text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ám amikor túlságosan elszemtelenedik, jönnek a pár csenevészek, s megpróbálják rendes kerékvágásába billenteni a közös szekeret. Teszik ezt most épp Hollandiában.
Fura képződmény ez a sorozat, a PC jelrendszerével udvarol a konteók híveinek, mintegy folyamatos harcban saját arányérzékével. A pár csenevész hős mind nő, az összes gonosz férfi, ha véletlenül nő keveredik közéjük, vagy rajtaveszt már az elején, vagy megjavul a döntő pillanatban. Mindennek meggyőző hátteret ad a korszerű irodabútor és modern építészet, úgy a külső, mint a belső.
Az ügyész, a rendőrfelügyelő és a podcaster - a legkiválóbbak - suhan csendes autón és halk kerékpáron, nesztelen léptekkel a háttérhatalom wunderkindjének vagy enfant terrible-jének nyomában (esetleg fordítva). Mindenki szép és érti a dolgát, teszi, amit tennie kell, néha marakodnak is. Rendben lenne ezzel minden, s bizonyára az sem zavar senkit, hogy az első haláleset, majd aztán a továbbiak is mind jó előre borítékolhatók, viszont már a tragikus események legelején ad egy csárdás nagy pofont az egész konstrukciónak, amikor világossá válik (tudniillik, a főcím után), hogy ez az egész, a gaz háttérhatalom és az igyekvő tisztviselők mind egy nagy család. S nem a szó átvitt, hanem anyakönyvi értelmében. A wunderkind is egy igazi kind, a főgonosz meg a kedélyes nagypapi (írjuk az alkotók javára, hogy előbb látjuk rossz bácsiként, mint gügyögve - valamivel). A Nemezist mindennek ellenére könnyű nézni nyolc részen át is. | Nemezis | A pénzvilág maga a háttérhatalom, s mindenki a zsebében van – alapjáraton. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/visszhang/nemezis-271939 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Ítéletet hirdetett csütörtökön a Fővárosi Bíróság első fokon a brókerbotrányban: Kulcsár Attila 8 év, a másodrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt vezetője 5 év börtönt kapott, Rejtő E. Tibort felmentették a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól. Kulcsár Attilát a börtönbüntetés mellett 10 évre eltiltották közügyek gyakorlásától.
Az ítélet szerint Forró Tamást sikkasztásért másfél év felfüggesztett börtönre ítélték, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója sikkasztásért és magánokirat-hamisításért három év börtönt kapott, a befolyással üzérkedés alól viszont felmentették. Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét sikkasztásért három év börtönre, Schöntal Henrik üzletembert sikkasztás és pénzmosás miatt pedig négy év börtönre ítélték.
A szabadságvesztés mellett több vádlottat vagyonelkobzásra is ítéltek: Kulcsár Attilától 229 millió forintot, Kerék Csabától 176 millió forintot, Garamszegi Gábortól 58 millió forintot, Forró Tamástól 30 millió forintot, valamint Schöntal Henriktől 626 millió forintot. Csuka László tizennegyed rendű vádlott, a K&H Equities vezérigazgatója 150 ezer forint pénzbüntetést kapott bűnpártolásért.
Az ítéletek kihirdetése után az ügyészség indítványáraz addig lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Kulcsárt előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. A tárgyalás berekesztése után így a volt brókert megbilincselve vezették el a teremből. Az indoklás szerint a kiszabott magas büntetés miatt ilyen esetekben tartani lehet szökéstől, elrejtőzéstől.
A bíróság az első fokon végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt többi vádlottal, Kerék Csabával, Garamszegi Miklóssal, Bende Péterrel, és Schöntal Henrikkel szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, illetve fenntartotta azt. Az ügyben hozott elsőfokú ítélet összesen 800 oldal.
A vád szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K and H Equities brókercégnél jogosulatlanul használta az ügyfelek pénzét. A bróker a befektetési célból rábízott pénzt nagy haszonnal engedély nélkül megforgatta, s erről az ügyfelek vagy nem tudtak, vagy nem részesültek a haszonból.
Ezzel összességében 23 milliárd forintot sikkasztottak el, s 8,3 milliárd forint kárt okoztak. A kárérték több mint hetven százalékát kitevő összeget, 6,3 milliárd forintot az ügyészség megtalált, illetve ekkora vagyont vett zár alá. Kulcsár Attiláról és a brókerügyről részletesen itt olvashat>>>
Kulcsár Attilát, a K&H Equities és a K&H Bank egykori tisztségviselőjét 2005 augusztusában különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással, valamint folytatólagosan elkövetett magán-okirathamisítás vétségével vádolta meg a főügyészség. A vádat egy évvel később, 2006. augusztusában kiegészítették, s különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással is megvádolták az exbrókert. Nem vádolják viszont sem pénzmosással, sem vesztegetéssel, sem közokirat-hamisítással, ahogyan az ügy más szereplőit.
Az ügy tárgyalása 2006. május 4-én kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A bíróság az ügyben több mint kétszáz tanút hallgatott meg. A vádirat jelentős részben az exbróker feltáró vallomásán alapul. Bűnösnek egyedül Kulcsár Attila vallja magát, aki önmagára és vádlott-társaira is terhelő vallomást tett.
A pernek összesen 24 vádlottja van, akiket sikkasztással, vesztegetéssel, okirat-hamisítással és más bűncselekménnyel vádolnak. A másodrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton cégcsoport résztulajdonosa, a harmadrendű Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezérigazgatója.
Vádlott Forró Tamás újságíró, Bitvai Miklós az Állami Autópályakezelő Rt. vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. társtulajdonosa és gazdasági vezérigazgató-helyettese, és Mészáros János, a Britton másik tulajdonosa Kerék Csaba mellett.
Az ügyben kisebb halnak számít Hasszán el-Abed szír pénzváltó és a "Taxis Gyusziként" emlegetett Szekér Gyula, aki szállította a szír pénzváltó és Kulcsár Attila között a készpénzt.
Vádlott még Nagy Károly, az Auto Danubia Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője, Dudás Gábor, az ügyben érintett két off-shore cég, a Montrade és a Balmoral magyarországi képviseletének munkatársa, illetve itteni képviselője, Vargáné Vasadi Julianna az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, Váradi János, a kőbányai önkormányzat képviselője, a Köbeta Rt. igazgatósági tagja.
Csuka László, a K&H Equities vezérigazgatója a tizennegyed rendű vádlott. Szintén a listán van Ország Ágnes, a Séd-Coop 2000 Rt. igazgatósági tagja és főkönyvelője, valamint Bende Péter vállalkozó, Tóth Róbert, a K&H Equities vezető üzletkötője.
Később csatlakozott a vádlottakhoz Schönthal Henrik, a két off-shore cég (a Montrade és és a Balmoral) "rendelkezésre jogosult tagja". Schönthalt másfél évi körözés után 2005 szeptemberében vették őrizetbe a Ferihegyi repülőtéren. Ugyancsak később egyesítették az alapüggyel az okirathamisítással vádolt Koricsánszy Dóra, a TV2 volt riportere elleni eljárást, és a sikkasztással megvádolt Dunai György, a Betonút Zrt. többségi tulajdonosa és vezérigazgatója elleni eljárást. | Kulcsárt bilincsben vitték el a bíróságról | Kulcsárt bilincsben vitték el a bíróságról - A volt brókert előzetes letartóztatásba helyezték, miután első fokon, nem jogerősen nyolc év börtönbüntetést szabtak ki rá. Rejtő E. Tibort felmentették. | null | 1 | http://index.hu/politika/belfold/klcsr9804/ | 2008-08-28 00:00:00 | true | null | null | Index |
Október elejétől meg lehet kezdeni az új influenza elleni oltásokat, jelentette be Zimonyi Ferenc az oltóanyagot gyártó Omninvest Kft. ügyvezetője. Az új influenza elleni vakcinát augusztus első felében 355 felnőtt önkéntesen tesztelték, jelenleg 60 gyermeken és serdülőn folynak a klinikai vizsgálatok. Az eddigi tesztek semmilyen mellékhatást nem mutattak azon a szokásos jelenségen kívül, hogy az injekció beadásának helye legfeljebb 3 napig kicsit érzékeny lehet. Az utolsó vizsgálatok elvégzése után várhatóan szeptember legvégén az Országos Gyógyszerészeti Intézet megadja a forgalombahozatali engedélyt.
Védettség 21 napon belül
A világon egyedül az Omninvest rendelkezik olyan törzskönyvezett új influenza elleni oltóanyaggal, amellyel csak egy oltásra van szükség, emelte ki az Omninvest ügyvezetője. Más gyártók készítménye a klinikai vizsgálatok alapján két oltással működőképes. A vakcina beadása után legkésőbb 21 nappal alakul ki a védettség az új influenzavírus ellen. A tesztek bebizonyították azt is, hogy az új és a hagyományos szezonális influenza elleni vakcina egyszerre beadható. Azoknak tehát, akik mindig szoktak védőoltást kapni a hagyományos influenza ellen is, csak egyszer kell felkeresniük az orvost, s az egyik oltást a bal, a másikat a jobb karjukba kapják. Ez az orvosokat és az egészségügyi ellátórendszert is kíméli, mondta az Omninvest ügyvezetője.
Az oltást először az egészségügyi személyzet, a stratégiai, közlekedési vállalatok alkalmazottai, illetve a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjai (krónikus betegek, várandós nők) kaphatják meg térítésmentesen. Az oltásokat a háziorvosok adják majd be, illetve a tervek szerint oltási jogosítványt kapnak a háziorvosok asszisztensei, a védőnők, a foglalkozás-egészségügyi szakemberek is.
Patikában is lehet majd venni
A magyar állam 4 millió vakcinát rendelt meg az Omninvesttől, ennyit tehát a rászorulók és jogosultak térítésmentesen kapnak meg. A cég ebből októberig 2 millió adagot állít elő és november végéig szállítja le a teljes mennyiséget.
Az Omninvest egy adag oltást körülbelül 4 euróért, tehát mintegy 1100 forintért készít el. Kiszámolható, hogy a 4 millió adagért így a cég 4,4 milliárd forintot kap az álamtól. Mint Németh Zsolt a cég szóvivője elmondta: tisztában vannak azzal, hogy ezt a költségvetés tavalyi összeállításakor nem lehetett tervezni, így idén ennek az összegnek csak egy részét kapják meg, a számla teljes kiegyenlítése jövő tavasszal várható.
A cég a 4 millió adagon túl további 2 millió adag oltóanyagot is készít, amelyet majd a patikákban vehetnek meg azok, akik nem jogosultak térítésmentes oltásra. A patikákban az oltóanyag - a kereskedelmi árrés miatt - várhatóan drágább lesz 1100 forintnál. Szollár Domokos kormányszóvivő kedden a TV2 reggeli műsorában azt mondta: körülbelül 1800 forintért szerezhetik be azok az oltóanyagot, akik nem jogosultak ingyenes oltásra.
Olcsó
Egy új influenza ellen vakcinaadag legalacsonyabb ára Nyugat-Európában a hazaihoz képest jóval magasabb, 16 euró, hangsúlyozta az Omninvest szóvivője. Németh Zsolt szerint itt látható, hogy megtérült az a 2 milliárd forintos állami támogatást, amelyet a madárinfluenza-pánik idején 2006-ban az Omninvest kapott, és amelynek hasznosulását a sajtó többször kétségbe vonta.
Ha most külföldről kellene beszerezni az oltóanyagot, akkor az 13 milliárd forintos pluszkiadást jelentene a költségvetésnek - mondta Németh Zsolt. A madárinfluenza-veszély idején sikerült olyan olcsó és gyors technológiát kidolgozni, amellyel most egy világjárvány küszöbén nagy tételben állítható elő oltóanyag. Bár a méretek jelentősen különböznek, de az Egyesült Államokban legfeljebb a lakosság 30 százalékát fogják beoltani, nálunk minimum a 40 százalékát.
Hova megy a közpénz?
A cég vezetői szerint nagyon fontos, hogy mindenki időben menjen el beoltatni magát. Ha legalább 4 millió emberben kialakul a megfelelő védettség, az jelentősen megnehezíti a vírus terjedését. A cég szerint így előzhető meg, hogy a munkaerő tömeges kiesése miatt az ország gazdasága visszaessen, és az amúgy is forráshiányos egészségügyi rendszerre hatalmas pluszkiadások háruljanak.
A cég által szervezett sajtóbeszélgetésen Zimonyi Ferenc és Németh Zsolt továbbra sem kívánt részletesen válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek az Omninvest rejtett tulajdonosi háterére vonatkoztak. Az állammal 15 éves szerződést kötő és közpénzeket felhasználó cég több mint kilencven százaléka ugyanis a Cipruson bejegyzett Sumpter nevű cég tulajdonában van, de nem tudni, ki a valódi tulajdonosa. Németh Zsolt annyit mondott: a Sumpter által tulajdonolt Omninvest Kft. magyar cég, amely Magyarországon adózik és foglalkoztat embereket. | "Csak" 4 milliárdba kerül az oltóanyag | Csak 4 milliárdba kerül az oltóanyag - Októbertől indul 4 millió ember oltása az új influenza ellen. A patikában egy adag 1800 forint lesz. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/09/08/oktobertol_indul_4_millio_ember_oltasa/ | 2009-09-08 00:00:00 | true | null | null | Index |
Elsikkasztotta a sógora telefonját egy férfi Sarudon. A 22 éves elkövetővel szemben a Füzesabonyi Járási Ügyészség vádat emelt. Az eset idén februárban történt. A vádlott és a sértett együtt tartózkodott egy lakóházban, ahol a sértett az egyik szobában a barátnőjével beszélgetett. Ekkor lépett oda hozzá a vádlott, aki elkérte a mobilját azért, hogy azt internetezésre használhassa. A jóhiszemű sógor átadta a készüléket, mellyel a terhelt a szomszéd szobába vonult, kérve, hogy ne zavarják egy ideig, mert nem csak csetelni akar, hanem átöltözni is - közölte portálunkkal Dr. Konkoly Thege László , sajtószóvivő ügyész, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész.
Mikor aztán percekkel később a pár mégis benyitott a helyiségbe, ott már csak a fiatalember hűlt helyét találták, mivel ő a telefonnal a kezében kimászott az ablakon és elindult a faluba, hogy vevőt találjon a mobilra. Ez sikerült, így a 60 ezer forint értékű készüléket - mint sajátját - 10 ezer forintért helyben eladta egy ismerősének. A járási ügyészség a vádiratában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt a sikkasztás vétségével vádolt elkövetővel szemben. A Büntető Törvénykönyv szerint a sikkasztás bűncselekményét az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. | Sógora mobilját sikkasztotta el a férfi | A meglovasított telefont egy ismerősének adta el a sarudi férfi. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/sikkasztas-mobil-sarud | null | true | null | null | HEOL |
A Baranya Megyei Főügyészség szerint nem történt bűncselekmény és nem állapítható meg a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés pécsi Expo Center beruházás ügyében. A polgármesteri kabinetiroda pénteki közleményében úgy fogalmazott: ”bár nem értünk egyet, de kénytelenek vagyunk tudomásul venni az ügyészség álláspontját, noha úgy gondoljuk, az Expo Center körüli zavaros ügyletek komoly, sok milliárd forintos kárt okoztak és okoznak a mai napig Pécsnek”.
A vizsgálat Páva Zsolt, Pécs polgármesterének tavaly márciusi feljelentése nyomán indult; a fideszes politikus azután tett feljelentést, hogy megismerte a 2006-ban átadott, de évek óta üresen álló vásárközpont építési körülményeit vizsgáló eseti önkormányzati bizottság jelentését.
A grémium egy, a Pécsi Újság internetes portál által nyilvánosságra hozott dokumentumban megnevezte az elhibázottnak tartott beruházás lehetséges felelőseit és büntetőeljárások indítását javasolta. Az 59 oldalas jelentésben Toller Lászlót, Pécs volt szocialista polgármesterét, Kelemen Lászlót, a városi vagyonkezelő akkori vezérigazgatóját, Bachman Zoltán Kossuth-díjas építészt és Kukai Tibor tervezőt név szerint is említették.
"Nem bűnbakokat keresünk, hanem azokat a valódi felelősöket, akik sorozatos hibákat követtek el Pécs történetének egyik legszomorúbb beruházása során, milliárdos veszteséget okozva a pécsieknek és a városnak" - indokolta lépését akkori Páva Zsolt.
Az eseti bizottsági jelentés szerint a "3 milliárd forintos kudarcért" Toller László, Kelemen László, Bachman Zoltán és Kukai Tibor is felelős lehet. Kitértek arra, hogy a hatalmas adósságot felhalmozó építmény létrehozását Kelemen László "forszírozta", ő jegyezte a leglényegesebb kezdeményezéseket, képviselte a fejlesztési szándékot külső fórumokon, s a kapcsolatot is ő tartotta városvezetéssel. A bizottság szerint az építéssel kapcsolatban Toller László szerepe a meghatározó, ő volt a döntés forrása, nélküle a beruházás nem valósult volna meg.
Mint írták, az Expo Center aránytalanul túlméretezett projekt volt, amely alapvetően hibás és téves koncepción alapult, a helyi piaci viszonyokat, az országos és nemzetközi trendeket nem reálisan értékelte. Toller László "erőltetett politikai célból eredően egy ábrándképet akart a siker szimbólumaként feltüntetni, amely sem a város, sem a vagyonkezelő teherbíró képességéhez nem igazodott" - tették hozzá.
Bachman Zoltán akkor, a jelentés napvilágra kerülését követően az MTI-nek elmondta: nevetséges, hogy egyesek azt állítják, a tervezés, illetve az építés terén nem jártak el gondosan, holott minden hatósági engedélyt megkapott az ingatlan. Hangsúlyozta: az üresen álló Expo Centert meg se próbálták használni. Véleménye szerint az eredetileg a pécsi ipari vásárra készült sátortetős építmény maximálisan megfelel a követelményeknek, a maga kategóriájában "világszám".
"Az, hogy a menedzsmentszervek egymás ellen dolgoztak, s nem szerveztek programokat, már nem a mi hibánk" - jegyezte meg az építész, aki jelezte, Kukai Tiborral együtt etikai vizsgálatot kezdeményeztek maguk ellen, hogy tisztázzák szerepüket az ügyben.
Az MTI úgy tudja, az etikai vizsgálat lezárult, és az nem állapította meg az építészek felelősségét.
Füredi Péter, a vizsgálóbizottság MDF-es elnöke korábban azt mondta: a feljelentést már 2006-ban az akkori polgármesternek vagy a városi vagyonkezelő cég igazgatójának meg kellett volna tennie. | Az ügyészség szerint sincs Expo Center-ügy | Az ügyészség szerint sincs Expo Center-ügy - Nem történt sikkasztás a hamvába holt pécsi Expo Center beruházás körül. Páva Zsolt nem örül, de beletörődik, hogy nem lesz nyomozás. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/02/11/az_ugyeszseg_szerint_sincs_expo_center-ugy/ | 2011-02-11 16:55:00 | true | null | null | Index |
2010.08.27. 17:09
Újabb gyanús csereügylet a nemzeti vagyonkezelő múltjából: két középszerű festményért egy 420 négyzetméteres belvárosi irodát és egy beépítetlen budai telket adott a magyar állam még a Gyurcsány-kormány időszakában egy magánkórházat üzemeltető miskolci gyűjtőnek.
Az ismeretlen osztrák festő, Wenczel Pohl magyar témájú alkotásait 205 millió forintra értékelte a zsűri, igazságügyi festményszakértők szerint azonban a bécsi magyar követségen elhelyezett képek a műkincspiacon ennek csak töredékét érnék.
A megállapodást a Külügyminisztérium megbízásából Tátrai Miklós vezérigazgatósága idején kötötte a vagyonkezelő, a csereingatlanok értékbecslését pedig a sukorói ügyletben is eljáró Perfekting Mérnöki Iroda végezte.
(hírtTV) | Nagy értékű ingatlanok jártak a középszerű festményekért? | Újabb gyanús csereügylet a nemzeti vagyonkezelő múltjából: két középszerű festményért egy 420 négyzetméteres belvárosi irodát és egy beépítetlen budai telket adott a magyar állam még a Gyurcsány-kormány időszakában egy magánkórházat üzemeltető miskolci gyűjtőnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2010/08/nagy-erteku-ingatlanok-jartak-a-kozepszeru-festmenyekert | 2010-08-27 12:04:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Építészeti tevékenység csak kamarai tagok, illetve regisztrációval rendelkezők által folytatható Magyarországon. A tagok kötelessége, hogy betartsák a kamra által alkotott szabályokat. A versenyhatóság 2005. végén indított eljárást a MÉK ellen, mert úgy ítélte meg, hogy belső szabályzatai több ponton is versenyellenesek.
A MÉK szerint a díjszámítástól való eltéréssel kialakított honorárium nem ad értékarányos fedezetet, nem megalapozott, méltányossága, ésszerűsége pedig kétségbe vonható. A díjszámítási szabályzattól való eltérés etikai-fegyelmi eljárást vonhat maga után. Mivel a szabályzat rendelkezései ellen a GVH egy korábbi eljárása során kifogást emelt, a MÉK új szabályzatot dolgozott ki. A kifogásolt rendelkezések azonban egy későbbi módosítás során visszakerültek a szabályzatba.
Versenyjogsértőnek bizonyult a díjszámítási szabályzat 2003. március 1-jétől 2005. január 31-ig hatályos változata is, amely rögzítette az egyes tevékenységek díját, illetve honoráriumát. A díjszabályzat a „Honoráriumok és költségtérítések” részben meghatározta az egyes számítási módokat, illetve az egyes módokhoz kapcsolódó számítási módszereket. A mellékletekben a behelyettesítéssel kapott honorárium nagyságok összegszerűen is megtalálhatóak. A díjszámítási szabályzat kinyilvánította, hogy nem megalapozott és nem értékarányos az olyan szerződés, amely nem a díjszabályzat alapján jött létre.
A 2005. február 1-én hatályba lépett, átdolgozott dokumentum sem mindenben felel meg a versenyjogi követelményeknek. A MÉK azt szerette volna elérni, hogy tagjai a díjszámítási szabályzat betartásával, az abban szereplő ajánlások figyelembe vételével kössék megbízási szerződéseiket. A MÉK készített egy széles körben publikált, bár a küldöttgyűlése által hivatalosan el nem fogadott versenyszabályzat tervezetet is, amelyben szintén vannak a piaci verseny korlátozására alkalmas elemek.
A tervezési díjak szerzői joggal nem védett része tekintetében a dokumentum kimondja, hogy „Az ezen kategóriában alkalmazott aránytalanul alacsony tervezési díjak dömpingárnak számítanak. A dömpingárat és a jó erkölcsbe ütköző díjat a vonatkozó törvény a bírósági gyakorlat, illetve a Kamara útmutatása alapján kell megítélni, illetve, hogy „Minősített etikai vétséget követ el az a Kamarai tag, aki a számított tervezési díjnál – összességében – 40%-kal alacsonyabb árajánlatot ad, vagy szerződést köt”. Ezen rendelkezések szintén alkalmasak az építészek által nyújtott szolgáltatások árának közvetett meghatározására, sőt mesterséges magasan tartására is, hiszen az esetlegesen költséghatékonyabban vagy gyorsabban dolgozó építészek is csak bizonyos szintig mehetnek a díjszabás által meghatározott árak alá, azon túl tettük minősített etikai vétségnek minősülhet.
A GVH Versenytanácsa versenykorlátozásra alkalmasnak tekintette az etikai-fegyelmi szabályzatnak azt a rendelkezését is, amely szerint az építész kizárólag olyan építészeti versenyben vehet részt, amely lebonyolítása során biztosítható – többek között – a feladat mértékével arányos idő és honoráriumérték.
Nem fogadta el a GVH azt a kamarai álláspontot, miszerint a díjszámítási szabályzat csak tájékoztatást nyújt a jogszabályban meghatározott minőségi követelmények teljesítésével elvégzett tervezési munkák elfogadható díjelemeire. Nem szükséges a szabályozás tényleges versenykorlátozó hatásainak bizonyítása sem, az árak rögzítésére irányuló döntés már önmagában elegendő a versenykorlátozó célhoz. A kamara arra hivatkozott, hogy a szolgáltatás minőségét próbálja védeni, azonban megállapítható, hogy a szabályzatok célja a verseny korlátozása azáltal, hogy a piacról kiszoruljanak, illetve a piacra ne lépjenek be a túlzottan alacsony áron dolgozó építészek.
A kamara olyan eszközöket vetett be, amelyek a célokhoz nem igazodó, aránytalan versenykorlátozást eredményeztek, ráadásul nem is voltak alkalmasak az állított minőségvédelmi cél elérésére. A magasan megállapított árak ugyanis önmagukban nem zárják ki a gyenge minőségű szolgáltatást. Ehelyett több olyan mechanizmussal is biztosítható a minőség és a fogyasztók védelme, melyek kevésbé korlátozzák a versenyt. A nem megfelelő színvonalon szolgáltató építészek ellenőrzése alkalmasabb eszköze lehet a minőségvédelemnek. A jogsértés miatt a MÉK 5 millió forint bírság megfizetésére köteles.
A bírság összegének meghatározásakor a GVH figyelembe vette, hogy az árak rögzítése kőkemény versenykorlátozásnak minősül. Ennek tudatában kellett volna, hogy legyen a köztestület, hiszen a versenyhatóság már korábban is kifogást emelt a minimumárak meghatározására vonatkozó gyakorlata ellen.
Számos enyhítő körülményt is figyelembe vett a GVH. Enyhítő körülménynek minősült az, hogy a verseny korlátozása ténylegesen nem valósult meg, mert a gyakorlatban az építészek jellemzően nem a kamara által megszabott árakat alkalmazták. A kamara nem folytatott etikai eljárást a rendelkezéseit megszegő egyetlen tagjával szemben sem.
A GVH tekintettel volt továbbá, hogy a MÉK az eljárás során hajlandóságot mutatott a kifogásolt szabályzatok módosítására, a tárgyaláson csatolta a küldöttgyűlésen előterjesztendő módosítási javaslatokat. Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-201/2005. | Kartellező építészeket bírságolt meg a GVH - Világgazdaság | Árkartell létrehozásának minősítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Építész Kamara (MÉK) szabályzataiban található rendelkezéseket. A MÉK etikai-fegyelmi szabályzatának, díjszámítási szabályzatainak és versenyszabályzat tervezetének egyes rendelkezései alkalmasak a piaci verseny korlátozására – állapította meg a GVH. A jogsértés miatt az építészek köztestületének 5 millió forint bírságot kell fizetnie. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/03/kartellezo-epiteszeket-birsagolt-meg-a-gvh | 2008-03-10 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Feljelentést fontolgat a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet a lapunk által feltárt letelepedésikötvény-üggyel összefüggésben. A Magyar Nemzet és a TI korábban közérdekű-adatigénylési pert nyert az Országgyűlés gazdasági bizottságával szemben. A másodfokú, jogerős bírósági ítélet után a bizottság kiadta a letelepedésikötvény-programban engedélyt kapó nyolc cég dokumentációját, de vélhetően nem az összeset. – A TI jelenleg ellenőrzi és elemzi a kapott adatokat, amelyek az eddigi tanulmányozás alapján meglehetősen hiányosnak tűnnek – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a civil szervezet jogi vezetője. – Úgy néz ki, a parlament szakbizottsága nem mindig adott a formaságokra, és nagyvonalúan kezelte a törvényben előírt feltételeket. Azt fontolgatjuk, hogy feljelentést teszünk, amelyhez csatoljuk a per következtében megismert dokumentumokat – mondta.
Ligeti Miklós szerint az ügyészségnek azt kellene megvizsgálnia, hogy szabályos volt-e a letelepedési államkötvényeket forgalmazó cégek engedélyeivel kapcsolatos ügyintézés. – Ha ugyanis nem volt szabályos az engedélyek kiadása, akkor a kötvényprogram szereplői lényegében illegitim módon üzleteltek – tette hozzá. Ligeti eleve furcsának találja, hogy a végrehajtó hatalom helyett annak ellenőrző szervére, az Országgyűlésre tipikusan kormányzati feladatot, vagyis a letelepedésikötvény-program engedélyeztetési eljárását bízzák. Mivel az Országgyűlés és a képviselők nem perelhetők, jogi értelemben „felelőtlenek”, ezért a politikusokat nem lehet jogilag elszámoltatni amiatt, hogy igennel vagy nemmel szavaztak a parlamentben – mondta a szakember. Más a helyzet azonban akkor, ha a letelepedési államkötvényekkel kereskedő cégek engedélyeit a törvényi előírásokat megszegve állították ki, ez ugyanis nem parlamenti szavazat kérdése, hanem a jogi előírások megszegése, amiért még az országgyűlési képviselőknek is felelősséget kell vállalniuk – összegezte a TI álláspontját Ligeti Miklós. Hozzátette: amennyiben az derülne ki, hogy a gazdasági bizottság nevében eljáró személy a jogerős bírósági ítélet ellenére nem adott ki minden adatot, és még nem ismert adatok kerülnének elő, talán megbizonyosodhatnánk arról, hogy a kötvényes cégek engedélyeztetési folyamata legalább a formai követelményeknek megfelelt. Más kérdés, hogy ez, vagyis az adatok eltitkolása, közérdekű adattal való visszaélést valósít meg, ami miatt akár két év börtönbüntetés is kiszabható. Ahogy lapunk decemberben beszámolt róla, nem állná ki egy esetleges hatósági ellenőrzés próbáját a letelepedési kötvényprogramban részt vevő közvetítőcégek engedélyeztetési eljárása, miután a dokumentumok áttekintése során számtalan szabálytalanságot találtunk, végső soron egyetlen vállalkozás esetében sem volt hibamentes az engedélyeztetési procedúra. | Hiányos a letelepedési kötvényes cégek dokumentációja | Feljelentést fontolgat a Transparency International a Magyar Nemzet által feltárt üggyel összefüggésben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2018/01/hianyos-a-letelepedesi-kotvenyes-cegek-dokumentacioja | 2018-01-03 22:03:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Előre hozott választásokat követelnek a brit konzervatívok
Előre hozott választások kiírását követelte az ellenzéki brit Konzervatív Párt szerdán a munkáspárti miniszterelnöktől, akinek kormányát a sorozatos miniszteri lemondások nyomán már szétesőben lévőnek látja a brit sajtó.
A csütörtöki nagy-britanniai európai parlamenti választásokat megelőző két napon a kabinet két magas rangú és több más, alacsonyabb beosztású tagja jelentette be távozási szándékát. Ennek közvetlen oka a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatban kirobbant, évtizedek óta példátlan belpolitikai botrány, a brit sajtó szerint azonban a lemondások azt is jelzik, hogy a kormánypárton belül már megindult a szervezkedés Gordon Brown miniszterelnök eltávolítására.
Szerdán Hazel Blears, az önkormányzatokért felelős miniszter jelentette be, hogy lemond kabinettagságáról. Blears már korábban összecsapott Brownnal, miután kiderült, hogy elmulasztott vagyongyarapodási adót fizetni egy eladott ingatlan után. Jóllehet a politikus utólag befizetett a kincstárnak 13 ezer fontot, a kormányfő nyilvánosan "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte Blears magatartását.
Előző nap Jacqui Smith belügyminiszter közölte, hogy távozik posztjáról, miután - egyebek mellett fizetős kábeltévés szexfilmek díjának visszaigénylésével - ő is belekeveredett a megkérdőjelezhető képviselői költségelszámolások körül kirobbant botrányba. Smith az ügy eddigi legmagasabb rangú áldozata, de a konzervatív és a liberális demokrata ellenzék most már Brown távozását is követeli, amire a brit sajtó szerint meg is van az esély.
A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szerdánként esedékes heti félórájában David Cameron, a Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje felszólította a kormányfőt: kérje az uralkodótól a parlament feloszlatását, és írja ki az előrehozott választásokat. Cameron szerint a kabinet tagjai "dezertálnak", és "a kormány a szemünk előtt omlik össze".
Nick Clegg, a harmadik legnagyobb parlamenti erőt alkotó Liberális Demokraták vezetője a szerdai parlamenti vitában azt mondta, hogy "a Munkáspártnak vége (...) az országnak nincs kormánya, (a kormány helyén) csak egy űr tátong". Clegg szerint az egyetlen igazi választási lehetőséget a konzervatívok és a Liberális Demokraták kínálják.
Szerdán a legnagyobb baloldali brit napilap, a The Guardian is a kormányfő menesztésére szólította fel az 1997 óta hatalmon lévő Munkáspártot. A lap szerkesztőségi kommentárja szerint a parlamenti választásokig még van egy év, de az időt a Labour jelenlegi vezetője "csak elpocsékolná", ezért itt az ideje, hogy a párt megszabaduljon tőle.
A The Sun, a legnagyobb brit bulvárlap szerdai értesülése szerint Brown eltávolítása már folyamatban is van. A lap úgy tudja, hogy a Munkáspárt alsóházi padsoraiban megkezdődött az aláírásgyűjtés a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásához. A The Sun egyik bennfentes kormányforrása szerint ha a Munkáspárt a csütörtöki EP-választáson nem éri el a 20 százalékot, az ténylegesen beindíthatja a vezetőváltási folyamatot. A legutóbbi felmérések szerint a Labour támogatottsága történelmi mélypontra, 18 százalékra - az örök harmadik Liberális Demokraták népszerűségi szintjére - süllyedt.
2009. május. 15. 15:08 MTI Világ
Költségtérítési botrány: felfüggesztettek egy brit államtitkárt
Valótlan költségtérítési igény gyanúja miatt felfüggesztették állásából a brit kormány egyik tagját - közölte pénteken a londoni miniszterelnöki hivatal.
2009. május. 23. 11:22 MTI Világ
Újabb leleplezés a brit alsóházi elszámolási botrány ügyében
Újabb leleplezést tett közzé szombati számában a The Daily Telegraph című brit lap a brit alsóházi elszámolási botrány ügyében.
2009. május. 30. 12:54 MTI Világ
EU-ellenes brit párt a népszerűségi lista második helyezettje
Minden eddiginél népszerűtlenebb a kormányzó brit Munkáspárt a szombaton nyilvánosságra hozott legfrissebb felmérés szerint, amely azt is kimutatta, hogy a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb politikai erő a második helyen áll a jövő heti európai parlamenti választások előtt.
2009. május. 23. 13:21 MTI Világ
Volt kommandós leplezte le a brit törvényhozókat
A brit hadsereg legkeményebb elitalakulatának egyik volt terrorelhárító tisztje leplezte le a londoni parlament képviselőinek sokak szerint csalással felérő költség-visszatérítési ügyeit, amelyeknek nyilvánosságra kerülése az utóbbi évtizedek legnagyobb belpolitikai botrányát robbantotta ki Nagy-Britanniában. | Világ: Előre hozott választásokat követelnek a brit konzervatívok | Előre hozott választások kiírását követelte az ellenzéki brit Konzervatív Párt szerdán a munkáspárti miniszterelnöktől, akinek kormányát a sorozatos miniszteri lemondások nyomán már szétesőben lévőnek látja a brit sajtó. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20090603_nagy_britannia_Gordon_Brown_Cameron | 2009-06-03 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Az LMP nem tudta összegyűjteni a szükséges aláírásokat a kiemelt beruházásokról szóló népszavazásra, amiért a párt vállalja a felelősséget - írják közleményükben.
Mint írják, "az már az elején is látszott, hogy az LMP jelen helyzetében egyedül képtelen lett volna összegyűjteni a kellő számú 200 ezer érvényes aláírást". Hozzátették, a párt minden másik pártot, érintett önkormányzatot, polgármestert és civil szervezetet megkeresett, hogy "álljanak bele ebbe a valóban nemzeti ügybe és segítsék az ajánlások gyűjtését".
Az Ungár Péter vezette párt közleménye szerint azonban egyik nagy ellenzéki párt se csatlakozott a gyűjtéshez, pedig "egy sikeres népszavazás érdemi és súlyos problémákat okozott volna a kormánypártnak.
Az LMP vállalja saját felelősségét, de vállalniuk kell azon politikai szereplőknek is, akik szavak szintjén ellenzik a kiemelt beruházásokat, de szervezeti szinten pusztán a pártpolitikai logika mentén nem voltak hajlandóak támogatni a kezdeményezést.
Az LMP nagyon sajnálja, hogy ezen erőknek a pártpolitikai logika fontosabb volt, mint az akkumulátorgyarmatosítás megakadályozása".
Az LMP-nek áprilisban engedélyezték mégis, hogy a a június 9-i választások után aláírásokat gyűjthessen egy népszavazáshoz azért, hogy a kormány a kiemelt beruházási területek kijelölésével, rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól. A Kúria tavaly novemberben egyszer már kimondta, hogy lehet erről népszavazást tartani, a kormány erre válaszul egyszerűen hatályon kívül helyezte a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, és áthelyezte az új építésügyi törvény szövegébe. Így a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette, a párt viszont fogalmazott egy újat helyette. | Az LMP képtelen volt 200 ezer aláírást gyűjteni a kiemelt beruházások elleni népszavazáshoz | Az LMP vállalja saját felelősségét, de vállalniuk kell az ügyet csak szavak szintjén képviselő politikai szereplőknek is – írta a párt közleménye. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/06/lmp-nepszavazas-kiemelt-beruhazasok-alairas-ungar-peter | null | true | null | null | 24.hu |
Végkielégítések, felmentések, többszöri kifizetések, az épület és az eszközök jogosulatlan használata - egyebek mellett ilyen szabálytalanságokat találtak a fővárosi revizorok a Schöpf-Merei kórház vizsgálata során. A szakemberek az intézmény gazdálkodását kht.-vá alakulásáig nézték át. A Weborvos nevű internetes portálon megjelent beszámoló szerint a kórháznak tavaly áprilistól csak a járóbeteg-szakellátásban folytatott munkát térítette meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a részleget attól kezdve "fizetős" szülészetként működtették az orvosok, s erre kft.-t hoztak létre.
A revizori jelentés szerint az intézmény gazdálkodásában sok zavart okoztak a változások, különösen az a tény, hogy egyszerre működik ugyanazon a címen a kórházban egy kht. és egy kft. Igaz, a fővárosi önkormányzat vezetői a kht. ügyvezetőjével egyetértettek abban, hogy a kórház hírnevének megőrzése érdekében a korábbi tevékenységet átmenetileg folytassák, s ezért az orvosi kft.-vel együttműködési megállapodást kötöttek. Ám az abban megfogalmazott jogok és kötelességek, illetve az elszámolási rend kitételei a működés során komoly összemosódásokat eredményeztek.
A jelentés szerint ezt erősítette, hogy a tulajdonos kht. és a szolgáltató kft. ügyvezetője azonos, Garamvölgyi György, s így történhetett meg, hogy a kht. az ott dolgozók elküldése miatt személyi szempontból teljesen kiüresedett. Jelenleg a fekvő- és járóbeteg-ellátáshoz csak a kft. rendelkezik megfelelő szakemberekkel, miközben az általuk használt épület és az eszközök az önkormányzati kht.-é. A kft.-t az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan címére jegyeztették be, de erre nem kaptak engedélyt.
A minden tartalékot nélkülöző kht. vesztesége várhatóan jelentősen növekszik, amiben nagyban szerepet játszott, hogy a végkielégítések egy részét jogosulatlanul fizették ki, a revízió számításai szerint csak ez 190 millió forint kiadást eredményezett.
A veszteséghez a revizorok szerint hozzájárult egy sor luxuskiadás, így egy Volvo autó lízingelése, vagy gazdasági eredménnyel nem fedezett prémiumok kifizetése is - például az ügyvezetőnek 2006-ban 5,4 millió, 2007-ben 7,2 millió forint. Az alapító okiratban foglalt értékhatár figyelembevétele nélkül adták vállalkozásba az őrzés-védelmi feladatokat és a könyvvezetési szolgáltatásokat. Az egyik legfőbb elmarasztalás viszont amiatt érte az intézmény vezetését, hogy az orvosok kft.-je a tulajdonos hozzájárulása nélkül használta a kórház épületét és eszközeit. Azt sem tartották rendjén valónak, hogy bár a fekvő betegeket a kht. eszközeivel látták el, az ebből származó bevétel főként a kft. számlájára került.
Információink szerint az intézmény újabb 170 millió forintot kért volna az önkormányzattól, de ezt már megtagadta a tulajdonos. Úgy tudjuk: ma már az ingatlan értékesítése a fontos, kórház vélhetően nem működik majd a Bakáts téren. | Archívum: Súlyos szabálytalanságok a Schöpf-Mereiben | Több százmillió forint felhasználásában találtak szabálytalanságokat a Főpolgármesteri Hivatal revizorai a Schöpf-Merei kórházban. Az intézmény az átalakulása óta állítólag teljesen rendezetlenül működött. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-486162-286349 | 2008-03-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hadja Lahbibnál landolnak azok a területek, amelyeket eredetileg Várhelyi Olivérnek szántak. A magyar jelöltet egészségügyi és állatjóléti biztosnak jelölte Ursula von der Leyen, a jóváhagyási folyamat azonban megakadt: Várhelyivel a szociáldemokrata-liberális-zöldpárti blokk nem volt elégedett, míg a hat bizottsági alelnök kijelölése a pártok közötti viták miatt nem vált véglegessé.
Egy hétig tartó bizonytalanság után az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták és a liberális Renew Europe megegyeztek és zöld utat adtak a hat alelnöknek, és írásban is megerősítették együttműködésüket a jövőre nézve. Közös nyilatkozatukban felsorolják az együttműködés legfontosabb szempontjait, ezen belül hangsúlyozzák Ukrajna további támogatásának fontosságát, a jogállamiságot, valamint az Európai Szerződés 2. cikkében leírt európai alapvető értékek iránti elkötelezettségüket. (Ezek az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartása.)
Várhelyi Olivér helyzetét is rendezték, azonban - összhangban a korábban már megfogalmazott aggályokkal - több területet elvettek tőle. Ezek a következők: a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskör, a válságkezelés (például járványok esetén) és az egészségügyi válságkezelő mechanizmus (HERA) felügyelete. Ezek kerülnek Hadja Lahbib belga biztoshoz, aki a készenlétért, válságkezelésért és egyenlőségért felelős biztos lesz - erősítette meg a közszolgálati VRT.
Mindezt alátámasztotta a Renew Europe képviselőcsoport közleménye is, amiben úgy fogalmaznak, hogy "Várhelyi átdolgozott portfóliójával a Fidesz elveszíti befolyását a nők jogaira".
Az új Európai Bizottság összetételét jövő héten szerdán hagyja jóvá az Európai Parlament, a testület december 1-jén kezdi meg a munkáját. | EUrologus: "A Fidesz elveszíti befolyását a nők jogaira" - a belga biztos kapja meg a Várhelyitől elvett hatásköröket | A belga sajtó információi alátámasztják korábbi értesüléseinket, mely szerint Várhelyi Olivér leendő biztosi portfóliójából elvesznek hatásköröket és a belga biztos fogja ezeket megkapni. Végül Várhelyi lesz az egyetlen uniós biztos, aki nem az eredetileg javasolt szerepet fogja betölteni a második, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/eurologus/20241120_varhelyi_europai_bizottsag-ebx | null | true | null | null | HVG |
Topolánszky Ákos
"Szilvásy György a napokban a Nemzetbiztonsági Szolgálatokat felügyelő miniszterként a hivatalos számáról hivatalos minőségében hívott fel, és felszólított arra, hogy a hvg.hu-nak adott interjúmban olvasható, őrá és munkatársaira vonatkozó összes állításomat vonjam vissza, különben jogi útra tereli a folyamatot, és megjelentetni tervez egy közleményt, amely arról szól majd, hogy egy alapítványon keresztül próbáltam bűnös módon szert tenni jelentős közpénzekre" – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Topolánszky Ákos, az ifjúsági minisztérium egykori közigazgatási államtitkár-helyettese.
Az egykori drogügyi államtitkár a HVG.hu-nak azt állította: Szilvásy bevezette a közigazgatási double checking, a kettős ellenőrzés rendszerét. Szerinte ekkor jött létre a GYISM-ben a pályázati pénzek elosztásának "előzsűrije". A volt államtitkár szerint Szilvásy közvetlen munkatársai, vagyis Rákosi Ferenc és Alács Tibor képezték az előzsűrit, ők döntöttek arról, hogy egy pályázat egyáltalán átmehet-e a rendszeren vagy sem.
"Az a véleményem, hogy Szilvásy György magánemberként természetesen felhívhat engem, hogy kifejezze rosszallását, de így, hogy titokminiszterként tette, nos, ezt tízmillió magyar állampolgárból tízmillió fenyegetésként értékelné, és nem egy baráti gesztusként. Ez az eljárás szerintem egy demokratikus jogállamban erősen nehezményezhető" - nyilatkozta Topolánszky Ákos a Magyar Nemzetnek.
Nem fenyegettem meg Topolánszky Ákost és nem mondtam azt, ha nem vonja vissza állításait, akkor közleményt adok ki arról, hogy egy alapítványon keresztül próbált bűnös módon szert tenni jelentős közpénzekre, nyilatkozta kedden Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-nek.
Szilvásy György a távirati irodának elmondta: feljelentést tett volna, nem pedig közleményt adott volna ki, ha tudomása lett volna közpénzekkel való visszaélésről.
Szilvásy azért sem érti Topolánszky Ákos nyilatkozatait, mert - mint mondta - kifejezetten jó viszonyban voltak és hatékonyan tudtak együtt dolgozni. Azért is hívta fel telefonon, mert nem értette, miért beszél olyasmiről, ami nem igaz - hangoztatta.
Az Indexnek korábban nyilatkozó Szilvásy szerint amikor a 2002-es kormányváltáskor elfoglalta a közigazgatási államtitkári posztot értelemszerűen Topolánszkynak is a főnöke lett. Mint mondta, érkezésekor üres kasszát talált, a helyettes államtitkárságok már júliusban éves keretüknek a 99 százalékát elköltötték. Ezután döntöttek a rendszer szigorítása mellett.
Szilvásy György az MTV Az Este című műsorában hétfőn este azt mondta: olyan rendszert vezetett be, amely nem a pályázati pénzekre, hanem az egyedi támogatásokra vonatkozott. Az egyedi támogatásoknál 5 millió forint fölött kellett egyeztetni vele arról, hogy a támogatást ki lehet-e fizetni vagy sem.
Szilvásy a politikai befolyással kapcsolatban azt mondta a műsorvezető kérdésére: "Ha azt nevezi politikai nyomásnak, hogy olyan pályázati rendszert dolgoztatok ki, amelyik pályázati rendszer előnyben részesíti, mondjuk a hátrányos helyzetű térségeket, akkor ilyen típusú politikai nyomás természetesen mindig is volt és lesz is." | Szilvásy állításai visszavonására kérte Topolánszkyt | Szilvásy állításai visszavonására kérte Topolánszkyt - Ha nem vonja vissza, akkor megjelentet egy közleményt az egykori államtitkár-helyettes bűnösségéről. | null | 1 | https://index.hu/belfold/szgy071002/ | 2007-10-02 00:00:00 | true | null | null | Index |
1,5 milliárd, részben uniós forintból újították fel a termálfürdőt, és építettek ki geotermikus fűtési rendszert Nagyszénáson 2015 végére. A projekt évekig húzódott, és egy helyi önkormányzati képviselő szerint végül szabálytalanul valósult meg: hiányos az engedélyeztetése, a rákötések nem valósultak meg, a termálfürdő kihasználatlanul működik, a felesleges termálvizet pedig visszasajtolás helyett egy titkos csövön a közeli patakba vezetik. Videóriport.
"A települést kedvezőtlen demográfiai folyamatok jellemzik (...) Nagyszénáson a munkahelyek számát illetően mintegy 6-8 éve nem történt jelentősebb változás. (...) A lakosságot az alábbi fő betegségcsoportok érintik: szív- és érrendszeri, mozgásszervi, idegrendszeri, daganatos és légzőszervi megbetegedések." – így ismertetik a körülményeket abban a tájékoztatófüzetben (PDF), amely a "Termálvíz-hasznosítási program Nagyszénás geotermikus adottságainak kiaknázásával" címet kapta.
A projekttől nem csak a turizmus fellendülését, ezáltal új munkahelyek létrejöttét, valamint a lakosság egészségi állapotának javulását várták és várják, hanem az önkormányzat energiaköltségének csökkenését is. A 96 Celsius fokos termálkútból kinyerhető geotermikus energiát az önkormányzathoz tartozó intézmények fűtésére fordítják, de lehetőséget ígérnek arra is, hogy magánlakások is rácsatlakozhassanak.
A jól hangzó tervvel azonban mégsem stimmel minden. A helyszínen járva az derült ki, hogy már az indulás is döcögős volt, több évet kellett várni arra, hogy egyáltalán elindulhasson a beruházás. Az ötlet már 2011-ben felmerült, de csak 2014-ben kapták meg az 1 milliárd forintos uniós támogatást, és a végén mindössze 5 és fél hónap maradt a befejezésre – erről mesélt az Átlátszónak Nyemcsok János polgármester.
Ráadásul a közbeszerzés során problémák adódtak: a vesztes cég szerette volna megakadályozni a projekt megvalósulását. A polgármester szerint politikai támadások állnak a háttérben. A nyolc éve a települést vezető Nyemcsok korábban a Fidesz színeiben indult, aztán a párton belüli feszültségek miatt kilépett. A helyi szóbeszéd szerint a helyben illetékes, "dinnyekartelles" Simonka György dél-békési országgyűlési képviselő helyett inkább Vantara Gyula békéscsabai parlamenti képviselő mellé állt.
A fürdőt végül sikerült befejezni és 2015 végén át is adták, ám 2016. áprilisban, mindössze pár hónapnyi működés után ideiglenesen bezárták. A karbantartási munkálatok időtartamát három hétre becsülték, ám a fürdő csak június elején nyitott újra. Ez természetesen kihat a település költségvetésére is, hiszen 2016-ra már úgy tervezték, hogy meg fog látszani a geotermikus fűtéssel megspórolt pénz, valamint a fürdőbelépők ára.
"[A] fürdő jegy-árbevételének teljesülése alacsony (...) a dologi kiadásoknál jellemző túllépés a Parkfürdő üzemeltetési, anyag, villamosenergia, víz és szennyvízkiadásainál van" – áll az Átlátszóhoz eljuttatott féléves költségvetési beszámolóban.
Ottjártunkor, október elején csak három fürdőzőt láttunk: mivel fedett medence nincs, csak a termálmedence használható a nyári szezonon kívül. A kiadások "a fürdő energiafelhasználása és az iskola év elejei gázenergia felhasználása miatt" is nőttek, holott az iskola pont az egyik olyan közintézmény, amelyet az új rendszerrel kellett volna fűteni már 2016 elején is.
A pénz azonban csak egy dolog a beruházást állítólagosan övező problémák közül. Nagy Mihály, ellenzéki önkormányzati képviselő arról beszélt az Átlátszónak, hogy a fürdő megnyitásához nincsenek meg az engedélyek, illetve környezetszennyező módon engedik ki azt a termálvizet, amelyet vissza kellene sajtolni a földbe.
Másfélmilliárd forintba került, de sok hasznot még nem hajtott a nagyszénási geotermikus erőmű from atlatszo.hu on Vimeo.
Nagy már többször megkereste az illetékes hatóságokat, akik kiszálltak vizsgálódni, míg 2016. júliusban a Békés Megyei Kormányhivatal meg is állapította, hogy
"a tároló tóból a termálvizet földbe temetett csövön keresztül a Mágocs-érbe vezetik"
Márpedig erre nem kapott engedélyt az önkormányzat. Ez a cső lehetett az, amelyet az Átlátszó is videóra vett több mint két hónappal később.
A polgármester nem örül Nagy Mihály vizsgálódásainak, ennek egy augusztusi testületi ülésen (PDF) hangot is adott. Nyemcsok arról beszélt, hogy a képviselő "által gerjesztett" plusz szakhatósági dokumentáció elkészítése 1,7 millió forintba kerül az önkormányzatnak, illetve 100 ezer forintot kell kifizetniük büntetésként.
D. Kovács Ildikó | Másfélmilliárd forintba került, de sok hasznot még nem hajtott a nagyszénási geotermikus erőmű | Másfélmilliárd forintba került, de sok hasznot még nem hajtott a nagyszénási geotermikus erőmű | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/10/19/masfelmilliard-forintba-kerult-de-sok-hasznot-meg-nem-hajtott-a-nagyszenasi-geotermikus-eromu/ | 2016-10-19 16:52:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Öskü Veszprém és Várpalota között, a 8-as út mentén található. A település már a római korban is lakott volt, ebből a korból előkerült két obsit-plakett is, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. Ugyancsak a falu honlapjáról tudjuk, hogy "a községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, az eltávozott lakosok helyére németeket telepítettek be, de ők tovább álltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, ők az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban.
Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett. 1947-ben a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre."
Ez tehát a szombati Egészségnap révén az érdeklődés fókuszába került település vázlatos története. A rendezvény fő támogatója a helyi önkormányzat, de a nagylelkű adományozók között a Magyar Falu programot, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt is feltüntették. Az nem derült ki, hogy ez utóbbi mennyi pénzzel támogatja a rendezvényt, ám egy meglehetősen spirituális közegben nem az anyagi javak a lényegesek. Feltehetőleg több kormányzati pénz jut az ösküi Egészségnapra, mint amennyit Iványi Gáborék egyre nagyobb bajban lévő iskolái, óvodái és szociális intézményei kapnak.
De tényleg nem a pénz a fontos, főként, mert a Miniszterelnökség - élén Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel - tudja, hogy mire kell költeni az adófizetők forintjait. Márpedig, ha ők úgy ítélik meg, hogy egy ilyen lélekemelő összejövetel a magyarság jólétét szolgálja, akkor tényleg nincs miért bírálnunk, amiért a nevüket és a pénzünket megmosolyogtató praktikákra költik.
Füvesasszony, Kristálygyógyászat, Csontkovács, Szellemi csontkovács, Szellemgyógyászat, Tündérgyógyítás, Átok-rontás levétel, Kártyajóslás - csak néhány ínyencség a bőséges kínálatból. S mielőtt bárkiben rossz érzések keletkeznének, esetleg arra gondol, hogy fölösleges ilyen dolgokra költeni a köz pénzét, sietünk helyükre tenni a dolgokat. Bár közelebbi tapasztalatunk nincs a tündérgyógyításról - főleg, mert a szövegből nem derül ki, hogy gyógyító tündérekről, netán tündéreket gyógyító egészségügyi dolgozókról van szó - azt azonban feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a felsorolt szakmák művelői távolról sem kártékony tagjai a társadalomnak. Még senki sem hallott olyanról, hogy egy szellemi csontkovács záróvonalon előzne, bedöntené a forintot, veszélyeztetné a rezsicsökkentés vívmányait, a kártyajósok sem Brüsszel elvárásainak kívánnak megfelelni. A füvesasszonyok sem rendeznek tiltott kutyaviadalokat, nem támogatják a migrációt, az pedig kifejezetten ellenükre van, hogy a magyar emberek belesodródjanak a háborúba.
Ami viszont az átok-rontás levételt illeti, ez kifejezetten kompatibilis a kormányzat elképzeléseivel. Épp most készül ugyanis egy jogszabály, miszerint akár egy év elzárással is büntethetők azok a kommentelők, akik mások megölésére buzdítanak az interneten. Márpedig, ha valakinek - legyen az politikus, vagy magánszemély - a halálát kívánják, jól jöhet az átok-rontás levétel, sok életet lehet megmenteni ily módon.
Az még nem tudható, hogy Gulyás Gergely, esetleg a kormány valamelyik tagja megtiszteli-e személyes részvételével a rendezvényt. Miután mostanában sok a kormányzati elfoglaltság, ez nem tűnik valószínűnek, bár, ahogy Orbán Viktor legutóbb váratlanul megjelent Pátyon, az ösküi Egészségnapon is minden megtörténhet.
A legjobb persze az volna, ha az ebben illetékes személyek levennék az átkot Magyarországról. | Tündérgyógyítókat és szellemi csontkovácsokat támogat Gulyás Gergely hivatala | Egészségnapot hirdetett honlapján Öskü község önkormányzata. A szellemi csontkovácsolást és a tündérgyógyítást a Miniszterelnök Hivatal is támogatja. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/tundergyogyitokat-es-szellemi-csontkovacsokat-tamogat-gulyas-gergely-hivatala/530425 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Simon-ügy: soron kívül jár el az ügyészség | Soron kívül foganatosítják a nyomozati lépéseket Simon Gábor ügyében, miután az MSZP volt elnökhelyettese szerdai hatállyal lemondott képviselői mandátumáról, és így már nem védi mentelmi joga - mondta Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a HírTV Magyarország élőben című műsorában csütörtökön. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20140214-simon-ugy-soron-kivul-foganatositjak-a-nyomozati-lepeseket | 2014-02-14 11:30:00 | true | null | null | ATV |
|
A Fidesz pécsi elnöksége arra kéri a város polgárait, vállalkozásait és szervezeteit, hogy lehetőség szerint ne adjanak lakhelyet a baranyai megyeszékhely ingatlanjaiban a Soros György-féle kampányközpontnak.
Hoppál Péter városi Fidesz-elnök, országgyűlési képviselő az MTI beszámolója szerint azt mondta, a párt elnöksége a december 14-ei közgyűlési ülésre olyan határozati javaslattal készül, amelyben markánsan elutasítják a város lakóinak nevében a Soros-kampányközpont pécsi létesítését.
Az ügy előzménye, hogy az Abcúg cikke szerint a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány több százezer dollárt fog szétosztani dél-dunántúli és észak-alföldi civil kezdeményezések között lakhatási, oktatási, egészségügyi és mindenféle, szegénységgel kapcsolatos problémák megoldására. Az egyik támogatott Az emberség erejével elnevezésű pécsi alapítvány, ami már kapott 130 millió forintot a dunántúli régió civil szervezeteinek megerősítésére.
Hoppál szerint azonban a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációval 2,3 millió ember már kinyilvánította a véleményét, így a Soros-kampányközpont szembe megy az emberek akaratával. | Azt kérik a pécsiektől, hogy ne adjanak ki ingatlant Soros-szervezetnek | Azt kérik a pécsiektől, hogy ne adjanak ki ingatlant Soros-szervezetnek - Az emberség erejével nevű civil szervezet ellen hirdetett harcot Hoppál Péter. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/12/08/pecs_soros_ingatlan_berbeaadas/ | 2017-12-08 11:03:00 | true | null | null | Index |
Egyetlen ellenzéki pártnak sem volt tudomása az Amerikából érkező 1,8 milliárd forintos kampánytámogatásról egészen addig, amíg Márki-Zay Péter nem beszélt róla a nyilvánosságban egy nyári podcastban – ez derül ki a pártok tájékoztatásából, amelyet portálunk kérdéseire küldtek.
Az amerikai pénz hátteréről korábban részletesen beszámoltunk: az ellenzéki kampány anyagilag eszerint a pártok által összeadott, illetve a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalma biztosította részből állt. A számok megközelítőleg így néztek ki:
az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott.
Ebből a hat párt összesen 1–1,2 milliárd forintot fedezett. Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak állami támogatásként.
A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot.
Az utóbbi tétel több forrásból jött össze, nagyobb és egészen kis mikroadományok is érkeztek. 1,8 milliárd forint az Action for Democracy (AFD) nevű, az idén februárban alakult szervezettől érkezett. Az AFD állítása szerint külhoni magyar állampolgároktól gyűjtötte a támogatást, ám azt nem tudni, hogy pontosan kiktől. Márki-Zay korábban a 24.hu-nak hangsúlyozta: semmilyen kérés nem hangzott el az alapítvány részéről a támogatás fejében.
Ungár: Valaki elsétált ezzel a pénzzel, vagy a jóisten tudja, mire költötte
November elején Ungár Péter, az LMP társelnöke mondta azt a 24.hu-nak adott interjújában: „Ha tudtuk volna mi, LMP-sek, hogy ennyi külföldi pénz jött, akkor nem fizetünk be ennyit az ellenzéki kampányba. Akkor azt mondtuk volna, hogy oldják meg. Micsoda dolog ez?! Nem tudott erről senki. Ott voltam a pártelnöki találkozókon, és senki sem tudott erről.” Megjegyezte még: „Egyébként is hol látszódott ez a pénz? Mert a kampányban nem.” Szerinte a pénzzel „valaki vagy elsétált, vagy a jó isten tudja, mire költötte, de eredményes kampány nem lett belőle.”
A kormányváltásra készülő pártok vezetői tehát az LMP-s politikus szavai szerint nem voltak tisztában a saját kampányuk anyagi kereteivel.
Pártok: semmit nem tudtunk, nekünk nem mondtak semmit
Ezek után meg szerettük volna tudni, hogy a pártok mind úgy látják-e a kormányváltást szolgáló kampányba érkező támogatás ügyét, mint Ungár, és megalapozott-e az LMP-s állítás, miszerint nem tudtak az amerikai pénzről. A válaszok:
Demokratikus Koalíció: „A DK nem kapott ilyen támogatást. Mi arról is a sajtóból értesültünk, hogy az MMM külföldi adományokban részesült, ezekről sem Márki-Zay Péter, sem a stábja nem tájékoztatott minket a kampány során. Maga Márki-Zay Péter is elismerte, hogy ezekből a támogatásokból egyik ellenzéki párt sem részesült, csak az MMM.”
Jobbik: „Mivel az ügy nem minden részlete ismert a nyilvánosság, így a mi számunkra sem, nem tudunk érdemben válaszolni a kérdésekre. Fikciókba és találgatásokba, feltételezésekbe nem szeretnénk bocsátkozni, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az elmúlt napokban szavazták le a kormánypártok a Jobbik azon javaslatát, mely éppen azért született, hogy elejét vegye bármilyen fajta hazai civil szervezeteken keresztüli külföldi befolyásolásnak a választások tekintetében.”
Megkerestük a pártból nyáron kilépő Jakab Pétert is, aki a kampány ideje alatt vezette a Jobbikot. Ő azt mondta: „Az említett pénzekről semmilyen tájékoztatást nem kaptam, így azok létezéséről nem tudtam.”
Momentum: az „említett források nem a Momentumhoz, hanem Márki-Zay Péter mozgalmához érkeztek, nem voltak róla érdemi információink, a létükről mi is ugyanabból a podcastből értesültünk, mint a nyilvánosság.” Hozzátették: a párt egyéni jelöltjeinek kampányát elsősorban a Momentum finanszírozta, másodsorban a jelöltek saját maguk, illetve a hatpárti közös költségvetés. „A Momentum a párttörvényeknek megfelelően csak magyar állampolgárságú magánszemélytől fogadott el adományokat, az 500 ezer forintnál nagyobb adományozók névsorát pedig, ahogy minden évben, úgy 2022-re vonatkozóan is az éves beszámolóban fogjuk közzétenni.” Hozzátették: ahogy eddig, úgy a mostani kampány során is betartotta a Momentum a párt- és kampányfinanszírozásra vonatkozó törvényeket, „és határozott álláspontunk, hogy mindenkinek így kell(ene) működnie.”
A szocialista párt is azt állította, nem volt tudomásuk a külföldi pénzről. Az „MSZP nem követte nyomon, hogy Márki-Zay Péter és az MMM honnan gyűjt támogatást.” Hozzátették: az MSZP, ahogy mindenki más, Márki-Zay nyilatkozataiból értesült az összegről. A párt jelöltjei nem kaptak és nem is kaphattak az amerikai forrásból a kampányukra. „Az MSZP mindig kiemelt figyelmet fordított a tevékenységére vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására, így volt ez az idén is. Az MSZP külföldi támogatást nem fogadhat és nem is fogadott el” – írták.
A Párbeszéd is azt közölte, nem volt információjuk az 1,8 milliárd forintos külföldi támogatásról, és jelöltjei nem kaptak abból. Ők is hozzátették: mindig betartották a vonatkozó szabályzatokat, és a jövőben is így tesznek.
Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a kampányban SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, az fedezhette az ellenzéki kampányközpont bérlését, valamint a közösségi médiás ügynökségként működő és tanácsadói feladatokat is ellátó Datadathoz kapcsolódó költések forrásai is az MMM-hez befolyó támogatások lehettek. Mindezek ugyanakkor felvetik azt a kérdést: a több kampányt is látó ellenzéki politikusok közül
ki gondolhatta komolyan azt, hogy mindezt az MMM saját zsebből ki tudja fizetni?
Ahogy a kampánystáb egyik meghatározó szereplője mondta korábbi cikkünkben: „elképesztően el voltunk csúszva az anyagiak megteremtésével. Tudtuk, hogy a pártok pénze nem lesz elég, mert a pártos kasszából csak egy fapados kampány jönne ki.”
Márki-Zayt is meglepte a végső összeg
Megkerestük Márki-Zay Pétert is az ellenzéki pártok kijelentéseivel kapcsolatban. A volt kormányfőjelölt szerint
ha az amerikai mellett a magyar média tudta ezt a tényt már a kampányidőszakban is, akkor kis esélyét látom, hogy az MMM kampányköltéseit a saját érdekükben naponta ellenőrző pártok előtt ez titok lett volna. Én az országot jártam, a költéseket nem én intéztem és nem is én hagytam jóvá, hanem az a kampánymenedzsment, amely a napi döntéseket hozta, minden nap a hat párttal egyeztetve, így biztosítva például, hogy semmilyen tiltott pártfinanszírozás ne fordulhasson elő.
Hódmezővásárhely polgármestere azt is mondja, hogy az összesen 1,8 milliárdos támogatás mértékéről
akkor nekem sem volt tudomásom, előre ugyanis semmilyen ígéretet nem kaptunk erre vonatkozóan, az összesítést mi is csak akkor tettük meg, amikor elkészültünk a magyar politikatörténet első transzparens kampányelszámolásával, amire végtelenül büszkék vagyunk. A támogatás összege számunkra is kellemes meglepetés volt, nagyon hálásak vagyunk érte minden magyar nevében. Sajnálatos, hogy az elérhető médiafelületek és kampányköltés tekintetében így is alig egy-két százalékát értük el a Fidesz-kampánygépezet erőforrásainak, ezért nem is tudtuk hatékonyan cáfolni az állampárt hazug rágalmait.
Az utólagos kifizetés egyébként azért történhetett meg, mert a kampányban részt vevő alvállalkozók, cégek az elvégzett munkára vonatkozó számlát sok esetben csak a választás napja után állították ki, akár hetekkel később. A kifizetés teljesítése pedig még ehhez képest is több hét: ezért volt tehát lehetséges, hogy a kampány költségeit májusban vagy akár a nyáron fizesse ki az MMM.
Márki-Zay végül hozzátette, „hogy pontosan mire költöttük az összességében 2,5 milliárdos hazai és külföldi magyaroktól érkező támogatást, azt a 42 ezer soros tételes beszámolónkból még Ungár Péter és a DK is pontosan tudhatja, nem beszélve az ellenfeleit kémfegyverrel lehallgató, megfigyelő, és beépített árulókkal operáló pártállamról. Aki Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb bűnözőiből álló kormányával száll szembe, az biztos lehet abban, hogy bátorsága nem marad büntetlen – mi is tudtuk, mire vállalkozunk, és hogy ezért nemcsak magunkat, de szeretteinket is kitesszük Orbán Viktor bosszújának. Éppen ezért ragaszkodtunk a törvények legszigorúbb betartásához és a teljes átláthatósághoz, mely nemcsak a Fidesz, de a hazai ellenzék történetében is példa nélküli.” | Amerikai pénz: az ellenzéki pártok állítják, nem vették észre, hogy betoltak a kampányba 1,8 milliárdot | Márki-Zay Péter számára is "kellemes meglepetés" volt, hogy ennyi pénz érkezett, de hangsúlyozza: a költéseket a hat párttal egyeztették a kampány vezetői. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/22/amerika-ellenzek-kampany-part-marki-zay/ | 2022-11-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szász és védője, Futó Barnabás ellenvetéssel élt a 60 oldalas gyanúsítással szemben, amelynek terjedelme a sokszorosa a móri mészárosokkal szemben megfogalmazott gyanúsításénak. Szász ellen - mint az a PSZÁF volt elnökének közleményében olvasható - Keller László "bejelentése" nyomán indult eljárás annak gyanújával, hogy megbízási szerződések alapján, tényleges munkavégzés és teljesítés nélkül fizettek ki jelentős összegeket elnöksége alatt a felügyelet munkatársainak.
Szász kezdettől fogva tagadta a neki felrótt bűncselekményt. Azzal érvelt, hogy a felügyelet megalakítása után sok olyan feladat adódott, amelyeket külső személyek jóval drágábban végeztek volna el, mint a felügyelet munkatársai. Sok esetben biztonsági és adatvédelmi megfontolások is indokolták, hogy házon belül oldjanak meg bizonyos feladatokat. Szász szerint indokolt és jogszerű volt velük megbízási szerződést kötni. Futó Barnabás korábban elismerte: nem zárható ki, hogy egyes szerződések esetében a megállapodás és annak írásba foglalása más időpontban történt meg, ez azonban nem minősülhet bűncselekménynek. | Archívum: Szászt gyanúsítottként hallgatták ki | A Nemzeti Nyomozó Iroda hétfőn 209 rendbeli magánokirat-hamisítás gyanúsítottjaként hallgatta ki Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnökét. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-348633-163958 | 2005-01-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2014 december 02., 09:00
comments 142
Mégsem épül szálloda a Dorottya utca 8-ban, jelentette be Giró-Szász András kormányzati kommunikációs államtitkár, ezúttal magánbefektetőként. Itt a résztulajdonában levő Dorottya 8 Hotel Kft. fejlesztette volna szállodává azt az ingatlant, amit egy luxemburgi befektetési alap vett meg kedvezményesen az V. kerületi önkormányzattól.
A luxemburgi alap, a Praefinium befektetési tanácsadója egy olyan cég volt, amiben Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató igazgatósági elnökének is részesedése van.
A befektetési alap az V. kerületi önkormányzat egyik cégének, a BLIV-nek a megvásárlásával jutott az ingatlanhoz.
A BLIV ügyvezetőjévé Giró-Szász sógorát, Serfőző Pétert nevezték ki.
A céget később eladták egy Seychelle-szigeteki offshore-cégnek, amit aztán a Lovas testvérek, Tamás és Péter vettek meg.
Lovas Péter benne van abban a Dorottya 8 Hotel Kft.-ben is, aminek a másik tulajdonosa Giró-Szász és Serfőző közös cége, a Safe Port Project Kft.
A kedvezményes ingatlanvásárlásról először a Blikk írt, a céghálóról és Heim érintettségéről pedig mi.
Giró-Szász szerint ezeknek a cikkeknek a hatására a hitelező bankok elálltak a projekt finanszírozásától. (Via Index) | Mégsem lesz belvárosi szállodája Giró-Szász Andrásnak | A kormány kommunikációs államtitkára szerint a hitelező bankok a sajtóhírek hatására elálltak a projekt finanszírozásától. | null | 1 | https://444.hu/2014/12/02/megsem-lesz-belvarosi-szallodaja-giro-szasz-andrasnak/ | 2014-12-02 11:27:00 | true | null | null | 444 |
Magyar Péter az EP-képviselőkről kikerült két felvétel közül az elsőn "agyhalottaknak" nevezi a Tisza Párt EP-jelöltjeit, majd megemlíti, hogy az egyikőjük "Soros-ügynök" és nem tud magyarul. A második hangfelvételen sem fogta vissza magát Magyar, aki a kollégáival kapcsolatban úgy fogalmazott, "olyan tehetségtelen mindegyik", "de nem tudott jobbakat választani, mert a jelentkezők közül még ők voltak a legmegfelelőbbek".
A nyilvánosságra hozott hangfelvételeken Magyar Péter akkori barátnőjének, Vogel Evelinnek még arról beszélt, hogy egyik EP-képviselő sem szimpatikus neki, és beszélni sem tudnak, emiatt pedig megtiltotta nekik, hogy nyilatkozzanak a sajtónak.
A Tisza Párt elnöke a kampányidőszakban, az országjárásán még azt mondta, hogy annyira zseniális képviselőjelölteket találtak, hogy kollégái majdnem elsírták magukat.
Az Origo megkeresést küldött Magyar Péter sajtóosztályának, afelől érdeklődve, hogy a pártelnök melyik EP-képviselőjére mondta azt, hogy Soros-ügynök; illetve mi a feladata az illető párttársnak?
Ugyanakkor Magyar Péter nem válaszolt.
A párt sajtóosztályától válasz helyett Magyar Péter Facebook-bejegyzésének szövegét kaptuk meg.
De vajon ki lehet a Soros-ügynök a diszkópolitikus EP-képviselői közül?
Dávid Dóra , jogász. Jóformán ismeretlen a magyar közéletben, néhány dolgot ugyanakkor biztosan lehet tudni róla.
A Dávid Dóráról fellelhető információk közül talán a legfontosabb, hogy
régóta külföldön él és a jogi végzettségeit is Angliában, illetve Németországban szerezte.
2014-ben az Advocates for International Development nevű szervezetnél volt gyakornok. Az említett szervezet egyik partnere jelenleg a Jenner&Block, David Pressman amerikai nagykövet ügyvédi irodája. 2014-ben pedig a Soros-féle Open Society Initiative, valamint a szintén a milliárdos spekuláns által pénzelt Amnesty International volt a partnerük.
Ezt követően Dávid Dóra 2015-ben közel egy éven keresztül annál a Save the Children nevű civil szervezetnél dolgozott, amely 2016 óta több alkalommal is kapott támogatást Soros György Open Society Foundations (OSF) nevű alapítványától.
Dávid Dóra több nagyvállalatnál is dolgozott, a Facebook/Meta jogtanácsosa is volt.
Tarr Zoltán a hírek szerint egy 115 millió forintnyi közpénz elszámolásával kapcsolatos ügybe keveredett a református egyházban még 2006-2007-ben.
Az Egyházfórum nevű - egyes egyházi körökben liberálisnak tartott - vallási lapban, Hogyan számoljunk el 115 millió forint közpénzt? címmel 2013. november 25-én megjelent írásában Jakab Attila vallástörténész egy 2007-es pályázati forrás elszámolásával kapcsolatos gyanús ügy nyomába eredt - írta a tuzfalcsoport.blogstar.hu. Az esetet akkoriban a Népszabadság is firtatta.
Az ügy lényege röviden a nol.hu interpretálása alapján: a második Gyurcsány-kormány egy 2006. december 23-án kelt határozattal az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) tartalékából 115 millió forintot különített el a református egyház számára "egyházi beruházások, felújítások, rekonstrukciók támogatására". A közpénzt az egyház egy összegben kapta meg a bankszámlájára. Ám nem telt el egy hónap, az említett 115 millió forinttal Bölcskei Gusztáv hihetetlen módon már el is számolt!
Ebben az időszakban Bölcskei a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Tarr Zoltán zsinati tanácsos pedig a Zsinati iroda vezetője volt.
Az anyagból az is megtudható, idézzük: az
Egyházfórum cikkére a református egyház vezetése hosszú közleménnyel reagált, amelyben egyébként Tarr Zoltán már nem szerepelt. Közölték, hogy jogi lépéseket fontolgatnak a lap ellen, s azzal a magyarázattal álltak elő a kérdéses 115 millióról, hogy ez az állami támogatás fenntartói szempontból az egyetemnek adott 2006-os megelőlegezett egyházi támogatás utólagos fedezetének értelmezhető, hiszen az egyházi támogatás ugyanazt a célt szolgálta, mint az állami".
Gerzsenyi Gabriella , Magyar Péter és a Tisza Párt európai parlamenti listájának 6. helyezettje, egy 2023-as posztjában vallotta be , hogy évekig fúrta a magyarországi rezsicsökkentést és hasztalannak nevezte a magyar családok millióit segítő intézkedést.
Számtalanszor leírtam jómagam is még brüsszeli tisztviselőként, hivatalos jelentésekben, hogy a rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország, véget kellene neki vetni. Hasztalan. Hát, most már nincs hivatalos mandátumom, hogy erre javaslatot tegyek
- írta.
Gerzsenyi 2005 és 2021 között dolgozott Brüsszelben, az Európai Bizottságnál, a közösségi médiában többek között "eurokrataként" mutatkozott be.
Kollár Kinga , a Tisza Párt EP-listájának 7. helyezettje egy kommentben agymosott népnek nevezte a magyarokat. Egy 2022-es, a Facebook-oldalán közzétett posztja alatt az egyik kommentelőjének a következőket írta:
Sajnos amíg az oktatás nem változik, addig mi is ugyanolyan agymosott nép maradunk, mint az oroszok."
Kollár Kinga ugyanakkor nagyon hálás az ukránoknak, amiért védik Magyarországot az orosz hadsereggel szemben.
Azért én nagyon hálás maradok az ukránoknak és velük együtt az amerikaiaknak is, hogy megállították az oroszokat és így nem tudtak hozzánk könnyűszerrel bemasírozni. Mert a magyar haderő nem tartotta volna fel őket"
- írta a bejegyzésében Kollár, aki egyidőben az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Ügyekért felelős Főigazgatóságán dolgozik, vagyis a brüsszeli fősodor oszlopos tagja.
Kulja Andrásról ezt írják a Tisza Párt oldalán:
"Dr. Kulja András sebész szakorvosjelöltként és tudománykommunikációs szakemberként ismert Magyarországon. Orvosi diplomáját 2016-ban szerezte a Semmelweis Egyetemen, ahol később az Egészségügyi Menedzser MSc képzést is elvégezte. Orvosi munkája mellett az elmúlt években a Semmelweis Egyetemen oktatott és a lakosság egészségértését elősegítő programokon dolgozott. Számos szakmai elismerésben részesült, tudását Európai Uniós egészségfejlesztési programokban is kamatoztatta."
Lakatos Eszterről pedig azt tudtuk meg, hogy "jogi és közgazdasági végzettséggel rendelkezik, mesterdiplomáját EU- és nemzetközi jog szakon szerezte a Bolognai egyetemen, PhD-fokozatát pedig a milánói Bocconi egyetemen. Karrierjét Olaszországban kezdte pénzügyi cégnél, majd a magyar központi közigazgatásban és Brüsszelben dolgozott kutatási és innovációs területeken. Jelenleg is innovációs politikával és stratégiával foglalkozik Budapesten."
Mint látható: jelenlegi ismereteink alapján egyelőre még nem tudjuk megfejteni azt a rejtélyt, hogy Magyar Péter pontosan kire gondolt, amikor azt mondta az egyik EP-képviselőjéről, hogy "Soros-ügynök" és nem tud magyarul.
Erre a kérdésre a továbbiakban még visszatérünk! | Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter pártjában? | Az elmúlt napokban több megdöbbentő hangfelvétel jutott el a szerkesztőségekhez, köztük az Origóhoz is. Ezeken Magyar Péter Vogel Evelinnel, akkori barátnőjével beszélget. A nyilvánosságra került hanganyagokon a diszkópolitikus a nyugdíjasokat és saját választóit gyalázza, valamint az EP-képviselőit szidja, egyiküket Soros György ügynökének nevezi. Vajon kire gondolhatott? Összeszedtük, hogy eddig mit tudunk Magyar Péter EP-képviselőiről. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/ki-lehet-a-soros-ugynok-magyar-peter-partjaban | null | true | null | null | Origo |
Pénteken rendőrségi akcióra került sor Budapesten az Országgyűlés Képviselői Irodaházában. A Népszava szombati számában megjelent információ szerint az akcióra az irodaházban egy korrupciós ügyben indított eljárás kapcsán került sor, valamint hatalommal való visszaélés és vesztegetés gyanúja áll fenn abban az ügyben, amelyben egy, az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságánál dolgozó vezető köztisztviselő érintett.
''Az üggyel kapcsolatban eljárás kezdődött, nyomozati szakaszban van, ezért a Házelnöki kabinet és a Házelnök a nyomozás érdekében nem kívánja kommentálni az esetet, sem pedig részletekbe bocsátkozni''- mondta Gyarmati László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke még szombaton az MTI-nek. Hozzátette: a nyomozás végén az Országgyűlés Hivatala "természetesen megteszi a megfelelő lépéseket", s ezekről a nyilvánosságot is tájékoztatja.
Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivőjének szombati közlése szerint az ORFK novemberben indított nyomozást a két budapesti lakos ellen, akik külföldieknek ellenszolgáltatás fejében állampolgári vizsga bizonyítványokat szereztek. A BRFK közlése szerint B. László és W. Anikó törvénytelen eszközöket is igénybe vett, és egyenként 150-250 ezer forint közötti összegeket kért és kapott elsősorban egyiptomi és szíriai, továbbá román állampolgároktól.
(2000.12.09.) | Előzetes letartóztatásba helyezték az önkormányzati bizottság egyik munkatársát <br/> | Vasárnap a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte B. Lászlót, az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottsága munkatársát, akit pénteken vett őrizetbe a rendőrség. A bíróság megszüntette a férfival együtt pénteken őrizetbe vett W. Anikó fogva tartását, és vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/12/20001210elozetes | 2000-12-10 12:51:00 | true | null | null | Origo |
A Fővárosi Közgyűlés Fidesz-MDF-MKDSZ-frakciója szerint a Főpolgármesteri Hivatalban sok korrupciógyanús esemény történt, és a gazdasági élet szereplői is komoly nyomást gyakorolnak a politikai döntéshozókra. Tirts Tamás, a Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció vezetője szerint a városvezetés teljesen kizárja az ellenzéket a döntéshozatalból a programiroda égisze alatt, nemzetközi hitelekből bonyolódó beruházásoknál.
A Tarnsparency International magyar tagozata először 1998-ban készített jelentést a Főváros korrupcióellenes átvilágításáról. Ezt akkor a főváros visszaküldte javításra, mivel több pontatlanság szerepelt benne. A fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ frakció úgy tudja, hogy az átdolgozott jelentés megérkezett Demszky Gáborhoz, de azt a főpolgármester nem hajlandó nyilvánosságra hozni.
Ugyanakkor a főpolgármester sajtófőnöke, Jankó Bálint az [origo]-nak elmondta: nem érkezett hivatalos anyag, csak tervezet a Transparency International magyarországi szervezetétől a Főpolgármesteri Hivatal működésének átvilágításáról. A nemzetközi szervezet 1999 elején juttatta el jelentés-tervezetét a hivatalhoz, amely hemzsegett a szakmai hibáktól és több súlyos ténybeli tévedést is tartalmazott. Nem volt elfogadható az anyagok és adatok gyűjtésének módszere, ezért az azokból levont következtetések is tévesek voltak. Az állásfoglalás szerint ezeket a hibákat a Transparency International magyarországi szervezetének elnöke is elismerte. Az egyesület ezt követően újabb tervezetet küldött. Ebben a
Főpolgármesteri Hivatal szerint az első tervezet változatlan adataiból eltérő következtetéseket vontak le. A hiteles jelentés elkészítéséhez a teljes átvilágítás megismétlésére lenne szükség, a nemzetközi szervezet azonban ilyen vizsgálatokat nem végzett a hivatalban.
A fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ frakció szerint 1998 óta nagyon sok korrupciógyanús eset történt a Városháza vezetőségében. Deák András, a Fővárosi Közbeszerzési Bizottság elnöke például már 2000 őszén jelezte, hogy a 4-es metró kapcsán, a budai oldal előrehozott felszíni rendezése engedélyezési terveinek tenderén csak egy pályázó, a FŐMTERV Rt. fog megfelelni, amely a piaci árnál lényegesen magasabb ajánlati árral nyerte meg a kiírást.
Tirts és Deák beszélt azokról a beszerzésekről is, melyek a programiroda égisze alatt, nemzetközi hitelekkel bonyolódnak le. A városvezetés ezekből a döntésekből teljesen kizárja az ellenzéket, sőt érdemi információkhoz sem jutnak. A korrupciógyanús ügyek között említették az Operettszínház közbeszerzési eljárását is, melybe a közbeszerzési döntőbizottságnak kellett közbeavatkoznia és megsemmisíteni a 166 millió forinttal drágább ajánlatot. Hasonlóan aggályosnak nevezték a dunai rakpart kiszélesítésére kiírt sokmilliárdos tendert, amelynek során egy nappal a döntés előtt a bírálóbizottság egyik tagjának - akinek nevét és pártállását nem kívánták nyilvánosságra hozni - géppisztolygolyót küldtek figyelmeztetésképpen. | A fővárosi ellenzék szerint sok a korrupciógyanús ügy a Városházán <br/> | A Fővárosi Közgyűlés Fidesz-MDF-MKDSZ-frakciója szerint a Főpolgármesteri Hivatalban sok korrupciógyanús esemény történt, és a gazdasági élet szereplői is komoly nyomást gyakorolnak a politikai döntéshozókra. Tirts Tamás, a Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció vezetője szerint a városvezetés teljesen kizárja az ellenzéket a döntéshozatalból a programiroda égisze alatt, nemzetközi hitelekből bonyolódó beruházásoknál. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/3/20010312azellenzekhez | 2001-03-12 15:21:00 | true | null | null | Origo |
Két darab 7 személyes autót vesz az Állami Számvevőszék - derült ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára feltöltött dokumentumokból. A gépjárműveket a leírás szerint a mindennapi feladatok ellátásához használják majd. A csillagfénykék metál vagy mélyfekete gyöngyház színekben pompázó autók nettó 46,9 millió forintba kerülnek, miközben tavasszal több tucat dolgozót bocsátottak el részben takarékossági okokból.
A hivatalos megfogalmazás szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, amely ellenőrzést végezhet minden olyan területen, ahol közpénzt használnak fel vagy közpénzt kezelnek, legyen az egy önkormányzat vagy épp egy politikai szervezet. Ehhez az ellenőrző munkához van szüksége különböző autókra a hivatalnak.
Most két darab 7 személyes autó beszerzését érezte szükségesnek az ÁSZ - a felhívást október 14-én tették közzé az ekr.gov.hu-n. A nyílt eljárásra mindössze két hétig lehetett jelentkezni, ugyanakkor az ÁSZ semmilyen gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételt nem írt elő. Ennek ellenére nem volt nagy tolongás a megbízásért: mindössze egyetlen ajánlat érkezett. Ez azonban elég is volt:
az ÁSZ elfogadta a Porsche Inter Auto Hungaria Kft. nettó 46 941 000 forintos ajánlatát.
A cégnek többek között a következő a paraméterekkel rendelkező autókat kell leszállítania az ÁSZ "tevékenységét és napi munkáját" elősegítendő:
új vagy szalon állapot,
elektromos tolóajtó mindkét oldalon,
csillagfénykék metál vagy mélyfekete gyöngyház szín,
1950 cm3 - 2000 cm3 hengerűrtartalom,
gázolaj üzemanyag,
7 fokozatú automata sebességváltó,
oldal- és fejlégzsákok a vezetőnek és a jobboldali első utasnak, fejlégzsákok az utastérben a szélső ülésekhez, középső légzsák elöl,
2 db különálló ülés az autó 2. üléssorában (menetirányban), 3 db különálló ülés
az autó 3. üléssorában (menetirányban),
panorámatető (nem nyitható),
vonóhorog.
Idén nem először vesz autót az Állami Számvevőszék. Júliusban 15 millió forintért szereztek be egy személyautót az Auto-Trade ’91 Kft.-től. Azzal a gépjárművel kapcsolatban az volt az elvárás, hogy legyen benne blokkolásgátló, kipörgésgátló, guminyomás ellenőrző rendszer, sebességszabályzó- és korlátozó berendezés, elektromosan mozgatható és fűthető visszapillantó tükrök, vezető- és utasoldali első, oldalsó légzsák, függönylégzsák, tolatókamera, elektromos csomagtérajtó, visszagurulás gátló rendszer, állítható magasságú vezetőülés, motorindító gomb és rádió kihangosítóval.
Elbocsátások, félmilliárdos büntetés, asztaloscég
És miközben új autókra volt/van pénz, addig a dolgozók megtartására már kevésbé. Ahogy azt a 24.hu tavasszal megírta, először a 11 fős sajtófőosztály 4 dolgozójától váltak meg, majd egy csoportos létszámleépítés során további 42 embert küldtek el "az intézmény költségvetésének fenntarthatósága, gazdálkodásának és működésének optimalizálása céljából". Az elbocsátás érintette az ellenőrzési és a támogató egységeket is.
Az ÁSZ idén emellett főként azért került a figyelem középpontjába, mert 520 millió forintos büntetést szabott ki az ellenzéki pártokra, illetve azért, mert az elnökéről, Windisch Lászlóról kiderült, hogy a volt igazságügyi miniszterrel, Varga Judittal került kapcsolatba. A pár már akkor együtt lehetett, amikor Varga még aktív fideszes politikus volt. Windisch és Varga azóta asztaloscéget is alapított.
Katus Eszter
Nyitókép: Windisch Lászlót 2022-ben választották meg az Állami Számvevőszék elnökének. | Csillagfénykék vagy mélyfekete gyöngyház autókat vesz az Állami Számvevőszék | A hétszemélyes autókat a Porsche Inter Auto Hungaria Kft. szállítja le 46,9 millió forintért. Korábban 15 millióért egy személyautót is vett a hivatal. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/11/08/csillagfenykek-vagy-melyfekete-gyongyhaz-autokat-vesz-az-allami-szamvevoszek | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Costiniuval együtt előzetesbe került az a két üzletember - Costel Casuneanu és Marius Locic - is, akik a március végén vizsgálati fogságba került Catalin Voicu szocdem szenátor útján próbálták megvesztegetni a rendőrséget és a bíróságot, hogy ügyeikben kedvező megoldást erőszakoljanak ki. Az LB bírójának vizsgálati fogságba helyezése igen érzékenyen érinti a román igazságszolgáltatást, amelyet Brüsszel folyamatosan figyel, s amelyet számtalan alkalommal bírált. Costiniu mindössze azzal tud védekezni, hogy Casuneanu végül jogerősen elvesztette az LB-n azt a pert, amelyben a vezető bíró interveniált.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az ellenzékhez közel álló kereskedelmi televíziók szerint a letartóztatások mögött Traian Basescu államfő áll. Costiniu esetében ugyanis egyetlen bizonyíték az a lehallgatott telefonbeszélgetés, amelyet Voicuval folytatott, s amelyben a bíró sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Casuneanu pert vesztett. Arra nincs bizonyíték, hogy az LB polgárjogi rézlegének volt elnöke kenőpénzt fogadott volna el.
Mindemellett Costiniu az első magas beosztású román bíró, akit 1989 után tömlöcbe került. A bíró szombatra virradóan be is vonult a bukaresti rendőrség fogdájába, de felesége közölte, hogy az LB által az előzetes letartóztatásba helyezése ügyében hozott döntést megfellebbezik. | Külföld: Letartóztatták a korrupcióval vádolt bukaresti bírót | Tizenhat órás maratoni tárgyalás után a román Legfelső Bíróság (LB) szombatra virradóan úgy döntött, hogy 29 napra előzetes letartóztatásba helyezi Florin Costiniut, az LB polgárjogi részlegének volt elnökét, akit az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hatalommal való visszaéléssel és korrupcióval vádol. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/letartoztattak_a_korrupcioval_vadolt_bukaresti_birot-619321 | 2010-04-11 11:20:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A keddi brüsszeli vitára a magyar EU elnökség alatt került sor, ráadásul az a furcsa, és néhány tagállamban nemtetszéssel fogadott helyzet állt elő, hogy a magyarok nem adták ki a kezükből a vita vezetését. A téma napirendre tűzését Németország és néhány másik uniós ország javasolta. A hetes cikkelyes folyamatnak az a célja, hogy megállapítsa, Magyarországon rendszerszerűen és tartósan sérülnek-e az EU alapértékei. A huszonhetek egyelőre párbeszédet folytatnak 2018. decembere óta.
A vitában az Európai Bizottság tartott helyzetértékelést, majd a kormányok képviselői kaptak szót. A Benelux-országok közös nyilatkozatot tettek, amelyben leszögezték: a hetes cikkelyes procedúra több mint hat éve alatt nem igen fordultak jobbra a dolgok Magyarországon, ezért a folyamatot fenn kell tartani. Többen, például a franciák nevében is felszólaló németek, aggályosnak ítélték a szuverenitásvédelmi törvényt, a rendeleti kormányzást, a sajtószabadság helyzetét.
Bóka János Európa-ügyi minisztertől és Didier Reynders igazságügyi biztostól az ülést követő sajtótájékoztatón megkérdeztük, látnak-e esélyt rá, hogy Magyarország ne veszítsen az év végén több mint egymilliárd eurót azért, mert nem hajtotta végre maradéktalanul azokat a korrupcióellenes intézkedéseket, amelyek a felfüggesztett pénz feloldásához szükségesek. Az uniós intézmények csaknem két éve zároltak 6,3 milliárd eurót az országnak jutó közösségi alapokból, mert veszélyben látták azok szabályszerű felhasználását. Ennek az összegnek egy része, több mint egymilliárd euró december 31-én végleg elvész, ha a kormány nem teljesíti a felszabadításához kötött feltételeket.
Több száz milliárd forintot bukhat Magyarország az Orbán-kormány korrupciója miatt
Bóka János válaszában nem beszélt a támogatások feloldásához fűzött feltételek teljesítéséről, de azt elmondta, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény nemrég elfogadott módosítását a napokban elküldik az Európai Bizottságnak. Reynders szerint egy hónapjuk van a módosított szöveg értékelésére, és ha úgy látják, hogy megfelel az elvárásaiknak, akkor még az év vége előtt megszülethet a kedvező minősítésük.
Erasmus-ügy: Hiába állít mást az Orbán-kormány, Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem volt érdemi párbeszéd
A 21 modellt váltó egyetem újbóli uniós finanszírozásáról - köztük az Erasmus+ csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program támogatásáról - a jelenleg Magyarország által elnökölt EU Tanácsnak kellene döntenie a bizottsági vélemény alapján. | Elküldik Brüsszelbe az Erasmus-törvényt | Ismét véleménycserét tartottak a tagállamok Európa-ügyi miniszterei a magyar jogállamiság helyzetéről a 7. cikkelyes eljárás keretében. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258501_erasmus-torvenymodositas-orban-kormany-europai-bizottsag | null | true | null | null | Népszava |
Vannak hatástanulmányok a Paks2-ről, és nem véletlenül tartják titokban a dolgot, mert nagyon gáz a projekt – ezek derülnek ki a hozzá eljuttatott dokumentumokból Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője szerint. Jávor a blogjára ki is rakta a tanulmányokat, amik szerint
Paks2 katasztrofális hatású lesz mind a hazai villamosenergia rendszerre, Paks1 jövedelmezőségére, és a Duna hőháztartására.
A Jávor ezt a három dokumentumot kapta meg és tette közzé.
1. Javaslatok az MVM belső megvalósítási tanulmányához, amiben az áll, hogy
a tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz és rég idejétmúlt előfeltevésekből indul ki,
durván alulbecsülték a költségeket, mert a járulékos beruházások költségeit nem számolták bele, és
nem foglalkoznak azzal, hogy megfelel-e a projekt az uniós jognak
2. A hűtővízellátás lehetőségeiről készült tanulmány, ami szerint az
új erőmű hőtermelése veszélyezteti a Duna élővilágát, ezért rendszeresen le kell majd részlegesen állítani mindkét erőművet.
Ez viszont azt jelenti, hogy a Paks2 nem tud a tervezett 95 százalékos kihasználtságon működni, így sokkal rosszabb lesz a megtérülése, mint ahogy azzal terveznek.
3. Az új atomerőmű rendszerbe illeszthetőségét, vagyis azt vizsgáló tanulmány, hogy mi lesz a többi erőművel, ha beindul a Paks2. Eszerint
a Paks2 leginkább a Paks1-et szorítja ki a termelésből, ami miatt a mostani erőmű baromi veszteséges lesz.
Ezt a hatást tompíthatja egy szivattyús energiatározó építése, de ennek a költségeivel sehol nem számolnak.
Ez alapján Jávor szerint
mindaz, amire az új két blokkos erőművet alapozzák, teljesen légből kapott, semmilyen ok nincs, hogy valósnak fogadjuk el.
Jávor azt írja, hogy a belső szakmai közvélemény tudja, hogy a Paks2 "rendkívül kockázatos, pénzügyileg katasztrofális hatású, súlyos környezeti problémákat eredményező projekt", ami szétfeszítheti az egész magyar villamosenergiai rendszert.
MVM Paks II.: Félrevezető információk
Az MVM Paks II. Zrt. szerint félrevezető információk jelentek a Paks II. beruházásról. Az új atomerőművi blokkok előkészítő munkájának megkezdésével kapcsolatban 2008-ban több feljegyzés, tervezet, tanulmány készült az akkor rendelkezésre álló adatok alapján, reagált az atomerőmű-fejlesztő cég Jávor Benedekre.
Az MVM Paks II. Zrt. reagálásában az írta, hogy a Jávor Benedek blogján megjelent Javaslatok az új atomerőművi blokkok aktualizált megvalósíthatósági tanulmányához című MVM Zrt. belső feljegyzés az egyik ilyen tanulmány, az MVM társaságcsoporton belüli aktualizáláskor készített munkaközi anyagára vonatkozhat.
Az erőműfejlesztő szerint az atomerőmű vízhűtéséhez kapcsolódó, Jávor Benedek által hivatkozott anyagokban felvetett problémákat a Paks II. projekt engedélyeztetési eljárásának keretein belül elkészített környezeti hatástanulmány vizsgálta, és a kérdésekre megnyugtató válaszokat adott.
Az MVM Paks II. Zrt. a közleményben azt is írta, hogy az Országgyűlés 2009. március 30-án több mint 95 százalékos többséggel elvi engedélyt adott az új atomerőművi blokkok előkészítő munkájának elkezdésére. | A Dunát és a Paks1-et is kicsinálja Paks2 | A Dunát és a Paks1-et is kicsinálja Paks2 - Kikerültek a hatástanulmányok, amikből kiderül, miért tartották eddig titokban őket. Az MVM Paks II. félrevezető információkról beszél. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/energia/2015/06/22/paks2_hatastanulmany/ | 2015-06-22 00:00:00 | true | null | null | Index |
Nem hozza nyilvánosságra a Balog Zoltán vezette református egyházkerület, mik a tervei a bezárt Bíró utcai óvodával. Úgy tudni, amerikai metodisták fizetős gyermekintézménye települne a kormány által ingyenesen juttatott villába. A szülők egy csoportja és Hajnal Miklós momentumos parlamenti képviselő közérdekű adatigényléssel próbál információkhoz jutni.hirdetés„Csatlakozzatok hozzánk, imádkozzunk a DePue családért” – olvasható a felhívás az amerikai központú, több mint 120 éve világszerte hittérítő-hitéleti tevékenységet végző, metodista One Mission Society (OMS) közösségi oldalán. Annak apropóján biztatják a híveket erre, hogy a közösségükben aktív amerikai DePue család visszatér Budapestre. Szolgáltak ők már itt pár éve, sok egyéb mellett egy angol nyelvű, keresztény óvoda létrehozásán munkálkodtak, amelybe 80 gyerek járna, fejenként nagyjából évi egymillió forintos díj ellenében. Úgy tűnik, a terv végre meg is valósulhat, méghozzá a Dunamelléki Református Egyházkerület budai, Bíró utcai óvoda-bölcsődéjének a helyén, amit – ahogy azt korábban megírtuk – balesetveszélyre és átfogó felújításra hivatkozva idén szeptemberben, átmenetinek mondott időre, bezárnak. Értékes budapesti oktatási intézményekkel kavar a református egyház, a háttérben felsejlik Balog Zoltán exminiszter Több tízmilliárdos értékben juttatott ingyenesen - főképpen budai - ingatlanokat az állam a református egyháznak, köznevelési céllal. A Bíró utcai óvoda körüli rejtélyes események azonban azt sugallják, a paragrafusok kijátszhatók.Hogy a két esemény között összefüggés van, azt az óvodájuk bezárását nehezményező Bíró utcai szülők fedezték fel, akik tavaly nyáron látták párszor a helyszínen nézelődő Aaron DePue-t, de akkor még nem sejtették a látogatása okát. Választ az óvoda bezárását közlő szülői értekezleten sem kaptak, ezért levelet írtak Balog Zoltánnak, az egyházkerület püspökének (a volt miniszter egyben a magyarországi református egyház zsinati elnöke is), hogy tisztázzák, mi várható, s ha igaz az OMS belépése, lesz-e terük még ott a régi gyerekeknek és dolgozóknak.hirdetésBalogtól a HVG is kért tájékoztatást, de az egyház sajtószolgálata válaszul csak egy, a Hegyvidék című XII. kerületi lapban megjelent interjút küldött. Ebben egy halvány utalás lelhető fel arra, hogy „a köznevelési cél megtartása mellett szeretnénk az óvodát egy olyan alapítvánnyal partnerségben, keresztény szellemiségben fenntartani, ami pluszszolgáltatásokat is biztosít”.Ez a bizonyos alapítvány az OMS magyarországi partnere lehet, jelesül a szerteágazó keresztény oktatási-nevelési-szociális funkciójú Felebarát Alapítvány, amit az OMS ma már nyugdíjas alelnöke és nemzetközi igazgatója, David E. Dick alapított idestova húsz éve. Az elnöke Jonathan David Long, az OMS regionális igazgatója és pénztárnoka, akinek a névtáblája most egy budai, sasadi családi ház kapuján áll. Az alapítvány fő támogatója az OMS, amely tavaly csaknem 250 millió forintot, az összes bevétel több mint 90 százalékát juttatta. Arról persze semmi sem tudható, hogy a „pénzes” alapítvány részt vesz-e bármilyen módon a Bíró utcai intézmény komplexnek ígért felújításában.Csakhogy a református egyház nem tarthatná titokban a részleteket. A patinás budai villát ugyanis (több, hasonlóképpen milliárdos értékű budai ingatlannal egyetemben) ingyenes állami vagyonjuttatásként kapták meg, ámde feltételekkel: 15 évig nem adható el, és fenn kell tartani benne a köznevelési funkciót. Kérdés, hogy – miután az 1954-ben született intézmény korábban állami fenntartású és mindenki számára hozzáférhető volt – „köznevelésnek” minősül-e az OMS által felvázolt elit, vallásos nevelést célzó, drága óvoda.A szülők már azt is sérelmezték, hogy 2021 őszén, amikor az egyház átvette az óvoda működtetését, nem szavaztatták meg őket erről. A köznevelési törvény szerint ugyanis ha a fenntartó egyházi szervezet lesz, abba legalább a szülők felének bele kell egyeznie. Sokan elvitték a gyereküket a megemelkedett (havi 50-55 ezer forintos) térítési díjak miatt, és azért is, mert az újonnan belépőktől lelkészi ajánlást kértek. Eddigi tapasztalataik alapján a szülők egy csoportja nem bízik abban, hogy Balog kielégítő választ ad a kérdéseikre, ezért közérdekű adatigénylést is benyújtottak a Dunamelléki Református Egyházkerülethez. Rákérdeztek például az ingatlan valós műszaki állapotára, és arra, hogyan szándékozik az egyház a jövőben betartani az állam által a vagyonjuttatáskor megszabott feltételeket. Konkrét tájékoztatást követelnek arról is, „hogy a köznevelési feladatok ellátásában, illetve az épület (intézmény) üzemeltetésében a One Mission Society, illetve a Felebarát Alapítvány szerepet vállal-e”, és ha igen, kérik kiadni a felek közötti szerződést.A református egyháznak adott ingyenes ingatlanjuttatások egyébként azután szaporodtak meg, hogy Balog erőforrás-miniszterből püspök lett. Ilyen körülmények között különösen cinikus hozzáállásra vall, hogy a szülőket kétségek között hagyó, január 17-i kurta tájékoztatás óta sem hajlandók semmit sem mondani – igaz, nem is cáfolják, hogy az OMS lenne a következő óvodafenntartó. Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője ezért maga is közérdekű adatigényléssel bombázza a reformátusokat. Annyi épületet ajándékozna a kormány az egyházaknak, hogy a legtöbb felekezet már sokallja is Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.Szakértők szerint megkérdőjelezhető annak a jogszerűsége, ha az államtól meghatározott célra átadott ingatlanban egy Magyarországon marginális szerepet játszó amerikai egyházi közösség nyit óvodát a saját szűk célközönségének. Nyilván vehetne vagy bérelhetne magának az OMS a piacon is ingatlant, s hogy nem ezt a módszert választotta, amögött nem állhat más szempont, mint a felek kölcsönös üzleti érdeke.A HVG megkeresésére azonban az OMS sem bizonyult bőbeszédűnek: annyit közölt, hogy dolgoznak egy sajtókommünikén, ám az – noha napokig vártunk rá – nem készült el lapzártánkig. Igaz, ők nem kötelesek beavatni a terveikbe a nyilvánosságot – legalábbis amíg még azt mondhatják, hogy nem a magyar adófizetők pénzéből gyarapodnak. | Balog Zoltánék titkolják, mit kezdenek az ingyen kapott Bíró utcai óvodával, de a háttérben felsejlik egy üzlet | Nem hozza nyilvánosságra a Balog Zoltán vezette református egyházkerület, mik a tervei a bezárt Bíró utcai óvodával. Úgy tudni, amerikai metodisták fizetős gyermekintézménye települne a kormány által ingyenesen juttatott villába. A szülők egy csoportja és Hajnal Miklós momentumos parlamenti képviselő közérdekű adatigényléssel próbál információkhoz jutni. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240212_hvg__ovodasors__amerikai_misszio__kozpenzek__titkos_zaradek | 2024-02-12 10:35:00 | true | null | null | HVG360 |
A Gellért az újjászületés és a minőségi turizmus szimbóluma - a HVG szerint erről beszélt a legendás szállodát 2022-ben megszerző BDPST Grouphoz tartozó BDPST Koncept ügyvezetője, Orbán Ráhel a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) közgyűlésén. Orbán Viktor lánya a szakma képviselői előtt mutatta be a cég elképzeléseit a Gellért Hotellel kapcsolatban:
a BDPST az 1920-as éveket vissza-, a gazdag ázsiai turistákat pedig elhozná Budapestre.
Tiborcz István cége Orbán Ráhel szerint hosszú és alapos szakmai mérlegelés után döntött úgy, hogy a Mandarin Orientalt bízza meg a szálloda üzemeltetésével: az ázsiai luxusszállodalánccal nehéz volt megegyezni, 1,5 évig alkudoztak, de a BDPST Koncept ügyvezetője szerint sok nagyszerű beszélgetést folytattak ezalatt a leendő partnerrel.
Az új Gellért luxushotel lesz, a célközönséget így a vagyonosabb vendégek jelentik. "A minőségi turisták a tengerentúlról érkeznek" - mondta Orbán Ráhel, aki szerint az amerikaiak piacát már a Four Seasons uralja, ezért a Gellért inkább a keleti turistákat szeretné magához csábítani. A "minőségi" turisták mellett az szól, hogy hosszabb idő alatt több pénzt költenek - magyarázta.
A Hongkongban alapított Mandarin Oriental - aminek Londonban és Comóban is van szállodája, de Prágában és Bécsben is jelen van - Orbán Ráhel szerint "presztízsben és értékrendben is" tökéletesen passzol a BDPST Grouphoz. Azt mondta, a megújuló hotel wellnessrészlegében saját termálfürdőben gondolkodnak, a szomszédos, budapesti önkormányzati tulajdonban lévő Gellért Fürdőtől függetlenül, de ehhez még sok munka vár a BDPST-re, a Gellért ugyanis Orbán elmondása szerint méltatlan állapotban van, épp az azbesztmentesítés zajlik.
Szerinte a feladatra a BDPST Konceptnél keresve se lehetne alkalmasabbat találni, azt mondta:
"Kevés olyan marketingügynökség van, amelyiknek olyan háttere van, mint nekem."
A lap szerint Orbán Ráhel ezzel nem családi hátterére utalt, hanem arra, hogy ő a szállodaüzemeltetés minden szegmensét elvégezte, hiszen szobák takarításával indult a karrierje. A nagy, külföldi cégeket nem volt könnyű meggyőzni arról, hogy ők jobban ismerik és szeretik a magyar fővárost - mondta.
Azt mondta, a svájci tanulmányai alatt sokan csak Budapestnek becézték, mivel folyamatosan (és sikeresen) arról győzködte az osztálytársait, hogy jöjjenek ide. Orbán Ráhel szerint a város tiszta, közlekedése pedig kiváló. | Orbán Ráhel elmondta, hogy a Tiborcz-féle Gellért szálló a szupergazdag ázsiaiakat célozza majd | „Kevés olyan marketingügynökség van, amelyiknek olyan háttere van, mint nekem” – mondta a miniszterelnök lánya, utalva arra, hogy a szállodaüzemeltetés minden szegmensét elvégezte. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/07/orban-rahel-elmondta-hogy-a-tiborcz-fele-gellert-szallo-a-szupergazdag-azsiaiakat-celozza-majd | null | true | null | null | 444 |
Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását - derül ki a Politico cikkéből. Ezzel az újabb központosítással veszélyeztetné az Európai Unió jövőjét - reagált a javaslatra a Magyar Nemzet nek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A tervezet 1200 milliárd eurót, vagyis 485 ezer milliárd forintot érinthet.
Az alkotmányjogász rámutatott: az EB hatalomkoncentrációs törekvése ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés több rendelkezésével is, így azzal az alapelvvel, hogy az unió a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartásának értékein alapul.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint
a törekvés nagy kockázatot jelent a magyar költségvetésre, mivel így az unió nyomást tudna gyakorolni a nemzeti döntésekre. Ez politikai bosszú Magyarország ellen
- vélekedett az alkotmányjogász.
További részletekért kattintson . | Politikai bosszú: újabb zsarolás jöhet Brüsszelből | Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/politikai-bosszu-brusszel-javaslat-koltsegvetes | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Dokumentálni akartam azt, ami sokak számára látható volt: a hatalomba újonnan érkezett, pénzéhes emberek lerabolják a kisgazdapártot és az agrártárcát - így magyarázta interjújában a kenőpénzügy koronatanúja azt, miért készített hangfelvételt a Torgyán Attilának szánt kenőpénz célba juttatásának körülményeit tisztázó megbeszélésen. A koronatanú továbbra is anonimitása megőrzését kérte, de kinyilvánította: bíróság előtt is hajlandó tanúskodni.
A koronatanú tíz éve tagja a kisgazdapártnak. Két éve dolgozik egy agrárberuházáson, amihez állami támogatást remélt, ám közvetítők útján tudatták vele: "a további előrehaladás alapvető feltétele, hogy a Torgyán családból vagy a hozzájuk közel álló körökből valakit szponzorálni kell". Úgy nyilatkozott: a Torgyán Attilának küldött kenőpénz költségvetési forrásból származik, hiszen az FVM tulajdonában álló Agrárinnovációs Kht.-tól kapott állami támogatást adták tovább a miniszter fiának. Közölte: a közvetítőn kívül is volt tanúja annak, hogy ifjabb Torgyán átvette a kenőpénzt. Állítása szerint az ügyről tudtak a földművelésügyi tárcánál és ismerte a részleteket a kisgazdapárt több vezetője.
A koronatanú szerint a kenőpénzek átadásáról szóló üzeneteket legtöbbször a hangfelvételen is szereplő, a Torgyán család bizalmasának számító ügyvédnő adta át. Az ügyvédnő az a Benczéné Tóth Judit, akit az FKGP delegált az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába. Benczéné provokációnak minősítette az esetet, és arra hivatkozott, hogy bűnözők értékesítenek iratokat politikai célzattal.
Bűnözőket említ tegnapi nyilatkozatában Torgyán Attila és Torgyán József is. - A baloldali liberális erők által kezdeményezett lejárató hadjárat szervezői és az abban részt vevő köztörvényes bűnözők felelősségre vonása érdekében a szükséges eljárásokat folyamatba tettem - írta nyilatkozatában a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Fia is hazugnak nevezte az állításokat, és közölte: feljelentést tett a Népszava ellen.
A Népszava tegnap eljuttatta a birtokában lévő hangkazettát a legfőbb ügyésznek. A Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti osztálya vizsgálja, történt-e bűncselekmény, illetve az ügyészség indíthat-e eljárást az ügyben, avagy továbbítja azt a rendőrségnek. Dr. Garamvölgyi László ezredes, az ORFK kommunikációs igazgatója elmondta: ha az ügyészség nyomozást rendel el, s annak lefolytatására a rendőrséget jelöli ki, haladéktalanul megkezdik a munkát.
(2001. január 29.) | A koronatanú állítja: a küldemény, a kenőpénz célba ért<br/> | "Megkérdezte tőlem az Attila, hogy hogy gondolom én, hogy egy ilyen bizalmi ügyben egyszerűen idegenek jönnek" - ezekkel a szavakkal igyekszik a kedélyeket csitítani a Torgyán család bizalmasának nevezett Benczéné Tóth Judit, aki egy hangfelvétel szerint hárommillió forint kenőpénzt juttatott el Torgyán Attilának, az agrárminiszter fiának. Megszólalt a felvételt készítő koronatanú, aki vallomását bíróság előtt is hajlandó megerősíteni. Állítja: a költségvetési forrásból származó kenőpénzt átvette ifjabb Torgyán. Torgyán József és fia cáfolják az állításokat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/1/20010130akoronatanu | 2001-01-30 14:49:00 | true | null | null | Origo |
"POV: 38 napra vagy attól, hogy elveszítsd a juttatásaidat" - ezzel a szöveggel, a Donald Trump mellett álló Volodimir Zelenszkij szomorú arcával és a levegőből hulló dollárokkal posztolt egy mémet Donalt J. Trump Jr. Instagram-történetben, utalva arra, hogy a volt és leendő elnök megválasztásával megszűnhetnek az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatások.
A 38 nap arra utalhat, hogy akkor válik hivatalossá az amerikai elnökválasztás végeredménye. A hivatalát ugyanakkor csak január elején foglalhatja el Donald Trump. | Trump fia szerint Zelenszkijnek 38 napja maradt | Aztán vége a juttatásoknak. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/10/trump-fia-szerint-zelenszkijnek-38-napja-maradt | null | true | null | null | 444 |
Komjáthi Imre szerint az egész Fidesz mögött nincs annyi tudás, tapasztalat és eredmény, mint amit Horn Gyula véghez vitt életében. Úgy véli, Horn Gyula történelmi szerepe megkérdőjelezhetetlen, munkásságát pedig nem csak hazánkban, hanem Brüsszelben is elismerik, hiszen az Európai Parlamentben termet neveztek el róla és szobrot állítottak tiszteletére.
Az MSZP elnöke szerint Horn Gyula megtestesített mindent, amit a Fidesz-kormány nem képes. Emberséges volt, minden magyart szolgált, sosem felejtette el, honnan indult, mindemellett pedig a nagypolitikában is tisztán látott. Meghatározó szerepe volt Magyarország Európai Unióba, valamint a NATO-ba vezetésében, és sokat tett a német egységesítésért, valamint a magyar és a közép-kelet-európai demokratizálódásért.
Szentkirályi Alexandra és a Fidesz kétségbeesése és szánalmas támadása olyan szempontból érthető, hogy a kormánypárt régen látott mélypontra került - írja Komjáthi Imre, aki szerint az, hogy ismét egy történelmi személy emlékét próbálják összemocskolni, csak annak a jele, hogy a Fideszre leselkedő veszély és a kormányváltás egyre hatalmasabb árnyéka elől olyan ügyekbe menekülnek, amelyekben esetleg még sikert könyvelhetnek el.
A Magyar Szocialista Párt ahogy eddig, úgy most is, és a jövőben is ki fog állni Horn Gyula emléke és munkássága mellett. A korábbi miniszterelnök életpályáját komplexen kell vizsgálni és felismerni, mennyi mindent tett hazánkért, Magyarországért - írja Komjáthi Imre, az MSZP elnöke. | Az MSZP visszautasítja a Fidesz "aljas támadását" Horn Gyula emléke ellen | A Fidesz nem bírja abbahagyni nemtelen és aljas támadását Horn Gyula, Magyarország korábbi miniszterelnöke ellen. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz bukott főpolgármester-jelöltje úgy tűnik, mindent megtesz azért, hogy neve ne az elbukott választással forrjon össze. A budapesti Fidesz vezetője rendkívül aljas módon támadja meg a volt szocialista kormányfő emlékét, amikor a 13. kerületi Horn Gyula sétányt most Pesti srácok sétányra akarja átneveztetni – írja közleményében az MSZP elnöke. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-mszp-visszautasitja-a-fidesz-aljas-tamadasat-horn-gyula-emleke-ellen/438960 | null | true | null | null | Hírklikk |
Csepelről sokaknak még ma is a vörös jelző jut eszébe, holott az elmúlt évek szocialistákhoz köthető privatizációs és környezetszennyezési botrányai, az autók felgyújtásával kezdődött, majd a kettős gyilkossággal folytatódott bűnügyei a kerület egyre sötétebb oldalát mutatják. Változnak a színek alig egy hét múlva?
– A választás tétje Magyarországon és Csepelen sem más: sikerül-e lezárni a Gyurcsány-korszakot, vagy marad a hazugságokra épülő mutyikormányzás. Meg kell őrizni a csepeli értékeket, és minden döntést az itt élő emberek érdekeinek, kérésének kell alárendelni. Elképesztő szocialista hatalomkoncentráció alakult ki: mind a politikai, mind a gazdasági és a kulturális életet a kezükben tartják. Ez a belterjesség vezetett oda, hogy azt gondolják, ők érinthetetlenek, sérthetetlenek, bármit megtehetnek. Ennek egyik súlyos és tragikus következménye a kettős gyilkosság.
– A csepeli Fidesz az elmúlt években hétről hétre egyre több visszaélést tárt a nyilvánosság elé, mindeddig következmények nélkül.
– Úgy látom, ellenzékből is komoly eredményeket tudtunk felmutatni: az emberekkel és civil szervezetekkel közösen értük el, hogy elszállították innen a környezetet súlyosan veszélyeztető galvániszapot, és meghiúsult a Kis-Duna-part további privatizációja. Megakadályoztuk, hogy dobra verjék a nagy múltú Csepel-pályát, bár végül a sportingatlant megterhelték nyolcmillió euróval, amiről hamarosan számot kell adniuk. A szocialisták egyetlen ígéretüket sem teljesítették: nem épül a gerincút, nincs uszoda és nem lett semmi a királyerdei csatornázásból, ellenben az elmúlt nyolc évben hatalmas vagyont kótyavetyéltek el.
– Sikerülhet a csepeli visszaélések teljes körű feltárása is?
– Az elszámoltatást Csepelen sem lehet megúszni. Ez az egyik legfontosabb erkölcsi kötelességünk, és ezt nemcsak kormányzati, hanem helyi szinten is elvárják tőlünk a választók. Még a választás előtt közzétesszük azokat az ügyeket, amelyekkel el kell számolniuk az elvtársaknak.
– Április 11-én a parlamenti képviselőkről, az országos politikáról döntünk, és mindeddig kevés babér termett itt a jobboldalnak. Mit ígér a Fidesz azoknak a csepelieknek, akik eddig rendre az MSZP-t juttatták pozícióba?
– Teljesen új típusú politizálást. A változást, amely a felelősségre vonást, az elszámoltatást, a romok eltakarítását és az ország és Csepel újjáépítését jelenti. A közéleti munka középpontjába Csepel és az itt élők érdekeinek képviseletét, a megteremtett értékek gondos megőrzését, a kerület szellemi, erkölcsi és anyagi gyarapítását állítjuk. A csepeliek érezni fogják, hogy a politika ismét róluk és életkörülményeik jobbításáról fog szólni. Minden politikus előtt ott lesz a két legfőbb, számon kérhető parancsolat: ne lopd el a közvagyont és ne hazudj a választóidnak!
– Az adófizetők sok milliárd forintnyi vagyonának jelentős részén azonban az elmúlt években már túladtak. Ezeknek akár csak a töredékét vissza lehet-e szerezni?
– Meg fogjuk nézni. A teljes értékesítési folyamatot felülvizsgáljuk, a közpénz elfolyását megszüntetjük, és amit csak lehet, visszaszerzünk. Önkormányzati tulajdonba szeretnénk venni a Csepel SC ingatlanjait, vissza akarjuk szerezni a Kis-Duna-parton korábban eladott telkeket, egy, a közvagyonból magánvagyonná alakult iskolaépületet és egy komplett kiserdőt. Természetesen meg kell vizsgálnunk, mi történt az egykori Csepel Művek területén is, hogy hordták szét apránként a nemzet vagyonát. Mindehhez az új kormány segítségét fogjuk kérni.
– Mit lehet tenni, ha egyelőre az új kormánynak és az önkormányzatoknak sem lesz sokkal nagyobb mozgásterük?
– Számításaink szerint éves szinten 1-1,5 milliárd forint takarítható meg az önkormányzati költségvetésben egy más típusú szemlélettel. Észak-Csepel hatalmas területét öt évvel ezelőtt eladták, a spanyol vevő saját hazájában tönkrement, egy kapavágás nem történt. A 11 milliárd forintot meghaladó bevételből semmi nem épült, pedig ebből már elkészülhetett volna a gerincút és a Királyerdő csatornahálózata. Amennyiben minket bíznak meg az emberek októberben, ez lesz a Fidesz által vezetett önkormányzat első két fejlesztési feladata. Csepel nem szegény kerület, csak rossz a vezetése.
– Észak-Csepelről egy fővárosi SZDSZ-es képviselő nyilatkozott nemrég. Szerinte ide toronyházakat, Kis-Manhattant építenek. Nem tart attól, hogy az önkormányzati választásig visszafordíthatatlan döntéseket hoznak, és folytatódik a hatalomátmentés?
– Semmit nem lehet tervezni a csepeli polgárok hozzájárulása nélkül. Csak az ő bevonásukkal lehet dönteni arról, hogy mi történjen ezen a területen. Mindent elkövetünk, hogy megakadályozzuk a maradék vagyon elkótyavetyélését, és minden szerződést felül fogunk vizsgálni pénzügyi, teljesítési és jogi szempontból. | Csepel színeváltozása és az új politika | A csepeliek érezni fogják, hogy a politika ismét róluk és életkörülményeik jobbításáról szól, de az elszámoltatást itt sem úszhatják meg a hazugságokra épülő Gyurcsány-korszak helyi vezetői – nyilatkozta lapunknak Németh Szilárd, a Fidesz és a KDNP országgyűlésiképviselő-jelöltje. Szerinte a változás együttesen jelenti majd a felelősségre vonást, a romok eltakarítását, az ország és Csepel újjáépítését. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/csepel-szinevaltozasa-es-az-uj-politika | 2010-04-03 15:15:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Összesen nyolc előterjesztésről határoznak a képviselők a parlament keddi ülésén, amely 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Majd a képviselők több javaslatról is döntenek, ezek között között szerepel az az országgyűlési határozati javaslat, amellyel 2025-öt és 2026-at a magyar tudomány évévé nyilvánítja az Országgyűlés.
Döntés lesz egyebek mellett a tavalyi zárszámadásról is, valamint arról a javaslatról, amely
a gyermekek védelme érdekében az internetes pornográf tartalmak elérhetőségének korlátozásáról,
valamint egyes elektronikus kereskedelmi szolgáltatással és reklámtevékenységgel összefüggő törvények módosításáról szól.
A határozathozatalokat követően együttes
általános vita lesz három, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos törvényjavaslatról, ezek a szolgálatok személyi állományának jogállását szabályozzák.
Uniós jogharmonizáció a célja a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslatnak, míg a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosítása azt célozza, hogy a Digitális állampolgárság mobilalkalmazásban februártól letölthetővé váljanak a legfontosabb okmányok, így a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, a lakcímkártya, a TAJ-kártya és az adókártya adatai, és azok hitelesítve továbbküldhetőek legyenek, kiváltva ezzel a fizikai kártyák használatát és fényképezgetését.
Napirenden szerepelnek a jövő évi adótörvények. A javaslat preambuluma szerint
a kormány célja, hogy a gyermeket nevelő családok helyzete érezhetően javuljon a következő években, ezért két lépcsőben, 2025. július 1-jei és 2026. január 1-jei emeléssel kétszeresére nő a gyermekek után járó adókedvezmény.
Az adótörvények módosításával a kormány többek között személyi jövedelemadót érintő könnyítéseket, újabb gazdaságfehérítő lépéseket és adminisztrációcsökkentést javasol.
Az energiaügyi tárca két javaslatát is tárgyalják kedden: az egyik a klímagázokról szóló törvényjavaslat, a másik a több mint egy tucat ágazati jogszabályon változtató egyes energetikai tárgyú törvények módosítása.
Az uniós jognak történő megfelelést célozza a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló előterjesztés.
Az nyrt.-k felügyelőbizottságában, vagy igazgatótanácsában a pozíciók legalább 40 százalékát "az alulreprezentált nem tagjainak" kell betöltenie. Ha az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosítását a parlament elfogadja a gyermeket vállaló, házas hallgatók harmincéves korukig élvezhetik az állami ösztöndíj előnyeit, az önköltséges hallgatót pedig át kell sorolni állami ösztöndíjas képzésre.
Utolsó napirendi pont a honvédelmi és adatkezelési tárgyú törvények módosítása. | Gyermekvédelem és adóügyek: határozati nagyüzem az Országgyűlésben | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/gyermekvedelem-es-adougyek-hatarozati-nagyuzem-az-orszaggyulesben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Pr i z e t b e n a p o z s o n y i r e n d Qr t i s z t i f Qi s k o l a v e z e t Qj e
2 0 1 2 - 0 7 - 0 3 2 0 : 2 9 : 0 0
H i r d e t é s
K o r r u p c i ó g y a n ú j a m i a t t Qr i z e t b e v e t t é k a p o z s o n y i r e n d Qr t i s z t i f Qi s k o l a r e k t o r á t - a d t a h í r ü l k e d d e n a s z l o v á k m é d i a . A z e l Qz e t e s l e t a r t ó z t a t á s b a h e l y e z e t t V a c l a v K r a j n i k o t a r e n d Qr s é g a z z a l g y a n ú s í t j a , h o g y m a n i p u l á l t a a z i n t é z m é n y b e v a l ó b e j u t á s h o z s z ü k s é g e s v i z s g á k a t a f e l v é t e l i z Q t a n u l ó k t ó l k a p o t t k e n Qp é n z é r t c s e r é b e . A 6 5 é v e s r e k t o r t é s a z i n t é z m é n y v e z e t Qs é g é n e k h á r o m m á s i k t a g j á t m é g p é n t e k e n v e t t é k Qr i z e t b e , m i u t á n h á z k u t a t á s t t a r t o t t a k a f Qi s k o l a t ö b b h e l y i s é g é b e n . A r e n d Qr s é g a " M a h o n e y - ü g y " f e d Qn e v e t a d t a a z e s e t n e k a R e n d Qr a k a d é m i a c í m q n é p s z e r q a m e r i k a i v í g j á t é k e g y i k h Qs e , a k é t b a l k e z e s é s a f e g y e l e m r e a l l e r g i á s C a r e y M a h o n e y k i k é p z Q Qr m e s t e r u t á n .
M T I | Őrizetben a pozsonyi rendőrtiszti főiskola vezetője | Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették a pozsonyi rendőrtiszti főiskola rektorát - adta hírül kedden a szlovák média. Az előzetes letartóztatásba helyezett Vaclav Krajnikot a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy manipulálta az intézménybe való bejutáshoz szükséges vizsgákat a felvételiző tanulóktól kapott kenőpénzért cserébe. A 65 éves rektort és az intézmény vezetőségének három másik tagját még pénteken vették őrizetbe, miután házkutatást tartottak a főiskola több helyiségében. A rendőrség a "Mahoney-ügy" fedőnevet adta az esetnek a Rendőrakadémia című népszerű amerikai vígjáték egyik hőse, a kétbalkezes és a fegyelemre allergiás Carey Mahoney kiképző őrmester után. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/orizetben-a-pozsonyi-rendortiszti-foiskola-vezetoje/qn0ercv | 2012-07-03 20:29:00 | true | null | null | Blikk |
Szájer József, a Fidesz legendás EP-képviselője visszatér: Schmidt Mária főigazgató felkérésére megalapítja a Szabad Európa Intézetet, ahol elmondása szerint ún. "szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű" munkát végez majd, és politikai szerepet nem vállal. Az intézet elvileg kidolgoz majd egy önálló Európa-koncepciót, olyan szuverenitás-indexet, amivel össze lehet hasonlítani az EU tagállamait, és elkészít majd "egy Nemzetek Jogai Charta-tervezet"-et is.
Szájer 2020-ban mondott le az EP-mandátumáról és tűnt el a közéletből, miután egy 25 fős meleg orgiáról menekült el az ereszen át a covidlezárások alatt, de a rendőrök elfogták, és a belga ügyészség akkori közleménye szerint még ekit is találtak nála. Végül csak a járványügyi korlátozások megszegése miatt büntették meg, de Orbán Viktor azt mondta, amit Szájer tett, az nem fér bele, a 30 éves munkáját nem fogják elfelejteni és megtagadni, de cselekedete nem elfogadható, és nem védhető.
A Telex megkérdezte a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, hogy mikor kereste meg ezzel Szájert, miért ont őt, és Szájer rögtön elfogadta-e a felkérést. Schmidt Mária azt válaszolta:
"Szájer Józseffel évtizedek óta ismerjük egymást, politikusként, jogászként végzett munkáját mindig is nagyra tartottam. Tudására elemzőként, tanácsadóként nagy szüksége van a XXI. Század Intézetnek és Magyarországnak is. A Szabad Európa Intézet megalapításával egy régóta tartó, szoros együttműködés új szakasza kezdődik el."
Szájer visszatérésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azt írta a lapnak, hogy Orbán Viktor szerint "már ideje volt".
Szájer egyébként azt mondta, az elmúlt 4 évet szellemi építkezésre használta, de közben egy súlyos betegséggel is megküzdött, a 2020-as botrány körülményeiről pedig soha többé nem akar beszélni. | Schmidt Mária: Szájer József tudására nagy szüksége van Magyarországnak | Mármint a volt fideszes EP-képviselő elemzői, tanácsadói tudására. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/06/schmidt-maria-szajer-jozsef-tudasara-nagy-szuksege-van-magyarorszagnak | null | true | null | null | 444 |
A képviselő-testületi ülés előterjesztése szerint tavaly és tavalyelőtt több millió forint értékű krízis- és nem rendszeres gyermekvédelmi segélyt utalt ki a polgármester jogtalanul. A vitatott összeg az említett időszakban — a lapunkhoz eljutott információk alapján — mintegy 13 millió forint. A testület küldötteként Lévai Lajos alpolgármester és Ködmön Ferenc képviselő felkereste a közigazgatási hivatal megyei kirendeltségét, ahol szóbeli tájékoztatást kaptak a további teendőkről. E szerint a jogtalanul kifizetett támogatásokat vissza kell fizetni — tartalmazza a képviselő-testületi előterjesztés, amelyet a képviselők többsége elfogadott.
— Voltak, akik kértek, mások nem, mégis kaptak segélyt. Köztük akadtak olyanok is, akik nem rászorulók, komoly jövedelemmel rendelkeznek. A legdurvább eset az volt, amikor elhunytnak utaltak ki támogatást. Más három lakcímre is kapott segélyt — mondta lapunknak Lévai Lajos.
— Nincs miért védekeznem. A segélyezetteknek akkor valóban nagy szükségük volt a pénzre. Bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor nincs más megoldás, csak az önkormányzat segítsége. Jó volna, ha mindenki olyan tehetős lenne, mint az alpolgármester úr, akkor biztosan nem lenne szükség segélyezésre. Lehet riogatni, feszültséget kelteni a faluban, de ez nem vezet jóra. Előfordult, hogy sírva jött be hozzám egy néni, mert járt nála egy képviselő és a segélye után kérdezősködött. A néni remegve kérdezte, mi lesz most, vissza kell, hogy fizesse, de miből? — nyilatkozta Bugyi Ferenc. — Közismert a köztünk lévő ellentét. Belém „rúgjon” az alpolgármester, ne a rászorulókba! — mondta a polgármester. | Kevermesen a halottnak is jár segély | Határozat és jogosultság vizsgálata nélkül jelentős összegű segélyt utalt ki Kevermes polgármestere 2005-ben és 2006-ban. Erre a belső ellenőri vizsgálat során derült fény. Bugyi Ferenc szerint minden segélyezett jogosan jutott a pénzhez. | null | 1 | https://www.beol.hu/kozelet-bekes/2007/12/kevermesen-a-halottnak-is-jar-segely | 2007-12-27 00:00:00 | true | null | null | BEOL |
Nem én mondom, hanem ő maga tett ki a megrázó élethelyzetről videót, méghozzá a következő szöveggel:
Amikor olyan csóró vagy, hogy a vendégségből is behúzod az 50 Ft palackot.
Mentő körülményként mondjuk annyit el tudok képzelni, hogy a legatyásodott miniszter vitte a vizet a vendégségbe, de erről nincs megbízható információm sajnos.
Lássuk tehát magát a beismerő vallomást:
Az eset egyébként oknyomozásom alapján 2024. október 2-án történt, amikor Lázár János és Orbán Viktor vendégségbe ment Gesztre egy családhoz, totál spontán, még a kormányülés előtt. Összesen két palack került meglovasításra, mintegy 100 forint értékben. Van fotó is az esetről, a galéria itt megtekinthető.
És bár magas labdának tűnik, nem tudom ezen a ponton nem leütni, úgyhogy idézzük fel együtt Lázár János egy korábbi, elhíresült mondatát: | Bréking: Lázár János olyan csóró, hogy 50 forintos palackokat kell lopkodnia | Hova jutottunk?? | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/06/breking-lazar-janos-olyan-csoro-hogy-50-forintos-palackokat-kell-lopkodnia | null | true | null | null | 444 |
Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Budapest
Cég, szervezet: Hauszmann Alapítvány
Címkék: Várkert Bazár
További adatok
↓
A Várkert Bazár történetét, építésének részletes krónikáját, a Budai Ifjúsági Park, valamint az épületegyüttes rekonstrukciójának históriáját mutatja be a Hauszmann Alapítvány gondozásában megjelent és szerdán bemutatott, Ybl megvalósult álma - A Várkert Bazár története című kiadvány.
A Budavári Palotanegyedet bemutató könyvsorozat negyedik része, az Ybl megvalósult álma - A Várkert Bazár története című, Szentpály-Juhász Miklós által írt és Balázs Attila, Bálint Éva és Kiss Henrietta által szerkesztett kiadvány 16 részben mutatja be a Budapest I. kerületében található, Ybl Miklós által tervezett, 1875 és 1883 között épült épület történetét.
Az olvasók a kötetből többek között megtudhatják, hogy kik voltak az építkezés során Ybl Miklós legkiválóbb munkatársai, hogyan hátráltatta az 1876-os dunai árvíz az építkezést, valamint hogy milyen sérüléseket szerzett a Várkert Bazár a második világháború során, ezen kívül pedig különböző, különleges ábrázolásokat láthatnak például az épület utolsó tervváltozatáról, századfordulós helyszínrajzáról, valamint korabeli kertjeiről is.
A Várkapitányság által szervezett könyvbemutatón Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos kiemelte: a tíz éve megújult Várkert Bazár az év 200-250 napján állandó, színes kulturális programkínálattal, többek között kiállításokkal, a különböző korosztályokat megszólító koncertekkel, valamint családoknak és gyerekeknek szóló tematikus programokkal is várja az érdeklődőket. A Várkapitányság egyik legfontosabb küldetése, hogy nagy népszerűségnek örvendő múzeumpedagógiai foglalkozásokat tart a Várkert Bazárban és a Várhegyen is, a jellemzően általános iskolás korosztálynak. A Várkert Bazár nem csak egy kiemelkedő kulturális centrum, hanem jelentős diplomáciai központ is lett, amit jól mutat, hogy idén ez az épületegyüttes ad otthont a magyar EU-elnökségnek - hangsúlyozta a kormánybiztos.
Forrás: MTI | Új kiadvány jelent meg a Várkert Bazár történetéről | A Várkert Bazár történetét, építésének részletes krónikáját, a Budai Ifjúsági Park, valamint az épületegyüttes rekonstrukciójának históriáját mutatja be a Hauszmann Alapítvány gondozásában megjelent és szerdán bemutatott, Ybl megvalósult álma - A Várkert Bazár története című kiadvány. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/uj-kiadvany-jelent-meg-a-varkert-bazar-torteneterol | null | true | null | null | építészfórum |
A számtalan esküvőnek , keresztelőnek vagy egyéb családi rendezvénynek otthont adó Bakony családi étterem az ingatlanbazár.hu szerint eladó.
Az 1886-ban épült éttermet 2000-ben teljesen felújították, 2013 pedig gépparkját is cserélték. A vendéglátó üzemeltetéséről 31 éve ugyanaz a család gondoskodott. A 81-es főút mellett található Bakony Étterem most 125 millió forintért keresi új gazdáját. | Eladó a 31 éves családi étterem | Új gazdát keres Kisbér egyik ikonikus helye. A több mint kétszáz évvel ezelőtt épült családi étterem eladó. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/csaladi-etterem-kisber-bakony-etterem | null | true | null | null | KEMMA |
2011.04.05. 15:29
Nemkívánatosak: vizsgálódik az ombudsman
Hivatalból indított vizsgálatot Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a gyöngyössolymosi képviselő-testület "persona non grata" határozata miatt.
Vizsgálatot indított az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, mert sajtóhírekből úgy értesült, hogy Gyöngyössolymos képviselő-testülete két újságírót és négy helybéli lakost nemkívánatos személynek nyilvánított a településen - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a tudósításokban megjelentek alapján felmerült a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye sérelmének, illetve közvetlen veszélyének gyanúja. A vizsgálat keretében Szabó Máté a Heves Megyei Kormányhivataltól kért tájékoztatást.
Mint ismert, Gyöngyössolymos önkormányzata februári határozatában négy helybélit és lapunk két újságíróját nyilvánította persona non grata-nak, azaz nemkívánatos személynek. A februári ülés jegyzőkönyvét azóta sem sikerült megtekintenünk, így a határozat indoklását sem ismerjük. A falu jegyzője múlt pénteken azzal hárította el kérésünket, hogy április 12 után "lesz hitelesítve a jegyzőkönyv", s azután nézhetjük meg.
Korábbi írásunkban a megyei kormányhivatal törvényességi főosztályának vezetője arról tájékoztatott, az önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy akár rendeletben, akár határozatban a választópolgárokat megkülönböztessék. A főosztály az önkormányzati ülésekről készült jegyzőkönyvek beérkezését követően a határozatokat és rendeleteket megvizsgálja.
A négy kitiltott helybéli a határozat nyilvánosságra kerülésekor kilátásba helyezte, hogy jogi lépéseket tesznek az önkormányzat döntése miatt, ám az még továbbra sem tudható biztosan, hogy valóban megteszik-e ezt, illetve ha igen, akkor milyen formában. | Nemkívánatosak: vizsgálódik az ombudsman | Hivatalból indított vizsgálatot Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a gyöngyössolymosi képviselő-testület "persona non grata" határozata miatt. | null | 1 | https://www.heol.hu/kozelet-heves/2011/04/nemkivanatosak-vizsgalodik-az-ombudsman | 2011-04-05 17:04:00 | true | null | null | HEOL |
Aki esetleg nem tudná, nemrégiben két cikk is foglalkozott Tőkés püspökkel, amennyiben az Európai Parlament alelnökeként előbb telefonon tájékoztatta a román hatóságokat abbéli felháborodásáról, hogy tulajdon fiát, Tőkés Máté vállalkozót szabálytalan építkezés miatt háromezer lejre büntették, majd EU-fejléces levélben jelezte a román futballszövetségnek, hogy fia klubja, az utolsó helyen álló Partium SE bírói csalás miatt két pontot veszített a Vadu Criului (Rév) ötödosztályú csapata ellen, ezért a meccs újrajátszását tartaná igazságosnak.
Mármost itt egyáltalán nem Tőkés püspökről van szó, ő ebben a tekintetben is az e világi törvények fölött áll. Sőt amint azt internetes kommentekben olvashatjuk, a két hír már eleve nem is lehet igaz, hiszen Tőkés püspök a román forradalom hőse, az erdélyi magyarság első számú szószólója, s mint tudjuk, a magyar mondakörben a hős sohasem él vissza a hatalmával, tökéletes jellem, még akkor is, ha nem az, márpedig Tőkés püspök mondabeli hős.
Az igaz magyar polgár ráadásul most épp annak szemlélésével van elfoglalva, hogy hősei miként rombolják porig a bolsevizmus utolsó bástyáit is, az Alkotmánybírósággal az élen, ennek élvezete mellett nincsen neki se energiája, se kedve ahhoz, hogy bármilyen képet is árnyaltan szemléljen, ehhez mellesleg a műveltsége, olvasottsága is hiányzik.
Hanem a magyarázat. Hogy Tőkés püspöknek, miközben egész Európa gondjai nyomják a vállát, s számos bokros teendője akad még, hogy a kontinens népei az Úr intelmei szerint éljenek, van ereje s főleg szíve olyan piszlicsáré dolgokkal is foglalkozni, mint például a fia büntetése. Akár az alvás rovására is. Valljuk meg, ezt azért nem gondoltuk volna; mi szentül meg voltunk győződve arról, hogy ha Tőkés püspök telefonál is a fia ügyében, hát kifejezetten azt kéri, tessék a gyereket még jobban megbüntetni, tanulja meg, hogy a törvények rá is vonatkoznak.
Még az a szerencse, hogy jövő ilyenkor Tőkés püspök és Demeter irodavezető már szavazóképes magyar állampolgár lesz; nem lehet kétséges, hogy ezzel a mentalitással gond nélkül illeszkednek majd be a magyar hétköznapokba.
Annak ellenére, hogy a román és a magyar viszonyok merőben különböznek. Lám, Romániában a hivatalokat külön figyelmeztetni kell, hogy a megfelelő módon bánjanak a potentát családtagjaival és üzletfeleivel, míg Magyarországon a hatóságok már maguktól tudják, hogy mi a dolguk.
Menjen föl valaki, jut eszünkbe hirtelen a Tőkés fiú szabálytalan építkezéséről, példának okáért az abszolút korrupciómentességéről elhíresült Óbuda egyik zöldövezeti részére, a Csúcshegyre, és nézze meg, hogy mely potentátok fiai húztak fel engedély nélkül villákat, és hogy vajon megbüntette-e őket az önkormányzat vagy bármely hatóság. Nem fog ilyet találni, mert a magyar hivatalok a civilizációnak és a társadalmi szervezettségnek sokkal magasabb fokán állnak mint a románok vagy más természeti népek.
Nálunk nemrég Csányi Sándor, a futballszövetség elnöke kérdés nélkül is fontosnak tartotta leszögezni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem szól bele a magyar futball ügyeibe, amin persze a nagyközönség azóta is csöndesen derül. Holott Csányinak igaza van: a kormányfőnek szólnia se kell, s valahogy már eleve a kedvére alakulnak a dolgok, így aztán nem kell neki piszlicsáré ügyekkel foglalkoznia, a rendelkezésére álló szellemi potenciállal teljes mértékben világtörténelmi küldetésére koncentrálhat. Hogy most mi is csak a focival példálózzunk.
A szerző az Élet és Irodalom munkatársa | Belföld: Megyesi Gusztáv: Tőkés püspök közbenjár | „Tőkés Lászlóban éppen az a példamutató, hogy még ilyen, sokak számára piszlicsáré ügyekkel is foglalkozik. Az igazságtalanság minden szinten igazságtalanság.” Ezt a mondatot a Stop hírportál idézi egy román újságíró és Tőkés püspök irodavezetőjének, Demeter Lászlónak az internetes beszélgetéséből, s mi csak a szánkat tátjuk a fenti bölcsességtől. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20101106-tokes_puspok_kozbenjar-872611 | 2010-11-06 12:35:20 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Másodfokon is pert nyert az Átlátszó a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellen közérdekű adat kiadása érdekében indított perében 2013. június 11-én. A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, és kötelezte az NFÜ-t a Türr István Képző és Kutató Intézettel kötött támogatási szerződés egészének kiadására.
Az Átlátszó még 2012. decemberében kérte az NFÜ-t, hogy adja ki egy kiemelt projekt, a TÁMOP 5.3.8-B-12/1 – A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások elnevezésű pályázat pályázati kiírását, illetve a nyertessel kötött szerződést. Az adatok kiadását az NFÜ arra való hivatkozással tagadta meg, hogy a pályázat adatai az NFÜ honlapjának pályázatkereső moduljában megtalálhatók. A pályázatkeresőben viszont a megkötött szerződés nem található meg.
A per folyamán az alperes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiadta az Átlátszónak a pályázati kiírás anyagát, illetve a megkötött szerződést annak általános szerződési feltételeivel együtt, viszont megtagadta a szerződés 9 darab mellékletének átadását. Azt tehát nem vitatta az NFÜ, hogy ő az adatkezelő, azt sem, hogy a kért adatok nála vannak, sőt azt sem, hogy ezek az adatok a közérdekű adatok körébe tartoznának. Látszólag semmilyen oka nem volt tehát arra, hogy a szerződés 9 mellékletét visszatartsa, amit az is erősített, hogy a kedvezményezett Türr Intézet ugyanúgy költségvetési szerv, mint az NFÜ, azaz a támogatási szerződést itt az állam valójában saját magával kötötte meg.
Az alperes NFÜ arra hivatkozott, hogy a mellékletek döntés-előkészítő adatokat tartalmaznak, így azok nem adhatók ki. Állítását ugyanakkor sem első-, sem másodfokon nem bizonyította, pedig lehetősége lett volna akár zárt bizonyítást is kérni. Ebben az esetben úgy bizonyíthatta volna az állításait, hogy azokat csak a bíróság láthassa, tehát a bizonyítékokat sem a felperes Átlátszó, sem a nyilvánosság nem ismerhette volna meg. Mivel ezt az NFÜ elmulasztotta, a bíróság csak a mellékleteknek a szerződésben feltüntetett elnevezéséből tudott kiindulni, amikor arról döntött, hogy a mellékleteket az NFÜ-nek ki kell-e adnia. Ez alapján pedig úgy határozott, hogy mivel a mellékletek tárgyából nem következik, hogy azok döntés-előkészítő adatokat tartalmaznának, az NFÜ-nek azokat is ki kell adnia. Az Átlátszó érvelését elfogadva felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződés már szükségképpen maga a döntést előkészítő folyamat végeredménye, így eleve valószínűtlen, hogy az bármely döntést előkészítő adatokat tartalmazna.
Az NFÜ arra is hivatkozott, hogy az Átlátszó nem jelölte meg kellően pontosan, hogy mire vonatkozik az adatok kiadása iránti kérelme, így nem volt világos, hogy a szerződés mellékleteit is ki kellett volna adnia. Magyarul azt mondták, hogy ha egy szerződést kérünk ki, akkor az nem jelenti azt, hogy a mellékleteit is kértük – még akkor sem, hogy ha azt se tudtuk, hogy vannak-e neki, s ha igen, melyek ezek. A bíróság azonban egyértelműen állást foglalt: a mellékeltek a szerződés részét képezik, így azokat külön kérés nélkül is nyilvánossá kellett volna tennie az NFÜ-nek.
A szóbeli indokolásban az eljáró tanács elnöke kifejezetten felhívta a feleket a jövőbeli együttműködésre. Véleménye szerint számtalan, a közérdekű adatok megismerése iránt indított per megelőzhető lenne, ha az adatkezelő és az adat igénylője jobban kommunikálnának egymással. Az adatok kiadására nyitva álló 15 napos teljesítési határidő az írásba foglalt ítélet közlésétől számít majd, így a mellékleteket várhatóan nyár közepén kapjuk majd meg és tehetjük majd közzé.
Az eredeti adatigénylést itt érheti el.
A keresetlevelünk
Jogerős ítélet
Az eddig megkapott dokumentumok:
A szerződés főszövege
Az általános szerződési feltételek
A kiemelt projekt adatlap | Jogerős: nyilvános a Türr Intézet uniós támogatási szerződése | Jogerős: nyilvános a Türr Intézet uniós támogatási szerződése | null | 1 | https://atlatszo.hu/2013/06/13/jogeros-nyilvanos-a-turr-intezet-unios-tamogatasi-szerzodese/ | 2013-06-13 16:27:57 | true | null | null | atlatszo.hu |
Felajánlotta lemondását Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kedden este, miután a kormánykoalíció kisebbségbe került az olasz parlamentben egy kulcsfontosságú szavazáson (Berlusconi távozásának menetéről és okairól itt olvashat).
A bukásnak súlyos következményei lehetnek Berlusconi számára, hatalma ugyanis már sokszor megvédte az igazságszolgáltatástól. A 2001 óta, egy rövidebb megszakítással hatalomban lévő, 74 éves médiamágnás már mintegy 50 ügyben volt vádlott karrierje során, de közel nyolc éven át, ez év tavaszáig egyetlen ügyben sem jelent meg személyesen a bíróságon. A kormányfő azt állította, hogy "joga volt a távolmaradáshoz", és bokros kormányfői teendői miatt egyébként sem ér rá a bíróságon bohóckodni.
Berlusconi miniszterelnöksége idején a kormánypártok többször próbáltak olyan törvényeket hozni, amelyek védetté teszik a büntetőeljárásokban. Az egyik ilyen törvényt, amely elrendelte a kormánytagok ellen zajló bírósági perek felfüggesztését, tavasszal alkotmánysértőnek találta az olasz alkotmánybíróság, nem sokkal később pedig olyan törvénnyel próbálkoztak, amely értelmében elévültek volna az ellene folyó eljárások. Ezeknek a játszmáknak azonban vége szakad, ha Berlusconi pártja elveszíti a kormányzást, és amennyiben politikai ellenfelei úgy akarják, kénytelen lesz szembenézni a korrupciós, vesztegetési és prostitúciós ügyekben emelt vádakkal. Milyen ügyei vannak Berlusconinak?
Kiskorú táncosnő az öreg playboy ágyában
Berlusconi legkínosabb bírósági ügye ahhoz a Ruby művésznevű marokkói táncosnőhöz kötődik, akivel a gyanú szerint úgy létesített szexuális kapcsolatot, hogy a lány még nem töltötte be a 18. életévét. A politikus ellen kiskorúval folytatott tiltott kéjelgés gyanújával folyik eljárás: ha bebizonyosodna a gyanú, három év börtönt is kaphatna érte. Az ügyben olyan lehallgatott telefonbeszélgetések és vallomások is napvilágra kerültek, amelyek szerint Ruby eurómilliókat akart kiszedni Berlusconiból, az pedig megígérte, hogy "beborítja arannyal", ha titokban tartja viszonyukat.
A marokkói lány miatt Berlusconi ellen egy másik ügy is indult, mivel a politikus egyszer személyesen telefonált oda a milánói rendőrségre, hogy engedjék el a lopás miatt őrizetbe vett Rubyt. Berlusconit azzal gyanúsítják, hogy hatalmával visszaélve utasította a rendőrkapitányt a lány elengedésére, és a politikus is elismerte, hogy a telefonhívás megtörtént, de azt tagadta, hogy ez hivatali visszaélés lett volna, szerinte csak "segített valakin, akinek erre szüksége volt".
Ruby a bécsi operabálon már egy osztrák építési vállalkozó oldalán tűnt fel
Hamis tanúzás örömlányokról
Idén ősszel vált kényelmetlenné Berlusconi számára egy másik, szintén prostituáltakról szóló ügy, ahol korábban csak tanúként hallgatták meg, de könnyen gyanúsítottá válhat. Szeptemberben Bari ügyészsége vádat emelt nyolc ember ellen, akik a gyanú szerint előnyös szerződések és magas pozíciók megszerzése reményében prostituáltakat vittek Berlusconi hírhedt bunga-bunga-partijaira. A fő vádlott, Gianpaolo Tarantini a bíróságon azt vallotta, hogy mintegy 30 nőt toborzott, akiket busásan meg is fizetett, de Berlusconinak saját "barátnőiként" mutatta be őket, és a politikus nem tudott a kifizetett pénzekről.
Szeptember végén azonban a bíróság arra jutott, hogy Berlusconi is fizetett a prostituáltakért, és tisztában volt a helyzettel. Olaszországban nem számít bűncselekménynek, ha valaki prostituáltak szolgáltatását veszi igénybe, de a gyanú szerint Berlusconi fizetett a kerítőnek, hogy az a bíróságon hamis tanúvallomást tegyen, és tagadja le az ő szerepét az ügyben. Azt a politikus is elismerte, hogy fizetett Tarantininek, de szerinte nem vesztegetésről volt szó, az üzletembernek egyszerűen "pénzre volt szüksége".
Gianpaolo Tarantini prostituáltakat szerzett Berlusconi partijaira
Elhallgattatott műsor az állami tévében
Júliusban hatalommal való visszaélés miatt indított vizsgálatot a római ügyészség Silvio Berlusconi ellen, mert a miniszterelnök a gyanú szerint megpróbált nyomást gyakorolni a RAI állami televízióra egy műsor megszüntetése érdekében. A tévéadón sugárzott AnnoZero című politikai beszélgetős műsor az olasz kormánnyal szemben kifejezetten kritikus hangot ütött meg, ami nem tetszett az olasz média jelentős részét markában tartó Berlusconinak.
A gyanú szerint Berlusconi még 2009-ben vetette latba befolyását, hogy a műsor lekerüljön a képernyőről. Az ügyben folyó vizsgálat Mauro Masira, a RAI volt vezérigazgatójára és Giancarlo Innocenzire, az AGCOM távközlési hatóság egykori vezetőjére is kiterjed.
Michele Santoro, az AnnoZero műsor házigazdája nem tetszett a miniszterelnöknek
Korrupció Berlusconi médiabirodalmában
Az 1990-es évek óta kíséri egy olyan korrupciós ügy is, amely Mediaset nevű cégcsoportjához kötődik. A gyanú szerint Berlusconi cége adót csalt, amikor két offshore cégen keresztül vásárolta meg amerikai filmek sugárzási jogát. Az ügyészek szerint a kormányfő tulajdonában lévő cég valótlanul magas költségeket vallott be a vásárlások után, hogy ezzel az adóját csökkentse. A pert korábban felfüggesztették amiatt a törvény miatt, amely felmentette a kormánytagokat a bírósági eljárások alól, de februárban újraindult, amikor a törvényt alkotmányellenessé nyilvánították.
Az ügyben tartott októberi tárgyaláson a milánói bíróság nem emelt vádat Berlusconi ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a kormányfő nem követett el törvénysértést. Vádat emeltek ugyanakkor a politikus fia, Pier Silvio Berlusconi ellen, aki a kérdéses időben a cég elnökhelyettese volt, illetve további 10 személy ellen is. Berlusconi ellen egy másik adócsalási ügy is folyamatban van a Mediaset filmvásárlásai miatt, amely egy korábbi időszakra vonatkozik - ebben a perben még nem született felmentés.
Berlusconi a bíróságon 2003-ban
Megvesztegetett ügyvéd a sötét múltból
Berlusconi egyik legrégebbi korrupciós ügye egyik saját ügyvédjéhez, a brit David Millshez kötődik, akit a gyanú szerint 600 000 dollárral vesztegetett meg. A politikust azzal gyanúsították, hogy az 1990-es évek elején pénzt fizetett az ügyvédnek, amiért az hamisan tanúskodott a bíróságon Berlusconi cégeinek érdekében. Az ügyvédet 2009-ben bűnösnek találták, de fellebbezett, és 2010 februárjában felmentették.
Az ügyben a Berlusconi és Mills elleni vádakat külön tárgyalták, és Berlusconi ügye még most is folyamatban van. Szeptemberben a milánói bíróság úgy döntött, hogy több nagy-britanniai tanúkihallgatást is töröl, mert ha tovább húzzák a meghallgatásokat, kifutnak az időből, és elévül az ügy. Berlusconinak október végén kellett volna megjelennie a bíróságon, de a korábbi ígéretek ellenére ezt a tárgyalását is kihagyta, arra hivatkozva, hogy az euróválsággal és az ország vezetésével kell foglalkoznia. | Durva ügyek fenyegetik a múlt elől menekülő Berlusconit | Korrupció, kiskorúval való kéjelgés, befolyással üzérkedés - ilyen ügyekben került a vádlottak padjára vagy annak közelébe Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, aki kedden jelentette be lemondását. Berlusconit az eljárásoktól eddig sokszor mentette meg politikai hatalma. Ennek most vége, durva ügyek dőlhetnek rá. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/11/sotet-ugyek-varjak-a-birosagon-a-hatalombol-kihullo-berlusconit | 2011-11-09 12:58:00 | true | null | null | Origo |
A bíróság további két hónappal meghosszabbította K. Zoltán Tamás, a nyíregyházi egészségügyi holding vezérigazgatójának előzetes letartóztatását. Nyakó Zsuzsanna szóvivő, a Nyíregyházi Törvényszék elnökhelyettese a döntéssel kapcsolatban elmondta: a Nyíregyházi Városi Bíróság februárban egy hónapra rendelte el a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsított K. Zoltán Tamás előzetes letartóztatását, és azt – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség indítványának helyt adva – május közepéig meghosszabbították. A végzés nem jogerős, a gyanúsított és védője fellebbezett, így a Nyíregyházi Törvényszék másodfokú döntése az ügyben március 23-án várható.
Mint beszámoltunk róla: a gyanúsítás szerint a vezérigazgató a szabolcsi kórházakat tömörítő holding nevében 2009-ben egyéves szerződést kötött egy kft.-vel egy számítógépes program használatára. A cégnek egy év alatt 7,7 millió forintot fizettek a program használatáért, majd 2011 áprilisában a holding közbeszerzési eljárást hirdetett a szóban forgó program megvételére. A közbeszerzést a szoftvert már korábban használatba adó cég nyerte meg, és a kifizetett 7,7 millió forinton túl további 30 millió forintot kapott. A nyomozás tárgyát képezi az a gyógyszerelő rendszer beszerzésére hirdetett közbeszerzés is, amelynek feltételeit úgy határozták meg, hogy azokat csak egy bizonyos cég tudta teljesíteni. A szerződés egyébként előnytelen volt a holding számára, hiszen az automatákért a társaság úgy fizetett volna ki több mint 700 millió forintot, hogy azok nem is kerültek volna a tulajdonába.
Nyakó Zuzsanna közölte: az eddig ismert tényállásokhoz képest K. Zoltán Tamás a nyomozás jelenlegi állása szerint további cselekménnyel is megalapozottan gyanúsítható. Ennek lényege, hogy a gyanúsított - a holding vezérigazgatójaként - 2009. október 1-től megbízási szerződéssel egyéni vállalkozóként foglalkoztatott egy személyi asszisztenst, havi 250 ezer forint díjazás ellenében. Ugyanezt a személyt 2010. augusztus 1-től ugyanerre a munkára munkaszerződéssel is alkalmazta, így a személyi asszisztens - miközben a korábbi megbízási díjat megkapta - fölvette a munkabérét alkalmazottként is. Így több mint egymilliót fizethettek ki neki jogtalanul.
A Nyíregyházára Debrecenből került K. Zoltán Tamást 2009 áprilisában nevezték ki a társaság élére, miután Szabolcs megye fideszes vezetése a Jósa András Oktatókórház, a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő, a Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház integrációjával létrehozta a holdingot.
A helyi ellenzék a történtek miatt Seszták Oszkár fideszes megyei önkormányzati elnök lemondását követeli. Halmi József, az MSZP megyei önkormányzati frakcióvezetője azt mondta: politikai felelősség terheli Seszták Oszkárt és a megyei Fidesz-frakciót, mert a problémákkal való szembenézés helyett azok elfedésére törekedtek. Halmi szerint az ellenzék hiába hívta föl a megyei vezetés figyelmét a nyilvánvaló anomáliákra, az érveket nem vették komolyan, így Seszták „politikai cinkos”.
Nagy László, az MSZP volt nyíregyházi alpolgármestere azt mondta: a Fidesz nem takarózhat azzal, hogy nem volt rálátása a céghálóra, hiszen Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes polgármestere pár éve még az egészségügyi intézmény felügyelőbizottságának elnöke volt. | Belföld: Újabb bűncselekménnyel gyanúsítják a nyíregyházi holding-vezért | Újabb bűncselekménnyel gyanúsítják a nyíregyházi egészségügyi holding vezérigazgatóját: K. Zoltán Tamás a gyanú szerint ugyanazért a munkáért duplán fizetett a személyi asszisztensének, mert az egyszerre volt alkalmazott és egyéni vállalkozó. A vezérigazgató legalább még két hónapig előzetesben marad. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ujabb_buncselekmennyel_gyanusitjak_a_holding-vezert-1303142 | 2012-03-21 11:59:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Kis János filozófus szerint volt miniszterelnököt demokratikus jogállamban ritkán helyeznek vád alá. Ahogy fogalmazott: "politikai hibák és vétkek büntetése a választási vereség". Ha azonban alapos a gyanú, hogy egy volt miniszterelnök hivatalában bűncselekményt követett el, a vádeljárás megkerülhetetlen. Ám ilyenkor különös gonddal kell ügyelni arra, hogy ne sértsék meg az eljárás alá vont ember jogát a tisztességes eljáráshoz. Ellenkező esetben a bűnüldözés csupán ürügy a bukott politikai ellenfél meghurcolására. Van példa arra, hogy a gyanúsított, majd vádlott jogait tiszteletben tartó, pártatlan igazságszolgáltatás vizsgált ki volt miniszterelnök ellen fölmerült vádakat: ilyen volt Bettino Craxi korrupciós ügye. Craxi elítélése hasznára vált az olasz demokráciának. Van példa az ellenkezőjére is: Julia Timosenko ügyében súlyos kételyek merültek föl az igazságszolgáltatás pártatlanságát illetően. Minden arra vall, hogy a Timosenko-ügy a hatalom jelenlegi birtokosainak politikai céljait szolgálja.
A Gyurcsány Ferenc elleni eljárás a Timosenko-ügyre emlékeztet, nem a Craxi-ügyre - mondja Kis. A Sukoró-üzlet jogszerűsége körül elég sok a homály ahhoz, hogy komoly és tárgyilagos vizsgálódásnak helye legyen vele kapcsolatban. Más dolog azonban az ügylet kivizsgálása, és más dolog Gyurcsány meggyanúsítása. A meggyanúsításnak alapos okon kell nyugodnia, márpedig abból ítélve, ami az ügyről nyilvánosságra került, a gyanúok, finoman szólva, nem látszik alaposnak.
Kis János szerint politikai ellenfelei jó előre „politikai bűnözőnek” nyilvánították Gyurcsány Ferencet, és nem rejtették véka alá óhajukat, hogy bíróság elé kerüljön. „Minél gyengébb lábakon áll az ügyészi gyanúsítás, annál erősebb a balsejtelem, hogy az ügyészség a kormánypárti óhajnak megy elébe.
Gyurcsány Ferenc ma nem népszerű politikus, a jelenlegi miniszterelnök hívei erős indulatokat táplálnak vele szemben. Nekik valószínűleg elégtételt okozna, ha a vádlottak padján, netán börtönben láthatnák őt. Kis János szerint a jelenlegi miniszterelnökkel szemben álló magyar állampolgárok viszont – akár hívei Gyurcsánynak, akár nem – nehezen értelmezhetik az eljárást másképp, mint kísérletet valamennyiük megfélemlítésére. A független és pártatlan igazságszolgáltatás dolga azonban nem az, hogy egy párt híveinek kielégülést szerezzen, a vele szemben álló polgárokat pedig megfélemlítse. Egyetlen feladata az igazság kiderítése, amit a gyanú alá vont személy jogainak szigorú tiszteletben tartásával kell elvégeznie.
"A demokraták helyesen teszik, ha éber szemmel követik a Gyurcsány elleni eljárás minden lépését, mert a magyar igazságszolgáltatás és a magyar demokrácia jövője a tét" – nyilatkozta lapunknak Kis János filozófus.
Kis János | Belföld: Kis János: megfélemlítési kísérlet a Gyurcsány elleni eljárás | Kis János filozófus Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök gyanúsításáról mondta el a Népszabadságnak véleményét. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110913-_a_timosenko-ugyre_emlekeztet_-1200921 | 2011-09-13 12:50:34 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Dúró Dóra jobbikos képviselő írásbeli kérdésére a kormány elárulta, hogy mennyit költött a Magyarország jobban teljesít kampányra.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válasza szerint a kampány teljes költségvetése (beleértve a médiafelületek vásárlását és a kreatívok legyártását) nettó 623 841 008 forint plusz áfa volt. Ez tehát bruttó 792 278 080 forintot, vagyis majdnem 800 millió forintot jelent.
A kampány 2013. március 25-től november 10-ig tartott, és a televízióban, rádióban, közterületen, sajtóban és online felületeken zajlott, egyebek mellett az Origón is. A jobbikos képviselő kérdésére a miniszter elárulta, hogy a felületek darabára átlagosan nettó 64 892 forint plusz áfa volt, és összesen 8830 "felületet" vásároltak meg.
A Miniszterelnökség nyílt közbeszerzési eljáráson választotta ki a kampánnyal megbízott cégeket. A kreatív anyagok tervezésével és gyártásával a Lounge Design Kft.-t bízták meg, a médiatervezésre- és vásárlásra az Inter Media Group Kft.-vel kötöttek szerződést. | 800 millióért tudtuk meg, hogy Magyarország jobban teljesít | A kormány elárulta, hogy mennyibe került a tavalyi Magyarország jobban teljesít reklámkampány. A kormány a televízióban, rádióban, közterületen, sajtóban és online felületeken zajló kampányért majdnem 800 millió forintot fizetett ki. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140102-800-milliobol-tudtuk-meg-hogy-magyarorszag-jobban-teljesit.html | 2014-01-02 14:31:00 | true | null | null | Origo |
A battonyai és a gyulai ingatlanokkal, a romániai ingatlanvásárlókkal kapcsolatban számos elemzés látott napvilágot a közelmúltban. Mint a Magyar Nemzet megírta, a Békés megyei vidék azért tarthat számon nagyobb érdeklődésre a romániai ingatlanvásárlók körében , mert jóval olcsóbbak a házak, mint a határ túloldalán. Továbbá Románia schengeni csatlakozása is lendületet adhat még a piacnak, az egyszerűbb átjárás miatt még inkább megérheti magyar oldalon házat venni.
Battonya népszerű határmenti település azok számára, akik romániai ingatlanbefektetőkként keresnek a magyar-román határhoz közeli településeket. A tendencia 2006 óta érezhető. Ezt egy olyan battonyai vállalkozó erősítette meg, aki segít a Romániából érkezőknek tolmácsolással is, hogy megtalálják álmaik otthonát, vagy családtagjaik részére keresnek házat.
- Battonya vonzó hely a romániai ingatlanvásárlóknak. A nyugalom városa, jó földek veszik körbe és a termálvíz, a fürdő a ráadás a megfizethető ingatlanárak mellett. Keresnek omladozó, lebontásra ítélt házakat, ott a telek fontos számukra, de az úgynevezett Kádár-kocka típusú, 3 szobás, közművesített, felújításra szoruló családi házak iránt is komoly a kereslet - nyilatkozta tapasztalatai megosztásával Máté István.
Hírportálunk megtudta, Aradon ezer gyár, üzem, vállalkozás biztosít munkahelyeket, a romániai munkavállalóknak a nagyváros ingatlanárai magasak, ám Battonya , ahonnan csupán 20 percnyi autózással elérhető Arad, megfizethető a családosoknak, de a nyugdíjasoknak is a lakhatás.
- A környezetemben most kelt el 11 millió forintért egy 3 szobás, felújítást igénylő battonyai ház. Ugyancsak vevőre talált az a 130 négyzetméteres, kívül s belül felújított, parkosított ház is, ami 24 millió forintért talált új gazdát - tette hozzá. - Battonyára a biztos egzisztenciával rendelkező házvásárlók érkeznek. Ahogy említettem, az idősebb korosztály számára szempont a fürdő közelsége, a nyugalom. De szívesen átjárnak Nagybánhegyesre, Gyulára, Tótkomlósra is. A mindenkori városvezetésnek azt gondolom, ezzel a jelenséggel számolnia kell. Battonya vonzerejét fokozza az aktív korú lakosság körében, hogy van román nemzetiségi óvoda, iskola, van jól szervezett közösségük. A kisvárosi mindennapokhoz viszont hozzátartozik, hogy legyenek teraszos, kiülős helyek, kávézók, jó étterem, egyéb közösségi tér. Valamelyik multi letelepedését is örömmel fogadnák, és nem csak a beköltöző románok, akik itt szeretnék elkölteni a pénzüket.
Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke elmondta, valóban leginkább Battonyára jellemző, hogy ott romániai ingatlanvásárlók nagy számban vesznek házakat.
- A legjellemzőbb, hogy a határhoz közeli településekről, Aradról és környékéről vásárolnak ingatlant Battonyán - tette hozzá Kozma György. - A vevők között vannak olyanok, akik letelepednek Battonyán, felújítják a megvásárolt házakat, de vannak olyanok is akik nem hagynak fel a romániai életükkel, a felnőttek odajárnak dolgozni, a gyerekek pedig iskolába. Vannak nyugdíjasok is a vásárlók között, illetve olyanok, akik hétvégi házként, a víkendházakat vásárolnak ingatlanokat.
Az elnök elmondta, a vevők elsősorban a kedvező ingatlanárak miatt választják Battonyát, illetve részben a város vonzáskörzetét. - Aradon ugyanennyi pénzért egy tömblakást tudnának vásárolni, itt viszont kertes házat, amit gyakran fel is újítanak. Battonya és Arad között pedig nincs olyan nagy távolság, hogy az ingázás ne legyen megoldható - tette hozzá.
Kozma György egy közelmúltbeli elemzéssel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, valóban akadnak romániai ingatlanvásárlók Gyulán is, de jóval kisebb számban, mint Battonyán. - Gyulán lényegesebb magasabb az ingatlanárak, így a városban inkább a tehetősebb réteg vásárol, amelynek tagjai befektetésként vesznek ingatlant, esetleg apartmanozásra, de semmiképpen sem kell kiemelkedő számű adásvételre gondolni - hangsúlyozta. Az utóbbi években ilyen módon Békés vármegyében, elsősorban Battonyán és környékén ingatlant vásárló románság tagjai kevésbé integrálódnak a magyarországi románság tagjai közé.
Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, az önkormányzatnak nincsenek statisztikái a külföldi ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban. Ugyanakkor személy szerint nem tapasztalt olyat, hogy nagyobb számban lennének romániai ingatlanvásárlók. - A vármegyében Békéscsabán és Gyulán a legdrágábbak az ingatlanok, már csak ezért sem jellemzőek a felvásárlások - tette hozzá. A polgármester is úgy vélekedett, hogy szálláshelyeknek lehetnek külföldi tulajdonosai.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, a külföldiek ingatlanvásárlása gyakran Budapestről és a Balaton környékéről szól, ugyanakkor még van egy tipikus lokációs kör, a határvidék , ahol az átlagosnál nagyobb a külföldi vevők aránya. A szakember kitért arra, hogy Szlovákia és Románia szempontjából is lényeges kérdés az infrastruktúra, a közlekedés, az autópályakapcsolatok fejlesztése, ami meghatározhatja, hogy a határ innenső oldalán mennyire vonzóak az ingatlanok a külföldi vásárlók számára. Az ingázás lehetősége ugyanis egyre fontosabb a vevőknek. Példaként említette, hogy az elmúlt időszakban Észak-Magyarországon, a Borsod megyei falvakban érezhető, hogy elnéptelenedő kistelepüléseken megélénkült a házvásárlások száma, ami a külföldi vevők megjelenésének köszönhető.
Szólt arról, hogy hazánk délkeleti csücske több tekintetben is előnyös ingatlanpiaci szempontból.
- A házárak alacsonyabbak az országos átlagnál, ami találkozik a romániai igényekkel. Paradox módon ez a térség Románia nyugati határvidékéhez kapcsolódik, a legtöbb Békés vármegyei településen mégis olcsóbbak az ingatlanárak, mint Románia nyugati részén - emelte ki. - Nagyvárad, Kolozsvár és Arad jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban, ami magával hozta az ottani munkabérek emelkedését. A romániai vevők számára így még megfizethetőbbé váltak az ingatlanok. Fontos szempont, hogy Magyarország része a schengeni övezetnek. Így összességében a gazdasági racionalitás határozza meg az adásvételeket. A gazdasági szakértő fontos kérdésnek nevezte, hogy milyen a romániai, illetve a romániai magyarok aránya az ingatlanvásárlásokban. A szakember nem tartotta kizártnak, hogy a jövőben, a szomszédos állam schengeni csatlakozásával tovább élénkülhet a romániai kereslet Békésben.
A kronikaonline.ro már tavaly arról írt, hogy számottevő áttelepedési hullám érhető tetten a román-magyar határ menti régióban, az elmúlt években rengeteg román, illetve román-magyar kettős állampolgár vásárolt ingatlant kelet-magyarországi megyékben. Egy részük életvitelszerűen tartózkodik - és nagyon jól érzi magát - a határ túloldalán, de visszajár dolgozni partiumi városokba, mások befektetési célból vagy hétvégi háznak használják a magyarországi ingatlant. Románia Schengen-csatlakozással kapcsolatos reményeinek felerősödésével a jelenség fokozódik, 2022-ben csak Arad megyéből több százan vásároltak házat Magyarországon, ahová a határellenőrzés megszűnése nyomán még többen át fognak költözni. | Romániai ingatlanvásárlók érkeznek Békésbe | Az utóbbi időszakban ismét élénkült a kereslet a magyar-román határ mentén fekvő ingatlanok iránt Békés vármegyében is. Érdeklődésük főként Battonyára irányul. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2024/11/romaniai-ingatlanvasarlok-gyulai-ingatlan | null | true | null | null | BEOL |
1934-től kezdve a nácik egy év alatt letarolták azt, amit a korábbi évtizedekben a könyvtárosok felépítettek - kezdte Sonnevend Péter, aki górcső alá vette az 1934-es náci közkönyvtári folyóiratot, a Die Büchereit. Ebből az látszott, hogy a gleichschaltolás lényege az volt, hogy a műveltséget teljesen leépítsék, helyette a nemzetnevelést hozták előtérbe, mert a Führernek hűséges alattvalókat kellett gyártani.
Sonnevend Péter arról beszélt, hogy három fő tényezője volt a gleichschaltolásnak a könyvtárügyet tekintve: az egyik, hogy jó könyvtár akkor van, ha jó könyvtáros van, aki úgy terem, ha a szellemi feladatát végezheti, és nem egy felülről ráerőszakolt feladatot kell teljesíteni.
A két nagy diktatúra nagyon durva szociáldarwinista módszerrel megszűrte a könyvtárosokat. A nácik faji és politikai alapon egy év alatt kiakolbólították a nemzetközileg is jó hírű könyvtárosokat.
A bolsevik, sztálinista diktatúránál pedig a kulákokat keresték és azt nézték, hogy valaki cári köztisztviselő vagy katona leszármazottja -e, tehát a társadalmi rétegződés alapján próbáltak megszabadulni emberektől. Itt ez tovább tartott, tíz évet ölelt fel - mondja a könyvtártudós, aki magát könyvtárosnak szereti nevezni.
Magyarországon a fordulat éve 1947-48 volt, itt nagyon gyorsan végrehajtották a tudományos életben, könyvkiadásban a tisztogatást. Sonnevend Cserépfalvi Imrét hozta fel példának, aki a német megszállás után hamis papírokkal bujkált, majd a háború után egy ideig a Szikra Kiadó vezetője volt, majd 1946-ban a Könyvkiadók és Kereskedők Egyesületének elnöke lett. Közben újjászervezte saját kiadóját is, ám azt 1950-ben államosították. Ezt idézte fel a szerző, aki elmondta besétáltak hozzá és közölték, hogy a kiadó mostantól állami és egyetlen ceruzát sem vihetett el, így vesztek el például dedikált József Attila kötetek.
A gleichschaltolás második kritériuma: csak az lehet a könyvtárban, ami a számukra kívánatos tartalmat hordozza. Ezért itthon például 1946-1950 között példátlan könyvpusztítás ment végbe. Az arisztokraták, a szerzetesek és a kitelepített polgári családok milliónyi könyve maradt gazdátlanul. Szerencsére, a Széchenyi Könyvtár néhány tetterős embere ezek jó résztét becsatornázta a rendszerükbe, így olyan mennyiségű könyvet sikerült megmenteni, hogy 35 évvel később még mindig ezt a "máglyarakást" próbáltak feldolgozni - fogalmazott Sonnevend Péter.
Itthon ezek helyett az értékes könyvek helyett a szovjet friss irodalom köteteit adták ki minőségi válogatás nélkül.
A harmadik elem, az olvasóközönség átalakítása volt. Egyik diktatúra sem szerette azt a közönségréteget, amelyik kikapcsolódást, szórakozást nyújtó tartalmakat kereste. Újjá kellett az olvasóközönséget nevelni. Ez három fő irányba zajlott: a nők, a munkások és a gyerekek felé. ez nem volt egyszerű és nagy erőfeszítéseket kellett tennie a hatalomnak. Olyan módszereket kellett alkalmazni, mint az író-olvasó találkozók vagy az ajánló bibliográfiák összeállítása. A munkahelyeken a szakszervezeti emberek az "elolvasni ildomos" könyvek listájával jártak-keltek és elvárták, hogy a brigádok tagjai, a gyári értelmiség rohanjon a könyvtárba kivenni azokat. Sonnevend Péter hozzátette: ezzel a könyvtári szakmai statisztika is "meghalt", mert nem a valóságot, a valóban kiolvasott könyveket mutatta. | Vörös és Barna - így nyomorították meg a könyvtárakat is a diktatúrák | A totalitárius rendszerekben a nyílt erőszak mellett a propaganda játszott meghatározó szerepet: a sajtó és a film mellett a könyvtáraknak is komoly feladatot szántak. A könyvtárak a kirekesztés klasszikus példáit mutatják: ez kiterjedt a könyvtárosokra, az állományra és az olvasókra is, s hogy milyen mértékű hatást gyakorolhatott a könyvtárpolitika mind a sztálinizmus, mind a fasizmus idején kialakult közállapotokra, arról igen keveset tudhattunk egészen mostanáig, amíg meg nem jelent Sonnevend Péter könyvtárkutató tanulmánya Vörös és Barna címmel. A könyvről Váradi Júlia beszélgetett a szerzővel a Dobszerdában. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/voros-es-barna-igy-nyomoritottak-meg-a-konyvtarakat-is-a-diktaturak-148024 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Lázár János kifejtette: a kastélyok fenntartása inkább jómódú városok, közösségek "hobbija", mert drága mulatság. Az állam is próbálkozott "több-kevesebb sikerrel" a megmentésükkel, de szükség van a magántőke bevonására.
Az MTI szerint azt mondta, hogy a legtőkeerősebb hazai vállalatok, a Mol, az OTP Bank, a Richter, a Bankholding vagy a 4iG be fognak szállni a programba; a pályázó önkormányzatoknak velük kell felvenniük a versenyt. Ehhez hozzátesszük azonban, hogy hivatalos közlemény egyetlen cégtől sem érkezett arról, hogy ők valóban beszállnának, igaz, nem is cáfolták.
A miniszter szerint megnyugtató lehet minden polgár számára, hogy ezek a cégek a társadalmi felelősségvállalás jegyében nemcsak a sportot, hanem a műemlékvédelmet és az örökségmegőrzést is finanszírozzák.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról szólva elmondta, nem lett felújítva az emelet és a melléképületek, amelyre még mintegy 7,7-8,6 milliárd forint között kellene költeni. "Tőkeerős partnerre van szükség", aki a felújítás mellett az üzemeltetésre is tud forrást szánni; a következő tíz évben összesen mintegy 8-10 milliárd forintot. Közölte, tiszteletben tartja a szabadkígyósi vagy más önkormányzat tervét és szándékát, semmilyen döntés nem született, mindenki egyenlő eséllyel indul, várják a pályázatokat és megvizsgálják majd az üzleti terveket. Aláhúzta, az állam kiemelt támogatást nem fog adni az "örökbe fogadóknak", mert ha tudna adni, megcsinálná maga.
A hódmezővásárhelyi közgyűlés kedden határozott arról, hogy pályázatot nyújtanak be a várostól több mint 70 kilométerre található szabadkígyósi kastély tulajdonjogának megszerzésére. Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) polgármester a vita során úgy fogalmazott, a kastély évente 250 millió forintos működési költsége kitermelhető, az épület gazdaságosan üzemeltethető lenne.
A szabadkígyósi képviselő-testület szintén keddi ülésén arról hozott döntést, hogy kikéri a részletes felhívást egy forint megfizetése ellenében a minisztériumtól. Sajtóközleményben azt írták, a pályázati felhívás dokumentációjának megismerése nélkül "a racionális döntés meghozatala, azaz Szabadkígyós Község Önkormányzata tulajdonosi szerepvállalása kérdésében való döntés elképzelhetetlen". | Kastélyvásárlás: Lázár János tőkeerős cégekkel versenyeztetné meg az önkormányzatokat | Januárban mintegy 40 kastélyt hirdetnek meg. Lázár János szerint az önkormányzatoknak olyan tőkeerős cégekkel kell versenyezniük, mint a Mol, az OTP Bank, a Richter, a Magyar Bankholding vagy a 4iG. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/lazar-janos-kastelyvasarlas-onkormanyzatok-4ig-otp-mbh-mol-richter.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Tóth Alex súlyos gazdasági bűncselekménye miatt került börtönbe
Azzal vádolják, hogy megpróbált egy külföldi bérgyilkost megbízni egy ügyész és bírók meggyilkolásával
A 34 éves férfi tagadja a vádakat, szerinte soha nem adott megbízást senkinek
A férfi nemrégiben még elképesztő luxusban élt a Dominikai Köztársaságban, de 2021-ben lecsaptak rá a rendőrök, akik bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalással, valamint más bűncselekményekkel gyanúsították meg. Aztán a rácsok mögött az ördögi tervét megosztotta fogva tartott társaival és a hozzátartozóival is, az egyik, külföldi állampolgárságú zárkatársát, D. J.-t pedig meg is bízta a gyilkosság végrehajtásával. A "felbérelt" személy a szabadulása után elhagyta az országot, és jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik.
A Fővárosi Törvényszékre kéz- és lábbilincsben vezették be a rövidre nyírt hajú, szemüveget viselő férfit, aki hozzájárult ahhoz, hogy felismerhető kép készüljön róla, illetve a nevét is vállalta. Megnevezte az I-es számú tanút is, aki feldobta őt azzal, hogy rá vallott. A nemi erőszakért korábban elítélt, a párját 2022 áprilisában megfojtó C. Károllyal - akiről már többször is írtunk - egy hónapot ült egy zárkában. Ő volt az, aki a szörnyű tette után egy moziba ment az anyjával, s a film vetítése közben fogták el a zsaruk.
Dominik 8 éves korában végighallgatta az anyja meggyilkolását: "Sosem bocsátok meg a haláláért, de nincs harag a szívemben"
- Amikor 2022-ben átkerültem egy nyolcfős zárkába, megismerkedtem D. J. zárkatársammal, majd áthelyeztek egy másikba, ahol C. Károly is ott volt. Én nem emlékszem olyanra, hogy bármikor is konkrét fizikai megbízást adtam volna J.-nek. Soha nem mondtam neki, hogy ellenségeim lennének a bírók, az ügyészek, akiket meg akarok öletni. Ha bármi hasonlót kijelentettem volna, az maximum vicc lehetett - mondta Tóth Alex.
Könnyezve hozzátette: a történtek után 18 hónapon keresztül nem láthatta az édesanyját és a nagyszüleit sem, megtiltották a kapcsolattartást. Az I-es számú tanúnak a borzalmas ügye miatt rossz volt a híre a börtönben. Látta, hogy folyamatosan irkált és rengeteg nyugtatót fogyasztott. Elhangzott az is, hogy akkoriban D. J. bérgyilkosság miatt volt kiadatási letartóztatásban, ám végül tisztázták a szerepét és szabadulhatott. - Nagyon kellemetlenül és rosszul éreztem magam, amiért folyamatosan meghosszabbították a letartóztatásomat, de hogy ezért megölessek ügyészt vagy bírákat, az abszurd. Ha mondtam is ilyet, utána rögtön visszavontam - nyomatékosította Tóth Alex.
C. Károlyt a börtönből, videóhíváson keresztül hallgatták ki. Az emberöléssel vádolt férfi elmondta: eleinte jóban voltak Tóth Alexszel, utána megromlott a viszonyuk, amikor az anyját szidta. - Ekkor kezdtem el írogatni, hogy kivel és mit beszél. Felbérelt több embert 5 millió forintért, azt mondta, megölet egy ügyészt és egy bírót. Ez komoly volt, többször hangoztatta és az apjának is nyomatékosította. Nem véletlen volt, előfordult, hogy napi szinten beszélt erről - magyarázta a férfi. Ahogy fogalmazott, "féltékeny" volt arra, hogy Tóth Alex esetében felvetődik a lehetősége annak, hogy házi őrizetbe kerüljön, ezért küldött egy levelet a hatóságoknak, amiben "feldobta" őt. Arra gondolt, ha segít egy másik bűncselekmény felderítésében, enyhébb kényszerintézkedést tud magának kiharcolni.
- Azóta vigyáznak és figyelnek rám, a bíró, az ügyész is normálisabban bánik velem, ezért van az, hogy továbbra is segítem a munkájukat. Már másokról is készítettem feljegyzéseket, így egy életellenes ügyben is tudtam segíteni - fűzte hozzá. - A történtek után védelmet kértem és kaptam is, azóta csak olyan zárkába tesznek, ahol nem érhet atrocitás.
A csalásért már 2015-ben is elítélt Tóth Alexet a nagypapája és az édesanyja is elkísérte a tárgyalásra. - Teljes mértékben kiállok a gyerekem mellett, aki senkinek sem tudna ártani - mondta az édesanyja, aki szerint a fia annak idején azzal ment el otthonról, hogy világot szeretne látni és majd egy hajón dolgozik. | Viccnek szánta a bíró megöletését Alex | Mint egy hollywoodi akciófilmben: a vád szerint a 34 éves Tóth Alex – aki súlyos gazdasági bűncselekmények miatt került börtönbe – annyira megharagudott, mert nem engedték házi őrizetbe, hogy elhatározta: megöleti az ügyében eljáró ügyészt és nyomozási bírókat! | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/biro-megolete-bunozo-cellatars/5bm5988 | null | true | null | null | Blikk |
A Mazsihisz MTI-hez eljuttatott csütörtök esti közleménye szerint a szervezet egyetért Jichák Herzog izraeli államfő véleményével, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését felháborítónak és rosszhiszeműnek nevezte. A Mazsihisz közleménye emlékeztet, hogy a hágai székhelyű testület több mint húsz éve azzal a céllal alakult meg, hogy elnyerjék méltó büntetésüket a népirtással, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolt emberek.
De sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
"Benjamin Netanjahu és Joáv Galant irányítása alatt Izrael állam és a zsidó nép védelme érdekében szálltak harcba az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-i, embertelen támadása miatt" - írták. A Mazsihisz szerint ma, amikor a világban a vészkorszak óta nem látott antiszemita hullám tombol, Izrael állam léte és a zsidó diaszpóra biztonsága szempontjából beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, ha valamelyik ország érvényt szerez a hágai döntésnek.
Ha valóban letartóztatják azokat, akik a zsidó állam védelmében léptek fel a terroristákkal szemben, abból a zsidóság és Izrael ellenségei azt a következtetést fogják levonni, hogy a nyugati világ jogszolgáltatása a terroristák mellé állt
- értékeltek. A diplomácia eszközeivel mindent meg kell tenni az elfogatóparancs végrehajtásának megakadályozására - tették hozzá.
Borítókép: Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ( | Így reagált a Mazsihisz a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsra | A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a jog megcsúfolásának és az igazság lábbal tiprásának tartja a Nemzetközi Büntetőbíróság csütörtökön kiadott elfogatóparancsát Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/igy-reagalt-a-mazsihisz-a-benjamin-netanjahu-elleni-elfogatoparancsra | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Cukorral kereskedő bűnszervezetre csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság átfogó akciót szervezett, melynek keretében a hatóság emberei egyszerre hatvan helyszínen – cégeknél, könyvelőirodákban és egy ügyvédnél – tartottak házkutatást.
A gyanú szerint egy kiskőrösi és egy akasztói férfi irányította azt az illegális szerveződést, amely főként Szlovákiából, Lengyelországból és Csehországból szerzett be kristálycukrot fiktív gazdasági társaságok nevében. Az áru egy magyar céghálózaton futott keresztül, az ügyletekben hamis számlákat is felhasználtak. A hatóság közölte: a jelenlegi adatok szerint az egyes szereplők 1,2 milliárd forint forgalmi adót csalhattak el.
A NAV munkatársai a kár megtérüléséért kétmilliárd forint értékben üzletrészeket, járműveket, ingatlanokat, követeléseket és bankszámlákat zároltak. A bűnszervezet irányítóit, a haszonhúzó társaságok vezetőit, a bűnszervezet tagjait, könyvelőit, valamint két szlovák állampolgárt költségvetési csalás, a segítséget nyújtó ügyvédet pedig közokirat-hamisítás miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Tizenegy személyt őrizetbe vettek, azóta a Kecskeméti Járásbíróság elrendelte az érintettek előzetes letartóztatását. | Lebuktak a milliárdos cukorbiznisz szereplői | Magyar Idők | Cukorral kereskedő bűnszervezetre csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság átfogó akciót szervezett, melynek keretében a hatóság emberei egyszerre hatvan helyszínen – cégeknél, könyvelőirodákban és egy ügyvédnél – tartottak házkutatást. A gyanú szerint egy kiskőrösi és egy akasztói férfi irányította azt az illegális szerveződést, amely főként Szlovákiából, Lengyelországból és Csehországból szerzett be kristálycukrot … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/lebuktak-a-milliardos-cukorbiznisz-szereploi-470953/ | 2015-04-21 15:27:00 | true | null | null | Napi Gazdaság |
"A hüttőre kell tenni, Szé-kely-főd" – magyarázza a tusványosi szuvenírárus a hűtőmágnes rejtelmeit a kiejtése alapján magyarországi vásárlójának. Tagoltan, a szokásosnál hangosabban beszél, ahogy kisgyerekekkel szokás, s az üzlet nyélbe ütése után hosszan dohog magában.
Pár lépésnyiről nem hallani minden szavát, de annyi világosan kivehető, hogy a "táposokkal" van baja. Így nevezik errefelé az anyaországi magyarokat, akikről máig tartja magát a nézet, hogy kevésbé életrevalók az erdélyieknél – olyanok, mint a tápon nevelkedett baromfi a valódi gabonán felnőtthöz képest. Ezen negyedszázadnyi szabadegyetem és "kulturális csere" sem változtatott. Ahogy azon sem, hogy évről évre elhangzik a tábor környéken sűrűn felbukkanó medvékre utaló figyelmeztetés, miszerint "az asszony nem ember, a sör nem ital, a medve nem játék".
A két évtizedes poén az idén kisebb botrányt okozott, miután az alapító Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a nyitórendezvény pódiumáról dobta be a "kedves" székely mondást. De végül is a hímsovén poénkodást inkább csak a táboron kívül találták kifogásolhatónak, a Németh mellett ülő két főszervezőnő, Sándor Krisztina és Tárnok Mária nem sértődött meg.
A levegő ura: bemutató Tusnádfürdőn
Értetlenkedő tekintetek fogadták viszont, amikor a szombati zárónapon Németh és Tőkés László "a 25 éves Tusványos" résztvevőit köszöntötte a rendezvény 26. kiadásán. Nyilván teljesen független az erdélyi szilvapálinkával kapcsolatos legendáktól – ahogy valaki a közelünkben megjegyzi. Pálinkából és sörből amúgy kevesebb fogyott, mint az előző években, amikor óránként száguldoztak a mentők egy-egy alkoholkómába került fiatallal. Idén beléptetőrendszert vezettek be, a kiskorúak pedig eltérő színű karszalagot kaptak, hogy a pultosok ránézésre ki tudják szűrni, kinek adhatnak alkoholos italokat és kinek nem.
Lehet érzéki csalódás, de a közönség háta mögött felállított közvetítőkocsik mintha közelebb kerültek volna a színpadhoz. Ha így van is, az előadó ezt aligha érzékelte, mert a közönség egyértelműen lelkesebb volt, mint a korábbi években. Nemcsak a miniszterelnök beszédének szüneteiben tapsolt lelkiismeretesen, hanem ahányszor csak a moderátor Németh Zsolt és a társelőadó Tőkés László kiejtette a száján Orbán Viktor nevét.
Sok "bravó!"-t is kiáltottak idén, ami újszerű megnyilvánulása itt az egyetértésnek, és talán annak a jele, hogy a közönség – a miniszterelnökhöz igazodva – egyre inkább performanszként tekint a Tusványosra. Orbán be is vallotta egy adott pillanatban, hogy nehéz intenzív pecsenyegőzben ülni, és közben okosakat mondani a világ dolgairól. Ezen még Eperjes Károly is jót derült a Teátrum Sátor teraszán, ahol Vidnyánszky Attilával és Fekete Péter "cirkuszstratégiai" biztossal hallgatta a miniszterelnök beszédét.
A rekkenő hőségben eltöltött kétórás "napozás" után a tömeg, ügyet sem vetve a szervezők utasításaira, villámgyorsan elhagyta a nagyszínpad előtti sportpályát. Csak a Teátrum Sátor teraszán folytatódott a beszélgetés a jövőről: hova jár a gyerek focizni, kié tehetséges, kié "akadémiaképes". Megtudtuk, a Vidnyánszky-csemetének nagy jövőt jósolnak. | Belföld: Pecsenyegőzben még Orbánnak is nehéz okosakat mondani | „A hüttőre kell tenni, Szé-kely-főd" – magyarázza a tusványosi szuvenírárus a hűtőmágnes rejtel | [
"riport",
"Tusnádfürdõ",
"Orbán Viktor"
] | 0 | http://nol.hu/belfold/pecsenyegozben-meg-orbannak-is-nehez-okosakat-mondani-1553853 | 2015-07-26 18:45:25 | false | 0 | 0 | null |
A kormány munkacsoportot hozott létre a külföldre kerülő magyar pénzek követhetőségének vizsgálata érdekében, de 2013–2014-ben a kabinet nem tervez érdemi változtatásokat az adórendszerben – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a külföldön lévő magyar pénzek megadóztatása érdekében indított kormányzati akciónak a magyarországi adószabályok áttekintése szükségszerűen az egyik szerves része. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részvételével megalakított munkacsoport azt a feladatot kapta, hogy nézze meg, az érintett pénzek hogyan válhatnak követhetőbbé.
A NAV is készít javaslatokat
A nemzetgazdasági tárca és a NAV javaslatot készít a kormánynak, hogy milyen bejelentési kötelezettsége legyen a vállalatoknak vagy magánszemélyeknek az uniós gyakorlattal összhangban – fejtette ki Lázár János.
Elmondta, hogy a nyilvántartási, ellenőrizhetőségi szabályokat vizsgálják felül, amelyek megkönnyítik a Svájcba vagy az offshore paradicsomokba irányuló céges vagy magánpénzek elérhetőségét, fellelhetőségét, regisztrálhatóságát.
A lakosság 90 százalékát nem érinti
Ez feltehetően a magyar lakosság 90 százalékát nem érinti, a kormány 2013-ban és 2014-ben nem tervez az adórendszerben érdemi változásokat – szögezte le az államtitkár.
Lázár János a múlt héten jelentette be, hogy a kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti. A Miniszterelnökség, az NGM és a Külügyminisztérium azt a feladatot kapta, hogy próbáljon ennek az 1000 milliárd forintnak a nyomára jutni – mondta akkor az államtitkár.
Mindent tudni akarnak a külföldre vitt pénzekről
Lázár János kedden már arról beszélt, hogy,a magyar kormány teljes információ- és adatátadást szeretne a magyar állampolgárok és jogi személyek által külföldi adóparadicsomokban, így Svájcban vezetett bankszámlákról, elsősorban az adózók számának és az adóbevételek gyarapítása érdekében.
Ugyanakkor a Magyar Nemzet szintén kedden arról cikkezett, hogy vélhetően bottal ütheti a kormány azoknak az adócsalóknak a nyomát, akik 2008 előtt nyitottak számlákat a svájci bankokban. Az alpesi ország ugyanis az Ausztriával, Nagy-Britanniával és Németországgal aláírt szerződésekben kikötötte, a három államban hatályos elévülési időnél régebben érkezett jövedelmek után nem fizetnek adót és nem vizsgálják a pénzek tisztaságát. | Így követnék a külföldre kerülő magyar pénzeket | Munkacsoport jön létre a külföldre kerülő magyar pénzek követhetőségének vizsgálata érdekében. A munkában részt vesz majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2013/01/igy-kovetnek-a-kulfoldre-kerulo-magyar-penzeket | 2013-01-24 19:40:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Itthon: Privatizálná a kormány a kutatóhálózatot az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint | Korrupciótól és feudális rendszertől tartanak a magyar tudósok, azt követelik, hogy ne nyújtsák be a hálózatok szétverését tartalmazó törvényjavaslatot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241112_akademiai-dolgozok-foruma-kutatohalozat-privatizacio | 2024-11-12 11:21:00 | true | null | null | HVG |
|
A délelőtt tanúként kihallgatott G. Dániel egy hétfői tanúhoz hasonlóan úgy látta, hogy Zuschlag életvitele meghaladta a fiatal politikus jövedelmi viszonyait a vádbeli időszakban.
G. Dániel is a drága ruhákról, sűrűn cserélgetett nagy értékű autókról, valamint értékes telefonokról beszélt. Mint korábban már hírt adtunk róla: hétfőn Zuschlag ezt azzal magyarázta, hogy 2002-ben már nettó 600 ezer forintot keresett havonta. A mai tanú viszont megemlítette, hogy neki olyan benyomása keletkezetett abban az időben, hogy Zuschlag a pályázati pénzek egy részét eltette. A szocialista politikust – mint közismert - különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással vádolják. | BAON - Bács-Kiskun vármegyei hírportál | Bács-Kiskun vármegyei hírportál | null | 1 | https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/fenyuzoen-elt-zuschlag-janos-239754 | 2009-06-17 00:00:00 | true | null | null | bács-kiskun online |
A korábban állami tulajdonú ELF konszern egyik kenőpénzbotrányával kapcsolatban több évi börtönbüntetés elé néző volt vezérigazgató, Loik Le Floch-Prient először szólt nyilvánosan a cég illegális pénzátutalásainak hátteréről, melyek a francia érdekek külföldi érvényesítését, a belső politikai érdekrendszer olajozását szolgálták volna.
A konzervatív lapnak adott interjú szerint Le Floch-Prigent, aki 1989-ben kívülről került az ELF élére, röviddel kinevezése után tájékoztatta Francois Mitterrand elnököt a vállalatnál tapasztalt titkos pénzmozgásokról, az államfő azonban azzal reagált a felvetésre, hogy "folytatni kell azt, amit de Gaulle tábornok elhatározott". Ebből az a következtetés adódik, hogy a hatvanas években kiépített rendszerről de Gaulle tábornok minden utóda, Pompidou, Giscard dÍEstaing és Mitterrand elnök is a legközvetlenebb ismeretekkel rendelkezett.
Az egykori vezérigazgató szerint a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező cég külföldi partnereivel összefüggő milliós korrupciós akciók legfontosabb részleteiről az ügyletekkel egy időben kaptak tájékoztatást az Élysée elnöki palota mindenkori főtitkárai, az egymást követő pénzügyminiszterek, azaz összesen mintegy negyven ember tudott mindent. Állítása szerint ez a rendszer valóban "átláthatatlan volt, de nem volt titkos".
Le Floch-Prigent úgy látja, hogy a magas állású hivatalnokoknak fiktív állásokat biztosító rendszer esetében "egyszerűen a köztársaság bevett gyakorlatáról volt szó", amely minden más vállalatnál is érvényesült. "Az egész politikai osztály élt a fiktív állások, a rokonoknak biztosított munka nélküli jövedelem lehetőségével, vagy legalábbis tudott e gyakorlat létezéséről" - szögezte le kategorikusan a Le Figarónak.
Egyértelműen nem foglalt állást a titkos jutalékok rendszerének céljairól, de értésre adta, hogy a rendszer működési mechanizmusa megteremtette "a politikai finanszírozás lehetőségét".
A Le Parisienben ugyancsak pénteken megjelent nyilatkozatában azt is kijelentette, hogy kijelölt bűnbaknak tekinti magát, akire rá akarják terhelni a felelősséget egy olyan politikáért, amelyet Franciaország nem kíván nyilvánosan magára vállalni.
"Szemforgatónak" nevezte Lionel Jospin kormányfő magatartását az ELF ellen folyó vizsgálatokkal kapcsolatban, és annak a nézetének adott hangot, hogy a politikusoknak fel kell hagyniuk "az erény bajnokának szerepével".
Le Floch-Prigent, aki jelenleg tanácsadóként dolgozik az üzleti életben, az ELF szövevényes pénzügyi botrányaival kapcsolatos valamennyi ügyben szerepel, összesen 27 rendbeli visszaéléssel gyanúsítják. Május 30-ára tűzték ki az ítélethirdetést abban a perben, amely a volt külügyminiszter, Roland Dumas egykori szeretőjének fiktív állásban való alkalmaztatása miatt indult idén januárban. A Deviers-Joncourt-Dumas ügy miatt ötévi elzárás fenyegeti a volt ELF-vezérigazgatót. | Minden francia elnök tudott az ELF olajvállalat megvesztegetési ügyeiről <br/> | De Gaulle óta valamennyi francia elnök tudott az ELF francia olajóriás Afrikában kiépített megvesztegetési szisztémájáról, és tudta azt is, melyek a kedvezményezett külföldi országok - állította a cég perbe vont korábbi vezérigazgatója, Loik Le Floch-Prigent a Le Figaro pénteki számában megjelent interjúban. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2001/5/20010518minden | 2001-05-18 14:23:00 | true | null | null | Origo |
Hétfőig kellett elküldenie írásbeli válaszait Várhelyi Olivérnek, miután ő volt az egyetlen jelölt, akit első európai parlamenti meghallgatásán nem szavaztak meg a képviselők. Várhelyi, akit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egészségügyi és állatjóléti biztosnak jelölt, ezt meg is tette, innentől az Európai Parlament kezében van a sorsa. Az uniós tagállamok vezetői pénteken Budapestre látogattak az Európai Tanács informális csúcstalálkozójára, de ez nem segítette a biztosjelöltet - igaz, nem is hátráltatta.
"A diplomáciai nagyhétnek - amikor héten az Európai Tanács informális találkozója mellett az Európai Politikai Közösség (EPC) tartotta csúcstalálkozóját Budapesten - nincs különösebb hatása Várhelyi Olivér megválasztására: az Európai Parlamentben eldöntötték, hogy minden biztost átengednek. Még a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója is mindenkit megszavazott szinte szó nélkül, a szocialista biztosokat is. A Fidesz egyik nagy frakcióhoz sem tartozik, ilyen értelemben nem része a nagy frakciók megállapodásának, úgyhogy ettől Várhelyit akár még meg is buktathatnák. De ha mindenki más átmegy, akkor a Bizottság amúgy is későre csúszott alakulása tovább késik, ezt szeretnék elkerülni" - mondta a Hírklikknek Jávor Benedek, az Európai Parlament korábbi képviselője. Hozzátette, nem véletlen, hogy új meghallgatásra sem hívták vissza az elutasítása után, inkább írásbeli kérdéseket tettek fel neki.
Az új bizottság létrejötte legkorábban december elejére várható. Várhelyi bukása esetén a magyar kormánynak új jelöltet kellene állítania, amivel akár jövő év elejére is csúszhatna a kezdés. A korábbi EP-képviselő szerint nem ér Várhelyi annyit, hogy miatta esetleg jövő év elejére tolódjon ki az új bizottság felállása. "Az Európai Parlament sem szeretné, hogy hosszú ideig béna kacsaként működjön az unió, érdemi vezetés nélkül, mert eközben a külpolitikai helyzet sürgősen lépéseket követel a bizottságtól" - mondta Jávor. Úgy látja, Várhelyit úgy tekintik Brüsszelben, mint Orbán, illetve Putyin érdekeinek képviselőjét: nem szeretik, nem bíznak benne, de legalább ismerik. Donald Trump megválasztása után pedig nem fér bele, hogy miatta csússzon a bizottság indulása, mert Európának szüksége van egy működő bizottságra még a Trump-adminisztráció hivatalba lépése előtt. | Várhelyi nem ér annyit, hogy az Európai Bizottság miatta késlekedjen | Az Európai Parlament szakbizottságaiban szerdára halasztották a szavazást a magyar uniós biztos-jelöltről. Jávor Benedek, volt EP-képviselő a Hírklikknek elmondta, a múlt heti budapesti uniós csúcsnak nem sok köze van ahhoz, megválasztják-e Várhelyi Olivért egészségügyi és állatjóléti biztosnak. Az Európai Parlament viszont versenyt fut az idővel, és szeretné, ha minél előbb megalakulhatna az új bizottság. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/varhelyi-nem-er-annyit-hogy-az-europai-bizottsag-miatta-keslekedjen/439693 | null | true | null | null | Hírklikk |
A 150-170 kilométeres Budapest-Miskolc távolság személygépkocsival való leküzdésének időtartama 1 óra 45 perc, 2 óra helyett rendszeresen 3 órára emelkedett, de nagyobb dugó esetén 4 órás autózáson sem indokolt meglepődni.
Akinek szerencséje van, megússza, a többségnek viszont, azoknak, akik gyakran használják az M3-as autópályát, nincs esélye kimaradni az egy-másfél órás araszolásokból. A sávlezárások miatti torlódásokat a karambolok tovább növelik, lutri lett, ki mennyivel több idő alatt teljesítheti a távot.
A korábbi gyakorlatnak már vége, amikor a közlekedőket is kímélték azzal, hogy egyidejűleg csak egy-két hosszabb szakaszt zártak le a forgalom elől. A gyorsforgalmi úthálózat kezelését az Orbán-kormány elvette az autópályákat kezelő Magyar Közút Zrt.-től. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma által alapított Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-re (MKIF) bízta, ami egyidőben akár hat-nyolc szakaszon tereli el a forgalmat a felújítások miatt egyik pályáról a másikra, vagy a leállósávra korlátozva. Az M3-on közlekedni kihívás lett, akár egy akadályverseny teljesítése.
Az erőltetett menetű útfelújítás fedezetére november 7-én magyarázatot is kaphattunk. A kormány ekkor több 10 milliárd forintot szórt szét a Központi Maradványelszámolási Alapból és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. Ekkor engedélyezte, hogy a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzatát legfeljebb 35,4 milliárd forinttal túllépjék. Eredetileg 9,2 milliárd forintot biztosított az állam Mészárosék társaságának azokon a szakaszokon, ahol átépítés vagy új pálya építése történik.
A Narancs.hu megkérdezte az MKIF-et, meddig folytatják még a felújításokat, jelenleg hány szakaszon terelik el a forgalmat. "Tavaly kezdtük Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítását, a hozzánk tartozó pályákon Az állammal kötött szerződésünk alapján a 2023 és 2025 közötti három évben 538 kilométer hosszan kell a többivel megegyező műszaki szintre hoznunk a gyorsforgalmi utakat. Az idei országos munkálatok legnagyobb mértékben az M3-as autópályát érintik, a tervek szerint 1,7 millió négyzetméteren cseréljük a régi burkolatot új aszfaltra, mintegy 459 km sávhossz kilométeren, a pálya burkolatán túl várhatóan 38 híd és felüljáró is megújul." Az M3-as autópálya burkolatáról azt közölték, sok helyen 10-15-20 éves, de van olyan rész is, ahol a tönkrement, kipergett, elöregedett burkolat már 27 éves.
Az MKIF megerősítette az útfelújítási szakaszokra vonatozó összesítésünket: az M3-as autópályán jelenleg hat helyen van forgalomkorlátozással járó munkavégzés a főpályán - mintegy 41 kilométer hosszan - Budapest és Miskolc között. További két helyen pedig lassító/ gyorsító sávot vagy pihenőhelyet érint a felújítás.
Megkérdeztük, miért nem tudják kevesebb szakaszon megoldani a felújítást. Erre nem kaptunk érdemi választ. "Az adott év felújításait az előző évi burkolatállapot felmérések, az előző évi forgalmi adatok, illetve az MKIF Zrt. szerződéses feltételei alapján határozzuk meg. A mérési adatok, illetve a szerződésben leírt kötelezettségek szabják meg a terelések ütemezését is."
Az egymást érő sorozatos elterelések során törekedtek az autósok számára lélegző szakaszok kialakítására: "A Budapesthez közeli, forgalmas szakaszokon, ahol a beavatkozás jellege engedi, biztosítjuk a 2 sávot mind Budapest, mind az országhatár felé, ilyen terelés összesen 4 helyen valósul meg. Van olyan szakasz, ahol viszont a szükséges beavatkozás jellege miatt műszakilag nem megoldható a 2x2 sáv biztosítása. Ilyenkor a burkolatcsere csak a félpálya lezárásával oldható meg 2 ütemben; míg egy 2+1+1-es terelés esetében ez összesen 4 felújítási ütemet jelent. A terelések kiépítésénél különösen figyelünk arra, hogy legyenek munkavégzés nélküli, úgynevezett lélegző szakaszok."
A dugók elkerülés az MKIF szerint leginkább az autósok fegyelmezettségén, szabálykövetésén múlik:
"ha az autósok a megfelelő, táblákkal jelzett, csökkentett sebességgel érik el a terelést, és mindenki betartja a követési távolságot és sebességet, akkor a forgalom dinamikusan haladhat.
Modellszámítások szerint, egy terelésben csökkentett sebesség mellett is minimális a menetidő növekedése, és az útszakasz kapacitása sem csökken, ha a forgalom dinamikus marad. Hiszen az autók egyenletes sebesség mellett, kisebb követési távolságot tartanak. Így, ha lassabban is, de egységnyi idő alatt, legalább annyi jármű haladhat át a terelésen, mint a megengedett legnagyobb sebesség mellett, ha a forgalom dinamikus marad. Egy-egy hirtelen fékezés, harmonika hatást válthat ki, amelynek végeredménye egy erőteljes lassulást, extrém esetben a forgalom megállását is eredményezheti."
November elején a torlódások rekordszintet értek el, erre is rákérdeztünk. Mint megtudtuk ezen a hétvégén még munkavégzés sem történt, méghozzá azért, mert a bontott anyagok beszállítása jelentősen lassította volna a forgalmat. "Hogy érzékeltessük egy ilyen munka nagyságát: egy átlagos 10 km-es terelésben, ha csak a felső kopó réteget marjuk fel és terítünk helyette újat, az is sok száz kamionnyi anyag folyamatos mozgatását jelenti. Mivel ezek a teherjárművek ugyanúgy a forgalmi sávokat használják, óhatatlanul lassíthatják a forgalmat. A megnövekedett forgalomban a teherautók komoly fennakadást jelenthetnek, hiszen a munkaterültre / munkaterületről való be és kihajtást kis sebességgel tudják végrehajtani."
Az M3-as autópálya szintrehozási munkálatit 2023-ban kezdték. Több mint egymillió négyzetméteren 273 sávhossz kilométeren újult meg a pálya. Az utak mellett megújult 21 híd és felüljáró, 4 pihenő is. Idén március közepén, a húsvéti hosszú hétvége után indultak az országos felújítások és várhatóan december közepéig tartanak kilenc gyorsforgalmi úton köztük az M3-on.
"2023-2025 között intenzív felújítások zajlanak az MKIF Zrt. által kezelt autópályákon, A 3 éves felújítási időszak után is rendszeresen figyelni fogjuk az utak állapotát és ahol a mérések indokolják, további felújítások várhatóak. A 2025-ös évi munkálatok ütemezése jelenleg előkészítés alatt áll" - közölte a Mészáros Lőrinc és Szijj László konzorciuma.
Mint azt a G7 számításai alapján lapunk is megírta, évente 19,6 milliárdos profitja lehet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, ami 2023-ban szeptemberben vette át az állami gyorsforgalmi utak többségének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt-től. A gazdasági portál szerint az MKIF várhatóan 35 évre 684 milliárd forint tiszta nyereséggel számolhat, úgyhogy nagyon jó üzlet ez a koncesszió.
A Narancs.hu tavaly nyáron foglalkozott azzal, hogy a NER-es milliárdosok cége által üzemeltetett M3-as autópályán helyenként emberagasságú gaz zavarja az autózást: | Mészáros és Szíjj autópályakezelője: az autósokon múlik, ne legyen dugó a felújítások alatt | A NER-es céget kérdeztük, miért változtatták akadálypályává az M3-ast, ahol egyszerre hat-nyolc szakaszon végeznek sávkorlátozásokkal járó felújítást, amivel gyakran 5 kilométeres dugókat okoznak több mint egy éve. Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma szerint az autósokon múlik, hogy ne torlódjanak fel. A felújítások jövőre is folytatódnak, a dugók még egy évig biztos kitartanak. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-es-szijj-autopalyakezeloje-az-autosokon-mulik-ne-legyen-dugok-a-felujitasok-alatt-272594 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát, így biztosítva a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat az alacsonyabb jövedelműek számára.
A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért a kormány ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, ami jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent.
A közlemény szerint a kormány arra való tekintettel is kezdeményezi a törvény módosítását, hogy a minimálbér az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ezáltal esedékessé vált a végrehajtás alól mentesített jövedelemrész ehhez igazodó megállapítása.
Emlékeztettek arra, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek Magyarországon, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelmei az átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek, így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete.
Ennek eredményeként több mint egymillió fővel csökkent azok száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve.
A közlemény megerősítette: az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok még hatékonyabb védelme érdekében a kormány kezdeményezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását. A kezdeményezés értelmében a jelenlegi, 60 ezer forintos mentesített összeghatárt a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, amely jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent. A változtatást nemcsak a munkabérből, hanem a nyugdíjakból és más járandóságokból történő letiltások esetében is alkalmazni kívánja a kormány, valamint abban az esetben is, ha a végrehajtás pénzintézet által kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegre irányul, ezzel átfogóbb védelmet nyújtva az érintett adósok számára.
Hangsúlyozták:
az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését, ezáltal hosszabb távon is arányosan biztosítva a megélhetéshez szükséges fedezetet az érintettek számára.
Az NGM kitért arra is, hogy a kormányzat 2010 óta az öregségi nyugdíjak összegét közel 2,5-szeresére növelte, ezáltal megőrizte a nyugdíjak reálértékét, ráadásul visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat is. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány számos eszközzel támogatja a nyugdíjasok pénzügyi biztonságát, melyhez a jelenlegi törvényjavaslat is érdemben hozzájárul.
A kormány továbbá javasolja a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében, hogy a családi adókedvezmény teljes összege mentesüljön a végrehajtás alól, ami további segítséget jelenthet a gyermeket nevelő családok számára.
A kormány 2010-hez képest több, mint három és félszer többet fordít a magyar családok támogatására, amely számos intézkedésben tükröződik, többek között a gyermekek után járó adókedvezmény, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a babaváró hitel formájában - ismertette az NGM. | Újabb intézkedések védhetik az alacsony jövedelműeket | A végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/hazai-gazdasag/2024/11/vegrehajtasi-szabalyok-alacsony-jovedelmuek-vedelem | null | true | null | null | KEMMA |
Még nyár végén kötelezte arra a Székesfehérvári Törvényszék elsőfokú ítéletében a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki azoknak a beruházásoknak, megbízásoknak a szerződéseit, amelyeket a klubhoz beérkezett társasági adókedvezményből finanszíroztak.
Ezért lett a per
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát üzemeltető alapítványt a DK-s országgyűlési képviselő, Varju László perelte be több mint egy éve. Ő arra lett volna kíváncsi, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a között kapott tao-támogatásokat mire költötte a sportegyesület. Az ellenzéki politikus kikérte a felhasználás során kötött szerződéseket, de választ sem kapott az akadémiától, ezután fordult a bírósághoz.
Azt már akkor lehetett tudni, hogy lesz folytatása az ügynek, hiszen az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított és Mészáros Lőrinc vezette akadémiát fenntartó alapítvány fellebbezett. Ám egy most csütörtökön született friss határozatban úgy döntött a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a tao-forrásból a kért időszakban finanszírozott felcsúti megbízások részletei nyilvánosak.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki határozatában meghagyta az elsőfokú törvényszék ítéletét, azaz ki kell adnia a szerződéseket az akadémiának. Az indokolásban történt azonban egy lényeges változás: az ítélőtábla szerint nem teljesen azért nyilvánosak a szerződések, amiért azt az elsőfokon eljáró bíróság gondolta. A Fővárosi Ítélőtábla szerint ugyanis azért kell megmutatni a szerződéseket, mert a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány egy közhasznú szervezet, amely közhasznú tevékenységet lát el, és ezt még az alapító okiratában is lefektette. (Az ítélőtábla úgy véli, hogy az elsőfokú érvelés nem volt helyes, miszerint a társasági adókedvezményből a klubokhoz befolyt összeg közpénz lenne. Az FÍ álláspontja lényegében ugyanaz volt, mint a kormány által nemrég hangoztatott érvek, miszerint a vállalkozások által felajánlott összegek nem folytak be az államháztartásba, így azok nem minősülnek közpénznek.)
A jogerős határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül Mészáros Lőrincéknek ki kell adniuk rengeteg szerződést. Ezekből kiderülhet, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a közötti időszakban kiket bíztak meg pályaépítésekkel, de a legapróbb szolgáltatásokra vonatkozó dokumentumokat is ki kell adniuk, ha azokat a társasági adókedvezményekből befolyó összegből finanszírozták. Pontos összeget nehéz mondani, de a kiperelt szerződések összértéke akár az 5-6 milliárdot is túllépheti. Ebből pedig már egy általános kép kirajzolódhat majd arról, hogy miként is bánt a könnyen jött tao-pénzekkel az Orbán Viktor által alapított akadémia, amely eddig összesen 14 milliárd forintnyi tao-felajánlásnak örülhetett.
Szemben a kormánnyal
A törvényszék őszi elsőfokú ítélete nem csupán azért volt fontos, mert már akkor komoly esély mutatkozott arra, hogy kiderülhet, mire is mennek el a tao-milliárdok Felcsúton, és hogy kikkel építtetnek, kikkel szerződnek egy-egy feladatra – a végzésben olvasható érvelés is nagyon fontos volt. A dokumentumban egyebek közt szerepelt: téves az a megközelítés, hogy azért is lehet titkos a tao-pénzek forrása és azok pontos felhasználása, mert a sportegyesülethez a vállalkozások által átutalt adókedvezmény nem közpénz, hiszen azok nem kerülnek be az államkasszába. A kormány álláspontjával teljesen ellentétes indoklás szerint ezek a pénzek tényleg nem kerülnek be az államkasszába, de ettől még a tao-felajánlások közpénznek minősülnek. Az elsőfokú írásos végzésben ez volt olvasható: „(…) juttatott támogatás közpénz, és az annak a felhasználására vonatkozó adatokat az alperes kiadni köteles.”
A Székesfehérvári Törvényszék ítélete még azelőtt született, hogy októberben az Országgyűlés megszavazta a tao-pénzek adótitokká minősítését. Az időzítés miatt kissé gyanús volt a törvénymódosítás, hiszen a felcsúti akadémia ellen kezdeményezett eljárás elsőfokú ítéletén kívül kiderült, hogy a Transparency International is több pert indított azért, hogy megismerhessük, mire mennek el a hazai kluboknál a társasági adókedvezményekből befolyt bődületes összegek. A kormány az adótitokká minősítés során hangoztatott érveléséből ugyanaz volt kiolvasható, mint a felcsúti egyesületéből: a pénz, amely az adókedvezmény lehetősége miatt be sem áramlik az államkasszába, nem minősül közpénznek.
Úgy tudjuk, a felcsúti klubbal kapcsolatos elsőfokú ítéleten felbuzdulva a DK több tucat adatigénylést nyújtott be sportegyesületekhez, hogy azoktól is kikérje a tao-pénzes szerződéseket. A kontraktusokat azonban a DK nem kapta meg, így elkezdték az adatigénylések
bírósági szakaszait, több tárgyalásukat is kitűzte már az illetékes bíróság. Van miben kutakodni, hiszen a társasági adókedvezmények kapcsán rengeteg pénzről van szó, becslések szerint 300 milliárd forint körüli lehet az az összeg, amely idáig a sport- és (egy kevés) a kulturális egyesületekhez vándorolhatott úgy, hogy a kluboknak szinte semmilyen kötelezettségük nincs a nyilvánosság felé. | Itt a vége: Mészáros Lőrincéknek ki kell adniuk, mire költötték a tao-milliárdokat Felcsúton | Fontos pert nyert a DK, jogerős ítélet született. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/itt-a-vege-meszaros-lorinceknek-ki-kell-adniuk-mire-koltottek-a-tao-milliardokat-felcsuton-102507 | 2017-02-10 11:59:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Csodás utat járt be az elmúlt hetekben Mészáros Lőrinc újszülött sportmárkája, a 2Rule: a sosem látott állami hátszéllel indított cég termékeit már több focicsapat – így természetesen a Felcsút és annak fiókcsapata – játékosai is magukra húzhatják, rövidesen azonban a Telekom Veszprém kézisei is a tökéletesen szalonképes angol szóvicc által ihletett márka mezeire válthatnak a pályán.
A még mindig nem egészen ismert módon, alapanyagból és helyen készülő ruhák szélesebb körben való debütálására egészen mostanáig kellett azonban várni: a paksi ATOMfutáson, illetve a még inkább embert próbáló brutálATOMon ugyanis az érem és az ajándék palack bor mellé egyedi 2RULE pólókat is adnak majd a szervezők.
Alig néhány órával kiküldött, az előnevezési határidőre figyelmeztető levelükben legalábbis ezzel büszkélkedtek, kiemelve, hogy a
“garantáltan politika mentes”
ruhát az országban először itt kaphatják majd meg a labdákkal távolabbi barátságot ápoló magyarok:
Fotó: Olvasónk, T. | "Garantáltan politika mentes" 2Rule-pólót osztanak majd a paksi Atomfutáson | Eddig még csak a focisták élvezhették Mészáros Lőrinc sportmárkájának csodáit, most azonban végre a futók is megtapasztalhatják a 2Rule erejét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/26/2rule-paks-atomfutas-mez/ | 2018-08-26 21:21:00 | true | null | null | 24.hu |
A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel folytatott egyeztetése előtt arról írt Facebook-bejegyzésében a dél-kaukázusi országban rendezett választások kapcsán, hogy "a szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt".
13 európai külügyminiszter továbbra sem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól, nem képesek megemészteni, hogy a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki, hanem azt maguk a georgiai emberek választják meg
- húzta alá.
"Sajnos a 13 külügyminiszter ismét azt bizonyította, hogy a liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást" - tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte hogy Magyarország 14 éve szembesül hasonló külső támadásokkal.
"A feladat azonban továbbra sem az, hogy megfeleljünk a brüsszeli elvárásoknak, hanem az, hogy teljesítsük az emberek akaratát. Így van ezzel a georgiai kormány is, mellyel a jövőben is szorosan együtt fogunk működni a kapcsolatunk fejlesztése és az európai integráció felgyorsítása érdekében"
- szögezte le.
"A kutya ugat, a karaván halad!" - zárta sorait a miniszter. | Szijjártó: a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki | „A liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást” – írta a miniszter. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/szijjarto-georgia-brusszel-demokracia-liberalis-mainstream | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Békéscsaba fejlesztése ügyében tárgyalt pénteken csaknem három órán keresztül a városháza dísztermében Lázár János miniszter vezetésével az Építési és Közlekedési Minisztérium , valamint Szarvas Péter polgármester irányításával Békéscsaba vezetése. A plenáris ülésen a szaktárca részéről részt vettek államtitkárok, helyettes államtitkárok, állami cégek vezetői, békéscsabai oldalról pedig a polgármesteri hivatal és a békéscsabai cégek vezetői is.
Minden olyan kérdést érintettek az ülésen, amiről előzetesen beszéltek. Békéscsaba fejlesztése ügyében nem volt korábban ilyen szintű egyeztetés, rendkívüli kormányzati hozzáállást tapasztalt - mondta Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere. Megemlítette, hogy 2016-ban írta alá Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern Városok Program keretében a megállapodást, és hogy azt követően Békéscsaba rengeteget fejlődött. Úgy véli, Békéscsaba akkor lehet sikeres, ha rendelkezik fejlesztési tervekkel, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetőinek ezeket mutatták be.
egyrészt vizsgálták, hogy a város gazdasági erejét, befektetőket vonzó képességét milyen fejlesztésekkel lehet erősíteni, itt szó volt közlekedésről, iparterület-fejlesztésről, közműfejlesztésről;
másrészt szeretnék a békéscsabaiak számára nyújtott szolgáltatások színvonalát növelni, itt beszéltek közlekedésről, egészségügyről, idősgondozásról, a repülőtér ügyéről, a kulturális, a sport- és az oktatási infrastruktúráról.
Bizonyították, miszerint Békéscsaba készen áll arra, hogy a következő öt évben tovább fejlődhessen - hangsúlyozta Szarvas Péter polgármester. Ehhez kértek kormányzati szövetséget. Úgy véli, Békéscsaba komoly fókuszba került, bizakodóak lehetnek, hogy a jövőben a város erősödik, a szolgáltatások színvonala pedig javul. Nőhet Békéscsaba népességmegtartó ereje, sőt akár komoly regionális szerep is hárulhat Békés vármegye székhelyére.
- Új programba kezdett az Építési és Közlekedési Minisztérium. Felkeresik azokat a településeket, amelyek a kormány kiemelt partnerei lesznek a következő években, amelyek rendkívüli helyzetben vannak és rendkívüli szerepre számíthatnak - mondta Lázár János miniszter. Kiemelte, a kormány 2010 óta törekszik az Alföld fejlesztésére, komoly erőfeszítéseket tettek ennek érdekében. Megerősítették Kecskemétet, zajlik Debrecen fejlesztése, kezdődik Szegedé, napirenden van Szolnok és Békéscsaba erősítése is. Olyan fejlődési lehetőséget kapnak ezek a városok, ami gazdasági növekedést jelent, valamint hozzájárul az általános társadalmi jóllét emeléséhez is.
Hozzátette: célként fogalmazták meg az Alföld bekötését az ország vérkeringésébe. 2016 óta folyik az M44-es építése, Békéscsabát közvetlenül összekötik Budapesttel. Összesen 125 kilométert építenek 560 milliárd forintból, az utolsó 30 kilométeres szakasz átadása 2025 tavaszán várható. Emellett az Alföldön nagy csomópontokat hoznak létre. Beszélt a Nyíregyháza-Szatmárnémeti, a Debrecen-Nagyvárad, a Temesvár-Szeged tengelyről, és most tárgyaltak arról, hogyan lehetne Békéscsaba is gazdasági, közlekedési csomópont Araddal együtt.
Ennek érdekében viszik el a magyar-román határig az M44-est, a 43 kilométernyi út megépítése 300 milliárd forintba kerülhet. A szerződést aláírta, 6,5 milliárd forintból készülnek a fejlesztés tervei . Most kijelölték, hogy az öt változat közül melyik nyomvonalon vigyék el Békéscsaba felett az M44-est. A várostól északra, 6 kilométerre épülhet meg a szakasz, és az út és a város határa között egy 300 hektáros ipari területet alakítanának ki, ebben is megállapodtak.
Békéscsaba nem szorulhat be Debrecen és Szeged közé, nem lehet Debrecen és Szeged A-, Békéscsaba pedig B-kategóriás, Békéscsabának is A-kategóriásnak kell lennie - fogalmazott Lázár János miniszter, aki szerint ehhez rengeteg beruházásra van szükség. Mint mondta, megállapodtak az M47-es kapcsán arról, hogy amikor elkezdik a 47-es négysávosítását Békéscsaba és Berettyóújfalu között - alapvetően a mostani nyomvonalon fejlesztenek, és lesznek elkerülők -, akkor Békéscsaba felől kezdenek. Tehát előbb Békéscsaba és Szeghalom, majd Szeghalom és Berettyóújfalu között valósul meg a beruházás.
Szólt a déli elkerülőről is, hogy azt szintén tervezik, és hogy ha megépül az M44-es, az M47-es és a déli elkerülő, akkor Békéscsaba körül lényegében egy körgyűrűt hoznak létre, egy nagy lehetőségeket kínáló közlekedési csomópontot. Szükség van azonban a repülőtér fejlesztésére is. Döntöttek arról, hogy elindul a békéscsabai repülőtér teljes újjáépítésének tervezése, a mostani 1800 méteres futópályát 2500 méter hosszúra és 45 méter szélesre tervezik, a teljes beruházás 20 milliárd forintba kerülhet.
Lázár János miniszter elmondta: átnézték azt is, hogy Békéscsaba belterületén milyen állapotban vannak az állami utak. A teljes korszerűsítéshez 25 milliárd forintra lenne szükség, ezért ütemezik a felújítást. A Berényi úttal kezdenek - 2 kilométer újulhat meg 2 milliárd forintból 2025 második felében -, a további sorrendről pedig a városi közgyűlés dönt. Azt ígérte, hogy minden évben lesz valamilyen előrelépés a belterületen lévő állami utak tekintetében.
Szó esett a vasút- és a volántársaság működéséről, a vasútállomásról és a buszpályaudvarról. A tárcavezető azt mondta, hogy jövőre a vasúti kocsik az eddiginél modernebbek, felszereltebbek lesznek, illetve a Békéscsabán közlekedő autóbuszflotta is megfiatalodik, átlagosan 8 éves járművek állnak majd szolgálatba. Egy országos felújítási program indul, megnézik, hogy ebbe miként lehet beleilleszteni a vasútállomást és a buszpályaudvart, és hogy hogyan szolgálhatnak kereskedelmi, üzleti célokat az üres területeket.
Vannak olyan projektek, amelyeket nem fejeztek be a Modern Városok Program keretében - benne például útépítéssel, a geotermikus projekttel, a Munkácsy Mihály Múzeum homlokzatának felújításával -, kiemelt célként fogalmazta meg, hogy ezekre tegyenek pontot. Azt mondta, hogy az ehhez szükséges forrást szeretnék idén Békéscsaba rendelkezésére bocsátani. Egyeztettek a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium tervezett tornacsarnokáról is, mint fogalmazott, lobbizik majd a 2,5-3 milliárd forintos beruházás érdekében. | Békéscsaba fejlesztése ügyében tárgyalt Lázár János | Békéscsaba fejlesztése ügyében tárgyalt Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Szarvas Péter polgármester. Fontos döntések születtek. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/bekescsaba-fejlesztese-lazar-janos-szarvas-peter | null | true | null | null | BEOL |
A volt polgármestert hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsította a TMRFK, mindkét gyanú megalapozott volt, a vádemelési javaslatot továbbították a Tolna Megyei Főügyészségnek - mondta Farkas Kinga. Hozzátette: a helyi polgármesteri hivatal egy alkalmazottját ugyanezekkel a bűncselekményekkel gyanúsítják.
Krachun Elemér ügyében a település képviselői tettek feljelentést 2009. novemberben azután, hogy kiderült: a volt független polgármester testületi határozattal ellentétesen értékesített egy önkormányzati területet egy olyan cégnek, amelyben testvére is érdekelt volt. A képviselők szerint emellett 2008-ban és 2009-ben testületi határozat nélkül vett fel jutalmat, amivel 3,6 millió forintos kárt okozott az önkormányzatnak
Az 1998 óta a Tolna megyei község élén álló Krachun Elemér 2010. február 10-én lemondott, miután a testület bíróságon kezdeményezte tisztségének megszüntetését. | Itthon: Vádemelési javaslat a volt mőcsényi polgármesterrel szemben | Vádemelési javaslattal zárta le a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság (TMRFK) Mőcsény lemondott független polgármesterével szemben indult nyomozást - közölte a TMRFK sajtóreferense szerdán az MTI-vel. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100707_mocseni_polgarmester | 2010-07-07 18:20:00 | true | null | null | HVG |
Rendet teremteni küldték Pécsre?
Arról szó sem volt. Azzal a feltétellel fogadtam el a fölkérést az egyházmegye átmeneti vezetésére, hogy a múlttal nem kell foglalkoznom. Nem lenne helyénvaló, ha egy püspök nyomozásba fogna.
De azzal nyilván tisztában kell lennie, hogy mégis mit vett át. A rendőrség „csalás és más gazdasági bűncselekmények gyanújával” nyomoz. A híradások szerint egyetlen év alatt 203 millió forintos adósságot halmozott fel a Mayer Mihály püspök irányította pécsi egyházmegye, feketekasszáról hallani, valamint arról, hogy a gazdasági vezető, Wolf Gyula által irányított püspökségi gazdálkodás könyvelése „nem a valós pénzforgalmat tükrözte”. A püspökség ellen még korábbi könyvelője is feljelentést tett.
Megbízatásom első órájában, január 19-én 12 órakor flasht végeztem: vagyis néhány könyvelővel és könyvvizsgálóval rögzítettem a pillanatnyi állapotot. Azóta ezt a megörökölt helyzetet igyekszem konszolidálni.
Fotó: Kummer János / fn.hu (Képgaléria!)
Anyagilag és erkölcsileg egyaránt.
Az egyikből következik a másik. Nagy fájdalommal élem meg, hogy meg kellett válnom az egyházmegye néhány munkatársától. Tisztában vagyok vele, hogy minden munkavállaló mögött ott van egy-egy család, de a munkamennyiség nem indokolta a meglévő létszámot. Továbbá számba vettem azon értékesíthető ingóságokat és ingatlanokat, amelyekre a közeljövőben nincs szüksége az egyházmegyének.
Az ingóságok között találni Mayer expüspök nyolcmillióra taksált szolgálati BMW-jét… Látom, ezen még ön is mosolyog. Bevettnek számít az egyházban, hogy egy püspök olyan autóval jár, ami még használtan is nyolcmilliót ér?
Nem, ez nem jellemző. Csak azért mosolygok, mert számítottam rá, hogy erre rá fog kérdezni.
Ön miképpen vélekedik arról a kollégájáról, aki miközben szegény az eklézsia, megenged magának egy ilyen kocsit?
Ne várjon tőlem ítéletet. Nem volna helyénvaló. Én Skodával járok, számomra az pont megfelelő.
Elképzelem, ahogy egy püspöki konferenciára ön Skodával gurul be, aztán jön mondjuk a szegedi Kiss-Rigó László…
BMW?
Én Skodával járok.
Ő is Skodával.
És sorra mind a húszan. Eközben senkinek sem szúr szemet, hogy a pécsi püspök hajónyi BMW-vel parkol be az udvarra? És a pécsiek 203 milliós hiánya sem szúr szemet év közben senkinek?
Ilyenekről nem szoktunk tárgyalni. Minden püspök önálló, ügyeibe más püspök nem szól és nem is lát bele.
Az autóparkot sem figyelik?
Én biztosan nem. Amúgy is fiatal vagyok ahhoz, hogy szólhatnék, és jóval később kerültem a püspöki konferenciába, mint Mayer püspök úr. Ilyesmiről sosem beszéltem vele.
Nagyon politikus.
Így tisztességes.
Fotó: Kummer János / fn.hu (Képgaléria!)
A múlt heti püspöki konferencián téma volt a pécsi váltás?
Csak érintőlegesen. A nuncius úr hozta szóba Mayer püspök úr fölmentését, illetve az én kinevezésemet.
Ebben a körben zárt ajtók mögött annyi indulat azért csak elszabadul, hogy valaki azt mondja, „a kutyafáját, a képemről ég a bőr a hívek előtt püspök úr és a gazdasági vezetője miatt”?
Nem indulat volt bennünk, hanem sajnálkozás afölött, hogy a pécsi eset az egész katolikus egyházra negatív fényt vet. Korábban nem tudtunk a hibákról, következményeit most igyekszünk orvosolni. De nem győzöm elégszer hangsúlyozni: az ártatlanság vélelmét mindaddig fönn kell tartani, míg az ellenkezője be nem bizonyosodik. Nem ítélkezünk előre.
Már az is ítélkezés, hogy a püspököt és gazdasági vezetőjét elmozdították.
Ahogy a közelmúltban nyilvánosságra hozott körlevelemben utaltam rá, bizonyos tényekkel szembesülni kellett.
„A sajtóban tárgyalt esetek nem mindegyikében ért minket alaptalan vád” – ezt írta.
Az óriási hiány kellő ok a visszahívásra. Ostobaság volna mellébeszélni. A feljelentés többi eleméről pedig majd a nyomozók kiderítik az igazságot.
Wolf Gyula kapcsán „felvetődött a szexuális jellegű visszaélések gyanúja”.
A bíróság döntéséig ebben a kérdésben sem kívánok ítélkezni.
A „szexuális jellegű visszaélések” ügye úgy általában is súlyos teher a katolikus egyházon, különösen a németországi, a belgiumi és a tengerentúli pedofil botrányok után.
Kriminálpszichológia
A pedofil botrányok mindössze 0,3 százaléka hozható kapcsolatba egyházi személlyel.
Egy német származású, magát hitetlennek valló, az egyházhoz nem kötődő kriminálpszichológus, Hans-Ludwig Kröber kutatásai szerint a pedofil botrányok mindössze 0,3 százaléka hozható kapcsolatba egyházi személlyel. A többi 99,7 százalék családban vagy más, az egyházon kívül eső zárt intézményben fordult elő. Persze egyetlen eset is sok, nem mentegetem az elkövetőket, de a 99,7 százalékról senki sem beszél Ez az egész egy mesterségesen, nem tudom, kik által irányítottan, a média által felerősített probléma, támadás az egyház ellen
Az ősszel Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, a pápa egyik vezető tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy „a cölibátus eltörlése elejét vehetné a papok körében tapasztalható szexuális visszaéléseknek”. Aztán, amint a pápa kinyilvánította, hogy „a cölibátus a hit meglétének jelentős bizonyítéka”, a bíboros megváltoztatta véleményét.
A pedofíliának semmi köze a cölibátushoz. Az említett kriminálpszichológus írta az általam emlegetett cikkében: „Hamarabb lesz valaki várandós egy csóktól, mint pedofil a cölibátustól.”
Ezek szerint tévedett Schönborn bíboros.
A bíboros nem a pedofil ügyekre, hanem a papok számára tiltott heteroszexuális kapcsolatokra utalt.
Christoph Schönborn szexuális visszaélésről beszélt. Egy pap heteroszexuális kapcsolata annak minősül?
Annak, hiszen ellentétes a cölibátussal.
Biztosan így értelmezendőek a bíboros szavai?
Ő maga személyesen mondta el nekem, miként magyarázta félre a sajtó a szavait.
A reformátusokat nem érintik pedofil botrányok. Ennek van köze ahhoz, hogy náluk nincs cölibátus?
(Képgaléria!)
Nem tudom. Ahogy említettem, meggyőződésem, hogy irányított botrányokkal támadják a katolikus egyházat.
Másodszor említi a katolikus egyház állítólagos rosszakaróit. Kik ők?
Nincs üldözési komplexusunk, de mind a világ más országaiban, mind Magyarországon világosan kirajzolódik egyfajta katolikus ellenesség. Nem véletlenül kezdeményezett a Szentatya párbeszédet a probléma miatt például az Európai Unió vezetőivel.
Tavaly májusban negyven, az interneten egymásra talált olasz asszony – titokban mindnek egyházi személy a kedvese – nyílt levelet írt a pápának, melyben a papi nőtlenség eltörlését kérik. Ősszel pedig két neves belga püspök kezdeményezett hasonló céllal vitát a kérdésről. Ön miként gondolkodik a cölibátusról? Egyáltalán: gondolkodhat másként, mint a pápa?
Az egyház szolgáinak megadatik a gondolatszabadság. Miután én magam is benne élek, tudom és vallom: a cölibátus nagy ajándék. Aki papi nőtlenséget fogad, osztatlanul az Úrnak adja magát. Sajnos, miképpen a házasságot, a cölibátust is kísérik a lényegével összeegyeztethetetlen cselekedetek, botlások és bűnök. De úgy hiszem, arányait tekintve nem több a hűtlenség a cölibátus, mint a házasság terén.
Jobbára az egyház modernizálásának hívei állnak ki a papi nőtlenség eltörlése mellett. Szükséges modernizálni az egyházat?
Ecclesia semper reformanda, vagyis az egyház állandóan megújul – tartja a teológiai gondolkodás. XXIII. János pápával kezdődően a második vatikáni zsinat az aggiornamento fogalmával jelölte ezt a folyamatot: a mai embernek továbbadni az evangélium örök üzenetét. Az egyház sosem kapkodja el a változást, Isten malmai lassan őrölnek, de biztosan
Idehaza jobbára idős nők ülnek a miséken.
Én ismerek bőséggel olyan közösségeket, ahol szép számmal vannak középkorúak, fiatalok is, de a templomokban mindig lesznek öregasszonyok is. Az embernek, ahogy korosodik, átértékelődik az Istenhez való viszonya, és előbb-utóbb a templomban köt ki, legyen akár nő, akár férfi. De természetesen a fiatalságot is meg kell ismertetnünk az evangéliummal. Sajnos mostanra érett be igazán az erőszakos ateizmus gyümölcse, hiszen már nagyszülő korosztályba lépett az a korosztály, melynek tagjai nem gyakorolhatták nyíltan a vallást, nem kaptak iskolai hitoktatást.
Milyen egy korszerű egyházfi? Olyan, mint Bátor Botond, a pálos rendfőnök, aki motoros zarándoklatot szervez Lengyelországba, amúgy meg biofarmon a szerzetes testvéreivel termeli meg maguknak az ételt? Vagy az a modern pap, aki lemegy focizni a gyerekekkel?
Egyetlen elvárás létezik: szólítson meg minél több embert, és őt is bárki megszólíthassa. Hogy ezt milyen eszközökkel éri el, rábízzuk. Találkozni kell a hívekkel a templomon kívül is.
A pártok bizonyosan szólongatják az egyházat. Helyes az, hogy a katolikus egyház jó pár éve a Fidesz-KDNP-hez láncolódott?
Nem láncolódtunk hozzá. Az egyház tanítása kétezer év óta változatlan. Csak a pártok egyházhoz való viszonya különböző. De a hívő emberektől megtagadni annak jogát és kötelességét, hogy akár egy párt tagjaként tevékeny részt vállaljanak a társadalom életében – ez demokráciában elfogadhatatlan álláspont.
Nem is a hívekre, hanem magára az egyház vezetőire utalt a kérdés.Tudom, de ezt mégiscsak fontos rögzíteni. Ami pedig papjainkat és püspökeinket illeti: az egyház bölcsen megtiltotta számunkra, hogy pártokban és szakszervezetekben tagok lehessünk. Ám azt nem, hogy véleményünk legyen egyes pártok és kormányok cselekedeteiről.
Fotó: Kummer János / fn.hu (Képgaléria!)
Miséken van helye a pártpolitikának?
Semmiképpen.
Kampányban olykor elhangzik a szószékekről, kire kell szavazni.
Ez valótlan vád, legfeljebb egy-két elszigetelt esetben fordulhatott elő. A liturgiában csak a krisztusi evangéliumnak van helye. A mise végén, a hirdetésben elmondhatja a pap, hogy pénteken kampányrendezvény lesz a faluban, magánemberként, a templomon kívül pedig akár egy pártról is közölheti a véleményét a hívekkel. Senki ne várja el a papságtól, hogy az egyház ellen rendszeresen diszkriminatív lépéseket tevő kormány szekértolója legyen.
Talán inkább senkinek se legyen szekértolója.
Egyetértek. Legfeljebb a pártok támogatják vagy sem az egyházat, de tökéletes párt, tökéletes kormány nincs, a választásokon arra kényszerülünk, hogy a legkisebb rosszra ikszeljünk. Arra szavazunk, aki leginkább képviseli az evangéliumi értékrendet és segíti egyházunk tevékenységét. Az elmúlt évek tapasztalata alapján ma a KDNP-Fidesz ez a párt.
Sokan mégis a politikai agitációk miatt fordultak el az egyháztól, a templomjárástól, magam is ismerek ilyeneket.
A legkisebb is számít
Tökéletes párt, tökéletes kormány nincs, a választásokon arra kényszerülünk, hogy a legkisebb rosszra ikszeljünk.
Nem ez a jellemző, még ha nyomokban előfordult is. A 2002-es évet a püspöki konferencia akkori titkáraként éltem meg. Ott olyan elképesztő túlzások is elhangzottak, hogy a papok még a gyóntatószékben is a Fidesz mellett agitálnak.
Horn Gyula állította ezt egyedi esetek alapján.
Amibe jól belekapaszkodtak egyes sajtóorgánumok, és általánosnak tetsző problémát kreáltak belőle. Még a püspöki konferencia választással kapcsolatos körlevelébe is belemagyarázták, hogy egyértelműen a Fidesz-KDNP felé hajlunk. Javaslom, olvassa el ismét azt a körlevelet.
Belinkelem.
Azt pedig biztosan merem állítani, hogy egyetlen pap sem agitált a gyóntatószékben. Sajnos a szocialista-liberális kormányok kivétel nélkül diszkriminatív módon léptek fel az egyházak, és rajtuk keresztül a hívek ellen. Egyes állításokkal szemben a tavaly hatalomra került Fidesz sem esett át a ló túlsó oldalára, csak korrektül teljesíti a Vatikán és a magyar állam közötti szerződésben foglaltakat: egyenlően támogatja az egyházi és az önkormányzati oktatási intézményeket. Ezzel visszaállította az előbb a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormányok által csorbított jogainkat.
A vita az egyházi oktatási intézmények támogatása körül zajlott. A balos kormányok idején az önkormányzati és az egyházi iskolák is kizárólag fejkvótát kaptak a tanulók után, a többit a fenntartónak kellett kigazdálkodnia. Jobbos vezetések alatt viszont – így most is – az egyházi intézmények teljes költségét az állam állja. Nem meglepő, hogy az utóbbi időben számos település igyekszik szabadulni óvodájától és iskolájától, próbálja azokat átpasszolni valamelyik egyháznak. Így ugyan spórol a hivatal, az állam viszont kénytelen mélyebben a zsebébe nyúlni.
Ez így nem pontos, hiszen az egyházi iskolák finanszírozása korábban is a mostani szisztéma szerint történt, csak a mértéke nem volt egyenlő az önkormányzatiakéhoz hasonlítva. Az önkormányzatok a beszedett adókból egészítik ki a normatívát. A hívő emberek is befizetik az államnak, ill. az önkormányzatoknak az adót, ezért kapják az egyházi iskolák az államtól a kiegészítőt. De mi csak később kapjuk meg a különbözetet. Az állam kiszámolja, hogy az önkormányzati iskolák a normatíván fölül egy adott évben mennyi plusztámogatást adtak az oktatási intézményeiknek, és csak ezt követően utalják nekünk az országos átlag és a tanulói létszám alapján járó összeget.
Fotó: Kummer János / fn.hu (Képgaléria!)
A minap felvetődött, hogy a kormány – a takarékoskodás jegyében – változtat a támogatási rendszeren. A hogyanról egyelőre semmi biztosat nem tudni, mindenesetre a reformátusok már stopot mutattak az átvándorlásnak. Önök is terveznek hasonló lépést?
Minden püspök maga dönti el, hogyan cselekszik. Itt, a szombathelyi egyházmegyében úgy gondoljuk: a váltás mellett szavazó óvodák, iskolák pusztán azáltal, hogy lecserélik a táblát, nem válnak katolikussá. A szülők, a tanárok és a gyerekek részéről megnyilvánuló szándék a lényeg, az, hogy valóban keresztény intézményt akarjanak. Számunkra elfogadhatatlan, hogy ilyen fontos kérdésben egy hirtelen jött pénzügyi megfontolás döntsön. Az elmúlt három évben négyen kerestek föl bennünket, közülük hárommal megszűnt a további tárgyalás, csak eggyel folytatjuk az egyeztetést.
Mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiket a szüleik egy egyetlen és éppen egyházi iskolával bíró településen világi iskolába akarnak járatni?
A legtöbb esetben olyan kistelepülésről van szó, ahonnan már most is a közeli városba hordják a diákokat, mert a szülők úgy gondolják, ott színvonalasabb képzésben részesülnek. Eközben kiürülnek a gyakran jól felszerelt falusi iskolák. Ilyen helyeken is lehet értelme az egyházi szerepvállalásnak. | Veres püspök: "Hamarabb lesz valaki várandós egy csóktól, mint pedofil a cölibátustól." | A pápa a minap leváltotta a pécsi püspököt. Az egyházmegyében "csalás és más gazdasági bűncselekmények gyanújával" nyomoz a rendőrség, a volt gazdasági vezetővel kapcsolatban pedig "felvetődött a szexuális jellegű visszaélések gyanúja". A katolikus egyházfő ideiglenesen a szombathelyi püspököt, Veres Andrást bízta meg a pécsi egyházmegye vezetésével. Veres püspököt először természetesen a botrányról kérdeztük, de aztán szó esett cölibátusról, isk | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/03/09/veres_puspok_hamarabb_lesz_valaki/ | 2011-03-09 10:24:21 | true | null | null | fn.hu |
A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.
Mycle Schneider, a világ egyik legnevesebb független nukleáris ipari szakértője, a World Nuclear Industry Status Report szerkesztője szerint a világon jelenleg épülőben lévő atomreaktorok többségénél súlyos idő- és költségtúllépések mutatkoznak, 8 erőmű esetében a csúszás meghaladja a 20 évet. A rekordot egy amerikai reaktor tartja, amely 1972 óta épül, építését nemrég 27 évnyi munka után állították le. Iránban 36 év után állt le egy Roszatom-érdekeltségű erőmű-beruházás.
A Paks II projekt a legmagasabb korrupciós kockázatú beruházások közé tartozik
Tóth István János korrupciókutató, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa arról beszélt, hogy a nagyberuházásoknál az idő- és a költségtúllépés az egyik legjellemzőbb eszköz a korrupciós hasznok kinyerésére. A kutató szerint minden állami beruházásnak van korrupciós kockázata, és a projekt volumene mellett leginkább az intézményi és szabályozási környezet dönti el, hogy ez a kockázat mekkora. Az atomerőmű ráadásul speciális termék, amelynél mindig érvényesül az információs aszimmetria (az eladó többet tud a termékről, mint a vevő, ezért az előbbi ott vágja át az utóbbit, ahol akarja). Ha versengő piacról van szó, akkor a korrupció esélye kisebb – ezért is baj, hogy az eredeti elképzelésekkel szemben nem tenderen választották ki a beruházót. | Paks II: legalább 600 milliárdot ellopnak | A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/paks-ii-legalabb-600-milliardot-ellopnak-1495149 | 2014-10-28 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nacsa Lőrincet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra,
feladata a váratlanul elhunyt Potápi Árpád János szellemi és politikai örökségét követve a határon túli magyarok képviselete és a nemzeti összetartozás erősítése
- írták a közleményben.
Felidézték, hogy Nacsa Lőrinc 2009 óta tagja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek, később a szervezet munkacsoport-vezetője, 2015 óta elnöke, illetve 2017 óta a KDNP ügyvezető elnökségének munkájában is részt vesz.
A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője, tagja a külügyi, valamint a népjóléti bizottságnak. Továbbá 2022 óta a KDNP frakcióvezető-helyettese. Az elmúlt évtől a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításáért is felel miniszteri biztosként. | Kinevezték az új nemzetpolitikáért felelős államtitkárt | Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-i hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – tájékoztatta a Miniszterelnökség pénteken az MTI-t. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/nemzetpolitika-miniszterelnokseg-sulyok-tamas-nacsa-lorinc | null | true | null | null | Origo |
A választási szabályok rohamtempóban, egyeztetés nélkül átvinni tervezett módosításról is beszélt Rogán Antal a Techxpón a hvg.hu tudósítása szerint.
A miniszter azt mondta, hogy a választási törvény alapvető változtatásait idén december 31-ig el akarják fogadni, mert a választás előtti évben már nem szeretnék módosítani a jogszabályt. De, teszem hozzá, ezt hiba lenne bemondásra elhinni.
Emlékezhetünk rá ugyanis, hogy az önkormányzati választások előtt is kijelentette a Fidesz, hogy "a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon", de aztán csak megtette a Mi Hazánk segítségével.
Rogán most azt mondta, hogy törvényi kötelezettségüknek tettek eleget, amikor kettővel csökkentették a budapesti körzeteket, a fővárosban ugyanis jelentősen csökkent a lakosságszám. De azt tegnapi cikkünkben már részletesen bemutattuk, hogy a módosítással nem kiegyenlítették a helyzetet, hanem megfordították, és így Budapesten lesznek a legnagyobb egyéni választókerületek.
Rogán szerint azokban a vidéki körzetekben, ahol szintén indokolt lett volna a változtatás, még a törvényben rögzített 20 százalékos határon mozognak, és ezeken a helyeken nehezebb is lenne módosítani, mert talán megyehatáron átnyúlóan kellene változtatni.
A technikai konferencián Rogán reményét fejezte ki, hogy a Digitális Állampolgárság Program alkalmazás széles tömegeknek elnyeri a támogatását, mert látni fogják, hogy így egyszerűbb ügyet intézni, magukat azonosítani. A miniszter bízik abban is, hogy el fog terjedni a digitális aláírás és a digitális okmány is, mert ezzel egyszerre spórolunk, kíméljük a környezetet és a bürokráciát is csökkentjük. A DÁP szeptemberben indult, jelenleg 350-360 ezer ember telepítette telefonjára az alkalmazást. Az a célunk, hogy 2026 közepére-végére ez a szám 3-5 millió között legyen - tette hozzá.
Az előadása után, kérdésekre válaszolva Rogán mindenkit igyekezett megnyugtatni: alaptalanok azok az aggodalmak, amelyek szerint egy "mini-Pegasus kémszoftvert" telepítenek a telefonjukra azok, akik letöltik a DÁP-ot. Ettől "egyáltalán nem kell tartani. A DÁP-nak még a leírása is nyilvánosan hozzáférhető, egyszerű azonosítási kulcs, ami megfelel az összes nemzetközi sztenderdnek (...), a hitelesítését többen is elvégezték. (...) Arra alkalmas, hogy az emberek csak azokat az információkat osszák meg magukról, amelyeket ők meg szeretnének." | Rogán arról beszélt, hogy jövőre már nem szeretnék módosítani a választási törvényt | És azt is leszögezte, hogy nem telepítenek a magyar állampolgárok telefonjára kémszoftvert. Mindkét állítást gyanakvással kell fogadni a múltbeli hazugságok miatt. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/21/rogan-arrol-beszelt-hogy-jovore-mar-nem-szeretnek-modositani-a-valasztasi-torvenyt | null | true | null | null | 444 |
„Akik tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen politikailag motivált ügyben hogyan zajlik a büntetőeljárás, azok talán nem csodálkoznak. Én csak annyit mondok, hogy több olyan ember van – kisgyermekes anyukák, apukák –, akiket hajnalban elvittek az otthonukból. És én nem haragszom rájuk, hogy ebből a helyzetből szabadulni akartak. Nyilván ügyészségi sugallatra szabadulni akartak” – nyilatkozta Czeglédy Csaba az ATV-nek, miután vádat emelt az ügyészség a volt szocialista politikus és húsz társa ellen.
Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője elmondta: a vádirat szerint Czeglédy 2011 és 2017 közötti időszakban egy olyan bűnszervezetet hozott létre és működtetett, amelynek célja a diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizető kötelezettségének csökkentése volt. A vád szerint a bűnszervezetben 21-en vettek részt. A szóvivő azt mondta, hogy kilenc vádlottal egyességet kötöttek, akik beismerték tettüket. Velük már a büntetés mértékéről is megállapodtak.
„Mivel én nem követtem el bűncselekményt, és a munkatársaim sem. Ezért én emelt fővel fogok a bíróság elé állni”
– reagált a vádemelésre Czeglédy. A politikus-ügyvéd azt mondta: a bíróság fogja eldönteni, hogy egyáltalán elfogadja-e az alkukat.
Czeglédyt és társait – egyebek mellett – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják. | Kilenc vádlottal egyezséget kötött az ügyészség Czeglédy-ügyben | Kilenc vádlottal egyezséget kötött az ügyészség Czeglédy-ügyben - Az ügyvéd-politikus állítja: emelt fővel fog bíróság elé állni. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/02/05/kilenc_vadlottal_egyezseget_kotott_az_ugyeszseg_czegledy-ugyben/ | 2019-02-05 14:27:53 | true | null | null | Index |
A nyugalom megzavarására alkalmas számok: így kaszáltak 2018-ban a NER cégei
Nehéz olyan NER-közeli céget találni, amelynek nem volt jó éve a 2018-as. Közpénzen felhízlalt milliárdos nyereségeket és az azt szinte teljes egészében osztalékként kivevő tulajdonosok szerepelnek az éves beszámolók alapján készült összefoglalónkban.
Ha NER, akkor a legtöbb embernek Mészáros Lőrinc jut eszébe. Az egykori gázszerelő mára már az ország második leggazdagabb embere, karrierje pedig azóta ível töretlenül felfelé, amióta Simicska Lajos szakított a miniszterelnökkel.
Egyik fő cége a Mészáros és Mészáros Kft., amely 5 milliárd feletti adózott eredménnyel zárta 2018-at, mindezt 50,6 milliárdnyi árbevételből. Ahogy az a NER-cégek esetében általában jellemző, úgy ez a vállalkozás is kizárólag itthoni megrendelésekből – jellemzően közbeszerzésekből – termeli a pénzt, külföldről továbbra is kereken nulla forint árbevétele volt a cégnek.
Mészáros vállalkozásában érdekes folyamatok játszódtak le tavaly, hiszen úgy sikerült több mint megdupláznia az árbevételét és negyedével növelnie a profitját az egy évvel korábbihoz képest, hogy időközben megfelezte a dolgozók számát, beruházásra vagy fejlesztésre egy fillért sem költött, a kötelezettségei pedig 8 milliárd forinttal 79,5 milliárdra csökkentek. A nyereséget viszont teljes egészében kiveszik osztalékként.
Természetesen nem ez volt az egyetlen sikeres vállalkozása Mészárosnak, hiszen nagyon úgy tűnik, érdemes volt megvenni Simicska Lajos médiabirodalmát. Az ezt, illetve több más fontos, például ingatlanos vagy energetikai cégeit összefogó Pro-Ráta Holding Zrt. adózott eredménye 4,56 milliárd forint lett. Ezt egyébként ugyancsak teljes egészében kivették osztalékként, ahogy a 2,3 milliárdos eredménytartalék terhére még 853 milliót is hozzácsaptak ehhez, így a felcsúti üzletember 5,4 milliárd forinttal gazdagodott csak ezzel az egy cégével.
A Simicska-birodalom egy másik darabja is szép pénzt hozott Mészáros Lőrincnek: a közterületi reklámokkal foglalkozó Publimont árbevétele a 2017-es 3,99 milliárdhoz képest 5,09 milliárdra nőtt. A nyereség mégis leapadt, 409 millióról 110 millió forintra, aminek a legfontosabb oka az egyéb ráfordítások drasztikus megnövekedése. Ehhez a nyereséghez kivételesen nem nyúltak, a profit eredménytartalékba került.
Ide kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy 70,9 milliót kaszált a HVG plakátjait eltüntető cég, a Mahir Cityposter. Ez a vállalkozás is Simicska Lajosé volt egykor, ma már Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozik, árbevétele pedig az egy évvel korábbi 749 millió helyett 781 millió forint lett. Negyvenmilliós osztalékot azért így is kivettek belőle.
Volt viszont egy Mészáros-cég, amelyik szinte az egész profitját elveszítette. Nem véletlenül írtuk, hogy szinte, hiszen 4 millió forintos nyereséget csak össze tudott szedni a Vivienvíz Kft.-ből – ezt az eredménytartalékba helyezték. Emlékezetes, ez az a cég, amelyiket egy felszámolási eljárás során szerzett meg a felcsúti milliárdos, majd hamarosan addigi forgalmának többszörösére kapott állami megrendelést. Tavaly például a MÁV kötött egy szerződést a céggel, amelynek köszönhetően újabb négy évig Mészáros vizét ihatják a vasutasok.
A csökkenő profitra magyarázat lehet, hogy cég követelése egy év alatt 48,7 millióról 162 millióra nőtt, miközben a kötelezettségei 232 millióról 169,7 millióra csökkentek, az eredménytartalék pedig mínusz 103 millióról közel 161 millióra emelkedett.
És akkor még egy Mészáros-cég, mégpedig egy olyan, amelyik veszteséggel zárta a tavalyi évet. A 2Rule-márkát gyártó Magyar Sportmárka Zrt. mínusz 129 millió forint adózott eredményt ért el, miután az anyagjellegű ráfordítás megközelítette a 200 millió forintot, de a bérekre is 34 millió forintot fordított a cég.
Egyébként vannak érdekességek Magyar Sportmárka Zrt. beszámolójában: a saját tőkéjük a jegyzett tőke alá csökkent, így mínusz 125 millió forinton landolt.
Ez persze nem fogja megroppantani a Mészáros-birodalmat, de megnyugvást jelenthet számára az is, hogy testvére, Mészáros János cége, a Pegazus Trade Kft. is igen szépen teljesített tavaly: a 204,5 millió forintos adózott eredményből 150 milliós osztalékot vett ki a tulajdonos, a forgalom pedig 1,3 milliárd volt. A Mészáros-testvér másik cégében, a Herceghalom Interat Kft.-ben 2018-ban 1,9 milliárd forintos volt forgalom és 187,5 milliós a haszon. Mészáros János harmadik cége, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Családban marad a siker – ez bizonyosan állíthatjuk, hiszen Mészáros Lőrinc három gyermekének a cége a Fejér B.Á.L. Zrt. (mint Beatrix, Ágnes és Lőrinc) 10,2 milliárdról 22,8 milliárd forintra növelte árbevételét, amiből 5,69 milliárd volt az adózott eredmény. Ebből 0,09 milliárdot hagytak a cégben, ugyanis a közgyűlés döntése szerint 5,6 milliárd lett az osztalék.
A család és a milliárdok
Orbán Viktor miniszterelnök családtagjainak cégei is igen szépen teljesítettek tavaly. Édesapja Orbán Győző például 400 millió forintnyi osztalékot vett ki a Nehéz Kő Kft.-ből. A Gánt Kő és Tőzeg Kft. bár idén már nyereséget termelt, osztalékot nem vettek ki belőle, nem úgy, mint a Dolomit Kft.-ből, ahol az 1,91 milliárdos nyereséget az utolsó fillérig kifizették osztalékként – igaz, ennél a cégnél nem egyedüli tulajdonos Orbán Győző, ám közel egymilliárd forint valószínűleg így is ütötte a markát. A jó eredményhez az is kellett, hogy a cég megduplázza eredményét, és 2018-ben már 4,64 milliárd forint árbevétele volt – de még így is egészen kiváló eredmény, hogy az árbevétel közel fele nyereség lett.
Ennél is több tud azonban Tiborcz István: a miniszterelnök veje ugyanis 214 milliós árbevételből csinált 1 milliárdos nyereséget a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-vel. A nyereséget végül a pénzügyi műveletek hozták: tavaly 43,3 millió forint ráfordítással 1,19 milliárdos nyereséget ért el a cég. És hogy mi tartozik a pénzügyi műveletekbe? Ilyen lehet a kapott osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai és árfolyamnyeresége, illetve az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek.
Fontos kiemelni, hogy a befektetett pénzügyi eszközöknél 2017-ben 3,7 milliárd, 2018-ban már 8,1 milliárd forint szerepelt, miközben a cég eredménytartaléka 299,7 millióról 4,4 milliárdra nőtt – ez utóbbi azzal magyarázható, hogy az idei eredményt teljes egészében oda tették.
Más NER-lovagok sem panaszkodhatnak
Aki közel került a tűzhöz, az meg is tudott melegedni, derül ki a beszámolókból: a Garancsi István közvetett tulajdonában álló CAI Hungary Kft., amely a soproni kaszinót üzemelteti, például 1,23 milliárdos nyereséget hozott össze. A cég az egy évvel korábbinál 600 millióval nagyobb árbevételt ért el, mégpedig 4,2 milliárdot, amiből 3,6 milliárdot a pénznyerő automatákból, 546 milliót az asztali játékokból, a borravaló cégre eső fele pedig 82 millió forint volt. Meglepetés nincs: szinte a teljes, 1,2 milliárdos nyereséget kivették osztalékként.
És ez csak az apró volt Garancsinak, hiszen építőipari cége, a Market Építő Zrt. 6,8 milliárd forint nyereséget termelt 2018-ban, ami félmilliárddal magasabb az egy évvel korábbinál. Sokat nem hagynak a cégben, ugyanis összesen 4,7 milliárd forintnyi osztalék kifizetéséről döntöttek.
Ilyen eredmények mellett nem csoda, hogy több Fidesz-közeli vállalkozó is az építőiparba vágta a fejszéjét: a Magyar Építő Zrt. profitja például 1,2 milliárd forintról 3,7 milliárdra nőtt. A vállalatot – amely 2,5 milliárd forintnyi osztalékot fizetett – tavalyelőtt vette meg a Paár Attila tulajdonában álló WHB Befektetési Kft., illetve a Szeivolt István által birtokolt Épkar Zrt. Ráadásul, mivel a részvények 2 százaléka a fővárosi önkormányzat tulajdonában van, 50 millió forintot kap az osztalékból a főváros is.
Jól megy a többi NER-közeli építőcégnek: a West Hungária Bau egyébként 7,3 milliárdos adózott eredmény mellett 4 milliárdot fizetett ki osztalékként, a ZÁÉV 5,6 milliárd forintos nyereség mellett 8 milliárdot, az R-Kord pedig közel 6 milliárdos nyereség mellett 5 milliárdos osztalékot fizetett.
Jól megy Szijj László cégének, a Duna Aszfaltnak is, amely tavaly 129,5 milliárdos forgalom mellett 18,559 milliárdos adózott eredményt ért el – ebből 13 milliárdot vesz ki osztalékként. A cég „természetesen” csak itthon vállal munkákat, ekkora forgalom mellett sem mentek külföldre, legalábbis erre utal, hogy az „exportértékesítés nettó árbevétele” sorban ugyanis továbbra is csak egy kövér nullát látunk.
A Duna Aszfaltot sokszor hívják a Közgép utódjának, hiszen amíg korábban Simicska Lajos egykori cége nyerte el az állami megbízások sorát, ma már Szijj László cége. A két történet már összeért, hiszen a Közgép tulajdonosa immáron a Duna Aszfalt, előbbi cég pedig tavaly 1 milliárdos árbevétel mellett 30 millió forintos nyereséget termelt. Hol van ez attól, amikor 2013-ban több mint 84 milliárdos árbevételt ért el – igaz, akkor még szent volt a béke Simicska és Orbán Viktor miniszterelnök között.
Most úgy tűnik teljesen lezárják a történetet: az idei nyereséget az eredménytartalékba helyezik, amely így 8,092 milliárd forintra nő. Ugyanakkor a közzétett tájékoztató szerint pontosan ennyi, 8,092 milliárd forintnyi osztalék kifizetését javasolják.
Persze a NER nemcsak út- és egyéb építésekből él, jó példa erre Rogán Cecília és Sarka Kata közös cége, a Nakama & Partners, amely tavaly már átlépte az egymilliárdos álomhatárt. Az árbevétele ugyanis egészen pontosan 1 milliárd 192 millió forintot tett ki, amiből 136 milliót ki is vettek osztalékként.
Érdekesség, hogy a beszámolóból ezen felül kiderül az is, hogy Rogán Cecília vezető tisztségviselői munkadíja 12 millió, Sarka Katáé pedig 9,6 millió forint volt. A cég életében egyébként éppen Rogán Antal feleségének megjelenése okozta a nagy fordulatot: addig mindössze néhány százezer forintot hozott a cég, ami azóta milliárdos vállalkozássá nőtte ki magát.
A kommunikáció is szép pénzt hoz, legalábbis a NER esetében. Az ilyen megbízások jó részét lefölöző Balásy Gyula két cége közül a Lounge Design 3,1 milliárd forintról 7,8 milliárdra tudta megnövelni nettó árbevételét, így 2,01 milliárd forintra nőtt a nyereség. Ezt gyakorlatilag egy az egyben kivette Balásy. Az üzletember másik, a kormányzati kommunikációs tendereken ugyancsak nyertes cége, a New Land Media szintén remek évet zárt: a 2017-es, 25,8 milliárd forintos bevételét bőven megduplázva 52,2 milliárdot szerzett – jobbára a kormányzati kommunikációs megatender révén szerzett megbízásokból. Az adózott eredmény itt is irigylésre méltó: a 2017-es 2,1 milliárd a négyszeresére hizlalta Balásy, a 8,8 milliárdot meghaladó profit felét, egészen pontosan 4,3 milliárd forint osztalékot vett ki. Összefoglalva: két cég, 6,3 milliárd forint a zsebbe.
A trafikoknak árut szállító, így az ellátásukat biztosító Országos Dohányboltellátó Kft. nyeresége egymilliárd forinttal, 4,6 milliárd forintra nőtt. Ez a szám úgy még szebb, ha tudjuk, hogy 392 millió forintnyi koncessziós díjat kellett tavaly az államnak befizetniük, miközben osztalékként ki tudtak venni 3,69 milliárd forintot.
Mindez azt is jelenti, hogy összességében 11,5 milliárd forintot hozott a cég az alapítása óta a tulajdonosainak: a Tabán Trafik Zrt.-nek és a BAT Pécsi Dohánygyárnak. A többségi tulajdonos Tabán Trafik nagy része a Sánta családé – Sánta János neve akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy a trafiktörvény tervezete az ő számítógépét is megjárta.
És akkor érdemes egy kicsit összesíteni: csak a fenti cégekből – mert a lista közel sem teljes –
74,1 milliárd forintnyi vagyont vettek ki a tulajdonosok osztalékként egy év alatt, amihez képest az ötös lottó tényleg csak a szegények játszótere. | Gazdaság: A nyugalom megzavarására alkalmas számok: így kaszáltak 2018-ban a NER cégei | Nehéz olyan NER-közeli céget találni, amelynek nem volt jó éve a 2018-as. Közpénzen felhízlalt milliárdos nyereségeket és az azt szinte teljes egészében osztalékként kivevő tulajdonosok szerepelnek az éves beszámolók alapján készült összefoglalónkban. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190603_ner_cegek_nyeresege | 2019-06-03 23:25:00 | true | null | null | HVG |
egészségügy;hálapénz;
2020-12-14 06:00:00
Indulnak a kórházi hálapénzrazziák
Januártól jár az emelt bér az orvosoknak, és ezzel egy időben elkezdik „levadászni” a paraszolvenciát elfogadókat – értesült biztos forrásból a Népszava.
Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény a Büntetőtörvénykönyvet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Januártól egy egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg nyolcezer forint. Információink szerint a kormányzat nem vár a szabályok betartatásával és az ellenőrzéssel: januártól már el is kezdné a „vadászatot” a hálapénz-tilalmat megszegőkre.
Lapunk a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályát is megkérdezte, mikortól és milyen formában működik ez az ellenőrzés, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A lapunk által megkérdezett orvosoknak elképzelésük sincs arról, hogyan tudják az érintetteket ellenőrizni. Egyikük hozzátette, visszás érzést kelt benne és kollégáiban az: még azelőtt életbe lép a hálapénz elfogadásnak szigorú szankcionálása, hogy az emelt bér teljes összegét kifizetnék nekik. Ráadásul – emlékeztetett – az új törvény gyakorlatilag megtiltja a főállásokon kívüli jövedelemszerzés szinte valamennyi formáját, vagyis sokak számára az eddig megszerezhető orvosi fizetéseknek csak töredékét biztosítja majd az emelés. Egyikük hozzátette: a járvány alatti szankcionálás a lehető legrosszabb pillanatban kezdődik. Most sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem ez a legfőbb gondja. Ráadásul a covid osztályokon nem jellemző a hálapénz, a más betegséggel küzdők nagy része pedig most el sem jut orvoshoz.
– Nehéz elképzelni, hogyan fogják felderíteni a hálapénz elfogadását a kórházban, tekintve, hogy ez jellemzően szűk körben történik, ahol mások nincsenek jelen – kommentálta hírünket Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetője. Szerinte az orvosok esetleges megfigyelése – például egyes helyiségek bekamerázásával – súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel. Olyannyira, hogy ez esetben az adatvédelmi jog megsértése jóval súlyosabb lenne, mint az az előny, amit a bűncselekmény felderítése jelent. Ugyanakkor a hálapénzt elfogadó orvosok leleplezhetők adóhatósági eszközökkel, ha például felderítik, hogy a hivatalos jövedelmüknél magasabb színvonalú az életvitelük, de akár betegek bejelentése alapján is van mód lebukásra. A kórházi, rendelői munka során viszont nehezen képzelhető el az orvosokkal szembeni tömeges nyomozati munka, és az őket lebuktató akciók sora.
Újraosztják az igazgatói posztokat
Információink szerint a héten megnevezhetik az új kórházstruktúra 40 csúcsintézményének vezetőjét, s ezzel kezdetét veszi az egészségügy szerkezeti átalakítása. Forrásaink szerint az intézményrendszer átszervezése akár már nyárra, kora őszre be is fejeződhet. Ennek első lépése az Országos Kórházi Főigazgatóság létrehozása volt, ami most folytatódik a negyven csúcskórház kijelölésével
Lapunk úgy tudja, eddig több lista is készült azokról, akiket a döntéselőkészítők alkalmasnak ítéltek a csúcskórházak vezetői posztjára. December elején Kásler Miklós a humántárca vezetője videoüzenetében beszélt arról, hogy átalakul az ellátórendszer, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi intézményeket. Utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családorvosait, praxisközösségeit, és a járóbeteg-szakrendelőket. „Tehát a megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. Éppen ezért olyan szakértőket kértünk fel, akik ismerik a magyar kórházak világát” – jelentette ki akkor a miniszter.
A csúcskórházigazgatók jelölőbizottságába korábbi államtitkár, országos tisztifőorvos, MTA-munkatárs is meghívást kapott. Az ő listájukon Kásler Miklós is „igazított”. Úgy tudjuk a hétvégén már a miniszterelnök elé került jóváhagyásra. Ezt követően nagyon sok kórházban cserélődhetnek a főigazgatók. A Népszava forrásai szerint a fővárosban öt úgynevezett megyei jogú csúcskórház lesz. Így a pesti oldalon, a Dél-Pesti Centrumkórház, a Honvéd, és a kistarcsai Flór Ferenc, a budai oldalon pedig a Szent Imre, a Szent János kórház. Az új struktúrában az országos intézetek ismét önálló, a korábbi kórházi társulásiakról leválasztott intézményként működnek.
A szakma egyelőre találgatja kik lehetnek az új vezetők. Egyes források szerint a fővárosi csúcskórházak élén alig lesz mozgás, lényegében a korábbi vezetőiket erősítik meg a posztjukon. Kivéve a Szent Jánost, amelynek vezetője, Takács Péter december elsejétől az országos kórházfőigazgató helyettese, az ő helyére – úgy tudjuk – Stubnya Gusztáv léphet, aki jelenleg még az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) Közép-magyarországi Regionális Igazgatója. Az ÁEEK január elsejéig beolvad az új Országos Kórház Főigazgatóságba. | Indulnak a kórházi hálapénzrazziák | Januártól jár az emelt bér az orvosoknak, és ezzel egy időben elkezdik „levadászni” a paraszolvenciát elfogadókat – értesült biztos forrásból a Népszava. | null | 1 | https://nepszava.hu/3102687_indulnak-a-korhazi-halapenzrazziak | 2020-12-14 15:40:00 | true | null | null | Népszava |
Az egykori Balettintézet jelenlegi tulajdonosa szándéknyilatkozatot írt alá az épület eladásról - közölte a terézvárosi önkormányzat sajtóosztálya kedden. A szándéknyilatkozat aláírását a tulajdonos magyarországi képviselője is megerősítette. A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda keddi közleménye szerint a tulajdonos QPR Investimentos S.A. és a Zara Invest A.G., mint leendő tulajdonos szándéknyilatkozatot írt alá az Andrássy út 25. alatti épület tervezett adásvételével kapcsolatban. Mint írták, a Balettintézet Budapest egyik leghíresebb jelképe, ezért kiemelten fontosnak és közös érdeknek tartják a megfelelő hasznosítását.
Az ügyvédi iroda jelezte, hogy az adásvétel során az épület tulajdonosa nem feledkezik meg a Balettintézet jelentőségéről, annak történelmi, építészeti és műemléki értékéről, ezért olyan jól ismert befektetőt részesít előnyben, akinek a múltbéli tevékenysége a hotelfejlesztési szektorban biztosítja az épület megfelelő hasznosítását. Amennyiben a felek megkötik a végleges szerződést és az új tulajdonos birtokba veheti az épületet, akkor azt a Zara Invest AG felújítja és ötcsillagos szállodát alakít ki az épületben - olvasható a közleményben.
A VI. kerületi önkormányzat üdvözölte, hogy megkezdődik az épület helyreállítása, ugyanakkor elvárják, hogy a beruházás állásáról, az egyes munkafázisokról folyamatos tájékoztatást kapjanak a befektetőtől. Hozzáfűzték, hogy a tulajdonos jogi képviselője májusban jelezte az önkormányzatnak, hogy a palotára még 2011-ben kiadott építési engedély idén szeptember 5-i lejárta előtt értékesíteni kívánja az ingatlant. A bank olyan, biztos anyagi háttérrel rendelkező befektetőnek akarta eladni a másfél évtizede üresen álló palotát, amely a lehető leghamarabb el tudja kezdeni a palota felújítását - írták.
A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, 1883-86 között épült Drechsler-palota évtizedeken keresztül adott otthont az Állami Balettintézetnek. Az Operaházzal szemben álló épületet 1997-ben értékesítette 220 millió forintért a VI. kerület akkori vezetése. A következő városvezetés a vételárat megduplázta, és a vevő Andrássy 25. Kft. további 900 millió forintot fizetett a balettintézet és a többi bérlő kiköltöztetésére. Tíz évvel később az izraeli tulajdonos 7,5 milliárd forintért adta tovább egy portugál cégnek az ingatlant, amely jelenleg a portugál bank kezében van.
Idén ismét a vezető hírek közé került az épület, ugyanis egy április végén, az új Mercedes buszok átadásakor Orbán Viktor a romos épület miatt panaszkodó Tarlós István főpolgármesternek azt mondta, hogy ha Tarlósnak van ötlete a palota megmentésére, ő kész "törvényt csinálni" belőle. A kerületi önkormányzat el is kezdett gondolkozni a visszaszerzés ötletén. Erről és a palota viszontagságos sorsáról itt olvashat bővebben. | Luxusszálloda lehet a Balettintézetből | Szándéknyilatkozatot írtak arról, hogy a portugál tulajdonos eladja az Andrássy úti egykori Balettintézet épületét egy új tulajdonosnak, a Zara Investnek. Az új tulajdonos felújítaná az épületet, és luxusszállodát alakítana ki belőle. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/9/luxusszalloda-lehet-a-balettintezetbol | 2013-09-03 17:07:00 | true | null | null | Origo |
Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a közpénzek elköltésének ellenőrzésére hivatott intézmény is „sikeresen tünteti el” az uniós pénzeket.
A politikus az MTI által idézett sajtótájékoztatóján azt egy olyan beszerzés részleteit ismertette, amelyben 17 millió forintot költött el a Kehi szervezetfejlesztési tanulmányok készíttetésére, és amelyre mindössze két, a témában referenciával nem rendelkező céget hívott meg, a Telos Partnerst és a Meritum Novumot - a pályázatot az előbbi nyerte.
A politikus szerint a tudásmegosztás és minőségirányítás témakörökben készült tanulmány „eredménye” egy háromoldalas elnöki utasítás, amely a többi közt azt tartalmazza, hogy az informatikai eszközigény felmérését az üzemeltetési osztály látja el. Hadházy Ákos mindezt szükségtelennek tartotta, és azt mondta: a pénzt a Kehi ellopta.
Csarnó Ákos, az LMP közigazgatási szakszóvivője szerint az Orbán-kormány, ahelyett, hogy megfékezné, bátorítja és irányítja a korrupciót. A Kehit a kabinet arra használja, hogy lecsapjon a neki nem tetsző szervezetekre, a hivatal pedig fontos vizsgálatokat nem végez el.
A Kehi egyelőre nem reagált az LMP-s politikusok kijelentéseire. | LMP: A Kehi is nyúlja az uniós pénzeket | LMP: A Kehi is nyúlja az uniós pénzeket - Hadházy szerint 17 millió forintból készítettek egy 3 oldalas elnöki utasítást. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/01/08/lmp_a_kehi_is_nyulja_az_unios_penzeket/ | 2015-01-08 15:12:00 | true | null | null | Index |
A Sin Bet belbiztonsági szolgálat nyomozást indított, és letartóztatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyik szóvivőjét, Eli Feldsteint, aki a gyanú szerint az izraeli hadsereg (IDF) birtokába került titkos dokumentumokat szivárogtatott ki külföldi lapoknak, írta az MTI.
A Rison Lecionban működő bíróság vasárnap este meghosszabbította Netanjahu egyik szóvivőjének, Eli Feldsteinnek, valamint az ügy két másik gyanúsítottjának az előzetes letartóztatását, és engedélyezte Feldstein nevének közzétételét. A negyedik gyanúsítottat szabadlábra helyezték.
A Sin Bet nyomozása szerint biztonsági és államvédelmi szempontokból különösen érzékeny hírszerzési adatokat vettek birtokba jogosulatlanul az IDF-től, majd átadták azokat a szóvivőnek, aki aztán kiszivárogtatta az adatokat.
A nyomozók szerint a kiszivárgott dokumentumokat a közvélemény manipulálását célzó kampány részeként részben meg is hamisították, a tartalmukat elferdítették, hogy károsan befolyásolják a háború egyik kinyilvánított céljának elérését, a még mindig a Hamász fogságában tartott izraeli túszok kiszabadítását.
A védelmi szervek szerint az izraeli biztonsági szervek folytattak korábban - főként háborús időkben - dezinformációs kampányokat, de ezeknek az ellenségre vagy más országokra kell irányulniuk, nem pedig az izraeli közvélemény félrevezetésére.
Az elmúlt hónapokban több külföldi lap, köztük a Jewish Chronicle cikkeket közölt izraeli biztonsági forrásokra hivatkozva, miszerint a Gázai övezetben már csak húsz elrabolt van életben, vagy mintegy húsz túsz soha nem szabadulhat ki, mert élő pajzsnak tekintik őket a Hamász vezetője, Jahja esz-Szinvár körül. Az izraeli hírszerzés ezen hírekről közölte, hogy nem rendelkezik ilyen információkkal vagy ilyen becslésekkel.
Szeptember 6-án a német Bild című újság "a Hamász vezetőjének utasításaiként" közzétett egy dokumentumot, amely szerint Szinvár célja, hogy a túsztárgyalások ne haladjanak előre. A katonai elhárítás felismerte a bemutatott minősítetten titkos dokumentumot, és vizsgálat indítását kérte, melyet megkezdett a Sin Bet. Ezeket a külföldön megjelent cikkeket később a teljes izraeli média átvette és bemutatta, mint hiteles információt.
A védelmi szervek szerint a szigorúan titkosnak minősített iratok közzététele árthat a hírszerzés forrásainak és módszereinek az ellenséggel szemben, és ráadásul ennek a dokumentumnak eltorzították jelentőségét, Szinvárnak tulajdonítva, noha a biztonságiak szerint a Hamász egyik középszintű vezetőjének véleménye, és nem köthető a terrorszervezet vezetőjéhez.
A Jewish Chronicle egy hamis dokumentumot közölt annak igazolására, hogy a Hamász túszokat csempészhet át Egyiptomba, és ezért szükséges az izraeli jelenlét fenntartása a gázai-egyiptomi határon.
A fő gyanúsított Eli Feldstein a miniszterelnök szóvivője volt biztonsági kérdésekben az elmúlt évben. Korábban az IDF szóvivője, majd Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter szóvivője volt.
"Nem vett részt biztonsági megbeszéléseken, nem fért hozzá titkosított információkhoz, és nem vett részt titkos látogatásokon" - jelentette a legfőbb gyanúsítottról közleményben a miniszterelnöki hivatal.
A szóvivők Benjámin Netanjahu és kabinetfőnöke, Cachi Braverman irányítása alatt dolgoznak. A nyomozók arra próbálnak fényt deríteni, hogy Feldstein saját akaratából, vagy utasításra, és kinek az utasítására szerezte meg a titkosított dokumentumokat, majd adta át őket a külföldi médiának. | Titkosított dokumentumok kiszivárogtatásával vádolják Netanjahu egyik szóvivőjét | A vádak szerint az Eli Feldstein által továbbított adatokat egy manipulációs kampányhoz használták fel külföldi lapok. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/11/04/titkositott-dokumentumok-kiszivarogtatasaval-vadoljak-netanjahu-egyik-szovivojet | null | true | null | null | Telex |
"Nem tudok abban segíteni, hogy ne kelljen adót fizetniük" – mondta a reklámadóra utalva Lázár János egy hétfői, más témában tartott sajtótájékoztatóján az RTL Klub őt kérdező riporterének. Az újságíró a külföldi utazásairól kérdezte volna.
A sajtóban az elmúlt időben többször is előkerült korábbi észak-olaszországi, zürichi és londoni utazásával kapcsolatban ezt megelőzően Lázár János azt mondta, az államnak fontosabb érdeke fűződik ahhoz, hogy az utak tartalmi kérdései ne kerüljenek nyilvánosságra.
Ezek hivatalos utak voltak, "nem kellemes időtöltés volt, nem hetyegéssel töltöttem az időt, hanem munkával" – közölte. Hozzátette, hogy a látogatások részben az Információs Hivatallal kapcsolatos tevékenységét fedték le, részben pedig a kormánytól kapott feladatait végezte el. A vele tartó két munkatársa, Perényi Zsigmond és Sonkodi Balázs alapvetően tolmácsolási segítséget nyújtottak – ismételte meg korábbi nyilatkozatát. | Itthon: Lázár beszólt az RTL Klub riporterének egy sajtótájékoztatón | A reklámadóval vágott vissza Lázár János egy hétfői sajtótájékoztatón az RTL Klub riporterének, aki külföldi utazásairól kérdezte. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140721_Lazar_beszolt_az_RTL_Klub_riporterenek_eg | 2014-07-21 16:23:00 | true | null | null | HVG |
Kiemelték: az új tarifarendszernek is köszönhetően ma többen és többet utaznak a MÁV-csoporttal, mint a pandémia előtti - rekordot jelentő - időszakban. Az utas- és utazásszám növekedése ugyanakkor kihívást jelent a gördülőállomány biztosításában.
A MÁV-csoport vasúti személyszállító vállalata, a MÁV-START Zrt. ezt a kihívást - a használt és új járművek folyamatban lévő és tervezett beszerzése mellett - a meglévő flotta jobb rendelkezésre állásának biztosításával igyekszik kezelni.
E cél teljesítése érdekében a társaság előzetes piaci konzultációt ír ki "Vasúti járművek rendelkezésre állás alapú karbantartása, nagyjavítása, forgóváz cseréje, balesetes javítása és korszerűsítése" témában.
A közlemény szerint a piaci kapacitások felmérését célzó konzultáció értéke 950 milliárd forint. Ez keretösszeg, amely a szerződés megkötéstől számított nyolc évig biztosíthat fedezetet a járművek teljes körű karbantartására, nagyjavítására és balesetes járművek javítására.
Az új karbantartási modell eredményeként egy kézben összpontosulhat a MÁV-START által üzemeltetett vasúti járművek fenntartási rendszere, legfőképpen pedig minden járműtípus esetében növekedhet a rendelkezésre álló üzem- és üzletképes járművek mennyisége.
Az előzetes piaci konzultáció nem kötelezi szerződéskötésre a MÁV-csoportot, pénzmozgással nem jár - közölték. | Konzultációt indít a MÁV, gigantikus üzlet van a háttérben | A MÁV-csoport előzetes piaci konzultációt indít, amelynek célja a vasúti járműflotta rendelkezésre állásának javítása – közölte a MÁV-csoport. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/konzultaciot-indit-a-mav-gigantikus-uzlet-van-a-hatterben/439230 | null | true | null | null | Hírklikk |
Ez idáig jó hírnek látszik. Hogy egy polgármester törődik az emberekkel, és ha másként nem megy, sajátkezűleg segít a többnyire idős és nem éppen tehetős emberek ügyes-bajos dolgainak intézésében. Mindez nagyon is rendjén való, ám egyvalami nem jó ebben: nem a polgármester dolga lenne ugyanis a flakonok visszaváltása, még csak nem is valamelyik munkatársának, vagy önkéntes segítőjének kellene bedobnia magát. A REpont rendszerének kellene úgy működni, hogy az megfeleljen a tisztességes szolgáltatás definíciójának
Ma ez nincs így, merthogy nemcsak Sorkikápolnán, hanem számos más településen is vannak gondok. Azokon a helyeken, ahol nincsenek REpont automaták, a MoHu a boltokon keresztül beszedi ugyan az ötven forintokat a vásárlóktól, de arról már nem gondoskodik, hogy azok ezt a pénzt vissza is kapják. Pedig így volna fair, így volna normális. Már csak azért is, mert a kis település lakói közül nem mindenki engedheti meg magának - egészségügyi és/vagy anyagi okokból - hogy a palackok visszaváltása miatt beutazzon Szombathelyre. Ezért kell a falubusznak havonta egy-két alkalommal, esetenként több mint ezer palackkal fordulnia.
Persze, nem ez az egyetlen gond a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (ennek a rövidítése a MoHu) szolgáltatásaival. Ahol elérhetők a REpont automaták, ott sem minden fenékig tejföl. És nem csupán a vásárlók panaszkodnak a visszaváltás nehézségeire, de a REpontoknak kényszerűen otthont adó áruházláncoknak is van bajuk a rendszerrel.
Július elejétől lépett életbe az a rendelkezés, hogy az italcsomagolásokért (ásványvizes flakonokért, sörös- és üdítős dobozokért) 50 forintos "felárat" kell fizetniük a vásárlóknak. Ezt pénzt - amennyiben az italcsomagolókat sértetlenül visszaviszik és a REpont automatákban beváltják - visszakapják. Látjuk a tévében a reklámot, ahol egy meglehetősen életvidám, mosolygós hölgy egymás után, minden nehézség nélkül hajigálja az automatába a palackokat, üvegeket. Csakhogy más a tévé és más a valóság. A való életben ugyanis korántsem annyira gördülékeny az "ügyintézés", mint azt a reklám sugallja. Gyakran hosszú a sor, van, hogy fél órát is várni kell, míg az ember a REpont automata színe elé járulhat. És még akkor sem lehetünk biztosak a győzelemben: van, hogy a gép nem ismeri fel a terméket - vagy nem elsőre, csak a sokadik kísérletre - és olyan is akad, hogy a teljesen szabályos palack visszaváltását "megtagadja".
Az áruházláncok is panaszkodnak: nem ritka, hogy a MoHu csak késve viszi el a felhalmozott italcsomagolásokat, ezért átmenetileg az áruházláncoknak kell megoldaniuk a tárolást. Az volna az életszerű és a mindenkinek elfogadható megoldás, ha a rendszert már eleve úgy állítják üzembe, hogy az a kezdetektől zökkenőmentesen működjön. Most nem ez a helyzet, s működés helyett leginkább magyarázat van. A MoHu szóvivője nemrégiben azt találta mondani, hogy "gyorsabban váltják vissza az emberek az egyszer használatos italcsomagolásokat annál, mint amire a MoHu számított."
A vásárlót azonban nem érdekli, hogy a MoHu mire számított, őt hidegen hagyja, hogy a cég szóvivője mivel magyarázkodik. A vásárló, főleg az átlagosnál is nehezebben élők, a pénzüket szeretnék viszont látni. Nem az egyébként tiszteletre méltó segítőkészséggel megáldott polgármester feladata, hogy behajtsa az emberektől előre beszedett ötvenforintokat. | A falu, ahol a polgármester a MoHu helyett is dolgozik | A kis faluban van bolt, ahol 50 (visszaváltható) forintot kell fizetni az üvegekért, műanyag flakonokért, sörös dobozokért. Bolt van, REpont viszont nincs. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/a-falu-ahol-a-polgarmester-a-mohu-helyett-is-dolgozik/530328 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A posztra eredetileg a korábbi elnökségi tag Kassai Lászlót is jelölte a jelölő bizottság, de ő nem kapta meg a közgyűléstől a jelölő listára való felkerüléshez szükséges szavazati többséget - 39-en támogatták, de 51 kellett volna.
Kovács István - 12 nem és 4 tartózkodás mellett - 84 támogató voksot kapott a jelölő listára kerüléshez, és mivel az alapszabály szerint, ha csak egy jelölt van a listán az elnöki posztra, akkor őt megválasztottnak kell tekinteni, így a korábbi olimpiai bajnokról külön már nem kellett szavazni, 2029-ig ő lett a MÖSZ elnöke.
A szövetséget az elmúlt egy évben a Rácz Attila, Berkó Lajos, Juhász Roland alkotta ügyvivői testület irányította, miután a 2023 januárjában elnökké választott Kurtucz Csaba tavaly októberben lemondott posztjáról. | Öt évig Kovács István az ökölvívó szakszövetség elnöke | Kovács István olimpiai, világ- és Európa-bajnok korábbi bokszolót választották meg elnöknek a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) a szombati tisztújító közgyűlésén. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176612/ot_evig_kovacs_istvan_az_okolvivo_szakszovetseg_elnoke | null | true | null | null | Hir6 |
„A magyar kormány által biztosított 2,3 milliárd forint vissza nem térítendő forrásból, járdahálózat-fejlesztési program indult el Békéscsabán. Az első ütem 35 utcát érint” – ezzel a felvezetővel számol be a békéscsabai járdaépítésről a koroshircentrum.hu. A portál a Fidesz-KDNP által támogatott polgármestert, Szarvas Pétert idézi, miszerint „Békéscsaba történelmében a legnagyobb járdafejlesztési projekt vette kezdetét. Békéscsabán a magyar kormány eddig még soha nem támogatott ilyen mértékű járdafejlesztést”. Arról is írtak, hogy „összesen 150-160 utcát, járdaszakaszt érint a fejlesztés és körülbelül 70 000 négyzetméternyi területről van szó”.
A Magyar Építők is írt erről, de még tavaly novemberben, amikor kormányhatározatban kapott pénzt a város. Ők 80 kilométernyi járdával számoltak. A két cikk közös pontja, hogy a kivitelezőről nincs hír.
Pedig lehetne. A város a közbeszerzést a júniusi közgyűlésen tárgyalta. A feltöltött jegyzőkönyv szerint a közbeszerzésen csak azok indulhattak, akikkel 2017-ben egy keretszerződésben már megállapodott a város. Az immár 4 éves dokumentum szerint 10 milliárdos keretszerződést kötöttek a Hódút Kft.-vel, a PENTA Kft.-vel, a SADE-Magyarország Kft.-vel és a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel. Ketten a négyesből NER-közeliek. A Penta Kft.-ről töbször is írtunk: 2014-2015-ben – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el, de tavaly is kapott egy hatmilliárd forintos megbízást Dunakeszi önkormányzatától.
A Hódút Kft. pedig – a Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül – a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj Lászlóé.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | atlatszo.hu
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa
A négy pályázó közül a Hódút Kft. adta a legkedvezőbb ajánlatot (nettó 71 261 494 + nettó 83 036 528 + nettó 223 251 426 Ft), de nem tudni, pontosan mekkora felújítandó mennyiségre. Ezt az önkormányzattól is hiába kértük. A teljes 2,3 milliárdos keret a 70 ezer négyzetméternyi felújítással számolva 32 800 forintos négyzetméter árat jelent.
Nem ez az első projektje Szíjj Lászlónak Békéscsabán. Legutóbb arról írtunk, hogy sikeresen pályáztak kerékpárút építésre, és így nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég akkor úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott.
Van, ahol beszédesebbek
A Közbeszerzési Értesítő szerint szintén járdafelújításra írt ki idén tendert a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. A több részből álló beszerzésben a Szedreskerti lnd., Ligetsor 7-9., járda felújítására 190 m² mennyiségben 31 476 forintos négyzetméter árral szerződtek, míg Viziváros, Sarló u., járdafelújításra 325 m²-re 24 915 forintos négyzetméter árral.
A Városgazda XVIII. kerület NZrt. „hozzávetőlegesen 8009 fm (11212,6 m²) járdafelújításra” 20 ezer forint/négyzetméteres árral szerződött. A kerület közbeszerzéséből kiderül, ezért a munkáért elvárják a régi járda teljes felületén aszfaltburkolat bontását, a régi járda szegélyeinek bontását, a járdafelújításhoz kapcsolódó gépi földmunkát, a kikerülő sitt-, aszfalt- és betontörmelék szállító eszközre rakodását. Az aszfaltburkolat bontását átlag 5 centiméter vastagságban, a földtükör kiemelését 25 centiméter vastagságban, kerti szegély építését 100x5x20 cm-es kerti szegélykőből, beton burkolatalap építését 10 centiméter vastagságban és az újraaszfaltozást 5 centiméter vastagon, AC-04 aszfaltból.
A békéscsabai városvezetés a Hódút Kft.-vel kötött járdafelújítási szerződéseiből ezek a részletek nem derülnek ki. Az viszont igen, hogy a munkára a kivitelezőnek 400 napja van, és az is szerepel benne, hogy „a kivitelezési munkákat a jelen szerződés rendelkezései, valamint a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletben meghatározottak szerint kell elvégezni”. Utóbbit hiába kértük az önkormányzattól.
Címlapkép: Szíjj László száll le egy magángépről Lubumbashiban 2019 novemberében. Világos öltönyben René Hutton-Mills fogadja (forrás: Facebook/Nickson Chilangwa) | Szíjj László cége építi a békéscsabai járdákat, a 2,3 milliárdból 377 milliót már elvittek | Még 2017-ben szerződött négy céggel 10 milliárdos közút- és járdafelújítási programra Békéscsaba önkormányzata, így a tavaly kormányhatározatban odaítélt 2,3 mi | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/09/21/szijj-laszlo-cege-epiti-a-bekescsabai-jardakat-a-23-milliardbol-377-milliot-mar-elvittek/ | 2021-09-21 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A bíróság közleménye szerint az előzetes letartóztatást azért hosszabbították meg november 9-ig, mert tartani lehet a gyanúsítottak szökésétől vagy elrejtőzésétől, illetve megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenlétük másképp nem biztosítható. A végzés nem jogerős, mivel azzal szemben a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be.
A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában 2009. január 7-én megölték az intézmény igazgatóját és helyettesét. A gyilkosság után a rendőrség két embert vett őrizetbe: a bűncselekmény során megsérült gondnokot, K. Tamást és a tanintézmény gazdasági igazgatóját, Deme Gábort, aki a kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságának szocialista tagja volt.
A kettős emberöléssel kapcsolatban a BRFK két büntetőeljárást is indított 2009 januárjában: az életvédelmi osztály az emberölés miatt folytatott nyomozást a gondnokkal és a volt gazdasági igazgatóval szemben, előzetes letartóztatásuk mellett. A gazdaságvédelmi osztály pedig sikkasztás, csalás és okirat-hamisítás miatt folytatott eljárást, mely során gyanúsítottként hallgatták ki a volt gazdasági igazgatót és az iskola egyik alkalmazottját, K. Ildikót.
A BRFK egy korábbi közleménye szerint az emberölés miatt indult eljárás során a nyomozók bizonyítékokat találtak arra, hogy vagyon elleni bűncselekmények is történhettek a csepeli iskolában, és ezek az emberölés motivációjaként is szolgálhattak. A kettős gyilkosság ügyében bűnpártolással vádolták meg a volt csepeli rendőrkapitányt. Ellene idén májusban lakásvásárlása ügyében is nyomozást indított a rendőrség hűtlen kezelés bűntette miatt. | Itthon: Csepeli kettős gyilkosság: meghosszabbították a gyanúsítottak előzetes letartóztatását | A Fővárosi Bíróság kedden meghosszabbította a csepeli kettős gyilkosság gyanúsítottjainak előzetes letartóztatását. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100907_csepeli_kettos_gyilkossag | 2010-09-07 17:44:00 | true | null | null | HVG |
Talányos választ adott a Guardian Industries, a világ egyik legnagyobb, amerikai tulajdonban lévő üveggyárának európai központja portálunknak arra a kérdésére, hogy megkezdődött-e a Guardian Orosháza Kft.-ben a gyártósorok leszerelése, s hogy hamarosan megszűnik-e a gyártás és szélnek eresztik-e a még megmaradt dolgozókat.
Még 2022 szeptemberében számoltunk be arról, hogy lehűti, azaz többhetes folyamat eredményeként - jövő tavaszig - leállítja nagy, 580 tonnás kemencéjét az amerikai tulajdonban lévő síküveggyár, a Guardian Orosháza Kft., Békés megye akkor harmadik legnagyobb árbevételű cége. Azóta többször foglalkoztunk a cég egyre súlyosabbnak tűnő helyzetével, amit jól jelzett, hogy a gyár lelkét jelentő nagy kemence újraindítását időben újból és újból eltolták.
Ezzel nem csupán az üveggyártás szűnt meg abban a komplexumban, amely nem is olyan régen még Közép-Európa legnagyobb síküveggyára volt, hanem ezzel párhuzamosan, több lépcsőben megváltak az ott dolgozó több száz alkalmazottól is: az itt dolgozók száma előbb felére, mára alig harmadára csökkent az eredeti létszámnak. Ma alig több mint százan keresik itt kenyerüket.
Lejtmenet
Valamivel több, mint két évvel ezelőtt az európai energiaválságra és a keresleti oldalon tapasztalható zavarokra hivatkozva hűtötték le az orosházi Guardian floatüveg-kemencét, akkor azt jelezték, hogy az újraindítás előreláthatóan 2023 tavaszán történhet meg. Az akkori kommunikáció úgy szólt, hogy az újraindítás a tervek szerint akkor történhet meg, ha a földgázárak, az alternatív tüzelőanyagokkal történő tüzelési lehetőségek, valamint a keresleti feltételek ezt lehetővé teszik. A cég akkor azt közölte, hogy a kemence lehűtése az európai energiaválság következménye, mivel a földgázárak történelmi magasságokba emelkedtek. Azóta azonban az energiaárak erőteljesen csökkentek, visszaálltak régi árszintjükre, s valamelyest a piaci kilátások is javultak, de a kemencék újraindítása mégsem került szóba.
Két évvel ezelőtt arról is írtunk, hogy nem elképzelhetetlen, hogy ha az energiaárak és az üvegipar piacán kialakult zavarok nem enyhülnek érzékelhetően, akkor az amerikai Guardian nagyobb kapacitású lengyel- és németországi gyáraiba összpontosíthatja inkább a termelést. Elvi lehetőségként ekkor merült fel először, hogy az orosházi síküveggyár jövője kérdéses lehet.
A növekvő gondok miatt 2023 februárjában már az orosházi képviselő-testületi ülésen is szóba került a síküveggyár helyzete. Fetser János MSZP-s képviselő kérdezte akkor ebben az ügyben Dávid Zoltán fideszes polgármestert: az ellenzéki politikus azt mondta, helyreállíthatatlan károkat szenved Orosháza és Békés megye, ha a térség egyik legnagyobb üzemének működése veszélybe kerül. Erre azzal reagált a kormánypárti városvezető, hogy többször tárgyalt a síküveggyár vezetőivel, akik elmondták, hosszú távon is biztosított az üzem fennmaradása. Ugyanakkor jelezte, egy magánkézben lévő üzem ügyeibe nem tud beleszólni az önkormányzat. Mostani értesülésünk szerint ez a hosszútávú működés kérdőjeleződött meg.
Az elmúlt év tavaszán portálunk azt is kiderítette, hogy a feszítő gondok ellenére a Guardian Orosháza Kft. nem jelezte súlyos problémáit a kormányzatnak és nem jelentkezett a gyármentő programba, ami pedig kézenfekvőnek tűnt volna. Mindez értetlenséget okozott az orosházi közéletben.
Ezen előzmények után az elmúlt napokban már olyan, részben a gyárból kiszivárgott információk jutottak el portálunkhoz, hogy
a nagyüzemben hamarosan megkezdődik a gyártósorok leszerelése, ezzel együtt a még megmaradt gyártás is megszűnik a jövő év tavaszán a dél-békési városban.
Mindezekre tekintettel már közölték az alkalmazottakkal, hogy mindegyikőjük munkahelye a jövő év márciusában és áprilisában megszűnik.
Levélben érdeklődtünk a döntésről a Guardian Industries európai, luxemburgi központjától, egyben azt is tudakoltuk, mi az a piaci, üzleti helyzet, amely miatt ezeknek a kényszerű lépésnek a megtételére kényszerülnek?
A világ egyik legnagyobb üvegipari cégének európai központja azt közölte érdeklődésünkre, hogy "befektetési filozófiájukkal összhangban a Guardian minden eszközét folyamatosan értékelik". "Célunk, hogy kockázathoz igazított alapon olyan értéket teremtsünk részvényeseink számára, amely meghaladja az alternatívákat, és megértsék, hogy az iparág hogyan értékeli tevékenységüket."
Ehhez hozzátették, hogy a Guardian Orosháza Kft. felméri az üzleti alternatívákat, és a legjobb megoldásokat keresi az gyárnak és az összes érdekelt félnek, beleértve az alkalmazottakat is. Az üzleti alternatíváik közé tartozik a leendő partnerség, a hosszú távú kapcsolat, a beszerzési lehetőségek vagy más egyéb lehetőségek megvitatása, miközben munkatársaik biztonsága az első számú prioritás. Végül jelezték: "nagyon kevés fennakadás lesz ügyfeleink számára".
Vagyis kérdéseink egyikére sem adott konkrét választ a világcég európai központja, és bár nem erősítették meg, nem is cáfolták, hogy akár drasztikus lépések is következhetnek a gyár sorsával összefüggésben a nem túl távoli jövőben.
Más forrásból úgy értesültünk, hogy a Guardian vezetői az iparág más szereplőivel tárgyalást folytattak az üzem esetleges eladásáról, ám ezek az egyeztetések nem vezettek eredményre. Mások úgy tudják, hogy a jelenleg még működő üvegbevonó- és laminálósorokat szerelhetik le, s vihetik ezeket más országokban lévő gyáraikba a tulajdonosok. Egyes információk szerint akár Egyiptomba is. Egy biztos, ha az üvegipari világcég befejezi a gyártást Orosházán, akkor a még meglévő alkalmazottainak végkielégítést fizet.
Ha az orosházi síküveggyár tényleg bezárja a kapuit a jövő év tavaszán, akkor az a harmadik csapás lesz rövid időn belül a Békés megye egyébként sem túl acélos iparára. Ugyanis 2020 végén zárta be kapuit az Orosházán működő Alföldi Kohászati Gépgyártó Zrt. (AKG), azt pedig a nyáron jelentette be a Henkel, hogy a piaci igények változása miatt 2024 év végéig bezárja a nagyobb részt folyékony mosószert előállító körösladányi gyárát, amit közel 35 év alatt épített fel és fejlesztett.
Történelmi dátum: 1991. február 3-a, a gyáravatás időpontja
Annak idején a lapok történelmi dátumnak nevezték 1991. február 3-a déli 12 órát, amikor a Hunguard Float Magyar-Amerikai Kft. új, orosházi gyárában a gyártószalag végén megjelent az első, úsztatott technológiával gyártott síküvegdarab. Zöldmezős beruházásként másfél év alatt 120 millió dolláros befektetésként készült el a nagy üvegipari hagyományokkal rendelkező Orosházán az új gyár, amely az induláskor 80 százalékban amerikai tulajdonban volt. Ekkortól készült síküveg is a dél-békési városban. A rendszerváltás után szinte rögtön világszínvonalú technika érkezett Magyarországra és a beruházás értéke is olyan jelentős volt, hogy sokáig a tíz legnagyobb Magyarországon megvalósított külföldi beruházás között volt az orosházi síküveggyár. Az átadó ünnepségen az Antall-kormány képviseletében az akkor frissen kinevezett új pénzügyminiszter, Kupa Mihály vett részt.
Az egykori lelkes beszámolók hírt adtak arról, hogy az olvasztókemencében 1600 fok van, ahonnan a felolvadt anyag egy másik részbe kerül, ahol már csak 1200 fokot mérni. A float-üveggyártás lényege, hogy az üveg ónfürdőre kerül, és az olvadt nehézfém tetején úszik tovább a gyártósoron, s így 3-10 milliméter vastagságú síküveget tudnak gyártani. Napi átlagban 380 tonnát, de teljes kapacitás mellett akár 450-500 tonnát is. A gyártósor végére kerülő üveget vágógépek szabdalják megfelelő méretűre. Az üzem indulásakor az itt előállított üveg 80 százaléka került exportra, ez a nagyságrend a későbbiekben sem változott jelentősen. | Elkezdődött a végjáték az orosházi üveggyárban? | Az orosházi síküveggyár tulajdonosa nem cáfolta, igaz, nem is erősítette meg azon értesülésünket, hogy jövőre végképp megszűnik a termelés a Békés megyei üzemben. Úgy tudjuk, hamarosan már meg is kezdődik a gyártósorok leszerelése. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elkezdodott-a-vegjatek-az-oroshazi-uveggyarban-272074 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke, Európai Néppárthoz tartozó német politikus nyilatkozott a Politico.eu brüsszeli portálnak az Elios-ügyet érintően.
Grässle "valódi" nyomozás indítását sürgeti, ugyanis a lap szerint bár az ügyészség elrendelte a nyomozást, nem valószínű, hogy a legfőbb ügyész, a Fidesz korábbi politikusa vádat emel a miniszterelnök egyik családtagja ellen.
"Azt szeretném, ha valódi rendőrségi nyomozás folyna a miniszterelnök vejével kapcsolatos ügyben – nyilatkozta Grässle. – Az a célunk, hogy támogassuk Magyarországot, de a magyar hatóságok úgy állítják be a dolgot, mintha zaklatni akarnánk Magyarországot, és ez nem igaz."
A Fidesszel egy pártcsaládba, az Európai Néppárthoz tartozó politikus egyébként nem járatlan magyar ügyekben, tagja volt például a felcsúti kisvasutat szemléző delegációnak is.
Közben a Politico azt is felhozza, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az Eliosszal kapcsolatos "vádaskodás" csupán nyilvánvaló kísérlet a választásokba való beavatkozásra.
Nemcsak az Elios-ügyben, hanem a négyes metró építése körüli vizsgálatra is reakciót várna Grässle, A magyar ügyészség karácsonyig ígérte a vizsgálatra adott választ, de eddig semmi nem történt: "Az OLAF vizsgálata világosan kimondta, hogy csalás történt, és most a magyar államon a sor, hogy lépjen" - mondta Gräßle. | Már az európai néppártiak szerint is az Orbán-rokon körmére kellene nézni | Valódi nyomozást szorgalmaz az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mar-az-europai-neppartbol-is-orbanek-kormere-neznenek-109595 | 2018-02-28 23:11:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A bíróság ugyan ellentmondásosan, ám jogerősen törvényesnek ismerte el Hoffmann eltávolítását az állásából. Választott szakszervezeti vezető maradhat, de 45 év munkaviszony után a Dakk Zrt. területére (egy helyet leszámítva) csak külön engedéllyel léphet be. Nem lehet többé munkavállalói képviselő az fb-ben, legfőbb fegyvere kiesett a kezéből.
A Békés megyei Almáskamaráson nőtt fel, nagyon szegény családban. Battonyára járt gimnáziumba, 16 éves korától már a felnőtt csapatban, a megye egyben focizott. Egyszer a párttitkár ráfogta, hogy vasárnap a meccsen leköpte a bírót. Kettes magatartás lett a következmény, főiskolára nem mehetett.
El akarták vinni katonának, de Békéscsabán, a futballklubban azt javasolták, gyorsan tanuljon ki egy szakmát. Így lett autófényező.
1970-ben megnősült, és a Körös Volán orosházi üzemegységéhez került járműveket festeni.
A festés egészségre ártalmas munka, jogszabály írta elő, hogy csak napi 7 órát szabad dolgozni. Ezt azonban nem tartották be. Hiába hivatkozott a jogszabályra, csak azután adtak neki igazat, amikor levelet írt a Magyar Rádiónak, és egy korabeli tényfeltáró riportban nyilvánosságot kapott a problémája. Amikor a munkásgyűlésen először fölszólalt, megdicsérték, hogy nagyon jól beszél. Másodszorra az igazgató már azt mondta: hagyjon teret másoknak is!
A műhelyben javasolták, „ez a Hoffmann úgyis mindig veri a nyálát”, legyen ő a szakszervezeti bizalmi. A rendszerváltás idején már üzemi titkár volt. Akkor választották le a teherfuvarozást a személyfuvarozásról, tömegével rugdosták ki a sofőröket. Hoffmann kezdeményezte az akkori igazgatónál, hogy a végkielégítést lehessen beváltani arra a teherautóra, amelyet a sofőr éppen használt; így tud majd vállalkozni vele, és nem marad megélhetés nélkül. Egyedül a Körös Volánnál csinálták ezt meg: nem az ügyeskedők, hanem az elbocsátott melósok jutottak a termelőeszközökhöz.
Fotó: Imre György / Népszabadság
1993-ban az akkori szakszervezeti vezető belenyúlt a kasszába – mennie kellett. Hoffmann Antal lett az utódja. Kaszaperen, ahol családi házat épített, másodállásban volt egy fényezőműhelye is. Tudta, hogy választania kell: vagy vállalkozó lesz, vagy mások érdekeit védi. De az utóbbi vonzotta. Abban az évben a 24 Volán vállalat közül minden mutatóban a Körös Volán volt az utolsó előtti. 2010-ben már az első három között voltak.
Hoffmann Antal szerint rosszul gazdálkodni legkönnyebben a dolgozók rovására lehet. De ha kiállnak az érdekeikért, azzal nagyon eredményes megoldásokra sarkallhatják a menedzsmentet. Náluk ügyesen kihasználták, hogy amikor felbomlott az NDK és ott nyugati buszokra cserélték le a csaknem új Ikarusokat, amelyeket tizedáron elkótyavetyéltek, ők azokat szinte fillérekért hazahozták és felújították belőle a járműparkjukat.
A rendszerváltozás és a piacgazdaság hozta, hogy a cégvezetők, egyik a másik után, „rákaptak a közös pénzre”. Hoffmann Antal a munkavállalói érdekvédelem
egyik legfontosabb feladatának tartotta annak megakadályozását, hogy a cégvezetés fosztogassa a céget
– úgy érezte, a munkavállalók pénzét nyúlják le. Ha gyanakodtak, mindig bizonyítékokat, dokumentumokat gyűjtöttek. A politika az „átkosban” is meg a „szép új világban” is beleszólt a személyi kérdésekbe – de volt egy időszak, amikor a védhetetlen embereket még nem merték megvédeni.
Az első vezérigazgatót egy szakmai helyettes államtitkárnál panaszolták be. Vitték a dokumentumokat. A politikus kételkedett:
hátha nem is nyúlt le olyan sok pénzt az igazgató.
Hoffmann Antal azt mondta: ha a helyi járaton a sofőr eltesz két forintot úgy, hogy nem ad érte jegyet, kirúgják. Nem tudni, mennyi pénz tapad a főnök kezéhez – de két forintnál biztosan több. A vezért elküldték nyugdíjba. Csendben, hogy ne legyen botrány. A politikus azt mondta, ha botrány lesz, az összes Volántól mennek majd hozzá, hogy az ő főnöküket is mozdítsák el. Hoffmann megkérdezte: ennyire rossz a helyzet? Ennyire – felelte az államtitkár.
A következő harc akkor kezdődött, amikor az olajmaffia betette a lábát a Körös Volánhoz. Egy orosházi buszsofőr a földhöz vágta a töltőpisztolyt, mert annyira hitvány volt a gázolaj, nyúlt és lógott, amikor be akarta fejezni a tankolást. A sofőr azt mondta: nem áll forgalomba, mert ez az üzemanyag tönkreteszi a motort. Ki akarták rúgni, hogy példát statuáljanak. Hoffmann Antal erre elment az APEH akkoriban alakult nyomozó hatóságához, hogy vizsgálják meg a Körös Volán üzemanyag-beszerzését. Fiatal, diplomás, ambiciózus fiatalemberek dolgoztak ott, bizonyítani akartak – nagyon gyorsan felgöngyölítették az ügyet.
Fotó: Imre György / Népszabadság
Kérdezem, elítélték-e azokat a Volán-vezetőket, akik szőkített olajat vásároltak bűnözőktől? Mindkettő bíróságra került – válaszolja Hoffmann Antal. Az akkori tulajdonos azonnal intézkedett. Nem várták meg a jogerős ítéletet, elküldték őket rendkívüli felmondással. A tulajdonos számára egyértelmű kell hogy legyen: alkalmatlan vezetőnek, aki megkárosítja a cégét, s mivel a cég állami tulajdonban van, minden adófizető polgárt.
Megalkuvónak tartották, ezért kiléptek a Közúti Közlekedési Szakszervezeti Szövetségből. Azok válaszul kettészakították a független szakszervezetüket azzal a váddal, hogy ők belekötnek a vezetőkbe. Sokan megijedtek a munkahelyi közvetlen vezetőik retorziójától. Hoffmann Antal mondta nekik: már nincsen szocializmus meg diktatúra. Demokrácia van. Mitől féltek? Kérdezte némelyiket: „Miért írtad alá a kilépési nyilatkozatot?” „Mert a főnök azt mondta.” „És ha azt mondja, ugorj a kútba, beleugrasz? Aláírod a neved, és meg sem nézed, minek?” „De hát azt mondták, ez ugyanaz a szakszervezet, csak más a neve.”
Magyarország más, mint Nyugat-Európa – állítja Hoffmann Antal. Ott alulról szerveződik a szakszervezet. Itt azon múlik az ereje, milyen karakánok a vezetői.
Eleinte tényleg nem féltek a dolgozók. A Körös Volánnál 1993-ban szervezték az első sztrájkot. 830 dolgozó közül több mint 700-an csatlakoztak. Többször a sztrájkfenyegetés is elég volt, megkapták a kért béremelést – mert a cég igenis ki tudta gazdálkodni. A Békés megyeiek utolsókból elsők lettek a bérekben.
A rossz főnököt támadták, a jót megvédték – politikai lobbival vagy akár sztrájkkal is.
Hoffmann Antal Szarvas Pétert, a jelenlegi békéscsabai polgármestert tartotta a legkorrektebb Volán-igazgatónak. Háromszor védte meg a szakszervezet, amikor a szocialisták – politikai zsákmánynak tekintve a Volán-vezérigazgatói posztot – le akarták váltani. Az egyik Békés megyei MSZP-s képviselő úgy triumfált: megnyertük a választást, miénk a Volán! Hoffmann Antalnak iskolatársa volt a battonyai gimnáziumban Tóth Károly, az MSZP Békés megyei elnöke, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke. Hozzá fordult – nemsokára visszaszóltak, hogy partizánakció volt az elmozdítás, Szarvas maradhat. Másodjára és harmadjára már nehezebb volt, tovább tartott – de akkor is sikerült megvédeni.
Ezért érte nagyon kellemetlenül Hoffmann Antalt, amikor a Fidesz akarta elmozdítani Szarvas Pétert, aki a Fideszhez húzott – azért támadták a szocialisták. Maga Hoffmann is közelebb állt a Fideszhez, mint a szocialistákhoz – közlekedési szakpolitikusukat, Fónagy Jánost éveken át ő látta el szakmai információkkal. A szocialistákkal szemben meg tudta védeni a szakszervezet, csak azoktól nem, akikhez tartozik? Élete legnagyobb blamája volt, hogy amikor elment a Nemzeti Vagyonkezelőhöz Szarvasért harcolni, ott elé tették a Békés Megyei Hírlap aznapi számát, amit ő még nem látott: Szarvas Péter nyilatkozott benne, hogy kibékíthetetlen szakmai ellentétei vannak a vagyonkezelővel, ezért távozik.
Aztán a Fidesz által a Dakk Zrt.-be összevont négy dél-alföldi Volán élére kinevezett vezetőknek már a bizonyítékokkal kibélelt feljelentés sem tudott ártani. Rendőrök, ügyészek négyszemközt azt mondták Hoffmann-nak: ezen bizonyítékok alapján tíz éve meg tudták volna mondani, melyik napon veszik őrizetbe a gyanúsítottat; ma már nem.
Vesztett erejéből a szakszervezet is. Másutt nem volt hasonló karakán kiállásra példa. Sok helyen a szakszervezeti vezetők elfogadták a csúcsfizetést, a szolgálati kocsit – megszelídültek ettől. Náluk pedig a dolgozók kényelmesedtek bele a sikerbe: majd mások kikaparják nekik a gesztenyét. Egyes sofőrök a külön jövedelmeiket féltették: napi 3-4000 forintjuk is összegyűlt a jegyvásárlási borravalóból, ha az utassal udvariasan bántak.
Nem hálásak és nem okosak az emberek – mondja Hoffmann Antal. Mégsem bánta meg, hogy nem lett autófényező vállalkozó. Büszke arra, hogy fölépítette önmagát, szakmailag fajsúlyos partnere lett a vezetőknek. Nézték már jogásznak, közgazdásznak – pedig a legtöbbet a nála okosabb emberekkel való beszélgetésekből és a konfliktusokból tanult. 2018-ig tart a mandátuma a Daksz élén. Újabb szakszervezetet szerveztek ellenük azzal, hogy ő agresszív, feljelent, azért nem tárgyal velük az vezérigazgató.
Még mindig tudna tenni az emberekért, de néha úgy érzi, nem bánnák, ha visszavonulna. El nem tudja képzelni, mit csinálna visszavonult nyugdíjasként. Úgy érzi, az ő igazi teljesítménye, amit senki nem tehet meg nem történtté, hogy
a volt Körös volánosok többsége még mindig havi 60-80 ezer forinttal többet keres, mint a Csongrád vagy Bács-Kiskun megyeiek, akikkel összevonták őket.
Ezt nem a támogatásuk nélkül, de nagyrészt ő érte el. Elérték, tehát el lehetett érni. És ha náluk el lehetett, el lehetett volna máshol is. És el lehetne ezután is. | Demokrácia van. Mitől félsz? | Hoffmann Antal szőkített olajat vásárló cégvezetőket leplezett le a Körös Volánnál, korrekt vezérigazgatót védett meg a politikai zsákmányszerző leváltástól – amíg lehetett. Manapság azonban már hiába a bátorság, a tapasztalat és tisztesség. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/demokracia-van-mitol-felsz-1622175 | 2016-07-03 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Biznisz vagy közérdek
Népszabadság • Zentai Péter László • 2008. július 29.
Több mint féléves előkészítés és egyeztetés végén, március 20-án tettünk
pontot a könyves árkötöttségről szóló törvénytervezetünk utolsó mondata
után. Még aznap elküldtük a dokumentumokat a döntéshozókhoz. De még el sem
olvashatták a javaslatot, mikor már az InfoRádióban, az Indexen, a Napi
Gazdaságban s annak online verziójában elképesztően manipulatív, s ami a
leginkább szembetűnő volt, dühödt vagdalkozások jelentek meg.
Heteken keresztül, naponta többször vezető hírként sulykolták, hogy a
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) törvénytervezete
káros a fogyasztóknak, a kiadóknak és a szerzőknek, egy csapásra
megszünteti a szabad versenyt, ellentétes az európai joggyakorlattal. Az
Index odáig jutott, hogy az MKKE tagjai "könyvrendőrséggel" küzdenek az
olcsó könyvek ellen, vége az árengedményes vásárlásoknak. Akkor vált
gyanússá számomra, hogy nem szakmai vitáról, értelmezési problémáról van
szó, amikor néhány hete fölhívtam az InfoRádió igazgatóját, arra kérve, ha
naponta ötször simfelik a törvénytervezetünket, ugyan hadd legyen
lehetőségem nekem is arra, hogy a tervezet előterjesztőjeként elmondhassam
álláspontunkat, érveinket. Máig nem kaptam választ. A Napi Gazdaság
újságírónője egyszerűen kihagyta kollégám, Kolosi Tamás valamennyi
mondatát, ami nem illett bele cikke prekoncepciójába.
Öt percbe sem telt, hogy a világhálón néhány kattintás után világossá
váljon, mi köti össze ezeket az orgánumokat, s miért rúgják fel ilyen
durván a sajtóetikát: Az Indexnek, az InfoRádiónak, a Napi Gazdaságnak
közvetve vagy közvetlenül az a két milliárdos üzletember, Nobilis Kristóf
és Spéder Zoltán a tulajdonosa, akik, mit tesz Isten, a Bookline-nak,
Magyarország jelenleg legnagyobb online könyvkereskedé-sének is a
tulajdonosai. Valuska László legutóbbi propagandaírásából annyira kilóg a
lóláb, hogy kétség sem férhet hozzá: a törvény elleni kampány mögött nincs
más, mint e két vállalkozó üzleti érdeke.
Az Index július 8-i, vezető hírként (!) tálalt írásában valahogy
"elfelejtődött", hogy a magyarországihoz hasonló szigorú versenytörvényi
előírások mellett Dániában, Franciaországban, Spanyolországban,
Portugáliában, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Görögországban és
Hollandiában azonos törvényi szabályozás van hatályban, s a piaci szereplők
közötti megállapodásként Belgiumban, Luxemburgban, Olaszországban is, s ez
utóbbi háromban épp most készítik elő a tervezetünkhöz hasonló törvényi
szabályozást. A törvényjavaslatunk tehát nem hungarikum, ellenkezőleg:
többségi európai gyakorlat. Ráadásul hazánkban évszázados szokásjogon és a
könyvpiaci szereplők közötti megállapodáson alapul, s mindaddig törvény
nélkül is érvényben volt, míg a Gazdasági Versenyhivatal három éve meg nem
támadta.
A Bookline tulajdonosainak szócsöve piaci konkurenseit, kereskedő kollégáit
mószerolja be. Nem akarok fogadatlan prókátora lenni a kis könyvesboltok
tönkretételével vádolt Librinek, a hipermarketekkel való összejátszással
gyanúsított Líra és Lantnak, a könyvkiadókat állítólag rettegésben tartó
Alexandrának - megvédik magukat, ha akarják. Az azonban nagyon ízléstelen,
ha egy online cég azzal vádolja konkurenseit, hogy az elmúlt évtizedben
nagy költségráfordítással európai szintű könyvesboltokat, bolthálózatokat
hoztak létre (melyek egyébként az ország leglátogatottabb kulturális
terei), miközben bizományban kereskednek a kiadókkal. Csakhogy a Bookline
sem fix áron vásárol!
Az online kereskedelemben a legfejlettebb országokban is a könyv a
legkeresettebb árucikk, messze megelőz minden más interneten kínált
terméket, de rendkívül gyors ütemű fejlődése ellenére még az Egyesült
Államokban sem éri el a piac 10 százalékát. Teljesen logikus és érthető, ha
ebben a helyzetben az online könyvkereskedők, így a Bookline tulajdonosai
is ráfizetést vállalva minél nagyobb engedményekkel próbálnak új vevőket
megnyerni, erősebb piaci pozíciót szerezni. De ez nem ok arra, hogy más
cégek üzletfilozófiáját úgy állítsák be, mintha az a nyerészkedést
szolgálná, az üzleti partnerek és az olvasók megkárosítása árán. A kötött
ár nem az utóbbiak, s még csak nem is az általuk birtokolt kiadók érdekeit
védi, hanem a kis, független könyvesboltokét, s rajtuk keresztül a sok
száz, fontos könyvet megjelentető könyvkiadóét, amely egy rákényszerített
árversenyben nem tudna helytállni.
Európában, néhány kivételtől eltekintve, az újdonságok másfél-két évig
minden könyvkereskedelmi egységben ugyanazon az áron vásárolhatók meg. A mi
törvényjavaslatunk ezt az árkötöttségi időszakot hat hónapban szabta meg. A
mi törvénytervezetünk is tartalmaz természetesen kedvezményeket, így pl.
könyvtáraknak, a törzsvásárlói és klubtagsági igazolvánnyal rendelkezőknek
s az online kereskedőknek is. Mivel az Index cikkírója a Bookline
érdekeinek leplezetlen közvetítése mellett a törvény feltételezett
kárvallottjai között a multinacionális kereskedelmi cégeket is megemlíti,
érdemes röviden szólni arról is, milyen logika és üzleti filozófia mellett
működnek ez utóbbiak. Náluk a könyv épp- olyan, mint a többi árucikk. Ha
valamely könyv iránt komoly kereslet mutatkozik, s mi más lehetne ez, mint
egy kurrens bestseller, akárcsak más termékeik esetén, bármikor készek
arra, hogy - a példányokat megvásárolva, tehát tulajdonba véve - akár a
beszerzési ár alatt is hirdessék, kínálják a könyvet, hisz az elmaradt
bevételt majd a plazmatévéken vagy a májkonzerveken bőven behozzák. Ha a
"hivatásos" könyvkereskedelmi piacon hasonló drasztikus árverseny alakul
ki, a sikerkönyveket a kis könyvesboltok nem tudják tartani, mert ők nem
tudnak akkora árengedményeket adni. Miután pedig a nehezen forgalmazható
művekből nem lehet megélni, ezek a boltok viharos gyorsasággal
tönkremennének.
Ez nem feltételezés, nem ijesztgetés. Ékes nemzetközi példák igazolják,
hogy ott, ahol ez a folyamat lezajlott, villámgyorsan eltűntek a független
könyvesboltok, majd ennek következtében a kis kiadók.
A törvénytervezetünk kapcsán megfogalmazódó másik (megengedem: jóhiszemű)
feltételezés, hogy az időleges árkötöttség árnövekedést jelent. Épp
ellenkezőleg, csak azokban az országokban maradtak stabilak a könyvárak,
ahol a kötött ár intézménye működött. Máshol kísérteties hasonlósággal az
következett be, hogy néhány bestseller olcsóbb lett ugyan, de a könyvtermés
döntő többségét alkotó címek árszintnövekedése messze meghaladta a infláció
mértékét. Ahol a kötött árrendszer érvényben van, ott a könyvárak
növekedése lényegesen alatta marad a fogyasztói árszintének. Így van ez
Magyarországon is. Nagy-Britanniában az árkötöttségi rendszer megszüntetése
után könyvesboltok sokasága csukott be, s az egész országot eluralták a
döntő mértékben csak bestsellereket forgalmazó mamutüzletek. A szinte
korlátlan felvevőpiaccal rendelkező angol könyvkiadás választéka drámaian
beszűkült, s ma is kevesebb mű jelenik meg évente, mint a lényegesen kisebb
nyelvterületet ellátó Németországban. A szigetországi árak is magasabbak,
mint a kontinentális Európában. Hogy a kötött ár és a könyvválaszték bősége
között mennyire szoros kapcsolat áll fenn, igazolja, hogy Spanyolországban,
ahol 1990-ben vezették be a kötött ár intézményét, öt év alatt 34
százalékkal emelkedett a könyvcímek száma. Görögországban az 1995-ös
bevezetést követő első három évben 43 százalékkal. Nálunk az elmúlt másfél
évtizedben a könyvválaszték fokozatosan bővült. Ebben a tízmilliós
országban évente 13 ezer féle-fajta könyv jelenik meg, közel 55-60 ezer cím
vásárolható meg a könyvesboltokban - a magyar állam részvétlen passzivitása
mellett! Adódik a következtetés: ez csak a kötött ár intézményének
fennmaradása mellett volt lehetséges.
A magyar állam intézményeinek, törvényalkotóinak felelőssége eldönteni,
szeretnék-e, hogy a bestsellerirodalom elnyomja a minőségi könyvkiadást,
hogy a széles és igényes választékot kínáló könyvkereskedők helyébe
bestsellerárusok lépjenek, hogy a szakképzett könyvkereskedők helyét
pusztán eladók foglalják el. Aki ugyanis a könyvet csupán és kizárólag a
piac törvényeinek rendeli alá, a tartalmakat is kiszolgáltatja annak.
Európa országainak többségében a törvényhozók belátták, hogy e folyamat
vége a kulturális elszegényedés, a színvonalvesztés. Az árkötöttség hiánya,
megszüntetése kevesebb könyvkereskedést, drágább könyveket és kevesebb
publikált címet eredményez. Ez a tét.
A szerző a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/cikk/501155/ | 2008-07-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
TV2 Play | null | 1 | http://tv2.hu/musoraink/tenyek/152884_adatokat_kernek_a_norveg_penzekrol.html | 2014-06-20 20:28:00 | true | null | null | TV2 |
||
Nem hatóság megvesztegetésével, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bige Lászlót – értesült a HVG. A lap e heti számában megjelent cikk szerint az egyik leggazdagabb magyart azzal gyanúsítják, hogy nem piaci áron adott el műtrágyát. „A rendőrségi közlés szerint csak egy gyanúsított van, s tudjuk, hogy az Bige. Senkinek nem tűnik fel, hogy kellene lennie egy másik félnek is?” – vetette fel a HVG-nek egy, a tűzhöz közeli jogi szakértő. De megadta a választ is: megúszhatja a következményeket, aki maga megy a hatóságokhoz.
Az agráripar nagyágyúinak jól jöhet, hogy a rendőrség meggyanúsította a műtrágyakirályt. Három kérő is lehet a piaci kalkulációk szerint, akik érdekeltek lehetnének a Nitrogénművek megszerzésében: Andrej Babis cseh miniszterelnök Agrofert nevű cégcsoportja, a Csányi Sándorhoz tartozó KITE, valamint Mészáros Lőrinc. Az Agrofert tagadta a HVG kérdésére, hogy újabb magyar felvásárlásra készülnének, Csányi Sándor sajtófőnöke pedig azt közölte, hogy a bankvezér egyáltalán nem foglalkozik a Bige László körüli eseményekkel.
A nagyvállalkozó évek óta kerüli az újságírókat, annak az álláspontjának azonban hangot adott, hogy évek óta zaklatják a hatóságok, és a szolnoki gyárát többször bezárással fenyegették. | Vállalkozás: Kinek jöhet kapóra Bige László meggyanúsítása? | A HVG úgy értesült, hogy azzal gyanúsítják Bige Lászlót: nem piaci áron adott el műtrágyát. Az eljárás komoly bajba sodorhatja Bige cégbirodalmát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190605_Kinek_johet_kapora_Bige_Laszlo_meggyanusitasa | 2019-06-05 19:44:00 | true | null | null | HVG |
Két jelentős projektben a közbeszerzési törvény megsértését tapasztalták, több esetben pedig törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a szakemberek – közölte a Közbeszerzési Hatóság hétfőn az MTI-vel.
A közbeszerzési törvény megsértése miatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottságnál: a Semmelweis Egyetem Korányi-projektje, valamint a Szeged-Algyő vízközmű-beruházás kivitelezése kapcsán, további iratbekérések, szakértő kirendelések, helyszíni ellenőrzések várhatók – közölte a hatóság.
A közlemény szerint,
az M4 autópálya – mint különösen nagy értékű beruházás – egyes szakaszainak kivitelezését érintő vizsgálat indult, amelynek nyomán a Közbeszerzési Hatóság már két büntetőeljárást is kezdeményezett.
Az eljárás várhatóan az év első felében zárul. | Talált három ügyet a Közbeszerzési Hatóság | A közbeszerzés többek között az M4 autópálya kivitelezésénél sem stimmelt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2016/03/21/talalt-harom-ugyet-a-kozbeszerzesi-hatosag/ | 2016-03-21 16:11:39 | true | null | null | fn.hu |
Az elmúlt évek egyik legnagyobb fővárosi ingatlanfejlesztése a IX. kerületben épülő diákváros, amely nemcsak egy új campus létrehozását jelenti, hanem fontos szimbolikus és gazdasági lépés is Budapest fejlődésében. A projekt ugyanakkor politikai és társadalmi feszültségek tárgya lett, és komoly viták alakultak ki a tervezés és a megvalósítás során.
A IX. kerületben, a volt Nagyvásártelep környékén épülő diákváros célja, hogy egy olyan modern, nagy befogadóképességű kampusz jöjjön létre, amely elsősorban külföldi és magyar egyetemi hallgatók számára nyújt korszerű lakhatási lehetőségeket. A tervek szerint a diákvárosban helyet kap majd egy egyetemi központ, a 12 ezer férőhelyes kollégiumi egység, illetve az oktatási és kulturális intézmények, valamint közösségi terek. A cél, hogy az itt tanuló hallgatók ne csak lakóhelyet kapjanak, hanem egy élhető, élénk városrészt, amely közösségépítésre és egyetemi életre is alkalmas.
A Diákváros ügye hamar a fővárosi és a kormányzati szinten zajló politikai viták középpontjába került. A főváros vezetése és a kormány eltérő elképzeléseket vallott a projekt jövőjéről és ütemezéséről, ami több alkalommal nyílt konfliktusokhoz vezetett. A Diákváros fejlesztése elsősorban a helyi lakosok és a diákok érdekeit szolgálná, a kormány pedig elkötelezett amellett, hogy a beruházásnak gazdasági és nemzetközi jelentőségűnek kell lennie.
Az eredetileg tervezett diákváros fejlesztésének részévé vált a kínai Fudan Egyetem kampuszának létrehozása is, amely azonnal heves vitákat generált. A Fudan Egyetem beköltözése a területre azt jelentette volna ugyanis, hogy a kínai egyetem jelentős helyet foglalt volna el a diákvárosból, amely számos kritikát váltott ki mind a hallgatói, mind a politikai szereplők körében. Sokan tartottak attól, hogy a Fudan jelenléte csökkentheti a magyar diákok számára fenntartott férőhelyek számát, és különböző ideológiai kérdéseket is felvetett.
A hosszú viták és egyeztetések után nemrég egy sajtótájékoztató keretein Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP budapesti frakcióvezetője és Varga Bajusz Veronika felsőoktatásért és szakképzésért felelős államtitkár bejelentette, megépül a legalább 12 ezer férőhelyes diákváros. Ez a lépés mérföldkő a projekt életében, és várhatóan elősegíti a kivitelezési folyamat felgyorsítását.
A kormány célja, hogy olyan modern kampusz épüljön, amely mind a magyar, mind a külföldi hallgatóknak lakhatási és oktatási lehetőségeket biztosít
- emelte ki a sajtótájékoztató keretein belül Varga-Bajusz Veronika. A Diákváros és a hozzá kapcsolódó fejlesztések jelenleg is megvalósítás alatt állnak, a projekt azonban továbbra is számos bizonytalansággal küzd. | Diákváros: Mit jelent Budapest új campusfejlesztése, miért kísérik viták a megvalósítást? | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/diakvaros-mit-jelent-budapest-uj-campus-fejlesztese-miert-kiserik-vitak-a-megvalositast | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kézzel áthúzott, több milliárd forint elkótyavetyéléséről szóló államtitkári panasz, senkinek fel nem tűnő, érthetetlen százmilliós és milliárdos kincstári átutalások is szerepelnek abban a zavaros ingatlanügyben, amely miatt kedden őrizetbe vették a korábbi moszkvai nagykövetet, az egykori külügyi államtitkárt és az állami vagyonkezelő korábbi vezetőjét. Az ügyben felbukkan egy mindentudó, névtelen figura is, aki még az ügyet kirobbantó levelezésbe is belejavított. Ismerje meg az [origo] által feltárt történet főszereplőit!
"Faller és Fekszi a Pénzügyminisztériumban Veres úrral abban maradt [...] Veres beszél Tátraival [...] a fentiek alapján a Külügyminisztérium semmisnek nyilvánítja a szerződést" - nehezen kivehető kézírással ez olvasható egy, a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásáról szóló hivatalos levélre írt jegyzetek között. A kézzel írt mondatokat szerdai sajtótájékoztatón Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vezetője olvasta fel újságíróknak, amikor beszámolt a képviselet eladása miatt a Kehi által tett büntetőfeljelentésről.
A kézzel írt szöveg egy olyan levélen szerepel, amelynek létezéséről elsőként még tavaly januárban az [origo] számolt be. A levelet a Külügyminisztérium korábbi államtitkárai, Fekszi Márta és Faller Jenő írta 2008. május 15-én Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) akkori vezérigazgatójának. Az államtitkárok nehezményezik, hogy Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet aláírta a 17 ezer négyzetméteres moszkvai ingatlan eladásáról szóló szerződést. A levél megemlíti azt is, hogy az épület többet ért a szerződésben szereplő 4 milliárd forintos vételárnál, így kár érte a magyar államot.
A levélben említett négy szereplő közül hármat - Fekszit, Tátrait és Székelyt - kedden őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészség több szálon, többek között hűtlen kezelés miatt nyomoz. A gyanú szerint, ha szabályosan adták volna el az ingatlant, akkor magasabb áron - az ügyészség által felkért igazságügyi szakértő szerint 6 milliárd forinttal többért - lehetett volna értékesíteni az épületet. Felmerül az okirat-hamisítás gyanúja is, az eladásról ugyanis két adásvételi szerződés is készült ugyanazzal a vevővel: egy 2008 március, egy pedig 2008 novemberében. A gyanú szerint a második szerződésre csak azért volt szükség, mert az első megkötése előtt nem írtak ki pályázatot az épület értékesítésére, bár a jogszabályok ezt írják elő.
A meglehetősen bonyolult, éveken át húzódó ügyben több pénzügyi tranzakció történt, számos okirat keletkezett. Ráadásul mivel több kormányzati intézmény - Külügyminisztérium, MNV, Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), moszkvai nagykövetség - is érintett, számos szereplője volt a történetnek. Az [origo] az ügy fontosabb szereplőinek bemutatásával próbálja összefoglalni az elmúlt évek egyik legzavarosabb állami ügyletét.
Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet
Székely az ügy kulcsfigurája, az [origo] által megszerzett - és korábban bemutatott - dokumentumok szerint nem csak tevékenyen részt vett az épület eladásának előkészítésében, de az ő aláírása szerepel azokon a szerződéseken is, amelyek az ügyészség szerint hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás gyanúját vetik fel. Székely személye azért is érdekes, mert az ügy érintettjei közül ő szerepelt legtöbbet a nyilvánosság előtt.
Székely 2005 augusztusában foglalta el moszkvai állomáshelyét, a korábbi nagykövet még 2009 végén az [origo]-nak azt mondta: kiküldetése részleteiről - amelyek között az épület eladásának lebonyolítása is szerepelt - maga Gyurcsány Ferenc kormányfő tájékoztatta 2005. augusztus 26-án. A megbeszélésen Székely szerint a kormányfőn kívül jelent volt Fekszi, illetve Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter is.
A nagykövet 2005. november 14-én, szokatlan módon egy kézzel írott levélben tájékoztatta Fekszit arról, hogy megkezdte az ingatlan eladásának előkészítését, pedig az eladásról szóló kormányhatározat csak hónapokkal később született meg. A levelében azt írta, hogy kapott egy szerződéstervezetet egy olyan befektetői csoporttól, amely Viktor Vekszelberg orosz oligarchához köthető. A levélhez csatolt szerződéstervezetben bukkan fel először az ingatlan későbbi vevője, a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nevű cég.
Az ügyről készült, az [origo] birtokába került dokumentumok szerint Székely közölte a Külügyminisztériummal a cég 4 milliárdos árajánlatát is, amihez csatolt egy, ezt az árat alátámasztó, a Cushman and Wakefield tanácsadó cég által készített ingatlanbecslést. Az ingatlanbecslés azonban az érték megállapításánál csak az épület harmadát vette figyelembe. Az ügyészég szerint többek között ez az értékbecslés is felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
Székely - aki 2008 végétől a Demján Sándor tulajdonában lévő Trigránit oroszországi igazgatója lett - az [origo]-nak korábban azt mondta: az épületet csak az orosz kormány jóváhagyásával lehetett eladni, a vevőt az oroszok jelölték ki, így a magyar kormánynak ebbe semmilyen beleszólása nem volt. Székely tagadta, hogy visszaélés történt volna, azt állította, azért készült több adásvételi szerződés, mert a kormányzaton belül nem működött a kommunikáció, de mindkét szerződés aláírásához rendelkezett kormányzati felhatalmazással.
Fekszi Márta közigazgatási államtitkár, későbbi kabinetfőnök
Fekszi Márta szerepe sokkal inkább homályos, mint Székelyé. Neve először 2005 augusztusában bukkant fel az ügyről szóló dokumentumokban, amikor hivatalos utasítást adott a Moszkvába éppen kiérkező Székelynek, hogy mérje fel a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanokat és tegyen javaslatot azok hasznosítására. Fekszi akkor a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt.
Az [origo] birtokába került vizsgálati anyagokból, belső levelezésekből az derül ki, hogy az ügy részleteit Fekszi nagyon alaposan ismerte: tartotta a kapcsolatot az eladást Moszkvában intéző nagykövettel, illetve az eladás engedélyezéséről több levelet váltott az állami vagyonkezelők - KVI, MNV - vezetőivel és a Pénzügyminisztériummal.
Fekszi szerepét a Kehi sajtótájékoztatóján is bemutatott levél teszi érdekessé. A sajtótájékoztatón ismertetett levelet korábban az [origo] is megszerezte, a dokumentum érdekessége, hogy három verzió is készült belőle. Az első, 2008. május 15-én írt változat megemlíti, hogy Székelynek ugyan volt felhatalmazása az épület eladásáról megállapodni, de ez nem pótol egy sor államigazgatási eljárást, amelyet nem végeztek el az értékesítés előtt. A Fekszi és Faller aláírásával ellátott levélben az államtitkárok kijelentik emellett azt is: a vételár hátrányos az állam számára.
A levél egy másik, szintén aláírt és május 15-i keltezésű verziójába valaki belejavított. Kiszúrt és megjelölt egy fogalmazási hibát, illetve egyszerűen áthúzta a levél közepét, amelyek a kényes megállapításokat tartalmazzák. A levélnek ezen a változatán szerepelnek a Kehi vezetője által felolvasott, kézzel írt jegyzetek is. A levélről ezután készült egy újabb, szintén aláírt, de május 16-i változat is, amelyből hiányoznak az ismeretlen által bejelölt kényes részek. Ez arra utal, hogy a fentieken kívül van egy olyan szereplője is az ügynek, aki rálátott az ingatlan értékesítésére és ismerte az arról folyó kormányzati egyeztetéseket. A kézzel írott jegyzetek szerzője ugyanis Fekszit, Fallert, Tátrait és Veres János akkori pénzügyminisztert is harmadik személyben említi meg és köztük zajló egyeztetésekről ír.
Fekszi és Faller tiltakozása ellenére a 2008 márciusában aláírt, az ügyészség szerint milliárdos csalás gyanúját felvető szerződést öt hónappal később újabb követte. Ezt ugyan megelőzte pályáztatás, de a vételár és a vevő ugyanaz maradt.
Fekszi ellentmondásos szerepére világít rá az is, hogy 2009 őszén, az ügy kirobbanásakor New York-i ENSZ nagykövet lett, távozása előtt azonban még belső vizsgálatot rendelt el a Külügyminisztériumnál a moszkvai ingatlaneladás miatt, és a vizsgálat fényt derített az ügy számos gyanús részletére. Fekszit New Yorkból a tavalyi kormányváltás után hívták haza. Az elmúlt másfél évben az [origo] munkatársa többször beszélt telefonon Fekszi Mártával, aki azonban minden alkalommal elhárította a nyilatkozatot.
Tátrai Miklós, a vagyonkezelő vezérigazgatója
Tátrai Miklós, az MNV akkori vezérigazgatója úgy bukkan fel a moszkvai ügyről szóló dokumentumokban, mint aki csak sodródik az árral. A sukorói ingatlancsere miatt tavaly év végén meggyanúsított Tátrai 2008 márciusa után jelenik meg a moszkvai ingatlaneladásról szóló belső levelezésekben, amelyek az ingatlan megpályáztatását és későbbi eladását készítik elő.
A levelezésekben egy szó sem esik arról, hogy az épületet 2008 márciusában már szabálytalanul is eladták és az ezért járó vételárat át is utalta a vevő az államkincstárnak. Tátrai az ingatlan eladásáról szóló MNV-s vizsgálathoz csatolt reakciójában azt állította, az MNV jogszerűen járt el az épület értékesítésénél és nem tudott a korábbi szerződés létezéséről.
Ezt azonban több körülmény is kétségessé teszi. Az [origo] által megismert MNV-s belső vizsgálati anyag szerint a vagyonkezelő vezetését tájékoztatták arról, hogy az ingatlan vevője, a 2008 márciusi szerződésre hivatkozva átutalta a vételárat. Ráadásul - az MNV belső vizsgálata szerint - Tátrai tudott róla, hogy a Diamond Air a 2008 nyarán az épület megvásárlására beadott pályázati anyagához csatolt egy olyan levelet, amelyben a cég azt kérte, hogy a korábbi átutalást vegyék figyelembe az ár elszámolásánál.
Az ingatlaneladás idején az MNV vezetésében dolgozó források ugyanakkor az [origo]-nak még tavaly azt állították, az MNV vezetésének nem volt biztos tudomása az ingatlan korábbi, szabálytalan értékesítéséről. Azt állították, hogy csak pletykákat hallottak arról, hogy korábban eladhatták már az ingatlant, de ezekkel nem foglalkoztak, mivel semmilyen ezt alátámasztó dokumentumot nem találtak az MNV-ben. Az egyik forrás szerint az sem volt meglepő, hogy közel 4 milliárd forintot utal a kincstárnak a Diamond Air, szerinte ugyanis téves utalások korábban is előfordultak a vagyonkezelőnél.
Mi hiányzik a teljes képhez?
Ugyancsak az MNV-nél folytatott belső vizsgálat tárta fel azt is, hogy már az épület első, szabálytalan eladása előtt is volt pénzügyi kapcsolat az MNV jogelődje és az épületet 2008 végén megvásárló Diamond Air között. A cég a belső vizsgálat szerint már 2005-ben átutalt egy 500 millió forintos összeget a Magyar Államkincstárnak. Az épület eladásához azonban szükség lett volna a vagyonkezelő, illetve az állami vagyonért felelős pénzügyminiszter engedélyére. Ezt az engedélyt az ügyről szóló dokumentumok szerint 2005-ben még nem adták ki, sőt, Fekszi Márta és az állami vagyonért akkor felelős Kincstári Vagyonigazgatóság munkatársa hosszas levelezést folytattak arról, hogy ilyen engedély nélkül nem adható el az épület és az engedélyt a Külügyminisztériumnak be kell szereznie.
A Kehi szerdai sajtótájékoztatóján az [origo] rákérdezett arra, vizsgálta-e a hivatal, hogy az épületet esetleg a szerződésben szereplő 4 milliárdos árnál többért adták el és ha igen, akkor ezzel a pénzzel mi lett. A Kehi vezetője szerint azonban erre nem volt jogkörük, a meglévő dokumentumokban pedig nem találtak erre utaló nyomot. | A buzgó követ, a precíz államtitkár és a sodródó igazgató a moszkvai ügy főszereplői | Kézzel áthúzott, több milliárd forint elkótyavetyéléséről szóló államtitkári panasz, senkinek fel nem tűnő, érthetetlen százmilliós és milliárdos kincstári átutalások is szerepelnek abban a zavaros ingatlanügyben, amely miatt kedden őrizetbe vették a korábbi moszkvai nagykövetet, az egykori külügyi államtitkárt és az állami vagyonkezelő korábbi vezetőjét. Az ügyben felbukkan egy mindentudó, névtelen figura is, aki még az ügyet kirobbantó levelezésbe is belejavított. Ismerje meg az [origo] által feltárt történet főszereplőit! | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/02/a-moszkvai-ingatlanugy-fobb-szereploi | 2011-02-10 12:00:00 | true | null | null | Origo |
Az időközben kisebb pályamódosításra kényszerült, manapság az ATV műsorvezetőjeként látható Princz Gábor ibankvezéri munkásságának lezárultát követően nem sokikal, 1998 őszén vette kezdetét a nyomozás a Postabanknál. Az ügy közvetlen előzményeként a társaság augusztusi közgyűlésén az első számú vezető mellett – az alig pár hónapja megalakult Orbán-kormány hathatós “közreműködésével” és rendőri biztosítás mellett – a teljes menedzsmentet leváltották, majd a bank működésében és gazdálkodásában tapasztalható anomáliák miatt először a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt., ezt követően a Pénzügyminisztérium, a PB új vezetése, illetve az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tett feljelentést. Az eljárás kezdetben ismeretlen tettesek ellen folyt, végül azonban “megszülettek” a konkrét gyanúsítottak, mégpedig Princz, a menedzsment néhány további tagja, valamint a könyvvizsgálók személyében. A rendkívül súlyos kezdeti vádak azonban az elmúlt öt év folyamán szépen lassan elolvadtak, s egészen a múlt hétig úgy tűnt, hogy mindössze egyetlen vádpont áll meg a lábán: a rendőrség “gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaélés” vádjával adja át az ügyet az ügyészségnek.
Ha e szerint a forgatókönyv szerint haladnak, Princzet, a számára legrosszabb végkifejlet alapján – azaz ha e vád, valamint a szándékosság a bíróság előtt is bizonyítást nyer – két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatták volna, ami jóval kisebb mértékű büntetés lett volna a kezdetekben sejthetőnél. Az évezredvég gazdasági bűn-
cselekményének titulált Postabank-ügyben hullámzó intenzitással végzett nyomozás tehát nem igazolta vissza, hogy a számos állami szerv által tett feljelentés megalapozott lett volna. Kívülálló számára ráadásul úgy tűnt, hogy a kutakodás hőfoka leginkább attól változott, hogy milyen alkukat sikerült kötni a háttérben a politikusokkal. A hírek szerint nem egy közéleti személy attól félt, hogy nehéz helyzetbe kerülhet, ha esetleg Princz a bíróság előtt “kinyitja a száját”, mivel az egykori bankvezér rendkívül jó kapcsolatokat ápolt mindkét politikai tábor képviselőivel.
A Postabank-sztori – dióhéjban
A PB-sztori valójában már az 1997-es betétesi roham előtt elkezdődött, amikor a megtakarítók egy része elveszítette bizalmát, és kiváltotta postabanki betétjét. Nyilván azt látták, amit nem láttak. A Princz Gábor vezette hitelintézet megalakulásától kezdve dinamikusan növekedett, miközben gazdálkodásáról mindvégig csak homályos információk kerültek napvilágra. A bank pénzügyi mutatói átláthatatlanok voltak, a legtöbb esetben csak öszszevont számok, százalékos adatok “írták le” a pénzintézet eredményeit. A PB olyannyira bennfentesen működött, hogy azt még a banki pénzügyekben igencsak jártas szakemberek sem voltak képesek átlátni, kivéve természetesen a PB vezetését.
A probléma elsősorban abban állt, hogy a növekedés a legszebb időkben is csak bicebóca módján valósult meg: a mérlegfőösszeg nőtt, a tőkeellátottság viszont változatlan maradt, a céltartalék-képzés nem volt elegendő, miközben a bank renoméját több kétes tranzakció is beárnyékolta. A rossz hitelportfóliót nem számolták fel, hanem befektetésekké, majd pedig befektetéscsomagokká alakították, amelyek sok esetben azonban már más “befektetők” kezében landoltak, ki tudja, milyen áron.
A rések egyre tágultak a bank életében, amit előbb-utóbb csak állami garanciavállalásokkal tudtak betömni. Akkoriban politikusok és bankszakemberek egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a bank (látszólagos) stabilitásának fenntartása nem csak a PB-nek, hanem az államnak is az érdekében állt, mivel a Postabank “bedőlése” vélhetően a teljes magyar pénzintézeti rendszert megremegtette volna. A “banki restaurálás” másik lehetőségét egy külföldi szakmai befektető bevonása jelenthette volna, ez azonban elmaradt. A tüzet végül a PB 1997-es februári – a bankról keringő rossz hírek nyomán támadt – betétesi rohamot követő 22 milliárdos kormányzati garanciavállalás “fojtotta el”, később azonban ez is kevésnek bizonyult: 1998-ra az akkori becslések szerint mintegy 100 milliárd forintos tőkehiány keletkezett, ami megalapozta a Princz-garnitúra eltávolítását a bank éléről.
Az új vezetés az állammal karöltve előbb az alaptőke leszállításáról, majd annak felemeléséről döntött, a tranzakciók során a Fidesz-kormány 152 milliárd forintot ölt az adófizetők pénzéből a PB konszolidálásába. A helyreállítás költségeit később több ponton támadták, mondván “túlkonszolidálás” történt. Tarafás Imrének, az ÁPTF elnökeként akkoriban tett kijelentése szerint például elegendő lett volna 92 milliárd forint is.
A múlt hétig esélyesnek tűnő forgatókönyvet azonban alighanem alaposan átírták. Princz ügyvédje, Nehéz-Posony István legalábbis ezt állítja. A jogász szerint a megismételt tanúmeghallgatások azt mutatják, hogy a nyomozóhatóság és az ügyészség koncepciója megváltozott. Szerinte ma már nem csak azt vizsgálják hogy a gyanúsítottak megtévesztették-e a bank tulajdonosait; mostanra a pénzintézet stratégiájának, üzletpolitikájának kialakításában is felmerült a korábbi vezetők büntetőjogi felelőssége.
A vizsgálódás módját azonban jogászi körökben is furcsának találják. “Nem törvénytelen, de szokatlan” – fogalmaz Bánáti János, a PB menedzsment egyik tagjának védője azzal kapcsolatosan, hogy az ügyész személyesen is bekapcsolódott az új tanúk meghallgatásába. Az ügyészi aktivitás látványos megélénkülése szerinte elgondolkodtató.
A tanúk meghallgatásáról egyéb információk is kikerültek az ügyvédeknek köszönhetően. Miként azt Nehéz-Posony a Figyelőnek elmondta, a múlt héten részt vett Járai Zsigmond kikérdezésén, ahol a jelenlegi jegybankelnök elismerte, hogy hibás lehetett a PB-nél a növekedési stratégiáról alkotott elképzelés. A bank nagyobb mértékben növekedett, mint azt tőkésítettsége megengedte volna – fogalmazott Járai -, és ezért kényszerült a későbbiekben kockázatos ügyletekbe. Ám Nehéz-Posony szerint Járai ezt önmagában még nem tartja bűncselekménynek. (A Figyelő számára Járai nem kívánta megerősíteni az ott elhangzottakat.) Tarafás Imrét, az egykori Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) akkori elnökét pedig arról kérdezte a múlt héten az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága, hogy a PB annak idején eleget tett-e a felügyelet határozatainak.
A meghallgatások külön “színfoltja”, hogy az új tanúk között volt Rusznák Tamás, az ÁPTF Tarafást megelőző elnöke is, akit elmondása szerint némileg meglepett az idézés. A pénzügyi szakembert ugyanis az elmúlt négy-öt évben egyszer sem idézték meg tanúnak, holott 1996-os leköszönését megelőzően az egyik utolsó intézkedése volt a PB átfogó auditori vizsgálatának elindítása, amúgy pedig úgy vonult be a történelemkönyvbe, mint aki Bokros Lajos egykori pénzügyminiszterrel karöltve szélmalomharcot vívott Princz felállításáért Horn Gyula miniszterelnökkel szemben. Bánáti János szerint a büntetőeljárás komolyságát kérdőjelezi meg, hogy öt év után első ízben idéznek be olyan tanúkat, akik korábban feljelentőként szerepeltek az ügyben.
E fordulat új stratégia kidolgozására kényszerítette Princzéket is. Bár a védelem immáron hónapok óta a nyomozás lezárását szorgalmazta, a múlt heti eseményekre reagálva az ex-bankár ügyvédje azt javasolta a hatóságnak, hogy ne érje be az öt új tanú kikérdezésével, hanem hallgassa meg a Postabank 1995 és 1998 között hivatalban lévő összes döntéshozóját, hogy teljes legyen a kép. Nem kevesebbet szeretnének továbbá elérni, mint az 1998-as konszolidáció teljes felülvizsgálatát. Kezdeményezésüket azzal indokolják, hogy “derüljön ki, valójában milyen állapotban volt a bank a vezetők leváltásakor”.
Az ügy tehát láthatóan tovább dagad, és egyelőre nehéz átlátni, hogy kinek a kezére játszanak a további fejlemények. Első ránézésre Princznek jól jött volna, ha az aktákat lezárják, hiszen így a legrosszabb esetben is két év szabadságvesztéssel “megúszta” volna a felelősségre vonást. De csak első ránézésre. Az új törvények alapján ugyanis neki akár érdekében is állhat az időhúzás, a nyár derekáig mindenképpen, mivel a július elsejével hatályba lépő új büntetőeljárási rend szerint a gyanúsított első kihallgatásától számított két éven belül le kell zárni a nyomozást, és el kell készülnie a vádiratnak. Márpedig júliusig szép kis káosz támadhat a most elinduló újabb vizsgálatok nyomán. Ha Princz és a menedzsment többi, gyanúsítás alá vont tagja időt nyer, “életet nyerhet”.
Változó vádak
A FELJELENTÉS. Az ügy 1998-as indulásakor Princzet és társait a következő bűncselekmények miatt jelentették fel az állami hatóságok: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hanyag kezelés, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, orgazdaság, tartozás fedezetének elvonása, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, valamint számviteli fegyelem megsértése. Amennyiben a nyomozás során e gyanúk beigazolódtak volna, akkor akár nyolcévi börtönbüntetést is kaphattak volna az érintettek.
ÖT ÉV UTÁN. Az eljárás végéhez közeledve a vádpontok zöme eltűnt, s egészen a múlt heti újabb tanúmeghallgatásokig már csak a “gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaélés” vádjára kellett számítania Princznek. E vád és a szándékosság bebizonyítása már legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztést vonna maga után.
RÉGI-ÚJ GYANÚ. A Budai Hengermalom hitelezésével kapcsolatban frissen újraindított vizsgálat feltehetően vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádjához vezethet, s amennyiben ezt a bíróság bizonyítottnak találná, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki. | Medvevadászat | Öt évi nyomozás sem volt elég ahhoz, hogy végső fázisába kerüljön az "Önhöz igazán közel álló" Postabank (PB) ügye. Az állam a korábbi elnök-vezérigazgató Princz Gábor 1998-ban történt menesztését követően mintegy 150 milliárd forintot költött a csődhelyzetbe jutott pénzintézet talpra állítására, és ki tudja mennyit a több száz szakértő bevonásával azóta elvégzett vizsgálatokra. Ezek alapján egészen a múlt hétig úgy tűnt, megtörténik a vádemelés. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2003/03/13/medvevadaszat/ | 2003-03-13 00:00:00 | true | null | null | Figyelő |
A könyvárverések (főként a dedikált könyvek árverései) nem úgy szoktak kezdődni, hogy az antikvárium tapsol egyet és máris ott tolonganak-sürgölődnek, kínálkoznak az árverés kiírásának megfelelő kötetek, mint rosszlányok az amszterdami grachton (semmi baj, nekik ott a helyük, persze szigorúan a magasföldszinti ablakuk mögött). Dedikált kötetek esetében azonban inkább jólányokról beszélhetünk, hiszen az amúgy bármilyen értékű könyv árát többnyire nagymértékben megemelheti az a tény, hogy - általában az írásmű szerzője - aláírásával és esetleg egy-két ajánló sorral ellátva emeli a többezer, vagy még nagyobb példányszámú kötet közül ezt az egyet, különlegessé téve az ajándékozott (és az utókor) számára.
Tanított a Sotheby's Budapesten
Korábbi árverésekről tudósítva megemlítettük, hogy több mint 30 éve a londoni Sotheby’s tartott egy egész napos konferenciát Budapesten, az akkor éledező, újszülött magyar műkereskedelem gyakorlói számára. Az előadások közül, (amelyeket a Fészek Művészklubban tartottak) az egyik arról szólt, hogy mi határozza meg egy (bármilyen) műtárgy értékét. Az előadó kifejtette, hogy két fő jellemzőnek van ebben szerepe: az egyik az adott műtárgy régiség-értéke, a másik pedig a ritkaság-értéke. Dedikált könyvek esetében ennek az utóbbinak van szerepe, illetve érték-emelő hatása.
Végül azt nézzük meg, hogy mit jelent a "dedikált" szó. Nos, az Idegen szavak szótára szerint eredetileg azt jelentette, hogy: valaki "ajánlással illetve aláírással ellát" könyvet, fotót, emléktárgyat, stb., manapság pedig az, informatikában használják, mégpedig "adott célra elkülönít" értelemben. Ettől kezdve az üzleti életben és a napi sajtóban úgy elszabadult, hogy nyakra-főre használják mindenféle értelemben, valóságos divatszó lett belőle, az értetlenségig és az értelmezhetetlenségig bezárólag. Most azonban nem erről van szó, hanem a dedikálásról, mint értékképző és értéknövelő tényről.
Az Antikvárium.hu bevált szokása szerint összegyűjtött 200-250 tételnyi anyagot, mert hiszen meg kell várni, amíg ennyi összejön a beadók jóvoltából (mint fentebb jeleztük: ezek a jólányok - mármint a könyvek) és ha összeállt a minőségi mennyiség, akkor (ugyancsak az Antikvárium.hu bevett szokása szerint) mindet elindítják a neten, mert ugye internetes árverés, de nagyon demokratikusan mindet 1, azaz egy forintról. Tíz napos licitálási időt hagynak az érdeklődőknek és a tizedik nap végén, előre meghatározott időpontban zárul a pálya.
Tanulságos árverések
Az ilyen internetes árverések mindig nagyon érdekesek. Nemcsak azért, mert akár érdekelt valaki a licitversenyben, akár nem, nagyon tanulságos tapasztalatokra lehet szert tenni, mégpedig egyáltalán nem csak az árverések és a bibliofil-kultúra pályáján, hanem az adott társadalom pillanatnyi állapotát illetően is. Nincs szükség drága közvélemény-kutatásokra, tudományosan, vagy akár szörnyen amatőr módon összeállított kérdőívekre, nincs szükség kérdezőbiztosokra, szortírozókra, elemzőkre, politológusokra és megmondóemberekre, csak figyelni kell tudni. Figyelni a társadalmi rezdülésekre.
Persze arra is lehet és kell figyelni, hogy mely tételek érték el a legmagasabb leütési árakat, (de nem feltétlenül úgy, ahogy a bulvárlapok szokták) és esetleg össze kell vetni a korábbi árverések legmagasabb áraival. Ugyanakkor azt is meg kell nézni, hogy mely tételek leütési árai maradtak a várakozás alatt, és melyek teljesítették túl azokat, valamint a korábbi saját szintjeiket. Végül, de nem utolsó sorban: milyen tételek keltek el a legalacsonyabb árakon. No és ekkor lehet megkérdezni, hogy: MIÉRT? Mert az erre adott, két lábon álló, társadalomtudományilag megalapozott válasz ad jó képet a mai magyar társadalomról.
Itt is tegyünk két észrevételt! Az egyik úgy szól, hogy a megállapításunk nem általános érvényű, mert ismerjük fel, (és ismerjük el), hogy igazából pillanatfelvétel az árverés időpontjának környékéből. A másik pedig azt mondja, hogy nem a mai magyar társadalom egészéről, nem minden rétegéről szól, és nem is csak a Magyarországon élőkről (mert hiszen a neten külföldről is lehet licitálni). De ha csak egyetlen csepp volna, akkor is fel lehet ismerni benne a tengert. Igazán nem a poén kedvéért, de nagyon is igaz a magyar társadalomra az a közkeletű bölcsesség, miszerint: "az vagy, amit megeszel" - de az is, hogy: "az vagy, amit megveszel".
És akkor nézzük, hogy mit, mennyiért! Minden tétel egy forintról indult.
Két tétel került 1 millió forint fölé. József Attila: Nem én kiáltok című, 1925-ös verseskötete és Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik című, 1903-ban megjelent regénye (két évvel az Egri csillagok után). Az előbbi 1.030.000, az utóbbi 1.000.300 forintért kelt el (a legalacsonyabb licitlépcső 100 forint volt, nem-internetes árveréseken mások a licitlépcsők szabályai). A József Attila-kötet 31 licit, a Gárdonyi-kötet 40 licit után talált új gazdára. Ez nem ennyi licitálót jelent, mert nem lehet tudni, hogy hányan licitáltak, ugyanis egyvalaki többször is ráígérhetett az ellenlicitekre.
További négy tétel került félmillió fölé. Kossuth Lajos saját kézírású levele 1886-ból a hozzá tatozó borítékkal (leütési ár: 730.000 forint - 73 licit), Radnóti Miklós 1935-ös, Újhold című verseskötete az ő, valamint Buday György illusztrátor aláírásával (650.000 forint - 47 licit), Szerb Antal: A Pendragon legenda című, 1935-ben megjelent regénye, nőismerősének névre szóló ajánlással (556.000 forint - 115 licit) és végül J. K. Rowling eredeti, angol kiadású Harry Potter regénye, amely magyarul Harry Potter és a titkok kamrája címen jelent meg (550.000 forint - 66 licit).
Kinek éri meg jobban?
Itt álljunk meg egy baráti szóra! A leütési (nettó) ár az akkor éppen érvényes MNB középárfolyamon 1.163 angol fontot ért. A kérdés úgy szól, hogy ki csinált jobb üzletet? A tétel beadója, vagy aki ennyiért megvette és esetleg megpróbálja a világhálón értékesíteni, vagy egy brit árverésen elindítani.
Ez a lehetőség természetesen nem világít bele a mai magyar társadalom egyik fő jellemzőjére, de tény, hogy mutat egy jellegzetességet honfitársaink gondolkodására és tevékenységére az "ablaknyitás a nagyvilágra" című társadalomtörténeti fejezetben. Aztán van itt egy másik, nagyon érdekes tétel, ez már a félmillió forint alatti kategóriában. Nem is könyv, csak fotó. CSAK???? - kérdezhetnénk. Nos, igen, pedig egy, aránylag sokszor publikált, ismert fénykép arról az eseményről, amikor Horthy Miklós meglátogatta Adolf Hitlert 1941. áprilisában az ausztriai Mönnichkirchenben.
Ennek a fotónak az eredetije a Deutsches Historisches Museumban található, de akár a német digitális könyvtárból is letölthető. Hogy akkor kinek miért érte meg a nettó 350.000 forintot? Természetesen a rajta levő, eredeti aláírásért (persze a fotó sem digitális, csak az itt látható illusztráció). Ha csak nem található olyan német gyűjtő, akinek ez a tétel megért volna aznapi MNB középárfolyamon számítva, de neki már bruttó áron körülbelül ezer eurót, akkor ez a befektetés valószínűleg nem nyerészkedési céllal valósult meg. Hanem? - kérdezhetnénk. Hát bizony (a vevő vételi szándékának feltételezhető céljával, amit ő talán nem is nagyon akart volna rejtegetni) a mai magyar társadalom egy rétegének nyilvánosan utolérhető kifejeződése céljával. És ennyi pénzt szánt volna rá? Bizony, talán még többet is, ha arra gondolunk, ami most a Budapest XII. kerületi turul szobor körül zajlik.
Azért a félmillió és a százezer forint közti leütési áron elkelt tételek közt ott van Fekete István: Bogáncs című ifjúsági regénye (465.000 forint - 66 licit), vagy az MTA 1872-ben kelt két, hivatalos dokumentuma, Arany János (akkoriban az MTA főtitkára) sajátkezű írásával és aláírásával, (315.000 forint - 53 licit).
Valamint Jókai Mór: A barátfalvi lévita című könyve utolsó oldalának kézirata, Jókai szépen olvasható, kiegyensúlyozott kézírásával. Ez még a szó szoros értelmében kézirat volt, nem úgy, mint azok az írások, amelyek - mint a jelen dolgozat is - gép közbejöttével készülnek, de a hagyomány még kéziratnak csúfolja, és ezért soha a jövőben nem lesz egyedi íze, formája, jellege. Árverezni sem fogják, mert igazából létezni sem létezik, csak a virtuális térben.
Aztán itt volt Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem című könyve (250.299 forint - 79 licit) 1927-ból az ő aláírásával és Vértes Marcell nyomtatott illusztrációival. És akkor egy Horthy-ellensúly: Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat vendégkönyve 1958-60-ból, ebbe írt bele Kádár János 1958. október 31-én, ő ekkor a Münnich-kormány (1958-61) államminisztere volt, de már az MSZMP első titkára: ez rang is, meg sorszám is volt (200.000 forint - 71 licit).
Kossuth Lajos apja, Kossuth László 1837. májusában sajátkezű levélben (amelyet nyomtatásban sokszorosítottak a korábban fia által szerkesztett Törvényhatósági Tudósításokban) értesítette az érdekelteket arról, hogy fiát letartóztatták és fogságban tartják. A kőnyomatban megjelent levélen sajátkezű aláírása szerepel (130.000 forint - 54 licit).
A százezres határt éppenhogy átugrotta még két, említésre méltó könyv. Örkény István: Egyperces novellák című kötete 1974-ben jelent meg a Magvetőnél, Réber László rajzaival, és nem közismert olvasónak írt ajánlással (106.000 forint - 32 licit). Wass Albert: Csaba című regénye a Révai Kiadónál jelent meg 1940-ben, ennek belső címlapján csak a szerző lendületes aláírása látható, a lap alján pedig más írással egy női név, talán akinek dedikálta. (105.000 forint - 30 licit).
Százeres határ alatti tételek
A százezres határ alatt lehetett hozzájutni Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra: József Attila utolsó hónapjairól című könyvéhez, amely 250 számozott példányban készült a békéscsabai megyei könyvtár házi nyomdájában 1984-ben és soha nem került könyvárusi forgalomba, ennél fogva eredeti ára sem volt. Most 1 forintról indult, mint az összes többi, és 85.000-nél ütötték le (természetesen virtuálisan), 50 licitet követően. Aztán volt itt az ötven-, és százezres árkategória közt Bethlen István levele és Tisza István üdvözlőkártyája, Kittenberger Kálmán különlenyomata, Szomory Dezső regénye, Márai Sándornak dedikálva, Göncz Árpád fordítása (Tolkien: A gyűrűk ura) és dedikációja.
Ami viszont furcsaság, hogy olyan világhíres szerzők, mint Robert Merle, vagy David Attenborough könyvei nevetségesen olcsó árszinten keltek el (70 ezer forint és 54 ezer forint, 60 és 36 licitlépcső után), de még ennél is furcsább, hogy az ugyancsak világhíres zeneszerző, Ennio Morricone és a francia pantomim XX. századi óriása, Marcel Marceau sokat érő dedikációja milyen könnyedén volt hozzáférhető (45 ezer forint és 12 ezer forint), akárcsak Leon Uris: Exodus című könyvének magyar kiadásán látható szignója.
Mindeközben a két világháború közti évtizedekben működött magyar politikusok iratai, esetleg kézírásos jegyzetei magasabb árat értek el, mint Horthy István 1937-es levele. Igaz, hogy ebben a kategóriában volt Pilinszky János, Weöres Sándor, Janikovszky Éva, Krasznahorkai László, Szabó Magda, Bilicsi, Tivadar, Lázár Ervin, Esterházy Péter, Balázs Béla, Gobbi Hilda, Kertész Imre is, egy-egy dedikált könyvével, a 20-,és 40 ezer forint között.
Végül, de nem utolsósorban az ínyencek is jól járhattak, már akiknek nem voltak százezreik, vagy millióik, de irodalmi, művelődéstörténeti értékhez juthattak hozzá jó áron. Ilyen volt Keresztury Dezső verseskötete (2.400 forint - 10 licit), Devecseri Gábor: Jövendő tükre címen megjelent, 1950-54 közt írott verseskönyve (1.500 forint - 13 licit), és Waldapfel József: Katona József című tanulmánykötete, melyet Rexa Dezsőnek dedikált 1942-ben (1.200 forint - 11 licit).
Egy-egy ilyen dedikált könyvek, kéziratok, levelek és fotók árverés csak pillanatfelvételnyi kulcslyuk-kukucskálás a ma magyar társadalom állapotába. Ha azonban volna olyan elvetemült társadalom-, és irodalomtörténész, valamint szociológus, pszichológus és gazdasági szakértő, akik összefognának és végignéznék mondjuk az elmúlt 10-15 év hasonló árveréseit, az érne annyit, amennyit egy nemlétező társadalmi-kultúrális-pszichoterápiai elektronmikroszkóp sem tudna elvégezni. Kérdés, hogy a mai magyar társadalom mit érne vele. | Ki miért értékes, ha aláírásáról van szó? | Az Antikvárium.hu évenként egyszer szokott dedikált könyvek és kéziratok gyűjteményéből internetes árverést rendezni a sok-sok könyvárverése mellett. Ez természetesen nem menetrendszerűen pontos és nyilvános, mint a svájci vonatok, de nem is olyan összevissza, mint a hazaiak. Mindenesetre ki van szolgáltatva néhány olyan dolognak, amelyek meghatározzák az üzletmenetet. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kultura/ki-miert-ertekes-ha-alairasarol-van-szo.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A Zala megyei Cserszegtomaj háromezer lakosú nagyközség Keszthely közelében. 2005-ben készült el a település polgármesteri hivatala, amelynek most az átalakítását tervezik.
A képviselőtestület február 1-i ülésére Bartha Gábor polgármester benyújtott egy előterjesztést (PDF, 80. o.), amelyben azt írta, hogy az épülettel több probléma van, pl. a falakon repedések jelentek meg, és a terméskő lábazat elvált a főfalaktól. Bartha azt javasolta, hogy készítessék el az ingatlan műszaki állapotfelmérését maximum bruttó 400 ezer forintért.
A testület megszavazta az előterjesztést, és később közzé is tettek a település honlapján az elkészült “Tartószerkezeti Szakértői Véleményt”. A dokumentumot Tüske Tibor építőmérnök írta, aki március 17-én megtekintette a polgármesteri hivatal épületét, és ugyanezen a napon meg is írta róla a 34 oldalas szakvéleményét.
A cserszegtomaji képviselőtestület a március 29-i ülésén Bartha Gábor polgármester előterjesztésére (PDF, 61. o.) elfogadta a szakvéleményt, amelyben az áll, hogy az épülettel több műszaki probléma is van. Tüske Tibor szerint a legsürgetőbb feladat a lábazati fal lebontása, és a helyére egy polisztirol rendszerű hőszigetelést kell rakni. Magyarán a terméskő lábazat helyett egy műanyaghab-burkolatot javasol az önkormányzat által felkért szakértő.
Legközelebb a májusi testületi ülésen került elő az ügy, akkor felkérték az épület tervezőjét, hogy “az épület állagmegóvása érdekében a szerkezeti károsodás megszüntetését célzó műszaki megoldás vonatkozásában” tegyen javaslatot.
A dolog itt kezd érdekessé válni, ugyanis a polgármesteri hivatal épületének tervezője Merenics Béla építészmérnök, aki 1998-tól képviselő, és 2006-tól Cserszegtomaj alpolgármestere volt. A 2010-es önkormányzati választáson a polgármesteri székért indult, de 26-52 százalék arányban alulmaradt Bartha Gáborral szemben, aki azóta (a 2014-es választást is megnyerve) vezeti a települést.
Merenics elmondása szerint a polgármesteri hivatal építését egy általa alapított alapítvány 40 millió forinttal támogatta, így duplán köze van az ingatlanhoz.
Merenics a képviselőtestület kérésére válaszul levélben írta meg a véleményét az épület műszaki állapotáról, amelyhez szerinte nagy mértékben hozzájárult az, hogy a karbantartását már 5-6 évvel ezelőtt el kellett volna kezdenie az önkormányzatnak. A tervező azt írta a polgármesternek címzett levelében, hogy nem megy el a testületi ülésre, mert szerinte a helyes megoldás az eredeti állapot visszaállítása lenne, de az elfogadott határozatok alapján az önkormányzat egyértelműen nem ezt akarja.
A levelet a júniusi testületi ülésen osztotta ki a képviselőknek a polgármester, és a megtárgyalását elhalasztották a szeptember végén esedékes következő ülésre.
Július elején Merenics Béla közérdekűadat-igénylésben kérte ki a cserszegtomaji önkormányzattól a polgármesteri hivatal épületének állagmegóvásával kapcsolatos szerződéseket, különösen a “Tartószerkezeti Szakértői Vélemény” elkészítésére kötött megállapodást. Megkérdezte továbbá, hogy hány szakértőtől kértek be ajánlatot a szakvélemény elkészítésére, és miért Tüske Tibort bízták meg a feladattal. Ezenkívül kikérte a májusi testületi ülés jegyzőkönyvét is, mert az akkor még nem volt fent az önkormányzat honlapján.
Az adatigénylésre Bartha Gábor polgármester azt válaszolta, hogy a kért dokumentumokat csak akkor adják ki, ha Merenics kifizet értük 23.149 forint költségtérítést.
Azóta a májusi jegyzőkönyv (a törvénynek megfelelően) felkerült az önkormányzat honlapjára, a költégtérítés miatt Merenics Béla a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, a szakvélemény – szerinte nem helytálló – műszaki tartalmával kapcsolatban pedig panaszt tett a Zala megyei Mérnöki Kamara Etikai-Fegyelmi bizottságánál. | A cserszegtomaji önkormányzat 23 ezer forintot kér egy szerződés kiadásáért | Négyszázezer forintot szavazott meg a cserszegtomaji képviselőtestület a polgármesteri hivatal épületéről készített szakértői véleményre, de az épület tervezőjé | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/09/12/a-cserszegtomaji-onkormanyzat-23-ezer-forintot-ker-egy-szerzodes-kiadasaert/ | 2017-09-12 12:37:46 | true | null | null | atlatszo.hu |
A testület a határozatában egyrészt megállapította, hogy a jogszabály rendelkezései nem korlátozzák az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságához való jogát, másrészt úgy értékelte, hogy mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem rendelkezik a vizsgálati eljárásával összefüggésben közvetlen szankcionálási lehetőséggel, eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki - közölte az Alkotmánybíróság a honlapján.
Az alkotmányjogi panaszt a Transparency International Magyarország Alapítvány nyújtotta be. Az indítványozó szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény lényegében azon szervezetek számára, amelyek tevékenysége bármilyen módon hatással lehet a választások kimenetelére vagy befolyásolhatja a választói akaratot, megtiltja a külföldről származó finanszírozás elfogadását.
Azt írták: a sérelmezett rendelkezések a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladatait és vizsgálati eljárásának szabályait tartalmazzák. Az indítványozó szerint a törvény előírásai olyan tág körben határozzák meg a hivatal eljárásindítási jogosultságait, hogy gyakorlatilag bármelyik szervezet ellen, bármely okból és bármely adatkör vizsgálatára megindíthatja eljárását.
Nézete szerint a sérelmezett rendelkezések sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, mert korlátozzák az indítványozó azon jogát, hogy bármely társadalmi vagy politikai témában véleményét független szervezetként kifejthesse, mert amennyiben ezen véleményét a hivatal olyannak minősíti, amely befolyásolja a választások kimenetelét, az indítványozóval szemben bármikor megindíthatja eljárását.
Az indítványozó véleménye szerint a hivatal eljárására vonatkozó szabályok sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mert a hivatalnak túl általánosan és tágan meghatározott jogosítványaival szemben hiányoznak az ügyfél jogait garantáló rendelkezések. A hivatal által lefolytatott vizsgálati eljárás ellen a jogorvoslati út nem biztosított, és közigazgatási pernek sincs helye, ezáltal sérül a jogorvoslathoz való alapjog és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog.
Az AB határozatában megállapította, hogy a törvény a hivatal számára nem teszi lehetővé semmilyen jogkövetkezmény alkalmazását, így a támadott rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe a véleménynyilvánítás szabadságával, ezért az Alkotmánybíróság az ennek megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
A hivatal jogállását, feladatait, a vizsgálati eljárására vonatkozó rendelkezéseket és az azzal összefüggő jogkövetkezményeket áttekintve, az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a hivatal olyan független, autonóm államigazgatási szerv, amely sem a törvény, sem az általános közigazgatási rendtartás fogalomrendszerében nem minősül hatóságnak és nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést sem.
A hivatal a törvény alapján nem rendelkezik a vizsgálati eljárásával összefüggésben közvetlen szankcionálási lehetőséggel; az eljárást követő jelentésben tett megállapítások önmagukban nem minősülnek szankciónak, azok jogi kényszerítő erővel közvetlenül nem rendelkeznek.
A hivatal közvetlenül nem jogosult jogkövetkezmények alkalmazására, ezért az AB megállapította, hogy eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki. És mivel a hivatal jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek, azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt e tekintetben is elutasította.
Az AB az alkotmányjogi panaszt egyebekben - így a normavilágosság és az adatvédelem tekintetében - visszautasította, figyelemmel arra, hogy az indítvány e körben határozott kérelmet nem tartalmazott, és az Alkotmánybíróság a törvény alapján a kérelemhez kötve van, hivatalbóli eljárása nem lehetséges.
A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményt; Márki Zoltán, Patyi András és Handó Tünde alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
A Transparency International Magyarország Alapítvány azt közölte az MTI-vel: mivel az alapítvány az AB mostani döntésével kimerítette a hazai jogorvoslati lehetőségek tárházát, és továbbra is alaptörvény-ellenesnek, valamint nemzetközi szerződésekbe ütközőnek tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét megalapozó törvényt, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben. | Az Alkotmánybíróság szerint nincs gond a szuverenitás védelméről szóló törvénnyel | Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elleni alkotmányjogi panaszt. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-alkotmanybirosag-szerint-nincs-gond-a-szuverenitas-vedelmerol-szolo-torvennyely/439857 | null | true | null | null | Hírklikk |
A férfi 2009 szeptemberében 565 millió forintot vitt el a Brink's pénzszállító cégtől, s a címletjegyzék tanúsága szerint a zsákmányból 184 millió forint tízezresekből áll.
D. János a cég miskolci telephelyén lovasította meg a pénzt: társa italába altatót kevert, a bankjegyek helyébe pedig téglákat tett. Thaiföldre menekült, onnan hozták haza, majd ítélték el a férfit, akinek napjai a legutóbbi időkig nyugalomban telhettek: csendben várta, hogy leteljen a sikkasztásért rá kiszabott ítélet, majd felmarkolja a jól elrejtett summát.
Közben kapott egy tízmillió forintos mellékbüntetést – amelyet ha ki akarna fizetni, akkor hozzá kellene nyúlnia elrejtett pénzéhez –, úgyhogy kénytelen azt is leülni. December 4-én kezdte lemorzsolni büntetése ezen részét: éppen 666 napot kell pluszban raboskodnia, 2016 év végén jöhet majd ki. Csakhogy addigra nagyot fordul a kocka.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis folyamatosan kivonja a régi tízezerforintosokat: amíg D. János a rácsok mögött hűsöl, addig a sok bankjegyből lassan játék pénz válik. Az új bankókat decemberben vezették be, ezzel párhuzamosan elkezdték kivonni a korábbiakat. A régi típusúból már nem nyomtatnak újat, ezek lassanként visszakerülnek a nemzeti bankba. Körülbelül egy évbe telik, mire annyira kevés bankjegy marad az embereknél a régiből, hogy azt már forgalomképtelenné nyilvánítják: ezek után már csak az MNB-nél lehet őket újakra cserélni.
Az elítélt ügyvédje, dr. Lichy József szerint is fennáll a bukás esélye.
– Ügyfelem mindvégig tagadta, hogy elsikkasztotta volna a pénzt, de ha valóban nála lenne, úgy komoly a veszélye annak, hogy a pénz egy része elértéktelenedik. Ilyen pechje tudomásom szerint a magyar kriminalisztika történetében senkinek sem volt még – vélte a védőügyvéd.
Az MNB közlése szerint a kivonás után három évig bankok és a posták még beváltják a bankókat, 20 évig pedig a Magyar Nemzeti Bank is.
D. János egyedül úgy menthetné meg a vagyona egy részét, ha apránként újra cserélné a bankókat. Persze feltűnés nélkül ezt sem tudná megtenni, hiszen ha mindennap besétál a bankba egy kupac régi tízezressel, az gyorsan szemet szúrhat bárkinek.
– Ha valaki a pénz kivonása után nagyobb összeggel érkezik, az is gyanússá válna, sőt a pénzmosás elleni törvény miatt jelentenünk is kell a hatóságoknak – tudtuk meg az MNB egyik munkatársától.
Ha D. Jánost rajtakapják azon, hogy vissza akarja váltani a pénzét, le nem ültetik újra, a vagyontól viszont búcsút vehet. | Elbukja 184 millióját az évszázad sikkasztója | Budapest — Hamarosan újra cserélik a régi tízezreseket, ami különösen rosszul érinti az évszázad sikkasztóját. D. János története már önmagában is filmbe illő, a folytatás azonban inkább vígjáték, mint krimi. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/elbucsuzhat-tizezreseitol-az-evszazad-sikkasztoja-bevonjak-a-bankokat-mig-o-a-sitten-ul-2324007 | 2015-01-26 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Az ügyészség személyes adattal való visszaélés, Dávid Ibolya esetében pedig kényszerítés miatt is vádat emelt, a vád szerint az ügy sértettje mások mellett a jelenlegi házelnök, Kövér László és Demeter Ervin - mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek -, valamint Almássy Kornél volt MDF-es országgyűlési képviselő és az UD Zrt. egyes vezetői.
Az ügyészség szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly volt szocialista politikus - aki a vádbeli cselekmények idején a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke volt - a bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti telefonbeszélgetések lehallgatási anyagát, amely személyes adatokat is tartalmazott.
Az ügyészség azt rótta fel Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak, hogy a titokban rögzített telefonbeszélgetések máig ismeretlen helyről származó hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként - és így Dávid Ibolya riválisaként - indulni kívánó Almássy Kornélt.
A vádlottak az eljárás során mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket. Tavaly áprilisban első fokon, nem jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság mind a négy vádlottat felmentette, ezt a döntést azonban idén a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. | Újraindul az UD-ügy tárgyalása | Kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken az a megismételt büntetőper, amelyben az ügyészség az UD Zrt.-vel összefüggésben lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozása miatt vádolta meg Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati miniszterét, Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét, valamint párttársát, Herényi Károlyt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/5/ujraindul-az-ud-ugy-targyalasa | 2013-05-28 06:37:00 | true | null | null | Origo |
Szabadai Viktor sajtótájékoztatója után telefonon azt közölte az MTI-vel: olyan információk láttak napvilágot, hogy a főváros jóváhagyta a Széll Kálmán tér felújítására vonatkozó szerződés módosítását, tehát annak határideje jövő februárról jövő májusra tolódik ki. Hozzátette: a pártnak a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) származó információi szerint még tovább, júniusig tart majd a felújítás, a felszíni munkák miatt.
Azt mondta: bár a BKK vezetése elismerte a csúszást, a főváros vezetésétől nem hallottak arról, hogy milyen forrásmegvonásokkal jár ez, hogy alakul az európai uniós támogatás elszámolása, és arról sem, hogy az esetlegesen kieső pénzeket hogyan akarja pótolni a főváros vagy az állam.
Szabadai Viktor szerint bár a Széll Kálmán téren biztonságos közlekedést ígértek a felújítás előtt, gyakorlatilag folyamatosan építési területen kell átmenniük a gyalogosoknak, de nem csak ott nehezítik meg a közlekedést átépítések, "az egész budai oldal egy komplett útlezárás" – fogalmazott.
Ezzel kapcsolatban hozzátette: 2010-ben a második Fidesz-kormány döntött a tér felújításáról, de a többi között a főpolgármester és a kormány, valamint Tarlós István és Vitézy Dávid korábbi BKK-vezérigazgató közötti konfliktusok miatt lényegében négy és fél évig állt egy helyben a projekt, amelyre eredetileg két évet szántak, és a januári kezdéskor láthatóan rövid, egyéves határidőt állapítottak meg.
Nyul Zoltán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) stratégiai és innovációs igazgatója múlt szombaton jelentette be, hogy karácsonyig, december 23-ára elkészül a budai fonódó villamoshálózat, jövő májusra pedig a fővárosi Széll Kálmán tér is teljes körűen megújul. | Belföld: Liberálisok: úgy újítják fel a Széll Kálmán teret, mint a Várkert Bazárt | A Magyar Liberális Párt szerint a Széll Kálmán tér felújítása olyan lesz, mint a Várkert Bazáré: átadják, majd felbontják. A tér felújítása csúszik, de a főváros nem beszél a következményekről – mondta a párt budapesti választmányának elnöke szombaton. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/liberalisok-ugy-ujitjak-a-szell-kalman-teret-mint-a-varkert-bazart-1565571 | 2015-09-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egy Baranya megyei közös önkormányzat alkalmazottja 2020-tól idén nyárig több mint 93 millió forintot sikkasztott el, kihasználva, hogy pénzügyesként hozzáférése volt 9 település bankszámlájához – írja a Pécsi Törvényszék a közleményében.Gondosan kitervelte a lopást: heti rendszerességgel utalt különböző jutalmakat, fizetéselőleget, cafeteriát a saját számlájára. A nő ezenfelül egy munkatársa neve mellett a saját bankszámlaszámát tüntette fel, így a kollégájának járó pénzt is megszerezte.Egy polgármester is feljelentette, mert tavaly decemberben egy héten belül 53 milliót utalt egy település számlájáról a közös önkormányzati hivatal számlájára, vélhetően ezzel akarta kompenzálni a korábbi jogtalan átutalásokat. A feljelentésben szerepel az is, hogy a nő manipulálta a pénzügyi műveletek könyveléséhez használt rendszert.Tettét úgy próbálta leplezni, hogy az önkormányzat központi e-mail-címére havonta érkező bankszámlakivonatokat a saját e-mail-címére továbbította, és a központi rendszerből törölte őket – a feletteseinek már csak az ezután elkészített listát adta át, amin nem szerepeltek a saját magának intézett utalások.A nő beismerte tettét, a bíróság elrendelte a letartóztatását. Az elkövető védője fellebbezést nyújtott be. | Itthon: Több mint 90 milliót sikkasztott el 9 településtől a közös önkormányzat pénzügyese | 20 év után kapták el a nőt, aki a könyvelés rendszerét is megbuherálta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241104_baranya-megye-kozos-onkormanyzat-sikkasztas | 2024-11-04 18:05:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.