text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az ügyben német és osztrák igazságügyi szervek is vizsgálódnak, a bécsi államügyészség az egyik szálon – a Der Spiegel cikke szerint – eljutott az SZDSZ-hez. A lavinát még korábban, a Strabag egyik részlegvezetőjének – enyhített büntetés fejében tett – feltáró vallomása indította el. Az ügy felgöngyölítése még 2005 decemberében kezdődött, amikor őrizetbe került Günther Ibler, az útépítő cég egyik – elsősorban külföldi ügyletek előkészítésével megbízott – vezetője. A szászországi bűnüldöző szervek a Chemnitz városát elkerülő és más ottani gyorsforgalmú útszakaszok kivitelezési munkái kapcsán figyeltek fel azokra a szabálytalanságokra, amelyek elvezettek a Strabag üzleti gyakorlatának feltárásához. Ami először csak kisebb visszásságnak látszott, arról a vizsgálatok nyomán kiderült, hogy valójában egy hatalmas „pénzügyi karusszel”, amelynek egy pontján „sötét csatornákban” tűntek el hatalmas összegek – írja a hamburgi lap.
A szászországi ügyészség részletesem megvizsgált szerződéseket, leveleket, számlákat és feljegyezéseket, és ennek alapján fogalmazódott meg a visszaélések gyanúja. A vizsgálatokban azonban áttörést majd egy kerek esztendeig nem sikerült elérni, mert a gyanúsított konokul hallgatott. Arra számított, hogy a cége minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogja védeni, mint tette azt – állítólag – korábbi esetekben is, amikor alkalmazottait törvénytelenségek elkövetésével vádolták. Most azonban nem ez történt, a munkáltató még Ibler vizsgálati fogsága idején elküldte neki a felmondást, és súlyos kártérítési pereket helyezett kilátásba vele szemben. A korábbi főnöke kijelentette, hogy „emberileg mélységesen megrázták” a történtek. Ezzel azonban egy csapásra szertefoszlott a korábbi beosztottnak a cégével szembeni lojalitása, az ügyvédje egyfajta vádalku ajánlatával kereste meg a hatóságokat, aminek Drezdában, az ottani tartományi főügyészség zöld utat adott. Ibler ezt követően pakolt ki, amiből kiderült, hogy az általa – és felettesei által – követett gyakorlat a cég kultúrájában közkeletű volt.
A gépezet többnyire úgy működött, hogy titkos kasszákból lepénzeltek műszaki ellenőröket, akik jóváhagyták el nem végzett munkák vagy nem teljesített szállítások kifizetését. A féléves kihallgatás-sorozat nyomán kiderült, hogy a számlákkal nehezen átlátható machinációkat folytattak. Mire a vizsgálati eredményekről az osztrák igazságszolgáltatást is tájékoztatták, addigra már ott is javában folyt az üzleti könyvek és más dokumentumok átfésülés, ennek folyamán újabb ügyek is előkerültek.
A megindított vizsgálat célpontja az Eurocontact Public Affairs cég két vezetője, Alexander Zach és Zoltan Aczel lett. Ők korábban ellátták egy – Liberális Fórum néven ismert – kis párt, elnöki és főtitkári tisztségét, a szervezetet egyébként a Strabag finanszírozta, a tagjai között pedig ott volt az útépítő cég vezetője, Hans Peter Haselsteiner. Zach és Aczel – mint a Der Spiegel írja – feltűnés nélkül tudtak kapcsolatot teremteni a magyarországi testvérpárttal, amely a kormányba a gazdasági minisztert delegálta.
Nyár óta – írja a hamburgi lap – a bécsi államügyészség részletesen is vizsgálja az Eurocontact pénzügyi műveleteit, és azt, hogy a cég, a Strabag egy 350 millió eurós magyarországi szerződésének elnyerésében milyen szerepet játszott. A Der Spiegel tudni véli, hogy a PR-cég 15 millió eurós jutalékot kapott, amiből különféle levélszekrény-cégeknek utaltak tovább pénzeket. A német lap az időközben ismét szabadlábon lévő Günther Ibler rövid nyilatkozatával summázza az írását. A korábbi Strabag részlegvezető kijelentette, hogy az egész ágazatnak egyszer és mindenkorra hátat fordított, mert „különben ismét bűnözővé kellene válnia”. | A Strabag-ügy magyar száláról ír a Spiegel - Világgazdaság | Kiteljesednek és nyár óta magyarországi szálakra is kiterjednek a Strabag üzleti praktikáinak feltárását célzó vizsgálatok – állítja cikkében a Der Spiegel. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2008/11/a-strabag-ugy-magyar-szalarol-ir-a-spiegel | 2008-11-03 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Jogtalanul árverezte el a NAV a luxusautókat
A német flottakezelő cég inkasszót kért a bíróságon a NAV ellen
Ha a NAV-nak nincs fedezete az összeg kifizetésére, a Pénzügyminisztériumnak kell teljesítenie
A Blikk nyomon követte a luxusautók lefoglalásának, majd árverésre bocsátásának a történetét. Négy évvel ezelőtt a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói egy költségvetési csalás ügyében megtartott akció során összesen 85 helyszínen tartottak kutatást. A bizonyítékok beszerzése mellett a győri nyomozók luxusautókat, illetve jelentős összegű készpénzt is lefoglaltak, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak. A biztosított vagyon értéke mintegy másfél milliárd forint volt.
Ám a lefoglalt gépjárművek - egy Lamborghini Aventador, egy Bentley Continental, egy Porsche Cayenne és egy Porsche Panamera - nem az elkövetők tulajdonában álltak, azokat egy német tartós autóbérlettel, flottakezeléssel foglalkozó társaság, az A. B. Dienstleistungs GmbH adta bérbe. Ezt a cég magyarországi jogi képviselője, dr. Horváth Lóránt jelezte még Varga Mihály pénzügyminiszternek is, de a NAV 2021 szeptemberében megtartotta az árverést. Az autók összesen 153 millió forintért keltek el.
"Miután a vádiratban az ügyészség sem állította, hogy a lefoglalt és értékesített autók bűncselekménnyel szerzett vagyonból származtak volna, a flottakezelő 2023 februárjában kártérítési keresetet nyújtottunk be a Fővárosi Törvényszékhez" - közölte dr. Horváth Lóránt. "A bíróság pedig kötelezte a NAV-ot, hogy fizessen meg a flottakezelő cégnek 15 napon belül 233,6 millió forintot, valamint ezen összeg kamatait. Az elsőfokú bírósági döntést a Fővárosi Ítélőtábla 2024. június 11-én helybenhagyta."
A jogerős ítéletének végrehajtását - ahogy lapunk nemrég beszámolt róla - a NAV a mai napig nem teljesítette, vagyLuxusautókat foglalt le a NAV, aztán most itt a fordulat.
Dr. Horváth Lóránt jelezte a Blikknek, hogy a NAV a Kúriánál kérte az ítélet felülvizsgálatát. És ez volt a hivatkozásialap arra, hogy miért nem fizet. Ugyanakkor az ügyvéd elmondta, hogy a NAV kérelme nem bír halasztó hatállyal, és ki kell pengetnie a kért összeget. Most, hogy a Kúria elutasította a felülvizsgálati kérelmet, a NAV már nem tud újabb kifogással élni a nemfizetésre.
Dr. Horváth Lóránt korábban is azt mondta, hogy nincs mese, a NAV-nak fizetnie kell, de most aztán tényleg nincs. Hozzátette: a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy a NAV Bűnügyi Igazgatóságát polgári eljárásban károkozás miatt elmarasztalták volna. Arra meg végképp nem volt példa amit az ügyvéd a kollégáival meglépett: hogy az összeget behajtsák inkasszót kértek a NAV-val szemben.
Ismételten megkerestük a NAV-ot az üggyel kapcsolatban, egyelőre azonban nem válaszoltak, Ha megteszik, frissítjük cikkünket. | Most már biztos, hogy virítania kell a pénzt a NAV-nak az elárverezett luxusautók miatt | Elutasította a Kúria azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a NAV azért nyújtott be, hogy ne kelljen kifizetnie a jogtalanul elárverezett luxusautókért megítélt kártérítést a járművek német tulajdonosának. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/nav-karterites-luxusautok-miatt/4k5t2ej | null | true | null | null | Blikk |
A szudáni NOB-tag felesége részére is elfogadott "ajándékot", a hölgy kórházi kivizsgálása 1500 svéd koronába (200 dollár) került.
A Dagens Nyheter beszámolója szerint egy meg nem nevezett NOB tisztségviselő, valamint a szamoai Paul Wallwork lányának magánorvosi-konzultációját követően a pályázati bizottság szintén átvállalta a felmerült költségek megtérítését.
A napilap úgy tudja, hogy Zein el-Abdin Abdelkadir stockholmi szállodai költségét, vagyis a 3545 koronás szobaszámlát szintén a kandidálást támogató csoport fizette ki.
A sajtóanyag egy nappal követte Christer van der Kwast svéd főügyész bejelentését: vizsgálatot folytat annak kiderítésére, hogy a 2004-es nyári olimpia rendezésére kandidált Stockholm pályázata során a Svéd Olimpiai Bizottság kísérelt-e vesztegetéssel előnyt szerezni a későbbi győztes Athénnal szemben. | A svédek is fizettek a NOB tagoknak? | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/1999/02/19990210asvedek | 1999-02-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
2016 szeptemberében jelent meg a városi hírportálon, hogy minden érettségi előtt álló hódmezővásárhelyi diák ellátogat Erdélybe. A program célja, hogy megismerkedjenek Segesvár, Székelyudvarhely, Csíksomló, Parajd, Farkaslaka, Énlaka, Fehéregyháza, Marosillyén, és Csehétfalva értékeivel.
A nagy hírt dr. Grezsa István miniszteri biztos, Almási István polgármester, és Árva László, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium, Általános Iskola igazgatója jelentette be, de a cikk kitért arra, hogy az ötlet még Lázár Jánostól származik.
“A diákok a Határtalanul program keretében, a Kormány támogatásával és a Rákóczi Szövetség szervezésében ingyenesen vesznek részt az utazáson, amely során tanáraik ismeretei segítségével, de személyesen és közvetlenül ismerhetik meg az erdélyi magyarság múltját és jelenét, valamint felfedezhetik azokat a páratlan természeti, kulturális és történelmi értékeket, amelyeket a trianoni békediktátum elszakított Magyarországtól.”
Vásárhelytől Csehétfalváig
Grezsa István 1998 óta a hódmezővásárhelyi közgyűlés tagja, és forrásaink szerint jó személyes kapcsolatban van Lázár János miniszterrel, aki 2002-2012 között a város polgármestere volt. 2014 szeptemberében Lázár a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Grezsát, aki jelenleg is betölti ezt a pozíciót havi 973 ezer forint javadalmazásért.
A város honlapján elérhető vagyonnyilatkozata szerint Grezsa Istvánnak van egy nyaralója Csehétfalván. Pont ott, ahova a hódmezővásárhelyi diákok már második éve járnak kirándulni.
A Hargita megyei Csehétfalva egy nagyjából 150 lakosú falu, közigazgatásilag Siménfalvához tartozik. A magyar állam 50 millió forint támogatást adott a község megmentését célzó “Hagyományos székely jövő” programra, melynek részeként Grezsa István kormánybiztos a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával, Potápi Árpád Jánossal közösen 2017 szeptemberében avatta fel a településen a Hagyományos Székely Jövő Központot.
Ez egy viszonylag nagy épület valahol a csűr és a kultúrház közötti stílusban. Az avatóünnepségen Grezsa és Potápi elmondta, hogy a beruházás reményt ad a falunak, fontos része a magyar nemzetépítésnek, az ingatlan közösségi tér, és lehetőséget biztosít ifjúsági táborok szervezésére is.
Ugyanerről, az ifjúsági táborokban rejlő potenciálról beszélt Csehétfalva unitárius lelkésze, Lőrinczi Lajos már jóval az épület avatása előtt, 2017 márciusában. A központ földszintjén kialakított ebédlőben főznek a táborozókra és igény szerint a falubeli idősekre, a tetőtérben, valamint az épület mellett megvásárolt és felújított öt házban pedig szállást adnak a táborozóknak.
A HargitaTV közel nyolc perces riportban számolt be a fejlesztésről:
Az MTVA is forgatott az ingatlanfelújításokról, de a videó csak a Facebookon látható, a magyar közmédia honlapján nem található meg. A hirado.hu-n és a mediaklikk.hu-n nincs találat Csehétfalva nevére.
Senki nem tud semmit
Kicsit sok volt az egybeesés, ezért 2017 novemberében elkezdtünk utánajárni a hódmezővásárhelyi iskolások utazási programjának. Megpróbáltuk kideríteni, hogy
hány diák utazott el Erdélybe
milyen programokon vettek részt
hol szálltak meg és étkeztek
mennyibe kerül a program egy tanévben
milyen tételekből állnak össze a költségek
Mivel a Vásárhely24 cikkében az áll, hogy az utazást a Rákóczi Szövetség szervezi, elsőként tőlük kértük ki közadatigénylésben a hódmezővásárhelyi önkormányzattal és iskolákkal 2016. január 1. és 2017. október 31. között kötött szerződéseket.
A Rákóczi Szövetség azt válaszolta, hogy a kérdéses időszakban az önkormányzattal mindössze két szerződést kötöttek 100-100 ezer forint értékben, de azt mindkét esetben a város adta a szövetségnek támogatásként, nem fordítva. Az iskolákkal pedig nem szerződött a Rákóczi Szövetség a válasz szerint.
“A megjelölt időszakban hódmezővásárhelyi oktatási intézményekkel kötött szerződésekre vonatkozóan a Rákóczi Szövetség nem kezel adatokat.”
Ezután elküldtük a kérdéseinket a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak, ami azt válaszolta, hogy az iskoláknak nem ő a fenntartója, tehát nem rendelkezik a kért adatokkal.
“Mint Ön is tudja, az iskolák állami,- egyházi,- alapítványi fenntartásban működnek, Önkormányzatunknak nincs fenntartásában iskola, így feltett kérdésére a Tankerület jogosult válaszolni, e kérdésben nincs adatunk, és nem is vagyunk adatkezelők!“
Az önkormányzat javaslata alapján a KLIK-hez fordultunk, ahonnan már kaptunk némi információt:
“Alábbi megkeresése vonatkozásában ezúton értesítem, hogy válaszadási jogosultsággal és hatáskörrel az Ön által megadott kérdések közül kizárólag az 5. kérdés (“Hány diák utazott Erdélybe a program keretében a 2016/2017-es tanévben, és várhatóan hányan fognak utazni a 2017/2018-as tanévben?” – a szerk.) vonatkozásában rendelkezem, amely tekintetében tájékoztatom, hogy a városunkban működő középiskolákból tudomásom szerint a 2016/2017-es tanévben 354, míg a 2017/2018-as tanévben várhatóan 392 tanuló vesz részt a megkeresés tárgyát képező programban. A megadott adatok 4 fenntartó intézményeit tartalmazzák, amelyek közül Tankerületi Központunk csupán egy fenntartót képvisel, amelyhez az adott program tekintetében csupán egy intézmény tartozik.
A többi kérdés vonatkozásában releváns információval nem rendelkezem, tekintettel arra, hogy a programok szervezésében és lebonyolításában Tankerületi Központunk nem illetékes.”
A Rákóczi Szövetség az illetékes, de terel
Mivel a KLIK válaszában utalt rá, hogy a programban résztvevő iskolák közül egynek ő a fenntartója, egy újabb adatigénylésben kikértük a KLIK-től, hogy
melyik ez az iskola
kitől és mekkora támogatást kapott a programra
mire (útiköltség, szállás, étkezés, egyéb) költötte a pénzt
A KLIK azt válaszolta, hogy a Németh László Gimnáziumról van szó, de többet nem tudnak mondani, mert a programot a Rákóczi Szövetség fizette.
“Az utazás költségeit a Rákóczi Szövetség fedezte. A programról és annak megvalósításáról a pályázatkezelő, illetve a kedvezményezett tud további felvilágosítást adni, mivel sem a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ, sem pedig az érintett nevelési-oktatási intézmény nem diszponált a források felett, illetve azok elszámolásában sem volt érintett.”
Kérdés persze az, hogy ha sem a kedvezményezett Németh László Gimnázium, sem annak fenntartója, a KLIK nem volt érintett a támogatás elszámolásában, akkor mégis ki lehetett az.
De legalább megtudtuk a válaszból, hogy jól sejtettük az elején, tényleg a Rákóczi Szövetségtől jön a pénz.
Attól a Rákóczi Szövetségtől, ami hónapokkal korábban azt válaszolta a megkeresésünkre, hogy nincsenek nála hódmezővásárhelyi iskolákkal kötött szerződések. Persze más az iskola és más az iskolafenntartó, okosan hárítottak.
Mi viszont kitartóak vagyunk, ezért 3,5 hónappal az első adatigénylésünk után, idén február 20-án ismét írtunk a Rákóczi Szövetségnek. Ezúttal a hódmezővásárhelyi diákok erdélyi kirándulásaival kapcsolatban az iskolák fenntartóival kötött szerződéseket, és a támogatások elszámolását kértük ki.
És ezzel végre betaláltunk: március 7-én a Rákóczi Szövetség főtitkára, Csáky Csongor azt közölte, hogy sok adatot kértünk, ezért meghosszabbítják a válaszadási határidőt 15 nappal.
Azóta nem küldtek semmit. Jóval a meghosszabbított határidő után, április 3-án telefonon kérdeztünk rá Csáky Csongornál a késlekedés okára. Csáky azt mondta, hogy nincs titkolnivalójuk, csak kiadták egy ügyvédnek az igénylés megválaszolását, ezért nem tudja, mi a helyzet, de utánanéz.
Másnap végre meg is érkezett a válasz, amiben semmi érdemi információ nincs. Csak azt írta meg benne a Rákóczi Szövetség, hogy ők a szolgáltatókkal szerződnek, ezért jelöljük meg pontosan, hogy milyen időszakból milyen adatokra vagyunk kíváncsiak.
„Általánosságban ismertetem, hogy a program keretében az intézmények diákjai nem pénzbeli támogatást, hanem természetbeni juttatást kapnak a Rákóczi Szövetségtől, hiszen a szolgáltatókkal közvetlenül létesít jogviszonyt a Rákóczi Szövetség és az így megvásárolt szolgáltatások előnyeiben részesíti az intézmények által kijelölt diákokat.
A pénzügyi beszámoló benyújtása valójában közreműködés az intézmények által, hogy a szolgáltatók számláit továbbítsák a Rákóczi Szövetség részére, amely a kifizetések előfeltétele. A számlákat azonban van, hogy a szolgáltatók közvetlenül küldik meg a Rákóczi Szövetségnek.
Fenti tájékoztatás alapján kérem jelölje meg pontosan, hogy mely időszakból és milyen adatok megküldését igényli a Rákóczi Szövetség részéről.”
Ennyit sikerült kitalálniuk február 20-a óta, de akkor vajon miért írták március 7-én, hogy túl sok adatot kértünk? Akkor mintha értették volna, hogy mit szeretnénk megtudni.
De most úgy áll a helyzet, hogy öt hónap alatt, öt adatigényléssel sem sikerült még megtudnunk részleteket a hódmezővásárhelyi diákok erdélyi utazásáról, pedig megkérdeztük az összes érintettet. Viszont az önkormányzat, a Rákóczi Szövetség, és az iskolát fenntartó KLIK sem adott eddig érdemi választ.
Csehétfalvára járnak a vásárhelyi diákok
Azt azonban tudjuk, hogy a diákcsoportok Csehétfalván szállnak meg a 4-5 napos kirándulások alatt. Ez több iskola beszámolójából is egyértelműen kiderül:
“Néhány órás út után megérkeztünk Csehétfalvára. Lőrinczi Lajos, a helyi unitárius lelkész és felesége, Lőrinczi Tünde nagy szeretettel fogadtak minket és mutatták meg a szállásunkat, a felújított kis parasztházakat. “ – Eötvös József Szakgimnázium és Szakközépiskola, 2016
“Székelyföldre lépve késő este értünk a szállásra, Csehétfalván nagyon kedvesen fogadtak minket, meleg étellel vártak, így kipihenhettük a hosszú út fáradalmait.” – Bethlen Gábor Református Gimnázium, 2017
“Este érkeztünk meg a Nyikó-menti Csehétfalvára. A szállásunk az alig 100 főt számláló zsákfalu néhány felújított, vendégfogadásra átalakított házában a Hagyományos Székely Jövő Központban volt. Vendéglátóink, Lőrinczi Lajos esperes úr és felesége Lőrinczi Tünde asszony nagy szeretettel és meleg vacsorával fogadott bennünket.” – Németh László Gimnázium, 2017
Erdélyben élő kollégánk 2018 februárjában elment Csehétfalvára körülnézni. A helyiek megerősítették neki, hogy a “magyar gyerekek” a Grezsa István által tavaly szeptemberben felavatott Székely Jövő Központ melletti házakban szállnak meg.
Azt tehát biztosan tudjuk, hogy a hódmezővásárhelyi diákok már második éve járnak Csehétfalvára, ahol a magyar állam támogatásából felújított épületekben szállnak meg. Azt is tudjuk, hogy Grezsa István hódmezővásárhelyi, ő avatta fel a csehétfalvi közösségi épületet, és van egy nyaralója a faluban. Egyedül azt nem tudjuk, hogy a hódmezővásárhelyi diákok csehétfalvi utazásaira mennyit költ a magyar állam, és Grezsának milyen szerepe volt abban, hogy pont oda utazik évi közel 400 tanuló Hódmezővásárhelyről. Nagyon várjuk a Rákóczi Szövetség válaszát. | Nem tudni, mennyibe kerül a hódmezővásárhelyi diákok évi rendszeres erdélyi utazása | 2016 óta minden érettségi előtt álló hódmezővásárhelyi tanuló többnapos erdélyi kirándulásra megy a Rákóczi Szövetség szervezésében. A diákok Csehétfalvá | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/04/10/nem-tudni-mennyibe-kerul-a-hodmezovasarhelyi-diakok-evi-rendszeres-erdelyi-utazasa/ | 2018-04-10 11:27:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Népszabadság értesülése szerint belső vizsgálat indult a BRFK illetékes egységeinél a közelmúltban két, hivatali viszszaéléssel vádolt rendőr bírósági perében felbukkant – minden jel szerint – hamis rendőrségi iratok miatt.
A rendőrök perük megismételt elsőfokú eljárásában első ránézésre szabályosnak látszó rendőrségi határozatokkal igyekeztek bizonyítani, hogy bizonyos ügyeket felsőbb utasításra „süllyesztettek el”. Védekezésükbe azonban hiba csúszott, mivel több olyan ismert személy ügyében keletkezett iratot is átadtak a bíróságnak, akinek nincs a nevén autó, vagy mint Lendvai Ildikó szocialista képviselőnek, még jogosítványa sincs. A Juszt László televíziós műsorvezető ügyében született határozaton (Juszt 21 éve cége autóival jár) hamis lakcím szerepel.
A 2000-es évek legelején a rendőrség az akkori illetékesek szerint több mint tízezer kisebb súlyú szabálysértést „darált le”, azaz szüntetett meg az elkövető írásos figyelmeztetésével, kvázi megrovásával. A megvádolt két rendőrtiszt azt állítja, ők már „megörökölték” ezt a gyakorlatot, azt hitték, jogukban áll bizonyos esetekben eltekinteni a szabálysértők megbírságolásától. Néhány esetben pedig felsőbb utasításra emeltek ki határozatokat a rendszerből. Például Juszt, Lendvai, az állítólagos szabálysértése idején a parlamentben alelnökként ülést vezető Deutsch Tamás vagy Demszky Gábor, Budapest előző polgármestere esetében.
Juszt határozatára valaki kézzel azt írta: Gergényi úr kérésére. Juszt azt állítja, soha nem kérte Budapest korábbi főkapitányától, hogy „intézze el” a szabálysértési ügyeit. A rendőrök viszont a papírt lobogtatják a bíróság előtt, azt az iratot, amelyről külön vizsgálat nélkül is ki lehet jelenteni, hogy hamis. Mert, ha a szabálysértés idején megállították volna a rendőrök Jusztot, akkor tudták volna az édesanyja nevét, a pontos lakcímét és a születési adatait is. Ezek az adatok azonban nem szerepeltek a határozatban, illetve a cím hamis volt.
Ha viszont „csak egy fotó készült róla”, az autó rendszáma alapján kiküldtek volna egy levelet a jármű forgalmi engedélyében lévő címre, hogy a tulajdonos nevezze meg, ki vezette a szabálysértéskor az autóját. Egy ilyen levélre pedig Juszt László – ha nem akart volna fizetni – ugyanazt válaszolta volna, mint az objektív felelősség 2008-as bevezetéséig minden autós: nem tudom, lehetséges, hogy valamelyik közvetlen hozzátartozóm, akire azonban nem kívánok terhelő vallomást tenni. Ez esetben pedig „Gergényi kérése nélkül” is ad acta került volna az ügy.
És akkor még tisztázatlan Deutsch Tamás „ügye”. Őt biztosan nem állították meg az állami szolgálati autóval, nem igazoltatták, hiszen a „szabálysértése" időpontjában ülést vezetett a T. Házban. Akkor honnan szerezték meg a határozat készítői az ő személyes adatait? Az Országgyűlés Hivatala Deutsch ügyvédjének, Hegedűs Lászlónak a hivatalos megkeresésére azt válaszolta: a kérdéses időpontban és azt követően sem kért a rendőrség adatokat tőlük a Deutsch által használt autóról, illetve, hogy egy bizonyos időpontban ki vezette a járművet.
Kik és milyen céllal készítettek hamis határozatokat visszaélve mások személyes adataival, vagy ha nem, akkor hamis iratok felhasználásával? Mi szükség van ilyen papírokra akkor, amikor – ha hinni lehet a volt rendőrségi illetékeseknek és a megvádolt rendőröknek – állítólag azért „nyeltek le” ügyeket, mert nem győzték a hirtelen megsokasodott munkát?
A hivatali visszaéléssel (23 határozat jogellenes kezelésével) vádolt rendőrök ügyében egyszer már felmentő ítélet született első fokon. A megismételt eljárásban is majdnem megszületett az új ítélet, ám most már az is kétséges, hogy a vád helytálló-e? Azaz, hogy mindenki a vádlottak padján ül-e azok közül, akik ebben a szövevényes ügyben érintettek, és minden bűnükért vádat emeltek-e ellenük. | Belföld: Egyre zavarosabb a hamis rendőrségi iratok ügye | Az ORFK vizsgálatot rendelt el a BRFK érintett egységeinél a két, hivatali visszaéléssel vádolt rendőr ügyében nyilvánosságra került, hamisnak tetsző rendőrségi határozatok miatt. Egyelőre azonban még az sem biztos, hogy a kérdéses dokumentumok valóban a rendőrségről kerültek ki. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110226-vizsgaljak_a_brfk_irattarait-993861 | 2011-02-26 16:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az ügyészség korábban hat ember ellen emelt vádat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, pénzmosás és orgazdaság miatt, azt állítva: munkájuk során előnytelen szerződéseket kötöttek, az MVM-nek nagyjából 15 milliárd forint vagyoni hátrány okoztak, amelyből csak mintegy 12 milliárd térült meg.
Az MVM-et 2005 és 2008 között vezető Kocsisról néhány éve Az ember, aki mindig mindent túlél címmel írtunk portrét.
Az ügyben most eljáró bíró elmondása alapján a rendőrök és az ügyészség nem végeztek jó munkát, pontosabban szerinte az "az iratok nehezen voltak kezelhetőek, a nyomozó hatóság elmulasztotta számos, a bizonyítást megkönnyítő bizonyíték beszerzését". Mindenesetre várhatóan másodfokon folytatódik még majd az eljárás a Pécsi Ítélőtáblán. | Felmentették első fokon Kocsis Istvánt | Felmentették első fokon Kocsis Istvánt - Az ember, aki mindent túlél épp túlélni látszik az MVM-pert is. Pocsékul nyomzahattak a rendőrök. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/03/08/felmentettek_elso_fokon_kocsis_istvant/ | 2018-03-08 12:25:00 | true | null | null | Index |
Kedd esti közösségi oldalán közzétett posztjában Földesi Gábor arról tájékoztatta a lakosságot, hogy október 31. nappal lemond polgármesteri tisztségéről.
"Először is szívből köszönöm, hogy az önök bizalmából Csősz község polgármestere lehettem. Megtisztelő, felemelő érzés és nagy felelősséggel bíró hivatás volt a lakóhelyem első emberének lenni. Sok munka és nagy tanulság volt nekem ez a tizennégy év. Én azt gondolom a bizalommal éltem és szolgáltam a falu lakóit. Mindig büszkén, de kellő alázattal és megbecsüléssel fogok visszaemlékezni eme időszakra" - írja. | Polgármesteri lemondás történt Fejérben | Lemondott Földesi Gábor, Csősz újraválasztott polgármestere. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/polgarmester-lemondas-csosz | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Sáling Gergő nevét több anyag címébe becsempészték - írja a hvg.hu. A vélhetően politikai okokból elmozdított főszerkesztőért kedd délutánra tüntetést is szerveznek az Origo székháza elé.
A 444.hu olyan képernyőfelvételeket is közzétett, amelyeken az látszik, hogy több cikk címébe beleírták a kirúgott főszerkesztő, Sáling Gergő nevét kedd reggel az Origón. "Tiszteletet az Origo.hu főszerkesztőjének!" - írták például egy címlapos blokk címében, az egyik vezető anyag címe pedig ez volt: "Valaha Sáling Gergő tanította focizni a világot".
A Kettős Mérce a Facebookon tüntetést szervez Sáling elmozdítása ellen, ugyanis erős a gyanú, hogy a főszerkesztőt politikai okokból távolították el. Az Origo is szolidáris volt azakkal a lapokkal, amelyeket nem engedtek be a Fidesz választási központjába április 6-án (a május 25-i EP-választások estéjén csak a Népszabadság volt szolidáris a Magyar Naranccsal). A Lázár János hotelszámlájáról szóló cikksorozat az utolsó csepp lehetett a pohárban. Ennek némiképp ellentmond, hogy a tulajdonos információnk szerint hónapokkal ezelőtt elkezdte keresni Sáling utódját.
A tiltakozók kedd délután 5-kor gyülekeznek az Origo Dob utcai székháza előtt, Sáling Gergő nem nyilatkozott eltávolításának okáról.
Pálmai L. Ákos az új főszerkesztő
Az Origo Zrt. a változó médiafogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az integrált tartalom előállítás stratégiájának megvalósítására, ezért átszervezi az eddigi tartalomirányítási szervezetét - közölte kedd reggel az Origo. - Sáling Gergő, az Origo.hu főszerkesztője közös megegyezéssel távozik a médiavállalattól, Magyarország piacvezető online portáljának szerkesztőségi irányítását pedig Pálmai L. Ákos veszi át. Sáling Gergő az Origo.hu csapatához 12 éve csatlakozott újságíróként, főszerkesztőként 2013 novembere óta irányította a szerkesztőség munkáját.
Pálmai L. Ákos négy éve dolgozik az Origo Zrt. Televíziós és Webvideó üzletág irányítójaként. Ez idő alatt stabilizálta, majd bővítette a médiavállalat kábeltelevíziós piaci részesedését, kreatív tartalmi és üzletfejlesztési modelljei hozzájárultak a vállalat eredményességéhez - írták a főszerkesztőváltást bejelentő közleményben. | Belföld: Több tiszteletet az Origo kirúgott főszerkesztőjének! | Az Origo kirúgott főszerkesztőjéért tüntetést szerveznek kedd délutánra az Origo-székház elé. A munkatársak több írás címébe beleírták tiltakozásul Sáling Gergő nevét. Az új főszerkesztő Pálmai L. Ákos lett. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/tobb-tiszteletet-az-origo-kirugott-foszerkesztojenek-1465833 | 2014-06-03 17:43:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A jászárokszállási tűzoltóság támogatási kérelméről is tárgyalt október 21-én tartott soron kívüli ülésén a város képviselő-testülete.
- A Jászárokszállási Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság a 2024. évi működését jelentős, 18 millió forintos hiánnyal kezdte. A Belügyminisztérium által biztosított normatív támogatás az országban működő hatvan önkormányzati tűzoltóság esetében, sehol nem fedezi a működési költségeket. Bár minden évben emelkedett a Belügyminisztérium által biztosított normatív támogatás, de a kötelező minimálbér-emelés és az infláció miatt mégis nőtt a költségvetési hiány - olvasható a tűzoltóság kérelmében.
Megtudtuk azt is, hogy az önkormányzattól és a Belügyminisztériumtól kapott rendkívüli támogatással az év háromnegyed részét sikeresen teljesítették, de az utolsó negyedév működésére már csak részben nyújt fedezetet az állami normatíva. Mindezt figyelembe véve a képviselő-testület döntött a jászárokszállási tűzoltóság támogatásáról. Az önkormányzat az idei költségvetés tartalékalapja terhére négymillió forint egyszeri támogatást nyújt a Jászárokszállási Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokságnak a 2024. évi és a 2025. január havi működési kiadásaik és személyi juttatásaik fedezésére. | Pénzügyi gondok a jászárokszállási tűzoltóságnál | Soron kívüli ülésen döntött a testület a jászárokszállási tűzoltóság támogatásáról. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/jaszarokszallasi-tuzoltosag-koltsegvetesi-hiany-tamogatas | null | true | null | null | SZOLJON |
Elon Musk Texasban luxus birtokot vásárolt
Célja, hogy testvérek között szoros kapcsolat alakuljon ki
Szeretné, ha 11 gyermeke és a három anyuka egy helyre költözne
"Elon Musk azt mondta a hozzá közel állóknak, hogy azt szeretné, ha a gyerekei és édesanyjaik velük együtt egy texasi birtokon élnének. Ezért vásárolt egy kastélyt, amelynek a közvetlen közelében két luxusház is van. Így mindenki kényelmesen elférne és több időt tölthetnének együtt az idősebb és fiatalabb porontyok. Szeretné, ha testvérek között szoros kapcsolat alakulna ki és a cégbirodalma irányítása mellett, ő is többször találkozhatna mindegyik gyermekével" - számolt be a New York Times, amely azt is megírta, hogy a Musk-uradalom 35 millió dollár (13,1 milliárd Ft) értékű. Persze volt miből költeni erre, hiszen a többek között a Teslát elektromos autógyártó céget, a SpaceX űrvállalatot és az X nevű közösségi oldalt is birtokló techmogul becsült vagyona 320 milliárd dollár (120 128 milliárd Ft).
Donald Trump elárulta, milyen szerepet szán Elon Musknak
3 nőtől 12 gyereke született
Mint ismert Elon Musknak három nőtől összesen 12 gyermeke jött világra, de az egyikük már nem él. Justin Wilsonnal hat csemetéjük született: Nevada Alexander - 10 hónaposan elhunyt -, Griffin, Vivan Jenna, Kai, Saxon és Damien. Claire Boucher-vel, vagyis Grimesszal három gyerkőc van: X Æ A-Xii, Exa Dark Sideræl és Techno Mechanicus. Jelenlegi párjával Shivon Zilisszel pedig szintén három: Strider, Azure és a legfijabb nevét egyelőre nem árulták el. Szinte beleszédül az ember a számolásba is, de a papa egyben akarja látni az övéit. | Luxusuradalmat vásárolt nagy családjának Elon Musk | Austin – Elon Musk sokak szerint annak köszönhetően lett a világ leggazdagabb embere, hogy a mások által elképzelhetetlen terveket is megvalósította. Most nem az üzleti életben, hanem az igen kiterjedt mozaikcsaládjában próbál véghezvinni egy lehetetlen küldetést. Az amerikai üzletember vásárolt egy luxus birtokot, ahová oda akarja költöztetni mind a tizenegy gyermekét, valamint a három édesanyát, azaz mostani és két korábbi párját is. Persze nem mindenki fogadja kitörő örömmel a családfő ötletét. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/nemzetkozi-sztarok/elon-musk-11-gyerek-osszekoltozes/wcjqrd5 | null | true | null | null | Blikk |
A vállalat márciusban közölte, hogy az NNI a Magyar Telekom csoport tagjai által kötött bizonyos szerződések és egyéb ügyek kapcsán eljárást indított. A cégcsoport a nyomozásban együttműködik az NNI-vel.
Az NNI szeptember 21-én értesítette arról a társaságot, hogy nyomozását kiterjesztette a munkavállalók személyes adataival a belső független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés vizsgálatára. A közlemény szerint a Magyar Telekom nem tudja megítélni az NNI nyomozás időigényét és annak kimenetelét, ahogyan azt sem, hogy lesz-e, és ha igen milyen hatása az NNI nyomozásnak a társaságra, illetve annak pénzügyi beszámolóira.
Az NNI a nyomozás eredményeképpen az általa vizsgált kifizetésekkel kapcsolatban bizonyos személyek ellen büntetőjogi szankciókat célzó vádemelést javasolhat az ügyészségnek.
A Magyar Telekom a 2008. évről szóló jelentésében a macedón tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban azt közölte, hogy 6 szerződést vizsgálnak független elemzők. Az ezekkel összefüggő költségek tavaly 5,4 milliárd forintot tettek ki.
A Magyar Telekom már 2006 februárjában megbízta az amerikai White and Case jogi irodát két, összesen 8 millió euró értékű tanácsadási szerződés kivizsgálásával, ezeket a távközlési cég két montenegrói érdekeltsége kötötte.
Ennek előzményeként a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgálói nem írták alá a Magyar Telekom 2005-ös pénzügyi beszámolóját, "a gyanús montenegrói tranzakciók miatt". A belső vizsgálatot a cég macedóniai érdekeltségeinek hasonló ügyleteire is kiterjesztették. Ezekben az ügyekben több vizsgálat is folyik, s a cég közleménye szerint a hatóságok büntető vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak, beleértve a pénzbüntetést is, illetve további változtatásokat kezdeményezhetnek a cégcsoport üzleti tevékenységével és megfelelőségi programjával kapcsolatban. | Mozaik: A Magyar Telekomnál nyomoz az NNI | A Nemzeti Nyomozó Iroda kiterjesztette a Magyar Telekom Nyrt.-nél a márciusban ismeretlen tettes ellen indított, hűtlen kezeléssel kapcsolatos nyomozását - közölte a társaság. | null | 1 | http://nol.hu/mozaik/a_magyar_telekomnal_nyomoz_az_nni-352761 | 2009-09-22 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kiadványban a legjobb hazai alapanyagokat gyűjtötték össze a szerkesztők - köztük a galambhúst is. Többek között sajtok, tészták, olajok, húsok, fűszerek egzotikus alapanyagok, mézek közül válogathatunk, de megtudhatjuk azt is, hogy az ország legjobb termelői piacait hol találhatjuk meg.
Az összeállításban szerepel a dunaföldvári Bálint Húsgalamb is. A cég a legjobb magyar éttermeket szolgálja ki galambbal. Bálint Csaba korábban postagalambokkal foglalkozott. Most a galambokat 25-30 napos korukban vágja le, ekkor nagyjából fél kilogrammot nyomnak. Szigorú módszerekkel kopasztja, készíti elő a galambjait - olvasható a Magyar Konyha kiadványában. A Bálint Húsgalambtól - például telefonos egyeztetés után - bárki rendelhet húst
A galambhús fogyasztása nálunk nem divatos, pedig nagyon remek levest, vagy pörköltet lehet belőle készíteni (ez saját tapasztalás). A galambhús alacsony zsírtartalmú, magas fehérje-, és vas tartalommal rendelkezik. Ennek ellenére Magyarországon a galambhúsból az egy főre jutó fogyasztás a tíz dekát sem éri el, pedig nem is olyan nagyon régen rengetegen foglalkoztak galambtenyésztéssel, ezáltal a fogyasztása is jóval nagyobb volt. Persze az is igaz, valamire való galambhoz nehezebb hozzájutni, mint szinte bármilyen vadhúshoz. | Galambhús Dunaföldvárról | A Magyar Konyha kiadványába egy dunaföldvári cég is bekerült | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/11/galambhus-dunafoldvarrol | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Nagy István agrárminiszter most épp a magyar vidék elárulásával vádolja a Tisza Pártot; teszi ezt annak a kormánynak a tagjaként, amelynek köszönhetően kiürül a magyar vidék, szinte teljesen megszűnik a nagy múltú magyar kertészeti, valamint a zöldség-, és gyümölcstermesztési ágazat, írta az MTI Magyar Péter vasárnapi közleménye alapján.
Az ellenzéki párt elnöke azt írta, az Orbán-kormány döntéseit 14 éve az határozza meg, hogy miképpen tudja előnyhöz és ingyen pénzhez juttatni a saját oligarcháit, és hozzátette:
Orbánék szisztematikusan átjátszották az állami földeket a saját oligarcháknak és a legjobb minőségű földjeinkre pedig ázsiai akkumulátorgyárakat telepítettek.
Magyar Péter szerint soha ilyen kevés családi gazdálkodó nem dolgozott a magyar agráriumban, a fiatal gazdák jelentős része sem földhöz, sem támogatáshoz nem jut és sokan külföldön kénytelenek boldogulást keresni. Kiemelte, hogy Nagy István agrárminiszter regnálása alatt "Európa-rekorder", 62 százalék volt az élelmiszer-infláció, és a magyar gazdák semmilyen támogatást nem kaptak az elszabaduló alapanyag- és energiaköltségek negatív hatásának ellensúlyozására.
Azt írta, az Orbán-kormány büszkén kommunikál arról, hogy Magyarország képes lenne előállítani a hazai élelmiszer szükséglet többszörösét, eközben azonban az ország az alapvető tej- és hústermékek jelentős részét is importálja.
Ha miniszter úr ma elmegy a világ almatermesztésének egykori központjába, Szabolcsba, akkor lengyel almát talál a zöldségesnél. Ha elmegy Battonyára, vagy más nagy múltú állattartó településre, akkor maximum házi kedvenceket talál. Nagy István hobbi méhészként és miniszterként arra sem volt képes, hogy a magyar méhészeket megvédje a beáramló, hamisított kínai méztől
- sorolta. Magyar arra is felhívta a figyelmet, hogy 1990-ben a lengyel és a magyar agrárexport egyaránt 3,5 milliárd dollár volt. Ma a magyar 11 milliárd, a lengyel több mint 50 milliárd dollár. Kifogásolta, hogy miközben az aszály éves átlagban 500 milliárd forint kárt okoz a magyar mezőgazdaságnak, a kormány semmit nem tett az öntöző csatornák karbantartásáért, tisztításáért, vagy esetleg újak építéséért.
A Tisza Párt komplex falurehabilitációs programot és agrárreformot hirdet a családi gazdaságok erősítéséért és a magyar vidék megmentéséért, továbbá elvégzi az öntöző rendszerek felújítását és elmaradt fejlesztését - ígérte.
Vasárnap reggel az MTI Nagy István megszólalásáról is kiadott egy hírt, amelyben a miniszter vádolta a vidék elárulásával Magyar Péteréket, akik szerinte azt akarják, hogy vonják el a gabonatermeléstől az uniós támogatást. | Az MTI kiadta Magyar Péter válaszát, amit a vidék elárulását emlegető agrárminiszternek címzett | Magyar kiemelte, hogy Orbánék a legjobb termőföldekre akkumulátorgyárakat telepítettek. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/27/magyar-peter-mti-videk-elarulasaval-vadolja-az-agrarminisztert | null | true | null | null | 24.hu |
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
"Most akkor mi van a »tévedhetetlen« balos közvélemény-kutatásokban mért óriási Tisza-előnnyel ?
Az indoklásnak szánt mellébeszélés persze csak a szokásos Magyar-hanta. Tele van a gatya, mint mindig." | Mi van a "tévedhetetlen" balos közvélemény-kutatásokban mért óriási Tisza-előnnyel? | Az indoklásnak szánt mellébeszélés persze csak a szokásos Magyar-hanta. Tele van a gatya, mint mindig. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/mi-van-a-tevedhetetlen-balos-kozvelemeny-kutatasokban-mert-oriasi-tisza-elonnyel | null | true | null | null | Mandiner |
Szegedi és környékbeli fejlesztésekről tárgyalt Lázár János építési és közlekedési miniszter és Botka László polgármester pénteken a szegedi Városházán. A központi téma a BYD elektromosautó-gyárhoz kapcsolódó beruházások voltak.
Lázár János miniszter a BYD infrastruktúrája kapcsán elmondta, hogy a gyárépítés a tervezett ütemnél sokkal gyorsabb ütemben halad. A tervek szerint 2025 második felében már autók gurulnak le a gyártósorról. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a BYD révén Szeged Európa harminc legfontosabb ipari centruma közé kerül.
Kifejtette, hogy az állam vállalta az M43-as autópálya és a gyár összekötését, az M5-ös és az M43-as autópálya négysávosítását, valamint megtervezik és kivitelezik a kapcsolódó úthálózat felújítását Szeged irányába. A miniszter elmondta, hogy a kiviteli tervek, sőt bizonyos esetekben már a közbeszerzési döntések is megvannak. Emellett a gyárnak a Szeged felőli oldalán az 502-es főút kétszer kétsávosra bővítésével és meghosszabbításával kialakítanak egy négysávos szakaszt, amelynek tervezése 2025 elején zárul, a források már rendelkezésre állnak.
A miniszter rámutatott, hogy a vasúti kapacitások bővítése is elengedhetetlen a gyár zökkenőmentes működéséhez. Ahogy fogalmazott, a magyarországi autógyártók három éven belül több mint egymillió új autót fognak évente előállítani. Az Európai Unió szabályai szerint közúton kész jármű árut szállítani tilos, erre csak vasúton van lehetőség.
Lázár János első lépésként egy vasúti terminál létesítését jelentette be Szegeden, a BYD-gyár közelében, amelynek megvalósításáról jelenleg tárgyalásokat folytat a kormány.
- Ezt lehet, hogy magántőke bevonásával fogjuk megvalósítani, az is lehet, hogy Kiskundorozsma irányában fogjuk megcsinálni. Ez egy negyvenmilliárd forintos beruházás lesz, amely az eddigi beruházások között még nem szerepelt - közölte a miniszter, majd a Szeged-Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza-Cegléd vonal megújítását is előrevetítette. Nyomvonal-szélesítést, korszerűsítést és többsávosítást is említett.
- A kormány azt a döntést hozta, hogy Cegléd és Kiskunfélegyháza között soron kívül elrendelte a vasúthálózat teljes korszerűsítésének megtervezését, Kiskunfélegyháza és Szeged között elrendelte a kivitelezés megvalósítását tekintettel arra, hogy itt tervekkel rendelkezünk - közölte Lázár János, aki kitért arra is, hogy az ehhez szükséges hitelért az Európai Beruházási Bankhoz fordultak.
- 2,2 milliárd euró, tehát 880 milliárd forint értékben fogunk megvalósítani Magyarországon vasútépítéseket, vasútfejlesztéseket, korszerűsítéseket. A legelső vonal, amelyet már 2026-ban építeni akarunk, az a Szeged-Kiskunfélegyháza közötti vasút felújítása, bővítése, a kapacitások növelése. Ez 175 milliárd forintos beruházás lesz - mondta.
Azt is bejelentette a miniszter, hogy magyar-szerb-kínai együttműködéssel Röszkén a schengeni térség legnagyobb közúti, vasúti, teheráru- és személyforgalmi átkelőjét építik meg. A százmilliárdos nagyságrendű beruházás nagyban hozzájárul majd a vajdasági és a szegedi munkaerőpiac összekapcsolásához. A beruházást a szerb kormánnyal közösen kínai pénzügyi forrásból tervezik megvalósítani.
A BYD-gyár tízezer munkavállalója hatással lesz a szegedi helyi és helyközi közlekedésre is. A miniszter egy új terv megalkotását javasolta a Szegedi Közlekedési Vállalat, a MÁV, a Volánbusz Zrt. és a város közlekedéstervezőinek együttműködésével. Ahogy Lázár János fogalmazott, újra kell tervezni Szeged teljes helyi közlekedését. Elmondta, nyitott arra, hogy módosítva az európai uniós fejlesztési programot, Szeged utólag bekerüljön villamos- és trolibeszerzéssel, akár hálózatfelújítással a programba.
A Mars téri Volán-pályaudvar ügye is terítékre került a miniszter és a polgármester megbeszélésén, amelynek áthelyezését vetítették előre a Nagyállomás mellé, de továbbra is funkcionálna a helyi és a helyközi buszközlekedés megállójaként is. Lázár azt is elmondta, hogy a szegedi nagyállomás fejlesztését magántőke bevonásával tervezik megvalósítani. A terv szerint a vasútüzemi részek maradnak a MÁV használatában, az azon kívüli részeket azonban magánbefektetők üzemeltetésébe adnák.
A megbeszélésen tárgyalták a déli Tisza-híd ügyét is. A polgármester és a miniszter egyetértett abban, hogy a harmadik szegedi híd megépítése szükséges a BYD-beruházáshoz. Lázár János elmondta, 2025 első negyedévében elkészül a teljes kiviteli terv. A híd megvalósítása több mint százmilliárd forint, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem akadályozza a megvalósítást.
- Az új híd megépítésének jelen pillanatban egyetlen egy akadálya van, az pedig az egyetemmel folytatott tárgyalások. Hiszen a nyomvonal érinti az egyetem hőközpontját - közölte Lázár János, majd azzal folytatta, hogy a nyomvonal hat egyetemi épületen keresztül vezet. Minden eshetőséget megvizsgáltak, de a tervezők ezt a műszaki megoldást tartják a leginkább kivitelezhetőnek, így a nyomvonal változtatására nincs esély.
Lázár egyértelművé tette, hogy amennyiben az egyetem nem blokkolja a terveket, a beruházás gyakorlatilag zöld utat kap. Emlékeztetett, hogy amióta a Fidesz kormányon van, minden ciklusban hozzákezdett vagy megépített egy dunai és egy tiszai hidat. Rámutatott, hogy hazánkban jelenleg a szegedi az egyetlen kiviteli tervvel rendelkező tiszai híd terv.
Szintén a BYD-beruházáshoz kapcsolódóan tárgyaltak a szegedi Belvárosi híd felújításáról, korrózióvédelméről is, amely hazánk egyetlen önkormányzati tulajdonú Tisza-hídja, és csaknem harminc évvel ezelőtt esett át utoljára felújításon. Botka László elmondta, hogy a 2,3 milliárd forintos beruházás kettős, önkormányzati és minisztériumi finanszírozásból fog megvalósulni. Lázár János úgy fogalmazott, hogy ennek a hídnak a felújítását meg kell kezdeni 2025 elején, az Építési és Közlekedési Minisztérium kétmilliárd forint azonnali támogatást biztosított az állagmegóvásra, amelyet decemberben át is utalnak.
A miniszter az algyői Tisza-híd kapcsán pedig négysávosítást vetített előre, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi kétsávos híd mellé építenek még egy kétsávosat, majd a kettőt összeépítik. Ennek a beruházásnak a kiviteli tervei jövőre készülnek el. | DELMAGYAR - A BYD kapcsán tárgyalt Szegeden Lázár János | Gigaberuházásokról tárgyalt Szegeden a BYD-gyárépítéshez kapcsolódóan Lázár János miniszter és Botka László polgármester. Közút- és vasútfejlesztés is lesz. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-gazdasag/2024/11/byd-lazar-janos | null | true | null | null | délmagyar |
Az engedély visszavonását az indokolja, hogy a társaság nem tudja kiegyenlíteni tartozásait, és vagyona, eszközei nem is nyújtanak fedezetet a vele szembeni követelések teljesítésére. A felügyeleti biztos jelenlegi adatai alapján a Quaestor Értékpapír Zrt. jelentős volumenű, mintegy 150 milliárd forint értékű értékpapírral nem tud elszámolni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A brókercég arra jogosult ügyfeleit a Befektető-védelmi Alap, illetve a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja fogja kártalanítani összesen maximum 30 millió forintig.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) pénteki hatállyal megszüntette a Quaestor Értékpapír Zrt. tőzsdetagságát és kereskedési jogát, az erről szóló határozatot a honlapján közölte a BÉT.
Az MNB 2015. március 10-én azonnali hatállyal felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, illetve büntető feljelentést tett a nyomozó hatóságnál, mivel célvizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel a befektetési vállalkozás működésében.
A Quaestor-ügyben a nyomozás március 11-én indult el, a Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. Tarsoly Csaba és két társának letartóztatása április 13-án jogerőssé vált. | Az MNB lehúzta a rolót a Quaestornál | A jegybank visszavonta a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és kezdeményezte a felszámolást. A cég mintegy 150 milliárd forint értékű értékpapírral nem tud elszámolni. | null | 1 | https://24.hu/penzugy/2015/04/17/az-mnb-lehuzta-a-rolot-a-quaestornal/ | 2015-04-17 11:31:00 | true | null | null | fn.hu |
Már a Digi felvásárlása előtt is szinte fénysebességgel tört előre a hazai informatikai piacon a 4iG. Előző cikkünkben a tervezett tőkeemelés mellett azt mutattuk be, hogy a közbeszerzési győzelmek milyen óriási segítséget adtak ebben a növekedésben.
Nem mindenki látja mindezt pozitívan: a Scope Ratings hitelminősítő szeptemberben a cég eddig sem túl veretes BB minősítését BB- megjelölésre rontotta. Sőt a számtalan felvásárlás és az állami beszerzések sokasága miatt még ezt is negatív kilátással tette – szerintük ugyanis nőnek a kockázatok.
A tényleges leminősítésére nem is kellett sokáig várni: a Digi 232 milliárd forintos felvásárlása után mindössze egy nappal, azaz csütörtökön már B+ volt a 4iG minősítése. A fő indoklás erre az, hogy a számításuk szerint összesen 460 milliárd forintos felvásárlások 80 százalékát hitelből finanszírozzák, leginkább a várhatóan 350 milliárdos MNB Növekedési Kötvényprogramból. Az ebben való részvételhez feltétel, hogy legalább B+ legyen a cég minősítése – ez most pont megvan, ennél lejjebb azonban már nem szabad csúsznia a 4iG-nek.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be:
hogyan tört a hazai programozási piac élére a 4iG;
milyen állami és uniós támogatások segítették ebben;
mely magyar és külföldi cégeket vásárolt vagy vásárol fel tervei szerint;
hogyan lehet a 23. legnagyobb magyar cég akár már jövőre.
Ágazati első helyre törve
A 4iG növekedése nemcsak önmagában, de a piachoz képest is nagyon gyors. A cég főtevékenysége a számítógépes programozás, megnéztük ezért, hogy az ilyen főtevékenységű cégek piaca*Azt vizsgáltuk meg, hogy a szintén a számítógépes programozást főtevékenységként végző cégek összesített árbevétele mekkora volt, és ezen belül hogyan alakult a 4iG részesedése. hogyan alakult az elmúlt években.
Mára a programozással foglalkozó cégek piacának 8 százalékát megszerezte a 4iG.
Mivel mással is foglalkozik a vállalat, ezt a számot csak viszonyítási alapként érdemes kezelni. A bővülés mindenesetre elképesztően gyors volt: a 2020-ban 700 milliárdos méretű piacon 2016-2017-ben három, 2018-ban kétszázalékos piaci részesedésű 4iG szédületes sebességgel érte el a 2020-as szintet. Ez idén már borítékolhatóan 10 százalék fölé fog nőni, de ha az utolsó negyedév eredménye nem bicsaklik meg, és a piac sem nő a szokásosnál sokkal erőteljesebb, akár 13 százalék is lehet.
Ugyan az árbevételben óriási a 4iG, eredményességben elmarad a versenytársaitól, a piac összesített üzemi eredménynek csak a 3,3 százalékát adja, de az alkalmazotti létszáma is nagyon alacsony – az iparági foglalkoztatottak alig 2,7 százaléka dolgozik nála.
Az elmúlt években gyors változások zajlottak le a hatékonysági mutatószámokban. Az egy főre jutó hozzáadott érték 2018-ról 2019-re megduplázódott, ilyet több milliárd forintos árbevételű cégnél igen ritkán lehet csak látni. Ráadásul egy olyan cégről beszélünk, amely a piachoz képest korábban az érdemi hatékonysági mutatókban, így a hozzáadott értékben és a jövedelmezőségben is kifejezetten rosszul teljesített. A változás szinte varázsütésre történt.
Mivel a főtevékenységen kívül sok más tevékenységet is végez a 4iG, minden olyan céget megvizsgáltunk, amelynek főtevékenysége szerint köze van az informatikához, de a 4iG így is egészen nagy szereplőnek számít.
A teljes informatikai piacon már a harmadik helyen állt tavaly az 57 milliárdos konszolidált bevételével, és csak az állami NISZ előzte meg 76 milliárdos, illetve a T-Systems 86 milliárdos teljesítménnyel.
Megvan az esélye, hogy az elmúlt években csökkenő pályán lévő T-Systems-et idén már előzni fogja a 4iG, és így 2021-re már a teljes informatikai piac legnagyobb hazai szereplője lehet – még a Digi-csoport felvásárlása nélkül számolva is. (Ha azonban a német Deutsche Telekomhoz tartozó Systems Solutions Kft-t és a Magyar Telekom leányának számító, de így szintén közvetett német tulajdonban lévő T-Systems-et egynek számoljuk, akkor az közel 140 milliárdos cégcsoportot alkot.)
A 4iG piaci részesedése ezen a jóval nagyobb piacon is gyorsan növekedett, és 2020-ra már 2,9 százalék volt. Ennek elérését sok támogatás segítette, ráadásul nagyon szerteágazó területeken.
Brüsszel és az állam segítségével
Nemcsak a magyar, de az európai adófizetők is részt vesznek a NER informatikai cégének építésében: a 4iG és jogelődjei összesen 2,7 milliárd forintnyi uniós támogatást nyertek el. A halsperma minősítésére, mélyhűtésére és rendszerezésére szolgáló k+f projektre 2015-ig 293 milliót hagytak jóvá számára.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKIH) pályázatain is sikerrel vették az akadályokat a 4iG Nyrt. és a jogelődjei: három projekthez összesen 831 millió forint támogatást nyertek el a partnereikkel együtt. Egy 394 millió forinttal támogatott, 2023-ban záruló projektben még a génszekvenálás területén is megpróbál újat mutatni a cég.
A fenti uniós összesítésen kívül:
Az Antenna Hungáriával közösen drónelhárításon dolgoznak 2 milliárdos uniós támogatásból.
Acélszerkezetek vizsgálatára kaptak 200 milliót az NKFIH-tól.
Szintén az NKFIH adott 240 milliót univerzális jármű- és gépipari minőség-ellenőrzésre.
350 milliós projektben vesznek részt rákkutatásban.
Egészségügyi kompetenciaközpontot alakítanak ki 325 millió forintból Pécsen.
Telemedicina keretrendszert fejlesztenek 150 millióért.
Ha ezeket mind összesítjük, akkor azt kapjuk, hogy
a 4iG és a cégcsoport jogelődjei közel 6 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak.
Mindent elnyelő kis gömböc
A lendületet a folyamatos cégfelvásárlások is jelzik, tavalyelőtt a Veritas Consultingot vásárolták meg, 2020-ban az Innobyte Zrt-t, egy 3,6 milliárdos árbevételű, 130 fős cégcsoportot vettek meg, de az áttörést 2021 hozta el: az Invitech bekebelezésével már egy 27 milliárdos cégcsoport került a 4iG-hez, 600 munkavállalóval.
2021 novemberéig összesen 17 jelentősebb céget alapítottak és vásároltak meg,
így a 4iG leányok 2020-as árbevétele már 50,5 milliárd forint volt, és 1200 főt foglalkoztattak.
A jelentős bővülést segítette, hogy 2021 márciusában 15,6 milliárd forint tőkét vontak be az MNB Növekedési Kötvényprogramjának keretében,
A Digi 232 milliárdos megvásárlása azonban mégis teljesen más nagyságrend a korábbi bővülésekhez képest.
A következő lépés az Antenna Hungáriával közös holding alapítása szintén jelentős előrelépés lehet. A jelenleg a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő céget nem megvennék, hanem a profiljába illő cégeket apportálva egy olyan közös társaságot hoznának létre, amelyben vélhetően a 4iG lenne a többségi tulajdonos. A 2020-ban 41 milliárdos árbevételű Antenna Hungária 1,9 milliárd forintos üzemi eredményt ért el, és közel 550 alkalmazottja van.
Érdekes helyzet lesz ez a Gazdasági Versenyhivatal számára, hiszen a Digi már a mobilpiac körülbelül 2 százalékát tudhatja magáénak, miközben az Antenna Hungária 25 százalékos tulajdonában lévő Telenor 27 százalékon áll. Így közel sem biztos, hogy a társaságok minden területét egy cégbe össze lehet majd vonni.
Ennél azonban különösebb, hogy az Antenna Hungáriához kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is – vagyis az állam a saját kommunikációs rendszereinek többségi tulajdonától megválik.
Külföldre is gurulna
Eddig nem túl acélos a külföldi terjeszkedése a 4iG-nek: a 2019-ben még 1,3 milliárd forintos exportárbevétel 2020-ra 0,6 milliárdra esett vissza, és a teljes árbevétel arányában 3,2 százalékról 1,1 százalékra süllyedt.
A felvásárlások ugyan eddig a hazai cégekre irányultak, az idei harmadik negyedéves jelentésben már a külföldi növekedés reményét vázolták fel: a belgrádi központú TeleGroup informatikai és hálózatfejlesztő vállalatcsoport 70 százalékos, többségi tulajdonának megvásárlására kötöttek előzetes megállapodást. Ez a szerb cég Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is jelen van, illetve kuvaiti és libanoni irodája is működik, gyorsan növekedett az elmúlt években, 78 millió eurós 2020-as árbevétele 28 milliárd forintnak felel meg, és közel 600 alkalmazottja van.
Emellett a Telenor montenegrói szolgáltatóját tervezik még 2021 végéig megvásárolni. Ez a cég piacvezető a kis balkáni országban, a 621 ezer lakosból 328 ezer előfizetője van, 2020-as árbevétele 43 millió euró, azaz 15 milliárd forint volt.
Ennél jóval nagyobb falat lehet az izraeli Space-Communication Ltd. megvétele. Ezt az Antenna Hungáriával közös, 75 százalékban a 4iG-hez tartozó Hungaro Digitel Kft-n keresztül vásárolnák meg. A céghez tartoznak az Amos műholdak, 87 millió dolláros 2020-as árbevétele azonban 35 millió dolláros veszteséggel párosult – amit a magyar felvásárló közleménye diplomatikusan nem részletezett. Bár az űripar jól hangzik, a 28 milliárd forintos árbevétel még a magyar felvásárlási célpontokhoz képest sem jelentős. Igaz, 2021 első kilenc hónapjában kétharmadával csökkent a veszteség az előző évihez képest, és a cégbe nem tőkeemeléssel, hanem részvényvásárlással szállna be a 4iG, eléggé úgy fest, hogy az Eurocom Holdings Plc. tulajdonrészét vennék meg.
Ha minden felvásárlás megvalósul, a 4iG 300 milliárdosnál is nagyobb árbevételű cégcsoporttá növekedhet, a Scope hitelminősítő is 380 milliárdos jövő évi bevételt vár. Ezzel már nehezen megkerülhető céggé válik a hazai piacon.
Mint a grafikonon látható, ha más vállalatok közben nem növelnék a forgalmukat, a 4iG-csoport prognosztizálható árbevétele 2022-ben a 23. helyre tenné a magyarországi vállalatok mezőnyében. Közben persze a többiek is növekednek, de annyi így is látszik, hogy az első 50 mezőnyébe jó eséllyel beférhet jövőre a Jászai Gellért vezette csoport.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója. | Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé | Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20211203/halsperma-minositestol-az-urbe-a-kozbeszerzesi-bajnok-4ig-utja-a-legnagyobb-magyar-cegek-koze/ | 2021-12-03 14:32:00 | true | null | null | G7 |
Az elmúlt öt esztendőben nem fordult elő olyan, hogy az általános forgalmi adó (áfa) előirányzata kisebb lett az előző évre prognosztizált adatánál. Ugyanakkor az Economx megkeresésére a Pénzügyminisztérium azt közölte,
az általános forgalmi adóból származó bevételek jövőre meghaladhatják az idei évre jelenleg várható mértéket.
A tárca szerint erre utal a keresetek tartós emelkedése és a visszatérő, bővülő fogyasztás is, amelyek a gazdaság növekedését is magukban hordozzák. A forgalmi adóbevételek előirányzata tehát összhangban van a költségvetés makrogazdasági várakozásaival is - válaszolta megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium.
Az áfából
2020-ban 4 969,7 milliárd forint volt az előirányzat (évvégén 4669 milliárd forint folyt be, a tervezett 93,9 százaléka);
2021-ben 5035,5 milliárd forint volt az előirányzat (5397,2 milliárd lett a tényleges bevétel, 107,2 százalékkal);
2022-ben 5487,1 milliárddal számoltak előzetesen (6860,3 milliárd lett az áfabevétel, ami az előirányzat 125 százaléka);
2023-ban 7985,9 milliárd forintot terveztek (aminek csak a 87,4 százaléka, 6981,9 milliárd forint realizálódott);
2024-ben ismét magasabb lett az előző évnél az előirányzat, 8574 milliárd forintot szabtak meg (szeptemberig 5433,2 milliárd forintos volt a teljesítés, ami 63,4 százalékos szintet jelent);
2025-ben 8277,2 milliárd forint az áfabevétel előirányzata, ami kisebb összeg, mint amit 2024-től vártak előzetesen.
A kormányzat természetesen nem számol a fogyasztás vagy a kiskereskedelmi forgalom visszaesésével, hiszen a tervezet 3,2 százalékos inflációval és a fogyasztás volumenének 3,9 százalékos bővülésével számol
- válaszolta az Economx felvetésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve:
ez alapján az áfabevételeknek nagyjából 7,2 százalékkal kell növekedniük.
A makrogazdasági elemző szerint az eltérés oka az lehet, hogy a tényszám, amihez képest a 2025-ös növekedést számítani kell, elmarad a várakozástól:
az idei költségvetés 2023. tavaszi tervezésekor 2023-ra és 2024-re jelentősebb növekedést vártak.
Mivel azonban a 2023-as adóbevételek a vártnál mintegy ezermilliárd forinttal alacsonyabban alakultak, így ez kihatott a 2024-es adatra is, itt is van tehát egy elmaradás a tervezettől.
A jövő évi költségvetési törvény tehát nem az eredeti 2024-es tervvel számol, hanem azzal, ami most várható a 2024-es év egészére
- fogalmazott.
Arra is kitért, hogy 2024. első 9 hónapjában az áfabevételek 7,3 százalékos növekedést mutattak éves alapon, így figyelembe véve az első 9 hónap 3,6 százalékos inflációját és a kiskereskedelmi forgalom 2,7 százalékos növekedését, itt a makrogazdasági folyamatok által indokolthoz képest nincs elmaradás.
Azzal együtt, hogy a teljes fogyasztás a kiskereskedelmi forgalomnál jobban nőtt, részben a szolgáltatások iránti keresletnövekedés, részben a külföldi webáruházak térnyerése miatt. Hozzátette, hogy az idei évre a kormányzat 6 százalékos inflációt várt (ennek megfelelően történt az év eleji nyugdíjemelés is), ám ezzel szemben a pénzromlás ennél kisebb lesz, 3,7-3,8 százalék, így ez okozhat némi elmaradást. A Gránit Alapkezelő munkatársa itt megemlítette azt is, hogy a bevételeken belül a növekedés jelentős részben a visszautalások csökkenéséből ered, a befizetés bőven lehetne még erősebb a mostaninál.
A fő probléma azonban 2023-ban volt. Itt az élet megcáfolta azt a korábbi vélekedést, hogy a magas infláció jó a költségvetésnek - nem volt jó, a fogyasztás mérséklődött, ez pedig elmaradást okozott az áfabevételekben, amelyek alakulása egyébként a kiskereskedelmi forgalom által indokoltnál is gyengébb volt a visszautalások alakulása miatt
- fogalmazott.
A Költségvetési Tanács véleményéből azt is megtudtuk, hogy mivel az általános forgalmi adó 2025-ös előirányzata 8277,2 milliárd forint, ez 8,1 százalékkal (összegében 617,4 milliárd forinttal) több a 2024-es várhatónál, hozzátéve, kockázatot jelent, ha a 2024-es bázis évi teljesítés és a makrogazdasági folyamatok vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak.
Ugyanakkor, ha a jövő évi előirányzat 617,4 milliárddal több, mint az idei várható áfabevétel, akkor idén 7659,8 milliárd forint várható, és mivel az idei prognózis 8574 milliárd forint volt, akkor arra számíthatunk, hogy
az államháztartáson 914,2 milliárd forintos lyukat fog ütni az elmaradt áfabevétel.
Egy ezermilliárdos kiesés mindenképpen meglátszódik a költségvetésen
- reagált erre Regős Gábor.
A makrogazdasági elemző szerint persze ilyenkor látni kell azt is, hogy más bevételi sorokon lehet túlteljesülés. Idén például a bérek emelkedése meghaladta a vártat, ami az SZJA-bevételekre és a járulékokra gyakorol kedvező hatást. Ugyanakkor most kiemelt fontosságú a hiánycél tartása - fogalmazott.
Míg korábban a piac ezt kevésbé vette szigorúan, például a koronavírus vagy az energiaárak elszabadulása esetén, most már ez elengedhetetlen. Ilyenkor kerül sor különböző intézkedésekre: először a tartalék felhasználására, utána halasztódhatnak beruházások, kerülhetnek emelésre/kivetésre pótlólagos adók, idén például a tranzakciós illeték emelése, míg korábban az extraprofit-adók, vagy további visszavágásokra kerülhet sor kiadási oldalon, jellemzően a minisztériumoknál és háttérintézményeknél - magyarázta a közgazdász. | Megszólalt a Pénzügyminisztérium az ezermilliárddal kevesebb áfáról | Az elmúlt öt évben nem fordult elő, hogy a költségvetés kevesebb áfabevétellel számoljon annál, mint amit egy évvel korábban várt ebből az adónemből. A Pénzügyminisztérium viszont közölte a portálunkkal, a jövő évi áfabevétel mégis meghaladhatja az ideit? Van itt ellenmondás? Erről is kérdeztük a makrogazdasági elemzőt. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/afa-penzugyminiszterium-koltsegvetes-elemzo-granit.799769.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy
messziről bűzlik
az ezer roma nő képzését és elhelyezkedését célzó Nő az esély program megvalósítása. Az Országos Roma Önkormányzat és a Türr István Képző és Kutató Intézet által végrehajtott 1,5 milliárd forintos program keretében dajkának vagy gyermekfelügyelőnek egymillió forintért képeztek ki nőket, miközben a képzési piacon ezek a tanfolyamok 50-60 ezer forintért érhetőek el Hadházy szerint.
Az ellenzéki politikus szerint
a program nyitó rendezvényére 1,1 millió
rendezvényszervezésre 25 millió
érzékenyítő tréningekre 10 millió
projekt menedzselésre 100 millió forintot költöttek.
Hadházy bírálta Farkas Flóriánt is, mivel szerint neki havi 1,2 millió forintos fizetésért az lenne a dolga, hogy feltűnjenek ezek a költések.
Az LMP szerint a roma felzárkóztatási forrásokat a jövőben nem átláthatatlan projektekre kellene fordítani, hanem ösztöndíjrendszert kellene kidolgozni és tanárokat kellene motiválni belől. | 60 ezer helyett 1 millióért taníttatott az ORÖ | 60 ezer helyett 1 millióért taníttatott az ORÖ - Az LMP szerint messziről bűzlik a 1,5 milliárd forintos Nő az esély program. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/08/10/60_ezer_helyett_1_millioert_tanittatott_az_oro/ | 2015-08-10 17:21:36 | true | null | null | Index |
Médiajelentések becslése szerint bangladeshi politikusok több milliárd dollárt loptak el és mostak tisztára a tavaly októberben véget ért 16 éves "demokratikus uralom" ideje alatt.
Az országot január óta katonai támogatást élvező kormányzat uralja, amely rendkívüli állapotot hirdetett ki. Rahman szerint információk állnak rendelkezésre arról, hogy a politikusok által Bangladeshben ellopott pénz Szingapúrba, Dubaiba, Malajziába, Nagy-Britanniába, az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába került. | Visszaszerzik a politikusok által "lenyúlt" irdatlan milliókat - Együttműködés a Scotland Yarddal - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/visszaszerzik-a-politikusok-altal-lenyult-irdatlan-milliokat-egyuttmukodes-a-scotland-yarddal | 2007-10-03 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Az első megszólalásaiban már kritikus véleményt alkotott a kormánypártokról és az ellenzékről egyaránt. Míg nem sokkal korábban állami cégek különféle beosztású vezetőjeként - például a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként - ódákat zengett a magyar oktatásról és a családtámogatási rendszerről, idén tavasszal a választási kampányban már ennek az ellentétét harsogta mindenfelé.
A jól jövedelmező állami állások haszonélvezőjeként magasztalta a kormány intézkedéseit, majd amikor megszűntek ezek a pozíciói, egyik napról a másikra fordult, és gyalázni kezdte azt a közösséget, amelynek tagja volt
- hívja fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet .
Egy áprilisi interjúban a Mérce nevű szélsőbaloldali portálnak úgy fogalmazott : "Hozzám ne csatlakozzanak a NER-ből kiugrók, sosem mondtam ilyet. Sőt, éppen azt mondtam, hogy sem a levitézlett ellenzéki politikusokra, sem a NER szereplőire nem vagyok kíváncsi." Amikor Magyar a NER-ből kiugrókról beszélt, nyilván éppen olyan személyeket támadott, mint saját maga, vagyis már az első politikusi megszólalása körül is komoly ellentmondások húzódtak.
A volt barátnőjével, Vogel Evelinnel folytatott beszélgetéseiről készült hanganyagok tanúsága szerint Magyar Péter közönséges stílusban, káromkodva szidta a nyugdíjasokat, a saját szimpatizánsait, illetve a közvetlen munkatársait.
A Magyar Nemzet felidézte, miként beszélt a saját szavazótáboráról szűk körben: "Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b...szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f...szomat csinálok itt? Büdösek az emberek és a szájuk, bleee..."
A Tisza Párt elnöke a hangfelvételen gúnyolódott az időseken is , "nyugdíjaskommandónak" nevezve őket, sőt még azon is viccelődött, hogy vegyenek maguknak új unokát.
Egy másik hangfelvételrészben Magyar Péter már a saját munkatársait nevezte agyhalottnak, politikailag alkalmatlannak, sőt Soros-ügynöknek.
A napokban az is nyilvánvalóvá vált, bírósági ítélet erősítette meg, hogy Magyar Péter légből kapott állításokkal támadta meg a Polt Péter vezette ügyészséget korábban, amikor a volt feleségével zajlott magánbeszélgetésük felvételével házalt a nyilvánosság előtt. A Budai Központi Kerületi Bíróság döntése egyértelművé tette Magyar Péter kijelentéseinek teljes valótlanságát, megerősítve az ügyészség törvényes működését.
A magyar közéletben ritkán fordult elő eddig, hogy egy politikus - főként olyan, aki kormányzati hatalomra tör - lényegében a teljes hazai sajtót megtámadja és válogatott szidalmakkal illesse. Az újabb frontvonal megnyitására a hétfőn nyilvánosságra került újabb hangfelvétel a bizonyíték, ahol szidja a teljes médiát.
Ezt követően Magyar hétfőn sajtótájékoztatót tartott , ahol ugyan az általa összeválogatott sajtótermékek képviselői voltak jelen, de így is végig agresszívan hárította a kérdéseket. Később pedig szó szerint kidobatta a Hír TV munkatársát a helyszínről egy biztonsági emberrel.
Az agresszivitás egyébként sem áll távol Magyar Pétertől, hiszen már volt feleségével, Varga Judit exigazságügyi miniszterrel szemben is éveken át alkalmazott verbális és fizikai erőszakot.
Hasonló tapasztalatai voltak a politikussal folytatott párkapcsolata során Vogel Evelinnek is. Magyar volt barátnője az Indexnek adott szeptemberi interjúban idézett fel egy esetet, amikor fenyegetve érezte magát.
A teljes cikk a részletekkel ITT olvasható . | Magyar Péter mindenkit szid és támad | A nemrég nyilvánosságra került hangfelvételekből kiderül, milyen ember valójában a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-hangfelvetel-2 | null | true | null | null | BEOL |
T. István ezredes a szaktárca beszerzéseiért felelős HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynöksége Nemzetközi és Szolgáltatási Igazgatóságának (FLÜNSZI) vezetője. Az őrizetbe vétel indokáról egyelőre annyit tudni, hogy olyan beszerzési szerződéseket vizsgálnak, amelyekhez köze lehetett az ezredesnek. A tiszt közreműködésével született megállapodásokkal ugyanis kivételezett helyzetbe juttattak egyes alvállalkozókat, akik tényleges teljesítés, munkavégzés nélkül is megtarthatták a megbízásaikat. Ez felvetheti a hivatali visszaélés és a vesztegetés gyanúját.
A T. István vezette igazgatóság neve először akkor merült fel korrupciós ügyekkel kapcsolatban, amikor a külszolgálatot teljesítő NATO-katonák járandóságainak megcsapolása ügyében nyomozott a katonai ügyészség. Akkor két tiszthelyettest vettek őrizetbe, akiket hamarosan felmentettek az ellenük felhozott vádak alól. A két katona a HM FLÜNSZI irányítása alá tartozó nemzeti támogató csoportoknál tevékenykedett, és csalással, okirat-hamisítással voltak gyanúsíthatók. A vallomásaik jó alapot szolgáltathattak a későbbi eljárásokhoz. T. Istvánhoz viszont a nyomozó hatóság eljuthatott a bűnszövetségben elkövetett súlyos vesztegetés miatt letartóztatott minisztériumi tisztek beismerő vallomásai alapján is. Az ezredes igazgató előzetes letartóztatásának kezdeményezéséről később dönt a katonai ügyészség.
Balogh Zoltán, a budapesti katonai ügyészség szóvivője az ügyről egyelőre annyit mondott, hogy folyamatban lévő büntetőeljárás kényszerintézkedéseivel, személyi körével kapcsolatban az ügy lezárásig nem adhat felvilágosítást. | Babérkoszorús ezredes is rács mögé került | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/05/baberkoszorus-ezredes-is-racs-moge-kerult | 2010-05-04 12:46:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Orbánt korábbi pártpolitikai válaszai ejtették foglyul.
- Vida Ildikó izgalmasabb Hollywood vezető fenekénél.
- Minél nagyobb celeb a NAV vezetője, annál jobb Simicska Lajosnak.
A világhírű fenékcelebet, Kim Kardashiant is lenyomta Vida Ildikó az interneten – legalábbis idehaza sokkal kevesebb mém készült a hollywoodi díva idomairól, mint az amerikai ügyvivőt, André Goodfriendet leckéztetni próbáló, majd az első angol mondat után tolmácsért esdő NAV-elnökről. Aki valószínűleg csöppet sem bánta, hogy vele van tele a háló, sőt. Informális főnökével, Simicska Lajossal egyetemben ugyanis róka fogta csukát játszik a kormánnyal, pontosabban annak fejével: minél inkább ekézi a közvélemény és az amerikai diplomácia Vidát, annál kevésbé ejtheti csendben a kormány.
Vida – az Orbán-kormány pechjére – az elnyomó nagyhatalmak elleni szabadságharc címeralakjává lett, nem véletlen, hogy a kormányfő rádióinterjújában arról beszélt: elvárja, hogy a NAV elnöke mindenkit bepereljen, aki meggyanúsította. És azt is odakerekítette, hogy ha netán Vida benyújtaná lemondását, hát bizony erősen elgondolkodna (azért nem zárta ki), hogy aláírja-e, hiszen ez úgy festene, mintha bármelyik nagyhatalom leváltathatná.
Márpedig Orbán, a jelek szerint, marad a szabadságharcos retorikánál, így szimplán fecninek titulálta azt a dokumentumot, amit az amerikai nagykövetség postázott, mondván: ezek a korrupciós ügyek verték ki a biztosítékot az Egyesült Államokban. (Fecniügyben lásd keretes írásunkat.) Az irat a trafikmutyit, illetve az amerikai cégeknek több tízmillió dolláros kárt okozó áfacsalási ügyeket foglalta össze. A miniszterelnök az udvariatlan fecnizéssel (értsd: diplomáciai sértés) még feszültebbé teheti Magyarország és az USA viszonyát – ám Orbán legfeljebb a szóhasználatán finomíthatott volna, a tartalmon nem. Az Egyesült Államok ugyanis két olyan alapügyet „boncolna élve”, amelyekre hónapokon-éveken át pártpolitikai válaszokat adott a Fidesz.
Így most sem térhet le a kommunikációs útról, hiszen ha elismeri, hogy a dohánykiskereskedelmi piac újraosztását nem a dohányzás visszaszorítása, a magyar vállalkozók helyzetbe hozása stb. motiválta, akkor verifikálja azt az ellenzéki mondást, miszerint családok tízezreit semmizték ki, hogy a Fidesz-klientúrának koncot juttassanak. És egy ilyen felfokozott, tüntetéses hangulatban ezt merész dolog lenne bevállalni.
Ám a jelek szerint a nemzetközi közvélemény már nem azt nézi csak, amit Orbán tesz (noha a miniszterelnök erősen ezt javallotta), hanem azt is, amit mond. Így valószínűleg kevés lesz, hogy hirtelenjében lett gyanúsítottja annak az 1000 milliárdos áfacsalási ügynek, amiben Horváth András bejelentése után kezdett nyomozni a rendőrség – akkor még ismeretlen tettes ellen. (Persze a gyanúsított megjelenését valószínűleg hiba lenne a korrupciós üggyel összefüggésbe hozni, de az biztos, hogy amikor a volt NAV-ellenőr beszámolt az adóhatóság hallgatólagos támogatásával zajló adócsalásról, akkor a NAV rögtön feljelentette, és nyomban házkutatást tartottak nála.)
És vélhetően az is kevés lesz, hogy az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a General Electric 25 éves magyarországi tevékenységének megünneplésekor pénteken Orbán Viktor éltette Amerikát és cégeit. Pedig a miniszterelnök az esemény után még gyorsan kezet is fogott André Goodfrienddel, a kormánypárti közvélemény újsütetű első számú közellenségével. Igaz, beszélgetni nem lehetett módjuk: kezdődött a magyar–finn focimeccs.
Fantomcégben. Egy, az érettségi után fizetős oktatási szolgáltatást nyújtó intézményt működtető fantomcég tagja volt Vida Ildikó. A Casus Művészeti Bt. kültagjaként – írja a Népszabadság – tudhatott róla, hogy a vállalkozás, többek között, egyetlen mérleget sem adott le és nem fizetett adót – végül kényszerből törölték.
Fecnidiplomácia
Mivel sem pecsétet, sem fejlécet nem talált a magyar kormány az amerikai nagykövetség által átadott dokumentumon, fecninek minősítette azt. A fecnizés annak a kommunikációs stratégiának a része, ami a korrupciós vádakat próbálja eljelentékteleníteni – tudatosan figyelmen kívül hagyva a diplomáciai gyakorlatot. A fejléc és bélyegző nélkül átadott iratokat úgynevezett „non paper”-nek nevezik, magyarázta Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint egy ilyen papír a szóbeli közléssel egyenértékű, illetve annak segédeszköze lehet – amikor a diplomata meg kívánja könnyíteni mondandója megjegyzését, és mellékeli azt írásban is. Továbbá a non paper azt is jelzi, hogy a diplomata országa egyelőre nem kívánja súlyosabban terhelni viszonyát az adott állammal, pecsétet és fejlécet ugyanis csak fajsúlyosabb, következményekkel bíró üzenetekre tesznek, például jegyzékre. Azaz a „fecni” ez esetben egy gesztus.
A Fidesz visszatalált régi, jól bevált kommunikációs stratégiájához: a gyurcsányozáshoz.
„Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke az Orbán-kormány megbuktatásán munkálkodik” – írta Németh Szilárd, a kormánypárt frakcióvezetőhelyettese az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében. Úgy fogalmazott: mostanra egyértelművé vált, hogy André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője is „Gyurcsány Ferenc kottájából játszik”. | NAV-botrány, fecnidiplomácia - Nem lehet bevallani - Vasárnapi hírek | Orbánt korábbi pártpolitikai válaszai ejtették foglyul.\t - Vida Ildikó izgalmasabb Hollywood vezető fenekénél.\t - Minél nagyobb celeb a NAV vezetője, annál jobb Simicska Lajosnak. | null | 1 | https://vasarnapihirek.hu/fokusz/nem_lehet_bevallani | 2014-11-16 00:00:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
A legsúlyosabb büntetési tétel tíz hónap, illetve 12 ezer euró volt. A bíróság a rendőrség által lehallgatott telefonbeszélgetések alapján hozta meg ítéletét.
A vádlottak az élvonalbeli FC Synot mérkőzéseinek manipulálásban működtek közre. Az ügy ezzel nem zárult le, több mint egy tucat játékvezető és öt klub ellen még folyik a vizsgálat. | Világ: Felfüggesztett börtönbüntetés a korrupt cseh futballbíróknak | Hét cseh futballbírót és három sportági vezetőt felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtottak az ország legnagyobb labdarúgó korrupciós botrányának bírósági tárgyalásán. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20071011_biro_borton | 2007-10-11 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Mittelmayer Ferencet, az Agropark Kht. ügyvezetőjét is bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsította meg tegnap az úgynevezett kazetta- ügyben az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága. Mittelmayer Ferenc megtagadta a vallomástételt, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. Tegnapra feleségét is gyanúsítottként idézték, ám Mittelmayer Ferencné orvosi igazolással kimentette magát. Így már öt gyanúsítottja van a Népszava által kirobbantott kazettaügy nyomozásának.
A Népszava január 29-én közölte annak a hangfelvételnek a szövegét, amely szerint tavaly májusban a földművelésügyi minisztérium tulajdonában álló Agrárinnovációs Kht. irodájában öten egyeztettek arról, miképpen juttassanak el ötmillió forint kenőpénzt Torgyán Attilának, az akkori agrárminiszter fiának. A pénz átadásával egy állami támogatás elnyeréséhez remélt közbenjárást a magánszemélyek által alapított Agropark Kht. A felvétel tanúsága szerint a pénzzel el is indult a Torgyán család bizalmasaként emlegetett Benczéné dr. Tóth Judit ügyvéd, akit egyébként a kisgazdapárt delegált az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába.
Az ügyben befolyással üzérkedés miatt február hatodikán rendeltek el nyomozást. Elsőként Benczéné dr. Tóth Judit lett gyanúsított, nem sokkal később pedig Torgyán József kisgazda pártelnök fia is. Több hónapos nyomozás után a hét elején a hangfelvételt készítő Deésy Gézát is meggyanúsították, bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedéssel. A kazettaügy koronatanúja az ügy kirobbantása után önmagára nézve is terhelő vallomást tett, ezért nem érte váratlanul a gyanúsítás. Deésy Géza lapunknak elmondta, ha ő bűnsegéd, akkor ez azt jelzi, van bűnös is az ügyben. A koronatanú egyébként ügyészi megrovásra számít. (A törvény szerint ügyészi megrovással nyomozati szakban szüntethető meg eljárás, ha a bűncselekmény csak igen csekély mértékben volt veszélyes a társadalomra akkor, amikor elkövették vagy már nem veszélyes, amikor elbírálják.) Bízik benne, hogy miután neki köszönhetően derült fény a bűncselekményre, azt kiegyenlíti, hogy ő maga is elkövette. Azt már felháborítónak tartaná, ha akár pénzbírságot kapna, mert ez annyit jelentene, hogy megbüntetik azért, mert állampolgári kötelességét teljesítette.
Befolyással üzérkedés bűntettét az követi el, aki - arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol - magának vagy másnak előnyt kér, illetve elfogad, ami a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény már az előny kérésével vagy elfogadásával megtörténik, nem szükséges, hozzá a tényleges befolyásolás.
Torgyán Attila akkor követi el a bűncselekményt, ha bebizonyosodik, hogy ténylegesen azt a látszatot keltette, hogy befolyásolni tud, és ezzel élni is fog. Ha bebizonyosodik, hogy az ügyvédnő azzal vette át az összeget, hogy azt továbbítva egy döntésre hat, bűnsegédként követi el a befolyással üzérkedést. Viszont ha azzal az ígérettel vette át a pénzt, hogy befolyásol majd, ő a bűncselekmény tettese.
A törvény szerint a bűnsegéd és a tettes elvben egyforma büntetést kaphat az elkövetett bűncselekményért, azonban a bírói gyakorlat enyhébben ítéli meg a bűnsegédi magatartást.
Deésy Gézát szintén bűnsegédként gyanúsítják. Annak ellenére, hogy neki köszönhető a bűncselekmény felderítése, nem enyhíthető korlátlanul a büntetése. A bíróság az ő esetében is együtt veszi figyelembe az enyhítő és a súlyosító körülményeket. Általában enyhítő körülménynek számít az, ha valaki önmagára nézve is terhelő, feltáró vallomást tesz, és ennek köszönhető például a büntetőeljárás sikere. De hogy ennek mekkora lesz a súlya, az adott ügy valamennyi körülményétől függ. A törvény szerint egyébként nem büntethető az, aki végszükségből, a közérdek védelmében tette azt, amit tett.
Gyanúsítottá vált Deésy Géza, a kazetta-ügy kirobbantója | <P class="MsoNormal">Öt gyanúsított a kazettaügyben | Mittelmayer Ferencet, az Agropark Kht. ügyvezetőjét is bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsította meg tegnap az úgynevezett kazetta- ügyben az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága. Mittelmayer Ferenc megtagadta a vallomástételt, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. Tegnapra feleségét is gyanúsítottként idézték, ám Mittelmayer Ferencné orvosi igazolással kimentette magát. Így már öt gyanúsítottja van a Népszava által kirobbantott kazettaügy nyomozásának. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/10/20011005otgyanusitott | 2001-10-05 05:58:00 | true | null | null | Origo |
Senkit nem vonnak felelősségre amiatt, hogy a Honvédelmi Minisztériumban olyan iratok semmisültek meg, amelyek fontosak voltak egy kartellgyanús ügy kivizsgálásánál. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy több százmilliós vásárlásnak nézett utána. A HM szerint az iratok megsemmisítésénél még nem volt gyanús az ügy, de elismerik, hogy az előírtnál hamarabb daráltatták le a papírokat.
Megszüntette a kartell gyanúja miatt indított eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a HM egyik közbeszerzési eljárása ügyében, mivel a honvédelmi tárca megsemmisítette a vonatkozó iratanyagot. Bár a jogsértés gyanúját a GVH birtokában lévő, az eljárás alá vont vállalkozások közötti kommunikáció alátámasztotta - állt a hivatal hétfői közleményében -, mégis a vizsgálat megszüntetésére kényszerültek. A gyanúba került vállalkozásoknál fellelhető dokumentumok ugyanis nem voltak elegendők a feltételezett jogsértés bizonyítására.
Nincs felelős
Ennek ellenére azt állítja a HM, hogy a négy évvel ezelőtti közbeszerzési eljárást érintő vizsgálathoz "minden segítséget megadott, a fellelhető iratanyagot maradéktalanul" átadta. Bocskai István HM-szóvivő értetlenül áll a GVH végzése előtt, mert szerinte nem is rájuk vonatkozik az iratok 5 évig tartó megőrzésének kötelezettsége, hanem a közbeszerzési eljárás kiírójára. Márpedig Bocskai szerint az nem a HM, hanem a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt.
A honvédelmi tárca szóvivője azt sem érti, hogy miként kerülhet szóba egyáltalán a kartell-gyanú, hiszen ők a MeH által ajánlott tucatnyi cégből választották ki azt, amelyik a legolcsóbb ajánlatot adta. Pontosan azt sem tudta megmondani Bocskai, hogy milyen megsemmisült iratokat hiányol rajtuk a GVH. "Valószínűleg a HM és a kiválasztott cég közötti levelezést, de nem biztos" - mondta a szóvivő.
Mihálovits András, a GVH szóvivője minderre azt válaszolta az [origo]-nak, hogy a HM a "fellelhető" iratokat valóban megküldte, de az nagyon kevés volt. "Azt se tudjuk, hogy volt-e pályázati kiírás, hogy aztán volt-e valódi verseny, volt-e tender, meg hogy kiket hívtak meg? Ennek nincs nyoma, ellenben egyszer csak lett egy megállapodás" - fogalmazott Mihálovits. A versenyhivatal végzése szerint a minisztérium nem tudott érdemi információkat szolgáltatni az eljárással kapcsolatban.
A honvédelmi tárca Miniszterelnöki Hivatalra mutogatásával kapcsolatban azt mondta Mihálovits, hogy a HM volt a megrendelő, és a HM volt a vásárló. Ezért vizsgálták az ő felelősségüket.
Nincs folytatás
A tárca egyébként belső vizsgálatot végzett, amely során "komoly problémát" jelentett számukra az iratmegsemmisítés óta történt sok átszervezés, valamint, hogy többen már dolgoznak a minisztériumban azok közül, akik egykor kezelték ezt a beszerzést. A vizsglatból annyi derült ki, hogy egy ügyintéző szabálytalanul, az előírtnál korábban adta le a papírokat megsemmisítésre. Kérdésünkre azt mondták a HM-nél, hogy a fenti okok - vagyis az átszervezések és a munkatárs eltávozása - miatt "felelősség megállapítására nem volt lehetőség."
Mihálovits András azt mondta, hogy innentől kezdve már ők sem tudnak semmit tenni az iratokat megsemmisítő HM ellen. A szóvivő közölte: csak úgy lehet folytatása az ügynek, ha valaki bírósági feljelentést tesz. Úgy tűnik, a HM a maga részéről befejezettnek tekinti a történetet, mint mondják, tudomásul veszik, hogy a versenyhivatal befejezte a vizsgálódást.
A GVH 2006. június 29-én kartell gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárást a Synergon Informatikai Nyrt.-vel, a HP Magyarország Kft.-vel és az Atigris Informatika Zrt.-vel szemben. A hivatal azt szerette volna tisztázni, hogy a vállalkozások a 2003-ban kiírt, 8000 felhasználónak vásárolandó Microsoft programcsomaggal kapcsolatban végeztek-e olyan egyeztetéseket, amelyek alkalmasak a verseny korlátozására, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény megsértésére.
Mint azt a HM-től megtudtuk, 2003. szeptemberében kötöttek egyedi szerződést szoftver szállítására és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére a Synergon Informatikai Rt.-vel. A minisztérium 8000 db MS nagyvállalati licencet vásárolt három évre összesen nettó 1.59 millió dollárért, mai árfolyamon számolva nagyjából 300 millió forintért.
Lencsés Csaba | Elsiklik a HM a gyanús iratmegsemmisítés felett | Senkit nem vonnak felelősségre amiatt, hogy a Honvédelmi Minisztériumban olyan iratok semmisültek meg, amelyek fontosak voltak egy kartellgyanús ügy kivizsgálásánál. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy több százmilliós vásárlásnak nézett utána. A HM szerint az iratok megsemmisítésénél még nem volt gyanús az ügy, de elismerik, hogy az előírtnál hamarabb daráltatták le a papírokat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/05/20070516megussza | 2007-05-16 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"A Fidesz ahelyett, hogy kormányozna és próbálná beindítani a teljesen lefagyott magyar gazdaságot, vagy próbálna tenni valamit a válságban lévő magyar egészségügyért, a széteső MÁV megújításáért, vagy a létminimum alatt élő idősekért és gyerekekért, inkább újabb és újabb milliárdokat költ propagandára és lejárató akciókra. Már minden hölgyet felkerestek, akivel akár csak egy buszon vagy liftben utaztam életem során és már nyilván készül a Tónika Show újabb epizódja is" - idézi Magyar Péter Facebook-bejegyzését az Új Hét.
A Tisza elnöke hozzáteszi: a Fidesz az elmúlt hetekben "gőzerővel keres karikaturistákat is a fiatal, nem pályakezdő, hanem kifejezetten jó és kreatív grafikusok között. Az instrukciót ők adják és nagyon sok pénzt fizetnek majd érte (vagyis mi adófizetők). Hát itt tart a magát kereszténynek és polgárinak hazudó kormány 2024-ben."
Magyar, utóiratként még hozzáfűzte: "néha azon tűnődöm, hogy a Karmelitában tényleg van, aki azt gondolja, hogy az ilyen photoshopok miatt fog majd valaki arra a kormányra szavazni, amely hazánkat a legszegényebb és legkorruptabb országává tette?! Kevés lesz ez, Tóni..." | Magyar Péter: a Fidesz fizetett karikaturistákkal járatná le a Tisza Pártot | A Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz az elmúlt hetekben gőzerővel keres karikaturistákat a fiatal, nem pályakezdő, hanem kifejezetten jó és kreatív grafikusok között. Először nem mondják meg, hogy mi lenne a feladat, de ha valaki kitartó, akkor megtudhatja, hogy a Tisza Párt kapcsán kellene politikai karikatúrákat, lejárató, gyalázkodó mémeket készíteni. Magyar úgy látja, hogy a „Tónika Show” folytatódik. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/magyar-peter-a-fidesz-fizetett-karikaturistakkal-jaratna-le-a-tisza-partot/530136 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A korrupciós bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen indult büntetőügyben az ügyészség indítványozta Czeglédy Gergő óbudai alpolgármester letartóztatásának két hónappal, december 20-ig történő meghosszabbítását - derült ki a Fővárosi Törvényszék és a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) lapunknak adott tájékoztatásából.Az óbudai alpolgármestert még júniusban tartóztatták le, százmilliós korrupcióval gyanúsítják. Nem sokkal később, augusztus közepén a polgármester, Kiss László is rács mögé került, ugyancsak vesztegetés gyanúja miatt.A bíróság éppen néhány napja döntött arról, hogy Kiss december 16-igbiztosan börtönben marad.Ahogy arról már sokszor beszámoltunk, a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A közvélemény elsőként Anonymous felvételei révén találkozhatott az üggyel néhány éve. Az álarcos alak például közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnek egy autóban.A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben eljárás indult, az első gyanúsítottakra márciusban csaptak le, majd az érintettek köre idővel tizenhat főre bővült. A gyanúsítások túláratott és fiktív szerződésekről, százmilliós kenőpénzek visszaosztásáról szólnak. | December végéig börtönben maradhat Czeglédy Gergő, Óbuda alpolgármestere | Az ügyészség indítványozta Czeglédy Gergő óbudai alpolgármester letartóztatásának a meghosszabbítását – tudta meg a Magyar Nemzet. Czeglédy június óta van rács mögött, miután a nyomozó hatóság százmilliós vesztegetéssel gyanúsítja. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/december-vegeig-bortonben-maradhat-czegledy-gergo-obuda-alpolgarmestere | 2024-10-16 12:39:38 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Óriási blama lett a közpénznyelő matricagyűjtő játék
Összesen 180 millió forintot adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egy iskolásoknak kitalált matricagyűjtő programra és egy ahhoz kapcsolódó, múzeumokat népszerűsítő könyvre. A hvg.hu szerzője közérdekű adatigénylés keretében megszerezte a Mozaik Múzemtúra-projekt szakmai beszámolóját: ebben ugyan nincsenek részvételi adatok, viszont kiderül belőle, mennyi pénzért dolgoztak a program lebonyolításért felelős Örökség Kultúrpolitikai Intézettel (ÖKI) szerződő vállalkozások, melyek az ÖKI-hez hasonlóan több szálon köthetők L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárhoz.
A Mozaik Múzeumtúra legfőbb célkitűzése az volt, hogy a 6-18 éves korosztály körében felkeltse az érdeklődést a hazai közgyűjtemények iránt. A kezdeményezés visszanyúlt egy jól bevált megoldáshoz, a Lutra albumok teremtette matricagyűjtő játékhoz, amely bő két évtizede nagyon sok gyereket megmozgatott.
A Mozaik Múzeumtúra játékot 2014. február elejétől május végéig írták ki, amit aztán augusztus végéig meghosszabbítottak. A régiónkénti gyűjtőfüzeteket a múzeumokban és az Alexandra könyvesbolt-hálózat üzleteiben lehetett megvásárolni (379 Ft/db). A füzetekben múzeumok ábrái voltak, ezekre kellett felragasztani a matricákat (59 Ft/ötdarabos csomag). Ahhoz, hogy teljes legyen a gyűjtemény, el kellett menni több múzeumba is, ahol a jegy mellé ingyen adták a még hiányzó „belsős” matricákat.
A teli füzetet a garantált nyereményeken kívül be lehetett váltani egy féléves National Geographic-előfizetésre – de ebben az esetben a gyerekek az albumot már nem kapták vissza. A matricagyűjtő játék mellett NKA-s támogatással született egy kiadvány 300 múzeum és kiállítóhely címmel, melyet angol és magyar nyelven adtak ki 6000 példányban, valamint a múzeumtúrához készült egy mobilapplikáció – erről a gyerekek múzeumi háttérképeket ingyen tölthettek le, cserébe az aktivitásukért.
Hatástalan, pazarló
A Magyar Narancs tavaly áprilisban, amikor még javában tartott a program, erős kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mennyire érdekes foglalatosság általános és középiskolásoknak múzeumi homlokzatokat és belső tereket ábrázoló matricákat gyűjteni, és hogy ez valóban olyan csereberét indít el, mint évtizedekkel ezelőtt a Lutra album vagy akár mostanában a focistagyűjtő albumok.
Bár konkrét adatokat az akcióban részt vevők számáról a zárás után sem volt hajlandó adni a lebonyolításért felelős Örökség Kultúrpolitikai Intézet, a programban részt vevő 300 múzeumból 49 válaszolt a kérdéseinkre. Szinte kivétel nélkül arról számoltok be, hogy rendkívül kevesen keresték meg őket, sokan még számot sem tudtak mondani, olyan elenyésző volt az érdeklődés. Bár azt üdvözölték, hogy az állam megpróbálta népszerűsíteni a múzeumi gyűjteményeket, de a kezdeményezést hatástalannak, többen kimondottan pazarlónak tartották. A beszámolók szerint érdemi látogatószám-növekedést az akció nem hozott, és a részvétel is bonyolult volt.
Azokban a múzeumokban, amelyek válaszoltak, összesen 753 matrica fogyott – ennyit osztottak szét a gyűjtőalbummal vásárolt belépőkhöz ingyenesen. Ennél még kevesebbet vettek a múzeumokban a gyűjtőfüzetekből, pedig ebből 70 ezret nyomtattak, igaz, 10 ezret ingyenesen kiküldtek az iskoláknak, és a füzetet máshol is lehetett kapni. Az applikációt mindössze 1030-an töltötték le. Mivel több múzeum „-tól, -ig”-adatot adott meg a fogyásról, a legnagyobb jóindulattal, a felső értékeket figyelembe véve vetítettünk ki egy országos értéket – eszerint a hét hónapos akció keretében jó, ha ötezren voltak, akik legalább egyszer elmentek múzeumba. Csak szemléltetésképpen: Magyarország egyik leglátogatottabb (a gyerekek körében pedig valószínűleg az ország első számú) állandó kiállítása, a Csodák Palotája, amely egy évben 100 ezer látogatót vonz, mindössze 14 Mozaik Múzeumtúra-matricát tudott elpasszolni.
„Figyelemre méltó, ha az orbitális bukást követően meghosszabbítják a látványos agóniát, újabb közpénzt adnak a változatlan folytatásra, miközben semmit nem tesznek a bukás okainak megismerésére, megszüntetésére és megismétlésének elkerülésére” – írta egy fővárosi iparművészeti kisgyűjtemény képviselője azzal kapcsolatban, hogy az akciót az eredetileg meghirdetett májusi zárás helyett augusztus végéig futtatták, újabb pénzeket kifizetve a kapcsolódó vállalkozásoknak. De nemcsak a hvg.hu nem kapott érdemi fogyási adatokat az ÖKI-től, egy vidéki múzeum illetékese elmondta, hogy a program ideje alatt többször kértek statisztikai adatokat, amivel elemezhették volna, hogy a térségben csak őket nem látogatják, vagy más intézményeket sem. De nekik sem küldtek meg semmilyen tájékoztatást.
Három részletben
A Mozaik Múzeumtúra alapját egy múzeum-népszerűsítő kiadvány jelentette (ez lett a 300 múzeum és kiállítóhely Magyarországon), melynek előkészítésére az Emmi a minisztériumi keret terhére 2012 decemberében hárommillió forint támogatást adott az alig néhány hónappal korábban, 2012. júliusában bejegyzett ÖKI számára. Az ÖKI nem költségvetési szerv, hanem egy nonprofit kft., melyet a Magyar Írószövetség, a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány és az Edutus Főiskola alapított (utóbbi helyét 2013 végén átvette az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány).
Amikor az NKA 130 millió forint értékben kiírta a hazai múzeumokat és közgyűjteményeket népszerűsítő program, a Mozaik Múzeumtúra lebonyolítói pályázatát, erre egyedül már csak az ÖKI-t hívták meg. Ezt a támogatást fejelte meg az NKA 2014-ben további 46 millió forinttal a már említett kötet kivitelezésére (valamint megrendeltek egy hazai tavakat bemutató kiadványt is 2000 példányban.) Ekkora összeggel más köteteket nem szoktak támogatni, ennek töredéke jut egy-egy könyvre az NKA könyvtámogatási programjában. Összesen tehát 180 millió forintot nyert el az ÖKI, amit ha összevetünk az általunk becsült ötezres látogatói létszámmal, ahány gyereket a múzeumtúra legfeljebb elérhetett, nagyjából 36 ezer forint támogatás juthatott egy gyerekre. Ezt a 180 milliót, jegyezték meg többen is, sokkal értelmesebben fel lehetett volna használni úgy, hogy a múzeumok színvonalas programokat szervezhettek volna, ténylegesen a fiatalokra fókuszálva növelhették volna látogatottságukat.
Az általunk kikért szakmai beszámolóból kiolvasható, hogy melyek voltak a programban a legnagyobb költségek. Csak a fotókra és a kapcsolódó jogdíjakra, melyek a matricák, a mobilapplikáció, valamint a reklámanyagok alapjául szolgáltak, 24,5 milliót fizettek ki. A valamivel több mint ezer érdeklődő által letöltött applikáció fejlesztési és marketingköltségei 55 milliót emésztettek fel, a 70 ezer példányban nyomott matricagyűjtő füzetek, matricák és a kétnyelvű múzeumismertető kötet nyomdaköltsége pedig 37 millió forint volt. A vonatkozó munkákkal az ÖKI olyan külsős cégeket bízott meg, melyek nem egy esetben közel állnak az ÖKI tulajdonosaihoz.
Életre szóló barátságok
A Mozaik Múzeumtúra lebonyolításban igen aktív szereplő volt az U Group Kft., melyet az ÖKI reklám és a nyomdai tevékenységekkel bízott meg, összesen 44 millió forint értékben. Az U Group Kft.-nek is az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány a tulajdonosa, ahogy az ÖKI-ben is benne van 2013 vége óta. Szintén az alapítványhoz köthető a program költségvetéséből 12,8 milliót lefölöző YCP Communications Kft. is, amelynek tulajdonosai és ügyvezetői az a Bondár Péter és Molnár Attila, akik az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány egy másik érdekeltségében, a Shortcut Communications Kft.-ben a nyilvános cégadatok szerint szintén megtalálhatók. (Beszédes, hogy a Shortcut Kft.-nek és az ÖKI-nek egy időben ugyanabban a Falk Miksa utcai lakásban volt bejegyezve a székhelye.) Szintén PR-vonalon 38 milliót számlázhatott a Mozaik Múzeumtúra kapcsán a Kortárs Média Kft., amely korábban több pályázaton is együtt nyert az YPC Communications Kft.-vel.
Mint ahogy a már emlegetett tavalyi Magyar Narancs-cikk is rámutatott, az ÖKI tulajdonosi köre több szálon kötődik L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárhoz: egyrészt az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány által ellenőrzött kulturális szolgáltató és kommunikációs cégcsoport egyes tagjait több esetben olyan döntés hozta kedvezményezetti helyzetbe, melyben L. Simon is kulturális államtitkárként, NKA-alelnökként részt vett. Másrészt a másik két tulajdonos, a Magyar Írószövetség és a Szépirodalmi Figyelő esetében fontos, hogy ezek jelentették L. Simon irodalmi, kultúrpolitikai hátországát: az államtitkár a Magyar Írószövetség, a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) elnökeként tűnt fel az országos kultúrpolitikában, és ő volt a FISZ által alapított Szépirodalmi Figyelő első főszerkesztője.
Az, hogy a személyes kapcsolatok milyen fontosak, jól látszik például azon, hogy a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztői székében kik váltották egymást. L. Simont a Kortárs folyóirat jelenlegi főszerkesztője, Thimár Attila követte a Szépirodalmi Figyelő élén, aki azt az NKA-kollégiumot is vezeti, amely a Múzeumtúrához kapcsolódó kiadványra is megítélt 46 milliós támogatást. De megfordult a Szépirodalmi Figyelő élén L. Simon egykori szerkesztőtársa, Pápay György is, akinek az ügyvezetésével nyert pénzt az ÖKI a Múzeumtúra-pályázaton. De ma már az ÖKI-t nem ő, hanem L. Simon egykori főiskolai iskolatársa vezeti. | Itthon: Óriási blama lett a közpénznyelő matricagyűjtő játék | Összesen 180 millió forintot adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egy iskolásoknak kitalált matricagyűjtő programra és egy ahhoz kapcsolódó, múzeumokat népszerűsítő könyvre. A hvg.hu szerzője közérdekű adatigénylés keretében megszerezte a Mozaik Múzemtúra-projekt szakmai beszámolóját: ebben ugyan nincsenek részvételi adatok, viszont kiderül belőle, mennyi pénzért dolgoztak a program lebonyolításért felelős Örökség Kultúrpolitikai Intézettel (ÖKI) szerződő vállalkozások, melyek az ÖKI-hez hasonlóan több szálon köthetők L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárhoz. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150310_Oriasi_blama_lett_a_kozpenznyelo_matricag | 2015-03-10 18:35:00 | true | null | null | HVG |
Bár év elején, majd nyáron több kórházban keresett új főigazgatókat az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), úgy tűnik, a szakemberkeresésnek nincs vége: szeptember 2-án újabb 13 pozícióra írtak ki pályázatot. Ezzel együtt így már összesen közel 40 kórház élén cserélik le a vezetőket. Megkeresésünkre válaszolva az OKFŐ azt írta:
"A 2023 decemberében felmentés okán megüresedett 24 főigazgatói pozíció betöltését több ütemben kiírásra került/kerülő pályázat útján tudjuk megvalósítani. A fentieken kívül több intézményben a főigazgatói pozíció betöltetlenné vált, jelenleg megbízott vezető látja el a főigazgatói feladatokat".
Azt is hozzátették, hogy
"Az idei évben 38 intézmény kapcsán került sor pályázat kiírására, melyből 9 esetben a főigazgatói pozíció a nyár folyamán már betöltésre került. A július 26. napjával meghirdetett 15 intézményre vonatkozó pályázat a fentiek megvalósításának a második üteme, míg a szeptember 2. napjával meghirdetett 13 intézményre vonatkozó pályázat annak harmadik üteme. A pályázati eljárás lefolytatása mindkettő ütem esetében jelenleg folyamatban van."
Mivel az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapja szerint Magyarországon hivatalosan bejegyezve 83 kórház működik, kijelenthető, hogy az egészségügyi intézmények közel felénél, 45,7 százalékánál kereste/keresi a Belügyminisztérium a kórházvezetőket.
Ilyen nagymértékű vezetőcserére még soha nem volt példa az egészségügyben.
Elégedetelenek voltak a korábbi vezetőkkel
Az egészségügy átalakítását 2022-ben kezdte el a kormány, a kórházi vezetők tisztogatása minden bizonnyal ennek a reformnak a része.
Ennek köszönhetően így sok kórházban közel egy éve nincs kinevezett kórházigazgató.
Bár tavaly decemberben az óriásira duzzadt kórházi adósságok után fejek hulltak az OKFŐ-nél, majd ezt követően váltak meg az ominózus 24 kórházigazgatótól. Takács Péter egészségügyi államtitkár év elején a Magyar Kórházszövetség konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy a kórházi adósságoknak ehhez semmi köze nem volt.
"Az lesz kórházigazgató, akinek nagyobb az impaktfaktora, ezt a kiválasztási rendszert befejezzük. A menedzserképességekre fogunk építeni" - tette hozzá.
Igaz, áprilisban, egy másik konferencián már arról beszélt, hogy "A végrehajtásért felelős helyi vezetőknek nem sikerült úgy átadni az átalakításról szóló terveket, ahogyan azt szándékunkban állt megvalósítani."
Bár kijelentette, hogy kórházbezárásokra nem leszükség, ezen a konferencián azt is bevallotta, hogy bizony mégis kevesebb egészségügyi intézményre kell szűkíteni a rendszert. | Hivatalos: Pintér Sándorék jóval több kórház élére keresnek új főigazgatókat | Lapunk kérdésére z Országos Kórházi Főigazgatóság elismerte, hogy nem csak a tavaly decemberben leváltott 24 kórházigazgató utódját keresi, hanem ennél jóval több egészségügyi intézménybe keres vezetőket. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/hivatalos-pinter-sandorek-joval-tobb-korhaz-elere-keresnek-uj-foigazgatokat.html | null | true | null | null | mfor.hu |
December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a kormány újra megjelentette a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelését célzó támogatási programjának az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek szóló felhívását.
Rámutattak, hogy a gazdaság új fellendülésének egyik legfontosabb hajtóereje a turizmus. Az ágazat nemzetgazdasági hozzájárulása több mint 12 százalék, a központi költségvetés bevételeinek is több mint 10 százalékát generálja.
Az ágazati támogatási program az MTÜ javaslatára idén májusban indult a vidéki szolgáltatók relatív versenyhátrányának mérséklésére. Ebben eszközök és készletek beszerzésére lehet pályázni. A támogatás energia- és üzemelési hatékonyságjavításra is használható. Üzletenként egymillió forint igényelhető.
A közlemény idézte Könnyid Lászlót, az MTÜ vezérigazgatóját, aki szerint az energiahatékonysági projektek nemcsak a költségek csökkentésében, hanem a környezettudatosság növelésében is fontos szerepet játszanak.
A mintegy 6 hónapja futó programban több ütemben hívhattak le támogatást a különböző üzlettípusok: az első körben pályázó egész évben nyitva tartó vidéki éttermeket követően a cukrászdák, a zenés-táncos szórakozóhelyek, az alkalmi vendéglátó üzletek, a kávéházak és az alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek adhatták be igényeiket. Jelenleg az éttermek mellett a büfék pályázhatnak, míg a program további szakaszaiban az italüzletek és bárok adhatják be majd igényeiket.
A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat, akik kérdéseiket a +36 1 550-1855 -ös telefonszámon, illetve a [email protected] e-mail címen keresztül tehetik fel. A programról további információk a kisfaludyprogram.hu online oldalon érhetőek el.
Az MTÜ és a szolgáltatók javaslata alapján a kormány 15 milliárd forintos keretösszegű, a turizmus fejlesztés ét és versenyképességének erősítését célzó ágazati támogatási program indításáról határozott, amelyben ismét vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le egyes területek. A forrásokat a vidéki vendéglátó üzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széleskörű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez - írta a MTÜ. | Egymillió forintos támogatást kaphatnak a vidéki éttermek | December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/egymillio-forint-tamogatas-etterem-palyazat-mtu | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Az M1 riportere várta a reptéren Magyar Pétert , és Kollár Kingát a Tisza Párt EP-képviselőit, akiket a ma kikerült hangfelvételről kérdezett volna. Kollár Kinga annyit mondott Császár Attilának, hogy nem tartja magát agyhalottnak, Magyar Péter viszont nem válaszolt arra kérdésre, hogy melyik képviselőjét tartja Soros-ügynöknek.
A Tisza Párt elnöke először meg sem állt a közmédia riporterének nyilatkozni, azt hangoztatta, hogy kommunista ügynököknek nem áll meg nyilatkozni, majd Lenin-fiúnak is nevezte Császár Attilát. Később mégis megállt, hogy egy rövid nyilatkozatban az M1 riporterét sértegesse, de a kérdésre továbbra sem válaszolt.
A ma kikerült hangfelvételeken még bőbeszédűbb volt saját EP-képviselői kapcsán Magyar Péter, akkori barátnőjének Vogel Evelinnek arról beszélt, hogy egyikük sem szimpatikus neki, és beszélni sem tudnak, emiatt pedig megtiltotta nekik, hogy nyilatkozzanak a sajtónak. Magyar Péter akkor még kijelentette, hogy az összes képviselője agyhalott, de nem tudott jobbakat választani, mert a jelentkezők közül még ők voltak a legmegfelelőbbek. A felvételeket itt lehet meghallgatni: | Kommunista ügynöknek, Lenin-fiúnak nevezte a közmédia riporterét Magyar Péter | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-nem-arulja-el-hogy-melyik-kepviselojet-tartja-soros-ugynoknek-es-agyhalottnak | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Lassan egy hete kezdődött el a kilakoltatási moratórium, amely megakadályozza, hogy a nehéz sorsú emberek a téli hidegben utcára kerüljenek. Ám nem csak az utcán élők vannak veszélyben, mert a kihűlés miatt életüket vesztő emberek több mint 60 százalékát fűtetlen otthonában éri utol a halál. Márpedig nagyon sok emberéletről van szó. A tavalyi adatok szerint Magyarországon a "nem járműbaleset következtében bekövetkezett baleseti halálesetek" harmadik leggyakoribb oka a kihűlés, vagy fagyhalál - hívta fel a figyelmet Tordai Bence. Ezért Buda független képviselője ismét beadta az Országgyűlésnek a tömeges kihűléses halálozások megelőzését célzó intézkedésekről szóló határozati javaslatát.
Miért nem fogadták el a javaslatot már korábban? - kérdeztük Tordai Bencét. "Ha korábban elfogadták volna, akkor a kormánynak már évek óta egészen más szociális-, és lakhatáspolitikát kellett volna csinálnia. A határozati javaslat ugyanis elég kemény irányt szabott volna a kormányzatnak, akár a lakásfenntartási támogatásokat, az adósság kezelési támogatásokat vagy a lakhatási szegénység különböző formáinak a kezelését nézzük. Nyilván azért nem fogadták el, mert mélyen ellenkezik az alapvető meggyőződésükkel az, hogy a lakhatás alapvető emberi jog lenne. Ezért az Orbán-kormánytól nem várhatjuk, hogy ezt a területet rendezné, miközben már nagyon kis beavatkozásokkal nagyon sok ember életét lehetne megmenteni, segíthetnének" - válaszolta az országgyűlési képviselő. Elérhetnénk Ausztria szintjét, ahol hidegebb van, mégis tíz év alatt sem haltak meg fagyhalál következtében annyian, mint nálunk tavaly. Miközben ezt a borzasztó halálnemet el lehetne kerülni felelős kormányzással - tette hozzá a független képviselő.
Tordai Bence szerint a lakhatás alkotmányos joggá tételére sincs esély egy olyan Országgyűlésnél, amely nem tekinti a szociális jogot az alapjogok részének, ahol éhen lehet halni vagy az utcán megfagyni. "Ott van rá esély, ahol jogunk van valós társadalombiztosításhoz, az élethez szükséges minimális jövedelemhez és biztos, emberhez méltó lakhatáshoz. De ez nyilván egy egész más világ. A mostani Alkotmányt pótló Alaptörvénynek a szellemiségével ez össze nem egyeztethető."
A Fidesz-állam megpróbál a még meglévő szociális kötelezettségei alól is kibújni - folytatta Tordai Bence. Például a szülők eltartási kötelezettsége, amit a gyerekeikre róttak, vagy hogy nagyon sok állami funkciót a szociális szférában kiszerveztek a történelmi egyházaknak, mind arra utal, hogy a kormány a legkevésbé sem szeretné vállalni az állam szociális felelősségét, éppen ellenkezőleg cselekszik - jegyezte meg az ellenzéki politikus.
Van olyan része a javaslatnak, amit ön szerint elfogadna az Országgyűlés? - vetettük fel. Ha lenne rugalmas, konstruktív fideszes szakmabeli, például egy államtitkár, akivel egy tárgyalás miközben az ideológiai alapjukat nem feszegeti, de érezhető segítséget jelentene a lakhatási szegénységgel küzdők számára, akkor lehetne erről beszélni - válaszolta, hozzátéve: de nincs szakmailag autonóm középvezetés vagy egyáltalán kormányzás az országban, és minden, ami az ellenzéktől jön, az automatikusan a kukában köt ki, ezért nem gondolja, hogyha mazsolázhatnának a javaslat pontjaiból, akkor ezt meg is tennék. Tordai Bence megjegyezte: azért adnak be javaslatokat, hogy egy kicsit inspirálják a kormányt. Ha ugyanis valamelyik ügy számukra politikailag túlságosan kockázatos vagy veszteséges, akkor van, hogy ezekből merítenek ötletet. Ezért nem teljesen kizárt, hogy akár a kormányzati politikában vagy az állam által finanszírozott karitatív szolgálatok munkájában egyik-másik visszaköszön. Vannak jó gyakorlatok most is az országban, ilyen például, amit a Máltai Szeretetszolgálat - ha nem is tökéletesen, de - csinál a kistelepüléseken. Ez sokkal közelebb van ahhoz, amit a szociális szakma szeretne látni, mint az, ami hivatalos kormányzati gyakorlat, mert az egyenlő a nullával.
A közösségi oldalán azt írta, hogy a kormány végre felismerte, hogy a lakhatási válság megoldása nem tűr halasztást. Miből gondolja, hogy az Orbán-kormány most nyitottabb lenne a lakhatási válság megoldására? Tordai Bence válaszában kifejtette, néhány héttel ezelőtt keringett a sajtóban a kormányzat egyik háttéranyaga, az, ami a rezsim lakáspolitikájának az új irányait tartalmazta. Azóta ennek az elemeit nem erősítették meg, de látni, hogy a 2026-os kampány részévé tették a megfizethető lakhatás kérdését. Erre "rápörgött" a kormányzati kommunikáció is. Az egy másik kérdés, hogy a lakhatási válság alatt a kormány nem azt érti, hogy a legszélsőségesebb lakhatási szegénységi formákkal kellene valamit kezdeni. Ehelyett arról van szó, hogy a Fidesz szavazótáborában is jelen van már, a dolgozók, a vidéki középosztály is a bőrén érzi. Bár úgy kommunikálják, mintha Budapesten lenne a legnagyobb lakhatási válság, aminek nem a kormányzat, hanem a főpolgármester lenne a felelőse. Eközben több intézkedést is bejelentettek, igaz, a szakértők szerint egyik sem jelent érdemi megoldást. | Tordai Bence: a szociális alapjogok nem egyeztethetők össze az Alaptörvény szellemiségével | Mélyen ellenkezik a kormány meggyőződésével az, hogy a lakhatás alapvető emberi jog lenne – véli Tordai Bence független országgyűlési képviselő. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/tordai-bence-a-szocialis-alapjogok-nem-egyeztethetok-ossze-az-alaptorveny-szellemisegevel/440143 | null | true | null | null | Hírklikk |
Feloszlatta magát az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) által létrehozott, korábban Farkas Flórián (Fidesz–KDNP) miniszterelnöki biztos által vezetett Híd a Munka Világába nevű foglalkoztatási szövetkezet – tudta meg a Romnet. Az azonos néven futott uniós program arról lett hírhedt, hogy több mint másfél milliárd forintos uniós pályázati pénz szabálytalan elköltésének gyanúja merült fel. A Híd a Munka Világába Szövetkezet elvileg azért jött létre, hogy keretet nyújtson több ezer hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású ember felzárkóztatására. A szövetkezet a tagjainak biztosította volna a foglalkoztathatóság feltételeit, és vállalta volna a munkaerő-szervezéssel kapcsolatos feladatokat.
Ám az előirányzottak helyett egészen más célok valósultak meg. A szervezet 200 millió forintért vett irodaházat a budai Gellérthegy utcában, 26 milliót költött irodafelújításra, irodabútorokat vett bruttó 31 millióért, informatikai eszközöket bruttó 21 millióért. Béreltek 10 gépkocsit fél évre, darabonként közel 3 millió forintért. Továbbá két tanulmányt írtak összesen 50 millióért. S míg a vidéki irodákban az ORÖ csókosai kaptak jó kis havi apanázst, addig egyetlen romát sem sikerült munkához juttatni.
A szervezet alapítója-elnöke Farkas Flórián országgyűlési képviselő, romaügyi miniszterelnöki biztos volt, aki csak egy évvel azután mondott le pozíciójáról, hogy a program körüli 1,6 milliárdos csalásgyanú miatt a hatóságok nyomozást rendeltek el. A Társadalmi megújulás operatív program keretében a Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába című projekt teljes támogatási összegére a kormány eredetileg 4,995 milliárd forintot irányzott elő, ám miután a visszaélésekre fény derült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma belső vizsgálatot rendelt el, és megállapította a szabálytalanságokat. Ezután visszakövetelte az önkormányzat számára már kifizetett 1,6 milliárd forintot. Egyébként az ORÖ tavaly december elejéig mindössze 30 millió forintot fizetett vissza az Emminek a Híd a munka világába program után.
Miután kipattant a botrány, Farkas elérhetetlenné vált, még a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) meghallgatására sem ment el első alkalommal, csak másodszorra, tavaly augusztusban sikerült a politikust meghallgatnia a szervezetnek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, szerinte a sajtó azért támadja Farkast, mert cigány származású, amivel voltaképpen rasszistának bélyegezte a sajtót.
Lapunk arról is beszámolt, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok alapján a roma kisebbségi szervezet más adósságokat is szorgalmasan gyűjtögetett. Az összesen 527 millió forintnyi adósságot a Nemzetgazdasági és az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, különböző cégek és ügyvédi irodák felé halmozta fel a szervezet. Később azt is kiderítettük, hogy Balogh János ORÖ-elnök számára egy hétmillió forintos Audi A4-est szereztek be a közgyűlés felhatalmazása nélkül. | Összedőlt a Híd a Munka Világába | Feloszlatta magát az Országos Roma Önkormányzat alapította, botrányairól elhíresült foglalkoztatási szövetkezet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/02/osszedolt-a-hid-a-munka-vilagaba | 2017-02-28 11:14:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az állami földek privatizációjáról szóló javaslatról tárgyaltak a kabinet tagjai keddi ülésükön. Lázár János délutáni tájékoztatása szerint döntés még nem született az ügyben, ám a Napi Gazdaság információi szerint a javaslat 400 ezer hektár állami földvagyon értékesítését irányozza elő, ez a hazai termőföldállomány mintegy tizede. Tíz hektár alatt pályáztatás útján nyerhetnének földet a gazdák, efölött pedig nyilvános árveréseket tartanának. A föld jelenlegi bérlőjét elővásárlási jog illeti meg, a területet azonban csak akkor szerezhetné meg, ha a legmagasabb összeget kínálja – írta a lap. Az árak nem térhetnének el a piaci szinttől, a szőlők, gyümölcsösök és halastavak esetében azonban nem lesz kötelező az értékbecslés. A megvásárolt föld a törvényes öröklés kivételével nem kerülhetne más tulajdonába – ha ez mégis megtörténik, a terület visszakerül a Nemzeti Földalapba (NFA).
Lapunk számításai szerint a 400 ezer hektár 600 ezer forintos átlagárral számolva 240 milliárdos állami bevételt jelentene. A kormány a tervek szerint idén 192, jövőre 133 milliárd forintot szedne be állami vagyon értékesítéséből, és már számos bírálat érte amiatt, hogy nem tüntette fel, honnan tervezi beszedni ezt az összeget.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábban már szorgalmazta, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a gazdák földhöz juttatásáért. A szervezet elnöke akkor felhívta a figyelmet, hogy a magyar termőföld könnyen külföldi kézbe kerülhetne, ha gazdasági társas vállalkozások is szerezhetnének földtulajdont, hiszen azok nemzetközi vásárlók részére is értékesíthetők. A mostani szabályozás szerint a helyben lakó földművelők szerezhetnek földet, és bizonyos méret felett kizárólag licites ármegállapítás lehetséges, tehát senki sincs kizárva. Győrffy Balázs fontosnak nevezte, hogy olyanoknál legyen a termőföld, akik használják, és nem spekulációs céllal veszik.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az eddig nyilvánosságra került információkat megdöbbentőnek tartja. „Az állam tulajdonában lévő több mint 500 ezer hektár szántó és legelő nagy részét gazdasági társaságoknak adják bérbe, a teljes területnek csak kis hányadát kezelik magánszemélyek. Mivel Magyarországon a 2013-as földforgalmi törvény szerint gazdasági társaság nem szerezhet földet, az új tulajdonosok nyilvánvalóan nem a területeket jelenleg művelő cégek lesznek. Ha ez a privatizáció a nyilvánosságra került tervek szerint zajlik, akkor valakik rendkívül kedvezményes áron, gyakorlatilag ingyen jutnak olyan földhöz, amelyet belátható időn belül biztosan nem fognak megművelni” – mondta a Világgazdaságnak Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese.
Hozzátette: bár a Magosz által is sürgetett kedvezményes banki finanszírozás részleteiről, amely a gazdák tulajdonszerzését segítené, egyelőre nincs hír, az aranykoronánként 1250 forintos bérleti díj egy 30-40 aranykorona értékű föld esetében a jelenlegi piaci feltételek mellett is bőven fedezi az állami földek megvásárlásához szükséges hitelt. | Jöhet a nagy földprivatizáció - Világgazdaság | Az állam 240 milliárdos bevételt szerezhet a földprivatizációból, amelynek tervéről a kormány tegnap tárgyalt. A MOSZ szerint így sok új tulajdonos viszont gyakorlatilag ingyen juthat majd olyan földhöz, amelyet belátható időn belül biztosan nem fog megművelni, hiszen hosszú távú bérleti szerződések kötik. Ángyán József úgy véli, a földeket jelenleg bérlő vállalkozások részvényesei és rokonaik juthatnak jelentős területekhez, miközben eltűnnek a nagybirtokosok térképéről. | null | 1 | https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/johet-a-nagy-foldprivatizacio-455848 | 2015-08-19 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
2014.01.28. 04:30
Napokon belül dönthet arról az ügyészség, hogy vádat emel-e a hűtlen kezelés gyanújával folytatott eljárásban.
A három feljelentést belső ellenőrzési vizsgálatok után Szarvas Ferenc, a MÁV volt elnök-vezérigazgatója és Kővári Zsolt, a MÁVI későbbi vezérigazgatója tette 2011-ben ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen a BRFK gazdaságvédelmi osztályán. Ők a nyomozás lezárása után vádemelési javaslattal továbbították az iratokat az ügyészségnek. Az egyik feljelentés szerint 2008–2009-ben a MÁVI-val számos olyan cég került alvállalkozói kapcsolatba, amelyek gazdasági okszerűségüket, árképzésüket, alvállalkozói kiválasztásukat és végzett tevékenységüket tekintve aggályosnak minősültek.
A belső ellenőrzés által vizsgált cégekkel kötött szerződések, az ezekhez kapcsolódó kifizetések, s az ezzel összefüggő kárérték a gyanú szerint meghaladja a 400 millió forintot. A másik feljelentés a MÁVI és a Berettyó–Körös Többcélú Társulás között 2006-ban kötött szerződéssel kapcsolatos. | Félmilliárdos kár a MÁV cégénél? | Napokon belül dönthet arról az ügyészség, hogy vádat emel-e a hűtlen kezelés gyanújával folytatott eljárásban. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2014/01/felmilliardos-kar-a-mav-cegenel | 2014-01-28 06:10:42 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Fölajánlotta lemondását Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára - adta hírül gyorshírben a Válaszonline, amely szinte bizonyos abban, hogy ezt a püspökök el is fogadják.
"Már a püspökkari titkár felelősségét firtatják a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét érintő szexbotrányokban" - írta meg hétfőn a Válasz Online, amely azt is jelezte, hogy Tóth Tamás sorsáról akár már a napokban döntés születhet.
A portál friss értesülése szerint Tóth Tamás csütörtökön lényegi indoklás nélkül felajánlotta lemondását a titkári pozíciójáról; erről Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke tájékoztatta az egyházi vezetőket. Úgy tudni, Veres azt kérte püspöktársaitól, péntek délig véleményezzék Tóth távozását - ám az előzmények ismeretében a portál forrásak kész tényként kezelik a lemondást annak ellenére is, hogy hallottak olyan véleményt, hogy "a lemondás felajánlásának köröztetése" még egy utolsó kísérlet lehet Veres András részéről Tóth Tamás megmentésére, de a püspökök aligha lesznek partnerek ebben.
Mindez óriási fordulatnak számít az egyházban: az MKPK titkárait (legutóbb Veres Andrást, Német Lászlót, Mohos Gábort) rendre püspökké szentelték, ám Tóth Tamást ezek után aligha fogják feljebb "buktatni" - hiába ambicionálta a kalocsa-kecskeméti érseki széket Bábel Balázs közelgő nyugdíjba vonulása után. | Lemondott a püspöki kar titkára | Van, amit már nem lehet következmények nélkül megúszni. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/lemondhat-a-puspoki-kar-titkara-168873 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A Concordia-ügyben múlt hét szerdán letartóztatott személy, Fazekas Árpád cégének - a VIX Kft-nek - irodájában lefoglalt iratok között a Tállya utcai Torgyán-villa építésével kapcsolatos számlákra is bukkantak az ORFK szervezett bűnözés elleni osztályának nyomozói - tudta meg az [origo] az ORFK sajtóosztályán.
A számlák értéke körülbelül 120 millió forintot tesz ki. Az ORFK sajtóosztályán közölték, Torgyán József ellen nem nyomoznak, de az iratokat a többivel együtt megvizsgálják. A számlák úgy kerülhettek a Kft-hez, hogy Torgyánék Fazekast bízták meg villájuk építésének kivitelezésével.
A közgaszdász végzettségű vállalkozót összesen körülbelül hetvenmillió forint vagyoni hátrányt okozó bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják, ugyanis azzal gyanúsítják, hogy fiktív számlákra pénzt vett fel a Concordia Rt. többségi tulajdonában álló GMS-96 Kft.-től.
Korábbi cikkeink:
Újabb előzetes letartóztatás a Concordia-ügyben
(2001. július 20.)
Concordia: újabb gyanúsítás
(2001. július 19.)
Torgyánék 65 millióval tartoznak a Tállya utcai építkezés miatt
(2001. április 23.) | A Torgyán-villa számlái a Concordia-ügy gyanúsítottjánál | Többek között 120 millió forintnyi számlát foglaltak le annál a cégnél, amelynek vezetőjét a múlt héten vették őrizetbe a Concordia-ügy kapcsán. A számlák a Torgyán-villa építésével kapcsolatban keletkeztek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/7/20010725atorgyanvilla | 2001-07-25 11:17:00 | true | null | null | Origo |
Öt év nélkülem
„Négyéves volt a kislányom, mikor elvittek otthonról – csuklott meg Gál György hangja – ma kilencéves, mennyi ünnepet kellett a családomnak nélkülem eltöltenie!” – sírta el magát az elsőrendű vádlott, az utolsó szó jogán megszólaló Gál György, aki első fokon 8 és fél év börtönt kapott. A 24 vádlott közül a legsúlyosabb büntetést kapó, hajdani erzsébetvárosi politikus szerint az elmúlt 5 évben, amióta az ügy bonyolódik, több szó esett a vagyoni károkozásról, azonban egy szó sem esett azokról az emberekről, akik a kerületben áldatlan körülmények között élnek lakásaikban, mert az önkormányzatnak nincs pénze a felújításra. Az állam ugyan átadta annak idején a bérlakásokat a helyhatóságoknak, de pénzt nem adott mellé. Ezt nyögik ma is. Ha nem értékesítették volna az ingatlanokat, akkor sokkal több pénzért ki kellett volna költöztetni az ott lakókat és felújítani a lakásokat. Gál szerint az esetben keletkezett volna kára az önkormányzatnak. Ismerősei lakáshoz juttatásával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy ők valójában rászorulók, s csak azért nem kaphattak volna lakást, mert az ő ismerősei voltak.
Koncepciós per
Hunvald teljesen ártatlannak vallotta magát, az ókori bölcset idézte. Előtte azonban arról beszélt, hogy szerinte a bíróság nem tanulta meg az elmúlt öt év alatt sem, hogy a tilalmi lista nem azt jelenti, hogy nem értékesíthető az ingatlan, hanem azt, hogy nem alakítható társasházzá. Majd eztán előhúzott egy papírt és Cicero Védőbeszédéből olvasott fel részletet. Szabó Zoltán, 23-ad rendű vádlott, Erzsébetváros korábbi polgármestere egyenesen koncepciós pernek nevezte az eljárást, legalábbis az ellene folyó részleteket mindenképpen, szerinte ellene hosszú idő óta politikai bosszúhadjárat folyik
Hunvald-ügyből kerékbilincsügy lett
Pénteken tovább folytatódtak, még az utolsó szó jogán felszólalók beszéde előtt, a védők perbeszédei. Ezekben főként Szabó Zoltán kerékbilincsügyéről esett szó. Az ügyvédek szerint jogtalanul használta a bíróság a jegyző asszony telefonjait lehallgató és rögzített beszélgetéseket bizonyítékképpen, hiszen az ügyészség bár valójában a jegyzőnőt kívánta lehallgatni, tévedésből egy azonos nevű, más személy lehallgatását engedélyezte a megadott számon. Tehát papíron mást engedélyeztek, ami valójában zajlott, így a felvett, bizonyítékként felhasznált felvételeket nem lehetett volna bizonyítékként használni. Más, a kerékbilincsügyet részleteiben érintő kérdések is felvetődtek. Bárándy Györgyöt kérdezte hírportálunk a tárgyalás végén erről, aki azt válaszolta, hogy azért kellett, az egyébként nevetséges kerékbilincsügyet részleteiben feltárni, mert jogtechnikailag vetett fel pikáns kérdéseket, ami a szakemberek számára rendkívül lényeges lehet a jövőben is.
A hatályos törvények a korrupció melegágyai
A védelem többször hangoztatta a tárgyalás során azt, hogy az erkölcs és jog elválik egymástól. Bárándy szerint ez valóban így van, még ha nem is kívánatos. Leginkább a törvényalkotók feladata lenne ezt a távolságot minél szűkebbre zárni, nem pedig különböző korrupcióellenes programokat kell indítani. A Szeged24 kérdésére, hogy igazságügy-miniszterként ő maga tett e lépéseket ennek érdekében, azt felelte Bárándy, hogy ha az ő minisztersége idején fény derült volna hasonló esetre, valószínűleg jelezte volna a politikusok felé, egy diskurzust kezdtek volna, aminek eredményeként talán éppen a Hunvald-ügyben oly sokszor vitatott polgármesteri keret felhasználásának szabályait is megváltoztathatták volna. Azok máig változatlanul hatályosak. | Hunvald-per: Gál elsírta megát, Hunvald Cicerót idézte | Az utolsó szó jogán beszélhettek a vádlottak a Hunvald-ügy pénteki tárgyalásán, a 12 vádlott közül négyen éltek jogukkal. A védőbeszédek a Hunvald-ügyet kerékbilincsüggyé változtatták. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/06/hunvald-per-gal-elsirta-megat-hunvald-cicerot-idezte/ | 2013-09-06 16:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Harangozó Bertalan Vas megyei kormánymegbízott tájékoztatása szerint január 15-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli állami kárrendezését, pénzbeli megsegítését.
A február 28-i határidő jogvesztő hatályú.
Emlékeztetett: a parlament tavaly november 14-én határozatban kérte a kormányt a kárrendezésre, mivel a fiatal és nyugdíjas munkavállalók védelme rendkívüli intézkedést tesz szükségessé.
Az eljárásról szólva kiemelte: állami kárrendezésre jogosult az, aki a már említett időszakban a Human Operator Zrt. közreműködésével szervezett munkavégzésben vett részt, munkája ellenértékét nem kapta meg, és követelése 2018. január 15-én még fennáll.
Amit a károsultaknak csatolniuk kell
A kormányhivataloknál, a kormányablakokban benyújtott kárrendezési kérelemhez csatolni kell a jogosultságot alátámasztó dokumentumokat, különösen a feladatteljesítésre, annak jellegére, helyére, időtartamára vonatkozó iratokat.
Harangozó Bertalan közölte: az is kérhet kárrendezést, aki valamilyen okból nem rendelkezik a szükséges iratokkal; ilyen esetben büntetőjogi felelőssége tudatában írásban vagy akár szóban is nyilatkozatot tehet, amiről a kormányablak munkatársai jegyzőkönyvet vesznek fel. Hozzáfűzte: amennyiben a kérelmező jogosultságát a kormányhivatal megállapítja, a kárrendezés összegét a Magyar Államkincstár folyósítja.
Czeglédy Csaba - az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi önkormányzati képviselője - és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet céghálózata 2011 és 2016 között diákmunka-közvetítéssel foglalkozott, a bűnszervezet élén álló, a Human Operator Zrt.-hez köthető emberek - a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével - el akarták kerülni a munkaközvetítés után járó közterhek megfizetését. Így a gyanú szerint csaknem hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. | Megkezdődött a Czeglédy-ügy károsultjainak állami kárrendezése | Február végéig adhatják be a kormányablakokban kárrendezés iránti kérelmüket a Czeglédy-ügy károsultjai, akik 2017. május 1. és június 30. között a Human Operator Zrt. közreműködésével végeztek munkát, de fizetésüket nem kapták meg. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2018/01/elkezdodott-a-czegled-ugy-karosultjainak-karrendezese | 2018-01-15 19:37:00 | true | null | null | Origo |
Több százezer forintos eltérések vannak Hende Csaba honvédelmi miniszter sajtóval közölt utazási költségei és a minisztérium adatai között. Egy kétnapos olaszországi utazást is elfelejtett bevallani a tárcavezető.
A törvény nagyon szigorúan veszi a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát. Ha egy állami szerv hamisan adja meg a kért információkat az adatigénylőnek, az visszaélésnek minősülhet. Ez akár háromévi szabadságvesztést is maga után vonhat. A Figyelő három héttel ezelőtt kapta meg a Honvédelmi Minisztériumtól (HM) Hende Csaba 2014-es utazásainak költségeit. Az MSZP-s Heringes Anitához viszont már januárban eljutottak az adatok.
A számok azonban több ponton nem egyeznek. Hende a Figyelőnek elfelejtett említést tenni egy tavaly szeptember 9. és 10. közötti olaszországi útról. Pedig a Heringesnek kiadott papírok szerint itt 139 ezer forintos utazási és 134 ezer forintos szállásköltséget számolt el a miniszter. Azt nem árulták el, Hende pontosan hol járt. Napidíjat sem kapott az útért. Szeptember 11. és 13. között viszont a miniszter biztosan részt vett egy kegyeleti ünnepségen egy északolasz kisvárosban, amely Budapestről autóval alig 5 óra alatt elérhetô. Erre az útra nem kapott utazási költséget. Szállásra viszont éppen a dupláját számolta el a HM, mint amit három hete állított a Figyelőnek. Hendének itt már napidíj is járt.
Más tételeknél is összevissza adták meg a költségeket. Például a nagy-britanniai NATO-csúcsra az egyik dokumentum szerint 532 ezer, a másikon már 639 ezer forintért utazott Hende. Egy lengyelországi látogatásra az egyiken 200 ezres, a másikon már 459 ezres reprezentációs költséget szerepeltettek. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy mi az oka az eltéréseknek. Lapzártánkig nem kaptunk választ.
Hende a közelmúltban már bajba került utazási szokásai miatt. 2011-ben akkori titkárnőjével, jelenlegi élettársával egy párizsi luxushotelben szállt meg. Állítása szerint külön szobában. | BorsOnline - Aktuális - Celeb - Sport - Test és Lélek | null | 1 | https://www.borsonline.hu/rovat/aktualis | 2015-04-13 10:44:18 | true | null | null | Bors |
|
Önmagában az a változtatás, hogy a gyermekétkeztetést a Krétába akarják beletetni, alapvetően logikus, üdvözlendő - mondta el a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában Hatolkai Máté, egy közétkeztető cégügyvezetője.
Ami viszont számukra furcsa, hogy mindezt semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg a közétkeztetési szektor képviselőivel, sem pedig az önkormányzatokkal, akik jelenleg ezt a feladatot ellátják.
Hatolkai szerint az a probléma, hogy nem látják azt, hogyha a Krétába bekerülnek az adatok, rendelések, a cégek hogyan jutnak ezekhez hozzá. Illetve érdekesnek tartja a törvénytervezetben, hogy a térítési díjakat is a Krétán keresztül kellene beszedni.
Ennek a jogalapját sem látják, hiszen a beszedőnek - az önkormányzatnak vagy egyes intézmények esetén a fenntartónak - kell lennie, és hogy ez a pénz mikor és hogyan jut el a közétkeztetőkhöz.
Ha például az önkormányzat a közétkeztető, akinek a számlát ki kell állítani, jogilag hogy fog kinézni, hogy a Krétában kerül a számla kiállításra, aminek a önkormányzatokhoz nem sok köze van? - tette fel a kérdést Hatolkai. Hogy fog az kinézni, hogy a pénzbeszedő egy másik szervezet lesz, aki adott esetben nem is a számla kiállítója? - folytatta. "Nagyon sok kérdés van előttünk" - fogalmazott.
A szakember példának felhozta a hulladékgazdálkodást, ahol egy központi pénzbeszedő visszaosztja a pénzt a társaságoknak - 30, 60, 90 napra, "soha", és aki ezt nem bírta likviditással, azt "az állam nagy kegyesen megmentette azzal, hogy átvette tőle a tevékenységet", folytatta Hatolkai. "Az ember egy idő után gyanakvó", magyarázta.
Mint mondta, nem tudja, hogy a térítési díj beszedés részében milyen más logikát lehetne látni, mert míg az adminisztráció része elfogadható, érthető, a pénzügyi része szerinte gyanakvásra ad okot.
Azt gondolja, hogy a közétkeztetésnek az élelmiszer-alapanyaggal való ellátása lehet a vonzó - mondta. Nagyságrendileg ez éves szinten 200 milliárdos üzlet, a teljes közétkeztetés 5-600 milliárd forint közé tehető.
"Ha tisztességesen csinálja az ember, nincs benne buli" - hangsúlyozta. Ha viszont képest megalkudni valaki a minőségben, akkor lehet ebből profitot csinálni - tette hozzá.
A közétkeztetés rendszerét egyébként "nagyon régóta kerülgetik", minden oldalról - mondta. Attól félnek, hogyha ezt átgondolatlanul vezetik be, akkora lesz a káosz, hogy a szektor működőképességét veszélyeztetik. Beszélt arról is, hogy jó lenne, ha elkezdődnének szakmai beszélgetések az ügyben, hogy "ne legyen nagyon nagy baj".
Köztudott, hogy a szülőt, a választópolgárt kevés érzékenyebb ponton lehet eltalálni, mint a gyermeke - fűzte hozzá Hatolkai. | Államosítják a közétkeztetést? | Egy friss törvénytervezet alapján a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos ügyvitel módja megváltozhat – kizárólag a Krétán keresztül lehetne a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos ügyeket intézni a módosítás alapján. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/allamositjak-a-kozetkeztetest/439938 | null | true | null | null | Hírklikk |
Ítélet a terézvárosi kerékbilincselések ügyében
Vesztegetés és hivatali visszaélés miatt két év börtönre ítélte a kerékbilincselésekkel kapcsolatban a terézvárosi közterület-felügyelet egykori vezetőjét a Fővárosi Törvényszék csütörtökön. Az elsőrendű vádlott az előzetes letartóztatásban töltött időt és az adható kedvezményeket figyelembe véve csak néhány napot tölt börtönben, ha ez a döntés emelkedik jogerőre. Vádlott-társai közül a volt VI. kerületi szocialista alpolgármester és a volt jegyző 100 ezer, illetve 200 ezer forintos pénzbüntetést, két volt közterület-felügyelő és egy szolgálati nyugdíjban lévő rendőr alezredes megrovást kapott, két vádlottat pedig felmentett a bíróság. Az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, így egyelőre nem jogerős az elsőfokú ítélet.
MTI | Ítélet a terézvárosi kerékbilincselések ügyében | Vesztegetés és hivatali visszaélés miatt két év börtönre ítélte a kerékbilincselésekkel kapcsolatban a terézvárosi közterület-felügyelet egykori vezetőjét a Fővárosi Törvényszék csütörtökön. Az elsőrendű vádlott az előzetes letartóztatásban töltött időt és az adható kedvezményeket figyelembe véve csak néhány napot tölt börtönben, ha ez a döntés emelkedik jogerőre. Vádlott-társai közül a volt VI. kerületi szocialista alpolgármester és a volt jegyző 100 ezer, illetve 200 ezer forintos pénzbüntetést, két volt közterület-felügyelő és egy szolgálati nyugdíjban lévő rendőr alezredes megrovást kapott, két vádlottat pedig felmentett a bíróság. Az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, így egyelőre nem jogerős az elsőfokú ítélet. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/itelet-a-terezvarosi-kerekbilincselesek-ugyeben-2121063 | 2012-11-22 17:36:00 | true | null | null | Blikk |
A Dunántúli Napló tudósítása szerint több mint fél évszázada jelentették ki , hogy "a mecseki kötélpálya völgyállomása a Barbakán, hegyállomása a Misina lesz. A lehetséges megoldások közül (körforgalmú kiskabinos, körforgalmú függőszékes, ingajáratú nagykabinos) valószínű a kiskabinos megoldást választják". Aztán négy év múlva, 1974-ben már áprilisi elsején, bolondok napján tréfálkozott a mecseki libegő elképzelésével: akkor a vicc szerint a Siklósi úti felüljáró használatáért az autósoktól beszedendő összegből építették volna fel a mecseki libegőt. Nem véletlenül lett áprilisi tréfa, hiszen már akkor is a közbeszédben téma volt annak felépítése, sőt még makettet is bemutattak róla.
Aztán elfelejtették egy évtizedre, majd 1985-ben újra megjelent az elképzelés az akkor készülő általános rendezési terv tervezési programjában, de csak mint esetleges lehetőség, hiszen "drága kuriózumként" emlegették. Az ötlet mint valami állandósult pécsi történetelem, aztán 1992-ben újra megjelent. Akkor a Pécsi Vállalkozói Klub rendezvényén nyilatkoztak úgy, hogy:
ma még álomnak tűnik a pécsi libegő, pedig a világkiállításra a Mecsekoldalban működni fog.
A klub rendezvénye óta eltelt 32 év, mégsem lett semmi a pécsi libegőből. A 2019-től 2024-ig regnáló baloldali városvezetés végül ezt a korábbi álmot igyekezett leporolni és bedobni a köztudatba.
Beemelték a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiába is, méghozzá az úgynevezett Mecsek/Misina Élményerdő projektbe, és ezúttal már a Niké-szobortól terveznék az indulási pontot a Misinára. Érdekesség, hogy a botrányos körülmények között megszerzett, szemetes, romos Mandulás kempingbe is álmodtak egy megállót a libegőnek, aminek bekerülési költségét három éve is 800 millióra becsülték. Egyébiránt a TOP Plusz forrásból valósítanák meg a projektet, már amennyiben valóban erre lenne szüksége a városnak, hiszen még a korábbi pécsi zöldbiztos szerint is kitörne a botrány, hogyha a pécsiek meglátnák a betonmonstrumokat a fák között. | Vicc volt a mecseki libegő ötlete | Már ötven éve viccnek vették a mecseki libegő ötletét, ezért még a kommunizmusban áprilisi tréfát űztek belőle. Ez és az azóta eltelt fél évszázad mindent elmond az elképzelés realitásáról, amit azonban az előző baloldali városvezetés kezdett el újra felemlegetni. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/vicc-volt-a-mecseki-libego-otlete | null | true | null | null | BAMA |
2011.07.09. 12:09
A Silvio Berlusconi olasz kormányfő tulajdonában lévő Fininvest cégnek 560 millió eurós kártérítést kell fizetnie a Mondadori-ügy miatt Carlo de Benedetti rivális médiacége, a CIR számára – határozott szombaton a milánói fellebbviteli bíróság.
A Fininvest (a Berlusconi család pénzügyi holdingja, amely egyebek között birtokolja a Milan labdarúgó csapatát is; jelenleg a miniszterelnök lánya, Marina irányítja a cég ügyeit) elleni bírósági eljárás már több mint két évtizede húzódik. Az ügy legutóbbi fejleményeként 2009 októberében egy milánói bíró csaknem 750 millió euró kártérítésre kötelezte a céget.
A CIR vezetője, Carlo de Benedetti és Berlusconi még a 80-as évek végén harcolt egymással az egyik legnagyobb olasz kiadóvállalat, a Mondadori-csoport birtoklásáért. A vád szerint a Fininvest korrupcióba keveredett, amikor 1991-ben igazságügyi személyeket vesztegetett meg, állítólag azzal a céllal, hogy a Mondadori kiadót sikerüljön „elhalászni” a CIR elől – Berlusconi meg is szerezte a kiadót.
Az első fokon eljáró milánói bíró szerint a CIR-t azért kell kárpótolni, mert nem volt lehetősége a részrehajlástól mentes igazságszolgáltatásra. A fellebbviteli bíróság az első fokon megítélt kártérítést 540 millió euróra csökkentette, de az összeg, figyelembe véve az első fokú ítélet óta eltelt időt, a kamatokkal mintegy 560 millió euróra emelkedik. Az ítéletet azonnali hatállyal kell végrehajtani. | Fizethet Berlusconiék cége | A Silvio Berlusconi olasz kormányfő tulajdonában lévő Fininvest cégnek 560 millió eurós kártérítést kell fizetnie a Mondadori-ügy miatt Carlo de Benedetti rivális médiacége, a CIR számára – határozott szombaton a milánói fellebbviteli bíróság. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2011/07/Fizethet-Berlusconiek-cege | 2011-07-09 14:09:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Holnap szavaz a parlament a Fidesz és az LMP négy közös alkotmánybíró-jelöltjéről, akiket ma hallgatott meg az országgyűlés igazságügyi bizottsága. A szocialisták antidemokratikusnak tartják a jelölést, ezért nem vettek részt a mai bizottsági ülésen. Sőt, most már azt is mondják, hogy a jelölésük maga sem felelt meg a törvényi előírásoknak, és jogsértő lehet a megválasztásuk.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője hétfőn sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvény szerint a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia. És valóban:
A szocialista politikus azt mondta, csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról,
Az MTI idézi, hogy szerinte lemondását nem vette figyelembe Rubovszky György, a jelölőbizottság kereszténydemokrata elnöke és a testület sem, ahogy az igazságügyi bizottság is figyelmen kívül hagyta és hétfőn törvényellenesen hallgatta meg a jelölteket.
Bemutatott egy iratot, amelyen a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását javasolja Rubovszky György. Tóth Bertalan szerint a dokumentum "nem felel meg a valóságnak", mert a bizottság nem november 17-én, hanem november 18-án 9.30-kor hozta meg döntését a jelöléséről. Az Országgyűlés mai plenáris ülésén ügyrendi indítványt akart volna tenni, hogy a parlament ne ezen a héten válassza meg az alkotmánybírókat, de ezt "Kövér László teljesen házszabály- és törvényellenesen megakadályozta", ugyanis megvonta tőle a szót, és ezért Tóth a házbizottság összehívását kezdeményezte.
Megkérdeztük Gulyás Gergelyt, a Fidesz frakcióvezető-helyettesét, hogy mit szól Tóth felvetéséhez. Gulyás először csak annyit mondott, hogy
látszik, hogy az MSZP túl hosszú története végstádiumába jutott.
Gulyás elismerte, hogy az történt, amit Tóth állít, csakhogy szerinte az, hogy az eseti jelölőbizottságban a szavazáskor csupán 8-an voltak, nem jelenti azt, hogy a határozat érvénytelen lenne.
Az MSZP lépését szerinte azért nem lehet komolyan venni, mert az, ha valaki lemond a tagságáról, vagy ha egy párt eleve nem delegál senkit a ciklus elején létrejövő megállapodás alapján neki járó bizottsági pozícióba, nem lehet akadálya a törvényes működésnek.
Példának azt hozta fel, hogy a vonatkozó sarkalatos törvény szerint az Országgyűlés 199 tagú. Ha azonban valaki meghal vagy lemond a mandátumáról, az nem jelenti azt, hogy a parlament törvénytelenül működik.
A helyzet érdekessége hogy nincs olyan jogorvoslati fórum, amelyik a döntést meg tudná változtatni, ha a négy jelöltet holnap megválasztják. Az ilyen egyedi határozatokat nem lehet az Alkotmánybíróságon megtámadni, ha a jelöléssel kapcsolatban felmerül a közjogi érvénytelenség.
"Nincs olyan bíróság vagy más fórum, amelyik megítélhetné az alkotmánybírói jelölések érvényességét.
Éppen ezért gyakorlati jelentősége sincs annak, hogy érvényesen jelölte-e a négy jelöltet a parlamenti bizottság.
Ha az Országgyűlés megválasztja őket, legfeljebb politikailag kérdőjelezhető meg a legitimitásuk" – mondta az Indexnek Tordai Csaba alkotmányjogász. | Az MSZP szerint törvénytelen volt az alkotmánybíró-jelölés | Az MSZP szerint törvénytelen volt az alkotmánybíró-jelölés - A Fidesz szerint az MSZP már a végstádiumban van. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/11/21/az_mszp_szerint_torvenytelen_volt_az_alkotmanybiro-jeloles/ | 2016-11-21 11:45:00 | true | null | null | Index |
A Bild am Sonntag beszámolója szerint Wulff kolostori visszavonultságában szellemi és testi egészségével egyaránt intenzíven foglalkozik, széles körű egészségügyi vizsgálatnak is aláveti magát a lelkigyakorlatok mellett. A mélyen vallásos katolikus politikus a programot megszakítva vett részt a számára rendezett berlini katonai parádén. A csütörtöki búcsúünnepségen Wulff láthatóan megviselt állapotban volt, lefogyott, arca beesett - írta a bulvárlap.
A kereszténydemokrata politikus február 17-én mondott le, miután a hannoveri ügyészség mentelmi joga felfüggesztését kérte a törvényhozástól. Néhány nappal később vesegörcs miatt kórházba szállították, majd másnap haza bocsátották.
Időközben Wulff lemondásával összefüggésben vita kezdődött a volt államfőknek nyújtott állami szolgáltatások körül. Az eddigi gyakorlat szerint a szövetségi elnöki fizetésnek megfelelő összegű tiszteletdíj és a személyi védelem mellé jár még iroda személyzettel és szolgálati autó sofőrrel is. Vasárnapi lapértesülések szerint kétséges, hogy a döntés jogával felruházott alsóház - a Bundestag - biztosítja a keretet Wulff számára az iroda fenntartására és a személyi kiadásokra.
Az ellenzéki szociáldemokraták például úgy vélik, a kiváltságok azt a célt szolgálják, hogy a volt államfő továbbra is méltó módon képviselhesse Németországot, Wulff viszont a lemondásához elvezető ügyek miatt egyáltalán nem képviselheti az országot. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek szerint a döntéssel meg kell várni a volt államfővel szemben indított ügyészségi vizsgálat eredményét. A kormányoldalon a bajor CSU egyik képviselője úgy vélte, hogy a juttatásokat ugyan biztosítani kell, de ha az 52 éves politikus munkát vállal, akkor fel kell függeszteni a közpénzből származó támogatás folyósítását. | Világ: Kolostorba vonult a volt német államfő | Kolostorban keres nyugalmat az utóbbi hónapok megpróbáltatásai után Christian Wulff volt német államfő, és miközben a korrupció gyanúja miatt távozásra kényszerült politikus pihen, tovább folytatódik a vita a volt szövetségi elnökök juttatásai körül - írták a vasárnapi német lapok. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20120311_wulff | 2012-03-11 14:29:00 | true | null | null | HVG |
Azt, hogy a 100 százalékban Fidesz-kontroll alá került megyei lapok honlapjai egységes képet mutatnak, az olvasóközönség jelentős részben egy mohácsi illetőségű újságírónak, a szakmában évtizedes tapasztalattal bíró Pauska Zsoltnak köszönheti.
A Dunántúli Napló egykori sportújságíró-gyakornoka, aki később a hirado.hu főszerkesztői pozíciójáig rakétázott, ma a Mediaworks tartalomfejlesztési igazgatója, a kormányzati média egyik legbefolyásosabb figurája. Pauska Zsolt felemelkedésének története szép példája annak, hogyan lesznek jó képességű szakemberekből a rendszer kiszolgálói.
Pauska Zsoltot keménykezű, de szakmailag kifogástalan lapszerkesztőként ismerték Baranyában. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen dipomázott tanárszakon, aztán a budapesti Bálint György Újságíró Iskolában tanult írni. 1986-ban sportújságíró-gyakornokként került a Dunántúli Naplóhoz, ahol aztán fokról fokra kapaszkodott feljebb a ranglétrán: 1990-től már főállásban dolgozott, lassan átevezett közéleti témákra, 1997-től már ő volt a főszerkesztő. Olyannyira bedolgozta magát a kiadóba, hogy a vidéki lapokat összefogó Axel Springer tartalomfejlesztési vezetője lett. Állítólag Bayer József, a Springer tulaj-vezetője őt tartotta a legjobb főszerkesztőnek, és a DN hozta a legjobb eladási számokat is - a 90-es évek végén jobb napokon még 50 ezer példány is elment az újságból.
A Naplóba fokozatosan épültek be a Pécsi Egyetem jellemzően magyar- és kommunikációs szakos diákjai, és Pauska az egyetemi lapok (Universitas, Pécsi Campus) újságíróit is begyúrta a csapatba. Helyenként hajcsárszerűen követelte a napi két cikket a fiataloktól, de szigorúan tartotta magát a szakmai sztenderdekhez és ebből sokat tanultak a diákok. "A konfliktusos sztorikat szerette, nem volt tabu téma, mindent megírhattunk" - egy korabeli munkatárs visszaemlékezése szerint "a Főnök" jó motivátor volt, még ha néha túlzottan durván bánt is a fiatalokkal.
"Kiállt értünk politikusokkal és egyéb helyi hatalmasságokkal szemben, tartotta a hátát, sokszor csak később tudtuk meg, hogy ez vagy az becsörgött a szerkesztőségbe"
- mesélte róla írásban egy másik egykori újságírója, aki szerint Pauska másik nagy érdeme az első korszerű vidéki online szerkesztőség összetákolása volt. Az ezredforduló környékén indult dunantulinaplo.hu a printtől külön, önálló csapatként működött; ilyesmivel vidéken akkortájt más még nem próbálkozott.
"Aztán elkezdett politikát csinálni és minden elbaszódott. Olyan értelemben, hogy királybuktató meg királycsináló ambíciói voltak"
Az években, amikor Pauska befolyásos figura lett a pécsi közéletben, a város leghatalmasabb emberét Toller Lászlónak hívták. Az MSZP-s politikus 1998-ban vette át a város vezetését a fideszes Páva Zsolttól, és a Fidesz-kormány idején nagy léptekkel haladt az országos karrier felé - megyei elnök, majd elnökségi tag lett. A Naplóval viszont hamar konfliktusos lett a viszonya. A vitának, mint az a Szabad Pécs miniportréjából kiderül, gazdasági eredője volt, ami végül személyes háborúba torkollott.
2000-ben Toller és az önkormányzat a Pécsi Extrát bízta meg a városházi hírek közvetítésével a DN helyett. Pauskáék két évvel később megkapták a városi honlap üzemeltetésének jogát, de a polgármester egy évvel később ezt megvonta, és inkább megvette a városnak a Pécsi Extrát, hogy közvetlenül üzengethessen a választóknak. Innentől kezdve a DN egyre látványosabban fúrta Tollert, aki hangzatosan ki is akadt emiatt. A Népszabadság tudósítása szerint szóvá tette, hogy visszatérően "jelenlegi polgármesterként" hivatkoznak rá, képet pedig csak akkor mellékelnek róla, ha negatív hírben tűnik fel.
Pauska és lapja egyre látványosan tolták Pávát, aki egy időben jogi tanácsadó fogadóórát is tartott az olvasóknak. Ez sem volt elég a győzelemhez: Toller László 2006 nyarán súlyos autóbalesetet szenvedett és kómába esett, az őszi önkormányzati választáson már nem tudott elindulni, viszont a helyére lépő szocialista Tasnádi Péter is megverte Pávát.
Pauska megcsúszott ezekben az években: elvállalta a Reggel majd a Budapesti Reggel című Axel Springer kiadványok szerkesztését, de az 50 ezer példányban nyomott lap 2004 decemberétől egy évet élt csak meg. Még visszatért a megújult Új Dunántúli Napló élére, de megromlott viszonya Bayerral, elfogyott körülötte a levegő, hamar távozott. Azt mondta, ráunt a nyomtatott sajtóra és egyre inkább online-ban gondolkodott. Az általa alapított Equator Média Kft. már csak netes lapokat adott ki: 2007-ben indult az általa szerkesztett Pécsi Újság, a Mohácsi Újság és a Kaposvári Újság, ahol már nyíltan kampányoltak Páva Zsolt és a Fidesz mellett.
2009-ben Tasnádi Péter halála után Páva Zsoltot végül megválasztották polgármesternek és el is kezdtek folyni a pénzek az Equator felé. Az Átlátszó pár éve kigyűjtötte az első megbízásokat: 2009-ben és 2010-ben bruttó 6, 2011-ben 5 millióért hirdetett a városi cégeket összefogó Pécs Holding Zrt. a cég lapjaiban, és azóta is jól megy nekik.
A holding, majd később az alá tartozó médiaközpont egyre több pénzből gazdálkodhatott: 2013-ban épp a bama.hu írta meg, hogy 140 millióból működött az önkormányzati vállalat, tavaly már több mint 200 millió forintot kapott Pécstől. Az önkormányzati cég pénzelte a Toller idejében megvásárolt Pécsi Extra hetilapot, ami később Pécsi Hírek néven indult újra, a Pécs Ma portállal együtt. Pauskáékhoz nem csak tanácsért járnak a központból, azóta is küldik neki a pénzt: legutóbb 2016 szeptemberében kötött a központ az Equatorral 6,3 milliós, féléves szerződést hirdetésekre és marketingfeladatokra.
2010 után kapóra jött Pauskának a médiapolitikában uralkodó ordító káderhiány és újra kipróbálhatta magát az országos porondon: előbb az MTI, aztán a Duna Médiaszolgáltató Zrt. alkalmazásában lett főszerkesztő és felügyelte az MTVA online lapjait. Ezekben az években ismerte meg az ország is a nevét, mert hiába a közfeladatok, Pauska publicisztikáiban egyre csak keményebb lett. 2010-ben egy Index-cikkre válaszul elküldte a "pesti újságírókat" melegebb éghajlatra "Pesti majmok, bekaphatjátok" felütésű cikkében:
"Pécs, ha tetszik nektek, ha nem, vasárnaptól hivatalosan is Európa Kulturális Fővárosa. Egyébként meg ezek után bekaphatjátok."
Egyik legemlékezetesebb írása a Pécsi Újságban 2012-ben jelent meg:
50 ezer forintot ajánlott fel lapjában annak, aki segít kézre keríteni Gyurcsány Ferenc vitatott, "A Balaton-felvidék szőlészete és borászata" című szakdolgozatának eredeti példányát.
A Dunántúli Napló, amit egykoron naggyá tett, fő ellenlábasává lett Pauskának és a helyi Fidesznek. 2011-ben itt (illetve az idetartozó bama.hu portálon) jelenhetett meg, hogy Páva Zsolt körei milliós jutalomban részesítették saját magukat, a lap sorozatosan tudósított a Fidesznek végtelenül kínos Zsolnay-botrányról és a Pécsett kifütyült Bayer Zsoltról.
2015-től Pauska megkapta a hirado.hu főszerkesztői pozícióját. Ezt már annyira felelős megbízatásként élte meg, hogy a korábbi harcias hangvételű cikkeit inkább törölte a Pécsi Újság honlapjáról (a Mandineren azért még elérhetőek).
Pauska 2016 októberében, nem sokkal a Mediaworks bekebelezése után került az új fideszes médiabirodalom vezetésébe, tartalomfejlesztési igazgatóként ő felel az MW digitális divíziójáért. Ez azt jelenti, hogy a központilag irányított online tartalmak megjelentetését ő felügyeli. Például az ilyenekét:
Decemberre a menedzsmentben "sikerült" megtisztítani az ország egyik legolvasottabb (havi 20 ezer példányban elkelő) megyei lapja, a Dunántúli Napló szerkesztőségét. Póré László kirúgott főszerkesztőnek ezek után annyira elege lett a magyar médiából, hogy kolbászárusnak állt, és vele együtt egy csapásra kirúgták a többi MW-lap vezetőjét is. Mennie kell a DN összes vezető munkatársának. Közülük hárman, Nimmerfroh Ferenc, Babos Attila és Katus Eszter Szabad Pécs néven indítottak új portált, a DN pedig megindult a lejtőn lefelé.
A lap életét ismerők szerint a tavaly kinevezett Fülöp Zoltán főszerkesztő rendszeresen kap instrukciókat Máté Balázstól, a Pécsi Újság főszerkesztőjétől, aki sokáig Pauska alatt dolgozott a Naplóban, de előfordul, hogy személyesen Pauskával egyeztet. Nem nagy titok ez Pécsen: néhány hete Pauska közösen bulizott Bánki Erik fideszes képviselő közeli, közpénzből felturbózott mohácsi lovardájában is, ahol együtt koccintott a Napló, a bama.hu és a Pécsi Újság szerkesztőségének nagy része is.
Berkecz Balázs, az Együtt politikusa egy posztjában megírta (és eljutott hozzánk más irányból is), hogy a felvásárlás után a bama.hu szerkesztősége átköltözött a Pécsi Újság szerkesztőségének épületébe.
Az Equator által kiadott Mohácsi Újságból és Pécsi Újságból rendszeresen emelnek át anyagokat a Dunántúli Napló és online kiadása, a bama.hu felületeire. Ilyet poroltunk le a héten, miután a bama.hu egy az egyben vett át cikket a Mohácsi Újságból, egy méretes fafallosszal együtt, de amikor ez a cikk készül, több egyezés is található a bama.hu és az Equator-lapok címlapján. A leglátványosabb kétségtelenül a
Félszáznál is több migránst kapcsoltak le a szomszédban
című cikk, amit a Mohácsi Újságtól vett át a Dunántúli Napló, szóról szóra, de az sem szokványos, hogy egy helyi lap a konkurencia oldalán keres újságírói vagy korrektor állást. Többeknek feltűnt az is, hogy a pécsi székhelyű, legnagyobb megyei hírportál egy kis mohácsi újság fotósát, képeit és szövegeit használja fel egy kormányzati politikusok részvételével zajló pécsi sajtóesemény tudósítása során.
Az állami megrendelésekkel kitömött Mediaworks és megyei lap illetve portálja többek szerint megbízásos szerződésben állnak az Equator Médiával, a cég egyik igazgatójának érdekeltségével. Rákérdeztünk a szerződésre Mészáros Lőrinc médiavállalatánál, nem reagáltak. A helyi hírek egy része mindenesetre látványosan a szomszédban gyártódik, a többit a Mediaworks központból küldik. (Erről itt írtunk.) Az egykoron patinásnak számító Dunántúli Naplót fél év alatt teljesen kiüresítették.
Ha valami érdemi információ nem az Equator felől érkezik, akkor gyakran az önkormányzati Pécs Ma oldalról átemelt kész szövegről van szó. Ilyen volt az legutóbbi Páva Zsolt interjú arról, hogy több százmillióval nőtt Pécs bevétele tavalyhoz képest", miközben a testületi ülésen épp az önkormányzat 3,5 milliárdos hiánya miatt tüntetnek. | Felépítette az egyik legjobb vidéki lapot, aztán beállt a Fidesz mögé, és most lezülleszti az egészet | Pauska Zsolt pályája tökéletesen mutatja, mi kell ahhoz, hogy valaki egy vidéki lap gyakornokából az ország legnagyobb médiacégének egyik vezetője legyen. | null | 1 | https://444.hu/2017/08/14/felepitette-az-egyik-legjobb-videki-lapot-aztan-beallt-a-fidesz-moge-es-most-lezulleszti-az-egeszet | 2017-08-14 12:23:08 | true | null | null | 444 |
Mintegy 50 millió forintot csoportosít át a kormány a rendőrség idei költségvetéséből hét miniszteri autó fenntartására és a tárcavezetők mellett dolgozó sofőrök foglalkoztatásának biztosítására a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak. Így a gépkocsikat és a sofőröket a fejlesztési tárca alá tartozó főigazgatóság biztosíthatja a tárcavezetőknek.
Az Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte, a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat azonnali hatállyal 48,1 millió átcsoportosítását rendeli el a rendőrség működési költségeiből a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságának, ugyanúgy működési célra. Ez azt jelentheti, hogy a jövőben ez a szervezet üzemeltetheti az autókat és foglalkoztathatja a sofőröket.
A Köztársasági Őrezrednek tavaly decembertől volt feladata, hogy az összes miniszternek felső középkategóriájú gépjárművet és hivatásos biztonsági gépjárművezetőt biztosítson. Azt megelőzően az őrezred csak a belügy-, a külügy- és a honvédelmi miniszter autóját és sofőrjét fizette, a többi kormánytag szolgálati autóját és sofőrjét pedig az ellátási főigazgatóság.
A keddi kormányhatározat emellett engedélyezi 2,4 millió forint kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány felhasználását a rendőrség tavalyi költségvetéséből. Ezt a pénzt szintén a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak csoportosították át. | Itthon: Miniszteri autók miatt bolygatják a költségvetést | A kormány ötvenmillió forintot csoportosít át a rendőrség büdzséjéből a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak, többek között hét miniszteri autó fenntartására. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120307_miniszteri_autok_atcsoportositas | 2012-03-07 07:12:00 | true | null | null | HVG |
A kerület ellenzéki polgármestere szerint egy belső vizsgálat több szabálytalanságot is feltárt a Szent Kristóf Rendelőintézet gazdálkodásában, ezért egyebek mellett hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést – adta hírül az RTL Híradó.
A gyanú szerint a volt főigazgató többek között egy uniós projekt esetében saját magát bízta meg az irányítással. Az RTL Híradó által be is mutatott dokumentumon megbízóként és megbízottként egymás mellett szerepel Kóti Tamás aláírása. A feladat díjazása havi 370 ezer forint öt évre.
Kóti Tamás a Híradó kérdésére alaptalannak nevezte az önkormányzat állításait. | Gazdaság: RTL: Korábban saját magát bízta meg egy uniós projekt irányításával az EMMI új államtitkára | Saját magát bízta meg egy uniós projekt irányításával még az újbudai rendelőintézet főigazgatójaként Kóti Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett helyettes államtitkára - állítja az újbudai önkormányzat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210116_Sajat_magat_bizta_meg_egy_unios_projekt_iranyitasaval | 2021-01-16 20:59:00 | true | null | null | HVG |
Az országgyűlési honlapon olvasható napirend szerint az ülés 8 órakor az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitájával kezdődik. Az előterjesztés 29 törvény módosítását foglalja magába.
Az ország kiemelt térségei közé emeli a Tisza-tó térségét a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozat módosítása, amiről szintén tárgyalnak a képviselők.
Megvitatja a parlament a nemzetközi polgári repülősről szóló nemzetközi egyezmény módosítását.
Az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításával lehetővé válik, hogy 2025-ben a nyugdíjpénztár tagjainak egyéni számláján felhalmozódott összeget lakáscélokra lehessen használni. A törvényjavaslat a fővárosi lakhatási helyzetet is kezelné azzal, hogy új magánszálláshelyet és új egyéb szálláshelyet 2026. december 31-ig nem vehetne Budapesten nyilvántartásba a kereskedelmi hatóság.
Megvitatják a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló javaslatot. Ennek alapján bevezetik az állami kezességgel biztosított, kamattámogatott hitelkonstrukciót, a munkáshitelt, amely segítséget nyújt a fiatal pályakezdő munkavállalóknak.
Az egyetemes postaegyezmény módosítása mellett tárgyalja a parlament az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosítását. Utóbbi előterjesztés alapján új kényszerintézkedés lesz a bűncselekményekhez felhasznált online profilok, felhasználói fiókok letiltása, és az érintett kizárása abból, hogy az eljárás alatt újabb profilt létesítsen az adott szolgáltatónál. | A munkáshitelről is tárgyal ma a parlament | Agrártárgyú, pénzügyi, munkaügyi, valamint az online csalások elleni törvényjavaslatot is tárgyal szerdán a parlament. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-munkashitelrol-is-targyal-ma-a-parlament/439444 | null | true | null | null | Hírklikk |
Szerdán Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke elismerte: azok között van, akiket korrupciógyanú miatt nemkívánatos személynek nyilvánítottak az Amerikai Egyesült Államokban. Az adóhatóság és elnöke ellen azonban nem indult eddig eljárás – a kormány arra hivatkozik, hogy nincsenek bizonyítékok.
Nemrég zárult le viszont egy másik, nagy visszhangot kapott vizsgálat, amit a kormányzat kezdeményezett – a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Norvég Civil Támogatási Alap forrásainak kezelőjénél, az Ökotárs Alapítványnál végzett vizsgálatot. Ennek eredményét és jogosságát széles körben vitatják – a norvég kormány visszautasította a Miniszterelnökséget vezető miniszter meghívását, hogy tárgyalják meg a jelentést, mert álláspontjuk szerint a vizsgálathoz a magyar kormánynak nem volt illetékessége és nem adnak hitelt a jelentésnek. Független vizsgálatot kezdeményeztek.
Az Ökotárs-vizsgálat fényében kíváncsiak voltunk arra, hogy miben különbözik a két ügy egymástól, ha a NAV-ügyben nem lehet bizonyítékok hiányában eljárást indítani, az Ökotársnál mi alapján indulhatott Kehi-vizsgálat?
A Miniszterelnökség sajtóirodájának munkatársa, Répánszki György a Hír24 megkeresésére azt válaszolta, hogy a kormány 2012 óta megfigyelőként részt vett az Ökotárs munkájában. Ennek során bukkantak problémásnak vélt esetekre, melyeket a megfigyelői státusz korlátozottsága miatt nem tudtak megfelelően vizsgálni. „A magyar kormány hiába kérte ezt a norvég partnerektől, azok semmit sem léptek ebben az ügyben, még egy látszat vizsgálatot sem folytattak le” – áll a válaszban.
A Kehi vizsgálata azért indult, hogy az általuk korábban nem ismert dokumentumok vizsgálatával megdőljenek vagy megerősítést nyerjenek a kormányzati megfigyelők által tapasztalt visszásságok – írta Répánszki. Hozzátette: a magyar és norvég kormány közti szerződés határozottan rendelkezik arról, hogy a forrásfelhasználásnak politikai céloktól mentesnek kell lennie, ehhez képest „politikai tüntetéseket szerveznek” ebből a forrásból. Június elején épp a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János ellen szerveztek tüntetést, melyről később az egyik támogatott, a Krétakör vezetője, Gulyás Márton elmondta: a szervezetfejlesztésre elnyert támogatásból is költöttek a tüntetésre.
A Miniszterelnökség sajtóirodájának levele kitér arra is, hogy a Kehi-vizsgálat során hűtlen kezelés gyanúja vetődött fel, valamint összeférhetetlenségre derült fény az alapkezelők és egyes támogatottak közt. A nyomozóhatóságok munkája azután indult el, hogy a Kehi konkrét szabálytalanságokra világított rá, a NAV esetében a kormány viszont még arra vár, hogy ilyen információkhoz jusson.
„Magyarország jogállam, ezért minden konkrétumot nélkülöző, általános vádaskodásra alapozva senki ellen nem lehet eljárást indítani. Az Ökotárs esetében nem ez volt a helyzet” – áll a válaszban. | Ezért nem indult eljárás a NAV ügyében, az Ökotárs ellen meg igen | A kitiltási botrány kapcsán a NAV elnöke ellen még nem kezdeményezett eljárást a kormány, hiányolják a bizonyítékokat. A norvég civil támogatást kezelő alapítványnak viszont nekimentek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/11/06/ezert-nem-indult-eljaras-a-nav-ugyeben-az-okotars-ellen-meg-igen/ | 2014-11-06 14:39:00 | true | null | null | 24.hu |
A Hunyadi János életét bemutató sorozat világpremierje Cannes-ban volt
A sorozat producere, Robert Lantos, és két magyar rendező, Nagypál Orsi és Szász Attila meséltek a forgatás nehézségeiről
A büdzsét a Forbes 22,5 milliárdra becsülte, a producer szerint az összeg a látványosságban rejlik
A rendezők tapasztalatai szerint a Hunyadi János története egy csúcspont volt az életükben és rengeteget tanultak belőle
Mint, ahogy arról már a Blikk is beszámolt, a Hunyadi sorozat világpremierjét az egyik legfontosabb tévés eseményen, a Mipcomon mutatták be Cannes-ban. Arról, hogy milyen volt az esemény, illetve, hogy hogyan festettek a magyar színészek és filmkészítők a vörös szőnyegen ebben a cikkben számoltunk be. A francia városban megrendezett eseményen részt vett a sorozat producere, Robert Lantos is, aki izgalmas betekintést adott a részletekbe. A filmkészítő elárulta, miért döntött úgy, hogy egy sorozatot szentel Hunyadi János történetének.
"Magyarországon kívül kevesen tudják, sőt néhány éve még én, aki Budapesten születtem, sem voltam teljesen képben, hogy Hunyadi története megváltoztatta a Európa térképét és jövőjét. Rájöttem, ez a világtörténelem egyik legnagyobb el nem mesélt története. Ezért számomra az volt a legizgalmasabb kihívás, hogy megismertessem a világgal Hunyadit és a déli harangszó legendáját"
- nyilatkozta a Blikknek Robert Lantos Cannes-ban. Majd kifejtette, hogy a sorozat a nemzetközi közönség mellett természetesen a magyaroknak is szól, hiszen nagyrészt magyarul beszélnek benne (a 600 színésszel és kaszkadőrrel forgatott sorozatban minden szereplő a saját nyelvén szólal meg, ettől sokkal hitelesebb a sztori) és egy magyar történetet mutat be.
"Másrészt azoknak is szól, akik olyan sorozatok szerelmesei mint a Vikingek, vagy az idei szenzáció, a Sógun. És szemben a hollywoodi gyakorlattal, a Hunyadiban nem angolul beszélnek egymással a középkor meghatározó figurái, hanem valós nyelvükön. Ezért azokból az országokból kellett színészt választani, ahol a történet zajlik. A feladat az volt, hogy úgy nézzen ki a sorozat, mintha Hollywood gyártotta volna, de ne úgy hangozzon. Ez érdekelt engem, hogy legyen igazi, de világra szóló is "
- részletezte Lantos, majd arról beszélt, hogy szerinte azért van kevés ehhez hasonló, több nyelvű film vagy sorozat, mert eddig a tévécsatornák világszerte irtóztak a felirattól. Azonban most a streamingszolgáltatóknak köszönhetően nyitott lett erre is a világ. Jó példa erre a már említett Sógun vagy a koreai Squid Game.
Monumentalitás látványosság
Mivel a legdrágább magyar sorozatról van szó, arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire ment el a büdzsé, amelyet a Forbes 22,5 milliárdra becsült.
A producer szerint - bár az összeget nem erősítette meg -, a válasz a látványosságban rejlik. Lantos szerint egy rész a Vikingek feléből készült el úgy, hogy közben látványosságban nem marad el attól. A produkció négy rendezője közül kettő, Nagypál Orsi és Szász Attila is megosztotta a tapasztalatait a Blikkel. Más-más munkák állnak a hátuk mögött, mégis mindketten életük egyik csúcspontjaként tekintenek a Hunyadira.
"Hosszadalmas, küzdelmes, tanulságos, bizonyos pontjain felemelő, bizonyos pontjain kimerítő."
- így foglalta össze röviden a forgatásokat a Nagypál Orsi, akinek nevéhez olyan munkák köthetők, mint például a Nyitva, a Paktum, vagy a The Deal.
+ 3
Az első sorból néztük, milyen lett a 10 milliárdból készült Hunyadi-sorozat - fotók a helyszínről
"Nagyon sokat tanultam belőle, ez biztos, és én úgy érzem, hogy elképesztő mennyiségű, tehetséges ember és szakember dolgozott teljes erőbedobással azért, hogy ez a lehető legjobban sikerüljön, és szerintem ez látszik is a végeredményen."
- fejtette ki Nagypál, majd hozzátette, hogy bár van tapasztalata nemzetközi tévésorozatokkal, ekkora produkcióban még sosem vett részt, így számára ez volt a legnagyobb tanulság. Kiemelte, hogy ráadásul időzítési problémák miatt egyből a mélyvízbe kerültek:
"Általában egy forgatást kis, pár fős jelenetekkel szoktak elkezdeni, hogy az összeszokás a lehető legkevésbé terhelt napokon legyen. Időzítési nehézségek miatt ez nem sikerült, úgyhogy mi egy csatával kezdtük, illetve tömegjelenetekkel kint a mezőn, 40 fokban. Megérkeztem az első napon, és egy 6-700 fős stáb, kaszkadőrök, 70 ló, és óriási létszám fogadott."
A rendező kifejtette, hogy eleinte nem találta vonzónak a XV. századot, azonban minél többet tanult és olvasott róla, annál inkább beleszeretett:
"Minél jobban beleássa magát az ember, annál inkább rájön, hogy amit gondolt korábban a sötét középkorról, az nem is úgy van. Ez egy roppant színes, páratlanul izgalmas időszak."
Nagypál Orsi szerint Bán Mór regényfolyamát TV-re alkalmazni csakis egy ilyen monumentális produkció keretében lehetett.
"Minket rendezőket a költségvetés annyiban érint, hogy több lehetőségünk van, nagyobb eszköztárból válogathatunk, többfélét kipróbálhatunk. Például kameramozgatás terén vagy a díszletek kiválasztásánál, többet tudunk öltözni, és ha tömegjelenetet kell felvenni, akkor több statisztát használhatunk. Őket is fel kell öltöztetni. Ez a középkorban különösen nehéz, mindent elő kell állítani, ami a kamera elé kerül, és ez mind nagyon költséges. (...) Nem véletlen, hogy nem készül túl sok középkori produkció.
A Hunyadi másik rendezője, Szász Attila szerint többnyire ragaszkodtak ahhoz, hogy minél korhűbb legyen, de elsősorban Bán Mór könyvei jelentették a kiindulópontot.
"Azt a kreatív szabadságot megengedte magának a stáb -főleg a ruhákban, hajviseletben - hogy minél attraktívabbakká tegyük a szereplőket. Azonban volt olyan terület, ahol nem ismertünk pardont. Főleg a fegyverek, korabeli páncélok, a harcnemek, vagy például az, hogy volt-e tükör, a háttérben nem füstölhetett senki, mert nem volt még dohány, vagy nyomtatott könyv. Ezekre nagyon odafigyeltünk."
Nemcsak a készítőknek, de a színészeknek is hozzá kellett szoknia a korhoz. Szász Attila szerint ebben nagyon sokat segítettek a jelmezek, mivel farmerben és tornacipőben még nehezen tudták hitelesen átvenni a karaktereket.
+ 3
Az első sorból néztük, milyen lett a 10 milliárdból készült Hunyadi-sorozat - fotók a helyszínről
Több mint 200 napig forgattak
A rendező elmondása alapján összesen több mint 200 forgatási nap volt, ami durván egy évet ölelt fel. A környezettel is nehéz dolguk volt, Szász Attila szerint kevés a belső helyszín, ami használható volt egy korabeli sorozathoz, így nagyrészt budapesti stúdióban forgattak. A kültéri felvételek nagy része pedig a magyar főváros körül zajlott. Egyedül a végén, egy kisebb létszámú stáb ment ki Montenegróba, hogy speciális, itthon nem található külső helyszíneket vegyenek fel. A legtöbb korabeli várost pedig CGI technikával alkották meg: például Rómát, Budát vagy Vajdahunyad várát.
Szász Attila az első perctől tisztában volt vele, hogy mekkora fába vágta fejszéjét.
"Számunkra is szinte felfoghatatlan a Hunyadi monumentalitása. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy amikor referenciák felé fordulunk - nagyszabású, hollywoodi, középkori tematikájú látványfilmek felé - akkor egy 2 órás film többe kerül, mint ez a 10 órás sorozat. Valóban jelentős költségvetéssel dolgoztunk, de a vállalás is óriási volt, mindig észnél kellett lenni, és gyakran nem ártott a közmondásos magyar kreativitás sem, hogy minden tekintetben kiálljuk az összehasonlítást a nemzetközi filmstúdiók gigaprojektjeivel"
- fejtette ki a rendező, aki hozzátette, hogy a jelentős büdzsé ellenére is sokszor tartalékolni kellett a nagy költségvetésű jelenetekre. | Kulisszatitkok a több mint 10 milliárdos Hunyadi-sorozatról | A Hunyadi János életét bemutató sorozat minden idők legnagyszabásúbb magyarországi televíziós vállalkozás, amelynek világpremierjére múlt héten került sor a cannes-i Fesztiválpalotában. A Robert Dornhelm Oscar-jelölt, erdélyi gyökerekkel rendelkező osztrák rendező által jegyzett első részt a szakmai közönséggel együtt néztük meg. Ez alkalomból kifaggattuk a Hunyadi fő producerét Robert Lantost, illetve két magyar rendezőt, Nagypál Orsit és Szász Attilát arról, milyenek voltak a forgatások. Elárulták, hogy milyen nehézségekkel néztek szembe és mitől lett ennyire látványos ez a tízrészes produkció. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/filmklikk/hunyadi-sorozat-kulisszatitkok-budzse/xmb2jhe | null | true | null | null | Blikk |
Szabálytalan közbeszerzés miatt visszatarthatja az EU a csepeli szennyvíztisztító építéséhez nyújtandó pénzügyi támogatás negyedét, 40 millió eurót, azaz nagyjából tízmilliárd forintot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tegnapi közleménye szerint az Európai Bizottság megállapította, hogy "a beruházás projektgazdája az egyik projektelem kapcsán megsértette a vonatkozó közbeszerzési szabályokat", ezt azonban a magyar fél vitatja. Magyarország élni fog azzal a lehetőséggel, hogy meghallgatáson újra előadhassa érveit, de mivel folyamatban lévő ügyről van szó, részleteket nem árultak el.
A csepeli központi szennyvíztisztító telep Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása; megépítése nagyjából százmilliárd forintba kerül, a költségek 65 százalékát adja Brüsszel támogatásként. A beruházás jelenleg több mint 75 százalékos készültségű, teljes gőzzel pedig 2010 nyarától működik.
A létesítmény megépítésére három éve írt ki közbeszerzési eljárást a főváros, a tenderre öten adtak be ajánlatot, hármat később kizártak, egyet érvénytelennek nyilvánítottak, így a francia cégekből álló Csepel FH konzorcium lett az egyedüli befutó. A szerződést 2005 decemberében kötötték meg.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2007 elején keltezett feljegyzésében kifogásolta a tendert, mivel a győztes ajánlata nem felelt meg az érvényességi követelményeknek, és nem volt lehetőség a legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani. A szerződést egy éven belül lehetett volna erre hivatkozva megtámadni, de e határidő már letelt, amikorra a hivatal megfogalmazta aggályait.
Az NFÜ szerint, ha a vita végül a magyar fél vereségével zárul, és a 40 millió eurót Brüszszel mégis visszatartja, azt más projektelemekre Budapest ettől függetlenül felhasználhatja. Ezért - állítja az ügynökség - a jogértelmezési vita a szennyvíztisztító megvalósulását nem befolyásolja.
A százmilliárdos projekt | Belföld: Tisztítatlan közbeszerzés? | Szabálytalan közbeszerzés miatt visszatarthatja az EU a csepeli szennyvíztisztító építéséhez nyújtandó pénzügyi támogatás negyedét, 40 millió eurót, azaz nagyjából tízmilliárd forintot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tegnapi közleménye szerint az Európai Bizottság megállapította, hogy a beruházás projektgazdája az egyik projektelem kapcsán megsértette a vonatkozó közbeszerzési szabályokat, ezt azonban a magyar fél vitatja. Magyarország élni fog azzal a lehetőséggel, hogy meghallgatáson újra előadhassa érveit, de mivel folyamatban lévő ügyről van szó, részleteket nem árultak el. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lap-20081107-20081107_korai-10-307901 | 2008-11-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nemcsak két Magyarország van, de két közvélemény-kutató valóság is - kommentálta a friss pártpreferencia-felméréseket Török Gábor politológus, aki szerint ugyan politikai jelentőséggel bír, hogy kijött az első néhány felmérés, mely a Tisza Párt előnyét mérte a kormánypártokkal szemben, ám kérdés, mennyire lehet nekik hinni. A Publicus - lapunk megbízásából készített - és a 21 Kutatóközpont felmérése szerint Magyar Péter formációja átvette a vezetést a Fidesz-KDNP-től, ám kontraként azonnal érkezett a kormányközeli Nézőpont kutatása, miszerint június óta mit sem változott a status quo, megnyugtatva ezzel a szavazóbázist.
Magát a hatalmat viszont nem sikerült, pedig a tűzközeliek megnyilvánulásai s a kormányfő október 23-i beszéde kapcsán nem ártana némi Xanax-kúra:
aminek ékes bizonyítékai nemcsak a tarkószőr-felállító gondolatmenetek, de a miniszterelnök kötcsei metamorfózisa is. Hosszú évek után a miniszterelnök végre kiállt a sajtó elé, komolyan veendőnek nevezte a felsőbb Fidesz-körökből dezertált Magyart, és szakpolitikai vitákat sürgetett.
Utóbbi burkolt beismerése annak, hogy a hatalom eddig a vitát és a szakpolitikát is negligálta. Persze nem is volt rászorulva, hiszen a 2006-os választások után minden komolyan szóba jövő ellenfele előbb-utóbb - nincs jobb szó rá - tökön szúrta magát, így jutottunk el az őszödi beszédtől a 2022-es, tragikomikumba fulladt ellenzéki összefogásig s ezzel a negyedik kétharmadig, ami annyira elkényelmesítette Orbánt és körét, hogy a legutóbbi két választásra már programot sem készített, csak hagyta, hogy riválisai maguktól rohanjanak a falnak.
A mérések tehát egy eltunyult Fideszt találtak, így az események két forgatókönyv szerint folytatódhatnak: a Tisza a mind több kiábrándultat maga mellé állítva komoly alternatívává emelkedik 2026-ra, vagy a Fidesz visszatalál régi önmagához, s akkor, ha nem is kétharmaddal, de kényelmes többséggel nyer sorozatban ötödször is: az olló vagy tovább zárul, vagy ismét kinyílik - kár, hogy a szárak között ott az egész ország... | Kettős látás | Nemcsak két Magyarország van, de két közvélemény-kutató valóság is – kommentálta a friss pártpreferencia-felméréseket Török Gábor politológus, aki szerint ugyan politikai jelentőséggel bír, hogy kijött az első néhány felmérés, mely a Tisza Párt előnyét mérte a kormánypártokkal szemben, ám kérdés, mennyire lehet nekik hinni. A Publicus – lapunk megbízásából készített – és a 21 Kutatóközpont felmérése szerint Magyar Péter formációja átvette a vezetést a Fidesz–KDNP-től, ám kontraként azonnal érkezett a kormányközeli Nézőpont kutatása, miszerint június óta mit sem változott a status quo, megnyugtatva ezzel a szavazóbázist. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255587_kettos-latas | null | true | null | null | Népszava |
Hajdúnánást, ezt a 17 ezer lakosú kelet-magyarországi kisvárost országosan a legtöbben alighanem a néhány éve nagy dérrel-dúrral bejelentett, aztán a közelmúltban nem kevésbé figyelemre méltó sunnyogással sztornózott MotoGP-beruházás kapcsán ismerték meg. A projekt, amelyet a fideszes látványberuházások egyik legnagyobbjának szántak 2020-ban (erről részletesen beszámoltunk: Akiket a benzingőz megcsapott, Magyar Narancs, 2020. augusztus 6.), végül az egyik legfeltűnőbb bukta lett, amit az ország az utóbbi időben látott - pedig nem volt gyenge a felhozatal. Az akkori jóhír-hozó pártemberek közül mára többen a tápláléklánc alsóbb régióiba zuhantak: Palkovics László technológiai és ipari miniszter 2022-ben lemondott a tárca éléről, az idén pedig a győri egyetem kuratóriumának elnöki posztjáról is távozott; Kósa Lajos a Fidesz funkció nélküli alelnökeként keresi régi befolyását; Tiba István országgyűlési képviselő egyre szorultabb helyzetben van megyén belül és kívül, míg Szólláth Tibor tizennégy év után megvált hajdúnánási polgármesteri székétől, és úgy tűnik, ezzel együtt a hátországát is elveszítette (róla az A posztómellény alatt című keretes írásunkban olvashatnak izgalmas dolgokat). Komoly átalakulást jeleznek a megye politikai hangulatában a helyi önkormányzatokban történt személycserék, és innen nézve e folyamat nem feltétlenül csak erre a környékre szolgál tanulságokkal.
Szűk a tér
Amikor november elején megálltunk Hajdúnánás főterén, a Kossuth-szobor árnyékában, körültekintve aligha tudtuk volna megmondani, hogy az elmúlt másfél évtized legnagyobb helyi közéleti átalakulásán van túl a város. Az efféle dolgok a hétköznapi élet felszínét ritkán hasítják fel: a körforgalomban ugyanolyan komótosan tekerték a biciklijüket a bevásárlásból hazafelé igyekvő nyugdíjasok, amennyire ráérősen ténferegtek a kirakatok előtt a napköziből kilépő kiskamaszok is. Nem ezeken a szinteken jelentkezik elsősorban az átalakulás, de kétségtelen, hogy elég csak kissé megkapargatni a felszínt, és máris rálátunk a helyi közélet sajátosságaira. Egy csókolózó párt kellett megzavarni ahhoz, hogy közelebbről is szemügyre tudjuk venni a leköszönő kormánypárti városvezetés egyik utolsó akciójaként szeptember legvégén felállított Kovács Béla-mellszobrot. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt egykori főtitkárának Babusa János Munkácsy-díjas szobrász készítette zsánerbüsztjét Nagy István agrárminiszter úgy avatta fel, hogy közben arról beszélt, "egy nép ezeréves szabadságvágyát, az önrendelkezés és a függetlenség iránti elköteleződését, hűségét Istenhez, hazához, családhoz nem tudják eltiporni, mert ragaszkodunk értékeinkhez és kitartunk mellettük". Mondta mindezt három lépésre a szocializmus idejéből megmaradt, négy ismeretlen vöröskatonának emléket állító sírhelytől. Szűk a tér egy kisvárosban, történelmi, politikai és sokszor mentális értelemben is. Kovács Béla egyébként legjobb tudomásunk szerint soha nem járt a településen, és másmilyen módon sem kapcsolódik közvetlenül Hajdúnánás históriájához. De hát ez legyen a legnagyobb baj, az már kínosabb kérdés - miként az október elején a város vezetését átvevő Bódi Judit polgármestertől megtudtuk -, hogy a Szólláth-féle önkormányzat az utolsó napokban elfelejtette kifizetni a szobrot, így a szerencsétlen művész egyelőre hiába kilincsel a pénze után. | Csontvázak, tartozások, remények | Magyar Narancs | Távolról nézve meglepetés, közelről figyelve nem annyira váratlan fordulat, hogy egy hajdúsági kisváros lakói leváltották a régóta regnáló fideszes városvezetést. A történetben teret kapnak a korábbi ellenzéki pártokból kivált civilek, megjelenik benne az akkumulátorgyár-para, felbukkan Magyar Péter is, és a háttérben pi víz csordogál a közkútból. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/csontvazak-tartozasok-remenyek-272605 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Mérsékelten ugyan, de csökken azon magyar cégek száma, melyek tulajdonosa valamely offshore országbeli cég. Ciprus tavaly májusi pénzügyi összeomlásával mérséklődött ugyan az országban székelő magyar cégtulajdonosok száma, de még így is a Seychelles-szigetek és Hollandia mellett itt van a legtöbb tulajdonos bejegyezve – áll a Bisnode üzleti információszolgáltató elemzésében.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok adóparadicsomokra irányuló, folytatódó nyomásgyakorlásának következményeként az adóparadicsomokban tevékenykedő cégtulajdonosok száma Magyarországon 2013-ban 3,1 százalékot esett, pedig 2011-ről 2012-re számuk még 2,33 százalékkal növekedett. A ciprusi pénzügyi válság hatására a Cipruson bejegyzett magyar cégtulajdonosok száma egy év alatt 7,8 százalékkal süllyedt, de csökkenés volt tapasztalható Hollandiában (2,6 százalék) és a Seychelles-szigeteken is (1,9 százalék).
Érdekes összehasonlítás, hogy Szlovákiában nő az offshore országokhoz köthető cégek száma, több mint 5,5 százalékos növekedést könyveltek el 2012-ről 2013-ra. Ráadásul a szomszédos országban arányaiban is több offshore vállalkozás tevékenykedik, mint nálunk.
A magyarok által kedvelt, már említett három országon kívül keresett offshore célpont még Svájc, Panama, Belize, Luxemburg és Liechtenstein is. Ezekben az államokban is több mint 500 működő magyar cégnek van tulajdonosa. Néhány száz cég kötődik a Marshall-szigetekhez, Hongkonghoz, Írországhoz, illetve Gibraltárhoz is.
A működő magyar cégek tulajdonosainak körében leginkább Ciprus és Panama népszerűsége csökkent, míg Hongkong, a Marshall-szigetek vagy Belize több magyar céggel „büszkélkedhetett”, mint egy évvel korábban.
Seychelles-szigeteki tulajdonossal alakult a legtöbb új offshore cég 2013-ban, ami a szlovákiai cégek körében is a legnépszerűbb célpont volt. Hazánkban 77, míg Szlovákiában 40 új cég jött létre a szigeteken működő tulajdonossal. Ezt követően Ciprus, Belize, Svájc, Panama és Hollandia volt a legnépszerűbb adóparadicsom.
Új offshore cégnek azt a vállalkozást tekinthető, amelyik adott időszakban alakult valamelyik kedvező adózású országban, vagy már hosszabb ideje tevékenykedett ott, de a megjelölt időszakban lett tulajdonosa egy adott országbeli cég.
Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy a számokból jól látszik az offshore cégalapítás népszerűségének mérsékelt csökkenése, azonban a jövőben is feltehetően virágozni fog ez a tevékenység, ugyanis a csökkenés nagyon kis mértékű. Ráadásul a törvényi változásokat szigorító országokról más területekre helyeződik a hangsúly, bár hazánkban jellemzően még mindig a korábban is népszerű adóparadicsomok vezetik a népszerűségi listát. | Gazdaság: Még mindig Ciprus a magyar offshore-paradicsom | Ciprus tavaly májusi pénzügyi összeomlásával csökkent ugyan az országban székelő magyar offshore státusú cégek száma, de még így is a Seychelles-szigetek és Hollandia mellett itt van a legtöbb tulajdonos bejegyezve. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/meg_mindig_ciprus_a_magyar_offshore_paradicsom-1442893 | 2014-02-06 03:43:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | BOON |
Hagyó Miklós felmentését kéri védőbeszédében a volt főpolgármester-helyettes ügyvédje. A volt MSZP-s politikus elleni fő vádról – a nokiásdobozban átadott kenőpénzekről – már az ügyészség is elismerte, hogy bizonyíthatatlan, ám a két esetből csak egyet húztak ki a vádiratból. A BKV-per kedden folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken.
Hagyó Miklós felmentését kérő, várhatóan hosszúra nyúló védőbeszédbe kezd a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ügyvédje – ezt Kádár András ügyvéd árulta el az Origónak. Azt is mondta, szerinte egyik vádpont sem áll meg a Kecskeméti Törvényszéken folytatódó BKV-perben.
A büntetőeljárás fő vádlottjaként Hagyót bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolják, amelyekért – ha bűnösnek találják – akár 25 év börtönt is kaphat. Annak ellenére is, hogy a Nokia-dobozos kenőpénzről elhíresült ügyben a bíróság előtt a vádat képviselő ügyész maga ismerte el, hogy a vádirat ezen – legsúlyosabb – állítása nem bizonyítható.
Januárban várható ítélet
Az ötnapos vádbeszéd után kedden kezdi Hagyó ügyvédje, Kádár András a védőbeszédét. A védőbeszédek karácsony előtt véget érnek, a vádlottak január 13-án szólalnak meg az utolsó szó jogán, majd január 21-én hirdethet elsőfokú ítéletet a bíróság.
A november 12-én véget ért vádbeszédében Homonnai János, a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze Hagyó Miklósra és hét társára letöltendő börtönbüntetést, négy vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést kért, míg két vádlott esetében pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
Egy Nokia-doboz maradt
A vádbeszéd előtt nem sokkal egyébként – hatodik alkalommal – az ügyészség még módosította a vádiratot. Mint arról az Origo beszámolt, szeptemberben a vádhatóság kivette a vádak közül azt, amelyik egy ízben egy nokiásdobozban elhelyezett 15 millió forint kenőpénz elfogadását írta Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes számlájára.
Ez volt a legsúlyosabb vádpont a korábban a BKV-ért felelős politikus ellen. A korábbi két eset helyett így már csak egy Nokia-dobozos kenőpénz átvételével vádolják Hagyó Miklóst, pedig mindkét vádpont ugyanazon az azóta visszavont vallomáson alapult. Szeptemberben nemcsak enyhítettek a Hagyó elleni vádon, hanem csökkentették a vádirat szerint okozott kárérték összegét is.
A II. vádpontban a tényállást annyiban módosítom, hogy a tényállásból mellőzöm, hogy Balogh Zsolt 2008. évben 15 millió forintot juttatott el Hagyó Miklós I. rendű vádlottnak" – mondta akkor az ügyész. Csakhogy Hagyót kétszer 15 millió forint kenőpénz átvételével vádolták, a vádirat szerinti másik, 2009-es esetet az ügyészség nem vonta vissza.
Megszüntették a nyomozást
A két vesztegetési vádpont közül az egyiknek a meghagyása azért érdekes, mert mindkettő az említett Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgató ellentmondásos nyomozati vallomásán alapult. Azt Balogh már a per egy korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, idén januárban pedig bocsánatot is kért Hagyótól, sőt kijelentette: nem adott át pénzt neki – sem nokiásdobozban, sem máshogy.
Mint arról az Origo beszámolt, a Nokia-dobozos vádponttal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség idén júniusban megszüntette a vesztegetés miatt indult nyomozást, mivel az indoklás szerint "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény".
Nyomozás a vádemelés után
Az állítólagos nokiásdobozos vesztegetési pénzek körüli további érdekesség, hogy a vádirat ezen, legsúlyosabb állításának ügyében csak az után kezdett nyomozni az ügyészség, hogy már vádat emeltek a volt MSZP-s politikus ellen.
A 2015. június 23-i keltezésű, nyomozást megszüntető határozatból kiderül ugyanis, hogy az ügyben 2012. november 9-én rendeltek el nyomozást, tíz hónappal az után, hogy 2012 elején az ügyészség vádat emelt Hagyó ellen – más mellett ebben a vádpontban is.
Az önkormányzati voksolás előtt
Hagyót egyébként a parlamenti választás után, 2010. május 14-én vették őrizetbe, majd még az önkormányzati választás előtt, 2010. augusztus 30-án gyanúsították meg a nyomozó ügyészek a Nokia-dobozos ügyben vesztegetéssel.
A vádiratban a nokiásdoboz kifejezés ugyan nem szerepelt, de Balogh vallomása alapján az igen, hogy Hagyó 2008 márciusában arra utasította őt mint a BKV megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki, nyomatékképpen pedig meg is fenyegette.
A vádirat rögzítette, hogy Balogh 2008. és 2009. évben is 15-15 millió forintot juttatott Hagyónak. Balogh 2010-ben a Magyar Nemzetnek mondta azt: "Azóta tudom, hogy tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget."
Hagyó tagadta a vesztegetést
A volt MSZP-s főpolgármester-helyettes már 2010 nyarán, gyanúsítotti kihallgatásán is azt állította, hogy ezt a bűncselekményt és semmilyen más bűncselekményt nem követtem el".
A bíróság előtt Hagyó Miklós azt is megjegyezte, hogy a két és fél éves nyomozás alatt meg sem kérdezték azt, akitől állítólag Balogh egy BKV-s tender "jutalékaként" a 15 milliót egyszer átvette.
Felmentést is kért az ügyész
Az után, hogy a Hagyó elleni két vesztegetési vádpont közül az egyiket kihúzták a vádiratból, az ügyészség az egyik vádlott felmentését is indítványozta. Az Origo is beszámolt róla, hogy bizonyítottság hiányában javasolták ejteni a BKV volt humánpolitikai igazgatója elleni vádat.
A volt igazgató korábban több hónapot volt előzetesben, majd egy vitatott 86 milliós, nagyrészt végkielégítésből származó összeg felvétele miatt emeltek ellene vádat. Az ügyész a vádbeszédben jelezte, hogy nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a volt igazgató megtévesztette volna feletteseit.
A volt humánpolitikai igazgatóé volt az a végkielégítési eset, amely 2009-ben a BKV-botrányt elindította. A BKV könyvvizsgálója, a Deloitte által a cég 2008-as mérlegéhez fűzött nyilatkozata szerint jogszerűen fizették ki a végkielégítést a továbbfoglalkoztatott vezető számára.
Egyszer újrakezdték a pert
Eközben már bőven száz fölött van a tárgyalási napok száma a BKV-perben, amit időközben egyszer az elejétől újrakezdtek. A legelső tárgyalást 2012. június 13-án tartották, és a 2013. december 12-én jött az a fordulat, hogy az egész büntetőeljárást újra kell kezdeni. Az újrakezdés ráadásul több hónapnyi illetékességi vita következménye volt.
Ennek előzménye az volt, hogy a büntetőpert az illetékes Fővárosi Törvényszékről vidékre helyezték 2012 elején. Majd ezt az Alkotmánybíróság 2013. decemberi döntése felülírta, hiszen megsemmisítették az ügyáthelyezés intézményét, vagyis azt a jogszabályt, amely alapján a 2012 januárjában az Országos Bírósági Hivatal élén hivatalba lépett Handó Tünde az ügyet Kecskemétre helyezte.
A vidéki bíróságok ezután a BKV-pert visszaadták a Fővárosi Törvényszéknek, ám az nem tartotta magát illetékesnek, ezért a Kúria döntött, és visszahelyezte az ügyeket vidékre. Ezzel hónapok teltek el, és az ilyen kiemelt ügyekben a három hónapnál hosszabb szünet esetén a tárgyalást újra kell kezdeni. A per 2014. július elsején indult újra első fokon. | Hosszú védőbeszédre készül Hagyó ügyvédje | Hagyó Miklós felmentését kéri védőbeszédében a volt főpolgármester-helyettes ügyvédje. A volt MSZP-s politikus elleni fő vádról – a nokiásdobozban átadott kenőpénzekről – már az ügyészség is elismerte, hogy bizonyíthatatlan, ám a két esetből csak egyet húztak ki a vádiratból. A BKV-per kedden folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/12/hagyo-felmenteset-keri-vedobeszedeben-az-ugyvedje | 2015-12-08 19:57:00 | true | null | null | Origo |
A Közgyűlés egy korábbi határozatával összesen csaknem 94 millió forintos támogatást biztosított a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. számára, hogy az "Országos Futópályaépítési Program 2023." című felhívásra, a Pécs- Kertváros, málomi kutyafuttató körül megépítendő futópálya tárgyában benyújtott pályázat megvalósítása megtörténjen.
A projekt jól sikerült, várhatóan november végén átadják a sportolni vágyóknak a futópályát. A közgyűlésen azonban elhangzott, hogy a futópálya kialakításához a rendelkezésre álló összeg fele is elég volt a Pécsi Sport Nonprofit Zrt.-nek, így egy átcsoportosítás keretében további fejlesztésre kerülhetne sor, amennyiben a pécsi Fidesz is így gondolná ezt.
De ez nem így történt.
A futópálya további fejlesztésére lakossági igények is mutatkoztak, ezért készült egy tervezet, melyben szerepelt 11+1 parkolóhely kialakítása a megújult terepen, de az előterjesztésből kiderül, hogy a maradék összeg fedezné a csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítás költségeit is, valamint szükség esetén a közműkiváltásokat, valamint egy automatikus működtetésű köztéri illemhely telepítését is. Az előterjesztés célja tehát az volt, hogy a maradék forrást is erre a futópályára fordíthassák, ami a pályázatban eredetileg nem szerepelt, de abszolút a helyiek igényét elégíthette volna ki a modernizálás.
Vajon miért volt célja a pécsi Fidesznek, az ÖPE politikusainak és a Mi Hazánk pécsi képviseletének, hogy ne fejlődjön a Rózsadomb sportinfrastruktúrája? Vajon egyesével el fogják magyarázni a képviselők a rózsadombi lakosoknak, hogy miért döntöttek így? Minden közgyűlésen hangoztatják az első napirendi pontok vonatkozásában, hogy a munkának haladnia kell, mert a pécsiek érdeke az első, de amikor tehetnének is valamit a pécsiek érdekeiért, akkor keresztül húzzák a lakosok számításait.
Ebben az esetben a szavazásnál 13 "Igen" szavazatra lett volna szükség, hogy elfogadják az előterjesztést, így gyakorlatilag nem csak a "Nem"-mel szavazók, hanem a tartózkodók miatt sem valósulhat meg az előterjesztés. A Fidesz és az ÖPE képviselői közül senki sem szavazott "Igen"-nel. | Nem támogatta a pécsi Fidesz a málomi futópálya fejlesztését | Közvilágítás fejlesztése, csapadékvízelvezetés megoldása, 11+1 parkoló kialakítása, automatikusan működő illemhely kiépítése - infrastrukturális fejlesztések. Ezeket mind fedezte volna az az előterjesztés, amit Péterffy Attila vitt a közgyűlés elé. A Fidesz, az ÖPE és a Mi Hazánk ezt azonban nem támogatta. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/nem-tamogatta-a-pecsi-fidesz-a-malomi-futopalya-fejleszteset/530376 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Csizmár volt az utolsó
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
BUDAPEST — Megérte kormánytagként jubilálni! Már sok évvel ezelőtt is százezreket fizettek ki, de az utóbbi években a 3-5 milliós jutalmak sem voltak ritkák a kormánytagok és államtitkárok, illetve helyetteseik körében. Újabb érdekes listát sikerült szereznie a Blikknek! Hosszas huzavona után a Kormányszóvivői Irodától megkaptuk, mennyi köztisztviselői jubileumi jutalmat fizettek ki 25, 30, 35 és 40 év munkaviszony után 1999 óta vezető politikusoknak. A lista mindenesetre így is csinos: az elmúlt 10 évben 84 alkalommal kaptak jubileumi jutalmat az állami vezetők összesen 197 millió forintért. Ez az összeg a hivatalos inflációs számokat nézve mai áron meghaladja a 252 millió forintot. Az utolsó szerencsés Csizmár Gábor volt, aki a tomboló válság tetőfokán, februárban lett jogosult 3,7 milliós, 30 éves jutalmára a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként. Meg szerettük volna kérdezni Csizmárt arról, nem gondolt-e arra, hogy ezt az egyébként jogosan járó öszszeget visszautasítja. Hiszen a kormány már tavaly tudta, hogy drasztikus megszorításokra lesz szükség, s ezért el kell venni a közalkalmazottak 13. havi bérét. Sőt Csizmárnak új beosztásában azokkal a társadalmi szervezetekkel - nyugdíjasokkal, szakszervezetekkel - kell egyeztetnie, akiket a megszorítások különösen érintenek. Az államtitkárt azonban nem tudtuk elérni, a munkatársai csak azt közölték, hogy szabadságon van. A listát nézve jól látszik, hogy az állam nagyon udvarias, ha megszorításokról van szó, a spórolás terén mindenkit maga elé enged. A legnagyobb, több mint 45 millió forintos kifizetés 2006ban volt, amikor már Gyurcsány kormányfő arról beszélt, hogy az ország nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Ebben az évben 14-en jubiláltak, s a legkisebb kifizetés is 1,7 millió forint volt. Sőt tavaly, a válság évében is több mint 18 millió ment el a jutalmakra. Más furcsaságok is kiderültek a listáról. A legbőkezűbben honorált köztisztviselő Héthy Lajos, az egykori Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Héthy 2005-ben 3,9 millió forintos, 35 éves jubileumi jutalmat kapott, majd alig egy évre rá több mint 5,1 milliót vehetett fel 40 éves jubileumi jutalom címén. A nagyvonalúságra azonban itt is van magyarázat. A törvény szerint ugyanis ha nyugdíjazáskor a 40 éves köztisztviselői jogviszonyig kevesebb mint 4 év van hátra, úgy a nyugalomba vonuláskor ez a jubileumi jutalom is jár. Vagyis ez magyarázza az alig több mint egy év alatt kapott 9 milliós extra pénzt.Ennek a bőkezűségnek azonban vége. A Bajnai-kormány első törvényjavaslata többek között arról rendelkezett, hogy a köztisztviselői jubileumi jutalomra a miniszterelnök, miniszterek és államtitkárok többé már ne legyenek jogosultak.
Ezeket látta már?
Titokban férjhez ment a TV2 gyönyörű sztárja: Ruszó Tibi volt a sztárvendég a lagzin - Itt vannak az első fotók
Benkő Dániel százmilliós villája borzalmas állapotban van, a birtokot felemészti az enyészet: "Az emléke többet érdemel ennél"
M. L.
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben | Csizmár volt az utolsó | BUDAPEST — Megérte kormánytagként jubilálni! Már sok évvel ezelőtt is százezreket fizettek ki, de az utóbbi években a 3-5 milliós jutalmak sem voltak ritkák a kormánytagok és államtitkárok, illetve helyetteseik körében. Újabb érdekes listát sikerült szereznie a Blikknek! Hosszas huzavona után a Kormányszóvivői Irodától megkaptuk, mennyi köztisztviselői jubileumi jutalmat fizettek ki 25, 30, 35 és 40 év munkaviszony után 1999 óta vezető politikusoknak. A lista mindenesetre így is csinos: az elmúlt 10 évben 84 alkalommal kaptak jubileumi jutalmat az állami vezetők összesen 197 millió forintért. Ez az összeg a hivatalos inflációs számokat nézve mai áron meghaladja a 252 millió forintot. Az utolsó szerencsés Csizmár Gábor volt, aki a tomboló válság tetőfokán, februárban lett jogosult 3,7 milliós, 30 éves jutalmára a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként. Meg szerettük volna kérdezni Csizmárt arról, nem gondolt-e arra, hogy ezt az egyébként jogosan járó öszszeget visszautasítja. Hiszen a kormány már tavaly tudta, hogy drasztikus megszorításokra lesz szükség, s ezért el kell venni a közalkalmazottak 13. havi bérét. Sőt Csizmárnak új beosztásában azokkal a társadalmi szervezetekkel – nyugdíjasokkal, szakszervezetekkel – kell egyeztetnie, akiket a megszorítások különösen érintenek. Az államtitkárt azonban nem tudtuk elérni, a munkatársai csak azt közölték, hogy szabadságon van. A listát nézve jól látszik, hogy az állam nagyon udvarias, ha megszorításokról van szó, a spórolás terén mindenkit maga elé enged. A legnagyobb, több mint 45 millió forintos kifizetés 2006ban volt, amikor már Gyurcsány kormányfő arról beszélt, hogy az ország nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Ebben az évben 14-en jubiláltak, s a legkisebb kifizetés is 1,7 millió forint volt. Sőt tavaly, a válság évében is több mint 18 millió ment el a jutalmakra. Más furcsaságok is kiderültek a listáról. A legbőkezűbben honorált köztisztviselő Héthy Lajos, az egykori Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Héthy 2005-ben 3,9 millió forintos, 35 éves jubileumi jutalmat kapott, majd alig egy évre rá több mint 5,1 milliót vehetett fel 40 éves jubileumi jutalom címén. A nagyvonalúságra azonban itt is van magyarázat. A törvény szerint ugyanis ha nyugdíjazáskor a 40 éves köztisztviselői jogviszonyig kevesebb mint 4 év van hátra, úgy a nyugalomba vonuláskor ez a jubileumi jutalom is jár. Vagyis ez magyarázza az alig több mint egy év alatt kapott 9 milliós extra pénzt.Ennek a bőkezűségnek azonban vége. A Bajnai-kormány első törvényjavaslata többek között arról rendelkezett, hogy a köztisztviselői jubileumi jutalomra a miniszterelnök, miniszterek és államtitkárok többé már ne legyenek jogosultak. | null | 1 | https://www.blikk.hu/csizmar-volt-az-utolso/502tr1h | 2009-05-04 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Karácsony új tárgyalásrendjének értelmében a vitanap végén szavaznak az ügyrendi javaslatokról. Erre fél óra múlva fog sor kerülni, miután reggel kilenctől délután hatig gyűrték egymást a képviselők. | Fél óra múlva szavazás | Karácsony új tárgyalásrendjének értelmében a vitanap végén szavaznak az ügyrendi javaslatokról. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/30/fel-ora-mulva-szavazas | null | true | null | null | 24.hu |
Daróczi Dávid szerint az igazság kiderítése fontosabb a pártok érdekeinél, és Gyurcsány Ferenc ezt az alapelvet tartotta szem előtt akkor is, amikor úgy döntött, hogy az ügyészségen tett tanúvallomása akkor lesz nyilvános, amikor az már nem veszélyeztetheti a nyomozó hatóság munkáját.
Emlékeztetett arra, hogy a Bács-Kiskun megyei főügyész helyettese egyértelműen fogalmazott a tanúvallomások nyilvánosságával kapcsolatban, amikor úgy nyilatkozott az MTI-nek szeptember 29-én, hogy a tanúk szabadon eldönthetik, nyilvánosságra hozzák-e tanúvallomásukat, a konkrét ügyben pedig nem foglalhat állást. "Szabó Ferenc ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy adott esetben ez sértheti a nyomozás érdekeit" - idézte a távirati iroda tudósítását a kormányszóvivő.
Kiemelte: a főügyész-helyettes egyértelmű kijelentése ellenére a Fidesz képviselői naponta követelik a tanúvallomások publikálását, ami nem jelenthet mást, mint hogy a párt politikusai fontosabbnak tartják a cirkuszt az igazságánál, és még azt is megkockáztatnák, hogy veszélybe sodorják a nyomozás érdekeit csak azért, hogy Gyurcsány Ferencet erőszakkal belerángassák egy kabátlopási ügybe.
A Fidesz követelése ráadásul oktalan, hiszen a tanúvallomások egyébként is hamarosan elérhetővé válnak a nyilvánosság számára, a nyomozás lezárása után ugyanis nem fenyeget többé az a veszély, hogy az abban foglaltak befolyásolják a később meghallgatandó tanúkat; ez a gyakorlat minden más ügyben is - tette hozzá.
Daróczi Dávid úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc tiszta vizet akar önteni a pohárba. "Mivel az igazság feltárásának jogállami útja az, hogy a nyomozó hatóság feltárja a tényeket, majd a független magyar bíróság ítéletet hoz, a miniszterelnök elsődlegesnek az igazságszolgáltatás munkájának segítését tartja, nem pedig a pártpolitikai csatározásokat" - jelentette ki. | Nyilvános lesz a Gyurcsány-vallomás | Nyilvános lesz a Gyurcsány-vallomás - De csak a nyomozás lezárultát követően teszik közzé. | null | 1 | https://index.hu/belfold/gyfvall07010/ | 2007-10-02 00:00:00 | true | null | null | Index |
Egy bűnszervezet vezetőjét és három tagját tartóztatta le a Tatabányai Járásbíróság, akik a gyanú szerint egy vagyonvédelmi, takarítási feladatokra létrehozott céghálóval legalább egymilliárd forint forgalmi adót csaltak el – közölte a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség.
Tájékoztatásuk szerint a többszintű számlázási láncolatban 34 gazdasági társaság fogadott be fiktív számlákat. A vállalkozások a számlák áfatartalmát adóbevallásukban levonható összegként, jogosulatlanul szerepeltették.
A gyanúsítottak a cselekményt jól felépített bűnszervezetben követték el, amelyben az azt irányító férfi határozta meg a résztvevők feladatát.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indított ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói több száz millió forint értékben foglaltak le ingatlanokat és gépjárműveket. | Gazdaság: Egymilliárd forint áfát csalt el egy tatabányai társaság | Vagyonvédelmi és takarítási feladatokra létrehozott céghálóval csaltak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230120_afacsalok_Tatbanya | 2023-01-20 19:09:00 | true | null | null | HVG |
Tényleg jó nekünk, magyaroknak, csak nem érezzük. Ha éreznénk, akkor nem nyavalyognánk, hanem élnénk azzal a rengeteg jóval, amit a kormányunk intézett nekünk. Élveznénk, a magas inflációt, a néhány centis hótól megbénuló vasúti közlekedést, és úgy általában az elszegényedés örömeit. Mindemellett örülnénk annak, hogy bár nekünk nem jött össze a jólét, de azért vannak olyan honfitársaink, akiknek tényleg jó Magyarországon.
Nagy Márton nem csupán nemzetgazdasági miniszterként, de más vonatkozásban is megkerülhetetlen tényező, ő az, akinek mindenre van magyarázata. 2022 júniusában például, a Széchenyi kártya megújítása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón képes volt azt mondani, hogy "az élelmiszer most azért drága, mert tavaly olcsó volt". (Ezt a mondatot érdemes lefordítani magyarra: Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!) A miniszternek egyébként az uniós átlagnál egykor háromszor magasabb, Európában éllovasnak számító inflációról is volt véleménye. Erről a következőket mondta: "Jövőre azért lesz alacsonyabb az infláció, mert most magas."
Vagyis nem fáj a fejünk, csak úgy érezzük. Meg még azt is érezzük, amit az Eurostat friss adatai is alátámasztanak, jelesül, hogy 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó, azaz, legszegényebb országa. Míg a magyar emberek a 27 uniós tagállam átlagának 70 százalékát költötték kiskereskedelmi fogyasztásra, ez a szám még a románoknál is 89, a bolgároknál pedig 73 százalék.
A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben tette helyre a minden kákán sokat kereső okoskodókat. A minisztérium szerint az adatok ilyen értelmezése félrevezető, egyben "teljességgel nonszensz és szándékos hazugság".
Az is teljességgel nonszensz lehet, valamint szándékos hazugság, ami az Egyensúly Intézet 2024-es szegénységfelméréséből kiderült. E szerint "minden ötödik magyar kénytelen lemondani az orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről - a szülők nyolc százaléka nem tudja fedezni a gyermeke/gyermekei alapvető szükségleteit -, az emberek negyede-harmada az infláció miatt rákényszerült arra, hogy drasztikusabban meghúzza a nadrágszíjat."
Itt már nem volt elég Nagy Márton személyes varázsa és meggyőző ereje, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium is kénytelen volt bedobni magát. Közleményt adtak ki, amelyben kifejtették, "közgazdaságtani egyszeregy az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás". Mindehhez hozzátették, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma megerősödött.
Vagyis az óvatossági motívumunk az oka, hogy nem tudjuk, mennyire jó nekünk. Így aztán csak sajnálni lehet azokat az országokat amelyeknek a polgárai azt sem tudják, mi fán terem az óvatossági motívum. Csak élnek bele a világba és kénytelenek beérni azzal, hogy náluk működik az egészségügy, pontosan járnak a vonatok és olyan kormányuk van, amelyik nem írja át sunyi módon egyik napról a másikra a választási körzeteket. | Nem a zsemle kicsi, hanem a pofánk nagy | Nagy Márton megint fején találta a szöget. A nemzetgazdasági miniszter azt találta mondani, hogy mi magyarok nem is tudjuk, mennyire jó nekünk. Nem az ujjából szopta ezt a miniszter: világlátott ember, saját megfogalmazása szerint egyetemista korában „Párizs-buzi” volt, és amikor csak lehetett, a barátnőjével a francia fővárosban töltötték az idejüket, de most már nem szívesen menne oda. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/nem-a-zsemle-kicsi-hanem-a-pofank-nagy/530430 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Orbán Viktor és Herbert Kickl a Bécsi nyilatkozat néven kiadott dokumentumban leszögezte, hogy Magyarország és Ausztria ezúton is meg kívánja erősíteni baráti és jószomszédi, valamint megingathatatlan történelmi és kulturális kapcsolatait. Hangoztatták azt is:
az Európai Unió sikeres reformjának kulcsa a népek, kultúrák, nemzeti arculat és életmód sokféleségének megbecsülésében és megőrzésében rejlik, továbbá szükség van Brüsszel politikai súlyának csökkenésére és ezzel együtt a tagállamok közvetlen és parlamenti demokráciájának megerősödésére.
A Patrióták Szövetségének nevében úgy vélték, "Európa kultúrájára nézve a legnagyobb veszélyt a nagymértékű illegális migráció és a menedékjoggal való szervezett visszaélés jelenti".
Pénteken Christian Stocker, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Kickl egyelőre hivatalosan nem képviselheti Ausztriát külkapcsolatokban. Hasonlóképpen nyilatkozott Sigrid Maurer, a Zöldek frakcióvezetője és Beate Meinl-Reisinger, a liberális NEOS párt vezetője is. Maurer hozzátette: Kickl "nem azon osztrákok nevében nyilatkozik, akik egy nyílt és tisztességes társadalomban gondolkodnak".
Mario Lindner, a szociáldemokraták (SPÖ) egyik szóvivője szerint az FPÖ "arról álmodozik, hogy Ausztriát magyar minta alapján alakítja át."
Christian Hafenecker FPÖ-főtitkár viszont Werner Kogler lemondására szólított fel, mert szerinte a zöld párti alkancellár és közszolgálati miniszter szégyenteljes kijelentéseket tett a sajtó előtt azzal, hogy antidemokratának és EU-ellenesnek nevezte Orbán Viktort.
Hafenecker szerint ezek a kijelentések súlyos károkat okoztak Ausztria nemzetközi megítélésében.
Sigrid Maurer elutasította a szabadságpárti főtitkár felvetését, és kijelentette, hogy "az FPÖ világában nem létezik a véleményszabadság". | Háborog az osztrák baloldal Orbán Viktor bécsi látogatása miatt | Több osztrák parlamenti párt vezető képviselője bírálta pénteken az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Herbert Kicklt az Orbán Viktor miniszterelnökkel előző nap aláírt közös nyilatkozat miatt, a szabadságpárt főtitkára viszont Werner Kogler zöld párti alkancellár távozására szólított fel a magyar kormányfőt bíráló „szégyenteljes kijelentések” miatt. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/haborog-az-osztrak-baloldal-orban-viktor-becsi-latogatasa-miatt | null | true | null | null | KEMMA |
Mint beszámoltunk róla, Káposznyákot gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértés miatt figyelmeztette a bíróság egy tavaly év végi flashmob szervezése kapcsán.
Az akkori demonstrációt - amelyet a debreceni városvezetők elhíresült floridai botránya váltott ki - éppen Káposznyák jelentette be a rendőrségen. A hatóság ezután indított eljárást ellene. A pénteki flashmobot azért tartották, hogy a résztvevők kifejezzék szolidaritásukat Káposznyák Istvánnal.
Az összejövetelen részt vett Szegedi István, az ellenzéki Kormányváltás egyik debreceni képviselőjelöltje, és Varga Zoltán baloldali önkormányzati képviselő is. | Belföld: Tiltakozó flashmob Debrecenben | Tiltakozó villámcsődületet tartottak a debreceni városháza előtt péntek délután azok az ellenzékiek, akik fölháborítónak tartják Káposznyák István helyi Szolidaritás-vezető bírósági figyelmeztetését. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/tiltakozo-flashmob-debrecenben-1450205 | 2014-03-14 22:52:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben.
Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését
- hangsúlyozta Mészáros Lőrinc.
Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között.
Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra
- mondta.
Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta,
a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz.
A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az
ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint). | DELMAGYAR - Mészáros Csoport adomány | A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez | null | true | null | null | délmagyar |
Az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróság 1997. június 10-én bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat, ám a Legfelsőbb Bíróság 1998. április 30-án kihirdetett jogerős ítéletében 11rendbeli vesztegetés bűntette miatt két év letöltendő szabadságvesztés büntetéssel és 1,5 millió forint pénzbüntetéssel
sújtotta Kunos Pétert, Kovács Mihály esetében pedig másfél év felfüggesztett szabadságvesztést, valamint szintén pénzbüntetést szabott ki.
Kunos Péter védője, Orosz Balázs ügyvéd kegyelmi kérvénnyel fordult Göncz Árpád köztársasági elnökhöz. Ezt a kérelmet az Igazságügyi Minisztérium vezetése 1998. október 6-án elfogadta, majd két nappal később saját döntését megváltoztatva elutasította.
Kunos Péter 1998. október 29-én vonult be a baracskai büntetés-végrehajtási intézetbe.
November 9-én újabb fordulatot vett az ügy azzal, hogy Göncz Árpád helyt adott a kegyelmi kérvénynek, ám másnap Dávid Ibolya igazságügy-miniszter megtagadta a köztársasági elnöki határozat ellenjegyzését.
Dávid Ibolya egy aznapi sajtótájékoztatón elmondta: a kegyelmi kérvényben elsősorban Kunos Péter egészségügyi állapotára hivatkoztak, ezt azonban az igazságügyi orvosszakértői vélemény nem támasztja alá. Kitért arra is, hogy 1990 óta ez volt az első eset, amikor az államfő kegyelmet adott olyan ügyben, amelyben az
Igazságügyi Minisztérium, mint felterjesztő nem támogatta a kérvényt, majd ezt követően a tárca vezetője nem ellenjegyezte a köztársasági elnöki határozatot.
Orosz Balázs felülvizsgálati indítványában amellett érvel, hogy a Legfelsőbb Bíróság téves jogszabályértelmezéssel minősítette vesztegetésnek a vádlottak cselekményeit. Álláspontja szerint az ügyben alkotmányjogi vitát kavart az a kérdés is, hogy vajon nem sérül-e a vádlottak fellebbezéshez fűzödő joga abban az esetben,
amikor az elsőfokú felmentést követően megszülető elmarasztaló ítélet egyben jogerős és végrehajtható is. MTI
hirdetés | Kunos Péter ügyében kitűzték a felülvizsgálati tárgyalást | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990324kunos | 1999-03-24 00:00:00 | true | null | null | Origo |
C salás az éterben : egy internetes csalássorozatra derült fény, amikor egy kaposvári idős nő interneten megismert "szerelmének" próbált pénzt küldeni postai utalványon keresztül egy székesfehérvári címre. A rendőrség vizsgálata során kiderült, hogy ugyanarra a címre az ország több pontjáról érkeztek pénzösszegek, különböző feladóktól.
Mint a rendőrség megírta címhez köthető 55 éves nő és rokona az ügy gyanúsítottjai lettek. Az 55 éves nő gyanúsítotti kihallgatásán elmondta, hogy egy szövegküldő alkalmazáson keresztül kapott utasításokat "űrhajós szerelmétől", aki azt állította, hogy csak az ő segítségével térhet vissza Magyarországra. A nő készpénzben és banki átutalások formájában érkező összegeket összegyűjtötte, majd Budapestre vitte, ahol egy Bitcoin-automatán keresztül továbbította a pénzt a megadott címre.
Hasonlóan járt el 71 éves rokona is, aki egy "jemeni katonaorvosba" szeretett bele. Az illető azt mondta a nőnek, hogy hazánkba szeretne költözni, ehhez küld a nő számlájára pénzt, amit a felvételt követően szintén az előbb említett automatán keresztül küldjön neki a megadott tranzakciós címre. Az utalások persze nem a katonaorvostól érkeztek, hanem további áldozatoktól. Mindkét nőnek segített egy budapesti férfi, akit elmondásuk alapján, a pályaudvaron ismertek meg. Többször közreműködött, hogy sikerre vigyék történetüket, és a pénzt eljuttassák az automatához.
A rendőrség munkatársai a két nőt és a férfit 2024. október 30-án állították elő a Székesfehérvári Rendőrkapitányságra. Az 55 éves nővel szemben csalás, két társa ellen pénzmosás bűntett megalapozott gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást. | Csalás miatt nyomoz a rendőrség | Csalás történt ismételten Fejér Vármegyében | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/csalas-internet-fejer-varmegye | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Karl Nehammer osztrák kancellár kedden sürgette Alexander Van der Bellen szövetségi elnököt, hogy a vasárnapi parlamenti választásokon győztes Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) kínálja fel a kormányalakítás lehetőségét.
Az FPÖ a szavazatok mintegy 29 százalékát szerezte meg a választáson, de koalíciós partnerre van szüksége ahhoz, hogy a parlamenti mandátumok többségének birtokában kormányozhasson. A parlamenti mandátumhoz jutott pártok azonban elzárkóztak attól, hogy koalícióra lépjenek az FPÖ-vel.
Nehammer kedden, miután a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetősége egyhangúlag bizalmat szavazott neki, és megerősítette elnöki tisztségében, újságírók előtt kifejtette, hogy véleménye szerint "jó hagyomány, hogy a választás győztesét bízzák meg azzal, hogy tájékozódó tárgyalásokat folytasson".
Az ÖVP 26,5 százalékkal a második helyen végzett a választáson. A harmadik helyezett Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) szövetkezve azonban csupán egyetlen mandátumnyi többségük lenne a parlamentben, ezért elemzők szerint életképesebb lenne a liberális NEOS-szal kiegészített koalíció.
Van der Bellen vasárnap közölte, hogy találkozni fog a parlamenti pártokkal, és felszólította őket, hogy tárgyaljanak egymással, de a következő lépést nyitva hagyta.
Nehammer kedden kijelentette, hogy most "az államfőnek kell megmondania, hogy mi az elképzelése a folyamat következő lépéseiről". | Világ: Az osztrák kancellár sürgette az államfőt, hogy a Szabadságpártot bízza meg kormányalakítással | A mandátumhoz jutott pártok elzárkóztak attól, hogy koalícióra lépjenek a választások győztesével. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20241001_az-osztrak-kancellar-surgette-az-allamfot-hogy-a-szabadsagpartot-bizza-meg-kormanyalakitassal | null | true | null | null | HVG |
A Facebook-oldalán jelezte, hogy a Kazinczy lakótelep 13. és az üzletsor közötti kihajtónál eddig csak egy elsőbbségadást kötelezővé tevő jelzőtábla volt. Egyre nagyobb viszont a forgalom a járdán és a bicikliúton, ezért a környékben élők kérték, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok védelme érdekében helyezzenek ki ide egy stoptáblát, valamint fessenek fel STOP feliratot. Ez a minap meg is történt. | Stoptáblát tettek ki a járda és a kerékpárút miatt | Kihelyeztek egy stoptáblát, valamint felfestették a STOP feliratot a Kazinczy lakótelep 13. és az üzletsor közötti kihajtónál, ezzel javítva a területen a közlekedés biztonságát, nagyobb védelmet nyújtva a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak – ismertette Fülöp Csaba békéscsabai önkormányzati képviselő. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsaba-fulop-csaba-kazinczy-stop-tabla | null | true | null | null | BEOL |
A lap kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tudatta: az idei esztendő első hét hónapjában 2,6 milliárd forint állami bevételt hoztak a kedvezményes előírások. A lehetőség nyomán tavaly 2,9 milliárdos összeghez jutott a közkassza, az amnesztiából így másfél év alatt 5,5 milliárd forint származott.
55 milliárdra lehet következtetni
Az offshore-paragrafusok egyébiránt úgy szólnak: ha valaki hazautalja a külföldről származó, vagy offshore cégben, külföldi bankszámlán tartott pénzét és az összeg után itthon tíz százalék adót fizet, a summa eredetét sem a honi adóhatóság, sem az igazságszolgáltatás nem firtathatja. Az 5,5 milliárdos adóbevételből tehát arra lehet következtetni, hogy az üzletemberek 55 milliárd forintot hoztak haza.
„A pénz nagyobb része az országban marad” – mondta a Magyar Nemzet a szóban forgó summa lehetséges sorsát firtató kérdésére a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke. Herich György úgy véli: a magas hozamú befektetések és a vállalkozási lehetőségek egyaránt itthon tarthatják a korábbi offshore-vagyonokat. „Sokak magatartását korábban a biztonság iránti vágy hajthatta” – fogalmazott a szakember, arra utalva, hogy 2008–2009 táján számos pénzember offshore cégbe, adóparadicsomba menekítette az addig magyar befektetésekben tartott vagyonát. Akkoriban ugyanis sok szó esett az államcsődről, a honi viszonyok bizonytalanok, képlékenyek voltak. „Mára a helyzet megváltozott” – mondta Herich György, így többen visszahozták külföldről pénzüket, és azon ismét magyar állampapírt vettek. Az egyesületi elnök szerint a folyamatot az állampapírok kedvező kamata is segítette.
Versenyképes díjak, minőségi szolgáltatások
A tapasztalatok szerint akadnak olyanok is, akik inkább valamelyik itthon működő bankot bízzák meg azzal, hogy keressen offshore-vagyonuk számára megfelelő befektetést. „A honi bankrendszer nemzetközi viszonylatban versenyképes díjakat számít fel, a szolgáltatások minősége egyre jobb, a járulékos költségek alacsonyabbak” – magyarázta a lapnak szakember. Mindehhez ráadásul – folytatta – előnyös adószabályok társulnak.
Herich György kitért arra is, hogy a vállalkozások adóterhe érezhetően mérséklődött, így az offshore-pénzek akár új cégek, fejlesztések beindításához is hozzájárulhatnának. „Ám megjegyzendő – mondta –, hogy a piaci bővülés elmaradása visszavetheti az utóbbi folyamatot.”
A részletes adatokat böngészve szembetűnő, hogy az idei esztendő egyes hónapjaiban kiugróan nagy összegek érkeztek vissza. Idén májusban például 7,7 milliárd forintnyi offshore-pénz után fizették meg a kedvezményes adót, júliusban pedig 9,6 milliárd forintot legalizáltak.
Offshore a nagyvilágban – a gazdagoknál maradtak a milliárdok
Összesen 280 milliárd dollárnyi adót spóroltak meg a gazdagok világszerte azzal, hogy körülbelül 32 ezer milliárd dollárra taksált vagyont mentettek ki offshore-cégekbe, illetve adóparadicsomokban nyitott titkos bankszámlákra – írta meg korábban a Magyar Nemzet. | Állampapírba vándorló offshore-pénzek | Magyar állampapírt is vásároltak abból az ötvenötmilliárd forintból, amelyet az adóamnesztia lehetőségét kihasználva az elmúlt másfél évben hazahoztak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2012/09/allampapirba-vandorlo-offshore-penzek | 2012-09-19 07:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Müller blokk nélkül is visszaveszi a félliteres Fanta Zero Lemon termékeket egy szennyezés miatt.
Mi történt? A Nébih közleménye szerint fémreszelék fordulhat elő a Fanta Zero Lemon félliteres kiszerelésében, melyet a Müller Drogéria Magyarország Bt. üzleteiben forgalmaztak. Az ügyben érintett üdítők minőségmegőrzési ideje 2025.02.04. - 2025.04.12. | Emiatt volt karcos a visszahívott Fanta - Forbes.hu | Így lehet beazonosítani a szennyezett terméket, és így kell eljárnia annak, aki, vásárolt belőle. Fontos, hogy ne igya meg. | [
""
] | 0 | https://forbes.hu/tarsadalom/karcos-fantat-hivott-vissza-muller-nebih | null | true | null | null | Forbes |
Michael Rockefeller, aki az üzlet helyett inkább a művészet iránt érdeklődött, eltűnt egy Új-Guinea-i expedíció során
Több összeesküvés elmélet látott napvilágot a rejtélyes eltűnés kapcsán
Két ellentétes teória van arról, mi történhetett valójában a Rockefellerrel
Dédunokája, Michael Rockefeller ugyanis az üzleti világ helyett inkább a művészet iránt érdeklődött, a nyugati civilizációtól távol lévő törzsi kultúrák vonzották. 1960-ban csatlakozott egy akkori holland-új-guineai expedícióhoz, amely során az úgynevezett dani törzset tanulmányozták és egy dokumentumfilmet forgattak róluk. Ezt követően Új-Guinea déli részére ment az ott élő aszmat törzshöz. Ez az út azonban tragédiával végződött.
Az út során Rockefeller egy holland antropológussal és két aszmat fiatallal Otsjanep városa felé tartottak a Betsj folyón, amikor a motorcsónakjuk meghibásodott, felborult, és sodródni kezdett a tenger felé. A két aszmat segítségért úszott, míg Rockefeller és az antropológus a csónakba kapaszkodva várt. Végül a milliárdos rokon úgy döntött, nem vár tovább tétlenül, és ő is úszva indult el segítséget keresni. Ekkor látták őt utoljára. Bár a holland gyarmati kormány több keresőegységet is indított, Michael Rockefellert nem találták meg.
Egy hónapos hiábavaló kutatás után a felfedező férfit halottnak nyilvánították, de nem nyugodhatott békében, rejtélyes eltűnésével kapcsolatban számos összeesküvés elmélet látott ugyanis napvilágot.
A National Geographic egyik újságírója 2014-ben könyvet adott ki arról, hogyan próbált meg rájönni, mi történt valójában a milliárdos örökössel. Carl Hoffmann beépült az aszmatokhoz, ahol korabeli holland misszionáriusok feljegyzéseiből és nyilatkozataiból is dolgozott. Az újságíró egy paptól azt az információt kapta, hogy egy hónappal Rockefeller eltűnése után néhány aszmat férfi bevallotta neki, hogy megöltek egy fehér embert. A leírásuk alapján az áldozat Rockefeller lehetett. A történet leghátborzongatóbb része szerint a törzs tagjai, miután megölték, megsütötték és megették a húsát, az agyát, csontjaiból pedig fegyvereket, használati eszközöket faragtak, és szétosztották egymás között.
Hoffmann beépülése alatt többször is hallotta az aszmatokat, amint megemlítik a "turista", a "halott" és a "Rockefeller" szavakat. | Kannibálok martaléka lehetett a milliárdos örökös | A Rockefeller név a világ szinte minden táján ismerősen hangzik. A család az 1900-as évektől vált a világ egyik, ha nem a leggazdagabb családjává. John Davison Rockefeller amerikai üzletember és olajmágnás, a Standard Oil alapítójaként és többségi tulajdonosaként monopolizálta a kőolaj kitermelését és feldolgozását és eközben hatalmas vagyont halmozott fel. Ő lett az első amerikai milliárdos. Unokája, Nelson Rockefeller volt, aki 1974 és 1977 között az Egyesült Államok alelnöki pozícióját is betöltötte. Ám nem minden leszármazott sorsa alakult ilyen fényesen. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/rockefeller-michael-rockefeller-eltunes-kannibalok-torzsek-expedicio/2d31r3b | null | true | null | null | Blikk |
Több mint egy milliárd forintnyi visszaélésgyanús ügyet gyűjtött össze a Magyar Állami Operaház gazdálkodásában Horváth Ádám, volt miniszteri biztos. Horváth a problémás szerződésekről egy közel hatszáz oldalas jelentést állított össze, amit a további vizsgálatok érdekében megküldött az illetékes minisztériumoknak. A jelentés három hónapja elsüllyedt a minisztériumi fiókokban.
Horváth Ádám tavaly szeptemberben lett az Operaház miniszteri biztosa, azzal a megbízással, hogy egy nyolcfős átvilágító bizottság élén tekintse át az évi nyolcmilliárdos költségvetéssel működő intézmény pénzügyeit. A szakértői bizottság által első körben feltárt visszásságok miatt 2010 októberében Réthelyi Miklós miniszter visszavonta Vass Lajos főigazgató vezetői megbízatását. Horváth a főigazgató menesztése utáni hónapokban is folytatta a vizsgálatokat.
A többek között Szőcs Géza kulturális államtitkárnak postázott jelentés legnagyobb tétele az Operabál szervezésével kapcsolatos 280 millió forintos szerződéskonstrukció. A jelentés szerint a szerződések egyértelműen előnytelen helyzetbe hozták az Operaházat, amely addig az épület bérbeadójaként tisztán csak profitált a rendezvényből.
2008 januárjában az Operaház két megállapodás alapján összesen 280 millió forint plusz áfáért a bál díszleteinek tulajdonosa lett azzal a céllal, hogy az Opera legyen a bál szervezője. A Budapesti Operabál Kft.-nek, az addigi szervezőnek azonban továbbra sem kellett megválnia az üzlettől. Egy ellenszerződésben megbízást kapott, hogy díjazásért 2019-ig végezze a rendezvény főszervezői munkálatait.
A jelentés egyértelműen felveti a hűtlen kezelés gyanúját, mert a szerződés óta megtartott bálon már nem a Kft. fizetett fix bérleti díjat az Operának, hanem fordítva, az Opera a Kft-nek.
A miniszteri biztos talált olyan pénzügyi szabálytalanságokat is, amelyek egyik riválisának, a főigazgatói posztra szintén pályázó Harangozó Gyula tevékenységére vonatkoztak. Harangozó a balettkar igazgatójaként minden vendégművészt és korrepetitort egy Paul Szilard Production nevű New York-i cégen keresztül hozott Magyarországra. A gázsit ennek a cégnek a bécsi számlájára utalta át a pesti Operaház, ám Harangozónak rendelkezési joga volt a cég bécsi számlája felett. További furcsaság, hogy esetenként - a szerződések szerint - nem a művészek kapták meg közvetlenül a nekik járó napidíjat, hanem azt készpénzben egy magyar nő vette fel helyettük rendszeresen. Nem kis összegekről van szó, volt aki helyett akár ezer dollárt felvett egy napra a megbízott.
Ez az ügy pénteken a minisztériumban is téma volt, amikor Horváthot Szőcs Géza vezetésével váratlanul beszámoltatták miniszteri biztosi tevékenységéről. Horváth éppen lemondott két napja kapott Opera-főigazgatói posztjáról. Réthelyi miniszter múlt szerdán adta át a kinevezést annak ellenére, hogy a kulturális államtitkár nem támogatta a döntést. A KIM közreműködésével bejelentették, hogy Réthelyi Orbán kormányfő kifejezett kérése ellenére adta áldását Horváth új pozíciójára, aki pénteken lemondott mindkét posztjáról, a friss főigazgatóságról és a miniszteri biztosságról is
A 2011 februárjában elkészült jelentés visszhangtalan maradt, hivatalos vizsgálat eddig nem indult.
Szőcs Géza az Index kérdésére azzal indokolta az államtitkárság eddigi passzivitását, hogy nemcsak ő kapta meg a jelentést, hanem Gál András Levente közigazgatási államtitkár és a kulturális miniszter is. „Természetes esetben a kulturális államtitkárságnak kell foglalkozni a kulturális intézményekkel, de olyan helyzet adódott, hogy ebből kimaradtunk. Nem duzzogtam emiatt, egyszerűen csak távol tartottam magam ettől. Most normális mederbe kerültek a dolgok” – mondta az államtitkár. Szőcs azt is mondta, hogy nem személyes alapon ellenezte Horváth kinevezését: "tavaly valóban Harangozó Gyulát támogattam, de ez nem jelenti azt, hogy az idén is".
A jelentés sorsáról kedden érdeklődtünk Gál András Levente államtitkárságán is a KIM-ben. A minisztérium sajtóosztálya cikkünk megjelenése után rövid tájékoztatót adott ki, amely cáfolja Szőcs állítását, és leszögezi, hogy a KIM sem korábban, sem az utóbbi napokban nem kapott az operaházi jelentésből.
Az Opera helyzete a keddi kormányülésen is napirenden volt. Információink szerint személyi kérdésekben nem született új döntés, csupán Réthelyi miniszter adott tájékoztatást az igazgatói pályázaton kialakult helyzetről. | Milliárdos visszaéléseket talált a lemondatott miniszteri biztos | Milliárdos visszaéléseket talált a lemondatott miniszteri biztos - Horváth Ádám jelentése elsüllyedt valamelyik minisztériumi fiókban, hivatalos vizsgálat nem indult. | null | 1 | https://index.hu/kultur/2011/06/08/milliardos_visszaeleseket_talalt_a_lemondatott_miniszteri_biztos/ | 2011-06-08 12:16:00 | true | null | null | Index |
Budai Gyula megfigyelésére utaló dokumentumokat foglaltak le a Benedek Fülöp volt államtitkár ellen folytatott büntetőeljárás során, jelentette be sajtótájékoztatóján maga Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. Budai a dokumentumokat nem, de a dokumentumok ügyében tett ügyészségi tanuvallomását nyilvánosságra hozta, az irat teljes egészében elérhető a Fidesz weboldalán.
Az ügyészség szerdán mutatta be az iratokat Budainak. A bemutatáskor felvett tanuvallomása szerint Budai arra gyanakszik, hogy Szilvásy györgy volt titkosszolgálati miniszter köre lehetett az adatgyűjtés megrendelője, amit vagy volt, vagy még aktív titkosügynökök hajthattak végre. A profi munkára utal szerinte a jelentések nyelvezete, a használt fogalmak, például a "legenda alkalmazása" vagy a "konspirált formában".
Budai azt gyanítja, hogy telefonját is lehallgatták, vagy legalább híváslistáját megszerezték. Erre utal szerinte, hogy az "Adatgyűjtés" feliratú mappából előkerült iratokban felsorolják jelentősebb kapcsolatait, köztük Rétvári Bencét, Tarlós Istvánt, Simicskó Istvánt és Mátrai Mártát, akikkel csak telefonon tartotta a kapcsolatot.
Budai szerint az iratok arra utalnak, hogy az adatgyűjtőket a rendőrség vagy az ügyészség is segítette, mivel több konkrét büntetőügyről is nagy részletességgel, irathűen számolnak be.
Azt, hogy az adatgyűjtést Szilvásy György vagy környezete rendelhette meg, Budai arra alapozza, hogy az adatok gyüjtése "akkor kezdődhetett, ill. gyorsulhatott fel, amikor dr. Szilvássy György volt titkosszolgálatokat felgyelő miniszter a Nemzeti Vagyonkezelőhöz került humánpolitikai főigazgatóként". Budai az MNV felügyelőbizottságának fideszes delegáltja volt. Szerinte a profik alkalmazása is Szilvásy érintettségére utal, hiszen neki megvoltak a megfelelő kapcsolatai.
Budai szerint az adatgyűjtés elsősorban ügyvédi tevékenységére és gazdasági társaságokban betöltött szerepére koncentrált, illetve Pintér Sándor belügyminiszter köreihez fűződő kapcsolataira koncentrált, amiből arra következtet, hogy "ez az adatgyűjtés ugródeszka lett volna a dr. Pintér Sándorral kapcsolatos adatgyűjtéshez".
Az adatgyűjtés 2008-ban indult, de Budai szerint a választási kampányban és 2010 áprilisban történt megválasztása után is folytatódott, sőt, a titkos adatgyűjtés során szerzett értesüléseket a választási kampányban is felhasználták. | Megfigyelési botrányt robbantott ki Budai Gyula | Megfigyelési botrányt robbantott ki Budai Gyula - Az elszámoltatási kormánybiztos szerint Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter körei figyeltethették meg két éven át. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/11/17/megfigyelesi_botranyt_robbantott_ki_budai_gyula/ | 2010-11-17 13:14:00 | true | null | null | Index |
magyarnarancs.hu: Hogyan értékeli ön és a norvég kormány a magyar kormány civilek elleni politikáját és intézkedéseit?
Vidar Helgesen: Az EGT Alap és a Norvég Alap azért jött létre, hogy megerősítse az alapvető európai értékeket. A demokrácia fejlődésének pedig egy fontos elemét képezi az erős és vibráló civil társadalom. Nekünk, politikusoknak hallgatnunk kell rájuk, még akkor is, ha kritikusak a kormány politikájával szemben. A civil szervezetek rendőri lerohanása azonban világossá tette, hogy a magyar kormány a továbbiakban is folytatja a civilek zaklatását. És mindez azt is jól mutatja, hogy a magyar kormány mennyire nem tisztelt a civil szféra függetlenségét.
magyarnarancs.hu: Május 9-én felfüggesztették a támogatás folyósítását. Ennek feloldására három követelményt támasztottak, melyből egy teljesült: a nemzeti kapcsolattartó újra visszakerült a Miniszterelnökség alá, de a Kehi-vizsgálatot nem állították le, a legújabb információk szerint októberben várható az eredmény. Ha a vizsgálat lezárul, mi történik? Folytatják a támogatások utalását?
VH: A magyar kormánnyal kötött szerződés értelmében már sokszor elmondtuk, hogy mielőtt feloldjuk a felfüggesztést, az említett három kérdést tisztázni kell, azaz újra létre kell hozni a nemzeti kapcsolattartót, biztosítani kell a lebonyolító ügynökség folytatólagos fenntartását, és le kell állítani a most is tartó úgynevezett „vizsgálatot”, amit a Kehi végez. És persze megállítani a civil társadalom üldözését. Ezek közül mind egyformán fontos és mind a háromnak teljesülnie kell ahhoz, hogy a támogatást újra folyósítani tudjuk.
magyarnarancs.hu: Várható a közeljövőben újabb találkozó vagy tárgyalás?
VH: Amint úgy látjuk, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek a fennálló problémák megoldásában – beleértve a Norvég Civil Támogatási Alap helyzetét is –, Norvégia hajlandó folytatni a tárgyalásokat, és egy közös megállapodás keretein belül nyitott a megoldások keresésére.
magyarnarancs.hu: A magyar fél kommunikációja – nyílt levelek, nyilatkozatok – kapcsán sokan megjegyezték, hogy támadó jellegű, hiányzik belőle a diplomáciára jellemző nyugodtság. Ön mindezt hogyan értékeli?
VH: Egyetértek, a hangnem valóban meglepő volt, de az igazán súlyos problémát azért mégiscsak a magyar kormány tettei jelentik.
magyarnarancs.hu: A vita egyik sarkalatos pontja a közpénz fogalma körül forog. S magyar kormány értelmezésében a Norvég Alap pénze közpénz, így joga van a Kehi-nek vizsgálni azt. Mások azt mondják, ez norvég közpénz. A szerződésben mi áll pontosan, mi adhat okot a kétfajta értelmezésre?
VH: Az Európai Unióval és a magyar kormánnyal kötött szerződés szerint Norvégia és a másik két donor ország, Izland és Liechtenstein arra kötelezte el magát, hogy közel 150 millió eurót tesz elérhetővé Magyarország számára. Amíg a különböző programok véget nem érnek, és amíg a megállapodás szerint a donoroknak számolnak be a projektek alakulásáról, addig az alapok „donorpénzek”. Például, ha szabálytalanság történik, a donoroknak kell visszafizetniük a pénzt, nem a magyar államnak.
magyarnarancs.hu: Mit gondol a szeptember 8-i rendőri akcióról? Közleményében azt mondta, egyértelmű, hogy a kormány a vele szemben álló kritikus hangokat akarja elhallgattatni, és ellépett az európai értékektől.
VH: Így van, és mindezt most is így gondolom. A szeptember 8-i rendőri razzia teljességgel elfogadhatatlan.
magyarnarancs.hu: Volt valaha Norvégiának bármi problémája az Ökotárssal mint lebonyolítóval, akár az előző ciklust nézve is?
VH: Az Ökotárssal és a partnereivel való együttműködés egyáltalán nem volt problematikus, kötelezettségeit az aláírt megállapodásnak megfelelően teljesítette. Az előző finanszírozási ciklusban volt egy Ernst&Young által végzett vizsgálat, aminek aztán az eredményeit és megállapításait megfontolva készítettük elő a következő megállapodást a Civil Alappal.
magyarnarancs.hu: Önök milyen vizsgálatokat folytatnak, folytattak le? Tervben van egy őszi audit, melyhez előzetesen kérték a magyar kormány részvételét is. Ez milyen lesz, ki végzi?
VH: Valóban, az FMO mint a civil program operátora végez a 13 civil alapra vonatkozó vizsgálatot – beleértve a magyar civil alapot is. Az FMO nemzetközi vizsgáló cégeket alkalmaz arra, hogy lebonyolítsák ezeket a vizsgálatokat – ilyen volt az előző periódusban az Ernst&Young elemzése is. A civil programok magyarországi vizsgálata október első hetében kezdődött. A magyar felet meghívtuk, hogy járuljon hozzá ehhez az ellenőrzéshez.
magyarnarancs.hu: A többi kedvezményezett országban volt már ehhez hasonló botrány?
VH: Nem, ez az első, hogy az EGT és a Norvég Alap kapcsán egy ilyen szituációt tapasztalunk a kedvezményezett országok valamelyikénél.
magyarnarancs.hu: Lázár János azt mondta, ha nem tudnak megegyezni, Brüsszelhez fordulhatnak, az Európai Bizottsághoz, hogy szolgáltasson igazságot. Erről mit gondol?
VH: Őszintén remélem, hogy a magyar kormány elköteleződést mutatva próbálja majd megoldani a fennálló kérdéseket annak érdekében, hogy tovább folytathassuk a tárgyalásokat a megoldások kereséséről a létező megállapodás keretein belül. Ezt az ügyet egyébként már tárgyalták Brüsszelben és sok más európai fővárosban. Mindenki növekvő aggodalommal tekint a magyarországi fejleményekre.
magyarnarancs.hu: Közben ön is megszólította az EU-t: a Financial Timesba írt olvasói levelében egyebek mellett azt írja, hogy az EU nem mehet el szótlanul a demokratikus értékek sárba tiprása mellett.
VH: Sok európai uniós ország osztja az aggodalmamat. Még mindig azt gondolom, hogy az uniónak aktívabban kellene kiállnia a Magyarországon történtek ellen. Az alapvető demokratikus értékek védelme mindannyiunk felelőssége. | "A Norvég Civil Alap vizsgálatát le kell állítani" - Interjú Vidar Helgesennel | Miközben a magyar kormány permanens harcot folytat a civil szféra ellen, a norvég fél az Európai Unióhoz fordul segítségért. Mi lesz a válasz? Ki vizsgálhat és mit? És legfőképpen: látunk-e még valaha támogatást a norvégoktól? Norvégia EGT- és EU-ügyekért felelős miniszterét e-mailben értük utol. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-norveg-civil-alap-vizsgalatat-le-kell-allitani-interju-vidar-helgesennel-92185 | 2014-10-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A vádirat szerint a másodrendű vádlott nő egészségügyi szakdolgozó, aki az elsőrendű vádlott nő idős, több betegséggel küzdő anyósát, a sértettet gondozta. A sértett 2021. augusztus 27-től együtt lakott az elsőrendű vádlottal és férjével, és mivel önellátásra képtelen volt, ezért minden délelőtt gondozó járt hozzá, egy órára - idézte fel a Pécsi Törvényszék .
A bíróság úgy folytatta, hogy ezen időszakon felül az idős asszony ellátása az menyre maradt, akinek férje ugyancsak betegsége miatt nem tudott megfelelően segítséget nyújtani. A család úgy döntött, hogy ápolót fogadnak az idős asszony mellé, ezért hirdetést adtak fel, melyre a másodrendű vádlott jelentkezett
- részletezte a bíróság.
Mint hozzátették, a meny és az ápoló között hamar bizalmas viszony alakult ki.
A másodrendű vádlott észlelte, hogy az elsőrendű vádlott számára megterhelő a sértett ellátása, és többször is mondta a másodrendű vádlottnak, könnyebb volna, ha a sértett meghalna. A másodrendű vádlott ezért felajánlotta, hogy ismerőse révén a sértett halálát gyorsító készítményt tud szerezni, amibe a meny beleegyezett.
Az ápoló azonban ártalmatlan készítményt szerzett be, majd azt a másodrendű vádlott és a meny együtt adagolta a sértettnek napi szinten, állapotát megbeszélték a lakásban és telefonon is. A másodrendű vádlott a telefonjával felvette ezeket a beszélgetéseket, hogy azok tartalmát az elsőrendű vádlottal szemben felhasználhassa és tőle pénzt zsaroljon ki - ismertette a Pécsi Törvényszék .
A két nő 2021. október közepétől észlelte, hogy a sértett állapota folyamatosan romlik, és indokolt lenne kórházi ellátása, azonban a vádlottak a sértett kórházba kerülése érdekében nem intézkedtek. 2021. október 18-án a sértett háziorvosa úgy döntött, hogy meglátogatja a sértettet. A vádlottak az érkezését megelőzően megbeszélték, hogy a sértett tényleges állapotát eltitkolják az orvos elől azért, hogy az ne utalja őt kórházba.
A látogatás napján az elsőrendű vádlott ezért nem mondta el az orvosnak, hogy a sértett nem eszik, nem iszik, illetve hasmenését enyhe fokúnak állította be. Ezért az orvos nem utalta őt egészségügyi intézménybe. 2021. október 20-án délelőtt a sértett állapota még rosszabbra fordult, ezt a délelőtti gondozó közölte is a sértett fiával, aki azonban, mivel a sértett állapotát nem megfelelően mérte fel, nem hívta ki a háziorvost, csak tájékoztatta a vádlottakat a sértett állapotáról.
A vádlottak ekkor sem intézkedtek a sértett kórházba szállítása iránt. Ezután az idős asszony állapota tovább romlott, majd 2021. október 21-én délelőtt otthonában elhunyt, halála - mint a Pécsi Törvényszék tájékoztatása fogalmazott - sorsszerűen, természetes okból következett be. A vádlottak mulasztása, az egészségügyi ellátás elmaradása a sértett halálával közvetett ok-okozati összefüggésbe hozható. | Pécsi Törvényszék: szakértőket hallgatnak meg | Pécsi Törvényszék: szakértőket hallgatnak meg az anyósgyilkossági ügy tárgyalásán | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/pecsi-torvenyszek-szakertoket-hallgatnak-meg | null | true | null | null | BAMA |
Az Alkotmánybíróság és a nyilvánosság
Talán csak három mérce maradt, melyek eligazíthatnak. Először is az alacsonyabb rendű jogszabályok nem mondhatnak ellent a magasabb rendűeknek - miniszteri rendelet például nem lehet ellentétes törvénnyel. Másodszor: semmilyen jogi norma nem állhat szemben az alkotmánnyal. Harmadszor pedig: alapvető jogainkat csak végső esetben lehet korlátozni, akkor, ha egy másik alapvető jog védelme vagy érvényesülése semmilyen más módon nem érhető el, és a korlátozás csak olyan mértékű lehet, amennyi ehhez feltétlenül szükséges. E három követelmény alapján győződhetünk meg arról, hogy a jogrendben nincsenek kiáltó ellentmondások; hogy az írott jog valóban garantálja jogaink érvényesülését.
Egy olyan rendszer ugyanis, amelyet valóban használnak, ritkán funkcionál hibátlanul. És ha valamely bonyolult gépezetben hibát találunk, jobb, ha nem magunk piszkálunk bele, hanem szerelőt hívunk. Ha valaki úgy látja, a három követelménynek a jogrendszer valamely eleme nem felel meg, akkor forduljon indítványnyal az Alkotmánybírósághoz, és szépen kérje meg őket: vizsgálják meg, vajon nem alkotmánysértő-e a gyanús rendelkezés. Szerencsés ország vagyunk, mert nálunk ezt bárki megteheti (nincs ez így mindenütt). Több szem többet lát, és ha a szerelő hamar érkezik, egykettőre rendbe teheti a masinát. Az AB-nak kevés szerszáma van, de azok jók: gyakran maga semmisíti meg a jogszabályt, máskor a megalkotóját szólítja fel, hogy javítsa ki a hibát.
Két dolog mégis nyugtalaníthat minket. Mi van, ha még senki nem szólt nekik a hiba miatt? És ha valaki szólt is, vajon ideér-e a szerelő időben, avagy az idők végezetéig kell rá várnunk?
A magyar Alkotmánybíróság esetében hiába várunk feleletet e kérdésekre. Pedig elvárhatnánk, hogy az AB működése kiszámíthatóbb legyen, mint a mosógépszerelőé. Az intézményt semmilyen szabály nem köti abban, hogy mennyi idő alatt kell egy ügyet megvizsgálnia. Egyes kérdéseket néhány hét vagy hónap alatt rendeznek, mások akár egy évtizedet is pihennek a testület fiókjaiban. Előfordult már az is, hogy valakinek egy alkotmányellenes jogszabály miatt kellett hoszszú időt rács mögött töltenie, de ez csak a büntetés letöltése után derült ki.
Szintén nehéz kideríteni, hogy másnak is feltűnt-e a hiba és a testület már dolgozik a megoldáson, vagy mi vagyunk a szerencsés észlelők. Ha az adatvédelmi törvény alapján arra kérdezünk rá, hogy terjesztett-e be más egy bizonyos jogszabályhely alkotmányosságát megkérdőjelező indítványt, és hogy hány ilyen beadvány fekszik a nagyra becsült testület előtt, akkor erre - tapasztalataink szerint - választ ad a testület. Magától azonban nem hozza nyilvánosságra, hogy az előtte sorakozó indítványok mely jogszabályok mely szakaszait támadják, miként azt sem, hogy azok mióta várnak elbírálásra. (Pedig ezt az információt tényleg nem lenne nagy kunszt kitenni a honlapjukra.) Ha valaki kísérletet tesz arra, hogy közérdekű adatként kikérjen egy indítványt, kudarcot fog vallani. Az "Alkotmánybíróság erre vonatkozó állandó gyakorlatának megfelelően az indítványozó kifejezett akarata nélkül valamely indítványt nem áll módunkban megküldeni" - szól majd a válasz.
Helyes-e ez így?
Az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy minden jogszabály az összes magyar állampolgárra vonatkozik. Ha valaki egy indítvánnyal egy jogszabály alkotmányellenességére hívja fel az AB figyelmét, és a testület megsemmisíti a jogszabályt vagy annak egy részét, akkor azzal a mindenkire érvényes jogrend változik meg. Nem nehéz belátni, hogy az AB-hoz benyújtott indítványok közügyek, tartalmuk pedig közérdekű információ. Nem tudni pontosan, hogy az Alkotmánybíróság mi alapján cselekszik, amikor megtagadja az indítvány kiadását. Sem az alkotmány, sem az Alkotmánybíróságról szóló törvény, sem a titoktörvény, sem az adatvédelmi törvény nem ad arra jogi alapot, hogy ezt a közérdekű adatkérést meg lehessen tagadni. A testület nem is hivatkozik törvényre - bár közérdekű adatkérést csak törvényes indokok alapján lehetne megtagadni -, hanem a saját "állandó gyakorlatát" tekinti kellő jogalapnak az elutasításra. Ez a gyakorlat azonban a magyar jogrendszerben jelenleg nem bír törvényerővel.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) legutóbb egy olyan indítványt kért ki az AB-tól közérdekű adatként, amely a Btk. drogszabályaival kapcsolatos. Sikertelenül. Indoklásként a fenti mondatocskát kaptuk. Az AB hivatkozhatott volna arra is, hogy az indítványozó személyiségi jogait akarja védeni: ne kerüljön nyilvánosságra, hogy milyen az érvelési technikája, a stílusa, a helyesírása, vagy hogy mi a neve. Ekkor az adatvédelmi törvényben szabályozott két alapjog, a személyes adatok védelméhez való jog és az információszabadság ütközne. Láttunk már ilyet: a halapenz.hu ügyben vagy az ügynök-listák nyilvánosságának örökzöld vitájában. Ha az AB ilyen típusú alkotmányos kérdésként értékelte volna az adatkérést, két módot is találhatott volna a megoldásra. Kiadhatta volna anonimizálva az indítványokat, hiszen az érdeklődőknek úgyis csak a tartalom számít; de át is vághatta volna a gordiuszi csomót. Hisz a testület korábban nem volt ilyen szégyenlős: számos, a Magyar Közlönyben kihirdetett határozatában olvashattuk az indítványozó nevét. Vehette volna példának a népi kezdeményezést is, ahol a kezdeményező jól azonosítható, és az általa megfogalmazott kérdés, amely az aláírásgyűjtő ívre kerül, szintén megjelenik a Magyar Közlönyben. Az AB-hoz intézett indítvány nem kevésbé közügy, mint a népi kezdeményezés, az indítvány megfogalmazása nem árul el többet a szerzőjéről, mint a kérdés, amelynek népszavazásra bocsátásáért aláírásokat gyűjtenek; és a két alkotmányos eszköz hatásfoka is hasonlóan magas lehet. (Hab a tortán, hogy a fenti drogjogi esetben az AB úgy tagadta meg az indítvány kiadását, hogy az indítványozó - az adófizetők pénzéből dolgozó országgyűlési képviselő - a sajtóban saját maga számolt be arról, hogy az AB-hoz fordult.)
Az Alkotmánybíróságnak sem érdeke, hogy elzárkózzon a nyilvánosság elől. Méltatlan találgatásokra ad alapot, hogy nem tudjuk, milyen tartalmú indítványok mennyi ideig hevernek elbírálatlanul előttük. Vajon miért pont nyolc év kellett ahhoz, hogy egy kérdést alaposan megfontoljanak? Miért nem volt elég öt? Vagy miért nem vártak még egy kicsit? Az örökre homályban maradó beadványokból az sem derül ki, vajon az összes pontját alaposan megvizsgálták-e, vajon minden érvet és ellenérvet kellően felderítettek és mérlegeltek-e? Az indítványokról szóló nyilvános vitában számos olyan gondolat megjelenhetne, amelyre az alkotmánybírák addig esetleg nem voltak figyelemmel; a testület határozatait tanulmányozó jogkereső nagyközönség pedig meggyőződhetne arról, hogy az alkotmánybírák a gyenge érveket hogyan zúzzák porrá briliáns indoklásukban. Ez pedig megér egy kis többletterhet és extra kellemetlenséget.
A TASZ által kikért indítványról ezen írás nyomdába küldése után, december 13-án határozott az Alkotmánybíróság. Arról, hogy közérdekű adat-e maga az indítvány és megismerhetjük-e a szövegét, néhány nap múlva, december 20-án a Fővárosi Bíróság dönt. A nyilvánosságnak nincs helye az Alkotmánybíróság ügyvitelében.
Egyelőre. | Földes Ádám: Titokzokni | Ahogy a társadalom egyre bonyolultabbá válik, úgy lesz azzá a jogrendszer is. A felfoghatatlan mennyiségû joganyagot szinte senki nem látja át: csak törvényekbõl több mint száz születik évente, a rendeleteket számba venni sem érdemes. Nincs, aki minden jogszabályt egyszerre ismerhetne, aki rendet teremthetne közöttük. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/egotripp/foldes_adam_titokzokni-52404 | 2007-10-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sem a 28 éves, érdi elsőrendű vádlott; sem a bűnpártolásért vád alá helyezett, 46 éves, büntetett előéletű, többszörösen visszaeső budapesti férfi nem kívánt vallomást tenni és a bűnösségüket sem ismerték be kedden. Az elsőrendű vádlott ügyvédje kérvényezte a zárt tárgyalás elrendelését, valamint kifogásolta, hogy Borombós Anita bíró a tárgyalás megkezdése előtt beengedte az ülésterembe a sajtó képviselőit, emiatt elfogultsággal vádolta meg őt, amit a bíró visszautasított, és elutasította az indítványt is.
Az eset tavaly augusztus 15-én, a késő esti órákban történt Békéscsabán. Az egyik hotel szállóvendégeként a két férfi másokkal együtt vacsorázott, italozott. Az érdi férfi egy idő után hangoskodni kezdett, agresszívan lépett fel a felszolgálókkal szemben és szidalmazni kezdte az egyik pincérnőt, amikor nem akarta kiszolgálni. A pincérnő ezért megkérte a szálloda recepciósát, hogy hívja oda a hotel biztonsági feladatait is ellátó alkalmazottját.
Eközben az elsőrendű vádlott és párja veszekedni kezdtek, mivel a nő próbálta megakadályozni, hogy a férfi elvegye tőle a zsebe szélére rögzített, 7 centiméter pengehosszúságú bicskát, amelyet dulakodás során mégis sikerült megszereznie.
Közben megérkezett a Békésen küzdősportedzőként is dolgozó, biztonsági feladatokat ellátó férfi, megkérdezte, hogy miért kell itt balhézni, majd kétszer kézfejével fejen ütötte a hangoskodót, aki az ütések hatására a földre esett. Ekkor a sértett felhagyott a bántalmazásával.
Ezt követően a vendég elővette a bicskát és több alkalommal megszúrta a sértett lábát, továbbá mellkason és arcon szúrta a sértettet.
A verekedésnek az elkövető helyszínre érkező testvére és munkatársai vetettek véget. A biztonsági alkalmazottat a mentők kórházba vitték, ahol vérveszteség miatt meghalt.
Az érdi férfi elhagyta a szállodát, 46 éves társával együtt a helyi sportpálya környékén bujkáltak, majd egy - a megelőző eseményeket nem ismerő - munkatársukat kérték meg, hogy vigye őket Monorra, ahol egy külterületi tanyán rejtőztek el. Az elkövető végül másnap reggel feladta magát a monori rendőrkapitányságon.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje többpontos beadványt adott be. Kifogásolta egyebek mellett, hogy Szabó Sándor paprikaspray-vel és késsel felfegyverkezve, küzdőharcos ütőkesztyűt viselve érkezett a helyszínre, és hogy ő kezdte az ütlegelést. Az elhunyt férfi képviseletében eljáró ügyvéd közölte, a kesztyű csak védőkesztyű volt.
A vádlott ügyvédje annak kivizsgálását is szerette volna elérni, hogy miért olyan esetkocsit küldött a mentőszolgálat, amelyben nem volt orvos és vérkészítmény; és annak felsorolását, hogy milyen ellátást nyújtottak a sértettnek. Megjegyezte, a mentő 22 óra 16 perckor érkezett a hoteltől mindössze néhány percre lévő kórházba, ám a sérültet csak 33 perccel később vette át a sürgősségi osztály.
Kérte továbbá az igazságügyi orvosszakértő kizárását, és új szakértői vizsgálat elrendelését, hogy megállapítsák, valóban volt-e a szúrások között olyan, amely a vérvesztéses halált okozta.
A bíró a szakértő kizárását elutasította, de a szakértői vizsgálat kiegészítésének helyt adott. Elfogadta azt a védői álláspontot is, hogy személyesen kell a bíróságon kihallgatni az ellátást nyújtó egészségügyi személyzetet. Elutasította azonban azt az indítványt, hogy a szállodai videófelvételt jelnyelvi tolmács segítségével elemezzék, ugyanis a védő szerint nem zárható ki, hogy a hotel alkalmazottja még a verekedés kirobbanása előtt megfenyegette a vendéget.
Az elhunyt Szabó Sándor magyar bajnoki ezüstérmet szerzett ökölvívóként, később edzőként dolgozott, szerepet vállalt többi között a felnőtt válogatottnál is; az ökölvívás mellett más küzdősportokban is kiemelkedő sikereket ért el versenyzőivel. | Kiakadt a tárgyaláson a magyar bajnoki ezüstérmes bokszoló feltételezett gyilkosa, még a bírót is megvádolta | Nem ismerte el bűnösségét a Gyulai Törvényszéken tartott keddi előkészítő ülésen az a férfi, aki egy békéscsabai szállodában tavaly augusztusban ittasan halálra késelte a biztonsági alkalmazottat, az ismert küzdősportedző Szabó Sándort. Az ügyben a tárgyalást január végére tűzték ki. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/halalra-keseltek-a-bajnoki-ezustermet-szerzett-okolvivot-a-bekescsabai-szallodaban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Békés Vármegyei Főügyészség szerint az internetes csalásért a közérdekű munkát az elítélt hetente legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
A vádbeli időszakban a férfi munkahellyel és jövedelemmel nem rendelkezett, ezért elhatározta, hogy bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonra fog szert tenni, saját maga és családja megélhetését ebből fogja biztosítani. 2023 februárjától kezdődően különböző internetes apróhirdetési felületeken, weboldalakon valótlan tartalmú hirdetéseket adott fel, amelyekben különböző számítógépes tartozékokat, alkatrészeket és telefonokat kínált eladásra a bolti árnál jóval kedvezőbb áron úgy, hogy valójában nem is rendelkezett a hirdetésekben árult termékekkel. A terheltnek nem állt szándékában a megrendelt termékeket megküldeni és a részére vételárként előre átutalt pénzt visszafizetni a vevőknek, célja a vételárak jogosulatlan megszerzése, rendszeres haszon elérése volt. A férfi az általa elkövetett bűncselekmények révén 8 sértettet csapott be országszerte, részükre összesen 276.500 forint kárt okozott. A terhelt által okozott kár nem térült meg. A járási ügyészség vádiratában indítvány tett arra is, hogy a bíróság kötelezze a férfit a polgári jogi igényt érvényesítő sértettek részére okozott kár megtérítésére, illetőleg arra is, hogy a többi sértett részére okozott, összesen 152 ezer forint összegű kár erejéig vagyonelkobzást rendeljen el a terhelttel szemben. | Internetes csalásokat követett el a békési férfi | A békési illetőségű, de dobozi tartózkodású férfi különböző internetes apróhirdetési felületeken, weboldalakon valótlan tartalmú hirdetéseket adott fel. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/internetes-csalas-vademeles | null | true | null | null | BEOL |
Az ÁSZ főigazgatója emlékeztetett arra: a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló számvevőszéki jelentésben hangsúlyozták, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgy látta el a rábízott állami vagyon kezelésével kapcsolatos feladatait, hogy nem rendelkezett szabályos, pontos és teljes körű vagyonnyilvántartással. Az állam úgynevezett üzleti vagy vállalkozói vagyona könyv szerinti értéken 12 900 milliárd forint, a szakértői becslések szerint viszont 42 800 milliárd forintot ér - mondta Lóránt László.
Az önkormányzati alrendszerben is nagy a bizonytalanság - tette hozzá. Az önkormányzati vagyon értéke jelenleg 11 300 milliárd forintra tehető, öt évvel ezelőtt viszont csupán 3000 milliárd volt. A hatalmas különbség annak a következménye, hogy öt éve 0 és 100 forint között volt számon tartva 550 ezer jószágtest (telekkönyvi egység) értéke, azóta pedig - egyebek között az ÁSZ nyomására - újra értékelték és nyilvántartásba vették a vagyont - mondta Lóránt László a beszélgetésen, amelyen a budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetének új, állami ingatlangazdálkodással foglalkozó képzési programját mutatták be.
A szakember hozzátette: külön probléma a megyei önkormányzatok eladósodottsága. A kötvényállomány ebben a körben közel 110 milliárd forintos nagyságrendű, és nem világos, hogy a megyei önkormányzatok miből fogják megadni a tartozást, mert saját bevételük alig van, így komoly vagyonvesztés következhet be a törlesztés során, vagyonuk túlnyomó része azonban nem elidegeníthető - vázolta fel az állami-önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás egyik jellemző dilemmáját Lóránt Zoltán. | ÁSZ: Nem tudni mekkora az állami vagyon | A rendszerváltás után húsz évvel még mindig nem tudni pontosan, hogy mekkora az állam vagyona - mondta Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2010/09/asz-nem-tudni-mekkora-az-allami-vagyon | 2010-09-22 17:09:00 | true | null | null | Origo |
Amint azt szűk két hete megírtuk, a Jobbik Pártalapítványa volt az egyetlen, amelyik a kilenc, jelenleg állami támogatásban részesülő pártalapítvány közül nem volt hajlandó elárulni, hogy mire költik az őket megillető, évente több százmilliós nagyságrendű állami támogatást. Akkor megígértük, pert indítunk az adatokért. Megtettük. Íme az érveink amellett, hogy miért köteles egy pártalapítvány elszámolni a gazdálkodásával a nyilvánosság előtt.
Ha nem "jogászkodnánk", akkor azt mondanánk, hogy azért, mert az adófizetők pénzét használók erkölcsi kötelessége részletesen elszámolni az adófizetők előtt. Ha kicsit jogászkodunk, akkor idézzük az Alaptörvényt, amelynek 39. cikk (2) bekezdése szerint "a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. (...) A közpénzekre (...) vonatkozó adatok közérdekű adatok." A bíróság előtt ennél részletesebb indokolás kell, a keresetben előadott érvelésünk röviden összefoglalva a következő.
A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Szabó Gábor elsősorban arra hivatkozott az adatkérés megtagadása során, hogy az Alapítvány nem lát el jogszabályban meghatározott közfeladatot, így a kezelésében levő adatok nem közérdekű adatok, és törvény sem minősíti azokat közérdekből nyilvános adatnak. Pedig egy, az atlatszo.hu főszerkesztője által indított eljárásban az Alkotmánybíróság 2013-ban már kimondta, hogy minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles az általa kezelt közérdekű adatokhoz való hozzáférést biztosítani, akkor is, ha nem minősül közfeladatot ellátó szervezetnek.
Egy ez évi AB döntés pedig egyértelművé tette, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol.
Márpedig a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 2011-2015. között több mint 1.100 millió, azaz ezeregyszáz millió forint költségvetési támogatásban részesül. Ennek megfelelően közpénzekkel gazdálkodik. És a hivatkozott, 2015. évben megszületett AB határozat rámutatott arra is, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi költségvetés felhasználásával, költségvetést érintő juttatással kapcsolatos adat.
Ezért ha valaki az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi kapcsolatot létesít, akkor köteles az ezzel kapcsolatos adatra vonatkozóan bárki számára tájékoztatást adni. Vagyis nem az a lényeges – mint ahogy amellett az Alapítvány a megtagadásában érvel -, hogy az Jobbik Pártalapítványa az államháztartás alrendszerébe tartozik-e, hanem az, hogy kapott-e az államháztartás alrendszeréből pénzt. És ha valami, akkor a központi költségvetés bizony része az államháztartásnak.
A pártalapítvány azt is felhozza érvéként, hogy a működéséről éves beszámolót kell közzétennie, ezúton el is számol a nyilvánosság felé a működéséről, a költségvetési támogatás összege pedig egyébként is nyilvános. A baj az, hogy az ilyen beszámolókból pont az nem derül ki, hogy kivel, milyen célból, milyen feltételekkel és mekkora összegért szerződött az alapítvány. Márpedig egy átlátható államban ezt jogunk van tudni. Az nem lesz elég, hogy "a támogatások jelentős részét nemzeti elkötelezettségű szervezetek támogatására érdemes kezdeményezéseinek megvalósítására" fordították.
A honlapjukon egyébként jelen pillanatban az “Aktuális pályázatok" menüpont alatti megjelenő egyetlen pályázat beadási határideje 2013. március 11., vagyis két éve már nem aktuális.
Az szintén nem stimmel, ha azt írják, hogy a 2013-as évben kapott 211 millió 300 ezer forintos költségvetési támogatásból 29.844.474 forintot alaptevékenységre, 242.316.943 forintot pedig alaptevékenységre fordítottak, és a fennmaradó összeget a következő években fogják felhasználni. Ugyanis a fennmaradó összeg mínusz 60.861.417 forint.
Nyilván soha semmilyen jogi eljárás megindításakor nem lehet kijelenteni, hogy a siker garantált. De a felsorolt érvek alapján nagyon nem izgulunk. Abba pedig bele sem merünk gondolni, hogy mennyire lenne átlátható a közpénzekkel való gazdálkodás, ha az általunk most támadott szellemben kezelnék az állami vagyont.
M. Tóth Balázs | Bepereltük a legátláthatatlanabb magyar pártalapítványt - a Jobbikét | Bepereltük a legátláthatatlanabb magyar pártalapítványt - a Jobbikét | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/04/19/bepereltuk-a-legatlathatatlanabb-magyar-partalapitvanyt-a-jobbiket/ | 2015-04-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azzal vádolja Mongóliát, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása során figyelmen kívül hagyta az ellene kiadott elfogatóparancsot.
Mongólia nem tett eleget a bíróság együttműködésre vonatkozó kérésének
- közölte az ICC Hágában.
"Az államok és azok, akik egyetértenek a bíróság joghatóságával, kötelesek letartóztatni és átadni azokat a személyeket, akik ellen az ICC elfogatóparancsa van érvényben" - áll a bíróság közleményében, ír erről a Tagesschau .
Az érintett személyek beosztása vagy állampolgársága lényegtelen. Tekintettel a bírósággal való együttműködési kötelezettség mongóliai megsértésének súlyosságára, az ügyet a tagállamok közgyűlése elé utalták, közölték az ICC bírái.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt ez év márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Az ICC azzal vádolja Putyint, hogy részt vett a gyermekek deportálásában, és azt állítja, hogy alapos oka van feltételezni, hogy a cselekményeket közvetlenül, illetve másokkal együttműködve követte el.
A Nemzetközi Büntetőbíróság határozatainak nincs jelentősége országunk számára, többek között jogi szempontból sem
- mondta akkor Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő, hozzátéve: Oroszország nem tagja Nemzetközi Büntetőbíróságnak és nem is ismert el annak Római Statútumát, így nem terheli semmilyen kötelezettség.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy már a kérdés megfogalmazása is elfogadhatatlan.
Putyin mongóliai látogatása előtt nem tartották valószínűnek a letartóztatást, többek között az ország Oroszországtól és Kínától való gazdasági függősége miatt sem. Az Ulánbátorban tett elnöki vizit oka a szovjet és mongol fegyveres erők Japán felett aratott győzelmének 85. évfordulója volt.
Ez az utazás volt az orosz elnök első látogatása egy ICC-tagállamban az ellene kiadott elfogatóparancs kiadása óta. Mongóliát Oroszország és Kína veszi körül, és igyekszik kiegyensúlyozott kapcsolatot fenntartani mindkét szomszédjával és a Nyugattal.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök köszönti António Guterrest, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkárát a 2024. október 24-i kazanyi BRICS-csúcstalálkozón tartott kétoldalú találkozójukon ( | Putyin nyugodt, a büntetőbíróság ideges | Vlagyimir Putyin elnök szeptember elején Mongóliába utazott. A Nemzetközi Büntetőbíróság szerint le kellett volna tartóztatni az ellene kiadott elfogatóparancs miatt, erre azonban nem került sor, amit a bíróság kifogásol. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/putyin-buntetobirosag-elfogatoparancs | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mi történt a diákjait büntetésből alsóneműre vetkőztető nyírmeggyesi tanító és a menesztett mátészalkai tankerületi igazgató ügyében?- tette fel a kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek Tóth Endre momentumos országgyűlési képviselő. Mindkét ügy szeptemberben bukott ki, a nyírmeggyesiről itt, a mátészalkairól itt írtunk bővebben.Tóth rengeteg kérdést tett fel egyszerre Poltnak.Folyik-e büntetőeljárás a volt tankerületi igazgató ellen?Pontosan mekkora összegű vagyoni hátrányt okozott?Letartóztattak-e valakit?Kihallgattak-e tanúkat?Tett-e panaszt a volt igazgató a gyanúsítás ellen?Folyik-e büntetőeljárás a nyírmeggyesi pedagógus ellen?Felmerült-e bármilyen kapcsolat a két ügy között?Tervezik-e azok egyesítését?A legfőbb ügyész válaszában azt írta, hogy a tankerületi igazgató ügyében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányságon van jelenleg vizsgálati szakban büntetőeljárás. "A nyomozó hatóság az adatkéréseket, tanúk kihallgatását, okiratok beszerzését,tárgyi bizonyítási eszközök lefoglalását követően egy személyt jelentős, 11,5 millió forint összegű vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, valamint jelentős, 5,2 millió forint értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatott ki."Polt szerint a gyanúsítás ellen az illető panasszal élt, ezt az ügyészség elutasította. Mást egyelőre az ügyben nem hallgattak ki, senki nincs sem letartóztatásban, sem házi őrizetben.A nyírmeggyesi vetkőztetős ügyben ugyanezen kapitányságon van ugyancsak vizsgálati szakban egy nyomozás."A nyomozó hatóság a tanúk kihallgatását követően egy személyt hat rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt gyanúsítottként hallgatott ki."Itt is panasszal élt a tanár a gyanúsítás ellen, az ügyészség ezt az ő esetében is elutasította. Egyelőre mást nem hallgattak ki. "A valósághű tényállás megállapításához mindkét ügyben további nyomozási cselekmények elvégzése indokolt" - írta Polt. | 11,5 milliós hűtlen kezeléssel gyanúsítják a mátészalkai tankerületi igazgatót, a nyírmeggyesi vetkőztetős tanár ügyében is nyomoz a rendőrség | Mindkét eljárás vizsgálati szakban van. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241101_mateszalka-nyirmeggyes-vetkoztetes-hutlen-kezeles-sikkasztas-tanar-tankeruleti-kozpont-nyomozas | 2024-11-01 11:14:25 | true | null | null | HVG |
Mint beszámoltunk róla, 10 034 új személyautó állt forgalomba Magyarországon októberben, ami 19 százalékkal haladja meg a 2023 októberében mértet (8429 db), 2022 októberéhez képest (8266 db) pedig 21,4 százalékos az emelkedés a statisztikák szerint.
Mint kiderült, Magyarország kedvenc autója a Suzuki Vitara, amelyből október végéig 5734 darab kapott magyar rendszámot, de a verseny igen szoros, második helyezett a Suzuki S-Cross 5336 forgalomba helyezéssel. Harmadik helyen a Skoda Octavia áll 4973 darabbal. De mi a helyzet a luxusautókkal? Cikkünkben megnéztük, hogy melyek most a magyar elit kedvenc autói.
McLaren, Lambó, Ferrari a toplistán
A legalább 51,2 millióba kerülő Mercedes AMG GT-ből 41 darab állt forgalomba, 28 darab érkezett a legalább 56 millió forintba kerülő Porsche 911-esből, de ezek csak kispályások a luxus sportkocsik között, amelyeket 2024-ben eddig forgalomba helyeztek itthon. Magyar rendszámot kapott például egy McLaren GT, ami legkevesebb 94 millió forintba kerül, illetve egy 750s, aminek az ára nagyjából 120 millió forint. Érkezett egy hasonló árcédulával rendelkező Aston Martin DBS, emellett 12 darab DB12-re is magyar rendszám került, ennek kb. 65 millió forint körül van az alapára, valamint 4 Vantage is honosítva lett, azok nagyjából ennyibe kerülnek.
11 darab Ferrari Roma is magyar rendszámot kapott a sportkocsi-kategóriában, amely kb. 90 millió forintért kapható. Illetve 8 darab SF90 is gazdára lelt, ennek az ára 185 millió forint körül van, érkezett még 5 darab 296 GTB és három 296 GTS is, legalább 120 millió körüli árcédulával. Forgalomba állt még 1 darab 812 Competizione is, ami 140 millió forint körüli összegbe kerül legkevesebb, illetve egy Ferrari Portofino, ami "csak" 90 millió forintba kerül nagyjából. Idén 9-en döntöttek úgy, hogy a szépségkirály Jákob Zolihoz hasonlóan Ferrari terepjáróba ülnek, a milliárdos nagyjából 200 millió forintért vásárolta a Purosangue-ját.
Lamborghini is jött szép számmal, három Revuelto szeli már hazai rendszámmal az utakat, ennek a kocsinak az alapára nagyjából 220 millió forint. Hatan a Huracan mellett döntöttek, amely 90 millió forint körül kapható, 11-en pedig az Urus terepjárót honosíttatták, változattól függően legkevesebb 80 millió forintért.
Ha már luxusterepjárók: 8 Aston Martin DBX-re is magyar rendszám került, ez több mint 100 millióért kapható, emellett négy Bentley Bentayga is került az országba, ami legkevesebb 75 millió forintba került. A különlegesebb darabok között van még egy BMW Alpina XB7, ami ugyan "csak" 55 millió forint körüli árcédulát kapott, cserébe elég erősen limitált darab. A luxusterepjáró toplistát a BMW X7-es vezeti 164 darabbal, ez legkevesebb 40 millióba kerül - a sportváltozat kb. 50 milliós X7M-ből 33-at helyeztek forgalomba. Második az Audi Q7-es 158 darabbal, aminek az alapára kb. 30 millió forint. Harmadik 153 forgalomba helyezéssel a GLS Mercedes, ami nagyjából 40 millióba kerül. Ebből jött még 13 Maybach-verzió, ami legalább 79 millióért vehető meg, és 9 darab GLS AMG is, ennek alapára 77 millió forint.
Magyar rendszámot kapott még 61 darab BMW XM, ami legkevesebb 52 millió forintba kerül. Mercedes G-osztályból 63 darab állt forgalomba, ez nagyjából 57 millióról indul, az AMG-s változat megelőzte 79 forgalomba helyezéssel - ennek alapára több mint 80 millió forint. Az elektromos EQS SUV 49 millióba kerül, ebből 28 állt forgalomba.
A luxuslimuzinok kategóriáját az S-osztályos Mercedes uralta, 122 darabot honosítottak belőle, alapáron 41 millió forintba kerül, 14 darab AMG-változat kapott magyar rendszámot. ez legkevesebb 90 millióba kerül, emellett 9-et honosítottak a Maybach S-osztályból, ami alsó hangon 74 millióért kapható. Második a hetes BMW, amelyből 74 kapott magyar rendszámot, alapára 41,5 millió forint, jött 37 darab az M-es sportváltozatából is, ami legkevesebb 55 millióba kerül. A különlegesebb darabok közül egy Bentley Flying Spurt is regisztráltak, ami kb. 65 millió forintról indul a kereskedésekben, de a legdrágább autó ebben a kategóriában
a Rolls-Royce Spectre, a gyártó első elektromos autója, amelynek alapára 160 millió forint körül van.
Emellett a kínai NIO zászlóshajójából, az ET7-ből is regisztráltak egyet, ennek alapára kb. 35 millió forint. A 40 milliós Audi A8-asból 10 kapott magyar rendszámot, ám ami érdekes, hogy majdnem ugyanennyi, 7 darab honosodott az S8-ból, amelynek az alapára 55 millió forint.
Címlapkép: press.rolls-roycemotorcars.com | 200 milliós Lambó, elektromos Rolls-Royce: ezek most a magyar szupergazdagok kedvenc autói | Októberben a magyarországi autópiac kiemelkedő hónapot zárt, de mi a helyzet a luxusautókkal? Megnéztük, milyen kocsikat vásároltak a legtehetősebbek. A listán a legdrágább modellek közül kiemelkedik a Lamborghini Revuelto, amelynek alapára 220 millió forint, és a Ferrari Purosangue, nagyjából 200 millió forintos árával. Emellett a luxuslimuzinok mezőnyében a Rolls-Royce Spectre vezeti a sort, melynek alapára meghaladja a 160 millió forintot. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/auto/20241110/200-millios-lambo-elektromos-rolls-royce-ezek-most-a-magyar-szupergazdagok-kedvenc-autoi-1158986 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Hatalmas baleset történt a minap Szolnokon: busz és személyautó ütközött frontálisan a Karinthy Frigyes úton. A szandaszőlősi buszbaleset során a busz egy villanyoszlopot is kidöntött, a jármű alaposan megrongálódott , a szélvédője betört az ütközéstől. E konkrét, de az ehhez hasonló esetek kapcsán is felmerül számos kérdés.
Mi lesz az összetört tömegközlekedései járművel? Mennyire viseli meg a buszvezetőt egy eféle eset?
A felvetések megválaszolásában a VOLÁNBUSZ Zrt. illetékes munkatársai voltak segítségünkre. A konkrét üggyel kapcsolatban elmondták: a hatósági vizsgálat még folyamatban van, de előzetesen kijelenthető, hogy az autóbusz mentése, javítása, pótlása kapcsán a társaságot több milliós kár érte, hiszen az autóbusz jobb első része (kb. 4-5 méter) teljesen megsemmisült , és a jármű vázszerkezete is jelentősen deformálódott.
- Hasonló helyzetekkel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a baleset vizsgálatának lezárásáig a kárfelmérés elvégezhető, de az autóbusz javítását nem tudjuk megkezdeni. A kárfelmérés során feltárt gazdaságossági szempontok alapján hozható döntés a javításról vagy a selejtezésről - részletezte a társaság kommunikációs igazgatósága.
- Gépjárműveink a hatályos jogszabályi elvárásoknak megfelelően rendelkeznek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, ez a Volánbusz, mint tulajdonos gépjármű-üzemeltetői felelősségi körébe eső közlekedési balesetekből adódó kárigényekre nyújt fedezetet. Amennyiben a baleset bekövetkezéséért a másik fél a felelős, az ő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése fedezi a Volánbusz és utasainak kárait, kárigényeit - tették hozzá.
A járműpark megrongálódásán és az ezekkel járó anyagi károkon túl a legfontosabb kérdés, hogy a balesetek milyen hatással vannak a dolgozók fizikai- és lelkiállapotára. A társaság támogatja kollégáit az ilyen esetekben.
- Autóbusz-vezetőinket érthető módon nagyon megviselik a súlyos, esetleg végzetes kimenetelű balesetek, annak ellenére, hogy ezek túlnyomó része nem kollégáink hibájából következik be.
Buszvezető kollégáink közül ugyanis sokan több százezer, akár 1-2 millió kilométert vezettek már balesetmentesen
- mondták el a kommunikációs igazgatóságon.
Hozzátették: a balesetekben érintett autóbusz-vezetőket az eset súlyosságától, a balesetben részt vevők érintettségi fokától függően mentesíthetik a további munkavégzés alól. A munkavégzést hátrányosan befolyásoló helyzet esetén gondoskodnak a munkavállalók leváltásáról.
- A Volánbusz természetesen mindenben támogatja az érintett kollégákat, így - ha igénylik - rendkívüli szabadságra mehetnek, valamint - amennyiben orvosilag indokolt - táppénzt vehetnek igénybe. Autóbusz-vezetőinknek emellett lehetőséget biztosítunk, hogy munkalélektan-vizsgálaton vegyenek részt, amely segítséget nyújt a trauma feldolgozásában, illetve további segítséget kapjanak, ha például halálos kimenetelű közúti esemény részesei voltak - emelték ki végül a Volánbusz illetékesei. | Szandaszőlősi buszbaleset: több milliós a kár | Buszbaleset történt a hétvégén Szolnokon. Vajon mi történt azután, hogy eltakarították a szomorú eset nyomait? A szandaszőlősi buszbaleset utóéletét kutattuk. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/szandaszolosi-buszbaleset-karfelmeres | null | true | null | null | SZOLJON |
Ahogy arról az Origo is beszámolt, egy hangfelvételt juttattak el több szerkesztőségbe is hétfőn, amelyen Magyar Péter akkori barátnőjével, Vogel Evelinnel beszélget, és a Tisza Párt vezetője a saját követőiről osztotta meg véleményét.
"Figyelj, annyiszor leizzadtam ma, b*szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f*szomat csinálok itt?
Büdösek az emberek, és a szájuk, bleee"
- mondja Magyar Péter a hangfelvételen a saját híveiről.
Magyar Péter kiszivárgott hangfelvétele az őszödi beszédhez fogható botrány - fogalmazott lapunknak Boros Bánk Levente. A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója kifejtette: mindkettő egy-egy kiszivárgott hangfelvétel olyan beszédről, amelyről sem Gyurcsány Ferenc, sem Magyar Péter nem gondolta, hogy meg fog jelenni a nyilvánosságban, így az őszinte gondolataikat mondták el.
Amíg Gyurcsány Magyarországról és saját cselekedeteiről beszélt minősíthetetlen tartalommal és stílusban, addig Magyar Péter a választókra, sőt a saját támogatóira tett sértő megjegyzéseket"
- emlékeztetett a szakértő, és kiemelte:
A Tisza Párt elnökének szavaiból az tűnik ki, hogy még a személyes vagy a pártjának követőit is lenézi, ilyen stílusban magyar politikus még nem beszélt az emberekről.
Boros Bánk Levente arról is beszélt, hogy ugyan Magyar Péter rövid, néhány hónapos politikai karrierjét folyamatos botrányok kísérik , gondoljunk csak akár saját feleségének lehallgatására vagy a telefonlopásról ismert diszkóbotrányára , de a most megjelent hangfelvétel még ezeket is felülmúlja,
hiszen precedens nélküli, hogy magát az ellenzék vezetőjének, sőt önjelölt miniszterelnöknek gondoló politikus ilyen szavakkal sértegesse a választókat.
A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója hozzátette, hogy Gyurcsány Ferenc belebukott a kiszivárgott beszédébe, és az is valószínűsíthető Magyar Péterre nézve, hogy nemcsak a támogatottságának növelése lesz ezután nehéz, hanem akár saját eddigi potenciális választói is elfordulnak tőle.
Ha csak az ellenzéki sajtó beszámolóit nézzük az elmúlt néhány napról, már látható, Magyar Péter személye egyre vállalhatatlanabbá kezd válni még a kormánnyal ellenséges miliőben is
- tette hozzá Boros Bánk Levente. | Ilyen gyalázatos stílusban még senki nem beszélt a magyar emberekről, mint Magyar Péter | Amíg Gyurcsány Magyarországról és saját cselekedeteiről beszélt minősíthetetlen tartalommal és stílusban, addig Magyar Péter a választókra, sőt a saját támogatóira tett sértő megjegyzéseket – mondta lapunknak Magyar Péter legújabb botránya kapcsán Boros Bánk Levente. A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója kiemelte: Magyar Péter még a saját követőit is lenézi, ilyen stílusban magyar politikus még nem beszélt az emberekről. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peter-oszodi-beszed | null | true | null | null | Origo |
Karácsonyék ígérték, de soha nem csináltak semmit az Airbnb szabályozásával - közölte Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője csütörtökön a közösségi oldalán megosztott videójában . Mint mondta,
Karácsony Gergely főpolgármester az Airbnb-kérdésben olyan, mint egy napraforgó, csak ő nem a nap felé, hanem mindig a kevesebb munka irányába fordul.
Hozzátette, a főpolgármester a 2019-es a kampányban például még fővárosi Airbnb-szabályozást ígért, és azzal kampányolt, hogy átfogó szabályozást vezetnek be, hogy az Airbnb ne lehetetlenítse el a budapestiek lakhatását, majd egy év múlva már teljesen másképp vélekedett.
A frakcióvezető rámutatott: most meg, amikor már az Airbnb-szabályozás készül, azzal vádolja a kormányt, hogy az nem merte külön csak rábízni a szabályozást. - Karácsony először azt ígérte, hogy ő megcsinálja, majd pedig örült, hogy a kerületeknek kell, most pedig sajnálja, hogy a kormány teszi meg helyette. Ezt nehéz követni, de egy valami biztos pont maradt a Városházán: Karácsonyék ígértek, de soha nem csináltak semmit az Airbnb-szabályozás terén. A kormány ezt a tétlenséget elégelte meg. Azért kell a budapesti lakhatási válságba beavatkoznia, mert a budapestiek ennél többet érdemelnek - fogalmazott Szentkirályi Alexandra.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester ( | Karácsony Gergely tutyimutyi az Airbnb-szabályozásban is | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/karacsony-gergely-tutyimutyi-az-airbnb-szabalyozasban-is | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A hivatal költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanújával tett feljelentést az Integritás Hatóság a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál (NAV) három olyan projekt miatt, amelyek a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programban (MAHOP) összesen 487 millió forint európai uniós támogatásban részesültek a Nógrád vármegyei Kazár és Mátraverebély községekben - közölte az Integritás Hatóság. A támogatott projektek összértéke 973 millió forint volt, a támogatások kedvezményezettje pedig egy budapesti egyéni vállalkozó, akinek mindkét településen van telephelye.Kiderült, a vállalkozó a projektek időtartama alatt (2018 és 2023 között) nem végzett engedélyezett halgazdálkodási tevékenységet, hiszen ilyen joggal nem is rendelkezett a Nébih nyilvántartása szerint. A halászati tevékenységet korábbi számlákkal próbálta igazolni, miközben vízjogi üzemeltetési engedélye sem volt. Így végeredményben jogosulatlanul vette fel az uniós támogatást.A projektek kapcsán a vállalkozó nem lett volna jogosult összesen 117 millió forint gépbeszerzési támogatásra sem, mivel a pályázatokban előírt 20-200 hektárnyi alapterületű halastónál jóval kisebb alapterület volt csupán üzemeltetése alatt.A Hatóság valószínűsíti, hogy a támogatás kedvezményezettje a projektben elvárt mutatók alátámasztására valótlan gazdasági eseményeket tükröző dokumentumokat, például fiktív számlákat nyújtott be. Egy jellemző példa erre: a kedvezményezett halértékesítési bizonylatokkal akarta bizonyítani a halgazdasági működését, azonban a NAV adatai szerint az öt éves vizsgált időszakban kizárólag annak végén, 2023.12.15 és 2023.12.23 között állított ki nyugtákat, összesen 704 darabot, bruttó 17 421 467 forint összegben. Vagyis 9 nap alatt a kedvezményezett átlagosan 4 perc 46 másodpercenként állított ki nyugtát, átlagosan bruttó 24 746 forint összegben, ami töredéke a támogatási kérelemben bemutatott számlák értékének.A fentiek miatt a Hatóság fiktív számlakibocsátás és költségvetési csalás elkövetésének gyanúja okán tett feljelentést.Összeférhetetlenség is fennállt a projektben érintett ajánlattevők, szállítók és a kedvezményezett között: összesen nettó 623 millió forint értékű számlát (ennek a fele uniós támogatás) olyan szállítók állítottak ki, amelyek nem voltak függetlenek a kedvezményezettől. Ezen számlák értéke a projektek során elszámolható csaknem 900 millió forintos összköltség közel 70 százaléka volt.A Hatóság megalapozottnak találta a kettős finanszírozás gyanúját is: két támogatott projektben az azonos tárgyú, de különböző vállalkozásokkal kötött halastó-kivitelezési szerződésekben nem beazonosítható az, miként oszlottak meg a feladatok. Ráadásul a kivitelezők feltételezhetően nem rendelkeztek megfelelő kapacitásokkal sem a szerződések teljesítéséhez. | Félmilliárdnyi uniós pénzt csaltak el a nógrádi halastavakkal az Integritás Hatóság szerint | Eleve jogosult sem volt a támogatás igénylésére a vállalkozó, mégis megkapta a pénzt. | null | 1 | https://444.hu/2024/11/11/felmilliardnyi-unios-penzt-csaltak-el-a-nogradi-halastavakkal-az-integritas-hatosag-szerint | 2024-11-11 08:44:19 | true | null | null | 444 |
Zsíros üzletet engedett át Andy Vajnának és Szima Gábornak a kormány azzal, hogy megbízható játékszervezőnek minősítette érdekeltségeiket, és kizárólagos jelleggel kiutalta nekik a kaszinók üzemeltetését. A számokból – amelyeket az LMP-s Ikotity István kérdésére tett közzé Tállai András államtitkár – az olvasható ki, hogy
a kormányzati becslésnél is jobban megy a biznisz.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az év elején 6,2 milliárd forint játékadó-bevételt várt a nyolc hazai kaszinó után, ám azok összesített játékadója már az első fél évben 3,8 milliárd volt. Bármekkora tétet tehetünk arra, hogy az év végére ennek több mint a kétszerese lesz, ugyanis Vajna öt fővárosi játékterme közül egy csak január végén nyílt meg, míg a Szerencsejáték Zrt.-től átvett Tropicana március utolsó napjaitól várja újra a téteket.
Az első hat hónapban 88,4 milliárd forintra rúgott a játékosok által vásárolt zsetonok értéke, miközben tavaly az egész évben csak 128 milliárd jött össze. Úgy kalkulálhatunk, hogy az éves zsetonvásárlások idén elérik a 200 milliárd forintot, hiszen a legnagyobb forgalmú (tavaly 365 ezer vendéget vonzó) belvárosi Tropicana az első negyedévben még nem üzemelt. Számításaink szerint a forgalom legalább háromnegyede Budapesten, a filmügyi kormánybiztos érdekeltségeiben jön össze.
Vajna a feleségével Orbán bankettjére tart. Jóllaktak
Az Andy Vajna kezében lévő Las Vegas és a Tropicana 15,8 milliárd forgalmat hozott az elmúlt évben. Ehhez jön még idén a producer három új játékterme. A soproni kaszinó árbevétele 2,7 milliárd forint volt tavaly, míg Szima ősszel megnyitott nyíregyházi és debreceni termei együtt ennél valamivel többet eredményezhetnek 2014 utolsó negyedévének adatai alapján.
Kis számolgatás után az is világos, hogy a kormány szándéka egy ponton hiánytalanul teljesült. Tállai válasza szerint az első félévi 3,8 milliárd forint játékadót a koncessziós díj levonása nélkül kell érteni. Ez a kitétel fontos.
A koncessziós díj ugyanis – egy 2013. végi törvénymódosításnak hála – levonható a játékadóból.
Az idei költségvetés egy budapesti II. kategóriás kaszinó évi koncessziós díját 383 millió forintban határozza meg. A megbízható (pályáztatás nélkül kiválasztott) szervezőknek a dupláját, 766 milliót kell fizetniük. Miután a játékadó a tiszta játékbevétel – a befizetett tétek és a nyeremények különbözete – 30 százaléka körül van, egy Vajna-kaszinónak évente nagyjából 2,55 milliárd forint tiszta bevételt kell produkálnia ahhoz, hogy a koncessziós díjat visszaigényelhesse. Vajna az öt kaszinója után összesen 3,83 milliárd forint koncessziós díjat szurkol le egy év alatt. Ahhoz, hogy ezt maradéktalanul visszakapja, az öt teremnek évi 12,7 milliárd forint tiszta játékbevételt kell összehoznia. Emiatt nem kell aggódnia a producernek, hiszen Tállai büszkélkedett el azzal, hogy a kaszinók játékadóalapja 13,1 milliárd forint volt az első fél évben. Ez az év végére óvatos becslésünk szerint is minimum 25-26 milliárdra nő, amiből 18-19 milliárdot Vajna termei adnak.
A debreceni futballklub többségét birtokló Szima kaszinóinál is hasonló a helyzet: bár kisebb a forgalmuk, egy vidéki játékterem koncessziós díja csak évi 109,8 millió forint.
Mindez bizonyára elégedettséggel tölti el a kormányt, hiszen Varga Mihály gazdasági miniszter egy éve közölte, ösztönző szerepe van annak, hogy a koncessziós díj levonható a játékadóból. Szerinte ez nagyobb játékbevétel elérésére sarkallja az üzemeltetőket, és hozzájárul ahhoz, hogy a játékkaszinó-piac „a lehető legrövidebb időn belül kiemelkedően magas jövedelemtermelő szintet érjen el”. Ez teljesült.
Az adatokból az is kiderül, hogy három év alatt megnégyszereződött a kaszinóba járók száma: 2011-ben 205 ezren, két évvel ezelőtt 639 ezren, tavaly pedig 810 ezren fordultak meg valamelyikben. És a lendület csak nő, a játékosok száma idén már az első fél évben meghaladta a hatszázezret,
az év végére bőven egymillió felett lesz.
A magyarázat egyszerű: a parlament 2012-ben betiltotta a pénznyerő automatákat. Akkor mindössze három játékkaszinó volt idehaza (a Las Vegas már Vajna érdekeltsége volt, a Tropicanát még a Szerencsejáték Zrt. tulajdonolta, a soproni terem azóta is nagyobb részt osztrák tulajdonú). Az Országgyűlés utóbb tizenegy játékterem működését engedélyezte: Vajnáé lett az öt fővárosi koncesszió, két kelet-magyarországi Szima vállalkozásáé, egy még kiadó, míg a dunántúli helyeket azután dobhatják piacra, hogy az év végén lejár a soproni kaszinó engedélye. Azok megszerzése is jövedelmező üzletnek ígérkezik. | A kormány jóllakatta Vajnát, és ad milliárdos repetát is | Három év alatt megnégyszereződött és továbbra is meredeken nő a kaszinók játékosainak száma. Idén akár 200 milliárd forint is lehet a megvásárolt zsetonok értéke, miközben az üzemeltetők a koncessziós díj egészét visszaigényelhetik. Andy Vajna kormánybiztos cége több mint hárommilliárd forintot. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/andy-vajna-birodalmanak-visszajar-harommilliard-1557927 | 2015-08-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A videó, amely a Rózsa Motelben készült
Népszabadság • Tudósítónktól • 2007. szeptember 29.
Aki nem fizette vissza az elnyert összeg egy részét, nem kapott pénzt -
mondta tegnap lapunk tudósítójának F. Károly, aki rejtett kamerás
videofelvételt készített arról, hogy Weiszenberger László milliókat kért
vissza nem térítendő támogatás fejében.
F. Károly pert indít az összes médium ellen, amely valótlanságot állított
róla a Weiszenberger Lászlóról készített videofelvétele kapcsán. Elmondta
lapunknak: nem igaz, hogy belga tükörrel készült a felvétel, hiszen ilyen
nem volt a házban. A kunfehértói motel nem lebuj, a bártól elkülönítve
nívós étterem működött, ahová prominens vendégek - köztük politikusok is -
jártak. - Nem igaz - mondta F. Károly -, hogy ötmillió forintot követelt
volna Zuschlag Jánostól a felvételért cserébe, vagy hogy házalt volna a
videóval. Az sem igaz - hangoztatta -, hogy ő az éjszakai élet oszlopos
tagja lett volna. Két éve külföldön él, évente csak néhány hónapot tölt
Magyarországon. A rejtett kamerás felvételt azért készítette 2005
áprilisában, mert zaklatta őt Weiszenberger László, azt követelte, hogy
fizessen neki az általa elintézett, vissza nem térítendő támogatás fejében.
- A felvételt a saját védelmemre készítettem. Miután megcsináltam, szóltam
Lacinak, hogy a mai naptól nem tartozom neki semmivel. Nem is zaklatott
tovább - mondta F. Károly. Megtudtuk tőle: korábban egy üzlettársával
közösen működtették a kunfehértói Rózsa Motelt. Weiszenbergerék keresték
meg őt és a társát a pályázati lehetőséggel 2003 nyarán. A beruházás teljes
összege 32-33 millió forint volt, ennek 55 százalékát, úgy 17 millió
forintot kaptak vissza nem térítendő támogatásként. F. Károly szerint
ötmillió forintot kellett visszafizetnie Weiszenberger Lászlónak. Az
aláírás előtt Weiszenberger felhívta őket a minisztériumból, ahová
személyesen vitte a szerződést aláíratni, és megkérdezte, hogy biztosan
fizetnek-e - emlékezett vissza a vállalkozó. F. Károly nem árulja el, hogy
melyik főhatóságról van szó. Nem sokkal később megkapták a pénzt -
folytatta -, majd hamarosan újra telefonált Weiszenberger, hogy mikor
fizetnek már, a tárcától tudja, hogy átutalták a pénzt.
Megkérdeztük F. Károlytól, mennyire volt szigorú a beruházás ellenőrzése,
hiszen nehezen hihető, hogy egy teniszpálya megépítése és a díszburkolat 33
millió forintba került. Azt válaszolta, Budapestről vagy Kecskemétről
kimentek ellenőrizni, de mindent rendben találtak. A teniszpálya több
millió forintba került, olyan műanyag borítás van rajta, mint a US Open
pályáin.
Arra, hogy európai uniós forrásból folyósították-e a támogatást, a
vállalkozó nem tudott válaszolni. Valószínűleg uniós pénz lehetett - véli
F. Károly -, mert nagyon sürgős volt a pályázat beadása. Megkérdeztük, mi
történt, ha valaki nem ígérte meg, hogy viszszaadja a támogatás egy részét.
- Akármilyen jó volt is a pályázata, nem kapott támogatást - felelte F.
Károly. Elmondta: üzlettársa kifizette a kistérségi menedzsernek a követelt
öszszeg felét. Mivel azonban ő kiszállt a közös üzletből, nem akarta
fizetni a másik felét - ezért zaklatta őt Weiszenberger, ám elkészült a
videofelvétel.
Arra a kérdésre, ismer-e eseteket, amikor Zuschlag János 100 millió forint
feletti nagyságrendben intézett hasonló pályázatokat - ahogyan erre a
vállalkozó a Klubrádiónak adott interjújában utalt -, F. Károly csak annyit
mondott: számos vállalkozóval megcsinálták ezt, a nagy pénzek nem az
"alapítványi buliból" jöttek össze. Felvetettük, hogy a szóbeszéd szerint
további titkos felvételek is vannak, amire azonban nem reagált. A
videofelvétel idején készült egy hangkazetta is - az hosszabb, mert a video
közben leállt. Arra a kérdésre, miért hagyta az irodájában a felvételt, F.
Károly azt válaszolta: biztonságosnak tartotta a helyet.
Játszótér a Rózsa mellett - ezzel a címmel jelent meg egy hír a Halasi
Tükörben 2004. január 19-én: Összesen 1,2 milliárd forintot osztott szét a
Nemzeti Területfejlesztési Hivatal nemrégiben. ... A lehetőségre több helyi
és környékbeli vállalkozás ráindult, köztük volt a kunfehértói Exist Kft.
is. Zuschlag János szocialista országgyűlési képviselő közbenjárásának is
köszönhető, hogy a jövőben játszótérrel és parkkal gazdagodhat a Rózsa
Motel és az Extractum közötti terület. (jéel) | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-465897 | 2007-09-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A zempléniség életérzéséről, annak jelentőségéről mély benyomást kaphattunk a Weinberg ’93 Építő Kft. alapító-tulajdonosával készített korábbi interjúnkban. Derczó István nevét mindenki ismeri a térségben, hiszen lokálpatriotizmusának számos jelét adja. Családi vállalata, mint Magyarország egyik vezető generálkivitelező és acélszerkezetgyártó cége, erősen kötődik szűkebb pátriájához. Bár a három évtizede fennálló Weinberg folyamatos növekedése mára országos szinten jelentős szereplővé tette az építőiparban (amelyet számos szakmai díjjal is elismertek), a teljes vállalatot áthatja a zempléni kötődés. Sárospataki központja mellett számos kistelepülést támogat, köztük Derczó István szülőfaluját is. A cégalapító sok-sok éve jelentős szerepet vállal Lácacséke fejlődésében az oktatás, a kultúra és a művészet területén, támogatja a közösséget és segít megőrizni annak értékeit. Nem véletlen, hogy nemrég díszpolgárává avatta őt a bodrogközi község.
Példamutató életét ismerték el
"Derczó István az elmúlt időszakban kimagasló tevékenységével hozzájárult a település és a közösség jóhíréhez, valamint fejlődésének és közösségi életének javításához" - közölte lapunkkal Fedor László András, a település polgármestere. Kiemelte:
"István mély szeretetet és elkötelezettséget érez Lácacséke iránt, és sokat tesz annak fellendüléséért. Büszke a helyi kultúrára, értékekre és hagyományokra, valamint a közösség építésében is tevékenyen részt vesz."
A polgármester példaként említette, hogy a Weinberg tulajdonosa pályázat révén segítette forráshoz jutni a települést a parókia felújításához, a katolikus templom rekonstrukcióját pedig koordinálta. Ezen túl hozzájárult a helyi Művésztelep megvalósulásához, valamint az itt készült műalkotások, festmények értékesítéséhez.
"Példamutatásával a Lácacsékén élő fiatalabb generációt arra ösztönzi, hogy erős kapcsolatot építsenek ki egymással."
Visszaadni egy közösségnek
"Hatalmas megtiszteltetés és egyben különleges érzés volt a díszpolgári cím átvétele" - osztotta meg lapunkkal Derczó István. "Lácacséke mindig közel állt a szívemhez, hiszen itt nőttem fel, és az itteni emberektől, közösségtől kaptam azokat az alapvető értékeket, amelyek egész életemet végigkísérik.
Fontos számomra, hogy visszaadhassak valamit abból a támogatásból, amit egykor itt kaptam. Úgy érzem, azzal, hogy támogathatom a helyi, részben hátrányos helyzetű gyermekeket, valamelyest viszonozhatom a közösség szeretetét és elismerését."
A Weinberg november 6-án száz ajándékcsomaggal kedveskedett a falubeli gyerekeknek, amelyeket családias hangulatú rendezvényen adott át a falu Csillagpont közösségi házában a cég tulajdonosa. A csomagokat igyekeztek úgy összeállítani, hogy hasznos és örömet okozó dolgokat tartalmazzanak: minden tornazsák-csomagban tolltartó, füzet, radír, kulacs, egy doboz színes ceruza, valamint egy kis édesség fogadta a gyerekeket.
Tevékenyen a társadalomért
"Azt gondolom - mondta távolabbról tekintve az elismerést a vállalat alapítója -, hogy aki lehetőséget kap egy térségtől, annak cserébe adnia is kell. Mindig figyelemmel kell lennünk a környezetünkre. Ugyanezt a gondolkodást tükrözi a társadalmi szerepvállalásom is, hiszen minden támogató erőmet erre a térségre összpontosítom.
Évek óta a Weinberg is patronálja a Cigándi Sport Egyesület labdarúgó utánpótlás-nevelését és részben a felnőtt csapatot is. A térség meghatározó nevelő klubja a cigándi, beleértve a Felvidékről érkező gyerekeket is."
Kiemelte, hogy a helyi polgármesterek nagyon sokat tesznek a térség fennmaradásáért, túléléséért, főleg Fedor László Lácacséke, Deák Bertalan Révleányvár és Oláh Krisztián Cigánd vezetői.
"Idén májusban meghívtunk egy német-norvég delegációt a térségbe. A Sárospataki Református Gimnázium sportcsarnokának a felépítésén több mint tíz évig munkálkodtam: végül Wáberer György és Sándor József barátaimmal közösen sikerült ezt véghez vinni: 2018-ra TAO-s forrásból épült meg a létesítmény a Weinberg kivitelezésében, amihez az önerőt mi hárman biztosítottuk vállalkozóként. Lokálpatriótaként a kezdettől fogva részt vettem a Tokaj-Hegyaljai Egyetem előkészítésében tanácsadói, támogatói szerepkörben, jelenleg a felügyelőbizottság tagja vagyok.
Több évtizedes munka eredményeként sikerült két évvel ezelőtt megalapítani az új egyetemet, ami nagy siker a térség életében."
Derczó István elmondta továbbá, hogy a zempléniség fontos eszközeként kilenc évvel ezelőtt elindította barátaival a dűlőtúrákat is, ahol a meghívott közéleti és gazdasági szereplőkkel egy kicsit más szemszögből ismertetik meg Tokaj-Hegyalja alapértékeit és kincseit. A kezdeményezés zárt klubként működik, de a közösségépítés mellett társadalmi jelentősége is van, hiszen a kapcsolatépítés akár a térség fejlődésének is lendületet adhat. | Közösségből a közösségért | Nemcsak a zempléni térséget, hanem ezen belül szülőfaluját is rendszeresen támogatja a Weinberg alapító-tulajdonosa, akit nemrég avattak díszpolgárrá Lácacsékén. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/aktualis/2024/11/kozossegbol-a-kozossegert | null | true | null | null | Magyar Építők |
Kapcsolódók (1)
Őrizetbe vették a munkavédelmi felügyelet vezetőit
Papp István és Cseke Zoltán hamis igazolásokat adott ki vállalkozóknak, akik így már indulhattak közbeszerzési pályázatokon.
Három hónappal meghosszabbította a bíróság a múlt héten az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség hivatali visszaéléssel gyanúsított vezetőjének és főosztályvezetőjének előzetes letartóztatását.
Tavaly november 5-én egy névtelen bejelentéssel kezdődött a vizsgálat az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőségnél. A nyomozók a nyilvántartásokban olyan ellentmondásokat fedeztek fel, amelyek arra utalnak, hogy a hatóság nullás igazolást állított ki olyan cégeknek, melyeket korábban megbírságolt, így azok pályázni tudtak különféle tendereken. Az igazolás nélkül nem pályázhattak volna. Az ügynek több gyanúsítottja is van, köztük a két OMMF-vezető.
Bartha László, a Nemzeti Nyomozó iroda szóvivője elmondta, hogy a múlt héten újabb három hónappal meghosszabbította az ügyészség a két férfi előzetes letartóztatását. Az előzetes letartóztatást egy vagy két hónappal lehet hosszabbítani, de a harmadik alkalommal már három hónappal is lehet. Az ügyben egyébként még tart a nyomozás, de részleteket egyelőre nem közölhet az NNI. | Előzetesben maradnak az OMMF-vezetők | Előzetesben maradnak az OMMF-vezetők - Nullás igazolásokat állítottak ki olyan cégeknek, amelyeket korábban már megbírságoltak. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/2009/03/23/elozetesben_maradnak_az_ommf-vezetok/ | 2009-03-23 00:00:00 | true | null | null | Index |
Azt írták, Csibi Bonyhádon született, "de mindig is kisdoroginak vallotta magát, azóta is ez a Tolna megyei falu az otthona".
Általános iskolába Kisdorogra járt, gimnáziumi tanulmányait Szekszárdon folytatta. Az egyetemet Pécsett, a doktori iskolát Budapesten végezte. 1993-ban kezdte pályáját óvónőként szülőfalujában, majd a bonyhádi Völgységi Múzeumban, illetve a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatalnál dolgozott. "Az elmúlt tíz évben a Magyarság Háza igazgatójaként végzett kiemelkedő munkát a nemzetpolitika területén. Potápi Árpád néhai országgyűlési képviselővel évtizedeken át dolgozott együtt" - olvasható a bejegyzésben.
A dombóvári székhelyű választókerületben azért lesz időközi választás január 12-én, mert a körzet eddigi képviselője, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár október 17-én, 57 éves korában elhunyt. Potápi 2022-ben elsöprő fölénnyel, 62,44 százalékos eredménnyel szerzett itt mandátumot.
A választáson a Tisza Párt nem indul, több ellenzéki a DK szintén hétfőn jelentette be, hogy jelöltje a párt egyik helyi önkormányzati képviselője, Takács László lesz; az MSZP az alapvetően agrárpolitikusként ismert Harangozó Gábort indítja; a Vona Gábor-féle A Második Reformkor jelöltje Ágoston Pál, aki a kommunikációs igazgatójuk. A szélsőjobboldali Mi Hazánk parlamenti képviselője és egyik legismertebb arca, Dúró Dóra is megméreti magát.
(Kiemelt kép: MTI/Purger Tamás) | A Magyarság Háza igazgatóját indítja a Fidesz a tolnai időközi választáson | Csibi Krisztina lesz a kormánypártok jelöltje a Tolna megyei időközi parlamenti választáson – közölte a Fidesz-frakció hétfőn a Facebook-oldalán. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/a-magyarsag-haza-igazgatojat-inditja-a-fidesz-a-tolnai-idokozi-valasztason-148318 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A magyar állam és a Mol közös - közérdekű vagyonkezelő - alapítványa nem csak a sportot, azon belül is a külhoni labdarúgást kedveli, a képzőművészet támogatására is nagyívű tervei vannak. A 444-hez eljutott dokumentumok alapján a Mol - Új Európa Alapítvány a közeljövőben két nagy, festményekkel kapcsolatos projektbe vágna bele: létrehoznának egy közép-európai kortárs múzeumot, illetve megvásárolnák Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét.Pákh a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjtője, 1994 óta foglalkozik a festő műveivel. Gyűjteménye több mint 80 festményből, plusz grafikákból áll, amiket magyar múzeumokban is rendre kiállítanak. A magyar származású amerikai üzletember 2009-ben megalapította a Munkácsy Mihály Alapítványt, ami a festő hagyatékának feldolgozását, kiállítások szervezését és egy monográfia kiadását tűzte ki célul.Alapítványának kuratóriumi elnöki tisztségét az utóbbi 15 évben a festészettől igencsak távol álló emberek, L. Simon László, Rákay Philip és Fásy Ádám is betöltötték. Fásyt augusztus 20-án nem a Mesterhármas című mulatós slágerért, hanem kuratóriumi elnöki minőségében tüntették ki a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével, a magas színvonalú munkájáért.Pákh Imre a Colpachi táj tehenekkel című Munkácsy-festménnyel.Munkácsy-festmények felvásárlásával többször is próbálkozott az állam, vagy az ahhoz közel álló vállalkozók: a kormány 2019-ben szerezte meg a Krisztus-trilógia harmadik darabját, a Golgotát, 3 milliárd forintért. A festményről évekig alkudoztak Pákh Imrével, közben a kormány 2015-ben védetté nyilvánította a képet, hogy megakadályozza a külföldre szállítását. (A Kúria 2017-ben végül hatályon kívül helyezte a döntést.)Mészáros Lőrinc 2021-ben egy interjúban azt mondta, többször tárgyalt több mint 60 Munkácsy-festmény megvásárlásáról, de ezt Pákh cáfolta, szerinte szó sem volt arról, hogy eladná a képeket. 73 kép – 27,3 milliárd forintA képek megszerzéséről nem tettek le, csak most nem Mészáros Lőrincen és érdekeltségein keresztül vásárolnák meg azokat, hanem a magyar állam és a Mol fele-fele tulajdonában álló Mol – Új Európa Alapítvány (MÚEA) lenne a vevő, derült ki a 444 birtokába került dokumentumokból.Az alapítvány a 10,49 százalékával a MOL-csoport legnagyobb magyar részvényese, a tőkeállománya nagyban függ az osztalékfizetéstől. Ahogy azt a focitámogatásokról szóló cikkünkben is írtuk, fő feladata a közérdekű célok megvalósítása, ezen belül állításuk szerint kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén.A támogatásokról, befektetésekről egy ötfős kuratórium dönt, amiben ismert, Fidesz-közeli emberek ülnek. A kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes, Orbán Viktor évértékelőinek rendszeres vendége, tag még továbbá Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, a MOL vezérigazgató-helyettese, a Csíki Sör új tulajdonosa, Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és a spanyol szupervonatgyártót, a Talgót sikertelenül felvásárolni próbáló Magyar Vagon igazgatósági tagja, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, a kulturális élet legbefolyásosabb embere, és Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója.A 2021-ben 600 millió forint induló tőkével - ebből 300 millió közpénz volt - létrehozott MÚEA teljes vagyona idénre 80 milliárd forintra nőtt, az általunk megismert júliusi költségvetési terv szerint ennek több mint a harmadát, összesen 27,3 milliárdot fordítanának a Munkácsy-gyűjtemény megvásárlására. Emellett évente további egymilliárd forint költséggel számolnak a festmények kapcsán. A folyamat év elején megkezdődhetett, márciusig bíztak meg eredetiségvizsgálattal egy szakértőt.Egy másik, májusi dokumentum részletezi is az állam-Mol tulajdonú alapítvány által megvásárolni kívánt műtárgyakat: 73 Munkácsy-festmény, 8 Munkácsy-tanítvány festmény - Révész Imre és Karlovszky Bertalan -, 6 szobor, 11 különálló grafika - ebből egyik kétoldalas -, 2 rézkarc és egy 38 rajzot tartalmazó mappa. Ugyanez a dokumentum ír arról is, hogy euróban rendeznék a számlát. 5 éves részletfizetés esetén 50 millió euróba, egy összegben 45 millió euróba - akkori árfolyamon 17,3 milliárd forintba - kerülne a gyűjtemény. Hogy május és július között miért drágultak meg 10 milliárddal a festmények, azt nem tudni. Különös az is, hogy a dokumentum szerint Pákh a megvásárolt festményeket 15 évig letétben tarthatja, így lehet, hogy kizárólag a tulajdonjog cserél gazdát.A költségvetési tervnek ugyanakkor van olyan verziója is, amiben nem szerepel a festmények felvásárlása, tehát egyelőre nem biztos, hogy megkötik az üzletet. Az azonban a fentiek alapján elmondható, hogy a szándék megvan rá.Schmidt Mária nagy ötleteA MOL – Új Európa Alapítvány konkrétan Schmidt Mária ötlete alapján mérlegel egy másik művészeti beruházást: az öt-hatéves terv szerint létrehoznának egy Közép-Európai Kortárs Múzeumot, ami az alapítvány magánmúzeumaként funkcionálna.Az augusztusi előzetes koncepció szerint a cél, hogy kortárs művészeknek biztosítsanak támogatási és bemutatkozási lehetőségét, de cég- és országimázs szempontból is hatalmas erővel bírhat egy jó gyűjtemény. Azt is írják, hogy a múzeum elhelyezkedése is fontos, ikonikus épületet van csak értelme létrehozni, ami a külföldieket is vonzza és egy magas presztízsű gyűjteményt szimbolizál.A dokumentum szerint a képtár induláskor 4-500 festményből állna, ez 20-25 milliárd forint költséget jelentene. A múzeumot legalább 3-4000 négyzetméteresre tervezik, a helyszín megtalálása, megtervezése, építése komoly feladat a szakértő szerint.Az alapítványnak van már több cseh, szlovák és magyar kortárs festménye is, ez lenne az alapja a gyűjteménynek. Az egyik alapmű Sávolt Karolina Csodakút 1. című képe. A 14 éves Sávolt édesanyja Szabó Tünde olimpiai és világbajnoki ezüstérmes úszó, korábbi sportért felelős államtitkár. A MÚEA kuratóriumi elnöke, Miklósa Erika is posztolt vele közös képet. A legdrágább Daniel Pitín cseh festő Západní strana (West Side) című képe, ez 20 400 eurót, 8,2 millió forintot ér.A kuratóriumnak tetszhetett a koncepció, a szakértőt meg is bízták azzal, hogy konkrét lépésekre vonatkozó javaslatokat tegyen a következő fél évre.A Munkácsy-festmények felvásárlásával és a Közép-Európai Kortárs Múzeummal kapcsolatban is kerestük a Mol - Új Európa Alapítványt, ha válaszolnak, természetesen frissítjük a cikket. | 27 milliárdért megvenné a Munkácsy-gyűjtemény nagy részét a Mol és az állam közös alapítványa | És Schmidt Mária ajánlására egy másik képzőművészeti projektbe is belevágnának, ami másik 20-25 milliárdba kerülne. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/18/27-milliardert-megvenne-a-munkacsy-gyujtemeny-nagy-reszet-a-mol-es-az-allam-kozos-alapitvanya | 2024-10-18 06:07:33 | true | null | null | 444 |
A nyolcvanas évek közepén taxisként dolgozott, jó húsz évvel később már az éjszakai élet legfontosabb figurájává nőtte ki magát Vizoviczki László. Aztán 2012 tavaszán minden megváltozott, birodalma összeomlott: a vállalkozót őrizetbe vették, de bilincs kattant több magas beosztásban dolgozó rendőr csuklóján is. Egy 2012 februárjában indult titkos nyomozás ugyanis feltárta, hogy Vizoviczki az egyik biztonsági főnökén, Varga Istvánon keresztül összesen 321 millió forinttal kent meg rendőröket egyebek mellett azért, hogy az érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken ne nagyon legyenek razziák, a konkurens diszkókban viszont igen.
A korrupcióval megvádolt zsaruk nem kis halak: Gulyás Imre, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetője, Hopka Lajos, az NNI maffiaellenes főosztályának volt vezetője és Kalmár Tamás, a BRFK közrendvédelmi főosztályának volt vezetője is szerepelt a diszkópápa fizetési listáján a vád szerint. Ma mindannyian a vádlottak padján ülnek.
A taxis, aki vállalkozni kezd
„Amikor Vizoviczki Lászlót megismertem, akkor még építőipari segédmunkás volt, majd Erzsébeten kibérelte és felújította a Dózsa mozit, és ott nyitott egy Red Palace nevű night-clubot. Ez 1989-ben volt" – mesélte a nyomozóknak a tanúként kihallgatott Ribáry Kamilló. A szintén éjszakai klubot üzemeltető Ribáry szerint Vizoviczki szép lassan, lépésről lépésre szerezte meg a vendéglátóhelyeket.
Akadt olyan védett tanú, aki szerint abban, hogy Vizoviczki a kilencvenes évek elején már terjeszkedni tudott, az olajos vállalkozónak, Portik Tamásnak is köze volt, akitől a vállalkozó annak idején uzsorakölcsönt vett fel. Egy másik tanú pedig arról beszélt a nyomozóknak, hogy a diszkópápa már a '90-es években szolgálaton kívüli rendőröket alkalmazott kidobónak, bár ebben akkor semmi rendkívüli nem volt, szinte mindenki így csinálta. Talán csak azért érdekes ez így utólag, mert a tanúvallomás szerint Vizoviczki egyik volt rendőrportása jelenleg az egyik budapesti kerület rendőrkapitánya, igaz, már nagyon régóta nem tartják egymással a kapcsolatot.
Vizoviczki útja a diszkópápastátuszig nem volt zökkenőmentes. Az ezredforduló környékén például kemény harcot kellett vívnia egyik konkurensével, Surnyák Mihállyal. Ehhez pedig sokak szerint a rendőrség is asszisztált – Vizoviczki oldalán. Arról Ribáry Kamilló is beszélt a nyomozóknak, hogy ha ebben az időben nem lettek volna Vizoviczkinek jó kapcsolatai az V. kerületi rendőrökkel, akkor nem tudta volna úgy üzemeltetni a belvárosi klubjait, ahogy akarta. Merthogy ezek a klubok a turisták lehúzásából éltek, Ribáry szerint a Váci utca nem véletlenül volt ekkor az „egymillió forintos gulyásleveseiről” híres.
A megkéselt bizalmis
Abban, hogy Vizoviczkinek jó rendőri kapcsolatai lehettek, Varga Istvánnak központi szerepe volt. A diszkópápa és a mellette „biztonsági főnökként” ténykedő Varga legalább 25 éve ismeri egymást. Mindent tudtak egymás ügyeiről, bár sokat elárul erről a világról, hogy Vizoviczki soha nem árulta el a bizalmasának azt, hogy hol is lakik.
Varga a kilencvenes évek közepétől kezdett el Vizoviczkinek dolgozni, kezdetben egyszerű kidobóként, vagy ahogy az éjszakában nevezik az ilyen melót, portásként. Vizoviczkit lenyűgözte, hogy Varga milyen könnyen teremtett kapcsolatot bárkivel, lazán össze tudott barátkozni a rendőrökkel, és nem utolsósorban informátora is volt a zsaruknak. Ez Vizoviczkinek is jól jött, akitől szintén nem volt idegen ez a világ, hiszen a rendszerváltás hajnalán ő is dolgozott besúgóként a rendőrségnek. Igaz, azt már kevésbé viselte jól, amikor évtizedekkel később a jól értesült Varga szembesítette ezzel.
1997 fordulópont volt Varga és Vizoviczki viszonyában. Ekkor támadták meg az alvilág akkori nehézfiúi, Tanyi György és Portik Tamás a vállalkozó egyik belvárosi klubját. A támadásban a Vizoviczki addigi védelmét ellátó Vargát megkéselték, súlyosan megsérült. Másnap Tanyi felkereste a sérült bizalmist a kórházban, az üzenet egyértelmű volt: Vizoviczkinek védelmi pénzt kell fizetnie Tanyinak. A diszkós megijedt és fizetett, kezdetben havi másfél millió, majd később havi ötmillió forintot. Vizoviczki szerint Vargában ekkor tudatosult, hogy főnökét „mennyire meg lehet félemlíteni”. Tény, hogy a diszkós helyeit ezután Tanyi és az emberei védték – elsősorban önmaguktól persze.
Kapott tőlem pénzt, azon célból, hogy szórakozóhelyeimet kerüljék el
– mesélte a nyomozóknak Tanyiékról Vizoviczki. A vállalkozó nemcsak Tanyiéktól tartott a kilencvenes években, hanem más nehézfiúktól is, egyik vallomásában arról beszélt, hogy Tasnádi Péter, Szír Ali, Albán Johny, Kurd Jasszar és két ukrán maffiózó, Igor és Szergej is „védeni” akarta.
Cimbi ott segít, ahol tud
Vizoviczki első komolyabb rendőri kapcsolata, akivel Varga összehozta, a Cimbi néven emlegetett Koblencz Attila őrnagy volt. Neki a vád szerint 2005-től fizetett kenőpénzt a vállalkozó, cserébe Cimbi bűnügyi adatokat adott át, emellett jelezte, ha a diszkók ellen ellenőrzés készülődött. És persze eljárt a rendőrségnél Vizoviczki érdekében. Vizoviczki örült annak, hogy Cimbi egyre feljebb jutott a ranglétrán.
„Emlékszem rá, mikor Cimbi említést tett arról, hogy egy autóban utazott Pintér Sándorral Pécsre valamilyen ügyben. Ezt a történetet aztán Varga István tovább fűzte azzal, hogy Cimbi mondta Pintérnek, hogy a Hajógyári-szigeten minden rendben van, mire ő visszakérdezett, hogy Attila te honnan tudod ezt, talán ismered Vizoviczki Lászlót? Erre Varga István elmondása szerint azt válaszolta Cimbi, hogy nem, de ilyen adatok érkeztek hozzá" – vallotta Vizoviczki, aki kezdetben havi 600 ezer forintot fizetett Cimbinek, majd 2008 környékén már havi egymilliót. És voltak extra kifizetések, a legtöbbet akkor perkálta le a vállalkozó a rendőrnek, amikor Tanyit akarta félretenni.
Ez öt szelet torta lesz
Tanyival Vizoviczki 2009 tavaszán szakította meg a kapcsolatot. Vizoviczki ezt azzal magyarázta, hogy „erre az időre már a rendőrség is megtisztult annyira, hogy bízhattam a segítségükben”. Ez a magyarázat azonban sántít, hiszen a későbbi vallomásaiban épp arról beszélt a vállalkozó, hogy a rendőrök zsarolták.
Életszerűbb, hogy ekkorra már elég erősnek érezte a rendőrségi hátszelet ahhoz, hogy Tanyit lerázza, már csak azért is, mert utóbbi pozíciója a kétezres évek végére meggyengült. Tanyi egyik rokonát ráadásul párszor helyben hagyták a Hajógyári-szigeten, emiatt is csökkent az egykor még rettegett gengszter presztízse. Az a hír is elterjedt az éjszakában, hogy megkéselték, megverték, bár ezt ő maga is tagadta eddigi első és utolsó interjújában.
Cimbi azt ígérte Vizoviczkinek, hogy hosszú időre börtönbe juttatja Tanyit, akit ekkortájt azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint egy Suzukival behajtott egy étterembe, majd felgyújtotta azt. Tanyit végül felmentette a bíróság, pedig a diszkópápa 36 millió forint extra pénzt fizetett Cimbinek, hogy a gengszter ne kerüljön szabadlábra.
Az nem teljesen világos a vallomások alapján, hogy Cimbi mikortól volt Vizoviczkiék zsebében. Varga István egyik vallomásában ugyanis azt vallotta, Cimbinek már 1999-ben fizettek egymilliót, hogy a hatóság átmenetileg bezárja Surnyák Mihály belvárosi klubjait. Vizoviczki erre nem emlékezett, de elképzelhetőnek tartotta, hogy megtörtént. Arra viszont igen, hogy 2003 nyarán egy „fizetni nem akaró” külföldi ugrott ki a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó Fontana teraszáról, és azért, hogy az eset a rendőrségtől ne szivárogjon ki a médiába, Cimbi kétmillió forintot kért és kapott a vállalkozótól.
Egy évre rá pedig azért kapott pénzt Cimbi, mert egy konkurens szórakozóhelyen vendégeskedő külföldi lemezlovast, Nick Warrent bevitettek a rendőrségre. „Vele kapcsolatban egy olyan információm volt, hogy kábítószert fogyaszt, ezért megkértem Varga Istvánt, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy a rendőrök ellenőrzés alá vonják" – vallotta erről az esetről Vizoviczki.
Az biztos, hogy Cimbi sokat tudott, de legalábbis rendre utalt arra Vargának és Vizoviczkinek, hogy sokat tud róluk.
Cimbi a telefonbeszélgetések során a 2000-es évek felétől szintén több alkalommal elmondta, hogy mindent tud rólam, mert folyamatosan olvassa a telefonlehallgatásom alapján elkészített írásos jelentéseket
– mondta a nyomozóknak a diszkós. Varga pedig arról vallott, hogy Cimbi elárulta neki, ő pedig Vizoviczkinek, hogy az egyik kidobóember a Nemzetbiztonsági Hivatal (mai nevén Alkotmányvédelmi Hivatal) besúgója, aki rendszeresen jelent arról, mi történik a főnöke helyein. Vizoviczki az egyik vallomásában azt állította, hogy valóban tudta, ki a besúgó, de nem zavarta, mert nem volt semmi titkolnivalója.
Tény, hogy a rendőrökkel konspiráltan tartotta a kapcsolatot. Állítása szerint Cimbivel kizárólag biztonságos telefonon kommunikált, a pénzről pedig virágnyelven beszéltek. „Ha például 1 millió forintot kért, azt mondta, hogy egy emeletes tortát kér. Ha viszont azt mondta, hogy 500 ezer forintot kér, akkor úgy fogalmazott, hogy ez öt szelet torta lesz" – vallotta a diszkós.
Az atyai pofon
A vádlottak padján ülő másik két főrendőr, Gulyás Imre és Hopka Lajos 2010-ben lépett be a vállalkozó életébe. De a diszkós szerint már előtte próbálták vele felvenni a kapcsolatot. Vizoviczki egyik vallomása szerint 2009 őszén a Hajógyári-szigeten egy nő, aki „az egyik hazai modellügynökség vezetője" odament hozzá, és arról panaszkodott, hogy az egyik taxis a hajánál fogva kirángatta a taxiból, és lekurvázta. Vizoviczki magához hívatta a taxist, aki szerinte elismerte, amit tett. A diszkópápa utasította, hogy kérjen bocsánatot a nőtől, és mivel a taxis ezt szerinte pökhendi stílusban tette meg, Vizoviczki „egy nevelő jellegű pofont adott neki”.
Ezt nem a hatalmam fitogtatása érdekében tettem, és nem is azért, hogy megalázzam a taxist, pusztán a hölgy érdekében, a lovagiasság szabályainak megfelelve
– mesélte kihallgatóinak a vállalkozó.
Az incidensnek több száz tanúja volt.
A diszkópápa szerint ez is szerepet játszott abban, hogy az egyik szórakozóhelyén később rendőrségi razzia volt, ahogy az is, hogy amikor Hopkáék először bejelentkeztek nála Vargán keresztül, akkor a vállalkozó lepattintotta őket. Bárhogy is történt a kapcsolatfelvétel, Vizoviczki vallomása szerint 2010-től már nemcsak Cimbinek, hanem Gulyás Imrének és Hopka Lajosnak is tejelt. Nem is keveset, bár kérdés, hogy a Vargán keresztül eljuttatott pénzekből ténylegesen mennyi jutott a rendőröknek és mennyi a biztonsági főnöknek – ha igaz, hogy megkenték őket, ahogy azt a biztonsági főnök és a diszkós is állítja.
Zsarolók vagy segítők?
Vizoviczki sokáig hallgatott arról, hogy a rendőröknek pénzt fizetett volna, sőt, az első vallomásaiban arról beszélt, hogy Gulyással sosem találkozott, Hopkával pedig csak egyszer, amikor egy késelési ügyben a rendőrség kihallgatta. (Ez az a késelési ügy volt, aminek az elszenvedője állítólag Tanyi volt.)
Első vallomásaiban Vizoviczki csak azt ismerte el, hogy Varga kapcsolatban állt a rendőrökkel, de azt mondta, ő ennek örült, mert így a biztonsági emberén keresztül legalább felajánlhatta a szolgálatait. Például azt, hogy a diszkóit a rendőrség fedővállalkozásra használja, hogy a drogdílereket leleplezze. Vagy bekamerázzák ugyanebből a célból. Vagy akár fedésben lévő nyomozókat alkalmazzon a klubjaiban.
Amikor a nyomozók arról faggatták, hogy miért adott milliókat Vargának, ő egy elég nyakatekert magyarázattal állt elő. Eszerint Varga elárulta neki, hogy a rendőrségnek felderítő tevékenységet végez ingyen, de szeretné, ha ezt Vizoviczki szponzorálná. Vizoviczki pedig – azért, hogy Varga jól feküdjön a rendőrségnél – ebbe belement.
Ám amikor Vizoviczki megtudta, hogy Varga ellene vallott és beismerte a korrupciót, előállt egy újabb verzióval: eszerint Varga és a rendőrök zsarolták őt, ezért fizetett. Vizoviczki a nyomozóknak azt állította, hogy Hopka 2010 januárjában megzsarolta, méghozzá Tanyi György egyik vallomásával, amit a gengszter állítólag a diszkós terhére tett a rendőrségen. Vizoviczki szerint Hopka azt mondta: vagy fizet 60 millió forintot, vagy tönkreteszik. A diszkós azt állította, hogy ekkor ment bele abba, hogy egy éven keresztül havi 5 milliót ad Vargán keresztül Hopkának és Gulyásnak, noha „horrorösszegnek” tartotta ezt a pénzt. (Összehasonlításképpen: amikor Vizoviczkit 2012-ben őrizetbe vették, a lakásán 400 millió forintnyi készpénzt találtak.)
Kérdés, mennyire hihető a diszkós zsarolásos verziója. Az irodájában tartott házkutatás során ugyanis több minősített dokumentumot foglaltak le a zsaruk, ezeket pedig csak az érintett rendőrök adhatták a diszkósnak. De nem csak ebben segítették a „zsarolók”. Egy alkalommal előre figyelmeztették a főrendőrök a vállalkozót, hogy pontosan mikor és meddig lesz állandó, 24 órás rendőrségi megfigyelés alatt. Vizoviczki ezért a megadott időben ki sem mozdult az otthonából.
(...) mondta is Hopka, hogy azért mehetett volna valahova, mert az furcsa, hogy abszolút nem mozog
– vallotta a figyeléses ügyről Varga a nyomozóknak. Ugyancsak a biztonsági főnök vallott arról, hogy Hopka azt mondta neki: a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat Vizoviczkiék ellen, de ahhoz, hogy ezt elsimítsák, százmillió forintot kellene fizetniük. Azért ennyit – magyarázta a nyomozóknak Varga –, mert Hopkáék szerinte azt tervezték, hogy még az NNI főigazgatóját is megkenik.
Vizoviczki vallomása szerint 2011 második felében Hopkáék az iránt érdeklődtek nála, hogy zavarná-e őt, ha Portik Tamást letartóztatnák. A diszkós erre azt válaszolta, hogy őt nem zavarná. 2011 karácsonya előtt pedig egy szaunában találkozott Gulyással és Hopkával. Vizoviczki szerint a rendőrök tájékoztatták őt a Portik ellen ekkor már folyamatban lévő nyomozásról. Elárulták neki, hogy az egykori olajosra egy 70 fős nyomozócsoport állt fel, de két emberen keresztül befolyásolni tudják a nyomozást, ha Vizoviczki fizet nekik kétmillió forintot.
Én egyből mondtam nekik, hogy nekem semmi félnivalóm nincs az eljárástól, amit Gulyás Imre is megerősített, hogy ezzel ők is tisztában vannak, de itt is nyomatékosította újból, hogy ennek nincs túl sok jelentősége
– vallotta Vizoviczki, arra utalva, hogy a rendőrök szerinte érzékeltették: ellene is bármikor összehozhatnak koholt vádakat.
Arra, hogy a főrendőrök nyomás alatt tartották, Vizoviczki többször beszélt. Szerinte azért is feszültség alakult ki közte és Gulyás között, mert egy félreértés miatt először csak 2010-ben akart nekik fizetni, 2011-ben már nem. Aztán egy pandorfi találkozón Vizoviczki szerint Gulyásék az értésére adták, hogy tovább kell fizetnie. A vállalkozó szerint azzal fenyegették meg, hogy ezt az összeget Portik Tamás is szívesen kifizetné nekik, ami szerinte arra utalt, hogy esetleg Portikkal akarják ellehetetleníteni őt.
Cimbi, Hopka és Gulyás mellett a vádlottak között van Kalmár Tamás. Vizoviczki biztonsági főnöke rá is terhelő vallomást tett a nyomozás során. Varga beismerte: arra kérte Kalmárt, hogy Vizoviczki klubjaiban a szükségszerű ellenőrzések legyenek felületesek. Kalmár szerinte teljesítette is a kérést.
Varga vallomása szerint Kalmár 2010 őszétől kapott pénzt, kezdetben havi 300 ezer forintot, később 750 ezret. Vizoviczki pedig arról beszélt a nyomozóknak, hogy Kalmárnak sokkal jobb stílusa volt, mint Hopkáéknak:
Szeretném megjegyezni, hogy Kalmár Tamás volt a leginkább udvarias az adott szituáció keretében, ugyanis Gulyásék olyan szinten gátlástalanok voltak, hogy már-már alvilági módon beszéltek velem.
A birtokunkba került dokumentumokból kiderül, hogy a megvádolt rendőrök az eljárás alatt tagadták a gyanúsítást, szerintük semmilyen bűncselekményt nem követtek el. Cimbi például arra hivatkozott, hogy ő „klasszikus hírszerzést” végzett, az volt a feladata, hogy Vizoviczki „érdekeltségeit vizsgálja”. Gulyás azzal védekezett, hogy Varga a rendőrség hivatalos kapcsolattartója volt 7 éven át, így amikor vele találkozott, akkor nem egy bűnözővel, hanem egy „ellenőrzött kapcsolattartóval” találkozott. Hopka is azt vallotta, nem követett el bűncselekményt. Kalmár Tamás pedig még a Hvg.hu-nak nyilatkozott korábban, ő is tagadta, hogy korrupt lenne, egyúttal arra utalt, hogy a rendőrség átszervezésénél kapóra jött a Vizoviczki-ügy.
Túl sok a titok
A Debreceni Törvényszék múlt héten kezdte meg a vesztegetési ügy tárgyalását, a nyilvánosság teljes kizárásával. Összesen 22 ember ellen emeltek vádat, amik között szerepel bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette, valamint más bűncselekmények. Vizoviczki ellen folyik egy másik büntetőper, de azt Budapesten, nyilvánosan tárgyalják. Abban az ügyben költségvetési csalás a vád.
A bíróság szerint azért kell zártan tárgyalni a vesztegetési ügyet, mert a kilencvenoldalas vádirat tele van titkosított adatokkal. Nem publikus a vádirat sem. Csak az eljárás végén, az ítélet rendelkező részét olvassák majd fel nyilvánosan. | Belföld - Egy diszkópápa élete nem csak móka és kacagás | Egy diszkópápa élete nem csak móka és kacagás - Felpofozta a főrendőr öccsét, megijedt a késelő gengsztertől és a sokat tudó, egyre gátlástalanabbá váló zsaruktól. De fizetett. Részletek a Vizoviczki-ügy titkos vallomásaiból. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/01/21/egy_diszkopapa_elete_sem_csak_moka_es_kacagas/ | 2015-01-21 11:40:00 | true | null | null | Index |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Február közepén jelent meg a kozármislenyi önkormányzati lap, a Csevegő legújabb száma. Egyből a második oldalon tálalták is a helyi stadionfejlesztés örömhíreit: elkészült a 440 millió forint közpénzből lefolytatott projekt, új lelátó épült, új gyep is került. A polgármester, a független Bíró Károly persze keresve se talált volna jobb alkalmat arra, hogy fényezhesse magát és az önkormányzatot, hiszen közeleg a stadionavató nyitómeccs.
Az elkészült új lelátó
Fotó: Forrás: Facebook
Nincs is ezzel semmi baj. A polgármester szövege a teljes kiszámíthatóság jegyében halad, ám a vége előtt kicsivel hangnemet vált – ezt a részt kereteztük be.
A következő sorok jó néhány embert vertek mellbe, amikor kézbe vették reggeli kávéjuk mellé a friss számot. Az írás így fejeződött be: „Gondolom, hogy ez a település, amit mi úgy hívunk, hogy KOZÁRMISLENY, nagyon gyorsan kiveti magából azokat a személyeket, akik ezen a hírnéven csorbítani akarnak. Közösségünk meglátása szerint az ilyen embereknek nincs helyük Kozármislenyben” – írta a polgármester.
A Magyar Narancs legfrissebb száma a kozármislenyi stadionfejlesztés körülményeit és lefolyását tekinti át, és helyszíni szemlénk során jó néhány furcsasággal találkoztunk.
Mindjárt itt van az idézett cikk – ami sokaknak igencsak fájt Kozármislenyben. Tudniillik a beruházó önkormányzat és a lakosok jó ideje rosszban vannak, ennek egyik oka, hogy a hozzájuk eddig is közel lévő pálya még közelebb jött. Pár héttel ezelőtt pedig a pálya szomszédságában lévő házakat elöntötte a víz – a lakók állítják, ez a felújítás következménye volt, erről forgatott több televízió híradója is.
Az említett cikk ezek után jelent meg a helyi lapban. A pertársaságba tömörülő lakók egyetértenek abban, hogy ez az üzenet nekik szólt, hiszen a polgármester logikája szerint ők azok, akik panaszaikkal, nyilatkozataikkal a város „rossz hírét keltik”. Az egyik érintett lakó, Kesztyűs József ezzel kapcsolatban azt mondta a Narancsnak: „Egy hivatalt képviselő közszolga nem bélyegezhet meg senkit. Mi csak a saját tulajdonunkat védjük, erre ki lettünk innen tagadva. Hogy nincs valakiben ennyi empátia?”
Csütörtökön megjelenő cikkünkből kiderül, milyen egyéb problémák vannak az elkészült pályával, és milyen konfliktushelyzeteket tud előállítani egy olyan, majd félmilliárd forintos támogatás, amelynek az elején mindenki örül. De aztán...
Válaszol a kritizált polgármester
Riportunkhoz természetesen megkerestük Kozármisleny polgármesterét is. Feltettük neki azokat a kérdéseket, amelyek a klubvezetés és a lakók által említett problémás pontokra világítanak rá. A lakók természetesen nem örültek az őket kirekesztő mondatok miatt, de a klubvezetés viszonya sem volt az építkezés során harmonikus a városvezetéssel, miután információink szerint a fontos döntésekből a klub lényegében ki lett hagyva. Bíró Károly részletesen válaszolt írásban feltett kérdéseinkre, ezeket kérésére most teljes egészében közöljük.
Magyar Narancs: Az ön döntése volt a lelátó mostani helyszínének kiválasztása, a klub vezetése a mostani lelátó mögötti völgyben szerette volna az új pályát kialakítani. Az a megoldás miért nem felelt meg önnek?
Bíró Károly: A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében került sor a beruházásra, mely kizárólag a már meglévő, az MLSZ által meghatározott stadionszabványoknak és
Bíró Károly
pályaméreteknek nem megfelelő futball-létesítmények felújítását támogatta. Tehát új stadion építésére, egy új helyszínen nem volt lehetőség! Ez csak néhány helyi mértékadó futballvezető álma volt, mert ezzel megduplázódhatott volna a kisvárosban rendelkezésre álló futball-infrastruktúra (a régi megmarad és épül mellé egy új). Ez azon túl, hogy nem lehetett a felújítási és rekonstrukciós munkálatoknak a tárgya, közgazdaságilag sem volt támogatható. A döntés ezáltal nem a polgármesteré volt – a polgármester nem is volt döntési helyzetben. A döntést a támogatást meghatározó kormány, az illetékes minisztérium és az MLSZ hozta, majd a felújítás tartalmát Kozármisleny Város Képviselő-testülete hagyta jóvá. (Megjegyzem, a képviselő-testület politikai pártokon kívüli, független képviselőkből állt és egyhangú döntést hozott a tárgyban.) A sporttelep mint ingatlan egy adottság, melynek telekméretein változtatni nem lehetett. A fejlesztést és a pálya szabványméretűre növelését a rendelkezésre álló 224/40. hrsz-ú ingatlanon belül kellett tehát megoldani.
MN: Ön a Csevegő február közepén megjelent számában lényegében nem kívánatos lakosoknak titulálta az új stadion ellen tiltakozókat. Azt írta, az ilyen lakosokat Kozármisleny „kiveti magából”. Továbbra is vállalhatónak tartja az újságban tett kijelentését?
BK: Az ön felvetésében szereplő állítás nem fedi a valóságot. A cikkben megfogalmazott álláspontom azon a gondolaton alapul, ami a fiatal város közösségeinek fejlődését, az indentitástudat erősödésének jó irányait méltatja. Ehhez kapcsolódik azon magánvéleményem, miszerint egy közösségnek ártó, annak fejlődését és jó hírét romboló tagnak nincs helye az adott közösségben, és ez a tag előbb-vagy utóbb távozni kényszerül onnan. Kozármisleny továbbra is egy rendkívül nyitott és befogadó hely, amit nap mint nap bizonyítanak a statisztikai számok is a folyamatos beköltözésről. A leírt véleményem nincs összefüggésben a stadionfejlesztést kritizálókkal, hiszen tudom, hogy nem létezik olyan nagyberuházás, amit mindenki 100 százalékosan támogatna, legyen az autópálya, bevásárlóközpont, uszoda, vagy akár szociális otthon.
MN: A jelenlegi stadion befogadóképessége közel 600 fő. A korábbi stadionnál voltak még állóhelyek is, itt nincsenek. Magyarán 440 millió forintért sikerült egy kisebb stadiont építeni, mint a korábbi. Ez ön szerint nem probléma? Mi történik, ha több mint 1000 néző menne ki a nyitómeccsre?
BK: A kozármislenyi stadionfejlesztésnél nem a befogadóképesség megalomán növelése volt a cél, hanem a korszerűsítés, a fedett lelátóhelyek számának emelése, a centerpálya minőségének és méreteinek növelése, valamint a lakóházaktól 11 méterre lévő, régi, vizesedő, ormótlan lelátó elbontása. (Az új lelátó 60 méterrel távolabb került a lakóházaktól.) Másodsorban kiemelt célja volt a felújításnak a komfortszint emelése. Mivel ezen célok mindegyike megvalósult, valamint a kivitelezés első osztályú minőségben történt, ráadásul kizárólag központi pénzügyi támogatásból, ezért természetesen elégedett vagyok, és a kozármislenyi sportrajongók többségével egyetemben rendkívül büszke is városunk legújabb létesítményére. A kozármislenyi futballcsapat már kétszer is az NB II. ezüstérmese volt, ami rendkívüli egy ilyen kisvárostól, úgy, hogy mindig a legkisebb költségvetésből gazdálkodott csapatunk a másodosztályban!
MN: Alig 8 méterre van a lakók kerítésétől a pálya kerítése. Nem túl közeli ez? Ön örülne, ha ilyen közel lenne önhöz egy futballpálya?
BK: Természetesen nem örülnék ennek a helyzetnek, ugyanúgy, mint ahogy annak sem örülök, hogy az én lakóházamtól 7,5 méterre megy egy 400 kV-os nagyfeszültségű távvezeték, vagy nem örülnék egy kötött pályás tömegközlekedési eszköznek az utcámban. De ez egy adottság, a szóban forgó lakóházak szomszédságában van a futballpálya már több mint 20 éve, az én lakóházam mellett pedig a vezeték szintén 20 éve. Ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy az előző állapotnak még inkább nem örültem volna, a mostani lényegesen jobb annál, mivel a régi, vizesedő betontömb lelátó elbontásra került a telekszomszéd lakóházak elől, és az új, esztétikusabb lelátóépület azoktól 60 méterrel távolabb épült meg. A változás ennélfogva – véleményem szerint – pozitív a korábbi helyzethez képest, a lakókkal összesen 4 alkalommal egyeztettünk a megoldási lehetőségekről. Hangterheléses mérést is végeztettünk a lakóházaknál, ami igazolja a pozitív változást. Ugyanakkor az önkormányzat továbbra is igyekszik megadni minden segítséget, amire ebben a helyzetben lehetősége van. | Kirekesztésbe torkollott a stadionépítési láz - "Ilyen embereknek nincs helyük Kozármislenyben" | A helyi stadion fejlesztésének kritikusait mellbe vágta a polgármester írása. Ez már tényleg új szint! | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kirekesztesbe-torkollott-a-nagy-stadionepitesi-laz-a-polgarmester-a-helyi-ujsagban-uzent-durvat-102787 | 2017-03-08 14:32:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.