon jó állapotú, 230 négyzetméteres családiházért 310 millió forintot kért az eladó.
A közlemény szerint a vételárat jelentősen befolyásolja az ingatlan állapota, illetve az, hogy fel kell-e újítani. A hasznos alapterület mérete is kiemelt szempont az érdeklődők számára, így mind a nagyméretű, akár 450 négyzetméteres, illetve a jóval kisebb, 20 négyzetméter alatti lakóterű minigarzonok iránt is jelentős a kereslet.
A Duna House tranzakciós adatai alapján az értékesített ingatlanok közel fele, 49 százaléka családi ház volt Magyarországon az idén, és az esetek 37 százalékában téglaépítésű lakásra szerződtek a vevők. Panellakást a vásárlók 15 százaléka választott.
A házgyári lakások között, végső eladási ár szempontjából, egy szentendrei, 77 négyzetméteres panel vezeti a sort, ezért a jó állapotú ingatlanért 69 millió forintot, 896 ezer forintos négyzetméterárat fizettek. A fővárosi kerületek legdrágább panellakása egy XIII. kerületi, jó állapotú, 72 négyzetméteres lakás, 67 millió forintért, 934 ezer forintos négyzetméteráron talált új tulajdonosra.
Négyzetméterenként a legnagyobb áron egy III. kerületi, 27 négyzetméteres, jó állapotú panellakás kelt el, amelyet 30 millió forintot vettek meg. Eközben Komlón egy felújítandó, 48 négyzetméteres panellakás már 7 millió forintért is kapható - írták. | Egy év alatt kétmillió forinttal lett drágább a lakások ára Budapesten | 0 | https://index.hu/gazdasag/2023/08/26/duna-house-ingatlan-negyzetmeterar-lakasvasarlas-dragulas-budapest |
2016-07-07 00:00:00 | A nyolcmilliós Vuhanban 170 ezer embert telepítettek ki. | false | [
"kína",
"árvíz"
] | 0 | null | 0 | A nyolcmilliós Vuhanban 170 ezer embert telepítettek ki.
Egy hétig tartó áradások után kezdenek visszahúzódni a medrükbe a folyók Kína középső és keleti részén. Az árvizek gátakat szakítottak át, településeket öntöttek el, megbénították a közlekedést, emellett 181-en meghaltak vagy eltűntek.
A Jangce partján fekvő nyolcmilliós Vuhan városára rekord mennyiségű, 57,4 centiméternyi eső hullott egyetlen hét alatt. 170 ezer embert ki kellett telepíteni, több mint nyolcvanezren menedékhelyeken húzták meg magukat.
A kínai miniszterelnök harmincórás bejáráson vett részt az árvíz által legjobban sújtott tartományokban, ahol személyesen tartott eligazítást a hatóságok tisztviselőinek. Hszi Csin-ping elnök is intézkedett a hadsereg kivezényléséről a katasztrófa sújtotta régiókba. (AP) | Árvíz Kínában: 181-en meghaltak vagy eltűntek | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/07/07/arviz-kinaban-181-en-meghaltak-vagy-eltuntek |
2013-03-30 15:32:00 | Az Európai Unióhoz fordul a Demokratikus Koalíció (DK) a NAV-ügyben. Az ellenzéki párt szerint idehaza nem biztosított a független vizsgálat. | true | null | 1 | 24.hu | null | Varju László, a DK pártigazgatója szombaton az MTI-nek azt mondta, a több ezer milliárdos áfacsalási ügy “az elmúlt 20 év legnagyobb botránya”, amellyel foglalkozni kell. Az esetleges vizsgálatot lefolytatni jogosult szervek – így az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a bíróság – vezetői ugyanakkor mind volt fideszes vagy Fideszhez köthető személyek, miközben a nagyobbik kormánypárt több mint egy éve tud az adócsalásokról. A DK szerint kétséges a magyarországi vizsgálatok hitelessége, így az Európai Unióhoz fordul: a jövő héten Olli Rehnnél, az Európai Bizottság pénzügyi biztosánál, az Európai Számvevőszéknél és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is az áfacsalások kivizsgálását kezdeményezi.
Közben kiderült, hogy a NAV-ot megvádoló volt NAV-dolgozó a közéletben képzeli el a jövőjét. Horváth András (a fotón) a Népszabadságnak azt mondta: a nyilvánosságtól remél védelmet. Az interjúban úgy fogalmazott: “Mindenki azt mondja, hogy el fognak felejteni. De ha ez így lesz, akkor nekem is végem. Sokan várnak arra, hogy ez elfelejtődjék, és vissza tudjanak csapni.” A nyugdíj még messze van, de még nem tudja, mihez kezd. A közigazgatásban nem tud dolgozni, pedig igazgatásszervező a szakmája, Államigazgatási Főiskolát végzett. Az adószakmába se mehet, hiszen az adótanácsadóknak épp azok a cégek az ügyfelei, amelyekkel neki problémája van. Benne van a pakliban, a politikai pálya, de nem azért állt ki, hogy politikus legyen. Neki csak az jelent védelmet, ha megmarad közszereplőnek. | Brüsszelhez fordulnak a VIP-adócsalás miatt | null | https://24.hu/belfold/2013/11/30/brusszelhez-fordulnak-a-vip-adocsalas-miatt/ |
2023-02-22 13:12:42 | A rendszerváltozás utáni, legmagasabb politikai szintig felérő korrupciós ügynek kecskeméti vonatkozásai is vannak. A vád szerint a Magyar Bírósági | true | null | 1 | Kecsup | null | A 22 vádlott közül akadnak kecskeméti lakosok, de olyan is, akit a munkája köt a hírös városhoz. Cikksorozatunkban – a nyomozati anyagból dolgozva – bemutatjuk a nagy indulatokat kiváltó ügy kecskeméti érintettjeit. A birtokunkba került információkból kecskeméti politikusok és az országos politikában és gazdasági életben ismert személyek is feltűnnek.
Rehák Róberttel kezdődött a Schadl-ügy. De ki is ő?
Az ügy harmadrendű vádlottja egy kecskeméti származású személy, aki Schadl jóbarátja egyben. Rehák Róbert (a minapi bírósági tárgyaláson névvel és arccal vállalta magát, ezért írjuk ki a nevét) büntetett előéletű, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 1 év 10 hónap börtönre ítélték, de végül 3 évre felfüggeszttették 2019-ben. Rehák 2021. november 5-e óta előzetes letartóztatásban van, az ügy előkészítő ülésének első tárgyalására is vezetőszíjon hozták a büntetés-végrehajtás munkatársai.
Az egész 2021 elején kezdődött, amikor egy korrupt NAV-os középvezetőt kezdett el lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat – vele beszélt Rehák Róbert. A gyanú szerint a NAV-os kenőpénzért cserébe elintézte, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel. Ekkor derült ki, hogy mindebben részt vesz Schadl György végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke is.
Rehák Róbert nem ma kezdte. A kilencvenes években egy Bács-Kiskun megyei tolvajbanda tagjaként autókat lopott, amiért 2 év 8 hónap börtönt kapott. Később zsarolási ügyben került elő a neve, és egy ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe, de végül nem kellett ismét börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. Rehák Róbert az a férfi, akit Schadl György a „gazdájának” nevezett, és minap a Völner–Schadl-ügy egyik vádlottjaként ismét bíróság előtt áll.
Egy kecskeméti magán iskola papírjait intézte némi pénzért cserébe
A vád szerint Rehák azt jelezte – még 2021. április 15-e előtti időpontban – Schadl Györgynek, hogy egy alapítványi fenntartásban, Kecskeméten is működő általános iskola nyilvántartásba vételi kérelmét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2020. augusztus 6-án kelt határozatában elutasította. Rehák azzal hitegette az alapítvány képviselőjét (S. Etelkát), hogy miniszteri pozícióban lévő ismerősein, kapcsolatrendszerén keresztül utánajár az elutasítás okának, illetve azt állította, hogy kapcsolatán keresztül el tudja érni az NSZFH – nyilvántartásba vételt akadályozó – elutasító határozatának megváltoztatását. Rehák 8 millió forintot kért azért, hogy a hivatalos személy ismerőse a döntést megváltoztassa. Ezt az összeget az alapítvány képviselője, a vád szerint, kifizette neki.
A másik vádpont szerint ugyanez az alapítványi személy egy másik iskola nyilvántartásba vétele, a működési engedélyének kiadása, valamint a Kecskeméten is működő általános iskola működési engedélyének kiadása céljából fordult az illetékes hivatalhoz. Az engedélyek kiadásához szakminisztériumok (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Innovációs és Technológiai Minisztérium) hozzájárulására is szükség volt. Rehák ekkor is elhitette, hogy hivatalos kapcsolatain keresztül ezeket az engedélyeket is el fogja intézni. Ennek érdekében vette fel a kapcsolatot Rehák a Kecskeméten ügyvédjelöltként dolgozó A. Tamással, aki az alapítvány képviselője előtt ügyészi szerepet játszott el, és megerősítette az illetőt, hogy az engedélyezési folyamat jól halad.
Az ügyvédjelölt A. Tamás azért, hogy valódi rálátása legyen a folyamatokra, felvette a kapcsolatot a szintén kecskeméti P. K. ügyvéddel, akinek a felesége a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál dolgozott vezető beosztásban. A. Tamás a segítségért cserébe pénzt ajánlott fel a P. házaspárnak, akik ezt elfogadták. A nyomozati anyagok szerint Rehák ebben az ügyben 30 millió forintot kért és kapott az alapítvány képviselőjétől, majd ebből a pénzből A. Tamásnak, és rajta keresztül a P. házaspárnak is juttatott készpénzt. Rehák az oktatási intézmények minisztériumi engedélyeztetésének elintézése érdekében felvette Schadl Györggyel a kapcsolatot, aki Völner Pálhoz fordult az ügy elintézése érdekében.
Egy további ügyben is segítséget ígért Rehák az alapítvány képviselőjének, ugyanis a Kecskeméti Törvényszék még 2021 szeptemberében elrendelte egy az alapítványi képviselő fia által vezetett kunszentmiklósi egyesület megszüntetését és kényszer-végelszámolását. Rehák A. Tamással készíttetett egy olyan iratot, amely az egyesületet érintő eljárás okán az egyesület vezetőjének büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét emelte ki, derül ki a tanúvallomásokból. Rehák erre az információra hivatkozással kért pénzt az egyesület vezetőjének édesanyjától (az iskolai alapítvány képviselőjétől) azért, hogy hivatalos személy kapcsolatain keresztül az esetleges büntetőjogi következményeket megakadályozza.
Rehák a fent sorolt oktatási intézmények ügyeinek elintézésén túl egy furfangos emberrablásos sztorival is pénzt csalt ki az alapítvány képviselőjétől. Ismerősén keresztül elhitette vele, hogy Ukrajnában csecsenek elrabolták, és a szabadon engedéséért cserébe 200.000 amerikai dollárt kérnek. Az alapítványi illető a mintegy 70 millió forintnak megfelelő dollárt felvette, majd Nyíregyházán egy ismeretlen nőnek odaadta.
Mi olvasható ki a Schadl-Rehák kapcsolatról a nyomozati anyagból?
Rehákról a vallomása, mások vallomásai és a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján az alábbi kép rajzolódik ki.
– Valóban jó viszonyban van Schadllal, többször „Gazdám-nak” hívják egymást;
– Rehák az említett iskolák ügyében megkérdezte Schadltól, „hogy ezt a sulit bassza valaki?”;
– Schadl elmondja Reháknak, hogy lakást megy átvenni Spanyolországba;
– Schadl üzenetben tájékoztatja Rehákot, hogy „holnap hívj a Pali a Rétváryt” (az iskola ügyében Völner Pál hívja Rétvári Bencét, az EMMI államtitkárát);
– Rehák arról is beszámolt egy ismerősének, hogy 2021 októberétől „valósan is felállt az új minisztérium, amely az összes állami vállalatnak a zavartalan működését biztosítja, a barátját (Schadl Györgyöt) 1-jével vagy 15-ével kinevezik ott államtitkárnak, és ha ez megtörténik, akkor neki nagyon könnyű lesz”;
– Schadl üzenetben tájékoztatja Rehákot, hogy „nem lesz betöltve gazdám a helyettesi pozíció”. (Itt a 2021. október 1-től működő szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára gondolt, ez a szerv, amely felügyeli a végrehajtást, de a felszámolókat is)
Rehák Róbertet az ügyészség befolyással üzérkedés, csalás és hivatali vesztegetés bűntettével vádolja, ezért 9 év börtönbüntetés kiszabását, 10 év közügyektől eltiltást, 50 millió forint pénzbüntetést, valamint 118 millió forint értékben vagyonelkobzást indítványozott a bíróságtól.
Cikksorozatunkat következő részében azokról a kecskeméti kormánypárti politikusokról írunk, akiknek a neve felbukkant a vallomásokban. | A Schadl-Völner-ügy kecskeméti szálai | null | https://kecsup.hu/2023/02/a-schadl-volner-ugy-kecskemeti-szalai/ |
null | Civil beszéd | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Nem állítom, hogy túlságosan szeretem a kétpártrendszert. Az amerikai és a brit politika ugyan erre épül, és ettől még nem omlott össze a demokrácia, de a kontinensen a sokszínű választói akarat leképezésére plurális, többpárti viszonyok alakultak ki. Ami nem mond ellent annak, hogy szükség esetén a pártok blokkokba tömörüljenek. Mert van, amikor a politikai szabadversenyre is az ad esélyt, ha előbb megszabadulnak a versenyt korlátozó túlhatalomtól. Magyarul attól a rendszertől, amely formailag nem, de a valóságos befolyási lehetőségek szempontjából egypártrendszert jelent.
Magyarországon már régen ez a helyzet. Ezért volt elkerülhetetlen a sok összefogási kísérlet az ellenzéki oldalon. Csak azt nem próbáltuk ki, milyen az, amikor ezt nem nyögvenyelősen, hanem mindnyájan komolyan akarjuk. Így válhatott az "összefogás" gúnyos szitokszóvá, nevetség tárgyává. Többek között ez hiteltelenítette el a "régi" ellenzéki pártokat a csüggedő választóik szemében. Előbb azt vonták kétségbe, képesek vagyunk-e a győzelemre, később már azt is, egyáltalán akarunk-e győzni.
Az ellenzék körül épp akkorra fogyott el a politikai levegő, amikor a Fidesz körül a gazdasági. Már nem tudott évről évre növekvő gazdaságot, biztonságot, állami juttatásokat produkálni. Európai elszigetelődése kínosan erős fénnyel reflektorozott rá a torz gazdasági szerkezet, az elhibázott gazdaság- és oktatáspolitika következményeire.
Számos elemzés mutatta ki: ebben a kivételes pillanatban - amelyben kormány és ellenzéke egyidejűleg került válságba - ígérte a teljes politikai térkép lecserélését a Tisza. Lehet szeretni-nem szeretni (mindkettőre találni okot), de jól használta a pillanatot. Mára odáig nőtt, hogy felvetődött a kétpártrendszer lehetősége. Amelyben az ellenzéki blokk már nem pártok szövetségéből, hanem egyetlen pártból áll. Nem tudjuk, mi lesz 2026-ra. De ha a mai tendenciákat meghosszabbítjuk, esetleg a DK visszakapaszkodhat 5 százalék fölé, de az sem sokat változtatna a két domináns párt küzdelmén.
A kétpártrendszer esélye véget vet a centrális erőtér hatalmi játszmájának is. Persze jobban szerettem volna, ha a konzervatív szélsőjobb és a progresszív, részben baloldali erők versenye váltja fel a centrális erőtér trükközését, de nem így történt. Akkor pedig abból a helyzetből kell a rendszer- és kormányváltást kiküzdeni, ha muszáj, nagy áldozatok árán is, ami van. Ahogy sok másra, de stratégiát kell alkotni a kétpártrendszer viszonyaira is.
Orbán kötcsei beszéde erről szól. Sokáig negligálni, gúnyolni, lelegyinteni próbálták a Magyar Péter-jelenséget. Nem vezetett eredményre. Orbán a nevét sem mondta ki. Most megnevezi a sajtó előtt is - már az is új, hogy szóba áll velük. Bent, a teremben kemény harcot hirdet ("aki nem véres, az nem harcolt!"). A keménykedés politikája már Kötcse előtt elkezdődött: a "párt öklét", a Szuverenitásvédelmi Hivatalt most a gödi civilekre is ráeresztik. Innentől mindenki jöhet. Folytatódik a leszámolás Iványiékkal, szétverik az önkormányzati autonómia maradékát: készül a terv az iparűzési adó teljes elvonására, ellehetetlenítik a fővárosi tömegközlekedést az eddigi banki finanszírozási technikák (az ún. factoring) betiltásával.
Orbán tisztában van vele: a kétpártrendszer elsősorban a kormányzóképességek versenye. Eddig kormányzással, szakpolitikákkal nem strapálták magukat. Elég volt gyurcsányozni, brüsszelezni, sorosozni. A kötcsei közönség döbbenten hallhatta: tessék kiállni a szakmai vitákra! Eddig tilos volt, az erre hajlandókat is leszoktatták róla. Nem is lesz könnyű erre alkalmas embereket találni, de ez legyen az ő bajuk. "Megyünk lopni, jövünk vitázni!" - foglalja össze erős szarkazmussal Tóta W. az új jelszót.
Valamit tenniük kell majd az eddigi EU-gyalázó kommunikációval is. Épp a tegnapi Népszavában olvashattuk, hogy a Policy Solutions kutatása szerint a legnagyobb különbség a Fidesz és a Tisza tábora közt az Unió iránti elkötelezettségben és bizalomban van, amely az utóbbiaknál kétszer akkora (olykor a baloldalnál is nagyobb), mint a kormánypártiak között.
De mi a "Tiszántúl", a progresszív ellenzéki pártok feladata? Nyilván szeretnének, szeretnénk 3. pólus maradni. De fel kell készülni arra is, - ahogy a Tiszának is -, hogy a döntő pillanatban majd nem oszthatjuk meg az ellenzéki blokkot. És főleg arra: a 3. pólus létét nem alapozhatjuk csak a parlamenti jelenlétre, amely vagy biztosítható, vagy nem. Ideje felgyorsítani egy világnézeti-mozgalmi-kulturális harmadik pólus, hálózat létrehozását. A (nemcsak a munkaerőpiacra kiterjedő) érdekvédelmi szervezetekkel, szakmai vitakörökkel, műhelyekkel, helyi civil közösségekkel, önállóságukat védő önkormányzatokkal.
Még az is lehet: Orbán megpróbál manipulálni minket, egy Tisza-ellenes érdekközösségre hivatkozva. Aki hülye, beugrik.
Kötcse hivatalos mottója az volt: "Legyen béke már!" Én Babitsból mást választanék: "Legyen vége már!" Az országot mesterséges lövészárkokkal feldúló, a valóságos ellentéteket elfedő, mindnyájunkat kiröhögő és átverő, egész sunyi vircsaftnak. Amit mindközönségesen Orbán-rendszernek hívunk.
- | Kétpártrendszer? | null | https://nepszava.hu/3250093_ketpartrendszer |
2011-03-31 09:58:00 | Hatvanban az elmúlt időszak visszaéléseit feltáró eseti bizottság féléves vizsgálata során hat olyan, a korábbi ciklusra vonatkozó ügyet találtak, amelyekben feljelentést tettek a rendőrségen. | true | null | 1 | HVG | null | Több feljelentést is tettek Hatvanban az elmúlt időszak visszaéléseit feltáró eseti bizottság eddigi munkája után. A vizsgálat szerint a Heves megyei település minden lakosára 100 ezer forint veszteség jut. Némelyik ügyben már a nyomozást is elrendelték.
Hatvanban az elmúlt időszak visszaéléseit feltáró eseti bizottság féléves vizsgálata során hat olyan, a korábbi ciklusra vonatkozó ügyet találtak, amelyekben feljelentést tettek a rendőrségen. Előfordult, hogy az önkormányzati intézmények világítástechnikai korszerűsítésével úgy bíztak meg egy céget, hogy a korábbi polgármester felhatalmazás nélkül emelte meg ennek összegét a megállapított pénz felével-háromnegyedével, összesen 48 millió forintra, ráadásul kedvezőtlen bérleti szerződést kötött a berendezésekre ahelyett, hogy vállalkozói megállapodást írtak volna alá.
Egy másik cégtől 50 millió plusz áfáért közbeszerzési tanácsokat kértek, ám a dokumentáció hiányos, a teljesítés formális és kevés. Egy harmadik zrt-vel a minőségbiztosítás kiépítésére szerződtek, kézzelfogható eredmény nélkül - írja a Heves Megyei Hírlap online kiadása.
A vizsgálat szerint a kórház magánosításával is sokat "bukott" a város. Amellett, hogy a Magyar Orvosi Kamara szakmailag ellenezte a privatizációt - amely végül ennek ellenére pályáztatás nélkül történt -, amikor a HospInvest csődbe ment, az önkormányzat 138 milliós leltárhiánnyal vette vissza a javakat. A felszámolóbiztossal a város 378 milliós követeléséről sem született megegyezés, mert késve nyújtották be a tételes igényt. A csatornázás ügyében már folyik a nyomozás, mert a teljesítésigazolás mindenhol formális. Problémás a csatornatisztító gép helyzete is, amit a bizottság szerint volt polgármester önhatalmúlag adott át a vízműnek.
Érsek Zsolt korábbi szocialista városvezető a fentiekre úgy reagált: mindent a legjobb tudásuk szerint, Hatvan érdekében tettek, a vitás esetekben pedig döntsön a független bíróság. | Itthon: Visszaélések: több feljelentést is tettek Hatvanban | null | https://hvg.hu/itthon/20110331_hatvan_feljelentes_visszaeles |
2023. 09. 03. 00:00:00 | Nekik ugyanis gyakorlatuk van a tarhálásban és abban, hogy kidumálják magukat a meleg helyzetekből. Ez az alapreceptje a közelmúlt egyik legnagyobb amerikai csalási botrányának, amiről a Telemarketingesek című, kiváló dokusorozat mesél. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Nekik ugyanis gyakorlatuk van a tarhálásban és abban, hogy kidumálják magukat a meleg helyzetekből. Ez volt az alapreceptje az amerikai történelem egyik legnagyobb, közelmúltban kirobbant csalási botrányának, amit a filmtörténet két leghihetetlenebb filmes karaktere leplezett le. Róluk mesél a Telemarketingesek című, elbűvölően fésületlen dokusorozat.
Még diákmunkásként is meglepően tisztességesen fizet, később meg pláne, mindig van felvétel, képzettségi kitétel gyakorlatilag nincsen, télen fűtött, nyáron hűtött, kényelmes iroda, nehezet emelni, napon, hidegben ácsorogni, túlórázni szinte soha nem kell, nem hívogat a főnök munkaidőn kívül - a telemarketing tulajdonképpen az ideális munkakör, nem?
Mondjuk, amikor én csináltam, kedvem lett volna meghalni minden nap, és máig rühellek telefonálni, de azt már akkor is láttam, hogy csak én nem vagyok kompatibilis a dologgal. Körülöttem ugyanis láthatóan jól elvoltak a diákok is, a felnőttek is, még ha a műszakzárás előtti percben menetkészen várta is az óramutató körbeérését a teljes iroda, hogy aztán a várva várt pillanatban egy emberként üssük be a napzárást jelentő kódot, és csapjuk le a kagylót mindannyian. Pedig nálunk nem is volt akkora "ereszdelahajamat", mint a CDG-nél, annál a cégnél, amiről a Telemarketingesek című HBO-s dokusorozat mesél. No meg - bár manapság miben lehet biztos az ember - nem vettünk részt egy országos méretű, sokmilliárdos csalásban sem, de ilyen apróságokon igazán ne akadjunk fenn.
A Telemarketingesek minden ízében rendhagyó, gonzó jellegű doku - talán épp ezért működik olyan jól. Ennek fő oka, hogy a film készítői nem értelmiségi hátterű, pallérozott, filmszakon kiképzett, pedigrés profik, hanem azok a fajta emberek, akik kiírhatnák a közösségi oldalukra a jól ismert fordulatot, miszerint ők Az Élet Iskolájában tanultak, és még igaz is lenne. A film ötletgazdájáról, fontosabbik rendezőjéről, valamint egyik kulcsszereplőjéről, Sam Lipman-Sternről (a másik rendező Adam Bhala Lough, aki egyébként egy későn megtalált unokatestvére) ugyanis - bár ma már menő videós újságíró és filmes - sokáig úgy tűnt, nem lesz rendes ember: céltalan kamasz volt, az iskola nem érdekelte, csak graffitizni akart, betépni és a haverokkal lógni. Ennek megfelelően ki is hullott az iskolából már kilencedikes korában. Hogy miért fontos ez cikkünk szempontjából? Azért, mert az iskola félbehagyása nyomán került kapcsolatba a telemarketinggel, a szóban forgó céggel és a jelenség egészével, amiről filmje szól. Lipman-Stern szülei ugyanis közölték a fiukkal, hogyha nem jár iskolába, akkor bizony el kell mennie dolgozni, az egyetlen hely pedig, ahová ilyen fiatal, képzetlen kamaszként is felvették, a CDG, teljes nevén Civic Development Group nevű, telefonos adománygyűjtésekkel foglalkozó cég volt.
Nem tudni, hogy az alig tizenhat éves fiatalembernek milyen elképzelései voltak a munka világáról, de arra biztosan nem számított, hogy egy munkahely olyan őrültekháza lehet, mint ez a cég volt: olyannyira szabad szellemben teltek az irodai mindennapok, hogy nemcsak a piálás, de a könnyű- és a keménydrogok is belefértek a munka közbeni stresszlevezetésbe, sőt, egy gyors numerára félrevonulni sem számított rendkívüli eseménynek. A CDG-nél komolyan vették, hogy amíg el van végezve a munka, addig semmi más nem számít - így esett, hogy nemcsak iskolaelhagyó kamaszokkal, de próbaidőn lévő vagy frissen szabadult bűnözőkkel is tele volt a cég, és nem is csak kispályásokkal, hanem súlyos, emberélet elleni bűncselekmények elkövetőivel is. Ami persze - ahogy a film egyik megszólalója is fogalmaz - bizonyos értelemben közszolgálat volt, hiszen ezek az emberek is szeretnének pénzt keresni, lehetőleg legalább annyira legálisan, hogy ne kerüljenek vissza a rácsok mögé, ám a cég tevékenyégéből kiindulva minimum visszás.
A CDG ugyanis nem hagyományos telemarketinges cég volt, nem a szó szoros értelmében vett értékesítést folytattak, tányéros tévével, teflonserpenyővel, miegymással, hanem civil és jótékonysági szervezeteknek kalapoztak adományokért. (A támogatók matricacsomagokat kaptak cserébe, így több dolgozó szerint egyenesen matricákat árultak.) Elsősorban ráadásul nem másnak, mint a bűnüldöző szerveknek. Érezzük a finom iróniát: elítélt bűnözők kalapoznak a rendőrségnek - illetve nem a rendőrségnek, hanem a rendőrséget támogató szakszervezeteknek, amelyeket legtöbbször valamilyen testvériségnek neveztek: New Jersey-i Rendőrök Testvérisége, Connecticuti Rendőrök Testvérisége és így tovább, akiknek a köz adományaira volt szükségük. Mondjuk, golyóálló mellények vásárlására, vagy munkavégzés közben elhunyt bajtársaik családjának megsegítésére. Legalábbis ez volt a hivatalos állítás. Hogy mi volt ebből igaz, az már más kérdés.
A helyzet ironikus ellentmondása ragadta meg leginkább a később rendezővé vált Lipman-Stern figyelmét is, no meg a munkahely általános házibuli-hangulata: eleinte csak azért kezdett el kamerát hordani az irodába, mert annyira hihetetlen dolgok történtek a munkahelyen, hogy úgy érezte, ezt rögzítenie kell, különben élő ember nem fogja neki elhinni, ha mesél róla. Így viszont, mivel egy volt közülük, Lipman-Stern kamerája előtt nem feszengtek a kollégák, böfögtek, fingtak, kis híján a szerszámot is elővették, és azok is nyíltan és őszintén nyilatkoztak neki, akik egy profi dokumentumfilmes stábbal szóba se álltak volna. Videóit Lipman-Stern még a YouTube-ra is feltette, nem érdekelt senkit - ám két évtizeddel később ezek a felvételek segítettek neki fontos megszólalókat találni, no meg ezek az amatőr, sufnituning hangulatú képsorok adták a film gerincét. A forgatás ugyanis megmaradt hobbinak, és egy idő után az eszeveszett irodai ökörködés megörökítése mellett még egy célja lett: feltárni a cég piszkos ügyleteit, a rendszer etikátlanságait, az eleinte kisebb, aztán egyre nagyobbá váló csalásokat.
A rendező fő partnere ebben egykori kollégája, a nemes egyszerűséggel csak telemarketinges legendaként aposztrofált Pat Pespas, aki abszolút megérdemli a legenda címet. Az ízig-vérig redneck karakter Pespas ugyanis nemcsak született telemarketinges, de született showman, született gonzó riporter és - ahogy a film is kiemeli - született szivárogtató is: ugyan komoly pénzt keresett a cég megbecsült tagjaként, a kezdetektől bökte a csőrét, hogy a cég tisztességtelen ügyleteket folytat, és minden vágya volt rájuk húzni a vizes lepedőt. Így az évek előrehaladtával a felvételek egyik mellékszereplőjéből főhőssé, riporterré lépett elő, a kész filmnek pedig az ő személye az igazi wow-faktora. Elképesztő figura, akit élő egyenesben látunk totálkárosan, herointól beállva, félálomban is lebonyolítani pár sikeres értékesítést, aztán látjuk tisztán, igazi küldetéstudattal, afféle szegény ember Michael Moore-jaként dolgozva a leleplezésért, ami egyre inkább krimibe fordul.
A film ugyanis egy idő után már nem csupán egyetlen cégről, hanem egy kiterjedt jelenségkörről kezd el beszélni: azokról a nonprofitokról, amelyek hasonló telemarketinges cégeken keresztül gyűjtenek maguknak adományokat, és amelyeknek az ügyletei fölött magasabb szinteken, így például a Kongresszuson belül is szemet hunynak, ki tudja, miféle lobbitevékenység eredményeképpen.
De ha visszamegyünk a szimpla adománygyűjtésig, már ott is kétszintű a probléma: sok esetben a telemarketinges cég legfeljebb tíz-húsz százalékot ad át a kapott adományokból a nonprofitoknak, de még ha a teljes összeget átadják, akkor sem feltétlenül megy jótékony célra a pénz. Mint kiderül ugyanis, Amerikában simán lehet nonprofitja a legképtelenebb dolgoknak is, és mind gyűjthet adományokat is, a szektor teljesen alulszabályozott, könnyedén kijátszható, és bizony, ki is játsszák sokan, és direkt arra hoznak létre ilyen szervezeteket, hogy a nekik gyűjtött adományokat zsebre tegyék. Hallunk milliós gitárgyűjteményről és adományokból fizetett zenekarhirdetésekről, egy tó mindkét partján villát birtokló cégtulajról, és hasonló ínyencségekről: igazi aranybánya ez a sztori.
Ahogy pedig Sam és Pat egyre mélyebbre jutnak a sztori nyúlüregében, úgy nőnek filmjük tétjei is. Mert hiába lepleződik le és zárja be kapuit egy-egy efféle cég, mint a mesebeli sárkánynak, akinek, ha egy fejét levágják, hét nő a helyére, úgy ütik fel a fejüket újabb és újabb hasonlók. Mind-mind a CDG munkamódszerével és, hangsúlyozom, nemcsak megbízóik tudtával, de egyenesen az ő direkt kérésükre, az ő eszközeikként forgatnak ki embereket sok-kicsi-sokra-megy alapon egészen komoly összegekből is. Sokszor nem egyszerűen csak naiv hazafiakat, zömében időseket, akik egyszerűen patriotizmusból adományoznak a rend őreinek, a tűzoltóknak, ráktúlélőknek, mikor kinek: a bemutatott telemarketinges cégek külön csapatokat foglalkoztattak olyan ügyfelek hívogatására, akik félelemből adományoztak. Mondjuk, mert spanyolajkú bevándorlók, akik a kitoloncolástól félve azonnal frászt kapnak, ha valaki a rendőrség nevében telefonál, hát mernének nem adományozni, sokszor akár erőn felül is. Ráadásul, aki egyszer bekerült a rendszerbe, mint adományozó, azt újra és újra felhívták, egyre nagyobb összegekért kuncsorogva.
Az emberek pedig adtak, vakhitből, félelemből, sokan egyenesen azt hitták - hiedelmeiket pedig a telemarketingesek szövegei is finoman meg-megtámogatták -, hogy a támogatásuk afféle védelmi pénz, amiért cserébe jobban vigyáznak majd az üzletükre a hatóságok, esetleg nem kapnak majd gyorshajtási bírságot. Mi több: az események előrehaladtával a hívások finom fenyegetésbe is át-átcsaptak, és a fenyegető hangnem a dolgozókat is meg-meglegyintette, az egykori nagy szabadságból enyhe zsarolás lett, mondván, ha nem hozod az eladásokat, akkor bepanaszolunk a tartótisztednél, mehetsz vissza a börtönbe. Ezzel együtt a sorozat tulajdonképpeni lényege, hogy nem a telemarketinges cégekkel, pláne nem azok dolgozóival van az igazi gond: a valódi ludasok a megbízóik, az azok feletti ernyőszervezetek, no meg a törvényhozói szint, amelynek valamiért szintén érdekében áll megengedni egy ilyen szövevényes bűncselekményt, cinikusan elhajtva, pofán hazudva a témát firtatókat. Akik pedig csak azt szeretnék tudni, miért oké kiszolgáltatott átlagamerikaiaktól milliárdokat kicsalni harmincdolláros tételekben, holmi matricacsomagokért cserébe.
Katartikus nagy megfejtés helyett afféle lemondó látlelet az eredmény, ahogy viszont tálalva van, az feledhetetlen: ilyen botrányosan szórakoztató dokusorozatot a Tiger King óta nem láttunk.
Kapcsolódó Megöltem a férjem, és megetettem a tigrisekkel? Ugyan már, micsoda képtelenség Ugyan a Trumpra zavarba ejtően emlékeztető Joe Exotic tűnik a főszereplőnek, de a Netflix dokusorozatának minden szereplője percről percre bizarrabb történetet tár elénk, és a legdöbbenetesebb az, hogy mindez valóban megtörtént.
A Telemarketingesek (Telemarketers) három része az HBO Maxon nézhető meg, magyar felirattal is. | Ha igazán jó telefonos értékesítőket akarsz, alkalmazz bűnözőket | 0 | https://24.hu/kultura/2023/09/03/telemarketingesek-telemarketers-hbo-doku-sorozat-kritika |
2017-06-15 14:47:09 | Vesztésre állnak a környékbeliek a ferihegyi repülőtérrel vívott harcban, elviselhetetlen a zajszennyezés | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | 1984-ben még elég volt, hogy egy miniszter élőben hallja Rákoshegyen a zajt, amit a környékbelieknek kell elszenvednie a szabálytalanul felépített ferihegyi 2-es kifutópálya miatt: azonnal megtiltották, hogy erre szálljanak fel a repülők. Amióta viszont 2004-ben elindult a Budapest Airport privatizációja, a repülőtér érdeke mindent felülír: újra megnyitották a repülők előtt a lezárt útvonalat, a sokszorosára nőtt forgalmat a város fölé terelték, több ezer ember életét téve pokollá. A tiltakozás nem segít, és a jogszabályi hézagokat, szabályozási anomáliákat és a hatóságok trehány, adott esetben tételes szabályokat is sértő működését kihasználva a repülőtér üzemeltetője rendre nyertesen kerül ki a működését korlátok közé szorítani próbáló eljárásokból.
"A Ferihegyi repülőtér 2-es futópályája 1983-ban a hatályos jogszabályokat sértő közelségben, 1,6 kilométerre épült meg Rákoshegy 100 éve lakott településétől. (...) a 176/1997. (X.11.) kormányrendelet módosítását követően, 2004-ben engedélyezték a 2-es futópálya rákoshegyi pályavégének használatát, veszélyeztetve ezzel Rákosmente lakóinak testi és lelki egészségét. A használat során a jogszabályban foglalt korlátozásokat nem tartják be, a repülőtér jogsértő működése miatt sérül Magyarország Alaptörvényének XXI. cikkében foglalt jog az egészséges környezethez. (...) azzal a kéréssel fordulunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, valamint a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket az illetékes környezetvédelmi- és légiközlekedési hatóságok felé, hogy azok ellátva feladatukat, tartassák be a hatályos jogszabályokat, vonatkozó előírásokat, kényszerítsék ki a jogkövető magatartást a repülőtér üzembentartójától. Kérjük, biztosítsák Rákosmente polgárainak az élhető kertvárosi életteret (...) valamint alkossák meg a biztonsági, akadálymentes védőövezet kijelöléséhez szükséges végrehajtási rendeletet."
Ez a szöveg nem egy radikális civilszervezeti kiáltványból, hanem a XVII. kerületi önkormányzat tavaly nyáron indított aláírásgyűjtési felhívásából való; viszont lényegében tartalmazza mindazokat a követeléseket, amelyeket magányszemélyek és civil szervezetek próbálnak különböző csatornákon kikényszeríteni.
Nagyragadozó a szabályozás dzsungelében
A repülőtér okozta környezeti szennyezéstől, elsősorban a zajtól ugyanis nemcsak a közvetlen környék lakói szenvednek, a hatásterület Pest irányában egészen Kőbányáig és Zuglóig, a másik irányban Monorig elér, összességében több százezer embert érint.
Az önkormányzat felhívásából az is kitűnik, ami a repülőtérrel hadakozók talán legdrámaibb tapasztalata: a szabályozási hiányosságok és a hatóságok sajátos jogalkalmazási gyakorlata miatt úgy tűnik, hogy a repülőtér, leginkább pedig az üzemeltető Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) állam az államban, vele szemben mindenki eleve vesztes pozícióban van, legyen szó kerületi tisztiorvosi hivatalnál indított eljárásról, birtokháborítási vagy kártérítési keresetről, vagy akár alkotmánybírósági beadványról.
"Végigjártunk minden jogorvoslati fórumot, tárgyaltunk különböző színű kormányokkal, minisztériumi tisztségviselőkkel, hatóságokkal, a Budapest Airport több vezetőjével. Az eredmény csekély, de meggyőződésem, hogy ez legkevésbé rajtunk múlott." – írta egy zárt fb-csoportban az egyik érintett kerület (kormánypárti) polgármestere.
Érthető, hogy a környékbeliek közt egyre vadabb híresztelések és pletykák keringenek arról, hogy a tiltakozó csoportokban besúgóhálózatot működtetne a reptér, hogy kit mivel vettek volna meg, hogy a környéken lakó reptéri alkalmazottaknak kötelessége lenne jelenteni minden mozgolódást, és így tovább. Ezekre persze nincs semmi bizonyiték.
Ennél komolyabb probléma, hogy a sok kudarcot vallott próbálkozás miatt egyszerre nő az apátia és az ingerültség, egyre kevesebben hisznek a törvényes megoldások lehetőségében: 80 éves nénik beszéltek nekünk arról, hogy ha tehetnék, fizikai erőszakkal vetnének véget ennek a rémálomnak.
Trükkök százai
Három hete ért véget a másodfok jogerős ítéletével az egyik legutolsó, 2014-ben indult peres eljárás – a bíróság ebben az ügyben (is) az alperes Pest Megyei Kormányhivatalnak, a korábbi környezetvédelmi hatóságok jogutódjának, illetve a Hatóság oldalán a perbe belépő Budapest Airportnak adott igazat.
Ebben a perben is sorra felbukkannak azok a szabályozási és eljárási visszásságok, amelyek miatt a BA ki tudja menteni magát a felelősség alól. Végeredményben úgy tűnik, mintha a környéken élők mindennapos tapasztalata a megrepedő házfalakról, félálomban töltött éjszakákról, egészségügyi panaszokról, illetve a jogerős határozatok és ítéletek két, egymástól független párhuzamos valóságban léteznének.
Maga a bírósági eljárás sem nélkülözte a furcsa fordulatokat: bő egy hónapja, az utolsónak ígért tárgyalási napon a bíró például az érdemi tárgyalás megkezdése után rögtön szünetet rendelt el, majd a szünet után valamiért megint berekesztette a tárgyalást, két hétre újabb tárgyalást tűzött ki, és hazaküldte a feleket. Az ülés berekesztése után a kéttucatnyi felperes csak találgatott, hogy vajon akkor ma miért kellett megjelenniük, miért kellett szünetet elrendelni, és vajon mi történhetett a szünetben, hogy végül mégsem lett ítélethirdetés.
A közigazgatási pert az egyik helyi civil szervezet, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület és 21 érintett magánszemély indította: keresetükben azt kérték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a repülőtér környezetvédelmi működési engedélyét, mert azt az illetékes hatóság 2013-ban szabálytalanul adta meg. A kereset szerint az eljárásban számos szabálytalanságot követett el a hatóság, de ezek közül az egyik legsúlyosabb, hogy az engedélyt az ún. zajgátló védőövezet kijelölése nélkül kapta meg a repülőtér üzembentartója, a BA Zrt.
A zajgátló védőövezet lényegében az a terület, ahol a repülőtér okozta zaj jelentősen meghaladja a normális zajszintet: az érintett területen élőkkel kapcsolatban a repülőtér üzemeltetőjének valamiféle kárenyhítési kötelezettsége keletkezik. Ha nincs ilyen kijelölt terület, akkor nincs ilyen kötelezettség sem, világos, hogy a repülőtér üzemeltetője számára ez a legkedvezőbb állapot. A 2000-es évek elejétől de facto ez a helyzet alakult ki a repülőtér körül.
Ironikus módon az illetékes hatóságok is gyakran hivatkoztak arra az elmúlt 10 évben, hogy a lakóterületek fölötti szabálytalan repülések ügyében éppen a védőövezet kijelölésének hiánya miatt nem tudnak fellépni.
A védőövezet meghatározása számításon alapul: a repülőtér üzemeltetőjének kell megmondania, hogy a következő tíz év legforgalmasabb hat hónapjában hány fel- és leszállást (műveletet) prognosztizálnak, vagyis mekkora lesz a legnagyobb forgalom, ami érinti a környék lakóit – ez az ún. mértékadó műveletszám. Ebből és a repülési útvonalakból kiindulva határozzák meg aztán az egyes övezeteket, ahol valamiképp csökkenteni kell a zajártalmat, akár az érintett épületeken elvégzett jelentős beruházásokkal; a legzajosabb övezetben élők pedig igényelhetik az ingatlanjaik megvásárlását – ezen költségek nagyobb része értelemszerűen a zajszennyezés okozóját, vagyis a repülőtér üzemeltetőjét terhelné.
A BA tehát abban érdekelt, hogy az övezeteket úgy rajzolják meg, hogy minél kevesebb ingatlan essen azokba a zónákba, ahol jelentős zajvédelmi beruházást kell eszközölni, vagy egyenesen ki kell vásárolni az ott lakókat. Úgy néz ki, ebben teljes sikert ért el.
A hatóság szolgáltat, a forgalom dinamikusan nő
A ferihegyi repülőtér körüli zajgátló övezet kijelölését célzó eljárás 2013-ban indult meg, 2016-ban született meg az erről szóló, 2023-ig hatályos közigazgatási határozat. Csakhogy mire a határozat hatályba lépett, a BA messze túllépte az általa a 2023-ig tartó időszakra megadott legmagasabb hat havi tervezett műveletszámot. (Tegyük hozzá, a BA a következő években a forgalom további dinamikus bővülésével számol.)
Az egyik pályán az egyik irányban már 2015-ben háromszor annyi felszállás történt, mint amennyit a repülőtér az övezetek kijelöléséhez a következő tíz év várható legnagyobb számaként megadott. Hihetetlennek tűnik, de tény, hogy a védőövezeteket kijelölő Nemzeti Légiközlekedési Hatóságnak erről tudomása volt, vagyis úgy járult hozzá a szűkre szabott védőövezetek meghatározásához, hogy tisztában volt azzal, az egész számítás erősen alulbecsült adatokra épül.
És ez a mozzanat csak egy a tucatnyi egyéb eljárási szabálytalanság mellett, ezért a határozatot támadó felperesek alappal gondolhatták, hogy a közigazgatási bíróság megsemmisíti az alulbecsült adatokra épülő környezetvédelmi működési engedélyt kiadó határozatot, és új eljárásra kötelezi a hatóságot. Nem így történt, mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság minden egyes pontban Pest Megyei Kormányhivatal és a BA álláspontját fogadta el.
De nemcsak a hatósági eljárások, maga a szabályozás is egészen abszurd mértékben szabad kezet ad a repülőtér üzemeltetőjének: az ítélet indoklásának egy pontja például kimondja, hogy a repülőtér az érvényben lévő szabályozás alapján nem kötelezhető ún. környezeti hatásvizsgálat lefolytatására, mivel a tevékenységét az első erre irányuló, 1993-as kormányrendelet hatálya lépése előtt már megkezdte. Hiába nőtt tehát 25 év alatt a sokszorosára a repülőtér környezetszennyezése, a BA-t semmi nem kötelezi a környezeti hatásvizsgálat lefolytatására.
Persze a repülőtér is hozzáteszi a magáét: éjfél és reggel öt óra között az ún. mélyalvási időszakban összesen 6 fel- vagy leszállást terveztek. Más kérdés, hogy például késés esetén nyilván fogadni kell az érkező repülőt. A BA tehát betervezte a limitált számú "műveletet", viszont a menetrendet úgy állítják össze, hogy egyszerre 5 gép érkezik 23:55-kor. Vagyis éjfél után, negyed egykor még a késve érkező repülők miatt ébrednek fel Vecsésen, Kőbányán vagy Rákoshegyen, fél-egy órával később pedig már az első tervezetten felszálló teherszállító repülőre riadnak fel, hogy aztán reggel 5-ig, a "védett" mélyalvási időszakban ez még három-négyszer megismétlődjön.
Apró módosítás egy mellékletben
Az egész rémtörténet genezise egy néhány vonalból álló sematikus rajzban rejtőzik, ebben:
A rajz a 176/1997-es kormányrendeletet módosító 366/2005 (XII.26.) kormányrendelet mellékletében található, és a két ferihegyi kifutópálya használatát szabályozza: a lehetséges felszállási (F) és leszállási (L) útvonalakat, illetve ezek százalékos megoszlását. Az F3 – F4 felszállási irányok mutatnak észak-északnyugat, vagyis Budapest lakott területei felé.
Nem túlzás azt mondani, hogy ez a 2005 január 1-jével hatályba lépett szabályozás, vagyis a kormányrendelet mellékletében található ábra szabadította a városra a repülőtér forgalmát: egyrészt megengedte a 2. számú pálya város felőli végének a használatát – ez 1984 (!) óta tilos volt, mert a pálya vége az akkori szabályozást durván megsértve a lakott területtől az előírt 5 km helyett mindössze 1,6 km-re épült. Másrészt az útvonalakhoz rendelt számokból látszik, hogy az összes felszállás több mint felét (F3 + F4= 55%) ezzel a város fölé lehetett irányítani: 2005-től olyan budapestiek tízezreinek lett mindennapos élménye a feje fölé került légifolyosó, akik korábban nem is hallották a Ferihegyre tartó, vagy onnan érkező repülőket.
És ezzel még nem volt vége: 2005 májusában a város felé felszálló, illetve az onnan leszálló gépek repülési útvonalát előbb 316 fokról 320-ra, majd 2008-ban 325 fokra térítették el, ezzel gyakorlatilag Kőbánya Kertváros, Királydomb, Zugló és a 16. kerület fölé terelték a forgalom nagy részét. Az igazi okok ma sem egyértelműek, de sokak szerint 2005 után a 18. kerület kezdett intenzív lobbizásba az illetékes hatóságoknál a kerület egy részében durván megnőtt zaj miatt.
Akárhogy is, a repülőutak "elhúzásával" mindenki rosszul járt: a 18. kerület leginkább érintett részén ugyan csökkent némileg a zajt, de éppen csak annyival, hogy az a határérték alá kerüljön, így ne kelljen költséges megoldásokkal beavatkoznia a reptérnek – igaz akkor még állami tulajdonban volt a Budapest Airport Zrt.
Nem tűnik alaptalannak az a feltételezés, hogy ha 2005 és 2008 között a korábban érvényben lévő korlátozásokat nem játssza ki, illetve szünteti meg részben a hatóság, részben a hatóság asszisztenciájával a BA, akkor a mostani kapacitás töredékével üzemelhetne csak Ferihegy, ez pedig jelentősen rontotta volna a sikeres privatizáció esélyét. Ugyanez vonatkozik a kártérítési, kárenyhítési kötelezettségre is: a szabályozási anomáliák miatt a repülőtérnek csak nagyon korlátozott mértékben kellett és kell helytállnia a repülők okozta anyagi és egyéb károkért, ide értve az egészségromlástól kezdve az ingatlanok drasztikus értékcsökkenésén át az épületekben keletkezett fizikai károkig.
Hatásterület
A repülőtér környékének egy része mára élhetetlenné vált, és nemcsak a közvetlen környék, ahol szó szerint megrepednek a házak falai. Kőbánya érintett részei például 5-10 kilométerre fekszenek a kifutópályáktól, de hiába kertváros, a forgalmasabb időszakokban az emberek behúzódnak a házakba a zaj, a rezgés és a nyakukba permetező égéstermékek elől.
A repülőtér szóvivője szerint – Rákoshegy esetében legalábbis – átmeneti időszakról van szó: felújítás miatt le kellett zárni az egyes kifutópályát, de ilyesmi csak 30 évente fordul elő. A helyiek szerint ez hazugság: évek óta minden nyáron előáll ez az állapot, az elmúlt egy év közel felét ilyen körülmények közt élték meg. A repülőtér persze nem akar kicsinyesnek mutatkozni, felajánlották, hogy az ablakokra zajvédő fóliát helyeznek a BA költségén.
De a lakosságnak semmi nem elég: mindössze négyen tartottak erre igényt – más kérdés, hogy a fólia sokat nem ér, ha valaki nem hajlandó egész éjszaka csukott ablak mögött aludni, vagy éppen az a problémája, hogy megint megrepedt a ház fala.
Miközben sorra buknak el a hatóságok, illetve a BA ellen a zajszennyezés miatt indított perek, februárban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, pontosabban "indoklással ellátott vélemény"-t küldött, azzal a felszólítással, hogy Magyarország "készítse el az Európai Unió zajszennyezettségének csökkentését célzó uniós szabályok (2002/49/EK irányelv) értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket."
A tájékoztató szövege szerint "A korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból (...) keletkező környezeti zaj." A hivatkozott irányelv előírja a tagállamok számára, hogy "a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket".
A Bizottság 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak, de a magyar hatóságok ennek ellenére sem állították össze a budapesti agglomerációra vonatkozó stratégiai zajtérképeket. A februári tájékoztató szerint a magyar kormány augusztusig kapott haladékot, ha addig nem lesz előrelépés, a Bizottság az Európai Bírósághoz fordul.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Vesztésre állnak a környékbeliek a ferihegyi repülőtérrel vívott harcban, elviselhetetlen a zajszennyezés | null | https://atlatszo.hu/2017/06/15/vesztesre-allnak-a-kornyekbeliek-a-ferihegyi-repuloterrel-vivott-harcban-elviselhetetlen-a-zajszennyezes/ |
2010-10-24 00:00:00 | Ördögöt véltek látni, kiugrottak a másodikról - Pedig csak kisfiát akarta megetetni a meztelen apa, cumisüveget fogott kezébe, őt hitte felesége ördögnek Franciaországban. Egy kislány meghalt. | false | [
"franciaország",
"ördög",
"afrika"
] | 0 | null | 0 | Pedig csak kisfiát akarta megetetni a meztelen apa, cumisüveget fogott kezébe, őt hitte felesége ördögnek Franciaországban. Egy kislány meghalt.
Ördögöt véltek látni, ezért kiugrottak a második emeletről egy népes afrikai származású család tagjai Franciaországban. Egy négy hónapos kislány belehalt sérüléseibe, heten pedig többszörös csonttöréseket szenvedtek.
A versailles-i ügyészség helyettes vezetője, Odile Faivre elmondta, hogy egy kis városban, a Párizstól 35 kilométerre délnyugatra fekvő La Verriere-ben szombat hajnalban történt a különös eset. A lakásban összesen 13 személy tartózkodott, köztük több kicsi gyerek.
Az eddigi vizsgálatok szerint egy kisfiú hajnali három óra körül felsírt, mire apja felkelt, hogy megetesse. A férfi teljesen meztelen volt, és éppen a gyerek cumisüvegét töltötte meg, amikor felébredt a felesége. Az asszony azt hitte, hogy az ördögöt látja, pánikba esett és hisztérikusan üvölteni kezdett, hogy "az ördög, az ördög, az ördög...". Egy késsel súlyosan megsebesítette a férjét, majd a fellármázott családtagokkal együtt kituszkolta a lakásból a meztelen férfit.
Az ördögnek vélt családfő igyekezett visszajutni a lakásba, mire gyerekestül együtt mindenki kiugrott a második emeleti lakás erkélyéről. A zavaros történetből az derült ki, hogy az "ördög" követte áldozatait, ő is kiugrott.
A rendőrség nem talált kábítószert a lakásban, sem olyan nyomokat, amelyek arra utalnának, hogy szellemidéző szeánszot tartottak volna. A nyomozók azt próbálják kideríteni, hogy önként ugrottak-e ki az erkélyről a pánikba esett emberek, vagy valaki kényszerítette őket. Két embert őrizetbe vettek: a sátánnal összekevert harmincéves férfit és egy húszéves fiatalembert. | Ördögöt véltek látni, kiugrottak a másodikról | 0 | http://index.hu/bulvar/2010/10/24/ordogot_veltek_latni_igy_kiugrottak_a_masodik_emeletrol |
null | Az évtized árvize úgy érte el a Római partot, hogy annak még mindig nincs megbízható védvonala. Ez történik egy projekttel, ha meddő politikai vita lesz belőle. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Hatalmas homok- és agyaghegyek fogadják a III. kerület Nánási útjára, Királyok útjára tévedőket, az 1953-ban épült úgynevezett nyúlgát mellett egy annál szélesebb és magasabb ideiglenes védművet építenek, közvetlenül az úttestre. És bár most mindenki az összefogásról beszél, a helyi közösségi médiás csoportokban ismét fellángolt a vita a főváros egyik frekventált területének árvízvédelméről.
Zöldek kontra ingatlanspekulánsok?
Az évtizedes vita során, hogy vajon hol épüljön meg a Római parton a mobilgát, állandó csatát vívtak a magukat zöldeknek, civileknek nevező csoportok, és az ingatlanspekulánsoknak titulált, gátépítést támogatók.
A kép persze nem fekete-fehér: a zöldek érvei erősek, hiszen az ártéri erdő védelme fontos ügy, eszmei értéke magas, de köztük is vannak olyanok, akik üzleti vagy politikai érdekből ragaszkodnak a jelenlegi helyzethez, és a 70 hektáros árterületen építkezők között is vannak spekulánsok éppúgy, mint őslakosok.
Egyre magasabb vízállások
Már az ezredfordulón megkezdődött a partszakasz átalakulása, a csónakházak mellett sorra jelentek meg a lakóparkok, amelyekre építési engedélyt ugyan lehetett szerezni, de garanciát arra, hogy a Duna nem fogja elönteni azokat, nem. Ráadásul a terület rendezetlensége, gazdátlansága miatt egyre több, étteremnek csak nagy jóindulattal nevezhető bódé, büfé vagy divatos nevén, food track kapott működési engedélyt, ami csak tovább rontotta az övezet összképét.
Az első komoly figyelmeztetést 2006-ban küldte a folyó, amikor 860 centiméteres vízállás mellett, a rengeteg önkéntes által felépített védművön átbukott a víz, és elöntötte a hullámtérben álló házakat.
A Fővárosi Közgyűlésnek "csak" öt évébe telt, hogy cselekedjen: 2011-ben egyhangúlag úgy döntött, hogy meg kell építeni a gátat a Római parton, sőt az index.hu azt írta, hogy a védmű valószínűleg már abban az önkormányzati ciklusban elkészül. A gát nyomvonalára vonatkozó tervek már akkor is legalább négy változatban léteztek, ami így, 13 év után is azt eredményezte, hogy árvíz van, gát nincs.
Ki állja a költségeket?
A gát nyomvonala körüli vita sok politikusnak hozott ismertséget, szavazatokban mérhető eredményt. Miközben az ingatlanberuházók sem jártak rosszul, hiszen sikerült úgy értékesíteniük sok-sok négyzetméternyi lakóingatlant, hogy vásárlóik előtt a gyors politikai döntésre esküdtek, mondván az nem lehet, hogy ne épüljön meg a gát.
Kezükre játszott az is, hogy a terület déli oldalán elkészült az Aranyvölgyi patakot, északi oldalán pedig a Barát patakot védő beruházás, ami szintén azt bizonyította, hogy zajlik a védmű építése, csak kicsit lassan.
Most, hogy megérkezett az évtized árvize, amely várhatóan alacsonyabb szinten tetőzik majd, mint a 2013-as 891 centiméter, a Fővárosi Önkormányzat egy tavalyi döntéssel a zsebében, mely szerint a Nánási-Királyok útja vonalon épül majd meg a gát, eleve erre a nyomvonalra szervezte a védekezést is. A főút és a Duna között mindenki úgy állja a víz útját, ahogy tudja. | Római part: itt az újabb árvíz, a gát meg sehol | null | https://www.economx.hu/belfold/arviz-romai-part-gat-obuda.796577.html |
2017-10-30 11:12:00 | Fővárosi Törvényszék: Nyilvánosságra kell hozni a CÖF-nek adott 500 milliós MVM támogatással kapcsolatos iratanyagot | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Fővárosi Törvényszék az atlatszo.hu által indított perben pénteken meghozott ítéletében kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt-t arra, hogy hozzon nyilvánosságra minden olyan dokumentumot, amelyet a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) megítélt támogatással kapcsolatban kezel, így a CÖKA támogatásra irányuló kérelmét, a támogató MVM támogatásra vonatkozó belső előterjesztését, valamint a döntés tárgyában tartott bármilyen testületi ülés jegyzőkönyvét. Az MVM eredetileg abszurd indokra hivatkozva tagadta meg az adatkérésünket, majd a perben is előjött pár érvvel annak érdekében, hogy mindent titkolhasson a félmilliárdnyi támogatás részleteivel kapcsolatban. A bíróság egyet sem talált megalapozottnak. Ítélete nem jogerős.
Mint azt ez év májusában a hvg.hu-n megjelent hírek után nyomozva kiderítettük, az MVM 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt 2016-ban. Azonban a támogatás összegén és annak felhasználási határidején túlmenően semmilyen részlet nem ismert. Mivel ekkora pénzt egy állami cégtől egy egyértelmű pártpolitikai céllal működő szervezet soha nem kapott tudomásunk szerint, kíváncsiak lettünk arra, hogy milyen kérelmet nyújtott be a CÖKA (a Civil Összefogás mögötti alapítvány) az MVM Zrt-nek? milyen megfontolások alapján döntöttek arról, hogy a CÖKA méltó a félmilliárd forint elköltésére? mi szerepel konkrétan az MVM és a CÖKA közti megállapodásban?
A május 25-én elküldött adatigénylésünkre a 15 napos törvényi határidőt bőven túllépve az MVM azt válaszolta, a támogatásait nem közpénzből, hanem saját forrásból fedezi, így rá egyáltalán nem is vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény.
Ez a védekezés eleve halálra volt ítélve bíróság előtt, hiszen a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria több ítéletben úgy foglalt állást, hogy az MVM Zrt. jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervként köteles az általa kezelt közérdekű adatokat megismerhetővé tenni.
A döntések érdemi indoka az volt, hogy az Magyar Villamos Művek Zrt. az állami vagyonról szóló törvényben nevesített tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működik. Az Alkotmánybíróság pedig ebből kiindulva a 25/2014. (VII. 22.) AB határozatában úgy döntött, hogy az MVM Zrt. egyéb, jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szervnek minősül függetlenül attól, hogy egyes tevékenységeit versenykörülmények között végzi.
Ebből pedig egyértelműen következik, hogy vonatkozik rá az információszabadságról szóló törvény.
Az egész kérdés jogilag ma egyébként végtelenül egyértelmű. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése alapján a nemzeti vagyonnal kapcsolatos adatok közérdekű adatok, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklete szerint pedig az MVM Zrt. olyan, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonkörbe tartozik, amelyben az állami részesedés mértéke legalább 75%+1 szavazat. Ezért az MVM Zrt. fő szabályként köteles a nyilvánosság előtt számot adni az általa kezelt adatokról.
Mivel az adatigénylés megtagadásának okát az MVM Zrt. eredeti formájában aligha vihette volna komolyan a bíróságra, ezért a perben a hangsúly már két másik nyilvánosságkorlátozási indokon volt.
Az egyik szerint üzleti titok a félmilliárdos támogatással kapcsolatos folyamat és az annak végén született megállapodás.
Tekintettel arra, hogy a CÖKA mint közhasznú szervezet támogatására nem az MVM üzleti tevékenysége keretében került sor, ez az érv sem lehetett sikeres a perben.
Már csak azért sem, mert ha piacnak tekintjük a civil szférát, amelynek tagjai versenghetnek az MVM milliárdos forrásaiért, akkor a közpénzek átláthatóságából és egyenlő esélyekkel, tisztességes körülmények között folytatott verseny követelményeiből az következik, hogy az MVM támogatásában nem részesülők megtudhassák: mégis mi kell ahhoz, hogy valaki félmillárdnyi támogatást kapjon az állami cégtől azon túlmenően, hogy a kormánypártok politikai támogatását elvégzi?
Az MVM egyébként nem a CÖF, hanem a saját üzleti titkainak védelmére alapozott. Ez viszont ott is sántít, hogy amíg egy hagyományosabb szponzoráció, mondjuk egy népszerű előadóművész vagy egy nemzetközileg ismert hazai kulturális intézmény támogatása esetében valóban lehetnek az együttműködésnek olyan részletei, amit ismerve egy másik szponzor lenyúlhatja a szponzoráltat vagy egyéb előnyt szerezhet, addig a CÖF esetében ilyen versenyhelyzet – remélhetőleg – fel sem merül.
A másik védekezés szerint a kért dokumentumok olyan döntéselőkészítő adatokat tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra kerülése esetén a döntésben résztvevők törvényes jogai sérülhetnének. Praktikusan súlyos nyomásnak lennének kitéve a potenciális pályázók részéről, ami miatt a jövőben a döntéselőkészítésben nem tudnának elfogulatlanul, objektíven részt venni.
Eltekintve attól, hogy mennyire abszurd azt feltételezni, hogy a civil szervezetek az MVM döntéseit megismerve elkezdik fenyegetni a döntéshozókat, hogy nekik is adjon pénzt, az érvet a bíró egy számunkra is kiábrándító indokolással söpörte le az ítélet szóbeli indokolásában.
A perben becsatolt (és a felperes által meg nem ismerhető, ezért csak a bíró által értékelhető) iratokból semmi nem derül ki ugyanis a bíróság szerint abból, hogy milyen mérlegelés alapján döntöttek a félmilliárd forint sorsáról, így ha fel is merülhetne a veszély más esetben, a konkrét ügyben ilyenről szó sem lehet.
Ahhoz meg az atlatszo.hu hozzájárult, hogy a neveket takarják ki az iratokból (a folyamat és a megállapodások fontosat szerintünk), így fel nem merül semmilyen veszély a törvényes működésre a dokumentumok nyilvánosságra kerülése kapcsán.
Ha az MVM nem fellebbez, akkor nemsokára megismerhetjük, hogy milyen kérelem alapján kapott a CÖF-CÖKA félmillárd közpénzt, és arra milyen szerződést kötöttek.
A kérelem támogatásának szempontjairól, valós okairól – a bírói indoklás fényében – várhatóan a kiperelt iratokból sem fogunk érdemit megtudni, de a CÖF és az MVM egymásra találásáról így is lényeges dolgokat tudhatunk majd meg.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Fővárosi Törvényszék: Nyilvánosságra kell hozni a CÖF-nek adott 500 milliós MVM támogatással kapcsolatos iratanyagot | null | https://atlatszo.hu/2017/10/30/fovarosi-torvenyszek-nyilvanossagra-kell-hozni-a-cof-nek-adott-500-millios-mvm-tamogatassal-kapcsolatos-iratanyagot/ |
2016-01-26 00:00:00 | Hűtlen kezelés bűntette miatt két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét első fokon a Kecskeméti Törvényszék. Íme a több mint öt évig tartó huzavonba háttere! | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Az egész 2010. januárban, Sz.-né Sz. Eleonóra, a BKV HR-igazgatója, majd A. Attila BKV-vezér őrizetbe vételével kezdődött; februárban M. Ernőt, Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester politikai tanácsadóját tartóztatták le, és házi őrizetet rendeltek el Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes közvetlen munkatársával, H. Évával szemben. Z. Tibort, a BKV főosztályvezetőjét szintén előzetes letartóztatásba, R. Miklóst, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettesét házi őrizetbe helyezte a rendőrség. Idő kérdése volt, mikor jutnak el Hagyóhoz, aki akkor még mentelmi jogát élvezte az MSZP országgyűlési képviselőjeként. Az új parlament felállásával ez megszűnt, Hagyóért májusban mentek a kommandósok, és vele együtt vitték be L. Ottót, Hagyó munkatársát, valamint H. Évát – mindhárman előzetesbe kerültek.
Hagyó meggyanúsításához a fő muníciót az A. Attilát a BKV vezérigazgatói székében 2008. áprilisban követő B. Zsolt szolgáltatta, aki 2010. márciusban a Magyar Nemzetnek önleleplező interjút adott. A politikai közbeszédben ekkor vált állandósult negatív szókapcsolattá a 15 millió forintot tartalmazó nokiás doboz, amit, akkori állítása szerint, B. Hagyónak adott át.
Sz.-né 2008. márciusban végkielégítéssel távozott a BKV-tól, de B. Zsolt tovább foglalkoztatta nyugdíjasként. A vádirat szerint összesen 86,2 millió forintot fizettek ki neki, míg Sz.-né szerint nettó 54 millió forintról van szó. Bár Sz.-né ügye indította el a BKV-lavinát, a 15 tagú vádlotti sorban ő csak az utolsó előtti helyet foglalja el. A 2008 őszén színre lépett Kocsis István BKV-vezérigazgató ugyanis 2009 őszétől egymás után küldte a rendőrségnek a gyanúsnak talált BKV-s szerződéscsomagokat. A BKV belső ellenőrzése hozzávetőleg ezer kontraktus átvizsgálása után 40 cég 50 megbízását találta bűncselekménygyanúsnak: ezek összértéke jóval felülmúlta a HR-igazgatóét, és rábukkantak 800 millió forint feleslegesen kifizetett végkielégítésre is. Sz.-né esete tulajdonképpen a kakukktojás: a Hagyó-perben ugyanis a BKV számára fölösleges szerződések megkötését róják a vádlottak terhére.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. Hagyót folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, mint felbujtót két rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolják. Hasonlóképpen folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják M. Ernőt, illetve A. Attila és B. Zsolt volt vezérigazgatókat; előbbit három rendbeli magánokirat-hamisítással is.
Áthelyezték
A 40 ezer oldalnyi dokumentumot produkáló nyomozás 2011 decemberében zárult, a vádemelést követően 2012 júniusában tartották az első, iratismertető tárgyalási napot a Kecskeméti Törvényszéken. A büntetőpert illetékességből a Fővárosi Törvényszéken kellett volna tárgyalni, de Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke – a bíróság leterheltségére hivatkozva – 2012 februárjában a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A Narancs információi szerint az ügy nem első körben került Kecskemétre: úgy tudjuk, megjárta a székesfehérvári és a győri bíróságot is, de egyik sem vállalta.
Fotó: Mészáros János/MTI
Ötven tárgyalási napot tartottak Kecskeméten, a legutolsót tavaly decemberben. A vádlottak többsége megírt vallomását olvasta fel, de volt, aki hajlandó volt válaszolni a bíróság kérdéseire. Meghallgattak körülbelül 40 tanút is. (A pontos tájékoztatás érdekében a tárgyalás adatait megkértük a Kecskeméti Törvényszéktől, de sem erre, sem a többi kérdésünkre nem kaptunk választ.) A perben érintett egyik forrásunk beszámolója szerint eddig körülbelül a vádirat felét sikerült letárgyalni, méghozzá erőltetett menetben. A Hagyó-per kiemelt ügy, azaz legalább kéthavonta tárgyalást kell tartani, a Hadnagy Ibolya vezette tanács azonban ezt heti két tárgyalási napra tornázta fel. Sikerült végigmenni a kifogásolt szerződések körülbelül 80 százalékán, de még nem került sor az A. Attila idején keletkezett végkielégítésekre, a fő vádlottak bírói, ügyészi kikérdezésére, és egyelőre a vádlottak sem kérdezhettek egymástól.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratát eddig öt alkalommal módosította az ügyészség, újra meg újra csökkentve az elkövetett bűncselekmények kárértékét. És ezzel párhuzamosan csökken a vádhatóság által bűncselekménynek tartott szerződéskötések száma is. A Népszava októberben arról számolt be, hogy a Fővárosi Főügyészség fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Hagyó-ügy vádiratát készítő ügyésszel szemben. A Narancs rákérdezett a fegyelmi végeredményére: Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője megerősítette egy eljárás lefolytatását, de konkrétumokat nem közölt: „A vonatkozó jogszabályok alapján jelenleg annyit tudok a kérdésére elmondani, hogy született egy – jelenleg még nem jogerős – fegyelmi határozat egy ügyésszel szemben, mert egy büntetőügyben sorozatos mulasztásokat követett el. Ezen mulasztásokat a konkrét büntetőügyben időközben már korrigálta, orvosolta az ügyészség. Azt, hogy ki a fegyelmi eljárással érintett ügyész, jelenleg – mivel a döntés nem jogerős – nem áll módunkban nyilvánosságra hozni.”
Nyomozati tárgy
Hagyó, akit a vádhatóság a bűnszervezet létrehozójának és vitathatatlan vezetőjének tart, felolvasott vallomásában tagadta valamennyi neki felrótt bűncselekmény elkövetését. Így a kétszer 15 millió forint átvételét is – az egyik tételt a nokiás dobozból. Sőt Hagyó kezdettől tagadja bűnösségét. Nem így B. Zsolt, aki idővel a bíróság előtt komolyan visszavett önfeltáró lendületéből (lásd Ez lett a vesztünk című keretes anyagunkat). Rendőrségi vallomásának Hagyóra – de több más személyre is – vonatkozó terhelő részeit bírósági vallomásában nem tartotta fenn. Ennek következtében a legendás „nokiás doboz” bizonyítottsága gyakorlatilag egyenlő a nullával. Érdekesség, hogy B. Zsolt megnevezte a Synergon Zrt. egyik vezetőjét, akivel az első 15 milliós kenőpénzről egyeztetett: az illetőt azonban tanúként sem hallgatták meg a nyomozók. B. Zsolt azt a Fidesz-kampányban sokat idézett kijelentését sem erősítette meg, hogy Hagyó a városháza folyosóján nyakon ragadva utasította volna őt különböző szerződések aláírására, és hogy azzal fenyegette: aki nem áll be a sorba, annak elvágják a torkát.
B. Zsolt vallomásából azt lehetett kihámozni: rájött, hogy többet veszíthet, ha fenntartja nokiás állítását. B. Zsolt hatalmas kudarcként élte meg, hogy „nyomozati tárgyként” kezelték: úgy érzi, félrevezették; első védője a hatósággal történt egyeztetésekre hivatkozva még azzal hitegette, hogy nem lesz vádlott – ehhez képest negyedrendű vádlott lett.
A. Attila nemcsak nem tartotta fenn (mint B.), de vissza is vonta a nyomozati szakban Hagyóra, M. Ernőre és Demszky Gáborra tett terhelő vallomását, sőt bocsánatot kért tőlük a hazugságai miatt. A nyomozóknak A. Attila még úgy emlékezett, hogy Hagyó többször, Demszky pedig legalább egy alkalommal arra utasította, hogy szükségtelen szerződést kössön egy-egy céggel. A bíróság előtt azzal indokolta állításainak visszavonását, hogy a terhelő vallomásokat részben hatósági nyomásra tette: amikor őrizetbe vették, állítása szerint azt közölték vele, hogy ha nem tud a nyomozati „elvárásoknak” megfelelni, akkor hosszú időre előzetes letartóztatásba kerül.
M. Ernő ugyancsak a vádhatóságot kritizálta, koncepciós eljárást emlegetett, mivel az ügyészségi eljárás során érzékeltették vele: kedvezményekre számíthat, amennyiben Demszkyre és Hagyóra terhelő vallomást tesz.
A. Attila azt is felrótta a nyomozó hatóságnak, hogy kihallgatása közben a rendőrségen laponként faxolták át a felügyeletet gyakorló ügyészségre a vallomása egyes részleteit, ily módon egyeztetve a nyomozás további irányáról. Az ügyészség visszautasította, hogy a nyomozás az ötvenes éveket idéző, törvénysértő módon zajlott volna. A Fővárosi Főügyészség elismerte, hogy fokozott felügyeletet gyakorolt a BRFK nyomozása felett, és ennek keretében azt írta elő, hogy a kihallgatás után a rendőrség – tájékoztatásul – faxolja át a teljes vallomást, de ez nem azt jelenti, hogy egyeztettek volna a kihallgatás „irányáról”. A. Attilát kilenc alkalommal hallgatták ki ügyvédje jelenlétében, és ezek egyikén sem jelezte a kényszerítő körülményeket. A. Attila mindössze egyetlen szerződésnél, a BKV fénymásoló-állományának 19,2 millió forintos felmérésében ismerte el vezetői felelősségét. (A gyanú szerint ebből az összegből jutott Aba Botond egykori BKV-vezér végkielégítésére is.)
A bíróság előtt az ügyészségnek azt kell bizonyítania, hogy a megkötött szerződések fölöslegesek voltak, s hogy az ily módon létrehozott pénzszivattyút bűnszervezetben működtették. Ebben puhulni látszik a vád, legalábbis erre utal a vádirat szerinti kárérték már említett csökkenő tendenciája. A védelem több (elsősorban a kommunikációval és marketinggel összefüggő) megbízásnál igyekezett igazolni a bíróság előtt, hogy hasonlókra a mai BKV, illetve a fideszes városvezetés alapította Budapesti Közlekedési Központ Zrt. is költ.
Azzal, hogy a két koronatanú-vádlott, A. Attila és B. Zsolt kiszállt a vádaskodásból, érzékelhetően megrogyott a vád. Hagyónak ezek után elegendő két nagyobb megbízásra összpontosítania védekezését: a 4-es metró projektmenedzsmentjét átvevő AAM. Zrt. tanácsadói és a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerét szállító C.C. Soft Kft. megbízási szerződésére. Előbbinél a vádhatóság arra alapozza a hűtlen kezelés megvalósítását, hogy nem a városháza, hanem a BKV büdzséjéből fizették a 133,5 millió forint összértékű számlát. A C.C. Softnak kifizetett 118 millió forint már keményebb dió – bár ennek a többszörösét fordították Kaposváron egy hasonló rendszerre, a BKK pedig jelenleg is 6,6 milliárd forintért építi a BKV komplett felszíni utastájékoztatási rendszerét. Tehát a haszontalanság itt sem egyértelmű, ráadásul B. Zsolt ennél az esetnél sem erősítette meg korábbi állítását, miszerint Hagyó kényszerítette volna a szerződés megkötésére, a teljesítés igazolására és a vállalkozó kifizetésére. B. Zsolt a nyomozati szakban még úgy emlékezett, hogy Hagyó nemcsak a Synergon megbízását csapolta meg, hanem a C.C. Softét is. „Amikor a C.C. Soft vezetőjével tárgyaltam a hibák kijavításáról, akkor azt mondta nekem E. az Aquincum Szálloda halljában, hogy a hibák kijavítására nincs pénze, mert Hagyónak át kellett adnia 40-60 millió forintot” – vallotta B. De nemcsak Hagyó, hanem a vélt bűnszervezet másik, politikai nexussal rendelkező tagja, M. Ernő esetében is sorra szűntek meg a gyanúsítások alapjai: már a nyomozati szakban 14 gyanúsításból 12-ben szüntették meg az ellene folyó eljárást.
Hagyó Miklós jogi képviselőjével érkezik a bíróságra
Fotó: MTI–Ujvári Sándor
Hol a bíró?
Ma már világos: elhamarkodott és az ügy lezárása szempontjából kifejezetten hátrányos döntés volt Kecskemétre helyezni a pert. Handó Tünde lépését az Alaptörvény egyik átmeneti rendelkezése tette lehetővé, miszerint „az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki”.
Tizennégy vádlott védője már az első tárgyalási napon közös beadványban kérte a bíróságot, hogy függessze fel a tárgyalást, mivel az Alkotmánybírósághoz fordultak annak megállapításáért, jogszerű volt-e a per áthelyezése. Ha ugyanis az AB ezt elkaszálja, akkor a lefolytatott eljárás hatályát veszíti. Az AB tavaly decemberben megsemmisítette az ügyáthelyezést lehetővé tévő jogszabályt, mivel az a tisztességes eljárás két követelményét – a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot – is sértette. De alkotmányellenesnek ítélte azért is, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem volt biztosítva jogorvoslat. Az AB döntésének egyébként elébe ment a kormány (amelynek biztosan jó alkotmánybírósági forrásai vannak): októberben, az Alaptörvény ötödik módosításakor kiemeltette a parlamenttel a szövegből ezt a cikkelyt. Persze nem holmi jogfilozófiai belátás okán, hanem az Európai Bizottság kritikai észrevétele miatt. A Tavares-jelentés e bíráló tételét megfogadta Orbán Viktor, és a büntető törvénykönyvből, valamint a polgári perrendtartásból már júniusban kivetette a peráthelyezés lehetőségét.
A Kecskeméti Törvényszék mintha csak az AB döntésére várt volna: decemberben az illetékesség hiányára hivatkozva, fellebbezési lehetőség biztosítása nélkül a Fővárosi Törvényszékre utalta a Hagyó-pert. De a per nem kellett a fővárosnak, amely 2014. január 7-én megállapította a saját illetéktelenségét, és a bíróság kijelölésére a Kúriát kérte fel. A Fővárosi Törvényszék a büntetőeljárási törvényre hivatkozva a kecskemétiek illetékességét hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy az előkészítés során lett volna lehetőség az eljárás felfüggesztésére, de a kecskemétiek nem éltek ezzel. És ha már elkezdték tárgyalni, csak abban az esetben helyezhető át az ügy, ha meghaladja az adott bíróság hatáskörét – érvelt a Fővárosi Törvényszék.
Végül Kecskeméten maradt az ügy, Homonnai János, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze tavaly novemberben azt kezdeményezte, hogy Hagyót folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében mint felbujtót, két rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, valamint vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondja ki bűnösnek a bíróság, s fegyházbüntetést kért, de nemcsak rá, hanem hét további vádlottra is – a bíróság első fokon két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hagyó Miklóst hűtlen kezelés miatt. | Ítélet a Hagyó-perben | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/itelet-a-hagyo-perben-98003 |
2012-10-15 00:00:00 | Luca di Montezemolo, a maranellói istálló elnöke cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint Sebastian Vettel 2014-től a Ferrarinál folytatja. | false | [
"forma-1",
"ferrari",
"sebastian vettel",
"formula-1",
"luca di montezemolo",
"red bull renault"
] | 0 | null | 0 | Mi is írtunk róla a nap folyamán, hogy a BBC információi szerint a kétszeres világbajnok elhagyja idény végén a Red Bullt, és a Ferrarihoz szerződik.
Montezemolo viszont nem akar “két kakast egy tyúkólba", sokkal inkább olyan pilótákkal számol, akik a Ferrariért küzdenek, nem saját magukért.
“Nem akarok problémát és rivalizálást. Összhangot akarok, mint az volt Schumacher és Irvine, Schumacher és Barrichello, Alonso és Massa között" – mondta a Ferrari elnöke.
Ráadásul a Red Bull is cáfolta a híreket: a csapat részéről Helmut Marko elmondta, hogy ez puszta fikció, Vettel nem megy az olaszokhoz, de megszólalt Christian Horner csapatfőnök is, aki szerint a német világbajnok jövőre is marad az istállónál.
Idén Vettel és Alonso komoly csatát folytat az egyéni világbajnoki címért: eddig a spanyol vezette az összetettet, a Koreai Nagydíj után viszont a német állt az élre, és hatpontos előnyre tett szert. | A Ferrari nem kér Vettelből | 0 | https://24.hu/sport/forma-1/2012/10/15/a-ferrari-nem-ker-vettelbol |
2021-07-19 17:06:00 | – Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától. A titkosszolgálati döntések szakmai alapon történnek, nem politikai döntések alapján – mondta az igazságügyi miniszter hétfőn Brüsszelben az izraeli kémszoftver ügyéről szólva. Varga Judit a gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásról is beszélt. A Magyar Nemzet kérdésére megerősítette, hogy a kormány kitölti a rendelkezésére álló két hónapos határidőt, hogy válaszoljon a brüsszeli felszólító levélre. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | – vélekedett, hozzátéve: maga a rendszer is úgy indult, hogy azt két ország, Magyarország és Lengyelország ellenezték. Az Európai Bizottságnak a szerződések értelmében nem volt felhatalmazása a jelentések elkészítésére. Az igazságügyi miniszter ismét kifogásolta, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét vagy az antiszemitizmus elleni küzdelmet nem foglalják a vizsgálandó témák közé. Kiemelte azt is, hogy a médiapluralizmus kérdése, a médiapiac vizsgálata pedig sokkal inkább piacgazdasági kérdés, amire nem feltétlenül a jogászok válasza az adott. – Az Európai Bizottság által megkérdezett NGO-k véleményének figyelembevételekor szintén hiányzik a tudományos alap – sorolta a miniszter a magyar kifogásokat.
Továbbra is önkényes a jogállamisági jelentéscsomag témaválasztása, vélekedett a miniszter Forrás: IM | Varga Judit: Hazánkban a titkosszolgálati tevékenység elválik a politikától | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/varga-judit-hazankban-a-titkosszolgalati-tevekenyseg-elvalik-a-politikatol-10098674/ |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Milyen cuki kis nő, nem igaz? Csupa báj és kellem és tisztesség - mint Bugyor, a boszorkány. Igaz, az legalább nem lopott, mint ez a kommunista gazember.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/sajatjainak-is-kellemetlenne-kezd-valni-a-bukott-baloldali-polgarmester
Borítókép: V. Naszályi Márta ( | A kommunista V. Naszályi utolsó órái | null | https://magyarnemzet.hu/bayer-zsolt-blogja/2024/10/a-kommunista-v-naszalyi-utolso-orai |
2021-01-14 00:00:00 | Mindeközben Járványhelyzet ide vagy oda, a Kardashian-klán pénztárcája a jelek szerint nem lett könnyebb idén sem. A család életér... | false | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | null | 0 | Már Macaulay Culkin, a Reszkessetek, betörők! című film főszereplője is támogatja, hogy Donald Trumpot tüntessék el a film második részéből – számol be róla a Player oldala.
A cikk szerint a film második részének forgatásakor Trump volt a Plaza Hotel tulajdonosa, és amikor engedélyt kértek tőle, hogy a szállodában forgathassanak, ő kikötötte, hogy csak akkor megy bele, ha benne lehet a filmben.
Akkor még senki nem gondolta, hogy egyszer majd szalonképtelenné válik a milliárdos, szóval elfogadták a feltételeket, most azonban már online petíció is indult, hogy takarítsák el Trump kámeóját a filmből.
Végül a felvetésre nemes egyszerűséggel reagált Kevin McCallister, azaz Macaulay Culkin is, amikor csupán annyit válaszolt egy bejegyzésre, amiben valaki azt szorgalmazta, hogy Trump arcát a filmben cseréljék ki a negyvenéves Culkinéra, hogy | Mindeközben - Tízezer dolláros Rolexekkel lepték meg a stábtagokat valóságshow-juk fináléján a Kardashianok | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2021/01/14/tizezer_dollaros_rolexekkel_leptek_meg_a_stabtagokat_valosahshow-juk_finalejan_a_kardashianok |
2008-02-26 00:00:00 | Hónapok után, több tárgyalást követően végre ítélet született az iharosberényi körjegyzőség korábbi pénztárosa ügyében. Három rendbeli sikkasztásban mondta ki bűnösnek a bíróság. Két év börtönt kapott négy évre felfüggesztve, továbbá egy millió forintos pénzbüntetést, s a perköltséget is meg kell térítenie. | true | null | 1 | Sonline | null | Varga Andrea
Közel hétmillió forint jogtalan eltulajdonításáért kell felelnie. A most 50 éves asszony 1999-től dolgozott a körjegyzőségen pénztárosként. Többek között a rendszeres szociális segélyek és gyermekvédelmi támogatások pénzügyi elszámolását végezte, ezek átutalását, kifizetését irányította.
A vád szerint 2001 július és 2005 október között visszaélt a tevékenysége során rábízott pénzeszközökkel, rendszeres haszonszerzésre törekedett. Az iharosberényi önkormányzatot 3,2 millió forinttal, az iharosit 1,9 millió forinttal, a pogányszentpéterit 1,7 millió forinttal rövidítette meg.
Vadócz Attila sajtóreferenstől megtudtuk: a vádlott és védője fellebbezett az ítélet ellen, az ügyész pedig három napi gondolkodási időt kért. Az ítélet így még nem jogerős. | SONLINE - 7 milliót sikkasztott a körjegyzőség egykori pénztárosa | null | https://www.sonline.hu/kek-hirek-bulvar-komarom-esztergom/2008/02/7-milliot-sikkasztott-a-korjegyzoseg-egykori-penztarosa |
2020-12-29 16:38:00+01:00 | A Legfőbb Ügyészség továbbította Tényi István beadványát. | true | [] | 0 | null | 0 | A Központi Nyomozó Főügyészségre továbbította a Legfőbb Ügyészség Tényi István beadványát, amit a "drog volt Szájer József hátizsákjában" címmel megjelent hvg.hu-s beszámolóhoz mellékelt – írja a 444.hu. Tényi kábítószer-birtoklás gyanúja miatt tett bejelentést.
Szájer József, a Fidesz azóta lemondott európai parlamenti képviselője november végén a kijárási szabályokat megszegve részt vett Brüsszelben egy szexpartin (ami szerinte házibuli volt), a helyszínről pedig az ereszen próbált menekülni. A rendőrök azonban megállították, és a belga ügyészség közlése szerint kábítószert találtak a táskájában. A politikus tagadta, hogy köze lenne hozzá.
A belga rendőrség a drog miatt eljárást indított ellene.
A politikus még a botrány kirobbanása után kilépett a Fideszből, illetve távozott Schmidt Mária közalapítványának kuratóriumától is. | Itthon: Szájer József ügyét a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja | 0 | https://hvg.hu/itthon/20201229_kozponti_nyomozo_fougyeszseg_szajer_drog |
null | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei hírportál | true | [
""
] | 0 | BOON | null | A https:/boon.hu oldalon a 2024. május 28. napján "Kitálalt egy volt családtag: lopással, zsarolással vádolja Magyar Péter apját (videó)" címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy dr. Magyar Péter édesapja, dr. Magyar István és dr. Magyar Péter nagybátyja Magyar József megkárosították Molnár Miklós Lászlót és tönkretették a családját, illetve megfenyegették őt. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy dr. Magyar Péter édesapja és dr. Magyar Péter nagybátyja a Magyar-Molnár Pálinkaház Kft.-be Molnár Miklós László által befektetett 80 millió forintot saját kezükre játszották és a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat saját nevükre íratták.
A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Magyar Péter édesapja és dr. Magyar Péter nagybátyja nem károsították meg Molnár Miklós Lászlót, illetve a családját nem tették tönkre és nem fenyegették meg őt, Molnár Miklós László által a nevezett társaságba befektetett 80 millió forint összeget nem játszották saját kezükre, a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat nem íratták saját nevükre, ugyanis a vállalkozás tulajdonában nem is voltak ingatlanok." | Helyreigazítás a "Kitálalt egy volt családtag: lopással, zsarolással vádolja Magyar Péter apját (videó)" címmel megjelent írás ügyében | null | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/helyreigazitas-a-kitalalt-egy-volt-csaladtag-lopassal-zsarolassal-vadolja-magyar-peter-apjat-video-cimmel-megjelent-iras-ugyeben |
2008-07-09 00:00:00 | Magyar ezüst az Optimist Eb-n - Péch Fanni egy futamot megnyerve, a többin az első tízben végezve lett második a Garda-tavon. | false | [
"vitorlázás",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Ezüstérmet szerzett a Garda-tavon zajló vitorlázó Optimist Európa-bajnokságon Péch Fanni. Az ifjúsági hajóosztály versenyében 95 lány és 142 fiú állt rajthoz, a tizenöt éves magyar versenyző a 12 futamból egyet megnyert, a többiben pedig mind az első tízben végzett, így végül második helyen zárta az Európa-bajnokságot. Az utána következő legjobb magyar a 17. helyet megszerző Vadnai Benjámin lett. | Magyar ezüst az Optimist Eb-n | 0 | https://index.hu/sport/2008/07/09/magyar_ezust_az_optimist_eb-n |
2023-07-06 00:00:00 | Jártak Jeruzsálemben, Washingtonban, de Bécsben is. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Elutazta a parlamenti imacsoport azt a 15 millió forintot, amit pályáztatás nélkül kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
A KDNP-s Vejkey Imre a HetiTV csütörtök reggeli adásában számolt be a támogatás felhasználásáról. Kiderült, amellett, hogy az országgyűlési munka "A" hetein imareggeliket szerveznek a parlamentben, a tavaszi ülésszak ideje alatt a csoport járt
Finnországban,
Jeruzsálemben,
Washingtonban,
Bécsben
és Berlinben is.
Vejkey arra a riporteri megjegyzésre miszerint, hogy a 15 millió forint nem is elegendő ennyi útra, azt válaszolta, hogy
"igen, de még vissza is fizettünk." | Utazásokra költötte a parlamenti imacsoport a 15 milliós támogatást | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/utazasokra-koltotte-a-parlamenti-imacsoport-a-15-millios-tamogatast-260078 |
2019-06-19 17:03:00+02:00 | A magyar teniszező nem jutott túl az első fordulón a 2,2 millió euró (709 millió forint) összdíjazású londoni füves pályás férfi tornán. | false | [] | 0 | null | 0 | A magyar teniszező nem jutott túl az első fordulón a 2,2 millió euró (709 millió forint) összdíjazású londoni füves pályás férfi tornán.
A Feliciano López elleni találkozót eredetileg keddre írták ki, de az eső miatt a szervezők az egész versenynap programját törölték.
A világranglistán 51. magyar játékos először csapott össze a 37 éves spanyollal (113.), aki azért kapott szabadkártyát a rendezőktől, mert két évvel ezelőtt ő szerezte meg a bajnoki címet a Queen's Clubban. López egyébként párosban ezúttal a közönségkedvenc Andy Murray oldalán szerepel, aki a januári Australian Open óta nem versenyzett, és csípőműtétje után a brit fővárosban tér vissza – egyelőre csak párosban.
A 27 éves Fucsovics és balkezes ellenfele kiélezett nyitószettet vívott, a közönség csak bréklabdákat láthatott, bréket viszont nem. A rövidítés aztán a jobban összpontosító nyíregyházi teniszezőé lett. A folytatásban Fucsovics 2:0-ra elhúzott, de López sorozatban négy gémet hozva fordított, majd a játszmát is besöpörte.
Az utolsó felvonásban 4:5-ig egyetlen bréklehetőségük sem volt a játékosoknak, ekkor azonban a magyar elvesztette a szerváját és ezzel a 2 óra 2 perces mérkőzést is.
Eredmény: Feliciano López (spanyol)–Fucsovics Márton 6:7 (4-7), 6:3, 6:4 | Sport: Máris kiesett Fucsovics Londonban | 0 | https://hvg.hu/sport/20190619_fucsovics_marton_tenisz_kieses_london |
null | A BAC-t a titkosszolgálat cégeként hozták létre. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | A BAC Consulting nevű, Budapesten bejegyzett vállalkozást valójában izraeliek alapították legalább két másik fedőcéggel egyidőben, csak azért, hogy elrejtsék a robbanó csipogók valódi előállítóit: izraeli hírszerző tiszteket - írja a New York Times. Az amerikai lap az információt egy tucat izraeli hírszerző által elmondottak alapján közölte..
A névtelenül megszólaló izraeli titkosszolgák bizonyos büszkeséggel számolnak be arról, hogy már azelőtt volt egy tervük csipogógyártó cégek létrehozására, hogy a Hezbollah vezetője a mobiltelefonok mellőzését rendelte volna el a szervezet tagjai számára.Ennek a tervnek lett része a magyar BAC Consulting nevű kft. is. Valójában ez az izraeli titkosszolgálat fedőcége volt - mondják.Arra ügyeltek, hogy a BAC hétköznapi ügyfeleket is kiszolgált, akik számára hétköznapi csipogókat gyártott. De az egyetlen igazán fontos ügyfele a Hezbollah volt, akiknek nem hétköznapi csipogókat szállított le. Külön gyártották le őket, és az akkumulátoraikba rejtették a PETN nevű robbanóanyagot, majd 2022 nyarától elkezdték őket leszállítani Libanonba. (A 444 nyomán) | Izraeliek alapították a magyar csipogós céget | null | https://www.klubradio.hu/hirek/izraeliek-alapitottak-a-magyar-csipogos-ceget-146894 |
2010-04-14 15:53:56 | Lezárta a nyomozást a MÁV Biztosító ügyében a Vám- és Pénzügyőrség. A cég intézőbizottságának elnökét 666 millió forint értékre elkövetett sikkasztással, pénzmosással, valamint 24 millió forint értékű csalással és 481 millió forint értékű hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Az ügy iratait a hatóság vádemelési javaslattal megküldte a Fővárosi Főügyészségnek. | true | null | 1 | Infostart (Inforádió) | null | Pontosan két éve indult nyomozás a MÁV Általános Biztosító Egyesület intézőbizottságának elnöke, korábbi elnök-vezérigazgatója és társai ügyében, sikkasztás és pénzmosás bűntett gyanúja miatt.
Az előzetesen adatok alapján megállapították, hogy a MÁV ÁBE bankszámlájáról az elkövető részletekben 358 millió forintot, majd színlelt szerződés alapján egy összegben 666 millió forintot utalt át egy budapesti székhelyű betéti társaság hazai bankszámlájára. Az utóbbi összeget még ugyanaznap továbbutalták az egyesület vezetője és egy hozzá köthető személy hazai magánszámlájára.
A VPOP közlése szerint felvetődött, hogy egy budapesti ingatlan értékesítéséből származó 358 millió forintos vételár eredetét az eladók fiktív kölcsönügylettel offshore cégek és más tagállamban vezetett bankszámlák közbeiktatásával próbálták leplezni. Az összeget további nyereség érdekében magáncélra fordították.
A nyomozók megállapították, hogy a korábbi elnök-vezérigazgató családtagjai, ismerősei és érdekeltségi körébe tartozó cégek igénybevételével vette ki az egyesület vagyonából a több mint 1 milliárd forintot.
A MÁV ÁBE intézőbizottságának elnökét 666 millió forintos sikkasztással, pénzmosással, valamint 24 millió forint értékű csalással és 481 millió forint hűtlen kezeléssel gyanúsítják. További öt embert gyanúsítanak csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és pénzmosás elkövetésével.
A bizonyítékok alapján a hat gyanúsítottat őrizetbe vették, közülük a bíróság ötük előzetes letartóztatását rendelte el. Jelenleg már csak a MÁV ÁBE intézőbizottságának elnöke áll kényszerintézkedés hatálya alatt. Ő 2009. március 12-ig volt előzetesben, ekkor azonban befizette az óvadékot, így szabadulása óta lakhelyelhagyási tilalom vonatkozik rá.
Az eljárásban a bíróság zár alá vett egy hatmillió forint értékű ingatlant, valamint tíz bankszámlát az azokon szereplő 371 millió forint erejéig. Biztosítási intézkedésként foglalt le a hatóság további bankszámlákat is, amelyek feloldása után 666 millió forintot visszautaltak az egyesületnek a biztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésére.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság vezetője az általuk bűncselekményre utaló esetekről többször tájékoztatták a nyomozó hatóságot, illetve több esetben tettek feljelentést - olvasható a VPOP közleményben.
Hanganyag: Szépvölgyi István
Kezdőlap Belföld Vádemelési javaslat a MÁV Biztosító ügyében | Vádemelési javaslat a MÁV Biztosító ügyében | null | https://infostart.hu/belfold/2010/04/14/vademelesi-javaslat-a-mav-biztosito-ugyeben-346027 |
2003-02-13 00:00:00 | Betegsége miatt felhagy a játékkal a Philadelphia centere | false | [
"sport",
"nba"
] | 0 | null | 0 | Titokzatos betegsége miatt bizonytalan időre felhagy a játékkal Todd MacCulloch, a Philadelphia 76ers centere.Az idegi eredetű panaszok egy hónapja jelentkeztek először a 2001-ben a nagydöntőig jutott együttes kiválóságánál, aki azóta 12 kilót fogyott.- Úgy tűnik, hogy komoly a baj, ezért alapos kivizsgálás vár rá. Az elmúlt hetekben többször panaszkodott gyengeségre, érzéketlen végtagokra és izomfájdalmakra - mondta Larry Brown, a csapat edzője.A 27 éves, 213 centis játékos a jelenlegi idényben 7.1 pontos átlagnál tart. | Betegsége miatt felhagy a játékkal a Philadelphia centere | 0 | http://index.hu/sport/hirek/2003/02/13/118958 |
2020-03-19 00:00:00 | Jövő héttől a parlament felsőházi termében folytatják az ülésezést a képviselők - döntött a Házbizottság. | false | [
"parlament",
"alsóház",
"felsőház",
"országgyűlés",
"koronavírus",
"veszélyhelyzet"
] | 0 | null | 0 | A parlament eddig az alsóházi teremben ülésezett, míg a felsőházi termet turisták látogatják, illetve konferenciákat és fogadásokat tartanak ott. A költözéssel viszont a politikusok távolabb ülhetnek egymástól, ami tanácsolt a koronavírus-járvány idején - írja az Index.
A testület arról is döntött, hogy a képviselők március 24-én szavaznak majd a "veszélyhelyzet meghosszabbításáról".
Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: azt nem tudni, hogy ebben a helyzetben a határozatképesség a parlamentben fenntartható-e.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi | Elköltözik a parlament a járványveszély miatt | 0 | https://infostart.hu/belfold/2020/03/19/elkoltozik-a-parlament-a-jarvanyveszely-miatt |
2022-09-06 06:30:00 | Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is. | true | null | 1 | HVG360 | null | Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is.
Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze. | A "nyugger" Vida József még mindig gigantikus vagyonon osztozkodik Mészáros Lőrincékkel | null | https://m.hvg.hu/360/202235__vida_jozsef_nyugdijban__takarekalapok__film_es_szakacskonyv__osztjak_alapokat#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_09_06&utm_content=hvg360 |
2013-07-17 00:00:00 | T. rex fogát találták egy növényevő dinoszaurusz csontjában. A seb a foggal együtt beforrt,vagyis a szerencsés állat élve menekült a valaha létezett egyik leghalálosabb állkapocs szorításából. | false | [
"paleontológia",
"tyrannosaurus rex",
"őslénytan"
] | 0 | null | 0 | T. rex fogát találták egy növényevő dinoszaurusz csontjában. A seb a foggal együtt beforrt,vagyis a szerencsés állat élve menekült a valaha létezett egyik leghalálosabb állkapocs szorításából.
A paleontológusok Montanában találták meg annak a kacsacsőrű dinoszaurusznak a maradványait, amelynek farkcsontjában egy beágyazódott fogra leltek. A fog minden kétséget kizáróan valaha egy Tyrannosaurus rex (T. rex, magyarul zsarnokgyík) állkapcsát gazdagította. A 65 millió éves történet tehát valahogy így szól: a T-rex beleharapott a kacsacsőrűbe, amely azonban elmenekült és sebe szépen be is gyógyult örökre beágyazva a támadó fogát is.
Húsfaló gépezet
A lelet azért érdekes, mert újra felszínre hozta a vitát, miszerint a zsarnokgyík a valaha élt egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó, vagy dögevő volt-e. Annyi biztos, hogy elképesztő méretekkel rendelkezett. Orra hegyétől a farka végéig 13 méter volt, súlya hat-hét tonna. Csípőmagassága négy méter volt, felegyenesedve gond nélkül benézhetne ma egy második emeleti ablakon.
Visszatérve a lelethez, Peter Larson paleontológus szerint ékesen bizonyítja, hogy a T. rex ragadozó volt, de legalábbis a dögevés mellett vadászott is. Többeket azonban nem győzött meg ez az egyetlen bizonyíték, a többi fosszilis bizonyíték ugyanis nem egyértelmű ebben a kérdésben. Hiába találtak már számtalan csontmaradványt, amelyen T. rextől származó harapásnyomok láthatók, nem lehet tudni, hogy azokat élő állat szenvedte-e el, vagy már csak a dögön hagytak nyomot a fogak.
Ezért más módszerekkel próbálkoztak. Az őslénykutató Jack Horner nem a harapásnyomok felől közelíti meg a kérdést. Úgy véli, a zsarnokgyík túl lassú volt, karjai fejletlenek és erőtlenek, szemei pedig gyengék ahhoz, hogy egészséges állatok elejtésével próbálkozhatott volna. Ezért a dögevésen túl legfeljebb fiatal, sérült, beteg állatok ellen volt esélye.
Forrás: AFP
Üldözte, vagy nem?
De a leletet felfedező Robert DePalma és csapata nem adja fel. A kacsacsőrű csigolyáján látszik, hogy beforradt a harapás után, ráadásul a tyrannosaurus fogát a farok végében találták meg, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy üldözte az állatot – érvelnek.
Megvan a lehetséges forgatókönyv is. A T. rex néhány társával a ma élő oroszlánokhoz hasonlóan egy itató vagy legelő környékén portyázott, illetve a fák között lopakodva cserkészte a növényevő kacsacsőrű dinókat. A támadás viszont nem sikerült és a ragadozó nem is fecsérelt több energiát az üldözésbe. A mai ragadozók is pont így tesznek, próbálkozásaiknak csak kis része jár sikerrel. Ha a tyrannosaurus elkapta volna a prédát, a súlyával a földre dönti és elharapja a torkát, vagy ráharap a pofájára, hogy megfulladjon – állítják.
Az ellentábor szerint mindez spekuláció. A most előkerült lelet csupán azt bizonyítja, hogy a T. rex megharapott egy kacsacsőrűt, de azt nem, hogy üldözte is – mondja Horner. Ugyanígy megtörténhetett az is, hogy a T. rex ráharapott az alvó dinóra, majd amikor rájött, hogy él, szépen visszavonult. Ez a spekulatív forgatókönyv sem kevésbé valószínű, mivel egyikre sincs bizonyíték – teszi hozzá.
A vita tehát folytatódik, de két dolog biztos. A kacsacsőrű túlélte egy gigászi állkapocs harapását, a T. rex elvesztett foga pedig rövid időn belül visszanőtt. | Túlélte a T. rex támadását | 0 | https://24.hu/tudomany/2013/07/17/tulelte-a-t-rex-tamadasat |
2017-08-14 23:53:40 | Miközben nyáron a vezetőedző 12 játékost vásárolt a nemzeti bajnokságban szereplő felcsúti focicsapatban és kevesli a játszatható légiósok számát, az egyik legtöbb pénzt szakítja a felcsúti akadémia az utánpótlás-neveléssel kapcsolatban. | true | null | 1 | mfor.hu | null | A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány történeténél szebbet kitalálni is nehezen lehetne a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Eredetileg a Videoton és a magyar labdarúgás utánpótlás bázisának megteremtését zászlajára tűző alapítvány elképesztő összegeket markol fel részben közpénzből a TAO által, részben pedig - az alapítvány kötődése révén - céges adományokból. Manapság pedig már ott járunk, hogy egész szezonokat játszik végig úgy a Puskás, hogy fiatalokat "csak nyomokban tartalmazhat" a csapat összetétele, a vezetőedző pedig - miután rengeteg játékost vetetett meg a szezon előtt - azért panaszkodik, mert kevés légióst küldhetnek pályára az MLSZ ajánlása alapján.
A pénz mégis számolatlanul ömlik a felcsúti rendszerbe. A rendelkezésre álló adatok alapján a TAO-rendszer 2011-es indulása óta 14 milliárd folyt a kasszába, jólelkű adományozó cégek pedig ugyanezen időszak alatt még 13 milliárd forintot toltak az alapítványba, ami hazai viszonylatban megközelíthetetlen anyagi bázist jelent.
Az 5 év alatt felmarkolt 27 milliárd forinthoz képest már már aprópénznek számít az akadémiai program keretén belül, az utánpótlás-neveléssel összefüggésben 2011-2015 között bezsebelt 989 millió forint (amivel kapcsolatban csak zárójelesen jegyezzük meg, hogy szintén a központi költségvetésből származó összegről van szó). Az összeg azonban rögtön más megvilágításba kerül, ha összevetjük a többi akadémia támogatottságával. Az MLSZ honlapján található adatok összesítése alapján ennél Magyarországon csak egy szervezet kapott több pénzt erre a célra: a Honvéd, egy hajszállal több mint egymilliárd forintot. A dobogó harmadik fokán az Illés Sport Alapítvány áll 973 millió forinttal.
A felcsúti akadémiának eleinte még jobban ment, hiszen 2011-ben 255, 2012-ben pedig 200 millió forintot tudott felvenni a program keretén belül, majd évről évre fokozatosan csökkent az apanázs. Előbb 185, majd 175 millióra, 2015-ben pedig 174 milliót kaptak.
A Felcsúton felvett támogatás nagyságát az ott folyó szakmai munka alapján nekünk nem tisztünk megítélni, erre sokkal alkalmasabb a belga Double Pass vonatkozó vizsgálatának eredménye. A legutóbbi, tavalyi jelentésük szerint a legjobban a Debreceni Labdarúgó Akadémia működik, mely összesítésünk alapján "mindössze" 570 millió forint támogatásban részesült. Második helyre a már említett Illés Akadémia került, a 989 millióval támogatott Felcsút pedig a 6. helyet tudta megszerezni magának. Igaz, még ennél is szembeötlőbb a Bozsik Akadémia (Honvéd) helyezése, hiszen a több mint egymilliárdos támogatással a nem túl hízelgő 9. hely jutott számukra.
Mire költik el a pénzt?
Az akadémiai programban 6 fő kategóriát lehet meghatározni, amire a felvett támogatásokat elkölthetik:
infrastruktúra,
iskola, oktatás+orvosi rehabilitáció,
szakmai, személyi feltételek,
tehetségkutatás, kiválasztás,
versenyeztetés,
valamint informatikai fejlesztések.
A rendelkezésre álló adatok alapján a program révén felvett pénzek főként a személyi feltételek megteremtésére, személyi jellegű ráfordításokra, infrastruktúra, valamint létesítmények fejlesztésére, üzemeltetésére mennek el. | Az akadémisták sehol, pedig csúcspénzt kap a nevelésükre a Felcsút | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/Az_akademistak_sehol__pedig_csucspenzt_kap_a_nevelesukre_a_Felcsut.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct |
null | A fővárosi Kormányhivatal a köztartozásokra hivatkozva törölte az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) két budapesti iskoláját a nyilvántartásból, és máshol helyezi el az oda járó gyerekeket. | true | [
""
] | 0 | Klubrádió online | null | Budapest Főváros Kormányhivatalának közleménye az egyház NAV-tartozásaira hivatkozik: indoklásuk szerint a fenntartó így nem képes biztosítani törvényben előírt működési feltételeket, "a felhalmozott jelentős köztartozás, illetve közüzemi díjtartozás veszélyezteti a gyermekek folyamatos és biztonságos nevelését" - fogalmaztak.
A határozat a MET budapesti intézményeit érinti. Ezek a XVIII. kerületi Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Utóbbi székhelye a MÁV-telepen működik, míg a "hajléktalanóvodaként" is ismert ovi a józsefvárosi Dankó utcában található. Ide olyan gyerekek is járhatnak, akiknek a szülei nem rendelkeznek lakcímmel, számukra az intézmény sokszor a családot és néha a normális lakhatást is pótolja.
Iványi Gábor a 444-nek azt mondta, ő is csak negyed órája szerzett tudomást a döntésről.
"Nem találkoztam még olyan eljárással, amit ez a társaság művel, de úgy látszik, ha megtehetik, akkor megteszik, és a jelek szerint mindent megtehetnek. Semmi nem számít nekik. A dolog hihetetlen mértékben felelőtlen, 200-250 gyermeket érint" - mondta a MET elnöke a portálnak.
Iványi azért is tartja aljasnak az eljárást, mert az elmondása szerint az elmúlt hetekben is tárgyaltak a NAV-val és az Oktatási Hivatallal is.
A lelkész azt mondta a portálnak, hogy a NAV szóbeli ígéretet tett neki, hogy felfüggeszti a köztartozások miatti inkasszót, ha a MET ismét az Európai Bírósághoz fordul, ezt azonban a Kormányhivatal ugyanúgy nem várta meg, ahogy az Oktatási Hivatal által a működési engedély meghosszabbításához szabott újabb feltételek teljesítését sem, pedig ezek miatt a nyáron ablakcserékbe kezdtek az iskolákban.
"Kérdeztük a tárgyalóféltől, hogy nem fognak-e újabb feltételeket szabni, ha ezt teljesítjük - a kormányhivatal döntésével most megérkezett a válasz", értékelt Iványi. | Bezáratja a kormányhivatal Iványiék iskoláit és a hajléktalanóvodát | null | https://www.klubradio.hu/hirek/bezaratja-a-kormanyhivatal-ivanyiek-iskolait-es-a-hajlektalanovodat-146386 |
2015-11-12 00:00:00 | A vádhatóság szerint nyolc vádlott esetében megállnak a folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés tényállási elemei, ezért rájuk súlyos fegyházbüntetést, a feltételes szabadlábra bocsátás kizárását kérte vádbeszédében az ügyész. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Hagyóék ügyében 2009-ben tett feljelentést Kocsis István, mivel éppen Szalainé Szilágyi Eleonóra „pofátlan végkielégítése" jelentette akkoriban az egyik legnagyobb sajtóbotrányt. Kocsis István a Magyar Villamos Művek Zrt. éléről került a BKV élére, és rendcsinálással akarta kezdeni. Kiderült, hogy nemcsak Szalainé kapott az átlagember számára elképzelhetetlenül nagy összegű menedzseri végkielégítést, hanem az egymást gyorsan váltó vezérigazgatók bizalmasai is több tízmilliós végkielégítéssel távozhattak pár hónap munka után. A végkielégítések után sorra kerültek az egyéb, szükségtelen vagy túlárazott szerződésekre teljesített, jogtalannak tűnő kifizetések. Ezekből állt össze utólag a vádirat, amely szerint a 15 vádlott több mint egymilliárd forinttal károsította meg a BKV-t, miközben 1700 dolgozót elbocsátottak a cégtől.
A vádiratnak több tucat összetett, nehezen megjegyezhető pontja van – a Hagyó-per mindent elhomályosító sztorija azonban a 2010-es választás sorsát is befolyásoló nokiásdoboz-ügy lett. Balogh Zsolt, aki akkor a BKV megbízott vezérigazgatója volt, a nyomozás során azt vallotta: a BKV-t felügyelő főpolgármester-helyettesként Hagyó évente 15 millió forint készpénzt követelt tőle. Akkori vallomása szerint Hagyó azzal zsarolta őt, felhasználja ellene, hogy szabálytalan teljesítési igazolást adott a szentendrei HÉV nem működő utastájékoztatási rendszerének elkészültéről, amelynek Balogh éppen Hagyó utasítására igazolt tette lehetővé a kifizetését.
Balogh nemcsak a nyomozóknak mondta el, hogy két ízben adott át 15–15 millió forintot Hagyó Miklósnak, egyiket egy nokiás dobozban, hanem a választások előtt a Magyar Nemzetnek és a Hír Televíziónak adott interjúban is. A közvélemény előtt ez mindent vitt – pedig ez a vád leggyengébb része, mivel egyedül Balogh ellentmondásos tanúvallomása támasztotta alá. Balogh a nyomozati szakban más ügyekre is kiterjedő feltáró, önmagára is terhelő vallomást tett, és még a szembesítést is vállalta Hagyó Miklóssal.
„Vallomása ellenére itt ül, pedig remélt valamit tényszerű feltáró vallomásaiért cserébe"
- fogalmazott vádbeszédében az ügyész.
Nem Balogh volt az egyetlen, aki feltáró nyomozati vallomást tett. A vádirat Antal Attila, Balogh Zsolt, M.-H. Éva és R. Miklós részletes vallomásaira épült. Vélhetően mindannyian abból indultak ki, hogy az őszinteséggel, az őket ért kényszerek bemutatásával javítják helyzetüket. Annál is inkább, mivel – a vádirat és akkori elmondásuk szerint – ők mások, például Hagyó Miklós és Mesterházy Erő, Demszky Gábor főpolgármester tanácsadója utasítására cselekedtek. M-H. Éva azonban többek között arról is beszélt, hogy nemcsak a későbbi vádlottak, hanem az MSZP-s Puch László és az SZDSZ-es főpolgármester, Demszky Gábor is terjesztett be kívánságokat, utóbbiakhoz azonban a feltáró vallomások ellenére egy szót sem szólt a nyomozó hatóság. Az ügyészség egyáltalán nem honorálta az őszinteséget – Homonnai János ennek tudta be, hogy a beszédes vádlottak a tárgyaláson visszavonták a nyomozati vallomásukat, és másként adták elő a történteket. Jellemző, hogy nemcsak visszavonták állításaikat, hanem a nyilvánosság előtt töredelmesen bocsánatot is kértek – ki Hagyótól, ki Mesterházytól. Balogh volt az utolsó, aki 2015. márciusában, miután a tárgyaláson újra lejátszották a nokiás doboz ügyében Hagyóval történt szembesítéséről készült videofelvételt, visszavonta ezt a vallomását.
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
A pert különböző pártállás szerint megközelítő médiában több momentum is kiemelt jelentőséget kapott. Például, joga volt-e az Országos Bírói Hivatalnak a Kecskeméti Törvényszékre helyezni a tárgyalást. A kecskeméti bíróság egyszer, majdnem félidőben vissza is adta az ügyet – ám végül mégis náluk tárgyalták végig az első fokot. Ugyancsak jelentős hangsúlyt kapott, hogy a nyomozók nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra; egyfajta kényszervallatást alkalmaztak, azzal csikarták ki a tárgyaláson már valótlannak mondott vallomásokat. Ám a nyomozás idején a gyanúsítottak a védőikkel együtt vettek részt a kihallgatásokon, és akkor egyetlen ilyen bejelentés sem történt. A vádlottak pozícióit erősítette a médiában, hogy Hagyó Miklós pert nyert Strasbourgban, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága bizonyítva látta, hogy a gyanúsítottat embertelen körülmények között, az indokoltnál hosszabb ideig tartották fogva.
Az ügyészség számos hibát követett el: először nem nyomoztak például arról, kitől kapta Balogh a Hagyónak állítólag átadott kétszer 15 milliót, de amikor megtették, akkor sem jutottak eredményre. Úgy tűnt, és a végeredmény majd csak az ítélet kihirdetésekor derül ki, hogy a tárgyalásokon tett vallomások fölülírják a még oly életszerű nyomozati vallomásokat is. A vádat most képviselő ügyész immár a harmadik a sorban. Homonnai János hangsúlyozta: a lefoglalt számítógépekben talált levelezés okirati bizonyítékként is kellőképpen igazolja, hogy a vádlottak az első nyomozati vallomásukban mondtak igazat. Mivel Hagyó és Mesterházy a vád szerint is csak utasítottak, de nem írtak alá semmit, kérdés, hogy megállnak-e az ő „hűbérúri viselkedésükről" szóló vádak.
Az eredeti vádiratból azonban kevés hiányzik. Hagyó Miklós neve mellől eltűnt a zsarolás. A kétrendbeli vesztegetés (nokiás doboz) vád maradt – kérdés, hogy a bíróság bizonyítva látja-e majd. Szalainé 86 milliója immár ismét nem csalás, hanem törvényes juttatás. L. Ottó lőfegyverrel való visszaélése már nem bűncselekmény, csak szabálysértés, annak pedig elévült. Van vádlott, akinél jogszabályváltozás miatt az okozott kár a különösen nagy érték határa alá esett.
A bírói mérlegelést befolyásolhatják még a bizonyítási eljárás során elhangzott olyan szakértői állítások, hogy a plagizált tanulmányért sem volt fölösleges milliókat kifizetni, hiszen a vezetők abból is jól tájékozódhattak. A bíróság megfontolhatja azt is, hogy a feljelentést az a Kocsis István tette, aki 15 milliárd forint eltűnése miatt szintén vádlott egy elhúzódó ügyben. Volt tanú, aki elmondta: Hagyóék óta is hasonló gyakorlat folyik a BKV-nál, a tanulmányoknak, marketingköltéseknek úgy általában annyi az ára, amennyit a vádlottak kifizettek, és előre nem lehet eldönteni, hogy szükség van-e rájuk. Az idő múlásán kívül enyhítő körülmény-e, hogy mások is ugyanazt csinálják, csak nincs már ott egy igazságos Kocsis István, aki feljelentené őket? | Ha az ügyészen múlik, Hagyó sosem szabadul | null | http://nol.hu/belfold/ha-az-ugyeszen-mulik-hagyo-sosem-szabadul-1574655 |
2019-02-18 16:07:00 | Elszakítaná és egy alapítványba szuszakolná a kormány az Akadémia kutatóhálózatát úgy, hogy a vagyonért cserébe semmit sem adna azon túl, ami eddig is járt. Lehet, hogy a kutatásfejlesztési reform csak álca? | true | null | 1 | 444 | null | Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről.
A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát.
Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget.
A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra.
Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”.
Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.
„A kormány azt akarja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önként adja oda a székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát egy új alapítványnak, melynek a törvényi kereteit csak most kezdi tárgyalni a parlament” - írja az Index egy birtokába került jegyzőkönyv alapján, amely múlt szerdán, az MTA vezetése és a fejlesztési minisztérium (ITM) delegációja közötti tanácskozásról készült.
A jegyzőkönyv szerint a szerdai találkozón az MTA főtitkárával, Török Ádámmal és az MTA gazdasági vezetőivel a Corvinus kancellárja, Pavlik Lívia és két jogász tárgyalt, egyikük, Czermann János a volt államtitkár, Gál András Levente ügyvédi irodájából érkezett, másikuk, Bogdán Tibor Trócsányi László igazságügyminiszter saját korábbi irodájából érkezett.
A kormánydelegáltak azért érkeztek, hogy „megismertessenek egy új, kedvező gazdálkodási formát, a vagyonkezelő alapítványt (trust)”. Mint a jegyzőkönyvből kiderül, a delegáció ezután ismerteti, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap nyújtotta be a Parlamenthez azt a törvénycsomagot (.pdf), amely szerint a Corvinus Egyetem 2019. július 1-jétől működni fog.
Bogdán Tibor jogász magyarázatképpen hozzáteszi, a magyar szabályozás idejétmúlt, ami az alapítványok működési formáját illeti, ezért „volt most szükség a vagyongazdálkodásra alkalmas, megkötöttségektől mentes, angol és német jogrendben alkalmazott trust-i modell hazai kidolgozására”.
Na, de mi köze van mindennek az MTA - 500 milliárd forintra becsült - vagyonához? Éppen az az aggasztó, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is lehet gyanakodni.
Az, hogy pontosan mi a kormány célja a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve annak nagy értékű kutatóhálózatával, továbbra sem tiszta: a feladattal megbízott miniszter, Palkovics László nyár óta dolgozik a terveken, de pontosan nem derült ki - nemhogy a nyilvánosság, de sokáig az MTA elnöksége számára sem -, hogy mik azok pontosan.
Amit eddig ismertettek belőle, azt nem támogatta sem az MTA közgyűlése decemberben, sem az elnökség február 12-én. Múlt héten az MTA vezetése bejelentette, addig nem működik együtt, amíg a kormány átlátható, követhető módon nem folytatja az egyeztetéseket.
Annyi már biztos, hogy az MTA kutatóhálózataira fordítható, idei évi 20 milliárdos forrást az ITM elvonta az MTA-tól és egy pályázati rendszer keretében meghirdette a pénzeket. Jelenleg a kutatóintézeti dolgozók havonta kapják a fizetésükre a keretösszeget a Minisztériumtól, ám semmiféle egyéb dologi költségre (rezsi, működés, stb.) nincs keret. A kutatóintézeteknek a működésükhöz szükséges forrásokért pályázniuk kéne, ám ezt egyelőre azért nem teszik, mert azzal legitimálnák a kormány szándékait: az új rendszer még nem állt fel, de a kutatóintézetek finanszírozása már nem az MTA-n keresztül történik.
Az 500 milliárdos alapítvány kormánytöbbsége
Az, hogy egy alapítvány vagy egy „Társaság” venné át az MTA-tól a kutatóhálózatok működtetését, felmerült már korábban, maga Palkovics László is beszélt erről, még ugyan alapítvány említése nélkül, de már kuratórium emlegetésével együtt február 3-án azt mondta (a telefonbeszélgetés leirata, amelyet a miniszter egy professzorral folytatott, időközben nyilvánosságra került):
„A Kormány és az MTA egyaránt adja át az alapítói jogaikat ennek a kuratóriumnak, amely ezután teljes felelősséggel gyakorol minden jogot a rendszerben. Így válik teljesen függetlenné a két alapítótól az intézethálózat, ahogy ez a német példákban is van.”
A hétfői új elem tehát a vagyonkezelői alapítványi formátum, amely azt is jelentené, hogy az MTA speciális működési formája - amelyet jelenleg az MTA-törvény szabályoz - megszűnne. Gyakorlati szempontból ez azt jelentené:
A parlament nem szavazhatna az akadémiai költségvetésről, a kormány. országgyűlési hozzájárulás nélkül befolyásolhatná, hogy mire mennyit költene.
A jelenlegi törvényekhez képest alacsonyabb védelem illetné meg az akadémiai intézeteket.
A kutatók és a többi munkatárs elvesztené a közalkalmazotti státuszát.
További kérdéseket vet fel az MTA vagyonának a kérdése, hiszen az alapítványi formával az egész MTA-vagyon apportálása lenne a kormány célja, cserébe az MTA nem kapna tulajdonképpen semmit.
A Corvinus-modellel szemben ugyanis az MTA nem részesedne jelentős részvénycsomagban cserébe azért, hogy alapítványba vinné a kutatóintézeteit, amelyekhez nemcsak kb. 200 iroda és labor, hanem adattárak, gyűjtemények is hozzátartoznak. Ezek jelenleg az MTA tulajdonát képezik, nem köz- hanem magángyűjteménynek számítanak, óriási vagyont jelentenek. (A Budapesti Corvinus Egyetem alapítványi fenntartásba került, de az alapítvány 380 milliárd forint értékben részvényekhez jutott. Ezzel nemcsak a rapportált vagyonért kapott cserébe valamit az egyetem, de az éves hozamból 10 milliárd forintos értékben gazdálkodhat.)
Ezt az „500 milliárdos alapítványi vagyont” az állam nem tudja kifizetni, ezt maga Palkovics jelentette ki ama ominózus telefonbeszélgetés során. Tehát az állam úgy kerülne birtokon belül, hogy annak vagyoni részesedéséért nem fizetett.
Hogy pontosan mekkora arányban lenne többségben a kormány az MTA-val szemben, megint csak nem tudható. Február 3-án Palkovics azt mondta a telefonban - de ekkor még alapítványi formáról nem volt szó -, hogy az újonnan megalakuló szervezet kuratóriumában 3:1 arányban lennének többségben a kormány emberei:
„a Kormány és az MTA közösen alapítson egy »Eötvös Loránd Társaságot«, ennek legyen egy kuratóriuma, amelyet természetes személyek alkotnak, akiket személyes felelősség terhel a döntéseiért. A tagok 75%-át az állam, 25%-át az MTA delegálja.”
Azaz, miközben az MTA 500 milliárd beszáll a buliba, az állam nem ad mellé - döntéshozói erejéhez arányosan - 1500 milliárd forintot sem részvényben, sem sehogy.
Erről a kormányzati többségről a most kiszivárgott jegyzőkönyvben is szó van, Palkovicsék ezt azzal indokolják, hogy majd úgyis a kormány működteti a rendszert:
Ezt a jogászok így magyarázták: „azért van a kormánynak többsége, mert bár nem tudja biztosítani azt a mintegy 500 milliárdra becsült alapítványi vagyont, amiből üzemelhetne a létrehozott alapítványi rendszer, de vállalja, hogy törvényben előírt módon folyamatosan biztosítja az alapítvány alá helyezett intézethálózat működését. Ezáltal nagyobb kockázatot vállal a rendszerért, mint az MTA, amely csak az eddig nála elhelyezett, de tőle ide átkerült intézetek által kezelt vagyona mértékéig járul hozzá az új rendszerhez.”
Azaz az állam azzal a magyarázattal tenné rá a kezét a kutatóintézetre, amit tulajdonképpen eddig is biztosítania kellett és biztosított is: a működésre és kutatásra fordítandó pályázati pénzek folyósításával.
„Ellenőrizhetetlen lesz fenntartásuk, egyben tartásuk, megőrzésük, illetve egyértelmű, hogy szétkapják őket. Ez még 1949-ben sem történt meg! (...) Csak egy kép, amely mindenki számára ismerős kell legyen: Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánról festett egészalakos arcképe (1836). Magyarországon az egyetlen, életében készült, egészalakos arckép. Értéke kb. 700 millió Ft.”
- posztolta ki aggodalmait a kiszivárgott hírekkel kapcsolatban az MTA Művészeti Gyűjteménye hétfőn (az említett festményből készült ennek a cikknek Palkoviccsal díszített címlapképe).
AZ MTA főtitkára, Török Ádám rá is kérdez arra a delegációnál, hogy miért nem kap tulajdonosi részesedést az MTA, de azt a választ kapja, hogy az alapítványba bármikor beszállhat egy kockázati tőkebefektető. Kérdés, miért tenné, ha az alapítványból nem tudna pénzt kiszedni, teszi fel a kérdést a Hvg.
Az ördög a részletekben rejlik
Az is kérdésként merül fel az MTA főtitkárának a részéről, hogy az alapítványi forma mennyire stabil, azaz nem várható-e egy váratlan átalakítás, megszüntetés, ahogy történt például a magánnyugdíjpénztárak esetében, vagy elég csak a Magyar Nemzeti Bank alapítványokba csomagolt vagyonelemeire gondolni, amelyek „elvesztették közpénz jellegüket”.
Mint azt a jogászok nem túl meggyőzően előadják, nehéz ma egy alapítványt megszüntetni, de nem lehetetlen, ismerik el.
Ebben a „nem lehetetlen” esetben az alapítvány vagyona az államra szállna át:
„Ha később egy jogszabály megszünteti, akkor az az alkotmány szabályai szerinti államosításnak minősíthető. Ez jogszerűen nem lehet, a mai ismeretek szerint.”
A tudományos autonómia kérdése
A vagyon feletti rendelkezésen túl az sem mindegy, hogy mennyire tudja megőrizni tudományos autonómiáját egy ilyen alapítványi formába csomagolt szervezet. Például fontos kérdés, hogy ki és milyen szempontok alapján nyitja és zárja a pénzcsapot, azaz mennyi forrás megy és milyen kutatásra.
Palkovicsék eddig azon voltak, hogy a kormány többségben lenne a kuratóriumban, amely létrehozná a kutatói hálózatot működtető tudományos társaságot (Eötvös Lóránd Társaság). Ennek a szervezetnek a szenátusában azonban már a kutatói oldal kerülne szűk többségbe, legalábbis Palkovics február 3-án ezt mondta: „ Ennek döntéshozó testülete a »szenátus« 5o%+1 fő arányban lehet MTA által kijelölt személy, maradékában pedig a kormány által delegáltakból áll majd.”
A február 3-au telefonbeszélgetés után napokkal, még a múlt heti tüntetés és az újabb tárgyalási forduló előtt - feltehetőleg a kormánnyal egyeztetve - a Professzorok Batthyány Köre jött elő egy hasonló tervvel, innen sejthető, hogy ebbe az irányba mozogna tovább a rohamtempóban reformáló kormány:
„Javasoljuk, hogy az MTA és az ITM közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését egyúttal biztosítva a kellő tudományos autonómiát. Az új struktúrát paritásos elven javasoljuk létrehozni, ahol az irányító-felügyelő testületbe a Kormány, míg a szakmai-tudományos testületbe az Akadémia delegálná a tagok többségét. Ez a modell véleményünk szerint megfelelő alapot teremtene a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezésének.”
Tehát erősen úgy néz ki, a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a legfontosabb döntések - legyen szó akár vagyonról, akár kutatási pénzekről - a kormány kezében maradna, a többi lehet a kutatóké.
Ezt ráadásul folyamatosan úgy kommunikálja a kormányzat, mintha Németországban is így működne a kutatástámogatási rendszer.
Pedig a kormány által sokat hangoztatott német modell, a Max Planck-társaság minimális állami (szövetségi) kontroll mellett működik, a kormányzat oldaláról mindössze felügyeleti jogosultsággal rendelkezik a delegált, abba például nem tud beleszólni, hogy konkrétan mit és hogyan kéne kutatni. | Úgy tűnik, a kormány egyszerűen államosítani akarja az MTA 500 milliárdos vagyonát | null | https://444.hu/2019/02/18/ugy-tunik-a-kormany-egyszeruen-allamositani-akarja-az-mta-500-milliardos-vagyonat |
2018-08-30 00:00:00 | A bíró a gépjármű műszerfalára rakta az engedélyt, parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé. A kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei tetten érték a bírót. A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta. A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében … | true | null | 1 | Magyar Idők | null | A bíró a gépjármű műszerfalára rakta az engedélyt, parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé. A kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei tetten érték a bírót.
A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta.
A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében felfüggesztette.
A Központi Nyomozó Főügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a bírót, aki a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, vallomást tett, a bűncselekmény elkövetését beismerte. | Közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg egy bírót | Magyar Idők | null | https://www.magyaridok.hu/belfold/kozokirat-hamisitassal-gyanusitottak-meg-egy-birot-3433493/ |
2010-01-29 00:00:00 | Tízéves nemzeti program indítását javasolja a korrupció leküzdésére a köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsa. A négy tekintélyes tudósból és közéleti személyiségből álló testület által pénteken közzétett tanulmány szerint a korrupció hatékony visszaszorításában a legfontosabb a hatalmon lévő politikai erők, elsősorban a mindenkori kormány valódi elkötelezettsége. | true | null | 1 | Világgazdaság | null | Nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a hatalom, a mindenkori kormány és vezetőjének valódi elkötelezettsége nélkül nincs esély egy korrupcióellenes program sikeres végrehajtására – olvasható a bölcsek által jegyzett tanulmányban. Az elkötelezettség elsősorban azt jelenti, hogy a hatalmi és politikai hierarchiában felülről lefelé – az első pillanattól kezdve – ugyanaz a program, ugyanaz a korrekciós szándék legyen érvényben. Mindezen túl biztosítandó, hogy a döntéshozói szintre csak hiteles személyek kerüljenek.
Jelenleg több szervezet feladata a korrupció visszaszorítása, de alapvető hiányosság, hogy egyikük sincs felhatalmazva a korrupció elleni küzdelem felelős koordinálására, irányítására. Szükség van egy intézményre, amely ennek a küzdelemnek felelős gazdája. A bíróságok intézményén belül a korrupciós ügyek kezelésére célszerű szervezett formában specializálódott, külön egységet létrehozni. Az ügyészségen belül ki kellene alakítani a korrupciós jelenségek feltárására, nyomozására specializálódott szervezeti egységet, s a büntetőeljárás kezdetétől valamennyi korrupciós ügyben az ügyészségnek kellene eljárnia.
Az Állami Számvevőszék korrupcióellenes jogait és kötelességeit ki kell terjeszteni és meg kell erősíteni – olvasható a tanulmányban. A Gazdasági Versenyhivatal szakmailag kapcsolódó területeinek tevékenységét az együttműködésben szorosabbá kellene tenni. Különös gondot kell fordítani a közpénzfelhasználás körében jelentkező korrupció visszaszorítására egy új, hatékony, független, parlamenti alárendeltségben működő szervezet felállításával.
A korrupció elleni 12 legfontosabb lépés
1. Legfelső szintű elkötelezettség a korrupció elleni valós küzdelemre és ennek minden szükséges akciója, rendelkezése
2. A korrupció elleni nemzeti program elkészítése és elindítása
3. Az intézményi rendszer át- és kialakítása
4. A különféle törvények (pártfinanszírozási, választási) módosítása
5. Új, átláthatóbb és hatékonyabb közbeszerzési jogszabályi rendszer kialakítása és törvényi harmonizációja
6. Néhány nagyobb jelentőségű, sorsolással kiválasztott közbeszerzés felülvizsgálata, tapasztalatszerzés
7. Az önkormányzati rendszer veszélyeztetett területeinek és ellenőrzési rendszerének felülvizsgálata és korrigálása
8. Az állami és uniós támogatások, pályázatok rendszerének átalakítása
9. Az egészségügyön belüli korrupció csökkentését szolgáló program indítása
10. Az állami intézmények belső ellenőrzési egységeinek bevonása a programba
11. A nyilvánosság és ezen belül az elektronikus nyilvánosság minél szélesebb körű alkalmazása, ellenőrzése, valamint a közérdekű adatok közzétételét érintő szabályszegés szankcionálása
12. Civil szervezetek aktivizálása és professzionális, folyamatos támogató programok a médiumokban | A korrupció elleni 12 legfontosabb lépés - Világgazdaság | null | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2010/01/a-korrupcio-elleni-12-legfontosabb-lepes |
2017-10-09 17:25:00 | Az oroszokkal is baráti a viszonya Klaus Mangoldnak, aki segített puhítani az uniót Paks 2. ügyében. | true | null | 1 | 24.hu | null | Klaus Mangold német üzletember, akinek komoly orosz kapcsolatai vannak, tavaly nagy botrányt okozott azzal, hogy magángépén reptette Budapestre Günther Oettinger EU-biztost. Hivatalosan egy konferenciára jöttek, de gyanítható volt, hogy Paks 2-ről tárgyaltak Orbán Viktor miniszterelnökkel. Aztán idén márciusban engedélyezte az orosz részvétellel, orosz hitelből zajló erőműbővítést az Európai Bizottság.
Az Index blogja, az Eurologus most arról ír, hogy a bizottsági döntés indoklását október 6-án hozták nyilvánosságra. Mangold ráadásul tanácsokat is adott energetikai kérdésekben a magyar kormánynak, de hogy mennyiért, az sokáig rejtély volt. Még Fodor Gábor független képviselő írásbeli kérdésére sem adott választ a Miniszterelnökség.
Október 9-én végül felkerült a kormány honlapjára két tétel a Miniszterelnökség szerződései közé. Az egyik egy 126 ezer eurós (kb. 40 millió forintos) szrződés e-mobilitási stratégiák kialakításáról. Ez idén augusztus 1. és 2018. április 30. között érvényes. | Kiderült, mennyiért adott tanácsokat Orbánéknak a német bizniszmen | null | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2017/10/09/kiderult-mennyiert-adott-tanacsokat-orbaneknak-a-nemet-bizniszmen/ |
2017-10-05 00:00:00 | Babos Tímea nélkül nincs világbajnokság - A legjobb nyolc páros között ismét ott lesz, most cseh partnerével. | false | [
"babos tímea",
"szingapúr",
"wta",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Babos Tímea az elmúlt két évhez hasonlóan idén is ott lesz párosban a teniszezők év végi, szingapúri nem hivatalos világbajnokságán.
A 24 esztendős soproni teniszező két éve a francia Kristina Mladenovic oldalán a vb-csoportkörben egy győzelmet aratott, kétszer pedig vereséget szenvedett, tavaly a kazah Jaroszlava Svedovával a negyeddöntőben búcsúzott.
Babos jelenlegi társa, a cseh Andrea Hlavackova korábban háromszor vett részt a vb-n.
A magyar, cseh kettős idén három tornát nyert: Rabatban, Quebecben, valamint múlt héten Taskentben.
Az október 22. és 29. közötti távol-keleti eseményen nyolc páros szerepel, Babosék ötödikként biztosították a helyüket.
A magyar versenyző így értékelt saját honlapján. "Nagy dolognak tartom, hiszen most már harmadjára kvalifikáltam magam, és mindig különböző partnerrel. Ráadásul kétszer úgy jutottam el, hogy nem teljes szezont játszottam együtt az aktuális társsal. Andreával például csak májusban kezdtük el a közös játékot.
A kijutás azt mutatja, szinte bárkivel eredményes lehetek, ott tudok lenni a legjobbak között.
Így év vége felé egyesben és párosban is egyre jobban játszottam, tornagyőzelmek állnak a hátunk mögött. Szeretem a szingapúri versenyt, eredménytől függetlenül is nagyon szép emlékeim vannak. Várom, hogy ismét ott legyek." | Babos Tímea nélkül nincs világbajnokság | 0 | http://index.hu/sport/tenisz/2017/10/05/babos_ott_lesz_a_parosvilagbajnoksagon |
null | Kínzás, bebörtönzés, erőszak, üldöztetés – ez a helyzet Egyenlítői-Guineában, Szijjártó Pétert azonban ez nem zavarja. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | Az Európai Bizottság jelentése szerint Egyenlítői-Guineában a börtönökben különösen elterjedt a kínzás, ahová a másként gondolkodókat, ellenzékieket előszeretettel zárják be. Szintén nagyon gyakori a nemi alapú erőszak és a korrupció. Magyarország azonban szorosabbra fűzi a kapcsolatait Egyenlítői-Guineával.
Nemrégiben Magyarország nevében négy területtel kapcsolatos együttműködést indított el Szijjártó Péter Egyenlítői-Guinea képviselőivel, amikor látogatást tett az ország fővárosában, Malabóban. A magyar külügyminiszter azzal indokolta az eddig ilyen szinten nem létező kapcsolatfelvétel szükségességét, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet Egyenlítői-Guinea fővárosának és katedrálisnak is a védőszentje, és arányaiban egész Afrikában itt a legnagyobb a katolikusok aránya. A négy terület a gazdaság, az energia, a vízügy és az oktatás lesz, ezen belül Magyarország hozzá kíván járulni Egyenlítői-Guinea vízgazdálkodásának modernizálásához és a kifáradó kőolaj- és földgázmezők hatékony kitermeléséhez.
A külügyminiszteri látogatással párhuzamosan a sajtó felfedezte magának az afrikai államot, amely a leírások alapján egy tökéletes diktatúra, ahol a legmagasabb állami szinteken folyik a korrupció, miközben a lakosság nélkülöz, a másként gondolkodókat pedig üldözik. Uniós tagállamként a magyar kormány teljesen más utat jár be Egyenlítői-Guineával kapcsolatban, mint az Európai Unió egésze, az afrikai kormánnyal kötött megállapodások helyett a lakosságot és a civil szervezeteket igyekeznek támogatni. Bár az EU és Egyenlítői-Guinea 1980 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, nincs állandó képviselete az országban. Mindezek ellenére az EU a fő kereskedelmi partnere, az ottani gazdasági helyzet miatt azonban 2017 óta a legkevésbé fejlett államok között tartják számon. Az Európai Bizottság által 2023-ban kiadott "Emberi jogok és demokrácia a világban" című dokumentumban az országjelentések között Egyenlítői-Guineáról azt írják, hogy az országban az emberi jogi és demokrácia általános helyzete továbbra is "rendkívül problematikus, az emberi jogok szisztematikus megsértésével és visszaéléseivel, a politikai és polgári elnyomással, valamint a magas szintű korrupcióval, a civil társadalom és az ellenzéki pártok korlátozott mozgásterével". Emlékeztetnek arra, hogy egy ellenzéki párt magas rangú tagjait több év börtönbüntetésre ítélte a katonai törvényszék és továbbra is széles körben elterjedt a kínzás, különösen a börtönökben. Az egyenlítői-guineai állapotokra jellemző a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságának súlyos korlátozása, a politikai és emberi jogi aktivistákat megfélemlítik, zaklatják és megtorlást alkalmaznak. Továbbra sem lehet a nők és férfiak közötti egyenlőségről beszélni, aggasztó probléma a nemi alapú erőszak is.
Ebben a helyzetben az uniós erőfeszítések három dologra összpontosítanak azokon a megbeszéléseken, amikor különböző fórumokon uniós tisztviselők találkoznak Egyenlítői-Guinea képviselőivel. Az első a halálbüntetés teljes eltörlése, amelyet 2022-ben ugyan betiltottak, de a katonai bűncselekmények esetében továbbra is alkalmazzák. Ehhez a ponthoz tartozik a kínzás és a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés felszámolása, valamint az igazságszolgáltatáshoz való méltányos hozzáférés biztosítása az emberi jogok megsértésének áldozatai számára. A második terület a "polgári és demokratikus terek megnyitása, jó kormányzás és elszámoltathatóság, átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem", a harmadik pedig a társadalmi egyenlőtlenségek és megkülönböztetések kezelése, ezen belül a nemek közötti egyenlőség, a nők jogainak és az LMBTQ-közösség jogainak előmozdítása. | Egy diktatúrával üzletel a magyar kormány | null | https://hang.hu/kulfold/egy-diktaturaval-uzletel-a-magyar-kormany-168617 |
null | A Mecsekerdő három erdészete is bekapcsolódott az Energiaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. által támogatott „Tisztítsuk meg az országot II.!” elnevezésű hulladékfelszámolási programba. A Mecsekerdő 2024 nyarán több, mint 160 m3 illegálisan lerakott hulladékot szállított el a baranyai erdőkből. | true | [
""
] | 0 | BAMA | null | Az erdők védelme, jó állapotuk megőrzése közérdek, hiszen hazánk legfontosabb természeti erőforrásai, emellett a pihenés, aktív kikapcsolódás és az egészség-megőrzés helyszínei is. Miközben a természetjárók egyre környezettudatosabbak, és mind kevesebb szemetet hagynak maguk mögött, szomorú tapasztalat, hogy az illegálisan elhelyezett hulladék mennyisége évről évre jelentősen nő. Ez a környezet szennyezés mellett, veszélyes az egészségre, valamint akadályozza az erdők természetes növekedését, életét.
AMecsekerdőazért csatlakozott a 2024 tavaszán indult programhoz, hogy felszámolja az erdei illegális hulladéklerakókat, ezzel is támogatva a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében megfogalmazott célokat. Az összesen5 368 806Ft támogatás felhasználása során az erdészeti társaság munkatársai arra is törekednek, hogy ne csak megtisztítsák az erdőket, de hozzájáruljanak a hulladékképződés megelőzéséhez is.
A Mecsekerdő (Árpádtetői Erdészet, Sásdi Erdészet és Szigetvári Erdészet) felmérése alapján 128 köbméter, vagyis mintegy másfél tucat, nagyméretű hulladékkonténer elszállítását tervezték, azonban a valóság ezúttal is meghaladta a becslést. Idén szeptemberig több mint 160 köbméter hulladékot szállítottak el.Az akcióban érintett 10 ingatlan közül számos terület a Nyugat-Mecsek, valamint a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található, továbbá a természeti értékek szempontjából szintén kiemelkedő Natura2000 területen. A leginkább szennyezettnek a Szentegát, Pécs, Komló, valamint Cserkút települések körüli erdők bizonyultak.
Az erdészek szélmalomharcot vívnak az illegális hulladékot lerakó természetkárosítókkal, hiába számolnak fel egy-egy helyen illegális lerakókat, folyamatosan újabbak keletkeznek. Ezért nagyon fontos, hogy a rendszeres takarítás mellett kiemelt hangsúlyt kapjon a megelőzés is. Az erdészeti társaság minden alkalmat megragad, hogy felhívja a figyelmet az erdők tisztán tartásának fontosságára.
A keletkezett szemétnek nem a természetben van a helye, Pécs környékén és Baranya vármegyében számos helyszínen biztosított a hulladék megfelelő és környezetbarát elhelyezése.
A nagyobb városokban lakossági hulladékudvarok működnek, ahol a magánszemélyek befizetett közüzemi számla ellenében (https://hulladekudvarok.delkom.hu/hu/ ) leadhatják a háztartásukban keletkezett hulladékot. | Elképesztő! Százhatvan köbméternyi szemetet szállítottak el az erdőből | null | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/09/elkepeszto-szazhatvan-kobmeternyi-szemetet-szallitottak-el-az-erdobol |
2021-12-14 16:44:00 | Néhány nappal a tervezett eredményhirdetés előtt nulláz le 35, folyamatban lévő bírósági végrehajtói álláspályázatot egy friss törvénymódosítás. A lépés összefügg a végrehajtói kar korrupciós botrányával, amibe Völner Pál államtitkár már belebukott. | true | null | 1 | HVG | null | Megszavazta kedden az Országgyűlés a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatok érvénytelenítését. A furcsa módon az energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe illesztett határozat szerint meg kell ismételni az álláspályázatokat, ez a lépés pedig nyilvánvalóan összefügg a Völner Pál volt államtitkárig vezető botránnyal, melynek eredményeképpen
felfüggesztette az Országgyűlés a korrupcióval gyanúsított fideszes politikus képviselői mentelmi jogát.
Ahogy a hvg.hu is megírta, megfosztották a büntethetőség korlátját jelentő mentelmi jogától Völnert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát, Varga Judit miniszter helyettesét, aki a bírósági végrehajtói kar ügyében érintett, és a gyanú szerint évek alatt összesen mintegy 80 millió forint kenőpénzt vett át éppen a bírósági végrehajtói pályázatok befolyásolása érdekében.
Megírtuk, hogy a 35 álláshely betöltését célzó, folyamatban lévő pályázatot szeptember 17-én írták ki. Az akkor már zajló nyomozásról ekkor még se a jelenleg letartóztatásban lévő kari elnök, Schadl György, se Völner nem tudhatott. Úgy tűnhetett, a “szokásos” pályáztatás lesz, a praxisok a megszokott “feltételekkel” találnak gazdára.
Még úgy is, hogy alig két héttel később, október 1-től a végrehajtói kar és tevékenységének felügyelete átkerült a kaszinó- és trafikkoncessziókkal is foglalkozó szervhez, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához. A folyamatban lévő pályázatokat a hatóság feladatátvételéről szóló törvény szerint ugyanis még az igazságügyi tárcánál kellett volna elbírálni.
Ezen változtatott a pályázat december 17-i eredményhirdetése előtt nem sokkal az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságában a salátatörvényhez benyújtott kormánypárti módosító javaslat, amely a törvény parlamenti elfogadásával most leállítja ezt a folyamatot. Eszerint a pályázatot újra kiírják. Aki fenntartja a jelentkezését, csak nyilatkoznia kell erről, de az elbírálásokat újrakezdik. | Itthon: Lenullázzák a bírósági végrehajtói pályázatokat a Völner-botrány miatt | null | https://hvg.hu/itthon/20211214_Eldolt_A_Volnerbotrany_miatt_megsemmisitik_a_birosagi_vegrehajtoi_palyazatokat |
2015-06-30 20:29:00 | Tízmilliók fantomközpontokra, fideszközeli borászlobbi a háttérben. Újabb unióspénz-szippantót fogtunk? | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Több mint 600 millió forint uniós forrást nyert különféle zöldprojektekre 2009 óta a Régiók Fejlesztéséért Egyesület – a projektek egy része azonban minimum talányos. A nem igazán ismert egyesület kulcsemberének kapcsolatrendszerében Bajnai Gordon egykori kormányzati tanácsadója éppúgy megtalálható, mint a Fidesztől nem túl távoli mádi borászlobbi.
Ön milyennek képzel el egy uniós pénzből súlyos tízmilliókkal támogatva létrejött környezetvédelmi központot? Bárki által látogatható, nyilvános intézménynek, cégérrel a bejáraton? Ha igen, akkor téved. A környezetvédelmi központ kifejezés a gyakorlatban családi nyaraló benyomását keltő balatoni ingatlant, esetleg csinosan felújított, de a nagyközönség elől elzárt épületeket jelent.
Legalábbis ezt tapasztalták munkatársaink a pusztavámi központú Régiók Fejlesztéséért Egyesület (RFE) által környezetvédelmi központként létrehozott ingatlanokat látogatva. Az eddig összesen 617 millió forint uniós támogatást elnyert RFE legnagyobb, önmagában 270 milliós projektje pedig egy erdei iskola (Iskola a természetben, illetve A tudás kertje munkacímeken futó) program mádi központtal – ez a napokban indul a tervek szerint, furcsaságokat ugyanakkor itt is találtunk.
A Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ nemrég készült el a Balatonakarattyán a 71-es főút és a tópart közötti nyaralóövezetben. Ottjártunkkor semmi sem utalt arra, hogy a modern stílusú épület úgymond közhasznú intézmény lenne: sehol egy tábla a bejáraton az elnevezésről, nyitvatartásról, sem az uniós támogatásról. Sokkal inkább tűnt nyaralónak: a kertkapcsolatos teraszon napozóágy, grillsütő, locsolócső várta a használókat – akik nem tartózkodtak az épületben hétköznap kora délután.
A Balaton Kapuja 95 millió forint uniós támogatásból épült, a pénzt az egyesület meg is kapta, az utolsó kifizetés a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya közlése szerint minapi, június 10-i. A támogatás hivatalos közzétételén még Balatonkenese szerepel színhelyként, Akarattya ugyanis tavaly vált le a szomszédos településről, köszönhetően mások mellett Matolcsy György jegybankelnök feleségének, Matolcsy Gyöngyinek, akit tavaly ősszel polgármesterré is választottak a frissen önállósult községben.
Az úgynevezett projektzáró helyszíni ellenőrzés április 1-jén zajlott, hiányosságot az ellenőrző hatóság nem talált, a májusi záró beszámolót elfogadták.
Máshol sem fogadtak tárt kapukkal minket az RFE fantomközpontjai
Hasonló a tapasztalatunk az egyesület tolnai és kisteleki központjával – bejutni "csak úgy" ezekbe sem lehetett. A tolnai ingatlan kapujára kikerült ugyanakkor az uniós támogatást jelző egyen-tábla (rajta a "Tolnai Környezetvédelmi Központ" elnevezéssel). A tolnai központ egyébként 40,6 milliós támogatást nyert el, a kisteleki – a kancellária nyilvántartása szerint – egy fillért sem, de a településen volt 8 milliós uniós forrásból finanszírozott projektje az egyesületnek: a házi komposztálás bevezetésén munkálkodtak.
A Délmagyarország cikkébőlúgy fest viszont, hogy mégis volt uniós pénz itt is, de azt a Csongrád megyei település fideszes vezetésű önkormányzatával közösen nyerték el. Elérhetőségként valamennyi központhoz ugyanaz a mobilszám szerepel az RFE honlapján.
Vértesi Környezetvédelmi Központként fut az egyesület pusztavámi központja, ahol az immár megszokott kép fogadja az érkezőt: az épület az akarattyaihoz hasonló letisztult öko-stílusú, névtábla, cégér nem jelzi a funkciót, munkaidőben zárva, kihalt. A Feol.hu munkatársa 2012-ben bejutott, a riport elsősorban a felújított épület pelletkazánját méltatja, s ígéri, a központ a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendezvények, illetve a Megyék harca vetélkedő utolsó fordulóinak ad majd helyszínt.
Pusztavámi projektekre összesen 133 millió forintot nyert az RFE, ebből 86,2 millió volt az "életmóddal kapcsolatos non-profit információs központ" létrehozása.
Közhasznúsági beszámolóik szerint az RFE aktivistái általában előadásokat tartanak változatos közönségnek: a Sziget fesztiválon éppúgy, mint újbudai nyugdíjasoknak vagy a Bátor Tábor által mentorált beteg gyermekeknek. Az RFE 2004-ben jött létre budapesti székhellyel "a területi különbségek mérséklésére települési, kistérségi és regionális szinteken", az elnökséget 2008-as bejegyzéssel vette át Horváth Orsolya, aki – némi megszakítás után – jelenleg is vezeti az egyesületet, immár asszonynevén, Jaksa Orsolyaként.
Az egyesületek taglistája nem nyilvános adat, egy korábbi beszámolóban szereplő akkori felsorolás baráti társaságot, rokonaikat sejteti, összesen tíz embert, ami a törvényi minimumlétszám egyesületek esetén.
Jaksa Orsolya férje, Jaksa Tamás kulcsszereplőnek tűnik. A fellelhető sajtóhírben is általában ő szerepelt “projektmedzser" titulussal, s az Átlátszó munkatársával is ő beszélt, illetve levelezett az RFE nevében. Közlése szerint például az áprilisban nyílt balatonakarattyai központban már több mint háromezren jártak, "programjaik üzeneteivel" pedig 3,4 millió ember találkozott "különböző médiákon keresztül". Az "egyelőre nem nyilvános" intézményt előzetes bejelentés alapján lehet látogatni, az épületbe telepített és épített “környezetvédelmi gépek/technológiák" a fő attrakció.
Jaksáékhoz kötődik a Balatonakattyán működő ingatlaniroda, a Kissjaksa, ahol az RFE elnökasszonya is dolgozik a honlap tanúsága szerint. A “Kiss" előtag Jaksa Tamás édesanyjának lánykori nevére utal: Kiss Éva Anna volt a balatonakarattyai ingatlan előző tulajdonosa. Az asszony adásvétellel szerezte a 604 négyzetméteres, kivett hétvégi házként nyilvántartott telket 2011 májusában, majd ő adta el az RFE-nek 2013 decemberében.
A család üzletel egy másik RFE-projektben érintett településen is: Jaksa Tamás fivére, Jaksa Gábor közvetett tulajdonos és vezérigazgató a kisteleki önkormányzat cégében, a Kistelek Ipari és Szolgáltatásfejlesztő Zrt.-ben.
Jaksa Tamás egyébként a 2010-es választások után alapított Japawi Kft.-ben közvetetten tulajdonostársa Winkler Gyulának, a Wallis volt vezérigazgató-helyettesének, Bajnai Gordon exminiszterelnök egykori tanácsadójának. A társaság a beszámolói szerint nem fejthetett ki különösebb aktivitást: átlagos éves árbevétele nem éri el az egymillió forintot.
Az akkor még Tolnán élő Jaksa Tamás 2007-2008-ban vezette a budapesti Hegyközi Manufaktúra Kft.-t, az ügyvezetői tisztségben Kovács Károly váltotta, aki csak néhány hónapig maradt posztján, ám a kft jelenleg is Kovács érdekeltsége. Kovács ismert szereplő Tokaj-Hegyalján: a borászdinasztia második generációjához tartozó ifjabb Szepsy Istvánnal tulajdonosok a St. Tamás Kft.-ben, amelyben tavalyig érdekelt volt Tatárka József, Mád akkori és jelenlegi független polgármestere. Tatárka és Kovács egyéb közös vállalkozásokat is futtattak korábban.
A Szent Tamás pincészetről az Átlátszó írta nemrég, hogy kanadai elismerését részben annak a Balla Attila borkereskedőnek köszönheti, aki az állítólagos tokaji borhamisítás sértettjeként 11 millió dollárra perli a magyar államot.
Tatárka újabban kormány-közeli szőlészet-szakértővé kezd válni forrásaink szerint, még Lázár János kancelláriaminiszter is ad a szavára. Talán közös hobbijuk, a vadászat miatt is könnyen értenek szót, bár Tatárka a Népszabadságnak cáfolta a helyben közkeletű híresztelést, hogy közösen hódolnának szenvedélyüknek a kancelláriaminiszterrel.
Lázárnak amúgy is szívügye a vidék: felesége nevén 1,3 hektár mádi szőlő haszonélvezeti joga van, a tulajdon a Lázár-gyermekeké. Mád fontos hegyaljai szerepét mutatja, hogy a településen borászkodik Demeter Ervin, egykori nemzetbiztonsági miniszter, a megye jelenlegi kormányhivatal-vezetője is.
Az RFE ilyen körülmények között kezdi e napokban legnagyobb, 270 millió forint támogatást elnyert projektjét Mádon. Amit ígérnek, voltaképpen erdei iskola: diákok kapnának egy-egy hetes szőlészeti-mezőgazdasági gyorsképzést helyi gazdaságokban. A tudás kertje elnevezésű projekt leírásában az szerepel, hogy tizenöt iskola 150 diákja – legkevesebb 40 százalékuk hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű – és 30 pedagógusa vesz részt a programban, amelynek keretében az Oktatási Hivatal (OH) által akkreditált pedagógus-továbbképzést is ígérnek.
Az OH-ban az Átlátszó érdeklődésére azt a választ adták, hogy A tudás kertje néven nem tartanak nyilván akkreditált továbbképzést, s az RFE nem szerepel nyilvántartásukban sem mint alapító, sem mint pedagógus-továbbképzést szervező.
Jaksa először azt válaszolta az akkreditáció nyilvántartási számát firtató kérdésünkre, hogy a szám már megvan, de még postázás alatt. Később, az OH válaszának nyomán visszakérdeztünk, hogy pontosan ki kérte az akkreditációt, akkor ezt válaszolta:
"a képzés akkreditációjával kapcsolatban érdemi tájékoztatást azt követően tudunk nyújtani, mihelyt az hivatalosan elfogadásra került"
Az akkreditáció nem lényegtelen szempont, a pedagógus életpálya modell ugyanis 7 évenként 120, továbbképzésekből beszerezhető kreditpontot tesz kötelezővé a tanároknak – egy-egy tanfolyam átlag 40 kredites, és több tízezer forintba kerül, amit a legtöbb esetben a tanár maga kell, hogy álljon. Így az akkreditált és – mint Jaksa az Átlátszóval közölte, a diákoknak és a pedagógusoknak is ingyenes – tanfolyam lehetősége alighanem sokat nyomott a latban, amikor elígérkeztek a mádi táborba.
Az iskolákat (zömében hajdú-bihari és borsodi intézményeket) egyébként nem pályázaton választották ki a szervezők. A programban felsorolt egyik általános iskola igazgatónője elmondása szerint az RFE kereste meg őket ajánlatukkal. Jaksa szerint az affinitás és a földrajzi közelség mellett szempont volt, hogy az iskola hátrányos helyzetű településen legyen és/vagy sok ilyen diák tanuljon benne. Ehhez képest felkerült a listára az a biharkeresztesi református általános iskola is, amely jogvédők szerint éppen a vallási köntösbe bújtatott szegregáció egyik példája.
Táboroztatással foglalkozó szakemberektől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy gyermekenként heti 20-25 ezer forint költséggel már Budapesten is színvonalas nyári elfoglaltság szervezhető – a határ persze igény szerint a csillagos ég lehet. Húszezerrel kalkulálva 150 gyerek táboroztatása 3 millió forintot emészt fel – a 270 millió (amiből az egyesület a Miniszterelnökség adatai szerint 129 millió előleget kapott meg június közepén) inkább a csillagos éghez közelít.
Ez még akkor is így tűnik, ha Jaksa közlése szerint tréningjeiken nem csak a tudás átadásáról gondoskodnak, hanem a helyszínt, de az oktatóanyagot, az élelmezést és a résztvevők szállítását is ők biztosítják.
Tatárka optimistán beszélt az RFE projektjéről az Átlátszónak, de nem mindenki osztja ezt a lelkesedést Tokaj-Hegyalján. Kolozsváry-Kiss Árpád, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. (a tokaji fejlesztési tanács cége) ügyvezetője érdeklődésünkre azt válaszolta, nem kereste meg őket a projektgazda, "ami szokatlan egy ilyen jelentős támogatási összeggel rendelkező elképzelés esetén", s bár hangsúlyozta nyitottságát, mindazonáltal azt is leírta, hogy
"a térség fejlesztésének prioritásait a fejlesztési tanács más projektek mentén tervezi"
A diplomatikus megfogalmazásból kiolvasható némi fenntartás. Mindez kormány-közeli zavarra is következtetni enged Tokajügyben, tekintve, hogy a nonprofit kft tulajdonosa nem más, mint a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, amelynek elnöke, a borászkörökben Tatárka mentoraként emlegetett Lázárral bizalmas Tombor András.
Fotó: Halász Áron / atlatszo.hu | Tízmilliók fantomközpontokra, fideszközeli borászlobbi a háttérben. Újabb unióspénz-szippantót fogtunk? | null | https://atlatszo.hu/2015/06/30/tizmilliok-szellemkozpontokra-fideszkozeli-boraszlobbi-a-hatterben-ujabb-uniospenz-szippantot-fogtunk/ |
null | Több mint 57 kilométernyi mellékút újul meg 22 útszakaszon a Dél-Dunántúlon a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében. | true | [
""
] | 0 | Origo | null | A Magyar Közút hét támogatási szerződés keretében valósítja meg a beruházásokat, amelyre bruttó 15,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A program során négy és öt számjegyű utak újulnak meg a dél-dunántúli régióban. A projekt részeként egyebek közt megújul az 5712-es jelű Siklós - Drávaszabolcs összekötő út mintegy 2,7 kilométeres szakaszon.
A térség leromlott állapotú útszakaszait korszerűsítő projektek megkönnyítik a helyi munkahelyek megközelítését, tehát a gazdaságfejlesztést is ösztönzik - olvasható a pályázati honlapon, amely szerint a TOP Plusz az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentésére, a fejletlenebb térségek fejlesztésére összpontosít.
A program teljes, 5248,8 millió eurós (csaknem kétezer milliárd forint) forráskeretének 83 százalékát az EU, 17 százalékát a magyar költségvetés fedezi. | 57 kilométernyi mellékút újul meg a Dél-Dunántúlon | null | https://www.origo.hu/auto/2024/09/57-kilometernyi-mellekut-ujul-meg-a-del-dunantulon |
2018-08-31 11:09:00 | Három évvel ezelőtt kigolyózták Simicska cégét a szegedi távfűtésből, most az öt évvel ezelőtt a megújuló energiába is belevágó CBA-s vállalkozó beszállt a város távfűtésének korszerűsítésébe, 22 milliárd forintból termálrendszert építenek. A lakosoknak a rezsicsökkentés miatt nem lesz olcsóbb a fűtés, de legalább tiszta lesz a levegő. | true | null | 1 | HVG | null | A napokban derült ki, hogy újabb milliárdokat költhetnek el Szegeden a 28 ezer távfűtött lakást kiszolgáló hőközpontok korszerűsítésére, amellyel az eddig gázzal melegített vizet termálvízzel váltják ki. Kilenc központban fúrnak kilenc kutat és két-két visszasajtoló kutat. A beruházáshoz szükséges 22 milliárd forint közel felét a CBA élelmiszerlánchoz tartozó befektetők adják.
A beruházásra a városi tulajdonú hőszolgáltató cég és a CBA tulajdonos érdekeltségéhez tartozó Geo Hőterm Kft. nyújtott be pályázatot, és két körben nyertek is a projektre pénzt (utóbb augusztus 10-én még öt központ átalakítására). A magáncég, a CBA tulajdonos Lekeny György érdekeltségébe tartozik. A vállalkozó több beruházást is jegyez a városban, bár eleinte szinte kizárólag élelmiszer-kereskedelemmel foglalkoztak, ők építettek egy nagy CBA logisztikai központot, mellette pedig egy nagybani piacot, Újszegeden pedig egy CBA üzletközpontot, ez utóbbit a plázastop miatt külön az önkormányzatnak kellett a kormánnyal engedélyeztetni. 2012-ben kezdték felépíteni az újabb portfóliójukat.
Termálkarrier
Arra meg éppen a HVG csodálkozott rá még 2013-ban, hogy egy főként kereskedelemmel, logisztikával foglalkozó cég miért fúr termálkutat, ugyanis az addig elsősorban élelmiszer-kereskedelemmel, raktározással foglalkozó Hansa-Kontakt Kft. 450 millió forintot nyert vállalkozásfejlesztésre, amiből a cég nem újabb raktárakat épített, hanem egy nagyteljesítményű fúróberendezést vásárolt és fúrásra engedélyeket is szerzett.
Majd öles léptekkel haladt a vállalkozó a megkezdett úton, kétmilliárd forintból termál kaszkádrendszert építettek ki a Szegedi Tudományegyetem 23 belvárosi épületében. 2016-ban pedig közel egymilliárd forintot nyertek kutatásra, amelyhez persze saját pénzt is tettek, nem is keveset, 700 millió forinttal kellett megtoldani a projektet. A kutatások a hajdani szegedi kábelgyár területén folynak, a teszt kutakat is itt fúrták. Az itt elköltött pénz nem a lyukas zsákba folyik, ugyancsak a kábelgyár területére terveztek egy szupermodern lakóparkot is. A környékbeli lakók ugyan nem örültek a tervezett monstrumnak, de Lekenyék nyilván nem véletlenül ragaszkodtak a területhez, ha már ott fúrtak kutakat. A tervek szerint jövőre fog elkészülni a csodalakópark, és természetesen termálkútról kapják majd a lakók a meleget. Most pedig a szegedi lakosság majd felét kiszolgáló távfűtést fogják átalakítani 22 milliárd forintból, amelynek 60 százaléka uniós forrásból érkezik. A többit persze a befektetőnek kell hozzátennie, ami csak a felsoroltakat számba véve tízmilliárd forintot is meghaladó összeg.
Helyet is kellett csinálni a pénznek
A Hansa-Kontaknál megvolt a pénz, a szándék, de a szegedi távfűtő cégben 2015-ig még ott „ült” Simicska Lajos. Még az első Orbán-kormány idején vásárolta be magát a szegedi vállalatba Simicska leányvállalata, az Alfa-Nova Kft., ez a „házasság” 2014 végéig tartott, ha nem is volt zavartalan. 2014 novemberében az akkorra már mostohává vált Simicska érdekeltsége kénytelen volt vis maiort jelenteni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, hogy fedezet híján a bank nem hitelezi számukra a gázvásárlást, ekkor kereskedőt jelölt ki a MEKH, erről írt a hvg.hu is akkoriban. Ezzel nem zárult le az ügy, mivel közben az Alfa-Nova Kft. helyére az Energott lépett be tulajdonosként a szegedi távfűtő cégbe, amit a felek másképp értelmeztek: a szegedi önkormányzat szerint ez tulajdonosváltást jelent, ezt be kellett volna jelenteni, míg Simicskáék álláspontja az volt, hogy ez csak technikai változás. A hatóság az önkormányzattal értett egyet. Az ügy vége az lett, hogy 2015-ben megvonták az Energott engedélyét, majd a szegedi önkormányzat ingatlankezelő cége vette át átmenetileg a szolgáltatást. 2016-ban rázódtak helyre a dolgok, ismét levált a hőszolgáltatás az ingatlancégről. Ennek a távhő szolgáltatónak a vezetője lett Kóbor Balázs, aki geológus, korábban pedig éppen a Lekeny-féle cég egyetemi projektjének szakmai részéért felelt. Így a mostani nagy dobásban lényegében újra együtt a csapat, Kóbor a szegedi önkormányzati távfűtő cég vezetőjeként, míg pénzügyi befektetőként a Simicskát „lecserélő” Hansa-Kontakt Kft., illetve annak „gyermeke” vághatnak neki a 28 ezer lakást kiszolgáló fűtési rendszer korszerűsítésének.
Öt év alatt az élelmiszerpiacról a megújulókhoz
A Hansa-Kontakt Invest 2012-ben hozta létre a kútfúrási divízióját, majd a Geotermikus Szolgáltató Kft.-t is megalakították. Ez utóbbi a szegedi egyetemi kaszkádrendszereket üzemelteti, egyelőre az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy túl nagyot ezen a tevékenységen nem kaszálnak. A Geo Hőterm Kft. kifejezetten a város távfűtési projektjére alakult, évek multán derülhet ki, hogy mennyire jövedelmező közel 50-70 ezer szegedi lakását fűteni.
A rezsicsökkentés miatt termálvízzel sem lesz alacsonyabb a számla
Az már most kiderült, hogy hiába költenek el 22 milliárd forintot a szegedi rendszer megújítására, ettől még nem fognak kevesebbet fizetni a távfűtött lakásokban a szegediek. Mivel a rezsicsökkentés magyarul azt jelenti, hogy hatósági áras a közüzemi szolgáltatás, így akkor sem lesz olcsóbb a fűtés, ha a víz felmelegítésére már nem kell a drága gázt felhasználni, vagy legalábbis, jóval kevesebbet kell majd erre költeni. De a levegő jobb lesz, hiszen az kétséget kizáróan igaz, hogy a több tízezer lakást fűtő hőközpontok szennyezték a legnagyobb mértékben a szegedi levegőt. | Gazdaság: A CBA-sok fűthetnek be Szegednek, gáz helyett termálvízzel | null | https://hvg.hu/gazdasag/20180831_A_CBAsok_futhetnek_be_Szegednek |
null | Brüsszel szándékosan kárt okoz a magyar diákoknak, amire a kormány törvényalkotással válaszol - hangsúlyozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt módosító javaslat általános vitája előtt tartott sajtótájékoztatón, kedden Budapesten. | true | [
""
] | 0 | DUOL (DH-online) | null | Hankó Balázs kiemelte: Brüsszel szándékosan kárt okoz a magyar diákoknak azzal, hogy akadályozza a magyar egyetemek Erasmus és Horizont programokban való részvételét.
Teszi ezt annak ellenére, hogy Magyarország 2022-ben minden Brüsszel által megkövetelt feltételt teljesített.
Emlékeztetett: az Országgyűlés által most tárgyalt törvényjavaslatot a magyar kormány 11 hónapja megküldte Brüsszelnek, de azóta sem érkezett rá "értelmezhető válasz". Ezért a kormány úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot változatlan formában nyújtja be a parlamentnek és tárgyalja meg, mint ahogy azt 11 hónappal ezelőtt eljuttatták az Európai Bizottságnak.
A javaslat tartalmazza a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét, a kuratóriumi tagok kétszer hatéves határozott mandátumát, valamint az úgynevezett egyéves lehűlési időt, ha valaki összeférhetetlen funkcióban volt korábban.
Ugyanakkor két, a bizottság által javasolt változtatást a kormány - "szuverenitásunk védelmében" - ahogy 11 hónappal ezelőtt, úgy most sem fogad el. Az egyik, hogy a magyar rektorokat, a magyar professzorokat zárják ki az egyetemi kuratóriumokból. "Brüsszel szerint lehet, hogy ez autonómia, de a magyar autonómiafogalommal ellentétes" - érvelt a miniszter.
A másik pedig, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg, hogy kik lehetnek kuratóriumi tagok a magyar egyetemek fenntartó testületeiben. Ez ugyancsak szuverenitási kérdés - mondta, hangsúlyozva, hogy ebből nem engednek.
Hankó Balázs kitért arra is:
mindezek mellett "nem vártunk és nem várunk tovább Brüsszelre", ezért a kormány elindította a Pannónia Programot, melynek keretében 10 milliárd euróból 8 ezer fiatal juthat el a világ vezető egyetemeire.
Hozzátette: míg az Erasmussal fél év alatt 2000-2500 egyetemista jutott külföldre, a Pannónia Program keretében már az első félévben 3000 diák tanulhat kiváló külföldi egyetemeken.
A HU-rizont program pedig a magyar kutatók együttműködését segíti kiváló nemzetközi egyetemekkel
- mondta a miniszter.
Úgy fogalmazott: a magyar modell működik, "lépünk előre a rangsorokban, egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken, és egyre többen vesznek részt a magyar egyetemi képzésekben, a magyar gazdaság számára fontos képzési területeken".
Mindeközben Európa "versenyképességi kátyúban" van. A Draghi-jelentésből ismert, hogy az ötven legkiválóbb technológiai vállalatból csak négy van az Európai Unióban, és míg 1995-ben az USA hatékonyságának 95 százalékán volt az unió, most már csak 80 százaléknál tartanak.
Európában olyan versenyképességi fordulatra van szükség, mint a magyar egyetemi modell, amely együttműködik a gazdaság szereplőivel és a magyar szakképző intézményekkel
- mondta Hankó Balázs.
"Gáncsoskodjon akármennyire is Brüsszel, mi a törvényjavaslat elfogadásával deklaráljuk, hogy a magyar egyetemek, a magyar fiatalok számunkra az elsők" - jelentette ki Hankó Balázs. | Hankó Balázs: Brüsszel szándékosan kárt okoz a magyar diákoknak | null | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/hanko-balazs-brusszel-szandekosan-kart-okoz-a-magyar-diakoknak |
2017-03-25 20:15:00 | Az Együtt tett feljelentést, mert szerintük a Budapest 2024 Zrt. máig nem szüntette meg a pénzszórást. Ez az a cég, amelynek a vezérigazgatója még mindig havi 1,8 milliót keres. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Noha több mint egy hónapja hivatalos, hogy Magyarország mégsem pályázik a 2024-es olimpiára, nem mondták fel az előkészületekkel kapcsolatos szerződéseket – állítja Pataki Márton. Az Együtt budapesti elnöke egy szombati sajtótájékoztatón közölte, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Egy adatigénylésre adott válaszból az derült ki Pataki számára, hogy a pályázatért felelős Budapest 2024 Zrt.-nél változatlanul megy az ész nélküli pénzszórás.
A fővárosi politikus korábban felkereste a Budapest 2024 irodáit, hogy mutassák meg, ígéretükhöz híven felmondták-e az élő szerződéseket, de nem járt sikerrel – ezután adott be közérdekű adatigénylést. Pataki Mártonhoz péntek este érkezett meg a válasz, de a szerződések felmondásáról szóló igazolások helyett néhány mondatot tartalmazott csak a levél, jognyilatkozat egy sem érkezett. „Miközben egy hónapja hivatalos, hogy vissza kell lépni a pályázattól, és ez jogi lehetőséget jelentene a szerződések felmondására, erre minden bizonnyal nem került sor” – hangsúlyozta az Együtt politikusa.
Pataki Márton szerint naivan azt lehetne gondolni, az a cél, hogy Mihók Attila vezérigazgató minél tovább vehesse fel a havi nettó 1,8 millió forintos fizetését, ezért dolgoznak ilyen lassan. De a politikus úgy látja: a valóságban ennél nagyságrendekkel több pénz, százmilliók, ha nem milliárdok magánzsebekbe történő átmentését látjuk, „miközben egy országot néznek teljesen hülyének”.
Az LMP is futott egy kört szombaton a Budapest 2024 Zrt. ügyében: Ikotity István, a párt országgyűlési képviselője is azt követeli, hogy azonnal fejezze be a pénzköltést a cég, amely máig zavartalanul üzemel hat igazgatóval, akik havonta fejenként nettó 1 millió 223 ezer és 1 millió 862 ezer forint között keresnek. | Rendőrségi ügy lett abból, hogy még mindig folyhatnak el pénzek a visszamondott olimpiai pályázatra | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/rendorsegi-ugy-lett-abbol-hogy-meg-mindig-folyhatnak-el-penzek-a-visszamondott-olimpiai-palyazatra-103150 |
2015-10-19 15:44:00 | Október közepéig mintegy kilencmillió fuvar részleleteiről adtak számot az adóhivatalnak a hazai és a külföldi fuvarozók. Az érintettek a hatóság elektronikus rendszerében rögzíthették a közúton elindított szállítmányok fontosabb adatait; az ekáer rövidítésre hallgató, feketegazdaság elleni szisztémával a gazdasági élet nagyjából ötvenezer szereplője ismerkedett meg eddig. – A rendszer az útdíjkamerák és a súlymérő állomások segítségével … | true | null | 1 | Magyar Idők | null | Az év eleje óta több tízezer vizsgálatot végeztek el az adóhivatal emberei a közúti áruforgalom ellenőrzését ellátó elektronikus rendszer, az ekáer segítségével. A március óta élesben működő feketegazdaság elleni szisztéma milliárdos bevételt hozott, egyes gazdasági területekről pedig olyannyira kiszorultak a feketén értékesített termékek, hogy átmenetileg kisebb áruhiány lépett fel.
Október közepéig mintegy kilencmillió fuvar részleleteiről adtak számot az adóhivatalnak a hazai és a külföldi fuvarozók. Az érintettek a hatóság elektronikus rendszerében rögzíthették a közúton elindított szállítmányok fontosabb adatait; az ekáer rövidítésre hallgató, feketegazdaság elleni szisztémával a gazdasági élet nagyjából ötvenezer szereplője ismerkedett meg eddig. – A rendszer az útdíjkamerák és a súlymérő állomások segítségével ellenőrzi az országban közlekedő teherautókat, a kétes fuvarok kiszűrését pedig az adatbázisok, az adóhatósági kockázatelemzés és az azonnali vizsgálatok teszik lehetővé – így foglalta össze kérdésünkre a módszer lényegét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője. Suller Attila jelezte: így – elvben – ellenőrizhető minden hazánkba érkező, onnan távozó vagy az országon áthaladó szállítmány, és kiszűrhető valamennyi olyan jogsértő rakomány, amellyel a kétes körök visszaélést, adócsalást próbálnak elkövetni.
A lehetőségeket – a szóvivő szavai szerint – a NAV igyekszik is kihasználni, ezt jelzi, hogy március és október között összesen harmincezer vizsgálat vette kezdetét. Az eljárások valamivel több mint felében azt ellenőrizték a NAV-osok, hogy a közúton fuvarozó vállalkozások betartották-e az ekáerrel kapcsolatos előírásokat, így például megtették-e a szükséges bejelentést. – Száz ilyen esetből átlagosan ötben tapasztalt hiányosságot a hatóság, az eljárások végén kiszabható mulasztási bírságok együttes összege megközelítheti a százmillió forintot – mondta Suller Attila. Az adóhivatal – ezek mellett – nagyjából 13 ezer olyan vizsgálatot is elvégzett, amelyben a NAV korábbi tapasztalatait, megállapításait és az ekáer adatait vették alapul. Ezekben – az adóügyi kötelezettségek visszamenőleges vizsgálatára is lehetőséget adó – eljárásokban 1,1 milliárd forint le nem rótt közteherre derített fényt a szervezet. – Ez is mutatja – fogalmazott a szóvivő –, hogy a rendszer kellően hatékony. Suller Attila ennek kapcsán kitért egy, a közelmúltban nagyobb visszhangot kapott esetre. Egyes szakmai vélekedések szerint az idehaza megtermett meggy bizonyos része az ekáert megkerülve, vagyis a hatóságok tudta nélkül hagyta el az országot. – Kimutatásunk szerint több mint húszezer tonna meggyet Romániába, negyvenezer tonnát pedig Lengyelországba vittek ki – mondta Suller Attila. Hozzátette: a meggy kockázatos terméknek számít, s már az ötszáz kilogrammos tételeket is be kell jelenteni a NAV rendszerébe.
A zöldség- és gyümölcskereskedelem meglehetősen sok tennivalót adott az utóbbi időben az adóhivatal munkatársainak, köztük is a közúti áruforgalom ellenőrzésével foglalkozó hivatalnokoknak, pénzügyőröknek. A legnagyobb eredményeket azonban nem a kereskedelem e területén érte el a rendszerrel a hatóság. – Az ekáer bevezetése óta több ágazatból, például a húsiparból, az acélpiacról, a cukor- és a tejiparból jelezték a NAV-nak szakmai szervezetek, hogy jelentősen csökkent az illegális résztvevők aránya. Az áfacsalás miatt olcsón kínált termékek eltűnése miatt egyes időszakokban áruhiány mutatkozott – ismertette a tapasztalatokat Suller Attila.
Mindezek mellett megtudtuk azt is, hogy március közepe és október eleje között majdnem nyolcmilliárd forintot helyeztek el a hatóságnál biztosíték gyanánt a kockázatos termékeket szállító kereskedők, további egymilliárdot pedig bankgarancia formájában kínáltak fel. – A biztosítékot a hivatal elvonhatja, ha az érintett gazdasági szereplő korábban adótartozást halmozott fel – mondta a szóvivő, megjegyezve: eddig nagyjából nyolcszázmillió forint tartozást hajtott be a NAV a biztosítékok beszámításával. | Milliárdos bevételt hozott a feketegazdaság elleni új rendszer | Magyar Idők | null | https://www.magyaridok.hu/gazdasag/milliardos-bevetelt-hozott-feketegazdasagi-elleni-uj-rendszer-59968/ |
2016-09-17 19:46:04 | Csúcssebességre kapcsol az állam, 50 új irodában keres új partnereket a magyar kkv-knak a veszteséges kereskedőház. Eközben félmilliárd forinttal, 3,5 mi | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | 5 milliárd forintért hoz létre egy 47 partnerirodából, 1 regionális irodából és 4 kompetencia központból álló kereskedőházi partner iroda hálózatot a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) – olvasható az uniós közbeszerzési értesítőben. A pályázatot az irodák kialakítására, működtetésére és üzemeltetésére írták ki.
A hirdetményben szereplő helyszínek között megtalálható Albánia, Argentína, Azerbajdzsán, Bahrein, Kambodzsa, Kanada, Chile, Kolumbia, Dél-Afrika, Egyiptom, Dél-India, Irán, Irak, Izrael, Pakisztán, Jordánia, Kazahsztán, Dél-Korea, Kuvait, Peru és Katar. A tenderkiírásban olyan országok is szerepelnek, amelyekre már korábban is kiírtak közbeszerzést.
Az Átlátszó által is ismertetett tavalyi mérleg alapján az MNKH tavaly 6 milliárd forintos veszteséget termelt, miközben – korábban titkolt, de a 444 által kiperelt dokumentumok szerint – mindössze 2,8 milliárd forint értékben hozott össze külföldi üzletet a magyar cégeknek. Az eddigi, közel 40 országban megtalálható külföldi kirendeltségek fenntartása 2,67 milliárd forintba került, az irodák programjaira, kiállítások és rendezvények szervezésére 1,5 milliárd forint ment el.
Titkolja közérdekű adatait a milliárdos veszteséget termelő Magyar Nemzeti Kereskedőház
Magasról tesz a Nemzeti Kereskedőház a Kúriára és az Adatvédelmi Hatóságra is
Még mindig nem elérhető a Magyar Nemzeti Kereskedőház 2015-ös mérlege
Hatmilliárdos gigaveszteség a Nemzeti Kereskedőháznál – de legalább közzétették
Félmilliárd forinttal leszállítja alaptőkéjét
A külügyi tárca többségi tulajdonában lévő MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2,5 milliárd forintos saját tőkéje jóval alatta maradt a jegyzett tőkéjének (4 milliárd) a cég tavalyi éves beszámolója szerint. Alighanem ezért volt szükség a tőkeleszállításra, amit veszteségrendezéssel indokolt a társaság a firss Cégközlönyben közzétett közleménye szerint. A mostani tranzakcióval közelítik a két értéket: a jegyzett tője 3,5 milliárd lesz.
A tavalyi beszámolóból az is kiolvasható volt, hogy a tulajdonos külügyminisztérium még 2014-ben 5 milliárd forint kölcsönt adott a cégnek, amit 2017-ben kellene majd visszafizetni.
Azt pedig a 444 írta meg, hogy egy Cider Alma Kft. nevű cég 3,2 milliárddal tartozik az MNKH-nak, de nem törleszt határidőre. A Cider Alma az egyetlen tulajdonosa jelenleg a szolnoki Drogida Hungaro Kft.-nek, amely tavalyig Orbán Viktor miniszterelnök rokonai – felesége testvérének gyermeke és a testvér élettársa – érdekeltsége volt. Orbán sógornője, Lévai Gizella élettársa, Ökrös Imre egyéb vállalkozásokat is futtat a Cider Alma tulajdonosával. Ráadásul Ökrös két cége a kezese a Cider Alma MNKH-s tartozásának.
D. Kovács Ildikó – Rádi Antónia | Félmilliárd forinttal csökkenti alaptőkéjét, és 5 milliárd forintért újabb irodákat nyit a Nemzeti Kereskedőház | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/09/16/felmilliard-forinttal-csokkenti-alaptokejet-es-5-milliard-forintert-ujabb-irodakat-nyit-a-nemzeti-kereskedohaz/ |
2024-04-26 00:00:00 | Szentendre honlapja a leginformatívabb, Vecsésé viszont értékelhetetlen. De a többi önkormányzat sem dicsekedhet a közzétételi gyakorlatával. | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | A K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó által 2019-ben meghirdetett Ez a Minimum! átláthatósági program eredményeinek idei értékeléséhez kapcsolódva helyi civil szervezetek közreműködésével tizenhárom Pest megyei önkormányzat átláthatóságát is megvizsgálták. Néhány kivételtől eltekintve átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredmények születtek: a vizsgált települések közül az átláthatósági mutató Vecsés, Üllő, Veresegyház és Verőce esetében volt a legrosszabb, egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata nevezhető egyértelműen jónak.
A K-Monitor az Átlátszó és a Transparency International Magyarország még a 2019-es önkormányzati választás előtt hirdette meg az Ez a Minimum! átláthatósági programot. A kezdeményezés hat témában fogalmazta meg a helyi döntéshozatal átláthatóságának törvényi előírásokon alapuló és azt kiegészítő alapkövetelményeit.
A programot elindító három szervezet először az önkormányzati ciklus közepén értékelte a legnagyobb önkormányzatok közzétételi gyakorlatát, majd 2023 vége és 2024 márciusa között cikluszáró értékelést végeztek. Ezres nagyságrendű közérdekű adat és közzétételi forma meglétét vagy hiányát ellenőrizték a felmérésbe bevont 29 önkormányzat esetében. A vizsgálat eredményének megállapításait márciusban mutattuk be.
13 Pest megyei települést is vizsgáltak
Emellett több Pest megyei civil szervezet is annyira fontosnak tartotta a témát, hogy maguk kezdték el elemezni: mennyire lehet tájékozódni a helyi döntésekről a saját településükön. A program során tizenhárom település - Biatorbágy, Csobánka, Diósd, Érd, Göd, Nagymaros, Nagytarcsa, Páty, Üllő, Szentendre, Vecsés, Veresegyház, Verőce - önkormányzatának átláthatóságát, hivatalos honlapját vizsgálták és értékelték.
A K-Monitorral együttműködő helyi civil szervezetek a Civil Kollégium Alapítvány kezdeményezésében létrejött CKA Pest megyei Civil Térségi Hálózat tagjai. Az Ez a minimum! programban az adott település egyik helyben működő civil szervezete végezte az értékelést, ezt pedig egy másik település hasonló civil szervezete ellenőrizte.
Szentendre elöl, Vecsés leghátul
Az első vizsgálat novemberben zajlott, és az eredményeket kizárólag az önkormányzatok kapták meg, beleértve a polgármestert, a képviselőket és a jegyzőt is. Az önkormányzatot értesítő levélben táblázatos formában szerepelt az értékelés, felhívva a figyelmet az esetleges hiányosságokra. Az önkormányzatoknak 2024 február végéig volt lehetőségük arra, hogy felülvizsgálják a közzétételi gyakorlatukat és javítsanak azon - ennek nyomán hat önkormányzat naprakészebbé tette az adatait.
A vizsgálat során a honlapon elérhető tartalmakat és azok közzétételének módját pontokkal értékelték a civil szervezetek a megadott szempontok alapján; maximálisan 65 pontot lehetett elérni. Az értékelés szerint néhány kivételtől eltekintve a vizsgált önkormányzatok átláthatósági mutatója a 26 pontos átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredményt mutat.
A települések közül
egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata mondható egyértelműen jónak (47 pont), míg Vecsés döntéshozatali átláthatósága értékelhetetlen (12 pont).
Azonban Üllő, Veresegyház és Verőce önkormányzati honlapja is elégtelen minősítést kapott e tekintetben. A többi, átlag (26 pont) alatt teljesítő önkormányzat sem büszkélkedhet az elért eredményével, mert a legfontosabb közérdekű adatok nem, vagy csak részben érhetőek el az adott település honlapján.
A ranglista így néz ki: Szentendre 47 pont, Göd 39 pont, Biatorbágy 34 pont, Páty 30 pont, Gyál 29 pont, Nagymaros 26 pont, Csobánka 25 pont, Diósd és Nagytarcsa 21 pont, Üllő és Veresegyház 19 pont, Verőce 17 pont, Vecsés 12 pont.
Egyértelmű rangsort azonban nem lehet felállítani a települések között. Az átláthatósági követelményeket ugyanis az egyes önkormányzatok nagyon különböző módon teljesítették: míg egyes szempontoknak meg tudott felelni egy-egy adott önkormányzat, más követelményeket esetleg "gyatrán" teljesített. Ennek ellenére vannak olyan jegyek, amik az önkormányzatok átláthatóságát általában jellemzik, emellett a legjobb, valamint a legrosszabb átláthatósági mutatót elért önkormányzatok gyakorlatából is érdekes tanulságokat lehet levonni.
Az önkormányzati működés nyilvánossága tekintetében elmondható, hogy a testületi ülések és közgyűlések anyagai (előterjesztések, jegyzőkönyvek) általában felkerülnek a honlapokra, a bizottsági ülések anyagai azonban jellemzően hiányoznak (Csobánka, Nagymaros, Üllő, Vecsés, Veresegyház, Verőce). Az ülések jegyzőkönyvében szinte sehol nem szerepel (a szentendrei önkormányzat kivételével) a szavazások név szerinti kimutatása - vagyis nem derül ki, hogy az egyes képviselők miként szavaztak egy adott kérdésben.
A határozatok és rendeletek sok önkormányzat esetében nincsenek összegyűjtve, és legfeljebb az ülések jegyzőkönyvéből bogarászhatók ki. Az is nehezíti az átláthatóságot, hogy témák szerint - keresőszavak segítségével - általában nem lehet keresni az ülések anyagában. Bár a közérdekű adatigénylések módjára vonatkozó információk jobb esetben elérhetők az önkormányzati honlapokon, a benyújtott adatigényléseket és az azokra adott válaszokat általában már nem teszik közzé.
A pénzügyekről kevés a nyilvános adat
Súlyos hiányosságok vannak a költségvetési gazdálkodás átláthatósága tekintetében is. A költségvetésről nem készülnek közérthető összefoglalók, sokszor csak a testületi anyagok közt lehet rátalálni ezekre az adatokra. Az önkormányzatoknak emellett nyilvánossá kell(ene) tenniük közbeszerzési terveiket és szerződéseiket, valamint a közbeszerzési eljárások, a célzott támogatások, a kiírt és benyújtott pályázatok dokumentumait.
Ezek azonban szinte az összes település esetében rendkívül hiányosan szerepelnek a honlapokon - a teljes dokumentáció közzététele helyett sok esetben csak lista található. Biatorbágy, Diósd, Göd, Gyál, Nagymaros, Nagytarcsa, Páty, Üllő, Vecsés, Veresegyház, Verőce önkormányzati honlapjáról sok gazdálkodási adat hiányzik. Emellett közérthető táblázatos adatbázisok helyett sokszor ömlesztve, vagy hiányosan kerülnek fel dokumentumok a honlapra - ha egyáltalán felkerülnek.
Az elszámoltathatóság követelményének érvényesüléséről a képviselői és tanácsnoki beszámolók, a vagyonbevallások és a közmeghallgatások jegyzőkönyvei adnának képet, ám ezek is sok esetben hiányoznak.
A települések közül Szentendre honlapja közli a legtöbb adatot az önkormányzat működéséről, s a szentendrei önkormányzat az egyike azoknak, ahol a vizsgálatot végző Civil Kotta Egyesület értékelése alapján a hiányosságokat igyekeztek pótolni. A testületi és bizottsági ülések anyagai elérhetők - bár keresőszavakkal nem lehet bennük keresni -, a gazdálkodásra (közbeszerzési eljárásokra, szerződésekre, pályázatokra) vonatkozó adatok és dokumentumok letölthetők. De itt is vannak hiányosságok: például nincsenek közzétéve a tanácsnoki, képviselői beszámolók, s az önkormányzat által nyújtott támogatások adatai is hiányoznak.
A legkevesebb információt a vecsési önkormányzat honlapja nyújtja. A testületi üléseknek csak a meghívói érhetők el, az előterjesztések hiányoznak, a bizottsági ülésekről pedig semmilyen dokumentum nincs fenn. A gazdálkodásra vonatkozó adatok is rendkívül gyérek: nem tudni, milyen szerződéseket kötött és milyen célzott támogatásokat nyújtott az önkormányzat, s hogy milyen közbeszerzések történtek 2019 óta. Szintén nem találhatók meg a weboldalon a képviselők beszámolói és vagyonbevallásai.
Csak hat önkormányzat javított
A projekt célja az volt, hogy a június 9-ei önkormányzati választásokig átlátható és jól használható települési honlapokon tájékozódhassanak az ott élők a testület munkájáról. Hiszen a választópolgárok elsősorban az önkormányzati weboldalakon közzétett információk alapján lennének képesek megalapozottan szavazni a választáskor.
Ezért is kaptak több hónapnyi időt az önkormányzatok arra, hogy a civil szervezetek által kiküldött első értékelések nyomán kiegészítsék, javítsák a honlapjukon lévő tartalmakat. Azonban megdöbbentő módon
hét település esetében a polgármesterek és jegyzők válaszra sem méltatták az értékelést küldő szervezeteket,
mintha az átláthatóság számukra nem volna fontos - pedig a civilek több esetben konkrét javaslatokat is tettek a módosításra.
A megkeresésre végül hat település esetében jött válasz: Diósd, Gyál, Nagymaros, Páty, Szentendre és Verőce önkormányzata kisebb-nagyobb módosításokat hajtott végre a honlapján, és naprakészebbé tette az adatokat. A hiányok pótlása azonban nem lett teljes, ezt tükrözik a második értékelés során adott pontszámok.
A közzétételi adatok hiányossága magyarázható nemtörődömséggel, kényelmességgel - de gyaníthatóan azzal is, hogy bizonyos információkat az önkormányzatok szándékosan igyekeznek eltitkolni. Vélhetően az állampolgárok többsége sincs tisztában azzal, hogy milyen adatok megismerhetőségéhez van joga, és mit kérhet számon a választott képviselőin.
Viszont a projekt eredményeinek ismertetése és a vizsgálatban résztvevő civil szervezetek tájékoztatója munkája a jövőben segítheti a helyi lakosokat abban, hogy elvárják, sőt kikényszerítsék az önkormányzatok átláthatóbb működését.
Bodnár Zsuzsa | Nem felel meg az átláthatósági követelményeknek sok Pest megyei önkormányzat | null | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/04/26/nem-felel-meg-az-atlathatosagi-kovetelmenyeknek-sok-pest-megyei-onkormanyzat/ |
2008-06-02 00:00:00 | Sorozatos perek a Magyar Telekom ellen, és büntetőfeljelentések a magyar vállalaton belül. Hogy pontosan kik, miért és milyen követeléssel perlik a társaságot, amelynek közgyűlési jegyzőkönyve is egyre vitatottabb, kiderül cikkünkből. | true | null | 1 | HVG | null | Többmilliárdos kártérítést követelnek a Magyar Telekomtól
Sorozatos perek a Magyar Telekom ellen, és büntetőfeljelentések a magyar vállalaton belül. Hogy pontosan kik, miért és milyen követeléssel perlik a társaságot, amelynek közgyűlési jegyzőkönyve is egyre vitatottabb, kiderül cikkünkből.
Ismét a Fővárosi Bírósághoz fordultak a Magyar Telekom volt partnerei abban a polgári perben, amelyben többek között a vállalat tisztességtelen piaci magatartását kifogásolják. Korábbi keresetük most azzal módosult, hogy immár többmilliárd forint kártérítésre tartanak igényt, amiért - szerintük - egyoldalúan és jogszerűtlenül bontott velük szerződést a társaság. Közben két kisrészvényes a közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenítését, illetve az osztalék kifizetésének felfüggesztését kérte a bíróságtól. Ez utóbbival kapcsolatban a Magyar Telekom megkeresésünkre a honlapján megjelent befektetői közleményre hivatkozott, mint amely részletes indoklást ad az ügyben. Ez így szól: "A Magyar Telekom álláspontja szerint a kereseti kérelem megalapozatlan, és a társaság mindent megtesz ezen álláspontja érvényre juttatásának érdekében. Az osztalékfizetés a részvényesek 2008. április 25-én hozott döntésének megfelelően, a társaság által korábban közétett időben meg fog történni".
Alig több mint egy hónapja volt az első tárgyalása annak a pernek, amelyet a Magyar Telekom Nyrt. volt partnercégei, az Actual Budapest, a Polinet 2000 és a Hungarowork Kft. alvállalkozóikkal - Euroservice-Royal,Telmat és Universitas Kft. - együtt indítottak a társaság és a vele szorosan együttműködő munkaerő-kölcsönző cégek ellen. Elsősorban tisztességtelen piaci magatartással, illetve ügyfélszolgálati szerződéseik jogszerűtlen felbontásával vádolják az MTelekomot. A szerződéskötéskor kölcsönösen elálltak ugyanis a felmondás jogától, egészen 2010 júniusáig. A távközlési vállalat ezt figyelmen kívül hagyta, amikor partnerei beleegyezése nélkül megállapodást kötött a Prohumán 2004 és a Trenkwalder Kft.-vel, hogy tőlük kölcsönözze a korábban partnercégekhez kiszervezett munkaerőt.
A Magyar Telekom kínos ügyei
A Magyar Telekom Nyrt. (MTelekom) büntetőfeljelentést készül tenni a cég korábbi elnök-vezérigazgatója, Straub Elek és a külföldi felvásárlásokat intéző stratégiai igazgatóságának volt vezetője, Balogh András ellen, mivel bebizonyosodott, hogy felelősek a montenegrói és macedón leányvállalatok által 2004-2006 között megkötött törvénytelen szerződésekért - értesült a HVG hetilap. A feljelentéshez a muníciót az MTelekom auditbizottsága által jogi tanácsadónak felkért amerikai White and Case LLP adta. Utóbbi a közel két és fél éve tartó vizsgálódásáról a múlt héten közzétett közbülső jelentésében például azt állapította meg, hogy az MTelekom csoport által egy Cipruson bejegyzett tanácsadó céggel kötött - Macedóniában végzendő tanácsadói és lobbitevékenységre szóló - szerződések létrejötte és teljesítése törvénytelen volt (s ezek alapján az MTelekom csoport 6,7 millió eurót fizetett ki). A Magyar Telekom - mint az MTI hírül adta - nem kommentálja a korábbi vezetők feljelentéséről szóló sajtóértesüléseket. A törvénytelen szerződésekkel kapcsolatos vizsgálat még nem fejeződött be, és a társaság egyelőre nem tudja, hogy mikor, illetve milyen eredménnyel zárul majd, mivel az ügyet független cég vizsgálja.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) május 20-án megszüntette viszont a Magyar Telekom NyRt. kapcsán ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt folytatott nyomozást - tudta meg a hvg.hu. Az NNI szóvivője Bartha László, elmondta, a montenegrói szerződéskötések ügyében indult eljárás során azt állapították meg, hogy a tett nem bűncselekmény, ezért zárták le az aktákat.
Időközben az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálja a korrupciógyanús ügyeket. Az eddigi információk alapján az MTelekom súlyos bírságokra számíthat, és nem kizárt, hogy a botrányok miatt részvényeit ki kell vezetnie a New York-i értéktőzsdéről.
A partnercégek az utóbbi hónapokban többször is kezdeményezték az eredeti, vagyis a szerződés felmondása előtti állapot visszaállítását, de a vállalat egyértelműen elzárkózott ettől – ami a szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentumokból is kiderül. Ezért most a felperesek keresetmódosításukban vagyoni káruk megtérítését követelik. Egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a vállalat korábban már elismerte kártérítési igényük jogalapját, és csak az összegről folyik a vita.
Kártérítési igények
A kártérítés pontos összegének meghatározása a bíróság hatásköre, de a követelés cégenként egymilliárd forint feletti. Úgy tudjuk, az egykori partnercégek elsősorban a szerződéseikben meghatározott fix (megrendeléstől független) alapdíjakat követelik, amelyektől 2008 áprilisa és 2010 júniusa között azért esnek el, mert a szerződéseiket egyoldalúan felmondta a Magyar Telekom. Egyéb káraikat - a telefonos ügyfélszolgálatok szervezésének, irányításának, létrehozásának, menedzselésének költségeit - szakértők bevonásával kívánják bizonyítani.
A per egyik tárgya a tisztességtelen piaci magatartás, melynek megalapozottságát egyébként a felperesek abban látják, hogy márciusban közvetlenül azután csappant meg munkaerő-állományuk, hogy megtudták: az MTelekom összesen közel 1 milliárd forint juttatást ajánlott fel a felperesek dolgozóinak, ha felmondanak munkáltatójuknak, és beleegyeznek, hogy számukra kedvezőtlenebb feltételekkel munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztassa őket a Telekom. (A felperesek a munkatársak elcsábításáról készült jegyzőkönyveket csatolták keresetükhöz.) Ezt az ajánlattételt később a Magyar Telekom sem cáfolta.
Április 25-i közgyűlése óta mindezt azonban már másképp gondolja. Egyik részvényesének ott elhangzott kérdésére, „Igaz-e, hogy a cég egymilliárd forintot fizetett ki 2008-ban egy munkaerő-kölcsönző cégnek úgy, hogy nem volt mögötte igazi teljesítés?", azt válaszolta, hogy "nem igaz". Arra a következő érdeklődésre, hogy a válasz melyik része nem felel meg a valóságnak, a Magyar Telekom közölte: nem egyszeri juttatást, hanem megbízási díjat fizetett ki 2008 áprilisában a Prohumán 2004 és a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző cégeknek; nem igaz, hogy a kifizetett összeg valós teljesítés nélküli, de a mértékéről egyeztetni akarnak az érintett felekkel.
Ez a vitatható kifizetés – a hvg.hu értesülései szerint - több részvényes szemét szúrja, akik fontolgatják, hogy megkeresik az amerikai hatóságokat (SEC, igazságügyi minisztérium) és a magyar Nemzeti Nyomozó Irodát is, hogy vizsgálják meg, kifizetett-e, és milyen jogcímen a Magyar Telekom közel egymilliárd forintot a kölcsönzött munkavállalóknak, és akkor már terjesszék ki az eljárást a társaság ellen már 2006 óta, a montenegrói offshore cégekkel kapcsolatos kifizetések miatt indult vizsgálatra is.
A vállalat áprilisi közgyűlésének azonban nem ez az egyetlen fejleménye. Két éisrészvényes, Kapcsos László és Marosi László - akik egyes hírek szerint nem függetlenek a pereskedő alvállalkozóktól - szeretnék megakadályozni az osztalék kifizetését. Érvényteleníteni akarják a legutóbbi közgyűlés határozatait, mert véleményük és emlékezetük szerint a Magyar Telekom nyilvánosságra hozott jegyzőkönyve jelentősen eltér attól, ami az április 25-i eseményen – saját fülük hallatára - elhangzott. Feltételezéseiket azonban addig nem tudják megerősíteni, amíg nem kapják meg a közgyűlésről készült hangfelvétel másolatát. Márpedig a hangfelvétel a részvényesek külön kérése ellenére máig nem hozzáférhető.
A vállalat azt ígéri, hogy miután megkapja a hangfelvételhez az „adatvédelmi hozzájárulást” lehetővé teszi a meghallgatást, de a felvételt nem adja ki. Mindez történik a közgyűlés után több mint egy hónappal, miközben a BÉT ajánlása háromnapos határidejű válaszadást ír elő. Hanák András társasági jogász szerint a részvényeseknek joguk van a felvétel meghallgatásához, és ezt a vállalatnak éppúgy lehetővé kell tennie, mint a betekintést az üzleti könyvekbe.
Kapcsos László és Marosi László azt is sérelmezik, hogy kérésük ellenére az MTelekom a közleményében összemossa a cégeik által indított peres eljárásokat a részvényesek közgyűlési határozatokat támadó keresetével. Emellett kifogásolják, hogy a társaság nem az alapszabályban rögzített minden fórumon hirdette meg a közgyűlést 30 nappal a megtartása előtt. Megfeledkezett arról, hogy a saját, illetve a Budapesti Értéktőzsde weboldala mellett a Magyar Tőkepiac online magazinban is publikálja ezt a tájékoztatást. Az MTelekom azzal is mulasztott - teszik hozzá -, hogy a számára előírt dokumentumokat (napirendi pontok összefoglalója, határozati javaslatok és egyéb előterjesztések) határidőn túl, azaz nem 15 nappal a közgyűlés előtt hozta nyilvánosságra. A hvg.hu úgy tudja, az MTelekom a közgyűlési jegyzőkönyvet május 27-ig (tehát a törvényben előírt 30 napon belül) nem juttatta el a cégbíróságra.
Ha a bíróság a részvényesek keresetét megalapozottnak találja, és érvénytelennek nyilvánítja a közgyűlési határozatokat, akár az is megtörténhet, hogy az MTelekomnak vissza kell kérnie részvényeseitől a kifizetett osztalékot - mondta lapunknak Fintha-Nagy Ádám, tőzsdei ügyekkel foglalkozó ügyvéd. | Vállalkozás: Többmilliárdos kártérítést követelnek a Magyar Telekomtól | null | https://hvg.hu/kkv/20080530_magyar_telekom_kozgyules_karterites |
2022-09-16 00:00:00 | A Fauszt Zoltán érdekeltségében lévő SDA DMS Zrt. még jobban kiterjeszti a Poszeidon iratkezelő rendszert a fővárosi és megyei kormányhivatalokban. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Sára Botond főispán vezetésével Budapest Főváros Kormányhivatala további területekre vezeti be a Poszeidon iratkezelő rendszert. A megbízást, ki más, mint a Poszeidon atyja, az SDA DMS Zrt. nyerte, ami nettó 1,5 milliárd forintért végzi el a feladatot. A cég többségi tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki Palkovics László TIM-miniszter régi jó barátja.
Fauszt 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 óta pedig miniszterként dolgozik a kormányban. 2018 májusa óta innovációs és technológiai miniszter volt, a 2022 áprilisi választás után pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki. Kettejük 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben, Fauszt érdekeltségeihez pedig azóta is ömlik a közpénz.
Szeptember elején megjelent hosszú cikkünkben megírtuk, hogy a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatok évi többmilliárdos bevételhez jutnak a magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek, továbbá az államigazgatásban működő elektronikus iratkezelő program, a Poszeidon üzemeltetéséből.
A Közbeszerzési Adatbázis alapján készült összesítésünk szerint a cégek 2008. január 1. és 2022. július vége között együttesen 196 közbeszerzésen győzedelmeskedtek mintegy 371 milliárd forint értékben. Sok esetben konzorciumi tagok voltak, de a Neptunt és Poszeidont működtető SDA-vállalatok önállóan nettó 32,3 milliárd forintnyi, a Krétát kezelő eKréta Zrt. pedig nettó 36,2 milliárd forint értékű tendert nyert önállóan az elmúlt években.
Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások, tízmilliárdokat költünk náluk oktatási informatikára | atlatszo.hu
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
A görög tengeristenről elkeresztelt szoftver hosszabb neve az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR), ami a honlapja szerint csak 2013 óta létezik önállóan. Pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság már 2011-ben nettó 49 millió forintot fizetett a fejlesztéséért és supportjáért.
Azóta pedig szépen elterjedt a közszférában: használja többek között a MÁV és a Nemzeti Vagyonkezelő is, 2016-ban pedig 1 milliárd forintért – európai uniós támogatással – bekötötték a fővárosi és megyei kormányhivatalokba.
Kiterjesztik a Poszeidont, jön a SZISZI is
Szintén európai uniós támogatásból, a KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00032 számú projekt keretében folytatódik a rendszer fejlesztése. Budapest Főváros Kormányhivatala május elején írt ki közbeszerzést „Szakrendszerek EKEIDR integrációja” tárggyal. A kiírás szerint az eljárás tárgya az EKEIDR2 projekt 5. ütemének megvalósítása, melynek során a Poszeidon további kiterjesztése történik meg „olyan kormányhivatali szakfeladatot ellátó területeknél, ahol még nem az EKEIDR rendszer, vagy nem teljes körűen, illetve egységesen látja el az ügyirat- és dokumentumkezelési, valamint az ezekre épülő elektronikus és hatósági ügyintézési feladatok informatikai támogatását”.
A megbízást több feladatcsoportra osztották, melyek közül az első a Szakrendszer Iratkezelői Szolgáltatás Interfész (SZISZI) rendszer megvalósítása. Ez a leírás szerint a szakigazgatási rendszerek és az EKEIDR közötti kommunikációt hivatott biztosítani. A SZISZI mellett szükséges az egyes rendszerek migrációjának támogatása, továbbá az ügyintézés supportja, valamint 30 kiválasztott közigazgatási eljáráshoz elektronikus távoktatási tananyagok fejlesztése, illetve ügyindító nyomtatványok tervezése és implementációja.
A nyílt közbeszerzésre június elejéig jelentkezhettek az ajánlattevők, és némileg meglepő módon hárman is megpályázták a munkát. A Poszeidon/EKEIDR atyja, a programot kifejlesztő és jelenleg is működtető SDA DMS Zrt. mellett indult a tenderen az ALOHA Informatika Kft. és az S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Kft. is. A két konkurens cég ajánlatát azonban el sem bírálta a kiíró, amelynek vélhetően az volt az oka, hogy az SDA DMS-nél drágább árajánlatot adtak. Az Aloha Informatikai Kft. ugyanis nettó 1,6 milliárd forintért, az S&T Consulting Kft. pedig nettó 1,53 milliárdért vállalta volna a feladatot.
A megbízást nettó 1,51 milliárd forintos ajánlattal az SDA DMS Zrt. nyerte.
A cég két tulajdonosa a Nexius Informatikai Zrt. (70%-os többségi) és az E-Storage Informatika Zrt. (kisebbségi, 30%). A Nexius egyedüli részvényese Fauszt Zoltán, és szintén övé az E-Storage többsége is egy másik cégén, az RC Invest Vagyonkezelői Zrt.-n keresztül.
Kicsit krimis szál a sztoriban, hogy Fauszt előtt Farkas Mihály zongorista volt az RC Invest többségi részvényese, ám ő 2015 novemberében hirtelen eltűnt, majd a Dunából került elő a holtteste. Fauszt Zoltán pedig 2016 májusában értesítette a cégbíróságot, hogy övé lett a vállalat. Lehetséges, hogy ez egy korábban kötött opciós szerződés alapján történt, de biztosat nem tudni.
Alpolgármesterből főispán
Budapest Főváros Kormányhivatalát Sára Botond vezeti, aki korábban a főváros VIII. kerületének fideszes alpolgármestere volt párttársa, Kocsis Máté irányítása alatt. 2018-ban Kocsist országgyűlési képviselővé választották, ezért lemondott a polgármesterségről, az emiatt kiírt időközi választást pedig Sára nyerte meg. 2019 őszén azonban az önkormányzati választáson kikapott, és az összellenzék jelöltje, Pikó András lett a polgármester.
Sára Botond ezután a fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízott lett, idén júliustól pedig már új neve van a titulusnak: főispánnak kell hívni.
Az év elején a Sára által vezetett kormányhivatal előzékenyen segített egy párttársának, a szintén fideszes Bús Balázsnak. Januárban ugyanis megírtuk, hogy Bús akkor már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással.
Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját – ami az ellenzék szerint 5,6 millió forint volt – nem fizette vissza. Az önkormányzat még vizsgálódott az ügyben, amikor a Sára Botond vezetésével működő fővárosi kormányhivatal „segítségnyújtásként” már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben.
Címlapkép: Sára Botond letette kormánymegbízotti esküjét 2022. június 21-én, mellette Orbán Viktor és Gulyás Gergely (fotó: Sára Botond/Facebook) | Újabb 1,5 milliárdos állami megbízásnak örülhet Palkovics miniszter barátja | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/16/ujabb-15-milliardos-allami-megbizasnak-orulhet-palkovics-miniszter-baratja/ |
null | Egykor állítólag még Szaddám Husszein megölésére is felmerült ötletként a Moszadban, hogy egy európai fedőcég adjon el egy megbütykölt tévéstúdiót Irakba, amit aztán felrobbantanak. A 9/11 idején pedig azzal bukott le egy költöztető-fedőcég, hogy a munkások látványosan örültek a manhattani káosznak. | true | [
""
] | 0 | 444 | null | Jason Katsoukis ausztrál újságíró 2009 októberében hihetetlennek tűnő emailt kapott. Egy névtelen forrás kereste meg a Jeruzsálemben élő, és onnan tudósító férfit, és azt javasolta, hogy nézzen utána három ausztrál állampolgárnak.
A három ember ugyanis a titokzatos forrás szerint a Moszad kéme. Azt állította, hogy mindhárman Európában, egy Moszad által létrehozott fedőcégnél dolgoznak, amely elektronikus eszközöket árul Iránnak és más országoknak.
Katsoukis nem akart hinni a szemének, azt gondolta, túl erős, túl jó ez a tipp ahhoz, hogy igaz legyen. Elkezdett utánajárni a történetnek. A cég tényleg létezett, milánói volt, és tényleg ausztrálok dolgoztak ott. Sikerült is felvennie a kapcsolatot közülük kettővel, az egyikük neve Ben Zygier volt. A történetből végül az izraeli szolgálatok történetének egyik hírhedt sztorija kerekedett ki.
Miközben Katsoukis dolgozott a sztorin, 2010 januárjában egy Moszad-egység Dubajban megölte a Hamász vezérét, Mahmúd al-Mabhúhot. A gyilkos elitosztag tagjainak hamis német, ír, brit és ausztrál útlevelei voltak, és az újságíró ezek alapján felismerte azt a Moszad-módszert, a kettős állampolgárok hamis útleveleinek módszerét, ami után ő is éppen nyomozott.
Az újságíró ekkor úgy vélte, itt az idő, hogy megkeresse Zygiert. Elmondta neki, min dolgozik, és megkérdezte tőle, hogy a Moszadnak dolgozik-e. Zygiert mindent tagadott, de nem csapta le a telefont, majd egy idő után elküldte Katsoukist a faszba ("said fuck off"). A milánói cég ügyvezetőjét is felhívta Katsoukis, ő is tagadott mindent, de közben kíváncsi volt, mit tud az újságíró, és azt kérte, beszéljenek majd még. Végül az újságírónak egy hírszerzési forrással sikerült megerősíttetnie az információt, és 2010 februárjában megjelent a cikk a három, Moszadnak kémkedő ausztrálról, de nevek, beleértve a fedőcég nevét is, nem kerültek bele az írásba, mint ahogy az európai ország neve sem.
X fogoly és az Iránnal bizniszelő cég | Kamu üdülőközponttól a rejtélyes X fogolyig sorjáznak a Moszad hírhedt fedőcéges műveletei | null | https://444.hu/2024/09/22/kamu-udulokozponttol-a-rejtelyes-x-fogolyig-sorjaznak-a-moszad-hirhedt-fedoceges-muveletei |
2022-06-17 09:53:00+02:00 | A brüsszeli tiltakozás ellenére marad a külföldi rendszámos autók megkülönböztetése a benzinkutakon; az utasoknak a Ryanair konkurenciáját javasolja a kormány. Kormányinfó élőben. | true | [
"Makró",
"Gulyás Gergely",
"Orbán Viktor",
"Szentkirályi Alexandra",
"Kormányinfó"
] | 0 | null | 0 | Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön posztolta ki közösségi oldalán, hogy a benzin- és az élelmiszerár-stop október 1-jéig marad, a kamatstop és a hitelmoratórium pedig december 31-éig.
Kapcsolódó cikk Döntött a kormány: meghosszabbítják az árstopokat A benzin- és az élelmiszerár-stop október 1-jéig marad, a kamatstop és a hitelmoratórium pedig december 31-éig.
Nem sokkal később meghirdették péntek délelőttre a kormányülések után szokásos kormányinfót, ezúttal is Mit, miért tesz a kormány? alcímmel. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő által tartott sajtótájékoztatóról élőben beszámolunk.
11:25
Mikor válik le Magyarország az orosz olajról?
Ha lesz olyan alternatív lehetőség, ami a magyar gazdaságnak és a családoknak nem jelent többletterhet, akkor azzal élni fogunk - mondta Gulyás Gergely azzal kapcsolatban, hogy mikor válhat le Magyarország az orosz kőolajról. Ez nem csak azt jelentheti, hogy az EU pénzt ad a leválásra, hanem azt is, hogy létrejön egy olyan alternatív szállítási útvonal, ahol hasonló összegért tudunk olajat vásárolni. 32 éve szeretnénk ezt elérni - tette hozzá a miniszter.
11:00
Gulyás Gergely szerint nem is baj, hogy gyengült a forint
A Bajnai-kormány idején látott 310 forint fölötti csúcshoz mérte az euró árfolyamát egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely, nem pedig az Orbány-kormány akkori hivatalba lépésekor jellemző 300 forint alatti szinthez. Erről a szintről szerinte a mostani 400 forintos szint 10 éven keresztül évi 1 százalékos gyengülést jelent, ami egy exportvezérelt gazdaságban szerinte nem is baj. Ebben a kormánynak Gulyás Gergely szerint nincs felelőssége, a mostani euróárfolyam a háborúnak köszönhető.
10:48
A NATO kérte, hogy Kelet-Magyarországra is jöhessenek a csapataik
A NATO kérésére a keleti határt Magyarország és a NATO közösen védi. Minden közös hadgyakorlatot támogatunk, a szövetség erejét mutatja, hogy együttműködnek a tagállamok a határvédelemben. Arról nem született döntés, hogy katonákat állomásoztatnának Magyarországon - kommentálta a minap a Magyar Közlönyben megjelent, lapunk által elsőként megírt jogszabályváltoztatást Gulyás Gergely egy kérdésre válaszolva:
Kapcsolódó cikk Csendben meggondolta magát az Orbán-kormány: bárhova fegyveres erőket telepíthet a NATO Eddig csak a Dunántúl területére szólt az engedély.
10:40
Jön a rezsitámogatás a mikrovállalkozásoknak
Ma megjelenik az a kormányrendelet, ami a mikrovállalkozások rezsitámogatásáról szól - akik korábban egyetemleges szolgáltatásban részesülhettek, és fogyasztásuk évi 4606 kW (áram) 1489 köbméter (földgáz) alatt van, támogatásban részesülnek azután, hogy kikerültek a rezsicsökkentés hatálya alól.
10:26
Még nem tudni, milyen állami beruházásokat halasztanak el
Még nincs meg az elhalasztásra kerülő kormányzati nagyberuházások listája - Lázár János miniszter több ezer folyamatban lévő beruházást tekint át, ezután hozzák meg a döntéseket. Ennek megfelelően nincs döntés a MotoGP pálya megépítésének elkezdéséről sem. Folyamatban kévő beruházásokat ez a halasztás nem érint, így a Belgrád-Budapest vasútvonal építését sem - válaszolta egy másik kérdésre.
10:20
Miért kellett pont most milliókkal emelni Orbán Viktor fizetését?
Gulyás Gergely azért nyújtotta be az Orbán Viktor fizetését megduplázó javaslatot, mert nem tartotta helyesnek, hogy az államtitkároknak is magasabb a fizetése, mint a miniszterelnöknek. Hogy miért épp most, ilyen nehéz gazdasági helyzetben tartotta ezt fontosnak benyújtani Gulyás Gergely, arra azt mondta: az ilyen döntéseknek a parlamenti ciklusok elején van ideje.
10:15
Kevesen kísérlik meg áthárítani az extraprofitadót az eddigi vizsgálatok alapján. A benzinkutaknál nem lehet áthárítani, a bankszektorban pedig Gulyás Gergely szerint egészséges verseny van, így ott nem érdemes ezzel próbálkozni, mert elveszítené ügyfeleit, aki így tenne.
10:10
Január 1-jéig marad a kata, csak utána változik - megemelik a keretösszeget
A kata átalakításának elveiről azt mondta Gulyás Gergely: a cél az, hogy ami miatt bevezették a katát, annak feleljen meg az adónem - nem nagy cégek vezérigazgatói kaphatják jövedelmük egy részét is, hanem a kisvállalkozók használhatnák. Tervezik a kata-keret megemelését 12-ről 18 millió forintra a "hagyományos, kis egzisztenciák" esetében, mint például az újságírók, fodrászok, cipészek esetében. Akik visszaélésszerűen katáznak, azok esetében megszüntetnék a lehetőséget. Január 1-jétől fognak változtatni a rendszeren.
10:04
Biztosra nem ígérik, hogy októberig megmarad a benzinárstop
Mi az a piaci ár, ami mellett már nem tudja finanszírozni a benzinárstopot a kormány? Azt a háborúra tekintettel egészen biztosra nem tudja megígérni a kormány, hogy októberig fenn tudják tartani a mostani árat, de Gulyás Gergely szerint ez nem a piaci ár kérdése, hanem a hozzáférésé: amíg hozzáférünk [a nyersanyagokhoz], addig valamilyen formában a csökkentett ár is biztosítható.
Az önkormányzatokkal pedig tárgyalnak majd arról, hogy kapnak-e valamilyen kompenzációt azért, mert kikerültek az árstop hatálya alól. Mindenesetre ezt nem jókedvében lépte meg a kormány; ha egy önkormányzatnak milliárdos iparűzésiadó-bevétele van, ott kevésbé indokolt a kompenzáció, mint egy kis önkormányzat esetén. Lesz olyan önkormányzat is, ahol részbeni támogatást adnak a megnövekedett rezsiárakhoz.
09:59
Aki nagy autóval akar járni, az járjon nagy autóval
A kormány továbbra sem támogatja a dugódíjat - válaszolta egy kérdésre Gulyás Gergely. Budapest problémáit csak súlyosbítaná az a javaslat, hogy üljenek kevesebbet autóba az emberek, és inkább tömegközlekedjenek - mindenki éljen úgy, ahogy neki kényelmes, mondta Gulyás Gergely. Aki nagy autóval akar járni és megteheti, az tegyen így, aki tömegközlekedni akar, az pedig tömegközlekedjen.
09:54
Meglátjuk, lesz-e hazai forrás pedagógus- és orvosbér-emelésre
Gulyás Gergely szerint a visszatartott uniós pénzek között van béremelésre fordítandó forrás is - hogy a pedagógusok és egészségügyi dolgozók béremelésére van-e hazai forrás, "azt majd meglátjuk" - az egész világ azzal küzd, hogy a háborús helyzetben hogyan tudja az inflációt lenyomni, a gazdasági növekedést fenntartani, a költségvetést egyensúlyba hozni. Gulyás Gergely szerint ebben a versenyben jól állunk, de ez mindenhol a korábbinál szűkebb kereteket jelent.
09:45
Marad a benzinárstop, hiába reklamál Brüsszel
Akik a legközelebb vannak a háborús térséghez, ott általában magasabb az infláció – ezzel indokolta a kormány lépéseit Gulyás Gergely. A rezsicsökkentés megvédésével és az árstoppokkal elértük, hogy 6 százalékkal alacsonyabb az infláció, mint ezen intézkedések nélkül lenne – ezért hosszabbította meg az árstopokat és a kamatstopot a kormány.
A benzinárstop miatt felszólító levelet kapott a kormány a külföldi rendszámos autók megkülönbztetése miatt – emlékeztetett Gulyás Gergely. A kormány szerint több érv szól a piaci folyamatokba való beavatkozás mellett, mint ellen, ezért fenntartják az intézkedést. Szerintük a versenyt nem sérti, a fuvarozók piaci áron tankolhatnak egyébként is. Egy hasonló, korábbi olaszországi esetet is megemlített példaként, amit az Európai Bíróság szabályosnak ítélt.
Magyarország nem támogatja a gázembargót és a globális minimumadót sem
A jövő hét végén uniós csúcstalálkozó lesz, csak olyan szankciót támogat a kormány, ami nem fáj jobban nekünk, mint azoknak, akiket szankcionálni akarunk. Szerinte az uniós intézkedések nagyban hozzájárultak az inflációhoz, a gázszállítások embargója rendkívül negatív hatást gyakorolna az egész európai gazdaságra, így ezt továbbra sem támogatják.
Ma az európai pénzügyminiszterek ülésére (Ecofin) kötött mandátumnmal érkezik a pénzügyminiszter, Varga Mihály – a globális minimumadó a jelenlegi magyar szint kétszerese lenne, a pluszterheket nem vállaljuk, a magyar kormány nem támogatja az intézkedést – márpedig a bevezetéshez egyhangú döntésre lenne szükség. Az indokok között megemlítette: az Egyesült Államok nem vezetné be egyelőre a minimumadót, így Európa versenyhátrányba kerülne.
Ne a Ryanairrel utazzon, aki teheti!
A kormány vizsgálja az extraprofitadó áthárítását - mondta kérdésre válaszolva. A Ryanair ellen fogyasztóvédelmi vizsgálat indul, a nemzetközi gyakorlatukat is vizsgálják. A Ryanair vezetésének kommunikációját kocsmai stílusúnak nevezte, és azt javasolta, hogy ahol van versenytársa a cégnek, ott inkább az utasok a másik céget válasszák. | A kormány lebeszéli a magyarokat a Ryanairről, részletek jöttek a kata átalakításáról - élőben a Kormányinfó | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-magyar-kormany-azt-javasolja-ne-a-ryanairrel-repuljenek-a-magyarok.html |
null | Horváth József, a Cukép Kft. ügyvezetője, Előszállás elismert polgára és vállalkozója 40 év után nyugdíjba vonult. | true | [
""
] | 0 | DUOL (DH-online) | null | Horváth József kiváló vállalkozó hírében áll ebben a kistérségben. Hogy kezdődött negyven évvel ezelőtt? A Dunaújvárosi Városgazdálkodási Vállalat karbantartójaként dolgozott, és az igaz történet része, hogy a főnökével nem voltak egy platformon a munkaidő kihasználását illetően, mert ami munkát kapott, azt megcsinálta, és dolga végeztével hazajött. Nem ücsörgött műszak végéig, inkább tette a dolgát, "maszekolt". Meg is mondta, nem fog hattól kettőig ott lenni, ha kilencre már elvégzi azt a munkát, amit kapott aznapra. Egyszóval kitelt számára a városgazdálkodásnál, ott hagyta a céget. Iparos lett 1984 júniusában. Már gyermekként is erre felé kacsintgatott. A szomszédjukba költözött egy kőműves, aki felkarolta a tízéves Józsit, megmutatta neki a szakmát. Attól kezdve tudatosan készült arra, hogy ő kőműves lesz. Először egyedül, aztán az öccsével együtt vállaltak építkezéseket, majd ismét egyedül folytatta, miután a testvére kiment Ausztriába.
Horváth József, a kőműves kisiparos egyszer csak a Cukép Kft. ügyvezetőjeként folytatta...
Baleset kényszerített erre. Rám dőlt egy fal, nyolc hónapig nem tudtam fogni a kezemmel. Muszáj volt alkalmazottakat fogadni, ha minden elvállalt munkát el akartam végezni. De azonnal kellett egy cég, nem tudtam alapítási procedúrákra várni, mert a munka nem várhatott. Mondták, hogy van egy cég, a Cukép Kft.-t, ami teljesen tiszta és jó. Ezt meg is kaptam a Sarokház cukrászdát üzemeltető házaspártól. A név cukrász és építőipari vállalkozásra utal eredendően, de ezt azóta sem változtattam meg. Jó így.
Horváth József azt mondja, nem érti meg azokat, akik azt mondják nincs munka. 1984 óta ők még nem unatkoztak, sőt, mindig többet vállaltak annál, mint amennyit el tudtak végezni. Úgy köszöntött rájuk a karácsony, hogy egy csomó feladat bent maradt, és folytatásra várt. Évek óta 9-10 alkalmazottnak adunk munkát, olyan is van köztük, aki húsz, vagy például harminc éve nálam dolgozik. Hangsúlyozza:
Az építőipar mindig nehéz volt. Nem akarom én a kontárokat megszólni. De vagy a becsület, vagy a tisztesség vagy a jó munka az, ami hozza az újabb és újabb megbízásokat. Hullámvölgyek mindig vannak. Emlékeim szerint talán kilencvenkettő lehetett például, amikor a családi házak építése jelentősen visszaszorult, elhatároztam, elkezdek közületezni. Kopogtattam a polgármesteri hivatalok ajtaján, ajánlottam magunkat, mondták, majd szólnak... Természetesen senki nem szólt. Aztán jöttek a most közbeszerzésnek nevezett pályázatok. Valaki megkeresett bennünket, árajánlatot kért, megadtuk, és elnyertük a munkát, aztán jött a következő és a következő. Most már szinte teljes egészében ebből élünk. Jók az áraink, jók a kollégák, tisztességesen elvégezzük, amit elvállalunk. De nem könnyű. Volt a vállalkozásban olyan év is, amikor decemberben a saját házamra számláztam 150 ezer forintot, hogy papíron legyen bevételem. Mert azt már az elején eldöntöttem, veszteséges nem lehetek soha az életben. Likvid problémák persze adódhatnak, de veszteséget nem termelhet egy vállalkozás az én értékrendem szerint.
Honnan ez a nagy elszántság a munkára?
Úgy gondolom, az a miénk, amiért megharcolunk. Heten vagyunk testvérek. A szüleink által megvolt mindenünk, de semmink nem volt. A szó szoros értelemben volt egy mackónadrágom, amit édesanyám kimosott esténként, megszárogatott a kályha mellett télen, és másnap is abba mentem iskolába. Hároman voltunk nagyfiúk, hármunknak volt két sötétkék öltönye, így értelemszerűen mindig csak ketten mehettek az iskolai ünnepségre, és mivel én voltam a legfiatalabb, az esetek többségében nekem mondta anyám, hogy "Nem kell neked odamenned, kisfiam!" Talán ezek az évek, a tapasztalások erősítették bennem a bizonyítási vágyat. De soha nem másnak, mindig magamnak akartam bizonyítani. Gyerekként láttam, ahogyan a szomszéd kőműves élt, hatvanhét táján, amikor autó még alig volt az utakon, és ő vett egy Wartburgot. Akkor határoztam el, én is kőműves leszek. Minden akadály ellenére kitartottam emellett. Amikor fiatalemberként az öcsémmel dolgoztunk, nem volt olyan ház, amit egy nap alatt fel nem falaztunk. Tele voltunk energiával, szerettük és tudtuk is csinálni.
De munkánk is volt bőven, akadt olyan, aki két évet várt ránk.
Előszállás,Nagykarácsony, Daruhegy... aztán teltek az évek, Dunaföldvárt tizenöt év után tudtuk bevenni, és elérkezett kilencvenkettő, mint említettem, amikor a balesetemkor úgy döntöttem, megpróbálok nagyobban, céges formában vállalkozni.
Volt az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elődjének, a Kisiparosok Országos Szövetsége (KIOSZ) dunaújvárosi elnöke. Hogyan emlékezik erre az időkre?
1984. június 15-én kaptam meg az ipar igazolványt. Persze az sem ment egyszerűen. 1984 májusa környékén a KIOSZ-nál megkérdezte a Nagyné Erzsike néni, miért nem vagyok még maszek? Elmondtam, hogy már egy éve beadtam a működési engedélyhez szükséges kérelmet és papírokat a tanácshoz, azóta várok a soromra. Azonnal felhívta az előszállási tanácsot, és mire én Dunaújvárosból hazaértem Előszállásra már ki volt állítva az iparigazolványom. Akkor ősszel kihelyezett KIOSZ ülések voltak, tisztújításkor bekerültem előszállási küldöttként. 1989-ben alakult át szervezet és lett az IPOSZ, amelynek 1996-ban az elnökségi tagok egyhangúlag választottak meg maguk közül elnöknek. Előszállásiként elnök lenni Dunaújvárosban, ahol nagyon erős volt az ipar és az iparosság, nem volt kis dolog akkoriban.
Tizenhét évig vezettem a helyi szervezetet, közben voltam országos elnökségi tag is. Mi hoztuk létre 1994-ben a Dunaújvárosi Kézműves Kamarát, mert úgy láttuk, az csak jót tesz az iparosságnak. Aztán ez beolvadt a Dunaújvárosi Iparkamarába, ami teljesen átvette a jogosultságokat. A kamaránál is vállaltam tisztségeket, elnökségi tagi munkát, közben a falumban képviselő és alpolgármester is voltam, szóval számos közéleti feladatot magamra vettem a cég mellett, míg a végén együtt, minden nagyon sok lett. Az egészségi állapotom kezdett leromlani, már nem akartam folytatni az IPOSZ elnökséget, amit át nem vállalt tőlem senki, helyben a szervezet is elveszítette az értékét, végül úgy döntöttünk, csődöt jelentünk, feloszlatjuk a helyi szervezetet.
Van-e hitvallása, amit átadna a fiataloknak.
Munka nélkül nincs semmi. Az emberek pénztárcája határozza meg a minőség iránti igényüket, a Cukép viszont soha nem adja egy bizonyos szint alá. Szoktam mondani, mi csak a kritikát elbíró szinten tudunk dolgozni, és a kritikát a megrendelő gyakorolja. Ha neki megfelel, az tökéletes. Nagyon sokat kell dolgozni, nagyon elszántnak kell lenni, és minden áron törekedni megvalósítani a kitűzött célt. A vállalkozás szabadsága nem abból áll, hogy azt csinálunk, amit akarunk. Hanem annyit, amennyit akarunk. Nyugdíjas vagyok öt éve, és tisztességes nyugdíjam van. Ez egy vállalkozó szájából nem mindig hangzik el, ahogyan az sem, hogy mindig többet fizettem, mint amit kellett volna. A semmiből kezdtem, talán ezért van bennem, hogy adni is szeretek azoknak, akik közel állnak hozzám vagy akikkel munkakapcsolatom van. Hatvan év felé elgondolkodik az ember azon, meddig folytassa, mikor kell átadnia. Saját gyermekem nincs. De szerencsés vagyok, mert a keresztfiam, Ádám átvette tőlem a Cukép vezetését, nagy nyugsággal és büszkeséggel adtam át neki. Van még mellette azelőszállási idősotthon, ami a feleségem nagy álma volt. Ő még bejár minden nap, de Szilvikénk, a keresztlányunk végzi a munkát. Meggyőződésem: ha bízom az utódomban, hagyom őt megtapasztalni jót és rosszat, tisztelem a tudását, akkor nyugodt fővel fekszem le, és adom át a stafétát. | Iparos a javából: negyven éven át dolgozott vállalkozóként | null | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/iparos-a-javabol-negyven-even-at-dolgozott-vallalkozokent |
2014-03-07 17:22:00 | Budapest - Gyurcsány Ferencet tartja fő árulójának Zuschlag János volt MSZP-s képviselő, aki tavaly ősszel hat év után szabadult a börtönből. A mintegy 75 millió forint pályázati pénzt elsíboló politikus szerint a volt kormányfő a legdurvább szavakkal adta ki az útját, miután 2004 októberében a holokauszt áldozatain viccelődött. | true | null | 1 | Blikk | null | „Zuschlag! Itt az a pont, amikor a biciklit el kell tolni! Nem, talán ez így nem érthető. Másképp fogalmazok: ha most végre nem takarodsz el, akkor beleb...szunk a földbe. A miniszterelnök szemhéja enyhén rángatózni kezdett. Az arca égővörös volt, a szája egyetlen vékony csíkká változott. Kegyetlen volt, rideg, közönséges...". Így emlékezik vissza a hétfőn megjelenő könyvben Zuschlag arra a beszélgetésre, miután kénytelen volt lemondani mandátumáról.
Ám a politikus párton belüli történetét feltáró sorokból kiderül, nem csak ízléstelen poénkodás okozta a vesztét. „Gyurcsány és társai feláldoztak engem. Gyűlöltek, mert okos voltam, törtető, és nem féltem tőlük" – áll a Blikk birtokába jutott kéziratban. És bár Zuschlag szerint ő maga is gyűlölte a szocialista pártot és vezetőit, a kegyvesztettség összetörte. Pedig egy évvel később 50 millió forintot kapott egy nejlonszatyorban, hogy tartsa a száját, és – a Bács-Kiskun megyei szocialisták akarata ellenére – 2006-ban ne induljon képviselőjelöltként.
„Szóval: Zuschlag, takarodj... Mondta ezt az a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc, akinek a szennyesét mostam hónapokig. Volt is mit. Sok mindennel gyanúsították: hogyan vásárolta meg a balatonőszödi nyaralót, honnan lett a timföldgyára, a milliói, az árambizniszben való részvétele. És nekem kellett minden egyes alkalommal kiállnom, és azt mondanom, hogy Gyurcsány Ferenc pedig tisztességes politikus" – kesereg a könyvben a volt honatya.
Sőt Gyurcsányról azt állítja: a volt kormányfő – még sportminiszterként – az őt börtönbe juttató ügyekről is tudott. „A legfőbb kérdés, ami mindenkit érdekelt, hogy Gyurcsány tudott-e arról, hogy a civil szervezetek és alapítványok rendre nem tartják meg azokat a rendezvényeket, amelyekre pénzt igényeltek, azokat fiktív beszámolókkal látják el, hamis számlákkal igazolják. Gyurcsány persze mindent tagadott. Szerintem meg hazudott".
Az okokat Zuschlag hosszan fejtegeti. Így például a pályázati rendszerben olyanok dolgoztak, akiket jobbára a kormány nevezett ki. Gyurcsány kabinetje is átnézte a pénzek elbírálását tartalmazó döntési listákat. Valamint Gyurcsány tevékenyen részt vett a pénzek elosztásában: komolyabb pályázatok esetében folyamatosan ő „igazította el" Zuschlagot.
A Blikk kereste Gyurcsány Ferencet is, aki nem kívánt nyilatkozni. Munkatársa azzal hárította el kérdéseinket, hogy a DK elnöke „egy köztörvényes bűnöző állításaira nem reagál". Ezenkívül a politikus Facebook-oldalára egy Zuschlag tárgyalásán készült videót töltött fel.
Ezen lejátszanak egy lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyen a vádlott amiatt panaszkodott, hogy Gyurcsány nem akarja elfogadni a korrupciót. „Ezt nem érti a Feri, hogy ez egy pénzből és erőből működtetett rendszer. (...) Tényleg azt hiszi, hogy mindenki más hülye, korrupt, disznó, állat rajta kívül" – panaszkodott Zuschlag. | Zuschlag: Gyurcsány tudott az ügyeimről | null | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/zuschlag-gyurcsany-tudott-az-ugyeimrol-2240931 |
2021-11-11 00:00:00 | A varsói mérkőzésen nem nyit ki a vendégszektor a FIFA büntetése miatt, de vélhetően lesznek magyar drukkerek a lelátón. | true | [
"mlasz",
"szurkoló",
"fifa",
"varsó",
"magyar válogatott",
"vb-selejtező"
] | 0 | null | 0 | MLSZ-figyelmeztetés a szurkolóknak: most már tényleg legyen elég!
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) figyelmezteti a válogatott szurkolóit, akik ott lesznek Varsóban, hétfőn a lengyelek elleni világbajnoki selejtezőn, tartózkodjanak mindenfajta rendbontástól, ellenkező esetben a nemzetközi szövetség (FIFA) súlyos büntetést szabhat ki.
Az MLSZ honlapján megjelent közlemény emlékezetet rá, hogy a FIFA 75 ezer svájci frankra büntette a szervezetet a londoni angol-magyar vb-selejtező mérkőzés után, továbbá elrendelte, hogy a Lengyelország-Magyarország vb-selejtező találkozón a rendezők ne nyissák meg a vendégszurkolók szektorát a varsói stadionban.
"A két szurkolótábor ismert baráti viszonya miatt várható, hogy többen is kiutaznak majd Varsóba.
A lengyel szövetség tájékoztatása értelmében a szervezők nem tudják garantálni a magyar szurkolók bejutását a találkozóra. Őket nyomatékosan kérjük, hogy amennyiben mégis eljutnak a találkozóra, tartózkodjanak mindenfajta rendbontástól, antiszemita és rasszista megnyilvánulástól (továbbá a FIFA és az UEFA megsértése is büntetendő lehet). Ugyanis újabb rendbontás esetén súlyos büntetést róhat a FIFA az MLSZ-re és a magyar szurkolókra, a pénzbírság mellett zárt kapus rendelkezésre is lehet számítani" - olvasható az MLSZ közleményében.
A magyar válogatott pénteken a Puskás Arénában fogadja San Marinót, majd három nappal később Lengyelország vendégeként Varsóban zárja a világbajnoki selejtezősorozatot, amelyben már csak matematikai esélye van a részvétel kiharcolására.
Nyitókép: Charlotte Wilson/Offside/Getty Images | MLSZ-figyelmeztetés a szurkolóknak: most már tényleg legyen elég! | 0 | https://infostart.hu/sport/2021/11/11/mlsz-figyelmeztetes-a-szurkoloknak-most-mar-tenyleg-legyen-eleg |
2022-12-05 00:00:00 | A legtöbb helyen hatalmas gond a helyi egység bezárása, Makó fideszes polgármestere is például mindent fizetne, hogy újranyisson a kisposta. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | „A döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – ezzel utasította el közadatigénylésünket a Magyar Posta Zrt., amikor arra kértük az állami céget: árulja el, mennyibe került a lakat alá került posták rezsiköltsége. A válasz miatt közérdekű adatpert indítunk. A cég 2021-es beszámolója szerint 3,8 milliárd forint volt a teljes közüzemi kiadása.
„A Fidesz bezáratt” – a kicsit megszaggatott felirat egy „a” betűvel végződne, de így is érthető. A kormánypárti színű matrica a szikáncsi postánál olvasható. A nyitvatartási táblára ragasztott irományt már teljesen levakarták. Valakit zavart a politikai üzenet.
Az alig 400 lakosú, Hódmezővásárhelyhez tartozó, de attól 12 kilométerre lévő kistelepülésen bezárt a posta. A közeli kisboltban erről mindenkinek van véleménye. „A falu lakóinak legnagyobb százaléka idős, akik nem tudnak elmenni, meg hova menni” – mondja a pénztárnál álló Papp Jánosné. A 85 éves asszony nem jár ki a faluból. Nem is nagyon tudna, ahogy sorstársai sem. „A háziorvos sem jön ki, régóta ez a baj. A posta helyett most mobilposta jön, csekket be lehet fizetni, de pénzt nem ad. A nyugdíjat kihozzák, de nem jó ez, hogy bezárták. Azt sem értettem, miért szüntették meg az újságárusítást, az is hiba volt” – mondja, majd egy másik asszony annyit tesz hozzá: „Ennyire fejlesztik a vidéket!”
A posta az óvoda épületében van, illetve volt. Ez egyike annak a 366 postahivatalnak, amit takarékossági okokból zártak be. Az állami vállalat október végén közölte – ahogy a hvg.hu idézi –, hogy „az intézkedés oka pedig, hogy a postára is vonatkozik a 25 százalékos kormányzati megtakarítás, ez pedig csak spórolási intézkedésekkel biztosítható. Az intézkedések csak olyan postákat érintenek, ahol tipikusan alacsony a forgalom, és nem történik kézbesítés. A döntés 740 munkavállalót érint, őket mind átirányítják más településekre”.
De ezt nem mindenki vállalta. Árpádhalmon is ez a helyzet. „Értesített levélküldemények, utalványok, Petőfi utca 30. előtt 12 és 12 óra 10 perc között vehetők át, házhoz kézbesítés változatlan”. A helyiek szerint a postás nem vállalta, hogy a 9 kilométerre lévő Nagymágocsra járjon dolgozni, így a nagymágocsi postás kapta nyakába a települést. Pedig az árpádhalmi postának újak az ajtajai, ablakai, nem lehet azt mondani, hogy elhanyagolt lenne. Most mégis zárva. „Nekem ez azért nem gond, mert a gyerekek befizetik Szentesen” – ezt Szarka Tiborné mondta. Másoknak viszont szerinte probléma a posta hiánya. De most nem tudnak mit tenni.
Bezárási hullám söpör végig az országon – térképen mutatjuk a részleteket | atlatszo.hu
A térképen látható nyilak mögött mindenhol nehéz szívvel meghozott döntések, kényszerpályák állnak. Az energiaválság pedig nem válogat: „jómódú környékek népszerű, beágyazott vendéglátóhelyei is bezártak, és a XII. kerületben ugyanúgy becsukják az intézményeiket, mint a román határnál fekvő Biharkeresztesen.
A Magyar Posta konkrét megtakarításról, a döntés hátteréről nem beszélt. Közadatigénylésben kértük az állami céget, hogy mutassa be: 2020-ban és 2021-ben hogyan alakult a most pihentetett intézmények rezsikiadása; de ezt nem akarják elárulni. Azt írták, hogy „az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adatkezelő feladatkörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A 2022. november 12-től szünetelő posták 2020. januárja és 2022. októbere közötti időszakban felmerült rezsiköltség összegeinek megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Magyar Posta Zrt. álláspontjának szabad kifejtését.” Ez az Átlátszó jogászai nem olyan érv, amit el kellene fogadnunk, ezért pert indítunk a Magyar Posta Zrt. ellen az adatokért.
Milliárdokkal nőhet a Magyar Posta rezsije
A Magyar Posta Zrt. éves beszámolójából azért kiderül, mennyi is ment el közüzemi díjakra. Korábbi szerződések alapján a cégnek évente 9,2 millió köbméter gázra és 35 millió kWh villamosenergiára van szüksége.
A cég éves beszámolói alapján ez a mennyiség nem változott: a 2019-2020-2021 években 3,7-3,8 milliárd forintot költöttek a közüzemi díjakra, amiben már a telefon is benne van. Azt, hogy idén mennyiért tudott a cég energiát vásárolni, nem tudni. A közbeszerzési értesítőben és a vállalat honlapján sincs nyoma ilyen dokumentumnak.
Ha most szerződnének gázra és villanyra, az 10 milliárdos többletkiadást jelenthetne. A gáz köbmétere a cikkírás időpontjában 740 forint, míg az áram az MVM-től 197 forint. Ez a korábbi mennyiségekkel számolva – feltéve, hogy most szerződne rá a Posta – a gáz esetében 6,8 milliárd forintot jelentene, míg az áram további 6,9 milliárd forint lenne. Ez a 2021-es 3,8 milliárdhoz képest közel 10 milliárdos többletkiadás.
Az állami vállalat 2021-es Energiahatékonysági jelentésében az áll, hogy a „Magyar Posta a 2021. évben az alábbi, az energiahatékonyságot jelentősen befolyásoló beruházásokat valósította meg
kazáncsere 11 telephelyen (a tervezett földgáz megtakarítás mértéke 12.707 m3 /év)
klímacsere 20 telephelyen (a tervezett megtakarítás mértéke 21.321 kWh/év).”
A cég saját bevallása szerint az energiaköltségeiből – amiben a szállításhoz szükséges üzemanyag is benne van – 36,6 százalékot tett ki a földgáz és 16,1 százalékot a villamosenergia. Az épületek 32 551 MWh energiát használtak el 2021-ben.
Nagyvárosi posta vs. kisposta
A 2014-2015-ös földgázbeszerzésről szóló szerződés szerint a Magyar Posta a júliustól júliusig tartó időszakra kért 9,2 millió köbméter gázt. A szerződés mellékletében a konkrét postahivatalokat, azok éves fogyasztását is feltüntették – összesen 1752 fogyasztási helyet soroltak fel. A dokumentum nyomtatás után szkennelt irat, nem jó minőségű. Ezért szerkesztettük, majd digitális karakterfelismerőt (OCR-t) használtunk, hogy az adatokat kinyerhessük.
De így sem sikerült az összes bezárásra ítélt egységet megtalálni. Ennek egyik oka lehet, hogy az intézmény távfűtéses, vagy a gázszolgáltatásra nem a Magyar Posta szerződött, hanem a bérbeadó. 167 egységet azonosítottunk. Ezeknek a 2015-ben megadott éves gázfogyasztása 525 ezer köbméter földgáz volt, a teljes évre rendelt mennyiség 5 százaléka. Nagyobb városokban bezárt postákkal ennyi gázt spórol az állami vállalat.
Az is kiderül az adatokból, hogy míg egy nagyvárosi posta bezárása akár 20-30 ezer köbméter/év gázmegtakarítást jelent, addig a kispostáké minimálisat. Az általunk azonosított egységekből a Békéscsaba 2-es posta, a Miskolc 9 – Újdiósgyőr posta, a Kecskemét 2-es posta, a Nyíregyháza 2-es posta, a Miskolc 2-es posta és a Debrecen Lencz-telep kirendeltség összesen 166 543 köbméter gázt igényelt a 2015-ös közbeszerzésben. Ez a hat egység 125 vidéki kisposta gázfogyasztásának felel meg.
A Magyar Postát arról kérdeztük, miért és hogyan döntöttek a vidéki postahivatalok bezárása mellett. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a 2022. évre milyen áron és milyen szerződés alapján vásárolnak földgázt és villamosenergiát, a tervezett 25 százalékos megtakarítást hogyan tervezik elérni, s hogy a bezárt intézmények fagyvédelmét és őrzését miként tervezik megoldani. De egyik kérdésünkre sem válaszoltak.
A szikáncsi kisposta újranyitása 8 millió forint plusz áfába kerülne Hódmezővásárhelynek
„A legfontosabb kijelentésük az volt, hogy ők ezt üzleti megfontolásból teszik, ők nem alkudoznak, hanem egy ajánlatot tesznek az önkormányzatoknak, így Hódmezővásárhelynek is. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a törvényi előírásoknak, a kötelező szolgáltatásnak megfelel az is, ha Hódmezővásárhelyen csak a jelenlegi két posta működik, és ezért a hármat, amit bezártak üzleti megfontolásból a válságra hivatkozva és határozatlan időre” – ezt már Hódmezővásárhely polgármestere mondta az Átlátszónak.
Márki-Zay Péter azt állítja, hogy a Magyar Posta ajánlata szerint „a város, ha kifizeti az adott postahivatal összes költségének a felét, illetve a bérköltségeket is, akkor kinyitják.” Márki-Zay Péter szerint ez a szikáncsi postánál 8 millió forint plusz áfát jelentene évente, míg a városi két posta újranyitása további 39 és 54 millió forint lenne. Ezt nem tudják kigazdálkodni.
„Jövőre kevesebb pénzt kapunk, miközben nekünk a munkabér, az energia, az élelmiszerár, minden rendkívüli módon terhel, tehát az önkormányzatokat egyébként is kivérezteti a fideszes kormányt. Kevesebb pénzt kapunk, több költségünk van. És most még nekünk kellene akár 80 millió forintot fizetni évenként azért, hogy az állami nyereséges posta elvégezze azt, ami a feladata” – tette hozzá.
Makó fideszes polgármestere a Posta vezérigazgatójával tárgyalt – erről közösségi oldalára töltött fel fotót a település vezetője. Farkas Éva Erzsébet azt írta: „előremutató egyeztetést folytattunk a mai délelőtt folyamán, a makói „kisposta” újranyitása iránti kérelmünkről és az abban foglaltakról. Elnök-vezérigazgató úr tájékoztatott arról, hogy a szolgáltatói szerződés módosítását jelenleg kollégái vizsgálják és hamarosan iránymutatást kapunk a 2023. január 1-jei újranyitás lehetőségéről. A városvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a „kisposta” a jövőben is ki tudja szolgálni a lakosok igényeit!”
November végén a promenad24.hu arról írt, hogy az „önkormányzat a nyáron több mint 10 millió forintos beruházással kívül-belül fel is újította a helyiek által csak kispostának hívott hivatal épületét, s az energiatakarékosság jegyében modern hűtő-fűtő berendezésekkel is felszerelték a postát”. A lap szerint a testület akkor arról is döntött, „hogy a tervezett szüneteltetés időszakára átvállalják a kisposta üzemeltetésének teljes költségét, azaz lemondanak a bérleti díjról, kifizetik a rezsiköltségeket és a hivatal dolgozóinak bérét is.”
Címlapkép: a szikáncsi posta, a szerző fotója. Szkennelt adatok olvashatóvá tétele és térképes grafika: Pete Luca | Bepereljük a Magyar Postát, mert titkolja, hogy mennyi rezsiköltséget spórol meg a fiókbezárásokkal | null | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/12/05/bepereljuk-a-magyar-postat-mert-titkolja-hogy-mennyi-rezsikoltseget-sporol-meg-a-fiokbezarasokkal/ |
2013-08-07 00:00:00 | Óriási helikopterhordozó miatt aggódik Kína - Japán új hadihajót helyezett vízre. Úgy hívják, mint a Kína elleni háborúban használtat. | false | [
"kína",
"japán",
"hadászat",
"fegyverek",
"háború",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Figyelmeztető jelnek ítélik Pekingben Japán újrafegyverkezését, aminek egyik látványos megnyilvánulása a hirosimai atombomba ledobásának évfordulóján felavatott eddigi legnagyobb helikopter-hordozó japán hadihajó.
A szigetország tengeri védelmi erőinek új büszkesége az Izumo nevet kapta, ugyanazt, amelyet a japán császári haditengerészet egy valaha még Kína ellen is bevetett páncélos cirkálója viselt. A háborút megjárt hajót 1945 júliusában a Hirosima prefektúrabéli Kura légibázis elleni amerikai légitámadás alkalmával süllyesztették el.
A Kína elleni invázió egyik zászlóshajójának korszerű változatban való újjászületésére Pekingben érzékenyen reagáltak. A 248 méter hosszú, 19 500 tonnás hadihajó minimális átalakításokkal teljes értékű repülőgép-hordozóvá tehető, amelynek birtoklása a japán békealkotmány szerint egyelőre tiltott lenne.
A kínai aggodalmakat tovább növeli, hogy Aszó Taró japán miniszterelnök-helyettes a közelmúltban megjegyezte, a náci Németországnak a weimari alkotmány csöndes megváltoztatását végrehajtó "technikáját" követendő példa. | Óriási helikopterhordozó miatt aggódik Kína | 0 | https://index.hu/kulfold/2013/08/07/japan_fegyvereket_vasarol_kina_fel |
2022-10-22 11:10:00 | Pusztán az visszafogta az útépítésben jeleskedő Duna Aszfalt vállalati kötvényeinek minősítését, hogy bizonytalanná vált, megkapja-e Magyarország az európai uniós támogatásokat. | true | null | 1 | HVG360 | null | Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság - az uniós is - Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.
A debreceni humorista a Kutyapárt EP-listájának negyedik helyéről ült be a köztévé választási vitájára, és emlékezeteset alkotott. Pedig nem előadóként kezdte, hanem fűtésszerelőként és zenészként. HVG-portré.
A macronistáknak meg kell érteniük, hogy Franciaország sorsa most a kezükben van. Meg tudják akadályozni az illiberalizmus és a tekintélyuralom győzelmét - írja a francia lap.
Mennyivel lettek jobbak a fordítóprogramok a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése nyomán? A változások valóban forradalmiak, de csak néhány nagy nyelv profitál belőlük, sok ezer kicsit az eltűnés fenyeget. A magyar ebből a szempontból a nagyok közé tartozik.
Nagy lépést tett az EU, amikor a júniusban elfogadott 14. szankciós csomagjában célba vette az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importját. Csakhogy közben egyre halmozódnak a jelek, hogy Moszkva erre is előre készült, és az olajtankereihez hasonlóan az LNG-jének is elkezdte kiépíteni az árnyékflottát. Folytatódik a büntető és a büntetett macska-egér játéka, a tét az orosz gazdaság egyik nagy reményű iparágának jövője. | Épp azért minősítették le Szijj László cégét, mert az állam emlőjén hízik | null | https://m.hvg.hu/360/202242_duna_aszfalt_pozitiv_helyett_stabil_jovo |
2010-04-21 09:25:00 | Az MSZP-nek egy mandátum 11 millióba kerül - Az MSZP-nek hatszor többe került egy képviselői hely megszerzése, mint a Fidesznek. | true | null | 1 | Index | null | A kepmutatas.hu internetes portál a választások kezdete óta figyeli a pártok kampányra költött pénzét. A törvényes 386 millió forintos keretet szerintük eddig két párt lépte át: a Fidesz és az MSZP. Az Eötvös Károly Intézet, a Freedom House és a Transparency International által közösen működtetett kampánymonitor eddigi adatai alapján - az információk gyűjtésében önkéntesek segítettek - a Fidesz eddig 485 milliót, az MSZP pedig 652 milliót költött kampányra.
Az Index becslése alapján a Fidesz várhatóan 263 képviselői helyet szerez a Parlamentben összesen, ami azt jelenti, hogy ők tudták a legjobban kiaknázni a kampányra fordított pénzüket, mivel egy képviselői helyre átlagosan 1 millió 862 ezer forintot kellett költeniük.
Számításaink szerint az MSZP vélhetően 58 mandátumot fog szerezni. Ez azt jelenti, hogy egyetlen mandátumért 11 millió 291 ezer forintot fizettek, vagyis nagyjából a hatszorosát annak, amennyiből a Fidesznek sikerült egy helyet kihoznia.
A Jobbik valószínűsíthető 48 helyéért eddig 153 millió 269 ezer forintot fizetett, vagyis egy mandátum nekik 3 millió 193 ezer forintba került, míg az LMP valószínüsíthető 17 fős frakcióját a kampányra költött 104 millió 922 ezer forintjukkal összevetve, ők egy mandátumért 6 millió 171 ezer forintot pengettek le.
Az MDF 170 millió 677 ezer forintja és az SZDSZ 32, 64 forintja, melyet a kampányra költöttek, gyakorlatilag kidobott pénz volt az ablakon, hiszen egyetlen helyet sem sikerült vele szerezniük.
Mivel a választás még nem zárult le, becslésünk adatai sem véglegesek, hiszen mind a kampányra költött pénz, mind a mandátumok száma változhat. Ráadásul a nagyobb pártok közül csak egy tette közzé pénzügyeit: az LMP internetes oldalán tételesen számot ad bevételeiről és kiadásairól - más kérdés, hogy saját adataik szerint csak 54 milliót fordítottak a kampányra. | Az MSZP-nek egy mandátum 11 millióba kerül | null | https://index.hu/belfold/2010/valasztas/az_mszp-nek_egy_mandatum_11_millioba_faj/ |
2016-05-23 00:00:00 | A műsor vendége: Hétvégi műsor az InfoRádióban - Arénák. Az InfoRádió Aréna című műsorában elhangzott beszélgetés dátuma: 2016.05.23. | false | [
"aréna",
"interjú",
"szijjártó péter",
"hétvége",
"műsor"
] | 0 | null | 0 | Az InfoRádióban a hétvégén mások mellett hallható lesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki többek között a magyar-orosz kapcsolatokról beszélt, Kassai Viktor nemzetközi labdarúgó játékvezető, és Regős Judit, szülő- és gyermeknevelési tanácsadó, a Szülők Háza Konzultációs Központ alapítója. | Hétvégi műsor az InfoRádióban - Arénák | 0 | https://infostart.hu/arena/2016/05/23/hetvegi_musor_az_inforadioban_-_arenak |
2013-10-14 12:34:00 | Bíróság elé kell állnia az MSZP szóvivőjének, mert Budai Gyula szerint valótlanul állította, hogy a volt elszámoltatási kormánybiztos még katonai ügyészként „luxuslakást” kapott a HM-től. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Rágalmazás bűncselekménye miatt vádlottként áll majd a bíróság elé Török Zsolt, az MSZP szóvivője, aki ellen Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára, korábbi elszámoltatási kormánybiztos indított magánvádas büntetőeljárást.
A szocialista politikus a Magyar Nemzet tudósítása szerint a napokban kapta meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság idézését december 7-re. Budai azért perelte be Török Zsoltot, mert a politikus 2011-ben és 2012-ben balliberális lapokban számos valótlan kijelentést tett. Egyebek között azt állította Budairól, hogy még katonai ügyészként „luxuslakást” kapott a honvédelmi tárcától.
Ezzel szemben a cikk szerint a fideszes politikus egy 53 négyzetméteres, 1994-es becsült forgalmi értékén 2,8 millió forintot érő szolgálati lakást használhatott, majd vehetett meg.
A fideszes politikus ezért nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért pénzbüntetés kiszabását indítványozta az MSZP szóvivőjére.
Török a Magyar Nemzetnek kifejtette: „Budai töredékáron, néhány százezer forintért vette meg a saját állítása szerint is HM-es szolgálati lakását az ország egyik legdrágább ingatlanjaival bíró V. kerületben. Ezt a vidéki ingatlanárak alapján luxusnak minősítik sokan. Hogy luxus-e, vagy sem, erről vitázhatunk”.
Más források szerint Budai korábban viszont azt nyilatkozta, hogy az ingatlant – amelyben négytagú családjával élt – 2,8 millióért vette meg, tehát becsült forgalmi értékről szó sem esett.
Budai több más ügyben is kilátásba helyezte, hogy feljelenti az MSZP szóvivőjét. Kifogásolta például azt, hogy Török politikai és gazdasági üzletágakat működtető vállalathoz hasonlította a Fideszt.
Emellett büntetőeljárást kezdeményezett azért, mert az MSZP szóvivője valótlanul állította, hogy Budai "13 hónapig vett fel etikátlan módon összesen közel harmincmillió forint fizetéséből 13 milliót, hiszen a képviselői illetmény mellett államtitkári besorolású bérre is igényt tartott".
A feljelentésben Budai Gyula még 2011 nyarán kifejtette: a novemberi kormánybiztosi kinevezése előtt miniszterelnöki megbízottként dolgozott, amiért az országgyűlési képviselői javadalmazásán felüli fizetést nem kapott. Miután kinevezték kormánybiztossá, vagyis körülbelül hét hónapja, a képviselői fizetése mellett államtitkári bérezésben részesül.
Budai Gyula szerint a fizetésének azt a részét, amely hét hónapig meghaladta a kétmillió forintos bérplafont, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány kapta.
Az MSZP szóvivője szerint az őt feljelentő elszámoltatási kormánybiztos valójában beismerő vallomást tett, amikor azt közölte: ha nem is 13, de hét hónapig valóban kétmillió forint feletti illetményt kapott. | Belföld: Budai Gyula feljelentett, Török Zsolt vádlott lesz - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/budai_gyula_feljelentett__torok_zsolt_vadlott_lesz-1419459 |
2024-08-09 17:30:00 | 2017-ben adták át a 15,3 milliárd forintba kerülő szombathelyi futballstadiont. A városnak július óta nincs focicsapata. Nemrég megírtuk, hogy a klubot működtető kft. közel hatszázmillió forinttal maradt adós. A cég többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc lányának volt férje, Homlok Zsolt. | true | null | 1 | Szabad Európa | null | 2017-ben adták át a 15,3 milliárd forintba kerülő szombathelyi futballstadiont, ennek ellenére a városnak több mint száz év után, 2024 júliusa óta nincs sem NB I-es, sem NB II-es focicsapata. Nemrég írtunk arról, hogy a focicsapatot működtető kft. közel hatszázmillió forinttal maradt adós. A cég többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc lányának volt férje, Homlok Zsolt."Homlok Zsolt egy jól működő, pozitív céget vett meg tőlem két éve, azt tette tönkre, illetve a Haladást. Semmit nem fog rendezni, egy forintot se tesz a Haliba, ezért lett vége" - ezt Séllei Árpád, a cég ügyvezetője válaszolta a Szabad Európa kérdésére, miután bejelentették, hogy megszűnik a Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft.A nagyon gyorsan összerakott, a Haladás VSE-re épülő, NB III-as új Haladás döntetlent játszott az első meccsén, július utolsó hétvégéjén Sopronban. Ahhoz, hogy Haladás néven el tudjon indulni egy csapat a bajnokságban, életmentő műtétre volt szükség. A csapat a története során másodszor jutott a megszűnés küszöbére.Ehhez kapcsolódóan: Hatszázmillió forinttal maradt adós Mészáros Lőrinc volt vejének érdekeltsége, amely a Haladás focicsapatot működtetteHúsz éve is újra kellett kezdeniHogy megértsük, hogyan jutott idáig a Haladás, jó messzire kell visszamennünk, több mint húsz évvel korábbra. 2002-ben a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó Lombard-cégcsoport lett a Haladás névadó szponzora. A csoport tulajdonosa, Bíró Péter korábban Tatabányán már sikerrel szponzorált egy csapatot, de megromlott a kapcsolata az ottani önkormányzattal, így távozott a városból.A Haladás ötvenmilliós adóssággal küzdött. Bíró ezt kifizette, és a játékosok elmaradt bérét is, és megígérte, hogy két éven belül visszaviszi az NB I-be az akkor NB II-es csapatot. Az önkormányzat évi negyvenmilliós támogatást ígért a Haladásnak.2004 tavaszán kiderült, hogy a csapatnak nincs is pályája. A Rohonci úti régi stadion a MÁV tulajdonában volt, júniusban lejárt a szerződés, amelynek értelmében a csapat ingyen használhatta, a tárgyalások sem vezettek eredményre. 2010 után aztán a városi önkormányzat megkapta ingyen az ingatlant az államtól.Szombathelyről Pápára vitték a Haladást2004 júliusában Bíró Péter bejelentette, hogy Pápára viszi a Haladást; azzal indokolta a döntést, hogy a csapatnak nincs stadionja. Így Szombathelynek nem maradt sem első-, sem másodosztályú csapata.A szurkolók tüntettek, adományt gyűjtöttek a csapat megmaradásáért, a városi önkormányzat pedig gyorsan lépett. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: a városnak és az önkormányzatnak is az volt az érdeke, hogy Szombathelynek legyen egy, lehetőleg NB I-es, Haladás nevű csapata, amelyik a Rohonci úton játssza az itthoni mérkőzéseit.Ennek érdekében a város 2004 nyarán megvásárolta a pápai önkormányzattól a Pápai Egyesített Labdarúgó Club Kft.-t - ennek a klubnak ugyanis indulási joga volt a másodosztályban. Erre az indulási jogra építették fel az új Haladást, a megvásárolt Pápai Egyesített Labdarúgó Club Kft.-t pedig átnevezték Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft.-re.Az önkormányzat dirigáltAz új kft.-ben az önkormányzat lett a többségi tulajdonos több, kisebb tulajdonos mellett. Aztán 2006-tól egyszerűsödött a helyzet. A Séllei Árpád és Buti Róbert helyi vállalkozó által fémjelzett Haladás Marketing Kft. ötszázalékos, 2007. július 1-jén az Illés Béla és Halmai Gábor irányításával működő Halmill Team Tanácsadó Kft. 44 százalékos tulajdonrészt szerzett a Haladás Labdarúgó Kft.-ben, a többségi tulajdon, 51 százalék pedig maradt az önkormányzatnál. 2008-ban a csapat feljutott az első osztályba, ahol egészen 2019-ig szerepelt - de közben már baljós árnyak gyülekeztek a fölötte.Illés Béla már korábban bejelentette, hogy futballakadémiát akar alapítani Szombathelyen. Segített neki a város is, megegyeztek a Hermann Ottó szakközépiskolával, így az akadémisták a Hermannba jártak iskolába és az iskola kollégiumában laktak. Sőt az iskola feláldozta a gyümölcsösét, később ott épült meg az akadémia központi épülete.2010, a váltás éveA 2010-es év váltást hozott a kormányban és a szombathelyi önkormányzatban is. Az új kormánynál a foci kiemelt szerephez jutott. A sportág sikereit pénzesővel próbálta segíteni. A KSH adatai szerint 2011 és 2020 között 1127 milliárd forint ment el csak a futballra, ebből 722 milliárd származott a központi költségvetésből, a fennmaradó 404 milliárd forint legnagyobb része pedig taotámogatásokból jutott az ágazatba; ebből kapott a Haladás futballcsapat is.Ehhez kapcsolódóan: A nálunk sokkal gazdagabb országoknál is nagyvonalúbban rendezünk sporteseményeketMindebből Szombathelyre is jutott. A legtöbb támogatást, 3,1 milliárd forintot - összhangban az orbáni sportpolitika alappillérét képező, akadémiai rendszerbe vetett hittel - éppen Illés Béla akadémiájának hagyta jóvá az MLSZ. Az akadémiáról két éve részletes cikket írt a Nyugat.hu.Király Gábor válogatott kapus iskolája akkor már több mint tíz éve működött. A két létesítmény a 2010-es évek végén összesen több mint tízmilliárd forint támogatást kapott a kormánytól. Ennek ellenére a két akadémia növendékei nem a Haladást erősítették, a tehetséges focistákat jó pénzért értékesítették a nagyobb csapatoknak.A kormány olyan nagy összegekkel támogatta a futballakadémiákat, hogy vonzó lett a kormányközeli vállalkozóknak, volt focistáknak, ahogyan az élvonalban játszó csapatok is. Ráadásul focicsapatot venni, támogatni belépőjegyet jelent a NER szűkebb köreibe.A Haladásnak juttatott taotámogatásokat az alábbi táblázatban összesítettük.(Megjegyzés: A 2023/24-es évadra megítélt 22 millió forint támogatásból már csak 4,7 milliót fizetett ki az MLSZ a Haladásnak.)Illés Béla növeli a befolyásátKözben a Haladásnál is egyre nagyobb befolyást szerzett az Illés Akadémia és Illés Béla. A 2010-ben felálló fideszes városvezetés egy idő után nem foglalkozott érdemben a Haladással, csendben hagyták, hogy Illés Béláék 2015-ben többségi tulajdonrészt szerezzenek a Haladás Labdarúgó Kft.-ben. A kft. megemelte a törzstőkéjét, a korábbi kisebbségi tulajdonos, a Halmill Kft. be is szállt pénzzel, az önkormányzat viszont nem, így Illésék javára változtak a tulajdoni viszonyok.Az önkormányzat tulajdonrésze 10,3 százalékra csökkent, a Halmill Kft.-é lett a többségi tulajdon. Ettől kezdve az önkormányzatnak nem volt beleszólása a Haladás ügyeibe.A szombathelyi szervezett szurkolói csoportok egyébként soha nem tartották magukban a döntéshozókról és a csapatról kialakult véleményüket. Amikor 2017-ben átadták a Haladás új stadionját, a szurkolók Stadion helyett csapatot! felirattal fogadták a megnyitó gálameccset.2019-ben a Haladás kiesett az NB I-ből. A szurkolók ezt Egyszerűen senkik vagytok rigmussal kommentálták. Az egyik meccsen Illés Bélának üzentek, erről videónk is van:Információink szerint amíg önkormányzati cégként működött a kft., szigorúan ellenőrizték a gazdálkodását, nem fordulhatott elő, hogy olyan kötelezettségeket vállaltak volna, amelyekre nem volt fedezet. 2015 után a kft. működése nem volt átlátható, szponzori pénzekkel, tagi kölcsönökkel, pénzügyi machinációkkal működött a csapat.Fontosabbnak érezték az akadémiátValószínűleg az volt a fő probléma, hogy a nagy csapat helyett Illés Béláékat az akadémiai rendszerben rejlő lehetőségek kötötték le. Az akadémia ugyanis fialta a pénzt, mint az aranytojást tojó tyúk, a Haladás viszont ráfizetéses volt. Az akadémia gazdasági vezetője, Kóbor László többször kijelentette, hogy az NB I-es csapat csak viszi a pénzt, nincs rá szükségük, egy NB III-as csapat lenne a legjobb.Azt nem lehet tudni, hogy végül a rossz gazdálkodás vitte-e a csőd szélére a Haladást, vagy volt benne némi szándékosság, hogy megszabaduljanak a pénztemetőtől.Megjelenik Homlok Zsolt, a kormányközeli vállalkozóAz akkor már a Haladás Vasutas Sportegyesületben jelen lévő Homlok Zsoltot maga Orbán Viktor kérte meg, hogy segítse ki a Haladást - mondta egy, az ügyet közelről ismerő segítőnk. Homlok Zsolt korábban a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezető igazgatója volt, és sikeres vállalkozó. Építőipari és vasútépítő cégeit a Properitus Vagyonkezelő Kft. fogja össze, cégbirodalma tucatnyi kisebb cégből és a szombathelyi székhelyű Homlok Zrt.-ből áll.A Homlok Zrt. újította fel például a Szombathely-Kőszeg vasútvonalat, a szombathelyi víztornyot, a képtárat és a Sportligetet. Akkor még Mészáros Lőrinc veje volt, a Fidesz belső körébe tartozott, vállalkozásai szárnyaltak.Nem csak pénzt adott, irányítani is akartHomlok az elején a háttérben maradt, támogatás helyett inkább csak ígéretek érkeztek tőle. Információink szerint azért került már akkor nehéz helyzetbe a csapat, mert bíztak Homlok ígéreteiben, de nem tartotta be őket. Közben mindenki, a szurkolók is Illés Béláékat tartották felelősnek a helyzetért, és Homlok Zsoltban látták a csapat megmentőjét.Később valóban érkezett némi pénz Homlok Zsolttól, így működhettek. Az eredeti elképzelés szerint Homloké lett volna a gazdasági, pénzügyi terület, a szakmai irányítás megmaradt volna Illés Béláéknál. De Homlok nem elégedett meg azzal, hogy csak pénzt adjon, bele akart szólni a csapat működésébe, irányítani akart.Egy válás képében ütött be a krachMiután a Haladás Marketing Kft.-n keresztül megszerezte a Haladás Labdarúgó Kft. nyolcvanszázalékos tulajdonrészét, a nyilvánosság előtt is vállalta a szerepét, egyre inkább beleszólva a labdarúgó kft. ügyeibe.Amíg tavaly év elején be nem ütött a krach, amely válóper formájában jelentkezett - Mészáros Lőrinc lánya indította Homlok Zsolt ellen, állítólag hűtlenkedése és egyéb okok miatt, amelyekről csak pletykák terjedtek. Homlok ezzel kiesett a pikszisből, volt apósa sorra vette el tőle a jó pénzt kínáló munkákat, ez pedig megpecsételte a Haladás sorsát is.2023 őszén már nem kaptak fizetést a Haladás alkalmazottai. Kiderült, nagyobb a baj, mint látszik. 2024 júliusában aztán bejelentették, hogy megszűnik a Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft. Ekkorra már játékosa sem maradt a csapatnak.Homlok Zsolt állítólag milliárdos, gazdag ember, aki a saját pénzéből nem volt hajlandó a csapatra költeni. Ok és okozat: ha Homlok Zsolt elválik Mészáros Lőrinc lányától, akkor Szombathelyen csődbe megy a Haladás.A szurkolók végig ott voltak a csapat bő féléves agóniájánál, már 2023 tavaszán figyelmeztettek a megszűnés veszélyére. Képviselőik jelen voltak az egyeztetéseken, javaslatokat is tettek, többször felszólították Homlok Zsoltot, hogy vállalja a felelősséget, és hogy távozzon Szombathelyről.A szurkolók azonnal az új csapat mellé álltak, amikor sikerült megoldani, hogy legyen felnőttfutballcsapata a Haladásnak.Hogyan tovább?Akárcsak húsz éve, most is az önkormányzat nyújtott mentőövet a szombathelyi focinak. A Haladás VSE játékengedélyével és csapatára építve pár hete elkezdődött a felkészülés. Először arról volt szó, hogy a megyei I-ben szerepel majd az új Haladás, de az MLSZ úgy döntött, az NB III-ban indulhatnak. Július végén Sopronban gól nélküli döntetlennel mutatkozott be az új csapat, amely egyelőre a HVSE-é. Nemény András polgármester ígérete szerint az önkormányzat következő közgyűlésén (szeptember végén) megalapítanak egy többségi tulajdonú önkormányzati labdarúgó gazdasági társaságot. A HVSE várhatóan decemberben taggyűlést tart, ahol átadják az NB III-as indulási jogot az új labdarúgó kft.-nek. Azért csak decemberben, mert az MLSZ szabályzata szerint indulási jogot bajnoki szünetben lehet átruházni.A HVSE alá is írt egy szándéknyilatkozatot a fentiek betartására, Homlok Zsolt, a HVSE elnöke, valamint Szántó Erzsébet ügyvezető igazgató szerepvállalása pedig jelentősen átalakulhat.Az önkormányzat vállalta, hogy kifizeti az új Haladás többletköltségeit, amely éves szinten több tízmillió forint. Így a csapat a 2017-ben átadott, 15,3 milliárd forintba kerülő stadionban játszhatja a meccseit, egy stadionos meccsnek ugyanis másfél millió forint a költsége az állam által fizetett bérleti díjon felül.Mint megtudtuk, egyelőre mindenki a Haladás VSE augusztusi küldött- és az önkormányzati közgyűlés szeptemberi ülését várja, ahol meghozzák s szükséges és beígért döntéseket. A bajnokság azonban már elkezdődött, így most átmeneti időszak van, de a Haladásnak működnie kell.Hiszen végül is Szombathely, az önkormányzat és a szurkolók közös érdeke, hogy legyen egy Haladás nevű csapat, amelyik a Rohonci úton játssza itthoni meccseit.A Szombathelyi Haladás történeteA Szombathelyi Haladás 1919-ben alakult Szombathelyi Haladás Vasutas Sport Egyesület néven. 1936-ban mutatkozott be az első osztályban. A csapat a legtöbb időt az NB I-ben töltötte, tizenegy alkalommal esett ki az első osztályból: 1941-ben, 1942-ben, 1960-ban, 1972-ben, 1979-ben, 1990-ben , 1992-ben, 1994-ben, 2000-ben, 2002-ben és 2019-ben, viszont minden alkalommal két-három év alatt visszajutott. A leghosszabb, NB I-en kívül töltött időszak éppen most van; 2019 óta nincs bent a csapat az első osztályban.A csapat legnagyobb sikerei: magyar bajnoki bronzérem (2008/2009), valamint három Magyar Kupa-ezüstérem (1975, 1993, 2002).A Haladás több, országosan és nemzetközileg is ismert játékost adott a labdarúgásnak, ilyen például Kereki Zoltán, Halmosi Péter, Novák Dezső, Halmosi Zoltán, Bognár Zoltán, Illés Béla, Jagodics Zoltán, ifj. Halmosi Péter, Király Gábor, Guzmics Richárd. | Hiába van 15,3 milliárdból épült stadion Szombathelyen, megint a nulláról kezdi a Haladás, a város nagy múltú futballcsapata | null | https://www.szabadeuropa.hu/a/husz-ev-alatt-masodszor-kezdi-a-nullarol-a-haladas-szombathely-nagymultu-futballcsapata-/33069124.html |
2013-01-09 14:11:00 | A „nemzetbiztonsági érdek” kissé homályos, de mindent felülíró fogalmával próbált meg kimászni a BKV abból a közbeszerzési hurokból, amibe a négyes metró évek óta tartó csúszása miatt keveredett. A közgyűlés még a támogatási szerződést is módosította, hogy a beruházást felügyelő mérnökcég helyére fővárosi céget ültethessenek. A kockázatok tízmilliárdokban mérhetők, bár a BKV szerint ez volt a lehető legjobb megoldás. | true | null | 1 | HVG | null | Nemzetbiztonsági trükkel mászna ki a 4-es metró csapdájából a BKV
A „nemzetbiztonsági érdek” kissé homályos, de mindent felülíró fogalmával próbált meg kimászni a BKV abból a közbeszerzési hurokból, amibe a négyes metró évek óta tartó csúszása miatt keveredett. A közgyűlés még a támogatási szerződést is módosította, hogy a beruházást felügyelő mérnökcég helyére fővárosi céget ültethessenek. A kockázatok tízmilliárdokban mérhetők, bár a BKV szerint ez volt a lehető legjobb megoldás.
„Úgy gondoljuk, a metróbiztonság mindig nemzetbiztonsági kockázat, a mérnök pedig (…) minden olyan információval rendelkezik, amelyek adott esetben akár - úgy fejezem ki - rossz célokra is felhasználhatók” – érvelt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának december 11-i ülésén Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója amellett, hogy a testületnek miért kellene mentesítenie a közlekedési céget a közbeszerzési törvény hatálya alól a beruházás mérnökének megbízása ügyében.
A vezérigazgató emellett egy másik érvet is felvonultatott, amely valószínűleg nagyobb súllyal esett a latba, amikor a bizottság kormánypárti többsége végül megadta a felmentést a közbeszerzési szabályok alól: „Mérnök nélkül nincsen metróépítés. Olyan mérvű elkötelezettségei vannak már a BKV Zrt.-nek, amelyeknek - ha nem fejeződik be a metróépítés - véleményünk szerint több százmilliárdos nemzetgazdasági kihatásai vannak.”
A BKV nemzetbiztonsági okokra hivatkozva próbált tehát kimászni egy olyan közbeszerzési vitából, amit lényegében az építkezés elhúzódása okozott, és ami az egész beruházást veszélyeztette. A próbálkozás annyiban sikerrel járt, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) december 21-én kelt határozatával megszüntette az úgynevezett független (vagy FIDIC) mérnöki munkákra kiírt közbeszerzés ügyében indult jogorvoslati eljárást, ami az egyik vesztes pályázó kezdeményezésére indult.
Rég lejárt a szerződés
A történtek előzménye, hogy tavaly június 30-án lejárt a beruházás mérnökének, az Eurometro Kft.-nek a szerződése. A mérnök minden EU-s beruházás kulcsfigurája, egyebek mellett jóváhagyja az elvégzett munkákat és a kivitelezéseket, így hatással van a végső árra is. A BKV tavaly júniusban kiírt ugyan egy közbeszerzést a mérnöki feladatokra, de az egyedül pályázó konzorcium 5,5 milliárd forintért vállalta volna a munkát, miközben a közlekedési cég legfeljebb 1,5 milliárdot szánt volna rá.
A következő, szeptemberi kiíráson hárman indultak: az Eurometro Kft. anyacége, az Eurout Kft., az M4 Mérnök konzorcium és a Metróber Kft. Legalacsonyabb árajánlatával végül a Metróber Kft. nyert, de az Eurout Kft. megtámadta a közbeszerzés eredményét, arra hivatkozva, hogy a kiírás nem volt egyértelmű. Az eljárás elhúzódása időlegesen az Eurout cégcsoportnak kedvezett, hiszen a BKV kénytelen volt év végéig meghosszabbítani az egyébként már lejárt szerződésüket.
Azon a napon, amikor Bolla a nemzetbiztonsági bizottságtól felmentést kért a közbeszerzés alól, ülést tartott a KDB is. Döntést még nem hozott, de elutasította a BKV képviselője kérelmét, és nem engedélyezte a szerződéskötést a Metróberrel, ami a cég szerint „nemzetgazdasági szempontból” is fontos lett volna. Ez azt jelzi, hogy a BKV vezetőinek nem annyira a nemzetbiztonság járt a fejében, inkább arra törekedtek, hogy az Eurometro helyére mielőbb új mérnökcéget szerződtethessenek.
Házon belül megoldanák
Erre utal az is, hogy a BKV nem alkalmazta azt az eljárást, amit a nemzetbiztonsági okokból mentesített beszerzéseknél szokásos (ilyenkor a vonatkozó kormányrendelet szerint egy nem nyilvános jegyzékből választhatnának ki egy céget, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal előzőleg megbízhatónak minősített). Inkább a közbeszerzési törvény egy másik kiskapuját használták ki, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett a megrendelő közbeszerzés nélkül bízza meg a saját cégét.
A négyes metró támogatási szerződése eredetileg előírta, hogy a mérnöknek mind a megrendelőtől, mind a kivitelezőktől függetlennek kell lennie, hiszen épp a munkájának egyik fontos eleme, hogy a felek egymással szembeni vitáiban kell döntenie. A fővárosi közgyűlés azonban december 21-én úgy módosította a szerződést, amelyből kikerült az az előírás, hogy a mérnöknek mindenképpen függetlennek kell lennie, így megnyílt az út az előtt, hogy a BKV felügyelője, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) másik leányvállalatát, a BKK Közút Zrt.-t bízza meg a feladattal.
A 2011 októberében megalakult cég a közútfenntartási feladatokat látja el Budapesten, profiljában a metróépítés eddig nem szerepelt. A cég árajánlatában – amelynek dátuma december 19-én, tehát két nappal a közgyűlési döntés előtt kelt – nettó 45 millió forintért vállalta az első egy hónapra a munkát. A négyes metró honlapján közzétett szerződésben szerepel, hogy a szerződés meghosszabbításáról január 20-ig kell megállapodni. A BKK Közút árajánlata szerint 2015 végéig összesen nettó 1,6 milliárd forintért vállalnák a munkát - pont annyiért, amennyiért a Metróber vállalta volna a közbeszerzési ajánlatában.
Tízmilliárdos tét
Városházi forrásból a hvg.hu úgy értesült, a döntéssorozat hátterében elsősorban azt állt, hogy a BKK, illetve a városvezetés sokallta az Eurometrónak eddig kifizetett összeget, ami a BKV DBR Metró Igazgatóságának összesítése szerint 2006 óta majdnem nettó 7,8 milliárd forintra rúg. Másrészt a városvezetés azt reméli, hogy szorosabban kézben tarthatják a projektet, ha egy fővárosi cég veszi át a mérnöki feladatokat, hiszen a három oldal (megrendelő, kivitelező és mérnök) közül kettő fővárosi befolyás alatt áll.
A mérnökváltás ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz. A jelenleg 77 százalékban kész négyes metrónak egyrészt a finanszírozási szerződés szerint 2014. március 31-ig el kell készülnie, vagyis ekkor már közlekedniük kell a szerelvényeknek, a projektet pedig legkésőbb 2015. július 31-ig le kell zárni. A metróépítésben járatlan új mérnöknek azonban először bele kell tanulnia a munkába (még akkor is, ha vannak olyan szakemberei, akik értenek a FIDIC-eljáráshoz, illetve átveszi az Eurometro embereinek egy részét), ami biztosan lassítja a munkát.
A másik kockázat pénzügyi jellegű, hiszen a legfrissebb számítások szerint közel 400 milliárd forintba kerülő metrószakasz építése során a kivitelezők különböző jogcímeken hatalmas összegű többletköveteléssel álltak elő: az új finanszírozási szerződésben összesen 67,5 milliárd forint követeléssel számolnak. Ezek abból fakadnak, hogy a vállalkozók nem fogadták el a mérnök korábbi döntéseit, hanem döntőbizottság előtt, vagy bíróságon követelik a pénzt. Ezekben az eljárásokban a mérnöknek kell majd adatokat szolgáltatnia, vagyis sokmilliárd forint múlik rajta.
A BKV szerint ez az út járható
„A projekt nem maradhatott mérnök nélkül, mérnök hiányában ugyanis le kellett volna állítani a munkálatokat, aminek beláthatatlan anyagi következményei lehettek volna a városra nézve” – írta kérdésünkre a BKV, amely szerint az Eurometro nem volt hajlandó rövidtávra, a KDB eljárásainak lezárultáig megkötni a szerződést, hanem 2014. március 31-ig akart szerződést hosszabbítani. A BKV szerint jelenleg az tűnik „a legelfogadhatóbb alternatívának”, hogy január 31. után is a BKK Közút lesz a mérnök, „jelenleg a szerződéshosszabbítás jogi lehetőségeinek vizsgálata zajlik”.
A BKV szerint a mérnökváltásnak nincsenek kockázatai, a döntés „a BKV és a főváros jogi lehetőségeinek figyelembevételével született”. A BKK Közút, illetve jogelődje, az FKF Zrt. közútfenntartási ágazata a BKV szerint évek óta vesz részt műszaki ellenőrként a fővárosi út- és hídfelújítási projektekben. „Nyilvánvaló, hogy a cég fő profilja miatt nem rendelkezett minden területen speciális szakemberekkel, azonban ezen - alapvetően épületgépészeti és villamossági, valamint vasútbiztosítói berendezési - szakemberek felvétele 2012. január 2-ával megkezdődött” – írták a szakember-állományt firtató kérdésünkre.
A mérnökváltás miatti esetleges késedelemmel kapcsolatban feltett kérdésünre a BKV azt írta: átadás-átvételi folyamat már 2012 december végén megkezdődött, a BKK Közút munkatársai pedig „minden számukra kijelölt egyeztetésen, értekezleten megjelentek és ellátják a mérnöki feladatokat”. A mérnökváltás a BKV szerint nem okozhat késedelmet, ugyanakkor a zavartalan munkavégzést nehezíti, hogy az Eurometro „vonakodik átadni” a dokumentációs rendszer és adatbázis informatikai hozzáférését, illetve megnehezíti, hogy emberei az új mérnöknél vállaljanak munkát.
A BKV állításaival kapcsolatban megkerestük az Eurometro Kft-t, válaszaikat később közöljük. | Itthon: Nemzetbiztonsági trükkel mászna ki a 4-es metró csapdájából a BKV | null | https://hvg.hu/itthon/20130109_negyes_metro_mernok_nemzetbiztonsag |
2023-07-30 09:43:00 | A kőolajban és földgázban gazdag autokratikus rendszerek magánrepülői feltűnően gyakran járnak Genfbe, Bázelba, Londonba és más pénzügyi központokba brit tudósok szerint. | true | null | 1 | G7 | null | Az utóbbi években a magyar politikai és gazdasági elit, valamint a politikai elit hirtelen meggazdagodott családtajgainak körében is feltűnően megnőtt a magánrepülőgép-használat népszerűsége.
Ez nem ismeretlen dolog a világban, sőt Magyarországnál jóval szegényebb országokra is jellemző, hogy a magánrepülőzés és a luxusfogyasztás más feltűnő formái nagy népszerűségnek örvendenek a politikai elit és kapcsolt részeik körében. A londoni King’s College kutatói szerint ezen repülőutak követése és elemzése a kleptokrata, azaz az államkasszát magáncélokra használó rezsimek működésébe is mélyebb betekintést adhat, és a közös minták feltárása mentén a közvagyonnal való visszaélés különböző formáira is indirekt bizonyítékot szolgáltathat.
Mamadou Sacko, Pierre-Louis Vézina és Inês Conde egy közelmúltbeli összefoglalójában például az egyes fejlődő országok vezetésének magánrepülő-használatát vetette össze az adott országok egyes gazdasági jellemzőivel, és arra jutott, hogy a kőolajban és földgázban gazdag, de kevés belső fékkel és egyensúllyal találkozó rezsimek vezetői feltűnően sokat járnak nagy nemzetközi pénzügyi központokba.
Genf, Bázel, London
A kutatók a Dictator Alert nevű közösségi projekt által begyűjtött adatokat nézték át, amelyek autokratikus rezsimek elitjének globális pénzügyi központokba – egyebek mellett Genf, Bázel, Párizs, London, New York – tartó repülőútjait követi nyomon. Ezeket a repüléseket az érintett országok nyersanyagvagyonával vetették össze, miután ez hagyományosan jó indikátora a kleptokráciának: skandináv közgazdászok egy 2017-es tanulmányban arra jutottak, hogy a fejlődő országokban az állami olajbevételek nagyjából 15 százaléka megy közvetlenül a rezsim zsebébe, és az olajár duplázódása jellemzően 22 százalékos növekedést hoz az ilyen pénzügyi központokban parkoltatott vagyonban.
Az összevetésből az jött ki, hogy népszerű globális pénzügyi központokba tett magánrepülős látogatások mértéke erős összefüggést mutat az adott ország kőolaj-vagyonával. A legnagyobb magángép-használók az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia és Bahrein, és természetesen az orosz és az azeri elit is rengeteget utazott Genfbe, Párizsba és Londonba magángépein, legalábbis 2019 és 2022 között, amely évekből az adatok származnak.
Ennél is érdekesebb, hogy kiemelkedő a fentieknél jóval szegényebb afrikai olajdiktatúrák magángép-használata is: Gabon, Egyenlítői Guinea, Angola és Líbia is az élmezőnyben szerepel. Míg Oroszországban vagy Szaúd-Arábiában egy jóval nagyobb gazdaság népesebb elitje repülőzik, addig Afrikában sokkal alacsonyabb fejlettségi szint és sokkal mélyebb társadalmi nélkülözés mellett egy jóval szűkebb elit használja magáncélra az ország erőforrásait.
A kutatók ezt Egyenlítői Guinea alelnökének, Teodoro Nguema Obiang Mangue példáján vezetik le, aki egyébként az 1,6 milliós országot 1979 óta vezető diktátor, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo fia. Bár a méretéhez képest számottevő olajkinccsel rendelkező ország egy főre eső GDP-je afrikai összevetésben relatíve magas, a lakosság több mint kétharmada a szegénységi küszöb alatt él. Teodoro Nguema Obiang Mangue ennek ellenére egyebek mellett egy 35 millió dollárra taksált malibui villát, egy magánrepülőt, egy szuperjachtot, valamint impozáns sportautó-kollekciót is összegyűjtött.
Nemrég a nem a korrupcióellenes harc vezéreként ismert Dél-Afrikában két villáját és jachtját is lefoglalták, és korábban a szintén nem a feltűnő vagyonok forrásának kajtatásáról ismert Svájcban tizenegy sportautót koboztak el tőle (ezeket később 27 millió dollárért árverezték el), ahogy az amerikai villát már 2014-ben elkobozták korrupció vádjával. Ezzel együtt magángépe 2019 és 2022 között is tíz utat tett Madridba (Egyenlítői Guinea spanyol gyarmat volt), valamint Dubajban, Genfben, Milánóban és Rómában is féltucatszor fordult meg, míg tucatnyi isztambuli és néhány párizsi, washingtoni és moszkvai út is belefért.
A hasonló szereplők között van Islom Karimov néhai üzbég diktátor lánya, Gulnara Karimova, aki Obianghoz hasonlóan az Instagramon is közvetítette nagyzolását. Apja halála után azonban kiesett a pikszisből, és az Egyesült Államok 850 millió dollár értékű vagyont foglalt le tőle.
Katar, Glencore
A katari rezsim, amelynek nemzetközi pénzügyi befolyásszerzése a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának megszerzése óta erős sajtófigyelmet kapott, elsősorban az Egyesült Királyságba szeret repülni, 2019 és 2022 között több mint 350 alkalommal landoltak Londonban, míg a második helyezett Iszambul és Párizs alig több mint száz úttal szerepel, míg New York-i, nizzai, Los Angeles-i útjaik száma nem érte el a százat sem, Genfben, Milánóban és Rómában pedig 50-nél is kevesebbszer jártak az államhoz köthető gépek.
Ez részben annak a jele, hogy a katari rezsim jelentős londoni befektetésekkel rendelkezik, mint például a patinás Harrods áruház, a Heathrow repülőtér, a Barclays bank, a Sainsbury’s üzletház, a Shard nevű ikonikus felhőkarcoló, valamint számos további nagy értékű ingatlanprojekt. Ugyanakkor a kutatók által idézett mélyebb megoldás, hogy a brit parlamentáris rendszer kedvező táptalajt biztosít a katari dinasztia külföldi pénzügyi tevékenysége számára: a parlamenti lobbizás csatornái minden vagyonos entitás előtt nyitva állnak; az ingatlanpiac vonzza a szupergazdag befektetőket; a fegyveripari jelentős politikai befolyása miatt a katonai megrendeléseken keresztül is jól puhítható a brit elit.
Vézina korábbi kutatásaiból az is kiderül, hogy a katonai költés kéz a kézben jár az olajkinccsel, és a fegyverkezésre is jelentős összegeket fordítanak az országuk nyersanyagvagyonából frissen meggazdagodott elitek. A nem demokratikus, magas korrupciós mutatókat produkáló fejlődő országok egy nagyobb olaj- vagy földgáz-lelőhely feltárását követő öt évben átlagosan 30 százalékkal növelik fegyverimportjukat. Ez a hatás ugyanakkor általában inkább az Oroszországból és Kínából származó importot növeli rövidebb távon; az amerikai, brit, francia vagy svéd beszerzések inkább a hosszabb ideje vagyonos, nagyobb összegek felett diszponáló olajmonarchiákra jellemző, mint például Szaúd-Arábia.
De a magánrepülőzés nemcsak a kőolaj- és földgázvagyon esetében feltűnő jelenség, a bányászati vagyon birtokosai, illetve annak kiaknázói is kiveszik a részüket a dologból. A Glencore nevű svájci központú bányászati és nyersanyagkereskedő vállalatot 2022-ben azért büntették 280 millió fontra az Egyesült Királyságban, mert magángépekkel szállította a különböző szolgáltatási díjként és üzleti kiadásként elszámolt kenőpénzeket Kamerunba, az Egyenlítői Guineába, Elefántcsontpartra, Nigériába és Dél-Szudánba.
A kuatók elismerik, hogy a magángép-használat csak a nép kifosztásának közvetett jele, de a repülők követését manapság a sajtó és a hatóságok is egyre gyakrabban használják a közpénz törvénytelen privatizációjának feltárására, és a módszer az ilyen rezsimek külföldi befolyásszerzési kísérleteire vonatkozóan is hasznos információkkal szolgálhat. | A kormányzati magángép-használat jól leköveti a közvagyon fosztogatását | null | https://g7.hu/vilag/20230730/a-kormanyzati-magangep-hasznalat-jol-lekoveti-a-kozvagyon-fosztogatasat/ |
2017-10-24 20:45:00 | Hiába kérdezték a kormány tagjait, mit gondolnak a letelepedési kötvényekről, a válasz minden várhatónál rövidebb és semmitmondóbb lett. | true | null | 1 | HVG | null | A letelepedési kötvényekről kérdezte az LMP-s Demeter Márta a kormány tagjait. A képviselő minden miniszternek ugyanazokat a kérdéseket küldte el. Arról kérdezte őket például, mit szólnak ahhoz, hogy az üzleten a szerinte Rogán Antalhoz is köthető offshore cégek 180 milliárd forintot nyertek, valamint hogy mára közel 13 milliárd forint veszteséget okozott a program a magyar államnak. Arról is kikérte a miniszterek véleményét, hogy az így beengedett mintegy 20 ezer ember mindössze 300 ezer euróért kapott szabad mozgási lehetőséget a schengeni övezetbe.
Mivel az írásbeli kérdésekre muszáj válaszolni, a kormány nem tehette meg, hogy nem ír semmit – valójában gyakorlatilag mégis ez történt. A kormány tagjai helyett egységesen Dömötör Csaba államtitkár válaszolt, és egyetlen mondattal lerendezte az ügyet: | Gazdaság: Egyetlen mondattal lerendezte a kormány a letelepedési kötvények ügyét | null | https://hvg.hu/gazdasag/20171024_Egyetlen_mondattal_lerendezte_a_kormany_a_letelepedesi_kotvenyek_ugyet |
2013-12-23 13:59:00+01:00 | Helmut Schmidt volt kancellárt ünneplik Németországban hétfőn a szociáldemokrata politikus 95. születésnapja alkalmából. Schmidt több mint 30 éve volt a német kormány vezetője, de jelenleg is az egyik legbefolyásosabb véleményformáló. | true | [] | 0 | null | 0 | Helmut Schmidt volt kancellárt ünneplik Németországban hétfőn a szociáldemokrata politikus 95. születésnapja alkalmából. Schmidt több mint 30 éve volt a német kormány vezetője, de jelenleg is az egyik legbefolyásosabb véleményformáló.
A Stern magazin decemberi felmérése szerint a német közvélemény Helmut Schmidtet tartja a második világháború utáni korszak legjelentősebb kancellárjának. Az 1918. december 23-án Hamburgban született politikust a németek 25 százaléka sorolja az első helyre. Schmidt után, 23 százalékkal Konrad Adenauer következik, a harmadik Willy Brandt 18 százalékkal.
A Hanza-város polgárát a higgadt és megállapodásra törekvő, de következetes szociáldemokrata politika megtestesítőjeként tartják számon. Egyik sokat idézett mondása, hogy "akinek víziói vannak, menjen orvoshoz". Nevezték már a kompromisszumok mesterének és minden európai viták közvetítőjének is.
Születésnapját állami külsőségek nélkül ünneplik, de szinte az egész ország felköszönti. Hamburgban például még a közlekedési vállalat is a város legtekintélyesebb lakosát üdvözli hétfőn, a buszok és a metrók kijelzőjén a járatszám és a végállomás mellett az a felirat olvasható, hogy "Gratulálunk, Helmut Schmidt!".
Az ARD közszolgálati televízió hétfőn egész estét betöltő dokumentumdrámát sugároz életéről, a legnagyobb példányszámú lap, a Bild pedig egész oldalas interjút közölt vele. Az elsők között gratulált a volt kancellárnak Joachim Gauck államfő. Közleményében a következő politikusnemzedékek példaképének nevezte őt, és kiemelte, hogy munkásságát "szellemi függetlenség, bátorság és kötelességtudat" jellemzi.
A szinte mindig és mindenhol - például élőben közvetített televíziós műsorban - dohányzó politikus és publicista az utóbbi években főként az uniós integrációról és az adósságválság kezeléséről fejtette ki véleményét. Az Európai Bizottság például szerinte "másod- és harmadrangú problémákkal" foglalkozik és cselekvésképtelen, az egyetlen hatékonyan működő uniós intézmény pedig az Európai Központi Bank.
Schmidt megengedheti magának ezt a hangnemet, hiszen ő Németországban az idős, tekintélyes államférfi, az "elder statesman, aki kivonhatja magát a konformitás nyomása alól" - vélekedett a napokban az ARD-nek nyilatkozva Peer Steinbrück, Schmidt közeli barátja, a szociáldemokrata párt (SPD) volt kancellárjelöltje.
Helmut Schmidt a szülővárosában érettségizett 1937-ben, végigharcolta a második világháborút, és utána államtudományi és közgazdasági tanulmányokat folytatott a Hamburgi Egyetemen, ahol 1949-ben szerzett közgazdász diplomát. Politikai karrierje 1946-ban indult, ekkor lépett be az SPD-be, majd hét év múlva a párt színeiben bejutott a Bundestagba, a törvényhozás alsóházába. 1961-től Hamburgban volt belügyi szenátor, ő irányította a védekezést az 1962-es nagy árvíz idején.
1965-től ismét a Bundestagban dolgozott, és 1969-ben került be a kormányba. Vezette a védelmi és a gazdasági tárcát, volt pénzügyminiszter, és 1974-ben, Willy Brandt lemondása után az NSZK sorrendben ötödik kancellárjává választották. A brandti hagyományokat folytatva az európai enyhülési politika egyik kulcsfontosságú résztvevőjévé vált. Kormányzásának legfontosabb sikereként tartják számon a NATO kettős határozatának kezdeményezését 1977-79-ben, amely egyaránt szorgalmazta a kelet-nyugati tárgyalásokat és a rakétatelepítést. A szuperhatalmak közötti nukleáris erőegyensúly helyreállítását célzó kettős határozatot az SPD több szárnyának ellenállását leküzdve támogatta.
1982 őszén kisebbségi kormánya megbukott a költségvetési parlamenti vitát követő bizalmatlansági indítványt követően, de 1987-ig parlamenti képviselőként a politika első vonalában maradt. A kancellári munka befejezése után kezdte el publicisztikai tevékenységét a liberális szellemiségű hamburgi Die Zeitnál. 1987-től a hetilap főállású újságírója, 1983-tól pedig a lap szerkesztőbizottsági tagja, társkiadója lett.
Helmut Schmidt csaknem ezer cikket és esszét írt, és megjelent csaknem 30 kötete. Írásai révén a pártok fölött álló, csak a közjót szem előtt tartó erkölcsi tekintélyt tisztelik benne Németországban és szerte Európában. 2008-ban magyarul is megjelent könyvében, a Nyugállományban (Ausser Dienst) az emberiség jövőjét, a várható politikai-gazdasági trendeket, a civilizációt fenyegető veszélyeket boncolgatja. | Világ: Merkel 95 éves elődjét köszöntik a németek | 0 | https://hvg.hu/vilag/20131223_Merkel_95_eves_elodjet_koszonti_egesz_Nem |
2008-10-06 00:00:00 | NATO-tagállamok megosztottak abban a kérdésben, hogy szükség van-e az új tagok védelmét célzó vészhelyzeti tervek kidolgozására - közölte hétfőn egy amerikai katonai illetékes, hozzátéve: ez a kérdés a hét második felében Budapesten tartandó informális NATO védelmi miniszteri tanácskozáson is szóba kerül majd. | false | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | NATO-tagállamok megosztottak abban a kérdésben, hogy szükség van-e az új tagok védelmét célzó vészhelyzeti tervek kidolgozására - közölte hétfőn egy amerikai katonai illetékes, hozzátéve: ez a kérdés a hét második felében Budapesten tartandó informális NATO védelmi miniszteri tanácskozáson is szóba kerül majd.
A NATO-nak jelenleg nincsenek olyan sürgősségi tervei, amelyek egy támadás esetén az összes új tagállam védelmét céloznák. Márpedig ez a kérdés a grúziai orosz katonai beavatkozás nyomán számos, a szervezetbe a közelmúltban bekerült kelet-európai és balti NATO-tagállam számára kulcsfontosságúvá vált.
A név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes szerint a probléma immár átpolitizálódott: kell-e ilyen terveket készíteni, vagy – a lépés “üzenete", a várható orosz reagálás miatt – óvakodni kell ettől?
Mint az illetékes közölte, a NATO európai erőinek főparancsnoka, John Craddock amerikai tábornok szerint a sürgősségi tervek készítése teljesen normális lépés lenne. Mindenesetre Craddock megvitatta a kérdést Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral, mert szeretné tisztán látni, hogy mennyire kap szabad kezet a tervek kidolgozásánál.
A NATO alapokmánya előírja, hogy a katonai szövetség segítséget nyújt bármely tagállamának, ha azt támadás éri. | Megosztott a NATO Budapest előtt | 0 | https://24.hu/belfold/2008/10/06/megosztott_nato_budapest_elott |
2015-04-16 12:37:00 | Ötszörös főigazgató, többszörös kurátor, egyetemi tanár, milliárdos, a NER hivatalos történésze. A közalapítványa körüli birodalmat és projektjeit tavaly két-, korábban egymilliárd forinttal támogatta az állam. Idén viszont nem megy simán a pénzszerzés. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | „Mária most szembesült először azzal, hogy nem kap bemondásra egymilliárdot, csak akkor finanszírozza a Miniszterelnökség a Sorsok Háza projektet, ha pontosan tudja, hogy milyen lesz a kiállítás” – magyarázta egyik kormányzati forrásunk a Lázár János és Schmidt Mária közötti feszültség okát. Pedig korábban kiváló volt a kapcsolatuk, Schmidt már két ízben is „eladta” Lázárnak a Terror Háza klónjait: a Hódmezővásárhelyen 2006-ban nyílt Emlékpont nevű múzeumot, illetve korábban a Holokauszt Múzeumot. Mindkettőt zömében a Terror Háza stábja – és F. Kovács Attila építész – készítette bérmunkában.
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Forrásaink szerint Schmidt kegyvesztettsége mögött az állhat, hogy ő beszélte tele Orbán Viktor fejét azzal, amit már a Terror Háza-koncepció is sugall, miszerint a náci megszállással Magyarország elveszítette függetlenségét és cselekvési szabadságát, és csak a rendszerváltással kapta vissza. Ennek hangsúlyozását a bal- és liberális oldalon úgy értelmezik, hogy felmenti a magyar politikát és a társadalom érintett részét a holokausztban játszott felelősség alól. Schmidt és Kerényi Imre eszelte ki e nézet kivetüléseként a német megszállási emlékművet. A „szörnyű giccs” – ahogy az egyik kormánytag fogalmazott a Narancsnak – hatalmas botrányt okozott, és bár az emlékműügybe az Orbán-kormány beleállt, a miniszterelnöknek idővel leesett, hogy rossz lóra tett. Más forrásaink szerint a kormány egyelőre nem akarja elvenni a Sorsok Háza-projektet Schmidttől, mert „nem lát mást, aki meg tudná csinálni”, de nem vállalja be, hogy a zsidó szervezetek jó részének ellenkezése dacára valósuljon meg. Schmidt Mária sem engedheti meg magának, hogy összevesszen a kormánnyal, hiszen nemcsak a Sorsok Háza, hanem a Terror Háza és a körülötte létrejött tudományos birodalma is, benne a XX. és XXI. Század Intézet adóforintokból épül.
Nagyon félnie azért nem kell. A Terror Háza „örökös” főigazgatójának, Schmidt Máriának és néhai férjének, Ungár Andrásnak szerteágazó pártbeli és üzleti kapcsolatai minden alkalommal, minden kormány alatt megvédték pozícióját, büdzséjét. Ungár András 2006-ban, 52 éves korában hunyt el, mintegy ötmilliárdos vagyont hagyott a feleségére. A Magyar Nemzetben barátja, Bayer Zsolt búcsúzott tőle. Madách téri irodaépületének földszinti részét 2005 nyarán fél évre átengedte a Fidesz által meghirdetett nemzeti konzultációnak. Zoltai Gusztávnak állítólag nagyon rosszulesett, hogy Schmidt Mária egyszer lemunkásőrözte, holott Schmidt apósával, Ungár Lajossal együtt húzták a fegyverszíjat az ’56-os forradalom utáni rendteremtésben elévülhetetlen érdemeket szerzett félkatonai szervezetben. A szociológus végzettségű Ungár András Lupis József bróker (akit 1998 nyarán sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt elítélték, és aki 2003 áprilisában szabadult, kedvezménnyel) mellett kezdte karrierjét, de nagy vagyonra a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. 1997-es megvételével tett szert. A cég két legnagyobb tulajdonosa Nobilis Kristóf és Ungár András volt. A 2013-ban 369 milliós adózott eredményt produkáló cég igazgatótanácsának tagjai többek között Nobilis Kristóf, Spéder Zoltán, valamint Schmidt Mária lánya, Ungár Anna. A cégben 24,62 százalékos részesedése van a Schmidt család (Mária és két gyermeke, Ungár Anna és Péter) tulajdonában lévő, Ungár Andrástól örökölt Pió 21 Kft.-nek. A BIF portfóliójába tartozott a maguktól táguló lakásokat is magába foglaló Pasa Park, ahol a fideszes elit, Rogán Antal, Varga Mihály is bevásárolt. Ungár Anna a Várhegyi Attila által vezetett és jelenleg a felesége, Várhegyiné Fekete Marianna által birtokolt Prestige Média Kft.-ben is tag volt 2006 és 2011 között. A Prestige Média sokat dolgozott önkormányzatoknak, például a hódmezővásárhelyinek 2010-ben 96 millióért készített városmarketinget.
Schmidt Mária Kövér Szilárddal (Kövér László öccse) és Várhegyi Attila feleségével együtt a 2010-ben megszűnt Magyar Egyetemi Kiadó Kft.-ben volt tag. A cégjegyzékből idén februárban törölt ART-EAST XXI. Kiadó és Nyomdaipari Kft.-ben az egész Schmidt család és Várhegyiné is érdekelt volt egy időben. A magán- és a közszálak összefonódnak, (Várhegyiné) Fekete Marianna történetesen a Terror Háza gazdasági igazgatója is. De a baloldalon is voltak Schmidtnek támogatói; amikor a 2006-os választási vereség után a jobboldalon Orbán Viktor leváltásán munkálkodott, Bajnai Gordont is Schmidt és milliárdos üzletfeleinek baráti köréhez tartozóként emlegették.
Kormányokon átívelő
A schmidti birodalom alapja az 1999-ben alapított Közép- és kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért (KTTK) Közalapítvány. Az első Orbán-kormány legelső költségvetési törvénye megvonta a Politikatörténeti Intézet 50 millió és az 1956-os Intézet 67 millió forintos állami támogatását, és éppen 117 millió forintot jutatott az újonnan létrehozott közalapítványnak, amely akkor még csupán a XX. Század Intézetet működtette, és célja a Terror Háza felépítése volt. Az Andrássy út 60.-at 800 millió forintért vásárolta meg az állam a közalapítvány számára, 2,7 milliárdért újította fel és rendezte be. (Összehasonlításul: a Sándor-palota kijött 2,2 milliárdból.) A közalapítvány székhelyeként kaptak egy XII. kerületi, Határőr úti ingatlant is. 2002-ben egy debreceni közalapítványt is magukba olvasztottak azért, hogy egy esetleges kormányváltás után a biztos fideszes bástya, Debrecen nélkül ne lehessen hozzányúlni a KTTK-hoz.
Fölösleges volt az aggodalom: a szocialisták és szabaddemokraták ellenzékként hevesen támadták ugyan a projektet, és kormányra kerülve morfondíroztak a névváltoztatáson vagy legalább a kiállítás „kiegészítésén”, ám végül megelégedtek azzal, hogy a Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter által három évre előre garantált (!) évi 330 millió forintos állami támogatást a parlament – Pető Iván javaslatára – 2003-ban 150 millióval csökkentette. A maradék 180 milliós támogatással még így is az átlagnál jobban finanszírozott lett volna a jelentős saját bevételekkel is rendelkező múzeum, amely valódi közgyűjteményi munkát nem végzett sem akkor, sem ma. (A hatalmas, állandó restaurálást, folyamatos feldolgozást igénylő tárgyegyüttessel rendelkező Közlekedési Múzeum és Néprajzi Múzeum kapott akkoriban 230 millió forintot.) Ám Schmidt Mária nem hagyta magát, a múzeum bezárásával fenyegetett. A magát árokbetemetőként meghatározó Medgyessy Péter miniszterelnök erre úgy megijedt, hogy 100 milliót rögtön visszaadva végül 297 millióra emelte a dotációt, és a Terror Háza váratlan meglátogatásával legitimálta a projektet. A szocialisták nyolc évük alatt nem nyúltak hozzá a közalapítvány kuratóriumához, elfogadták azt fideszes territóriumnak.
Mégis, bár múzeuma állam volt az államban, Schmidt nem volt elégedett. 2008-ban nyílt levelet írt Hiller István kulturális miniszternek azt kérve, „járjon közbe, hogy a XX. és a 2000-ben megalapított XXI. Század Intézet a Politikatörténeti Intézethez és 1956-os Intézethez hasonló támogatást kapjon”. Hiller teázni hívta az intézetek vezetőit, hároméves kutatási tervet kért tőlük, azt ígérve, hogy ennyi időre biztosítja a költségvetést. Úgy gondolta, egészséges volna, ha a politikai pártok szellemi hátországaiként is működő intézetek finanszírozása nem azon múlna, hogy épp melyik kormány van hatalmon. Aztán beütött a válság, és az egészből semmi sem lett, de 2008-ban a Terror Háza azért megkapott egy 1,2 milliárdos uniós projektet. Az uniós pénzek elosztásáért 2007-ig Bajnai Gordon felelt, aki a projekt indulását – már miniszterelnökként – közös sajtótájékoztatón jelentette be Schmidt Máriával. Az Emlékpontok című program költségvetésének egy részét a programban részt vevő iskolák kapták eszközbeszerzésre, 549 milliót pedig a közalapítvány költhetett el. 3200 interjú készült el, a diákok által felvett, alig kontrollált beszélgetések történeti és oktatási értéke csekély. Legalábbis erre utal, hogy a projekt honlapján, amelyen a felvételeknek csak egy része tekinthető meg 2001 óta, nem észlelni semmilyen aktivitást. (Az interjúk nem lettek leírva, kevés kulcsszóra lehet keresni.) Viszont jutott pénz a Terror Háza számára eszközbeszerzésre és tudományos kuratórium felállítására, melynek elnöke Schmidt Mária volt, havi 300 ezer forintért. Ezen kívül is számos projektet támogatott a költségvetés: 2006-ban 24 millió jutott az Emlékfal, 2009-ben 19 millió a Vasfüggöny emlékmű felállítására. De ez a pénz sem volt elég. Amikor 2009-ben valamennyi alapítvány költségvetését csökkentette a kormány – a KTTK-ét évi 240 millióról 210 millióra –, Schmidt Mária ismét a bezárással zsarolta a szocialista kormányzatot. Egy Hiller Istvánnak címzett levélben több mint 90 milliót követelt, mondván, anélkül a múzeum nem tud működni. A sértő hangnemű levélre adott választ nem ismerjük, vélhetően elutasító volt. Erre Schmidt régi ismerősénél, Bajnai Gordon miniszterelnöknél jelentette fel Hillert, aki egy Szigetvári Viktor államtitkár aláírásával ellátott levél tanúsága szerint 60 millió forint plusztámogatást juttatott Schmidtéknek a kormányzati tartalékalapból.
A sok nélkülözés után, 2011-től eljött a Kánaán: egyszerre két minisztérium (az Emmi jogelődje és a KIM) adott működési támogatást a Terror Házának és a XX. és a XXI. Század Intézet projektjeire. Összesen 476 millió költségvetési forint landolt Schmidtnél abban az évben. 2012-ben kissé visszavettek, a normatív támogatás 235 millióra állt vissza, de nem tudunk róla, hogy bezárással fenyegetőzött volna a főigazgató. 2013 megint a bőség éve lett, közel 1,1 milliárd forint jutott nekik. A közalapítvány éves beszámolói közül a bírósági iratokban csak a legutóbbiak – a 2011., 2012. és 2013. évi – találhatók; a 2012-es beszámolót is egy évvel a törvényes határidő után sikerült beadni. A bírósági iratokban nem találtuk nyomát az alapító okiratban szereplő kötelező, évenkénti kuratóriumi üléseknek sem. Törvény adta lehetőségünkkel élve be akartunk tekinteni a közalapítvány székhelyén őrzött dokumentumokba, de erre egy hét alatt sem kaptunk lehetőséget, ahogyan más kérdéseinkre sem érkeztek válaszok. Ezért a közalapítvány gazdájához, a Miniszterelnökséghez fordultunk. Tőlük megtudtuk, hogy 2014-ben már 1,9 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek Schmidt Máriáék. A közalapítvány 2014-es mérlege még nem nyilvános, így nem tudjuk, mi lett a csaknem kétmilliárd forinttal, aminek a felét költségvetési fejezetben kapták. De a 2013-as költéseket ismerjük, amiket a majd’ félmilliárdos első világháborús megemlékezések dobtak meg, merthogy ezek is Schmidthez tartoznak.
Talán már a kegyvesztettség jele volt, hogy a 2015-ös költségvetés tervezetében szereplő egymilliárdos támogatást végül megfelezték. Persze a helyzet nem drámai, mert a támogatás másik fele befigyelt az Emmi költségvetési során az I. világháborús centenáriumi megemlékezések címen.
Mária országa
A KTTK a XX. és a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet és a Terror Háza Múzeumot is működteti. Alapító okirata szerint az intézetek „első főigazgatója” Schmidt Mária, aki az operatív irányításra igazgatókat nevezhet ki. Semmilyen korlátozás nincs arra, hogy Schmidt meddig töltheti be e tisztséget, pályáztatási kötelezettsége nincs a közalapítványnak. Nem tudható, hogy a közalapítványnál betöltött öt főigazgatói funkciójáért, egyéb kuratóriumi tagságaiért mennyi fizetést vesz fel. Közérdekű adatigényléssel fordultunk ezért a közalapítványhoz, de nem kaptunk választ. Az intézetek költségvetéséről a közalapítvány dönt, ezekről az összegekről sem számoltak be lapunknak, de valószínűleg nem árulnának el túl sokat a számok, hiszen az intézetek és a múzeum között átfedések vannak munkatársakban, projektekben egyaránt. Kivéve a Habsburg Történeti Intézetet (HTI): a kormány 2010-ben számos közalapítvánnyal együtt azt is megszüntette, amely a HTI-t tartotta fenn, így került át a schmidti közalapítványhoz. Csak a vezetője, Gerő András maradt, illetve néhány általa szervezett program, aminek a költségvetését a közalapítványtól kell igényelni – mondta lapunknak Gerő András, a HTI igazgatója.
A Terror Háza Múzeum vezetősége így áll fel: a főigazgató Schmidt Mária, a koordinációs igazgató Fekete Mariann, a programigazgató Tallai Gábor. Schmidt az éves jelentéseiben panaszkodik a múzeum állapota miatt, a felújítás természetesen az állam dolga. Időszaki kiállításaik mostanában alig vannak, honlapjuk szerint az épületben legutóbb 2013-ban Szolzsenyicinről rendeztek tárlatot, de számos megemlékezést, könyvbemutatót, beszélgetést, konferenciát szerveznek. A hatvan főt foglalkoztató múzeum látogatottsági adatai jók, 2012-ben 257 ezer vendég vett belépőjegyet.
A XX. Század Intézet 1999-ben, a közalapítvánnyal együtt jött létre. Feladata a „magyar és a közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek, összefüggéseinek kutatása, feldolgozása és bemutatása”. Honlapja szerint a munkatársai Schmidt Mária főigazgató, Tallai Gábor programigazgató és Békés Márton kutatási igazgató. Egy másik, szintén az intézetet bemutató saját szájton további hét munkatársat is felsorolnak. Ők azonban lehet, hogy csak ideiglenesen, a több évre tervezett első világháborús megemlékezések idején dolgoznak az intézetnek. Hét könyvet adtak ki eddig, például Schmidt Máriától, Bayer Zsolttól és Jonah Goldbergtől; utóbbitól a Liberálfasizmus című munkát. A XXI. Század Intézet 2000-ben alakult, sokáig Fricz Tamás volt a tudományos igazgató. Primitív kivitelű honlapjuk szerint az intézet munkatársai Schmidt Mária főigazgató, Fekete Marianna koordinációs igazgató, Tallai Gábor programigazgató. Eddig tíz könyvet jelentettek meg, zömében az intézet évkönyveit, de Fricz Tamás, Áder János és Schmidt Mária egy-egy műve – jórészt politikai pamfletek – is itt látott napvilágot. Rendezvényei között egyetlen kivétellel csak 2010 előtti események szerepelnek. E tudományos hálózat legfiatalabb ágacskája a 2011 őszén alapított Kommunizmuskutató Intézet, amelynek célja, hogy „összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit”. Eddigi egyetlen „befejezett” projektjük, hogy honlapjukon közölték a kommunista vezetők nevét, életrajzát. Ám a megjelenés pillanatában erről is kiderült, hogy nem a saját kutatásaikra alapoztak, hanem egy 1989-es segédkönyvet tettek fel a netre. Ezért lehetett számos orbitális hiba az adatbázisban, egy ideig idősebb Antall József is szerepelt a kommunista vezetők listáján (ezt eltávolították), de az életrajzokat máig nem frissítették, így például Medgyessy Péterről nem említik meg, hogy miniszterelnök lett volna. Gondosságukra jellemző, hogy weblapjuk egyik oldalán 104, a másikon 532 életrajzot ígérnek. Az intézet munkatársai (Schmidt Mária főigazgató, Markó György igazgató, Horváth Miklós főmunkatárs, Tallai Gábor programigazgató, Szabó Ákos történész, és történésznek címezve egy frissen végzett és egy jelenlegi egyetemi hallgató) most, hogy a bűnösökön túl vannak, az áldozatok számbavételével vannak elfoglalva. Összesen négy saját programjuk szerepel a szájton, a legutolsó tavaly nyári. A sok, saját maguknak rendezett konferencia, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés között nem találtunk olyan tudományos, muzeológiai produktumot, amely akár csak részben igazolná a Schmidt Mária Potemkin-falujára az évek során elköltött milliárdok indokoltságát.
Megállt az idő
A KTTK kuratóriuma élén a 80 esztendős Balás-Piri László áll. Róla annyi tudható, hogy 1956 után bebörtönözték, kirúgták a gyógyszerészeti karról, a Kádár-kor végén előadóművészként kereste a kenyerét, és a rendszerváltás után a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alelnöke lett. A kuratóriumban kezdettől ott van természetesen Schmidt Mária, aki most már az „alapítvány főigazgatója” is, az emblematikus jobboldali történész, Tőkéczki László mint elnökhelyettes és Kapronczay Károly orvostörténész, aki Antall József munkatársa volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Tóth Gy. Lászlót – aki Schmidttel együtt az első Orbán-kormány idején miniszterelnöki főtanácsadó volt – 2013-ban Granasztói György történész, egyebek mellett a Corvin-lánc Iroda vezetője váltotta. (Bár a közalapítvány honlapján egyelőre nem sikerült átvezetni a változást.) A kuratórium elnöke 150, a tagok 75 ezer forint havi tiszteletdíjat kapnak. A felügyelőbizottság (fb) elnöke Locsmándi Béla. Az ő karrierje a XI. kerületi Tanács VB igazgatási osztályán kezdődött 1975-ben, a rendszerváltás a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnökhelyetteseként éri, innen az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba kerül, ahol közigazgatási államtitkárságig viszi a Boross-kormány idején. Aztán visszamegy ügyvédnek, de 2012 és 2013 között ismét visszatér a politikába, és a KIM helyettes államtitkára lesz. Az fb-ben egyébként megfordult egy időben Balog Zoltán lelkész, jelenlegi emberierőforrás-miniszter is, 2013-tól pedig tagja lett M. Kiss Sándor, aki a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Történettudományi Intézetének vezetője, ahol Schmidt is tanít 1996 óta. A testületben harmadikként Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke foglal helyet.
Megnyerte az I. világháborút
A 2013-as központi költségvetésbe beállított 203 millió forintos működési támogatás mellett a közalapítvány a Miniszterelnökségtől 100 milliót kapott a Sorsok Háza „társadalmi és szakmai fundamentumainak” megteremtésére. 200 milliót a KIM-től a Közös siker – rendszerváltás című projektre, aminek az Omega- és Scorpions-koncert volt a fénypontja. A Miniszterelnökségtől további 107 millió forint jött két internetes portálra: a BudaPost angol nyelvű magyar lapszemle bőven idéz baloldali lapokból is, de az összefoglalókból alapvetően a kormány jön ki jól. Még viccesebb a Metazin, ami külföldi lapokat szemléz, s a legtöbb cikk valahogy a kormány intézkedéseit, filozófiáját támogatja. A legutolsó posztok például mintha egy Orbán-beszéd fejezetei lennének (Az európai eszme válsága; Kelet-Európa jobban teljesít; Civilizációk háborúja Európában; Globális agyelszívás; Nem mindenki Charlie; Vasárnapinyitvatartás-vita Franciaországban stb.). A legnagyobb 2013-as támogatást, 465 millió forintot az I. világháborúval kapcsolatos megemlékezések koordinálására kapták 2013-ban a KIM-től. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint tavaly további 800 millió forint ütötte a markukat, s mint írtuk, idén is kinéz még félmilliárd. A centenáriumi bizottság elnöke Balog Zoltán miniszter, a kuratórium tagja Schmidt Mária is. A bizottság mellett működő tudományos tanácsadó testület elnöke Schmidt Mária, a lebonyolító pedig a közalapítvány által létrehozott XX. Század Intézet. Ennek nyilvános döntéseiből kiderül, hogy március elsejéig 487 millió forintot osztottak ki 230 pályázatra. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy Schmidt nyilatkozata szerint 300 millióból készíti az intézet a Várkert bazár várhatóan idén májusban megnyíló központi kiállítását, akkor sem tudjuk, hol van csekély 478 millió forint a 2013–2014-es keretből. (Az Igazságügyi Minisztérium részére még nem nyújtotta be a közalapítvány a 2014-es elszámolást.) Így aztán az is magyarázatra szorul, hogy az intézet miért jelezte tavaly áprilisban: forráshiány miatt nem tud több pályázatot kiírni. | Az ötszörös főigazgató - Schmidt Mária univerzuma | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-otszoros-foigazgato-94274 |
null | A gazdasági semlegesség és a nemzeti konzultáció a magyar emberekről szól – mondta a a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. | true | [
""
] | 0 | BOON | null | - A blokkosodás, amit ők akarnak, nekünk nagyon rossz - fogalmazott Menczer Tamás a Facebook-oldalára pénteken felötlött videóban az Európai Unió gazdaságpolitikájára utalva. A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója elmondta, hogy hazánk magyar választ ad a gazdasági semlegességgel.
A gazdasági semlegesség, és amiről majd most a nemzeti konzultációt indítjuk, mindannyiunkról szól
- tette hozzá.
Menczer Tamás jelezte, a gazdasági semlegesség a családok támogatásáról, a vállalkozók támogatásáról, a lakhatás biztosításáról, megfizethető lakhatásról, a munkáshitelről, a 13. havi nyugdíj megvédéséről, az eddigi eredményeinkről és a jövőbeni céljainkról szól.
"A gazdasági semlegességet úgy lehet megfogalmazni, hogy mi a világon minden irányban szeretnénk együttműködni. Keletre is, nyugatra is, délre is"
- ismertette.
A kommunikációs igazgató elmondta, hogy csak így lehet három-hat százalékos gazdasági növekedést elérni a jövő évben, és ez a növekedés teszi lehetővé azt, hogy az embereket érintő intézkedéseket végre tudjuk hajtani.
Közösen meg tudjuk csinálni, Magyarország meg tudja csinálni, és ha támogatnak bennünket a nemzeti konzultáció során, akkor meg is fogjuk csinálni
- szögezte le Menczer Tamás | Menczer Tamás: ez rólunk szól | null | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/menczer-tamas-gazdasagi-semlegesseg-nemzeti-konzultacio |
2020-02-06 00:00:00 | Diadalmas hazafias cselekedet vagy érzéketlenség? Eltérően ítélik meg az érintettek a koronavírus miatt Kínából kimentett orosz állampolgárok hazatérését. Közben orosz tudósok is azt mondják, közel állnak egy vakcina kifejlesztéséhez. | false | [
"koronavírus",
"oroszország",
"evakuálás",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | "Úgy szállítottak bennünket, mint a krumplit, étel és wc-lehetőség nélkül" – ezt panaszolták azok az orosz állampolgárok, akiket Kínából evakuáltak a koronavírus járvány miatt.
Arról meséltek, hogy fűtés nélküli katonai szállítógépeket vitték őket és annak ellenére, hogy gyerekek voltak közöttük, se meleg ruhát, se ételt, se normális illemhelyet nem biztosítottak nekik a több órás útón.
Az egész azzal kezdődött, hogy a követség nem tudta megmondani, mikor és hogyan evakuálják őket – mesélte egy Marina nevű nő, a Newsru portál szerint. A reptérig tartó buszozás a 9 órán át tartott, mert útközben többször is megmérték, hogy volt-e lázuk.
Ezek után
katonai gépre ültették fel őket, amelyen 12 órát töltöttek el, élelem nélkül.
A szibériai Ulan-Udéban üzemanyagot vett fel a gép, itt hideg tea és összefagyott étel várta a -30 fokos hidegben az utasokat. Leszállás előtt két órával közölték velük, hogy nem is ihatnak semmit, mert a gépen nincs vécé, csak vödör a szükségletek kielégítésére.
Egy másik kimentett orosz nő arról beszélt, hogy a gépen nagyon hideg volt.
Az ügy azért keltett felzúdulást, mert az orosz hatóságok patrióta pátosszal fűszerezve számoltak be honfitársaik hazaszállításáról. Így Tatjának Golikova miniszterelnökhelyettes például "humanitárius akciónak" nevezte az evakuálást és hozzátette: "nem hagyjuk cserben a mieinket. Nagyon fontos, hogy ehhez minden állampolgárunk így álljon hozzá" – közölte a kormányülésen, ahol ott volt Vlagyimir Putyin elnök is.
Alekszandr Moor, a kimentetteket fogadó Tyumenyi tartomány kormányzója – ahol az utazókat karanténban tartják – szintén csak a szép dolgokról számolt be. "Remekül működött az összes szolgálat, mindent megtettek, hogy biztonságban érezzék magukat" – mondta. Ezzel a saját lakosaira is utalt, mivel a karantént a szibériai kormányzóság központjától 30 kilométerre fekvő szanatóriumban állították fel. A komplexumot két biztonsági gyűrű és az Orosz Nemzeti Gárda egységei veszik körül.
Az egyik kimentett azt mondta, hogy 14 napig nem mehetnek ki a szobájukból, az ezt megszegők számára újraindul a 14 nap. Ezzel szemben a hazavitt britek – bár őket is bezárták – de látogathatják az épületükben található közös helyiségeket.
Az oroszok 144 honfitársukat vitték haza, miközben a hatóságok a napokban közölték, hogy náluk is megjelent a vírus – két kínai beteget találtak. A kormány szerint
fejlesztik a saját koronavírus-vakcinát, de ez másokhoz hasonlóan csak 8-10 hónap múlva lesz bevethető.
Mihail Misusztyin új miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy deportálhatják a koronavírussal fertőzött külföldi állampolgárokat.
Közben a járvány komoly csapás a festői szépségű szibériai Bajkál-tó turizmusára. Az alpesi chalet-stílusban épült szállodákból eltűnt a látogatók kétharmada: a kínai turisták, akik közül tavaly kétmillióan látogattak el Oroszországba. Mindez annak nyomán történt, hogy az orosz hatóságok lezárták a 4000 kilométeres orosz-kínai határ átkelőit, és leállították a turistautakat. Szentpétervárott a híres Marinszkij színház elhalasztotta a Kínai Nemzeti Opera társulatának fellépését "egy olyan időpontra, amikor a közönségnek már félelem nélkül élvezheti az előadást".
Nyitókép: MTI/AP/Maxim Slutsky | Spártai körülmények közt zajlott az orosz evakuálás | 0 | https://infostart.hu/tudositoink/2020/02/06/spartai-korulmenyek-kozt-zajlott-az-orosz-evakualas |
2015-10-13 00:00:00 | A Fidesz európai parlamenti képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az EP költségvetési el | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Deutsch ezt fordulatként értékelte az ügy európai kezelésében. Úgy látja, hogy az összeférhetetlenségi szabályok teljes kiüresítése volna, ha a szerződés hatályban maradhatna, szerinte egyértelműen megállapítható a politikai összeférhetetlenség az ügyben.
Deutsch Tamás ezért nem lát más jogilag elfogadható megoldást, csak a szerződés felbontását a vizsgálati folyamat végén. | Belföld: Deutsch Tamás: Fordulat Gyurcsányék ügyében - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/deutsch-tamas-fordulat-gyurcsanyek-ugyeben-1568769 |
null | A Klasszis Média által működtetett lapcsoportunk Klasszis Klub Live-jának vendége volt Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója, korábbi általános főpolgármester-helyettes, akivel beszélgettünk a Fővárosi Közgyűlésben fennálló helyzetről, Budapest költségvetéséről, a fővárost extra módon terhelő különféle adókról is. Megérdeklődtük, hogy áll a kormányzat tartozása a Lánchíd és a trolibusz-beszerzések összesen 17 milliárd forintra rúgó összegével. Megkérdeztük Kiss Ambrust a BKK helyzetéről, a lakhatási válságra adott válaszról, az AirBnb-ről alkotott véleményéről és az atlétikai világbajnoksághoz adott hozzájárulásért, az Egészséges Budapest Program keretében megígért 50 milliárd forint sorsáról is. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | Mivel a ciklus főpolgármester-helyettes nélkül kezdődött meg, de a fővárosnak, az intézményrendszernek működnie kell, ezért Karácsony Gergelynek volt az a javaslata, hogy a helyzet megoldásáig jöjjön létre főigazgatói poszt - ismertette kinevezése körülményeit Kiss Ambrus, aki október 1-je óta ilyen minőségében igazgatja Budapest ügyeit. A korábban általános főpolgármester-helyettesi pozíciót betöltött várospolitikus azt is hozzátette, ez várhatóan csak egy átmeneti állapot, és azokat a döntés-előkészítési feladatokat kell ellátni, amit eddig a főpolgármester-helyettes végzett el. Úgy véli, hatáskörszűkülésről nem beszélhetünk, mivel maga a döntés vagy főpolgármesteri, vagy bizottsági vagy közgyűlési szinten születik meg.
"Mindenki akkora pályát tud bejátszani, amekkora ambíciója van"
- fűzte hozzá Kiss Ambrus.
Mivel a főpolgármester-helyettes megszavazásához szükséges a két legnagyobb frakció (a Tisza Párt és a Fidesz) közül legalább az egyik támogatása, felvetődött a kérdés, tárgyaltak-e akár Magyar Péterrel, a Tisza elnökével vagy Szentkirályi Alexandrával, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével. Kiss Ambrus közölte, nem történt semmi ilyen egyeztetés, Magyar Pétert nem is ismeri, Szentkirályi Alexandrával pedig csak most, közgyűlési keretek között találkozott. Felidézte, a főpolgármester-helyettes jelölésének kizárólagos joga a főpolgármesteré, neki kell felmérnie, van-e elég támogatottság a helyettesének megválasztásához.
A Vitézy Dáviddal kapcsolatos kérdésünkre Kiss Ambrus elárulta, őt régóta ismeri, és tárgyalópartnerek voltak akkor, amikor Vitézy még kormányzati oldalon dolgozott. Arra a felvetésünkre, hogy vele együtt tudnának-e dolgozni, ha adott esetben mindketten főpolgármester-helyettesek lennének, Kiss azt mondta, a főpolgármester-helyettességnek három feltétele van:
az illető vállalja-e,
a főpolgármester előterjeszti-e,
a Fővárosi Közgyűlés megszavazza-e.
Kiss rámutatott, ebből a háromból egy az ő hatásköre, arra kérdésünkre pedig, hogy ha Karácsony Gergely őt jelölné, akkor vállalná-e, határozott igennel felelt. A főigazgató azt mondta, a főpolgármester-helyettesi poszt egy bizalmi viszonyon kell, hogy alapuljon, ha nem ilyen, akkor "iszonyúan kusza helyzet állhat elő".
A tét 420 milliárd forint
Budapest költségvetésének elfogadásához sok egyeztetés, illetve a realitásokkal való szembenézés szükséges - közölte Kiss Ambrus, aki úgy látja, pénzbőség esetén talán még nehezebb is ezt megalkotni. Mint mondta, a fővárosnak alapvetően három fő bevételi forrása van. Az iparűzési adó 54 százaléka a fővárosnál marad, 46 százaléka pedig a kerületeket illeti meg a forrásmegosztás alapján. A második tétel az állami feladatok ellátása alapján járó 40 milliárd forintos normatív támogatás: hajléktalanellátás, közösségi közlekedés működtetése, közterületek, temetők fenntartása, idősotthonok működtetése, kulturális intézmények működtetése után. A harmadik fő bevételi forrás pedig a térítési díjakból, közterület-használatból, parkolási díjakból, bérleti díjakból, üzemeltetési díjakból, osztalékbevételből származó források. Kiadási oldalon pedig két óriási tétel van: a közösségi közlekedés idén nagyjából 160 milliárd forintot emészt fel, a másik pedig - mint Kiss fogalmazott - "az állam működtetése", azaz a 75 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás.
Tehát miközben a fővárosnak a törvény által nagyon helyesen előírt kötelező feladatokat el kell látnia, egyértelműen nettó befizetője a kormányzatnak - hangsúlyozta Kiss Ambrus. Vagyis miközben kifizetik a közösségi közlekedés költségeit és a szolidaritási hozzájárulást, amelyek összességében 240 milliárd forintot tesznek, ezzel szemben be tudnak szedni körülbelül 400 milliárd forintot, a kettő különbségéből kell kifizetni a kamatkiadásokat, a korábbi években felvett hitelek tőketörlesztését, a kötelező feladatok ellátásának költségeit - mondta a főváros főigazgatója.
Nézői kérdésként merült fel a Biodóm befejezése, amire Kiss Ambrus úgy reagált, az kormányzati projekt, a főváros fejlesztési pénzt nem tett bele, csak a működést, az állagmegóvást finanszírozzák. A befejezéssel kapcsolatban úgy vélekedett, olyan mértékű a költségnövekedés, hogy az nemhogy a mostani, de még a 2018-as gazdasági helyzetben sem érné meg. Azt sem tudni, valaki egyáltalán végiggondolta-e, hogy ennek a beruházásnak mikor jön vissza az ára.
Budapest folyószámlája október elsején "nagyjából plusz nullás" volt, és az utolsó negyedévben még nagyságrendileg 30 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt remél a főigazgató. Ugyanakkor számítottak arra is, hogy a kormány kifizeti a Lánchíd felújítása után hátralevő 6 milliárdos tartozását, illetve a trolibuszok beszerzésének költségeit, körülbelül 11 milliárd forintot. Utóbbi esetében ráadásul a kormányzatnak csak meg kellene kötni a támogatási szerződést, és akkor be lehetne nyújtani a végszámlát az Európai Bizottságnak, akik kifizetnék ezt az összeget. Kérdésünkre a főigazgató ismertette, augusztus végén, az iparűzési adók befizetése előtt a 60 milliárdos hitelkeretből nagyjából 58 milliárd forintot használtak fel.
A Lánchíd felújítása után fennmaradt 6 milliárdos követeléssel kapcsolatban Kiss Ambrus hangsúlyozta, nem mondanak, de nem is mondhatnak le erről a pénztől, mivel kormányhatározat és a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának két határozata is áll mögötte, ők teljesítették a feltételeket. Budapest második embere szerint itt inkább "politikai kekeckedés" zajlik, míg a trolipénz kapcsán "szerencsétlenkedés" áll mögötte. Arra a felvetésükre, hogy ezt a 2022 vége óta esedékes hatmilliárd forintot a főváros 17-18 százalékos kamatra tudja csak meghitelezni, ami mellett volt egy 2023-as 17,6 százalékos infláció is, a főigazgató úgy vélekedett, a kormányzat addig húzza ennek kifizetését, míg reálértelemben elveszíti az értékét és kis túlzással egy kandelábercsere értékére csökken.
A helyi iparűzési adó átalakítására, a jövő évi növekmény elvonására vonatkozó kérdésünkre Kiss Ambrus úgy felelt, egyelőre "elég összevissza beszédet lát". Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a jövő márciusban esedékes adóelőleg alapja a 2023-as teljesítmény, a májusi befizetést és a szeptemberi úgynevezett második előleget pedig a 2024-es eredmény alapján kell fizetniük a cégeknek.
Rákérdeztünk arra a kormányzati intézkedésre, mely megtiltotta az önkormányzatoknak a faktorálást. A főigazgató emlékeztetett, nemcsak a Lánchíd- és trolipénzekre várnak egyelőre hiába, de energiatámogatásra sem tudtak pályázni. A likviditási problémákat viszont menedzselniük kellett, ezért találták ki azt, hogy a közlekedésszervezői díjból fennálló kötelezettséget egy banki konstrukció keretében, kötelezettség-átvállalással finanszíroztatták meg, és csak a következő évi iparűzésiadó-bevételből, súlyos kamatokkal terhelten fizették ki. Ez a csaknem 50 milliárd forint viszont idén sincs a bevételek között, ezért a terv az volt, hogy ezt az idei év végén is hasonló módszerrel oldják meg. Jelenleg vizsgálják, hogy milyen konstrukciók jöhetnek szóba.
Kell egy ház
A beszélgetés során szóba került a most már kormányzati szinten is kezelni kívánt lakhatási válság is. Kiss Ambrus rámutatott, a lakhatási válság a rossz bérszerkezet miatt alakult ki, azért nehéz ma közszolgálati dolgozót találni, mert az ő jövedelmükből nem tudják kifizetni a lakbért. A főigazgató közölte, lakhatási garancia keretprogramot raktak össze uniós pénzből, ennek keretében üresen álló bérlakások felújítását valósítják meg, illetve a Lakásügynökség program is működik. Rámutatott arra is, a rövid távú lakáskiadással, az AirBnb-vel is foglalkoznia kell a fővárosnak. Ezzel kapcsolatban Kiss azt mondta, bár szociálpolitikailag a hosszú távú lakáskiadás áll a szívéhez közel, de ha ez adózási szempontból nagyobb terhet jelent, akkor az arra ösztönzi a tulajdonost, hogy inkább rövid távon adja ki a lakást. Megjegyezte, tény, hogy az AirBnb-nek árfelhajtó hatása van, ettől biztos feljebb mennek az albérleti árak. Ha ezek az ingatlanok megjelennének az albérleti piacon, akkor ha nem is bezuhannának, de csökkennének az albérleti díjak.
Kiss hozzátette, erre nekik a Lakásügynökség a válaszuk, ami nemcsak felújítást és kiadást jelent, hanem azt is, hogy aki lakást szeretne kiadni, de a "macerát" elkerülné, akkor felajánlhatja a Lakásügynökségnek, amely kezeli ezeket az adminisztratív dolgokat. Kérdésünkre azt is közölte, céljuk egy "kettes csomag", mely során a Lakásügynökség a karbantartást is vállalná, valamint a "hármas csomag", ami akár a teljes felújítást is magába foglalná. Közölte, a Lakásügynökségtől a lakástulajdonos havonta kapna fix összeget akkor is, ha a lakás üresen áll, viszont aki ki szeretné venni, az a piaci árnál 30 százalékkal kisebb bérleti díjért szerez lakhatást. Hozzátette, preferált célcsoportjuk a fővárosi közszolgáltatásban dolgozók, akiknek nincs saját lakástulajdonuk. Kiss Ambrus azt is közölte, a fővároshoz visszakerülő, oktatási funkciójukat vesztett iskolaépületeket is megvizsgálják, melyek alakíthatók át bérlakásokat magukba foglaló épületté. Ezeket szintén a Lakásügynökségen keresztül fogják bérbe adni.
A lakásügynökségi modell Kiss Ambrus szerint elszámolható uniós támogatásra, amit pedig az elkövetkező években lakhatásra kívánnak fordítani, az 20 milliárd forint lenne. Jelenleg azonban egyelőre csak pár száz millió forintot tudnak a bérlakásokra költeni, ami talán az állagmegóváshoz épp, hogy elég.
A főváros főigazgatója úgy fogalmazott, örül, ha az alapműködéshez szükséges összeget ki tudják fizetni,
"a fejlesztésektől minden erőforrást elvont ez a rendszer, csak az uniós pénzekre tudunk támaszkodni, ha enged hozzáférni a kormányzat".
Autósüldözés?
Olvasói kérdésre válaszolva Kiss Ambrus azt mondta, szerinte a BKK ügyében jó megállapodást kötöttek februárban, bár azt a kényszer szülte. Felidézte, decemberben hirtelen megszűnt az a helyzet, amit az utasok megszoktak, hogy a HÉV-en felmutatják a Budapest-bérletet, erre megoldást kellett találni. Kiss Ambrus azt mondja, az állam ennek a feladatnak az ellátásához 12 milliárd forinttal járul hozzá. Felidézte, ők a BKK-ba éves szinten 150 milliárdot tesznek bele, a fővárosiak pedig jegyártámogatással együtt 80 milliárd forintot. Ideális esetben viszont ez úgy nézne ki, hogy egyharmad-egyharmad-egyharmad részben fizetnék. Úgy véli, ha valóban ilyen lenne a finanszírozás, akkor a főváros részét nem elvonnák, hanem fejlesztésekbe tudnák tenni.
A főigazgató példaként említette a kisföldalattit, amely élettartama végén jár, fel kellene újítani. Felidézte, erre még a kormány is szánna forrásokat, hiszen a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubajhoz az lenne az egyetlen közösségi közlekedési kapcsolat.
Kiss Ambrus azt mondta, az autósforgalomnak az egyetlen alternatívája a közösségi közlekedés, és - mint fogalmazott - "ez nem egy autósellenességből fakad, hanem a realitásból". Úgy vélte, ha több teret kapnának az autósok, az is megtelne. Hozzátette, nekik feladatuk, hogy a közösségi közlekedési hálózatot fejlesszék, mert közben újabb mini városközpontok, lakópark-csomópontok fejlődnek ki, őket sem arra ösztönzik, hogy autóval jöjjenek be a városba. "A tarifamegállapodás arra egy lehetőséget ad számunkra, hogy ezeket jobban összehangoljuk" - emelte ki Kiss Ambrus. Hangsúlyozta, épp ezek miatt nem terveznek sem tarifaemelést, sem járatritkítást.
A főváros közlekedése kapcsán felmerült a Kúria által eltörlésre ítélt behajtási díj is. Felidézte, a tranzit-teherforgalom csökkentése érdekében kivetett díjat 2011-ben vezette be a főváros, és "2024-ben ébredt fel valaki a kormányhivatalban, és azt mondta, ó, hát itt nincsen ennek szerinte törvényi alapja". Kiss Ambrus azt mondja, három hónapjuk van új behajtási rendszer megalkotására, ehhez azonban törvényi alap is kellene. A főigazgató azt mondta, bár a törvénytervezet 2022 óta készen van, azt még nem is terjesztette a kormány a parlament elé. Kiss Ambrusnak az a félelme, hogy mivel az M0-s már teljes egészben fizetős, a jövő év elejétől a teherszállítók lassan átállnak arra, hogy Budapestet használják átmenő forgalomként. Az intézkedés költségvetési vonzatáról Kiss azt mondta, ennek bevételi oldalán nettó kétmilliárd forint volt, ám a rendszer üzemeltetésének költségei is vannak. Összességében azonban úgy vélte, az ebből származó egymilliárdos haszon a 420 milliárdos működési költségvetéshez képest "akár hibahatárnak is tűnhet", ő maga inkább olyan rendszert szeretne, ami nem ösztönzi a fuvarozókat, arra, hogy Budapesten menjenek át, ha lehetne más alternatívájuk.
A beszélgetés végén az atlétikai világbajnoksághoz történt fővárosi hozzájárulásért megígért Egészséges Budapest Program végrehajtásáról kérdeztük Kiss Ambrust. A főigazgató úgy vélte, a 2023-as zárszámadási törvényben szereplő fejlesztésekben a kormányzat összemosott olyan projekteket, melyek nem részei az Egészséges Budapest Programnak. Megjegyezte, a dokumentumban felsorolt fejlesztések közül csupán egy XVIII. és egy XI. kerületi rendelő befejezése tartozik ide, a többi pedig, amiben például kórházi wifi kialakítása van, "kérte a fene" - mondta Kiss Ambrus. Felidézte, annak idején ők szakrendelők fejlesztésére igényelték ezeket a pénzeket, évente 10-10 milliárd forintot. Mint mondta, 2020-2021-ben még sikerült elosztani ezeket a forrásokat, ám - mint a főigazgató beszámolt róla - összességében nagyjából 25 milliárd forintot költöttek az Egészséges Budapest Programon keresztül.
Ezzel kapcsolatban Kiss Ambrus azt is mondta, ezek főleg kerületi fejlesztések voltak, maga a főváros évi nagyjából 2 milliárd forintot kértek belőle a fővárosi CT-MR program megvalósítására. Ennek keretében daganatgyanú esetén hét napon belül garantáltan kap a páciens időpontot és vizsgálatot is, valamint három napon belül a vizsgálati eredményhez is hozzájut, és a betegútmenedzsmentet is biztosítják. Aláhúzta, 2020 óta több mint tízezer embert tudtak diagnosztizálni. Kiss Ambrus hozzátette, nem teljesültek tehát a kormányzati ígéretek, ők pedig ragaszkodnak hozzá, hogy a teljes összeget megkapják, így folytatni tudják a programot. | Kiss Ambrus: "A fejlesztésektől minden erőforrást elvont ez a rendszer, csak az uniós pénzekre tudunk támaszkodni" (videó) | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiss-ambrus-a-fejlesztesektol-minden-eroforrast-elvont-ez-a-rendszer-csak-az-unios-penzekre-tudunk-tamaszkodni-video.html |
2018-01-17 20:03:00 | A szocialista politikus szerint a miniszterelnök is felelős a 3 000 milliárd forintos vagyon eltapsolásáért. | true | null | 1 | 24.hu | null | Az MSZP országgyűlési képviselője, a parlament népjóléti bizottságának alelnöke a Legfőbb Ügyészség budapesti székhelye előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a feljelentést hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, azaz közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése, valamint csalás és hűtlen kezelés miatt teszi Orbán Viktor miniszterelnök, Selmeczi Gabriella korábbi nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott és Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, mostani jegybankelnök ellen.
Korózs felidézte, hogy az Országgyűlés politikai nyilatkozatot fogadott el – fideszes többséggel – a magánnyugdíjpénztári vagyon megvédésről, amelyben garantálták, hogy egyéni számlán mindenkinek jóváírják az eddigi befizetését, garantálják annak értékállóságát és adómentességet biztosítanak mindenkinek, aki átlép az állami rendszerbe.
Korózs Lajos szerint megfenyegettek hárommillió fiatalt, mert azt mondták, aki nem lép át az állami rendszerbe, nem fog állami nyugdíjat kapni. Ennek hatására közel 2,9 millióan átléptek és mintegy háromezer-milliárd forint vagyon került át az állam tulajdonába.
A szocialista politikus értékelése szerint a kormánypártok éveken keresztül bármit megtehettek volna, hogy garanciákat építsenek a vagyon megvédésére, de ehelyett “eltapsolták” hárommillió magánnyugdíjpénztári tag vagyonát.
“Ha ebben az országban felelősséggel tartozik mások pénze után Bróker Marcsi vagy Tarsoly Csaba, akkor joggal várhatja el minden egyes magyar állampolgár, hogy a nemzeti bank elnöke, Matolcsy György is felelősséggel tartozzon ezután a megtakarítás után” – fogalmazott. (MTI) | Az MSZP feljelentette Orbán Viktort a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt | null | https://24.hu/belfold/2018/01/17/az-mszp-feljelentette-orban-viktort-a-magannyugdijpenztari-vagyon-allamositasa-miatt/ |
2021-04-28 17:00:00 | Elsősorban saját politikai túléléséről szól L. Simon múzeum-összevonási biztosi kinevezése, de felsejlik mögötte a Fidesz választási vereség utáni átmentési kísérlete is. | true | null | 1 | HVG360 | null | olvasási idő
7 perc
megjelent
2021.04.28. 15:00
Elsősorban saját politikai túléléséről szól L. Simon múzeum-összevonási biztosi kinevezése, de felsejlik mögötte a Fidesz választási vereség utáni átmentési kísérlete is.
"Meglepetésként ért mindenkit, soha nem merült fel korábban, mert nincs is értelme" - kommentálják szinte egybehangzóan és persze névtelenül a magyar múzeumi és régészeti szakma legfontosabb szereplői, hogy újdonsült miniszteri biztosként L. Simon László "előkészíti a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) összevonását, megvizsgálja további muzeális intézmények, különösen az Iparművészeti Múzeum Nemzeti Múzeumba történő integrálásának lehetőségét". Bár a két múzeum egykor valóban a Nemzetiből vált ki, profiluknak ma már nem sok köze van egymáshoz.
Marie Skłodowska-Curie folyamatos életveszélyben dolgozott felfedezésein, de erről mit sem tudott
instant tudomány
2024.07.04. 17:3013 perc
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | L. Simon László gigamúzeumot épít - Kiszervezik a Seuso-kincset is? | null | https://hvg.hu/360/20210427_Visszater_o |
null | A rezsivédelmet megsebesítette, az ársapkát felsegítette - a háború hatása az energiára | true | [
""
] | 0 | valaszonline.hu | null | A rezsivédelmet megsebesítette, az ársapkát felsegítette - a háború hatása az energiára
A Lukoil körüli balhé után érdemes áttekinteni, hogy mit tett a háború a magyar és az európai energiával. Az oroszok 2021 nyara óta tudatosan emelték az árakat. A magyaroknak nincs külön kedvezményük az orosz piacon, de az ellátás stabil. Gázból még többet is vesz az MVM a háború kitörése óta, mint korábban, és a Mol sem siet lemondani az orosz olajról. Szlovákiával együtt Európa utolsó nagy vásárlói vagyunk az orosz piacon.
Gázpisztolyt tartott a Kreml Közép-Európa halántékához
Közel két évtizedig sok szakértő, és elsősorban ukrán, lengyel és baltikumi politikus állította határozottan, hogy Oroszország addig nem mer háborút indítani Ukrajna ellen, amíg kiszolgáltatott neki az Európába irányuló gáz eladása tekintetében. Tulajdonképpen nekik lett igazuk, és Magyarországnak fontos, ha nem is a legjelentősebb szerepe volt abban, hogy Moszkvában úgy érezték 2022-re, hogy Ukrajna nélkül is el tudják juttatni a gázukat az EU-ba. Az Európába irányuló gázexport nem csak a bevétel miatt volt fontos Oroszországnak, hiszen az olajjal több pénzt kerestek.
A gázexport jelentőségét az is meghatározta, hogy a vezetékes szállítás kiváltása sem technológiai, sem anyagi szempontból nem tűnt reális opciónak az EU keleti felén:
Németország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Bulgária és részben Olaszország ellátása elképzelhetetlennek tűnt a 2000-es évekre nélküle. Kellett az orosz gáz fűtéshez, áramtermeléshez és nagyon sok gyár működéséhez.
A saját energiahordozókban szegény régió rászokott az orosz gázra, ami a 2020-as évekig olcsóbb volt minden egyéb, errefelé hozzáférhető lehetőségnél. Ebben persze az európai politikai döntéseknek is komoly szerepük volt: a szintén olcsó szénről klímavédelmi okokból az európaiak próbáltak leszokni, évtizedes távlatban előre betiltották, így szénerőművek építésébe vagy felújításába senki sem vágott bele, a bankok eleve nem adtak rá pénzt. Olaszország és Ausztria után pedig Németország is úgy döntött, hogy atomerőmű-mentes területté nyilvánítja magát. Olajat, szenet és Oroszország egyéb természeti kincseit máshonnan is be lehet szerezni Európában, ezek tengeren könnyen mozgatható termékek, összetett világpiaci kereskedelemmel. A drágán és lassan épülő, sokezer kilométeres vezetékeken szállított földgáz kiváltása ehhez képest lehetetlennek, vagy legalábbis annyira költségesnek tűnt sokáig, hogy abba bele sem akartak gondolni sem Berlinben, sem Bécsben sem pedig Budapesten.
Az LNG, azaz a cseppfolyósítottra hűtött gáz tengeri szállítása csak mostanra vált versenyképessé Európában, az orosz vezetékes gáz eltűnésével.
Az oroszok úgy számoltak, hogy amíg ennyire a gázukra szorul Európa egy jelentős, és a németek érintettsége miatt igen befolyásos része, addig bármit megtehetnek, ha közben az ellátást biztosítani tudják. Ahogy egy német biztonságpolitikai szakértő a Válasz Online-nak elmondta: a 21. század elejének nagy német ipari expanziója lényegében azon alapult, hogy az olcsó orosz gázra épülő termelés és a magas szintű német technológia versenyképes termékekkel tudta elárasztani a világot, illetve egyre nagyobb részben Kínát.
Moszkvában abban bíztak, hogy ameddig ez a helyzet fennáll, addig Európa vonakodik majd az éles ellenségeskedéstől. A politikai nyilatkozatokon és a gesztusértékű, de még elviselhető szankciókon túl más megtorlást nem kell elviselniük akkor sem, ha durván megsértik a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását, sőt akár területi integritását. Erre utalt, hogy az EU 2008-ban elnézte Oroszországnak Grúzia egy részének megszállását; 2014-ben pedig a Krím, illetve Donyeck és Luhanszk ukrán megyék jelentős részének elfoglalását is. Másik oldalról ez azt is jelentette, hogy Oroszország nem kockáztathatta a gázellátás elakadását, mert akkor nem maradt volna ütőkártya a kezében, amivel örök óvatoskodásra és visszafogottságra tudja kényszeríteni az európai politikusokat.
Amikor 2004-ben először történt látványos nyugatos fordulat az ukrán belpolitikában az úgynevezett narancsos forradalom nyomán - az ugyanúgy a kijevi Függetlenség terén tartott tömegtüntetésekkel kezdődött, mint a tíz évvel későbbi második, a mai napig tartó fordulat -, nos akkor az oroszok már elkezdtek dolgozni annak megoldásán, hogyan tudnák Ukrajnát kikerülni az európai gázkereskedelem tekintetében. Fontos, hogy az új vezetékeknek gazdasági értelme nem volt: az ukrán tranzit elbírt a mennyiséggel és a gázexport volumenének növekedése sem volt reális. Főleg, hogy az EU 2050-től teljesen leállna a fosszilis tüzelőanyagok, így a gáz használatával is.
Az óriási költséggel épülő vezetékek egyetlen értelme az volt, hogy Ukrajna ne tudja blokkolni a tranzitot, egy esetleges háború pedig ne veszélyeztesse a nyugati ellátást, azaz a németek és a többi közép-európai ország elnézőek maradjanak agresszió esetében is.
A gáz nagy része ugyanis Ukrajnán keresztül érkezett Európába (kisebb része pedig Belarusz-Lengyelország-Németország útvonalon). A 2004-es kijevi nyugatos fordulat után két alkalommal is előfordult, hogy orosz-ukrán elszámolási vita miatt leállt a tranzit. A viták eredője mindig az volt, hogy Oroszország jelentősen megemelte az Ukrajnának szállított gáz árát, hogy ezzel próbáljon Moszkvához lojális kormányt kikényszeríteni Kijevben.
Oroszország vezetése tehát úgy döntött, hogy kerül, amibe kerül, új vezetékekkel kikerüli Ukrajnát, és lehetőség szerint európai nagyvállalatokat is bevonnak az építkezésbe. A legfőbb beruházás az Északi Áramlat 1 majd 2 megépítése volt, összesen két pár acélcső a Balti-tenger orosz partjától Németországig. Déli irányból pedig a Balkán felől Magyarországig menő vezetéket terveztek.
A Balkánon néhány évig úgy tűnt, hogy a nyugatiak saját vezetéket építenének az orosz befolyás ellensúlyozására. A 2008-as pénzügyi válságig az európaiak egy Nabucco nevű vezetéket terveztek ide, ami azeri (és esetleg türkmén vagy iráni) gázt hozott volna dél felől az EU-ba. Közben az oroszok ugyanezen a nyomvonalon szintén megkezdték egy vezeték előkészítését, hogy a Fekete-tenger felől is saját gázt hozzanak. Nyilvánvaló volt, hogy a Nabucco és a Déli Áramlat (ez volt a projekt eredeti orosz neve) egyszerre nem épülhet meg, annak végképp nem lett volna gazdasági értelme.
Az Északi Áramlat 1-en 2011 novemberében elindult a gáz, és a 2022-es orosz támadás idejére a 2 is szerkezetkész volt már, úgy tűnt, hogy hamarosan elindulhat azon is a kereskedés. A Déli Áramlat építését az Európai Bizottság és az Egyesült Államok 2014-ben a bolgár kormányra helyezett erőteljes nyomással megállította, de a 20-as évek elejére, egy kicsit módosított tervek szerint ezt is megépítették az oroszok. Az utolsó szakaszt, a szerb-magyar határon átmenő csövet 2021 őszén adták át. Az MVM és a Gazprom új szerződése alapján az oroszok már ebből az irányból, és nem Ukrajnán keresztül teljesítik magyarországi szállításaik nagyobbik részét.
Az északi és a déli vezetékekkel közvetlenül a háború kitörése előtt elkészült az az infrastruktúra, amit akkoriban egy németországi konferencián a Gazprom előadója "Gasring" néven, azaz gázgyűrűként említett. Az északi és a déli vezetékek gáza további csöveken keresztül ugyanis összeért Ausztriában Sopronkertesnél (Baumgarten), a magyar határ közelében.
Az orosz gáz megtalálta az útját, hogy délről és északról is megkerülje Ukrajnát, és immár az ukránok közreműködése nélkül is elláthassa az EU-s piacot.
A beruházások elkészülte után három és fél hónappal, 2022. február 24-én kezdetét vette a nagyléptékű orosz offenzíva Ukrajnában.
A magyar szerep
Mint láttuk, több évtizedig tartott ennek az infrastruktúrának a kiépítése. Kellett hozzá Magyarország is, bár nem kifejezetten Magyarországon múlt az orosz terv sikere.
Magyarország áttételesen az EU tagállamaként valamelyest befolyásolhatta az Északi Áramlat elkészültét: a vezeték engedélyezéséről évekig komoly viták mentek az Európai Tanácsban. A magyar kormány 2016-ig kifejezetten ellenezte az Északi Áramlat 2 megépítését, 2015 decemberében például a baltiakkal, a lengyelekkel, a szlovákokkal és a románokkal közös levélben szólította fel Magyarország az Európai Bizottságot, hogy állítsa meg a beruházást.
Később viszont már engedékenynek mutatkozott az ügyben az Orbán-kormány. A vita politikai része arról szólt, hogy magára lehet-e hagyni Ukrajnát a tranzit elvesztésével, a jogi része pedig arról, hogy a tenger mélyén épülő vezeték EU-s területnek számít-e, vagyis egyáltalán lehet-e szabályozni a működését Brüsszelből. A vita különösen a második szakasz építésekor élesedett, mert az már a Krím elfoglalása és a donyecki-luhanszki szeparatista népköztársaságok kikiáltása utánra esett. Dánia például jó egy évre blokkolta az építkezést, amikor a hozzá tartozó tengerszakaszon nem adta ki a környezetvédelmi engedélyt. A Trump-kormány pedig annyira ellenezte a beruházást, hogy megfenyegette a német kikötővárosok önkormányzati képviselőit, hogy ha engedik kikötni a vezeték építésén dolgozó hajókat, akkor örökre kitiltják őket és családtagjaikat Amerikából. Végül a tagállamok többsége nem emelt akadályt a beruházás befejezése elé, amiben benne volt az is, hogy osztrák, francia és olasz cégek is érdekeltek voltak benne. Az időközben hivatalba lépő Biden-kormány is visszavonta a németek elleni szankciós fenyegetést.
Magyarországnak ennél fontosabb szerep jutott a Déli Áramlat megépítésében (mire elkészült, már Török Áramlat néven emlegetik inkább). Ennek kapacitása jóval szerényebb az Északi Áramlatnál, de Ukrajna kikerülése szempontjából fontos konstrukció. Bulgáriát, Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Magyarországot látják el rajta keresztül az oroszok gázzal, illetve mint láttuk a Gasring koncepció említésekor, a hazai vezetékrendszeren keresztül Ausztria felé is tovább vihető a gáz, ha marad még belőle.
A beruházás egybeesett a ’90-es években kötött orosz-magyar hosszú távú gázszerződés lejártával, illetve a szerződés ideiglenes hosszabbításaival. Ez azért fontos, mert utólag már talán furának tűnik, de a magyar kormány a 2017-2018-ban egyáltalán nem tűnt elkötelezettnek az orosz gáz vásárlása mellett. Orbán Viktor 2018 februárjában egyenesen arról beszélt, hogy hamarosan teljesen leszakadhatunk az orosz gázról. "Bejelenthetem, kellő szerénységgel, de boldogan, hogy Magyarországon az orosz gázmonopólium korszaka véget ért" - jelentette be a miniszterelnök egy belgrádi sajtótájékoztatóján. Erre a Fekete-tenger román részén feltárt új gázmező (Neptun Deep) adott reményt, ahol az osztrák OMV és az amerikai Exxon Mobile tervezett kitermelést, és a gáz nagy részét a magyar MVM és a MET évekre előre lefoglalta. Amíg élt a remény a román gáz importjára, addig a magyar hatóságok mindenféle bürokratikus kifogással késleltették a déli orosz gázvezeték Magyarországra érkezését, azaz a kiskundorozsmai határkapacitás kiépítésének lehetőségét. A magyar állam izgalmas kettős játékba fogott:
Szijjártó Péter néhány havonta megígérte orosz partnereinek, hogy az engedélyezés mindjárt megtörténik, de közben a budapesti energiahivatal újabb és újabb EU-s jogszabályokra hivatkozva húzta az időt, és az orosz igénynél rendre kisebb mennyiségű gáz beengedésére tett javaslatot.
A történet akkor dőlt el, amikor az amerikai Exxon 2019-re kiszállt a román mezőből. Azért mentek el, mert a román parlament súlyosan megadóztatta a gáztermelőket. Az amerikaiak szerint az ok elég egyszerű volt: oroszok lefizettek néhány román képviselőt és kormányzati tisztviselőt. Ezt a vádat amerikai diplomaták fogalmazták meg háttérbeszélgetéseken akkoriban, de energetikában érdekelt magyar üzletemberektől is hallottuk.
Szijjártó Péter az Exxon hivatalos levonulása előtt még elutazott a texasi Houstonba, a cég székhelyére, ahol közölte az amerikaiakkal: ha nem indul el belátható időn belül a kitermelés a román tengeri mezőn, akkor újabb, hosszú távú szerződést köt az oroszokkal. A Trump-kormány megpróbálta rávenni a magyart, hogy inkább építsenek Horvátországban LNG-terminált, illetve vásároljanak tulajdonrészt a Krk szigetre tervezett létesítményben, és vegyenek lehetőség szerint amerikai cseppfolyósított gázt onnan. A magyar kormány ezt elutasította, mondván nem akar drágább gázt, mint az orosz. Az amerikaiak azzal érveltek, hogy az árkülönbséget fogják fel biztosítási díjnak, mert az oroszok nem megbízható szállítók.
Szijjártó beváltotta houstoni fenyegetését, és 2021 őszén Budapesten aláírták az új, immár 15 évre szóló Gazprom-MVM szerződést, amely alapján a gáz nagy részét az új déli vezetékről, kisebb részét pedig Ausztria felől veszi a magyar állami vállalat. A közvetlen ukrán-magyar tranzit, ami addig Beregdarócnál lépett az országba, teljesen leállt.
Az osztrák irányú kerülőút azért kellett, hogy a nyugat felől bejövő vezeték kapacitásának jelentős részét szintén az oroszok foglalhassák le, korlátozva más kereskedők hozzáférését a magyar piachoz. A magyar kormány annyi engedményt tett az amerikaiaknak, hogy az MVM három évre előre lefoglalta az időközben EU-s támogatásból megépült, ám a tervezettnél kisebb Krk szigeti terminál kapacitásának egy részét. Az éves hazai gázfogyasztás mintegy tizedének megfelelő mennyiségű LNG került be így a magyar piacra. Igaz, ezt se szó szerint kellett érteni akkoriban, mert a Krk-re érkező gázt az MVM otthagyta egy helyi energiakereskedőnek, aki cserébe ugyanezt a mennyiséget Ukrajnán keresztül Oroszországból Magyarországra importálta.
Az ukrán kormány tiltakozása is mutatta, hogy a 2021-től élő déli beszállítás nagyon aggasztotta Kijevet. Ahogy egy akkori ukrán külügyminiszteri közleményben állt:
"a déli korridor a Kreml kedvére és Ukrajna nemzeti érdekei, valamint az ukrán-magyar kapcsolatok kárára" létesült.
Ekkor már megkezdődött az orosz katonai felvonulás Ukrajna határai mentén, és nyártól az oroszok váratlanul korlátozták az EU-ba irányuló gázexportjukat - egyszerűen nem kötöttek új szerződéseket, csak a korábban kötöttek alapján szállítottak, így a kereskedők hiánytól tartottak, és a gáz ára emelkedni kezdett. Utóbb világossá vált, hogy az oroszok így jeleztek az európaiaknak, hogy nagyon drága lesz, ha nem adnak szabad kezet nekik Ukrajnában. Az amerikai, a brit és a lengyel kormány egyre komolyabb figyelmeztetéseket adott ki, hogy Oroszország háborúra készül Ukrajna ellen. A németek, a magyarok és a legtöbb európai kormány nem hitt nekik.
A támadás után
A magyar kormány a háború kitörése után ragaszkodott ahhoz, hogy az orosz gázt nem szabad szankcionálni. Ezt sokáig tartotta is, egészen 2024 nyaráig, amikor Budapest is megszavazta, hogy az EU-ba érkező orosz LNG szállítmányokból harmadik országnak nem szabad eladni. Ez leginkább belga és spanyol terminálokba érkező gázt érintő korlátozás, de jelzi, hogy a magyar kormány által felrajzolt vörös vonalak folyamatosan lazulnak. Cserébe Budapest kiharcolta, hogy ugyanebben a szankciós rendeletben a Paks II.-n dolgozó vállalatok felmentést kapjanak bármilyen szankció alól - ez leginkább a német Siemens miatt volt fontos, mert a berlini kormány visszatartotta a cég exportengedélyét a paksi beruházást érintő szállítmányok esetében.
A magyar kormány azt állította, hogy orosz gáz nélkül nagyon drága lenne a rezsi, azaz a lakossági gáz ára, amit így is emelni kényszerült 2022 augusztusában. A magyar sajtóban ugyanakkor többször is megjelentek a KSH importról szóló adatai alapján találgatások arról, hogy az orosz gáz itt drágább, mint az európai piaci ár. Információink szerint egyik állítás sem igaz: a 2021-ben kötött orosz-magyar hosszú távú gázszerződésben az árat a holland gáztőzsde aktuális havi átlagárához kötötték, vagyis
annyiba kerül az MVM-nek a Gazprom gáza, mintha az európai piac bármely más szereplőjétől venné. Ami előnyt jelenthet, az a kiszámíthatóság: dél felől, az új vezetéken folyamatosan érkezik az orosz gáz, az ellátás biztonságát a háború nem befolyásolja.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ukrán tranzit nélkül is elegendő érkezik, mert a 2021-es szerződést úgy módosították, hogy ha elakadna az Ausztria felőli beszállítás (ami jellemzően Ukrajnán és Szlovákián át jut oda), akkor azt az oroszok Szerbia irányából kipótolják. Egyetlen egyszer merült csak fel a déli ellátás elakadása, amikor tavaly ősszel Bulgária megpróbálta megadóztatni a Török Áramlaton átmenő orosz gázt, de néhány hét után a bolgárok visszavonták az erről szóló rendeletet.
A magyar kormány abban is megállapodott az oroszokkal, hogy ha a gáz ára (azaz a magyar árat is meghatározó holland tőzsdei ár) egy bizonyos szint fölé emelkedik (piaci pletykák 120 vagy 150 euró/MWh-ról beszélnek), akkor a magyar félnek az e fölötti árat három éven belül, részletekben is elég törlesztenie. Igaz, ez esetben kamat is volna a gázáron. Az utóbbi két évben a magyar fél azt is elérte, hogy az évi 4,5 milliárd köbméter, hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségnél valamennyivel többet szállítson a Gazprom.
Magyarország tehát újabb és újabb kiegészítésekkel stabilizálta az orosz beszállítást, és közben csak nagyon óvatosan nézett körbe az állami kereskedő, a lakossági ellátásért felelős MVM más piacokon, például Azerbajdzsánban.
Közben olyan országok mondtak le teljesen az orosz gázról, mint Németország, amely a legtöbbet vásárolta belőle. Ez ott részint politikai döntés volt, részint pedig kényszer. 2022 szeptemberében felrobbantották az Északi Áramlat három vezetékét a négyből. Az elkövetőket hivatalosan egyetlen hatóság sem nevezte meg, de lapértesülések szerint a német nyomozók egy ukrán katonai csoportot vádolnak a merénylettel. Lengyelország közben leállította a Jamalt, a másik vezetéket, amely Oroszországot összekötötte Németországgal. Németország rendkívül gyorsan átállt LNG-re, rekord tempóban készültek el új terminálok.
Önként mondtak le az orosz gáz további vásárlásáról a lengyelek: nekik kapóra jött, hogy éppen 2022-re készült el az országot Norvégiával összekötő, tenger mélyére fektetett vezeték. Csehország holland és német LNG-terminálokból kezdett importálni, Bulgária pedig görög és török LNG-terminálokból váltotta ki az orosz gázt. Olaszország saját termináljaira vásárolt több LNG-t, illetve növelte az algériai vezetékes importot, de örülhetett a Törökország felől részben azeri gázt hozó új, Albánia irányából a tenger alatt érkező vezeték elkészültének is.
Alapvetően három ország ellátásában van jelentős szerepe az orosz gáznak mind a mai napig: Ausztria, Szlovákia és Magyarország. Előbbi kettő most is Ukrajnán keresztül menő vezetékről, a Testvériségről vásárol. Ez a tranzit azonban csak szilveszterig garantált. Utána lejár a 2019 őszén kötött orosz-ukrán tranzitszerződés, amit német és francia közvetítéssel Párizsban kötöttek. Az volt egyébként az egyetlen alkalom eddig, hogy Zelenszkij és Putyin személyesen is találkoztak.
Komoly egyeztetések mennek arról, hogy a tranzit új szereplők bevonásával 2025-ben se álljon le: a terv szerint egy EU-s cég még a határ orosz oldalán megvenné a gázt, és így már ez a vállalat vehetné bérbe az ukrán vezetékeket, vagyis nem kellene közvetlenül üzletelniük egymással az ukránoknak és az oroszoknak. Úgy tudjuk, hogy leginkább a szlovákiai Eustream nevű vállalat az esélyes erre a szerepre, vagyis
az ukrán tranzit nem múlik el, csak átalakul.
Ebből a szempontból pilot projektnek is tekinthető a Mol megoldása a Lukoilra kimondott 2024-es ukrán szankció megkerülésére. (Erről később még részletesen szólunk ebben a cikkben.)
Ugyanakkor a helyzet még bizonytalan, ami azt is jelenti, hogy jelenleg csak Magyarország veheti biztosra az EU-s tagállamok közül, hogy 2025-ben is annyi orosz gázt tud majd vásárolni, amennyit csak akar. Fizikailag Bulgária is képes lenne erre, de ott egyelőre a politika lemondott az orosz gázról.
Drága lett az energia
A gáz ára 2021 nyarán kezdett emelkedni, először az orosz szállítások mennyiségének csökkenése miatt; aztán a háborús kockázat emelte az árat; majd az oroszok karbantartásra hivatkozva lezárták az Északi Áramlat 1-et; ezután jött az északi vezetékek felrobbantása. Sok európai ország már 2022 májusában felmondta az oroszokkal kötött gázszállítási szerződéseit, arra hivatkozva, hogy egyoldalú szerződésmódosításnak tekintik azt az orosz elnöki rendeletet, amely alapján rubelre kellett volna váltani egy orosz bankban a gázért fizetett összeget a vevőknek.
Az orosz gáz mennyiségének fenti okok miatt bekövetkezett gyors csökkenése Európában nagy áremelkedéshez vezetett: a kiesett mennyiséget többek között csak úgy lehetett pótolni, hogy az európai vevők ráígértek az LNG-t importáló ázsiai országokra, és a kereskedők egy része átirányította a cseppfolyós gázt szállító hajóit Európába. A piacot spekulánsok is megborították, és 2022-re olyan magas lett a gáz ára, ami már az európai ipar teljes összeomlásával fenyegetett. Azóta tizedére csökkent, de még mindig a 2021 előtti szint közel duplája, és ez már nem is megy lejjebb az elemzők többségének véleménye szerint.
Ráadásul a gáz árának emelkedése az európai piacon az áram árát is húzta magával, ugyanis az EU-s szabályok szerint az áramtőzsdén mindig a legmagasabb árért üzletet kötő termelő ára az irányadó. Vagyis ha drága a gáz, de gázerőművek nélkül nincs elég áram, akkor a többi termelő (víz, szél, nap, szén, stb.) is annyiért adhatja a saját áramát, mint a legmagasabb árat kérő gázerőmű.
E drágulás miatt 2022-ben rendkívüli költsége volt Magyarországon a háború okozta árrobbanásnak, ömlött ki a pénz az országból, és a vállalkozásokat rendkívül megviselte az energiaköltségek emelkedése. Ennek kezelését nem segítette az orosz beszállítás: nem volt olcsóbb, mint más forrás lett volna.
Az európai piacok ugyan elkezdtek mostanra alkalmazkodni az új helyzethez, és a háború kitörése óta egyetlen ország sem maradt fűtés vagy áram nélkül, még egész rövid időre sem, de
az európai ipar versenyképessége mindenképpen megsínylette az energiárak emelkedését a kontinensen, és ennek az áremelkedések a legfőbb oka az orosz gáz eltűnése volt Európából.
Ukrajna viszont eddig semmilyen módon sem akadályozta az orosz gáz Európába jutását.
Az olaj
2022. május 9-én délután Ursula von der Leyen váratlanul repülőre ült, és Budapestre utazott. Másfél órát tárgyalt a Karmelitában Orbán Viktorral, majd visszament Brüsszelbe. Dolgavégezetlenül.
A magyar miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy nem szavazza meg az EU legújabb szankcióját, amely megtiltotta volna a tagállamoknak, hogy orosz olajat vásároljanak. Az EU-ba eladott olajból sokkal nagyobb bevétele volt Oroszországnak, mint a gázból, viszont ez egy sokkal rugalmasabb piac: a kereskedelem elsősorban hajókkal, és nem vezetékeken keresztül megy, másrészt világszerte több a termelő, és rövidebb időre szólnak a szerződések.
Magyarország egészen speciális helyzetben volt, mert olajtársasága, a Mol két nagy finomítójába, a százhalombattaiba és a pozsonyiba is kizárólag vezetéken érkező orosz olajat dolgozott be 2014-ig, a Krím orosz megszállásáig. A két finomító közül akkor kezdték a százhalombattait úgy átalakítani, hogy más típusú olajat is képes legyen feldolgozni. Ehhez reaktiválták a horvát tengerparttól Magyarországra tartó olajvezetéket, az Adriát.
A 2022-es olajszankció tervezgetésekor a százhalombattai finomító jó kétharmad arányban, a pozsonyi pedig szinte teljesen orosz olajra volt optimalizálva. A Mol azt állította, hogy három év és 500 millió dollárnyi beruházás kellene az átálláshoz, hogy hasonló hatékonysággal legyen képes finomítani más típusú olajat, mint az Uralsnak nevezett orosz keveréket, ami a Barátság vezetéken keresztül érkezik. A Mol az olajat a vezeték déli ágán veszi, amely Ukrajnán halad keresztül, előtte Belarusz érintésével.
A magyar kormány végül fontos kivételt harcolt ki: Orbán Viktor azzal a feltétellel szavazta meg a 2022. december 5. óta hatályos olajvásárlási tilalmat, hogy az a vezetéken keresztül vásárolt olajra egyelőre nem vonatkozik.
A kivétel meghatározatlan időre szól, de "amilyen hamar csak lehet", a kivételezetteknek le kell mondaniuk az orosz olajról a jogszabály szerint.
Ugyan a magyar kormány volt a leghangosabb a vitában, de ez a kivétel más tagállamoknak is kedvezett. Bulgária például a tengeri olaj behozatala alól is ideiglenes felmentést kapott. Elvben Németország és Lengyelország is tudott volna vásárolni vezetékes orosz olajat, mert a Barátság északi ága feléjük tart, de ezek az országok lemondtak arról, hogy éljenek a lehetőséggel. Németországban az egykori NDK területén kellett kiváltani az orosz olajat. A megoldás része, hogy a Barátság északi ágán most is megy az olajkereskedelem, csak az papíron már kazah forrású. (A valóságban előfordulhat, hogy a kazahok egy pénzügyi elszámolással orosz olajra cserélik a sajátjukat, így fizikailag orosz bányákból kinyert olaj érkezik a vezetéken továbbra is). A kazah olaj a berlini benzinkutakat ellátó Schwedt finomítóba érkezik.
Továbbra is vásárol vezetékes orosz olajat a Barátság déli ágán Magyarország, Szlovákia és Csehország. Utóbbi ugyan eredetileg azt ígérte, hogy 2024-től nem él a lehetőséggel, de nem készült el időre az olaszországi Trieszt kikötője felől érkező vezeték bővítése, ezért egy év halasztást jelentett be a cseh kormány az EU-ban tavaly év végén. Érdekes körülmény, hogy az orosz vezetékes olajat bedolgozó cseh finomító egyébként a lengyel állami olajvállalat tulajdonában van, amely otthon nem foglalkozik már orosz olajjal.
A magyar és a szlovák tranzitot némileg érintette, hogy 2024 nyarán egy ukrán elnöki rendelet megtiltotta az egyik orosz olajkereskedőnek, a Lukoilnak, hogy a terméke átmenjen Ukrajnán - márpedig a Mol tőlük vette a Barátságon átmenő olaj több mint harmadát. A pozsonyi és a budapesti kormány óriási őrjöngésbe kezdett, még az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások leállítását is követelték Brüsszeltől, de közben a Mol közvetítő kereskedők beiktatásával megoldotta a helyzetet. A hosszabb távra tervezett megoldás pedig az lett, hogy a Mol még Ukrajnába érkezése előtt, Belaruszban nevére veszi az olajat. Várható, hogy hasonló megoldás jöhet szlovák-osztrák viszonylatban a földgáz esetében is 2025-től.
A magyar kormányt élesen támadják sok európai országban, amiért nem mond le az orosz olajról. A helyzet azért bonyolultabb itt, mint a gáz esetében, mert a Mol nem állami cég, mint az orosz gáz megvásárlásában érdekelt MVM.
A magyar kormány ugyan mindent megtesz, hogy a Mol annyi orosz olajat vehessen, amennyit csak szeretne, de végső soron ez egy tőzsdei részvénytársaság menedzsmentjének, és nem a Karmelitának a döntése.
Ugyanakkor a magyar kormány jól keres az orosz olajjal, ami a háború első évében sokkal olcsóbb volt a tengeren vásárolható egyéb olajoknál, és még most is olcsóbb valamivel. A magyar kormány ugyanis súlyosan megadóztatja ezt az árkülönbözetet, jelenleg a hordónkénti árkülönbség 5 dollár feletti részét 95 százalékos adó terheli. A legnagyobb árkülönbség 2022 januárja és augusztusa között, illetve 2023 első két hónapjában volt, ekkor hordónként több mint 30 dollárral volt olcsóbb az orosz olaj a Nyugat-Európában jegyzett Brent típusúnál. Idén szeptember 20-án 4 dollár 66 centtel volt csak olcsóbb, azaz egy kicsivel alatta volt az árkülönbség annak, hogy a különadót a kormány kivethesse rá. Jól látszik, hogy a jelentős árelőny nagy része 2022-ben időben egybeesett azzal, amikor a magyar kormány ársapkát írt elő a magánszemélyek üzemanyagvásárlására -
az Urals akkori diszkontára nélkül aligha bírta volna ennyi ideig a Mol ilyen nyomott áron kiszolgálni a lakosságot benzinnel és dízellel.
Magyarország és Szlovákia annyiban teszi érdekeltté Ukrajnát az olajtranzit fenntartásában, hogy az orosz olajból finomított dízel egy részét visszaviszik Ukrajnába. Az Ukrajnának így eladott dízel azért fontos, mert az ukrán finomítók nagy részét az oroszok lebombázták. A dízelt egy Tiszaújvárosból induló speciális vezetéken viszik vissza Ukrajnába, ezt eredetileg a szovjet hadsereg építette Magyarországon állomásozó csapatainak ellátására. A rendszer működtetéséhez az is kellett, hogy az ukrán állam elkobozza a vezeték ukrán szakaszát Viktor Medvedcsuk oroszbarát oligarchától (az ő lányának a keresztapja Vlagyimir Putyin), akit a háború kitörése után lecsuktak, majd egy fogolycsere alkalmával kiadtak Oroszországnak. Az olajtranziton persze Ukrajna keres is: a háború kitörése óta már négyszer emelték a tranzitdíjat a Barátság déli ágán.
A Mol azt ígéri, hogy 2027-re a százhalombattai és a pozsonyi finomítót is átállítják úgy, hogy orosz olaj bedolgozása nélkül is hatékony üzemek maradjanak. Az átálláshoz szükség lesz arra is, hogy a cég és a horvát állami vezetékes vállalat képes legyen néhány hónapnál is hosszabb időre megegyezni a tranzitdíjról. A Mol szerint a horvátok visszaélnek helyzetükkel, és irreálisan drágán engedik csak át a tenger felől érkező olajat Magyarországra. Illetve a vezeték kapacitásának bővítésére is szükség lenne a Mol szerint. A Mol szempontjából az lenne a legjobb, ha a háború gyorsan befejeződne, és gond nélkül vehetne továbbra is orosz olajat.
Szlovákiával az utolsó nagy vevők maradtunk
Csakhogy erre nincs sok esély. Az EU és az orosz gazdaság szétválasztása még akkor is megmaradna valószínűleg, ha valamiféle tűzszünet rekesztené be az ukrajnai háborút. Európának fontos politikai érdeke maradna, hogy a nyersanyagok megvásárlásával ne erősítse az orosz gazdaságot, ráadásul az új beszállítói útvonalak és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése (LNG terminálok!) csak akkor térül meg, ha még hosszú évekig használatban maradnak.
Az EU tagállamai közül csak Magyarországra és Szlovákiára igaz, hogy olajból és gázból is túlnyomóan orosz importra támaszkodik, miközben a gáz esetében Ausztria kitettsége a legmagasabb Oroszország felé.
A tengerpart nélküli közép-európai országok függése sok tekintetben érthető, főleg, hogy jól kiépített vezetékek segítik évtizedek óta ezekre a piacokra az orosz energiát. Ugyanakkor ezen országok kormányai és energetikai vállalatai tették a lehető legkevesebbet is azért, hogy ez a helyzet változzon. A 2014-es krími konfliktus után és a 2022-es teljes orosz invázió óta is kivárásra játszottak, hátha visszatérhet a rendes ügymenet Oroszország és az EU között. Erre azonban egyre kevesebb az esély, és a függőség oldásának neki kell állni. Nem lesz sem olcsó, sem könnyű, de számos európai ország bizonyította, hogy a probléma könnyebben megoldható, mint ahogy arra a szakértők és kormányzati hivatalnokok figyelmeztettek még 2022 márciusában.
Nyitókép: dolgozó a Mol százhalombattai finomítójában 2022. május 5-én (fotó: AFP/Kisbenedek Attila) | A rezsivédelmet megsebesítette, az ársapkát felsegítette - a háború hatása az energiára - Válasz Online | null | https://www.valaszonline.hu/2024/09/23/gaz-olaj-haboru-ukrajna-mol-szankcio |
2024-08-21 12:05:00 | 18 millió forintot keresnek a vesztegetés elfogadásának gyanújával letartóztatott polgármesteren. Kiss László mindent tagad, de az ügy egyik gyanúsítottja részletesen vallott róla, körülötte pedig egy olyan cégháló képe kezd kirajzolódni, amelynek létéről nehéz elképzelni, hogy ne tudott volna. | true | null | 1 | HVG360 | null | Karácsony Gergelyre is ráéghet a vesztegetéssel gyanúsított óbudai polgármester ügye | null | https://m.hvg.hu/360/20240821_hvg-polgarmester-terv-kiss-laszlo-obuda-korrupcio |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.