text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kádár András Kristóf a Helsinki Bizottság társelnöke a Reggeli gyorsban elmondta, arra próbálnak rávilágítani, hogy alapvető jogállamisági követelményeknek nem felel meg a szuverenitásvédelmi törvény. A szuverenitásvédelmi törvény szélsőségesen tág teret enged az önkényes értelmezésnek, és nem ad biztosítékot az emberek, civil szervezetek és médiaszereplők számára a hivatal visszaéléseivel szemben.
A törvény ugyanis gumifogalmakkal operál, melyek teljességgel kiszámíthatatlanná teszik, hogy a hivatal milyen eljárásokat hogyan fog lefolytatni. Mivel ki van zárva a bírói jogorvoslat, arra sem lehet számítani, hogy a független bírói hatalmi ág valamilyen módon tisztázza a jogszabály részleteit.
Az egész törvénynek a legveszélyesebb része a dermesztő hatása, amire azt valójában kitalálták. Az a cél, hogy azok a civilszervezetek, melyek kormánykritikus voltuk miatt hazai források nem számíthatnak, ne is akarjanak külföldi forrásokra pályázni. A törvény hatályba lépése óta már látszik, hogy vannak olyan szervezetek, melyek bizonyos egyébként jogszerű tevékenységről lemondta, nem indultak pályázatokon vagy visszaadtak megnyert pénzeket, attól tartva, hogy a hivatal vizsgálatának célkeresztjébe kerülnek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (Hivatal) június 19-én indított vizsgálatot a Transparency International Magyarország ellen, amiért az állítólag "külföldről származó támogatás" felhasználásával a "választói akarat befolyásolására irányuló" tevékenységet folytat. A korrupcióellenes szervezet ezután alkotmányjogi panaszt nyújtott be a törvénnyel szemben, és kérte az alkotmányellenes rendelkezéseinek megsemmisítését.
Az Amnesty Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság által készített, 29 másik civil szervezet által támogatott beadvány további érvekkel szolgál amellett, hogy a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény rendelkezései sértik az Alaptörvényben rögzített véleménynyilvánítás szabadságához, tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogokat, egyben ellentétesek a jogállamiság elvével és nemzetközi szerződésbe is ütköznek. | Megint Alkotmánybíróság előtt a civileket vegzáló szuverenitásvédelmi törvény | Az Alkotmánybíróság (AB) már másodszor tárgyal a kormány politikai propagandaprojektjéről, a szuverenitásvédelmi törvényről. 31 civil szervezet közösen fordult a bírósághoz, hogy a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát további érvekkel támogassa, és kérje a törvény alkotmányellenes rendelkezéseinek megsemmisítését. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/megint-alkotmanybirosag-elott-a-civileket-vegzalo-szuverenitasvedelmi-torveny-148080 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Keressük a jogi lehetőségét, hogy a mandátumáról való lemondására vonatkozó kérésünket eljuttathassuk Hunvald Györgyhöz - mondta lapunknak Burány Sándor, az MSZP fővárosi elnöke. Emlékeztetett rá, hogy két alkalommal is találkozott a kerületi ingatlanügyek miatt február közepe óta előzetes letartóztatásban lévő politikustársa ügyvédeivel. "Az első, négyszemközti találkozón tolmácsoltam az MSZP kérését, és kértem az ügyvédet, ha módjában áll, tudassa a kérést védencével. Később az ügyvéd arról tájékoztatott, hogy a kérést továbbította. A második, Hunvald György mindkét ügyvédjével zajlott, hatszemközti tárgyaláson Burány Sándor átadta a lemondónyilatkozatot is, amit Hunvaldnak csak alá kellene írnia, az ügyvédektől pedig azt a választ kapta: a törvényes keretek közt megpróbálják továbbítani, és szólnak, amint lesz válasz."
Az MSZP budapesti elnökét ezért is érte meglepetésként lapunk csütörtökön megjelent cikke, amelyben Hunvald György egyik ügyvédje azt mondta, nem érkezett hozzájuk a lemondással kapcsolatos megkeresés. Krasznai András ügyvéd az InfoRádióban tegnap megismételte e kijelentését. Burány Sándor az ügyvéd nyilatkozatát nem kívánta kommentálni.
Hunvald ügyvédje egyébként azt is elmondta: csak úgy tudnák eljuttatni az MSZP-frakció kérését, ha az ügyészségen keresztül a nyomozó hatóság engedélyével továbbítanák azt.
Ennek ellentmond a nyomozó hatóságtól kapott tájékoztatás, amely szerint Hunvaldnak bármilyen iratot átadhatnak a jogi képviselői, ehhez nincs szükség ügyészségi engedélyre. "A büntetőeljárás során az ügyvéd a védencével szabadon, ellenőrzés nélkül érintkezhet. A gyanúsítottak kapcsolattartása viszont valóban erősen korlátozott, a hozzátartozókkal is, ez a korlátozás azonban az iratváltásra nem vonatkozik, ahhoz még előzetes ügyészi ellenőrzésre sincs szükség" - mondta lapunknak Fazekas Géza szóvivő. Hozzátette: az említett ügyben az ügyészség az esetleges iratváltás elé semmilyen jogi-technikai akadályt nem gördített, ezt nem is tehetné. A védelem egyébként nem jelezte, hogy egy esetleges iratváltásnak akadálya volna - mondta.
Burány szerint "szemmel láthatóan kommunikációs zavar alakult ki", ami egy ilyen fontos ügyben nem engedhető meg. Az MSZP fővárosi elnöke szerint ezért keresni fogják a további lehetőségeket, hogy kérésüket valahogyan, más törvényes módon mégis eljuttathassák előzetesben ülő politikustársukhoz.
Nem fosztják meg lovagi címétől Hunvald Györgyöt, Budapest VII. kerületének polgármesterét letartóztatása miatt. A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségeinek Szövetségének nagymestere egyelőre csak felfüggesztette Hunvaldot, de ezzel egy időben felhívta lovagtársai figyelmét, hogy gondoskodjanak a bajba jutott polgármester családjáról. (Index) | Belföld: Hunvald György nem is tudja, hogy lemondásra kérték? | Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke azt állítja, hogy Hunvald ügyvédjein keresztül megkérték az előzetesben lévő erzsébetvárosi polgármestert, hogy mondjon le mandátumáról. Az ügyvédek azt mondják, őket nem kereste az MSZP. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lap-20090320-20090320-20-325313 | 2009-03-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2021.01.08. 11:00
A Magyar Teátrumi Társaság is tulajdonosa annak a nonprofit vállalkozásnak, amely a felújítandó szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központért lesz felelős.
Radar360: Lépéskényszerben az uniós vezetők, Orbán Viktor különösen
2024.01.08. 07:061 perc | Vidnyánszkyék "kulturális teret foglalnak" az ellenzéki vezetésű Szombathelyen | A Magyar Teátrumi Társaság is tulajdonosa annak a nonprofit vállalkozásnak, amely a felújítandó szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központért lesz felelős. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202101_magyar_muveszeti_innovacios_kozpont_vidnyanszkyek_mindenutt | 2021-01-08 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A kormány hétfőn benyújtotta a 2025. évi költségvetési törvényjavaslatot, vagyis azt a bizonyos "békeköltségvetést". A dokumentumot, ami az "új lehetőségeket" hozza el Magyarország számára. Ami már "az új gazdaságpolitika költségvetése". Elnevezhetik azonban bárhogy is, egy dolog biztos: a kormány gőzerővel készül 2025-re, nagy reményekkel vág neki, és szentül hisz abban, hogy eljön az a bizonyos fordulat, amire hosszú évek óta vár. Sőt az átalakuló új világrendre is megtalálta a tökéletes választ az ősszel meghirdetett gazdasági semlegesség jegyében.
Bár ez sokkal inkább csupán egy, a kommunikáció szintjén bármikor bevethető jolly joker, mint egy kicsi és nyitott ország számára működőképes stratégia, mindenesetre a jövő évi költségvetés ennek szellemében készült. Ez lesz a jövőben a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés záloga.
"A kormány álláspontja szerint kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a kitűzött gazdasági növekedés" - olvasható a dokumentumban.
A gazdasági semlegesség útja azonban döcögősen indul a makrogazdasági előrejelzéseket elnézve. A kormány ugyanis rég nem látott mértékben borús képet vázolt fel a külkereskedelmi folyamatokat illetően. Pedig a gazdasági semlegesség egyik alaptézise, hogy azzal kereskedünk, akivel megéri: Magyarország nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet irányába is megerősíti a kapcsolatait, hogy ez a sok lábon állás biztosítsa hazánk szép jövőjét. Ma már ezért (is) üzletelünk az oroszokkal, fűzzük indokolatlanul szorossá a kapcsolatokat Kínával, kacérkodunk a türk államokkal, kötünk újabbnál újabb megállapodásokat demokráciának álcázott diktatórikus afrikai államokkal.
Ezek eredményeit azonban jövőre még nem látja a kormány a jelek szerint, hiszen hosszú idő után először azzal számol, hogy az import fog jobban növekedni, nem pedig az export. Ennek az eredménye pedig romló külkereskedelmi egyenleg. | Már az elején megbicsaklik a nagy gazdasági semlegesség | A keleti nyitást megideologizáló gazdasági semlegesség alaptézise, hogy azzal kereskedünk, akivel megéri. Ehhez képest 2025-re a kormány megint azzal számol, hogy az import jobban nő majd, mint az export. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/13/mar-az-elejen-megbicsaklik-a-nagy-gazdasagi-semlegesseg | null | true | null | null | 444 |
Hódmezővásárhely főjegyzője, Korsós Ágnes az MTI-hez eljuttatott hosszas közleményben részletezi a város kapcsolatát a General Média cégcsoporttal.
Ez azért lényeges, mert április 30-án Hódmezővásárhelyen őrizetbe vették H. Jánost, a Generál Média Kft. egyik tulajdonosát, a cégcsoportot pedig a hvg.hu korábban összefüggésbe hozta azzal Portik Tamással, aki politikusokat lejárató kampányok szervezésének gyanújába keveredett.
A Generál Média csoporthoz köthető egyik fővárosi társaság irodájában Kósa Lajos Fidesz-alelnököt lejárató videofelvételek is készültek, amelyeket a 2010-es választások előtt tettek közzé.
"Az egyre képtelenebb politikai nyilatkozatok és feltételezések kapcsán szeretném a leghatározottabban kijelenteni: Hódmezővásárhely jelenlegi vagy korábbi polgármestere nem adott megbízást Kósa Lajost lejárató videofelvétel készítésére, és nem állt soha, semmilyen közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban Portik Tamással, vagy az általa fémjelzett alvilági körökkel" - írja a főjegyző.
A közlemény szerint a hódmezővásárhelyi közgyűlés 2007 novemberében eladott egy használaton kívüli, régóta üresen álló iskolaépületet a General Média Információs és Kommunikációs Kft-nek.
A cég a vételárat internetes hirdetések megjelentetése formájában törlesztette, vállalta a foglalkoztatottak számának emelését, és az ingatlan felújítását.
Ez utóbbi vállalását azonban a cég többszöri haladék ellenére sem teljesítette, ezért 2012 októberében a város felbontotta szerződést, és az ingatlan vételárának fennmaradó részét a céggel egy összegben megfizettette.
A főjegyző közlése szerint az önkormányzat csak a Generál Média Információs és Kommunikációs Kft-vel üzletelt, a General Media Sales House Kft-vel, a General Media Publishing Kft-vel, és a Galamb 4 Kft-vel nem volt kapcsolata. | Hódmezővásárhely: nem üzleteltünk Portikékkal | A város közleményt adott ki, és hangsúlyozza, hogy Kósa Lajos lejáratásában nem vettek részt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/5/hodmezovasarhely-cafolja-a-portik-kapcsolatot | 2013-05-05 13:33:00 | true | null | null | Origo |
A grúz ügyészség szerdán kiadott egy közleményt, miszerint vizsgálatot indítanak a múlt szombati parlamenti választások eredményének feltételezett meghamisítása miatt. Közölték, hogy ezzel együtt csütörtökre beidézték Szalome Zurabisvili grúz államfőt, hogy tisztázza vasárnapi kijelentéseit. Zurabisvili egy sajtótájékoztatón, ellenzéki politikusok gyűrűjében állva azt mondta, hogy a kormánypárt elcsalta a választást. Az elnök szerint a grúz nép nem akar orosz befolyás alá kerülni, és attól félnek, hogy a 12 éve kormányzó Grúz Álom párt Tbiliszit még közelebb irányítja Moszkvához.
Az ügyészség szerint Zurabisvili rendelkezhet bizonyítékokkal a választások esetleges meghamisítására vonatkozóan.
Az elnök még vasárnapi sajtótájékoztatóján békés utcai demonstrációra szólította fel a grúz lakosságot, Tbilisziben pedig hatalmas tömeg vonult utcára éppen akkor, amikor Orbán Viktor és kormánydelegációja a grúz kormánypárt meghívására Tbiliszibe érkezett.
Kedden a grúz választási bizottság döntése nyomán a szavazóhelyiségek 14 százalékában megkezdték a szavazatok újraszámlálását, Orbán viszont eközben sajtótájékoztatót tartott Irakli Kobahidze grúz miniszterelnökkel.
Először gratulált Grúziának, amiért nem lett az országból "második Ukrajna", majd megismételte a Grúz Álom kampánynarratíváját, miszerint a Nyugat bele akarja vonni Grúziát Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborújába. Orbán azt mondta, hogy áttekintette a magyar választási megfigyelők jelentéseit, és hogy azok "minden szempontból pozitívak", és leszögezte, hogy Grúziában szabad és demokratikus választás
A miniszterelnök szavait megerősítette Szijjártó Péter, amikor azt mondta, hogy "a szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt a grúz választások kapcsán sem, tucatnyi európai uniós ország nem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól és nem Brüsszelből jelölik ki az ország kormányát". | Vizsgálatot indít a grúz ügyészség a múlt szombati parlamenti választások miatt | A grúz elnök és az ellenzék szerint a szavazatok (papíron) 53 százalékát megszerző Grúz Álom párt elcsalta a választást. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/10/30/vizsgalatot-indit-a-gruz-ugyeszseg-a-mult-szombati-parlamenti-valasztasok-miatt | null | true | null | null | Euronews |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célvizsgálatot folytatott az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél (OVB), amelyben 2020. január 1-jétől a vizsgálat lezárultáig tartó időszakot tekintette át.
Az MNB az OVB gyakorlatában továbbra is számos olyan esetet azonosított, amikor az ügyfél már rendelkezett befektetési egységekhez kötött, illetve megtakarítási célt is szolgáló életbiztosítási szerződéssel, ám a korábbi szerződést visszavásárlással megszüntette, illetve annak díjmentesítéséről, díjszüneteltetéséről vagy díjcsökkentéséről döntött, és a többes ügynök közreműködésével új, hasonló jellegű biztosítási szerződést kötött.
Az ügyfél azonban a döntéshozatalt megelőzően nem kapott az OVB-től az átkötés megtakarításra gyakorolt hatásáról számításokkal alátámasztott, összehasonlítható tájékoztatást. A többes ügynök annak ellenére jár el így, hogy az MNB egy korábbi célvizsgálatot lezáró határozatával felszólította már a tájékoztatási hiányosság megszüntetésére.
Az MNB azt is megállapította, hogy a többes ügynök több ügyfele panaszának (részbeni vagy teljes) elutasítása esetén nem nyújtott teljeskörű, valamennyi, a fogyasztó által igénybe vehető jogorvoslati fórumra kiterjedő tájékoztatást. Az OVB emellett felügyeleti adatszolgáltatásait nem a jogszabályoknak megfelelő tartalommal nyújtotta be a felügyeletnek.
Az MNB csütörtökön közzétett határozatában 2025. január 31-i határidővel kötelezte a többes ügynököt arra, hogy írásban - dokumentumokkal alátámasztva - számoljon be a hiányosságok megszüntetéséről. A pénzügyi felügyelet 50 millió forint fogyasztóvédelmi és 500 ezer forint felügyeleti bírságot is kiszabott a feltárt problémák miatt. A bírság összegének megállapításakor súlyosító körülménynek minősült, hogy az OVB átkötési gyakorlata a fogyasztóknak akár anyagi hátránnyal is járhatott - közölte az MNB. | Lecsapott az MNB az egyik biztosítóra, 50 millióra bírságolta | Hiányosan tájékoztatta ügyfeleit az OVB a biztosítási szerződések átkötésekor, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50,5 millió forint fogyasztóvédelmi és felügyeleti bírságot szabott ki az OVB biztosítási többes ügynökre a biztosítási alapú befektetési termékek átkötéséhez kapcsolódó jogsértő tájékoztatási gyakorlata, továbbá panaszkezelési és adatszolgáltatási hiányosságok miatt – jelentette be a felügyeleti hatóság. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/lecsapott-az-mnb-az-egyik-biztositora-50-milliora-birsagolta/439225 | null | true | null | null | Hírklikk |
Előzetes becslések voltak, ezek szerint 2004-ben még úgy gondolták, hogy a GDP 2006-ig, a fejlesztési források beáramlásának hatására 4,29 százalékkal, 2009-re 3,67 százalékkal lesz magasabb, mint nélküle – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről szóló nemrég nyilvánosságra hozott jelentésében. Igaz, akkor a piacok bővülésével és a gazdaság fellendülésével lehetett számolni. Az időközben született értékelések egyre borúsabb képet festettek, voltak olyanok, melyek szerint elhanyagolható volt a közösségi támogatások gazdaságnövelő hatása. Most ott tartunk, hogy az ÁSZ ellenőrzésének lezárultáig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még nem végezte el a végső makrogazdasági hatásvizsgálatot, csupán előzetes és közbenső számaik vannak.
Magukat a részfolyamatokat természetesen nyomon lehet követni. Az NFT keretében 2009. június végén fizették ki az utolsó támogatásokat, a pályázókat érintő helyszíni ellenőrzések pedig tavaly október végéig tartottak. A célok megvalósítására 687,6 milliárd forint állt rendelkezésre, ami 508,9 milliárd forint uniós és 178,7 milliárd forint nemzeti hozzájárulásból adódott össze. A pénzre 42 852 pályázat érkezett be, 1615 milliárd forintos támogatási igénnyel. Ebből végül 19,4 ezer szerződés született, és 678,12 milliárd forint volt a kifizetés, azaz a Magyarország számára megítélt pénzt gyakorlatilag elköltötte.
Ez eddig nagyon szép is lenne, sőt még az is megegyezik a mindenkori kormányzati kommunikációval, hogy a forrásokat a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozására kell fordítani, hiszen a megkötött szerződések 66 százaléka hozzájuk kötődik. Az viszont már nem annyira hangzik jól, hogy a pénzeknek valójában mindössze a negyede jutott el a szektorba. Amit időközben is sokan mondogattak, hogy az állam tulajdonképpen arra fordítja az uniós pénzeket, hogy azokat a fejlesztéseket finanszírozza, amelyeket önerőből nem képes, beigazolódott. A kifizetett közösségi támogatások 58,1 százaléka az állami szférába ment (szükséges és felesleges fejlesztésekre egyaránt).
Az ÁSZ szerint ugyanekkor elmaradt a források össztársadalmi haszonmaximalizálása. A pénzek szétosztásában érintett intézmények elsősorban arra koncentráltak, hogy minél több pénzt felhasználjon az ország, az, hogy ez hatékonyan is történjen, már nem volt annyira fontos. Így történhetett meg az, hogy az NFT egyik átfogó célja az volt ugyan, hogy Magyarország felzárkózzon az uniós átlaghoz, nem teljesült. Az egy főre jutó GDP 2004-ben az uniós átlag 63 százaléka volt, 2009-ben pedig még mindig csak 65 százaléka. A fejlesztések közül a környezetvédelmi, az egészségügyi és egyes oktatási beruházásokkal, a vidékfejlesztéssel közeledtünk az EU fejlettségi szintjéhez, de ezek rövid távon nem vezetnek gazdasági növekedéshez.
Nem csökkentek a Magyarországon belüli területi egyenlőtlenségek sem, holott ez is az egyik legalapvetőbb elvárás volt az NFT-től. A regionális operatív program pénzeinek 78 százaléka ugyan a kevésbé fejlett régiókba áramlott, de a sokféle, elaprózott célok miatt összességében nem jól érvényesült a hatásuk. Ráadá sul 2000–2008 között a közép-magyarországi régió 21 százalékkal növekedett, míg a többi hat régió helyzete nem változott lényegesen. Az Eurostat 2008-as adatai szerint, az észak-magyarországi, az észak- és a dél-alföldi, valamint a dél-dunántúli régiók egyenesen felkerültek az EU 20 legszegényebb régiójának a listájára.
Az ellenőrzött projektek háromnegyedében teljesültek a kitűzött célok, ugyanakkor minden negyedik fejlesztés esetében elmaradás volt a célok időarányos teljesítésében. Az ÁSZ ellenőrei a helyszíni vizsgálatok során megkérdezték az érintettek véleményét is, akik szerint azok a fejlesztések tudtak sikeresek lenni, amelyekben a projekt gazdasága felkészült volt, törekedett/törekedtek az intézményrendszerrel való jó együttműködésre. A sikerességet gátló tényezőként említették az ügyintézés és a kifizetések lassúságát, a kifizetési igazolások határidőn túli kiadását, a gyakori szervezeti és személyi változásokat, a jogszabályi és gazdasági környezet változását, a túlzott bürokráciát, valamint a sokszereplős intézményrendszert. A kedvezményezettek a célok részbeni teljesítését 30 százalékban a pénzügyi-gazdasági válsággal indokolták, ezen túlmenően a mezőgazdasági a rossz terméshozamra, a túlzott terménytároló kapacitás létrehozására, az általános iskoláknál átszervezésre, a normatív támogatások csökkenésére és a közoktatási törvény változására hivatkoztak.
Vártak, és vártak...
Egy-egy pályázó pontosan érezte, hogy esetében nem mentek gördülékenyen az ügyek. A számok azt mutatják, hogy sokan lehettek így. Az ÁSZ jelentése szerint a támogatási döntéshozatalra jogszabályban előírt 60 napot egyetlen operatív program esetében sem tartották be. Ha a hiánypótlások idejét is beszámítjuk, akkor a támogatási döntés és a pályázat beadása között 2005-ben 156, 2006-ban 222,77, 2007-ben 155,9, 2008-ban pedig 234,96 nap telt el. Ezek az átlagok, amely mögött jelentős a szórás. Egyébként már önmagukban a kifizetések is sokak életét megkeserítették. Amennyiben nem volt szükség hiány pótlásra, akkor a benyújtott számlát 60 nap alatt kellett kifizetni. Ehhez képest ez 2005-ben átlagosan 66,43, 2006-ban 81,32, 2007-ben 83,58, 2008-ban pedig 73,87 nap volt. Igazán peches pedig az volt, aki szabálytalansági eljárás alá esett, amely elvileg 45 nap lett volna. Gyakorlatilag a teljes időigény a gyanú beérkezésétől a döntés meghozataláig 4–509 nap között alakult. | Gazdaság: Főleg magára költötte az állam az uniós támogatásokat | Igazából senki sem tudja pontosan, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében, 2004–2006 között elköltött 678 milliárd forint hogyan hatott a magyar gazdaságra. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20110811-palyazati_maraton_lassu_ugyintezessel-1164841 | 2011-08-11 11:46:33 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az ellenzék - a magyar érdekekkel, a magyar polgárok nemzeti konzultációval és népszavazáson kinyilvánított akaratával szemben - a katasztrofális európai migrációs paktum mielőbbi bevezetése mellett szavazott. Nem amellett, hogy mi, magyarok végre megkapjuk azt a több mint kétmilliárd eurót, amely jár nekünk a déli határkerítés felépítéséért és működtetéséért - közölte Deutsch Tamás.
Amellett szavaztak, hogy az illegális migránsok minél nagyobb közvetlen uniós költségvetési támogatást kapjanak; minél több pénzt költsön az EU az LMBTQ-érzékenyítésére, szabad bejárásuk legyen a gender-propagandistáknak a magyar iskolákba és óvodákba; szüntessék meg a rezsicsökkentést - mondta.
A Tisza Párt összes európai parlamenti képviselője - a az EP szakbizottságaiban és plenáris ülésén - legalább hat alkalommal szavazott a magyar rezsicsökkentés megszüntetése mellett - tette hozzá a politikus.
Deutsch Tamás leszögezte: abból látszik, hogy a kormány által életre keltett nemzeti konzultáció intézménye jól működik, hogy azt politikai ellenfeleik mindig el akarják lopni.
Ma olyan helyzetben van mód és lehetőség az új, semleges gazdaságpolitika meghatározó elemeiről közös nemzeti akaratot nyilvánítani, amikor mind itthon, mind Európában számtalan támadás éri közös elképzeléseinket - tette hozzá.
A rendezvényen megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök is, aki kérte, hogy mindenki töltse ki a nemzeti konzultációt.
A kormányfő arról beszélt, hogy a 2026-os választási győzelemhez vezető első lépés a nemzeti konzultáció. Ha veszítünk, mindent veszítünk: "annyi" a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a gazdasági semlegességnek, a rezsivédelemnek - mondta. Hozzátette, hogy a jobboldali közösségnek rá kell ébrednie arra, hogy az országnak rengeteg veszítenivalója van.
Orbán Viktor arról beszélt, óriási küzdelemben van a magyar kormány az elmúlt három évben annak érdekében, hogy "ne nyomjanak bele bennünket a háborúba", és "meg tudjuk védeni magunkat ennek a gazdasági következményeitől".
Rámutatott, hogy csak béke hozhatja el azt a feltételrendszert, amelyben működhet az a gazdaságpolitika, amelyben a kormány hisz.
Orbán Viktor szólt arról is, most jött el az ideje annak, hogy Magyarország a gazdaságpolitikájában a saját érdekeiből kiindulva gazdasági semlegességi filozófiát vállaljon fel, amelynek a legfontosabb mércéje az, hogy mi a nemzeti gazdasági érdek.
Magyarországnak másodlagos, hogy egy gazdasági kapcsolat politikai karaktere keleti vagy nyugati, az egyetlen fontos kérdés, hogy hasznos vagy nem hasznos - mondta a miniszterelnök.
Magyarország nem tekinthet csak az egyik vagy másik irányba, "nekünk a világon mindenkivel kereskednünk kell, együtt kell működnünk, akitől hasznot remélhetünk" - jelentette ki a miniszterelnök. | Meglepetésvendég volt Orbán Viktor | „Ma olyan ellenzékünk van, aki minden létező megszólalási lehetőséget arra használ fel, hogy saját hazája ellen áskálódjon" – mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője hétfőn Pátyon, a nemzeti konzultációt népszerűsítő fórumon. Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök a rendezvényen kérte, hogy mindenki töltse ki a nemzeti konzultációt. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/meglepetesvendeg-volt-orban-viktor/439989 | null | true | null | null | Hírklikk |
Több mint 356 millió forint pluszpénzt kap a CET-et gondjaiba vevő Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt., ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes erre vonatkozó előterjesztését. A fővárosi tulajdonban lévő cég szeptemberben hatályba lépett (és most módosítani kívánt) közszolgáltatási szerződése értelmében évi 1,5 milliárd forintból kezeli a fővárosi önkormányzat ingatlanjait. A döntéshozók a Duna partján felépült multikulturális központ „üzemeltetésre és hasznosításra való előkészítésére” bruttó 81,3 millió forintot adnának az idén. Az épület használatbavételi engedélyének megszerzéséhez, illetve a megnyitáshoz szükséges építési munkákra pedig további 275 millió forintot szán a városvezetés. Bár az elvégzendő feladatok pontos listája még nem ismert, mivel az épület műszaki felmérésére csak a létesítmény birtokbavétele után kerülhet sor.
Csakhogy ezt egyelőre nem sikerült elérnie a városvezetésnek. Október végén újfent fennakadtak a beruházó Porto Investment, illetve az épületet kivitelező WHB Kft. „kordonján”. Előbbi a hivatalos meghatalmazást hiányolta, utóbbi a pénzt, amivel a beruházó tartozik az elvégzett munkáért. A Porto viszont állítása szerint azért nem fizet, mert a fővárosi önkormányzat – általuk önkényesnek minősített akcióval – lehívta a cég bankgaranciáját. Az épületet így most valójában a generálkivitelező birtokolja. A patthelyzetért mindkét fél a másikat okolja.
A Közraktárak között felépült multifunkcionális központ beruházója augusztusban mondta fel a Fővárosi Önkormányzattal 2007-ben kötött 32 millió euró értékű szolgáltatási szerződését, és egyúttal 60 napos ultimátumot adott a fővárosnak 10 milliárd forintos követelésének megfizetésére. A Porto szerint Budapest súlyosan megsértette a szerződést, mivel törvénytelenül hívták le a bankgaranciát, jogtalanul érvényesítették ebből a késedelmi kötbért, ráadásul „elijesztik a bérlőket olyan hajmeresztő ötletekkel, mint a bánatpénz”. A főváros másként látja: a súlyos szerződésszegést a beruházónak kell bizonyítania. A felmondás mögött a fejlesztő tehetetlenségét látják, amivel azt próbálják leplezni, hogy nem tudják befejezni a projektet.
A beruházó és a fejlesztő közötti vita nem új keletű. A Fidesz már ellenzékben is élesen bírálta és alapjaiban elhibázottnak tartotta a finanszírozási konstrukciót, mivel szerintük minden kockázatot a főváros visel, miközben a magánbefektető többszörös áron valósítja meg a beruházást. A 8,5 milliárdból felhúzott épületért a főváros 25 év alatt 31 milliárdot fizet ki.
A főváros mindvégig tagadta, hogy szerződésbontásra készülne, de nem is törte magát különösebben a Budapest egyetlen PPP-beruházása körül kialakult helyzet rendezéséért. Sőt. Bagdy Gábor főpolgámester-helyettes áprilisban előzetes közgyűlési felhatalmazás nélkül lehívta a CET egymilliárd forintos teljesítési bankgaranciáját, amire utólag kért jóváhagyást. A fejlesztő és a generálkivitelező válaszul keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon.
A főváros pozícióját erősítette az Állami Számvevőszék időközben befejeződött vizsgálata, amelynek során bűncselekményre utaló tényekre bukkantak, így a hivatal különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett az ORFK-n. A nyomozás még tart.
A beruházás megvalósításához egyébként egyetlen fillért sem adott a főváros. Annak idején éppen azért döntött a közgyűlés a PPP mellett, mert nem volt rá pénze. A Portónak se sok. A beruházási költségek 90 százalékát hitelből teremtette elő. A bank pedig biztosítékot kért. A 2008 januárjában kötött különmegállapodásban a felek – a hitelező MKB, a Porto és a főváros – rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot. Akkor is, ha bizonyíthatóan a szolgáltató súlyos szerződésszegése miatt szűnne meg a szerződés. A 8,5 milliárdos tőketartozásra vonatkozó kötelezvény 25 évre szól. Erre hivatkozva követel most milliárdokat a fejlesztő. (Állítólag létezik olyan jogi vélemény, miszerint a közbeszerzési eljáráson kívül kötött különmegállapodás semmis.)
A 27 ezer négyzetméter alapterületű üvegbálnát az eredeti megállapodás értelmében már tavaly augusztusban át kellett volna adni, ám a főváros szerint a kulcsrakész állapothoz még sok minden hiányzik. A fejlesztő szerint az épület jó minőségben elkészült, és csak az önkormányzat ellenállása miatt nem nyílhatott meg. A főváros viszont az épület fő attrakciójának számító üveg tetőszerkezetet is átépítené. A 200-400 millió forintra becsült költségeket a korábban lehívott bankgaranciából fedeznék. Ebből kártalanítanák az alvállalkozókat is. S jut belőle a BFVK-nak is.
Kérdés, hogy elég lesz-e az esetleges perekre is. A beruházó mellett a hitelt nyújtó MKB, illetve a nyitásra hiába váró már szerződött bérlők is a bíróságon kereshetik igazukat. Mindenkinek el kell számolnia a pénzzel. Ráadásul a beruházó által indított bírósági eljárás sem zárult le, így még az is előfordulhat, hogy vissza kell fizetni az egymilliárdot, amit most költenek. | Belföld: További százmilliók a még meg sem nyílt CET-re | A PPP-konstrukcióban épült, 27 ezer négyzetméter alapterületű üvegbálnát az eredeti megállapodás értelmében már tavaly augusztusban át kellett volna adni. Hogy végre mikor nyithatják meg, azt senki sem tudja. A kialakult patthelyzetért a beruházó és a főváros egymást okolják. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20111116-tovabbi_szazmilliok_a_cet-re-1275741 | 2011-11-16 08:44:30 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A képviselők többek között döntöttek költségvetési kérdésekről, az önkormányzati cégek átvilágításáról, de hosszas perceken keresztül tárgyaltak energetikát és egészségügyet érintő határozatokat is.
A testületi ülés legelején megválasztották a mátrafüredi részönkormányzat tagjait, akik ünnepélyes esküjüket is letették. A részönkormányzat elnöke továbbra is az 1. körzet képviselője, Faragó Tamás lesz.
Sokáig tárgyalták a képviselők a 2024. költségvetési rendelet módosításáról szóló határozatot. Egy utolsó pillanatban beérkezett módosítása szerint a polgármester felhatalmazást kapna az önkormányzatot érintő pénzek, így például a beruházásokra, felújításokra szánt kiadások értékhatár nélküli átcsoportosítására.
A Független Ellenzéki frakció alelnöke, Dr. Végh Attila felszólalásában nehezményezte, hogy ez a módosítás ennyire késő került a határozatba, így az állandó bizottságoknak nem volt elegendő ideje a véleményezésre. Kiemelte, a logikát érti a javaslat mögött, hiszen ciklusváltás történt, sok a költségvetési bizonytalanság. Ugyanakkor szeretné, ha 2025-től már nem rendelkezne ezen jogkörökkel a polgármester, hiszen ebben az esetben megszűnik a képviselő testület értelme, mivel a polgármester azt és úgy csoportosít át, ahogy akar.
Szókovács Péter polgármester válaszában kiemelte, számos egyeztetésen van túl Kovács Róberttel, a pénzügy és költségvetési igazgatósás igazgatójával a módosítás kapcsán. Szerinte ahhoz, hogy az elmúlt időszakban hozott fejlesztések ne kerüljenek veszélybe és az idei évet megfelelően tudják zárni, szükség van erre a jogkörre, mindazonáltal, ha 2025-öt megfelelő költségvetéssel és felelősségteljes döntésekkel tudják elkezdeni, akkor természetesen erre a különleges felhatalmazására már nem lesz szükség. A képviselő testület végül mind a költségvetést, mind pedig a polgármester felhatalmazásáról szóló módosítást elfogadta 15 igen szavazattal.
A legélesebb nézeteltéréseket kétség kívül az önkormányzati intézmények átvilágításának rendelete okozta. A képviselő testület még az október 24-i rendkívüli ülésén döntött az önkormányzat 100%-os, valamint többségi tulajdonú gazdasági társaságok és az önkormányzati intézmények jogi, pénzügyi, közbeszerzési és koncessziós átvilágításáról. Az ajánlatokat, azóta megérkeztek, amelyről tájékoztatta a testületet a polgármester. Nagy Attila alpolgármester a téma felelőse elmondta, a 3 beérkezett ajánlat közül a legalacsonyabbat fogadták el, ami 18 millió forintos kiadást jelent majd. Hozzátette, a cél nem az, hogy személyi felelősöket találjanak, sokkal inkább, hogy tiszta lappal induljanak és segítséget kapjanak az elkövetkező döntések meghozatalában.
Az ellenzék oldaláról többen is kritikát fogalmaztak meg az átvilágítás kapcsán, különösen a 18 millió forintot nehezményezték, Kévés Tamás szerint felesleges pénzkidobásról van szó, nincs szükség arra, hogy az átvilágítást külsős cég végezze. Dr. Végh Attila kiemelte, bát egyetért a javaslattal, szerinte túl általános a megfogalmazás, így rengeteg felesleges munkát fog szülni a procedúra, ami így nem előre mutató az önkormányzat munkájának tekintetében. Dr. Szén Gabriella pedig a referenciát hiányolta az ajánlatot beküldő cégek esetében.
Velük szemben Szókovács Péter polgármester és Nagy Attila alpolgármester is az átvilágítás szükségességét hangsúlyozta, a Fidesz frakció oldaláról pedig Dr. Ördög István mondta el, hogy alapjáraton nem szereti ezeket a metódusokat, most kifejezetten szükségesnek érzi, hiszen a kampány alatt sok vád érte mindkét oldalt. A testület végül kisebb módosításokkal, de egyhangúlag támogatta a határozatot.
Döntöttek továbbá a rotavírus elleni védőoltási program folytatásáról, amely vírus a leggyakrabban előforduló, emésztőrendszert megtámadó -hasmenéssel, hányással és magas lázzal járó -megbetegedés. A védőoltás a rotavírus-fertőzés megelőzésében elsődleges fontosságú, ezzel biztosítható a megfelelő védettség, azonban még nem szerepel a nemzeti oltásprogramban. Az önkormányzat ezért 2016-tól a 6-24 hetes csecsemők részére térítésmentessé tette, amelyet a mai döntés alapján továbbra is folytatnak majd. Ezen kívül megszavazták Dr. Szén Gabriella módosítási javaslatát, amely alapján a jövőben a járványos agyhártyagyulladás B típusa elleni védőoltás támogatása is elkezdődhet. Ezen kívül energetikai kérdésekben szavazott még a grémium, így meghosszabbították az InFend Energy Kft kötött szerződést, amelynek keretein belül továbbra is ellátja majd a vállalat a 5 éves energiamegtakarítási terv karbantartását, éves jelentések készítését, szemléletformálást, energia adatok nyilvántartását és feltöltését a Nemzeti Épületenergetikai Rendszerbe, valamint a közbeszerzések és ajánlatkérések bonyolítását és a havi energetikai jelentések készítését épületenként.
Aki a teljes testületi ülésre kíváncsi, az itt megtekintheti: | Heves viták és nehéz döntések az októberi testületi ülésen | A képviselők többek között döntöttek költségvetési kérdésekről, de az önkormányzati cégek átvilágításáról is. | [
""
] | 0 | https://gyongyosma.hu/2024/10/31/heves-vitak-es-nehez-dontesek-az-oktoberi-testuleti-ulesen | null | true | null | null | gyongyosma.hu |
Nem hiába kapott kiemelt hangsúlyt a NAV 2014-es ellenőrzési irányelvei között az egyszerűsített foglalkoztatás ellenőrzése - ez derül ki az adóhatóság által a Napi.hu rendelkezésére bocsátott adatokból. Az adóhivatal tavaly több mint kétezer vizsgálatot végzett - ez az egy évvel korábbi másfélszerese -, továbbá majdnem ugyanennyi ellenőrzést hajtott végre. Ennek meg is lett az eredménye: a bejelentett munkavállalók száma közel százezerrel 730 ezerre nőtt, a bevétel pedig 25 százalékkal 12,7 milliárd forint fölé emelkedett. Majdnem ugyanennyit hoztak a konyhára a bírságok is: tíz ellenőrzésből kilenc szabálytalanságot tárt fel, összesen 10,6 milliárd forint büntetést szabtak ki.
Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott - húzza alá a NAV.
Ezért jár a büntetés
Az adóhivatal rendszerint ugyanazokkal, a már évről évre visszatérő szabálytalanságokkal találkozik az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó vizsgálatai során. Az egyik legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen - a tényleges munkavégzés megkezdése után - jelenti be az egyszerűsített foglalkoztatást.
Gyakori eset például, hogy a munkáltató csak a helyszíni ellenőrzés során, már a revizorok bemutatkozását követően intézkedik - a munkavégzés közben talált - munkavállalóinak utólagos bejelentéséről. Ennek viszont nincs sok értelme, ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos előírások egyértelműen kimondják, hogy a foglalkoztatást a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni.
Aki tartozik, lemondhat róla
A NAV nemcsak a bejelentés tényét és annak szabályszerűségét vizsgálja, hanem az egyszerűsített foglalkoztatás jogszerűségét is, vagyis azt, hogy a munkáltató oldalán fennállnak-e az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei. Ilyen feltétel például, hogy a munkáltatónak nem lehet a jogszabályban megállapított mértéknél nagyobb adótartozása, illetve figyelemmel kell lenni a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazásának létszám- és időkorlátjára is, amit nem lehet túllépni. Az előírások értelmében az a munkáltató, aki - meghatározott adónemek tekintetében - 300 ezer forint, vagy azt meghaladó adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
Ennek ellenére számos ellenőrzés során állapította meg a NAV, hogy a munkáltató úgy alkalmazott munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében - bejelentésének és ahhoz kapcsolódó közteher fizetési kötelezettségének egyébként eleget téve -, hogy arra köztartozása miatt nem lett volna lehetősége, mert a meghatározott adónemek tekintetében 300 ezer forintot meghaladó összegű adótartozása állt fenn a vizsgált időszakban. Ilyen esetekben az adóhivatal átminősíti az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt és az általános szabályok szerint állapítja meg a járulékfizetési kötelezettséget a munkáltató terhére. | Megtalált százezer embert és kétmilliárd forintot a NAV | Több foglalkoztatott és a tempósan növekvő adóbevételeket megközelítő bírságösszeg - ez jellemezte az elmúlt évben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyelmének fókuszában álló egyszerűsített foglalkoztatást. | null | 1 | http://www.napi.hu/ado/megtalalt_szazezer_embert_es_ketmilliard_forintot_a_nav.593906.html | 2015-02-27 16:46:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nem engedünk a kormánypárt támadásának, melyet Horn Gyula emléke ellen indítottak - írja Komjáthi Imre. Szerinte a Fidesz csupán zuhanó támogatottságáról és a tragikus gazdasági-társadalmi helyzetről szeretné elterelni a közvélemény figyelmét. Elfogadhatatlannak tartják, hogy ennek érdekében egy olyan politikus emlékét gyalázzák meg, aki a politika meghatározó személye volt.
Az MSZP elnöke szerint Horn Gyulának nem csak magyar miniszterelnökként voltak elvitathatatlan eredményei. Nemzetközi szinten is meghatározó döntéseket hozott, ezzel pedig senki nem vitatkozhat. Külügyminiszterként az első nemzetközi elismerés akkor érte, mikor a keletnémet menekültek előtt 1989-ben határt nyitott. Emberek milliói voltak hálásak a későbbi kormányfőnek, hősként tekintettek rá, senki nem vonta kétségbe bátorságát. Egy évvel később pedig ő írta alá a szerződést a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Mindemellett megkérdőjelezhetetlen szerepet vállalt Magyarország Európai Unióba és NATO-ba vezetésében a rendszerváltozást követően.
Horn Gyula egész életében a társadalmi egyenlőségért, az alsóbb osztályok felemeléséért dolgozott, miközben egy szabad, igazságos hazát vizionált. Sosem feledkezett meg gyökereiről, hétgyermekes munkáscsaládból lett hazánk miniszterelnöke, akit Európa-szerte tiszteltek - fogalmaz Komjáthi Imre.
Hozzáteszi: a néhai miniszterelnök munkáját nem csak itthon, külföldön is elismerik, az Európai Parlament brüsszeli épületében termet neveztek el róla és szobrot állítottak tiszteletére. Az MSZP pedig ahogy eddig, úgy most is és a jövőben is kiáll Horn Gyula emléke mellett, és visszautasít minden nemtelen támadást. | Horn Gyula szobránál tartott megemlékezést az MSZP | Az MSZP vezető politikusai és a párt szimpatizánsai ismét kiálltak Horn Gyula emléke mellett. Pártunk politikusai, tagjai és támogatói mécsesgyújtással és virágok elhelyezésével emlékeztek meg és tisztelegtek az egykori miniszterelnök emléke előtt a 13. kerületi szobornál – írja közleményében a párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/horn-gyula-szobranal-tartott-megemlekezest-az-mszp/439507 | null | true | null | null | Hírklikk |
Tavaly is nagyon jó tanácsokat adhatott Rákay Philip Norton Consulting Zrt. nevű cége, ugyanis a 2017-ben alapított vállalkozásból kereken 100 millió forint osztalékot vett ki az egykori tévés műsorvezető - derül ki a céges beszámolóból. Ugyanakkor az árbevétel és a profit volt már több is: 818 millió forint forgalomból 602 millió forint nyereség jött össze 2018-ban, tavaly pedig 616 millió forint bevételből 417 millió forint profit született.
Rákay Philip (Rákay Kálmán) 2011-ben lett az MTV M1 csatornájának intendánsa, és a Fidesz nagygyűlések házigazdája volt. Ma is jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal.
Hegymagason jártam a csodálatosan megújult Tarányi Présház 1780-ban Rákay Philip meghívására – írta közösségi oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter a nyáron.
A Norton Consulting a tulajdonosa a Tarányi Nonprofit Kft.-nek. Még a nyáron volt hír, hogy a badacsonytomaji Ranolder villa mellett a szomszédos Hegymagas egyik jellegzetes épületét, a Tarányi-présházat is megszerezte Rákay Philip cége. Az itt működő éttermet pedig a Tarányi Présház 1780 Kft. üzemelteti, ahol az ügyvezető az egykori tévés felesége, Wieber Orsolya lett.
Szintén a Norton Consulting a tulajdonosa a RANOLDER VILLA 1864 Kft.-nek, idén április óta. A Ranolder-villa korábban a miniszterelnök veje, Tiborcz István portfóliójának része volt, ugyanis a BDPST Zrt. banki követelésként vette meg a badacsonytomaji villát még 2017-ben. A négyezer négyzetméteres telken álló épületet egykor a veszprémi püspök használta nyaralóként.
Maga a Norton Consulting székhelye pedig tavaly március óta a budai Várban található, a Bécsi kapu téren. Azt pedig a 24.hu írta meg, hogy milyen körülmények között jutott önkormányzati lakáshoz Rákay Philip és családja a budai Várban. A cikk szerint a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese és felesége lakáscsere útján jutott hozzá egy 60 négyzetméteres, kétszobás ingatlanhoz a Bécsi kapu téren egy olyan műemlék épületben, amit néhány éve 70 millió forintból újított fel az I. kerületi önkormányzat.
A lakásért havonta 39 ezer forintot fizetnek. A kerülettől kikért szerződésekből pedig kiderült, hogy Rákayék a vári lakásért cserébe egy 24 négyzetméteres, földszinti, egyszobás lakást adtak a VIII. kerületi Kálvária téren. | Rákay Philip tanácsai kereken 100 millió forint osztalékot értek | A Fidesz nagygyűlések egykori házigazdája ma már tanácsokat ad, amelyek úgy látszik, sokat érnek az ügyfeleknek. Rákay Philip most 100 millióval gyarapodott, és főleg a Balaton-felvidéken vásárol ingatlanokat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rakay-philip-tanacsai-kereken-100-millio-forintot-ertek.html?fbclid=IwAR3_h9g1bVf650De8tuz9wvyWexiexTeQ0MN00uGazYfiu_45NlsoVC4KyU | 2020-10-27 15:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI érdeklődésére csak annyit közölt: a Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség nyomozást rendelt el személyes adattal visszaélés vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, az interneten a múlt héten nyilvánosságra került hangfelvételek miatt. A nyomozás lefolytatásával az ügyészség a III. Kerületi Rendőrkapitányságot bízta meg. Az MTI úgy tudja, hogy a nyomozást az ügyészség feljelentés alapján rendelte el.
Futó Barnabás, az UD Zrt. jogi képviselője pénteken közölte, hogy feljelentést tesz a cég az internetre felkerült felvételek miatt. Hétfőn ugyanakkor azt mondta, hogy a feljelentést még nem tették meg, és mivel a nyomozást elrendelte az ügyészség, újabb feljelentést nem tesznek.
Az ügyvéd még pénteken elmondta, hogy a YouTube elnevezésű videomegosztó oldalain szerdán megjelent felvételeket másnap eltávolították, ügyfelei tájékoztatása szerint azonban pénteken ismét felkerültek oda az UD Zrt.-vel kapcsolatos hanganyagok, magánbeszélgetések.
Futó Barnabás korábban elmondta, hogy több helyről is kiszivároghattak a felvételek, hiszen azokból egyes részleteket 2008 őszén már nyilvánosságra hozott Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke, illetve Szilvásy György szocialista politikus titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként. A két politikus ellen emiatt már vádat is emelt az ügyészség.
Az ügyvéd, szintén pénteken, emlékeztetett arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Laborc Sándor 2008 őszén csatolta feljelentéséhez a napokban az internetre felkerült hangfelvételeket, amelyeket azután – nyomozás keretében – megvizsgált a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség is, ám 2009 nyarán bűncselekmény hiányában megszüntették a büntetőeljárást. Futó Barnabás elmondta: ügyfelei meghallgatták az internetre felkerült hangfelvételeket, és valószínűsítik, hogy azok manipuláltak, vágottak.
A Magyar Nemzet múlt csütörtöki számában írt arról, hogy vizsgálatot indított az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután újabb, a titkosszolgálatok által rögzített hanganyagokat tettek fel a YouTube videomegosztó portálra. A lap, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, azt írta: nem zárható ki, hogy a szervezettől távozott személyek más üggyel összefüggésben is nyilvánosságra hozhatnak hangfelvételeket. | Nyomoznak az UD Zrt. ügyében | Nyomozást rendelt el az ügyészség az UD Zrt.-ügyben nyilvánosságra került hangfelvételek miatt - tudta meg az MTI. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/01/10/nyomoznak_ud_zrt_ugyeben/ | 2011-01-10 16:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Benyújtotta a kormány a parlamentnek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 2025-ös lakáscélú felhasználásáról szóló törvényjavaslatot. A korábban közzétett törvénytervezet számos ponton módosult. A legfontosabb az, hogy jelentősen kiszélesedett azoknak a felújítási, korszerűsítési munkálatoknak a köre, amire egy évig igénybe lehet venni a nyugdíjpénzeket.
A Bank360.hu összegzése szerint újdonság az is, hogy nemcsak lakáscélú jelzálogkölcsönök törlesztésére és előtörlesztésére lehet felhasználni ezt a pénzt, hanem bármilyen jelzáloghitelére. Tehát akár olyanra is, amelyet nem lakáscélra vettek és használtak fel. Ilyenek a szabad felhasználású jelzáloghitelek, amelyeket például nagy összegben vettek fel Prémium Magyar Állampapír vásárlására, mivel a nagy infláció miatt annak több évig magasabb a kamata, mint a vásárláshoz használt hitelé.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi közlése szerint azt tervezték, hogy a nyugdíjpénzek lakáscélú felhasználását lakásépítésre is lehetővé teszik, de a benyújtott törvényjavaslatban végül csak korszerűsítés, bővítés és felújítás szerepel, önálló lakásépítés nem. Ugyanakkor lakásépítésre alkalmas telek megvásárlása igénybe vehető a pénztári megtakarítás.
A törvényjavaslat szerint az alábbi feltételekkel és szabályok szerint lehet 2025-ben adómentesen felhasználni nem nyugdíjcélra is az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat.
Mire vehető igénybe az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás?
jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása (ez azt jelenti, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet használni ezt az összeget)
lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása (a piaci hitelek mellett ilyen lehet a CSOK vagy CSOK Plusz hitel is)
Magyarországon lévő lakás vagy lakóház korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása
a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának támogatása
Mekkora összegű lehet a támogatás?
A támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár először a tőkerész terhére köteles elszámolni a legutoljára elszámolt tőkerészből visszafelé, ezt követően terhelhető a hozamrész.
A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi
azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.
Hányszor igényelhető támogatás 2025-ben?
A pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti. A kifizetést a nyugdíjpénztár a számlák benyújtását követő hatvan napon belül teljesíti.
Ki lehet a megtakarítás felhasználásának kedvezményezettje?
Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének, illetve jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, továbbá munkáltatói kölcsön törlesztésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik.
A lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás helyéül szolgáló építési telek megvásárlása abban az esetben igényelhető, ha az ingatlan adásvételi szerződés alapján az ingatlan a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerül.
Hogyan fizetik ki a támogatást a pénztárak?
A támogatást a nyugdíjpénztárak vagy közvetlenül az ügyfélnek vagy a banknak utalják az alábbi módon:
A jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár a pénztártag által teljesített törlesztés, előtörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére.
Az igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény (bank) részére utalja át.
Milyen lakásfelújításra használható fel a megtakarítás?
Lakás korszerűsítésének, felújításának támogatása a következő építési tevékenységekhez igényelhető:
1. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
6. tető cseréje, felújítása, szigetelése,
7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
8. klímaberendezés beépítése, cseréje,
9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
10. belső tér felújítása, ideértve
a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését,
cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
b) a galériaépítést,
c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
12. kerítés építése,
13. gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
14. terasz, loggia, erkély, előtető építése,
15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,
16. télikert kialakítása,
17. akadálymentesítési munka;
18. alapozási szerkezet megerősítése,
19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje
20. használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, valamint
22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje,
23. építőanyag beszerzése.
Mikori számlákra lehet támogatást kérni?
A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.
Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló, az áfatörvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, illetve a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el.
Milyen tájékoztatást kell adniuk a pénztáraknak a tagok részére? | Parlament elé került a javaslat a nyugdíjpénzek felhasználásáról | Mindenféle jelzáloghitelt lehet nyugdíjpénzből törleszteni és 23 lakásfelújítási munka is fizethető 2025-ben az önkéntes pénztárakban lévő megtakarításokból – derül ki a parlamentnek benyújtott végleges törvényjavaslatból. A nyugdíjpénzek kivételes felhasználásának szabályait ez alapján összegző Bank360.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredeti tervezet több ponton is jelentősen módosult. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/torvenyjavaslat-nyugdijpenz-lehetosegek/e81x1gt | null | true | null | null | Blikk |
Ami a Balatonnal történik vagy száz éve, különösen a Kádár-korszakban és az utóbbi 14 évben, az az ország kicsiben. A táj átvétele, a környezet kihasználása, beépítése és rombolása, a telkek beépítése és a part elzárása, és persze hol kisebb, hol nagyobb mértékben magának a tónak, a víznek a tönkretétele.
Nem is csoda, hogy kétféle embert ismerek: aki első szabad percében rohan "le", vagy aki, ha teheti, oda se dugja az orrát. A feltétlen imádat ugyanúgy túlzás, mint a túlzó kritika, sőt, ellenszenv. Én is inkább az utóbbi csoportba tartoznék, pedig számos helyen töltöttem felejthetetlen pillanatokat. De most egy új könyv kissé helyreteszi felületes ismereteimet és a "horvát tenger azért százszor jobb" típusú attitűdömet, ahogyan azt is, hogy a tavat lehet szeretve szétbarmolni és szakmailag fejleszteni, már ha engedi a politika. Már Ady is rajongott a Balatonért, ahová orvosa küldte 1903-ban, viszont nem tetszett neki a villák épülése. Az aggodalom tehát igen régi.
Rehák Géza, aki amúgy turizmuspolitikából doktorált (egyébként történész, politológus, majd jogász végzettséget is szerzett), némi történelmi felvezetővel kezdi kötetét, hisz már Horthyék is felfigyeltek a tóra, miután Trianonban elvesztek a hegyek, a főleg a határon túlra került fürdők, és számos villa, kisebb szálloda, étterem is épült - hogy aztán 1945 után legyen mit elzabrálni.
Rehák Géza: Vörös riviéra. A Balaton a Kádár-korszakban
Jaffa Kiadó, 2024
223 oldal, 4999 Ft
Még ki sem tört a Rákosi-éra a maga brutalitásával, már 1946-ban azon puffogtak a sajtóban, hogy "az üdülőhelyeken még mindig csak a naplopók és nem a munkások nyaralnak", illetve "nyilasok, spekulánsok, orgazdák dőzsölnek". De a "rendteremtésnek" és a tervezésnek is 1956 után jött el az ideje, ám hely még kevés volt, hogy minden munkás-paraszt itt áztassa a lábát, és rájöttek, hogy a hidegháború elejének a közepén kéne nyugati deviza is. Csak hát ekkor mindenki gyanús volt, főleg, ha nyugati.
E dilemmára kellett volna csomót kötni a következő években, így fonódott össze a turizmus és a politika, megfejelve a marxista (vagy úgy értelmezett) ideológiával. Mert hogy is néz ki az a szocializmusban, hogy
egy német itt szuper autókkal furikázik, népszerűsíti a nyugati életformát, az üdülőközpontokban meg rögvest elkezdődik a harácsolás, a spekulálás, a kispolgári szerzésvágy.
Ez a hatvanas években azért nem gátolta meg a hatalmat abban, hogy az új szállodák mellett, melyeket elsősorban külföldieknek szántak, legyenek már kaszinók, játékgépek is; valamint nyugati valutáért magyar különlegességeket áruló - az ilyen árucikkekhez halandó magyar hozzá sem férhetett - speciális boltok, vagy cigányzenét szolgáltató csárdák, borospincék. Azzal együtt, hogy a szőlészetet-borászatot is oly mértékben vágták gallyra, ami csak a szocializmusban volt lehetséges.
A mestertervbe tehát rögtön hibák is csúsztak, pedig agyaltak az elvtársak, mi hol legyen a szállodáktól kezdve a motelokig (motoros hotelekig, értsd: legyen hol fedett parkolója az autósnak), a szakszervezeti üdülőktől a kempingekig. Az ötletnek egy igazán jó alapeleme volt: a turizmus húzóágazat lehet, és a néptömegeknek is kell valamit adni.
Utóbb így osztogattak ki parcellákat, telkeket (például a szövetkezetek, állami birtokok által művelhetetlennek tartott szőlőket a hegyoldalakban) boldog-boldogtalannak. Hogy aztán engedély nélkül gányoljanak a zártkertekbe sufnit, bódét, de akár rendes víkendházat is, végzetesen csúfítva el a tájat. Arról nem is beszélve, hogy az őslakosok életére hogyan hatott az ország egész részéből ideérkezők tömege, akik persze főleg csak nyáron szívták ott (el) a levegőt. Igaz, gondolom, akkor azért legalább nem ment ipari méretekben a hétvégi fűnyírás és a flexelés.
És akadtak akár filmbe illő szereplők is - olvashatjuk az olykor száraz, hisz szakszerű kötetben -, mint egy bizonyos Ónody Lajos, aki bizniszmenként, mondhatni kapitalista avagy utilitarista szemlélettel állt neki a hotel- és egyéb ügyekhez. A hatvanas évek legelején hozta is az eredményeket a déli parti idegenforgalmi fejlesztésekben érdekelt Éttermi és Büfé Vállalat vezetőjeként, a Siófok és Balatonföldvár közti szakaszt futtatva fel, de a kijárásban is jó volt az elvtársaknál.
Aztán egész csapatával került előzetesbe már 1964-ben csalás, sikkasztás vádjával. Ezen ügy kapcsán terjedtek el a mendemondák az egész országban, hogy Ónodyéknál titkos orgiák zajlottak akár a pártvezetőkkel is:
"óriási ezüsttálcákon meztelen lányokat szolgáltak fel aszpikban, vagy ruletten desszert gyanánt csokoládéval leöntött stewardesseket lehetett nyerni."
Meg volt szó itt kábítószerről, kémkedésről - bár bizonyítást semmi sem nyert. Talán ha a hatóságok ma mennének utána elitünknek, mely lassan az egész Balatont lenyelte, találnának hasonló dolgokat - teszem hozzá én, mert a szerző egyébként nem tér ki arra, mi történik napjainkban, igaz, nem is ez a könyv témája. Amúgy Ónodyék bukása után került a fejlesztés súlypontja a déliről az északi partra, jól érzékeltetve, olykor min is múlik egy-egy régió sorsa, ha csak ideiglenesen is.
Mert a téma elsősorban az, hogy kik s hogyan karolták fel a Balaton ügyét a Kádár-érában (maga az öreg is, hisz szeretett ott nyaralgatni, számára fontos volt a mezőgazdasági beszállítók ügye), miképpen mondtak igent az üzletszerű idegenforgalomra, lemondva a nagy ideológiáról. Hogyan készültek fenn és akár lentebb a tervek, a programok, mi is lett volna a cél. Kik voltak a nagy hotelek építészei, miként épültek be - olykor szó szerint maguk is - a tájba, mert az hamar kiderült, nagyon el lehet rondítani a Balatont. Végül a húszemeletes monstrumokról le is mondtak Füreden, Almádiban, másutt.
A kötet legérdekesebb fejezete az utolsó, a Világnézeti Balaton című, ahol elénk kerül Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság hírhedt vezére, aki 1956 végétől - némi pesti kormányzati kitérővel - a nyolcvanas évek közepéig volt a megye korlátlan ura. Felfelé nyalt, lefelé rúgott, a Balaton-partot illetően némi kognitív disszonanciával. Hisz a szocializmusban az ipart és a mezőgazdaságot kellett fejleszteni, nem a tétlen üdülés színterét. Az ötvenes évek végéig még "a Balaton kipucolása" volt a cél a nemkívánatos személyektől.
Papp nyugdíjaskori visszaemlékezéseiből is idéz Rehák Géza: micsoda dilemmák is kínozták a mindennapokban a pártcsinyovnikokat. Hisz eleget kell tenni a pártnak, amely kiemeli a Balatont, no de a turizmusból nekik hasznuk nincs, mindent lefölöz az IBUSZ, a HUNGAROHOTELS, a MAHART, őket meg letolják, ha nincs elég kolbász meg lángos, és sör se, vagy ha igen, az is meleg. Szórakoztató része ez a könyvnek, persze, anno ennek ára is volt, helyi és országos szinten is.
Itt esik szó a szőlészetről, amit úgy kezdtek el fejleszteni - ha már munkaerő sem akadt elég, a "Mi nem kapálunk, hanem vegyszerezünk" mottóval -, hogy elkezdték a permetezést, műtrágyázást. Ez Pappnak ínyére volt, hisz vegyésznek tanult, a megye lett a vegyipar központja, kutatóintézetesektül, és a jeles, balatonfűzfői Nitrokémiával.
Aztán a tonnaszámra ontott rovarirtók, a porozószerek szépen leszivárogtak a Balaton vizébe.
Így történt, hogy 1965-ben a vegyi szennyezés megtizedelte a tó halállományát, 50 vagon hal pusztult el, jórészt fogassüllő, a Balaton legértékesebb hala. Ekkortól Pappék kissé visszafogták magukat, persze a felelősséget senki sem ismerte el. Meg úgy gondolták, hogy a tó vizéből kiválóan lehetne öntözni, de szerencsére a vízügyesek közbeszóltak, hogy a vízszint így vészesen csökkenne.
Papp másik kedvence a füredi hajógyár lett - hisz a szocializmusban ez az acél országa -, ami kezdetben még a Balatonra épített jachtokat, kisebb hajókat. Aztán jött a "vaskorszak", és hatalmas uszályokat építettek - no, ekkor már volt zaj rendesen. A közvéleményt az Egyiptomba készülő nílusi uszályok témája ragadta magával, ezekhez már hatalmas daruk is kellettek, elcsúfítva a tájat, reggel hatkor meg az a sziréna verte fel a turistákat, amely az ezer munkást hívta.
És súlyos probléma volt, hogy a Sió-csatornán úsztatták a nílusi uszályokat, ami vízleeresztéssel járt. Ez pedig környezetvédelmi problémákat okozott, amire már a hatvanas években figyelmeztettek a szakértők, de nevezett elvtársunkat ez nemigen érdekelte, szerinte azok ágálnak a hajógyár ellen, akik a szocializmust akarják ilyen mód lejáratni. A nyolcvanas években már veszteségesen termeltek, pedig még norvég megrendelést is kaptak, végül a kilencvenes években ment az egész a kukába.
A kötetet kézbe véve, a címet olvasván azt hihetnénk, a turistákról lesz benne elsősorban szó, meg például a nyolcvanas években itt várakozó, disszidálni szándékozó NDK-sokról, a szórakozási formákról, étkekről, miegyébről. De nem, egészen másról esik szó, ám a könyv elolvasását nem bántam meg, és úgy a Balaton híveinek, mint a megrögzött fanyalgóknak ajánlható.
Szerbhorváth György
Címlapkép: Balatonalmádi, 1954 (fotó: Fortepan / Alföldy Mari) | Kinek a Riviérája volt a Kádár-kori Balaton? | Rehák Géza történész könyve bemutatja, hogyan alakították át és sajátították ki a tavat a szocializmusban. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kult/2024/10/11/kinek-a-rivieraja-volt-a-kadar-kori-balaton | null | true | null | null | atlatszo.hu |
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján sikeresnek nevezte a magyar kormány gazdasági semlegességre építő stratégiáját , amelynek a nyomán hazánk mára a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált a kontinensen.
Ha valaki eljön Magyarországra, azt látja, hogy a német autógyárak és a kínai elektromosakkumulátor-gyárak egymás mellett épülnek
- mutatott rá.
"És miért? Mert a nagy német autóipari vállalatok vállalati stratégiája az elektromobilitás tekintetében arra épül, hogy a kínaiak szállítják nekik az elektromos akkumulátort meg egyéb alkatrészeket"
- húzta alá.
"Szerintem szembemenni a valósággal nem helyes. Lehet, hogy ez valakiknek ideológiailag nem tetszik, de ez a valóság" - fogalmazott.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy
mindössze tizenkét EU-tagállam szavazott a kínai elektromos autóiparral szembeni vámok bevezetésére a huszonhét tagú közösségben, az intézkedések mégis hatályba lépnek.
"Én azt hiszem, hogy ebben az új világgazdasági-világpolitikai realitásban Európa nem áll jól, és ezért is javasoljuk azt, hogy a szankciók, vámok, korlátozások helyett a konnektivitásra törekedjünk" - közölte.
Mi, Magyarországon a gazdasági semlegesség stratégiáját valósítjuk meg, egyszerre működünk együtt a keleti és a nyugati országokkal, a keleti és a nyugati vállalatokkal is, és ez a stratégia Magyarországnak munkahelyek tíz- és százezreit, modern beruházásokat jelentett
- tette hozzá.
A miniszter végül arra is kitért, hogy a kormány szilárdan képviseli ezt az álláspontját, és ezért az utóbbi években számos vitája volt más tagállamokkal és az Európai Bizottság tagjaival is.
És ahogy elnézem az álláspontokat, ezek a viták a jövőben is fenn fognak maradni. De majd megvívjuk őket természetesen
- szögezte le. | épülnek a kínai akkumulátorgyárak | A gazdasági semlegesség stratégiája keretében Magyarországon egymás mellett épülnek meg a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/nemet-autogyar-kinai-akkumulatorgyar-magyarorszag | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Egy fehér Audi fotóját tette közzé vasárnap Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. A kocsinak a kormány felőli, kinyitott ajtaján tisztán látszik a Magyar Falu Program emblémája.A képviselő bejegyzése szerint a kép egy napig volt látható egy olyan cég posztjai között, amely az autók gyári szoftverének átírásával nagyobb motorteljesítményt ér el a kocsikon (chiptuning). A felvételt többen is elküldték Hadházynak."Volt, aki azt írta, hogy a motor képe alapján valamelyik magyar faluban egy több száz lóerős Audit látott szükségesnek támogatni az Orbán-kormány. A motorokhoz nem értek, de azt tudom, hogy korábban már beszámoltam arról a »Sport« kivitelű BMW-ről, amit Karancslapujtőn kapott a Gerigari Romákért Egyesület. Azután is jó néhány olyan jelzést kaptam más településekről, hogy a választásokon a Fidesz kampányát szervező (pl. a krumplit kiosztó, vagy a szavazókat autóztató) emberek kamu szervezetei kaptak autó vásárlásához támogatást. Azt, hogy ez az Audi melyik magyar falu életét édesíti meg, egyelőre nem tudjuk (de hátha valaki felismeri majd)" - írja a képviselő.Meggyőződése, hogy a Magyar Falu Program az állam pótcselekvése, szerinte arra szolgál, hogy a kormány az adófizetők pénzéből juttassa előnyökhöz a kormánypárti polgármestereket és a baráti aktivista szervezeteket. Az eddig szétosztott 320 milliárdból 23 milliárd jutott a Falusi Civil Alap nevű alprogramba, amely 7500 szervezetet támogatott úgy, hogy a döntéshozatali mechanizmusról nincs sok információ."Az igazsághoz tartozik, néhány olyan nevet is találtam, amelyekről tudom, hogy valódi munkát végző egyesületek. Ők minden bizonnyal hasznos dologra fordítják a pénzt. De hogy ez az Audi, vagy a korábbi BMW nem ilyen, az biztos" - írja a független képviselő. | Audit vett valaki a Magyar Falu Program pénzéből | Hadházy Ákos nem csodálkozik, mivel Karancslapujtőn sport BMW-t kapott a Gerigari Romákért Egyesület. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/audit-vett-valaki-a-magyar-falu-program-penzebol-272368 | 2024-11-10 11:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap .
A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása.
Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal.
Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el . | Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között | Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott | null | true | null | null | BEOL |
A korábbi álláspont szerint a személyi szabadság megsértése vonatkozásában Kálmán Irén hazudott, a mostani határozat szerint pedig nem állapítható meg az, hogy mi történt, így a rendőrségnek nem tud Kármán Irén ellen eljárást kezdeményezni hatóság félrevezetése miatt. Ezt a lehetőséget korábban lebegtette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)- közölte a távirati iroda kérdésére Pelle Andrea ügyvéd.
A korábbi határozat szerint kétséget kizáróan megállapítható az, hogy nem történt bűncselekmény a személyi szabadság megsértése vonatkozásában. A Legfőbb Ügyészség általi változtatás azt jelenti, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
A személyi szabadság megsértése arra vonatkozik, hogy az újságíró elmondása szerint Pesterzsébeten egy kocsiba tuszkolták, majd a Duna-parton kilökték. Szerintük ilyen nem történt, és ez adhatott volna alapot arra, hogy Kármán Irén ellen eljárást indítsanak - mondta el Pelle Andrea hozzátéve, hogy a másik cselekményt, a bántalmazást korábban sem vitatták.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője megerősítette, hogy részben megváltoztatták a nyomozást megszüntető határozatot, ám ennek részleteiről hétfőre ígért tájékoztatást.
Kármán Irén újságírót - aki az 1990-es évek olajszőkítési ügyeivel foglalkozott - elmondása szerint tavaly június 22-én éjszaka Pesterzsébeten ütötték le és tuszkolták be egy kocsiba, majd brutálisan megverték, és összekötözve a lágymányosi Duna-parton hagyták, ahol egy horgász talált rá. A rendőrség életveszélyt okozó testi sértés miatt indított nyomozást, és ötmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki. Augusztus elején a rendőrség visszavonta a nyomravezetői díjat.
A nyomozást végző NNI július elején sajtótájékoztatót tartott az ügyben, ahol elhangzott: a beszerzett bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Kármán Irént nem ott, nem akkor és nem úgy bántalmazták, ahogy korábban vallomásában elmondta. | Nem vádolhatják a hatóság félrevezetésével Kármán Irént | Hatóság félrevezetése miatt nem indulhat eljárás Kármán Irén újságíró ellen, mert a Legfőbb Ügyészség határozata szerint az ügyében folytatott nyomozást nem bűncselekmény, hanem bizonyíték hiányában szüntették meg. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2008/2/hatosag-felrevezetese-miatt-nem-indulhat-eljaras-az-allitolag-megvert-karman | 2008-02-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Én a rebellió híve vagyok, tehát lázadni kell. Ott, ahol Brüsszel ránk akar erőltetni olyasmit, ami rossz a magyar családoknak, ott egész egyszerűen ellen kell állni és fel kell lázadni, és nem is suttyomban, meg sunyi módon, hanem nyíltan és egyenesen, ahogy tettük a migráció ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A mi költségvetésünk egy nyílt lázadás: benne van a rezsicsökkentés, lakhatási támogatást indítunk meg, kisvállalkozó-támogatási programokat indítunk meg. '25-ben megindul több mint 300 új beruházás, több mint 8 ezer milliárdnyi beruházás megindul.
- közölte a kormányfő.
Hozzátette: ebből ki is fogunk fizetni a következő évben 480 milliárdot. A következő évben befejeződik körülbeül 500 beruházás, óriási vasúti beruházásokat indítunk, autópálya-felújítások és építések vannak, egyetemet is építünk, talán a Heim Pál Gyermekkórházra is végre sort tudunk keríteni.
Tehát komoly nagy dolgok indulnak meg, amik szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel csinál, meg gondol
- összegezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés
A miniszterelnök a rádióban a költségvetésről is beszélt, gondolatait itt hallgathaja meg:
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés | Orbán Viktor: lázadni kell! | Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a jövő évi költségvetésről beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-lazadni-kell-video | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Nagy Sándor recski polgármester osztotta meg közösségi oldalán , hogy csütörtökön több háztartásba kopogtatott be egy jól szituált, magát orvosnak kiadó személy, aki segítséget ajánlott fel.
- Kérem nyomatékosan a lakosságot, hogy ne higgyenek senkinek, az otthonukba sem engedjenek be senkit!
- Szükség esetén hívjanak segítséget, vagy közvetlenül engem - írta a polgármester. | Álorvos járkál Recsken | A recski polgármester figyelmeztet a csalóra. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/alorvos-jarkal-recsken | null | true | null | null | HEOL |
A testület keddi ülésén az előterjesztő Schiffer András (LMP) azt képviselte, a parlamentnek meg kellene vizsgálnia, hogy az adóhatóság 2007 óta történt szervezeten belüli és személyi változásai voltak-e hatással az áfacsalásokra, lehetővé tették vagy kizárták azokat.
Nincs mérlegelési jog
A fideszes Vas Imre ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlésről szóló törvény értelmében nem hozható létre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatáskörébe tartozó ügyben vizsgálóbizottság. A bizottság tárgyköre az adóhatóság bevételszerző és adóztatási tevékenységére vonatkozna, így az igazságügyi bizottságnak nincs mérlegelési joga – jelentette ki.
Frakciótársa, Papcsák Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetett bűncselekmények a bűnügyi hatóságok hatáskörébe tartoznak.
Az MSZP-s Bárándy Gergely azt hangoztatta: nem gondolja, hogy az ezermilliárdos károkozás az ÁSZ hatáskörébe tartozik. Azt kérte: vallják be a kormánypárti képviselők, hogy nem kívánnak foglalkozni a kérdéssel.
A bizottság végül 4 igen és 7 nem szavazattal utasította el a tárgysorozatba vételt.
Nemet mondtak az átvilágításra is
Schiffer András a bizottsági ülést követően újságíróknak úgy értékelt, a Fidesznek titkolnivalója van a láncolatos áfacsalás-sorozattal kapcsolatban. Az LMP a plenáris ülés döntését kéri a tárgysorozatba vételről.
Az ellenzéki politikus sérelmezte, hogy a testület elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló indítványának, valamint a lusztrációs törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét is. | Elkaszálták az áfacsalásokat vizsgáló parlamenti bizottságot | Az igazságügyi bizottság szerint parlamenti bizottság nem avatkozhat a számvevőszék hatáskörébe, de több más indítványt is lesöpörtek az asztalról. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/03/10/elkaszaltak-az-afacsalasokat-vizsgalo-parlamenti-bizottsagot/ | 2015-03-10 14:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Kerner kolléga még egyet kérdezett arról, hogy Alföldi Róbert neve hogyan került ide, miért beszélt erről Magyar Péter, mire a politikus azt mondta, azért említette meg meg a rendező nevét, hogy mindenki láthassa, valósak az információk, amiket ők kapnak.
Részint szerinte a miniszterelnök személyes bosszúja a kiálló influenszerek ellen az akció, részint titkosszolgálati eszközökkel készített anyagok. Egyúttal elnézést kért a művésztől, ha kellemetlenséget okozott, de szerinte ő is tudja, hogy érkeznek majd róla szóló anyagok a nyilvánosságba. | Hogyan kerül ide Alföldi Róbert neve? | Kerner kolléga még egyet kérdezett arról, hogy Alföldi Róbert neve hogyan került ide, miért beszélt erről Magyar Péter, mire a politikus azt mondta, azért említette meg meg a rendező nevét, hogy mindenki láthassa, valósak az információk, amiket ők kapnak. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/10/hogyan-kerul-ide-alfoldi-robert-neve | null | true | null | null | 24.hu |
A szerző a Makronóm újságírója.
Szeptemberben 19, októberben pedig 21 százalékra emelte az alapkamatot az orosz jegybank. A nyugati pénzügyi körökben a szankciós csapások mesteri kivédése miatt csak Pusztító néven emlegetetett Elvira Nabiullina akkor úgy fogalmazott: az orosz gazdaság idei növekedése az egyre nagyobb háborús kiadásokkal párosul, utóbbi azonban tovább nyomja az inflációt, ami nem mutatja az enyhülés jeleit. A cél a 4 százalék elérése (szeptemberben majdnem 9,5 volt), ennek érdekében a jegybank folyamatosan emelni fogja az alapkamatot. Bár a központi bank elnöke 2026 első felére várja az infláció cél elérését, az orosz oligarcháknak és cégtulajdonosoknak úgy tűnik, már nincs türelmük kivárni, amíg Nabiullina végez a feladatával, és úgy döntöttek, eltűntetik a jegybankból a nőt, akitől még Putyin is tart .
Az elmúlt hetekben orosz üzleti körökből egyre nyíltabban kritizálják a jegybankelnök személyét és módszerét, felerősítve a pletykákat, amelyek szerint Nabiullina nem képes kezelni az inflációt, ezért távoznia kell a hivatalából. A kérdés az, Putyin fülét mennyire zavarják a suttogások, és hajlandó lesz-e az ország leggazdagabb üzletemberei miatt meneszteni személyes pártfogoltját, azt az embert, akinek a szankciók elleni védekezését még a nyugati szakemberek szerint is tanítani lehetne.
Az az elképesztő gyorsaság és hatékonyság, amellyel Moszkva el tudta és tudja hárítani a Nyugat folyamatos, immár egyre kimerültebb szankciós próbálkozásait, nem jöhetett volna létre, ha nincs Putyin körül az a technokrata vezetői elit , amely két dolgot tett 2022 februárja előtt: egyfelől minden képességét bevetette, hogy lebeszélje az elnököt a háborúról, másfelől mindent megtett azért, hogy felkészüljön arra. Amikor pedig elkezdődött, tervszerűen, lépésről lépésre végre is hajtották azt a stratégiát, amelyről remélték, hogy nem kell majd használniuk.
Ennek volt ékes példája az orosz jegybank vezetője, aki a háború kitörésekor két azonnali, már jól előkészített döntést hozott, amivel pár hét alatt túl is lendítette Oroszországot a legnehezebb időszakon: egyfelől limitálta a hitelintézeteknek a kifizethető készpénzek összegét, ezzel elkerülte a bankrendszer összeomlását, másfelől a pénzügyi szankciók és a rubel zuhanásának kivédésére egyetlen mozdulattal 9,5 százalékról 20-ra emelte az irányadó alapkamatot, megőrizve ezzel a nemzeti fizetőképességet.
Az időnyerést az orosz gazdaság maximálisan kihasználta, Nabiullinának pedig annyira jól sikerült zárva tartania az ajtót, hogy néhány hónappal később el is kezdhette annak fokozatos kinyitását: 2022 szeptemberében az alapkamatot már 7,5 százalékra húzta vissza, az pedig majd egy éven keresztül stagnált. A hatalmas kormányzati kiadások azonban az árak megugrásához vezetnek, és arra kényszerítik a központi bankot, hogy újra és újra kamatemelést hajtson végre az infláció letörése érdekében.
Az orosz üzleti szféra az elmúlt években elismerte Nabiullina kvalitásait, és többnyire csendben maradt, amikor megkezdődtek a kamatemelések. A számok és adatok a jegybankelnök mellett álltak: a szankciók tízezreivel sújtott, páriává vált Oroszország (amelynek a gazdasági összezuhanását - a büntetőintézkedések következtében - a háború kitörése után fél évre saccolták) tavaly 3,6 százalékos növekedést produkált.
Idén az IMF 3,2 százalékot jósol, jövőre pedig 1,5-öt.
Még a lassulást látva is döbbenetes az a teljesítmény, amelyet az ottani gazdaság és pénzügyi szektor produkál: az idei növekedés a 2010-es évek eleje óta a legjobb, a munkanélküliség történelmi mélyponton áll, a rubel pedig, ha nem is szárnyal, de stabilan tartja magát. Tavaly az orosz gazdaság vásárlóerő-paritáson Németországot, idén pedig Japánt utasította maga mögé, ezzel a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált. Ennek köszönhetően a fogyasztói bizalom történelmi csúcsra ugrott: az oroszok a pánikmegtakarítások helyett elkezdtek költeni, a belföldi turizmus, a szolgáltatások és a luxuscikkek iránti igény is felpörgött.
A 2013 óta hivatalában lévő Nabiullina három nagy árfolyamválságot védett ki a kamatemelésekkel eddig: egyet a Krím 2014-es annektálása után, egyet 2022 márciusában, a háború kitörését követően, egyet pedig tavaly nyáron. A mostani, 21 százalékos szintre emelés azonban az a lélektani határ volt, aminek az átlépését az orosz üzleti élet főszereplői már nem tudnak mosolyogva nézni.
A napokban egyre többen emelték fel a szavukat a szerintük ész nélküli kamatemelések ellen. Alekszej Mordasov milliárdos, a Szeversztal acélipari konszern tulajdonosa visszafogott indulattal úgy fogalmazott: mindenki érti, hogy az infláció letörése érdekében kamatemeléseket kell végrehajtani, ám "olyan helyzetbe kerültünk, amikor a gyógyszer már többet árt, mint maga a betegség" . Szergej Csemezov, a Rosztek fegyvergyártó óriás vezére immár nyilvánosan támadja Nabiullinát, mondván, az újabb és újabb kamatemelések cégek százainak csődjéhez és megszűnéséhez vezetnek. Saját példáján keresztül azzal is fenyegetőzött, hogy a kamatok miatt vállalata leállíthatja a termékeinek exportját. Az oligarchák elégedetlenségi kampányához egyre többen csatlakoznak, azzal sem foglalkozva, hogy amit csinálnak, az gyakorlatilag nyílt elfordulás a Putyin által eddig helyesnek tartott háborús gazdaságpolitikától.
Ami Nabiullinát illeti, eddig nem sokat foglalkozott a milliárdosok kamatcsökkentésre felszólító toporzékolásával. Mint mondta, számára az infláció letörése az elsődleges, a kamatvágás pedig nem oldaná meg a fennálló problémákat. "Minden vállalkozás azzal érvel, hogy ha olcsó hitelhez jut, akkor növelni tudja a termelékenységet, a gazdaság pedig gyorsabban fog bővülni. Csakhogy egy túlfűtött gazdaságban, ahol a munkaerőhiány is problémákat okoz, ez egyáltalán nem így van. Ha mindenki olcsó hitelhez jut, azzal emelni tudja ugyan a fizetéseket, de valójában csupán egy termelékenység növelése nélküli bérverseny alakul ki a piacon. Az pedig nem fogja gyorsítani a gazdaságot" - mondta.
Amit mondott, csak olaj volt a tűzre. Minden sikeres lépése ellenére a teljesen logikus kamatemelés az, ami sokak szerint hamarosan bekövetkező bukását fogja okozni. A jelek nem túl biztatók: helyettesét, a kezdetektől mellette álló Kszenia Judajevát tavaly felmentették, és ironikus módon visszaküldték dolgozni oda, ahonnan érkezett: a Nemzetközi Valutaalaphoz. Amennyiben Nabiullinát Putyin leváltja, egy esetleges kamatcsökkentési hullám miatt Oroszország gazdasági helyzete rövid időn belül instabillá válhat az infláció megugrása és a rubel gyors romlása miatt. Moszkva érdeke is, hogy a háború immár látható végéig helyén tartsa a jegybank elnökét - egy békekötés után ráadásul a háborús gazdaságról kellene visszatérni a normálisba, ami akkora veszélyekkel jár, hogy a technokrata réteg szerepe még fontosabb lesz, mint 2022 februárjában. Ha Nabiullina távozik, Putyin egyik legjobb szakembere tűnik el. A Pusztító valójában az orosz gazdaság egyik legkiválóbb építője, a tehetségére még nagyobb szükség lenne a háború után, mint a végjátékban.
***
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. | Őrjöngenek az orosz oligarchák, és meg akarják buktatni a központi bank elnökét | Az orosz jegybank folyamatos kamatemelésekkel igyekszik csökkenteni az inflációt. Elvira „A Pusztító” Nabiullina könyörtelen: legutóbb már 21 százalékra húzta fel az alapkamatot. A vállalatok tulajdonosai most úgy döntöttek: elég volt a központi bank elnökéből. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/makronom/2024/11/orjongenek-az-orosz-oligarchak-es-meg-akarjak-buktatni-a-kozponti-bank-elnoket | null | true | null | null | Mandiner |
Szerda reggel elkezdődött Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő, államtitkár, az MSZP egykori elnökhelyettese, illetve választmányi elnöke elleni büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.
A volt politikust százmilliós nagyságrendű költségvetési csalással vádolják, a vád szerint ugyanis 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban kizárólag az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel, miközben más országban nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból százmillió forintnál is magasabb összeget helyezett el különböző valutában. Később Simon Gábor és K. J. másodrendű vádlott különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készített, amelynek felhasználásával különböző bankfiókokban újabb számlákat nyitott, és azokon jelentősebb pénzösszegeket helyezett el.
Simon Gábor ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények emelt vádat az ügyészség. Simon az eljárás során befizette az államkasszába a hiányzó összeget, az ügyészség azonban az ügy tárgyi súlya miatt letöltendő szabadságvesztést kért a volt politikusra.
Simon Gábor a tárgyaláson ártatlannak vallotta magát, vallomásában azt mondta, a vádban tárgyalt összegek már az eljárás előtt is a vagyonát képezték és úgy tudta, azok után nem kell a megszerzés évében adózni. Simon azt mondta, ő már a kétezres évek elején "komoly egzisztencia" volt.
A volt politikus arról beszélt, hogy Welsz Tamás kereste meg őt azzal, hogy biztos információi vannak arról, hogy eljárást fognak indítani ellene. Simon állítása szerint elhitte, hogy Welsz segítő szándékkal kereste meg, ezért minden pénzügyi iratot a rendelkezésére bocsátott, hogy már előre fel legyen készülve a védekezésre. Azt mondta, még fénymásolatokat sem tartott meg magának, annyira bízott benne, de utólag rájött, hogy Welsz átverte őt, a vallomása alapján pedig ellehetetlenítették.
Simon azt mondta, szerinte az útlevél-ügy miatt került előzetesbe, de tagadta az egészet, mint mondta, nem is érti a képtelen történetet. Hozzátette, amikor az előzetesben értesült róla, hogy Welsz meghalt, halálfélelme volt, nem tudott aludni és azt hitte, hogy őt is meg fogják ölni. | Itthon: Ártatlannak vallotta magát a volt MSZP-s Simon Gábor a tárgyalásán | Szerdán kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken a csalással vádolt Simon Gábor volt MSZP-s képviselő büntetőpere, a volt politikus ártatlannak vallotta magát a tárgyaláson. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160921_Artatlannak_vallotta_magat_volt_MSZPs_Simon_Gabor_a_targyalasan | 2016-09-21 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Balogh Petya szerint az államnak igenis van dolga a kisebb vállalkozások talpra állítása, megerősítése, elindítása terén. Ez a téma a kormány gazdaságösztönző csomagja kapcsán került elő, melynek hangsúlyos eleme a kkv-k tőkejuttatása, hitelhez segítése. Vendégünk azt még nem látja, hogy befektetési területe, a startupvilág mit tud majd profitálni ebből, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol élénk innovációs piac létezik, mint például a Baltikumban, ott az állam aktív szereplő a kis cégek életében.
Szerinte a startup-ökoszisztéma hazai éledezésekor, 8-10 éve, még nem jól hasznosultak az államilag pátyolgatott finanszírozások. Az első Jeremie-programról, melyben a hazai üzleti élet ismert szereplői vettek részt, alapjaikon keresztül, konkrétan az a véleménye, hogy a pénz egy részét ellopták, de ebből is lehetett tanulni. Mint ahogy a mostani pénzügyi összecsuklásban is benne van a változás lehetősége, ami üzleti sikert hozhat. Persze az ötlet egy gyorsan avuló termék, de több olyan magyar vállalkozást lát, amelyek nagyot dobhatnak, például, a gyógyszeriparban, oktatásiparban. | Balogh Petya: Ellopták a pénzt, de tanultunk belőle | Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startupper befektető. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/06/podcast-della-balogh-petya-startup-kkv-kisvallalkozasok-allam | null | true | null | null | 24.hu |
Hatalmas összeget, 104 millió dollár (23 milliárd forint) jutalmat adott az Egyesült Államok adóhatósága a svájci UBS bank korábbi munkatársának, Bradley Birkenfeldnek, mert igen hasznos információkkal látta el a hatóságot a bank illegális offshore-tevékenységéről - írta a Wall Street Journal.
Az exbankár ügyvédei szerint ez lehet minden idők legnagyobb jutalma, amelyet egy egyéni bejelentőnek kifizetett az állam. A bankárt 2008-ban tartóztatták le és vádolták meg az amerikai ügyészek. Még mindig a 40 hónapos büntetését tölti.
Birkenfeld beszámolt a nyomozóknak a UBS praktikáiról, amelyeket a bank állítólag elkövetett. A lap nem közölt konkrét illegális eseteket, csak annyit, hogy a bank segítette az amerikai ügyfeleket offshore-számlákhoz jutni. A Wall Street Journal nem von egyértelmű párhuzamot a bankár és az eset között, de azt írta, a UBS 2009-ben 780 millió dollárt fizetett az államnak büntetőügyei rendezésére, és azt is vállalta, hogy információkat ad át 4000 ügyfeléről, akik a svájci banktitokra hivatkozva addig rejtve voltak a hatóságok elől.
2009-ben viszont kérelmet adott be egy 2006-os törvény alapján, amely szerint az információt szolgáltatóknak a felderített pénz 30 százalékáig terjedő jutalmat kell adni. Birkenfeld egyik ügyvédje megerősítette, hogy van néhány ilyen ügy folyamatban, például egy olyan, amely miatt a UBS-nek 400 millió dollár adót kellett befizetnie.
A Wall Street Journal szerint a 104 millió dollárból Birkenfeldnek még adóznia kell. | Milliárdos jutalmat kapott a kitálaló exbankár | A felderített pénz maximum 30 százaléka jár egy-egy bűnesetről szolgáltatott információkért az Egyesült Államokban. Most egy börtönben ülő exbankár tett zsebre dollármilliókat azért, mert kitálalt volt bankja praktikáiról. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2012/09/milliardos-jutalmat-kapott-a-kitalalo-exbankar | 2012-09-11 22:42:00 | true | null | null | Origo |
Egy kétmilliárd forintos, hitelszerződéssel kapcsolatos csalás miatt indított nyomozást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) feljelentésére a Budai Nyomozó Ügyészség.
A Fővárosi Főügyészség pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ügyben eddig két cégvezetőt gyanúsítottak meg, akik ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalatokat vezettek. A két üzlettárs 2009-ben megállapodott abban, hogy a cégcsoport egyik, több milliárd forintos tartozásának jelentős részét újabb hitel felhasználásával fizetik vissza.
Ennek érdekében 2010-ben forgóeszköz finanszírozására színlelt hitel-keretszerződést kötöttek a korábbi hitelt is nyújtó bankkal, amivel azonban a fentiek szerint ténylegesen egy új hitelszerződést lepleztek.
A két gyanúsított a 2,14 milliárd forint összegű hitel nyújtásához bankgarancia vállalását kérte egy másik banktól. Ehhez valótlan adatokat és hamis okiratokat, valótlan értékbecsléseket használtak fel, így megtévesztve a bankgaranciát vállaló bank döntéshozóit.
A hitelt 2010 októberében folyósították, és az összeget még aznap átutalták a korábbi hiteltartozás kiegyenlítésére.
Az ügyészség indítványozta az egyik gyanúsított előzetes letartóztatását, erről pénteken születhet döntés.
A bűncselekmény szervezettsége miatt az ügyészség vizsgálja az érintett pénzügyi intézmények több munkatársának esetleges felelősségét is. | Kétmilliárdos csalás miatt nyomoz az ügyészség | Magyar Idők | A Fővárosi Főügyészség pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ügyben eddig két cégvezetőt gyanúsítottak meg, akik ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalatokat vezettek. A két üzlettárs 2009-ben megállapodott abban, hogy a cégcsoport egyik, több milliárd forintos tartozásának jelentős részét újabb hitel felhasználásával fizetik vissza. Ennek érdekében 2010-ben forgóeszköz finanszírozására színlelt hitel-keretszerződést kötöttek a korábbi hitelt is … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/ketmilliardos-csalas-miatt-nyomoz-az-ugyeszseg-1074109/ | 2016-10-12 16:41:23 | true | null | null | Magyar Idők |
Megszüntették a UPC közép-európai regionális központját, és nyugdíjba ment a regionális vezető. Távozott a cég magyarországi vezérigazgatója is; a pletykák szerint egyikük sem önszántából döntött így. Mindez azután történt, hogy az amerikai anyacég vizsgálatot indított Budapesten.
Vizsgálódtak
A Figyelő gazdasági hetilap korábbi információi szerint ugyanaz a White & Case ügyvédi iroda vizsgálódott a UPC-nél, amelyik annak idején a Magyar Telekom kétesnek nevezett macedóniai szerződései után is kutakodott az amerikai értékpapír-felügyelet megbízásából. Az Egyesült Államokban már a harmincas évek óta akár börtönnel is sújthatják a tőzsdén jegyzett cégek vezetőit, ha a gyanús, esetleg csalásra utaló ügyeket nem vizsgáltatják ki saját auditosztályukkal, illetve független szakértőkkel. Az Enron 2002-es bukása óta az úgynevezett Sarbanes–Oxley-törvény még szigorúbban minősíti az ilyen eseteket.
A UPC-nél nem az amerikai értékpapír-felügyelet vizsgálódott, hanem az amerikai tulajdonos, a Nasdaqon jegyzett Liberty Global INC belső auditcsoportja küldte ki a tengerentúlon működő, de nálunk is fiókot fenntartó ügyvédi iroda munkatársait.
A tavaly decemberben indult, és nemrégiben le is zárult vizsgálat eredményeként teljesen felszámolták a UPC közép-európai regionális szervezeti alegységét, vagyis ezentúl minden ország vállalata közvetlenül az amszterdami központnak felel. A regionális központ megszűnésével több, a nemzeti vállalatoktól a központba kihelyezett munkatárstól megvált a cég. Természetesen a nemzeti vállalatok nem szűntek meg, a UPC minden piacon jelen lesz.
Nem tetszettek a szerződések
A csoport regionális elnöke, Kovács Nimród a vizsgálat befejezése után váratlan gyorsasággal, április elsején nyugdíjba vonul. Emellett információink szerint március 31-ei hatállyal lemondott a magyarországi cég amerikai vezérigazgatója, Joe Zuravle is.
Információink szerint a UPC magyarországi felsővezetőinek vesztét az okozta, hogy a vizsgálatatot végző jogászoknak nem tetszettek a menedzsment tulajdonában lévő cégek és a UPC között kötött szerződések. Pontosabbat nem tudtunk meg, de az biztos, hogy Kovács Nimródnak több olyan cége is van, amelyik a kábelkommunikációs iparban dolgozik. Emellett tanácsadó cégben is van tulajdonrésze, illetve borkereskedése gyakran tűnik fel hirdetőként a UPC tulajdoni körébe tartozó csatornákon, így többek közt a Sport1-en is.
A HWSW szakportál szerint a vizsgálat megállapította például, hogy volt olyan UPC vezető, aki egész családját cégköltségen utaztatta ki a pekingi olimpiára. Mindez persze még nem elég az eltávolításhoz, de a portál információi szerint több vezető ugyanilyen hanyagul bánt a pénzekkel akkor is, amikor például hálózatfejelsztésről volt szó.
A Figyelő úgy tudja, hogy emellett egy közelebbről meg nem nevezett pénzügyi és egy operatív vezető lett gyanús a vizsgálatot folytató jogászoknak. Egyelőre azonban más vezetők távozását nem ismerte el a UPC Magyarország, vagyis ez vagy még később várható, vagy csak a regionális központot érinti.
A Portfolio.hu információi szerint az is elképzelhető, hogy a már lezárult belső vizsgálatot egy újabb, az amerikai tőzsdefelügyelet által indított átvizsgálás fogja követni. Mindez azt jelentené, hogy mégsem csak a hatékonysággal van probléma, hanem egyéb szabálytalanságokat is feltártak vizsgálódó jogászok.
Hivatalosan is
A UPC Broadband pénteken hivatalosan is bejelentette a közép-európai üzemeltetés újjászervezését és korszerűsítését. "2009. március 31-i hatállyal megszűnik az a regionális menedzsmentcsoport, amely a UPC működését felügyelte Magyarországon, Romániában, Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Csehországban. Az érintett területek közvetlenül Gene Musselman, a UPC Broadband elnökének, üzemeltetési vezetőjének felügyelete alá fognak tartozni. Gene Musselman ezen felül ideiglenesen a UPC Magyarország ügyvezető igazgatói tisztségét is betölti majd" - áll a közleményben.
Ugyan a UPC a távozásokról szóló információkat hivatalosan nem kommentálta, Kovács Nimród hatalmának biztosan vége a UPC-ben. Vezetése alatt egyébként a cégcsoport profitja 29 százalékkal nőtt évente, viszont 2006 óta, a DigiTv magyarországi megjelenése miatt rohamosan csökkent Magyarországon a UPC előfizetőinek száma. A bevételek esését azonban tavaly az ip-telefon- és az intertenelőfizetések számának növekedése megállította. | Lefejezték a UPC-t | Lefejezték a UPC-t - Megszüntették a Magyarországon működő közép-európai központot, annak vezére nyugdíjba ment. Távozott a magyar cég vezetője is. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/10/lefejeztek_a_upc-t/ | 2009-03-10 00:00:00 | true | null | null | Index |
A feltételezések szerint a a Bosznia-Hercegovina részét képező Szerb Köztársaság vezetőjeként Dodik érintett lehet a Hypo Alpe Adria Bank szerteágazó korrupciós ügyeiben.
A német vádhatóság szerint Dodik fia, Igor 5,4 millió eurót őrzött a bank helyi képviseleténél. A pénzintézet korábban Ausztriában is korrupciós ügyek középpontjában állt: tanácsadói díjak címén pénzt juttatott az osztrák Néppárt (ÖVP) és a Szabadságpárt (FPÖ) karintiai pártkasszájába. A bankot 2007-ben vásárolta meg 1,6 milliárd euróért a BayernLB, ám a bajor tartományi banknak óriási veszteséget okozott a pénzintézet, amely aztán egy euróért, elkerülendő a csődöt, 2009-ben osztrák állami tulajdonba került. | Külföld: Nyomozás a Szerb Köztársaság elnöke ellen | Milorad Dodikot és fiát csalással és okirat-hamisítással gyanúsítja a bajor ügyészség. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/nyomozas_a_szerb_koztarsasag_elnoke_ellen-1346575 | 2012-11-15 22:07:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A közlemény szerint a BRFK közlekedési járőrei péntek hajnalban a József körúton haladtak szolgálati autójukkal, amikor látták, hogy a Kölcsey utcából nagy sebességgel, kisodródva kanyarodik ki egy személygépkocsi. Az autót megállították, és a sofőrt, valamint utasát igazoltatták. Mindkét férfi láthatóan ittas volt, a sofőr dülöngélve szállt ki a kormány mögül. Elismerte, hogy nem sokkal korábban alkoholt fogyasztott, és azt mondta, hogy semmilyen irata nincs. A helyszínen az alkoholszonda pozitív eredményt mutatott.
Az autó utasa, a sofőr láthatóan szintén ittas bátyja másképp akarta “elintézni az ügyet”; ötezer, majd tízezer forintot ajánlott fel, illetve azt mondta, hogy “majd megalkuszunk”. A rendőrök visszautasították a felajánlást, és közölték, hogy előállítják őket. Az utas a többszöri rendőri felszólítás ellenére sem volt hajlandó igazolni magát, folyamatosan kiabált, fenyegetőzött, szitkozódott, és köpködte a rendőröket.
A két férfit a rendőrök előállították a VIII. kerületi rendőrkapitányságra. A sofőr vezetői engedélyét bevonták, továbbá megállapították, hogy autójának műszaki érvényessége 2010. február 28-án lejárt. A 27 éves férfi ellen ittas járművezetés, valamint vesztegetés gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást. A 30 éves utas ellen vesztegetés és hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt tettek feljelentést – áll a közleményben. | Ittasan vesztegetett volna a sofőr | Ittas vezető próbálta megvesztegetni a rendőröket péntek hajnalban a VIII. kerületben - közölte a BRFK a rendőrség honlapján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/12/31/ittasan_vesztegetett_volna_sofor/ | 2010-12-31 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Van remény: Létezik olyan rákbetegség, amit teljesen meg lehet szüntetni
Varázsgömb nincs az onkológusok kezében, de vannak olyan országok, amelyek jó példát mutatnak a daganatos betegségek eliminálásában, mondta az Economxnak Kovács Krisztina, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója. | A Postának nem kell többezer bicikli | A Magyar Posta nem vette át a Cronopont által szállított 150 darab kerékpárt, mert semmisnek tekinti a korábban az általa kiírt közbeszerzési eljáráson győztes céggel megkötött szerződést. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/a_postanak_nem_kell_tobbezer_bicikli.382527.html | 2008-09-25 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A közbeszerzési törvény változása mellett más fontos módosításokat is tartalmaz a parlament által 2015. december 1-jén elfogadott, a NAV átalakításáról szóló törvénycsomag. A 88. paragrafusban leírtak szerint ugyanis a költségvetési támogatásra jogosult szervezetek közé bekerültek a magas rangú politikusok által vezetett sportegyesültek és sportszövetségek is.
A dolog pikantériáját az adja, hogy a kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, főpolgármester, polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök és a közeli hozzátartozóik, vagy az általuk vezetett szervezetek – így sportszövetségek, sportegyesületek – ugyan eddig nem részesülhettek költségvetési támogatásban, az utóbbi években azonban több fideszes politikus is vezetőségi pozíciót szerzett a sportvilágban.
A NAV új elnöke, Tállai András államtitkár a fociban és kézilabdában is villogó Mezőkövesdi SE elnöke. Kocsis Máté Józsefváros polgármestere elnököli a Magyar Kézilabda Szövetséget, de egyidejűleg a Fradi alelnöke is. Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, rezsibiztost, idén januárban választották a Magyar Birkózó Szövetség élére, míg Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere 2015 tavaszán kapott felhatalmazást újabb négy évre a Magyar Kosárlabdázok Országok Szövetségének élén. De a sor hosszú lenne.
Ugyanezen módosítás alapján azok a cégek is a kivételek közé kerültek, amelyek az állam vagy a helyi önkormányzat és köztestület legalább 50 százalékos tulajdonában állnak, függetlenül attól, hogy a tulajdonosi viszony közvetett vagy közvetlen.
A változások aláhúzva a törvény szövegében:
48/B. § (1) Nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezett
a) az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,
b) az, aki a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester, regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője,
c) az a) és b) pont szerinti személlyel közeli közös háztartásban élő hozzátartozója,
d) – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – az a) és b) pont szerinti személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
e) – az állam, a helyi önkormányzat, illetve a köztestület legalább 50%-os közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint a sportegyesület és a sportszövetség kivételével – az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont szerinti személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja
D. Kovács Ildikó – Csepregi Botond | A politikusok által irányított sportegyesületek sem összeférhetetlenek többé az állami támogatással | A fideszesek által irányított sportszövetségek is jól járhatnak a NAV-os törvénymódosításokkal: a kormánytagok, kormányzati tisztségviselők, polgármesterek álta | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/12/03/a-politikusok-altal-iranyitott-sportegyesuletek-sem-osszeferhetetlenek-tobbe-az-allami-tamogatassal/ | 2015-12-03 10:38:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány dönt arról, hogy kié lesz a Műegyetem fenntartásának jogköre - erről tájékoztatta lapunkat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). A Magyar Nemzet a modellváltással kapcsolatban kereste a Műegyetemet, amely sajtóhírek szerint ismét aktuális kérdéssé vált. Lapunknak is azt nyilatkozták "a BME nem készít előterjesztéseket a kormánynak". Az egyetem ezzel jelezte, ebben az ügyben - hogy kié az intézmény fenntartásának jogköre - nem javasolnak semmit, a kormánynak kell döntenie a kérdésben.
Az egyetem azt is elárulta, hogy
a jelenlegi modellben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem működése és fejlesztése nehézkes, az egyetem közössége szerint szükség van egy új keretrendszerre.
Ez az új keret rendszer lehet akár az is, hogy új fenntartó veszi át a BME üzemeltetését, ami akár cég is lehet, azonban erre az egyetem válaszában nem tért ki.
Az új "keretrendszerre" véleményük szerint azért lenne szükség, hogy biztosítsa a BME versenyképességét a változó világban, valamint az Európai Unió Erasmus és Horizon pályázati programjaiban is részt vehessenek a hallgatók. Ez azonban az alapítványi fenntartás esetén jelenleg nem lenne lehetséges.
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy Charaf Hassan, a BME rektora már a Tranzit fesztiválon felvetette, hogy a modellváltás a BME esetében is napirenden van . Szerinte az intézményt az államháztartás "megfojtja",
az állam nem jó gazda, míg a modellváltás jó eszköz lehet a jelenlegi helyzetből való kilábalásra, ami nemcsak a pénzről szól, hanem rugalmasságról, gazdálkodásról és tudományos-szakmai kapcsolatokról is.
A rektor akkor azt mondta, hogy a többi egyetemet szeretnék követni, illetve sajátos BME-modellt próbálnak elindítani, mert a Horizont- és Erasmus-programokra is szükségük lenne.
Ugyanezen a kerekasztal-beszélgetésen Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára azt mondta: a modellváltás versenyképességi fordulatot jelent az egyetemek számára. Ezt azzal indokolta, hogy így az intézmények nem szembesülnek államháztartási akadályokkal, magánjogi szerződéses alapokra helyezték forrásokhoz jutásukat, ami egyben teljesítményfinanszírozást is jelent.
A Telex értesülései szerint Charaf Hassan az, aki javasolta, hogy egy cég legyen az egyetem fenntartója. Azonban még nem tudni, hogy ezt milyen formában valósítanák meg. A portál forrásai két lehetséges forgatókönyvet is felvetettek: az egyik lehetőség, hogy valamilyen nonprofit vállalati formában fog működni az egyetem, a másik, hogy egy zártkörű részvénytársaságként hoznak létre egy vállalatot, és ez kapná meg a fenntartói jogokat.
Lapunk már arról is beszámolt, hogy a modellváltáson átesett egyetemek nagyot léptek előre a világrangsorban . Három egyetemünk is jelentőset lépett előre a Times Higher Education (THE) World University Rankings világranglistáján, és akárcsak tavaly, idén is 11 magyar egyetem helyezéssel zárta az évet, míg két új egyetem belépésével már négy intézmény van megfigyelőstátusban.
A 2025-ös listán a Semmelweis Egyetem megőrizte pozícióját, így a világ egyetemeinek legjobb egy százalékában szerepel.
A múlt évhez viszonyítva a listán magabiztosan lépett előrébb a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig jelentős előrelépést tett.
Borítókép: A BME épülete ( | A BME is modellváltó egyetem lehet hamarosan | Megjelentek felvetések arról, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartói modellváltás előtt állhat. A hírek szerint a BME a jelenlegi állami fenntartásból nem alapítványi, hanem egy cég vagy cégek fenntartása alá kerülne. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-bme-is-modellvalto-egyetem-lehet-hamarosan | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Lemondott Vasile Cepoi román egészségügyi miniszter, derül ki a román egészségügyi minisztérium hétfői közleményéből. Victor Ponta román miniszterelnök elfogadta a miniszter lemondását, ugyanakkor kinevezte személyes tanácsadójának. A miniszteri teendőket Raed Arafat egészségügyi államtitkár-helyettes veszi át.
A közlemény nem tartalmazza a lemondás okát. A román média azonban emlékeztet, hogy a múlt héten a vagyonellenőrzésre, valamint a tisztség és érdekbeli összeférhetetlenségek vizsgálatára hivatott országos feddhetetlenségi ügynökség európai uniós források eltérítésével gyanúsította meg a minisztert. A hatóság szerint Cepoi két évvel ezelőtt, a Iasi megyei egészségügyi igazgatóság vezetőjeként jogellenesen jutott európai uniós támogatásokhoz.
A vagyonvizsgáló ügynökség szerint Cepoi megállapodást írt alá az intézmény nevében a humánerőforrás-fejlesztő ágazati operatív program keretében lebonyolított egyik pályázatra egy alapítvánnyal, a romániai orvosi kamarával, egy egyetemmel, valamint egy céggel. Később Cepoi és a felesége alkalmazottként vett részt a projekt lebonyolításában, ezért összesen 42 440 eurónak megfelelő összegű lej javadalmazást kaptak. | Lemondott a román egészségügyi miniszter | Lemondott a román egészségügyi miniszter - Korrupcióval gyanúsította meg a feddhetetlenségi ügynökség, Ponta tanácsadója lesz. | null | 1 | http://index.hu/kulfold/2012/10/01/lemondott_a_roman_egeszsegugyi_miniszter/# | 2012-10-01 13:17:00 | true | null | null | Index |
Megszereztük a honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépének nyári útvonalait. A koronavírus-járvány dacára a gépek nem pihentek: jártak az elmúlt hónapokban Brüsszelben, Minszkben, Moszkvában és Rómában is. Fényképekkel bizonyítható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is többször használta őket, és volt olyan, hogy ketten két géppel repültek Belgrádba. Orbán és Szijjártó is többnyire valamelyik Falconnal utazik, de május közepén a külügyér az egyik Airbus fedélzetén ment Debrecenbe a BMW-gyárról tárgyalniA Magyar Honvédség 2018 februárjában vásárolt két darab Airbus A319 típusú repülőgépet hivatalosan katonai csapatszállítónak, ám Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen használta őket külföldi útjaihoz. 2018 nyarán a honvédség vett két Dassault Falcon 7X típusú, szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépet is, és a miniszterelnök azokkal is utazottA honvédségi repülők útjai egy ideig bárki által nyomon követhetőek voltak, ám miután több újságcikk jelent meg arról, hogy Orbán repked a katonai gépekkel, letiltották a két Airbust és a két Falcont a nyilvános oldalakrólEnnek ellenére nem tudnak elbújni, ugyanis a repülőgépeken lévő transzponder által sugárzott jelet, ami mutatja a pozíciójukat, lajstromjelüket, magasságukat és sebességüket is, egyszerű földi vevőkészülékek képesek fogni. A transzponder-jeleket pedig repülőfigyelő oldalak gyűjtik, köztük a repülési adatok állami cenzúráját elutasító ADS-B Exchange önkéntesei isAz Átlátszó a tényfeltáró újságírói kutakodást támogató Investigative Dashboard segítségével megszerezte az ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a honvédségi repülőgépek útjairól. Mutatjuk, merre jártak a honvédségi gépek tavasz óta, a koronavírus-járvány miatti “maradj otthon” időszakban604: Belgrád, Kisinyov, MinszkA 604-es lajtstromjelű, hivatalosan csapatszállítónak vett repülőgép sokszor tette meg a Pápa és Kecskemét közötti utat az elmúlt hónapokban, de számos alkalommal járt külföldön is. Április közepén Brüsszelben, május elején a spanyolországi Albacete városában, május közepén Belgrádban, júniusban Minszkben, Münchenben, egy Rómához közeli olasz katonai repülőtéren, júliusban a norvégiai Stavanger városában, Münchenben, Párizsban, Prágában, Stuttgartban és Tel-Avivban, augusztusban pedig Kölnben, Berlinben, Linköpingben, és szintén Párizsban, Prágában, valamint Münchenben járt605: Berlin, Brüsszel, KölnA másik, 605-ös lajtstromjelű honvédségi Airbus április elején csak Magyarországon, a Pápa-Kecskemét-Jakabszállás-Budapest útvonalon repült, majd – legalábbis a pilóta által kikapcsolható transzpondere által leadott jelek szerint – július végéig nem járt sehol. Július végén is csak itthon, a Budapest-Kecskemét-Szolnok háromszögben járt, majd augusztus elején kezdett külföldre járni. A repülő ekkor volt Berlinben, Brüsszelben, Kölnben és Münchenben, augusztus végén pedig Ljubljanában606: Brüsszel, Párizs, ZadarA honvédség 606-os lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú luxusgépe áprilisban Frankfurtban, májusban Belgrádban, Brüsszelben, Bukarestben, Marosvásárhelyen és Párizsban, júniusban Hannoverben, Brünnben, Máltán, Prágában és Zadarban járt. Júliusban volt a repülő Brüsszelben, Krakkóban, Párizsban, Varsóban és Washingtonban is607: Madrid, Moszkva, WashingtonA másik honvédségi business jet, a 607-es lajstromjelű Falcon április közepén járt Washingtonban, Ljubljanában és Várnában, májusban pedig a Debrecen-Kecskemét-Pápa utak mellett Párizsba is kiruccant néhány napra. Júniusban a gép volt Ankarában, Cipruson, Madridban, Minszkben, Moszkvában és Rómában isJúliusban a 607-es Amszterdamban, Athénban, Brüsszelben és az amerikai Newark városában volt, augusztusban pedig Berlinben, Bordeaux-ban, Hannoverben, Innsbruckban, Ljubljanában, Münchenben és Washingtonban jártSzijjártót Debrecenbe is az egyik Airbus vitteBár a – pilóta által kikapcsolható – transzponder adataiban nem látszik, de a külügyminiszter nyilvános oldalára feltöltött képekből tudható, hogy április végén a 604-es Airbus Szijjártót a moldáv fővárosba, Kisinyovba vitte. A kormany.hu-n megjelent beszámoló szerint a külügyminiszter egy védőfelszerelés-szállítmányt kísért el. Április közepén Szijjártó a 604-es fedélzetén Boszniába ment az ajándék védőfelszereléseket átadniJúnius elején a gép Orbán Viktor miniszterelnököt, Szijjártó Péter külügyminisztert, és kíséretüket vitte Minszkbe, Fehéroroszország fővárosába. A miniszterelnök Facebook-oldalára feltöltött galériában szereplő egyik fényképen egyértelműen felismerhető a 604-es szürke Airbus. Az utazáson szintén résztvevő Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán pedig van egy olyan fotó is, amin a repülőn ülve beszélgetnek OrbánnalMájus 15-én szintén a külügyminiszter utazott a 604-essel, ami aznap nem csak Belgrádba, hanem előtte még Debrecenbe is elrepítette Szijjártót a BMW-gyárról tárgyalniOrbán egy másik honvédségi géppel ment BelgrádbaMájus 15-én, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter a 604-es Airbus fedélzetén utazott Belgrádba – és előtte Debrecenbe -, Orbán Viktor miniszterelnök egy másik honvédségi repülőgéppel, a 606-os Falcon luxusjettel ment Szerbia fővárosába. A Facebook-oldalára feltöltött videón látszik, ahogy maszkot viselő szerb díszegyenruhások fogadják a magyar miniszterelnököt a belgrádi repülőtéren. Szijjártó Péter Facebook-oldalán pedig látható is egy aznapi fotó, amin együtt mosolyognak Orbánnal a szerb fővárosbanNem ez az egyetlen alkalom, amikor ugyanarra a helyszínre két honvédségi repülő is ment: a transzponder-adatok szerint június 5-én nem csak a miniszterelnök oldalára feltöltött fotón látható 604-es Airbus, hanem a 607-es Falcon is Minszkbe repültAz alábbi térképen mind a négy honvédségi repülő 2020. tavaszi-nyári útjai megtekinthetők:Orbán Brünnbe és Brüsszelbe is Falconnal mentMivel a miniszterelnök tevékenységét alaposan dokumentálják a Facebook-oldalán és a kormány honlapján is, nagyon könnyen felfedezhetők az összefüggések Orbán Viktor külföldi útjai, és a honvédségi repülőgépek útvonalai közöttA május közepi és a június elejei minszki út mellett Orbán fotókkal bizonyítható módon máskor is használta a honvédségi gépeket: a 606-os Falconnal ment június 11-én Brünnbe, és a 607-essel július 16-án BrüsszelbeSzijjártó sokat repked a HM luxusgépeivelA külügyminiszter Facebook-oldalán és a külügy honlapján szereplő fotókat és beszámolókat összevetve a honvédségi repülők transzponderataival szintén könnyedén felfedezhetők az összefüggésekSzijjártó Péter június 16-án a 607-es Falconnal ment Bécsbe az osztrák, cseh, szlovák és szlovén kollégáival találkozni, másnap pedig már a 606-ossal utazott Szerbiába (Bácsfeketehegyen, Belgrádban, Palicson és Szabadkán volt). Június 18-án a 606-os Falcon Máltán volt, ahogy a külügyminiszter is, aki a máltai fővárosból, Vallettáról posztolt a Facebookra és nyilatkozott az MTI-nek isJúnius 23-án Moszkvából jelentkezett repülős fotóval Szijjártó, és pont akkor volt ott a 607-es Falcon is. Másnap, június 24-én már a repülő és a külügyér is Madridban volt, majd egy kijevi kitérő után Szijjártó és a 607-es is Cipruson bukkant fel június 26-ánEzután 3 nappal, június 29-én a Falcon Rómába vitte a külügyminisztert tárgyalni, aki másnap – egy rövid budapesti tartózkodás után – Ankarába utazott a 607-esselJúlius elején Szijjártó a 606-os Falconnal ment Tbiliszibe, és július közepén Brüsszelbe, szeptember elején pedig a Vatikánba az üldözött keresztények megsegítéséről tárgyalni. Szeptember 22-én Strasbourgban járt a 606-os Falconnal a külügyminiszter, szeptember közepén pedig a győri repülőtéren landolt egy honvédségi géppel San Marinóból Tatára tartva30 évig titkos, hogy miért jártak a gépek adóparadicsomokbanTavaly decemberben az Átlátszó megszerezte és nyilvánosságra hozta az ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a honvédségi repülőgépek összes addigi útjairólAhogy akkor megírtuk, a két Airbus és két Falcon által meglátogatott helyszínek között olyanok is szerepelnek, mint Dubaj, a Kanári-szigetek, Las Vegas, Málta és Panama. 2020 januárjában viszont kiderült, hogy 30 évig nem kapunk magyarázatot arra, hogy miért jártak a magyar légierő gépei adóparadicsomokban és nyaralóhelyeken, mert az ezzel kapcsolatos adatokat ennyi időre, 3 évtizedre titkosították – “honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből”Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában? Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnakOrbán Viktor rendszeresen használja őketIdén májusban szintén az Investigative Dashboard segítségével megszereztük az ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a négy honvédségi repülő útjairól 2019. decemberétől 2020. április első feléigA gépek ebben az időszakban jártak Washingtonban, Moldovában, Oroszországban és Kanadában is, Valentin-napon pedig az egyik Falcon kiruccant Rómába. Több út már akkor is egyértelmű egyezést mutatott a miniszterelnök külföldi látogatásaivalA miniszterelnök továbbra is kormánygépnek használja a honvédség luxusrepülőit A honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe a koronavírus-járvány idején sem pihen: jártak Washingtonban, Moldovában, Oroszországban és Kanadában is az elmúlt öt hónapban, Valentin-napon pedig az egyik luxusgép kiruccant Rómába. Több út nyilvános fényképekkel is alátámasztható egyezést mutat a miniszterelnök külföldi látogatásaivalAhogy azt korábban már többször is leírtuk, az érthető és más országokban is bevett gyakorlat, hogy a miniszterelnök állami tulajdonú repülőgépekkel, például a hadsereg repülőgépeivel utazik hivatalos látogatásokraOrbán Viktor ilyen útjaival azonban a titkolózás a probléma: bár szemmel láthatóan a miniszterelnök rendszeresen használja a gépeket, a honvédség mégis következetesen állítja, hogy a két Airbus és a két Falcon nem kormánygépek, hanem katonai célokra vették őket. Emiatt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkolják a gépek beszerzési árát és üzemeltetési költségét, és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították, hogy hova miért mentek a repülők, kiket szállítottak, és mennyibe kerültek ezek az utak30 évig titkos, hogy miért jártak a honvédség repülői nyaralóhelyeken és adóparadicsomokban December közepén hoztuk nyilvánosságra a honvédségi repülők összes eddigi útját, amelyek között népszerű üdülővárosok is vannak. Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy hol miért jártak a HM repülőgépei, de Benkő Tibor azt közölte vele, hogy ezek az adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évig nem nyilvánosakSzöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó KrisztiánCímlapkép: Szijjártó Péter kiszáll a 606-os Falconból Rómában 2020. szeptember 3-án. (fotó: Szijjártó Péter/Facebook) | "Nem kormánygépek", de Szijjártó Péter rendszeresen használja a honvédség repülőit is | "Nem kormánygépek", de Szijjártó Péter rendszeresen használja a honvédség repülőit is | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/09/23/nem-kormanygepek-de-szijjarto-peter-rendszeresen-hasznalja-a-honvedseg-repuloit-is/ | 2020-09-23 09:55:08 | true | null | null | atlatszo.hu |
A multik miatt kevesebb nálunk a korrupció
A Tocsik-ügynél váltak láthatóvá a pártok körüli bizniszelések, és akkorra álltak fel a pénzvisszaforgató apparátusok is. A multik még mindig jobbak, mint a hazai oligarchák, noha a világcégek sem bárányok, és hajlamosak a „kettős ügyvitelre”. Vasárnap lesz a korrupció elleni világnap. Marschall Miklóst, a legtekintélyesebb antikorrupciós szervezet, a Transparency International (TI) Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó regionális igazgatóját kérdeztük.
Marschall Miklós
© opwz.com
hvg.hu: Hagyományosan úgy gondolják, hogy akkor születik meg a korrupció, ha a megvesztegethetőség és a megvesztegetés szándéka egyszerre van jelen. De a gyakorlat azt mutatja, legalább ekkora szerepe van a „támogató” közegnek is, hogy a szereplők tudják, a másik fél is érti, min jár az eszük. A magyar és általában a nyugati kultúra vagy közgondolkodás mennyire segíti a korrupciót?
Marschall Miklós: Először nem árt meghatározni, mit értünk korrupció alatt. A mai közbeszédben – és nemcsak a magyarban – a korrupció szinte a „közrosszal” (a közjó ellentétével) azonos. Minden és mindenki korrupt – sokszor fakadnak ki így manapság Magyarországon. Ezzel nyilván nem megyünk sokra. Ha értelmesen akarunk beszélni a korrupcióról, különbséget kell tennünk a korrupció jogi, büntetőjogi és szociológiai megközelítésében. Az előbbi viszonylag tiszta ügy: aki a rábízott hatalommal, tisztséggel, vagyonnal, pénzzel, amit valakitől – királytól, államtól, egyháztól, vállalattól stb. – kapott, saját érdekében visszaél, megcsalja a megbízóit, az korrupt. Ennek klasszikus példája a megvesztegethető közhivatalnok, aki a rábízott „közérdek” helyett a saját vagy családja, rokonsága, pártja érdekeit követi. Ami a korrupció jelenségét bonyolultabbá teszi, az a „szociológiája”. Ebből a szempontból a korrupció lényegében „normaszegés”. Ott van belőle több, ahol a társadalmi normák maguk is zavarosabbak, ahol szakadék tátong a „hivatalos” és a „magán” normák között, vagy több norma él és hat egyszerre.
hvg.hu: De hát minden társadalomban több norma él együtt.
M. M.: Persze. A gond ott van, ahol a különbségek áthidalhatatlanok. Mondhatnám úgy is, hogy a formális és informális normák viszonya a döntő: ott, ahol a formális (köz-) és informális (magán)normák nagyjából egybeesnek, ott kevesebb a korrupció. Ott, ahol a szakadék nagy, virágzik a korrupció. Ott, ahol az állam, a közigazgatás, a formális világ és normarendszere nagyjából elfogadott, ahol az állampolgárok nem rossznak, idegennek, hovatovább „ellenségnek” tekintik az államot, hanem az adójukból fenntartott szolgáltatónak, ott nyilvánvalóan kisebb a korrupció. Ez a lényegi különbség mondjuk a skandináv és a kelet- vagy dél-európai közgondolkodás között. Kelet-Európában azért olyan erős a korrupció, mert a modern piacgazdaság formális jog- és normarendszere keveredik a kelet-európaiak magukkal hozott, évszázados tapasztalatokon nyugvó normarendszerével, aminek a lényege a túlélés a formális szabályok kijátszása, megkerülése által. Ezt a történelmi tapasztalatot ráadásul különösen felerősítette a szocializmusnak nevezett hiánygazdaság, amibe beleszülettünk, és amiben tapasztalatainkat szereztük.
hvg.hu: Sokan gondolták, hogy a nyugati cégektől idegen a megvesztegetés. Ehhez képest Magyarországon legendák keringenek arról, hogy a nálunk befektető vállalatok mennyire sikeresen idomultak az itteni „üzleti kultúrához”. Állítólag Németországban és Svájcban költségként ma is le lehet vonni a „harmadik világban” kifizetett kenőpénzeket. Időről időre felbukkannak világcégek, például mostanában a Siemens vagy a Holzim, amelyeket kapcsolatba hoznak a megvesztegetésekkel. Mennyire a mi, és mennyire a bejáratott nyugati üzleti világ sajátja ez a magatartás?
M. M.: Nem lesz népszerű, amit mondok. Nem akarom védeni a „multikat“, de Magyarországon éppen miattuk van kevesebb korrupció, mint más kelet-európai országokban. Persze minden viszonylagos, mondhatnánk erre. A nagy nyugati cégeket és intézményi befektetőket jobban kötik a saját normáik és a nemzetközi szabályok, mint a hazai oligarchákat. A helyi nábobok mindig intimebb viszonyban vannak a helyi politikai elittel, mint a multik. Persze, nagy hiba lenne idealizálni a világcégeket. Nem ártatlan bárányok ők sem. Az viszont tény, hogy az OECD-országokban bejegyzett cégek ma már nem számolhatják el a kenőpénzt költségként, sőt, a német vagy a svájci cég bűncselekményt követ el a svájci vagy a német törvények szerint is, ha Magyarországon megken valakit. Ez persze csak néhány éve van így, amióta az OECD-országok elfogadták a korrupció-ellenes konvenciójukat. Itt sem kell persze naivnak lenni: nem olyan bonyolult kijátszani ezeket a szabályokat, egy nagy projektben számtalan helyen el lehet rejteni a kenőpénzeket.
hvg.hu: A svéd Gripeneket forgalmazó BAE ügye azt mutatja, hogy a multi is képes „intim” kapcsolatba kerülni a helyi, például a dél-afrikai, a cseh vagy a magyar politikai elittel. Mi a különbség? Vagy a fegyverkereskedelmet eleve tekintsük fokozottan korrupciórizikós területnek?
M. M.: Az a különbség, hogy a BAE otthon (Angliában, Svédországban, Amerikában) „bukott le”, nem pedig Csehországban vagy Magyarországon. Kétségtelen, hogy ezek a cégek kettős morált alkalmaznak: külföldi – afrikai, arab vagy kelet-európai – piacokon másként viselkednek, mint otthon. De az otthoni szigorúbb normák és közvélemény miatt nagy kockázatot vállalnak még akkor is, ha külföldön fizetnek kenőpénzt.
A legtartósabb szerelem (Oldaltörés)
hvg.hu: Elsősorban közgazdászok vélik úgy, hogy a gazdasági rendszerváltás természetes velejárója volt a korrupció. Sőt, olyanok is akadnak, akik szerint az illegális pénzek olajozták a folyamatot, ezért szükség is volt rá. Ön nyilván másképpen gondolja.
M. M.: Abban egyetértek a közgazdászokkal – magam is az volnék – hogy moralizálni a korrupcióról kevés. Az okokat és az ösztönzőket kell megérteni, amelyek a korrupciót táplálják, ha tenni akarunk ellene valamit. Történelmi elemzések bizonyítják, hogy minden átmenet felerősíti a korrupció lehetőségét, hiszen radikálisan változnak a szabályok, a normák, ex lex állapotok jöhetnek létre. Ha elfogadjuk, hogy a korrupció mindig a pénz és a hatalom viszonyáról szól, akkor nem meglepő, hogy a politikai majd a gazdasági hatalom radikális megváltozása korrupciót is szült. Jól tudjuk, a pénz és a hatalom vonzzák egymást, a pénznek hatalom kell, a hatalomnak meg pénz. Ennél tartósabb szerelem nem létezik a világon. A kérdés az, hogy ez a kapcsolat nagyjából nyilvános és átlátható, vagy titkos és rejtegetni való. Megint nem leszek népszerű: Magyarországon a privatizáció nemzetközi összehasonlításban viszonylag tisztán ment végbe. Lásd a multikról fentebb mondottakat. Akkor kezdett felerősödni a korrupció, amikor az új politikai osztály felismerte, hogy a hatalmát pénzzé is lehet konvertálni, és kialakultak a pártok körüli bizniszelések. Ez nagyjából a harmadik választási kampány idejére öltött „ipari méreteket”.
hvg.hu: Honnan sejti ezt, miért éppen a harmadik kampány óta?
M. M.: A Tocsik-üggyel vált nyilvánvalóvá a pártkasszákba történő szervezett pénzvisszaforgatás, körülbelül eddigre szerveződtek meg a pártok pénzszerző apparátusai.
hvg.hu: A magyar állam egyre több összeférhetetlenségi és eljárási szabályt, tiltó rendelkezést léptetett hatályba. Mégis mintha egyre több korrupciós ügyünk volna. Érzéki csalódás ez? Nem lehetne ezeket a bürokratikus és piackorlátozó szabályokat megspórolni?
M. M.: Azzal egyetértek, hogy a korrupció legjobb ellenszere a dereguláció, a bürokrácia csökkentése. Minél több a szabály, annál nagyobb a korrupció lehetősége. A legelhíresültebb magyar korrupciós ügyet, az olajszőkítést is a buta szabályozás kreálta. Az összeférhetetlenségek szabályozását azonban nem venném ide. A modern demokrácia és a piacgazdaság egyik legfontosabb szabályrendszeréről van ugyanis szó. A közérdek és a magánérdek megkülönböztetése, valamint viszonyuk átlátható szabályozása nélkül nem működhet modern demokrácia. Az összeférhetetlenségek megértése, regisztrálása és szabályozása a kulcseleme minden modern közigazgatásnak.
hvg.hu. A közbeszerzési eljárást többen, így a Transparency International is csodafegyvernek gondolta a korrupcióval szemben. A Nyugat meg is dicsérte a magyar szabályozást. A gyakorlat azonban: lassú és drága eljárás, amelyet a nagyok kartellezéssel még a maguk javára is fordítanak. Kellett ez nekünk?
M. M.: A közbeszerzés egy technika, amivel a közpénzek felhasználását igyekeznek átláthatóvá és tisztességessé tenni. Mint minden eljárás – annyit ér, amennyit a felhasználói kihoznak belőle. Nem a közbeszerzéssel van a baj, hanem a környezetével, a szereplőivel. Amíg a pártfinanszírozás érdemben nem változik, a legjobb közbeszerzési törvény sem tud ellenállni annak a nyomásnak, amit a pártok finanszírozási igénye jelent.
Az unió és a hálapénz (Oldaltörés)
hvg.hu. Az uniós támogatásokat is megcsapolják: ha sok a pénz, akkor azért, ha kevés, akkor meg azért. Mennyire hatékony az EU védelmi mechanizmusa?
M. M.: Itt sok a legenda. Addig, ameddig a pénz odaér a pályázóhoz, nincs túl nagy baj. A problémák, a kockázatok ezután kezdődnek. Az unió tanult a hibáiból, a mai német vagy francia adófizető – akinek a pénzét költjük – ma már sokkal érzékenyebb az EU-pénzek felhasználásával kapcsolatban. Ami annak idején Görögország vagy Spanyolország csatlakozásakor megtörténhetett, ma már elképzelhetetlen.
hvg.hu: Több évtizedes vita zajlik arról Magyarországon, hogy mennyire tekinthető korrupciónak az orvosi „hálapénz”. Van hasonló jelenség másutt is? Máshol is ennyire tehetetlen az állam, és paraszolvenciát támogatóak az egészségügyi szervezetek, mint nálunk?
M. M.: A „hálapénzt” a TI egyértelműen korrupciónak tartja. De nemcsak mi, hanem felméréseink szerint a lakosság döntő többsége is. Nemzetközi összehasonlító felméréseink szerint Kelet-Európában tartják a legkorruptabbnak az egészségügyet. Nem véletlenül. A feudális orvos-beteg viszonynak és a hiánygazdaságnak ez a borzalmas keveréke tipikusan posztkommunista jelenség. Persze nem szabad az orvostársadalmat ezért pellengérre állítani. Normaváltás kényszere áll fenn, elszámoltatható szolgáltatóvá kell válniuk nekik is, ami nehezen megy, de elkerülhetetlen.
hvg.hu: Miért lehet tömeges még ma is a hálapénz, miközben a Btk. egyértelműen szankcionálja a vesztegetést?
M. M.: Odáig már eljutottunk, hogy a közfelfogás korrupciónak tartja a „hálapénzt”, odáig viszont még nem, hogy bűncselekménynek is tartsák.
hvg.hu. Hogyan képes mérni és összehasonlítani a TI a különféle országok korrupcióit, ezt a többnyire láthatatlanul maradó jelenséget?
M. M.: A korrupció valóban nehezen mérhető. Hiszen az „áldozat”, a közjó nehezen személyesíthető meg. A tetteseket – a megvesztegetőt és aki a pénzt elfogadta – szoros „érdekszövetség” ösztönzi hallgatásra. „Konkrétabban” vagyunk a korrupció haszonélvezői, mint kárvallottjai. Ugyanakkor a kárvallottak többen vannak, mint a haszonélvezők, és a korrupció mindig valami súlyosabb társadalmi baj tünete, a frusztráció tehát elég nagy ahhoz, hogy az embereknek előbb-utóbb elegük legyen. És változást akarjanak. A TI elsősorban közvélemény-kutatások eredményeit és üzleti kockázati elemzéseket használ a korrupció mérésére. Üzletemberek, országelemzők véleménye alapján állítjuk össze ismert korrupciós országrangsorunkat, a TI korrupciós észlelési indexét. A nemzetközi korrupciós barométert pedig, amit december 6-án hoztunk nyilvánosságra, közvélemény-kutatás alapján állítjuk össze.
Zádori Zsolt
2007. szeptember. 27. 09:44 MTI Világ
Megnyerte a bizalmi szavazást a korrupcióval gyanúsított kormányfő
Bertie Ahern ír kormányfő megnyerte szerdán azt a bizalmi szavazást a dublini parlamentben, amelyet a Fine Gael nevű fő ellenzéki párt által beterjesztett bizalmatlansági indítvány alapján tartottak.
2007. június. 02. 16:20 MTI Világ
Korrupciós botrány: távozik két bolgár miniszter
Megvált gazdasági és igazságügyi miniszterétől Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök a kormányt nemrégiben megrázó korrupciós botrány után és alig egy hónappal az Európai Bizottság sorsdöntő jelentése előtt, amely a bulgáriai igazságügyi rendszer megreformálását értékeli.
2007. november. 14. 17:39 hvg.hu Vállalkozás
Korrupciós botrányok uniós pénzek elosztásánál
Az NFÜ 2007 első három negyedévében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) magyarországi irodájának 46 olyan, 10 ezer euró feletti esetet jelentett, amelyek kapcsán szabálytalanságot vizsgált. Ezek a vizsgálatok 29 ügyben állapítottak meg valóban szabálytalanságot. Ezeknek az ügyeknek a lezárásaként az Ügynökség szeptember végéig 780 millió forint visszafizetését rendelte el.
2007. szeptember. 26. 14:33 MTI Itthon
Magyarország idén kicsit kevésbé korrupt
Magyarország - Ciprussal "holtversenyben" - a 39-40. helyen áll a Transparency International (TI) szerdán Berlinben közzétett éves korrupciós listáján, jobb helyet foglal el a tavalyi listához képest. A TI korrupció érzékelési indexén viszont hazánk az 5,3-as pontszámmal az előző évekhez képeset szinte azonos eredményt ért el.
2007. szeptember. 05. 18:43 MTI Itthon
Munkához lát az antikorrupciós testület
Csütörtökön tartja első ülését a kormány által létrehozott 18 tagú antikorrupciós koordinációs testület - közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
2007. július. 12. 10:55 MTI Gazdaság
Romlott a kormányzás minősége és nőtt a korrupció
A kormányzati teljesítmény romlását jelzi az elmúlt években Magyarországon a Világbank felmérése, amely 1996-2006 között évre lebontva próbálta számszerűsíteni a kormányzati munka minőségét és eredményét hat területen; az országban e szerint a leglátványosabban a politikai stabilitási mutató romlott és nőtt a korrupció – írta a csütörtöki Világgazdaság.
2007. szeptember. 28. 14:30 HVG Gazdaság
A korrupciós lánc végén gyakran multik állnak
Továbbra is a szegény országokban a legnagyobb a korrupció - derül ki a visszaélések ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International kimutatásából.
2007. augusztus. 20. 16:57 Itthon
Sólyom: „a korrupt állam és a rabló piac egymás párjai”
Sólyom László az állam egységteremtő erejéről, szerepéről, a bizalomról, valamint a bizalmatlanság lebontásának fontosságáról szónokolt a magyar királyok székesfehérvári panteonjánál. Az alábbiakban a teljes beszédet közöljük.
2007. október. 11. 13:41 MTI Világ
Korrupció miatt lemondott a román mezőgazdasági miniszter
Korrupciós ügye miatt lemondásra kényszerült Decebal Traian Remes román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. A korrupcióellenes hatóság szerint Remes 15 ezer eurót fogadott el egy üzletembertől, akinek a miniszter pályázati kiíráson biztosított előnyt.
2007. november. 13. 14:29 MTI Itthon
Korrupció-ellenes honlap indult
Keddtől üzemel a korrupcióellenes közérdekű honlap, amelyen bárki bejelentést tehet, ha szabálytalanság, visszaélés jut a tudomására az uniós támogatásokkal kapcsolatban - jelentette be Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter.
2007. november. 29. 14:56 MTI Itthon
A politikai elit korrupt és nem szavahihető
A választók többsége korruptnak és szavahihetetlennek tartja a politikusokat, Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktor azonban még sincs alternatívája - a Political Capital és a Capital Research közvélemény-kutatása szerint.
2007. október. 15. 13:42 hvg.hu Vélemény
Közepesen korrupt ország vagyunk
A Transparency International (TI) 2007-es korrupció-érzékelési indexe (CPI) szerint Magyarország Európa közepesen korrupt országai közé tartozik, a közép-európai régió országainak többségénél kevésbé korrupt. A TI Magyarország a párt- és kampányfinanszírozás, a közbeszerzési szabályok rendezetlenségének veszélyeire figyemeztet.
2007. május. 12. 14:36 MTI Itthon
Orbán radikális, gyilkos erőt akar a korrupció ellen
A mostani megszorításokra alapuló gazdaságpolitika helyett modern, innovatív, növekedésközpontú szemléletre kell váltania Magyarországnak – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a párt Jövőnk vitasorozatának utolsó témájáról, a versenyképességről szóló konferenciáján szombaton Budapesten. | Itthon: A multik miatt kevesebb nálunk a korrupció | A Tocsik-ügynél váltak láthatóvá a pártok körüli bizniszelések, és akkorra álltak fel a pénzvisszaforgató apparátusok is. A multik még mindig jobbak, mint a hazai oligarchák, noha a világcégek sem bárányok, és hajlamosak a „kettős ügyvitelre”. Vasárnap lesz a korrupció elleni világnap. Marschall Miklóst, a legtekintélyesebb antikorrupciós szervezet, a Transparency International (TI) Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó regionális igazgatóját kérdeztük. | null | 1 | http://hvg.hu/velemeny.interju/20071207_korrupcio_transparency_international_ti.aspx | 2007-12-07 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Egy újabb sikeres adatigényléssel ismét sikerült többet megtudnunk a koronavírus-járvány terjedéséről. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkorára vonatkozó idősoros adatokat. Az adatokat végül a járvány hazai megjelenésétől, azaz 2020 márciusától 2021 végéig kaptunk meg, és az NNK tíz korcsoportba sorolta be a regisztrált fertőzötteket. A kapott táblázatból jól látszik, hogy az újabb járványhullámok megjelenésével egyre több fiatal betegedett meg. A hivatalos járványügyi oldal adott időszakra vonatkozó adataival összevetve azonban azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma akár több ezerrel magasabb lehet, mint amit eddig gondoltunk.
Július 4-én fordultunk közérdekű adatigényléssel a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK). Ezúttal a járvány hazai megjelenése óta, vagyis 2020. március elejétől regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkoráról szerettünk volna többet megtudni.
Korábban ugyanis nem volt elérhető ilyen adat. Annak ellenére, hogy az elhunytakról meglepően részletes információkat közölnek egy folyamatosan frissülő táblázatban, ami nemcsak az elhunyt korát, nemét tartalmazza, hanem az alapbetegségeiket is. Tavaly májusi cikkünkben részletesen elemeztük ezeket az adatokat.
Most azt kértük az NNK-tól, hogy küldjék el a napi bontásban a regisztrált koronavírus-fertőzöttek számát, és tüntessék fel a betegek korát is. Választ végül 30 nap után kaptunk, 2020. március 4-től 2021. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó validált adatbázist bocsátottak rendelkezésünkre, korcsoportos bontásban. „A felfedési kockázat kiküszöbölése végett a kért adatokat a 3 vagy az alatti esetszám esetén a számok kipontozásával adom meg” – írták.
A 40-49 éves korosztályban volt a legtöbb fertőzött
A táblázat a járvány kezdetétől egészen a tavalyi év végéig összesen 1,25 millió regisztrált fertőzöttet tart nyilván. Közülük
legtöbben a 40-49 éves korosztályhoz tartoztak, akik az összes fertőzött 22 százalékát tették ki.
Őket követik 16-16 százalékkal a 30-39, illetve az 50-59 év közötti fertőzöttek. A legkevesebb beteg a 90 év feletti korosztályban (0,7%) és a legkisebbeknél, a 9 év alatti korcsoportban (3,45%) volt.
Összességében azonban elmondható, hogy a betegek több mint fele (54,5%) 30-60 év közötti volt.
Minden ötödik fertőzött a 60 év feletti korosztályhoz tartozott, minden negyedik a 30 év alatti korcsoportból került ki.
Megnéztük azt is, hogy az egyes járványhullámokban hogyan alakult a fertőzöttek korcsoportok szerinti megoszlása. Az első járványhullám 2020. márciustól nyárig tartott, a második hullám 2021. februárig. A harmadik szintén nyáron ért véget, az esetszámok pedig a tavalyi évben is –csakúgy, mint 2020-ban – ősszel kezdtek el újra emelkedni.
Arról, hogy a járvány negyedik hulláma sok szempontból hasonlóságokat mutatott az egy évvel korábbi, második hullámhoz, egy tavaly novemberi cikkünkben írtunk részletesen. Összehasonlítottuk a négy hullám különböző görbéit, a fertőzöttek és elhunytak hétnapos átlagától kezdve egészen a lélegeztetőgépen lévő betegek számáig.
Így követi a negyedik hullám a második alakulását | atlatszo.hu
Leginkább az aktív fertőzötteket mutató grafikonon és az utolsó két ábrán látszik legjobban a kísérteties hasonlóság: a kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma szinte ugyanolyan ütemben emelkedik, mint egy éve. Az abszolút számokat tekintve viszont a kórházban kezelteké elmarad a tavalyitól, a lélegeztetőn lévőké pedig megegyezik, ahogy az aktív fertőzötteké is majdnem azonos (minimálisan elmarad).
A fertőzöttek életkorát tekintve ugyanakkor akadtak különbségek: míg az első hullámban arányaiban sok idős, 80 év feletti betegedett meg (19,19%), az idő előrehaladtával egyre többen kapták el a vírust a fiatalabb korosztályokból is.
A második és harmadik hullámban a 40-49, és az 50-59 éves korcsoportból került ki a legtöbb fertőzött. A negyedik hullámban pedig a 20 év alatti betegek száma is jelentősen emelkedett (több mint 16 százalékra), ezzel párhuzamosan pedig arányaiban jóval kevesebb idős betegedett meg. Míg az első hullám során minden ötödik beteg 80 év feletti volt, a negyedik hullámban már csak minden harmincötödik fertőzött tartozott ebbe a korosztályba.
Nem egyeznek a számok
A konkrét számok mellett ugyanakkor az is érdekes, hogy a most kapott adatok mennyire egyeznek meg a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu számaival. A tavalyi év végéig a koronavirus.gov.hu 1 256 415 fertőzöttet tartott számon. Ugyanerre az időszakra az NNK-tól most megkapott adatbázisban azonban már 1 258 027 fő jelenik meg, ami 1600-al több a hivatalos járványoldal számainál.
Mindez azért különösen érdekes, mert az NNK által rendelkezésünkre bocsátott táblázatban a három alatti esetszámokat tartalmazó cellákat kipontozták, azaz jópár értéket nem ismerünk pontosan az egyes korcsoportokban. Az eltérés ezért akár még ennél is nagyobb lehet, hiszen a kipontozással elfedett fertőzöttek száma számításaink szerint valahol ezer és háromezer között mozog.
Pedig ha a két adatbázis megegyezne, akkor a jelenlegi adatsornak kevesebbnek kellene lennie a hivatalosan közölt számoknál. Válaszlevélben érdeklődtünk az NNK-nál azzal kapcsolatban, hogy mi magyarázza az eltérést, egyelőre azonban nem kaptunk választ kérdésünkre.
Szintén figyelemreméltó, hogy nemcsak a járványügyi tájékoztató oldal számaival nem egyeznek a most kapott adatok, hanem egy korábban NNK által elküldött adatbázissal sem.
Múlt heti cikkünkben bemutattuk településszintű bontásban a tavalyi év koronavírus fertőzöttjeinek oltási kórtörténetét – a fertőzöttek száma ebben az esetben sem egyezett meg a koronavirus.gov.hu számaival. Több mint háromezer volt a különbség, ennyivel több fertőzött szerepelt abban az adatbázisban.
A regisztrált koronavírus fertőzöttek több mint 70 százaléka oltatlan volt 2021-ben | atlatszo.hu
Ezek az adatok csak iránymutató jellegűek, pontos következtéseket nem tudunk levonni belőlük, már csak azért sem, mert nem tudjuk, a koronavírus fertőzöttek mikor kapták el pontosan a vírust, és ahhoz képest mikor lettek beoltva. Emellett az sem mindegy, hogy milyen vakcinát kaptak az oltottak.
Ha a most kapott adatbázisban csak a tavalyi év fertőzöttjeit nézzük, akkor is jelentős eltérések vannak. Múlt heti cikkünk adatait összevetve a mostanival (és ezúttal ott is figyelmen kívül hagyva a kipontozott cellákat), összesen 934 508 fertőzöttet látunk a tavalyi évben. A koronavirus.gov.hu szerint ez a szám 931 901, míg a most kapott adatbázis 934 076 fertőzöttet tart nyilván a tavalyi évre vonatkozóan.
És nem ez az első eset, hogy hasonló eltéréssel szembesülünk. Május végén megkaptuk, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összehasonlítva több mint 1600 elhunyt hiányzott az adatbázisból. Hétfői cikkünkben pedig megírtuk, hogy az elhunytak életkorát és nemét tartalmazó idősoros adatbázist kértünk az NNK-tól, a táblázat pedig a publikus számoktól és korábbi NNK-s adatsoroktól is jelentősen eltérő számokat tartalmaz.
Ismét a hivatalos járványportálon közöltektől eltérő adatokat kaptunk az NNK-tól az elhunytak számáról | atlatszo.hu
Eddig soha nem látott részletességű adatokat kaptunk a Nemzeti Népegészségügyi Központtól a koronavírus-fertőzésben elhunytakról. A táblázatból kiderül, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összevetve azt tapasztaltuk, hogy valami nem stimmel az adatokkal: több mint 1600 elhunyt hiányzik ugyanis a most kapott adatbázisból.
Korábban már megnéztünk több, mások által elküldött koronavírus tematikájú adatigénylést is, például a K-Monitor által korábban kapott adatokat, és ezeket összevetettük a hivatalos számokkal. Ezekben az esetekben sem stimmeltek az adatok. Mikor az eltérések okáról érdeklődtünk, utólagos korrigálásra hivatkozott a Müller Cecília vezette NNK.
„Megmagyarázta” Müller Cecília, miért hiányzik 1630 elhunyt a központi adatbázisukból | atlatszo.hu
A jelentős, adatforrások közötti eltérések miatt visszakerestük néhány korábbi sikeres adatigénylést, és összevetettük a központi kommunikáció által közölt számokkal. A vizsgált adatigénylések mindegyikében voltak olyan eltérések, amelyek sem egymással, sem a koronavirus.gov.hu-n közzétett számokkal nem egyeztek meg.
„A táblázatok a nyilvántartásban jelenleg elérhető adatok alapján készültek el, így a táblázatokban található adatok eltérhetnek a központi kommunikáció által korábban nyilvánosságra hozott adatoktól. Ennek több oka lehet, egyrészt jellemzően az előző napi adatokat másnap reggel publikálták, másrészt a nyilvántartásban folyamatos az adattisztítás, mely szintén eltérésekhez vezet” – magyarázták. | A járvány első négy hullámában a 40-es korosztályból kapták el legtöbben a koronavírust | Újabb adatokhoz jutottunk az NNK-tól: kiderült, hogy a járvány kezdetétől a tavalyi év végéig melyik korcsoportból kapták el a legtöbben a vírust. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2022/08/16/a-jarvany-elso-negy-hullamaban-a-40-es-korosztalybol-kaptak-el-legtobben-a-koronavirust/ | 2022-08-16 11:04:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A szóvivő arra reagáltl, hogy szerdán Herényi Károly MDF-es politikus közölte: felkérik a GVH elnökét, hogy figyeljen oda a terézvárosi parkolási ügyre. Az ügy háttere, hogy az MDF szerint Terézváros újabb tíz évre akar szerződést kötni a Centrum Parkoló Kft.-vel, ami ellen azonban a kerületi lakosok és az MDF is tiltakoznak.
Herényi Károly akkor közölte: a VI. kerület SZDSZ-es alpolgármestere, Rabin László is beismerte, hogy a parkolás kiszervezése egymilliárd forintos kárt okoz a kerületnek. Mint mondta, a liberális alpolgármester azt is nyilatkozta egy hírportálnak, hogy a Centrum Kft. nem a kerület érdekeit szolgálja. A baloldali vezetésű VI. kerületi önkormányzat olyan parkolási pályázatot írt ki, mely "személyre szabottan" a Centrum Kft.-re illik - tette hozzá Herényi Károly. A pályázat szerint a kerület évente csak öt és fél napnyi parkolási díjban részesülne parkolóhelyenként, a többi bevétel, valamint a pótdíjak és a kerékbilincsdíjak is a nyertes céget gyarapítanák - mondta az MDF-es politikus.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke ebben az ügyben július végén már tartott sajtótájékoztatót, akkor úgy fogalmazott: pártja felszólítja a VI. kerületi önkormányzatot, hogy haladéktalanul írjon ki új, tisztességes feltételeket tartalmazó pályázatot, amely a kerület érdekeit szolgálja.
Terézváros alpolgármestere, Bajor Zoltán válaszul akkor azt közölte: rosszindulatú az MDF elnökének azon feltételezése, hogy a terézvárosi önkormányzat egy adott parkolócéget szeretne "bebetonozni" a pozíciójába. "Azt szeretnénk elérni, hogy valóban tapasztalt cégre bízzuk az üzemeltetést. Az előírt árbevétel és referenciák mindössze azt biztosítják, hogy ne 60 férőhelyes foghíjparkolók fenntartói jelentkezzenek, hanem azok a cégek, amelyeknek egy több mint 6000 parkolóhelyes kerületi rendszer üzemeltetése sem jelent gondot" - írta akkor Bajor Zoltán a közleményében. | Belföld: Vizsgálat indult a terézvárosi parkolási ügyben | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kérésére a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálja Terézváros parkolási pályázatát - közölte Mihálovits András, a versenyhivatal szóvivője. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/vizsgalat_indult_a_terezvarosi_parkolasi_ugyben-344446 | 2009-08-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Lucian Papici ügyész a korrupcióellenes ügyészség (DNA) azon részlegét vezette, amely a befolyásos politikusokat érintő ügyekkel foglalkozik. Papici folytatta le az elmúlt hetekben a vádhatósági vizsgálatot például Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes ellen.
Papicit Tiberiu Nitu legfőbb ügyész váltotta le arra hivatkozva, hogy lejárt a mandátuma. Laura Codruta Kövesi, a DNA főügyésze azonban úgy véli, hogy a legfőbb ügyész nem tartotta be az intézmény belső szabályzatát, és nem konzultált vele. Az ügyben megszólalt Traian Basescu, aki szerint az ügyész elmozdítása révén Victor Ponta miniszterelnök beavatkozott az igazságszolgáltatás ügyeibe. | Befolyásos politikusokat vizsgált, leváltották | Traian Basescu államfő szerint a korrupcióellenes ügyész elmozdítása a kormányzó Szociálliberális Szövetség politikai megrendelésére történt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2013/10/befolyasos-politikusokat-vizsgalt-levaltottak | 2013-10-03 20:53:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nagyon látványosan romlott 2019-ben a Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) pénzügyi pozíciója, jelentős részben a főleg Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek kifizetett hatalmas osztalék miatt. A vállalatnak – amit azóta megvásárolt az állami MVM – az év során többször is likviditási hitelt kellett felvennie. Ez azért rendkívül problémás, mert jogszabály szerint a tulajdonosok nem vehetnek ki pénzt egy cégből, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. Márpedig a MERT likviditási helyzete tényleg elég rossz volt, ezt az állami felvásárlást megelőző átvilágítás is megerősítette.
Elfogyott a pénz
A pénzügyi pozíció romlását talán az mutatja legjobban, hogy míg 2018 végén több mint 19 milliárd forint volt a MERT bankszámláin (ami a korábbi évekhez képest nem is számított soknak), egy évvel később már csak 1,1 milliárd. Bár a jelentős csökkenésben komoly szerepe volt a tavalyi 5,9 milliárdos veszteségnek és különböző beruházásoknak is, a legnagyobb mértékben az tolta meg, hogy az akkori tulajdonosok a korábbi évek nyereségének terhére 11,2 milliárd forintot vettek ki a cégből. Ennek az összegnek közel háromnegyede jutott a Mészáros Lőrinc és üzleti köre érdekeltségébe tartozó Mátra Energy Holding Zrt.-re, kicsit több mint negyede az MVM-re, míg a maradék néhány kisrészvényesre.
Az osztalékról még 2019 februárjában döntött a vállalat közgyűlése. Ha ekkor nem is, a kifizetés napján, április 9-én valószínűleg azért már lehetett sejteni, hogy a vállalatnál lehetnek likviditási problémák. Erre utal legalábbis, hogy a társaság az osztalékfizetés fordulónapja után alig 16 nappal egy ötmilliárd forint összegű likviditási hitelkeret-szerződést kötött az egyébként szintén részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel. Ehhez a hitelkerethez pedig a második félévben többször is hozzá kellett nyúlni, a MERT éves beszámolója szerint 2019 végéig 2,66 milliárd forintot hívtak le belőle.
Ez azonban korántsem rendezte a társaság likviditási helyzetét: 2019 végén a jelentősen megcsappant pénzállomány az éven belül lejáró tartozások*a rövid lejáratú kötelezettségek tizedét sem fedezte, és a többi likviditási mutató is rengeteget romlott*A pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya 7,65 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 141,7 százalékkal; míg a – forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek hányadosaként megállapított – likviditási ráta 100,1 százalék..
A bankszámlán lévő 1,2 milliárdból valószínűleg a kétezer alkalmazott januári fizetése sem jött volna ki,
hiszen 2019-ben havonta átlagosan 1,5 milliárdot költött bérekre és járulékokra a cég.
Amikor az állam elkezdett tárgyalni Mészárosékkal a MERT átvételéről, akkor már jól látszott, hogy milliárdokat kell beletolni a cégbe, hogy ne roppanjon meg. A tranzakció előtti átvilágítás során az MVM által megbízott PwC tanácsadócég arra jutott, hogy a MERT finanszírozási igénye csak 2020 első negyedévében 11,4 milliárd forint lesz.
Legalábbis valószínűleg, biztosat ugyanis nem tudtak mondani, mivel – ahogy ez az MVM egy MSZP által kikért igazgatósági előterjesztéséből kiderül –
az eladó az átvilágítás során többszöri kérés ellenére sem bocsátott az MVM rendelkezésére a várható zárást követő időszakra vonatkozó heti és havi likviditási terveket.
Így pedig elképzelhetőnek tartották, hogy még ehhez a 11,4 milliárd forinthoz képest is további finanszírozási igény merülhet fel a zárást követően, illetve 2020 további részében. Ezért is szerepelt az említett előterjesztésben, hogy a MERT-et kínálja meg az MVM egy 19 milliárd forintos tőkeemeléssel, és addig is, amíg az nem érkezik meg, adjon neki további 11,4 milliárd forint áthidaló hitelt. Utóbbi arra utal, hogy még azt a néhány hónapos átfutási időt sem húzta volna ki a cég, amíg a tőkeemelés megérkezik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egyTöbb mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt.
Maradt kapcsolat a Mészáros-birodalommal
Persze így kívülről még az adatok alapján is elég nehéz megítélni, hogy mennyire került veszélybe a cég fizetőképessége, különösen, hogy így is volt rá vevő, de a fentiek alapján azért elég komoly likviditási gondok lehettek. Ez pedig azért problémás, mert a polgári törvénykönyv szerint a tulajdonosok nem vehetnek ki pénzt a cégből, ha ez veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
Ha pedig ennek ellenére mégis vesznek fel osztalékot, és a cég bajba kerül, akkor a pénzt a társaság részére vissza kell fizetni.
Az MVM igazgatóságához benyújtott előterjesztés alapján, ha nincs az állami vevő, akkor vagy ez történik, vagy Mészároséknak más módon – például tőkeemeléssel – kell plusz forráshoz juttatniuk a céget.
Ráadásul ugye az erőművet az a Takarék-csoport finanszírozta, amiben szintén van érdekeltsége Mészároséknak. Erre a hitelszerződésre az állammal kötött adásvételi szerződési is utal, bár abban – sok más dologgal együtt – kitakarták a kölcsönt nyújtó bank nevét, az csak a cég beszámolójából derül ki. Mindenesetre ettől a kötöttségtől elvileg megszabadult az erőmű, ráadásul a keret megszüntetésének díjától a bank a jelek szerint nagyvonalúan eltekintett. Nem minden hitellel volt azonban ekkora szerencséje az MVM-nek. A MERT egyik leányvállalatának OTP-s hitelét például 28 millió forintba került előtörleszteni, egy másik hitelkeretnél pedig 1,8 millió volt a megszüntetés díja.
A takarékos kötöttségtől tehát megszabadult az immár állami kézben lévő MERT*bár a cég banknál vezetett számlaszámai még élnek, így is maradt azonban még kötődésük a Mészáros-cégbirodalomhoz. Az erőmű ugyanis különböző szolgáltatásokat (földgáz-, energia- és vízszolgáltatás) nyújt a továbbra is a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó, gabonafeldolgozással foglalkozó Viresol Kft.-nek. Márpedig az
ezekre vonatkozó, 2025 végéig élő szerződéseket a közzétett dokumentumok szerint csak súlyos szankciók mellett lehetne megszüntetni.
Ahhoz ráadásul, hogy a MERT el tudja látni a Viresolt gázzal, meg kellett hosszabbítani a Mol gázvezetékét, aminek a költségeit a két cég felesben állta. A MERT beszámolója alapján az építés miatt a Mol részére fizetendő esedékes összegek felét a Viresol a Mátra bankszámlájára utalja, azaz emiatt is kapcsolatban marad a két cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerültOrbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt. | Megmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásával | A nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200729/megmentette-meszarosek-milliardjait-az-allam-a-matrai-eromu-megvasarlasaval/ | 2020-07-29 17:03:00 | true | null | null | G7 |
Több ponton is szó szerint egyezik a külföldi ügynökök kötelező regisztrációjáról szóló, 2012-ben elfogadott orosz törvénnyel a Fidesz vezető politikusai által benyújtott, a külföldről támogatott civil szervezetek kötelező regisztrációjáról szóló, azokat gyakorlatilag megbélyegző törvényjavaslat szövege, állította a törvényjavaslat szerdai parlamenti vitájában Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője. "Egyszerűen be akarnak iktatni a magyar jogrendbe egy orosz törvényt. Szép. Rákosi Mátyás mind a tíz ujját megnyalta volna ezért" - mondta Szabó, aki kérésünkre elküldte, mely pontokon talált szövegszerű egyezéseket a magyar törvényjavaslat és az orosz törvény között.
Az első egyezés a törvény preambulumában van, ami vicces, mert a törvény preambuluma afféle dísz csupán, bokréta a törvény szövegén. Mégis, a magyar törvényjavaslat szövegezői már ebben a részben is az orosz mintából merítettek, például azt, hogy a támogatások révén külföldi érdekcsoportok saját érdekeiket, és nem a közösség céljait érvényesíthetik.
A törvényjavaslat 1. paragrafusának csak egy pontja nem szerepel az orosz eredetiben, az EU-s támogatások bejelentési kötelezettsége alóli mentesség. Ami logikus is, mert Oroszország nem része az uniónak. De a külföldről támogatott szervezet, illetve maga a támogatás meghatározása, illetve a törvény hatálya alól mentesülő, kivételezett szervezetek listája is azonos.
A magyar javaslat 2. paragrafusának (5) pontjában megfogalmazott bejelentési kötelezettség, illetve annak a (6) pontban megfogalmazott hatályossága is szó szerinti átvétel.
A törvényt megsértőkkel szembeni szankciókról szóló 3. paragrafus megfogalmazásában szintén sok egyezést mutat az orosz javaslattal, de lényegi eltérés, hogy míg a magyar javaslat szerint a szervezeteket a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 37. paragrafus (2) bekezdése szerinti, legfeljebb 900 ezer forintos bírsággal szankcionálná a törvény megsértőit, az orosz alapján akár 1,5 millió forintnak megfelelő 300 ezer rubeles bírságot és legfeljebb két éves szabadságvesztést is kiszabhatnak.
A törvény maradék öt, jellemzően technikai jellegű, vagy például az egyházi szervezeteknek felmentést adó cikkelyei már nem tartalmaznak szövegbeli egyezést az orosz törvénnyel.
Az orosz törvényjavaslat szövegét oroszul itt találhatják meg. A magyar törvénytervezetet a parlament honlapjáról lehet letölteni .pdf-ben. | Felfedezhető az orosz minta a külföldről támogatott civil szervezetek regisztrációját előíró törvényjavaslatban | Már a preambulumban felbukkannak az orosz törvény fordulatai, a mindössze 8 paragrafusból álló törvény érdemi paragrafusai pedig hemzsegnek a szövegegyezésektől. | null | 1 | https://444.hu/2017/04/20/felfedezheto-az-orosz-minta-a-kulfoldrol-tamogatott-civil-szervezetek-regisztraciojat-eloiro-torvenyjavaslatban | 2017-04-20 13:29:28 | true | null | null | 444 |
Bocsánatot kér választóitól a Kutya Párt budakeszi önkormányzati képviselője, Jakab András, mert az idén júniusban tartott voksolás előtt nem tárta fel előttük bűnügyekkel terhelt múltját. A 43 éves politikus hosszú időn át börtönben ült, de állítása szerint az elmúlt 8 évben már semmilyen bűncselekményt nem követett el, erkölcsi bizonyítványa is van. Most azért beszél eddig nem hangoztatott előéletéről, mert alig, hogy bekerült a testületbe és konfliktusa adódott a fideszes többségű önkormányzat vezetésével, a múltjára utaló, számára fenyegetőnek ható üzeneteket és egy rejtélyes telefonhívást is kapott. Ezek miatt feljelentést is tett október végén.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy nem lett volna-e joga tudni a választóknak már kampány idején, hogy a Kutya Párt képviselőjelöltjének, a listájáról bekerült politikusnak milyen előélete van. - Követtem el hibákat, amikért megbűnhődtem és megbűnhődök. Azért nem akartam a múltamat a választás előtt a nyilvánosságra hozni, mert bennem volt a félsz, nem voltam rá büszke, és a magánéletem részének tekintettem. Ezért bocsánatot kérek a választóktól - mondta. Nemcsak a választók, de a Kutya Párt tagságának nagy része sem ismerte Jakab András múltját, akik pedig mégis, azok rábízták a döntést, hogy beszél-e róla vagy sem. - Ezt én b.sztam el, nem a párt. Amikor ki kellett állnom a tagság elé bemutatkozni, nem mondtam el nekik. Szégyelltem a dolgokat és nem akartam csalódást okozni, de utólag belátom, hogy ez hiba volt - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy most felmerül-e benne a lemondás gondolata, úgy felelt: - Nem hiszem, hogy a múltam miatt le kéne mondanom. Súlyos hibákat követtem el, de sokat dolgoztam magamon, hogy változtassak. Legfeljebb akkor mondanék le, ha érzékelnék ilyen választói akaratot.
Jakab András a Magyar Hangnak elmondta, még 18 évesen ítélték 6,5 év börtönre 2000-ben, öt éven belül szabadult jó magaviselete miatt. 14 évesen elköltözött otthonról, és később olyan társaságokba keveredett, amelyek "nem jó irányba vitték az életét". Ennek az lett a vége, hogy "brahiból" telefonokat kezdtek elvenni, ami miatt végül huszonegy rendbeli csoportos rablás miatt ítélték el az ügy másodrendű vádlottjaként. Hangsúlyozta, hogy fizikailag sosem bántott senkit sem akkor, sem később. A politikus 2005-ben szabadult, és bár elmondása szerint próbált visszailleszkedni a társadalomba, egy szerelmi csalódást követően ismét elkezdett "hülyeségeket" csinálni a következő két-három évben. Egy időben pedig az utcán is élt, így volt, hogy lopott, de elkapták garázdaság és füves cigi birtoklása miatt is. Ezekből az ügyekből börtönbüntetés nem lett, próbára bocsátás, illetve pénzbírságok igen. Jakab András szerint 2011-ben kezdett el "megjavulni", ám még utána is két alkalommal ittas vezetésen kapták, ami miatt két évre el is vették a jogosítványát 2015-ben. Az elmúlt kilenc évben viszont már szavai szerint törvénykövető életet él, lett felesége és két gyermeke, miközben rájött arra is, hogy korábbi viselkedésével csak magát pusztította.
A Kutya Párthoz még 2019-ben csatlakozott, miután Kovács Gergelyt, a párt társelnökét látta az egyik 2018-as, rabszolgatörvény elleni tüntetésen, miközben rendőrök gyűrűjében áll egy doboz sörrel a kezében. Szimpatikus volt neki ez a lázadó hozzáállás, úgy érezte, hogy ő maga is egész életében a rendszer ellen lázadt. Jakab András 2020 óta párttag, 2021 óta pedig nekik is dolgozik műhelymunkatársként, ami azt jelenti, hogy egyfajta mindenesként segíti az MKKP országos projektjeinek előkészítését. - A Kutya Pártban találtam meg azt a közösséget, akikkel úgy éreztem, hogy vissza is tudok adni valamit, szolgálni az embereket. Szeretnék jót tenni, viszont a múltam mindig visszaköszön. Nem akarok emiatt félni többé - mondta.
A feljelentésével kapcsolatban Jakab András lapunknak úgy fogalmazott, 13 napja volt még csak képviselő, mikor először egy álnevet használó Facebook-profilról számára fenyegetőnek ható üzeneteket kapott, majd az illető telefonos hívást is kezdeményezett vele. Ennek előzménye, hogy a kutyapártos politikus cikket írt arról október 16-án, hogy szerinte törvénytelenül működik a budakeszi önkormányzat. Írásában azt fejtegette, vannak olyan pontjai a szervezeti és működési szabályzatnak (szmsz) helyben, amik az önkormányzatokat szabályozó törvénybe (Mötv.) ütköznek. Az új szmsz például kiköti, hogy a testületi üléseket csak az önkormányzat által megbízott cég vagy a polgármesteri hivatal munkatársa közvetítheti és készíthet kizárólagosan felvételeket, miközben a törvény szerint a képviselő-testületek ülései nyilvánosak, csak bizonyos esetekben rendelhető el zárt ülés. Jakab ezt a cikket megosztotta egy helyi csoportban, illetve ez alá kommentelte az Átlátszó egy korábbi cikkét Konkoly Zita helyi jegyzőről. Ebben többek közt azt írták, hogy a lap által firtatott ügyek elégtelen kivizsgálása is szerepet játszottak abban, hogy az érdi polgármester kezdeményezte az akkor még ott dolgozó Konkoly munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. A politikust ezután behívta magához a polgármester és a jegyző egyeztetésre, ahol állítása szerint a cikke is szóba került, és a jegyző nemtetszését fejezte ki a bejegyzéssel kapcsolatban.
"Szerintem te kellene hallgassál"
A találkozást követően érkeztek az üzenetek az említett Facebook-profiltól, majd az illető telefonhívást is kezdeményezett a politikussal október 17-én. A férfi a nevét nem árulta el, de azt állította magáról, hogy ő Konkoly Zita élettársa és hogy egyébként kormányhivatali dolgozó - persze nem tudni, hogy ezek az állítások igazak-e. Jakabot arra figyelmeztette, hogy megpiszkálhatja a múltját, de a családját is emlegette. Úgy tudjuk, a beszélgetés egy pontján az hangzott el: "ma egy olyan dolgot kértek le pontosan rólad, meg a te családodról, meg rólad, mindenkiről, aki hozzád tartozik, hogy szerintem te kellene hallgassál". A férfi egyértelművé tette, azt akarta elérni, hogy Jakab ne foglalkozzon többet Konkollyal, mondván, hogy a jegyzőnek semmi köze a pártpolitikához, továbbá hogy a politikus vegye le az említett cikkekkel kapcsolatos posztját, amit egy helyi csoportba rakott ki. Ezeknek Jakab nem volt hajlandó eleget tenni. Jakab András a beszélgetés után letiltotta a férfi profilját és telefonszámát is, más fórumon azóta nem kereste őt. A történtek miatt az MKKP politikusa feljelentést tett október 29-én. Ebben azt közölte a rendőrökkel, hogy miután a férfi azt állította magáról, hogy a jegyző élettársa és a kormányhivatalnál dolgozik, úgy érezte, hogy az illető visszaél a pozíciójával és fenyegeti. A politikus azért döntött úgy, hogy a rendőrséghez fordul, mert vörös vonalnak tekinti, hogy a családját emlegették, másrészt pedig, mert a jövőben is úgy akar dolgozni, ahogy azt a választói elvárják tőle, nem pedig úgy, ahogy azt rákényszerítenék. - Oké, hogy szar ember voltam, de azért ne fenyegessenek, mert a munkámat végzem. Bízom benne, hogy bár az én történetem rosszul indult, de még lehet happy end a vége - jegyezte meg.
A jegyző jogi lépéseket ígér
Lapunk az ügyben kíváncsi volt arra, Konkoly Zita jegyzőnek van-e tudomása arról, hogy valóban felhívta-e az az élettársa a képviselőt vagy valaki más hamisan állíthatott-e ilyet Jakab Andrásnak, és ha tényleg ilyet tett az élettársa, akkor szerinte elfogadható-e az ilyen fajta nyomásgyakorlás. - Dr. Konkoly Zita nyilatkozom, hogy nincs élettársam. Senkit nem kértem meg semmilyen nyomásgyakorlásra sem most, sem korábban, részemről a nyomásgyakorlás semmilyen formája nem elfogadható. Jakab András képviselő állítása súlyosan sérti a magánszférámat. A képviselő rosszindulatú híresztelése árt a szakmai megítélésemnek, veszélyezteti a további szakmai életpályámat. A jó hírnevem megsértése miatt a szükséges jogi lépéseket megteszem - szögezte le. Arra pedig, hogy igaz-e, hogy Jakab kritikus posztja és az Átlátszó-cikk miatt Konkoly Zita egy személyes egyeztetésen is nemtetszését fejezte ki a képviselőnek, azt írták: "Jakab András MKKP képviselő ebben a ciklusban kezdte meg munkáját a képviselő-testületben, amihez - minden más képviselőhöz hasonlóan - szerettünk volna segítséget nyújtani. Emiatt hívtuk be a Polgármesteri Hivatalba, ahol az önkormányzat működéséről, a hivatali eljárási lehetőségekről tájékoztattuk. Szakmai segítséget adtunk ahhoz, hogy képviselői munkáját jobban tudja végezni. Sajnáljuk, ha ezt Jakab András nem így értékelte".
Budakeszi önkormányzatától arról is érdeklődtünk, mit szólnak ahhoz, hogy az MKKP képviselője szerint problémás az szmsz, például mert az ülésekről nem készíthet bárki felvételt. Erre azt felelték, hogy a képviselő-testületi üléseken a nyilvánosság biztosított. - Az ülésterem jellegéből adódóan a vendégek a képviselők mögött tudnak helyet foglalni, ahonnan a nyilvánosságra nem tartozó képfelvétel is készíthető akár a munkát végző képviselők előtt elhelyezett jegyzetekről, laptopokról, ahol magánüzenetek is megjelenhetnek felugró ablakban - írták. Szerintük Jakab András szóban jelezte, hogy az ülések alatt maga is szeretne élő felvételt készíteni, és elhangzott az is, hogy a rendelkezés pontosítására a képviselő szöveges javaslatot kíván tenni, "de ezt még a mai napig nem tette meg, helyette a médiához fordult". - A Polgármesteri Hivatal meg fogja tenni szöveges javaslatát a hivatkozott rendelkezés módosítására, miután a képviselői módosító javaslat nem érkezett meg - írták. Szerintük Jakabnak az azzal kapcsolatos állítása is valótlan, hogy az szmsz előírná, hogy a vagyonnyilatkozatok kiadásához képviselő-testületi döntés szükséges.
Kutya Párt: Van olyan, hogy az emberek hibáznak
A Magyar Hang a Kutya Párt vezetését is kereste, hogy megtudjuk, nem gondolják-e, hogy Jakab András előéletéről tudnia kellett volna a választóknak, mielőtt ő bekerül a helyi testületbe. Válaszuk szerint igen, kellett volna tudniuk. - András ezért kért bocsánatot a választóktól és a közösségtől is - hangsúlyozták. Felvetettük azt is, nem látják-e úgy, a többi párttagnak is tudnia kellett volna Jakab múltjáról. Az MKKP válasza szerint Jakab András azért tudott bekerülni a képviselő-testületbe, "mert helyben sokan ismerik és kedvelik, hiszen rengeteget tett és tesz a városáért". - Múltja sosem volt titok, többen is tudtak róla mind a városban, mind a pártban. Az egész ügy lényege pont az, és képviselőnk azért állt ki a nyilvánosság elé, mert a fideszes városvezetés fenyegetéssel és zsarolással próbálta őt megfélemlíteni, eltántorítani a képviselői munkájától. Nem az MKKP kezelte ezt titokként, hanem a helyi Fidesz sugallja ezt, hogy hiteltelenítsék képviselőnk állításait. Büszkék vagyunk arra, hogy sem az MKKP-t, sem Jakab Andrást nem lehet megfélemlíteni és eltántorítani attól, hogy rámutassunk a mutyikra, visszaélésekre és szabálytalanságokra - írták.
Végül arról is érdeklődtünk, Jakab András története árthat-e szerintük a Kutya Párt megítélésének. Azt válaszolták, az MKKP-nál nem a múltjuk, hanem az alapján ítélik meg az embereket, hogy mit tesznek a közösségükért. - Van olyan, hogy az emberek hibáznak, rossz dolgokat követnek el az életük során és ezért jogosan megbűnhődnek, majd ezután jó útra térnek. Mi határozottan partnerek vagyunk abban, ha valaki változni és változtatni akar. Számunkra ez egy érték, mi sem a világot, sem az embereket nem fekete-fehéren látjuk - szögezték le. Azzal folytatták, hogy képviselőjük élettörténete jól rámutat arra, hogy milyen problémái vannak a magyar társadalomnak: mint megy keresztül egy nehéz sorsú fiatal, aki már gyerekként utcára kerül és nem kap semmilyen segítséget. - Ez a történet mégis jó példa arra, hogy minden rossz dolog ellenére, van kiút ezekből a lehetetlennek tűnő élethelyzetekből, meg lehet csinálni. A Kutyapárt is ennek szellemében működik: még a legrosszabb, legleheletlenebb helyzetekből is, munkával és odafigyeléssel, ki lehet törni. Tehát ez a történet nem árt a Kutyapártnak - tették hozzá. | "Oké, hogy szar ember voltam, de azért ne fenyegessenek, mert a munkámat végzem" | Bocsánatot kér választóitól a Kutya Párt budakeszi önkormányzati képviselője, mert a választások előtt nem tárta fel bűnügyekkel terhelt múltját. Most azért áll a nyilvánosság elé, mert alig, hogy bekerült a testületbe és konfliktusa adódott a fideszes többségű vezetéssel, a múltjára utaló, számára fenyegetőnek ható üzeneteket és egy rejtélyes telefonhívást is kapott. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/jakab-andras-mkkp-budakeszi-borton-169397 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Egy 55 éves beregszászi idénymunkás felnézett az uborkaszedésből, és úgy döntött, hogy Nagy-Britanniában alapít egy céget, majd összeáll Hajdú Péterrel vállalkozni.
Igaz, a Bors szerint erre ő maga nem emlékszik, nem tud arról, hogy cége lenne, ahogy Hajdú Pétert sem ismeri. De majd a nyomozók kivizsgálják az ügyet, a jogászok biztosan hitelesen fognak érvelni amellett, hogy
dehogynem tetszett nemzetközi terjeszkedésbe fogni, csak éppen el tetszett felejteni.
És akkor álljon itt egy látszólag teljesen más jellegű hír. A Legfőbb Ügyészség egy jobbikos képviselő parlamenti kérdését feljelentésként értékelte, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészséghez fordult. A kérdés az, hogy a csornai napelemgyár kapcsán megvalósult-e jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette.
Valamiképpen ebben a történetben is megjelent egy beregszászi hölgy, ő ugyan még csak 54 éves, de szintén úgy gondolta, hogy éppen ugyanazon a brit címen alapít egy céget, csak ő nem a szórakoztatásban, hanem a napelemgyártásban látott fantáziát.
Miről lehet szó?
Emlékeznek még Kaya Ibrahimra? Arra a németországi török vendégmunkásra, aki 1995-ben több, jelentős köztartozást felhalmozó Fidesz-közeli céget vett a nevére. Amikor a bűncselekmény már elévült, hirtelen tisztulni kezdtek az emlékek, a közvetítő, de még maga Ibrahim is nyilatkozott, elmondta, hogy egy céget valóban vett, utána már csak ráhamisították az aláírását a további papírokra.
Nemrégiben Orgován Béla esete keltett feltűnést, Tarsoly Csaba kísérletezett azzal, hogy átadja a Quaestor-csoport irányítását a balek strómannak, aki állítólag 500 ezer forintért vállalta volna, hogy aláír.
De mi értelme ennek az egésznek, vajon mentesíti-e az elődöket a frissen kinevezett kamutulajdonos vagy kamucégvezető? Elvileg nem, de ha a nemzetközi jogsegélykérések miatt lelassul a folyamat (láthatjuk a mi történetünkben, brit és ukrán szereplőkkel érdemben lassulhat a vizsgálat), vagy ha a
Ez sokszor lehet előnyös, például ha tartozások vannak, ha osztozni kellene valamilyen vagyonelemen, ha nem megfelelően használta fel a cég az elnyert uniós forrásokat. Csak éppen nem tiszta a buli.
A beregszászi cégtulajdonosok
Azt majd a nyomozó hatóságok és az adóhatóság feladata lesz pontosan kideríteni, hogy mi történt, jogilag mi bizonyítható be, de pusztán a cégregisztert böngészve is világosan látszik, hogy a fenti történetekre rímelő, rendkívül egyszerű felelősséghárítási metódusról van szó.
Nézzük az eseteket, szigorúan a tényeket követve. Hajdú Péter tévés személyiség cégébe, a Frizbi Entertainmnet Kft.-be a GB-UA Entertainment Ltd. szállt be. A nagy-britanniai (egészen pontosan walesi) társaság székhelye: Unit 22 Bulrushes Business Park, Coombe Hill Road, East Grinsead, West Sussex, United Kingdom, RH194LZ.
Jó hosszú, de mit tehetünk, ez a pontos cím.
A brit cégregiszterből az is látszik, hogy a mindössze 100 font alaptőkéjű társaság tulajdonosa egy Leinart Valentyna nevű hölgy. Róla írtuk, hogy a Bors megtalálta, kiderült, hogy az 55 éves hölgy nem tudott arról, hogy angol cége lenne, arról sem, hogy beszállt Hajdú Péter mellé, amúgy nem is a papírokban szereplő Bégányban lakik, hanem Beregszászon. Na, ez már érdekes lesz.
Vannak mások is
Az esete ugyanis egyáltalán nem egyedülálló. Olyan lehet ez, mint a tiszazugi méregkeverő asszonyok hírhedt ügye: valaki elkezdte, a többiek folytatták. Már ha egyáltalán tudtak arról a beregszásziak, hogy cégtulajdonosok lettek. Könnyen lehet, hogy egy beregszászi kötődésű ember valahogyan személyes adatokat és aláírásokat szerzett, és ezekkel élt vissza.
Na de nézzük a csornai esetet: idén április 26-án a mindössze 24 ezer fős és sajnos elég szegény Beregszász egy másik magyar ajkú lakosa, az 54 éves Yuliia Feisa is úgy döntött, hogy sosem késő elkezdeni a nemzetközi cégépítést.
Neki is éppen Nagy-Britannia, valamint pontosan a Unit 22 Bulrushes Business Park, Coombe Hill Road, East Grinsead, West Sussex, United Kingdom, RH194LZ cím tetszett meg. Ő Solnechnaia Energia Ltd.-nek, vagyis napenergiának nevezte el cégét, és azonnal magyar befektetés után nézett.
Talált is
Valamiért ő is éppen egy zavaros helyzetben levő céget talált meg befektetése tárgyának. A cégjegyzék szerint a brit–ukrán entitás most a Thin Film Solar (vagy EcoSolifer) Zrt. résztulajdonosa. Ennél a cégnél a stakeholderek mindenen összevesztek, főleg a pénzen, de még a társaság neve is éppen per alatt áll.
Ez a hányatott sorsú társaság elvileg az Exim hiteléből megvalósítandó csornai napelemgyár tulajdonosaihoz kapcsolódik, korábban a HVG írt részletes cikket a rendkívül bonyolult történetről.
Mindenesetre a frissen alapított brit cég még egy hónapos sem volt, amikor állítólag részesedést vásárolt a Thin Film Solarban, vagy eredeti nevén EcoSoliferben.
Gagyi a köbön
A beregszászi asszonyok brit–magyar érdekeltségei körül minden gagyi. Leinart Valentyna arra is panaszkodott, hogy nem is lakott soha a bégányi címen, ami nála fel volt tüntetve, és fogalma sincs a cégeiről. Feisa Yuliia cégvezetői emailcíme ([email protected]) már a végződése alapján is gyanús, ugyanúgy nem működik, mint ahogy a gmail.com végződésről is visszapattant a levelem.
Feisa asszony címe a különböző papírokban hol Rózsakert 111., hol Rozsos Kert 117. Ő egyébként semmilyen tisztséget nem tölthet be hazai vállalkozásban, hiszen korábbi érdekeltsége, a Feisa Protect Kft. kényszertörléssel szűnt meg.
Mindenki vállalkozik
Szerencsére a családjában nem volt egyedi a vállalkozószellem, Yuliia lakcímével azonos címmel rendelkezik Feisa Mykola, aki 63 éves (vélhetően házastárs). Ő is több magyar cégben is érdekelt. Az mindenképpen dicséretes, hogy a nyugdíjas korhoz közeledve, Mykola vállalkozásokba fogott, de sajnos rossz hírünk van,
mert olyan cégekbe is belépett, mint a Kunarep Gabonakereskedelmi Kft., amely hamarosan csődbe ment, vagy olyanba is, mint a Cart-Limpex Kft., amelyet kényszertörölni kellett.
A Pizza Monkey nevű érdekeltségben már egy Kish Anita nevű hölggyel együtt érkezett, utóbbi hölgy érdekeltségeit is hosszasan lehetne sorolni. Ki lehet találni, ő is beregszászi.
Ezek a szikár tények a cégregiszterből, ha a nyomozók ennél többet szeretnének tudni, akkor vélhetően
Ha igen, ők a felelősek. Ha nem, akkor érdemes lenne megpiszkálni, hogy vajon kik voltak azok az ügyvédek, akik ellenőrizték az adásvételek során a személyazonosságokat. Ennek a közeljövőben mi is igyekszünk utánajárni. | Hajdú Péter és a csornai napelemgyár ügye: zavaros brit-ukrán cégek | Hajdú Péter és a csornai napelemgyár ügye: zavaros brit–ukrán cégek - Nem Hajdú Péter az egyetlen, akinek a cégébe olyan brit cég szállt be, amelyet 50-60 éves beregszászi emberek alapítottak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/10/06/hajdu_peter_es_a_csornai_napelemgyar_ugye_zavaros_walesi-ukran_cegek/ | 2017-10-06 12:12:00 | true | null | null | Index |
"Egy dolog, hogy Gyurcsány Ferenc kéri a mentelmi joga felfüggesztését; neki az a dolga, hogy vállalja az igazát. Egy másik dolog viszont az, hogy én biztosan nem adom a szavazatomat egy véleményem szerint koncepciós per lefolytatásához" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lendvai Ildikó.
A szocialista képviselő majdnem biztos abban, hogy pártjának frakciója nem járul majd hozzá a volt kormányfő kiadatásához. "Ha egy jobbikos képviselő nézne szembe olyan eljárással, ahol nem az igazság feltárása a cél, hanem politikai előítélet bizonyítása, akkor is ugyanígy döntenék" - tette hozzá.
Talán tiszteletlenség minősíteni, de ennél ócskább vádat még nem hallottam - fogalmazott Lendvai Ildikó azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség szerint Gyurcsány Ferenc a Sukoró-ügyben azzal lépte túl hatáskörét, hogy meghatározta a telek értékesítésének módját. "Hiszen azt idézik, hogy egy összejövetelen a volt kormányfő valakihez odafordult, és megkérdezte tőle, lehet-e törvényesen telekcserét végrehajtani - amiből már látszik, hogy Gyurcsány Ferenc kizárólag törvényesen akart eljárni -, majd az igenlő válasz után engedélyt adott rá" - mondta.
Máig nem értem, hogy ebben mi a bűn - fogalmazott a politikus, aki feltételezi, hogy politikai döntésről van szó, de a Fideszben még el sem döntötték, akarnak-e ebben az ügyben tárgyalást és ítéletet. "Azt viszont tudom, hogy mit akarnak: tévéhíradót, ahol bemutatják, amikor akár vezetőláncon kísérik Gyurcsány Ferencet" - jelentette ki, hozzátéve: "én viszont nem szeretem, ha politikai cirkuszt akarnak csinálni az igazságszolgáltatásból".
"Ha pedig az ügy mégis eljut a bíróságig, akkor nem olyan jogi környezetben szeretnék egy ilyen tárgyalást, ahol előzőleg elfogadnak egy olyan jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy az ügyész jelölje ki az eljáró bíróságot. Ezt nem tudom elfogulatlan igazságszolgáltatásnak nevezni, és senkit nem adok a kezükre, akit politikai okokból akarnak beletenni ebbe a húsdarálóba" - jelentette ki Lendvai Ildikó.
Lendvai Ildikó komolytalannak tartja azt is, hogy a kormány felvetette az előző kormányzatok büntetőjogi felelősségét az államadósság növelése miatt. "Ezt ők sem gondolják komolyan, mert ezzel az erővel politikai vádat lehetne abból is csinálni, ha például, valaki nem tett meg mindent azért, hogy elég ápolónő legyen. Magyarán nem emelte meg a fizetésüket" - fogalmazott a politikus.
Erőteljesebb lesz az üzenet
Az MSZP újfajta kommunikációs stílussal vág neki az őszi parlamenti ciklusnak, de ez nem vagdalkozást és öncélú agresszivitást jelent. Erőteljesebb üzeneteket kell megfogalmazni - mondta Lendvai Ildikó.
Ez elsősorban nem kommunikációs kérdés, ráadásul az MSZP egyébként is híres arról, hogy pocsékul kommunikál - fogalmazott a politikus, aki szerint a cél újfajta tartalmakat vigyenek a beszédükbe és a gondolkodásukba.
Lendvai Ildikó szerint itthon a gazdaságinál is nagyobb társadalmi válság van kibontakozóban. Nőnek a társadalmi különbségek, ráadásul biciklista társadalom van kibontakozóban: az emberek egyre inkább részvéttelenek a rosszabb helyzetben lévőkkel szemben, miközben felfelé engedelmesek.
Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!
Hanganyag: Kocsonya Zoltán
Kezdőlap Belföld Lendvai: "Nem adom a szavazatomat koncepciós per lefolytatásához" | Lendvai: Nem adom a szavazatomat koncepciós per lefolytatásához | Bár Gyurcsány Ferenc maga is kérte, az MSZP frakció nem támogatja a volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lendvai Ildikó. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az előterjesztésről. A szocialista képviselő beszélt arról is, hogy a párt újfajta kommunikációs stílussal vág neki az őszi parlamenti ciklusnak az MSZP, de ezt új tartalommal is meg kell tölteni. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2011/09/09/lendvai-nem-adom-a-szavazatomat-koncepcios-per-lefolytatasahoz-455622 | 2011-09-09 08:30:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. A Telex információ szerint már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely a több modellváltó egyetemmel ellentétben nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülhet.
A lap emlékeztet: a kormány évek óta szeretné a BME-t is kiterelni az állami fenntartásból, az egyetem eddigi vezetése viszont ennek ellenállt. Az egyetem nyáron megválasztott új rektora, Charaf Hassan jelezte megválasztása után, hogy amíg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába szervezett intézmények ki vannak zárva a Horizon 2020 és Erasmus programokból, addig ez a modell a BME számára szóba sem jöhet.
A portál úgy tudja, a rektor ezért egy alternatív megoldással állt a kormány elé, mégpedig azzal, hogy egy cég legyen az egyetem fenntartója. A vállalat finanszírozását a terv szerint olyan nagy, részben állami vagy az államhoz közeli vállalatok adhatnák részvényesként vagy más formában, amelyeknek stratégiai érdeke a mérnökképzés fenntartása és fejlesztése. A lap értesülései szerint a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként, de az MVM neve is felmerült.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfó után a lapnak megerősítette, hogy a Mollal vannak ilyen tárgyalások, de az MVM-ről elmondása szerint ő sem tud. A Telex forrásai szerint az is elhangzott a kormány részéről a tárgyalásokon, hogy közel háromszorosára nőhet a BME finanszírozása, ha már 2025-ben lezajlik a modellváltás.
"S.O.S. Süllyedünk!" - Segélykiáltást hallatott a BME"Ha a piramisnak nincs meg az alapja, és csak a csúcsára, az iparközeli innovációra koncentrálunk, akkor egy idő után nem működik az egész"A polgármestereket is kiraknák az alapítványi egyetemek vezetésébőlErasmus-ügy: az Orbán-kormány nem szólt a törvénymódosításról az Európai Bizottságnak | Újra napirenden a BME modellváltása, de nem alapítványi fenntartásba kerülne | Az egyetem a több modellváltó egyetemmel ellentétben nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülhet, ebben a konstrukcióban pedig a Mol is szerepet kapna. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257868_bme-modellvaltas-mol-kormany | null | true | null | null | Népszava |
Az eredetileg beharangozott spanyol befektetők helyett túlnyomó részben a magyar állam pénzéből épülhet meg a Balatonring sávolyi motorversenypálya, miután Varga István gazdasági miniszter tavaly novemberben alapítói határozatban utasította a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), nyújtson beruházási kölcsönt a pálya megépítésére. Bár az eredeti bejelentés szerint a pályaépítés oroszlánrészét a Sedesa spanyol ingatlancég finanszírozta volna, a befektetők már a 2008. októberi alapkőletételt követően megkeresték az MFB-t, forrásaink szerint „részletes hitelkérelem és üzleti terv nélkül”.
A hitelkérelem bírálata azután a befektetők, a kormány és az MFB között zajló egyeztetések ellenére több mint egy évig húzódott, a motorversenypálya pedig nem épült meg az eredetileg kitűzött tavaly szeptemberi határidőre, ezért futamot sem tarthattak rajta. Pedig a magyar kormány mindent megtett a befektetők érdekében: 2008. szeptemberében a Balaton törvény elfogadásával lehetővé vált a pálya helyszínéül kijelölt mezőgazdasági területek fejlesztési területté történő átminősítése, és rögtön ezután kiemelt nagyberuházásnak nyilvánították a befektetők nagyprojektjét.
Az állami nagybank MFB illetékesei viszont hosszú vajúdás után tavaly júniusra arra a következtetésre jutottak, hogy „a banki módszerekkel nem számszerűsíthető nemzetgazdasági előnyökre és az ügylet kockázataira való tekintettel” állami készfizető kezességre van szükség a hitel odaítéléséhez. A projekt független értékelésével, a pénzügyi modell auditjával és az ingatlan értékelésével a KPMG tanácsadócéget bízták meg. A beruházó eközben felvásárolta a kiszemelt területeket.
A KPMG megvalósíthatósági tanulmánya tavaly szeptemberben készült el, a jelentés ismeretében a kormány október 26-án kormányhatározatban döntött arról, hogy 74,7 millió euró (nagyjából 20 milliárd forint) központi költségvetési forrást biztosít a MotoGP futamok megrendezéséhez a 2010-2019-es időszakban, és 15,3 milliárd forint összegű, 25 éves lejáratú beruházási kölcsön nyújtására utasítja az NFGM miniszter útján az MFB-t oly módon, hogy a beruházási kölcsön 80 százalékára az állam készfizető kezességet vállal.
Az MFB a kormányhatározatnak és a miniszteri utasításnak megfelelően tavaly november 30-án kötelező érvényű finanszírozási ajánlatot tett a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.-nek (SMF) a beruházási kölcsönre és az ahhoz kapcsolódó áfahitelre. Őry Kovács Katalin, az MFB kommunikációs vezetője megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy szerződéskötésre még nem került sor, és a hitel folyósítása előtt a beruházónak igazolnia kell az előírt mértékű, 5,3 milliárd forintos saját erő elköltését is.
A kormány szerint előnyös
Az államilag garantált óriáshitellel megkínált SMF Kft. egyedüli tulajdonosa a spanyol Worldwide Circuit Management S. L., és ugyanez a cég a megépítendő versenypálya üzemeltetésére alapított Balatonring Zrt. 70 százalékos tulajdonosa is. Az SMF Kft. veszi fel a hitelt, költi el az önerőt és lesz a pálya tulajdonosa, a magyar állam csak az üzemeltetésben vesz részt az állami Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül, amely a Balatonring Zrt. 30 százalékos tulajdonrészét kapta.
A kormányhatározat értelmében ugyanakkor a Magyar Turizmus Zrt. költségvetési forrásból állja a MotoGP évi 5 millió eurós (közel 1,5 milliárd forintos) licenszdíját, amit a jogtulajdonos Dorna Motorsportnak kell megfizetni.
A Kormányszóvivői Irodától szerettük volna megtudni, hogy miért jó üzlet az államnak ez a konstrukció, amiben az állami pénzből épülő motorversenypálya és az állami pénzből finanszírozott jogdíj hasznainak túlnyomó része egy külföldi magáncéghez kerül. Érdeklődésünkre két hetes spéttel azt közölték, hogy „a sávolyi beruházás a pályán megtartott futamok és közvetítéseik révén közvetlen és közvetett turisztikai és forintosítható gazdasági előnyöket jelent hazánknak”. A pályán a MotoGP futamokon kívül más rendezvényekre is sor kerül, és mindez plusz munkahelyeket és bevételeket hoz a térségnek.
Ennek igazolására a fent említett KPMG tanulmányra hivatkoztak, ám a beruházás létjogosultságát állítólag alátámasztó dokumentumot nem kaphattuk meg, és nem is tekinthettünk bele.
Drukkerek és ellendrukkerek
Más forrásokból úgy tudjuk, hogy a beruházás projektmenedzsmentjével megbízott Grupo Milton Management Zrt. kiterjedt politikai kapcsolatrendszere sem jött rosszul ahhoz, hogy ennyire zöld utat kapjon a kockázatos nagyprojekt. A Figyelő értesülése szerint például a Grupo Milton bőkezűen, 300 millió forinttal támogatta a Fehérvár FC focicsapatot, amely szorosan együttműködik az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával, és korábban az Ujhelyi István szocialista politikus „érdekeltségi körébe tartozó” szegedi kézilabdacsapattól sem sajnált 50 milliót.
A sávolyi motorversenypálya körül mindenesetre a kezdetektől ott bábáskodott a projekt két „mentora”, Ujhelyi István szocialista képviselő, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, és Suchman Tamás, a térség szocialista képviselője, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Suchman még a projektet nyilvánosan bíráló képviselőtársának, Gyenesei Istvánnak is nekiment a projekt védelmében.
A volt önkormányzati miniszter ugyanis a 2008-as alapkőletételnél még intenzíven lelkesedett és évi százezer látogatóról beszélt, tavaly decemberben viszont már a gazdasági minisztert interpellálta az ügyben, például hogy hogyan vélekedik arról, hogy „egy neves könyvvizsgáló cég kockázatosnak, bevételi oldalról pedig kalandorprogramnak nevezte” a sávolyi beruházást, illetve hogy tud-e arról, hogy az egyik spanyol befektető hazájában állítólag megvesztegetési ügybe keveredett? Érdeklődésünkre Gyenesei azt mondta, hogy a kérdéseire nem kapott választ a kormánytól, ami számára nagyon aggályossá teszi a beruházást, amit a Népszabadság hasábjain is támadott.
A Fidesz viszont nem fogalmazott meg fenntartásokat, sőt, a fideszes kötődésű Echo tévétől tavaly novemberben (a Jobbik irányában) távozó Pörzse Sándor műsorvezető arra hivatkozott, hogy nem kerülhetett adásba a Grupo Milton pátyi óriásberuházása ellen tiltakozó civilekkel készült beszélgetése, mert „a legnagyobb jobboldali sajtóorgánumok védelmi pénzt kaptak a hallgatásukért”, vagy a befektető mögött olyan politikai erő áll, amelyet „az említett orgánumok lakáj módon kiszolgálnak”. Az Echo TV nem szólalt meg az ügyben.
A párt által gyanúsnak vélt privatizációs manővereket vizsgáló fideszes munkacsoportokat irányító Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő megkeresésünkre azt mondta, hogy nem ismeri a Grupo Milton civil tiltakozást is kiváltó föld-, és telekügyleteit.
Szerteágazó kapcsolatrendszer
A sávolyi motorversenypályát építő SMF Kft.-t Mervó József vezeti, és ő a beruházás projektmenedzsmentjével megbízott Grupo Milton Management Zrt. vezérigazgatója is. A Grupo Milton tulajdonosa a magyar származású spanyol üzletember, Kovács Bence János által jegyzett Milton 2006 S.L. nevű spanyol cég. Ez a cégcsoport az elmúlt években több nagyprojektben is feltűnt Magyarországon: ötmilliárd forintért vásárolt önkormányzati ingatlanokat Pécsen, földterületeket szerzett Tárnokon, Székesfehérváron és Pátyon is.
Amint azt korábban megírtuk, a Grupo Milton pátyi golf lakópark nagyprojektje tavaly civil ellenállásba ütközött. A telki határában fekvő földterületeket a terézvárosi ingatlanpanamában is szereplő belga befektetők vásárolták fel, az agglomerációs törvény a befektetőknek kedvező módosítását a parlamentben Laboda Gábor szocialista képviselő érte el. A tervezett beruházást keményen támadta Telki is.
Mervó József és testvére, Tamás tulajdonában van a budapesti Café Rió nevű szórakozóhely is, amelyről korábban megírtuk: többet használ a hivatalosan átengedett Goldmann György téri közterületnél, és milliókkal támogatta Molnár Gyula újbudai polgármester politikai sikereit.
A cégnyilvántartás tanúsága szerint a Milton 2006 S.L. 2008-ban attól a svájci VIV Holding A.G.-tól vásárolta meg az Iváncsa Ipari Park Kft.-t, amely a 9 milliárdos MFB-hitelből felhúzott adonyi intervenciós gabonatárolók építésénél is bábáskodott - azt a beruházást jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az Iváncsa Ipari Park Kft.-t szintén Mervó József vezeti, a spanyol tulajdonban lévő cég székhelye pedig a pátyi polgármesteri hivatal, noha az önkormányzatnak hivatalosan semmi köze nincs ehhez a vállalkozáshoz.
A Grupo Miltonnak dolgozik az Advocon Kft., Nagy Balázs, Ujhelyi István volt kabinetfőnökének és titkárságvezetőjének tanácsadó cége is. Érdeklődésünkre Nagy Balázs azt mondta, hogy Kovács Bence Jánossal és a hozzá köthető spanyol beruházói körrel még akkor ismerkedett meg, amikor az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban dolgozott, és amikor Kovács megtudta hogy elhagyja az államigazgatást, tanácsadói szerződést ajánlott neki. „Azóta a hozzá köthető ügyekben elsősorban én tartom a kapcsolatot a politikai és államigazgatási szereplőkkel, köztük Ujhelyi Istvánnal is, akivel jó viszonyban váltunk el” – nyilatkozta Nagy, hozzátéve, hogy Ujhelyi csak jóval később lett a Balatonring projekt kormányzati koordinátora. Nagy Balázs ma már igazgatósági tag a Grupo Milton Zrt.-ben és a Balatonring Zrt.-ben is, mert "munkám során egyre jobb viszonyba kerültem a Mervó testvérekkel, a spanyolokkal és Kovács Bence Jánossal is. Mára kevés olyan projektje van ennek a beruházói körnek, amihez ne lenne valami közöm".
Mervó szerint mindenki jól jár
Megkerestük Mervó Józsefet is, hogy ha tényleg jó üzlet a sávolyi motorversenypálya, akkor az ígért spanyol befektetők helyett miért van szükség állami óriáshitelre a megvalósításához? Mervó azt válaszolta, hogy a válság közbeszólt, a piacon jelenleg nincs pénz, a spanyol befektetőkre nagy nyomás nehezedik otthon is.
Az eredeti koncepció szerint a sávolyi beruházói kör része lett volna a spanyol Bancaja bank is, ám a válság hatására kivonult a projekt finanszírozásából, a beruházó ezért döntött úgy, hogy segítséget kér a magyar államtól. Ha 2010-ben is elmarad a verseny, Magyarország elveszíti a rendezési jogot, ha viszont az állam mentőövet dob a beruházónak és a motorpálya megépül, a kapcsolódó ingatlanfejlesztések is elkészülhetnek pár év csúszással.
Mervóék szerint ez jó üzlet az államnak, mert „a hitelre kamatot fizetünk, a garanciára díjat, a fejlesztés a régióban komoly adó és egyéb bevételeket hoz, az állam megkapja a Balatonring bevételeinek 30 százalékát, és nem utolsó sorban jelentős országmarketinget. Az egyetlen valós költség az állam oldaláról a jogdíj, cserébe viszont egy az egész világon ismertté váló pályát, rendezvényközpontot kap, amely éllénkíti a régió és az egész ország turizmusát, hozzájárul a balatoni szezon kitolásához, és többlet adóbevételeket generál”.
A Grupo Milton üzleti filozófiájáról Mervó József azt mondta, hogy az ő szerepük annak a folyamatnak a lebonyolítása, amely amely ipari, kereskedelmi, logisztikai célra hasznosítható területek esetében az egyes földtulajdonosoktól való felvásárlással kezdődik, és a szabályozott, közművesített, projektcégbe rendezett területnek a végfelhasználó részére történő átadásával végződik, építési engedélyekkel együtt.
„Ez Magyarországon a gazdasági, jogi környezet miatt extrém nehéz feladat, külön szakértelmet igénylő munka” – mondta Mervó, aki szerint a Grupo Milton ma Magyarországon messze a legnagyobb területekkel rendelkező ilyen típusú vállalkozás, országszerte 15 ipari, logisztikai területet fejlesztenek. Sávolyon a Grupo Milton hasonló tevékenységet folytat mint a többi projektben, azzal a különbséggel, hogy itt végigviszi a projektet a teljes megvalósulásig.
A szakvélemény banktitok
Hogy valójában kinek és mennyire jó üzlet a Balatonring, talán csak a KPMG megvalósíthatósági tanulmányából derülne ki. A kormány erre a tanulmányra, a projekt független értékelésére hivatkozott amikor több mint 30 milliárd forintot ítélt oda, a jelentés tartalmát mégis titkolják, abba külön kérésre sem tekinthettünk bele. Az MFB-től is megpróbáltuk megkapni, ott azt a választ kaptuk, hogy a jelentés banktitkokat és üzleti titkokat tartalmaz, ezért nem kiadható. A megvalósíthatósági tanulmányt készítő KPMG-től szintén elutasító választ kaptunk, semmit nem voltak hajlandóak közölni erről a témáról.
Magukat megnevezni nem kívánó forrásaink szerint a bő száz oldalas értékelés nem egyértelműen hízelgő a beruházásra nézve. Nagy Balázs, a Grupo Milton tanácsadója szerint „van benne jó, meg kevésbé jó is”, többféle verziót elemzett végig a KPMG, volt olyan is, mely szerint a MotoGP versenyen kívül más rendezvényt nem tartanak, de „az MFB hitel visszafizetése még ebben az extrém negatív szcenárióban is biztosított”.
Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet adatvédelmi és információszabadság programvezetője szerint a jogszabályok értelmében az államnak nem lehetnek üzleti titkai, ezért a kormány által nyújott támogatással kapcsolatos információk nem titkolhatóak el. Az átláthatóság követelménye azonban nem érvényesül akkor, ha az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül biztosít pénzügyi segítséget, mert a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét biztosító üvegzseb törvény megalkotásakor megfeledkeztek az MFB-ről, ezért a banktitok a mai napig kivételt képez a közérdekű adatok nyilvánosságának főszabálya alól.
Hüttl szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szóban forgó tanulmány nem kizárólag banktitkokat tartalmaz, hiszen alapvetően egy megvalósíthatóságot vizsgáló jelentésről van szó, ezért a banki adatok kitakarásával erre irányuló igény esetén nyilvánosságra kell hozni. A TASZ és az Index ezért megvizsgálja a jogi lehetőségét annak, hogy bírósági úton kényszerítse ki a dokumentum az állami támogatásra vonatkozó részeinek nyilvánosságát. | Titkos tanulmányra épülhet a Balatonring Sávolyon | Titkos tanulmányra épülhet a Balatonring Sávolyon - A kormány és az MFB titkolja azt a tanulmányt, aminek alapján 20 milliárd forint állami támogatást, és további 15 milliárd forint állami hitelgaranciát nyújtanak a sávolyi motorversenyzéshez. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2010/01/15/titkos_tanulmanyra_epulhet_a_balatonring/ | 2010-01-15 00:00:00 | true | null | null | Index |
- Sokat beszélnek mostanában a kis- és középvállalkozások támogatása kapcsán a Ginop plusz programról. De mi ez valójában, mit lehet tudni erről a programról? - A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (Ginop plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja. Ennek az elsődleges célja az, hogy - a Demján Sándor-programban rögzített célokhoz illeszkedően - megerősítse a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv): beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül.
A Ginop plusz programban több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll döntő részben a vállalkozások rendelkezésére, és ennek egy jó része, közel 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra, ami a programnak majdnem a 40 százaléka. Ebből is látszik, hogy az innováció és a kutatás ügye kiemelten fontos a magyar kormánynak.
- Ezek szerint a Demján Sándor-program, illetve a most induló programok fókuszában is a kutatás-fejlesztés és az innováció fog állni? - Így van. A Demján Sándor-programban azt is rögzítettük, hogy felgyorsítjuk a kkv-knak járó európai uniós források kifizetését. Ennek megfelelően 181 milliárd forintos innovációs programcsomagot hirdetünk meg a mikro-, kis- és középvállalkozások részére, amely két pályázati konstrukcióból áll.
A kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását 106 milliárd forintos keretösszeggel támogatjuk - ezt nevezzük fókuszterületi programnak, hiszen a Neumann János-program kiemelt elemeihez várjuk a pályázatokat -, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját.
A fókuszterületi program a már tőkeerősebb kis- és középvállalkozásoknak szól, míg a legkisebb vállalatoknak azt mondjuk, hogy mielőtt termékfejlesztésbe fognának, nézzék meg a folyamataikat: a gyártástechnológiájukat, a logisztikai folyamataikat, az üzleti modelljüket, és elemezzék, hogy hol tudnak olyan újításokat bevezetni, amelyektől hatékonyabb lesz a működésük. A célunk, hogy a 181 milliárd forintos keretből idén pályázható 100 milliárd forintnyi támogatási összeg első előlegei már jövő év első felében elérjenek a vállalkozásokhoz.
- Miért fontos egy vállalkozásnak, hogy foglalkozzon az innovációval? - A Központi Statisztikai Hivatallal együttműködésben megmértük, hogy az innovatív vállalkozásoknak mekkora szerepe van a magyar gazdaságban. Ebből azt láttuk, hogy átlagosan az ilyen cégek két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek (hatékonyabbak), 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak és átlagosan 90 százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként. Ezek nagyon számottevő különbségek, és jól jelzik azt, hogy Magyarországon nagyon is megéri innovatívnak lenni egy vállalkozásnak.
- Nem minden innováció azonban, ami annak látszik. Pontosítsuk: mit is lehet innovációnak nevezni? - Két fő típusa van az innovációnak. Az egyik a termékinnováció, amikor egy vállalat valamilyen új terméket hoz létre és azt sikeresen piacra viszi. A termék lehet egy áru, szolgáltatás vagy technológia is. Az innováció másik típusa pedig a vállalat üzleti folyamatainak megújítása. Ilyenkor nem egy új termékkel lép a piacra a vállalat, hanem a meglévő termékét vagy termékeit gyártja, elosztja (disztributálja) vagy értékesíti hatékonyabban. Fontos, hogy amikor innovációról beszélünk, nem mindig csak valami új termék létrehozása kell hogy az eszünkbe jusson, hanem az is, hogy a jelenlegi termékek fogyasztókhoz való eljuttatása hogyan tehető hatékonyabbá, olcsóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé.
- Milyen szempontok szerint bírálják el a termékfejlesztési pályázatokat? - A fókuszterületi pályázat esetén minden pályázatot két fő szempontból vizsgálunk meg: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia várhatóan megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy vélhetően lesz-e az új terméknek piaca, vagyis el tudják-e adni. Ha mindkét szempont egy irányba mutat, akkor támogatja a projektet az állam. Lényeges, hogy segítjük is a vállalkozásokat a minél felkészültebb és alaposabb fejlesztési tervek elkészítésében, amelyeket benyújthatnak a pályázatokat fogadó Nemzeti Fejlesztési Központhoz. A Nemzeti Innovációs Ügynökségnél elérhető projektfejlesztési szolgáltatás nemcsak ebben segít, de az a pályázó, aki sikeresen részt vesz benne, 10 pluszpontban részesül a pályázat elbírálása során.
- Miként történik az üzletifolyamat-innovációs program értékelése? - Ezzel a programmal a célunk, hogy minél több kisvállalkozást vezessünk be az innováció világába, így előnyben részesítjük azokat a társaságokat, amelyek korábban nem fejlesztettek, újítottak még. Emellett azonban természetesen vizsgáljuk a fejlesztési terv megalapozottságát és várható eredményeit is a vállalkozás működésére nézve. A pályázati forrás eredményes felhasználását ez esetben is kiegészítő szolgáltatásokkal támogatjuk. A vállalkozásoknak a terveik kidolgozása során kötelező egy minősített szolgáltató segítségét igénybe venniük annak érdekében, hogy magas minőségű tervek jöjjenek létre.
Emellett a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) egy olyan innovációs tréninget is működtet, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalatok megismerjék, mi is az az üzletifolyamat-innováció a gyakorlatban.
- Mekkora érdeklődés várható a programra? - Ma megközelítőleg ötezer az innovatív magyar vállalkozások száma, a célunk, hogy 2030-ra minden második magyar kkv ilyen legyen, ehhez további 2-3 ezer vállalkozást kell bevonnunk ebbe a csoportba. Az üzleti folyamat innovációját támogató programban legalább 3, legfeljebb 49 főt foglalkoztató vállalkozások jelentkezését várjuk.
A rendelkezésre álló keretösszegből várhatóan 2000-2500 - túlnyomó részben korábban nem innováló - vállalkozást tudunk támogatni.
Várakozásom szerint jelentős érdeklődés lesz, de a jó hírem az, hogy az idei 40 milliárd forintos keret mellett jövőre egy 35 milliárdos keretet is biztosítunk, így aki idén esetleg nem részesül támogatásban, az a jövő év első felében újra tud majd pályázatot benyújtani. A termékfejlesztési konstrukcióra - amelyből idén 60 milliárd, míg jövőre 46 milliárd forint áll rendelkezésre - legalább 12 főt foglalkoztató vállalkozások jelentkezhetnek. Itt arra számítok, hogy a keretösszeg elegendő lesz ahhoz, hogy valamennyi magas minőségű pályázatot támogatni tudjuk.
- Mekkora támogatást kaphat egy vállalkozás a sikeres elbírálást követően? - A fókuszterületi pályázatnál 300-tól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30-50 százalékos önrész biztosítása mellett. Az üzletifolyamat-innovációt támogató programunk esetében pedig 20-tól 50 millió forintig igényelhető támogatás, amelyhez kapcsolódóan 30 százalék önrészt várunk el a vállalkozásoktól.
- Mikor kezdhetik benyújtani a vállalkozások a pályázatokat? - Az üzletifolyamat-innovációs programra november elejétől, a fókuszterületi programra pedig november közepétől pályázhatnak a vállalkozások idén.
- Mik a pályázókkal szembeni elvárások? - A fókuszterületi pályázat során hármas elvárást fogalmaztunk meg: jöjjön létre új termék vagy szolgáltatás, a vállalkozás védje meg a fejlesztést elsősorban szabadalommal, valamint a fejlesztés piacra vitelét követően termeljen árbevételt az új termék a vállalkozás számára. A program emellett azonban új kutató-fejlesztői álláshelyek létrehozásához is hozzájárul. Várakozásom szerint sok százas nagyságrendben fognak létrejönni új, nagyon jól fizető álláshelyek a program eredményeként.
Az üzletifolyamat-innováció esetében elvárás az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték, azaz a hatékonyság növelése, viszont itt nem feltétlenül elvárás, hogy új álláshelyek jöjjenek létre.
- A programok, amikről eddig beszéltünk, elsősorban kis- és középvállalkozásoknak szólnak. Várható, hogy a nagyvállalatok számára is hirdetnek programokat a jövőben? - A következő hetekben fogunk elindítani első alkalommal egy dedikáltan nagyvállalati innovációs programot. Az eddigi programjaink fókuszában alapvetően a mikro-, kis- és középvállalkozások álltak, de fontosnak tartjuk azt is, hogy az ilyen módon működő cégek közé egyre jobban bekapcsoljuk a magyar tulajdonú nagyvállalatainkat is. Ezért egy programot hirdetünk részükre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek a középpontjában a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása lesz a nagyvállalat és az egyetemi kutatócsoportok között. Célunk, hogy a nagyvállalataink ne csak szórványosan, eseti jelleggel működjenek együtt az egyetemeinkkel, hanem vonják be rendszeresen őket minél nagyobb mértékben a különböző fejlesztéseikbe.
- Tavaly nyáron jött létre a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Milyen innovációs szolgáltatások érhetők el önöknél a vállalkozások számára? - A NIÜ-ben három zászlóshajóprogramot indítottunk idén az innovatív vállalkozások és startupok számára. Az egyik a sikeres külpiaci terjeszkedésben segítő XPAND program. A második az Enterprise Horizon, amelynek segítségével a vállalkozások hasznos tudást szerezhetnek arról, hogyan tudnak sikeresen forrásokat elhozni Brüsszelből a Horizont Európa programból. Ez a világ egyik legnagyobb kutatási és innovációs keretprogramja, amelyhez nemcsak egyetemek vagy kutatók pályázhatnak, hanem vállalkozások is, bár ez utóbbiról ritkábban esik szó.
Információkat adunk a cégeknek, hogy milyen programok állnak rendelkezésre, és segítünk abban is, miként állítsák össze a pályázatukat.
Végül, de nem utolsósorban éppen a napokban indult el az Impulse programunk, amellyel harminc vállalkozás innovatív projektjét segítjük eljutni a piacra. Ehhez szükség lehet akár tudásra, finanszírozásra, iparjogvédelmi ismeretekre vagy bármilyen más ismeretre. A NIÜ megalapítása mögötti kulcsgondolat is az volt, hogy a magyar innovatív vállalkozásoknak nemcsak arra van szükségük, hogy pénzügyileg támogassuk a fejlesztéseiket, hanem a tudás átadására is, vagyis arra, miként tudnak jó projekteket létrehozni, és azokat sikerrel piacra vinni. Ez utóbbival foglalkozunk elsősorban, miközben a támogatási oldallal, azaz a pályázatok meghirdetésével és lebonyolításával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A két szervezet tevékenysége így egészíti ki egymást.
Boríókép: Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója ( | Bódis László: Felgyorsítjuk a kkv-szektornak járó európai uniós források kifizetését | Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak száznyolcvanmilliárd forint értékben – mondta el lapunknak Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár. A Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója közölte azt is, ebből 106 milliárd forinttal támogatják a kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/bodis-laszlo-felgyorsitjak-a-kkv-szektornak-jaro-europai-unios-forrasok-kifizeteset | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottsága (fb) megállapította, hogy a jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak - mondta Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának elnöke az MTI-nek a testület pénteki ülését követően. (Járai 2001-2007 között volt az MNB elnöke, tavaly decemberben tért vissza felügyelőbizottsági elnökként.)
Járai Zsigmond elmondta: az fb egyebek között a bérgazdálkodási kérdésekkel foglalkozott. A testület megállapította, hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok hasonló jövedelem színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél. Az MNB az elmúlt két évben annak ellenére növelte a béreket, hogy a piaci bérek a válság időszakában csökkentek.
Járai Zsigmond kifejtette: az MNB nem alkalmazza azt a társadalmi elvárást, hogy az adófizetők pénzéből gazdálkodó szervezeteknél ne legyen havi 2 millió forintnál nagyobb fizetés, így évi 55 millió forintos jövedelem is előfordul.
Járai Zsigmond aláhúzta: a felügyelő bizottság javasolja, hogy a jövedelmeket a jelenleginél alacsonyabban, a nemzetközi gyakorlat szerint a kereskedelmi bankok átlagánál állapítsák meg, a társadalmi elvárások alapján alkalmazzák a havi 2 millió forintos jövedelmi korlátot és a vezetők részére kifizetett prémium mértékét jelentősen csökkentsék a jelenlegi 88 százalékos maximális érték helyett az éves jövedelem 25 százalékára.
Kommunikációs tanácsok: 427 millió + áfa
Az fb elnöke arról is szólt, hogy a felügyelő bizottság áttekintette az MNB által kommunikációs ügynökségi szolgáltatásokra kiírt maximálisan 427 millió forint + áfa értékű közbeszerzési eljárást és nem találta meggyőzőnek a beszerzés szükségességéről és a lebonyolítás jogszerűségéről adott tájékoztatást. A vizsgálatot tovább folytatja a testület.
Járai Zsigmond kifejtette: felmerülhetett egy kommunikációs tanácsadó szerződéssel kapcsolatban a "színlelt szerződés" gyanúja, ezért az fb áttekintette a konkrét munkaszerződést és annak teljesítését. Kétségesnek tartja a megállapodásban előírt feladatok teljesítését, ezért felmerült, hogy az elvégzett feladatok nem állnak megfelelő arányban a tanácsadó éves szinten 21,5 millió forintos jövedelmével.
Az MNB visszalő
Járai nyilatkozatára az MNB a honlapjára kitett közleményben válaszolt. Eszerint a felügyelő bizottság a testület 2010 decemberében tartott alakuló ülése óta elrendelt egyes vizsgálatai lefolytatása során nem vette figyelembe az adott vizsgálatokkal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Banknál rendelkezésre álló valamennyi tényt és adatot, nem kérték ki kellő időben az MNB véleményét a jegybank felügyelő bizottsága megállapításaival kapcsolatban.
A közlemény lényegi megállapításai röviden:
Az MNB gazdálkodása kapcsán az elmúlt években sem az Állami Számvevőszék, sem az MNB Felügyelő Bizottsága nem állapított meg pazarlást, szabálytalanságot. Ellenkezőleg, a gazdálkodásról az elemzések elismerően szóltak.
A jegybank az elmúlt négy évben, összehasonlítható árakon mintegy egyharmadával csökkentette működési költségeit, beleértve a személyi és a kommunikációs költségeket is.
Az elmúlt négy év megtakarításainak összege meghaladja a jegybank egy éves teljes működési költségét.
Számokat is bedobott az MNB, eszerint: 2006-ban 773 volt az átlaglétszám, tavaly 591, a személyi jellegű ráfordítások 8,5 milliárdról 7 milliárdra csökkentek.
Az évi húszmillió feletti bérekre vonatkozó megjegyzésre az MNB azt válaszolta, hogy "a jegybankban, mint ahogy magyarországi bankokban általában, beleértve más állami tulajdonú bankokat is (MFB, EXIMBANK), korlátozott számban találhatók olyan alkalmazottak, akiknek havi összjövedelme meghaladja a 2 millió forintot. Ezek a jövedelmek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bank kiemelkedő tudású és tapasztalatokkal rendelkező munkatársait egy éles munkaerő-piaci versenyben a jegybankhoz tudja kötni, és őket teljesítményük folyamatos növelésére tudja ösztönözni."
A kommunikációs költségeknek is nagy teret szentel a válasz. Megemlítik, hogy Braun Róbert a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadójaként az elmúlt két évben intenzíven vett és vesz részt a jegybank kommunikációjának és nyilvános stratégiájának alakításában.
A jegybank nemcsak az elmúlt pár évben, hanem korábban is igénybe vette kommunikációs ügynökségek szolgáltatásait. Kommunikációs szolgáltatásokra Járai elnök úr és Missura Gábor kommunikációs vezető idejében, 2006-ban még százmillió forint felett költött az MNB. Ez az összeg 2010-re 63 millió forintra csökkent, tehát reálértékben megfeleződött.
De mi van a végkielégítésekkel?
Az MNB végül kitér arra is, amit az fb nem is kritizált, de oldalvágásnak a vitában használható. Az fb azt írta: "az MNB-ben a végkielégítések ügye rendezett, a kialakult gyakorlat a Munka Törvénykönyvén és a Kollektív szerződésen alapul, valamint jellemzően megfelel a költségtakarékossági szempontoknak”.
Az MNB ezzel kapcsolatban említésre érdemesnek gondolta, hogy "az FB elnöke és az FB Titkárság két munkatársa korábban a jegybank alkalmazottai voltak. 2007-2008. évi távozásukkor összesen csaknem 100 millió forintos végkielégítésben, illetve munkaviszonyuk megszüntetéséhez kapcsolódó egyéb juttatásban részesültek". | Sokallja a jegybankos fizetéseket Járai | Sokallja a jegybankos fizetéseket Járai - Az fb-elnökként visszatérő korábbi vezető szerint irreálisak a bérek. Az MNB válaszában megemlíti, hogy Járai annak idején busás végkielégítéssel távozott. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2011/03/04/sokallja_a_jegybankos_fizeteseket_jarai/ | 2011-03-04 22:02:00 | true | null | null | Index |
Máté Patrik
2022.11.25. 05:45
Az információs hatóság jelenleg is vizsgálja azt a DatAdat-ügyet, amikor a választási kampány hajrájában sokan névre szóló üzeneteket kaptak anélkül, hogy megadták volna a személyes adataikat. A rendszerváltás óta példa nélküli adatbotrány szálai a Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő céghez vezetnek.
– Továbbra is folyamatban vannak a vizsgálatok az úgynevezett DatAdat-ügyben – közölte lapunk megkeresésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Ahogy arról korábban lapunk már beszámolt, a rendszerváltás óta a legnagyobb és a legtöbb embert érintő választási csalás során körülbelül egymillió embert értek el a baloldali kampányközpont működtetői.
A szolgáltatók és a hatóságok eddigi vizsgálatából kiderült, hogy egy közbeiktatott cégen keresztül gyakorlatilag az ország lakosságának tizedét elérő sms-cunamit a Bajnai Gordon volt szocialista kormányfő és korábbi titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám által kiépített DatAdat-csoport osztrák leánycége rendelte meg, a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította.
Péterfalvi Attila emlékeztetett, hogy a kampányban ő maga is kapott ilyen sms-t, ami szerinte azért is aggályos, mert nem adott semmilyen hozzájárulást az adatai felhasználásához, és nem kapott tájékoztatást az adatkezelésről.
Csaknem kétszer annyit kapott a baloldal a kampányára Amerikából, mint amennyit eddig beismert
Mindent a Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoport irányított – derül ki a titkosszolgálat vizsgálatából.
A NAIH elnöke jelezte: a hatóságnak tisztáznia kell, hogy ki volt az adatkezelő, illetve az adatkezelő milyen adatokhoz jutott hozzá és milyen volument érintett az ügy, amiben politikai marketingüzeneteket küldtek az érintetteknek.
A napokban elérhetővé vált az Országgyűlés honlapján a Nemzeti Információs Központ (NIK) jelentése a guruló dollárok ügyéről, és ebből kiderül, hogy a Karácsony Gergely felmentett főtanácsadója, Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy (AD) egymilliárd forintot utalt a baloldali Ezalényeg.hu portál kiadójának, az Oraculum 2020 Kft.-nek. Az Oraculum a jelentés szerint ebből 324 milliót továbbutalt a DatAtadat Professionalnak, valamint a DatAdat Professional maga is kapott még további 148 millió forintot az AD-től.
Korábban kiderült, hogy a cég offshore gyanús háttérrel rendelkezhet, a baloldali kampányokban begyűjtött adatokat pedig Észtországban kezelhetik, a balti állam ugyanis híres arról, hogy nem ellenőrzik olyan szigorúan az uniós GDPR-előírásoknak való megfelelést.
A máig nem tisztázott úton beszerzett adathalmaz Facebook-profilokból letöltött, nevekkel összekapcsolt telefonszámokból, illetve banki és kereskedelmi adatbázisokból kinyert elérhetőségekből áll. Ez magyarázatot ad arra is, hogy a szervezők gyakorlatilag mindenféle politikai hovatartozás, vagyis targetálás nélkül küldték szét a szóban forgó sms-eket.
Dollárbaloldal: szó sem lehetett mikroadományokról
Az Action for Democracy február 24-én kezdte meg működését, az első utalást pedig már március 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft. számára 684 672 amerikai dollár (228 millió forint) összegben.
Ezért történhetett meg, hogy jobboldali szimpatizánsok tömege, számos kormánytag, illetve konzervatív közéleti szereplő is kapott rövid, sokszor névre szóló üzenetet. A választókat elárasztó sms-cunamit követően a DatAdat-csoport nem állt le, mivel a választásokat megelőző csütörtökön hatalmas telefonos kampányba kezdett, amellyel hozzávetőlegesen egymillió választót ért el.
A DatAdathoz hasonló vállalatok a kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit. Megjegyzendő, hogy Márki-Zay Péternek, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltjének a Facebook-oldalán is több hasonló anyag jelent meg, és amennyiben a felhasználó kitöltötte ezek valamelyikét, azzal feliratkozott a baloldali jelölt levelezési listájára, és a Messenger alkalmazásban kapta az üzeneteket.
Borítókép: A szálak a volt miniszterelnöknél futnak össze (Fotó: Új Dunántúli Napló/Laufer László)
NAIH
DatAdat
guruló dollárok
Péterfalvi Attila | Tart a vizsgálat a datadatos sms-cunami ügyében | Az információs hatóság jelenleg is vizsgálja azt a DatAdat-ügyet, amikor a választási kampány hajrájában sokan névre szóló üzeneteket kaptak anélkül, hogy megadták volna a személyes adataikat. A rendszerváltás óta példa nélküli adatbotrány szálai a Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő céghez vezetnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/tart-a-vizsgalat-a-datadatos-sms-cunami-ugyeben | 2022-11-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A XXIII. kerület új, független, de a Fidesz által támogatott polgármestere, Bese Ferenc még megválasztása előtt, tavaly szeptemberben egy kampányvideójában jelentette be, támogatja, hogy a kerület központjában, a régi CBA helyén modern élelmiszer-áruházat nyissanak, mert a környéken alig van lehetőség bevásárlásra. A 24.hu információja szerint a beruházásra ajánlott épületnek Bese Ferenc, illetve szeptember óta Bese felesége az egyik társtulajdonosa.
Ez ugyanis az a 2250 négyzetméteres ingatlanegyüttes, amelyre Bese hivatalba lépése után három hónappal 60 millió forintot különítettek el Soroksár 2020-as költségvetéséből. A Népszava hétfőn írta meg, hogy a XXIII. kerület jobboldali többségű képviselő-testülete megszavazta az épületre szánt keretet.
A költségvetés azonban nem részletezi, hogy a pénzt milyen célra adják, és ez a hétfőn lezajlott testületi vitában sem tisztázódott. A meglehetősen lepukkant ingatlan osztatlan közös tulajdon, kétharmadnyi rész az önkormányzaté, de két éve Bese is vásárolt egy kisebb tulajdoni hányadot. A polgármester egyébként a kampányvideóban azt mondta, hogy az áruházat úgy terveznék megépíteni, hogy „az ingatlan tulajdonjoga az önkormányzaté maradjon”. Így elképzelhető, hogy a most megszavazott pénzt a többi tulajdonos kivásárlására költenék.
A polgármesteri hivatal szomszédságában lévő ingatlan kimaradt Bese friss polgármesteri vagyonnyilatkozatából. A politikus a hétfői ülésen ezt azzal magyarázta, hogy tavaly ősszel már elajándékozta a feleségének, de a változást a hivatal lassúsága miatt nem jegyezték be.
A képviselőtestületi ülésen egyébként a jobbikos képviselő feltette a kérdést, van-e bárki, aki úgy szavaz a költségvetésről, hogy van személyes érintettsége, de senki nem jelentkezett. Bereczki Miklós megkérdezte a polgármestert is, aki szintén nemmel felelt. A képviselő ekkor vette elő az épület tulajdoni lapját, amely szerint a polgármester tulajdoni aránya 324/13500. Bese ekkor elismerte, hogy valóban van, illetve volt tulajdonrésze az épületben. Ha a polgármester nem szavazhatott volna, nem lett volna meg a többség az ingatlan felújításhoz. A fideszes többségű képviselő-testületet végül úgy döntött, hogy a polgármesternek nincs érintettsége a kérdésben.
A 24.hu megkereste a XXIII. kerületi polgármesteri hivatalt, hogy megtudjuk, továbbra is bevásárlóközpont építését tervezik-e a Grassalkovich úti épület helyére, és ha igen, kivásárlási vagy felújítási célra adták-e a 60 millió forintot. A hivatal egyelőre nem válaszolt.
Kiemelt kép: Google Maps | Bevásárlóközpontot tervezett a soroksári polgármester saját ingatlana helyére | Bese Ferenc hivatalba lépése után 60 millió forintot szavazott meg a kerület az épületre, amelyben a polgármesternek tulajdonrésze van. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/02/12/bevasarlokozpontot-tervezett-a-soroksari-polgarmester-sajat-ingatlana-helyere/ | 2020-02-15 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Mandiner számára mindig fontos volt közéleti és szakpolitikai viták szervezése, sokszor azonban ezek meghiúsulása ellenzéki politikusok elutasítása miatt következett be. A Tisza Párt az elmúlt hónapokban letarolta a baloldalt, átvette a korábbi hatpárti összefogás helyét, így most náluk próbálkoztunk.
Az előzmények nem túl biztatóak: Magyar Péter például Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával a közmédia többszöri próbálkozása ellenére sem volt hajlandó leülni vitázni . Pedig korábban az egyik legbefolyásosabb kormánypárti politikusnak nevezte.
Most megkerestük Kulja Andrást , a Tisza egészségügyi szakpolitikusát és európai parlamenti képviselőjét, akit Takács Péter egészségügyi államtitkárral kértünk fel vitára - utóbbi vállalta is a felkérést.
Aztán az egykor a Metánál magas pozícióban dolgozó Dávid Dóra EP-képviselőt is megkerestük, hogy a közösségi média és egyéb közéleti kérdésekben Schiffer Andrással vitázzon.
Továbbá próbálkoztunk a rezsicsökkentés felszámolásának brüsszeli szándéka mögé besoroló Gerzsenyi Gabriella EP-képviselőnél is, felkérve, vitázzon a Mandiner szervezésében kollégájával, a fideszes Dömötör Csaba EP-képviselővel.
Kiábrándító válaszokat kaptunk a tiszások részéről, ha egyáltalán. Valamennyiüket hivatalos, európai parlamenti elérhetőségén kerestük meg, hármuk közül csak Dávid Dóra és Gerzsenyi Gabriella válaszolt egyelőre.
Mindketten szó szerint ugyanazt a választ küldték:
"Az orbáni hatalomgyár részét képező rogáni propaganda szerepe nyilvánvaló. Mérhetetlenül sok közpénzből és a legképtelenebb hazugságok ismétlésével szándékosan félretájékoztat. Addig, amíg a propaganda kizárólagos célja minden olyan szereplő lejáratása, aki nem az orbáni rendszer része, és addig, amíg a miniszterelnök nem hajlandó a 40 százalékos TISZA Párt elnökével vitázni,
a TISZA Párt képviselői nem kívánnak manipulált színjátékokban részt venni."
Kulja Andrásnak október 24-én írtunk felkérő levelet - lehet, még mérlegel.
Mindez annak tükrében furcsa, hogy a Magyar Official The Man Péter által hangoztatott politika részben a viták és a párbeszéd hiányának a kormányoldalon való számon kérésére épít. Mindenesetre a Mandiner nem adja fel, további viták szervezésébe fogunk.
A megmérettetést egyébként az egyes közvélemény-kutatók által már a Fidesznél is népszerűbbnek mért Tisza Párt egyelőre választáson is kerüli : mint kiderült, nem állítanak jelöltet a januári, dombóvári időközi parlamenti választásra, amiért az ellenzéki nyilvánosságtól is kaptak kritikát.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP | Kiábrándító: Magyar Péter EP-képviselői is menekülnek a vita elől | Több tiszás politikust is megkerestünk, hiába. Meglepő módon szó szerint ugyanazt a választ kaptuk tőlük, már akitől kaptunk egyáltalán. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-ep-kepviselo-vita | null | true | null | null | Mandiner |
A helyi közösségi házban megrendezett lakossági tájékoztató fórum előtt Menczer Tamás országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója tartott sajtótájékoztatót a témában, Herczeg Zsolt honatya, Mezőtúr egykori polgármestere társaságában. Utóbbi politikus a nemzeti konzultáció fontosságát hangsúlyozva kifejtette, hogy 2010 óta a tizenharmadik párbeszédet indította el a kormány, rendre kikérve a lakosság véleményét az aktuális hazai és nemzetközi, főleg európai uniós gazdasági irányelvekről.
- A kormányzat nemzeti konzultációt indított az új gazdaságpolitikáról, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. A 11 kérdést tartalmazó konzultációs ívek postázása elindult - mondta az országgyűlési képviselő, majd átadta a szót Menczer Tamásnak.
- Brüsszel kereskedelmi háborút akar indítani Kínával és a világ keleti felével szemben, ami a magyar érdekkel teljesen ellentétes. A magyar érdek a gazdasági semlegesség - jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
- Amerikában megtörtént a változás, az Egyesült Államokat egy békepárti elnök fogja vezetni, de Brüsszelben semmilyen változás nem történt, ugyanazok a háborúpárti erők vannak többségben Ursula von der Leyen és Manfred Weber vezetésével, akik korábban voltak.
- A gazdasági növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország gazdasági semlegességre törekedjen, és ne csatlakozzon a Brüsszel által diktált kereskedelmi hidegháborúhoz. Az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és erről a magyar embereknek kell döntenie, nem Brüsszelnek. A nemzeti konzultáció bevált formája a demokratikus párbeszédnek. A nemzeti konzultációk a nemzeti szuverenitás erejét is adják, hiszen erős felhatalmazást és egyetértési pontokat adnak a kormánynak ahhoz, hogy Brüsszel és a baloldal által indított támadások közepette is következetesen a magyar emberek akaratát képviselje.
Menczer Tamás hozzátette: azért indítottak nemzeti konzultációt és országjárást, mert a válságok korában élünk, és ilyenkor különösen fontos, hogy "egyetértési pontokat alakítsunk ki, és közösen döntsük el azt, hogy mik a céljaink és merre szeretnénk indulni". Kiemelte: ha mi nem döntünk, akkor mások döntenek helyettünk - hangoztatta a politikus Mezőtúron. | Menczer Tamás: érdekünk a gazdasági semlegesség | A nemzeti konzultáció fontosságát hangsúlyozta Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója Mezőtúron szerdán, a Közösségi Házban zajló fórumon. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/nemzeti-konzultacio-fontossaga-mezotur | null | true | null | null | SZOLJON |
A választások éjszakáján a Republikánus Párt elnökjelöltje, Rutherford Hayes (1822-93) abban a tudatban feküdt le aludni, hogy veszített. Ellenfele, Sam Tilden, New York állam demokrata párti kormányzója negyedmillióval több szavazatot kapott nála, jelentős elektori többségre számított. Párharcukra 1876-ban komor árnyékot vetett a polgárháború még friss emléke. Ulysses Grant elnök, az Unió egykori győztes hadvezére nem indult újra, hírnevét korrupciós botrányok tépázták meg: bizalmasai whiskey-gyártókkal és -kereskedőkkel összejátszva nagyban adót csaltak.
Nem éppen emelkedett hangulatban ünnepelte fennállásának centenáriumát az Amerikai Egyesült Államok.
ám pillanatnyi elmezavar címén az esküdtszék felmentette. A jelentések olvastán számolt, majd tüstént táviratozott Dél-Karolina, Florida és Louisiana republikánus kormányzóinak.
E három államban utólag szavazatok érvénytelenítésével és más piszkos trükkökkel manipulálták az eredményt, és Hayest támogató elektorokat jelöltek ki. Eltelt négy hónap, de még röviddel a márciusi beiktatás előtt is kétesélyes volt a befutó. A végletesen megosztott társadalomban egyre fenyegetőbbé vált a politikai bizonytalanság. Az oregoni demokrata kormányzó kizárt az elektorok közül egy republikánus postamestert, végül mégis Hayes kapott egyetlen szavazatnyi többséget (185:184).
Tilden tábora tiltakozott. Dühödt jogvitába kezdtek arról, ki hivatott eldönteni a húsz vitatott elektori voks érvényességét. A képviselőház (demokrata) többsége? A szenátus (republikánus) elnöke? Egyik sem. Paritásos különbizottságot alakítottak, ám a testület egy szem független tagja lemondott. Helyére egy republikánus főbíró lépett, az ő szavazatával pedig 8:7 arányban az eredeti vesztest nyilvánították győztesnek. Az Egyesült Államok 19. elnökére rá is ragadt a csúfnév: Rutherfraud (fraud = csalás).
A polgárháború kiújulásától tartva Hayes elvtelen engedményeket tett a Demokrata Pártnak. Hirtelen lezárta Lincoln úgynevezett rekonstrukciós programját, kivonta a szövetségi haderőt a konföderalista déli államokból. Ezzel a központi hatalom cserben hagyta az éppen csak felszabadított rabszolgákat és leszármazottaikat, akik az intézményesített rasszizmus, a szegregációs törvények, a megfélemlítés, a szavazás ellehetetlenítése miatt csaknem egy újabb évszázadra másodrendű polgárok maradtak.
Az ország túlélte a válságot, de nagy árat fizetett érte; a következmények azóta sem múltak el nyomtalanul.
Hayes további elnöksége leginkább a puritán first lady szigorúságáról emlékezetes, aki a Fehér Ház fogadásain elvből nem engedett szeszes italt felszolgálni a vendégeknek, ezért úgy csúfolták: Limonádés Lucy. Így válnak lassanként bohózattá a tegnap drámái; a mának elég a maga baja. | Két választás Amerikában | Orwell világa | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256474_ket-valasztas-amerikaban | null | true | null | null | Népszava |
A város szívében lévő, forgalmas utcára nyíló 212 négyzetméteres üzletért a Classic Immo Kft. 2011-ben, Rogán Antal polgármestersége alatt mindössze 52,4 millió forintot, azaz négyzetméterenként 247 ezer forintot fizetett.
Ezzel szemben egy lapunknak nyilatkozó ingatlanszakértő szerint a forgalmas főút környékén a 600 ezer forintos négyzetméterár sem irreális – abban az esetben 127 millió forintot kasszírozhatott volna a kerület az ingatlanért.
Pápa Marianne-ék a kedvezményesen megkaparintott üzlethelyiséget egy évvel később már piaci áron tovább is értékesítették orosz vevőknek.
Mielőtt az üzlethelyiség a Classic Immo Kft.-hez vándorolt volna, évtizedeken át a Képcsarnok Mednyánszky Termeként üzemelt, ahol képzőművészek állíthatták ki műveiket.
– A galériát 2011 tavaszán lakoltatták ki, miután a Képcsarnok nem volt hajlandó a kedvezményes bérleti díjnál többet fizetni az önkormányzatnak. A lakók még aláírást is gyűjtöttek az érdekünkben – idézte fel a Képcsarnok neve elhallgatását kérő egykori munkatársa.
A Classic Immo ezután nyert bérleti jogot a helyiségre, november végére pedig már nyélbe is ütötték az önkormányzattal a kedvezményes adásvételt. Bérlőként a cég elővásárlási joggal rendelkezett, ráadásul így olcsóbban is juthattak hozzá az ingatlanhoz.
– Visszautasítjuk azt a vádat, hogy az önkormányzat nyomott piaci áron értékesítette az ingatlant – reagált Zalka Szilvia kerületi sajtóreferens. – Belváros-Lipótváros Önkormányzatának rendelete kimondja, hogy azok a bérlők, akik vételi szándékukat előzőleg bejelentik, a forgalmi érték 70 százalékán vásárolhatják meg.
Pedig a Fidesz előtt vélhetően nem volt ismeretlen a vásárló.
– Tudom, kicsoda Pápa Marianne. Azt is tudom, hogy Portik Tamás élettársa, Portikot mellőle vitték el a rendőrök – nyilatkozta tavaly a Figyelőnek Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság akkori fideszes tagja. – Személyesen nem ismerem, kerülöm a kétes hírű emberek társaságát – tette hozzá.
Rogán Antal pénteken azzal védekezett, hogy jegyzője hibázott: - Az ingatlan ügyében 2012 végén vizsgálatot folytattam le. Törvénytelenségre ugyan nem derült fény, de bizalomvesztés miatt kezdeményeztem a jegyző felmentését.
A cégadatok szerint Pápa Marianne a Classic Immo Kft.-t egyedüliként tulajdonló Komondor Holding Zrt. vezérigazgatója, kerestük a kft.-t, de laptártánkig nem válaszolt.
Gyilkos vádak Portik ellen
Portik Tamás a hírhedt Energol Rt. alapítójaként játszott szerepet a 90-es évek olajmaffia-botrányában, az olajszőkítés milliárdos bevételeit az éjszakai életben fektette be.
Prisztás József vállalkozó 1996-os meggyilkolása miatt felbujtóként első fokon idén 11 év fegyházat kapott, de az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyében is nyomozást folytat ellene a Nemzeti Nyomozó Iroda.
2012-ben vette őrizetbe a rendőrség.
Kozák Iván | Portik élettársának adtak el olcsón üzletet Rogánék | Budapest — Felettébb kedvezményes áron vásárolhatott meg egy tekintélyes méretű üzlethelyiséget az V. kerületi önkormányzattól a Prisztás-gyilkosság miatt első fokon 11 év fegyházbüntetésre ítélt Portik Tamás (46) élettársa, Pápa Marianne érdekeltségében lévő cég – értesült a Blikk. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/portik-elettarsanak-adtak-el-olcson-uzletet-roganek-2308463 | 2015-01-06 13:02:00 | true | null | null | Blikk |
Az alulról induló kezdeményezés kiválóan illett a Környezetvédelmi Minisztérium (KVM) terveibe is. Éppen akkor készítették elő a végül 2002 novemberében elfogadott hulladékgazdálkodási törvényt, amely többek között EU-konform regionális hulladéklerakók létesítését szorgalmazta. A minisztérium kihasználta a falvak szervezkedését, és arra buzdította őket, hogy pályázzanak az ISPA uniós előcsatlakozási alaphoz. Hogy biztosra menjenek, a KVM-nél "feltupírozták" a pályázatot: a tárcánál 99 önkormányzat szövetségét írták be anélkül, hogy az "új" településeket érdemben informálták volna, mihez csatlakoznak. Olyan falvakat is beírtak - például Budakalászt -, amelyek a Duna túlsó oldalán találhatók, és csak egy igazán úttörő megoldással, komppal lehetne elvinni a hulladékot a tervezett másfél millió köbméteres lerakóba.
Hulladékbiznisz
Egy korszerű, EU-szabványnak megfelelő szeméttelep építése ugyanolyan beruházás, mint bármilyen ipari létesítmény: munkahelyeket teremt, évi 25-30 milliós adóbevételt jelent a helyi önkormányzatnak, ami az állandóan forráshiányos kistelepüléseknek valóságos aranybánya lehet. Állami segítségre is igényt tarthat az a település, amelyik befogadja a környékbeli szemetet. "Az ilyen regionális méretű hulladékgazdálkodási beruházásoknál, szerveződéseknél az általában a gyakorlat, hogy a lerakót befogadó település valamilyen anyagi kompenzációban részesül. A kompenzáció mértékének meghatározása a rendszerhez tartozó többi település és a befogadó település közötti alku tárgya. Gyakran abban egyeznek meg, hogy a befogadó település lakosságának nem kell a lerakó igénybevételéért díjat fizetni" - mondta Vadász Enikő, a KVM Hulladékgazdálkodási Osztályának munkatársa. A hulladékkezelő cégek - többnyire állami és uniós támogatásból - felépítik a lerakó és feldolgozó üzemeket, és szemétszállítási díj fejében összegyűjtik a környék hulladékát.
A kölcsönös érdekek hamar összehozták a feleket: egy nagy hulladékkezelő cég, az ASA Magyarország Kft., rentábilis beruházást szimatolva, rögtön megkörnyékezte a társulást, és tárgyalásokat kezdeményezett a polgármesterekkel, akik közül többen is el tudtak volna képzelni egy nagy regionális lerakót saját településük határában. Végül Püspökszilágyban állapodtak meg, és az akkori polgármester, Erdős Rudolf rögtön fel is kínált egy telket megvételre az ASA-nak - amiről aztán kiderült, hogy Erdős tulajdona. A helyi lakosság azonban furcsállni kezdte a nagy sietséget, és tájékoztatást követelt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park szintén jelezte, hogy alaposabb környezetvédelmi vizsgálódásra volna szükség. Tavaly májusban végül népszavazáson utasította el Püspökszilágy lakossága a hulladéklerakót, mégpedig elsöprő többséggel.
A nem várt fordulat megrémítette a minisztériumot, de nem akadályozta meg abban, hogy egy nappal az elutasító népszavazás után elküldjék Brüsszelbe a terveket, változatlanul Püspökszilágyot jelölve meg. A pályázat sikeres lett: novemberben 6,6 milliárd forintnyi támogatás jött össze, amelyből 3 milliárdot ad Brüsszel, 2,4 milliárdot a magyar költségvetés, 1,2 milliárdot pedig a települések állnának önrészként.
A projekt azonban már több sebből vérzett: nem volt helyszín, és a 99 önkormányzat látszatszövetsége szertefoszlott, amikor az önrész befizetése napirendre került. Sőt az önkormányzati választások után az alapító tagok közül is több településen "szemétellenes" polgármestereket választottak meg, például a társulás elnöki jogkörével felruházott Galgamácsán, valamint Püspökszilágyon, ahol a polgármester csúnyán belebukott a szervezkedésbe. A társulás egyik alapítója, Sződ önkormányzata azonban úgy döntött: menti, ami menthető, és gyorsan beugrott Püspökszilágy helyére.
Sződi fiaskó
Eleinte úgy tűnt, Sződ ideális választás: a környezetvédelmi vizsgálat alkalmasnak találta a helyszínt, még a forgalmat se növelték volna számottevően a hulladékszállító teherautók, mivel egy rövid összekötő út megépítésével elkerülték volna a falut. A kivitelező cég hozzá is látott a képviselő-testület meggyőzéséhez: a modern, biztonságos technológiával érveltek, és Ausztriába vitték a képviselőket hulladékfeldolgozó-nézőbe.
A falu vezetése igent mondott, leginkább az adóbevételek reményében. "A község negyvenmilliós hiánnyal küzd, a hulladékcentrum befogadásával ebből jócskán le lehetne faragni" - érvelt a polgármester a képviselők előtt, akiket nem volt nehéz meggyőzni. Annál inkább a lakosságot: a falu vezetői úgy vélték, hogy a társadalmi tájékoztatást el lehet intézni egy lakossági közmeghallgatással, amire aztán négy-öt ember ment csak el. Néhány lelkes helyi "környezetvédő" azonban heves ellenkampányba kezdett. Egymást érték a falugyűlések, ahol a hulladéklerakó veszélyeire hívták fel - legtöbbször túlzó módon - a figyelmet. Úgy érezték a lakosok, hátuk mögött döntötték el, hogy "a nyakunkra hordja a többi falu a szemetjét" (lásd keretes írásunkat).
Hertel László polgármester nem tudott mit kezdeni a kialakult helyzettel: hiába kérte a minisztériumtól, hogy segítsenek egy szakszerű, érthető, reálisan érvelő előadás megszervezésében, a társadalmi tájékoztatást teljesen rá bízták. "Otthagytak a legnagyobb bajban" - értékelt utólag Hertel. Nem volt más választás, mint népszavazást kiírni március közepére, amin a helyiek hatalmas többsége elutasította a hulladéklerakót.
A sződiek heves ellenállása futótűzként terjedt végig a többi településen: ha ők elutasították, a többi faluban is gyanakvással fogadják majd a beruházást. A polgármesterek, bár tudják, hogy egy biztonságos lerakó gazdaságilag sokat lendítene a térségen, saját pozíciójuk védelmében kétszer is meggondolják, hogy jelentkezzenek-e a projektre.
Átvertük Brüsszelt?
Az önkormányzati társulás léte is kétséges. A gesztorként funkcionáló Galgamácsát január elején kizárták, mivel az új polgármester, Pesti Klára megszellőztette az ASA-val kötött háttér-megállapodást, és írt egy tanulmányt arról, hogy milyen ügyletek folytak a háttérben: az ASA - Pesti értesülései szerint - vállalta, hogy kifizeti az önrészt is a falvak helyett, csak az ő szolgáltatásaikat válasszák. "Mindezt persze titokban kellett tartani, mert ha Brüsszelben megtudják, hogy már előre kiválasztották a hulladéktelep üzemeltetőjét, semmi sem lett volna a támogatásból, mert az uniós pályázatok mind versenytárgyaláshoz vannak kötve" - mondta Pesti Klára. A polgármester szerint az egész történet néhány "szemétbarát" polgármester és a hulladékos cég üzleteléséről szól, akik még néhány kistelepülés tudatlan polgármestereit, no meg a brüsszeli bürokratákat akarták megfűzni a "társadalmi cél" érdekében, és ehhez a minisztérium lelkesen asszisztált. "Olyan pályázat megvalósítására ítéltek oda 6,6 milliárd forintot, amelynek lassan egy eleme sem igaz" - állítja Pesti Klára.
Galgamácsa új vezetése többször is jelezte a KVM-nek, hogy az önkormányzati társulás nem törvényesen működik, nem világos például, hogy ki jelenleg a törvényes elnök. Az ügyben számos nyílt levelet, több száz oldalnyi összefoglalót írt polgármester úgy látja: van egy nagyobb erő, ami ezt az egész zavaros ügyet mindig továbblódítja. "Lázasan keresik az új helyszínt, egyesek szerint azért, mert nemcsak a térségnek, hanem magának a fővárosnak a szemetét is ide akarnák elhelyezni, amit persze nem írtak bele a brüsszeli pályázatba. Ha csak a környékbeli kisfalvakat vesszük alapul, nem lenne szükség új lerakóra" - mondta Pesti Klára.
A KVM hulladékgazdálkodási szakemberei szerint szó sincs róla, hogy a fővárosból is akarnának hulladékot szállítani, éppen elég probléma az ott helyben keletkező hulladékot elhelyezni. "A térségben található lerakók a jelenlegi jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg, gyakran semmiféle műszaki védelemmel nem rendelkeznek, így a környezetet veszélyeztető módon működnek. Ezeket a lerakókat be kell zárni, annál is inkább, mivel nagy részük hamarosan betelik, és helyettük az önkormányzatoknak korszerű, megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakókat kell igénybe venniük. Ezért nagyon is sürgős az új lerakó felépítése" - mondta Vadász Enikő.
Menteni a menthetőt
A szeméttelep megépítésére alig két év maradt, és még a helyszín sincs meg. Az uniós pályázatok utófinanszírozási rendszere alapján csak a megvalósult beruházásokat fizetik ki utólag, így a pénzt nem kell visszafizetni, de ha a sorozatos malőrök miatt elvész a támogatás, nem egykönnyen kerül újra sorra a térség az uniós kasszánál. A KVM - érzelmi húrokat pengetve - elsősorban a saját és az ország presztízsveszteségével próbál érvelni, amikor egy új helyszín reményében a polgármestereknél puhatolódzik. "Mi nem jelölhetünk ki azonban egy térséget sem, a kezdeményezésnek mindvégig alulról kell indulnia" - mondta Vadász Enikő.
Vállalkozó kedvű települések az előzmények ellenére is akadnak. A legújabb fejlemények szerint Kartal és Kosd képviselő-testülete is felajánlkozott, már folyamatban vannak a környezetvédelmi vizsgálatok, és július 21-én a kosdiak szavaznak a hulladéklerakóról. Akárhogy is dönt a falu, abban biztosak lehetnek: a minisztérium és a hulladékos cégek keblükre ölelik a kezdeményezést.
Fiedler Ágnes
"Az a mi szemetünk"
"Mi marad nekünk, ha a népszavazáson úgy döntünk, hogy kell a szemétlerakó? Elértéktelenedett ingatlanok, megnövekedett forgalom, megrepedezett házak, por, bűz, a kivágott erdők helyett a templomtorony fölé magasodó szeméthegy. Elöregedő, elszegényedő falu, melyből elköltöznek a fiatalok, máshol keresve boldogulást" - írja a márciusi Sződi Zöld Fórum interneten is terjesztett példánya.
Amikor kiszivárgott, hogy mire készül az önkormányzat, a sződiek egy emberként fellázadtak, és élénken kezdtek foglalkozni a térség hulladék- és környezetvédelmi helyzetével, sőt állítólag a szomszéd falvakból is segítettek megszervezni a helyi ellenállást. A faluvédők közül többen tollat ragadtak, és kiadványaikban személyes félelmeiknek adtak hangot, a szemétlerakó biztonságától kezdve a főváros ivóvízkészletének esetleges szennyeződésén keresztül sokan az EU-ba vetett addigi bizalmuk megrendüléséről is beszámoltak. A falut szórólapok árasztották el, melyeken a polgármestert karikírozták ki, amint szeméthegyet épít a falu határában, míg ő maga szépen meggazdagszik az üzleten.
Az első látásra is eltúlzottnak tűnő félelmek, rémhírek terjesztése ellen a polgármester nem tudott mit tenni. "Mivel hivatalos ember vagyok, csak az igazat mondhattam. Az utcáról pedig bármit be lehet kiabálni" - panaszolta Hertel László. A polgármester állítja: a KVM-től sem kapott érdemi segítséget, pedig a minisztériumnál úgy emlékeznek, hogy elmentek Sződre előadást tartani. "Amennyiben ilyen meghívás érkezik a minisztériumhoz, szakértőink mindig részt vesznek a polgármestereknek, lakosságnak tartott tájékoztatókon, és ott előadást tartanak az ilyen beruházások előnyeiről, az önkormányzatokat érintő hulladékgazdálkodási feladatokról" - közölte Vadász Enikő.
Úgy tűnik, a hirtelen megszaporodott önjelölt zöldaktivisták csak az íróasztal mellől vitézkednek: a falut kilométerekről feltűnő szemétkupacok övezik minden irányból, és az önkormányzat évek óta hiába harcol az illegális szemétlerakók ellen. Lehet azonban, hogy csak a külső szemlélő lát itt ellentmondást. "Az a mi szemetünk, azt bízzák csak ránk. De nem hagyjuk, hogy a többi falu ide hordja a szemetét" - érvelt egy környezettudatos sződi polgár. | Sok hulladék, sok pénz: Szemetesnek áll a világ | Egyre elkeseredettebb harc folyik másfél millió köbméter hulladékért - és még inkább ellene - Pest megye kistelepülései közt. A korszerű lerakó építését sürgősen meg kellene kezdeni, de két elutasító népszavazás és a sorozatos malőrök miatt kútba eshet az egész projekt a többmilliárdos uniós támogatással együtt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/sok_hulladek_sok_penz_szemetesnek_all_a_vilag-62247 | 2003-07-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ismeretlen tettes ellen indított eljárás során nyomozati cselekményeket hajtottak végre Tarnabod községben, a lefoglalt bizonyítékok feldolgozása és szakértői vizsgálata folyamatban van.
A szóvivő közölte: a nyomozás érdekeire hivatkozva további tájékoztatást nem adhat. A nyomozás lefolytatására a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályát jelölték ki - tette hozzá.
A Heves Megyei Hírlap szombati számában azt írta, hogy házkutatást tartottak a rendőrök mind a tarnabodi községházán, mind Pető Zoltán polgármester káli otthonában. A napilap úgy tudja, a községben elterjedt hírek szerint a rendőrök uzsorával kapcsolatos eseteket vizsgálnak.
A 900 lakosú település neve egyébként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által 2004-ben útjára indított Befogadó falu programról vált ismertté. Ennek keretében hajléktalan családoknak biztosítottak otthont; azóta 15 család telepedett le a községben. | Bűnügy: Hivatali visszaélés Tarnabodon: a polgármesternél is volt házkutatás | Hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt nyomoz a Heves megyei Tarnabodon a rendőrség - tájékoztatott a nyomozás lefolytatására kijelölt Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120324_tarnabod_hivatali_visszaeles | 2012-03-24 10:00:00 | true | null | null | HVG |
A magyar miniszterelnököt fogadó díszceremónia után a hivatalos delegációknak nagyjából egyórás, zárt ajtók mögötti tárgyalása követte, ami után az újságírók előtt adtak rövid sajtótájékoztatót. Operatőr nem lehetett jelen a teremben, a Magyar Hang újságírója telefonnal vette fel a sajtótájékoztató egy részét.
Orbán a beszédét azzal kezdte, hogy "nem akartam a kampány során jönni, mert az úgy tűnt volna, mintha beavatkoznánk a georgiai emberek döntésébe, ezért megvártuk a választás eredményét". Gratulált a győzelemhez, és szerinte a választás szabad és demokratikus volt. Arról is beszélt, hogy a grúzok is a béke mellett szavaztak, akárcsak korábban a magyarok, és ők sem engedik, hogy az országukból egy második Ukrajna legyen.
A sajtótájékoztató végén mondhatni káoszba fulladt az esemény, ugyanis az újságírók megpróbálták szembesíteni Orbánt azzal, hogy akárcsak Magyarország, Grúzia is egyre közelebb kerül Oroszországhoz, és hogy Magyarország is megszavazta a kaukázusi ország EU-s csatlakozási folyamatának befagyasztását.
Erre Orbán csak annyit mondott:
- Milyen kemény hölgyek! - majd sietve távozott a teremből.
Ugyanezzel a kérdéssel kapta el a Deutsche Welle tudósítója Szijjártó Pétert is, aki elismételte az Orbán Viktor által elmondottakat, hogy Grúziában igazságos eredmény született a választásokon, hozzátette azt is, hogy szégyen, hogy Brüsszel befagyasztotta Grúzia csatlakozási tárgyalásait. A Magyar Hang felvételén látszik, hogy a Deutsche Welle újságíróját ki akarták vezetni a kormányépületből.
Bekiabáltak Orbánnak
"Miniszterelnök úr! Büszke lehet magára, hogy elcsalt választásokat jött ide legitimálni!"
- ezt kiabálta kedden magyarul egy férfi Orbán Viktornak Tbilisziben. Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője videót tett közzé arról, hogy Mézes László Róbert akciózott a grúz fővárosban.
A bekiabáló Orbánt kritizálta, hogy szerinte a látogatásával legitimizálja a grúz ellenzék által vitatott parlamenti választások eredményét, de azt is felhozta, hogy a Grúz Álom párt másolja a Fideszt:
"Büszke magára, hogy a grúz államnál nincs még egy olyan politikai párt, amely jobban másolná a Fideszt?"
A bekiabálót nem lehet látni a videón, de tisztán hallatszik, mivel kérdezi fel a miniszterelnököt. | Botrányba fulladt Orbán Viktor grúziai látogatása | Magyar férfi kiabált oda Orbán Viktornak Tbilisziben, amikor éppen katonai tiszteletadással fogadták a magyar miniszterelnököt, illetve mondhatjuk, hogy a tárgyalások utáni sajtótájékoztató is botrányosan alakult. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/orban-viktor-gruz-latogatas-botrany/6ee5cct | null | true | null | null | Blikk |
A jászárokszállási tűzoltóság támogatási kérelméről is tárgyalt október 21-én tartott soron kívüli ülésén a város képviselő-testülete.
- A Jászárokszállási Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság a 2024. évi működését jelentős, 18 millió forintos hiánnyal kezdte. A Belügyminisztérium által biztosított normatív támogatás az országban működő hatvan önkormányzati tűzoltóság esetében, sehol nem fedezi a működési költségeket. Bár minden évben emelkedett a Belügyminisztérium által biztosított normatív támogatás, de a kötelező minimálbér-emelés és az infláció miatt mégis nőtt a költségvetési hiány - olvasható a tűzoltóság kérelmében.
Megtudtuk azt is, hogy az önkormányzattól és a Belügyminisztériumtól kapott rendkívüli támogatással az év háromnegyed részét sikeresen teljesítették, de az utolsó negyedév működésére már csak részben nyújt fedezetet az állami normatíva. Mindezt figyelembe véve a képviselő-testület döntött a jászárokszállási tűzoltóság támogatásáról. Az önkormányzat az idei költségvetés tartalékalapja terhére négymillió forint egyszeri támogatást nyújt a Jászárokszállási Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokságnak a 2024. évi és a 2025. január havi működési kiadásaik és személyi juttatásaik fedezésére. | Pénzügyi gondok a jászárokszállási tűzoltóságnál | Soron kívüli ülésen döntött a testület a jászárokszállási tűzoltóság támogatásáról. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/jaszarokszallasi-tuzoltosag-koltsegvetesi-hiany-tamogatas | null | true | null | null | SZOLJON |
Hűtlen kezelés gyanúja miatt immár a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz a több mint harmincmilliárd forintos csatorna-beruházás ügyében Érden és térségében – értesült az Átlátszó. Egy rendőrségi szóvivő azt írta az Átlátszónak, hogy „az ügyben több feljelentés érkezett, amelyeket a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya egy eljárásban vizsgál”.
Akár egymilliárd forint is lehet az okozott vagyoni hátrány
Korábban beszámoltunk róla, hogy a diósdi civilek a csatornaberuházás zűrös körülményei miatt tett feljelentése végül a budaörsi rendőrségen, tehát a legalacsonyabb szinten kötött ki:
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak Érd és térsége zűrös csatornaberuházása miatt
Közérdekű adatigénylés az „Élhetőbb Decsért, Mindannyiunkért” Egyesülettel kötött szerződésekről, valamint a egyes pénzügyi tranzakcióiról Közérdekű adatigénylés az „Élhetőbb Decsért, Mindannyiunkért” Egyesülettel kötött szerződésekről, valamint a egyes pénzügyi tranzakcióiról Hozzátartozói, rokoni eljárások, jogesetek. Hozzátartozói, rokoni eljárások, jogesetek. Mátrai Erőmű és Viresol Kft. Mátrai Erőmű és Viresol Kft.
A szokás szerint szűkszavú rendőrségi közlés alapján arra lehet következtetni, hogy egy tárnoki civil aktivista feljelentése is a megyei nyomozókhoz került. A többi feljelentésről egyelőre nincs semmilyen elérhető információ. “Az eljárás hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt van folyamatban ismeretlen tettes ellen. Bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – válaszolta a szóvivő az Átlátszó érdeklődésére.
“Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el” – ez a bűncselekmény törvényi meghatározása. A büntetés mértéke aszerint változik, hogy mekkora az okozott vagyoni hátrány. A belügyminiszter egyik rendelete szerint a megyei rendőr-főkapitányságnak két esetben van hatásköre, hogy hűtlen kezelés miatt nyomozzon: ha a vagyoni hátrány “különösen nagy” és a legsúlyosabb esetében: “különösen jelentős”.
A Pest megyei rendőrség által egyesített nyomozásban tehát ötvenmillió és ötszázmillió, illetve ötszázmillió forint fölötti lehet a vagyoni hátrány értéke az alapos gyanú szerint. A kilátásba helyezett szabadságvesztés büntetés pedig két évtől legfeljebb tíz esztendőig tarthat.
A diósdi és tárnoki civilek sok év alatt óriási tényfeltáró munkát végeztek. A rendőrségi nyomozáshoz vezető feljelentések rendkívül szerteágazó és bonyolult részleteket érintenek.
Az érdi, tárnoki és diósdi emberek igazságérzetét azonban az zavarja évek óta a leginkább, hogy nem kérdezték meg őket, mi legyen az általuk befizetett pénzek sorsa, illetve hogy ezeket a pénzeket végül mire költötték.
A háztartásoknak a csatorna-beruházás megkezdése előtt önrészt vagy annak később törlesztendő részletét kellett befizetnie. Az időközben beérkezett uniós és a hazai költségvetési támogatás azonban szinte feleslegessé tette a lakossági befizetéseket.
Ezzel mihamarabb el kellett volna számolni, és az érdekeltségi hozzájárulást vissza kellett volna fizetni. Ehelyett ezeket a pénzeket nem környezetvédelmi, hanem infrastrukturális célokra fordították. Jórészt utakat kezdtek építeni. Ennek jogellenességét a bírósági gyakorlatban többször kimondták.
A kormány is érzékelte a bajt, ezért 2016-ban egy törvénymódosításban erősítették meg azt, ami addig is egyértelműen kiderült a jogszabályokból: nem lehet utat építeni a csatornaberuházásra beszedett lakossági pénzekből.
A százmilliós ügyben elrendelt nyomozás jelentős előrelépés a térség civil aktivistái számára. Erőforrások, professzionális szaktudás és hatékony nyomásgyakorló eszközök híján kellett megküzdeniük a hatóságokkal. Szórványosan az országos sajtó is beszámolt évekkel ezelőtt a kűzdelmükről. Az önkormányzatok, a közműtársulatok, a vízügyi igazgatóság, a kormányhivatal és a minisztériumok viszont mindeddig lényegében folyamatosan gáncsolták a civilek tényfeltáró munkáját.
Orbán Győző cége is kapott munkát
Az Érd és térsége csatorna-beruházás ügye politikailag is roppant érzékeny. A 34 milliárdos beruházás legzsírosabb közbeszerzéseit a Nemzeti Együttműködés Rendszerének leginkább futtatott cégei (korábban a Közgép, később a Duna Aszfalt) vitték el, de az alvállalkozói láncban pedig még Orbán Viktor apjának érdekeltsége, a Dolomit Kft. is felbukkant.
Ősszel Érden a később győztes ellenzéki koalíció az egyik legfontosabb választási programpontja a csatornapénzek visszafizetése volt. Csőzik László, az ellenzéki szövetség polgármestere a hétvégén jelentette be ismét, hogy rövidesen megindítják a csatornaberuházások átvilágítását.
“Ezt az ígéretet tartani fogjuk, mindent elkövetünk, hogy a visszajuttassuk a volt társulati tagoknak a visszajáró összeget. […] Az első félévben átvizsgáljuk a teljes programot, amelyben számítunk az állam aktív közreműködésére” – mondta Csőzik.
A csatornapénzek ügyében a legkeményebb és legkitartóbb küzdelmet évekkel ezelőtt Tárnokon kezdte el egy magányos aktivista, Mihályiné Opéczy Mária, nyugdíjas mérnök. A folyamatos rágalmazások és fenyegetések légkörében tárta fel a több mint harmincmilliárdos beruházás ellentmondásos részleteit. Szinte minden szóba jöhető hivatalt és hatóságot megkeresett, és nagyrészt visszautasították.
Mihályiné mégis jelentős eredményeket könyvelhet el. Október 13-án Tárnokon is elbukott a fideszes városvezetés, mint Diósdon és Érden, és itt is az egyik központi téma volt a kampányban a csatornapénzek sorsa.
A térségben egyedülállóan az új önkormányzat 2019. december 12-én tényfeltáró bizottságot hozott létre a csatornázási beruházás részleteinek feltárására. A bizottság egyik, nem képviselő tagja lett Mihályiné is.
Az Átlátszó tizenkilencedik hónapja próbálja kideríteni, hogy a bukott érdi polgármester által korábban vezetett önkormányzati társulás pontosan mire költötte a lakosságnak visszajáró pénzeket az úgynevezett “B” program keretében.
2018-ban arról írtunk, hogy a fideszes T. Mészáros András érdi polgármester által vezetett társulás (amelynek Tárnok és Diósd még a tagja) gyakorlatilag teljességgel átláthatatlanul működik. A honlapjuk 2015-ben frissült utoljára.
A cikk megjelenése után elkezdték feltenni a honlapra a szerződéseket, de az oldal szerkezete így is nehezen áttekinthető maradt. Az pedig végképp láthatatlan, hogy az ömlesztve feltett szerződések közül melyek a részei a “B” programnak.
A 2018. júniusában elküldött adatigénylésünket 2019. szeptemberében megismételtük: válaszként ekkor is azt írták, hogy a 15 napos határidő után újabb 15 napos haladékot kérnek. Az önkormányzati társulás azóta sem válaszolt az adatigénylésre. | Kiterjedt nyomozás indult Pest megyében a csatornapénzek miatt | A megyei rendőrség több feljelentést egyesítő nyomozásban vizsgálja az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását. A láthatatlanná vált csatornapénzek | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/01/13/kiterjedt-nyomozas-indult-pest-megyeben-a-csatornapenzek-miatt/ | 2020-01-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2018 február 15., 14:02
comments 65
A Készenléti Rendőrség járőrei a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkérésére a NAV által folytatott eljárás biztosítási feladatát látják el a Magyarországi Szcientológia Egyház budapesti központjánál – közölte a rendőrség az MTI-vel. Az ORFK kommunikációs szolgálata arra reagált, hogy sajtóhírek szerint a rendőrök csütörtök reggel megint kimentek a szcientológiai egyház XIII. kerületi, Váci úti székházához.
A hirado.hu január 2-án a földhivatali bejegyzésre hivatkozva számolt be arról, hogy a NAV zár alá vette a szcientológusok budapesti, Váci úti ingatlanját. A közmédia emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai tavaly októberben tartottak házkutatást a szcientológusok Váci úti központjában, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz több panasz érkezett olyan magánszemélyektől, akik korábban az „egyház” tagjai voltak, vagy máshogy kapcsolatba kerültek a hivatalos egyházként el nem ismert „szektariánus csoportosulással”. Az NNI személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. (MTI) | A rendőrök a NAV-eljárást biztosítják a szcientológusok központjánál | A NAV már korábban zár alá vette a szcientológusok budapesti, Váci úti ingatlanját. | null | 1 | https://444.hu/2018/02/15/a-rendorok-a-nav-eljarast-biztositjak-a-szcientologusok-kozpontjanal | 2018-02-15 16:02:00 | true | null | null | 444 |
404 | null | 1 | http://nol.hu/cikk/498660/ | 2008-07-15 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
||
Ilyet sem lát sűrűn a magyar közélet: Kiss László, aki a rácsok mögül hívta össze a harmadik kerületi önkormányzat alakuló ülését, most kézzel írja a Facebook posztokat, szintén odabentről. Az első posztban, amelyben egy cikket osztott meg, az adminok magyarázatot adnak arra, hogyan születhetnek írások a börtönből.
Dr. Kiss László polgármestert előzetes letartóztatásban tartja a hatalom. Saját ügyéről és a közügyekről azonban szeretne beszélni, véleményt nyilvánítani. A Facebook-oldalát a kérésére a kézírásos magánleveleiben küldött iránymutatása alapján a nyilvánosságnak szánt szövegeivel frissítjük. Adminok
- írják a megosztott cikkhez, amely azt tárgyalja, hogy Kiss politikai fogvatartottnak tartja magát.
A börtönből esküdött fel Kiss László, Óbuda polgármestere
A második, szerda reggeli posztja azonban már egyes szám első személyben lett megfogalmazva, mintha a polgármester valóban maga pötyögte volna le a sorokat:
Szolidaritást vállalok minden, politikai koncepciós perben meghurcolttal, így Fekete-Győr Andrással és Szarvas Koppány Bendegúzzal is! Álljunk ki minden politikai üldözött mellett!
- fogalmaz. | A rácsok mögül kezdett posztolni Óbuda polgármestere, Kiss lászló | Dr. Kiss László, Óbuda polgármestere már hónapok óta előzetes letartóztatásban van, és a hírek szerint decemberig bizonyosan ott is marad. A politikus azonban – ha közvetetten is – megtörte a csendet: ismét születnek posztok a polgármester Facebook-oldalán, amelyeket kézírásos magánlevélben továbbít a kollégáinak, amit ők kiraknak az oldalára. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/kiss-laszlo-obuda-facebook/es9sx2b | null | true | null | null | Blikk |
A támadások mibenlétét Dúró ezúttal nem részletezte, ezzel szemben arra kéri a kormányt, hogy jövő év január 31-ig dolgozzák ki a javaslat jogi hátterét. A pénzbeli juttatás feltétele mindössze annyi lenne, hogy a házaspároknak Magyarországon kellene elkölteniük a jutalomként kapott forintokat, amiből világosan látszik, a Mi Hazánk több mint tíz éve házasságban élő alelnöke nem csak a családokra - az apa férfi, az anya nő -, hanem rajtuk keresztül a magyar gazdaságra is gondol. A hosszú házasságban élő párok ugyanis nem költhetnék el külföldön a már ma sem horribilis összeget, a reménybeli törvényalkotó így kívánja elkerülni, hogy a magyar emberek pénze idegen vállalkozások profitját gyarapítsa.
A javaslat előremutató és fontos. Már csak azért is, mert KSH adatai szerint 2023-ban mindössze 50150 házasságot kötöttek Magyarországon, ami 30 százalékkal kevesebb a 2021-es rekordnál. (Ez utóbbi csúcs is feltehetően annak köszönhető, hogy a 2020-ban tetőző Covid járvány miatt sokan egy évvel elhalasztották a boldogító igen kimondását.)
Az ötlet tehát mindenképpen üdvözlendő, s bár Dúró képviselő beadványában nem említi, ám a házasság mellett az élet más területeire is ki lehetne terjeszteni. Például úgy, hogy azok is kaphassanak 100 ezer forintot, akikről egyértelműen bebizonyosodik, hogy tíz éven keresztül nem loptak. Nem vettek el a közös vagyonból, nem károsították meg nemzettársaikat. Az ő esetükben még csak nem is lenne kikötés a házasság - élettársi kapcsolatban élő, vagy egyedülálló személyek is kaphatnának ilyen jogcímen százezer forintot.
Az is meggondolandó, hogy a majdan remélhetőleg törvénnyé nemesülő előterjesztés azokra is vonatkozna, akik dokumentumokkal tudják igazolni, hogy egy évtizeden át nem bontották le a jogállamot, nem szállták meg az ügyészséget és nem foglalták el a médiát. Nem hazudtak az embereknek, nem uszítottak mások ellen, nem mentették homályos és átláthatatlan alapítványokba az ebül szerzett vagyonukat. Nem sajátították ki a fél Balatont, nem neveztek ki a fontos közintézmények élére leválthatatlan mamelukokat, s nem adtak milliárdokat a politikai ellenfeleket lejárató propagandistáknak, portáloknak, intézményeknek. És persze azok is megérdemelnék a százezer forintot, akik minimum tíz éven át nem árusították ki mindenféle keleti despotáknak Magyarországot, nem adósították el hazánkat sok évtizedre titkosított hitelszerződésekkel, és úgy általában, a demokratikus világban nem keltik rossz hírét országunknak.
Lehet, hogy ekkora kifizetés megterhelő lenne a gazdaságra, merthogy az emberek nagy része jogosult lenne rá, de talán mégis megérné a hatalmas kiadás. Kiváló ellenpélda lehetne azok számára, akik a fentiek közül egy vagy több kategóriában sárosak, viszont 100 ezer forintnál nagyságrendekkel többet tesznek zsebre. | Dúró Dóra 100 ezer forinttal jutalmazná a régóta együtt élő házaspárokat | „A hosszú házasságért járó elismerés bevezetéséről” címmel nyújtott be javaslatot az országgyűlésnek Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke. A törvényjavaslatot – melynek lényege, hogy a házaspárok frigyük megkötésének tizedik évfordulójára kapjanak legalább 100 ezer forintot – azzal indokolta, hogy „egy olyan korban, amikor az emberi kapcsolatokat és a családot a legkülönbözőbb támadások érik, szükséges ezen intézmények megerősítése, az ezt az életformát választó és fenntartani képes emberek elismerése.” | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/velemeny/duro-dora-100-ezer-forinttal-jutalmazna-a-regota-egyutt-elo-hazasparokat/439906 | null | true | null | null | Hírklikk |
Leszerelte a Horn-utcanévtáblákat a Mi Hazánk, a kommunista Szoborparkba vitték - adta hírül közleményében a parlamenti párt, amely e tettet a Népszava megfogalmazása szerint valóságos hőstettnek, ahogy írták, "antikommunista sikernek" vélik.
A lap emlékeztet: a Fővárosi Közgyűlés a múlt héten már döntött arról, hogy a volt miniszterelnökről elnevezett közterület nevét megváltoztatja, mert a Fővárosi Törvényszék még augusztusban döntött arról, hogy az önkormányzati törvény alapján jogszerűen Horn Gyuláról nem lehet elnevezni közterületet, mert "a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett".
Arról, hogy a Fidesz javasolta Pest srácokról vagy másról nevezzék-e el az érintett területet, döntés még nem született, mert meg akarják kérdezni erről a XIII. kerületieket. A szélsőjobboldali párt azonban nem várt, ahogy írták, "Novák Előd ma, november 4-én a tettek mezejére lépett Kósa Gyula ’56-os szabadságharcossal és Balog Csaba XIII. kerületi önkormányzati képviselővel". | A Mi Hazánk leszedte a Horn Gyula sétány tábláját | A Fővárosi Közgyűlés múlt heti átnevezésről szóló döntése után a nemzeti gyásznapon vette fel a harcot a Mi Hazánk a bádogtábla ellen. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/leszedte-a-horn-gyula-setany-tablajat-a-mi-hazank/530161 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Korrupciós botrány rombolja a román belügyminisztérium és rendőrség tekintélyét. Egy üzletember egymillió euró csúszópénzt akart adni a szaktárca egyik államtitkárának, látványos akcióban érte tetten az ügyészség és a rendőrség.
A belügyminisztérium épülete előtt tartóztatták le a hétvégén Catalin Chelu román üzletembert, aki Dan Valentin Fatuloiu belügyi államtitkárnak vitte el személyesen a megígért kenőpénz első részletét. Az üzletember nem egy félreeső helyen fizette le az államtitkárt, hanem bement az irodájába, és ott tette le a kenőpénzt.
Az államtitkár már nyáron feljelentette Chelut, az akciót már régen előkészítették. Az államtitkár azt állítja, hogy az üzletember akkor kereste meg őt először, amikor elrendelte a Chelut is érintő több pénzügyi gazdasági bűncselekménygyanús eset alapos kivizsgálását. A román sajtó szerint az üzletember összesen 48 gazdasági bűnügy miatt került a nyomozók látókörébe, ezeknek a vizsgálatoknak az eltussolásáért próbálta megvesztegetni a belügyi államtitkárt.
Fatuloiu államtitkár burkoltan a rendőrség több vezetőjét is bírálta az ügyben. Szerinte ugyanis az őt megvesztegető Chelu úgy értesült az általa elrendelt vizsgálatokról, hogy több megyei rendőrségi vezető kiadta neki az információt.
Az államtitkárt fián keresztül környékezték meg az üzletember és társai. Fatuloiu fia 26 éves kora ellenére nagy vagyonra tett szert, állítása szerint csak a most elfogott üzletember egyik partnerével állt üzleti kapcsolatban korábban.
Román elemzők szerint meglehetősen rosszkor jött a korrupciós botrány, hiszen Bukarest 2011 tavaszára várja az Európai Bizottság döntését arról, hogy Románia csatlakozhat-e a schengeni övezethez, vagy sem. Hollandia és Franciaország szerint Románia éppen a korrupció miatt még nem érett meg még erre. | Irodájában fizette volna le az államtitkárt | Irodájában fizette volna le az államtitkárt - A román ügyészség és rendőrség elfogta az üzletembert, aki állítólag megyei rendőri vezetőket is megvett. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2010/11/22/irodajaban_fizettek_le_egy_roman_allamtitkart/ | 2010-11-22 16:41:31 | true | null | null | Index |
A viharsebesen növekvő takarítócég, a B+N Referencia Zrt. nyert a MÁV-START Zrt. munka- és védőruha bérlésre kiírt pályázatán, egyedüli ajánlattevőként szerezte meg a nettó 600 millió forintos megbízást.
A B+N mögött korábban határozottan Simicska Lajost lehetett sejteni, de azután Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez kapcsolódott, ami a felszínen a cégvezető-tulajdonos Kis-Szölgyémi Ferenc kapcsolati hálóján követhető. A B+N kormányzati megrendelésekkel jól el van eresztve, többek között 2017-ben egy hároméves, 12 milliárd forintos szerződést köthetett kormányzati épületeket takarítására. De a MÁV 2016-ban indult hároméves, 15,9 milliárd forintos épülettakarítási tenderén is a nyertesek között volt, abból 11,5 milliárdot szakított.
A B+N szekere a mérlege szerint is jól megy:
a 2016-os 13,7 milliárd forintos árbevételt 2017-re 18,2 milliárd forintra tudták feltornázni (ez több mint 30 százalékos bővülés),
az adózott eredményük pedig 1,4 milliárd forintról 2 milliárd forintra nőtt (ami kicsivel több, mint 40 százalékos növekedés).
A MÁV részére dzsekiket, nadrágokat, pólókat fognak biztosítani, köztük speciálisat, lángállót, mechanikai hatásoknak ellenállót, illetve folyékony vegyszer elleni antisztatikus típusút. A B+N-nek kell megoldania a ruhák tárolását, tisztítását, karbantartását is, országos lefedettséggel, 50 telephelyen. A nyertes nemcsak munkaruha bérbeadással foglalkozik a honlapján írtak alapján, hanem munkaruha gyártásával is.
Valószínűleg alvállalkozók is részt vesznek majd a teljesítésben. A szerződés három évre szól, egyetlen elbírálási szempontja az ár volt. Elosztva napi 555 ezer forintot fog költeni a szerződés keretében a vasúttársaság a munkaruhabérlésére. | Napi 555 ezer forintért bérel munkaruhákat a MÁV a kormány fő takarítócégétől | Összesen 600 millióért biztosítja a jól fekvő cég a tiszta öltözetet. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/02/napi-555-ezer-forintert-berel-munkaruhakat-a-mav-a-kormany-fo-takaritocegetol/ | 2018-07-02 20:20:00 | true | null | null | 24.hu |
Vázolná röviden az ügy hátterét, például azt, hogy konkrétan mire hivatkozva indított pert a magyar állam egy több, mint húsz éve működő bérleti szerződés érvénytelenítése miatt?
A haszonbérleti szerződés a magyar államot akkoriban képviselő Állami Vagyonügynökség és a Hubertus Rt. között 1992-ben, a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság (BNB ÁG) privatizációjával kapcsolatban köttetett. A gazdaság Balatonfenyves központtal működött a dél-balatoni térségben és közel 8000 hektár területen végzett vízkormányzást, erdősítést, mezőgazdasági művelést, turisztikai tevékenységet. A terület részben természetvédelmi terület is volt, és alkalmas volt vadászati tevékenység végzésére.
A privatizációs szerződést egy német üzletember, a német kereskedelmi és iparkamara befolyásos tagja, Ludwig Georg Braun illetve családja gazdasági érdekeltsége kötötte meg a Magyar Állammal. A Braun fivérek korábban többször vadásztak a BNB ÁG területén és befektetőként többek között Antall József hívószavára vettek részt a csőd közelébe került állami gazdaság megmentésében. Több, mint két éven keresztül folytak a tárgyalások, amit azért fontos hangsúlyozni, mert ez önmagában mutatja, hogy milyen mélyen átgondolt és szakmai alapon nyugvó megállapodásról volt szó.
Mivel éppen ebben az időben a jogrendszer teljes átalakuláson ment keresztül, mind a Magyar Állam, mind a Braun család szándéka közös vállalt létrehozására irányult. Ennek megfelelően a Magyar Állam és a német befektető létrehozták a BNB ÁG-ból a Hubertus Agráripari Rt-t, majd Bt-t. Később ebből a társaságból a Magyar Állam kiszállt, majd négy évvel ezelőtt Budai Gyula kormánybiztos kezdte támadni az ügyletet azt hangsúlyozva, hogy az Állami Vagyonügynökség közel 8000 hektár termőföldet adott haszonbérbe hektáronként tíz forintért, ráadásul 99 évre, ami további harminccal meghosszabbítható.
Ha ez valóban így lenne, az tényleg gyanús lenne, de gondolom azért voltak más elemei is a szerződésnek.
Számunkra kezdetektől problémát jelentett az, hogy az állami oldal nem volt a valós és teljes információk birtokában. Tudni kell ugyanis, hogy az adott terület lápos jellegű, amely két méterrel a Balaton vízszintje alatt helyezkedik el. A területet még a Hunyady grófok csapolták le, aminek következtében a terület vízleeresztő csatornákkal ún. táblásan szabdalt mezőgazdasági terület lett, amelynek megművelése más mezőgazdasági területekhez képest kevésbé gazdaságos. A felgyülemlő vizet 230 kilométer gyűjtő csatorna segítségével kell összegyűjteni a Balatonfenyvesi szivattyútelepnél, és onnan folyamatosan átszivattyúzni a Balatonba. Érdekesség, hogy a tárgyalások lezárását megelőző időszakban olyan is megtörtént, hogy a kukoricaföldek egyes területeken majd méteres víz alatt álltak, úgy szedték a vízben az emberek a kukoricát le a szárról.
A szerződés aláírását követően gyakorlatilag teljes meliorizációt (vízelvezető csatornák felújítása) kellet végrehajtani több, mint hatszáz millió forint értékben a területen. Ráadásul egyes tevékenységeket, amelyek kiemelkedő eredményt termeltek, még a szerződés aláírása előtt kiszervezték a társaságból. Szóval a tíz forint per hektáros haszonbérleti díj valójában azért volt névleges, mert cserébe viszont a piaci bérleti díjjat meghaladó mértékű terheket telepítettek a társaságra. Ilyen terhek voltak a vízleeresztő csatornák felújításának, folyamatos tisztításának, a víz szivattyúzásának kötelezettsége, turisztikai, erdőkezelési kötelezettségek, és még sorolhatnám. Itt kell megemlíteni a társaság reorganizációját és azt a több száz millió forintos adósságot, amelynek rendezését szintén a német befektető vállalta megfizetni. Ezen pluszt kötelezettségek más területekhez képest különleges terheknek mondhatók.
Azt is látni kell továbbá, hogy ebből a 8 ezer hektárból 3300 hektár az, ami legelőként vagy szántóföldként hasznosítható. A többi területet a csatornák, utak, a vízzel borított területek, a természetvédelmi területnek minősülő lápok és az erdőterületek képezik. A terület átlagos aranykorona értéke tehát alacsony, ugyanakkor lápos jellege miatt vadászatra hasznosítható. Ökológiai és gazdasági szempontból a terület egységes rendszert képez, az egyensúly felbontása a területek egységes kezelésének felszámolás számos negatív következménnyel jár.
Ha ez ennyire nem volt nagy üzlet, akkor miért fogtak bele egyáltalán?
A német oldalról befektető Braun család a magyar viszonyokhoz képest kiemelkedő anyagi erőforrásokkal rendelkezik. A Braun vállalatbirodalom éves árbevétele a világon a nyilvános adatok szerint több tízmilliárd euró évente. Meglátásom szerint tehát részükről a szerződés megkötése elsősorban nem üzleti kérdés volt, hanem egyfajta segítségnyújtás a magyar államnak. Ezzel a gesztussal is jelezte a család a német vállalkozásoknak, hogy érdemes Magyarországon befektetni. Ne felejtsük el, a rendszerváltás időszakáról beszélünk.
Az a tény, hogy Ludwig Georg Braun, mint a német kereskedelmi-és iparkamara akkori vezető tisztségviselője, aki a német gazdasági-politikai életben a szerződés megkötésének idejében is már jelentős szerepet vállalt, Magyarországon fektet be a Magyar Álammal közös vállalkozásba, valóban jelzés volt a német vállalatoknak, hiszen ezt követően indultak meg a német vállalkozások nagyobb magyarországi befektetései. A Magyar Köztársaság részéről Sólyom László köztársasági elnök később kitüntetéssel honorálta Braun úr magyarországi tevékenységét, és a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét adta át neki a német-magyar kapcsolatok erősítéséért és a magyar egészségügyben betöltött szerepéért. Többek között e körülmények miatt volt a kezdeti állami fellépés megdöbbentő és nem várt a Hubertus Bt-nek.
Térjünk vissza 2011-be, amikor Budai Gyula bejelentette, hogy szerinte a Hubertus Bt-vel kötött szerződés megkárosította a magyar államot. Tudatták Önökkel, milyen alapon állítják ezt?
A társaság csak egyoldalas levelet kapott a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől, amely csak arra korlátozódott, hogy érvénytelen a szerződés, és mivel semmis, a Hubertus nyolc napon belül adja át a haszonbérelt területeket az NFA-nak. Ezzel együtt feljelentést tettek természetkárosítás és hűtlen kezelés miatt, miközben számos hatósági lépésre is sor került. A Hubertus viszont kezdetektől fogva azt hangsúlyozta, hogy a felek szerződéses kötelezettsége a felvetett, vagy vélt problémák tárgyalások útján történő rendezése. Méltánytalan és méltatlan a magyar államra nézve, hogy minden előzetes egyeztetés vagy megkeresés nélkül azonnal támadólag lépett fel a társasággal szemben.
Az elmúlt négy éves bírói vizsgálat eredménye ugyanakkor az lett, hogy a szerződés az állami oldal állításával szemben érvényes. A több mint 20 éve kötött szerződés kiállta az idő próbáját hiszen a szerződést eleve úgy készítették elő, hogy az próbálja a jövő változó jogszabályi környezetét figyelembe venni. Hangsúlyozom, hogy a szerződés kiegyensúlyozott értékviszonyokkal működik, hiszen ahogyan a 10 forint hektáronkénti haszonbérleti díj és a piaci bérleti díj különbözete növekszik, úgy a másik oldalon is növekednek a kötelezettségekkel kapcsolatos kiadások, tehát a szerződéskötéskor fennálló egyensúly a szerződés időtartama alatt folyamatosan megmarad.
Hogy állíthatta az NFA, hogy a szerződésük érvénytelen, ha erről nem volt jogerős bírósági ítélet a kezükben? Mi volt az állami jogászok stratégiája?
Kezdetekben ez csak komikus formát öltve valósult meg. Elhangzott például az első bírósági tárgyaláson olyan kijelentés is, miszerint a jogi képviselő (akinek nyaralója van Balatonfenyvesen) nyilvánvalóan ismeri a körülményeket, hiszen arra szokott biciklizni és látja, hogy a Hubertus Bt. elhanyagolja a területet és ezért nyilvánvalóan érvénytelen a szerződés. Az eljáró bíróság emlékezetem szerint tapintatosan nem vette a jegyzőkönyvbe a kijelentést.
Komolyra fordítva a szót, kezdetben az állami oldal elsősorban azt állította a perben, hogy a szerződés a jó erkölcsbe ütközik. Ezt követően az Állam jogi képviseletében változás állt be, és lényegesen terjedelmesebb beadványokat adott be az állami oldal új jogi képviselője, amelyben már elsősorban a jogszabályba ütközésre hivatkozott, majd végül éppen a jó erkölcs kérdéskörét tartalmazó kereseti kérelemtől állt el.
Ezzel együtt furcsa és különös dolgok is történtek a képviselőváltást követően az ügyben, például az egyik hatóság a bíróság ismételt kérdéseire tett egy bizonyos tartalmú nyilatkozatot, majd pár nappal később önmagától (kérés nélkül), mintegy megvilágosodva tett egy a korábbi nyilatkozatával teljesen ellentétes tartalmú újabb nyilatkozatot, amelyben tetten érhető volt a felperesi jogi képviselő szóhasználata és általa ismert információk. Az adott problémával végül azért nem foglalkoztunk mélyebben, mert a perben végül e nyilatkozatoknak a bíróság nem tulajdonított jelentőséget a per eldöntése szempontjából.
Emellett az állam hűtlen kezelés miatt tett feljelentése miatt a bíróságnak a nyomozóhatóság felé folyamatosan tájékoztatást kellett nyújtania a per állásáról, ami miatt az egésznek volt egy olyan légköre, hogy itt kvázi valamilyen bűncselekmény történhetett. Megjegyzem, hogy kezdetben ez a körülmény még befolyásolta a bírósági tárgyalás hangulatát. Az idő előrehaladtával azonban a szakmaiság felülkerekedett a perben.
Meg kell említeni a pertaktika mellett az állami jogi képviselő médiaszereplését is. Nagyon érdekes volt látni, hogy olyan esetekben, amikor az államnak kedvező döntés meghozatalában bízott valahogyan mindig megjelent a vele szimpatizáló teljes sajtóoldal. Ezen keresztül pedig közvetíteni tudta azokat a gondolatokat a külvilág felé, amelyek a tárgyalóteremben már nem állták meg a helyüket. Ez is része lehetett a hangulatkeltésnek.
Ezt követően sorban meghozatalra kerültek a szakmai alapokon álló bírósági határozatok. Ezeket a döntéseket kezdetben vérmes és a bíróságok tekintélyét méltatlanul kikezdő kijelentésekkel támadta az NFA ügyvédje, majd szép lassan egyre inkább visszavonult. Sokat mondó volt látni, hogy sem a II. fokú jogerős döntés meghozatalakor, sem pedig később a Kúria előtt a korábban az ügy iránt nagy érdeklődést mutató sajtó már meg sem jelent.
Egyebekben utána lehet nézni, hogy a bíróságok munkájával kapcsolatban az állami oldal jogi képviselője milyen kijelentéseket tett a nyilvánosság előtt. Olyan megjegyzéseket tett pl. hogy a határozat ”kirívóan jogszerűtlen” vagy „nonszensz ítélet” illetve hogy prejudikál a bíróság és ez példátlan a bírói gyakorlatban stb. Én nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a kollega kijelentéseivel nem a perbeli ellenfelét, hanem a független bírákat kezdte támadni a nagy nyilvánosság előtt, mellesleg úgy, hogy erre semmilyen valós alapja nem volt, és ezt nyilván ő is tudta, hiszen jogász. Ez az eljárás az általam követendőnek tekintett jogászi étoszt és etikát, valamint a bíróságok tekintélyét alapvetően sérti, ezért rendkívül káros, egyben méltatlan viselkedés egy ügyvéd részéről.
Ezek olyan nyilatkozatok, amelyek megtétele rendkívül álságos. Az ügyvédi etika legfeljebb azt engedné meg az adott helyzetben, hogy pl. álláspontom szerint a bíróság nem jól ítélte meg az adott szerződést, fellebbezzünk az adott kérdésben, mert nem értünk egyet a bíróság döntésével, vagy ehhez hasonló kijelentések. Ezen mértéket meghaladóan a bírákat támadni én azt gondolom, már politikai felhangot jelent. Ez pont azért szúrt szemet, mert pontosan beleillik abba a politikai támadássorozatba, amelyet azok a független bírák kénytelenek napjainkban elszenvedni, akik szakmai alapon döntenek. Mert, ha nem aszerint döntenek, mint amit egyes politikusok vagy az állami oldal képviselői szeretnének, akkor rögtön jön egy politikai felhangú támadás.
Ha jól tudom, történt más furcsaság is a perben, azaz egészen elképesztő módon és okokra hivatkozva cseréltek le egy konkrét tanácsot. Elmondaná, hogy történt pontosan?
Az ügyben a Pécsi ítélőtábla lett volna jogosult eljárni II. fokon. Az ítélőtábla kizárásáról a sajtóból értesültünk, az NFA kizárásra vonatkozó indítványát nem kaptuk meg, és arra ezért nem is tehettünk nyilatkozatot a kizárást kimondó határozat meghozatala előtt. A kizárást kimondó határozat szerint ugyanakkor a felperes azt állította, hogy a Pécsi Ítélőtábla vezetője a perbeli területen földtulajdonos az NFA-val együtt és ezért egyben a vadászati jog jogosultja, tehát, mint ilyen nem várható el tőle illetve az egész bíróságtól elfogulatlan döntés.
Talán már Ön is rájött arra, hogy ez az állítás tényszerűen nem igaz, hiszen a perrel érintett területen sem a Pécsi Ítélőtábla elnöke sem más pécsi táblabíró nem bírt tulajdonnal. A Pécsi Ítélőtábla bírái a határozat szerint nem tartották magukat elfogultnak. Az Ítélőtábla végül ugyanakkor kizárásra került.
Hát ez így valóban érdekes. Az eljárás négy éve alatt önök nagyon szűkszavúan szólaltak meg, nem nyilatkoztak a sajtóban. Mi volt ennek az oka?
Egész egyszerűen a médiaharc méltatlan lett volna egy olyan vállalkozásra nézve, mint a Hubertus. Volt egy időszak, amikor a sajtóban rengeteg negatív és valótlan tényállítás jelent meg. Ha minden egyes ilyen vitába belemegy egy olyan vállalkozás, mint a Hubertus, akkor az iszapbirkózásban minimum ő is iszapos lesz. A jogvitának nem a sajtó a terepe, hanem a bíróság, ahol a jog az irányadó, ahol nem érzelem alapján hoznak döntést és nem politikai hit alapján fogalmazódik meg a vád, hanem át kell gondolni, hogy a jogszabályok alapján mi áll meg és mi nem áll meg.
Példa erre az, hogy az állami oldal pl. telezengte azzal a sajtót, hogy a szerződés a jó erkölcsbe ütközik, a perben pedig -hiszen ezen állítás jogilag nem állt meg, – eleve nem nagyon erősködött emellett a jogcím mellett, majd visszavonta az ezen jogcímre alapított keresetét. Azért nem fordultunk a sajtóhoz tehát, mert úgy éreztük, hogy nem a sajtó előtt dől el a vita.
Valóban, február elején döntött a Kúria, helyben hagyva a másodfokon eljáró tanács döntését, miszerint a szerződés érvényes. Mit szóltak hozzá?
Braun professzor eleve maximális mértékben megbízott a magyar bírói rendszerben és mindig az volt az álláspontja, hogy ha szakmai alapon foglalnak állást ebben az ügyben és látják a valós helyzetet, akkor nem létezik az, hogy ne hasonlóképpen gondolkoznának az egész ügyletről, mint ő maga, és mint a Hubertus. Őszintén szólva én itt a magyar valóságban élve sokszor sokkal pesszimistábban láttam a helyzetet, azt kell mondjam, érdemtelenül. A meggyőződésem nekem is az volt, hogy a jog alapján a szerződés megáll, azaz érvényes, ugyanakkor a korábban említett fejleményeknek úgy éreztem, hogy nagyobb lesz a szerepe.
Egyértelműen tévedtem. Minden szinten rendkívül felkészült bírák jártak el, és minden bíró a lényeget tekintve ugyanazon jogi álláspontra jutott, ami önmagában is beszédes. Legfeljebb perjogi kérdésekben voltak apróbb eltérések. Úgy gondolom, hogy az állami oldal jogi képviselője rossz és a valós információkat elhallgató tanácsokkal láthatta el megbízóit, akik mivel felteszem felelős politikusok, nyilván nem hoznak olyan döntéseket, amelyekkel kárt, az elveszített per miatt pedig presztízsveszteséget okoznak a Magyar Államnak. Mindig a jogászon van a felelősség, hogy ő hogyan ítéli meg az adott ügyet, a politikuson pedig, hogy mérlegelje döntésének politikai következményeit.
A büntetőfeljelentéseken túl éreztek egyéb nyomásgyakorlást is?
Elmondaná, melyek voltak ezek?
Az NFA-nak az volt az álláspontja, hogy a szerződés érvénytelen. Bár bírói határozat ezt nem állapította meg, mégis a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva a társaság majd két éven keresztül nem kapta meg azokat a mezőgazdasági támogatásokat, amelyekre egyébként jogosult volt. Jogerősen pert kellet nyerni a kifizetésekhez. A vízjogi engedélyt, amely alapján a társaság a vízkormányzást végezte, folyamatosan a társaság hátrányára módosították, ami miatt szintén pereskedni kellett. Aztán ahogyan elcsitult az ügy, a szakemberek elkezdtek dolgozni és kezdtek megfelelő mederbe terelődni az ügyek.
Mindezek a támadások és a sajtóban elszórt valótlan információk olyan környezetet teremtettek, amivel nemcsak nekünk, jogászoknak, hanem a társaság munkavállalóinak is állandóan meg kellett küzdeniük. Nem kellemes úgy tevékenykedni, hogy valakire bűnt kiáltanak, miközben belülről teljesen mást lát. A Hubertusban magas munkabérekkel, kiegyensúlyozott munkaviszonyban, jó munkakörülmények között dolgoznak az emberek, kellemes légkör van. Egy ilyen légkörben egy munkavállaló nyilván jól érzi magát. Amikor pedig kívülről azt mondják neki, hogy ez az egész hazugság és rossz, hát ilyenkor felmerül a kérdés, hogy milyen viselkedést kell tanúsítani. Örülök annak, hogy a társaság munkavállalói immár hivatkozhatnak egy jogerős döntésre, amely az ő álláspontjukat támasztja alá a cégről és annak tulajdonosairól.
Mégis, miért érhette meg ekkora nyomás alatt tartani a céget?
Talán a politikai haszonszerzés miatt. Az az állítás, hogy tíz forint a haszonbérleti díj, meg bűncselekmény történt, az nyilvánvalóan a politikai hangulatkeltésnek kedvez. A másik oldalon viszont borzasztóan nagy kár keletkezhetett azon befektetői oldalon, amely figyelmet fordított erre az ügyre. Nem véletlenül volt ott a német nagykövetség végig a perben. Számukra is megdöbbentő lehetett látni, hogy egy ilyen ügyben hogyan jár el az NFA, illetve jogi képviselője. Mi ennek ellenére mindig próbáltunk a békés megegyezés irányába elmozdulni és ennek reményében folyamatosan kerestük a kapcsolatot a döntéshozókkal.
Azt is el kell mondjam, hogy volt olyan döntéshozó aki jelentős lépéseket tett a békés rendezés érdekében. Állítólag volt is megegyezési hajlandóság a másik oldalon, de ez végül elmaradt. Úgy látszik, politikailag akkor hasznosabb volt az ügyet fenntartani, mint megegyezni a német befektetővel. Hozzátenném, Braun úr folyamatosan nyitott volt a megegyezésre, hiszen részéről a befektetés, a magyar állam irányába tett segítő gesztus volt. A világ számos országában vannak ennél jóval nagyobb befektetései, tehát nem a Hubertus Bt. az aranytojást tojó tyúk. Emiatt a Hubertus szerződése megvédése mellett, itt az is a feladat volt, hogy egy befolyásos és nagy tekintélyű üzletember hite és a tisztelete a magyar állam iránt fenntartható legyen.
Mit gondol, azon kívül, hogy az ügy a politikai oldalnak kedvezett, volt valami más is a háttérben?
Ezt mi soha nem tudtuk megállapítani. Csak sejteni lehetet, hogy talán van valaki a háttérben, hiszen a velünk tárgyaló döntéshozók részéről is az volt az első kérdés, hogy ki lehet a háttérben. Az ügy lényegét ez nem érintette és régen rossz, ha ebbe az irányba megyünk el.
Ön szerint annyira elképzelhetetlen, hogy valaki szemet vetett a Hubertus területeire?
Magyarországon általában így szokás gondolkodni, és ez elég nagy baj. Az államnak az a felelőssége, hogy pont azért, mert tudja, milyen a közfelfogás, utánanézzen, ki lehet az, aki esetleg a háttérben tevékenykedett és ha káros a tevékenysége, azonnal tegyen lépéseket a helyzet megoldása irányában, ha pedig nincs ilyen, akkor ezt tisztázza és ne tegyen fel ilyen irányú kérdéseket. Ez politikai felelősség is, hiszen az állam által kötött szerződésről van szó, amit be kell tartani. A szerződés alapján a feleknek elsősorban együttműködési kötelezettségük van, a mi esetünkben erről az NFA szintjén szó sem volt.
Egyáltalán nem tudtunk tárgyalni az NFA vezetőivel, akik a szerződés kapcsán a magyar állam törvényes képviselői. Azt viszont tudni kell, és ennek különös jelentősége van az ügyben, hogy amikor a Debreceni Ítélőtábla meghozta az iránymutatásokat tartalmazó végzését, a szóban kihirdetett végzést követően kettő héttel megszületett a képviselői indítvány a földtörvény módosítására és a sajtó által is „Lex Hubertus”-nak nevezett rendelkezés bekerült a földforgalmi törvénybe.
Összefoglalná röviden, mi a módosítás lényege?
Az adott rendelkezés a 2014. évi XVI. az ún. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben, annak is a 293. paragrafusában, azaz eléggé elrejtve jelent meg. Ez a módosítás lehetővé tette az 1992-ben, tehát az akkori új földtörvényt megelőzően kötött szerződések felmondását, de kizárólag csak azokat. Ez azért érdekes, mert ez a módosítás közvetlenül azután történt, amikor az NFA jogi képviselője megtudta, hogy az ítélőtáblának mi az álláspontja az ügyben, azaz következtetni lehetett arra, hogy előbb utóbb meg fog születni egy olyan ítélet, amely jogerősen állást foglal a szerződés érvényessége mellett.
Rendkívül aggályosnak látom, hogy ez megtörtént – a véletlenek számomra ebben az ügyben különösen ez okból nehezen megmagyarázhatóak. Viszont azt gondolom, hogy ez egyéni akció lehetet és nem volt alaposan átgondolt dolog. A törvénymódosítás elfogadását követően egyből kérdéseket intéztünk az NFA felé, például azt, hogy hány darab olyan szerződés van, amelyet az új törvényi rendelkezés érint. Választ nem kaptunk, pedig mind az adatvédelmi hatóság, mind pedig a bíróság jogosnak tartotta a kérdésfeltevést.
Jogerős ítélet is született az ügyben. Nyilván nem mindegy, hogy a rendelkezés csak néhány vagy jelentős számú szerződést érint. Ha pedig csak néhányat vagy ad abszurdum egyet, akkor ez alkotmányjogi következtetések levonására alkalmas. Hiszen ez esetben nyilvánvaló, hogy a magyar állam közhatalmi eszközökkel avatkozik be olyan jogviszonyba, amit ő maga kötött, és amelynek megtámadása részéről nem volt sikeres. A jogban ilyen rendelkezés finoman szólva is alaposabban átgondolandó.
Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora
„Osztrák vircsaft” fideszes hátszéllel? Eltussolt zsebszerződésügy, elfogult rendőrök Nógrád megyében
Termőföld-dossziénk
A beszélgetésünk elején említette, hogy a kezdetekben maga az állam is tulajdonos volt a cégben. Ezek szerint saját maguk ellen pereskedtek? Vagy egyszerűen csak kiszálltak?
Igen, az állam egy idő után kiszállt, 1996-ban, törvényi rendelkezés alapján. Megjegyzem a Magyar Állam részére a kilépés alkalmával kifizetésre került a Hubertus Bt. saját tőkéjének az állami részesedésre eső arányos része.
Ekkor alakult át a Hubertus Agráripari Rt Hubertus Bt-vé? Hogy tudták átvenni a haszonbérleti szerződést? Nem lehet, hogy Budai Gyulának a Bt-forma mint olyan szúrt szemet?
Amikor a Hubertus Rt. átalakult Bt-vé még 1993-ban ezt nyilvánvalóan nem a magyarországi Bt.-k megalapítására általában jellemző tőkehiány okából tette. A Bt. jegyzett tőkéje már kezdetekben is nagyon jelentős volt, jelenleg majdnem 8 milliárd forint. A Betéti társaság mint jogutód vette át a szerződést.
Mit gondol, adott esetben az állami szervek alkalmazni fogják a „Lex Hubertus”-t?
Korábban elég fura nyilatkozat lett volna az NFA részéről, hogy felmond egy általa érvénytelennek tartott szerződést. Szerintem, ha a jövőben élnének vele, akkor is alaposan meg kell gondolniuk, hogy megtegyék-e. A pervesztesség már önmagában elég nagy presztízsveszteség volt az államnak. A magam részéről én ezt a jogszabályt jogellenesnek és alkotmányellenesnek tartom, és szerintem nem is alkalmazható. Az európai jog e vonatkozásban elég egyértelmű, annak alkalmazása adott esetben pedig végső soron jelentős terheket okozhat a költségvetésnek.
Ugyanakkor az is nagy kérdés, hogy hogyan dönt a német fél. Jelenleg nyitott a megállapodásra, de mi történik, ha elveszti a türelmét? Arra az álláspontra is juthat, hogy a szerződés felmondása esetén inkább kártérítést kér. Ez esetben az államnak nemcsak a befektetési értéket, hanem azt az elmaradt vagyoni értéket is ki kellene fizetnie, amit ebből a befektetésből remélt a német fél. Ez megint csak az adófizetők pénzét érintené, szóval nemcsak jogi, de gazdasági szempontból sincs értelme a további támadásoknak.
Említette, hogy a német nagykövetség munkatársai is rendszeresen jelen voltak a tárgyalásokon. Hogy látja, mekkora vihart kavart Hubertus-ügy a német-magyar kapcsolatokban?
Biztos megéreztette a hatását. Meg vagyok győződve róla, hogy ennek a szerződésnek a sorsa mind a magyar, mind német vezető politikai körökben is ismert volt és sokan figyeltek rá. Ez a későbbiekben is így marad, tehát ha a magyar állam az általam nem várt eszközzel él, akkor az nagyon sok következtetés levonására alkalmas mások számára is. Azaz ha egy pervesztességet követően, kvázi nem elviselve a bíróság döntését tesz további lépéseket a magyar állam, az már azt gondolom, túlmutat magán az ügyön. | "A véletlenek ebben az ügyben nehezen megmagyarázhatóak" - Hubay Gyula ügyvéd a Hubertus-ügyről | Több, mint négy év után jogerősen is lezárult a Hubertus-per, amelyben a magyar államot képviselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feltűnő értékaránytalanságra, | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/03/29/a-veletlenek-ebben-az-ugyben-nehezen-megmagyarazhatoak-hubay-gyula-ugyved-a-hubertus-ugyrol/ | 2016-03-30 10:26:11 | true | null | null | atlatszo.hu |
– Nem normális, hogy – legtöbb esetben fideszes – helyi potentátok, kutyája, macskája, sógora viszi el húsz évre ezeket a helyeket – szegezte a „kérdést” Gulyás Gergelynek Csermely Péter a Péntek8-ban a trafikbotránnyal kapcsolatban. A Fidesz frakcióvezető-helyettese a műsorban elmondta: július 1-je után kiderül, hogy történtek-e visszaélések, mivel nyilvánosságra hozzák, hogyan döntött a trafikok sorsáról a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. Gulyás Gergely ugyanakkor megjegyezte: eddig nincs olyan ügy – utalva a Hvg.hu cikkére –, melyben olyan konkrétumok kerültek elő, ami miatt bíróságra kerülhetne. Felhívta rá a figyelmet, hogy korábban is jelezték: állnak a vizsgálatok elé.
Az Európai Bizottság miatt van rá szükség, hogy egy kézben összpontosulhasson 4-5 koncesszió – mondta el kérdésre Gulyás. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a törvény jellegéből adódóan, mivel jövedéki adó hatálya alá eső termékről van szó, notifikációs eljárás alá vetették mielőtt elfogadta az Országgyűlés. Az eredeti terv szerint egy kézben csak egy trafik lehetett volna. (A trafikügyről a felvételen 22.03-tól esik szó). | Nyilvánosságra hozzák a trafikügy részleteit | A szerződések megkötése után nyilvánosak lesznek a trafikpályázat szempontjai, így mindenki meggyőződhet az igazságról – mondta el Gulyás Gergely a Hír TV Péntek8 című műsorában. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2013/05/nyilvanossagra-hozzak-a-trafikugy-reszleteit | 2013-05-10 23:57:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2005.02.24. 23:13
Hivatali vesztegetés miatt áll a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tanácsa elé ma El Abed Hassan, a brókerbotrány egyik gyanúsítottja, aki 2003. augusztusi előzetes letartóztatásakor a vád szerint pénzt ajánlott egy fogdaőrnek, hogy feleségével korlátlanul, ellenőrzés nélkül beszélhessen telefonon.
A bíróság később éppen a vesztegetési ügyre hivatkozva utasította el 30 millió forintos óvadékajánlatát és szabadlábra helyezési kérelmét. Az elsőfokú ítéletben a 140 ezer forint pénzbüntetésre ítélt vállalkozó ügyében a Fővárosi Főügyészség nyújtott be fellebbezést.
A szír pénzváltót az alapügyben azzal gyanúsítják, hogy testvérével, a Damaszkuszba távozott Abdo Mahmouddal mintegy 6,2 milliárd forintot vett fel a korábban Medgyessy Péter által vezetett Inter-Európa Banktól, valamint az OTP-től.
A nyomozás eddigi adatai szerint a nagy összegű pénzfelvételek összefüggésben vannak a K&H Equitiesnél történt pénzmosási, sikkasztási üggyel. A Magyar Nemzet információi szerint ezt az ügyészségen tett gyanúsítotti vallomásában megerősítette Kulcsár Attila is. | Brókerbotrány: El Abed Hassan ismét bíróság előtt | Hivatali vesztegetés miatt áll a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tanácsa elé ma El Abed Hassan, a brókerbotrány egyik gyanúsítottja, aki 2003. augusztusi előzetes letartóztatásakor a vád szerint pénzt ajánlott egy fogdaőrnek, hogy feleségével korlátlanul, ellenőrzés nélkül beszélhessen telefonon. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/brokerbotrany-el-abed-hassan-ismet-birosag-elott | 2005-02-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Borókai Gábor levelének utolsó bekezdésében viszont a Narancs „nem csekély számú állami hirdetőiről” ír, talán arra célozva ezzel, hogy lapunkban az elmúlt években aránytalanul sok állami cég hirdetett. Nos, a Kantar Media adatai szerint a Heti Válasz már 2002 és 2010 között is (listaáron számolva) jóval több bevételre számíthatott állami hirdetőktől, mint a Narancs, nagyjából annyira, mint a Narancs és – például – a 168 Óra együttvéve. (Erről a kreativ.hu cikke számol be: azért hivatkozunk rá mi is, mert jobb, részletesebb kimutatásunk nekünk sem lehet.) 2011 után pedig a Heti Válasz úgyszólván tarol az állami hirdetők piacán, amelyek – nahát, nahát! – lapunkat (is) valahogy mindig kifelejtik kampányaikból: „a Heti Válasz ezen a piacon 2011-ben az állami hirdetések közel 24 százalékát kapta meg, a Magyar Narancs a 0,68, míg a 168 Óra a 0,73 százalékát”, írja a kreativ.hu.
Ne hülyítsük egymást: míg az előző ciklusban az állami hirdetők inkább politikasemlegesen, a médiaügynökségek adataira támaszkodva, netán valamiféle kiegyensúlyozásra törekedve döntöttek hirdetési büdzséjükről, addig kormányváltás után a kormánypárti Heti Válasz piaci vetélytársai rovására jut semmivel sem indokolható többlethez ebből a forrásból.
De ami még ennél is fontosabb: az állami cégek hirdetései (rendszerint egy-egy országos médiakampány részeként) anélkül jelentek meg a lapunkban, hogy a Narancs a közlésükért cserébe bármiféle kötelezettséget vállalt volna az újságban megjelenő cikkek tartalmára nézve.
Legalább magunk között ne alakoskodjunk. Egyáltalán nem gáz, sőt magától értetődő, hogy egy állami vállalat hirdet. Nem gáz az sem, ha egy önkormányzat PR-anyagot vásárol magának a sajtóban – mindaddig, amíg az olvasó tudja, hogy mit olvas: hirdetést, PR-cikket. Nem gáz elismerő cikket írni arról, ha valamelyik budapesti kerületben valami pompás dolog történik. De gáz olyan „együttműködési” megállapodást kötni az önkormányzatokkal, amelyek az újság tartalmi kérdéseit is érintik. Nem gáz, hogy egy hetilap kormánypárti. Nem gáz, hogy a Heti Válasz kormánypárti. Az a gáz, ha a kormány felügyelete alá vagy érdekkörébe tartozó vállalatok vagy a kormánypárti önkormányzatok épp ennél a hetilapnál szabadulnak meg marketingköltségvetésük semmivel sem indokolhatóan nagy részétől.
És a legnagyobb gáz az, hogy nagyon nehéz megmagyarázni, hogy az előbbi és az utóbbi jelenség közt tényleg semmilyen összefüggés nincs.
Kezemet te vezeted, oh…
Ami a Heti Válasz sűrűn hangoztatott piacpártiságát és az objektív tájékoztatás iránti elköteleződését illeti, érdemes szemügyre vennünk az e heti Pest-Budai melléklet zuglói tárgyú cikkét. A szöveg a Liget Galéria bezárásáról szól, a ténycikk műfaját utánozza, ismerteti mindkét fél álláspontját.
A balliberális médiumokról azt lehet megtudni, hogy a bezárás hírére „egyként hördültek fel… kultúrharcot, a független, alternatív művészeti bázisok üldözését, elavult Kádár-kori beidegződéseket… kiáltva”. Szóval hisztiztek és megélhetési rettegtek, ahogy szoktak (a Liget Galéria bezárásáról cikkeinket lásd itt és itt). Az ellenzéki pártok hasonló szellemben tiltakoztak. „A másik tábor viszont azt veti fel: miért kellene az adófizetők pénzén fenntartani egy igen szűk kör érdeklődésére számot tartó szegmenst? És miért vár el mégis masszív állami, önkormányzati támogatást, aki úton-útfélen a függetlenséget, az alternatív jelleget hangoztatja.” Az ellenzéki sajtó kórusban hördül és kiált, a kerület vezetése viszont higgadtan „felvet”. A cikk a kultúrharcmentesség jegyében futólag megemlíti, hogy a Liget Galéria „látta vendégül először a Vasfüggönyön innen Hermann Nitsch alkotásait”, de ezt nem dicséretnek szánja: „mi több, a tárlatok olykor megbotránkoztatóak, mint Nitschnek a katolikus szimbolikát gyalázó kiállítása” – teszi hozzá a szerző.
A galériát vezető Várnagy Tibor két munkája is illusztrálja a cikket, a második alatt megtaláljuk az orientáló kérdést: „Művészet vagy lila köd?” Várnagy a cikkben három és fél sor erejéig szólalhat meg, ott sem a döntésről beszél, hanem a galériát jellemzi. A bezárásról döntést hozó önkormányzat képviselői számára ennek sokszorosa jut, s velük is zárul a cikk: kikérik maguknak a kultúrharcot, csak egyszerűen nincs forrás a galéria további fenntartására, ami amúgy sem „alapfeladata” Zugló önkormányzatának. Véleményüket gyakran nehéz elválasztani a szerző álláspontjától, nem tudjuk, ki mondja, hogy „Sajnos tény: a zuglói önkormányzat el van adósodva, így a takarékos gazdálkodás követelményeit szem előtt tartva kénytelen lefaragni a költségeit”.
Azt mindenesetre nem említi a cikk, hiába hívták már fel rá többen a figyelmet, hogy a kerület a galéria tavalyi gazdálkodására biztosított 3,5 millió forintnál többet is elkölt olyan megbízásokra, melyek szintén nem tartoznak „alapfeladatai” közé. Érthető, ha nem említi, ugyanis az egyik érintett megbízott épp az a Heti Válasz, amely jelen cikkében öntudatos piacpártisággal kéri számon, hogy miért az önkormányzatból kíván megélni a Liget Galéria. Az idei évre Zuglótól pár tízezer forint híján 4 milliót kap az újság (áfa nélkül), tehát majd félmillióval többet, mint amennyibe a Liget Galéria fenntartása kerülne. Ebből következően a Liget Galériáról szóló cikk megíratása és megvásárlása 1500 példányban is több közpénzbe került, mint amennyi a galéria áprilisi fenntartására kellett volna. A Zuglóval kötött kontraktus külön érdekessége (mint azt épp a Borókai által nehezményezett cikkünkben már megírtuk) pontosan az, hogy a szerződés szerint az újság csak „Kovács Balázs alpolgármester előzetes jóváhagyásával… járhat el a Pest-budai Látképben a Megrendelő vonatkozásában megjelenő cikkek, képek, közlemények tekintetében”.
A cikkben tárgyalt konfliktusban érintett egyik fél, a fideszes többségű zuglói önkormányzat tehát nemcsak 330 ezer forintért megrendelte és megvásárolta ezt a cikket a Heti Választól, de Kovács révén még vétójogot is gyakorolhatott fölötte – ilyen körülmények közt született e kivételesen tárgyilagos elemzés. A piacpártiság és az objektív tájékoztatás nagyobb dicsőségére. | Válasz Borókai Gábornak | Az utóbbi műfajú írásokat egyébként a szakzsargon PR-cikkeknek nevezi, és pontosan azért, hogy az olvasó tudja, mit olvas (azt, amit a megrendelő szeretne, hogy olvasson), (x) aláírással, netán keretbe foglalva szokás megjelentetni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/valasz-borokai-gabornak-79741 | 2012-04-23 10:28:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Azt azonban továbbra is vizsgálják, hogy von Pierer a felügyelő bizottság elnökeként nem követett-e el szabálytalanságokat.
Heinrich von Pierer 1992 és 2005 között volt az igazgatótanács elnöke, majd 2007 tavaszáig a felügyelő bizottság élén állt. Több korábbi Siemens-menedzser is megvádolta azzal, hogy annak idején tetemes vesztegetési pénzek kifizetésére adott utasítást. Von Pierer több ízben is cáfolta ezeket a vádakat.
A müncheni főügyészség mintegy 270 korábbi és jelenlegi alkalmazottja ellen kezdeményezett eljárást azzal a gyanúval, hogy közreműködtek az immár több mint 1 milliárd eurót kitevő megvesztegetési ügyletekben.
Az eddigi vizsgálatok kiderítették, hogy a korrupciós botrány a Siemens szinte valamennyi területére kiterjedt, s számos külföldi országban került sor vesztegetési pénzek kifizetésére. A vizsgálatokból, melyeket a Siemens jelenlegi vezetősége kezdeményezett, április végén hoztak nyilvánosságra részleteket.
A Siemens felügyelő bizottsága elhatározta, hogy kártérítési igényt támaszt a cég korábbi vezetőivel szemben, akiket megítélése szerint legalábbis, közvetett felelősség terhel a történtekért.
Az említett belső vizsgálat szerint a korrupció következtében a Siemenst 1,6 milliárd eurós kár érte. | Nem indul bűntetőeljárás a volt Siemens-vezér ellen - Világgazdaság | Nem indítanak bűntetőeljárást a Siemens volt vezetője, Heinrich von Pierer ellen a német nagyvállalatnál kipattant megvesztegetési ügy kapcsán - közölte pénteken a müncheni államügyészség. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2008/05/nem-indul-buntetoeljaras-a-volt-siemens-vezer-ellen | 2008-05-09 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
„Folyamatosan figyelemmel kísértem a politikai folyamatot” – ez az egyik olyan mondat, amely a leggyakrabban fordul elő azokban a teljesítési igazolásokban, amelyeket Tellér Gyula miniszterelnöki megbízott havi rendszerességgel lead. Az igazolások címzettje a Miniszterelnökség, Tellér a kormányfő hivatala számára „a kormánypolitika társadalomelméleti hátterét” tanulmányozza. A munkáért havonta bruttó 600 ezer forintot kap, illetve megtérítik számára a külföldi kiküldetések költségeit is.
Egy ellenzéki képviselő kérdésére a kormány július közepén számolt be arról, hogy jelenleg tizenegy miniszterelnöki megbízott dolgozik a kormányfő körül. Közülük többen rendszeresen szerepelnek a sajtóban, ez alapján képet lehet alkotni arról, hogy Kerényi Imre a „tudatos nemzeti gondolkodás megalapozásért” például milyen munkát végez.
Mások viszont ritkán jelennek meg a nyilvánosság előtt, így kíváncsiak voltunk arra, hogy ők a havi juttatásaikért cserébe milyen tanácsokkal látják el Orbán Viktor kormányfőt. Ezért kikértük két miniszterelnöki megbízott szerződését és teljesítési igazolásait (és majd később a többit is bemutatjuk).
Egész évben olvasott
Tellér – aki az előző ciklusban fideszes parlamenti képviselő volt, és főleg médiával kapcsolatos kérdésekben szólalt fel – 2010 szeptemberétől dolgozik miniszterelnöki megbízottként. A Miniszterelnökség rendszerint évente köt megbízási szerződést a volt fideszes politikussal, a munkájával – úgy tűnik – elégedettek, idén májusban újra hosszabbítottak vele. Az MTI tudósításaiban Tellér az elmúlt években ritkán szerepelt: tavaly szeptemberben egy recski megemlékezésen, 2011-ben L. Simon László fideszes képviselő könyvbemutatóján, 2010 májusában pedig a kötcsei találkozón vett részt.
„Olvastam és feldolgoztam az általam korábban beszerzett jelentős mennyiségű idegen nyelvű irodalom további részét. Ez a munka egyhamar nem fejeződik be” – fogalmazott Tellér tavaly júliusi teljesítési igazolásában. Igaza is lett: augusztusban, szeptemberben, októberben és novemberben is a beszerzett irodalmat dolgozta fel. Aztán november végi párizsi útján saját költségén újabb könyveket vett. Márciusig ezeket olvasta, akkor azonban Bécsben ismét saját költségen újabb nagy mennyiségű irodalmat szerzett be. Márciusban és áprilisban az olvasmányokkal kapcsolatos megállapításairól beszámolt Orbánnak.
Figyelemmel kísérte
Ezen kívül minden hónapban „eseti konzultációk céljából folyamatosan figyelemmel kísérte az összpolitikai folyamatot”. Mivel a leadott igazolások néhány mondatból állnak, így erről a munkáról kevés konkrétum derül ki, mindössze annyi, hogy „fontosabb témákban” összefoglalókat ír a kormányzat számára. Tellér augusztusban a kerettanterv ügyében működött együtt az oktatási államtitkársággal, valamint részt vett egy egynapos és egy négynapos konferencián, az egyik Trianonról szólt. Idén márciusban pedig előadást tartott az MTA egyik konferenciáján.
Októberben Tellér a kormányfő kíséretének tagjaként Bukarestbe, Szijjártó Péter külgazdasági államtitkárral pedig Vietnamba utazott. Novemberben a „témáival kapcsolatos tájékozódás és irodalomgyűjtés” céljából saját költségen egy hétig Párizsban volt. Februárban Libanonba, márciusban Jordániába kísérte el a kormányfőt.
Minderről szerettük volna megkérdezni Tellért is. A miniszterelnöki megbízottat pénteken a kormányszóvivői irodán keresztül próbáltuk elérni – egyelőre sikertelenül.
Obamától Lázárig
Miniszterelnöki megbízottként dolgozik Félegyházi Meggyesi Jenő is, akivel először 2010. októberben kötött szerződést a Miniszterelnökség. Félegyházi a „nyugati magyarság, NGO/jótékonysági szervezetek nemzetközi kapcsolatai és működései, észak-amerikai kapcsolatok és ezekre vonatkozó média/PR kérdések” témakörben ad tanácsokat. A kormányzat júniusban hosszabbított vele szerződést, munkáját kétfős titkárság segíti, havi bére bruttó 997 200 forint. Szerződése szerint jogosult a miniszterelnöki főtanácsadó megnevezés használatára.
Félegyházi korábban Denverben volt tiszteletbeli konzul. Az MTI tudósítása szerint amikor Orbán 2008-ban a Fidesz elnökeként részt vett az amerikai Republikánus Párt elnökjelölő konvencióján, vele egyeztetett először.
A leadott teljesítési igazolások szerint havonta általában nyolc-tíz különböző megbeszélésen, találkozón vett részt. Az elmúlt egy évben többek között az Egyesült Államokban különböző kutatóintézetek képviselőivel, az USA budapesti nagykövetségének beosztottjaival, az amerikai elnökválasztások előtt pedig Barack Obama és Mitt Romney tanácsadóival találkozott. Félegyházi rendszeresen konzultál a kormányfővel, Lázár János miniszterelnökségi államtitkárral, Szapáry György washingtoni nagykövettel, illetve Szijjártó Péter külgazdasági államtitkárral. Elkísérte Orbánt Jordániába, Libanonba.
A Miniszterelnökségtől pénteken kikértük Szőcs Géza kulturális főtanácsadó, illetve Granasztói György, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjének szerződéseit, teljesítési igazolásait is. | Havi 600 ezerért folyton olvas Orbán egyik embere | Havi 600 ezerért folyton olvas Orbán egyik embere - Párizsban, Bécsben beszerzett könyveket olvas az egyik kormányfői főtanácsadó, „a munka egyhamar nem fejeződik be”. Emellett utakra kíséri el Orbánt és a politikai folyamatokon tartja rajta a szemét. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/07/29/egyfolytaban_olvas_orban_egyik_embere/ | 2013-07-29 19:19:25 | true | null | null | Index |
A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.
A tíz évig húzódó beruházás a Margit-híd felújítása mellett a másik olyan ikonikus ügy, ami a Demszky-féle SZDSZ-es városvezetés óriási korrupciós ügyeként vonult be a hírolvasók emlékezetébe. Nem véletlenül, mert a négyes metróval kapcsolatban szinte minden előfordult, ami gyanús közfinanszírozású projekteknél egyáltalán előfordulhat.
A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, de csak bő 20 évvel később állt neki a megvalósításnak a főváros vezetése. 1996-ban készült el a megvalósíthatósági tanulmány, majd ezután eltelt még hét év, mire 2003-ban aláírták a kivitelezési szerződést. Közlekedési szakértők az elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy felesleges megépíteni, mert a végül elkészült 7,4 kilométeres első szakasz túl rövid, nem megfelelő a belvárosba tartó autósoknak, tíz megállója közül pedig több is olyan helyen található, amelyek gyalog vagy más BKV-járatokkal is gyorsan és könnyedén megközelíthetőek.
1998-ban Demszky Gábor, a harmadik ciklusát kezdő SZDSZ-es főpolgármester ugyan megállapodott Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel, hogy a beruházást a főváros és a kormány közösen finanszírozza, ám a választások után az új, jobboldali kabinet luxuskiadásnak titulálta a projektet, és kivonult mögüle. A beruházás mögé végül csak 2004-ben került büdzsé, ám nem a kormány, hanem az Európai Unió támogatásának köszönhetően. A Budapest által remélt 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal.
Emiatt a főváros 2007-ben megkurtította a terveket, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit. Letettek több kiegészítő beruházásról, például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont, valamint a Fővám téri szökőkút megépítéséről, továbbá a Thököly út felújításáról is.
Korábban a főváros vezetése nem ismerte el, hogy a négyes metró 40 év alatt sem fog megtérülni, vagyis erősen ráfizetéses projektnek tűnik. A tervek 2007-es átírásakor ez már végképp egyértelművé vált, pedig ekkor még “csak" 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására. Már ez is közel 300 milliárddal több volt annál, amennyivel az építkezés alapjául szolgáló 1996-os megvalósíthatósági tanulmány számolt, a végösszeg mégis 452,5 milliárd forint lett, és ebből az irdatlan összegből csak az első szakasz készült el.
Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de a várt 260 milliárd helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak az építkezésre. Ennek az volt az oka, hogy a metróépítés ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát, 170 millió eurót (akkori árfolyamon mintegy 47 milliárd forintot) az EU nem finanszírozta.
Kétéves a négyes metró, az uniós finanszírozású projektek állatorvosi lova from atlatszo.hu on Vimeo.
A legszembetűnőbb az volt a négyes metró kivitelezése során, hogy az építkezés folyamatosan csúszott, és ezzel párhuzamosan egyre drágább lett. Az 1996-os megvalósíthatósági tanulmány mintegy 180 milliárd forintra becsülte az első két szakasz költségeit, 2007-ben pedig már ennek két és félszereséről, 480 milliárd forintról beszéltek az illetékesek. Igaz, az infláció is jelentős mértékű volt ebben az időszakban.
A tervek 2007-es megnyirbálásakor fél évvel, 2011 júniusáig meghosszabbították az átadási határidőt is, mert az Unió illetékes szervezete jelezte, hogy a Budapest által 2010. december végére ígért befejezés nem tűnik reálisnak. 2009-ben már azt közölte a kivitelezésért felelős DBR, hogy csak az első szakasz 365,5 milliárd forintba fog kerülni, és az átadás akár 2013-ig is húzódhat.
2011-ben aztán Tarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosnak nincs pénze a második szakasz megépítésére, és az EU is jelezte, hogy nem kívánják azt támogatni. Ezzel eldőlt, hogy a Keleti pályaudvartól a Bosnyák térig tervezett második szakaszból egyelőre nem lesz semmi.
Végül 2012-ben a második Orbán-kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét. Ez több forrásból tevődött össze: 180,8 milliárd forint támogatást adott az Európai Unió, 193,7 milliárdot fizetett a magyar állam, 78 milliárdot (ebből 15 milliárdot az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből) pedig a fővárosi önkormányzat.
Az alagutakat készítő fúrópajzsokat a közismert rádiós műsorvezetők után Borosnak és Bochkornak nevezte el a főváros egy internetes szavazást követően, majd az egyikről menet közben kiderült, hogy gyári hibás. Az állomások építkezése csúszott, a Tétényi úti megállónál egyszer földcsuszamlás volt, a Műegyetem Szent Gellért téri épülete pedig megsüllyedt a metróépítés miatt, ahol feketemunkások is dolgoztak.
Végül a Demszky Gábor főpolgármesteri nagy álmának (sokak által egyenesen mániájának) tartott négyes metrót a sors fintoraként hálátlan utóda, a fideszes Tarlós István adta át Orbán Viktorral közösen 2014 márciusában. Bár ők korábban folyamatosan kritizálták a Demszky nevéhez kötődő beruházást, az átadáson egy kettejük nevével ellátott emléktáblát is felavattak.
A négyes metró építésében több cég is részt vett. Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci Construction Grands Projets, a német Strabag AG, az osztrák Strabag International GmbH, illetve a magyar Strabag Rt., és (2008-ig) a Hídépítő Zrt. voltak. A Bamco építette meg a fúrópajzsok indítóaknáját, és a csillogó mozaikokkal díszített Szent Gellért téri állomást is. A Móricz Zsigmond körtéri állomást a Strabag Zrt. egyedül jegyzi.
A 2000-es évek autópálya-tendereit sorra nyerő Strabag és az MSZP-SZDSZ kormány kétes üzleti kapcsolatáról az első botrány 2006-ban robbant ki. Az akkori hírek szerint a Strabag 2004-ben 15 millió euró (nagyjából 4 milliárd forint) adományt fizetett a kormánypártoknak azért, hogy minél több állami megrendelést kapjon. 2008-ban a Heti Válasz osztrák dokumentumokra támaszkodva már arról írt, hogy a Strabag négy év alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. Ez felvetette a korrupció és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, az ügyészség be is kérte a Heti Választól a lap által hivatkozott iratokat, ám 2010 szeptemberében “bizonyítottság hiányában" lezárták a nyomozást.
A Strabag egyik leányvállalata, a Strabag-MML Kft. tagja volt a Margit-hidat 32 milliárd forintért felújító MH 2009 Konzorciumnak is. A Hídépítő Zrt. a Strabaggal közösen építette a Megyeri hidat 63 milliárd forintért, és a Kőröshegyi völgyhidat 43 milliárdért. Ezenkívül a Hídépítő részt vett több autóút kivitelezésében, és a Szabadság-híd 5,6 milliárd forintos felújításában is. A négyes metró Kelenföldi és Fővám téri állomásának kivitelezését egyedül, konzorciumi partner nélkül nyerte el a Hídépítő Zrt.
A metró Bikás parki, Keleti pályaudvari és II. János Pál pápa téri állomását a BPV Metro 4 Konzorcium építette, melynek tagjai a német Bilfinger Berger AG, az osztrák Porr AG és a magyar Vegyépszer Zrt. voltak. A Fidesz-közelinek tartott Vegyépszer a Közgép 2009-ben kezdődő felíveléséig meghatározó szereplője volt az állami megrendeléseknek, több nagyértékű út- és vasútépítési beruházásban részt vett. A Margit-felújítására is pályázott, de abból már kimaradt, majd csődeljárásba menekülve, 30 milliárd forintnyi kifizetetlen követelést maga után hagyva tűnt el a piacról.
Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén böngészve további részleteket tudhatsz meg a budapesti uniós fejlesztésekről.
A négyes metró Újbuda-központi, Kálvin téri, és Rákóczi téri állomását az Sw-O Metro4 Konzorcium építette, ennek tagjai a japán Obayashi Corporation és az osztrák tulajdonú Swietelsky Építő Kft. voltak. A Swietelskyt – hasonlóan a Strabaghoz – nehéz bármelyik párthoz kötni, mert minden kormány idején rendkívül sikeresek az állami közbeszerzéseken. Épített a cég autópályát és szennyvízcsatornát is, 2011-ben pedig a Közgéppel együtt nyerték el a Szajol-Kisújszállás-Püspökladány vasútvonal építését.
Utóbbi beruházásnak az volt az érdekessége, hogy a kivitelezők az eredeti árnál mintegy 18 milliárd forinttal többért vállalták a munkát, és a kormány nem sokkal azelőtt emelte meg a projekt keretösszegét, hogy ezt a drágább ajánlatot hozta volna ki győztesnek. A Swietelsky-re 2008-ban 17 milliós bírságot szabott ki a GVH egy 2001-2002-es kartellezésért, de a négyes metróval kapcsolatban sokkal komolyabb gyanú merült fel a céggel szemben.
2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky természetesen tagadta a vádakat, ám a cég székházában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) házkutatást tartott 2012-ben.
Szintén 2012-ben volt házkutatás a négyes metró kivitelezéséért felelős DBR Metró Projektigazgatóságnál is, ahol a BRFK már 2010-ben két ügyben nyomozott.
Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.
Az új metró járműveinek beszerzése sem volt problémamentes. A 15 darab szerelvényt a francia Alstom és a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt. alkotta Budapest Metropolis Konzorciumtól vette a BKV 26,35 milliárd forintért, ám sem az eredetileg megszabott műszaki feltételeket, sem a határidőket nem sikerült tartani.
Az ügyben hatodik éve tart a rendőrségi nyomozás, a gyanú szerint az Alstom 2 milliárd forint kenőpénzt fizetett azért, hogy tőle vegye a BKV a 4-es és a 2-es metró szerelvényeit. Vesztegetés gyanúja miatt is indult rendőrségi eljárás idén májusban, amikor kiderült, hogy Medgyessy Péter családi cége mintegy 180 millió forintot kapott az Alstomtól 2007-2008-ban.
Hogy a nyomozások mikor és milyen eredménnyel fognak zárulni, lesz-e bármilyen felelősségre vonás a szerelvényekkel együtt összesen közel 500 milliárd forintot felemésztő beruházás miatt, nem tudni. Ahogy azt sem, hogy az átadás után két és fél évvel még mindig rettentő alacsony kihasználtságú vonalhoz mit fog szólni az Európai Unió, amely várhatóan 2017-ben vizsgálja meg, hogy teljesülnek-e a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő számok.
Mivel a támogatási szerződésben Magyarország napi 474 ezer utast vállalt, a négyes metrón pedig a legforgalmasabb napokon sem utaznak 200 ezernél többen, még az is előfordulhat, hogy vissza kell fizetnünk Brüsszelnek a 181 milliárd forintos uniós támogatás egy részét, vagy legrosszabb esetben az egészet.
A cikk a Transparency International Magyarország támogatásával készült, az uniós finanszírozású projektet az EU Közpénzfigyelő mobil applikáció segítségével választottuk ki. | Kétéves a négyes metró, az uniós finanszírozású projektek állatorvosi lova | Kétéves a négyes metró, az uniós finanszírozású projektek állatorvosi lova | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/09/07/keteves-a-negyes-metro-az-unios-finanszirozasu-projektek-allatorvosi-lova/ | 2016-09-06 13:22:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Fontos bejelentést tett ma a 4iG Nyrt. tőzsdei cég, az év végéig a Jászai Gellért vezette társaság megveheti a T-Systems nevű informatikai céget, a német hátterű Magyar Telekom it-részlegét. A tőzsde pozitívan fogadta a bejelentést, az érintett részvények drágulni kezdtek a hír nyomán. Érdekes módon korábban csak a 4iG volt felfüggesztve, a Magyar Telekommal lehetett kereskedni.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szüksége a méretes informatikai cégre a NER-nek? Korábban a kérdést úgy is megfogalmazhattuk volna, hogy miért van szüksége erre a cégre a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalomnak, de az utóbbi időben láthatóan azt hangsúlyozza a csoport, hogy a 4iG már nem Mészáros Lőrinc, hanem kifejezetten Jászai Gellért felségterülete. Látni fogjuk, hogy ennek a különválasztásnak
német belpolitikai oka
és finanszírozási oka is lehet.
Visszatérve az alapvető kérdésre, a NER-nek azért van szüksége erre a társaságra, mert mindenre szüksége van, amely politikailag is érzékeny, nagy árbevételt generáló, ellátásbiztonsági, vagy sok állami megrendeléssel jellemezhető üzleti ágazat.
Márpedig Magyarországon nemcsak az energetika, az építőipar, a bankszektor, az élelmiszeripar ilyen, ahol már erős a politikai hátszéllel bíró vállalkozói kör, de ilyen a még csak megcélzott informatika, távközlés, reptér és a kiskereskedelem is.
Sok a közösségi költés
Az informatikában jelentős a lakosság és a vállalatok fogyasztása is, de az igazán nagy fejlesztések, a digitalizáció, a modernizáció, az e-ügyintézés nagymértékben az állam feladata, és a politika szívesen vonná a figyelme alá ennek a területnek a cégeit is, „királyi beszállító” kerestetik.
A 4iG sorra nyerte eddig is a nagy állami megrendeléseket, és maga a konkrét vásárlás és ezáltal a növekedés is régóta napirenden volt, mindenki beszélt róla, de rengeteg buktatója is akadt.
Kérdés volt, hajlandóak-e a németek Mészáros Lőrinccel üzletelni? Hogyan lehet finanszírozni a vásárlást? Bankhitellel? MNB-s kötvényprogrammal? Részvénycserével? Az utóbbi időszakban sok minden történt ezeken a frontokon. Nézzük sorban ezeket a kérdéseket!
Nem Mészáros Lőrinc a partner
Jászai Gellért, a vevő 4iG-t irányító üzletember sokáig volt Mészáros Lőrinc jobbkeze. A mai napig együtt tulajdonosok a 4iG-ben is, de azért látványosan elkezdtek távolodni. Fizikailag is szétköltöztek, Jászai vette át a Montevideo utcában a 4iG irányítását, Mészárosék maradtak az Andrássy úton az Opus Global nevű céggel.
Hogy kinek mennyire hiteles, hogy Jászai és Mészáros külön entitás immár, azt mindenki döntse el maga, de több szempontból is nagyon fontos a távolodás. Kezdjük a német kérdéssel!
A T-Systems végső tulajdonosa, a Deutsche Telekom, amely egyharmadrészt a német állam tulajdonában van.
állítólag a németek otthon jobban el tudják magyarázni a közvéleménynek, hogy nem Mészárossal (vagyis Orbán közeli barátjával), hanem egy Jászai Gellért nevű emberrel szerződtek. Emlékezhetünk korábban a TV2 sem közvetlenül adta el a fideszes üzletembereknek a tévét, előbb beiktatták a menedzsmentet.
Nincs nagyhitel-korlát
A következő feladat az lehetett, hogy a bankok is azt mondhassák, hogy jogilag nem Mészárost, hanem Jászait finanszírozzák.
Képzeljük el, hogy egyes bankok már eddig is nagymértékben finanszírozták Mészáros Lőrincet. Ha ez a nagy hitel nem neki megy, hanem egy független csoportnak, akkor ki lehet feszíteni, az amúgy rendkívül szigorú limiteket (törvény szabályozza, hogy egy bank hogyan hitelezhet egy üzleti kört). Ez egy olyan bank, mint például a Mészáros tulajdonában is álló MKB esetében különösen fontos, amelyik a saját tulajdonosát csak még szigorúbb szabályok alapján hitelezhette volna.
Természetesen egyáltalán nem kizárt, hogy a 4iG nemcsak bankhitelt, de a saját részvényeit, vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss kötvényprogramját is igénybe veszi a finanszírozáshoz.
De mi lesz az ár?
Az ár piaci alapon biztosan magas lesz, vélhetően 40-50 milliárd forint, de ezt nagymértékben csökkentheti, ha nem a teljes T-Systems, csak annak töredéke cserél gazdát (erre volt utalás a mai közleményben). Ennyi pénze nincsen a 4iG-nek és nincsen Jászai Gellértnek sem.
A NER cégei eddig nagyon professzionálisak voltak azonban abban a játékban, hogy megvárták, ameddig mindenféle kisbefektetői pletyka és spekulációs remény keretében jó magasra megy a részvényár és utána cserélgettek.
Adták a drága saját papírjukat, kapták az értékes részesedéseket. (Itt azonban nem valószínű, hogy a német T-csoport majd elfogadja a 4iG-papírokat, de ne zárjunk ki semmit!)
Miért most?
Az is izgalmas, hogy miért most jelentették be ezt az egészet? Ezt pontosan nem lehet tudni, ez csak egy szándéknyilatkozat, ráadásul Jászai Gellért nincs is itthon, szabadságon van. Alighanem az MNB részéről érkezhetett jelzés, hogy vagy erősítsék meg, vagy cáfolják a piacon terjedő, sokat hallott pletykát. Igaz, a cégeknek is igazuk van, akik ilyenkor azt szokták mondani, hogy folyamatban levő ügyeket, illetve pletykákat nem kommentálhatnak.
Ez mindenesetre még csak egy első bejelentés, és árat nem tartalmaz. A végső árnál az lesz a legfontosabb kérdés, hogy az egész mai T-Systemsből milyen elemek nem mennek majd a deallel, ez még finomítás kérdése. (Vannak olyan részek, amelyek kifejezetten a T-csoportnak dolgoznak, igaz a 4iG éppen azt reméli, hogy proxyt nyer ebbe a világba). És azon is el lehet merengeni, hogy amennyiben a politikaközeli üzleti kör alacsony áron viheti a T-Systemset, kaphat-e kárpótlást valamely állami projekten, például az 5G-tenderen keresztül.
Egy biztos, hogy ha van magyar, illetve cég, amelyik tudja, hogy figyelni kell a piaci transzparenciára, az éppen a Magyar Telekom és a Deutsche Telekom, amely csoport alaposan kikapta korábban az amerikai korrupcióvizsgálatokat.
Vetélytársak
A helyzetet bonyolítja, hogy a 4iG aligha marad egyedül az állami informatikai piacon. Állítólag egy másik tőzsdei cég, az Est Media is készül valamilyen bejelentésre, ezt vélhetően a mostani tranzakciós hír függvényében még várhatjuk egy kicsit, de az is lehet, hogy napokon belül egy másik aspiráns is hírt ad magáról. A 4iG azért mindenképpen egy nagyon fontos lépést tett abba az irányba, hogy ő vigye el a legtöbb állami informatikai beszerzést.
A Mészáros-csoport mégis mintha továbbra is széttartana.
Mészáros Lőrinc és Vida József szerepe a meghatározó az Opus és a Konzum összeolvadásából létrejüött Opusban,
Tiborcz István és Mészáros Lőrinc meghatározó az ingatlanos Appeninnben.
A 4iG-ben van a legkevésbé benne Mészáros, és ez már sokkal inkább Jászai Gellért üzlete.
Azt kívülről nehéz megítélni, hogy a felek miért szakadnak? Eltérő üzleti elképzelések? Fékek és ellensúlyok, vagyis versengő kompetenciák? Értelmes munkamegosztás? Versenyjogi, vagy finanszírozási racionalitás? Minden lehet.
Egy azonban egészen biztos, bár az elmúlt hónapokban egy kicsit megállt a NER gazdasági csapata, mindenki próbálta rendezni a sorokat, de most nagyon intenzív nyár készül. A hírek szerint például a bankszektorban, az energetikában készül nagy deal, és talán az sem véletlen, hogy az utóbbi időszakban az állam mintha rászállt volna a légiközlekedésre és a reptérre.
(Borítókép: Frank Rumpenhorst / AFP) | Gazdaság - Miért van szüksége a NER-nek a T-Systemsre? | Miért van szüksége a NER-nek a T-Systemsre? - A 4iG lehet az új nagy erőközpont az állami informatikában. Ellenlábasok azért akadnak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/07/09/a_t-systems-ugylet_hattere_miert_van_szuksege_a_ner-nek_erre_az_it-cegre/ | 2019-07-09 14:49:00 | true | null | null | Index |
Zsaruk a rács mögött
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 6.
Kilenc dunaújvárosi rendőrt ítélt börtönbüntetésre első fokon a Fejér
Megyei Bíróság pénteken. Az elítélteknek egy évtől négy és fél évig terjedő
időt kell börtönben tölteniük. Egy további rendőr felfüggesztett
börtönbüntetést kapott, egyet bizonyítékok hiányában felmentettek a vádak
alól.
A rendőröket azzal vádolták, hogy különböző közlekedési szabálysértések
eltitkolásáért tíz- és ötvenezer forint közötti összegeket kértek az
ellenőrzött autósoktól. Az ügyben szereplő autósok közül kilencen hivatali
vesztegetés miatt egyévi felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, egyiküket
visszaesőként kétévi letöltendő börtönbüntetésre, hármat pedig
pénzbüntetésre ítélt a bíróság.
Mint arról beszámoltunk, eredetileg tizenhárom rendőrt vettek őrizetbe
tavaly április 8-án a megyei ügyészségi nyomozóhivatal tisztviselői a
dunaújvárosi kapitányság állománygyűlésén. Időközben két rendőr ellen
megszüntették az eljárást. A gyanúsítottak tavaly július óta mindannyian
szabadlábon védekeztek, ám beosztásukból felfüggesztették őket. Az ügyre
titkosszolgálati eszközökkel folytatott nyomozás derített fényt: a
gyanúsítottakat több mint egy évig figyelték a nyomozóhivatal munkatársai.
Az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért, a védők felmentésért, illetve a
büntetések enyhítéséért fellebbeznek. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-339026 | 2004-11-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Van remény: Létezik olyan rákbetegség, amit teljesen meg lehet szüntetni
Varázsgömb nincs az onkológusok kezében, de vannak olyan országok, amelyek jó példát mutatnak a daganatos betegségek eliminálásában, mondta az Economxnak Kovács Krisztina, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója. | Mi köze a szexnek a korrupcióhoz? | A kínai korrupcióellenes vizsgálatok szerint az elmúlt évek során lefülelt magas beosztású hivatalnokok 90 százaléka szeretőt tartott. | null | 1 | https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/mi_koze_a_szexnek_a_korrupciohoz.343508.html | 2007-09-03 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ezzel zárta hétfő délelőtti felszólalását (vagy ahogyan ő nevezte: vádbeszédét) az Országgyűlésben Fekete-Győr András, a Momentum egykori elnöke. Parlamenti képviselőként, legalábbis egyelőre, ezek voltak az utolsó szavai, mivel a mandátumát egy ún. megfosztási eljárás következtében hamarosan elveszíti.
Fekete-Győrt és párttársát, az elsőrendű vádlott Szarvas Koppány Bendegúzt a múlt csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokon eljáró bíróság bűnösnek találta: előbbi egy év börtönbüntetést kapott, két év próbaidőre felfüggesztve, utóbbi két év börtönbüntetést, három év felfüggesztéssel. A bíróság bizonyítottnak látta a vádat, mely szerint a 2018-as, "rabszolgatörvény" elleni tüntetésen a rendőrök felé a játékboltokban is kapható füstgyertyákat hajító két momentumos hivatalos személy elleni erőszakot követett el, és ezzel akadályozták a rendőröket feladatuk teljesítésében. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
Fekete-Győr hétfői országgyűlési felszólalásában arról beszélt, hogy az ő történetük a megfélemlítés története, a lényegét tekintve ugyanolyan, amint azé a nagyon sok emberé, akik a munkahelyüket, a családjukat, a megélhetésüket féltve újra megtanulták, hogy Magyarországon mit jelent a zsarnokság; hogy mivel jár az, ha valaki a hatalomnak nem tetsző módon viselkedik.
A momentumos politikus beszédét, bár a személyes érintettség nyilvánvaló, ne tekintsük érzelmileg túlfűtöttnek; pontos leírása az annak a hangulatnak, amely elébb az állami hivatalokat, oktatási és más közintézményeket, utóbb minden, az állammal, a kormányzattal valamilyen kapcsolatban lévő, attól valamiképp függő intézményt eluralt. A mind halkabbá váló munkahelyi beszélgetések majd az elhallgatások, s ezzel párhuzamosan a túlteljesítők egyre nagyobb, magabiztosabb hangja és arroganciája tízezernyi honfitársunk napi élményévé vált az utóbbi évtizedben. | Az orosz mese | „Önök felfüggesztett szabadságvesztéssel, Damoklész kardjaként próbálnak fenyegetést elérni nálam. Én ott leszek, ott fogok harcolni. Ha akarnak, dugjanak érte börtönbe. Most már tényleg csak egy hajszál választ el tőle. Dugjanak börtönbe, megyek, de én ott leszek kint az emberekkel, most pedig kivonulok a magyar parlamentből, de ne féljenek, önök is ki fognak, csak önök nem önszántukból. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/aszerk/az-orosz-mese-271906 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A hírt a RIA Novosztyira hvatkozva a life.ru jelentette . Rogov szerint a dokumentumok megsemmisítése a pénzügyi visszaélések és a lopások elfedését célozza, főleg Donald Trump lehetséges elnöki vizsgálatai miatt.
A kijelentés szerint a dokumentumok megsemmisítésében NATO és amerikai tisztviselők is részt vesznek. Ez arra utal, hogy a feltételezett csalások nemcsak Ukrajna kormányára korlátozódnak, hanem a nemzetközi együttműködésben részt vevő feleket is érinthetik. A nagyméretű fegyverbeszerzések és a kapcsolódó pénzügyi tranzakciók átláthatóságának hiánya komoly aggályokat vet fel a nyilvánosság számára.
A hírek értelmében a Zelenszkij-kormányzat aggódik amiatt, hogy Trump elnöksége alatt szigorúbb ellenőrzések várhatók az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatban. Trump korábbi nyilatkozatai alapján elképzelhető, hogy a fegyverszállítások és a pénzügyi források felhasználásának vizsgálatát kezdeményezné. Ez a lépés jelentősen megnehezítheti az ukrajnai korrupcióval és a pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatokat, és potenciálisan fény derülhet a nemzetközi segítségnyújtás hatékonyságát és átláthatóságát érintő hiányosságokra.
A helyzet bonyolultabbá válik, ha figyelembe vesszük Stephen Walt, a Harvard Egyetem professzorának véleményét, aki szerint az amerikai közvélemény támogatása Ukrajna iránt csökkenhet, ha Trump és Putyin megállapodást kötnek Ukrajna semleges státuszáról és területi felosztásáról. Ebben az esetben az ukrajnai segítségnyújtás terhe Európára hárulna, ami további politikai és gazdasági kihívásokat jelentene fogalmaz a life.ru
Az orosz propaganda lap szerint a jelenlegi helyzet tehát komoly kérdéseket vet fel az Ukrajnának nyújtott támogatások átláthatóságával, a korrupcióval és a lehetséges jogsértésekkel kapcsolatban.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján Budapesten (fotó: AFP) | Zelenszkij beindította az iratmegsemmisítőket az orosz propaganda szerint | A Zelenszkij-kormányzat sietve semmisíti meg a fegyverbeszerzésekről és a külföldi támogatásokról szóló dokumentumokat. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/zelenszkij-beinditotta-az-iratmegsemmisitoket-az-orosz-propaganda-szerint | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"A Kormány 291/2024. (X. 3.) Kormány rendelete alapján a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft-hez, a Dunarolling Dunai Vasmű Kft-hez és a Dunaferr Labor Nonprofit Kft-hez is megtörtént az ideiglenes vagyonfelügyelők kirendelése az októberi hónapban. A tegnapi napon (azaz 2024. november 6-án) a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. ideiglenes vagyonfelügyelője felvette a kapcsolatot a Szakszervezetekkel és az Üzemi Tanáccsal és beszámolt az elmúlt időszak részleteiről. Az ideiglenes vagyonfelügyelő elmondta, hogy a Csődtörvénynek és a kormányrendeleteknek megfelelően jognyilatkozatot kért a Liberty vezetésétől, hogy a munkabéreket a törvényben foglalt határidőre képes lesz-e megfizetni. Tekintve, hogy a Liberty vezetése ennek nem tett eleget, az ideiglenes vagyonfelügyelő a Bérgarancia Alap lehívásához szükséges bankszámla létrehozására szólította fel a másik felet. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt 2024. november 06-án 21:00-kor Ajay Agarwall ügyvezető arról tájékoztatta, hogy a munkabér fizetésére fedezet nem áll rendelkezésére, valamint arról, hogy a bankszámla megnyitását megkezdték, de az még nem áll rendelkezésre. Az ideiglenes vagyonfelügyelő 2024. november 06-án 16:00-kor a kialakult helyzetről a Fővárosi Törvényszéket tájékoztatta. A bankszámla megnyitásának időpontjától az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a munkabérek utalása érdekében.
A Szakszervezetek a többi kirendelt ideiglenes vagyonfelügyelővel is igyekeznek a kapcsolatot felvenni, illetve a Liberty Dunaújváros vezetőivel is tartják a kapcsolatot, hogy mihamarabb információval rendelkezzenek a bérek kifizetésével kapcsolatban. Dunaújváros, 2024. november 07. "
Korábban arról írtunk, hogy a csődbe ment cégek dolgozóinak bérkifizetése mostantól gyorsabban történhet, köszönhetően egy új rendeletének, amely hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap éjjel életbe is lépett. A sürgős szabályozás különösen fontos lehet a dunaújvárosi vasmű munkavállalói számára, akik hónapok óta bizonytalan helyzetben vannak.
Az új szabályok szerint, ha egy bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki egy vállalatnál, a vagyonfelügyelő kérelmezheti a dolgozók bérének kifizetését a Bérgarancia Alapból, amennyiben a cég saját forrásokból erre nem képes. A rendelet célja, hogy a támogatást gyorsított eljárásban, azonnal igényelni lehessen, és a kifizetések gördülékenyen történjenek meg. Fontos újítás, hogy a kérelmekben már nem szükséges az érintett munkavállalók adatainak feltüntetése, ami jelentősen felgyorsítja az ügyintézést.
A mostani helyzet azonban nem teljesen ismeretlen a kormány számára: 2023 februárjában Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy kifizeti a kormány a Dunaferr dolgozóinak a bérét fél éven keresztül. A vállalás akkor az államkasszának összesen 16 milliárd forintjába került - írta társlapunk a vg.hu . | Nincs forrás a munkabérek kifizetésére? | A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke és a Duna Furnance Dunai Vasmű Kft. Üzemi Tanács elnöke aláírásával egy tájékoztatót adtak ki a szakszervezetek, melyben többek között azt is leírták, hogy 2024. november 6-án Ajay Agarwall, a Liberty Steel ügyvezetője arról tájékoztatta az ideiglenes vagyonfelügyelőt, hogy a munkabér fizetésére fedezet nem áll rendelkezésére. A tájékoztatót az alábbiakban betű híven közöljük. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/11/liberty-nincs-forras | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Bár a civil járműveket ábrázoló fotó önmagában nem bizonyíték arra, hogy valóban rendőrök vétkeztek, az legalábbis gyanús, hogy két kocsi is közvetlenül a szálló főbejárata előtt parkolt. Nehezen elképzelhető, hogy valakik éppen a Köztársasági Őrezred tulajdonában lévő épület előtt állnának neki le- és felszerelni a rendszámtáblájukat!
– A környéken dolgozom, a rendszám nélkül parkoló autók mindennaposak – mesélte olvasó-riporterünk, Jóni István, akinek természetesen jár a 10 ezer forintos jutalom. Jóni többször is látta, hogy rendőrök szállnak ki egyik-másik parkoló, rendszám nélküli kocsiból, és mennek be a szállóra. Olvasónk talán még szemet is hunyt volna efölött, ha egy szép napon egy lekopott útfestés mentén leparkolt autójára nem függesztenek egy 30 ezer forintos csekket. – Felháborítónak tartom, hogy míg másokra könyörtelenül lecsap a törvény, rendünk őrzői nap mint nap büntetlenül követhetnek el jogsértést.
Jóni szerint a vétkesek feltehetően vidéki rendőrök, akik Budapesten álltak szolgálatba, ezért jogosultak a rendőrszálló használatára. Mivel nem kerületi lakosok, nem kaptak parkolási engedélyt civil autóik számára.
Az ábra szerint a hatodik kerületi zsaruk mindeddig szemet hunytak a rendszámlevétel gyakorlata felett, ám lapunk érdeklődésének hatására „akcióba léptek".
– Az intézkedés ideje alatt nem volt található a fényképeken rögzített területen rendszám nélkül parkoló gépjármű. A helyszínt a rendőrség visszatérően ellenőrizni fogja – tájékoztatott a BRFK sajtóosztálya.
A Köztársasági Őrezred szóvivője szintén vizsgálatot ígért.
– A bejelentést kivizsgáljuk, ám fegyelmi eljárás nem indul akkor sem, ha bebizonyosodik, hogy rendőrök követték el a jogsértést, hiszen azt nem szolgálati feladataival összefüggésben és nem szolgálati gépjárművel követték el. Felelősségre vonásuk azonban, mint bármely más jogsértő állampolgárnak, meg fog történni – ígérte Gálik Viktória.
A rendszámtábla levétele a törvény szerint egyedi azonosító jel meghamisításának, azaz közbizalom elleni bűncselekménynek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. | Rendszám nélkül a zsaruszálló előtt | Budapest — Leszerelt rendszámtáblával próbálják elkerülni a parkolási díj befizetését a Köztársasági Őrezred szállója előtt álló autók tulajdonosai – állítja felháborodott olvasónk, aki szerint az érintettek egytől egyig a rendőrszállón lakó zsaruk. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/rendszam-nelkul-a-zsaruszallo-elott-2045093 | 2011-02-25 12:35:00 | true | null | null | Blikk |
Mennyire vagy tiszás? Családodat felveszed?
- tette fel a kérdéseket Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán.
Mint arról beszámoltunk, a Tisza Párt vezérenemrég mutatta be azt a hangfelvételt, amelyen az ex barátnője, Vogel Evelin harmincmillió forintot követel azért, hogy "ne borítson mindent".
Arról is cikkeztünk, hogy Magyar Péterről is kiszivárgott egy hanganyag , amelyet Vogel Evelin rögzített, és amelyben Magyar trágár szavak kíséretében gyalázta saját szimpatizánsait, "büdös szájúaknak" nevezve őket. | Magyar Péternek szúrt oda Kocsis Máté | A Fidesz frakcióvezetője a közösségi oldalán tett fel kérdéseket a Tisza Párt vezérének, Magyar Péternek. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peternek-oda-szurt-kocsis-mate | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A gyanúsítottak hamisított vagy elveszett vámbélyegzőkkel pecsételtek le fiktív készpénzfizetéses számlákat, és meghatalmazásokkal vettek fel "külföldi utas" ÁFÁ-kat. A "külföldi utas" ÁFÁ-t szabályosan akkor lehet visszaigényelni, ha valaki külföldön vásárol valamit. Az adócsalók esetében általában a számlák mögött nem is volt árú. Házkutatás során mintegy 200 darab előre kitöltött ÁFA-visszaigénylő lapot találtak az adónyomozók.
A többnyire Baján bejegyzett 40 vállalkozás 2000. február és 2001. március között 1890 darab, csaknem 2,5 milliárd forint értékű fiktív számla után igényeltek vissza 600 millió forintot.
Az üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett adócsalás és közokirat-hamisítás miatt zajló nyomozás során kiderült, hogy az egyik férfi, aki jugoszláv állampolgár, már több vegyes tulajdonú céget jegyeztetett be, melyek tényleges tevékenységet nem folytattak, hanem fiktív számlákat kibocsátva igényeltek vissza ÁFÁ-t. | Egy év alatt 600 millió forintot tettek zsebre az adócsalók | Egy év alatt 600 millió forint ÁFÁ-t igényelt vissza jogtalanul két férfi Szegeden. A magyar és a jugoszláv állampolgárságú férfiakat a rendőrség elfogta, ellenük megindult az eljárás. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/7/20010726egyev | 2001-07-26 11:16:00 | true | null | null | Origo |
„Kérlek, legkésőbb 2005. július 4-ig juttasd vissza a tagkártyaigénylő adatlapot” – szólítja fel „kedves barátait” a szocialista párt kőbányai szervezete. „Az MSZP Országos Központja nemrég kiküldött egy párttag-adatlapot Hiller István levelével együtt. Az új tagkönyv a XXI. század minden kihívásának megfelel. A párt eldöntötte, hogy a választási kampány megkezdésekor ezt biztosítja minden tag részére” – áll a levélben. A dokumentum ugyanakkor arról is tájékoztat, hová és mikor lehet visszavinni a kitöltött papírokat. Az elektronikus párttagsági kedvezményes ügyintézésre és vásárlásra jogosítaná birtokosát – derül ki a szétküldött levelekből. „Az új tagkönyvre elektronikus aláírást helyeznek el, mellyel el lehet intézni önkormányzati, államigazgatási feladatokat. Lehetőség lesz kedvezményes újság-előfizetésre, mobiltelefon vásárlására. Ez a kedvezménykör őszig bővülni fog.” A dokumentum külön érdekessége, hogy bár aláírójaként Szász Csaba, az MSZP X. kerületi elnöke, illetve Lénárt László, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke szerepelnek, a borítékon a Magyar Szocialista Párt országos központjának bélyegzője áll.
A megújult tagsági igazolvány több szempontból is aggályos, az is furcsa, hogy milyen alapon kérnek elektronikus aláírást az emberektől. Egy ilyen kártya rengeteg visszaélésre adhat lehetőséget – nyilatkozta informátorunk. – Megdöbbentő és abnormális, hogy párttagkártyára adnának kedvezményt bizonyos üzletekben – véli egy X. kerületi fideszes önkormányzati képviselő. Az MSZP által kiküldött levél többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy a kedvezmények köre ősztől tovább bővül. Mindez egyértelműen arra irányul, hogy a nehéz anyagi körülmények között élő helyi lakosságot arra motiválja, lépjen be a szocialista pártba. Mindezek fényében nem meglepő, hogy ezeket a leveleket kilencven százalékban olyan emberekhez juttatják el, akik vagy szociális segélyekből vagy alacsony nyugdíjakból tartják fent magukat. Őket személyesen keresik fel a szocialista párt aktivistái egy helyi, MSZP közeli kft. biztonsági embereivel karöltve, hogy nyomatékosítsák, amennyiben nem töltik ki az adatlapot, akkor azt nyugdíjuk vagy a segélyük fogja „bánni” – értesültünk.
Ahogyan azt napokkal ezelőtt már megírtuk, Lőke István kőbányai lakos elérhetőségét hátrahagyva arról tájékoztatta a kőbányai polgári köröket, hogy a közelmúltban felkereste őt két férfi, akik egy olyan papírt kíséreltek meg aláíratni vele, amelyben megerősíti MSZP-s tagságát. Lőke István, aki egyébként rokkantnyugdíjas, azt is elmondta, sohasem volt tagja a szocialista pártnak. Közölte, látogatói azzal fenyegették meg, amennyiben nem tölti ki és írja alá az adatlapot, akkor „valami történni fog a nyugdíjával”. Ez az eset nem egyedülálló Kőbányán – erősítette meg információnkat Weeber Tibor, kőbányai fideszes önkormányzati képviselő, aki hozzátette: több ilyen és ehhez hasonló esetről van tudomása.
Kaszab Csaba, Kőbánya szocialista alpolgármestere ugyanakkor nem tud arról, hogy pártaktivisták nemtelen és törvénytelen eszközökkel kényszerítenének helybélieket arra, hogy belépjenek az MSZP-be, illetve hogy megerősítsék párttagságukat. Hozzátette: ennek az egésznek már csak azért sincs semmi realitása, mivel azt senki sem tudhatja, hogy az emberek mikor kapják pontosan kézhez a kipostázott adatlapokat. Nem életszerűek ezek a feltételezések – nyilatkozta megkeresésünkre Kaszab. | Kedvezmények MSZP-tagságért | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/07/kedvezmenyek-mszp-tagsagert-2 | 2005-07-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Tesla bevétele 8 százalékot nőtt a 2023-as értékhez képest, miután az energiatárolási szegmense 52 százalékkal produkált jobb eredményt mint tavaly. A részvényesek pozitívan fogadják az eredményeket, szárnyal a papír.
Mi történt? A Tesla amerikai autógyártó tegnap a tőzsdei kereskedés után közzétette a harmadik negyedéves jelentését, amiből kiderül, hogy az egy évvel ezelőtti eredményhez képest 8 százalékot nőtt a bevétele - írja a CNBC. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az energiatárolási szegmens értékesítése 52 százalékot, és a szén-dioxid kvóták értékesítése is jelentősen nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az autóeladásokból származó bevétel mindösszesen 2 százalékkal nőtt.
Hogyan tovább? Elon Musk vezérigazgató a vállalat befektetői napján újabb ígéreteket jelentett be, állítása szerint jövőre 20-30 százalékkal több autót fognak értékesíteni. A megfizethető, 25 ezer dolláros modell ötlete pedig nem szerepel már a cég tervei között.
A részvényárfolyam pozitívan fogadta a jelentést, a csütörtöki tőzsdei nyitás után egyből 15,72 százalékot emelkedett. | Nagyot jelentett a Tesla, de nem az autói miatt - Forbes.hu | A Tesla bevétele 8 százalékot nőtt a 2023-as értékhez képest, a részvényesek pozitívan fogadják az eredményeket, szárnyal a papír. | [
""
] | 0 | https://forbes.hu/penz/nagyot-jelentett-a-tesla-de-nem-az-autoi-miatt | null | true | null | null | Forbes |
Első fokon a Baranya Megyei Bíróságon zajló munkaügyi perben Mészáros Andrásnak, az Európa kulturális fővárosa (EKF) program eltávolított főigazgatójának adtak igazat. Az EKF-vezetőt még 2008 októberében mentette fel Pécs önkormányzatának szocialista többségű közgyűlése. A főigazgatót arra hivatkozva küldték el, hogy megrendült az iránta tanúsított bizalom, képtelen volt a program társadalmi elfogadottságát növelni, gyenge volt a program kommunikációja, s elmaradtak a szponzorpénzek.
Az exvezető, vitatva az elbocsátás jogosságát, bírósághoz fordult, s 40 millió forintot követelt, ami a 2010-ig tartó megbízási szerződése alapján járt volna neki.
A több mint egy évig tartó per végén a bíróság jogos igényként kilencmillió forintot ítélt meg Mészárosnak. A volt vezető azért nem az általa kért teljes összeget kapta, mert felmentését követően, hét és fél hónap után a főigazgatói fizetésének megfelelő javadalmazással járó munkát talált.
A bíróság szerint a vezető korrekt munkakapcsolatot ápolt a város irányítóival, az önkormányzat képviselői ráadásul támogatták a felperest több döntése meghozatalában is – a bizalomvesztéshez vezető helyzet nélkülük nem alakulhatott volna ki.
Mészáros a tárgyalás után úgy nyilatkozott, olyan emberek hoztak róla döntést, akik egy normális helyzetben még Európa kulturális külvárosában sem kaphatnának lakcímkártyát. „Ők a pécsi MSZP tagjai, s legutóbb ők kaptak rendkívüli felmondást az emberektől” – tette hozzá.
Az alperes, a Pécs tulajdonában álló menedzsmentközpont ügyvédje, Túri Attila közölte, az ítélet kézhezvétele után döntik el, hogy fellebbeznek-e, és vizsgálják annak lehetőségét, hogy ne kelljen fizetniük. | Pert nyert a kirúgott EKF-vezér | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/05/pert-nyert-a-kirugott-ekf-vezer | 2010-05-11 13:18:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szájer József visszatért: a 2020-ban Brüsszelben egy orgiáról menekülő volt EP-képviselő saját bevallása szerint elfogadta "Schmidt Mária főigazgató asszony megtisztelő felkérését és az Alapítvány keretein belül" létrehozta a Szabad Európa Intézetet -áll a XXI. Század Intézet honlapján.
A poszt szerint Szájer szerepe "szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű" lesz az intézetben, politikai szerepet nem vállal. Az intézet többek között kidolgoz majd egy önálló Európa-koncepciót, egy olyan szuverenitás-indexet, amivel össze lehet hasonlítani az EU tagállamait, illetve elkészít majd egy "egy Nemzetek Jogai Charta-tervezet"-et is.
Szájer a bevezetésben beszél arról, hogy hivatásos politikai léte 2020-ban véget ért, lemondásával vállalta a felelősséget, és "a politika nehéz, embert próbáló harcmezejére" nem fog többé visszatérni. Elmondása szerint az elmúlt négy évet szellemi építkezésre használta, és közben egy "súlyos betegséggel" is meg kellett küzdenie.
A 2020 decemberi lemondásommal összefüggő, magán-természetű kérdésekről a jövőben sem fogok nyilatkozni, az a jogilag védett magánéletem része, rajtam és közvetlen környezetemen kívül nem tartoznak senkire
- írja, és hozzáteszi, hogy 2020-ban kábítószert nem fogyasztott, eljárás nem indult ellene, kizárólag a Covid-korlátozások megsértése miatt kellett bírságot fizetnie.
Mint ismeretes, az egykori fideszes EP-képviselő egy 25 fős melegorgiáról menekült el az ereszen keresztül, 2020-ban, a Covid-lezárások közepette, Brüsszelben. Szájer a botrány után lemondott a mandátumáról, és a Fideszből is kilépett.
Szájernek kedden meg is jelent egy írása Schmidt Mária blogján "A nemzetek Európájának feltámasztása" címmel,amit itt lehet elolvasni.
2023-ban Tusványoson már kérdeztük Szájer lehetséges visszatéréséről a fideszeseket, akik egyáltalán nem tartották elképzelhetetlennek: | Szájer József elfogadta Schmidt Mária felkérését, és visszatért | A brüsszeli orgiáról menekülő egykori EP-képviselő a XXI. Század Intézet keretein belül létrehozta a Szabad Európa Intézetet. Szájer az utóbbi négy évet szellemi építkezésre használta, és egy súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/05/szajer-jozsef-elfogadta-schmidt-maria-felkereset-es-visszatert | null | true | null | null | Telex |
A napokban tartott tisztújító közgyűlésen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnökének választották Nagy Eleket, akit nyolc alelnök segít a jövőben, köztük van dr. Kőkuti Attila , a Csongrád-Csanád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is - írta a Délmagyar .
Alelnökként Kőkuti Attila feladata lesz az általa irányított csongrád-csanádi mellett a Békés és a Bács-Kiskun vármegyei kamarák feladatainak koordinálása és képviselete is a vezetőségben. | Békés vármegye ügyeit is intézi dr. Kőkuti Attila | A Békés, a Bács-Kiskun, valamint a Csongrád-Csanád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarák feladatainak koordinálásáért és képviseletéért is felel a jövőben dr. Kőkuti Attila, a csongrád-csanádi kamara elnöke, akit a napokban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyik országos alelnökének választottak. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2024/11/bekes-varmegye-kamara-kokuti-attila | null | true | null | null | BEOL |
Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.
Az új múzeumi negyed, amely Tarlós István 2010-es főpolgármesteri programjában jelent meg először, szép lassan halad a megvalósulás felé. A Liget Budapest Projektet miniszteri biztosként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója koordinálja. A beruházás keretében hatalmas ingatlanokat húznak fel a főváros egyik legnagyobb közparkjában.
A tervek szerint megújul az Olof Palme Ház Millennium Háza néven, megépítik a Magyar Zene Házát, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot, egy mélygarázst a Dózsa György útra, valamint új Nemzeti Galériát és új Közlekedési Múzeumot építenek. Továbbá hat évtized után ismét lesz színház a Városligetben, ahová beköltözik a Néprajzi Múzeum is.
Az építkezésekkel együtt elvégzik a Városliget rehabilitációját is: nemcsak új sétányokat alakítanak ki és fákat ültetnek a kivágottak helyett, hanem sportpályát és kutyafuttatót is építenek, az Állatkerttel szemben pedig vendéglátó-funkciójú pavilonokat húztak fel. Változás lesz még – mint a 24.hu megírta –, hogy megszüntetik az Olof Palme sétányt, a Kós Károly sétányt pedig autómentesítik.
A Liget Budapest Projekt keretében újították meg a II. világháborúban károkat szenvedett Román Csarnokot a Szépművészeti Múzeumban, és a Városliget fejlesztéséhez kapcsolódva épül a Kárpát-medence egykori élővilágát bemutató Pannon Park a Fővárosi Állatkert mellett, de a komáromi Csillag Erőd 5,1 milliárdos felújítását is a Liget-beruházás égisze alatt bonyolították le.
Eddig 119 milliárdot költöttek az épületekre, a végösszeg 250 milliárd is lehet
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók és a projekt levezénylésére létrehozott állami cég szerződései alapján összegyűjtöttük, hogy eddig mennyi pénzbe került a Liget-projekt.
A Városliget Zrt. 2014 óta összesen 124 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, és ebből mintegy 119 milliárd forintba került a Liget Budapest Projekt megvalósítása.
A Liget Budapest Projekt szerződéseit erre a linkre kattintva tekintheti meg. A három legnagyobb közbeszerzésnek, az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generál-kivitelezési munkáinak az összege összesen 55,4 milliárd forint.
Az RTL Klub Híradója 2018 novemberében mutatta be, hogy a gigaberuházás várható költsége néhány év alatt ötszörésére drágult: 2012-ben a kormány 50-60 milliárd forintra becsülte a végösszeget, Baán László 2018-ban azonban már 250 milliárd forintos összköltségről beszélt.
NER-közeli cégek és a Strabag
Az építkezések kivitelezői között több kormányközeli céget találunk, és az osztrák Strabag magyarországi leányvállalatai is felbukkannak.
A 800 autó befogadására alkalmas, 27.400 négyzetméteres Dózsa György úti mélygarázs megépítése eddig mintegy 6,3 milliárd forintba került. Az összegből közel 6 milliárd forintot tesz ki a generálkivitelezés, amit Tiborcz István üzlettársának vállalkozása, a West Hungária Bau (WHB) Kft. végez.
A Napur Architect Kft. tervei alapján készülő Néprajzi Múzeum építésénél nagyjából 2,5 milliárd forintot tett ki a munkagödör kialakítása. Ezt a munkát a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. kapta meg.
Az új Néprajzi Múzeum építésének költségei eddig nagyjából 30,5 milliárd forintra rúgnak. Az épületet a ZÁÉV Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. húzza fel 25,9 milliárdért. A ZÁÉV-et idén év elején vette a nevére hivatalosan Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő pedig a WHB-hoz tartozik.
A Magyar Építőt még meg kell említenünk a Magyar Zene Házánál is, ami eddig több mint 18 milliárd forintba került. Ebből 17,4 milliárd a cég által elnyert generálkivitelezés költsége. Az épületet egyébként a japán Sou Fujimoto Architects tervezte.
Az Olof Palme Ház rekonstrukciójához szükséges építési és kivitelezési munkák ellátását az ÉPKAR Zrt. kapta meg a Városliget Zrt.-től. Korábban az ÉPKAR a WHB-val együtt részt vett a szintén a Városliget-projekt részeként szereplő komáromi Csillag Erőd 5 milliárd forintos renoválásában is.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet from atlatszo.hu on Vimeo.
A Városliget fejlesztéséhez tartozik az Állatkert bővítésével létrejövő Pannon Park és annak Biodómja. A kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított új állatkerti rész kialakítását a Market Zrt. és a Vilati Szerelő Zrt. nyerte el 32,7 milliárd forintos ajánlattal.
A XIII. kerületi Szabolcs utcában, a volt kórház területén, a Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra már 18,1 milliárd forintot költöttek. Ebből a generálkivitelezés költsége 12 milliárd forintot tesz ki, ezt a munkát a Strabag két cége – a Strabag Építő Kft. és a Strabag-MML Magas és Mérnöki Kft – végzi el a Züblig AG-vel közösen.
Sokan tiltakoztak ellene, de hiába
A Városliget jelentős átépítése erős ellenkezést váltott ki. A Ligetvédők pedig több alkalommal igyekeztek megakadályozni a fák kivágását, és az építési munkák folytatását. Több atrocitás is történt a tiltakozók és a biztonsági őrök között, de ahogy haladtak az építkezések, a Ligetvédők közül egyre kevesebben maradtak a Városligetben.
A Ligetvédők Lapja az új múzeumi negyeddel szemben több szakmai ellenérvet is felhozott. Így például azt, hogy "több szempontból jogszerűség alapelvét sérti az az eljárás, amely kivonja a Városligetet számos másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) jogszabály hatálya alól vagy, hogy nem volt valódi egyeztetés sem a lakossággal, sem a civil, sem pedig a szakmai szervezetekkel".
Emellett a Ligetvédők kifogásolták azt is, hogy "megvehető, valójában értéktelen díjakkal ámítják a közvéleményt és a sajtót". A Néprajzi Múzeum Európa, majd a világ legjobb középülete díját nyerte el az Internatonal Property Awards ingatlanszakmai versenyen, ahol a Pannon Park Biodómja is nyert, mégpedig Európa legjobb szabadidős épülete lett.
A díjakkal kapcsolatban a Ligetvédők Lapjában Gulyás András hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzetközi elismerések megtévesztik a szakmát és a közvéleményt. Ezek ugyanis nem építészeti, hanem ingatlanszakmai díjak, és abból mintegy 40 kategóriában háromszáznál is több "legjobbnak" járó elismerést adtak át.
Címlapfotó: Tremmel Márk / Átlátszó | Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet | Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/05/01/eddig-119-milliard-forintot-koltott-a-kormany-a-liget-projektre-meg-egyszer-ennyi-kellhet/ | 2019-05-01 14:45:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Zsiga az Országgyűléstől havi 473 ezer forint választókerületi pótlékot és havi 115 ezer lakhatási támogatást kap. Ehhez képest a vagyonnyilatkozatában az is szerepel, hogy havi 111 ezer forint költségtérítést felvesz Miskolc alpolgármestereként is.
Csakhogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény tiltja, hogy egy honatya egyszerre két helyről is költségtérítést kapjon. A jogszabály szerint ha valaki önkormányzati pozíciója után is kap költségtérítést, annak az összegét le kell vonni parlamenti pótlékából.
A kormánypárti képviselő azt mondja: elfeledkezett róla, hogy két helyről is kap költségtérítést. De hogyan feledkezhet meg valaki havi százezres nagyságrendű bevételről?
– Hónapokkal ezelőtt néhány fideszes képviselőtársammal úgy döntöttünk, hogy költségtérítésünket a devecseri iszapkatasztrófa áldozatainak ajánljuk fel – magyarázta a Blikknek Zsiga. Állítása szerint ezután feledkezett el róla, hogy kap ilyen juttatást.
A Blikk a múlt héten kereste először az ügyben a honatyát, akkor még nem reagált.
– Éppen a múlt héten beszélgettem egy kollégámmal, és hirtelen eszembe jutott, hogy alpolgármesterként az önkormányzattól és képviselőként az Országgyűléstől is költségtérítést kapok – mesélte. Ezután – mint mondta – első dolga volt, hogy a parlamentben jelezze a „hibát".
– Intézkedtem, hogy a jövőben levonják a parlamenti pénzemből a miskolci költségtérítés összegét, Miskolcon pedig a havi fizetésemből kezdték el levonni azt a pénzt, amelyet már átutaltak, pedig nem szabadott volna – mondta.
A honatya egyébként a költségtérítése körül törvénytelenséggel együtt is jól gazdálkodott a fizetésével, és amióta országgyűlési képviselő lett, jelentősen növelte vagyonát.
Első, 2010. június 11-én leadott vagyonnyilatkozata szerint Zsigának több ingatlanja és 5,2 millió forint megtakarítása volt, viszont autóval nem rendelkezett. Ehhez képest az idén január végéig sikerült további 2,8 millió forinttal, 8 millióra növelnie a félretett pénzét, sőt egy WV Passatot is vásárolt.
A Blikk számításai szerint a tavaly június óta eltelt hét hónapban a képviselőnek 4,2 millió forint adózott bevétele lehetett képviselői tiszteletdíjából, önkormányzati fizetéséből, a törvényesen járó és törvénytelenül felvett költségtérítéseket nem számítva.
Ha a 4,2 milliós nettó bevételből levonjuk a 2,8 milliós megtakarítást, akkor 1,4 millió forint marad, azaz a honatya elvileg ennyi pénzből vásárolta magának új autóját.
– Használtan vettem a Passatot, 1,1 millió forintot fizettem érte – magyarázta Zsiga Marcell. A képviselő azt mondta, szüleivel és testvérével él egy háztartásban szerény körülmények között, így jöhetett ki a vagyonnyilatkozatában az említett gazdagodás.
Ennyi pénzért egyébként nagyjából 10-15 éves használt autót lehet vásárolni. A kereskedőknél egy új modell alapáron 5,2 millió forintba kerül. | Törvénytelen pénz a honatyának | Budapest-Miskolc - Törvénytelen módon vett fel több százezer forint közpénzt Zsiga Marcell (32) fideszes országgyűlési képviselő, aki a Blikk kérdésére elismerte: nagy hibát követett el. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/torvenytelen-penz-a-honatyanak/2wnm941 | 2011-03-04 09:36:00 | true | null | null | Blikk |
Karakas Anikó polgármester az elfogadott belső ellenőrzési tervvel kapcsolatban elmondta, hogy a vizsgálat független a hivataltól, azt csak engedéllyel rendelkező szakember végezheti. Fontosnak nevezte a közpénzek megfelelő felhasználását, ez is cél az ellenőrzés során.A belső ellenőrzés keretében 2025 nyarán nagyító alá veszika Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde,a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Múzeum,a Sinka István Művelődési Központ, Népfőiskola és Városi Könyvtár,a Vésztői Városüzemeltetési Irodagazdálkodását, belső kontrollrendszerének kialakítását és működtetését; emellett a civil szervezeteknek adott önkormányzati támogatás felhasználását. | Nagyító alá veszik, hogy jól költötték-e el a közpénzeket | Ellenőrzik jövő nyáron, hogy szabályszerűen, pénzügyi tekintetben megfelelően működtek-e a vésztői intézmények – erről döntött nemrég tartott ülésén a képviselő-testület. | null | 1 | https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2024/11/veszto-belso-ellenorzes-terv-intezmeny | 2024-11-09 10:21:56 | true | null | null | BEOL |
A Fidesz-KDNP uniós parlamenti képviselőcsoportja közölte: a Patrióták Európáért frakció magyar nemzeti delegációjának magyar tagjai valamennyi meghallgatáson részt vesznek és kérdéseket tesznek fel a jelölteknek.
A Patrióták Európáért frakció tagjaiként, az európai parlamenti választásokon az európai polgárok által kinyilvánított akaratnak megfelelően, azt az egyértelmű álláspontot képviseljük, hogy Európában gyökeres fordulatra van szükség
- fogalmaztak.
Kiemelték:
Európa bajban van: az ukrajnai háború folyamatos eszkalációja beláthatatlan veszélyekkel fenyeget, az illegális migrációnak "nem akar megálljt parancsolni" az Európai Unió, amely súlyos versenyképességi kihívásokkal is szembenéz.
A biztosjelölteknek az európai polgárok által elvárt fordulatot kell szolgálniuk - húzták alá. A közlemény szerint az EP-képviselők elvárják a jövendőbeli biztosoktól, hogy ne kövessék az Európai Parlament "balliberális többségének antidemokratikus gyakorlatát" és lépjenek fel a "cordon sanitaire-rel", azaz az elszigetelés politikájával szemben.
A biztosjelölteknek szavatolniuk kell, hogy a tagállamokat partnerként és nem ellenfélként kezeljék, és maradéktalanul tiszteletben tartsák a nemzeti szuverenitást
- tették hozzá. | Kizárólag a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó biztosjelölteket támogatjuk | Kizárólag a nemzeti szuverenitást maradéktalanul tiszteletben tartó és az európai emberek által követelt gyökeres fordulatot szolgáló biztosjelölteket támogatjuk – jelentette ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament megkezdte az Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatását. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-szuverenitas-biztosjeloltek-tamogatas-ep-fidesz | null | true | null | null | BOON |
A feltámadt Szovjetunió fizetési felszólítást küldött nekünk. Mert azt tesszük, amit már ezek a gazemberek is tesznek. Azért kellene milliárdokat fizetnünk, mert tíz évvel okosabbak vagyunk (voltunk) ezeknél a becstelen kreténeknél. Van egy kiváló ötletem: elmentek ti a p...csába! A milliárdokat pedig majd kifizeti a Pfizer. Ursula felügyelete mellett.
Rohadt szemétládák. Világos?
https://444.hu/2024/11/04/fizetesi-felszolitast-kuldott-az-europai-bizottsag-a-magyar-kormanynak | Fizetési felszólítás | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/bayer-zsolt-blogja/2024/11/fizetesi-felszolitas | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Saját bevallása szerint 2010. február 18-ig nettó 49 915 000 forintot költött a választási kampányra az MDF, ez áfával együtt körülbelül 62 és fél millió forint. A párt a honlapján tette közé a költéseket. Azt írják, a kampány során folyamatosan és tételesen beszámolnak költéseikről, hogy a maguk eszközeivel mindent megtegyenek a tiszta és átlátható kampányfinanszírozásért.
A beszámoló szerint eddig azokra az automata telefonhívásokra áldozott a legtöbbet a párt, amelyekben Bokros Lajos elmondta, véleménye szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban. A "magyar, demokrata, független" fiatalokat ábrázoló óriásplakátokért nettó 12 millió 100 ezer forintot fizettek, a választási program és Bokros Lajos gyerekeknek készült Pénzkérdés című meséje pedig közel ötmillió forintba került. Több mint egymillió forintot vitt el a párt kampánynyitója is.
A párt új honlapja egymillió-egyszázezer forintért készült el, a párt egyéni jelöljeinek bemutatkozó videóira pedig félmilliót költöttek. Százötvenezer forinttal támogatta a párt a Bokros Lajos Baráti Kör rendezvényeit, a budapesti utcákon felállított fatáblákra pedig 65 ezerért nyomattak plakátokat. Ezeken felül tízmillió forintot költöttek el "egyéb" kiadásokra, ebből az összegből fizették például a helyi kampányokban használt szórólapokat, plakátokat. | Húszmillióért telefonálgatott Bokros Lajos az MDF üzenetével | Az MDF képviselőjelöltjeinek bemutatkozó videói félmillió forintba, Bokros Lajos telefonhívásai pedig húszmillióba kerültek. Az MDF a honlapján közzétett összesítés szerint február végéig összesen nettó ötvenmillió forintot költött a kampányra. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/hatvanmilliot-koltott-a-kampanyra-az-mdf | 2010-03-02 15:42:00 | true | null | null | Origo |
Barabás Béla, az MSZP-DK-s pécsi polgármester baloldali sajtótanácsadója egy videóban fejtegette, hogy miért is kerül 40 millióba a Kürt utcai zebra, amelyet az utca északi végénél telepítenek. Magyarázata szerint a biztonságos átkeléshez, "megfelelő szélességű" - ez esetben 110 négyzetméternyi - járdát kell építeni, ki kell váltani a járda alatti közművezetékeket is, és a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani. Süllyesztett szegély is kell, valamint a gyengénlátók számára néhány méternyi speciális követ is el kell helyezni. Ezek mellett egy lámpát is elhelyeznek, illetve hat közúti táblát is kihelyeznek. Továbbá 15 méternyi üvegkerítést építenek az amúgy most is átlátható fémkerítés helyett, illetve nagyjából 8 méteren felfestenek egy zebrát.A napokban neki is láttak nagy elánnal a kivitelezők a munkának, a környéken élők pedig arra készülhettek, hogy ilyen bekerülési költségek mellett folyamatosan, legalább hetekig dolgozni fognak a területen a munkások. Ehhez képest azonban pár napig munkálkodtak a területen.Láthatóan annyi történt, hogy egy szakaszon az amúgy sem rossz állapotban lévő járdát újraaszfaltozták, alatta lévő alapot kicserélték.Ezek mellett járdaszegélyt építettek a zebra mellett.Az amúgy a korábban meglévő süllyesztett szegély helyett valamivel magasabb süllyesztett szegély sikerült építeni, aminek köszönhetően a babakocsisok mindenképpen döccenni fognak az átkeléskor, a víz elvezetésen pedig nem is igazán kellett sokat dolgozni, hiszen a terület eddig is lejtett.A járda sem lett szélesebb, elhelyeztek persze a gyengénlátók számára néhány jelzőkövet, és talán némi közművet kiválthattak.Gyakorlatilag nagyjából munka felével végezhettek, de ez a munka ránézésre sem ér fel egy pécsi, nagyobb lakás árának felével, 20 millió forinttal. S bár hátravan még a pár százezres zebrafestés, egy szimpla közterületi lámpa, valamint az üvegkerítés, de marad a kérdés: mégis mi kerülhet még itt további 20 millió forintba?Szerintük ez okéMindenesetre a fentiek ellenére az előző baloldali városvezetés arról számolt be, hogy a rendőrség sem talált semmilyen bűncselekményre utaló körülményt a zebrák építésében, ahogyan rendőröknél valamiért a 800 millió forintos hűtlen kezelés gyanújával indult nyomozás sem vezetett eredményre, pedig a lepusztult, szemetes, mocskos, törmelékes volt Mandulás kempinget cserélték el a belvárosi, kiváló helyen található Bőrklinikára.A közbeszerzési értesítő szerint 28 pécsi gyalogátkelő és három, az útburkolatból kiemelkedő gyalogos átvezetés létrehozására 1,05 milliárdot költ el a pécsi önkormányzat. A munkákra vonatkozó közbeszerzést a Strabag Zrt. nyerte el.Még a helyiek szerint sem ez volt a legveszélyesebb kereszteződés a környéken, hiszen a Kürt utca és a Szigeti út kereszteződésében sokkal több gyalogos közlekedik, de az Ifjúság útján is több olyan átkelő van, amelyre ráfért volna a modernizálás. | Zebra: döbbenet mi kerül 40 millióba! | Egyszerűen döbbenetes az, ahogyan a pécsi Kürt utcánál elégetnek 40 millió forintot egy néhány méteres gyalogátkelő kialakítására. A zebra telepítések körül a rendőrség szerint nincs semmilyen bűncselekmény. | null | 1 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/zebra-dobbenet-pecsen | 2024-11-19 07:00:38 | true | null | null | BAMA |
Saját magukat buktatták le azok a cégek, amelyek bérelt autóik áfájával trükköztek. Az autópályák kamerarendszerei mindent látnak, és könnyen cáfolták a céges útnyilvántartás hamis adatait. A NAV ellenőrei feltárták az eltéréseket, a cégek befizették az elmaradt áfát - osztotta meg közleményében a NAV.
Olyan vállalkozásokat vizsgáltak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei, ahol a bérelt gépkocsik üzemeltetésének áfáját szinte teljes egészében levonták a bevallásban. Ez lehetséges, de útnyilvántartással kell bizonyítani, hogy az autót csak üzleti célra használják. Ha nincs útnyilvántartás, az üzemeltetés áfájának felét lehet levonni.
A közleményben az olvasható, hogy a vizsgált három cégből kettő 100, egy 90 százalékban érvényesítette az áfalevonást. A NAV-ellenőrök az autópályák kamerafelvételeit hívták segítségül, hogy ellenőrizzék a leadott útnyilvántartásokat. Hamar kiderült, hogy az autók másképp mozogtak a valóságban, mint amit a papírok állítottak.
Nehezen magyarázható volt például az az eset, amikor 2022-ben, egy nyári napon a céges autó papíron Tiszaújvárosból Sopronba közlekedett, de a kamerákon az látszott, hogy az M3-as, és az M7-es autópályán haladva elhagyta Magyarországot. Egy héttel később ugyanezen az útvonalon érkezett vissza - írják.
Az ellenőrzés a három cég levonható adóját összesen több mint hárommillió forinttal csökkentette. A magukat lebuktató vállalkozások nem vitatták a megállapításokat, és befizették a különbözetet. | Bérelt autók áfájával trükköztek | Vas vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-gazdasag/2024/10/berelt-autok-afajaval-trukkoztek | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Sukoró-ügy: nyert a magyar állam
2014.10.02 16:59
A magyar állam javára döntött a sukorói kaszinó-beruházás ügyében egy nemzetközi választott bíróság, a beruházási viták rendezésének nemzetközi központja Washingtonban - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-vel csütörtökön.
"A mai ítéletben ez a nemzetközi bíróság elutasította az izraeli befektetők keresetét és a 100 milliárd forintos kártérítési igényét. Megállapította, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen járt el ebben az ügyben, nem szegett meg semmilyen beruházásvédelmi egyezményt és nem tette lehetetlenné a befektetők magyarországi működését" - mondta a tárcavezető az MTI tudósítójának Prágában, ahol egy nemzetközi tanácskozáson vett részt.
Bártfai Beatrix, a perben a magyar államot képviselő ügyvéd az MTI-nek elmondta: a washingtoni bíróság megállapította azt is, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen mondta fel a kaszinó koncessziós szerződést. A telekcsere ügyében pedig hasonló álláspontra jutott, mint korábban a magyar Kúria, és kimondta, hogy a telekcsere szerződés a magyar jogszabályokba ütköző és ezért semmis. A választott bíróság döntése végleges, az ellen fellebbezni nem lehet - tette hozzá a jogi képviselő.
A miniszter szerint a bíróság egy nagyon jó döntést hozott. "Elismerte azt hogy Magyarország jogszerűen járt el ebben az ügyben, másrészt pedig az ítélet azt is érzékelteti, hogy itt semmiféle politikai megfontolás nem volt a lépés mögött. Egyszerűen a kormány nem tartotta célszerűnek ezt a beruházást részben ebben az övezetben, részben pedig a kaszinó iparban megvalósítani. Semmiféle politikai megfontolás az ügyben nem volt" - szögezte le Varga Mihály."A magyar állam meg tudta védeni a magyar adófizetők érdekeit, a magyar polgárok érdekeit, és egy rossz beruházást nem kellett az országra kényszeríteni" - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Bártfai Beatrix azt is elmondta, hogy a pert a Lauder befektetői csoportba tartozó, Vigotop nevű, ciprusi bejegyzésű társaság indította. A cég arra hivatkozással perelte a magyar államot, hogy az megsértette a ciprusi-magyar befektetésvédelmi egyezményt azzal, hogy szerintük közhatalmi eszközökkel meghiúsította a Lauder csoport kaszinó beruházását Magyarországon. A befektetők emiatt több mint 100 milliárd forint összegű kártérítést követeltek a magyar államtól.A washingtoni választott bíróság ítéletében kimondta, hogy a magyar állam minden tekintetben jóhiszeműen és jogszerűen járt el, és semmilyen közhatalmi eszközt nem vett igénybe, hogy ezt a beruházást meghiúsítsa. A bíróság teljes egészében elutasította a felpereseknek azt a hivatkozását, hogy - megfogalmazásuk szerint - "politikailag nem támogatta a Fidesz-kormány" a beruházást.
A bíróság szerint egy államnak nem kötelezettsége politikailag támogatni egy ilyen beruházást, viszont mindkét fél köteles betartani a megkötött polgárjogi szerződést, és köteles jóhiszeműen eljárni - ismertette az ügyvéd.Hangsúlyozta, hogy a bíróság azt is megállapította, hogy a magyar állam a koncessziós szerződésnél jogszerűen járt el, ellenben a másik fél súlyos szerződésszegést követett el azzal, hogy jogsértő módon akart igényt érvényesíteni a sukorói telkekre, amelyeken meg akarta valósítani a beruházást. A washingtoni bíróság kimondta - hasonlóan a Kúria korábbi ítéletéhez -, hogy a telekcsere szerződés a magyar jogszabályokba ütköző és ezért semmis. Az ítélet arra is kitér, hogy a befektető csoportnak a koncessziós szerződés alapján lehetősége lett volna Magyarországon 132 másik településen keresni megfelelő helyszínt a kaszinó beruházásának, azonban ezt elmulasztották, és ezzel megszegték a szerződést. Ennek alapján teljesen jogszerűen mondta fel a magyar állam a kaszinó koncessziós szerződést, és ezért minden módon megalapozatlan a másik oldal követelése - állapította meg a bíróság.
Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Sukoró-ügyben Magyarországon még folyik egy peres eljárás a koncessziós szerződés felmondása miatt, abban viszont a magyar fél követel jelentős összegű kötbért a szerződésszegés miatt. Bártfai Beatrix hozzáfűzte: a washingtoni ítélet, amely kimondta, hogy a magyar állam részéről jogszerű volt a koncessziós szerződés felmondása, nem köti ugyan a magyar bíróságokat, de véleménye szerint jelzés értékű. Washingtonban a magyar állam képviseletét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda és a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda látta el.
cimkék: Csehország, Magyarország, USA, Izrael, jog | Sukoró-ügy: nyert a magyar állam | A magyar állam javára döntött a sukorói kaszinó-beruházás ügyében egy nemzetközi választott bíróság. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/410180-sukoro-ugy---a-magyar-allam-javara-dontott-a-sukoroi-kaszino-ugyeben-a-washingtoni-birosag | 2014-10-02 15:48:00 | true | null | null | Figyelő |
A Magyar Péter vezette Tisza Párt kedden megkeresést küldött Debrecen önkormányzatának, jelezve, hogy a november 23-ára meghirdetett, de meg nem szervezett politikai eseményüknek nem találnak megfelelő helyszínt - közölte a város Fidesz-KDNP-s polgármestere.
Az elöljáró tájékoztatása szerint Magyar Péter úgy fogalmazott: "Kérlek, ne kényszerítsetek minket arra, hogy a polgármesteri hivatal előtt tartsuk meg a rendezvényünket és segíts abban, hogy több ezer debreceninek - köztük gyerekeknek és időseknek - ne kelljen órákig az utcán állniuk nulla fokban és havas esőben."
A Tisza Párt szervezetlensége és felkészületlensége tükrében felháborítónak tartom Magyar Péter hozzám intézett fenyegetését
- közölte Papp László.
A polgármester kiemelte, Debrecen önkormányzatához
az elmúlt 30 évben egyetlen politikai párt sem fordult olyan abszurd kéréssel, hogy politikai rendezvényük helyszínéről az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal gondoskodjon helyettük.
Hozzátette: a Tisza Párt azt a látszatot akarja kelteni, mintha ez önkormányzati feladat és nem pártfeladat lenne. Ha valakinek az esemény meghirdetését követően, mindenféle előkészület nélkül jut eszébe kétségbeesetten, rövid határidővel helyszínt keresnie Debrecenben, azzal előfordulhat, hogy már nem talál az igényeinek megfelelő létesítményt - jegyezte meg.
Visszautasítom azt a felvetést, hogy Debrecen polgármesterének az lenne a dolga, hogy Magyar Péter és csapata helyett a Tisza Párt rendezvényeit koordinálja. Egyetlen politikai párt esetében sem tettem ilyet és a jövőben sem fogok
- fogalmazott a városvezető.
Információi szerint - folytatta - a Tisza Párt által jelzett időpontban az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, nagyobb befogadóképességű rendezvényhelyszíneken hónapokkal előre rögzített és lekötött események zajlanak.
A Főnix Arénában és a Hódos Imre Sportcsarnokban a női kézilabda Európa-bajnokság előkészületei zajlanak, a Kölcsey Központban szalagavató bált tartanak, az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban pedig kosárlabda-mérkőzés lesz - sorolta.
Komolyan gondolja Magyar Péter és csapata, hogy bármely eseményt is el kell halasztani, mert ő Debrecenben politikai gyűlést akar tartani?
- tette fel a kérdést a polgármester.
A polgármester hozzátette, hogy rossz előkészítést követően gyáva dolognak tartja Magyar Péter és csapata részéről, hogy Debrecen polgármesterére vagy önkormányzatára hárítsa saját felelősségét.
Ennek a rendezvénynek minden feladata és felelőssége Magyar Pétert és a Tisza Pártot terheli!
- írta.
Biztosan van, aki megfutamodik Magyar Péter fenyegetéseitől. Polgármesteri eskümben a debreceniek hasznára, javára és megmaradására esküdtem fel. Ennek szellemében Magyar Péter és a Tisza Párt kedvéért egyetlen szalagavató, kulturális vagy sportrendezvényt sem fogok betiltani!
- olvasható Papp László közleményében. | Magyar Péter Debrecent fenyegette | A város polgármestere szerint a mulasztásért a felelősség nem a várost és az önkormányzatot, hanem Magyar Pétert és csapatát terheli. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-debrecen-haritas-fenyegetes | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.