text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A testület a határozatában egyrészt megállapította, hogy a jogszabály rendelkezései nem korlátozzák az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságához való jogát, másrészt úgy értékelte, hogy mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem rendelkezik a vizsgálati eljárásával összefüggésben közvetlen szankcionálási lehetőséggel, eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki - közölte az Alkotmánybíróság a honlapján.
Az alkotmányjogi panaszt a Transparency International Magyarország Alapítvány nyújtotta be. Az indítványozó szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény lényegében azon szervezetek számára, amelyek tevékenysége bármilyen módon hatással lehet a választások kimenetelére vagy befolyásolhatja a választói akaratot, megtiltja a külföldről származó finanszírozás elfogadását.
Azt írták: a sérelmezett rendelkezések a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladatait és vizsgálati eljárásának szabályait tartalmazzák. Az indítványozó szerint a törvény előírásai olyan tág körben határozzák meg a hivatal eljárásindítási jogosultságait, hogy gyakorlatilag bármelyik szervezet ellen, bármely okból és bármely adatkör vizsgálatára megindíthatja eljárását.
Nézete szerint a sérelmezett rendelkezések sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, mert korlátozzák az indítványozó azon jogát, hogy bármely társadalmi vagy politikai témában véleményét független szervezetként kifejthesse, mert amennyiben ezen véleményét a hivatal olyannak minősíti, amely befolyásolja a választások kimenetelét, az indítványozóval szemben bármikor megindíthatja eljárását.
Az indítványozó véleménye szerint a hivatal eljárására vonatkozó szabályok sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mert a hivatalnak túl általánosan és tágan meghatározott jogosítványaival szemben hiányoznak az ügyfél jogait garantáló rendelkezések. A hivatal által lefolytatott vizsgálati eljárás ellen a jogorvoslati út nem biztosított, és közigazgatási pernek sincs helye, ezáltal sérül a jogorvoslathoz való alapjog és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog.
Az AB határozatában megállapította, hogy a törvény a hivatal számára nem teszi lehetővé semmilyen jogkövetkezmény alkalmazását, így a támadott rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe a véleménynyilvánítás szabadságával, ezért az Alkotmánybíróság az ennek megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
A hivatal jogállását, feladatait, a vizsgálati eljárására vonatkozó rendelkezéseket és az azzal összefüggő jogkövetkezményeket áttekintve, az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a hivatal olyan független, autonóm államigazgatási szerv, amely sem a törvény, sem az általános közigazgatási rendtartás fogalomrendszerében nem minősül hatóságnak és nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést sem.
A hivatal a törvény alapján nem rendelkezik a vizsgálati eljárásával összefüggésben közvetlen szankcionálási lehetőséggel; az eljárást követő jelentésben tett megállapítások önmagukban nem minősülnek szankciónak, azok jogi kényszerítő erővel közvetlenül nem rendelkeznek.
A hivatal közvetlenül nem jogosult jogkövetkezmények alkalmazására, ezért az AB megállapította, hogy eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki. És mivel a hivatal jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek, azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt e tekintetben is elutasította.
Az AB az alkotmányjogi panaszt egyebekben - így a normavilágosság és az adatvédelem tekintetében - visszautasította, figyelemmel arra, hogy az indítvány e körben határozott kérelmet nem tartalmazott, és az Alkotmánybíróság a törvény alapján a kérelemhez kötve van, hivatalbóli eljárása nem lehetséges.
A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményt; Márki Zoltán, Patyi András és Handó Tünde alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
A Transparency International Magyarország Alapítvány azt közölte az MTI-vel: mivel az alapítvány az AB mostani döntésével kimerítette a hazai jogorvoslati lehetőségek tárházát, és továbbra is alaptörvény-ellenesnek, valamint nemzetközi szerződésekbe ütközőnek tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét megalapozó törvényt, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben. | Az Alkotmánybíróság szerint nincs gond a szuverenitás védelméről szóló törvénnyel | Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elleni alkotmányjogi panaszt. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-alkotmanybirosag-szerint-nincs-gond-a-szuverenitas-vedelmerol-szolo-torvennyely/439857 | null | true | null | null | Hírklikk |
Pedig Szabónak volt otthon "politikai gyerekszobája". Apja, a pedagógus végzettségű Szabó Imre, 1993-94-ben Dombóvár szocialista polgármestere volt, s 1994-ben megválasztották a város parlamenti képviselőjévé.
Fia 1991-ben diplomázott a nyíregyházi tanárképző földrajz-orosz szakán, aztán általános iskolában tanított Dombóváron. Később a pécsi egyetemen is kijárta a földrajz szakot, és középiskolában folytatta az oktatást. Közben - itthon és külföldön - belevetette magát a területfejlesztési tanulmányokba. A három idegen nyelven értő Szabó Lorándot 1998-ban megbízták a Dombóvár Város és Városkörnyéki Területfejlesztési Társulás munkaszervezetének vezetésével. A társulás projektjei sikeresek voltak, Szabó szakmai tekintélye folyamatosan erősödött.
Az mégis meglepte a várost, hogy ő lett 2002-ben Dombóvár MSZP-támogatottságú polgármesterjelöltje. 1994 és 2002 között a szocialista Tóth Attila volt a város első embere, ám a testületi csatározásokba belefáradt vegyészmérnök vissza akart térni családi vállalkozásába. Szabót ajánlotta az utódjául.
- Széles látókörű, naprakész, agilis, nagy munkabírású embernek ismertem meg - idézi vissza azokat az időket Tóth Attila. - Főképp területfejlesztési rutinja szólt mellette, hisz tudtam, azzal milliárdokat hozhat a városnak.
A város szocialistái eleinte ellenezték a párton kívüli Szabó jelölését, állítja Tóth Gyula, a dombóvári MSZP-szervezet elnöke, a város parlamenti képviselője. Végül mégis a függetlenként induló Szabót támogatta az MSZP, s ő a voksok 58 százalékát megszerezve nyert. Négy évvel később - az őszödi beszéd után is - még nagyobb fölénnyel, a voksok 61 százalékát begyűjtve győzött.
A 2002-ben és 2006-ban Szabó által beígért fejlesztések többnyire megvalósultak. Megújult a város számos köztere és középülete, racionalizálták az önkormányzat oktatási intézményrendszerét, egy volt katonai bázison megépült a "szociális pláza", ami a családsegítés, a gyámhivatal és a fogyatékkal élők ügyeinek intézését koncentrálja. Dombóváron sikeres foglalkoztatási programok indultak, ezek végén többtucatnyi állástalan talált vissza a munka világába. A városnak önálló múzeuma lett, élénk élettel. Koncertek, musical-előadások tették kellemesebbé az életet a városban.
Az is tény, hogy Dombóvár adóssága Szabó regnálása idején nőtt. Az önkormányzat folyószámla-tartozása 600 millióra rúg, emellett a város kötvényt bocsátott ki egymilliárd forint értékben, s ez - a forint értékvesztése miatt - már 1,2 milliárdos teher Dombóvárnak. Noha a kötvény a következő évek uniós fejlesztéseinek önrészét hivatott fedezni, a pénz egy részét már lehívták a város működésére. Utóbbiakat Tóth Attila osztotta meg velem. Amúgy Szabó Loránd és egykori ajánlója már rossz viszonyban van egymással. Tóth 2002-től - társadalmi állású - gazdasági alpolgármesterként próbálta segíteni Szabó munkáját.
- Nem hagyta - legyint lemondón Tóth Attila. - Nem volt kíváncsi a véleményemre, ahogy máséra sem. 2006-ban belépett az MSZP-be, és akkortól maradéktalanul érvényesítette az akaratát. Megrészegítette a hatalom, s csak a bólogató jánosokra épít.
Tóth Attila ebben a ciklusban képviselőként vesz részt a városi közgyűlés munkájában, ám annyira nem értett szót a polgármesterrel, hogy kilépett a szocialista frakcióból, és az MSZP dombóvári szervezetéből átigazolt a sásdiba.
Szabó azonban nem az elődjével elmérgesedett viszonyba, hanem abba bukott bele, hogy többször is megsértett egy fideszes képviselőt, Naszvadi Balázst. A dombóvári területfejlesztési társulás munkaszervezete élén 2003-ban Naszvadi követte Szabót. Mindketten szabálytalanságokat véltek felfedezni a másik munkájában. Ennek nyomán vizsgálatok sora indult, s ezek egy része még ma is folyik. Az egyik vizsgálat megállapította, hogy Naszvadi befogadott egy nem megfelelő számlát, s ezzel 800 ezer forint kárt okozott a társulásnak. A pénz felét Naszvadinak vissza kellett fizetnie. A társulás viszont négymilliót fizetett Naszvadinak, mivel a bíróság megállapította, hogy jogtalan volt az elbocsátása a társulástól. Naszvadi szerint eltávolítását Szabó forszírozta.
Naszvadi Balázst sokáig nem érdekelte a politika. Aztán, hogy Szabóval vitába keveredett, megkereste őt a Fidesz. Később képviselői jelöltséget ajánlottak neki. 2006-ban belépett a Fideszbe, elindult az önkormányzati választáson, és bejutott a közgyűlésbe. A városi tévé által közvetített testületi üléseken Szabó gyakran támadta őt. 2008 végén Naszvadinak elege lett:
- Az egyik ülésen kérdeztem Szabótól valamit, ő azonban nem válaszolt. Amikor erre figyelmeztették, azt mondta, ki sem ejti a nevemet, mert a társulásnál hatmillió forint kárt okoztam. Akkor feljelentettem.
A perben 2009. március 17-én Szabót rágalmazásért százezer forintra büntette a dombóvári bíróság. Az ítélet ellen Szabó fellebbezett, de a megyei bíróság július 2-án helybenhagyta. Ezt már nem várta meg Szabó, és június 17-én lemondott hivataláról. Ha nem tette volna meg, akkor a jogerős ítélet után - merthogy elmarasztalták - távoznia kellett volna posztjáról. Szabó lemondási szándékát erősíthette az is, hogy márciusban nyomozás indult ellene vesztegetés gyanújával. Az elsőfokú ítélet előtt és után ugyanis Szabó békülni próbált Naszvadival, s arra kérte fideszes képviselőtársát: vonja vissza feljelentését. Ennek érdekében sofőrjével kétmillió forintot küldött Naszvadinak, és felajánlott neki egy - havi 70 ezer forintos javadalmazással járó - tanácsnoki állást a közgyűlésben. Naszvadi - a Hír TV segítségével - kép- és hangfelvételt készített minderről, és vesztegetésért feljelentette a polgármestert. A felvételeket a tévé bemutatta, s Szabó meg se próbálta megmagyarázni cselekedetét. (A rendőrség a napokban lezárta az ügy nyomozását, és azzal a javaslattal küldte tovább az aktát az ügyészségre, hogy vesztegetésért emeljenek vádat Szabó ellen.)
Naszvadi nem titkolja, hogy amikor feljelentette Szabót, majd csőbe húzta a "békülési tárgyalásokon", meg akarta buktatni őt. Döntését ekképp indokolja:
- Szabó tehetségéhez nem fér kétség, elismerem, hogy sokat tett a városért. Ám emberileg alkalmatlan a polgármesteri posztra. Lekezelő és arrogáns, aki, ha ellenállásba ütközik, megszégyeníti vitapartnerét.
Amúgy Szabó elbukott egy másik pert is. Egy, korábban a városházán dolgozó asszonynyal vitába bonyolódott, s ennek során - az elsőfokú bíróság szerint - a polgármester visszaélt hivatali hatalmával, és jogosulatlanul közzétette az aszszony személyes adatait. Ezért Szabóra 120 ezer forintos büntetést róttak ki. Ez az ítélet még nem jogerős. Ha az lenne, akkor Szabónak emiatt is távoznia kellett volna.
Egy dombóvári intézmény-vezető így beszél Szabóról:
- Az ő története arról is vall, hogy a pártoknak mennyire gyenge a szakemberállománya. Lóri tipikus technokrata, akinek nem volt köze a politikához, az MSZP helyi szervezete mégis alávetette magát neki. Ő meg, érezve tudásfölényét, és azt, hogy a helyi pártszervezet rá van utalva, a fejükre nőtt.
Megkérdeztem Szabóról vagy félszáz dombóvárit: a többség sajnálja a volt polgármestert, úgy látják, vele sokkal jobban haladt a város, mint elődeivel. Abban mindenki egyetértett, hogy Szabó Loránd - képességei alapján - talál magának megélhetést. A politikából azonban hosszú időre kiírta magát, vélik ismerősei. Volt, aki szerint örökre. | Belföld: A polgármester és a hatalom | Évek óta az egyik legígéretesebb vidéki politikusként emlegették Szabó Lorándot, Dombóvár polgármesterét. A húszezer lelkes, Tolna megyei város első embere három hete mondott le posztjáról. A 41 éves Szabó nem indokolta távozását, és döntéséről senkinek - így lapunknak - sem volt hajlandó nyilatkozni, ám nyilvánvaló, hogy perei miatt kényszerült kiköltözni a városházáról. A perekbe - ismerősei szerint - a modora sodorta bele a polgármestert. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20090707-a_polgarmester_es_a_hatalom-340267 | 2009-07-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Baumann Péter posztumusz rendőr főhadnagy Újbudán volt szolgálatban tavaly januárban , amikor egy dühöngő férfihoz riasztották őt és a társait. A Lecke utcai társasházban Sz. Szilárd késsel támadt rájuk, Baumannt a szívén szúrta meg, aki belehalt a sérüléseibe.
A férfit idén márciusban ítélték kényszergyógykezelésre, amit félévente vizsgálnak felül. Ez októberben meg is történt, és a Magyar Hang megkeresésére a törvényszék közölte, hogy meghosszabbítják azt. Legközelebb 2025 tavaszén lesz esedékes az újabb felülvizsgálat. | Meghosszabbították Baumann Péter gyilkosának gyógykezelését | A Fővárosi Törvényszék október 8-i végzésével fenntartotta a kényszergyógykezelését annak a férfinak, aki tavaly januárban megölte Baumann Péter rendőrt. Sz. Szilárdot idén márciusban mentették fel jogerősen a több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette kísérletének vádpontja alól, s az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) utalták. A férfi a letartóztatását is ott töltötte a mentális problémái miatt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/baumann-peter-gyilkos-kezeles/t2tfqsh | null | true | null | null | Blikk |
A 14. számú választókörzetet november 11-i lakossági fórumán Békési Ferencné önkormányzati képviselő várja mindazokat, akik szeretnék feltenni a Köfém lakótelepet, Ráchegyet, Búrtelepet és Székesfehérvár-Börgönd városrészt érintő kérdéseiket. A fórum 17:00 órakor kezdődik a Köfém Művelődési Házban.
Az eseményen részt vesz Cser-Palkovics András polgármester, Bozai István városgondnok, Nagy Zsolt, a Közlekedési Iroda vezetője, Nagypál Róbert, a Közterület-felügyelet vezetője, valamint Milus Gábor r. ezredes, városi rendőrkapitány és Steigerwald Tibor, a Depónia Nonprofit Kft. ügyvezetője. | Lakossági fórumot tart a 14. választókörzetben Békési Ferencné | A 14. számú választókörzetet – a Köfém lakótelepet, Ráchegyet, Búrtelepet és Székesfehérvár-Börgönd városrészt – érintő aktuális kérdések kerülnek napirendre azon a lakossági fórumon, amelyet Békési Ferencné önkormányzati képviselő tart november 11-én, hétfőn 17 órától a Köfém Művelődési Házban. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/lakossagi-forumot-tart-a-14-valasztokorzetben-bekesi-ferencne | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A Pénzügyminisztérium szerint tavaly a költségvetés általános tartalékából fizették ki az FC követelését. Pichler Ferenc, a minisztérium szóvivője elmondta, hogy 2007 tavaszán utalták ki a bíróság által megítélt 1,7 milliárdot. A felszámolás alatt álló Sportfólió Kht. vezetője Orbán Sándor elismerte ugyan, hogy a társaság pert vesztett a számos sportlétesítmény takarítására, karbantartására szerződtetett FC-vel szemben, de az ügy részleteiről nem akart nyilatkozni.
Hosszabb lett
Az FC 2002 elején kapott megbízást a ISM-től többek között a Népstadion és intézményeinek kezelésére. A Deutsch Tamás hivatali idejének utolsó hónapjaiban kötött outsourcing szerződés rögtön öt évre be is betonozta a céget. Már a 2002-es kormányváltás után közismertté vált, hogy a drágának tartott megállapodást még drágább lenne felmondani a megállapodásban garantált lelépési díjak miatt. A sportminisztérium ezért Szilvásy György államtitkársága idején újratárgyalta a céggel a szerződést. A Szilvásy távozása után elfogadott megoldás az lett, hogy az FC még több intézmény, sportpálya és uszoda karbantartási feladatát kapta meg, mint korábban, és 2003 augusztusában az addigi öt év helyett tízre emelték a szerződés garantált lejárati idejét.
A hosszabbítás ellenére másfél év múlva, 2004 decemberében mégis felmondták a szerződést, amire az FC kötbérkövetelés benyújtásával reagált. (A felmondás egyébként nem jött váratlanul, az Index már 2004 közepén tudósított arról, hogy a kormány tervbe vette a szerződés bontását.) A Sportfólió nem tudta kifizetni az igényelt pénzt, ezért kezdetben hitelfelvételre gondolt. Az információink szerint több mint 2 milliárdos követelésből azonban végül bírósági per lett, a megítélt összeget pedig az állami tulajdonban lévő, forráshiányos Sportfólió helyett a költségvetés általános tartalékából fizették ki.
Üzleti károkért kárpótolták
Az Index megkeresésére Batári Ferenc, a Future Clean vezérigazgatója azt mondta, hogy a Pénzügyminisztérium tévedett, ha azt az információt adta, hogy cégnek 1,7 milliárd forint kötbért fizetett ki. A cégvezető szerint a jogerős, 2006. évi bírósági ítélet alapján 1 milliárd 296 millió forintot kaptak, amihez a késedelmi kamat is hozzáadódott. De növelte az összeg nagyságát az általuk "nem pontosan ismert nagyságú jogi- és perköltség" is. Batári Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy az eredeti szerződés nagyon pontosan meghatározta, jogszerűtlen szerződés felmondás vagy nem teljesítés esetén mekkora kötbért kell fizetni a másik félnek. Az FC vezetője azt mondta, hogy a kifizetett kötbér részben kárpótolta a társaságot a szerződés megkötésével összefüggő kiadásokért, beruházásokért, valamint a további üzleti károkért.
Pártatlan üzlet
Az 1999-ben beindított cég egyik alapítója Mesterházy Ernő volt, aki időközben Demszky Gábor főpolgármester legfőbb tanácsadója lett, és a cégből ki is szállt. Mesterházyék az SZDSZ-es háttér ellenére a Fidesz-kormány idején is tudtak olyan megrendeléseket szerezni, amelyek komoly politikai támogatást feltételeztek. Az FC amellett, hogy a kedvéért Deutsch Tamás jóváhagyásával a sportminisztérium - szabályos közbeszerzés keretei között - kiszervezte a még be sem járatott Sportfólió Kht. üzemeltetési feladatainak és költségvetésének egy jelentősebb részét, megrendelést kapott a Földi László féle Defend Kft.-től is.
Jól jöhetett a sportos üzleteknek akár az is, hogy a szerződést éppen Szilvásy Györggyel kellett újratárgyalni. Mesterházy és Szilvásy az egyetemen ismerkedtek meg a KISZ-ben, és az Origo Mesterházy-monográfiája szerint pont 2003-ban futottak újra össze egy hivatalos megbeszélésen. Az egykori sportállamtitkár elmondta: ő is úgy emlékszik, hogy hosszú kihagyás után 2003-ban egy tárgyaláson találkozott újra a közös egyetemi múltat felemlegető SZDSZ-es háttéremberrel. | 1,7 milliárdot fizettek nem takarításért | 1,7 milliárdot fizettek nem takarításért - Deutschék és Szilvásyék is olyan jó szerződést kötöttek a Future Cleannel, hogy a költségvetési tartalékból kellett kifizetni cég kötbérigényét. | null | 1 | https://index.hu/belfold/fckotber02/ | 2008-03-06 00:00:00 | true | null | null | Index |
Hiába javított bele már kétszer, még mindig nem teljes Rogán Antal vagyonbevallása. Abban 2014. március 21-ig az szerepelt, hogy felerészben tulajdonosa egy 149 négyzetméteres lakásnak.
Március 21-én átjavította a nyilatkozatát, mert a lakás valójában teljes egészében az ő tulajdona.
Március 31-én újra javította vagyonnyilatkozatát, feltüntetve benne, hogy a 149 négyzetméteres lakáshoz hozzáépítettek egy télikertet és a lépcsőház egy darabját, így a lakás mérete 185 négyzetméter.
Ezen kívül még nejének, Rogán Gaál Cecíliának is van lakása a házban, a 141 négyzetméteres ingatlanon 52:48 arányban osztozik Deák Annamáriával, aki Rogán helyettesének, Puskás Andrásnak a neje.
Rogán ápilis 1-i közleménye szerint neje lakrészét is összenyitották a lakásukkal, csak ezt még nem vezették át hivatalosan.
Vagyis összességében 255 négyzetméteres a lakásuk a Pasa Parkban.
És ez egészül ki a ház alapító okirata szerint még egy 95 négyzetméteres tetőkerttel is, ami után közös költséget is fizetnek. Bár az okirat szerint a tetőkert Rogán lakásához tartozik, elkézpelhető, hogy az amúgy osztatlan közös tulajdonban van. Ahogy például a teremgarázs is osztatlan közös tulajdonban van, de a vagyonnyilatkozatát április 1-én módosító Varga Mihály indoklása szerint az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban meglévő tulajdoni hányadot is fel kell tüntetni a vagyonnyilatkozatban.
Az alapító okirat szerint a tetőkert négyzetméterenkénti közös költsége harmada a lakások négyzetméterenkénti közös költségének. Ha a tetőkert négyzetméterárra is így aránylik a lakások négyzetméterárához, akkor az értéke cirka 20 millió forint.
A Pasa Parkban a lakások négyzetmétere 600 ezer forintba kerül. Rogán és neje - immár egybenyitott - lakásai (149+71 négyzetméter) ez alapján elvileg 90+44, azaz együtt 134 millió forintba kerülhettek. Ehhez jön még a télikert és a lépcsőház 36 négyzetméterének, illetve a tetőkert 95 négyzetméterének az ára. Ha ezeket a lakáshoz képest harmadáron számoljuk is, ez akkor is még 25 millió forint, mindösszesen tehát akár 160 millió.
Rogán keddi közleménye szerint a család 60 millió forinttal tartozik a bankoknak. Kaptak családi segítséget és baráti kölcsönöket is. Hogy mennyit, azt nem írta.
Ehhez képest a vagyonnyilatkozatában 30 millió forintos banki adósság és 16,8 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás van feltüntetve.
A tulajdoni lapok szerint pedig Rogán lakására 111 ezer euró (kb 33 millió forint), Rogán Gaál Cecília lakására pedig 30 millió forint jelzálog van bejegyezve. | Tudja, mije van még Rogánnak? | A 185 (255) négyzetméterre hízott lakás mellé tartozik még egy 95 négyzetméteres tetőkert is. A vagyonbevallásában még ne keresse! | null | 1 | https://444.hu/2014/04/02/tudja-mije-van-meg-rogannak/ | 2014-04-02 11:41:00 | true | null | null | 444 |
Én a rebellió híve vagyok, tehát lázadni kell. Ott, ahol Brüsszel ránk akar erőltetni olyasmit, ami rossz a magyar családoknak, ott egész egyszerűen ellen kell állni és fel kell lázadni, és nem is suttyomban, meg sunyi módon, hanem nyíltan és egyenesen, ahogy tettük a migráció ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A mi költségvetésünk egy nyílt lázadás: benne van a rezsicsökkentés, lakhatási támogatást indítunk meg, kisvállalkozó-támogatási programokat indítunk meg. '25-ben megindul több mint 300 új beruházás, több mint 8 ezer milliárdnyi beruházás megindul.
- közölte a kormányfő.
Hozzátette: ebből ki is fogunk fizetni a következő évben 480 milliárdot. A következő évben befejeződik körülbeül 500 beruházás, óriási vasúti beruházásokat indítunk, autópálya-felújítások és építések vannak, egyetemet is építünk, talán a Heim Pál Gyermekkórházra is végre sort tudunk keríteni.
Tehát komoly nagy dolgok indulnak meg, amik szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel csinál, meg gondol
- összegezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés
A miniszterelnök a rádióban a költségvetésről is beszélt, gondolatait itt hallgathaja meg:
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés | Orbán Viktor: lázadni kell! | Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a jövő évi költségvetésről beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-lazadni-kell-video | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Hadházy Ákos független képviselő szerint fotók bizonyítják, hogy Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám egy 1,3 milliárd forintot érő palotában lakik, amit a Nemteti Bank alapítványa kutatóközpontnak vásárolt. A képviselő azt írja: Matolcsy Ádámot új feleségének közösségi média fotói buktatták le :"újra otthon" képaláírású fotója egy olyan szobában készült, amely jellegzetes, egyedi ablakai alapján kívülről is beazonosítható.
Hadháty így folytatja: "A luxusvillát 2015-ben az Önök pénzéből vette a Nemzeti Bank alapítványa (leginkább abból a gigantikus nyereségből, amit a devizatartalék forintosításakor szerzett). Néhány év múlva eladták, most papíron Matolcsy Ádám barátjának Felis nevű magántőkealapjának érdekeltségébe tartozik. Száraz István könnyen megvehette az ingatlant, mert a cége a Nemzeti Banktól rendszeresen kap milliárdos megrendeléseket kommunikációs munkákra." | Hadházy: "Matolcsy Ádámot új feleségének közösségi média fotói buktatták le" | A képviselő szerint Matolcsy György fia egy 1,3 milliárdos palotában lakik, amit a Nemzeti Bank alapítványa kutatóközpontnak vásárolt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-matolcsy-adamot-uj-felesegenek-kozossegi-media-fotoi-buktattak-le-246145 | 2022-02-17 10:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Feljelentésként értékelte a Fejér megyei Főügyészség azt az állampolgári bejelentést, amely Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel összefüggésben felveti a kényszerítés bűntettének a kísérletét. A vádhatóság a feljelentés elbírálására kijelölte a Székesfehérvári Járási Ügyészséget. Az ügy a bicskei járási ügyészségre került volna, de az ott dolgozók elfogultságot jelentettek.
Nem az első feljelentés
A bejelentést Tényi István tette, aki korábban Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatát és vagyonosodását is firtatta. Ám, mint arról az Origo is beszámolt, feljelentéseit ebben a témában elutasították: az adóhatóság, a rendőrség és a felcsúti önkormányzat sem talált gyanús mozzanatot.
Tényi ezúttal a tavaly októberben, vitatott körülmények között, közúti balesetben elhunyt Váradi András egy korábbi nyilatkozatára alapozva tett bejelentést. Az ATV-ben tavaly tavasszal Váradi arról beszélt, hogyan veszítette el a családja által hosszú évtizedek óta művelt földterület bérleti jogát.
Úgy érezte, megzsarolták
A földbérleti pályázaton ugyanis Mészáros Lőrinc érdekeltségei nyerték el az addig Váradiék által művelt földeket. A tavaly ősszel polgármesterjelöltként is indult alcsúti juhász emiatt tüntetéseket is szervezett Mészáros ellen.
A tévéműsorban pedig arról beszélt, hogy Mészáros elment hozzá, beültette az autójába, és azt mondta neki, vegye tudomásul, hogy ez mostantól az ő területe, és ne szóljanak senkinek, hogy mi folyik a környéken. Váradi kijelentette: gyakorlatilag megzsarolta Mészáros Lőrinc, félelemmel szállt ki az autójából, azután pedig napi szinten járt ki hozzájuk a rendőrség.
A törvény szerint, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz - amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg - bűntettet követ el. Ez akár három év szabadságvesztéssel is büntethető. | Nyomozhatnak, mert Mészáros Lőrinc elbeszélgetett valakivel | Kényszerítés kísérletének gyanúját vizsgáltatja az ügyészség, amiért Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester pár percet beszélt az azóta elhunyt Váradi Andrással, a polgármesterjelölt juhásszal. A földbérletét elvesztő Váradi úgy érezte, Orbán Viktor barátja megzsarolta őt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/06/nyomozas-varadi-andras-meszaros-lorinc-ugyeszseg-kenyszerites-foldberlet | 2015-06-12 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Első fokon pert nyert a Fővárosi Törvényszéken Koczka István matematikatanár, aki azért nem lehetett önkéntes Ferenc pápa budapesti látogatásán, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítette a Rogán Antal vezette Nemzeti Információs Központ (NIK) - közölte a férfit segítő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Koczka István elismert matematikatanár, aki tavaly önkéntesnek jelentkezett Ferenc pápa magyarországi látogatására. A jelentkezését először el is fogadták, azonban ezt később visszavonta a rendőrség, arra hivatkozva, hogy a Nemzeti Információs Központ egyik titkosszolgálati rendszere (a Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszer (BHKR)) "büntetőjogi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot" lát Koczka részvételében.
Mint a TASZ írja, Koczkát hivatalosan nem tájékoztatták arról, hogy miért kapta ezt a minősítést, viszont lehetett tudni róla, hogy teljesen jogszerűen részt vett a pedagógustiltakozásokban, és petíciókat is aláírt. A pedagógus mindenesetre rákérdezett, hogy mi volt a baj vele, de a Nemzeti Információs Központ egyszerűen megtagadta a választ. A büntetlen előéletű tanár ezért indított pert a NIK ellen, hogy kiderítse: ki és miért, milyen adatok alapján nyilvánította közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatnak.
A NIK a perben nem tudta alátámasztani azt, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene Koczkát tájékoztatni a róla kezelt információk eredetéről, ezért nem volt jogszerű a megtagadó válasza. Azzal is jogsértést követett el a szolgálat, hogy nem adott tartalmi indokolást a válaszában, így a bírósági eljárásban sem bizonyította, hogy fennáll a nemzetbiztonsági kockázat. | Pert nyert egy matektanár a Rogán-féle titkosszolgálat ellen | A pápalátogatáskor szeretett volna önkénteskedni, de nem engedték, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítették. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/pert-nyert-egy-matektanar-a-rogan-fele-titkosszolgalat-ellen-169513 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Egy Fejér vármegyei nő egy fűnyíró traktor hirdetésére figyelt fel, amelyet egy másik megyében található bolt nevében tettek fel az egyik népszerű apróhirdetési oldalra. A police.hu közleménye szerint a nő tárcsázta a megadott telefonszámot, ahogy egy fiatalos hangú férfi fogadta a hívást, és az üzlet alkalmazottjának adta ki magát. Azt kérte tőle, hogy a vételárat és a szállítási költséget előre, egy SMS-ben küldött számlaszámra utalja át.
Mint írják, a vásárló közel fél millió forintot utalt át, majd ismét felhívta az eladót, aki azt közölte vele, hogy nem a megfelelő számlaszámot adta meg, ezért újabb utalást kért.
Az asszony jelezte, hogy hajlandó ezt megtenni, ha visszakapja az előzőleg elutalt összeget. Erre a férfi azt válaszolta, ha utal, elengedi a szállítási díjat. Ekkor kezdett gyanússá válni az ügylet, ezért az asszony felvette a kapcsolatot a bankjával, majd a rendőrséggel. Mivel időben cselekedett, a pénzt lefoglalták, és a kár megtérült. Később a csaló által használt hirdetéseket törölték. Kiderült, hogy a cég, amelyre az elkövető hivatkozott, figyelmeztetett mindenkit, hogy csalók élnek vissza a nevükkel - írja a police.hu.
A rendőrség közleményében tanácsokat is megfogalmazott annak érdekében, hogy minél többen kerüljék el az ilyen és ehhez hasonló eseteke:
Mindig legyen körültekintő az online tranzakciók során! A csalók gyakran vonzó ajánlatokkal próbálják becsapni.
Ellenőrizze a hirdetőt, a cég hivatalos elérhetőségeit, weboldalát, telefonszámát, közösségimédia-jelenlétét, és hasonlítsa össze a kapott adatokat. Eltérés esetén ne folytassa a tranzakciót!
Soha ne utaljon előre pénzt olyannak, aki online vagy telefonon keresztül kér fizetést! A megbízható eladók sosem kérnek előre kifizetést, különösen nem olyan termékeknél, amelyeket nem láthatott vagy nem próbálhatott ki személyesen.
Amennyiben lehetséges, kérje a személyes átvételt!
Ha a hirdetésben szereplő telefonszám, e-mail cím vagy számlaszám, illetve bármilyen egyéb körülmény gyanúsnak tűnik, legyen intő jel!
Az is gyanús lehet, ha az eladó folyamatosan sürgeti az előre utalást, vagy ha ellentmondásos információkat ad.
Védje adatait! Ne osszon meg személyes és banki adatokat olyannal, akit nem ismer!
Amennyiben csalás áldozatává vált, azonnal értesítse a rendőrséget és a bankját! Minél gyorsabban cselekszik, annál nagyobb eséllyel térülhet meg a kár. | Internetes csaló ellen indítottak eljárást a sárbogárdi rendőrök | Egy népszerű apróhirdetési oldalon kínált eladásra olcsó fűnyírót az a férfi, aki egy traktorbolt alkalmazottjának adta ki magát. A sárbogárdi rendőrök csalás miatt indítottak eljárást. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/internetes-csalo-ellen-inditottak-eljarast-a-sarbogardi-rendorok | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
November 15-ig három budapesti cég felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak is lejár a megbízatása, azt pedig az erről szóló előterjesztésben az azt a szerdai közgyűlési ülésre benyújtó Karácsony Gergely főpolgármester is elismeri, hogy "ezen társaságok törvényes működéséhez elengedhetetlen az erre vonatkozó személyi döntések meghozatala." Komoly, rengeteg munkavállalót foglalkoztató cégekről van szó: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-ről (BFVK), a Budapesti Közlekedési Zrt.-ről (BKV), valamint a Budapesti Közlekedési Központról (BKK).
Miért fontos ez? Két okból is. Persze, az sem néz ki jól, ha valahol nincsenek felügyelőbizottsági tagok, hiszen az ő feladatuk az adott cég működésének kontrollja, felügyelete, de hiányukat érdemben először 2025 májusában fogja megérezni a főváros, ha addig nem sikerül pótolni őket. Akkor kell majd ugyanis ezeknek az ellenőrző testületeknek jóváhagyniuk a milliárdos költségvetéssel gazdálkodó cégek éves beszámolóit. Az igazgatósági tagokkal viszont már teljesen más a helyzet.
Ha mandátumuk kifutásáig nem sikerül senkit kinevezni a helyükre, feladat- és jogköreik a fővárosi közgyűlésre szállnak, jelentősen megterhelve az abban dolgozó, amúgy például a közlekedési cégek vezetésében nem is feltétlenül járatos képviselőket.
Mindez kizárólag úgy lenne megelőzhető, ha a közgyűlésen a képviselőknek sikerülne megállapodnia a három cég új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjairól - információink szerint erre azonban semmi esély. Erre utal az is, hogy a Karácsony Gergely által benyújtott előterjesztésben egy név sem szerepel, pedig a képviselőknek elengedhetetlen lenne, hogy tudják, egyáltalán kire nyomnak igent, vagy nemet. A helyzetet látszólag könnyíti, hogy a BKK és a BKV igazgatóságát az előterjesztéssel Karácsony egybevonná. Bonyolítja viszont azzal, hogy kevesebb helyre jut még több jelentkező, emiatt pedig még több vita lesz a fővárosi frakciók között. Az óra pedig ketyeg, az viszont egyáltalán nem mindegy, ki irányítja a főváros közlekedéséért felelős cégeket.
Karácsony elengedte a hagyományokat, de nem eléggé?
A fenti vitás helyzet - amit maga az előterjesztő Karácsony szemérmesen csak még folyamatban lévő egyeztetéseknek nevez - annyiban új, hogy bár a korábbi ciklusokban is rendszeresek voltak a viták a fővárosi cégekhez delegált személyek körül, ez a kérdés most a júniusi önkormányzati választást megelőző kampánynak is hangsúlyos eleme volt. "Vitézy Dávid egyik markáns programpontja, hogy bukott politikusok helyett szakemberek vezessék a fővárosi közszolgáltató cégeket, azok ne legyenek a pártok kifizetőhelyei!" - állt például Vitézy Dávid terjedelmes főpolgármester-jelölti programjában. A politikus ezzel egyszerre szállt bele a Tarlós-, illetve a Karácsony-éra szokásába, 2019 előtt ugyanis évekig Papcsák Ferenc vezette a BKK felügyelőbizottságát, Karácsony előző ciklusában pedig ugyanitt az igazgatósági elnöki posztig jutott Draskovics Tibor, a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormányban volt miniszter. Vagyis a kritikának volt alapja.
Karácsony - elismerve a kritika jogosságát és megelőzve a további vitát -, szakított a hagyományokkal, és szeptemberben pályázatot írt ki nemcsak a vezérigazgatók, hanem az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokra is. Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a közgyűlési erőviszonyok alapján osztották el a frakciók egymás közt ezeket a céges pozíciókat, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy amelyik pártnak nagyobb frakciója volt a közgyűlésben, az több pozícióba delegálhatta a saját kádereit. Akik számára bizonyára inspiráló volt a nemes közfeladat, de lehettek köztük olyanok is, akik előtt csak az ezzel járó, akár több százezer forintos havi tiszteletdíj lebegett.
Ezzel az évtizedes gyakorlattal - saját bevallása szerint - a főpolgármester is nehezen élt együtt, de kénytelen volt: ez a mechanizmus garantálta, hogy azok a pártok, amelyek összefogása hatalomra segítette őt, ne faroljanak ki mögüle éles helyzetekben. Így sem volt konfliktusoktól mentes az utóbbi öt év, de a személyi kérdésekben végül mindig sikerült megegyezni, fenntartva a koalíciós békét és együttműködést.
Ehhez képest mondott teljesen újat Vitézy Dávid mellett Magyar Péter is, egyikük sem kért ugyanis a korábbi pártkáderekből. A Tisza Párt elnöke már nyáron közölte, hogy elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel, ennek ellenére a párt nem jelölt sem igazgatósági, sem felügyelőbizottsági tagokat. Ennek pontos oka nem derült ki, de feltehetően az egyik magyarázat erre mindössze az, hogy Magyar Péternek nyáron még nem álltak rendelkezésre olyan megbízható emberei, akiket be tudott volna ültetni ezekbe a pozíciókba. A másik magyarázat, hogy Magyar valódi szakembereket akart a városvezetésbe. Sőt, lehet, hogy a két magyarázat egyszerre is igaz lehetett.
Akárhogyis, Karácsony és Magyar között komoly politikai vita alakult ki, ám ennek inkább csak egy másik tünetére, a főpolgármester-helyettesek kérdésére kapta fel a fejét a közvélemény. Magyar ugyanis nem volt hajlandó belemenni abba, hogy támogassa Karácsony főpolgármester-helyetteseit. Azt a Kiss Ambrust sem, aki a főpolgármester jobbkezeként az utóbbi évek válságkezelését irányította a fővárosban. Magyar ugyanakkor helyettest sem volt hajlandó jelölni, de frakciójával együtt ragaszkodott ahhoz, hogy a főpolgármester jogköreinek jelentős részét el kell vonni, és a közgyűlésnek át kell adni azokat.
Leegyszerűsítve a két fél kommunikációját: Magyar azt állította, hogy ezen hatáskörök híján nem tudnak érdemi hatást gyakorolni a főváros irányítására annak ellenére sem, hogy a Fidesz mellett a Tiszának van a legnagyobb, 10-10 fős frakciója, vagyis legkomolyabb választói felhatalmazása. Karácsony ezzel szemben viszont azt mondta, ha elveszik a jogköreit, sőt, megfosztják a legközelebbi szövetségeseitől is, ő nem tud érdemben felelősséget vállalni a város vezetéséért, pedig őt hatalmazták fel a választók erre. Emellett Magyart és a Tiszát azzal vádolta, hogy kihúzzák magukat a felelősség alól.
Ennek a patthelyzetnek máig nincs érdemi megoldása. A fővárosi közgyűlés alakuló ülésén nem sikerült megállapodni sem az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról, sem egyetlen főpolgármester-helyettes személyéről. Utóbbi miatt Budapest vezetése jelenleg mulasztásos jogsértésben van, ezt a kormányhivatal majd végső soron a bíróság határozata fogja csak jó eséllyel feloldani. Annak ellenére, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági helyekkel kapcsolatban Karácsony engedett, és pályázatot írt ki, ugyanebből a patthelyzetből következik ezen pozíciók mostoha helyzete. Arról ugyanis, hogy kik legyenek a már említett cégek vezető és ellenőrző testületeinek tagjai, értesüléseink szerint annak ellenére sincs megállapodás, hogy a közgyűlésnek szerdán döntenie kellene róluk.
A pályázat sem jó, átmeneti megoldás jöhet
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Karácsony reformszándékú pályázatát - amely újdonságként még a szakértelmet is megköveteli -, súlyos kritikák érik. Ezeket legélesebben a Tisza Párt egyik képviselőjének, Bujdosó Andreának a két előterjesztése példázza, ő ugyanis ezekkel azt szeretné elérni, hogy vonják vissza a pályázatokat és írjanak ki a helyükre újakat.
Miért? Mert Karácsony a pályázatokat szeptember 5-én írta ki. Ugyanis hiába volt az önkormányzati választás június 9-én, az új képviselő-testületek csupán október elsejétől léptek hivatalba. A főpolgármester pedig a pályáztatás körülményeit a saját szája íze szerint alakíthatta, hiszen az új testület tagjainak jog szerint szeptemberben abba még nem lehetett beleszólásuk. Erre utal Bujdosó is azzal, hogy "így a képviselőkkel, képviselőcsoportokkal nem történt semmilyen egyeztetés." Ez ugyan jogilag nem problémás, politikailag annál inkább az lehet.
Az ugyanis valóban nem tűnik elegáns megoldásnak, hogy valaki úgy kezd el pályáztatni, hogy pontosan tudja: azok, akik ezen a pályázaton befutnak, egy, a munkájukat majd számonkérő olyan közgyűlés működése alatt fognak dolgozni, amelynek tagjai még nincsenek hivatalban.
Ezért kellene a Tisza szerint új pályázat, azt ezt célzó két Bujdosó-előterjesztés pedig át is fog menni a közgyűlési szavazáson - legalábbis a HVG-nek ezt valószínűsítették azok a fővárosi döntéshozók, akikkel a közgyűlési ülés előtt sikerült beszélnünk. Ha pedig valóban átmennek, akkor Bujdosó Andrea szövegezésének megfelelően a pályázatokat az a Tulajdonosi Bizottság fogja újra kiírni és a feltételeket meghatározni, amelyet a tiszás Orbán Árpád vezet, és amelyben amúgy maga Bujdosó is tag.
Azonban hiába írnak ki új pályázatokat, amelyekre beérkezik majd egy csomó új pályamunka, ezzel a közgyűlésnek azt a problémát még nem sikerül elhárítania, hogy november közepétől a nyakukba szakadnak a lejáró mandátumú igazgatóságok feladatkörei. Ezt csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha a javasolt új tagok nevei, amelyek jelenleg hiányoznak Karácsony Gergely előterjesztéséből, bekerülnének, a közgyűlés pedig elfogadná azokat november 15-ig. Erre van némi esély, de tudomásunk szerint nem szerdán, hanem várhatóan egy november 15. előtt összehívott újabb, rendkívüli közgyűlésen. Azt, hogy Karácsony ebbe hajlandó lenne belemenni, mutatja, hogy a nevek nélküli előterjesztésben az szerepel, hogy az így kinevezett igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok csupán 2025. január 31-ig maradnának pozícióban, utánuk azonnal jöhetnek azok, akiket már az új pályázatban választottak ki.
De mi van a vezérigazgatókkal? | Itthon: Az igazi politikai patthelyzetet a fővárosi cégek igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagjainak ügye mutatja meg Budapesten | Úgy tűnik, politikai konfliktusból a főváros új vezetésének egyelőre csak újakat sikerül generálnia, pedig abból van már most is elég, gondoljunk csak a főpolgármester-helyettesek fiaskójára. Ott nem volt megoldás, a Fővárosi Önkormányzat lassan egy hónapja mulasztásos jogsértésben van. A fővárosi cégek vezetésénél lehet megoldás, de egyre gyorsabban kellene. Elmagyarázzuk, miért. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241029_fovaros-patthelyzet-bkk-bkv-budapest-cegek-ebx | null | true | null | null | HVG |
Nemrég egy brüsszeli parkolóházban döbbentem rá végleg és visszavonhatatlanul, hogy a világon többfajta kapitalizmus is létezik.
Ezzel régi igazságot pedzeget az Orbán-kormány volt PHARE-minisztere. Szerencsés helyzetben vagyunk ugyanakkor, hiszen vannak olyanok, akik ezt meg is mérik.
Haveri kapitalizmus
A Korrupciókutató Központ és a Kreatív online egy elég koncentrált piacon, a médiapiacon vizsgálta azt, hogy a „haveri kapitalizmus” (crony capitalism) mennyiben érvényesülhet Magyarországon.
Megnézték például, hogy a haverok, azaz a kormány mellett politikailag elkötelezett cégtulajdonosok mennyivel kezdenek el több közbeszerzést nyerni a kommunikációs közbeszerzéseken, mint a többi cég. Azt is vizsgálták, hogy a nyertes cégek pártkötődése összefügghetett-e olyasmivel, hogy a nyertes közbeszerzéseiknél eleve korlátozták a versenyt valahogy.
Ideális a lopáshoz
A különféle kommunikációs szolgáltatások piaca több okból is kedvez a haveri kapitalizmusnak. Egyrészt a kommunikációs szolgáltatások árai nagyon nehezen összehasonlíthatók, mert sokfélék lehetnek, így nehéz megmondani, hogy valamit túl drágán vettek-e. De néha még azt is, hogy egyáltalán történt-e bármi érdemi munka az adott pénzért. Másrészt a piac szerkezete is segít, kevés vevő van – köztük is a legnagyobb az állam nálunk –, és az eladói oldal is elég koncentrált, több nagy szereplő van.
Ráadásul a politikai küzdelemben is jól jön, hiszen például az állami hirdetések aránya az újságoknál átlagosan 10 százalék körüli, de elérheti a 40 százalékot is. Ez rettenetesen sok, így lehet erősebben noszogatni az újságokat, tévéket, hogy minél pozitívabb színben tüntessék fel a mindenkori kormányt. Hiszen ellenkező esetben nemcsak elveszik ezt a sok pénzt, hanem a versenytársnak adják.
A kutatók 2009 januárja és 2014 májusa közti közbeszerzéseket vizsgáltak, összesen 1119-et, elsősorban a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető adatok alapján. Ezeket azonban még ki kellett egészíteni néhány olyan ismertebb közbeszerzéssel is, amiket furcsa módon eltüntettek a Közbeszerzési Hatóság oldaláról, vagy valamiért soha nem is tettek fel oda. Az összes szerződés összege 67 milliárd forint volt.
A másik fontos kérdés az elemzéshez a kormányközeli cégek azonosítása. Itt elég vékony lehet a jég, ezért a kutatáshoz csak a legnyilvánvalóbb kapcsolatokat tételezték fel, ahol az adott cég tulajdonosa most is a Fidesz politikusa, volt politikusa vagy a pártvezetés tanácsadója vagy a pártvezetéshez régóta közel álló vállalkozó (mint például akkor még Simicska Lajos).
Az elemzés során nem vették figyelembe azokat a cégeket, amelyek tulajdonosi kapcsolatokon keresztül ugyan nem kötődnek Fidesz közeli személyekhez, de amelyek – szakértők és a Kantar Média kimutatásai szerint – feltehetően különalkukon keresztül az általuk közbeszerzéseken megnyert összegeket a piacra jellemző átlagos értéknél nagyobb mértékben költik el Fidesz-közeli sajtótermékekben.
Ezek után az jött ki, hogy a Fidesz-közeli cégek az összes vizsgált 1119 közbeszerzésből mindössze 83-at nyertek meg, ami 7,4 százalékos arány, de értékben ennél messze magasabb súlyú megrendeléshez jutottak. A 1119 közbeszerzésen összesen elköltött 67 milliárd forintból ugyanis 26 milliárd forint értékben nyertek el, azaz a teljes közbeszerzési piac 39 százalékát vitték el 2009–2014 között.
Ezek szerint a Fidesz-közeli cégek jellemzően a nagy közbeszerzéseket nyerték.
Az egy közbeszerzésen nyert átlagos szerződéses összeg a Fidesz-közeli cégek esetében 328 millió forint volt, míg a Fideszhez nem kötődők esetében csak 44 millió forint, írja a tanulmány.
Jól látszik, hogy eléggé felpörgött ez a módszer, 2014 elejére már az összes médiaköltés négyötöde Fidesz-közeli cégekhez ment. Itt azt sejtik a kutatók, hogy nem a Fidesz-közeli cégek váltak egyre magasabb minőségű szolgáltatóvá a többiekhez képest, hanem hogy politikai szempontok totálisan eluralkodtak a közpénzből vett kommunikációs szolgáltatások piacán.
De hogy bundázzák meg a közbeszerzéseket?
Ha azt szeretnék elérni, hogy az ismerőseik nyerjenek állami pénzeket, akkor ahhoz fontos az is, hogy a közbeszerzéseknél csökkentsék a versenyt, különben kevesebbet lehetne kaszálni az egészen.
A korrupciókutatók ezért csináltak egy versenyerősség-mutatót, amiben olyasmiket néztek, hogy hányan adtak le egyáltalán ajánlatot az adott közbeszerzésre, nyílt volt-e pályázat vagy meghívásos, mekkora volt az értéke, és hogy milyen erős lehetett az árverseny.
Az látszik az adatokból, hogy a közbeszerzéseknél a verseny erőssége a Fidesz-kormány alatt nagyot csökkent, általában a gyengülő verseny jellemezte az elmúlt éveket.
Az külön baj, hogy a Fidesz-közeli cégeknél csökken igazán a verseny. A tanulmány megállapítja, hogy versenyerősség rendszerszerű és számottevő eltérése csak és kifejezetten a legnagyobb közbeszerzések esetében látható: ekkor jelentős különbség mutatható ki a Fidesz-közeli cégek és a többi cég által nyert közbeszerzések között. Ahol „Fidesz-közeli” cégek nyertek, számottevően gyengébb volt a nagy közbeszerzéseknél a verseny, mint ott, ahol a többi cég nyert. Ráadásul ez a nagy értékű projekteknél hatványozottan igaz volt.
Még egy hatásuk van az ilyen jellegű baráti kifizetéseknek, mégpedig az, hogy túlbiztosítják magukat. Ha el akarják kerülni, hogy a verseny hiányából valaki más profitáljon, akkor sok egyéb közbeszerzésnél is csökkenteni kell a versenyt. Ami így ott is aláássa a piacgazdaságot, ahol nem is feltétlenül akarnak kifizetni valamilyen ismerős céget.
A verseny nagymértékű korlátozása mellett elköltött összegeken belül a Fidesz-közeli cégek szerepe szinte elsöprő. 2009–2014 között 31 milliárd forintot, vagyis a kommunikációs szolgáltatások piaca költésének majdnem felét költötték el piackorlátozó módon (itt ez a versenyindex, a CSI értéke 0,37 alatti volt). Ezen összeg több mint fele, 16,3 milliárd forint került Fidesz-közeli cégekhez.
Vagyis a haveri kapitalizmus közvetlenül a piacon elköltött pénzek közel negyedét határozta meg a mérés szerint. | Ha nagy pénz van az asztalon, azt egy fideszes haver viheti | Ha nagy pénz van az asztalon, azt egy fideszes haver viheti - Korrupciókutatók megmérték az állam reklámköltéseit, és azt látták, ahogy egyre több pénzről van szó, annál kisebb verseny mellett nyer egy fajsúlyos fideszes. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/06/05/allami_hirdetes_fidesz_haveri_kapitalizmus_crony_capitalism/ | 2015-06-05 13:41:00 | true | null | null | Index |
A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a szabályozási kudarcokból eredő rejtett gazdaságot nem lehet egyedi kormányzati intézkedésekkel visszaszorítani. Az adórendszer elszigetelt - csak az adómértéket vagy alapokat - érintő változásai, az adóadminisztráció szigorítása, az adórendszer egyszerűsítése önmagában nem hozhat eredményt a rejtett gazdaság csökkentésének.
Csak átgondolt komplex intézkedéscsomagtól remélhető, hogy érdemben növeljék a rejtett gazdaságban való foglakoztatás „költségeit", a rendszer toldozgatása, speciális csoportokra kitalált új adózási formák bevezetése elkerülhetetlenül újabb szabályozási (kormányzati) kudarcokhoz vezet, hisz ilyenkor azonnal megjelennek a kivételek, kedvezmények mentességek, amely maga az adórendszer kudarca.
Sajnos nincs jó helyzetben az kormány, amely épp most szeretné jelentősen csökkenteni a rejtett gazdaság mértékét, ugyanis a szabályozási környezet javulása a romló gazdasági környezetben kevés eredményt hozhat. A válság miatt romló üzleti klíma miatt kicsi a valószínűsége, hogy az adóadminisztráció szigorítása önmagában képes lenne megakadályozni, hogy a rejtett gazdaság súlya a következő években ne emelkedjen. Az adótudatosságot közvetlen hatásokkal lehet növelni - az adózáshoz közvetlenül nem kapcsolódó „kormányzati" szolgáltatások (közlekedés, egészségügy) színvonalának növelése, a megfelelő szolgáltatás növelheti az adótudatosságot.
Az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) bevezetése nem hozott egyértelmű eredményt - mondta Semjén András kötet társszerkesztője, az MTA közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa. Ugyan csökkent az evát választó vállalatok részvétele a rejtett gazdaságban , ugyanakkor a tovagyűrűző hatásaként növelheti a számla nélküli vásárlásokat és a be nem jelentett munkát. Az alkalmi munkavállóli könyv a illegális foglalkoztatás, a rejtett gazdaság melegágya - ezt interjús vizsgálatok is bizonyították a kutatók számára.
Az adócsalás két terepe az áfacsalás, illetve illegális foglalkoztatás. A nagy cégek esetében 1996-2007 között csökkent a számla nélküli vásárlások jelentősége, ám szolgáltatási szektorban még mindig magas ennek a súlya. A nagyvállalati körben a külföldi cégek megjelenése a magyar gazdaságban hozta magával a gazdaság fehéredését. A lakossági fogyasztásban viszont egyes szegmensekben - autószerelés- a számla nélküli vásárlások aránya eléri a hatvan százalékot a háztartási felmérések szerint. Jellemzően a fővárosban gyakoribb a számla nélküli vásárlások, és a vidékiek adótudatosabbak is. Míg a fővárosban csak a válaszadók negyven százaléka tartotta az adócsalást erkölcstelennek, addig a vidéki válaszadók hetven százaléka vélekedett így.
A be nem jelentet foglalkoztatás mintegy 1450 milliárd forintot tehet ki, ami a GDP hét százaléka. A 18-64 éves korú lakosság az utóbbi két évben kapott számlára, illetve zsebbe „fizetést". A magas iskolai végzettségűek inkább számlára, míg az alacsonyabb végzettségűek szimplán zsebbe kapják feketejövedelmüket. Az a munkavállaló aki volt már munkanélküli a tapasztalatok szerint nagyobb valószínűséggel fogadja el a szürke vagy feketefoglalkoztatást - vagyis rejtett gazdaság ezen szintje szegénységgel is összefügg - mondta Tóth István János a kötet társszerkesztője, az MTA Közgazdasági Intézetének munkatársa. | Válságban nő az adócsalási hajlam | Az adócsalás szabályozási kudarcok következménye, ám az adórendszer egyszerűsítése önmagában nem hozhat gyors megoldást; A romló gazdasági környezetben botorság lenne a rejtett gazdaság csökkenésére számítani - derül ki a Rejtett gazdaság című könyv bemutatóján. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/valsagban_no_az_adocsalasi_hajlam.406592.html | 2009-05-13 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A szóváltás előzménye, hogy a TISZA Párt elnöke Facebook-posztjában üzent Tiborcz Istvánnak és az Orbán-klánnak, miután a 24.hu arról írt, hogy a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. az elmúlt négy teljes évben - tehát 2019 és 2023 között - csaknem 50 milliárdnyi bevételt realizált, ám társasági adót szinte egyáltalán nem fizetett. Az írásból az is kiderült, hogy törvényes az egész, köszönhetően egy 2017-es adótörvény-módosításnak, ami pont az ilyen cégcsoportokat mentesíti a társasági adó befizetése alól.
"Büszke vagyok arra, hogy a BDPST Group az elmúlt években több mint 90 milliárd forintot költött olyan műemléki épületek felújítására és megmentésére, mint a turai kastély, a Dorothea Hotel épületegyüttese vagy az Adria-palota, visszaállítva eredeti szépségüket, és megőrizve azokat a következő generációknak" - szúrta ki Tiborcz István elnök-tulajdonos LinkedIn-posztját az index.hu.
Itt az Újabb fordulat a Bige Holding ügyében!
Arról is írt, hogy a " hatályos adózási törvények adta lehetőséggel élve az elmúlt hét év során összesen ennek az összegnek a töredékét, 2,8 milliárd forintot érvényesített a cég társasági adókedvezményként ezek után a rendkívül komplex és komplikált beruházások után, miközben a BDPST csoport és vállalatai csak 2023-ban több mint 15 milliárd forint adót fizettek be különböző adónemeken keresztül (jövedelmet terhelő adók és ágazatspecifikus adók formájában) a magyar költségvetésnek és az érintett önkormányzatoknak.
Tiborcz István bejegyzésében arra is biztatta a hazai nagyvállalatokat és a multinacionális cégeket, hogy ők is vegyék ki a részüket az építészeti örökségünk megmentéséből, "hogy még szebb legyen Budapest és Magyarország!"
A poszt végére került, hogy tulajdonképpen miért is született Orbán Viktor kormányfő vejének bejegyzése:
"Kedves Magyar Péter, neked pedig azt javaslom, hogy mielőtt posztolsz valamiről, nézz utána alaposabban a tényeknek, a valóságnak. Mindenkinek jobb lenne, ha az agresszívan vádaskodó, szenzációhajhász megnyilvánulásaid helyett végre Te is az értékteremtés mezejére lépnél." | Tiborcz István nem hagyta szó nélkül Magyar Péter beszólását | Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa választ adott a cégcsoportja be nem fizetett adóit firtató vádakra: posztjában odaszúrt Magyar Péternek, a TISZA Párt elnökének is. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/tiborcz-istvan-magyar-peter/n2bl3wv | null | true | null | null | Blikk |
A József nádor téren tiltott helyen és behajtási engedély nélkül parkolt szerda délután a Jobbik államfőjelöltje. Morvai Krisztina az egyik kisbolt előtt hagyta Peugeot 1007-ét. A közterületesek éppen kerékbilincset raktak a kocsira, amikor Morvai visszatért.
A politikusnő ekkor kisebb csődületet okozott a téren, mert hangos szóváltásba keveredett a parkoló őrökkel. Az eset egyik tanúja szerint a jobbikos politikus nem akarta kifizetni a kerékbilincselésért kiszabható helyszíni bírságot.
A tanú szerint Morvai először azt mondta, hogy siet, majd pedig mentelmi jogára hivatkozva akart kibújni a büntetés alól.
A közteresek hétezer forintot akartak fizettetni az EU-s képviselőnővel, aki végül csak akkor volt hajlandó leróni a bírságot, amikor látható volt, hogy érvei nem hatották meg az őröket, és szabálysértési eljárást helyeztek kilátásba. | Morvai mentelmi jogával akarta megúszni a kerékbilincs-bírságot | Morvai mentelmi jogával akarta megúszni a kerékbilincs-bírságot - Csődületet okozott a belvárosban a jobbikos politikusnő és a közteresek vitája. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/valasztas/morvai_mentelmi_jogaval_akarta_meguszni_a_kerekbilincs-birsagot/ | 2010-03-24 17:33:00 | true | null | null | Index |
2006.06.26. 22:02
Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy a Magyar Televízió (MTV) a piaci konkurenciának számító Interaktív produkciós irodát bízza meg egyes műsorainak készítésével. Az Interaktív 80 százalékban a TV2, 20 százalékban pedig az ismert műsorvezető, Sváby András tulajdonában áll. Korábban az MTV vezetőinek egy része, így Rudi Zoltán elnök is a TV2 csapatát erősítette.
Tudomásunk szerint napirendre került, hogy az MTV a Napi Mozaik és a Kultúrház című műsort is az Interaktívval gyártatná; a Szenes Roadshow-t már korábban is az említett TV2-s érdekeltség állította elő. Normális piaci viszonyok között meglehetősen szokatlan, hogy egy cég a legfőbb konkurensek egyikét bízza meg saját termékeinek gyártásával. Az MTV zömmel közpénzből működik, így a nemzet tulajdonát képező médium az adófizetők javaiból biztosít profitot saját piaci ellenlábasának. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a köztelevízió vezetőinek jelentős része – élükön Rudi Zoltán elnökkel – éppen attól a TV2-től érkezett az MTV-hez, amely most a nemzeti adó megbízásait teljesítheti.
– Rosszindulatú feltételezés, hogy a korábbi TV2-s kapcsolatoknak bármi köze lenne a megrendelésekhez – közölte Rudi Zoltán. Mint elmondta, kizárólag azért az Interaktívot bízták meg műsorkészítéssel, mert „ők a legjobbak”. A tévéelnök ugyanakkor tagadta, hogy a Szenes Roadshow-n kívül más műsort is kiszerveznének. – A Napi Mozaik és a Kultúrház is belső gyártású műsor marad – emelte ki Rudi Zoltán.
Bizonyos nyilatkozatok azonban azt engedik feltételezni, hogy a tévé vezetésének szándékában állt kiszervezni a műsorokat. Mint azt a tévékuratórium egyik elnökségi tagjától megtudtuk, valóban felmerült, hogy a Napi Mozaikot és a Kultúrházat is külső cég készítse. A testület azonban a múlt héten elfogadott egy állásfoglalást, melyben nyomatékosan felszólították a tévé vezetését, hogy a napi információs és hírműsorokat tartsa házon belül.
Az Interaktív produkciós iroda egyik munkatársa neve elhallgatását kérve elárulta: a cég valóban közel állt hozzá, hogy az MTV-től megkapja a két műsor gyártási jogát; ezt akadályozta meg a tévékuratórium állásfoglalása. Sváby Andrást, az Interaktív vezetőjét lapzártáig nem sikerült elérnünk. | A TV2-nél az MTV pénze? – Az adófizetők javaiból | Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy a Magyar Televízió (MTV) a piaci konkurenciának számító Interaktív produkciós irodát bízza meg egyes műsorainak készítésével. Az Interaktív 80 százalékban a TV2, 20 százalékban pedig az ismert műsorvezető, Sváby András tulajdonában áll. Korábban az MTV vezetőinek egy része, így Rudi Zoltán elnök is a TV2 csapatát erősítette. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/06/a-tv2-nel-az-mtv-penze-az-adofizetok-javaibol | 2006-06-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2005.04.10. 15:06
A kormánypártok megpróbálják megakadályozni annak a vizsgálóbizottságnak a felállítását, amelynek az lenne a célja, hogy fellebbentse a fátylat az Apró-Gyurcsány érdekkör milliárdjairól – mondta mai tájékoztatóján Szijjártó Péter (Fidesz). Az MSZP figyelemelterelésnek tartja az ellenzéki képviselő kijelentéséit.
Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc utasítást adott a szocialista képviselőknek, hogy gátolják meg a vizsgálóbizottság létrehozását – fogalmazott Szijjártó Péter. Mint mondta, a miniszterelnök egy jól körülhatárolható, szűk érdekkör prédájává kívánja tenni az országot, hiszen számos állami intézmény, állami vállalat élén olyan személyek állnak, akiknek nevei felmerültek azon tranzakciók során, melyek hozzájárultak az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodásához.
A politikus emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc egyik cége vitatott módon jutott hozzá a balatonöszödi kormányüdülő egyik 300 négyzetméteres vízparti villájához úgy, hogy egy sokak által vitatott lízingszerződés keretében tíz évre elosztva mindössze 30 millió forintot kellett fizetni. Ha az adott időszakra érvényes kamatot és lízingdíjakat figyelembe vették volna, a közvagyon károsodásának elkerülése érdekében a 30 helyett 120 millió forintot kellett volna fizetni ezért a villáért – tette hozzá az ellenzéki politikus.
Szijjártó Péter kitért rá: amikor ezt a szerződést megkötötték, a Miniszterelnöki Hivatal gazdálkodási és pénzügyi ügyekért felelős helyettes államtitkára az a Szilvásy György volt, aki később cégtársa lett Gyurcsány Ferencnek az Aldo Kft.-ben. Ebben az időszakban adták el a Miniszterelnöki Hivatal Szalay utcai ingatlanának egy jelentős részét, amelyet előbb az Aldo, majd később az Altus Részvénytársaság vett meg, amelyek szintén a kormányfő érdekkörébe tartozó cégek. Szilvásy György esetleges szerepe az említett ingatlanok megszerzésében vajon segített-e abban, hogy most ő a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.
Szilvásy esetleges érintettségének kérdéséről az MNO szerette volna megszólaltatni a kormányszóviivőt , azonban sem Batiz Andrást, sem László Boglárt nem sikerült elérnünk vasárnap délután.
MSZP:„Fideszes figyelemelterelés”
Az MSZP figyelemelterelő médiaoffenzívának tartja Szijjártó Péter mai kijelentését. Az ellenzéki képviselő szavaira reagálva Nyakó István, az MSZP szóvivője úgy nyilatkozott: a Fidesz ne a médiában küzdjön Orbán Viktor állítólagos viselt dolgainak tisztázása érdekében, hanem – ahogyan immár egy hónapja megígérték – kérjen helyreigazítást, vegyen jogi úton elégtételt – írja az MTV Teletext.
Az MSZP szóvivője hozzátette: a Fidesz sem ezzel, sem pedig a Lamperth Mónikát ért támadásokkal nem fogja elérni a célját.
Forrás: Magyar Rádió, teletext.hu | Szijjártó: Szilvásy is a kormányfő vagyonát gyarapítja? | A kormánypártok megpróbálják megakadályozni annak a vizsgálóbizottságnak a felállítását, amelynek az lenne a célja, hogy fellebbentse a fátylat az Apró-Gyurcsány érdekkör milliárdjairól – mondta mai tájékoztatóján Szijjártó Péter (Fidesz). Az MSZP figyelemelterelésnek tartja az ellenzéki képviselő kijelentéséit. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/04/szijjarto-szilvasy-is-a-kormanyfo-vagyonat-gyarapitja | 2005-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vivek Ramaswamy egy indiai származású amerikai gyógyszeripari vállalkozó, a Roivant Sciences alapítója, aki biológiát és jogot végzett, s pár éve beszállt a politikába. Elindult a 2024-es republikánus elnökjelölti előválasztáson is, de mivel népszerűsége jóval elmaradt Donald Trumpé mögött, ráadásul nagyjából trumpista nézetei vannak, kiszállt a versenyből.
Írt ugyanakkor egy meglehetősen terjedelmes könyvet, ami a szélsőbaloldali woke ideológia nagyvállalati világban való térnyeréséről szól. A munka nem elméleti vagy tudományos, hanem a bennfentes üzletember tapasztalatait és gondolatait összegzi. | Kommunista multik: Woke Rt. - Ördögi? Az! | Ramaswamy könyve betekintést nyer a woke vállalati világba, ami még hasznos lehet a számunkra. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/kommunista-multik-woke-rt | null | true | null | null | Mandiner |
A Pécsi Tudományegyetemet (PTE) fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriuma Barna Zsoltot, a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg új tagnak és elnöknek kedden.Az alapítvány közleményében emlékeztettek arra, azért volt szükség új elnök megválasztására, mert a korábbi vezető, Bódis József októberben lemondott pozíciójáról. A 71 éves szülész-nőgyógyász professzor, korábbi klinikaigazgató, rektor és államtitkár azzal indokolta döntését, hogy nem volt maximálisan elégedett az egyetem piacosodásával és hiányolta a nagyobb vállalkozó szellemet.Barna Zsoltot megválasztása kapcsán úgy fogalmazott, hogy egy egyetem nem csupán a tudás központja, hanem a gazdasági innováció és fejlődés forrása is. A közleményben azt írták, Barna célja kuratórium elnökeként a PTE további erősítése lesz.Barna Zsolt 1997-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd több hazai és nemzetközi képzésben vett részt. Pályafutását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) kezdte, majd 2010-től az OTP-csoporton belül számos hazai és nemzetközi felsővezetői pozíciót töltött be, 2020. október 30-tól a Magyar Bankholding Zrt. Igazgatóságának elnöke. 2021. január 1-jétől az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, 2023 májusától a hármas fúzió nyomán létrejövő MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, és a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja lett. | Mészáros Lőrinc bankjának elnökét választották a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítványi kuratórium élére | Barna Zsolt 2023 májusától volt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank elnök-vezérigazgatója. | null | 1 | https://nepszava.hu/3257603_meszaros-lorinc-mbh-bank-barna-zsolt-elnok-vezerigazgato-pecsi-tudomanyegyetem-kuratorium | 2024-11-12 17:55:00 | true | null | null | Népszava |
Nem verték nagydobra, de a Mol Nyrt. megvette Mészáros Lőrinc ásványvizes és PET-feldolgozó cégét is. Az Opten adatbázisából kiderül, hogy az olajvállalat szeptember 2-a óta tulajdonosa a Vivienvíz Kft.-nek és a Greenpet Recycle Kft.-nek is. Új ügyvezetőjük pedig Válik Csaba és Tóth Eszter, előbbi a Mol hulladékgazdálkodási óriásának, a Mohu Holdingnak a vezetője, utóbbi pedig a Mohu pénzügyi vezetője.Az ásványvizet előállító Vivienvíz Kft.-t 2015 elején alapította a milliárdos vállalkozó, aki a Búzakalász 66 Felcsút Kft.-n és a Talentis Agro Zrt.-n keresztül tulajdonolta a céget. Forgalom szempontjából 2022 volt a társaság legjobb éve, akkor 899 millió forintot könyvelhettek el, profit szempontjából viszont tavaly zártak a legjobban: mindössze 560 millió forintos bevételből 176,1 millió forintos nyereség jött össze. Külföldön annyira még nem kaptak rá Mészáros Lőrinc ásványvizére, az export csak 7,4 millió forint volt a 2021-es 7,1 millió után. Kevesek által ismert márka, leginkább akkor került be a hírekbe, amikor kiderült, hogy a nyári hőségben a MÁV Mészáros Lőrinc ásványvizét osztogatta az utasoknak.A felcsúti vállalkozó persze nem marad ásványvíz nélkül. Lapunk írta meg tavaly nyáron, hogy a Vivienvíz Kft.-ből kiválik az Aqua Vivien Kft., amely szintén ásványvizet gyárt. Akkor még azt írtuk, nem tudni, hogy miért volt szüksége még egy ásványvizes cégre Mészáros Lőrincnek, mindenesetre a jegyzett tőkéje az Aqua Vivien Kft.-nek lett sokkal több (404 millió forint). Vélhetően már akkor azt készíthették elő a kiválással, hogy értékesítik a Vivienvíz Kft.-t., amelynek kútjai a Gerecsében találhatók. Szintén a felcsúti mindeneshez tartozik az Aqua Lorenzo Kft. is, ami a Veritas és a Minera ásványvizeket csinálja.A Vivienvíz a Molnak sem az első ásványvizes cége lett, hiszen 2018-ban jelentették be, hogy megvásárolta a Fonte Viva-t, a magyarországi ásványvíz-palackozó céget. A 2002-ben alapított Fonte Viva Kft. a magyarországi ásványvízpiacot látja el a somogyvári kutakból nyert szénsavas és szénsavmentes változatban kapható ásványvizekkel. Akkor azt közölték:A lépés jól illeszkedik a Mol 2030 stratégiájába, miszerint a vállalatcsoport a hagyományos olajipari tevékenységi körét bővítve, új üzletágak és fogyasztói szolgáltatások felé is nyit.A Fonte Viva azóta szépen felfutott: tavaly már 6,2 milliárd forintos forgalmuk volt minimális nyereség mellett, de közben a saját tőkét felduzzasztották 4,9 milliárd forintra.Szintén illeszkedik a Mol stratégiájába a Greenpet Recycle Kft. megszerzése. A PET-feldolgozó eddig a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapon keresztül csatlakozott a Mészáros-birodalomhoz. A karcagi üzem történetét a G7 írta meg még 2021-ben: eredetileg a Recy-Pet üzeme volt, amely az Aquarius-Aqua köré szerveződő cégcsoportnak volt a tagja. A csoport egy időben a hazai ásványvízpiac legnagyobb szereplőjének számított, és üdítőből is jelentős mennyiséget palackozott. A biznisz azonban elbukott, becsődöltek, a karcagi feldolgozót pedig megvásárolta a felcsúti milliárdos még a felszámolás előtt.A PET-feldolgozót a tulajdoni lap tanúsága szerint az alig nyolc nappal korábban bejegyzett Greenpet Recycle nevű cég vette meg- írta a lap.A fiatal vállalat tulajdonosa ugyan egy magántőkealap, aminek legfőbb funkciója legtöbbször épp az, hogy a tényleges magánszemély tulajdonost elfedje, de erről a tőkealapról egy korábbi versenyhivatali bejegyzésből már kiderült, hogy a Mészáros-csoporthoz tartozik. Illetve tartozott, mert most már a Mol-birodalom része. Tavaly mindössze 75,4 millió forintos bevételük volt, ez 470 millió forintos veszteséget okozott, ellenben a saját tőke itt is hízott, 1,9 milliárd forintra. | Nyomul a Mol, Mészáros Lőrinccel hoztak össze egy nagy üzletet | Az olajvállalat megszerezte a felcsúti milliárdos két cégét is, köztük az ásványvizes Vivienvíz Kft.-t. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/mol-meszaros-lorinc-asvanyviz-per-palack-ceg.html | 2024-10-23 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az ügylet egyik főszereplője a Dataplex Kft., amely 2005-ig csupán vegetált, éppenhogy elboldogult a piacon. Az informatikai cégnek ekkor új tulajdonosa lett. A Bajnai Gordon vezette Wallis Rt. egyik leányvállalkozása ugyanis 2,33 milliárd forintért megvásárolta a társaságot. A vételárat döntően a CIB Bank hitelezte meg a Wallis-csoportnak. A tulajdonosi jogok ezt követően 2,4 milliárd forint ellenében három ciprusi céghez kerültek. Ebben az időszakban felgyorsultak az események. A Kóka János (SZDSZ) vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által közvetve vagy közvetlenül felügyelt, illetve résztulajdonolt vállalatok közül a MÁV Informatika Kft. és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kezdett érdeklődni a Dataplexnél, de bejelentkezett az ugyancsak állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta is. A Dataplexet tehát rövid idő alatt közpénzen kistafírozták, állami megrendelésekkel halmozták el. A cég piaci értéke a politika és a gazdasági élet szereplőinek közreműködése folytán egy szemvillanás alatt felértékelődött.
A Dataplexnek még 2005 decemberében ismét új tulajdonosa lett. A Magyar Telekom azonban már nem kevesebb, mint 5,1 milliárd forintot fizetett a társaságért a három ciprusi cégnek. De nézzük, kiknek is!
Az adóparadicsomban bejegyzett három cég közül a legérdekesebb a Fleminghouse Investments Ltd., amely 49 százalékban tulajdonolta a Dataplexet.
Az adásvétel időpontjában a jelenlegi kormányfő, Bajnai Gordon volt a ciprusi cég igazgatója. Bajnai csak fél évvel később, 2006 júliusában vállalt kormányzati pozíciót, ekkor fejlesztési kormánybiztos lett, egy évvel később az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium élén találjuk, majd 2008 nyarán már fejlesztési miniszter. 2009-ben ő váltotta Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. A másik ciprusi cég a Corbeil Holdings Ltd., amely szintén 49 százalékos részt tudhatott magáénak a Dataplexből. A Hír TV kérdésére Lepp Gyula korábban elismerte, hogy övé a társaság. Lepp pedig nem más, mint Kóka János sógora.
A Magyar Nemzet birtokába került a ciprusi rendőrség válasza, amelyet a magyar hatóságok jogsegélykérelmére küldött. A dokumentumból egyértelműen kiderült, sem a Fleminghouse, sem a Corbeil nem nyújtott be adóbevallást Cipruson. Az ügyletben résztvevő harmadik adóparadicsomban bejegyzett cég, a Romnio Investments Ltd. viszont igen. A Romnio esetében még csak sejteni sem lehet, hogy ki lehet a titokzatos tulajdonos. A Romnio egyébként csak két százalékot tulajdonolt a Dataplexből.
Vadász Iván, az Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke szerint egy ciprusi cégnek nem kell az ottani hatóságoknak adót fizetnie egy társaság tulajdonrészének adásvétele után. Az adószakértő azonban úgy vélte, általában egy magyar cég és egy ciprusi cég közötti ügylet végső célja mégis az lehet, hogy a külföldi társaság mögött állók kikerüljék a magyar adószabályokat. – Ha ugyanis a tranzakció két magyar vállalkozás között történt volna, akkor a 2,7 milliárd forintnyi nyereség után 16 százalék társasági adót, illetve a cégtulajdonosoknak további 35 százalékos osztalékadót kellett volna befizetniük az APEH-nak – fogalmazott Vadász. Hozzátette, ez alapján 1,377 milliárd forint járt volna az adóhatóságnak.
Lapunk információi szerint az APEH színlelt ügyletet gyanít, s ezért adócsalás miatt vizsgálódik. Megtudtuk, az adóhatóság is jogsegélykérelemmel élt a ciprusi hatóságok felé. Az APEH illetékesét lapzártánkig nem tudtuk elérni.
Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője lapunknak korábban elmondta: az NNI hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt folytat eljárást a Dataplex Kft. tevékenységével öszszefüggésben. A rendőr őrnagy akkor közölte, az eljárást felfüggesztették, jogsegélykérelem révén ugyanis külföldi hatóságoktól várnak információkat. Mivel a kért információk Ciprusról megérkeztek, folytatódhat a nyomozás. | Adócsalás gyanújában a kormányfő | Miképp tudja egy magyar cég 2,7 milliárd forint nyereség után elkerülni az adó megfizetését? Csupán néhány ciprusi vállalkozást kell hozzá vásárolni, legalábbis Bajnai Gordon csapata, illetve Kóka János sógora így oldotta meg a feladatot. A kérdés már csak az, meg lehet-e büntetlenül úszni egy ilyen ügyletet. A Magyar Nemzet birtokába került a ciprusi rendőrség válasza, amelyet a magyar hatóságok jogsegélykérelmére küldött. Kiderült, Bajnaiék Cipruson sem nyújtottak be adóbevallást. A rendőrség hűtlen kezelés, az APEH adócsalás gyanúja miatt vizsgálódik. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/adocsalas-gyanujaban-a-kormanyfo | 2010-02-24 17:16:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. feltette honlapjára a régi trafikosoknak szóló felhívását, mely azért vált szükségessé, mivel sok olyan vállalkozás, mely már régóta dohánykiskereskedelemmel foglalkozott, az egyre érdekesebb fordulatokkal teli trafiktenderen egyetlen koncessziót sem nyert.
A feltételek ugyanakkor szigorúak. Olyan magánszemélyek adhatnak csak be jelentkezést, akik már a februári trafiktenderen is pályáztak, egyetlen koncessziós jogosultságot sem nyertek, legfeljebb egy trafikot üzemeltetnek jelenleg egyéni vállalkozóként vagy olyan gazdasági társaság útján, ahol az illető vagy hozzátartozói 75 százalékos szavazati joggal rendelkeznek és a cég bejegyzett főtevékenysége a dohányáru-kiskereskedelem. A feltételek között szerepel még az is, hogy a magánszemélynek nem származhat máshonnan jövedelme (pl. nyugdíj).
A jelentkezési dokumentum lefekteti azt is, hogy pontosan milyen kiskereskedelmi egység minősül trafiknak. A kiskereskedelmi egység csak akkor minősül trafiknak, ha ott kizárólag kiskereskedelmi tevékenység folyik, az éves árbevétel nem haladja meg a 100 millió forintot, az éves árbevételnek pedig az elmúlt öt lezárt üzleti év átlagában 80 százalékos mértékig dohánytermék kiskereskedelméből kellett származnia, az adott kereskedelmi egység 1993. január 1. előtt kezdett üzemelni, és azóta változatlan helyen – az öröklés esetét ide nem értve – változatlan tulajdonosi viszonyokkal üzemel és az egység nem tartozik semmilyen hálózathoz.
A jelentkezéshez mellékelni kell az elmúlt öt lezárt üzleti év teljes, aláírt beszámolóját, illetve az elmúlt öt lezárt üzleti év úgynevezett. "áfa-kódonkénti" napi bevétel-összesítőt ("pénztárgép éves zárás") és a jelentkezési űrlapot, mely a pályázati felhívásban megtalálható. A jelentkezési határidő május 21.
Giró-Szász András kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, 41-42 ezer dohányárusító hely van jelenleg, ezután hétezer nemzeti dohánybolt lesz, ebből több mint 5400-nál hirdettek győztest, de előfordulhatott az, hogy akik tartósan ezen a területen családi vállalkozásban dolgoztak, azok nem nyertek. A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének adatai szerint szerint 200 ilyen dohányárusító volt, ezek kétharmada nyert, az új felhívást azonban nem ezen adatok alapján írták ki. | Gazdaság: Látszatmentőövet dobott a kormány a régi trafikosoknak | Felkerült a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapjára a régi trafikosoknak szóló jelentkezési "szalmaszál", vagyis akik korábban dohányáru kiskereskedelmével foglalkoztak, de egyetlen koncessziót sem nyertek el, ők most újra jelentkezhetnek. A feltételek azonban szigorúak: legalább 20 éve kell trafikot üzemeltetni ugyanazon a helyen, ugyanazzal a tulajdonosi körrel, az éves árbevételnek pedig az elmúlt öt lezárt üzleti év átlagában 80 százalékos mértékig dohánytermék kiskereskedelméből kellett származnia. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20130514_Itt_az_esely_a_regi_trafikosoknak_a_nyere | 2013-05-14 09:30:00 | true | null | null | HVG |
Október 18-i keltezésű levelében lemondott egyéni önkormányzati képviselői mandátumáról Czeglédy Gergő, akit a bíróság korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt letartóztatásban tart. A korábbi óbudai alpolgármester lemondó nyilatkozatát hétfőn tette közzé a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) óbudai szervezete, hozzátéve, mivel Czeglédy a júniusi önkormányzati választáson megnyerte a 6. számú egyéni választókerületet, a körzetben időközi választást kell kiírni, melyre várhatóan február közepén fog sor kerülni.Czeglédyt június közepén tartóztatták le, a gyanúsítás szerint alpolgármesterként több mint százmillió forintot fogadott el azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon két reklámtevékenységgel foglalkozó cég reklámberendezéseinek fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében. A letartóztatást október közepén hosszabbította meg a bíróság újabb két hónappal.Óbuda korábbi alpolgármestere a 6. választókerületet viszonylag simán, 42,04 százalékos szavazattöbbséggel nyerte meg, csaknem 10 százalékponttal verve Malinás Sándort, a Fidesz jelöltjét. A harmadik helyen az MKKP jelöltje, Sill Gábor végzett a voksok 17,03 százalékával, míg a negyedik induló, Papp Attila János (Mi Hazánk) 7,60 százalékos eredményt ért el.Czeglédy ügye szorosan összefügg a III. kerület újraválasztott polgármesterének Kiss László ügyével, aki szintén letartóztatásban ül. | Lemondott a letartóztatott politikus, időközi választás jön Óbudán | Júniusban még magabiztosan nyerte meg óbudai egyéni választókerületét Czeglédy Gergő, a városrész akkori alpolgármestere. Ám nem sokkal később korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt letartóztatásba helyezték, most pedig le is mondott mandátumáról. Így a körzet hatezer polgárát a jövő év elején ismét az urnákhoz szólítják | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/lemondott-a-letartoztatott-politikus-idokozi-valasztas-jon-obudan.html | 2024-11-05 12:12:00 | true | null | null | mfor.hu |
A legnagyobb vidéki város közlekedési vállalata tiltott adatszerzés miatt büntetőfeljelentést tesz, mert a valós idejű járatinformációt újraközlő mobilalkalmazást készítő magáncég „meghekkelte” az informatikai rendszerét. Másnap ugyanabban az országban, ugyanazon bűncselekményi tényállás gyanúja miatt folyó eljárásban az ügyészség azt mondja, hogy a közmédia irodáiban lehallgatókészüléket felszerelni és üzemeltetni nem bűncselekmény. Mindenkit megnyugtatnánk: a magyar jogrendszer ennyire azért nem idióta, amit látunk, az a színtiszta jogalkalmazói hülyeség.
Mindenekelőtt nézzük meg, mint mond a Büntető Törvénykönyv, esetünkben annak 422. § (1) bekezdése, az sokat szokott ilyenkor segíteni:
Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából (…)
b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti, (…)
d) elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A tiltott adatszerzés tehát célzatos bűncselekmény, csak személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából lehet elkövetni, ami – mint erre a törvényjavaslat indokolása is felhívja a figyelmet – azt is jelenti, hogy azt csak egyenes szándékkal, azaz ezen jogsértő célok valamelyikét kifejezetten elérni kívánva lehet elkövetni.
Már ezen a ponton megdől a debreceni közlekedési cég „jogi” érvelése, hiszen esetükben az történt, hogy a DKV a saját alkalmazásával kiteszi a netre, hogy mikor érkezik az Arany Bika elé a villamos. Ezt a nyilvánosságra hozott valós idejű járatinformációs adatot olvasta be a saját mobilalkalmazást fejlesztő magáncég szoftveresen, és tette hozzáférhetővé a saját applikációjában. Személyes adat, magántitok érintettsége föl se merül. A gazdasági titok pedig a Btk.-ban a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok: csupa olyan dolog, amivel a DKV csak akkor találkozik, ha munkáját hazavivő bankhivatalnokot, brókert vagy biztosítási ügynököt szállít, ami elég távoli összefüggés. Marad tehát az üzleti titok, ám az meg csak úgy lehet egy információ, hogyha annak titokban maradásához a cégnek méltányolható érdeke fűződik, és ezt üzleti titokká minősítette, illetve titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. Ennek meg ugye mind a két eleme hiányzik esetünkben: egyrészt
nem az információ titokban maradásához, hanem minél szélesebb megismeréséhez fűződik üzleti érdeke a DKV-nak,
mivel ha könnyebben elérhetőek a járatinformációk, akkor többen szállnak fel a villamosra az Arany Bikánál. Másrészt amit maga a cég tesz közzé, az könnyen belátható módon eleve nem titok.
Ehhez képest már csak másodlagos, hogy az informatikai rendszer útján történő kifürkészés mint elkövetési magatartás sem valósul természetesen meg, hiszen az meg a hekkelésre használt magyar jogi terminológia, míg jelen esetben a feljelentéssel betámadott, közpénzből létrehozott közérdekű adatot újrahasznosítani akaró magáncég nem hekkelt, hanem nyilvános felületen elérhetővé tett információkat dolgozott fel informatikai eszközökkel.
Igényesebb jogi érveléssel szakad el körülbelül ugyanennyire a törvényszövegtől az ügyészség az MTVA-s lehallgatási ügyben, amikor azt állítja, hogy a töretlen jogalkalmazói gyakorlat értelmében „az MTVA irodái, illetve tárgyalói nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszíne”. Mi ehhez képest ilyen, az új Btk. által kiterjesztett tényálláshoz kapcsolódó „töretlen” gyakorlatnak nem találtuk nyomát, ezzel szemben a törvényjavaslat miniszteri indokolása kifejezetten utal arra, hogy a „lakás, egyéb – a lakáson kívüli minden más – helyiség, vagy az azokhoz tartozó bekerített helynek” a technikai eszközzel történő megfigyelése és rögzítése jelent tiltott adatszerzést.
Arra viszont valóban van hozzáférhető bírói gyakorlat, hogy – éppen a cselekmény célzatossága miatt – önmagában a lehallgatókészülék beszerelése és bizonyított használata valóban nem bűncselekmény. Egy házastársak közötti lehallgatási ügyben a Kúria ugyanis kimondta, hogy a lehallgatás tényének bizonyítottsága „a bűncselekmény megállapításához nem elegendő, ugyanis nem állapítható meg, hogy a terhelt célzata a magántitok, netán gazdasági, vagy üzleti titok jogosulatlan megismerésére irányult volna. (…) Ez a megállapítás azonban azt jelenti, hogy a telefonbeszélgetések rögzítése során esetlegesen magántitkok – gazdasági vagy üzleti titkok – is megismerhetőek és rögzíthetőek, ám ennek lehetőségéből mindössze a terhelt eshetőleges szándékára lehet következtetni, amely célzatos bűncselekmény esetében a bűnösség megállapításához nem elegendő.” (KÚRIA, Bfv.III.1.548/2014/7.szám)
Mindezek alapján tehát ami nyilvánvalóan nem bűncselekmény, az a debreceni „hekkelés”, amiben meg szerintünk tovább kellene nyomozni a célzat feltárása érdekében, az meg az MTVA-s lehallgatási botrány. Meglátjuk, hogy ehhez képest melyikkel mi lesz. | Kicsi ország, kicsi kémügyek: most akkor kifürkészhetőek a köztulajdonú cégek adatai vagy nem? | Így írnánk mi | A legnagyobb vidéki város közlekedési vállalata tiltott adatszerzés miatt büntetőfeljelentést tesz , mert a valós idejű járatinformációt újraközlő mobilalkalma | null | 1 | https://igyirnankmi.atlatszo.hu/2017/02/09/kicsi-orszag-kicsi-kemugyek-most-akkor-kifurkeszhetoek-a-koztulajdonu-cegek-adatai-vagy-nem/ | 2017-02-09 14:37:08 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Index információi szerint nyolc hónap után újra vezetőváltás lesz a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságon, pedig a kormány még az előző, hirtelenj ött igazgatóváltás indoklásával is adós maradt. Schäffer István főigazgató és Kéri Nagy Zsolt közbeszerzési igazgató munkaviszonya januárban szűnt meg, néhány nappal azután, hogy meghirdettek, majd az Index cikke után magyarázat nélkül vissza is vontak egy tisztázatlan státusú 25 milliárdos Microsoft-szoftver beszerzési tendert. A váltásról csupán szűkszavú közleményt tettek közzé.
A főigazgatói posztot azóta Imre János tölti be, aki a hírek szerint a közeljövőben szintén otthagyja hivatalát. Helyére várhatóan Várbíró Péter ingatlanüzemeltetési főosztályvezető kerül. Imre János a távozás okait firtató kérdésünkre azt közölte, hogy ő nem kezdeményezte kinevezése visszavonását.
A 2003-ban létrehozott KSZF a Gyurcsány-érában foganatosított átszervezések miatt vált az egyik legösszetettebb és legnagyobb létszámú költségvetési szervvé. A 860 fős személyi állományba tartozik többek között az összes kormányzati sofőr, a cég felel a gépkocsik beszerzéséért, a kormányzati ingatlanvagyon kezeléséért, de sok más feladata mellett a költségvetési szervek informatikai vásárlásait is intéznie kell. Az alapító okirat vonatkozó része szerint a KSZF „ellátja ... az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos végrehajtási feladatokat”.
A szervezet viszont nem elégedhetett meg a hagyományosan átláthatatlan területen a végrehajtói szerepkörrel, újabban az előkészítői és a döntéshozói feladatokat is magához vonta. Információink szerint öt-hat minisztériumból már átkerült a beszerző céghez az informatikai ügyek döntési jogköre, vagyis fordult helyzet, a minisztériumok informatikai felelősei lettek a KSZF-es döntések végrehajtói.
Az Index kérdésére több minisztériumban azt közölték, hogy a szoftverügyekben csak és kizárólag a KSZF-nél lehet érdeklődni, a tárcák nem nyilatkozhatnak.
Imre János az Index kérdésére azt mondta, hogy az informatikai beszerzések egy 2006-os kormányhatározat alapján kerültek a KSZF-hez azzal a céllal, az egységes informatikai üzemeltetéssel racionalizálják a területet.
A főigazgatóság eddig mintegy 550 millió forintot áldozott az új felállás leképezésére a kormányzati informatikai rendszerben. A 2008-as és 2009-es megbízásokat a Microsoft Magyarország Kft. kapta. A cégnél azt mondták, hogy feladat a földművelésügyi, a közlekedési, a gazdasági, az önkormányzati, az igazságügyi és az egészségügyi tárca „egységes infrastruktúrába” vonása volt úgy, hogy a központ a KSZF-hez kerüljön. Az elvégzendő munkák között szerverátállítások, mérnöki tevékenység, konzultáció szerepeltek.
A szokatlan csak az, hogy a főigazgatóság, amely most már néhány kivételtől eltekintve teljesen ura a kormányzati informatikai hálózatnak, és meghatározhatja azt is, hogy mit közbeszerezzenek a minisztériumok, szintén kormányrendelet alapján jogot kapott arra, hogy jutalékot szedjen a közbeszerzésekből. A KSZF-nek 2 százalékos „közbeszerzési jutalék” jár minden intézményi beszerzés után. (A részesedés csak akkor mérséklődik 1,5 százalékra, ha az üzletet a KSZF által megkötött keretszerződés alapján végül maga az érdekelt intézmény üti nyélbe.) Nagyobb összegekre kötött üzletet esetén nagyobb a bevétel, így a KSZF lényegében ellenérdekelt a spórolásban. A költségvetésből közvetlenül kapott milliárdok ráadásul már az idén is jelentősen megcsappantak, jövőre pedig tovább apad a működési költségekre szánt alaptámogatás. A büdzséből a KSZF-hez folyó összeg a 2008-as 24 milliárdról 2010-ben 14 milliárdra csökken, pedig a főigazgatóság személyi állománya jövőre sem lesz kisebb.
Százmilliós nagyságrendű extra bevételhez segítette a KSZF-et tavaly a már említett 25 milliárdos microsoftos beszerzés is. Nem az, amelyeiket a titokzatos januári főigazgató-váltás előtt magyarázat nélkül visszavontak, hanem 2008-as elődje, amely szinte szóról szóra egyezett az újabbal. A tenderen „Microsoft, vagy azzal egyenértékű” intézményi szoftverlicencek bővítésére, meghosszabbítására, cseréjére, valamint újak beszerzésére kötöttek megállapodást hazai disztribútorokkal. Felét a közigazgatás, felét az oktatás számára. Nem verték nagydobra, de a négyéves futamidőre szánt keretből a közigazgatásnak 55 százalékot tavaly, tehát egyetlen év alatt le is hívtak, így az oktatással együtt összesen 9,5 milliárd forintos megrendelést realizáltak.
A visszavont 25 milliárdos tender helyett tavasszal egy újat írtak ki megváltoztatott tartalommal. Baja Ferenc, infokommunikációért felelős kormánybiztos áprilisban jelentette be, hogy Magyarország is új korszakot nyit a szoftverbeszerzése terén szabad utat nyitva a nyílt forráskódú szoftvereknek. A beszerzési keretben a következő négy évben „csak” 12 milliárd marad a „Microsoft-, vagy azzal egyenértékű” szoftverekre, egy másik 12 milliárdot pedig a jóval olcsóbban kínált nyílt forráskódú programcsomagok vásárlására használhatják fel a költségvetési, és az oktatási intézmények.
Az állami Microsoft-beszerzéseket az EU számos országban visszafogták már, egyre többen térnek át a nyílt szabványok használatra, amelyek az amerikai gyártó termékeihez hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, ám a tapasztalatok szerint főként a jogdíjak közti különbség miatt rövidtávon is 50-60 százalékos megtakarítást lehet velük elérni.
A Baja Ferenc által bejelentett kapunyitás helyett a KSZF új fejezet megnyitására készül az Microsoft-üzletben. Úgy tudjuk, hogy a hatókörébe vont minisztériumokban megkezdték az MS Office 2007-re való áttérés előkészítését. Értesüléseinket megerősítette Imre János főigazgató is, aki azt mondta, vizsgálják a teljes körű bevezetés lehetőségét, és több helyen már jelenleg is használják a programcsomag elemeit.
Az Office 2007 megjelenése óta uniós tagállamok egész sora (Hollandia, Belgium, Franciaország, Lengyelország, Norvégia, Dánia) döntött úgy, hogy az MS-termékek helyett a nyílt szoftvereket alkalmazza. Olyan európai kormányzat pedig még nincs, ahol központilag bevezették volna a 2007-es csomagot, így lényegében Magyarország lenne az amerikai szoftverbirodalom európai pilotprojektje. Az irodai csomag legutóbbi verziója ugyanis drága, és az elemzések szerint felesleges, mert új funkciói nem sok konkrét hasznot nem hoznak a korábbi csomagokhoz képest használóinak.
Az MS Office 2007-re történő átállás ráadásul nem egy közönséges verziófrissítés, mivel az új alapértelmezett dokumentumformátum miatt a csomag a korábbi verziókkal korlátozottan kompatibilis. Ezért a zökkenőmentes kommunikáció érdekében – ha már elkezdték – mindenhol végre kell hajtani az átállást, ami a beszerzésre fordított milliárdok mellett rengeteg oktatási költséggel járna, és újabb évekre blokkolná az olcsóbb lehetőségek bevezetését. | A spórolás nagy érvágás lenne | A spórolás nagy érvágás lenne - Az állam bevásárló cége jutalékot kap a közbeszerzésekből, nem is favorizálja az olcsóbb szoftvereket. Szilvásyné felügyel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/09/30/a_sporolas_nagy_ervagas_lenne_az_allam_bevasarlo_cegenek/ | 2009-09-30 00:00:00 | true | null | null | Index |
Kolompár kijelentette: légből kapott vádakkal és kitalált bűncselekményekkel próbálják ellehetetleníteni, hogy eltántorítsák a békemenet megtartásától, a szélsőségek elleni harcától. A roma elnök ezzel magyarázta, hogy a legújabb sajtóhírek szerint már 100 millió forintnyi pályázati pénzt keresnek szervezetén. Kolompár elmondta, hogy kölcsönösen perben állnak az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal egy pályázati projekt elszámolása miatt, de az általa valótlannak minősített vádakat visszautasítja. Hozzátette: sokszor jelentették fel politikai riválisai, azonban "az eljárásokat a hatóság bűncselekmény hiányában rendre megszüntette". | Archívum: Kolompár tüntet és védekezik | Önálló tüntetést tartanak roma szervezetek szombaton, néhány száz méterre a Magyar Demokratikus Charta rendezvényétől, amelyet a miniszterelnök szintén aznapra hirdetett meg - derült ki Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke tájékoztatóján. A roma vezető hangsúlyozta, hogy a cigányság történelmének legnagyobb szabású demonstrációjára készülnek. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-507526-303978 | 2008-09-19 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ismét a közösségi költségvetés köntösébe bújtatva valósítja meg Karácsony Gergely az egyik szerelemprojektjét. Ezúttal a Nagykörút gerikarókkal való teletűzdelését finanszírozza a főváros az egymilliárd forintos keretből.
2024. november hetedikén, csütörtökön a Budapesti Közlekedési Központ megkezdi a nagykörúti kerékpáros infrastruktúra biztonságosabbá tételét, aminek részeként a Petőfi híd és a Nyugati tér között a meglévő kerékpársávok mellé szakaszosan elhajló pollereket is telepítenek, a kritikusabb útcsatlakozásoknál pedig piros burkolatfestéssel hívják fel a figyelmet a kerékpársávra. A pollerek úgy lesznek telepítve, hogy a kialakításuk nem jár parkolóhely megszűnésével.
- írja a Karácsony Gergely szócsöveként működő portál, az Énbudapestem.hu. A portál kifejtette, a gerikarókat úgy helyezik ki, hogy nem fognak újabb parkolóhelyeket megszüntetni. Vagyis a gépjárműveknek több helyen is be kell majd hajtaniuk a karók mögé, ha le akarnak parkolni.
Budapest baloldali vezetése korábban az Üllői úton a buszsávot alakította át bicikliúttá, amely rendkívüli módon 3,5 méter szélesre sikeredett. A sávot zöld, hajlékony műanyag cölöpökkel szegélyezték, amelyek ugyan nem nyújtanak megfelelő védelmet a biciklisek számára, de mögöttük a kisebb gépjárművek könnyedén tudnak közlekedni.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Karácsony Gergely most azt a Nagykörutat karóztatja tele, amelynek a felújítását már öt éve ígérgeti, és amelynek az útpályája több helyen is rendkívül rossz állapotban van.
A főpolgármester harmadjára hirdetett társadalmi egyeztetést a Nagykörút jövőjéről 2020 óta. Először közösségi tervezési kérdőív volt 2020-ban, aztán közösségi ötletpályázat 2021-ben, majd most egy újabb társadalmi egyeztetés 2024-ben. Mindeközben egy konkrét terv sem készült el. A BKK közölte, a Nagykörút újragondolásával kapcsolatban várják az emberek észrevételeit. A kérdőívet november 31-ig lehet kitölteni.
Korántsem vehető azonban készpénznek, hogy a nagyszabású tervekből bármi is meg fog valósulni az elkövetkezendő években. A Nagykörút felújítása ugyanis már évek óta húzódik. A tervezgetés a felújításról már 2020-ban elindult, majd egy ötletpályázatot is meghirdetett a balliberális városvezetés. Ezzel párhuzamosan a fővárosi önkormányzat már évekkel ezelőtt nagyszabású változásokat tartalmazó látványtervekkel árasztotta el a közösségi médiát.
Továbblépni viszont nem tudtak, mert mint kiderült, a nagyratörő tervekre nem volt fedezete a fővárosi önkormányzatnak.
A Nagykörút felújításának újabb állomása volt, hogy 2024 februárjában, az önkormányzati választási kampányt megelőzően a főpolgármester egy kihelyezett kabinetülést követően bejelentette, alapjaiban újítják meg a Nyugati tér és Mester utca közötti szakaszt. Az egyeztetésen részt vettek Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros és Ferencváros polgármesterei is, akik egyöntetűen támogatták a főváros terveit. A felújítás részleteiről azonban a polgármesterek semmilyen információt nem osztottak meg a képviselő-testületekkel, az önkormányzati képviselők is csak a sajtóból értesültek a beruházásról.
Mindezt annak ellenére tették a polgármesterek, hogy Karácsony Gergely nagyratörő terveinek költségeit részben a kerületeknek kell majd állniuk, a fejlesztést ugyanis uniós, fővárosi és kerületi forrásokból valósítják meg.
A balliberális vezetésű főváros ráadásul teljes egészében kihagyta az V. kerületi önkormányzatot a Nagykörút fejlesztéséből. Belváros-Lipótváros Önkormányzata lapunkat korábban arról tájékoztatta, hogy többek között olyan látványterv is napvilágot látott, amely egy kerületi tulajdonú utcát (Falk Miksa utca) érint, miközben az említett közterülettel kapcsolatban semmilyen egyeztetést nem kezdeményezett a főváros. | Tovább szaporodnak a gerikarók Budapesten | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/tovabb-szaporodnak-a-gerikarok-budapesten | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Sikkasztást eltitkoló rendőröket ítéltek el | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/01/sikkasztast-eltitkolo-rendoroket-iteltek-el | 2010-01-19 14:45:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
|
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke kezdeményezi, hogy a testület jövő kedden zárt ülésen hallgassa meg az állítólagos áfacsalások ügyében több állami szerv vezetőjét és a vádakat megfogalmazó Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egykori munkatársát, írta az MTI.
Molnár Zsolt csütörtökön újságíróknak elmondta: az ülésre meghívta a NAV elnökét, a Legfőbb Ügyészség képviselőjét, az országos rendőrfőkapitányt, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét és Horváth Andrást. Tervei szerint az állami vezetők együttesen, az adóhatóság egykori tervezési koordinátora tőlük függetlenül számolna be.
Az MSZP-s politikus hangsúlyozta, hogy a testület minden információ megismerésére jogosult a feltételezések szerint nemzetgazdasági méretű károkat okozó ügyben, vizsgálhatja szervezett bűnözői körök érdekeltségét és az ügy esetleges külföldi szálait.
Az MTI kérdésére Molnár Zsolt azt mondta: kezdeményezéséről tájékoztatta a bizottság fideszes alelnökét, aki nem emelt kifogást ellene. A szocialista politikus azt mondta, reméli, hogy a korábban a számvevőszéki bizottság ellenőrző albizottságának e témában tartott ülésétől távol maradó kormánypártok képviselői a zárt ülésre eljönnek.
A bizottság emellett teljes körű tájékoztatást kér a titkosszolgálati eszközök magyarországi és külföldi alkalmazásának feltételeiről, jogi és szakmai hátteréről, az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint például a Terrorelhárítási Központ jogosítványairól és az ezzel kapcsolatos garanciákról – ismertette.
Molnár Zsolt beszélt arról is, hogy akár már a jövő héten, de legkésőbb december 16-án szavazhat az Országgyűlés a nemzetbiztonsági bizottság előtti kötelező megjelenésről szóló javaslatról. Az MSZP-s politikus azt mondta: helyeslik, hogy az állami vezetőket és az állampolgárokat is együttműködési kötelezettség terhelné a jövőben, de probléma, hogy továbbra sem kötelezik őket igazmondásra. Emellett a bizottság teljes iratbetekintési joga sem valósul meg. | Áfaügy: összehívják a nemzetbiztonsági bizottságot | Áfaügy: összehívják a nemzetbiztonsági bizottságot - A NAV-tól a Legfőbb Ügyészségen és a rendőrségen át Horváth Andrásig mindenkit meghívtak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/12/05/afa-ugy_osszehivjak_a_nemzetbiztonsagi_bizottsagot/ | 2013-12-05 19:07:00 | true | null | null | Index |
Számított arra Terézváros vezetése, hogy az Airbnb téma megosztó lesz, és túlnyúlik a kerületen - mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Soproni Tamás. A VI. kerület polgármestere szerint ezzel azt is megmutatták, hogy be lehet kerülni az országos politikába, mert az ügyben kormány is felkapta a fejét. Emlékeztetett, kifejezetten magas volt az Airbnb-vel kapcsolatos népszavazáson megjelentek aránya, mert 20 százalék egy átlagos időközi választáson sincs, a Budapesti Lakógyűlésen is csak a budapestiek 9 százaléka vett részt.
Soproni Tamás egy esetlegesen megrendezendő olimpiát csak akkor tudna támogatni, ha Budapest infrastrukturálisan ténylegesen fejlődne, de a kormány eddig csak ígérgetett, és Karácsony Gergelyt többször átverte. Utalt arra, hogy elmaradt a Lánchíd felújításához ígért kormányzati támogatás és elvontak több uniós forrást is.
Terézváros polgármestere a műsorban beszél még a Fővárosi Közgyűlés ülésein zajló kínos és méltatlan vitákról, arról, hogy nem engedik a főpolgármestert helyettest választani. Szólt arról is, hogy amíg a kormány a külpolitikával van elfoglalva, addig az önkormányzatok sokkal inkább benne vannak az emberek életében, és reméli, hogy ezzel a baloldal hozzájárul ahhoz, hogy 2026-ban kormányváltás legyen. | Soproni Tamás: kínos és méltatlan, ami a Fővárosi Közgyűlésben zajlik | Számított arra Terézváros vezetése, hogy az Airbnb téma megosztó lesz, és túlnyúlik a kerületen – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Soproni Tamás. A VI. kerület polgármestere szerint ezzel azt is megmutatták, hogy be lehet kerülni az országos politikába, mert az ügyben kormány is felkapta a fejét. Emlékeztetett, kifejezetten magas volt az Airbnb-vel kapcsolatos népszavazáson megjelentek aránya, mert 20 százalék egy átlagos időközi választáson sincs, a Budapesti Lakógyűlésen is csak a budapestiek 9 százaléka vett részt.
Soproni Tamás egy esetlegesen megrendezendő olimpiát csak akkor tudna támogatni, ha Budapest infrastrukturálisan ténylegesen fejlődne, de a kormány eddig csak ígérgetett, és Karácsony Gergelyt többször átverte. Utalt arra, hogy elmaradt a Lánchíd felújításához ígért kormányzati támogatás és elvontak több uniós forrást is.
Terézváros polgármestere a műsorban beszél még a Fővárosi Közgyűlés ülésein zajló kínos és méltatlan vitákról, arról, hogy nem engedik a főpolgármestert helyettest választani. Szólt arról is, hogy amíg a kormány a külpolitikával van elfoglalva, addig az önkormányzatok sokkal inkább benne vannak az emberek életében, és reméli, hogy ezzel a baloldal hozzájárul ahhoz, hogy 2026-ban kormányváltás legyen. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/klikktv/soproni-tamas-kinos-es-meltatlan-ami-a-fovarosi-kozgyulesben-zajlik/2469 | null | true | null | null | Hírklikk |
Súlyos morális és politikai kérdéseket vetnek fel azok a nyilvánosságra került hangfelvételek, amelyek szerint Magyar Péter magánbeszélgetések során teljesen alkalmatlan agyhalottaknak nevezte a Tisza Párt EP-képviselőit, akiket ezzel egy időben, a kampány nyilvános rendezvényein, fennkölt hangnemben magasztalt.
A Vogel Evelinnel még a kampány idején folytatott párbeszédekből az a kép rajzolódik ki, hogy Magyarnak nem sok választása volt, mintha nem önállóan döntött volna, hanem valakik küldték a képviselőjelölteket a Tisza Párthoz.
Nem lehet véletlen, hogy a Tisza Párt választási listájának első tíz helyére szinte kizárólag olyan emberek kerültek, akinek addigi pályafutása globalista ngo-khoz, illetve konkrétan Soros György hálózatához tartozó szervezetekhez kapcsolódott. Ők azóta már Brüsszelben vannak, a Tisza Párt színeiben képviselőként dolgoznak a magyar érdekek ellen, támadják a rezsicsökkentést, vagy éppen támogatják a gazdák földalapú támogatásának megszüntetését.
Az egyik ilyen képviselő Kollár Kinga, aki az M1 riporterének kérdésére a ferihegyi reptéren ingerülten cáfolta , hogy "agyhalott" lenne. Arról már nem volt alkalom megkérdezni Magyar Péter EP-képviselőjét, hogy a főnöke vajon rá gondolt-e, amikor Soros-ügynökökről beszélt a barátnőjének a kiszivárgott hangfelvételen.
Kollár Kinga pályafutását és megnyilatkozásait tekintve tény ugyanakkor, hogy nem áll távol az amerikai spekuláns világától. A politikus 2021 óta Luxemburgban, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Ügyekért Felelős Főigazgatóságán dolgozott. A közösségi oldalán közzétett korábbi bejegyzésében pedig nyíltan globalistának és liberálisnak vallotta magát Kollár, aki egyébként agymosottnak nevezte a magyarokat az ukrajnai háború kapcsán.
Kollárhoz hasonlóan sok évig Brüsszelnek dolgozott a magyar rezsicsökkentés ellen kirohanást intéző Gerzsenyi Gabriella. Róla az tudható, hogy szivárványos felsőben fotózkodott, migrációpárti és hisz a multikulturális társadalomban.
Bujdosó Andrea is megfelel a Soros által propagált elveknek. Ő annyira woke, hogy a LinkedIn-profiljánál kiírta, hogy milyen névmáson szólítsák. Emellett támogatja az LMBTQ-lobbit, ráadásul az ő esetében formális kapcsolat is fellelhető a milliárdos spekuláns hálózatával: mentori tevékenységet végzett a Soroshoz köthető Egyenlítő Alapítványban. Ebbe a körbe sorolható Weisz Viktor is, aki 2016 és 2018 között, tehát a migrációs válság tetőpontján a Soros által támogatott Artemisszió Alapítvány "menekültmentora" volt.
De idézzük fel, hogyan nyilatkozott Magyar Péter korábban a jelöltjeiről. A pártelnök májusban, néhány héttel az európai parlamenti választások előtt még felettébb emelkedett módon beszélt az EP-jelöltjeiről. Kampányának nógrádi állomásán úgy fogalmazott, "két nap alatt 538 pályázat érkezett, abból legalább ötszáz zseniális volt". Elmondta, hogy olyan embereket kerestek, akik elértek valamit a szakmájukban, akikre felnéznek a helyiek, akiket elfogadnak, mert hitelesek.
Május végén Salgótarjánban járt és beszédet tartott, ahol európai parlamenti képviselőjelöltjeit is méltatta. Mint mondta, "igyekeztünk fiatal, középkorú, jó szakembereket, tapasztalt szakembereket kiválasztani, van közöttük programozó matematikus, kutató fizikus, sebészorvos, biogazdálkodó, tanár, diplomata és közgazdász".
A beszéd ezen részlete a felvétel 39. percétől hallható:
A tehetséges biogazdálkodókból és orvosokból aztán gyorsan "agyhalottak" lettek, legalábbis ez derült ki a napokban nyilvánosságra került felvételekből.
"Agyhalottak. Leírom neki, hogy senki nem nyilatkozik" - kezdte a történetet Magyar, majd kitért arra, hamarosan azt látta, hogy az egyik jelöltje mégis szóba állt a sajtóval. A politikus saját állítása szerint emiatt üvöltözni kezdett az illetővel.
Egy másik beszélgetésrészben Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy egyik uniós képviselője sem szimpatikus a számára, mindegyikük tehetségtelen, "antitalentum". Aztán kifejti, azért nem választottak ki alkalmas embereket az Európai Parlamentbe, mert nem volt idejük jobb jelölteket kiválasztani.
Magyar azért is méltatlankodott, hogy ő mennyit dolgozik, EP-képviselőt csinál a jelöltjeiből, miközben ők semmit nem tesznek hozzá a kampányhoz, és fogalmuk sincs semmiről. "A legjobb állás a világon, keresnek havi tíz millát és EP-képviselők lesznek" - taglalta Magyar. Vogel Evelin felvetésére, hogy valamit tehettek volna azért a jelöltek is a kampányban, Magyar ingerülten reagált: "De nem tudtak, mert alkalmatlan mindegyik, még beszélni sem tudnak. Az egyik így fogja a mikrofont, és remeg a csávó, ilyen teljesen készen van..."
Majd megismételte, hogy totál antitalentum politikailag mindegyik. | Magyar Péter álszent, hazug kampányt folytatott | Az elmúlt napokban nyilvánosságra került hangfelvételekből kiderült, hogy Magyar Péter álszent, hazug kampányt folytatott a június 9-i választások előtt: nyilvánosan tömjénezte a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjelöltjeit, magánbeszélgetéseiben azonban porig alázta őket. Azt azonban a mai napig nem lehet tudni, milyen szempontok vezérelték, hogy éppen azokat a személyeket válassza ki, „csináljon belőlük” EP-képviselőt, akiket agyhalottnak, alkalmatlannak, tehetségtelennek vagy éppen Soros-ügynöknek nevezett. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-alszent-hazug-kampanyt-folytatott | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Mandiner számára mindig fontos volt közéleti és szakpolitikai viták szervezése, sokszor azonban ezek meghiúsulása ellenzéki politikusok elutasítása miatt következett be. A Tisza Párt az elmúlt hónapokban letarolta a baloldalt, átvette a korábbi hatpárti összefogás helyét, így most náluk próbálkoztunk.
Az előzmények nem túl biztatóak: Magyar Péter például Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával a közmédia többszöri próbálkozása ellenére sem volt hajlandó leülni vitázni . Pedig korábban az egyik legbefolyásosabb kormánypárti politikusnak nevezte.
Most megkerestük Kulja Andrást , a Tisza egészségügyi szakpolitikusát és európai parlamenti képviselőjét, akit Takács Péter egészségügyi államtitkárral kértünk fel vitára - utóbbi vállalta is a felkérést.
Aztán az egykor a Metánál magas pozícióban dolgozó Dávid Dóra EP-képviselőt is megkerestük, hogy a közösségi média és egyéb közéleti kérdésekben Schiffer Andrással vitázzon.
Továbbá próbálkoztunk a rezsicsökkentés felszámolásának brüsszeli szándéka mögé besoroló Gerzsenyi Gabriella EP-képviselőnél is, felkérve, vitázzon a Mandiner szervezésében kollégájával, a fideszes Dömötör Csaba EP-képviselővel.
Kiábrándító válaszokat kaptunk a tiszások részéről, ha egyáltalán. Valamennyiüket hivatalos, európai parlamenti elérhetőségén kerestük meg, hármuk közül csak Dávid Dóra és Gerzsenyi Gabriella válaszolt egyelőre.
Mindketten szó szerint ugyanazt a választ küldték:
"Az orbáni hatalomgyár részét képező rogáni propaganda szerepe nyilvánvaló. Mérhetetlenül sok közpénzből és a legképtelenebb hazugságok ismétlésével szándékosan félretájékoztat. Addig, amíg a propaganda kizárólagos célja minden olyan szereplő lejáratása, aki nem az orbáni rendszer része, és addig, amíg a miniszterelnök nem hajlandó a 40 százalékos TISZA Párt elnökével vitázni,
a TISZA Párt képviselői nem kívánnak manipulált színjátékokban részt venni."
Kulja Andrásnak október 24-én írtunk felkérő levelet - lehet, még mérlegel.
Mindez annak tükrében furcsa, hogy a Magyar Official The Man Péter által hangoztatott politika részben a viták és a párbeszéd hiányának a kormányoldalon való számon kérésére épít. Mindenesetre a Mandiner nem adja fel, további viták szervezésébe fogunk.
A megmérettetést egyébként az egyes közvélemény-kutatók által már a Fidesznél is népszerűbbnek mért Tisza Párt egyelőre választáson is kerüli : mint kiderült, nem állítanak jelöltet a januári, dombóvári időközi parlamenti választásra, amiért az ellenzéki nyilvánosságtól is kaptak kritikát.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP | Kiábrándító: Magyar Péter EP-képviselői is menekülnek a vita elől | Több tiszás politikust is megkerestünk, hiába. Meglepő módon szó szerint ugyanazt a választ kaptuk tőlük, már akitől kaptunk egyáltalán. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-ep-kepviselo-vita | null | true | null | null | Mandiner |
Az elszámoltatási kormánybiztos nem indít vizsgálatot a Heves megyei települések számára nyújtott állami forrásokkal kapcsolatban. Budai Gyula írásban tájékoztatta Schiffer Andrást arról, hogy nem illetékes abban ügyben, amiben az LMP frakcióvezetője kereste meg nyílt levelében. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi: milyen szerepe volt Balázs József fideszes országgyűlési képviselőnek a támogatások elosztásában?
Schiffer András nyílt levelében azt kérte, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos vizsgálja meg a Heves megyei települések elmúlt 14 hónapban történt forrásigényléseit és azok teljesülését, valamint azt, hogy mely igényének teljesítése, illetve elutasítása érdekében járt közbe Balázs József fideszes országgyűlési képviselő, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tagja.
Felidézve azt a közelmúltban nyilvánosságra került beszélgetést, amely Balázs József és Juhász Oszkár között zajlott le még a jobbikos gyöngyöspatai polgármester megválasztása előtt, Schiffer András azt írta: a hangfelvétel alapján "úgy tűnik, hogy folytatódik az elmúlt években megismert gyakorlat, mely szerint a kormányzati erők politikai lojalitás alapján támogatnak önkormányzatokat".
A kormánybiztos a központi költségvetési szervek és azok intézményei, kizárólag költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő, a magyar állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működésével, gazdálkodásával összefüggésben keletkezett egyoldalú vagy többoldalú jognyilatkozatokat és a hozzájuk kötődő egyéb dokumentumokat világíthatja át. A települési és megyei önkormányzatokkal kapcsolatban csupán előkészítési és véleményezési jogkörrel járhat el - tájékoztatta a frakcióvezetőt a kinevezéséről szóló kormányhatározatra hivatkozva szerdai válaszlevelében az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos.
Budai Gyula, az MTI rendelkezésére bocsátott levelében tudatja, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére ebből kifolyólag nem jogosult, arra hatáskörrel nem rendelkezik. Az erre vonatkozó beadványokat a gyakorlat szerint az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) továbbítja, a vonatkozó törvény értelmében ugyanis az ÁSZ ellenőrzi az önkormányzatok gazdálkodását törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból - jegyzi meg.
Levelében kitér arra, hogy Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármestere július 21-én büntető feljelentést tett a Központi Nyomozó Ügyészségen a Balázs Józseffel kapcsolatos telefonbeszélgetés kapcsán. A rendelkezésre álló adatok alapján a büntetőeljárás jelenleg már folyamatban van, és folyamatban lévő hivatalos eljárásokba a kormánybiztos nem avatkozhat be - teszi hozzá Budai Gyula, rámutatva: a kinevezésében foglaltak, valamint az annak alapjául szolgáló jogszabály szerint a kormánybiztos önálló hatáskörben nem jogosult nyomozást folytatni, illetve az említett körülményeket kivizsgálni.
"A fentiek alapján összességében elmondható, hogy nem áll módomban tárgyi ügyben T. Frakcióvezető Úr megkeresése alapján vizsgálatot lefolytatni" - zárul Budai Gyula Schiffer András nyílt levelére válaszoló levele. | Belföld: Budai Gyula megírta levelét, de nem indít vizsgálatot | Az elszámoltatási kormánybiztos nem indít vizsgálatot a Heves megyei települések számára nyújtott állami forrásokkal kapcsolatban. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/budai_gyula_megirta_levelet__de_nem_indit_vizsgalatot-1149761 | 2011-07-27 12:38:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Jogerősen megnyert perünk eredményeként a jegybank kiadta az Átlátszónak a Matolcsy-korszak első 13 hónapjában meghozott igazgatósági határozatok többségét. Egy ördögi csavarral az MNB ezt követően megtámadta a Kúrián a döntést, de a határozatok már nálunk vannak. Így amíg az államfő azon gondolkozik, hogy aláírja-e az MNB-törvény múlt heti, botrányos módosítását, mi közzétesszük a kiperelt határozatokat. Ezekből világosan kiderül, hogy úgy vesztette el a közvagyon jellegét az MNB alapítványainak pénze, hogy annak jelentős részét eleve csak az MNB közreműködésével költhették el.
A két, összesen 258 soros lista nem könnyű olvasmány: a határozatok többsége a rendes napi működéshez kapcsolódó ügyekben született az emlékérmék kibocsátásától a bankjegyek megrendelésén át a belső szervezeti átalakításokig.
Ám a figyelmes olvasó megtalálja a döntések közt a már ismert budapesti, tiszaroffi és kecskeméti ingatlanvásárlásokat, a GIRO megvásárlását, a Lajkó Félixnek szánt hegedűt, előkerül egy Brueghel-kép, sőt, a hat Pallas Athéné alapítványnak juttatott vagyon kapcsán olyan részletek is kiderülnek, amelyek a törvénymódosításhoz fűzött, a közpénzjelleg elvesztéséről szóló, már eddig is jogtörténeti léptékű érvelés valóságtartalmát tovább rombolják.
Az MNB igazgatósága a monetáris politikát irányító Monetáris Tanács mellett a jegybank legfontosabb szerve, az igazgatóság felel a jegybank működésének általános irányításáért. Testületi szerv, amely rendszeres ülésein döntéseket hoz. A meghozott határozatokat azonban nem hozták nyilvánosságra, holott a Matolcsy Györgyhöz köthető aktív, a klasszikus jegybanki feladatokon messze túllépő befektetési és társadalmi felelősségvállalási programok miatt az igazgatóság tevékenysége egyre inkább a közérdeklődés homlokterébe került.
2014. áprilisában ezért közérdekű adatkéréssel kértünk az igazgatóság működésére vonatkozó adatokat, a 2013. március 3. és 2014. április 23. között született igazgatósági határozatokért pedig alperesi teljesítés hiányában pert indítottunk, amit 2015. elején első fokon, majd tavaly év végén jogerősen is megnyertünk. A bíróságok az összes kért döntés kiadásáról rendelkeztek azzal, hogy egyes, a jegybanki tartalék kezelésére vonatkozó döntések kivételt képeznek a jegybanktörvény alapján.
A jegybank határidőben teljesítette az ítéletet két táblázat megküldésével (a tartalékkezelési döntéseket kitakarva), azonban utóbb mégis a Kúriához fordult az ítélet hatályon kívül helyezését kérve, aminek elsősorban a jövőbeli adatkérések miatt van jelentősége. (A köztársasági elnök döntését váró MNB-törvény módosítás az MNB által kezelt adatokra vonatkozó szabályozást nem érinti.)
A döntések értelmezését nagyban nehezíti, hogy azok tartalma számos esetben olyan előterjesztések elfogadására utal, amelyek maguk nem nyilvánosak. Esetükben a lista elsősorban arra alkalmas, hogy annak alapján pontosan, döntéshez kötve azonosítani lehet ezeket az előterjesztéseket, aminek alapján későbbi adatigénylésekkel reményeink szerint ezek is megszerezhetőek lesznek.
Ennek ellenére a közzétett lista már most is számos érdekes tételt tartalmaz. A teljesség igénye nélkül a következőkre hívnánk fel a figyelmet:
36/2013. (04.15) határozat a Mobil Oktatási Tér létrehozásáról: az MNB előbb a Wáberer’s Zrt.-től kapott és alakított át egy kamiont, de a tartós megoldás egy, "speciálisan az MNB igényeire kifejlesztett jármű (vontatmány) kialakítása jelenti", amire 15 millió forintot hagyott jóvá a testület. 58/2013. (05.22.) határozat: testület felkérte Balog Ádám alelnököt, hogy állítson fel ad hoc-munkacsoportot és dolgozzon ki akciótervet, melynek célja, hogy a Bank "év végén +0 összegű eredményt" érjen el. 62/2013. (06.03.) határozat: döntés sajtó-helyreigazítási perek indításáról az origo.hu és a hvg.hu ellen. 75/2013. (07.01.) határozat: a Monetáris Tanács tagjainak akkor is jár a Bank béren kívüli juttatási rendszerének minden eleme, ha csak mellékállásban látják el a feladatukat 80/2013. (07.29.) határozat: egyszerre hagyták jóvá az MNB fennállásának 90. évfordulójáról megemlékező 2014-es, a Szabadság Téri épület 110. évfordulójáról megemlékező 2015-ös és a forint kibocsátásának 70. évfordulójáról megemlékező 2016-os programokat. 124/2013. (10.09.) határozat, 177/2013. (12.06.): együttműködési megállapodás, majd a támogatott képzések és ösztöndíjak jóváhagyása a Kecskeméti Főiskolán, amelynek "egyetemmé alakítása, illetve az MNB-nek a felsőoktatási intézmény fenntartói-irányítói részvétele érdekében az azt megalapozó intézkedéseket meg kell tenni". 138/2013. (10.28.) határozat: Bank Center irodabérlet jóváhagyása 680 m2, három évre (az összeg az előterjesztés szerint). 145/2013. (11.07.) határozat: KELER Zrt., KELER KSZF Zrt., illetve BÉT Zrt. tulajdonosi stratégiai döntések 145/2013. (11.07.) határozat, 30/2014. (02.07.) határozat: a Giro Zrt. megvásárálása. 153/2013. (11.18.) határozat: ingatlanvásárlás: nyilvános árverésen, legfeljebb 1,9 mrdFt-ért az I. Szentháromság utca 2. alatti ingatlan adásvétel útján történő megszerzéséhez való hozzájárulás 159/2013 (11. 27) határozat, 185/2013. (12.16.) határozat: karácsonyi csomag a Nagycsaládosok Országos Egyesületének 188/2013. (12.18.) határozat: ingatlanvásárlás, V. kerület, Kálmán Imre 20. – 450 millió forint. 196/2013. (12.08.) határozat: a társadalmi felelősségvállalás program keretében2014 I. félévére további 50 milliárd forint ingatlanvásárlásra, illetve 40 milliárd forint felújításra, rekonstrukcióra. 15/2014. (01.21.) határozat: felhatalmazás az elnöknek közbeszerzés alapján a Növekedési Hitelprogram kommunikációjára 6 milliárd forint keretösszegű szerződés megkötésére az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel. 16/2014. (01.21.) határozat: hegedűvásárlás Lajkó Félixnek, "a rendelkezésre álló információk szerint" a Batthyányi-örökösök tulajdonát képező, szándék a Szépművészeti Múzeumban letétbe helyezett Brueghel-kép megvásárlására. 21/2014. (01.21.) határozat: támogatások a Zengafons Kft-nek – 60 millió forint; a Magyar Pen Klubnak a Janus Pannonius-díjra 3 évre 48 millió forint. 52/2014. (03.10.) határozat: 1,8 milliárd forint keretösszeg a kecskeméti ingatlanvásárlásokra. 54/2014. (03.10.) határozat: A tiszaroffi kúria megvásárlása.
Külön érdekes követni a közvagyoni jelleg elvesztésének folyamatát a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos döntésekben:
139/2013. (10.28.) határozat, 149/2013. (11.07.) határozat: az első két Pallas Anthéné Alapítvány alapítása 23/2014. (01.21.) határozat: még 10 milliárd forint a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványnak; 12 milliárd forint a Pallas Athéné Domus Scientiaie Alapítványnak, 12 milliárd forint a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványnak, 12 milliárd forint a Pallas Athéné Domus Concodiae Alapítványnak, – ez utóbbi hármat ezzel a határozattal alapítja meg 38/2014. (02.07.) határozat: az Úri utcai 21. ingatlan (1,8 milliárd forint) a PADA-nak, egyéb ingatlanok átadása a többi alapítványnak. 62/2014. (03.14.) határozat: további 10-10 milliárd forint az alapítványoknak, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány megalapítása és számára 22 milliárd forint juttatása. 82/2014. (04.09.) határozat: még 50 milliárd forint az alapítványoknak.
Ez utóbbi határozatok közül egyben igazi ínyencséget találtunk: a 23/2014. (01.21.) határozat 6. pontja szerint az igazgatóság úgy döntött, hogy
"az MNB közreműködésével kerül hasznosításra az alapítványok javára rendelt alapítói vagyonnak az a része, amelynek csak a hozama használható fel az alapítvány céljainak megvalósítására".
Ez a megkötés négy alapítványnak adott, egyenként 10-10 milliárd forintos támogatási összegeket érint: ez az összesen 40 milliárd forint úgy lett alapítványi vagyon, hogy alapítványi célokra a tőke nem használható fel, hasznosítani a vagyont pedig csak alapítói közreműködéssel lehet.
Ez igen sajátos részlet azzal a vagyonnal összefüggésben, amiről az MNB és az MNB-törvény módosítását megszavazó kormánypárti képviselők ma azt állítják, hogy az alapítói döntésekkel elveszítette a közvagyoni minőségét.
Azt eddig se gondolta senki komolyan, hogy az MNB-nek (és így az adófizetőknek) semmi köze az alapítványainak átadott milliárdokból finanszírozott ügyletekhez. Azt azonban még így is érdekes leírva látni, hogy olyannyira van, hogy nemcsak tőle származik, de egy jelentős részét eleve csak vele együtt lehet hasznosítani.
Ha az olvasó a per, illetve más peres eljárások, vagy az MNB által kezelt közvagyon és közadatok ügyben megszólaló kormánypárti politikusok nyilatkozatai kapcsán úgy érzi, meglazulnak benne a fenomenológiai előfeltevések keretei, ezt az érzést mintegy elmélyíti az élmény, amit az MNB igazgatóságának döntései nyújtanak.
A magunk részéről újabb adatigényléseket nyújtunk be a 2014 tavasza óta született igazgatósági döntések megszerzésére, hogy olvasóink a történet folytatását is megismerhessék. | Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze | Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/03/08/bongesszen-mnb-igazgatosagi-hatarozatokat-hogy-lassa-hogyan-veszti-el-kozvagyon-jelleget-a-penze/ | 2016-03-08 12:25:57 | true | null | null | atlatszo.hu |
A vállalatok és a korrupció viszonyáról készített háromszáz cégvezető megkérdezésével felmérést az Ernst and Young tanácsadócég és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, a kutatáshoz olyan cégeket választottak ki, amelyek 50-250 embert foglalkoztatnak, éves árbevételük 250 millió és 10 milliárd forint között van. A válaszadó cégvezetők vállalatainak 43 százalékánál állítólag nem volt etikai visszaélés.
Ahol volt, ott sem voltak különösebb következményei - derül ki a felmérésből. A feltárt vétségek egyharmadát semmilyen retorzió nem követte, "egyszerűen nem történik semmi", nagyjából minden második vállalatnál elbocsátással büntetnek, rendőrségi ügy csak a válaszadók 15 százaléka szerint lenne egy ilyen ügyből.
A cégvezetőket annyira nem zavarják az etikai vétségek, kenőpénzes és korrupt ügyek, hogy a cégvezetők húsz-harminc százaléka azt mondta: ha úgy alakulna a helyzet, nem utasítana egy korrupciós ajánlatot (négy különböző szituációt modelleztek a felmérés során). Azoknak az aránya ugyanakkor, akik rendőrséghez fordulnának, ha ilyen ajánlattal találkoznának, mindössze 4-13 százalék volt. Jól jellemzi a helyzetet a felmérést készítő E&Y szakértője, Pintér Zoltán említett: egy cégvezető, akinek egymilliárd forintig volt önálló aláírása joga, arra a tulajdonosi szándékra, hogy két vezető aláírása kelljen ilyen összeghatárig a kifizetésekre, úgy reagált: akkor inkább felmond.
Majdnem minden második topmenedzser - a válaszadók 46 százaléka - úgy gondolja, hogy a mostani jogszabályi környezet nagyon sok korrupciós kiskapura ad lehetőséget. A szakértők szerint azt mutatják a válaszok, hogy nagyon sok tennivaló van, ezek egy része, egyszerű és olcsó vállalati intézkedés lenne, másfelől viszont nemcsak szabályozási változtatások, szigorítások kellenének, hanem szemléletváltozás, hiszen most a válaszadók nagy része azt mondta: a problémás ügyek megoldásánál bízik személyes kapcsolatrendszerében, abban, hogy kerülő úton meg tudja oldani azokat.
Nemcsak a jogszabályokkal és az egyének hozzáállásával van probléma, hanem a cégekével is. a vállatok 16 százalékánál nem nézik meg az életrajzokat és a referenciákat, így például azt, hogy az új munkavállaló - még ha kulcspozícióba érkezik is - miért távozott előző cégétől. Másfelől a felmérésben részt vett cégeknek csak 11 százalékánál van etikai forródrót - miközben a nyugati üzleti világban ez az arány 90 százalék körüli -, holott globális felmérések szerint ennek léte akár hatvan százalékkal csökkentheti a korrupciós kockázatot, ráadásul a mostani magyarországi felmérés szerint az etikai vétségek 36 százalékát bejelentések nyomán tárták fel.
A kutatók a közbeszerzési korrupcióra is rákérdeztek a cégvezetőknél. Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet a közbeszerzéseken belül a korrupciós eljárások aránya, a megkérdezettek egyharmada nem válaszolt, ami a kutatók szerint a téma érzékenységét jelzi. Akik igen, azok nagyon eltérő arányokat mondtak, arról, hány eljárásban bukkan fel a kiíró kenőpénz iránti igénye, viszont amikor arról kérdeztek, hogy mennyi a közbeszerzéseknél a korrupciós díj, szinte egyöntetű volt a válasz: tíz százalék. | Csábítóbb, mint riasztóbb a korrupció | Csábítóbb, mint riasztóbb a korrupció - A cégvezetők töredéke fordulna rendőrséghez, ha korrupcióra csábítanák, egyharmaduk inkább igent mondana. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/02/11/csabitobb_mint_riasztobb_a_korrupcio/ | 2011-02-11 12:44:00 | true | null | null | Index |
Add meg az email-címedet.
Add meg a nevedet, születési dátumodat és válaszd ki, milyen nemű vagy (de választhatod azt is, hogy "nem szeretném megadni").
Nyilatkozz, hogy megismerted az adatkezelési tájékoztatót, és hogy kifejezetten hozzájárulsz ahhoz, hogy "hírlevélküldés és marketing megkeresés céljából", valamint felhasználói fiók létrehozása céljából kezeljék a személyes adataidat.
Add meg a pontos lakcímedet (kiküszöbölhető a Külföldi lakcímem van bejelölésével), a háztartásban élők számát, a háztartás nettó jövedelmét (nem kötelező) és a foglalkozást.
Vajon Temu-fiókot regisztráltam, eladtam a vesémet a dark weben vagy csatlakoztam a legújabb multi-level marketing módszerekkel (aka piramisjáték) építkező értékesítő lánchoz?
Egyik sem.
A Tisza párt által hétfőn elindított "társadalmi párbeszéd" (aka nemzeti konzultáció), az érthetetlenül - mármint helyesírásilag érthetetlen, a lyukas zászló lyukán át lüktető nemzeti szívvel abszolút érthetően - csupa nagybetűs A Magyarok Hangja online felületére regisztráltam, hogy egyike lehessek azoknak, akik Magyar Péterékkel konzultálnak. Vagy akikkel Magyar Péterék konzultálnak. Vagyis társadalmipárbeszédeznek.
Túlzás lenne azt mondani, hogy miután sikeresen végigmentem a regisztráció minden lépésén, beleértve a 36 karakterből álló megerősítő kódot, túl voltam a nehezén. De legalább kellő mennyiségű macerán voltam túl ahhoz, hogy a társadalmipárbeszédezés egész ideje alatt az motoszkáljon a fejemben, hogy tök mindegy, miket válaszolok, mert a lényeg nem ez volt, hanem az adatgyűjtés, adatbázis-építés. Egy második Kubatov-lista, hogy közérthetően mondjam.
Azzal együtt, hogy maga a kérdőív egyáltalán nem egy hevenyészett valami, nem nyilvánvaló hazugságok, irányított kérdések és demagóg közhelyek olyan tárháza, mint amihez a kormány úgynevezett nemzeti konzultációiban hozzászokhattunk (példa erre az október végén közzétett legutóbbi kérdéssor). Sőt, kifejezett odafigyelést igényel a kitöltése: különböző, "minden magyar ember életét érintő" kérdésben kell véleményt nyilvánítani, de nem úgy ám, hogy mindenre 10-est adok az 1-10 fontossági skálán. Hanem kötött mennyiségű aranytallérokat adnak, azokat kell szétosztani aszerint, hogy mit mennyire tartunk fontosnak.
Az első téma az egészségügy, erről két oldalon tíz állítás is szól, ötre-ötre 15-15 aranytallért lehet szétosztani, ha a tallérok elfogynak, felvillanó piros csík jelzi, hogy túlköltöttük magunkat, mint Szijjártó Péter, ha sneakert lát. Maguk az állítások eléggé olyanok, mint a kisóvodások karácsonyi listája, minden jó van rajtuk: maximum 6 hónap legyen a kórházi várólistán a várakozási idő, ne legyenek betöltetlen házi- és gyerekorvosi praxisok, szűnjön meg a krónikus ápoló- és orvoshiány, az egészségügyi intézmények 21. századi felszereltségűek és higiéniájúak legyenek, ne folytatódjon az állami egészségügy leépülése, legyen elég figyelem és pénz a megelőzésre, minden magyar településre garantáltan legalább 15 perc alatt kiérjen akár a legmagasabb felszereltségű mentő is, "az állami egészségügyi magánosítására irányuló Orbán-terv" megakadályozása stb.
A következő a nyugdíj: ne legyen olyan magyar nyugdíjas, aki 160 000 forintnál kevesebbet kap, a férfiaknak is járjon 40 év munkaviszony után a korkedvezményes nyugdíj lehetősége, ne emelkedjen a nyugdíjkorhatár ("az Orbán-tervvel ellentétben"), a nyugdíjemelést a minimálbér-emeléshez kössék, legyen elég férőhely az idősgondozásban. A magánnyugdíjról, vagy általában az öngondoskodás bármilyen formájáról nincs szó.
A következő a Gyermekek és családok kategória, itt szerepel konkrét intézkedés épp úgy, mint megfoghatatlan lózung. Előbbire példa a családi pótlék és a családi adókedvezmény megduplázása, előbbi inflációkövetővé tétele, a legalább három gyereket szült édesanyák és egyedülálló szülők teljes szja-mentessége, utóbbira példa az, hogy ne lehessen Magyarországon létminimum alatt élő gyerek vagy az egyszülős családoknak nyújtott támogatások "jelentős" növelése. A gyerekekkel foglalkozik a következő téma, a Gyermekvédelem is, ahol többek között az örökbefogadási eljárások felgyorsítása, a gyermekvédelemben dolgozók kellő anyagi és szakmai megbecsültsége, a védőnői szolgálat megerősítése, a szakemberhiány megszüntetése szerepel, továbbá zéró tolerancia, "kiemelt és gyorsított eljárások és speciális bűnüldözési csoportok létrehozása a gyermekek ellen elkövetett minden bűncselekmény esetén".
A közlekedés a következő, utolsó téma, erre megint tíz kérdést szentelnek. A gyorsúthálózat visszavétele "Mészáros Lőrinctől és a többi oligarchától" - ez az első közülük, a többi unalmas szakmázás annak a Magyar-hívőnek, aki nem szórja el mind a 15 tallért erre. Ilyenek jönnek, hogy kátyúzás, útfelújítások, P+R parkolók és bicikliutak fejlesztése, legyen akadálymentes a teljes közlekedés és "vidéken is vezessük be a késő esti buszjáratokat". Majd a következő lapon további 15 tallért lehet elosztani az alábbiak között: a vasútfejlesztések újraindítása, a legnagyobb városok közötti gyorsvasúthálózat kiépítése, a Duna és a nagyobb folyók közlekedési infrastruktúrába bevonása, roller- és bicikliszállítás minden tömegközlekedési eszközön, igény esetén a bezárt vasútvonalak újranyitása.
Miután végeztünk, ismét elfogadunk egy adatkezelési és -felhasználási nyilatkozatot, majd választhatunk két opció közül: megosztjuk-e a szakmai véleményünket, vagy befejezzük a kitöltést. Aki az előbbi választja, mert mondjuk hiányolja az oktatással, honvédelemmel-biztonságpolitikával, kultúrával, gazdaságpolitikával kapcsolatos kérdéseket, az jól meg fog lepődni.
Ugyanis a szabadszavas kitöltési felületen - ahol annak a véleményét várják, aki "szakértőnek tekinti magát az alábbi témák valamelyikében" - is csak a zárt kérdéses kérdőívben szóló témákról lehet véleményt mondani.
Szóval egyelőre a Magyar Péter-féle társadalmi párbeszéd ezen a téren olyan, mint az Orbán Viktor-féle nemzeti konzultáció: csak arról lehet párbeszélgetni, amiről a másik akar párbeszélgetni. (Persze miután kiválasztottuk mondjuk azt, hogy Gyermekvédelem, nyilván le lehet írni az adórendszerrel kapcsolatos hasfájásainkat is, csak feltehetően hülyébbnek néznek minket az átlagos támogatóiknál is.)
Aki úgy érzi, hogy teljesen elkészült, és a lehető legmegfontoltabban osztotta ki a 105 aranytallérját, esetleg megírta a releváns véleményét, majd végül rányom a Kitöltés befejezésére, és leokézza a figyelmeztetést is, még mindig nem végzett. Jön modern tömegdemokráciánk legfontosabb művelete: a sharelés. Felkérnek, hogy osszuk meg a Magyar Hangja kérdőívet ismerőseinkkel, őket is bíztatva (így, hosszú í-vel) arra, hogy kitöltsék. És nem mellékesen, hogy ők is megadják az adataikat. | Miről akar beszélgetni velünk Magyar Péter? | Hétfőn a NER újabb eszközét élesítették a NER ellen: itt a nemzeti konzultáció ellentettje, a társadalmi párbeszéd. Végigmentünk a kérdőíven, ami a kormányéhoz hasonlóan elsősorban adatgyűjtésnek tűnik, a kérdései viszont nem irányítottak, és a válaszok között sem csak nyilvánvaló hazugságok és demagóg állítások vannak. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/18/mirol-akar-beszelgetni-velunk-magyar-peter | null | true | null | null | 444 |
A Miniszterelnöki Hivatal munkatársainak 21 millió forintért vásároltak szoláriumbérleteket az utóbbi időben - állítja Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Ebből a pénzből az [origo] számításai szerint több mint 400 ember járhat szoláriumozni hetente két alkalommal, egy éven keresztül.
A leköszönő kormány túlköltekezése miatt 150 milliárd forintnyi hiányt találtak a kétéves költségvetésben a Medgyessy-kormány hivatalba lépése utáni első három napban. Kuncze szerint a Fidesz szándékosan kényszerpályára akarta állítani az MSZP-t és az SZDSZ-t. A hatalmas hiány ellenére betartják az első 100 napra ígérteket - mondta Kuncze.
A szabad demokrata elnök elmondta azt is, hogy a legolcsóbb megoldás, ha Medgyessy Péter miniszterelnökként is saját házában lakik. Az épület védelmének biztosítása sokkal kisebb kiadásokkal jár, mintha kialakítanának számára egy új rezidenciát. A kormányfők korábbi lakhelyéül szolgáló Művész utcai épületbe ugyanis a Fidesz-kormány döntése szerint a mindenkori házelnök költözhet, a Béla király úti, eddigi miniszterelnöki villát pedig eladta a Magyar Fejlesztési Banknak a kormány. Ezért mindenképpen új épületet kellett volna kialakítani Medgyessy Péter számára, ami Kuncze szerint legkevesebb 500 millió forintba került volna.
A Fidesz többször támadta az új kormányt, mert szerintük tisztogatásokba kezdett. Kuncze úgy vélte, kevesebb embernek kell távoznia a minisztériumokból és az állami szervektől, mint négy évvel ezelőtt.
A pártelnök közölte azt is, hogy Demszky Gábort ősszel újra indítják a főpolgármesteri posztért. Az azonban még nem dőlt el, hogy az MSZP is támogatja-e a szabad demokrata főpolgármestert. Az viszont már biztos, hogy Demszky parlamenti mandátumát Mécs Imre kapja. Mécset hétfőn hallgatja meg a mandátumvizsgáló bizottság. | 21 millióért vett szoláriumbérletet a MeH | A Miniszterelnöki Hivatal számára 21 millió forintért vásároltak szoláriumbérletet az utóbbi hónapokban - közölte Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Szerinte a leköszönő Orbán-kormány összesen 150 milliárddal lépte túl saját, kétéves költségvetését. Ennek ellenére az MSZP és az SZDSZ betartja korábbi ígéreteit. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2002/5/2002053021millioert | 2002-05-30 13:51:00 | true | null | null | Origo |
Vajna nem azért tévézne, mert annyira megjött a kedve ehhez a médiumhoz, hanem azért, mert a Fidesznek nagyon kell egy olyan csatorna, ami amellett, hogy szervilisen közvetíti a politikai üzenetet és nem kérdőjelezi meg azok értelmét és valóságtartalmát, még nézett is, hiszen az első kitételnek megfelelő csatornacsoport már létezik, köztévének hívják. A számottevő nézettség meg ahhoz kell, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt, 25 milliárdos tenderen eséllyel indulhassanak az állami hirdetési pénzekért. (Nem mintha nem lehetne ezt is megbundázni, de legyünk megengedőek egy kicsit.) A feltételeknek a jelenlegi piacon egyetlen olyan tévé felel meg, amit el is adnának: a TV2.
Ha a cél tehát a TV2, márpedig a háttérben hónapok óta folyik a kemény alkudozás a második számú kereskedelmi csatorna megszerzéséért, akkor mi ez az új tévé, és hogy került elő csak úgy, a semmiből? Továbbgondoltuk a médiapiaci információkat és pletykákat, és két lehetséges választ találtunk.
Az elsőben a parlament előtt heverő és a terjesztési díj beszedésére engedélyt adó törvénymódosítást a Fidesz csak nem akarja megszavazni, mert a dögöljön meg a szomszéd tehene is elv mentén nem akarják, hogy az RTL klubnak bármilyen formában is jó legyen. Az RTL és a kormány a piacvezető kereskedelmi tévére szabott reklámadó bevezetése óta hadakozik nyíltan, bár mióta a reklámadót átalakították (így már nemcsak az RTL-csoport, hanem minden médiavállalat szív), az RTL Híradójának hangvétele, ha óvatosan is, de puhulni látszik, legalábbis nem tűnik olyan markánsan kormány- és Fidesz-ellenesnek, mint azelőtt.
A terjesztési díj egyébként az a díj, amit a műholdas és kábeles szolgáltatók fizetnek majd a TV2-nek és az RTL-nek az adás továbbításáért. A két, úgynevezett nagy befolyással bíró adó az NMHH-val kötött korábbi megállapodása értelmében idén januártól kérhetett volna terjesztési díjat a szolgáltatóktól, de ezt tavaly a kormány egy rendelettel megtorpedózta: tulajdonképpen azt mondták ki, hogy a tévék majd akkor kérhetnek ilyen díjat, ha arra ők engedélyt adnak. Ez a húzás a TV2-t érintette a legkeményebben, mert az eleve elég nehéz anyagi helyzetben levő tévé 6-8 milliárd forintos bevétellel számolt ebből a forrásból, aminek kiesését azóta sem tudták pótolni. Ehhez jön még az is, hogy az állami reklámköltés látványosan visszaesett a tévén, míg a Szerencsejáték Zrt. például közel egymilliárdot vitt hozzájuk 2014-ben, idén egy vasat sem, és ez jellemzi a többi állami céget is.
A TV2 bajban van, a tulajdonosoknak törleszteniük kell az előző tulajdonos Pro7Sat1 felé (ha jól tudjuk, legközelebb augusztus végén), de információink szerint ez nem fog simán menni. Simon Zsolt és Yvonne Dederick úgy jutott ugyanis a TV2-höz, hogy a vételárat tulajdonképpen meghitelezte nekik az előző tulajdonos – a reklámbevételért cserébe, amiből törleszteni kell a németek felé. Mivel ez most elég komoly akadályokba ütközik, a Pro7Sat1 a legvégső esetben akár vissza is veheti a TV2-t, amihez információink szerint nem sok kedve van.
Ha Vajnáék tényleg nem akarnak a TV2-vel foglalkozni, és valóban egy saját tévét indítanának be, a tulajdonosok annak adják el a tévét, akinek akarják, illetve tudják. Ilyen befektetői csoport Magyarországon jelenleg nem sok van, a korábban emlegetett Simicska–Nyerges-páros a Fidesszel való szakítás óta meggyengült, másnak pedig nemigen kell egy rengeteg pénzt felemésztő kereskedelmi tévé. Korábban felmerült még az ex-RTL-főnök Dirk Gerkens és az IKO Holding tulajdonosa, Rákosi Tamás neve is, akik közösen vennék meg a tévét, de ennek a pletykának valóságtartalmát az Indexnek nyilatkozó szakemberek egyike sem tartotta 10 százaléknál nagyobbnak.
A külföldi befektetők ódzkodnak attól, hogy egy olyan tévében fektessenek Magyarországon, amit a kormány egy-egy személyre szabott törvénnyel bármikor tönkretehet, a politikai befolyásolást pedig érthetően a hátuk közepére kívánják. Ezért nem valószínű, hogy akár a korábban pletykaszinten felmerülő Viacom vagy a tavaly még szintén érdeklődő MTG (a Viasat egykori anyagcége) komolyabban foglalkozna a felvásárlással.
A TV2 tehát maradna ott, ahol van, Vajnának pedig lenne egy Fox News mintájára szervezett, új hírtévéje, amin a kormány ugyanúgy tolhatná a propagandát, mint a köztévén, csak éppen kábelen, de hát majd megbeszélik a haverokkal, hogyan lehet pár milliárdnyi állami pénzt reklámköltés formájában áttolni a tévébe. Az új közéleti tévébe (jelenleg Info TV néven fut a projekt) szépen beküldik a kormánypárti erőket és haverokat nyilatkozgatni, ezzel párhuzamosan letiltják őket a többi adóról, és átveszik a Hír TV szerepét, bekerülnek a helyébe a kábelcsomagokba, és minden szép és jó lesz. Ezt erősíti az az információnk is, miszerint Vajna rendkívül ideges lett cikkünk megjelenése után, mert azt, hogy egy tévében gondolkodik, nem most akarta a sajtó orrára kötni.
És most nézzük a másik elképzelést.
A TV2 tulajdonosai makacsul ragaszkodnak a portékához, és nem akarják eladni Habonyéknak, vagy csak annyival többért, amennyit nem akarnak kifizetni. A terjesztési díj szedését engedélyező törvényjavaslatot hamarosan meg kell szavaztatni, addig ezt a huzavonát le kellene már zárni, ez nyilvánvaló. Az Info TV ötlete egy aránylag olcsó nyomásgyakorlásnak is felfogható: kibérelnek egy stúdiót a Mafilmtől, összeraknak egy csatornatervet, kifizetnek egy stábot, elköltenek legfeljebb két-hárommillió forintot egy próbafelvételre, amihez látványosan Vajna is csatlakozik, ott mászkál a Mafilm és a TV2 közös udvarán, mindenki láthatja, hogy nagyon benne van a dologban, most is pont olyan komor képpel szívja a szivart, mint amikor a Filmalap pénzei felett diszponál. Apróság, de azzal, hogy a Filmalap bejelentette: a Róna utca 174. alá költöznek, oda, ahol a Mafilm stúdiói és a TV2 is lakik, egy szimbolikus lépéssel közelebb került a TV2-höz is.
A TV2 vezetősége, úgy tudjuk, a próbafelvétel idején éppen szabadságon volt, de kétségünk nem fér hozzá, arról, hogy Vajna mit keres a Mafilm-udvaron, azonnal értesültek. Az Info TV így egyfajta gumitank, Patyomkin-falu lehet, egy tévé, ami úgy néz ki, mint az igazi, de csak távolról, mondjuk a sajtóból nézve, míg a valóságban nem az, hanem teszem azt egy olyan webtévé előkészítése, ami egy hamarosan induló hírportálon jelenhetne meg. És hogy ehhez az összeesküvés-elmélethez még egy adalékot adjunk: a TV2 egykori programigazgatója, György Bence egy hírportált rak össze éppen, amit ősszel indítana be – és egyben ő volt az, aki az Info TV próbafelvételeit is irányította.
Vajon milyen esélyekkel indulna el egy közéleti kábeltévé a meglehetősen zsúfolt magyar médiapiacon?
Az első kérdés, hogy minek indítana Vajnán keresztül a Fidesz egy olyan tévét, amit annyian sem néznének, mint a kormánypropagandát állami pénzből, azaz technikailag ingyen szajkózó köztévét? Ki nézne egy olyan tévét 24 órán át, amiben emberek ülnek egy asztal mellett és beszélgetnek? És eleve: hol történne a sugárzás? A kábeles programcsomagok így is nagyon zsúfoltak, egy új tévét az alapcsomagba betenni lehetetlen úgy, hogy onnan ne kerüljön ki valami, így ez nem tűnik járható útnak.
Egy már bejáratott tévét megvenni nem olcsó mulatság, úgy meg pláne nem, hogy így hirtelen nem is tudunk olyat mondani, ami eladó lenne, és olyan stabil nézőkörrel bír, hogy egy átnevezést szó nélkül átvészelne. Szóba jöhet az Origo Life Network tévéje esetleg, de ha jól tudjuk, azt csak a másik tévével, az Ozone Networkkel együtt akarják eladni, ráadásul az alapcsomagokban benne sincs, így igazán sok értelme megvenni nem lenne. Az ATV nem eladó, a Hír TV sem, az Echo is jól van, köszöni szépen, a Story4 TV-t pedig pont Habonyéknak nemigen adnák el.
A kérdés tehát továbbra is jogos: mit akar Vajna az Info TV-vel? Tényleg befektetne egy első blikkre halottnak látszó vállalkozásba, vagy ez csak a nyomásgyakorlás egyik eszköze? (Andy Vajnának elküldtük kérdéseinket, de még nem kaptunk választ.) | Andy Vajna tévéje lenne a médiaháború gumitankja? | Andy Vajna tévéje lenne a médiaháború gumitankja? - Vajon tényleg tévét indítana a filmbiztos, vagy ez az egész csak egy jól szervezett nyomásgyakorlás a megvásárlásra kiszemelt TV2 vezetőségére? | null | 1 | https://index.hu/kultur/media/2015/07/28/andy_vajna_teveje_lenne_a_mediahaboru_gumitankja/ | 2015-07-28 16:06:13 | true | null | null | Index |
Szerdai, zárt ülésén dönt a Fővárosi Közgyűlés a hányatott sorsú Rác fürdőről. Az Index birtokába jutott előterjesztés azt javasolja a polgármestereknek, a szóba jöhető három opció közül válasszák azt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank visszaveszi a beruházókkal szemben fennálló eredeti követelését, és talál befektetőt a projektre. Ezzel alighanem kiesik a lehetőségek közül a korábban valószínűnek tartott forgatókönyv, amely szerint kínai befektetők vették volna meg az évek óta rohadó komplexumot, és egy egyelőre titkos kilétű új szereplő jöhet be a képbe az MFB-n keresztül.
Tragikomikus beruházás
A Rác Fürdő felújítása 2002-ben kezdődött és 2010-ig tartott, a teljes bekerülési költség mintegy 11 milliárd forint volt, ami óriási bukó a jelenlegi becsült értékéhez képest. A megnyitásra azonban nem kerülhetett sor, mivel az időközben fizetésképtelenné vált beruházók (Rác Nosztalgia illetve Rác Beruházó Kft.) sehogyan sem jutottak dűlőre a Fővárosi Önkormányzattal.
Az immár hét éve húzódó történetben számtalan kísérlet történt a helyzet rendezésére, de mind sikertelenül zárult, így 2015-ben megkezdődött az előbb stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősített cégek felszámolása. Mindeközben az ügyben PSZÁF-vizsgálat, illetve feljelentések nyomán több nyomozás is zajlott illetve részben még zajlik éppen az MFB ellen, amely a gyanú szerint igencsak felelőtlenül hitelezte a beruházást.
Gyorsan szabadulna az egésztől a főváros
A felszámolás megindulásával mindenesetre több lehetőség állt fenn a folytatásra, a Főváros mostanra jutott odáig, hogy döntenie kell az ügyben. A szerdán tárgyalásra kerülő, Bagdy Gábor által benyújtott előterjesztés három lehetőséget vázol fel, amelyek közül az elsőt ajánlja a közgyűlésnek:
a Magyar Fejlesztési Bank ajánlatának elfogadása, amelynek lényege a korábban a Főváros által átvett követelések visszavétele, és hogy a bank új, a dokumentumban meg nem nevezett befektetőt hoz be a projektbe;
a követelések értékesítése nyilvános pályázaton;
a két beruházócég felszámolásának végig vitele és az épületek tulajdonjogának megszerzése, majd ennek eladása, vagy pedig a tulajdon megtartása és a fürdő üzemeltetése fővárosi hatáskörben.
A megszavazásra javasolt első opciónál az előterjesztés szerint előny, hogy belátható időn belül, legkésőbb 8 hónap múlva megnyithatna a fürdő és a hotel. Ezen felül a főváros gyorsan visszakapná a pénzt, amiért korábban a követeléseket megvásárolta az MFB-től (ez kamatokkal együtt 3,1 milliárd forint), és mentesülne a további jelentős ráfordításoktól – szakértői becslések szerint fővárosi üzemeltetés esetén a felszámolás költségeivel együtt még közel 2 milliárd forintot kellene rászánni a projektre, hogy megnyitható állapotba kerüljön a komplexum.
Nem tudni, ki fog ezzel nagyon jól járni
Ugyanakkor kockázatokat is azonosít a dokumentum, például hogy a Főváros és az MFB közt korábban létrejött egyezség felbontása nem nyújtana teljes körű garanciát, a fővárosnak az új befektető bejövetele után már nem lenne ráhatása a követelések esetleges továbbértékesítésére, az ezzel való tulajdonszerzésre, a fürdő megnyitására. A 3,1 milliárdos azonnali juttatás pedig bár szépen hangzik, ennek elfogadásával az önkormányzat elesik attól az opciótól, hogy a felszámolás után esetlegesen nagyobb összegért tudjon túladni a fürdőn és a hotelen.
Amennyiben az MFB 3,1 milliárdos, vagy ahhoz közeli áron passzolja tovább a titokzatos befektetőnek a turisztika komplexumot, úgy a vevő több milliárd forintot spórolhat, ugyanis az előterjesztésben közölt értékbecslés szerint még a nyitási költségeket leszámítva is 5,2 milliárd forint jelen állapotában.
A fürdőbiznisz megtérülésében országosan hatalmas a szórás, a budapesti gyógyfürdőket üzemeltető Budapest Gyógyfürdői Zrt. viszont nyereségesen működött az elmúlt években. A prémium kategóriásra belőtt Ráccal kapcsolatos üzleti előrejelzésben a Colliers úgy kalkulált, a hotel és a fürdő együtt tíz év alatt több mint 5 milliárd forint profitot fog hozni a konyhára. Ez szintén nem rossz pénz, bár mivel az értékelés eladói megrendelésre készült, valószínűleg ez egy optimistább forgatókönyvvel számol. (Ráadásul a dokumentum szerint "az értékeléssel kapcsolatos bizonytalanság átlagosat meghaladónak tekinthető".)
Mindenesetre a várható bevétel és az olcsó bekerülési költség tükrében különösen érdekes, a javaslat megszavazása esetén ki lesz majd a szerencsés nyertes, akinek kilétét a bank már tudja, de egyelőre nem árulja el. Kerestük az MFB-t a befektető kilétével kapcsolatos kérdéseinkkel, amint megtudunk valamit, hírül adjuk. | Titokzatos befektető viheti elég olcsón a Rác Fürdőt | Titokzatos befektető viheti elég olcsón a Rác Fürdőt - Szerdán szavaz a fővárosi közgyűlés arról, hogy az MFB visszakapja, majd továbbadja egy új szereplőnek az elátkozott beruházást. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/02/20/rac_furdo_uj_befekteto_mfb_fovarosi_onkormanyzat/ | 2017-02-20 22:34:57 | true | null | null | Index |
Mintegy másfél ezer egyesület és alapítvány összesen húszezer igénylést nyújtott be arra az 1741 ingatlanra vagy ingatlanrészre, amelyet az Országgyűlés az elhelyezési gondokkal küzdő civil szervezetek között oszt szét. Az ingatlanokat törvényi előírások alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) jelölte meg, a civil pályázatokat a parlament társadalmi szervezetek bizottságából alakult ad hoc testület hivatott elbírálni. A testületbe mindegyik parlamenti párt egy képviselőt delegálhatott. A leginkább értékes budapesti és balatoni épületek sorsa még kérdéses, az ingatlanok túlnyomó többsége azonban már gazdára talált. Feltűnő, hogy a nyertesek között számos pártokhoz kötődő szerveződés található. Ilyen a Független Női Szövetség is, amelynek elnöke Torgyánné Cseh Mária kisgazda politikus. Sajtóhírek szerint a szövetség 24 településen kapott különféle ingatlanokat, Baranya megyében például Mohácson, Pécsett és Siklóson jutott egy-egy 35-40 négyzetméteres helyiséghez. Kollár Anna, a nőszervezet Baranya megyei elnöke - aki egyúttal az FKGP megyei irodavezetői tisztét is ellátja - tudósítónknak nyilatkozva kijelentette, hogy a Független Női Szövetség tevékenységét a kisgazdapárt egyáltalán nem befolyásolja.
Többek között Molnár Oszkár fideszes képviselő magánalapítványa számára is megítélt egy ingatlant a parlamenti testület, de a szerződés végül nem született meg a KVI-vel. Molnár kérdésünkre közölte, hogy az alapítvány az edelényi volt MHSZ-székházra pályázott, a kisváros főutcáján lévő rossz állapotú ingatlant azonban nem vette át, mert a felújítás jelentős összegeket igényelt volna.
Halász János, az ad hoc testület fideszes vezetője lapunknak elmondta, hogy a pályázatok elbírálásakor a képviselők nem pártszempontok alapján döntöttek: a társadalmi hasznosság volt a legfontosabb szempont. Szerinte sem a jobb-, sem a baloldalhoz kötődő szervezetek nem kaptak nagyobb arányban ingatlanokat, mint amilyen mértékben a magyar civil társadalomban jelen vannak. Ugyanakkor a Független Női Szövetség nagyarányú ingatlanszerzését a fideszes képviselő sem tartja szerencsésnek. Mint mondta, ez volt az a szervezet, amely majd minden ingatlanra pályázott.
A szocialista Zuschlag János a lapokban megjelent híresztelésekre reagálva hangsúlyozta, hogy az MSZP sem a Fidesszel, sem más párttal nem kötött semmiféle paktumot az ingatlanok odaítélésekor. Az MSZP az összes olyan javaslatot támogatta, amelyet szakmai szempontból elfogadhatónak ítélt - állapította meg fideszes képviselőtársához hasonlóan Zuschlag.
Az SZDSZ-es Béki Gabriella viszont azt mondta, hogy a képviselők hiányos dokumentumok alapján, helyszíni ismeretek nélkül döntöttek, és ez - jegyezte meg - az eredményen meg is látszik. Úgy vélte, többségében pártokhoz kötődő szervezetek tulajdonába vándoroltak az ingatlanok. Kiderült továbbá, hogy a szervezetek egy része meggondolatlanul nyújtotta be pályázatát, és nem képes fenntartani az elnyert ingatlant. Sokszor az épületek súlyosan leromlott állapota, megint más esetekben a tisztázatlan tulajdon- és bérleti viszonyok okoznak gondot.
Az ad hoc testület június 20-án tárgyal azokról a fővárosi és balatoni ingatlanokról, amelyek között több százmillió forintot érő épületek, üdülők is találhatók. A java tehát még hátravan: az összesen beérkezett húszezer pályázat fele erre a néhány tucat ingatlanra tart igényt.
Lőtér a nőszövetségnek
Az MSZP és az SZDSZ Hajdú-Bihar megyei szervezete szerint pártpolitikai alapon született döntés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonából különböző civil szervezeteknek átadott Hajdú-Bihar megyei ingatlanok ügyében - jelentette debreceni tudósítónk. - Hajdú-Bihar megye kilenc érintett településén kizárólag a Fidesz és az FKGP köreihez tartozó pályázók jutottak ingyeningatlanhoz - mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Juhászné Lévai Katalin debreceni szocialista parlamenti képviselő. Kifejtette: a nyertes pályázók csakis e két párt önkormányzati képviselői, tagjai vagy alkalmazottai. Példaként egyebek mellett a kabai lőteret említette, amely a Torgyánné Cseh Mária által vezetett Független Női Szövetség tulajdonába került. Az SZDSZ szerint sumákság, visszaélés és klientúraépítés jellemzi a Halász János vezette albizottság munkáját. | Archívum: Civilnek álcázott pártingatlanok | A társadalmi szervezetek ingatlanjuttatása során számos pártokhoz kötődő egyesület és alapítvány is a nyertes pályázók közé került. A Fidesz és az MSZP azt hangoztatja, hogy a kérelmek elbírálásakor nem párt-, hanem szakmai szempontokat vettek figyelembe. A legértékesebb budapesti és balatoni ingatlanok elosztásáról a pártok június végén tárgyalnak. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-21191-10578 | 2001-06-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Mol szerint a horvát leányvállalat INA-ból korábban jól kereső ellenérdekeltek szítják a feszültséget ellenük, ebbe a sorba illik az a hétfői horvát lapértesülés, amely szerint Hernádi Zsoltot 10 millió eurós megvesztegetéssel gyanúsították meg. A Mol szerint "találgatás és szóbeszéd" a gyanúsítás, amelyet a társaság visszautasított, azonban a horvát ügyészség kiterjesztette nyomozását két másik gyanúsított miatt.
Visszautasította a Mol az céget, illetve a Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót ért gyanúsításokat, és "szigorú jogi eszközöket" helyezett kilátásba - derült ki a társaság közleményéből.
"A Mol leszögezi, hogy soha semmilyen kifizetés, vagy fizetségről való egyezség nem történt, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem az INA privatizációja során, sem azt követően a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével vagy döntéshozójával sem" - olvasható a közleményben.
A Vecernji List horvát lap hétfőn írta azt, hogy a Mol-vezért vesztegetéssel gyanúsították meg, de a magyar olajtársaság szerint ez "találgatás és szóbeszéd", a Molnak "semmilyen hivatalos információja egy esetleges nyomozásról az ügyben nincs."
Ennek ellenére a horvát ügyészség kedden kiadott egy közleményt, amely szerint kiterjesztik a nyomozást az ausztriai letartóztatásban lévő Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnök ügyében (az ügyészség az I.S. monogramot használta közleményében). Az ügyészség szerint két másik emberrel együtt a volt kormányfő hivatali visszaéléssel és korrupcióval gyanúsítható. Az ügyészség megalapozott gyanúról írt, de nem közölt neveket, a Vecernji List azonban nem hivatalos forrására hivatkozva azt írta, hogy Hernádi Zsoltról és Damir Polancec korábbi kormányfő-helyettesről van szó.
A horvát lap értesülése szerint Hernádi 10 millió eurót adott Ivo Sanadernek azért cserébe, hogy a Mol átvehesse a horvát INA olajtársaság irányítását annak ellenére, hogy nincs meg a többsége a cégben csak a legnagyobb tulajdonos.
A Mol közleményében arra utalt, hogy bizonyos ellenérdekeltek szíthatják az ügyet, akik vesztettek abból, hogy a Mol hatékony vállalattá alakította az INA-t. Mint írták: "a gyanúsítás beleillik az elmúlt időszak eseménysorozatába, amelyet azok indítottak és irányítanak, akik ellenérdekeltek abban, hogy az állami konglomerátum INA-ból olyan versenyképes vállalat alakuljon, melyet a gazdasági alapelvek szerint vezetnek."
A Mol szerint a támadások már azóta tartanak, hogy aláírták az irányítás átvételéről szóló megállapodást. Az [origo]-nak korábban névtelenül nyilatkozó forrásunk szerint a Mol érdekeket sértett az átvétellel, mert lecserélte az INA szinte teljes vezetését, és gazdasági szálakat vágott el. A Mol szerint az ellenérdekeltek célja, hogy "homályos bűnügyi gyanúsításokkal kétségbe vonják a megállapodás érvényességét."
A magyar olajtársaság érvelése szerint "a két éve átvett irányítás eredménye, hogy ma az INA sokkal versenyképesebb vállalat, amely többek között a beruházásokon és beszerzéseken elért 10-60 százalékos megtakarításoknak is köszönhető. Nyilvánvaló, hogy ennek az átalakulásnak vesztesei is vannak."
Szerintük a vesztesek között van "azon kereskedők és beszállítók sokasága, akik immár nem tudnak a piaci ár fölött extra profitot realizálni, és a korábban megszokott módon az INA-val baráti vagy politikai alapon üzletelni." | Visszautasította a Mol a Hernádi Zsoltot ért gyanúsítást | A Mol szerint a horvát leányvállalat INA-ból korábban jól kereső ellenérdekeltek szítják a feszültséget ellenük, ebbe a sorba illik az a hétfői horvát lapértesülés, amely szerint Hernádi Zsoltot 10 millió eurós megvesztegetéssel gyanúsították meg. A Mol szerint "találgatás és szóbeszéd" a gyanúsítás, amelyet a társaság visszautasított, azonban a horvát ügyészség kiterjesztette nyomozását két másik gyanúsított miatt. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2011/06/visszautasitotta-a-mol-a-hernadi-zsoltot-ert-horvat-gyanusitast | 2011-06-21 12:00:00 | true | null | null | Origo |
Elrendelték a Dunaferr utódcégeinek felszámolását is, miután a Liberty fizetésképtelen lett. A 2023-as privatizáció során a kormány mindent megtett az általa favorizált Liberty helyzetbe hozásához és végül neki is adta el a Dunaferrt.
Hangzatos ígéretek után szomorú valóság
Alig egy év elteltével azonban bebizonyosodott, hogy azoknak volt igazuk, akik már jó előre felhívták a figyelmet arra, hogy a Liberty szerte Európában gondokkal küzd, és kétséges, hogy a hangzatos ígéretekből bármit is meg tud valósítani. A termelést sosem indította újra, a munkakörülmények sosem látott mélységbe jutottak, legutóbb pedig a munkabérek kifizetése sem sikerült.
Bár a múlt újra csomagolása már zajlik kormányzati körökben, ne feledjük: 2022. december 14-én egy működő gyár fizetésképtelenségét mondta ki rendeletében a magyar kormány. A gondok már ekkor is aggasztóak és ismertek voltak, de a dolgozók kapták a fizetésüket, a cég fizette az adókat és teljes vertikumában folytatta a termelést.
A kormány a le nem adott beszámolóra hivatkozva mindez alól kihúzta a szőnyeget, és bár korábban állami tulajdonba vételt szorgalmaztak, mégis - a Liberty saját bevallása szerint - behívták a Libertyt, hogy vegye át a gyár működtetését.
Majd következett egy újabb mérföldkő: 2023. júniusában, miután minden más érdeklődőt kizártak a pályázatból, odaadták a gyárat a Libertynek.
Ki állja a cehhet?
A Liberty első dolga volt leállítani a termelést, bár erről még augusztusban - papíron legalábbis - a kormány által kirendelt felszámolóbiztos döntött. A Dunai Vasművet a kormány tudtával, beleegyezésével és egyetértésével állították le. Még a legutolsó időkben is arról hallottunk kormányzati körökből, hogy az egyre másra való leállások, leépítések valójában jó hírek és hamarosan talpra áll a gyár. Mindenkit, aki ezt kétségbe vonta, lehurrogtak, beleértve azokat a dolgozókat, akik a legnehezebb időben is kitartottak, és hittek a kormányzati ígéreteknek. Biztos, ami biztos, azért a kokszoló bedöntését a választások másnapjára időzítették.
Bár a kormányzati kommunikáció most is arról szól, hogy a béreket a kormány biztosítja, azonban ez sem felel meg a valóságnak, azt ugyanis a munkavállalók által befizetett járulékokból feltöltött Bérgarancia Alapból állják, amelyet a felszámolás során, első helyen vissza is kell fizetni oda a vasmű vagyonának értékesítéséből. Bizony, első helyen, vagyis mindenki más, aki a pénzére vár, csak utána kaphatja majd meg, már ha jut miből fizetni.
Halogatott beavatkozás, arrogáns kioktatás
Kormányzati körökből közel 20 évig hallgatták a dunaújvárosiak az elhibázott privatizációról szóló vádakat és a Vasmű állami kézbe vételének szándékát. Legkésőbb 2022-ben lehetőség nyílt az állami kézbe vételre, még akkor is, ha a folyamatos vészjelzések és figyelmeztetések ellenére a kormány az utolsó pillanatig halogatta a beavatkozást.
Állami tulajdonba vétel helyett azonban a kormányzat a privatizációt választotta, ám végül azok, akik oly sokszor és oly hosszan ostorozták a "hibás privatizációt", egy olyan cég kezébe adták hazánk utolsó acélgyárát, amely egy percig sem termelt ott acélt, de bedöntötte a kokszolót, és alig egy év alatt csődbe ment. Jelentős köztartozást felhalmozva, mert nem fizették tisztességesen sem az adókat, sem a közüzemi díjat, miközben a megkapott szén-dioxid kvótát dobra verték, az elektrokemence és a termelés felfuttatásának hamis ígéretével.
A kormányzat, a felé tett minden jószándékú figyelmeztetésre arrogáns kioktatással válaszolt, most viszont gyakorlatilag maguk kénytelenek elismerni: igazunk volt.
A vasmű ügye az ország ügye
Számunkra azonban ez továbbra sem politikai kérdés: hagytuk dolgozni a kormányt és minden segítséget megadtunk ahhoz, hogy megoldhasson egy olyan kiemelt fontosságú ügyet, ami - legyen világos - nemcsak Dunaújvárosnak, hanem az egész térségnek és az egész nemzetgazdaságnak fontos.
Nincs hova tovább várni: a kormány végre állja a szavát, és vegye állami kézbe a dunaújvárosi vasművet, mert a mostani időkben óriási stratégiai baklövés lenne acélgyár nélkül hagyni Magyarországot.
De, ami még fontosabb: az elmúlt időszak kormányzati ígéretei után nem engedheti meg Magyarország kormánya, hogy utcára tegyen közel ötezer magyar embert. | A vasmű válsága: egy évig bírta a kormány által erőltetett "megmentő" | Terjedelmes összegzést tett közzé a város önkormányzata a térség legnagyobb foglalkoztatójának helyzetéről. A vasmű helyzetének megoldása nem tűr halasztást, írják. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/a_vasmu_valsaga_egy_evig_birta_a_kormany_altal_eroltetett_megmento | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben.
A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó azon a nyílt közbeszerzési eljáráson, amelyet a Magyar Közút Nonprofit Zrt. írt ki munkaruha beszerzésre – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A cég feladata lesz a közútkezelő Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország területén dolgozó alkalmazottjainak munkaruhával való ellátása nettó 400 millió forint keretösszegben. Ez a szerződés szerint több ezer darab narancssárga láthatósági öltönyt, narancssárga derekas nadrágot, kék pamut öltönyt, kék derekas nadrágot, narancssárga láthatósági overált, citromsárga láthatósági overált, lángálló öltönyt, lángálló derekas nadrágot, valamint vegyszerálló öltönyt jelent.
A Pegazus mellett további négy cég jelentkezett a munkára, de érdekes módon mindannyian érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, így ezúttal is Mészáros Lőrinc testvérének cége nyerte a Magyar Közút tenderét. Ahogy tavaly számos más alkalommal is: a cég 2019-ben legalább hétszer bizonyult a legjobb ajánlattevőnek a közútkezelő által kiírt közbeszerzéseken.
2019 januárjában 567 millió forintért vett tőlük – az ország különböző pontjaira szánt – 34 darab aszfalttömörítő gépet az állami cég, majd áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett a Pegazus. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade Kft. lett a nyertes. Május végén egy 105 millió forintos megbízást húztak be (munkaruházat gyártására), majd júniusban ugyanerre nettó 115 milliót nyertek. Egy hónappal később ők vitték el a téli ruházat beszerzésére kiírt pályázatot is nettó 145 millió forintért, majd szeptember végén a közútkezelő egyéni védőeszközeinek beszerzését is a Pegazus Trade teljesíthette nettó 400 millió forintért.
Évek óta szárnyal
Az 1992-ben alapított cég 2011-ben lett Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak a tulajdona. A sikertörténet ezután kezdődött: 2013-ban 40, 2014-ben 69, 2015-ben pedig 188 millió forintos árbevételt ért el a kft. Aztán hirtelen még jobban meglódult a szekér: 2016-ban hirtelen egymilliárdra ugrott a forgalma, amit 2017-ben (amikor szintén sok közbeszerzést nyertek a Közútkezelőtől, illetve a MÁV-tól) sikerült megduplázniuk.
Az akkori 2,3 milliárdos forgalmat azonban 2018-ban visszaesés követte: akkor „mindössze” 1,3 milliárdos forgalmat könyvelhettek el. Ennek ellenére Mészáros testvére 150 millió forintos osztalékot vehetett ki csak a Pegazus Trade 204,5 millió forintos adózott eredményéből.
Mészáros Jánosnak ugyanis több másik, szintén jól prosperáló vállalkozása is van. A Herceghalom Interat Kft. 187,5 milliós hasznot hozott 2018-ban, míg a harmadik, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért
Az Agro-Felcsút Kft. berendezéseivel síkosságmentesítik az utakat az országban. Az EU-s közbeszerzési értesítő május 24-i számában jelent meg a Mészáros-család újabb üzleti sikere. A felcsúti polgármester testvérének, Mészáros Jánosnak tulajdonában lévő Agro-Felcsút Kft.-vel nettó 770,2 millió forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt., amely előzetesen kicsit olcsóbbra, nettó 755,5 millió forintra becsülte a beruházás értékét.
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. úthibák javításán dolgozó munkatársai kátyúznak Salgótarjánban 2017. február 8-án. (fotó: MTI/Komka Péter) | Mészáros Lőrinc testvére veszélyhelyzetben is nyert egy 400 milliós tendert a közútkezelőtől | Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet - úgy látszik - | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/14/meszaros-lorinc-testvere-veszelyhelyzetben-is-nyert-egy-400-millios-tendert-a-kozutkezelotol/ | 2020-04-14 12:22:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A komputertechnológia fejlődésével és a digitalizáció rendkívül széles körű elterjedésével gyakorlatilag minden mozdulatunk adatként rögzül. Ez az információhalmaz pedig olyan drasztikus változásokat indíthat be civilizációnkban, amelyek még csak részben láthatók. Az egyik súlyos aggály, hogy ezek a tendenciák kedveznek egy ahhoz hasonló megfigyelőállam kiépítésének, amelyet George Orwell 1984 című, disztópikus regénye írt le . A mindent megfigyelő és monitorozó "nagy testvér" valóságos megfelelőjét sokan a Kínában bevezetett úgynevezett társadalmi kreditrendszerben látják, amelyben egy sor kritérium alapján osztályozzák a lakosságot, és az így megállapított besorolás alapján döntik el, hogy ki milyen szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez juthat hozzá. Azonban az adatrobbanásként leírható folyamat az állam mindenre kiterjedő bábáskodása nélkül is megbéklyózza az egyént, s a folyamat végeredménye a legelnyomóbb rezsimekkel vetekedhet.
Amint Yuval Harari a Nexus című, nemrég magyarul is megjelent új könyvében rámutat: önmagában a szolgáltatások értékelésének elterjedése is ilyen következményekhez vezethet. "A régi mondás szerint a vásárló az úr, ám a mindenütt jelen lévő értékeléssel (a ratingekkel) egyenesen zsarnokká válik" - figyelmeztet az izraeli történész. Érvelése szerint ugyanis egy ilyen rendszerben tömegek kényszerülnek folyamatos vizsgahelyzetbe. Ez azért is figyelemre méltó, mert még a nagy társadalmi intézményrendszerek jelentős része sem működik szünet nélküli üzemmódban. Harari erre vonatkozó összevetése rendkívül találó: péntek délutántól hétfő reggelig még a tőzsdék is bezárnak, így például ha péntek kora este tör ki egy háború, a részvényárfolyamok is csak hétfő reggel tudnak reagálni.
Ráadásul a mindenre kiterjedő értékelési rendszer azt is jelenti, hogy az egyénnek nemcsak a szorosan vett munkájára kell figyelnie, ugyanis akár egy morcosabb tekintet vagy egy nem túl finom megjegyzés is alacsonyabb pontszámot generálhat. Harari arra figyelmeztet, hogy ezzel a magánszféra szerkezete is átalakulhat, ugyanis hagyományosan kvázi intim szituációnak számított például egy fodrász vagy egy pincér szolgáltatásait igénybe venni, ám a mindenki számára elérhető "ratingek" szétfeszítik a korábban jellemző meghittség kereteit. Egy ilyen rendszernek valójában nem is a szolgáltatások értékelése a lényege, hanem arra az emberi igényre reflektál, hogy a hírnév, a becsület, a státusz, valamint a szerethetőség kategóriáit számszerűsítsék. Mint Harari kifejti, a kapitalizmus kezdeteitől fogva mindig voltak olyan szférák, ahova a kereskedelmi viszonyokat egyébként forradalmasító pénz nem tudott behatolni, így például lehetetlen volt meghatározni, hogy anyagilag kifejezve milyen értéke van egy mosolynak vagy egy családi látogatásnak.
Hogy hova is vezethet az, ha az egyének mindenben osztályozni kezdik egymást - amit nevezhetünk egy alulról szerveződő, "demokratikus" társadalmi kreditrendszernek -, plasztikusan szemlélteti a Sötét tükör nevű sorozat Szabadesés című, 2016-ban készült epizódja.
A történetbéli társadalomban olyan implantátumot építenek be az emberek szemébe, amelyen keresztül megoszthatják a napi tevékenységeiket és egy öt csillagig terjedő pontozással értékelhetik egymást. Az így kapott összpontszám alapján járnak különböző előnyök vagy hátrányok az életben. A főszereplő Lacie Pound a 4,2-es átlagát szeretné feltornázni 4,5-esre, mivel csak így kaphat kedvezményt a kiszemelt lakásra. Egy magasabb értékelésű gyermekkori barátja meghívja az esküvőjére, amitől Lacie azt reméli, hogy a nagyobb presztízsű vendégek feltornázzák a pontszámait.
Ám néhány jelentéktelennek tűnő peches eset miatt megsemmisül a nő egész addig felépített élete. A repülőtéren törlik a járatát, a frusztráltsága miatt időközben lejjebb csökkent pontszámával pedig már nem jogosult átszállni egy másik gépre. Mikor pedig Lacie a repülőtéren botrányt okoz, egy egész pontot veszít. Ezután stoppolni kényszerül, amikor is Susan, az 1,4 pontos "renitens" kamionsofőr veszi fel. Ezt látva a gyerekkori barát már azt kéri Lacie-tól, hogy inkább ne is jöjjön el az esküvőre, mert a negatív pontszámától már saját magát félti. A feldúlt Lacie mégis elmegy a lagziba, ahol fenyegetni kezdi a vendégeket, emiatt utóbbiak annyira lepontozzák, hogy egy csillag alá esik az értékelése, ami viszont azt vonja maga után, hogy a hatóság őrizetbe veszi és a szemimplantátumát is kiműtik. Az egymást kíméletlenül osztályozó állampolgárok negatív utópiája egyelőre persze jórészt fikció, és noha a kínaihoz hasonló, felülről irányított társadalmi kreditrendszer is bőven ad lehetőséget visszaélésekre, a valóságban az is messze van attól, hogy orwelli, totalitárius rendszerről lehessen beszélni.
Bár a sajtóban rendszeresen jelennek meg a kínai megfigyelőállamról szóló szenzációhajhász cikkek, úgy tűnik, hogy valójában még csak gyerekcipőben járó, kísérleti projektről van szó, amely közelebbről megnézve egyáltalán nem olyan fullasztó, mint egyes beszámolókból tűnik. Így például jellemzően nem a mindent megfigyelő algoritmusok alapján büntetik azokat, akik mondjuk közlekedési szabályokat szegnek meg, szemetelnek vagy udvariatlanul érintkeznek embertársaikkal. Valójában inkább a súlyosabb törvénysértések elkövetőit vagy a rendszerkritikus szerveződések résztvevőit szankcionálják például azzal, hogy nem kapnak kedvező munkalehetőségeket, nem vásárolhatnak első osztályú repülő- és vonatjegyet, a gyermekeiket nem veszik fel jobb egyetemekre, vagy esetleg csak korlátozzák az internetelérésüket.
A kínai vezetés már 1999 óta kísérletezett egy olyan szisztéma bevezetésével, amellyel a vállalatok és a lakosság jogkövető magatartását igyekeztek elérni, ám máig nem sikerült megtalálniuk ennek a megvalósítható módját. Egyelőre a 2014 óta, legalábbis papíron létező társadalmi kreditrendszer sem tűnik igazán alkalmasnak erre. A Business Insider amerikai üzleti híroldal szerint Kína még 2022-ben sem használt központi algoritmusokat a lakosság pontozására, hanem továbbra is csinovnyikok járták a falvakat ebből a célból. Az Algorythmwatch.org pedig komoly problémaként említette a kreditrendszer kapcsán, hogy az értékelni kívánt többtucatnyi szempont részben egymással is ellentétben áll, ráadásul összeegyeztethetetlen rendszerek összekapcsolásával próbálták osztályozni az embereket, így a kínai vezetés az egész szisztémát felülvizsgálná.
Mindamellett továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy az újabb generációs társadalmi kreditrendszerek jelentősen csorbítják az állampolgárok szabadságát, és ez a veszély nem csak Kína lakosságát érinti. Egyre több beszámoló szól arról, hogy már az USA-ban is megjelentek hasonló kezdeményezések. Így a nyelv kontrollja. A Schiffsovereign.com oldal például azt emelte ki , hogy a The New York Times a kubai tüntetések kapcsán a "szabadság" szót önmagában kormányellenes szlogennek titulálta, a Twitter (a mai X) mikroblog-szolgáltató pedig gyűlöletbeszédnek nyilvánította, amikor egy spanyol politikus arról értekezett, hogy egy férfi nem eshet teherbe. A londoni Telegraph pedig arról számolt be : egyre erősödő lobbi nehezedik az amerikai bankokra, hogy a jobboldali, konzervatív ügyfeleiket kedvezőtlenebb feltételekkel hitelezzék, sőt, hogy szélsőségességekre képes nemzetbiztonsági kockázatként tartsák őket számon.
Az emberiség jövőjére a legnagyobb veszélyt azonban nem a kulturális és politikai diktatúrák jelenthetik, hanem az, amit Harari az információ bürokráciájának nevez. A szerző szerint ha a számítógépes rendszerek egymás között, mintegy belső rendszerben dolgozzák fel a társadalmi és gazdasági életben keletkező adattengert, akkor olyan rendszereket építhetnek ki, amelyeket az emberek nem lesznek képesek átlátni és amelyeknek a nem emberi léptékű mozgatórugói a civilizációnk ellen fordulhatnak. A történész ezt egy klasszikus sci-fiből vett példával érzékeltette: amikor a 2001: Űrodüsszeia című filmben szereplő űrhajót vezérlő számítógépbe azt táplálták be, hogy úgy szállítsa el a legénységet egy bizonyos helyre, hogy közben az utasoknak ne tárja fel az úti célt, a komputer egy hátborzongatóan egyszerű megoldáshoz folyamodott. Ugyanis a parancsot úgy szándékozott végrehajtani, hogy megöli az űrhajósokat, akiket így kevesebb gonddal, mégis a feladatnak megfelelően tud elszállítani a célállomásra.
Nyitott könyv
Tetszik-e vagy sem, szinte minden országnak vannak olyan szervezetei, amelyek lényegében korlátlanul hozzáférhetnek az adatainkhoz, szinte mindent megtudhatnak rólunk. Ezeket a komoly költségvetési pénzekből gazdálkodó formációkat nevezik titkosszolgálatoknak. Az állampolgárok egyetlen reménye arra, hogy a szóban forgó szervezetek a rendelkezésre álló eszközrendszerrel nem élnek vissza, az nem más, mint a szigorú jogi szabályozás és a törvények betartása. De nézzük, miről is van szó. Milyen információk azok, amelyeket bárkiről meg lehet szerezni? Mit is jelent a fent már említett szinte minden? Gyakorlatilag ma már mindenki rendelkezik például mobiltelefonnal. Vagyis ma már mindenkiről pontosan tudni lehet, hogy hol van, kivel, mikor, miről mennyit beszél, milyen internetes oldalakat látogat. Ráláthatnak a levelezéseinkre, illetve arra, hogy ki milyen aktív a közösségi médiában, mennyi ismerőse van, milyen témák érdeklik, milyen a politikai, szexuális irányultsága - és még sorolhatnánk hosszasan. A mobilokon lévő adatokból legtöbbször azt is lehet tudni, hogy kinek mennyi a fizetése, hol, mikor, mire mennyi pénzt költ. Egy, a telefonra telepített szoftver segítségével pedig még azt is hallhatják a kíváncsi fülek, hogy miről beszélgetünk ismerőseinkkel, családtagjainkkal. Igaz, ez utóbbi meglehetősen drága "időtöltés". És eddig - a teljesség igénye nélkül - csak a mobiltelefonról beszélünk. A mobilok mellett ott vannak a sokszor az arc és a mozgás személyi sajátosságainak felismerésére is képes közterületi kamerák, a személyi számítógépeken fellelhető adatok, a pénzintézeti, rendőrségi, adóhatósági, egészségügyi információk is, amelyekhez indokolt esetben ugyancsak hozzáférhetnek az illetékesek. A titkosszolgálatok tehát irgalmatlan mennyiségű adatot képesek begyűjteni, felhalmozni. Korábban komoly gondot jelentett a megszerzett információk tárolása, megfelelő időben történő feldolgozása. Ezek a folyamatok ma már főként a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása miatt jelentősen felgyorsultak. Így fordulhat elő például, hogy politikusok ellen tervezett merényleteket vagy akár terrorcselekményeket viszonylag nagy százalékban tudnak megakadályozni a nemzetbiztonsági szolgálatok. Ez az MI hasznos oldala.
Borítókép: Digitalizált világban élünk. Figyelünk, de minket is szemmel tartanak. Képünk illusztráció ( | Orwelli hálóban: információs bürokrácia vagy algoritmusok diktatúrája-e a jövőnk? | Még nem tudni, hogy miként alakítják át a világunkat az algoritmusok, ám annyi bizonyos, hogy folyamatosan teret nyernek az adatainkat feldolgozó számítógépes rendszerek. Mivel az algoritmusok láthatatlanul manipulálják a mindennapi életünket, a változások jelentős része is sokáig észlelhetetlen marad. A végeredmény pedig egy olyan berendezkedés lehet, amely – minden politikai szándék nélkül – az orwelli diktatúrán is túlmutatva csorbítja az egyén szabadságát. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2024/11/orwelli-haloban-informacios-burokracia-vagy-algoritmusok-diktaturaja-e-a-jovonk | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ismertették a Szeva bácsi elleni vádat
"Szeva bácsit" és a vele együtt őrizetbe vett Vlagyimir Nyekraszovot adócsalással vádolják.
Szemjon Mogiljevics - hivatalos nevén Szergej Snajder - és a vele együtt múlt héten őrizetbe vett Vlagyimir Nyekraszov gyanúsítottal az orosz hatóságok szerdán ismertették a felhozott vádakat: mindkettejüket a Nyekraszov tulajdonában lévő Arbat-Presztizs üzletlánc által elkövetett adócsalással vádolják.
Alekszandr Dobrovinszkij, Nyekraszov ügyvédje az Interfax hírügynökségnek kijelentette: a vádat abszurdnak tekintik. Szerintük a hatóságok azért állították össze az iratot, hogy betartsák a törvényt, amely szerint az őrizetbe vételtől számított 10 napon belül ismertetni kell az őrizetben tartottakkal, hogy mivel vádolják őket.
Mogiljevics korábban elmondta, hogy baráti kapcsolat fűzi Nyekraszovhoz, és feltételezések szerint vagy lényegében Mogiljevics az üzletlánc tulajdonosa, vagy jelentős részesedéssel bír benne. Dobrovinszkij ügyvéd azt hangoztatta, hogy Nyekraszov egyik jogásza - és egyben Mogiljevics volt felesége -, Olga Snajder útján ismeri Mogiljevics-Snajdert. Olga Snajderről továbbra sem tudni, hogy hol van, noha a hétvégén hivatalosan közölték, hogy őt is őrizetbe vették, és házkutatást tartottak a lakásán.
Őrizetbe vételét az orosz sajtó többek között az Ukrajnának Oroszország által eladott türkmenisztáni földgáz ügyében közreműködőként szereplő RoszUkrEnergo svájci székhelyű céggel hozzák összefüggésbe, illetve azzal, hogy az új ukrán kormány szabadulni akar a közvetítőktől.
Ugyanakkor egyes megfigyelők szerint az őrizetbe vétel része az orosz belpolitikai harcnak, a liberálisok és a szilovikok - a fegyveres testületek és titkosszolgálatok képviselői - között az elnökváltás előtt folyó összecsapásoknak. Emellett szól, hogy Mogiljevicset és Nyekraszovot az Oroszországi Föderáció Központi Körzetének belügyi igazgatósága vette őrizetbe, ennek viszont elvben semmi köze sincs a szervezett bűnözéshez, sem az adóügyekhez.
Az orosz szervek nem szándékoznak kiadni Szemjon Mogiljevicset az Egyesült Államoknak - jelentette ki az Interfax hírügynökség kérdésére Anzsela Kasztujeva, a Központi szövetségi körzet belügyi igazgatósága sajtószolgálatának vezetője. Nincs tudomása arról, hogy érkezett-e kiadatási kérelem a belügyminisztériumba, de ha lesz ilyen, nem hagyják jóvá. Orosz állampolgár kiadását tiltja az ország alkotmánya. Ha viszont az amerikai fél rendelkezésre bocsátja információit Mogiljevics amerikai területen elkövetett bűncselekményeiről, azokat az orosz szervek készek megvizsgálni.
Szemjon Mogiljevics (Szeva bácsi) az egyik legveszélyesebbnek tartott orosz bűnszövetkezet, a szolncevói csoport piszkos pénzeit mosta tisztára, több mint 18 éve vadászik rá az FBI. Világéletében tagadta, hogy maffiózó lenne. Állítólag a világ legnagyobb, Vörös Maffiaként ismert orosz bűnszövetkezetének feje, többek között fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, nukleáris anyagok forgalmazásával, prostitúcióval, pénzmosással és védelmi pénzek kizsarolásával foglalkozik.
Meggazdagodása a nyolcvanas években kezdődött, amikor az Oroszországból kivándorló, s hirtelen indulni kénytelen zsidók nem tudták magukkal vinni értékeiket. Mogiljevics ezeket megvette, ígérve, hogy majd később eladja, és az ellenértéket elküldi a tulajdonosoknak, ám állítólag soha nem küldött senkinek semmit. Később, 1990 körül maga is Izraelbe költözött több "munkatársával" együtt, immár milliomosként. Számos titkosszolgálat szerint a szervezethez több bérgyilkos banda tartozott, s a "védelemért" fizetni nem akaró boltosokat és üzletembereket e bandák különös kegyetlenséggel kínozták és ölték meg. A további részletekhez kattintson.
2005. január. 19. 00:00 Cégvilág
Villa Benczúr lett a Mogiljevics-házból.
A kilencvenes évek közepén a legnagyobb hatalmú magyarországi orosz ajkú keresztapának tartott Szemjon Mogiljevics...
2008. január. 25. 09:06 MTI Világ
Rendőrkézen Szeva bácsi, a hétarcú ember
Moszkvában őrizetbe vették a világ egyik legnagyobb orosz maffiafőnökének tartott Szemjon Mogiljevicset, aki évekig élt Magyarországon, s akit számos forrás összefüggésbe hoz az olajszőkítési üggyel is.
2008. január. 25. 12:22 hvg.hu/MTI Világ
Kicsoda Szeva bácsi, a maffiavezér?
Moszkvában őrizetbe vették a világ legnagyobb orosz maffiafőnökének tartott Szemjon Mogiljevicset, alias Szeva bácsit, aki évekig élt Magyarországon, s akit számos forrás összefüggésbe hoz az olajszőkítési üggyel is. De ki is az a Szeva-bácsi, akin a világ több titkosszolgálata is rajta tartja a szemét? Ismerje meg az egyik legbefolyásosabb "üzletember" nem mindennapi pályafutását!
2008. január. 26. 10:16 MTI Világ
Újabb kérdőjelek Mogiljevics körül
Szemjon Mogiljevics feltételezett maffiafőnököt, akit szerdán vettek őrizetbe Moszkvában, adócsalással gyanúsítják. Oroszországban óriási szenzáció Mogiljevics őrizetbe vétele, a televíziós állomások hosszasan foglalkoznak az üggyel.
2008. január. 28. 11:20 MTI Világ
Még az ügyvédje sem tudja, mi van Szeva bácsival
A hét végén alapos házkutatást tartottak Olga Snajdernél, a csütörtökön őrizetbe vett, maffiafőnökként emlegetett Szemjon Mogiljevics (alias Szeva bácsi) elvált feleségénél - közölték hétfőn az Interfax hírügynökséggel az illetékes orosz belügyi szervek, hozzátéve, hogy bizonyítékot elsősorban az Arbat-Presztizs cég adócsalási ügyére kerestek, amelynek kapcsán őrizetbe vették Mogiljevicset és Vlagyimir Nyekraszovot, az Arbat-Presztizs tulajdonosát.
2008. január. 30. 14:01 MTI/hvg.hu Világ
Ismertették a Szeva bácsi elleni vádat
"Szeva bácsit" és a vele együtt őrizetbe vett Vlagyimir Nyekraszovot adócsalással vádolják. | Világ: Ismertették a Szeva bácsi elleni vádat | "Szeva bácsit" és a vele együtt őrizetbe vett Vlagyimir Nyekraszovot adócsalással vádolják. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20080130_szemjon_mogiljevics_szeva_Nyekraszov | 2008-01-30 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője négyrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. A második részt most olvashatja, az első itt érhető el.
A gyakorlatban egy klasszikus off-shore cég felállítása úgy történik, hogy a választott országban működő helyi tanácsadó elkészíti az alapítási dokumentumokat, saját erre a célra létrehozott cége útján gondoskodik a névleges részvényesről, alkalmazottai útján pedig a névleges igazgatókról. Befizeti a szükséges illetéket és egyéb díjakat, majd pedig bejegyezteti a céget.
Mindez néhány nap alatt, illetve néhány ezer dollár ellenében bonyolódik le. A tanácsadó az offshore társaság működése alatt is biztosítja e szolgáltatásokat mindvégig, továbbá ellátja a társaság fenntartáshoz szükséges adminisztrációs kötelezettségeket – ismertette a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A bejegyzett névleges részvényes az offshore társaság társasági jogi értelemben vett tulajdonosa, a névleges igazgató pedig a cég törvényes képviselője. Ebből következően az ügyfélnek társasági jogi szempontból semmilyen irányítási joga nincsen, és a társaságból származó jövedelmek is a névleges részvényest illetik meg.
De csak társasági jogi értelemben – húzta alá dr. Csővári István. Ugyanis a névleges részvényes és a névleges igazgató is egy megbízási, együttműködési szerződést köt az ügyféllel. Ebben rendezik, hogy a névleges igazgató és a részvényes csak és kizárólag az ügyfél utasításai szerint jogosult – és persze köteles – eljárni. Szintén része sokszor az alapítási csomagnak egy olyan, a névleges tulajdonos által egyoldalúan aláírt adásvételi szerződés, amelynek aláírásával az ügyfél bármikor a saját nevére veheti a céget.
Mire használatosak a külföldi cégek?
Az offshore társaságok többféle módon használhatók adóelkerülésre vagy adótervezésre. Egyik eset az, amikor egy offshore társaságot holdingcégként illesztenek be egy cégstruktúrába abból a célból, hogy a tényleges üzleti tevékenységet folytató – és ez által a profitot kitermelő – társaságból időszakonként felvett osztalékon, vagy a társaságban fennálló üzletrészek eladásából származó árfolyamnyereségen az adóterhet optimalizálják, esetleg a jövedelem eltitkolásával teljesen elkerüljék.
Ha például egy magyar kereskedő társaság –egyébként már társasági adóval itthon leadózott – nyereségét osztalékként egy magánszemély tulajdonosának fizeti ki közvetlenül, akkor a magánszemély tagnak ez után az osztalék után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Néhány éve ráadásul ez az adómérték még 35 százalék volt.
Ha a tag láthatóan tulajdonosként nem jelenik meg az offshore cég mögött, amelyen keresztül tartja a magyar társaság üzletrészeit, akkor az osztalék adómentesen jut ki Magyarországról az offshore cégbe, ott pedig már a pénz sorsa, illetőleg az onnan esetlegesen felvett jövedelem bevallása már csak a tulajdonoson múlik, az nincs az adóhatóság látókörében.
Léteznek azonban arra is példák, hogy a magyar tulajdonos a cégét csak azért tartja egyébként teljesen transzparens külföldi cégen keresztül, mert egyszerűen fél az instabil hazai jogrendszer és egyéb, országhoz fűződő kockázatoktól. Ilyen esetben például az offshore cég használatának célja nem is elsősorban adóelőny biztosítása – emelte ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Fiktív vagy „túlárazott” szolgáltatások
Szintén gyakori eset, hogy az off-shore cég valamilyen szolgáltatást (tipikusan tanácsadást, ügynöki díjat) „beszámláz” a magyar társaságnak. Ez a szolgáltatás sok esetben fiktív, vagy jelentősen „túlárazott”.
Itt már nem csak az osztalékadó tűnik el Magyarországról, hanem a társasági adó is, mivel a beszámlázott szolgáltatást a magyar társaság költségként levonja az adóalapjából. Ugyanilyen módon az offshore cég szellemi termékeket (védjegyeket, szabadalmakat, domain-neveket, know-how-t, stb.) adhat a magyar cég használatába és ezért licenszdíjat számlázhat be.
Egy kereskedő tevékenységet végző vállalkozásnál pedig az értékesítési láncban a beszerzési forrás és a forgalmazó cég közé épülhet be egy off-shore cég ez által adómentesen realizálva az árrés nagy részét. Utóbbi üzleti modellek a legnagyobb és elismert vállalkozáscsoportokban is transzparensen és hétköznapi gyakorisággal alkalmazott ügyletek.
(A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Csővári Istvánnal készült írás harmadik és negyedik részét hamarosan közöljük – a szerk.) | Offshore cégek: a klasszikus társaságok első napja (2. rész) | Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője négyrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. A második részt most olvashatja, az első itt érhető el. | null | 1 | http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20140317-offshore-cegek-a-klasszikus-tarsasagok-elso-napja-2-resz.html | 2014-03-17 16:04:00 | true | null | null | Origo |
Az SFO rövid, kétmondatos hivatalos londoni közleménye szerint az indítvány előzménye az a vizsgálat, amelyet a testület a legnagyobb európai hadiipari vállalat "afrikai és kelet-európai üzleti tevékenysége" ügyében folytatott.
Szakértői vélemények szerint ha az ügy bírósági szakaszba jut, és a BAE-t elmarasztalják, akár egymilliárd font - több mint 300 milliárd forint - bírságot is kiszabhatnak a cégre, ami példátlan vállalati büntetés lenne a brit igazságszolgáltatás történetében.
Ezúttal bennünket nem vizsgáltak
Az SFO illetékese az MTI kérdésére nem akarta részletezni, hogy a BAE Systems üzleti tevékenységének vizsgálata mely kelet-európai országokra terjedt ki. Korábbi értesülések szerint a hatóság a térségből a csehországi és romániai BAE-ügyleteket vette vizsgálat alá.
Tavaly októberben ugyanakkor a brit rendőrség egy időre őrizetbe vette Londonban a BAE kijárójának tekintett Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák grófot. A Financial Times annak idején olyan értesülést közölt, hogy Mensdorff-Pouilly őrizetbe vétele előtt házkutatásokat tartottak Magyarországon is.
A brit hatóságok azt vizsgálták, hogy Mensdorff-Pouilly vállalata felhasználta-e a BAE Systems pénzét "hatalmi pozícióban lévő személyek" megvesztegetésére fegyverkereskedelmi tranzakciók ügyében. Londonban azóta nem hallani arról, hogy a BAE lobbistája ellen Nagy-Britanniában végül kezdődött-e hivatalos eljárás.
Húszmilliárd fontos üzlet
A hosszú évek óta zajló SFO-vizsgálat elsődleges célja eredetileg a BAE korrupciógyanús szaúd-arábiai ügyleteinek felderítése volt. A hatóság azt próbálta feltárni, hogy a BAE a nyolcvanas években milyen körülmények között nyerte el a brit hadiipar eddigi legnagyobb megrendelését. Ez egy húszmilliárd font értékűre becsült, egyebek mellett Tornado, Hawk és újabban Eurofighter Typhoon harci repülőgépekre szóló összetett, ma is élő szaúdi szállítási és szolgáltatási szerződésláncolat.
A brit sajtó korabeli értesülései szerint a BAE Systems - korábbi nevén British Aerospace - 1989 és 2002 között összesen 60 millió fontot költött a rijádi udvar befolyásos tagjainak megajándékozására az üzlet megtartása érdekében.
Ezt a vizsgálatot azonban 2006 decemberében, komoly nemzetközi visszhangot keltve, a brit kormány leállíttatta. Tony Blair akkori miniszterelnök "nemzetbiztonsági okokkal" indokolta az intézkedést, részletek ismertetése nélkül. A brit sajtó azonban akkoriban úgy értesült, hogy a szaúdiak a terrorellenes együttműködés megszakításával fenyegették meg Londont a vizsgálat folytatása esetére. | Büntetőeljárás indulhat a BAE Systems ellen | Büntetőeljárás indulhat a BAE Systems ellen - A brit csalásellenes hatóság külföldi korrupciós ügyeket vizsgál, de a magyar Gripen-vásárlások állítólag kimaradnak ebből a körből. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2009/10/01/buntetoeljaras_indulhat_a_bae_systems_ellen/ | 2009-10-01 00:00:00 | true | null | null | Index |
„Épp az Államkincstárban várakozok a kampánytámogatási szerződés megkötésére, előttem nyolc jelölt van az ügyintézőnél egyszerre. Mindegyik jelölt valamilyen ismeretlen kamupárt aspiránsa, s egyszerre kiabálnak az ügyintézővel, hogy mi az, hogy vissza kell fizetniük a pénzt és, »hogy a f***omba érjek el 2%-ot?!«. Biztos nem csak a pénzre hajtanak :)”
A Jobbik országgyűlési képviselője, Németh Zsolt írta ezt Facebook-oldalán. A szélsőséges párt politikusának véleménye korántsem számít ma már radikálisnak: egyre többen tartják úgy, hogy a politikai terepet most felfedező képviselőjelöltek és pártok jó része nem az országjobbító szándéktól vezérelve száll harcba a választáson, hanem a pénz miatt. A jelenlegi előírások szerint ugyanis az, aki összegyűjtött ötszáz érvényes támogató aláírást, képviselőjelöltté vált, így jogosult az egymilliós kampánytámogatásra. Igaz, ezzel el kell számolni, és – erre utalt a jobbikos képviselő – vissza kell fizetni, ha két százaléknál kevesebbet ér el az aspiráns. Más a helyzet a pártoknál: az a szervezet, amely legalább 27 egyéni jelöltet tud indítani, országos listát állíthat, ezzel pedig komoly állami apanázsra válik jogosulttá. Minimum 149 millió forintot kap a kampányra. Ezt ráadásul akkor sem kell visszafizetni, ha leszerepel a párt, az összeg felhasználását pedig – például a Transparency International szerint – nem is ellenőrzik túlságosan szigorúan.
Mindezek miatt a szakértők régóta mondják: a Fidesz által módosított választási törvény nemcsak a tisztességes szándékú aspiránsokat csábítja indulásra, hanem a választási kalandorokat, állami kampánypénzre ácsingózó szerencsevadászokat is. Azt, hogy az új indulók közül kit milyen szándék vezérel, most még nem látni teljesen tisztán, de az biztos, akadnak furcsaságok: ahhoz képest, hogy kampány van, feltűnősen sok párt kerüli a nyilvánosságot.
A jelöltek nyilvántartásba vétele tegnap délutánmég folyamatban volt, de akkor úgy tűnt, a Magyar Cselekvő Párt esélyes arra, hogy lesz 27 jelöltje, így országos listája, azaz igényt tarthat a 149 milliós apanázsra. Már az is meglepő, hogy a siker kapujáig eljuthatott a párt, hiszen nincs Facebookoldala, nincs saját honlapja, és alig van nyoma az interneten. A választási iroda adatai szerint a párt központja a Csongrád megyei Zsombón van, a megadott címen lévő telefonszámot viszont senkit nem vette fel.
Nem viszi túlzásba a netes jelenlétet a Tiner György egykori szocialista önkormányzati képviselő nevéhez kapcsolódó párt sem, igaz, ez a formáció alighanem amúgy is csak a szervezet nevének „erejében” bízhat. Az Együtt 2014 Pártot sokan összekeverhetik a Bajnai Gordon-féle Együttel. Idekapcsolódik:Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke csütörtökön lapunknak aztmondta, az év elején öszszefutott az utcán Tiner Györggyel, aki rövid beszélgetésük során jelezte, százezer euróért visszalépnek. „Kiröhögtem” – mondta Szigetvári. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire volt komolyan vehető Tiner György ajánlata, Szigetvári azt válaszolta: „Miután országos listát állítottak, nehezen tudom viccnek gondolni.” Az ügyben próbáltuk elérni Tiner Györgyöt, de nem jártunk sikerrel.
Az egyebek mellett ingyenes közterületi wifit ígérő Új Dimenzió Pártnak van honlapja, mégis úgy tűnik, hogy a szervezetnek – amely szinte bizonyosan országos listát állíthat –nem különösebben fontos a nyilvánosság. Erre utal legalábbis az, hogy Kovács Szabolcs pártelnököt hiába kerestük, nem válaszolt kérdéseinkre. Akad viszont olyan új párt is, amely nagyon vágyna a nyilvánosságra – csak éppen másmilyenre, mint amilyet „kap.” A tavaly ősszel életre hívott Új Magyarország Párt (ÚMP) például a jobboldali sajtó célkeresztjébe került, mert híre kelt: Zuschlag János áll a szervezet mögött. „Sokadszor is elmondom, nem tagja a pártnak, nincs hozzá semmi köze” – jelentette ki az ÚMP vezetője, Táncsics Péter. Az ügyvivő egyébként nem kezdő a politikában: korábban az MSZP kőszegi elnöke, városi, majd megyei képviselője volt. A szocialista pártból „kiábrándulva” döntött úgy, hogy új pártot alapít. Táncsics Péter a kamupártokról szóló hírek kapcsán úgy fogalmazott: „Lehet, hogy vannak olyan pártok, de mi a céljaink megvalósításáért dolgozunk. Ahhoz, hogy idáig eljutottunk, hónapok óta keményen kellett dolgozni. Jómagam például fél év alatt több mint 100 ezer kilométert autóztam.” Arra a kérdésünkre, hogy volt szocialista politikusként talán épp a baloldali összefogás esélyeit ronthatja, azt mondta, ők a passzív szavazókat szólítják meg.
Az új aspiránsok között találni olyat is, amely nem csak nevében tűnik pártnak. Ezek közé tartozik a tavaly alapított Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM) párt. Látványos, első blikkre tartalmasnak tűnő a honlapja: a jelöltekről fényképes bemutatkozó látható, olvasható a pártprogram. Az alaposabb böngészés után viszont kétségek támadhatnak a látogatóban. A honlapon – amelyen egyébként még mindig toborozzák a képviselőjelölteket – nem derül ki, hogy kik a párt vezetői, és a legfőbb cél is inkább amolyan egyesületi motivációnak tűnik: a „sportos, aktív, egészséges élethez szükséges feltételek megteremtése”. Nem kevésbé sajátos, hogy a pártot csak e-mailben lehet elérni – se cím, se telefonszám. Az alapítók magánvagyonából finanszírozott SEM sajtófelelőse elsőre elhárította érdeklődésünket, későbbre ígért nyilatkozatot, ami furcsa: joggal lenne feltételezhető, hogy egy új, kis párt kapva kap a lehetőségen, ha az ország legnagyobb politikai napilapjában szerepelhet. Végül azért sikerült meggyőzni a pártvezetést, hogy mutassák be magukat. Mint írták, a pártot „tizenegy elhivatott civil alapította” 2013-ban, az elnök Kovács András, aki „24 éve foglalkozik közösségépítéssel, sportversenyek és rendezvények szervezésével”. A listavezető Pásztori Patrícia, végzős gyógyszerészhallgató, „aki ebben a minőségében jó rálátással rendelkezik az egészségmegőrzéshez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó aktuális kérdésekre.” Kovács András pártelnök – annak kapcsán, hogy sokak szerint az új pártok jó része a kampánypénzre utazik – úgy fogalmazott: „Jogosnak tartjuk a kérdést. Tagadhatatlan, hogy a jelöltállítás és a kampányfinanszírozás mostani szabályrendszere kedvez az újonnan alakult pártoknak. A SEM is élni kíván ezzel a lehetőséggel, mert úgy véljük, valós üzenettel rendelkezünk.” Arra a felvetésünkre, hogy megfogalmazott céljaikat egyesületként is elérhetnék, így kérdéses, miért vágynak annyira a Parlamentbe, úgy felelt: „Ez a párt egy kísérlet. Megkíséreljük bebizonyítani, hogy ha van egy pozitív, közös eszmei alap, akkor könnyebben megoldhatók a problémák.” | Belföld: Kinek a voks, kinek a pénz | Kamupártok a startvonalon: rejtőzködés, ígérgetés, haszonszerzés, kísérletezés. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kinek-a-voks-kinek-a-penz-1448891 | 2014-03-07 17:20:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Vajda Zoltán szerint lottózni semmiképp, torpedózni talán még érdemes a kormánynak, a költségvetés előre tervezett és a végül megvalósult számai ugyanis gyakorlatilag köszönőviszonyban sincsenek egymással. Nagyságrendeket tévedett a kormány a főbb mutatókban, sőt volt, hogy még előjelet is képesek voltak téveszteni - írja közleményében
Az MSZP politikusa szerint az inflációt messze alultervezték, GDP-növekedés helyett technikai recesszióba taszították az országot, a költségvetési hiány pedig többszöröse lett a tervezettnek.
"Teljesen komolytalan tehát a költségvetés tervezése a kormány részéről, hosszasan lehetne sorolni a hibákat, azt azonban a korrektség végett meg kell jegyezni, a Pénzügyminisztérium államtitkára legalább szakmai érvekkel és nem a megszokott lózungokkal próbálta védeni a nehezen védhető számokat és a büdzsé alakulását a költségvetési bizottság ülésén, amelyen a zárszámadást tárgyaltuk" - jegyezte meg.
Vajda Zoltán hangsúlyozza: a sok rettentő gyenge mutató közül rendkívül fájó a KSH szerdai adata, miszerint ismételten recesszióba zuhant hazánk gazdasága. A negyedéves GDP növekedés -0,7százalékos száma "egészen lesújtó, drámai adat". A bizottság fideszes többsége mindezek ellenére, a megszokott módon megszavazta a valóságtól teljesen távol álló zárszámadást, és az országgyűlés elé terjesztette azt - írja közleményében a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke. | A költségvetési bizottság elnöke azt kéri a kormánytól, hogy ne lottózzon | Mi a közös a Fidesz kormányzásában és a költségvetésben? – teszi fel a kérdést közleményében az Országgyűlés költségvetési bizottságának MSZP-s elnöke. Maga adja meg a rövid választ: mindkettő tragikusan teljesít. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-koltsegvetesi-bizottsag-elnoke-azt-keri-a-kormanytol-hogy-ne-lottozzon/439243 | null | true | null | null | Hírklikk |
Tarsoly Csaba a svájci Zugba bejegyzett SH Securities Holding AG nevű társaság II. kerületi villájában lakik, amely a Twins Szálloda Kft.-n keresztül tulajdonosa az ingatlannak. A zugi társaság igazgatója Michael Reiss, aki egy Geneva Group International nevű (GGI) zollikoni társasághoz kötődik.
A GGI a világ egyik legnagyobb multidiszciplináris, független ügyvédi irodákat, könyvvizsgálókat, adó- és menedzsment-tanácsadókat tömörítő szakmai szervezete. Tagjai részben offshore adóoptimalizálással, tanácsadással, cégalapítással foglalkoznak. A GGI pénzügyi igazgatója a magyar Valentik Csaba, aki számos CBA-s svájci offshore cég alapításánál is feltűnt segítőként, illetve a panamai cégadatbázis szerint jelenleg is közös cégben szerepel Tarsoly Csabával. Természetesen többször is kerestük Valentik Csabát az ügyben, aki egyelőre nem reagált megkereséseinkre.
CBA-s svájci offshore kapcsolat
A magyar céginformációs adatbázist átböngészve kiderül, hogy Valentik Csaba számos helyen feltűnt a kormánykedvenc CBA élelmiszerlánc alapítóinak svájci offshore kapcsolataként. Valentik egy időben a CBA régiós nagykereskedelmi központjaként működő Hansa-Kontakt Kereskedelmi Kft. zürichi tulajdonosának igazgatója volt (Hansa Invest AG). A Hansa-Kontakt a CBA alapítóinak nagykereskedelemmel foglalkozó raktárcége, tulajdonosai Breier László, Krupp József, valamint a szintén CBA-igazgatósági tag Lekeny György.
A Hansa-Kontakt 2004 tájékán jelentős átalakuláson ment keresztül, amikor is többségében ismeretlen tulajdonosi hátterű, svájci vállalkozások szereztek tulajdont a cégben. (Ez később megváltozott, a Hansa-Kontakt jelenlegi tulajdonosai a Breier László kezében lévő Vörösvár Invest Kft., a Krupp József által jegyzett Kruda Invest Kft., valamint a szintén CBA-igazgatósági tag Lekeny György nevével fémjelzett Huszár ’99 Kft.).
A Breier-féle, 2005 áprilisában létrehozott Resdan Investnek az alapítással egy időben lett résztulajdona a Svájcban 2004-ben bejegyzett Resdan Holding AG. A szintén a CBA vezetőségéhez tartozó Krupp József cégében, a 2005-ben létrehozott Kiron Investben a megalakulással egy időben résztulajdont kapott a 2004-ben gründolt Kiron AG. Ekkor tűnik fel Valentik Csaba neve is, aki a fentebb említett Hansa Invest AG igazgatója, a Resdan Holding AG-nek pedig a kézbesítési megbízottja volt.
Fotó: benefitax.com
Fidesz-közeli svájci tanácsadó cég
A CBA-s Hansa-Kontakt 2004-2005-ben alapított svájci cégeinek java két ügyvezető igazgató alá tartozott: a társaságok egy részét a Zug kantonbeli Angelo Cocca, másokat a zollikoni Michael Reiss irányította. Mindkét üzletember a Geneva Group Internationalhez (GGI) kötődik. Valentik Csaba a GGI pénzügyi igazgatója, a társaság egyik irányítója, a menedzsment tagja. | Svájci offshore kapcsolat Tarsoly Csabánál | A Quaestor-vezér budai villájának egy svájci cég a tulajdonosa. A céghez köthető svájci szervezet gazdasági igazgatója a magyar Valentik Csaba, aki számos CBA-s offshore vállalkozás alapításánál is segédkezett, valamint közös panamai cége is van Tarsoly Csabával. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2015/04/01/cba-s-svajci-offshore-kapcsolat-a-quaestornal/ | 2015-04-01 16:11:00 | true | null | null | fn.hu |
A vasúti szakaszt október 31-én kellett volna átadni, de az építők csúsztak a kivitelezéssel. Az alcsútdobozi arborétumtól induló és a Puskás Akadémia megállóhelyig zakatoló keskeny nyomtávú vonat pályaszakasza elkészült, a régi és az új állomások készen állnak arra, hogy fogadják az utazókat. Már csak a mozdony és a vagon hiányzik.
Hétfőn jártunk az elkészült Puskás Akadémia megállóban. A Pancho Aréna és a miniszterelnök kertje mellett lehet ide jutni, egy kicsiny fahídon kell gyalog átkelni, s a frissen aszfaltozott, kandeláberekkel fölszerelt úton lehet az állomást megközelíteni.
Sokan úgy gondolták, ez a végállomás. Az Origo azonban megtudta, hogy Bicskéig tervezik a keskeny nyomtávú vonal meghosszabbítását, ami további nyolc kilométeres pályaszakasz kialakításával lenne lehetséges. A SpeciálTerv Kft. készítheti el a Bicske térségében létesítendő keskeny nyomtávú vasútvonal megvalósíthatósági előtanulmányát, ezért a cég 24 millió 850 ezer forintot kap.
Ám ahhoz, ami a még vadabb tervek szerint felröppent, hogy
Bicskén át a Budapest–Hegyeshalom vonalat is el szeretnék érni, már 45 kilométeres új pályát kellene építeni.
A terv kipattanása egyben választ ad arra a meghökkentő miniszterelnöki kijelentésre is, ami november 7-én hangzott el: „Támadják a kisvasutat? Meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig."
Ezek alapján Orbán Viktor tudhatott a tanulmánytervről, ötlete voltaképp annak bejelentése, hogy tovább épülhet a felcsúti pályaszakasz. Az mindenesetre eléggé beszédes, hogy az egykori Bicske–Székesfehérvár közötti pályaszakasz hossza 51 kilométer volt. Ha most a Pancho Aréna és az Arborétum közötti szakaszt kivesszük belőle, éppen 45 kilométer a maradék.
Az orbáni kisvasútálom ragadósnak bizonyult. A Hír TV értesülése szerint Etyeken is gyűjtöttek aláírásokat arról, hogy a kisvonat lekanyarodjon, Herceghalmon is dédelgetnek olyan álmokat, hogy át lehessen szállni olyan vonatra, amelynek vonalát a bicskei hosszabbításhoz hasonlóan természetesen állami költségekkel és európai uniós támogatások igénybevételével építenék.
A szakemberek szerint az sem aggályos, hogy a keskeny nyomtávú vonatot eredetileg turisztikai célokra építették. Orbán merész bővítési ötlete nyomán az is elhangzott: miért ne lehetne a munkába járást is megoldani keskeny nyomtávú vonatokon? | Állami pénzen épül tovább Orbán kisvasútálma | Még el sem készült a felcsúti kisvonat, de már azt tervezik, hogy tovább építik Bicskéig. Orbán Viktor tudhatott a tervekről, ezért csúszhatott ki a száján, hogy ha támadják a kisvasutat, meg kell hosszabbítani Bicskéig, akár Lovasberényig. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/allami-penzen-epul-tovabb-orban-kisvasutalma-1576655 | 2015-11-25 12:43:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Tiborcz-birodalom adózása, Nagy Márton teljesítménye és csádi misszió - ezekről volt szó a rövidre húzott Kormányinfón | A megszokottnál rövidebb idő jutott a Kormányinfón az újságírói kérdésekre, és összefoglalónk elejéből is kitűnik, hogy Gulyás Gergely igyekezett minden kérdésre részletesen válaszolni. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/30/kormanyinfo-gulyas-gergely-tiborcz-istvan-bdpst-csad | null | true | null | null | 24.hu |
|
Felhívták a figyelmet arra, hogy az általuk jegyzett lakossági videók a Semmelweis Egyetem YouTube-csatornáján érhetők el, az intézmény nem reklámozza szabadalmait online áruházakban.
Az intézmény az ügyben megteszi a szükséges jogi lépéseket - áll a közleményben. | Hamis terméket hirdetnek a Semmelweis Egyetem nevével | A Semmelweis Egyetem (SE) nevével reklámoznak egy pulzoximétert a legnagyobb videómegosztó csatornán, hamisan azt állítva: a készüléket az intézmény munkatársai fejlesztették ki – közölte az SE hétfőn az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/erdekes/hamis-termeket-hirdetnek-a-semmelweis-egyetem-nevevel/439958 | null | true | null | null | Hírklikk |
Akárhogyan is, a nyilvános per során az eddigieknél is többet megtudhatunk nemcsak a volt Postabank működéséről, de a rendszerváltozás egy évtizedéről is,n "Én úgy gondolom, hogy politikai okok miatt kerülhettem ide. Remélem, hogy végre szakmai kérdésekről is szó fog kerülni, bízom a bíróságban és a bíróság ítéletében" - jelentette ki Princz az első tárgyalási napot követően, miután immáron sokadszor végigródsózta a magyar médiát. Holott a vád színtisztán szakmai kérdéseket feszeget: miként volt lehetséges az, hogy az általa alapított bank 1998-ban kártyavárként omlott össze, milyen döntések és milyen hibák vezettek idáig. Egyértelmű választ azonban nem ad rá, bár kétségtelenül értékelendő az igyekezet, ahogy felkészült a vádirat a 60 ezer oldalnyi periratából. Az összmagyar nemzeti amnézia eloszlatására idézzünk fel most néhány alapvető tényt a sajtó által csak Postabank-ügyként aposztrofált történetből.
Tőkétlen megfelelés
A Postabankot 1988 nyarán alapították, a cél a kétszintű bankrendszer megteremtése során egy új lakossági bank létrehozása volt. Az új bank tehát tiszta lappal indult, nem örökölt félig csődben lévő, rossz adósnak bizonyuló szocialista nagyvállalatokat ügyfélként, ám az is igaz, hogy a kilencvenes évek elején nem sok jó adósnak számító cég létezett a piacon. Részben ennek, részben a Princz Gáborra jellemző, konzervatívnak semmiképpen nem nevezhető bankári hozzáállásnak lett a következménye, hogy a vádirat szerint "a bank tevékenysége során 1992-re egy 10-15 milliárd forint nagyságrendű kétes követelésállomány halmozódott fel a pénzintézetnél. A pénzintézet vezetése az állami konszolidációban nem kívánt részt venni; így a követelésállomány rendezését a banknak saját erőből kellett megoldania. Ebben a helyzetben a törvényi előírásokra és a gazdasági racionalitásra figyelemmel a banknak pénzintézeti tevékenységét vissza kellett fognia."
Ez azonban soha nem történt meg. Számos korabeli dokumentum, így a privatizációs tanácsadónak felkért, londoni székhelyű SC Warburg memoranduma megállapította: "a Postabank növekedésének alapvető gátja mindig is a krónikus tőkehiány volt, mivel az eszközök dinamikus növekedését nem kísérte ugyanilyen dinamikus tőkenövekedés". Mit is jelent ez magyarra fordítva? Annyit, hogy a Postabank a maga növekedését lényegében az emlékezetes és a már a kilencvenes évek közepén is korszerűtlen banki terméknek minősített kék betétszámlakönyvekre alapozta: a piacinál magasabb kamatokra látványos marketingstratégiával és csalogató reklámokkal beszedte - rendszerint rövid lejáratra - a pénzt, majd azt hitel formájában olyan vállalkozásokba helyezte ki, amelyekben a befektetése nem térült meg. 1996 végén a bank tíz legnagyobb hitelfelvevője a teljes hitelállomány több mint egynegyedét tette ki, ötven legfőbb hitelfelvevője pedig a teljes hitelállomány több mint kétharmadát. Ez a koncentráció is mutatja, hogy mennyire szűk volt az a vállalati kör, amelyikkel a bank kapcsolatban állt. Ez pedig kockázatos dolognak bizonyult. Különösen úgy, hogy a bank a beszedett pénz egy részét sajtóbirodalom építésére (ennek a Magyar Narancs 1995-1998 között maga is tagja volt - a szerk.), kulturális támogatásokra, politikai kapcsolatok építésére fordította, ahol nem a megtérülés volt a döntő szempont. Közben az eszközök kockázatát kifejező, úgynevezett tőkemegfelelési mutató végig alatta maradt a törvényesen előírt 8 százaléknak.
Így nézett tehát ki Princz bankja 1995-ben. A híre szakmai körökben egyre rosszabb lett, különös, félig állami tulajdonosi struktúrája pedig lehetővé tette, hogy Princz Gábor a legfontosabb döntéseket valódi tulajdonosi ellenőrzés nélkül maga hozza. A vádirat is megállapítja azt, amit a piacon akkoriban is sokan tudni véltek: a pénzintézet első számú vezetője egy személyben volt felelős a bank működéséért.
Kreatív könyvelők
Princz pedig ahelyett, hogy a mérlegfőösszeg növekedését viszszafogó üzletpolitikát érvényesített volna, előremenekült. Tovább folytatta expanzív betétgyűjtési stratégiáját, miközben "a növekedésnek, illetve az ezzel járó kockázatvállalásnak az alapvető törvényi előfeltételei, gazdasági környezete hiányzott" (sic!). A vádirat azt is hozzáteszi, hogy "a veszteséget termelő tevékenység folytatásával kapcsolatos döntéseket a menedzsment sorozatosan annak tudatában hozta meg, hogy azok törvényellenesek, és mindebbe belenyugodva, a döntések támogatásával és a tulajdonosoknak a bank helyzetével kapcsolatos megtévesztésével, szándékosan, közvetlenül is közreműködtek a vagyoni hátrány kialakulásában".
Ekkoriban vette kezdetét az a gyakorlat, amelynek révén a kihelyezett rossz hiteleket úgynevezett kreatív könyveléssel semmire sem jó befektetésekké alakították, és ez vezetett ahhoz, hogy 1998-ra jószerivel a pénzintézet teljes vagyona elúszott. Az 1997 februárjában kitört betétesi pánik - bár máig nem tisztázott, hogy mi történt - alapjaiban rengette meg a bankba vetett bizalmat. Ám ez nem az ok volt, ahogyan azt Princz Gábor sokáig állította a nyilvánosság előtt, hanem az okozat. A nagy roham során mintegy 70 milliárd forintot vontak ki a bankból, ami a vádirat tanúsága szerint 5 milliárdnyi közvetlen veszteséget okozott a pénzintézetnek.
A hosszú ideig készülő vádirat mást is felró Princz Gábornak és társainak. Az egyik ilyen ügylet az 1997 végén elhíresült alárendelt kölcsöntőke-nyújtás volt, amelyet a sajtó már annak kivitelezése idején is nagy terjedelemben taglalt. Ez egy münchhauseni mutatvány volt, amelynek során Princz saját hajánál fogva kísérelte meg kirángatni magát a krónikus tőkehiányból. A tranzakció során baráti cégek bevonásával úgy emelték meg a bank szavatoló tőkéjét, hogy a Postabank áttételeken keresztül lényegében saját magának nyújtott hitelt. Azaz tényleges tőke bevonása nélkül, csak papíron rendezte tőkehelyzetét. A vádirat megállapítja, hogy a tranzakcióról döntést hozó Princznek és társainak tudomása kellett hogy legyen annak törvénysértő jellegéről, és ez az egyetlen új elem a történetben, miután minden egyebet már korábban is tudtunk. Hogy miért tartott ennyi ideig a rendőrségnek és az ügyészségnek, hogy felderítsék ezt az ügyletet - az jó kérdés.
A másik ilyen, ugyancsak a sajtóban korábban részletesen feltárt ügy a céltartalékhiány kiküszöbölésére létrejött megállapodás volt a bank és a Dunaholding között. A vádirat szerint "az ügylet következtében megjelenő fiktív eredményt a vádlottak, annak alaptalanságáról és jogszerűtlenségéről tudva, nemcsak a Bankfelügyelet felé szolgáltatott adatlapokon, hanem a pénzintézet mérlegeiben és az 1997, illetve 1998 tavaszán a Vígszínházban tartott közgyűlésen előterjesztett éves beszámolóiban is feltüntették. A vádlottak ily módon szándékosan valótlan és megtévesztő tájékoztatást adtak a pénzintézet tényleges helyzetével kapcsolatban a Bankfelügyeletnek és a tulajdonosoknak. A bank vagyoni helyzetét, szavatoló tőkéjét a valóságosnál sokkal kedvezőbbnek tüntették fel, lehetetlenné téve ezzel azt, hogy felügyeleti, illetve tulajdonosi eszközökkel a pénzintézet elhibázott, gazdaságilag ésszerűtlen és jogszabálysértő pénzügyi döntéseinek továbbfolytatását megakadályozzák."
A rendkívül bonyolult ügylet lényege a következő: a Postabank 1996-ban létrehozott egy befagyott követelésekből és nyereséget nem termelő befektetésekből álló, könyv szerinti értéken 26,7 milliárd forintos csomagot. A követelések egy részét, mintegy 3 milliárd forint értékben, kétesnek minősítették, majd erre az előírásoknak megfelelően céltartalékot képeztek. Ezután több mint 10 milliárd forintnyi készpénzt a csomaghoz "csapva" az egész hólabdát 10 éves halasztott fizetéssel a bank eladta a Dunaholdingnak, így 9,6 milliárd forint fiktív nyereségre tett szert azáltal, hogy felszabadíthatta a céltartalékot. Eközben a valóságban semmi más nem történt, csak papírok vándoroltak egyik helyről a másikra.
36 milliárd meg az apró
Az ügyészség mindezen ügyletek feltárásával és a szabálytalan működés leírásával összesen 36,1 milliárd forint értékű, nagy vagyoni kár okozásával vádolja Princzet és társait. A hatóság szerint Princz Gáborék szándékosan megszegték a törvényi előírásokat, holott mindenkor a megfelelő gondossággal és szakértelemmel, a jogszabályok betartásával lettek volna kötelesek eljárni. A per során a legnagyobb kérdés valószínűleg a szándékosság bizonyítása lesz, mint ahogy az is kérdés, hogy Princz egy személyben felelt-e ezekért a tettekért, vagy a hat társnak is volt bennük része. Jogi szakértők szerint legalábbis kétséges a meccs kimenetele, és könnyen lehet, hogy a Tocsik-ügyhöz hasonlóan itt is vajúdnak majd a hegyek, hogy végül csak egy egér szülessen.
Jóval acélosabb a vád a maradék esetében, ahol Princzet személyesen vádolják 121 millió forintos károkozással. Ez a harmadik, talán a "legszexibb" ügylet, amelyben egyértelműen megcsillan a politikai szál is. Itt a vádirat szerint Princz személyesen adott utasítást arra, hogy megvegyenek 300 millió forintért egy olyan részvénycsomagot, ami az igazságügyi szakértő szerint jó esetben is csak 179 milliót ért. A Budai Hengermalomnak nyújtott különféle hitelek után - amelyeknek csak a kamatait törlesztették, a tőkét soha - a bank a részvényeket végül Máté Lászlótól, az MSZP egykori pénztárnokától vásárolta meg, a vételárat a vádirat szerint közvetlenül Máté bankszámlájára utalva. Innen csak találgathatunk, vajon mire költhette a pénzt az MSZP egykori pénztárnoka.
Hogy mi lesz a tárgyaláson, az a jövő titka. Az előzmények és a vádirat ismeretében azonban kétséges, hogy bármire is egyértelműen fény derüljön. Princz Gábor alakítását azonban kíváncsian várjuk, már csak azért is, mert köztudott róla, hogy szereti a művészetet, és egyik kedvence Svejk, a derék katona. Vajon lesz-e néhány nyugodt éve arra, hogy elmerengjen azon, mit jelent ez a mondat: "A nagy idők nagy embereket kívánnak."
Vajda Éva | Indul a Postabank-per: Princz, a derék katona | Több mint öt évig tartó nyomozás után a múlt héten megkezdõdött Princz Gábor egykori Postabank-vezérnek és hat társának a büntetõpere. A bank volt elnök-vezérigazgatóját különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezeléssel vádolja az ügyészség. Az eljárás tétje nem más, mint hogy a már több csatát elbukott Princz végül a háborút is elveszti-e és börtönbe megy, vagy megnyeri a döntõ ütközetet és felmentik. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/indul_a_postabank-per_princz_a_derek_katona-53458 | 2004-10-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégnél ellenőriztek a NAV revizorai. A vállalkozás bevallásában, partnerei számlái alapján csaknem 28 millió forintnyi áfát vont le.
A NAV azonban korábban már a társaság 69 beszállító partnerét ellenőrizte. Kiderült, hogy az állítólagos beszállítóknak nem volt árukészletük, így értékesíteni sem tudtak. A valótlan számlaadatok alapján feltételezhető volt az is, hogy a vállalkozás adólevonása sincs rendben. A NAV a több mint 35 millió forintnyi adóhiány és -bírság biztosítására helyszíni végrehajtást indított a cég vidéki telephelyén - tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Mivel az adózó képviselőjét és könyvelőjét nem sikerült elérni, hatósági tanúk mellett, lakatos segítségével jutottak be a lezárt üzletbe. Az akció megkezdődhetett, és gyors eredményt hozott, hiszen kollégáik hamarosan már azt jelezték a végrehajtóknak, hogy a vállalkozás a joggal követelt adó és bírság teljes összegét befizette. | Nem létező árukészlettel üzletelt | Ahogy áruját lefoglalták, egyből rendezte tetemes adóhiányát, és a bírságot is megfizette egy távol-keleti kereskedőcég. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jó előre, pontos adatok alapján készült a gyorsan sikert hozó akcióra. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/nem-letezo-arukeszlettel-uzletelt | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Átalakítják a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) struktúráját, az eddigi 23 helyett 7 kollégium lesz, amelyek minden fő kulturális területet lefednek - tájékoztatta az Indexet Bús Balázs, az NKA februárban menesztett, majd néhány hete újra kinevezett alelnöke.
Az alelnök szerint a 2016-os kettős felosztás, ami művészeti és nem művészeti területekre osztotta az NKA kollégiumi struktúráját, mára aktualitását vesztette. Az új művészeti tematikájú főkollégiumok a következők:
Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma;
Előadó-művészetek Kollégiuma;
Épített Örökség Kollégiuma;
Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma;
Közgyűjtemények Kollégiuma;
Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma;
Vizuális Művészetek Kollégiuma.
Bús Balázs tájékoztatása szerint a jelenlegi tagság 140 fő, a 23 kollégium fenntartása pedig megközelíti a 160 millió forintot. Hozzátette: a tagok többségének 2024. december 31-én lejár a négyéves mandátuma,
az új tagság így már az új struktúrában kezdi meg, "az eddigieknél olcsóbb, rugalmasabb és a műfaji átjárást biztosító" működését.
"Az elmúlt években láttuk, hogy a szűkebb tematikák mentén szerveződő kollégiumok munkája a források végletes elaprózódását hozta, és a támogatásokat megcsontosodott formulák mentén osztotta el. A most bevezetendő tematikus egységek a párbeszéd újraindítására sarkallják a szakmák képviselőit" - fogalmazott az NKA régi-új alelnöke.
A bizottságokba a tagok egyharmadát továbbra is a kulturális és innovációs miniszter kéri fel, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Bús Balázs egyúttal jelezte, 2027 végéig meghosszabbítják a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának munkáját, amelynek működése a legutolsó hároméves periódus lejártával 2024. december 31-én érne véget. | Átalakítják a Nemzeti Kulturális Alapot, 7 kollégium lesz az eddigi 23 helyett | Bús Balázs régi-új alelnök jelentette be az „olcsóbb és rugalmasabb” működést. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/atalakitjak-a-nemzeti-kulturalis-alapot-7-kollegium-lesz-az-eddigi-23-helyett-272340 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Teol.hu beszámolója szerint bűnösnek mondta ki a Tolna Megyei Bíróság a rendőrt hivatali visszaélés és közokirathamisítás bűntettében, és ezért 240 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.
A vádlott és két kollégája 2010. február 13-án az éjszakai órákban járőrszolgálatot látott el Pakson. Ennek során 23 óra körül egy áruházi parkolóban ellenőrizték a sértett autóját és annak két utasát. Szabálytalanságot nem tapasztaltak. Hajnalban a sértett és barátai az autójukból integettek a járdán haladó rendőröknek. Tették ezt anélkül, hogy felismerték volna bennük az őket korábban igazoltatókat. A rendőrök a járőrautóval utánuk hajtottak, és megállították őket. Az erősen indulatos rendőrnő közölte, hogy ebből húszezer forintos büntetés lesz, vagy pedig előállítják őket a paksi rendőrkapitányságra. A sértett tagadta, hogy bármiféle szabálysértést követtek volna el, és kétségbe vonta az intézkedés jogosságát.
Erre azt a választ kapta, hogy nincs más választása, mint aláírni a bírságolásról szóló papírt, ami végül meg is történt. A rendőrnő a nyomtatványra azt írta, hogy a bírságot köztisztasági szabályértés miatt szabta ki. A sértett utóbb a jogtalan bírság miatt feljelentést tett. Az ítélet nem jogerős, a végső szót a Pécsi Ítélőtábla mondja majd ki. | Ok nélkül bírságolt a dühös rendőrnő | Önkényesen, törvényes ok nélkül szabott ki egy paksi rendőrnő helyszíni bírságot, s ehhez közokiratot is kellett hamisítania. | null | 1 | https://168.hu/itthon/ok-nelkul-birsagolt-a-duhos-rendorno-88321 | 2011-05-07 16:58:00 | true | null | null | 168 óra |
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát nettó 43 milliárd 415 millió forintért építheti fel a biatorbágyi West Hungária Bau Kft. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából. A munka eredetileg becsült értéke 43 milliárd 465 millió forint volt, a közbeszerzést az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki tavasszal. A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be. Indult még a tenderen a veszprémi VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft. egy 43,8 milliárdos ajánlattal, a Laterex Építő Zrt. pedig érvénytelen ajánlatot tett.
A nyertes WHB többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban.
A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere. A cég éves forgalma 2018-ban nettó 50 milliárd forint, 2019-ben már 61,6 milliárd volt, a nyeresége pedig ebből 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd forint lett. Számos más állami megbízást is nyertek az elmúlt években: ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen.
Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB….
Uszoda és tornacsarnok is épül a gigászi sportakadémián
Az akadémia főépülete 19 ezer négyzetméter nettó alapterületű, pince+földszint+2 emeletes lesz, és a következő funkciókat tartalmazza:
az uszodában: 10 pályás 50 méteres versenymedence, 15 méteres tanmedence, 250 fős fix lelátó,
wellness részleg: finn- és infraszaunával, gőzkabinnal és pezsgőfürdővel,
a multifunkciós tornacsarnokban: kézilabda pálya és 250 fős mobil lelátó, vagy két darab kosár-/röplabda pálya,
ergo-, cross-fit-, kondicionáló terem, valamint fallabda pálya,
a kültéren: street workout pálya, strandkézilabda pálya, 400 méteres rekortán futópálya, 20×40 méteres műfüves labdarúgó pálya, két darab teniszpálya (fűthető mobil sátorral),
3 szintes kollégium 66 kollégiumi szobával.
A pince és földszintes, 8 ezer négyzetméteres kajak-kenu épület fedett tesztpályaként és mérési központként, valamint kajak-kenu és evezős hajótárolóként funkcionál.
Eredetileg a Hajógyári-szigetre tervezték
A sportközpont eredetileg Budapesten a Hajógyári-szigeten épült volna meg, a mobilgáttal együtt (utóbbi miatt 1000 fát vágtak volna ki). 2020 őszén derült ki, hogy nem épül meg a mobilgát, ugyanis a főváros és a helyi önkormányzat sem akarta védmű miatt beáldozni a fákat. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze azt nyilatkozta, a kormány hamis indokkal vitte el a Hajógyári-szigetről a Velencei-tóhoz a Kovács Katalin-féle akadémiát, ugyanis a főváros támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá.
A sportközpont végül Sukoró külterületén valósul meg. Az uniós közbeszerzési értesítő leírása szerint kivágják a megmaradó erdősávokban (telekhatár mentén és partmenti részeken) az elvadult, elhalt növényzetet és sarjakat.
Vízutánpótlásra nincs pénz
Miközben a beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, a Velencei-tó megmentésére egyelőre 10 milliárd forintot sem áldoz a kormány. A tó a rekordalacsony vízszint és a tonnaszámra pusztuló halak miatt került a figyelem középpontjába a nyáron. A tó megmentése 40 milliárd forintból lenne megoldható, erre azonban jelenleg a kormány nem kíván költeni. A Vízügy a Pátkai- és a Zámolyi-tározó kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot, de még erre sincs évek óta fedezet.
A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit | atlatszo.hu
A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben. A szakértők már régóta figyelmeztettek, hogy baj lesz abból, ha a gyakorlatban a tározó elsődleges funkciójává a horgászat válik.
Miközben a vízügyesek uniós forrásokban reménykednek, az Átlátszónak nyilatkozó szakember szerint július óta inkább pocsolya, mint élővíz a tó.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője és Kovács Katalin, háromszoros olimpiai bajnok magyar kajakozó 2020 őszén. (forrás: Tessely Zoltán/Facebook) | 43,4 milliárd forintból építi a Velencei-tónál a kajak-kenu központot az egyik NER-cég | A West Hungária Bau (WHB) feladata lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia tervezése és kivitelezése a Velencei-tónál. A beruházás több mint 40 m | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/09/20/434-milliard-forintbol-epiti-a-velencei-tonal-a-kajak-kenu-kozpontot-az-egyik-ner-ceg/ | 2021-09-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A horvát adóhatóság is vizsgálhatja, hogy miként keletkezett az INA 1,5 milliárd kunás vesztesége 2013-ban, amelyről pénteken számolt be a Mol Nyrt. horvát leányvállalata - írta szombati számában a Jutarnji list.
A lap szerint az INA a 2013-as évet nem veszteséggel, hanem 953 millió kuna nyereséggel zárta, mivel az utolsó negyedéves jelentésben az INA igazgatósága a szíriai lelőhelyeken lévő eszközállományának értékét 1,5 milliárd kunával csökkentette a könyvelési adatokban. A horvát kőolajfinomítók értékét pedig 738 millió kunával csökkentette a cég, és 127 millió kunát költségként írt le, mivel ezt a finomítók fogyasztásával kapcsolatos adóként kellett visszamenőleg befizetnie az INA-nak – írja a Jutarnji list.
INA-kút Magyarországon – A választás után jöhet a tereprendezés
A lap idézi Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter szavait, aki elégedetlen az INA által közzétett adatokkal. Szerinte a horvát állam 44 százalékos tulajdonrésze a horvát olajipari vállalatban döntési jogokat kellene, hogy biztosítson abban, hogy hol és mekkora befektetés valósuljon meg, illetve minek az értékét csökkentik. "A szíriai olajmezők és a finomítók értékének a csökkentése előtt az INA tulajdonképpen 950 millió kunás nyereségben volt, nem 1,5 milliárd kunás veszteségben" - mondta a miniszter.
A lap szerint a könyvelési mesterkedés, és a veszteségek kimutatása azt szolgálja, hogy meggátolja az osztalék kifizetését. Ezzel Horvátország pár száz millió kuna tervezett bevételtől esik el, de nem folyik be az állami költségvetésbe az INA osztalék- és nyereségadója sem - állítja a lap.
Az INA pénteken közzétett adatai szerint a bevételei 6,66 milliárd kunát tettek ki 2013 utolsó negyedévében, az azt megelőző három hónapban 7,42 milliárd kuna volt az összesített bevétel. Így tavaly 1,5 milliárd kuna nettó vesztesége volt a cégnek 27,44 milliárd kunás bevétel mellett, míg 2012-ben 0,68 milliárd kunás nyereségre és 29,89 milliárd kunás bevételre tett szert a cég.
Az adó, értékleírás és kamatfizetés előtti eredmény (EBITDA) 2013-ban 3,78 milliárd kuna volt, 23 százalékkal csökkent 2012-höz képest. Az INA pénteken kiadott jelentése szerint a horvátországi alacsonyabb szénhidrogén-kitermelés és kisebb részben az alacsonyabb nemzetközi árak miatt romlott az eredményességi mutató.
A finomítói üzletágnál negatívan befolyásolta az éves teljesítményt a horvát gazdaság és az INA nemzetközi piacainak gyengélkedése. Az INA a finomítási üzletág egész Európában tapasztalható gyenge teljesítményére is hivatkozott: az elmúlt hetekben a vállalati negyedéves jelentések sora bizonyította, hogy romlanak az eredményességi mutatók.
Tavaly 57 százalékkal nőttek az INA tőkekiadásai 2012-höz képest, és elérték a 2,01 milliárd kunát. A befektetések több mint 80 százaléka Horvátországban történt, azon belül is leginkább a kutatási és kitermelői ágazatban.
Áldott Zoltán, az INA igazgatóságának elnöke szerint 2013 kemény év volt, mert a fő piacokon - Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina - alacsony volt a kereslet, és nem javult a helyzet Szíriában sem, ahol az INA befektetésekkel rendelkezik.
A nehézségek ellenére Áldott Zoltán szerint sikerült növelniük a vállalat belső hatékonyságát, még biztonságosabbá tették az üzemi működést, és a jövőbeli hosszú távú befeketedésekre koncentráltak. Az elnök szerint ezeknek a lépéseknek a hatása egyértelműen megmutatkozik a kitermelés csökkenésének lassulásában és a horvát üzemanyagpiacon elért részesedésük növekedésében. | Gazdaság: A horvát adóhatóság is vizsgálja az INA veszteségét | A horvát adóhatóság is vizsgálhatja, hogy miként keletkezett az INA 1,5 milliárd kunás vesztesége 2013-ban, amelyről pénteken számolt be a Mol Nyrt. horvát leányvállalata - írta szombati számában a Jutarnji list. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/horvat_adohatosagi_vizsgalat_is_az_ina_vesztesegevel_kapcsolatban-1444987 | 2014-02-15 10:40:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A szűkös szülői házra való hivatkozással utalt ki önkormányzati bérlakást az III. kerület a helyi fideszes önkormányzati képviselő fiának. Menczer Erzsébet – aki a Fidesz parlamenti jelöltje is volt egyben – maga is megszavazta a döntést, és nem jelezte, hogy saját családjáról van szó. A polgármesteri előterjesztés Menczer leendő menyének nevén ment át a testületen – írja az
Index.
Óbuda-békásmegyeri képviselő-testület 2013 nyarán Bús Balázs előterjesztése alapján egyhangúlag úgy döntött, hogy Harangozó Laura számára bérbe adja az önkormányzat tulajdonában álló Kaszásdűlő utcai kétszobás, összkomfortos, beköltözhető állapotú lakást.
A polgármester arra hivatkozva javasolta a bérbeadást, hogy Harangozó Laura és vőlegénye a vőlegény szüleinél laknak. Ezt az állapotot azonban nem tartják ideálisnak a családalapításhoz, albérletbe nem mennének, saját lakást pedig nem tudnak vásárolni.
Harangozó Laura vőlegénye név szerint nem szerepelt az előterjesztésben. Keszeg Dániel Keszegné Menczer Erzsébet fideszes önkormányzati és országgyűlési képviselő fia. Keszegné az áprilisi választáson is Óbudán indul a parlamenti mandátumért. Keszegné, aki maga is megszavazta a lakás bérbeadását a 2013. június 27-i ülésen, nem jelezte személyes érintettséget képviselőtársainak, ezzel megszegte hivatali kötelezettségét az Együtt–PM szerint. Bajnai Gordon pártszövetsége szerint az is furcsa, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem a bérbevevő feladata volt a felújítás, azt saját költségén elvégezte az önkormányzat. Az előírásoktól abban is eltért a juttatás, hogy míg korábban más gyermektelen párok csak egyszobás lakást kaphattak, addig a szóban forgó esetben egy kétszobás lakás került kiutalásra.
„Mint feljelentők, az elutasítás ellen panasszal nem élhetünk, további jogi lépésekre a tárgyi feljelentés kapcsán nincs lehetőségünk” – áll az Együtt–PM keddi közleményében. | Lakást adott az önkormányzat a fideszes családjának | Az ügyészség elutasította az Együtt–PM-szövetség feljelentését Keszegné Menczer Erzsébet volt országgyűlési és jelenlegi önkormányzati képviselő lakásügyével kapcsolatban. Az Együtt–PM politikusai még márciusban, hivatali visszaélés és csalás gyanúja miatt tettek feljelentést. | null | 1 | https://168.hu/itthon/lakast-adott-az-onkormanyzat-a-fideszes-csaladjanak-36579 | 2014-05-13 23:10:00 | true | null | null | 168 óra |
Áder aláírta a paksi bővítésról szóló javaslatot | Áder János köztársasági elnök aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló javaslatot. Az erről szóló, az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményt szó szerint közöljük. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20140210-ader-alairta-a-pakso-bovitesrol-szolo-javaslatot | 2014-02-10 12:25:00 | true | null | null | ATV |
|
Elutasította a Magyar Narancs kérelmét az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság, amely arra irányult, hogy közérdekű adatigénylés formájában megkaphassuk a végül Rogán Antal bizalmasához, Kertész Balázs ügyvédhez került, roppant értékes egykori önkormányzati ingatlan, az Aulich utca 3. szám alatti lakás adásvételi szerződését. Erről a belvárosi házról beszélünk:
Az előzményekről korábban részletesen írtunk. Az említett ingatlan ugyanis még Rogán Antal polgármestersége alatt, 2011-ben került Fürstner József fogorvoshoz, majd ezek után a Rogán Antal jobbkezének tartott Kertész Balázs cégébe apportálták, így ma Kertész vállalkozása az igen értékes ingatlan tulajdonosa – írtuk pár hete. (Hogy kicsoda és mennyire fontos szereplő is Kertész, arról az Index nagy ívű cikkéből tájékozódhat, amelyben természetesen Habony Árpád is felbukkan.) Nem mellékesen, az Aulich utca 3. szám alatti lakás kedvezménnyel lett Fürstner fogorvosé 2011-ben, és a Blikk korábbi cikke szerint ekkor már évek óta ismerték egymást Rogán Antallal. Megkérdeztük Rogán Antal minisztert is, hogy volt-e jelentősége kapcsolatuknak abban, hogy Fürstner 25 százalék kedvezménnyel kapta meg az ingatlant, de a miniszter irodája csak annyit reagált érdeklődésünkre: kérdéseinkkel forduljunk az önkormányzathoz.
Megtettük. Az önkormányzatnál viszont egészen meglepő választ kaptunk az ingatlannal kapcsolatban: a jegyző külön levelet írt nekünk arról, hogy az Aulich utca 3. adásvételi szerződése egyszerűen eltűnt az önkormányzat irattárából. Íme a levél:
Korábbi cikkünkben kikértük minderről Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjének a véleményét is. Szerinte az eset minimum trehányságot és az adóeljárás, illetve a gazdálkodás fegyelme szempontjából komoly hiányosságot mutat. Az önkormányzati vagyonba tartozó lakás értékesítéséről szóló szerződés „eltűnése” viszont jogszabályba ütközik, hiszen a Belügyminisztérium egy 2012-ben kiadott rendelete értelmében az „önkormányzati vagyon kezelésére, elidegenítésére, bérletére, cseréjére, jelzálogjaira, vásárlására, haszonbérletére, vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó alapiratok, szerződések” nem selejtezhetők. Igaz, ugyanezen belügyi rendelet szerint a lakásügyi, illetve a helyiséggazdálkodási szerződéseket öt évig kell megőrizni, vagyis az önkormányzat kapaszkodhatna ebbe is. Ligeti szerint nem lenne megalapozott erre hivatkozni, mert ebben az esetben az önkormányzati vagyon feltehetően messze áron aluli elidegenítéséről, nem pedig helyiséggazdálkodásról van szó.
Miután láttuk, hogy Rogán Antal volt kerülete nem fogja kiadni a Rogán ismerőséhez, majd tőle Rogán bizalmasához került lakás szerződését, bírósághoz fordultunk. Csakhogy az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság végül elutasította kérelmünket, és megállapította, hogy az önkormányzat „védekezése” megalapozott.
Tudniillik az alperes, azaz az önkormányzat – innen a bírósági verdikt – „tájékoztatta Nagy Gergely Miklóst, hogy az adásvételi szerződés nem lelhető fel az iratanyagában, ezért nem tudja azt megküldeni részére. A válasz késedelmes teljesítése nem eredményezheti azt, hogy a bíróság olyan adatszolgáltatásra kötelezze az adott közfeladatot ellátó szervet, amelynek nem képes eleget tenni”.
Ez tehát azt jelenti, hogy a bíróság kimondta: ha a belvárosi önkormányzat nem találja az eltűnt szerződést, a bíróság nem kötelezheti, hogy megtalálja. Pedig lenne azért mód az „eltűnt” szerződés megtalálására: a kerület ugyanis az adásvételben részt vevő ügyfélként elkérhetné a földhivataltól az oda benyújtott szerződést, és akkor máris lehetne pótolni a dokumentumot. Ezt azonban nem mérlegelte a bíróság.
Az önkormányzat másik érve az volt, hogy az újságíró nevében a lap kiadója nem indíthat pert, ezzel összhangban pedig a bíróság „azt állapította meg, hogy a felperes (mármint a Magyar Narancs – N.G.M.) a perindításra nem volt jogosult”. Azt ugyan a bíróság elismerte, hogy a levelemben egyértelmű volt, hogy a Magyar Narancs újságírója vagyok, ám a pert a bíróság és az önkormányzat álláspontja szerint nekem kellett volna indítani, a lap erre nem jogosult.
Mindezek alapján látta úgy az elsőfokú bíróság, hogy az égvilágon nincs semmi gond a Rogán-közeli ingatlanügylet eltűnt szerződésével, és az önkormányzatnak nem is kell nyilvánosságra hozni egy igen értékes közvagyon értékesítésének részleteit.
Frissítés: Kikértük időközben az illetékes fővárosi kormányhivatal véleményét az ügyben. Azt írták: azon „körülmények vizsgálata, melyek alapján egy önkormányzat egyedi ügyben a saját irattárában nem talál meg egy szerződést, nem tartozik a kormányhivatal feladat- és hatáskörébe, ez az adott szerv felelősségi körébe tartozik”.
Tehát ez ügyben a kormányhivatal sem talált semmi kifogást. | A magyar bíróság szerint semmi gond nincs azzal, hogy a Rogán-közeli ingatlan adásvételi szerződése eltűnt | Elég mellbevágó ítéletet hozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Tudják: Rogán, Habony, Kertész Balázs, Aulich utca 3. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-magyar-birosag-szerint-semmi-gond-nincs-azzal-hogy-a-rogan-kozeli-ingatlaneladas-adasveteli-szerzodese-eltunt-az-irattarbol-101929 | 2016-12-15 09:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Enyhítette a táblabíróság Weiszenberger László büntetését
Enyhítette Weiszenberger László büntetését kedden a Szegedi Ítélőtábla, másodfokon két év hat hónap börtönbüntetéssel sújtotta az MSZP korábbi kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét, egykori kistérségi megbízottat.
A táblabíróság a férfit – aki nem volt jelen a tárgyaláson – befolyással üzérkedés bűntettében mondta ki bűnösnek, ugyanakkor a hivatali vesztegetés bűntettének vádja alól felmentette, s megállapította azt is, hogy a vádlott nem volt hivatalos személy. Az elsőfokú bíróság öt év szabadságvesztést kiszabó ítéletének megváltoztatása miatt a keddi ítélet nem jogerős. Bene Zoltán ügyvéd három nap gondolkodási időt kért. Az ítélet ellen Szilágyi Lajos ügyész fellebbezést jelentett be, illetve kezdeményezte a vádlott előzetes letartóztatását a harmadfokú eljárás lezárultáig. Az indítványról a Legfelsőbb Bíróság dönt.
Az ítélet szerint a vádlott a 2003-ban még működő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével egy vissza nem térítendő – 17 millió forintos – pályázati támogatás megszerzésében. A támogatás folyósítása után Weiszenberger László felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle, azt állítva, hogy a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett döntéshozó munkatársának kell azt visszajuttatnia a pályázat elfogadása fejében, valamint neki is jár valamennyi összeg a közbenjárásért. A követelés biztosítására Weiszenberger László 2,5 millió forintos "kölcsöntartozást" elismerő bizonylatot íratott alá a motel bérlőjével. A nyilatkozatra hivatkozva a vádlott 2004 szeptemberében kétszer is írásos fizetési felszólítást küldött, illetve többször szóban is követelte a "tartozás" kiegyenlítését. A motel bérlője 2005. április 6-án azonban kép- és hangfelvételt készített arról a beszélgetésről, amelyen Weiszenberger László közölte, ellenérték fejében vissza nem térítendő állami támogatást tud intézni, majd utóbb erre hivatkozva a fizetést végleg megtagadta. A rejtett kamerával készített felvételt a HírTV mutatta be, még 2007 őszén.
Az eljárás során nem sikerült megállapítani, hogy a vádlott – aki bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett – rendelkezett-e olyan minisztériumi kapcsolatokkal, amelyekre hivatkozott, illetve az sem derült ki, hogy ténylegesen jutott-e valamilyen anyagi előnyhöz.
2008. február. 28. 08:55 MTI Itthon
Weiszenberger gyanúsított lett
Befolyással üzérkedés miatt gyanúsítottá nyilvánították Weiszenberger Lászlót; a volt kistérségi megbízott és MSZP-s önkormányzati képviselő eddig nem tett vallomást - írja a csütörtöki Magyar Nemzet.
2008. április. 29. 18:32 MTI Itthon
Vádat emeltek Weiszenberger ellen
Vádat emelt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Weiszenberger László ellen - értesült a HavariaPress.
2007. október. 03. 12:08 Itthon
Bizonytalanságok a Weiszenberger-videó körül
A HírTV-ben közzétett rejtett kamerás felvételen Weiszenberger László, az azóta leváltott MSZP-s kiskunhalasi kistérségi megbízott magyarázza egy vállalkozónak a pályázati pénzek "biztos" elnyerésének módszerét. A felvezető szöveg szerint Weiszenberger az uniós pályázatok lefölözésének technikáját ismertette, ám a lejátszásban nem az uniós pályázatokra történik utalás.
2008. október. 29. 15:40 MTI Itthon
Súlyosbodhat a vád Weiszenberger ellen
A hivatali befolyással üzérkedés miatt Weiszenberger László egykori kiskunhalasi szocialista önkormányzati képviselő ellen indult büntetőperben megérkeztek a bíróságra azok a munkaszerződések, amelyek alapján a vád súlyosbodhat - tudta meg az MTI szerdán bírósági forrásból.
2009. szeptember. 15. 11:08 MTI Itthon
Nem hozott döntést az ítélőtábla Weiszenberger László ügyében
Nem hozott kedden érdemi döntést Weiszenberger László ügyében a Szegedi Ítélőtábla, csupán a védelemnek az eljárás felfüggesztésére irányuló indítványát utasította el, az ügyvéd azonban megfellebbezte a végzést. | Itthon: Enyhítette a táblabíróság Weiszenberger László büntetését | Enyhítette Weiszenberger László büntetését kedden a Szegedi Ítélőtábla, másodfokon két év hat hónap börtönbüntetéssel sújtotta az MSZP korábbi kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét, egykori kistérségi megbízottat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100316_weiszenberger | 2010-03-16 13:03:00 | true | null | null | HVG |
Menczer Tamás azt írta, Magyar Péternek annyi a kapcsolata a számokkal, hogy "mint Vargáné" jó nagy számokat akart ráírni az összes fizetési papírjára.
Egy "teljesítményed" van egész életedben, az, hogy te voltál Varga Judit mellett a Várgáné. Szép teljesítmény, Peti!
- üzente a diszkópolitikusnak.
A kommunikációs igazgató arról ír, hogy Nagy Márton mielőtt nemzetgazdasági miniszter lett volna, 6 évig volt a Nemzeti Bank alelnöke.
Nagy Márton meg 5 évig volt a Nemzeti Bank alelnöke mielőtt nemzetgazdasági miniszter lett volna.
Az más kávéház, Peti! Annyira vagy alkalmas, hogy Nagy Márton szerelését viheted, és pucolhatod a cipőjét.
- tette világossá Magyar Péternek. Hozzátette:
Te, Peti, annak az embernek 6 évesen több esze volt, mint neked bármikor. És ezzel nem akartam a minisztert megsérteni, lehet, hogy 4 az a 6. Szóval, Peti, a kicsi ne dumáljon bele a nagyok dolgába! | Menczer Tamás: A kicsi ne dumáljon bele a nagyok dolgába! | Megokosodtál, Peti?! Elkezdtél érteni a számokhoz meg a gazdasághoz? - kérdezi a közösségi oldalán a botránypolitikustól a Fidesz kommunikációs igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/menczer-tamas-magyar-peter-nagy-marton | null | true | null | null | Origo |
Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ két főigazgató-helyettesét, Hammerstein Juditot és Virágos Gábort, értesült a Telex. Információnkat Demeter Szilárd és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ is megerősítette. "Hammerstein Judittal közös megegyezéssel váltunk el, Virágos Gábor esetében - élve a munkáltatói jogommal - kértem az azonnali hatályú felmondást" - írta lapunknak Demeter.
Hammerstein Judit neve sokaknak ismerősen csenghet, hiszen 2023 novemberében L. Simon Lászlómenesztéseután ő volt a Magyar Nemzeti Múzeummegbízott főigazgatója. Hammerstein régóta a Fidesz megbízható kádere: az első Orbán-kormány idején a kormányfő, majd később a Fidesz parlamenti frakciójának sajtófőnöke volt. A második Orbán-kormányban a kultúráért felelős tárca helyettes államtitkáraként, a harmadik Orbán-kormányban pedig a Balassi Intézet főigazgatójaként dolgozott. 2019-2020-ban az Országos Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatója volt.
Az elbocsátásokról szóló hírekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központnak, amely azt válaszolta, hogy új időszak kezdődött, új működési renddel. "A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ feladata, hogy egységben jelenítse meg a magyar kultúra közgyűjteményi örökségét. Az idén 222 éves MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum megkezdte azt a stratégiai munkát, amely biztosítja a kihirdetett célok mihamarabbi elérését. Új időszak kezdődött, új működési renddel. Ugyanazokkal ugyanazt csinálva, nem várható, hogy más legyen a végeredmény."
Megkerestük Demeter Szilárdot is, a központ elnökét, aki válaszában hasonlóan fogalmazott.
"Ha ugyanazokkal ugyanazt csináljuk, akkor dőreség lenne más eredményt várni. A Magyar Nemzeti Múzeum a Közgyűjteményi Központ részeként új stratégia mentén folytatja a következőkben. Új idők, új szelek, új működési rend."
Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Kulturális és Innovációs Minisztérium sajtóosztályának is.
2024 áprilisábanlátott napvilágotaz a kormányrendelet, aminek értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum hivatalos neve tavasztól Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, és integrálnak bele hat közintézményt.
A volt kulturális és innovációs miniszter, Csák János már február végénbeszéltaz arról, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ részeként működik tovább több költségvetési szerv is. | Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum két főigazgató-helyettesét, Hammerstein Juditot és Virágos Gábort | „Új idők, új szelek, új működési rend” – írta Demeter Szilárd, aki júliusban lett a múzeumot fenntartó központ elnöke. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/30/magyar-nemzeti-muzeum-foigazgato-helyettes-elbocsatas-hammerstein-judit-viragos-gabor-demeter-szilard | null | true | null | null | Telex |
DK: Bosszút állt az egyházmegye "az áruló" diakónuson
A szeged-csanádi püspökség hajszát indított azok ellen, akik feljelentették költségvetési csalás miatt a NAV-nál - állítja a DK-s Molnár Csaba. Az ügyészség szerint Rigó László püspök elbánása "az árulóval" megvalósítja a kényszerítés bűntettét.
"Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül" – tanítja Pál apostol (1Kor 5,13). Jézus magas rangú követői között is akad azonban, aki nem a gonoszt, hanem az azt kivetni akarót vetné ki az egyházból - írta közleményben Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke.
Felidézte a szeged-csanádi egyházmegyében költségvetési csalás gyanúja miatt folyt nyomozás. Az egyházmegye saját bevallása szerint "örömmel és készséggel együttműködött" a NAV-val. Az öröm azonban aligha lehetett túlzott, mert a püspökség szinte azonnal megindította a hajszát a bejelentők után - írta Molnár.
Kovács József püspöki helynök lefoglalta Maronka Lajos gádorosi diakónus számítógépét, áruló adatokat keresve benne. A diakónust megfenyegették, hogy elmozdítják szolgálatából és megfosztják szolgálati lakásától, ha szorgalmazza a bűncselekmények földerítését – ez a későbbiekben meg is történt. Az ügyészség alaposnak ítélte a gyanút, hogy ezzel megvalósult a kényszerítés bűntette, és nyomozást folytat Kiss-Rigó László püspök és Kovács József ellen - állítja Molnár Csaba.
A galferences blog állítása szerint nemrégiben, amikor a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán folytattak nyomozást korrupció gyanúja miatt, Kiss-Rigó László szintén a feljelentők után indított kutatást. A Demokratikus Koalíció emlékezetébe idézi ezért a püspök úrnak Szent Pál filippibelieknek szóló intelmét: "Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon." (Fil 2,15) - zárta közleményét a DK alelnöke.
A fenti cikkünkben több állítás nem felel meg a valóságnak, amely miatt az alábbi helyreigazító közleményt tesszük közzé.
Nem felel meg a valóságnak, hogy Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Dr. Kovács József általános helynök ellen kényszerítés bűntettének gyanúja miatt nyomozás folyna. Nem felel meg a valóságnak, hogy Dr. Kovács József általános helynök lefoglalta Maronka Lajos számítógépét, és abban személyes adatokat és levelezést keresett volna. Továbbá nem felel meg a valóságnak, hogy Maronka Lajost elbocsátották és megfosztották volna a szolgálati lakásától. Valótlanul állítottuk, hogy "hajsza" indult a Szeged-Csanádi Egyházmegyében azok ellen, akik feljelentést tettek a NAV-nál. Valótlanul állítottuk azt is, hogy a szegedi Gál Ferenc Főiskolán korrupció gyanúja miatt nyomozás folyna.
A fentiekkel szemben nem indult büntetőeljárás Dr. Kiss-Rigó László püspök ellen, sem Dr. Kovács József általános helynök ellen. A Szeged-Csanádi Egyházmegye képviseletében Dr. Kiss-Rigó László püspök mág 2013 júliusában közös megegyezéssel kötött új munkaszerződést Maronka Lajossal, amely munkaszerződés alapján Maronka Lajos jelenleg is egyházmegyei alkalmazásban áll. 2013 augusztusában egyházmegyei jóváhagyással új bérleti szerződés született, amelynek alapján Maronka Lajos egy csupán jelképes összegű bérleti díj ellenében továbbra is egyházmegyei tulajdonban álló bérleményben lakik. | Itthon: DK: Bosszút állt az egyházmegye "az áruló" diakónuson | A szeged-csanádi püspökség hajszát indított azok ellen, akik feljelentették költségvetési csalás miatt a NAV-nál - állítja a DK-s Molnár Csaba. Az ügyészség szerint Rigó László püspök elbánása "az árulóval" megvalósítja a kényszerítés bűntettét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140326_Pal_apostolt_ideztek_Gyurcsanyek | 2014-03-26 11:00:00 | true | null | null | HVG |
A DK és a Tisza leszavazta, hogy százmilliókat "spóroljunk" a budapestieknek kevesebb bizottsággal. Leszavazták azt is, hogy a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a főváros "ne herdálhassa el az ingatlanvagyonát".
Leszavazták a rezsicsökkentés melletti kiállást, és hogy migránsok ne költözhessenek önkormányzati bérlakásokba
- mondta a kormánypárti politikus.
Leszavazták, hogy újra legyen Budapestinfo, ahol a főpolgármester kiáll a sajtó elé és a budapestiek válaszokat kaphatnak kérdéseikre. Leszavazták azt is, hogy kollégiumok és szolgálati lakások épüljenek, és azt is, hogy a kerületek közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokra - mondta.
Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra
- fűzte hozzá Facebook-videójában Szentkirályi Alexandra . | Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc képviselői együtt szavaztak | „Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra” – mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-gyurcsany-budapest-liberalis | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Felnőtt tartalom!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Figyelem! Ez a tartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében a kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt. | Munkahelyi laptopján is tárolt gyermekpornográf felvételeket egy volt állami vezető | Gyermekpornográf felvételeket találtak egy volt állami vezetőnél | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-kek-hirek/2024/11/laptop-gyermekpornograf-felvetel-vademeles | null | true | null | null | BOON |
A határozati javaslat szerint a bizottság 10 tagból állna. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást úgy, hogy a Fidesz 3, a KDNP, az MSZP és a Jobbik 2-2, míg az LMP 1 főt delegálna abba. A házszabály szerint egy vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti, a mostani javaslatot 51-en nyújtották be, vagyis 9-cel többen a szükségesnél.
A kezdeményezők kifejtik, hogy 2012 nyarán Rogán Antal (Fidesz) ötlete alapján kerültek kibocsátásra a letelepedési államkötvények. Ezekkel kapcsolatosan az ellenzék és a szakma is erőteljes kritikát fogalmazott meg, miközben a kormánypártok - élükön Rogán Antallal - dicshimnuszokat zengtek róla, kiemelve azt is, hogy mennyi új munkahelyet teremt majd a program. A kötvények kibocsátásával kapcsolatos visszásságok a legvadabb képzeletet is felülmúlták.
Az első visszás pont az volt, hogy nem a külképviseleteket, hanem offshore cégeket bíztak meg - kizárólagos joggal - az államkötvények értékesítésére, és ezen cégek számára a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság engedélyezte a kötvények forgalmazását. A cégek között túlnyomó többségben vannak azok, amelyek kifejezetten adóparadicsomnak nevezhető országokban vannak bejegyezve, így a tulajdonosi hátterük kideríthetetlen, ami teljessé teszi a korrupció gyanút a konstrukcióval kapcsolatosan.
A forgalmazás technikája a következő: a kötvényeket diszkont áron adja el az állam a közvető cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még rá - a letelepedni kívánó kuncsaftonként - a 45-60 ezer euró körüli jutalék, de hallani lehetett 70 ezer eurós közvetítési díjról is, hiszen a jelenlegi szabályok alapján a közvetítő cégek maguk határozhatják meg a jutalék mértékét, ami egy teljesen monopolpiacon érthetetlen.
A konkrét számokat a következőkben írják le a javaslattevők: eddig 205 milliárd forint folyt be az államkötvények eladásából a magyar államhoz, miközben 50-60 milliárd forint bevételhez jutottak - a szaksajtó becslései alapján - a javarészt offshore hátterű közvetítő cégek. Ez pedig több mint 25 százalékos összesített jutalékszintet jelent, úgy hogy, a közvetítő cégeknek alig kell valamit tenniük ezért cserébe.
A vizsgálóbizottság - egyebek mellett - a következőkre keresné a választ: | Most kiderülhetnek a letelepedési kötvény-biznisz részletei | Az MSZP, az LMP és a Jobbik együtt kezdeményezte parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására, a házszabály szerint kötelező lesz a bizottság felállítása. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/most_kiderulhetnek_a_letelepedesi_kotveny-biznisz_reszletei.611652.html | 2016-03-16 10:20:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Változás történt a Miskolc Holding Zrt. tagvállalataként működő Mihő Kft-nél. Korózs András eddigi ügyvezető igazgató 2024. november 17-ig töltötte be a cégvezetői pozíciót, november 30-ig azonban továbbra is szakmai támogatást nyújt a társaság számára.
2024. november 18-tól a Mihő Kft. új ügyvezetője Lugosi Dénes lett. A szakember Szolnokon a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Gazdasági szakán diplomázott közgazdászként, majd az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett épületgépész diplomát. Közgazdász végzettsége megszerzése óta foglalkozik szervezetek üzemeltetésével, vezetésével. Az MVM Mátra Energia Zrt. vagyon és létesítménygazdálkodási osztályát vezette. Ezt megelőzően 10 évig az egri Termál Kft. ügyvezetője volt, illetve Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának vagyongazdálkodási vezető pozícióját töltötte be. | Újabb városi cégnél hullott a porba egy fej | Új ügyvezetőt neveztek ki a Miskolc Holding Zrt. tagvállalataként működő Mihő Miskolci Hőszolgáltató Kft. élére. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-gazdasag/2024/11/miho-miskolc-hoszolgaltato-lugosi-denes | null | true | null | null | BOON |
A szomorú hírt a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz tartozó Hagyományőrző rendőrszázad közölte a közösségi oldalán.
Bodrácskáról két éve, 80. születésnapján így írt a rendőrség weboldala, a police.hu: A tekintélyt parancsoló, egykori budapesti főkapitány a zuglói kapitányságon kezdte el a pályafutását. A későbbi főkapitány hat hónapig utcai szolgálatot látott el, majd következett az alapfokú iskola. Érettségizettként őrmesteri rendfokozatot kapott, később a bűnüldözői munkát választotta. A tiszti iskolát színjeles eredménnyel végezte el, alosztályvezető lett.
Bodrácska János 1980-ban a vagyonvédelem élére került, közben jeles eredménnyel elvégezte az Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakát. Utána az ELTE jogi karát végezte el.
Legendás ügyeket oldott meg csapatával; mint például a hengerzár töréses sorozatbetöréseket, vagy a Presztizs ügyet, ami Magyarország első bűnszervezetének felszámolása volt. A Szépművészeti Múzeumból ellopott festmények ügyének felderítése is ennek az alosztálynak az eredménye volt.
Csepelen volt bűnügyi osztályvezető, majd a XX. kerületben kapitány; a taxisblokád idején került újra vissza a központi szervhez a bűnüldözési osztály élére.
A főkapitányi székbe 1992. január 3-án került, Pintér Sándort váltotta. Átszervezte a BRFK-t, végül 55 évesen vonult nyugdíjba. Nem magától: akkoriban a rendőrség megbecsültsége korántsem volt olyan, mint ma.
A Horn-kormány idején
1996-ban Horn Gyula akkori miniszterelnök felmentette tisztségéből Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitányt, Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitányt, Túrós Andrást, az ORFK közbiztonsági főigazgatóját és Valenta Lászlót, az ORFK gazdasági és informatikai főigazgatóját. Nem csak felmentették, de nyugdíjazták is őket. Az akkori zavaros idők komoly társadalmi visszahangot kiváltó bűncselekmények, a teve utcai rendőrpalota építése körüli problémák és a politikusok egymással való hadakozása mind megrendítették a rendőrségbe vetett bizalmat. | Meghalt Bodrácska János, Budapest egykori rendőrfőkapitánya | Elhunyt dr. Bodrácska János nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, Budapest egykori rendőrfőkapitánya. A tábornok 82 esztendős volt, 1991-1996 között, igen zavaros időkben vezette a főváros rendőrségét, abban az időben, amikor Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter még országos főkapitány volt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/meghalt-bodracska-janos/9kmmbrv | null | true | null | null | Blikk |
Budapest XI. kerülete az elmúlt évtizedekben a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő városrészévé vált. Az utóbbi időben azonban egyes részei a hanyatlás jeleit kezdik mutatni. Az elhanyagolt, gondozatlan közterületek a hajléktalanok, illetve a közterületeken illegálisan alkoholt fogyasztók Mekkájává vált.
A lapunknak nyilatkozó XI. kerületi lakosok szerint Újbuda számos közterülete teljesen elhanyagolt állapotba került az elmúlt években. Ezek közül is kiemelkedik a Lágymányosi városrész, amelynek számos kisebb, kevésbé frekventált parkját évek óta elhanyagolja a közterület-felügyelet. A padok fa ülőfelületei elrohadtak, azok cseréjére sok esetben hónapokat kell várni.
Mindeközben pedig a közterület-felügyelet nem képes hatékonyan fellépni az elharapózó rendbontások ellen. A helyiek gyakran tapasztalják, hogy a közterület-felügyelők a hívást követően sokszor csak órákkal később érnek ki a helyszínre, így természetesen már nem tudják tetten érni a rendbontókat.
Különös jelenség, hogy sokan éppen a közterület-felügyelet központja előtt található utcát jelölték meg a problémák egyik gócpontjának. A Ballagi Mór utcában ugyanis rendszeres, hogy hajléktalanok, illetve alkoholos befolyásoltság alatt álló, erősen illuminált személyek zaklatják a járókelőket, illetve levizelik a környező épületeket.
- A közterületek állapota egyértelműen jóval elhanyagoltabb, mint amit a lakosság elvárna a városvezetéstől. Folyamatosak a panaszok és a bejelentések mind a közterületek állapotával, mind a közbiztonsággal kapcsolatosan
- mondta el lapunknak Szabó László, Újbuda önkormányzati képviselője. A politikus kiemelte, a lakosok bejelentése és a saját tapasztalatai szerint egyre inkább szemetesek a közterületek, illetve rendszeressé vált a hajléktalanok jelenléte is. Szabó László szerint Lágymányos és Kelenföld egyes közterületei azért is válhattak különösen elhanyagolttá, mert kevésbé forgalmasak, és kevésbé látványos, hogyha rendben vannak tartva, így a kerület megfeledkezett róluk, és a forgalmasabb közterületekre igyekszik helyezni a hangsúlyt, több-kevesebb sikerrel.
Szabó László lapunknak elárulta, az elmúlt években a közterület-felügyelet egyre működésképtelenebbé vált, számtalan esetben a közterület-felügyelet munkatársai nem intézkednek.
- Az is elmondható, hogy nem megfelelő a humán erőforrás, sokkal több nagyobb létszámú és megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező közterület-felügyelőre lenne szükség a kerületben. Jelen pillanatban a közteresek leginkább azokat a feladatokat hajtják végre, amiből pénz érkezik, tehát kerékbilincselnek, bírságolnak
- emelte ki a politikus, majd elárulta, egy, a múlt héten tartott közmeghallgatáson tudták meg, hogy létszámstop van a közterület-felügyeletnél.
- Itt lehet beosztási és egyéb szervezési probléma is, mert hétvégén vagy éjszakánként például egy páros közterület-felügyelő van. Két ember egy ekkora kerületben értelemszerűen nagyjából semmit sem ér
- jelentette ki Szabó, aki szerint a baloldali vezetés elégedett ezzel a feladatellátással, és nem is tettek intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a közterület-felügyelet hatékonyabbá váljon, több probléma megoldására legyen képes.
- Újbuda területileg is egy óriási kerület, 33 négyzetkilométerről beszélünk. Itt, hogyha kimaradnak a közterület-fenntartási és állagmegóvási feladatok néhány éven keresztül, akkor olyan elmaradásba kerülünk, ami egyszerűen bepótolhatatlan és behozhatatlan lemaradást okoz
- jelentette ki az önkormányzati képviselő, aki szerint a kialakult helyzetre és a közterületek elhanyagolt állapotára rátesz még egy lapáttal az, hogy a hajléktalanok még tovább rontják a közterületek állapotát, ugyanis nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, miközben nem fordítanak a karbantartásukra kellő forrásokat. | Lelakott utcák, gazdátlan parkok: gettósodik Újbuda | A balliberális városvezetés ötéves uralmának eredményeként számtalan közterület gazdátlanná vált Újbudán. A közterület-felügyelet láthatóan képtelen ellátni a feladatát, és megregulázni a közterületen alkoholt fogyasztó, illetve életvitelszerűen a parkokban élőket. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/lelakott-utcak-gazdatlan-parkok-gettosodik-ujbuda | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Matolcsyék visszavonták a Hungária Értékpapír engedélyét | A jegybank április 20-án visszavonta a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte a társaság felszámolását - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn az MTI-vel. Megszűnt a cég tőzsdetagsága és kereskedési joga is.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150420-matolcsyek-visszavontak-a-hungaria-ertekpapir-engedelyet | 2015-04-20 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Nem is olyan rég a Skoda-csoport vezérigazgatója, Josef Bernard levélben biztosította Tarlós István főpolgármestert arról, hogy nem a főváros vezetőivel, hanem a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) van nézeteltérése – ezzel máris politikai szintre emelve a vitát. Mindez baljós előjelnek számít, mert az ilyen közbeszerzési ügyek – amúgy is hosszadalmas – rendezését nem segíti elő, ha valamely fél politikai kapcsolatait is előtérbe tolja. Különösen, ha a közbeszerzési eljárás elnyúlása, netán eredménytelensége az uniós finanszírozás elbukását jelenti.
A 35 milliárd forint értékű villamostenderben a Skoda még a nyár közepén nyilatkozott arról, hogy tisztán cseh érdekeltségű vállalat, megnevezve azt a nyolc magánszemélyt, aki a céget birtokolja. Miután a Vitézy Dávid vezette BKK a spanyol CAF-ot hirdette ki nyertesnek, az alacsonyabb ajánlatot tévő Skoda megtámadta a döntést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette azt, s további vizsgálatokra kötelezte a BKK-t.
A vitás ügyek közül csak egy szól a cég tulajdonosi hátteréről, nem is a leglényegesebb, mindenesetre a BKK offshore-gyanúsnak nevezte a céget. Erre a Skoda beperelte a központot jó hírnevének megsértése miatt. Emellett vita van a felek között arról is, hogy megfelelő referenciákat mutatott-e be a társaság, de nézeteltérés van a műszaki alkalmasság és az árképzés terén is. A BKK érve szerint a Skoda az eljárásban egyoldalú nyilatkozatokkal adott formális magyarázatot, de ezt nem tekintik megnyugtató érdemi válasznak a célirányosan elrendelt hiánypótlás ellenére sem.
Marad tehát a kérdés: milyen hátterű cég a pályázaton induló Ganz-Skoda Közlekedési Zrt., amely Miskolcra épp elkezdte leszállítani a villamosokat, s a budapesti tenderre is pályázik? A magyar Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. tulajdonosa a cseh Skoda Transportation, utóbbinak azonban cégjogilag nincs köze az ismert Skoda autógyárhoz, amely a Volkswagen-csoporthoz tartozik.
A Skoda Transportation a ciprusi Skoda Industry tulajdonában van. Utóbbi cégnek az ajánlatok beadásakor ismert tulajdonosi struktúrája 2011-ben alakult ki. Két fő részvényese a Marshall-szigeteken bejegyzett Maranex Finance, továbbá a guernsey-i illetőségű Conitor Terra Ltd. Mindkét cég 25 százalékot meghaladó részesedéssel bír a ciprusi Skodában, vagyis együtt a többségét birtokolják a cégnek. (A fennmaradó üzletrészen négy másik ciprusi vállalkozás osztozik.) A marshalli és a guernsey-i cégnyilvántartásokból viszont már igen komplikált megtudni a legfontosabb tulajdonosi és egyéb cégadatokat. A Skoda ezért egyoldalú nyilatkozatban megnevezte a végső tulajdonosokat, aligha téved azonban, aki azt állítja: az átlátható tulajdonosi szerkezet követelményének kevéssé felel meg ez a cégstruktúra.
A tendert ismerő, ám névtelenséget kérő forrásaink figyelmeztetnek: a vonatkozó törvényi szabályok szerint nem vehet részt az eljárásban olyan cég, amelynek 25 százaléknál nagyobb arányban tulajdonosa akár közvetetten is olyan vállalkozás, amely nem az Európai Unióhoz vagy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország, illetve OECD-tagállam adóalanya, vagy olyan országban adózik, amellyel hazánknak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Forrásunk szerint a Skodának e tekintetben is nyilatkoznia kellett az eljárás során, mert a két szigetországi cég miatt már a hiánypótlási szakaszban is kérdések merültek fel emiatt.
A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. referenciái körül is vitában áll a kiíró és a cég, ezért érdemes vetni egy pillantást a magyar leányra is. Bár a múltban több uniós villamosprojektben részt vett az anyavállalat, a példás átláthatóságot biztosító magyar cégregiszter adatai szerint a magyar cégnek mindennapi üzletmenete során akadtak problémái: 2011 és 2012 során is veszteséges volt, tőkéje ebben az időszakban negatívba is fordult. Hogy ennek köszönhető-e a magyar gyártási kapacitások szigorú leépítése, nem tudni. A tulajdonosok persze korlátlanul pótolhatnak tőkét és pénzügyi segítséget is adhatnak neki – ám arról nem tudunk, hogy ezt bárki garantálta volna. | Gazdaság: Kisiklik a villamostender? | Meghiúsulhat a budapesti villamosberuházás egy vita miatt, amelynek – leegyszerűsítve – a lényege: offshore hátterűnek minősíthető-e az a Skoda, amely a pályázaton a legalacsonyabb összegű ajánlatot tette? | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20131122-kisiklik_a_villamostender_-1427907 | 2013-11-22 16:44:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Vietnamnak nem kellett a "magyar kórház" - közölte Hadházy Ákos a Facebook-oldalán. A független országgyűlési képviselő azzal kapcsolatban fordult a Külügyminisztériumhoz, hogy - mint azt felidézte - még 2017-ben Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, Magyarország 500 ágyas onkológiai kórházat épít Vietnamban. Szijjártó Péter később pontosított, a szavaiból kiderült, Magyarország 60 millió euró segélyhitelt ad Vietnamnak a kórházra, és abból elvileg magyar cégek építik meg a létesítményt.
"Azóta eltelt hét év, rákérdeztem már, hogy áll a nagy projekt, de azt a választ kaptam, hogy sehogy... Állítólag a vietnami fél döntött úgy, hogy visszafizeti a hitelt és megcsinálja a kórházat saját pénzből. Az okokról hallgat a külügy, ahogy arról is, hogy mely magyar cégek vettek volna részt a projektben, illetve mennyibe került ez a kaland nekünk, adófizetőknek. (Nyilván sokba)" - hangsúlyozta a politikus. Hadházy egyébként nem csak képviselőként, hanem közérdekű adatigénylésként is feltette a kérdéseit, de azt a választ kapta, hogy a külügy nem adatkezelő. | Hadházy Ákos: Mégsem kellett Vietnamnak a magyar kórház, az okokról hallgat a külügy | A független képviselő közölte, azt sem tudni, mely magyar cégek vettek volna részt a projektben, illetve mennyibe került ez a kaland az adófizetőknek. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255174_hadhazy-akos-vietnam-500-agyas-onkologiai-korhaz-kulugyminiszterium | null | true | null | null | Népszava |
A nyugati országoknak, amelyek éveken át leckét adtak a világnak a jog, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok terén, most be kell tartaniuk ígéreteiket
- hangsúlyozta Erdogan Isztambulban.
Támogatjuk az elfogatóparancsot. Fontosnak tartjuk, hogy ezt a bátor döntést minden részes állam végrehajtása, hogy helyreálljon az emberiség bizalma a nemzetközi rendszerben
- tette hozzá a török elnök, akinek országa nem részes állama a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)-alapszerződésnek. Az ICC csütörtökön adott ki elfogatóparancsot Netanjahu és Galant, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök elkövetése miatt. Az izraeli hadsereg szerint ed-Deif július 13-án életét vesztette egy légicsapásban a Gázai övezet déli részén. A Hamász azonban mindeddig tagadta a főparancsnok halálát.
Erdogan calls ICC arrest warrants against Netanyahu, Gallant ‘courageous’ https://t.co/SY9N8Hgn9y
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédet mond a pedagógusnapi rendezvényen Isztambulban, Törökországban 2024. november 23-án. ( | Erdogan támogatja az izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancsot | Recep Tayyip Erdogan török elnök bátor döntésnek nevezte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Galant ellen. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/erdogan-tamogatja-az-izraeli-miniszterelnok-elleni-elfogatoparancsot | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Titokban rögzített hangfelvételekkel próbálják lejáratni Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, aki titokban rögzített hanganyagokkal vág vissza. Magyar zsarolás miatt feljelentette volt barátnőjét, Vogel Evelint, aki 30 millió forintot kért a szakításuk után, amiről szintén hangfelvétel készült. Magyarnak nem ez az első feljelentése titkos hangfelvételek nyomán: igaz, az áprilisban a Központi Nyomozó Főügyészségen korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt tett feljelentésének apropója épp egy általa titokban felvett beszélgetés volt, amelyet a volt feleségével, Varga Judit akkori igazságügyi miniszterrel folytatott a Völner-Schadl-ügyről. A bíróság szerdán jelezte, hogy elutasította Magyar felülbírálati indítványát, vagyis az ügyészség jogszerűen szüntette meg az eljárást.
Horváth Lóránt ügyvéddel, az Ügyvédkör elnökével vettük sorra, hogy milyen bűncselekmények sejlenek fel a legutóbb nyilvánosságra hozott hangfelvételekkel kapcsolatban, illetve milyen jogok sérülhetnek a titokban rögzített beszélgetések nyilvánosságra hozásával.
Megvalósíthatta-e Vogel Evelin a zsarolás büntetőjogi tényállását, amikor 30 millió forintot kért Magyar Péteréktől, feltehetően a hallgatásáért? | Magyar-Vogel-ügy: indokolt lenne a nyomozás megindítása zsarolás miatt az Ügyvédkör vezetője szerint | Milyen következményei lehetnek a titokban rögzített felvételek nyilvánosságra hozatalának, amikből egyre több van Magyar Péter körül? | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/13/magyar-peter-vogel-evelin-hangfelvetel-zsarolas | null | true | null | null | 24.hu |
Mint ismert, az egykori gazdasági főigazgatót (képünkön) és nyolc társát május végén vették őrizetbe bűnszövetségben elkövetett vesztegetés alapos gyanúja miatt. Azóta összesen huszonnégy személy ellen indult eljárás, közülük jelenleg négyen vannak rács mögött (előzetes letartóztatásukat november végén hosszabbította meg három hónappal a Pécsi Városi Bíróság): I. Gábor, S. Csaba informatikai igazgató, V. Bálint orvos tanársegéd, hallgatói önkormányzati kapcsolattartó és tanácsadó, valamint F. Tamás, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója.
Repa Imre professzort, kórházigazgatót, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettesét értesüléseink szerint hűtlen kezeléssel gyanúsítják, mert a jelek szerint egy fiktívnek tűnő tanácsadói szerződés megkötésében közreműködött, melynek a PTE-s V. Bálint volt a kedvezményezettje.
Váradi Csaba, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Területi Főosztálya dél-dunántúli régióvezetője a Pécsi Újságnak először csak annyit mondott, nem nyilatkozhat, s a hatóság budapesti sajtóosztályához irányította munkatársunkat. Második megkeresésünkre azonban annak - az ilyen esetekben szokásos formulának - a közléséhez hozzájárult, hogy "sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja értesülésünket".
Váradi Csaba megkeresése mellett írásban tettük fel kérdéseinket Bartha Lászlónak, az NNI szóvivőjének, aki azt válaszolta: "a gyanúsítottak személyes adatairól, a foglalkozási körükről az irodának az idevonatkozó törvényi tényállásra tekintettel" nem áll módjában információkat közölni.
Természetesen szerettük volna megszólaltani a kaposvári kórházigazgató professzort is, ám, bár titkárnőjének elmondtuk milyen ügyben keressük, sokszori próbálkozásunk ellenére sem reagált jelentkezéseinkre. Mint kolléganőjétől megtudtuk, "rengeteg elfoglaltsága miatt" nem kíván nyilatkozni az ügyben. | Repa Imrét is meggyanúsították | Mint ismert, az egykori gazdasági főigazgatót (képünkön) és nyolc társát május végén vették őrizetbe bűnszövetségben elkövetett vesztegetés alapos gyanúja miatt. Azóta összesen huszonnégy személy ellen indult eljárás, közülük jelenleg négyen vannak rács mögött (előzetes letartóztatásukat november végén... | null | 1 | http://www.pecsiujsag.hu/index.php?p=article&aid=36548 | 2010-12-27 22:00:00 | true | null | null | Pécsi Újság |
A korábbi ukrán kormányfővel szembeni per kapcsán Maja Kocijancic hozzátette: független és objektív eljárásra van szükség, kerülendő a „kézi vezérlésű” igazságszolgáltatás gyanúját.
Kijevi vádak szerint Timosnko hatáskörét túllépve és az ukrán költségvetésnek 150 millió eurós kárt okozva állapodott meg 2009-ben Vlagyimir Putyin kormányfővel az orosz gáz ukrán importjáról. A védelem szerint ez tévedés: egyrészt joga volt a szerződés megkötéséhez Timosenkónak, másrészt a megállapodás ugyanolyan formula szerint zajlott, ahogyan az orosz Gazprom más országokkal is szerződik. A per Timosenko szerint politikai leszámolás, amely mögött a tavalyi választások győzteseként hatalomra jutott – Moszkvához közelebb állónak mondott – Viktor Janukovics államfő áll.
(Igaz, Moszkva is Timosenko védelmére kelt a szerződés kapcsán.) A per Ukrajna európai kapcsolataira is rányomja a bélyegét. A csütörtökön kezdődő Keleti Partnerségi csúcson az ügyet Angela Merkel német kancellár is megvitatja Janukoviccsal. | Külföld: Timosenkóért aggódik az EU | – Aggasztó, hogy az ügyészség hét éves börtön kiszabását kérte Julia Timosenkóra – jelentette ki az Európai Bizottság képviselője Brüsszelben. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/timosenkoert_aggodik_az_eu-1220231 | 2011-09-28 11:28:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egyre több jel utal arra, hogy az EU szabványainak megfelelő VVER-1200 típusú atomerőmű még tervezőasztalon sem létezik. Pedig kettőt is rendelt már belőle a magyar kormány, és egyet egy finn konzorcium.
Mindkét országban már sokkal előrébb kellene tartania a beruházásnak, de egyelőre egyik ország nukleáris hatósága sem adta ki a építkezéshez szükséges engedélyeket.
Ennek egyik fontos oka lehet, hogy még nincs is nagyon mit vizsgálni a terveken. Azok ugyanis valószínűleg még nincsenek készen.A Népszava hétfői cikkében arról ír, hogy most már kormányzati körökben is felmerült, hogy 2032 előtt nem lesz készen egyik új erőmű sem azok közül, amelyeket a kormány még 2014-ben a Roszatomtól rendelt.
A Népszava szerint a csúszás fontos oka, hogy a Roszatom terveivel problémák vannak, és ezért nehézkes az engedélyeztetés, ráadásul a tervek átnézéshez sincs elég magyar szakember: "Forrásaink szerint az orosz tervek tartalma, formája és minősége nem elégíti ki az EU-s előírásokat. Eme megjegyzéssel sokat visszaadtak átdolgozásra. Emellett a magyar energetika állapota sem hasonlítható össze a '60-as-'70-es évekével. Nyomasztó a szakemberhiány" - írja a lap.
Finnországban is most szóltak, hogy még legalább két évig nem lesz egy kapavágás sem
A helyzet nagyon hasonló Finnországban is, ahol még a paksinál is régebb óta tart egy EU-kompatibilis VVER-1200-as típusú erőmű építésének az előkészítése. A finnek mindig nyíltabban beszélnek ezekről a problémákról, és éppen most hétvégén jelent meg az ottani sajtóban, hogy legalább két évvel még tovább csúszik a tervezési szakasz náluk.
Az erőművet építtető finn cég vezetője azt állítja, hogy az atomerőmű terveinek csak 20-25 százalékát tudták továbbítani egyelőre a hatóságnak. Ez arra utal, hogy a típus ötöde, negyede lehet csak megtervezve egyelőre. Ráadásul ezeknek is egy részét visszadobták, mert nem feleltek meg a finn, illetve az EU-s szabványoknak.
Magyarországon és Finnországban is úgy megy az engedélyezés, hogy a Roszatom leadja a terveket az építtető cégnek (itthon a Paks 2 Zrt.-nek, ott a Fennovoima nevű konzorciumnak), és az építtető adja tovább az engedélyező hatóságnak (itthon az OAH-nak, ott a STUK-nak).
Mindkét országban hasonlóak a gondok: az orosz tervek lassan jönnek, sokszor már az építtető szakemberei is komoly problémákat látnak, és ha valami a szűrőjükön át is jut a hatósághoz, akkor még ott is szoktak találni komoly hiányosságokat.
VVER-1200-as típusból az egykori Szovjetunió területén már épültek atomerőművek, de azok nem felelnek meg az EU által előírt, még szigorúbb szabványoknak. A Roszatomnál iparági pletykák szerint szerették volna menet közben, az építkezés idején alakítani a prototípust, de a finnek, és egyelőre a magyarok is ragaszkodnak hozzá, hogy csak teljesen kész, előre átvizsgált tervek alapján kezdődjön az építkezés.
A csúszás a magyar államnak kínosabb, mint a finneknek. A mostani paksi szerződés értelmében ugyanis 2026-tól mindenképpen törleszteni kell az építkezésre kapott orosz hitelt, akkor is, ha az erőmű még távol van attól, hogy termelni tudjon. Finnországban a Roszatom viszont maga is résztulajdonos az építtető konzorciumban, tehát a csúszás kockázatában részt kell hogy vállaljon, másrészt ott nincs államközi hitelkonstrukció sem.
A magyar kormány már többször jelezte, hogy szeretnék a hitelfeltételeket újratárgyalni az orosz kormánnyal, de egyelőre még nem látszik, hogy erre hajlanak-e Moszkvában. | Egyre több jel utal arra, hogy az új paksi atomerőmű még tervezőasztalon sincs kész | Miközben itthon is egyre több szó esik a csúszásról, az ugyanilyen típust vásárló finnek közölték, hogy a tervek 20-25 százalékát kapták csak meg eddig a Roszatomtól. | null | 1 | https://444.hu/2018/11/12/egyre-tobb-jel-utal-arra-hogy-az-uj-paksi-atomeromu-meg-tervezoasztalon-sincs-kesz | 2018-11-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Zuschlag-per szerdai tárgyalásán Topolánszky Ákos egykori ifjúsági minisztériumi helyettes államtitkár megerősítette korábbi állítását, amely szerint a nemrég az MSZP kormányfőjelöltjeként megnevezett Mesterházy Attila államtitkárként érvényesítette a pályázatoknál a politika érdekeit. Szerdán egy a Zuschlag-üggyel összefüggő másik perben elutasították Szilvásy György munkatársainak keresetét Topolánszkyval szemben.
Mesterházy Attila politikai államtitkár az ifjúsági ügyekre "erős hatással volt" - mondta a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó Zuschlag-per szerdai tárgyalási napján Topolánszky Ákos, aki a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott 1999 januárjától 2003 októberéig. Fodor Endre tanácsvezető bíró a tanút Zuschlag János kérésére idézte be a bíróságra és az ifjúsági helyettes államtitkárság működéséről kérdezte.
Topolánszky azt mondta, hogy kizárólag a kábítószerügyi koordinációért felelős államtitkárságokon történtekről tud konkrétan beszélni, a többi államtitkárságon történteket hallomásból ismeri. Zuschlag Jánossal és a perben szereplő egyesületekkel, azok pályázataival semmilyen kapcsolata nem volt - jelentette ki.
Mint mondta, a minisztériumot 2002-ben egy évig Jánosi György vezette, majd Gyurcsány Ferenc kinevezésével megváltozott a szervezet működése, mert szakmai egyeztetéseket és tanácskozásokat tartottak. Gyurcsány Ferenc minisztersége elején a szakmaiságot helyezte előtérbe, majd ez a helyzet 3-4 hónap után alapvetően megváltozott. Ezután már a miniszterelnökségre készült Gyurcsány, ami már másfajta politizálást követelt - mondta Topolánszky.
Topolánszky vallomása szerint az Ifjúsági és Sportminisztériumban, majd az utódszervezeteinél Mesterházy Attila államtitkár érvényesítette a pályázatoknál a politika érdekeit. A minisztérium által kiírt pályázatok szakmai értékelését követően a tárca politikai vezetése, jellemzően a politikai államtitkár, átnézte a nyertes listát. A politikai államtitkár ilyen alkalmakkor számon kérte, hogy meghatározott szervezetek lemaradtak a listáról, vagy ellenkezőleg, azt, hogy adott szervezetek szerepeltek rajta - mondta.
Topolánszky szerint amennyiben feszült volt a viszony a politikai vezetés és a szakmai vezetés között, ez a "diktátum formáját öltötte", tehát a politikai államtitkár meghatározta, hogy mely szervezetet kell támogatni. A nyomozati szakban tett vallomása szerint Mesterházy Attilától kapott ilyen jellegű politikai kéréseket, megrendeléseket, amelyek után a listát a helyettes államtitkárságnak át kellett dolgoznia.
Mesterházy a bíróságon tett tanúvallomásában tagadta, hogy bármilyen köze volt a Zuschlag-féle pályázatokhoz. Azt mondta, hogy az ő idejét amúgy is főként a sport terület kötötte le.
A Zuschlag-per szerdai tárgyalási napján befejeződött a tanúk meghallgatása. A per kedden folytatódik iratismertetéssel. A perben elsőfokú ítélet 2010 márciusában várható.
Elutasították a Topolánszky elleni keresetet
Szerdán egy Topolánszkyval szembeni keresetet is tárgyaltak egy másik, de a Zuschlag-üggyel összefüggő perben. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította az egykori ifjúsági minisztérium két vezető beosztású munkatársának, az elmúlt években több fontos posztot is betöltő Szilvásy Györggyel szoros viszonyban lévő Rákosi Ferencnek és Alács Tibornak Topolánszky Ákossal és a hvg.hu-val szembeni keresetét.
A személyiségi jogi pert a tárca korábbi helyettes államtitkárának 2007. szeptember 27-én a hvg.hu hírportálon megjelent "Belülről látta - Gyurcsányról, Zuschlagról és Ocsovairól" című interjúja miatt indította a két felperes.
Rákosi Ferenc és Alács Tibor keresete szerint valótlanok és jó hírnevet sértők a kifogásolt cikknek azok a kitételei, melyek szerint "már Jánosi minisztersége alatt az akkor közigazgatási államtitkárként dolgozó Szilvásy bevezette a közigazgatási double checking, a kettős ellenőrzés rendszerét. Ekkor jött létre a GYISM-ben [Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium] a pályázati pénzek elosztásának 'előzsűrije'. Ezt Szilvásy legközelebbi munkatársai, az úttörőszövetség egykori funkcionáriusai végezték, akiket ő mindenhová magával visz; jelenleg a kormányzati negyed építésénél bábáskodnak. Két emblematikus figurája ennek a csapatnak Rákosi Ferenc és Alács Tibor, akik már akkor is a minisztérium legjobban fizetett politikai tanácsadóiként cenzúrázták - tehát nem köztisztviselőként belülről, hanem politikai megbízottként kívülről - a szakmai helyettes államtitkárok munkáját és döntéseit" - áll a cikkben.
A hvg.hu-nak Topolánszky azt nyilatkozta, hogy Rákosi és Alács "egy támogatási szerződés elkészítését megelőzően, már a gondolat megszületésekor előzsűrizték a szakmai vezetők döntéseit, engedélyezték, hogy egy támogatási igényt egyáltalán megtárgyaljanak-e, vagy eleve utasítsanak el. Ez a nagyon aggályos működési mód gyakorlatilag gúzsba kötötte a szakmai munkát, és bevezette az alapvető bizalmatlanság 'intézményét'".
A bíróság szerdán helyben hagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét. Az ítélet szerint semmilyen tekintetben nem állapítható meg jogsértés. Az indoklás egyebek mellett azt tartalmazza, hogy mivel a felperesek nem minősülnek ugyan kifejezetten közszereplőnek, tény, hogy közhatalmat gyakorló szervezetben vállaltak feladatot díjazás ellenében, ezért a közhatalom működésének bírálatát - ami a bíróság szerint az interjú tartalma volt - el kell tűrniük. | Zuschlag-per: Topolánszky ellentmondott Mesterházynak | A Zuschlag-per szerdai tárgyalásán Topolánszky Ákos egykori ifjúsági minisztériumi helyettes államtitkár megerősítette korábbi állítását, amely szerint a nemrég az MSZP kormányfőjelöltjeként megnevezett Mesterházy Attila államtitkárként érvényesítette a pályázatoknál a politika érdekeit. Szerdán egy a Zuschlag-üggyel összefüggő másik perben elutasították Szilvásy György munkatársainak keresetét Topolánszkyval szemben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/12/zuschlagper-topolanszky-akos-szerint-a-politikai-vezetes-befolyasolta-a-miniszterium | 2009-12-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A finn Pirjo Häggman minapi lemondása után újabb NOB-tag, a líbiai Basir Mohammad Attarabulszi is jelezte: feladja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban viselt tagságát, és lemondó levelét még ezen a napon személyesen átadja a szervezet lausanne-i központjában.
Január 11-én a botrányban érintett 13 NOB-tag levelet kapott Juan Antonio Samaranch NOB-elnöktől, amelyben az elnök felszólította őket, tárják fel cselekményeiket, és - ha szükséges - "vonjanak le magukra nézve következtetéseket". Azóta tízen írásban válaszoltak - közölte Schmitt Pál az MTI washingtoni tudósítójával, hozzátéve, hogy a líbiai Attarabulszi másodikként jelezte lemondását.
Attarabulszi az Afrikai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének egykori alelnöke. Szuhel nevű fia ösztöndíjat kapott több utah-i iskolában, ami mellé havi 700 dolláros költségtérítést is juttattak számára.
Schmitt elmondta azt is: a vizsgáló bizottság kétféle szankcióra kíván majd javaslatot tenni: a NOB-tagság megvonását 9 személy esetében (köztük van Häggman és Attarabulszi), a szigorú nyilvános figyelmeztetést pedig 4 személy esetében fogja indítványozni.
Az esetek java része tanulmányi ösztöndíjak elfogadását jelentette családtagok számára. Mások saját országuk sportmozgalmának kértek pénzt, vagy egészségügyi szolgáltatás (például térdműtét) nyújtását kérték harmadik személy számára. Volt olyan is, aki saját sportalapítványához kért segítséget - közölte a NOB első alelnöke. Azt azonban Schmitt Pál hangsúlyozta: nem bizonyosodott be egyetlen olyan - szóbeszéd tárgyát képező - állítás sem, hogy bármely NOB-tagot szexuális szolgáltatásra "fizették volna be" Salt Lake City rendezési jogának egyengetői. Ugyanígy nem igazolódott a plasztikai műtét, mint elfogadott szolgáltatás vádja sem.
A magyar NOB-vezető elmondta azt is: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság továbbra is bízik Salt Lake Cityben. "Ha a város és Utah állam polgárai továbbra is magukénak érzik a játékokat, és készek megrendezni, akkor mi nem látunk okot, hogy ezt elvegyük" - mondta Schmitt Pál, megjegyezve, hogy a város az odaítéléskor már az első körben 54 szavazatot kapott, a második helyezett pedig csak 14-et.
"Tudom, hogy gazdasági nehézségeik lesznek, és tudom, hogy néhány szponzor, ha nem is függesztette fel, de lassította a támogatások ütemét. Meggyőződésem azonban, hogy ha a NOB a nyilvánosság előtt mindent beismer, a vétkeseket kellő szigorral felelősségre vonja, továbbá ha átalakítjuk az eddigi - visszaélésre lehetőséget adó - szavazati rendszerünket, megszüntetjük a látogatásokat, akkor úgy érzem, ugyanazt a NOB-ot fogja üdvözölni a társadalom, amely az elmúlt 104 év alatt megbecsülést élvezett" - mondta Schmitt Pál.
A látogatások beszüntetését illetően magyarázatként elmondta: eddig minden NOB-tag egy személy kíséretében három napra meglátogathatott minden pályázó várost, és ennek teljes költségét a pályázó város szervező bizottsága fizette. Eddig is volt emellett egy 10-12 tagú értékelő bizottság. Schmitt Pál szerint a jövőben csak ez a bizottság fogja felmérni a helyszínen az egyes pályázók előnyeit és hátrányait. Az egyéni NOB-tagok látogatásait mellőzni fogják.MTI | Schmitt Pál a vizsgálat állásáról | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/1999/01/19990121schmitt | 1999-01-21 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A PestiSrácok.hu nevű blog oknyomozó írása foglalkozik „Simicska Lajos és a Közgép-közeli üzlettárs” bakonyi terjeszkedésével. Az ügyben más alkalommal nyilatkozott már Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, az MSZP Veszprém megyei elnöke is, aki „örömmel üdvözölte” a térségben az új mezőgazdasági befektetőt, s ő is remélte: nem azért vonták vissza az ottani földpályázatokat, hogy megvárják vele az új jelentkezőt.
Hárskúton a Kossuth utcai egykori lábas parasztház nemrég a megújulóenergia-központnak adott otthont. A tetejére szélkereket szereltek, s a nap energiáját éppúgy felhasználták a működtetésére, mint az egyéb zöldenergiát. A ház környékén a korábban szélerőművekben gondolkodó Radzik Károly – a Hárskúti Agro Kft. nevű cégével – kecskefarmot alakított ki, és sajtüzemet szeretett volna felfejleszteni.
Radzik azonban tavaly Ausztráliába költözött, előtte eladta az ingatlanát. A PestiSrác tudomása szerint vevője a Simicskáékkal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozó, Kosik János volt. A tulajdoni lap szerint jelenleg Simicska felesége, Pusztai Zsuzsanna birtokolja az épületet, s a hozzá tartozó földet. A kecskefarm működtetéséhez szükséges engedélyeket az illetékes hatóságok napokon belül kiadták neki.
A hárskútiak nem bánják, ha valaki fejleszt és munkahelyeket teremt a környéken. Tudósítónknak több helyi is elmondta: Radzik megújulóenergia-központja korábban közhasznú munkásokat alkalmazott. Azt remélik: ha felfut a kecskefarm és a sajtgyár, az munkát ad a helybelieknek.
Arról nincs tudomásuk, hogy kié lett a Kossuth utcai épület, a megkérdezettek közül egyetlen utcabeli válaszolta azt, hogy Kosik Jánosé, akinek már vannak birtokai a Bakonyban. Arról nem hallottak, hogy hivatalosan is Simicska felesége birtokolja a hajdani energiaközpont épületét.
A környékbeli földekkel tervező bakonyi gazdák azonban tudnak róla, s azt sejtik: nem a kecskefarm a nagy üzlet, az egész tulajdonszerzés azt a célt szolgálhatja, hogy Simicskáék megszerezzék az itteni földeket. Eddig két területre írtak ki pályázatot, ám azokat később visszavonták. Amikor ismét megjelenik a kiírás, akkor állandó hárskúti lakosként Simicska felesége már jogszerűen pályázhat rá.
– Vele szemben nincs esélyünk – mondta az egyik bakonyi gazdálkodó, aki kérte, hogy a nevét ne használjuk. Hozzátette: ha kiderül, hogy Simicskáék pályáznak, akkor ő biztosan nem jelentkezik, esze ágában sincs befolyásos ellenfeleket szerezni magának.
Az ügyben szerettük volna megkérdezni Simicska Lajost is, akinek elektronikus üzenetben azt a kérdést tettük föl: valóban szándékukban áll-e állami földterületeket szerezni a környéken? Megkeresésünkre lapzártánk idejéig nem reagált. | Belföld: Simicska szemet vetett bakonyi földekre? | Tavasszal a Bakonyban található Hárskúton lett állandó lakos Simicska Lajos felesége, Pusztai Zsuzsanna. A környéken élő gazdálkodók attól tartanak: a lakhelyváltoztatás fő célja, hogy a Simicska-birodalom megszerezhesse azokat a földeket, amelyeknek a korábbi pályázatát visszavonták, a közeljövőben viszont újra kiírják. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120526-simicska_szemet_vetett_a_foldekre_-1311264 | 2012-05-26 12:51:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egyelőre nem kezdődhet meg a Petőfi Csarnok bontása, holott Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa tavaly májusban még úgy számolt, hogy az év végén nekiláthatnak. Csakhogy a Városliget Zrt. hiába állapodott meg a bontásra vállalkozó céggel, a csarnok bérlőjével nem sikerült dűlőre jutnia. A Városliget Zrt. tájékoztatása szerint a felek folyamatosan tárgyalnak, hogy mindkettőjük számára megfelelő és jogszerű megoldást találjanak.
A csarnok bontása egyelőre füstbe ment terv
A Cortina Service Kft. 2011-ben nyerte el a Petőfi Csarnok bérleti jogát, méghozzá szokatlanul hosszú, tízéves időtartamra. A bérleti szerződésbe belefoglalták, hogy szerződésbontáskor a felek elszámolnak egymással, különös tekintettel a felújítási költségekre. A Cortina ugyanis 310 millió forint értékű felújítást vállalt a pályázatában, de a cég saját számítása szerint legfeljebb százmilliót költött az ingatlanra. Ebből 59 milliót az állami tulajdonban lévő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. bocsátott a cég rendelkezésére. Az állami segítség korántsem meglepő. A vállalkozás ügyvezetője, Nagy Károly az előző ciklusban a Fidesz jelöltje volt Zsámbékon, s a Cortina 2005 óta vendéglátós szolgáltatásokat nyújt a Kubatov Gábor vezette Polgárok Házának. | Fidesz-közeli cég miatt nem bontható a Petőfi Csarnok | Alkudozik a bérlő a kártérítésen, ezért nem kezdődhet el a Petőfi Csarnok bontása. A kormány által támogatott nagyberuházást nem a környezetvédők, hanem egy Fidesz-közeli cég akadályozza. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fidesz-kozeli-ceg-miatt-nem-bonthato-a-petofi-csarnok-1615561 | 2016-05-14 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az illegális családi vállalkozásról még tavaly szerzett tudomást a rendőrség egy feljelentés után. A beszerzett bizonyítékok alapján kiderült, hogy a szabolcsi család Németországban és Svájcban dolgoztat nőket prostituáltként . A fiatal nőket felügyelték és akartuk ellenére kényszerítették őket munkára, amit többnyire panziókban kellett elvégezniük. A banda tagjai rokoni kapcsolatban voltak egymással, a feladatokat felosztották egymás között. A bandát a testvérek egyikének az élettársa irányította. A lányokat az egyik ismerőse vitte ki külföldre, az élettársa pedig intim képeket csinált róluk, majd hirdetéseket adott fel az interneten és leegyeztette a találkozókat a kuncsaftokkal. A lányok neki adták oda a bevételt.
A pénzüknek csak a felét tarthatták meg, de olyan is előfordult, hogy semennyit sem tarthattak meg, csak a napi megélhetéshez szükséges, minimális pénzt kaptak.
A banda férfi tagjai voltak azok, akik beszervezték, illetve rávették a lányokat a munkára. A rendőröknek eddig 12 lányt sikerült azonosítaniuk. Ők többnyire érzelmi alapon kezdtek el dolgozni, hogy majd cserébe viszonzást kapnak a férfiaktól.
Ezen felül valamennyien kiszolgáltatott helyzetben voltak, gyermekotthonban nevelkedtek.
A banda tagjai teljes kontroll alatt tartották a lányokat, még a munka természetét és időtartamát is meghatározták, ahogy az árakat is. Naponta 600 és 1000 euró közötti összeget vártak el a lányoktól. Naponta 15 órát kellett dolgozniuk, ennyi idő alatt átlagosan 6 ügyfelük volt.
Ha jobban ment az üzlet, akkor akár 10-12 kuncsaftja is volt egy nőnek.
Az így megszerzett pénzt a banda tagjai a családjaikra költötte, vagy egyből felélték, mivel egyiküknek sem volt legális jövedelme. Három év alatt több tízmillió forintot szerezhettek meg így.
A banda tagjai egy nagy akcióban, 50 rendőr részvételével október 16-án fogták el. Az otthonaikban engedélyeket, feljegyzéseket, telefonokat foglaltak le, valamint intézkedtek arról, hogy a nevükön lévő három házat zár alá vegyék. A rendőrök a banda öt tagját emberkereskedelem és kényszermunka miatt hallgatták ki, majd javasolták a letartóztatásukat, amit időközben a bíróság elrendelt - írja a Police.hu .
Ahogy azt korábban megírtuk, e gy szabolcsi településen élő 14 éves lány szerelmes lett egy nála idősebb férfiba, majd hozzá is költözött. Később azonban a férfi és az anyja arra kényszerítették, hogy kezdjen el prostituáltként dolgozni. Ha ellenkezett, vagy nem kereste meg a napi elvárt összeget, akkor megverték. A lány közben kétszer is terhes lett, de így is dolgoznia kellett.
Egy salgótarjáni férfi az ismerőse salgótarjáni házában fogva tartott egy nőt és arra kényszerítette, hogy idegenekkel szexeljen pénzért. Tisztálkodási lehetőséget nem biztosított neki, enni pedig csak egyszer adott neki egy nap. Az ismerős tudott róla, hogy a férfi a házában fogva tart egy nőt. | Gyermekotthonban nevelkedett lányokat dolgoztatott prostituáltként egy szabolcsi banda | Egy szabolcsi család férfi tagjai több, kiszolgáltatott helyzetben lévő nőt is rávettek arra, hogy prostituáltként dolgozzanak nekik külföldön. A nőket megfélemlítették, a pénzüket elvették. A banda egyes tagjai még a saját élettársaikat is munkára kényszerítették. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/prostitualt-emberkereskedelem-gyermekotthon | null | true | null | null | Origo |
„Nincs." Ezt felelte majd egy hónappal ezelőtt Szabó László, a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségének elnöke, a MOB Fogyatékosok Sportjáért Felelős Szakmai Tagozatának tagja, amikor arról kérdeztük: van-e alapja azoknak a feltételezéseknek, amik szerint a paralimpiai bizottság elnöki posztjára pályázik? Ehhez képest tegnap késő délután Szabó László lett az MPB elnöke.
A lemondott Gömöri Zsolt, korábbi elnök a Magyar Paralimpiai Bizottság rendkívüli tisztújító közgyűlésén
Kovács Attila / MTI
Noha látszólag hirtelen támadtak fel Szabó László elnöki ambíciói, jelöltsége és sikere cseppet sem nevezhető váratlannak. Sokan ugyanis már akkor a testület új elnökét látták benne, amikor június közepén váratlanul színre lépett, hogy afféle „promblémamegoldó emberként" lezárja a Gömöri Zsolt elnök vitatott pénzügyei miatt kirobbant botránysorozatot. (Emlékezetes: a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy Gömöri – a testület alelnöke, a Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás javaslatára – hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást vett fel a bizottságtól hitelének végtörlesztésére, ráadásul ezt a kiadást szponzorpénzből állták.) Bár Gömöri sokáig és keményen védte igazát, pozícióját, Szabó László valamiképpen mégis azonnal hatni tudott rá, mi több, – miután „titkos" megbeszéléseken háttéralkukat kötött a testület tagszervezeteinek vezetőivel – maga jelentette be az elnök lemondását. Forrásaink mindezt akkor úgy „fordították le": miután a helyzet tarthatatlanná vált, megkezdődött annak előkészítése, hogy egy „baráti" utód vegye át Gömöri helyét. Ez utóbbi megjegyzéssel forrásunk egyértelműen Szabóra utalt. Deutsch Tamás akkori ifjúsági és sportminiszter ugyanis még 1999-ben, tárcája egyik helyettes államtitkárává nevezte ki Szabó Lászlót. Talán az sem a véletlen műve: Deutsch Tamás éppen néhány nappal a tisztújító közgyűlés előtt érezte szükségét annak, hogy a paralimpikonoknak járó állami jutalom emeléséről, és a felkészülésük támogatására fordítható keret bővítéséről beszéljen. | Korábbi beosztottja lett Deutsch Tamás főnöke | Papírforma eredményt hozott a hetek óta botrányoktól hangos Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) tisztújító közgyűlése: alelnök maradt Deutsch Tamás, akinek egykori helyettes államtitkára, Szabó László lett a testület új elnöke. Az új elöljárót nagy többséggel választották meg bizottság tagszervezeteinek képviselői. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/korabbi-beosztottja-lett-deutsch-tamas-fonoke-1550055 | 2015-07-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Kérdéssel provokáltákifj. Lomnici Zoltánt egy fideszes fórumon. | Csak ürügy kell | Kérdéssel provokálták ifj. Lomnici Zoltánt egy fideszes fórumon. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/napirajz/2024/11/21/csak-urugy-kell | null | true | null | null | Telex |
2004.07.29. 07:18
Versenytárs nélkül nyerte el a budapesti székhelyű Plaket Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft. azt a megbízást, amely öt évre jogosítja fel a céget arra, hogy egyedüliként gyártson és szállítson rendszámtáblákat és regisztrációs matricákat a BM-központi hivatalának.
Öt évig kizárólag a budapesti székhelyű Plaket Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft. gyárthat és szállíthat rendszámtáblákat és regisztrációs matricákat a Belügyminisztérium (BM) Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A cég versenytárs nélkül nyerte meg az EU-s, a nemzeti színeket tartalmazó, valamint egyéb különleges – mint például a sárga alapszínű vagy a lassú jármű piros betűjelét tartalmazó – rendszámtáblák EU-s regisztrációs matricával, illetve anélkül való gyártására, utángyártására, szállítására, valamint a szállításhoz kapcsolódó elektronikus adatcsere lebonyolítására szóló megbízást. Ez évente 400 ezer szett (pár) szállítását jelenti, 2005-ben 1,7 milliárd forint keretösszegben. A cég szerződése 2005-től 2010-ig szól.
A beszerzésre a hivatal áprilisban írt ki tárgyalásos eljárást. A jelentkezési feltételek között szerepelt referencialevél benyújtása egy hasonló nagyságrendű (400 ezer szett) megbízásról, továbbá a jelentkező nettó árbevételének 2001-2003 évek mindegyikében legalább egymilliárd forintnak kellett lennie. Referenciát az időjárási viszontagságoknak ellenálló táblák és matricák gyártásáról kellett bemutatni. Ajánlatot csak a Plaket nyújtott be.
Forrás: Napi Gazdaság | Verseny nélkül elnyert több milliárdos BM-megbízás | Versenytárs nélkül nyerte el a budapesti székhelyű Plaket Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft. azt a megbízást, amely öt évre jogosítja fel a céget arra, hogy egyedüliként gyártson és szállítson rendszámtáblákat és regisztrációs matricákat a BM-központi hivatalának. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/verseny-nelkul-elnyert-tobb-milliardos-bm-megbizas | 2004-07-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A befektetési tanácsadót tavaly július 17-én tartóztatták le Ausztriában. Noha első nyilatkozataiból úgy tűnt, hogy együttműködik még kiadatása felgyorsításában is, végül az összes jogorvoslati lehetőséget megragadta, hogy minél később kerüljön a magyar hatóságok kezére. A procedúrának ezzel még nincs vége. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a három felmerült vádpontból egyelőre csak kettővel (sikkasztás és okirat-hamisítás) gyanúsította meg az exbrókert, mivel az osztrák bíróság a pénzmosás vádjában a magyar kérelmet nem találta megalapozottnak. Azt, hogy ez hogyan fordulhatott elő, a brókerbizottság jobboldali képviselői már a tavaly novemberi határozathozatalt követően felvetették. A pótkiadatási kérelem az Igázságügyi Minisztériumban azóta is készül.
Szépen csendben
Kulcsár hazaérkezése után kinyilvánította: nem tesz vallomást. Az ősszel szóba került bécsi, gyanúsítás előtti kihallgatása, ám az ügyészség a rendőrségi kezdeményezést elvetette - épp az eljárás hátráltatására hivatkozva. A szakmai érveket akkor az ORFK is elfogadta. De vajon mire lehet jutni Kulcsár közreműködése nélkül? A nyomozók, értesüléseink szerint, egyáltalán nem bánkódtak Kulcsár bécsi vakációja miatt. "A nyomozás nélküle is a tervezett ütemben haladt" - hallottuk. A bróker ellenőrzésre szoruló információinak hiányában nem kényszerültek vargabetűk megtételére a nyomozásban. Jutott elég idő az összegyűjtött dokumentumok analizálására, a sikkasztáshoz és a pénzmosáshoz kapcsolódó pénzügyi történések áttekintésére.
Kulcsár módszerét már többször interpretáltuk: hamis adásvételi szerződések, átutalási megbízások és transzferbizonylatok felhasználásával ellentételezés nélkül megterhelt egyes számlákat, a hiányt pedig az ígért hozamokkal megfejelve más ügyfelek számlájáról pótolta. A rendszer folyamatosan növekvő forrásigényét egyre nagyobb pénzek (és cégek) bevonásával fedezte. A vállalati ügyfeleknek csábító ajánlatokkal élhetett: pénzüket off-shore cégeken keresztül eltüntette az adóhatóság elől (például úgy, hogy míg a társaság egy tőzsdei ügyleten veszteséget könyvelt el, az érdekkörbe tartozó off-shore vállalkozás ugyanazon a bolton nyert). A milliókat pedig zsebbe vagy magánbankszámlákra közvetítette. Legalábbis ez lehetett a metódus, és igen valószínű, hogy a Betonút Rt. és az Állami Autópálya-kezelő Rt. kasszája is ebbe a körforgásba került bele. A rendőrségnek a dokumentáció alapján sikerült feltárnia a pénz 12 országot érintő útját, az összegek jelentős részét (körülbelül 9,5 milliárdot) pedig zároltatták.
Papp Csaba, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának osztályvezetője a Narancsnak korábban azt mondta, hogy a bűncselekmények minősítése és az elkövetők büntetőjogi megítélése "nagyon egyszerű". Kiemelte viszont a szerteágazó pénzügyi történések áttekintésének és a bűnügyi kárérték, illetve a valós anyagi kár definiálásának a nehézségeit. (Lásd: Eszi, nem eszi, Magyar Narancs, 2004. február 5.) Az osztályvezető kiemelt még egy problémát, amihez igencsak elkelne Kulcsár segítsége: ez pedig a számlatulajdonosok felelősségének a megállapítása. Kulcsár VIP-ügyfélköre körülbelül 200 megbízó, akik közül 141-nek a számláján történt gyanús pénzmozgás. A nyomozó hatóságnak fel kell mérnie, hogy ki tudott a machinációkról, ki vett benne részt társtettesként, és ki az, aki csupán jóhiszemű volt. Az ügyfelek nyilván az utóbbiak szerepében kívánnaktetszelegni. Kulcsár a szökése előtt állítólag azt üzente a kuncsaftjainak, hogy ragaszkodjanak ahhoz, ami az utólag gyártott bizonylatok szerint jár nekik. Azok is, akik károsultnak számítanak - miközben a futártól nejlonzacskóban a pénzükhöz jutottak. Ezek részleteibe a bróker tudná csak a nyomozókat beavatni, mint ahogyan abba is, hogy miképp folyt a pénzosztás, miután a szírek jutalék fejében felvették a milliárdokat. Az ügyfelekkel kapcsolatban nemcsak a bizonyíthatóság, hanem a minősítés is necces: miért kellene tudnia az ügyfélnek, hogy a kínált hozam "tisztességes úton" nem érhető el, miért fogjon gyanút, amikor a pénz nejlonzacskóban egy taxistól (Sz. Gyula) érkezik stb.? Vagyis: alkalmas-e például a pénzszállítás módja a büntetőjogi felelősség kimondására?
Már nem olyan hangosan
Miközben a rendőrség a fenti kérdések megoldását keresi, a K&H-ügy politikai vonatkozásait kutató ún. brókerbizottság mandátuma lassan lejár. Mindössze egy impotens jelentés marad utána, melyet Tóth Károly (MSZP) jegyez. (A bizottság kutyakomédiát idéző munkájáról lásd: Kecsegtető befeketítés, Magyar Narancs, 2003. november 20.) Demeter Ervin vezetésével a bizottság fideszes tagjai azért az utolsó két hétben még belehúztak: látva, hogy Kulcsár meghallgatása kivitelezhetetlen, betekintést követeltek a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) azokba a lehallgatási jegyzőkönyvekbe, amelyek többek között Kulcsár telefonbeszélgetéseit is tartalmazzák. Noha a képviselőknek mandátumuknál fogva joguk van belenézni az ügy dokumentumaiba, ez aligha szolgálná a nyomozás érdekeit. Az iratok nagy része tudomásunk szerint nincs titkosítva, de ismerve a politikusok "diszkrécióját" és kreativitását, ha nem találnak semmit, akkor is érintettséget szivárogtatnak majd ki. (A legutóbbi, Gyurcsány Ferenc sportminiszterről szóló sejtetés forrását nem biztos, hogy az ellenzék soraiban kell keresni.) A műbalhé hátterében azért megfigyelhető egy fontos taktikai változás: tavaly az ellenzék ész nélkül ment neki vezető kormánypárti politikusoknak, amiből olyan adok-kapok kerekedett, hogy a politika hitele tengeri mérföldekkel a béka feneke alá süllyedt. Ezúttal viszont egy kormányzati szerv, az NBH felelősségére kérdeznek rá. És lehet, hogy igazuk van. A lehallgatások legkésőbb Szász Károly, PSZÁF-elnök június 16-i megverését követően már folytak, arról nem is beszélve, hogy Kulcsár találkozott Tóth Andrással, a hivatal főigazgatójával (ahogy egyébként Áder Jánossal is). Ezért valóban nehezen megmagyarázható, hogy az NBH - tudomást szerezve a sikkasztássorozatról - miért nem értesítette a rendőrséget, és miért hagyta Kulcsárt Ausztriába menekülni. A bróker ebben a kontextusban fontosabb és kényesebb figura a politika, mint a nyomozás számára, mert 1. ismeri a VIP-listán lévő strómanok és gazdasági társaságok mögött megbúvó személyeket, akik nem biztos, hogy a rendszert átlátták, még kevésbé, hogy működtették, viszont a haszonélvezői voltak; 2. tudja, hogy az Állami Autópálya-kezelő Rt. milliárdjai csupán "véletlenül" álltak-e készen a tátongó lyukak betömködésére, vagy valakik a közpénzekből maguknak, netán pártcélokra is privatizáltak.
A bűnügyi nyomozás a VIP-ügyfelek kapcsolatrendszerére aligha terjed majd ki, az ORFK-nak nem is ez a feladata. Vagyis politikai vonatkozásaiban semmi nem fogja cáfolni a közhangulatot: "a fontos emberek" meg fogják úszni, Kulcsár viszi el az egész balhét. A nyomozati cselekmény azért mást mutat: az ügy eddigi 12 terheltje mellé az ORFK közlése szerint legalább még egy tucat személy gyanúsítotti kihallgatása várható. A pénzmosást segítő network egyik tagját, D. Gábort, az ír Montrade és a nevadai Balmoral nevű off-shore cég magyarországi képviselőjét már nagypénteken meggyanúsították, a Montrade korábbi vezetőjével, Schönthal Henrikkel szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Többek között ezek a cégek azok, melyeken keresztül Kulcsár átfuttatta a milliárdokat: a pénz az előzetesben lévő E. A. Hassan és a szökésben lévő A. Mahmud bankszámláján landolt.
A K&H Bankidőközben újabb feljelentéseket tett. Rendőrségi források szerint az érintettek nem kerülték el az ő figyelmüket sem, csak a gyanúsításokra a maguk idején kell sort keríteni.
B. Zs. | Kulcsár Attila újra itthon: Hallgatói háttér | Ahhoz képest, hogy hónapokon át Kulcsár Attila volt a címlapsztori, különösebb médiazaj nélkül zajlanak az események a bróker bécsi kiadatását követően. A főszereplő hallgat, a rendőrség nyomoz, a brókerbizottság pedig úgy teszi a dolgát, ahogy tőle megszoktuk. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kulcsar_attila_ujra_itthon_hallgatoi_hatter-61888 | 2004-04-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: érdemes erre büszkének lenni, nemcsak azért, mert vannak régi helyeink, mert azt gondoljuk, hogy értéket hordoznak ezek a helyek, hanem azért is, mert a legtöbb ilyen helyen élő közösségekkel találkozhat az odalátogató turista.
Ez a legnagyobb versenyelőnyünk, hogy a mi helyeinken, a mi értékkincseinkben élő közösség található - tette hozzá Nacsa Lőrinc.
A miniszteri biztos örömtelinek nevezte, hogy Magyarország kormánya évről-évre kiemelten támogatja a vallásturizmus területét.
Kevés ország mondhatja el magáról, hogy a kormányzatban szervezeti egység felel azért, hogy a vallásturisztikai helyek és az állam, illetve az állami és az egyházi szervek közötti kapcsolattartás minél olajozottabban, gördülékenyebben menjen - mondta, hozzátéve: erre is érdemes büszkének lennünk.
Nacsa Lőrinc kitért arra, hogy az elmúlt egy évben ennek is köszönhetően tudtak támogatásokat adni, rendezvényeket, szakmai napokat, képzéseket szervezni, és szeptembertől Egerben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen elindíthatják a vallásturisztikai képzést, az országban először.
Szólt arról is: egységként kell kezelni a modern, élményalapú turizmust és az örök értékek bemutatását, "de mindig meg kell maradnunk az örök élet, az örök értékek üzenetében, mindig meg kell tudnunk maradni azon a talajon, amelyek szilárddá tették a magyarországi vallásturizmust".
Hozzátette, vannak mérőszámok - jegyeladás, látogatók száma, bevétel, vendégéjszakák -, de a legfontosabb az, hogy a látogató lelkiekben, élményekben gazdagabban távozik-e.
Nacsa Lőrinc megemlítette, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök is Szentkúton járt zarándoklaton a napokban, és bár ez véletlen egybeesés, de ezzel mintegy elindította a vallásturizmus fórumot.
Szontágh Szabolcs református lelkész, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára a rendezvényen arról beszélt, felekezettől függetlenül, mindenkinek a kötelessége, hogy a saját tehetségét kamatoztassa, illetve hogy másokat Istenhez tudjon vezetni.
A főtitkár hálát adott azért, hogy olyan kormány van és olyan támogatási rendszer működik, aminek a révén minden feltétel adott ahhoz, hogy az embereket méltó módon, szép helyekre el tudják hívni.
A vallásturizmus iránti igényt azzal is magyarázta, hogy az emberek vágynak a transzcendensre, arra, hogy valahol megérezzék, mi az életük célja és értelme.
Berhidai Piusz, a ferencesek tartományfőnöke azt mondta, amikor szeretnénk megteremteni, megőrizni olyan helyeket, ahol jelen van a spiritualitás, ugyanakkor befogadunk oda messziről érkezőket, megpihenni vágyókat is, hozzásegítjük a mindenkori embert ahhoz, hogy újra rátaláljon a saját valódi ritmusára.
A szentkúti katolikus búcsújáróhelyen, ahová évente 300 ezer zarándok látogat el, nyárra 16 családi apartmanház, egy 114 négyzetméteres fedett közösségi tér és egy 345 kilowatt teljesítményű naperőmű épült. A kálváriakápolna egy 456 férőhelyes urnatemetővel bővült, a gyerekeknek két játszóteret és egy multifunkcionális sportpályát építettek, létrehoztak egy beltéri játszószobát, emellett megújult a nagyparkoló, és 627 facsemetét is ültettek a kegyhelyen. Az apartmanokkal együtt már 200 vendég fogadására vált alkalmassá Szentkút. | A miniszteri biztos szerint a magyarországi vallásturizmus az európai élvonalba tartozik | Az Európai Unió országait megnézve kijelenthetjük, hogy a magyarországi vallásturizmus, annak kínálata az európai élvonalba tartozik, a történelem során átélt pusztítások ellenére is – mondta Nacsa Lőrinc, vallásturizmusért felelős miniszteri biztos kedden a Nógrád vármegyei Mátraverebély-Szentkúton, a III. Nemzeti Vallásturizmus Fórumon. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-miniszteri-biztos-szerint-a-magyarorszagi-vallasturizmus-az-europai-elvonalba-tartozik/439740 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Tisza Párt ismét a Magyarország érdekeit súlyosan sértő javaslatot támogatott az Európai Parlamentben (EP). A dokumentumban - amely számos ponton szembemegy az Európai Tanács álláspontjával az Európai Unió (EU) 2025-ös költségvetés-tervezetéről - egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy a tagállami bevételeket uniós bevételként kezeljék, emellett teljesen új saját források bevezetését is tervezik a tagállamok rovására, azok pénzügyi szuverenitása ellen irányuló módon. A szociáldemokrata párti, román Victor Negrescu által előadóként jegyzett indítvány szerint az új bevételi forrásoknak bevezetésével fedeznék a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alap hiteleit, amelyekből egyébként a hazánknak járó részt még mindig nem fizette ki Brüsszel. A Tisza Párt képviselői név szerinti szavazás során is támogatták az új saját források bevezetését sürgető bekezdést, emellett a végszavazásnál ugyancsak megszavazták a jelentéstervezetet, amely egyébként nem kapott többséget.
- Az Európai Parlament jelentéstervezetének vonatkozó szövege súlyos támadás a tagállamok pénzügyi szuverenitása ellen. Magyarországnak nem érdeke az uniós költségvetés bevételeinek megváltoztatása - jelentette ki a Magyar Nemzetnek az uniós ügyekben járatos gazdasági szakember.
Mint rámutatott, a Tisza Párt által is támogatott javaslat pénzt akar elvenni a magyaroktól, emellett szavai szerint az Európai Bizottság tervei között szereplő új saját forrástípusok regresszívek, azaz a gazdagabb tagállamoknak kedveznek.
- A Next Generation EU hitelek visszafizetéséhez pedig nincs szükség mindenképpen új saját források bevezetésére, a mostani rendszer is megfelelően biztosítja a törlesztéshez szükséges forrásokat, de álságos és veszélyes is összekapcsolni a két kérdést. Az adófizető polgárokat akarja félrevezetni az, aki azt állítja, hogy csak új saját források bevezetésével lehet a törlesztést megvalósítani. Magyarország számára a mostani saját forrásrendszer megfelelő, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás elégséges és átlátható bevétel, egyszerűen végrehajtható, emellett igazságos teherviselést biztosít a tagállamok között - fejtette ki a szakember.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el. | A Tisza Párt által is támogatott javaslattal vennének el pénzt a magyaroktól | Az egyes országok bevételeinek uniós bevétellé alakításával, és ezzel a tagállamok rovására tenne szert Brüsszel többletforrásokra, s a javaslatot tartalmazó jelentéstervezetet a Tisza Párt EP-képviselői is támogatták. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/a-tisza-part-altal-is-tamogatott-javaslattal-vennenek-el-penzt-a-magyaroktol | null | true | null | null | KEMMA |
Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását - derül ki a Politico cikkéből. Ezzel az újabb központosítással veszélyeztetné az Európai Unió jövőjét - reagált a javaslatra a Magyar Nemzet nek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A tervezet 1200 milliárd eurót, vagyis 485 ezer milliárd forintot érinthet.
Az alkotmányjogász rámutatott: az EB hatalomkoncentrációs törekvése ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés több rendelkezésével is, így azzal az alapelvvel, hogy az unió a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartásának értékein alapul.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint
a törekvés nagy kockázatot jelent a magyar költségvetésre, mivel így az unió nyomást tudna gyakorolni a nemzeti döntésekre. Ez politikai bosszú Magyarország ellen
- vélekedett az alkotmányjogász.
További részletekért kattintson . | Politikai bosszú: újabb zsarolás jöhet Brüsszelből | Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/politikai-bosszu-brusszel-javaslat-koltsegvetes | null | true | null | null | BEOL |
Korábba többször is foglalkoztunk azzal, hogy a győri ipari park bővítésének 2022 őszi hírére a helyiek tiltakozásba kezdtek amiatt, hogy attól tartottak, valójában egy akkumulátorgyár épülne a területen. A tiltakozók helyi népszavazást is kezdeményeztek az ügyben, amelyet azonban nem engedélyeztek. A győrszentiváni tiltakozásokról szóló cikkeinket itt találják.
Most a tiltakozásokat szervező Szívügyünk Szentiván Facebook-oldal közzétett egy dokumentumot, amely rról szól, hogy valóban akkugyárat terveztek a győri ipari parkba: a Magyar Akkumulátor Szövetség tett fel egy 2023-as műhelytanulmányt, amelyben az akkumulátor-értéklánc hazai szereplői között szerepel tervként a Volkswagen győrszentiváni cellagyártó üzeme.
"Ez bizony azt jelenti, hogy következtetéseink mindvégig helyesek voltak! 2 évig úgy kellett elviselnünk a ránk aggatott méltatlannál méltatlanabb és megalázóbb jelzőket és vádakat, hogy közben mindenki tudta: igazunk van!" - írta a civil szervezet, hozzátéve, hogy a választások után is voltak, akik a küzdelmüket "nem létező problémává degradálták és megkérdőjelezték mindazt az irdatlan mennyiségű munkát, amit az elmúlt 2 évben ebbe az ügybe beletettünk".
Azt is írták, az akkumulátorgyár veszélye remélik, hogy elmúlt, de feladat bőven akad még. | Kiderült, hogy tényleg akkugyárat terveztek Győrszentivánba | A helyiek tiltakozását sokan azzal söpörték le, hogy nem is akkugyár épülne melléjük, most kiderült, hogy mégis ez volt a terv. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kiderult-hogy-tenyleg-akkugyarat-terveztek-gyorszentivanra-272596 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fővárosi Bíróság tegnap minden tekintetben felmentette Princz Gábort, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és hat társát a hűtlen kezelés vádja alól. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbez.
A vádhatóság szerint a bankvezér és hat "ügyvezető társa" a '90-es években olyan üzletpolitikát folytatott, amely hűtlen kezelésnek minősül. A bíróság Diós Erzsébet vezette tanácsa azonban úgy vélte, a vád határai "bizonytalanok", így elsősorban az "abból kihámozható" vádakat kellett értékelniük. Szerinte az üzletpolitika úgy általában bizonyosan nem testesíthet meg törvénysértést, az esetleg annak csupán egyes elemeiről lehetne elmondható. Pontosan nem tisztázódott, hogy az ügyészség szerint a vádlottak tételesen mikor milyen bűncselekményt követtek el, hiszen őket elsősorban az ügyvezetés (cégjogilag nem is hivatalos) testületi döntései miatt vonták kérdőre.Korábbi felszólalásában Princz Gábor ügyvédje, Bárándy Péter is felhívta a figyelmet: a hűtlen kezelés akkor áll fenn, ha a vádlottakra szabályszegő magatartást sikerül bizonyítani, ami révén vagyonvesztés következik be. A bírónő ezt a gondolatmenetet osztva, hosszas pénzügyi fejtegetéssel úgy látta, az érintettek nem követtek el szabályszegést, és tevékenységük nyomán nem csökkent a vagyon sem. A vizsgálatok csupán arra engednek következtetni, hogy különböző "nem túl elegáns" tőkeműveletekkel a bank mérlegének számait igyekeztek szépíteni. Ráadásul a bankvezetés főleg azért tett így, mert az állami szervek figyelmeztetései alapján próbáltak megfelelni a bankok tőkemutatóira vonatkozó szabályoknak. (Így szerinte az sem áll, hogy a tulajdonosokat és az államot az ügyvezetés nem tájékoztatta kellőképpen.) Bár szigorúan ragaszkodni kellett a vád jogcíméhez, a szakértők az alapos vizsgálatok során egyéb nagyobb szabályszegéseknek sem lelték nyomát. A bíróság egyébként nagymértékben támaszkodott Marton István szakértő tanulmányaira, aki a nyomozás kezdete óta vizsgálta - és értékelte döntően pozitívan - a Princz-éra tevékenységét. (Az ügyészség az eljárás végén a szakértő utolsó anyagának kizárását kérte, amit a bíró azzal utasított vissza, hogy mindenkinek joga volt kérdezni, illetve cáfolni a szakértőt.) A bíró érvelése szerint az "üzletpolitika" a maga folyamatosságában tekintve ésszerű volt, a betéti és a hitelkamatok - az erőltetett növekedés érdekében - soha nem rugaszkodtak el a valóságtól, a bankban hiány az 1997-es bankpánik miatt keletkezett.
A bíró az ügyészség által külön vádiratban ismertetett Budai Hengermalom-ügyben sem találta jelét a hűtlen kezelésnek. Úgy vélte, a Máté Lászlóval - a szocialista párt volt pénztárnokával - folytatott adásvételben nem bizonyított, hogy az üzletrészeket a bank vagyona szempontjából hátrányosan értékelték volna. Csupán annyi derült ki, hogy Princz Gábor személyes megbeszéléseket követően a bank belső szabályainak áthágásával utasította az illetékeseket az összesen több milliárdra rúgó hitel- és tőkeműveletekre.
Bodonyi István ügyész az ítélet indoklásának kihirdetése után azonnal bejelentette, hogy fellebbeznek, és a vádlottak bűnösségének megállapítását kérik. (Korábban az ügyész felfüggesztett börtönbüntetést kért a vádlottakra.) A vádlottak és védőik elfogadták az ítéletet.
A másodfokú per fél-egy év múlva kezdődhet. Jogerős ítélet több mint tíz évvel a kérdéses ügyleteket követően várható.
Princz láthatólag nyugalommal hallgatta végig a felmentő ítéletet. Ezt követően nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Mint mondta, azért, mert az utóbbi időben igazságtalanul bíráltuk őt. A fotósoknak egy percet adott, hogy olyan felvételeket készítsenek róla, amelyek közlésekor az arcát nem kell kitakarniuk. | Archívum: Hét év után, első fokon Princz ártatlan | Princz Gábor semmiféle bűncselekményt nem követett el a Postabank irányítása során - döntött tegnap első fokon a bíróság. Az ügyészség fellebbez. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-410356-221503 | 2006-07-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egyre több ismert fideszes politikusról derül ki, hogy az állami állásokban családja számára is megfelelő karrierlehetőséget lát. A szférában várható, előre bejelentett leépítések ellenére huszonéves fiúk, lányok és közeli rokonok döntöttek úgy, hogy belevágnak a közszolgálati munkába. Az elmúlt hónapokban szóvivő lett a főpolgármester kabinetfőnökének lányából, kiemelkedő fizetéssel startolt több fideszes politikus gyereke, a miniszterelnök és a köztársasági elnök rokonsága is bizonyítási lehetőséget kapott.
A közszférában várható 10 százalékos létszámleépítés és a pénzügyi megszorítás sem tántorított el néhány fiatalt attól, hogy a közszférában kezdjenek dolgozni. Átlag pályakezdők számára a betervezett és bejelentett leépítések kockázatossá tehetnék a döntést, ám náluk ez nem sokat nyomhat a latba, hiszen a ranglétrán való évtizedes lépegetés helyett rögtön fontos beosztásokban kezdhettek.
Repülőrajttal indult a kormányzati szférában két fideszes politikus lányának pályája is.
Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke (Fotó: Szigetváry Zsolt)
Petykó Adrienn főosztályvezetőként léphetett be néhány hónapja a Vidékfejlesztési Minisztérium kötelékébe, és Kontrát Nóra pedig osztályvezetői kinevezést kapott. Mindketten jelentős ugrással indultak a közszolgálati bértáblán. A poszttal járó 300 ezer forint feletti díjazás két-háromszorosa a kezdő hivatalnokok fizetésének.
Petykó Adrienn a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, Petykó Zoltánnak gyermeke, aki az ősszel 27 évesen vehette át a VM költségvetési főosztályának irányítását. A munkához természetesen megvolt a megfelelő szakmai felkészültsége, hiszen a tárca sajtóosztálya szerint 2007-ben elvégezte a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karát, mérlegképes könyvelői szakvizsgával rendelkezett, és a versenyszférából érkezett a minisztériumhoz.
Kontrát Nóra 25 évesen lett hivatali vezető. Az ELTE jogi karán, valamint a vilniusi Mykolas Romeris Universityn végzett, és ez elég volt ahhoz, hogy Schmitt Pál mellett a köztársasági elnök hivatalában irányítása alá helyezzék a felterjesztési osztályt.
Konrát Károly
Nemrég nevezték ki frontembernek a teljesen új BVK Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt.-nél Tarlós István egykori kabintefőnökének gyermekét. Szűcs Somlyó Mária, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatójává lépett elő, lánya pedig szóvivő lett a fővárosi szolgáltató cégeket összefogó holdingnál. Szűcs Panni a Kodolányi János Főiskolát végezte el, és dolgozott a Magyar Rádiónál is.
Tarlós István Szűcs Somlyó Mária kíséretében 2006-ban (Fotó: Szigetváry Zsolt)
A napokban jelent meg a közlönyben, hogy a köztársasági elnök unokaöccse, Schmitt Pál Péter Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára a Miniszterelnökség állományába került kormánytisztviselőként. Schmitt Pál Péter korábbi tevékenységéről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Polgári Fiatalok Egyesülete elnöke volt.
Vitézy Dávid
A Nemzeti Erőforrás-minisztérium sajtófőnöke Orbán Viktor miniszterelnök elsőfokú unokatestvére, Vitézy Zsófia. Féltestvére, Vitézy Dávid a frissen létrehozott Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója lett néhány hete. Vitézy Dávid apja, Vitézy László filmrendező, anyja Hankiss Ágnes a Fidesz európai parlamenti képviselője. A fiatalokat helyzetbe hozó káderpolitika nyertesi közül egyébként Vitézy rendelkezett a leghosszabb szakmai előélettel: a VEKE szóvivőjét 2007-ben a BKV felügyelőbizottságába delegálta a Fidesz. | Fideszes rokonság fontos pozíciókban | Fideszes rokonság fontos pozíciókban - A politikusgyerekeknek a leépítésektől sem kell tartani, azonnal vezetői posztokra rakják őket. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/11/23/fideszes_rokonsag_fontos_poziciokban/ | 2010-11-23 16:00:27 | true | null | null | Index |
A Csongrád Megyei Közgyűlés, a szentesi és a környékbeli önkormányzatok, továbbá agrárcégek még 1997-ben közösen alapították meg a Dél-alföldi Bio-innovációs Centrum (DABIC) Kht.-t. Akkor egy hiteles, akkreditált agrárlabort hoztak létre, amely méri például gombatoxinokat a gabonában, vagy a vegyszermaradványokat a zöldségeken, így a mezőgazdasági termelők önmagukat ellenőrzik.
A Csongrád Megyei Közgyűlés akkori elnöke, dr. Frank József, aki korábban a Szegedi Gabonakutató Kft. igazgatója volt, az európai uniós csatlakozás érdekében tartotta szükségesnek a helyi gazdasági és politikai szereplők tulajdonában lévő minőségvizsgáló létrehozását. A labor élére Frank József testvére, Frank László került.
A nonprofit cég nyereségesen, közmegelégedésre működött, mígnem a fő tulajdonos Csongrád megye tulajdonrészét államosították. A Délmagyarország szombati cikke szerint az állam tulajdonrésze fölött ezután a hódmezővásárhelyi állatifehérje-feldolgozó cég, az Átev Zrt. rendelkezett, amely tavaly tavasszal menesztette Frank László ügyvezetőt, leváltotta a felügyelő bizottságot, és másikra cserélte a könyvvizsgálót.
2014. április 14-étől töltötte be az ügyvezetői posztot az államot képviselő Átev Zrt. által kinevezett Hujber Lajos. Ő nem kérte ki sem a közgyűlés, sem a felügyelő bizottság jóváhagyását, hanem a cég összes megtakarított pénzét, 75 millió forintot befektette a Hungária Értékpapír Zrt. kötvényeibe. A napilap tudósítása szerint Hujber ezek után a megromlott egészségi állapotára való tekintettel év végén lemondott az ügyvezetői posztról.
Januárban kiderült, hogy a Hungária Értékpapír Zrt.-nél tapasztalt visszaélések során zárolták a cég vagyonát és számláit. A DABIC-nál – amelynek élére újra visszahelyezték Frank Lászlót, nem tudják, az ő pénzük esetleg megmaradt-e, vagy azt is elsikkasztották a társaság többi, vélhetően fedezet nélkül kibocsátott kötvényeire befektetett pénzzel együtt.
Április 20-án a jegybank kezdeményezte a Hungária Értékpapír Zrt. felszámolását, mert úgy látta, vagyona nem nyújt fedezetet a vele szemben fennálló követelések kielégítésére. A DABIC Nonprofit Kft. alaptőkéje 57 millió forint – az átmeneti ügyvezető ennél többet, 75 milliót fektetett a bedőlt brókercégbe. A jegybank szerint a Befektetővédelmi Alap (beva) 6 millió forint erejéig kártalanítja a pénzüket vesztett befektetőket.
A Délmagyarországnak csak Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés jelenlegi elnöke nyilatkozott – a megyének véletlenül maradt 1 százaléknál kisebb tulajdonrésze a DABIC Nonprofit Kft.-ben. Ha azt is elvitte volna az állam, tudomást sem szereztek volna, mi lett az agrártermelők európai versenyképességének javítására létrehozott, sikeres cégükkel. | Belföld: Az állam csongrádi megbízottja elégette az állami cég pénzét | Csak addig volt ügyvezető az önkormányzatok által alapított, majd államosított, de még így is nyereséges szentesi cég élén Hujber Lajos, ameddig a testületek hozzájárulása nélkül betette a társaság megtakarításait a Hungária Értékpapír Zrt.-be. A 75 milliónak bottal üthetik a nyomát. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/egy-ugyu-ugyvezeto-az-allam-megbizottja-elegette-az-allami-ceg-penzet-1530299 | 2015-04-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nem tud akkorát hibázni az Orbán család ügyvédjeként ismertté vált, azóta immáron parlamenti képviselő Bajkai István-féle SBGK Ügyvédi Iroda, hogy állami megbízás nélkül maradjon. Erről tanúskodik az a birtokunkba jutott, január 16-án aláírt szerződés, amely szerint az ügyvédi iroda 3,5 millió forint + áfa összegért kapott munkát a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Rogán Antal tárcája annak ellenére szavazott bizalmat az ügyvédi irodának, hogy a Miniszterelnökségnek végzett munkájuk minőségével szemben komoly aggályok merültek fel, hibáik miatt ráadásul az állampolgároknak kell fizetniük.
Persze a 3,5 milliós ügyvédi díj aprócska morzsa ahhoz képest, hogy 2016 áprilisában az SBGK Ügyvédi Iroda a Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft.-vel és a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával közösen kapott meg egy 4,8 milliárd forintos, négy évre szóló megbízást.
A szakembereknek az lett volna a dolguk, hogy a Miniszterelnökség külső tanácsadóiként segítsék az uniós támogatással megvalósuló projektekre kiírt közbeszerzések szabályos lebonyolítását. Munkájukról azonban az Európai Bizottság auditorai elégtelen bizonyítványt állítottak ki: a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. A szabálytalanságok miatt Brüsszel alsó hangon 103 milliárd forintos büntetést helyezett kilátásba, de a támogatásmegvonás végső számlája akár 500 milliárd forint is lehet. Bár a józan ész azt diktálná, hogy a gigantikus összeg visszafizetése a közbeszerzések szabályosságát ellenőrző cégek és ügyvédek felelőssége, de néhány napja írtuk meg, hogy a magyar adófizetőkre terhelik a számlát.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a 103 milliárdos büntetés híre után, tavaly augusztusban jelentette be, hogy átszervezik a közbeszerzések ellenőrzését, a külső tanácsadók helyett belső apparátusra bízták a feladatokat. Ezt azzal együtt is olcsóbb megoldásként tálalták, hogy az apparátus elhelyezésére közel 3 milliárd forintért vettek ingatlant a NER főutcájában, az Andrássy úton.
A Miniszterelnökség akkoriban nem válaszolt a 24.hu-nak arra, hogy a 4,8 milliárd forintos keretösszegből végül mennyit fizettek ki a tanácsadóknak, de a Portfolio.hu gyűjtése alapján 3,5 milliárd forintnál, azaz háromnegyedénél tarthattak a kifizetések, amikor elhalt a megállapodás.
Kiemelt kép: Jenei Boldizsár | Milliárdokat fizethetünk az Orbán családnak dolgozó ügyvédi iroda miatt, Rogán mégsem tud megválni tőlük | Hiába a brüsszeli figyelmeztetés, az SBGK Ügyvédi Iroda nem tud állami megbízás nélkül maradni. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/20/sbgk-rogan-bajkai/ | 2019-02-20 14:52:00 | true | null | null | 24.hu |
Letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Szegedi Ítélőtábla pénteken a történelmi Magyarország nevezetes épületeit bemutató makettpark ügyében. A mórahalmi látványosság eredeti építői közül hárman a költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt indult büntetőperben súlyosabb büntetést kaptak, mint tavaly márciusban a Szegedi Törvényszéktől.
Az elsőrendű vádlott B. S.-re - aki a Szeviép Zrt. igazgatója volt - jogerősen 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést rótt ki a bíróság. A másodrendű vádlott, a park ötletgazdája, D. I. büntetése 3 év 6 hónap szintén letöltendő börtön. A harmadrendű vádlott 1 év 6 hónapot, a negyedrendű 1 év tíz hónapot, az ötödrendű 1 év 1 hónapot kapott. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak büntetése nem felfüggesztett, le kell tölteniük.
Az ítélőtábla megállapította, B. S. és D. I. az általuk megálmodott makettparkot 648 milliós összköltséggel, 550 millió forint uniós támogatással tervezték megépíttetni. Úgy igazolták, hogy megvan a projekthez szükséges önerő, hogy a pénzt egy napra átutalták az e célra szolgáló bankszámlára. Építkezés közben is állandóan likviditási gondok adódtak, ezen pedig úgy próbáltak segíteni az építtetők, hogy a kifizetési kérelmekben olyan makettekről és munkálatokról jelentik, hogy már megvannak, amelyekkel még nem készültek el. Azzal is tisztában voltak a vádlottak - szögezi le az ítélőtábla -, hogy a makettek egy része silány minőségben épült meg, az Országházat és a budai várat pedig túlárazták.
Az építtetők 2014 júniusáig 512 millió 345 ezer forint támogatást kértek, végül - az ellenőrzések idején látott hiányosságok miatt - 436 millió forintot fizettek ki nekik. Bár a park több makettje sérült volt, a beruházást "készre jelentették" 2014. március 31-én. Végül a teljes támogatás visszafizetésére kötelezték a vádlottak cégét, de csak 50 millió forintot sikerült visszaszerezni.
A tavaly márciusi, felfüggesztett börtönbüntetéseket kiszabó törvényszéki ítélettel szemben az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, a vádlottak a felmentés, illetve az enyhítés reményében.
A Mezőlaki Erik vezette ítélőtáblai tanács úgy látta, a törvényszék nagyrészt helyesen vette figyelembe a vádlottakra vonatkozó súlyosbító és enyhítő körülményeket, viszont "az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések részben nem igazodtak a terheltek által megvalósított bűncselekmények konkrét tárgyi súlyához, illetve nem feleltek meg a vádlottak közötti belső arányosítás követelményének", továbbá "a büntetési célok az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak esetében csak a tényleges végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett érhetőek el".
Az ítélet ellen már nem lehet fellebbezni.
(Címlapképünkon: a Mini Hungary-per egy korábbi tárgyalása. | Börtönbe megy a Mini Hungary-per három vádlottja | A Szegedi Ítélőtábla súlyosbította az első fokon kiszabott büntetést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bortonbe-megy-a-mini-hungary-per-harom-vadlottja-267700 | 2024-05-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A grúz ügyészség szerdán bejelentette, hogy vizsgálatot indít a parlamenti választások eredményének feltételezett meghamisítása miatt. A hatóságok beidézték az ország elnökét, hogy részletezze a csalás vádját a szavazás győztesének kikiáltott kormánypárttal szemben.
Az államfő valószínűleg bizonyítékokkal rendelkezik a választások esetleges meghamisítására vonatkozóan - közölte az ügyészség. Grúziában a központi választási bizottság nemrég bejelentette, hogy részben újraszámolják a szombati választáson leadott szavazatokat, miután felvetődött a választási csalás gyanúja.
A parlamenti választás hivatalos végeredménye szerint az oroszbarát Grúz Álom (Kotsebi) a szavazatok 53,93 százalékával nyert, holott a szavazóhelyiségekből kilépők körében végzett felmérések (exit pollok) az ellenzék győzelmét jósolták.
Orbán Viktor, mint az EU soros elnökségét ellátó kormány vezetője már azelőtt gratulált szövetségesének, az oroszbarát Grúz Álom pártnak, hogy a grúz hatóságok által véglegesnek nyilvánított eredményt kihirdették volna.
Orbán Viktor szerint a grúzok nem engedték, hogy az országukból második Ukrajna legyen
Az Orbán-kormány szerint a választás szabad volt és demokratikus, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például kedden, Tbilisziben úgy fogalmazott: "A szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt a georgiai választások kapcsán sem, tucatnyi európai uniós ország nem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól és nem Brüsszelből jelölik ki az ország kormányát".
Részben újraszámolják a szavazatokat Grúziában, Orbán Viktor tbiliszi sajtótájékoztatója káoszba fulladt
A miniszterelnök és a magyar küldöttség hétfőn érkezett Tbiliszibe, miközben a grúz ellenzék több tízezres tüntetéseken tiltakozott. A magyar kormányfő figyelmen kívül hagyta a nemzetközi megfigyelők visszaélésekről tett észrevételeit. Grúzia elnöke, Szalome Zorubasvili vasárnap bejelentette, nem fogadja el a választási eredményeket, az ellenzéket pedig tüntetni hívta. A tüntetők be is szóltak Orbán Viktornak.
Videón, ahogy fütyüléssel, pfujolással fogadják Orbán Viktort Grúziában | Ügyészség vizsgálat indul Grúziában a parlamenti választás eredményének a feltételezett meghamisítása miatt | A vádhatóság szerint az államfő valószínűleg bizonyítékokkal rendelkezik a választások esetleges meghamisításáról. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255929_gruzia-parlamenti-valasztas-eredmeny-meghamisitasa-ugyeszseg-vizsgalat | null | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.