date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2010-06-01 12:14:00 | Vizsgálja a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, hogy miért szakadt be az M6-os autópálya burkolata. Megkezdik a PPP, azaz a közszféra és magántőke együttműködésével létrejött szerződések teljes átvilágítását is, mert a minisztérium szerint azok az állam számára előnytelenek. | true | null | 1 | Origo | null | A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium átfogó vizsgálatot indít annak kiderítésére, miért szakadt be az M6-os autópálya vasárnap a Tolna megyei Tengelic közelében. Az autópálya Dunaújváros-Szekszárd szakaszán a vasárnapi vihar következtében a jobbpálya leállósávja mintegy 30 méter hosszban sérült, egyes helyeken beszakadt.
Mivel az M6-os Dunaújváros és Szekszárd közötti szakasza PPP konstrukcióban, azaz a köz- és magánszféra partnersége keretében épült meg, ezért a minisztérium szerint az építés mellett az üzemeltetés-fenntartás is a magánpartner feladata. A szükségessé váló karbantartási munkák elvégzéséért tehát a koncessziós időszak alatt az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. felel - áll a minisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében.
A tájékoztató kitér arra, hogy az ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság bocsátotta ki az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd szakaszára. A minisztérium közleménye szerint a "hatóságra vélhetően jelentős szocialista politikai nyomás feszült". Az állam számára előnytelen szerződésben szerepel bizonyos vis maior esemény is, amikor a helyreállítás értékének biztosítás feletti részét az állam fizeti meg az adófizetők pénzéből. Ezért a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megkezdi a PPP szerződések teljes átvilágítását - tudatta Arzt Gergely sajtóreferens.
Az M6-os autópályán a forgalom sebességkorlátozás mellett és egy sávban hétfő délután megindult. A helyreállítás időpontja viszont még nem ismert - derült ki a minisztérium tájékoztatásából. | Vizsgálatot indít a beomlott M6-os miatt a fejlesztési minisztérium | null | https://www.origo.hu/itthon/2010/06/vizsgalatot-indit-a-beomlott-m6os-miatt-a-nemzeti-fejlesztesi-es |
2022-03-19 11:16:00 | Hazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek. | true | null | 1 | G7 | null | Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Még a kelet-közép-európai régióban is teljesen egyedi módon hazánk volt az egyetlen olyan ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Pedig már húsz évvel ezelőtt sem tartoztunk az élmezőnybe. A járvány látványos fordulatot hozott az addigi trendben, ebben azonban komoly szerepe volt a botrányos lélegeztetőgép-beszerzéseknek.
Az OECD adatai szerint 2002-ben a nemzeti össztermék 5 százalékát költötte a magyar állam egészségügyi kiadásokra. Ez akkor a régiós középmezőnyhöz volt elég: a V4-ek közül a csehek jóval többet, a lengyelek jóval kevesebbet fordítottak a szektorra, míg a szlovákok nagyjából ugyanennyit. Kissé eltérő számokkal, de hasonló képet mutat az Eurostat adatai alapján számolt GDP-arányos mutató is. Utóbbiból az is látszik, hogy az uniós átlagtól már akkor masszívan elmaradtunk, a románokat viszont még messze megelőztük.
A következő években – elsősorban a Medgyessy-kormány (egyébként a konszenzus szerint többnyire elhibázottnak tartott) száznapos programja eredményeként – látványosan nőttek az egészségügyi kiadások*Az OECD szerint GDP-arányosan még a cseheket is megelőztük. Ekkor is jól látszott már azonban, hogy ez részben a rendkívül hatékonytalanul, és nagyon nagy újraelosztással működő állam miatt van így. Az összes állami költésen belül ugyanis még a jelentős növekedéssel is kifejezetten alacsony volt az egészségügyre szánt pénz. Ez egyébként már korábban is szembetűnő volt, hiszen míg 2002-ben a GDP-hez viszonyított költésben messze előztük Romániát, az összes állami kiadás arányában előttünk jártak. A 2002 utáni növekedés pedig nagyjából arra volt elég, hogy az ekkor épp visszaeső Romániát megelőzzük.
A gyarapodás egyébként az egészségügyi béremelés eredményeként elsősorban a fekvőbeteg-ellátást érintette, de a járóbeteg-ellátásra és a gyógyszerekre, illetve egyéb egészségügyi felszerelésekre is többet költött az állam, mint korábban.
Ez a trend azonban nem volt tartós. Az egészségüggyel sem a Medgyessy, sem a Gyurcsány-kormány nem tudott mit kezdeni. Egy-másfél évente váltották egymást a miniszterek, a tárcát összesen hét politikus vezette 2002 és 2010 között, a szektor kezelése pedig összességében abszolút kudarc volt a baloldali kormányoknak.
A GDP-hez és az összes állami kiadáshoz viszonyított
egészségügyi költés már a 2008-as válság előtt a 2002-es szint alá esett vissza, és egészen a világjárványig meg sem tudta közelíteni a húsz évvel ezelőtti szintet.
Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az egészségügy a 2010-es kormányváltás után is mostohagyermek maradt. A Fidesz igazából meg sem próbálta kezelni az ágazat strukturális problémáit: az előző 12 évet a lassú leépülés jellemezte. Az állami kiadások nemzeti össztermékhez viszonyított aránya 2019-re történelmi mélypontra süllyedt: az OECD adataiból az látszik, hogy még a Bokros-csomag idején is magasabb volt.
A koronavírus-járvány azonban újabb látványos változást hozott a trendekben. Az OECD-nél sajnos pont a magyar adatok hiányoznak még 2020-ra, az Eurostat szerint azonban ebben az évben harmadával nőttek a magyar állam egészségügyi kiadásai. Nem meglepő módon 2020-ban mindenhol látványos növekedés volt, a magyar ugrás azonban nemzetközi szinten is kiemelkedő.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVagy pihekönnyű, vagy hihetetlenül drága lélegeztetőgépeket vettünkA teljes külkereskedelemre látható hatása volt itthon a járvány miatti importnövekedésnek, különösen az iszonyatosan drága lélegeztetőgép-beszerzéseknek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
Első ránézésre akár úgy is tűnhet, hogy a járvány jótékony hatásaként a kormány több évtizedes elmaradásra reagált, de sajnos nem erről van szó. A növekedés nagy része ugyanis egész biztosan a pandémiához kötött botrányos eszközbeszerzéseknek köszönhető. A túlárazva, erősen korrupciógyanúsan vásárolt lélegeztetőgépekre önmagában 300 milliárd forint ment el, ami a kórházi kiadások 2020-as növekedésének nagyjából a 40 százaléka*Mivel a beszerzések kórházakban használt eszközöket érintenek, ezért az Eurostat által is használt COFOG besorolásban ezek nem a „gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, felszerelések” kategóriában, hanem a fekvőbeteg-ellátásnál jelennek meg..
Az ágazat többi területén pedig – ahogy a fenti ábrán is látszik – sokkal kisebb volt a bővülés. Mindez azt jelenti, hogy
a magyar egészségügy elmúlt 20 évének egyértelműen leglátványosabb fejlesztése nagyrészt egy korrupciógyanús eszközbeszerzés volt.
Magyarországnak ezzel sikerült visszaelőznie Lengyelországot, illetve legalább a GDP-arányos költésben Romániát is.
A 2020-as ugrás így jelentős részben egyszeri hatás, az orvosok bérének 2021-ben megindított emelése azonban valószínűleg tartósan növeli majd a hazai egészségügyi kiadásokat. Más kérdés, hogy mivel ennek nagyságrendje összevethető a botrányos lélegeztetőgép-vásárlásokkal, a 2020-as szintről valószínűleg ennek eredményeként sem fogunk tartósan elrugaszkodni. | Egy hatalmas korrupciógyanús tétel volt a magyar egészségügy legnagyobb fejlesztése az elmúlt 20 évben | null | https://g7.hu/adat/20220319/egy-hatalmas-korrupciogyanus-tetel-volt-a-magyar-egeszsegugy-legnagyobb-fejlesztese-az-elmult-20-evben/ |
2013-12-06 21:59:00 | Videó, amin Vizoviczki lefizeti a rendőröket - Ötmillió, amennyit egy miniszter kap, mondja Vizoviczki jobbkeze állítólag a nyomozók felvételén. | true | null | 1 | Index | null | A pestisracok.hu azt állítja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség titokban csak nekik odaadott egy előre megvágott és kisatírozott lehallgatási felvételt, amin Varga István, a hírhedt Vizoviczki László jobbkeze beszéli meg a korrupciós pénzek mértékét vagy a megvásárolt razziákat főrendőrökkel.
Szétrazziáztathatták a konkurenciát
A felvétel szerint Varga Kalmár Tamással , BRFK közrendvédelmi főosztályvezetőjével találkozott tavaly tavasszal. Vele megbeszélték, hogy melyik versenytárs szórakozóhelyeken kell több tucat rendőrnek razziáznia, és pontosan mikor. A megbeszélés eredményeképp a kőbányai Hárem diszkót és az óbudai Symbolt és a Cinema Hallt zaklatták a rendőrök.
Az oldal ismeretlen forrásból még tudni véli, hogy ezek a razziák a hanganyagnak megfelelően zajlottak, illetve Kalmárnak azért kellett személyesen vezetnie ezeket, mert Vizoviczki elégedetlen volt a korábbi munkáikkal.
Szatyros kelet-európai bűnözők
A második nagyobb blokkban Varga István a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni osztályának volt vezetőjéhez, Hopka Lajoshoz ül be a szolgálati Volkswagenjébe Békásmegyeren. Mercedeséből átvisz egy ajándékszatyrot is, amit ott is hagy.
Itt "Egyesként" beszélnek a főnökről, Vizoviczki Lászlóról, aki már csak 5 millió forintot ad Vargának és főnökének, Gulyás Imre főosztályvezetőnek. Az nem hangzik el, hogy milyen időközönként kerül sor a kenőpénz kifizetésére, de Varga hozzáteszi, hogy "miniszterek kapnak ennyit".
Emellett azt is megbeszélik, hogy a korábban említett Kalmár "Alma" Tamás fizetését havi 750 ezer forintra emelte az Egyes. Hopka még megjegyzi, hogy bízik abban, hogy a főnökét, Gulyás Imrét talán kinvezik a BRFK vagy nyomozó iroda vezetőjének, ami mindenkinek előnyös lenne.
A szupernyomozás is szivárogna
Itt talán minden idők egyik legnagyobb, a magyar rendőrségen elkövetett visszaélés-sorozatában nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség. Ennek kapcsán elég hülyén venné ki magát a nyomozók részéről, ha tényleg kiszivárogtatnának előre megkomponált és feliratozott, bizonyító erejű videókat, a hozzájuk tartozó értelmező információkkal együtt.
Mindenesetre Kalmárt, Hopkát és Gulyást is letartóztatták tavaly Vizoviczki Lászlóval nagyjából együtt, előbbieket korrupció és hivatali kötelességszegés gyanúja miatt. Több más rendőr és civil is érintett még az ügyben, összesen több tucat előzetes letartóztatás kapcsolható az ügyhöz. | Videó, amin Vizoviczki lefizeti a rendőröket | null | https://index.hu/belfold/2013/12/06/vizo_video/ |
2019-11-21 00:00:00 | A Momentum elnöke azért kampányolt Romániában és Szlovákiában az ottani testvérpártjaik mellett, mert ígéretet kapott arra, hogy kormányon a magyar érdekeket képviselnek majd. Fekete-Győr András az InfoRádióban azt mondta, a Kelemen Hunor vezette RMDSZ szerinte letért arról az útról, hogy minden magyarországi párttól egyenlő távolságra legyen. | false | [
"aréna",
"fekete-győr andrás",
"momentum",
"románia",
"elnökválasztás",
"rmdsz"
] | 0 | null | 0 | A Momentum Mozgalom elnöke szerint sok dimenziója van annak, hogy a román elnökválasztás első fordulójában miért a román liberális jelöltet, és miért nem a magyar Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét támogatták. Fekete-Győr András szerint a legfontosabb kérdés itt is az, hogy mi az erdélyi magyarság érdeke.
A politikus az InfoRádió Aréna című műsorában úgy látta, a romániai választás nem arról szólt az erdélyi magyarság számára, hogy az 5 százalékot megugorva például az európai- vagy a román parlamentnek a részévé váljon egy RMDSZ-frakció, miután sajnos esélytelen volt, hogy bejussanak a második fordulóba.
"Azt tudtuk előre, hogy Klaus Iohannis, a jelenlegi köztársasági elnök biztosan be fog jutni, ez így is történt, relatíve nagy előnnyel. Az RMDSZ és Klaus Iohannis viszonya egyébként nem a legrózsásabb – jegyezte meg Fekete-Győr András. Mint mondta, számukra kizárt volt, hogy egy bukott miniszterelnököt, a szociáldemokrata Viorica Dancilát támogassák, akinek a pártja a Momentum elnöke szerint Európa egyik legkorruptabb politikai közösségnek a sorába tartozik. Ezért európai szövetségesünket, az USR-PLUS pártszövetség jelöltjét, Dan Barnát támogatták, aki egy olyan pártnak a vezetője, amelynek számos magyar tagja van, mások mellett Kolozsváron, a helyi elnök Elek Levente.
Így a Momentum számára adott volt, hogy egy olyan embert támogasson, aki, ha bejut a második fordulóba és nyer, az
az erdélyi magyarságnak jó lesz."
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, nem Kelemen Hunor és nem az RMDSZ ellen kampányolt Romániában. "A Markó Béla-féle egyenlő távolságok, egyenlő közelségek politikáját, amit a magyarországi pártokkal szemben anno tanúsított az RMDSZ, azt
a Kelemen Hunor-féle vezetés nem tartja be,
ezt felrúgta – hangoztatta a politikus. – Ha ők kizárólag a Fidesszel szeretnének együttműködni, akkor persze lelkük rajta, csak senki ne érezze magát megsértve, ha én nem rúgom rájuk az ajtót azzal, hogy »itt vagyok és támogatlak titeket«, amikor azt látom, hogy vannak egyébként más, szalonképes és az erdélyi magyarság érdekében álló jelöltek is."
Fekete-Győr András azt mondta, a román liberális párttól ígéretet kapott arra, hogy amennyiben kormányra kerülnek, akkor Marosvásárhelyen a magyar orvosképzésen magyarul lehet majd oktatni.
A Felvidéken pedig – a Momentum elnökének elmondása szerint – azért az ottani szlovákiai testvérpártjukat támogatták, mert a magyar tagokat is magában foglaló Progresszív Szlovákia programjában az áll, hogy ha kormányra kerülnek, akkor garantálják majd az ottélő magyaroknak a kettős állampolgárságot. Szlovákiában ugyanis a felvidéki magyar elveszíti a szlovák állampolgárságát, ha a magyart is fel szeretné venni.
Országos népszavazás
Feket-Győr András arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy ha a kormány nem teljesíti a főváros feltételeit, megkérdezik a magyarokat arról, szeretnének-e 120 milliárdból atlétikai stadiont építeni.
Nyitókép: Bruzák Noémi | Fekete-Győr András: senki ne érezze magát megsértve | 0 | https://infostart.hu/belfold/2019/11/21/fekete-gyor-andras-senki-ne-erezze-magat-megsertve |
2019-12-04 15:29:00 | Bártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent. | true | null | 1 | G7 | null | A tavaly áprilisi parlamenti választás után jelentették be, hogy Bártfai-Mager Andrea lesz a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Ezt követően vettük észre, hogy Bártfai-Mager rózsadombi lakására mintegy 60 cég volt bejegyezve a 2010-es években, amelyek több százmillió forinttal károsították meg az államot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
A cégháló Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött, aki ellen két elfogatóparancsot is kiadtak a napokban. A szereplést a közelmúltig hiperaktívan kereső Balogh törölte magát az Instagramról, és a hétfőn még elérhető, mintegy 13 ezer követővel rendelkező Facebook-oldala sem működik már. Hasonló sorsa jutott személyes honlapja, a baloghsandor.com is.
Az elfogatóparancs komoly fordulat ahhoz képest, hogy Balogh mennyire sérthetetlennek mutatta magát. Lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan számos állami támogatást szerzett meg, és komoly állami pozíciókhoz jutott. A gyakorlatban ő volt a legfontosabb döntéshozója a budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft.-nek, elnökként irányította a Magyar Szinkronúszó Szövetséget, a Magyar Ökölvívó Szakszövetségben pedig most is elnökségi tag. Folyamatosan kereste a szereplést, leginkább az érdekeltségébe tartozó médiacsatornákon vagy a közmédiában jelent meg.
Ehhez jött hozzá, hogy a cégbirodalom egy jelentős része Bártfai-Mager rózsadombi házában működött, aki már a 2000-es években is komoly állami pozíciókban dolgozott, 2011 és 2016 között az MNB Monetáris tanácsának volt a tagja. Amikor a tavaly májusi cikkünk miatt megkerestük Bártfai-Magert és Baloghot, azt közölték, hogy Balogh ingyen használta a rózsadombi lakást „üzleti és gazdasági tevékenységére”. Illetve mindketten azt írták, hogy Bártfai-Mager semmit nem tudott a lakásába bejegyzett cégekről.
Hiába szerezett tudomást – ha máshonnan nem is, a cikkünkből – Bártfai-Mager a lakásán működő céghálóról, a reakciói alapján a dolog egyáltalán nem zavarja. Pár hónappal később ugyanis ismét megkerestük a minisztert, amikor arról írtunk, hogy a 90-es években több olyan cégben is szerepet vállalt, amelyek Balogh Sándorhoz, illetve a szerencsi üzletember testvéréhez kötődnek, aki szintén milliárdokkal károsíthatta meg a magyar államot. Ekkor azt közölte velünk, hogy ugyan „a lakás a tulajdonomban van, de azt közel 20 éve nem használom, nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön”. Pedig működött.
Sőt, annak ellenére, hogy immár több mint másfél év telt el azóta, hogy Bártfai-Mager értesülhetett a céghálóról, továbbra is van olyan szervezet, amely a rózsadombi lakásba van vagy volt a közelmúltig bejegyezve. Ilyen a Techno-System Ügyviteli Zrt., amely májusig Balogh Sándor tulajdonában állt*közvetetten, mostanra pedig egy olyan férfihoz került, aki több szálon kötődik Balogh-hoz. Illetve ilyen a Latin-Amerikai-Magyar Egyesület, amelyet Balogh alapított, és egy egy hónappal ezelőtti bírósági dokumentum szerint továbbra is ő a képviselője.
Bártfai-Mager hétfőn közleményt adott ki arról, hogy több mint 20 éve különváltan él Balogh Sándortól, semmilyen közös cégük, üzleti tevékenységük vagy gazdasági érdekeltségük nincs. Ennek kapcsán megkerestük a minisztert, hogy a Baloghoz köthető szervezetek mi alapján és miért használják a lakását, de ezekre a kérdésekre nem válaszolt.
Azt is megkérdeztük Bártfai-Magertől, mit gondol arról, hogy közvagyonért felelős miniszterként milliárdos adótartozást felhalmozó cégcsoport használta székhelyként az ingatlanját. Illetve azt is, miért működhettek a céghálóba tartozó cégek az ingatlanjában azt követően is, hogy a tudomására juthattak az általunk ismertetett információk.
Bártfai-Mager a kérdéseinkre azt írta, hogy
„tudomásommal és jóváhagyásommal nem volt és nincs bejegyezve semmilyen – Balogh Sándor és ismerősei által birtokolt – cég”.
Tehát hiába jelent meg több cikk is arról másfél éve, hogy mintegy 60, Balogh Sándorhoz köthető vállalat működött a miniszter lakásában, Bártfai-Mager Andrea azt állítja, hogy ezekről mindmáig nincs tudomása. | A közvagyonért felelős minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásában | null | https://g7.hu/kozelet/20191204/a-kozvagyonert-felelos-minisztert-nem-zavarja-hogy-az-allamot-milliardokkal-karosito-ceghalo-mukodott-a-lakasaban/ |
2015-08-11 22:29:00 | Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Gyümölcsösökre is vonatkozik az oligarchabarát földhasználati-rendszer – így is összefoglalható egy Mány-környéki gazdálkodó család kálváriája. A hosszú évek óta általuk gondozott állami kajszibarackosban már mások szüretelték a legkevesebb ötven millió forint értékűre taksált termést. Az új földhasználók egyike a Fidesz Komárom-Esztergom megyei közgyűlési képviselője, agrárkamarai és gazdakörös fejes. A kitúrt gazdák nem hagyták annyiban: bírósághoz, rendőrséghez fordultak, mígnem a minap – nyilván a véletlen műve – megjelent cégüknél az élelmiszerbiztonsági hatóság.
Alig pár napja, hogy megjelentek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei a piliscsabai székhelyű Idared Kft. Mány-felsőörspusztai telepén. A tulajdonos nem volt jelen az akciónál, alkalmazottja elmondásából tudja, hogy a helyszínen nem állapítottak meg jogsértést.
Schnaider László, a családi vállalkozás társtulajdonosa mégsem örül, mint az Átlátszónak elmondta, természetesen a szabályokat betartva működnek. De "aki meg akarja verni a kutyáját, a sivatagban is talál botot".
Nem feltétlenül kell feketeöves paranoiásnak lenni ahhoz, hogy felmerüljön, adódhat összefüggés a Nébih látogatása és Schnaideréknek a hatóságokkal vívott szélmalomharca között. A gazdák úgy tudják, nem rutinszerű és nem is a környék gazdálkodóit általában érintő vizsgálat zajlott, hanem kifejezetten cégük volt a célkeresztben, az Átlátszó írásban kérdezte a Nébih-et a részletekről, ahol azt válaszolták, "közérdekű bejelentésre" léptek.
A Zsámbéki-medencében ismert agrárgazdálkodó család – Schnaider László korábban Herceghalom független polgármestere volt, bátyja, Schnaider Rudolf pedig a helyi állami gazdaságot vezette a kilencvenes évek közepéig – évtizedek óta termeszt gyümölcsöt állami tulajdonú ingatlanokon, az utóbbi időben azonban Fidesz-közeli vállalkozók vehették át a földek egy részét. A cégeiket kalkulációik szerint csaknem százmillió forinttal megkárosító döntés ellen Schnaiderék polgári pert indítottak, büntetőfeljelentést tettek, miközben az állami földeket kezelő Nemzeti Földalap (NFA) is hasonlóval fenyegetőzik ellenük.
Termőföldmutyiügyben a környék: Fejér megye Pest megyével határos része számtalanszor megjárta a médiát, ezek alapján egy homokozóvödörnyi termőterület művelése mögött is Orbán Viktor miniszterelnök milliárdossá lett barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester áldása sejlik fel.
Eddig azonban gyümölcsös-mutyiról nem szóltak a hírek – talán mert az ágazat speciális: jellemzően nem hosszú távra, hanem évenkénti megállapodással, és legalábbis Mányban, nem is pályázat útján engedi át az állam a használatot.
Hogy mennyire gondos gazda az állam, Mány-Felsőörspusztán hamar eldönthető. A gazdaság központjától, egy szép, száz éves kúriától párszáz méterre két gyümölcsös fekszik, földút választja el őket. A kajszis gondozott, takaros, az átelleni őszibarackost ellenben méteres gaz veri, a fák kiszáradtak, elvétve gyümölcs is látható némelyiken, de kukacos, kemény, ehetetlen.
A két ültetvényt egyszerre telepítették. A kajszisért – amit Schnaiderék gondoztak tavalyig – és a barackosért ugyanannyi használati díjat, évente hektáronként 38 ezer forintot szed a Nemzeti Földalap (NFA), amely láthatóan nem igazán néz utána az őszibarack-ültetvény sorsának.
Utóbbi bérlője N. Z. G. a szomszédos, történetesen Orbán veje családja, Tiborczék birtokának is otthont adó Csabdiban él, s Budapesten működtet állatgyógyászati vállalkozásokat, helyi hírek szerint kimondottan jó viszonyt ápol a közeli Felcsútot vezető Mészárossal.
Doktor N. Z. G. néven politikust is találni Csabdiban: az illető 2014-ig Fidesz-színekben volt a települési képviselőtestület tagja, indult a tavalyi választásokon is, de nem sikerült megújítania mandátumát.
Az alig több mint ezres lélekszámú faluban kevés az esély a véletlen névazonosságra, de felellhető források az egyezést sem erősítették meg csak a valószínűség szintjén – az ellenben az állatorvos-gazda Facebook-profilján is látszik, hogy a NER feltétlen híve az állami földhasználó.
Ángyán József, a Fidesztől éppen a földmutyik miatt eltávolodott volt földművelési államtitkár jelentéseiben mindenesetre előkelő helyen szerepel N. doktor, mint aki 51 hektár föld bérletét nyerte el Bicske környékén.
A gyümölcsösök Zsámbék és Szomor között, Mány külterületén találhatóak. A szomszéd birtokos a Tiborcz-család. A Schnaiderék által művelt kajszis – akárcsak az állatorvos által unortodox módon megművelt őszibarackos – valaha a Schnaider Rudolf által vezetett Pilishegyi Állami Gazdasághoz tartozott, amely összesen mintegy 500 hektáron termesztett gyümölcsöt.
A gazdaság földjeinek használata részben a Felsőörs Fruct Kft.-hez került, amely azonban a kétezres évek közepére csődbe ment, s felhagyott a műveléssel, jelenleg felszámolás alatt áll.
A bedőlt kft 18 hektáros sárgabarackosát Schnaiderék vették gondozásba – kezdetben kvázi önszorgalomból: cégüknek tulajdona volt a Felsőörs Fruct-ban, ismerték az adottságokat, s bíztak benne, hogy újra termőre fordítják a két éve elhanyagolt, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakvéleménye szerint szakszóval "10 százalékos beállottságú" (a korának megfelelőhöz képest tíz százalékos fejlettségű) ültetvényt.
Ez csaknem öt év alatt, 2011-re sikerült – ekkor már hivatalosan is cégük, a Pilishegyi Mezőgazdasági Kft. volt a terület használója. A szerződések egy évre, október közepéig szóltak, a Pilishegyi Mg. Kft. és az NFA minden tavasszal, visszamenőleges hatállyal kötött újat, a kft évente 670 ezer forintot fizetett a használatért.
Mivel a megállapodások lejáratkori elszámolásról szóltak, Schnaiderék nem érezték különösebben kockázatosnak mintegy hozomra elvégezni az őszi munkálatokat (metszést, permetezést, talajművelést) a betakarítás után – el persze nem számolt velük soha az NFA, de ez nem is volt gond, lévén a következő évben rendre megújították a szerződést.
Csakhogy az idén márciusban munkásai figyelmeztették Schnaideréket: "Magánterület, belépni tilos" feliratú tábla került ki a kajszisra. Telefonon kértek tájékoztatást az NFA Fejér megyei irodájától, ahol elmondásuk szerint mismásolt az illetékes: "úgy tudom, nem maguk nyerték a pályázatot" – de pályázat nem volt sem akkor, sem korábban.
Hivatalos értesítést azóta sem kaptak. Az őszi munkák költsége ugyanakkor 5,8 millió forintot tett ki a Pilishegyi Mg. Kft. számításai szerint, a majdani termés értékét pedig alsó hangon 50 millió forintra kalkulálták, lévén az időjárás viszontagságai, ellentétben más országrészekkel, szerencsésen elkerülték a jó klímájú Zsámbéki-medencét.
Mindenesetre kíváncsiak voltak, kinek ajándékozták ezt a szép summát.
Schnaiderék – történetesen az Átlátszó által működtetett KiMitTud oldalon – közérdekű adatigényléssel fordultak az NFA-hoz. Számos, például az új gazdákkal kötött szerződés részleteit firtató kérdésükre nem kaptak választ (ezek megszerzéséért pert indítottak), de azt megtudták: 18 hektár gyümölcsöst fele-fele arányban egy helyi gazdálkodó, illetve bizonyos Balogh Zoltán László használhatja.
Balogh mányi származású, de Esztergomban él, ott működtet ügyvédi irodát. A cégnyilvántartás szerint ott is lakik, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – amelynek honlapja szerint tavaly egész évben 1,2 millió forint, idén első félévben 2,4 millió területalapú támogatást kapott – nyilvántartott címe ugyanakkor mányi, az ellentmondásra pár napja Gőgös Zoltán, az MSZP alelnöke és agrár-szakpolitikusa is fölhívta a figyelmet közleményében.
Balogh pozícióhalmozó: a Fidesz Komárom-Esztergom megyei közgyűlési képviselője, a megyei agrárkamara elnöke, országos kamarai etikai bizottsági elnök, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) megyei elnöke, a református egyház tatai egyházmegyéjének jogtanácsosa.
Az ötvenes éveinek végén járó, karrierjét az esztergomi városi tanács végrehajtó bizottságában kezdő jogászt ugyanakkor még esztergomi fideszes forrásaink sem ismerik alaposan – a hiányt úgy indokolják, hogy Balogh a harcias Fidesz-szövetséges Magosz révén került a politikába.
Balogh, akit telefonon értünk el, nem mulasztotta el közölni, hogy éppen az Országházban tartózkodik. A mányi barackossal kapcsolatos kérdésünkre annyit mondott, hogy ő nem bérel és haszonbérletbe sem vett semmilyen állami ingatlant, bár "valamilyen módon használ" ilyen földet – ismerte el.
A részletekre vonatkozó kérdéseinket kérésére elküldtük neki írásban, de egyelőre nem válaszolt.
Amúgy pedig igazat beszélt: valóban nem bérel földet az NFA-tól, a gyümölcsöst ugyanis megbízási szerződés alapján használja. Több ez céltalan paragrafuscsavargatásnál: amennyiben ugyanis haszonbérletbe vette volna a területet, úgy az előző haszonbérlőt, a Schnaiderék-féle Pilishegyi Mg. Kft.-t az elővásárláshoz hasonlatos úgynevezett előhaszonbérlet illette volna meg, amivel – mint a gazda most elmondta – a cég élt is volna.
A Pilishegyi Mg. Kft. pontosan erre hivatkozva perelte be az NFA-t: értelmezésük szerint tartalmát tekintve már az ő megbízási szerződésük is valójában haszonbérlet volt, hiszen, ahogy azt a Ptk. leírja, "hasznot hajtó dolog időleges használatára, hasznai szedésére" vonatkozott.
Márpedig haszonbérlet esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a korábbi haszonbérlőt, azaz a Pilishegyi Mg. Kft.-t, mint olyan céget, amelynek üzemközpontja legalább három éve az érintett településen működik.
A keresetben nem kérnek pénzt – bár ennek jogát fenntartják -, de jelzik: a gyümölcsösben hét éven keresztül kizárólag általuk elvégzett munka eredményeként az ültetvényt a Pilishegyi Mg. Kft. tulajdonának tekintik, a forgalmi értéket a szakértő 2012-ben 62,5 millió forintban állapította meg.
Aki szerint ez túlzás, annak Schnaider azt javasolja, nézze meg alaposan az átellenben lévő gondozatlan őszibarackost.
Félő ugyanakkor, hogy a kajszisra is hasonló sors vár – a gazda legalábbis szomorúan mutatta a beteg, a hőségben kiszáradt fákat, amelyek a szépen gondozott sorokat immár itt is, ott is elcsúfítják. Állítja, s fotókat mutat mondandója alátámasztására, tavaszi levonulásukkor még egyetlen beteg fa sem volt az állományban – erre vonatkozóan is kérdeztük Baloghot, egyelőre várjuk a válaszát.
A baj nem jár egyedül Mányban sem. Az NFA eközben, ráadásul éppen az őszibarack-szüret kezdetekor kitessékelte Schnaiderék másik cégét, az Idaredet a valahai állami gazdasági gyümölcsös egyéb területeiről, ahol a cég őszibarackot és almát termeszt 2000 óta, még az NFA-előd ÁPV Zrt.-vel kötött szerződés alapján.
Csakhogy ez a megállapodás formailag is haszonbérletről szól, így az Idaredtől bonyolultabbnak tűnik megszabadulni, mint a megbízási szerződéssel kistafírozott Pilishegyi Mg. Kft.-től.
A budapesti NFA-központban készült levél szerint az Idared használati jogát valamiféle stiklivel jegyezték be a földhivatalban – az NFA levele utal arra, hogy felvetődhet akár a Btk. szerinti "hamis magánokirat felhasználása miatti felelősség kérdése".
Mindezen felül 10,2 millió forintot követel az NFA az Idaredtől a "jogcím nélküli használat" ellentételezéséért.
Az Idared azonban máig nem vonult ki Felsőörspusztáról, s Schnaider szerint nem is tervez: nála ugyanis, ellentétben az NFA archívumával, megvannak azok a papírok, amelyek szerinte legalizálják a tevékenységüket.
Voltaképpen az eredeti szerződés mellékletéről van szó: e szerint a gyümölcsösként besorolt földek használati ideje a cég által telepített gyümölcsfák leírási ideje – az almásé 2029, az őszibarackosé 2021 eleje.
Az Átlátszó birtokában lévő levelezés szerint Schnaider már 2011-ben írásban kérte az NFA-t, hogy vezesse át a melléklet aktuális változásait – vagyis az NFA-ban, ha máskor nem, akkor feltűnhetett, hogy az Idared használja a gyümölcsösöket. Hogy mégis most lett sürgető a kérdés, Schnaider szerint összefügg a Balogh-féle szerződés megtámadásával – jól látja vagy sem, tény: pár nappal az NFA-levél kézhez vétele után kopogtatott a cégnél a Nébih.
A Nébih most azt közölte az Átlátszóval: elsősorban növényvédőszer-maradékot kerestek, de a mintákat rendben lévőnek találták. "A termelőnél vett őszibarack mintákban a laboratóriumi vizsgálatok elsősorban gombölő hatóanyagokat mutattak ki jóval a megengedett határérték alatti mennyiségben" – írták. Schnaiderék azonban nem lélegezhetnek föl, mivel "a termelő növényvédelmi tevékenységének ellenőrzése jelenleg is tart, mivel a cég több telephellyel rendelkezik".
A titokzatos "közérdekű bejelentés" is arra enged következtetni, a nyugalom szigetének látszó Felsőörspusztán forrnak az indulatok, még a látszólag azonos érdekű felek között sem teljes az összhang.
Helyi forrásaink szerint egy távolabbi, szintén állami föld birtoklásáért akár egymásnak is feszülhet a két Fidesz-közeli gazda, Balogh és N. doktor, s úgy tudni, kamara és Magosz ide vagy oda, a Mészáros-ismerős állatorvosnak áll a zászló.
Videó: Victora Zsolt / atlatszo.hu | Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek | null | https://atlatszo.hu/2015/08/11/foldmutyi-manyon-szuret-elott-tessekelik-ki-a-gazdat-johetnek-a-fidesz-kozeliek/ |
null | Nem éppen politika, amivel pedig ezen a helyen a legtöbbször foglalkozni szoktunk, de úgy érzem, hogy gyakorló római katolikusként indokolt hozzászólnom Bese Gergő, Hatházi Róbert és R. Gábor napokban kirobbant botrányaihoz. Mint ismert, előbbit melegorgiákon való részvétel, utóbbi kettőt pedofília gyanúja miatt menesztette a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye. Botrányaik és az egyházi szankciók híre megmozgatta a hazai közélet szinte minden szegletét. | true | [
""
] | 0 | Népszava | null | Nem éppen politika, amivel pedig ezen a helyen a legtöbbször foglalkozni szoktunk, de úgy érzem, hogy gyakorló római katolikusként indokolt hozzászólnom Bese Gergő, Hatházi Róbert és R. Gábor napokban kirobbant botrányaihoz. Mint ismert, előbbit melegorgiákon való részvétel, utóbbi kettőt pedofília gyanúja miatt menesztette a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye. Botrányaik és az egyházi szankciók híre megmozgatta a hazai közélet szinte minden szegletét.
A hasonló témákról szóló beszámolóknak alapvetően két jellemző lecsapódása van a társadalomban, és úgy vélem, mindkettő téves. Az egyik értelmezés szerint a katolikus klérus környékén tapasztalt erkölcsi problémákról író sajtómunkást kizárólag az a szándék mozgathatja, hogy az egyház ellen intézzen támadást, megpróbáljon neki ártani. A másik konklúzió pedig az efféle hírekből azt szűri le, hogy az egyház a szexuális ragadozók, s egyéb gonosz emberek gyűjtőhelye, a pedofilokat pedig alighanem szánt szándékkal toborozzák szivarfüstös szobáikban.
Persze sarkítok, de a lényeg ez. S azért gondolom helytelennek mindkét megközelítést, mert egyrészt az egyházakhoz hasonló nagy közösségekben szolgálatot teljesítő kulcsszemélyek esetleges bűncselekményei (vagy más súlyos erkölcsi elhajlásai) közügynek számítanak, ami miatt a sajtónak feladata foglalkozni velük. Másrészt viszont a katolikus egyház, és úgy általában a kereszténység értékei semmivel sem fognak kevesebbet érni attól, hogy kiderül: bizonyos személyek úgy kerülnek a kötelékeikbe, hogy nem ott lenne a helyük. Meggyőződésem, hogy az egész Földön nincs annyi szexuális ragadozó, amennyi érvényteleníteni tudná Jézus Krisztus tanításait, amelyek - legalábbis véleményem szerint - mindmáig az emberiség legnagyobb civilizációs vívmányát jelentik.
A lényeget eltakaró általánosítás helyett inkább két új szempontot érdemes mérlegelni. Az egyik, hogy miképpen kezeli az egyház a már megtörtént eseteket. Ebben a tekintetben fontos előrelépést látunk, hiszen az érsekség nem szőnyeg alá söpörte a szégyent, hanem mindhárom botrányhőst menesztette, és egyúttal a szükséges vizsgálatokat is elrendelte. Ez a megtisztulási szándékára enged következtetni, amit csak támogatni lehet.
A másik kérdés, hogy miként lehetne a hasonló eseteket megelőzni. És ez a dilemma már jóval keményebb. Mivel feltehetően senki sem úgy jelentkezik a papneveldébe, hogy büszkén hirdeti adott esetben pedofil vagy meleg hajlamait, rettentő nehéz a kiszűrésük. Ha viszont felmerül a kérdés, hogy miért lehet arányaiban több hasonló eset a katolikus egyházban, mint akár a protestánsoknál (Balog Zoltán és Kónya Endre más típusú bűnétől tekintsünk el), nehéz figyelmen kívül hagyni a cölibátus szerepét. Az a tény ugyanis, hogy a katolikus papok nem köthetnek házasságot, növeli az esélyét, hogy nagy számban kerüljenek közéjük olyan személyek, akik valamilyen oknál fogva a szexuális irányultságukat nem akarják felvállalni. És évek múltán így buknak le mind a Bese Gergők, mind a Hatházi Róbertek - függetlenül attól, hogy az egyik "csak" egyházi értelemben követett el súlyos bűnt, a másik viszont világi értelemben is, legalábbis a rendelkezésre álló információk szerint.
Az egyháznak az ilyen hajlamú személyekre gyakorolt vonzerejét érzésem szerint hatékonyan csökkenthetné a cölibátus eltörlése. Sem Jézus Krisztus, sem a 12 apostol nem írt elő nőtlenséget a lelkipásztorok számára: a papi cölibátus intézményesítésének korszaka a X-XII. századra tehető. Tehát a szabály felülírható, és vatikáni körökben látszanak is az ezt megcélzó jelek. A probléma inkább az, hogy - amint azt az időközben laicizált Hodász András még papként a Partizánnak megfogalmazta - "az egyház egy 2000 éves cég lomha cégkultúrával". Azaz hiába van meg egyre többekben az elhatározás, a katolikus egyház akkora intézmény, hogy gyors döntéseket egyszerűen képtelenség meghozni, főleg akkor, ha éppen több mint 800 éves regulákat kellene megváltoztatni. Amiben viszont egészen biztos vagyok: nem a kereszténységgel, és még csak nem is az egyházzal van a gond, hanem inkább bizonyos, mára elavult előírásaival. | Egyház és cölibátus | null | https://nepszava.hu/3249991_egyhaz-es-colibatus |
2020-06-19 19:04:00+01:00 | Horvátországban nőtt ugyan az új koronavírussal fertőzöttek napi száma, a kormány mégsem tervezi a szigorítások visszaállítását – közölte a válságstáb pénteken. | false | [
"Horvátország",
"koronavírus",
"járvány",
"fertőzöttek",
"koronavírus-járvány",
"betegség"
] | 0 | null | 0 | Koronavírus: jelentősen megugrott a fertőzöttek száma ebben az országban
Horvátországban nőtt ugyan az új koronavírussal fertőzöttek napi száma, a kormány mégsem tervezi a szigorítások visszaállítását – közölte a válságstáb pénteken.
Davor Bozinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője újságíróknak elmondta: nincs indok arra, hogy újra lezárják a határokat. Ami Bosznia-Hercegovinát és Szerbiát illeti, eddig sem oldották fel teljesen a korlátozásokat – mondta, utalva arra, hogy az új fertőzéseket onnan "hurcolták be".
Az ezekből az országokból érkezőknek továbbra is meg kell indokolniuk, miért utaznak be Horvátországba – tette hozzá.
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt két napban 11-11-gyel nőtt a fertőzöttek száma, elérve a 2280-at. Nem regisztráltak új halálesetet, így a járvány áldozatainak száma 107 maradt. Ezt megelőzően egy hónapig nulla és három között volt az új megbetegedések száma. Az első fertőzés közel négy hónappal ezelőtti megjelenése óta 2142 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A diagnosztizált betegek közül nyolcan vannak kórházban, közülük senki nincs lélegeztetőgépen.
A szomszédos Szlovéniában a kormány pénteki jelentése szerint az elmúlt 24 órában kettővel 1513-re nőtt az új koronavírussal diagnosztizált fertőzöttek száma. Új halálesetet nem regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma 109 maradt. A diagnosztizált betegek közül mindössze nyolcan vannak kórházban, közülük egyet ápolnak intenzív osztályon.
Ljubljana pénteken ismét korlátozásokat vezetett be a határokon a Szerbiából, Boszniából és Koszovóból ékezőkkel szemben. A döntést azt követően hozta meg a kormány, hogy az elmúlt két hétben 26 Szerbiából és Boszniából érkezett fertőzöttet diagnosztizáltak Szlovéniában, a többi új fertőzött pedig összefüggésbe hozható a behurcolt esetekkel.
(Ez is érdekelheti: Több ezer embert helyeztek karanténba Németországban)
(MTI) | Koronavírus: jelentősen megugrott a fertőzöttek száma ebben az országban | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/koronavirus-nott-a-fertozottek-szama-horvatorszagban/p5bnyq6 |
2020-12-18 08:46:00 | A Magyar Közút 2024-ig, tehát bőven a választások utánig biztosíthat munkát Szíjj László Duna Aszfaltjának. | true | null | 1 | HVG | null | Egy kis útfelújítás Soltvadkerten, egy nagyobb Mórahalmon, megint egy másik Bugacon. A Magyar Közút országosan sok-sok ezer kilométernyi utat kezel és üzemeltet, munka pedig mindig van – és a hazai utak állapotát ismerve még sokáig lesz is.
A cég az útfelújítási, karbantartási munkákra közbeszerzéseken választja ki a megfelelőnek ítélt vállalkozókat. A menet már hosszú évek óta ugyanaz: először egy nagy, nyílt tendert írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ezen választanak ki néhány céget, amelyek ezután egyesével, de már csak egymás közt újra versenyezhetnek a megbízásokért.
Ezek között van olyan, amely csak néhány milliós tétel, de akadnak félmilliárdos összegű "altenderek" is.
Hasonló közbeszerzést legutóbb a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) bonyolított le, az Európai Unió pedig nem győzött ellene tiltakozni. Az EU legfőbb kifogása az volt, hogy ezzel a módszerrel lényegében előre felosztják a piacot, hiszen később más már nem kaphat megbízást. Legjobb tudomásunk szerint a Magyar Közút tenderei ellen nem emeltek kifogást, pedig azoknál is ugyanezt a módszert alkalmazzák.
A cég december elején hirdetett nyertest például a legutóbbi gigatenderén. A közbeszerzésből kiderül, a Magyar Közút csaknem 400 milliárd forintot (egészen pontosan 393,699 milliárd forintot) tervez a jövőben elkölteni útfelújításokra az ország 6 régiójában. A munkákra régiónként 1-1 nagy közbeszerzést írtak ki, a 6-ból 4-en pedig a Duna Aszfalt is befutott nyertesként.
Az Észak-Alföldi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., KE-VÍZ21 Zrt., Zemplénkő Kft., Strabag Kft. – 62,163 milliárd forint
A Dél-Alföldi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Strabag Kft., Soltút Kft. – 62,163 milliárd forint
A Közép-Dunántúli, Közép-Magyarországi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Colas Zrt., Soltút Kft. – 82,884 milliárd forint
A Nyugat-Dunántúli régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Strabag Kft., Colas Zrt. – 62,163 milliárd forint
Az Észak-Magyarországi régió nyertesei: Colas Zrt., Swietelsky Kft., HE-DO Kft. – 62,163 milliárd forint
A Dél-Dunántúli régió nyertesei: Strabag Kft., EuroAszfalt Kft., Soltút Kft. – 62,163 milliárd forint
A Duna Aszfalt által elnyert területeken a tenderek becsült értéke összesen 269,373 milliárd forint, a munkák pedig bőven a választások után érnek majd véget. A közbeszerzés által lefedett időszak ugyanis 2020–2024, ami annyit jelent, hogy egy esetleges kormányváltás után is ugyanezek a cégek versenghetnek majd egymás között a munkákért.
A Duna Aszfaltnak nemcsak ezért siker ez a tender, azért is, mert most 4 régióban sikerült nyernie. Az előző ugyanilyen közbeszerzésnél még "csak" kettőn futott be (akkor a szintén a cégcsoportba tartozó Hódúttal közösen). Az egyik a Dél-Alföldi régió volt, ahol rajtuk kívül még a Soltút–Euro Aszfalt konzorcium, valamint a Swietelsky nyert. A másik régió a Nyugat-Dunántúli volt, itt a Duna Aszfalt–Hódút páros mellett ugyancsak a Swietelsky nyert, valamint egy, a Strabag-cégekből álló konzorcium. Itt tehát ugyancsak három csoportosulás között oszlottak meg a munkák. Legalábbis elméletben.
Számításaink szerint ugyanis azokon a tendereken, amelyeken a Duna Aszfalt–Hódút páros is elindult, igen jó arányban meg is nyerte. Mintegy 200 altendert néztünk át, ezeken a Duna Aszfalt–Hódút volt az egyik versenyző, mellette pedig majdnem minden esetben ott volt a többi versenytárs is.
Összesen 57 milliárd forintnyi munkáról van szó, ennyire pályázott tehát a Duna Aszfalt–Hódút páros, ennek az összegnek pedig majdnem a 60 százalékát, összesen 33 milliárd forintot sikerült is megnyernie. A Strabag 9,6 milliárd forintnyi munkát tudott elhappolni a Duna Aszfalt elől, a Swietelsky 8,2 milliárd forintnyit, míg a Soltút–EuroAszfalt 6,4 milliárd forintnyit.
Ha tehát az arányok ugyanezek maradnak, akkor Szíjj cégénél méltán bonthatnak pezsgőt a közbeszerzés végén. Pénzben mindenesetre addig sem lesz hiány: a Duna Aszfalt 2019-ben 24,3 milliárd forint nyereséget termelt, bevétele közelítette a 160 milliárd forintot. | Gazdaság: NER-karácsony: 270 milliárd forintos közbeszerzésen futott be a Szijjártót jachtoztató Szíjj László cége | null | https://hvg.hu/gazdasag/20201218_ner_duna_aszfalt_magyar_kozut |
2005-03-29 00:00:00 | Tetten érte és őrizetbe vette a rendőrség az MSZP egyik volt pécsi országgyűlési képviselőjelöltjét befolyással való üzérkedés miatt. Andráska Gergelyt azzal gyanúsítják, kenőpénzt fogadott el egy roma egyesület elnökétől, cserébe azt ígérte, elintézi az államtitkárnál, hogy nyerjenek a pályázatok, az ellenőrök pedig elkerülik az egyesületet. Az MSZP helyi honlapja szerint Andráska „aktívan részt vett ez előző országgyűlési választási kampányban, így részese volt Szili Katalin, Kékes Ferenc és Toller László választási sikerének”. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2005.03.28. 22:08
Tetten érte és őrizetbe vette a rendőrség az MSZP egyik volt pécsi országgyűlési képviselőjelöltjét befolyással való üzérkedés miatt. Andráska Gergelyt azzal gyanúsítják, kenőpénzt fogadott el egy roma egyesület elnökétől, cserébe azt ígérte, elintézi az államtitkárnál, hogy nyerjenek a pályázatok, az ellenőrök pedig elkerülik az egyesületet. Az MSZP helyi honlapja szerint Andráska „aktívan részt vett ez előző országgyűlési választási kampányban, így részese volt Szili Katalin, Kékes Ferenc és Toller László választási sikerének”.
Eljárást indított a rendőrség három férfi ellen, akik a gyanú szerint több tíz millió forintot – roma pályázatokból származó pénzt – sikkasztottak el, valamint csalásban és befolyással való üzérkedésben működtek közre. A bűncselekménnyel a Volt Állami Gondozottak Egyesületének (VÁG) elnökét, a Pécsi Tudományegyetem egyik phD-s óraadóját és Andráska Gergelyt, az MSZP 2002-es országgyűlési képviselőjelöltjét gyanúsítják.
Az ügyészségen önként tett (részben ön-) feljelentést a VÁG elnöke, mint mondta, azért, mert le akarta leplezni a szocialista lobbit. A rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda ezután kapcsolódott be az akcióba.
A rendőrök Andráska Gergelyt akkor érték tetten, amikor átvett 1,2 millió forint kenőpénzt Budapest belvárosában, az Oktogonnál, az ünnepek előtt egy nappal. Cserébe azt ígérte, államtitkári szinten intézi el, hogy az egyesületet – korábbi hamis számlázásai miatt – ne ellenőrizzék. A szervezet elnöke szerint az ügyben magas rangú politikusok is érintettek, az egyik politikai államtitkár kapta volna a pénz nagyobbik részét, ezt azonban a rendőrség cáfolta. Sőt szerintük egyszerűen átverték a VÁG vezetőjét.
– Andráska Gergelyt és D. Árpád „pályázatírót” közel egy időben fogtuk el, előbbit Budapesten, utóbbit Pécsett. Kihallgatásuk is egy időben történt, és egyértelművé vált, hogy a minisztériumi vezetőkre és a politikusokra, illetve a pártokra való hivatkozás fiktív volt, csak azért tették, hogy mielőbbi fizetésre kényszerítsék az egyesület vezetőjét. A pénzt maguknak akarták megtartani – magyarázta el sajtótájékoztatóján Kertész János, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója.
Az ügy előzménye, hogy korábban az ügyészség kiderítette, törvénytelenül működik a pécsi egyesület, a pályázati pénzeket saját célra költik el, de előfordult, hogy drogprevenció címén bált rendeztek a megyei önkormányzat dísztermében. Ezt a szervezet vezetője is elismeri, ugyanakkor azt állítja, lobbipénzt kellett fizetnie, és Andráska garantálta a minisztériumi pozitív elbírálást.
– Egy ízben különböző szervezetek – mint például a Máltai Szeretetszolgálat – csak 300 ezer forintot kaptak, de „drogos szervezeteknek” is csak 800 ezer forint jutott a keretből, míg az egyesület, ki tudja, miért, 2,5 millió forintot kapott – mondta Varga István, az egyesület elnöke a Magyar Nemzetnek.
Szerinte többek között ez is azt erősíti, hogy erőteljes MSZP-s lobbi működött a háttérben, ugyanis az egyesülettel korábban is törvényességi problémák voltak, ő maga pedig volt már büntetve is, ennek ellenére szépen csordogált a pénz. Csak fizetnie kellett Andráskának. A rendőrségen közölték, most minden olyan roma pályázatot, amely az érintett három személyhez kapcsolható, átvizsgálnak, mert nem kizárt, hogy több bűncselekményt is elkövettek.
Az MSZP Baranya megyei honlapján Andráska Gergelyről többek között azt írják: „A 7. számú választókerület szocialista önkormányzati képviselő jelöltje aktívan részt vett az idei (2002) országgyűlési választási kampányban, így részese volt Szili Katalin, Kékes Ferenc és Toller László választási sikerének.” | Csúszópénzért szerzett támogatást a pécsi szocialista | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/csuszopenzert-szerzett-tamogatast-a-pecsi-szocialista |
null | Senkinek sincs többsége a Fővárosi Közgyűlésben, de remélhetőleg senkinek sem érdeke, hogy káosz legyen Budapesten – mondta Böröcz László. Az I. kerület frissen megválasztott fideszes polgármestere a Telexnek többek között a kerület ügyeiről, a leköszönő polgármesterről, a fiatalok helyzetéről és Magyar Péterről is beszélt. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A budapesti önkormányzati választások után a Fidesz visszahódította az I. kerületet a baloldaltól. Böröcz László, a kerület frissen megválasztott fideszes polgármestere szerint azért sikerült nyerniük, mivel már hamar el tudták kezdeni az építkezést a kerületben, míg máshol csak három-négy hónapjuk volt a kormánypárti jelölteknek.
A hamarosan hivatalba lépő polgármester aTelexnekazt is elmondta, hogy a 2019-es választás után 2020-ban azzal a feladattal érkezett, hogy újraépítse a polgári oldalt helyben. Böröcz László úgy látja, hogy ez sikerült is, mivel kellő energiát és időt fektettek bele, és ez lett a mostani sikerük egyik kulcsa. De fontosnak tartja azt is, hogy az I. kerület eddigi baloldali vezetésével kapcsolatban rengeteg olyanügykerült elő, ami érdekelte az embereket.
A kerület új vezetője a Fidesz Fővárosi Közgyűlésben való fiatalításáról elmondta, hogy a párt sokszor megkapja azt a kritikát, hogy nem fiatalít, nem próbál ki új embereket. Most ez történik a közgyűlésben, és a következő években dől majd el, hogy ez egy jó lépés volt-e.
A Fővárosi Közgyűléssel kapcsolatban arról is beszélt Böröcz László, hogy bár senkinek nincs többsége, azt reméli, hogy senki nem érdekelt abban, hogy káosz alakuljon ki Budapesten, mert annak csak a budapestiek látnák a kárát.
A kormány központosító politikájával kapcsolatban a jövőbeli polgármester rámutatott, hogy vannak olyan területek, ahol jó a központosítás, és egy csomó folyamatot lehet így racionalizálni. De példaként az is megemlítette, hogy a szakrendelők államosítása ellen az I. kerületi Fidesz is tiltakozott, amit később le is vettek a napirendről. Böröcz László szerint minden központosítást érdemes időről időre felülvizsgálni, és megnézni, hogy milyen gyermekbetegségei vannak. A tankerületi rendszer bevezetése után is megtörtént ez, és jóval decentralizáltabb lett, mint korábban.
A kerület átadás-átvételével kapcsolatban az új polgármester elmondta, nem beszélt személyesen V. Naszályi Márta leköszönő polgármesterrel, de levelezés útján egyeztettek arról, hogy október 1-jén reggel 9 órakor lesz az esemény. A kerület következő vezetője úgy tudja, hogy már készítik elő a papírokat.
- Az elmúlt évek működését látva a kérdés az lesz, hogy minden dokumentumot megkapunk-e
- jelezte Böröcz László.
- A korábban nagy nyilvánosságot kapóRuszwurm cukrászda ügyévelkapcsolatban a fideszes politikus elmondta, hogy az nem lehet megoldás, hogy a Ruszwurm teljesen eltűnik, mert a márkának van értéke, külföldön is sokan ismerik. Meglátása szerint az ügyet már rég lezárhatták volna, ha a polgármester asszony nem tesz ellenkező irányú lépéseket.
- Az a kérdés, hogy a márkanevet levédető Szamos családdal meg lehet-e egyezni. Elképzelhető, hogy az önkormányzat lesz az egész mögött, de az is, hogy az egészre pályázatot kell kiírni - mondta Böröcz László.
- A korábban a Fidelitas elnökeként tevékenykedő Böröcz László a szervezettel kapcsolatban elmondta, nem igaz, hogy most már nem kerülnek ki a soraikból tehetséges, politikával foglalkozó fiatalok.
- Nagyon sokan dolgoznak az államigazgatásban, az önkormányzatokban, csak épp ezek nem olyan látványos pozíciók, mint például egy miniszteri poszt
- hangsúlyozta a hamarosan hivatalba lépő polgármester.
- A politikus szerint nem lehet azt mondani, hogy a fiatalok körében nem támogatott a Fidesz. Mint jelezte, nélkülük ő sem nyert volna választást. Böröcz László inkább úgy látja a dolgot, hogy jóval polarizáltabb lett a közvélemény, mint korábban, és a közösségi média felerősíti, homogenziálja az egyes csoportok véleményét.
- A kormánypártot támogató fiatalok sehol sem mondják hangosan azt a mellüket döngetve, hogy mennyire kormánypártiak. Az ellenzéki fiatalok feltüzeltebbek, hiszen el tudják mondani, hogy miért nem tetszik nekik a rendszer
- jelezte a polgármester.
Böröcz László Magyar Péterrel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a Tisza Párt első embere - bár az ellenzéki tábort felforgatta -, a Fidesztől azonban nem sikerült olyan mennyiségű embert elvinnie, ami a párt számára bármilyen problémát jelentene. Szerinte országos szinten a kormánynak az a feladata, hogy megmutassa: a magyar emberek akkor járnak jól, ha ez a kormány marad 2026 után is. A polgármester nem gondolja, hogy közvélemény-kutatások alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni hat hónap után, és nem is érzi annyira stabil pártnak a Tiszát, sőt egyelőre még túl sok kérdésben nem is foglaltak állást.
A frissen megválasztott polgármester azonban elmondta, hogy ő országos ügyekkel nem akar foglalkozni, mivel őt azért választották meg, hogy az I. kerülettel törődjön.
- Új polgármester vagyok. Előbb be kell bizonyítanom azt, hogy hatékonyan el tudom végezni azt a feladatot, amit rám bíztak a választók
- mondta Böröcz László.
Borítókép: Böröcz László ( | Elárulta titkát az I. kerület megválasztott kormánypárti polgármestere | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/elarulta-titkat-az-i-kerulet-megvalasztott-kormanyparti-polgarmestere |
2008-08-06 00:00:00 | Az élet minden területét átjáró magyarországi korrupcióról és az autópályai rablásokról ír cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A neves német napilap egy nemzetközi szervezetre hivatkozva úgy véli: a korrupció felszámolásához nincs meg a politikai akarat. | true | null | 1 | fn.hu | null | Terjed a hétköznapi korrupció Magyarországon címmel közölt terjedelmes cikket szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
A budapesti keltezésű cikk szerzője, Reinhard Olt bevezetőjében hangsúlyozta: a magyaroknak csaknem a fele nem bízik abban, hogy a parlamenti pártok képesek megfékezni a korrupciót. Az ellenzék pedig azt állítja, hogy az európai uniós támogatási pénzek Magyarországon “központilag irányítva tűnnek el”.
Egy magyar rendőrt idézve a cikkíró beszámolt az autópályákon végrehajtott bűncselekményekről, a különböző trükkös lopásokról, illetve rablásokról, amelyek során jól szervezett bandák rabolják ki az utazókat. Rendőrségi adatok szerint az idei esztendő első félévében a magyar autópályákon 130 ilyen bűncselekményt hajtottak végre, miközben 2007 hasonló időszakában csak 50 ilyen jellegű bűneset történt – írta a FAZ.
Bűncselekményben behoztuk az EU-t
Ezek a lopások azonban – bármennyire is kellemetlenek az áldozatoknak – a magyar bűnözési statisztika ártalmatlanabb részét jelentik – írta a konzervatív napilap, hangoztatva, hogy Magyarország a nagyobb bűncselekmények tekintetében is eléri az európai uniós átlagot.
Ezzel összefüggésben a rendőrség, illetve az igazságszolgáltatás számára a korrupció terjedése okoz gondot – fogalmazott a FAZ, idézve a Transparency International szervezet jelentését, amely szerint ” a korrupció Magyarországon rendszeresnek számít”.
Miközben a kormány azt állítja, hogy következetesen és határozottan fellép a korrupció ellen, a szervezet szerint valójában “hiányzik az erre irányuló politikai akarat”.
Hétköznapi korrupció
Ez a korrupció – mint Reinhard Olt írta – egészen hétköznapivá válik a feketemunka, az adócsalás, a fiktív számlák képében. Mindez – amint azt szakszervezeti funkcionáriusok is elismerik – a kis- és közepes vállalatok számára “a túlélés érdekében szükséges”.
A Transparency International szerint a korrupció az üzleti szféra és a kormányzati oldal közötti kapcsolatokban a legelterjedtebb, viszont csekélyebb mértékű az üzleti szférán belül. A szakszervezeti szövetségek már sztrájkokat szerveztek “a korrupció és az árnyékgazdaság ellen” – írta a lap, idézve, Gaskó Istvánt, aki szerint ha a feketegazdaság nem virágozna annyira, a Gyurcsány-kormánynak nem lett volna szüksége olyan drasztikus takarékossági intézkedésekre.
A FAZ ezt követően egy másik szakszervezeti vezetőt, Kónya Pétert idézte, aki szerint az 1989-es fordulat óta nem sok változás történt, “a pénzek ugyanúgy a pártkasszákba és más zsebekbe vándorolnak”.
A szervezett bűnözés legális üzletekbe fektet
Továbbra is virágzik az éjszakai bárokkal, valamint a védelmi pénzekkel történő zsarolásokkal kapcsolatos “hagyományos üzlet”. A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint egyre inkább megfigyelhető, hogy a szervezett bűnözéssel foglalkozó csoportok vezetői törvénytelenül szerzett vagyonukat a legális gazdaságban fektetik be.
A lap idézte a hivatal jelentésének azt a részét, amely szerint “olyan személyeket, illetve vállalatokat figyeltek meg, akik törvénytelen úton akartak uniós támogatási eszközökhöz jutni”.
A hivatal éves beszámolója viszont cáfolja, hogy a “maffiózóknak” sikerült volna vezető pozíciókat elfoglalni a gazdaságban és a politikában. A kormány ezt a korrupció elleni kampányának tulajdonítja, amit az ellenzék vitat. Az ellenzék vezetője, Orbán Viktor szerint a korrupció része a bajoknak, s továbbra is azt vallja, hogy az uniós támogatási pénzek “Magyarországon központilag irányítva tűnnek el” – írta végezetül a FAZ. | Egyre korruptabbak vagyunk a németek szerint | null | https://24.hu/belfold/2008/08/06/egyre_korruptabbak_vagyunk_nemetek/ |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga. | Felmentették a nemzetbiztonság egyik tábornokát | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/felmentettek-a-nemzetbiztonsag-egyik-tabornokat |
2012-07-17 15:44:00 | Előnytelenek a PPP beruházási konstrukciók az állam számára, mivel pazarlóan használják fel a közpénzeket - közölte az ÁSZ, miután megvizsgálták a Művészetek Palotája (Müpa) és a felsőoktatási kollégiumi beruházásokat. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Makkai Mária felügyeleti vezető a jelentés ismertetésekor idézte Domokos László ÁSZ-elnök véleményét, amely szerint a PPP-konstrukcióban (az állam és magáncégek együttműködésével) megvalósuló beruházások 15-20 év alatt 50-100 százalékkal több közpénzbe kerülnek, mintha azokat hagyományos módon valósították volna meg.
Ezért is javasolta az ÁSZ a nemzeti fejlesztési miniszternek a Müpa és a kollégiumi beruházásosokhoz kapcsolódóan: gondoskodjon a programok előnytelen szerződési feltételei miatt a felelősség kivizsgálásáról és ezek eredményének ismeretében tegye meg a szükséges intézkedéseket.
A felügyeleti vezető a vizsgálat részleteit ismertetve elmondta: az ÁSZ már egyszer ellenőrizte mind a Müpát, mind pedig a kollégiumi beruházásokat 2006-ban, illetve 2007-ben. A mostani utóellenőrzés célja az volt, hogy a projektek szerződéses feltételeinek teljesülése során megvalósult-e a közpénz gazdaságos felhasználása és az üzemeltetés a szerződésben foglalt tartalommal, ellenőrzötten és a közpénzfelhasználás gazdaságosságát biztosítva teljesült-e. Azt is vizsgálták, vajon biztosított volt-e a közpénzfelhasználás társadalmi hasznosulása.
A vizsgálat során összegyűjtött tapasztalatok általában azt mutatták, hogy a szerződéses feltételek nem biztosították az állami megrendelő érdekeinek érvényesülését - összegezte az ellenőrzésvezető.
Makkai Mária példaként hozta: a Müpa-szerződés szerint a rendelkezésre állási díj teljes nettó összegét euróban fizeti az állami megrendelő annak ellenére, hogy a díj 51,7 százaléka olyan üzemeltetési és felújítási tételekre nyújt fedezetet, amelyek a magánpartnernél forintban merültek fel. Hozzátette, a vizsgált időszak alatt a Művészetek Palotájára fordított állami kiadások összege évente átlagosan 13,3 milliárd forint volt, vagyis összességében 50 milliárd forint körül mozgott.
A felsőoktatás kollégiumi beruházási program keretében 15 felsőoktatási intézménynél 24 projekt - ezen belül 8 diákotthon létesítése és 16 kollégium rekonstrukciója - valósult meg PPP konstrukcióban. A diákotthonok és a felújított kollégiumok bérleti díjához történő minisztériumi hozzájárulás összesen mintegy 10 milliárd forint volt. A támogatás a futamidő végéig - ez általában 20 év - várhatóan további mintegy 65 milliárd forint központi költségvetési forrást igényel.
A kollégiumi beruházási program projektjeinél a kockázatok megosztására vonatkozó szerződéses rendelkezések nem feleltek meg a közszféra érdekeinek - foglalták össze a szakértők. Horváthné Herbáth Mária példaként említette, hogy a projektek 37,5 százalékánál - ez 9 beruházást jelent - az üzemeltetés kockázatát ténylegesen az intézmények gazdasági társaságai viselték a vizsgált időszakban.
Mindehhez hozzátették: igaz ugyan, hogy a diákotthonok és felújított kollégiumok műszaki üzemeltetése megfelelt a szerződésben foglaltaknak - azaz a megrendelők és felhasználók elvárásának -, de a PPP konstrukció gazdaságossága mégsem igazolódott be. Emellett a diákotthonok és korszerűsített kollégiumok kihasználtsága biztosított volt 2007 és 2010 között, ám a közpénzfelhasználás társadalmi hasznosulása, de főként a vidéki kihasználtság elmaradt a kívánatostól, mivel az csökkenő irányt mutatott. | Gazdaság: Pazarolják a közpénzeket a PPP-beruházások - az ÁSZ szerint - NOL.hu | null | http://nol.hu/gazdasag/pazaroljak_a_kozpenzeket_a_ppp-beruhazasok_-_az_asz_szerint-1319119 |
2018-09-23 18:33:00 | Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást. | true | null | 1 | Népszava | null | vasútépítés;Homlok Zsolt;
2018-09-23 18:33:01
Milliárdos megrendelést kapott Mészáros Lőrinc veje
Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást.
Több mint 1,7 milliárd forintért tervezheti és valósíthatja meg egy vasúti transzformátorállomás rekonstrukcióját a Hajdú-Bihar megyei Ebesen az a Vasútvill Kft., amely mögött – mint azt korábban a 24.hu megírta – közvetve, egy cseh cégen keresztül Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó veje (Ágnes nevű lányának férje) áll.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában szombaton megjelent hirdetmény szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kiírására csak két vállalkozás jelentkezett, a Vasútvill mellett egy ceglédi cég is pályázott. A NIF eredetileg 1,8 milliárdra becsülte a költségeket, de Homlok Zsolt cége elvállalta 1,743 milliárdért is. A kiírás szerint az ár 70 százalékban számított, a többi pontot a szakemberek tapasztalatára, illetve a vállalt jótállási időre lehetett kapni.
Homlok Zsolt 2016-ig a Swietelsky vasútépítő cégének ügyvezetője volt, de miután onnan menesztették, így saját vállalkozásba fogott. Alapított egy saját céget is Homlok Zrt. néven, amely szintén elnyert állami megrendeléseket, de az igazán nagy fogás az volt, hogy bevásárolt egy csehországi cégbe, a prágai Rafinanz Promotion s.r.o.-ba, amelyben tőkét is emelt, így közvetve többségi tulajdonosa lett a Vasútvill Kft-nek.
Homlok tavaly nyáron vette feleségül Mészáros Ágnest, a miniszterelnök felcsúti bizalmasának lányát, és ebben az évben lett igazgatósági tag a Mészáros-érdekeltségben lévő, vasútépítéssel foglalkozó RM International Zrt-ben is. Az igazán érdekes azonban a Vasútvill Kft., hiszen 2017-ben Homlok kisebb csodát művelt a felsővezetékek gyártására és szerelésére specializálódott vállalkozásban: bevételét megduplázta, a korábban veszteséges cég pedig 1,8 milliárd forint nyereséget termelt.
Ebben az évben az ebesi transzformátorállomás a harmadik jelentősebb közbeszerzés, amit a Vasútvill elnyert a MÁV-tól vagy a NIF-től. A legnagyobb falat a Szabadbattyán-Balatonfüred vonal villamosítása, amit egy másik Mészáros-céggel, az R-Kord Kft-vel együtt végezhetnek 23 milliárd forintért. | Milliárdos megrendelést kapott Mészáros Lőrinc veje | null | https://nepszava.hu/3009415_milliardos-megrendelest-kapott-meszaros-lorinc-veje |
2018-03-06 20:49:00 | Negyven napja hiába kérte Szekszárd fideszes vezetésétől, hogy adják ki a Tiborcz István cégével kötött lámpaüzlet adatait, végül kiabált. | true | null | 1 | 24.hu | null | Negyven napja hiába kérte Szekszárd fideszes vezetésétől, hogy adják ki az önkormányzat adatait a Tiborcz István cégével kötött lámpaüzletről. Mezei László, az MSZP szekszárdi képviselője végül több, emelt hangú szócsata árán kényszerítette ki Ács Rezső polgármester válaszát az Elios-os megrendeléssel kapcsolatban.
A közvilágítás LED-es átalakítására az Elios Szekszárdtól összesen 748 millió forintos megbízást kapott. Az OLAF jelentéséből tudható, hogy a cég az egyik vezetőjén keresztül előre egyeztetett az akkori polgármesterrel, Horváth Istvánnal, és olyan pályázati feltételeket építettek a közbeszerzésbe, amelyeket kizárólag Orbán Viktor vejének érdekeltsége tudott teljesíteni.
Az önkormányzat végül a lehető legkevesebb információ kiadásával próbálta megúszni a kikényszerített adatszolgáltatást.
Hosszú hallgatás után azt végül elismerték, hogy rég tudtak az OLAF folyamatban lévő vizsgálatáról. A válaszlevél szerint a polgármester is megtette az észrevételeit az OLAF nyomozati anyagában szereplő állításokról.
Fontos kérdés volt, hogy a városvezetés milyen költség-haszon számítások alapján ugrott bele a beruházásba, amelyre az induláskor nem volt fedezet az önkormányzat kasszájában. Ács Rezső egyszerűen megkerülte válaszadást. Annyit közölt csipán, hogy a Sistrade, Tiborcz István üzlettársának, Hamar Endrének a cége megbízási szerződéssel készítette el a beruházás műszaki dokumentációját.
Azt sem részletezte a szekszárdi városvezetés, hogy a drága, más önkormányzatok számára is problémát okozó karbantartási munkákat, hogyan foglalták bele a szerződésbe. A polgármester szerint jelenleg évente írnak ki beszerzési eljárást a karbantartásra.
Mezei László elmondta, hogy már tavaly fényerőméréseket végeztetett a város egyes kereszteződéseiben, ahol a lámpacsere óta veszélyesen gyenge lett a világítást. A képviselő szerint ennek az az oka, hogy az Elios csak extra hosszú élettartamú lámpákkal volt képes a pályázati előírásoknak megfelelni, ezért mindenhol direkt alacsony teljesítményű lámpákat épített be, mert azok elvileg tovább működnek. A cég számára pénzügyileg kedvező kombináció azonban sötét utcákat eredményezett a városnak. | Fenyegetőzött, kiadták az Elios-adatokat Szekszárdon is | null | https://24.hu/belfold/2018/03/06/fenyegetozott-kiadtak-az-elios-adatokat-szekszardon-is/ |
2014-09-13 00:00:00 | A spanyolországi kosárlabda-világbajnokság péntek esti elődöntőjében a szerbek szoros, izgalmas csatában verték Franciaországot. | false | [
"sport",
"kosárlabda",
"kosárlabda vb 2014",
"szerb válogatott"
] | 0 | null | 0 | Csütörtökön elsőként az amerikaiak jutottak be a finálába, miután könnyedén két vállra fektették a litván együttest. A másik elődöntőben a szerbek és franciák csapatak össze, a két válogatott pedig jól ismerheti egymást, már csak azért is, mivel a csoportkörben is egymásnak feszültek.
Azt a találkozót 74-73-ra a franciák nyerték, most viszont nem jött ki úgy a lépés a galloknak: a szerbek végig uralták a meccset, a nagyszünetben már 14 ponttal is mentek, amikor pedig úgy tűnt, sétagalopp lesz a számukra a hajrá, a franciák elképesztő iramba kapcsoltak.
Az utolsó negyedben ugyanis 39 pontot szórtak, de amikor felzárkóztak, két-, vagy hárompontos különbségre, a szerbek mindig megrázták magukat.
Végül déli szomszédaink 90-85-re megnyerték a mérkőzést, és vasárnap az Egyesült Államok csapatával játszanak az aranyéremért.
Eredmény – kosárlabda világbajnokság, elődöntő Franciaország-Szerbia 85-90 (15-21, 17-25, 14-15, 39-29) | Szerb-USA döntő a kosár-vb-n | 0 | https://24.hu/sport/2014/09/13/szerb-usa-donto-a-kosar-vb-n |
2017-01-13 16:46:00 | A letelepedési programot szabályozó törvényt nem vonta vissza a parlament, csupán jegelik az újabb kötvények kibocsátását. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Első fokon pert nyert lapunk a letelepedési államkötvények ügyében titkolózó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen. A perben eljáró Fővárosi Törvényszék tegnap hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Magyar Nemzetnek adott igazat, miután közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait. Ha az ÁKK nem fellebbez a döntés ellen, akkor hamarosan kiderül, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetékességű Discus Holdings Ltd., Innozone Holdings Ltd. és a Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a Liechtensteinben alapított VolDan Investments Ltd. és az S&Z Program Ltd., illetve a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd., végül az egyedüli magyar cég, az Arton Capital Hungary Kft. hány letelepedési kötvényt jegyzett le, és mekkora bevételre tett szert.
Talán véletlen egybeesés, de tegnap fél órával a bírósági tárgyalás kezdése előtt jött ki a hír, hogy az ÁKK „az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel” lezárja a letelepedési magyar államkötvények értékesítését. A kötvények vásárlására a március 31-éig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy április közepétől az állam nem bocsát ki ilyen állampapírt. A letelepedési programot szabályozó törvényt nem vonta vissza a parlament, vagyis az ÁKK döntése nem jelenti azt, hogy megszűnik a program, csupán jegelik az újabb kötvények kibocsátását. Lapunk megkereste a gazdasági bizottságot és az adósságkezelőt is, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy az offshore cégekkel felbontják-e a szerződést, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Az ÁKK eddig minden hónapban csak összesített adatokat közölt a kötvényértékesítésről, a bírósági döntés értelmében azonban azt is meg kell mondania, hogy az egyes vállalatok hány letelepedési kötvényt jegyeztek le. A részletes bírói ítéletet később kapja kézhez lapunk. A per folyamán az ÁKK többek között arra hivatkozott, hogy értékpapír- és üzleti titkot sértene a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése. Lapunk ugyanakkor azzal érvelt, hogy a tőkepiaci törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az állampapír zárt körű forgalomba hozatalára nem vonatkozik az értékpapírtitok, a letelepedési kötvény pedig tipikusan zártkörűen jegyezhető állampapír, hiszen csak a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások jegyezhették le. Az üzleti titok sem állja meg a helyét lapunk szerint, hiszen a közvetítő cégeket direkt a letelepedési kötvények értékesítésére kellett létrehozni, továbbá földrajzilag le volt osztva a piac, vagyis konkurencia nélkül tevékenykedhettek. Ebből a szempontból érvelésünk szerint nem értelmezhető az üzleti titok fogalma. (Lapunk képviseletét a Transparency International közreműködésével a Karsai Dániel ügyvédi iroda látta el.)
A Magyar Nemzet hosszú ideje foglalkozik a korrupciógyanús letelepedési kötvényprogrammal. Lapunk derítette ki, hogy milyen offshore céghálón keresztül landol profit a karibi szigetvilágban. A mutyi legnagyobb hasznát bezsebelő Kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) hozta a legtöbb ügyfelet, lényegében a kötvények 85 százalékát vásárolta meg. Az HSSDF a hasonló nevű – Hungary State Special Debt Management – hongkongi cégen keresztül realizálta a haszna nagy részét. Ennek a vállalatnak három tulajdonosa van, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Star Wealth Ltd., a Prime Ally Ltd. és az Ace Deal Investments Ltd. Azt, hogy kik állnak ezen cégek mögött, már nem lehet kideríteni, mivel a Brit Virgin-szigeteken nincsen nyilvánosan hozzáférhető céginformációs rendszer.
Az üzlet egyébként remekül megy, csak tavaly decemberben több mint 11 milliárd forintot kaszáltak a közvetítő offshore cégek a kötvények értékesítésével. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint az év utolsó hónapjában 453 kötvényt jegyeztek le a közvetítő vállalkozások, ami a második legnagyobb értékesítési rekord. (A legtöbb papírt 2014 decemberében adta el az állam, akkor 474 kötvény kelt el, mivel egy törvénymódosítás 250 ezerről 300 ezerre drágította az állampapírok árát 2015. január 1-jével.) Tavaly olyan lanyha volt már az érdeklődés a program iránt, hogy volt olyan hónap, amikor csak négy kötvényt adtak el. Amióta a kormány október végén meglebegtette a kötvényüzlet megszüntetését, óriásit ugrott az értékesítés. Ezzel a többségében offshore helyszíneken bejegyzett közvetítő cégek jártak jól. Összesen nyolc ilyen vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt az Országgyűlés gazdasági bizottságától, amelynek a konstrukció indulásakor Rogán Antal volt az elnöke. 2013 óta 4700 letelepedési kötvény kelt el, az offshore cégek az olcsóbb árazással számolva 115, a drágább szolgáltatási díjjal számolva 130 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 42 milliárd forint közpénz, hiszen az állampapír ötéves futamidejének lejárását követően kamatot is fizet a magyar állam a homályos hátterű magáncégeknek. | Fény derülhet a titkokra | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/1/feny-derulhet-a-titkokra |
2024-09-08 22:48:08 | Két sajtóperben összesen öt különböző tanács tizenhárom bírája vizsgálta a tavaly forgatott riport minden mondatát. A Kúria döntése nem csak a sajtó számára fontos, hanem mindazok számára, akik ma Magyarországon közügyben felszólalnak, és kiállnak az igazukért. | true | null | 1 | Szabad Európa | null | A legfőbb bírói tanács a Szabad Európa riportja kapcsán óriási jelentőségű döntést hozott: győzött a sajtószabadság. A mórahalmi önkormányzat indított pert a Szabadon tényfeltáró riportja miatt. Két sajtóperben összesen öt különböző tanács tizenhárom bírája vizsgálta a tavaly forgatott riport minden mondatát, amely a mórahalmi VI. körzet uniós forrásainak furcsa felhasználását derítette fel. A riport bírálta az etikailag és morálisan is megkérdőjelezhető önkormányzat döntéseit, ami nem tetszett a polgármesternek és az alpolgármesternek, de a Kúria kimondta: egy oknyomozó riport, amely közügyet mutat be, az ahhoz kapcsolódó közéleti szereplők tevékenységét kritizálja, és ehhez bizonyítékai is vannak, megengedheti magának az élesebb kritikát. Ez közérdeknek minősül, ezért nem lehet alapja sajtó-helyreigazítási pernek. A döntés nem csak a sajtó számára fontos, hanem mindazok számára, akik ma közügyben felszólalnak Magyarországon, és kiállnak az igazukért.A mórahalmi önkormányzat vezetőinek nem tetszett a Báthory Róbert és a Szabadon stábja által készített riport, amely a félsivataggá vált Homokhátságon lévő Mórahalom pályázatairól szólt, arról, hogy az elnyert pénzeket hogyan használták fel, azt ígérve a gazdáknak, hogy lesz vizük. Nem lett, pedig arra kapták a pénzt. A riportban bemutattuk, hogyan sajátította ki a városvezetés egy gazda földjét öntözési projektre hivatkozva, azután bérbe adta művelésre másoknak.A két ügy jogerős ítéletében minden pontban a Szabad Európának adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla. De mindez nem volt elég homokháti kisváros első embereinek.Közügy, közpénz, közélet. Közöd?A mórahalmi önkormányzat a Kúrián követelt magának igazságot: ott is győztek tényfeltáró riportunk állításai. A Kúria döntésének indoklása egyben iránymutató a közhatalmat gyakorló, közpénzzel bánó politikusoknak ahhoz, hogyan viszonyuljanak a jövőben a közügyeket tényfeltáró újságíráshoz."Amennyiben egy sajtóközlemény oknyomozó riportként egy közéleti-társadalmi vitát mutat be, ennek során egy önkormányzat, illetve ahhoz kapcsolódó közéleti szereplők tevékenységét kritizálja egy konkrét közügy kapcsán, a szabad véleménynyilvánítás körében annak lehetőségei az átlagosnál tágabbak, a kritika akár éles vagy túlzó megfogalmazásokat is tartalmazhat"- áll a Kúria ítéletének elvi indoklásában a Szabad Európa riportja ügyében. A szöveg megállapítja, hogy ha a megjelentetett tartalom nem lép túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tágabb keretein, sajtó-helyreigazítást sem lehet elrendelni."Ez a döntés azt jelenti, hogy újságíróként nagyon karcos és éles kritikát is megfogalmazhatsz, ha közügyről, közpénzről és a közéleti szereplők tevékenységéről van szó - természetesen amellett, hogy betartottál minden újságírói szabályt, megkerested őket, és ellenőrizted az információkat, amiket leírtál vagy elmondtál a riportban"- magyarázta a Kúria elvi indoklását Bodrogi Bea, a Szabad Európa médiajogásza. Értelmezése szerint a Kúria kimondta, hogy az újságíró alapos indokkal kritizálta a mórahalmi városvezetés jogilag nem, de etikailag és morálisan is megkérdőjelezhető, közügynek minősülő döntéseit.A fiatal magyar demokrácia esete a transzparenciávalA Szabadon stábja a forgatás idején természetesen kereste Mórahalom polgármesterét is. Nógrádi Zoltán akkor elzárkózott az interjútól, de amint 2023. szeptember 19-én megjelent a Kisajátítva - Az elbitorolt mórahalmi VI. körzet földjei című tényfeltáró riport, a mórahalmi önkormányzat még aznap kiadott egy fenyegető hangú közleményt."A riportban elhangzott csúsztatások és valótlanságok okán azonnal sajtó-helyreigazítást kezdeményezünk valamennyi, a riportot átvevő, idéző és kommentáló sajtóorgánummal szemben, eredménytelensége esetén bírósághoz fordulunk. A személyiségi jogokat sértő, a riportban elhangzott kijelentések, feltételezhetően rágalmazási és becsületsértési, olykor kegyeletsértő állításait jogi szakértőink vizsgálják"- állt a közleményben.A riportot készítő Báthory Róbert azt mondta: a Szabadonban általában olyan kényes témákról forgatnak, amelyekről a hatalmat gyakorlók azt szeretnék, hogy ne tudjon róluk senki. Ezért várható volt a polgármester, illetve az önkormányzat reakciója."Az a feladatunk, hogy feltárjuk, bizonyítsuk és bemutassuk ezeket a visszás történeteket. Az lett volna a furcsa, ha a mórahalmi polgármester a kérésemre szívélyesen körbevezet, és megmutatja azokat az uniós projekteket, amelyeket megnyertek, így vagy úgy megépítettek, papíron jól működnek, de valójában sehogy. Ilyen nem létezik. Éppen ezért mielőtt elkezdek forgatni egy témát, előtte tucatnyi emberrel beszélek, információkat szerzek be, és az összes bizonyító erejű dokumentumot, ami ahhoz kell, hogy valóban tényfeltáró riportot tudjak készíteni. Interjúalanyokat keresek és találok, akik elmondják a történeteiket. Mórahalmon csak gazdából féltucatnyival beszéltem, de csak két ember mert nyilatkozni, a többiek féltek."Az önkormányzat a forgatás előtt sem volt hajlandó közérdekű adatkérésre sem valódi, értékelhető információkat kiadni a beruházásokról, bíróságra kellett menni. Nyilatkozni sem akartak a vitatott projektekkel kapcsolatban, hiába kereste meg őket többször is a Szabadon. Bodrogi Bea szerint a közhatalmat gyakorlók sok esetben félreértelmezik a nyilvánosság, az elszámoltathatóság és a transzparencia fogalmát; a mórahalmi városvezetőknél ez most már bátran kijelenthető."Az Alkotmánybíróság és a bíróságok kiforrott joggyakorlata különösen erős védelemben részesíti a közügyek vitájához kapcsolódó cikkeket, riportokat. Az Alkotmánybíróság számtalan határozatában kiemelte, hogy a sajtó a véleménynyilvánítás és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzés eszköze. A sajtó alkotmányos küldetése, hogy ellenőrizze a közhatalom gyakorlóit, aminek szerves részét képezi a közügyek alakításában részt vevő személyek és intézmények tevékenységének bemutatása és esetleges kritizálása. Sajnálatos, hogy a közhatalmat gyakorlók egy része nincs tisztában ezzel."Miután megjelent a riport, a Nógrádi Zoltán vezette önkormányzat két sajtópert is indított: egyet a Szabad Európa, egyet pedig a Greenfo ellen, amely átvette a videónkat. De ezzel sem elégedtek meg. A riportban nyilatkozó két gazda ellen személyiségi jogi pert indítottak, ezek jelenleg is folyamatban vannak.A valósággal az a gáz, hogy nincs hozzá háttérzeneA két sajtóper 2023 telén kezdődött el a Fővárosi Ítélőtáblán."Itt egy-egy bíró vizsgálta a riportban elhangzott állításokat. Másodfokon az ítélőtáblán már három-három, a Kúrián pedig összesen öt, tehát tizenhárom bíró látta az ügyet, a riportot, szinte minden mondatát elemezve hoztak ítéletet összesen 25 állítás kapcsán. Első fokon az egyik bíró két pontban látta megalapozottnak az önkormányzat kérelmét, sérelmét, de ezt a jogerős másodfok korrigálta, és kimondta, hogy a riport kapcsán nincs helye sajtó-helyreigazításnak"- mondta Bodrogi Bea, aki hozzátette: a Kúria indoklása azért is fontos, mert a demokrácia egyik alapköve, hogy aki közpénzt kezel és közhatalmat gyakorol, az elszámoltatható, ellenőrizhető és kritizálható legyen. Ez a demokrácia alapja, aminek nagyon fontos része a független sajtó - amely kérdez, kérdéseket vet fel - és azok a bátor emberek, akik elmondják személyes történetüket az újságíróknak. A Kúria döntése ezért fontos: hogy a közügy eseményeit feltárók és a közügyben megszólalók továbbra is szabadon tehessék ezt. | A Kúria döntött: mostantól még szabadabb a Szabadon | null | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kuria-dontott-mostantol-meg-szabadabb-a-szabadon/33081194.html |
2012-12-01 14:32:00 | Nem sok kellett hozzá, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi képviselőjének arroganciája, felindultsága miatt botrányba fulladjon egy, a TASZ által indított per bírósági tárgyalása. A tét egy 27 milliós Malév-tanulmány nyilvánossága. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Akkor összecsomagolok és elmegyek – fenyegette a tárgyalás menetét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) jogi képviselője a Fővárosi Törvényszéken tartott szerdai tárgyaláson. A minisztériumot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet perelte be, hogy megkapja a „Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper”-től bruttó 27 millió forintért megrendelt, a nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó jogi tanácsadás kapcsán keletkezett dokumentumokat. A megbízást még a Fellegi Tamás vezette NFM adta 2010. novemberben.
A tárgyaláson az NFM jogi képviselője, Berta Hubert József elzárkózott a dokumentum átadásától, arra hivatkozva, hogy a megrendelt munka egy döntés-előkészítő anyag, amire tíz év titoktartás vonatkozik. Egyúttal megkérdőjelezte a bíróság felkészültségét, mondván, nem biztos benne, hogy kellő szakértelemmel tudná megítélni az anyag jelentőségét, ami a nemzetgazdaság érdekének szempontjából stratégiai jelentőségű információkat is tartalmazhat. Ezért még akkor sem adhatná át a bíróságnak, ha az zárt adatként kezelné. Példaként azt vetette fel, hogy bizonyára a Paksi Atomerőmű biztonsági kérdéseiben sem tudna szakértelemmel eljárni, mert nincs atomenergetikai tudományos végzettsége. A bírónő megjegyezte, hogy éppen a közelmúltban folyt le az atomerőművel kapcsolatban egy per, amely során a bíróság szakértő közreműködésével hozott ítéletet. A bírónő azt mondta, ha az alperes nem adja át a dokumentumot, egyáltalán nem tudja megítélni, mi van benne, közölhető-e, vagy hogy szükséges-e szakértő bevonása.
A bírónő többször megkérdezte, van-e az információs törvény által minősített adat a dokumentumban, ami annak nyilvánosságra hozatalát nem engedi. Erre az NFM jogtanácsosa nem válaszolt, azt hajtogatta, ez egy döntés-előkészítő anyag. Mivel pedig döntés még nem született ennek kapcsán, azt nem lehet közreadni.
Az NFM jogi képviselőjének álláspontja egyébként ott bicsaklik meg, hogy éppen a minisztériumnak kellene bizonyítania, hogy az adatkérés megtagadásának indoka jogszerű volt. Egy dokumentum döntés-előkészítő voltának bizonyítása tipikusan úgy zajlik, hogy az alperes zárt iratként azt benyújtja a bíróságra, amiről így a bíróság el tudja dönteni, valóban az-e, és indokolt-e a nyilvánosság korlátozása. A bíró a tárgyaláson nem kérte el a dokumentumot, nem szólította fel az NFM-et annak átadására, csak a 27 milliós iromány, illetve a benne lévő információk jogi státuszáról érdeklődött. Ilyen esetben épp a dokumentum gazdájának az érdeke, hogy a bíróság lássa a perelt anyagot.
Baltay Levente, a TASZ jogi képviselője arra hívta fel a figyelmet, az anyag titkosításáról az NFM-nek mint titokgazdának kellett volna gondoskodni, ami nem történt meg. Megkérdőjelezte, hogy ez az anyag mennyiben tekinthető még döntés-előkészítő anyagnak éppen annak a magyar légitársaságnak az esetében, amely tevékenységet nem végez, felszámolás alatt áll. Az NFM úgy válaszolt, az anyag nem is biztos, hogy csak a Malévről szól, egy leendő nemzeti légitársasággal összefüggő döntés-előkészítéseket is tartalmazhat. Baltay szerint egy leendő légitársaságnak aligha lehet a pénzügyi helyzetét rendezni, mivel az még nem létezik. Kérdésére válaszolva az NFM ügyvédje nem tudta megmondani, van-e benne szó a Maléven kívül más társaságról is.
Az NFM képviselője a tárgyaláson arrogánsan, lekezelően és sokszor indulatosan viselkedett a tárgyalást vezető bíróval, illetve a TASZ képviselőjével. Egy alkalommal felszólította a bírónőt, hogy olvasson fel egy paragrafust az általa kijelölt törvényből. Többször a bírónő szavába vágott, majd megkérdőjelezte, hogy a magnetofonra rögzített szavát hitelesen diktálta-e jegyzőkönyvbe – emiatt aztán elnézést kért. A per korábbi tárgyalására utalva azt vetette a bírónő szemére, hogy előzőleg prejudikált, amikor az anyagot nem döntés-előkészítő jellegűnek minősítette. A bírónő visszautasította az NFM képviselőjének állítását, aki erre azzal fenyegetőzött, ha ez nem kerül jegyzőkönyvbe, úgy megteszi a szükséges lépéseket. Ezt követően feldúltan azt kérte jegyzőkönyvbe venni, hogy amennyiben a bíróság nem minősítette az anyagot a korábbi tárgyaláson, akkor ő nem mond igazat, ő az, aki hazudik, nem a bíróság.
A TASZ szerint a vonatkozó jogszabály, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján a pernek egyetlen jogszerű kimenetele lehet. Mivel az NFM nem bizonyította, hogy a kért dokumentum döntés megalapozását szolgálja, azt át kell adnia a TASZ-nak. (A perről a TASZ közleményét lásd itt ).
A per decemberben ítélethozatallal zárul első fokon. | Megkérdőjelezte a bíróság felkészültségét az NFM képviselője | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/megkerdojelezte-a-birosag-felkeszultseget-az-nfm-kepviseloje-82739 |
2021-06-01 00:00:00 | Szijjártó-Nagy Szilvia már milliárdos bevételű céggel büszkélkedhet. De honlappal még mindig nem. | true | null | 1 | 24.hu | null | Sejthető volt, hogy jól teljesít Szijjártó-Nagy Szilvia Interior Design Kft. nevű cége, mivel a vállalkozás indulása után 9 hónappal már egy Porsche Cayenne-t lízingelt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége 2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe és bár a vállalkozás honlapja még mindig nem üzemel, a megrendelők megtalálják a céget:
2020-at az Interior Design Kft. 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétellel és 294,2 millió forint adózott eredménnyel zárta. Az üzletasszony a haszon csaknem egészét, 285 millió forintot osztalékként vesz ki cégéből, amely működése első teljes évében átlagosan havi csaknem 110 millió forintos bevételt és havi 24,5 millió forintos nyereséget termelt. Ez annak fényében is impresszív eredmény, hogy az Interior Design Kft. lendületesen indult: a 2019 júniusi megalapítását követő alig több mint fél év alatt 229 millió forint árbevételt és bő 70 millió forintos nyereséget ért el, amelyből tavaly 68 millió forint osztalékot vett ki Szijjártó-Nagy Szilvia. | Szijjártó Péter felesége 285 milliót keresett cége első teljes üzleti évében | null | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/szijjarto-peter-felesege-szijjarto-nagy-szilvia-ceg-285-millio/ |
2019-03-01 00:00:00 | Több mint 500 ezer Kiát és Hyundait hívnak vissza az USA-ban - Gyári hibás a motorjuk, fel is gyulladhatnak. | true | [
"kia",
"hyundai",
"visszahívás",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | 534 ezer autót hív vissza az Egyesült Államokban a Hyundai és a Kia, mert gyári hibás lehet a motorjuk, és emiatt akár fel is gyulladhatnak - írja a Reuters.
A Kia 378 ezer 2012 és 2016 között piacra dobott Kia Soult, a Hyundai pedig 155 ezer 2011 és 2013 között piacra dobott Tucson modellt hív vissza. Februárban a két cég még csak 168 ezer járművet tervezett visszahívni.
A dél-koreai autógyártók így 2015 óta már összesen 2,3 millió járművet hívtak vissza. 2018 novemberében az ügyészség vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, hogy az összes érintett járművet visszahívták-e, de az amerikai közlekedési hatóság is vizsgálta az ügyet.
Egyelőre nem lehet tudni olyan balesetről, amit az a gyári hiba okozott volna, ami miatt most a gyártók visszahívják a kocsikat, de korábban az amerikai hatóság nagyjából 300 olyan esetről számolt be, amikor az előző körökben visszahívott modellek motorja felgyulladt. | Több mint 500 ezer Kiát és Hyundait hívnak vissza az USA-ban | 0 | https://index.hu/gazdasag/2019/03/01/kia_hyundai_visszahivas |
2014-06-02 18:36:00 | Senki nem tudja, ha járt neki, miért fizette vissza Lázár János a szállodapénzt. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Szikingert annak kapcsán kérdeztük, hogy a kormányszóvivő korábbi közlése szerint a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a költségvetés javára átutalta azt a kétmilliós utazási költségtérítést, amely két személy összesen hét éjszakára szóló szállodai számláját fedezte.
Vagyis: naponta átlagosan 285 ezer, tehát személyenként több mint 140 ezer forintért vettek ki szobát, ami legalább kétszerese egy budapesti luxushotel alaptarifájának.
Lázár János, „kifinomult erkölcsi érzékkel”
Teknős Miklós
Kétségtelen azonban, hogy a szállodának van olyan 160 négyzetméternyi alapterületű lakosztálya is, amit naponta hatmillióért hirdetnek, és ehhez képest a fideszes politikus alig költött valamit.
Az ügyvéd hangsúlyozta: a konkrét esetet a szükséges információk hiányában nem kívánja minősíteni. Inkább azt emelte ki, hogy ha Lázár a külföldi útjaira járó és valóban szokatlan összegű költségtérítést utóbb visszatérítette, az kifejezetten a politikus rendkívül kifinomult erkölcsi érzékét mutatja.
Így Szikinger az üggyel kapcsolatban – bár az esetet maga is megmagyarázhatatlannak tartja – csak általánosságban kívánt nyilatkozni. Azt nem lehetne senki terhére róni, ha a vezetője által engedélyezett bármilyen kirívó keretet felhasználja, amennyiben azzal utólag tételesen elszámol – szögezte le az ügyvéd.
Más kérdés – árnyalta a képet –, hogy egy állami vezető a hivatalos útjaira biztosított költségtérítést miért fizetné vissza, ha azt a hatályos szabályoknak megfelelően használta fel.
Ez szerinte legalábbis aggályokat vethet fel, mert arra utalhat, hogy az érintett a törvényesnél több pénzt kapott, esetleg abból magáncélú utazásainak kiadásait fedezte. Közpénzek szabálytalan költése kapcsán egyébként többek között felmerülhet a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja is – mondta Szikinger.
Ha valaki a rábízott pénzt sajátjaként használja, s például a közcélra szánt keretet magánút finanszírozására fordítja, sikkasztást követ el. Az ügyvéd szerint csalásnak minősülhet, amikor valaki úgy jut hozzá a költségtérítéshez, hogy a döntéshozót utazása célját illetően megtéveszti.
Az pedig hűtlen kezelésnek minősülhet – állította –, amikor a vezető az ésszerűnél vagy a jogszabályokban foglaltaknál nagyobb összeget engedélyez a szállásköltségekre, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Hivatali visszaélés, ha bárki jogtalan előny szerzése érdekében hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy „hivatali helyzetével egyébként visszaél” – hoz fel egy újabb tényállást Szikinger.
Vagyis: ha egy döntéshozó tudatosan biztosít az indokoltnál több pénzt egy állami alkalmazott kiküldetési költségeire, illetve beosztottját nagyobb összeg kiutalására ösztönzi, ezt a bűncselekményt is elkövetheti.
De a kedvezményezett maga is vétkes lehet, amennyiben többet költ a jogszabályi keretek által meghatározott összegnél, mert azt vélhetőleg csak hivatali helyzetével egyébként visszaélve teheti meg. Időközben kiderült, kik kísérték Lázár Jánost azon a három utazáson, amelyen csaknem kétmillió forintba került a szállás – tette közzé az Origo. A portállal egy a kiküldetések részleteit ismerő – és névtelenséget kérő – forrás közölte, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt tolmácsolás céljából kísérte el egy-egy munkatársa.
Egyikük Sonkodi Balázs, aki egy korábbi kimutatás szerint a Miniszterelnökségen dolgozik politikai tanácsadóként, a másik pedig Perényi Zsigmond, aki a Lázár János által felügyelt Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottság titkáraként dolgozik.
Az Origo jelezte ugyanakkor, hogy Lázár a parlament oldalán található adatok szerint angolul társalgási szinten, németül pedig középfokon beszél. | Lázár utazásai: Túlszámlázás történt? | null | http://nol.hu/belfold/tulszamlazas-tortent-1465557 |
null | Készül a 2025-ös költségvetés, még keveset tudni róla, de az biztos, hogy a kormány szerint nem lesz benne megszorítás. Legfeljebb egy kis takarékosság. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | Bár a Magyar Nemzeti Bank és a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet is csökkentette a gazdaság növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését 2025-re, a kormány szokása szerint kitart amellett, hogy nem lesz szükség megszorításokra.
A megszorítás a mi kormányunk szótárában nem szerepel. Az, hogy az állam saját magán takarékoskodik, az helyes, és időről időre át kell nézni, hol vannak még tartalékok
- válaszolta lapunk kérdésére Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda délelőtti Kormányinfón.
A tájékoztatón elhangzott: zajlik a jövő évi költségvetés technikai tervezése a Pénzügyminisztériumban, nincs változás az áprilisi Kormányinfón bejelentett dátumhoz képest, azaz továbbra is azzal számolnak, hogy november közepén nyújtják be az előterjesztést és december 20-a tájékán fogadhatja el a parlament. Ezzel a kormány szakított azzal a kilencéves gyakorlattal, hogy a következő év költségvetésére már tavasszal áldást adnak.
Árfolyam és kamat ügyében a jegybank az illetékes. Azt remélem, hogy a 400 forintos euró nem marad velünk. Minél kiszámíthatóbb az árfolyam, annál jobb a gazdaságnak
- magyarázta szintén lapunk kérdésére a miniszter. Egyelőre azonban azt sem tudja a kormány, hogy milyen árfolyammal tervezzék a büdzsét, a pénzügyi tárca a kérdésről még egyeztetni fog a jegybankkal (szerda kora délután 401 forintot kértek egy euróért).
Varga Mihály is a napokban már belekezdett szokásos év végi mantrájába, amikor a költségvetésről kérdezik: nem lesznek megszorítások.
A pénzügyminiszter az október 9-i bizottsági meghallgatásán ugyanakkor beszélt arról, hogy a költségvetési törvényjavaslatnak része lesz a helyi iparűzési adó (hipa) rendszerének átalakítása.
A kezdeményezést a települések többsége is támogatja, de a módról, a technikáról még vannak viták
- fogalmazott Gulyás Gergely. A legnagyobb magyar városok nem repesnek az örömtől a hipa-átalakítás miatt, mert azt megszorításnak tartják. A hivatalos nevén Versenyképes Járások Program elképzelése szerint ugyanis az önkormányzatoknál 2025-ben a 2024-es szinthez képest keletkező hipanövekményt (a Pénzügyminisztérium jelenlegi számításai szerint mintegy 65 milliárd forintot) elvonnák egy területfejlesztési alapba, erre pályázhatnának a járások.
Az idei, tehát a 2024-es költségvetésről is végig azt kommunikálta a kormány, hogy nincsenek benne megszorítások. Ehhez képest lapunk írta meg 2023 nyarán, hogy mindenkinek fájni fog az Orbán-kormány elhallgatott 200 milliárdos megszorítása. Ez a rendőrségtől a bíróságokig, az egyházaktól a civilek támogatásáig, a kultúrától a határon túli köznevelésig száznál is több területet érintett, csak nem megszorításnak, hanem takarékossági intézkedésnek nevezték. A 242 oldalas költségvetési szövegben 186 esetben fordul elő a takarékossági intézkedés szófordulat, a megszorítás szót pedig tényleg nem is ismeri ez a kormány.
A megszorítás szó tartalmáról és fogalmáról megoszlanak a vélemények, a kormányzati kommunikáció szerint csak az lenne megszorítás, ha például a 13. havi nyugdíjat elvennék vagy a családi pótlékot megfeleznék. Más értelmezések szerint viszont az is megszorítás, ha úgy csökkentik a központi költségvetés kiadásait, hogy például a rendőrségtől elvonnak 3,8 milliárd forintot, vagy nem jut pénz új vonatok, HÉV-ek vásárlására.
Ugyanakkor idén júliusban jelentette be a kormány, hogy nem vezetik ki úgy az extraprofitadókat, ahogy ígérték, a bankok pedig új terheket is kapnak a nyakukba. A csomag része, hogy az energiaszektorra és a multikra kivetett extraprofit-adó változatlanul hatályban marad 2024-ben. Ezt szintén nem tartották megszorításnak, mint ahogy számos beruházás elhalasztását sem. | Az nem megszorítás, ha mindenre kevesebb pénz jut? | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/az-nem-megszoritas-ha-mindenre-kevesebb-penz-jut.html |
2021-02-24 13:15:07 | A főpolgármester még megakaszthatja az V. kerületi, önkormányzati tulajdonú iroda- és üzlethelyiségek fű alatti eladását. A Belváros idevágó pályázata nemcsak furcsaságoktól hemzsegett, de nem biztosíthatták megfelelően a fővárosi elővásárlási jog gyakorlásához szükséges feltételeket sem. | true | null | 1 | Telex | null | A belvárosi önkormányzat nem biztosította a Fővárosi Önkormányzatnak a törvény szerint járó elővásárlási joga gyakorlásához szükséges információk átadását és betekintést a pályázati, valamint vagyonbecslési dokumentációba, derül ki egy, a Telex birtokába került főpolgármesteri levélből. Karácsony Gergely ebben a február 22-i keltezésű iratban több, az V. kerületi önkormányzat által eladott vagy inkább eladni tervezett ingatlan esetében kifogásolja, hogy a Belváros nem biztosította a Városházának a törvényes elővásárlási joggyakorlását, hiszen a megbízott közvetítő ügyvédi iroda nem engedett betekintést, és a felelős döntéshozatalhoz szükséges információkat nem adott át.
Novemberben írta meg a Telex, hogy összesen 16 ingatlan értékesítésére írt ki – elvileg – nemzetközi és nyílt, egyfordulós pályázatot az V. kerületi önkormányzat. A helyi ellenzéki képviselőcsoport már a pályázatok kiírásakor kezdeményezte, hogy az ingatlanokat hirdessék meg a széles nyilvánosság számára elérhetően, ám a fideszes kerületvezetés ebbe nem ment bele. Kovács Alex kerületi ellenzéki frakcióvezető több levélben kifogásolta az eljárást, ám az MSZP-s politikus gyakorlatilag lepattant Szentgyörgyvölgyiről, valamint az eladások törvényességét felügyelő fővárosi kormányhivatalról is.
A veszélyhelyzet ideje alatt egyedül döntő Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester később ki is hirdette az ingatlanpályázati csomag eredményét, így, mint arról Kovács Alex tájékoztatta a Telexet:
az értékesebb ingatlanok esetében eladást javasolt, a kevésbé értékes ingatlanok esetében pedig eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.
Ezzel olyan, a belvárosi ingatlaneladások évtizedes történetében már jól ismert módszerrel szerezhettek meg értékes ingatlanokat a jól értesült vevők, ami a helyi ellenzék szerint semmiképpen sem indokolható a kerületiek érdekeivel.
Kovács Alex éppen ezért levélben kérte Szentgyörgyvölgyit, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva a pályázatokat érvénytelenítse, az előkészítő tulajdonosi döntéseket vonja vissza, ám a polgármester válaszában
a „demokratikus értékrendre” hivatkozva „etikátlannak” nevezte a visszavonás lehetőségét, és visszautasította azt.
Így a Belváros tehát jelen állás szerint eladná ingatlanait, méghozzá:
a Deák tér 3. szám alatti ingatlan esetében az Optinvest Zrt. lett a pályázat nyertese (forgalmi érték: 981 060 000 forint);
a teljesen ismeretlen, honlappal vagy más bejegyzéssel nem rendelkező „Váci utca 11/b. Konzorcium” nyerte meg a Váci utca 11/b. szám alatti helyiségek pályázatát (forgalmi érték 603 720 000 forint);
a Depona Port Kft. és a Zemplénkő Kft. szerezte meg a Steindl Imre utca 7. szám alatti irodahelyiségeket (forgalmi érték: 171 171 000 forint);
a Zoltán utca 8. szám alatti ingatlan esetében a Castle Globe Kft. lett a pályázati győztes (forgalmi érték: 301 320 000 forint);
a Városház utca 16. szám alatti helyiség pályázatának nyertese dr. Schald György (forgalmi érték: 31 820 000 forint).
A döntésből csak a forgalmi érték, a valós, végleges vételár nem derül ki, de így is csodával határos, ha a legtöbb esetben egyedüli pályázóként induló nyertesek éppen az önkormányzat által felkért ingatlanbecslő ítéletével azonos vételárat javasoltak, a pályázati eljárás furcsaságai nyomán aligha versenyezve az egyébként különösen értékes belvárosi ingatlanok megszerzéséért. A helyi ellenzék szerint az is furcsa, hogy az önkormányzat úgy szabadul meg milliárdos értékben ingatlanoktól ismét, hogy erre még a koronavírus okozta válsághelyzetben sem lenne égető szüksége, hiszen az önkormányzat számláján mintegy 9 milliárd forintos megtakarítással rendelkezik.
Ráadásul mindez azt is jelenti, hogy csak a 2020-as évben megközelítőleg 4,5 milliárd forintnyi ingatlantól szabadult meg a belvárosi önkormányzat, és többnyire olyan, a NER-hez köthető szereplők gazdagodtak iroda- és üzlethelyiségekkel, akiknek nem kellett egy valóban nyílt pályázaton megméretniük magukat
– fogalmazott lapunknak Kovács Alex.
Az eladásoknak újabb bökkenője, hogy a lebonyolítással megbízott dr. Sándor Sz. Zsolt ügyvéd a szokásos, néhány tízezer forintos ár helyett 300 ezer forintért kínálta az érdeklődőknek a pályázati dokumentációt, a betekintésre pedig mindössze öt napon át, akkor is két-két órás időintervallumot biztosított. Az ősszel pályázatra kiírt ingatlanok ezen a térképen láthatóak:
A 16 akkor meghirdetett ingatlan forgalmi értéke a tulajdonosi bizottság által tárgyalt értékbecslések alapján összesen mintegy 2,7 milliárd forint volt, ezek közül pedig valóban a legértékesebbek keltek el, méghozzá
összesen több mint 2 milliárd forintos forgalmi értéket feltüntetve.
A szerencsés pályázati nyertesek listája is sokatmondó lehet, az Optinvest Zrt. például igen sikeres ingatlanhasznosító, az elmúlt években a Szép utca és a Reáltanoda utca sarkán álló, Pollack Mihály által tervezett Almásy-palota megvásárlásával kerültek a hírekbe. A Zemplénkő Kft. az állami útfelújítási, autópálya-építési tendereken szerepel, sőt tündököl 2010 óta, dr. Schadl György pedig a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
A helyzet különös pikantériája, hogy Schadl neve nem először kerül összefüggésbe furcsa önkormányzati ingatlaneladásokkal, hiszen az erzsébetvárosi önkormányzati lakáselidegenítések körül felmerült gyanús ügyleteket bemutató Partizán videójából derült ki, hogy a VII. kerületben érintett kilenc ingatlanból nyolcat Schadl vásárolt meg, aki ezen lakások esetében egyedüli ajánlattevő volt, ráadásul ott is pont a kikiáltási árat ajánlotta fel vételárként.
A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>> | Karácsony magyarázatot kér a fideszes irányítású Belvárostól egy kétmilliárdos ingatlanügy miatt | null | https://telex.hu/belfold/2021/02/24/karacsony-levelben-ker-magyarazatot-szentgyorgyvolgyitol-a-milliardos-belvarosi-ingatlan-eladasok-ugyeben |
2017-10-11 00:00:00 | Egy Hulktól mégse kérhetik a biztonságiak, hogy adja le a telefonját. | false | [
"film",
"hulk",
"mark ruffalo",
"mozi",
"thor"
] | 0 | null | 0 | A Thor 3 kulisszák mögötti videója is éppoly vagány és mókás, mint az előzetesei
Kedd este tartották a Thor: Ragnarök vörös szőnyeges premierjét Los Angelesben, amit Mark Ruffalo, azaz Hulk egy ideig élőben is közvetített. Bár csak a hangot rögzítette az Instagramon, azért 2500 rajongó mégis nézte Ruffalo zsebét, és hallgatta a legújabb Marvel-mozit. Sokan írtak neki, és kíváncsiak voltak, hogy mikor veszi észre, hogy úgy rakta el a telefonját, hogy nem állította le az élőzést.
Ahogy a legtöbb premier előtti vetítésen, úgy Los Angelesben is felhívták a biztonságiak a nézők figyelmét, hogy nem készíthetnek semmilyen felvételt a teremben. A többségnek le is kellett adnia a mobilját, amit a film végén visszakaptak.
De ez valószínűleg egy Hulkra nem vonatkozik.
mark ruffalo accidentally staying on instagram live while watching thor just made my day pic.twitter.com/CdLGPsDZKH — caroline reid (@lizzieolses) 11 October 2017
A novemberben nálunk is mozikba kerülő Thort az a Taika Waititi rendezte, aki a Hétköznapi vámpírokat és a Vademberek hajszáját is jegyzi, és ő maga is szerepel a filmben. Rajta kívül olyan neveket láthatunk majd, mint Chris Hemsworth, Tom Hiddleston, Benedict Cumberbatch, Idris Elba, Anthony Hopkins, Jeff Goldblum és Cate Blanchett.
A hazai bemutatóig érdemes visszanézni egy korábbi videót, ami Thor, azaz Chris Hemsworth hétköznapi életét mutatta be. Már ebből is lehetett sejteni, hogy Taika Waititi egészen máshogy nyúl majd a Marvel-képregényhez.
(Hollywood Reporter)
Borítókép: Todd Williamson/Getty Images | Mark Ruffalo észre se vette, hogy élőben közvetíti az új Thor-filmet | 0 | http://24.hu/kultura/2017/10/11/mark-ruffalo-eszre-se-vette-hogy-eloben-kozvetiti-az-uj-thor-filmet |
2015-04-02 00:00:00 | Ki a legnagyobb vadász idehaza? Hol vadászik Semjén Zsolt, Tasó László és Mészáros Lőrinc? És már megint Felcsút. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Előző összeállításunk végén (lásd:Hatalmukba kerítették, Magyar Narancs, 2015. március 12.) a leggazdagabb magyarok egyikének, Bige Lászlónak bakonyi vadparadicsomáról írtunk, amely majdnem 13 ezer hektárnyi, egybefüggő terület, túlnyomórészt állami erdőgazdasági területen. A legértékesebb darab, a Kab-hegyi Mátyás király vadaskert üzemeltetését a vállalkozó 2004-ben vette át a Koronás-szarvas Kft. megvásárlásával, amely akkorra „csődközeli állapotba jutott, ezért vált szükségessé eladása” – tudtuk meg a cég képviselőjétől. A Koronás-szarvast nem sokkal az 1996-os vadászati törvény életbe lépése után hozta létre a veszprémi erdőket kezelő HM-Verga akkori elnök-vezérigazgatója és társa. Mivel a jogszabály nem tesz lehetővé 13 évnél hosszabb haszonbérleti szerződést, a felek ún. együttműködési szerződésben rögzítették a vadászati jog átadását harminc évre a Honvédelmi Minisztérium vezetésének jóváhagyásával. „A szerződést nem Bige László kötötte, ő csupán örökölte. Az időtartam pedig azért ennyire hosszú, mert egy jó minőségű gímszarvas-populáció kialakításához, mint azt a szakemberek, valamint a szakirodalom is megerősíti, több évtizedes szelekció szükséges” – magyarázta az ügyvezető. A Koronás-szarvas Kft. és a Verga Zrt. megállapodása ettől még problémás, ugyanakkor jogilag jobban védhető, mintha a vadászati törvénynek ellentmondó haszonbérlet lenne. Bige másik cége, a KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. – amely a Koronás-szarvas Kft. tulajdona – 2007-ben szerződött a Vergával a kertet körülölelő erdőségre. Ez esetben stimmel a törvényes időkeret, bár némi hosszabbításra sor került; 2009-ben különleges rendeltetésűnek nyilvánították a területet, így egy bérleti ciklus már nem tíz, hanem 13 évre szól, egészen 2020-ig. A Verga mindazonáltal tavalyelőtt közigazgatási úton megtámadta Bige vadgazdálkodási cégeinek szerződéseit, azonban a vadászati hatóság elutasította a panaszt, sőt idén februárban a Kúria is jogszerűnek mondta ki a szerződéseket.
Nem érnek nyomába
„A vadászati jog kezdetektől fogva az uralkodó társadalmi viszonyokhoz kötődött. Az 1500-as évektől nemesi előjoggá vált, ám míg a földtulajdonosnak csak saját földjén volt vadászati joga, addig a nemesek szinte mindenhol vadászhattak, bizonyos övezetek pedig már akkor is konkrét emberekhez tartoztak” – mondja Bezdán Anikó Judit vadászati jogra szakosodott ügyvéd. A befolyásos szereplők máig elkötelezettek amellett, hogy minél jelentősebb vadászprovinciát tudjanak magukénak. Szerzési vágyukat a versengés szelleme is táplálja, ebben a közegben tudniillik sokatmondó jelzőszám, ki hány helyre tud meghívni vendégeket.
Ezen a listán (is) első helyen szerepel Csányi Sándor, akinek közel 45 ezer hektár, döntő részben különleges rendeltetésű vadászterület tartozik a fennhatósága alá. Somogy megyei vadászbirtoka mellett a Bóly Zrt.-n keresztül a Mecsek déli lejtőin kiemelkedő vadgazdagságú, vaddisznóskertet is magába foglaló vadászterület várja, az exkluzív békáspusztai vadászházzal. Utóbbit túlnyomórészt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) és földtulajdonosoktól bérlik, a 198 hektáros Beremendi-erdő kivételével, amelyre a Mecsekerdő Zrt.-vel kötöttek haszonbérleti szerződést. Mindezen túl 2006-ig a füzesabonyi telephelyű Fauna Zrt. által kezelt, 22 ezer hektáros vadászterület is Csányi-érdekeltség volt, míg jelenleg az OTP tulajdonában lévő Merkantil Bank elnök-vezérigazgatója, a szintén örömmel vadászó Utassy László a társaság legfőbb részvényese.
Győzött a túlerő
A bankvezér az elmúlt húsz évben átgondolt stratégiával növelte egyre nagyobbra birtokhatárait, vadgazdálkodási szempontból pedig a kíméletes, állománynövelő hasznosítás híve, a Nagybajom melletti vadászterületet 1997-ben kezdte el kiépíteni. „Csányi elegáns vadász. Neki nem kell attól tartania, hogy fél év múlva leváltják, ezért nem kell rohannia, és habzsolnia az életet” – fogalmazott a Narancsnak egy több alkalommal vele vadászó volt politikus.
A terület bővítésére 2007-ben, az első tízéves vadászati ciklus lejártakor nyílt alkalom. A kiszemelt, Mélyégerhez illeszkedő, csaknem négyezer hektáros Lencsen Földtulajdonosi Közösségben (ftk) szintén a SEFAG volt (és van) tulajdoni többségben. Ekkoriban avanzsált ugyanitt földtulajdonossá Leisztinger Tamás (4,7 hektár földet vett Csányi lányától), akit a földtulajdonosi közgyűlésen az ftk közös képviselőjének választottak, így voltaképpen az ő jóváhagyásával adták haszonbérbe a terület vadászati jogát a Dél-dunántúli Fauna Vadászati Társaságnak, 400 forintos hektáronkénti áron. A terület nélkül maradt előző bérlő, a Széchenyi vadásztársaság joggal volt csalódott, a SEFAG és a Dél-dunántúli Fauna fővadásza szerint azonban a váltás indokolt volt, mivel a vadgazdálkodásban elengedhetetlen a hosszú távú gondolkodás. Mint mondja, bár kiváló élőhelyi adottságú területet vettek át, rengeteg tennivalójuk volt a romos és hiányos vadgazdálkodási berendezések, a járhatatlan utak és a hajszolt, alacsony létszámú vadállomány miatt. Csányi rengeteg pénzt fektet a két földtulajdonosi közösség egyesítésével létrehozott, immár minden négyzetkilométerében különleges rendeltetésű Mélyéger-Lencsen Vadászterületbe. Az ide vezető utat kikövezték, 2013 novemberében földtulajdonosi gyűlés döntött az összeolvadásról, majd benyújtották a lencseni terület különleges rendeltetésre vonatkozó kérvényét, amit a Nébih – mint vadászati hatóság – tavaly nyáron hagyott jóvá. A Dél-dunántúli Fauna szerződését tehát két ok miatt is meghosszabbították egy év alatt: először az új FTK létrejötte miatt 2023-ig, másodszor a különleges státusz okán 2027-ig.
Terülj, terülj, asztalkám
A nagybajomi vaddisznóskert üzemeltetésére, továbbá a vadászati beruházások elszámolására a 2000-ben 80 milliós tőkével alapított Fauna-Jagd Kft. 2009 és 2013 között átlagban 96 milliós nettó árbevétel mellett évi 126 millió forint veszteséget termelt úgy, hogy Csányi Sándor ez idáig több mint másfél milliárd forintot ölt a fejlesztésekbe.
A hasonló terveket dédelgető Bige László vadgazdálkodási beruházásai ehhez képest eltörpülnek; a műtrágyakirály hétéves átlagban (hozzátéve, hogy 2011-ről és 2012-ről nincsenek teljes adatok) 38-39 millió forintot áldozott erre a tevékenységre. „A Mátyás király vadaskertet azért hozták létre, hogy megoldást találjanak a gyenge adottságú erdőgazdálkodási övezet intenzív vadgazdálkodási hasznosítására. Zárt rendszerben, potenciális árutermelő ágazattá akarták fejleszteni a vadgazdálkodást” – summáz a Koronás-szarvas képviselője. A vállalkozások mára nyereségesek; a KAB-HEGY 2004 Nonprofit Kft. négyéves átlagban 25 milliós nettó árbevételt tud felmutatni, míg a Koronás-szarvas adózott eredménye tavaly 32 milliót hozott a konyhára, 308 milliós nettó árbevétel mellett. Információnk szerint Bige tetemes összeggel tartozik az állami erdőgazdaságnak, ezt azonban a cégképviselet határozottan tagadja. A vadaskertért évi 670, illetve 720 forint/hektár díjat fizetnek, míg a körülötte fekvő zónáért inflációkövető bérleti díjat folyósítanak; 500, 600, majd 2008-tól 650, azaz évente 5,2 millió forintot. „A két összeg együttesen meghaladja az országosan elfogadott díj mértékét, nem beszélve arról, hogy ezen túl jelentős összegeket fizetünk a bérleményében lévő eszközök és berendezések után is” – érvelnek a cégnél.
Grafika: Grünczeisz Mátyás
A nehézségek ellenére sem kell sajnálni a vadgazdálkodókat: nagy mennyiségben és hosszú távon megéri vadba fektetni (az ágazat eredményeiről bővebben a Helyre tett számok című keretes anyagunkban olvashat). A Gödöllői Tangazdaság tulajdonosai például a dámtenyésztésben látták meg a lehetőséget. A tangazdaság és két magánszemély vállalkozásában működő Kiskartali Dámtenyészeti Bt. vadaskertjének környezete idilli: a 400 dámvad 200 hektáron éldegél egy hét kilométer hosszú völgyben, melynek közepén bővizű patak csobog. Bár a gazdaság által művelt területek egyben vadászterületek is, idáig nem kapott kiemelt figyelmet a vadgazdálkodás, csak mint kikapcsolódási lehetőség jött szóba. Másként áll a kérdéshez a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági (TM) Zrt. igazgatótanácsának elnöke, Horváth László. Az L.A.C. Holding vezére a Narancsnak elmondta, hogy a hagyományok őrzése miatt kötelességének érzi mindkettőt fenntartani, hasonlóan a gazdasággal együtt privatizált, közelmúltban felújított, szenttamási Almásy-kastélyhoz. A gazdaságnak 4300 hektáros vadászterülete van, míg a ménes a kastély melletti istállóépületben kapott helyet. A tiszteletbeli kazah konzul rezidenciája a trófeákkal tűzdelt termek ellenére sem egy klasszikus értelemben vett vadászkastély. „Az ELTE Füvészkertjével nemrégiben indult Pannon Breeding kezdeményezésnek például teljesen más célja van, jelesül egy őshonos arborétum létrehozása, amely a Kárpát-medence növényi genetikáját hivatott megőrizni, és ez is része a kastély rehabilitációjának” – tudtuk meg.
Haverok, buli, vadak
Persze nem mindenki teheti meg, hogy milliárdos költségvetésű vadászbirodalmat működtessen, azt ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy a prominens szereplők latba vessék befolyásukat. Sőt ezt a lobbitevékenységet el is várja az adott vadászközösség, amely ennek reményében emeli a politikai potentátot magas tisztségbe.
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, Nyíradony egykori polgármestere (róla szóló portrénkat lásd: Megszolgáló emberünk, Magyar Narancs, 2013. október 31.) igazán szerencsés, ugyanis a Gúthi-erdő közelében lakik, amelynek dámállománya világrekordokkal büszkélkedhet. Tasó az erdőgazdálkodásnál kezdte pályáját, és egészen az ágazatvezetői pozícióig vitte, ám míg 2010 előtt erőteljes kampányt folytatott az erdők privatizálása ellen, most mélyen hallgat. Az Alföld északkeleti vidéke egyébiránt Csányi Sándornak is szíve csücske, és ez volt az a térség is, ahol egykori sajtóhírek szerint Bige László szerette volna megvetni lábát a lónyai vadászat alkalmával. Tasónak a vagyonbevallása szerint több mint 50 hektár erdeje van, az elnökletével működő Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság bérelte terület pedig a Nyírerdő Zrt. dámokban leggazdagabb egységének közvetlen szomszédságában található. A 3500 hektárra szóló haszonbérleti szerződés egy helyi földtulajdonosi közösség és az egyesület között jött létre, s maga Tasó szentesítette kézjegyével. A Nyírerdőt minimális mértékben érinti a megállapodás, melynek értelmében évente százforintos hektáronkénti díjat fizetnek, ez az összeg azonban ebben a térségben nem kirívóan alacsony.
Szerénykedő vagyonnyilatkozatának és az Átlátszó helyszíni riportjának hála, mára mindenki tudja, hogy a miniszterelnök-helyettes Semjén Zsoltnak (illetve családjának) Gánton van vadászháza, és 2005 óta ő a Gánti Vértes Vadásztársaság elnöke. Semjénéknél családi hagyomány a vadászat: felmenői hivatásos vadászok voltak Felső-Ausztriában, így a kicsi Zsolt már ötévesen vadászleseken és Széchenyi Zsigmond vadász-író könyvein edződött. A muflonban gazdag Vértesben öt erdészet működik, Semjén társaságának 6704 hektárra vonatkozó vadászati joga pedig jórészt a csákvári erdészet területe alá tartozik. A Gánti Vértes Vadásztársaság egy ftk-val kötött haszonbérleti szerződést, amelyben a Vértesi Erdő Zrt. többségben van. A tíz évre szóló megállapodás igen bőkezű mind az állami erdőgazdaság, mind a földtulajdonosok felé. A bérleti díjat inflációkövetően határozták meg; 2011 májusától átlagban 690, míg jelenleg 770 forintot fizetnek hektáronként, továbbá külön megállapodás alapján évente élőhelyvédelmi hozzájárulással – ez 2014/15-ben majdnem hétmillió forint plusz áfa volt – is támogatják az erdészetet. Mint megtudtuk, ez az összeg tette érdemessé arra az egyesületet, hogy a vadászterületükön található Kápolnapusztai vadászházat a Vértes Zrt. saját költségén a számukra felújítsa. A romos, komfort nélküli erdei lakot tavaly májusban adták át, és bár a pontos összeg üzleti titok, annyit sikerült megtudnunk, hogy húszmillió alatti ráfordításról van szó. Az Állami Földekért Felelős Államtitkárság tájékoztatása szerint nincs akadálya a vadászház meglátogatásának (bár egyelőre sehol sem jelzik a Vérteserdő honlapján, hogy a ház fogadóképes); annál is inkább, mivel a cél az, hogy ahová csak lehet, elcsábítsák a turistákat. „Az állami erdőgazdaságok több tucat vadász- és turistaházat újítottak fel az elmúlt években, és ez a tendencia biztosan folytatódni fog” – ígéri Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár (az állami erdőgazdaságokért felelős államtitkárság terveiről lásd Rend a lelke mindennek című keretes anyagunkat).
Gánt és Felcsút között mindössze 23 kilométer van, így nem kellene messzire mennie annak, aki tiszteletét szeretné tenni Mészáros Lőrincnél. A felcsúti polgármester büszke vadászszenvedélyére, irodájában trófeák láthatók, de zsákmányát örömmel ajándékozza földijeinek is; az Origo tudósítása szerint megesett, hogy egy egész vaddisznót küldött egy falusi összejövetelre. Mészáros sem ma kezdte a vadak felhajtását, immár 14 éve az Alcsútdoboz–Felcsút Földtulajdonosi Közösség elnöke, amelynek székhelye a Rézhegyen található. A volt gázszerelő lassan, de biztosan építi ki vagyoni helyzetéhez méltó birodalmát, amelynek ékköve a nol.hu szerint az Alcsúti Arborétum melletti kastélykertben felépült vadászház lehet. A szálak több szinten érnek össze a miniszterelnök szülőfalujában: az arborétumot több éve a Mészáros elnökletével működő Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport és Wellness Hotel üzemelteti, rendbetételét pedig két közbeszerzési pályázat nyerteseként mintegy nettó 160 millió forint értékben a Mészáros és Mészáros Kft. végzi.
Rend a lelke mindennek
Az erdőgazdaságok tulajdonosi jogköre tavaly júniusban került át a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a földművelésügyi miniszterhez, ám Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár ezt a lépést nem átszervezésnek, hanem visszarendezésnek látja. „Ezek a gazdaságok a második világháború befejezése óta a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartoztak, a hatósági felügyelet pedig mindig is itt volt, ezért a logika úgy kívánta, hogy a tulajdonosi jogkör és a szakmai irányítás egy helyen legyen. 2010-ben az volt a feladat, hogy rendet tegyünk, és ennek a financiális részét teljesítette is az MFB. Lecseréltük a vezérigazgatókat, megváltoztattuk a cégek működését, megtámadtuk az esztelen haszonbérleti szerződéseket, most pedig visszatereljük az erdőgazdaságokat oda, ahová tartoznak” – summáz lendületesen. Az államtitkár minden téren a fegyelmezettség híve. Mint mondja, az erdőgazdaságok vezérigazgatóinak – akik közül tizennégyet cseréltek le 2010-ben – a szakmai döntéseken túl elsősorban az a dolguk, hogy végrehajtsák a kormányzati akaratot, így „ha ültetniük kell, akkor minden erejükkel azon lesznek, hogy ültessenek”. A haszonbérleti díj mértékére állami földek esetében a Nemzeti Földalap ad direktívát a terület minőségétől és vadgazdagságától függően, amennyiben viszont az állam kisebbségben van egy földtulajdonosi közösségben, a közösség dönt az összegről. Bitay tervezi, hogy felülvizsgálják a normatívákat, továbbá szeretné a természetvédelmi, vadászati és erdőtörvényt egyetlen, kódexszerű formában egységesíteni. Ezt nem tartja központosítási törekvésnek: az integrációt a joghézagok és ellentmondások elsimítása motiválja.
Kezükben a döntés
A vadászati törvény két alaptételen nyugszik: a vad mindig az államé, a vadászati jog és az ezzel járó kötelezettség pedig a földtulajdonosé. 2009 óta egy gazdasági társaság egyszerre több vadászterületre köthet haszonbérleti szerződést (ha a terület legalább 25 százalékán mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelmi tevékenységet folytat), míg az egyesületként működő vadásztársaságok és földtulajdonosi közösségek (ftk) csak egy terület felett diszponálhatnak. Utóbbiak általában 50–100 tulajdonost fognak össze, és társult vadászati joggal rendelkeznek – ezt adhatják bérbe jellemzően 100–600 forint/hektár/év áron a tíz, illetve 13 évente megrendezett ügydöntő földtulajdonosi gyűléseken. Az ülésen a határozatot a többségi szavazattal megválasztott közös képviselő hozza. Bevett gyakorlat, hogy a vadászati jogra vágyók évekkel a gyűlés összehívása előtt igyekeznek elérni, hogy a tulajdonosok nekik adják bérbe földjük vadászati jogát. Az ftk-k jogi helyzete számos szakértő szerint problémás: nem megoldható az ellenőrzésük, az egyéni földtulajdonosok jogai nehezen érvényesíthetők, a képviselet jogával pedig könnyen vissza lehet élni.
Helyre tett számok
A vadgazdálkodás bevétele az országos és megyei adatok alapján – melyet az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) összesít évről-évre – jelentősen nőtt a 2010-es évektől. Az Opten cégadatbázisa szerint 165 cég van Magyarországon, amely főtevékenységként a vadgazdálkodást, vadgazdálkodási szolgáltatást jelölte meg. A 2011/12-es vadászati évben a bevételek és kiadások egyenlege 270 százalékkal nőtt az előző évihez képest, és ez több mint egymilliárd forint profitot jelentett. A 2012/13-as időszakban tovább nőttek a bevételek, a teljes ágazati hozam 20,3 milliárd forint volt, ezen belül a vadhúsból 5,3 milliárd származott, de a vadgazdálkodók szerint még mindig lenne hová fokozni az importot és exportot. A legnagyobb feldolgozó, az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. hat állami erdőgazdaság tulajdonában van, így ezek a legfőbb beszállítók. A cég nettó árbevétele egymilliárd forint feletti, termékeik több mint 90 százalékát exportálják. Az iparág fellendülését a 2011-es vadhúsrendelet mellett a 2013-ban beharangozott – de azóta megrekedt – mintamenzaprogram szorgalmazná, melyben a Szaxon család pécsváradi Agroverje mellett az 5–7 milliárdos bevételű, vadhúsok és fagyasztott élelmiszerek kereskedelmében utazó Matuszvad, valamint a Mavad képviseltetné magát. | Élve vagy halva - Vadászvilág Magyarországon - 4. | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/elve-vagy-halva-94375 |
2019-03-20 13:38:00 | A 17 kilométeres vonalra már 2012-ben is elköltöttek 400 millió forint közpénzt. | true | null | 1 | Népszava | null | Debrecen;közpénz;kisvasút;
2019-03-20 12:38:46
Robognak a kisvasutak: most 771 millióért Debrecenben újít fel egyet a kormány
A 17 kilométeres vonalra már 2012-ben is elköltöttek 400 millió forint közpénzt.
Megújul a debreceni Zsuzsi erdei kisvasút, adja hírül az MTI. A rekonstrukciós munkákhoz 771 millió forint közpénz-támogatást adott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a turisztikai célú keskeny nyomközű kisvasutak fejlesztésére szánt keretből - közölte Debrecen fideszes polgármestere szerdán a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Erre a 17 kilométeres pályára már 2012-ben is költött 400 millió forintnyi közpénzt az Orbán-kormány, emlékeztetett a sajtótájékoztatón Papp László. A regionális operatív program keretében elnyert pénz 10 kilométerre, és néhány kocsira volt elég. A mostani beruházás során további 7 kilométeres pályaszakaszt rekonstruálnak, felújítják a Zsuzsi vonat gőzmozdonyát és két dízelmozdonyát is - tette hozzá a polgármester. | Robognak a kisvasutak: most 771 millióért Debrecenben újít fel egyet a kormány | null | https://nepszava.hu/3029576_robognak-a-kisvasutak-most-771-millioert-debrecenben-ujit-fel-egyet-a-kormany |
2022-02-21 00:00:00 | A rendőrség tavaly összesen 48 esetben folytatott szabálysértési eljárást megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata miatt – értesült az rtl.hu. | true | null | 1 | Rtl.hu | null | Nem Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője volt az egyetlen, akit a rendőrség lekapcsolt jogosulatlan kékvillogó használatáért – tudta meg az rtl.hu. Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis
tavaly összesen 48 ilyen esetben folytattak szabálysértési eljárást, azaz több tucatnyian próbálták kijátszani a rendszert.
A rendőrség azt nem árulhatta el, hogy pontosan kiket büntettek meg, vagy kik ellen indult eljárás.
A 444.hu korábbi cikke alapján ugyanakkor tudni lehet, hogy a végrehajtói kar vezetője rendszeresen használt egy magán-mentőszolgálat által üzemeltetett kék villogós autót. A jármű Schadl György cégének tulajdonában állt, de ismerősének egészségügyi cége volt az üzembentartó, így – bizonyos feltételek teljesülése esetén – rendelkezhetett megkülönböztető jelzéssel. (Mint azt az rtl.hu megírta, ez az egészségügyi szolgáltató végezte a végrehajtói kar dolgozóinak tesztelését koronavírusra, a gyorstesztekért fejenként 50 ezer forintot kellett fizetni. Az akkori piaci árak alapján is túlárazott szerződést Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hagyta jóvá.)
A Skoda Superb típusú autó mobil kék villogóját viszont feltehetően csak egészségügyi tevékenységgel összefüggő feladat során lehetett volna használni, valamint abban az esetben, ha felragasztják a kocsira a magán-mentőszolgálat matricáját is. Schadl György utóbbit nem tette meg, így tavaly májusban egy rendőri ellenőrzés során meg is állapították, hogy jogosulatlanul kapcsolta be a megkülönböztető jelzést.
A rendőrség rtl.hu-nak küldött válaszából nem derült ki, hogy a 48 érintett pontosan milyen büntetést kapott megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata miatt, de a szabálysértési rendelet szerint ezért 20 és 40 ezer forintos büntetés szabható ki. Egyébként már az is büntethető, ha valaki engedély nélkül tart kék villogót az autójában, anélkül, hogy használná azt. Ebben az esetben 15 és 30 ezer forintos büntetés járhat.
„Az öregnek” elege lett
A Schadl-ügy nyomozatai anyagai szerint a tavalyi ellenőrzések váratlanul érték a végrehajtói kar vezetőjét. Később az egyik telefonbeszélgetés során így beszélt arról, mi állhat a háttérben: „Schadl közli, hogy most nem akarja telefonba mondani, de egy főrendőr mesélte neki, hogy pont eligazítás volt a BM-ben, és valami barom végigment villogva a Belügyminisztérium előtt fényes nappal. Az öreg pedig lekérdeztette, hogy a rendőrséghez tartozik-e a kocsi. Kiderült, hogy nem, és akkor ezért rágott be rajta, és ezért néznek mindenkit végig, miszerint kinek jár, kinek nem jár”.
Nyitókép: Getty Images | Nem Schadl György az egyetlen, aki jogosulatlanul használt kék villogót | null | https://rtl.hu/belfold/2022/02/18/schadl-gyorgy-kek-villogo-jogosulatlan-hasznalat |
2010-09-14 12:47:00 | Az LMP feljelenti a Centrum Parkoló Kft.-t - A párt közérdekű adatokat kért, de nem kapta meg. | true | null | 1 | Index | null | Közérdekű adat nyilvánosságra hozatalának megtagadása miatt feljelentést tesz az LMP által létrehozott Közérdekű Adatigénylő Iroda (KANDI) a Centrum Parkoló Rendszer Kft. ellen.
Az LMP fővárosi listájának negyedik helyén álló Hanzély Ákos elmondta, hogy korábban négy parkolási cégtől kérték be az egymillió forint feletti szerződéseikre vonatkozó adatokat, de csak háromtól kaptak választ megkeresésükre, a Centrum Parkoló Kft. továbbra is titkolózik.
Közlése szerint a cégtől azt a választ kapták, hogy habár ők üzemeltetik a parkolási felületeket, de nem adatkezelők.
A KANDI-t vezető képviselőjelölt megjegyezte, hogy korábban egy civil szervezet színeiben már pert indított a cég ellen és abban az esetben a bíróság megállapította, hogy a kft. közérdekű adatkezelő és kérésre ki kell adnia az adatokat.
Hozzátette, hogy a közérdekű adatok kiadásának megtagadása vagy azok meghamisítása bűncselekmény, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. | Az LMP feljelenti a Centrum Parkoló Kft.-t | null | https://index.hu/belfold/budapest/2010/09/14/az_lmp_feljelenti_a_centrum_parkolo_kft.-t/ |
null | Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Indexnek adott exkluzív interjújában felkavaró őszinteséggel beszélt Magyar Péter személyiségéről volt barátnője, Vogel Evelin. Ezután a politikus több interjút adott; tegnap este az ATV-be volt hivatalos, ma pedig a közmédiában bohóckodott. Kérdést nem lehetett neki feltenni, hozta a szokásos formáját. Többek között ez volt a téma a Patrióta legújabb videójában. | true | [
""
] | 0 | Origo | null | "Árad a Duna és apad a Tisza? Egyre több a botrány Magyar Péter körül. A napokban az exbarátnője, Vogel Evelin egyhosszú interjúbanbeszélt arról, hogy Magyar Péternem az, akinek sokan gondolják. Ezután újabb ízelítőt kaphattunk Magyar Péter személyiségéről. A politikus tegnap este az ATV-ben zárta a napot, ma reggel pedigaz M1-ben és a Kossuth Rádióbankezdett" - olvasható a Patrióta legújabb videója alatt.
A szereplést azonban nem igazán lehet interjúnak nevezni, sokkal inkább monológnak. Lényegében alig tudtak feltenni neki kérdést a műsorvezetők; adás közben többször is úgy tűnt, mintha Magyar elvesztette volna az önuralmát.
"Nem engedte szóhoz jutni a riportert, inkább hosszas monológokban magyarázott arról, amiről ő akart beszélni" - magyarázta Gerhardt Máté műsorvezető, aki Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével beszélgetett.
"Az árvízi védekezés előtt publikáltuk mi az előző kutatásunkat, akkor 10 százalékpontnyi különbség volt a Fidesz és a TISZA-tábor között. Ez a kutatás, amit most publikáltunk az árvízi védekezés után, ez valójában a köztes állapotot mutatja, tehát a múlt héten készült. Ott viszont ez a 10 százalék 14 százalékpontra emelkedett."
Míg a Fidesz 2 százalékot növekedni tudott, a TISZA ugyanennyit veszített
- magyarázta MrázÁgoston Sámuel, aki szerint MagyarPéter nem hallgat a tanácsadóira.
"Egy kommunikációs tehetséggel, de mégis inkább verbális tehetséggel, mint stratégiai érzékkel kezeli ezeket a helyzeteket. Én a tegnap esti és a ma reggeli szerepléseit is úgy foglalnám össze, hogy verbálisan lehet, hogy megnyer egy-egy csatát, egy-egy üzengetést, de kommunikációs és politikai értelemben mégis háborúkat veszít" - mondta aNézőpont Intézet alapítója.
Nemrég arról írtunk, hogyújabb hazugsággal bukott leMagyar Péter. Molnár Miklós cáfolta, hogy bárki is felbujtotta volna arra, hogy nyilatkozzon a Hír TV Célpont című műsorának. A Tisza Párt elnöke a legutóbbi Magyar Infón vádolta meg a műsor készítőit. | Sorozatos botrányok Magyar Péter körül, apad a TISZA - videó | null | https://www.origo.hu/itthon/2024/09/tisza-botrany-magyar-peter |
null | Vitézy Dávid a közösségi oldalán osztotta meg, hogy nem került sor a HÉV járatainak ritkítására. A politikus sikerként könyvelte el, hogy hivatalos levélben is „meghátrált a MÁV”. Vitézy Dávid korábban is keményen kiállt a járatritkítással szemben, és abban bízott, hogy a főpolgármesterrel, illetve a közgyűlési frakciókkal együtt ki tudnak állni azért, hogy a tervet megakadályozza. Ezt most sikerült elérni. | true | [
""
] | 0 | Blikk | null | Korábban lapunk is beszámolt róla, hogy a HÉV-járatok tervezett ritkítása miatt Vitézy Dávid máris harcba lépett: első elnöki megmozdulásaként összehívta a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési szakbizottságának rendkívüli ülését.
Vitézy a közösségi oldalán jelentkezett
Vitézy Dávid a Facebook-oldalán közölte, hogy nem lesz HÉV-járatritkítás, bejegyzésében azt írta:
"Volt értelme a határozott és egységes kiállásnak Budapesten: immár a BKK-nak írt hivatalos levélben is meghátrált a MÁV vezetése a korábban általuk tervezett és levélben részletesen ismertetett HÉV-járatritkítási tervekből. Úgy tűnik, valahogy mégis sikerül megjavítani néhány alkatrészhiány miatt félreállított vonatot. Legyen is így a valóságban, ellenőrizni fogjuk!
A HÉV-vonatok cseréje és a pályák felújítása ettől még ugyanolyan sürgető, a leállított HÉV-fejlesztéseket újra kell indítani. Ennek érdekében továbbra is küzdeni fogunk" - zárta a bejegyzést, amire még egy kommentben is ráerősített. | Vitézy Dávid elérte célját, nem lesz HÉV-járatritkítás | null | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vitezy-david-bkk-hev-jaratritkitas/gemk45e |
null | A turizmus fejlesztését célzó 16 (14+2) pontos deregulációs csomagot terjesztett elő a nemzetgazdasági tárca a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Nagy Márton hozzátette: a turisztikai szektor nagyon jól teljesít, a GDP-n belül eléri a 12 százalékot, az adóbevételek több mint 10 százalékát adja, a cél ezért a bürokrácia csökkentését, az ágazat versenyképességének növelését, ezért a 33 tagszervezettel rendelkező Turisztikai Tanácsadó Testületet elkészítette a további fejlesztést szolgáló csomagját.
A része egyebek mellett a rövid lakáskiadás szabályozása (a kormány csak a fővárosban változtat, vidéken nem lesz Airbnb-szabályozás), a felszolgálási díj maximálása, az idegenvezetési tevékenység átfogó szabályozása, a digitális SZÉP-kártya fejlesztése, és a tervek szerint kivezetik a légitársaságokat terhelő széndioxid-adót - ismertette a miniszter. | Nagy Márton: tizenhat pontos deregulációs csomag a turizmus fejlesztésére | null | https://hirklikk.hu/kozelet/nagy-marton-tizenhat-pontos-deregulacios-csomag-a-turizmus-fejlesztesere/438486 |
2011-12-08 00:00:00 | Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett elkövetésével gyanúsít a Makói Rendőrkapitányság egy magyarcsanádi diákot és édesapját. | false | [
"magyarcsanád",
"makó",
"tanárverés"
] | 0 | null | 0 | Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett elkövetésével gyanúsít a Makói Rendőrkapitányság egy magyarcsanádi diákot és édesapját.
Hétfőn a délelőtti órákban az egyik makói középiskolában a tanintézmény 19 esztendős diákja és édesapja bántalmazta az iskola pedagógusát, aki ennek során 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett – mondta el a Szeged24-nek Tuczakov Szilvána sajtóügyeletes.
Az eljárás körülményeinek tisztázása folyamatban van. A rendőrség gyorsított eljárásban, bíróság elé állítás keretében kívánja az ügyet befejezni. | Tanárt vertek Makón | 0 | http://24.hu/szorakozas/2011/12/08/tanart-vertek-makon |
2020-10-07 09:54:00 | Bár a lehallgatási anyagokat fel lehetett használni, a bíróság szerint azokból nem következik kétséget kizáróan a volt agrárattasé bűnössége. | true | null | 1 | 24.hu | null | Bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették Kiss Szilárd volt agrárattasét és társait a vesztegetés vádja alól szerdán délelőtt a Kecskeméti Törvényszéken.
Az ügy három vádlottját – Kiss Szilárd, a Mezőgazdasági Minisztérium akkori miniszteri megbízottja mellett Sziky Gyulát, a Nyíregyházi Spartacus FC volt tulajdonosát és Gellért Imrét, az egykori Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet elnökét – 2015 elején tartoztatták le.
A vádirat szerint a Kiss Szilárd érdekeltségébe tartozó Monte Tokaj borászati vállalkozás 2010-ben 500 millió forint kölcsönt vett fel a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettől. A kölcsönt a cég nem fizette, az összeg a takarékszövetkezet 2012-es bedőlésével már 600 millió forintot tett ki. A követelés, a fedezettel együtt, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez került. Kiss Szilárd ekkor felkereste Sziky Gyulát — aki tudomása szerint ismerte az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjét –, hogy áron alul szerezze vissza a tokaji birtokot.
Mivel a vádlottak mindvégig tagadták a bűnösségüket, bizonyítékul csak a lehallgatási anyagok szolgáltak, amelyek szerint Sziky többször tárgyalt Kiss Szilárd megbízásából Gellért Imrével. Megállapodtak abban, hogy a takarékszövetkezet követelését Sziky Gyula ismerősének cége vásárolja meg 335 ezer eurós vételáron. Az ügyészség szerint Sziky további 40 millió forint kenőpénzt ígért a pénzintézeti vezetőnek, ha a vételár alatt vásárolhatják vissza az ingatlanokat.
2018. június 12-én a Kecskeméti Járásbíróságon a három vádlottat felmentették, mert a bíróság úgy ítélte meg, a lehallgatási anyagokat Kiss Szilárd és Gellért Imre esetében nem lehet felhasználni, mert azok készítését Sziky Gyula ellen rendelték el, egy másik büntetőügyben. A bíróság azt is kimondta:
a lehallgatási anyag kizárásával csak annyit lehet bizonyítani, hogy Sziky Gyula átvett Kiss Szilárdtól 40 millió forintot.
2019. június 27-én a Kecskeméti Törvényszék Koncz Levente vezette büntetőtanácsa hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Kimondta egyúttal, hogy a bíróság által engedélyezett lehallgatás anyagát Sziky Gyulán kívül másokra vonatkozóan is fel lehet használni.
A két ítélet ellentmondásossága miatt az ügy a Szegedi Ítélőtáblára került, ahol úgy döntöttek, nem szükséges az új eljárás, mivel az elsőfokú bíróság már teljes körűen bizonyított, ezért másodfokon kell meghozni a jogerős végzést. Az ügy így újra visszakerült ahhoz a tanácshoz, amely a hatályon kívüli végzést hozta.
A háromtagú bírói tanács szerdán a vádlottakat jogerősen felmentette, mondván, bár a lehallgatási anyagok felhasználhatóak, azokból kétséget kizáróan nem lehet megállapítani a bűnösségüket, ezért bizonyítottság hiányában ejtette a vádat. A jogerős ítélet egyben utat nyit arra, hogy a felmentettek kártérítésre perelhetik az államot az előzetes letartóztatásban töltött hónapokért.
Kissel szemben – akinek közös cége volt Oroszországban Mészáros Lőrinccel és megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon – két évvel ezelőtt már lezárták azt a nyomozást, amely azért indult, mert a moszkvai nagykövetség konzuli osztályán ezerszám intézték oroszoknak, köztük alvilági figuráknak a schengeni vízumokat.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd /MTI | Felmentették Kiss Szilárdot a vesztegetés vádja alól | null | https://24.hu/belfold/2020/10/07/kiss-szilard-vesztegetes-felmentes/ |
2019-01-15 00:00:00 | Több mint 5000-szer alakította a musical házasságközvetítő özvegyét. | false | [
"carol channing",
"helló dolly",
"broadway"
] | 0 | null | 0 | 97 éves korában elhunyt Carol Channing, a Broadway sztárja. A hírt a színésznő publicistája közölte, írja a Guardian. A színész-énekesnőt olyan musicalszerepek tették népszerűvé a Broadway-en, mint a Helló, Dolly vagy a Szőkék előnyben.
Channing szintén jelentős sikert aratott Hollywoodban is, például a George Roy Hill által rendezdett Ízig-vérig modern Millie című filmben, melyért a Legjobb női mellékszereplőnek járó Golden Globe-ot is megkapta 1968-ban.
Channing publicistája azt mondta, hogy a színésznő halálával a szórakoztatóipar egy igazi úttörőjét, valamint egy legendás ikont veszítettek el:
"Már azelőtt is csodáltam őt, mielőtt találkoztam volna vele, és szerettem őt azóta, hogy belépett, vagy inkább beesett az életemb. Annyira nehéz látni, ahogy lemegy az utolsó függöny azután a nő után, aki napi szinten része volt az életem egyharmadának" – mondta B. Harlan Boll.
BBC, Guardian
Kiemelt kép: Frazer Harrison / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP | Meghalt Carol Channing, a Broadway sztárja | 0 | https://24.hu/kultura/2019/01/15/meghalt-carol-channing-a-hello-dolly-broadway-darab-sztarja |
2023-02-14 11:16:00 | Kikérték az adatokat azoknak a szűrőbuszoknak a működéséről, amelyekkel országos mammográfiás és egyéb egészségügyi szűrést indított a kistelepüléseken a kormányzat, összesen több mint 18 milliárdból. | true | null | 1 | HVG | null | Noha már korábban is lehetett tudni, hogy a mammográfiás szűrőbuszok ügye nem lett sikertörténet, most az is kiderült, hogy az eredetileg 1,7 milliárd forintért beszerzett buszokkal mennyi vizsgálatot végeztek el – írja a Facebook-oldalán Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő.
Hadházy emlékeztet, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban “néhány száz” a buszokban elvégzett vizsgálatról számolt be, de most egy állampolgári adatkérés nyomán azt írja:
2021-ben és 2022-ben konkrétan nulla (zéró, azaz 0) emlőszűrést végeztek.
A képviselő szerint időközben az is eldőlt, hogy kiszerelik az összesen tíz buszból a szűrésre szolgáló röntgenkészülékeket – a mellrákszűrésre ugyanis alkalmatlannak bizonyultak a járművek –, de a készülékek közül eddig csupán egy került be egy kórházba, kettő áthelyezése folyamatban van, a többi héttel viszont még nem tudni, mi lesz.
Hadházy arról is ír, hogy az adatok alapján a váci és a szobi járásban összesen 35 embert szűrtek le vérnyomásra a másik tíz általános szűrőbusz segítségével, noha 2018-ban pont ezekben a járásokban jelentették be a nagy emlő- és egyéb egészségügyi szűrőprogramot.
A kormányzati szándék az volt, hogy minden 5000 fő alatti települést felkeressenek a szűrőbuszok, a programra ennek érdekében a buszok beszerzésén kívül további milliárdokat is költöttek, így 17 milliárd forintot a szakszemélyzet kiképzésére. | Itthon: Kiderült, hány vizsgálatot végeztek az 1,7 milliárdért vásárolt mammográfiás szűrőbuszokon | null | https://hvg.hu/itthon/20230214_mammografias_szurobuszok_hadhazy_akos_muller_cecilia |
2012-02-01 00:00:00 | Megkezdődött a képzés az Audi Hungaria tavaly ősszel felavatott projekt- és oktatóközpontjában, a szerdán indult első csoportban 20 szakmunkástanulót képeznek. | false | [
"audi",
"tanítás",
"oktatóközpont"
] | 0 | null | 0 | Megkezdődött a képzés az Audi Hungaria tavaly ősszel felavatott projekt- és oktatóközpontjában, a szerdán indult első csoportban 20 szakmunkástanulót képeznek.
Jelenleg 190 fiatal tanul Győrben a már bevált moduláris szakképzés keretei között az Audinál. A társaság célja, hogy ezt a számot 2014-re 250-re bővítse – áll a társaság közleményében.
A közlemény ismerteti: az Audi Hungaria több mint 500 millió forintot fordított a szakképzés feltételeinek megteremtésére és az oktatási eszközökre az oktatóközpontban, ahol 13 különböző elektronikai- és fémipari szakmát sajátíthatnak el a tanulók.
Az első csapat tagjai mechatronikai műszerésznek, elektrotechnikai technikusnak, fényezőnek, valamint karosszérialakatosnak tanulnak. A képzőhelyen emellett szerszámkészítőket, autógyártókat, gépi forgácsolókat, bádogosokat, autószerelőket, autóelektronikai műszerészeket, automatikai műszerészeket, erősáramú elektrotechnikusokat is képeznek majd.
A szakképzés és az iskolai oktatás egymással párhuzamosan zajlik, és kiegészül egy négyhetes nyári termelési gyakorlattal. Júliustól pedig olyan szakképzőhellyé válik a projekt- és oktatóközpont, ahol minden alapkészséget elsajátíthatnak a szakmunkástanulók.
A közlemény hangsúlyozza: a gyakorlatorientált szakmunkásképzés alapfeltétele és része az Audi Hungaria hosszú távú személyügyi stratégiájának. | Elindult a képzés az Audi oktatóközpontjában | 0 | https://24.hu/belfold/2012/02/01/elindult-a-kepzes-az-audi-oktatokozpontjaban |
2016-01-14 00:00:00 | – Juhász Péter és Lövei Csaba állításai, sejtetései alkalmasak arra, hogy az érintetteket és a várost nagy nyilvánosság előtt rossz színben tüntessék fel, jó hírüket megsértsék – közölte a nyíregyházi városháza a sóstói botrány kapcsán. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | – Juhász Péter országos alelnök és a nyíregyházi Lövei Csaba önkormányzati képviselő, az Együtt ellenzéki politikusai most már nem először, több fórumon is valótlan tartalmú állításokat fogalmaztak meg a nyíregyházi Sóstó-projekttel kapcsolatban – közölte tudósítónkkal Rendes Sándor, a nyíregyházi városháza sajtószóvivője a helyi gyógyfürdő kapcsán kipattant botránnyal kapcsolatosan.
Mint beszámoltunk róla: múlt novemberben befejeződött a több mint kétmilliárd forint értékű szolgáltatásfejlesztés Sóstó-gyógyfürdőn, de az ügyben a Nyíregyházi Járási Ügyészség – egy magánszemély feljelentése nyomán – már 2015 szeptemberében nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság személyes adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomozott, ám ez utóbbi eljárást – a városházától származó információk szerint – a rendőrség múlt novemberben megszüntette bűncselekmény hiányában.
A fönti eljárásoktól függetlenül múlt decemberben Lövei Csaba Együtt-képviselő is feljelentést tett különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt – ez az ügy a járási vádhatóságra került –, míg Juhász Péter, az ellenzéki párt alelnöke költségvetési csalással összefüggésben elkövetett hamis magánokirat felhasználás gyanújával tett feljelentést az adóhatóságnál.
Az ellenzéki akciókra reagálva a nyíregyházi önkormányzat szóvivője közölte: remélik, hogy Juhász Péter csak információ hiányában, és nem szándékosan hivatkozik olyan tartalmi részekre egy okirat kapcsán, s állítja a hamis magánokirat felhasználás gyanúját, amelyek a kérdéses dokumentumban nem is szerepelnek.
Rendes hozzátette: Juhász Péter és Lövei Csaba állításai, sejtetései alkalmasak arra, hogy az érintetteket és a várost nagy nyilvánosság előtt rossz színben tüntessék fel, jó hírüket megsértsék. Az érintettek a szükséges jogi lépéseket az ügyben elindították. Közlése szerint ugyanezen „feljelentői kör” már korábban is tett feljelentést ugyanezen projekt kapcsán különböző ellenőrizetlen internetes tartalmakra hivatkozva. Emlékeztetett rá: ezt a személyes adattal visszaélés vétségének vélelmezése miatt indult nyomozást már 2015. november 20-án megszüntette a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság, mert megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. | Belföld: Folytatódik az adok-kapok a sóstói botrányban - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/folytatodik-az-adok-kapok-a-hutlen-kezeles-gyanuja-miatt-1584499 |
2013-06-02 23:14:00 | A Jobbik felszólítja a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ), hogy próbáljon meg törvényesen működni - jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője Budapesten. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Az ellenzéki politikus szerint az MLSZ számára nem a pályán elért eredmények és a fair play szelleme számít, hanem dogmatikus szabályrendszerek alapján avatkozik be a klubok életébe. Szilágyi György példaként a Ferencváros 2006-os kizárását, valamint a Dorog másodosztályba jutásának idei adminisztratív megakadályozását említette.
A képviselő egy sajtóhírre hivatkozva elmondta, hogy a Videoton a 2008/2009-es bajnokságban nem indulhatott volna el, mert jogosulatlanul kapta meg az indulási engedélyt. Ha ez igaz, akkor az azóta lejátszott összes bajnokság, valamint a magyar csapatok nemzetközi kupaeredményei is jogszerűtlenek – tette hozzá.
Szilágyi György ugyancsak sajtóértesülésekre hivatkozva kijelentette: jelenleg közvetve vagy közvetlenül offshore cégek szerepelnek több első osztályú klub tulajdonosai között. A törvények szerint nem kaphat állami támogatást, közpénzt az a vállalkozás, amelynek átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete, tehát a sportkluboknak járó társasági adókedvezményt, vagyis a tao-t is jogtalanul vették és veszik igénybe.
A jobbikos képviselő ezért felszólította az MLSZ-t, hogy próbáljon meg törvényesen működni, ha pedig a sportszövetség nem válaszol a felvetett kérdésekre, akkor a Jobbik jogászai megvizsgálják, hogy milyen egyéb lépéseket tehetnek. | Belföld: Jobbik: offshore cégek a fociklubok tulajdonosai között - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/jobbik__offshore_cegek_a_fociklubok_tulajdonosai_kozott_-1390429 |
2022-08-07 00:00:00 | A közelgő választások megnyerését nevezte a konzervatív erők legfontosabb feladatának Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton az egyesült államokbeli Dallasban, az Amerikai Konzervatív Unió nagyszabású nyári konferenciáján (CPAC) felszólalva. | true | [
"donald trump",
"cpac",
"republikánus párt"
] | 0 | null | 0 | A texasi seregszemle - amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott nyitóbeszédet csütörtökön - a volt elnök felszólalásával fejeződött be.
Kétórás beszédében Trump úgy vélte, hogy az ország a demokraták két évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta hanyatlásnak indult, csupán a konzervatívok menthetik meg a társadalmat a közelgő válságoktól, és ahhoz, hogy ezt megtegyék, a politikának vissza kell nyernie a társadalom bizalmát.
A legfontosabb feladatnak a novemberi, úgynevezett "félidős" kongresszusi választások megnyerését nevezte. Úgy fogalmazott, Amerika felemelkedése ezzel kezdődik, és 2024-ben az elnökválasztáson remélt republikánus sikerrel folytatódik.
Trump ismét emlékeztett arra, hogy amikor - tavalyelőtt - másodszor indult a választáson, jobb eredményt ért el, mint először, amikor meg is nyerte. Hangoztatta, hogy a konzervatív erőkkel együtt folytatja a munkát annak érdekében, hogy az országot ismét "naggyá, erőssé és biztonságossá tegyék. Ezúttal sem jelentette azonban egyértelműen be, hogy indul a következő választáson.
A jelenlegi elnököt, a demokrata Joe Bident számos alkalommal bírálva megismételte azt az álláspontját, hogy az amerikai rendszert "fokozatosan tönkreteszik", az előző elnökség alatt elért eredményeket visszájukra fordítják. Ezért szerinte a "radikális baloldalt a feledésbe kell taszítani". Beszédében Trump kemény fellépést követelt a bűnözők ellen, különös tekintettel a kábítószer-kereskedőkre. Kijelentette, hogy kormányzata idején az amerikai határ a legbiztonságosabbá vált történelme során, most viszont már "a világ legrosszabbja".
"Meg kell állítani az inváziót déli határunkon"
- hangoztatta -, az illegálisan érkezőket vissza kell küldeni vagy börtönbe juttatni, a visszaesőket pedig példátlanul szigorú büntetésekkel kell sújtani.
Reformokra szólított az amerikai választási rendszerben, és új szabályokat sürgetett korrupció ellen, mert "a jelenlegi rendszer beteg", és úgy vélte, a jelenlegi vezetés a médiában cenzúrát alkalmaz. Fontosnak mondta, hogy megvédjék a szülők jogait, és álláspontja szerint az oktatást is meg kell tisztítani, a gyermekeket meg kell védeni a gender-ideológia terjedésétől.
Azt is hangoztatta, hogy elejét kell venni a további adóemeléseknek, a szárnyaló inflációnak, mert a gazdaság "összeomlóban van", és lépéseket kell tenni az energiaárak mérséklése érdekében.
Leszögezte, hogy
a külpolitikában is vissza kell térni az "Amerika az első" jelszóhoz, mert az Egyesült Államok elvesztette vezető helyét, és csökkenteni kell az ország függőségét másoktól.
Trump bírálta, hogy a nemzetközi erők kivonultak Afganisztánból, és azt is Biden szemére vetette, hogy hagyták Oroszország háborúját folytatódni Ukrajnában. Bírálta Nancy Pelosi demokrata házelnök minapi tajvani látogatását, és megismételte a mostani konferencia azon jelszavát, hogy a közelgő választásokon Pelosit le kell váltani posztjáról, és a kongresszusnak republikánus többségűvé kell válnia.
A Conservative Political Action Conference a legnagyobb amerikai konzervatív seregszemle, amelyet 1974 óta rendeznek meg. Az évente többször is jelentkező tanácskozást májusban Magyarországon rendezték meg. A dallasi konferenciát Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg csütörtökön, összefogásra szólítva a világ konzervatív erőit. A magyar kormányfő hangoztatta, hogy 2024-ben mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban fontos választásokat tartanak, és ezek fogják "meghatározni a nyugati civilizációért vívott csata két frontját", ezekre kell felkészülniük a konzervatív pártoknak.
Nyitókép: MTI/AP/Morry Gash | Donald Trump: a hanyatlást választási győzelemmel kell a republikánusoknak megállítaniuk | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2022/08/07/donald-trump-a-hanyatlast-valasztasi-gyozelemmel-kell-a-republikanusoknak-megallitaniuk |
2020-09-23 11:43:00+02:00 | Az idősek egy része nem akar tovább élni, mivel nem láthatja többé szeretteit a koronavírus nyomán elrendelt látogatási tilalom miatt. | false | [
"Makró",
"Koronavírus",
"Nagy-Britannia"
] | 0 | null | 0 | A koronavírus-ellenes karantén okozta izoláció súlyos következményeire figyelmeztetnek brit szakértők annak nyomán, hogy idősotthonok ezrei zárhatják be ismét kapuikat a látogatók előtt a szigetországban a járvány második hulláma miatt elrendelt szigorítások részeként, írja laptársunk, a Privátbankár.hu.
(Illusztráció/Depositphotos) (Illusztráció/Depositphotos)
Szerintük a látogatási tilalom – a családtagok, barátok vizitjének elmaradása révén – az idősek idő előtti halálához vezethet.
A totális tilalom azt fogja eredményezni, hogy a bentlakók állapota gyorsan romlik majd. Feladják a reményt, és végül korábban hunynak el, mint normál esetben történt volna
- közölték az Age UK és a National Care Forum (NCF) idősotthonokat képviselő segélyszervezetek a Guardian szerint.
Az Alzheimer’s Society arra figyelmeztetett, hogy családtagjaik nélkül a bentlakó demens betegek nehezen esznek és isznak, ami szintén növelheti a halálozást. Szerintük több olyan jelzés érkezett hozzájuk, miszerint
a látogatások elmaradása miatt a bentlakók nem voltak hajlandók többet enni, és nem akartak tovább élni.
Minderre tekintettel a segélyszervezetek azt kérik a kormánytól, hogy legalább a korlátozott látogatásokat tegye lehetővé. Javaslatuk szerint egyes családtagokat – megfelelő óvintézkedések mellett – integrálhatnának az idősotthonokat tesztelő és ellátó személyzetbe.
Nincs tudomásunk semmiféle olyan bizonyítékról, amely szerint a kellő óvatossággal lebonyolított látogatások jelentős kockázatot jelentenének a fertőzés terjedését illetően
– mondta Caroline Abrahams, az Age UK egyik vezetője.
További részletek a Privátbankár.hu cikkében. | Halálos lehet a karantén az idősotthonok lakóinak | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/halalos-lehet-a-karanten-az-idosotthonok-lakoinak-.html |
2009-06-09 00:00:00 | A lengyelektől is kikapott - mégpedig 60-53-ra -, így három vereséggel fejezte be szereplését kedden a magyar válogatott a lettországi női kosárlabda Európa-bajnokságon. | false | [
"csapatsport"
] | 0 | null | 0 | A lengyelektől is kikapott - mégpedig 60-53-ra -, így három vereséggel fejezte be szereplését kedden a magyar válogatott a lettországi női kosárlabda Európa-bajnokságon.
A magyarok vasárnap a görögöktől (59-43), hétfőn pedig a házigazdáktól (76-59) kaptak ki, így a továbbiakban már csak abban bízhattak, hogy az utolsó körben megverik a lengyeleket. Ebben az esetben hármas holtverseny alakul ki a lettek mögött, és az előzetes számítások szerint egy tízpontos siker már elég lett volna a középdöntőhöz.
A piros-fehér-zöldek aggodalmait fokozhatta, hogy a nyitófordulóban megsérült és a hétfői meccset kihagyó Agnieszka Bibrzycka – a 2003-as év európai kosarasa – társaival melegített a parketten, a sántítás legkisebb jele nélkül. A maroknyi magyar tábor “10 pont" és “Irány Riga!" feliratú táblákkal jelezték, hogy még nem szeretnének hazamenni.
Lengyel kosarakkal és lepattanókkal kezdődött, majd Ewelina Kobryn és Vajda Anna dobópárbajával folytatódott a sorsdöntő összecsapás. A korábbiakhoz képest olajozottan működött a magyar gépezet, a 8. percben örvendetes 16-12 állt a táblán, majd – miközben az ellenfél 4 perc alatt csak 2 pontot hozott össze – rossz passzok és kihagyott triplák következtek.
A második játékrészben az ellenállhatatlan Vajda és Fegyverneky Zsófia révén lendületbe jött a csapat, egy 11-0-s rohammal máris 28-17 lett, csakhogy válaszul egy 10-0-s sorozat érkezett. A nagyszünetben 33-27 volt az állás.
Az első 20 perc legjobbja a 16 pontos Vajda volt, szorosan a nyomában a 10 pontos Fegyvernekyvel. A Rátgéber-alakulat – amely az ellenfél 33-jával szemben 42 százalékosan célzott a mezőnyből – a negyedek végén 3, majd 6 ponttal vezetett, ez a végkifejlet szempontjából kedvező számsornak tűnt...
Térfélcsere után a lengyelek két és fél percig nem találtak a gyűrűbe, így 10 pontra hízott a különbség, de újabb megtorpanás következett, sőt, a hatalmas termetű Kobryn találataival hamarosan az ellenfél állt jobban (41-42).
Az utolsó etapnak minimális előnnyel vágtak neki a magyarok (43-42), ebből kisvártatva 8 pont lett, Vajda pedig 18-nál járt. Jött a sokadik “gödör", újfent visszazárkózott a lengyel gárda, 2 perccel a vége előtt 52-52-t mutatott a nagyóra. Ezután viszont már csak egy magyar pont született, lengyelből azonban nyolc, így a Rátgéber-csapat három vereséggel csoportutolsó lett, és szerdán hazautazik.
nyilatkozatok
Rátgéber László szövetségi kapitány: “Ha ez a csapat több tapasztalatot szerez, a következő Európa-bajnokságon meglesz a továbbjutáshoz szükséges két győzelem, most túl kevesen voltunk. Kihagytuk az utóbbi két Eb-t, és bár védekezésben egyre jobbak vagyunk, elöl nincs elég kosarat szerző játékos. A jövőben bátrabban kell játszanunk, remélem, a lányok felnőnek 2011-re." Fegyverneky Zsófia: “Huszonöt-harminc percig úgy játszottunk, ahogy kellett, de akkor elfogyott a koncentráció és az erő. Ha nincs rajtunk a kényszer, hogy 10 ponttal kell nyerni, akkor biztosan megverjük a lengyeleket. Csalódott vagyok, mert egy-két győzelemre számítottam."
Európa-bajnokság, csoportkör, 3. forduló, B csoport:
Lengyelország-Magyarország 60-53 (13-16, 14-17, 15-10, 18-10)
Legjobb dobók: Kobryn 11, Jeziorna 10, illetve Vajda 18, Fegyverneky 13, Honti 7, Bujdosó 6 | Utolsó meccsét is elbukta a Rátgéber-csapat | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2009/06/09/utolso_meccset_is_elbukta |
2014-02-19 00:00:00 | A sárbogárdi és a móri rendőrök fatolvajokat fogtak el, Székesfehérváron egy verekedő nőt állítottak elő a rendőrök. | false | [
"verekedés",
"rendőrök",
"fatolvaj"
] | 0 | null | 0 | A sárbogárdi és a móri rendőrök fatolvajokat fogtak el, Székesfehérváron egy verekedő nőt állítottak elő a rendőrök.
Tegnap délután fatolvajokkal gyűlt meg a baja mind a móri, mind a sárbogárdi rendőröknek. Móron két férfi lopott akácfát, míg Vajta külterületén, a 63-as út mellől vágott ki, majd próbált biciklijével elszállítani pár rönköt egy helyi férfi. Utóbbi, mivel maga vágta ki a fát nem védekezhet szabadon.
Székesfehérváron sem unatkoztak az egyenruhások, tegnap este nyolc óra tájban, a Liszt Ferenc utcában egy nőt bántalmaztak. A rendőröket a járókelők hívták ki. A helyszínre érkező járőrök elfogták a 23 éves harcos természetű nőszemélyt, aki a hajánál fogva húzta az áldozatot. Azt nem tudni min veszett össze, de szerencsére nem lett nyolc napon túl gyógyuló sérülése a bántalmazottnak, viszont biztos, hogy a továbbiakban megválogatja az ismerőseit. | A hajánál fogva húzta a lányt | 0 | https://24.hu/szorakozas/2014/02/19/a-hajanal-fogva-huzta-a-lanyt |
2018-11-08 16:14:00 | Egy korábban Mészáros Lőrincet képviselő ügyvédé lett az egyik legnagyobb agrárcég. A Mezorttal együtt már 30 ezer hektáron gazdálkodhat a felcsúti vállalkozó. | true | null | 1 | G7 | null | Miután kiderült, hogy az oligarchaszerepből önmagát kigolyózó Simicska Lajos lényegében valamennyi üzleti érdekeltsége korábbi üzlettársához, Nyerges Zsolthoz kerül, megírtuk, hogy nem ő lesz a cégek végállomása, hanem az ország leggyorsabban gazdagodó vállalkozója, Mészáros Lőrinc.
Úgy tűnik, hogy ez a folyamat el is kezdődött. A 444.hu cikke szerint október 25-én a Mezort Zrt. tulajdonjoga Nyergestől Vörös József ügyvédhez került, aki korábban Mészáros Lőrincet képviselte egy földvásárlási árverésen, és ő a jogi képviselője annak az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által vezetett alapítványnak, amely a felcsúti Puskás Akadémiát működteti.
A Mezort és Vörös nem válaszolt a portálnak, mindenesetre nem valószínű, hogy az ügyvéd saját maga rendelkezne akkora összeggel, amely a vállalat megvásárlásához szükséges. A Mezort ugyanis annál is sokkal jelentősebb társaság, mint ami a 444.hu cikkéből kiderül, ez fogja össze a teljes egykori Simicska-agrárportfóliót, amelynek része három, 2001-ben privatizált állami gazdaság, 2051-ig szóló földhasználati joggal. Tavalyi konszolidált (a leányvállalatok számait is magában foglaló) beszámolója szerint
árbevétele 8,6 milliárd forint volt, adózott eredménye pedig elérte a 975 millió forintot.
A három egykori állami gazdaság, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt., a Lajta-Hanság Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. közel 17 500 hektáron folytat növénytermesztést.
Ha a Mezort-csoport valamilyen formában tényleg Mészáros Lőrincnél köt ki, akkor ő, illetve a családja lesz a második legnagyobb „földbirtokos” Magyarországon. Azért kell idézőjelbe tenni a kifejezést, mert a törvények szerint idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak.
A G7 korábbi adatgyűjtését és számítását alapul véve a felcsúti vállalkozó érdekeltségei 30,5 ezer hektáron gazdálkodhatnak majd. (Ez nagyjából annyi, mint Pest területe Csepel nélkül.) Ez már csak 15 százalékkal marad el Csányi Sándor agrárbirodalmának 35 ezer hektárjától. Nyergest pedig természetesen meg fogja előzni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárójaMiután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.
Egy sajátos gyűjtögetési versenyben viszont már a Mezorttal átveheti Mészáros a vezetést: 5 lesz az érdekeltségében abból a 12 állami gazdaságból, amelyet még az első Orbán-kormány privatizált. Formailag a menedzsmentnek, jó részük azonban nem sokkal később nagybefektetőknél kötött ki, ezért aztán ez a magánosítás kiérdemelte a piszkos 12 elnevezést. A Mezort-portfólióba tartozó háromról már volt szó, a herceghalmi, valamint a hidasháti pedig eddig is Mészáros érdekeltségébe tartozott. | Mészáros Lőrinc már ezüstérmes lehet az agrárbárók versenyében | null | https://g7.hu/piac/20181108/meszaros-lorinc-mar-ezustermes-lehet-az-agrarbarok-versenyeben/ |
2015-08-05 09:48:00+02:00 | A keresztény egyházak és hozzájuk köthető segélyszervezetek változó intenzitással vesznek részt a menekültügyben, bár a bibliai parancs egyértelmű. Beer Miklós katolikus püspök is elégedetlen a segítségnyújtás perspektívájával. | true | [] | 0 | null | 0 | 2015. augusztus. 05. 09:48 Utolsó frissítés: 2015. augusztus. 06. 16:22
Dercsényi Dávid
"Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám." Jézus Krisztus instrukciói nem is lehetnének egyértelműbbek követői számára. És nem is lehetnének aktuálisabbak, hisz az év eleje óta 95 ezer ember érkezett hozzánk éhesen, szomjasan, jövevényként, sokszor egy szál ruhában, előfordul, hogy betegen. És rögtön egy 24-72 órás idegenrendészeti őrizettel kínáljuk meg őket. Logikus tehát, hogy a keresztény egyházak és a hozzájuk kapcsolódó segélyszervezetek reagálnak a helyzetre, ha már az állam és egyes állami cégek nemigen jeleskednek e téren (és akkor igencsak finoman jellemeztük pl. a kormány idegenellenes kampányát).
A menekültkrízis első hullámai ma jellemzően a MigSzol, a Migration Aid és a több, hasonló civil csoportokon csapódnak le, ők etetnek, itatnak, igazítanak el, ruháznak fel, ők vesznek jegyet zsebből, folytatnak mindennapi küzdelmet a hatóságokkal immáron lassan két hónapja – és hozzájuk olykor csatlakoznak segélyszervezetek is. A magyarországi keresztény egyházak és segélyszervezetek kevéssé hallatják a hangjukat, többen a kormány hívására vártak. Voltak furcsa reakciók (a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legfelsőbb vezetése letiltotta az ügyben folytatott kommunikációt), érdekes vélemények (a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetője, Szenczy Sándor azt mondta, a menedékkérők zöme nem kér és nem fogad el segítséget, és óvatosnak kell lenni a kérdésben, mert az ide érkezők túlnyomó többségének van pénze, nincs szükséghelyzet). Ezek után megnéztük, mi az egyes egyházak és segélyszervezetek gyakorlata a területen.
Baptisták: csak a hivatalos menekülteken segítenek
A Baptista Szeretetszolgálat érdeklődésünkre közölte, hogy a Családok Átmeneti Otthona (CSÁO) nevű befogadó házban jelenleg 80, családban élő embert és 20 egyedülálló férfit szállásolnak el Budapest területén, állami, uniós és saját forrásból napi 2500 forint/fős ellátásban részesítik őket. Ezt az otthont egy éve nyitotta meg a Szeretetszolgálat a jogszerűen Magyarországon tartózkodó menekültek (vagy oltalmazottak) számára. (A magyar állam menekültügyi gyakorlatát a Magyar Helsinki Bizottság "az irgalom siralmas gyakorlata"-ként jellemezte. 2015 első félévében 264-en kaptak oltalmazotti vagy menekültstátuszt, és eddig 95 ezren adtak be menedékkérelmet.)
Ökumenikusok: játék és adomány
A sorai közt Lévai Anikót is tudó Ökumenikus Segélyszervezet a migráns gyerekek csoportjának segítését tűzte ki feladatul. Az "elmúlt hetekben nyújtott" konkrétabban nem részletezett "kézzelfogható segítség mellett" a szervezet Vámosszabadiban és Bicskén együtt játszott, sportolt a táborokban a gyerekekkel, ez "kikapcsolja őket és örömmel járó tevékenységet biztosít". Vámosszabadiban ezen kívül 3 millió forint értékű tartós élelmiszert és gyerekruhaadományt adott át a segélyszervezet, Nagyfán, a befogadó központban pedig egymillió forint értékű adományt (bébiétel, pelenka, gyerekruha, ápolási cikkek) adtak át a rászorultaknak. A szervezet adományvonalat is indított, és bankszámlán is várják az adományokat.
Katolikusok: befogadó állomásokon segítenek
A Katolikus Egyház karitatív szervezete, a Katolikus Karitász vezetését is megkerestük, úgyis mint a Karitatív Tanács egyik tagját, de Écsy Gábor nem árult el részleteket a Karitatív Tanácsban meghozott döntésekről.
(UPDATE: Cikkünk megjelenése után a Katolikus Karitász helyreigazítást kért tőlünk, ugyanis a Karitatív Tanácsban hozott döntések kapcsán irányított a szervezet minket magához a Tanácshoz, a menekültügyben kifejtett erőfeszítéseik természetesen nyilvánosak.
A Magyarországra érkező menekültek segítésére a Katolikus Karitász évekkel ezelőtt együttműködési megállapodást kötött a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (BÁH), melynek keretében folyamatosan segíti a befogadó állomásokon elhelyezett menekülteket. Ennek keretében több alkalommal szállítottunk ruhaneműt, takarókat, törülközőket, tisztálkodási szereket és egyéb használati dolgokat a vámosszabadi, bicskei, balassagyarmati és debreceni befogadó állomásokra. Tekintettel az elmúlt hónapokban hazánkba érkező migránsok számára a nagyfai és a kiskunhalasi táborban is fölajánlotta segítségét. A Karitász jelenleg is kapcsolatban áll a táborokkal, a BÁH-lal és az érintett minisztériumokkal. A Karitász az elmúlt hónapokban kiemelt figyelmet fordított és fordít a táborokba érkező kísérő nélküli kiskorú gyermekekre és idősekre, akik számára otthonuk elhagyása komoly traumát jelent. Így júliusban együttműködési megállapodást kötött a fóti Károlyi István Gyermekközponttal, ahová a kísérő nélküli kiskorú menekültek kerülnek. Kérésük alapján több száz darab párnát, paplant, ágyneműhuzatot, törülközőt, valamint tisztálkodási és tisztítószereket tartalmazó adománycsomagot vitt az otthonba.)
Máltaiak: kimennek az első vonalba, pályaudvarokhoz, orvosi és egyéb segítséget nyújtanak
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elsősorban egészségügyi ellátással segíti a "Magyarországra érkező menekült embereket", Szegeden, Győrben orvosi ellátást nyújt a vasútállomásoknál, a fővárosban pedig mozgó orvosi rendelő érkezik naponta a Keleti pályaudvarhoz (újabban a Szent II. János Pál pápa téren is), hogy ellássák az ott tartózkodókat. A MMSZSZ szociális munkásai ezen túl vizet, tápszert, ruhát, takarót adnak a helyszínen a rászorulóknak.
"Most nekünk kell nekik enni adni"
Beer Miklós, a váci egyházmegye katolikus püspöke úgy látja, a katolikus egyház nagy szervezet, nem tud olyan rugalmasan, gyorsan reagálni alkalomadtán, "de aztán belelendülünk". Jelenleg a konkrét aktivitás hiánya zavarja leginkább, a máltaiak erőfeszítéseit látja, a Karitász kicsit lassan reagál. "De fogunk mi is szép dolgokat csinálni", ez kikerülhetetlen a probléma nagysága folytán. Egész Európa és Magyarország új helyzetben van, most nekünk kell etetni az éhezőket, nekünk kell nekik enni adni "ez nem is lehet kétséges". Ugyanakkor nehéz erről a kérdésről okosat mondani, "mindenki kapkod". Most idő kell, hogy megtaláljuk a módját, hogy hogyan lehet okosan segíteni – az állomásokon kifejtett munka egyelőre tűzoltás. "Lehet, hogy az üresen maradt falvainkat kellene felajánlani a menekülteknek?" – töpreng hangosan Beer. Kérdés persze a megélhetés, a munka, hisz "még a saját cigányainknak sem tudunk munkát adni". A menekültek befogadása persze további, integrációs kérdéseket, jövőbeni problémákat is felvet. | Itthon: "Jövevény voltam, és befogadtatok" - egyházak a menekültügyben | 0 | https://hvg.hu/itthon/20150805_Joveveny_voltam_es_befogadtatok__egyha/nyomtatas |
2019-10-09 20:30:04 | Kattinható és színes! | true | null | 1 | Mérce | null | Budafok-Tétény kétes közbeszerzési ügyeit bemutató mutyitérképet készített a kerületi ellenzéki összefogás: a végigkattinható alkotáson még kategorizálták is a különböző eseteket. A mutyitérképre Tóth Endre, a Momentum helyi elnökének és képviselőjelöltjének Facebook oldalán bukkant rá szerkesztőségünk.
A posztban Tóth arról ír: sokan csak azt veszik észre, hogy a kerületben történtek fejlesztések: megújult például a szakrendelő, épültek az utak és néhány fát is elültettek. Ez mind szép és jó, arról viszont kevesen tudnak a helyi lakosok közül, hogy az elmúlt öt év szinte összes fejlesztését ugyanaz a baráti cég végezte el.
A fideszes városvezetés gyakorlatilag minden elnyert pályázati forrásba belekeverte a saját és a haverok érdekeit is. Így lett a közérdekből magánérdek, és így épült közpénzből fideszes holdudvar.
-írja.
A posztban összegyűjötték az elmúlt évek legjelentősebb mutyitörténeteit is; szó esik például a Nova-Bau Kft. nevű cégről, amely „2014 nyarán a semmiből lett a kerületi építkezések sztárja” és amely azóta 2,5 milliárd forint értékben kapott az önkormányzattól megbízásokat. A bejegyzés szerint a vállalat tulajdonosa, Novák Zoltán rokona és volt üzlettársa Wohner Zsoltnak, aki szintén 2014 nyarától kezdve az önkormányzat Városfejlesztési és -Üzemeltetési Irodájának vezetője.
A posztban (és a térképen) megjelenik az ingatlanmutyi gyakorlata is. Az önkormányzati bérlakások ismerősi kézre játszása ugyan nem csak ebben a kerületben divatos, de a helyi eset abból a szempontból különösen érdekes, hogy egy nyáron indult ügy szerint a budafok-tétényi vezetés megpróbálta egy idős, rászoruló ember alól kijátszani bérlakását, miközben a fideszes polgármester, Karsay Ferenc olcsó bérlakásban lakik. | A kerületi mutyitörténelmet bemutató térképet készített a budafok-tétényi ellenzék « Mérce | null | https://merce.hu/2019/10/09/a-keruleti-mutyitortenelmet-bemutato-terkepet-keszitett-a-budafok-tetenyi-ellenzek/ |
2015-02-17 00:00:00 | Elfogadta a kormány a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 című dokumentumot, és meghatározta a stratégiával kapcsolatos feladatokat. Az erről szóló kormányhatározat a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. | true | null | 1 | ATV | null | Lázár alakítja át a közigazgatást | null | http://www.atv.hu/belfold/20150217-lazar-alakitja-at-a-kozigazgatast |
|
null | Meredek dolognak tűnik Ukrajnán úgy átszállítani a már ott Mol tulajdonba került olajat, hogy arra senki nem köt szállítmányozási biztosítást. Márpedig a háború eleve kizáró ok, illetve vis maior, szinte kizárt, hogy valamelyik európai biztosítótársaság leszerződjön a Mollal. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | Megoldódni látszik - egy időre legalábbis - az orosz olajszállítás kérdése Magyarországra és Szlovákiába, miután a Mol a múlt héten új szerződést kötött a kőolajszállító cégekkel. A részletekkel kapcsolatban még nem hozott nyilvánosságra mindent a Mol, illetve van egy lényeges kérdés, amelyről semmit nem lehet tudni, ez pedig az ukrajnai tranzit biztosítása.
Ez azért fontos, mert a Mol közleménye szerint az Oroszországból érkező kőolajmennyiség szeptember 9-től már a belarusz-ukrán határon a magyar olajtársaság tulajdonába kerül (korábban csak az ukrán-magyar határon történt meg az átvétel). A szerződés módosítására ettől függetlenül szükség volt, másképp nem lehetett megoldást találni arra a problémára, hogy a Mol fő oroszországi beszállítóját, a Lukoilt Ukrajna szankciós listára vette.
Csakhogy ezzel a Molnak nemcsak plusz költségei keletkeznek (az ukrajnai tranziton), de egy új problémával is szembesül, háborúban álló országon való szállításra ugyanis senki nem fog a magyar olajvállalattal biztosítási szerződést kötni. Alapesetben egy Mol szintű régiós nagyvállalattal biztosítási szerződést kötni remek üzlet, Magyarországon például a Mol értékes vagyonelemeinek (Dunai Finomító, TVK, vagy az új poliol üzem) biztosítása is az év üzlete a konzorciumban részt vevő biztosítótársaságoknak.
Merőben más azonban a helyzet, ha egy olyan szállítmányra kellene biztosítást kötni, amely háborús országon halad keresztül. Ugyanez volt a helyzet a húszi lázadók miatt a Vörös-tengeren, az olajtanker üzembentartók két dolog közt választhattak:
áthaladnak a problémás területen szállítmánybiztosítás nélkül,
vagy jelentős időveszteséggel és pluszköltséggel megkerülik Afrikát.
Az Economxnek nyilatkozó szakértők szerint szinte kizárt, hogy európai biztosítók leszerződjenek a Mol olajára az ukrán szakaszon, egyszerűen túl nagy a kockázat, bármikor megsérülhet a vezeték és alapesetben is kizáró ok egy biztosítás megkötésére vagy kártérítési kötelezettség teljesítésére ha háborúban álló országban történik káresemény.
Sok a bizonytalan kérdés még a Mol új szerződésével kapcsolatban - mondta lapunknak Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari szektorelemzője. Az egyik ilyen kérdés a biztosítás, illetve az, hogy mennyi lesz a Mol extra költsége. Az elemző szerint hordónként 1,5 dollár költségnövekedést okoz, hogy a Mol már az ukrán-belarusz határnál átveszi az orosz olajat, mivel korábban az orosz partnerük állta az ukrajnai szállítás költségét.
Hozzátette, azt sem lehet kizárni, hogy ezt a 1,5 dollár/hordó extra költséget a Mol végül érvényesíteni tudja az orosz beszállítóknál, vagyis ennyivel olcsóbb lehet a vételár. Az viszont borítékolható, hogy az új szerződés miatt a Mol működőtőke igénye nőni fog.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban is megerősítette, hogy a most létrehozott alternatív rendszerrel emelkedni fognak a Mol költségei, de még mindig jobban járnak így, mintha Horvátországon keresztül szállítanának be kizárólag.
Pletser Tamás arról is beszélt az Economxnak, továbbra is kockázat, hogy Ukrajna elzárja a Barátság kőolajvezetéket. Mint mondta, 2029-ig érvényben van egy szerződés az orosz és az ukrán tranzitcégek között, de nem világos, hogy a Mol által most tető alá hozott új megállapodás azt felülírja vagy sem.
A Molnak annyiban talán szerencséje van, hogy a Barátság vezetéken nem ő az egyetlen vásárló, hanem még a csek Unipetrol is azon keresztül kap orosz olajat. A csehek legkésőbb 2025 végére tervezik a teljes leválást a Urals típusú olajról. Még egy rizikófaktor van Pletser Tamás szerint, ha a novemberi amerikai elnökválasztáson Kamala Harris győz, akkor az ukránok nagyobb eséllyel kapcsolhatják le a Barátság olajvezetéket. Mint mondta, egyre kevesebb érdekük fűződik az ukránoknak a vezeték üzemeltetéséhez, a tranzitdíj nem kompenzálja azt, amekkora bevételhez jutnak az őket megtámadó oroszok.
Szóval összességében elég sok a rizikófaktor, ami alapján a Mol nem veheti biztosra, hogy a vezeték folyamatosan működjön.
A Mol korábban jelezte, hosszú távú stratégiájának keretében arra készül, hogy 2027-től működnének teljes mértékben orosz nyersolaj nélkül. Ezért a Mol 500 millió dollárt fordít a következő években a pozsonyi és a dunai finomítóinak a fejlesztésére, hogy azok teljes mértékben képesek legyenek a tenger felől érkező szállítmányok feldolgozására. Ezek a beruházások 2026-ban fejeződhetnek be, így 2027-től papíron megvalósulhat az orosz nyersolajjal való szakítás. | Jönni fog az orosz olaj, de senki nem tudja, mi lesz a biztosítással | null | https://www.economx.hu/tozsdek-piacok/jonni-fog-az-orosz-olaj-de-senki-nem-tudja-mi-lesz-a-biztositassal.796180.html |
2016-06-08 00:00:00 | Guardiola a BVB legjobb játékosára is rámegy - 65 millió eurót tett félre a gólkirályra a ManCity. | false | [
"guardiola",
"bvb",
"aubameyang",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Hiába ünnepeltek bajnoki címet szombaton, egy dolog nagyon bántja. Nem tér vissza a Bayernhez.
Pep Guardiola Bayern-edzőként Mario Götzét és Robert Lewandowskit hozta el a Borussia Dortmundtól, és bár a Manchester Citynél még be sem mutatkozott, a szintén BVB-s Gündogant már leszerződtette a múlt héten.
A Mirror szerint a bevásárlását továbbra is Dortmundban folytatja, kinézte ugyanis Pierre-Emerick Aubameyangot, a BVB gólkirályát. A csatár az elmúlt szezonban 25 gólt lőtt a bajnokságban, a szezonban összesen 39-nél állt meg. 27 évesen így legalább 65 millió eurót, 50 millió fontot kérnek érte a németek. De ez a Citynek nem probléma, úgyhogy az üzletet hamarosan megköthetik.
A gaboni középcsatár 2013 óta játszik a Borussia Dortmundban, 140 meccsen 80 gólt szerzett. | Guardiola a BVB legjobb játékosára is rámegy | 0 | https://index.hu/sport/futball/2016/06/08/guardiola_a_bvb_legjobb_jatekosara_is_ramegy |
2022-08-08 00:00:00 | Bár erre törvény kötelezi, a mai napig nem tette közzé honlapján a Jobbik Magyarországért Alapítvány a tavalyi gazdasági beszámolóját. A párt alapítványa több mint 700 millió forint költségvetési támogatást kapott tavaly, a honlapon azonban nyoma sincs, mire költik az adófizetők pénzét. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Gabay Dorka
2022.08.08. 05:50
Bár erre törvény kötelezi, a mai napig nem tette közzé honlapján a Jobbik Magyarországért Alapítvány a tavalyi gazdasági beszámolóját. A párt alapítványa több mint 700 millió forint költségvetési támogatást kapott tavaly, a honlapon azonban nyoma sincs, mire költik az adófizetők pénzét.
Több mint egy hónappal a törvényben előírt határidő lejárta után sem tette közzé honlapján 2021-es gazdasági beszámolóját a Jobbik Magyarországért Alapítvány. A pártalapítványok a vonatkozó törvény szerint ugyanis kötelesek a jelentésüket a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, továbbá saját honlapjukon közzétenni. Ezt a Jobbik részben elmulasztotta, mivel csak a Hivatalos Értesítőben található meg az elszámolásuk. Eszerint a Jobbik alapítványa több mint hétszázmillió forint költségvetési támogatásban részesült, melynek tetemes részét, 513 millió forintot saját médiájukra költötték. A beszámolóban kitérnek rá: 2020-ban célul tűzték ki, hogy múzeumot hozzanak létre, amely bemutatja a Jobbik történetét, tárgyi emlékeit egy vásárolt ingatlanban, ám a pandémia miatt ennek kialakítása tolódott, befejezése pedig csak idén történhet meg.
Az alapítvány weboldalán ugyanakkor sem a beszámoló nem található meg, sem egyéb aktivitásnak nincs nyoma, így nem lehet nyomon követni, mire fordítják a több száz milliós éves támogatást.
A „támogatott rendezvények” menüpont alatt a legutolsó bejegyzés „a Hazatérés Temploma előterében 2015. augusztus 30-án, a templomszentelés 75. évfordulójára emlékező rendezvénysorozat keretében” a Ravasz László püspök-teológusról készített bronz mellszobor megvalósítása és felavatása volt, melyhez az alapítvány 300 ezer forinttal járult hozzá. A honlapon a Jobbik által alapított Pongrátz Gergely-érdemkereszt díjról sincs információ 2016 óta, pedig az elismerést azóta például Kassai Lajos lovasíjász és a pártból nemrég kilépett Murányi Levente ’56-os forradalmár is átvehette.
A rendőrségi vizsgálat után veheti elő az ügyészség Jakab Pétert
A rendőrségnek kell nyomoznia a Jobbik volt elnökét is érinthető nyolcvanmilliós botrányban.
Az alapítvány honlapján feltüntetett adatok szerint viszont Molnár Enikő, Jakab Péter volt pártelnök-frakcióvezető tanácsadója jelenleg is kuratóriumi tag. Dacára annak, hogy május végén a Jobbik vezetése, Potocskáné Kőrösi Anita vezetésével, fellázadt a túl nagy hatalommal rendelkező tanácsadóval szemben, és számos jogkörétől megfosztotta. Sajtóhírek szerint Molnár ezután minden, a Jobbikban betöltött tisztségéről lemondott. Bő két hónappal ezután – a honlap tanúsága szerint – Molnár Enikő még mindig tagja az alapítvány kuratóriumának.
A költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványok gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az Állami Számvevőszék kétévente – kötelező jelleggel – ellenőrzi. A számvevőszék idén júniusban fejezte be a pártalapítványok 2019–2020. évi gazdálkodásának ellenőrzését, melyből többek közt az is kiderült, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány nem készítette el az éves számviteli beszámolót, a tevékenységéről szóló éves jelentést, és így nem biztosította a költségvetési támogatás felhasználásának elszámoltathatóságát. Közölték azt is, az éves beszámoló megalapozottsága nem felelt meg a törvényi előírásoknak, nem biztosította a törvényes és átlátható, a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát sem a párttagok, sem a többi állampolgár számára.
Borítókép: Jobbik választmányi ülés, képen: Molnár Enikő kabinetfőnök ( Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet)
molnár enikő
Jakab Péter
jobbik
alapítvány | Nem tartja a törvényi határidőt a Jobbik-alapítvány | null | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/nem-tartja-a-torvenyi-hataridot-a-jobbik-alapitvany |
null | A turizmus fejlesztését célzó 16 (14+2) pontos deregulációs csomagot terjesztett elő a nemzetgazdasági tárca a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) közösen – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. | true | [
""
] | 0 | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) | null | Nagy Márton hozzátette: a turisztikai szektor nagyon jól teljesít, a GDP-n belül eléri a 12 százalékot, az adóbevételek több mint 10 százalékát adja, a cél ugyanakkor a bürokrácia csökkentése, az ágazat versenyképességének növelése, ezért a 33 tagszervezettel rendelkező Turisztikai Tanácsadó Testület elkészítette a további fejlesztést szolgáló csomagját.
A csomag része egyebek mellett a rövid távú lakáskiadás szabályozása, a felszolgálási díj maximálása, az idegenvezetési tevékenység átfogó szabályozása, a digitális SZÉP-kártya fejlesztése, és a tervek szerint kivezetik a légitársaságokat terhelő szén-dioxid-adót - ismertette a miniszter.
A rövid távú lakáskiadással kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a kormány csak Budapesten változtat, vidéken nem lesz Airbnb-szabályozás. Hozzátette: a kormány egyetért a többi tagszervezettel abban, hogy moratórium legyen az új engedélyek kiadására, miközben az adókat érdemes megemelni.
A deregulációs csomag része a rendőri jelenlét fokozása a fővárosi bulinegyed területén, ahol 48-ról 58 járőrre emelnék a létszámot, és e helyszínen létrejönne egy önálló rendőrörs.
A miniszter kitért arra, hogy a falusi turizmust erősítené a gazdasági épületek magánszálláshelyként történő hasznosítása, ez elsősorban a pajtákat, pincéket érintené.
Módosulna a szálláshelyeken üzemelő medencék személyes felügyeletének szabályozása, vagyis a húsz főnél kisebb méretű medencék esetében nem lenne kötelező úszómester alkalmazása, őt kiválthatnák a helyi dolgozók, illetve a kamerás felügyelet.
A készpénzmentes borravalóra vonatkozó pénzügyi szabályozás értelmében minden banknak kötelező lesz valamilyen megoldást adni a vendéglátóipari hely számára, hogy aborravalót adómentesen lehessen adni.A felszolgálási díjat 12 százalékban maximálnánk - ismertette a nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton szólt arról, hogy segítenék a hivatásturisztikai (elsősorban a gyógyászati és orvosszakmai) rendezvények szervezését azzal, hogy ha például külföldi konferenciaszervező cég hoz tető alá ilyen rendezvényt, a költések biztosítására a minimálbér 5-ről 15 százalékára, 39 ezer forintra emelkedjen a meghívottak támogatására adható összeg.
A csomag része, hogy - az szja-törvény módosításával - az állatkerti belépő az adómentes béren kívüli juttatások közé kerülne.
Átfogó szabályozás készül az idegenvezetési tevékenységre vonatkozóan. A miniszter ismertetése szerint jelenleg 20 ezer idegenvezető rendelkezik kártyával, miközben mintegy 3000-4000 aktív csak közülük, ezért felül kell vizsgálni, kinek adható ilyen kártya, ki végezhet ilyen tevékenységet, és milyen tudással. A Budapestre érkező turisták számának emelkedésével a kereslet növekedni fog - jegyezte meg.
Fontos, hogy kialakítsuk az idegenvezetés tudásmegújító képzését, ennek része az oktatás, a tananyagok meghatározása, de az is, hogy az engedéllyel rendelkezőnek a jövőben időről-időre vizsgáznia kell
- mondta a miniszter.
Nagy Márton szólt arról is, hogy a jövőben digitális, applikációs SZÉP-kártyát vezetnek be, továbbá, hogy az éttermeknek nem mindig lesz kötelező parkolóhelyeket biztosítaniuk, és az NTAK attrakciók közé kerülhetnek új szereplők (például az Országház, egyházi műemlékek, a Bazilika, a sikló, a kisvasút).
A tervek szerint január 1-től kivezetik a légitársaságokat terhelő széndioxid-adót - mondta a miniszter.
A Budapest Airport új kezekben van, versenyképességének növelése kiemelten fontos. Ehhez kapcsolódik a gyorsforgalmi út felújítása, a repülőtér fejlesztése, hiszen ez az ország kapuja
- tette hozzá a tárcavezető.
A csomag plusz két pontjának egyike az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó vendéglátó tájékoztató anyagok készítése. Ennek lényege, hogy az MTÜ bevezet egy kiskönyvet, amely leírja, milyen munkavégzés során milyen jogszabályoknak kell megfelelni. A másik plusz pont arról szól, hogy a termálvíz kísérőgáz jövedéki adóját megszüntetik, amennyiben azt nem használják kereskedelmi célokra.
Kérdésekre válaszolva Nagy Márton elmondta, hogy szó van a QR-kódos fizetési rendszer magyarországi kiépítéséről, ami komoly lökést adna a Kínából érkező turizmus számára.
Elmondta azt is, hogy a kínai elektromos autókra meghozott európai uniós szankciókról szóló döntés megalapozottságát megkérdőjelezi, hogy azt csupán tíz tagország támogatta, öt ellenezte, tizenkettő pedig tartózkodott a szavazásnál. "El kellene kerülni a kereskedelmi hidegháborút, a gazdasági semlegesség, az összekapcsolódás és az együttműködés felé kellene menni". | Turizmusfejlesztés: tizenhat pontos deregulációs csomagot terjesztettek elő | null | https://www.feol.hu/hazai-gazdasag/2024/10/turizmusfejlesztes-tizenhat-pontos-deregulacios-csomag-nagy-marton-mtu |
2023-10-05 00:00:00 | A KymiRing tavaly jelentett csődöt. Őry Tamás cége korábban a külügyminisztériumtól is kapott támogatást. | true | null | 1 | 444 | null | Három magyar és egy finn üzletember van abban a cégben, amelyik megvette a dél-finnországi Iitti melletti motorpályát, a KymiRinget, írja a Kouvolan Sanomat. A lap szerint a 4,6 kilométeres pályát az augusztusban alapított Finland Motorsport Circuit Holding szerezte meg, aminek az igazgatótanácsában ott ül Mika Wilska, Rabb Sándor és Őry Tamás, utóbbi Szijjártó Sarolta férje, azaz a magyar külügyminiszter sógora.
Őry Tamás és Szijjártó Sarolta közös cége, a TRP Hungary Kft. korábban közvetlenül a külügyminisztériumtól is kapott pénzt, de az állami Szerencsejáték Zrt. is támogatta. 2019-ben oldalanként egymillióért írtak tanulmányt a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról.
A G7 2021-es cikke szerint a cégük a magyar autósport megkerülhetetlen szereplője lett. A TRP korábban csak a kamion-Eb futamait rendezte, de ma már a raliversenyeken is megjelenik promóterként. Számos állami megbízás mellett az állami szponzorok is megtalálták.
Őry Kornél, a Finland Motorsport Circuit Holding ügyvezetője a finn lapnak megerősítette a vételről szóló hírt, de további részleteket nem árult el, így egyelőre azt sem tudni, mennyit fizettek a pályáért, aminek az építése 30 millió euróba került. Az építési költségekbe a finn állam 6,5 millió eurót tett bele.
A tervek szerint a pálya Észak-Európában egyedüliként felelt volna meg a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) és a Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség (FIM) legmagasabb minősítésének. A pálya 150 ezer négyzetméteres alapterületre rendelkezik építési engedéllyel, ebből jelenleg 9000 négyzetmétert használnak. Szállodák és lelátók még nincsenek rajta. | Motorpályát vett Finnországban Szijjártó Péter sógora | null | https://444.hu/2023/10/05/motorpalyat-vett-finnorszagban-szijjarto-peter-sogora |
null | Az új agrár- és vidékfejlesztési támogatások aktualitásai, a költségvetés, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása is terítékre került a Vas Vármegyei Közgyűlés pénteki ülésen. | true | [
""
] | 0 | VAOL (Vas Népe) | null | Hat napirendi pontot nyílt ülésen, további egyet zárt ajtók mögött tárgyalt meg a vármegyei testület, az ülés a hagyományok szerint az előző közgyűlés óta eltelt események beszámolójával kezdődött. A képviselők többek között előadást hallhattak a parlagfüves, és egyéb allergén gyomos belterületi ingatlanokon folytatott növényvédelmi hatósági eljárásokról. Kiemelve: belterületen a jegyző, külterületen a kormányhivatal hatáskörébe tartozik annak lefolytatása.
A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása szerint ezentúl a közgyűlés, az elnök javaslatára a tagjai sorából kettő főállású és egy nem közgyűlési tag, társadalmi megbízatású alelnököt választ.
A zárt ülés témája azoktóber 23-ikitüntetések voltak. | Összeült a vármegyei közgyűlés | null | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/09/kik-kapnak-kituntetest-oktober-23-an-ez-is-tema-volt-a-varmegyei-kozgyulesen |
2015-06-12 12:00:00 | Budapest — Pont a fővezér ússza meg a Buda-Cash Brókerház százmilliárdos botrányát? | true | null | 1 | Blikk | null | A Magyar Nemzet információit ugyanis megerősítette a Blikknek a rendőrség, amely szerint Pintér Zoltán nem gyanúsítottja az ügynek, miközben három másik vezetőtársát tartják előzetesben a rács mögött már hónapok óta. A Buda-Cash-ügynek további hat gyanúsítottja van.
– Semmilyen intézkedés nem történt Pintér Zoltánnal és vagyonával szemben – jelentette ki a Blikk érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság, azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívántak válaszolni arra a kérdésre, hogy miért pont az alapító-igazgatósági elnök maradt ki a gyanúsítottak köréből.
Különös tekintettel arra, hogy a cégnél a visszaélések a Magyar Nemzeti Bank szerint legalább 15 éve folytak, amelynek során legalább százmilliárd forintot csalhattak el az ügyfeleiktől.
Pintér „érinthetetlensége” azért is furcsa, mert a jó kormányzati kapcsolatokkal bíró Quaestor-vezért, Tarsoly Csabát is meggyanúsították végül, és rács mögé helyezték a 200 milliárdos bukta után a cégvezetésben szintén benne levő feleségével és egy másik kollégájával együtt. De a többi brókerbotrány érintettjével sem kívételeztek a hatóságok. A bedőlt kisebb brókercég, a Hungária Értékpapír vezetői, K. Lászlóné és M. Ádám sem úszták meg előzetes letartóztatás nélkül. Nem beszélve a karcagi Kun-Mediátor Kft.-ről, amelynek vezetőjét, Dobrai Sándornét – ismertebb nevén Bróker Marcsikát – már az Interpol is körözi, ugyanis szökésben van.
– A nyomozó hatóság azt vizsgálja, hogy Pintérnek volt-e közvetett vagy közvetlen köze azokhoz a döntésekhez, amelyekkel megkárosították, becsapták az ügyfeleiket. Amennyiben ezt nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani, addig az ártatlanság vélelme alapján nem lehet meggyanúsítani – próbált magyarázatot találni a történtekre Kamarás Péter büntetőügyvéd.
Mindenesetre Pintér Zoltán érdekesen védekezik. A Figyelő másfél hónapja ugyanis azt írta, hogy a cégvezér azt állítja a nyomozóknak, hogy alkoholproblémái vannak, ezért azt se tudta, hogy mi folyik a cégénél.
Pintér egyébként az évek alatt egész vállalatbirodalmat épített ki a brókercége segítségével, nagy agrárcégei is voltak, építőipari vállalata, kandallógyára, ausztriai szállodája, pesti irodaháza. A napi.hu Pintér vagyonát 18,5 milliárd forintra becsülte tavaly, amellyel a 33. leggazdagabb volt az országban.
Itt mindent megtalálsz a brókerbotrányokról! | Megúszhatja a Buda-Cash botrányt a főbróker! | null | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/buda-cash-nem-gyanusitott-a-fobroker-2368163 |
2005-04-07 16:19:56+02:00 | Új megrendelésekben reménykednek azok a magyar technológiai cégek, amelyek egyre nagyobb számban alapítanak leányvállalatot az Egyesült Államokban. A partraszállás azonban igen költséges, és a meglehetősen zárt amerikai piacon évekbe is telhet egy-egy magyar IT-cég bevezetése, megismertetése. | true | [] | 0 | null | 0 | Új megrendelésekben reménykednek azok a magyar technológiai cégek, amelyek egyre nagyobb számban alapítanak leányvállalatot az Egyesült Államokban. A partraszállás azonban igen költséges, és a meglehetősen zárt amerikai piacon évekbe is telhet egy-egy magyar IT-cég bevezetése, megismertetése.
Rólunk szólnak a hírek © timescommunity.com
"Ha a paprika elengedhetetlen eleme a magyar konyhának, akkor a világszínvonalú technológia és marketing alapvető része annak a receptnek, amely a magyar kormány reményei szerint hazai technológiai vállalkozásokat segíthet az amerikai high-tech piacra" – írta március elején az Egyesült Államok Virginia államában megjelenő Times Community című lap.
Az újság érdeklődésére az adhatott okot, hogy egymás után jelennek meg a Virginia északi részén található "új Szilícium-völgyként" is ismert területen a magyar IT-cégek. Az Egyesült Államokban egyébként itt vannak jelen legnagyobb számban a technológiai vállalatok – közel 4800 cég – amelyek tevékenysége a szoftverfejlesztéstől a biotechnológián át a telekommunikációig az IT-szektor szinte minden területére kiterjed. Nem véletlenül települt ide az iparág: a főváros, Washington közelsége egyet jelent az amerikai kormánymegbízásokról döntő állami intézmények közelségével.
A fővárostól alig pár mérföldre fekvő Fairfax megyében nyitott irodát a magyar Aitia Informatikai Rt. is, amely többek között tömeges SMS-eket kezelő, illetve beszédfelismerő telekommunikációs rendszereket készít, és ez a vállalat működteti az első hazai mesterséges intelligencia portált is. Az idén februárban nyílt képviseletet a cég amerikai leányvállalata, az Aitia International Inc. irányítja – mondta a hvg.hu-nak Tatai Gábor, a társaság elnöke.
Szintén Virginiában nyitja meg irodáját április végéig a többek között szoftverfejlesztéssel és mobiltechnológiával is foglalkozó Freesoft Rt., amely Keresztesi János vezérigazgató szerint a közeljövőben itteni leányvállalatot is alapít. A cégvezető szerint a Freesoft az Amerikában az 1970-80-as években létrehozott vállalati szoftverkörnyezetek új, modern programalapokra való áthelyezésével próbál betörni az USA piacára.
A cégvezetők szerint az USA az aránylag kicsi magyar cégek számára is kiváló lehetőségeket rejt, ám a piacot igen nehezen lehet meghódítani. A fizikai jelenlét mindenesetre sokat segíthet: Tatai szerint például a nagy telekomcégek számára igen fontos a helyben nyújtott, megbízható technológiai támogatás. Emellett az Aitia közvetlen, amerikai bejegyzésű leányvállalaton keresztüli fizikai jelenléte az állami megrendelésekhez fűződő biztonsági előírások, és a különféle amerikai pályázatok szempontjából is előnyös.
A Németországban is saját leányvállalaton keresztül jelen lévő Freesoft amerikai megjelenésének legfontosabb oka a piacszerzés. "Hatalmas ez a piac, és még mindig itt a legnagyobb a technológiai szektor fejlődése" – indokolta a hvg.hu-nak a cég partraszállását Keresztesi.
Szakértők szerint a magyar cégeknek érdemes odafigyelni az amerikai közbeszerzésekre, állami megrendelésekre: a hatalmas katonai kiadások nagy részét ugyanis a technológiai fejlesztések viszik el, ezekért pedig alvállalkozókként a magyarok is eséllyel indulhatnak. Ugyancsak fontos állami megbízásokat jelent a terrorizmus elleni harc, a belbiztonság növelése, illetve a kormányzat technológiai szolgálatainak folyamatban lévő kiszervezése is.
De van érdeklődés a magyar termékek és szolgáltatások iránt magánkézben lévő amerikai cégek részéről is: legutóbb például az amerikai tengeri teherszállítmányok irányítását kiszolgáló FreightDesk Inc. jelezte, hogy meglévő indiai kapcsolatai mellett szívesen keresne nálunk is partnercégeket.
Mások viszont állítják, hogy az USA zárt piac, azaz a legtöbb amerikai cég leginkább amerikai cégtől szerzi be áruit és a működéséhez szükséges szolgáltatásokat. A külföldi cégek piaci bevezetése ezért évekbe telhet, és a magyar vállalkozások közül csak kevesen tudják finanszírozni az akár tízmillió dollár feletti költséggel járó amerikai megjelenést.
Piacszerzés, de mennyiért? (Oldaltörés)
A Magyar Technológiai
Központ irodája Virginiában © HTEC
A Freesoft épp ezért középtávú tervet készített, amelyben azzal számol, hogy a következő másfél-két évben sikerülhet a vállalat amerikai bevezetése, és ennek költsége hozzávetőleg kétmillió dollár lehet. A terjeszkedés finanszírozásába a cég kockázati tőkebefektetőket vonna be, amelyek a leendő amerikai leányvállalatban szerezhetnének résztulajdont a tőkéért cserébe.
Az Aitia és a Freesoft – hat másik hazai társukkal együtt – az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tavalyi pályázatán támogatást is nyert az amerikai piacra lépés finanszírozásához. A nyertesek 5 és 25 millió forintos költségtérítést nyertek, amelyhez ugyanennyi saját forrást követelt meg a tárca.
Az így összegyűlt 50 millió forint a cégvezetők szerint azonban csak a kezdő lépésekre lehet elegendő, így nem csoda, ha a nyertesek közül több cég várhatóan fel sem használja a költségtámogatást. Az Itware Kft. és a Trilobita Rt. pédául még a pályázati szerződéskötés előtt visszalépett, mert vizsgálataik alapján valószínűleg mégsem találták gazdaságosnak az amerikai piacon való megjelenést.
Ennek ellenére bizakodó a magyar piacépítéssel kapcsolatban Földesi István, a Virginiában két éve működő Magyar Technológiai Központ (HTEC) vezetője. A központ, amelyet az IHM a magyar cégek támogatására hozott létre, megpróbálja csökkenteni a hazai vállalkozásokat érintő amerikai piaci kockázatokat. Földesi szerint az intézmény kapcsolatot teremt a magyar és amerikai cégek között, de ha kell, irodát is keres az érdeklődő hazai vállalkozásnak.
Így talált kinti otthonra az Aitia is, amely a technológiai központ irodájához közel bérel saját helyiséget. Az központot egyébként minden olyan cég megkeresheti, amelynek amerikai piaci információkra, üzleti, jogi vagy adminisztratív tanácsra van szüksége. A HTEC eddig 500 millió forint költségvetési forrást használt fel, az iroda működése közel 100 millió forintba került, és 200 millió forint jutott a nem pályázati úton nyújtott támogatásra. Az amerikai iroda várhatóan még az idén ősszel újabb pályázatot hirdet, amellyel a szakkiállításokon való megjelenést támogatnák.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter csütörtöki bejelentése szerint egyébként a HTEC idén ősszel Kínában nyit az amerikaihoz hasonló irodát. "A kínai szilícium-völgyként emlegetett Shenzenben az ősszel megnyíló új központ 2006 elején hirdethet pályázatot" - tette hozzá a miniszter. Szerinte a kínai iroda megnyitásával az IHM külföldi stratégiájának három pillérre teljessé válik, hiszen az amerikai, az ázsiai és az európai regionális terjeszkedés támogatása is megvalósul. | Gazdaság: Magyar high-tech Amerikában | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20050407techroham |
2018-03-28 00:06:00 | Közel hatmilliárd forint nyereséggel zárta az Opus Global 2017-et - derül ki a most kiadott jelentésből. | true | null | 1 | HVG | null | A Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló Opus Global Nyrt. 46,445 milliárd forint működési bevétel mellett majdnem 6 milliárd forint adózott eredménnyel zárta 2017-et - közölte a cég.
Az Opus Global a közlemény szerint 28 érdekeltségét vonta be a konszolidációs körbe, a médiatevékenység, az energia- és nehézipar, az agrár- és feldolgozóipar, az építőipar, valamint az ingatlankezelés tartozott a tevékenységi körébe.
Az Opus-csoport egy év alatt csaknem megháromszorozta árbevételét, amely így 46,445 milliárd forintra nőtt. Míg 2016-ban csaknem 1 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a társaság, addig 2017-ben adózott eredménye már 5,978 milliárd forint volt.
Az adó- és kamatfizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti eredmény 7,903 milliárd forintot tett ki. Az Opus konszolidált szintű saját tőkéje az előző év hasonló időszakához képest a duplájára nőtt, és kevéssel meghaladta a 15 milliárd forintot.
A közleményben arról is írtak: a jelenleg is zajló tőkeemelések hatására a cég „további jelentős fundamentumokkal gyarapszik a magyar gazdaság húzóágazataihoz tartozó társasági részesedések apportjával”. Ennek eredményeként a társaság saját tőkéje várhatóan további 110-120 milliárd forinttal nő majd. | Vállalkozás: Egy év alatt megtriplázta a bevételét Mészáros Lőrinc cégcsoportja | null | https://hvg.hu/kkv/20180328_Egy_ev_alatt_megtriplazta_a_bevetelet_Meszaros_Lorinc_cegcsoportja |
2009-07-03 00:00:00 | Kocsis Istvánban nem most rendült meg Hagyó Miklós bizalma, az MVM-től távozni kényszerült, több állami cég vezetőségében megfordult szakembert már a kezdetektől rossz szemmel nézték a fővárosi szocialisták. Kocsis mintegy nyolc hónapos vezérigazgatói tevékenységére jutott luxusautó-botrány, offshore cégekkel kötött tanácsadói szerződések miatti magyarázkodás, a BKV-val kapcsolatos reformelképzelésekből sem lett semmi. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Korábbi munkahelyén, a Magyar Villamos Műveknél zajlott, aggályos tranzakciók miatt telt be a pohár a városházán Kocsis Istvánnal, a BKV vezérigazgatójával. A legutóbbi ügyről az Index számolt be, amely néhány nappal ezelőtt adott hírt arról, hogy egy brit cégnyilvántartási dokumentum szerint egy bizonyos „Mrs. Istvan Kocsis" a valódi tulajdonosa annak a brit bejegyzésű offshore cégnek, amely csaknem egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM leányvállalatának, de szerződésbontást követően nem fizette vissza a bérleti díjat. Kocsis „rosszhiszemű névhasználatot vagy névazonosságot" emlegetett, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, hangsúlyozva, sem neki, sem feleségének nincs köze az ominózus offshore céghez.
A Magyar Villamos Műveknél 2008 júliusában lépett hivatalba az új vezetés, azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az évben tavasszal váratlanul bejelentette, az árampiaci monopólium felszámolása érdekében feldarabolják az MVM-et. Az új vezetés belső vizsgálatot rendelt el a nagy értékű befektetéseket, tanácsadásokat, és kölcsönöket illetően, majd 2009 áprilisában büntetőfeljelentést is tett az előző vezetés által kötött, összesen mintegy tízmilliárd forint értékű, aggályos ügyletek miatt.
Az MVM-től a BKV-hoz
Miután Kocsis távozott az MVM-től, lapunk megírta, hogy jó eséllyel kerülhet a BKV vezérigazgatói székébe, a korábbi vezért, Antal Attilát ugyanis - a használtbusztender-botrány és megromlott egészségi állapota miatt - saját kérésére felmentették, a főváros pedig nemzetközi pályázaton kereste az utódját.
Kocsisért már ekkor sem rajongtak a városházán, az SZDSZ kifejezetten ellenezte, hogy a több állami cég élén - így a MÁV-Startnál, az MVM-nél, az OTP-nél vagy az ÁPV Zrt-nél - megfordult szakember legyen a BKV első embere, és nem rajongtak Kocsisért a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes által fémjelzett fővárosi szocialisták sem. (Figyelemre méltó módon a Fidesz és Tarlós István a kezdetektől nem emelt kifogást, jó szakembernek nevezve Kocsist.)
Az MVM-től távozó vezető azonban sikerrel mozgósította kapcsolatait - pártfogójának tartják Puch Lászlót, de közös borászati cége is van Csányi Sándor OTP-vezérrel, akivel olykor együtt járnak vadászni -, és végül 2008 augusztusában hivatalba is lépett, megnyerve a vezérigazgatói pályázatot.
Még meg sem jött, már fúrták
Azt, hogy a fővárosi MSZP nem kedveli őt, a nyilvánosság előtt is jól mutatta, hogy Steiner Pál városházi frakcióvezető még azt is híresztelte, hogy Kocsis végül visszalépett, és mégsem pályázik. Kocsist pedig közvetlenül kinevezése előtt a legfontosabb jogköreitől (például helyettesei elmozdítása, kinevezése) is meg akarták fosztani.
A 2008 augusztusában hivatalba lépett új BKV vezér ambiciózus lendülettel nyitott: lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, „hosszú távra akarom rendbe tenni" a céget, a közlekedési vállalat honlapján nyilvánosságra hozta pályázatát, amelynek központi eleme a cég holdingba szervezése volt, amelytől két-három éven belülre látványos eredményeket ígért a vezérigazgató. Kocsis nyomatékosította, nem készül még csak részleges privatizációra sem, a leányvállalatok százszázalékos BKV-tulajdonként jönnének létre, de azokba a magántőkét is bevonná.
Elbukott holding és buszlízing ötlet
A fővárosi önkormányzat többször is visszadobta az elképzelést annak kidolgozatlansága miatt, a holdingötlet végül februárban bukott meg, amikor Hagyó és a pénzügyekért felelős Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesek által vezetett munkacsoport megállapította, hogy nem hozna jelentős megtakarítást, ezért nincs rá szükség.
Elvérzett Kocsis azon másik nagy elgondolása is, hogy ezer új busz lízingelésével enyhítsenek a leromlott, átlagosan 16 éves buszpark állapotán. A vezér elgondolása szerint 15 év alatt 60 milliárdból megoldható volna a járműpark frissítése, a kabinet azonban nem adott zöld utat az ötletnek.
Önmérséklet és luxusautó
Még meg sem száradt a tinta Kocsis kinevezésén, már jött az első viharos ügy: Demszky Gábor főpolgármester levélben kért önmérsékletet a vezérigazgatótól, miután kiderült, hogy egy Audi A6-ost bérel neki a közlekedési vállalat. Kocsis fejet hajtott és bejelentette, hogy amíg nyereséges nem lesz a BKV, a saját kocsiját fogja használni, de arra is kitért, hogy a neki bérelt luxusautót jogosan használja, az munkaszerződése alapján neki jár. Ennek ellenére néhány nap múlva ugyanazzal a szolgálati Audival ment egyeztetni a BKV jövőjéről a városházára, mint a sajtó érdeklődésére később elmondta, csak azért, mert saját kocsija szervizben van, az Audit pedig saját zsebből bérli.
Kocsis viszonya nem volt barátinak mondható Hagyóval, a főpolgármester-helyettes az első éles fővárosi szmogriadó kapcsán is bírálta a BKV-t, amiért az megdöbbentően gyengén készült fel. Pengeváltás zajlott amiatt is, mert a BKV annak ellenére hozott létre külön energiakereskedő kft-t, hogy korábban a városháza eldöntötte: egy közös cég útján intézi közműcégei energiabeszerzését.
Egymilliárd elszivárog
Alig egy hónappal később a BKV nagy értékű tanácsadói szerződései borzolták a kedélyeket. Az Index arról írt, hogy 2008 szeptembere óta 23 céggel, több mint százmillió forint értékben kötött tanácsadói szerződéseket a közlekedési vállalat, a hvg.hu pedig arról számolt be, hogy a tanácsadásra szerződtetett cégek között két ciprusi offshore társaság is található. Kocsis viszont állította, a tanácsadói szerződések már meg is térültek, őt pedig egy bizonyos „politikai-üzleti érdekkör" támadta meg azért, mert megszünteti az eddigi szerződéskötési gyakorlatot, amelynek révén évente „egymilliárd elszivárog" a BKV-tól. A vezérigazgató Hagyóra utalva ekkor azt mondta: vele „korrekt munkát végzünk", és „senki sem tud éket verni közénk". | Belföld: Az MVM-ügyek miatt küldik Kocsist a BKV-tól? - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/az_mvm-ugyek_utottek_vissza_kocsisra-339903 |
2017-05-21 19:34:00 | Közérdekűnek minősülnek az egyes cégek kötvényvásárlási adatai. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Másodfokon is pert nyert lapunk a letelepedési államkötvények ügyében titkolózó Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) ellen. A perben eljáró Fővárosi Ítélőtábla pénteken hozott másodfokú ítéletében a Magyar Nemzetnek adott igazat, miután közérdekűnek minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait, ezzel megerősítette az első fokon eljáró bíróság ítéletét.
Lapunk még tavaly azért indított pert, mert közérdekűadat-igénylésünket elutasította az ÁKK. Azt szerettük volna megtudni, hogy a kötvényeket forgalmazó cégek hány letelepedési papírt jegyeztek le, és mekkora bevételre tettek szert. Nem tudni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézete miért titkolózik, az meg végképp érthetetlen, hogy az óriási bizalmat igénylő állampapír-értékesítést miért offshore cégekre bízta. Lapunk kormányzati forrásból úgy tudja, a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos perek esetében (több is van folyamatban) az a kifejezett politikai elvárás az állami szervektől, hogy a végsőkig elmenjenek, vagyis nagy valószínűség szerint az ÁKK a Kúriához fog fordulni felülvizsgálati célból. Így legkorábban az országgyűlési választási kampány kellős közepén, november–december táján juthatunk a korrupciógyanús állami üzlet közérdekű adataihoz. (Lapunk képviseletét a Transparency International közreműködésével a Karsai Dániel ügyvédi iroda látta el.)
Szintén pénteken kaptuk kézhez a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát, amelyben arról tájékoztatták lapunk újságíróját, hogy elutasítják az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen tett büntetőfeljelentésünket. Az indoklás szerint a Magyar Nemzet négy cikkére hivatkozva utasították el a feljelentésünket. Ezekben arról számoltunk be, hogy jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki a bizottság az egyik offshore cég adatait, majd többszöri felszólítás ellenére is tovább titkolózott. Miután büntetőfeljelentést tettünk, Bánki Erik, a testület fideszes elnöke másnap megküldte az adatokat. A nyomozó ügyészség szerint nem valósult meg a közérdekű adattal való visszaélés vétsége, mert – bár késéssel ugyan, de – megkaptuk az adatokat.
Ezek után Polt Péter legfőbb ügyészhez fordultunk, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség feljelentéselutasító határozatát helyezze hatályon kívül, valamint rendelje el a feljelentett cselekmény tárgyában a nyomozást. Úgy véljük ugyanis, hogy a közérdekű adattal való vétséget a gazdasági bizottság elkövette, és az a tény, hogy – miután feljelentést tettünk – kiadta az adatokat, csak enyhítő körülmény lehet egy esetleges büntetőper során. | Kötvénymutyi: újabb pert nyert lapunk | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2017/05/Kotvenymutyi-ujabb-pert-nyert-lapunk |
2009-02-17 19:51:45+01:00 | Március 1-jétől megszűnhet a kötelező napi standolás a vendéglátóiparban - az MSZP és a Fidesz az erről szóló javaslatról már a napokban megállapodhat. | false | [] | 0 | null | 0 | Információk szerint a szocialisták azzal keresték meg a Fideszt, hogy egyeztessenek a napi standolás megszüntetéséről, amit korábban a Fidesz nevében Pelczné Gáll Ildikó és Szatmáry Kristóf és a szocialista Ujhelyi István is kezdeményezett.
Szatmáry Kristóf megerősítette, hogy lesz egyeztetés ebben a témában a Fidesz és az MSZP között. Mint mondta, eredetileg a Budapesti és Kereskedelmi Kamara elnökségének felkérésére nyújtotta be a javaslatát az Országgyűlésnek, így a szakma és az ellenzék összefogásának diadala, ha a vállalkozásokat ellehetetlenítő szabályokat visszavonja az Országgyűlés.
A fideszes javaslat visszavonná a február 1-jétől bevezetett napi standolást, valamint eltörölné a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabályt és a házipénztár rendszerének szigorítását is. Az MSZP egyelőre azt javasolja, hogy a standolás esetében a "naponta" szót hagyják el a jövedéki adóról szóló törvényből, valamint a Fidesszel egyetértve ők is kezdeményezik, hogy helyezzék hatályon kívül a készpénzfizetés 250 ezer forintban maximált felső határát, viszont megtartanák az új házipénztári szabályokat.
Ha még ezen a héten sikerül megegyeznie a Fidesznek és az MSZP-nek, akkor már jövő hétfőn, a február 23-i parlamenti ülésnapon házszabálytól való eltéréssel elfogadhatja az Országgyűlés a jogszabály-módosításokat. Ebben az esetben van lehetőség arra, hogy március 1-jétől megszűnjön a kötelező napi standolás.
Az SZDSZ és az MDF is jelezte a Fidesz felé, hogy támogatnák mind a három rendelkezés visszavonását, így ha nem sikerül a két nagy pártnak megegyeznie, könnyen előfordulhat az is, hogy a fideszes javaslat ellenzéki többséggel megy át az Országgyűlésen.
A napi standolási kötelezettség ellen a kereskedők és a vendéglátósok azért tiltakoznak, mert szerintük az új rendelkezés jelentős adminisztrációs terhet, és ennek következtében többletköltséget ró a vállalkozókra. 2004-ben már volt egy hasonló rendelkezés, de az akkor másfél hónap alatt megbukott.
| Gazdaság: Megszűnhet a napi standolás | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20090217_napi_standolas |
null | Összesen 2,8 milliárd forint értékű vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forint értékű támogatást korszerű konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják az igénylők. De felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre vagy akár nagyobb beruházásokhoz is. A november 30-áig tartó pályázat immár ötödik üteme a kormány által a vidéki vendéglátóhelyek támogatására indított 13 milliárd forint értékű programjának. | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Mától összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra pályázhat 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé - jelezte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Közleményükben kifejtik: aturizmus a magyar gazdaság egyik húzóágazata, a szektor nemzetgazdasági hozzájárulása több mint 12 százalék. Az iparág társadalmi jelentőségét pedig jól mutatja, hogy abban közel százezer kis- és középvállalkozás működik, így a turizmus mintegy 400 ezer család megélhetését nyújtja hazánkban. Az MTÜ javaslatára, az ágazat további erősítése érdekében írta ki idén májusban nagy értékű fejlesztési pályázatát a kormány. A támogatási program célja, hogy mérsékelje a hazai turizmus területi koncentrációja következtében a vidéki szolgáltatókat érintő relatív versenyhátrányt. A korábbi szakaszokban az egész évben nyitva tartó vidéki éttermek, cukrászdák, zenés-táncos szórakozóhelyek, alkalmi vendéglátóüzletek, kávéházak és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek hívhattak le támogatást. A program további szakaszaiban pedig az italüzletek és bárok adhatják majd be igényeiket.
A kiírók felhívják a figyelmet, hogy a program maximum 2800 pályázat befogadását teszi lehetővé, így nem mindegy, hogy a jelentkezők mikor adják be igényeiket. A sorrendet a beérkezés alapján határozzák meg. Ugyanakkor a vidéki, egész évben nyitva tartó büfék nagy számára való tekintettel a mostani kiírás hosszabb időszakot biztosít a jelentkezésre. Az üzemeltetők egészen november 30-áig adhatják be igényeiket a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerén keresztül.
A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat. A programról további információk és a részletes pályázati kiírás elérhető akisfaludyprogram.huonline oldalon.
Vissza nem térítendő támogatási program
A Magyar Turisztikai Ügynökség és a szolgáltatók javaslata alapján a kormány korábban 15 milliárd forint keretösszegű,A turizmus fejlesztését és versenyképességének erősítését célzó ágazati támogatási programindításáról határozott. A korábbi sikeres pályázatokra építve ismét vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le egyes területek. A forrásokat a vidéki vendéglátóüzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széles körű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez. | Egymillió forintos támogatás ütheti a vidéki büfék markát | null | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/ujabb-tamogatas-videki-vendeglatohelyeknek |
2020-01-27 00:00:00 | Az orosz nőre azonnal rátámadt, amint ki akart menni a helyiségből. Végül a mentőszolgálat emberei szabadították ki. | true | [
"agresszív",
"ez pörög",
"konyha",
"macska",
"mentés",
"oroszország"
] | 0 | null | 0 | Az orosz nőre azonnal rátámadt, amint ki akart menni a helyiségből. Végül a mentőszolgálat emberei szabadították ki.
Létrás mentőakcióval mentettek ki egy nőt második emeleti lakásából az oroszországi Arhangelszk városában, miután macskája nem engedte ki őt a konyhájából - közölte a város mentőszolgálata. A honlapjuk megjelent közlemény szerint a meg nem nevezett nő két napon át volt saját konyhájának a foglya, miután az agresszívvá vált állat minden egyes alkalommal rátámadt, amikor ki akart menni a helyiségből.
A beszámoló szerint a nő eleinte arra várt, hogy a macska belefáradjon a küzdelembe, de ez csak nem akart megtörténni. Végül az ablakon kilógva kért segítséget, amit előző hét vasárnap észre is vett egy járókelő, aki riasztott a mentőszolgálatot. A nő segítségére siető szakemberek nem tudtak az ajtón keresztül bejutni a lakásba, mert a bejárati ajtó belülről zárva volt, így kénytelenek voltak egy létrát használva az ablakon keresztül behatolni a nő lakásába. A macskát egy takaróval fogták el, a nőt így elhagyhatta "börtönét".
A nő a beszámoló szerint sértetlenül került ki a két napon át tartó fogságból. A macskát hordzóba helyezték, és úgy adták át gazdájának, azzal, hogy érdemes lenne állatorvoshoz vinni, hogy megvizsgálják, miért lett váratlanul olyan agresszív, hogy konyhai fogságra ítélte.
A kiemelt kép illusztráció. Fotó: iStock | Két napig tartott fogságban egy nőt a konyhájában agresszív macskája | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2020/01/27/ket-napig-tartott-fogsagban-egy-not-a-konyhajaban-agressziv-macskaja |
2015-05-14 21:17:27 | A megyei ügyészség elutasította a feljelentést. Sőt, szerintük nem is érte vagyoni hátrány Győrt – nyilván, hiszen csak egymilliárd forintról van szó. | true | null | 1 | 444 | null | "Végérvényesen bizonyítást nyert, hogy a [győri] önkormányzat szabályosan, a törvényi előírásoknak megfelelően" vásárolt állampapírokat a Quaestornál, mondta a győri önkormányzati szóvivője. A megyei ügyészség ugyanis elutasította egy magánszemély feljelentésében, amiben hanyag kezeléssel vádolja Győrt, amely éppen egy nappal a svájci frank összeomlás után utalt 999,98 millió forintot a csaló cégnek. Ami igazán vicces:
az ügyészség szerint is szabályos volt a Quaestorral idén január 16-án kötött szerződés, amely szerint az önkormányzat 999 millió 987 ezer 373 forint értékben vásárolt államkötvényeket a brókercégen keresztül, így "a várost nem érte vagyoni hátrány".
Az önkormányzati szóvivő szerint megvannak a Quaestornál az értékpapírok (!), ezért a zár alá vétel után vissza fogják kapni őket. | Most már végérvényesen biztos, hogy Győr jogszerűen bukott el egymilliárd forintot a Quaestorral | null | https://444.hu/2015/05/14/most-mar-vegervenyesen-biztos-hogy-gyor-jogszeruen-bukott-el-egymilliard-forint-a-quaestorral/ |
2017-10-19 14:23:00 | Félrebeszél a külügy a külképviseletek offshore ügyeiről - A kormány inkább tetteti a hülyét, mint hogy válaszoljon arra, hogy miért adnak átláthatatlan cégeknek pénzt a magyar nagykövetségek. | true | null | 1 | Index | null | Nagyon érdekes védekezést választott a magyar kormány egy láthatóan kínos kérdésben, abban, hogy miért szeretnék megengedni a magyar külképviseleteknek, hogy teljesen átláthatatlan cégeknek adjanak magyar adóforintokat. A taktika az, hogy
a kormány szándékosan félreérti a témában föltett kérdéseket.
Mint korábban írtuk, a kormány egy elég uncsi, uniós pénzügyi szabályokhoz való igazodásról szóló törvénybe biggyesztett bele egy paragrafust arról, hogy mostantól az a cég, amellyel egy külképviselet szerződést köt, automatikusan átláthatónak számítana, vagyis nem kellene ellenőrizni, hogy tényleg átlátható vagy sem.
Pedig a jelenlegi szabályok, többek között az államháztartási törvény és az Alaptörvény szerint nem lehet közpénzt fizetni olyan cégeknek, se itthon, se külföldön, amelyek nem felelnek meg bizonyos átláthatósági követelményeknek (például nem tudni pontosan, hogy ki a cég tulajdonosa).
Mindezt az MSZP-s Tóth Bertalan szúrta ki a törvényjavaslatban, aki küldött is kérdéseket négy minisztériumnak, hogy megtudja, mi a témában érintett miniszterek álláspontja arról, hogy ezentúl bárkinek adhatnának pénzt a magyar külképviseletek.
Szijjártó Péter külügyminiszternek írt levelében azt kérdezte, hogy mely külképviseletek kötöttek az éppen még érvényes magyar szabályok szerint törvénytelen szerződéseket és hány ilyen szerződésről tud összesen a külügy;
Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztertől az ilyen szerződések nemzetbiztonsági kockázatairól érdeklődött a képviselő;
Trócsányi László igazságügyi minisztertől azt kérdezte, hogy milyen következménye van az ilyen, alaptörvényt sértő szerződéseknek, kinek a felelőssége visszakövetni, hogy ezek a szerződések tényleg alkotmányellenesek-e, illetve kinek kell büntetőjogi eljárásokat kezdeni az ilyen szerződések miatt;
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig arról kapott kérdéseket, hogy egyáltalán miért írta bele az NGM a külképviseletekkel kapcsolatos részt a törvénytervezetbe, mennyire lehet tömegesen elterjedt a gyakorlat, hogy a külképviseletek megsértik az államháztartásról szóló törvényt, és hogy a külügytől ki kérte, hogy módosítsák ezt a rendelkezést.
A négy külön levélre egy közös választ küldött a kormány, amelyet Magyar Levente, a külügyminisztérium miniszterhelyettese tolmácsolt. Idézem:
A külképviseletek nem offshore-oznak, a felvetés is nonszensz, hiszen a külképviseletek céget nem alapíthatnak.
"A külképviseletek fűtésre, világításra és egyéb, a tevékenységükhöz szükséges alapszolgáltatásokra kötnek szerződéseket helyi vállalatokkal. Azt pedig minden bizonnyal Képviselő úr is belátja, hogy számos országban - a belső jogrend állapotából fakadóan - nem lehetséges a szolgáltató vállalatok tulajdonosi hátterének közhiteles nyilvántartások útján való ellenőrzése. Viszont fűteni, világítani, eseményeket szervezni ezen országokban is kell, ezekhez pedig helyi vállalatokat kell igénybe venni." Ezt írja a miniszterhelyettes. Ennyit, és nem többet.
A válasz nagyon hasonló ahhoz, amit még a mi első cikkünkre írt a külügy. Ez azért nagyon érdekes, mert azt senki nem állítja, hogy a külképviseletek alapítanak offshore cégeket. Ami pedig a válasz második részét illeti, azt már gyakorlatilag bevallotta a külügyminisztérium, hogy a külképviseletek tele vannak a mostani szabályoknak nem megfelelő szerződésekkel, mert sok országban még arra sem sikerül rábírni a cégeket, amelyeknek a szolgáltatásait a külképviseletek meg akarják vásárolni, hogy egy nyilatkozatot adjanak a tulajdonosaikról. | Félrebeszél a külügy a külképviseletek offshore ügyeiről | null | https://index.hu/gazdasag/2017/10/19/kulkepviselet_offshore_km/?token=20aa9c2161924f6de1a49d986b314abb |
null | Az önkormányzatok immár tizenhárom éve számíthatnak a kormányzat támogatására az előre nem látható természeti vagy más veszély miatti veszteségeik finanszírozásához – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Budapesten, az önkormányzati támogatások átadásán. | true | [
""
] | 0 | HEOL | null | Navracsics Tibor ismertetése szerint most 41 önkormányzat kap összesen 400 millió forintnyi támogatást, és kilenc település részesül előlegben a nemrég levonult dunai árvíz miatti védekezésük költségeihez. Ezek az önkormányzatok összességében 245 millió forinthoz jutnak.
Az optimális az lenne, ha a kormány és az önkormányzatok közötti partnerség nem csak a bajban történő segítségnyújtásra korlátozódna - fogalmazott, hozzátéve:
ezért indítják el januártól a Versenyképes járások programot.
Ez a program, szakítva az 1990-es évek óta érvényesülő fejlesztéspolitikai tendenciákkal, egy meghatározott minimumot garantál minden járás számára fejlesztési célokra
- hangoztatta Navracsics Tibor.
Ez a járások számára 250 millió, vármegyeszékhely-járások esetében pedig 500 millió forint fejlesztési forrást jelent
- tette hozzá.
A miniszter szerint így a járások háromnegyede és hat vármegyeszékhely most először kap olyan "stabil" forrást, ami az alapvető infrastruktúra fejlesztésénél, helyreállításánál, kiépítésénél nyújt segítséget.
A tárcavezető úgy látja, hogy az új szisztémában az iparűzési adó az egész járás fejlesztését szolgálja és erősíti majd a településközi kapcsolatokat. Ezen kívül hozzájárulhat a nagyvárosok és a környezetükben lévő kistelepülések közötti fejlettségi különbségek enyhítéséhez, a területi felzárkózáshoz, valamint az országon belüli területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. | Navracsics Tibor: az önkormányzatok számíthatnak a kormányzat támogatására | null | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/navracsics-tibor-onkormanyzatok-kormany-tamogatas |
2008-09-29 00:00:00 | Átlagosan 200 forinttal emeli a belépődíjak árát a fővárosi önkormányzat fürdőtársasága az energiaköltségek növekedése miatt októbertől. | false | [
"utazás"
] | 0 | null | 0 | Átlagosan 200 forinttal emeli a belépődíjak árát a fővárosi önkormányzat fürdőtársasága az energiaköltségek növekedése miatt októbertől.
A fürdőtársaság közleménye konkrétumot nem tartalmaz az új tarifákról, azt azonban leszögezi a cég, hogy az úgynevezett kiegészítő szolgáltatásokért, mint például a masszázs, nem kell többet fizetni. A Budapest Gyógyfürdői Zrt. közleménye rögzíti, hogy a cég idén még nem emelt árakat. Emlékeztetnek arra is, hogy a strandszezonban 20 százalék körül csökkentették a belépődíjat.
A közlemény kitér arra is, hogy októbertől változik és bővül a Király fürdő szolgáltatása. A fürdőt vasárnaponként együtt használhatják majd férfiak és nők. Ezáltal az úgynevezett női napok száma hétfőre és szerdára korlátozódik. A többi napon csak férfiak használhatják majd a fürdőt, ahol ezután ismét fürdőlepedőt és köpenyt kapnak a vendégek. | Drágulnak a fürdőbelépők | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2008/09/29/dragulnak_furdobelepok |
2018-06-22 13:38:00 | Azért nem jutottunk ki a focivébére, mert... infografikákkal cáfoljuk a leggyakoribb önfelmentő mítoszokat a magyar labdarúgásról | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Magyarország rendre nem jut ki a labdarúgó világeseményekre, ezt pedig a magyar szakvezetők és a focirajongók számos racionálisnak hangzó okkal magyarázzák, csak azzal nem, hogy a magyar foci mindössze ennyire képes. Grafikonokkal cáfoljuk a leggyakoribb önfelmentő mítoszokat a témában.
Legutóbb a 444.hu szedte össze és cáfolta azokat a mítoszokat, amelyekkel megmagyarázzuk (pontosabban: a magyar futball szakvezetése, a politikai elit és a magyar foci rajongói rendre megindokolják), miért nem jut ki a magyar fociválogatott a világbajnokságra, vagy az Eb-re. Mi most részben a 444 cikkére, részben pedig saját gyűjtésre alapozva történelmi távlatokban is bemutatjuk, hogy miért nem megalapozottak a magyarázataink.
Legutoljára 30 éve, 1986-ban jutottunk ki a világbajnokságra. Azóta összesen 8 világbajnokság és 8 Európa-bajnokság volt, a mérlegünk pedig egy kijutás, a 24 csapatosra emelt 2016-os franciaországi kontinensbajnokságra. Ezen a 16 tornán összesen 74 ország válogatottja vett részt, íme az örökrangsor selejtezőzónák szerint színezve (UEFA, CONMEBOL, CONCACAF, AFC, CAF, OFC).
Mert Magyarország szegény ország
Magyarország nyugati, illetve ázsiai kistigris-mércével mérve valóban szegény ország, de ettől még a világ felső egyharmadába tartozik. 1986 óta összesen 134 olyan válogatott csapat volt, amelynek országa az adott tornán az egy főre eső GDP alapján sokszor elképzelhetetlenül szegényebb volt, mint Magyarország.
Az alábbi grafikonon az látszik, hogy az egyes tornákon mely országok voltak szegényebbek az adott évben, mint Magyarország ugyanabban az évben az egy főre jutó nemzeti össztermék alapján.
Mert kevés a férfi
Logikus magyarázatnak hangzik, hogy az adott országban élő férfiak száma meghatározza a kiválogatható férfiemberek számát. Minél több férfi van, annál több potenciálisan jó focista is akadhat.
A vizsgált időszakban mégis akadt 35 olyan válogatott, amelynek országában az adott évben a férfi lakossága kisebb volt Magyarországénál. Arra sem kapunk választ, hogy mi van Kínával, ahol 660 millió férfi él, ennek ellenére egyszer jutott ki világbajnokságra, vagy Indiával és Indonéziával, amelyek egyszer sem.
Ennek alesete, hogy nyilván a kevesebb férfiból kevesebb is lesz az igazolt labdarúgó. Az idei oroszországi vébére ennek ellenére tíz olyan országnak is sikerült kijutnia, ahol kevesebb igazolt labdarúgó focizik, mint Magyarországon.
Mert túl sok a külföldi játékos
Magyar edzők és szakkommentátorok sokszor előhozott érve, hogy a külföldi légiósok elveszik a teret az Igazán Tehetséges Magyar Fiataloktól, nem kapnak elég lehetőséget a felnőtt csapatban és így nem is tudnak válogatott szintre érlelődni.
Lehetnek olyan helyzetek, amikor az edzőt például kötik a játékossal kötött szerződés feltételei, így legtöbbször anyagi okokból kénytelen külföldi játékost választani a magyar helyett. De egyfelől egyik klubtulajdonosnak és edzőnek sem kötelessége külföldieket igazolni, másfelől nehéz elképzelni, hogy egy edző direkt a rosszabb képességű külföldieket játszatná minden egyes alkalommal a tehetséges magyar helyett.
Harmadrészt pedig álljon itt a külföldi játékosok aránya azoknak az országoknak az első osztályából, amelyek kijutottak az idei világbajnokságra. Kiderül, hogy az NB1 külföldi játékosaránya egyáltalán nem számít magasnak.
Mert Európából a legnehezebb bejutni
Ha eltekintünk ennek az érvnek az abszurditásától, vitathatatlan, hogy az európai és a dél-amerikai foci a legerősebb, így az európai UEFA és a dél-amerikai CONMEBOL selejtezőkből a legnehezebb kijutni a világbajnokságra.
Sajnos túl kevés mérkőzést játszott a magyar válogatott ázsiai (AFC), afrikai (CAF), észak- és közép-amerikai (CONCACAF-zóna), valamint óceániai (OFC) csapattal az elmúlt harminc évben ahhoz, hogy ezek alapján bármilyen következtetést is le lehessen vonni arra, hogy ezekből a zónákból továbbjutottunk volna. Ha lenne sarkköri zóna, akkor pingvinek és jégtáblák ellen kijutottunk volna.
Az alábbi grafikonról azt lehet leolvasni, hogy az egyes országok válogatottai a tornák évében hányadik helyen voltak a FIFA rangsorában (a FIFA 1993-ban vezette be a rangsort). Piros színnel Magyarországot jelöltük, a geometrikus alakzatokkal pedig a zónákat. Piros vonallal pedig a helyezések középértékét (mediánját), amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi válogatott helyezkedik el.
A FIFA rangsora sajnos nagyon is reális képet ad a magyar válogatott teljesítményéről és realitásairól. Az UEFA és a CONMEBOL-országok csekély kivétellel eltekintve az adott években összességében is sokkal jobbak voltak, mint a magyar válogatottak. Az is igaz, hogy a FIFA-helyezések alapján többnyire azok a magyar válogatottnál rosszabb helyezést elérő válogatottak jutottak ki, amelyek a közép-amerikai és ázsiai régióban küzdöttek. Még az afrikai CAF selejtezőkörökből sem lett volna esélyünk.
Még elszomorítóbb, ha azt nézzük, hogy az adott torna középmezőnyétől is mennyire távol volt a magyar válogatott az egyes tornákon. Ez alól az egyetlen kivételt a 2016-os franciaországi Eb jelentette, amelyre a megemelt létszám miatt kijutottunk. Lényegében a megemelt létszám az egyetlen esélyünk továbbra is.
Nyilván az igazi az lenne, ha tudnák, hogy az egyes országokban évente mennyi állami pénzt öntenek bele a profi labdarúgásba. Mivel ilyen adatot nem találtunk sehol, ezért nézzünk néhány egyéb adatot a tavalyi évre vonatkozóan.
A Tranfermarkt adatai alapján összegyűjtöttük az oroszországi vébére kijutó országok bajnokságának, válogatottjainak piaci árát, továbbá az előző szezon átlagnézőszámát. A bajnokságok piaci áránál kivettük a négy legdrágább bajnokságot, az angol, a német, a spanyol és a francia első osztályt, mert azok piaci értéke túlságosan elnyújtotta volna a grafikont.
Az adatok alapján csak két válogatott játékosainak össz-piaci értéke alacsonyabb, mint a magyaré: a történelme során először vébészereplő Panamé, illetve a szaúdi válogatott.
Végül három olyan ország van, ahol az első osztályú mérközések átlaglétszáma alacsonyabb volt az előző szezonban, mint az NB1-ben. A 350 ezer lakosú Izlandon, a 4,5 milliós Costa Ricán, valamint a 7 millió lakosú Szerbiában.
A három grafikon alapján elmondható, hogy mind a piac, mind a hazai nézők helyükön kezelik a magyar focit, nincsenek tekintettel a kifogásokra.
Szöveg, adatvizualizáció: Bátorfy Attila | Azért nem jutottunk ki a focivébére, mert... infografikákkal cáfoljuk a leggyakoribb önfelmentő mítoszokat a magyar labdarúgásról | null | https://atlatszo.hu/2018/06/22/azert-nem-jutottunk-ki-a-focivebere-mert-infografikakkal-cafoljuk-a-leggyakoribb-onfelmento-mitoszokat-a-magyar-labdarugasrol/ |
2021-05-11 15:18:06 | Siófokon „ellenzéki civilek” tárták fel, hogy „fideszes civilekhez” jutott a vonatkozó uniós forrás majd’ fele. Történetünk Balaton-parti, de a jelenség minden bizonnyal országos. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. április 8-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
„A Fidesz az apróért is lehajol, nemcsak a százmilliókat és milliárdokat, hanem a tízmillió forintokat is igyekszik a hozzá közel állók zsebébe juttatni” – mondta a Narancsnak a 2019-es ügyet a parlamentben nyilvánosságra hozó jobbikos országgyűlési képviselő, Potocskáné Kőrösi Anita, az ellenzéki párt siófoki szervezetének alelnöke.
„Hogy hogyan lesz lenyúlás egy nemes célból – kezdte Potocskáné Kőrösi Anita, aki a 2018-as országgyűlési képviselővé választása előtt a város alpolgármestere volt –, erre jó példa a siófoki civilpénz-osztás, amely nyilván nem egyedi jelenség az országban. Az Európai Unióban, ha közösségfejlesztésről van szó, bevett gyakorlat, hogy azokról a pályázati támogatásokról, amelyeket civil szervezeteknek szánnak, helyben döntenek. Magyarországon azonban, a NER-ben ezt is »meghekkelik«: a pályázati pénz végül ebben az esetben is fideszes oligarchák zsebében köt ki. A TOP-os pályázatok úgynevezett szoft fejezetében található CLLD-támogatások elnyeréséhez szükség van egy ernyőszervezetre helyi civil szervezetekből, helyi vállalkozókból, s abban a helyi önkormányzatnak is alapító tagnak kell lennie. Siófokon minden klappolt. Csakhogy – és erre nyilván az uniós kiírók nem gondoltak, mert arrafelé nem úgy gondolkodnak, mint a magyar ugaron – itt ezt
úgy sikerült összerakni, hogy mindenki fideszes vagy »közeli« legyen: az alapítók, a bírálók, a nyertesek.”
Potocskáné alpolgármestersége idején létrehoztak egy civil-kerekasztalt a városban aktívan tevékenykedő civil szervezetek részvételével. E kerekasztalt aztán egyetlen alkalommal sem tájékoztatta a több százmillió forintnyi uniós forrás lehívására létrejött Siófok Holnap Egyesület arról, hogy nemcsak a városi önkormányzat által évente egyszer kiírt civiltámogatási alapra pályázhatnak, hanem erre az uniós forrásra is.
Míg a város 2019-ben 18, tavaly 15 millió forintos támogatási alapot hirdetett meg, addig a Siófok Holnap Egyesület csak 2019-ben három körben összesen 70 millió forintnyi uniós pénzt tudott szétosztani; továbbá míg a városi civil alapra 51 egyesület vagy alapítvány adott be kérelmet, a 70 millió forint csupán tucatnyi egyesület között oszlott meg.
„Azért szólaltam fel a parlamentben, hogy felhívjam a hazai, de akár az uniós közvélemény figyelmét is arra, hogy a Fidesz-közeliek ezt a pénzt is lenyúlják azok elől, akiknek eredetileg szánták az uniós kiírók. Keresem a lehetőségét annak, hogy erre a gyakorlatra az uniós támogatások felhasználását ellenőrző szervek is felfigyeljenek” – mondta lapunknak a jobbikos országgyűlési képviselő.
Mindenki közel van
„A CLLD (Community Led Local Development = közösségi irányítású helyi fejlesztés) – olvasható az egyesület honlapján – egy speciális, az Európai Unióban bevált módszertanra épülő városi közösségfejlesztési program. A program tervezését és megvalósítását egy városi civil, vállalkozó és önkormányzati szereplőkből álló, erre a célra létrehozott szervezet – a Siófok Holnap Egyesület – koordinálja. A program lényege, hogy közel 400 millió forintos támogatási keretet biztosít a város közösségi, kulturális és sportéletének élénkítésére. A program egyik legérdekesebb része az úgynevezett kulcsprojekt, amelyre a támogatási keret 40 százaléka használható fel, a fennmaradó összeggel kiegészítő városi közösségi programok támogathatók.”
Az egyesület 2016-ban alakult azzal a fő céllal, hogy épüljön új civil közösségi ház Siófokon a korábbi „teremmozi” épületének lebontása után. E beruházásra 135 millió forintot nyert a város ugyanazon a pályázaton, amelyen az ezzel együtt több év alatt kiosztható 400 milliós keretet is jóváhagyták. A tervek elkészültek – olvasható a város honlapján –, ám az építkezés nem kezdődött meg.
A 2019 októberében felállt új képviselő-testület a beruházás várható több százmilliós értéke miatt új helyszínt jelölt ki, mert úgy döntött, nem új épületet emel, hanem az egykori könyvtár épületét újítja fel a megítélt 135 millió forintból. Mindez a helyi civilek egyetértésével történt. A CLLD-program pénzeinek fennmaradó 60 százaléka azonban nem e beruházásra, hanem helyi egyesületek támogatására ment – ennek a 2019-es szétosztását bírálta az ellenzéki parlamenti képviselő is.
A Siófok Holnap bírálóbizottsága a 2019-es támogatásosztás idején a következő tagokból állt: Szajcz Adrián korábbi siófoki Fidesz-frakcióvezető, aki miután 2019 októberében alulmaradt siófoki körzetében a győztes Becsülettel Siófokért Egyesület jelöltjével szemben, a Somogy Megyei Önkormányzat alelnöke lett; Szalai István korábbi helyi Fidesz-elnök és korábbi önkormányzati képviselő; Takács Józsefné, a Foki-hegyi Egyesület delegáltja – ezen egyesület ügyvivője az imént említett Szalai István volt a kérdéses időszakban; Zsolnay Csaba nyomdaipari vállalkozó, aki a Fidesz képviselőjelöltje volt 2019 októberében, de ő is alulmaradt a választáson; Varga Tamás, az elhíresült Balaton-parti Petőfi sétányon érdekeltségekkel rendelkező vállalkozó, akit Siófokon szintén Fidesz-közelinek ismernek. Az egyesület elnöksége csaknem azonos volt a fenti névsorral.
A Narancs közérdekű adatigényléssel fordult a Siófok Holnap Egyesülethez, kérve egyebek között a pályázók és a támogatásban részesültek listáját. Az egyesület elnöke, Takács Józsefné minden kérdésünkre részletes választ adott.
Jókor, jó helyen
2019-ben három körben összesen valamivel több mint 70 millió forintot osztottak szét; a tucatnyi különböző nyertes közül négy a bírálóbizottság egyik tagjához, a korábbi városi Fidesz-elnökhöz, Szalai Istvánhoz köthető. A kormányközeli KESMA-sajtóbirodalomhoz tartozó Somogy megyei napilap 2019. év elején Szalait választotta az év emberének, amelynek nyomán Siófok város havilapja, a Siófoki Hírek egyebek között ezt írta róla: „Hosszú évek óta kiemelkedően aktív a civil életben Szalai István. Jelenleg a Siófoki Kosársuli és a Kiliti Pillangó Óvodáért Egyesület elnöke, a Balatonkiliti Református Egyházközség presbitere és a Foki-hegyi, valamint a Kikerics Egyesület ügyvivője.” Ezek közül csak a református egyházközség nem nyert támogatást – igaz, nem is indult a pályázaton. A négy, Szalaihoz köthető szervezetnek összesen 29 millió forintos támogatást jutott. (Lásd még A fő nyertes című keretes anyagunkat.)
Szalai István átveszi Az év somogyi embere díjat Lengyel Jánostól, a Somogyi Hírlap főszerkesztőjétől
Fotó: Witzmann Mihály Facebook-oldala
Pályázott és nyert egy olyan egyesület is (még ha csak 1 millió 45 ezer forintot is), amelyben érintett volt a Siófok Holnap egy másik tisztségviselője. Továbbá a vízi sportban érdekelt Patriot SE összesen 12,8 millió forinthoz jutott; e szervezet elnökének neve is felbukkan a Siófok Holnap tisztségviselőinek sorában. Ez így már csaknem 43 millió – a kiosztott 70 millióból.
A nyertes egyesületek előszeretettel jelölték meg céljukként az egészségmegőrzést, az egészséges életmód népszerűsítését, más a „környezeti fenntarthatóság fejlesztését”, vagy éppen a vízi sportok népszerűsítését tűzte ki, de olyan is akadt, amely a „húsos som fajtabejegyzéséhez”, vagy éppen zongorabeszerzéshez kért és kapott támogatást. Ahogyan Takács Józsefné írta, „az eddig benyújtott pályázatok közül egyet sem utasítottunk el, versenyhelyzet legnagyobb sajnálatunkra nem alakult ki”.
Azt is kérdeztük Takács Józsefnétől, miért élhettek ilyen kevesen a kecsegtető támogatási lehetőséggel, valamint hogy meghirdették-e széles körben a pályázati lehetőségeket? „Ez a program nem a civil szervezetek általános anyagi támogatását célozza – válaszolta az egyesületi elnök –, hanem a város sport-, illetve kulturális életét a stratégiában meghatározott célok szerint segítő projektek létrehozását. A program helyi közösségi fejlesztési stratégiáját mintegy fél év participatív tervezési folyamat előzte meg, amelynek során a város kulturális és sportéletének jelentősebb és aktívabb civil szervezeti szereplőivel személyesen konzultáltunk. A program célja az így kialakított stratégia végrehajtása, és nem a városi civil szervezetek általános anyagi támogatása.”
A nyertesek esetleges összeférhetetlenségéről ezt írta: „Az összeférhetetlen pályázatok nem tiltottak, mivel az önkormányzatok pályázhatnak a források 40 százalékát kitevő kulcsprojektre, illetve a döntőbizottsági munkára felkért aktív szervezetektől sem várható el, hogy kimaradjanak a program végrehajtásából. Ilyen esetben az érdekelt képviselők kimaradnak a kapcsolódó vitából és döntéshozatalból.” A válaszból megtudhattuk azt is, hogy a Siófok Holnap négyfős munkaszervezettel indult, 2021-ben hárman maradtak. A munkaszervezet vezetője havi bruttó 180 ezer, a kérelemkezelési referens 240 ezer, a pénzügyi ügyintéző 150 ezer forint megbízási díjat kap.
Észrevétlenül
A CLLD-forrásra amúgy elsőként még csak nem is a fideszesek figyeltek föl, hanem a Siófok Városért Egyesület aktivistái. E szervezet a járványidőszak előtt minden vasárnap ingyenes ételosztást szervezett a helybéli rászorulóknak, s tagjai közül többen is alapító tagjai annak a Becsülettel Siófokért Egyesületnek, amely a 2019. októberi önkormányzati választáson alaposan elverte a helyi Fideszt: színeiben Lengyel Róbert nyerte a polgármester-választást, s további hét képviselője került be a képviselő-testületbe a négy kormánypárti mellett.
„2016-ban a pályázati figyelőben fedeztük fel a CLLD-s pályázati lehetőséget – mondta a Narancsnak Havasi Gábor, a Siófok Városért Egyesület elnöke –, megkerestem több civil szervezeti vezetőt, majd amikor a pályázati lehetőség az akkor fideszes többségű városi képviselő-testület elé került, az Szajcz Adrián fideszes frakcióvezetőt jelölte ki témafelelősnek.
Több civil szervezet nevében jeleztük neki, szeretnénk részt venni az uniós pályázatra alakuló Siófok Holnap Egyesületben. Először azt válaszolta, hogy egyelőre nem lehet csatlakozni, később pedig a frakcióvezetőt már nem tudtuk elérni egyszer sem.
Vártunk, többek között arra, hogy a civil-kerekasztalon majd tájékoztatást kapunk, de hiába.”
Olyannyira nem tudtak semmiről, hogy Havasiék csak akkor fedezték fel az interneten a Siófok Holnap új weboldalát az időközben már kiosztott pályázati pénzekkel, amikor a civil háznak kerestek új helyszínt. Megtalálták a Siófok Holnap 2017 óta működő Facebook-oldalát is, amelynek jelen pillanatban is csupán 10 követője és kedvelője van egyetlen lájk vagy megosztás nélkül – mintha az észrevétlenség lenne a legfőbb cél. A 2016–2017-es előkészületek során még bevontak számos helyi civil szervezetet, különféle munkacsoportok alakultak, aztán abbamaradtak a tájékoztatók a régi honlapon. A városi civil-kerekasztali összejövetelek mindegyikén jelen volt Havasi Gábor, de az elmúlt évek során egyszer sem volt a civil-kerekasztal témája a Siófok Holnap-féle lehetőség.
A két veszélyhelyzet között, 2020 júliusában ült össze újra Siófokon a civil-kerekasztal: és ekkor szembesültek azzal a városi egyesületek képviselői, hogy míg a város az előző évi 18 milliós civiltámogatási keretét kénytelen volt 15 millióra csökkenteni, addig a Siófok Holnap Egyesület ennek majdnem az ötszörösét osztotta szét uniós támogatásból úgy, hogy arról csak nagyon kevesen tudtak.
A fő nyertes
Szalai István 2014 és 2019 között már nem volt önkormányzati képviselő – előtte két ciklusban ült a városi testületben a Fidesz színeiben –, de előbb részt vett az uniós támogatásra pályázó egyesületi ernyőszervezet 2016-os megalakításában két, általa képviselt civil szervezettel, majd bekerült az elnökségbe és a pályázatokat elbíráló bizottságba is.
Helyi forrásaink szerint 2019 elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz Szalait indítja a független Lengyel Róbert polgármester kihívójaként. Végül mégsem ő lett a jelölt, hanem Gruber Attila korábbi ausztráliai nagykövet. Szalai másodjára maradt le e lehetőségről, hiszen a 2014-es választások előtt is szóba került a neve polgármesterjelöltként, de aztán inkább az akkor már 20 éve regnáló Balázs Árpádot indította újra a Fidesz (vesztére, mert Balázs kétharmados vereséget szenvedett el Lengyeltől). Szalai rövid életű helyi Fidesz-elnökségének legemlékezetesebb epizódja az volt, hogy a 2014-es helyhatósági kampányban az általa és a helyi KDNP-elnök által jegyzett, Lengyel Róbertet lejárató kampányújságcikk miatt sérelemdíjat kellett fizetnie, és sajtóközleményekben elismerni, hogy „hivatkozott állításunk semmiféle bizonyítható valóságalappal nem rendelkezik”.
Siófoki forrásaink szerint 2019 elején, még a fideszes városházi többség idején a helyi civiltámogatás szétosztásakor szintén Szalai érdekeltségei jártak a legjobban: akkor 2,2 milliót vittek el a 18 millióból. Az új testületi többség idején, 2020-ban viszont már csak az átlagosnak mondható 100, illetve 155 ezer forint támogatáshoz jutottak a Szalai-féle szervezetek is.
Az érem másik oldala
A siófoki önkormányzat a 2019. októberi választások után a képviselő-testületből kikerülő fideszes Szajcz Adrián helyére Nagy Gábor alpolgármestert delegálta a Siófok Holnap Egyesületbe. Most is vannak futó civilpályázatok az egyesület honlapján, ezért megkerestük Nagy Gábort azzal, hogy az ő delegálásával garantált-e a pályázatok átláthatósága? Az alpolgármester szerint „a 2. körben, 2021 februárjában a civil szervezeteink kaptak értesítést a pályázati lehetőségekről. Arra két válasz érkezett. Az volt a véleményük, hogy bonyolult a pályázati kiírás, így nehéz a részvétel.” | Maguknak osztották az uniós pénzeket a Fidesz-közeli civilek Siófokon | null | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/maguknak-osztottak-az-unios-penzeket-a-fidesz-kozeli-civilek-siofokon-238166 |
2004-01-31 00:00:00 | Henin nyerte a női egyest az Austral Openen - Clijsters a harmadik Grand Slam döntőjét is elbukta honfitársával szemben. | false | [
"sport"
] | 0 | null | 0 | A tavalyi francia és amerikai nemzetközi bajnoksághoz hasonlóan ezúttal is Henin-Hardenne alkalmazkodott jobban ahhoz a helyzethez, hogy honfitársát, régi riválisát kell legyőznie a végső sikerhez. Az első 29 perces szettben a világelső Henin-Hardenne 2:2-nél, majd 5:3-nál is elvette Clijsters adogatását, s rendkívül magabiztosan szerzett vezetést.
A második játszmában 3:2 után újra Henin-Hardenne vette el Clijsters szervajátékát, ám vetélytársa óriási küzdelemben visszavette azt, és sorozatban négy játékot nyerve 42 perc alatt sikerült kiegyenlítenie. Ebben a szettben Henin 15 önhibát vétett, míg ellenfele csupán 11-et.
Justine Henin-Hardenne névjegykártyája: Született: 1982. június 1., Liege (Belgium)
Lakóhelye: Marloie (Belgium)
Magasság/testsúly: 1.68 m/57 kg
Ütőfogása: jobbkezes
Profijátékos: 1999 óta
Jelenlegi világranglista-helyezése: 1.
Legjobb világranglista-helyezése: 1. (2003. október 20.)
Tornagyőzelmei egyesben: 16, ebből 3 Grand Slam (2003: Roland Garros, US Open, 2004: Melbourne)
Az utolsó felvonásban újra a világelső kezdett jobban, rendkívül határozottan játszott, azonnal brékelt, az alapvonalon nagyon magabiztos volt, a hálónál pedig kíméletlen, s 4:0-ás vezetéshez jutott. Clijsters ekkor - váratlanul - feltámadt, elképesztő összpontosítással zsinórban három játékot nyert, esélye volt az egyenlítésre is, ám nem tudott élni a lehetőségeivel, s így Henin-Hardenne adogathatott harmadik Grand Slam-diadaláért, amelyet meg is nyert.
A mérkőzés színvonalát egy kissé rontotta, hogy a győztes 38, míg a vesztes 43 önhibát vétett. A nyerő ütések aránya 30-12 volt a bajnok javára.
Francia győzelem és sztriptíz
A címvédő francia Michael Llodra, Fabrice Santoro duó két szettben legyőzte az első helyen kiemelt amerikai Bob Bryant és Mike Bryant az ausztrál nyílt teniszbajnokság férfi párosversenyének döntőjében. A győztes kettős ezzel visszavágott riválisának a tavalyi, houstoni Mesterek Kupájának fináléjában elszenvedett ötjátszmás vereségért.
A franciák diadaluk után rögtönzött sztriptízzel lepték meg a melbourne-i közönséget. A győztesek először csak a pólójukat hajították a lelátóra, de a nézők további vetkőzésre buzdították őket. Így hamarosan repültek a cipók és a zoknik is. Ekkor a lelátón helyet foglaló hölgyek már hisztérikus visongásba fogtak, ezért a címvédő duó végül egy szál alsónadrágban hagyta el az arénát. "Nem beszéltük meg előre, teljesen spontán jött az egész" - mosolygott Santoro. | Henin nyerte a női egyest az Austral Openen | 0 | http://index.hu/sport/2004/01/31/ausopnoidont |
2017-11-28 19:32:00 | Az egy-másfél éve nyitott kereskedőházakból több mint egy tucatot zárnak be most: Afrikában alig marad iroda, Dél-Amerikában is csak két vagy három országban. A projekt durván 600 millió forintba került a nyitástól a zárásig. | true | null | 1 | 24.hu | null | Kevés sikert hozott a két éve nagy hanggal meghirdetett déli nyitás, amelyben főszerepet szántak a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt álló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek (MNKH).
Amikor 2015 tavaszán Szijjártó Péter miniszter bejelentette, hogy júliusban elindul a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Dél-Amerika áll, ígéretet tett arra is, hogy hat új kereskedőház nyílik belátható időn belül ezeken a területeken: Angolában, Etiópiában, Kenyában, Chilében, Ecuadorban és Peruban.
És mi történik most? Az MNKH több mint egytucatnyi kereskedőházat zár be, köztük az említett országokat lefedő irodákat is.
Noha az elmúlt hetekben szállingóztak hírek arról, hogy megbicsaklott a déli nyitás, lakat kerülhet afrikai és dél-amerikai kereskedőházakra is, ezeket az értesüléseket eddig sem a tárca, sem az MNKH nem kommentálta. A minisztérium azonban most azt közölte az Együtt alelnökének, Hajdu Nórának a közérdekű adatigénylésre adott válaszában, hogy az MNKH októberi, illetve decemberi hatállyal megszüntet kereskedőházakat (ötöt Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában, illetve Ázsiában, egyet Európában).
Afrikában:
Afrika régió (tíz országot fed le, köztük Botswanát, Gambiát, Mozambikot, Namíbiát, a Seychelles-szigeteket),
Dél-Afrikai Köztársaság,
Marokkó,
Szubszaharai régió (36 országot fed le, köztük van Angola, Csád, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Ghána, Kenya, Nigéria, Niger, Szenegál, Szudán).
Az utóbbi országcsoportot érintő leépítés azért is pikáns, mert a külügy Szijjártó 2015. márciusi bejelentése után pár héttel már a déli nyitás első sikereként tálalta, hogy Eritreába 100 ezer bábolnai naposcsibét és 30 ezer keltető tojást szállít egy magyar cég. Aztán nem sokkal később azzal dicsekedett a minisztérium, hogy magyar villamosok iránt érdeklődik Etiópia és Kenya is. Rá egy évre jött a hír, hogy Szudán magyar cégtől vesz napelemes lámpákat. Aztán hogy Nigériában is sikerült nyélbe ütni egy üzletet.
Erre most, igazi indoklás nélkül az Afrika nagy részét lefedő kereskedőházakat becsukja az MNKH. Hiába kérdeztük a tárcát a bezárás okáról, nem válaszolt, az MNKH pedig nemes egyszerűséggel a kormányközeli Magyar Idők egyik cikkét küldte el válaszként. Abban az áll, hogy az Afrikában működő hét kereskedőházból négy zár be, de a fennmaradók között említik a szudánit – ezt cáfolni látszik a külügyminisztérium közérdekű adatigénylésre adott válasza. Csak Algériában és Egyiptomban marad fenn a jelek szerint kereskedőház. Hivatalos válasz híján az Átlátszó értesüléséből tudunk kiindulni, a lap forrásai a nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmény hiányával, zavaros kapcsolatrendszerrel magyarázták a bezárási hullámot.
Nem sikerült jól felmérni a terepet
Latin-Amerikában megszűnik kereskedőház:
Brazíliában,
Chilében,
Ecuadorban,
Mexikóban,
Peruban.
Egyébiránt maga Szijjártó nyitott meg 2015 márciusában, vagyis a nagy déli nyitás bejelentésének hónapjában egy kereskedőházat Chilében. Brazília és Mexikó is nyitott a világszínvonalú magyar technikai innovációkra és termékekre – mondta diadalittasan 2015 tavaszán Magyar Levente külügyi államtitkár.
És azt is nagydobra verték, hogy Mexikó odavan Magyarországért a vízipari fejlesztéseink miatt.
A Magyar Idők cikke – amely ezek szerint az MNKH nézeteit tükrözi, legalábbis ez a következtetés vonható le abból, amit a 24.hu-nak írt a közpénzből működő szervezet – finomítani igyekszik a bezárásokat. A cikk szerint a kis és közepes vállalkozások exportpiaci jelenlétét a kereskedőházak mellett a külgazdasági attasék és a gazdaságdiplomáciai hálózat is segíti, az MNKH szoros együttműködésben dolgozik ezekkel, a központi kereskedőház folyamatosan felülvizsgálja az adott célpiacokat, és a tapasztalatok alapján optimalizálják az adott régióban fenntartott intézmények számát.
Most – a kormányközeli lapban olvasható tájékoztatás szerint – a hét, Latin-Amerikában működő kereskedőházból négy húzza le a rolót. Ám itt is van némi ellentmondás a külügy közérdekű adatigénylésre adott válasza és a lap cikke között, mert a Mexikóban levő ICT-központot is a bezáró irodák között említi a minisztérium. Argentínában és Kolumbiában biztosan marad magyar kereskedőház.
Úgy fest tehát, hogy a déli nyitás előtt nem sikerült nagyon jól felmérni a terepet. Kereskedőházak mellett nagykövetségek nyitását is belengette Szijjártó, de a négyből csak egy helyen, Ecuadorban sikerült összehozni egy teljesen működő nagykövetséget, a másik három helyen (Ghánában, Angolában, Etiópiában) komoly gondokra, fontos technikai akadályokra mutatott rá a 444 idén tavaszi cikkében.
Cserébe havi 36 millió forintot emésztettek fel a bezárásra ítélt kereskedőházak
És az export fellendítése sem egyértelmű. Noha az MNKH, illetve a külügyminisztérium szereti a teljes magyar export növekedésével igazolni a kereskedőházak alapítását, egy korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy az olyan multinacionális nagyvállalatok, mint az Audi vagy a Mercedes exporttevékenysége sokkal inkább meghatározzák a magyar gazdaság kivitelét, mint azok a kisebb cégek, amelyek esetleg az MNKH segítsége nélkül nem ütöttek volna nyélbe üzleteket külföldi partnerrel. Ráadásul a 444 egy másik cikkében ki is domborította, hogy nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a szóban forgó afrikai országokba irányuló magyar kivitel és az ottani kereskedőházak alapítása között. Afrikába és Latin-Amerikába a magyar export mindösszesen 2-3 százaléka megy (miközben az EU tagországaiba 80 százalék), vagyis relatíve kis piacok a magyar áruk számára a déli nyitás célországai.
Ázsiában bezár az alábbi helyeken levő kereskedőház:
Oroszország,
Kuvait,
Dél-India,
Mongólia.
Oroszországban több kereskedőház működik, nem tudni, hogy közülük melyikre vagy melyekre kerül lakat. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a keleti nyitás sem diadalmenet.
Európában
Szerbiában zár be a kereskedőház.
A most bezárt vagy heteken belül bezáró kereskedőházak voltaképpen másfél évet üzemeltek. Havonta durván 36 millió forintba kerültek összesen: a most felmondott kereskedőházak részére fizetett szolgáltatási díj havonta 1,3 milliótól (Dél-India) 5,7 millió forintig (Szubszahara régió) terjedt. Így pedig a nyitásuk óta durván 600 millió forintnyi közpénzt égettek el ezekre.
Kiemelt képünkön: Ibrahim Ghandur szudáni külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezet fog a gazdasági együttműködési aláírása után Budapesten, a minisztériumban 2017. október 31-én.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán | Eddig tartott a déli nyitás: zárnak a kereskedőházak | null | https://24.hu/belfold/2017/11/28/eddig-tartott-a-deli-nyitas-zarnak-a-kereskedohazak/ |
2016-06-15 23:57:00 | Vajnának nagy éve volt, de Csányi nyomába se ért - Mindig is kíváncsi volt rá, hogy miből és mennyit szakítanak a Fidesz-közeli oligarchák? Egy infografikán minden, amit Orbán egykori és jelenlegi barátainak üzleti ügyeiről tudni kell. | true | null | 1 | Index | null | A magyar cégeknek a hónap elejéig kellett leadniuk éves pénzügyi jelentéseiket, amelyek ritka alkalmat jelentettek arra, hogy egy kicsit betekintsünk néhány, a kormányhoz elég közel álló üzletember üzleti ügyeibe. Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy
Simicska Lajos a Fidesz farvizén felépített média- és reklámbirodalmát eléggé megtépázta az Orbánnal való szakítás, de a Közgépnek azért még mindig elég jól megy.
Nem nagyon jut az egyről a kettőre az ismét megerősödött befolyású Csányi Sándor OTP-vezér agrárbiznisze. (Csányinak persze sok más érdekeltsége is van, de itt csak agrárügyeivel foglalkozunk, mert ezeket lehet egyértelműen kihámozni a cégbeszámolókból.)
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester viszont duplázott a cégein, és ő a nemzet legtehetségesebb építési vállalkozója.
Szintén nagyot szakított Andy Vajna, aki budapesti kaszinómonopóliuma mellé megkapta a TV2 kormánypártivá varázslását is.
Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás a jegybank nagyvonalúságán és az önhitelezésen gazdagodik.
Mészárossal szemben azonban elég gyengén muzsikálnak Orbán Viktor másik barátjának, Garancsi Istvánnak az üzletei.
Ezeknek a kormányközeli oligarcháknak foglaltuk össze a tavalyi üzleti eredményeit az alábbi grafikonon, amely megmutatja, hogy milyen szektorokban, milyen cégeken keresztül és mennyit szakítottak. | Vajnának nagy éve volt, de Csányi nyomába se ért | null | https://index.hu/chart/2016/06/15/csanyi_meszaros_garancsi_simicska_vagyon_penz_bevetel_profit_kormanykozeli_oligarchak/ |
2020-08-10 00:00:00 | A miniszter szerint fegyelemmel konszolidálni tudjuk a helyzetet. | false | [
"kásler miklós",
"koronavírus"
] | 0 | null | 0 | Kásler Miklós EMMI-miniszter videóüzenetben figyelmeztet arra, hogy a vírus ismét itt van közöttünk. A miniszter emlékeztetett, hogy az elmúlt napokban nőtt a fertőzöttek száma, az NNK pedig kimutatta, hogy nő a koronavírus a szennyvízben. Kásler óvatosságra intett mindenkit, majd elmondta, hogy
a nyári szünidő alatt, a jól megérdemelt pihenésünket töltve veszítettünk a fegyelmezettségünkből. Nem tartjuk a távolságot, nem viseljük a maszkot,
nem figyelünk oda.
A miniszter aggodalmát fejezte ki, majd hozzátette, hogy szeretteinket a távolságtartással tudjuk segíteni. Kásler megjegyezte, hogy fegyelemmel konszolidálni tudjuk a helyzetet, de ha ez nem megy majd, akkor "minden egyéb szabályozást folyamatosan kontrollálni és felülvizsgálni kell".
kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd | Kásler: Veszítettünk a fegyelmezettségünkből | 0 | https://24.hu/belfold/2020/08/10/kasler-veszitettunk-a-fegyelmezettsegunkbol |
2013-11-19 00:00:00 | Norvég, német, francia ellenfelek a női KEK-ben - A női kézi KEK-nyolcadöntőben az FTC a Bergent, az Érd Buxtehudert, a Veszprém a Fleury Loiret-t kapta. | true | [
"kézilabda",
"női kek",
"sorsolás",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Sorsoltak a női kézilabda KEK-ben. A Ferencváros ellenfele a norvég Tertnes Bergen lesz, amely az olasz Jomi Solanót búcsúztatta az előző körben. Tavaly az EHF Kupában negyeddöntőt játszott. Az Érd a német Buxtehuderrel folytattja, amely a svéd Lugit verte ki a KEK előző körében. A Veszprém Barabás ellenfele pedig a francia Fleury Loiret Handball lesz. A franciák a BL-selejtezőben kezdtek, de a Vardar Skopjével szemben búcsúztak. A KEK előző kökrében a norvég Stabaeket győzte le.
A további párosítás:
Zvezda Zvenyigorod (orosz)-Metz (francia)
Odense (dán)-Hypo NÖ (osztrák)
Rosztov Don (orosz)-Podravka Koprivnica (horvát)
Lokomotiva Zagreb (horvát)-Byasen (norvég)
Viborg (dán)-Team Tvis Holstebro (dán)
A első mérkőzéseket 2014. február 1-2-án rendezik, a visszavágók egy héttel később lesznek. Az elöl álló csapatok kezdenek hazai pályán.
Az EHF Kupában biztosan lesz magyar negyeddöntős, ugyanis a Fehérvár és a Vác egymással játszik a továbbjutásért.
EHF Kupa, nyolcaddöntő
FEHÉRVÁR KC-IPRESS CENTER-VÁC
Banik Most (cseh)-Esbjerg (dán)
Michalovce (szlovák)-Bayer Leverkusen (német)
Cankaya Bel. Ankaraspor (török)- U Jolidon (román)
Frisch Auf Göppingen (német)-Köbenhavn (dán)
Dinamo Volgográd (orosz)-Skuru (svéd)
Elche Mustang (spanyol)-Lada (orosz)
Asztrahanyocska (orosz)-Rocasa Ace Gran Canaria (spanyol) | Norvég, német, francia ellenfelek a női KEK-ben | 0 | http://index.hu/sport/kezilabda/2013/11/19/norveg_nemet_francia_ellenfelek_a_noi_kek-ben |
2017-04-27 14:30:00 | Dőlt a pénz a Fidesz-közeli folyóiratokhoz - A közel egymilliárd forintos támogatás csaknem fele a polgári lapokhoz vándorolt. | true | null | 1 | Index | null | A tavalyi év végéhez közeledve 960 millió forintot osztott szét a kormány irodalmi folyóiratok közt. Bár az összeggel eredetileg a nehéz helyzetben lévő vidéki folyóiratok boldogulását segítették volna, a támogatás csaknem felét végül nem vidéki, ám fideszes kötődésű haverlapok kapták.
Mint a Magyar Narancs legfrissebb, csütörtökön megjelenő számából kiderül: a közel egymilliárd forintos összeget a Lezsák Sándor-féle Lakitelek Népfőiskolához tartozó kft. számlájára utalták, innen vándorolt tovább a baráti folyóiratok felé.
A lap az ügy kapcsán közadatigénylést nyújtott be, a kiadott papírokból pedig kiderült, hogy Hoppál Péter már február elején jóváhagyta a támogatottak körét, ami azóta sem nyilvános. "A dokumentumokból az is látszik, hogy semmiféle pályázat nem volt. Egyes érintettektől úgy tudjuk, a kiválasztott folyóiratok főszerkesztőit egyszerűen felhívták telefonon. Állítólag a minisztériumban kikérték egy szakmabeli tanácsát a lista összeállításakor, de azt nem fogadták meg minden elemében" – írja a Magyar Narancs.
100-100 millió forintot kapott a Hitel, a Kortárs, a Magyar Napló és a Magyar Krónika, míg korábban például a marosvásárhelyi Látónak 2 milliót, a Kalligramnak pedig 6 milliót ítélt az NKA. A négyes egyik eleme sem vidéki, ahogy a Magyar Szemle sem, amely hetven milliót kapott.
A Hitel, a Kortárs és a Magyar Napló a Fidesz-közeli Írószövetséghez köthető, a Magyar Krónika alakuló értekezletét pedig személyesen a miniszterelnök celebrálta a Magyar Demokrata Andrássy úti szerkesztőségében.
A teljes kép kedvéért: a Mancs cikke szerint 50-50 milliót kapott a békéscsabai Bárka, a kecskeméti Forrás, a győri Műhely, a Napút, a Rubicon és a Szépirodalmi Figyelő, 30-30 milliót a tatabányai Új Forrás, a pécsi Jelenkor, a szegedi Tiszatáj, a debreceni Alföld, a szolnoki Eső, illetve 20-20 milliót a szombathelyi Életünk és a budapesti Lyukasóra. A veszprémi Ex Symposionnak és a miskolci Műútnak például semmi nem jutott. | Dőlt a pénz a Fidesz-közeli folyóiratokhoz | null | https://index.hu/kultur/2017/04/27/dolt_a_penz_a_fidesz-kozeli_folyoiratokhoz/ |
null | Az érdemi munkában szinte alig vett részt, többször meg sem jelent az üléseken. | true | [
""
] | 0 | BEOL | null | Magyar Péter az utóbbi hetekben erős kritikával illette az állami tömegközlekedés egyes cégeit, irányítóit. Ilyen megszólalásaikor a Tisza Párt elnöke arról nemigen tett említést, hogy két fontos, köztulajdonban álló közlekedési cégben maga is a döntések közelében volt: a politikus az elmúlt években a Volánbusz Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságában is helyet foglalt - emlékeztet aMagyar Nemzet.
Magyar nem véletlenül nem beszél arról, hogy igazgatósági tagként mit tett az utasokért - írják. Az igazgatósági ülésekről rendre jegyzőkönyvet vesznek fel, és a Magyar Nemzet megismerte azok tartalmát, amelyek Magyar tagsági időszaka alatt készültek. Ezekből világosan kiderül:
a közösségi közlekedés állapotát ma oly vehemensen ostorozó Magyar Péter a döntések jelentős részében nem vett részt, alig szólt hozzá, kevés ötlete pedig az utasokat sújtotta volna. Mindezért ráadásul hatalmas pénzt vett fel.
Magyar Pétert 2022. augusztus elején nevezték ki a Magyar Közút igazgatósági tagjává. Mandátuma eredetileg 2027 augusztusáig szólt, javadalmazását pedig havi 375 ezer forintban állapították meg. Ötéves mandátumát ugyanakkor nem tölthette ki, 2024 februárjában megszűnt a megbízatása.
A közút igazgatósága összesen 22 alkalommal hozott döntést Magyar igazgatóságbeli tagsága alatt. A politikus összesen 8 esetben maradt ki ebből. Az igazgatóság 8 alkalommal tartott ülést személyesen, Magyar Péter 2 ilyenen nem volt ott. A testület a másik 14 esetben ülésen kívül határozott, az azóta ellenzékivé lett politikus ezeken hatszor nem adott le írásbeli szavazatot. A többi 8 döntésnél, vagyis amikor voksolt, támogatta az előterjesztést. Volt, hogy a dokumentumok kiküldése után 37 perc kellett csupán neki ahhoz, hogy támogatólag szavazzon.
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint Magyar csak néhány, nem szorosan szakmai kérdést érintő témakör kapcsán szólalt meg a közút ülésein.
Magyar Pétert 2023 márciusában nevezték ki aVolánbusz igazgatósági tagjává, ahonnan az év november 30-ával hívták vissza. A javadalmazása havi 945 400 forint volt.
Ez idő alatt nyolcszor tartott aVolán igazgatósága és felügyelőbizottságaegyüttes ülést, négy további esetben írásbeli szavazás volt. Magyar Péter a nyolc együttes ülésből kettőre ment el, négyszer online vett részt, kétszer távol maradt. Az írásbeli szavazások közül kettőn voksolt, kettőn nem. Ilyen értelemben
a 12 alkalom harmadában nem működött közre az igazgatóság munkájában.
A teljes cikk a részletekkelIDE kattintvaolvasható. | Kifizetőhelyként tekintett az állami társaságokra Magyar Péter | null | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/magyar-peter-tisza-part-volanbusz |
2006-02-24 00:00:00 | A Fidesz három országgyűlési képviselője - Répássy Róbert, Szijjártó Péter és Deutsch-Für Tamás - csütörtökön kézhez kapta a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát a Nomentana-ügyben tett följelentésük nyomán. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A határozatban az áll: a nyomozó hatóság a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyében közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást - részben bűncselekmény hiányában, részben elévülés miatt - megszüntette. (Munkatársunktól) | Archívum: A Nomentana-ügy elévült - NOL.hu | null | http://nol.hu/archivum/archiv-395274-207360 |
2020-10-27 00:00:00 | Ismét karanténban a szegedi kézisek, újabb BL-meccset halasztanak - Újabb három játékos fertőződött meg koronavírussal. | false | [
"koronavírus",
"férfi kézilabda bajnokok ligája",
"mol-pick szeged",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Koronavírusos megbetegedések miatt ismét karanténba került a Mol-Pick Szeged férfi-kézilabdacsapata és szakmai stábja, ezért a német Flensburg-Handewitt elleni, csütörtökre tervezett Bajnokok Ligája-csoportmérkőzést elhalasztják – írja az MTI.
A szegedi klub honlapjának keddi beszámolója szerint a fehérorosz Meskov Breszt otthonában lejátszott múlt heti mérkőzést követően a küldöttség PCR-teszten vett részt, és az eredmények alapján újabb három játékos fertőződött meg koronavírussal.
A Bresztben járó keret, illetve a szakmai stáb minden tagja ismét karanténba vonult, ezért a csapat nem tud kiállni a Flensburg-Handewitt ellen csütörtökön.
A szegedieknek korábban a Paris Saint-Germain és a Vardar Szkopje elleni mérkőzésüket, illetve számos bajnoki találkozójukat is le kellett halasztaniuk a megbetegedések miatt. | Ismét karanténban a szegedi kézisek, újabb BL-meccset halasztanak | 0 | https://index.hu/sport/kezilabda/2020/10/27/ismet_karantenban_a_szegedi_kezisek_ujabb_bl-meccs_marad_el |
2024-01-11 13:10:00 | Márciustól a magyar milliárdos érdekeltsége veszi át a hotel üzemeltetését is. | true | null | 1 | HVG | null | Megvásárolja Abbázia egyik leghíresebb szállodáját, a Hotel Miramart Mészáros Lőrinc – írja Novi List című horvát lap. A cikk szerint a négycsillagos, öt épületből álló, 108 szobás komplexum márciusban kerül a magyar „mágnás” kezébe.
A Booking.comon azt írják a tízből 9,2 pontosra értékelt szállodáról – amelyben jelenleg nem lehet szobát bérelni –, hogy a Škrbići strandtól 150 méterre található, és étteremmel, ingyenes magánparkolóval, szezonális szabadtéri úszómedencével, valamint fitneszközponttal várja a vendégeket.
Arról, hogy az eddigi üzemeltetője a téli szezon végén lecserélődik, a hotel vezetői a minap adtak hírt annak weboldalán. Sok jelenlegi alkalmazott továbbra is a szállodában dolgozik majd, az igazgató azonban távozik, új vezető érkezik a helyére.
A szálloda az osztrák Holleis családtól kerül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. A lap úgy ismerteti a magyar milliárdost, mint a Riva's Hotels & Resorts építtetőjét.
A Mészáros Csoport tavaly januárban állapodott meg a Marriott Internationallel a Rivas szállók üzemeltetésétől. Az a hotel a tervek szerint legkésőbb 2025 tavaszán nyit majd meg. Mészáros a szerződés aláírásakor azt mondta: „Az egyértelmű, hogy a turizmus, szállodaipar tekintetében csak a luxus irányába szeretnénk elmozdulni.”
A Mészáros Csoportnak Magyarország és Horvátország mellett Ausztriában és Montenegróban is vannak szállodai érdekeltségei. | Vállalkozás: Horvátországban vett újabb szállodát Mészáros Lőrinc | null | https://hvg.hu/kkv/20240111_negycsillagos_szalloda_meszaros_lorinc_abbazia_hotel_miramar |
2023-10-01 10:24:00 | A sámándob eredetileg a 2015-ös milánói világkiállításon adott helyet a magyar küldöttségnek. | true | null | 1 | Telex | null | A magyar állam még 2015-ben 2,6 milliárd forintot adott a milánói világkiállítás magyar pavilonjának hazaköltöztetésére és újbóli felállítására. A pénz nem volt elég, mert a sámándob egy része szétrohadt, így folyton növelni kellett a költségeken. Most újabb 270 milliót öntöttek a projektbe – vette észre Hadházy Ákos országgyűlési képviselő.
Az eredeti összeget korábban már 3,7 milliárdra emelték, idén pedig úgy nézett ki, hogy véget ér a sámándob története: augusztus 20. előtt már fénypróbát tartottak a hányatott sorsú sámándobban. Azonban most a projektet újabb 270 millióval egészítették ki, így
„a teljes szerződéses érték a módosítást követően áfa nélkül: 4 027 563 104.00 HUF”, azaz több mint négymilliárd forint | Újabb 270 milliót költ az állam a sámándobra, így már négymilliárd ment el rá | null | https://telex.hu/belfold/2023/10/01/samandob-negymilliard-270-millio-koltsegek |
2017-10-30 10:53:00 | A vizes világbajnokság lebonyolításáért felelős Bp2017 Kft.-nek ki kell adnia a Hosszú Katinkával és cégével kötött szerződések részleteit - írja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentésében, amit a 24.hu beadványa nyomán készítettek. | true | null | 1 | Népszava | null | Hosszú Katinka;Duna Aréna;
2017-10-30 11:53:00
Nem titkolhatják, mennyiért adták ki Hosszúéknak a Duna Arénát
A vizes világbajnokság lebonyolításáért felelős Bp2017 Kft.-nek ki kell adnia a Hosszú Katinkával és cégével kötött szerződések részleteit - írja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentésében, amit a 24.hu beadványa nyomán készítettek.
A Bp2017 Kft.-nél kellene lennie annak a szerződésnek, aminek alapján Hosszú Katinka és vállalkozása, az Iron Corporation használja a nyári vizes világbajnokságra elképesztő költségtúllépéssel felhúzott Duna Arénát - ez derül ki a a Nemzeti Sportközpontok (NSK) közérdekű adatigénylésére adott válaszából. Csakhogy a Bp2017 Kft. korábban azt állította, hogy nincs ilyen szerződése Hosszúékkal a Duna Aréna használatáról.
A portál emlékeztet, hogy korábban sem Hosszúék, sem a vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. nem adott érdemi választ arra, hogy mennyiért adták ki az Iron Lady klubjának a Duna Arénát. A cég csupán annyit közölt, hogy egyetlen, 25 millió forint értékű szerződést kötött a háromszoros olimpiai bajnok cégével, az Iron Corporation Kft.-vel, az pedig a sportesemény népszerűsítésére vonatkozott.
Miután a Bp2017 nem válaszolt a megkeresésekre, a lap a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A szervezet a beadvány nyomán megállapította, hogy mivel a cég többszöri felszólításra sem közölte a kért adatokat, nem tartotta be az infotörvény előírásait, megsértette a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát. E jelentést már a bíróságon sem lehet megtámadni, az adatokat ki kell adni – írják a cikkben. | Nem titkolhatják, mennyiért adták ki Hosszúéknak a Duna Arénát | null | https://nepszava.hu/1144332_nem-titkolhatjak-mennyiert-adtak-ki-hosszueknak-a-duna-arenat |
null | Magyar György ügyvédet azzal kerestük meg, milyen lehetőségei vannak, ha egyáltalán, Iványi Gábornak feljelenteni Pintér Sándort és Sára Botondot. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | A Telex helyszíni tudósításban számolt be a MET - mintegy 400, többségükben hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű gyermeknek otthont adó - budapesti és szegedi iskoláinak a törlése elleni keddi demonstrációról. A tüntetésen felszólalt Iványi Gábor lelkész is, aki a többi között bejelentette: fontolóra veszi, hogy feljelentést tegyen Sára Botond főispán és Pintér Sándor belügyminiszter ellen, még akkor is, ha ez nem vezet semmilyen eredményre.
De vajon milyen mozgástere van erre? Milyen jogalapja lehet Iványinak a feljelentésre, ha lehet egyáltalán? Magyar Györgyöt kérdeztük.
Az ügyvéd fontosnak tartotta, hogy a válaszadás előtt tisztázzon egy fontos dolgot. Mégpedig azt, hogy a "feljelentés" kifejezés mást jelent a közéletben, a közvélemény számára, mint a jogász számára. Ha azt halljuk "feljelentés", akkor a jogászok büntetőügyre asszociálnak. Ugyanakkor, ha Iványi Gábor a közvéleménynek üzeni ezt, akkor az nem biztos, hogy büntetőjogi értelemben gondolja - magyarázta. Szerinte erre utal az is, hogy - mint tudjuk - Iványi Gáboréknak vannak közigazgatási peres ügyei, Budapesten és Szegeden a bezárt iskoláikkal szemben hozott határozatokat - "amúgy kötelező és egyébként is helyes módon" - támadják a bíróságon, mindkettő vonatkozásában előzetes jogvédelmet is kérve. Magyar fontos elemként felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság a tartalom vizsgálata előtt így azt nézi, fenntartják-e az állapotot, miközben azt nem vizsgálja, hogy ezt törvényesen teszik vagy sem. Csak azt, nézik, hogy fennállnak-e az indokok a jogvédelemre - ráadásul ezt soron kívül, 15 napon belül el is kell bírálni.
"Miután mindkét iskola esetében - úgy tudni - Iványi elindította ezt a közigazgatási folyamatot - ezért mondhatja, hogy feljelentést tett, de ez alatt a fentieket kell érteni" - szögezte le az ügyvéd. Ez azért fontos, mert azonnali jogvédelmet biztosít a joghátrányt szenvedőknek.
Magyar a feljelentést másként nehezen tudja elképzelni - derült ki a szavaiból. Mint ugyanis rámutatott: ha a két nevesített személy - Pintér Sándor és Sára Botond - olyan magatartás tanúsított volna Iványival szemben - például megrágalmazta volna őt vagy a becsületében megsértette volna -, akkor magánvádas büntetőeljárást is indíthatna, s ezt is nevezhetné feljelentésnek.
S van még egy eset, amikor használhatná a "feljelentés" kifejezést vagy annak szinonimáját: a személyiségi jogainak a sérelme miatt. De ha az általuk képviselt hivatalok hoznak olyan határozatokat, amelyeket Iványi sérelmesnek tart, akkor a két vezető helyett a hivatalt kellene perelnie, hiszen ők csak élnek, és nem feltétlenül visszaélnek a hivatalukkal. Ez viszont polgári per tárgya lehet, személyiségi jogvédelem iránt - mutatott rá.
S hogy miért használhatta a lelkész ezt a kifejezést? Az ügyvéd emlékeztet rá, hogy Iványi Gábor ügyei köztudottan megjárták már Strasbourgot, jelenleg is van folyamatban ügye ott, emellett az Alkotmánybíróságnál is, meg persze többféle közigazgatási eljárás is folyik. Ezek közül az iskolabezárások miatti eljárás nóvum csupán - jegyezte meg.
Mit tehetnek az érintett szülők, indíthatnak-e bármilyen eljárást a fentiek közül, esetleg valamilyen másikat a gyerekeik védelmében? - kérdeztük. Magyar György szerint a szülők úgynevezett hatalmi csapdába, egyfajta jogi vákuumba kerülnek. A tankötelezettség szabályai ugyanis kimondják, hogy a gyerekeiket iskolába kell járatniuk, ellenkező esetben megbüntetik a szülőket. De az nem róható fel a szülőnek, ha amiatt áll elő ez a helyzet, hogy egy-két nappal a tanévkezdés előtt kidobták a gyereket abból az iskolából, ahova járt. S miután az nem valós és nem is életszerű megoldás, hogy 200 kilométerrel odébb lévő iskolát ajánlanak fel a gyerek számára, de még az sem, hogy másfél órára lévőt, ezért a szülő nem tehető felelőssé a gyermek iskolába nem járása miatt. "Ez az egész egy túlkapás, egy személyes bosszúállás része" - állapította meg Magyar György, aki szerint igaza van Iványi Gábornak abban, hogy ehhez a Belügyminisztérium és a kormányhivatal asszisztál. De ez a visszaélés szerinti joggyakorlás nem büntethető, ha elfogultság van a hátterében, amint azt a bíróság a felülvizsgálatkor megállapíthatja - mutatott rá.
Végezetül Magyar György maga is feltett két - igaz költői - kérdést. "Hogyan lehetséges az, hogy Iványi Gábor ma a közellenség, akivel szemben a közigazgatásnak és a nyomozóhatóságoknak teljes szigorral kell fellépniük? Holott egy olyan személyről van szó, aki átvesz állami funkciót, nem kap ezért fejpénzt és még őt büntetik meg, csak azért, mert haragszik rá a miniszterelnök?" | Egyelőre jogvédelmet kérhetnek Iványi Gáborék és az ellehetetlenített diákok szülei | null | https://pecsistop.hu/kozelet/egyelore-jogvedelmet-kerhetnek-ivanyi-gaborek-es-az-ellehetetlenitett-diakok-szulei/529417 |
2001-02-06 15:51:00 | Mint arról már korábban hírt adtunk, a Népszava által a múlt héten közölt cikksorozat szerint megpróbálták megvesztegetni Torgyán Attilát, a kisgazda pártelnök-miniszter fiát. A Fővárosi Ügyészség, miután meghallgatta a megvesztegetési kísérlet előkészületeit rögzítő kazettát, és kihallgatták a felvételt készítő és az ügyben feljelentést tévő Deésy Gézát, elrendelte a feljelentés kiegészítését. Az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese elmondta: az kazetta-üggyel kapcsolatosan - a feljelentettet leszámítva - bárkitől kérhetnek információt vagy dokumentumot. | true | null | 1 | Origo | null | A rendőrség feljelentéskiegészítés során - a feljelentett kivételével - bárkitől kérhet okiratokat és adatokat, valamint felvilágosítást, meghallgathatja a feljelentőt, illetőleg a sértettet, megtekintheti helyszínt, illetve szaktanácsadót is alkalmazhat - közölte kedden az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese.
Rózsa András ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy meghallgathatja-e a rendőrség a kazetta-ügy többi érintettjét az követően, hogy az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán hétfőn meghallgatták Deésy Gézát, a Népszava című napilap kazetta-ügyének koronatanúját.
A Fővárosi Főügyészség pénteken rendelte el a feljelentés kiegészítését az úgynevezett Népszava-kazetta-ügyben, és ennek teljesítésével a rendőrséget bízta meg.
A Fővárosi Főügyészség részletes utasítást adott a teendő intézkedésekre annak érdekében, hogy megalapozottan lehessen állást foglalni a nyomozás elrendeléséről.
Az eljárás további alakulására az ügyészség kiemelt figyelmet fordít.
Sódor István fővárosi főügyész pénteken elmondta: a Fővárosi Főügyészségnek azt kellett megállapítania, hogy a Népszava által elküldött kazetta, a koronatanú nyilatkozata, illetve feljelentése nyomán nyomozást indítanak az ügyben, megtagadják azt, vagy közbenső intézkedésként feljelentéskiegészítést rendelnek el.
Az említett kazettát a Népszava juttatta el hétfőn a Legfőbb Ügyészséghez azzal a gyanúval, hogy a felvétel alapján esetleg korrupcióban való érintettséggel lenne gyanúsítható Torgyán Attila, a földművelésügyi miniszter fia.
Torgyán Attila a múlt héten határozottan visszautasította, és alaptalannak nevezte a Népszava vele kapcsolatos állításait.
Torgyán József földművelésügyi miniszter pedig jogi lépések megtételét helyezte kilátásba.
A Legfőbb Ügyészség megvizsgálta a Népszavától kapott kazettát, valamint a csatolt feljelentést, majd továbbította a Fővárosi Főügyészségnek.
(2001.01.31.)
(2001.02.06.) | A rendőrség a feljelentettet leszámítva bárkitől kérhet információt a kazetta-üggyel kapcsolatosan<b | null | https://www.origo.hu/itthon/2001/2/20010206arendorseg |
2023. 08. 25. 00:00:00 | Mindörökké kádárizmus - Csepregi, Zalatnay és Korda útja a Fideszig | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Mindörökké kádárizmus - Csepregi, Zalatnay és Korda útja a Fideszig
A Neoton énekesnőjénnek, Csepregi Évának augusztus 20. előestéjén adományozott állami kitüntetéssel egy kör bezárult: ma már a kádárizmus tiltott és támogatott könnyűzenészei is az Orbán-rendszer kebelén vannak. A Fidesznek kampányol Zalatnay Sarolta és Nagy Feró is, az egykor a villájába szoci politikusokat beengedő Korda György Orbán Viktornak hálálkodik. Rendszerek természetrajza - diszkós és táncdalos sztorikon keresztül.
Rendszerzáró házibuli - így nevezték az 1990. március 21-én tartott minifesztivált, melyet a pártként nem sokkal korábban bejegyzett Fiatal Demokraták Szövetsége hozott össze. A hangulatért nem akárkik feleltek: Nagy Feró a Beatricéből, Pataky Attila az Eddából, D. Nagy Lajos a Bikiniből és mások. A frontemberek fiatal politikusjelöltekkel, Orbán Viktorral, Fodor Gáborral és Szájer Józseffel együtt énekelték az Azok a boldog szép napok című slágert. "Búcsút vettünk a kommunizmustól! Ég veled! Viszlát!" - kiáltotta a mikrofonba Fodor Gábor, és a közönség sikongatott a csodálattól. Az egész buli, a zene, a megjelenés, a sok hosszú haj - melyet a rendszer korábban üldözött, majd Kádár János állítólag azt találta ki, hogy maradhat, ha mossák - mindenestül a kimúló pártállam tagadása volt.
Mely pártállam zeneileg egyet jelentett Erdős Péter "popcézárral", a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nagy hatalmú márkamenedzserével, aki misztikus véletlen folytán napra pontosan egy hónappal az említett házibuli előtt halt meg. A színpadon zenélők közül többen ütköztek Erdőssel, nem is egyszer, nem is kicsit: betiltott zenekar, elkaszált lemeztervek, cenzúrázott szövegek. (Vikidál Gyula is jelen volt, ő ebben mondjuk sajátos eset.) Ha ott és akkor valaki elmondja Nagy Feróéknak, hogy 33 év múlva egy politikai táborban lesznek majd Erdős Péter élettársával és antitézisük, a táncdalos világ emblematikus figuráival, döbbenetükben valószínűleg a betiltott Beatrice-dal, a Nem kell soraival válaszoltak volna: "Egy pofon nekik, hát még egyet nekik!"
A rendszer kapuőrei
A kádárizmus kiemelt ügye volt az úgynevezett "ifjúsági probléma", mely a lázongásra hajlamos, nyugati mintákra fogékony fiatalság kezelését, illetve kézben tartását jelentette. A téma folyamatosan a pártvezetés napirendjén volt, két okból. A főként egyetemisták által kirobbantott 1956-os forradalom leverése komoly legitimációs deficitet jelentett, amit valamilyen módon helyre kellett hozni, vagy legalább el kellett felejtetni. Ennél is fontosabb adottság volt, hogy a hetvenes évek elején - a Ratkó-korszak népesedési bummja miatt - az ország lakosságának nagyjából fele harminc év alatti volt. A pártállami struktúra politikai elitje tisztában volt ennek a tömegnek a súlyával és érdeklődésével, ezért a lassú életszínvonal-emelés mellett a zenén, azon beül is az elfogadott vagy a támogatott kategóriába sorolt könnyűzenészeken keresztül próbált hatni rá.
A rendszer kapuőrei a könnyűzenei intézmények voltak: a kultúrában sem volt szabadpiac, lemezt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalaton keresztül lehetett kiadni (ez csak az 1986 szeptemberében elfogadott új sajtótörvénnyel oldódott fel), a fellépéseket az Országos Rendező Iroda (ORI) engedélyezte, külföldi turnélehetőségekhez csakis a Nemzetközi Koncert Igazgatóságon (NKI vagy Interkoncert) keresztül lehetett hozzájutni. Az intézmények vezetői kipróbált elvtársak voltak - az ORI-t például 1977-ig Keszler Pál vezette, aki korábban az ÁVH alhadnagyaként vétette észre magát -, akik ügyeltek ara, hogy lojális, ideológiailag kikezdhetetlen produkciók kerüljenek a fiatalok elé.
Erdős Péter
Erdős Péter saját bevallása szerint sem értett a zenéhez, és állítólag többször viccelődött azzal, hogy a Himnuszt is csak arról ismeri fel, hogy mások felállnak körülötte. Erdős a Rákosi-rendszerben újságíróként dolgozott és oktatott a Színművészeti Főiskolán, 1950-ben kémkedés vádjával elítélték és három évre lecsukták, 1956-ban - saját bevallása szerint - a forradalmat segítette, amiért ismét elítélték, de ez nem akadályozta meg, hogy előbb a Szerzői Jogvédő Hivatalnál, majd az MHV-nál töltsön be vezető pozíciót. "Ő lett a könnyűzenében a szűrő, akin mindenképpen át kellett kerülni, ha valaki lemezhez akart jutni" - írja róla a Csatári Bence történész, a téma egyik legjobb szakértője.
A kádári diktatúra lázadáskezelését sokszor jellemzik híres koncertmegszakításokkal vagy a Cpg (Come on Punk group) tagjainak lecsukásával. "A szöges bakancs nem nézi, hogy hova lép" - szólt az Erdős Péternek tulajdonított mondás. Valójában ezeknél sokkal jellemzőbb volt
az állandó egyezkedésre kényszerítés, a bomlasztás és a kegygazdálkodás, aminek a végén érdemi engedményekhez lehetett jutni.
Az idén 50 éves P. Mobil Transsylvania című számát Metálmániára kellett átírni a revizionista áthallások, a Piros, metál, zöld helyett pedig jött a Nem érhet baj. A "Mert a Jóisten vigyáz rám" sor helyett azt kellett énekelni, hogy "Mert az SZTK vigyáz rám". Az Eddát több megyéből is kitiltották a Vadkutya című daluk miatt, és ez a szám volt az oka annak is, hogy az MHV nem engedélyezte a harmadik lemezük felvételét. De még a teljesen ártalmatlannak tűnő Illés-dal, Az utcán sem ment át a szűrőn: mint a szövegíró Bródy János később többször elmesélte, az utolsó, pozitív kicsengésű versszakot (melyben a lírai én rájön, hova is akar menni) utólag íratták hozzá, mert hát a szocialista erkölcsökbe nem fért bele, hogy egy fiatal csak úgy, "néha furcsa hangulatban" az utcát járja egymagában.
P. Mobil akcióban (fotó: Fortepan / Gábor Viktor)
A P. Mobil egy évtizedig nem jutott lemezlehetőséghez, akárcsak a hard rock legenda, a Taurus vagy a Beatrice. A Müller Péter-féle Sziámi azért nem adhatott ki korongot, az Ismeretlen katona című dalukat rendszerellenes izgatásra alkalmasnak találták. A Fonográf együttes Jelenkor című lemezén nem csak az Olvadás című dallal volt probléma, hanem a borítótervvel is, egyiket sem engedélyezték. Ez 1984-ben volt, tehát elvileg már a végnapok közelében. A hasonló példákat napestig lehetne sorolni.
Természetesen a Belügyminisztérium állambiztonsági főcsoportfőnökségének ügynökei is minden fontos zenekar és fellépés mellett ott voltak. A kiemelten megfigyelendők közé tartozott (időrendben) Baksa-Soós János a Kexből, Radics Béla gitáros és zenekarai, az Illés tagjai és Nagy Feró.
Csatári Bence történész több tanulmányában is megállapítja, hogy a "legvidámabb barakk" metafora Magyarországra mondogatása nem több önbecsapásnál. A keleti blokk országai közül egyedül itt és Albániában nem szervezetek nemzetközi táncdalfesztivált 1956 és 1986 között, a Rolling Stones már simán fellépett 1967-ben Varsóban, 1976-ban Zágrábban, idehaza viszont csak a rendszerváltás után - és még sorolhatnánk.
Jöhetett persze a Queen (1986) és más nyugatiak is, mint a Spencer Davis Group és a Nashville Teens, ami már a diktatúra enyhülésének jele volt. Kontrollált körülmények között hagyták kibontakozni a beatzenét, és maga a most 40 éves István, a király rockopera hivatalos állami szervek általi engedélyezése is egyfajta kompromisszumnak nevezhető. Az Omega, az LGT és Koncz Zsuzsa sorozatban adhatta ki a lemezeit, de volt a könnyűzenének egy náluk sokkal jobban támogatott és preferált szeglete.
A Neoton-sztori
"A mi lemezünket édesanyádnak is megveheted, a mi koncertünkre édesapádat is elhozhatod. Végeredményben mindenkinek szeretnénk énekelni" - mondta Csepregi Éva, a Neoton énekese az Ez a divat magazinnak 1981-ben. Ennél jobban senki sem jellemezhette volna a korabeli diszkó élcsapatát. Csepregi a legnagyobb biztonságban nyilatkozhatott ilyeneket, hiszen a kádári könnyűzenei intézmények teljes mellszélességgel mögöttük álltak, és segítettek nekik eljutni minden korosztályhoz.
A Neoton első formációjával az 1986-os Ki mit tud?-on találkozott az ország, és ’71-ben már nagylemezük jelenhetett meg, de az igazi siker ezután következett. 1972-ben csatlakozott hozzájuk a Kócbabák női vokáltrió, benne Csepregi Évával. Ebben a felállásban hívták meg egy fellépésükre Erdős Péter MHV-menedzsert főnökével, Bors Jenő igazgatóval együtt. (Vezetői tandemükre született a korban a közepesen frappáns mondás: "Kicsi a Bors, de Erdős.")
Az Ország-Világ c. magazin 1976-os számából (forrás: ADT)
Innentől nem volt megállás, a Neoton más zenekarokhoz képest jóval több lehetőséget kapott a Hanglemezgyártó Vállalaton keresztül. "A Neoton Sandokan című slágerére sem üvöltöztek rendszerellenes jelszavakat, és nem rugdalták szét a kukákat" magyarázata egyszer "a titkot" Danyi Attila, a velük ellentétben album nélkül maradt Scampolo rockegyüttes tagja. És tényleg, a mából visszahallgatva az összes nagy sláger - Holnap hajnalig, Don Quijote, Pago Pago, Monte Carlo stb. - maximálisan lakossági, mentes bármiféle feszültségkeltő gesztustól.
A Neoton nemcsak lehetőségekhez jutott, de a konkurenciáját is "leszalámizták". Csatári Bence történész írja, hogy az ugyancsak diszkózenét játszó Kati és a Kerek Perecet az MHV lényegében leszedte a tábláról, mégpedig úgy, hogy a zenekar két tagját, Végvári Ádámot és Bardóczi Gyulát áthívta a Neotonba, nyilván jobb kondíciókat ajánlva. Egyazon zenei stílusból elegendő egyetlen banda erre a kis szűk magyar piacra - diktálta az egypárti logika.
"Lehet, hogy van a Neotonnál tehetségesebb zenekar, de szorgalmasabb biztosan nincs" - mondogatta pártfogoltjáról Erdős, és a megfogalmazás már-már frivol, ha tudjuk, hogy a popcézár és Csepregi Éva élettársak voltak. Nem is titkoltan: "A Neoton énekesnőjével a drezdai fesztiválon érzelmi kapcsolatba kerültem, ezért azonnal beadtam a lemondásomat. Visszautasították, de a Neoton anyagi ügyeiben azóta nem én döntök" - nyilatkozta Erdős a Magyar Ifjúság című lapnak 1981 októberében.
Minthogy egy monopolhelyzetben levő vállalat szinte korlátlan informális befolyással rendelkező menedzsere volt, a döntéssel kapcsolatos megjegyzését nyilván nem lehet komolyan venni.
A Neoton kivételezett helyzetét az egymást követő lemezek és külföldi turnék jelzik, és az állapot egészen a rendszerváltozásig tartott. Karrierjüket 1983 után a Pro Menedzseriroda egyengette, melyet Erdős Péter igazgató hatalma és kapcsolati tőkéje működtetett, és bár a Neoton mellett vagy 10 másik formációval foglalkoztak, Csepregiék mindig külön figyelmet kaptak. Még egy adalék: a ’80-as évek végén a neotonosoknak fizették ki a legtöbb szerzői és előadói jogdíjat. Wolf Péter zeneszerző, Csepregi Éva (Neoton), Végvári Ádám (Neoton), Jakab György (Neoton), Pásztor László (Neoton) - így nézett ki az első öt hely 1985-ben.
A táncdal ereje
Kádáréknak a rockkal sok gondjuk volt, a beatet megtűrték, a Neoton-féle diszkót pedig lényegében ugyanazért támogatták, mint a valamivel idősebbeknek szóló táncdalt: mert szórakoztatásnak pont jó volt, és mert nem volt felforgató sem szövegeiben, sem dallamaiban. Elég felidézni Aradszky László, Koós János, Korda György vagy Soltész Rezső legnagyobb slágereit.
Korda György (forrás: Fortepan / Szalay Zoltán)
A táncdalfesztivál a korszak egyik legfontosabb zenei eseménye volt, és igazi "öszvérvállalkozás", amit támogatott a Kommunista Ifjúsági Szövetség, rendezője a pártállam által kontrollált Magyar Rádió és Televízió volt, a zsűriben pedig egy szovjet elvtárs mindig kötelezően helyet foglalt.
Mint minden területen, a könnyűzenei intézmények a táncdalnál is kivételeztek: a sokak által nagyobb zenei tehetségnek tartott Záray Márta-Vámosi János szerzőpáros hiába kérlelte Aczél György kultúrpolitikust, 1966 és ’77 között nem jutott nagylemezhez, míg a "lakosságibb" Korda György 1977-ig hatot jelentethetett meg, Szécsi Pál ugyanebben az időszakban hármat. Cserházi Zsuzsát méltán címkézik úgy, mint a magyar könnyűzene történetének egyik legjobb női énekese, de 1978-ig nem adhatott ki nagylemezt. Addigra Zalatnay Sarolta már hét albummal volt a "piacon".
A nemzetközi fellépéseket bonyolító Interkoncert a műfajban leginkább Korda Györgyöt utaztatta, aki helyet kapott az ORI vizsgáztatói között is. Utóbbiról azt kell tudni, hogy minden zenei formációnak meg kellett jelenni az Országos Rendező Iroda zsűrije előtt, és bemutatni a teljesítményét, vagyis lényegében engedélyeztetni a nyilvános zenélést. A nyolcvanas évek elején Korda György is bekerült az ORI-zsűribe, legtöbbször a bizottság elnökeként. "Nyilván ez egyfajta gesztus volt az addigi pályafutásomnak, de nem érzem megalkuvásnak, hiszen én személy szerint nem akadályoztam meg senkit az érvényesülésben" - magyarázta szerepét később.
Politikai hasznok
Korda György később sem tartotta magát nagyon távol az "elvtársaktól": az MSZP és az SZDSZ politikusai, illetve baloldali és liberális értelmiségiek 1998 és 2002 között többször az ő kacsalábon forgó II. kerületi villájában gyűltek össze, hogy egyeztessenek az első Orbán-kormány megbuktatásának forgatókönyvéről. Saját bevallása szerint azért szakított a szocialistákkal, mert miután fellépett a majálisukon, a Népszabadság így írt róla: "A sör, a virsli és Korda György a régi".
A Fidesz 2010 óta hízeleg Kordának. Orbán Viktor többször küldött személyre szóló születésnapi köszöntést neki, "kártyázásban, éneklésben egyaránt bővelkedő éveket" kívánva. A miniszterelnök ráadásul nem egyszerűen postára adta, hanem személyesen Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottat küldte el hozzá az üzenettel. Korda azóta fideszes politikusokkal szüretel, Lázár Jánossal ünnepel. A Mandinernek adott címlapinterjúban pedig elmondja, hogy ugyan a politika nem érdekli, de a 80. születésnapjára küldött Orbán Viktor-levélre "különösen büszke".
Valahogy így alakult a dolog Zalatnay Sarolta és a kormánypárt kapcsolata is. Az énekesnő sokáig azt vallotta, gyűlöli a politikát, majd 2021-ben nyilvánosan aláírta a Fidesz Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petícióját, majd nem sokkal később a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből 10 millió forintot hagytak neki jóvá "az életmű koncertkörút megvalósítására". A 2022-es választás után kifejtette, örül, hogy "a boldogság nyert", és annak idején úgy tekintettek a fideszesekre, mint "a kor Petőfijeire".
Zalatnay Sarolta és Dömötör Csaba (forrás: Facebook)
A neotonos Csepregi Éva tavaly a Mandinernek adott interjúban vallott arról, lenyűgözi Szijjártó Péter külügyminiszter "munkabírása és a kitartása". "Jó érzéssel tölt el, hogy jelenleg olyanok kezében van az ország irányítása, akik például az orosz-ukrán háború láttán békét akarnak" - tette hozzá. Eredmény: idén augusztus 20. előestéjén Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta az államszocialista rendszerben szuperkivételezett Neoton énekesnőjének.
Amiben nem lenne semmi meglepő, ha a Fidesz eredetileg nem a kádári mechanizmusok elleni lázadásban fogant volna, és nem utasította volna el csípőből a Korda-, Zalatnay- és Csepregi-féle esztétikát.
Orbán Viktor a "rendszerzáró házibulin" nem a Holnap hajnaligra vagy a Nem vagyok én apácára énekelt, hanem a Beatrice emlékezetes dalára, márpedig utóbbi zenekart az Erdős-korszak ott gáncsolta, ahol tudta. A kilencvenes években a rockerek még két kézzel tiltakoztak, hogy egyesek nosztalgiát akarnak ébreszteni az elviselhetetlen Kádár-rendszer iránt, illetve elhitetni, hogy a nyolcvanas években a Gedeon bácsi volt a legnagyobb sláger.
Ma már a Fidesznek kampányol Zalatany Sarolta, Csepregi Éva és Nagy Feró is. Tényleg megvalósul, amit a miniszterelnök korábban Kötcsén mondott: "szélesen megyünk".
Nyitókép: Csepregi Éva és Szijjártó Péter (fotó: MTI)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt | Mindörökké kádárizmus - Csepregi, Zalatnay és Korda útja a Fideszig - Válasz Online | 0 | https://www.valaszonline.hu/2023/08/25/mindorokke-kadarizmus-csepregi-zalatnay-es-korda-utja-a-fideszig |
2019-11-26 16:32:09 | A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A […] | true | null | 1 | pestisracok.hu | null | Hárommilliárdos korrupció a Gyurcsány-korszakban: mindent tagad az Alstom-ügy kulcsfigurája
A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. Azt végül nem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját.
A Gyurcsány-kormány idején zajló Alstom-botrány vádirata szerint
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
Hárommilliárdos kenőpénz
A cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására 8.463.643 eurót (mai árfolyamon csaknem hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek – áll a vádiratban. A vádiratból egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így politikai-közéleti szereplők elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a Terner Géza, akivel szemben júliusban folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek, illetve indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel. Az ügyészség szerint Terner volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre. Az ő ügyében november 26-án tartott előkészítő ülést a bíróság. Terner a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint mindent tagadott, a bűncselekmény elkövetését nem ismerte el.
Terner Géza neve korábban felmerült a 2000-es években az MSZP-SZDSZ-kormánnyal összenőtt korrupciós botrány, a Strabag-ügy kapcsán is. Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban, hogy a Strabag a Terner fémjelezte Eurocontact nevű lobbicég közbeiktatásával, túlfizetésével teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követően, a 2003-2007 közötti időszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. Ebben az időszakban az Eurocontactnak is jól ment: a törpe lobbicég nemzetközi tanácsadó nagyvállalatokat megszégyenítve 2004-2005-ben 4,85 milliárd, 2006-ban több, mint 5,3 milliárd, 2007-ben pedig 3,3 milliárd forint bevételre tett szert. Arról évekkel ezelőtt a Heti Válasz írt, hogy a korrupciós botrányhoz és a lobbicéghez köthető titkos feljegyzésekben Puch László volt szocialista pártpénztárnok és Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök neve többször is szerepelt.
Visszatérve az Alstom-ügyhöz, a vádlottak között szerepel Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly (másodrendű vádlott), W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója (harmadrendű vádlott), Shahbaz Z. amerikai állampolgár (elsőrendű vádlott), valamint az osztrák Kyrill L. (negyedrendű vádlott) is. Ügyükben már október 15-én megtartotta az előkészítő ülést a bíróság, amely, miután egyik vádlott sem ismerte el a terhére rótt cselekményt, az ügyet tárgyalásra utalta.
Az Alstom-botrányról bővebben itt olvashatnak. | Hárommilliárdos korrupció a Gyurcsány-korszakban: mindent tagad az Alstom-ügy kulcsfigurája | null | https://pestisracok.hu/harommilliardos-korrupcio-a-gyurcsany-korszakban-mindent-tagad-az-alstom-ugy-kulcsfiguraja/ |
2009-02-11 00:00:00 | Hunvald Györgyöt, Erzsébetváros MSZP-s polgármesterét tegnap őrizetbe vette a Központi Nyomozó Főügyészség. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A VII. kerületi ingatlanpanama ügyében indított nyomozás alapján a politikus bűnszervezet tagjaként vett részt a gyanú szerint SZDSZ-es képviselők által elkövetett csalásokban és más bűncselekményekben. A hatóságok ma dönthetnek előzetes letartóztatásáról, a Fidesz pedig a VII. kerületi képviselő-testület önfeloszlatását kezdeményezi. | Lakat alatt az MSZP-s polgármester | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/lakat-alatt-az-mszp-s-polgarmester |
2011-03-25 00:00:00 | A román-magyar rivalizálás szokatlan fronton bukkant fel: ezúttal a pornószakmában, annak is egyik legkeményebb válfajában, a csoportos szexben. | false | [
"pornó"
] | 0 | null | 0 | A román-magyar rivalizálás szokatlan fronton bukkant fel: ezúttal a pornószakmában, annak is egyik legkeményebb válfajában, a csoportos szexben.
A hatalmas ajkakkal bíró Geronazzo Mária kilenc férfival forgatott pornójelenete Romániában sem hagyta hidegen a szakmát. Nagy Zoltán producer most arra készül, hogy felülmúlja az ötvenes éveit taposó hölgy teljesítményét – olvasható a manna.ro.oldalán.
A producer jelenleg is keresi filmjéhez a szereplőket, a tervek szerint március végén meg is kezdődne a forgatás. “Ha a kilenc férfis jelenet rekordnak számít Magyarországon, valakinek Romániában felül kell múlni ezt legkevesebb tíz vagy tizenegy férfival. Itt az alkalom, hogy bebizonyítsuk, jobban vagyunk, mint a magyarok, ehhez pedig bátor és nonkonformista hölgyet keresek, aki akár még tíz férfit is bevállal" – szól a felhívás a producer blogján. | Megdöntenék Geronazzo Mária pornórekordját | 0 | https://24.hu/szorakozas/2011/03/25/megdontenek-geronazzo-maria-pornorekordjat |
null | Elkezdte Várpalotán a STRABAG Általános Építő Kft. az Árpád utca felújításának első ütemét. | true | [
""
] | 0 | Magyar Építők | null | Augusztus végén lezárult a projekt kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázat. A legjobb ítélt ajánlatot adó STRABAG Általános Építő Kft., szeptember elején átvette a munkaterületet és a felújítás első ütemében a Jókai-Csernyei-Honvéd utcák által határolt szakaszon, elkezdték a projekt megvalósítását.
Új nyomvonalon halad majd az út
Az önkormányzat belterületi útjainak felújítását uniós pályázati forrásokból valósítja meg. A Csernyei és a Honvéd utca közötti szakaszon új nyomvonalon építik meg az utat. A régi szakaszt a jövőben a parkolók kiszolgálóútjaként hasznosítják majd.
Biztonságosabbá teszik a gyalogosok közlekedését is
Ezen az új szakaszon a kivitelező cég nemcsak utat, hanem közvilágítási hálózatot is épít - derült ki az ajánlati felhívásból. Az Árpád út Jókai és Rákóczi utcák által határolt szakaszán, felmarják a kopóréteget és új aszfaltburkolatot alakítanak ki.
A környéken lévő parkolók és a járdák térkőburkolatot kapnak. A gyalogosforgalmat új átkelők kiépítésével teszik biztonságosabbá. A felújítással érintett szakaszon felújítják az ivóvíz vezetékeket is.
Több mint 7000 négyzetméteren zajlanak majd a munkálatok
A projekt keretében 5100 négyzetméternyi területen újítják fel, illetve az új nyomvonalon megépítik az aszfaltburkolatú utakat. A parkolók és járdák közel 2300 négyzetméteren kapnak térkő burkolatot. Ezenkívül nyolc új lámpatestet telepítenek a szükséges berendezésekkel együtt.
Szakaszosan zárják le az utat a felújítás idejére
Az Árpád utca egyik oldalán lakótelep található, a projekt megvalósulásával az itt élők parkolási problémái is enyhülhetnek és gördülékenyebben juthatnak el a közelben lévő oktatási intézményekhez, valamint a Thury György tér felé. A környék adottságai miatt az építéssel érintett szakasz egyidejű lezárását nem tudják megoldani. A munkavégzés idején ideiglenes parkolókat alakítanak ki. | Új nyomvonalon épül újjá egy szakaszon a Bakony lábánál fekvő város forgalmas útja | null | https://magyarepitok.hu/utepites/2024/09/uj-nyomvonalon-epul-ujja-egy-szakaszon-a-bakony-labanal-fekvo-varos-forgalmas-utja |
null | Jogosan szankcionálta az Országgyűlés elnöke a házszabályt megsértő ellenzéki képviselőket az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint is – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája kedden az MTI-vel. | true | [
""
] | 0 | délmagyar | null | Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánította és elutasította azon ellenzéki képviselők beadványát, akikre a házelnök a házszabályt sértő magatartásuk miatt pénzbírságot rótt ki még 2017 áprilisában.
A közlemény felidézi:
az Országgyűlés 2017. április 10-i ülésnapján - egy másik képviselő felszólalása közben tanúsított magatartásuk miatt - Kövér László csökkentette a kérelmezők tiszteletdíját.
Tíz ellenzéki képviselő A/4-es méretű táblákat mutatott fel, amelyekkel egyrészt a köztársasági elnöknek szóló üzenetet fogalmaztak meg, másrészt a média figyelmét akarták felkelteni, valamint így kívántak tiltakozni a nemzeti felsőoktatási törvényt módosító javaslattal szemben.
Tukacs István, Teleki László, Szakács László, Szabó Sándor és Józsa István részére 50 ezer forint, valamint Bangóné Borbély Ildikó, Heringes Anita, Korózs Lajos, Gőgös Zoltán és Horváth Imre képviselő részére 100 ezer forint pénzbírságot szabott ki Kövér László. A képviselők a döntéssel szemben jogorvoslattal éltek, de a mentelmi bizottság a házelnöki döntések hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemnek nem adott helyt, az Országgyűlés pedig a 2017. május 30-án kelt határozatában hatályában fenntartotta a házelnöki döntést.
Az ellenzéki képviselők ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak azzal, hogy a rájuk kiszabott szankciók sértették az Egyezmény 10. cikkében biztosított, véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat, továbbá sérelmezték, hogy nem állt rendelkezésükre hatékony jogorvoslat.
A bíróság most meghozott jogerős döntésének indoklásában megjegyezte, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi törvény jogorvoslatot biztosított a házelnök döntésével szemben a mentelmi bizottság előtt, amelyet a kérelmezők igénybe vettek, a rendelkezésre álló eljárási garanciák pedig megfelelőek voltak, amint azt a bíróság az Ikotity és társai ügyben hozott ítéletében korábban már megállapította.
A kiszabott szankciók indokoltságáról a bíróság megjegyezte, hogy a vizuális eszközök használatát az Országgyűlésről szóló törvény 38/A. paragrafusa szabályozta, amely előírta, hogy parlamenti ülések során nem használhatók ilyen eszközök, kivéve, ha erre vonatkozóan a házbizottság engedélyt adott. A jelen ügyben a kérelmezők azonban nem nyújtottak be erre irányuló engedélyt.
A bíróság meglátása szerint az ügy körülményeiből és a kérelmezők beadványaiból látható, hogy a képviselők szándékosan döntöttek úgy, hogy engedély nélkül tartanak vizuális demonstrációt, megsértve ezzel azon kötelességüket, hogy betartsák az Országgyűlés belső szabályait. A bíróság véleménye szerint a kérelmezőktől elvárható volt, hogy tisztában legyenek magatartásuk jogi következményeivel, beleértve annak kockázatát is, hogy szankciókkal sújtják őket.
A bíróság kimondta:
nem állapítható meg, hogy a szankcionálással a házelnök a képviselők véleménynyilvánítási szabadságához való jogát sértő módon gyakorolta volna hatáskörét.
A fentiekre figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bírósága - most közzétett jogerős határozatában - a kérelmeket elfogadhatatlannak nyilvánította - zárul a közlemény. | DELMAGYAR - Az EJEB szerint is jogos a házszabályt megsértő ellenzéki képviselők büntetése | null | https://www.delmagyar.hu/orszag-vilag/2024/10/ejeb-ellenzeki-kepviselok-szankcio-orszaggyules-hazszabalysertes |
null | Csütörtök délután megalakult Gyomaendrőd új képviselő-testülete és annak bizottságai. Az ülésen megválasztották a település alpolgármesterét, a bizottsági elnököket és tagokat. | true | [
""
] | 0 | BEOL | null | Az ülésen megválasztották a település alpolgármesterét, a bizottsági elnököket és tagokat - adta hírülToldi Balázspolgármester közösségi oldalán. Gyomaendrőd alpolgármestere Lehóczkiné Tímár Irén lett.
Városüzemeltetési bizottság:Gozan Sándor elnök, tagok Újvári Katalin, Béres János, Márjalaki József, Balogh Károlyné, Vári Zoltán, Knapcsek Ádám.
Ügyrendi bizottság:Farkas Zoltánné elnök, tagok Weigertné Gubucz Edit, Vasas Péter, Szécsi Zsolt, Weigert László.
Pénzügyi bizottság:Szujó Zsolt elnök, tagok Ágostonné Farkas Mária, Dávidné Csontos Marianna, Dr. Varjú László, Fülöp Zoltán. | Letették az esküt, megalakult Gyomaendrőd új képviselő-testülete | null | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/gyomaendrod-kepviselo-testulet |
null | Vannak országok, ahol a jó kormányzást olyan piszlicsáré, mellékes dolgokkal mérik, hogy milyen egészségügyet tud biztosítani, milyen közoktatást, milyen tömegközlekedést. Elég fura országok lehetnek azok. | true | [
""
] | 0 | Magyar Hang | null | A jó kormányzás fokmérője, hogy hány olimpiai aranyat hozunk haza. Meg hogy milyen bátran merünk beszólni a szivárványos zászlót lengetőknek. Vannak országok, ahol a jó kormányzást olyan piszlicsáré, mellékes dolgokkal mérik, hogy milyen egészségügyet tud biztosítani, milyen közoktatást, milyen tömegközlekedést. Elég fura országok lehetnek azok.
Ez a rajz eredetileg a Magyar Hang 2024/35. számában jelent meg augusztus 30-án. | Zakatolás | null | https://hang.hu/marabu/zakatolas-167250 |
2017-01-11 00:00:00 | Emberek ezreit kínozta meg az őrült orvos sztereotípiáját megtestesítő Josef Mengele, aki Dél-Amerikában bujkált a háború után. Most a csontjai ismét előkerültek, de szokatlan módon használhatják fel őket. | false | [
"anatómia",
"auschwitz",
"brazília",
"holokauszt",
"háborús bűnös",
"josef mengele",
"nácik",
"sao paulo"
] | 0 | null | 0 | Emberek ezreit kínozta meg az őrült orvos sztereotípiáját megtestesítő Josef Mengele, aki Dél-Amerikában bujkált a háború után. Most a csontjai ismét előkerültek, de szokatlan módon használhatják fel őket.
"Volt, hogy a tű rossz helyre ment, ezért vannak forradások a koponyámban"
Alig kezdődött el 2017, már szállították a brazilok az év egyik legbizarrabb sztoriját: brazil orvostanhallgatók ugyanis nem akárki csontjain tanulták az emberi anatómiát, hanem
Josef Mengele, a hírhedt auschwitzi náci orvos csontjain, aki zsidók ezrein végzett embertelen kísérleteket.
De hogy kerültek a maradványok a Sao Paulo-i Igazságügyi Orvosi Intézetbe? Dr. Daniel Romero Muñoz volt az, aki csapatával 1985-ben azonosította Mengele maradványait, és ugyanő kezdeményezte, hadd használhassa óráin a csontokat. Így amellett, hogy az egyik legismertebb náci háborús bűnös koponyáját tanulmányozhatják, Muñoz pedig hozzá elmeséli Mengele életét és rémtetteit.
Ha ezek a csontok beszélni tudnának
Mengele hosszú évek óta bújkált Dél-Amerikában, mivel körözték az ausschwitzi kegyetlenkedései miatt. Négy évtizede fulladt bele a tengerbe Sao Paulo partjainál. A tanár szerint menekülése is valamiért hozzátesz ahhoz, miért is az ő csontjain keresztül tanulnak anatómiát a hallgatói.
Mengele medencecsontján látni egy repedést például, erről el tudja mesélni az orvos-tanár, hogy Mengele azt egy auschwitzi motorbaleset során szerezte. A koponyáján, a baloldali arcsontban van egy pici rés, ami pedig egy orrmelléküreg-gyulladás következménye. Muñoz erről azt tudja, hogy a Mengelét sokáig rejtegető brazíliai német házaspár szerint a náci bűnösnek fogászati gondjai is voltak, tályogok csúfították el az ínyét.
Akiknek fáj Mengele feltámadása
Persze vannak még olyan holokauszt-túlélők, akiknek nem olyan egyszerű szembenézni Mengele újbóli felbukkanásával, még ha csak pár csontról van is szó. A 92 éves Cyrla Gewertz azt mondta,
túl sok fájdalmas emlékem van róla, és amit tett velem és másokkal Auschwitzban. Ezeket az emlékeket képtelen vagyok kitörölni az elmémből.
Gewertz túl sokat is találkozott Mengelével, aki vele is kísérletezett. Először forró, majd jéghideg vízbe kellett merülnie, és meg lett fenyegetve, hogy megölik, ha nem teszi meg. Állítása szerint látta, hogy egyszer a tetőről dobott le egy újszülöttet a “gonosz, perverz férfi".
Egy hosszúra nyúlt menekülés
Mengele a háború után Argentínába menekült, Buenos Airesben élt tíz évig. Miután az izraeli titkosszolgálat, a Moszad emberei elfogták Adolf Eichmannt szintén Buenos Airesben, Mengele Paraguayba költözött, majd Sao Paulóban kötött ki. Itt a Magyarországról Brazíliába emigrált német pár, Wolfram és Lisolette Bossert bújtatták őt. Mint fentebb írtuk, 1969-ben elment úszni a tengerbe, de belefulladt a vízbe.
Fals néven, Wolfgang Gerhardként temették el. Pár évvel később a német hatóságok elfogták a pár egy levelét, amiben Mengele haláláról írtak. Értesítették a brazil hatóságokat. A testet 1985-ben exhumálták, nemzetközi csapat azonosította a maradványokat.
(Guardian) | A náci Mengele csontjai tanítják a brazil medikákat | 0 | http://24.hu/kulfold/2017/01/11/a-naci-mengele-csontjai-tanitjak-a-brazil-medikakat |
2013-01-27 08:14:13+01:00 | Túrákat szervez egy csoport a Szomszédok teleregény helyszíneire. A gazdagréti lakótelep leghíresebb lakói két évtized után is komoly rajongótáborral büszkélkedhetnek. A forgatás óta szinte minden megváltozott a telepen, de van valami, ami még megvan, és ma is pontosan ott található, ahol a sorozat idején. | false | [
"Szomszédok",
"gazdagréti lakótelep",
"túra"
] | 0 | null | 0 | Mágenheimék nyomában
Túrákat szervez egy csoport a Szomszédok teleregény helyszíneire. A gazdagréti lakótelep leghíresebb lakói két évtized után is komoly rajongótáborral büszkélkedhetnek. A forgatás óta szinte minden megváltozott a telepen, de van valami, ami még megvan, és ma is pontosan ott található, ahol a sorozat idején. | Videó: Mágenheimék nyomában - NOL.hu | 0 | http://nol.hu/video/magenheimek-nyomaban-1545545 |
2020-03-31 00:00:00 | Kezdetben elégedettek voltak a vevők, de aztán jött a fekete leves. | true | [
"bűnügy",
"utazásszervezés",
"csalás",
"sikkasztás"
] | 0 | null | 0 | Az Érdi Járási Ügyészség vádat emelt egy nő ellen, aki nagy számú sértettől vett át külföldi utakra pénzt, amely összegeket azután elsikkasztott.
A nő évek óta szervezett külföldi utakat, amelyek egyre népszerűbbek lettek és így egyre többen keresték meg őt ilyen célból. A 2016 második felére görög, horvát és román helyszínekre szervezett utazások esetében azonban az átvett – személyenként több tízezertől több százezer forintig terjedő – összegeket azonban már másra költötte el.
Egy alkalommal a görög nyaralásra befizető, mit sem sejtő utasokat még bérelt autóbusszal útnak is indította, amit utóbb szintén nem fizetett ki.
Ők már csak a helyszínre érkezve szembesültek azzal, hogy nincs foglalt szállásuk a nyaralóhelyen.
Az ügyben 94 rendbeli sikkasztási és 2 rendbeli csalási cselekmény miatt nyújtott be vádiratot az Érdi Járási Ügyészség a nő ellen.
Nyitókép: Pixabay | Nyaralás helyett a nagy semmit kapták | 0 | https://infostart.hu/bunugyek/2020/03/31/nyaralas-helyett-a-nagy-semmit-kaptak |
null | Egy hírműsor sem lépte át tavaly a törvényben előírt húszszázalékos arányt a közvélemény tájékoztatását nem szolgáló (bulvár) bűncselekmények bemutatásában – olvasható a Médiatanács által a héten elfogadott elemzésben, amelyben az NMHH hat hírműsort vizsgált, a Class FM Híreket, a Duna TV Híradót, a Kossuth Rádió Déli Krónikát, az M1 esti Híradót, az RTL Klub Híradót … | true | [] | 0 | null | 0 | A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Médiatanács: továbbra is sok a klasszikus bűncselekmény a híradókban
A 2016-os eredmények szerint a hírműsorokban még mindig sok a közélethez nem kapcsolható, klasszikus bűncselekményekről szóló híradás, de mindenhol az előírt húsz százalék alatt maradnak az ilyen jellegű riportok – közölte az NMHH Médiatanácsa pénteken az MTI-vel.
Egy hírműsor sem lépte át tavaly a törvényben előírt húszszázalékos arányt a közvélemény tájékoztatását nem szolgáló (bulvár) bűncselekmények bemutatásában – olvasható a Médiatanács által a héten elfogadott elemzésben, amelyben az NMHH hat hírműsort vizsgált, a Class FM Híreket, a Duna TV Híradót, a Kossuth Rádió Déli Krónikát, az M1 esti Híradót, az RTL Klub Híradót és a TV2 Tényeket. Jelezték, a rádiók hírműsoraiban csökkent, a televíziókéban nőtt az ilyen jellegű hírek száma az előző évhez képest.
A legtöbb, ebbe a kategóriába tartozó beszámolót tavaly a Tények adta le, amely 19,8 százalékos arányszámával épphogy nem lépte túl a törvényi maximumot. Az RTL Klub Híradójában 14,1, a Duna TV hírösszefoglalójában 1,6, az M1 esti híradójában 1,4 százalékban szerepeltek ilyen összeállítások. A Déli Krónikában volt a legkevesebb ilyen beszámoló (0,7 százalék), a Class FM műsorában tavaly november közepéig 3,3 százalékos volt a bulvár jellegű bűnügyi hírek aránya.
A Médiatanács kitért arra is, hogy a közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények – mint a "politikát érintő ügyek, migrációval kapcsolatos bűnesetek, terrorcselekmény, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyt érintő bűnügyek" részesedése – nem változott jelentősen 2015-höz képest, 7,7 és 13,4 százalék között volt. A televízióban a közszolgálati csatornáknál a terrorcselekmények voltak a meghatározók, a TV2 a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket, az RTL Klub pedig a politikát érintő bűneseteket szerepeltette a leggyakrabban.
Az NMHH vizsgálata kiterjedt a közélethez kevéssé kapcsolható, úgynevezett "azonnali hatást kiváltó hírek" vizsgálatára is – tették hozzá. Ezek között vannak a bűncselekményekről szóló híradásokon túl egyebek mellett a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról szóló riportok. A Tények 52,6 százalékát, az RTL Klub Híradó 42,5 százalékát tették ki az ilyen összeállítások, ami 2015-höz képest növekedés. A teljes tanulmány jövő hétfőtől elolvasható az NMHH honlapján.
Közölték azt is, hogy a tanács elfogadta a hatóság legfrissebb vizsgálatát a 2016 második félévében közzétett új televíziós reklámszpotokról. Az NMHH 35 tévécsatorna először közzétett reklámjait elemezte, amelyekben 2656 új reklámszpot jelent meg, amelyek az összes hirdetés 43,7 százalékát tették ki. Az új reklámok több mint egymilliószor kerültek képernyőre, tehát átlagosan 390-szer ismételték őket fél év alatt (2015-ben ez 305 volt). 2015 azonos időszakához képest nőtt az egy csatornára jutó összes reklám: 62 301-ről 67 816-ra, a médiaszolgáltatónkénti összes új hirdetés pedig 29 046-ról 29 617-re. A reklámok 30 százaléka ezer forint alatti, 36 százaléka ezer és tízezer forint érték közötti terméket, szolgáltatást népszerűsített.
Mint írták, a Médiatanács idén is meghirdeti a közösségi médiaszolgáltatók műszaki fejlesztését támogató pályázatát a Magyar Média Mecenatúra program keretében, összesen 110 millió forintos keretösszeggel. Az igényelhető maximális támogatás televízióknál ötmillió, rádióknál hárommillió, kisközösségi rádióknál egymillió forint, de nem haladhatja meg a tervezett összköltség 80 százalékát. Az első fordulóra június 22. a jelentkezési határidő.
A testület véglegesítette a Kaposvár 99,9 MHz, a Veszprém 90,6 MHz és a Pécs 101,7 MHz rádiós médiaszolgáltatási lehetőségekre vonatkozó pályázati felhívások szövegét.
Az RTL Klub StílusKalauz című műsorának két tavaly decemberi adásában egy csomagküldő szolgáltatót szabálytalan termékmegjelenítéssel, indokolatlan hangsúllyal népszerűsítettek, ezért a Médiatanács 150 ezer forintos bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának tájékoztatásából kiderült, hogy egy, az adóhatóság engedélyével nem rendelkező magyarországi online fogadóiroda logója jelent meg a Touch Down Magazin idei februári számában. Emiatt a Médiatanács felhívta a kiadó, a G-ADAM Könyv- és Lapkiadó Kft. figyelmét a jogszabályok betartására. A grémium a bírság nélküli jogkövetkezmény alkalmazásakor figyelembe vette a magazin olvasóközönségének alacsony számát és azt is, hogy a médiatartalom-szolgáltatóval szemben idáig nem állapított meg ilyen típusú jogsértést. | Médiatanács: továbbra is sok a klasszikus bűncselekmény a híradókban | Magyar Idők | 0 | http://magyaridok.hu/belfold/mediatanacs-tovabbra-sok-klasszikus-buncselekmeny-hiradokban-1722427 |
2023-03-01 08:23:00 | Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség hétfőn Egyiptomba, hogy kedden találkozzanak az ország elnökével. A kormányfő sajtófőnöke legtöbb kérdésünkre nem válaszolt, csak annyit közölt: egy repülőgép a miniszterelnöki delegációt, egy az üzleti küldöttséget és egy pedig Szijjártó Pétert és kíséretét szállította. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kormány teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal. | true | null | 1 | Rtl.hu | null | Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség hétfőn Egyiptomba, hogy kedden találkozzanak az ország elnökével. A kormányfő sajtófőnöke legtöbb kérdésünkre nem válaszolt, csak annyit közölt: egy repülőgép a miniszterelnöki delegációt, egy az üzleti küldöttséget és egy pedig Szijjártó Pétert és kíséretét szállította. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kormány teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal. | Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség Egyiptomba - Hadházy Ákos szerint a kormány elvesztette kapcsolatát a valósággal | null | https://rtl.hu/hirado/2023/03/01/orban-viktor-szijjarto-peter-delegacio-magangep-egyiptom-hadhazy-akos |
2021-07-27 00:00:00 | Egy XX. kerületi házba és két autószerelő műhelybe tört be. | false | [
"betörő",
"bűnügy",
"emelőkosár"
] | 0 | null | 0 | A Budapesti Rendőr-főkapitányság XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitánysága lopás bűntett miatt folytat eljárást egy budapesti férfivel szemben, akik a gyanú szerint július 25-én egy XX. kerületi házba és két autószerelő műhelybe tört be – írta meg a Police.hu rendőrségi honlap.
A nyomozók július 25-én este éppen egy feltört lakásban helyszíneltek, amikor előbb egy riasztó hangjára, majd egy közeli műhely tetején elrejtőzni próbáló férfira figyeltek fel. A feltételezett betörőt elfogták, majd megbilincselése után a fővárosi katasztrófavédők segítségével emelőkosárban hozták le a tetőről.
A 31 éves G. Rupert előbb a lakásba tört be a tetőablakon keresztül; onnan számítástechnikai és elektronikai eszközöket, ruhákat és élelmiszert zsákmányolt, amellyel összesen közel 750 ezer forint kárt okozott. Később a közeli műhely tetőablakát feszítette ki, átment a szomszédos helyiségbe is, de ekkor megszólalt a riasztó, ami lebuktatta. A rendőrök G. Rupertet a XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitányságra állították elő, ahol gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására. | A tűzoltók segítségével, emelőkosárban hozták le a rendőrök a tetőn bujkáló betörőt | 0 | https://24.hu/belfold/2021/07/27/teton-bujkal-betoro-emelokosar |
2021-09-14 00:00:00 | A színész szerint a rákot sokkal könnyebb volt legyőzni. | false | [
"jeff bridges",
"koronavírus",
"limfóma",
"rák",
"kemoterápia"
] | 0 | null | 0 | A színész szerint a rákot sokkal könnyebb volt legyőzni.
Az Őrült szív (2009) című filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart bezsebelt, de a legtöbbek számára mégis A nagy Lebowski (1998) miatt ismert Jeff Bridges hétfőn saját honlapján közölte: tavaly felfedezett daganata a kemoterápiának köszönhetően mostanra üveggolyó méretűre zsugorodott, időközben pedig a koronavírust is elkapta, ami mellett a rák egyenesen kellemesnek tűnt – vette észre az NBC News.
A Covid jól szétrúgta a hátsóm, de mindkét oltást megkaptam, így már sokkal jobban érzem magam
– írta, majd hozzátette:
hisz abban, hogy a vakcinának köszönheti a gyors felépülését.
A vírus feleségét sem kímélte: ő öt napot töltött a kórházban, Bridges-nek azonban öt héten át kellett nélkülöznie az otthonát.
A nemrégiben még csak oxigénmaszkkal járni tudó, ezért az írásában magát Darth Vaderhez hasonlító hetvenegy éves színész a vírus hatásáról is beszámolt: voltak olyan pillanatok, mikor kibírhatatlan fájdalommal küzdött, amikor képes lett volna egész éjjel sírni, mindeközben azonban felismerte, hogy
az élet rövid, de gyönyörű, a szeretet pedig itt van körülöttünk, mindig, mindenhol.
A kezelésnek köszönhetően Bridges képes volt lányát, Hayley-t az oltárhoz kísérni, sőt, az első táncot sem kellett kihagynia. | Jeff Bridges elkapta a koronavírust, miközben kemoterápiára járt | 0 | https://24.hu/kultura/2021/09/14/jeff-bridges-elkapta-a-koronavirust-mikozben-kemoterapiara-jart |
2018-05-03 15:11:00 | Minden fillérje az államkasszából van. | true | null | 1 | 24.hu | null | A Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az EU 28 országában kutatja majd a migrációt, erre alapozva pedig tanácsokat adnak és tanulmányt készítenek (országonként legalább 20 oldal terjedelemben) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint 905,5 millió forintért. Az összeg magában foglalja bizonyos projektmenedzsment feladatok elvégzését is.
A 905 millió forintos megbízási díjban nincsen egyetlen euró uniós pénz sem, a teljes összeget a magyar államkasszából kapja a Századvég. A szerződást március 8-án írták alá. Ez már a harmadik a sorban, az előző két évben is a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató szondázta a migrációs helyzetet.
A Századvég és a kormányzat között nem nehéz kapcsolatot találni, elég egy mai hírre gondolni, miszerint a Századvégtől igazol új helyettest a Miniszterelnökség.
Kiemelt képünkön Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója felszólal a társaság turisztikai konferenciáján a budapesti Larus rendezvényközpontban 2017. március 23-án. MTI Fotó: Kallos Bea | 905 milliónyi közpénzből tanulmányozza a migrációt a kormánykedvenc közvéleménykutató | null | https://24.hu/belfold/2018/05/03/szazadveg-migracio/ |
2013-06-21 08:09:43 | Korabeli nyilatkozatai is bizonyítják, hogy Bajnai Gordon tisztában lehetett azzal, mi történik a Hajdú-Bétnél. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Több korabeli nyilatkozat és dokumentum teszi egyértelművé, hogy Bajnai Gordon – állításával szemben – tisztában volt azzal, mi történik a Hajdú-Bétnél, sőt megszólalásaival a cégnek beszállító gazdálkodókat is megtéveszthette. A nemrég Együtt – Korszakváltók Pártja névre keresztelt politikai szervezet jelenlegi vezetője 2000-től vezérigazgatója volt a Hajdú-Bétben többségi tulajdonos Wallis Rt.-nek.
Ismert, a Magyar Nemzet már közzé tette azokat az iratokat, melyből kiderül, a volt kormányfő egy kisebbségi részesedéssel bíró ciprusi cég megbízottjaként részt vett a baromfi-feldolgozó cég működtetésében.
Selmeczi Gabriella a lap által közzétett írásokra hivatkozva kijelentette: dokumentumok bizonyítják, hogy Bajnai Gordon „nyakig benne volt a Hajdú-Bét-ügyben” és állításával ellentétben tudomása volt a cég rossz gazdasági helyzetéről annak csődje előtt is. Bajnai Gordon később a Hír TV kamerái előtt magyarázkodott a „nem offshore” cégről.
A HVG hetilapnak 2002. június 22-én Bajnai azt állította, hogy három évig tartó reorganizációja után a korábban veszteséges cég a 2001-es esztendőt már mintegy 150 millió forintos nyereséggel zárta, s a 2002-ben még 16 milliárd forintos hiteleivel szemben már csak hétmilliárd forint körüli adóssága van. Hozzátette: egyelőre nem kívánják értékesíteni a Hajdú-Bétet, mert még jelentős értéknövekedést látnak a társaságban.
Ezt arról a cégről állította, amely ellen alig egy évvel később már felszámolást kezdeményeztek, s mint kiderült, a társaság ekkor már több milliárd forinttal maradt adós a gazdálkodóknak. Több mint ötszáz baromfitartó gazdacsalád maradt hoppon, miután az általuk felnevelt szárnyasokat a Hajdú-Bét úgy vette át, hogy azok árát már nem fizette ki.
Bajnai Gordon kijelentésének hitelességét, miszerint nem volt köze a Hajdú-Bét csődjéhez, gyengíti az a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság által 2002. április 9-én érkeztetett meghatalmazás is, amelyből kiderül, hogy a kisebbségi tulajdonos Vitonas Investment Limited nevű ciprusi cég kézbesítési megbízottjaként is tevékenykedett. A dokumentum szerint az adóparadicsomban bejegyzett társaság nevében Veres Tibor bízta meg 2002. április 5-én Bajnai Gordont a Hajdú-Bét Baromfitermelő és Értékesítő Rt. vonatkozásában a kézbesítési feladatok ellátásával.
Azt már az MNO írta meg, hogy az átláthatósággal kampányoló Bajnai több vállalaton keresztül is nyugati szomszédunknál fizet adót. Ezek közül csak az egyik a G & F családi cég, amely ugyanúgy foglalkozott távol-keleti csirkeimporttal (de más agrártermékekkel is, erről Karsai József MSZP-s volt képviselő csicsergett korábban), mint a Bajnai vezette Wallis Hajdú-Bétje. Nem csoda, hogy Bajnai Gordon a kormányoldal szerint egyre idegesebb.
(Dénes Zoltán) | Hiteltelen Bajnai védekezése | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/06/hiteltelen-bajnai-vedekezese |
2022-08-03 11:40:00 | Fenntarthatatlanná vált a fenntarthatónak vélt járművek üzemeltetése, a rendbetétel árából három busz is kijönne. A cseréért azonban nem mindenki lelkesedik. | true | null | 1 | HVG | null | Akkora kudarc a Várbeli elektromos buszok használata, hogy a BKV dízelre cserélné őket
Fenntarthatatlanná vált a fenntarthatónak vélt járművek üzemeltetése, a rendbetétel árából három busz is kijönne. A cseréért azonban nem mindenki lelkesedik.
Nemrég Wiesbaden városa úgy döntött, hogy elektromos buszok helyett inkább dízeleket vásárolna, mert sokkal fenntarthatóbb a régebbi technológia, mint az új. Bár a német város nagyon elkötelezett volt az elektromobilitás terén, a megvásárolt Mercedes eCitaro buszok nagyon messze kerültek a nem is túl magas elvárosoktól. Ezért a városi közlekedési cég, az ESWE a következő években nem vásárol több elektromos buszt, visszatérnek inkább a dízel Mercedes Citaróhoz.
Budapestnek ennél is sokkal nagyobb problémát okoznak az elektromos buszai. Ugyanis a 2016-ban vásárolt, magyar gyártású, Modulo C68e típusú autóbuszok annyira megbízhatatlanok és rosszak, hogy az egyetlen észszerű megoldás az lenne, ha mindet selejtezné a BKV. De ne szaladjunk ennyire előre! Nézzük át előbb röviden, hogyan lett az egyetlen üzemeltetője a BKV ennek az elfuserált konstrukciónak.
Mészáros Csaba cége, az Evopro 2013-ban mutatta be a teljesen újszerű, kompozit karosszériás, modulokból felépülő, midi (7,5–11 méter közötti) járműcsaládját. Az új jármű kifejlesztésére 400 millió forintos EU-támogatást kaptak, majd később összesen újabb 1,2 milliárd forintnyi EU-s és állami támogatást zsebeltek be autóbuszok gyártására és fejlesztésére. A hazai buszos szakma már a legelső prototípus innovatívnak kikiáltott járművét is kétkedve fogadta, ami valójában olyan újdonságokat vonultatott fel, amelyek korábban a nagy járműgyártóknál is megbuktak. Ilyen volt többek között a kompozit karosszéria, ami drága és nem hasznosítható újra, vagy az első ajtó elé helyezett mellső tengely, ami megnöveli a busz fordulókörét, a sofőr pedig az ilyen kialakításnál nehezen vagy egyáltalán nem tudja az utazásra jogosító okmányokat ellenőrizni.
Mindeközben a kiváló politikai kapcsolatokat ápoló Mészáros Csaba megvásárolta az Ikarus egykori mátyásföldi, Újszász utcai buszgyártó üzemét és egy új céget is alapított MABI Bus Kft. néven. Az új cég az Újszász utcai telephelyen rendezte be a kompozit karosszériás Modulók buszgyártó üzemét. A cég vezetése több ezer kompozit karosszériás autóbusz eladásáról ábrándozott, főként Oroszországba, ahol egyébként a karosszéria moduljai is készültek. A 2014-es évben elkészültek a prototípus kompozit C típusjelű Modulók, hibrid, elektromos, gáz és troli hajtású prototípusai, különböző hosszúságokban.
Bár külföldi érdeklődő továbbra sem akadt a MABI kompozit buszaira, de a magyar kormány átcsoportosította az elektromosautó-töltők kihelyezésére kapott négymilliárd forintnyi EU-s támogatást és ezzel megteremtődött a lehetősége és a pénzügyi háttere annak, hogy a BKV kiírjon egy elektromosbusz-tendert a Budai Vár kiszolgálására. Ezzel tulajdonképpen a főváros ingyen juthatott hozzá 20 darab elektromos buszhoz.
A tendert természetesen Mészáros Csaba cége nyerte el és 2016 áprilisában meg is érkeztek Budapestre az új kompozit karosszériás elektromos Modulo C68e típusú midibuszok. Hamar kiderült azonban, hogy a papíron jól működő dolgok a valóságban nem szuperálnak olyan jól. Elsőként az jelentett gondot, hogy a C68-asnak túl nagy lett a tengelytávja és a szélessége, így pedig a jármű nem tud a direkt neki épített buszfordulóban megfordulni, ezért egy közel másfél kilométeres kerülőt kellett tennie, hogy visszafordulhasson a Vár felé. A technológia hiánya és a nem megfelelő minőségellenőrzés miatt több alkatrész is kirázódott a buszokból, a dugattyús kompresszor pedig olyan hangos lett, hogy a jármű mellett állva olyan érzése volt az embernek, mintha dízelmotor dolgozna benne. Az alultervezett és a MABI által átépített futóművek pedig szó szerint darabokra hullottak. A téli időszakban pedig, az olajkályhának köszönhetően, hatalmas füstöt eregetve cammogtak fel a Várba a Modulo C68-asok.
A kormány buszcsereprogramja fényévekre van attól, amiről eddig szó volt
A kormány elfogadta a nemzeti buszstratégiát. A korábban elhangzottakhoz képest nem háromezer buszt cserélnek környezetbarátra, nem három év alatt, és jórészt nem saját pénzből. És 2021-ig az se baj, ha az új busz dízelmotoros.
Az időközben Ikarus Egyedi Kft.-re átkeresztelt MABI Bus sorra kapta a megrendeléseit a hazai városoktól, rendelt többek között Nyíregyháza és Pécs is a C típuscsaládból, miközben a BKV-nak egyre több bosszúságot okozott ezeknek a járműveknek az üzemeltetése. A rengeteg hibát, ha lassan is, de próbálta a gyártó elhárítani, egészen 2018 tavaszáig, amikor is az Ikarus Egyedi a rengeteg megrendelés ellenére csődbe ment, majd megkezdték a cég felszámolását. A BKV-n kívül más megrendelők buszai nem készültek el, így egyedül a fővárosi cégnek jutott az átkozott típusból húsz darab.
Így a BKV elektromos buszai gyártói támogatás nélkül maradtak és mivel nem maradt más választásuk, az egyik, elektromos tűz miatt korábban félreállított, 2018 végén leselejtezett Modulóból szerelték ki a szükséges alkatrészeket. De a maradék 19 busszal továbbra is bajok voltak, az alkatrészek drágák és mivel nagyrészük egyedi és átalakított volt, így a piacról nem lehet azokat beszerezni, ezért a BKV megpróbálja házon belül megoldani ezen alkatrészek javítását, újragyártását. Mivel ez nem megy zökkenőmentesen, így újabb kettő C68-as Modulót kellett selejteznie a cégnek.
Értesüléseink szerint a BKV nemrég felmérte a buszok állapotát és arra jutottak, hogy egy-egy C68-as rendbetétele (ami magába foglalja az elöregedett akkupakkok cseréjét is) eléri 200 millió forintot, de az alapvető tervezési és technológia hiányosságokat még így sem tudnák orvosolni. Ez az összeg pontosan annyi, mint amennyiért a buszokat vásárolták 2016-ban. Ezért a főváros közlekedési cége most azt fontolgatja, hogy dízelre cserélné az alig hatéves elektromos buszflottáját, ugyanis fenntarthatatlan a járművek további üzemeltetése.
A lépés teljesen logikusnak tűnik, hiszen 200 millió forintból a nemrég tesztelt, dízel Otokar Vectio C LE típusból három darab is kitelne, legalábbis egy pár hónappal ezelőtti csehországi tendert alapul véve. Ez azt jelenti, hogy ebből a négymilliárd forintból a teljes midiflottáját lecserélhetné a BKV és évekig nem jelentene gondot ezen buszok üzemeltetése.
Úgy tudjuk azonban, hogy a főváros és a BKK hallani sem akar erről az ötletről, hiszen szerintük a füstokádó dízel nem való a Várba. Pedig a dízelek közül például egy új Euro VIe besorolású autóbusz károsanyag-kibocsátása szinte nulla. A városháza inkább azt javasolja a BKV-nak, hogy a C68-asokat új elektromos buszokra cserélje.
Ezzel két gond is van: az egyik az, hogy azzal még nem lesz megoldva a midibuszok problémája, ha 20 darabot lecserélünk (több mint negyven darab midibusza van a BKV-nak), mert az öreg és sok bosszúságot okozó midik továbbra is velünk maradnának. A másik gond pedig az, hogy jelenleg a fővárosnak nincs pénze olyan úri huncutságra, mint amilyenek az elektromos buszok. Amúgy ha a főváros valóban elektromos buszokat szeretne, akkor a trolihálózat fejlesztése kézenfekvőbb lenne, mint a midibuszok villamosítása, hiszen jól látható, hogy a Modulós kísérlet mivé vált.
Bárhogyan is dönt a hivatal, a BKV elektromos buszainak cseréje, esetleges felújítása és új akkupakkok beszerzése égető lenne, ugyanis ezek a buszok egyre kevesebb kilométert (jelenleg maximum 40–80) tudnak megtenni, az alkatrészeik pedig folyamatosan fogynak és hamarosan eljöhet az az idő, hogy vagy semmi, vagy pedig huszonéves, tényleg füstokádó buszok mennek fel a Várba.
2018. augusztus. 14. 13:26 Zelki Benjámin Vállalkozás
Jól cserben hagyta a BKV-t a csődbe ment magyar buszgyár
Komolyan kérdésessé vált, hogy egyáltalán ki tud-e adni elég midibuszt az érintett budapesti vonalakra a BKV, miután a csődbe menekülő gyártó felhagyott a kétéves, de rendszeresen elromló buszok karbantartásával.
2018. április. 20. 07:05 hvg.hu Vállalkozás
Sajátosan értelmezi a határidőt a 180 buszból 5-öt leszállító magyar gyártó
A BKV azt mondja: a le nem szállított járműveknél "a szerződésnek megfelelően fog eljárni a kötbérezéssel". | Vállalkozás: Akkora kudarc a Várbeli elektromos buszok használata, hogy a BKV dízelre cserélné őket | null | https://hvg.hu/kkv/20220803_modulo_busz_bkv_csere |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.