text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Itthon: Legfőbb Ügyészség: Keszekusza a hálapénzt szabályozó törvény | A Legfőbb Ügyészség törvénymódosítást kezdeményezett, mert a jelenleg hatályos Btk.-ban a hálapénz büntethetőségére és annak hiányára utaló sorok is vannak. Az ügyészség figyelmét a rezidensszövetség hívta fel a problémára. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140527_Legfobb_Ugyeszseg_Keszekusza_a_halapenzt | 2014-05-27 11:38:49 | true | null | null | HVG |
|
A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz és a KDNP közös listájának 43. helyén mandátumot szerző Dömötör Csaba szeptember 30-án mondott le, mert európai parlamenti (EP-) képviselő lett.
A jogszabály szerint a listán szerzett mandátum megüresedése esetén a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek kéri kiadni a mandátumot. A közös pártlistát állító jelölőszervezetek a pártlista 177. helyén szereplő Hegedűs Barbara Szilviát jelentették be a megüresedett mandátum betöltésére.
Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 15 igen szavazattal meghozta határozatát, amelyben kiadta Hegedűs Barbara Szilviának az országgyűlési mandátumot.
Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
Hegedűs Barbara veszi át a Dömötör Csaba európai parlamenti képviselősége miatt megüresedett parlamenti mandátumot - jelentette be a közösségi oldalán Kocsis Máté.
Hegedűs Barbara házas, két gyermek édesanyja. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, doktori fokozatát pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Korábban veszprémi képviselőként és alpolgármestereként is dolgozott, valamint két idegen nyelven is beszél. Külügyi vezetőként tapasztalatot szerzett a nemzetközi területen, illetve a Régiók Európai Bizottságában is képviselte a helyi ügyeket Brüsszelben.
Új képviselőtársunk hétfőn esküt tesz az Országgyűlésben - emelte ki a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és jó munkát kívánt a képviselőcsoport új tagjának. | Hétfőn teszi le az esküt a Fidesz új parlamenti képviselője | Kiadta Hegedűs Barbara Szilviának Dömötör Csaba országgyűlési képviselői mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/hetfon-teszi-le-az-eskut-a-fidesz-uj-parlamenti-kepviseloje | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A Napi Gazdaság szerint az export adómentességét kihasználva visszaélések lehetnek a hazai kávépiacon. A lap hétfői számában azt írta, hogy a kávéimport az elmúlt években csökkent, az export azonban 2008 óta több mint tízezer tonnával emelkedett.
A cikk szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a piac egyes szereplői csalnak az áfával, vagyis a behozott kávé jelentős részét exportként mutatják ki, a termék azonban nem hagyja el az országot. | Adócsalásra utalhat a fekete kávéforgalom | A kávé a Napi Gazdaság cikke szerint feketén kerül vissza a hazai kereskedelembe, így a kereskedő máris 27 százalékos árréssel dolgozik. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20121112-napi-gazdasag-adocsalasra-utalhat-a-fekete-kaveforgalom.html | 2012-11-12 07:52:00 | true | null | null | Origo |
Kiverte a biztosítékot a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnál, amikor néhány hete az Átlátszó oknyomozó portál utánament, hogy a szervezet és a hozzá köthető alapítványok milyen forrásokból kapnak pénzeket.
Arról az Átlátszó is beszámolt, hogy már néhány HVIM-tag szemét is csípi, hogy nem tudják, mi lesz a befizetett pénzük sorsa. Sőt, a portál munkatársai álnéven ajánlottak fel pénzt a szervezetnek, amit online szerettek volna befizetni. Bankszámlaszámot azonban nem kaptak, helyette a HVIM egyik emberének személyesen kellett odaadni a pénzt, aki azt egyszerűen csak zsebre tette.
Az Indexnek a szervezethez közel álló forrásai megerősítették, hogy a mozgalmon belül egyre nagyobb feszültséget szül az, hogy nem tudni, honnan jönnek és mire mennek el a befizetett összegek. Az Átlátszó írása csak olaj volt a tűzre – állítják forrásaink, ráadásul a portál nem állt le: bejelentést tett a Csongrád Megyei Főügyészségnél, amely így megindította a törvényességi eljárást.
Az Átlátszó munkatársai azért tettek bejelentést, mert a HVIM és a hozzá kötődő szervezetek sem adták be a bíróságnak a beszámolói kötelezettségeiket, noha erre törvény kötelezné őket. Az ügyészség törvényességi vizsgálata ezért nemcsak a HVIM-re, de a Hatvannégy Vármegye a Magyarság Önszerveződéséért Alapítványra, valamint egy másik, ugyanehhez a körhöz köthető Innovatív Kommunikáció Alapítványra is kiterjed.
Utóbbiról keveset tudni, miközben információnk szerint kulcsszerepet játszik a finanszírozásban. Ez az alapítvány adja ki az ásotthalmi önkormányzat lapját, amit a helyiek ingyen kapnak meg. A település polgármesetere pedig nem más, mint Toroczkai László, aki a HVIM egykori vezetőjeként ezer szállal kötődik a mozgalomhoz.
Forrásaink állítják, hogy a szervezetek vezetői közötti összefonódásoknak is jelentősége lehet a pénzek áramlásában. A HVIM alapítványának elnökét, Varga Lászlót például üzleti szálak kötik Toroczkai Lászlóhoz. És Varga egyik korábbi érdekeltségében volt az a vagyonvédelmi cég is, amit az ásotthalmi önkormányzattól vette át egy időre a helyi strand üzemeltetését.
Az Átlátszó egy korábbi cikkében a HVIM, a Jobbik és a Dextramedia Kft. kapcsolatát is boncolgatta. Utóbbi IP-címén több olyan honlap is található, amely szorosan kötődik a HVIM-hez, a céggel pedig a Jobbik parlamenti frakciója is szerződést kötött. De nemcsak a Jobbiknál fekszik jól a cég, hanem a közmédiánál is, amely 2010 óta közel 400 millió forintnyi megbízást adott a társaságnak. | Belső feszültség és zavaros pénzügyek a HVIM-nél | Belső feszültség és zavaros pénzügyek a HVIM-nél - A szervezetnél az ügyészség vizsgálódik. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/07/25/belso_feszultseg_es_zavaros_penzugyek_a_hvim-nel/ | 2014-07-25 18:01:00 | true | null | null | Index |
Trafikbotrány: esélyük sincs a veszteseknek
Az állam megkötötte a trafiknyertesekkel a szerződéseket, akik, ha kedvük tartja, akár trafikláncokba is szerveződhetnek, pedig ez egyértelműen ellenkezik a törvény deklarált céljával. Eközben sokan ügyészségi vizsgálatért kiáltanak, de a történet jogi oldalát nézve meg kell állapítani: a jelenlegi szabályok szerint a veszteseknek még jogi kapaszkodójuk sem sok maradt. Alkotmányossági problémákat nem találhatnak, és amivel problémájuk lehet, nehezen megfogható: nem voltak pontos feltételek, és többször változtak a játékszabályok is.
Kedden, május 21-én járt le a jelentkezési határidő azon régi trafikosok számára, akik – bár februárban pályáztak dohánykoncesszióra – egyetlen dohánybolt üzemeltetését sem nyerték el. Szerdán, május 22-én pedig a koncessziós nyertesekkel történő szerződéskötés határideje jár le, vagyis addig kell megkötnie a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nek (NDN) a jó esetben 5600 új megállapodást a szerencsésekkel.
Ami a veszteseket illeti a dohányboltok koncessziós tendere körüli furcsaságok miatt elképzelhető, hogy többen jogi úton próbálnának meg elégtételt szerezni a szerződéskötések után. Amennyiben esetleg felvetődik a jogszabálysértés gyanúja, vajon lenne-e értelme a veszteseknek jogi útra terelniük ügyüket?
Az NDN-t nem valószínű, hogy a régi trafikosok pályázatainak elbírálása komolyan meg fogja terhelni: iparági szereplők szerint alig van ugyanis olyan potenciális aspiráns az országban, aki meg tudna felelni a jelentkezési kiírás feltételeinek. A szigorú feltételek közé tartozik például az, hogy több mint két évtizede kell trafikot üzemeltetni, és az elmúlt öt lezárt üzleti év átlagában az árbevételnek legalább a 80 százalékának dohánytermék-kiskereskedelemből kellett származnia. Orbán Viktor kormányfő szerint 200 fő alatt van a lehetséges pályázók száma.
Nyilvánosak lesznek a pályázatok?
A nagyobb munkát így minden bizonnyal a szerződések megkötése és a nem megfelelő nyertesek kiszűrése jelenti az NDN számára. Az viszont korántsem biztos, hogy minden nyertessel sikerült szerződést kötnie az NDN-nek, sőt, még ha sikerülnie is mindenkivel megállapodnia a Gyulay Zsolt vezette szervezetnek, akkor sem biztos, hogy minden nyertes meg tud majd felelni az összes – igen hosszú listát felölelő – feltételnek, melyek a nyitáshoz szükségesek.
A szerződéskötések után Orbán Viktor szerint nyilvánosságra hozzák a trafikpályázatokat. Ezzel kapcsolatban azonban Gyulay Zsolt, az NDN vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy az egyes pályázatokba nem lehet majd betekinteni, mert azok akkor sem minősülnek közérdekű adatnak, ha húsz évre kiadott állami koncessziót takarnak. Így egyelőre nem tudni, hogy a kormány és az NDN mit is hoz majd nyilvánosságra a szerződések megkötése után.
Nem voltak konkrét feltételek
Nem sok jogi kapaszkodót találhatnak majd azok, akik perre viszik vesztes pályázatuk ügyét, vagy esetleg abban reménykednek, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a trafikpályázatról szóló törvény valamely pontját. Önmagában a trafikpályázatokra vonatkozó szabályozás tartalma alkotmányjogi szempontból valószínűleg nem lenne támadható, a pályázatok elbírálása mellett inkább a szabályozás elfogadásának módja vet fel problémákat – fejtette ki a hvg.hu kérdésére Sepsi Tibor alkotmányjogász, ügyvéd.
A trafikkoncessziókra vonatkozó szabályozás ugyanakkor már magában hordozta az egyéni jogsérelmet okozó elbírálás lehetőségét, mivel sem a trafiktörvény, sem a törvény végrehajtási rendelete, sem a pályázati kiírás nem tartalmazta azokat a konkrét elbírálási szempontokat vagy feltételeket, amelyekhez igazodhattak volna a pályázók. Objektív szempontokon alapuló pályázatot felelősen akkor lehetett volna benyújtani, ha a kormány előre meghatározza a pontos szakmai követelményeket – mondta Sepsi Tibor. Mivel ez elmaradt, a pályázók nem tudhatták, pontosan miket fognak értékelni a pályázataikban, csak néhány példát említve, számít-e a szakmai tapasztalat, számít-e ha valaki már 20 éve trafikot üzemeltet, vagy esetleg már van üzlethelyisége. Emiatt eleve nem születhettek összevethető üzleti tervek, sőt még az sem derült ki, hogy a tervek megalapozottságát ellenőrzi-e valaki, vagy sem.
Változtak a játékszabályok
A másik jogi természetű probléma a szabályozással az, hogy a parlament a pályázati kiírás és a szerződések megkötése között két alkalommal is módosította a trafiktörvényt. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy a trafikengedélyre pályázóknak eredetileg más játékszabályok ismeretében kellett pályázniuk, és a törvénymódosítás miatt a rendszer július 1-jei indulásakor már teljesen eltérő feltételek mellett kezdhető meg a dohánykereskedés, mint azt egy bennfentes információkkal nem rendelkező pályázó a pályázata benyújtásakor gondolhatta.
A trafiktörvényt közvetlenül a pályázatok leadásának határideje előtt módosította a parlament február elején, és a trafikokban eladható termékek körébe a dohány, a lottó és a sorsjegy mellé felvette a szeszes italt, az energiaitalt, a kávét, az ásványvizet, az üdítőitalt, valamint az újságokat. Igaz, a pályázatok leadási határidejét emiatt kitolták, a jogbiztonság szempontjából azonban már ez sem volt szerencsés. Nem volt ugyanis kényszer a menet közbeni módosításra, ha a parlament, illetve a kormány módosítani akarta a trafiktörvényt, megtehette volna a pályázati kiírás előtt, azaz úgy is, hogy ne kelljen a pályázatok benyújtására nyitva álló időben a parlamenti honlapot és a Magyar Közlönyt lesniük a pályázóknak.
Ugyanez a helyzet azzal a módosítással is, amelyet Lázár János közvetlenül a trafiknyertesek kihirdetése után jelentett be, mely szerint a dohánytermékek kiskereskedelmi árrését 10 százalékra emelik. A módosítást – az árusítható termékkör újabb bővítésével együtt – hétfőn fogadta el a parlament. A probléma ezekkel a változtatásokkal az, hogy az üzleti tervek, amiket a pályázók a módosítás előtt benyújtottak, valójában nem reagálhattak a változásokra.
Tény, hogy a változtatásokból a trafiknyerteseknek kizárólag előnyük származik, miközben ez az eljárás egyértelmű alkotmányossági problémát csak az olyan változtatással vetne fel, amellyel utólag a jogosultak rosszul járnának. Aki nem nyert koncessziót, az ugyan teljes joggal érezheti átverve magát amiatt, hogy a nyertesek végül sokkal jobb feltételek mellett kereskedhetnek majd, mint amivel ő számolt a pályázatában, de ez önmagában jogsértést az esetében még nem jelent. Ettől azonban még a törvénymódosítások komoly bizonytalanságot okoztak, és azok megtörténte eleve kizárta, hogy tiszta verseny folyhasson a koncessziókért.
Láncba szerveződnek?
További probléma a trafiktörvénnyel, hogy jóllehet a törvény deklarált szándéka a családi vállalkozások helyzetbe hozása, szabályokkal ezt nem biztosítja. Hiába szabták meg, hogy a pályázaton csak magánszemélyek indulhatnak, valamint azt, hogy egy magánszemély legfeljebb 5 trafikengedélyt nyerhet, valójában a törvény nem zárja ki, hogy az elnyert trafikengedélyeket később cégekben egyesítsék, és a boltokat akár együtt, láncba szerveződve működtessék. Ezzel az a probléma, hogy lehetővé teszi, hogy a dohányboltok irányítása nagy dohánypiaci érdekeltségekkel bíró vállalatokban fusson össze, annak ellenére, hogy magánszemélyek nyerték az engedélyeket.
Erre utaló jeleket fedezhetünk fel például abban a bajai cégcsoportban, amelyről a hvg.hu számolt be korábban. Mint írtuk, Baján egy koordináló cég közreműködésével egyetlen lakásba 25 olyan betéti társaságot jegyeztek be, amelyek bel- és kültagjai összesen több mint 90 dohánybolt üzemeltetési engedélyt nyertek. Az új bt.-k között ráadásul nincs olyan, amelynek tagjai között ne találnánk olyan személyt, amely közvetlenül vagy közvetetten a hódmezővásárhelyi Tabán Trafikhoz, illetve a Continental dohánygyárhoz köthető. A bajai cégek szerveződése alapján így lehetővé válik, hogy a dohánygyárnál és tulajdonosi körénél összpontosuljon az említett dohányboltok irányítása.
Ez az üzleti modell nem sokban különbözne attól, amit 1996-ban már Leisztinger Tamás is sikerrel alkalmazott az akkor megkezdett patikaprivatizáció során. A két "projekt" deklarált célja nagyon hasonló: a patikákat látszólag a patikus magánszemélyek kezébe akarta adni. A patikusok azonban nem tudták megfizetni a patikák haszonbérleti és tulajdoni jogát, és végül Leisztinger közeli cégek jelentek meg a patikusok betéti társaságaiban kültagként. A patikusok 26 százalékos tulajdonrésszel rendelkeztek a bt.-kben, és beltagként teljes felelősséggel.
A trafikosok által létrehozott cégeknél mintha hasonló folyamatra nyílna lehetőség. A nyertes magánszemély egy betéti társaság beltagjaként korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. Ha a társasági vagyon egy követelést nem fedez (ami könnyen előfordulhat egy 100 ezer forint jegyzett tőkéjű vállalkozásánál), akkor a társaság kötelezettségeiért a beltagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a saját vagyonukkal. A kültag csak a vagyoni hozzájárulása mértékéig felel, miközben a társaság üzletvezetésére és képviseletére a társasági szerződésből eredő felhatalmazás alapján jogosult lehet. A főszabály szerint a nyereség a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, de erről is rendelkezhetnek másképp a társasági szerződésben – tehát akár kültagot is lehet úgy helyzetbe hozni, hogy közben a felelőssége a társaság kötelezettségeiért minimális marad. | Gazdaság: Trafikbotrány: esélyük sincs a veszteseknek | Az állam megkötötte a trafiknyertesekkel a szerződéseket, akik, ha kedvük tartja, akár trafikláncokba is szerveződhetnek, pedig ez egyértelműen ellenkezik a törvény deklarált céljával. Eközben sokan ügyészségi vizsgálatért kiáltanak, de a történet jogi oldalát nézve meg kell állapítani: a jelenlegi szabályok szerint a veszteseknek még jogi kapaszkodójuk sem sok maradt. Alkotmányossági problémákat nem találhatnak, és amivel problémájuk lehet, nehezen megfogható: nem voltak pontos feltételek, és többször változtak a játékszabályok is. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20130522_Trafikbotrany_eselyuk_sincs_a_vesztesekne | 2013-05-22 11:07:00 | true | null | null | HVG |
Közel 70 millió forintot tüntethetett el az a szegedi ügyvéd, akinek a letartóztatását kérte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség – a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el. Az ügyvéd szegedi körökben jól ismert: ő jegyezte ellen azokat a keretjelzálogjog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
„A gyanú szerint az elkövető három ügyféltől vett át pénzeket ingatlan adásvétel kapcsán, mindhárom esetben az ügyvédi letétbe átadott pénz kizárólag az adásvétel érdekében volt felhasználható. A felek azt is kikötötték, hogy harmadik személy részére kifizetést az ügyvéd csak az ügyfél írásbeli engedélyével tehet. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított az ügyfelek által átutalt 38 millió forintot, 27 millió forintot és 3,3 millió forintot nem a megállapodásban foglaltakra fordította, hanem saját céljaira használta fel” – írja közleményében a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség.
A gyanúsított, akinek letartóztatását múlt szerdán kérte az ügyészég, nem más, mint egy Szegeden jól ismert ügyvéd. Ő ellenjegyezte azokat a 2007-2009 között kötött keretjelzálog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
Az akkori történt egyik főszereplője L. Gábor volt, aki a KÉSZ Fészek Kft.-vel projekthitelből épített társasházakat Csongrád megyében. A hitelt a Raiffeisen Bank Zrt. nyújtotta, a fedezetként a felépült lakások szolgáltak. Ezeket a bank akkor tehermentesítette, amikor a vállalkozó eladta a lakást, és a befolyt pénzt címkézve a banknak elutalta.
Ez 2009-től nem mindig így történt, erről 2011-ben írt a Délmagyarország. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a bank a követelését már nem L. Gábor cégétől, hanem a lakásukat már egyszer kifizető lakóktól követelte.
A nagy port felvert üggyel a Népszabadság is foglalkozott. A pórul járt lakók mindenhol sérelmezték, hogy a vállalkozó által biztosított ügyvéd – akit most másik ügyben sikkasztással gyanúsítanak – olyan okiratot szerkesztett, melyből a lakóknak nem derült ki egyértelműen: a vállalkozó csődje esetén bukhatják a lakásokat.
Az egyik panaszos akkor a Csongrád Megyei Főügyészségen is feljelentést tett, Dr. G. Gábor ellen. Ügyvédi visszaélés miatt indult nyomozás, amelyet azonban a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészség megszüntetett, mert „bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.”
Az ügyvédet a Szegedi Ügyvédi Kamaránál is bepanaszolták. A fegyelmi tanács 200 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá, amiért úgy járt el a panaszosok nevében is, hogy arról nem készített megbízási szerződést. Mást nem vizsgáltak.
A Raiffeisen Bank Zrt. több mint 30 családot perelt be a nemfizető vállalkozó helyett, és szinte mindet kivétel nélkül meg is nyerte. Utána pedig elárvereztette a lakásokat. A történet érdekessége, hogy a rendőrség is nyomozott az építési vállalkozó után, de nem találtak semmit. Annyi derült ki, hogy „327 millió forint kölcsön nem térült meg, de senki sem csalt”.
Viszont a NAV most megfogta L. Gábort, őt csődbűncselekményért ítélték el jogerősen, 1,8 milliárd forintot keresett rajta az adóhatóság.
Fotó: a szegedi ügyészség, forrás: hu.wikipedia.org | Tízmilliókat sikkaszthatott a kilakoltatott jelzáloghitelesek szerződéseit író szegedi ügyvéd | Közel 70 millió forintot tüntethetett el az a szegedi ügyvéd, akinek a letartóztatását kérte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség - a bíróság bűnügyi felügyele | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/12/27/tizmilliokat-sikkaszthatott-a-kilakoltatott-jelzaloghitelesek-szerzodeseit-iro-szegedi-ugyved/#:~:text=T%C3%ADzmilli%C3%B3kat%20sikkaszthatott%20a%20kilakoltatott%20jelz | 2018-12-28 12:24:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen - amelyet egy ismeretlen levélíró juttatott el a Magyar Nemzetnek - azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A másik felvételrészletben konkrétan Weisz Viktorról beszélt Magyar Péter a volt barátnőjének. A párt EP-képviselőjelöltjéről azt mondta a Tisza Párt elnöke, hogy "totál alkalmatlan politikusnak, de fotósnak jó lenne". Amikor Vogel Evelin megkérdezte a pártelnököt, hogy neki szimpatikus-e Weisz, Magyar úgy felelt: "Egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik." Vogel felvetésére, hogy hozzátehettek volna valamit a kampányhoz, Magyar ingerülten úgy reagált: "De nem tudnak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik." | Agyhalottnak hívja kollegáit Magyar Péter (videó) | Újabb felvételen beszél megalázó stílusban kollegáiról, ezúttal az EP-képviselőiről Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/agyhalottak-magyar-peter-ep-kepviselo | null | true | null | null | SZOLJON |
Sikkasztás gyanújával őrizetbe vették a pedagógus-szakszervezet vezetőjét Mexikóban kedden - közölték a hatóságok. Az érdekvédő szervezet az egyik legbefolyásosabbnak számít Latin-Amerikában.
A 68 éves Elba Esther Gordillót egy nappal azt követően vették őrizetbe és gyanúsították meg 200 millió dollárnyi összeg elsikkasztásával, hogy a mexikói elnök aláírta az oktatás reformjáról szóló törvényt, amelyet Gordillo ellenzett.
A szakszervezeti vezetőnek azt vetik a szemére, hogy közvetítők segítségével Svájcba és Liechtensteinbe utalt át pénzeket, majd onnan az Egyesült Államokba. A cél egy ingatlan megvétele volt San Diego városában, valamint műtárgyak vásárlása, továbbá egy plasztikai műtét költségeinek fedezése.
Gordillót hazájában "a tanár"-ként ismerik, miután szakszervezetét több mint két évtizede irányítja. Sokáig vezető tagja volt a mostani államfő, Enrique Pena Nieto centrista Intézményes Forradalmi Pártjának (PRI). Már korábban a korrupció egyik jelképévé vált az országban, sok bírálat érte drága ruhakölteményeiért, fényűző életviteléért. | Külföld: Őrizetbe vették a pedagógus-szakszervezet vezetőjét Mexikóban | Az érdekvédő már korábban a korrupció egyik jelképévé vált az országban. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/orizetbe_vettek_a_pedagogus-szakszervezet_vezetojet_mexikoban-1369967 | 2013-02-27 22:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Vesztegetésért ítéltek el egy felszámolót
Három év börtönbüntetésre ítélték Kovács Péter felszámolót vesztegetés miatt, mivel saját zsebbe kért több millió forintot azért, hogy egy fűrésztelepet bebiztosítson az arra pályázó vevőnek. A Vas Megyei Bíróság első fokú, nem jogerős ítélete a férfit eltiltotta foglalkozásának gyakorlásától is. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett.
Kovács Péter felszámolónak egy fűrészüzem lett a "veszte". Az Ikervár-Fa Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft. felszámolását 2006 januárjában indították meg egy hitelező kérelme alapján. A Vas Megyei Bíróság felszámolóként a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt-t jelölte ki. Az eljárást lefolytató felszámoló pedig a társasággal szerződésben álló Kovács lett.
Első lépésként felértékeltette az Ikervár-Fa vagyonát, a cég telepét és ingatlanát, amelyeket összesen 66,5 millió forintra becsültek. A kft. tulajdonosai, Zseli József és Fülöp Csaba úgy gondolták, hogy a 43 millióra taksált épületet értékesítik, és abból fizetik ki a hitelezőket. Kovács Péter – mint az a bíróság ítéletében szerepel – kikötötte: „az egész eljárás csak rajta, mint felszámolón keresztül mehet törvényesen, így hozzá kell irányítani minden lehetséges vevőt.” Jelentkezőben nem is volt hiány, öt embert irányítottak a felszámoló biztoshoz.
Az egyik vevő, egy hölgy azért lépett vissza az üzlettől, mert nem volt hajlandó kifizetni a kialkudott vételáron kívül még hárommillió forintot Kovács Péternek. Az összeg biztosította volna azt, hogy az asszony pályázatát hirdessék ki nyertesnek. Egy másik ajánlattevőnek 28 milliót kellett volna letennie, amiből ötmilliót a felszámoló zsebbe kért. A férfi azért mondott le a fatelep megvásárlásáról, mert azt eleve hitelből tervezte, és a „zsebpénzre” nem volt készpénztartaléka.
A többi vásárló is hasonlóképpen járt, és ezt megtudva a cég tulajdonosai feljelentést tettek a rendőrségen. A nyomozók az éppen aktuális érdeklődővel megbeszélték, hogy a felszámoló által zsebbe kért milliókat megjelölt bankjegyek formájában adják oda, hogy azzal buktassa be Kovács Pétert. Kovács a budaörsi Tescónál történő találkozáson 2008. május 8-án azonnal zsebre is vágta a neki átnyújtott csomagocskát. Ezt követően bilincs csattant a kezén, s egy napig őrizetben volt. Kovács tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, s hogy az ötmilliót saját magának kérte volna. Az eljárás során ragaszkodott ahhoz, hogy a törvényeknek megfelelően járt el.
A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok és a vallomások alapján bűnösnek találta a felszámolót egy üzletszerűen, a gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetésben és két vesztegetési kísérletben. Mindezért a Vas Megyei Bíróság Kovács Pétert három év, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és ugyanennyi időre eltiltotta a szakmájától. A bírói döntés azonban még nem jogerős; a vádhatóság képviselője azt túl enyhének találta, és súlyosbításért fellebbezett.
2010. április. 15. 13:33 hvg.hu Itthon
Volt bírót és felszámolót jelentettek fel hamis tanúzásért
Hamis tanúzás miatt jelentett fel idén év elején a Tempo Párt elnöke, Borbély József egy volt felszámolót, Magyari Józsefet és egy volt bírót, Varga Miklóst. Az ügyben nyomoz a Szegedi Nyomozó Ügyészség, de mint a hvg.hu-val közölték, egyelőre csak ismeretlen tettesek ellen.
2009. november. 30. 14:42 hvg.hu Itthon
Törvénysértően vették fel a Kossuth Holding Zrt-t a felszámolók közé
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint törvénysértően vették fel a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt.-t a felszámolók névjegyzékébe. A vádhatóság ezt a Tempo Párt beadványára adott válaszában fogalmazta meg.
2009. március. 04. 14:30 Csikász Brigitta Itthon
Kiszámolás, felszámolás, elszámolás, leszámolás?
Pénzmosás gyanúját veti fel a politikai életben ismeretlen Tiszta Energiával Magyarországért Párt (TEMPO) szerint, hogy egy hat éve törölt felszámoló cégnek, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt.-nek a cégnyilvántartásba át nem vezetett jogutódja bankszámlát nyitott a felszámolás alatt álló Radius Hungaricus Rt.-nek (RH).
2008. november. 17. 06:20 Itthon
MSZP-közeli fantomcég tevékenykedik felszámolóként
Egy öt éve már nem létező cég szerepelt évekig képviselőként több, felszámolás alatt álló vállalkozás nyilvántartásában, sőt a fantomcég jelenleg is az egyik állami nagyvállalat felszámolója. A nemlétező társaság nevében folytatott felszámolások sem az illetékes bíróságoknak, sem a Pénzügyminisztériumnak nem szúrtak szemet, holott az egyik legnagyobb felszámolócég jogelődjéről van szó. Mindez puszta véletlen lenne? | Itthon: Vesztegetésért ítéltek el egy felszámolót | Három év börtönbüntetésre ítélték Kovács Péter felszámolót vesztegetés miatt, mivel saját zsebbe kért több millió forintot azért, hogy egy fűrésztelepet bebiztosítson az arra pályázó vevőnek. A Vas Megyei Bíróság első fokú, nem jogerős ítélete a férfit eltiltotta foglalkozásának gyakorlásától is. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100709_vesztegetes_itelet_felszamolo | 2010-07-12 10:48:00 | true | null | null | HVG |
földbérlet;zsebszerződés;
2014-04-21 09:59:00
Bűncselekmény lesz a "zsebszerződés"
Május 2-től kerül be a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése", mint önálló bűncselekmény - a Btk. kiegészítését a zsebszerződéseket tiltó, februárban hozott törvény tartalmazza.
A törvény - a Btk. módosítását leszámítva - már március közepén hatályba lépett. A lényege az, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések semmisek.
A semmisséget a törvény hatálybalépését megelőzően - tehát március közepe előtt - létrejött szerződésekre is alkalmazni kell. Egy engedményt ad a törvény: a hatálybalépést követő 30 napon belül rendezhető a jogellenes szerződés, vagyis egy hónap alatt kellett jogszerűvé tenni azt.
A Btk.-hoz kiegészítésként hozzáfűzött, "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése" című tényállás szerint, aki mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, vagy arra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából - az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával - semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki pedig a jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával, az általa kötött semmis szerződés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet használ - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző is, aki a tiltott szerződés megkötésében közreműködik.
Korlátlanul enyhíthető a büntetése annak, aki a bűncselekményt - mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna - a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja. | Bűncselekmény lesz a "zsebszerződés" | Május 2-től kerül be a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése", mint önálló bűncselekmény - a Btk. kiegészítését a zsebszerződéseket tiltó, februárban hozott törvény tartalmazza. | null | 1 | https://nepszava.hu/1017914_buncselekmeny-lesz-a-zsebszerzodes | 2014-04-21 12:11:00 | true | null | null | Népszava |
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy a nyilvánosság elé került egy vágatlan hangfelvétel Vogel Evelin és Hanzel Henrik között, amiben a baloldali pártvezér volt barátnője erős szavakkal fogalmazta meg, hogy milyen ember is Magyar Péter. De a Tisza Párt elnökét sem kell félteni, ha mások gyalázásáról van szó, ugyanis Magyar Péter az, aki ugyanolyan természetességgel becsmérli párttársait , mint ahogyan megalázó dolgokat mond a támogatóiról.
A Magyar Nemzet összeállította ezekből a hangfelvételekből a tíz legerősebb, legdurvább és legsértőbb mondatot.
Vogel Evelin és Hanzel Henrik beszélgetésében sok állítást tett Magyar Péter volt élettársa a baloldali pártvezér viselkedéséről. Ezek közül az egyik legmeghatározóbb így hangzott:
A szűk környezetében nem tud rendet tartani, ő az, aki k...rvára nem tud szisztémában gondolkodni, rengeteg félelem, paranoia hajtja, és nem véletlen az, hogy az egész csapat mindig tüzet olt, mert az az ember nem tud leülni három nagy levegőt venni
- mondta Vogel Evelin. Ezek után Magyar volt barátnője így fogalmazott: - Tavaly is ez volt, hogy hirtelen felkelt, és egy ilyen bazi nagy nyomás van rajta, remeg a keze alapból, tehát van egy olyan alapprobléma, nehézség benne, amit én tudtam.
Vogel Evelin a felvételen - a Tisza Párt vezetőjének verbális erőszakosságán túl - ezt is megfogalmazta: - Péter nem akkora sztár, mint amekkorának most gondolja magát, meg mint amekkorának ez a csapat most látja.
Nemcsak a Tisza Párt vezéréről állítanak erős dolgokat, hanem maga Magyar Péter is tud a környezetére nézve erősen megalázó állításokat tenni. Így járt el a baloldali vezér akkor is, mikor egyik EP-képviselőjelöltjének alkalmasságát latolgatta.
Van egy EP-képviselőm, aki mondjuk totál alkalmatlan politikusnak...
- mondta Magyar Péter Weisz Viktorról. A baloldali pártvezér azt azonban hozzátette, hogy párttársa viszont fotósnak jó lenne, mivel hangulatos képet csinált róla. A hanganyag későbbi részében Vogel Evelin megkérdezi akkori párjától, hogy szimpatikus-e neki Weisz Viktor.
A kérdésre Magyar Péter így reagált: "Egyik se szimpi. Olyan tehetségtelen mindegyik."
Magyar Péter nem csak a munkatársaival szemben tudja elveszíteni az önkontrollját, és az sem tartja vissza, ha a közelben egy gyermek is tartózkodik. Vogel Evelin egy olyan esetet mondott el az egyik hangfelvételen, aminek gyermeke is szem- és fültanúja volt.
- Olyan dührohamot kapott egyik alkalommal [Magyar Péte], hogy állt az utcán, úgy üvöltött velem, hogy így ment rám, a saját háza előtt, a gyerek az autóban ült, és sírva fakadt, az én gyerekem. És ez is egy ilyen k...rva nagy red flag volt, hogy most én mibe is viszem magamat bele, meg a gyereket?
- mondta Magyar Péter volt barátnője.
Vogel Evelinnek nem csak egy alkalommal kellett elviselnie Magyar Péter fékevesztett indulatait. Volt, amikor a baloldali párvezér mások előtt alázta meg az akkori párját.
Szétalázott! Bejött az irodába, elkezdte fikázni a ruhámat... mindenki... új emberek előtt... elkezdte fikázni, hogy a cigi, amit szívok, az nem passzol a ruhámhoz... elkezdte fikázni, hogy én mikor szoktam kelni... ja, biztos most is később jöttem...és elkezdett így belém állni, úgy, hogy már a többiek... és ott voltak tök új emberek, így néztek, hogy én most erre mit reagálok... elkezdett így taposni, páros lábbal
- mondta el Vogel Evelin.
Magyar Péter stílusának és retorikájának megvannak a következményei. Egy idő után bárkinél el tud törni a mécses. Nem történt ez másképp Vogel Evelin esetében sem.
Olyan stílusban, olyan kellemetlen helyzetbe hozott engem, hogy b...d meg félrementem a vécébe sírni... Hogy miért kell? Miért kell így...
- mesélte Magyar Péter volt barátnője.
A Tisza Párt vezére pártársaival szemben is lenéző. Magyar Péter nemcsak megalázó dolgokat fogalmaz meg munkatársairól, de a munkateljesítményükkel sincs megelégedve.
- De ki volt az agyhalott? - tette fel a kérdést Vogel Evelin.
- Mondjuk az EP-jelöltjeim
- válaszolta Magyar Péter.
Magyar Péter nemcsak szóban alacsonyítja le a körülötte lévő embereket, hanem a cselekvésükben is korlátozza őket. Az egyik hangfelvételen az hallható, ahogy a baloldali pártvezér éppen arról panaszkodik, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Később ezt a jelöltjét agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott:
Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök, és nem tud magyarul...
A nyilatkozati tilalmat Magyar azzal magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A Tisza Párt elnöke azonban nemcsak a közvetlen környezetét, hanem egész társadalmi csoportokat le tud nézni és meg tud sérteni. Magyar Péter a nyugdíjasokat is megalázta.
- Majd rád uszítom a nyugdíjaskommandómat
- mondta a baloldali politikus Vogel Evelinnek az egyik hangfelvételen.
Magyar Péter még a saját szavazóitól is undorodik. Ahogyan egy hangfelvételből kiderült, a Tisza Párt vezetője még a saját szavazóit sem tartja annyira, hogy tiszteletet mutasson irántuk.
- Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b...meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f...szomat csinálok itt? Büdösek az emberek és a szájuk, bleee...
- mondta a baloldali politikus.
A legerősebb vélemény mégis - feltehetően nem alaptalanul - a Tisza Párt elnökéről szól. Vogel Evelin kendőzetlenül elmondta, milyen is Magyar Péter:
Utálom a Pétert, és hogy k...rvára elegem van belőle és egy narcisztikus p...cs.
- mondta Magyar Péter volt barátnője.
Borítókép: Vogel Evelin és Magyar Péter ( | A tíz legdurvább mondat a Magyar Péter-féle hangfelvételekből | Agyhalottak, politikailag alkalmatlanok, és van, aki beszélni sem tud – ilyen jelzőket aggatott Magyar Péter a EP-képviselőjelöltjeire. De a Tisza Párt vezére támogatóit sem kímélte, őket is trágár szavak kíséretében gyalázta. Volt barátnője tette teljessé a kört, aki elárulta, valójában milyen is Magyar Péter jelleme. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-tiz-legdurvabb-megjegyzes-a-magyar-peter-fele-hangfelvetelekbol | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Karácsony Gergely csütörtökön a Facebook-oldalán azt írta: javasolja majd a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a főpolgármester és a frakciók vezetői együtt vegyenek részt a Magyar Olimpiai Bizottsággal való közös gondolkodásban.
(Friss híreink)
"Az álláspontom világos: újabb jelentős sportlétesítményekre nincs szüksége a városnak, de minden olyan lehetőséget érdemben és konstruktívan kell megvizsgálni, ami a budapesti közterületek és közlekedés megújítását, a lakhatási válság enyhítését szolgálja" -
fogalmazott a főpolgármester. Hozzátette: abban is egyértelmű a véleménye, hogy az olimpiarendezés feltételeinek ismeretében a budapestieket meg kell kérdezni majd arról, szeretnének-e a városban olimpiát.
Ahhoz viszont, hogy eljuthassunk idáig, az szükséges, hogy a város megválasztott képviselői részt vegyenek a tervek kidolgozásában. Erre fogom kérni őket a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésén - írta Karácsony Gergely, aki közölte azt is: a közgyűlés ülésére meghívta Gyulay Zsoltot, a MOB elnökét, valamint Szabó Lászlót, az MPB elnökét.
Reagált a Momentum
A nagy sikerű NOlimpia kampányból párttá szerveződött Momentum reakciójára sem kellett sokat várni. Karácsony Gergely Facebook-bejegyzése alatti kommentben leszögezte, hogy
előbb egy normális hétköznapot rendezzünk, addig szó sem lehet olimpiáról.
Szerintük egyébként az olimpia rendezéséről népszavazással kell dönteni. | Karácsony Gergely a közgyűlés elé viszi az olimpia ügyét | A Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti Karácsony Gergely főpolgármester a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) azon csütörtöki felkérését, hogy a fővárosi önkormányzat vegyen részt egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/karacsony-gergely-budapesti-olimpia/9b3r691 | null | true | null | null | Blikk |
Autóvilág;bíróság;Handó Tünde;Hiszékeny-per;
2016-06-01 07:00:00
Handó rendel, bíró végez?
Handó Tünde összesen 15 pécsi és győri bírát rendelt a Fővárosi Ítélőtáblára, hogy a következő egy évben enyhítsék a bíróság leterheltségét, azaz részt vegyenek az ítélkezésben. Noha a bírók helyileg nem is Budapesten, hanem eredeti munkahelyükön tárgyalják majd a rájuk szignált - egyelőre nem tudni, milyen ügyeket -, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ezzel a döntésével ismét nagy jelentőségű, politikai szállal is rendelkező perekbe avatkozhat bele - ezúttal közvetetten. Mióta ugyanis az Alkotmánybíróság megtiltotta az egyedi ügyáthelyezéseket, az OBH elnöke igen gyakran él a bírói kirendelés eszközével.
A Hiszékeny-ügy, a moszkvai székházügy, a Kulcsár-ügy, az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőpere - csak néhány azok közül, a különböző stádiumban lévő, jelentős, adott esetben politikailag érzékeny perek közül, amelyek a következő egy évben a Fővárosi Ítélőtábla valamelyik bírói tanácsa elé kerülnek, vagy már ott is vannak.
Már csak ezért is érdekes lehet, hogy május elseje óta, egészen jövő év áprilisáig újabb 15 másodfokon ítélkező, vidéki bírát "rendelt ki" a Fővárosi Ítélőtáblára Handó Tünde. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke május 18-i határozataiban a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján "az eredeti beosztásukból eredő ítélkezési tevékenységük megtartása mellett" jelölte ki azokat a bírákat, akik a fővárosi ügyekben a következő egy évben eljárhatnak, persze nem konkrét perekben, hanem a végtelenül sok üggyel terhelt Ítélőtábla saját ügyelosztása alapján. Ám lapunk még tegnap sem találta a központi bírósági honlapon az ítélőtábla idevágó, a törvények szerint nyilvános ügyelosztási rendjét, amelyet az "újoncként" érkezett bírák miatt módosítani és frissíteni kellett a bíróság elnökének. Így nem derülhetett ki, valójában befolyásolhatja-e az OBH-elnök döntése az említett, nagy jelentőségű perek sorsát, vagy ez csupán rosszindulatú feltételezés.
Nem mindegy, ki tárgyal
Hosszú, a 2010-es választásokig nyúló, jól dokumentált történelme van annak, miként kívánta a hatalomra kerülő Fidesz-KDNP befolyása alá vonni a bírósági rendszert; miként igyekeztek mozgatni a 2900 ítélkező bírát, közülük akár elmozdítani több mint 200-at kényszernyugdíjazásokkal, majd pedig a kudarcos kísérletek után, hogyan akartak az újonnan kinevezett bírósági vezetők felhasználásával beleszólni az ítélkezésbe. Ez különösen Handó Tündére (Szájer József fideszes EP-képviselő feleségére, s az Orbán-család közeli barátjára) volt igaz, hiszen az OBH elnöke, egyedi döntései alapján a Fővárosi Ítélőtábla - túlterheltségre hivatkozva - két év alatt több mint félszáz ügyet tett át általa kiválasztott vidéki bíróságokra, köztük olyan, politikai szempontból fajsúlyos ügyeket, mint a Hagyó- és a Sukoró-per.
Emlékeztetőül: a jogalkotót, majd pedig később a működő OBH-t az a vád érte, hogy a politikailag vagy más szempontból jelentős ügyeket aszerint osztja szét a vidéki bíróságok között, hogy azok korábbi gyakorlata szerint hol várható szigorúbb vagy éppen enyhébb ítélet. De nem is a perelhelyezések mozgatórugója, hanem az elv maga volt a buktató, hiszen az ügyek elvételével és "elvitelével" minden esetben, a következményektől függetlenül sérült az alaptörvényben is garantált törvényes bíróhoz való jog. Az Alkotmánybíróság 2013 decemberében az alaptörvénnyel ellentétesnek is ítélte az egyedi ügyáthelyezéseket, mire az érintett bíróságok sorra visszaadták az érintett ügyeket a Fővárosi Törvényszéknek. Ott aztán különböző módon folytatódtak, zárultak az egyes perek, a következmények máig beláthatatlanok, hiszen például a Hagyó-perben a strasbourgi és a luxemburgi bíróság is szerepet kapott, a nemzetközi jogorvoslati fórumok pedig nem épp elnézőek, ha a törvényes eljáráshoz és bíróhoz való jog korlátozását tapasztalják.
Nem ilyen konkrét esetek, hanem a szakmai közfelháborodás volt azonban az oka, hogy az ügyáthelyezés alkotmányellenességének kimondása után nem maradt más választása az OBH elnökének, mint hogy "ha az ügyeket egyedi döntéssel nem oszthatja szét az ország kevésbé leterhelt bíróságai között", akkor a bírákat rendeli ki a túlterhelt bíróságokhoz. Persze ehhez az ő beleegyezésük is kell, amely sokat elárulhat az érintettek együttműködési készségéről, s így sokak szerint a későbbi ítéletek milyenségéről és minőségéről is. Ugyanakkor az a lapunknak korábban nyilatkozó jogászok szerint tény, hogy miután a bírák kirendelése nem minősül egyedi ügyáthelyezésnek, nem vonja el senkitől a saját bíróját, főként ha a bíróságok ügyelosztási rendjében nem lehet befolyásolni, ki, mikor, milyen konkrét ügyben hozhasson döntést, s miben ne.
Nem mindegy, hol tárgyal
A bírói kirendelést egyébként világosan rögzítik a 2011 óta hatályos bírósági törvények, sőt, mint arra maga az OBH-elnök rendszeresen hivatkozik: a lehetőség jóval korábbi, nem az Orbán-kormány bírósági reformjából eredeztethető. "Hasonló megoldást alkalmazott már korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is például 2004-ben és 2008-ban is, amikor a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla bíráit kirendelte a Fővárosi Törvényszékre az ügyhátralék feldolgozásának megkönnyítése érdekében" - áll az OBH számtalan, korábbi közleményében, amelyek azokra az első esetekre kívántak magyarázatot nyújtani, amikor Handó 2014 óta - nem is kevés esetben - a bírói kirendelés eszközével élt.
Hogy mit is jelent mindez? Egyszerű: a bírák kirendelése arra ad módot, hogy egy vagy több bíró az eredeti beosztása helyett vagy mellett másik bíróságon is ítélkezzen. Az OBH elnöke az idevágó, 2011-ben elfogadott bírósági szervezetről szóló jogszabály értelmében csupán egy esetben, "a munkateher egyenletes elosztásának biztosítása érdekében" rendelkezhet általános központi igazgatási feladatkörében "a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között, vagy a törvényszék illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság és a járásbíróságok között történik". Erre a jogszabálycikkre hivatkozott mostani, két határozatában is Handó Tünde, amikor egyedi döntést hozva 2016. május 1. napjától 2017. április 30. napjáig terjedő időtartamra, "az eredeti beosztásából eredő ítélkezési tevékenységük megtartása mellett, hozzájárulásukkal" – a Fővárosi Ítélőtáblára rendelte ki Makai Lajost, a Pécsi Ítélőtábla elnökét, Túri Tamást, a Pécsi Ítélőtábla elnökhelyettesét, Krémer Lászlót, a Pécsi Ítélőtábla kollégiumvezetőjét, Tóth Sándort, a Pécsi Ítélőtábla tanácselnökét, valamint Bencze Beátát és Hudvágner Andrást, a Pécsi Ítélőtábla bíráit. A másik, aznapi határozat szerint az OBH elnöke ugyanígy járt el Zámbó Tamás, a Győri Ítélőtábla kollégiumvezetője, Lezsák József és Szalai György, a Győri Ítélőtábla tanácselnökei, valamint Bajnok István, Ferenczy Tamás, Maurer Ádám, Mészáros Zsolt, Sarmon Hedvig, Szalay Róbert, azaz a Győri Ítélőtábla eljáró bírái esetében is.
Handó Tünde az igazságszolgáltatás piramisának csúcsán FOTÓ: SZTALMÁS PÉTER
Nem arról van azonban szó, hogy két, ilyen jelentős vidéki ítélkezési fórumot úgy, ahogy van kiürít az OBH-elnök. Az idevágó jogszabályok értelmében ugyanis bírót a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében lehet kirendelni. Az érintett hozzájárulása nélkül háromévenként legfeljebb egyszer, egy évre lehetne "más szolgálati helyre" tenni, de "beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett" már csak hozzájárulásukkal rendelhetők ki a bírák. Az OBH-elnök döntése során az eredeti munkahely vezetői, s az érintett véleményének kikérésén túl, a "kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni". A kirendelést ugyanis a bírák - persze előmeneteli és egzisztenciális kiszolgáltatottságuk okán erre vajmi kevés esély van - megtagadhatják gyermekvállalási és egészségügyi okokból, ráadásul a kirendelés nem is minden esetben jelent földrajzi költözködést.
Az eddig tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy az "eredeti beosztásából eredő ítélkezési tevékenységük megtartása mellett" kirendelt bírák csak úgy egyeztek bele az áthelyezésbe, ha nem kell sem a fővárosba költözniük, sem ingázniuk, a saját bíróságukon ítélkezhetnek, csak a Fővárosi Törvényszék vagy Ítélőtábla nevében. Ez persze az ügyfeleknek és az ügyvédeknek is kényelmetlenséget okozhat, noha a büntetőügyek jelentős hányadában másodfokon már nincs bizonyítási eljárás, sem tanúknak, sem szakértőknek nem kell megjelenniük, így csak az ügyész és a védők utaznak vidékre. A gyakorlat tehát az, hogy csak papíron ítélkezik a törvényesen szignált Fővárosi Ítélőtábla egyes ügyekben, valójában nem a Markó utcában, hanem a kirendelt bírák eredeti munkahelyén, vidéken zajlanak a perek.
Törvényes, de közvetetten befolyásolt
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, hatályos jogszabály is rögzíti: "a törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró." A törvény pontos szabályokat fogalmaz meg az ügyelosztási rend tekintetében is: azt ugyanis a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében az adott bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható, így például "ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni". Ez utóbbi, ami a Fővárosi Ítélőtábla tegnap, online elérhető ügyelosztási rendje esetében nem történt meg, így egyelőre nem tudni, milyen, akár politikailag jelentős ügyek kerültek a kirendelt bírákhoz (ez egyébként önmagában még szintén nem jelentene semmit - a szerk.).
Ugyanakkor Magyarországon nemcsak a törvény, hanem miniszteri határozat, illetve belső bírósági szabály egyaránt szabályozza az ügykiosztást, a bírósági gyakorlat legfeljebb a belső bírósági szabályok kialakításában kap szerepet. Egy adott bíróság belső ügyelosztási rendjének főbb szabályait, szempontjait ráadásul - az idevágó jogszabály keretei között - meghatározhatja az adott bíróság Szervezeti és Működési Szabályzata is. Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok - ideértve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is (!) - és a törvényben meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik.
Az ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja, valamint azt is előre rögzíti, mely tanácsok, bírák járnak el a törvény szerinti kiemelt jelentőségű perekben. Mindez azonban egy szabályozás, ami nem konkrét pereket szignál erre, vagy arra a bírára, hanem egyszerűen felállítja az elosztás módszereit és sorrendiségét. Az idevágó jogszabály szerint "az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, továbbá igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni."
Hogy melyek ezek, számunkra még az idevágó, 2002-ből származó, azóta nyilván számtalan módosításon átment igazságügyi miniszteri rendelet sem tisztázza, amely "a bírósági ügyvitel szabályairól" szól, s amely csak olyan bírósági ügyelosztást engedélyez, amely lényegében titkossá, véletlenszerűvé és befolyásolhatatlanná teszi az egyes bírákra történő ügyszignálást. Magyarán: lényegében véletlenszerűen kerülnek sorra az ítélkezésben az egyes ügytípusokban eljárni hivatott bírák. A rendelet tartalmazza továbbá, hogy a számszerűen, s így szinte befolyásolhatatlanul kiszignált ügyekbe az adott bíróság, vagy ítélőtábla elnöke csak úgy tud beleszólni: ha "az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöl ki a kizárás, a bíró szolgálati viszonyának megszűnése, a tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék feldolgozása esetén."
Hogy mindezzel a Fővárosi Ítélőtábla elnöke él-e a most "megkapott" 15 bíró, s a folyamatban lévő, nagy politikai jelentőségű ügyek esetében, az egyelőre nem frissült ügyelosztási rend, valamint a konkrét ügyek kiszignálása nélkül nem lehet megmondani. Az azonban biztos, hogy Handó Tünde a bírósági rendszerben történt, lényegében minden szintet érintő vezetőváltásait követően tudja, ha csak közvetetten és nem főszabályszerűen befolyásolni az ítélkezést. | Handó rendel, bíró végez? | Handó Tünde összesen 15 pécsi és győri bírát rendelt a Fővárosi Ítélőtáblára, hogy a következő egy évben enyhítsék a bíróság leterheltségét, azaz részt vegyenek az ítélkezésben. Noha a bírók helyileg nem is Budapesten, hanem eredeti munkahelyükön tárgyalják majd a rájuk szignált - egyelőre nem tudni, milyen ügyeket -, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ezzel a döntésével ismét nagy jelentőségű, politikai szállal is rendelkező perekbe avatkozhat bele - ezúttal közvetetten. Mióta ugyanis az Alkotmánybíróság megtiltotta az egyedi ügyáthelyezéseket, az OBH elnöke igen gyakran él a bírói kirendelés eszközével. | null | 1 | https://nepszava.hu/1095646_hando-rendel-biro-vegez | 2016-06-01 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Néhány napon belül három korábbi vezető politikus távozott az LMP-ből. Döntésüket azzal indokolják, hogy a párt vezetése nem volt képes szembenézni a júniusi választási vereséggel, valamint, hogy az LMP nem is ellenzéki és nem is zöld párt. A Lehet Más a Politika szóvivője szerint továbbra is kiállnak a környezetvédelem mellett, Ungár Pétert pedig a küldöttek többsége választotta újra. | Egymás után távoznak a korábbi vezetők az LMP-ből | Néhány napon belül három korábbi vezető politikus távozott az LMP-ből. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/08/26/tavoztak-az-lpm-bol-a-politikusok | null | true | null | null | Rtl.hu |
Hajdúnánást, ezt a 17 ezer lakosú kelet-magyarországi kisvárost országosan a legtöbben alighanem a néhány éve nagy dérrel-dúrral bejelentett, aztán a közelmúltban nem kevésbé figyelemre méltó sunnyogással sztornózott MotoGP-beruházás kapcsán ismerték meg. A projekt, amelyet a fideszes látványberuházások egyik legnagyobbjának szántak 2020-ban (erről részletesen beszámoltunk: Akiket a benzingőz megcsapott, Magyar Narancs, 2020. augusztus 6.), végül az egyik legfeltűnőbb bukta lett, amit az ország az utóbbi időben látott - pedig nem volt gyenge a felhozatal. Az akkori jóhír-hozó pártemberek közül mára többen a tápláléklánc alsóbb régióiba zuhantak: Palkovics László technológiai és ipari miniszter 2022-ben lemondott a tárca éléről, az idén pedig a győri egyetem kuratóriumának elnöki posztjáról is távozott; Kósa Lajos a Fidesz funkció nélküli alelnökeként keresi régi befolyását; Tiba István országgyűlési képviselő egyre szorultabb helyzetben van megyén belül és kívül, míg Szólláth Tibor tizennégy év után megvált hajdúnánási polgármesteri székétől, és úgy tűnik, ezzel együtt a hátországát is elveszítette (róla az A posztómellény alatt című keretes írásunkban olvashatnak izgalmas dolgokat). Komoly átalakulást jeleznek a megye politikai hangulatában a helyi önkormányzatokban történt személycserék, és innen nézve e folyamat nem feltétlenül csak erre a környékre szolgál tanulságokkal.
Szűk a tér
Amikor november elején megálltunk Hajdúnánás főterén, a Kossuth-szobor árnyékában, körültekintve aligha tudtuk volna megmondani, hogy az elmúlt másfél évtized legnagyobb helyi közéleti átalakulásán van túl a város. Az efféle dolgok a hétköznapi élet felszínét ritkán hasítják fel: a körforgalomban ugyanolyan komótosan tekerték a biciklijüket a bevásárlásból hazafelé igyekvő nyugdíjasok, amennyire ráérősen ténferegtek a kirakatok előtt a napköziből kilépő kiskamaszok is. Nem ezeken a szinteken jelentkezik elsősorban az átalakulás, de kétségtelen, hogy elég csak kissé megkapargatni a felszínt, és máris rálátunk a helyi közélet sajátosságaira. Egy csókolózó párt kellett megzavarni ahhoz, hogy közelebbről is szemügyre tudjuk venni a leköszönő kormánypárti városvezetés egyik utolsó akciójaként szeptember legvégén felállított Kovács Béla-mellszobrot. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt egykori főtitkárának Babusa János Munkácsy-díjas szobrász készítette zsánerbüsztjét Nagy István agrárminiszter úgy avatta fel, hogy közben arról beszélt, "egy nép ezeréves szabadságvágyát, az önrendelkezés és a függetlenség iránti elköteleződését, hűségét Istenhez, hazához, családhoz nem tudják eltiporni, mert ragaszkodunk értékeinkhez és kitartunk mellettük". Mondta mindezt három lépésre a szocializmus idejéből megmaradt, négy ismeretlen vöröskatonának emléket állító sírhelytől. Szűk a tér egy kisvárosban, történelmi, politikai és sokszor mentális értelemben is. Kovács Béla egyébként legjobb tudomásunk szerint soha nem járt a településen, és másmilyen módon sem kapcsolódik közvetlenül Hajdúnánás históriájához. De hát ez legyen a legnagyobb baj, az már kínosabb kérdés - miként az október elején a város vezetését átvevő Bódi Judit polgármestertől megtudtuk -, hogy a Szólláth-féle önkormányzat az utolsó napokban elfelejtette kifizetni a szobrot, így a szerencsétlen művész egyelőre hiába kilincsel a pénze után. | Csontvázak, tartozások, remények | Magyar Narancs | Távolról nézve meglepetés, közelről figyelve nem annyira váratlan fordulat, hogy egy hajdúsági kisváros lakói leváltották a régóta regnáló fideszes városvezetést. A történetben teret kapnak a korábbi ellenzéki pártokból kivált civilek, megjelenik benne az akkumulátorgyár-para, felbukkan Magyar Péter is, és a háttérben pi víz csordogál a közkútból. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/csontvazak-tartozasok-remenyek-272605 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
"A Gellért az újjászületés és a minőségi turizmus szimbóluma" - erről beszélt a legendás szállodát 2022-ben megszerző BDPST Grouphoz tartozó BDPST Koncept ügyvezetője, Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének közgyűlésén csütörtökön, számolt be az eseményről a hvg.hu.
Férjének, Tiborcz Istvánnak a cége Orbán Ráhel elmondása szerint hosszú és alapos szakmai mérlegelés után döntött úgy, hogy a Mandarin Orientalt bízza meg a hotel üzemeltetésével. Állítása szerint az ázsiai luxusszállodalánccal nem volt könnyű megegyezni, az alkudozás másfél évig tartott.
Vagyonos turisták
A lap arról ír, az új Gellért luxushotel lesz, a célközönséget ezért a vagyonosabb vendégek jelentik. "A minőségi turisták a tengerentúlról érkeznek" - fogalmazott Orbán Ráhel, aki szerint az amerikaiak piacát már Budapest legjobb szállodája, a Four Seasons uralja, így a Gellért inkább a keleti turistákat szeretné magához csábítani. Szerinte a "minőségi" turisták mellett az szól, hogy hosszabb ideig tartózkodnak a városban és több pénzt is költenek.
Csepelen fotózták le Volodimir Zelenszkijt!
Megszólításukhoz tökéletes partner szerinte a Mandarin Oriental, amelynek Londonban és Comóban is van szállodája, viszont a régióban is otthonosan mozognak, Prágában és Bécsben is jelen vannak. A Hongkongban alapított szállodalánc Orbán szerint "presztízsben és értékrendben is" tökéletesen passzol a BDPST Grouphoz.
Az új hotel vendéglátóegységei ennek megfelelően hazai és ázsiai kínálattal is várják a vendégeket, mindazonáltal nagy szerepet szánnak a szálló működésében a konferenciaturizmusnak is. A megújuló hotel wellnessrészlegében pedig saját termálfürdőben gondolkodnak, a szomszédos, budapesti önkormányzati tulajdonban lévő Gellért Fürdőtől függetlenül.
A lap beszámolója szerint ehhez azonban még sok munka vár a BDPST-re, a Gellért ugyanis Orbán elmondása szerint jelenleg méltatlan állapotban van, a napokban épp az azbeszttelenítés zajlik. A legendás szálló ugyanakkor egy kitartó intézmény, átvészelt már világháborút, kommunizmust és több kormányváltást is - emelte ki a miniszterelnök lánya. | Orbán Ráhel elárulta a terveket a Gellért szálló kapcsán | A hetekben kezdték el a Gellért szálló felújítását. Orbán Ráhel zárt ajtók mögött, a szakma szereplőinek ismertette a BDPST elképzeléseit a tervek szerint három év múlva újranyitó hotel kapcsán. Állítása szerint a szálloda az 1920-as éveket vissza-, a gazdag ázsiai turistákat pedig elhozná Budapestre. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/gellert-szallo-felujitas-orban-rahel/3zbkjw7 | null | true | null | null | Blikk |
„Én úgy tudom, ment be ajánlat, a kollégák intézték.” Ezt a választ adta az egri City Car Fleet Kft. ügyvezetője lapunknak arra a kérdésre, hogy ha már meghívták a vizes világbajnokság „gépjárművezetői és kapcsolódó szolgáltatásokra” kiírt közbeszerzésére, miért nem indultak el a tenderen. Nos, a cégvezető rosszul tudta, végül ugyanis a társaság nem adott le ajánlatot. Amikor ezzel szembesítettük, Kovács Erik azt mondta: nem tud válaszolni arra, miért nem indultak, és arra sem, kinek kellett volna intéznie a kollégák közül. Pedig utóbbira sok lehetőség nincs, a vállalatnak ugyanis a cégregiszter szerint egyetlen alkalmazottja van. A lehetőség eldobása pedig teljesen érthetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel az egy megrendeléssel a City Car Fleet Kft. a tavalyi egész éves, bő negyvenmillió forintos bevételénél is többet kereshetett volna.
A sztori viszont akkor válik igazán érdekessé, ha megnézzük azt, hogy az egri vállalkozás kiesését követően ki maradt versenyben, és ki húzta be végül a megbízást. A magasabb árajánlatot adó Mirr-Busz Kft. mindössze annyiban érdekes, hogy nem sofőrszolgálat, alapvetően buszos és VIP autós személyszállítással foglalkoznak. A világbajnokságot szervező Bp2017 Kft. pedig nem elsősorban ezt várta volna el. Bár a kiírásban szerepelt, hogy a nyertes cégnek biztosítania kell három Audi A8-as vagy Audi Q7-es, illetőleg azokkal egyenértékűnek tekinthető gépjárművet, emellett azonban – 20 napig, napi legfeljebb 12 órában – 30 gépjárművezetőre is igényt tartottak volna. Ennyi sofőrje viszont a Mirr-Busz Kft.-nek nincs, úgy tudjuk, saját állományból valamivel több mint a felét tudták volna csak előteremteni.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy végül a harmadik pályázó, a Luxury Limousine Service Kft. lett a befutó, amely a Mirr-Busznál jó négymillióval olcsóbb, 51 milliós ajánlattal nyerte el a szűk három hétre szóló megrendelést. A győztes társaság többségi tulajdonosa pedig nem más, mint a kormány kedvenc biztonsági cégét, a Valton-Sec Kft.-t is kézben tartó Varga Lajos. A vállalkozóról a legtöbbet talán az árulja el, amit az Index.hu írt róla egy tavalyi cikkében: a portál szerint állítólag bármikor bárkit felhívhat az Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal hármasból.
Bár a vizes vb közbeszerzésein – amelyekre szinte kivétel nélkül mindig három céget hívtak meg – korábban is előfordult, hogy az egyik felkért vállalat visszalépett, ez a tender mégis állatorvosi lónak tekinthető. A megbízás ugyanis úgy került egy Fidesz-közeli vállalkozóhoz, hogy az egyik konkurens le sem adott ajánlatot, míg a másiknak nem volt elég erőforrása a feladat ellátásához. | Fidesz-közeli vállalkozó fuvarozhat a budapesti vizes vb-n | Audi A8-as vagy Q7-es luxusjárművekkel szállíthatnak egyes vendégeket. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/07/fidesz-kozeli-vallalkozo-fuvarozhat-a-budapesti-vizes-vb-n | 2017-07-12 14:41:39 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jogerősen négy év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön azt a kecskeméti adóhivatali dolgozót, aki kenőpénz fejében szabálytalanul intézte az adóraktári engedélyek kiadását vállalkozások számára.
A jelenleg 41 esztendős P. István 1997-től dolgozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve elődeinél. A vádlott feladata volt - a kecskeméti regionális ellenőrzési központ egyik csoportvezetőjeként - többek között megvizsgálni, hogy az adóraktári engedélyért folyamodó vállalkozások telephelyei megfelelnek-e a jövedéki törvény előírásainak.
2008 tavaszán egy soltvadkerti cég kért adóraktári engedélyt, ennek kiadását azonban megtagadták, mert a vállalkozásnak köztartozása volt. Az ügyben eljáró férfi felkereste a vádlottat azzal, megoldható-e, hogy mégis megkapják az engedélyt. A vádlott később egy személyes beszélgetés során közölte, hogy 300 ezer forint átadása és 100 ezer forint köztartozás megfizetése esetén a kft.-t terhelő többmilliós adóhátralék ellenére is megoldható az engedély kiadása. A megbeszélést követően a vádlott átvette a 300 ezer forintot, a cég számára pedig kiadták az engedélyt.
Egy másik vállalkozás egyszerűsített adóraktári engedélyért folyamodott. Az eljárás ügyintézője a vádlott volt, aki közölte a kérelmezővel, hogy jövedéki tartozás miatt nem adható ki az engedély, és felajánlotta, hogy 300 ezer forint fejében megoldja az ügyet. A vádlott 2008 júniusában egy kecskeméti benzinkútnál átvette a kenőpénzt, a vállalkozás pedig röviddel később megkapta az engedélyt.
A táblabíróság kétrendbeli, fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte. | Négy év börtön a korrupt NAV-osnak | A kecskeméti adóhivatalnál dolgozó férfi 300 ezer forintos kenőpénzért adott ki engedélyeket. A büntetés jogerős. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/4/negy-ev-borton-a-korrupt-navosnak | 2013-04-04 13:34:00 | true | null | null | Origo |
A XIII. kerület tagadja, hogy adományozott volna a Fidesznek. "Meglepetéssel fogadtuk ezt az információt, mert sem a polgármesteri hivatal, sem az önkormányzat nem nyújtott támogatást", mondta Gellért Lajos, a kerület sajtóreferense.
Szerdán megjelent a Fidesz 2010-es mérlegbeszámolója a Hivatalos Értesítőben, eszerint tizenhat belföldi jogi személy segített félmillió forintnál nagyobb összeggel a pártnak, köztük meglepetésre az MSZP-s vezetésű XIII. kerület is.
Gellért azt mondta, elsődlegesen tájékozódtak a Fidesznél, és ez alapján a kerületi Fidesz szervezet által bérelt helyiség bérleti díja költségeinek eltérő értelmezése állhat a háttérben. Ezenkívül ugyanakkor próbálnak pontosabb tájékoztatást is kérni.
"A pénzügyi osztályra nem érkezett semmilyen adományozásra utaló számla", tette hozzá Gellért.
A Fidesz összes bevétele 2010-ben 1 milliárd 953 millió 265 ezer forint volt. Tagdíjakból 136 millió 968 ezer forint jött be, az állami támogatás 888 millió 974 ezer forint volt. Magánszemélyektől félmillió forintnál kisebb támogatásokból 513 millió 415 ezer forint folyt be a pártkasszába, és összesen 56 millió 181 ezer forintot adtak össze azok, akik félmilliónál többel támogatták a pártot. | Az MSZP-s vezetésű XIII. kerületben tagadják, hogy támogatták volna a Fideszt | Az MSZP-s vezetésű XIII. kerületben tagadják, hogy támogatták volna a Fideszt - Eltérően értelmezhették egy helyiség bérleti díját. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/04/21/a_xiii._kerulet_tagadja_hogy_adomanyozott_volna_a_fidesznek/ | 2011-04-21 17:31:00 | true | null | null | Index |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának ellenőrzése keretében jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tett egy szervezet ellen, egyben piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzeti Banknál – közölte a Kehi azok után, hogy a Magyar Nemzet szerdai számában arról írt, a Kehi által „a Norvég Alap ellenőrzése során vizsgált egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, és piacfelügyeleti eljárás indult. A Kehi azt, hogy mely szervezetről van szó, nem kívánta közölni „az eljárás jelenlegi szakaszában".
Lapunk úgy tudja, a valóságban az ügy elég egyszerű: az Ökotárs Alapítvány, vagyis a Norvég Civil Alap forrásainak elosztásában közreműködő szervezet nyújtott eseti jellegű, az utófinanszírozott pályázatok támogatásait megelőlegező kölcsönöket a pályázaton nyertes szervezetek némelyikének, egy Magyarországon általánosan elterjedt gyakorlat alapján, amiről ráadásul maga az alapítvány számolt be éves jelentéseiben.
– Sokadszorra fejezzük ki a felháborodásunkat amiatt, hogy a jobboldali sajtóban ismételten névtelen gyanúsítások jelennek meg a Norvég Alapok felhasználásával kapcsolatban a vizsgáló hatóságoktól kiszivárgott információkra hivatkozva – nyilatkozták a Népszabadságnak az Ökotársnál, amikor a Magyar Nemzet szerdai számában írtakra próbáltunk rákérdezni. A kormányközeli lap szerint a civil alappal kapcsolatban lévő egyik szervezet rendszeres pénzkölcsönző tevékenységet folytatott, amit most a Kehi és a piacfelügyelet is vizsgál.
Móra Vera, az Ökotárs igazgatója lapunknak elmondta: ahogyan azt az alapítvány (mindig nyilvános) éves jelentéseiből bárki láthatja, egyedi kérelemre, évente néhány alkalommal, kuratóriumi döntés alapján nyújtottak az utófinanszírozott pályázati támogatások megelőlegezésére áthidaló kölcsönöket, amelyekről a szervezet könyvvizsgálója rendre megállapította, hogy nem minősülnek hitelnyújtásnak, és nem emelt ellenük kifogást.
Ha valaki beírja a Google-be az „utófinanszírozás megelőlegezése" szókapcsolatot, láthatja, hogy meglehetősen elterjedt gyakorlatról van szó, amely - többek között fideszes vezetésű - önkormányzatoktól sem idegen: a település, illetve annak valamely intézménye vagy cége elnyer egy támogatást, majd a projekt végrehajtáshoz szükséges forrásokat valamilyen önkormányzati forrásból megelőlegezik (mivel a nyertesnek nincs elegendő pénze rá), és a ráfordítást utólag a támogatásból visszakapják (lásd például a kalocsai polgármester előterjesztését a helyi sportklubok megsegítéséről)..
A helyzet az, hogy lényegében ugyanezt csinálja jelenleg a kormány az uniós támogatásokkal is: a 2014-2020-as időszakra érvényes európai uniós kassza még zárva van (egyebek között azért, mert az új pénzosztó intézményrendszerre Brüsszel még nem bólintott rá), így a kabinet egyelőre a költségvetésből fizeti ki az EU-projekteket abban bízva, hogy a pénzt az EU-tól majd visszakapja. Lapunk tudomása szerint hivatalosan még nem volt példa arra, hogy valaki az utófinanszírozás megelőlegezését jogosulatlan pénzügyi tevékenységként értelmezte volna. | Belföld: Norvég Alap: zugbankolást sejtetnek | Lapunk úgy tudja, a szerdai Kehi-feljelentés mögött egy egyszerű ügy húzódik meg. Az Ökotárs Alapítvány, vagyis a Norvég Civil Alap forrásainak elosztásában közreműködő szervezet nyújtott eseti jellegű, az utófinanszírozott pályázatok támogatásait megelőlegező kölcsönöket a pályázaton nyertes szervezetek némelyikének. Magyarországon általánosan elterjedt gyakorlatról van szó. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/norveg-alap-zugbankolast-sejtetnek-1484077 | 2014-09-03 17:25:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
VÍZÖNTŐ
Vasárnap légy türelmes és megértő a pároddal. Jobb, ha elkerülöd a vitaindító megjegyzéseket, mert az egész napra beárnyékolhatja a hangulatodat. Ma telihold van, ami csak növeli a súrlódás esélyét.
HALAK
Vasárnap megoszt veled valaki egy információt, vagy egy szuper ötletet, és az első gondolatod az lesz, hogy pozitívan állj hozzá a kérdéshez. Persze felpezsdít, ha valami újdonsággal kísérletezhetsz, de csak akkor tedd meg, ha minden kockázattal tisztában vagy.
KOS
A mai telihold pontot tesz egy régóta húzódó ügy végére. Most egy új periódus veszi kezdetét, amikor nagyon jó ötleteid lesznek, amiket a gyakorlatba is át tudsz ültetni. A Mars az Ikrekben jár, és friss energiákat jelez.
BIKA
Lehet, hogy egy ideje motoszkál benned egy érzés, hogy ideje lenne valami újat, érdekeset kipróbálnod, új kalandokat keresned. Ma lehetőséged lesz rá, bármilyen értelemben, akár szellemileg, akár a szerelemben.
IKREK
A Mars már a jegyedben jár, és megadja neked a szükséges lendületet, határozottságot. Valaki talán kéretlenül bele akar szólni a dolgaidba. Hallgasd meg az illetőt, bólogass, azután tegyél mindent úgy, ahogyan neked tetszik. Most teljesen jól látod, merre kell lépned.
RÁK
Telihold napján kényes helyzetbe keveredhetsz. Ez lehet egy olyan szituáció, ahol különböző emberek, különböző érdekei mentén zajlanak a dolgok, talán nem is egyértelmű módon. Ez persze téged felbosszant, de nem valószínű, hogy tehetsz ellene. Jobb, ha elengeded!
OROSZLÁN
Ma minta valaki direkt provokálna! Olyasmit mond neked, vagy olyat tesz, amire te alapból feszülten reagálnál, de számodra legyen fontosabb most, hogy megfelelően kommunikálj, és ne hibáztathasd magad utólag. Nem érdemes csípőből reagálni!
SZŰZ
Vasárnap mondd ki az érzéseidet, gondolataidat! Főleg, ha valami bánt, vagy nyomaszt és könnyítenél magadon, ne hallgasd el a problémát. Beszélj ma róla egy bizalmasodnak és kérdezd meg, neki mi a véleménye. Meglátod, hogy megkönnyebbülés lesz hallgatni a válaszokat.
MÉRLEG
Vasárnap sok új ötlet merül fel benned, ami szuper, de ha őszinte vagy önmagadhoz, tudnod kell, hogy ezek nem mindegyike lesz megvalósítható. Szelektálj és csak azokat tartsd meg, amelyekkel érdemes és tudsz is kezdeni valamit.
SKORPIÓ
Vasárnap valaki a környezetedben meglepő dolgot produkálhat és ez rád is hatással lehet. Lehet, hogy mindez arra inspirál téged, hogy hasonló módon cselekedj, de az is lehet, hogy pont az ellenkezőjét váltja ki belőled. Akárhogy is lesz, nem maradsz közönyös!
NYILAS
Vasárnap csak egy szikrára lehet szükséged, hogy beindítsd a dolgokat magad körül, mivel talán úgy érzed, hogy kezd unalomba fordulni körülötted az élet, vagy nagyon lassan történnek meg a dolgok. Ötleted persze mindig van, hogyan pörgesd fel a dolgokat.
BAK
A telihold a jegyedben eléggé megvisel. Valószínűleg számolnod kell önmagadban hangulati ingadozásokra, feszültségekre és ebből adódóan arra is, hogy mindezt valamilyen módon kezelned kell, különösen akkor, ha valamelyik szeretted közelében tartózkodsz.
VÍZÖNTŐ
Vasárnap légy türelmes és megértő a pároddal. Jobb, ha elkerülöd a vitaindító megjegyzéseket, mert az egész napra beárnyékolhatja a hangulatodat. Ma telihold van, ami csak növeli a súrlódás esélyét.
HALAK
Vasárnap megoszt veled valaki egy információt, vagy egy szuper ötletet, és az első gondolatod az lesz, hogy pozitívan állj hozzá a kérdéshez. Persze felpezsdít, ha valami újdonsággal kísérletezhetsz, de csak akkor tedd meg, ha minden kockázattal tisztában vagy. | BAON - Bács-Kiskun vármegyei hírportál | Bács-Kiskun vármegyei hírportál | null | 1 | https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/teli-szunet-a-zuschlag-perben-gyurcsanyt-meg-senki-sem-hivta-195975 | 2008-12-08 00:00:00 | true | null | null | bács-kiskun online |
Több kerületi önkormányzatban milliós jutalmakat osztottak ki tavaly év végén - írja a Blikk szerdai száma. A legtöbb helyen csak a vezetők kaptak, de volt olyan kerület, ahol csak a közalkalmazottakat jutalmazták. A lap úgy tudja: Újbudán Hoffmann Tamás polgármesternek összesen 3,5 millió forintot szavazott meg a képviselő-testület. A pénzt a polgármester nem vette fel, a helyi templomnak és két óvodának ajánlotta fel.
Három alpolgármester, köztük Kupper András fideszes parlamenti képviselő is 2,6 millió forint pluszpénzt kapott. A Blikk szerint a helyi cégvezetők közül volt olyan, aki 6,5 millió forint jutalmat vehetett fel.
Budafokon Szabolcs Attila polgármestert 1,9 millió forinttal, két helyettesét pedig 1,6 millió forinttal jutalmazták az általános tartalékból. Pesterzsébeten Vas Imre alpolgármester, két helyettese, illetve két jegyző kapott összesen 3,5 millió forintot. A kispesti polgármester 110 ezer forintot, Kőbányán az alpolgármesterek és a jegyzők egyhavi fizetésüket kapták meg pluszban.
A Blikk szerint több kerületben nemcsak a vezetőknek, hanem a dolgozóknak is járt jutalom karácsony előtt. Óbudán a polgármester kivételével egységesen félhavi bért utaltak mindenkinek, Újpesten pedig a hivatal munkatársai kaptak egy-másfél havi fizetést pluszban. | Milliós év végi jutalmak a polgármestereknek | Több fővárosi kerület polgármestere is milliós jutalmakat kapott tavaly karácsony előtt - írja a Blikk. Kupper András fideszes alpolgármester 2,6 millió forintot, a budafoki polgármester 1,9 millió forintot vihetett haza. Több önkormányzatnál a dolgozókat is jutalmazták. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/1/blikk-millios-jutalmakat-kaptak-a-fovarosi-polgarmesterek | 2013-01-16 07:12:00 | true | null | null | Origo |
Gyerekjátékokat akart eladni egy budapesti nő egy népszerű, használt dolgok meghirdetésére létrehozott alkalmazásban. Jelentkezett is valaki, hogy megvenné a játékokat, a hirdető pedig kapott egy ímélt, amelyben volt egy link. A szállítás lebonyolításához a banki adatait kérték, ő megadta, majd több mint egymillió forint tűnt el a számlájáról. Az összeg egy szolnoki férfinél landolt, ő a 2024. november 6-ai kihallgatásán elmondta, hogy ugyanebben az alkalmazásban korábban egy farmernadrágot hirdetett meg és hasonlóképpen járt, mint a nő. A számláján azonban nem volt pénz, így megkárosítani nem tudták.
Nem sokkal ezután látta magánál a nagy összeget, és azt is, hogy el is tűnt, de nem tulajdonított ennek jelentőséget, nem jelentette a történteket sem a bankjánál, sem a rendőrségen. A történetnek még nincs vége, a Mátrix Projektben a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán az internetes bűncselekmények felderítésén dolgozó nyomozók folyamatosan fejtik visszafelé a szálakat. Követik a banki adatok és a pénz útját, hogy megtalálják azokat, akik ilyen módon környékezik meg, csapják be a vásárlói online oldalak felhasználóit.
Vége nincs, de tanulsága van a történteknek. Internetes vásárlásoknál nagyon figyeljenek!
- áll a rendőrség közleményében.
Az eredetihez rendkívül hasonló, de a linkekben, illetve a böngésző címsorában betűeltérésekkel megjelenő banki, illetve csomagszállító cégnevek legyenek gyanúsak! Ne adják meg az adataikat! Az eladóknak ráadásul ahhoz, hogy megkapják a nekik járó pénzt, nem is kell mást megadniuk, csak a bankszámlaszámukat. Semmilyen azonosítót, kódot nem kell beírniuk, nem kell a bankjuk internetes felületére belépniük. Ha mégis ellopják az adataikat, akkor is tegyenek bejelentést, ha nem veszítettek, hanem kaptak pénzt. Ez esetben ugyanis nagy valószínűséggel csalók vették át a rendelkezést a bankszámla fölött, és akihez bűncselekményből származó pénz érkezik, pénzmosás gyanújába keveredhet még akkor is, ha az összeg rövid időn belül el is tűnik a számlájáról. | Váratlanul 1 millió forintos utalás érkezett egy szegedi férfi bankszámlájára, majd megdöbbentő dolog történt | Pénz érkezett egy férfi bankszámlájára, majd a több mint egymillió forint el is tűnt. Nem érte kár, ezért nem szólt senkinek. Pedig jól tette volna, mert így a Békés vármegyei rendőrség egyik ügyében pénzmosás gyanújába keveredett. | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/11/varatlanul-1-millio-forintos-utalas-erkezett-egy-szegedi-ferfi-bankszamlajara-majd-megdobbento-dolog-tortent | null | true | null | null | Bors |
Már túl van a parlamenti általános vitán az salátatörvény, amely közel 30 agrártárgyú törvényt módosít, és amely
egyik legfontosabb eleme az osztatatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása.
Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) főtitkára a vg.hu-nak elmondta:
a földeladás gyorsabb lezárását segíti, hogy a módosítás értelmében jövő év január 1-jétől nem kell majd kifüggeszteni a szerződést, ha a tulajdonostársak közötti vásárlás történik az osztatlan közös parcellán belül.
Emlékeztetett, hogy a hatályos szabályozás szerint hiába van mindenkit megelőző elővásárlási joga a tulajdonostársnak, ugyanúgy végig kell vinnie a földvásárláskor szükséges procedúrát, mint normál esetben.
A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy
az egyéb szabályok változatlanok maradnak, így például az érintetetteknek legalább három éve már tulajdonostársnak kell lenniük.
Fontosnak nevezte még, hogy ha a termőföld adásvételnél a vételárat az eladó előre kéri - ami sokszor így történik a gyakorlatban - és még nincs meg a hatósági jóváhagyás, hivatalosan a vevő által kifizetett teljes vételár is hivatalosan előlegnek kinősül.
Ha valaki elővásárlási jogával élve "rájelentkezik" a szerződésre, akkor a teljes összeget neki is ügyvédi letétbe kell helyeznie. Így kell igazolnia a teljesítőképességet, amellyel azt szűri ki a jogszabály, hogy ne legyenek fiktív rájelentkezések. Ezzel segítik, hogy ne kelljen a vevőnek a pénze után rohannia. | Felgyorsítja a kormány a földvásárlásokat | Osztatlan közös tulajdon esetében 2025. január 1-től nem kell kifüggeszteni a szerződést. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/agartorvenyek-parlament-osztatlan-foldtulajdon-vasarlas.799735.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nekem Hargitai képviselőtársam mondta, hogy igennel szavazunk, ő ül mögöttem, és ő jobban ért a gazdasági ügyekhez – a jogász Rubovszky György (KDNP) ezzel magyarázta az Indexnek, miért szavazta meg a dohánytermékek jövedékiadó-emelésének váratlan megtorpedózását.
Bár az NGM adóemelési javaslata már több mint egy hónapja, június 3-a óta a parlament előtt volt, átment több bizottsági, majd a teljes ülés előtti vitán, az utolsó utáni pillanatban, egy az alkotmányügyi bizottság által jegyzett módosítóval a kormánypárti frakciók kivették a pénzügyi csomagból az adóemelést. Rubovszky Györgyöt egyébként nem is annyira a plénum előtti zárószavazás miatt, hanem alkotmányügyi bizottsági tagsága, az ottani szavazás miatt kerestük, de ahogy korábban a testület elnökétől, Balsai Istvántól, úgy tőle sem tudtuk meg, ki is írhatta, honnan is kaphatták a javaslatot.
A szintén bizottsági tag, de fideszes Gruber Attila sem tudott e kérdésben mint mondani, ő ugyanakkor úgy vélte, talán kollégáját, Heintz Tamást (Fidesz) kéne megkérdeznünk. Aki ugyan az alkotmányügyi bizottságnak nem tagja, de a frakció „dohányügyi” szakértője.
Van a háború, a csaták meg a sebek
Heintz képviselő szerint a dohányzás ellen, és a komplex, jó egészségügyért folytatott harcban már nyertek egy csatát, az általa is jegyzett, a nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslat benyújtásával és elfogadásával. Most hétfőn pedig csatát veszítettek, "de a háború már csak ilyen, sebekkel is jár". A képviselő a hangzatos hasonlatoknál maradva sem tudta megmondani viszont, hogy akkor most ki is sebezte meg őt, ki ellen veszítettek csatát. Cserébe hangsúlyozta, a háborút folytatják.
A kérdésre, hogy egyébként akkor miért szavazta meg a javaslatot, azt mondta, hogy tudomása szerint felmerült az az érv is, hogy ha „jogrend van, akkor év közben ne bolygassunk adótörvényeket”. (Felvetésünkre, hogy történt-e váratlan fordulat a kormány és a frakció viszonyában, azaz az eddigi tucatnyi évközbeni adómódosítás, visszamenőleges hatályú törvény megszavazása után hasonló ügyekben a képviselők már nem lesznek partnerek, nem kaptunk értékelhető választ.)
Bár a telefonvégre kapott képviselők nyilatkozatai alapján egyértelműnek látszik, hogy a mezei képviselők semmit nem tudnak a szavazás hátteréről, a leendő alkotmánybíró Balsai pedig arra sem emlékszik, ki adta neki az anyagot, az nyilvánvaló, hogy a frakciófegyelem működött: az összes fideszes és kereszténydemokrata képviselő megszavazta az adóemelés megfúrását. A Fidesz frakció sajtóirodája azonban nem válaszolt az Index kérdéseire, ahogy a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter sem hívott vissza minket (több képviselőnél is hiába hagytunk üzenet dohányadó ügyben). Így nincs hivatalos válasz arra, hogyan és milyen okból döntöttek a módosítás, az adóemelés eltörlésének támogatásáról.
Az NGM sem beszél
Hallgatásba burkolózik kedd reggel óta az eredeti, az adóemelésre vonatkozó javaslatot beterjesztő nemzetgazdasági tárca is, bár már volt olyan pillanat, amikor a válaszok állítólag már csak jóváhagyásra vártak. A tárca az emeléssel egyébként több legyet is ütött volna egy csapásra: az adóemelés költségvetési bevételt generál, ráadásul uniós kötelezettség is, amit minél inkább halasztunk, annál nagyobb egyszeri lépésekre lehet szükség. Márpedig a jövedéki adó emelése mindig magában hordozza azt a kockázatot, hogy a piacon nagyobb mértékben jelennek meg olcsó, csempészett cigaretták. A mostani helyzet e vonatkozásban is kedvezett volna az adóemelésnek: az elmúlt fél év dohánypiaci árháborúja miatt jelentősen, egyes márkák esetében több mint száz forinttal estek a kiskereskedelmi árak, így az adóemelés – ha annak hatását a gyártól áthárítják – valójában csak a korábbi árszintek újbóli megközelítését eredményezte volna, így könnyebben lenyelték volna a dohányosok is.
Hallgat az ügyben a dohányipar is. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke ismételt megkeresésünkre sem kívánta kommentálni a történteket. Egyetlen kérdésünkre válaszolva azonban azt leszögezte, a szakmai érdekképviselettel sem az eredeti, az adóemelésről szóló törvényjavaslat benyújtását megelőzően, sem azt követően nem egyeztetett a kormány.
Nem segít módosítás
Nem reagált a két legnagyobb piaci szereplő sem a döntésre. A Philip Morristól visszahívást várunk, a BAT viszont már jelezte is, nem nyilatkoznak az ügyben. A hazai piac negyedik legnagyobbja, az egyebek között a Benson&Hedges-t és a Camelt gyártó JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolati igazgatója, Varga Judit viszont írásban válaszolt a kérdéseinkre. Eszerint a cég a kormány jövedéki adó emelésére vonatkozó szándékáról csupán a törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően értesült. Tekintettel azonban arra, hogy az EU jövedéki adó irányelve a cigaretta adójának 2018-ig 90 euró/1000 szálra történő emelését írja elő, így az adóemelés ténye várható és tervezhető volt. A JTI Hungary Zrt. nem folytatott szakmai egyeztetést az adóemelés témájáról, szögezte le Varga Judit.
A cég cigarettát és fogyasztási dohányt is értékesít, így érdekelt a dohánypiac strukturális egyensúlyának fenntartásában. Varga Judit emlékeztetett: az elmúlt években komoly eltolódás ment végbe, tavaly a fogyasztási dohány piaca közel 50 százalékkal nőtt. A fogyasztás eltolódott a magasabb jövedéki adótartalmú cigarettáról az olcsóbb és alacsonyabb jövedéki adótartalmú fogyasztási dohány felé, ez pedig értelemszerűen negatív hatással van a költségvetési bevételekre is.
Varga Judit szerint ezért ők támogatták és támogatják azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek megfelelő mértékű adóemeléssel a fogyasztási dohány adóját közelítik a cigaretta adójához. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. június 3-án benyújtott eredeti javaslata ezt a célt szolgálta, amelyet a JTI szakmai szempontból elfogadhatónak tartott. | Senki sem tudja, ki döntött az adóelengedésről | Senki sem tudja, ki döntött az adóelengedésről - A képviselők állítják, ők csak szavaztak, a frakciók hivatalosan nem válaszolnak, de hallgat a minisztérium és a dohányipari szövetség is. Kinek fájt volna, ha levesznek 20 milliárdot a cigipénzből? | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/07/09/senki_sem_tudja_ki_dontott_az_adoelengedesrol/ | 2011-07-09 10:45:00 | true | null | null | Index |
Akkor azt írtuk, hogy Győrffy Balázs 22 millió forint értékben vett két állami tulajdonú földet Veszprém megyében. Azóta újabb részletek kerültek nyilvánosságra, és ezek szerint egy 67 millióba kerülő 42,5 hektáros földet is vásárolt. Így összesen 89 millió forintért vett 58 hektárnyi földet.
A saját törvénymódosításának köszönhetően évi 5 millió forint pluszbevétele lehet a Blikk számításai szerint. Azt azonban nem tudni, miből vehette a földeket, mivel 30,5 ezer eurós (9,5 millió forint) életbiztosítás mellett 12 millió forintos adóssága van.
Ő korábban azt írta nekünk, hogy a földet vásárlók többségéhez hasonlóan hitelből finanszírozza a földvételeit. | 89 millióért vett földet a fideszes képviselő | Hétfőn írtunk arról a fideszes képviselőről, aki saját maga javára nyújtott be novemberben egy törvénymódosító javaslatot a bérleti díjak egyoldalú emelésének lehetősége érdekében. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/89-millioert-vett-foldet-a-fideszes-kepviselo/hwghnsx | 2016-01-14 12:27:00 | true | null | null | Blikk |
Az Index értesülései szerint hiába hirdetett eredményt a napokban ismét az állami sztrádaberuházós Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. az M3-as Nyíregyháza és Mátészalka (49-es út) közötti szakaszára, az építkezés most sem kezdődhet el. Hasonlóan nincs végleges eredménye a 49-es út és Vásárosnamény közötti szakaszra kiírt eljárásnak.
Lapunk értesülései szerint az első, nagyjából 34 kilométeres szakaszt a legutóbbi eredményhirdetés értelmében a C-S-K-K 2009 konzorcium építhetné. A tenderre hatan pályáztak, a NIF szerint csak ketten érvényesen – ha csak egy érvényes ajánlat lett volna, a pályázat automatikusan eredménytelen –, utóbbiak közül a Colas, Strabag, Közgép és Kelet-Út alkotta tömörülés adta a kedvezőbb ajánlatot. A NIF döntését a Nemzetközi Vegyépszer megtámadta, a jogorvoslati eljárás lezártáig értesüléseink szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a szerződés megkötését megtiltotta.
A második, körülbelül 12 kilométeres szakasz építésére tudomásunk szerint nyolcan jelentkeztek, ebből négyen érvényesen. A győztes az osztrák érdekeltségű Porr és annak leányvállalata, a Teerag-Asdag alkotta konzorcium – legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint. Úgy tudjuk ugyanis, hogy ez az eljárás is jogorvoslati kérelemmel folytatódott, itt a szegedi M43-ast – úgy tűnik, késéssel – építő Sedesa kért KDB-vizsgálatot az ügyben.
A Nyíregyháza-Mátékszalka közötti szakasz építésére tavaly szeptember óta keres, de nem találhat kivitelezőt a NIF. A közbeszerzési eljárásban az első eredményt idén januárban hirdették ki, ez ellen ketten is jogorvoslatot kértek, a Porr és a Nemzetközi Vegyépszer vezette konzorcium. Márciusra a KDB elutasította az utóbbi, Nagy Elek érdekeltségébe tartozó cég kérelmét – amely saját kizárását kifogásolta –, és csak részben adott helyt a Porr kérelmének, amely a győztes pályázónál talált hibát. Akkor úgy tűnt, hogy a győztesnek mondott, Colas vezette konzorcium építkezhet, ha harminc napon belül teljesít egy hiánypótlási kötelezettséget.
A március végi NIF-es eredményhirdetést azonban a vegyépszeresek ismét megtámadták, a KDB-eljárás nyomán azonban június elején a NIF újra a C-S-K-K 2009-et hozta ki győztesnek. Értesülésünk szerint ezt a döntést támadta meg harmadszor is a Nemzetközi Vegyépszer, amely újabb ponton kérte az eredmény érvénytelenítését.
A mostani jogorvoslati kérelem információink szerint ahhoz vezethet, hogy az egész eljárást újra kell kezdeni. A tender tervezett kezdéséhez képest ugyanis már most öt hónapos a csúszás, ami – a mostani jogorvoslatot is figyelembe véve – akár hat-hét hónapra is nőhet. Ekkora csúszás viszont veszélyeztetheti azt, hogy az eredeti paraméterek szerint – péládul az eredeti határidő és a kivitelezők által a kiíráskor vállalt árakon – megépülhet az M3-as.
A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. kedd délután adott ki közleményt, ami megerősíti lapunk értesüléseit. A NIF ebben a közleményben azt írja, hogy értetlenül áll a helyzet előtt. „A jelen közbeszerzési eljárás tárgya egy európai uniós forrásokból finanszírozott, nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű beruházás, amelynek megvalósítása a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó folyamatos jogorvoslati eljárások miatt veszélybe került” – olvasható a NIF álláspontja. Az általunk becsült problémát megerősíti a NIF, mondván: „az eredetileg tervezett szerződéskötési időponthoz képest öt hónapos csúszás van, ami várhatóan rendkívüli feszültségeket fog okozni az építés során”. | Sosem épül már tovább az M3-as | Sosem épül már tovább az M3-as - Már háromszor volt eredménye a tendernek, de a közbeszerzési döntőbizottság ismét vizsgálja az ügyet. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/22/sosem_epul_mar_tovabb_az_m3-as/ | 2010-06-22 11:19:00 | true | null | null | Index |
2005.07.29. 11:20
A Fővárosi Bíróság elrendelte Varga Tamás előzetes letartóztatását. A több éve szökésben lévő vállalkozót gazdasági bűncselekmények miatt ítélték el Magyarországon. A vádlott és védője a végzés ellen fellebbeztek, a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hozza majd meg.
A Fővárosi Bíróság döntése értelmében Varga Tamás előzetes letartóztatásba került. Wéber Edina, a Fővárosi Bíróság sajtófőnöke a testület ítélethozatalát azzal indokolta, hogy a vádlott kézre kerítéséhez nemzetközi, illetve európai elfogatóparancsot kellett kiadni. Ezek alapján feltehető volt, hogy az eljárásban csak úgy biztosítható jelenléte, ha vele szemben a legszigorúbb kényszerintézkedést alkalmazzák.
A vádlott és védője a végzés ellen fellebbeztek, a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hozza majd meg. Wéber Edina közlése szerint a Fővárosi Bíróság előtt Varga Tamás ellen többrendbeli jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény miatt folyik eljárás, mivel azonban a vádlott több éven keresztül szökésben volt, az ügy tárgyalása még el sem kezdődött – közölte a Magyar Rádió.
Varga Tamás Hollandiában elfogott üzletembert menetrend szerinti repülőgépjárattal hozták haza tegnap este. Megérkezése után a vállalkozót őrizetbe vették a Ferihegyi repülőtéren. Az április elején az amszterdami külvárosban lévő lakásában elfogott férfi ellen négy körözés volt érvényben. Robert Meulenbroek, az amszterdami államügyész szóvivője elmondta: a bírósági döntést Varga Tamás kiadatásáról múlt pénteken hozták meg.
Miként korábban a Magyar Nemzet megírta: a Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési alosztályát három éve kereste meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bűnügyi igazgatósága, hogy fogják el Varga Tamást, aki ellen hárommilliárd forintos csalássorozat miatt folytattak eljárást.
A fejvadászok kiderítették, hogy Varga és élettársa három évvel korábban hagyta el Magyarországot, később Prágában telepedett le, ahol lányuk született. Egy nyomozástaktikai hiba miatt viszont 2002 decemberében Varga kicsúszott a rendőrök kezei közül. Végül idén januárban, Hollandiában bukkantak az üzletember nyomára. Varga akkoriban Amszterdam egyik lerobbant, külvárosi részén bérelt lakást. A holland–magyar rendőri egység egy teljes hónapig készült az elfogási akcióra, majd április ötödikén otthonában csaptak le az üzletemberre.
Varga 1992-ig a Fidesz gazdasági tanácsadója volt, de a bűncselekmények elkövetésének idején már nem állt kapcsolatban a párttal. A Fejér Megyei Bíróság 2002-ben és 2003-ban bocsátott ki ellene körözést, mivel két ügyben öszszesen öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Csalás miatt a Fővárosi Bíróság három éve adott ki nemzetközi elfogatóparancsot ellene. Legutóbb gazdasági bűncselekmények miatt a Fejér Megyei Bíróság bocsátott ki Varga ellen elfogatóparancsot. | Varga Tamás előzetes letartóztatásban | A Fővárosi Bíróság elrendelte Varga Tamás előzetes letartóztatását. A több éve szökésben lévő vállalkozót gazdasági bűncselekmények miatt ítélték el Magyarországon. A vádlott és védője a végzés ellen fellebbeztek, a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hozza majd meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/07/varga-tamas-elozetes-letartoztatasban-2 | 2005-07-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod." Imigyen riposztozott Nagy István agrárminiszter, a kormányzati stand up koronázatlan királya Magyar Péter kritikájára (nem is a tritikáléjára), amivel a Tisza Párt elnöke a magyar agrárpolitika tökéletlenségét/töketlenségét illette. Magyar leírta egyebek között, hogy idehaza jellemzően a kormányhoz köthető oligarchák kapják a földalapú és fejlesztési támogatásokat, és hogy kiürül a magyar vidék. Nagy erre válaszul előbb meglepően szakpolitikusi magvakat hintett a közvélemény kies ugarára (elmondása szerint a családi gazdaságok és az élelmiszer-értékesítő kistermelők száma is kilőtt), aztán elővette a Fidesz biofegyverét, és (magyarra fordítva) azt mondta: Péter, te csak a töködet vakarod, amíg én izzadságosan növénytermesztek.
Sokan nem emlékezhetnek koruknál fogva a nyilvánosság aranykorára (90-es évek eleje), amikor az újságíró bárkit és bármikor megkérdezhetett hivatalos ügyben, mert a felelős, hozzáértő hivatalos személyeket akkortájt nem kóklerségből és párthűségből felvételiztették (és nem jelentett előnyt a ripacskodás sem), így értették a fő szabályt: nem humorizálni vannak. És nem közpénzt égetni: a külügyminiszter kiválasztása sem úgy történt jobb korokban, hogy el tudja-e utazni Kővágótöttös költségvetését fertály év alatt büszkén, eltüntetve a fedélzeten egy vagon szalámis szendvicset.
Nagy miniszter, tegyük hozzá, nemcsak a folytatólagos töktermesztésben görnyed hétrét, hanem a tárcájánál kipattant 2,2 milliárdos korrupciós ügyben is. Vittek már el bilincsben földügyekért felelős helyettes államtitkárt, akinek a pere ezekben a napokban fordul célegyenesbe. A megszólalók az Orbán család üzleteit is firtatták, Tűzkő okozhat lángot. A bírósági vallomás műfaját Nagy István is gyakorolhatta nemrég, 15 elkobzott ló miatt. Tökökről itt nem esett szó. | Üstök | „Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod.” Imigyen riposztozott Nagy István agrárminiszter, a kormányzati stand up koronázatlan királya Magyar Péter kritikájára (nem is a tritikáléjára), amivel a Tisza Párt elnöke a magyar agrárpolitika tökéletlenségét/töketlenségét illette. Magyar leírta egyebek között, hogy idehaza jellemzően a kormányhoz köthető oligarchák kapják a földalapú és fejlesztési támogatásokat, és hogy kiürül a magyar vidék. Nagy erre válaszul előbb meglepően szakpolitikusi magvakat hintett a közvélemény kies ugarára (elmondása szerint a családi gazdaságok és az élelmiszer-értékesítő kistermelők száma is kilőtt), aztán elővette a Fidesz biofegyverét, és (magyarra fordítva) azt mondta: Péter, te csak a töködet vakarod, amíg én izzadságosan növénytermesztek. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256045_ustok | null | true | null | null | Népszava |
2 milliárd forintos ajánlattételi felhívást tett közzé az V. kerületi önkormányzat a Közbeszerzési Értesítőben. A projektre az pályázhat, aki a következő négy évben vállalja "Budapest Főváros V. kerületének területén díszburkolat és egyéb burkolat, és az ehhez kapcsolódó elemek karbantartási munkálatainak elvégzését".
A kiírás részletesen felsorolja azokat az utcákat és tereket, amelyeken a karbantartást végezni kell majd, ezek között szerepel például a Falk Miksa utca is, ahol a 700 milliós költségvetésű teljes felújítás (benne a teljes burkolatcsere) még be sem fejeződött teljesen. Hasonló a helyzet a Váci utcával is, a Kossuth tér viszont nincs benne a kiírásban, hiszen a tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozat felhatalmazása alapján az már állami tulajdonba és az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe került. | Kétmilliárdért javítaná díszburkolatait Rogán kerülete | Olyan utcák is szerepelnek a kiírásban, melyeken még el sem készült a díszburkolat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140122-ketmilliardert-javitana-diszburkolatait-rogan-kerulete.html | 2014-01-22 11:25:00 | true | null | null | Origo |
Oroszlány polgármestere, Takács Károly fogadta a kínai többségi tulajdonú Westcast, valamint Szecsuan tartomány négymilliós népességű Neijiang városának önkormányzati képviselőit. A Xu Lianying alpolgármester asszony által vezetett küldöttség befektetési szándékkal érkezett Oroszlányba - tudtuk meg a polgármester közösségi oldaláról . | Befektetési céllal érkezett kínai küldöttség | Az üzletemberekből és önkormányzati képviselőkből álló küldöttek látogatásának befektetési célja volt. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/befektetesi-cellal-kinai-kuldottseg | null | true | null | null | KEMMA |
A fideszes országgyűlési képviselő, a Fidelitas alelnöke erről kedden beszélt újságírók előtt egy, az Utolsó figyelmeztetés című havilap februári számában megjelent cikkre hivatkozva. Elmondta: az írás szerint a Magyar Légiforgalmi Vállalat Rt. valamint a Forgách és Kiss ügyvédi iroda által megkötött szerződés a légitársaság átvilágításáról szól. Hozzátette: az ügyvédi iroda egyik tagja Kiss Elemér. Jelezte: a Malév az átvilágításról 2002 augusztusában határozott, a szerződésre pedig egy 2003. január 22-i levél utal.
Szijjártó Péter felteszi a kérdést László Csabának: lehetséges-e az, hogy egy hivatalban lévő miniszter ügyvédi irodája megbízást kapjon egy állami vállalattól; a szocialista képviselők etikusnak tartják-e ezt, valamint összeegyeztethető-e ez a szerződés azzal a retorikával, amelyet a szocialista képviselők az előző kormányzat elleni megnyilvánulásaikban képviselnek.
Hozzátette: levélben fordul Keller Lászlóhoz is, amelyben felkéri a közpénzügyi államtitkárt, vizsgálja ki az ügyet. "Amennyiben az államtitkárnak kellemetlen, hogy saját főnöke ellen vizsgálódjon, jelölje meg, hogy kihez lehet fordulni az ügyben" - tette hozzá Szijjártó Péter.
Kijelentette: a Fidesz módosító javaslatot készít az úgynevezett üvegzseb-törvényhez, amely biztosítaná, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő.
Kiss Elemér az MTI-nek azt mondta, nincs tudomása arról, hogy az az ügyvédi iroda, ahol korábban dolgozott, kötött-e állami szerződést. A miniszter kijelentette, hogy kivált az ügyvédi irodából, jelenleg szünetelteti ügyvédi, szakmai tevékenységét. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az irodát nem érheti hátrány amiatt, mert ő korábban ott dolgozott. A többiek korábbi szakmai tevékenységüket - üzleti alapon - minden további nélkül folytathatják - mondta.
A Malév szóvivője az [origo]-nak azt mondta: nem kívánják kommentálni a hírt, és egyelőre azt sem árulják el, melyik cég végzi a légitársaság átvilágítását. | A Fidesz szerint Kiss Elemér cége világítja át a Malévot | Szijjártó Péter (Fidesz) írásbeli kérdéssel fordul László Csaba pénzügyminiszterhez: létezik-e a Malév Rt. és Kiss Elemér ügyvédi irodája között olyan szerződés, amely szerint a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter irodája végzi a légitársaság átvilágítását. Kiss úgy véli, hogy a céget nem érheti hátrány amiatt, mert ő korábban ott dolgozott. A Malév nem kívánta kommentálni a hírt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030218afidesz.html | 2003-02-18 16:49:00 | true | null | null | Origo |
Mandiner: "Visszatért Szájer József, mégpedig a XXI. Század Intézet égisze alatt "szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű" munkát végez majd. Miért most?
Schmidt Mária: Szájer József kiváló képességű, kipróbált harcos, akinek helye van a közösségünkben. Büszke vagyok rá, hogy nálunk dolgozik. Minden percét élvezem, amikor vele beszélgetek. Meddig kell az ellenfél támadásaival foglalkozni? Ne érdekeljen már minket, mit írnak vagy mondanak! A karaván halad."
Schmidt Mária e szavakkal méltatta a volt fideszes EP-képviselőt. A Terror Háza Múzeum főigazgatója nem fejtette ki a Mandiner újságírójának, hogy Szájer karrierjét a végsőkig segítette.
Három évvel ezelőtt, 2021 novemberében írtuk meg, hogy a civil szervezetek nyilvántartása szerint Szájer József változatlanul a magyar állam alapította Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja (KKTTKK). Ez a közhiteles tény alapvetően ellentmondott annak, hogy az alapítvány 2020. december 4-én a Népszavát arról tájékoztatta: "Szájer József a közalapítványban betöltött kuratóriumi tisztségétől megvált. Döntését nem indokolta." Az ellentmondás feloldására az alapítvány önálló képviseleti jogával felruházott Schmidt Máriát kértük meg, aki nem válaszolt a Narancs.hu megkeresésére.
Szájer lemondásának, tagcserének egy év elteltével sem volt nyoma az alapítvány nyilvántartásában, sőt, folyamatban lévő eljárás sem volt bejegyezve. Előzőleg 2018-ban hajtottak végre módosítást. 2021 novemberben a KKTTKK kuratóriumában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mellett Szájer József, Martonyi János, a Fidesz volt külügyminisztere, Kapronczay Károly történész és Lánczi András, a Századvég Alapítvány volt vezetője ült. Az alapító magyar állam képviselői, Schmidt, a kuratórium elnöke annak ellenére nem intézkedtek Szájer tagságának törléséről, hogy Schmidtnek és a többi kurátornak is tudomása volt Szájer lemondásáról. Schmidt Mária a közalapítvány 2020-ról készült beszámolójában közölte, kötelessége tájékoztatni a Kuratórium tagjait, hogy "egyik tagunk, Szájer József volt Európa Parlamenti képviselő ez év decemberében azonnali hatállyal lemondott tagságáról".
A törvény az alapítványoknál 60 napot engedélyez a változásbejegyzés bejelentéséhez. Ha Szájer 2020. december 4-én már lemondott, legkésőbb február végéig be kellett volna jelenteniük, de ez november végéig sem történt meg. Cikkünk idején hozzávetőleg háromszáz napos késében voltak. Schmidt nem reagált kérdéseinkre, viszont cikkünk 2021. november 30-i publikálását követő harmadik napon a közalapítványnak módosították az okiratát, ami december 16-án jogerőre emelkedett. A módosítás révén Szájer József kikerült a kuratóriumból, helyére Schanda Tamás, az innovációs és technológiai miniszter helyettese, parlamenti és stratégiai államtitkár felesége, Schanda Anikó került. Szájer eltávolítását lehetővé tevő módosítást a közalapítványt alapító magyar állam képviseletében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter látta el kézjegyével.
Szájer Józsefet 2016-ban választották a KKTTKK kuratóriumába, 2020. november 29-én mondott le európai parlamenti képviselőségéről, arra hivatkozva, hogy a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számára. Két nappal később elismerte, hogy november 27-én részt vett a belga járványügyi szabályok megszegésével tartott brüsszeli szexpartin, amelynek a rendőrség vetett véget. A képviselő hátizsákjában kábítószert foglaltak le, amiről Szájernek, állítása szerint nem volt tudomása és nem is fogyasztott belőle.
A botrány hatására Szájer gyorsan szabadult meg közéleti, tudományos tisztségeitől. Elsőként a Fideszből lépett ki a botrány negyedik napján, majd soproni díszpolgári címétől vált meg, majd következett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanári címének elvesztése.
Schmidt Mária ezúttal egy intézet vezetői pozíciójával segíti Szájert, aki az alapítvány munkaszervezeteként működő XXI. Század Intézet keretein belül, a Szabad Európa Intézet igazgatójaként tér vissza a közéletbe. Az intézet honlapja szerint rajta kívül még egy munkatársa van, a XXI. Század Intézet kutatója, Petri Bernadett jogász. Ő az Európai Parlamentben 2019-2023 között Szájer József majd Schaller-Baross Ernő EP-képviselő politikai tanácsadójaként dolgozott. Szájer intézete több program elindításán dolgozik. Az önálló Európa-koncepción: "a hatvanas években megszületett, De Gaulle elnök által ihletett, francia Fouchet-terv óta nem készült az Unió fejlődését nemzeti alapon kijelölő részletes program, ezt a hiányt szeretnénk pótolni". Az Európai Unió tagországai számára összehasonlításra alkalmas, komplex szuverenitás-index kidolgozásán, valamint a Nemzetek Jogai Charta tervezetén.
Szájer hasonló nehézkesen tudott elválni 2021-ben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítvány (NGYSZA) kuratóriumától. Ez a lemondási folyamat fél éven át húzódott, végül lapunk tényfeltáró cikksorozata után intézkedett a két alapító, Orbán Viktor és Kövér László Szájer leváltásáról. A Fidesz képviseletében a pártelnök, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület képviseletében Kövér 2021. június 11-én kezdeményezte Szájer József NGYSZA-kuratóriumi tagságának törlését. Ezt sem kapkodták el, ugyanis Szájer március elején mondott le arról, a tagcserére viszont hónapokkal később reagáltak. A lemondás március 1-i dátuma éppen egybeesett Szájer NGYSZA-kurátorkodásáról szóló cikkünk megjelenésével, amelyben nyilvánosságra hoztuk, hogy nem felel meg a valóságnak az NGYSZA állítása, miszerint a képviselő hónapokkal korábban lemondott tisztségéről. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítványa újabb kérdéseinkre árulta el, hogy a volt fideszes EP-képviselő mégse küldte el lemondó nyilatkozatát, holott korábban azt állították, 2020 decemberében megtette. A törléssel kapcsolatos dokumentációból derült ki, azért nem kaptunk válasz, mert Szájer lemondása március 1-ig sem történt meg.
Ahogy arról a Narancs.hu a héten elsőként beszámolt, Schmidt Máris alapítványa beszélgetőkönyvet jelentet meg Szájerről. | A Szájernek most intézetet adó Schmidt Mária még egy évig tartotta kuratóriumában a Fidesz-alapítót annak lemondása után | A volt EP-képviselő közéleti visszatérését nem véletlenül Schmidt Mária egyengeti. Kapcsolatuk szilárdságára jellemző, hogy a Terror Háza múzeum igazgatója Szájert csatornán való ereszkedése után sem engedte el. A múzeumot működtető alapítvány kuratóriumából csak azt követően tették ki, hogy a „kipróbált harcosról” lapunk megírta, egy évvel azután is a kuratórium tagja, miközben Schmidték azt állították, Szájer József lemondott. Most önálló intézetet alapított neki. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-szajernek-most-intezetet-ado-schmidt-maria-meg-egy-evig-tartotta-kuratoriumaban-a-fidesz-alapitot-annak-lemondasa-utan-272512 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Éveken át budapesti közterületek álltak az első helyen a legdrágább lakóingatlanok listáján, tavaly azonban változott a helyzet. Balatonfüred adta Magyarország legdrágább utcáját 2023-ban a KSH adatai alapján. A tízes toplistán utána budapesti lakóingatlanok következnek az átlagos négyzetméterárak alapján.
A két véglet, azaz a legdrágább és legolcsóbb lakóingatlanok négyzetméterára 115-szörös eltérés látható - közölte az ingatlan.com a legfrissebb hivatalos és a saját adatok alapján készült elemzésében.
Balatonfüred lenyomta az V. kerületet
A múlt évben a balatonfüredi Aranyhíd sétány lakásai voltak a legdrágábbak 2,64 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A második helyet a budapesti Kossuth tér szerezte meg 2,54 millió forintos értékkel. A harmadik helyen pedig a főváros II. kerületében - azon belül a Rózsadombon található - Ruthén út következik, ahol négyzetméterenként 2,37 millió forintot adtak a vásárlók.
A tízes toplistán csak budai kerületek utcái szerepelnek: a Vérhalom utca, a Józsefhegyi utca, a Márvány utca, a Medvetalp utca, a Lotz Károly utca, a Dolgos utca és az Országház utcai lakóingatlanait 1,85-2,22 millió forintos ár jellemezte a múlt év során.
A lakóingatlan-árak szempontjából az ország legolcsóbb közterületei közé tartozott tavaly a kiskunlacházai Templom utca volt, ahol 23 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Szintén a legalacsonyabb árat képviselő utcák közé sorolható borsodnádasdi Kölcsey Ferenc utca, a mezőhegyesi Battonyai út, a mélykúti Dózsa György utca, valamint a mohácsi Bajcsy-Zsilinszky utca is, amelyekben 25-27 ezer forint lett a tavalyi négyzetméterár.
Legdrágább közterületek 2023-ban, ezer forint/négyzetméterben megadva:
Balatonfüred, Aranyhíd sétány, 2 639
V. kerület (Budapest), Kossuth Lajos tér, 2 539
II. kerület (Budapest), Ruthén út, 2 368
II. kerület (Budapest), Vérhalom utca, 2 224
II. kerület (Budapest), Józsefhegyi utca, 2 073
I. kerület (Budapest), Márvány utca, 2 002
XI. kerület (Budapest), Medvetalp utca, 1 878
II. kerület (Budapest), Lotz Károly utca, 1 856
XII. kerület (Budapest), Dolgos utca, 1 848
I. kerület (Budapest), Országház utca, 1 829
Tovább nyílik az árolló
Az ingatlan.com összeállításából kiderül az is, hogy 2024-ben eladó lakások és házak közterületei közül melyek voltak a legdrágábbak és legolcsóbbak.
Budapesten a rózsadombi Türbe tér vezeti a rangsort közel 3,8 millió forintos négyzetméterárral. A pesti oldalon, az Erzsébet-híd lábánál található Petőfi tér valamivel több mint 3,7 millió forintos összeggel a második, amelyet a szintén budai, XII.-ben található Arató utca lakóingatlanai követnek 3,68 millió forintos négyzetméterárral. Az idei tízes listában van még a pesti oldalról az V. kerületben lévő Széchenyi rakpart és a Március 15. tér. A budai oldalon pedig a II. kerületi Napraforgó köz, Ferenchegyi út, Rét utca és Tulipán utca, továbbá a XI. kerületi Libella köz. Utóbbiak 3,1-3,5 millió forintos átlagárral szerepeltek az idei kínálatban. A legolcsóbb fővárosi közterületek a XVII. kerületi Orgoványi utca mellett a XX. kerületben található Karánsebes utca és Szent Lajos tér, valamint a XVIII. kerületi Szepes utca voltak 220-291 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a fővárosi adatokat értékelve közölte, hogy a legmagasabb négyzetméterárak alapján a fővároson belül egyre szélesebbé nyílik az árolló a budai és a pesti kerületek között. A budai városrészek lakásárai egyre inkább meghaladják a pesti oldal ingatlanárait.
Mindent visz a Balaton
A fővároson kívüli piacon az ingatlan.com idei listájának élbolyában balatoni utcák vannak főlényben. A tihanyi Itató köz számított a legdrágábbnak 2,8 millió forintos árral. A második helyet a balatonfüredi Széchenyi utca, a harmadikat a balatonkenesei Kikötő utca kapta meg, előbbiben több mint 2,7, utóbbiban 2,68 millió forint volt a négyzetméterárak átlaga. A legdrágább tízben van még 2,2-2,6 millió forintos értékkel az ugyancsak balatonfüredi Honvéd utca, a Mikszáth Kálmán utca, valamint a hivatalos adatok szerint a tavalyi országos "győztes" Aranyhíd sétány; valamint balatonfenyvesi Balaton utca és Vachott Sándor utca. A Balaton-környékén kívül egyetlen közterület, a Zebegényi Hajnalka utca került be a top tízbe, itt majdnem 2,3 millió forintért kínálták a lakóingatlanokat.
Legdrágább közterületek 2024-ben (ezer Ft/m2):
II. kerület (Budapest), Türbe tér, 3 775
V. kerület (Budapest), Petőfi tér, 3 734
XII. kerület (Budapest), Arató utca, 3 685
V. kerület (Budapest), Széchenyi rakpart, 3 474
II. kerület (Budapest), Napraforgó köz, 3 267
II. kerület (Budapest), Ferenchegyi út, 3 167
XI. kerület (Budapest), Libella köz, 3 106
II. kerület (Budapest), Rét utca, 3 101
II. kerület (Budapest), Tulipán utca, 3 100
V. kerület (Budapest), Március 15. tér, 3 091
A legolcsóbb utcák esetében 16-19 ezer forint volt a négyzetméterár az idén az ingatlan.com statisztikái szerint. A kercseligeti Fő utca, a kunágotai Kossuth utca és a szentmargitfalvai Ady út lakóingatlanainál átlagosan kevesebb mint 20 ezer forintos négyzetméterárral kalkulálhatnak a vevők és az eladók. | Ezek a legdrágább és legolcsóbb magyar utcák és terek: elképesztően nagyra nyílt az olló | A legolcsóbb és legdrágább magyar közterületek négyzetméterárai között tavaly 115-szörös volt a különbség, idén ugyanez már 236-szorosra nőtt - ez derül ki egy új ingatlanpiaci elemzésből. A balatonfüredi Aranyhíd sétány volt tavaly az ország legdrágább utcája 2,64 millió forintos átlagos négyzetméterárral a KSH adatai alapján. Ezzel a főváros elvesztette a korábbi, évtizedeken át tartó elsőségét. Második lett a múlt évben a Kossuth tér 2,54 millió értékkel, a harmadik pedig a budai Ruthén út 2,37 millióval. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/otthon/20241119/ezek-a-legdragabb-es-legolcsobb-magyar-utcak-es-terek-elkepesztoen-nagyra-nyilt-az-ollo-1159476 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Az MSZP szerint dübörög az úgynevezett "rogáni propagandagépezet", ráadásul a konzultáció manipulatív módon irányított kérdésekkel operál, és nem a valós társadalmi problémákkal foglalkozik. Itt megemlítették az egyre súlyosbodó szegénységet, vagy éppen a gazdasági nehézségek valódi okait.
A szegénység folyamatos növekedése és a magyar gazdaság gyengülése éppen annak az eredménye, hogy az elmúlt évek kormányzati politikája nem a lakosság érdekeit szolgálta - vélekednek, megjegyezve, hogy az MSZP álláspontja szerint Magyarország meg tudja csinálni, csak a kormány alkalmatlan erre, s nem levelezni kell a magyar adófizetőkkel, hanem az ország gazdaságát kellene életben tartani.
Ezért a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, az MSZP ismét gyűjteni fogja a kitöltetlen nemzeti konzultációs íveket. Az álkérdések helyett a valódi társadalmi és gazdasági problémák megoldásával kellene foglalkozni, ezért arra kérünk mindenkit, hogy a kitöltetlen konzultációs kérdőíveket juttassák el a lakóhelyükhöz legközelebb eső MSZP pártirodába - zárul állásfoglalásuk. | Az MSZP ismét gyűjti a nemzeti konzultációs íveket | A jelenlegi nemzeti konzultáció nem a társadalmi párbeszéd hiteles eszköze, hanem a kormányzat hatalmának megszilárdítását, továbbá az állampolgárok adatainak gyűjtését, valamint a Kubatov-lista frissítését szolgálja – olvasható a Magyar Szocialista Párt közleményében. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-mszp-ismet-gyujti-a-nemzeti-konzultacios-iveket/439187 | null | true | null | null | Hírklikk |
Még a sokat látott NER-hez képest is szokatlan mutatvánnyal rukkolt elő pár hete Simonka György. A dél-békési fideszes képviselőnek több ízben is sikerült megidéznie az ’50-es éveket, amikor a maga által grundolt, egymilliárd forintos ún. pilotprogram záróeseményéről saját falujában, az aprócska, ámde számos állami támogatást elnyerő Pusztaottlakán önmagát idézve ő maga tudósított – természetesen dicshimnuszokat zengve. Az MTI-ben nincs nyoma tudósításnak a március 4-i eseményről, de kisebb portálokon sem láttuk nyomát, hogy az állítólag „döbbenetesen sikeres”, a Belügyminisztérium (BM) finanszírozásával megvalósult majd’ egyéves program summázó eseményét újságírók is látogatták volna. Pedig akár diadalmenetnek is lehetne beállítani a programot – már ha Simonka szavaira hagyatkozunk. „Sok tanulmány készült arról, hogyan lehetne visszaállítani Magyarországon a háztáji gazdálkodást. Mi azt a feladatot tűztük ki célul, hogy nemcsak kitaláljuk, hogyan lehet háztáji gazdaságot létrehozni, hanem elkezdünk tenni érte. (…) Ezzel olyan dolgot valósított meg ez a tizenkilenc település, amire Magyarországon ezelőtt még nem volt példa – emeltem ki.” (Sic!) A saját honlapján közzétett tájékoztatóban nem szerénykedett Simonka, jóllehet a Narancs információi szerint a program résztvevői közül már nem lehetett mindenki ott a záró pillanatokban annak köszönhetően, hogy ők már rég nem voltak „elájulva” a Simonka-projekttől. Ráadásul a Narancs számításai éppen ellentétes eredményt mutatnak, mint Simonka minősítései, így nem is igen találunk magyarázatot arra, hogy mi értelme volt az egész tevékenységnek – leszámítva persze a Simonka-közeli tényezők jelentős közbeszerzési sikerét.
Sofőr meg dinnye
A 42 éves Simonka az a típusú vidéki politikus, aki stílusát és módszerét sokszor nem válogatja meg, és ezt nem is kívánja leplezni. Egy igazi kijáróemberről van szó. Képességeiből adott némi ízelítőt az a március eleji eset, amikor a Népszabadság arról számolt be, hogy több békési – köztük fideszes – polgármester tiltakozott a megyei közgyűlés vezetőjénél, miután a megyébe érkező 58 milliárd forintnyi fejlesztési pénzből 38 Simonka orosházi körzetének jut, ami súlyosan aránytalan, hiszen az mégiscsak egy körzet a négy közül. A tiltakozók vélelmezték, hogy a pénzek elosztását igazából maga Simonka, a Fidesz Békés megyei elnöke intézte így. Az pedig még februári történet volt, hogy Gőgös Zoltán tájékoztatása szerint Simonka sofőrje 100 millió forintért vett földet Mezőhegyesen – a szocialista politikus vélelme szerint nem magának. (Nem találtuk nyomát, hogy Simonka cáfolta volna az állítást, igaz, a „sofőr” megszólalt, de róla hamarosan lesz még szó.)
Simonka etet
A legmagasabb iskolai végzettségét, azaz az érettségijét 28 éves korában megszerző, korábban szerelőként és hegesztőként jeleskedő Simonka 2006-ban lett Pusztaottlaka polgármestere, majd 2010-ben a parlamentbe is bekerült. A korábban komoly cégbirodalommal rendelkező és dinnyekartellezésbe keveredő Simonka (erről bővebben keretes írásunkban olvashat) politikusi ténykedését jól mutatja a szemfényvesztő, a saját környezetét állami százmilliókból gazdagító pilotprogram.
A Simonka választókerületében megvalósított programról tavaly tavaszi az első hír. „Öngondoskodás és munkahelyteremtés – ezt a célt szolgálja a Békés megyei szinten megvalósuló közfoglalkoztatási pilotprogram” – volt olvasható a közfoglalkoztatási portálon.
Súlyos mínuszok
A program lényege, hogy a konzorciumba (Európai Uniós Társadalmi Célú Nonprofit Kft.) tömörülő 19 önkormányzat (és egyéb szervezet) közel egymilliárd forintot kap arra, hogy saját szövetkezeteket alakítsanak, mely brigádok egy év után saját lábra állnak. Az első évben a brigádok karalábé-, sárgadinnye-termeléssel, valamint sertésneveléssel foglalkoztak, ehhez kaptak többek közt fóliát, felszerelést, palántát, illetve kismalacokat. A foglalkoztatottak jellemzően munkanélküliek, azaz helyi közmunkások voltak. A program lényegének legcsodálatosabb megfogalmazása egy helyi portálon, az Oroscafén esett meg: „A Simonka György (…) által kidolgozott program olyan profitorientált szociális szövetkezeteket kíván létrehozni, ahol a piaci igényeknek megfelelő termékeket állítanak elő, haladva ezzel az önfenntartó termelési tevékenységet végző gazdaságok felé.” Ez azonban nem nagyon sikerült.
A BM által megküldött adatok alapján ugyanis egyértelműen látszik, hogy súlyosan veszteséges lett a program, az önfenntartó termelés pedig puszta álom, jól csengő szlogen maradt. A valóságban a program „megvalósulása során karalábéból 195 ezer darabot, sárgadinnyéből 292 tonnát, sertésből pedig 205 tonnát értékesítettek” – áll a BM válaszában. Mindez összesen 106,2 millió forint bevételt hozott, miközben ezért az összegért az állam összesen 912 millió forintot (azaz majdnem a bevétel kilencszeresét) fizette ki. A „program bérköltsége 429 millió, a beruházási költség 286 millió, az anyagköltség 179,5 millió, a szaktanácsadás költsége pedig 17,5 millió forintot tett ki” – tájékoztatott a minisztérium, azaz látszik, még az anyagköltséget sem hozta vissza a bevétel.
Résztvevők
A programban a Békés megye délnyugati csücskében található – Békéscsabától, illetve Orosházától délre, a román határ felé fekvő – önkormányzatok vettek részt: Orosháza, Kaszaper, Kevermes, Almáskamarás, Battonya, Csanádapáca, Dombegyház, Dombiratos, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagykamarás, Lőkösháza, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka és Tótkomlós. A BM-től kapott információk szerint a programban összesen 398 fő vett részt, akiknek a bérköltsége 411,2 millió forint volt. A polgármesterek elmondták: a brigádtagok tényleges fizetése lényegében a közmunkásbér közelében volt, noha a korábbi ígéretek nettó 70 ezer körüli összegről szóltak.
Az első év „megfinanszírozása” utóbb persze megtérülhetne, amikor saját lábukra állnak ezek a brigádok – csakhogy ezt épp a BM akasztotta meg. Egy a Narancs birtokába került levélben Hoffmann Imre helyettes államtitkár azt magyarázza el a konzorciumot vezető, amúgy Simonka bizalmasának számító Fejes Róbertné orosházi fideszes alpolgármesternek, hogy a nagy terv, mely szerint e brigádok különböző szolgáltatásokat nyújtanak majd, „jogszabályi keretek közt nem támogatható”. Az ilyen, 100 százalékos állami támogatással járó „szolgáltatás piactorzító hatással is járhat, ami legrosszabb esetben teljes kiszorító hatást is eredményezhet a helyi vállalkozásokra nézve” – fogalmaz Hoffmann. Amikor Békés megyei forrásainktól arról érdeklődtünk, hogy ez az ún. saját „láb”, azaz a szolgáltatás mi is lett volna, azt mondják: ha valaki például kerítést akart volna építeni, akkor nem egy környékbeli, hozzáértő szakembernek szólt volna, hanem a közmunkásokból álló csapatnak. Ez nyilván kevéssé életszerű, de az is kérdés, mennyire jó állami támogatással ellátni olyan termelőtevékenységet (dinnye, sertés), amely Békésben amúgy is nagy erőkkel zajlik. Hiszen az állami százmilliók befektetésével végül is olyan értékesítendő „termék” jön létre, amely helyi cégek, illetve termelők piacára törne be, akár utóbbiak esélyeit rontva.
Egy helyi gazdálkodó szerint az ilyen jellegű „segélyezésszerű” gazdasági programok épp ezért semmit nem változtatnak a benne részt vevők életminőségén, csupán a bevont haveri vállalkozások járnak jól. „A közmunkaprogramnak valóságosan átmenetinek kell lennie, s nem álpiaci feltételek mellett kellene működni, miközben a valódi piaci szereplőket hátrányos helyzetbe hozzák a jelentős állami támogatással” – teszi hozzá a gazda. Forrásunk szerint elhibázott a Simonka-féle pilot, mert „először tisztázni kellett volna, hogy mit és hol tudnak eladni, majd ki kellett volna építeni az értékesítési csatornákat”. Ezzel cseng egybe a BM helyettes államtitkárának levele, amely lényegében elismeri a program eredménytelenségét: „ismételten felhívom a figyelmét (ez a konzorcium vezetőjének szól – a szerk.), hogy az eredményes gazdasági működés alapja a piaci igények felismerése és ez alapján a konkrét megvalósítás lépéseit is magába foglaló üzleti terv elkészítése. Ennek hiányában sem a rendelkezésre bocsátott támogatások hatékony és önfenntartás irányába mutató felhasználása, (…) sem az eredményes működés nem lehet biztosított, amire a pilot 2015. évi terv-tény mutatói is rámutatnak.” Így nem meglepő, hogy a BM megerősítette: a program kiemelt támogatása nem folytatódik.
Gyakorlati problémák
A 19 önkormányzat közül többeket megkerestünk, hogy a programmal kapcsolatos tapasztalataikról kérdezzük őket. Volt olyan településvezető, aki eleve elzárkózott a beszélgetéstől, féltucatnyian azonban vállalták, de – tartva Simonka bosszújától – csak azzal a kikötéssel, hogy sem nevüket, sem a településüket nem említhetjük.
„A tűző napon vártuk, hogy elvigyék a dinnyét, majd amikor órák elteltével megérkezett a szállító, akkor csak csapdosta a földhöz a dinnyét azzal, hogy milyen rosszak, csak áron alul tudja átvenni” – mondja egy polgármester, akit felháborított a tavalyi eset. Többen mesélték, hogy már a fóliasátrak felhúzását végző vállalkozóval meggyűlt a bajuk. „Odaállítottak, ledobálták a vasakat, majd mintha természetes lett volna, kértek traktort, áramot. Én meg csak hüledeztem, hogy ha egy csomó pénzért elvállalták a munkát, akkor miért nem oldják meg, hiszen nekünk az pluszköltség.” Egy másik településen egyenesen a helyi közmunkásokkal akarták felépíttetni a fóliát, ezt az ottani polgármesternek sikerült megakadályoznia, de ahogy felidézte a falu vezetője, a „közbeszerzett” vállalkozó gyorsan feltalálta magát. „Elhajtottak, majd pusztaottlakai közmunkásokkal jöttek vissza. Simonka a saját talpasaival elintéztette, hogy a falujából, ahol mindenki vigyázzban áll neki, küldjenek munkásokat.”
A fóliák azért elkészültek, kezdték szállítani a bele való palántákat, ami több polgármester szerint rendben ment, ám az ütemezéssel akadtak gondok. Az elsőként elültetett tökre oltott sárgadinnye termése jól sikerült, még másodvirágzás is következett, azaz újra lehetett volna szüretelni, ám addigra már a második „közbeszerzett” szállítású saját gyökerű sárgadinnyét kellett elültetni, így az első ültetés második várható termése pocsékba ment, ráadásul a saját gyökerű széria nem is hozott jó termést. „A dinnyével, hiába volt nagyon jó a termés, megjártuk, mert annyi termett, hogy nem győzték szállítani a Paprikakert Tész autói, sok tönkrement, illetve áron alul vették át. A karalábét, amely a dinnyét követte a fóliában, sokszor már saját autóval szállítottuk, csak elkeljen. A malacokat jobban el tudtuk adni, bár az is rosszul indult. A beígért 20-25 kilós malacok helyett 10-12 kilogrammosakat hoztak. Ezek felhizlalásához több takarmányra volt szükség, mint amennyit a közbeszerzés előírt a cégnek, tehát azt a pluszt nekünk kellett fizetni.”
Az év – elmondásuk szerint – nagy feszültségben telt a polgármesterek számára, azt már említésre méltónak sem tartják, hogy a „központilag” fizetett szakmai tanácsadóknak majd húsz településre kellett volna eljutniuk, és amikor gond adódott, ez nem mindig sikerült; ilyenkor többnyire megoldották a problémát a saját állatorvosukkal, vagy más saját szakemberrel – ingyen. „Így legalább nem döglöttek meg a malacok.”
Akadt gond az értékesítésnél is. Ezt amúgy a konzorcium vállalta még a program elején, a termékek szállítására járműveket is vásároltak, ám amikor eljött az idő, csak kapkodás volt, gyakran a polgármesterek maguk próbálták eladni a megtermelt dinnyét, karalábét.
Akik jól jártak
Voltak azonban olyanok, akik szép hasznot húztak a több százmillió forint veszteséget produkáló programból; e csoport közös halmaza Simonka személye. Pusztaottlakán – ebben az 500 lelkes zsákfaluban – a program keretében 21 millióért épült „gyakorlati ismereteket bemutató, palántanevelő és -elosztó központ”. Közbeszerzésen 57,5 millió forintot írtak ki palánták, munkavédelmi eszközök beszerzésére, ennek nyertese lett Simonka korábbi cége, a pusztaottlakai Paprikakert Tész Kft., amelyben Simonka több rokona megtalálható. Szintén a Paprikakert szerezhetett be fűtőanyagot 12,5 millió forintért.
Öt darab gépjármű beszerzésére nyert 22,5 millió forintot a Szervíz-Bodzás Kft.: a cég ügyvezetője és tulajdonosa jelenleg U. András, de korábban tulajdonosként szerepelt a társaságban Simonka Györgyné és Simonka testvérének lánya is. (U. András pedig feltűnt a Simonka-féle Paprikakert Tész-ben.) A két Nissan terepjáró, illetve a három Volvo és Mercedes, hűtőrendszerrel ellátott teherautó a fideszes vezetésű Orosháza tulajdonába került, ám kérdéses, hogy a program lejártával vajon mire használja ezeket az önkormányzat, illetve miért épp Orosháza jutott a járművekhez. A Szervíz-Bodzás ezentúl további 3,5 millió forintot nyert „állattenyésztéshez szükséges eszközök” beszerzésére is. (Egyébként a cégvezető U. András az, aki állítólag Simonka sofőrjeként szerzett 100 millióért földet, az MSZP szerint a politikus strómanjaként. U. ezt a vádat Simonka honlapján személyesen utasította vissza, mondván, ő nem sofőr, hanem felsőfokú végzettséggel rendelkező mezőgazdasági vállalkozó, aki korábban többször sikertelenül pályázott földre.)
Az oktatási célú épületek felújítására 21,3 millió forintot elnyerő Pronergy Kft. Kiskőrösön van bejegyezve, a cégben I. Zoltán a cégvezető és a tulajdonos 2015 februárja, azaz a projekt indulása óta. A férfi üzlettárs volt Simonka korábbi cégében, így a Magyar Termés Tész Kft.-ben, amely jelenleg felszámolás alatt áll, és a Pusztakert Hungary Kft.-ben is, ugyanakkor a Pronergy egyik tagja a Paprikakert Tész Kft.-nek is. A Pronergy egy másik közbeszerzés szerint további 15,5 millióért vesz részt a program építési feladataiban. Ezenkívül S. József egyéni vállalkozóként nyert 24 millió forintos árubeszerzést, ennek fejében neki kellett gondoskodnia a talicskákról, kapákról, ásókról, benzineskannákról, de a permetezőkről is. S. a 2010-es kampányban egy ingyenes kiadványban így emlékezett az akkor huszonéves Simonkára: „Emlékszem, 1995 júliusában egy közös ismerősünk segítséget kért, a számomra ismeretlen (akkor még!) fiatalembernek. Mondta, hogy van néhány hektár dinnyéje, de még bevétel híján kellene gombaölő, rovarölő és egy kis tápanyag. (…) Pár órán belül megjelent egy rozoga, vén ZUK-kal, szakadt nadrágban és lyukas cipőben. Felsorolta, mire van szüksége. Segítettem! Ő pedig a megbeszéltek szerint pontosan teljesítette az adósságát. Lendületes barátságunk azóta is tart, ami becsületességgel indult és ennek köszönhetően mélyült el.”
K. Árpád egyéni vállalkozó – aki pár éve azzal került a hírekbe, hogy a román határnál egy rendőrrel közösen úgy megvert pár rajtakapott dinnyetolvajt, hogy mindketten felfüggesztett börtönbüntetést kaptak – közel nyolcmillióért szerezhetett be üzemanyagot a Simonka-projektben. Ráadásul K. a pusztaottlakai önkormányzattól is nyert nem sokkal később hasonló megbízást közel 24 millió forintért. (Ez utóbbi közbeszerzésnek az volt az érdekessége, hogy noha Simonka már nem polgármester Pusztaottlakán – az országgyűlési munkát választotta –, a közbeszerzési honlapon mégis ő volt megadva kapcsolattartónak a pusztaottlakai önkormányzat részéről. Ez a szemérmetlenül sajátos megoldás nem csak egy esetben történt meg: akkor is Simonka György volt a kapcsolattartó az önkormányzat részéről, amikor saját egykori cége, a Paprikakert nyert a korábban általa vezetett önkormányzattól több mint 23 millióért közbeszerzést. Simonkához telefonszámot is adtak: a polgármesteri hivatalét. A korábban már bemutatott Szervíz-Bodzás szintén több mint 20 milliót nyert tavaly az önkormányzattól Simonka György kapcsolattartásával. Ez a nem sofőr U. András cége.)
Visszatérve a pilothoz: malacokat a szegedi Halmi Gazdász hozott 12 millióért, takarmányt pedig a cég tulajdonosa, a Napsugár Trade 23 millióért – ezeket a cégeket egyelőre nem sikerült Simonkához kötnünk, igaz, mindkét esetben hirdetmény nélküli tárgyalásos megbízás született.
Természetesen megkerestük a program kapcsán Simonka Györgyöt is, aki csak olyan feltételek mellett engedte volna válaszát szó szerint idézni, amelyeket nem állt módunkban teljesíteni. Válaszából az mégis kitűnik, hogy nem érzi problémásnak a hozzá akár baráti, akár rokoni szálon is kötődő cégek megbízásait, mert szerinte ezeket a döntéseket nem ő hozta meg. És ugyan a pilot-program nem kap újabb kiemelt támogatást, s ezért csökkentett módban folytatódik, Simonka nem pihen, hanem egy új terv elindításán fáradozik. A Calendula a dél-békési fiatalok elvándorlását állítaná meg – a pilot veszteségeit elnézve nem sok eséllyel.
Felcsút Békés megyében
Pusztaottlakán két éve jártunk (lásd: A kihalt zsákfalu, ahol milliomos polgármester uralkodik , magyarnarancs.hu), a pár utcából álló, mégis bekamerázott falu elég kihaltnak tűnt, de valóságos cégparadicsomot találtunk ott a Simonka által leszállított iparűzési adó miatt. (2012-ben az LMP azzal állt elő, hogy Simonka akkori cégében, a Paprikakertben közmunkások is dolgoztak. Korábbi cikkünkben úgy reagált erre Simonka, hogy „szerinte az embertelen körülmények miatti hisztit azok a fővárosiak csinálták, akik tűsarkúban jöttek le vidékre szétnézni, és elcsodálkoztak a pottyantós WC-n”.) Amíg Simonka vezette a falut, megesett, hogy a fideszes testület megszavazta a szerződéskötést Simonka, illetve Simonka feleségének cégével is, de vettek dinnyét Simonka unokatestvérétől és U. Andrástól is. Simonka a 2010-es választások előtt akkori ellenfelét, Karsai Józsefet is bíróság elé idéztette kényszerítés bűncselekménye vádjával, ugyanis Karsai és a dinnyetermesztők kevesellték azt a 18 forintot, amelyet Simonka cége hajlandó lett volna fizetni. Karsaiék blokád alá vették a vállalkozó házát azzal, hogy addig zárják le a kijáratot, amíg a kereskedő Simonka nem adja meg a 30 forintos felvásárlási árat. Akkoriban Simonka közleményt adott ki, amely szerint a magasabb felvásárlási árnál lehetetlen exportálni a dinnyét, hiszen a külföldi árak alacsonyabbak, s arról is szólt ebben a közleményben, hogy a piac majd meghatározza az árakat. Az utóbbi években e véleményét megváltoztathatta, hiszen a Magyar Dinnye Szövetség elnökeként – már Budai Gyulával egyetértésben – az árak szabályozhatósága mellett tette le a voksát. | Öngondoskodás, de szó szerint - Fideszes politikus egymilliárdos "programja" Dél-Békésben | Egy olyan súlyosan veszteséges programra szórt el csaknem egymilliárd forintot a magyar állam, amelyből a legnagyobb haszna az ötletgazda Simonka Györgyhöz köthető cégeknek és személyeknek lett. A politikus „sofőrje” újra képben! | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ongondoskodas-de-szo-szerint-98863 | 2016-05-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A nyolc országban (Magyarország, Szerbia, Ukrajna, Lengyelország, Svédország, Észtország, Németország, Spanyolország) elvégzett felmérés következtetései nem túl szívderítők a számunkra: a magyar választók nemzetközi összehasonlításban kevésbé büntetik a demokratikus normákat megsértő politikusokat. A párthűség erősebb szerepet játszik a politikai döntésekben, mint a demokratikus elvek betartása, és hazánkban alacsony a demokratikus kompetenciák szintje is.
A felmérésből az a következtetés is levonható, hogy a demokráciapártiak minden párt szavazótáborában többségben vannak, ám míg a kormánypárti szavazóknak csak 60 százaléka tartja fontosnak, hogy demokráciában éljen, addig az ellenzékieknek mintegy 90 százaléka.
Másokkal összehasonlítva, a magyar választók kevésbé büntetik a politikusokat a demokratikus normák megsértéséért. Magyarországon az átlagos szavazatvesztés, amit egy politikus a demokratikus elvek megsértéséért elkönyvelhet - 4,8 százalék - ez a legalacsonyabb érték a kutatásban vizsgált országok közül.
Csak látszólag meglepő, hogy az idősebb korosztályok - amelyek tagjai már éltek az egypártrendszer demokratikusnak nem mondható viszonyai között - általában kritikusabbak az antidemokratikus jelöltekkel szemben, mint a fiatalok.
A megállapítások nem a semmiből jöttek. Éltünk mi már olyan országban, amilyet Orbán Viktor és a Fidesz egyre erőszakosabb módon - legújabban például a választókörzetek társadalmi viták és szakmai egyeztetések nélküli "átigazításával" - kínál nekünk. Negyven évig tartott az "előző átkos", a mostaniról még nem tudni, meddig bírja. Persze, az előzőről sem lehetett tudni, hogy meddig tart, a legtöbben azt gondoltuk, hogy az idők végezetéig.
Elfogadtuk, megszoktuk, beletagozódtunk.
A rendszer gonosz volt, cinikus, és a vége felé a mostaninál elviselhetőbb. Ismertük a szabályait, magunkban megvetettük és lenéztük. Nem hittünk benne, és a hatalom pontosan tudta, hogy nem vesszük komolyan. Nem is várta el, hogy higgyünk benne, megelégedett azzal, ha úgy tettünk, mintha rendben volna az, ami van. Tudtuk, hogy hazudnak, a hatalom is tudta rólunk, hogy tudjuk róla: egyetlen szava sem igaz. Mindenki hazudott mindenkinek, ám épp ez tartotta össze a rendszert, amely olajozottan működött - egészen addig, amíg össze nem omlott. Közben persze volt némi kis liezonunk a demokráciával, kokettálhattunk a szabadsággal, játszhattunk egy kicsit köztársaságosdit. Nem tartott sokáig, de szép emléknek megteszi.
A mostani kutatás egyik fő megállapítása, hogy a magyarok számára fontos a demokrácia, de elégedetlenek annak állapotával. Most megint az van, ami egyszer már volt: a helyzet reménytelen, de nem komoly. | Magyarországon a helyzet reménytelen, de nem komoly | Miért támogatnak a választók olyan jelölteket, akik szembemennek a demokratikus normákkal? Elég ellenálló a magyar demokrácia ahhoz, hogy kivédje az autokrácia kiépítésére irányuló törekvéseket? Ilyen és hasomló kérdésekre keresték a választ a Policy Solutions (PS) és a Friedrich Ebert Stiftung (FES) bécsi irodájának nemrégiben közzétett kutatásában. Összehasonlítva a felmérésben szereplő összesen nyolc európai országgal, a demokratikus kompetencia szintje Magyarországon a legalacsonyabb. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/magyarorszagon-a-helyzet-remenytelen-de-nem-komoly/530412 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Ernst Strasser az Osztrák Néppárt (ÖVP) EP-képviselőjeként ígéretet tett magukat lobbistáknak kiadó újságíróknak arra, hogy pénzért módosítást terjeszt elő bizonyos európai uniós jogszabályokhoz. Az ítélet egyelőre nem jogerős.
A volt politikus, korábbi osztrák belügyminiszter ellen a The Sunday Times című brit lap egy 2011-es cikke nyomán indult nyomozás. A lap egy rejtett kamerás videóval támasztotta alá a cikkben foglaltakat. Az ügyészség bizonyítékként használta fel a felvételt, és az újságírókat is beidézte tanúként.
Strasser azzal védekezett, hogy csak látszólag ment bele az együttműködésbe. Állítása szerint arra gyanakodott, hogy titkosszolgálati provokáció áldozata, s ki akarta deríteni, hogy ki áll a háttérben. A bíró nem adott hitelt ennek az állításnak. Mint fogalmazott, ez volt "a legkalandosabb magyarázat", amelyet karrierje alatt eddig hallott.
A vád szerint Strasser évi százezer euró ellentételezésért vállalta, hogy fellép a módosítások érdekében. Az összeg kifizetése nem történt meg, de a vádhatóság érvelése szerint a büntethetőség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen fogadott-e el pénzt a politikus.
A botrány nagy port vert fel Ausztriában. Az ügy nyomán kizárták az Osztrák Néppártból (ÖVP), és mandátumáról is lemondani kényszerült. Az eset egyúttal egyike volt az osztrák pártokat érintő korrupciós botrányok sorának, amelyekre válaszul a parlament szigorította az átláthatósági követelményeket és a lobbi-szabályokat.
A brit lap riportja szerint újságíróik hatvan EP-képviselőt kerestek meg hasonló ajánlattal, s a hatvanból hárman - köztük Strasser, valamint egy szlovén és egy román képviselő - vállalták kereskedelmi érdekeket szolgáló törvénymódosítások benyújtását. | Világ: Börtönre ítélték a lebuktatott korrupt osztrák EP-képviselőt | Első fokon négy év börtönbüntetésre ítéltek Ausztriában hétfőn egy volt osztrák európai parlamenti képviselőt megvesztegethetőség miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20130114_Borotnre_iteltek_a_lebuktatott_korrupt_os | 2013-01-14 17:30:00 | true | null | null | HVG |
Komoly zavart okozhatott a baloldali közvélemény-kutatóknál, hogy megírtuk: az elmúlt hetekben egymással egyeztetve, koordináltan publikáltak olyan felméréseket, amelyek a Tisza Párt népszerűségének életszerűtlenül meredek emelkedését mutatták. Ugyanis lapunk, valamint a Telex kérdéseire meglehetősen vegyes, egymásnak is ellentmondó reakciókat adtak, s nagy részük nem is tagadta a manipulációs kerekasztal létezését.
Az intézetek közti kartellezés lényege, hogy az utóbbi hetekben több baloldali közvélemény-kutató cég hozott nyilvánosságra olyan felméréseket, amelyek azt a látszatot keltették, hogy folyamatosan csökken a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt támogatottsága közötti különbség, sőt Magyar Péter alakulata népszerűségben már le is előzte a kormánypártokat. Eközben más meghatározó intézetek továbbra is stabil - hét-tíz százalékos - előnyt mértek a kormánypártok javára. A szokatlanul nagy, bőven a hibahatár feletti különbség az egyes felmérések eredménye között, illetve az, hogy a baloldali kötődésű cégek - köztük a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus, az Idea, a Republikon és a Závecz - koordináltan, egymást követően közzétett kutatásai egyértelmű tendenciát rajzolnak fel a Tisza Párt gyors emelkedéséről, nem lehet a véletlen műve.
Úgy tudjuk , az említett intézetek ismét rendszeresen egyeztetnek, torzított méréseiket koordináltan, egymáshoz igazítva, előre eltervezett ütemezésben publikálják és tévesztik meg velük a közvéleményt.
Az érintett szervezeteknél arról érdeklődtünk, hogy mikor, miként, milyen formában és csatornákon egyeztettek a Magyar Péterék javára láthatóan elfogult mérésekről.
A Tisza Párt áttörését először mérő 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel lapunknak nem kívánt nyilatkozni. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy a cég korábbi munkatársa, Seprenyi Anita jelenleg Magyar Péter közvetlen környezetében, a politikus asszisztenseként tevékenykedik. Rónát egyébként megkereste a Telex is. A portál kérdésére elmondta, nem egyeztettek sem most, sem máskor az eredményeik publikálásáról más intézetekkel. Róna Dániel a 2022-es hatalmas baloldali vereség után lényegesen bőbeszédűbb és őszintébb volt. A 444.hu-nak nyilatkozva nem kevesebbet állított, mint hogy a 2022-es választás előtt a baloldal közös kampánycsapata létrehozott egy kutatói tanács nevű intézményt, amelybe több közvélemény-kutatót is meghívtak. Úgy vélte továbbá: "van abban igazság", hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt a látszatot keltette, szoros a verseny, s ezeket a méréseket az ellenzéki választók befolyásolása céljával publikálták.
Lapunk megkereste a Mediánt is, amely a 21 Kutatóközpont mellett szintén komoly szerepet vállal a kerekasztal működésében.
Hann Endre semmilyen formában nem válaszolt a kérdéseinkre. Pedig lett volna mire magyarázatot adnia.
Mint ismert, a Medián mérte a Tisza Párt legnagyobb előnyét a Fidesszel szemben: a november 5-én közölt közvélemény-kutatásában Magyar Péter formációja hét százalékkal, a hibahatár többszörösével vezetett a kormánypártokkal szemben, a minap pedig arról publikáltak egyedülállónak mondható mérést, hogy Magyar Orbán Viktor miniszterelnököt is előzi népszerűségben. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Medián és a 21 Kutatóközpont kiváló kapcsolatát jelzi, hogy májusban közös felmérést végeztek a HVG megbízásából a főpolgármester-jelöltek - köztük Karácsony Gergely - támogatottságáról. Információink szerint egyébként Róna Dániel a Medián-vezér, Hann Endre régi munkatársa.
Bár a Medián első embere most hallgat, a már említett, 444-es cikkben ő is felejthetetlen nyilatkozatot adott. Hann Endre akkor elismerte, tudomása van közvélemény-manipulációkról, hamis felmérésekről. Igaznak nevezte, hogy voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek.
Pulai András, a Publicus vezetője azon kevesek közé tartozik, akik reagáltak kérdéseinkre, ám a Facebook-oldalán is megosztott, ironizáló válaszát még a Telex is mérsékelt komolyságúnak nevezte.
Nem kaptunk választ a Závecz Research és az Idea Intézet vezetőjének feltett kérdéseinkre sem. Az utóbbi élén álló Böcskei Balázs a Telexnek nyilatkozva tagadta a manipulációs kerekasztal létezését, Závecz pedig egyszerűen mesébe illő álhírnek és nevetséges fantáziálásnak nevezte a balos elemzőközpont összehangolt működését.
Horn Gábor, a Republikon Intézetet fenntartó alapítvány elnöke ugyancsak nem reagált lapunk érdeklődésére. A Telex megkeresésére viszont viccelődve próbálta elvenni a kérdések élét: "Cégünk nem vesz részt sem itthon, sem a New York-Tel-Aviv-tengelyben egyeztetéseken", valamint "Én és kollégáim az urakat sem kerek, sem hosszúkás asztal mellett nem láttam még együtt".
Összességében elmondható, hogy a baloldali közvélemény-kutató cégek semmilyen formában nem válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyek a valóságtól elrugaszkodó méréseik koordinált, politikai célokból történő publikálására vonatkoztak. | Manipulációs kerekasztal: csak hebegnek-habognak a balos közvélemény-kutatók a koordinált, torzított méréseikről | Ironizálás, méltatlankodás és hallgatás: jellemzően így írhatók le a baloldali közvélemény-kutató intézetek reakciói, amikor lapunk és a Telex arról kérdezte őket, hogy pontosan miként készítették és hangolták össze azokat a torzító méréseket, amelyekkel a Tisza Pártnak kedvező módon igyekeztek befolyásolni a közvéleményt. A manipulációs kerekasztal létezését a hat intézet vezetőjéből csupán kettő tagadta. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/manipulacios-kerekasztal-csak-hebegnek-habognak-a-balos-kozvelemeny-kutatok-a-koordinalt-torzitott-mereseikrol | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Amikor megújult Békéscsabán a jaminai körforgalom, sokaknak okozott fejtörést, hogy melyik sávban kell landolni, ha Újkígyós, és melyikben, ha tovább, az Orosházira veszik az irányt. Már egy jó ideje nem tapasztaltam olyat, hogy valaki a belső sávba érkezve rögtön ki is akarjon kanyarodni, de hát mindig érik az embert meglepetések. Ez legutóbb egy fiatal sofőr képében érkezett: a srác mélyen az arcába húzta a kapucniját, és az így alkotott szemellenzőjében nem vette észre időben a balról jövő furgont. Hogy elkerülje az ütközést, rögtön sávot is váltott, és bevágott elém, de mivel nem ez volt a jó irány, a buckákon át döcögött vissza a "helyére". Remélem, hogy az esetből okulva legalább sapkára cserélte a csuklyát, mert ezek szerint a nyaka sem forog jól. | Szemellenzős | Békés vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/velem-en/2024/11/szemellenzos | null | true | null | null | BEOL |
Tuzson Bence hangsúlyozta: a változtatások célja, hogy hatékonyabbá váljon a bíróságok működése, a magyar emberek a bíróságokon hatékony és méltányos ügyintézést tapasztaljanak, és gyorsan legyen döntés az ügyükben.
A miniszter felidézte: az elmúlt egy évben számos találkozón vett részt, amelyeken a bírósági szervezetek vezetőivel átbeszélték, mire van szüksége a bírósági szervezetnek, az ügyvédi hivatásnak, hogy a bíróságok működése hatékonyabbá váljon.
A miniszter megköszönte a szakmai ötleteket, véleményeket, amelyek hozzájárultak a megállapodás létrejöttéhez.
Kiemelte: a megállapodásban döntően olyan elemek szerepelnek, amelyek a szakma, vagyis a bíróságok és ügyvédek képviselőitől érkeztek.
Közölte: a megállapodás a hatékonyság növelése érdekében tartalmaz egy komoly illetményemelést is, ugyanis hatékony, jól működő bírsági szervezetről akkor beszélhetünk, ha megfelelő illetményt kapnak a bírák, bírósági alkalmazottak, beleértve a fogalmazókat és titkárokat is.
Azt mondta,
három lépésben, 2025, 2026 és 2027 januárjában emelik a jövedelmeket.
Ennek nyomán a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal.
Így egy átlagos bírói jövedelem el fogja érni a 2 millió 250 ezer forintot, a titkárok és fogalmazók átlagos jövedelme 1 millió 125 ezer forintra nő, a tisztviselőké pedig eléri a 850 ezer forintot
- ismertette a tárcavezető.
Tuzson Bence közölte azt is, megállapodás született a bíróságokon végrehajtandó szervezeti változtatásokról is, amelyek gyorsítani fogják a bíróságok működését és segítik az ügyek egyenletesebb elosztását.
Azt mondta, ennek részeként "erősíteni fogják" az online jelenlétet, annak érdekében, hogy ne kelljen mindenkinek elmennie a bíróságra a tárgyalásra, azon az ügyfél, ügyvéd is részt vehessen online. Az egyetemi oktatásban lehetővé teszik, hogy az egyetemi csoportok online bekapcsolódhassanak a bírósági tárgyalásba, hogy megismerhessék, hogyan működik a bíróság.
Tuzson Bence közölte: a megállapodás számos eleme segítheti a gyors és hatékony ügyintézést, például a cégeljárásra vonatkozó szabályok megváltoztatása.
Hozzátette: a cégeljárás jelentős részben közigazgatási eljárássá válhat, bevezethető az automatikus döntéshozatal, ami nem igényli feltétlenül az emberi közreműködést, így az ügyfél az ügyvédi irodából már a bejegyző végzéssel távozhat.
A miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta, a változások jelentős része - az illetményemelés kivételével - 2026 januárjától lép életbe, ezért a jövő év "komoly jogalkotási, törvényalkotási munkával fog telni". | Három év alatt átlagosan 2 millió 250 ezer forintra emelik a bírók jövedelmét | Létrejött a megállapodás az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria vezetőivel: a következő időszakban a hatékonyság növelése érdekében változtatásokat hajtunk végre a bírósági szervezet működésében, és jelentősen nő a bíróságokon dolgozók illetménye – jelentette be Tuzson Bence igazságügyi miniszter pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/atlagosan-2-millio-250-ezer-forintra-emelkedik-a-birok-jovedelme/440139 | null | true | null | null | Hírklikk |
A romániai Vodafone és a Digi vásárolja fel a Telekom Romániát - írja az MTIa helyi hírek alapján. A Vodafone és a Digi is memorandumot írt alá a tranzakcióról. A Telekom Romania Mobile Communications tulajdonosa a görög Hellenic Telecommunications Organization.
A Telekom eszközeinek nagyobbik része a Vodafone tulajdonába kerül, de hogy pontosan mennyi, azt nem közölték a felek.
Májusban a Digi még azt közölte a Bukaresti Értéktőzsdén közzétett közleményében, hogy elvi megegyezés született arról, hogy a West Network Invest SRL befektetési cég veszi meg a Telekom Romania részvényeinek 99,9 százalékát. A West Network Invest többségi tulajdonosa a Digi.
A Telekom Romania Mobile Communications 1,298 milliárd lejes (106,046 milliárd forintos) árbevétel mellett 79 millió lej (6,454 milliárd forint) veszteséggel zárta a 2023-as évet. A Vodafone a harmadik legnagyobb cég a romániai telekommunikációs piacon, tavalyi árbevétele 5,337 milliárd lej (436,032 milliárd forint) volt.
Az ügyfelek száma alapján aDigia piacvezető telekommunikációs szolgáltató Romániában. A cég többségi tulajdonosa és alapítója a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi Teszári Zoltán, a vállalat pedig 2022-ig a magyar DIGI Kft. anyavállalata volt - az eladássalebben a cikkben foglalkozott a Direkt36. 2023-ban a Digi Romania SA 5,129 milliárd lej (419,039 milliárd forint) árbevétel mellett 609 millió lej (49,755 milliárd forint) nyereséget ért el. | Az egyik leggazdagabb erdélyi magyar milliárdos cége mellett a Vodafone is beszáll a Telekom Romániába | A romániai Vodafone és Digi veszi meg a Telekom Romániát. A Digi Romaniában az egyik leggazdagabb erdélyi magyaré, Teszári Zoltáné a többségi tulajdonrész. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/10/31/telekom-romana-vodafone-digi-felvasarlas | null | true | null | null | Telex |
„Nem kell gyanú. Indok nélkül vonhatnak a jövőben bárkit titkosszolgálati megfigyelés alá” – Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munkatársa szerint ez az egyik ok, amiért aggályos a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályozása. A „bárki” alatt persze nem akárki értendő, hanem az a körülbelül ezer közszolga, aki jellemzően vezető beosztásban dolgozik, például minősített adatokhoz, államtitokhoz, szolgálati titokhoz fér hozzá, rendőrkapitány, ügyész, bíró.
De ugyanígy érintve lesznek a titkáraik, titkárnőik, sőt a családtagjaik is, így végső soron több ezer ember. Az nem újdonság, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal a bizalmi pozícióban lévő közszolgákon nemzetbiztonsági ellenőrzésneket végeznek. Az újdonság az, hogy amíg korábban ezt az ellenőrzést a munkaviszony megkezdése előtt végezték és fejezték be, majd legközelebb öt év múlva „repetáztak”, addig ezentúl folyamatos lesz, azaz bármikor megfigyelhetik az illetőt és a családtagját anélkül, hogy ők erről tudnának.
Egyszerű, mint az A,B,C
Mielőtt a héten módosították volna az ellenőrzésről szóló törvényt, a bizalmi pozícióra jelentkezők háromféle, „A”, „B” és „C” típusú átvilágításon eshettek át, attól függően, hogy munkájuk során milyen mélységű információkhoz férhettek hozzá. A legszigorúbb átvilágítás a „C” típusú volt, amelynél például olyan intim információkra is kíváncsiak voltak, hogy van-e homoszexuális vagy házasságon kívüli titkos kapcsolata az illetőnek, amivel esetleg zsarolható.
Ez az átvilágítás azonban nem folyamatos volt: 60 nap alatt elvégezték és onnantól kezdve „leszállt” a titkosszolgálat a bizalmi pozícióra pályázó emberről, aki jó esetben megkapta a munkát. (Az „A” és „B” típusú ellenőrzésnél ennél rövidebb volt az ellenőrzés időtartama.) A mostani módosítás értelmében a jövőben csak egyfajta átvilágítás lesz, ami mélységét tekintve leginkább a „C” típusúra hasonlít majd, a közszolgát pedig akár a teljes jogviszonya alatt megfigyelhetik.
„A megfigyelésre akkor kerülhet sor, ha az illető aláír egy beleegyező nyilatkozatot, engedélyezve ezáltal, hogy megfigyelhetik. Csakhogy álláspontunk szerint ezt nem lehet önkéntes beleegyezésnek tekinteni, hiszen ha megtagadná az aláírást, akkor vagy nem kapja meg a munkát, vagy elveszíti az állását” – magyarázta a TASZ munkatársa. Mindez azt is jelenti, hogy nemcsak a bizalmi állásokra jelentkezőknek, de a már korábban átvilágított, jelenleg ilyen pozícióban dolgozó embereknek és családtagjaiknak is alá kell majd írniuk a beleegyező nyilatkozatot, ha azt akarják, hogy az állásukban maradjanak.
Egy állami cégnél vezető beosztásban dolgozó, korábban C típusú átvilágításon átesett férfi az Indexnek arról beszélt, hogy noha az új szabályozásról csak tőlünk értesült, szerinte ez egy korábbi gyakorlat legalizálása. Ezzel arra utalt, ő eddig is úgy gondolta, hogy valamilyen módon megfigyelhetik, merthogy bizalmi pozícióban van. Úgy véli, az új szabályozással leginkább annak veheti elejét a kormányzat, hogy például a magas beosztásban lévő minisztériumi alkalmazottak információkat szivárogtassanak a sajtónak, ahogy erre a mai napig gyakran van példa.
Önkényesen válogathatnak
A titkosszolgálat emberei lényegében az összes lehetséges eszközt bevethetik, bár néhány dolgot csak korlátozottan tehetnek meg. Egy évben kétszer egy hónapig bírói engedéllyel lehallgathatják az illető telefonjait és átkutathatják titokban az otthonát, sőt, be is poloskázhatják azt. Ugyanígy kétszer egy hónapig felbonthatják a leveleit, elolvashatják az e-mailjeit. Van, amit engedély nélkül, korlátlanul megtehetnek: ezek közé tartozik az adott személy megfigyelése operatív módon (például követéssel), vagy találkozóinak fényképes dokumentálása.
A jogvédők úgy látják, a törvénymódosítás alapjogokat sért és olyan „rugalmasságot” biztosít, amivel a hatalom bármikor visszaélhet. Példaként említette Hidvégi, hogy a törvényben nemzetbiztonsági kockázatként említik a „munkavégzésen kívül tanúsított magatartást” is, ami alatt bármi érthető, így akár az is, hogy a közszolga részt vesz egy ellenzéki tüntetésen vagy valakinek nem tetsző bejegyzést posztol a Facebook-on. „Az új szabályozás alkalmat teremt arra, hogy önkényesen válogassanak azok közül, akiket meg akarnak figyelni, mert mindenkit nem akarnak és nem is tudnának megfigyelni” – magyarázta a TASZ szakembere. Technikailag valóban lehetetlen lenne több ezer ember állandó megfigyelése, erre apparátusa sem lenne a titkosszolgálatnak.
A folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségét a beterjesztő Kocsis Máté fideszes képviselő azzal indokolta, hogy „fontos és bizalmas munkakört ne tölthessen be olyan személy, akivel szemben nemzetbiztonsági kockázat állapítható meg”. Csakhogy az új szabályozás szerint ha ilyen kockázatot fel is tár a titkosszolgálat, a munkáltató mérlegelhet, megtartja-e beosztásában az illetőt vagy sem. Azaz semmi nem kötelezi arra, hogy kirúgja.
"Szembesüljön vele a társadalom"
A nemzetbiztonsági ellenőrzés átalakítására szükség volt, mert a rendszer nem tudta kiszűrni a kockázatokat” – mondta az Indexnek Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki példaként a korrupcióval gyanúsított rendőri vezetők esetét említette, akik korábban átestek C típusú ellenőrzésen. „Egyelőre várakozásteljes bizalommal vagyunk az új rendszer iránt” – adott diplomatikus választ Ligeti arra a kérdésre, hogy az új szabályozással szerinte mennyire szorítható majd vissza a korrupció. Mint mondta, önmagában az nem sérti a jogállamot, hogy a titkosszolgálatok ellenőrzik és megfigyelik azokat, akik közhatalmat gyakorolnak.
Nagyon fontos azonban, hogy az ellenőrzésekkel feltárt visszaéléseket ne söpörjék majd szőnyeg alá – véli Ligeti. A törvény szerinte akkor járna el helyesen, ha előírná, hogy a korrupcióra utaló jelek megállapítása esetén kötelező büntetőfeljelentést tenni vagy fegyelmi, munkaügyi eljárást kezdeményezni. Ebben az esetben a bíróság nyilvános eljárásban döntene arról, hogy történt-e korrupció, vagy közhatalommal való visszaélés.
„Szembesüljön vele a társadalom, hogy aki korrupt és lebukik, annak felelnie kell. Egy ilyen szabályozása csak ebben az esetben lesz preventív. Ha a korrupciós kockázatot feltáró megfigyelést nem követi nyilvános felelősségre vonás, az lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményéről tájékoztatást kapó felsővezetők akár zsarolják az átvilágításon megbukott alkalmazottakat” – hangsúlyozta.
Belülről lehetnek zsarolhatóak
Hasonlóan vélekedett Tóth István János gazdaságszociológus is. Szerinte az új szabályozásnak lehet visszatartó ereje, mivel növeli az esélyét, hogy lebukik a korrupció valamelyik szereplője, de „mindez nagyban függ attól, hogy mennyire a célnak megfelelően működik a megfigyelést végző vagy az azt kezdeményező intézmény”.
Negatív példának a Lengyelországban megalakított Központi Antikorrupciós Hivatalt (CBA) említette a szakértő. A CBA egyik emlékezetes ügye volt, amikor tetten érte a Polgári Platform egyik képviselőnőjét. Mint később kiderült, a megvesztegetést a CBA egyik ügynöke provokálta ki, aki kenőpénzt fizetett a nőnek és egy polgármesternek, mi több, az asszony szeretője is a lett, majd közvetlenül a választások előtt borította a bilit. | Rászabadítják a titkosszolgálatot a közszolgákra | Rászabadítják a titkosszolgálatot a közszolgákra - Ezentúl a bizalmi pozícióban lévő közszolgákat és a családtagjaikat is folyamatosan megfigyelhetik. Aki nem egyezik bele, azt kirúghatják. A szakértők szerint könnyen a visszájára sülhet el. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/05/24/raszabaditjak_a_titkosszolgalatot_a_kozszolgakra/ | 2013-05-24 10:42:38 | true | null | null | Index |
2005.09.16. 23:00
A Gazdasági Versenyhivatal csaknem hatszázmillió forintos bírsággal sújtott nyolc útépítő céget, amely 2001–2002-ben közbeszerzési eljáráson nyert 5,8 milliárd forintos megbízást a fővárosi önkormányzattól.
Nyolc útépítő céget összesen 593,9 millió forintra bírságolt tegnap a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa kartellmegállapodás miatt. Az elmarasztalás a fővárosi önkormányzat által 2001–2002-ben 19 út- és műtárgy felújítására meghirdetett, mintegy 5,8 milliárd forint értékű közbeszerzési eljáráson elnyert munkákra vonatkozik. A Betonút Rt.-re 68, a Strabag Rt.-re 182,6, az Egút Rt.-re 74,7, az Alterra Kft.-re 7,2, a Hídépítő Rt.-re 182,5, a Mota Rt.-re 29,5, a Mélyépítő Rt.-re 32,4, míg a Swietelsky Rt.-re 17 millió forint bírságot szabott ki a versenytanács. A kartellgyanút a GVH kartellcsoportja dokumentumokkal tudta bizonyítani, ugyanis a cégvezetők lejegyezték találkozásaik helyét, idejét és a megbeszélések témáját. Az építőipari cégek közül több érintett volt a 2002-es autópálya-tender kartellügyében, valamint számos megbízást kaptak a főváros idei útfelújítási munkáira is. A cégek várhatóan bírósághoz fordulnak, mert szerintük a versenytanács közvetett bizonyítékok alapján döntött.
Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes üdvözli, hogy megbüntetik a versenysemlegességet megsértő cégeket, azonban úgy véli, a fővárosnak semmit nem kell tennie az ügyben. – 2001-ben és 2002-ben az útfelújítások mértéke a töredéke volt az ideinek, de egy biztos: most kartellgyanú nem vetődött fel – fűzte hozzá Vajda Pál.
Deák András (Fidesz–MKDSZ), a fővárosi közbeszerzési bizottság elnöke szerint a törvények – jogerős bírósági döntésig – nem teszik lehetővé az elmarasztaltak kizárását. Ezért a politikus országgyűlési képviselőként javaslatot készít a versenytörvény módosítására.
A Fővárosi Közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottsága az idei útfelújítási ügyeket is vizsgálná – közölte lapunkkal Szőke László, a testület MDF-es elnöke, aki tiltakozik, hogy a városvezetés kérésre sem hajlandó a szerződéseket, a teljes dokumentációt a bizottságnak átadni. Vajda Pál szerint viszont az interneten és a Városháza ügyosztályain minden papír megtekinthető a cégek közötti megállapodások kivételével. Ismeretes, a munkákkal kapcsolatos PR-megbízások ügyében Deák András rendőrségi feljelentést tett vesztegetés, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt. | Kartellező fővárosi útépítő cégek | A Gazdasági Versenyhivatal csaknem hatszázmillió forintos bírsággal sújtott nyolc útépítő céget, amely 2001–2002-ben közbeszerzési eljáráson nyert 5,8 milliárd forintos megbízást a fővárosi önkormányzattól. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/09/kartellezo-fovarosi-utepito-cegek | 2005-09-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az 52 éves Wulff vesszőfutása azzal kezdődött, hogy kiderült: nagy valószínűséggel nem mondott igazat 2010 februárjában, amikor még Alsó-Szászország tartományi kormányfőjeként a hannoveri parlamentben az ellenzéki Zöldek arról faggatták: üzleti kapcsolatban áll-e Egon Geerkens multimilliomos nagyvállalkozóval? Wulff ezt tagadta, de utólag egyre több jel mutat arra, hogy földijétől, a szintén osnabrücki kötődésű Geerkenstől és nem annak feleségétől származik az a félmillió eurós magánkölcsön, amelyből a CDU-s politikus válása után új családi házat vásárolt. Az ötéves futamidejű, négyszázalékos kamatozású kölcsön jóval kedvezőbb feltételeket kínált, mint a hasonló banki-pénzpiaci termékek. A német sajtó szerint egyre valószínűbb: a vagyonát arany- és ékszerüzlettel, majd zsíros ingatlanbefektetésekkel megalapozó Geerkens, baráti körének csak Bubi, személyesen járt el annak érdekében, hogy a nevelt fiának tekintett Wulff magánkölcsönét szintén kedvező feltételekkel kistafírozott bankhitellé alakítsák át.
A sokáig a hallgatást választó Wulff végül elismerte, hogy a 2010-es meghallgatáskor esetleg félrevezető benyomást keltett, s ezt mélységesen sajnálja. Elismerte, az Edith Geerkensszel kötött magánszerződést is meg kellett volna említenie. A Der Spiegel hamburgi hírmagazin és más német lapok szerint Wulff azonban nem mond igazat: az egykori ékszerbolti eladóból milliomos feleséggé avanzsált Frau Geerkens pénze valójában a férje pénze.
A szerény körülmények közül származó, részben az atyai jó barátjának tekintett Geerkens segítségével kiemelkedett Wulff csak látszólag szerény és visszafogott személyiség. Talán pont származása, sanyarú gyerekkora kompenzálása végett vonzódik a csillogáshoz és a luxushoz. Mivel e kiváltságokat politikusi fizetéséből nem engedheti meg magának, jó barátai önzetlenségét veszi igénybe. Így amikor 2009 karácsonyán a Geerkens házaspár floridai házába repült telelni, az Air Berlin légitársaság – Wulff régi ismerőse, Joachim Hunold akkori elnök-vezérigazgató jóváhagyásával –több mint háromezer euró értékben a turistaosztályú jegyeket bizniszosztályúvá sorolta át.
Az államfő presztízsét egy másik baráti kapcsolat sem javítja. Carsten Maschmeyer, a rámenős értékesítési módszerei miatt sokat bírált AWD pénzügyi szolgáltató cég alapítója ugyanis 43 ezer euróval támogatta Wulff 2007-ben megjelent interjúkötetének reklámkampányát. A kiadó szerint ez teljesen elfogadott dolog, mások viszont meglehetősen kétes ügyletről beszélnek.
Wulff, az egykori alsó-szászországi miniszterelnök és az autóiparáról híres tartományhoz kötődő Maschmeyer régi cimborák. A kereszténydemokrata politikus és Bettina, a bulvársajtó által sztárolt második felesége 2010-ben a dúsgazdag üzletember mallorcai villájában nyaralt. Maschmeyer egyébként nemcsak jobbra, hanem balra is figyel. Nagyvonalúan támogatta 1998-ban az akkori alsó-szászországi tartományi kormányfő, a kancellári posztért ringbe szálló Gerhard Schröder választási kampányát, majd az SPD–Zöldek-koalíció kifutása után egymillió eurót fektetett be a szociáldemokrata politikus visszaemlékezéseinek kiadásába.
Der falsche Präsident – azaz a hamis, a téves elnök – hirdeti e heti számának címlapján a Der Spiegel, amely szerint egyre inkább megmutatkozik, milyen ára van annak, hogy Merkel 2010 nyarán azért támogatta Wulff államfővé választását, mert egyik legveszélyesebb pártbéli vetélytársától akart megszabadulni.
Wulff eddigi államfői tevékenysége meglehetősen vegyes képet mutat. Miközben látványos gesztusokat tett a Németországban élő muzulmánok felé, és példamutató módon lépett fel, amikor fény derült a neonáci terrorsejt által elkövetett brutális sorozatgyilkosságokra, a mostani euróválságban nem igazán ad fogódzót a polgároknak. Persze pénzügyekben nem biztos, hogy ő képviselné a mindenki felett álló erkölcsi szintet, ahogy az államfővel s annak szavahihetőségével szemben elvárható lenne. Kérdés, hogy a CDU/CSU-ban és a keresztény pártokkal együtt kormányzó liberálisoknál meddig tart ki az államfővel szembeni lojalitás. | Külföld: Bubi és a többi pénzes barát | Az egyik barát 500 ezer euróval segített a családi ház vásárlásakor, a másik 40 ezer euróval támogatta egyik könyve reklámkampányát. A jó barátok mind gazdag üzletemberek, a megsegített pedig jelenleg Németország államfője. Christian Wulff számára egyre kínosabb részletek látnak napvilágot, az Angela Merkel kancellár vezette keresztény–liberális koalíció azonban kitart a szövetségi elnök mellett. A berlini Bellevue-kastély lakója ugyanis az ő „termékük”. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20111221-bubi_es_a_tobbi_penzes_barat-1292355 | 2011-12-21 11:54:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Bár a nagyszabású pécsi fürdő vagy uszoda még igencsak várat magára, Baranya termálfürdői lehetőséget adnak arra, hogy az ősz végi, téli hidegben gyógyhatású termálvízben, illetve a fürdőkhöz társuló szaunákban lazítsuk a hétköznapok során elgémberedett tagjainkat.
Összevetettük a baranyai fürdők árait, illetve az alapvető wellness lehetőségeket, különös tekintettel a szaunázásra. Áttekintettük továbbá a Google-értékeléseket is.
A Google-hoz beérkezett visszajelzések alapján a komló-sikondai fürdő, illetve az ennek otthont adó Ambient Hotel kapta a legmagasabb, 4.6-os pontszámot. Ezt követi a Siklós Thermal Spa 4.4-el. A harkányi fürdő , a mohácsi uszoda és termálfürdő, valamint a szigetvári gyógyfürdő egyaránt 4.3-as értékelésben részesült, míg a magyarhertelendi fürdő 4.2-es pontozással szerepel a Google térképen.
Megnéztük, mennyibe kerül az egyes helyeken az egy főre szóló, fürdőzéssel és szaunázással egybekötött egész napra szóló jegy.
Felnőtt napijegy ára, fürdő és szauna (Ft)
Helyszín
3300
Mohács
4350
Szigetvár
5300
Siklós
5700
Magyarhertelend
5900
Komló-Sikonda
6800
Harkány
Ez alapján egyértelműen a mohácsi fürdő a nyertes , ahol a 3300 forintos jegyár, amely a wellness szolgáltatásokat (finn és infraszauna, gőzkabin) is tartalmazza, igen kedvező. Masszázson viszont a többi helyszínnel ellentétben itt nem tudunk részt venni.
A belépő árában foglaltatik a szaunázási lehetőség továbbá a komló-sikondai Ambient Hotel fürdőjében, ahol a szállóvendégeken túl "külsősök" is látogathatják a termálvizes medencéket, illetve további díj ellenében spa-kezeléseket, masszázst igényelhetnek. Hasonlóképp a belépő a szaunázásra is feljogosít a siklósi fürdőben és Harkányban.
Magyarhertelenden a szauna kiegészítő jegy 1700, Szigetváron 850 forint.
A legmagasabb felnőtt napijegy ár Harkányban érhető el 6800 forintért.
Több baranyai fürdő kínál családos kedvezményes belépőket, így Harkány, Siklós, Szigetvár és Hertelend, de a többiben is elérhetőek diák- és gyermekjegyek.
Napi belépő ára kétgyermekes család számára (két felnőtt, két 6-14 év közötti gyerek) (Ft)
Helyszín
9200
Magyarhertelend
12200
Mohács
13600
Szigetvár
15450
Siklós
18900
Harkány
21200
Komló-Sikonda
Ezt az áttekintést elnézve Magyarhertelend éri meg anyagilag legjobban, de csak akkor, ha nem akar mindkét szülő szaunázni. Itt ugyanis 1700 forintos felárral vehető igénybe a legtöbb napon, így ha egyik felnőtt szaunázik, akkor még mindig csak 10900 forintot kell fizetniük, de ha már mind a ketten gőzölnének egyet, akkor 12600 forint a végösszeg, kicsivel meghaladva a mohácsi árakat. Itt tehát a lakhelytől való távolság, illetve, a masszázs igénye lehet a döntő szempont.
A legmagasabb árat e szempontok mentén Sikondán kell fizetnünk, azonban, itt, a többivel ellentétben minden hatéves kor alatti gyermek számára ingyenes a belépés, így kisgyermekekkel csak a két szülőnek kell jegyet váltani, összesen 11800 forintért. | Ennyiért melegedhetünk Baranya termálfürdőiben | Mutatjuk, hol és mennyiért, milyen egyéb szolgáltatások mellett melegedhetünk Baranya termálfürdőiben. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/baranya-termalfurdoi-arak-szolgaltatasok | null | true | null | null | BAMA |
A közigazgatási és igazságügyi miniszter erről a Hír Televízió Rájátszás című műsorának szerda esti adásában beszélt, arra a felvetésre reagálva, hogy ügyvédi vélemény szerint nincs szükség törvénymódosításra ahhoz, hogy büntetőjogilag is felelősségre lehessen vonni korábbi miniszterelnököt Magyarország eladósítása miatt.
Navracsics Tibor arra a kérdésre, ő is úgy látja-e, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint is felelősségre vonható büntetőjogilag három volt kormányfő, azt felelte: nem ismeri pontosan azokat a körülményeket, amelyek alapján az az elképzelés született meg, hogy “büntetőjogilag felelősségre kell vonni”.
“De hogy ha bizonyítékok rendelkezésre állnak, akkor valóban, én is úgy gondolom, hogy a büntető törvénykönyv tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek alapján felelősségre lehet vonni miniszterelnököket, ami egyébként nem példátlan Európában” – mondta, hozzátéve: vannak olyan országok, ahol szintén hasonló okokból eljárás folyik, akár a közpénzekkel való bánásmód, akár az államháztartási fegyelem megszegése miatt, s adott esetben ez a büntetőjogot is elérheti.
A miniszterelnök-helyettes arra a felvetésre, mi számíthat bűncselekménynek az ország eladósításának ügyében, azt mondta: ilyen lehet például a nem valós adatszolgáltatás, a közpénzekkel való hűtlen, illetve hanyag kezelés.
Kitért arra is, hogy közvádas bűncselekmények esetén a parlament a szokásjog alapján általában kiadja a képviselőt, magánvádas bűncselekmény esetén pedig fenntartja a mentelmi jogot.
A szándékosság bizonyításáról szólva közölte: nemcsak az egyenes szándék minősül szándékosságnak, hanem az úgynevezett eshetőleges szándék is. Vagyis az, amikor valaki látja ugyan, hogy a cselekedetének melyek lesznek a következményei, de – ahogy fogalmaz a büntetőjog – könnyelműen bízik azok elmaradásában.
Szijjártó Péter fideszes politikus múlt csütörtökön jelentette be: a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy a parlament alkotmányügyi, valamint számvevőszéki bizottsága vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jogi következmények és felelősség megállapítására. | Navracsics szerint börtönbe lehet küldeni volt kormányfőt | A miniszterelnök-helyettes úgy látja, a Btk. minden olyan passzust tartalmaz, amely alapján megállapítható a felelősség az államadósság növekedése kapcsán. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/08/03/navracsics-szerint-bortonbe-lehet-kuldeni-volt-kormanyfot/ | 2011-08-03 22:20:00 | true | null | null | fn.hu |
Összesen közel 800 ezer eurós tőkeemelés történt két olyan szlovén cégben, amely a magyar kormányközeli média külföldi terjeszkedéséhez kapcsolható.
A szlovén Vecer.com azt írja, hogy április 10-én Schatz Péter, a szlovén Ripost kiadó tulajdonosa és Habony Árpád üzlettársa 380 ezer eurós tőkeemelésről szóló papírt írt alá egy ljubljanai közjegyzőnél.
A Ripost Publishing a kiadója a Demokracija és Škandal24 lapoknak, ezen kívül Schatz a szlovén SDS párthoz köthető Nova24TV igazgatóságának is tagja.
Ennek a tévének a megszerzéséről itt írtunk hosszabban, a lényeg az, hogy az SDS elnöke, Janez Jansa, kiváló viszont ápol Orbán Viktorral és amennyiben nyerne a választásokon, miniszterelnökként szívesen követné a példáját. Erre utal az is, ahogy a magyar kormányközeli médiához hasonló módon kezdték el kiépíteni az SDS közeli laphálózatot.
A Schatz-féle tranzakció után mindössze 20 perccel később ugyanannál a közjegyzőnél megjelent Adamik Ágnes is, aki a saját cégében, a Crecol Mediában hajtott végre tőkeemelést, mégpedig 403 ezer euró értékben.
A hírportál szerint kérdéses, hogy ez a pénz honnan van, ugyanis információik szerint Adamik magyar cége mindössze 47 ezer eurós bevételt produkált 2016-ban.
A Vecer szerint a Ripost Publishing és a Crecol Media közötti kapcsolatra utalhat az is, hogy ugyanarra a címre jegyezték be mindkettőt. Szintén a ljubljanai Linhartova utca 13 szám alatt található meg a Nova24TV és a másik, ugyancsak SDS közeli Nova Obzorja is. Sőt, jegyzi meg a hírportál, a Nova24TV korábbi vezérigazgatója és az SDS tanácsadója, Mihael Hočevar cégének is itt a székhelye.
Azt, hogy pontosan mennyi pénz juthatott a Fidesz- és SDS-barát magyar-szlovén médiacégekhez, nem tudni: a Magyar Narancs egy korábbi cikkében 1,45 millió euróval számolt (445 millió forint), a Zurnal24 szlovén hírportál azonban 2,2 millió euróról beszél a Linhart utcai, SDS-hez is köthető vállalkozások kapcsán, ez nagyjából 700 millió forint.
Az egész tranzakció, mutat rá a Vecer, újra felerősíti a tiltott pártfinanszírozás elméletét, amely már korábban is felmerült az SDS-szel kapcsolatban. Ahogy arról a 24.hu-n is beszámoltunk, egy bonyolult – több szálon is Magyarországra vezető – ügylet során volt szó egy magyar kapcsolatokkal is rendelkező boszniai nő 450 ezer eurós hitelt adott a „semmiből” az SDS-nek.
Az ügyet azonnal vizsgálni kezdték a szlovén hatóságok az esetleges illegális pártfinanszírozás gyanúja miatt, és az SDS vissza is fizette gyorsan az első lehívott hitelrészleteket. Ebben az időszakban derült ki azonban az is, hogy az egyik SDS-hez köthető, de a magyar résztulajdonban lévő kiadóvállalat, a Nova Obzorja szintén az SDS-nek adott kölcsön 60 ezer eurót.
Adamik Ágnes régi motoros volt a magyar köztévénél, 1984-ben kezdett, de 2011-re az egyik legfontosabb vezetővé vált. Az MTVA elhagyása után a Vecer forrásai szerint Adamik a Habony Árpád köreiben mozgó, szintén volt köztévés Schatz Péternek kezdett el dolgozni.
Közös munkájuk azonban nem csak Magyarországra és Szlovéniára terjed ki: Adamik és Schatz többségi tulajdonrészt szerzett több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban, amelyek a bukott macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit támogatják és gyakran terjesztenek provokatív álhíreket a volt macedón kormánypárt ellenfeleiről és civil csoportokról. Bár Schatz és Adamik papíron egymástól függetlenül üzletel a balkáni országban, számos alkalommal egyszerre utaztak Szkopjéba, és ugyanaz a helyi ügyvédi iroda intézi ügyeiket. | 800 ezer eurós tőkeemelés a Habony-közeli szlovén médiacégeknél | A médiacégek a Fidesz-barát szlovén SDS nevű pártot támogatják. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/05/29/schatz-peter-habony-arpad-adamik-anna-szlovenia/ | 2018-05-29 23:34:00 | true | null | null | 24.hu |
Mintegy 150-200 ember jelent meg a Semmelweis Egyetem (SE) Üllői úti épületének belső udvarán, a vasárnap lemondott rektor, Tulassay Tivadar mellett kiálló szimpátiatüntetésen - jelentette a hvg.hu tudósítója. "Az egyetem autonómiájának egyik fontos részét képezi a politikamentesség" - mondta el Lódi Csaba, az SE dolgozóinak képviseletében.
"A szenátus ezt az autonómiát gyakorolta múlt héten is" - utalt a szenátus csütörtöki döntésére, mellyel visszavonták Schmitt Pál, hétfőn lemondott köztársasági elnök kisdoktori dolgozatát. Lódi kihangsúlyozta, hogy egy PhD elkészítése többéves koncentrált munka eredménye, és ezt zárja a dolgozat megvédése. (Schmitt Pál többször is elmondta: 70 évesen PhD-zni fog, hogy bebizonyítsa, képes egy ilyen dolgozat megírására.)
Lódi méltatta Tulassay Tivadar munkásságát, szerinte a lemondott rektor az "SE több évszázados elismertségét nem csak megőrizte, de fokozta is". "Fájlaljuk, hogy a napi politika miatt nem tudta munkáját méltóképpen lezárni" - tette hozzá.
Ezután felszólalt Tulassay is, akit majdnem egy perces taps fogadott. "Még soha sem voltam ennyire meghatódva" - mondta a volt rektor, aki hozzátette: "köszönöm, hogy erőt adnak, ez azt fejezi ki, amit én, az egyetem, és a szenátus képviselnek". A közönségben főként oktatók és hallgatók voltak jelen, akiknek külön megköszönte, hogy részt vettek a szimpátiatüntetésen.
"Egy iskolát, vagy egy munkahelyet a vezetőből sugárzó tisztesség jellemez" - jelentette ki Tulassay, aki hozzátette: "egy nemzet, egy ország, egy közösség jövője a fiatalokban van. Ezért az egyetemen fontos a magas etika és az értékek vállalása". Ezután arra kérte az egybegyűlteket, hogy menjenek haza, majd a tüntetés véget ért.
A Semmelweis Egyetem rektora vasárnap egy háttérbeszélgetésen jelentette be lemondását. A rektor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vele szembeni bizalomvesztésével indokolja távozását, egyben kijelentette: etikailag, szakmailag és jogilag is magáénak érzi és támogatja az egyetem szenátusának Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonásáról szóló döntését. | Itthon: "Köszönöm, hogy erőt adnak" - tüntettek az SE lemondott rektora mellett | Véget ért a szimpátiatüntetés a Semmelweis Egyetem Üllői úti épülete előtt, melyet az intézmény vasárnap lemondott rektora, Tulassay Tivadar mellett rendeztek meg. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120402_tulassay_tuntetes | 2012-04-02 17:38:00 | true | null | null | HVG |
Tervei szerint Nacsa Lőrincet, a KDNP frakcióvezető-helyettesét jelöli a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára Semjén Zsolt - írja a hirado.hu. A miniszterelnök-helyettes ezt egy interjúban árulta el a közmédiának.
A tisztséget korábban betöltő Potápi Árpád János tragikus hirtelenséggel október 17-én hunyt el. Potápi Árpád János 1998 óta volt a Fidesz tagja, 2002 és 2014 között Bonyhád polgármestere volt, 2014 óta töltötte be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának a tisztségét.
Meghalt Potápi Árpád János | Nacsa Lőrinc lehet az elhunyt Potápi Árpád János utódja | Semjén Zsolt őt jelölheti a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári pozíciójára. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257438_ncsa-lorinc-potapi-arpad-janos-semjen-zsolt-nemzetpolitikaert-felelos-allamtitkar | null | true | null | null | Népszava |
"Az új Románia-szakértőnek, a diszkóliberális Magyar Péternek a figyelmébe ajánlok egy apróságot, amely többet mond mindennél: a beltéri wc-vel nem rendelkező háztartások aránya Romániában 24 százalék" - írta a Facebookon közzétett posztjában a politikus.
Peti, ez azt jelenti, hogy minden 4. házban, lakásban nincs wc...
- világosította fel, az Eurostat adataira hivatkozva a Tisza Párt vezérét Menczer Tamás.
A hazai helyzetre kitérve azt írta, hogy
ha az emberek a nemzeti konzultáció során egyetértenek a céljainkkal, akkor megduplázzuk a családi adókedvezményt , segítjük a kkv-kat, munkáshitelt vezetünk be, megvédjük a 13. havi nyugdíjat, és segítjük a megfizethető lakhatást.
Végezetül megjegyezte:
"Te pedig, Peti, az ellenzék legnagyobb csalódása leszel." | Menczer Tamás Magyar Péter | Menczer Tamás helyreigazította Magyar Pétert | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-diszkoliberalis-szamok | null | true | null | null | BEOL |
A hvg.hu csütörtökön írt arról, hogy az amerikai tulajdonú cég majdnem kéttucatnyi étolajmárkát, importőröket és forgalmazó cégeket nevezett meg, szállítóleveleket, számlákat, konkrét áfacsalási sémát vázolt föl 2012 elején az adóhatóság központi hivatalának elküldött anyagában.
A NAV csütörtök délutáni közleménye szerint az eljárás mindkét esetben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás miatt zajlott illetve zajlik. 16 embert gyanúsított az ügyben, ebből nyolcan már vizsgálati fogságban vannak költségvetési csalás gyanúja miatt, négyen pedig előzetes letartóztatásban.
A NAV feltárta, hogy az elkövetők több éve működtettek egy olyan bűnszervezetet, amely 12 magyarországi székhelyű gazdasági társaságból állt. Ez a bűnszervezet áfabefizetés nélkül különböző élelmiszeripari termékeket – például cukrot, étolajat, kávét – hozott be Magyarországra Szlovákiából és Csehországból, valamint Ausztriából. Az így elkövetett kár meghaladja a 2 milliárd forintot – áll a közleményben. | NAV: volt vizsgálat a Bunge bejelentése után | 2011-ben a vetőmag-felvásárlásnál, 2013-ban az élelmiszeriparban elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt nyomozott az adóhatóság. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/11/20/nav-volt-vizsgalat-a-bunge-bejelentese-utan/ | 2014-11-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy októberi bejelentés alapján nyomozás indult Karim Khan, az ICC fő vádképviselője ellen. A főügyész tagadta a vádat. Khan korábban többek közt azzal került a hírekbe, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kezdeményezte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjamin Netanhaju izraeli kormányfő ellen is.
Szexuális visszaélés miatt nyomoznak a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze ellen - értestült a Reuters. A bíróság egy dátum és aláírás nélküli dokumentumot küldött tagállamainak, ebben felszólították Karim Khant, hogy a vizsgálat idejére mondjon le pozíciójáról.
Források szerint a bíróság irányítótestülete csütörtöki ülésén egy külső vizsgálat lefolytatásáról állapodott meg. Khan ügyvédei nem akarták kommentálni a hírt.
Khan visszaélését októberben jelentették, a főügyész tagadta a vádat, és azt kérte a bíróságtól, vizsgálja ki azt.
Khan kezdeményezte főügyészként, hogy a testület nemzetközi elfogatóparancsot adjon ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen az ukrán gyerekek törvényellenes elhurcolása miatt. Miután a bíróság kiadta az elfogatóparancsot, az orosz belügyminisztérium körözni kezdte Khant.
A főügyész idén májusban arra kérte a testületet, adjon ki nemzetközi elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, az izraeli védelmi miniszter és a Hamász vezetői ellen. A bíróság egyelőre vizsgálja kezdeményezését. | Szexuális visszaélés miatt nyomoznak a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze ellen | Egy októberi bejelentés alapján nyomozás indult Karim Khan, az ICC fő vádképviselője ellen. A főügyész tagadta a vádat. Khan korábban többek közt azzal került a hírekbe, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kezdeményezte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjamin Netanhaju izraeli kormányfő ellen is. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/szexualis-visszaeles-miatt-nyomoznak-a-nemzetkozi-buntetobirosag-fougyesze-ellen-148104 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Még mindig lehet találkozni azzal a jelenséggel a hazai tömegközlekedésen, hogy egy magát halléssérültnek "bemutató" egyén körbejár a buszon, a vonaton és lerak az utasok mellé egy kis játékot, vagy figurát, mellé tesz egy táblát, hogy "nem hallom", és "vásárlásával segítne anyagi helyzetemen, segítségét nagyon köszönöm!".
Budapestiek, ez mi szeretne lenni, mi történik? byu/Optimal_Edge8268 inaskhungary
Sok évtizedes módszer ez, egyébként nem csak Budapesten, hanem a világ más városaiban is, talán annyi változott csak, hogy a kis műanyag kulcstartókat, vagy a piperetükröket 2024-re felváltotta a teknősbéka.
A figurához adott tájékoztatón az árat is feltűntették, vagy 1000 forintot, vagy 4 eurót adunk, így a szombat délelőtti 406-os árfolyamot nézve az eurónként 250 forint nem is rossz.
A Reddit népe is ráharapott erreaz elmúlt napokban. Az r/askhungary-ra került ki egy olyan poszt, ahol az egyik tag azt kérdezte a fővárosiaktól egy kis teknősbéka posztolása mellett, hogy mégis, mi történik itt?
"Én ezzel 17 éve találkoztam először a Déliben és a csávó is ugyanaz a mai napig..." - írta válaszában egy közösségi tag a poszt alá, majd jött egy ennél és erősebb: "ez egyfajta "maffia". Egy ismerosom kb 25 eve ezzel szedett ossze vagy 20milliot, volt neki egy csapata, akik ezt a munkat vegeztek, o meg begyujtotte toluk a penzt, majd adott jutalekot."
A poszt alatti kommentekből kiderül, hogy nem csak magyarországi a jelenség, a csoport tagjai láttak már Szerbiában és Ausztriában is ilyet.
Nem csak egy ember van, többen vannak, mindenhol ott vannak..
Van, aki üzletet lát az egészben és a kedvező árfolyam miatt kérdez, hogy "hol találom az illetőt? Ilyen euró árfolyamon lenne mit váltanom."
Jobb, ha figyelünk
Arról a héten írt az Economx, hogy vastagon fog a ceruza a bankoknál, aki eurót vált náluk, a vételi és eladási árfolyam között akár 30 forint különbséget is tapasztalhat. Azóta kicsit magához tért a forint, de jobb résen lenni, elemzőnk azt ajánlja, hogy aki rendelkezik fintech szolgáltatónál számlával, használja azt.
A hazai fizetőeszköz helyzetéről az Economx Exclusive Pogátsa Zoltánnal című műsorban is szó volt, érdemes meghallgatni:
Forrás: Reddit | Van, ahol 250 forint egy euró | Egy sokak által ismert módszer keltette fel a Reddit népének figyelmét, egyesek maffiáról, mások egy kíváló üzleti lehetőségről beszélnek. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/forint-euro-budapest-tarsadalom.799305.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A becsületesek mindig elutasították az ajánlatot, a korruptak elfogadták. Az elején nagyon hosszú ideig a korruptak gazdagodtak és virágzott az üzlet. Számuk lassan csökkent, mert kevés volt a becsületes, kevesen "mentek börtönbe". A változás gyorsan jött. Amikor a korrupt-becsületes arány átlépett egy szintet, és megnőtt az esélye, hogy becsületessel találkozik egy korrupt, hirtelen egyre több becstelen döntött úgy, hogy nem ajánl korrupciót, így hiába volt a becstelenek aránya magas, a korrupció eltűnt. A számítógépes társadalom néhány másodperc alatt korrupciómentessé vált.
Ahhoz, hogy ez a modell működjön, néhány feltételnek teljesülnie kell.
Kellenek becsületes emberek.
Kell következetes cselekvés. Minden korrupciós ügyben, amivel a becsületesek találkoznak, feljelentést kell tenni.
Gyors, határozott ítéletnek kell születnie, hogy a feljelentésnek legyen értelme.
A lebukás veszélyének és a büntetésnek elég nagynak kell lennie, hogy a becstelenek ne merjenek ajánlatot tenni.
Nálunk valamennyi feltétel hiányzik. Illetve az első csak részben. Vannak becsületes emberek (akik akkor sem élnek a törvénytelen előnyszerzés lehetőségeivel, ha lebukás veszélye gyakorlatilag nulla), de kevesen, és ők sem teljesítik a második feltételt: nem jelentik fel az ajánlattevőket, ezért a modell szempontjából mintha nem is léteznének.
Még ha a nemzetközi korrupciós rangsor nem is mutat végletesen rossz képet, mi, akik itt élünk, tudjuk, hogy az egész társadalmat átszövő korrupció és ügyeskedés visszaszorítása nélkül nem tudunk versenyképes közösséget építeni. Ez az egyik nemzeti sorskérdésünk.
Szeretjük magunkat azzal áltatni, hogy csak a politikusok korruptak, de finn értelemben Magyarországon többé-kevésbé szinte mindenki az. A többségünk visszaél a hatalmával, legyen az bármilyen kicsi, hogy magának, családjának, barátainak előnyt biztosítson. Akik a korrupciós piramis tetején vannak (jellemzően a politikusok, önkormányzati emberek vagy hozzájuk közel állók), százmilliókat visznek haza. Utánuk jönnek a nagyvállalatok magasabb beosztású emberei, és folytathatnánk a sort egészen a parkolóőrig. Mindenki jogosnak érzi azt a kis lopást, mert így tanultuk a szocializmusban, s feljogosítva is érezzük magunkat, mert a fölöttünk lévők többet lopnak és nem is büntetik meg őket. A korrupció felszámolását tehát fölülről kell kezdeni, mert ez automatikusan csökkenti azt a piramis alsóbb szintjein is.
Először is: növelni kell a lebukás veszélyét.
Ma a politikai korrupció a lebukás legkisebb veszélyével járó bűncselekmények közé tartozik. Egy rendes betörőt 30-40 százalékos eséllyel elkapnak, míg a lebukott politikus (még mindig) ritka, mint a fehér holló. A politikai rendszer (miként a pártfinanszírozásból is látszik) a korrupción alapul. Ez mozgatja és ez adja a stabilitását.
Lopott pénz nélkül nincs kampány. A politikusok gátlástalanul költenek milliárdokat a feketekasszákból, és erről az egész ország tud. Csak az áfacsalás milliárdos tétel választásonként.
A pártfinanszírozás kifehérítésével erősödne a verseny a pártokon belül, kevesebben és kevésbé lennének bebetonozva. Ma, miután feketepénzek nélkül nem működik a politika, a pénzt előteremtő pénztárnokok, háttéremberek iszonyatos befolyással bírnak, és nem engedik változtatni a struktúrákat. A központi támogatás növelésével ezek a háttéremberek és az őket védő pártelit gyengülne, nőne a változás esélye. A pártok feketepénzek nélkül is finanszírozhatók lennének, ezért nemcsak az vezethetné őket, aki a feketekaszszákon ül.
A korrupcióra alapuló politika egyfajta fordított evolúción vitte át a politikusokat. Annyira köztudott a politikai korrupció, hogy a becsületesek, az elhivatottak nem nagyon mennek már erre a pályára, annál inkább azok, akik pénzt akarnak. Ezért vált cinikussá és kontraszelektálttá a politikai szféra. Elszaporodtak benne azok, akik úgy gondolják, egy pozícióval megszerzik a jogot a vele járó piszkos jövedelmekre is. A budapesti kerületek botrányai megmutatták: százmilliókról van szó évente egy-egy kerületben! Képzeljük el a komolyabb posztokat! És ne gondoljuk, hogy ez párthovatartozástól függ, és hogy minden ügyet ismerünk.
Aki elhivatott, az veszélyezteti a rendszert, ezért tőlük megszabadulnak. Nem véletlen, hogy nem tudunk egyetlen bűnbánó politikusról sem, aki lebuktatta volna párttársait vagy ellenfeleit. Pedig, mint a gabonapiaci kartell esetében is láttuk, belső ember nélkül nincs áttörés.
A korrupció csökkenti a versenyt, de a tétel fordítottan is igaz. A verseny csökkenti a korrupciót. Versenyre és nem a kapcsolatokra épülő társadalomra s politikára lenne szükség. Ma úgy gondoljuk, ha elég magasan vagy, bármit elintézhetsz és védettséget élvezhetsz.
A politikán belüli verseny, ha lehet, még a társadalmon belülinél is kisebb. A 2010-es választásoknak már úgy megyünk neki, hogy a mai állás szerint az emberek előtt nem lesz komoly választási lehetőség. Nagy többségünk úgyis a Fideszre szavazna, hogy az meg sem próbál politikai versenyt imitálni, nem csalogatja jövőképpel a szavazókat, csak, mint a jegyszedő, vár, hogy odaadjuk a voksunkat.
A pártokon belüli verseny nemcsak a korrupció miatt korlátozott, hanem és ez a fontosabb, a túl sok politikai pozíció miatt is. 27 000 önkormányzati hely, 386 képviselő, 22 EU-képviselő és az önkormányzati és pártalapítványokban, tanácsadói szerepkörökben, állami és önkormányzati vállalatoknál, állami szervekben még legalább ötezer pozíció. Így a politikai pályán szinte bárki kaphat olyan pozíciót, amivel be lehet fogni a száját.
A pártok nem azért nem csökkentik az önkormányzati és képviselői helyek számát, mert nem tudnak megegyezni, hanem azért, mert ez a csökkentés politikai forradalmat indítana el. Az országnak persze éppen erre lenne leginkább szüksége. Ha a posztok száma megfeleződne, pártonként több ezer ember esne el a pozíciójától. Igazi verseny indulna be, és a pozíció nélkül maradtak új formációkba tömörülnének. Ma egy új párt sikerének legfőbb akadálya, hogy iszonyatosan sok képviselőjelöltre van szükség a választásokon való induláshoz, és ehhez már nincs elég szabad ember az országban. A verseny beindításával a várható költségvetési megtakarításnál sokkal többet nyernénk!
Hogyan javíthatunk a helyzeten?
1. Hogy a pártfinanszírozást meg kell változtatni, közhely, de erre valós politikai akarat nincs. Nem is lehet, nem is lesz. Ezért népszavazáson kell kikényszeríteni a pártfinanszírozás megváltoztatását és a kampányköltések ellenőrzésének szigorítását. Az ellenőrzést sokkal nagyobb felhatalmazással az ÁSZ-nak kell végeznie.
2. A politikusok lebukásának a veszélyét törvényileg meg kell növelni. Növelni kell a büntetési tételeket, s korlátozni a bíró mérlegelési jogát, mert bizony fennáll a befolyásolás esélye.
3. Kötelező és rendszeres vagyonosodási vizsgálatnak kell alávetni minden komolyabb pozícióban lévő politikust és közvetlen hozzátartozóit. Ez sem ad tökéletes védelmet, de bír visszatartó erővel. Így kockázatot lehetne vinni a politikusok életébe, megérezhetik, hogy a közszereplés, nemcsak hatalmat és immunitást jelent, hanem nagyobb átláthatóságot is. Ma, ha egy politikus vagyonosodási vizsgálatot kap, az azonnal politikai üggyé válik. Ráadásul az APEH nem lehet teljesen független a politikától, a mindenkori kormánypárt, sőt az ellenzék is befolyásolhatja. Ezért ezt is az ÁSZ-nak kellene végeznie évente vagy kétévente. A mai vagyonbevallások rendszere használhatatlan, ráadásul az aktuális bevallás leadásakor mindig visszaadják az előzőt, ami kiskapukat biztosít a rendszerben.
4. Versenyre épülő politikai rendszert kell létrehozni, csak ez teremheti meg a versenyre és nem a kapcsolatokra alapozott társadalom alapját. Ehhez népszavazáson kell kikényszeríteni a parlament és az önkormányzati képviselők számának csökkentését. Ez önmagában is olyan versenyt indítana el, ami a politika megtisztulásához vezető első lépcső lehetne.
5. Következetesen fel kell jelenteni mindenkit, akit korrupción kapunk. Hammond modellje feltételezi, hogy minden esetben van következmény. Ezért motiválni, jutalmazni kell a becsületeseket.
Tartós és jelentős javulást csak az erkölcsi értékek változása, az erős közösségi érzés, a közösség érdekeinek a sajátunk fölé rendelése jelentene. Mert a probléma gyökere a közösség iránti lojalitás hiányából fakad. A közösség érdekének az egyénével szemben nincsenek esélyei. Ezért az egész folyamat elindítására nincs motiváció.
A rendszer fenntartóinak meg így jó ez, ahogy van.
A szerző vállalkozó, Szent Gaál Pincészet, Szekszárd | Vélemény: Lopunk, mert lophatunk | 2000-ben Ross A. Hammond egy szellemes számítógépes modellt állított fel: miként változik egy korrupt társadalom becsületessé. A modellben kétféle ember volt. A korrupt és a becsületes. A személyek véletlenszerűen találkoztak, ha az egyik korrupciót ajánlott, és a másik elfogadta, mindketten jutalmat kaptak, ha a másik nem fogadta el, az ajánlattevő börtönbe ment. | null | 1 | http://nol.hu/velemeny/20091001-lopunk__mert_lophatunk-364881 | 2009-10-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Valóban tartózkodtam a hétfői szavazáson a trafiktörvény módosító indítványainak megszavazásáról – írja Bencsik János fideszes képviselő a Facebookon megjelent keddi bejegyzésében.
Mint írja, a trafiktörvényt eredeti verziójában meggyőződésből támogatta, az ugyanis arról szólt, hogy egészség- és gyermekvédelmi szempontokra tekintettel csak elkülönített kereskedelmi egységekben lehessen cigarettát vásárolni. Még az is belefért, írja, hogy menet közben aztán újabb és újabb javaslatok érkeztek a tevékenységi kör bővítésére (alkohol, újság, lottó-totó), hiszen ez még belefért a trafikjellegbe.
Az azonban, írja, hogy a pályázatok elbírálását, az eredmény kihirdetését követően megemelte az árrést a kormány, alapjaiban írja felül a fairplay szellemiségét. Mint ismert, a trafikos koncessziók jelentős részét kormányközeli pályázók nyerték meg.
"Olyan ez, mintha az MLSZ által kiírt labdarúgó-bajnokság lebonyolításának rendjét a nevezéseket követően alapjaiban írnák át (...). Az pedig már ugyancsak mókás, hogy a gyermekek állóképességét azzal akarjuk edzeni, hogy a fagylaltárusítást is beköltöztetjük a számukra tiltott dohánytrafikokba" – írja.
Azt is hozzáteszi, hogy ez szerinte a fenntarthatósággal van kapcsolatban. Mint írja, a Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégiával együtt vallja, hogy a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság egyik alappillére a bizalom és a normakövetés. A törvényhozás által létrehozott normák betartásának biztosítása, a társadalmi és gazdasági kapcsolatokat befolyásoló állami szabályozórendszer stabilitásának megteremtése, a kormányzás kiszámíthatóságának erősítése alapozza meg szerinte a nemzet tagjai és a kormányzat közötti kölcsönös és erős bizalmat. Bencsik szerint a siker kulcsa a kitartó munka, a találékonyság, a fejlesztésre való készség és a saját és mások hasznára történő értékteremtés, nem pedig a más által megteremtett javak megszerzése, mások erőfeszítéseinek önző kihasználása akár a családban, akár az üzletben, esetleg a politikai kapcsolatok felhasználásával.
Bencsik János egyébként nem írta alá az LMP-s képviselők között ülő független Ertsey Katalin által elé nyújtott aláírásgyűjtő ívet, amelyben a trafikmutyik ügyében vizsgálóbizottság felállítását javasolják. A trafikmódosításra nemmel szavazó Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár azonban aláírta az ívet – közölte Ertsey a Facebookon. | Gazdaság: Bencsik exállamtitkár kifakadt a trafikok einstandolása miatt | Nem szavazta meg a trafiktörvény módosítását Bencsik János volt energetikai államtitkár, fideszes képviselő, és Facebook-oldalán írta le, hogy miért érezte vállalhatatlannak, hogy a kormányzás és a törvényhozás kiszámíthatatlanul működik. Azt írja, a siker kulcsa a kitartó munka, a találékonyság, nem pedig a más által megteremtett javak megszerzése. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20130514_Bencsik_exallamtitkar_nem_szavazta_meg_a | 2013-05-14 12:16:51 | true | null | null | HVG |
Korábban főként kisvárosi önkormányzatok közbeszerzéseinél tűnt fel az az ügyvéd, akinek irodája konzorciumvezetőként elnyerte az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétmilliárdos tanácsadói megbízását. Az ügyvédnek néhány évvel ezelőtt üzlettársa volt az ügynökség egyik jelenlegi elnökhelyettese, de mindketten azt mondják, hogy ez nem befolyásolta a pályázatot, és nem is beszéltek róla egymással.
Egy hosszú távra szóló, rendkívül értékes tanácsadói szerződést írt alá az uniós források elosztásáért felelős állami szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetése február 11-én. A megállapodásban szereplő keretösszeg kétmilliárd forint, amelyet a következő négy évben költhet el az ügynökség azokra a "műszaki-szakmai, közbeszerzési és jogi szakértői" tanácsokra, amelyeket a szerződést megelőző közbeszerzési eljárás nyertesei nyújtanak számára. Az NFÜ-vel leszerződő tanácsadók így hosszú ideig rendelkezésre álló jövedelemforrásra tettek szert, a megbízásukat azonban egy szigorú feltételeket tartalmazó kiválasztási folyamat előzte meg.
A közbeszerzési eljárást megindító, tavaly december végén közzétett ajánlati felhívásban hosszan részletezték például azt, hogy a jelentkezőknek milyen különböző területekhez - a szennyvízkezeléstől a vasúton át a mélyépítésig - értő szakemberekkel kell rendelkezniük. A kiírásból egyértelmű volt az is, hogy nem kis cégek jelentkezését várják, miután a kikötések között szerepelt, hogy a pályázóknak legalább évi félmilliárd forintos bevételt kell felmutatniuk az elmúlt három év átlagában. A dokumentum tartalmazott azonban a szigorú követelmények mellett egy olyan kitételt is, hogy ha több tanácsadó egymással összefogva ad be közös ajánlatot, akkor nem külön-külön, hanem együttesen kell megfelelniük a feltételeknek.
Végül a pályázat nyertese is egy konzorcium lett, amely az eredményhirdetésről szóló dokumentum szerint a PD nevet viseli. A D betű a Dezső és Társa Ügyvédi Irodát takarja, amely az egyik leggyakrabban foglalkoztatott közbeszerzési jogi tanácsadó Magyarországon. Vezetője, Dezső Attila a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke, és gyakran nyilatkozik a sajtóban is a témáról. Az iroda háromnyelvű (magyar-angol-német) honlapja szerint 15 ügyvéd és 5 ügyvédjelölt dolgozik a Duna budai partjával párhuzamosan futó Fő utcában található székhelyen.
Kisvárosi megbízások
A közbeszerzés eredményét kihirdető dokumentum szerint azonban nem a Dezső és Társa volt a főszereplője a pályázatnak, a nyertes konzorcium vezetője ugyanis a Pacsika Ügyvédi Iroda. Róla már kevesebbet lehet tudni, honlapja ugyanis nincs, és egyszerű internetes keresésben is csak ritkán bukkan elő a neve. Míg például a Dezső és Társa számos nagy állami és önkormányzati projektben feltűnik a Közbeszerzési Értesítő archívumában, addig a Pacsika Ügyvédi Irodáról csak annyit találni, hogy eljárt két Budapesthez közeli kisváros, Pomáz és Veresegyháza közbeszerzési ügyeiben. Találkozni a nevével a főváros vonzáskörzetében lévő Maglód egyik 2008-as önkormányzati jegyzőkönyvében is, amelyben úgy utalnak rá, mint közreműködőként egy ajánlattételi felhívás elkészítésében.
Az iroda Pacsika István ügyvédé, aki pénteki megkeresésünkkor azt kérte, hogy küldjük el írásban a kérdéseinket. (Nemcsak a honlap hiánya utal az iroda kezdetleges informatikai felszereltségére, hanem az is, hogy egy gmailes postafiókot adott meg irodai címként.) Egyebek mellett azt kérdeztük tőle, hogy milyen nagyobb közbeszerzési projektekben vett részt korábban, és hogy mekkora csapattal dolgozik, de egyelőre nem érkezett válasz, bár az ügyvéd jelezte, nem biztos, hogy fog reagálni. A konzorciumi partner, Dezső Attila az [origo] kérdésére komoly tapasztalattal rendelkező, bár náluk kisebb irodaként jellemezte Pacsika irodáját. "Ismerjük a kollégákat a szakmában" - mondta Dezső, hozzátéve, hogy "szakmai okok miatt" állt össze a két iroda.
Egy üzleti kapcsolat
Pacsikának ugyanakkor nemcsak ügyvédként volt köze közbeszerzésekhez, a cégnyilvántartási adatokból ugyanis kiderül, hogy 2006 decembere és 2008 januárja között résztulajdonosa volt a közbeszerzési tanácsadással foglalkozó Euro-Procure Kft.-nek. Ennek a 2008-as és 2009-es mérlegadatok szerint évi mintegy 20 milliós forgalmú cégnek az egyik alapítója a szintén jogász Homolya Róbert volt, aki tavaly nyáron szállt ki a kft.-ből. Homolya akkor számolta fel érdekeltségét, amikor végrehajtási elnökhelyettesként tagja lett a kormányváltás után teljes személyzeti átalakításon átesett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. Szeptemberben más fontos állami tisztséget is kapott, ő lett a Közbeszerzések Tanácsának alelnöke.
Az [origo] kérdésére Pacsika István és Homolya Róbert is azt mondta, hogy a közös üzleti múltnak nem volt semmilyen szerepe a kétmilliárdos keretösszegű közbeszerzésben. Pacsika egy rövid telefonos beszélgetésben (ennek a lezárása volt az, hogy e-mailben kéri a kérdéseket, amelyekre aztán nem válaszolt) közölte, "ezt lehet feltételezni", de az igazság szerinte az, hogy ez egy nyílt és szabályszerű közbeszerzési eljárás volt. Kérdésünkre közölte, hogy nem tartotta a kapcsolatot Homolyával azóta, hogy kiszállt az Euro-Procure nevű cégből. Nemmel válaszolt arra a kérdésre is, hogy beszéltek-e Homolyával az NFÜ által kiírt közbeszerzési pályázatról.
"Ez olyan régen volt, hogy én már nem is emlékeztem rá, hogy volt ilyen kapcsolat" - mondta az [origo]-nak Homolya arra a felvetésre, hogy nem merült-e fel az összeférhetetlenség kérdése azzal, hogy a nyertes konzorciumnak tagja Pacsika István ügyvédi irodája, aki korábban tulajdonostársa volt az Euro-Procure Kft.-ben (a cégben több tulajdonos is megfordult az évek során, a cégnyilvántartás szerint 2006 vége és 2008 eleje között Homolya és Pacsika ketten birtokolták a vállalkozást). Az elnökhelyettes az irodájában zajló interjú során többször hangsúlyozta, hogy egy nyílt közbeszerzési eljárás zajlott, és kérdésünkre közölte, hogy semmilyen kapcsolat nincs közte és Pacsika között. Megjegyezte: "Nem tudom, mikor találkoztam a Pacsika úrral, amióta kivásároltam, és megszűnt közöttünk az üzleti kapcsolat." "Az üzleti szférából érkeztem, a tanácsadói szektorban több üzleti érdekeltségem is volt, amelyeket mind felszámoltam - beleértve az Euro-Procure-t is - kinevezésem előtt és után, összeférhetetlenségre okot adó körülmény a személyemmel kapcsolatban nem maradt, nincsen" - közölte Homolya.
Az elnökhelyettes azt is mondta, hogy a közbeszerzési eljárás szervezetileg nem hozzá tartozott, "abban egyáltalán nem vettem részt, a döntéseket nem én hozom". Homolya szerint az sem jelent kapcsolódási pontot, hogy tavaly novemberben őt nevezték ki az uniós Végrehajtás Operatív Programot felügyelő úgynevezett monitoringbizottság elnökévé. Ebből az operatív programból finanszírozzák a teljes pályáztatási rendszer működtetéséhez szükséges munkát, így a kétmilliárdos tanácsadói megbízásnak is ez a forrása. Homolya szerint a monitoringbizottság feladata "inkább általános kontroll", a Végrehajtás Operatív Program működéséért pedig egy olyan szervezeti egység (úgynevezett irányító hatóság) felel, amely nem hozzá, hanem egy másik elnökhelyetteshez tartozik.
Megváltozott a rendszer
Az NFÜ a tanácsadói megbízásról kiadott korábbi közleményében is hangsúlyozta, hogy "a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás nem indult". Az ügynökség az után adott ki egy hosszú magyarázatot, hogy szerdán az [origo] - majd ennek nyomán több más lap - beszámolt a szokatlanul nagy összegű, kétmilliárd forintos értékű tanácsadói megbízásról. A megbízás egyrészt azért keltett nagy feltűnést, mert a tavalyi választások után épp az új kormány részéről kritizálták keményen a korábbi ciklusokban kötött nagy összegű tanácsadói szerződéseket. Másrészt önmagában figyelemre méltónak tűnt a megállapodás az összeg miatt, a milliárdos nagyságrend ugyanis nemcsak az NFÜ-nél, hanem általában az állami intézményeknél is ritkaságnak számít tanácsadások esetében.
Homolya szerint azonban csak első ránézésre tűnhet soknak a négy évre szóló kétmilliárd, számításai szerint ugyanis nagyjából ekkora összeg ment el eddig is közbeszerzési tanácsadásra, csak akkor nem közvetlenül az NFÜ, hanem az uniós források elosztásában részt vevő úgynevezett közreműködő szervezetek költötték el ezt a pénzt. Most azért központilag szerződtek a tanácsadásra, mert átalakult a közbeszerzések ellenőrzése, és meg is nőtt az ezzel kapcsolatos feladatok száma. Homolya szerint azon változtattak, hogy míg eddig utólagos ellenőrzések voltak, addig most "folyamatba épített ellenőrzés" működik.
"Az utólagos ellenőrzés úgy nézett ki, valaki lefolytatta a közbeszerzést, a projekt elindult, bejöttek a számlák hozzánk, majd akkor derült ki, hogy probléma van vele. Ilyenkor leállítódik a kifizetés, és jönnek a vállalkozók, hogy miért nem fizetik ki őket" - magyarázta az elnökhelyettes, aki szerint ezekből a helyzetekből rengeteg probléma adódott, amit most az új rendszerrel sikerült megszüntetni. A folyamatos ellenőrzésekhez ugyanakkor szerinte "iszonyatos emberi és szakértői erőforrások szükségesek", és ezért írták ki a tanácsadói megbízásra szóló közbeszerzési eljárást.
Kényszerhelyzet karácsony előtt
Ebben az új rendszerben fognak tehát tanácsokat adni a PD Konzorcium néven befutó két ügyvédi iroda emberei. Az NFÜ pályázati felhívásában az szerepelt, hogy évente mintegy 1800-2300 közbeszerzési eljárással kapcsolatban várhatók feladatok, Dezső Attila ügyvéd szerint ugyanakkor nekik akkor kellene csak beavatkozni az eljárásokba, ha az ügynökség nem bírná a munkát, és kiadnák nekik. "Semmiféle garancia nincs rá, hogy az NFÜ bármit is meg fog rendelni" - mondta Dezső, és hozzátette, hogy az NFÜ által megszabott 16 ezer Ft/órás díj egyébként "fele az átlagos díjunknak".
Dezső és Pacsika irodáján kívül egyébként nem is volt más jelentkező a pályázatra, bár az NFÜ közleményéből és a Homolyával folytatott beszélgetésből is az derült ki, hogy volt még három másik érdeklődő: a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég, valamint két magyar vállalkozás, a tanácsadói piacon szintén ismert Procura Kft. és az Eurout Kft. Végül egyikük sem adott be ajánlatot, aminek okát nem tudni, a Deloitte és a Procura ugyanis nem akart nyilatkozni az ügyben, az Eurout illetékesét pedig pénteken nem tudtuk elérni.
A pályázati felhívásban megfogalmazott szigorú feltételek mellett az is oka lehet a jelentkezők elmaradásának, hogy december 23-án tették közzé a felhívást, amikor a legtöbb cégnél a közelgő ünnepek miatt már lelassul a munkatempó, a jelentkezési határidő pedig három héttel később, január 13-án volt. A felhívás időpontját sejti az ajánlatok hiánya mögött az [origo] által megkérdezett hivatalos közbeszerzési tanácsadó, Dessewffy Anna is, bár hozzátette, az sem biztos, hogy sok közbeszerzési tanácsadó cégnek van kapacitása erre a munkára. A nyertes konzorciumban részt vevő Dezső és Társa vezetője, Dezső Attila szerint az NFÜ által szabott "komoly szakmai követelmények" miatt fordulhatott elő, hogy nem volt más jelentkező.
Az ajánlatkérést Homolya szerint azért nem tudták korábban közzétenni, mert csak decemberben jelent meg az a jogszabály, amely egyáltalán lehetővé tette az eljárás megindítását. Arra a kérdésre pedig, hogy amikor látták, hogy csak egy pályázat érkezett be, miért nem próbáltak lépéseket tenni a versenyhelyzet megteremtése érdekében, az elnökhelyettes azt válaszolta: "Kényszerhelyzet volt, mert ezt a munkát csinálni kell." | Egy NFÜ-s vezető egykori üzlettársa is nyertese a kétmilliárdos megbízásnak | Korábban főként kisvárosi önkormányzatok közbeszerzéseinél tűnt fel az az ügyvéd, akinek irodája konzorciumvezetőként elnyerte az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétmilliárdos tanácsadói megbízását. Az ügyvédnek néhány évvel ezelőtt üzlettársa volt az ügynökség egyik jelenlegi elnökhelyettese, de mindketten azt mondják, hogy ez nem befolyásolta a pályázatot, és nem is beszéltek róla egymással. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/02/nemzeti-fejlesztesi-ugynokseg-draga-tanacsadoi-szerzodese-a | 2011-02-21 11:23:00 | true | null | null | Origo |
Maffiózók és politikusok markolják fel a Bulgária felzárkóztatására szánt uniós pénzeket, ami miatt most Brüsszelben betelt a pohár. Az Európai Unió elrendelte mintegy félmilliárd eurós támogatás kifizetésének felfüggesztését a bolgárok számára. Románia szintén kap a kritikákból, bár ott jobb a helyzet.
"A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc nem vezet eredményekre. Az [új] intézmények és eljárások papíron jól mutatnak, de a gyakorlatban nincs hasznuk" - áll az Európai Bizottság (EB) szerdán nyilvánosságra hozott Bulgária-jelentésében, ami az eddigi legkritikusabb jelentés bármelyik újonnan csatlakozott országgal szemben.
A lesújtó brüsszeli értékelés kiterjed az uniós támogatások felhasználására is. "Bulgáriának biztosítania kell, hogy az EU-tól kapott bőkezű támogatások nem végzik a szervezett bűnözéssel együttműködő korrupt tisztviselők zsebében" - áll a dokumentumban.
A helyzet miatt az EB szerdán visszavonta az akkreditációt a Phare előcsatlakozási alapot kezelő bolgár állami ügynökségektől, ami 250 millió euró kifizetését állítja le formálisan. Az EB azt mondta, visszaállítják az eredeti állapotot, amint a két ügynökségnél talált szabálytalanságokat kijavítják. A többi pénz más uniós alapokat érint, összesen mintegy félmilliárd euró uniós támogatásról van szó.
"Mindig tudtuk, hogy sokáig fog tartani [a rendszer megtisztítása], de azt nem, hogy ennyire. Nagyon csalódott vagyok, 18 hónap telt el a bolgár csatlakozás óta, és szinte semmi érdemi nem történt" - kommentálta az EB döntését az [origo]-nak Geoffrey Van Orden brit konzervatív képviselő, aki Bulgária témafelelőse az Európai Parlamentben.
Az utóbbi hónapokban számos bulgáriai korrupciós történetről számolt be a nemzetközi sajtó is. Egy dunai kikötő koncesszióba adását például egy Koponya becenevű állítólagos gengszter nyerte el, holott a vetélytárs német cég 18 millió euróval többet kínált. Megoldatlanok az országban történt maffiagyilkosságok is.
Még mutatóba sem hagynak semmit
Az Európai Bizottság jelentése már hivatalos megjelenése előtt kisebb válságot okozott Szófiában, ahol az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. A miniszterelnök Szergej Sztanisev hétfőn "hisztériának" minősítette a sajtó reakcióját a múlt héten kiszivárgott jelentésre.
A brüsszeli jelentések, amelyek Szófia haladását tekintik át csatlakozása óta, ráadásul még csak az előhírnökei lehetnek Bulgária bajainak. Noha ez a forgatókönyv egyelőre valószínűtlen, Brüsszelben többen nyíltan beszélnek arról, hogy Szófia több milliárd euró felzárkóztatási támogatástól is eleshet, ha nem kapja össze magát, ráadásul csúszhat az ország csatlakozása a schengeni övezethez és az eurózónához.
Gergana Noutcheva, a Ceps brüsszeli kutatóintézet munkatársa szerint a helyzet olyan rossz, hogy még a támogatások elveszítésének fenyegetése sem biztos, hogy segít. "Kirúgnak pár embert, persze, de aztán vége. Igazán nagy lépések nem voltak eddig. Tény viszont, hogy akármelyik párt van hatalmon, a helyzet nem változik, ezért az EU külső nyomása nagyon fontos. Eddig ugyan nem vezetett sok eredményre, legalábbis ebben a konkrét kérdésben, de több a semminél" - mondta.
"A politikai korrupció és az állami pénzek elsíbolása máshol is létezik, de Bulgária más szint. Itt még mutatóba sem hagynak semmit" - tette hozzá.
Románia jobban halad
A Romániával foglalkozó jelentés ennél pozitívabb. Ez is kiemeli ugyanakkor, hogy a reformok inkább csak papíron léteznek, és túlpolitizáltak, különösen ami a korrupt magas rangú tisztviselőkkel szembeni fellépést illeti. Ennek egyik oka, hogy a parlamenti mentelmi jog nem csak a jelenlegi, de a volt miniszterekre is kiterjed. De összességében a reformok "szerények, de biztatóak, az alapvető elemek a helyükön vannak" - áll a brüsszeli értékelésben.
"Kétségtelen, hogy többet kell felmutatnunk, ami a konkrét ügyek felgöngyölését illeti, de senki ne várja, hogy egy ilyen bonyolult folyamat néhány hónap alatt lezárul" - mondta az [origo]-nak Mihnea Motoc, Románia nagykövete az Európai Uniónál. A román külügyminiszter, Lazar Comanescu a keddi International Herald Tribune-ben próbálta bagatellizálni a kritikákat, mondván, azok "túlegyszerűsítik" a dolgokat.
Románia és Bulgária speciális helyzetben van, az új tagállamok közül ugyanis csak velük szemben alkalmaznak ilyen szigorú felülvizsgálati és fegyelmezési rendszert. Ez annak következménye, hogy csatlakozásukkor több régi tagállam úgy érezte, igazából még messze nem állnak készen arra, hogy az EU tagjává váljanak. A 2004-ben belépett tagállamokra is érvényesek bizonyos monitoringszabályok, noha nem ilyen szigorúak. | Kihúzta a gyufát Bulgária a támogatások lenyúlásával | Maffiózók és politikusok markolják fel a Bulgária felzárkóztatására szánt uniós pénzeket, ami miatt most Brüsszelben betelt a pohár. Az Európai Unió elrendelte mintegy félmilliárd eurós támogatás kifizetésének felfüggesztését a bolgárok számára. Románia szintén kap a kritikákból, bár ott jobb a helyzet. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2008/7/az-europai-unio-felfuggesztette-a-bulgaria-szamara-jaro-tamogatast | 2008-07-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az ügyészség közleményéből az derül ki, hogy Juhász Ferenc volt minisztert és Fapál László egykori HM-államtitkárt egyrendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják, amit előbbi tettesként, utóbbi felbujtóként követett el.
A vádirat szerint Fapál László hivatásos katonaként 1988-ban szolgálati lakást kapott, melyet kedvezményes áron 1998-ban megvásárolhatott. Emellett 2001-ben a honvédségtől ingatlan építés céljára munkáltatói kölcsönben is részesült, melyet 2005-ben visszafizetett. Fapál államtitkárként 2005. februárban kérelmet nyújtott be Juhász Ferenc honvédelmi miniszterhez, amelybe bérlakást igényelt. Az ügyészség szerint ezzel a kérésével a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez kellett volna fordulni, ehhez képest még ugyanazon a napon Juhász "a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegve" egyedi döntést hozott, melyben a kizáró körülmények alól a felmentést megadta, és egyben megállapította, hogy Fapálnak határozatlan időtartamra juttatható HM rendelkezésű lakás.
A minisztérium 2005. májusában vásárolta meg a Budapest, XIV. kerületben található 147 m2-es, 4 és félszobás ingatlant 65 millió forintért, ezt pedig havi 11680 forintért adta bérbe Fapálnak. 2006. májusában azután Fapál a honvédelmi miniszterhez címzett írásos kérelemben a lakás megvásárlásának lehetővé tételét kérte.
A HM Védelemgazdasági Főosztály ezzel kapcsolatos javaslatát Fapál Lászlón, mint közigazgatási államtitkáron keresztül terjesztette a miniszter elé. Az őt is érintő javaslatot Fapál az előterjesztés keltezésének napján "Egyetértőleg" terjesztette a miniszter elé - áll az ügyészség közleményében. E szerint a javaslatot ugyanazon a napon Juhász Ferenc miniszterként "Rendben!" felirattal záradékolta, másnap az ingatlant elidegenítésre kijelöléséről is döntött.
Fapál végül 22,2 millió forintért vásárolhatta meg a 65,2 millió forintra értékelt ingatlant - ismertette az esetet az ügyészség, amely szerint mindezek nyomán a minisztériumot 43 millió forint vagyoni hátrány érte, amely nem térült meg.
Juhász Ferenc nem tartja megalapozottnak a Központi Nyomozó Főügyészség vele szembeni vádemelését. A volt miniszter szerint a vádemelés olyan eljáráshoz kapcsolódik, amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter korábban - Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost tájékoztatva - már formailag törvényesnek talált. "Az ügyészség ráadásul - nyilvánvalóan politikai nyomásra - nem vette figyelembe, hogy van egy honvédelmi törvény és egy a katonák jogállásáról szóló szolgálati törvény" - közölte Juhász Ferenc. Hozzátette: ezek kimondják, hogy a katona állami beosztásba kerülve is katona marad - utalt Fapál László jogállására a volt tárcavezető -, ami kettős jogállást eredményez. Ilyen esetben szerinte az érintettnek kedvezőbb törvényi eljárást kell alkalmazni, a neki kedvezőbb helyzetet kell figyelembe venni - közölte. | Vádat emeltek Juhász Ferenc exminiszter ellen | A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és Fapál László, a HM egykori közigazgatási államtitkára miatt a tárcát 43 milliós vagyoni hátrány érte. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/07/vadat-emeltek-juhasz-ferenc-volt-honvedelmi-miniszter-ellen | 2012-07-13 09:42:00 | true | null | null | Origo |
Nyitókép: A Magyar Királyi Országos Társadalombiztosítási Intézet épülete egykor és jelenleg. A csodás tornyát elbontották a kommunizmus alatt.
Hiánypótló könyv került a könyvesboltokba, különleges helytörténeti munka. A szerzője nem építész, nem művészettörténész, hanem a régi Budapest szenvedélyes kutatója, aki a kötetben 100 olyan budapesti épületet tár elénk, amelyek korábban díszes kupolával vagy toronnyal büszkélkedhettek, ám idővel megfosztották őket az ékességüktől. A szerző, Fecske Gábor László azt is megindokolta, miért érzett késztetést, hogy egy csokorba gyűjtse az idők során elpusztult budapesti kupolákat és tornyokat.
Nem titkolt célom, hogy az épületek eredeti és mai állapotának összehasonlításával kellő hatást gyakoroljak és elgondolkoztassam az olvasót"
- fogalmaz az író, aki szerint az épületek egyfajta tükrök és tanulságtévők, bennük van az építtető, az alkotó tudásvilága, világnézete, az pedig, hogy az épített örökséggel hogyan bánik egy társadalom, szintén bizonyítványt állít ki magáról.
Fecske Gábor László szerint a kötetben szereplő száz kupola és torony története maga a XX. század. Ami viszont feltűnő, habár a kutatásai elején azt gondolta, a legtöbb csodás építmény a II. világháború idején pusztult el, nem ezt tapasztalta. Sok pompás kupola lett áldozata az 1956-os forradalmat leverő orosz tankoknak, de ami ennél is tanulságosabb, kiderült, hogy a hazai kommunista diktatúra a szovjet tankoknál is "jobban dolgozott" , hiszen sok épületdíszt egyszerűen elbontottak.
A szerző meggyőződése, hogy a Rákosi- és a Kádár-rendszer a múlttal való leszámolás jegyében tett így, hiszen a századelőn épült tornyok és kupolák számukra taszító úri világot jelenítették meg.
A kommunisták hivalkodásnak tartották ezeket az egyedi építészeti megoldásokat, ezért a hivatalos ideológia, amely csupán a funkcionalitást tartotta szem előtt, nem támogatta, hogy az eredeti épületdíszekkel, kupolákkal, tornyokkal együtt újítsák fel a sérült vagy elöregedett házakat.
Szinte programszerűen egyszerűsítették le a hajdan fontos jelentéstartalommal bíró épületeket" - vallja. Fecske szerint a kommunista ideológia pusztításának eredménye, hogy Budapest épített örökségéből eltüntették, lerombolták például a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színházat, a Regnum Marianum-templomot a Városligetben, és végtelen pusztítást végeztek a Duna korzón is, ahol elbontották a világhírű szállodasort.
Így tettek a budai várban is, ahol a II. világháború során megsérült, de megmenthető épületeket felrobbantották vagy éppen korábbi díszeiktől megfosztva jellegtelen formában építették át. Fecske Gábor László éppen ezért
jóvátételként említi a Nemzeti Hauszmann Programot, amely révén már több egykori pompás épület újjászületett a Budavári palotanegyedben és az építkezés folyamatos.
A kötet szerzőjének szenvedélyessége a könyv minden lapján érződik, helytörténeti munka pedig mementóként kerülhet a könyvespolcokra. Arra figyelmeztet bennünket, hogy az épített örökséget védeni kell , és felkiáltójelként mutatja, micsoda pusztításra képesek a káros ideológiák az építészet területén is. | Hiánypótló könyv a kommunista rombolásról | Elbontott pesti kupolák, tornyok nyomában | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/gyuloltek-es-leromboltak-a-budapesti-berhazak-kupolait-tornyait-a-kommunistak | null | true | null | null | Mandiner |
Az ügyészség közleménye szerint a jegyző egy ismerősének segített nyerni a Szolnok-Martfű bicikliút egyik szakaszára kiírt városi pályázaton, majd a nyertes ezért visszajuttatott kétmillió forintot a jegyzőnek. Balogh Edith vallomásában beismerte a bűncselekmények elkövetését.
Gyanúsítottként hallgatta ki Martfű város jegyzőjét a Központi Nyomozó Főügyészség - közölte a főügyészség szóvivője pénteken. Az ügyészség a jegyzőt kétrendbeli, társtettesként, üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettének, valamint gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával kapcsolatban üzletszerűen elkövetett befolyással való üzérkedés bűntettének elkövetésével gyanúsítják.
A főügyészség által B. Edithnek nevezett Balogh Edith vallomást tett, amelyben beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
A gyanú szerint tavaly januárban Martfű Város Önkormányzata pályázati felhívást tett közzé a Szolnok-Martfű kerékpárút Rákóczifalva-Rákócziújfalu-Martfű közötti szakaszának megvalósítására. A pályázat kiírása előtt - 2010 decemberében - a város jegyzője egy ismerősén keresztül megkeresett egy vállalkozót azért, hogy ajánljon egy olyan kivitelezőt, aki olyan feltétellel is vállalná a munkák elvégzését, hogy - a pályázat pozitív elbírálásához nyújtott támogatásáért cserébe - a munkadíj egy részét visszajuttatná neki.
A felkért vállalkozó meg is találta - ahogy a főügyészség közleményében írta - "a feladatra alkalmas" kft.-t és annak vezetőjét, aki megegyezett a jegyzővel, hogy ha a cég nyeri meg a pályázatot, akkor a cégvezető a munkadíjból öt százalékot visszajuttat a jegyzőnek. A jegyző a pénzzel kapcsolatban azt állította, hogy abból neki semmi sem jutna, ugyanis azt a bizottsági tagok - a három érintett település polgármesterei - között kell szétosztania. A cégvezető kétmillió forintot adott át a jegyzőnek.
A jegyző 2011 januárjában ugyanezt a cégvezetőt - a kapcsolatán keresztül - azzal a lehetőséggel kereste meg, hogy Tomajmonostora község önkormányzata pályázatot írt ki bel- és kültéri csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére, és ezt a kft. szintén megpályázhatná. 2011. február végén, annak érdekében, hogy Tomajmonostorán - ahogy a főügyészség közleménye fogalmaz - "rendben menjenek a dolgok", a jegyző az ismerősén keresztül 1,5 millió forintot kért és kapott a kft. cégvezetőjétől.
A 4-es számú főút Kisújszállást elkerülő szakaszának építését egy konzorcium végezte. Az elkerülő szakasz átadás-átvételi eljárása 2010 decemberében kezdődött. A 2011. február 8-ra tervezett műszaki átadás előtt néhány nappal a jegyző felhívta a konzorcium képviselőjét, és hárommillió forintot kért tőle azzal a megjegyzéssel, hogy "a nagy emberek szerint az üzembe helyezési eljárás során rendben lesz minden", de "ennek ára van".
A főügyészség szerint ebben az ügyben nem állapítható meg, hogy a pénzátadás megtörtént volna, de az biztos, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szakemberei nem vették át a főutat.
A főügyészség április 17-én állította elő a jegyzőt, és több helyszínen is házkutatást tartottak. A közlemény szerint a gyanúsított sem a házkutatással, sem a gyanúsításközléssel szemben nem jelentett be panaszt, vallomást tett, amelyben beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A jegyző szabadlábon védekezik. | Hatalmával való visszaéléssel gyanúsítják a martfűi jegyzőt | Az ügyészség közleménye szerint a jegyző egy ismerősének segített nyerni a Szolnok-Martfű bicikliút egyik szakaszára kiírt városi pályázaton, majd a nyertes ezért visszajuttatott kétmillió forintot a jegyzőnek. Balogh Edith vallomásában beismerte a bűncselekmények elkövetését. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/04/hivatali-befolyassal-uzerkedessel-gyanusitjak-martfu-jegyzojet | 2012-04-20 10:07:00 | true | null | null | Origo |
Megszüntette a nyomozást a Fővárosi Főügyészség Horváth András, a NAV egykori munkatársa ellen - írta közleményében a férfi jogi képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért. Az ügyészség döntése alapján nem valósult meg egyetlen bűncselekmény sem azok közül, amelyekkel a feljelentő NAV vádolta Horváthot.
A határozat azt is kimondta, hogy a közérdekű bejelentők ellen akkor sem indítható büntetőeljárás, ha a közérdekű bejelentés kapcsán megsértik a jogszabályokat.
Horváth Andrást a NAV személyes adatokkal való visszaélés miatt jelentette fel, mert állítólag jogsértő módon kutakodott az adóhatóság nyilvántartásában, és így számos adótitkot tartalmazó adatot, iratot szerzett meg. Horváth András ezekre az adatokra és iratokra alapozta a rendszerszintű áfacsalásról szóló korrupciós bejelentését.
A Nemzeti Nyomozó Iroda a NAV feljelentése nyomán 2017. január 19-én gyanúsítottként hallgatta ki Horváth Andrást, mert állítólag megsértette a NAV információs rendszerét azzal, hogy adatokat kért le szakkoordinátori munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó feladata ellátásakor több száz adózóval kapcsolatban.
A nyomozás eredményeként most a Fővárosi Ügyészség megszüntette az eljárást. Ennek két okát jelölte meg az ügyészség. Egyrészt a feljelentésben szereplő bűncselemények tényállási elemei hiányoznak, vagyis Horváth nem tett olyan dolgokat, amelyeket a büntetőjogi szabályok tiltanak. Másrészt megállapította az ügyészség, hogy Horváth közérdekű bejelentést tett a megszerzett adatok alapján. A határozat kimondta továbbá, hogy a közérdekű bejelentőket védő törvény alapján ilyen esetben a bejelentő mentesül a büntetőjogi következmények alól még akkor is, ha megsérti a jogot. | Nem nyomoznak tovább a NAV-botrányt robbantó Horváth András ellen | Az ügyészség szerint semmilyen bűncselekményt nem követett el. | null | 1 | https://444.hu/2017/05/18/nem-nyomoznak-tovabb-a-nav-botranyt-robbanto-horvath-andras-ellen | 2017-05-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az ellenőrök közel 100 esteben vizsgálták a nyugta- és számlaadást, a szabályos foglalkoztatást és az áruk eredetét. A revizorok folyamatos jelenléte, valamint a megemelkedett bírságösszegek is szerepet játszottak abban, hogy jelentősen javult az adózói morál. Mindössze egy esetben kellett jegyzőkönyvezni mulasztást egy egyéni vállalkozónál, aki nem tett eleget a nyugtaadási kötelezettségének.
Az adózó az elmúlt időszakban már harmadszorra szegte meg a bizonylatadási kötelezettséget, ezért emelt összegű bírságra és adóvizsgálatra számíthat.
Az ellenőrzések folytatódnak tovább a vármegyében a téli ünnepek közeledtével, ezért érdemes figyelemmel kísérni az adótraffipax heti előrejelzéseit a NAV honlapján, a www.nav.gov.hu oldalon. | Virágosokra csapott le a NAV Baranyában, volt találat | A NAV baranyai munkatársai az adótraffipaxban is előre jelezve, halloweenhez, mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódóan ellenőrizték a kegyeleti tárgyak és a virágok, koszorúk árusait a vármegyében, közterületeken és üzletekben. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/viragosokra-csapott-le-a-nav-baranyaban-volt-talalat | null | true | null | null | BAMA |
Hivatali visszaélés miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester, Lakos Imre volt SZDSZ-es alpolgármester és egy ügyvéd ellen - írja a Magyar Nemzet. Az ügy egy Duna-part melletti volt önkormányzati terület pályázat nélküli átjátszásáról szól, a vád szerint a vezetők hatalmukkal visszaélve előnyt szereztek egy cégnek.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Magyar Nemzetnek azt monta, ezzel ugyan nem okoztak vagyoni hátrányt az önkormányzatnak, de a bűncselekményért akár így is három évog terjedő börtön járhat.
Az érintett cég az Öböl XI. Kft., mely megszerezhette azt a Dombóvári és Budafoki út sarkán levő ingatlant, aminek a környékén lévő területek már a társaság birtokában voltak.
2006 nyarán a XI. kerületi képviselő-testület MSZP-SZDSZ-es többsége közel tízezer forintos négyzetméteráron vásárolta meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a 38 hektáros területet, amit azonnal saját cégébe, a Buda-Hold Kft.-be vitt be több mint 410 millió forintos értékben. Az ingatlan végül a Kopaszi-gátat, illetve az öböl körüli területeket birtokló kft.-hez került.
Molnár Gyula a Magyar Nemzetnek azt mondta, örül, hogy független ítészek elé kerül az évek óta húzódó ügy, valamint, hogy büszke a Kopaszi-gát környékének fejlesztéseire. | Hivatali visszaélés a vád a volt újbudai polgármester ellen | Hivatali visszaélés a vád a volt újbudai polgármester ellen - A Magyar Nemzet szerint a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt egy volt önkormányzati terület pályázat nélküli átjátszása miatt Molnár Gyula, Lakos Imre és egy ügyvéd ellen. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/07/15/hivatali_visszaeles_a_vad_a_volt_ujbudai_polgarmester_ellen/ | 2011-07-15 07:39:00 | true | null | null | Index |
Na de hát miért venné magára ennek a döntésnek a borzasztó terhét bárki, ha a szép nevű Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a botrányok kirobbanása után mintegy felmentést adott az adatkezelők számára ez ügyben: „...az adott esetben nagyszámú ajánlás áttanulmányozása aránytalan terhet róna az adatkezelő szervekre, ellehetetlenítené a választási szervek munkáját, végső soron pedig veszélybe sodorná a választások megtartását.”
A dokumentált csalás viszont nyilván nem sodorja veszélybe a választásnak nevezett színjátékot. Végtére is nem véletlenül alakították a szabályokat úgy, hogy azok felérjenek egy toborzóval, éppen hogy csak a felhívás bizniszpárt alapításra jelszava hiányzott a törvényből. Jogásztól szakpolitikusig és publicistáig mindenki figyelmeztetett arra, hogy ez az ajánlási rendszer szinte bíztat a csalásra, a választási támogatás lenyúlására. Van, aki közbeszerzésben utazik, más meg pártalapításban. Az üzlet az üzlet. Ti szállítjátok a káoszt, a párttúltermelést, jól megkavarva a választókat (ellenzéki pártokkal azonos nevű alakulatok gründolásáért bónusz pont jár!) fizetségként meg hopp, landol a számlátokon az állami zsozsó.
A hivatalos retorika szerint mindez persze a demokrácia ünnepe, hiszen lám mennyi párt elindulhat anélkül, hogy mindenféle bürokratikus megkötés sújtaná. Hát nem maga a szabadság borul itten virágba? Itt jegyeznénk meg azért, hogy ezeknek a suskára rárepült vércsepártoknak a delegáltjai ott ülnek majd a választási bizottságokban is, amelyeknek az is feladata, hogy őrködjenek a lebonyolítás tisztasága felett.
Amúgy meg ha az ellenzék netán ilyen feltételek mellett is győzne, akkor hirtelen a békemenet, a polgári körök és Fidesz-alapszervek uniszonóban kiáltanának csalást, mert hogy ezek az addig eléggé becsben tartott kamupártok eltorzították az eredményt, úgyhogy hídfoglalás, Kossuth téri piknik, a többit ismerjük. Ha viszont a Fidesz győz, akkor itt természetesen csak és kizárólag ellenzéki hisztériakeltésről van szó.
De hát ez csak egy része annak a nagy volumenű buherálásnak, amit tréfás kedvében a Fidesz a választási törvény átalakításának keresztelt el. A körzetek átrajzolásától kezdve (Csepel Kubához csatolása folyamatban van; sziget ez is, az is) a kétféle külhoni magyar kategóriájának megalkotásáig (minek következtében egyesek szavazhatnak egyszerűen levélben, mások meg több ezer kilométeres utazással egybekötött bürokratikus akadályversenyen vesznek részt.).
Az EBESZ megfigyelői első jelentésükben beszámoltak minderről, meg arról is, hogy a hatalmon lévők hogyan zárják ki a nyilvánosságból, illetve a hirdetési felületekről ellenfeleiket. Ami logikus, hiszen ha már ilyen öles léptekkel haladunk az új egypártrendszer felé, akkor legyen annak látszatja. Az EBESZ megfigyelői elég pontosan rögzítik, hogy ez a választási küzdelem nagyjából olyan síkfutó versenyhez hasonlít, ahol az ellenzéki színekben induló versenyző eleve húsz méterről hátrábbról indul, és ólommellényben kell futnia. (Hogy ez a futó amúgy nem is túl tehetséges, arról majd legközelebb.)
De hát a fideszhatalom magasról tesz arra, hogy mit mond az EBESZ, az ellenzék, az Unió – mindaddig, amíg senkinek sincs ereje ahhoz, hogy rájuk kényszerítse a fair play szabályait. | Választási jobbkéz szabály | Tényleg nonszensz, hogy felelőtlen jogvédők meg izgága ellenzéki politikusok itten a más munkájával akarnák verni a választási csalánt. | null | 1 | https://168.hu/velemeny/valasztasi-jobbkez-szabaly-38222 | 2014-03-30 11:35:00 | true | null | null | 168 óra |
A most kihirdetett jogszabály-módosítás onnan kapta a nevét, a lex Garancsit, hogy a három éve kormányzati döntéssel bevezetett tiltással ellehetetlenített médiacég időközben gazdát cserélt, és már részben a kormányfővel jóban lévő Garancsi István érdekeltsége.
Veszélyes volt, de már elmúlt
A Magyar Közlönyben kihirdetett változtatás előzménye, hogy a kormánypártban úgy találták, ma már nem veszélyesek annyira a közlekedőkre az utak mentén elhelyezett plakátok és reklámtáblák, melyeket a villany- és telefonpóznákra függesztettek.
A leginkább a városokban, belterületen sűrűn elhelyezett ilyen reklámhordozók közlekedésre gyakorolt hatása - nevezetesen, hogy elvonják-e a sofőrök figyelmét a vezetéstől - egészen addig nem érdekelte a politikát, míg az ebben a hirdetési szegmensben monopolhelyzetben lévő spanyol-magyar vegyes vállalatot, az ESMA Zrt.-t meg nem próbálta vásárolni Simicska Lajos. Sikertelenül.
Ellehetetlenítették az ESMA-t
A közterületi hirdetési piacon jelentős befolyással bíró Simicska-érdekeltségek 2009-ben piaci hírek szerint vételi ajánlatot tettek az ESMA Zrt.-re, ám Bleuer István - aki egy időben a Népszava napilap tulajdonosa is volt - nem adta el a jól menő vállalkozást a jobboldali médiavállalkozónak.
Nem sokkal később, 2010 decemberében jelent meg a közlekedési törvények azon módosítása, miszerint a jövőben "tilos elhelyezni" reklámtáblát többek között villany- és telefonoszlopokon. Egy évvel később újabb módosítást hoztak: a meglévő reklámtáblákat is el kell távolítani. Az indoklás szerint "a közlekedés biztonságát veszélyeztető táblák visszaszorítása" volt a cél.
Ezek a lépések ellehetetlenítették az ESMA-t, amely a 90-es években szerzett kizárólagos bérleti jogot a villanyoszlop-hirdetésekre. Az ESMA-nak országszerte 15 ezer hirdetőtáblája volt, ennek fele Budapesten. A tiltás hatására a cég 2009-es, négymilliárd feletti árbevétele és egymilliárdos haszna 2013-ra 520 milliós forgalomra és 200 milliós veszteségre csökkent. Az ESMA tavaly hasonló árbevétel mellett szerény, mindössze 7 milliós nyereséget termelt.
Bevásárolta magát Garancsi
Az legjövedelmezőbb bevételi forrásától megfosztott ESMA vegetált az utóbbi években, még annak ellenére is, hogy tavaly tavasszal a Kúria részben megsemmisítette a korábbi korlátozást. Kimondták, hogy addig alkotmány- és törvényellenesen korlátozták a választási plakátok kihelyezését a villanyoszlopokon, és ezzel a Kúria úgy döntött, kampányban a tiltást nem kell alkalmazni.
Idén áprilisban aztán Bleuer váratlanul bejelentette, hogy az ESMA menedzsmentje részére értékesíti a társaságot. A vevő az április közepén alapított Gar-Dam Zrt. volt, amelynek vezetője Gátai Péter. Bleuer azt is közölte, hogy a beruházás nagysága miatt egy pénzügyi befektetőre is szükség volt, aki Garancsi István lett.
Gátai akkor a Népszavának azt mondta, hogy nem a médiaháborúról, és nem a Simicska Lajos elleni küzdelemről szól, hogy a kormányfőhöz közel álló Garancsi tulajdont szerzett az ESMA Zrt.-ben. Azt is közölte, hogy Garancsi résztulajdona 30 százalék a cégben. Néhány héttel a tulajdonosváltás után nyújtották be a lex Garancsiként elhíresült jogszabály-módosítást, amit most hirdettek ki.
A titokzatos Videoton-tulaj
Mint az az Origo portréjából kiderül, Garancsi Istvánt már 2011-ben Orbán Viktor közeli barátjaként, sőt a kormányfő „fociügyi megbízottjaként" tartották számon, pedig akkor még csak a természetjáró és kerékpáros turizmus és úthálózat fejlesztésével bízták meg miniszterelnöki biztosként.
Az Origo egy korábbi cikke szerint Garancsi nemcsak hogy rendszeresen fut, biciklizik és túrázik, egy különleges, hét kilométer futásból és negyvennégy kilométer biciklizésből álló edzésen huszonhat percet vert a teljes Videoton-focicsapatra, amelyet még 2007-ben vásárolt meg.
A közgazdász Garancsi korábban azt mondta, Orbán Viktorral 2008-ban találkozott először személyesen. Neve viszont még az előző Orbán-kormány idején, a CD Hungary állami cég vitatott privatizációjával kapcsolatban vált ismertté. Garancsi a futballüzlet mellett ingatlanokkal foglalkozik. | Kihirdették a lex Garancsit | Mától újra szabad plakátolni, hirdetéseket elhelyezni az utak mentén villany- és telefonpóznákon: hétfőn megjelent, keddtől hatályos az ezt engedélyező törvénymódosítás, a lex Garancsi. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/06/kihirdettek-a-lex-garancsit | 2015-06-30 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Mennyire vagy tiszás? Családodat felveszed?
- tette fel a kérdéseket Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán.
Mint arról beszámoltunk, a Tisza Párt vezérenemrég mutatta be azt a hangfelvételt, amelyen az ex barátnője, Vogel Evelin harmincmillió forintot követel azért, hogy "ne borítson mindent".
Arról is cikkeztünk, hogy Magyar Péterről is kiszivárgott egy hanganyag , amelyet Vogel Evelin rögzített, és amelyben Magyar trágár szavak kíséretében gyalázta saját szimpatizánsait, "büdös szájúaknak" nevezve őket. | Magyar Péternek szúrt oda Kocsis Máté | A Fidesz frakcióvezetője a közösségi oldalán tett fel kérdéseket a Tisza Párt vezérének, Magyar Péternek. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peternek-oda-szurt-kocsis-mate | null | true | null | null | KEMMA |
A Nemzetbiztonsági Hivatal internetes oldalán húsz dokumentum található, van köztük olyan, amelyet eredetileg 2078-ig titkosítottak. Az anyagokból minden személyes adatot kihúztak.
A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter tájékoztatása szerint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata is elkészült az újbóli felülvizsgálattal, a Vám- és Pénzügyőrség pedig a Pénzügyminisztérium jóváhagyására vár a feloldandó anyagok ügyében. Az olajügyek iratait vizsgáló munkacsoport október 5-én tartja következő ülését, akkor további részletek is kiderülnek az ügyről.
Szilvásy szeptember elején kérte az egykori Pallag-bizottság minősítetett anyagainak újbóli felülvizsgálatát az érintett szervezetektől, mivel a több mint 35 ezer oldalas anyag nagy részét a titokgazdák az első áttekintés után nem hoznák nyilvánosságra. Az olajügyek iratait vizsgáló munkacsoport szeptember végig kapott határidőt az újabb átvizsgálására. A tárca nélküli miniszter szeptember elején arról beszélt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő 120 lap túlnyomó többségénél a titkosítás feloldását javasolják az illetékesek, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál a nagyjából ötezer lapból majdnem 1300 minősített maradna, a Vám- és Pénzügyőrség pedig semmit nem hozna nyilvánosságra a náluk megtalálható 2700 lapból.
Szilvásy a Zuschlag-ügyben tett vallomását hozza nyilvánossága
Szánalmas figyelemelterelő akció Szilvásy György részéről a néhány lényegtelen és jelentéktelen „olajirat" nyilvánosságra hozatalának időzítése – reagált közleményében Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Szilvásy Györgynek haladéktalanul nyilvánosságra kell hoznia a Zuschlag-ügyben tett vallomását, valamint számot kell adnia arról, hogy miért fenyegetett meg telefonon egy volt állami tisztségviselőt, és miért vont kérdőre munkatársán keresztül egy újságírót egy számára kellemetlen, leleplező interjú kapcsán. | Fidesz: szánalmas figyelemelterelés Szilvásy akciója | Az NBH elvégezte a szolgálatoknál lévő olajügyi iratok minősítésének átvizsgálását, és számos dokumentumot nyilvánosságra hozott internetes oldalán – közölte Szilvásy György. Szánalmas figyelemelterelő akció Szilvásy részéről a néhány lényegtelen és jelentéktelen olajirat nyilvánosságra hozatalának időzítése – reagált a Fidesz. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/fidesz-szanalmas-figyelemeltereles-szilvasy-akcioja-2 | 2007-10-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
F. Gábor tizennegyedrendű vádlott tegnap a Zuschlag-per során elismerte: egykori cége, a Works Team Kft. nevében öt hamis számlát állított ki 2006-ban "egy Gabi nevű hölgy" kérésére. A vállalkozó, akit bűnpártolással vádolnak, később megtudta, hogy Sz. Gabriella akkor élettársa volt Kemecsei Árpádnak, Baráth Etele MSZP-s képviselőjelölt kampányfőnökének. Tudomására jutott az is, hogy a számlák nem az eredeti céljukra használt pályázati pénzek hamis elszámolásához kellettek.
F. Gábor vallomása szerint a hölgy tavaly közölte vele, hogy házkutatást tartottak Kemecseinél, kérte, mondja azt a nyomozóknak: nem neki, hanem Kemecseinek adta át a számlákat. Akkori beszélgetésükből az derült ki számára: a Táncsics Alapítványtól igényelt pályázati pénzt Baráth Etele és Csiha Judit 2006-os országgyűlési kampányának finanszírozására használták fel. (A vádirat szerint Baráth Etele és Csiha Judit MSZP-s országgyűlési képviselők erről nem tudtak.)
Tegnap Kemecsei Árpádot, a per tizenötödrendű vádlottját is meghallgatta a bíróság. Ő elismerte bűnösségét. Megbánta, hogy nem a kiírásnak megfelelően használt fel pályázati pénzeket. Volt élettársát, Sz. Gabriellát ártatlannak mondta az ügyben. A felvett egymillió forintot visszafizette az alapítványnak.
Sz. Gabriella ügyvéd, tizenhatodrendű vádlott ártatlannak vallotta magát.
Ezután a bíróság lejátszott egy lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyet Zuschlag János folytatott Lusztig Péter volt Baranya megyei rendőr-főkapitánnyal, Lamperth Mónika exbelügyminiszter kabinetirodájának egykori munkatársával. Zuschlag a nyugalmazott rendőrnek elmondta: házkutatás zajlott az MSZP kiskunhalasi irodájában, mire Lusztig azzal nyugtatta: "Holnap beszélni fogok a megyei rendőrkapitánnyal, és szükség esetén fogom javasolni, hogy valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel. Jó?" | Belföld: Zuschlag-per: "Beszélek a főkapitánnyal" | F. Gábor tizennegyedrendű vádlott tegnap a Zuschlag-per során elismerte: egykori cége, a Works Team Kft. nevében öt hamis számlát állított ki 2006-ban egy Gabi nevű hölgy kérésére. A vállalkozó, akit bűnpártolással vádolnak, később megtudta, hogy Sz. Gabriella akkor élettársa volt Kemecsei Árpádnak, Baráth Etele MSZP-s képviselőjelölt kampányfőnökének. Tudomására jutott az is, hogy a számlák nem az eredeti céljukra használt pályázati pénzek hamis elszámolásához kellettek. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lap-20081210-20081210_2-24-312468 | 2008-12-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Traian Basescu román államfő aláírta a Paul Pacuraru munkaügyi miniszter tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó rendeletet. A korrupcióellenes hatóság (DNA) még 2007 augusztusában kérte a büntetőjogi eljárás indítását a liberális párti politikus ellen egy korrupciós ügylet miatt. A parlament szenátusának kellett azonban határoznia arról, hogy az ügyészek által gyűjtött bizonyítékok indokolttá teszik-e egy ilyen büntetőjogi procedúra megindítását. A szenátus idén augusztusban zöld utat adott az ügynek, a miniszter ellen ennek alapján a múlt pénteken hivatalosan vádat emeltek. Az alkotmány értelmében az államelnöknek ilyen esetekben jogában áll elrendelni egy miniszter tisztségéből való felfüggesztését. | Basescu felfüggesztette hivatalából a román munkaügyi minisztert | Basescu felfüggesztette hivatalából a román munkaügyi minisztert | null | 1 | https://index.hu/kulfold/hirek/364304 | 2008-09-23 00:00:00 | true | null | null | Index |
A rendezvényen részt vett dr. Latorcai János , az országgyűlés alelnöke, dr. Vejkey Imre , a KDNP országgyűlési képviselője Süli János országgyűlési képviselő is.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) vármegyei küldöttei az elmúlt héten új vezetőséget választottak az elkövetkező öt évre. A szavazati joggal rendelkező küldöttek döntése alapján az eddigi elnök, Orbán Attila kapott bizalmat, így folytathatja munkáját a párt vármegyei szervezetének élén. A szavazás során új alelnököket is választottak: Mayer-Kovács Mónika és dr. Kostyálné dr. Kovács Klára töltheti be ezeket a pozíciókat.
Orbán Attila az újraválasztását követően köszönetet mondott a tagságnak az elmúlt öt év során nyújtott támogatásért és tenni akarásért. Beszédében kiemelte, hogy a párt alapszervezeteinek száma jelentős növekedést mutatott az elmúlt időszakban: huszonkilencről ötvenre bővült a szervezettségük vármegyénkben. Az elnök tervei szerint az építkezés folytatódik, amelyet az új tagok fiatalos lendülete is segíteni fog - írta a teol.hu . | A szomszédban tartották a tisztújító közgyűlést | A KDNP Tolna vármegyei szervezete Dunaföldváron, a Vár Étteremben tartotta tisztújító ülését - írta társlapunk, a teol.hu. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/11/a-szomszedban-tartottak-a-tisztujito-kozgyulest | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Az ötödik leggazdagabb magyarként számon tartott Bige László, „a műtrágyakirály” ellen tavaly májusban indított nyomozást a rendőrség vesztegetés gyanúja miatt. Az üzletembert 48 órára őrizetbe is vették, majd szabadlábon védekezhetett. Ezután hosszas csend következett, ám most, egy évvel később fordulat történt.
A 24.hu írta meg, hogy Bige ellen vádat emeltek az ügyben, és börtönbüntetést, valamint 135 millió forint elkobzását indítványozta az ügyészség. A lap idézi a megyei hírportálon Martossy György megbízott főügyész aláírásával megjelent közleményt, amely az üzletember nevének említése nélkül részletezi a feltételezett bűncselekményt.
Eszerint Bigét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja, mivel a vádirat szerint manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől. 2010-ben, vagyis 10 évvel ezelőtt.
„A vádlott megállapodott az említett vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át részére letéti szerződés alapján, amelynek egy részét a vállalkozó a vevőknek fogja a piaci árnál olcsóbban, ugyanakkor számla nélkül értékesíteni, az így befolyt összeget pedig átadja a vádlottnak. A vádlott egyúttal vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később az általa vezetett cég leértékeli, azaz kedvezményes áron fogja kiszámlázni, így a vállalkozó is megfelelő haszonhoz juthat.” – olvasható a közleményben.
Az ügyészség börtönbüntetést kér a milliárdosra, de abban az esetben, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor az ügyészség megelégedne két év börtönbüntetéssel öt évre felfüggesztve.
Bige László az Átlátszónak is eljuttatott sajtóközleményben reagált a vádemelésre. A Bige Holding, és annak ékköve, a péti Nitrogénművek tulajdonosa szerint nevetséges és megalapozatlan a vesztegetési vád.
„Elfelejtették, hogy nem alkalmazott vagyok, akit meg lehet vesztegetni, hanem én vagyok a tulajdonos, akit a saját pénze ellenében nem lehet megvesztegetni.”
Úgy véli, ez a vád is része annak az összefüggő támadásnak, ami zajlik ellenük. Azt írja, igazán látványosak a cégcsoportja elleni „hatósági atrocitások”, és felsorol néhányat:
a szolnoki vegyiüzem elleni fellépés
a Nitrogénművek Zrt. két vezetőjét kezdetben sikkasztással, majd hűtlen kezeléssel vádolták leértékelt műtrágya értékesítése kapcsán
folyamatban van egy versenyhivatali eljárás a hazai műtrágyaszektor szerződési és értékesítési gyakorlatáról 2011 óta
a Nitrogénművek legutóbbi nemzetközi kötvénykibocsátása előtt valaki (megnevezi a személyt, aki nem közszereplő – a szerk.) vádaskodó levelet küldött a kibocsátó bankok vezetőinek, nagy ügyvédi irodáknak és hedge fundoknak
Közleményében Bige László arról is ír, hogy cégein keresztül közel 500 millió eurót fektetett be Magyarországon az elmúlt tíz évben. Ez egy sikeres befektetési ciklus volt, új gyárakat építettek, többé- kevésbé teljesen megújították a Nitrogénműveket, amely bővítette kapacitását a legújabb technológia révén – mondta Bige. Hozzátette: ráadásul válság alatt építettek, ami azt jelentette, hogy költségeik körülbelül a felének feleltek meg annak, mint ami manapság lenne. Összeszámolhatja bárki, hogy ki fektetett be ebben az országban az elmúlt tíz év alatt közel 500 millió eurót – biztatott a milliárdos.
Mint fogalmazott, még a „lopott pénzből” sem fektettek be ennyit, azaz nincs még egy magyar cég, amely ennyit fektetett volna be Magyarországon, mint ő.
Kevés cég van, amely 2-3 milliárdtól fölfelé fektet be, de azt a külföldi céget, amely 2-3 milliárd forintot elkölt Magyarországon, „úgy megéneklik, mint Odüsszeuszt, sőt még támogatást is adnak neki”. Bigéék ezzel szemben soha egy fillért nem kaptak sem az Európai Uniótól, sem pedig a magyar adófizetőktől. Sem az előző rendszerben, sem azóta. Nem kaptak, de nem is tartottak rá igényt. Ebből a pénzből csak azoknak adnak, akik eléggé lojálisak a hatalom iránt – fogalmazott Bige László. Egy illetékes miniszter meg is mondta neki – emlékezett vissza –, hogy ne is kérjenek támogatást, mert nekik nem jár. A beruházásokat így saját pénzükből és kötvényeik kibocsátásából fedezték.
Az üzletember közleménye megnevezi azt a személyt is (szintén nem közszereplő – a szerk.), aki őt feljelentette a 10 évvel ezelőtti állítólagos vesztegetés miatt. Bige azt írja, hogy a feljelentő 2010-ben tönkrement, és még ma is sok milliárd forinttal tartozik magánembereknek és cégeknek. Többek között a Bige Holding Csoportnak is tartozik, körülbelül 400 millióval.
Bige szerint sántít a vesztegetéses történet, mert ők ezzel az emberrel „úgynevezett letéti szerződéseket kötöttek, tehát az áru a Nitrogénműveké volt, azt el sem adhatta”.
A milliárdos úgy gondolja, fizethettek pár tízmillió forintot a feljelentőnek azért, hogy az ügyben elvállalja a bűnbánó pentito szerepét. Amit el is vállalt, mivel nincs már nincs semmije, miután korábban tönkrement. Bige László szerint ezért lehetett ilyen hülye, hogy tíz év után „jutott eszébe”, hogy ő „vesztegetett”. A néhány millió forintért.
Bige László ugyanakkor nem igazán érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőlük hivatalosan megvett árut számla nélkül adta el. Ennek nincs semmi más értelme, minthogy zaklassák, meghurcolják – tette hozzá.
A műtrágyakirály szerint ebből is látszik, hogy minden fronton próbálkoznak ellenük, de szerinte semmi eséllyel, mert úgy véli, hogy „ezek igazán dilettáns, amatőr, semmirekellő emberek”. Emlékeztetett arra, hogy abban az időben, amikor az állítólagos vesztegetés a feljelentés szerint történt volna, ő milliárdos nagyságrendű osztalékot vett fel, de nemcsak akkor, hanem előtte is és utána is.
A személyét és cégcsoportját ért támadások kapcsán Bige László elmondta: nem véletlenül döntöttek úgy, hogy a Nitrogénművek Zrt. részéről 7 éves kötvényt bocsátanak ki, mert tudta, hogy támadások érik majd őket. Ellenfelei a kötvénykibocsátást is azért akarták megakadályozni, mert abban bíztak, hogy megszerezhetik a péti gyárukat abban az esetben, ha megszüntetik a finanszírozásukat. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy ártsanak nekik, velük szemben szisztematikusan és kifejezetten az állami szervek – rendőrség, katasztrófavédelem, ügyészség, versenyhivatal – bevonásával elkövetnek mindent, hogy tönkretegyék, de ez nem fog sikerülni – mondta Bige László.
Az üzletember szerint az ellene és cégcsoportja elleni támadások mögött Csányi Sándor áll, és azt is nyilvánvalónak tartja, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik – fogalmazott.
„Az állam mindenesetre most Bigééket olyan látványosan, jól szervezetten és úgy bántja, mintha a magyar
Gazdaságvédelmi Akcióterv része lenne a magyar gazdaság egyik csúcsszereplőjének a tönkretétele, ezzel együtt bagóért való megszerzése, hatalomhoz közeli kezekbe. Barátokhoz, ahogy mondani szokás. Nincs új a nap alatt.” – zárul a műtrágyakirály közleménye.
A szolnoki vegyiüzem elleni hatósági fellépésről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében.
Címlapkép: Bige László Nyíregyházán 2014. december 23-án. (MTI Fotó: Balázs Attila) | A vesztegetéssel vádolt Bige László szerint a "lopott pénzből" sem fektettek be Magyarországon annyit, mint ő | Magyarország egyik leggazdagabb embere ellen tavaly májusban indult nyomozás vesztegetés gyanúja miatt, tegnap pedig vádat emelt ellene az ügyészség, és börtönb | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/14/a-vesztegetessel-vadolt-bige-laszlo-szerint-dilettans-semmirekello-emberek-tamadjak/ | 2020-05-14 13:46:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy korrupció ellen küzdő csoport felállítását tervezi a Miniszterelnöki Hivatal, mondta Kondorosi Ferenc, az "Új rend és szabadság programért" felelős kormánybiztos. Kondorosi erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt.
A csoport arra vár majd, hogy az emberek bejelentéseket tegyenek náluk, ha korrupcióra gyanakszanak. Korábban már kiszivárgott az a kormányzati terv is, hogy a korrupt közbeszerzéseket lebuktatók sikerdíjat kaphatnának, ha vádjuk beigazolódik.
Az új testületnek 30-40 tagja lenne, akik Kondorosi szerint az igazságszolgáltatás területén magas fokú szakértelemmel és nagy tapasztalattal rendelkezők lesznek. A kormánybiztos azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a csoport a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal átalakításával jönne létre, de a szervezet létrehozásáról további részleteket csak két héttel későbbre ígért. | Korrupció elleni testületet szervez a kormány | Korrupció elleni testületet szervez a kormány - A Miniszterelnöki Hivatal 30-40 fős csoportot tervez. | null | 1 | https://index.hu/belfold/korr2702/ | 2008-11-17 00:00:00 | true | null | null | Index |
Kisebbségi tulajdont szerez a Playboyt kiadó-működtető cégben Gattyán György luxemburgi vállalkozása.
Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleténél nyilvánosságra hozott információk szerint a magyar üzletember 15 év alatt - a Byborg nevű cégén keresztül - évi 20 millió dollárt, azaz összesen 300 millió dollárt (kb. 112 milliárd forint) fektet be a Playboyba.
A megállapodás nyomán Gattyánék üzemeltetik majd a "nyuszis" magazin ismert cég online termékeit és szolgáltatásait.
2020-ban megszűnt a nyomtatott Playboy, azóta online magazinként folytatják a működésüket, de klubokat, üzleteket és tévét is üzemeltetnek. | Gattyán György beszállt a Playboyba | Az üzletember luxemburgi vállalkozásán keresztül 300 millió dollárt fektet a nyuszis magazinjáról ismert cégbe. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/nemzetkozi-vallalatok/playboy-gattyan-ujsag-szexipar-befektetes.798843.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Szalóki Ági a kilencvenes években induló népdalénekesnők egyik legkarakteresebb képviselője. E sorok írója másfél évtizede ismerkedett meg művészetével. Akkoriban a 2006-ban megjelent Cipity Lőrinc című lemeze szólt otthon rendszeresen, arra tudott a legjobban elaludni néhány hónapos gyermekünk. Ez rég volt már, de Szalóki Ági szerencsére azóta is a pályán maradt, énekelt Karády-dalokat, kortárs költők megzenésített verseit és persze sok-sok népdalt a Kárpát-medence minden szegletéből. A hagyományt, a népdalt mindig is tágasan értelmezte, de mindig úgy, hogy e hagyomány gazdagsága megmaradjon, eredeti ízei ne vesszenek el. Sokszor kirándult a jazz és a világzene felé, s így van ez most is, a néhány héttel ezelőtt megjelent Utazásaim című lemezén, amely immár a tizenegyedik kiadványa. Ő maga is világzeneként definiálja ezt a minialbumot, amely hat dalt tartalmaz. Két erdélyit, két görögöt, egy jemeni zsidó és egy bulgáriai szefárd zsidó dalt. A világzene mint műfaj sok mindent jelenthet, és számos esetben talán túl sok mindent is jelent, azonban Szalóki Ági lemezén ez a sok minden kifejezetten üdítő hatású. Nagyon finom zene ez, talán ez a legpontosabb kifejezés. Egyaránt merít a jazzből, a folkból és a tradicionális népzenéből. A zenésztársak, köztük Nikola Parov, kiválóan teszik a dolgukat, Szalóki Ági hangja és jelenléte a régi, ami itt azt jelenti, hogy hiteles, és képes magával ragadni a hallgatót. Ez a lemez egy sorozat első darabja, ami jó hír. Legyen hosszú sorozat, ha kérhetjük.
(Szalóki Ági: Utazásaim. Music Hungary Zeneműkiadó, 2024) | Egy utazás kezdete | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/11/egy-utazas-kezdete | null | true | null | null | Mandiner |
|
Aleksandra Bucsko, újvidéki újságíró a Klubrádiónak arról beszélt: a november 1-én az újvidéki pályaudvaron történt katasztrófa okozta felháborodás óriási tömeget mozdított ki az utcákra. Az újságíró, aki maga is jelen volt a keddi újvidéki demonstráción, békés tüntetésről számolt be, illetve arról, hogy a tiltakozók - amennyiben követeléseik nem teljesülnek - készek egy fővárosi, Belgrádba meghirdetett nagyszabású megmozdulásra is.
"Elképesztően nagy tömeg volt a tüntetésen, kifejezni sem tudjuk a képek alapján, amiket utólag láttunk. És mindez azért, mert az újvidéki állomáson történt baleset után a kormányzati reakció elképesztően szegényes, és arrogáns volt több alkalommal. Ez a demonstráció nemcsak a politikáról és a balesetről szól, hanem mindenről, ami velünk történik az elmúlt években. Minden nap azt látjuk, hogy a rendszer elképesztően rossz állapotban van, összetört, és többé az állam már nem véd meg minket. Az emberek ezért is az utcára mentek. Maga a tüntetés nagyon békés volt, a szervezők többször is arra szólítottak fel mindenkit, hogy maradjanak nyugodtak. Ennek ellenére néhány provokátor beszivárgott a sorok közé azért, hogy később aztán az eseményt erőszakosként tüntethessék fel. Amikor az emberek már mentek hazafelé, többek akkor kezdek rendbontásba, de tőlük a szervezők teljesen elhatárolódtak. A tömegnek most követelései vannak, és többen beszélnek a tüntetések folytatásáról is."
A demonstrációk kifejezett célja az elszámoltathatóság. "Azok akik a felelősei voltak ennek a balesetnek, legyenek felelősségre vonva. Beleértve ebbe az újvidéki vezetést, de főleg Újvidék előző polgármesterét, Miloš Vučevićet, aki jelenleg a miniszterelnök. Ha Ő távozna, a kormány nem funkcionálna tovább, és újat kellene választanunk. És azt hiszem, hogy ez a valódi cél, mivel már több mint 10 éve ők uralkodnak Szerbiában. Ez egy elképesztően hosszú idő, és az elmúlt években egyre keményebb, és olyan félelemmel élünk miatta, amiből az emberek többet már nem kérnek."
Ez az utolsó csepp volt. De nem a pohárban, hanem a hordóban - ezt már Igor Mihaljevic, szerbiai újságíró mondta a Klubrádiónak a lakosok hangulatáról, és a demonstrációról. Nem lehet tudni szerinte, hogy hány veszélyes épület van még Szerbiában, amivel hasonló problémák lehetnek. A szerb kormány titkosított szerződéseken keresztül, óriási korrupció mellett vezényel beruházásokat. Ezért mondják most azt az emberek, hogy ebből elég volt.
És ezekkel a szerződésekkel továbbra is van baj bőven Igor Mihaljević szerint. Az újságíró az elmúlt napokban folyamatosan a tragédia körülményeivel foglalkozik, és megemlíti a történet magyar szálát is, ami szintén aggodalomra ad okot.
"Mészáros Lőrinchez is köthető az a cég, amelynek felügyelnie kellett volna a vasútállomáson elvégzett felújításokat, amelyeket követően megtörtént a baj. Valószínűleg egyébként ennek a közeli érdekeltségnek köszönhetjük azt is, hogy a magyar miniszterelnök részt vett a felújításokat követő átadásokon. Egyes vélekedések szerint az történhetett, hogy a főbejárat borítására a felújítás során fémszerkezetek, és súlyos üvegpanelek kerültek - az ehhez kötődő statikai tervezés viszont hibás lehetett, és ez okozhatta a bajt." [Az újvidéki állomás felújítását végző egyik cég az Utiber Project Bureau, amelynek anyavállalata a magyar Utiber Közúti Beruházó Kft. Utóbbi Mészáros Lőrinc építőipari érdekeltségeinek is szokott alvállalkozóként bedolgozni.]
A szerb sajtóban nincsenek információk a Mészáros Lőrinc-féle cég és az egyéb kivitelezők szerepéről. "Semmit nem tudunk a kormány úgy kezeli ezeket a szerződéseket, mintha nukleáris tervek lennének - mondta Igor Mihaljević, hozátéve - a különös aggodalmat most az okozza, hogy ugyanezek a vállalatok működnek közre az új szerb nemzeti stadion építésében is. De ahogy a részletek sem, úgy az sem világos, hogy a történtek hatására megváltoztattak-e bármit, az ottani kivitelezés során. Azt gondolom, hogy az egész ügy hátterében ismét a korrupciót találjuk. Titkos szerződések mellett ugyanis a szereplők megint annyit lophatnak, amennyit csak akarnak." | Tízezrek követelik a kormány távozását Szerbiában, óriástüntetés készülhet Belgrádban | Tömegek követelik Szerbiában a miniszterelnök lemondását és új kormány alakítását az újvidéki vasútállomáson történt katasztrófát követően. A szomszédos országban tízezrek tiltakoztak, és a tüntetők azt ígérik, hogy amennyiben követeléseik nem teljesülnek, óriási demonstrációt hirdetnek Belgrádba. Eközben a baleset körülményei továbbra is ismeretlenek, a Klubrádiónak nyilatkozó újságírók Aleksandra Bucsko, újvidéki újságíró és Igor Mihaljevic, szintén szerbiai újságíró pedig titkosított szerződéseket, és Mészáros Lőrinc érdekeltségét is emlegetik az ügyben. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/tizezrek-kovetelik-a-kormany-tavozasat-szerbiaban-oriastuntetes-keszulhet-belgradban-148059 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A Magyar Péter által magyar Watergate-ügynek nevezett hangfelvételek kapcsán a 24.hu megkereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Azt szerették volna megtudni, hogy a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antalnak volt-e tudomása arról, hogy Magyar Péter vagy pártja ellen lejárató kampány előkészületei zajlanak, és ha igen, felhasználták-e erre a célra a titkosszolgálatokat is. Rogán hivatala helyett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól érkezett egy információt nyomokban sem tartalmazó válasz, amely szó szerint így hangzik: "Elmebajjal orvoshoz kell fordulni."
Ugyancsak a Tisza Párt elnöke állította, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Nagy Márton napi szinten egyeztet Tiborcz Istvánnal, OrbánViktor miniszterelnök vejével. Ráadásul úgy, hogy - Magyar állítása szerint - Tiborcz igazítja el a minisztert, ő írja elő neki, hogy egyes ügyekben hogyan kell dönteni és milyen irodaüzleteket kell megkötni. A minisztérium nem cáfolta a vádakat, válaszként mindössze annyit reagáltak, hogy "Bolond lyukból bolond szél fúj."
Orbán Viktor kormányainak regnálása alatt, különösen az év végéhez közeledve, többször is előfordult, hogy a vezető politikusok a számukra kínos kérdésekre válasz helyett kellemes ünnepeket kívántak. 2017 decemberében a parlamentben az azonnali kérdések órájában Demeter Márta LMP-s képviselő a következő kérdést tette fel a miniszterelnöknek: "Hogy van az, hogy itt terrorizmusért is körözött emberek flangálhatnak az ön közelében? Kiderült Ghaith Pharaonról, hogy önhöz érkezett vacsorára, kiderült Ghaith Pharaonról, hogy az ön vejével üzletel. Hogy van ez, magyarázza meg! És kérdésem az, örökölnek-e valamit Ghaith Pharaon vagyonából, és hogy milyen garanciát tud adni arra a magyar embereknek, hogy nem ön jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot?" A miniszterelnök válaszában mindössze ennyit mondott: "Hát, ööö, mélyen tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársam, ööö, boldog karácsonyt kívánok!"
Egy évvel korábban, ugyancsak egy decemberi napon, Matolcsy Györgyöt a növekedési programról szerették volna kérdezni az újságírók a parlament folyosóján, de ő egyre csak azt hajtogatta, hogy "boldog karácsonyt, adventet kívánok mindenkinek", majd, mintegy búcsúzóul megkérdezte a körülötte lévő újságírókat: "Lesz bejgli otthon? Az nagyon jó."
2017 áprilisában az is kiderült a miniszterelnökről, hogy nem foglalkozik nőügyekkel. Erre akkor derült fény, amikor az ATV Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet leváltásáról kérdezte őt. A magyar-amerikai kapcsolatokat befolyásoló döntés tehát Orbánnak mindössze egy "nőügy," vagy ha nem az, de azt a látszatot akarta kelteni, hogy a téma nem fontos számára.
Folytatva a pikírt, lekezelő, a nyilvánosságot semmibe vevő válaszok sorát, azt is megtudhattuk, hogy Orbántól távol állnak az üzleti ügyek. 2018 januárjában, az Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori cégét, az Eliost érintő nyomozásról tettek fel kérdést a miniszterelnöknek, aki azt mondta: "semmilyen üzleti üggyel nem foglalkozom, és nem is fogok."
Pedig lett volna igény a foglalkozásra. Az emlékezetes Elios ügyről volt szó ugyanis, mely cégnek a miniszterelnök veje egy időben résztulajdonosa volt. Abban az időszakban is, amelyről az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentésében megállapította, hogy a megvizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült visszaélés gyanúja, 17 pályázatnál pedig szervezett csalási rendszert építettek ki. Emiatt 13 milliárd forint uniós pénz visszafizetését kezdeményezték, valamint nyomozást javasoltak az ügyben. A magyar rendőrség az elindított nyomozást bűncselekmény hiányában viszonylag gyorsan lezárta, és a további bajokat megelőzendő úgy döntött, hogy Orbán vejének ügyletét kivonják az uniós ellenőrzés hatálya alól és a szakmailag is botrányosra sikeredett közvilágítási projektet utólagos módosítással nem uniós forrásból, hanem magyar költségvetési pénzből valósították meg. Vagyis, az OLAF által javasolt visszafizetés mértékével, mintegy 13 milliárd forinttal károsították meg a magyar adófizetőket, csak azért, hogy ne igazolódjék be Orbán vejének bűnössége. | Kis Magyar Watergate - avagy elmebajjal orvoshoz kell fordulni | A kormány igyekszik úgy tenni, mintha semmi köze nem volna ahhoz a szánalmas szomorújátékhoz, ami mostanában a belpolitikában történik. A felmerült kérdésekre frappánsnak szánt, ám valójában pikírt, lekezelő válaszokat adnak, a Magyar Péter által a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb politikai botrányaként emlegetett lehallgatási ügy kapcsán hol elmebajt, hol pedig bolond lyukat emlegetnek. Nem ma kezdődött mindez, volt, amikor Orbán Viktor boldog karácsonyt kívánt az őt csöppet sem ünnepi témában kérdező képviselőnek, és azt is megtudhattuk, hogy a miniszterelnök sem nő-, sem pedig üzleti ügyekkel nem foglalkozik. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/kis-magyar-watergate-avagy-elmebajjal-orvoshoz-kell-fordulni/530280 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
"Sok agyhalott" - így nevezte Európai Parlamenti képviselőit Magyar Péter egy, a Blikk szerkesztőségéhez eljuttatott hangfelvétel tanúsága szerint. A mail-t a korábbi kiszivárogtató juttatta el lapunknak, ugyanarról a fenyderulazigazsagra mailcímről érkezett, mint a korábbi kiszivárogtatott anyagok.
Előkerült a Magyar Péter által közzétett teljes, vágatlan hangfelvétel Vogel Evelinről
A felvételek egy autóban, felthetően egy taxiban készültek, ezért nehezen érthetők. Magyar Péter Vogel Evelinnel beszélget. A beszélgetésrészlet elején, miután Magyar agyhalottakat emleget, Vogel Evelin visszakérdez, hogy kit is gondol az agyhalottnak? Magyar úgy válaszolt: "mondjuk az EP-jelöltjeim, hagyjál már..." Majd így folytatta - a szövegkörnyezet szerint azután, miután észrevette, hogy jelöltje tilalma ellenére mégis beszél a sajtóval: "Leírom nekik délután, hogy senki nem nyilatkozik, no f.cking way, senki rajtam kívül..." (...), "erre nézem: ez az én EP-jelöltem, mi a f.szt nyilatkozik ez? És kirohantam, és elkezdtem kiabálni " - mesélte exének.
Mi a .asz? Leírom neki magyarul, én értem, hogy Soros ügynök és nem tud magyarul
- fejtegette.
"Mondom: te nem tudsz magyarul? Tudsz olvasni? akkor mi a büdös f.szomat csináltál?"
Konkrét képviselőről is beszélt
"Van egy EP-képviselőm, aki mondjuk totál alkalmatlan politikusnak..." A Viktor, a Weisz Viktor. Viszont egész jó fotókat csinált így alulról - magyarázta Magyar Péter a második hanganyag szerint.
Arra a kérdésre, hogy szimpatikus-e neki Weisz, azt mondta:
Egyik sem szimpi. Olyan tehetségtelen mindegyik.
Arra, hogy miért őket választoptták mégis, azt válaszolta: mert ők voltak akkor a legjobbak, és nem volt további idejük mérlegelni.
"A legjobb állás a világon, keresnek havi 10 millát, plusz EP-képviselők lesznek úgy, hogy smemit nem tettek hozzá a kampányhoz. Nem is tudtak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik. Az egyik így fogja a mikrofont, így remeg a csávó, ilyen teljesen készen van" - ecsetelte.
Lapunk keresi a TISZA Pártot és Magyar Pétert, hogy kommentálják az elhangzottakat. Amint választ kapunk, közzétesszük álláspontjukat.
A felvételeket itt tudja meghallgatni: | Magyar Péter véleménye saját EP-képviselőiről: "Sok agyhalott" | Újabb felvételek kerültek a Blikkhez abból az anyagból, amelyet Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője készített a TISZA Párt elnökéről. A felvételen Magyar Péter a pártjuk európai parlamenti képviselőiről beszél, finoman fogalmazva sem baráti stílusban, többek között agyhalottnak, Soros ügynökeinek, tehetségtelennek nevezve őket. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-peter-hangfelvetel-tisza-ep/m27py3q | null | true | null | null | Blikk |
"Tudom, hogy még sokan vannak, akiket szintén elárult és becsapott az Orbán-rendszer, de még hezitálnak. Tőlük azt kérem, hogy egy pillanatra álljanak meg, és gondolják át, valóban erre szavaztak annak idején. Azt szerették volna-e, hogy bugyuta milliárdosok jachtokról szórják szét az országunk közös vagyonát" - címezte szavait a bizonytalanoknak a Tisza Párt elnöke. Magyar Péter azt hangoztatta, egy Tisza-kormány esetén számukra is jobb hely lesz Magyarország.
Visszaállítjuk Magyarország nemzetközi hírnevét. Szolgáltató, működő államot hozunk létre, visszaállítjuk a kata-adózást, újra összehozzuk a v4 szövetségét, és kiterjesztjük további közép-európai országokra. Honfitársaim, egy hazaszerető Tisza-kormány alatt nem lesz 3 millió létminimum alatt élő honfitársunk. Nem hagyjuk magára a magyar vidéket, nem bezárjuk a vidéki színészeteket, hanem felújítjuk. Nem leépítjük az állami egészségügyet és oktatást, hanem fejlesztjük. Nem elüldözzük a fiatalokat, hanem hazahívjuk, hazacsábítjuk őket Nyugat-Európából. Nem Európa legmagasabb inflációja és áfakulcsa lesz itthon, hanem felelős gazdálkodás és az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalék a csökkentése - sorolta az ígéreteit. | Bugyuta milliárdosok jachtról szórják szét az ország közös vagyonát | „Tudom, hogy még sokan vannak, akiket szintén elárult és becsapott az Orbán-rendszer, de még hezitálnak. Tőlük azt kérem, hogy egy pillanatra álljanak meg, és gondolják át, valóban erre szavaztak annak idején. Azt szerették volna-e, hogy bugyuta milliárdosok jachtokról szórják szét az országunk közös vagyonát” - címezte szavait a bizonytalanoknak a Tisza Párt elnöke. Magyar Péter azt hangoztatta, egy Tisza-kormány esetén számukra is jobb hely lesz Magyarország. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255096_bugyuta-milliardosok-jachtrol-szorjak-szet-az-orszag-kozos-vagyonat | null | true | null | null | Népszava |
– Ti teljesen hülyék vagytok. Azt se tudjátok, milyen módszerrel kell lefizetni egy politikust. Akkor miért pofáztok összevissza?
Ez azért hatott.
Behúztuk a nyakunkat, mert be kellett látnunk, hogy az ilyesféle kenőpénzes tranzakciókban mégiscsak egy igazi bankár a legilletékesebb, nem egy bölcsész végzettségű, azaz gyakorlatiasnak és életrevalónak csöppet sem nevezhető, léha firkásztársaság.
– Miért, szerinted hogyan kell lefizetni egy politikust? –kérdeztem tőle, és nem mertem elővenni a jegyzetfüzetemet (ahogy máskor szoktam, ha motívumra lelek), mert féltem, hogy elriasztom a vadat. A bankár nagyot kortyolt a söréből, és így válaszolt:
– Először is felejtsétek el ezt a sok marhaságot az otthon eldugott milliókról, a pénzzel degeszre tömött, titokban átadott aktatáskákról meg a tíz- és húszezresekkel telepakolt hátizsákokról.
– Na és a nokiásdobozok? –kérdezte harciasan valaki, mire a bankár elnyomott egy ásítást:
– Menjél már, én profikról beszélek. Pitiánerekkel szóba se állok. A bankban már meszsziről kiszúrom őket, mert magabiztosak és nagyszájúak. A profi azonban öreg róka, aki óvatos, lassú és gyanakvó, mert tudja, hogy nagy a tét.
Nem akartam, hogy vakvágányra fusson a beszélgetés, ezért így sürgettem:
– De mit csináljak, mondd, ha van százmillió forintom, és le akarom fizetni vele a polgármestert?
– Először is nem neked van százmilliód, hanem neki – emelte föl figyelmeztetően az ujját. – Ő felügyel a helyi közpénzek, pályázati források és bankhitelek fölött, ő mondja meg, hogy az önkormányzattal melyik cég üzletelhet, és melyik nem. Ha bekerülsz a bizalom körébe, akkor a polgármester előbb-utóbb összehoz neked egy többmilliárdos építkezést, amiből te visszajuttatsz neki meg a pártjának százmilliót.
– Jó, jó, de hogyan adom oda a pénzt? – türelmetlenkedtem.
– Nem adod oda neki –dünnyögte.
– Tessék? – néztem rá csodálkozva.
– Hiába akarnád odaadni neki a pénzt, egy profi nem fogadná el – magyarázta. – Kockáztassa, hogy te titokban felvételt csinálsz az átadásról, s később megzsarolod? Ugyan.
Ráadásul mit csinálna egy polgármester százmillió forinttal? Ő maga bankba nem teheti, mert nyoma marad. Otthon nem tarthat ennyi pénzt, mert aludni sem tudna az idegességtől. Másrészt a forintot érdemes valutára váltani. Egy polgármester hogyan váltana át százmilliót feltűnés nélkül? Ismerek ugyan strómanokat, akik jutalékért több tízmilliós öszszegeket váltogatnak át apránként euróra, de százmilliót egyetlen profi sem adna stróman kezébe. Ha igen, akkor pitiáner, és le fog bukni.
– Tehát mi a megoldás? –kérdeztük izgatottan.
– Olyan egyszerű – sóhajtott a bankár. – Elmegy a polgármester magánútra Svájcba, ott nyit egy privát bankszámlát, amelynek adatait a bank soha, de soha nem fogja kiadni. Majd a polgármester a számlaszámot egy közvetítőn keresztül eljuttatja neked. A többi a te dolgod, nem az övé. Ő nem fog helyetted idegeskedni, pénzt rejtegetni, ide-oda szállítani, váltogatni. Fizesd be a pénzt te magad az ő számlájára Svájcban. De azt tanácsolom, hogy repülővel, vonattal, autóbusszal ne menjél, és semmilyen körülmények között ne utalj. Az a legbiztonságosabb, ha a teljes összeget készpénzben, autóval viszed ki Svájcba, és közben imádkozol a jóistenhez.
– Imádkozni? Azt meg miért? – hördültem föl, mire a bankár csúfondárosan rám nézett, és fölnevetett.
– Hogy útközben nehogy karambolozz, te marha. | Belföld: Hogyan fizessünk le egy politikust? | A bankár egy darabig türelmesen hallgatta a fecsegésünket, de amikor egyikünk száját elhagyta az a m | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100519-eldugott_milliok-668101 | 2010-05-19 08:10:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Noha a szerződés megkötése után 60 nappal közzé kellene tenni a kontraktusok listáját, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának ennél sokkal több időre és egy közérdekű adatigénylésre volt szükséges a közzétételre. Utóbbit a K-Monitor kezdeményezte - derül ki lapunknak küldött közleményükből.
A kormany.hu oldalon elérhető szerződéslistát átböngészve vettük észre, hogy idén szeptember elsejént egy évre szóló szerződést kötöttek a Triton Communications Kft.-vel 764 millió forint értékben. A szerződés tárgya "közösségimédia-megjelenésekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára". A Triton Communications Kft. tulajdonosa pedig Kaminski Fanny, akit Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelőjének tartanak, illetve Habony Árpád első felesége volt.
Ez a cég nem túl régi múltra tekint vissza, hiszen 2018-ban alapították a Kft.-k esetében kötelező minimum 3 millió forintos törzstőkével. Az azóta eltelt évek gazdálkodását végignézve ez az üzlet hatalmas lökést adhat a társaságnak, hiszen
az első teljes üzleti évében 18,8 millió forintos árbevételre tett szert, amiből közel 6 milliós nyereség maradt,
2020 már jobban sikerült a 25,3 millió forintos bevételnek köszönhetően, melyből 14,2 milliós nyereség maradt,
tavaly pedig 20,2 millió forint folyt be a kasszába, amiből 7,9 milliós profitot sikerült elkönyvelni.
Nos, ezekhez képest a 764 milliós kontraktus óriási előrelépésnek számít.
Ám a Rogán Antal vezette tárca ezeken kívül is kötött még figyelemre méltó szerződéseket, melyre már a K-Monitor közleménye tér ki. Mint írják,
a választások előtt összesen 19,6 milliárdot költöttek kék hirdetéses és népszavazási hirdetésekre. Ehhez jön hozzá a legújabb "bombás kampány" 7,8 milliárdja. Az Orbán Viktor gondolatait angolul népszerűsítő primeminister.hu portál 74 millió forintba került. A nyugdíjasoknak kiküldött reklámújság (Jókor) 369 millióba, a 13. havi nyugdíjhoz küldött "tájékoztató levél" 443 millióba került az adófizetőknek.
Rogánék a pártközeli civil szférának is osztották a pénzt. A legtöbbet - bő fél milliárdot - a fideszes szellemi holdudvar milliárdokkal és ingatlanokkal kitömött bástyája, a Kommentár Alapítvány kapta. Ahogy a korábbi években, a Király Nóra fideszes politikus, korábbi újbudai alpolgármester fémjelezte női szervezetek idén is sok pénzt kaptak. A Tuzson Bence államtitkárral jó viszonyt ápoló, a közmédiában rendszeresen egyszerű családanyaként bemutatott politikus FICSAK 11 Alapítványa 15 milliót, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete 40 milliót, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület 40 milliót kapott.
Számos civil szervezet rendszeres nyertese az állami civil pályázatoknak - és bár végez érdemi civil tevékenységet, erősen kapcsolódik a politikai napirendformáláshoz, megjelenést biztosít politikusoknak és állami programoknak, kormánypárti szervezetekkel és önkormányzatokkal műúködik együtt, az ő rendezvényeiken független civilként szerepel. A minisztérium kifizetési listáján csókosként, pályázat nélkül, egyedileg kapnak pénzt.
A teljesség igénye nélkül a listán szerepel a szombathelyi fideszhez kötődő Női Erőforrás Társaság, a Szabó Krisztián Szilárd korábbi Fidelitas-vezetőhöz kötődő Fiatalok a Polgári Magyarországért Egyesület, a KDNP-közeli Szent István Intézet, Kobza Miklós alapítványa (Digitális Kutatások Intézete). 82 milliót kapott a Civil út Alapítvány, amit Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, korábbi Fideszes politikus, a Puskás musical producere vezet. A listán erősen felülreprezentáltak a kiemelt társadalmi ügyekért felelős Nyitrai Zsolt-közeli, Heves megyei szervezetek. | Brutális összeget kap egy évre Habony Árpád exneje Rogán Antaléktól | Jókora késéssel, de közzétette a Miniszterelnöki Kabinetiroda az idei első nyolc hónapban megkötött szerződéseinek listáját. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/brutalis-osszeget-kap-egy-evre-habony-arpad-exneje-rogan-antalektol.html | 2022-11-03 10:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
Sok ember fektetett rengeteg energiát abba, hogy egy parkolónak használt üres kis nyolcadik kerületi, murvával szórt telekrészből egy szúnyogokkal teli bozótost teremtsen. Videóinterjú az Aurora Klímakert komposztmesterével, aki bemutatja a 180 fát számláló nyolcadik kerületi minidzsungelt. -
A nagyvárosokban a klimaadaptáció, a területhasználathoz való jog örök harc, egymásnak feszülő érdekek dinamikusan változó viszonyrendszere. Az ingatlantulajdonos profitot, a helyiek levegőt szeretnének. Egy pesti társasházban pedig 30 lakás van, viszont csak három autó tud leparkolni előtte. A belváros gravitál, de szükség van térre is. Legalább egy kicsire.
Ahogyan Budapest folyamatosan változik, a nyolcadik kerületi gettóból izgalmas városrész, majd vonzó befektetési lehetőség lett. Ebben a folyamatos alakulásban azonban mindig vannak rések, köztes terek. Az Auróra zseberdője egy ilyen kis területet változtatott erdővé néhány év alatt, aminek fontos, önmagán túlmutató üzenete is van. Minden apró lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy személyessé, fenntarthatóvá és zölddé tegyük a saját környezetünket.
Sok szó esik arról, hogy a városba kellenek zöld felületek - minél több, annál jobb. De arról, hogy milyenek is legyenek ezek a zöld felületek, amelyeket a következő évtizedekre szánunk, arról csak a tájépítész-körökben beszélnek. Talán a városi méhlegelők fontossága, a fákat körülvevő, a kutyapisi ellen védő aljnövényzet szükségessége kezd eljutni a köztudatba, mint valami új, egzotikus irányzat, de a talajszintben összekapcsolódó, egymást erősítő faültetésről keveset hallani. Holott a városok élhetősége nagyban fog függni ezektől a szemléletváltozást tükröző módszerektől.
Az Auróra Klímakert pedig még ennél is tovább megy, és a természetes erdőrendszerek létrejöttét transzponálja egy belvárosi környezetbe. Ráadásul egy régi, öt éve még parkolóként működő foghíjtelken. Ehhez a kertészek számára extrémnek tűnő módszereket használnak, hogy minél hamarabb egy önfenntartó, karbonnyelő erdőt hozzanak létre.
Az invazív fafajták és a gyomnövények itt nem kiirtandó mumusok, hanem a permakultúra szerves részei. Interjúalanyunk Mark Richards, a kert komposztmestere. A férfi nem kertész, hanem klímaaktivista, aki vizionáriusként fogja össze a projektet. Hosszan beszélgettünk vele, hogy az ő szemén keresztül mutathassuk be a 180 fát számláló zseberdőt. | Ötéves a józsefvárosi zseberdő - interjú a belvárosi komposztmesterrel | Az Auróra Klímakert öt év alatt erdőt varázsolt egy parkolóból. Videóriport. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/10/11/5-eves-a-jozsefvarosi-zseberdo | null | true | null | null | atlatszo.hu |
2010.01.27. 23:00
A cigány közösség mind több ismert érdekvédelmi szereplője fogalmaz meg lesújtó véleményt a posztjáról távozni nem akaró Kolompár Orbánról, az Országos Cigány Önkormányzat és az MCF Roma Összefogás Párt elnökéről. Bár az amúgy is büntetőeljárás alatt álló roma vezető irodáiban ismét iratok tömkelegét foglalták le múlt pénteken a hatóságok, a jelek szerint az MSZP továbbra sem engedi el Kolompár kezét.
A cigány, nem cigány együttélés nem volna ilyen problematikus, ha az MSZP holdudvarához tartozó kisebbségi vezetők nem érezték volna meg a pénz szagát. E szavakkal kommentálta Farkas Félix, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) tagja, a Lungo Drom Borsod megyei elnöke azt, ami múlt pénteken történt Kolompár Orbán „háza táján”. Farkas nem érti, miért nincs még előzetes letartóztatásban az első számú romavezető, aki szerinte „csak a feszültséget gerjeszti a társadalmi rétegek között, miközben a cigányság pénzét saját céljaira használja fel”. Amint azt előző számunkban megírtuk, múlt pénteken házkutatást tartottak az OCÖ Dohány utcai székházában, valamint a szintén Kolompár vezetése alatt álló MCF Roma Összefogás Párt budapesti irodáján és kiskunmajsai lakásán. Annyi iratot foglaltak le a három helyszínen, amennyi egy kisebbfajta papírgyűjtési akció eredményének is beillene. A vám- és pénzügyőrség és a kecskeméti ügyészség munkatársai jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanújára hivatkoznak egyelőre ismeretlen tettes ellen. Annyi bizonyos, Kolompár ellen éppen ez az egyik vád, ami miatt a Kecskeméti Városi Bíróság előtt áll. A per februárban folytatódik.
Ami az egyre kétesebb hírbe kerülő Kolompárék MSZP-elkötelezettségét illeti, annak egy utóbbi példája, hogy Lendvai Ildikó szocialista pártelnök és vezetőtársai tavaly október 26-án berendelték magukhoz a parlamentbe az OCÖ és az MCF Roma Összefogás Párt elnökét. Kolompár elmondása szerint arról egyeztettek zárt ajtó mögött, hogy miként lehetne helyreállítani a baloldali koalíciós többséget a cigány önkormányzatban. „Csodák csodájára” a tárgyalás után a renitens képviselők visszaáramlottak a baloldali cigány koalícióhoz.
Lapunknak tegnap Nyakó István MSZP-szóvivő azt mondta, egyelőre reménykednek abban, hogy a kisebbségi vezető tisztázza magát. Addig úgy tárgyalnak vele, mint legitim kisebbségi vezetővel. Teleki László, a miniszterelnök MSZP-s romaügyi megbízottja érdeklődésünkre úgy döntött, az új ügyet nem kívánja kommentálni, mondván, Kolompár korábbi, „előrehaladottabb” ügyeiben már megfogalmazta véleményét. Teleki László akkor azt mondta el lapunknak: a vádlott OCÖ-elnöknek le kellene mondania, mert csak fokozza a társadalom egy részében kialakult előítéletet a cigányság iránt.
Daróczi Sándorné, az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi bizottságának volt elnöke, Kolompár korábbi híve megkeresésünkre kifejtette: „Ugyancsak szerteágazó ügy kerülhetett felszínre, hiszen nemcsak az Országos Cigány Önkormányzat, hanem az MCF pártirodáira is kiterjed a nyomozás.” Elmondta: szakbizottsági elnökként csaknem egy éven keresztül próbált belelátni az OCÖ-ben folyó üzelmekbe, de ez nem sikerült, mert sosem kapta meg a kért dokumentumokat. – Most már jobban értem, miért akadályozták munkám elvégzését tűzzel-vassal – folytatta. – Ismételten igazolva látom, hogy valaha el kellett hagynom a roma önkormányzatiság hitelét is erodáló Kolompár Orbán civil szervezetét és választási koalícióját.
Lakatos Attila Borsod megyei vajda azt üzente az OCÖ-elnöknek, ne használja fel mentelmi joga megszerzésére az etnikai párt elindítását a választáson, ne használja családi üzelmeihez díszletül a cigány kisebbséget, ha kell, emelt fővel vonuljon a börtönbe. | Roma üzenetek Kolompárnak | A cigány közösség mind több ismert érdekvédelmi szereplője fogalmaz meg lesújtó véleményt a posztjáról távozni nem akaró Kolompár Orbánról, az Országos Cigány Önkormányzat és az MCF Roma Összefogás Párt elnökéről. Bár az amúgy is büntetőeljárás alatt álló roma vezető irodáiban ismét iratok tömkelegét foglalták le múlt pénteken a hatóságok, a jelek szerint az MSZP továbbra sem engedi el Kolompár kezét. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/01/roma-uzenetek-kolomparnak | 2010-01-18 14:03:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Fidesz-KDNP uniós parlamenti képviselőcsoportja közölte: a Patrióták Európáért frakció magyar nemzeti delegációjának magyar tagjai valamennyi meghallgatáson részt vesznek és kérdéseket tesznek fel a jelölteknek.
A Patrióták Európáért frakció tagjaiként, az európai parlamenti választásokon az európai polgárok által kinyilvánított akaratnak megfelelően, azt az egyértelmű álláspontot képviseljük, hogy Európában gyökeres fordulatra van szükség
- fogalmaztak.
Kiemelték:
Európa bajban van: az ukrajnai háború folyamatos eszkalációja beláthatatlan veszélyekkel fenyeget, az illegális migrációnak "nem akar megálljt parancsolni" az Európai Unió, amely súlyos versenyképességi kihívásokkal is szembenéz.
A biztosjelölteknek az európai polgárok által elvárt fordulatot kell szolgálniuk - húzták alá. A közlemény szerint az EP-képviselők elvárják a jövendőbeli biztosoktól, hogy ne kövessék az Európai Parlament "balliberális többségének antidemokratikus gyakorlatát" és lépjenek fel a "cordon sanitaire-rel", azaz az elszigetelés politikájával szemben.
A biztosjelölteknek szavatolniuk kell, hogy a tagállamokat partnerként és nem ellenfélként kezeljék, és maradéktalanul tiszteletben tartsák a nemzeti szuverenitást
- tették hozzá. | Kizárólag a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó biztosjelölteket támogatjuk | Kizárólag a nemzeti szuverenitást maradéktalanul tiszteletben tartó és az európai emberek által követelt gyökeres fordulatot szolgáló biztosjelölteket támogatjuk – jelentette ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament megkezdte az Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatását. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-szuverenitas-biztosjeloltek-tamogatas-ep-fidesz | null | true | null | null | KEMMA |
Az építkezés több mint két éve elakadt, és azóta a szerkezetkész üzem annyira leamortizálódott, hogy már semmire nem alkalmas - fogalmazott a polgármester. A befektetőt többször felszólították, hogy teljesítse a bérleti szerződését, amely szerint 2008. június 30-ig működési engedéllyel kellett volna rendelkeznie az üzemnek, közel ötszáz munkahelyet teremtve, de azóta sem történt semmi. A polgármester állítása szerint a város ipari övezetében, frekventált részen lévő terület iránt több befektető is érdeklődik. Ha nem sikerül még a héten megállapodni a befektetővel, peres úton szereznek érvényt az igényüknek, miszerint tehermentesen, felépítmények nélkül kérik vissza a területet.
A Nád Kft. - neve mellőzését kérő - jogi képviselője szerint a cég a bátonyterenyei beruházást is érintő kártérítési pert indított a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) ellen szerződésszegés miatt. Első körben ötmilliárd forintot követelnek, de összességében 23,75 milliárd forintnyi kártérítésre tartanak igényt. A jogi képviselő szerint az MVM energianád-programban lévő szerepvállalására több bizonyíték is rendelkezésére áll. Mint kifejtette: azért keltette fel a program az áramtársaság figyelmét, mert az magyar szabadalmú, nemesített energianádon alapul, és óriási jelentősége lehet az olcsó alternatív energia, a tömeges munkahelyteremtés és az ország energiafüggetlenedése miatt. Az MVM közreműködése kormányzati szerepvállalást ígért és garanciát jelentett a mielőbbi megvalósulásra, azonban félmilliárd forintnyi forrás biztosítása után megszűnt a támogatás, elakasztva a programot. A cégtől kapott információk szerint az MVM a bécsi Meinl Bankon és az áramtársaság szorgalmazására a Nád Kft.-ben tulajdont szerző ciprusi Aquifex Limited nevű cégen keresztül biztosította azt a forrást, amelyből beindulhatott a bátonyterenyei üzem építése, és azért akadt el a fi nanszírozás, mert a nádprogram tulajdonosi viszonyai nem az MVM vezetőinek igénye szerint alakultak. A társaság és a program adatait a Nemzetbiztonsági Hivatal is bekérte, de a mai napig nem derült ki, hogy miért - állította a cég képviselője.
A Nemzetbiztonsági Hivatalnál megkeresésünkre nem kívánták kommentálni információinkat. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok magát megnevezni nem kívánó illetékese azonban korábban a Népszabadság kérdésére azt válaszolta, nincs tudomása a nádprogrammal kapcsolatos vizsgálatról, így információkat sem tud adni róla.
Tringer Ágoston, az áramtársaság szóvivője az üggyel kapcsolatban azt mondta: az MVM jelenlegi vezetésének nincs a birtokában olyan dokumentum, mely alátámasztaná az MVM és a Nád Kft. közötti esetleges szerződéses jogviszonyt, tehát továbbra is úgy vélik, hogy az MVM-nek nem áll fenn szerződésből fakadó kötelezettsége a tárasággal szemben. Az Aquifex-tranzakció egyike azon, az MVM korábbi vezetésének időszakához köthető ügyleteknek, melyek tárgyában azMVM igazgatósága - a felügyelőbizottság vizsgálata alapján - 2009. április 9-én büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI).
Az NNI-től kapott tájékoztatás szerint hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt folyik jelenleg is a nyomozás az Aquifexet is érintő ügyben. Információink szerint a nyomozásnak egyebek közt azt kell kiderítenie, milyen felhatalmazásra és mi célból utalt át az MVM előző vezetése több részletben összesen 6,35 millió eurót az Aquifexnek, amely a feltételezések szerint forrásként szolgálhatott a nádprojekt finanszírozására.
Kovács Gábor, az elakadt bátonyterenyei építkezés miatt januárban felszámolás alá került kivitelező, az Uszodaépítő Kft. ügyvezetője szerint köztudott volt, hogy az MVM áll a beruházás mögött. Hozzátette, ezt megerősítette a Nád Kft. egyik volt vezetője, az áramtársaság által delegált Farkas István is, továbbá előfordult, hogy az MVM szakértői maguk ellenőrizték a beruházást. Mint kifejtette, két alvállalkozója találkozott az áramtársasághoz tartozó paksi atomerőmű volt vezetőjével, Kovács Józseffel, és egy tudomása szerint nemzetbiztonsági tiszttel, Erdélyi Zoltánnal is az elakadt finanszírozás miatt, amit követően azt közölték, hogy a beragadt építkezés oka a Nád Kft. „útban lévő" tulajdonos-vezetője. Kovács Gábor ezért állítja, hogy az MVM vezetésének felelőssége van a beruházás meghiúsulásában, közpénzek elherdálásában, és több vállalkozó tönkremenetelében. A félkész üzem őriztetésére ugyanis a kivitelezőnek nem volt pénze, így azt részben szétlopkodták, részben tönkrement. Kovács Gábor elmondása szerint cége 200 millió forinttal ragadt bent a bártonyterenyei beruházásba, és vele együtt legalább 15 ki nem fizetett kisvállalkozás ment tönkre.
A Nád MPS-H Kft. meghatározó többségi tulajdonosa Sári Noémi. Őt követi 33 százalékos részesedéssel a ciprusi Aquifex Limited nevű társaság, majd Galambos Lajosné, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójának felesége, aki a többségi tulajdonos rokona. Kisebb érdekeltséggel rendelkezik a társaságban Gerzson László egyetemi tanár, a többségi tulajdonos rokona, valamint Marosvölgyi Béla profeszszor, a Magyar Biomassza Társaság elnöke. | Gazdaság: Lebontatnák az energianád-termesztő fantomüzemet | Bátonyterenyén lassan három éve csak az enyészet dolgozik egy félkész, eddig félmilliárd forintot felemésztő, 5500 négyzetméteres csarnoksoron. Lavajné Dóka Éva, Bátonyterenye polgármestere lapunknak elmondta: mostanra biztossá vált, hogy az energianád termesztésére tervezett mikroszaporító üzem soha nem készül el. Ezért döntött úgy a város testülete, hogy azonnali hatállyal felbontja a Nád MPS-H Kft. projektcéggel a közel hathektárnyi területre 2007 elején megkötött bérleti szerződést. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/lebontatnak_az_energianad-termeszto_fantomuzemet-557721 | 2010-02-22 12:34:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Fónai Imre
Eltűnt a műmárvány burkolat a Nagystrand felújítása során, olasz lámpatestek helyett magyart, rézkábel helyett alumínium kábelt építettek be, milliós értékű asztalok, csillárok, festmények beszerzésével építette át a kft. a Thanhoffer villát, százmilliók mentek különféle reklámcélra, csarnokfelújítás az asztalitenisz-klubnak, terembérlés felügyelő bizottsági ülésekre a fideszes tanácsnok szállodájában, parkolóbérleti szerződés a helyi kisebbségi elnökkel és az egyik önkormányzati képviselő korábbi cégével – az amúgy folyamatosan pénzügyi nehézségekkel küzdő társaság 2010-14 közötti gazdálkodását átvilágító bizottság vizsgálati jelentése sok más mellett ezeket rótta föl a kft.-nek, ám sem a rendőrség, sem az ügyészség nem találta bűncselekménynek.
Lengyel Róbert panaszában többek között azzal érvelt, hogy az ügyek tisztázása érdekében nem tett meg mindent a nyomozó hatóság; például nem hallgatott meg elfogulatlan szakértőket, hanem zömmel elfogult tanúk vallomására alapozta döntését. A Nagystrand-felújítás témájánál a polgármester megjegyzi: a kivitelező maga is elismerte, hogy az előírt műszaki tartalomtól eltérő, olcsóbb megoldásokat alkalmazott, meg nem nevezett, „a projektben közreműködő személyekkel megegyezve”. A nyomozás nem tisztázta, kik voltak ezek és milyen alapon adhattak felmentést. Lengyel szerint csak szakértői vélemény tisztázhatta volna, hogy érte-e kár az önkormányzat cégét.
A városvezető sérelmezte, hogy miközben véleménye szerint „elképesztő luxusbeszerzések történtek a Thanhoffer villa átépítésekor, hűtlenül kezelve a közpénzt”, a rendőrség erre úgy reagált, hogy „olyan adat nem merült fel a nyomozás során, hogy valamely berendezési tárgy nem lenne megtalálható a villában”. Miközben senki sem állította, hogy ezeket bárki is ellopta volna; Lengyel Róbert szerint „csupán a közvagyont herdálták”. S úgy vélte, hogy a 2014-es választási évben reklámcélra költött százmilliók felhasználásáról, ár-érték arányáról sem ártott volna szakértőt megkérdezni, nem csak az érintetteket tanúként meghallgatni. Választ várt volna például egy hozzáértőtől arra a kérdésre, hogy rendben lévő-e az a szerződés, amit a kézilabdaklubbal egy molinó kifeszítéséért öt meccsre kötöttek nettó 42,5 millió forintért, e kontraktus állítólag névhasználati szerződés volt, csakhogy éppen ennek nincs nyoma a megállapodásban...
Az ügyészség a polgármesteri panaszt elutasító határozatában az írja, hogy a Nagystrand-felújítással kapcsolatos kérdéseket a tanúk (például a kivitelező cég vezetője) megválaszolták, szakértő kirendelésére nem volt szükség. A Thanhoffer villa állítólagos fényűző átépítése pedig a hatóság szerint azért sem lehet bűncselekmény, mert a képviselő-testület döntött a beruházás nagyságrendjéről (390 millió forint), az önkormányzat biztosította a költségek fedezetét, arról pedig, hogy szükséges volt-e ilyen, vagy más összeg elköltése, eltérő álláspontok lehetségesek. A kézilabdaklub-szerződésről ezt írták: „valóban nem tartalmazza a névhasználatot, de a kézilabdacsapat Siófok KC-Galerius Fürdő néven szerepelt”.
Volt szemét, nincs szemét
A Balaton-parti Kft. körüli ügyek egyik „csemegéje”: az önkormányzati cég begyűjtötte bérlőitől a szemetet, számlázott is érte, holott erre nem volt hatósági engedélye. Az ügyészség szerint „arra, hogy a kft. szállított-e ilyen hulladékot, valóban lehetett volna szakértőt kirendelni, de csak akkor, ha konkrétan rendelkezésre áll a szállított hulladék...így most már nem lehet megállapítani, hogy történt-e a hulladékgazdálkodás során bűncselekmény, vagy sem”.
„Ha voltak is szabálytalanságok...”
„Ha voltak is a feljelentésben és a vizsgálati jelentésben írt szabálytalanságok – írja az ügyészség –, nem állapítható meg, hogy ezek szándékos kötelességszegések voltak, vagy csupán rosszul kialakult és folytatott gyakorlat, illetve hanyagság eredményei. A nyomozás adatai alapján a bűncselekményt az esetek egy részében nem lehetett kizárni, csupán azt lehetett megállapítani, hogy a bűncselekmény elkövetése nem bizonyítható”.
Ahogyan annak idején megírtuk, a társaság átvilágítását végző bizottság vizsgálati jelentésében írtakra Baráth István, a Balaton-parti Kft. ügyvezető igazgatója úgy reagált: „A megállapítások nagy részét elfogadjuk”. | SONLINE - Lengyel: közvagyonherdálás! A hatóságok szerint nem bűncselekmény | Alaptalan a polgármester panasza, vagyis a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság helyesen járt el, amikor a siófoki strandüzemeltető önkormányzati tulajdonú Balaton-parti Kft. ügyeiben hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette – állapította meg a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség. A nyomozás megszüntetése ellen Lengyel Róbert siófoki polgármester jelentett be panaszt, ezek után azonban további jogorvoslatnak nincsen már helye. | null | 1 | https://www.sonline.hu/kozelet-somogy/2016/07/lengyel-kozvagyonherdalas-a-hatosagok-szerint-nem-buncselekmeny | 2016-07-18 11:57:49 | true | null | null | Sonline |
- Húzzák az időt. Az MSZP a titkosszolgálatokat politikai célokra használja fel, és ebben az MDF a bűntársa - kommentálta a helyettes Fidesz-szóvivő, Cser-Palkovics András, hogy a parlament illetékes bizottsága tegnapi ülésén elhalasztotta a döntést Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának a felfüggesztéséről.
- Nem szabotálja el a mentelmi bizottság a döntést, de a legfőbb ügyésztől további iratokat kér. Szeretnénk, ha az ügyészség megvilágítaná a gyanúnak azt a részét, amely a "kényszerítésre" vonatkozik - mondta Géczi József Alajos. - Györgyi Kálmán és Polt Péter korábban a megkereséseket akceptálta. Szeretnénk meggyőződni arról, hogy nem koncepciós eljárás folyik - tette hozzá a bizottság elnöke. (Almássy Kornél MDF-pártelnökjelölt visszalépésre kényszerítéséről lenne szó, - a szerk.)
Dávid Ibolya és Herényi Károly jelezték: kérik mentelmi joguk felfüggesztését. Az ügyészség június végén kérte ki a parlamenttől bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt az MDF elnökét, illetve egykori frakcióvezetőjét az UD Zrt. ügye kapcsán.
A mentelmi bizottság tegnap nem javasolta viszont Szijjártó Péter (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését. Draskovics Tibor igazságügyi és Szilvásy György volt titokminiszter jelentette fel a képviselőt, mert Szijjártó azt állította: törvénytelenül hallgattak le, figyeltek meg ellenzéki képviselőket az UD Zrt. ügyében.
A Központi Nyomozó Főügyészség kétrendbeli személyes adattal visszaélés vétségével és egy rendbeli kényszerítés bűntettével gyanúsítja az MDF-es politikusokat.
Ezzel egy év alatt az ellenkezőjére fordult az ügy. A Dávid Ibolya politikai célú lehallgatására vonatkozó állítólagos megbízatástól, s az erről folyó tárgyalástól odáig jutott, hogy a kiszemelt áldozat - illetve politikustársa - vált gyanúsítottá. Önmagában ez a büntetőjogtól nem idegen: más összefüggésben a jogos védelem határainak túllépéseként minősítik az ilyen helyzeteket. De vajon ez történt-e? Ezt még korántsem tudni, de már egy hosszú sor fontos politikus vesztett pozíciót az ügy miatt, mások állásukat, üzleti lehetőségeiket bukták el.
A kiindulópont: egy telefonbeszélgetés során - melyet titkosan rögzítettek - Tóth János, az UD Zrt. ügyvezetője azt mondta Csányi Sándornak, az OTP elnökének: egyesek azt szeretnék, ha "Dávid Ibolyára keresnének terhelőket", mert "meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet" és ebben az akkori alelnök, Almássy Kornél "van benne". Az idézett beszélgetést rögzítő CD valamiként Dávid Ibolyához került, aki tavaly szeptemberben a legfőbb ügyész kiszivárgott levele szerint a lakásán lejátszotta tanácsadója, Somogyi Zoltán, a Political Capital akkori vezetője és politikustársa, Herényi Károly előtt. Később az MDF elnökségi és frakcióülésén is. (Arról az UD Zrt.-ről van szó, amely ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda nem sokkal a Dávid-bejelentés után eljárást indított, számítógépeit lefoglalta.)
Ezt követően Herényi találkozott az MDF-elnök kihívója, Almássy Kornél tanácsadójával, Tombor Andrással, és átadta neki a CD leiratát. Csatolt egy szöveget, amely szerint Almássynak aznap délig választania kell. Vagy lemond parlamenti mandátumáról, MDF-tagságáról - vagy közzéteszik a felvételt. Tombor közölte, Almássy Kornél nem mond le.
Dávid felkereste Csányi Sándort (...), akinek bejelentette, nyilvánosságra hozza a felvételt, ha Almássy nem lép vissza. Az OTP-elnök felhívta Tóth Jánost, aki azt mondta: nem gyűjtöttek adatot a pártelnökről.
Miután Almássy nem mondott le, Dávid Ibolya sajtótájékoztatón mutatta be a CD-t. - "Még hogy az MDF jelentéktelen kis párt! Amikor valakik állítólag még kétmilliárdot sem sajnáltak volna, hogy megszerezzék, a hátamba döfjék a kötőtűt?!" - fogalmazott. Az elnök soron kívüli vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől, és az Nemzeti Nyomozó Irodához fordult. A Legfőbb Ügyészség - bűncselekményre utaló bizonyíték hiányára hivatkozva - a kérelmét elutasította, őt ellenben meggyanúsították.
Az UD Zrt.-ügy lényege még nem bomlott ki, de ettől függetlenül a történet sorra szedi áldozatait. Almássy Kornél politikai karrierje megtört tavaly szeptember 13-án, amikor is visszalépett az elnökjelöltségtől, és Dávid támogatására szólította fel az MDF-eseket. Később e különös döntését azzal indokolta, veszélyeztetve érezte gyermekeit, feleségét, különösen azt követően, hogy a vele szimpatizáló Balla György somogyi MDF-elnököt elrabolták.
Az UD Zrt. vagyonvédelmi cég - mellyel az OTP-elnöknek is üzleti kapcsolata volt - az ellene a Nemzeti Nyomozó Iroda által indított nyomozást követő hónapokban üzletileg megrendült. A Nemzetbiztonsági Hivatal egy sor bűncselekmény gyanújával (lőszerrel, személyes adatokkal való visszaélés stb.) tett feljelentést ellenük. Ezeket később az ügyészség nagyrészt megalapozatlannak minősítette. Nem utolsósorban emiatt nyáron a hivatal főigazgatója, Laborcz Sándor lemondott. Szilvássy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati minisztere is az UD Zrt.-ügy "áldozata" lett; az ügyészség meggyanúsította, mert a parlament nemzetbiztonsági bizottságának megküldte azt a bizonyos CD-t. Ellene jogosulatlan adatkezelés miatt Demeter Ervin, volt fideszes titokminiszter és Répássy Róbert Fidesz-frakcióigazgató tettek feljelentést.
Az UD Zrt., illetve a CD-ügy során hírbe hozott Almássy Kornél, Tombor András, Stumpf István cáfolt és perelt.
Somogyi Zoltán augusztus elején tudatta a HVG-ben, hogy lemond a Political Capital irányításáról, mert az MDF elnöke melletti tanácsadói szerepe összeférhetetlen a független elemző pozíciójával.
Egy év távlatából a CD-ügyről
Almássy Kornél: Magyarország az áldozat. "A ťCD-ügyŤ a Gyurcsány-kormány utolsó, kétségbeesett, de nagyon alaposan előkészített kísérlete volt a hatalom megtartására, amely a magyar demokratikus berendezkedést alapjaiban veszélyeztette. Hiszen ez volt az első eset arra, hogy a titkosszolgálatok direkten beavatkoznak a pártpolitikába. Mai ismereteink szerint három célpontja volt az ügynek: az OTP elnöke, akit ezzel az üggyel kapcsolatban próbáltak meg lejáratni, a Fidesz és annak meghatározó vezetői, akiket a szocialisták jó bolsevik szokás szerint olyan demokráciaellenes lépésekkel vádoltak meg, amit éppen maguk csináltak, és végül az MDF, ahol a tagság akarata ellenére kívánták hatalmon tartani a kormányzatot sokszor kisegítő Dávid Ibolyát.
Ezen ügy kapcsán áldozatnak érezheti magát Magyarországon mindenki, aki hisz a demokratikus alapértékekben, és azzal kell szembesüljön, hogy az országot egy ilyen eszközöket felhasználó kormány kormányozhatja."
Dávid Ibolya: A vasfüggöny még nem omlott le. "Nincs ma Európában demokrata politikus, aki egy ilyen esetben máshogy lépett volna fel, mint én. Egy jogi lépéssel átadtam az ügyet a Legfőbb Ügyészségnek, s egy politikai lépéssel nyilvánossághoz fordultam. De van olyan ország, ahol ebbe belebukott volna a fél Fidesz és a mögötte álló gazdasági hatalmasságok. Ilyen szempontból valószínűleg a vasfüggöny még nem omlott le, úgyhogy van még mit küzdeni azért, hogy annak nyugati oldalára kerüljünk.
Az a senki által nem vitatott valós CD-hanganyag magáért beszélt: politikai múlttal is rendelkező vállalkozó megbízást ad egy vagyonvédelmi cégnek terhelő adatok gyűjtésére abból a célból, hogy befolyásolja az MDF-en belüli elnökválasztási folyamatot, miközben megnevezi, hogy kik pénzelik az ügyet a háttérből, s ez szintén egy volt politikus, volt miniszter. Mindkettő a Fideszhez kötődik. Ehhez képest engem gyanúsítgat az ügyészség, nem azokat, akik egy demokráciában elfogadhatatlan módon léptek. De ennek a mérkőzésnek még nincs vége: nagy tábora van ugyanis még mindig a szabadságszerető, jogtisztelő, igazságot akaró Magyarországnak.
A CD-ügynek minden magyar demokrata áldozata, hiszen hasonló eset bármikor bárkivel megeshet, s kiderült, hogyan is dolgozik a Legfőbb Ügyészség valójában. Erről pedig arra lehet következtetni, hogy más ügyekben is csorbát szenvedhetett az igazságszolgáltatás, ami drámai képet fest elénk."
Somogyi Zoltán: ...Egyébként boldog ember vagyok. "Minősíthetetlen ügyészségi munka, egy politikusokkal szembeni információszerzésre is szerveződött magáncég hivatali megvédése, elfáradt és passzív közvélemény, középszerűnél rosszabb magyarországi állapotok. Ha valaki szabad és büszke országban szeretne élni, akkor most kell felemelnie a fejét és véleményt formálnia. Annyira vagyok a CD-ügy áldozata, mint amennyire más, hiszen itt élünk. Egyébként boldog ember vagyok, a körülöttem lévő dolgok működnek. Fantasztikus családom van, és kifejezetten jó vállalkozásaim. Egyben tanácsadója lehetek, sok mindenki más mellett, egy kiemelkedően bátor embernek, Dávid Ibolyának." | Belföld: Szabotázs, avagy az UD-ügy áldozatai | Van olyan ország, ahol ebbe belebukott volna a fél Fidesz és a mögötte álló gazdasági hatalmasságok - nyilatkozta Dávid Ibolya a CD-ügyről az egyéves évfordulón. Az MDF elnöke és Herényi Károly már gyanúsítottak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20090916-szabotazs__avagy_az_ud-ugy_aldozatai-349555 | 2009-09-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Direkt36, a Forbes, a 444, a Lakmusz, a Magyar Hang, a Magyar Narancs és a Partizán közösen álltak ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal által megtámadott Átlátszó és a valódi közszolgálati munkát végző újságírók mellett. "A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el." - olvasható a szerkesztőségek nyilatkozatában.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal júniusban indított vizsgálatot az Átlátszó ellen, nemrég pedig közzétette a lapunk tevékenységéről írt jelentését. Oknyomozó újságírói tevékenységünk Lánczi Tamás hivatala szerint külföldi érdekeket szolgál, a hazai szerkesztőségek közös nyilatkozata azonban leszögezi, hogy "Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja".
A Szuverenitásvédelmi Hivatal idén júniusban indított "egyedi, átfogó jellegű" vizsgálatot lapunk ellen a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, tavaly elfogadott törvény felhatalmazása alapján. Vizsgálatukhoz olyan adatokat és információkat is bekértek tőlünk, amelyek megosztása súlyos forrás- és adatvédelmi aggályokat vetne fel. Mivel azonban sem politikai párt, sem jelölő szervezet nem vagyunk, és közhatalmat sem gyakorlunk, nem működtünk együtt a hivatallal.
A Lánczi Tamás vezetésével és évi hatmilliárd forint közpénzből működő Szuverenitásvédelmi Hivatal november elején közzétette "Az Átlátszó tevékenységének hatása a magyar szuverenitásra" című jelentését. Az anyagban megfogalmazott állításokat az Átlátszó visszautasítja, alaptalannak, jelentős részükben pedig kifejezetten hazugnak tartja, és pert indítunk a hivatal ellen a jelentés miatt.
Az ellenünk indított vizsgálat bejelentésekor a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagjai szolidaritási nyilatkozatot tettek az Átlátszó (és a szintén vizsgálat alá vont Transparency) mellett, most pedig több magyarországi szerkesztőség közös nyilatkozatban állt ki lapunk, és úgy általában a valódi közszolgálati munkát végző újságírók mellett. A "Kiállunk a független újságírásért" című nyilatkozatban az aláírók leszögezik:
"A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el."
"A sajtó a legfontosabb társadalmi feladatát látja el, amikor a hatalom működéséről szóló tényeket közöl. Demokratikus jogállamban a köz érdeklődésére számot tartó tények feltárása semmilyen mérce szerint nem lehet üldözendő: ez biztosítja a hatalom, a kormányzás működésének átláthatóságát, elszámoltathatóságát. Aki ezt tagadja, az a hatalom birtokosainak céljait, akármik is legyenek azok, az állampolgárok érdeke elé helyezi, végső soron éppen a népszuverenitás elvét kérdőjelezi meg." - áll a nyilatkozatban.
Az aláírók szerint továbbá "Aki azt állítja, hogy hivatalosan közérdekűnek minősített információk nyilvánosságra hozatala rossz dolog, ugyancsak a képviseleti demokrácia alapértékét tagadja".
A nyilatkozat kitér arra is, hogy az Átlátszó (és számos más független médium) részben nemzetközi pályázatok, alapítványok által biztosított forrásokból működik ma Magyarországon. Ezzel kapcsolatban azt írják, hogy "ez egyfelől teljesen normális, másfelől annak tünete, hogy a kormányzat lassan másfél évtizede törekszik a számára kellemetlen tényeket feltáró és leközlő sajtó működésének ellehetetlenítésére".
Kiemelik, hogy "az átláthatóan megvalósuló finanszírozás a szerkesztőségek integritását nem érinti, a támogatóknak nem ad lehetőséget a tartalmak befolyásolására, ugyanakkor a magyar állampolgárokat juttatja olyan közérdekű információkhoz, amelyek egyébként nem lennének hozzáférhetők".
A Szuverenitásvédelmi Hivatal Átlátszóról szóló jelentéséről az az aláírók véleménye, hogy az "sem a tudományos, sem az újságírói tényfeltáró módszertan legelemibb követelményeinek sem felel meg", ráadásul
"a sajtó demokratikus feladatgyakorlását, a polgárok tényszerű, közérdekű tájékoztatását, az újságírást magát tekinti károsnak. Vagyis azt, ha a polgárok tájékozottak lehetnek a kormány működéséről."
A szerkesztőségek közös nyilatkozata azzal zárul, hogy "A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, költségvetési forrásokból való működtetése, demokrácia-ellenes üzeneteinek közpénzből finanszírozott reklámozása az eleve súlyos állapotban lévő magyar demokratikus nyilvánosság rombolását szolgálja".
A nyilatkozat aláírói: Bojtár B. Endre, Magyar Narancs; Galambos Márton, Forbes; Gulyás Márton, Partizán; György Zsombor, Magyar Hang; Pethő András, Direkt36; Uj Péter, 444; Zöldi Blanka, Lakmusz.
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex | Szerkesztőségek közös kiállása a Láncziék által megtámadott Átlátszó mellett | „Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja” - szögezi le a nyilatkozat, amelyet a szerkesztőségek közösen írtak a | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/11/21/szerkesztosegek-kozos-kiallasa-a-lancziek-altal-megtamadott-atlatszo-mellett | null | true | null | null | atlatszo.hu |
A Belgiumban 2005-től alkalmazott többletnyereségadó-megállapítási rendszer lehetővé tette, hogy bizonyos multinacionális vállalatcsoportok feltételes adómegállapítások alapján a szokásosnál lényegesen kevesebbet adózzanak. A rendszer 50-90 százalékkal csökkentette a vállalatok társaságiadó-alapját, kiigazítva azt az úgynevezett többletnyereség ellenében, amely állítólag a multinacionális csoportban való részvétel eredményeként keletkezik.
Az EU 2015 februárjában indított vizsgálata szerint a rendszer indokolatlanul tér el mind a belgiumi társaságiadó-rendszer bevett gyakorlatától, mind az úgynevezett "szokásos piaci ár elvétől", és így ellentmond az uniós állami támogatási szabályoknak - adta hírül az EB.
Belgium lényeges adóelőnyt biztosított egyes multinacionális vállalatoknak, és ez az uniós állami támogatási szabályokba ütközik. Torzult az érdemeken alapuló verseny, hiszen a kisebb - nem multinacionális - piaci szereplők hátrányos helyzetbe kerültek - mondta Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.
A belga adóhatóság a "kizárólag Belgiumban" jelmondattal vezette be többletnyereségadó-megállapítási rendszert. Az csupán bizonyos multinacionális csoportoknak kedvezett, amelyekre a rendszer keretében feltételes adómegállapítás vonatkozott, míg az önálló - azaz csoporthoz nem tartozó - és kizárólag Belgiumban tevékenykedő vállalatok nem igényelhettek hasonló kedvezményeket. Az EB szerint a rendszer igen súlyos versenytorzító hatást gyakorol az uniós egységes piacra, és a gazdasági ágazatok széles körét érinti.
Az előnyökből részesülő multinacionális vállalatok elsősorban uniós székhelyű cégek, amelyek a rendszert kihasználva eltekintettek adóik nagy részének befizetésétől. Most Belgium köteles behajtani a hiányzó összeget. Brüsszeli becslés szerint az így visszafizetendő adó összértéke megközelíti a 700 millió eurót.
Mások is pórul járhatnak
Az EB 2013 júniusa óta vizsgálja a tagállamok feltételes adómegállapítási gyakorlatát. Majd 2014 decemberében e tájékozódási célú vizsgálatot az összes tagállamra kiterjesztették, 2015 októberében a bizottság megállapította, hogy Luxemburg szelektív adókedvezményt biztosított a Fiat, Hollandia pedig a Starbucks számára. A további három folyamatban lévő részletes vizsgálatnál az EB adott hangot aggodalmának, hogy a feltételes adómegállapításokon keresztül állami támogatás nyújtására került sor, nevezetesen Írországban az Apple, Luxemburgban pedig az Amazon és a McDonald's javára. | Pórul jártak a cégek, 700 millió eurót kell visszafizetniük | Az Európai Bizottság (EB) szerint a Belgium által a többletnyereségadó-megállapítási rendszer keretében nyújtott szelektív adókedvezmények ellentétesek az uniós állami támogatási szabályokkal. A rendszer alapján legalább 35, elsősorban uniós székhelyű multinacionális vállalat részesült kedvezményekben. E cégek most kötelesek visszatéríteni Belgiumnak a meg nem fizetett adókat. | null | 1 | http://www.napi.hu/ado/porul_jartak_a_cegek_700_millio_eurot_kell_visszafizetniuk.608490.html | 2016-01-11 17:18:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Gőgös Zoltán azt mondta, hogy minden érintettnek feljelentést kell tennie az ügyben és kárigényt kell bejelentenie, így meglesz az esélye annak, hogy a Quaestor károsultjai előbb-utóbb a pénzükhöz jutnak. Hozzátette: az ehhez szükséges segítséget mindenkinek megadja az MSZP azzal, hogy megnyitja az irodáit, hogy interneteléréshez jussanak az érintettek, illetve a náluk jelentkezők számára elküldi a büntető feljelentéshez szükséges nyomtatványt is. Gőgös Zoltán közölte, hogy a kezdeményezés országos felelőse a tapolcai időközi választáson induló Pad Ferenc érdek-képviseleti vezető.
Az MSZP megyei elnöke azt is hangsúlyozta: "alapos a gyanú, hogy minden érintett bűncselekmény áldozata lett, amit egy 2010-es áprilisi, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által végzett vizsgálat igazol".
Gőgös Zoltán elmondta azt is, hogy benyújtottak egy országgyűlési határozati javaslatot, ezzel a kormányt arra szólítják fel, hogy "ne engedje el a több mint 200 ezer érintett" kezét. Úgy fogalmazott: nem az számít, hogy ki volt a bűnös, hanem az, hogy visszakapják az emberek a pénzt. Hozzátette: nem akarják ezt az ügyet "kisajátítani", várják más pártok segítő szándékú megnyilvánulását is.
Pad Ferenc, aki az MSZP, a DK és a Szolidaritás közös jelöltje, azt hangsúlyozta, hogy naponta találkozik a Quaestor károsultjainak problémájával, köztük olyanokéval is, akiknek több évtizedes megtakarítása veszett oda. Bár a napokban több kormánypárti politikus úgy nyilatkozott, hogy nem a kormány problémája ez, "szakszervezeti vezetőként úgy vélem, hogy ezeket az embereket nem lehet magukra hagyni" – szögezte le Pad Ferenc.
A szocialisták sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva a Fidesz-frakció azt közölte: a szocialisták politikai felelősséggel tartoznak az évtizedes pénzügyi korrupcióért, hiszen az ő kormányzásuk alatt, az ő törvényeik és bizalmuk mellett tüntették el az emberek pénzét. A Fidesz értékelése szerint a megerősített pénzügyi felügyeletnek köszönhetően ennek sikerült véget vetni. Hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek a brókercégek működését szigorító javaslatok, és a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy a brókercégek vezetői teljes személyes vagyonukkal feleljenek a kártalanításért. | Belföld: Feljelentés-dömpinget akar Quaestor-ügyben az MSZP | Országos érdek-képviseleti fórumot indít az MSZP a Quaestor károsultjainak megsegítéséért – közölte az ellenzéki párt elnökhelyettese hétfőn Veszprémben, sajtótájékoztatón. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/feljelentes-dompinget-akar-quaestor-ugyben-az-mszp-1522405 | 2015-03-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Orbán Viktor és Herbert Kickl a Bécsi nyilatkozat néven kiadott dokumentumban leszögezte, hogy Magyarország és Ausztria ezúton is meg kívánja erősíteni baráti és jószomszédi, valamint megingathatatlan történelmi és kulturális kapcsolatait. Hangoztatták azt is:
az Európai Unió sikeres reformjának kulcsa a népek, kultúrák, nemzeti arculat és életmód sokféleségének megbecsülésében és megőrzésében rejlik, továbbá szükség van Brüsszel politikai súlyának csökkenésére és ezzel együtt a tagállamok közvetlen és parlamenti demokráciájának megerősödésére.
A Patrióták Szövetségének nevében úgy vélték, "Európa kultúrájára nézve a legnagyobb veszélyt a nagymértékű illegális migráció és a menedékjoggal való szervezett visszaélés jelenti".
Pénteken Christian Stocker, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Kickl egyelőre hivatalosan nem képviselheti Ausztriát külkapcsolatokban. Hasonlóképpen nyilatkozott Sigrid Maurer, a Zöldek frakcióvezetője és Beate Meinl-Reisinger, a liberális NEOS párt vezetője is. Maurer hozzátette: Kickl "nem azon osztrákok nevében nyilatkozik, akik egy nyílt és tisztességes társadalomban gondolkodnak".
Mario Lindner, a szociáldemokraták (SPÖ) egyik szóvivője szerint az FPÖ "arról álmodozik, hogy Ausztriát magyar minta alapján alakítja át."
Christian Hafenecker FPÖ-főtitkár viszont Werner Kogler lemondására szólított fel, mert szerinte a zöld párti alkancellár és közszolgálati miniszter szégyenteljes kijelentéseket tett a sajtó előtt azzal, hogy antidemokratának és EU-ellenesnek nevezte Orbán Viktort.
Hafenecker szerint ezek a kijelentések súlyos károkat okoztak Ausztria nemzetközi megítélésében.
Sigrid Maurer elutasította a szabadságpárti főtitkár felvetését, és kijelentette, hogy "az FPÖ világában nem létezik a véleményszabadság". | Háborog az osztrák baloldal Orbán Viktor bécsi látogatása miatt | Több osztrák parlamenti párt vezető képviselője bírálta pénteken az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Herbert Kicklt az Orbán Viktor miniszterelnökkel előző nap aláírt közös nyilatkozat miatt, a szabadságpárt főtitkára viszont Werner Kogler zöld párti alkancellár távozására szólított fel a magyar kormányfőt bíráló „szégyenteljes kijelentések” miatt. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/haborog-az-osztrak-baloldal-orban-viktor-becsi-latogatasa-miatt | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
"Az új Románia-szakértőnek, a diszkóliberális Magyar Péternek a figyelmébe ajánlok egy apróságot, amely többet mond mindennél: a beltéri wc-vel nem rendelkező háztartások aránya Romániában 24 százalék" - írta a Facebookon közzétett posztjában a politikus.
Peti, ez azt jelenti, hogy minden 4. házban, lakásban nincs wc...
- világosította fel, az Eurostat adataira hivatkozva a Tisza Párt vezérét Menczer Tamás.
A hazai helyzetre kitérve azt írta, hogy
ha az emberek a nemzeti konzultáció során egyetértenek a céljainkkal, akkor megduplázzuk a családi adókedvezményt , segítjük a kkv-kat, munkáshitelt vezetünk be, megvédjük a 13. havi nyugdíjat, és segítjük a megfizethető lakhatást.
Végezetül megjegyezte:
"Te pedig, Peti, az ellenzék legnagyobb csalódása leszel." | Menczer Tamás Magyar Péter | Menczer Tamás helyreigazította Magyar Pétert | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-diszkoliberalis-szamok | null | true | null | null | BOON |
Újabb 3,6 milliárd forintos közbeszerzést írt ki az állami iskolát irányító Klebelsberg Központ a KRÉTA nevű elektronikus napló továbbfejlesztésére. A rendszert a teljes közoktatási ügyviteli és intézményirányítási szoftverévé akarják fejleszteni, ami kezeli a 130 ezer tanár és a 2 millió szülő teljes dokumentációját.
A digitális napló bevezetésére már eddig is sokat költött a kormány. 2013-ban 543 millió forintért vette meg a Magiszter nevű rendszer licenszét, ez azonban nem, vált be. Ezután a felsőoktatásban használt Neptunt szabták át a közoktatásra, amire 900 millió forintot költöttek.
A most kiírt közbeszerzés ára többszöröse lesz az alapprogramnak. A hirdetmény szerint a rendszernek 130 ezer pedagógust és 2 millió szülőt kell kiszolgálnia. Itt fut majd az elektronikus ügyintézés, az iratkezelés, a statisztikakészítés, a tanárok és a szülők kapcsolattartása, a köznevelési törzsadatok kezelése, a tanulmányi pénzügyi folyamatok szervezése, az iskolai pénzbefizetés, és az iskolák gazdálkodási- és HR-folyamatai. Mindez abból a szempontból érdekes, mert már a KRÉTA készítésekor is feltétel volt, hogy az az érdemjegyeken kívül kezelni tudja a tanárok teljes munkaidő-elszámolását, a diákigazolványokat vagy iktasson és tároljon hivatalos iratokat. | 3,7 milliárdért fejlesztik tovább a magyar iskolák e-naplóját | 3,7 milliárdért fejlesztik tovább a magyar iskolák e-naplóját - Teljes ügyviteli és intézményirányítási rendszerré alakul a KRÉTA, ami 130 ezer tanár és 2 millió diák és szülő adatait kezeli. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/05/24/kreta_iskola_oktatas_klebelsberg_kozpont_szoftver_ugyintezes/ | 2018-05-24 23:41:07 | true | null | null | Index |
Torgyán szerint a kazettán elhangzottakból semmi nem igaz. - Rákosi időszakát megszégyenítő koncepciós-prekoncepciós hamis vádakkal teletűzdelt a Népszava cikke, amely szégyene és lejáratása a magyar újságírásnak - fogalmazott a földművelésügyi miniszter. Hozzáfűzte: a szalag zagyva hamisítvány, amelyről egyszeri meghallgatás után is egyértelmű, hogy összeollózták.
- Egy ügyvéd - mert a fiam ügyvéd - ha megbízást kap, hogy járjon el az FVM-ben egy pályázat ügyében, akkor munkadíjat kap, és nem kenőpénzt - közölte Torgyán József, aki jelezte, hogy nem konkrét esetről beszél, hanem "elméletileg" közelítette meg a kérdést. Véleménye szerint azért sem lehet szó vesztegetésről vagy befolyással való üzérkedésről a fia esetében, mert egy korábbi szóbeszéd tisztázása okán - Orbán Viktor miniszterelnökkel konzultálva - titkosszolgálati vizsgálatot kért, amelyről családja is tudott.
- Írásban kértem a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, hogy derítse fel, mi a valós helyzet a különböző szóbeszédekkel kapcsolatban, ettől kezdve engem feltehetően titkosszolgálati eszközökkel megfigyeltek a hozzátartozóimmal együtt - hangoztatta rá a kisgazda pártelnök.
Torgyán József beszámolt arról, hogy szerda reggel találkozik Orbán Viktor kormányfővel, akinek levelet írt, amelyben "rögzítette azokat a súlyos magatartásokat, amelyek példa nélküliek a magyar politikai életben".
- Az ártatlan gyermekem ellen támadnak most már; ha valami bajuk van velem a politikai ellenfeleimnek, azt velem intézzék el, de ne a gyerekemen bosszulják meg a dilettáns tehetségtelenségüket - jelentette ki az agrártárca vezetője.
Arra a kérdésre válaszolva, miszerint ha kikerülne a kormányból, érezne-e erőt magában ellenzékiként újrakezdeni, hasonlóan, mint 1992-ben, Torgyán József azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnökkel arra fogtak kezet, hogy nem egy, hanem több cikluson keresztül közösen kormányoznak, és mindketten tartják magukat az adott szavukhoz.
- Bármelyikünk szúrná hátba a másikat, az a saját pártját lehetetlenítené el, ezért ezek az okoskodások megalapozatlanok - állította a kisgazda pártelnök az Aktuális című műsorban.
(2001. január 30.) | Torgyán szerint alaptalanok a fia ellen felhozott vádak<br/> | Torgyán József kisgazda pártelnök összeollózott, silány munkának nevezte azt a hangszalagot, amely alapján a Népszava kenőpénz átvételével hozta összefüggésbe fiát, Torgyán Attilát. Erről az agrárminiszter beszélt az m1 Aktuális című műsorában kedd este. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/1/20010131torgyan | 2001-01-31 06:17:00 | true | null | null | Origo |
Október 29-én kedden rendkívüli ülést tart az egri közgyűlés . Döntenek többek között a Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság és a Közbeszerzési Bíráló Bizottság összetételéről is. Utóbbi egy 7 állandó tagból álló testület, amely tagjai közül 4 tagot a közgyűlés saját tagjai közül, név szerint, minősített többséggel választ meg, 1 tag a gazdasági iroda munkatársa, 1 tag a jogi iroda munkatársa, 1 tag a kezdeményező szervezeti egység munkatársa. A bizottság feladata a részvételi jelentkezések, ajánlatok bírálata. Az előterjesztés szerint tagjaira az alábbiak szerint teszek javaslatot:
1. Hrabóczky Zsolt
2. Gömöri László
3. Domán Dániel
4. Bódi Zsolt képviselőket választja meg.
Az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság a közgyűlés által, saját tagjai közül név szerint, minősített többséggel választott 7 tagú testület. Elnöke a polgármester, aki az elnöki teendők ellátására meghatalmazást adhat valamelyik tag részére. Tagjai egy szavazattal rendelkeznek, a tagok egyedi, írásbeli meghatalmazással helyettesíthetőek. A bizottság feladata a közbeszerzési eljárásokban való döntéshozatal, a Szabályzatban meghatározott kivételekkel. Tagjaira az alábbiak szerint teszek javaslatot:
1. Dr. Rák Sándorné
2. Gál Judit
3. Csákvári Antal
4. Huszti Péter
5. Bognár Ignác
6. Pál György képviselőket választja meg, valamint az ÖKDB elnöke a Közbeszerzési Szabályzat alapján Vágner Ákos polgármester.
Döntenek a Dobó utca 13. ingatlan eladásáról is, amely egy önkormányzati tulajdonú 68 négyzetméteres üzelethelyiség, s melyre vevő jelentkezett. Amennyiben a képviselők igennel szavaznak, akkor az előterjesztés szerint az önkormányzat 84 millió 201 ezer forintos bruttó minimum árat szab meg és megbízásával nyílt versenyeztetés útján az EVAT Zrt. november 28-án 10 órakor nyilvános értékesíti, 100 ezer forintos licitlépcső mellett.
Arról is döntenek, hogy több intézmény bérlőkijelölési joga is megmaradjon-e önkormányzati lakásokra: ezek a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház. Döntenek többek között arról is, hogy az Érsek utca 10. szám alatti, a bejárattól balra az első 24,5 négyzetméteres műtermet Határ Attila, a bejárattól balra a harmadik 24,5 négyzetméteres, jelenleg üres műtermet Fejes Adrienn művészeknek adják bérbe. | Rendkívüli ülésen döntenek a közbeszerzési bizottságokról Egerben | Üléseznek az egri képviselők. A város alapvető működésével kapcsolatos döntéseken túl egy ingatlanra érkezett ajánlatról is döntenek. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/rendkivuli-ulesen-dontenek-a-kozbeszerzesi-bizottsagokrol-egerben | null | true | null | null | HEOL |
Az IRM egyetért a TI törvényt jobbító javaslataival s a készülő tervezetben ugyanezekre a problémákra keres és remélhetőleg talál választ – hangsúlyozták kérdésünkre a tárcánál. A mainál rugalmasabb, átláthatóbb szabályozásra törekednek, ez kiszámíthatóbb gyakorlatot eredményezhet. A jelenlegi három eljárási rezsim – a közösségi értékhatár feletti, a nemzeti és az egyszerű – helyett kettő, a közösségi és nemzeti maradna meg. Cél, hogy a rendelkezések minél kevesebb visszaélésre adjanak lehetőséget, ezért többek között minimálisra szűkítenék az üzleti titokra hivatkozás lehetőségét. S egyszerűsítenék a jogorvoslati eljárást a közelmúltban született uniós irányelv átültetésével. A közbeszerzési döntés elleni közigazgatási és a jóvátételért folyó polgári per vonásait közelítenék egymáshoz, hogy a kárvallott mielőbb jóvátételt kaphasson.
Több fórumon meg kellene vitatni a készülő jogszabályt, ezért ellentétben a kormány jogalkotási tervével, nem tavasszal, hanem ősszel kellene azt a parlamentnek elfogadnia 2009-es hatálybalépéssel – mondta a Világgazdaságnak Göndör István. A gazdasági bizottság közbeszerzési albizottságának szocialista tagja szerint nincs ok a gyors tempóra, a tapasztalatok, a különféle műhelyek előkészületeit kellene összegyűjteni. Az albizottság tavaly novemberben jött létre, decemberben a miniszterelnökhöz és az igazságügyi miniszterhez fordult levéllel, amelyben többpontos javaslatot fogalmazott meg a készülő koncepcióhoz. Ezek között volt olyan, amely szerint előminősítést kellene kérni a Közbeszerzési Tanácstól a Közbeszerzési Értesítőben való megjelenés előtt, hogy rosszul előkészített pályázat már be se kerülhessen. Vagy: fedezet nélküli pályázatot már be se lehessen nyújtani, ehhez a számlák kiegyenlítésére lenne szükség. Az albizottság tisztázná a fogalmakat is, miszerint mit értünk például alvállalkozó alatt. A testület gyorsítaná a közbeszerzési eljárást is határidők rövidítésével.
Vizsgálni fogja az uniós irányelvekhez való igazodást a szabályozásban és a közbeszerzés gyakorlatában, a közösségi és a nemzeti célkitűzések érvényesülését.
Az ellenőrzés célja, hogy megállapítsák, mindezek miképpen járulnak hozzá a korrupció elleni küzdelemhez. Az ellenőrzés január 21-én indul, a számvevők augusztusban vitatják meg a jelentést. Vélemény Berényi Lajos, A Közbeszerzések Tanácsának (KT) elnöke: „A KT már korábban és a tavaly szeptemberben elfogadott 2006. évi beszámolójában is rögzítette, hogy egyszerűbbé és rugalmasabbá célszerű tenni a közbeszerzési törvényt. A korrupció és a közbeszerzések kapcsolatáról nincsenek kézzelfogható bizonyítékok, illetve átfogó elemzések, így még csak megbecsülni sem lehet, milyen mértékű a jelenség, a igazságszolgáltatás mindössze 5-6 ilyen ügyet tárt fel az utóbbi tíz évben. Az eljárásoknál mindig egy nyertes van, de 8-9 vesztes is, az utóbbiak a véleményformálásban nagyobb hangsúlyt kapnak. A korrupció nagyságának, jellemzőinek felmérése, a kiskapuk beazonosítása érdekében a KT az eljárások ajánlatkérőinek és ajánlattevőinek bevonásával kutatást végez, ez a tervek szerint az idén elkészül.”
Tunyogi László, A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége elnöke: „A közbeszerzési döntőbizottság és a bíróság ítéleteit ismerve nem merek olyan következtetést levonni, hogy a közbeszerzések csupán 10 százaléka szabályszerű. A tények: Magyarországon évente átlagosan mintegy ötezer eljárást bonyolítanak le, ennek mintegy ötödét támadják meg a döntőbizottságon, s a döntőbizottság határozatainak nagy többségét helybenhagyja a Fővárosi Bíróság. A TI-nek abban igaza van, hogy a törvény gyakori módosítgatásai jogbizonytalanságot eredményeznek. Ezért jól átgondolt, a törvény minden részletére kiterjedő, átfogó módosítást tartunk csak célszerűnek. A jelenlegi jogorvoslati rendszerben dolgozó döntőbiztosok, bírák túlterheltek. Szolgáltatásuk színvonalán személyi és technikai megerősítés segíthet.”
Patay Géza, Ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó: „A törvény és a végrehajtási szabályrendszer hatalmas, bonyolult, nehezen áttekinthető joganyag, ezért gyakorlati érvényesítése sem egyszerű. A korrupcióval szembeni hatékony fellépés legfontosabb feladatának tartja a lehetséges befolyásolási pontok feltárását és megszüntetését, például a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás kötelezővé tételét, mert ma ezt mellőzheti az ajánlatkérő, és így a pályázók a legapróbb hibán is elvérezhetnek. Szintén szükség van a jogorvoslati rendszer megújítására, benne az eljáró fórumok számának csökkentésére annak érdekében, hogy a sérelmet szenvedett fél mielőbb valóságos jogi jóvátételhez jusson. A módosításokkal egyidejűleg nélkülözhetetlen a közbeszerzési szabályok átgondolt, többlépcsős deregulációja is.”--> | Korrupciómentesítő tervek - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/01/korrupciomentesito-tervek | 2008-01-16 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
2009.02.17. 09:05
Lemondott az önkormányzat pénzügyi bizottsági tagságáról Deme Gábor, a csepeli kettős gyilkosság felbujtásával vádolt MSZP-s politikus. A lemondás tényét az MSZP és a csepeli önkormányzati vezetők nem hozták nyilvánosságra, csak egy önkormányzati előterjesztésből derült ki.
• Csepel: D. Gábor szülei nyomravezetői díjat ajánlottak fel • Csepeli kivégzés: a társtettes és az egyik áldozat is MSZP-s
Csak a csepeli önkormányzat képviselő-testülete elé kerülő és a napokban az internetre feltett szervezeti és működési szabályzat módosításáról szóló rendelettervezetből derült ki, hogy Deme Gábor még január 21-én lemondott pénzügyi, ellenőrzési és közbeszerzési bizottsági tagságáról. Mint ismert, a különös kegyetlenséggel elkövetett kettős gyilkosság egyik áldozata és vélhetően a felbujtója is MSZP-s politikus volt. Az is ismertté vált, hogy a gyilkosság talán megelőzhető lett volna, ha nem próbálják meg „házon belül” elsimítani Deme Gábor sikkasztási ügyét. Demét egyébként azóta az MSZP-ből is kizárták.
Arról, hogy a csepeli MSZP vezetőségéből kik tudtak a gyilkosságot megelőző sikkasztási ügy elkendőzéséről, és milyen megbeszélések, találkozók voltak a gyilkosság előtt Deme és a csepeli pártvezetés között ugyanebben a témában, még senki nem nyilatkozott. Tóth Mihály polgármester és az érintettek, Orosz Ferenc alpolgármester, Podolák György és Avarkeszi Dezső országgyűlési képviselők a vádakat ugyanakkor nem is cáfolták.
(csepel.info) | Csepel: lemondott bizottsági tagságáról az MSZP-s Deme | Lemondott az önkormányzat pénzügyi bizottsági tagságáról Deme Gábor, a csepeli kettős gyilkosság felbujtásával vádolt MSZP-s politikus. A lemondás tényét az MSZP és a csepeli önkormányzati vezetők nem hozták nyilvánosságra, csak egy önkormányzati előterjesztésből derült ki.• Csepel: D. Gábor szülei nyomravezetői díjat ajánlottak fel • Csepeli kivégzés: a társtettes és az egyik áldozat is MSZP-s | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/02/Csepel-lemondott-bizottsagi-tagsagarol-az-MSZP-s-Deme | 2009-02-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Rövid hír jelent meg a hétvégén a Népszavában egy a hatalom szempontja szerint nem különösebb nyomatékkal bíró, kb. 2-3000 színész életét, pályáját befolyásoló adminisztratív tervről. A cikk egy ugrásra kész, sorsdöntő "nesze nektek" törvénymódosítás zanzája.
Megjött! Várható volt, már mióta is!?
Voltak ugyan néhányan, akik egyszer-kétszer riadót fújtak: "senki ne higgye, hogy ki lehet maradni az össznemzeti szórásból, hogy a színházak önmozgásának maradék roncsait majd csak úgy érintetlenül hagyják, hogy működjön tovább", de az intéseket a többség, és a többség szakmai vezetőinek többsége csak feltűnősködő okvetetlenkedésnek ítélte. Mit tegyünk, okos urak közt játszották a bambát, és akkor tessék, íme, valahol már kész a leltár! Hiszen tudni lehet: mindent, de mindent még jobban szét kell zilálniuk, hogy a jövőben mindegy, milyen, de nevesíthető nyoma maradjon országlásuknak. Várható tehát, hogy 2025-nek egy fagyos éjszakáján, úgy éjfél után pár perccel egy salátatörvényben valamelyik Semjén Zsolt az épp hogy még éber házelnöknek benyújtja szavazásra a törvénytervezetet.
A NER álmatlan reformerei nem cicóznak, a lényeg lapidáris ily módon: "jövő év januárjától várhatóan hatályba lépő változtatások egyik fajsúlyos eleme, hogy megszűnne a színházak közös finanszírozása". Érthet ennyiből is mindenki. Bár hogy mire utal a "közös" mint melléknév, többfelöl magyarázható, de már most is fölösleges végiggondolni, hányféleképp, hiszen csak a hülye nem fogja fel: a finanszírozás egy helyről, egy kézből lesz "megoldva"; és hogy milyen elosztásban, szokás szerint majd tesznek róla: úgy, hogy ügyesen fedje azt is a fátyol titka.
Ahhoz is túl jól ismerjük egymást a NER meg én, hogy a "megszűnne" szó feltételes módjának vacakoló fogalmazását benyaljam; mert dehogy "megszűnne"! Megszűnik, és kész, passz, boldog karácsonyt, oszt jónapot!
Várható volt az akció, de két névnek az említése mégis igencsak megijesztett: "a Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter által jóváhagyott előterjesztés a Csák János korábbi miniszter által szorgalmazott átfogó kulturális törvény helyébe lép." Csákról 2022-ben, kinevezésekor sem tudtam, kicsoda, amiképp utódjáról, Hankó Balázsról sem lehetett érdemben hallani azelőtt; azonban hogy a kulturális intézmények, jelesül színházak működéséről szóló törvénytervezet kollektív agyszülemény, egy közgazdász képesítésű diplomata és egy gyógyszerész közös kompozícíója, az az orbáni fejvadászat ismeretében ugyan nem meglepő, de komoly riadalmat kelt. Az agysebészetben jártas Pintér Sándor rendőr vezérezredes sem erősítette bizalmam az egészségügyi mainstream iránt, de az agysebészethez nem értek, a színházi működéshez meg valamennyit igen.
Aztán egy még érdekesebbet is megtudtunk a hírből: azt, hogy "a Nemzeti Színház kapna feladatot a vezetői pozíciók betöltésénél". Nocsak! Személy szerint "a Nemzeti Színház"? Nekem valami valahogy nem pontos itt! Értsem ezt úgy, hogy a Nemzeti Színház, mivel jól ismeri szakmai múltamat és működésemet, vagy mert netán a Nemzeti Színházzal még privátim is bizalmas baráti viszonyban vagyunk, ezért szól nekem, én bemegyek, átveszem tőle a kinevezésem, és hálásan átölelem a Nemzeti Színházat, mert rám gondolt?
Mindegy, rendben van, kinevezésekről ezután maga a Nemzeti Színház dönt, csak azt mondják meg nekem: miért a Nemzeti, miért nem a Turay Ida Színház?
Aztán azt már nem is feltételes módban közli a cikk, hogy "az önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartói megállapodások csak a kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé". Igaz, már a XVI. században is élt a "ius primae noctis", vagyis a földesúrnak joga volt a jobbágyasszonyokkal még a férj előtt elhálni a nászéjszakát. Ennek fényében kérdezem: maradt még valamilyen hatáskörük az önkormányzatoknak? Ha nincs több, ajánlom, hogy tennivaló híján a polgármesterek üljenek ki a templom elé és áruljanak kegytárgyakat. Úgy valami kevés talán megmarad, ami még bizalomgerjesztő.
Merthogy: "a vezetői pozíciók betöltését közben egy kötelező vezetőképzéshez kötnék, amelynek elvégzésére két év áll majd rendelkezésre." Látom magam előtt, ahogy Csák és Hankó fejüket összedugva próbálják kitalálni, mi mindennel tudnák még tovább komplikálni a színházak amúgy is kaotikus működését, majd hopp, rájönnek: különképzést kellene rendszeresíteni, és ezt gyorsan be is írják a többi agymenés közé. Kérjék majd számon rajtam, ha nem lesz belőle semmi! Mégpedig azért nem, mert bruttó hülyeség. Pedig azt is írják, hogy "az előadó-művészeti területen ennek felelőse várhatóan a Nemzeti Színház lenne."
Már megint ő!? Nem elég szegénynek, hogy eddig a Teátrumi Társaságot, a két színművészeti egyetemet, a beregszászi színházat, rektori megbízottként a Szent István Egyetem művészeti karát, a Színházi Olimpiát és a Fradival való szellemi kooperációt is a nyakába varrták, nem szólva a legfontosabbról, hogy szegény Nemzeti Színháznak igazgatnia kell magát a Nemzeti Színházat, sőt, a Nemzeti Színháznak a Nemzeti Színházban még előadásokat is kell rendeznie - és most még akkor, nesze neked, a vezetőképzést is megkapta! Nem is értem, hogy bírja idegileg, hogy nem rogy össze ekkora teher alatt!
Tisztelt Színházi Szakmánk Tagjai! Száz szónak is egy a vége: óvatlanul hagytátok, hogy az orrotok előtt előzzön újra és újra a mindenkori kultur(álatlan)kormányzat! Nem rég, csupán 40-50 éve. Magatokba nézni tehát már késő. Egyet tehettek még: egymásra néztek, és szolidáris érzékenységetekkel elképzelitek, hogy a januári intézkedéseket követően melyikőtök kerül utcára és melyikőtök képes megkapaszkodni a Lex Hankón.
Végül pedig még utoljára elénekelhetitek együtt, hogy: "Szeressük egymást gyerekek, / A szív a legszebb kincs. / Ennél szebb szó, hogy szeretet a / A nagyvilágon nincs. / Az élet úgyis tovaszáll, / A sír magába zár. / Szeressük egymást gyerekek, / Hisz minden percért kár!"
A szerző színész, rendező.
- | Minden percért kár | Rövid hír jelent meg a hétvégén a Népszavában egy a hatalom szempontja szerint nem különösebb nyomatékkal bíró, kb. 2-3000 színész életét, pályáját befolyásoló adminisztratív tervről. A cikk egy ugrásra kész, sorsdöntő „nesze nektek” törvénymódosítás zanzája. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256928_minden-percert-kar | null | true | null | null | Népszava |
Január 1-jétől betétdíjasak a flakonok és a fém italos dobozok. Az új visszaváltórendszerben visszaváltott palackok, dobozok, üvegek száma a múlt héten elérte a félmilliárdot - közölte nemrég a Mol hulladékgazdálkodási koncessziós társasága, a MOHU. A visszaváltórendszerben a betétdíj összegét bankszámlára is lehet kérni a REpont applikáción keresztül, emellett a boltban levásárolható papírutalványt is lehet kérni. Az automatáknál lehetőség van arra is, hogy a visszaváltási díjat jótékony célra utalja a vásárló. Utóbbi egyik kedvezményezettje volt a Dunakanyar-beli madármentők.
A jótékonysági felajánlásból jutott az elmúlt időszakban a dömösi madármentőknek is, derült ki Facebook-posztjukból. Mint Márton András, a dömösi BirdMania - Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont vezetője írta: a madármentő telep támogatására is van lehetőség a rendszeresen keresztül. Tehát aki szeretné, a palackok betétdíját nekik is visszautaltathatja. A feladat annyi,hogy a mentőközpont QR-kódját a visszaváltás megkezdésekor be kell szkennelni a MOHU-gépbe.
Az elmúlt néhány hónap alatt így összesen 430 ezer 68 forint jutott a visszaváltott palackokból a madármentőknek.
Azt kellett lássam, hogy nemhogy elkopott, de második hónapban nőtt, harmadikban pedig majdnem kitartott a lendület: az első hónap alatt 98 ezer, a második hónapban már 174 ezer, a harmadikban 158 ezer forint érkezett így a számlánkra. Ez önmagában fedezi a nálunk élő 29 mentett ragadozó madár egér és egyéb eleség igényét. Azért ez már egész kövér csepp a költségek végtelen tengerében. KÖSZÖNJÜK.
Jelenleg a gyermekgyógyító intézmények lehet gyűjteni a visszaváltott palackokkal, közölte a MOHU. Eddig mintegy 70 millió forintot adományoztak így a vásárlók, ez az összeg is folyamatosan nő, amit három, országos elérésű gyerekgyógyítással foglalkozó intézmény között osztanak majd szét, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetet, a Bethesda Gyermekkórházat és a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáját lehet így támogatni , írják a közleményben. | Madármentőknek is jutott a flakonok árából | Az elmúlt hónapokban elérte a félmilliárd darabot a visszaváltott palackok száma. Az ebből befolyt összegből jutott a dömösi Madármentőknek is. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/madarmentok-flakon-adomany | null | true | null | null | KEMMA |
A Szabad Magyar Szó (SZMSZ) a szerbiaiForbeshelyi közbeszerzési portálról származó információira hivatkozvaazt írja, hogy a Project Bureau Utibert nevű cég nyerte el a magyar határ felé vezető vasútvonal rekonstrukciójának felügyeleti jogát. Így ez az vállalat, ami annak az újvidéki állomásnak is felügyelhette a felújítását, ahol pénteken leszakadt egy üvegterasz, bár a közelmúltban történt munkálatok a tragédiát okozó épületrészt nem érintették. A balesetben legalább 14 ember meghalt, a helyszínen készült riportunkatitt lehetelolvasni.
Az Utiber Project Bureau anyavállalata a magyar Utiber Közúti Beruházó Kft., egy olyan cég, amely Mészáros Lőrinc építőipari érdekeltségeinek is szokott alvállalkozóként bedolgozni.
A cikk szerint a 2014 júniusában alapított Utiber Project Bureau jelentős növekedést ért el az utóbbi években, bevételei tizenhét-, míg nettó profitja kilencvenszeresére nőtt, jelenleg 63 alkalmazottat foglalkoztat. A cég 85 százalékát a magyar Utiber Közúti Beruházó birtokolja, míg 15 százalékát egy belgrádi szerb állampolgár, Jović Miodrag, aki a cég igazgatója is - írja az SZMSZ. A szerb Utiber-leányvállalat számos állami projektet nyert el Szerbiában, köztük a vasútvonalak rekonstrukciójára és a Nemzeti Stadion építésére vonatkozó felügyeleti szerződéseket. Utóbbinál két nagyobb munkát is végeznek, összesen 2,72 milliárd dinár (mintegy 23 millió euró) értékben, áll az SZMSZ cikkében.
Az Utiber Közúti Beruházó tulajdonosai Lakits György és Almássy László, akik közösen birtokolják a céget, amely tavaly 5,6 milliárd forintos árbevétel mellett 585 millió forintos profitot ért el. A cég neve leginkább akkor került a hírekbe, amikor feltűnt a nemzeti autópálya-koncesszióalvállalkozói között. A hazai autópályák üzemeltetésére szóló koncessziót 2022-bennyerte el35 évre a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a kormányközeli építőipar két legnagyobb szereplőjéhez köthető konzorcium. A tényleges munkát az olyan alvállalkozók végzik, mint az Utiber.
A tragédiáról a szerbiai vasúttársaság aztközölte, hogy az épület belső részét, illetve a külső homlokzatot újították fel nemrégiben, a leszakadt szerkezetet nem.
A sajtóértesülésekkel kapcsolatban megkerestük a magyar Utibert is, érdeklődtünk, milyen minőségben dolgoztak az érintett állomáson, ha érdemben válaszolnak, beszámolunk róla. | Szerb sajtóértesülés: magyar hátterű cég felügyelte annak az újvidéki állomásnak a rekonstrukcióját, ahol több embert megölt egy leszakadó üvegterasz | A cég anyavállalata a Mészáros Lőrinc-féle autópálya-koncesszióban dolgozik alvállalkozóként. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/03/szerb-vasut-budapest-utiber-rekonstrukcio-sajtoertesules-ujvidek-tragedia-leszakadt | null | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.