text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A közlemény szerint az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot, valamint a Foodorát is.
Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve, hogy a kiszállítás nem megfelelő.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál: a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (például kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott); a jelzett kiszállítási idő betartása (például jelentős késéssel érkezett meg); az árakkal kapcsolatos problémák (például különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj), valamint a fogyasztó kompenzációja (például fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben) - sorolta a minisztérium.
A felsoroltakon túl, az ellenőrzés kiterjed a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre.
A NGM és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Sok a panasz, ráküldi a miniszter az ellenőröket az ételfutárokra | A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/sok-a-panasz-rakuldi-a-miniszter-az-ellenoroket-az-etelfutarokra/439391 | null | true | null | null | Hírklikk |
Aránytalanul magasan tartott vízdíjak, a profit kicsempészése, nem a pécsiek érdekeit szem előtt tartó üzletpolitika és - a legutóbbi vádak szerint - gazdasági bűncselekmények sorozata: mint a fölsorolás is mutatja, kissé megromlott a viszony a pécsi önkormányzat és a francia Suez Environnement között, amelynek jogelődje, a Lyonnaise des Eaux-Dumez 1995-ben szerzett 48,05 százalékos részesedést és menedzsmentjogokat a Pécsi Vízműben. A Suez delegálta vezetés október ötödikei kidobása és az azóta tartó nyilatkozatháború közismert, az idáig vezető okok azonban kevésbé.
Összebútorozás
A viharos válással végződött történet az első önkormányzati ciklusban kezdődött, amikor az SZDSZ-Fidesz-városvezetésnek kezdenie kellett valamit a tulajdonába kerülő, többnyire alacsony színvonalon, folyamatos veszteséggel működő hajdani állami cégekkel. Egy akkori önkormányzati képviselő mellett dolgozó forrásunk szerint a legrosszabb helyzetben a vízmű volt, amely jelentős veszteséget termelt, miközben a vízdíj is magas volt. Mindez persze a sajátos helyi adottságoknak is köszönhető: a minden jelentősebb folyótól távol fekvő várost saját vízlelőhelyei mellett a Dunából vételezett vízzel látják el, a domborzati viszonyok pedig megdrágítják a vízszolgáltatást.
Az államtól megnyert, masszívan veszteséges önkormányzati cégek működtetésére a városvezetés több esetben külföldi befektetőket keresett: a vízműnél a Kaposvárott akkor már érdekelt Lyonnaise 1993 elején került képbe, a tárgyalások pedig az Orbán-kormány későbbi igazságügyi államtitkára, Mikes Éva vezetésével és az egyik akkori alpolgármester, Páva Zsolt részvételével zajlottak. Az ügylet sok kényes kérdést felvetett, hamar világossá vált például, hogy a magánkézbe adás az átszervezéssel párhuzamosan létszámleépítésekkel járna, hiszen például míg az akkori vízmű illetékesei szerint egy vízóra-leolvasó naponta 16 órát képes ellenőrizni, addig a Lyonnaise ezt a mennyiséget mindjárt 40-re becsülte. A képviselőknek és a közvéleménynek azzal a gondolattal is meg kellett barátkoznia, hogy egy önkormányzati érdekeltségű cég is lehet profitorientált, ráadásul a befektető maga is pénzt kíván hazavinni. A megállapodás részleteit 1994 közepére lényegében tisztázták, akkorra a pécsi közgyűlés túlnyomó többsége egyetértett a magántőke bevonásával, és többé-kevésbé annak módjával is. A korabeli közgyűlési jegyzőkönyvek egy mai szemmel furcsa világot tárnak elénk, amelyben például a kisgazdapárti vezérszónok érvel a részleges privatizáció mellett azzal, hogy a francia multi ajánlata a "jövő perspektívája".
A végleges döntés mégsem született meg ebben a ciklusban, miután az ügy a választási kampányig nem zárult le: az 1994 novemberében leköszönt közgyűlés megerősítette a vízmű magánkézbe adását érintő összes addigi döntését, de a végső szót a következő testületre hagyta. Az országos szocialista előretörés és az SZDSZ kormánykoalícióra lépése ellenére Pécsett fennmaradt az SZDSZ-Fidesz-együttműködés, és egészen 1996 májusáig a várost sajátos "katyvaszkoalíció" irányította Páva Zsolt vezetésével (bővebben lásd: Mint a nagyok, Magyar Narancs, 1996. július 11.). A kaotikus közgyűlési viszonyok ellenére a tárgyalások folytatódtak, és 1995 áprilisában nagy többséggel létrejött a végleges megállapodás. Ennek értelmében a korábbi Pécsi Vízmű Kft. tulajdonát apportálták a Pécsi Vízmű (PV) Rt.-be, amelyben ez 50,05 százalékos tulajdonrészt jelentett: a fennmaradó részből a Lyonnaise 48,05 százalékban részesült, a környező kistelepülések pedig kisrészvényesek lettek.
A 25 évre szóló szerződés során az úgynevezett kontinentális modellt követték, azaz a közművagyon (egyszerűbben szólva a cső- és csatornahálózat) önkormányzati kézben maradt, a multi pedig a szolgáltatást ellátó cégben szerzett kisebbségi részesedést, a közműhálózat használatáért bérleti díjat fizetett. Már csak emiatt is nehezen értelmezhető a mostanában felbukkanó "magyar vizet magyar kézbe" szólam, hiszen a Lyonnaise/Sueznek nemcsak a vízvagyonhoz, hanem a közműhálózathoz sem volt sok köze - leszámítva az utóbbi rekonstrukciójára költött összeget. A magánbefektető a menedzsmentjogok megszerzésével biztosította érdekeit, azaz ő választhatta meg a cég vezetését. Az ennek tevékenységét ellenőrző igazgatóságban viszont az önkormányzati delegáltak voltak többségben, a felügyelőbizottság (fb) elnökét szintén a város delegálta. A Lyonnaise/Suez számára biztosítékot jelentett az is, hogy stratégiai kérdések keresztülviteléhez a cég közgyűlésében 75 százalékos szavazatarány szükséges, azaz kötelező megegyeznie az önkormányzatnak és a befektetőnek.
A cég működési modellje mellett a legtöbb vitát a vízdíj kiszámítási módja váltotta ki, amire egy bonyolult képletet dolgoztak ki a felek annak érdekében, hogy a díj változása előre tervezhető legyen az infláció és egyéb külső faktorok figyelembevételével. A kérdés azért is volt érzékeny, mert a már említett helyi sajátosságok miatt Pécsett hagyományosan drága a víz. A képlet nem jelentett automatikus áremelést, a végső szót ugyanis mindig a városi közgyűlés mondta ki, és többször előfordult - főleg választások közeledtével -, hogy a díj a cég által javasoltnál jóval kisebb mértékben vagy egyáltalán nem emelkedett. Ennek köszönhetően az elmúlt 14 évben reálértékben valójában jelentősen csökkent a víz- és csatornadíj Pécsett - bár mint most szeptemberben kiderült, az önkormányzat aktuális vezetése számára nem eléggé. Az osztalék 48,05 százaléka mellett a Lyonnaise/Suez az éves árbevétel 2 százalékát (az elmúlt időszakban éves szinten mintegy 120 millió forintot) kapta az általa biztosított műszaki és informatikai "know-how"-ért cserébe, menedzsmentdíj formájában. A mostanság a multi ősbűneként emlegetett menedzsmentdíj mellett lényegesen kevesebb szó esik arról, hogy az önkormányzat is garantált pénzhez jutott az éves árbevétel mindenkori másfél százalékát kitevő ellenőrzési díj formájában, amelyet 2002-től a közműhálózat használata után fizetendő bérleti díjba építettek be.
A közös szolgáltató létrehozását megelőző viharos időszak után békésebb évek következtek; a súrlódások a két tulajdonos között Toller László polgármestersége alatt kezdődtek. A várost 1998-tól a tragikus 2006-os autóbalesetéig irányító szocialista politikus önkormányzati tulajdonba helyezte a hulladékszállítással és -feldolgozással foglalkozó Biokom Kft.-t, amelynek jogelődjét körülbelül a vízművel egy időben magánosította részlegesen a város. Szocialista forrásaink szerint ezután fölmerült a vízmű visszavétele is, ám ebből a Suez nem sokat észlelt azon kívül, hogy a polgármester valóban kemény tárgyaló félnek bizonyult, és előszeretettel játszott a vízdíjakkal. A teljes képhez tartozik, hogy a Biokom visszavétele nem rogyasztotta meg a céget, ma is a régió egyik vezető vállalkozása; ügyvezetőjét, Kiss Tibort előszeretettel kérik fel válsághelyzetek kezelésére - most épp a bedőlőben lévő pécsi vagyonkezelőnél olt tüzet. A közös cég fejlődése ezekben az években is töretlen volt, mint ahogyan az önkormányzati tulajdonban lévő közműhálózaté is: a hálózati hatékonyság az 1995-ös 66 százalékról 2006-ra 78-ra nőtt - azaz ennyivel csökkent a csőrendszer fizikai vesztesége.
Pancserprivatizáció
Az igazán komoly problémák a 2006-os önkormányzati választás után kezdődtek, amikor a Toller László személyére szabott irányítási rendszer recsegni-ropogni kezdett, permanens vezetési válságba taszítva a várost (bővebben lásd: Próbaüzem, Magyar Narancs, 2009. október 12.). Pécsett ebben az időben csúcsvezetők sora kapott selyemzsinórt a saját maga felfalásával foglalatoskodó szocialista városvezetéstől: a legnagyobb vad ezek sorában a vagyonkezelőt irányító Kelemen László volt, de repült a Pannon Volán vezérigazgatója is, nem beszélve a Pécs2010 Menedzsmentközpontról.
A vízmű és a város között 2008 elején tört ki a nyílt háború, amikor a város vezetése nekilátott a régóta tervezett Pécs Holding létrehozásának, amelyben az összes önkormányzati céget egységes vezetés alá kívánta helyezni. A vízmű első körben üdvözölte a lépést, azonban az összhang nem tartott sokáig. Az önkormányzat tavasszal (visszacsinálva az 1995-ös lépéseket) egy céget hozott létre Pécs Városi Vízművagyon Működtető (PVVM) Kft. néven azzal a céllal, hogy ebbe apportálja tulajdonrészét a Pécsi Vízmű Zrt.-ből, majd ezt vonja be a holdingba. Mivel a társaság alapszabálya a két fél egyetértését tételezi fel a stratégiai fontosságú kérdésekben, a PV döntéshozó testületei nem hagyták jóvá a lépést. Az önkormányzat ennek ellenére bejegyeztette az új céget, és úgy viselkedett, mintha az apport végbement volna. A két fél egyéb frontokon is nyírni kezdte egymást: a pécsi közgyűlés nem fogadta el a cég által a részvényeseknek kifizetni szándékozott, 2007-es 170 millió forintnyi osztalékot, az fb önkormányzati elnöke pedig saját bizottságával kezdett csatázni, miután a testület többsége kihúzta az általuk készített jelentésből az elnök kritikus észrevételeit.
Bár a furcsa körülmények között létrehozott PVVM Kft. értéke igencsak megkérdőjelezhető volt, az önkormányzat, pontosabban a Pécs Holding nem sokat tétlenkedett, és nyár végére előkészítette a cég részleges eladását - meglepve ezzel néhány szocialista politikust is. A PVVM 49 százalékos tulajdonrészére két pályázó, az MSZP-közelinek tartott Keleti Kft. és - a biztonság kedvéért - a Suez jelentkezett be. A kavarodásra jellemző, hogy a pályázatot, amelynek révén Pécs elbukta volna a többséget saját vízművében, a város főjegyzője is jogilag aggályosnak találta. A papírformának megfelelően a Keleti Kft. 100 millióval magasabb ajánlata nyert, bár a cég addig semmiféle vízszolgáltatási tevékenységet sem végzett (a vízmű alvállalkozójaként korábban műszaki munkákat viszont igen). Ekkorra azonban már az is kérdés volt, hogy mit vesz meg a Keleti Kft., a bíróság ugyanis az eladás idejére első fokon már kimondta az apport szabálytalanságát, és így a PVVM Kft. tulajdonában lényegében semmi sem volt. A helyzetet egy kiszivárgott városházi levél rontotta tovább a városvezetés számára, amelyben arra figyelmeztették Tasnádi Péter polgármestert, hogy az önkormányzat többségi tulajdonának elvesztése veszélybe sodorja a 2004 óta uniós forrásból zajló csatornaépítési munkálatokat. Az ügyletet az addigra megerősödött jobboldali ellenzék is össztűz alá vette, és a pályázat szentesítése már fel sem került a városi közgyűlés napirendjére. A PVVM 2009 elején tűnt el végleg a süllyesztőben, amikor a környezetvédelmi tárca az eredeti állapot helyreállítására utasította az önkormányzatot.
Operation Páva
Suez-közeli forrásaink szerint a PVVM kilövése után csendesebb idők jöttek. A két fél 2009 elején tárgyalásokat kezdett az elmérgesedett helyzet rendezéséről és az önkormányzat igényeinek kielégítéséről. Ezeken nem csupán a Tasnádi Péter halála utáni ügyvezető szocialista városvezetés képviseltette magát, hanem a Fidesz is, mégpedig a városinál magasabb szinten. A PV Zrt. és a Suez illetékesei itt ismerhették meg Szabó Iván ügyvédet, aki mediátorként volt jelen. Úgy tűnt, a tárgyalások sikerrel járnak, bár hivatalos megállapodásra a közeledő polgármester-választás miatt nem került sor, csupán szóbeli alkura. A Suez képviselői júniusban tettek "bemutatkozó" látogatást a számukra a vízmű kisebbségi tulajdonrészét 14 évvel korábban eladó régi-új polgármesternél, Páva Zsoltnál, aki megerősítette együttműködési szándékát. A kölcsönös vonzódásra jellemző, hogy július elején Tuzlában a pécsi cégek külföldi terjeszkedése mellett lobbizó Páva a Biokom mellett a vízművet is vendéglátói figyelmébe ajánlotta.
A cég vezetésének az lett gyanús, hogy az új polgármester kezdeményezte, valamennyi önkormányzati céget érintő átvilágítás - amit a vízműnél a korábbi mediátor, Szabó Iván ügyvéd csapata abszolvált - igencsak elnyúlt. Míg a Biokomnál erre elég volt kevesebb mint egy hét, addig a PV Zrt.-t hét héten keresztül nézték át az önkormányzati revizorok. Műszaki átvilágítás is volt, amelyet a fideszes többségű önkormányzatok (a teljesség igénye nélkül: Zalaegerszeg, Esztergom, Tamási, Mórahalom, Mohács) által igencsak kedvelt Aquaplus Kft. hajtott végre. Az átvilágítás eredményeiről Páva Zsolt a szeptember 10-ei közgyűlésen számolt be, ahol azzal sokkolta a képviselőket, hogy a PV Zrt. nem a város lakóinak érdekeit veszi figyelembe - a vízmű és a Suez vezetését viszont az borította ki, hogy a mindkét fél által ismert adatokat milyen csoportosításban és értelmezéssel tálalta a város vezetője.
A korábban már említett menedzsmentdíjon kívül (amelynek "túlzott mértékére" 14 év elteltével döbbent rá a pécsi önkormányzat), lényeges vádpont volt, hogy a PV Zrt. Suez által kinevezett vezetése eltért az 1995-ös privatizációs szerződés alapelveitől, és az eredeti szolgáltatási területen a vízdíj csökkentése és a szolgáltatás színvonalának javítása helyett a terjeszkedést tűzte ki célul. A jelentés írói valószínűleg nem látták azokat a Magyar Narancs által szemrevételezett céges közgyűlési jegyzőkönyveket, amelyek a 2000-es évek elején a cég stratégiáját megszabó közgyűléseken készültek, és amelyek a tulajdonosok (inkluzíve az önkormányzat) teljes nézetazonosságát mutatják abban, hogy a PV Zrt. középtávú stratégiájának lényeges eleme a leányvállalatok létrehozása. Minderre a menedzsment szerint épp azért volt szükség, hogy az anyacég eredményessége megőrizhető legyen, miután a pécsi ipar leépülése és a csökkenő lakossági fogyasztás miatt a vízmű árbevételei a 2000-es évek közepén zuhanni kezdtek. E folyamatot tovább erősítette, hogy az önkormányzat sok esetben a közösen elfogadott díjszámítási képletet figyelmen kívül hagyva a javasoltnál kisebb mértékben vagy egyáltalán nem emelt vízdíjat. A városházi jelentés szerint ráadásul a leányvállalatok veszteségeit egy közös számla révén több esetben a PV Zrt. finanszírozta, megkárosítva a pécsieket - ezzel szemben a cég vezetése azt hangsúlyozta, hogy a leányvállalatok összességében hasznot termeltek az anyacég részére is.
A jelentés megállapításai alapján Páva Zsolt kezdeményezte a szolgáltatói szerződés felbontását, és egyben kivásárlási ajánlatot tett a Suez részére húsznapos határidővel, amit a közgyűlés nagy többséggel el is fogadott. A javaslat abszurditását jól jelzi, hogy a közös társaság tető alá hozása annak idején két és fél évbe került. Az önkormányzat húzása a Magyar Víziközmű Szövetség elnökét, Ányos Józsefet is elképesztette, aki egy október közepi nyilatkozatában a határidőt teljesen irreálisnak nevezte. Mindez azonban még csak a kezdet volt: október elsején az önkormányzat létrehozta és megbízta a vízszolgáltatással a Tettye Forrásház Zrt.-t, majd október ötödikén a Pécsi Vízmű országos ismertségre tett szert, miután a többségi tulajdonos önkormányzat új cégének emberei (köztük a mediátorból, majd revizorból céges jogtanácsossá törzsfejlődő Szabó Iván ügyvéddel) elfoglalták a PV irodaházát és teljes eszközparkját.
A két fél most egymás szanaszét perlésére készül. A Suez és a PV Zrt. vezetése a kidobás körülményeit fájlalja, minden bizonnyal joggal, hiszen a városvezetés szerint is kártérítés jár a multinak. Az önkormányzat az általa feltételezett, két héttel az einstand után "kiderített" gazdasági bűncselekmények miatt perelne. Az utóbbiak miatt érzett pécsi felháborodás őszinteségét némileg megkérdőjelezi, hogy a PV Zrt. júniusban távozott, a cégnél 12 évet eltöltött gazdasági igazgatóját, Gelb Zoltánt a Tettye is importálta gazdasági vezetőként (a kitűnő szakember hatmillióba kerülhet a cégnek, miután korábbi munkahelyén ennyi pénzt kapott azért, hogy nem dolgozik hasonló munkakörben a következő két évben), márpedig neki legalábbis ismernie illett volna ezeket a feltételezett visszaéléseket. A vádpontok nagy részét a rendőrség mindenesetre nem tartotta érdemesnek a vizsgálatra, a hűtlen kezelés ügyében viszont nyomozni kezdtek.
Több egymástól független forrásunk szerint a vízmű Suez delegálta vezetése valóban felelős a kialakult helyzetért, ám mindez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a cég ellen felhozott önkormányzati vádak megállnák a helyüket. A helyi szokásjogot viszont mindenképpen megszegték, amikor nem mutatkoztak kellően lelkesnek különböző szolgáltatások, pontosabban az azokról szóló számlák befogadására.
Az ősbűn
Pécsett ugyanis - és persze nem csak itt - nagy hagyománya van annak, hogy a városi politikusok önkormányzati cégeknél egészítik ki a jövedelmüket, avagy vészelik át a nehéz időket. A multi által delegált cégvezetés azonban ebből a szempontból nem volt túl politikus. Más kérdés, hogy egyéb módokon a cég tejelt a városnak, éves szinten ugyanis mintegy 50 millió forint értékben támogatott az elmúlt időszakban városi rendezvényeket, egyesületeket és sportklubokat - többnyire szelíd városházi noszogatásra. Így talán az sem annyira meglepő, hogy a Sueznek az 1995-ös dicsőséges bevonulás után 14 évvel egyetlen barátja sem maradt a pécsi közgyűlésben, és szeptember 10-én lényegében egyhangúan döntöttek a képviselők a kapcsolatok megszakításáról.
Ez az összhang mára felbomlott, miután egyre többen kifogásolják a drasztikus városházi lépéseket: az MDF egyedüli képviselőjét a székház elfoglalása akasztotta ki, a 16 fős szocialista frakciónak pedig a város maradék ingatlanvagyonának játékba hozásakor lett elege (lásd Egy háborúban minden eszköz megengedett című keretes anyagunkat). A szocialisták szerint egyébként a döntés akkor éri meg a városnak, ha a Sueznek fizetendő kártérítés nem éri el az 5,5 milliárd forintot; számításuk szerint ugyanis a multi évente 500 milliós hasznot vitt ki a menedzsmentdíjjal, az osztalékkal és a leányvállalatok révén az üzletből, a szerződés pedig még tizenegy évre szólt. Arról pedig legfeljebb feltételezéseink lehetnek, hogy az országnak összességében mennyibe fáj majd az ügylet.
Egy háborúban minden eszköz megengedett
A PV Zrt. CIB Bank felé esedékes váltójának és egyben a cég leányvállalatai által felvett összes hitel megvásárlásáról döntött november 5-én a pécsi közgyűlés. A szerződés aláírása után a PV Zrt. hitelezője így a Tettye Forrásház Zrt. lesz. Az adósság megvásárlása, illetve az ötmilliós alaptőkével megalapított Tettye működésképességét biztosító folyószámlahitel ára elég magas volt, ezért a város még terheletlen ingatlan vagyonának túlnyomó részére jelzálogot jegyeztek be, az önkormányzati cégek minden egyes 50 millió feletti ügyletéhez pedig a CIB hozzájárulása szükséges. A zárt ülésen tárgyalt előterjesztés komoly politikai vihart váltott ki: az MSZP és az MDF ellene voksolt, az SZDSZ pedig bár megszavazta, később sajtóközleményben kárhoztatta a városvezetést. Lapzártánk idején a szerződés aláírása nem biztos, mivel a Pécs Holding igazgatósága megtiltotta ezt a cég vezetőjének - igaz, mindezt a tulajdonos önkormányzat közvetlen utasítása felülírhatja.
Számtan
1995-ben a Suez jogelődje, a Lyonnaise 330 millió forintot hozott az akkor megalapított Pécsi Vízmű Rt.-be. Az üzletrész mostani értékét a pécsi önkormányzat szeptember eleji kivásárlási ajánlatában 1,3 milliárd forintra becsülte; a Suez ezt nem kommentálta. A PV Zrt. 2002 és 2006 között fokozott rekonstrukciós munkákat hajtott végre a városi kézben lévő közműhálózaton: ez 703 millió forintot jelentett Pécsnek. A közműhálózat használatáért a cég bérleti díjat fizetett, mégpedig nem keveset: az elmúlt 14 évben összesen majdnem 6,5 milliárd forintot. A cég 1996-ot leszámítva működése ideje alatt nyereséget termelt, és a tulajdonosok évente osztalékban részesedtek: Pécs 1997-ben 17 millióra, 2008-ban pedig 85 millióra volt jogosult. Az országos szinten már 1994-ben magasnak mondható vízdíj névlegesen tovább emelkedett az eltelt majd' másfél évtizedben (leszámítva 2008-at), ám reálértéken valójában csökkent: míg a fogyasztói árindex 2008-ban az 1994-es mintegy 330 százaléka volt, addig a víz- és csatornadíj körülbelül a multi belépésekor fennálló díj két és félszerese.
A csatornaépítő franciák
A Suez nevű nemzetközi cégcsoportosulás története a Szuezi-csatorna elkészítésére 1859-ben létrehozott Szuezi-csatorna Társaságig (Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez) nyúlik vissza. A cég az 1956-os államosításig felügyelte a csatornát. 1997-ben egyesült a Magyarországon a kilencvenes évek közepén megjelent vízipari multival, a Lyonnaise des Eaux-val, majd 2008-ban a Gaz de France-szal. A GDF Suez az energiaipar területén tevékenykedik, Magyarországon is több gázszolgáltatóban érdekelt, míg a cég környezetipari és vízszolgáltatói tevékenységét egy különálló vállalatba, a Suez Environnement-ba szervezték ki; ennek magyarországi leányvállalata tulajdonos a Pécsi Vízmű Zrt.-ben. | De mit adtak nekünk a franciák? | Fokozódik a feszültség a részben francia kézben lévő Pécsi Vízmű körül, amelynek székhelyét a többségi tulajdonos pécsi önkormányzat október elején őrző-védők segítségével einstandolta. Hogyan vált a 14 évvel ezelőtt még megváltóként üdvözölt szakmai befektetőből mára a pécsiek zsírján és vizén élősködő multi? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_pecsi_vizmu_privatizacioja_es_visszavetele_-_de_mit_adtak_nekunk_a_franciak-72571 | 2009-11-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nyitókép: A Niedermüller Péter vezette baloldali kerületvezetés megsarcolja az ott élőket.
Áll a bál a VII. kerületben, miután a Niedermüller Péter Gyurcsány-párti polgármester vezette baloldali kerületvezetés a nulláról 36 ezer forintra emelte a kerületben lakók első autó utáni éves parkolási díját, a második autónál pedig már 72 ezer forintot kell fizetni azért, hogy a ház előtt leparkolhasson egy kerületben élő.
A döntés óriási felháborodást okozott Erzsébetvárosban, a tiltakozás miatt készült online petíciót már első nap több száz ember írta alá.
"Az erzsébetvárosiak nem akarják megfizetni a baloldal kudarcos politikájának árát"
- mondta Benedek Zsolt, VII. kerületi fideszes önkormányzati képviselő a Metropolnak az esettel kapcsolatban. Benedek videót is készített az ügyben, ahol elmondta, a lakosságot érő sarc mellett Niedermüller polgármester szolgálati autóját a kerület pénzéből finanszírozzák, állítása szerint évente közel 5 millió forintért. Ráadásul a polgármesternek ingyenes parkolóhelye van...
Benedek szerint az sem igaz, hogy a kerület stabil a pénzügyek terén. A képviselő úgy véli, a mostani sarcra is a rossz gazdálkodás miatt volt szükség.
A baloldali önkormányzat az elmúlt öt évben csődközelbe vitte a kerületet, miközben két kézzel szórták a pénzt: jutott 50 milliós megbízás a polgármester vejéhez köthető cégeknek, milliók mentek el bukott baloldali politikusokból és újságírókból verbuvált sajtóosztályra és 50 milliós bírságot kapott az önkormányzat közbeszerzések kiírásának mulasztása miatt.
Mindemellett egészen felháborító az a pökhendi stílus, ahogy a polgármester és a baloldali képviselők az erzsébetvárosiak orra alá dörgölték a testületi ülésen, hogy nekik nem sok pénz az a 38 ezer forint, amit az eddig ingyenes parkolásért "büntetőadóként" a kerületben élőktől akarnak bekaszálni" - fogalmazott Benedek Zsolt. Nem egyedi esetről van szó, a Ferencvárosban és a XIII. kerületben is búcsút inthetnek az ott élők az ingyenes parkolásnak. A ferencvárosi tervek szerint évi 20 ezer forinttal sújtják az autósokat, a második autó éves parkolási díja pedig 72 ezer forint lesz.
Arról, hogy miként sarcolják/sarcolnák meg a baloldali vezetésű kerületek a helyieket, autósokat, idekattintva írtunk bővebben . | Megsarcolja a kerületben élőket Niedermuller és csapata | Sokkoló parkolási díjak Erzsébetvárosban | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/egy-nap-alatt-tobb-szazan-tiltakoztak-a-niedermuller-fele-parkolasi-buntetoado-ellen | null | true | null | null | Mandiner |
Ez atombomba lehet: a Fidesz átírhatja a törvényt, teljesen átrajzolják a választókerületeket Budapesten - részletek
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Teljesen újrarajzolná a Fidesz a budapesti választókerületeket / Illusztráció: Zsolnai Péter
A DK parlamenti képviselője, Sebián-Petrovszki László osztotta meg a közösségi oldalán azokat a javaslatokat, amelyeket a Fidesz vezetne be a választókerületek átrajzolása érdekében. A politikus Budapestre nézve "választási atombombának" nevezte a terveket. A javaslat szerint a jelenlegi 18 fővárosi választókerületből 16-ot csinálnának.
"Éjjel van, és megjött a Fidesz javaslata a választókörzetek átrajzolására! Budapestre egy választási atombombát dobtak le, gyakorlatilag minden körzetet átrajzolnak" - írja a Facebook-oldalán Sebián-Petrovszki László. A DK-s politikus szerint egy összesen 65 oldalas törvényjavaslatot adott ki a Fidesz, amelyből ő a Budapestet érintő változásokat osztotta meg.
A Fidesz tervei alapján Budapest 23 kerületét 16 választókerületben osztanák el a jövőben, a jelenlegi 18 választókerülettel szemben. Ez azt jelenti, hogy a fővárosból két egyéni képviselővel kevesebb jutna be az Országgyűlésbe a korábbiakhoz képest.
A második legfontosabb változás pedig az, hogy Pest vármegyében 12 helyett 14 választókerület lenne 2026-ban.
Így festenének az új választókerületek
Az 1. számú választókerületbe jelenleg a I. és V. kerület teljes területe, valamint a VIII. és IX. kerület egyes részei tartoznak bele. Azonban a javaslatok szerint ez úgy módosulna, hogy az I. kerület marad teljes egészében az 1. választókerületben, amihez hozzájönnek a V., a VI., a VII., a XI. és XII. kerület bizonyos részei. A módosítással nem változna meg a választókerület székhelye, ami jelenleg az V. kerületben van.
A 2. választókerülethez — amelyben jelenleg a XI. kerület egy része van — tartoznának az V., a VIII., és a IX. kerület fennmaradó részei. A székhely a VIII. kerületben lenne.
A 3. számú választókörzet, amely jelenleg a XII. kerület és a II. kerület egy részéből áll, a XI. és XII. kerület egyes részeit foglalná magába.
4. számú választókerület, amely jelenleg a II. és a III. kerület részeiből épül fel, csak a II. kerületből állna a következő választáson.
Az 5. számú választókerület úgy módosulna, hogy ide tartozna VI. és a XIII. kerület egy része, illetve a Margitsziget is. Jelenleg a VI. kerületből és VII. egy részéből áll.
A 6-os számú választókerület, ami jelenleg a VIII. és a IX. kerületek egy részéből áll, is kibővülne: VII., VIII., XIV. és XV. egyes részeit csatolnák hozzá
A 7. számú választókerület most a XIII. kerület nagy részét fedi le. Azonban 2026-ban már a VIII., X. és XIV. kerület egyes részei tartoznának ide.
8. számú választókerületbe, a XIV. kerület nagy része helyett, mostantól a IX., a XVIII. egyes részei és a teljes XIX. kerület fog tartozni.
A 9. számú választókerülethez, ami jelenleg a X. és XIX. kerület egyes részeiből állt, IX., XI., XX. illetve a XXI. kerület egésze tartozik majd.
A 10. számú választókerületbe, ami eddig a III. kerületét foglalta magába, kerülne a XI. kerület egy része és a XXII. kerület is.
Az eddig a 10. választókerületbe tartozó Óbuda nagy része átkerülne 11. választókerületbe. Az eddigi IV. és XIII. kerület egyes részei helyett.
A 12. választókerületben, a IV. kerület egy része és a teljes XV. kerület mellé vennék IV. és a XIII. kerület egyes részeit.
A 13. választókerület, ami jelenleg a XVI. kerület nagy részéből áll, 2026-ben már a IV. és XV. kerület részeiből épülne fel.
A 14 választókerületbe, amely ebben a javaslatban az utolsó lenne, a X., XVI., és XVIII. kerület egyes részei tartoznak majd. Eddig csak a X. és a XVII. kerület részei tartoztak ide.
(444.hu)
BLIKK DOSSZIÉ
választások
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Adja hozzá a Blikk friss híreit a Google hírfolyamához | Teljesen újrarajzolná a Fidesz Budapest választókerületeit | A DK parlamenti képviselője, Sebián-Petrovszki László osztotta meg a közösségi oldalán azokat a javaslatokat, amelyeket a Fidesz vezetne be a választókerületek átrajzolása érdekében. A politikus Budapestre nézve „választási atombombának” nevezte a terveket. A javaslat szerint a jelenlegi 18 fővárosi választókerületből 16-ot csinálnának. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/valasztokeruletek-modositasa/ehc85h1 | null | true | null | null | Blikk |
Távozott a celldömölki Vulkán Gyógy- és Élményfürdő Kft. korábbi ügyvezető igazgatója. Június óta új vezető irányítja a 100 százalékosan önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságot. Megkerestük a celldömölki önkormányzatot, hogy megtudjuk: igazak-e azok a hírek, mi szerint pénzügyi visszaélés gyanúja miatt történt vezetőváltás a kft-nél. Válaszukból kiderült: büntetőeljárás indult, a Szombathelyi Rendőrkapitányság nyomoz.
Megkeresésünkre hétfő délután az önkormányzat közleményt adott ki, azt írták:
A Vulkán Kft. 2023. évi mérlegbeszámolójakor azt tapasztalta a képviselő-testület, hogy az éves hiány meghaladja a költségvetéskor tervezettet, ezért ennek a kivizsgálására belső ellenőrzési jelentést készíttetett el. Ezzel egyidejűleg elfogadta az ügyvezető jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését.
Majd úgy folytatták: "A belső ellenőrzési jelentés a mérleget alátámasztotta, de bizonyos területeken olyan szabálytalanságokat tárt fel, aminek kivizsgálására a képviselő-testület további belső ellenőrzési jelentést kért, tehát 2021., 2022. évekre vonatkozóan is. Majd ezeknek a belső ellenőri jelentéseknek a tartalmát megismerve, illetve munkajogi állásfoglalást is figyelembe véve a képviselő-testületnek az a döntése született, hogy felhatalmazta a polgármestert, hogy ebben az ügyben tegyen bejelentést a rendőrségen egy esetleges bűncselekmény elkövetése miatt, hiszen ennek megítélésére nem rendelkezik megfelelő kompetenciával. Az ügy kivizsgálására illetékes hatóság a rendőrség. A Szombathelyi Rendőrkapitányság a nyomozást már meg is kezdte - közölte a celldömölki önkormányzat.
Kérdéseket küldtünk az ügyben a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz is, Cser Zsófia r. őrnagy, sajtóreferens válaszában megerősítette:
Elektronikusan a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz érkezett megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatom, hogy a Szombathelyi Rendőrkapitányság büntetőeljárás keretében vizsgálja az eset körülményeit. Tekintettel arra, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, nem áll módomban további információt adni
A rendőrségi válaszból egyelőre nem derült ki, hogy milyen bűncselekmény gyanúja miatt indult a büntetőeljárás. Információink szerint azonban az eset alapját az adja: a korábbi ügyvezető 2020 előtt műszaki igazgatóként dolgozott a celldömölki komplexumnál. Majd amikor jött a Covid-járvány és az energiaválság, a képviselő-testület a fürdő fenntartásával járó kiadásokon - érthető okok miatt - faragott volna. Kérték, lássa el egyedül az ügyvezetői és műszaki igazgatói munkakörrel járó teendőket, amibe beleegyezett. Értesüléseink szerint azt senki sem gondolta a celldömölki önkormányzatnál, hogy a cégvezető mindkét munkakör után felveszi a munkabért. Információink szerint a Szombathelyi Rendőrkapitányságon az elmúlt hónapokban több tanút meghallgattak. Az, hogy ezt jogosan tette-e vagy sem a férfi, a rendőrségi vizsgálat során derülhet ki. Ha új információhoz jutunk, közöljük. | Büntetőeljárás: ezért távozott a fürdővezető? | Büntetőeljárás indult: az egyik vasi fürdőkomplexumnál tárt fel szabálytalanságokat az önkormányzati belső vizsgálat. Feljelentést tettek | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/buntetoeljaras-indult-vasi-furdo-celldomolk | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Dunaújváros önkormányzata minden évben átadja a Szociális Munkáért díjat olyasvalakinek, aki a városban a szociális munka területén kiemelkedő tevékenységet végzett a lakosság szolgálatában, a közéleti munkában. Íme, a 2019-2024-es ciklus hétköznapi hősei!
Csepelyi Anna (2019)
Csepelyi Anna 1996 óta dolgozik a Jószolgálati Otthon Közalapítvány ellátásaiban. Kezdetben szociális munkásként, majd a támogató szolgálat vezetőjeként, 2010 óta a Bercsényi úti intézmény vezetőjeként..
Munkájában a segítő szándék az elsődleges, határozottan és következetesen irányítja a bentlakásos intézmény mindennapi munkáját. Kollégái bármikor számíthatnak rá, precizitása, empatikus készsége, segítőkészsége példaként szolgál mindenki számára.
Feladatai elvégzésében mindig a pontosság és a megbízhatóság jellemzi. Kiemelt hangsúlyt fektet értékeink megőrzésében. Magas szintű szakmai elvárással rendelkezik nemcsak kollégái, de önmaga iránt is.
Pásztor Mária Andrea (2020)
Pásztor Mária Andrea 2003-ban a Dunaújvárosi Főiskolán műszaki szakoktató diplomát, majd 2011-ben a Kodolányi János Főiskolán szociális munkás diplomát szerzett. A dunaújvárosi Aranytű Szakiskolában pedagógusként töltött évei alatt fogalmazódott meg benne, hogy a tanításon túl többet szeretne tenni a gyermekekért: először önkéntesként kapcsolódott be a családsegítő szolgálat Játékfesztivál elnevezésű rendezvényébe kézműves foglalkozások lebonyolításával, majd 2010 októberétől a családsegítő szolgálat családgondozója lett.
Tevékeny, precíz, megbízható és kreatív munkatárs. Hosszú évek óta karácsony ünnepe előtt az Élelmiszerbank által hirdetett gyűjtésre sikeresen pályázik. Ennek köszönhetően a dunaújvárosi családok ünnepét teszi szebbé a nagy mennyiségű élelmiszer adománnyal. Ügyfeleivel empatikus, türelmes, elfogadó.
Bölcskei Anna Mária (2021)
Bölcskei Anna Mária pályáját 1995-ben gyermek szakápolóként kezdte Budapesten az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben. Az Intézet megszűnése után a Lelki Sérült Gyermekekért Alapítvány Vadaskerti Kórház szakambulanciáján dolgozott.
2001-ben szerzett általános szociális munkás diplomát, majd idős ellátásból tett szakvizsgát. 2004-ben a Dunaújvárosi Egyesített Szociális Intézménybe került, mint részlegvezető ápoló, majd intézményvezető.
Az évek során jó kapcsolatot épített ki a helyi szociális és egészségügyi intézményekkel. Szerepet vállalt a nappali tagozaton és a felnőttoktatásban részt vevő szociális gondozó és ápoló tanulók gyakorlati oktatásában és vizsgáztatásában.
Munkáját empátia, az idősek iránti elkötelezettség, következetesség, kreativitás, igényesség jellemzi, ha kell gyakorlatban is részt vesz a munkavégzésben.
Joó-Rujder Judit (2022)
Joó-Rujder Judit felsőfokú tanulmányait 2012-ben fejezte be a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának Szociálpedagógia szakán, ahol Család-Gyermek- Ifjúságvédelem specializáción végzett.
2012-től az Útkeresés Segítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálatánál helyezkedett el: előbb családgondozóként, majd család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsereként látta el feladatait. Évek óta a Szolgálat Család-és Gyermekjóléti Központjának szakmai vezetője.
Kiemelkedő teljesítményt nyújt a mindennapi munkája során. Szakmai egységvezető munkaköre mellett mediátorként, kapcsolatügyeleti koordinátorként, és esetmenedzserként is tevékenykedik.
Szakmailag igencsak felkészült, érdeklődő, nyitott az új lehetőségek iránt. Csoportvezetőként elhivatott, céltudatos, kiáll a csoport és az intézmény érdekeiért.
Szilágyi Ferenc (2023)
Szilágyi Ferenc 50 éve Dunaújváros lakosa. Nyugdíjazása előtt a Dunai Vasműben, a Csatornaműveknél, majd a DÉDÁSZ-nál is vezetőként dolgozott. Háromszoros kiváló katona díjat kapott a Magyar Honvédségnél, végül őrmesterként szerelt le.
Elkötelezett hitvallása az elesettek támogatása, patronálása, megsegítése a város bármely pontján. A Nyugdíjas Szövetség oszlopos tagja volt, majd 2013-ban vezetője lett a Dunaújvárosi Epilepsziások EPI Egyesületének. Hihetetlen erővel, hittel, elkötelezettséggel, magánemberként segíti a betegséggel küzdőket: maszkot varr, bevásárol, takarít, ellátást intéz. Nem ismer lehetetlent. Szerény ember, nem hivalkodik jó cselekedeteivel.
A Dunaújvárosi Adománykuckó tiszteletbeli tagjaként négy éve rendületlenül segíti a "kuckó" mindennapjait, technikai működését.
Szilágyi Ferenc missziójának tekinti, hogy az epilepsziát ne betegségként, hanem állapotként tartsák számon, és az érintettek is be tudjanak illeszkedni a társadalomba, mert úgy véli, sajnos sok esetben kirekesztettek. | Hétköznapi hősök a dunaújvárosiakért | Összeállításunkban az elmúlt ciklusban a Szociális Munkáért – Dunaújváros díj kitüntetettjeinek életútját elevenítjük fel. A szféra hétköznapi hősei, köszönet a munkájukért! | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/hetkoznapi_hosok_a_dunaujvarosiakert | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
A magas drótkerítéssel elzárt területen mindenütt kilógó vezetékek, szemét, középen fogadóháznak csúfolt, félbehagyott betonförmedvény: ennyi készült el Vác műemlék épületekkel körülölelt főterétől alig ötven méterre fekvő, nyüzsgő kereskedelmi központnak megálmodott városrészből, amire három és fél éve hiába várnak a helyiek. A belvárost kettészakító, mintegy 3000 nm építési terület alatt 2010 januárjától egy 292 autó befogadására alkalmas mélygarázs vár beüzemelésre; de ennek átadása, valamint a felszín parkosítása lehetetlen a jogi, politikai viták, betartások meg az építőiparban szokásos körbetartozások miatt.
Sorsok
A közelben lakó K. László erre nyíló, jól menő irodáját kénytelen volt bezárni az elhúzódó építkezés miatt, azóta alkalmi munkákból tengődik. "Évek óta tart az alibizés, mindenki hárít, a másikra mutogat. A városvezetés azt mondja, amíg nem veszik át a magánberuházásban épült mélygarázst, addig nincs közük hozzá, de hát ők kötötték a szerződést, ők adták át a területet a beruházónak, engedték körbekeríteni. A városvezetők, a bank és a beruházó közös bűne, hogy tönkretették az életünket" - háborog. Jess Kinga, az építkezés kezdete óta egy mindössze ötvencentis pallón megközelíthető Lyra Könyvesház tulajdonosa azt mondja: "Úgy gondoltuk, nekünk is jó lesz, ha a mellettünk lévő, hatalmas felszíni parkoló a föld alá kerül, és helyette kis oázis fogadja a városba érkezőket. A beruházás befejezését 10-12 hónapra ígérte az akkori városvezetés és a beruházó. Jelentős forgalomkieséssel számoltunk az építkezés ideje alatt, úgy terveztük, egy év alatt a tartalékainkat felhasználva túléljük ezt az elzártságot. De semmi nem úgy történt, ahogy ígérték." Mivel mást nem tehettek, elviselték az eleinte hét végén is dolgozó munkagépek dübörgését, a fullasztó port, az olykori áramkimaradást, de előfordult, hogy le kellett zárni az üzlet bejáratát, és a saját garázsukon keresztül engedték be a vásárlókat.
A környező házaktól alig két méterre 11 méter mély gödör tátongott hónapokig, az építkezés környezetében a régebbi házak megsüllyedtek, a falak megrepedtek, és az ott lakók három éve nem tudják használni a garázsukat. A beruházó ellen emiatt számos per indult. Az évek óta tartó elzártság és a jelenlegi főutca-rekonstrukció miatt gyakorlatilag az összes parkolóhely megszűnt a belvárosban. Az üzletbezárásokkal csaknem száz munkahely tűnt el, folyamatosak az elbocsátások.
A belvárosi vállalkozók és a környéken lakók életét évek óta megkeserítő váci mélygarázsépítést 2006-ban a szocialista polgármester kezdeményezte. Az üzleti konstrukció a következő volt: a 292 parkolóhelyes beruházás megközelítőleg 2,12 milliárd forintját az építő cég, illetve a mögötte álló finanszírozó bank biztosítja. Az átadásig a város egy fillért sem fizet a háromszintes építményért, az eredeti szerződés azonban arra kötelezi az önkormányzatot, hogy az átadás után 20 évre vegye bérbe és üzemeltetesse a garázskomplexumot, amelynek végösszege a törlesztési idő lejártával eléri az 5,3 milliárd forintot. Amennyiben a működtetésből befolyt összeg nem fedezi az építő cégnek a finanszírozó banktól felvett hitelét, úgy azt az önkormányzatnak a saját költségvetéséből kell kiegészítenie.
Közvetlenül a 2006-os önkormányzati választások előtt a váci képviselő-testület a budapesti székhelyű Rapo-Bau Kft.-t bízta meg a projekt megvalósításával. Hogy az akkor még országgyűlési képviselő és polgármester Bóth János, valamint a baloldali többségű városvezetés ismerte-e a mélygarázs megépítésére kiválasztott Arch Holding csoporton belül létrejött Rapo-Bau Kft. üzleti referenciáit, nem tudni. Tény, hogy a váci mélygarázs-beruházás mögött az a Rácz Gábor budapesti vállalkozó áll, aki az 1998-2002 közötti Fidesz-érában még autópálya-építésekben vett részt. Az általa vezetett Dach Holding '94 Kft., amely 2001-ben többségi tulajdonosa lett a Vasas Labdarúgó Kft.-nek, építette ki például az Állami Autópálya Kezelő Rt. megbízásából az informatikai kábelhálózatot az M1-es és M15-ös nyomvonalán. Akkori hírek szerint mintegy ötven alvállalkozó hiába várt elvégzett munkája ellenértékére. Hasonló sorsra jutottak 2008-ban a Rapo-Bau Kft. egyik "leányvállalataként" a soproni mélygarázsprojektre alakult SPT Mélygarázs Kft.-vel szerződött alvállalkozók is, akiknek közel 600 millió forinttal maradt adósa a generálkivitelező. Természetesen szerettük volna megszólaltatni Rácz Gábort is, de többszöri próbálkozásunk ellenére sem értük el.
Régóta gyanús
A Rapo-Bau a váci mélygarázs-beruházásra mindössze hárommilliós törzstőkével hozta létre a Váci Központi Parkoló Beruházó Kft.-t. (lásd: Földre vinnék, Magyar Narancs, 2007. április 5.). A váci testületben akkor ellenzékben lévő jobboldali Összefogás frakció kezdettől fogva túlzottnak találta a mélygarázs árát, és azt is kifogásolta, hogy mivel ugyanaz a vállalkozói csoport áll a soproni építés mögött is, a váci beruházás kimenetele bizonytalan. Később szakértőkre hivatkozva bejelentették, hogy mindezt 700 millióval kevesebbért is meg lehetne valósítani. Slosár Gábor, a Váci Központi Parkoló Beruházó Kft. akkori gazdasági igazgatója úgy nyilatkozott erről, hogy a jobboldali aktivisták a jogi, gazdaságossági és műszaki dokumentáció alapos ismerete nélkül kardoskodnak a beruházás ellen.
2008 szeptemberében megkezdődött az építkezés, de már 2009 húsvétján elszámolási vita alakult ki a fővállalkozó és egyik legnagyobb alvállalkozója, a Strabag között. A Strabag levonulása után néhány héttel újabb alvállalkozók folytatták a mélyépítést, és 2009 végére elkészült a föld alatti építmény, amit azóta sem adtak át a forgalomnak. A felszínt nem hozták rendbe, a körbekerítést nem szüntették meg, érdemi munka a területen azóta sem volt. Olykor megjelenik egy kifizetetlen alvállalkozó, hogy leszerelje az általa beépített szerelvényeket, ilyenkor általában őrző-védők és rendőrök is a helyszínre sietnek, de ez minden. Tartozás miatt egy időre kikapcsolták az áramot a mélygarázsban, ezzel egyidejűleg leálltak az építményt körbevevő szivattyúk. Őrzés híján az átázásokra a szomszédok figyeltek fel, ők értesítették a beruházót.
Az előző két ciklusban a várost irányító Bóth János szerint, aki részben a befejezetlen mélygarázs miatt veszített a tavalyi önkormányzati választáson és most képviselőként vesz részt a testületi munkában, ezt a nagyberuházást korábbi ellenzéke politikai szándékkal állíttatta le, ám a megváltozott gazdasági viszonyok között nem tudja ismét beindítani. Úgy véli, a mélygarázs csődje nem más, mint "politikai megalapozottságú bűncselekmény, egy hazugságcsapda", hiszen a választások előtt a jobboldali Összefogás frakció egy olyan szakértői véleményre hivatkozott, amely a teljes beruházást 1,4 milliárd forintból is kihozhatónak tartotta; erről azonban azóta is hallgatnak.
Az előző ciklusban a jobboldal büntetőfeljelentést tett hűtlen kezelés és adócsalás kísérletének alapos gyanúja miatt, majd amikor két szocialista képviselő átállásával többségbe került a városházán, a szocialista polgármestert kétszer is felfüggesztették. Az újdonsült többség a bizottsági helyek újraosztásával gyakorlatilag átvette a vezetést, és Bóth szerint minden eszközzel akadályozta a mélygarázs befejezését: például a közútkezelői hozzájárulást annak ellenére sem adta ki az illetékes hivatal, hogy a beruházó vállalta, letétbe helyezi a város által biztosítékként kért 120 millió forintot, továbbá az önkormányzat nem kezdte meg a környékbeli telkek kisajátítását sem.
Új fiúk, régi nóta
A 2010 őszén fölállt testületben a jobboldal masszív többséget szerzett, a polgármester a függetlenként indult Fördős Attila lett. Fördős korábban gazdasági bizottsági elnökként tárgyalt a finanszírozó Raiffeisen Property Lízing Kft.-vel a beruházás befejezéséről. Emlékeztetők és jegyzőkönyvek hiányában ezek gyakoriságáról keveset tudni, legfeljebb annyit, hogy - bár a felek ennek az ellenkezőjét állítják - az álláspontok nem közeledtek.
Fördős Attila a helyi MIÉP-ben kezdte politikai pályafutását. 2006-ban már Fidesz-támogatással indult a polgármesterségért, majd 2010-ben - a váci Fidesz-csoport váratlan feloszlatása után - a kereszténydemokraták támogatásával nyert szoros küzdelemben szocialista és fideszes kihívójával szemben. Egyik fő választási ígérete az volt, hogy a megválasztása után három hónappal a lakosság használatba veheti a mélygarázst. Azóta eltelt egy év. Idén szeptemberben arról tájékoztatta a helyi sajtót, hogy decemberre, de legkésőbb jövő januárra elkészül a teljes beruházás, és sikerült az árat is csökkenteni.
A másfél éve partvonalra állított Városi Központi Parkoló Beruházó Kft. állítja, a felszíni munkákat az időjárás függvényében akár két hónap alatt elvégeznék. Azon kérdésünkre azonban, miként szereznék be a kifizetetlen alvállalkozóktól a használatbavételi engedély kiadásához szükséges műszaki nyilatkozatokat, nem kaptunk választ.
Czikora Ákos alvállalkozó egy közmeghallgatáson kijelentette: majd' hatszázmillió forinttal tartozik a fővállalkozó az alvállalkozóknak, amit - legalábbis ők úgy tudják - a beruházó cég már megkapott a banktól. A Raiffeisen Property Lízing Zrt.-től lapunk biztató hangvételű, ám semmitmondó választ kapott. "Elsődleges érdekünk - írják -, hogy a beruházás a lehető leghamarabb megvalósuljon, és a kivitelezés megnyugtató módon lezáruljon".
"Máig nem tudjuk, hová lett a pénz és mi zajlik a háttérben" - mondja László Attila, a mélygarázs felszínére néző egyik lakás, valamint üzlet és garázs tulajdonosa, aki a magyar fociválogatott korábbi technikai igazgatójaként "magasabb szinten" is lobbizott a váci mélygarázs befejezéséért, és Bábiné Szottfried Gabriella, a körzet fideszes országgyűlési képviselőjének segítségét is kérte. A képviselő asszony azonban időhiányra hivatkozva nem vetette föl az ügyet a Fidesz legutóbbi frakcióülésén. "Egy 35 ezres város élhetőségéről van szó, és erre nem volt idejük?" - reagált a hírre László Attila.
A városvezetés érdektelenségét megunva tavaly közel száz belvárosi lakos és üzlettulajdonos fogott össze és határozott arról, hogy a saját kezébe veszi az ügyet (lásd: A végét várják, Magyar Narancs, 2010. április 22.). Tüntetést szerveztek, minden testületi ülésen beszámoltak egyre tragikusabb helyzetükről, találkoztak a bank felső vezetésével, és kérték, hogy ha a használatbavételi engedély kiadásáig a mélygarázst nem nyitják is meg, legalább a felszínt adják vissza a gyalogosforgalomnak. Érdemi választ senkitől nem kaptak. Nem mellékes, hogy az önkormányzat veszteségeit is növeli a boltbezárások miatti iparűzésiadó-kiesés és az önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségek bérleti díjából befolyó összeg elmaradása.
Kettler Bernadett virágkötő, a Váciak a Mélygarázsért civil szerveződés egyik kezdeményezője az elmúlt három évben többször elhatározta, hogy bezárja a felszínre nyíló üzletét, mivel jó néhány alkalmazottját is elbocsátani kényszerült. "Minden reggel úgy jövök dolgozni, hogy talán ma nekifognak a rendezésnek. Nagyon bíztunk abban, hogy az új testület kimozdítja az ügyet a holtpontról. A képviselőink érdektelenségére jellemző, hogy amikor összegyűjtöttünk 1500, a mélygarázs azonnali befejezését követelő aláírást, és a már bezárt 19 üzletre hivatkoztunk, egyikük úgy kommentálta mindezt, hogy 'csak néhány vállalkozó hisztizik'." | Halogat a mély | A váciak három és fél éve hiába várják, hogy befejezõdjön a mélygarázs-beruházás a belváros szívében. Ez idõ alatt harminc kereskedelmi egység zárt be, egzisztenciák lettek semmivé. A bank állítólag finanszírozta a teljes beruházást, a befejezéshez mégis százmilliók hiányoznak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/halogat-a-mely-77726 | 2011-12-08 13:54:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bár egyelőre sok fontos konkrétum nem ismert, a kormány ígéretei alapján 2025-től komolyabb előrelépés várható a kollégiumi férőhelyek bővítésében. Az október közepén bejelentett, 21 pontos Új gazdaságpolitikai akcióterv része a kollégiumi férőhelyek bővítése, a budapesti lakhatási problémák enyhítését célzó intézkedések keretében.
Erre nagy szükség is lenne, ugyanis habár az elmúlt tíz évben volt előrelépés a hazai kollégiumok felújításában és újak építésében, a kormány nem érte el ezen a területen a saját maga által kitűzött célokat.
Az egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan mennyi pénzből tervezik növelni a férőhelyeket, és hogy a férőhelyek bővítésében milyen mértékben támaszkodna a kormány a magánszektorra. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október végén egy rendezvényen arról beszélt, hogy 2025-től 20-30 milliárd forintot fordítanának bérlakások és kollégiumok építésére, de azt is megemlítette, hogy ingatlanfejlesztő cégekkel arról is tárgyalt, hogy a bérlakások és a kollégiumok bérbeadása esetén a 27 százalékos áfa helyett 5 százalék legyen az adó mértéke.
Novemberben aztán egy konkrét projektet is megismerhettünk. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője ugyanis Facebookon bejelentette, hogy a budapesti Fidesz-frakció javaslatával egybecsengően döntött a kormány a Diákváros megépítéséről. A kormány ezzel egy régi tervet porolna le, a 12 ezer főnyi új kollégiumi helyet jelentő Diákváros tervei ugyanis 2020-ban készültek el, és bár fideszes politikusok sokáig biztosra ígérték, hogy meg fog valósulni, a Fudan-üggyel aztán az egész projekt parkolópályára került.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter két nappal a bejelentés után a TV2-n arról beszélt, hogy jelenleg a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz próbálnak külső forrást is bevonni, de a végső döntést követően "akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi helyek".
Akár felezhetné is a Diákváros túljelentkezést
Hankó az interjúban azt is megemlítette, hogy a Diákvárosban minimum 12 ezer kollégiumi férőhellyel számolnak, de akár 20 ezer férőhelyet is ki lehetne ott alakítani. Hogy végül mennyi lesz, annak azért is nagy a jelentősége, mert országosan is nagy a kollégiumi túljelentkezések aránya, és Budapesten még ennél is nagyobb. Hankó szerint országosan körülbelül 46 ezer kollégiumi hely van, amelyre az idei tanév kezdete előtt 120 ezren jelentkeztek, a fővárosban pedig 17 ezer férőhelyre 57 ezer jelentkező jutott. Országosan tehát valamivel több mint két és félszeres, Budapesten pedig csaknem három és félszeres túljelentkezés volt átlagosan. Ha pedig a Diákvárosban tényleg 20 ezer férőhely jönne létre, az önmagában felezni tudná a túljelentkezés mértékét.
A képlet ugyanakkor nem ennyire egyszerű, ugyanis ahogy az alábbi ábrán is látszik, a 2000-es évek óta nő a magyar felsőoktatásban tanuló külföldiek aránya, ők pedig többnyire olyan ösztöndíjjal tanulnak Magyarországon, ami az őket fogadó intézményeket arra is kötelezi, hogy megoldják a lakhatásukat. A kormány célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 42 ezerről 100 ezerre nőjön a számuk, így a kollégiumi férőhelyek bővítése emiatt is elkerülhetetlen.
A két cél - a magyar hallgatók lakhatási lehetőségeinek javítása és a külföldiek számának növelése - elérése egyszerre ugyanakkor nem lesz könnyű, az ábra alapján legalábbis az látszik, hogy az elmúlt bő két és fél évtizedben nem ment jól. Miközben ugyanis a külföldi diákok száma csaknem megnégyszereződött, a nappali képzésben tanulók között a kollégiumban lakók aránya 27-ről 18 százalékra csökkent.
A kollégiumi férőhelyeik alakulásáról, a túljelentkezés mértékéről, a kollégiumi díjaikról és a kollégiumi felújításokról is megkérdeztük a 2024-es felvételin legtöbb jelentkezőt vonzó tíz felsőoktatási intézményt. A Szegedi Tudományegyetem és a Károli Gáspár Katolikus Egyetem kivételével minden egyetemtől választ kaptunk, és a nyolc intézmény valamivel kisebb mértékű túljelentkezésről számolt be, mint amit a miniszter említett: ahogy az alábbi táblázatban is látszik, ezekben az intézményekben az idei tanév előtt a túljelentkezés 20 és 50 százalék között alakult (ami alól kivétel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely háromszoros túljelentkezésről számolt be).
Az intézmények inkább növekvő trendről számoltak be, bár ebben is voltak kivételek. A Debreceni Egyetemen például enyhén emelkedő tendencia tapasztalható, és leginkább a modernebb, magasabb felszereltségű és szolgáltatási színvonalú férőhelyeket érinti a túljelentkezés. Az Óbudai Egyetemen szintén emelkedett a túljelentkezés aránya az idei tanévben, 22-ről 32 százalékra. A Pázmányon a háromszoros túljelentkezés némi növekedést jelentett az előző évekhez képest. A győri Széchenyi István Egyetemen másfélszeres túljelentkezésről számoltak be, ami az elmúlt néhány évben nem változott, a Pécsi Tudományegyetemen viszont 2020 és 2024 között 39-ről 30 százalékra csökkent a túljelentkezés aránya.
Nem teljesültek a célok
Ha már valaki bejut a kollégiumokba, az sem mindegy, hogy milyen állapotok fogadják őt ott. A táblázatban az is látszik, hogy a legnépszerűbb hazai felsőoktatási intézmények között nagyon nagy a szórás abban, hogy a kollégiumi férőhelyeik közül mennyi esett át komolyabb felújításon az elmúlt 10 évben. A legjobb állapotban a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem 100 százalékban felújított férőhelyei vannak, a kőbányai Pázmány Péter Kollégium ugyanis 2023 szeptemberében nyitott meg.
Szintén jól áll ilyen szempontból a Széchenyi Egyetem, ahol 2017-ben egy teljesen új épületet adtak át kollégiumi férőhelyekkel, és ahol több másik kollégiumban is volt teljes vagy energetikai felújítás az elmúlt pár évben, továbbá az ELTE is, ahol szinte minden kollégiumban volt teljes vagy részleges felújítás 2015 óta. Eközben azonban több jelentős hazai egyetemen, például a BME-n, a BGE-n és a PTE-n is 10 százalék körül volt csak a felújított kollégiumban lévő férőhelyek aránya.
Annak ellenére ugyanakkor, hogy egyes intézményekben - és még más, a cikkhez nem megkeresett intézményekben is - jelentős felújítások voltak, a kormány saját célkitűzései nem valósultak meg. A 2016-ban elfogadott Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégia 2023-ig több mint 8 ezer új férőhely létesítését és csaknem 30 ezer férőhely felújítását tűzte ki célul.
Az Átlátszó.hu közérdekű adatigénylésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly 8 ezer felújított férőhelyről számolt be, és arról, hogy 150 milliárd forint értékben váltották ki felsőoktatási intézmények PPP-projektjeit, ezzel jelentősen javítva a pénzügyi helyzetüket. A 8 ezer felújított hely jóval kevesebb, mint a megcélzott 30 ezer. És bár létrejöttek új kollégiumi férőhelyek is, mindezek ellenére kevesebb plusz férőhely lett, mint amennyit megcéloztak.
Ennek az is az oka, hogy a felújítások férőhelycsökkenést is okoztak, ha a korábbiaknál tágasabb, komfortosabb szobák jöttek létre, és a túlzottan elavult épületekben meg is szüntettek férőhelyeket. A 2016-os stratégia szerint akkoriban 44 400 férőhely volt volt országosan, amelyet 48 ezerre akartak növelni. Ez 1600 plusz férőhelyet jelent a miniszter által említett 46 ezres számhoz viszonyítva.
Ez viszont 2000 ezer férőhellyel kevesebb a 2016-ban kitűzött célhoz képest.
A férőhelyek alakulásában az ország legnépszerűbb egyetemein eltérő trendek voltak jellemzőek az elmúlt tíz évben. Ahogy az alábbi táblázat alapján is látszik, voltak olyan intézmények, ahol hatalmasat ugrott a férőhelyek száma, olyanok, ahol lényegében stagnált, és olyanok is, ahol még kevesebb kollégistát is tudnak elszállásolni idén, mint tíz évvel ezelőtt.
A számok mögé nézve pedig látszik a felújítások és a kollégiumépítések, valamint a férőhelyek alakulása közötti bonyolultabb kapcsolat. A Pécsi Tudományegyetemen például úgy csökkent minimálisan a férőhelyek száma, hogy 2018-ban átadták 100 férőhellyel a korábban is az egyetemhez tartozó, de kihasználatlanul álló Damjanich utcai kollégiumot, és az egyetem Balassa Kollégiumát is felújították.
Az ELTE-n pedig úgy nőtt több mint 40 százalékkal, hogy szinte az összes kollégiumban volt valamilyen szintű felújítás, és 2021-ben egy 156 fős új kollégiumot is megnyitottak. (A férőhelyek növekedéséhez az is hozzájárult, hogy korábban más fenntartásban működő kollégium is az ELTE-hez került.)
Kollégium és albérlet költségei: brutálisan szétnyílt az olló
Annak, hogy a kollégiumfejlesztési stratégia céljai csak részben valósultak meg, azért is van nagy jelentősége, mert a stratégia megszületése óta eltelt időszakban a kollégiumi lakhatás alternatívái jelentősen megdrágultak.
Mennyivel járnak most rosszabbul azok, akiknek nem jut kollégiumi férőhely, mint 10 évvel ezelőtt? Ennek megbecsléséhez az Ingatlan.com által rendelkezésünkre bocsátott adatok és a rezsiszámoláshoz felhasznált KSH-adatok alapján kiszámoltuk, hogy 2015 és 2024 között mennyibe került a rezsi és egy szoba bérleti díja öt városban (Budapest, Szeged, Győr, Debrecen és Pécs) egy olyan három- vagy négyszobás albérletben, amit három hallgató bérel ki közösen. Ez a fajta lakhatási megoldás tipikusnak mondható a kollégiumokba be nem jutó hallgatók körében.
Az ábrán ezen kívül a legjobb minőségű kollégiumi szoba díját is feltüntettük. Az látszik, hogy
amíg Budapesten 2015-ben még négyszeres különbség volt a kollégiumi szoba és az albérleti szoba költsége között, idén már hétszeres.
A főváros esetében ráadásul fontos kitétel, hogy medián díjról van szó. A külvárosi és belvárosi lakás bérleti díja között ugyanis másfél-kétszeres is lehet a különbség, és az egyetemek inkább a belső kerületekben vannak Budapesten, tehát a fővárosban kollégiumról lemaradó hallgatók még komolyabb pénzügyi terhekkel is szembesülhetnek.
Eközben a többi nagyvárosban sem volt sokkal jobb a helyzet: Szegeden, Győrben, Debrecenben és Pécsen két-háromszoros különbségből öt-hatszoros különbség lett a két lakhatási opció költsége között az elmúlt tíz évben. (Sőt, ennél még nagyobb is, mert a becslésünkben a rezsihez a közös költséget és az internetelőfizetés díját nem számoltuk hozzá).
Mindeközben az államilag támogatott képzésben tanuló hallgatók díjai 2006 óta nem változtak, és a férőhely minőségétől függően 17 475 és 9320 forint között alakulnak.
Ehhez képest többet fizettek ugyan a kollégiumi lakhatásért a költségtérítéses képzésen tanulók - 2023-ban például minden ötödik sikeresen felvételizett hallgató ilyennek számított -, azonban idén még ezek a díjak is rendre alacsonyabbak voltak, mint az alternatívák a bérleti piacon, ahogy az az alábbi ábrán látszik.
Mindez szintén arra utal, hogy nagy igény lenne a Diákváros kollégiumi férőhelyeire a fővárosban, ugyanakkor a fentiek alapján az is egyértelmű, hogy a nagy hazai egyetemi városokban is szükség lenne a férőhelyek bővítésére. Erről egyelőre nem derültek ki kormányzati tervek. Ami tudható, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint szükség lenne az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia újraindítására, de úgy tűnik, hogy ha erre sor kerül, az már a 2026-os választások után lesz csak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA népszavazást támogatók jól látják, hogy a Fudan-ügy mögött lakhatási válság vanA kollégiumi férőhelyek száma messze nem bővül olyan tempóban, hogy enyhítse az egyetemisták lakhatási problémáit.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Sok családnak spórolna havi százezer forintot a kormány új kollégiumokkal | Saját elmaradását hozná be a kormány a leporolt tervekkel, ami azért is fontos lenne, mert egy bérelt szoba már minimum ötször drágább, mint a kollégium. | [
""
] | 0 | https://g7.hu/kozelet/20241118/sok-csaladnak-sporolna-havi-szazezer-forintot-a-kormany-uj-kollegiumokkal | null | true | null | null | G7 |
Az egymással is gyakran vitatkozó ellenzéki pártok együttesen bírálják a Fidesz javaslatát, amely szerint Domokos László fideszes országgyűlési képviselő és Warvasovszky Tihamér székesfehérvári polgármester, korábbi MSZP-s képviselő kerülne a többek között a kormányzati szervek gazdálkodását is ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) élére. A Fidesz indítványa szerint a parlament június 28-án szavaz a két jelöltről.
A korábban az ÁSZ alelnökeként dolgozó Nyikos László jobbikos képviselő hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy "rendkívül kínos helyzetek" várnak majd Domokosra, mert szerinte nem rendelkezik a poszt betöltéséhez szükséges szakmai tudással és a nyelvismerettel. Az MSZP szerdai álláspontja szerint a pofátlanság határát súrolja, hogy Domokos az elmúlt három ciklus alatt 15 millió forint lakhatási támogatást vette fel, bár három lakóingatlannal is rendelkezik. Az LMP szerdai közleménye szerint a "cinizmus iskolapéldája", hogy a Fidesz Domokos személyében "trükköző pártkatonát" állítana az ÁSZ élére.
Domokos 1998 óta a Békés megyébe tartozó, Szarvas központú választókerület fideszes képviselője. A parlament honlapja szerint a politikus idén májusban 115 ezer forint lakhatási támogatást vett fel. A képviselő vagyonbevallásában két budapesti lakást is feltüntetett: Domokos 9/10-ed hányadban tulajdonosa egy 2001-ben vásárolt XIII. kerületi, 122 négyzetméteres lakásnak, továbbá haszonélvezője egy 2009-ben vett V. kerületi 63 négyzetméteres lakóingatlannak.
A szerdai Blikk arról írt, hogy Domokos a képviselőségének 12 éve alatt 15 millió forint szállásköltség-térítést vett fel. Az [origo] megkérdezte az Országgyűlés Hivatalát, hogy ténylegesen mennyi költségtérítést vett igénybe Domokos. Bakos Emil gazdasági főigazgató e-mailben azt válaszolta, csak az aktuális havi adat található meg a képviselő országgyűlési adatlapján.
Szerettük volna megkérdezni Domokos Lászlót is a valós adatokról, de a képviselőt a szerdán nem tudtuk elérni. A békés megyei önkormányzat sajtóosztályán azt mondták, küldjük el írásban a kérdéseinket, amire még nem kaptunk választ.
A Fidesz frakciója szerdán délután kiadott egy közlemény, amelyben azt írták, Domokos állandó lakóhelye nem az egyéni választókörzetében, a szarvasi székhelyű, Békés megye ötös számú választókerületben található, ezért a képviselőt megilleti az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény szerinti lakhatási támogatás. | Lakhatási támogatása miatt támadják az ÁSZ élére jelölt fideszest | Egységesen támadja az ellenzék Domokos László fideszes képviselő jelölését az ÁSZ elnöki posztjára, és megkérdőjelezik alkalmasságát, miután kiderült, hogy a békési politikus annak ellenére vette fel a lakhatási támogatást, hogy Budapesten két ingatlannal is rendelkezik. A kormánypárt szerint Domokos nem szegett törvényt, a képviselőt megilleti a támogatás. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/06/egysegesen-tamadja-az-ellenzek-az-asz-elere-jelolt-fideszes-kepviselot | 2010-06-16 19:01:56 | true | null | null | Origo |
Bank;GVH;kartell;bírság;
2013-11-21 06:00:00
Gigabírság a pénzintézeteknek
Minden idők legnagyobb összegű büntetéséről döntött kedden a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), összesen csaknem 9,5 milliárd forinttal bírságolt meg 11 pénzintézetet - a bankszektor 90 százalékát - "a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt". Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság elnöke így igazoltnak véli azt az általa éppen két esztendeje hangoztatott vádat, hogy a hitelintézetek kartelleztek a végtörlesztés kapcsán. Az érintett bankok ezzel szemben megalapozatlannak tekintik a GVH döntését, amely újabb adalék lehet a bankellenes hangulat keltéséhez.
Közgazdaságilag, jogilag és politikailag egyaránt elítélhető döntést hozott a GVH, a hivatal, amelynek szakmailag jól felkészült vezetőit és a versenytanács tagjait az Orbán-kormány lecserélte. Akiket pedig nem, azok is lemondtak időközben - így reagált lapunknak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója arra, hogy a versenyhivatal brutális összegű bírsággal sújtotta a bankrendszer 90 százalékát kitevő 11 pénzintézetet.
Az ügy előzménye, hogy alig több mint két esztendeje Rogán Antal kifejtette azt az álláspontját, hogy véleménye szerint kartellezés gyanúját veti fel: a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének engedélyezését követő napokban több bank megemelte forinthiteleinek kamatait. Ezért 2011. októberében a politikus arra kérte a GVH elnökét, vizsgálja ki, hogy a versenytörvényt megsértve összejátszottak-e a bankok a hitelkamatok megemelésekor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét is felkérte, állapítsa meg, hogy a bankok a pénzintézeti és a fogyasztóvédelmi törvények betartásával jártak-e el a forinthitelek kamatainak megdrágításakor.
Ez az indítvány ért célba e hét keddjén, amikor a GVH megalapozottnak találta a politikus indítványát, és eddig nem ismert mértékű, összességében 9 488,2 millió (csaknem kilenc és félmilliárd) forinttal bírságolta meg a 11 bankot.
A versenyhivatal megállapította, az eljárás alá vont pénzintézetek 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azzal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, és ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással. A GVH munkatársai szorgos munkát végeztek: e-mail-levelezéseket és belső feljegyzéseket is áttekintettek, sőt, védett tanút is meghallgattak. Emellett egyes bankok között kétoldalú egyeztetésekre is sor került. Mindezek alkalmasak voltak - véli a GVH -, arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat - indokolta döntését a GVH a közleményében.
Rogán Antal azt mondta az Indexnek, hogy nagyon sajnálja, hogy a gyanúja beigazolódott, és a versenyhivatal szerint is összejátszottak a pénzintézetek. Úgy vélte, ezzel az akcióval a bankok több tízezer embertől vették el a lehetőségét, hogy éljen a végtörlesztéssel.
Az egyeztetés egyáltalán nem ritka a bankok körében - tárta fel a megbeszélések hátterét Várhegyi Éva. Az egyes pénzintézetek kockázatkezelői rendszeresen megvitatják a hitelpiac helyzetét. Aztán mindannyian saját döntéseket hoznak hitelkamatokról. Ez a szakember szerint korántsem elítélendő. Teljesen érthető, hogy a bankok tulajdonosai mérsékelni kívánták a kormány döntésével rájuk erőltetett végtörlesztés okozta összességében 370 milliárd forintot elérő kárukat, mégpedig piaci eszközökkel.
Ezt kartellnek nevezni képtelenség! Összehangolt kamatemelésről tehát nem beszélhetünk. A bankok olyan körülmények között tevékenykednek, amelyben évente 130 milliárd forintos pénzintézeti adót kénytelenek kifizetni. A GVH-ról el lehet mondani: nem szakmai okok vezették döntésüknél, hanem - bár független intézményként kellene tevékenykednie - a kormányzati szándékok kritikátlan képviselete - összegezte véleményét Várhegyi Éva. Egy ekkora büntetés azonban nem rendíti meg az egyébként veszteséges bankszektort.
Róna Péter, a jegybank felügyelőbizottságának tagja nem elégedett a hazai bankok működésével, de a bankadó kivetését elítéli, és a kormány hibájául rótta fel, hogy a devizahitel-adósok problémáit képtelen megoldani.
Az ügyfelek érdekei nem vette figyelembe a GVH - ez Barabás Gyula véleménye. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint célszerűbb lett volna olyan GVH-döntést hozni, amelyben a 161 000 végtörlesztőből az érintett mintegy 50 000-nél visszaállították volna a kamatemelés előtti helyzetet, ezzel is csökkentve a pénzintézetek bírságának nagyságát.
A döntést követően először az OTP reagált a GVH-birságra: a bírsághatározatot megalapozatlannak tartja a bank, és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe kívánja venni. Az MKB Bank is teljesen megalapozatlannak tartja a döntést, és hasonlóképpen bírósághoz fordulnak. Az Erste Bank Hungary Zrt. úgy fogalmazott: vizsgálja a közel 100 oldalas határozatot, az esetleges jogi lépésekről később születik döntés. A bank továbbra is fenntartja az eljárás során végig képviselt álláspontját, amely szerint az Erste a végtörlesztés kapcsán nem hangolta össze a stratégiáját a többi érintett bankkal, nem osztott meg üzleti titkokat és semmilyen átfogó tervben nem állapodott meg a többi bankkal. | Gigabírság a pénzintézeteknek | Minden idők legnagyobb összegű büntetéséről döntött kedden a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), összesen csaknem 9,5 milliárd forinttal bírságolt meg 11 pénzintézetet - a bankszektor 90 százalékát - "a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt". Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság elnöke így igazoltnak véli azt az általa éppen két esztendeje hangoztatott vádat, hogy a hitelintézetek kartelleztek a végtörlesztés kapcsán. Az érintett bankok ezzel szemben megalapozatlannak tekintik a GVH döntését, amely újabb adalék lehet a bankellenes hangulat keltéséhez. | null | 1 | https://nepszava.hu/1003625_gigabirsag-a-penzintezeteknek | 2013-11-21 08:50:00 | true | null | null | Népszava |
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai, valamint pilisi ingatlanok cseréje miatt.
Keresztes Imre közleményében azt írta: a főügyészség által kirendelt igazságügyi szakértő szerint a csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke 193,8 millió forint, amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4-es főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület. Ezzel szemben a csereszerződésben az albertirsai és pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forintban számították be, vagyis a csereszerződésben megjelölt és a szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint - tette hozzá.
Mint írta, a szakértői vélemény megállapításairól a főügyészség - törvényi kötelességének eleget téve - tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, az MNV Zrt. ellenőrző bizottságát, valamint az ügyben ugyancsak vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket.
A büntetőeljárásban még senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként a főügyészség.
A King's City elnevezésű beruházásra egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport készül, amely 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot szándékszik létrehozni a Velencei-tó északi partján. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztató központ is helyet kapna.
Az ingatlan, amelyen a komplexum épül, Sukoró külterületén van. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét. Az albertirsai és pilisi ingatlanok az M4-es autópálya tervezett nyomvonalán találhatóak, ezért került sor a cserére.
Az Állami Számvevőszék szerint a telekcsere-szerződés a polgári törvénykönyv alapján semmisnek tekinthető. A számvevők azt feltételezik, hogy mivel az autópálya-építés nem az ingatlanok teljes területét érinti, a közcél nem áll fenn.
A székesfehérvári városi ügyészség korábban közokirat-hamisítás bűntettével vádolta meg a sukorói ingatlancserében érintett magánszemélyt, a Fejér Megyei Főügyészség pedig négy óvást nyújtott be az ügyben.
Igazságügyi szakértőket kér fel az MNV
A sukorói beruházással kapcsolatos földcsere ügyében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazságügyi szakértőket kér fel arra, hogy alkossanak véleményt az érintett földek eltérő értékbecsléséről.
"A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felkéri a pilisi és albertirsai ügyben eltérő véleményeket megfogalmazó szakértőket, hogy folytassák le szakmai vitájukat földterületek értékével kapcsolatban, ugyanis olyan szakkérdésről van szó, amelynek eldöntésére a hatályos törvények értelmében az MNV Zrt. nem jogosult" - olvasható a vagyonkezelő közleményében, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez.
A Nemzeti Vagyonkezelő a vita lefolytatása után alakítja ki szakmai álláspontját a további lépésekről.
Kezdőlap Belföld Sukorói ingatlanügy - Hatszázmillióval felülértékelték a csereföldeket | Sukorói ingatlanügy - Hatszázmillióval felülértékelték a csereföldeket | Valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek - közölte a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A földcsere ügyében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazságügyi szakértőket kér fel arra, hogy alkossanak véleményt az érintett földek eltérő értékbecsléséről. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/10/01/sukoroi-ingatlanugy---hatszazmillioval-felulertekeltek-a-cserefoldeket-306492 | 2009-10-01 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Az első új bázis a kirgiz határ közelében fekvő Su városában jön létre, már 2025 elején.
A francia vasútijármű-gyártó vállalatnak nem ez az első beruházása a közép-ázsiai országban: az Alstom 2019-ben és 2022-ben is aláírt megállapodásokat a kazah vasút KTZ-vel. Az előbbiben ráadásul a Knorr-Bremse is partner: 295 kazah mozdony fékrendszerét korszerűsítik a következő huszonöt év során. Az utóbbi pedig 245 Alstom-mozdony vásárlására vonatkozik, melyet 2029-ig szállít le a gyártó.
Az Alstommal kötött megállapodás egy újabb példája annak, hogy a nemzetközi vállalatok egyre inkább érdeklődnek a Kazahsztánban való jelenlét iránt. Az ország ráadásul nemcsak nyugatról vonz vállalatokat - többek között az Alstomot és az amerikai Wabtecet, melytől a KTZ épp a napokban rendelt dízelmozdonyokat 405 millió dollárt értékben -, hanem Kínával, Oroszországgal és Romániával is szorosabbra fűzi a gazdasági kapcsolatait - számol be a Rail Freight.
(Nyitóképünkön az Alstom asztanai bázisa. Kép forrása: Alstom SA) | Vasúti karbantartó bázisokat hoz létre Kazahsztánban az Alstom | Ráadásul négyet is, összesen körülbelül ötvenmillió euróért. | [
""
] | 0 | https://iho.hu/hirek/vasuti-karbantarto-bazisokat-hoz-letre-kazahsztanban-az-alstom | null | true | null | null | IHO.hu |
Az október 24-i ülésen határoztak a Dunanett Nonprofit Kft. , a Dunanett Vagyonkezelő Kft., az Innopark Nonprofit Kft., a DV N Zrt., a Dunaújvárosi Turisztikai Nonprofit Kft. a DKKA-Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft., az MMK Nonprofit Kft. és a Vasmű u. 41. Irodaház Kft. felügyelőbizottsági tagjairól. Mindegyik döntés esetében október 31-i hatállyal hívják vissza a tagokat, az újak megbízatása pedig november 1-től szól 2025. május 31-ig. Ezek egyfajta bizalmi pozícióknak tekinthetők. Nem véletlen, hogy miután 2019-ben hatalomra jutott a Rajta Újváros, az első közgyűlési döntéseik között volt , hogy visszahívták az addigi tagokat (többségük megbízatása 2020 májusáig szólt volna), és maguk delegáltak új személyeket.
A Dunanett Nonprofit Kft. felügyelőbizottságát ezidáig Endre, Kertész Edit és Friedl László alkotta. Ám Barta Endrét most visszahívták, s helyébe Kálló Gergelyt tették be. A közgyűlési dokumentumok alapján Barta Endre eddig díjazás nélkül látta el ezt a feladatot, de Kálló Gergelynek már a többi tagéval megegyező összegű díjazást adnak a napirend alapján.
A DKKA-Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának mindhárom tagját visszahívták, köztük Barta Endrét is, akit újfent Kálló Gergellyel cserélték, míg Sáfrány Katalin és Szalóki László helyett Guba Patrícia és Horváth Dávid Zoltán lehet a bizottság tagja. Barta Endre ezt is díjazás nélkül végezte, Kálló Gergely viszont ugyanúgy havi 30 ezer forint díjazásban részesül ezért is, mint a másik két bizottsági tag.
A Dunanett Vagyonkezelő Kft-ben díjazás nélkül végzik a felügyelőbizottsági munkát, eddig Illéssy István, Motyovszki Mátyás és Molnár Csaba. Ezen cég esetében a közgyűlés nem dönt, csak javasolhatja a Dunanett Nonprofit Kft-nek a felügyelőbizottsági tagok személyét. A mostani ülésen Molnár Csaba visszahívását, egyúttal Parcz László Sándor megválasztását javasolják.
Az Innopark Nonprofit Kft. esetében Motyovszki Mátyás, Felföldi Ágnes és Rajda Dániel töltötte be a felügyelőbizottsági tagságot eddig díjazás nélkül. Viszont Felföldi Ágnes és Rajda Dániel távozik, helyükre Molnár Csaba és Kertész Éva érkezik.
A DV N Zrt. felügyelőbizottságában eddig Kárpáti Gábor István, Szántó Péter Lajos és Rajda-Szláma Zsuzsanna Marianna tevékenykedett. Közülük csak Kárpáti Gábor marad a testületben, a két visszahívott tag helyébe Borsi Józsefet és Grőb Jánost választották meg. A korábbi közgyűlési dokumentumok alapján a bizottság tagjai havi 30 ezer forintos díjazásban részesülnek.
A Dunaújvárosi Turisztikai Nonprofit Kft. felügyelőbizottságában sem marad Rajda-Szláma Zsuzsanna Marianna, helyét Für Tibor foglalhatja el Szántó Péter Lajos és Keresztesi Béláné mellett (külön díjazás itt nincs).
A Vasmű u. 41. Irodaház Kft. felügyelőbizottságából is távozik Rajda-Szláma Zsuzsanna Marianna. Lebics Edit Valéria és Keresztesi Béláné mellé most Vereb Zoltán kapott bizalmat. A bizottsági tagok havi 30 ezer forintot kapnak a feladatért.
Az MMK Nonprofit Kft. háromfős felügyelőbizottságában csak Győri Gábor János marad; Viczai Dalma és Nagy Kálmán visszahívásával egyidejűleg Orha Zoltánt és Radó Zsuzsannát választották a bizottság új tagjainak. Bár a közgyűlés által elfogadott határozatban nem tértek ki a díjazásukra, egy korábbi dokumentum alapján itt is havi 30 ezer forintban részesülnek a tagok. | Barta Endrét visszahívták, Kálló Gergelyt betették | Nyolc önkormányzati érdekeltségbe tartozó gazdasági társaság felügyelőbizottságában cserélte embereit a rajtás városvezetés. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/barta-endret | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
De a nyomozás még nem zárult le.Tóth Endre momentumos politikus arról kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy milyen szakaszban van a volt mátészalkai tankerületi vezető ügye, akit még korábban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgattak ki.Polt tájékoztatása szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányságon már vizsgálati szakban van a büntetőeljárás. Az adatkéréseket, a tanúk kihallgatását, az okiratok beszerzését, a tárgyi bizonyítékok lefoglalását követően a 11,5 millió forintos hűtlen kezelés mellett 5,2 millió forintos sikkasztás miatt is gyanúsítottként hallgatták ki a volt igazgatót.Tóth ezen kívül még a nyírmeggyesi tanító ügyéről is kérdezte Poltot, aki büntetésből alsóneműre vetkőztette a diákjait. Itt szintén már a vizsgálati szakban van a nyomozás. A tanúk kihallgatása után a pedagógust hatrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt gyanúsítottként hallgattak ki.A nyírmeggyesi iskola ugyancsak a mátészalkai tankerülethez tartozik, de Tóth kérdésére a legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a két ügy nem hozható egymással összefüggésbe. | Nemcsak milliós hűtlen kezeléssel, hanem sikkasztással is gyanúsítják a volt mátészalkai tankerületi vezetőt | De a nyomozás még nem zárult le. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241031_mateszalkai-tankerulet-vezeto-hutlen-kezeles-sikkasztas | 2024-10-31 15:05:00 | true | null | null | HVG |
Az MSZP-s Göndör István által jegyzett javaslat éppen azt eredményezte, hogy több képviselőnek jelentősen nőtt volna a költségtérítése. Csak egy példa: a két nagy párt frakcióvezetője, az MSZP-s Mesterházy Attila és a fideszes Navracsics Tibor jelenlegi 266 ezres költségtérítése bruttó 862 ezer lett volna. Ezt elkerülendő Göndör István most úgy változtatna a törvényen, hogy átírná az úgynevezett választókerületi pótlék rendszerét. A választókerületi pótlék alapján állapítja meg ugyanis a törvény a költségtérítés mértékét.
Göndör a képviselői költségtérítés szabályozásával azt akarta elérni, hogy az eddigi képviselői tiszteletdíjat, a különböző parlamenti tisztségekért járó pótdíjat, továbbá a költségtérítés összegét a jelenlegi szabályok szerint határozzák meg, de vonják adózás alá. A júniusban elfogadott törvény szerint minden képviselő dönthetne, hogy vagy nem gyűjti a számlákat, és ebben az esetben a bevételének tíz százalékát tekinti költségnek, vagy számlákat gyűjt, és előzetesen megbecsüli, hogy bevétele hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán. Göndör számításai szerint az előbbi megoldás esetén a képviselőknek havi nettó több tízezer forintos jövedelemcsökkenéssel kell számolniuk.
Júniusban nagy többséggel fogadta el az Országgyűlés a törvényt: az MSZP mellett a Fidesz, a KDNP és a függetlenek között ülő MDF-esek is megszavazták, az SZDSZ ellenezte. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója lapunknak azt mondta, valószínűleg támogatják a módosítást, de erről csak közvetlenül a mai parlamenti ülés előtt dönt a frakció. Az ellenzéki párt politikusa szerint a módosítás jobb a jelenlegi szabályozásnál: a képviselők tiszteletdíja nem, ám a költségtérítés rendszere változna, a képviselők minden jövedelmük után adóznának.
Az SZDSZ vélhetően továbbra sem áll ki a törvény mellett, mert a szabályozást látszatmegoldásnak tartja. A liberális frakciótól lapunknak nyilatkozó Hankó Faragó Miklós azt mondta, a törvény nem korrekt, ráadásul becsapja a választókat. Az SZDSZ szerint ezért a képviselői tiszteletdíjak rendszerét kellene újragondolni. Hankó Faragó megjegyezte: a képviselők tiszteletdíja nevetségesen alacsony a cégvezetők fizetéséhez képest, pedig a parlamenti munka nem jelent alacsonyabb szintű felelősséget. A liberálisok szintén az ülésnap előtt döntenek a törvénymódosítás támogatásáról.
Ami változhat
A képviselő választókerületi pótléka havonta a tiszteletdíjának 60 százaléka lenne, ha a képviselő budapesti, 90 százalék, ha választókerületi szék-helye a fővárostól 50 és 100 kilométer között van, a Budapesttől 300 kilométernél messzebbi választókerület esetében pedig 160 százalék.
A számításnak az a lényege, hogy a tiszteletdíjhoz viszonyított választó-kerületi pótlék 50 kilométerenként 15 százalékkal lenne magasabb.
A számításnak az a lényege, hogy a tiszteletdíjhoz viszonyított választó-kerületi pótlék 50 kilométerenként 15 százalékkal lenne magasabb. --> | Napirenden a költségtérítés - Mennyit fizessenek a képvislők? - Világgazdaság | Ha nem érkezik hozzá módosító javaslat, ma újra szavaz az Országgyűlés a képviselői költségtérítésről szóló törvényről, amelyet júniusban fogadott el a Ház. A mostani változtatást az indokolja, hogy a nyár elején megszavazott törvénnyel nem valósult meg a képviselői jövedelmek csökkentése. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2009/11/napirenden-a-koltsegterites-mennyit-fizessenek-a-kepvislok | 2009-11-16 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-332648 | 2004-09-14 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
A rendezvény háziasszonya, Mecseki Melinda, majd dr. Kancz Csaba főispán köszöntötte az érdeklődőket. A fórumon Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár kiemelte: november 12-ével az összevont, és 14-ével az egyszerűsített pályázati felületek nyíltak meg. Vármegyénkben 1886 civil szervezet működik, s tavaly azok, akik pályáztak 153 millió forintot nyertek. A civileknek egy hónap áll rendelkezésükre, hogy véglegesítsék a pályázataikat.
Továbbra is 4,5 millió forint a maximum elnyerhető összeg. Eddig az egyszerűsített elszámolás 3 millióig állt a rendelkezésre, most 5 millió. Így egy nyilatkozat elegendő, hogy a szervezet teljesítette a beadott szakmai célokat. Jelenleg 13 milliárdnál is nagyobb keret áll a rendelkezésre.
Furka Ágnes osztályvezető előadása után neki és Lakatosné Kiss Edit pályázati referensnek is tehettek fel kérdéseket a jelenlévők. | Várják már a civilek pályázatait | CIVIL INFO – NEA 2025 címmel szervezett tájékoztatót Tatabányán, a Kormányhivatalban a Majki Népfőiskolai Társaság, a Komárom-Esztergom Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ címbirtokosa. A Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága munkatársai ismertették a legfontosabb tudnivalókat. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/varjak-mar-a-civilek-palyazatait | null | true | null | null | KEMMA |
Várhatóan a jövő hét elején Áder János államfő az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének előterjesztésére a bírósági igazgatási szervezet elnökhelyettesévé nevezi ki Erőss Monikát, értesült az Index. Információinkat az OBH többszöri kérdésünkre sem cáfolta, annyit pedig megerősítettek, hogy Erőss Monika pályázott az OBH elnökhelyettesi posztjára, Senyei György OBH-elnök pedig:
Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes
Arra kérdésünkre ellenben válaszoltak, hogy nem merült-e fel az OBH elnökének felterjesztése előtt, hogy Erőss Monikával szemben összeférhetetlenségi aggályok vannak. A válasz röviden összefoglalva nem, azt írták ugyanis:
Rákérdeztünk arra is, hogy miközben az OBH elnökévé jelölt személy Országos Bírói Tanács (OBT) általi meghallgatását a bírói szervezeti és igazgatási törvény előírja, helyetteseinél nincs ilyen követelmény, Erőss Monika esetében, éppen a személyét érintő kérdésekből fakadóan pedig nem gondolják-e, hogy az elnökhelyettest is érdemes lenne meghallgatnia a bírók saját igazgatási szervének, azaz az OBT-nek. Erre azt válaszolták:
Az OBH elnökhelyettesi tisztségére pályázó személyek vonatkozásában a jogszabály ilyen hatáskört nem telepített az OBT-hez.
A válasz alapján azt, hogy egy pályázó az adott tisztséget betöltheti-e, a kinevezőnek kell megvizsgálnia, aki az OBH elnökhelyettese esetén a köztársasági elnök.
Erőss Monika jelenleg a Kúria főtitkára. A bírósági önéletrajza szerint 1982-ben szerzett diplomát „summa cum laude” minősítéssel az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. Több bírósági igazgatási pozíciót is betöltött, majd:
közreműködött polgári jogi és polgári eljárásjogi tárgyú, valamint a civil szervezetek érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, esetenként közvetlen közigazgatási- és igazságügyi minisztériumi felkérés alapján.
Erőss az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, 2012-től pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökének megbízásából egyes bírósági eljárások elektronizálását célzó uniós forrásokból megvalósuló projektekben a megrendelői oldalon szakmai közreműködőként jár el. Ráadásul a bíró 2012. január 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig a Kúrián beosztott bíróként - címzetes táblabíróként - dolgozott, 2013. szeptember 1. napjától a Kúria Polgári Kollégiumában kúriai bíró.
A Kúrián bírói feladatai mellett, megbízás alapján igazgatási feladatokat is ellát, 2012. július 15. napjától a Kúria főtitkára
– írja az önéletrajz.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György mellett három elnökhelyettesi poszt van. Ezek egyikére Áder János idén február 6-án nevezte ki Harangozó Attilát, aki 2018-tól a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke, illetve 1996 óta a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatója, címzetes egyetemi docens. Mellette korábban Répássy Árpád és Vajas Sándor voltak helyettesek, mindkettő posztra pályázatot írt ki az OBH elnöke március 10-én, erre nyújtotta be pályázatát az igazságügyi miniszter anyósa is. Kinevezési javaslatát pedig az OBH elnöke tehát már felterjesztette Áder Jánoshoz. | Várhatóan Varga Judit anyósa lesz az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese | Várhatóan Varga Judit anyósa lesz az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese - Handó Tünde utódja felterjesztette Áder János államfőhöz, hogy az igazságügyi miniszter férjének édesanyja vezesse mellette a bírósági igazgatást. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/04/03/obh_elnokhelyettes_varga_judit_eross_monika_anyyos_senyei_gyorgy/ | 2020-04-03 11:04:00 | true | null | null | Index |
Az M3-as autópálya melletti, nemrég felépült zajvédő falat felerészben a Norvég Alap finanszírozta még 2007-ben - hangzott el az RTL Klub keddi híradójában. Ez az a fal, amelynek utolsó szakaszát a múlt szerdán laza öltözetben adott át Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere, pedig Zugló a másfél milliárdos zajvédő falhoz összesen 30 millió forinttal járult hozzá, és azt is behajtja a fővároson.
Ezzel vezette fel a híradó azt a blokkot, amely a Norvég Civil Alap pénzeit osztó/elbíráló Ökotárs Alapítvány elleni kormányzati és rendőrségi fellépésről szól. Norvégia idén 40 milliárd forinttal támogat magyarországi beruházásokat és szervezeteket, ezek közül 36 milliárdot az állam, 4-et a civilek költhetnek el.
Mivel azonban a kormány belekötött abba, ahogyan a civilek osztják a pénzt, és átszervezte a pénzosztás felügyeletét, a norvégok leállították a 36 milliárdos támogatás folyósítását. A kormány részéről Csepreghy Nándor államtitkár azt mondta a tévének, hogy a saját maguk által a civilek ellen indított vizsgálatokat végigviszik. | Itthon: RTL Klub: Norvég pénzből épült zajvédő előtt pózolt Papcsák | Ha nincs nem fizet a Norvég Alap, akkor olyan tajvédő fal sem épül, mint amivel nemrég büszkélkedett a zudlói fideszes polgármester - derült ki az RTL Klub híradójából, amely most a civilek elleni kormányzati hadjáratról készített riportot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140805_RTL_Klub_Norveg_penzbol_epult_zajvedo_elo | 2014-08-05 16:10:00 | true | null | null | HVG |
Soros-ügynökök, agyhalottak, alkalmatlanok - ezek még a politikai ellenfelekre is erős kifejezések, hát még ha az ember a saját képviselőit illeti ezekkel a jelzőkkel - emlékeztetett Szentkirályi Alexandra az új videójában a Magyar Péter kiszivárgott hangfelvételein elhangzottakra. A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője feltette a kérdést: minek az embernek politikai ellenfél, ha ilyen pártvezére van? Ezeket a jelzőket ugyanis Magyar Péter mondta a saját EP-képviselőiről a hátuk mögött - mutatott rá.
Akiket Magyar Péter Soros-ügynöknek, alkalmatlannak, agyhalottnak tart, azoknak közben ő a magyar emberek szavazatát és bizalmát kérte
- idézte fel Szentkirályi Alexandra. Nekünk, budapestieknek, az a gondunk, hogy a Tisza Párt két brüsszeli alkalmazottja is bent ül a Fővárosi Közgyűlésben képviselőként - közölte. - Akkor tehát ők is agyhalottak, alkalmatlanok, Soros ügynökök? - tette hozzá a frakcióvezető. - Kollár Kinga és Molnár Dániel. Mit szóltok ehhez? Bárhogyan is részvétem a pártvezéretek miatt, nehéz lehet ilyen főnöknek dolgozni, de gondolom, a brüsszeli és a fővárosi milliók nyújtanak egy kis vigaszt - üzent a Tisza Párt két budapesti képviselőjének. | Szentkirályi Alexandra: Magyar fővárosi képviselői is agyhalottak, alkalmatlanok, Soros ügynökök? | Akiket Magyar Péter Soros-ügynöknek, alkalmatlannak, agyhalottnak tart, azoknak közben ő a magyar emberek szavazatát és bizalmát kérte - hívta fel a figyelmet Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője legújabb videójában. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/szentkiralyi-magyar-peter-agyhalott | null | true | null | null | Origo |
Az ügyészség megtagadta a nyomozást Németkér polgármestere ellen. A falu első emberét a kisebbségi ombudsman jelentette fel tavaly, miután a falu lakosai megrongáltak egy házat, amelybe egy, a paksi Bedőtanyáról kiköltöztetett roma család szeretett volna beköltözni. Kaltenbach Jenő hivatali visszaélést gyanított az ügyben, ám az ügyészség szerint a gyanúnak nincs alapja. A házrongálás ügyében megindított rendőrségi vizsgálat továbbra is folyik.
Alapos gyanú hiányában megtagadta a nyomozást a Szekszárdi Városi Ügyészség Németkér volt polgármestere és a képviselő-testület tagjai ellen, akiket tavaly a kisebbségi ombudsman jelentett fel egy roma család házának megrongálása kapcsán.
Ökrös Magdolna ügyész, a Tolna Megyei Főügyészség sajtóreferense hétfőn emlékeztetett rá, hogy 2002 őszén a paksi önkormányzat lebontatta a városhoz tartozó Bedőtanyán álló és életveszélyessé vált házat, melyben hat roma család lakott. Az egyik család a Pakshoz közeli Németkéren vásárolt magának ingatlant, de az épületet helybéliek egy csoportja megrongálta, lakhatatlanná tette, hogy megakadályozza a beköltözést.
Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ezt követően feljelentést tett a falu polgármestere és a képviselő-testület tagjai ellen. Az omudsman úgy ítélte meg, fennáll a gyanú, hogy a hivatali visszaélést követett el a polgármester, mert az incidenst megelőzően a falut járva arra kérte a lakosokat, ne adják el házaikat a Bedőtanyáról elköltöző roma családoknak. Később pedig, amikor az adásvétel létrejött, a képviselő-testület úgy döntött: akár még az ingatlan felvásárlása árán is elérik, hogy az eladó visszalépjen az üzlettől.
Ökrös Magdolna elmondta: az ügyészség előbb feljelentéskiegészítést rendelt el, majd a napokban megtagadta a nyomozást az ügyben. Az indoklás szerint a hivatali visszaélés szándékos és célzatos bűncselekmény, erre adat nem merült fel. A határozat szerint a polgármester a házrongálás miatt maga tett feljelentést a rendőrségen, amikor pedig arra kérte az ingatlantulajdonosokat, ne adják el házaikat romáknak, a helyzet normalizálására, valamint egy esetleges újabb rongálás megakadályozására törekedett.
Az ügyészség szerint az önkormányzat visszavásárolta ugyan a roma családtól az ingatlant, de azt helyreállíttatta, és ingyen a helyi roma kisebbségnek engedte át. Daubner Gabriella, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: a főkapitányságon a rongálás miatt tovább folyik a nyomozás, amely azt hivatott kideríteni, kik és milyen indokkal vettek részt a németkéri ház megrongálásában. | Nem nyomoznak a házromboló falu vezetője ellen | Az ügyészség megtagadta a nyomozást Németkér polgármestere ellen. A falu első emberét a kisebbségi ombudsman jelentette fel tavaly, miután a falu lakosai megrongáltak egy házat, amelybe egy, a paksi Bedőtanyáról kiköltöztetett roma család szeretett volna beköltözni. Kaltenbach Jenő hivatali visszaélést gyanított az ügyben, ám az ügyészség szerint a gyanúnak nincs alapja. A házrongálás ügyében megindított rendőrségi vizsgálat továbbra is folyik. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030106nemnyomoznak.html | 2003-01-06 12:39:00 | true | null | null | Origo |
Noha sem a rendőrség, sem az eljárást felügyelő ügyészség nem ad tájékoztatást arról, hogy milyen bűncselekmény miatt zajlik a Lakatos-ügyben az eljárás, forrásaink szerint emberkereskedelem bűntettének gyanújával rendelte el Lakatos Márk botrányával kapcsolatban a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
Az általunk megkérdezett szakértők ugyancsak arra az álláspontra jutottak, hogy felmerül ebben az ügyben az emberkereskedelem gyanúja.
A férfiról Ábrahám Róbert műsorában állította azt egy egykori intézetis fiú, hogy évekkel ezelőtt, amikor még kiskorú, 15 éves volt, fajtalankodott vele a baloldali véleményvezér, aki ráadásul a "gyermekvédelmi" influenszer-tüntetés egyik arca is volt.
A fiú arról is beszélt, hogy külön ember volt arra a célra, hogy az árvaházakban felkutassanak fiatal heteroszexuális fiúkat, akik nyomoruk okán megvásárolhatók homoszexuális együttlétekre, és a kiválasztott gyerekeket a kerítő le is szállította és átadta a megrendelőinek, ami után jutalékot kapott.
A fiú elmondása szerint az "átadás" előtt drogot is adtak neki, majd a lakásban olyan dolgot is meg kellett tennie Lakatos Márkkal félelemből, amit nem akart.
A fiú videóvallomását - egy feljelentés keretében - eljuttatták a Fővárosi Főügyészségnek. Onnan a feljelentést megküldték a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, a BRFK pedig aznap elrendelte a nyomozást , ám azt nem mondták meg, hogy milyen bűncselekmény gyanújával.
Lakatos Márk egyébként több napos hallgatás után megszólalt és visszautasította az ellene felhozott állításokat. | Emberkereskedelem gyanúja miatt nyomozhat a rendőrség a Lakatos Márk-ügyben | Emberkereskedelem gyanújával indíthatott nyomozást a rendőrség az ismert homoszexuális influenszer, Lakatos Márk botrányával összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet. Lakatosról egy intézetis fiú állította azt, hogy évekkel ezelőtt „kiközvetítették“ a stylisthoz, aki fajtalankodott vele. A fiú ekkor még csak 15 éves volt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/emberkereskedelem-gyanuja-miatt-nyomozhat-a-rendorseg-a-lakatos-mark-ugyben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A 47 megkérdezett önkormányzat közel kétharmada válaszolt a Blikknek: ezek szerint Bácskai János ferencvárosi polgármester járt a legjobban, aki 98 nap után több mint 2,5 millió forintot kapott. Székesfehérváron is sokat kellett dolgozni, Cser-Palkovics Andrásnak 119 napért 1,7 millió forint járt, a helyettesei is közel ennyit kaptak kézhez.
Olyan ismertebb politikusok is éltek a szabadságmegváltás jogával, mint Kósa Lajos volt debreceni polgármestersége, aki több mint 1 milliót kapott 40 nap után, Németh Szilárd csepeli rezsibiztos, aki 1,4 milliójának túlnyomó részét jótékony célokra utalta, de még Papcsák Ferenc volt zuglói polgármesternek is több mint negyedmillió ütötte markát.
A legnagylelkűbb Szita Károly kaposvári polgármester volt, akinek 229 nap szabadsága halmozódott fel 2002-óta, azonban a majd egy évnyi fizetésének megfelelő összeget nem engedte magának kifizettetni, vagyis mintegy 6 millió forintról mondhatott le.
És mielőbb megmutatjuk, hogy mely városoknál fizettek a vezetőknek szabadságmegváltást, előbb pellengérre állítjuk azokat az önkormányzatokat, amelyek nem válaszoltak a Blikk megkeresésére, pedig kétszer is elküldtük, megfelelő időt adva a válaszra: Miskolc, Érd, Sopron, Győr, Nyíregyháza, Békéscsaba, Nagykanizsa, a fővárosi kerületek közül pedig a II. kerület, Óbuda, Újpest, VI. kerület, VII. kerület, Kőbánya, XI. kerület, Angyalföld, Újpalota, XVI. kerület, XVII. kerület és a XXII. kerület. Ezeknél nem tudhatjuk tehát, hogy a polgármesterek, alpolgármesterek mennyi pénzt vettek fel szabadságmegváltásként a ciklus végén.
DebrecenKósa Lajos
401 millió 54 ezer
Pajna Zoltán
501 millió 295 ezer
PécsPáva Zsolt
14382 ezer
Csizi Péter
KaposvárSzita Károly
lemondott a pénzről
Turainé John Katalin
125nem járt
Rázsi Botond
19493 ezer
KecskemétSzemereyné Pataki Klaudia
250 ezer
Székesfehérvár
Cser-Palkovics András
1 millió 678 ezer
Égi Tamás
1081 millió 572 ezer
SzekszárdHaag Éva 20492 ezer
SalgótarjánSzékyné Sztrémi Magdolna
1 millió 630 ezer
Fenyvesi Gábor 491 millió 205 ezer
Szabó István
631 millió 549 ezer
Balaicz Zoltán
?1 millió 530 ezer
V. kerület
?Lemondott róla
VIII. kerület
Kocsis Máté
1321 millió 685 ezer (kétharmada jótékony célokra ment) Sántha Péterné
1 millió 566
Sára Botond
44698 ezer
IX. kerületBácskai János 982 millió 510 ezer
Varga József
664 ezer
XIV. kerület
Papcsák Ferenc
267 ezer
Rozgonyi Zoltán
1 millió 141 ezer
XIX. kerületGajda Péter és két alpolgármester társa
4695 millió 135 ezer (kérésünkre sem bontották személyekre)
XXI. kerület
Németh Szilárd
1 millió 429 ezer (jótékony célokra)
Morovik Attila
304 ezer
XXIII. kerület
Geiger Ferenc
nem volt | Tucatnyi polgármester kapott milliókat a szabadságáért | Budapest – Sokat dolgoznak, és sokat keresnek a polgármesterek! A legtöbben ugyanis, legalábbis papíron, nem vették ki szabadságukat, ezért ciklus végén akár milliós összeg is üthette markukat szabadságmegváltás címén. Miután beszámoltunk arról, hogy Szalay Ferenc szolnoki polgármester 119 nap után 3 millió forintot kapott, valamennyi megyei jogú város és kerületi önkormányzattól kikértük, hogy hol mennyit fizettek ki a vezetőiknek a bennragadt szabadságukért. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_politika/tucatnyi-polgarmester-kapott-milliokat-a-szabadsagaert-2408627 | 2015-10-11 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
A kereszténydemokrata Rubovszky György törvényi szinten szeretné rendezni, hogy a hatósági eljárás bármely szakában, bármely eljáró hatóság előtt lemondhassanak az országgyűlési képviselők mentelmi jogukról.Az Országgyűlés szakbizottságának elnöke ezt a testület keddi ülése után mondta újságíróknak.
A képviselő emlékeztetett rá, a mostani szabályozás szerint az országgyűlési képviselő a mentelmi jogról nem mondhat le, kivéve a szabálysértési eljárást. Rubovszky György emellett azt is szeretné, hogy a jövőben az országgyűlési képviselőknek kötelező legyen a hatóságok előtt azonnal felfedniük képviselői mivoltukat.
Ha ezek után olyan intézkedés történik, ami nem a tetten éréssel kapcsolatos, akkor nagyon szigorúan kell fellépni az adott hatóság ellen - hangsúlyozta, megjegyezve: a jelenlegi szabályozás szerint sokszor kerülnek a hatóságok akaratlanul is olyan helyzetbe, hogy megsértik a képviselők mentelmi jogát. | Lehessen lemondani a mentelmi jogról! - javasolja a szakbizottság elnöke | A mentelmi jogról rendelkező törvény módosítását javasolja az országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke. Ebben megtiltaná például azt, hogy a képviselők e státusukat elhallgassák a hatóság képviselői előtt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/09/lehetove-tenne-a-kepviseloknek-hogy-lemondjanak-a-mentelmi-jogrol-az | 2011-09-27 12:54:00 | true | null | null | Origo |
Valamiért nagyon divatos lett NER-es körökben az ásványvíz, most éppen Schmidt Mária és gyerekei, Ungár Péter és Ungár Anna szállt be a hazai ásványvízpiacba. Az Opten adatbázisából ugyanis kiderül, hogy a család által birtokolt Pió-21 Kft. szeptember 23-án többségi tulajdonos lett a Bazalt-Víz Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben. Ez egy elmúlt években inaktív cég, amelynek budapesti a központja, de Kisapátiban van egy ásványvíz-palackozó üzeme, ahol a St. George, Szent György-hegyi ásványvizet készítették.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a Kisapáti K-2 OKK számú kút természetes ásványvíz tekintetében a kizárólag palackozási célú élelmiszerkénti felhasználásra a természetes ásványvíz megnevezés használatát engedélyező határozatot az alábbiak szerint módosította: a természetes ásványvíz neve: "Szent György-hegyi". A kút/forrás neve: Szent György-hegyi kút. Fenntartó és üzemeltető: Bazalt-Víz Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
- ez a hivatal 2010-es határozata, amely nagyjából az egyetlen nyoma a cégnek az interneten.
A település leírása szerint a 368 lelket számláló Kisapáti a Tapolcai-medence és ezáltal a Balaton-felvidék egyik igazi gyöngyszeme. A falu a Szent György-hegy keleti lábánál, az UNESCO Világörökség Várományos Helyszínek jegyzékében szereplő Balaton-felvidéki Kultúrtáj, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik és országos turisztikai népszerűségnek örvend.
Tehát igazán szép vidéken található a Bazalt-Víz Kft. palackozó üzeme. Viszont az elmúlt években nem sok palackot tölthettek meg ásványvízzel vagy nem sikerült eladni, mert legutóbb 2019-ben volt minimális forgalma a cégnek, azóta nulla forint a bevételük. Az Ungár család érkezése előtt egy bizonyos Titkos Domokos volt a többségi tulajdonos. Most már viszont a Pió-21 Kft. lehelhet életet a társaságba. A Balaton-felvidéken remek források vannak: a Kisapáti közelében található Kékkút neve összeforrt az ásványvízzel; hosszú évtizedek óta kedvelt termék az innen származó, különféle változatokban kapható Theodora víz.
Hogy miért vetettek szemet pont erre az ásványvizes cégre, az még nem világos, de tény, hogy jelentős vagyon felett diszponál a család, tehát van miből befektetni. Legfontosabb társaságuk a Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt., a BIF főrészvényese pedig a Pió-21 Kft., aminek tulajdonosa Schmidt Mária és gyerekei, Ungár Péter és Ungár Anna. Azt a K-Monitor írta meg precízen, hogy bár a tavalyi adózott eredmény 8,5 milliárd forint volt, Schmidt Mária és gyerekei ennél jóval nagyobb, 31,1 milliárd forintos osztalékot vettek ki családi vagyonkezelő cégükből, a PIÓ-21-ből. Ez úgy lehetséges, hogy hozzányúltak a korábbi évek ki nem vett nyereségéből képzett eredménytartalékhoz is.
Meglehetősen aktív mostanában a család. Lapunk írta meg, hogy új vagyonkezelő céget is alapítottak: a Pióka Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.-t szeptember 17-én jegyezték be, főtevékenysége az üzletvezetés. A család eddig leginkább ingatlanokkal és a turizmussal foglalkozott. A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány becslése szerint összesen 99 milliárd forintjuk van hármuknak, ezzel a 21. helyen szerepelnek. A jelentős gyarapodás annak köszönhető, hogy a BIF részvényei remekül hasítottak a tőzsdén.
Az ásványvizes piac viszont meglehetősen zsúfolt, külföldi multik mellett a NER is képviselteti magát. Szintén lapunk számolt be arról, hogy a Mol Nyrt. megvette Mészáros Lőrinc ásványvizes és PET-feldolgozó cégét is. Az Opten adatbázisából kiderült, hogy az olajvállalat szeptember 2-a óta tulajdonosa a Vivienvíz Kft.-nek és a Greenpet Recycle Kft.-nek is. A felcsúti vállalkozó persze nem maradt ásványvíz nélkül. A Vivienvíz Kft.-ből ugyanis kivált az Aqua Vivien Kft., amely szintén ásványvizet gyárt. | Schmidt Mária és Ungár Péter cégbirodalma megérkezett a Balaton-felvidékre | A Terror Háza Múzeum főigazgatója és az LMP-s politikus egy inaktív ásványvíz-palackozó üzembe lehelhet életet a Szent György-hegy lábánál. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/schmidt-maria-es-ungar-peter-cegbirodalma-megerkezett-a-balaton-felvidekre.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A független országgyűlési képviselő a villamos Széll Kálmán téri végállomásán tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az "intézményesített állami Fidesz-korrupció ellen" tiltakoznak, ami családokat tesz tönkre.
Ezt követően Varju László és az esemény előtt kiosztott táblákat tartó, főleg idősebb aktivisták felszálltak a 6-os villamosra, amellyel a vonal végéig, a Móricz Zsigmond körtérig utaztak. Az út alatt a korábbi demonstrációkról már ismert "A Fidesz súlyosan károsítja Ön és környezete megélhetését", "Nemzeti Maffia Zrt.", "Mutyifilter", illetve "A haveroknál minden dohány" feliratú tábláikat a villamos üvegéhez nyomták, hogy azok kívülről jól olvashatóak legyenek.
A táblákat folyamatosan "poggyászoknak" nevező Varju László egy kérdésre azt válaszolta, nem kértek engedélyt a demonstrációra. Hozzátette, van jegyük, a táblák pedig méretükben megfelelnek a közlekedési eszközökre felvihető poggyászoknak. | Itthon: Trafikmutyi: a Combino utasai körében akciózott a DK | A fővárosi 6-os villamoson tüntetett a dohányárusítási jogok elosztása ellen a Demokratikus Koalíció (DK) mintegy két tucat aktivistája pénteken. Varju László, a párt politikusa a koncessziós szerződések megkötésének megakadályozására szólította fel a kormányt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130524_Trafikmutyi_a_Combino_utasai_koreben_akci | 2013-05-24 11:24:00 | true | null | null | HVG |
"Nemrég gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna. Koholt bizonyítékokkal hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni mégkönnyebb"- üzente az Instagramon Vogel Evelin Magyar Péternek, miután a Tisza Párt elnöke kedden közölte zsarolás miatt feljelentette volt barátnőjét.
Vogel Evelin 30 millió forintot követelt tőle azért, hogy ne hozzon nyilvánosságra bizonyos hangfelvételeket - állította Magyar vasárnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte volt barátnője megállapodott Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával, aki Vertán György üzletemberen keresztül havi 5 millió forintot és a belvárosi lakást biztosítja a nőnek. Vertán hétfőn megerősítette, Vogel a lakásában lakik. Azt azonban tagadta, hogy pénzt adna neki. Hétfőn az első hangfelvétel is eljutott a sajtóhoz, ezen büdös szájú emberekről és nyugdíjas kommandóról beszél a Tisza Párt elnöke. Magyar szerint a felvétel összevágott és manipulált. | Vogel Magyarról: Nemrég gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna | A volt barátnő szerint „koholt bizonyítékokkal hamisan vádolni könnyű.” | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/13/vogel-magyarrol-nemreg-gyurut-akart-huzni-annak-a-keznek-az-ujjara-amire-most-bilincset-rakatna | null | true | null | null | 444 |
Tovább nyomoz a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya abban az ügyben, amely a Petőfi Szálló felújításával kapcsolatban indult az MSZP-s vezetésű Szentesen – tudatta lapunkkal a megyei rendőrség. A vizsgálat során még mindig nem hallgattak ki gyanúsítottként senkit, a nyomozás határideje február 13. Emlékezetes, az eljárás hűtlen kezelés gyanújával folyik, az ügyben két magánszemély és az Állami Számvevőszék tett büntetőfeljelentést. Utóbbi azért, mert az önkormányzat – szabálytalanul, más esetekben képviselő-testületi jóváhagyás nélkül – 68,4 millió forint tagi kölcsönt nyújtott a részben a város tulajdonában álló Szentes Spa & Medical Kft.-nek.
Folyik még a hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt a Makó és térsége Víziközmű Kft. korábbi működésével összefüggésben indult nyomozás is. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya arról tájékoztatott, hogy az eljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja. – A folyamatban lévő nyomozás érdekeire tekintettel egyéb információt nem áll módunkban kiadni – tette hozzá a megyei rendőrség. Ismert, az eljárás a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon indult azért, mert egy független könyvvizsgálói jelentés szerint Buzás Péter volt MSZP-s polgármester alatt, 2006 és 2014 között a társaságnál körülbelül egymilliárd forintot fizettek ki indokolatlanul. Bőkezűen jutalmaztak, és olyan munkákat rendeltek meg baráti cégektől, amelyeket a víziközmű-társaság is elvégezhetett volna. A nyomozást később átvette a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya.
Legalább február 6-ig nyomoz a Nyírbátori Rendőrkapitányság is a helyi gázszivárgási ügyben, az eljárás szakértők bevonása mellett folyik. A történtekkel kapcsolatban eddig egy 40 éves helyi férfit hallgattak ki gyanúsítottként közveszélyokozás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Emlékezetes, az eset tavaly áprilisban egy nyírbátori ingatlannál történt, az ügyben több hatóság is intézkedett. Ez érintette a Pálma Wellness Hotelt is. A szolgáltatóegységet üzemeltető társaság tulajdonos-ügyvezetője Levenda Attila, Levendáné Lengyel Valéria nyírbátori MSZP-s képviselő fia. | Büntetőügyekben nyomoznak több szocialista vezetésű településen | Magyar Idők | Tovább nyomoz a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya abban az ügyben, amely a Petőfi Szálló felújításával kapcsolatban indult az MSZP-s vezetésű Szentesen – tudatta lapunkkal a megyei rendőrség. A vizsgálat során még mindig nem hallgattak ki gyanúsítottként senkit, a nyomozás határideje február 13. Emlékezetes, az eljárás hűtlen kezelés gyanújával folyik, az ügyben két magánszemély és … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/buntetougyekben-nyomoznak-tobb-szocialista-vezetesu-telepulesen-2717230/ | 2018-01-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Vajon milyen szakmai teljesítménye van annak a rendőrségi csoportnak, amely mellett egy Vizoviczki ki tudott nőni? – tette fel a költői kérdést Pintér Sándor belügyminiszter a Heti Válasznak adott interjújában, amikor a hírhedt alvilági figurák letartóztatása és a szervezett bűnözés elleni rendőrségi egységek feloszlatása közti kapcsolatról faggatták. Pintér egyértelművé tette, hogy a nemrég rács mögé küldött maffiózó ügyeinek évtizedes felderítetlenségéért felelősnek tartja a BRFK szervezett bűnözés elleni osztálya és a Nemzeti Nyomozó Iroda felmentett vezetőit és több mint négyszáz beosztottját.
A nyáron több közismert, mégis hosszú ideje háborítatlanul üzletelő „vállalkozót” tartóztatott le a rendőrség, és elővettek több olyan maffiaügyet, gyilkosságot is, amely évtizedek óta megoldatlan volt. Az akciók közben az is kiderült, hogy számos magas beosztású rendőr rajta van az egyik letartóztatott keresztapa fizetési listáján, akik ezért rendszeresen elsikálták a feljelentéseket, és megtalálták a módját annak is, hogyan állítsák le az őket pénzelő bűnözők ellen indult nyomozásokat.
A rendőrség alvilági kapcsolatait vizsgáló szervek eddig nem válaszoltak arra kérdésre, hogy az érintett rendőrök miként tevékenykedhettek évekig anélkül, hogy a többiek feldobták volna gyanús viselkedésüket.
Rendőrségi forrásaink szerint a rendszerbe több olyan elem is beépült, ami hosszú időre biztosította, hogy a testület tagjai ne köpjenek bele egymás levesébe.
Több százan kaptak jól fizető másodállást
A fővárosi kapitányságok dolgozói közül több száz rendőr jutott évekig jó fizetéskiegészítéshez azzal, hogy az egyébként általuk is jól ismert maffiózók fennhatósága alá tartozó éjszakai helyeken vállaltak portaszolgálatot. Az örző-védő munka annak ellenére vált hagyománnyá és megtűrt másodállássá a budapesti rendőrök között, hogy a vezetők hivatalosan tiltották. Gergényi Péter, a BRFK egykori főkapitánya már 2003-ban zéró toleranciát hirdetett az állomány körében szokásos mellékállásokkal kapcsolatban, legutóbb, alig két hónapja, Pintér Sándor jelentette ki újra, hogy az engedély nélküli külsős munkáért kirúgás jár.
A kvázi védelmi pénz következménye az volt, hogy a rendőrök a feljelentések ellen is védeni kezdték saját munkahelyüket, vagy legalább igyekeztek elkerülni, hogy néhány „felesleges kellemetlenség” miatt konfliktusba kerüljenek kollégáikkal. A maffiózók örző-védőiken keresztül elérték, hogy a szórakozóhelyeikkel kapcsolatos drog- vagy zsarolási ügyekben, vagy erőszakos cselekmények miatt alig indult eljárás ellenük a területileg illetékes rendőrkapitányságokon.
Ha mégis elindult valamilyen nyomozás, és az ügy súlyosabb volt annál, hogy a kapitányságon lebeszéljék a sértetteket a hiábavaló feljelentésről, az eljárást a hatásköri illetékesség alapján magához vonhatta valamelyik szervezett bűnözéssel foglalkozó osztály.
A mi emberünk, ne bántsátok!
Az operatív módszereket is használó egységeknél is megvolt a lehetőség egy-egy vizsgálat megakasztására. A korrumpált nyomozók találtak egy általánosan elfogadott eljárási módot arra, hogy megvédjék az őket lefizető bűnözőket. Nyugodtan kérhették ugyanis még a be nem avatott kollégáktól is, hogy hagyjanak békén egy-egy feljelentett bűnözőt, ha hozzátették, hogy az illető rendőrségi informátor.
Egyik forrásunk azt állította, hogy a szervezett bűnözés ellen létrehozott rendőrségi egységek, valamint az ORFK és a BRFK nyomozói az 1990-es években párhuzamosan kezdték el kiépíteni besúgóhálózataikat. Az információkra akkoriban különösen nagy szükség volt, a rendőrök a vamzerek segítségével próbáltak eligazodni az időszak heves alvilági harcaiban. A hatóságok azonban hamarosan olyan mértékben támaszkodtak saját besúgóikra, hogy ezzel ellehetetlenítették a maffia elleni hatásos fellépést.
Bizonyíték erre, hogy akkoriban egyetlen jelentős maffiacsoportot sem sikerült felszámolni, a maffiagyilkosságok egytől egyig megoldatlanok maradtak, az olyan nagy horderejű ügyek pedig, mint az olajszőkítéssel milliárdokat termelő Energolé volt, a bíróságon fulladtak bohózatba. Figyelemre méltó egyoldalúságot vagy vakságot mutat a 2006-ban lezárt első nagy maffiaper is, amelyben azzal a váddal ítélték el Kecskeméten a Radnai László irányítása alatt működő maffiacsoport tagjait, hogy át akarták venni a hatalmat az alvilágban, és azt tervezték, hogy leszámolnak egy ellentétes érdekeltségű bűnözői csoporttal. A vádiratban név szerint emlegetett másik alvilági társaság ellen viszont azóta sem indult semmilyen eljárás.
A forrás szerint a Budapestet uraló alvilági csoportok a mai napig rendőri háttérrel működnek, és a teljes magyar bűnözői elit, köztük a nemrég letartóztatott Portik Tamás és Vizoviczki László hivatalos vagy félhivatalos beszervezett besúgója (volt) a bűnüldöző szerveknek. Vizoviczki letartóztatása után ki is szivárgott, hogy a diszkóbirodalom feje gyakran arra használta rendőrségi kapcsolatait, hogy razziákkal lehetetlenítse el a konkurens szórakozóhelyeket. Információink szerint Vizovicki a Pigalle Night Club vezetőjével történt összetűzése miatt tudatosan vállalata a besúgói szerepkört, hogy ezzel a csereüzlettel oldja meg a riválisa okozta a problémát.
Magyarországon a 2000-es évek elején vezették be a vádalku intézményét, de megmaradtak a nyomozók saját hatáskörben kötött kvázi alkui is, és bizonyos bűncselekményeknél védettséget biztosítottak informátoraiknak. Ez a szokásjog adott lehetőséget arra, hogy akár más rendőrkapitányságokra is átszóljanak, arra kérve az ottaniakat, hogy tegyék félre az aktuális feljelentést, mert az abban érintett személy nekik dolgozik.
A rendszer – még ha jóhiszeműen használták is – sok problémát okozott a hatóságokna. A rendőrök nem lehettek biztosak benne, hogy bejáratott embereik egy idő után nem a maguk érdekei alapján próbálják-e befolyásolni a többi ügy felderítését, sőt abban sem, hogy nem kitalált információkkal akarja-e fenntartani „fontosságát” a besúgó. Egyik forrásunk szerint egyáltalán nem ritka, hogy a vamzerek dezinformációi miatt feneklenek meg vagy futnak vakvágányra nyomozások.
A rendőrségen senki sem kérte számon, hogy a vamzerek információi valóban helytállóak voltak-e, vagy egyáltalán volt-e olyan társadalmi súlyuk, hogy megérje elsüllyeszteni az informátor ellen indult vizsgálatot. A besúgók információinak laza kezelése lehetővé tette, hogy a korrumpált nyomozók komoly alvilági figurákat is könnyen kimoshassanak bármilyen gyanúsításból.
A rendszer olyan jól működött, hogy az utóbbi hónapokban gyilkosságokkal, drogterjesztéssel, zsarolással, adócsalással is összefüggésbe hozott Hajógyári-szigeti keresztapa ügyvédje nyugodtan nyilatkozhatta a sajtónak, hogy védence 52 éves, ötgyermekes családfenntartó, aki ellen eddig egyetlenegyszer folyt büntetőeljárás, az is több mint húsz éve. 1991-ben kapott nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztést üzletszerű kéjelgés elősegítéséért, azóta egyszer sem került összeütközésbe a törvénnyel.
Jól informált védők lettek
Forrásaink szerint az alvilág és a rendőrség kapcsolatában egy külön tétel, hogy a kiemelt és legjobban fizetett beosztásokból nagy számmal vándoroltak el rendőrök, és végül ügyvédként vagy vállalkozóként ugyanazok mellett kötöttek ki, akik ellen korábban nyomoztak. Volt olyan sztárzsaru is, aki leszerelése után néhány héttel már közös céget alapított az egyik bűnözői csoporttal.
Éppen vállalkozásai miatt vetette fel a rendőrségi bennfentes információkat rendszeresen szellőztető Pesti Srácok blog a napokban, hogy volt-e, és ha igen, milyen kapcsolata például Doszpot Péternek a Vizoviczki-érdekeltségekkel. A volt főnyomozó, aki leszerelése után jólmenő vállalkozó lett az őrző-védő szakmában, azt nyilatkozta, hogy tíz éve nem beszélt sem személyesen, sem telefonon Vizoviczkivel: „Anno egy baráti vállalkozó helyeit őriztük, de Vizoviczkinek nem dolgoztunk. A Moulin Rouge-t is addig védtük, amíg Vizoviczki meg nem vette.”
Az éjszakai élet szereplőit jól ismerő forrásunk szerint a bűnüldözés és a bűnözők közötti kontaktusok nem ritkán a rendőri oldalról érkező megkereséssel kezdődnek. A rendőrök bizalmas beosztásokból operatív nyomozások eredményeiről informálják a feltérképezett maffiacsoportot, és felajánlják a veszély elhárítását. A kialkudott pénz fejében akár rendszeresen tájékoztatják az új ügyfeleket a szervezett bűnözés elleni rendőri munka állásáról, sőt a már eljárás alá volt bűnözők ügyvédjei is kaphatnak ily módon muníciót.
A közelmúltban letartóztatott alvilági vezérek rendőrségi informátori megbízatásáról érdeklődtünk az illetékes hatóságoknál, de senki sem akart nyilatkozni. Az ORFK sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy ezek az ügyek már az ügyészség kompetenciájába kerültek. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivője viszont leszögezte, hogy az ügyészség ilyen típusú információkat nem ad ki. | A vamzerek fénykora volt az elmúlt két évtized? | A vamzerek fénykora volt az elmúlt két évtized? - A teljes magyar bűnözői elit, köztük a nemrég letartóztatott keresztapák hivatalos vagy félhivatalos beszervezett besúgói voltak a bűnüldöző szerveknek. Így lehetett kimeneteni őket. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/09/05/hogyan_vedhette_a_rendorseg_es_az_alvilagot/ | 2012-09-05 16:39:28 | true | null | null | Index |
Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország
Építészek, alkotók: Makovecz Imre
További adatok
↓
Kisebb változtatásokkal véglegessé vált Lázár János építési és közlekedési miniszter rendelettervezete, amely tizenkét Makovecz-épületnek nyújt műemléki védettséget.
Ahogy korábban írtuk, október 3-án jelent meg a kormany.hu oldalán Lázár János rendelettervezete tizenkét, Makovecz Imre által tervezett épület műemlékké nyilvánításáról. Az október 31-én közzétett Magyar Közlöny szerint a rendelet végelegessé vált. A legfőbb változtatás a tervezethez képest, hogy a tizenkét épületet kiemelt műemlék helyett nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánították.
A védetté nyilvánítás célja mindkét dokumentum szerint a Makovecz Imre tervei alapján felépült épületek, épületegyüttesek építészeti, belsőépítészeti értékeinek, illetve Makovecz Imre szellemi örökségének a védelme.
Az alábbi épületek kaptam védelmet:
a bagodi faluház,
egy berhidai vendéglő,
a Budapest I. kerület, Attila úti tabáni emlékmű,
a csengeri adventista imaház,
a jászkiséri művelődési ház,
a kakasdi faluház,
a neszmélyi Petőfi Sándor utcai általános iskola
a paksi lakótelepi piac épülete,
a solymári Waldorf Óvoda,
a százhalombattai Szent István római katolikus templom,
a Visegrád Rév utcai tornacsarnok,
a zalaszentlászlói faluház.
A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. | Műemlékké nyilvánítottak tizenkét Makovecz-épületet | Kisebb változtatásokkal véglegessé vált Lázár János építési és közlekedési miniszter rendelettervezete, amely tizenkét Makovecz-épületnek nyújt műemléki védettséget. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/muemlekke-nyilvanitottak-tizenket-makovecz-epuletet | null | true | null | null | építészfórum |
A közmeghallgatáson a békéscsabaiak a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek - ismertették az önkormányzat honlapján .
A kérdésekre, javaslatokra írásban számítanak, azokat el lehet küldeni
postai úton a városházára, a Szent István térre címezve,
valamint e-mailben is a [email protected] címre.
Kiemelték, hogy a válaszok közzéteszik majd Békéscsaba honlapján. | Javaslatokat, kérdéseket vár a csabaiaktól a városvezetés | Közmeghallgatást tartanak Békéscsabán, a városházán a városi közgyűlés ülése keretében november 14-én, csütörtökön 17 órától. Ez az az alkalom, amikor sokféle témát vethetnek fel a békéscsabaiak, véleményt mondhatnak. A kérdéseket és a javaslatokat november 13-ig lehet elküldeni – ismertették az önkormányzatnál. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsaba-kozmeghallgatas | null | true | null | null | BEOL |
A közlemény szerint 2009 és 2012 között az áfacsalás-sorozat irányítói sok ezer tonna gabonát utaztattak egy több gazdasági társaságból álló szlovák-magyar cégláncolaton keresztül. A cégláncolat az áfa-visszaigénylés révén, forintban számolva, milliárdos kárt okozhatott a szlovák és a magyar állami költségvetésnek.
A nagymegyeri vállalkozó, D. Zoltán cége is érintett volt a Magyarország és Szlovákia közötti csalássorozatban, de a férfi idén elhatározta, hogy kilép az áfacsaló körből. A bűnszervezet irányítóitól való félelmében februárban eltűnt, és hátrahagyott naplójában beszámolt az ügy részleteiről. Felesége talált rá a két nyelven, kézzel írt füzetre, amelyet aztán eljuttatott a hatóságoknak. Ennek alapján a NAV pénzügyi nyomozói nyomozást
indítottak költségvetési csalás gyanúja miatt – áll a közleményben.
Egészen novemberig nem lehetett tudni, hogy a vállalkozó életben van-e, de a napokban jelentkezett a NAV pénzügyi nyomozóinál, és részletes vallomást tett, további érdemi információkkal szolgálva az
általa leírtakkal kapcsolatban.
A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folyik. | Besétált a NAV-hoz a halottnak hitt vállalkozó | Budapest – Előbb hátrahagyott naplójában, majd részletes vallomásában fedett fel milliárdos áfacsalási ügyet egy nagymegyeri vállalkozó, aki maga is része volt az áfacsaló cégláncnak, és hónapokig bujkált a bűnszervezet elől – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/besetalt-a-nav-hoz-a-halottnak-hitt-vallalkozo-2309037 | 2014-12-01 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Tony Wright, az alsóház közigazgatási bizottságának elnöke szerint különben, reform nélkül megcsappan a politikai folyamatba vetett bizalom. A Lordok Házának elnöke, Lady Royall is keményebb szankciókat sürgetett - tudósít a BBC.
Tegnap a Lordok Házában két főrend a nyilvánosság előtt védekezett a Sunday Times azon állításával szemben, miszerint akár 120 ezer fontért törvénymódosítást jártak volna ki ügyfeleik részére.
Wright leszögezte: Ha a közvélemény nem látja, hogy ki lobbizik kinek az érdekében és milyen ügyben, a Sunday Times-éhoz hasonló sztori befolyással lesz majd arra, hogy az emberek milyen képet alkotnak a lobbistákról és a politikusokról. | A közvélemény nem látja, hogy ki lobbizik - "Rövidebb pórázra" foghatják az angol Lordokat - Világgazdaság | Egyre nagyobb nyomás nehezedik Londonban a parlament felsőházára, a Lordok Házára annak érdekében, hogy szigorúbb szabályok vonatkozzanak azokra a főrendekre, akik fizetség fejében tanácsadást végeznek. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2009/01/a-kozvelemeny-nem-latja-hogy-ki-lobbizik-rovidebb-porazra-foghatjak-az-angol-lordokat | 2009-01-27 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Osztrák ágazati elemzők szerint a megajánlott ár azért túl sok, mert a MÁV tehervagon-állományának egy része "már csak ócskavasnak" jó, és nem tetszik nekik az sem, hogy a MÁV 5 ezer dolgozójának továbbfoglalkoztatását garantálná a konzorcium.
A második helyezett szlovák Spedtrans és a Slavia Capital konzorciuma 86 milliárd forintot ajánlott a részvényekért, a Cargo Central Europe konzorcium 57,138 milliárd forintos ajánlatot tett.
Ha sikerül a MÁV Cargo átvétele, akkor az ÖBB-nek leányvállalata révén első ízben sikerül abszolút domináns pozíciót szereznie egy egész ország vasúti teherszállítási piacán. Az ÖBB leányvállalatai jelenleg 23 európai országban aktívak.
A MÁV Cargo megszerzésével az ÖBB szállítása, amely tavaly 93 millió tonna volt, megduplázódnék, és kétszeresére, 26 ezerre nőne a vagonparkja is.
A Rail Cargo Austria tavaly 8237 alkalmazottal 2,25 milliárd euró árbevételt és 42,6 millió euró üzemi eredményt ért el. A MÁV Cargo 3170 alkalmazottal 371 millió eurónak megfelelő bevételt és 10,9 millió eurós adó előtti eredményt ért el. | Gazdaság: Ausztriában sokallják a MÁV Cargóért ajánlott árat | Osztrák ágazati elemzők szerint túl sokat ajánlott a MÁV Cargo részvényeiért az osztrák államvasutak teherszállító leányvállalata, a Rail Cargo Austria (RCA) és partnere, a GYSEV Zrt., írta a Wirtschaftsblatt hétfőn. A konzorcium tette a legjobb ajánlatot a MÁV-cégre, 400 millió eurót (102,5 milliárd forintot) kínált, így az értékesítésről vele kezdik meg a tárgyalást. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20071210_ausztria_MAV_Cargo_ajanlat | 2007-12-10 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A családok kormánya különös kegyben részesíti a szerencsi Koncz famíliát. Nézzük az édesapát, aki 1998-ban szerzett először parlamenti mandátumot, de a helyi önkormányzati testületbe már nyolc évvel korábban bekerült; volt polgármester és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés alelnöke is. Koncz Ferenc a tavalyi országgyűlési választáson a korrupciós botrányba keveredett Mengyi Roland helyén simán nyerni tudott, cserébe viszont búcsút kellett intenie a szerencsi polgármesteri tisztségnek (az utódlásáért aztán egypárti „küzdelem” zajlott a városban).
Hiába a régi-új országos feladat, a családfő megtartotta felügyelőbizottsági elnöki székét a BAZ megyei önkormányzatok által tulajdonolt Borsodvíz Zrt.-ben (a parlamenti fizetés mellett az itteni, 193 ezer forintos tiszteletdíjat is felveszi). Ugyancsak felügyelőbizottsági tag maradt a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft.-ben – igaz, ezért nem jár pluszpénz.
Az apa közéleti sikerein felbuzdulva az egyik Koncz-gyermek is politikára adta a fejét; először a 24.hu vette észre, hogy a Fidelitas alelnöki székéből dobbantó Koncz Zsófia 2018 áprilisában „váratlanul” feltűnt a washingtoni magyar nagykövetség Facebook-oldalának egyik csoportképén. Azóta a külképviselet honlapján is olvasható, hogy a hölgyet odakint politikai munkatársként alkalmazzák.
Mindazonáltal a NER-világ legjelentősebb tényezője nem a leány, még csak nem is az apa, hanem az édesanya lett. Konczné Kondás Tündét a tavalyi parlamenti voksolás után egyrészt nagytekintélyű igazgatósági taggá választották a MET-csoportba tartozó Tigáz Földgázelosztó Zrt.-nél – ahol korábban pénzügyesként dolgozott.
Ennél fontosabb, hogy az elmúlt hónapokban nem kevesebb, mint öt Mészáros Lőrinc-cégnél kapott vezető tisztségviselői szerepet. Igazgatósági taggá fogadták a NER-milliárdos tőzsdei portfoliójához leányvállalatként csatolt Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaságnál. Továbbá több más Felcsútról irányított magánérdekeltségnél: ilyen a Talentis Consulting Zrt., a Simicska Lajostól „megörökölt” Mezort Zrt. és az üzletember mezőgazdasági egységeit összefogni hivatott Talentis Agro Zrt. Mindemellett Konczné Kondás Tünde „rálát” a 2Rule-brandet futtató Magyar Sportmárka Zrt.-re is – itt felügyelőbizottsági tagként bizonyíthat.
A Koncz család befolyását, lobbierejét az is bizonyítja, hogy legutóbb éppen egy szerencsi beruházással bővült a Mészáros-birodalom projektlistája. A Talentis Group kizárólagos tulajdonosa lett annak a Pimco Kft.-nek, amely 4 milliárd forintos állami támogatással építhet üveggyapotgyárat a településen. (A kormány még az előző cégbirtokos idején nemzetgazdaságilag kiemelté nyilvánította az üzemlétesítést.) Mészáros Lőrincék mára egyértelműen elkötelezték magukat a fejlesztés mellett: a Pimco vezetését legalábbis egy rutinos szakmabelire, a salgótarjáni üveggyapotgyártás régi alakjára, Auth Andrásra bízták.
Címlapkép: Koncz Ferenc, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Győri Péter gyárigazgató, David Panneton, a Nypro üzletág alelnöke, Jason Patker üzletág igazgató, Joseph Bradley üzletág igazgató és Bráz György (MSZP) polgármester (b-j) az amerikai érdekeltségű Jabil Magyarország Kft. egészségügy technológiai termékeket gyártó üzemcsarnokának átadóünnepségén Tiszaújvárosban 2018. május 9-én. MTI Fotó: Vajda János | Itt a Fidesz egyik kedvenc családja - a papa, a mama és a leány is a NER-nek dolgozik | Az apa fideszes országgyűlési képviselő, Szerencs város expolgármestere, több köztulajdonú cég felügyelőbizottsági tagja. A leány a washingtoni magyar nagykövet | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/24/itt-a-fidesz-egyik-kedvenc-csaladja-a-papa-a-mama-es-a-leany-is-a-ner-nek-dolgozik/ | 2019-01-24 14:49:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Meglepő videófelvétel került fel néhány napja a YouTube tartalommegosztó portálra: egy világos inget, sötét nyakkendőt viselő férfi arról beszél a kamerák előtt, hogy ő a DEGA Ingatlanfejlesztő Kft. (lásd a cikk végén) alkalmazottjaként több alkalommal is 50 és 75 millió forint közötti összegeket vitt Debrecenbe a helyi vagyonkezelő egyik munkatársának, és személyesen Kósa Lajos polgármesternek azért, hogy milliárdos értékű földterületeket átminősítsenek cége számára.
A férfi ezt mondta: "Az úgy történt, hogy a DEGA Kft. megbízta a vagyonkezelőt, ahol megmondták, mennyi az az összeg, amennyiért átminősítik. Ezt az összeget kellett levinni a vagyonkezelőnek, illetve Kósa Lajosnak átadni. Egyszer, tudomásom szerint, olyan 50 millió, illetve 75 millió forint volt, amit én vittem saját kezűleg a Baross utcai irodába a vagyonkezelőnek, illetve a Látóképi Csárdában lett átadva Kósa Lajosnak. Több ilyen alkalom is volt." A láthatóan feszült férfi arról is beszélt a 4 perc 19 másodperces felvétel alatt, hogy a polgármester kérésére cége 20 millió és 50 millió forint közötti összegekkel szponzorálta a Debreceni Vaskakasok kosárlabda csapatot, és a motorok nagy kedvelőjeként számon tartott Kósa egyéni hobbiját is támogatták.
V. Nagy László, a DEGA Kft. ügyvezetője elmondta: a videón látható a fiatalember valóban a cég alkalmazottja. Közölte: konzultálnak jogászaikkal, és megteszik a szükséges lépéseket.
A videón szereplő, Budapesten dolgozó Rónai Attila és tudósítónk a következő beszélgetést folytatta:
- Én vagyok azon a felvételen, az ott elhangzott állítások teljesen valótlanok. Valótlan dolgokat mondtam ott.
- Miért?
- Ez egy ilyen kényszerítettség alatt történő dolog volt.
- Tehát valaki rávette arra, hogy ezeket mondja?
- Igen. De erről többet nem szeretnék mondani, hogy mi volt, a nyomozás érdekében, ugyanis feljelentést fogok tenni kényszerítés miatt a rendőrségen.
- Tudta, hogy ez a felvétel abból a célból készül, hogy azt feltegyék a Youtube-ra?
- Nem.
- Ezek szerint nem járt Debrecenben azért, hogy pénzt vigyen a vagyonkezelőnek, vagy Kósa Lajosnak, s egyetlen, a felvételen elhangzott szava sem igaz?
- Így van.
- Ön most távozik a cégétől?
- Várható, hogy felmondanak nekem.
V. Nagy László elmondta: valóban felvetődött, hogy Rónai Attilának - aki gépjármű előadóként dolgozik náluk - felmondanak, de úgy döntöttek: megadják az esélyt arra, hogy tisztázza magát. Megvárják a nyomozás eredményét, s ezután döntenek a férfi munkaviszonyáról.
Kósa Lajos, aki tudósítónktól értesült a felvételről, annak megtekintése után azt mondta: a név nélkül nyilatkozó férfit soha nem látta, tehát nem is találkozhatott vele. Szerinte a felvételen megfogalmazott vádak képtelenségek, már csak azért is, mert a Debreceni Vagyonkezelő Zrt-nek (DV Zrt.) semmilyen irodája nincs a debreceni Baross utcában.
- Az "állítólagos pénzösszegekkel" kapcsolatos állítások nyilvánvaló hazugságok, hiszen szabályozási tervet, beépítési szabályokat Debrecenben kizárólag a város közgyűlése módosíthat, sem a DV Zrt-nek, sem pedig nekem nincs ilyen jogosultságom - tette hozzá a polgármester, aki azt mondta, a város önkormányzata a DEGA Kft.-vel nem került kapcsolatba. A debreceni polgármester azt állította: olyan telkekkel kapcsolatos módosításra, amelyek a DEGA tulajdonában vannak, vagy voltak, 1999 óta nem került sor.
- A város sportrendezvényei, sportegyesületei ügyében - természetesen írásban - rendszeresen fordulunk a potenciális szponzorokhoz, legutóbb az őszi hőlégballon világbajnokság kapcsán 160 ilyen felkérő levelet küldtünk szét - mondta a polgármester. - Tudomásunk szerint, az általunk ismert szerződések alapján a DEGA Kft. 2005 októbere és 2006 októbere között 50 millió forint plusz áfa értékben kötött reklámszerződést az azóta megszűnt Debreceni Vadkakasok kosárlabdacsapatával - tette hozzá. Ami pedig a motoros hobbijára vonatkozó kijelentést illeti, azt állította: motorozni a barátaival jár, és soha semmilyen motoros klubhoz nem tartozott. - Olyan túrán, ahová vittek volna, soha nem voltam. Két motoromat, a BMW RT 1150-t 2004-ben, a Suzuki Burgmant 2006-ban saját pénzemből vásároltam, és a saját pénzemből tankolom - fogalmazott, majd hozzátette: - 2002 óta minden választási kampányban ért támadás. Eddig mindegyik kapcsán indított jogorvoslati eljárásunkat megnyertem. A mostani ügyben is büntetőfeljelentést teszek a rágalmazó videofelvétel ügyében. | Belföld: Állítólagos debreceni kenőpénzekről beszél egy férfi a YouTube-on | Vesztegetéssel vádolja Debrecen polgármesterét és a város vagyonkezelő cégét egy férfi, aki az interneten közzétett videofelvételen azt mondja: maga vitte el a kenőpénzt az érintetteknek. Kósa Lajos közölte: büntetőfeljelentést tesz. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/allitolagos_debreceni_kenopenzekrol_beszel_egy_ferfi_a_youtube-on-605171 | 2010-03-31 10:09:58 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Közzétette az Állami Számvevőszék az országgyűlési választási kampányban megjelentetett politikai hirdetésekre vonatkozó, a sajtótermékek által megküldött tájékoztatókat. Összedobtunk belőle egy grafikont, íme:
Ez nem az összes költés, csak néhány nagyobb megrendelés összehasonlításként. Érdekesség, hogy a Fidesz hirdetéseit szinte minden esetben a Hír TV Zrt. rendelte meg az adott laptól. | Ennyit költöttek a pártok a nagyobb online lapokban | Nézze meg színes ábrán! | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140618-ennyit-koltottek-a-partok-a-nagyobb-online-lapokban.html | 2014-06-18 11:46:00 | true | null | null | Origo |
Az offshore cégek árnyékvilágában strómanok ezrei kínálják szolgáltatásaikat csalóknak, diktátoroknak és kémeknek, akik valós kilétüket fedik el a segítségükkel. OffshoreLeaks, harmadik rész2006 november 14-én egy Paul William Hampel nevű férfit tartóztattak le egy kanadai reptéren azzal a gyanúval, hogy orosz kém. A férfi papírjai szerint sikeres üzletember volt, igaz cége akkor már egy évtizede semmilyen tevékenysége sem folytatott. Pár hónappal korábban, ugyanaz az apparátus, amelyik a férfi identitását megalkotta, a CIA-nak segédkezett abban, hogy titkos börtönt építsen Litvániában, ahol amerikai ügynökök vallathattak Al-Kaida terroristákat. Még korábban ugyanez az apparátus Szaddam Husszein, korábbi iraki diktátor számára működött közre abban, hogy kijátssza az ENSZ olajat élelmiszerért programját. Mindhárom esetben ugyanaz volt a módszer a valóság elfedésére: távoli országban bejegyzett cégek képezték az ártatlannak tűnő felszínt, olyan “cégvezetőkkel”, akiknek nem volt tudomásuk arról, mi folyik a vállalkozásbanA nemzetközi offshore világban ezeket a strómanokat “nominee director”-nak, azaz névleges igazgatóknak hívják. Alig több, mint 90 dollárért bocsátják áruba a nevüket, kilétüket és olyan vállalkozások vezetői lesznek papíron, amelynek valós tevékenységéről alig tudnak valamit, miközben a cégek sokszor pénzmosásban vagy részvénycsalásban részesek. Az egyik panamai székhelyű offshore cégek létrehozásában közreműködő vállalkozás például egyenesen így tájékoztatja ügyfeleit: “nem fontos, ki áll a cég élén, egészen addig, amíg ez nem ön”. Az ígéret szerint a névleges igazgatót “egyáltalán nem fogja érdekelni az, hogy mi történik a cégben.”A szolgáltatás önmagában nem törvénytelen. A hivatalos változat szerint ugyanis csupán a cégek tulajdonosainak segítenek abban, hogy megvédjék a magánszférájukat. Ennek a hálózatnak a nagyságrendje és szervezettsége azonban óriási – ezt derítette ki a washingtoni központú ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists, Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) vezetésével összeállított újságírócsapat, amelynek a Wikileaks-táviratoknál is nagyobb adatmennyiséget szivárogtattak két offshore regisztrátor vállalkozás által létrehozott és adminisztrált több ezernyi offshore cég viselt dolgairól. A hónapokig tartó munka végeredménye egy cikksorozat, amely egyedülálló képet nyújt az offshore vállalkozások rejtélyes világáról. A cikksorozat kivonatos magyar változatát az ICIJ egyik magyarországi partnere, az atlatszo.hu közli, a korábbi részek itt és itt olvashatókTitkos dokumentumgyűjtemény szivárgott ki az offshore világuralmáról A Wikileaks-táviratoknál is nagyobb adatmennyiséget szivárogtattak ki egy nemzetközi újságírócsapatnak több ezernyi offshore cég viselt dolgairól. A hónapokig tartó munka végeredménye egy cikksorozat, amely egyedülálló képet nyújt az offshore vállalkozások rejtélyes világáról. Tovább az első részre. Karibi pénzmosoda ukrán és orosz kuncsaftokkal A magyar földgázkereskedelemből ismerős ukrán Dmitrij Firtas neve is felbukkan annak a karibi offshore-szervező cégnek az ügyfelei között, amelyet pénzmosásgyanús ügyletek miatt vizsgáltak a hatóságok. Tovább a második részreA feldolgozott dokumentumok nagy része ügyfelekre vonatkozó állomány, vagy belső levelezés, és két offshore cégekre szakosodott vállalkozás (Commonwealth Trust and Portcullis TrustNet) viselt dolgait tárja fel. A dokumentumok azonban páratlan bepillantást engednek abba, ahogyan ezek a trópusi szigeteken székelő offshore központok működnek, és abba, ahogyan a névleges igazgatók, adótanácsadók, jogászok és bankárok csapata segíti őket. Az offshore cégeken keresztül évente több ezer milliárd dollár olyan pénz áramlik keresztül, amelynek eredete feltáratlan és amely akár egész nemzetgazdaságok működését befolyásolhatja, de akár az egész világgazdaságot is destabilizálhatja. A rendszer előnyeit fehérgalléros bűnözők, drogkartellek, fegyverkereskedők, és diktátorok használják kiUnalmasak és rosszban sántikálnakA legtöbb offshore cég és névleges igazgatóik “unalmas dolgokkal” foglalkoznak – állítja az ausztráliai Griffith Egyetem tudósa, az offshore vállalkozásokkal foglalkozó Jason Sharman, aki rögtön hozzáteszi azt is, hogy “persze ha rosszban sántikál valaki, akkor biztos, hogy igénybe veszi a névleges igazgatók szolgáltatásait.” A Világbank és az ENSZ egyik, Sharman irányítása alatt elvégzett tanulmánya szerint a legnagyobb korrupciós botrányok mindegyikében felbukkannak a névleges igazgatók. A tanulmány szeint az offshore világ bonyolult viszonyai olyan homályos terepet hoznak létre, ami a korrupciós ügyek feltárását végző hatóságok elé szinte megoldhatatlan feladatot állítKiváló példa erre két lett férfi, Stan Gorin és Erik Vanagels, akiknek a nevét több száz olyan offshore cégben megtalálhatjuk, amelyeket valamilyen korrupciós üggyel hoztak kapcsolatba. A két férfi tevékenysége olyan sikeres volt, hogy egy időben még azt is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán valós személyekről van-e szó. Több újságíró is hasztalanul próbálta meg beazonosítani őketAz ICIJ által megszerzett dokumentumok szerint a két férfi személyazonosságát használták fel a BTA nevű kazah bank korábbi vezetője, Mukhtar Ablyazov offshore cégeinek megalapításakor. A férfit hazájában 5 milliárd dolláros sikkasztással vádolják, Nagy Britanniában 22 hónapos börtönbüntetésre ítélték a vagyonának eltitkolása miatt. Papíron ugyanez a két stróman áll annak a teherhajónak a panamai tulajdonosai mögött, amelyet kalózok foglaltak el 2008 szeptemberében, amint Ukrajnából Kenya felé tartott, és mint kiderült az ENSZ embargót megszegve fegyvert szállított Dél-Szudánba. És megint csak ennek a két lett férfinak a neve bukkan föl annak a cégnek a hátterében, amelyet a CIA használt egy titkos litvániai börtön felépítéséreA European Network on Debt and Development nevű civil szervezet jelentése szerint azon kívül, hogy a tulajdonosok kilétét elrejtsék, valójában semmi sem indokolja a névleges igazgatók rendszerét, miközben ez és az ehhez hasonló homályos jogi megoldások az adóelkerülést, korrupciót és egyéb bűncselekményeket könnyítenek meg. Előfordulhatnak persze olyan törvényes esetek, amikor valóban névleges igazgatóra van szükség, de apró jogi módosításokkal ezek máshogy is megoldhatók lennének – vélik a jelentés készítői. A névleges igazgatókat számos jogrendszerben (USA, Nagy Britannia) nem teszik felelőssé az általuk jegyzett cégek működéséért, ráadásul az offshore cégek alapító iratai gyakran a bármilyen pénzügyi felelősség alól is kizárják őket28 hálózatAz ICIJ a brit Guardian-nel és a BBC Panorama című műsorával együttműködésben 28 olyan névleges igazgatót azonosított, akik több mint 21 ezer céget képviseltek, egyesek közülük egyedül több mint 4 ezret. Egyikük, az eredetileg a Brit Csatorna szigeteken élő angol Jesse Grant Hester, aki több mint 1500 céget jegyzett a Brit Virgin szigetektől Írországig. Egy hivatalos vizsgálat kiderítette, hogy az egyik cégével az egykori iraki diktátornak, Szaddam Husszeinnek segített kijátszani az ENSZ olajat élelmiszerért programját. Az 1990-es években egyébként a Brit Csatorna szigeteken óriási üzlet volt az offshore cégeknek segíteni: a BBC egyik riportja szerint a Sark sziget 600 lakosa 15 ezer igazgatói állást töltött be több ezer cégben. Miután az ügyből óriási botrány lett, a brit kormány megnehezítette ezt a tevékenységet, a névleges igazgatók többsége pedig áttette a székhelyét Ciprusra vagy Írországba, és zavartalanul folytatta tevékenységétAz eredeti cikk szerzői Gerard Ryle és Stefan Candea. Fordította Mong AttilaMontázs: innen. | OffshoreLeaks: A strómanok titokzatos világa | OffshoreLeaks: A strómanok titokzatos világa | null | 1 | https://atlatszo.hu/2013/05/21/offshoreleaks-a-stromanok-titokzatos-vilaga/ | 2013-05-21 14:07:38 | true | null | null | atlatszo.hu |
Főállású országgyűlési képviselők, a javadalmak kötelező elszámolása, szigorú pártfinanszírozási szabályok - ilyen rendelkezésekkel szeretné visszaállítani a politika hitelét Gyurcsány Ferenc. A kormányfő a közelmúlt botrányai után az uniós pályázati pénzek elosztását is rendbe tenné, akárcsak a pártok ifjúsági szervezeteinek finanszírozását. Az új szabályokat két héten belül az Országgyűlés elé terjesztik.
"A magyar politikai életre a korrupció széles körben osztott gyanúja vetül" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc hétfő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette, milyen átfogó lépéseket kíván tenni a politika hitelének visszaállítása érdekében. Mint mondta, a politikának a saját háza táján kell rendet tennie, ennek érdekében a kormányfő két héten belül hét pontból álló javaslatcsomagot terjeszt az Országgyűlés elé. Ebben rendezni kívánja a párt- és kampányfinanszírozást, az összeférhetetlenségi szabályokat és a parlamenti képviselők javadalmazását is.
Gyurcsány Ferenc új és szigorúbb párt és kampányfinanszírozási törvényt akar elfogadtatni. Ez egyrészt megtiltaná, hogy a pártok gazdasági társaságoktól fogadjanak el támogatást, a jövőben csak magánszemélyek támogathatnák a pártokat. A politikai szervezetek ugyanakkor a jelenleginél nagyobb támogatást kapnának a költségvetésből. A kampánypénzekkel is részletesen el kell majd számolni a javaslat szerint, amely egyúttal korlátozná a civil szervezetek, illetve a kormány kampánylehetőségeit is. Ez utóbbi rendelkezéshez a Fidesz ragaszkodott az akkor beterjesztett törvényjavaslat vitájában.
A jövőben a pártokkal összefonódott civil szervezetek ne kaphassanak állami pénzt - tette hozzá a kormányfő. Rendezni kívánják a pártok ifjúsági szervezeteinek finanszírozását is, mivel Gyurcsány Ferenc megfogalmazása szerint ezek a szervezetek se nem pártok, se nem civilek, így egyik módon sem kaphatnak jelenleg támogatást.
Gyurcsány Ferenc ismét visszaállítaná a főállású parlamenti képviselők rendszerét, vagyis 2010-től az országgyűlési képviselők nem lehetnének egyben önkormányzati képviselők, polgármesterek vagy valamely gazdasági társaság vezetői. Ez 1994-ben az SZDSZ javaslatára szűnt meg, bár a liberális Gusztos Péter nemrég javasolta a visszaállítását.
A képviselői jövedelmekkel kapcsolatban a miniszterelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban nem magas a magyar képviselők fizetése, viszont a kormányfő a jövőben - a jövedelmi szint megőrzése mellett - részletes elszámolásra kötelezné a politikusokat. A javaslatnak része az is, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kiterjesszék a vezető közhivatalnokokra is.
Az uniós pályázatokkal kapcsolatban a kormányfő kijelentette: "az Európai Unió legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét" fogják benyújtani. Ebben kizárnák a pályázók köréből azokat, akik a pályázatok elbírálásában részt vesznek, családtagjaikat, valamint az érdekeltségükben tartozó cégeket is. Ezt a javaslatot nem sokkal korábban Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter is ismertette az uniós források felhasználását felügyelő parlamenti bizottságban. Ő azt mondta, nem a Weiszenberger-ügy miatt állnak elő a javaslattal, azon már augusztus óta dolgoznak a tárcánál.
Gyurcsány most bejelentett tisztasági csomagjának elemei nem újak, azokat az elmúlt hetekben többször is ismertette. A tervezett lépések nagyobb részt benne voltak a kormányfő által szeptember 10-én, a parlament őszi ülésszakának nyitónapján ismertetett 48 pontos intézkedéscsomagban is, Új Rend cím alatt.
Pokorni Zoltán hiteltelennek tartja, ahogy Gyurcsány Ferenc megpróbálja "szétteríteni a felelősséget, másra terelni a szót. A tisztulást, a közélet tisztaságát, az átláthatóságot magán kellene kezdeni". A Fidesz akkor foglalkozik érdemben Gyurcsány Ferenc javaslataival, ha törvényjavaslat formájában készen lesz - jelentette be. "Nem beszélni kell, nem másra mutogatni, miközben maffia módszerekkel lopják ki a pénzt nap mint nap, láthatóan az EU-s rendszerből. Tenni kell, cselekedni" - közölte Pokorni. | Tisztasági csomaggal állt elő Gyurcsány | Főállású országgyűlési képviselők, a javadalmak kötelező elszámolása, szigorú pártfinanszírozási szabályok - ilyen rendelkezésekkel szeretné visszaállítani a politika hitelét Gyurcsány Ferenc. A kormányfő a közelmúlt botrányai után az uniós pályázati pénzek elosztását is rendbe tenné, akárcsak a pártok ifjúsági szervezeteinek finanszírozását. Az új szabályokat két héten belül az Országgyűlés elé terjesztik. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/10/het-pontbol-allo-javaslatcsomagot-jelentett-be-gyurcsany-ferenc-a-kozelet | 2007-10-01 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A közlemény szerint az egyeztetésen Lázár János és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke áttekintette a zsidó hitközösségeket tömörítő szövetség részben állami támogatásból megvalósuló fejlesztéseit.
A kormány támogatja azokat a beruházásokat, illetve azoknak a fejlesztéseknek az előkészítését, amelyek segítik a hazai zsidóság hitéletének fejlődését, valamint az Európában egyedülálló karitatív és kulturális missziót
- emelték ki.
A minisztérium közlése szerint a megbeszélésen
döntés született arról, hogy a kormány 2,8 milliárd forinttal támogatja Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza, a Mazsihisz Szeretetkórház felújításának befejezési munkálatait.
A kormány továbbá 635 millió forintot szán az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (OR-ZSE) felújításának tervezésére, amelynek részeként a tanzsinagóga, a könyvtár, valamint az oktatási és kulturális terek is megújulhatnak majd az intézmény fennállásának 150. évfordulójára - tették hozzá.
A találkozón a Budapesti Zsidó Hitközség Síp utcai, a Mazsihisznek is otthont adó székházának felújításáról is tárgyaltak
- közölte a tárca, megjegyezve, hogy a kormány támogatja a magyar zsidóság legnagyobb vallási szervezete épületegyüttesének felújítását. | Kormánytámogatás zsidó hitközösségek | A kormány támogatja a magyar zsidó közösségek hitéleti, karitatív és kulturális tereinek fejlesztését – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kedden az MTI-vel, miután Lázár János tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőivel tárgyalt. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/kormany-tamogatas-magyar-zsido-kozossegek-terei-fejlesztes-lazar-janos-ekm | null | true | null | null | BAMA |
Ostoros önkormányzat sikeresen pályázott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz támogatási rendszer keretében megjelent, "Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése" című felhívásra. Ennek keretében az "Új orvosi rendelő építése Ostoroson" című projekt megvalósításához 170 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, tájékoztatta portálunkat az önkormányzat.
A közlés szerint a fejlesztés forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Ostoros on jelenleg a háziorvosi és gyermekorvosi rendelés egy helyiségben történik, így az elvárt betegellátási intimitás alig biztosítható, továbbá az erre használt épület nincs az önkormányzat tulajdonában. Egészségügyi szolgáltatás az Egészségházban van még jelenleg, amelyben fogorvosi rendelő, gyógyszertár és a védőnői szolgálat is működik. Az épület jó állapotú, azonban bővítése nem lehetséges, korlátozottan áll rendelkezésre szabad terület, további beépíthetősége nem lehetséges. Ezért az alapellátás működési feltételeit egy saját tulajdonú ingatlanban látja hosszútávon biztosítottnak az önkormányzat a Kossuth tér 4. alatti terület beépítésével, azon egy új orvosi rendelő kialakításával. A projekt legfontosabb célja az egészségügyi és szociális alapellátás infrastrukturális fejlesztése a községben.
A fejlesztéssel érintett funkciók:
háziorvosi szolgálat
házi gyermekorvosi szolgálat
közösségi ellátás (pszichiátria)
A tervezett beruházás a hatályos épületenergetikai követelményeknek megfelel majd. A homlokzatok, padlók, födémek, nyílászárók korszerű kialakításúak, energiatakarékos szerkezetek. Az épület fűtése korszerű technológiák beépítésével történik majd. Így az üzemeltetési költségek minimalizálására törekszik az önkormányzat - mind fűtés- hűtés- és világítástechnikai szempontból. Az épület kialakításánál napelemes rendszer kiépítése tervezett, mely hozzájárul az épület gazdaságos és környezeti szempontok szerinti működéséhez. Az infrastrukturális beruházás kulturált és korszerű miliőt teremt az ellátásra igényt tartó célcsoportok számára, annak maximális figyelembevétele mellett, hogy a célcsoportban vannak kisgyermekek, idősek, fogyatékkal élők is. A projekt tervezett befejezési dátuma: 2026.03.31. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg. | Orvosi rendelő épül Ostoroson | TOP Plusz programban 170 millió forintot nyert az önkormányzat az épületre. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/orvosi-rendelo-ostoros-170-millio | null | true | null | null | HEOL |
2006.10.15. 15:42
A bíróság vasárnap hozott jogerős végzése szerint meg kell ismételni a polgármester-választást Tiszabőn - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnöke.
Az üggyel a választáson második helyen végzett jelölt felülvizsgálati kérelme alapján foglalkozott a bíróság – tette hozzá Nánási Illés. Az október elsejei választás eredménye ellen a független Farkas Barnabás kifogással élt a helyi választási bizottságnál, és előadta, hogy a nyertes, szintén független Szabó Béla többeket megvesztegetett, hogy rá szavazzanak.
Ezt a helyi választás bizottság négy tanú nyilatkozata alapján elfogadta, és az eredményt megsemmisítette. Ez ellen viszont a korábbi elöljáró, Szabó Béla élt fellebbezéssel, és ennek a területi választási bizottság adott helyt. A első és másodfokú döntések után következett a jogerős bírósági végzés.
Október elsején a tiszabői polgármester-választáson Szabó Béla 376, Farkas Barnabás 349 voksot kapo | Vesztegetés miatt ismételni kell Tiszabőn | A bíróság vasárnap hozott jogerős végzése szerint meg kell ismételni a polgármester-választást Tiszabőn - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnöke. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/10/vesztegetes-miatt-ismetelni-kell-tiszabon | 2006-10-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szabó Imre szocialista országgyűlési képviselő csütörtöki közleményében úgy fogalmaz: Horváth Attila Imre feladatára való alkalmatlanságát bizonyítja szakmai életrajza, de a helyettes államtitkár "offshore érintettsége miatt a rendszer politikai felelősének, Orbán Viktornak kell lemondania".
Mint ismert, Horváth ciprusi offshore cégben való érintettségét lapunk oknyomozó újságírója tárta fel.
Az MSZP-s politikus szerint Horváth Attila Imrének azért kellene távoznia, mert megbízatása idején több milliárd forintos kárt okozott az államnak – írja az MTI.
Emlékeztetett: a helyettes államtitkár kinevezésekor - 2012 szeptemberében - a szén-dioxid-kvóták ára 7,3 euró volt. Áprilisban, amikor ötmillió egységet értékesített a minisztérium, az eladási ár már csak 2,7 euró volt. Ezen az egy tranzakción megközelítőleg 23 millió eurót vesztett a magyar állam, a 7 milliárd forintos értékvesztés miatt kell azonnal lemondania Horváth Attila Imrének - érvel az MSZP-s politikus.
Szabó Imre hozzátette: jelenleg az eladott kvóták ára 4,3 euró körül van, azaz a kormány a kereskedés mélypontján értékesített és az áprilisi csomag ma 8 millió euróval érne többet. "A kvóták tőzsdére vitelének időzítése a magyar kvótakereskedelem eddigi legsúlyosabb hibája volt, amelyben az NFM teljes vezetése érintett" - írta az ellenzéki képviselő.
A helyettes államtitkár lemondását korábban szintén szorgalmazó LMP-s Szél Bernadett közleményére reagálva Szabó Imre megjegyezte, a korábbi szocialista kormányok 40 milliárd forintos kvótabevétele nagyságrendekkel több, mint az Orbán-kormányé. | Gazdaság: Az MSZP is követeli az offshore-ozó államtitkár lemondását | Az LMP után az MSZP is Horváth Attila Imre klímapolitikai felelős helyettes államtitkár lemondását sürgeti. A lapunk által feltárt offshore kapcsolat mellett a széndioxid kvóták elkótyavetyélését is az ő számlájára írják. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/az_mszp_is_koveteli_az_offshore-ozo_allamtitkar_lemondasat-1406775 | 2013-08-15 13:48:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Szeretettel várjuk Hódmezővásárhely elképzelését a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra október 31-éig. Szerintem nagyon komoly esélye van Hódmezővásárhely városának, hogy egy kastéllyal gazdagodjanak a helyi adófizetők" - írta a vásárhelyi kormánypárti lap, aPromenad24 megkereséséreCsepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese.
A portál azután kereste meg a minisztériumot, hogy a vásárhelyi önkormányzat heves viták közepette kedden megszavazta:pályázatot nyújt bea szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra a kormánykastély-örökbefogadási programjában. Lázár János helyettese szerint a minisztérium "örömmel és szeretettel" várja a hódmezővásárhelyi önkormányzat pályázatát, viszont a félig felújított ingatlan fejlesztésére a következő években még 8-10 milliárd forintot kell fordítania majd "az új, tőkeerős tulajdonosnak".
"Hódmezővásárhely pályázata abszolút örömteli, hiszen azt mutatja, hogy az önkormányzat meg szeretné finanszírozni a szabadkígyósi kastély befejezéséhez szükséges pénzmennyiséget" - írta a lapnak a miniszterhelyettes, majd úgy folytatta, hogy "örömmel tölt el bennünket, hogy a vásárhelyi önkormányzat a helyi lakosok pénzéből 8-10 milliárdot ilyen fontos célokra tud és akar is költeni".
A válasz szerint ők abszolút nyitottak arra, hogy lefolytassák a szükséges tárgyalásokat a várossal, hiszen ha "ekkora fejlesztési forrásuk van szabadon, az minden jogalapot megad arra, hogy egy sikeres pályázatot adjanak be, s az üzemeltetés költségeit is viselni tudják". Csepreghy hozzátette, hogy az örökbefogadónak az üzemeltetésen túl az eddig meglévő közfunkciók működését is meg kell oldania, például hogy a kastély parkja a szerződésben foglalt minőségben az év minden napján látogatható legyen, illetve a kiállításokat is üzemeltetni és fejleszteni kell.
A miniszterhelyettes megjegyezte, a maga részéről nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy egy önkormányzat, egy testület vagy egy polgármester ne kellő végiggondoltság mellett adna be egy ilyen pályázatot.
"Csepreghy úr Lázár János beosztottja, aki mindenben főnöke utasításai szerint jár el" - mondta a Szegedernek Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Szerinte nyilvánvaló, hogy a miniszterhelyettes nyilatkozatának a célja a vásárhelyi adófizetők és választópolgárok elriasztása, "ezzel akar nyomást gyakorolni az önkormányzatra és a képviselőinkre, hogy ne merjük megzavarni Lázár János szépen eltervezett kastélylopási hadműveletét".
Márki-Zay úgy látja, hogy ez a szándék érhető tetten abban is, hogy a 3 milliárdból felújított kastély még hátralévő munkálatait "a Lázár urat ismerve már eleve túlárazott eddigi munkálatok többszörösére taksálja" Csepreghy, de ez a részletes költségvetés ismerete nélkül nem tűnik logikusnak a polgármesternek. Márki-Zay korábbi, a közgyűlésen tett nyilatkozata szerint a kastély évente 250 millió forintos működési költsége kitermelhető, és az épület is gazdaságosan üzemeltethető lenne.
"A közgyűlésünkön Szél István fideszes képviselő, Lázár János kampányfőnöke szó szerint ugyanazokat az érveket ismételgette a vitában, mint amit a Lázár-sajtó más-más szereplők szájába adva, de egyértelműen Lázár gondolatait szajkózva ismételget napok óta." Márki-Zay szerint csak az biztos, hogy "Lázár János kétségbeesetten igyekszik elrettenteni bennünket attól, hogy az egyszer már kútba esett kastélylopását megakadályozzuk". A polgármester úgy véli, továbbra is az a magyar nemzet érdeke, hogy "az ország egyik legszebb kastélya ne kerüljön közpénztolvaj NER-lovagok markába, hanem maradjon köztulajdon".
A Lázárhoz köthető "kastélytörvény", vagyis a magyar kastélyok privatizációja országosan is nagy vitákat váltott ki korábban. Novák Katalin még köztársasági elnökként többször is visszaküldte normakontrollra, a javított változatot végül idén júniusban fogadta el a Parlament. Ez a törvény adott lehetőséget arra, hogy augusztusban több, műemléki védelem alatt álló épület isfelkerüljön az eladásra szánt ingatlanok listájára, köztük az Alföld egyik legszebbjeként emlegetett szabadkígyósi Wenckheim-kastély is.
A Hódmezővásárhelytől több mint 70 kilométerre található ingatlan megszerzését a Békés vármegyeiSzabadkígyós is fontolgatja. Ők is kikérik a pályázati dokumentációt, de majd a részletek megismerése után döntik el, hogy versenybe szállnak-e érte.
A kastélytörvény értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga átruházható lesz magánszereplőknek, vállalatoknak. Lázár Jánosa Telex podcastjában azzal indokolta a kormányzati tervet, hogy noha az állam a tulajdonosa a műemlék épületeknek, de arra nem alkalmas, hogy jó gazda legyen. Lázár szerint a programba a legtőkeerősebb hazai vállalatok, a Mol, az OTP, a Richter, a Bankholding vagy a 4iG is be fog szállni, és a pályázó önkormányzatoknak velük kell felvenniük a versenyt. A létesítményeket átvevő új tulajdonosoknak vállalniuk kell, hogy az ingatlanok állagromlását megelőzik, és fenntartják azok közfunkcióját: a kastélyparkoknak évente legalább 300 napig ingyenesen látogathatónak kell lenniük, és a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket is be kell mutatni.
A próbaévben nyolc nemrég felújított kastélyra írtak ki pályázatot,januártól további 40-et hirdetnek meg, amelyek közül többet EU-s és állami közpénzmilliárdokból újítottak fel az elmúlt években (gyakran kormányközeli vállalkozók). A bírálók szerint a frissen megmentett épületeket magánjogi szereplőknek szerveznék ki, azaz ezek hasonló modellben veszítenék el közvagyonjellegüket, mint például az egyetemi campusok.
A szerző aSzegederújságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is. | "Örömmel és szeretettel" várja Lázár minisztériuma Márki-Zayék pályázatát a Wenckheim-kastélyra | Márki-Zay Péter szerint Lázár János el akarja őket rettenteni attól, hogy a „kastélylopási hadműveletét” megakadályozzák. Csepreghy Nándor szerint örömteli, ha a hódmezővásárhelyi önkormányzat 8–10 milliárdot tud erre költeni a helyi lakosok pénzéből. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/26/epitesi-miniszterium-marki-zay-peter-wenckheim-kastely-csepreghy-nandor-orom | null | true | null | null | Telex |
"A nemzetközi kupák rendszerét megváltoztatta az UEFA, ezzel párhuzamosan a fogadások is megváltoztak. Több a meccs, és ezáltal több a fogadás is" - számolt be erről Horváth Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. sportfogadási vezetője, aki elmondta azt is, hogy amikor Bajnokok Ligája hét van, akkor messze azok a mérkőzésekre fogadnak a legtöbben. Ilyenkor a Bajnokok Ligájára történő fogadásszámok négyszer nagyobbak, mint a második legnépszerűbb események.
Az adatokból a szakemberek látják azt is, hogy a hazai sportfogadóknál a legnagyobb csapatok a legnépszerűbbek. Horváth Zoltán beszélt arról is, hogy egy sporteseményre mostanra nagyon megnőtt a fogadási lehetőségek száma. Így jelenleg egy mérkőzésre kb. 900 különböző fogadást lehet leadni. A vezető elmondta azt is, hogy idén indították el az úgynevezett Korai kifizetés funkciót, ami azt jelenti, hogy a játékosnak lehetősége van kiszállni a fogadásból már akkora, ha az általa nyertesnek tett csapat 2 góllal elmegy.
Azt kell mondanom, hogy a Korai kifizetés funkciót az elején némileg alulterveztük, és igencsak fájt nekünk, hogy a kiszállásokat ki kellett fizetnünk
- mesélte Horváth Zoltán, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy soha nem volt a sportfogadásoknál ekkora visszafizetési aránya a Szerencsejáték Zrt.-nek, mint most. A szakember úgy fogalmazott, hogy bevételben hihetetlen erősnek számít náluk a sportfogadás, de jövedelmezőségben azért még mindig messze az Ötöslottó viszi a prímet a cégnél.
A vezető elmondta azt is, az új Korai kifizetés funkcióval máris voltak nagy nyertesek, volt aki ilyen kiszállással 4700 forintból 1,7 milliót nyert. De olyan is, aki 20000 forintból 2 milliót. Megtudtuk azt is, hogy az itthoni fogadóknál a tavalyi évben nagyon erős volt a Szoboszlai-hatás, akkor minden héten a Liverpool meccsei voltak a legnépszerűbbek. Ezzel párhuzamosan viszont itthon töretlen népszerűségnek örvendenek a Fradi meccsei.
Horváth Zoltán kitért arra is, hogy az élő fogadások 60-40 százalékba verik a meccs előtti fogadásokat. És Magyarországon is egyértelműen látszik, hogy sokkal inkább online fogadnak az emberek. De például az "ülve fogadás" nagyon megy Görögországban, és Svájcban is, de például Norvégiában már személyesen nem is lehet sportfogadni. | Színt vallott a Szerencsejáték Zrt.: valósággal megkopasztják őket a rafkós magyar sportfogadók | A hazai sportfogadás aktuális helyzetéről tartott sajtóbeszélgetést október 25-én a Szerencsejáték Zrt., amin a Pénzcentrum is részt vett. Az események elhangzott többek között, hogy mivel a legnagyobb nemzetközi focikupák lebonyolítása megváltozott, ezért a fogadások menete is átalakuláson megy át Magyarországon. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/szorakozas/20241025/szint-vallott-a-szerencsejatek-zrt-valosaggal-megkopasztjak-oket-a-rafkos-magyar-sportfogadok-1158359 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Hová tűnt a szegedi állatkertnek szánt uniós pénz?
Egy, a Szegedi Vadasparkban külső cég által, uniós támogatással megvalósított beruházás miatt az ügyészséghez és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul Ménesi Imre (MSZP) szegedi önkormányzati képviselő.
A szegedi közgyűlés pénzügyi bizottságának tagja a helyszínen csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az önkormányzat évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz a Szegedi Vadaspark fejlesztése érdekében, és rendszeresen támogatja az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság pályázatait.
A támogatási rendszer 2012-es változásai után lehetővé vált, hogy az állatkertben megvalósuló turisztikai attrakciók fejlesztésére magánvállalkozás is pályázzon. A korábban csak 1,5 millió forintos éves árbevételt elérő Titan Project's House Kft. 2012 végén nyert 185 millió forintos támogatást egy játszótér kialakítására és a vendégek tájékoztatását segítő informatikai fejlesztésekre - mondta a politikus. Hozzátette: a beruházás teljes költsége a pályázati dokumentációk szerint 260 millió forint volt.
A játszótér berendezéseit szállító cég honlapján referenciaként szerepel a szegedi beruházás, amelynek építése az árlista szerint nem került többe 20 millió forintnál - mondta Ménesi Imre.
A képviselő közölte, informatikai szakértőt kért föl, hogy állapítsa meg a projekt részeként vásárolt ötven táblagép, öt információs pult árát és a tájékoztató szoftver fejlesztésének költségeit. A becslés szerint ezek együttes ára nem haladta meg a 20 millió forintot.
Ménesi Imre úgy fogalmazott, a jelek szerint a legfeljebb 40 millió forint épült be a vadasparkba, kérdés azonban, hova lett 220 millió forint.
A szegedi közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának közleménye szerint az MSZP nincs tekintettel a város érdekeire, a turisztikai szezon közepén helyezi politikai támadásainak középpontjába a hazai és külföldi látogatók körében is kedvelt vadasparkot. A beruházás a szegedi adófizetőknek egyetlen forintjába sem került, mert a projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg. Azon túl, hogy a vadaspark szolgáltatásai ennek köszönhetően bővültek, az önkormányzati társaságnak még további bérletidíj-bevétele is származik az együttműködésből, ez évente csaknem tízmillió forint - áll a közleményben. | Belföld: Hová tűnt a szegedi állatkertnek szánt uniós pénz? | Egy, a Szegedi Vadasparkban külső cég által, uniós támogatással megvalósított beruházás miatt az ügyészséghez és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul Ménesi Imre (MSZP) szegedi önkormányzati képviselő. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hova-tunt-a-szegedi-allatkertnek-szant-unios-penz-1469277 | 2014-06-19 17:31:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Mostantól felkérésemre Nacsa Lőrinc a nemzetpolitikai államtitkár, aki magyar hazafiként továbbviszi Potápi Árpád örökségét!" - írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Facebookon.
Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese beszédet mond a Fiatalok a Fenntartható Fejlődéséért Alapítvány budapesti fenntarthatósági konferenciáján 2024. november 14-én. MTI/Soós Lajos
Potápi Árpád tragikus hirtelenséggel hunyt el október közepén, ami miatt megüresedett az államtitkári hely, ezt kapja most meg Nacsa. Egyúttal időközi országgyűlési választást írtak ki Tolna megye 2. számú választókerületében, melynek képviselője hosszú ideig Potápi volt.
A DK pénteken jelentette be, hogy indít jelöltet. A Második Reformkor is indul, de a Tisza Párt nem. Sajtóinformációk szerint a Fidesz jelöltje Potápi lánya, Potápi Kata lehet.
Maradjanak velünk!
Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek - a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.
Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!
Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!
Elkaptak egy parkolóban drogot áruló rendőrt
Több mint 3 millió forint értékben értékesített kannabiszt és kokaint.
A DK is állít jelöltet a Tolna megyei időközire
A tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád megüresedett helyére írták ki a választást. | Nacsa Lőrinc váltja az elhunyt Potápi Árpádot | Semjén Zsolt kérte fel nemzetpolitikai államtitkárnak. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nacsa-lorinc-valtja-az-elhunyt-potapi-arpadot-272502 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A pályázat szerint az új focipálya a térség fejlődését szolgálná, a szintén a Puskás Akadémia által üzemeltetett kisvasúttal, arborétummal és szállodával együtt. Hadházy Ákos független képviselő azt mondja: szemtelenség adófizetői pénzt kérni erre, mert szerinte Mészáros Lőrinc tavaly öt nap alatt kereshetett ennyi pénzt. | Mészáros Lőrinc 800 millió forintnyi közpénzt kért a felcsúti műfüves kispályára | A pályázat szerint az új focipálya a térség fejlődését szolgálná, a szintén a Puskás Akadémia által üzemeltetett kisvasúttal, arborétummal és szállodával együtt. Hadházy Ákos független képviselő azt mondja: szemtelenség adófizetői pénzt kérni erre, mert szerinte Mészáros Lőrinc tavaly öt nap alatt kereshetett ennyi pénzt. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/05/21/politika-meszaros-lorinc-800-millio-forintnyi-kozpenz-felcsuti-mufuves-kispalya | 2023-05-21 11:49:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A pályázatot közel két évvel ezelőtt nyújtották be, azóta már több fejlesztést is végrehajtottak az úthálózaton saját forrásból. A projekt keretében 23 belterületi út teljes vagy részleges burkolatfelújítása valósulhat meg. Másik TOP Plusz pályázati forrás révén a Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő is jelentős, 430 millió forintos támogatást kapott energetikai korszerűsítésre. A tervek között szerepel, hogy a fürdő termálkútját összekapcsolják a létesítmény fűtési és szellőztetési rendszereivel, ami segítené a gázfogyasztás csökkentését, és jelentős költségmegtakarítást eredményezne. Emellett napelemek telepítésével a villamosenergia-felhasználás csökkentését is célul tűzték ki. A projekt keretében a hőcserélők és hőszivattyúk modernizálása, az energiafelhasználó berendezések, valamint nyílászárók cseréje is megvalósul.
Közel 535 millió forintból újul meg a gyomaendrődi intézmény. Melyre a Gyulai Tankerületi Központ adta be a pályázatot. A beruházás során megvalósul az épület homlokzati falának, a fűtetlen padlásfödémnek, az árkádfödémnek, a ferde tetőnek és a lapos tetőnek a hőszigetelése, valamint nyílászárók cseréje. Ezen kívül akadálymentes parkolót és rámpát fognak kiépíteni a főbejáratnál, továbbá akadálymentes mellékhelyiséget és mosdót is kialakítanak. A tornateremhez kapcsolódó öltöző és mosdó felújítása mellett a fűtés korszerűsítése és napelemes rendszer telepítése is megtörténik.
November 23-án rendezi meg a Körösök Ölelése Turisztikai Egyesület a XV. Gyomaendrődi Disznótoros és Tímár János Böllérpálinka Emlékversenyt, melyet az önkormányzat is támogat. Az eseményen a hagyományokhoz hűen helyet kap a kolbászkészítés, a tepertősütés, a pálinkaminősítés, valamint a hájas és tepertős sütemények versenye. A hangulatot számos koncert fokozza, fellép többek között Nótár Mary, Bebe, Peter Srámek és Fásy Ádám is, így igazán szórakoztató és élményekkel teli nap várja majd az érdeklődőket. | Nagy hangsúlyt fektetnek Gyomaendrődön a fejlesztésekre | Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere elmondta, egy TOP Plusz pályázat keretében 400 millió forint támogatást nyertek a település önkormányzati tulajdonában lévő belterületi utak felújítására. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/pr/2024/11/hirdetes-fejlesztes-gyomaendrod | null | true | null | null | BEOL |
Az NB I-es Puskás Akadémia elnöke a kormányfő szülőfalujában, Alcsútdobozon jutott három földdarabhoz – derül ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) lapunknak elküldött listájából, amelyet sikeresen pereltünk ki az állami szervből. Mészárosék azon ritka szerencsések közé tartoznak, akik egyszerre nyertek állami földeket és állami dohánykoncessziókat is. A sajtóhírek szerint ugyanis Mészáros János öt trafikot nyithatott.
Azt nem lehet tudni, hogy ezúttal mekkora területről van szó, ez továbbra sem nyilvános, ám az kiderül, hogy mindössze egy állami földdarab jutott másnak a településen. Ezzel szinte az összes állami föld Mészárosék kezében összpontosul Alcsútdobozon, mivel a tavalyi földpályázatokon is taroltak. A településen a 17 pályázatból 14-et kaszált a Búzakalász 66 Felcsút Kft. A társaság így összesen 758 hektárnyi földet nyert el tavaly a helyi gazdák elől, ezzel együtt pedig Fejér megyében összesen immár 1010 hektárnyi területen diadalmaskodott.
Ráadásul a polgármester felesége, Mészáros Beatrix és testvére, Mészáros János is kapott földet 94, illetve 139 hektár erejéig.
Az egykori gázszerelő és családja a kormányváltás után vágott bele a földbizniszbe, ami igen jól jövedelmez nekik is. Mészáros Lőrincék cége, a Búzakalász 66 Kft. idén első fél évben 30 millió forint területalapú támogatást kasszírozott, testvére 6,5 milliót, felesége pedig 2,8 millió forintot kapott fél évre a földekért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kimutatásai szerint.
Kerestük Mészáros Lőrincet, hogy megtudjuk, mekkora földet kapott, és mit kezd vele. Telefonját egy munkatársnője vette fel, és hiába kértünk visszahívást, nem tette ezt meg.
Szerettük volna megtudni az NFA-tól, hogy milyen menetrend szerint köti meg a megbízási szerződéseket, és milyen megfontolások alapján kaptak nagyvállalkozók is földeket. Azonban ők sem válaszoltak.
– Hogy milyen szempontok alapján, és hogyan választják ki a szerencséseket, nem tudhatjuk, mert titkos. Így annak adják a birtokokat, akinek akarják. A korábbi példák alapján ezért elmondhatjuk, hogy olyanok is használhatják az állami területeket, akik a pályázati feltételeknek nem tudnának megfelelni – mondta el a Blikknek Ács Sándorné agrármérnök, vidékfejlesztési szakember. | Mészáros cége kapta a legtöbb állami földet Alcsúton | Budapest – Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasának cége is kapott pályázat nélküli állami földeket használatra. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/meszaros-cege-kapta-a-legtobb-allami-foldet-alcsuton-2215645 | 2013-10-11 12:06:00 | true | null | null | Blikk |
A pártelnök arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója lemondásáról, amely kapcsolatban állhat az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyével, azt mondta: a Fidesz vizsgálóbizottságokat fog kezdeményezni az alapítvány ügyében, illetve az öt rendőr ügye kapcsán is. Orbán Viktor szerint a tisztánlátás érdekében mindkét ügyben szükséges a parlamenti bizottság felállítása.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a fiatal lányt a gyanú szerint megerőszakoló öt rendőr ügyében ki kell vizsgálni, rendkívüli esetről van-e szó, vagy korábban is történt ilyen. Hozzátette: fel kell tárni az "eltussolási kísérleteket" és azt, milyen "erők működnek a háttérben". Az ellenzéki vezető a rendőri vezetők és a rendészeti miniszter távozása kapcsán aggasztónak nevezte a rendőrségen belüli állapotokat, és arra hívta fel a figyelmet, hogy "rendet kell rakni" a rendőrségen belül. Szerinte ezeket az állapotokat csak úgy lehet felszámolni, ha a rendőrségen belül megmaradt becsületes, elhivatott embereket juttatják pozícióba.
A Fidesz vasárnapi kongresszusán újraválasztott pártelnök hangsúlyozta: nem lehet megkerülni a politikai felelősség kérdését, és az egész ügy politikai megfejtése ott érhető tetten, hogy a jelenlegi kormány "hatalmaskodik" hatalomgyakorlás helyett, emiatt pedig "szétcsúsznak" a dolgok, a közbiztonság, a kultúra és az erkölcsi elvek is.
Az emberek tanulékonyak: ha azt látják, hogy akinek hatalma van, az hazudhat, lophat, csalhat és becsületszavára bejelentheti, az adócsökkentés kormánya lesz, aztán adót emel, akkor előbb-utóbb más embereknek is eszébe jut, miért kellene betartani a törvényeket, miért ne lehetne azt tenni, ami hatalmában áll. "Fejétől bűzlik a hal" - fogalmazott a pártelnök. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz mikor ül vissza a határőrség és a rendőrség integrációjáról szóló kétharmados törvény ötpárti tárgyalásaira, Orbán Viktor azt mondta, várják, hogy sikerül-e rendet teremteni a rendőrségen belül.
Az Index.hu korábban úgy értesült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt is érintő alapítványi botrány parlamenti kivizsgálásával kapcsolatban komoly vita bontakozott ki Kövér László és Orbán Viktor között. A Fidesz hétvégén újraválasztott elnöke már a múlt héten szeretett volna a Földei-Szabó nevéhez köthető állítólagos visszaélések kapcsán vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni, de ezt akkor Kövér megakadályozta. A titkosszolgálatokat egykoron felügyelő miniszter védeni akarta a szolgálatot a nyilvános vizsgálódástól.
Varju László, az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője reagálásában újságíróknak azt mondta, a képviselőcsoport a korábbi magatartását szeretné követni, azaz eddig is támogatott minden vizsgálóbizottságot, amelyet a parlamentben kezdeményeztek. Hozzátette: ha a kezdeményezést a házszabálynak megfelelően benyújtják, akkor a szocialista frakció támogatni fogja a vizsgálóbizottságok felállítását.
(MTI / Index)
Kövér László | Archívum: Kövér figyelmeztetése ellenére Orbán vizsgálóbizottságot akar | A Fidesz vizsgálóbizottságot kezdeményez az Egymásért Egy-Másért Alapítvány és fiatal lányt a gyanú szerint megerőszakoló rendőrök ügyében - mondta Orbán Viktor pártelnök a Fidesz hétfői elnökségi ülését követő budapesti sajtótájékoztatón, egy kérdésre reagálva. Az MSZP jelezte: támogatni fogja a vizsgálóbizottságok felállítását. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-447338-254758 | 2007-05-21 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Svájci Hozzájárulási Programiroda kiadványa - amely a Budapesti Corvinus Egyetem és a Transparency International Magyarország közreműködésével készült el - a szerkesztő bevallása szerint "főleg a magyarországi üzleti szférának és a hozzá szorosan kapcsolódó közszférának íródott azzal a céllal, hogy tudatosítsa a piaci szereplők jogait és kötelezettségeit a korrupció megelőzésében". Mi a helyes magatartás ilyen esetekben? Mit tehet beosztottként, ha a környezetében korrupciógyanús eseményt észlel? Kitől kérhet segítséget? Ilyen és hasonló helyzetek kezelésére ad tanácsot a kiadvány. | Segédkönyv korrupcióhoz | Hogyan előzzük meg a korrupciót? című könyv hasznos tanácsokat és információkat ígér az üzletemberek számára. | null | 1 | http://www.penzcentrum.hu/cikk/1018609/1/segedkonyv_korrupciohoz | 2009-06-29 00:00:00 | true | null | null | Pénzcentrum |
Az ügyészséghez nem jutott el az a levél, amelyet Vizoviczki László az előzetes letartóztatása során küldött Kubatov Gábornak. Ezt Polt Péter legfőbb ügyész válaszolta a szocialista Molnár Zsolt és Bárándy Gergely írásbeli válaszára reagálva.
Polt szerint nyolc oldalban foglaltak le levéltöredékeket Vizoviczki Kubatovnak szóló leveléből, azonban
nem állapítható meg, hogy a bűnjelként lefoglalt irat megegyezik-e azzal a levéllel amelyről Kubatov Gábor (...) azt nyilatkozta, hogy átadta a bűnüldözési szerveknek, mivel az nem került a Központi Nyomozó Főügyészség birtokába
- idézte Polt válaszát a Mandiner. Polt a jobbikos Staudt Gábor kérdésére válaszolva azt is elárulta, hogy nincs információjuk a levél sorsáról.
Polt arról is írt, hogy Vizoviczki szocialista politikusokat érintő információkkal akart vádalkut kötni, de mivel a diszkókirályt kiemelkedő, bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel vádolják, fontosabb őt megbüntetni, mint alkut kötni vele.
Az állam büntetőjogi igényének az érvényesítéséhez jelentősebb érdek fűződött, mint a vele történő együttműködéshez
- írta konkrétan Polt.
Vizoviczki 2013-ban írt levelet Kubatovnak, mert korábbról ismerte a Fidesz alelnökét, pártigazgatóját. Kubatov ezután elismerte, hogy kétszer találkozott a rendőrök megvesztegetésével, adócsalással, és vagyoneltitkolással vádolt vállalkozóval, akivel egy óvodába jártak.
Megkérdeztük Kubatov Gábort, hogy ha nem az ügyészségnek, akkor kinek adta át a levelet. Amint válaszol, frissítjük a cikket. | Az ügyészség nem kapta meg a levelet, amit Kubatovnak küldött Vizoviczki | Az ügyészség nem kapta meg a levelet, amit Kubatovnak küldött Vizoviczki - Pedig a Fidesz pártigazgatója azt mondta, hogy a levelet átadta a bűnüldöző szerveknek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/08/16/az_ugyeszseg_nem_kapta_meg_a_levelet_amit_kubatovnak_kuldott_vizoviczki/ | 2016-08-16 12:08:04 | true | null | null | Index |
A Magyar Akkumulátor Szövetség a nyilvánossághoz képest nem rendelkezett többletinformációval azzal kapcsolatban, hogy Volkswagen épít-e Győrszentivánon akkumulátorgyárat - válaszolták erre vonatkozó kérdésünkre. A 2023-as tanulmányukban azért szerepelt a(terv?)megjelöléssel az üzem, mert az akkori sajtóhírekben ennek a lehetőségéről volt szó.
Szerdán a Szívügyünk Szentiván civil szervezet és a 444 alapjánírtuk meg, hogy felkerült az akkumulátoripari cégeket tömörítő Magyar Akkumulátor Szövetség oldalára egy tanulmány, amelynek egy táblázatában és egy térképén is szerepelt a VW ominózus, Győrszentivánra tervezett akkumulátorgyára. A VW gyárát hivatalosan soha nem jelentették be, így abból, hogy az akkuszövetség szakértői szerepltették a táblázatukban, arra lehetett következtetni, hogy olyan információval rendelkeztek, amelyhez a nyilvánosság nem fért hozzá.
Cikkünk megjelenésekor megkerestük a tanulmány szerkesztőjét és az akkuszövetséget is, ők ezt válaszolták:"A 2023. folyamán készített tanulmány idején sajtóhírekben szerepelt egy győrszentiváni létesítmény tervezésének híre. A tanulmány készítői akkoriban igyekeztek utánajárni konkrétumoknak, de semmilyen hivatalos megerősítést nem találtak arra vonatkozóan, hogy ez spekulációnál több lenne. Éppen ezért, a bizonytalanság szemléltetésére hivatkoztak az anyagban "terv?" megjelöléssel erre a közszájon forgó helyszínre.
Hasonlóképpenjárt elegyébként azidőtájt a Friedrich Ebert Stiftung tanulmánya is. Az Akkumulátor Szövetség tanulmányának lezárását követően hivatalos cáfolat érkezett, ezt többek közta Reuters is lehozta. Ennek megfelelően a tanulmány nemrégiben közzétett anyagát utólag módosítjuk és töröljük ezt a helyszínt a tanulmány 68. oldalán a E.2. Az akkumulátor-értéklánc hazai szereplői (táblázatosan) cellagyártók táblázatból."
Az akkuszövetség azt is közölte, hogy szerintük"a kérdőjeles megjelölés alapján azt feltételezni, hogy a szövetség többletinformációval rendelkezett, és azt visszatartotta, rossz hiszemű eljárás, és alkalmas a szövetség jó hírnevének megsértésére."(Eredeti cikkünkben egyébként egyértelműen leírtuk, hogy az akkuszövetség tanulmánya nem bizonyítja, hogy akkugyárat terveztek volna Győrszentivánra.)
Ahogy a hírről szólóeredeti cikkünkben írtuk, a kormány még2022-ben, egy rendelettel nyilvánított ipari övezettéegy Győr határában, az Audi-gyár és Győrszentiván közötti 400 hektáros területet. A győrszentiváni lakosok között azonnal elterjedt, hogy a Volkswagen akkumulátorgyárat építene a településhez viszonylag közel lévő, korábban jó minőségű mezőgazdasági területen.
Győr azóta elkezdte felvásárolni a gazdáktól a területen lévő földjeiket, volt, akinekötszörös árat kínált a város a telkéért. A helyiek egy része ezzel párhuzamosan civil szervezetbe tömörült, amellyelrendszeresen tiltakoztaka beruházás ellen, a szervezet jelöltje az idei önkormányzati választáson bejutott a győri képviselő-testületbe.
A győrszentivániak részben azt sérelmezik, hogy Dézsi Csaba András volt győri polgármester fizetett provokátornak nevezte őket, miközben soha nem volt hajlandó választ adni arra, milyen beruházás miatt kell felvásárolni a földeket. Dézsi következetesen úgy tett, mintha szóba se jönne, hogy a területen akkugyár épülhet. A kérdés az elmúlt időszakban Győr egyik legfontosabb politikai vitatémájává vált. | Elmagyarázta az akkuszövetség, miért szerepelt egy tanulmányukban a VW soha be nem jelentett győri akkumulátorgyára | A szervezet szerint nem rendelkeztek a nyilvánossághoz képest többletinformációval. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/20/magyar-akkumulator-szovetseg-gyorszentivan-volkswagen-akkumulatorgyar | null | true | null | null | Telex |
Az elmúlt két hétben Péterffy Attila, pécsi polgármester nem hozott egyetlen egy polgármesteri határozatot sem és nagyjából egy hónapja is csak technikai jellegű döntéseket hozott meg. Ez a helyzet is arról árulkodik, hogy a város immár hetek óta egy helyben topog. A városházi forrásaink arra utaltak, hogy korábban a baloldali többséggel a háta mögött "nyugodtan" döntött a városvezető, mert tudatában volt annak, hogy a balos frakciójának köszönhetően utólagosan is jóváhagyja a közgyűlés a döntéseit. Ez a helyzet azonban már nem áll fenn, az MSZP-DK-s befolyás alá került többséget "kiszavazták" mögüle, így nem is mer lényegi határozatokat meghozni, hiszen azokat utólag nem biztos, hogy megszavazzák.
Ugyanakkor már két közgyűlés is lezajlott októberben, ám nagyobb horderejű kérdésekről nem hoztak döntést: az első, alakuló közgyűlésen a Szervezeti és Működési Szabályzatot és a MSZP-s, DK-s alpolgármesterekre tett baloldali javaslatot nem fogadta el az új, zömében jobboldali többség. A második, az alakuló közgyűlés után egy héttel megtartott ülés előtt pedig érdemi egyeztetések nem voltak a felek között. Ekkor már alpolgármesteri javaslattal nem is próbálkozott Péterffy, de a Szervezeti és Működési Szabályzat kapcsán ugyanazt az indítványt vitte a testület elé, amit már pár nappal korábban sem fogadtak el, ami nyilvánvalóan csupán taktikai lépés volt.
- Arra játszanak, hogy az önkormányzat működésképtelen legyen, és egy megismételt választáson talán jobb eredményt érnek el - mondta Csizmadia Péter, a Fidesz-KDNP frakció vezetője, hozzátéve, hogy egy polgármester saját politikai karrierje és hiúsága nem lehet fontosabb egy város sorsánál.
A jelenlegi forgatókönyvek szerint ugyanis alpolgármesterek és bizottságok nélkül az önkormányzat nem biztosítja a törvényes működés alapfeltételeit, és amennyiben a novemberben sem kerül pont a szervezeti szabályzat kérdésére, akkor a kormányhivatal törvényességi felhívással elindíthatja a testület feloszlatásához vezető folyamatot. Ennek pedig lehet egy olyan kimenetele is, Pécsen hosszú hónapokra megbénul az önkormányzat működése, ami pedig az amúgy sem a legjobb gazdasági helyzetben lévő baranyai vármegyeszékhely esetében kritikus lehet. | Pécs működésképtelenné válhat | A többséget elvesztő baloldali városvezető részéről nem érzékelik az együttműködési szándékot, ami miatt az önkormányzat akár működésképtelen is lehet – mondta Csizmadia Péter, a Fidesz-KDNP pécsi frakcióvezetője. A törvénytelen működés miatt fel is oszlathatják Pécs új közgyűlését. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/pecs-mukodeskeptelenne-valhat | null | true | null | null | BAMA |
Azt mondja egy érettségizett, majd szakképzett fodrász, hogy számára felfoghatatlan, miért nem tanulták meg az iskolában azt, hogy mi az a THM, azaz a Teljes Hitelmutató, hogyan kell felvenni egy bankkölcsönt, mire kell odafigyelni. Hogy ő úgy jött ki az iskolapadból, hogy az ott szerzett tudás köszönőviszonyban sem volt mindazzal, amire másnap már figyelnie kellett.
Régi követelése a pedagógusszakmának, a diákoknak és a szülőknek, hogy az életre nevelhessenek, hogy a tananyag közelítsen a valósághoz, a mához, és a nehezen kitapintható jövőhöz, ahhoz, amelybe a bizonyítványok megszerzése után tartozni fogunk. A mai diákok nem csak pénzügyi ismeretek nélkül jönnek ki az iskolakapun, a testükről is alig tudnak valamit, és azokat a készségeket is valóságos ármánynak tekinti a jelenlegi oktatáspolitika, amelyek fejlesztése szebbé és tartalmassá teszi az életünket. Mondjuk az értő és élvezetes olvasás, a művészet iránti érzékenység, vagy az érvelés, vitatkozás tudománya.
Ha valaki, mondjuk egy civil szervezet, javítani szeretne a dolgon, és szívesen tartana foglalkozásokat mondjuk nemiség témában - ami ugye kivétel nélkül minden embert érint - akkor biztos lehet abban, hogy a tankerület sorosista-genderista és ki tudja még, milyen -ista gyanúval be sem engedi az iskolába, biztos ami biztos, ő nem akarja megütni a bokáját. Tudunk olyanról is, hogy nem hagyják a szépírókat diákokkal találkozni, mondván, hogy ezek a firkászok nehezen ellenőrizhetőek ideológiailag, és ki tudja, mivel fertőznék a kisdedeket. Mégsem lehet egytől egyig az alkotókat lefóliázni.
No de egy fontos, sőt a hazai közéletet legmeghatározóbb ügyben most végre összedőlt a hallgatás fala, és a jövő nemzedéke a legjelentősebb morális és gazdasági fogalommal ismerkedhet meg testközelből. Ez nem más, mint a korrupció. Méghozzá játékosan. Végül is ahogy a Monopoly segíthet a gazdasági viselkedés megértésében, úgy a korrupcióra is ki lehet találni valami könnyed játékot, mókát és mulatást. Ki lehetne dolgozni mondjuk a Korruptopolyt, amelynek segítségével a gyerekek megtanulnának nyomozni valamely szép, színes tanulmány után.
A legfrissebbek közül azonnal javasolnám a Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása címűt, amelyet a miniszterelnök bácsi legnagyobbik lánygyermeke és annak férje érdekeltségében levő turisztikai területről alkotott egy csapat tudományos szaki 68 millió forintból, azaz oldalanként potom 226 ezerért. Az a nebuló nyerne, aki a leghamarabb kiszúrja, hogy részletesen írnak benne egy Genfi-tó partján álló kastélyról, talán a tudósok mellényúltak a másolás-beillesztés gombok használatakor, és téves helyről importálták ezért a potom pénzért a szöveget. Rossz könyvből puskázott, előfordul. Aki pedig azt is tudja, hogy melyik ország régiójával tévesztették össze Tokaj-Hegyalját, az kétszer dobhat. A 24.hu munkatársai - akik egy éven keresztül perelték ki a turisztikai ügynökségtől az anyagot - kimaradnának a játékból, és mehetnének mórest tanulni a szuverenitásvédő bácsikhoz.
Mondom mindezt pusztán azért, mert a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztálya úgynevezett integritásérzékenyítő tréninget szervez pedagógusok számára. Ami - ha jól értem - azt jelenti, hogy először a tanárokat tanítják fülön csípni a korrupciót, és utána könnyed, laza formában korrupciós játékokat tanítanának a gyerekeknek. "A játékos módszerekkel a gyerekek megismerik a korrupció egyéni és társadalmi következményeit, hogy a rövid távú nyereség milyen károkkal jár. A felkészítésen kitérünk a kommunikáció fontosságára, technikáira, illetve számos dilemmahelyzetet mutatunk be" - ez áll a Népszavának küldött védelmi szolgálati tájékoztatóban az ügyről.
Gondolom le lehet majd játékosan leplezni Pistikét, aki egy csokiért megsúgta a matekpélda eredményét Lujzikának, haladóbb szinten ki lehet deríteni, hogy Béluka csak a szülei két szép szeme, vagy vastag pénztárcája miatt került be a gimibe a felvételin. A lehetőségek adottak, a példákért nem kell messzire menni, dobjanak minél több hatost a kockával, alig várom már a jutalom-osztálykirándulást a Karmelitába.
Józsa Márta jegyzete az október 31-i Útszélenben hangzott el, a fenti lejátszóra kattintva meghallgathatják. | Korruptopoly - Józsa Márta jegyzete | Indul az integritásérzékenyítés, először tanároknak, hogy aztán majd a gyerekek is játékos formában ismerhessék meg a korrupció társadalmi következményeit. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/szabadsag-klub/korruptopoly-jozsa-marta-jegyzete-147927 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A kormányváltást követően megváltozott Horvátországban az INA-val és legnagyobb tulajdonosával, a Mollal kapcsolatos hozzáállás, s úgy tűnik, az új kabinet az olajcéghez hasonlóan a befektetések megkönnyítését és dinamizálását helyezi előtérbe - nyilatkozta Áldott Zoltán, az INA elnöke az MTI-nek. A társaság jelentős összegeket fordít a kutatásra és a termelésre, de a horvát olajfinomítók és a töltőállomások korszerűsítése is kiemelt cél.
Az igazgatóság elnöke úgy látja, a tavalyi választási év miatt egyfajta figyelemelterelésként érték kritikák, támadások a Molt és a horvát olajcéget. Az új parlament és az új kormány megalakulásával más dolgok kerültek előtérbe, s az üzletmenetnek is sokkal többet használ a figyelem megváltozott iránya. Kifejtette: a Molnak és az INA másik meghatározó tulajdonosának, a horvát kormánynak közös érdeke, hogy az INA az országban és a régióban is erős pozícióval rendelkezzen, s minél nagyobb piaci szeletet hasítson ki.
Áldott Zoltán elmondta: tudnak arról, hogy a kormány két minisztert is delegálna az INA vezető testületébe. "Ez nekünk azt sugallja, hogy Horvátország igen nagy súlyt kíván adni az INA-nak, ami megtisztelő", ráadásul nem újdonság, hiszen 2011 elejéig hasonló struktúrában működött a cég vezetése.
Horvát lapértesülések szerint a Mol heves bírálóját, Davor Sternt rakja ki az fb-ből a horvát kormány. Bekerül viszont a felügyelőbizottságba a gazdasági tárcát vezető és a kormányfő-helyettesi pozíciót is betöltő Radomir Cacic és a pénzügyminiszter, Slavko Linic. (A Caciccsal még a választások előtt készült interjúnkat itt olvashatja.)
Fejlesztenek
Az INA elnöke elmondta, a vállalatvezetés megítélése szerint a töltőállomások és finomítók fejlesztésére, valamint a nemzetközi és horvátországi kitermelésre kell fordítani a nyereséget, de erről a döntést a következő hónapokban hoz a cég közgyűlése. Horvát lapinformációk szerint erre hajlik az új kormány is, amihez Áldott Zoltán annyit tett hozzá: nekik is erről van informális értesülésük, "más most a hozzáállás, a gazdasági növekedés felgyorsításában a kormány a befektetéseket helyezi előtérbe".
Idén úgy tervezték, hogy Szíriából nem folyik be bevétel, mert nem tudni, meddig tart a polgárháborús helyzet. Ráadásul "érzékeny" pillanatban állt be szünet a termelésben, mert az éves eredményhez jelentős részt adott a szíriai olaj és gáz. Az INA által az egymilliárd dollárt meghaladó befektetések után az első években a legnagyobb a termelésből való részesedés, ami később már arányaiban kisebb mértékű lesz.
A horvát kormány és a Mol közötti 2009-es megállapodás szerint az alapvetően szociális okokból hatóságilag meghatározott lakossági gázár miatt veszteséges gázüzletágat a kormány leválasztja az INA-ról, de ez még nem történt meg. Kifejtette: már csak egy szűk része van náluk az üzletmenetnek, mert a korábbi cégleválasztások után az INA csupán kereskedőként és saját kitermelésének értékesítőjeként érdekelt. "Nekünk most az a célunk, hogy a gázüzletágat az adott körülmények között a leghatékonyabban működtessük" - jelezte.
Az Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen a Molt is érintő korrupció gyanújával folyó perről azt mondta: ő is csak kívülről figyeli a fejleményeket. A fontos az, hogy világosan kiderüljön a bíróságon is: teljesen alaptalanok a vádak, a Mol mindig a mindenkori hatályos jogszabályok szerint járt el.
Az INA-val szemben folytatott ügyészségi és piacfelügyeleti (HANFA) vizsgálatokról kifejtette: a HANFA által hosszú időre felfüggesztett tőzsdei kereskedés ellen nagyon sokszor felemelték a szavukat, s végül a részletes vizsgálat összességében "nem drámai változásokat" javasolt. A vállalat információkezelési, közzétételi rendjében ezeket végre is hajtották, majd ezután a felügyelet azt állapította meg, hogy "az INA Horvátország egyik legtranszparensebben működő cége" - idézte fel Áldott Zoltán. | Barátkozik a Mollal a horvát kormány | A Mol résztulajdonában levő INA olajtársaság elnöke, Áldott Zoltán szerint a horvát kormány a befektetések dinamizálását fontos célnak tartja, és ez a cégben ugyancsak nagy tulajdonosi részesedéssel rendelkező horvát állam és a Mol közötti viszony érdemi javulását fogja eredményezni. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2012/04/baratkozik-a-mollal-a-horvat-kormany | 2012-04-17 19:29:00 | true | null | null | Origo |
Tényleg jó nekünk, magyaroknak, csak nem érezzük. Ha éreznénk, akkor nem nyavalyognánk, hanem élnénk azzal a rengeteg jóval, amit a kormányunk intézett nekünk. Élveznénk, a magas inflációt, a néhány centis hótól megbénuló vasúti közlekedést, és úgy általában az elszegényedés örömeit. Mindemellett örülnénk annak, hogy bár nekünk nem jött össze a jólét, de azért vannak olyan honfitársaink, akiknek tényleg jó Magyarországon.
Nagy Márton nem csupán nemzetgazdasági miniszterként, de más vonatkozásban is megkerülhetetlen tényező, ő az, akinek mindenre van magyarázata. 2022 júniusában például, a Széchenyi kártya megújítása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón képes volt azt mondani, hogy "az élelmiszer most azért drága, mert tavaly olcsó volt". (Ezt a mondatot érdemes lefordítani magyarra: Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!) A miniszternek egyébként az uniós átlagnál egykor háromszor magasabb, Európában éllovasnak számító inflációról is volt véleménye. Erről a következőket mondta: "Jövőre azért lesz alacsonyabb az infláció, mert most magas."
Vagyis nem fáj a fejünk, csak úgy érezzük. Meg még azt is érezzük, amit az Eurostat friss adatai is alátámasztanak, jelesül, hogy 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó, azaz, legszegényebb országa. Míg a magyar emberek a 27 uniós tagállam átlagának 70 százalékát költötték kiskereskedelmi fogyasztásra, ez a szám még a románoknál is 89, a bolgároknál pedig 73 százalék.
A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben tette helyre a minden kákán sokat kereső okoskodókat. A minisztérium szerint az adatok ilyen értelmezése félrevezető, egyben "teljességgel nonszensz és szándékos hazugság".
Az is teljességgel nonszensz lehet, valamint szándékos hazugság, ami az Egyensúly Intézet 2024-es szegénységfelméréséből kiderült. E szerint "minden ötödik magyar kénytelen lemondani az orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről - a szülők nyolc százaléka nem tudja fedezni a gyermeke/gyermekei alapvető szükségleteit -, az emberek negyede-harmada az infláció miatt rákényszerült arra, hogy drasztikusabban meghúzza a nadrágszíjat."
Itt már nem volt elég Nagy Márton személyes varázsa és meggyőző ereje, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium is kénytelen volt bedobni magát. Közleményt adtak ki, amelyben kifejtették, "közgazdaságtani egyszeregy az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás". Mindehhez hozzátették, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma megerősödött.
Vagyis az óvatossági motívumunk az oka, hogy nem tudjuk, mennyire jó nekünk. Így aztán csak sajnálni lehet azokat az országokat amelyeknek a polgárai azt sem tudják, mi fán terem az óvatossági motívum. Csak élnek bele a világba és kénytelenek beérni azzal, hogy náluk működik az egészségügy, pontosan járnak a vonatok és olyan kormányuk van, amelyik nem írja át sunyi módon egyik napról a másikra a választási körzeteket. | Nem a zsemle kicsi, hanem a pofánk nagy | Nagy Márton megint fején találta a szöget. A nemzetgazdasági miniszter azt találta mondani, hogy mi magyarok nem is tudjuk, mennyire jó nekünk. Nem az ujjából szopta ezt a miniszter: világlátott ember, saját megfogalmazása szerint egyetemista korában „Párizs-buzi” volt, és amikor csak lehetett, a barátnőjével a francia fővárosban töltötték az idejüket, de most már nem szívesen menne oda. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/nem-a-zsemle-kicsi-hanem-a-pofank-nagy/530430 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Miért hallgatsz? - kérdi a Demokratikus Koalíció Schiffer Andrástól azzal kapcsolatban, hogy ő jelentette fel annak idején Gyurcsányékat Sukoró miatt - a Kossuth tér rekonstrukciójával bezzeg "egyetért".
A Demokratikus Koalíció (DK) azt kérdezi az LMP-s Schiffer Andrástól, hogy ha 2009-ben feljelentette Gyurcsány Ferencet, amiért kormánya nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítette a sukorói kaszinóprojektet, akkor most miért hallgat a fővárosi Kossuth Lajos tér rekonstrukciójának nemzetgazdasági szempontból ugyancsak kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása ügyében.
Varju László, a DK politikusa, független országgyűlési képviselő az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében felidézte: Schiffer András 2009-ben azért tett feljelentést Gyurcsány Ferenc ellen, mert szerinte az akkori miniszterelnök jogtalan előnyt biztosított a befektetőnek azzal, hogy a sukorói projekt kiemelt beruházássá nyilvánításáról szóló kormányrendelet meghozatala előtt - az elektronikus információszabadságról szóló törvény előírásaival ellentétben - nem hozta nyilvánosságra a jogszabály tervezetét, és - a jogalkotásról törvény rendelkezésével szemben - nem biztosított lehetőséget az egyeztetésre.
"Most vajon miért hallgatsz? Orbán Viktor kormánya talán előzetesen nyilvánosságra hozta a rendelet tervezetét a kormány honlapján? Eszében sem volt. Biztosított talán lehetőséget az egyeztetésre? (...) Mostani hallgatásod azt jelentené tehát, hogy ezzel a beruházással (a Kossuth térivel) egyetértesz?" - teszi fel kérdéseit a Gyurcsány Ferenc vezette párt politikusa Schiffer Andrásnak. | Belföld: DK vs. LMP: Miért hallgatsz? | Miért hallgatsz? - kérdi a Demokratikus Koalíció Schiffer Andrástól azzal kapcsolatban, hogy ő jelentette fel annak idején Gyurcsányékat Sukoró miatt - a Kossuth tér rekonstrukciójával bezzeg egyetért. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/dk_vs__lmp__miert_hallgatsz_-1311278 | 2012-05-26 12:37:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Konkoly Thege László elmondta: egy önkormányzati képviselő beadványára, a feljelentés-kiegészítés után, rendelték el csütörtökön a nyomozást, mert az adatok szerint hatáskörtúllépés történt szerződéskötések kapcsán, és azokból valakinek feltehetően jogtalan előnye származott. A nyomozást folytató megyei rendőr-főkapitányság egyelőre azt vizsgálja, hogy ténylegesen történt-e bűncselekmény.
Jánosi László (Fidesz-KDNP), az ügyészséghez forduló önkormányzati képviselő elmondta: visszás szerződéskötések miatt tette meg a bejelentést, mert úgy valósultak meg beruházások Lőrinciben, hogy a képviselő-testület soha nem döntött a kivitelező személyéről.
Közölte: az általános iskolai és az óvodai beruházáshoz, valamint a selypi útkereszteződés megépítéséhez is testületi felhatalmazásra lett volna szükség, ám a képviselők egyik ügyben sem döntöttek, a szerződéseket a polgármester kötötte meg. A megyei közigazgatási hivatal is megállapította, hogy a polgármester hatáskört vont el a képviselő-testülettől - tette hozzá.
Az ellenzéki képviselő közölte: az útkereszteződés kivitelezője azóta újabb megbízást kapott, szintén testületi döntés nélkül, és hasonlóan zajlott le egy 45 millió forintos államkötvény eladása is.
Jánosi László a selypi beruházás kapcsán elmondta: a testület 2007. március 29-én szavazott meg rá 10 millió forintot, miközben a kivitelezővel 22 nappal korábban, március 7-én kötött szerződést a polgármester.
Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: nem is érthetőek a polgármester testületet megkerülő döntései, hiszen 12 fős többsége van az önkormányzatban.
Lőrinci önkormányzatának a polgármesterrel együtt 14 tagja van, a városvezető és még 9 képviselő az MSZP-LVJBE (Lőrinci Város Jövőjéért Baráti Egyesület) színeiben szerzett mandátumot, rajtuk kívül egy képviselő az LVJBE jelöltjeként, kettő függetlenként, Jánosi László pedig a Fidesz-KDNP jelöltjeként nyert. | Archívum: Nyomozás a lőrinci önkormányzat szerződéskötései ügyében | Nyomozást rendelt el a Heves Megyei Főügyészség Lőrinci önkormányzatának szerződéskötései ügyében hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt - közölte az ügyészségi szóvivő csütörtökön. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-472393-274481 | 2007-11-22 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Gyurcsány Ferenc az országlása idején egyszer azt találta mondani, hogy a Fidesz árnyékállamot épít, Medgyessy Péter meg azt tanácsolta a jobboldalnak, hogy ha médiát akar, akkor vegyen magának. Mindkét kijelentés elkövetője tudatában volt annak, hogy a megnevezett pozíciókat akkoriban, az ezredforduló után, teljes egészében az MSZP és az SZDSZ birtokolta, amit meg nem, azokat olyan pénzügyi és gazdasági körök, illetve titkosszolgálatok, amelyek remek kapcsolatot ápoltak a baloldallal, a kormánypártokkal és persze a liberális értelmiséggel.
Ekkoriban még nem használtuk az árnyékállam fogalmát, hálózatokra gondoltunk, amikor a diktatúrából örökölt kapcsolatrendszerekre hivatkoztunk. Az különösen gyönyörű ebben az egészben, hogy az akkori balliberális kormánypártok és a támogató elitjük külföldi kapcsolatrendszereinek a jelentős részét is a diktatúra hálózataitól örökölte, nemcsak a keletieket, hanem a nyugatiakat is.
A 2010 előtti baloldali kormányok posztszovjet bekötöttségéről máig nem illik beszélni, pedig ez a kapcsolat csak Gyurcsány alatt gyengült meg jelentősen, ezt magyarázza ma úgy Ferenc, hogy Putyin megváltozott, és ők Klárával kiszerettek belőle.
Mindenesetre az biztos, hogy a szovjet ügynökök - akik nem álltak már át részben-egészben a nyolcvanas években, mint az impexes bűnözői csoportok, amelyek a magyar gazdaság erőforrásait már a privatizáció előtt is nagyüzemben megcsapolták - legkésőbb a rendszerváltás idején kénytelenek voltak a másik irányba is elköteleződni vagy legalábbis bejelentkezni.
A hazai kommunista politikai elit potens része, akik rendelkeztek azokkal a képességekkel, amelyek a nómenklatúrában való előrejutáshoz és a gazdagodáshoz szükségesek voltak, szinte automatikusan, szociológiai szükségszerűségek mentén hozták létre a saját hálózataikat, kapcsolati tőkéjüket és ápoltak kapcsolatot a szovjet állam különböző, ide telepített szervezeteivel.
Ma sem mindegy például, hogy egy magyar állampolgár a CIA-nak vagy a külügyminisztériumnak, vagy valamelyik nagy amerikai vállalatnak dolgozik. Ezek a hálózatok belelógnak egymásba, de sokszor eltérő érdekek mentén mozognak.
Mindezzel azt akarom mondani, teljesen természetes, hogy a magyar balliberális politikai és gazdasági, illetve kulturális és tudományos elit vonatkozó részei mint hálózatok és a Horn-Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok mögött álló csoportjai egyszerűen nem is tekinthetők - már a keletkezésük módja alapján sem - hazai mélyállami struktúráknak, mert szinte sohasem képviseltek hazai gyökerű érdekeket, még részérdekeket is csak ritkán. Ezek inkább külföldi kijáró szerepet töltöttek be a gazdaságban és a kultúrában is, mint ideológiai közvetítők (liberalizmus, woke).
Tehát beavatkozó egységekről van szó, amelyeknek sok szörnyűséggel kellene elszámolniuk - a rablóprivatizációval, a magyar pénzügyi rendszer 2010-ig tartó kiszipolyozásával, a liberális kultúrfölény fenntartásával és persze sok-sok választási beavatkozással. Közreműködésükért lopási lehetőséget kaptak.
Az értelmiségi és kulturális elit volt az, amelyet közvetlenül fizettek ki külföldről. És persze mindenben támogatták őket a nyilvánosságban, hogy az egyetemeken és a kultúrában szinte az összes pozíciót megszerezzék és megtartsák.
A mélyállam lényege az is, hogy minden törvényes változás idején képes megőrizni az integritását. A rendszerváltás során a diktatúra struktúrái minden apparátusban - a szakértelem álcája alatt - átmentették magukat, az egyetemi értelmiség és persze a sajtó lelkes támogatásával. Talán az sem nagy túlzás, ha azt mondjuk, hogy
Magyarországon 2010-ig a diktatúra mélyállama nemcsak hogy tovább létezett, hanem gyakorlatilag politikai szereplőként a felszíni struktúrákat is meghatározta, nem egyszerűen befolyásolta a kormánypártokat, hanem azok általa alakított pártok voltak.
Az MSZP belső viszonyaiban ez úgy jelent meg, hogy a párt szinte sohasem volt képes az aktuális kihívásoknak megfelelő önálló politikát csinálni, nem hozott döntéseket, csak képviselte azt, amit parancsba kapott. Az MSZP, a baloldal csak a kommunikációs máz volt ezeken.
Húsz évvel ezelőtt még a baloldali szavazók sem fogadták volna el azt, tehát még be kellett őket csapni, de már elég, amit ma az ellenzék mond, miszerint nincs magyar érdek, csak az az érdek van, amit kívülről meghatároznak nekünk.
Talán úgy kell elképzelnünk a csak a diktatúra mélyállamának továbbélését szolgáló rendszer kudarcát, hogy egyrészt a generációváltások nem zajlottak zökkenőmentesen, továbbá nagyon rosszul kormányoztak, a minimális játékteret sem voltak képesek kihasználni. Aztán túl sok új részérdeket erőltettek be a rendszerbe, ami egyszerűen szétzilálta a korábbi megegyezéseket, nem voltak már képesek olyan kompromisszumokat kötni, amelyek megelőzték volna az olyan rájuk kényszerített hatalmi lépéseket, amelyek teljesen ellehetetlenítették a kormányzást. Káosz és szabadrablás vezetett el 2010-hez, az utolsó években a kormányzás már szempont sem volt.
Fontos megjegyezni, hogy
a klasszikus amerikai mélyállam sokáig nemzeti jellegű volt, csak az utolsó két évtizedében váltott az ideológiájában a nemzeti kapitalizmusról a legrosszabb liberalizmusra. Az amerikai mélyállamot felzabálta a woke-ideológia és az értelmetlen részérdekekkel való foglalkozás, és ez ugyanúgy tragikus kormányzáshoz és választási vereségekhez vezetett, mint nálunk 2010-ben.
Amikor egy állami finanszírozású egyetem oktatója, amely egyébként annyira híres ideológiai elköteleződéséről, mint mondjuk a Harvard Amerikában, egy kormányzati politikus tudományos tevékenységének adminisztratív akadályozását sürgeti, azt a meggyőződését teszi nyilvánvalóvá, hogy az állam végül is nem ura önmagának, a neki nem tetsző politikusok másodrendű állampolgárok, ahogy a szavazóik is. Nálunk is, mint Amerikában is, a rejtőzködő struktúrák alapvetően érdekorientált képviselői alaposan bevásárolnak ideológiai alapon minden más társadalmi alrendszerben is, és támadják az autonóm állam minden olyan képviselőjét, aki nem az ő emberük.
Az értelmiség nagy része eleve olyan közegben szocializálódik, amely ideológiailag és kapcsolatrendszerében teljesen egynemű, sok művész és értelmiségi nem is tudja, képtelen észrevenni, hogy a szélsőliberális soft power lelkes szakmunkása. Megvan ennek a pszichológiája, mint minden olyan érdekalapú elköteleződésnek, ami egyébként olyan ideológiai alapon áll, amely semmiféle valóságosba nem kapaszkodik.
Jogos kérdés, hogy a csak Gyurcsány fejében létező fideszes árnyékállamból megvalósult-e valami?
Ebben a megközelítésben
a 2010 utáni kormányzás nem más, mint a most már teljesen külföldre bekötött balliberális mélyállam nemzeti alternatívájának megteremtése. Vagyis az államtól elorzott hatalmi jogosítványok visszavétele. Az ellenzéki mélyállam defenzívában van, és a léte elleni támadásként él meg minden olyan kormányzati tevékenységet, amely a forrásait csökkenti, illetve kétségbe vonja az ideológiai őrületeit.
A magyar ellenzék azért nem képes sikerrel politizálni, mert soha nem a magyar társadalomba, hanem mindig is a posztkommunista, internacionalista mélyállamba volt beágyazva, és azért éli meg "populizmusként" a nemzeti kormányzást, mert számára ezek az emberek tulajdonképpen nem is léteznek. Nincs mondanivalójuk az úgynevezett átlagember számára.
A NER visszafoglalta az államapparátust, az egész államot a választásokon győztes pártok számára. Az is teljesen természetes, hogy minden más kiszoruló erőcsoport próbál pozíciót fogni a NER-en belül. A demokrácia nem az erőcsoportok hiánya, hanem az azok közötti egyensúly, amelyet az intézmények képesek megvédeni.
Az egyensúlytalanságok irányát jól mutatja, hogy miközben a Fidesz nemzeti indíttatású struktúraépítése szinte teljesen nyilvános, a személyek szintjéig, addig a posztkommunista, internacionalista struktúrák máig jól rejtőzködnek a közvélemény, a választók elől.
A szerző szociológus | Mélyállam Magyarországon | A 2010 utáni kormányzás nem más, mint a most már teljesen külföldre bekötött balliberális mélyállam nemzeti alternatívájának megteremtése. Vagyis az államtól elorzott hatalmi jogosítványok visszavétele. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/11/melyallam-magyarorszagon-3 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Portik és Laborc színjátékot játszanak – interjú Szilvásy Györggyel
Hetente kapott jelentéseket olyan találkozókról titokminiszterként, mint amilyen Laborc Sándor és Portik Tamás között zajlott – mondta el a hvg.hu-nak adott interjújában Szilvásy György. Gyurcsány Ferenc titkosszolgálatokért felelős minisztere szerint a most nyilvánosságra került jegyzőkönyvekből nem lehet tudni, mi is zajlott a valóságban, egyébként pedig "politikusnak nem szabad hinni" az ügyben. Szilvásy György szerint a történtek tökéletesen illusztrálják, hogy milyen kettős mércét alkalmaznak a hatóságok a Fidesz javára.
hvg.hu: Nem félt attól, valamikor kiderül, hogy 2008 nyarán Laborc Sándor az ön kérésére találkozott az olajszőkítésből milliárdos bevételre szert tett Energol Rt. egykori marketingigazgatójával, Portik Tamással azért, hogy – mint a hírekben megjelent – „megrendelést adjon fideszes politikusokra való dolgozásra”?
Szilvásy György: Egyáltalán nem aludtam nyugtalanul az elmúlt időszakban, mert nem volt miért. Ez az ügy attól lett politikai ügy, hogy azzá tették, 2008-ban még nem volt az. Portik Tamásról akkor még nem tudtunk annyit, mint ma. Engem nem is érdekelt, az én ingerküszöbömet az ő személye nem lépte át. Az ő esete egy volt a sok száz között. A hivatalnak és a rendőrség megfelelő szervezeteinek is az a feladata, hogy ilyen emberektől, emberekről információkat szerezzenek.
hvg.hu: Tehát gyakori volt, hogy bűnözők keresik meg a nemzetbiztonságot, hogy beszélgetésre invitáljanak?
Sz. Gy.: Még engem személyesen is több tucatszor kerestek meg, hogy információik lennének: én valamennyi esetben ezt továbbítottam a megfelelő szervezetnek. Hogy bűnözőkről beszélhetünk-e? Portik Tamásnak 2008-ban ugyanolyan erkölcsi bizonyítványa volt, mint önnek, nekem vagy Orbán Viktornak. Az, hogy az éjszakai élet alakjai megkeresnek, nem volt jellemző, de sokszor előfordult, hogy kérték, az általuk tudott információkat hadd mondhassák el valakinek. Ezeket a kéréseket mindig áttettem az adott hivatalhoz, így Portik Tamás esetében a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz (NBH), a mai Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjéhez.
hvg.hu: De Portikról 2008-ban már lehetett tudni, hogy a budapesti éjszakai élet egyik legismertebb, vezető alakja.
Sz. Gy.: Éppen ezért a múltja miatt hihető volt, hogy az NBH számára rendőrökről, ügyészekről és bírókról tud rájuk nézve terhelő információt adni. Az pedig törvény általi előírás, hogy az alvilág különböző állami szervezetek, hatóságok felé irányuló kapcsolatait fel kell deríteni. Laborc Sándor is erre volt kíváncsi: az alvilággal összefonódott bírókról, ügyészekről, politikusokról, rendőrökről – főleg az utóbbiakról – szeretett volna információt.
hvg.hu: Mit tudott ön a létrejött találkozókról?
Sz. Gy.: Laborc Sándor szóban tájékoztatott arról, hogy a beszélgetés lezajlott, annyit mondott, hogy ez egy puhatolózó, kapcsolatfelvevő alkalom volt, érdemi információt azonban nem szereztek. Ennél többet nem tudok, a jegyzőkönyveket sem láttam, én is a sajtóból értesültem arról, mi is hangzott el a találkozókon. Az utóéletről – beleértve a következő találkozót is – már nincs tudomásom. Nyilván ellenőrizték a kapott információkat, de nekem ehhez már miniszterként közöm nincsen. Megjegyzem, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként 2006 és 2009 között nem változtattam a rendszeren. Ezzel azt akarom mondani, hogy az NBH-tól rendszeresen kaptam jelentéseket a legkülönbözőbb hivatalos személyekről, mint például egy megyei adóhivatali dolgozó, vagy egy politikus, különböző bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt. Ezeket tudomásul vettem, és kiadtam, hogy ellenőrizzék az információkat. Azt viszont egyik ügyben sem tudtam, hogy honnan szerzett tudomást az NBH a dolgokról. Így ha a Portik Tamás által elmondottakból volt valami használható, és feldolgozták azt, én arról nem voltam képben.
hvg.hu: Gyakran kapott jelentést valamilyen korrupciógyanús ügyről?
Sz. Gy.: Ez hetente előfordult. Ügyészek, bírók, rendőrök, és persze sok politikus. A politika minden oldaláról: MSZP, SZDSZ, Fidesz; helyi vagy országos politika, a legkülönbözőbb szinteken keletkeztek információk. Tudtuk, hogy a szervezett bűnözés és a politikusok között zajlik a kapcsolatépítés. Én a jelentésekben szerepelt ügyeknek csak az utóéletét tudtam követni. Sosem éltem vissza ezekkel az információkkal – pedig akár most is megtehetném, és elmondhatnám, hogy kikről kaptam ilyen jelentéseket. Az ilyen információk utóélete azonban érdekes volt: az MSZP-s politikusokat érintő ügyekben volt nyomozás, nem politikusokat érintő ügyekben is megtörtént ez, de amikor fideszes politikusokat érintő jelentéseket kaptam, sosem láttam, hogy megindult volna az ügyükben a nyomozás. Még a tudomásunkra jutott információkat sem használtuk fel fideszes politikusok lejáratására, nem, hogy mi adtunk volna ilyenre rendelést. Senki nem tud egyetlen ilyen példát sem említeni. Ami megjelent a jobboldali sajtóban, Kósa Lajosról egy videó a Portik Tamással való kapcsolatáról, az sem teljes enyhén szólva: ez ugyanis még a találkozó előtt született, 2007-ben, ráadásul manipulált módon tették közzé.
hvg.hu: Laborc Sándor részt vehetett a beszélgetésen, vagy hibát követett-e el azzal, hogy személyesen ült le Portik Tamással?
Sz. Gy.: Ezt mindenki a saját politikai érdekei szempontjából ítéli meg most a nyilvánosság előtt. Ezért amit politikus mond ebben az ügyben, azt ne higgyék el. A Nemzetbiztonsági Hivatal szakmai vezetője a főigazgató abban az időben Laborc Sándor volt. Az ő hatásköre eldönteni, hogy ki, mikor, miért és milyen körülmények között szerez információt valakitől, és ő úgy gondolta, neki kell leülnie Portik Tamással beszélgetni. Olyan nincs, hogy kategorikusan kijelentjük, hogy ez a találkozó létre sem jöhetett volna. Ez így nem szakmai érv. Laborc Sándor – ellentétben a most felette ítélkezőkkel – tanult operatív pszichológiát, így tisztában van vele, hogy egy ilyen találkozót megítélni jegyzőkönyvből nem lehet. Ott szükség van az illető metakommunikációjának vizsgálatára is. Nem egyedül ment a találkozóra, hanem az egyik kollégájával, az ott elhangzottakat rögzítették, és az alapján jegyzőkönyvet készítettek, vagyis mindent a szakma szabályai szerint hajtottak végre.
Itt most az történt, hogy a Fidesz politikai érdekből megengedte, hogy egy információszerzés, egy beszervezési kísérlet munkaanyaga nyilvánosságra kerüljön. Ez az ügynöki munka legalapvetőbb része. Innentől fogva az NBH munkatársai egy kényes helyzetben hogy mernek majd eljárni, ha azzal kell számolniuk, hogy kettő, öt vagy tíz év múlva feláldozzák őket. A fő probléma az, hogy az ügy kikerült a politikai küzdőtérre, és kész tényként kezelnek dolgokat, így azt, hogy Portik Tamás pénzt adott MSZP-s politikusoknak. Valamiért egyébként a Fideszt kihúzták a szövegből, az MSZP benne maradt. Csak azért hívom fel a figyelmet erre, mert ami zajlott, az egy olyan színjáték, amely során mindkét fél megpróbál a másik bizalmába férkőzni, illetve csőbe húzni egymást, de nem azért, hogy a nézők tapsoljanak.
hvg.hu: Mit szól azokhoz a Laborc–Portik találkozón elhangzott kijelentésekhez, amely szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda „jobbos”, hogy emiatt ügyeket késleltet, hogy az ügyészség is jobboldalra van „bekötve”, illetve hogy politikusok drogoznak? Ezeket utólag leellenőrizték?
Sz. Gy.: Önmagában, ha ilyen elhangzik, még nem tudjuk eldönteni, hogy valós-e, vagy sem. Hogy ezek ellenőrzése megtörtént-e, arról nekem nem lehet tudomásom, de a szakma szabályai szerint meg kellett történnie. Utólag nézve több olyan ügyet találtam, aminek a forrása a Portik által közöltek is lehetnek, de ezt is csak következtetni tudom. Ezek azonban alapvetően nem politikusokat érintő ügyek.
hvg.hu: Mit szólt a jegyzőkönyvekhez?
Sz. Gy: Nyilvánvaló, hogy hiányosak. Laborc Sándor beszélteti Portikot. Amit elmondott, azzal Laborc Sándornak is fenntartásai voltak, mint az olvasható is. De hogy mi bizonyult igaznak, mi nem, az csak úgy derülhetett ki, ha leellenőrizték az információkat. Ezekről semmit sem tudok, de utólag úgy tűnik, több ügy is jöhetett Portiktól. A jegyzőkönyvek egyébként hiányosak, ami a manipulációt is felvetheti, főleg, hogy nem csak nevek vannak kihúzva, hanem a Fideszre vonatkozó dolgok is. Továbbá a hangfelvételt leíró többször megjegyzi, hogy nem érti, amit mondanak. Márpedig a rendelkezésre álló technikával mindent teljesen tisztává lehet tenni. Az egész hitelessége alapvetően megkérdőjelezhető. De a lényeg, hogy egy olyan anyagot kezelünk készpénzként, amelynek szereplői nyilvánvalóan színjátékot játszanak.
hvg.hu: Van egy érdekes szála a beszélgetésnek: Portik Tamás azt mondja, a jobboldal őt eredetileg azért kereste meg, hogy rábírja, úgymond nekik dolgozzon, majd amikor Portik saját állítása szerint nemet mondott, akkor kezdték fenyegetni. Ezt mennyire lehet elhinni ön szerint?
Sz. Gy.: Ezt is komoly kételyekkel kezelem. De a körülményeket illetően a helyzet a következő: egyszerűen nem igaz, hogy ő baloldali kötődésű vállalkozó. Nem tudok olyan jelentősebb baloldali kapcsolatot, ami alátámasztaná ezt az állítást. Portik Tamásnak Laborc Sándor bizalmába kellett férkőznie: köztudott volt, hogy a főigazgatót a Fidesz támadja, logikus lépés a részéről azt mondani, hogy ő maga viszont baloldali. Azt azonban tudom, hogy jobboldali politikusokkal kifejezetten jó kapcsolata volt: a rendezvényeik szervezésében részt vett például a vállalkozásaival. A hódmezővásárhelyi Generál Médiával is kapcsolatban volt, Andy Vajnával is. Laborc Sándor világosan megfogalmazza a beszélgetésben még a jegyzőkönyv szerint is, hogy mi érdekli: a közhatalom olyan szereplői, akik zsarolhatók, befolyásolhatók. Nem ő akar befolyásolni, ilyen emberekről akar tudni. Neki ez a feladata.
hvg.hu: Azzal minden rendben van, hogy kuplerájban készüljenek lejárató képek?
Sz. Gy.: Nem tudjuk, kikről kellenének ilyen felvételeket készíteni, és azzal sem vagyunk tisztában, hogy nem poénként hangzott-e el, milyen hangsúllyal. Ezt azért is mondom, mert egyből utána Laborc Sándor azt mondja, „most beszéljünk komolyabb dolgokról.” Tudnak olyan esetet, hogy bármelyik jobboldali politikusról kiderült, hogy kuplerájba jár? Mert én nem. Pedig hozzám is jutottak el jelentések kábítószerről, kuplerájról, pénzek elfogadásáról. De ezeket nem hozhattam nyilvánosságra. Ebben az esetben sem történt ez meg. Információszerzéskor, beszervezéskor egyébként a hírszerző bármit mondhat. Két dolgot nem tehet: törvénytelenül nem járhat el és államtitoksértést nem követhet el.
hvg.hu: Mit szól ahhoz, hogy a jegyzőkönyvek ugyan most lettek nyilvánosak, de tavaly nyár vége óta terítéken van már a Laborc–Portik találkozó ügye?
Sz. Gy.: A Fidesz forgatókönyvszerűen viszi végig az egészet: kiszivárogtatták, majd bizottság elé vitték, tehát szépen felépítették az egészet. Nem vagyok híve a nyilvánosságra hozatalnak, de ha erre az útra lépett a kormányzat, akkor vigyék végig. Kérdés, hogy a teljes anyagot kiadják-e majd. Kérdés egyébként az is, hogy államtitoksértésért indítanak-e eljárást, hiszen a jobboldali médiában sok minden kiszivárgott még akkor, amikor az ügy nem volt feloldva a titkosítás alól. Érdekes kettősséget tapasztalok ezzel kapcsolatban. Az UD-ügyben a Fidesz Dávid Ibolyát bíróság elé állíttatta azért, mert egy hangfelvétel leiratát anonimizálva nyilvánosságra hozta, engem pedig azért, mert a nemzetbiztonsági bizottság ülésén a testület tagjainak a hangfelvételt tartalmazó CD-t kiosztottam. Most viszont a Fidesz nyilvánosságra hoz egy jegyzőkönyvet, anélkül, hogy az érintetteket bárki is megkérdezte volna, hogy hozzájárulnak-e. Jellemző ez a ma Magyarországon érvényesülő kettősségre: ez nem veti fel a bűncselekmény gyanúját? Nem kéne az ügyészségnek nyomoznia? Persze, feljelentés kellene hozzá, de az UD-ügyben megvolt. Mintha valakik törvényen kívül helyeznék magukat. Amit a Heti Válasz kiszivárogtatott a még államtitok körébe tartozó iratokból, felveti az államtitoksértés gyanúját. Ebben nyomozott bárki is? Pedig a titokgazdának hivatalból kellene feljelentést tennie. Aztán a bíróság kimondhatja persze, hogy mégsem történt ilyen, de hogy az államtitoksértés gyanúját sem vesszük komolyan, mert ez a Fidesz érdeke, az megengedhetetlen.
hvg.hu: Gyurcsány Ferenc tudhatott ezekről a találkozókról?
Sz. Gy.: Nem. Ez egyszerűen nem így zajlik. Az sem jó, ha egy titkosszolgálati miniszter ismeri egy operatív akció részleteit. Hiszen mások az érdekei, nem szakmaiak.
hvg.hu: A Portik és Laborc között közvetítő Vajtó Lajost ön honnan ismerte?
Sz. Gy.: 2002-ben államtitkár voltam a sportminisztériumban, ő pedig egy háttérintézmény vezetője volt. Önök is megírták, hogy rendszeresen együtt teniszeztünk, illetve ő Pintér Sándorral is. Nagyon ritkán teniszeztem vele, mert nem egy szinten vagyunk. De kétségtelen, hogy a Tabánban van egy ilyen teniszklub, ahová jár egyébként Stumpf István, vagy Pintér Sándor is. Ezen az alapon Pintér Sándorral is együtt teniszezem. | Itthon: Portik és Laborc színjátékot játszanak - interjú Szilvásy Györggyel | Hetente kapott jelentéseket olyan találkozókról titokminiszterként, mint amilyen Laborc Sándor és Portik Tamás között zajlott – mondta el a hvg.hu-nak adott interjújában Szilvásy György. Gyurcsány Ferenc titkosszolgálatokért felelős minisztere szerint a most nyilvánosságra került jegyzőkönyvekből nem lehet tudni, mi is zajlott a valóságban, egyébként pedig "politikusnak nem szabad hinni" az ügyben. Szilvásy György szerint a történtek tökéletesen illusztrálják, hogy milyen kettős mércét alkalmaznak a hatóságok a Fidesz javára. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130425_Szilvasy_Laborc_Portik_felvetel | 2013-04-25 16:00:00 | true | null | null | HVG |
Az adóhatóság két ügyintézőjét azzal gyanúsítják, hogy pénzért nullás adóigazolásokat állítottak ki köztartozásokat felhalmozott vállalkozóknak.
A gyanú szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) két ügyintézője pénzért adott úgynevezett nullás adóigazolásokat vállalkozásoknak, amelyek így közbeszerzési pályázatokon indulhattak, illetve banki hiteleket vehettek fel - hangzott el az M1 péntek esti Híradójában.
A hírműsor értesülése szerint az adóhatóság Észak-budapesti Adóigazgatóságának két ügyintézője pénzért nullás adóigazolásokat állított ki köztartozásokat felhalmozott vállalkozóknak. A Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely hónapokon keresztül figyelte a gyanúsítottakat, negyven bűncselekményt dokumentált. Húsz cég kaphatott hamis igazolást, amelyeket közbeszerzési pályázatokon vagy hitelek felvételénél használtak fel.
Bognár Kinga, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a hírműsorban elmondta: az ügyben a főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya folytat nyomozást négy ember ellen, hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A két kormánytisztviselő mellett eljárás indult a vesztegető ügyfeleket szerző két civil ellen is.
Hozzáfűzték: a feljelentésben a vesztegetés mellett közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés és zsarolás is szerepel; az ügyben az eddig kihallgatott négy ember mellett további tizenhárman lehetnek érintettek. A két ügyintéző munkaviszonyát a NAV előállításuk napján, szeptember 16-án megszüntette. | Itthon: Híradó: vesztegetéssel gyanúsítanak két NAV-ost | Az adóhatóság két ügyintézőjét azzal gyanúsítják, hogy pénzért nullás adóigazolásokat állítottak ki köztartozásokat felhalmozott vállalkozóknak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140926_Hirado_vesztegetessel_gyanusitanak_ket_NA | 2014-09-26 19:41:00 | true | null | null | HVG |
Több elvetélt próbálkozás után végül sikerrel járt Mészáros Lőrinc érdekeltsége: az Opus Tigáz heteken belül teljes egészében bekebelezheti a tatabányai földgázvezeték-rendszert üzemeltető Turulgáz Zrt.-t, amelybe a Tigáz még a Mészáros megjelenése előtt, 2003-ban szállt be, a Mol helyére. A város önkormányzata évekig visszaverte a felvásárlási kísérleteket, augusztus végén azonban mégis jóváhagyta a társaságban birtokolt 41 százalékos tulajdonrészének eladását. A 195 millió forintos vételárért a szerződés aláírása után az Opus Tigáz lesz a Turulgáz 100 százalékos tulajdonosa.
A város az utóbbi hónapokban kényszerhelyzetbe került. A 24.hu információja szerint a képviselő-testület számára készült döntés-előkészítő irat nem talált igazán jó választási lehetőséget:
vagy eladják a céget a Mészárosék által kínált olcsó áron, ami a vagyonvesztés miatt jogos kritikák alapja lehet az önkormányzattal szemben,
vagy tovább alkudoznak, esetleg teljesen elállnak az üzlettől, ám akkor azt kockáztatják, hogy a Turulgáz elveszíti piaci értékét, és később még ennyit sem kapnak érte. Akkor pedig az önkormányzatnak saját költségvetéséből kell fedeznie a veszteségeket.
A kényszerítő körülmények hatása meglátszott az önkormányzat döntésén is. A testület tagjai közül 12-en (a Fidesz képviselői és a kiszavazó egykori ellenzékiek) megszavazták az előterjesztést. Mindössze a polgármester és három ellenzéki voksolt nemmel az eladásra, de az utóbbiak is inkább csak azért nem támogatták a döntést, hogy ne kelljen a nevüket adni ahhoz, hogy újabb energiacég kerül a felcsúti milliárdos kezébe.
Az Opus Tigáz már 2020-ban és 2021-ben is tett vételi ajánlatot az önkormányzatnak, de a folyamatosan nyereséget termelő társaság akkor nem volt eladó. A Turulgáz ugyanis az elmúlt évtizedekben jelentős bevételt hozott a városnak és a tatabányai vagyonkezelő cégnek.
A Turulgáznak egyetlen bevételi forrása van: a Tatabányát behálózó 200 kilométernyi csővezeték. Ennek használatért a földgázellátást biztosító szolgáltató fizetett úgynevezett üzemeltetési díjat, amelyből évtizedekig kiválóan megélt a cég: a 150-200 millió forint közötti bevételből 50-100 milliós nyereséget tudott elkönyvelni.
De miután az önkormányzat nem állt kötélnek, az Opus Tigáz, élve többségi tulajdonosi erejével, 2020 óta rendre leszavazta az éves osztalékok kifizetését, amivel százmilliós bevételtől fosztotta meg a várost.
Az üzemeltetési díj kezdetben az összes földgázforgalom után érvényesített elosztási alap- és forgalmi díj 63,5 százaléka volt. Tavaly viszont a földgázszolgáltató, az MVM Égáz-Dégáz Kft. először 50, majd 30 százalékra vitte le az üzemeltetési díjat, de itt sem volt megállás: idén június végén, amikor ismét meg kellett újítani a szerződést, már csak 2 százalékról szólt az ajánlat.
A kétségbeesett önkormányzat az Opus Tigáztól is kért szolgáltatói ajánlatot, ám az üzlettárs még ennél is kisebb, 1 százalékos díjat kínált.
Mészáros Lőrinc gázcégéről augusztusban derült ki, hogy drágábban adhatja a gázt, mint az állami tulajdonú MVM. Az Opus Tigáz szolgáltatási területén élőknek évente nyolcezer forinttal kell többet fizetniük. A kormány ezt azzal magyarázta, hogy az Opus Tigáz üzemelteti a leghosszabb vezetékhálózatot az országban, ezért magasabb a rendszerhasználati díj. A tatabányai önkormányzat kiszámolta, hogy a város lakói a gáz árába építve 309 millió forintot fizetnek ki rendszerhasználati díj gyanánt, de ebből az összegből valójában csak 4 milliót adott volna a cég a turulgázos csővezetékek használatáért.
Bár egyértelmű volt, hogy az Opus Tigáz megvásárolná a Turulgázt, az önkormányzat júniusban mégis ajánlattételi felhívást tett közzé, amit minden, földgázzal foglalkozó nagyvállalatnak elküldtek. Hiábavaló volt az igyekezet, a tizenegy cég közül csak Mészárosék adtak be érvényes ajánlatot, így az önkormányzatnak nem maradt más választása, minthogy az Opus Tigázzal szerződjön.
A tatbányai polgármester, Szücsné Posztovics Ilona szerint ami a Turulgázzal történt, a piac leuralásának újabb lépcsője.
Eljutottunk oda, hogy a monopolhelyzetben lévő két nagy energiaszolgáltató, az MVM és a Tigáz működése révén, amely mögött jól tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc áll, gyakorlatilag megszűnt a piac és a verseny. Senkinek nincs mozgástere, csak nekik
– mondta a 24.hu-nak a polgármester.
Szücsné Posztovics Ilona elmondása szerint az önkormányzat az előző ciklusban a jó befektetés és a város gázellátásnak biztonsága érdekében növelte a tulajdonrészét a cégben, akkor a saját tőkéhez viszonyítva 200 százalékon vásárolták a részvényeket. A befektetői elvárást az önkormányzat nem tudta teljesíteni, mert a tulajdonosi partner ezt nem engedte, most pedig 66 százalékon veszi meg a várostól a tulajdonrészét.
Felháborít, hogy uralhatják piacot, és kényszerhelyzetbe hozhatják a társtulajdonosokat, az ellenzéki oldalon ennek az egyet nem értésnek a kinyilvánítása volt a nem szavazat
– jegyezte meg a polgármester. | Mészáros Lőrinc ölelésében Tatabányának el kellett engednie a Turulgázt | A felcsúti milliárdos érdekeltségének, az Opus Tigáznak évekbe telt, hogy megszerezze a céget, de erőfölényének és az állami MVM egy döntésének köszönhetően most sikerült. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/05/tatabanya-turulgaz-meszaros-lorinc-opus-tigaz-mvm-foldgaz-vezetek/ | 2022-09-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A közlemény szerint az öt nyugat-balkáni kormány ambiciózus reformprogramjában kötelezettséget vállalt arra, hogy növekedési tervének keretében, a 2024-2027 közötti időszakban társadalmi-gazdasági reformokat hajt végre az Európai Unióhoz való közeledés ösztönzése érdekében. A bizottság jóváhagyását megelőzően az uniós tagállamok is pozitívan véleményezték a reformterveket, amelyek a jogállamiság, megerősítésére, a digitális és zöld átmenet felgyorsítására, a humántőke fejlesztésére és az üzleti környezet fellendítésére összpontosítanak - olvasható a bizottság közleményében.
A bizottság az egyes reformprogramokat a reform- és növekedési eszközről szóló rendeletben meghatározott kritériumok alapján értékelte, és arra a következtetésre jutott, hogy a programok megfelelnek az eszköz célkitűzéseinek.
A kifizetésekre 2027-ig évente kétszer kerül sor, a nyugat-balkáni partnerek által benyújtott kérelmek alapján.
Az Európai Bizottság a pénzeszközök folyósítását a demokratikus mechanizmusok fenntartásának, a jogállamiságnak és az emberi jogok tiszteletben tartásának előfeltételeihez köti. Külön előfeltétel vonatkozik Szerbiára és Koszovóra: nekik konstruktívan részt kell venniük kapcsolataik normalizálásában is, ami magában foglalja a kettejük közötti párbeszédről szóló valamennyi megállapodás végrehajtását. A kifizetéseket megelőzően továbbá teljesíteni kell a makroszintű pénzügyi stabilitás és a hatékony és eredményes államháztartási gazdálkodás általános feltételeit.
Következő lépésént a bizottság hitelmegállapodások aláírását kezdeményezi az érintett országokkal.
A megállapodás egyebek között tartalmazza a kedvezményezettek azon kötelezettségeit, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és orvoslására. | Az EU jóváhagyta több nyugat-balkáni ország reformmenetrendjét | Az Európai Bizottság jóváhagyta Szerbia, Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Koszovó reformmenetrendjét, ami kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a tavaly novemberben elfogadott 6 milliárd eurós uniós reform- és növekedési hitelkeretből megindulhassanak a kifizetések, hiszen ezeket a megállapodás szerinti reformlépések megvalósítása után teljesítik – közölte szerdán a brüsszeli testület. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176426/az_eu_jovahagyta_tobb_nyugatbalkani_orszag_reformmenetrendjet | null | true | null | null | Hir6 |
Ez abban a jelentésben szerepel, amelyet a neves tanácsadó cég, a McKinsey volt főközgazdásza, James Henry állított össze a vasárnapi brit lap, az Observer számára. Ez a 21 ezer milliárd dollárnyira becsült offshore vagyontömeg az Egyesült Államok és Japán összeadott éves GDP-jének felel meg.
A general view shows tourists on the sandy beaches outside the Seychelles capital Victoria January 17, 2009. The Indian Ocean islands are in the midst of a severe economic crisis, prompted by the global financial downturn on top of years of unsustainable borrowing. This year, the Seychelles economy is predicted to shrink by at least 0.5 percent according to the country's central bank, compared to 3.1 percent growth in 2008. Picture taken January 17, 2009. To match feature SEYCHELLES-CRISIS/ REUTERS/Richard Lough (SEYCHELLES)
A McKinsey volt vezető szakértőjének felmérése szerint a 139 felzárkózó országból az 1970-es évek óta kimenekített vagyon értéke meghaladja ennek az országcsoportnak a teljes devizaadósságát. Henry szerint ennek a 139 országnak az elitje 2010-ig 7,3-9,3 ezer milliárd dollárnyi vagyont hordott össze az adóparadicsomokban. Egyedül Oroszországból – a külföldön elrejtett vagyonok potenciális befektetési megtérüléseit is figyelembe véve – az 1990-es évek eleje óta több mint 800 milliárd dollárnak megfelelő tőkét vittek ki.
Henry számításai szerint a külföldre menekített vagyon fele, mintegy tízezer milliárd dollár mindössze 92 ezer ember birtokában van. Az Observer kommentárja szerint mindez arra vall, hogy a vagyoneloszlási egyenlőtlenségek mérésére alkalmazott hagyományos módszerek „radikális mértékben alábecsülik”, hogy mekkora a gazdagok és a szegények között tátongó vagyoni szakadék.
A McKinsey volt vezető szakértőjének jelentése szerint a vagyonukat az adózás elől külföldre menekítő szupergazdagokat magas fizetésű profi kijárók „falkája" segíti a magánbanki, jogi, könyvszakértői és befektetési ágazatokban, kihasználva „az egyre inkább határok nélküli" világgazdasági környezetet. „Az adóparadicsomokba mentett vagyon a világgazdaság fekete lyuka” – írja Henry a jelentésben.
A jelentés egy adóparadicsomok ellen kampányoló szervezet, a Tax Justice Network megbízásából készült.
Amióta 2008-ban kitört a világgazdasági válság, a G20 országai többször is ígéretet tettek az adóparadicsomok felszámolására, hiszen az a homály, amelybe a nemzetközi pénzvilág egy része banktitokra hivatkozva burkolózik, csak gerjesztette az instabilitást. Az ilyesfajta titkok teszik lehetővé a Tax Justice Network szerint, hogy a szupergazdagok gyakorlatilag kényük-kedvük szerint játsszák ki egymás ellen két ország jogrendjét. | Külföld: Pillantás a valódi offshore lovagok zsebébe | A világ pénzarisztokráciájának leggazdagabbjai legalább 21 ezer milliárd dollárnak megfelelő vagyont rejtegetnek hazájuk adóhatóságai elől külföldi adóparadicsomokban – állítja az egyik vezető londoni üzleti tanácsadó cég. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/zsebbol_megvehetnek_amerikat_a_szupergazdagok-1320159 | 2012-07-22 16:55:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el. A demokratikus nyilvánosságban szerepet játszó alulírott kiadók, szerkesztőségek, újságírók, szervezetek kiállnak a támadás alatt álló Átlátszó mellett, és közös álláspontjukként rögzítik az alábbiakat.
1) Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
2) Aki közérdekű információt tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
3) Aki közérdekű tényeket feltáró és nyilvánosságra hozó szerkesztőségeket támogat anélkül, hogy beleszólna a tartalmi döntésekbe, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
A sajtó a legfontosabb társadalmi feladatát látja el, amikor a hatalom működéséről szóló tényeket közöl. Demokratikus jogállamban a köz érdeklődésére számot tartó tények feltárása semmilyen mérce szerint nem lehet üldözendő: ez biztosítja a hatalom, a kormányzás működésének átláthatóságát, elszámoltathatóságát. Aki ezt tagadja, az a hatalom birtokosainak céljait, akármik is legyenek azok, az állampolgárok érdeke elé helyezi, végső soron éppen a népszuverenitás elvét kérdőjelezi meg. Valótlan tények közlése esetén ugyanakkor a magyar jog által szabályozott módon fel lehet lépni azok terjesztői ellen.
Aki azt állítja, hogy hivatalosan közérdekűnek minősített információk nyilvánosságra hozatala rossz dolog, ugyancsak a képviseleti demokrácia alapértékét tagadja. Teljesen mindegy, hogy a közérdekből nyilvános adatok, tények milyen informatikai rendszeren érhetők el. Ha egy információ közérdekű, nyilvános, a demokrácia érvényesülése szempontjából köszönet illeti azt, aki elősegíti, hogy az állampolgárok hozzá is férjenek.
Egyes médiumok, amelyek a demokrácia működése szempontjából életbevágó feladatokat látnak el, részben nemzetközi pályázatok, alapítványok által biztosított forrásokból működnek ma Magyarországon. Ez egyfelől teljesen normális, másfelől annak tünete, hogy a kormányzat lassan másfél évtizede törekszik a számára kellemetlen tényeket feltáró és leközlő sajtó működésének ellehetetlenítésére. Az átláthatóan megvalósuló finanszírozás a szerkesztőségek integritását nem érinti, a támogatóknak nem ad lehetőséget a tartalmak befolyásolására, ugyanakkor a magyar állampolgárokat juttatja olyan közérdekű információkhoz, amelyek egyébként nem lennének hozzáférhetők. Ugyanezek a szerkesztőségek egyébként természetesen örömmel pályáznának a tényfeltáró munkát hasonló feltételekkel és garanciákkal támogató magyar lehetőségekre is - ilyenek azonban nem léteznek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal által kiadott "vizsgálati jelentés", amely sem a tudományos, sem az újságírói tényfeltáró módszertan legelemibb követelményeinek sem felel meg, a sajtó demokratikus feladatgyakorlását, a polgárok tényszerű, közérdekű tájékoztatását, az újságírást magát tekinti károsnak. Vagyis azt, ha a polgárok tájékozottak lehetnek a kormány működéséről. Ez a - jogi és médiaelméleti alapról tekintve is teljesen alátámaszthatatlan - felfogás sem a magyar alkotmányos hagyománnyal, sem a hatályos Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze, és ezen a kormányzat propagandacéljait kiszolgáló Alkotmánybíróság a szuverenitásvédelmi törvényt helyben hagyó határozata sem változtat.
E felfogás további térnyerése újabb, visszafordíthatatlan károkat okozna a magyar sajtószabadságnak és ezen keresztül a demokráciának. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, költségvetési forrásokból való működtetése, demokrácia-ellenes üzeneteinek közpénzből finanszírozott reklámozása az eleve súlyos állapotban lévő magyar demokratikus nyilvánosság rombolását szolgálja.
A fenti állásfoglalás létrejöttét a Főszerkesztők Fóruma utódszervezete, a Médiafórum Egyesület koordinálta. Ha aláírásával támogatná a leírtakat, írjon ide: [email protected].
Aláírók:
Bojtár B. Endre, Magyar Narancs
Galambos Márton, Forbes
Gulyás Márton, Partizán
György Zsombor, Magyar Hang
Pethő András, Direkt36
Uj Péter, 444
Zöldi Blanka, Lakmusz | Kiállunk a független újságírásért | Magyar szerkesztőségek közös kiállása az Átlátszó és általában a valódi közszolgálati munkát végző újságírók mellett a Szuverenitásvédelmi Hatóság támadásai után. | [
""
] | 0 | https://www.direkt36.hu/kiallunk-a-fuggetlen-ujsagirasert | null | true | null | null | Direkt36 |
Az újonnan megválasztott közgyűlés rendes ülésén immár érdemben foglalkozott a város kérdéseivel, döntéseket is hozott, valamennyi képviselő aktív közreműködésével.
Készülhet a graffiti
A közgyűlés elején módosította rendeletét a testület: az időskorúak rezsitámogatása tekintetében és összegének módosítására tett javaslatot is elfogadta a testület. Érkezett egy kérés a Móricz iskolából, hogy az iskolaépület belső udvarára néző falfelületen freskó, illetve graffiti kerülhessen, ennek megvalósulásához hozzájárulását adta a közgyűlés. Döntés született arról a is, hogy a Hankook Tire által felajánlott gumiabroncsok a Dunaújvárosi Rendőrkapitánysághoz kerülhessenek, gépjárműparkjuk korszerűsítése céljából.
Posta lesz, csak azért is
Régóta beszélünk már arról városunkban, hogy az Intersparban bezárt postahivatal helyett szükség lenne egy újra. Végre ott tartunk, hogy hamarosan megnyithat az új hivatal a Március 15. téren: önkormányzati helyiségben és önkormányzati fenntartással. Oláh János, a Fidesz-JUVE képviselője a közgyűlésen üdvözölte a nyitás tényét, azt viszont sajnálta, hogy ehhez szükség volt a kampányra is. Pintér Tamás polgármester szerint éppen hogy a Magyar Posta engedélyére kellett várni, ezért húzódott idáig a hivatal nyitása. Ha valaki politikát tett bele, akkor az csak az állami fenntartású Magyar Posta volt. Ha az önkormányzaton múlott volna, már rég nyitva lenne a Béke postája. Sőt, be se zárt volna régi. Medgyesi Miklós kabinetfőnök szerint az önkormányzat és a Magyar Posta közötti tárgyalások 2023-ban kezdődtek, és egy éve már szerződéskötés közelébe érkeztek. Aztán 7 hónapos csend következett, nem reagált a Magyar Posta. Aztán hónapokkal ezelőtt elkezdődött a Március 15. téren lévő helyiség felújítása, amihez most éppen 7,6 millió forintot biztosított a közgyűlés, és hetekkel ezelőtt megérkezett a Magyar Posta végleges engedélye is a hivatal nyitásához. Arról nem is beszélve - fogalmazott Medgyesi -, hogy az önkormányzatunk megint egy állami feladatot fog ellátni önkormányzati forrásból. Már több önkormányzatunk által működtetett és fenntartott posta működik Dunaújvárosban, mint állami. De jó hír, hogy heteken belül megnyithat a Béke postája! Csak azért is!
Beindulhat az élet a kúriában
Elkészült és volt is már rendezvény a gyönyörűen felújított Mondbach-kúriában, a közgyűlés által most elfogadott szabályozás viszont megfogalmazta már a hasznosítás részleteit is. A jövőben kulturális rendezvények, kortárs alkotóművészeti kiállítások, színművészeti és zeneművészeti előadói estek, civil közösségek találkozó pontja, családi rendezvények színhelye lesz majd a hely.
Új fb-tagok a városi cégekben
A választások után az önkormányzat új felügyelőbizottsági tagokat delegált az önkormányzati cégekbe. Így a Dunanett NKft, a Dunanett Vagyonkezelő Kft, a DV N Zrt, az Innopark Nkft, a Dunaújvárosi Turisztikai Nkft, a DKKA-Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nkft, az MMK Nkft, és a Vasmű u. 41. Irodaház Kft. felügyelőbizottságába kerültek új tagok.
Színvonalas munka
Véleményezte a közgyűlés a Dunaújvárosi Óvoda intézmény 2023/2024-es nevelési évről szóló beszámolóját. A testület megállapította, hogy Dunaújvárosi Óvoda az elmúlt nevelési évben megfogalmazott nevelési céljait magas színvonalon teljesítette. A képviselők ugyanakkor elfogadták az óvodai intézmény aktuális nevelési évre vonatkozó munkatervét.
Elismerés Kardos Krisztinának
Közgyűlésének az olimpiai részvételi jogot szerzett dunaújvárosi sportolók jutalmazásáról szóló önkormányzati rendelete alapján jutalmazásban részesítette Kardos Krisztina sportszakembert, aki a 2024. évi párizsi Olimpiára a magyar női vízilabda válogatottban szereplő dunaújvárosi vízilabdázók felkészítésében vett részt.
Közbeszerzés kezdődik
Dunaújváros köztisztasági feladatok tárgyú közbeszerzési eljárás dokumentumainak elfogadásáról, az eljárás megindításáról határozott a közgyűlés, mivel a város közigazgatási területén belül a buszmegállók, parkok, erdős területek és övárkok takarításának folyamatos biztosítására vonatkozó szerződés idén lejár. | Megkezdte munkáját az új közgyűlés | A júniusi önkormányzati választás utáni első rendes ülését tartotta városunk újonnan megválasztott közgyűlése csütörtökön délelőtt. A képviselők összesen 37 témában hoztak döntést. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202410/megkezdte_munkajat_az_uj_kozgyules | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
Sem Gál László volt békési főkapitány, sem Orbán Péter országos rendőrfőkapitány nem nyilatkozott az ügyről.
Gál László, aki a BM felügyeleti és ellenőrzési hivatalát vezeti tagadta a Pallag László kisgazda politikus által felhozott vádakat. Közölte: a hamis vádaskodás miatt büntetőeljárást kezdeményez a képviselő ellen.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának főigazgatója, Bencze József szintén tagadta a VPOP ellen felhozott vádakat. Közölte: bizonyítékai vannak arra, hogy egy szó sem igaz abból, amit Pallag László állított. | A rendőri vezetők nem akarnak nyilatkozni, de minden vádat tagadnak<br/> | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/10/19991007arendori | 1999-10-07 15:15:00 | true | null | null | Origo |
Mint azt október végén megírtuk lemondott polgármesteri tisztségérő l Földesi Gábor, Csősz korábbi településvezetője október 31-i hatállyal. Döntését nem sokkal később a feol.hu-nak azzal indokolta , hogy a magánéletében történt változások megkövetelték, hogy 14 év után lemondjon a polgármesterségről. Döntésének fényében a települést november 1-től Török Péter alpolgármester vezeti.
Mindezt már megírtuk, az időközi választásról ugyanekkor még nem számoltuk be, mert ennek időpontját csak később közölte az önkormányzat. Ahogy azt közösségi oldalukon is megosztották: a Helyi Választási Bizottság határozata szerint január 19-én, vasárnap tartják az időközi polgármester választást. | Polgármestert kell választaniuk ismét a csőszieknek | Kitűzték Csőszön az időközi polgármesteri választás napját. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/polgarmester-idokozi-valasztas-datum | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és felbujtóként elkövetett hivatali visszaéléssel gyanúsították meg tegnap Szabó Zoltán volt MSZP-s képviselőt. A Központi Nyomozó Ügyészség szerint a politikus több mint hatmillió forint kárt okozott a VI. kerületnek azzal, hogy mobiltelefonját előbb jogcím nélkül, majd az elmúlt hét évben fiktív jogcímen használta, az önkormányzat költségére. A vádhatóság szerint a hivatal – Hunvald György polgármester rendelkezésére – tanácsadói beosztásban biztosította a korlátlan telefonhasználatot. A főügyészség álláspontja szerint Szabó Zoltánnal a VII. kerületi önkormányzatnak sem tanácsadói, sem pedig egyéb megbízási szerződése nem volt és jelenleg sincs, ennek ellenére a polgármesteri hivatal 6,3 millió forintot fi zetett ki a számlákra. Szabót egy másik ügyben is meggyanúsították: 2009. július 17-én autójával a VII. kerület Wesselényi utca és Kazinczy utca sarkán, az útkereszteződésben megállt, és ott várakozott. A szabálytalanul parkoló autóra az Erzsébetvárosi Közterület-felügyelet munkatársai kerékbilincset tettek, de a volt képviselő felhívta az erzsébetvárosi jegyzőt, hogy a kerékbilincset fizetés nélkül távolíttassa el kocsijáról. A jegyző másnap kérte fel a közterület-felügyelet igazgatóját, hogy szereltesse le a bilincset. Az igazgató rögtön ezután, a körülmények minden további vizsgálata nélkül utasítást adott a kerékbilincs leszerelésére. Szabó a telefonügyben vallomást tett, a kerékbilincsügyben azonban ezt megtagadta. A gyanúsítások ellen panasszal élt.
A telefonügyben a vádhatóság tájékoztatásából az olvasható ki, hogy elsősorban nem is a támogatást, hanem annak fiktív „lepapírozását” kifogásolják. A politikus kihallgatása után a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem tudott arról, hogy tanácsadóként lett volna feltüntetve a hivatalnál. „Bár, ha úgy vesszük, tanácsadóként is közreműködtem, hiszen a körzet képviselőjeként bizonyos kérdésekben állást foglaltam. Ezzel együtt fenntartom, hogy mobilhasználatom nem ütközik a jogszabályokkal. Hasonló kondíciókkal kapott telefont a helyi rendőrség, polgárőrség, egészségügyi szakszolgálat is”.
Tény, hogy ugyanez az önkormányzat 1998 és 2002 között egy komplett irodát biztosított Deutsch Tamás akkori fideszes képviselő számára. Varga Zoltán távozó önkormányzati miniszter a konkrét ügyet nem kommentálva azt mondta: bevett gyakorlat, hogy az önkormányzatok támogatják, segítik saját képviselőjük munkáját. Ő ebben nem lát kivetnivalót.
A lapunk által megkérdezett fővárosi kerületekben az önkormányzat kontójára semmilyen pluszszolgáltatásban nem részesülnek a városrészeket képviselő honatyák. Az V. kerület fideszes képviselője Rogán Antal polgármester, ő a kerület vezetőjeként rendelkezik irodával, képviselőként se telefont, sem más szolgáltatást nem kap az önkormányzattól. A III. kerületben a parlamenti képviselők (Menczer Erzsébet és a kerületet vezető Bús Balázs, mindketten a Fidesz tagjai) által használt irodákat pártjuk, a Fidesz bérli. Ezen kívül a képviselők semmilyen, az önkormányzattól származó juttatást nem kapnak.
Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője megkeresésünkre azt mondta: Kaposvár képviselőjeként számára is biztosítottak a munkájához megfelelő infrastruktúrát, az irodájának költségeit a Szita Károly vezette önkormányzat fedezte. A miskolci önkormányzat Káli Sándor polgármesternek és Fedor Vilmos alpolgármesternek biztosít mobiltelefont, negyvenezer forintos havi költségkerettel. Az előző ciklusban mindketten képviselők voltak, így a meghatározott költségkeretig akár e munkájuk kapcsán is használhatták készüléküket. Miskolc másik két korábbi, 2006-ban megválasztott MSZP-s képviselője, Tompa Sándor és Simon Gábor tagja ugyan az önkormányzatnak, ám ők nem kaptak a hivatal által fizetett mobiltelefont. Most csak Káli Sándornak van képviselőként a miskolci hivatal által fi zetett telefonja, ez azonban városvezetői és nem országgyűlési posztja miatt jár neki – tájékoztatott a városháza szóvivője. A nagykanizsai önkormányzat semmiféle juttatást nem ad és nem adott a térség országgyűlési képviselőjének, így telefont sem – közölte kérdésünkre Marton István, a délzalai város Fidesz-támogatással megválaszott, de a párttól azóta eltávolodott polgármestere. Marton fontosnak tartotta megjegyezni: „Ha egy képviselő ilyen pofátlan kéréssel fordulna hozzám, ellátnám a baját”.
Győrben nem az önkormányzat infrastruktúráját használták az eddigi képviselők, viszont az új, egyéni indulóként megválasztott városatyák mindegyike önkormányzati funkciót lát el. Szakács Imre a megyei önkormányzat elnöke, Kara Ákos e testület alelnöke, Borkai Zsolt pedig Győr polgármestere. A település első embereként neki jár költségtérítés a várostól is, ám erről lemondott a legutóbbi közgyűlésen. Bolla Péter kabinetfőnök lapunknak elmondta: egyetlen külsős ember sem kap telefont vagy más infrastruktúrát a városházától.
GémesiGyörgy, aMagyarÖnkormányzatok Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta: bevett szokás, hogy a települések infrastruktúrával támogatják a képviselőjüket. „Ez a település érdeke is. Elsősorban irodára gondolok, amit azért biztosítanak, hogy ott a választóival találkozni tudjon, fogadóórákat tartson. A mobiltelefon biztosítása határeset, mert bár adható azért, hogy azon a település ügyeit intézze, azt fedezhetné a költségtérítéséből is, hiszen azért van”, tette hozzá. | Belföld: Szabó Zoltán bajban: gyanúsítás mobilszámlák és kerékbilincs miatt | Hatmillió forintot beszélt el mobilon az elmúlt hét évben Szabó Zoltán, s miután a számlát a VI. kerületi önkormányzat fizette, az ügyészség nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsította meg. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100528-gyanusitas_telefonszamlak_es_kerekbilincs_miatt-679381 | 2010-05-28 11:50:06 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Talán már senkit nem ér meglepetésként a hír, miszerint újabb korrupciós botrány tört ki Brüsszelben. Ez már rég nem tekinthető rendszerhibának az Európai Unió központjában, a rendes működés része, ahol a büntetlenséget az garantálja, hogy a baloldali-liberális erők kéz kezet mos alapon tussolják el egymás bűneit. Ursula von der Leyen elnök vakcinabotránya és megkérdőjelezhető kinevezési ügyei, valamint a szocialistákat érintő Eva Kaili-ügy mellé most az Európai Néppárt (EPP) háza táján kirobbanó korrupciós esetet is feljegyezhetjük. Ők azok, akik állandóan hazánkat támadják állítólagos visszaélésekkel, és nap mint nap kioktatnak minket.
A mostani eset főszereplője nem más, mint Manfred Weber néppárti elnök francia kabinetvezetője, Ouarda Bensouag, aki november 1-je óta ráadásul az EPP főtitkárának pozícióját is betölti. A vád vele szemben az, hogy az uniós adófizetők pénzét duplán rakta zsebre az Európai Parlament büdzséjéből - jogellenesen. A vádak szerint egyszerre vette fel a fizetését az Európai Parlamenttől mint annak tisztviselője, valamint a pártjától mint politikai funkcionárius, amit a szabályok tiltanak. Weber bizalmasának korántsem ez az első furcsa ügye, hiszen férje a befolyásos, CDU-közeli Michael Alexander Speiser, aki az EP igazgatójaként dolgozik. Kinevezését az EP egyik magas rangú tisztviselője egyenesen "nepotizmushoz közeli állapotnak" minősítette | Mondjuk ki: Manfred Weber korrupt, középszerű intrikus, aki hazánkon torolja meg saját sikertelenségét | Fejétől bűzlik a hal. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/fejetol-buzlik-a-hal | null | true | null | null | Mandiner |
Cser-Palkovics András és Vas Imre képviselők törvényjavaslata alapján a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok megismerhetőek lesznek. Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által. Mindenki más által is, de kevésbé. Hogy mennyivel kevésbé, arról fogalmunk nincs. A korlátozni kívánt adatigénylésekben a sajátjainkra ismertünk.
Képviselői javaslatként – a már megszokott módon – mindenféle előzetes társadalmi egyeztetést nélkülözve került az Országgyűlés elé az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról (Infotv.) szóló új törvényjavaslat, amely – a korábbi kormánypárti ígéreteket ebben a részében teljesítve – beleírja az Infotv.-be az új Polgári Törvénykönyvbe át nem vett üvegzsebszabályokat, azaz az üzleti titoknak a közpénzek felhasználásával összefüggő korlátozását. Magukkal az átvett szabályokkal nincs gond, de egy új szabály teljesen súlytalanná és kikényszeríthetetlenné teheti azokat.
A képviselők ugyanis azt javasolják kimondani a törvényben, hogy „[a] közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést”. A törvényjavaslat indokolása segít megérteni a szándékot: „[a] közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog alapvető célja általában is a közfeladatot ellátó szervek működésének, a nemzeti vagyonnal, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának biztosítása, ily módon a nyilvánosság általi ellen őrzés megteremtése, amely azonban nem feltétlenül azonos az ellenőrző vagy felügyeleti szerv általi ellenőrzés módjával, terjedelmével és mélységével, különösen, ha az adatigénylés ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, esetleg más alkotmányos alapjogba ütközik. […] Mivel a külön törvényben ellenőrzésre feljogosított ellenőrző szervek (pl. ÁSZ, KEHI) törvénynél fogva kötelesek ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, ezért az olyan visszaélésszerű, akár bizonylati szintű adatigénylés, melynek keretében az igénylő általánosságban kér mindenféle adatot, amelynek teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná, nem teljesíthető.”
A lényeg tehát annyi, hogy aki túl sok mindent akar tudni, ne adj’ isten olyan sok mindent, mint amit az ÁSZ és a KEHI szokott kérni, az visszaélésszerűen igényel adatokat, és neki ezeket nem kell odaadni. Különösen nem kell odaadni azokat a bizonylatokat, amelyek alapján ténylegesen ellenőrizni lehetne, hogy mire költik a közpénzt. Így, ha jól értjük, nem kérhetjük majd ki a közpénzből adott megbízásokhoz kapcsolódó teljesítési igazolásokat sem, pedig ezek kiadására több pert nyertünk már. Ha ugyanis az igénylő „általánosságban kér mindenféle adatot”, akkor az az adatkezelő működését „jelentős mértékben és hosszú ideig” akadályozhatja. Nem kérdés, hogy például az MTVA-nak az alvállalkozóival fennálló összes szerződés kiadásárára, a NEA-pályázatok teljes eredménysorára, a látványcsapatsport-adókedvezmények felajánlóira vagy a kiosztott olimpiai jutalmak összességére vonatkozó pereinkben majd előkerül az az érvelés, hogy általánosságban kértünk mindenféle adatot, és ne gondoljuk magunkat KEHI-nek. Holott például ezekben az ügyekben a közpénzek költégének ellenőrizhetősége másként, mint a nyilvánosságra eddig nem hozott listák publikálásával, nem biztosítható.
Az indokolás persze hazug: ahogy egy – az egyszerű adatkérésnél mindenképpen több munkával járó – ÁSZ- vagy KEHI-vizsgálat sem okozza a vizsgált szerv működésképtelenségét, úgy természetesen nem azért működik rosszul a magyar közigazgatás, mert adatigénylők szabotálják a hatékony működést: a költségvetési adatok átláthatósága nem akadálya, hanem ösztönzője a hatékonyabb működésnek. Azt is tegyük hozzá, hogy ha valóban jelentős költséggel (szkenneléssel, másolással) jár az igénylés teljesítése, akkor ezt ma is az igénylő viseli, így ha egy szerv összes szerződését és eredeti bizonylatát kikérné valaki, akkor azt ma se köteles ingyen előállítani az adatkezelő.
A nagyobb baj azonban azzal van, hogy az új, leplezetlenül kényelmi szempontok alapján készült szabály tartalma teljesen bizonytalan, aminek alapján így bármilyen adatigénylés megtagadható lesz, és – ismerve az adatkezelők egy részének megközelítését – a lehetőség gyorsan széles körben követett gyakorlattá fog válni. A szabályból ugyanis lénygében annyi következik, hogy az igénylő nem követelhet teljes körű tájékoztatást a közpénzek felhasználásáról, de hogy mit követelhet helyette, azt nem osztja meg a jogalkotó az adatigénylővel.
Ugyanígy újabb megtagadások alapozhatóak majd arra a rendelkezésre is, ami szerint a törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra. Ezek a külön törvényben biztosított jogok ugyanis a legtöbb esetben jelentősen szűkebbek, mint amit az Infotv. biztosít, így ott, ahol ezeket eddig párhuzamosan lehetett igénybe venni, ez egyértelműen visszalépést jelent a mostani helyzethez mérten.
A magyar kormány egyébként az Open Government Partnershiphez (OGP) való csatlakozással néhány hónapja kötelezte el magát a költségvetési adatok nyilvánosságának erősítése mellett. Úgy látszik, hogy ez azonban nem akadályozza a költségvetési adatok nyilvánosságának jelentős szűkítését.
(Montázs: Kovács Gergely) | Lex Átlátszó - fideszes törvényjavaslat az átláthatóság korlátozására | Cser-Palkovics András és Vas Imre képviselők törvényjavaslata alapján a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok megismerhetőek lesznek. Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által. Mindenki más által is, de kevésbé. Hogy mennyivel kevésbé, arról… | null | 1 | http://atlatszo.blog.hu/2013/04/29/lex_atlatszo_fideszes_torvenyjavaslat_a_kozpenzkoltes_atlathatosaganak_korlatozasara | 2013-04-29 14:14:22 | true | null | null | atlatszo.hu |
Programjuk feszes lesz, így kérdés, csak csoroghat a nyáluk a szálloda szolgáltatásai láttán, vagy bele is kóstolhatnak az élvezetekbe. A hotel honlapja csalogató lehetőségek tömegét kínálja, mint gyógyfürdő, élményfürdő úszómedencével.
Pikáns lehetőség, hogy az infraszaunát, gőzkamrát, illatkamrát, kültéri rönkszaunát fürdőruha nélkül is igénybe vehetik a vendégek. A szobákban van klíma, LCD tévé, minibár és ingyenes internet, de egy különszobában számítógépes játékokkal is múlathatják az időt.
A Fidesz egyik, a Blikknek nyilatkozó prominense szerint a politikusok nem fogják sokat hasznát venni a medencéknek. - A képviselők szerda este hatkor foglalják el a szobájukat, ezután megkezdődnek a tanácskozások. Orbán Viktor kormányfő ismereti, milyen munka vár a frakciókra az ősszel - árulta el. - Az első nap nem végzünk tíz óra előtt, és másnap is reggeltől estig tartanak a viták, beszámolók. A fürdőkkel nem is számoltunk, mutatja, hogy nem is tartják tovább nyitva a hotelben, pedig kérhettük volna.
Az árakat tekintve első ránézésre a zsebébe kell majd nyúlnia a frakcióknak. Előzetes foglalással egy éjszaka fejenként 12 ezer forint. Vagyis 300 fő esetén – 261 magyar parlamenti és 14 uniós képviselő, valamint a legszükségesebb stáb - körülbelül 7 millió forintos költséggel számolhatunk két éjszakára, de a konferenciacsomag miatt további kedvezményeket is kaptak. Mivel a szállodában 204 szoba van csak, így a képviselőknek össze kell húzniuk magukat: egy szobába ketten kerülnek, és korábban nyilatkozniuk kellett, kivel osztanák meg a szobát.
Fideszes forrásunk szerint a külön kulináris élvezetekről a spórolás miatt le kell mondaniuk. Abból a menüsorból választhatnak, mint a többi vendég, az étlapról nem.
A Blikk kiderítette: a ráérős képviselőknek mégis lehet egy napja, hogy a termálvizes medencékben lubickoljanak. A politikusoknak péntek 10 óráig kell elhagyniuk a szobákat, de ha nem jön új vendég a helyükre, úgy - mint bárki más - fél háromig élvezhetik a szolgáltatásokat, sőt 4 ezer forintos felárért este nyolcig is maradhatnak, egészen addig, amíg a wellnessrészleg bezár. | Pálmafás luxus jár az ülésező politikusoknak | Hajdúszoboszló - Nem mindennapi kényelem várja a Fidesz és a KDNP országgyűlési és uniós képviselőit keddtől Hajdúszoboszlón. A két frakció a Blikk információi szerint az egyik négycsillagos hotel nagy részét bérelte ki a háromnapos kihelyezett frakcióülésre. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/palmafas-luxus-jar-az-ulesezo-politikusoknak-2063722 | 2011-09-06 05:45:00 | true | null | null | Blikk |
Egyelőre nincs gyanúsított a hűtlen kezelés megalapozott gyanújával zajló CET-nyomozásban – közölte a Magyar Nemzettel Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Elmondta: a fővárosi önkormányzat ismeretlen tettes ellen tett tavalyi feljelentése és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján gyűjtötték és értékelik az adatokat.
A lap információ szerint a 2011 áprilisában a Fővárosi Főügyészség által elrendelt nyomozás dokumentumait tavaly ősszel adta át a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Legfőbb Ügyészség a Demszky-korszak legnagyobb PPP-konstrukcióban – közpénz és magántőke bevonásával – indult fejlesztésénél felvetődött bűncselekmény kiemelkedő jelentősége, tárgyi súlya és a feltételezett elkövetők személyi köre miatt jelölte ki az főügyészséget a büntetőeljárás lefolytatására. | CET: kiemelt nyomozás | Már a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz a napokban a főváros birtokába került, CET-ként emlegetett, csaknem 9 milliárd forintos beruházásnál – értesült a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/07/cet-kiemelt-nyomozas | 2012-07-27 11:32:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Október 16-án tartották a mátrafüredi részönkormányzat tagjainak ajánlógyűlését, amelyen a település lakói jelölhettek személyeket a részönkormányzati képviselőjelöltekre, tájékoztatott a gyöngyösi városháza. Közleményük szerint az eseményt Szókovács Péter, Gyöngyös polgármestere hívta össze, aki külön hangsúlyozta Gyöngyös és Mátrafüred szoros kapcsolatát.
- Gyöngyös nincs Mátrafüred nélkül, és Mátrafüred sincs Gyöngyös nélkül. A részönkormányzat képviselői a helyi lakosok és közösségek közvetlen képviseletét látják majd el - emelte ki a polgármester, rámutatva, hogy az együttműködés közös érdekeket és közös célokat jelent.
Dr. Kozma Katalin jegyző ismertette az ajánlási eljárást és megerősítette, hogy a részvételi küszöböt túllépték, így a gyűlés érvényes volt. A jelenlévők több olyan mátrafüredi lakost ajánlottak, akik már korábban is a mátrafüredi részönkormányzat képviselői voltak. A gyűlés végén bejelentették, hogy a részönkormányzati szavazást október 27-én a helyi Északi Agrárszakképzési Centrum Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban tartják, közölte a gyöngyösi városháza.
Portálunkon már beszámoltunk róla , hogy korábban eldőlt: a közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred részönkormányzati vezetője - a gyöngyösi önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) alapján - a gyöngyösi 1. számú települési egyéni választókerület június 9-én megválasztott képviselője, Faragó Tamás lesz, csakúgy, mint az előző önkormányzati ciklusban. | Részönkormányzati képviselőket választanak Mátrafüreden | Az ajánlógyűlésen több, korábbi képviselő neve is felkerült a jelöltlistára. A mátrafüredi részönkormányzat vezetője az előző ciklushoz hasonlóan Faragó Tamás lesz. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/reszonkormanyzati-kepviseloket-valasztanak-matrafureden | null | true | null | null | HEOL |
Magasabb fordulatszámra kapcsolt a modernizációra képtelennek bizonyult, csődbe fulladt, 128 éves magyar izzógyár, a Tungsram felszámolója: három pályázatot is meghirdetett egyszerre, amelyeken november 8–18. között lehet licitálni. Szabadulna a kétmilliárd forintosra becsült védjegyektől, amelyeket már 800 millióért is eladna. Újra áruba bocsátotta a zalaegerszegi üzemet és a hozzá tartozó sportpályát: az előbbit 87,5 százalékos diszkonton már 1,4 milliárdért is vinni lehetne, az utóbbit pedig 70 százalékon, 280 millióért. Zalaegerszegen tovább folyt a termelés az után is, hogy a központi vállalat, a Tungsram Operations Kft. 2023 januárjában felszámolásra jutott. Csakhogy, a HVG információi szerint, idén a zalai üzem működőképessége is megbillent, mert nagyban függ a beszűkült európai villanyautó-piactól.Hiába adott el ugyanakkor összesen 13 pályázat során, együttesen több milliárd forintért ingatlanokat, üzletrészeket és berendezéseket a felszámoló, ez csupán csepp a tengerben. Legalábbis ahhoz képest, amennyivel a Tungsram eladósodott az Eximbanknál. Az állami pénzintézet összesen több mint hatvanmilliárd forinttal hitelezte a német Jörg Bauer és csapata látványos modernizálási terveit. S miután ez utóbbiak a legmagasabb kormányzati körök áldását is élvezték, az Eximbank nem fordított különösebb figyelmet sem arra, hogy csekkolja a korszerűsítési ábrándok realitását, sem arra, hogy pontosan mire is folytak el az adófizetők tízmilliárdjai. „Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet erre a felelőtlenségre, főleg hogy egy tisztességes, piacképes magyar nagyvállalat tizedennyi állami forráshoz sem tud hozzájutni” – dohogott a HVG-nek névtelenül egy cégvezető.Ilyen látószögből nézve nem is tűnik annyira nagy fogásnak a felszámoló eddigi legsikeresebb, kisvárdai ügylete. Tavaly a kikiáltási áron, 1,8 milliárd forintért adta el az Aero Space Power Kft. 67 százalékos tulajdonrészét és a hozzá tartozó ingatlant a debreceni Herdon István kezében lévő kisebbségi tulajdonosnak, a Xanga Holdingnak. Legutóbb, idén nyáron pedig a hajdúböszörményi ingatlanegyüttesnek talált gazdát 400 millió forintért; a tulajdoni lapon még nem látszik, ki a vevő.hirdetésElgondolkodtató, hogy a felszámoló minden pályázatnál kiköti: az eladó semmilyen felelősséget nem vállal a környezetszennyezésért. Így van ez a friss zalaegerszegi hirdetményekben, míg a sikeresen eladott hajdúböszörményieknél az állt, hogy a „meglévő hulladékkal, valamint a feltárt talaj- és talajvíz-szennyezettség kármentesítésével kapcsolatban a további feladatok elvégzése az új tulajdonos kötelezettsége lesz”. Hajdúböszörményben botrány is kerekedett a kétezres évtized elején, miután kiderült, hogy a Tungsram fertőzhette meg a kutakat, ami miatt a vállalatot a rendszerváltás idején megszerző amerikai GE-nek súlyos százmilliókat kellett helyreállításra költenie.Aggasztó, hogy lapunk informátora szerint egyes telephelyeken higany és ólom kerülhetett a talajba, illetve a vizekbe. Még a GE idején lezajlottak a környezetvédelmi hatásvizsgálatok az üzemek telephelyein. Ezek kimenetele nem lehetett közömbös az amerikai cég számára, mert amikor eladta a vállalatot a helyzetet a magyar GE addigi elnökeként közelről ismerő Jörg Bauernek, felelősséget vállalt a szekrényből kieső „csontvázakért”. Ám az, hogy ez a vállalás mennyiben lehetett érvényes a környezetszennyezések következményeire, nem ismert.Márpedig jó eséllyel a környezeti károk a Tungsram újpesti fellegvárát, egyszersmind legértékesebb ingatlanát, a Váci út 77.-et is sújthatják. Ezt még nem hirdették meg nyilvánosan eladásra, ugyanakkor több jel utal arra, hogy feltámadt iránta egy – sokszoros áttétellel Mészáros Lőrinchez és földijéhez, Vida József exbankárhoz is kapcsolódó – üzleti kör érdeklődése. A tulajdoni lapon októberben jelent meg a széljegyen a T&T Faktor Követelésvásárló friss jelzálogjog-bejegyzési kérelme. Az nem derül ki, hogy ez mekkora összegre vonatkozik, s az sem, hogy újonnan keletkezett vagy régebbi, diszkontáron megvásárolt követelésről van-e szó. A HVG információja szerint a félmilliárd forintnyi elmaradt adó után futó újpesti önkormányzat nem kötött ilyen üzletet, az Eximbank pedig nem válaszolt lapunk érdeklődésére.A T&T tulajdonosi körében olyan vállalkozók találhatók, akik felbukkantak már a Tungsram-sztoriban, jellemzően az izzógyár csődje után. A faktorcég legnagyobb, 44 százalékos részvényese Takács Zoltán, aki a Takarékbank egykori elnökével, Vida Józseffel együtt ült a hajdani B3 Takarék vezérkarában, majd vezető tisztséget viselt a takarékok követeléskezelő vállalatában is. A T&T kisebbségi részvényesei között található például Madarász István ingatlanvállalkozó a Mentor Zrt.-n keresztül és Fenyőfalvi György, aki vezető is a faktorvállalatban. A Mentor egyszersmind a Tungsram-ingatlanok üzemeltető cégében is kisebbségi tulajdonos, amiben a Tungsram Operations a többségi gazda, és amit Fenyőfalvi irányít – mindez együtt már nem lehet véletlen.S az sem, hogy a becsődölt izzógyár ingatlanait menedzselő Tungsram Üzemeltető és Szolgáltató Kft.-t napokkal az Operations felszámolásának elrendelése előtt alapították meg. Rábízták a vidéki és fővárosi ingatlanok fenntartását és bérbeadását ott, ahol volt még esély a működtetésre. Az újonnan létrehozott üzemeltető cég tavaly tetemes, 2,8 milliárd forintos árbevételt szerzett, mégis veszteséges volt, sőt a saját tőkéje is mínuszba fordult – ezért aztán a felszámolás alatt álló Operations Kft.-nek osztalékágon semmi haszna sem lehetett belőle, közel kétmilliárdos tétel folyt viszont el valahová úgymond „anyagjellegű ráfordításként”. Így furcsa, hogy a gajra ment Tungsram-birodalom koronaékszerét, a Váci út 77. alatti ingatlant épp egy olyan faktorcég terheli meg jelzálogjoggal, amelynek a tulajdonosi köre részben azonos az ingatlant drágán, de deficitesen üzemeltető vállalkozáséval.A furcsaságok sorába tartozik az is, hogy az üzemeltető céget eredetileg, 2022 végén az üzleti világban ugyancsak Jörg Bauerhez kötött német Tungsram GmbH és egy, Mészáros Lőrinc üzleti holdudvarában is felbukkanó építőipari vállalkozás alapította. Jelenlegi tulajdonosi szerkezete idén nyáron alakult ki, nem sokkal azelőtt, hogy az ominózus széljegy megjelent a csúcsingatlan tulajdoni lapján. Továbbá a rejtélyes – a magyar vállalat „halála” után aktivizálódó – német Tungsram tavaly épp Madarász István és Takács Zoltán érdekeltségeivel állt össze, hogy tovább működtessen egyes vidéki telephelyeket (Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Hajdúböszörményben), és néhány száz embert átvegyen az elbocsátott háromezerből. Ez kezdetben jó ötletnek is tűnt; az érintett cégek 2023-ban komoly árbevételre tettek szert. Az összefonódások fényében szakértők arra tippelnek, hogy a környezetszennyezés ellenére is igen értékes maradék Tungsram-ingatlanok ennél a vállalkozói körnél köthetnek majd ki, vélhetően kedvező áron. A Váci út 77.-ről máris azt rebesgetik: valakik egy újabb, kétséges megtérülésű irodaházmonstrummá alakítanák a védett építményeket. | Ismerős üzleti köröket gazdagíthatnak a Tungsram több tízmilliárdnyi közpénzt és veszélyes anyagokat elnyelt romjai | A telephelyek környezetszennyezése is belejátszhatott, hogy mindössze egy dollárért szerezhette meg 2018-ban a Tungsram izzógyárat a kormány által támogatott Jörg Bauer, akinek a keze alatt tönkre is ment a vállalat. Az értékes ingatlanokra több érdekcsoport is szemet vetett. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20241108_hvg-tungsram-felszamolas-ingatlanok-kornyezetszennyezes | 2024-11-08 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
"Meg vagyok lepődve azon, hogy ön azt állítja, hogy van olyan európai uniós projekt, ahol vállalkozóként, fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az én családomból elindult volna valaki."
Ezt tavaly júniusban, egy brüsszeli sajtótájékoztatón mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Direkt36-nak, miután szembesítettük azzal, hogy a családja állami beruházásokból jut közpénzhez. A kormányfő azzal érvelt, hogy ha a családjának cégei csak különböző termékek beszállítóiként vesznek részt állami projektekben, az szerinte nem gond.
Most azonban több hónapos pereskedés után megszerzett dokumentumok bizonyítják, hogy az egyik Orbán-cég alvállalkozóként vesz részt az egyik legnagyobb jelenleg zajló állami építkezésben, a dél-balatoni vasútfelújításban. A Nehéz Kő Kft. nevű fuvarozó cég közel 300 millió forinthoz jut ebből a projektből.
Az építési beruházásokban általában három különböző minőségben vehetnek részt cégek. A közbeszerzéseket fővállalkozók, vagy több fővállalkozóból álló konzorciumok nyerik meg, amelyek az egyes projektek teljes körű megvalósításáért felelnek. Ezek a fővállalkozók úgynevezett alvállalkozókat bízhatnak meg különböző részfeladatok elvégzésével. A fő-és alvállalkozók mellett közpénzből fizetik ki azokat a cégeket is, amelyek a projekthez szükséges építőanyagokat szolgáltatják - ezeket a cégeket hívják a piacon a beszállítóknak.
A közbeszerzések nyilvános adataiban leginkább a fővállalkozókról és a nagyobb alvállalkozókról lehet információkat találni. Az Orbán család cégei alsóbb szinten vettek részt állami projektben, jelenlétük ezért tudott rejtve maradni. A Direkt36 az elmúlt hónapokban több bizonyítékot is talált a részvételükre állami építkezésekben, és ezekben nagyrészt beszállítói szerepben tűntek fel. Most azonban a balatoni beruházásról kapott iratokból tudható, hogy legalább egy esetben alvállalkozóként is jutottak közpénzhez.
Orbán Viktor tavaly júniusban azt mondta a Direkt36-nak, hogy "meg fogja nézni", részt vesznek-e a családjának cégei állami projektekben. Most megkérdeztük a miniszterelnök hivatalát, hogy a sajtótájékoztató óta ezt valóban megnézte-e. Azt is közöltük vele, hogy a kiperelt dokumentumok szerint az egyik Orbán-cég alvállalkozója volt a dél-balatoni projektnek. Megkérdeztük a miniszterelnöktől azt is, hogy most elfogadhatónak tartja-e, hogy a családi cége állami beruházás alvállalkozójaként közpénzben részesült, de Orbán Viktor nem válaszolt egyik kérdésünkre sem.
Orbánék és Mészárosék
Bár Orbán Viktor első miniszterelnöki ciklusa idején még kifejezetten kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban, cikksorozatunkban feltártuk, hogy az elmúlt években látványosan növekvő Orbán-cégek teljesítményéhez számos állami, főként EU-s finanszírozású munka járult hozzá. Részt vettek több nagy csatornázási és útépítési munkában, egy tavaly novemberi cikkben pedig bemutattuk, hogy megjelentek a Balaton déli partján zajló vasútfelújítási projektben is.
A Szántód és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres vasútvonalon közel két éve folynak felújítási munkák. A beruházást az eredetileg tervezettnél 16,9 milliárd forinttal drágábban, összesen 72,4 milliárd forintból valósítják meg. A költségek 79 százalékát európai uniós forrásból finanszírozzák. A beruházás kivitelezője a Déli-part 2016 Konzorcium, amelynek három tagja van: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt. és a konzorciumvezető Swietelsky Vasúttechnika Kft., az osztrák Swietelsky cégcsoport egyik leányvállalata.
Itt vannak a dokumentumok, amelyekben feltűnik a Nehéz Kő
Novemberi cikkünkben megírtuk, hogy helyszíni források szerint a balatoni vasútfelújításhoz szükséges építőanyagok egy részét Orbán Viktor édesapjának többségi tulajdonában álló gánti bányacégtől szerzik be. Az építőanyagok eredetét firtató kérdéseinkre azonban sem a konzorciumvezető, sem az érintett állami szervezetek nem válaszoltak. Így a kért adatokért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és Dr. Szegedi Zsolt ügyvéd segítségével augusztus végén közadatpert indítottunk. Decemberben született jogerős ítélet az ügyben: a Fővárosi Törvényszék arra kötelezte az út-és vasútépítési beruházásokért felelős állami vállalatot, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, hogy adja ki a projektben részt vevő alvállalkozók és beszállítók kifizetési listáját.
Közel 300 millió az Orbán-cégnek
A NIF a projektben részt vevő beszállítókat egyelőre nem nevezte meg, az alvállalkozókat viszont igen. A konzorcium tagjai összesen 134 alvállalkozói céggel dolgoztak együtt, ezek között szerepel az Orbán család leglátványosabb növekedést produkáló cége, a Nehéz Kő Kft. is. A 2004-ben alapított cégnek korábban Orbán Viktor két öccse, ifjabb Orbán Győző és Orbán Áron is tulajdonosa volt, tavaly október óta azonban idősebb Orbán Győző kizárólagos tulajdonában áll. A Nehéz Kő Kft. 2012 óta végzi a - szintén Orbán édesapjának többségi tulajdonában álló - Dolomit Kft. építőanyagainak szállítmányozását, áll a cég honlapján.
A 134 alvállalkozó 2017 októberéig összesen 21,6 milliárd forint kifizetésére lett jogosult a balatoni projekt keretében. A legtöbb pénzt a Mészáros és Mészáros Kft.-nek (2,64 milliárd forint) és Mészáros Lőrinc öccsének, Mészáros János tulajdonában álló Híd Tám Kft-nek (1,67 milliárd forint) fizetik ki. A 134 alvállalkozó közül a Nehéz Kő Kft. a 18. legmagasabb összeget kapja, összesen 298 millió forintot.
A Nehéz Kő Kft. tavaly márciusban, áprilisban, májusban és októberben lett jogosult kifizetésekre, de azt a NIF által küldött dokumentumok nem részletezik, hogy milyen szolgáltatás nyújtásáért. Ezt próbáltuk megtudni a NIF-től, a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-től és a Nehéz Kő Kft.-től is, de egyik cég sem válaszolt a kérdéseinkre. A projektben a Nehéz Kő Kft.-n kívül még 14 olyan alvállalkozó vett részt, amelynek jelenlegi fő tevékenysége áruszállítás vagy azzal kapcsolatos egyéb szolgáltatás, de ezek közül mindegyik kevesebb bevételhez jutott a projektből, mint az Orbán-cég.
Megkérdeztük a NIF Zrt.-t, hogy pontosan milyen szolgáltatásért kapott díjazást a Nehéz Kő Kft., de ők a cikk megjelenése után válaszukban erre nem tértek ki. Közölték ugyanakkor, hogy a NIF Zrt.-nek nincs beleszólása, hogy a beruházás kivitelézést végző konzorcium milyen alvállalkozókkal és beszálítókkal dolgoztat. “A konzorciumnak a szabályok szerint a beszállítókkal* kapcsolatban kizárólag egyoldalú bejelentési kötelezettsége van, amelyet a NIF Zrt. csupán tudomásul vesz” - írta a cég. | Orbán Viktor nem akarta elhinni, hogy a családtagjai alvállalkozóként dolgoznak állami építkezésen. Most itt a bizonyíték | A miniszterelnök apjának cége közel 300 millió forintnyi megbízáshoz jutott a dél-balatoni vasútfelújításon - derül ki a Direkt36 által kiperelt iratokból. | null | 1 | https://444.hu/2018/01/25/orban-viktor-nem-akarta-elhinni-hogy-a-csaladtagjai-alvallalkozokent-dolgoznak-allami-epitkezesen-most-itt-a-bizonyitek | 2018-01-25 05:52:00 | true | null | null | 444 |
A Tisza Párt ismét a Magyarország érdekeit súlyosan sértő javaslatot támogatott az Európai Parlamentben (EP). A dokumentumban - amely számos ponton szembemegy az Európai Tanács álláspontjával az Európai Unió (EU) 2025-ös költségvetés-tervezetéről - egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy a tagállami bevételeket uniós bevételként kezeljék, emellett teljesen új saját források bevezetését is tervezik a tagállamok rovására, azok pénzügyi szuverenitása ellen irányuló módon. A szociáldemokrata párti, román Victor Negrescu által előadóként jegyzett indítvány szerint az új bevételi forrásoknak bevezetésével fedeznék a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alap hiteleit, amelyekből egyébként a hazánknak járó részt még mindig nem fizette ki Brüsszel. A Tisza Párt képviselői név szerinti szavazás során is támogatták az új saját források bevezetését sürgető bekezdést, emellett a végszavazásnál ugyancsak megszavazták a jelentéstervezetet, amely egyébként nem kapott többséget.
- Az Európai Parlament jelentéstervezetének vonatkozó szövege súlyos támadás a tagállamok pénzügyi szuverenitása ellen. Magyarországnak nem érdeke az uniós költségvetés bevételeinek megváltoztatása - jelentette ki a Magyar Nemzetnek az uniós ügyekben járatos gazdasági szakember.
Mint rámutatott, a Tisza Párt által is támogatott javaslat pénzt akar elvenni a magyaroktól, emellett szavai szerint az Európai Bizottság tervei között szereplő új saját forrástípusok regresszívek, azaz a gazdagabb tagállamoknak kedveznek.
- A Next Generation EU hitelek visszafizetéséhez pedig nincs szükség mindenképpen új saját források bevezetésére, a mostani rendszer is megfelelően biztosítja a törlesztéshez szükséges forrásokat, de álságos és veszélyes is összekapcsolni a két kérdést. Az adófizető polgárokat akarja félrevezetni az, aki azt állítja, hogy csak új saját források bevezetésével lehet a törlesztést megvalósítani. Magyarország számára a mostani saját forrásrendszer megfelelő, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás elégséges és átlátható bevétel, egyszerűen végrehajtható, emellett igazságos teherviselést biztosít a tagállamok között - fejtette ki a szakember.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el. | A Tisza Párt által is támogatott javaslattal vennének el pénzt a magyaroktól | Az egyes országok bevételeinek uniós bevétellé alakításával, és ezzel a tagállamok rovására tenne szert Brüsszel többletforrásokra, s a javaslatot tartalmazó jelentéstervezetet a Tisza Párt EP-képviselői is támogatták. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/a-tisza-part-altal-is-tamogatott-javaslattal-vennenek-el-penzt-a-magyaroktol | null | true | null | null | BEOL |
Rosszul spekulált a Rail Cargo a MÁV Cargo vételárán
November 27-én dönt az Európai Unió versenybizottsága arról, hogy megveheti-e az osztrák vasutak, az ÖBB teherforgalmi vállalata, a Rail Cargo a magyar vasúti teherszállító céget, a MÁV Cargót.
A privatizációs megállapodás 400 millió euró körüli összegen köttetett még 2008 elején, egészen pontosan 102,5 milliárd forintért. A forint gyengülése következtében az osztrák vevőnek ma 388,4 millió eurót kellene forintban kifizetnie, miközben szeptemberben még 428 millió eurónyi volt a forint ár. Nemigen tud azonban nyerni az osztrák cég a forint gyengülésén, mert még drágán „bespejzolt” forintból, a bécsi Der Standard értesülése szerint a vételár felét-kétharmadát előnytelen áron szerezte be. Így nemhogy nem jut olcsón a MÁV Cargóhoz, hanem még 10 százalékot rá is kell fizetnie.
Amikor Brüsszel áldását adja az ügyletre, akkor esedékessé válik az az 1,8 milliárd forintnak megfelelő, 6,8 millió eurós összeg is, amelyet sikerdíjként fizetnek ki a lobbizó szerepéért erősen megkérdőjelezett Geuronet Bt.-nek.
Földvári Zsuzsa/Bécs
2008. szeptember. 11. 11:55 Itthon
MÁV Cargo-vagonok: beolvadtak vagy elpárologtak?
A MÁV 2 ezer tehervagonjának eladását vizsgáló nyomozásnak kellene kiderítenie, valóban hulladék állapotúak voltak-e a járművek, s valóban a diósgyőri kohókba kerültek-e.
2008. október. 04. 10:07 MTI Gazdaság
Sokba kerülhet az osztrákoknak a MÁV Cargo
A MÁV Cargo megvételére kötött megállapodás jóval többe kerülhet az Osztrák Szövetségi Vasútnak (ÖBB), ha az Európai Bizottság versenypiaci hatósága arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-nek ki kell szállnia az ügyletből - írta szombati számában a Die Presse osztrák napilap.
2008. szeptember. 09. 11:56 Gazdaság
Cáfol a Rail Cargo
Közleményben cáfolta az osztrák Rail Cargo a Magyar Nemzet értesülését, miszerint megelégelte a MÁV Cargo megvásárlása körüli magyarországi huzavonát, s vagy visszacsinálná az üzletet vagy csak töredékesen tartaná meg.
2008. október. 13. 12:29 MTI Gazdaság
Csúszik a MÁV Cargo-ügylet uniós szentesítése
Hétfőn az Európai Bizottság négy héttel meghosszabbította azt a határidőt, amelyig döntenie kell az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) leányvállalata, a Rail Cargo Austria (RCA) és a MÁV Cargo adásvételi szerződésének jóváhagyásáról.
2008. november. 12. 00:00 Cégvilág
Kiszállhat a GYSEV a MÁV Cargo-ügyletből.
A magyar és az osztrák tulajdonosok hivatalosan nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy visszaléptetik a GYSEV...
2008. október. 13. 19:50 hvg.hu Gazdaság
Elölről kezdi a MÁV-Cargo-ügylet vizsgálatát az EU
Az osztrák államvasutak teherfuvarozási cége, a Rail Cargo és az osztrák-magyar közös érdekeltségű vasúttársaság, a Gyesev 2007 novemberében tett ajánlatot a legjövedelmezőbb magyar MÁV-érdekeltség megvásárlására. S most "új tények" merültek fel.
2008. szeptember. 08. 13:10 Vélemény
Mi rejtőzik a Cargo-ügy hátterében?
A párt-és kampányfinanszírozás megoldatlansága, a számonkérési impotencia, a kontrollálhatatlanul túlburjánzó bürokrácia a szervezett korrupció terepasztalává változtatták az országot. A Strabag ügy előtt robbant a MÁV-Cargo bomba.
2008. október. 03. 12:06 MTI Gazdaság
Az EU csak feltételekkel hagyná jóvá az ÖBB-MÁV Cargo-ügyletet
Az Európai Bizottság versenyjogi hivatala feltételeket kíván szabni az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) és a MÁV Cargo adásvételi szerződésének jóváhagyásához – írta pénteken megjelent számában a Frmat osztrák gazdasági-üzleti hetilap brüsszeli értesülésekre hivatkozva.
2008. szeptember. 09. 18:46 MTI Itthon
Nem fogadta el visszahelyezését a MÁV Cargo vezére
A MÁV Cargo Zrt. kedden közgyűlést tartott, ahol közgyűlési határozattal helyreállt Kovács Imre vezérigazgatói státusza, aki azonban a visszahelyezést nem fogadta el - áll a MÁV Zrt. közleményében, amely megnevezi a MÁV Cargo új megbízott vezérigazgatóját, Átal Lászlót. | Gazdaság: Rosszul spekulált a Rail Cargo a MÁV Cargo vételárán | November 27-én dönt az Európai Unió versenybizottsága arról, hogy megveheti-e az osztrák vasutak, az ÖBB teherforgalmi vállalata, a Rail Cargo a magyar vasúti teherszállító céget, a MÁV Cargót. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20081117_rail_cargo_mav_cargo | 2008-11-17 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Balogh Sándor, a bűncselekmények elkövetésével vádolt ismert fideszes körökhöz tartozó üzletember meglógott a felelősségre vonás elől
A férfit költségvetési csalással és befolyás vásárlásával vádolják
Balogh eltűnése ellenére a hozzá köthető cégek aktívak és új vállalkozás is létrejött
Balogh Sándor, a fideszes érdekkörökhöz köthető vállalkozó élete Rejtő Jenő regényeinek sztorijaival vetekszik. Felsőfokú tanulmányait - a Wikipedia szerint - a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében és itthon a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. Hamar vállalkozóként kereste a kenyerét. 2006-ban részt vett a Magyar Afrika Társaság (AHU) humanitárius szervezet megalapításában.
Balogh ismert volt "Afrika-imádatáról" és a földrész több városában irodát működtetett a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ (HTTC) és a Globo TV hírportálon keresztül. A kormánykörökben mozgó Balogh jelentős posztot töltött be a vizes vb megrendezésére létrehozott BP2017 Kft. gazdasági igazgatójaként. A vállalkozó korábban Mager Andrea egykori miniszternek, 2022. június 15-től a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatójának férje volt.
Befolyásos körökből a vádlottak padjára
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2019 májusában hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt rendelt el egy nyomozást, amelynek egyik érintettje Balogh Sándor volt. Ő azért került a vádlottak közé, mert az ügyészség szerint magánnyomozók segítségével adóhivatali, illetve más nyilvántartásokból adatokat szerzett meg azért, hogy megtudja, vele és cégeivel szemben vizsgálódnak-e. Mindezért pedig milliókat fizetett ki. Az üzletembert azért is érdekelhette, hogy mit tud róla a NAV, mert 587 millió forint adócsalás miatt is eljárás indult ellene.
Az ügyészség Balogh és kilenc társa ellen 2021-ben emelt vádat. A néhány hónappal később megtartott bírósági előkészítő ülésen három vádlott bűnösnek vallotta magát, és közülük volt, aki pénzbüntetést, volt, aki felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Ismert, hogy Balogh nem vett részt az ülésen, hiszen - ahogy már megírtuk - 2019. november 26-án külföldre szökött. A férfira egyébként az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért, mint egy másik, szintén külföldre ment vádlott-társával szemben. Balogh eltűnését a Blikknek több ismerőse úgy kommentálta, hogy nem pont az igazságszolgáltatástól félt, hanem nehezen bírta a fentről rá nehezedő nyomást és elvárásokat.
Az üzletembert a német hatóságok is keresték
Beszámoltunk arról is, hogy az üzletember a vállalkozásai révén érintett volt egy piramisjátékban, amely több ezer embernek összesen 90 millió euró kárt okozott: két embert az ügyben elítéltek, a kámforrá vált Baloghot nem vonták még felelősségre. Az eljárás során a német nyomozók számára kiderült, hogy az üzletember Afrikában ingatlanokkal és vállalkozásokkal is rendelkezik, s ezek közül az egyik ugandai cége a német csalásból nagy összegekhez jutott.
Cégből soha nem elég?
A cikkek készítése közben figyeltünk fel arra, hogy ugyan Balogh eltűnt, de az érdekeltségei körében nemcsak nem állt le az élet, hanem - érdekes módon - új vállalkozás is létrejött. A borsodi kötődésű férfi kezén sok cég átment, ezek nagy része - az Opten Kft. nyilvántartása alapján - egy szerencsi címen landolt és többségük kényszertörlés vagy felszámolás alá került. A cégek sorában azonban található egy olyan gazdasági társaság, amelyet 2020 májusában jegyeztek be.
Ez a Media HZS Technology Kft., amelynek székhelye Balogh Sándor elérhetőségeként is szerepelt. A kft.-vel kapcsolatban megírtuk, hogy alapításában egy olyan ügyvédi iroda közreműködött, amely a fejlődő országok és válságterületek megsegítésére létrehozott Hungary Helps elnevezésű kormányzati program kapcsolattartójaként volt feltüntetve egy ideig. A többek között reklámügynöki, illetve PR- és kommunikációs tevékenységet is megjelölő Media HZS Technology két és fél év után kényszertörlés, majd felszámolás alá került.
Ezzel azonban nem áldozott le a Baloghhoz valamilyen módon köthető cégek napja. A Media HZS Szerencsen, a Rákóczi utcában lévő székhelyén kapott helyet az idén Globofood Trade and Services Kft. néven elindított vállalkozás is. A székhelyre vonatkozóan megjegyzendő, hogy oda jegyezték be a már említett Globo TV-t is.
Visszatérve a Globofoodra, a cég weboldalt indított, és négy nagy banknál összesen 11 bankszámlát nyitott, többek között az egyik szerencsi fiókjánál. A kft. ügyvezető igazgatói posztját 2023. év vége és 2024. április közepe között Szerbin Éva töltötte be, aki Balogh Sándor élettársa volt annak eltűnésekor. A nő címeként egy külföldi villa szerepelt, amely az Egyesült Arab Emirátusokban, Dubaj pálmafa alakú szigetének egyik ágán található. A Blikk próbálta elérni őt, de a cég működésével kapcsolatos kérdéseinkre nem reagált. A jelenlegi ügyvezetővel is megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot, de nem jártunk sikerrel.
Azért is tettünk erre kísérletet, mert a cég ellen idén két NAV végrehajtás is folyt. Továbbá a lapunk birtokában lévő iratok szerint a Globofood számláira nagy összegű utalások érkeztek többségében indonéz, thaiföldi és maláj cégektől. Sőt - tudomásunk szerint - egy svájci cégtől idén jöttek olyan utalások, amelyeknél felmerülhet, hogy fiktív számlákkal és szerződésekkel támasztották alá azokat, ami miatt a bank a számlát végül be is zárta.
A Balogh Sándor és társai ellen folyó büntetőeljárás bírósági állásáról a Fővárosi Törvényszék részéről azt közölték, hogy az ügynek jelenleg hét vádlottja van és két személlyel szemben van kiadva elfogatóparancs. Velük szemben a távollévő terheltekre vonatkozó szabályok alapján folytatják le büntetőeljárást. A tárgyalás - zártan - 2025. március 3-án folytatódik. | A körözés alatt álló Balogh Sándorhoz köthető cégekben zajlik az élet: érdekes utalások, dubaji luxusvilla | Továbbra is zajlik az élet a többek között befolyás vásárlásával vádolt egykori sikeres üzletember, Balogh Sándorhoz köthető cégeknél, úgy, hogy a férfi közel öt éve eltűnt a hatóságok elől. Valószínűleg külföldön él és onnan mozgathatja a szálakat. Az élettársaként ismert hölgy pedig egy dubaji villából látta el az egyik vállalkozás ügyvezetői teendőit. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/balogh-sandor-a-rejtelyes-uzletember-nyomaban/kz5dl14 | null | true | null | null | Blikk |
TOP Plusz forrásból, 1,5 milliárd forintból újítják fel a Felsőtárkányi Általános Iskolát, jelentették be csütörtökön az intézményben. Az iskolafelújításról sajtótájékoztatón dr. Pajtók Gábor, Eger és térsége országgyűlési képviselője, Ballagó Zoltán az Egri Tankerületi Központ vezetője, dr. Juhász Attila Simon polgármester, Szepesi Ádám alpolgármester és Bajzáthné Szántósi Mára az intézmény igazgatója is jelen volt.
- Mindenki itt van, aki ezért a projektért eddig dolgozott. Nem mindennapi vállalkozás valósul meg, s nagy öröm, hogy Felsőtárkányban az általános iskolai oktatás a növekvő lakosságszám és itt folyó pedagógiai munka miatt kinőtte a kereteit - pedig már volt egy bővítés korábban - ismertette dr. Pajtók Gábor. Hozzátette, a nyertes pályázatot az is segítette, hogy jó érzékkel és közös munkával saját forrásból már elkészült a korszerűsítés és bővítés terve. Elmondta, a forrásra sok jelentkező akadt, hogy végül ide került az összeg, azt mutatja, céltudatosan, precízen dolgoztak a megvalósulás érdekében a szereplők.
- Ebbe a forrásba a felújításon túl belefér egy komplett új szint, egy lift építése, de megvalósul az osztálytermekben kis vizesblokk létrehozása, teljes energetikai korszerűsítés is. A tankerületi központtal folyamatosan együtt gondolkozunk az iskolák felújításában. A jövőben bizonyára az egri önkormányzat is partner lesz, hogy ott is megújuljanak az intézmények - mondta. A tankerületben egyénként több intézmény is nyertes pályázatnak örülhet, a választókerületben pedig Szihalmon és Átányban is felújítás lesz.
Dr. Juhász Attila Simon megköszönte a segítséget a vármegyei forrásból elnyert pályázati összeghez. Elmondta, lassan minden évfolyamon párhuzamos osztályokat kell indítani az intézményben, annyi a gyermek. Emellett magas szintű művészeti oktatás is folyik Felsőtárkányban , így a termek már jó ideje teljesen ki vannak használva.
- Az épületbelsőn túl a külső részek, a kerítés a parkoló is megújul. Egy teljesen modern, XXI. századi intézménnyé fejlődik az iskolánk. A nevelőtestület és az iskola vezetése garancia arra, hogy mindez jó szolgálatot tesz majd. Végig bíztunk benne, hogy nyerni fog a pályázat. Már felmértük az önkormányzat kapacitását, az építkezés alatt a gyerekek itt nem vehetnek részt az oktatásban. Önkormányzati intézmények és egyházi intézmények biztosítanak majd helyet valószínűleg a tanórákhoz. Igazi összefogás alakult ki a helyi egyházi vezetők, a civilek és az önkormányzat között, hogy helyben tudjanak maradni a gyerekek civilek. Jelenleg 14 osztály van az iskolában, jövőre már 15, ezt követően pedig 16 osztályban tanulnak, ezen felül működik a zeneoktatás - sorolta. Elmondta szeretnék ha a tanév végére már elkezdődhetne a kivitelezés és 2026-ban befejeződne.
- Hálásak vagyunk mindenkinek, akik segítettek a pályázati támogatás elnyerésében - mondta Bajzáthné Szántósi Mária. - A projekt lehetővé teszi, hogy korszerű körülmények között és elég helyen tudjanak tanulni a gyerekek. A fizikai megújuláson túl mindez egy módszertani megújulást is igényel, amiben a tantestület teljes mértékben partner lesz - húzta alá.
Az Infrastrukturális fejlesztés a Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában TOP Plusz projekt kicsivel több mint 1 milliárd 490 millió forintból valósul meg. Az iskola emelet ráépítése során új tantermek jönnek létre, illetve az egész épület akadálymentes megközelítését és használatát is biztosító új lépcsőház, új lifttel. A meglévő tantermek felújítása mellett hideg-meleg vizes kézmosó is lesz mindegyikben. A bővítés miatt az egész főépület fűtési rendszere átalakul. A bővítés folyományaként az iskolában étkezők számára a tálaló-melegítő konyhát is korszerűsítik, új parkolók biztosítása is szükséges, melyből 1 akadálymentes parkolót az oktatási épület mellé telepítenek, ahonnan az új lépcsőház könnyen elérhető. | Iskolafelújítás lesz 1,5 milliárdból Felsőtárkányban | A forrás bővítésre is elég lesz, az intézményben ugyanis egyre több a gyermek. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/iskolafelujitas-15-milliard-felsotarkany | null | true | null | null | HEOL |
A múlt szombati - a költségvetési elvonások ellen meghirdetett - önkormányzati tüntetéssel kapcsolatban a szocialista párt azzal vádolta a Fidesz, hogy tudomásuk szerint egyes megyékben közpénzből fizetik az utazási költségeket.
'Önkormányzati forrásból van'
Erről legutóbb szombaton nyilatkozott Frankné Kovács Szilvia, az MSZP Tolna megyei országgyűlési képviselője Szekszárdon, Nógrád megyét említve példaként. Az MTI kérdésére, van-e bizonyíték a közpénz felhasználására, azt mondta: "nem állítottam, hogy én tudom, hogy ők fizetik; mi úgy tudjuk, hogy ez önkormányzati forrásból van". Frankné Kovács Szilvia aggályosnak nevezte azt is, hogy a demonstrációt a Fidesz pártoktól független közigazgatási dolgozók részvételével rendezi meg.
'Saját költségvetéséből fizesse'
A szocialisták múlt szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján pedig azt hangzott el: Salgótarjánban az önkormányzat bérel buszt a résztvevőknek a szombati, fideszes politikusok által a 2010-es költségvetés ellen szervezett tüntetésre, míg a XVI. kerületben az elbocsátásokat teszik függővé a részvételtől. Nyakó István, az MSZP szóvivője elmondta: ha a Fidesznek kampányrendezvénye van, akkor a saját, nem pedig Salgótarján költségvetéséből kellene fizetnie a fővárosi rendezvényre érkező buszokat.
Buszozás, vagy leépítés
A politikus a XVI. kerülettel összefüggésben közölte: az önkormányzat dolgozói, közalkalmazottai és köztisztviselői e-mailt kaptak arról, hogy ha "nem mennek ki tüntetni a Fidesz nagy rendezvényére, akkor bizony tíz-tizenöt százalékos létszámleépítés lesz az önkormányzat hivatalában". Az MSZP szóvivője elképesztőnek és megbotránkoztatónak, a modern parlamenti demokráciától teljesen távol állónak nevezte ezt a szervezést, amelyet a Fidesz helyi politikusai "Kósa úr, Orbán Viktor úr parancsára" megtesznek. Ezt az MSZP visszautasítja - hangsúlyozta.
'A város lakói fognak fizetni'
Mindezek után Szabó Zoltán MSZP-képviselő következett, aki bejelentette, hogy nem egyedi eset volt az, ami a salgótarjáni Fidesz által, a város pénzén bérelt buszokról kitudódott - "a közpénzen folytatott fideszes kampány legújabb helyszíne ugyanis Nagykőrös". A Pest megyei település fideszes alpolgármestere levélben tájékoztat arról, mondta Szabó Zoltán, hogy buszokat szerveznek az október 10-ei választási gyűlésre, a buszokért pedig "a város lakói fognak fizetni".
'Nagylelkűen költi a más emberek pénzét'
"Vajon hány megyében és településen fizettetik még a jobboldal rendezvényét? - tette fel a kérdést Szabó Zoltán, megjegyezve: a Fidesz "igen nagylelkűen költi a más emberek pénzét" a saját céljaira, amikor azonban arról van szó, hogy a krízisalapba kell befizetni, vagy amikor a gyermekétkeztetésről van szó, akkor "másra mutogatnak, félrebeszélnek".
A Fidesz állta a mórahalmi számlát
A lapunk birtokába került megrendelőlap szerint viszont - legalábbi Mórahalmon - a szállítási költségeket nem az önkormányzat, hanem a Fidesz állta: számlacímként ugyanis a párt budapesti székházát adták meg, a számla postázási címeként viszont egy mórahalmi rendezvényszervezőt.
A megrendelőlap szövege:
"Az alábbiak szerint autóbusszal történő személyszállítást rendelem meg a Cégtől:
Időpontja: 2009. október 10. szombat
Indulás időpontja: reggel 7:30 óra
Indulás helye: Polgármesteri Hivatal (Mórahalom, Millenniumi sétány 2.)
Létszám: kb. 50 fő
Útvonal: Mórahalom - Szeged - Budapest - Szeged - Mórahalom (autópályán)
Érkezés helye: Budapest, Országház, Dunai-rakpart
Érkezés időpontja: 11 óra
Kérem a számlát az alábbiak szerint kiállítani:
Számlacím:
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
1062 Budapest, Lendvay u. 28.
Fizetés módja: átutalás
Számla postázási címe:
Aranyszem Rendezvényház
Mórahalom, Röszkei út 1. | Belföld: Ki fizeti Kósa tüntetését? | Múlt szombatra hívta az önkormányzatokat a Kossuth térre tüntetni Kósa Lajos. Egy számla jutott el hozzánk arról, hogy is jött össze a demonstráció. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ki_fizeti_kosa_tunteteset__-_arulkodo_szamla__foto_-380911 | 2009-10-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az M0-tól Győr felé 80 km-en bővül 2x3 sávosra a sztráda 2029-re, ezen felül oldalanként 1-1 intelligens leállósáv is lesz, amit forgalmi helyzettől függően, baleset, csúcsforgalom vagy munkavégzések esetén nyitnak meg. A fejlesztés részleteiről Németh Tamás, az MKIF Zrt. vezérigazgatója beszélt a magyarepitok.hu szakportálnak.
Mint mondta, az állam egyértelmű érdeke, hogy a legmagasabb minőségben és határidőre hozzák azonos műszaki szintre a gyorsforgalmi utakat.
- Az viszont már a mi kockázatunk, hogy a mélyebb rétegekben milyen sérüléseket, elváltozásokat találunk, ott milyen és mekkora munkát kell végezni, kell-e több anyagot beépíteni, vagy a nagyobb forgalom okozta amortizáció miatt esetleg több szakaszon kell felújítást végezni, mint azt előre terveztük. Hadd említsem példaként az M1-et: itt olyan munkálatokat is el kellett végeznünk, amelyekkel előre nem számoltunk, mivel az előzetes kalkulációk alapján azt valószínűsítettük, hogy a pálya kibírja a bővítésig - magyarázta a szakember.
A vezérigazgató elmondta: 2025-ben elindul az M1-es autópálya fejlesztése, aminek az előkészítő munkálatait a tervek szerint már most ősszel elkezdik, hogy jövő szeptemberre készen álljon a terep és a munkagépek felvonulhassanak, és hogy a lehető leggyorsabban elinduljon az útpálya tényleges bővítése.
A munkaterület átadása a vállalkozónak folyamatosan zajlik, most a munka elkezdéséhez szükséges engedélyek kiadása történik, és amikor ezek megvannak, valamint egyeztették a forgalomtechnikai terveket, akkor tudnak nekiállni a folyamatnak.
Az M0-ás autóúttól a Concó pihenőig mintegy 80 km-en újul meg a pálya burkolata és bővül 2x3 sáv + ITS sávra. Eredetileg Bicskétől Concóig vállalták a bővítést, ám egy szerződésmódosítást követően az államtól átkerült a kivitelezésükbe az M0-Bicske közötti közel 24 km-es szakasz.
- Az M1 bővítését 8 fejlesztési szakaszra osztottuk, a munkálatok várhatóan az M0-ás autóúttól kezdődnek. Ezeket a fejlesztési szakaszokat a csomópontok elhelyezkedése alapján határoztuk meg. | Jövő ősszel a tényleges bővítést is elkezdik az M1-esen | Ősszel elindulnak az előkészítési munkálatok, legkésőbb 2025. szeptember elsején pedig a tényleges bővítést is elkezdi az MKIF Zrt. az M1-es autópályán. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/jovo-osszel-a-tenyleges-bovitest-is-elkezdik-az-m1-esen | null | true | null | null | KEMMA |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kormányülés szünetében úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi napok során "kibújt a szög a zsákból, a brüsszeliek és az európai liberálisok nem bírják feldolgozni" a georgiai választási eredményét.
Nem azok győztek Georgiában, akiket ők akartak győztesként látni, hanem a georgiai emberek maguk döntöttek, s bizony nem egy liberális pártot, hanem egy konzervatív, szuverenista, béke- és családpárti politikai erőt választottak meg, ezúttal ismételten több mint 50 százalékos támogatással
- emelte ki.
"Ezt nem tudják megemészteni Brüsszelben, nem tudja megemészteni a liberális mainstream, úgyhogy próbálkoznak mindenfajta módon zavart kelteni, megkérdőjelezni a georgiai választások eredményét" - tette hozzá.
Arra is kitért, hogy Orbán Viktor miniszterelnök látogatását is mindenfajta, valóságtól elrugaszkodott, sokszor nevetséges, máskor pedig szánalmas kritikákkal illették.
Itt mellékszereplők bohóckodására most nem térnék ki, így a lengyel kolléga leninezését nem tartom olyan szintű megnyilvánulásnak, hogy akár foglalkozzunk is vele. Viszont ha egy másik ország, ráadásul egy többszörösen szövetséges, hiszen EU- és NATO-tagország miniszterelnöke kérdőjelezi meg, hogy a magyar miniszterelnök kinek az álláspontját és kinek az érdekét képviseli, az túlmegy egy határon, ezért ilyenkor szólni kell
- jelentette ki.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy
a svéd kormányfő, aki nemrégiben még országa NATO-tagságának támogatását kérte Budapesten, előző nap azt mondta, hogy magyar kollégája valószínűleg Oroszország érdekében járt el Tbilisziben.
"Ez olyan állítás, amelyet a lehető leghatározottabban ki kell kérni magunknak, s a leghatározottabban vissza kell utasítani. Senkitől nem viseljük el, nem nézzük és nem fogadjuk el, hogy megkérdőjelezze, hogy mi a saját érdekünket, a magyar nemzeti érdeket, a magyar álláspontot képviseljük" - szögezte le.
"Lehet, hogy máshol ez máshogy van, lehet, hogy a nyilatkozók néha magukból indulnak ki, de azt nem fogadjuk el, hogy megkérdőjelezzék, hogy mi, azaz a magyar kormány tagjai, a magyar miniszterelnök, a magyar miniszterek mindig a magyar nemzeti érdeket képviseljük" - tette hozzá.
Mi nem vagyunk egy jawohl ország, senki nem szólhat ide, hogy mit mondjunk vagy mit képviseljünk, mi a magyar nemzeti érdeket képviseljük
- folytatta.
A miniszter végül közölte, hogy a kormány álláspontjának világossá tétele érdekében előző nap délután bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Svédország magyarországi nagykövetét, akit arra is megkértek, hogy országa vezetői a jövőben tartózkodjanak az ilyen típusú kijelentésektől.
Szavai szerint az effajta megjegyzések "semmiképpen sem alapulnak kölcsönös tiszteletre, és nem úgy tűnik, mintha a szövetségesi együttműködés javítását tűznék ki célul".
Természetesen figyelemmel követjük a közeljövő nyilatkozatait is barátaink, szövetségeseink részéről, és hogyha kell, akkor természetesen világossá tesszük a saját álláspontunkat is
- összegzett.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter) | Szijjártó Péter bekérette Svédország nagykövetét | Bekérették Svédország nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson közelmúltbeli kijelentései miatt, amelyeket a magyar kormány a leghatározottabban elutasít – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/szijjarto-peter-bekerette-svedorszag-nagykovetet | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy tavaly év végével datált dokumentum szerint 2014-ben nagyot lépett előre, és ezzel elindult a Felcsút 2.0-ává válás útján Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának sportegyesülete, a Várda SE, melynek honlapja alapján feltételezhető, hogy csak foci szakosztálya van. A csapat jelenleg a harmadosztályban szerepel, ám ha a tavaly beindult pénzáram a jövőben sem apad el, nem tartjuk elképzelhetetlennek azt sem, hogy pár év múlva a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával harcolhatnak majd az NBI-ben (vagy akár a BL-ben?! ).
A Kisvárda honlapjára feltöltött, tavaly december közepén született anyag szerint (amelyen többször is a "piszkozat" jelzés szerepel) 2014-ben 238 milliós bevételt realizálhatott a Várda SE az előző évi 54 millió után. A növekedés drasztikus: 380 százalékos! Ebben alapvetően két tényező játszott jelentős szerepet. Egyrészt az önkormányzat a korábbi 16,7 millió forint után tavaly 63-at adott az egyesületnek támogatás címén, másrészt pedig a látványcsapatsportot támogatók is hirtelen felfigyeltek a klubra. A 2013-as 33,6 millió után tavaly 171 millió folyhatott be ezen a címen a Várda SE kasszájába, ami 409 százalékos növekedést jelent. A bevételi oldalon érdemes még kitérni arra is, hogy a tavalyi saját bevételek várhatóan a korábbi évekhez hasonló szinten alakulhattak: 3 millió forintra tehettek szerint tagdíjakból, jegybevételből. Ez a teljes tavalyi büdzsé 1,2 százalékát teszi ki.
Nagyszabású tervek
A bevételek megugrása mellett az egyesület nagyot is "mert álmodni", pontosabban tervezni a 2014/15-ös szezonra, hiszen beindultak a nagyértékű beruházások is. Így egyebek mellett a stadion kiviteli terveinek költsége 40 millió forintra rúg a dokumentum szerint, a Magyar Labdarúgó Szövetség előírásainak való megfelelés miatt 50 millióért mobil lelátó is készül.
Összesen 140,8 milliós értékű tárgyi eszköz beruházás és fejlesztési programot terveztek be a szezonra, melyből a dokumentum szerint 42 milliót tesz ki az önrész, a többi támogatásból származik. A fejlesztési programot az MLSZ egy másik dokumentum szerint jóvá is hagyta.
Ha a fejlesztési programot teljes egészében nézzük (az utánpótlás-nevelési feladatok támogatásával és személyi jellegű ráfordításokkal együtt), akkor a program teljes értéke 182,8 millió forint, melyből 42,2 millió az önrész, 135,6 millió pedig támogatást jelent.
40 millió utánpótlásra
A fejlesztési tervet nézve, a 2014/15-ös szezonban összesen 40 millió forintot költenének utánpótlás-nevelésre, melyből 4 milliót tesz ki az önrész, a többi pedig megigényelt támogatás. A költségek megoszlását tekintve közel 7 millió menne sporteszközökre, sportfelszerelésekre, 2,5 millió a felkészítéssel, edzőtáboroztatással és versenyeztetéssel közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költsége. A legnagyobb tételt azonban a programban résztvevő sportszakemberek személyi jellegű ráfordításai teszik ki: ez a dokumentum szerint 15,8 millió forint a szezonban.
Milliárdos stadiont is kap a város
Kisvárda focijára először tavaly október elején figyelhettünk fel, amikor is a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint még 800 millió forinttal megtoldották a korábbi stadionrekonstrukcióra szánt keretet a költségvetésben. Ezzel pedig a 120 millió forintos felújítás helyett egy közel egymilliárd forintos stadion kap a 16 ezres kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Majd néhány héttel később az is kiderült, hogy a Szerencsejáték Zrt. is felfigyelt Seszták Miklós fejlesztési miniszter kisvárosának focijára. Az állami cég honlapján megjelent dokumentum szerint ugyanis 15 millió forintot adományoztak a Várda Sport Egyesületnek közérdekű cél támogatása címén. | Ömlik a pénz Seszták miniszter Felcsútjához | A fejlesztési miniszter városának sportegyesületének rendkívül jó éve lehetett tavaly a publikus adatokból kiindulva. Hirtelen ugyanis a korábbi évekhez képest négyszer több pénzből tudott már gazdálkodni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Beindult_Sesztak_miniszter_Felcsutja_tavaly.html | 2015-02-23 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A nyári ítélkezési szünet után több közismert személynek kezdődik vagy folytatódik pere a bíróságok előtt. Egyelőre nincs időpont a Tocsik-per másodfokú tárgyalására a Legfelsőbb Bíróságon (LB), s Várhegyi Attilának, a NKÖM politikai államtitkárának pere is csak kitűzés alatt áll a Buda Környéki Bíróságon. Czeizel Endre ügye október 12-én folytatódik a Fővárosi Bíróságon. A napokban jelölték ki a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon azt a bírót, akinek a nemrégiben szabadlábra helyezett Stadler József ügyében le kell folytatnia az új eljárást.
Nincs még kitűzve a LB-n az utóbbi évek legnagyobb visszhangját kiváltó Tocsik- Szokai-per másodfokú tárgyalása, az ügy aktái ugyanis egyelőre nem érkeztek meg a legmagasabb bírói fórumra. A Fővárosi Bíróság mindenesetre az ítélet és indoklásának írásba foglalása után május 28-án a Legfőbb Ügyészség útján továbbította az iratokat.
Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. volt vezetőit február 8-án a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette a sikerdíjperben, míg Boldvai László szocialista parlamenti képviselőt, Budai György és Vitos Zoltán vállalkozókat szabadságvesztésre ítélte.
Czeizel Endre pere október 12-én folytatódik a Fővárosi Bíróságon. A neves orvos- genetikust több rendbeli, emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet keretében elkövetett családi állás megváltoztatásával vádolják. A vád szerint Czeizel hat kismamának segített az Egyesült Államokba utazni, hogy odakint szülje meg s adja amerikai szülőknek örökbe gyermekét. Az édesanyák több százezer forintot kaptak a szervezést bonyolító kanadai állampolgárságú Gáti Marianntól. Czeizel a tavaszi tárgyalásokon több esetben vitatta a vádiratban szereplő állításokat.
Miután a Szolnok megyei bírók elfogultságra hivatkozva nem vállalták a hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel vádolt Várhegyi Attila ügyét, aki korábban Szolnok polgármestere volt, jelenleg pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, a Legfelsőbb Bíróság elsőfokú bíróságként a Buda Környéki, másodfokúként pedig a Pest Megyei Bíróságot jelölte ki. A Buda Környéki Bíróságra április 19-én érkeztek meg az ügy aktái, s a tárgyalás idejét egyelőre még nem tűzték ki. A vizsgálat szerint a Várhegyi által aláírt egyik adásvételi szerződés miatt a szolnoki önkormányzatot legalább 50 milliós kár érte, a vevő ugyanis mindössze telekáron jutott az ingatlanhoz. A KBI által felkért szakértők megállapítása szerint az egykori polgármester összesen 188 millió forint kárt okozott a városnak. Várhegyi az eljárás során mindvégig hangoztatta, hogy az eladások során nem érte kár az önkormányzatot, a rendőrségi vizsgálatot is ő maga kezdeményezte.
A napokban jelölték ki a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon azt a bírót, akinek Stadler József ügyében le kell folytatnia az új eljárást. A LB ugyanis június 21-én megalapozatlanság és szakmai hibák miatt hatályon kívül helyezte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét, amely az akasztói vállalkozót adócsalásért 9 évi börtönre ítélte. A vádlottat akkor a bíróság különösen nagy kárt okozó csalás, gazdasági előny jogosulatlan megszerzése, adócsalás, számviteli fegyelem megsértése és magánokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az LB határozata szerint az ügy tárgyalását újra kell kezdeni egy másik bírói tanács előtt, ismét ki kell hallgatni a tanúkat, a vádlottakat és új szakértők kirendelésére is van szükség. Az LB döntésével szabadlábra helyezték Stadler Józsefet, aki éppen 14 hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Mint Feldmáyer Péter ügyvédtől megtudtuk: mivel a bíróság fönntartotta Stadler lakhelyelhagyási tilalmát, a vállalkozó legfeljebb gyermekeivel találkozhat, illetve hivatalos ügyeket intézhet Kecskeméten. | Híres emberek perei következnek<br/> | A nyári ítélkezési szünet után több közismert személynek kezdődik vagy folytatódik pere a bíróságok előtt. Egyelőre nincs időpont a Tocsik-per másodfokú tárgyalására a Legfelsőbb Bíróságon (LB), s Várhegyi Attilának, a NKÖM politikai államtitkárának pere is csak kitűzés alatt áll a Buda Környéki Bíróságon. Czeizel Endre ügye október 12-én folytatódik a Fővárosi Bíróságon. A napokban jelölték ki a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon azt a bírót, akinek a nemrégiben szabadlábra helyezett Stadler József ügyében le kell folytatnia az új eljárást. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/09/19990906hires | 1999-09-06 14:24:00 | true | null | null | Origo |
Ezúttal azzal vádolják, hogy a kilencvenes években az Ukrán Egyesített Energiarendszerek (EESZU) elnökeként - Pavlo Lazarenko akkori kormányfővel összejátszva - az ukrán költségvetésre terhelte az EESZU-nak az orosz védelmi minisztériummal szemben fennálló 405 millió dolláros fizetési kötelezettségét. Viktor Janukovics ukrán elnök ugyancsak csütörtökön közölte, hogy támogatja a Julija Timosenko volt kormányfő szabadlábra helyezését célzó törvénymódosítást.
Viktor Janukovicsot heves nemzetközi bírálat érte a hivatali visszaéléssel vádolt Timosenkóra kiszabott hét év börtön miatt. Az Egyesült Államok politikai indíttatásúnak nevezte az ítéletet. | Újabb bűnvádi eljárás Timosenko ellen | Az Ukrán Biztonsági Szolgálat nyomozati főosztálya bejelentette, hogy újabb bűnvádi eljárást indítottak Julija Timosenko ellen. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2011/10/13/ujabb-bunvadi-eljaras-timosenko-ellen/ | 2011-10-13 16:04:00 | true | null | null | 24.hu |
Szerinte ezt mutatja az is, hogy a kormány részben amerikai mintára dolgozta ki a megvesztegetési ügyeket feltáró személyek védelméről szóló törvény tervezetét. Az egymillió dollár feletti értékű korrupciógyanús eseteket bejelentőket az USA-ban 15 százalékos részesedéssel jutalmazzák - mondta Foley.
A megvesztegetési eseteket feltáró tisztviselők védelméről szóló törvény mellett a kormány azt tartja a korrupció elleni harc egyik következő fontos lépésének, hogy modell etikai kódexet dolgoz ki, amely a közszolgálati intézmények leendő etikai kódexeinek mintájául szolgálhat - jelentette be a konferencián Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár. Tájékoztatása szerint ennek alapelve, hogy a alkalmazottjait munkájuk során a következő tulajdonságok jellemezzék: becsületesség, elfogulatlanság, pártatlanság, semlegesség, objektivitás, tisztesség.
A közszféra minden intézményét saját etikai kódex kidolgozására fogja felszólítani a kormány, s ennek során az Igazságügyi Minisztériumban készülő modellt kötelesek lesznek figyelembe venni – mondta Avarkeszi.
A korrupció globális probléma, egyetlen ország sem mentes tőle, az USA sem – szögezte le az amerikai követség társszervezésében tartott konferencián Judith Garber, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára, utalva a közelmúltban kirobbant botrányokra, a Blagojevich- és a Madoff-ügyekre. Felhívta a figyelmet, milyen nagy károkat okoz a korrupció: aláássa a gazdasági növekedést, elriasztja a külföldi tőkebefektetéseket, egyszóval megakadályozza, hogy gyorsabban fejlődjön az ország. Ráadásul még a terroristák is kihasználják a megvesztegethető hivatalnokokat. Az elmúlt évtizedben azonban nagy előrelépés történt a korrupció elleni harc terén, leginkább azzal, hogy sok országban a közbeszéd fontos része lett az erről szóló diskurzus – véli Garber.
Lapunk kérdésére a konferencia szünetében úgy fogalmazott, a közép- és kelet-európai térségben is ugyanazok a problémák a korrupció terén, mint másutt a világban. Szerinte az a kulcs, hogy a társadalom ne törődjön bele abba, hogy a korrupció a politikai rendszer működésének része, le kell küzdeni az ezzel kapcsolatos fásultságot. Ehhez az átláthatóság növelése az egyik legjobb eszköz. A Világbank óvatos becslése szerint csak a legközvetlenebb értelemben vett megvesztegetési ügyek évente ezer milliárd dolláros kárt okoznak a világon – ismertetett egy érdekes adatot előadásában Foley. A külföldi tőkebefektetők számára a korrupció átlagosan 20 százalékos különadóként jelenik meg. A Világbank számításai szerint a korrupcióellenes kormányzati fellépés megtérülési rátája átlagosan 400 százalékos, s a cégek évente átlagosan 3 százalékkal gyorsabb forgalomnövekedést könyvelhetnek el, ha sikerül érdemben visszaszorítani a korrupciót.
Avarkeszi Dezső szerint most Magyarországon a fő cél a látens korrupció visszaszorítása. Ehhez tartozik hozzá a konkrét megvesztegetési ügyekről tudomást szerző tisztviselők védelméről szóló, fent említett törvénytervezet kidolgozása is, amely már előrehaladottnak tekinthető. Avarkeszi szerint ha a közszféra alkalmazottainak nem kell félniük az ügyek nyilvánosságra hozatalának következményeitől, akkor több konkrét korrupciós esetre derülhet fény.
A legfontosabb azonban a párt- és kampányfinanszírozás reformja. Ha ezt nem oldjuk meg, akkor nem oldottunk meg semmit – hangoztatta Avarkeszi. Az Igazságügyi Minisztérium ezért ötpárti megbeszélést kezdeményez a témában. Mint emlékezetes, a korábbi hasonló kezdeményezések rendre kudarcba fulladtak. | Évente ezermilliárd dollárba kerül a korrupció - Világgazdaság | A Magyarországon működő amerikai cégek úgy érzik, a magyar kormány megértette a korrupció elleni fellépés fontosságát - közölte lapunk kérdésére April Foley budapesti amerikai nagykövet egy tegnapi budapesti korrupcióellenes konferencia szünetében. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/01/evente-ezermilliard-dollarba-kerul-a-korrupcio | 2009-01-13 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Áfa nélkül 298 millió forintért dolgozhat a Zeron Zrt. a Készenléti Rendőrségnek – derül ki a Közbeszerzési Értesítő csütörtöki számából. A céget Tiborcz Istvánhoz közelállók alapították, de már egy magánszemély a tulajdonosa.
A Készenléti Rendőrség Kerepesi úti székhelyén kell épületbővítési, ezen belül bontási, föld és alapozási munkákat végeznie a Zeron Zrt-nek, jelent meg a közbeszerzési eljárást lezáró eredmény a Közbeszerzési Értesítőben. A cég áfa nélkül 298 millió forintért vállalta a munkát. A zrt. korábban az ÉPKAR tulajdona volt, ez a vállalkozás pedig sajtóhírek szerint Tiborcz István üzleti köreinek tulajdonában áll.
Egy ideje a céget Szegő Miklós reklámgrafikus tulajdonolja, de rendszeres nyertese manapság is állami tendereknek. Minden idők eddigi legnagyobb közbeszerzésén is nyertes a Zeron, amely több Fidesz-közelinek tartott céggel közösen diadalmaskodott egy olyan tenderen, ahol 200 milliárdos keretből lehet épületenergetikai és egyéb beruházási munkákat elvégezni.
Érdekesség, hogy a Készenléti Rendőrség tenderén a Zeron fő riválisa az a ZÁÉV volt, amelyik a gigatenderen szintén a nyertes cégek közt található. A ZÁÉV egymillió forintnál is csekélyebb különbségű árajánlatot tett a közbeszerzési eljárás során. | Fidesz-közeli cég újíthatja fel a Készenléti Rendőrség ingatlanjait | Áfa nélkül 298 millió forintért dolgozhat a Zeron Zrt. a Készenléti Rendőrségnek – derül ki a Közbeszerzési Értesítő csütörtöki számából. A céget Tiborcz Istvánhoz közelállók alapították, de már egy magánszemély a tulajdonosa. | null | 1 | https://nepszava.hu/1146885-fidesz-kozeli-ceg-ujithatja-fel-a-keszenleti-rendorseg-ingatlanjait | 2017-11-30 11:50:00 | true | null | null | Népszava |
Újabb érdekes programot hirdetett meg a dunaújvárosi Intercisa Múzeum. Hodik Mónika történész A Késdobálótól az Arany Csillagig, vendéglátás az 50-es években című előadására hívják az érdeklődőket november 7-én , csütörtökön 17 órára a szervezők. | A késdobálás és az Arany Csillag | dunaújvárosi hírportál | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kultura/2024/11/a-kesdobalas-es-az-arany-csillag | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Lenéznek bennünket a baloldali, ellenzéki, magyar kollégák, és lenéznek bennünket a brüsszeliek is - mondta közösségi oldalára feltöltött videójában a politikus.
Menczer Tamás rámutatott arra, hogy
"Brüsszel és a magyar baloldal feleslegesnek tartja megkérdezni a magyar embereket két választás között sorsfordító kérdésekben."
A kormánypártok kommunkációs igazgatója úgy folytatta:
Mi nem így gondoljuk, ezért indítottunk újra nemzeti konzultációt . Mindenkitől azt kérem, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban, mondja el a véleményét, és döntsünk mi a sorsunkat, életünket befolyásoló rendkívül fontos kérdésekben.
Menczer Tamás hangsúlyozta:
ha nem mi döntünk, akkor mások döntenek helyettünk. | Menczer Tamás: lenéznek minket | Menczer Tamás kommunikéciós igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal nem először nézi le a kormányt, amiért nemzeti konzultációt indít. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-nemzet-konzultacio-brusszel | null | true | null | null | BOON |
A tavalyi elnökválasztáskor elkövetett csalás részleteiről hallgat az SZDSZ, de úgy tűnik, nem is az álküldött-botrány a legfontosabb kérdése a pártban folyó önvizsgálatnak. A párton belül kemény hatalmi harc folyik. Gyanús pletykák, bántó szavak és sértődöttség miatt feszülnek egymásnak egyre keményebben Kóka János pártelnök és az elnökválasztáson vele szemben alulmaradt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter támogatói.
Egyre súlyosabbá válik a hatalmi harc az SZDSZ-ben azt követően, hogy pénteken kiderült, történtek szabálytalanságok a Kóka Jánost elnökké választó tavaly márciusi gyűlésen. A szoros elnökválasztáson Kókával szemben alulmaradó Fodor Gábor támogatói a csalások miatt új elnökválasztást követelnek. A pártelnök támogatói szerint viszont erre semmi szükség, mindössze arról van szó, Kókára rá akarják sütni, hogy csalással lett pártelnök.
Az [origo] információi szerint a belső ellentétek a múlt pénteki Ügyvivői Testületi (ÜT) ülésen csúcsosodtak ki. A pártot irányító ÜT ekkor ismerte meg a Jüttner Csaba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnök által összeállított vizsgálati anyagot. A dokumentumot nem hozták nyilvánosságra, annak csak néhány megállapítását közölték a sajtóval. Többek között azt, hogy az elnökválasztó gyűlésen négy borsodi küldött nevében mások szavaztak.
Azt nem lehet tudni, hogy az álküldöttek kire szavaztak, illetve voksoltak-e egyáltalán. Többen mégis azt emelték ki a jelentés legfontosabb megállapításaként - amit ugyancsak ismertettek pénteken a sajtóval -, hogy sem a borsodi SZDSZ-elnök, T. Asztalos Ildikó, sem senki más nem buzdította az álküldötteket arra, hogy Kókára voksoljanak. A pártelnök hívei számára ez azért volt fontos, mert a Hír Tv Köteles Péterre, egy Kóka-párti borsodi küldöttre hivatkozva ezt állította.
Fel akarták használni
A pártelnök tábora a jelentés alapján bizonyítottnak látja: a visszaélések nem befolyásolták az elnökválasztást, a szabálytalanságokhoz Kókának nem volt köze, így nincs szükség az elnökválasztás megismétlésére. Úgy tűnik azonban, hogy maga a csalás - amiről a Hír Tv számolt be először február 8-án - már nem is a legfontosabb eleme a párton belül folyó önvizsgálatnak.
Ez derült ki Magyar Bálint ügyvivő szavaiból is, aki kedden azt mondta a Nap-keltében, hogy a borsodi küldöttek miatt kirobbant ügyet Kóka ellenfelei arra akarják felhasználni, hogy előre hozott választást csikarjanak ki. Magyar szerint az álküldötteket delegáló Borsod megye Fodor Gábort támogatja, az álküldöttek pedig nem Kókára, hanem másra szavaztak. Aki viszont nem Kókára szavazott, az csak Fodorra voksolhatott, hiszen ő volt a másik elnökjelölt, azaz Magyar közvetve az ő felelősségét feszegette.
A pártvezetésben a jelek szerint többen tényleg meg akarják úszni az elnökválasztást. Erre utal, hogy az ÜT pénteken öt órás vita után még a szabálytalanságokat feltáró jelentés elfogadásáról sem döntött. Mindössze annyiban állapodott meg a pártelnökkel kiegészült 13 fős testület, hogy a jelentést elküldik véleményezésre az érintetteknek. Így többek között annak a Fodort támogató T. Asztalos Ildikónak is, aki a Hír Tv szerint az álküldötteket szavazásra buzdította. Amíg a véleményezés nem történik meg, addig pedig a vizsgálati anyagot sem hozzák nyilvánosságra.
Félnek a maszatolástól
"A botrány eleget ártott már az SZDSZ-nek, ezért minden olyan látszatot kerülni kell, amely arra utal, hogy a pártvezetés a történtek elmaszatolásban érdekelt, illetve látszatmegoldásokkal kezeli a helyzetet" - mondta az [origo]-nak Gulyás József, a párt Országos Tanácsának (OT) elnöke. Az elnökválasztás során Fodor Gábort támogató politikus szerint csak egy teljes tisztújítással lehet pontot tenni az ügy végére.
Gulyás szerint erre szükség van, mert a vizsgálatok alapján nyilvánvaló: olyan szabálytalanságok történtek a tavalyi tisztújításon, amelyek az SZDSZ elnökének, 12 ügyvivőjének, illetve az Országos Tanács 20 tagjának megválasztását befolyásolhatták. A verseny pedig egyes tisztségviselők megválasztásánál szoros volt a jelöltek között. (Az elnökválasztást meg kellett ismételni, először Kóka János és Fodor Gábor is 377-377 voksot kapott. A megismételt választásból viszont Kóka került ki győztesen: 380 szavazatot kapott, míg Fodor Gábor 367-et.)
A párt parlamentjének számító OT elnöke szerint bár a vizsgálat csak Borsodra, és azon belül is csak a második fordulóra koncentrálódott - az első forduló jelenléti ívei nem álltak a bizottság rendelkezésére - így is elégséges muníciót kapott az SZDSZ vezetése ahhoz, hogy a mielőbbi tisztújítás mellett döntsön. Gulyás szerdán az MTI-nek nyilatkozva, azt is kilátásba helyezte, hogy lemond az OT elnöki tisztségéről, ha a testület következő - várhatóan április 5-i - ülésén kisebbségben marad a tisztújítását sürgető véleményével.
Számonkérik Fodor némaságát
A két tábor közti harc akkor újult ki, amikor Kóka János február 16-án elismerte, hogy történhettek szabálytalanságok Borsod megyében, és ekkortól csalásgyanúról kezdett beszélni. John Emese, a pártelnöki kampányban Fodort támogató ügyvivő az [origo]-nak azt mondta: nem volt szerencsés a csalás kifejezés használata. Bár az Ügyvivői Testület előtt nem John vetette fel először ezt a kérdést, ő is amellett érvelt, hogy ez a kifejezés visszaüthet az SZDSZ-re. Azt sugallta, mintha vizsgálat nélkül is biztos lenne a visszaélés, ráadásul azt is előre vetítette, hogy nem egy ember követett el szabálytalanságot - mondta John.
Egy név nélkül nyilatkozó ügyvivő szerint pedig a Borsoddal összefüggésben emlegetett csalás kifejezés már februárban azt a célt szolgálta, hogy a felelősséget a Fodor Gábort támogató megyén keresztül a környezetvédelmi miniszterre hárítsák. A kampány során Kóka mellett kiálló Horn Gábor ügyvivő, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott az [origo]-nak: utólag nem szokott azon gondolkodni, hogy ki milyen kifejezést használt.
Vita folyt a február 18-i frakcióülésen is, ami több forrásunk szerint azért robbant ki, mert Kókáék nehezményezték, hogy Fodor az ügy kipattanása után nem állt ki határozottan Kóka mellett. A környezetvédelmi miniszter támogatói pedig azt vették zokon, hogy akkor támadják Fodort, amikor külföldön tartózkodik. Ráadásul szerintük Fodor igenis kiállt Kóka mellett: három nappal az ügy kirobbanása után azt mondta: nem kérdőjelezi meg a tavalyi tisztújítás, és ezzel az SZDSZ elnökének legitimitását.
Pletykák mérgezik a hangulatot
"A környezetvédelmi miniszter politikusként viselkedett, amikor az ügy kirobbanása után mert arról beszélni. Ugyanez Kóka részéről hiányzott, az első napokban kerülte a nyilvánosságot. Ez súlyos kommunikációs hiba volt" - mondta John. A frakcióülésen az elnök hívei azzal vágtak vissza, hogy ők nem szivárogtatnak a sajtónak, ellentétben a másik táborral, amelyik Fodor pozíciójának megerősítésére próbálja kihasználni a helyzetet.
A környezetvédelmi miniszter támogatóinak az okozott sérelmet, hogy a párton belül elterjesztették: Gulyás közbenjárására tett feljelentést az ügyészségen a borsodi visszaélések miatt Mali Zoltán Drávapiski polgármestere, arra hivatkozva, hogy nem bízik a párt belső vizsgálatában. Többen - köztük maga Gulyás is - azt állították, a pletykát Kóka tábora terjeszti, ezért az OT elnöke a párt etikai bizottságához fordult panaszával. A pletyka azért is volt furcsa, mert Mali kizárását a pártból pont Gulyás kezdeményezte. Horn Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta: hallotta a pletykát ő is, az szerinte alaptalan, de arról nincs információja, hogy ki terjeszti azt. "Hát nem én" - tette hozzá.
Ami a párton belüli hatalmi harchoz való hozzáállást illeti, a környezetvédelmi minisztert támogatók előzékenyebben reagáltak az [origo] megkeresésére. A szembenálló tábor több tagja viszont azzal hárította el megkeresésünket, hogy megvárják a vizsgálat végeredményét, ráadásul a népszavazási kampány közepén nem szerencsés egy botrányra terelni a figyelmet. Az elnököt támogató tábor összezárt, amit az is magyarázhat, hogy egy megismételt elnökválasztáson Kókánál esélyesebb lenne Fodor Gábor, aki a politikusi népszerűségi listákon hónapok óta az élbolyban van, és miniszterként is sok látványos, jól eladható akciót tud felmutatni.
Kóka nem áll jól
Kóka Jánosnak komoly veszteni valója van a tisztújításról szóló vitában. Elnöki programjában azt tűzte ki célként, hogy 10 százalékra növeli az SZDSZ támogatottságát. Ezt egyelőre nem sikerült elérnie, tavaly márciusban a párt támogatottsága a Medián szerint a teljes népesség körében 4 százalék volt, most februárban már csak 3 százalék. A Szonda Ipsos tavaly márciusban 5 százalékot mért, idén februárban már csak 2-t.
A pártelnök személyes népszerűségének az sem tett jót, hogy a Manager Magazin júniusban azt állította róla, számla nélkül fizetett egy étteremben, novemberben pedig feketemunkásokat füleltek le az épülő házánál. Horn Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta: irreális népszerűség-növelést várni azoktól a reformintézkedésektől, amelyek népszerűtlenek a lakosság körében. | Fortyog az SZDSZ a csalás leple alatt | A tavalyi elnökválasztáskor elkövetett csalás részleteiről hallgat az SZDSZ, de úgy tűnik, nem is az álküldött-botrány a legfontosabb kérdése a pártban folyó önvizsgálatnak. A párton belül kemény hatalmi harc folyik. Gyanús pletykák, bántó szavak és sértődöttség miatt feszülnek egymásnak egyre keményebben Kóka János pártelnök és az elnökválasztáson vele szemben alulmaradt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter támogatói. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2008/3/halogatja-az-elnokvalasztast-megismetleset-az-szdsz | 2008-03-20 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Mint ismert, október 24-én a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közös határozattal egy esetleges jövőben lehetséges olimpia-rendezési szándék megítélése kapcsán felkérte Budapest Főváros Önkormányzatát, hogy kapcsolódjon be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tájékozódási folyamatába. A főpolgármester ugyan bejelentette a sajtó nyilvánosságának, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a felkérést, ez azonban elmaradt.
November 5-én megjelent (forrás: budapest.hu) a főpolgármester hivatalos közleménye, ami az előterjesztés elmaradására magyarázatul szolgál, egyben feltételeket is tartalmaz. Kivonat: "...Az elmúlt egy hétben minden közgyűlési képviselőcsoporttal egyeztettem a felkérésről ...Több képviselőcsoport is hangsúlyozta, hogy a közgyűlési álláspont kialakítását meg kell előzze a tájékozódás, valamint egy alapos és nyilvános megvalósíthatósági jelentés elkészítése. Az egyeztetések eredményeként így a frakciók folyamatos tájékoztatása mellett Budapest képviseletében főpolgármesterként részt veszek a javasolt tájékozódásban azzal, hogy érdemi döntésre vagy bármiféle elköteleződésre kizárólag a Közgyűlés határozatával kerülhet majd sor. A Közgyűlés elé pedig a budapestiek előzetes megkérdezése nélkül semmilyen döntési javaslatot nem fogok beterjeszteni, illetve ragaszkodom ahhoz, hogy az országos népszavazás lehetősége is biztosított legyen...". Talán nem véletlen, hogy ezt követően döntések születtek a szeptemberben benyújtott népszavazási kezdeményezések ügyében, illetve a kormányzati álláspont is ismertté vált. Érdemes ezeket összevetni, és a szakmai rutinban felvett jogérzékenységet elővéve együtt értékelni, hogyan tovább alapon.
November 12-én (forrás: kuria-birosag.hu) a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 260/2024. számú határozatát megváltoztatta, és a kérelmező (Hadházy Ákos és társai) által fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt kérdést hitelesítette, és elrendelte a Magyar Közlönyben való közzétételét. "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?".
November 13-án (forrás: valasztas.hu) a Nemzeti Választási Bizottság Tompos Márton országos népszavazásra javasolt kérdésének hitelesítését megtagadta: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a település olimpiai játékok megrendezésének jogára vonatkozó pályázata benyújtásához az ott lakó választópolgárok helyi népszavazással kinyilvánított többségi támogatását tegye szükségessé?"
A november 14-i kormányinfón újságírói kérdésre kijelentette a kancelláriaminiszter, hogy a budapestiek megkérdezése nélkül nem szabad olimpiát szervezni a fővárosban, de a kérdés most nem is aktuális. Először azonban meg kell ismerni az olimpiai rendezés feltételeit, és annak fényében tudnak a választók véleményt mondani egy népszavazáson. (forrás: telex.hu).
A Telex magyarázata (Hanula Zsolt) az ellentmondásosnak tűnő Kúria- és NVB-döntésekhez: "..lehet népszavazást tartani Budapesten, specifikusan a 2036-os nyári olimpia megpályázásáról (feltételezve, hogy egy következő körben nem gáncsolja el ezt az Alkotmánybíróság, illetve összejön a népszavazás kiírásához szükséges számú támogató aláírás). De nem lehet országos népszavazást tartani arról, hogy ezentúl kötelező jelleggel helyi népszavazás előzzön és erősítsen meg minden olimpiai pályázatot (de ezt még a Kúria felülírhatja a fellebbezés nyomán)." Ezt így korrekt megfogalmazás - persze az NVB döntése csak a megfogalmazott kérdés hitelesítését tagadta meg, ez önmagában nem zárja ki az országos népszavazás lehetőségét. A fejlemények ismeretében - az AB általi elgáncsolással nem számolva - a következők végiggondolását ajánlom.
Egyfelől szükségtelen a Kúriához fordulni felülvizsgálati kérelemmel az NVB döntése miatt (illetve ha ez megtörtént, akkor célszerű visszavonni), mert nem fontos most már az önkormányzati törvénybe iktatás a helyi népszavazás lehetőségéről; illetve kedvező döntés esetén sincs értelme ehhez aláírásokat gyűjteni. Másfelől nem szükséges elkezdeni a gyűjtést a fővárosi népszavazás kiírásához szükséges támogató aláírások begyűjtéséhez; a népszavazás kiírása a Kúria által hitelesített népszavazási kérdéssel megtörténhet e nélkül is. Hiszen (eljutottunk odáig, hogy) mind a főváros képviselője, mind a kormány képviselője a nyilvánosság előtt deklarálta azt, hogy a budapestiek megkérdezése nélkül nem lehet olimpiát rendezni, és a népszavazás is szükséges. Hiszen a népszavazási kezdeményezésekről szóló törvény alapján a fővárosi népszavazás a közgyűlés határozatával indítható, amit az önkormányzat bizottsága vagy a közgyűlési tagok legalább 25 százaléka is kezdeményezhet.
Hiszen az Alaptörvény szerint a kormány vagy a köztársasági elnök is kezdeményezhet országos népszavazást, amennyiben országos jelentőségű ügyről van szó (ez annak lehet függvénye, hogy lesznek-e nem fővárosi helyszínek tervbe véve, illetve az eddigi és jövőben tervezett kormányzati pénzráfordítások miatt országos ügyként kezelendő-e az olimpia-rendezés - egyébként szerintem igen); és mivel az érintett felek, úgy tűnik, egyetértenek a népszavazással, szükségtelen erről a választópolgárokat előzetesen megkérdezni.
Hiszen a főváros képviselője deklarálta a közleményben azt is, hogy ragaszkodik az országos népszavazás kiírásának lehetőségéhez; azaz ezt (a fővárosi frakciókkal egyetértésben) az olimpia-rendezés feltételeként szabta meg; s mivel a kormánynak, illetve a köztársasági elnöknek van lehetősége kezdeményezni az országos népszavazást, e szerint kellene eljárni, hiszen minden jel arra mutat, hogy a kormány-, illetve maga kormányfő mindenképpen támogatná a budapesti olimpiát.
Véleményem szerint mind a fővárosi, mind az országos népszavazás megrendezhető, akár egy népszavazási eljárásban, hiszen nem zárják ki egymást. A tájékozódási folyamat végére jutva, a megvalósítási jelentés és annak opponálását követően születhetnek meg erről a köztestületi határozatok. A Kúria által már hitelesített népszavazási kérdés alkalmazható országos szinten is (formálisan újra megkérhető, de nem feltétlen szükséges). A népszavazás eredményét lehetne országos szinten és fővárosi szinten is értékelni. Az eljárás befejezéseként az Országgyűlés (illetve a Fővárosi Közgyűlés) a népszavazás eredményétől/eredménytelenségétől függően törvényt alkothat (illetve határozhat) az olimpia-rendezés támogatásáról.
Végül egy felvetés: talán érdemes lenne - európai módra - egy önálló honlapot megjelentetni az esetleges olimpia-rendezés tárgyalási folyamatáról, ahol egybegyűjtve láthatók az eddigi dokumentumok mellett a további hírértékű fejlemények, valamint a publikálható közbenső vizsgálati értékelések, frissített korábbi tervek, új tanulmányok, stb., a regisztrált országos és regionális szakmai szervezetek számára nyilvános véleményezés lehetőségével. Utóbbira volt már jó hazai példa (lásd az EU 21-27 Partnerségi Program társadalmi egyeztetése).
A szerző építészmérnök/településtervező, urbanista | Hogyan tovább? Népszavazás variánsok az "Olimpia/Paralimpia Budapest" megrendezéséről | Eljutottunk odáig, hogy mind a főváros, mind a kormány képviselője a nyilvánosság előtt deklarálta, hogy a budapestiek megkérdezése nélkül nem lehet olimpiát rendezni, és a népszavazás is szükséges. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/vendegoldal/hogyan-tovabb-nepszavazas-variansok-az-olimpiaparalimpia-budapest-megrendezeserol-169660 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Előrehaladott korára és a börtönben tanúsított jó magaviseletére hivatkozva a bukaresti törvényszék elrendelte hétfőn Adrian Nastase volt román miniszterelnök feltételes szabadlábra helyezését.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) egykori elnökét tavaly júniusban két év börtönre ítélték a 2004-es választási kampány illegális finanszírozása miatt. Mindvégig fenntartotta, hogy politikai ellenfele, Traian Basescu államelnök megrendelésére ítélték el. Szabadon engedését első fokon februárban hagyta jóvá az illetékes bíróság, de a határozat ellen az ügyészség fellebbezett – ezt utasította most el a törvényszék.
Victor Ponta pártelnök, kormányfő közölte, hogy fenntartják Nastase számára a PSD országos tanácsának elnöki tisztségét, amelyet letartóztatásakor betöltött. A kormánykoalíció képviselői korábban jelezték, hogy számítanak a jogászprofesszor exkormányfő tapasztalatára a folyamatban lévő alkotmánymódosítás során. | Külföld: Szabadlábra kerül az exkormányfő | Előrehaladott korára és a börtönben tanúsított jó magaviseletére hivatkozva a bukaresti törvényszék elrendelte hétfőn Adrian Nastase volt román miniszterelnök feltételes szabadlábra helyezését. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/szabadlabra_kerul_az_exkormanyfo-1374075 | 2013-03-18 23:22:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A gazdasági növekedést úgy lehet elérni, hogy véget ér az ukrajnai háború - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádiónyilatkozatában a most benyújtott költségvetés kapcsán. Hozzátette, hogy az elhibázott uniós intézkedések nem Magyarország, hanem a többi tagország felelőssége. Ráadásul - vélte a magyar kormányfő - a vállalkozások "védekező hangulatban vannak", úgy pedig nem lehet növekedni, ezen tehát változtatni kell.
Orbán Viktor szavaiból áradt, hogy minden gazdasági bajunk oka a háború, de most, hogy Donald Trump lesz az új amerikai elnök, az ő személye Orbán szerint garanciát jelent a békére, ezért is készíthettek bátran úgynevezett békeköltségvetést.
- Szélcsendben vagyunk, eddig húzott a hajó, vitt a szél - mondta Orbán Viktor a békével kapcsolatban. Ez alatt azt értette, hogy Donald Trump csak január 20-án lép hivatalba, addig várni kell. A miniszterelnök azt mondta, hogy "ha van demokrácia, van fairness", akkor a jelenlegi amerikai vezetésnek nem kellene fokoznia a "háborúpárti törekvéseit", hanem segíteniük kellene Donald Trump "béketeremtő szándékait". "A békevitorlás most vesztegel a nyílt tengeren" - jelentette ki. Szerinte nekik azon kell dolgozni, hogy Brüsszelben legyen változás, mert ott nem történt meg a "békepárti fordulat".
- 10-15 évvel ezelőtt az USA és Európa fej-fej mellett haladt, aztán az amerikaiak elléptek mellettünk, és akkor még nem beszélünk Kínáról - jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint ezek után fel kell tenni a kérdést, hogy mit csinálunk rosszul, és erre választ kell adni. A kormányfő szerint az Európai Unióban rossz gazdasági döntések születtek, bár Magyarország "elég jól megúszta, mert a többi európai országhoz képest a mi gazdaságunk kevésbé lassult le", ami részben a rezsicsökkentésnek is köszönhető. - Ha a következő fél évben nem tudunk átvinni Brüsszelben bizonyos döntéseket, akkor - ahogy Emmauel Macron mondta - kalap-kabát - állítja a miniszterelnök. Ehhez felül kell vizsgálni a szankciókat és le kell vinni az energiaárakat.
- Ez fájdalmas lesz azoknak, akik korábban ezek mellett voltak, de ezt meg kell lépni" - mondta. Másik fontos elemnek tartja, hogy csökkentsék az európai bürokráciát, mert "sok idióta szabály van". Azokban a kérdésekben, ahol "Brüsszel ártani akar a magyaroknak" nyíltan fel fognak lépni, hogy megvédjék a magyar családokat. Hozzátette: a most benyújtott költségvetés nyílt lázadás Brüsszel ellen, ami a magyarok érdekeit védi.
A magyar kormányfő szerint a budapesti EU-csúcson szinte példátlan egység volt tapasztalható, s úgy vélte, ez az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Mario Draghi versenyképességi tanulmányának köszönhető, ami mellbevágó megállapításokat tesz az EU helyzetéről. Ez lehet az alapja az értelmes párbeszédnek, mert ha ő arról beszél most, hogy hanyatlik a nyugat-európai gazdaság, akkor keleti diktátornak nevezik.
- 2025-ben történnek majd dolgok Magyarországon, amelyekre nem túlzás a fantasztikus jelző sem - szögezte le, hozzátéve, hogy költségvetési szempontból most lezárnak egy szakaszt, s a 2025-ös költségvetés egy új gazdasági szakaszt fog nyitni, amelynek keretében a legkisebb szereplőkre fókuszálnak. Az áremelkedéssel szemben a kormány annyit tud tenni, hogy növeli a béreket, illetve több olyan csomag is van, amellyel olcsóbbá teszik a lakhatást és az otthonteremtést. Például a munkáltatók havi 150 ezer forintig nyújthatnak kedvező adózással lakhatási támogatást a 35 év alatti dolgozóinak, amit albérletre és lakáshitel-törlesztésre is használhatnak majd. A fiatalokért zajló küzdelemben is jó eszköz lehet ez a cégeknek - tette hozzá. | Orbán: A költségvetés lázadás Brüsszel ellen | A magát előszeretettel vén tengeri medvének minősítő Orbán Viktor most a szélcsendre is kitért. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/orban-a-koltsegvetes-lazadas-brusszel-ellen-169531 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Magyar Narancs: Korábban elárulta, hogy a legutóbbi igazgatói pályázatában ötéves koncepció helyett tíz évet vázolt fel, sőt 2050-ig tart a víziója az Operaház jövőjéről.
Ókovács Szilveszter: Ötvenig? Jézusom. Már nagyon öreg leszek. Arra gondolhattam, 2050-re biztosan kiderül, mi lesz az Eiffel Műhelyház útja.
MN: Miért van szükség ilyen távlatokra?
ÓSZ: Ez egy nagy hajó. Elcsépelt kép, mégis a legjobb. Egy óriás tanker, amelyet dobál a tenger, mert külső tényezők mindig lesznek, de ha egyszer sikerül irányba állítani, az sokáig tart, és onnan kimozdítani is nehéz. A világ nagy, gazdag házaiban letakarhatja a fejlécet és nem tudja, hol jár, mert világválogatott énekel a színpadon többszörös pénzből: chilei, kanadai, olasz, bárki. Idehaza egy nemzeti intézmény van, amelyet most, mivel helyzet van, új irányba kell kormányoznunk. Több működési modell lehetséges, magam sem tudom, a négy közül, amelyet a minisztérium elé tárni vagyok kénytelen, melyiket fogadják el, de valamennyire biztosan megváltozik a játékszisztéma, azzal pedig az egész életünk. Hangsúlyozom a döntéshozóknak, hogy most legalább egy évtizedre meghatározzuk, milyen kerete lesz az Opera működésének.
MN: Szeptember végén 130 költségvetési tételt húzott ki rendeletileg a kormány, köztük az Operaház plusz kormányzati forrását is. Milyen összegről van szó?
ÓSZ: Teljes félreértés, az egész sajtón, mármint a baloldali médián végigsöpört. Egészen szakmaiatlan ez a félreértés az újságírók részéről, de azt még annyira sem értem, miért nem igazította helyre senki.
MN: Lehet, hogy mégsem volt tévedés.
ÓSZ: De, tévedés. Esetünkben egy 2018-as határozat utókezelése, amely 2020-as támogatási összegről szól, amikor beépülő 1,3 milliárdot kaptunk az Eiffel Műhelyház üzemeltetésére. Embereket vettünk fel, rezsit fizettünk onnantól, most nyugtázzák, hogy a cél teljesült, nem kell hozzátenni. Abban mégis igaza lehet, hogy - ha nem is a 130-as "technikai saláta" miatt - ugyanakkor születnie kell a támogatásunkat, működésünket érintő fontos döntésnek. Az elmúlt két év után van egy bő 58 százalékos kumulált inflációs KSH-adat, és ezt egyetlen pluszfillér nélkül éltük túl: a kimeneten ugyanaz a teljesítmény, közben a befelé áramló központi forrás nominálisan nem nőtt. Fizetéseket is emeltünk ebben a két évben magunktól is, követelésre is, tehát a nyomás még tovább növekedett, ám ez a túlfeszített helyzet év végéig tartható csak, azután ki kell szelepelni. Decemberig jut erre forrás, ezért írhattam alá hét hónapja a papírt, amelyik véget vetett a sztrájknak, de 2025-től a modellnek változnia kell. Vagy a forrás nő, vagy a működés csökken. | "Nincs szó elbocsátásról" | Magyar Narancs | Tizennegyedik éve vezeti a 140 éves Magyar Állami Operaházat, de az utóbbi időszakot sztrájk és forráshiány nehezítette. Ókovács Szilveszter azt állítja, nem került szóba a létszámleépítés, de arról is megkérdeztük, miért nem méltóságán aluli az Origo.hu felületén operáról értekezni. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/zene2/nincs-szo-elbocsatasrol-271925 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Megalapozatlanul, törvénysértő módon járt el a nyomozó hatóság, amikor idén október elején, bűncselekmény gyanúja hiányában elutasította a feljelentést és lezárta a hűtlen kezelés gyanúja miatt indított eljárást Koltay András havi egymilliós fizetéskiegészítése ügyében - állapította meg az ügyészség, és az eljárás folytatását, nyomozást rendelt el.A HVG is írt róla, hogy október elején Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Vadai Ágnes a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fizetéseire vonatkozó kérdéseit. A DK-s országgyűlési képviselő a Direkt36 cikkére figyelt fel, miszerint Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke az MCC-től kapott 2023-ban havi bruttó egymillió forintos tiszteletdíjat.A cikk szerint az MCC Szólásszabadság Műhelyének vezetőjeként Koltay éves bérköltsége 2023-ban meghaladta a 12 millió forintot, miközben "jelenléte szinte érzékelhetetlen volt az MCC-nél". A közpénzzel kitömött MCC szerint Koltay 32 rendezvényen vett részt előadóként. Koltay nem nyilatkozott. Vadai ezután tette fel a kérdést: "Valóban olyan kifizetések vannak az MCC-nél, amik mögött nincsen teljesítés?".Miután Polt a kérdést feljelentésként értékelte, az ügy a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) került, ahol október közepén a feljelentést elutasították. Akkor a HVG megírta, hogy az NNI indoka az volt, a cikkben leírtak alapján nincs bűncselekményre utaló jel, az "nem tartalmaz olyan objektív adatokat, amelyekből szabálytalan kifizetésekre vagy az alapítványnál keletkező vagyoni hátrányra lehetne következtetni".Csakhogy erre a hivatkozásra mondta most a IX. kerületi ügyészség azt, hogy "az ügyben a feljelentés elutasítására megalapozatlanul került sor". A vádhatóság határozata szerint ugyanis a cikk "Koltay András foglalkoztatását és bérkifizetését érintően kellően körül írva megjelölte azon adatokat és körülményeket, amelyre alapítottan | Ügyészségi utasításra mégis nyomozni kell az NMHH-elnök havi egymilliós fizetése ügyében, amit az MCC-től kapott | A rendőrség korábban megszüntette az eljárást a médiahatóságot vezető Koltay András havi bruttó egymilliós “mellékese” miatt, mondván: nem talált kivetni valót benne, de ez a határozat az ügyészség szerint törvénysértő volt, és nyomozni kell. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241106_Ugyeszsegi-utasitasra-megis-nyomozni-kell-az-NMHH-elnok-havi-egymillios-fizetese-ugyeben-amit-az-MCC-tol-kapott | 2024-11-06 12:30:12 | true | null | null | HVG |
Az Országgyűlés kedden 117 igen és 58 nem szavazattal elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, ami alapján eltörlik a kötelező kéményellenőrzést.
A törvénymódosító javaslatot másfél héttel azután fogadták el, hogy Áder János egyszer már visszaküldte azt a parlamentnek. A köztársasági elnöknek formai problémája is volt a javaslattal, de azért is kérte a törvény átgondolását, mert szerint iszonyatosan veszélyes lenne a kötelező ellenőrzés eltörlése. Nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik.
Hétfőn kéményseprők, szakszervezetek és több ellenzéki párt a Kossuth téren a törvényjavaslat visszavonását követelték. A tüntetésről készült videónkat itt nézheti meg.
Ehhez képest az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csak a formai kifogásokra volt tekintettel a javaslathoz készített módosítójában,
figyelmen kívül hagyták Áder tartalmi kifogását, miszerint életveszélyes a kötelező kéményellenőrzés eltörlése.
A javaslat egyébként úgy tesz, mintha a fogyasztók kényelmét szolgálná. Az indoklás szerint a most kötelező évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés a családi házaknál adminisztrációs és időbeli terhet jelent a lakóknak. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg az ellenőrzést és tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől.
A civileknek és az ombudsmannak se tetszett, a kéményseprők kérték a pápát, hogy imádkozzon
De a kormány nem csak Áder intelmeire nem volt tekintettel, mások szakmai kifogásait is elengedték a fülük mellett. A Levegő Munkacsoport például arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelező ellenőrzések megszüntetése a szén-monoxid-mérgezés miatti életveszélyes helyzetek mellett a növekvő légszennyezettségen keresztül is további haláleseteket okozna.
Mi az a PM 2,5 részecskekibocsátás?
A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve, angolul ezeket gyűjtőnéven finomszemcsés anyagoknak hívják (particulate matter, ebből jön a PM betűszó). Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége.
"A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint a levegőben levő PM 2,5 részecskekibocsátás több mint 80 százalékáért a háztartási tüzelés felelős. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentése a levegő minőségéről pedig rámutat, hogy csak a részecskeszennyezés miatt évente legalább 10 ezer ember hal meg idő előtt Magyarországon" - írták.
Bándi Gyula zöldombudsmannak sem tetszett az ellenőrzés eltörlése, szerinte az intézkedés veszélyezteti az emberek élethez és egészséges környezethez való jogát. Bándi azt is megjegyezte, hogy a felelőtlen, szakszerűtlen lakossági fűtés a levegőszennyezés legfontosabb oka, amely megelőzi az ipari és közlekedési kibocsátásokat is.
A kéményseprők szerint a kormányt egyébként sem az emberek kényelme érdekli, valójában
azért akarják megszüntetni a kötelező ellenőrzést, mert nem tudják rendesen ellátni ezt a feladatot.
Azt mondják, hogy az állam már most is életveszélyesen kevés emberrel végeztet ellenőrzéseket, tavaly például 600 településen egyáltalán nem járt kéményseprő. (A kéményseprők egyébként miután a magyar hatóság nem válaszolt a panaszaikra, azt mondták, a pápát kérik, hogy imádkozzon azokért, akik a kéményseprőhiány miatt halnak meg.)
A lakosságot nem zavarta, amivel a törvényt indokolják
A jelenleg hatályos szabályok alapján a családi házakban a tüzelőanyag fajtájától függően évente vagy kétévente kell kötelezően ellenőrzést végeztetni a kéményseprőkkel. Mint írtuk, a törvénymódosító azzal indokolja a kötelező ellenőrzés eltörlését, hogy ez az ingatlanhasználónak adminisztrációs és időbeli terhet jelent. De milyen terhekről is van szó konkrétan?
A budapesti kéményseprő-ipari közszolgáltató, a Főkétusz például nem egyeztet időpontot ellenőrzés előtt, hanem kijelöl egyet attól függetlenül, hogy a házban a megadott időpontban ott tud-e lenni valaki. Kétszer jelölnek ki időpontot, a harmadik időpont kijelölése után viszont már kiszállási díjat kell fizetni (a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díj harminc százalékának megfelelő összegű kiszállási díjat kell kifizetni konkrétan).
A dolgot bonyolítja, hogy a kéményseprőkkel csak idősávokat lehet egyeztetni, és - arra hivatkozva, hogy a kéményellenőrzés csak megfelelő fényviszonyok mellett végezhető, csak munkaidőben végeznek csak ellenőrzést, így olyan helyzet is előállhat, hogy valakinek azért kell szabadságot kivennie a munkahelyén, hogy otthon legyen az ellenőrzés idején.
Hogy ez sokak számára kényelmetlen, azt nem nehéz elképzelni, az ugyanakkor mindenképpen furcsa, hogy a kormány erre válaszul nem rugalmasabbá próbálja tenni a szolgáltatást, hanem inkább eltörli azt. Ráadásul már az is kérdéses, mennyire zavarta mindez ténylegesen a fogyasztókat. Az Állami Számvevőszék szeptember végén publikálta a kéményseprő-ipari közszolgáltatás 2013-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzésének eredményeit.
Ebből az derül ki, hogy a lakosság alapvetően elégedett volt a szolgáltatással.
A legalább egy kéménnyel rendelkező, állandó használatú ingatlanok tekintetében reprezentatív, összesen 592 válaszadó részvételével készített felmérésből az derült ki, hogy 121 esetében volt valami kifogás. A legnagyobb arányban azzal volt gondja a lakosságnak, hogy a kéményseprő hanyagul végezte a munkáját, vagy nem időben érkezett. Összességében azonban Budapesten, vidéki városokban és a községekben is többnyire jónak értékelte a lakosság a szolgáltatást.
Persze felmerülhet, hogy a szolgáltatással csak azóta elégedetlen a lakosság, hogy az katasztrófavédelem átvette a feladatot az önkormányzati közszolgáltatóktól, erről viszont a törvényalkotónak legfeljebb sejtése lehet hivatalos felmérés hiányában.
Bekavart a rezsicsökkentés
Ez alapján persze az is felmerül, hogy ha tényleg csak az a baj a rendszerrel, hogy kényelmetlen a családi házak tulajdonosainak, akkor az állam miért nem inkább az ellenőrzések lebonyolítását szabályozza inkább úgy, hogy az ne legyen akkora teher a lakosságnak. Például azzal, hogy előírja, hogy a kéményseprők az esti órákban is álljanak rendelkezésre, vagy hogy megajánlás helyett egyeztessenek időpontot már az első ellenőrzés előtt.
Ezt, és az ÁSZ lakossági elégedettségre vonatkozó felmérésérét figyelembe véve felmerül, hogy a törvénymódosítást más célok motiválhatják. A kéményseprők úgy vélik, hogy a háttérben inkáb az áll, hogy a rezsicsökkentés keretében végigvitt átszervezések, majd az egész magyar gazdaságra kiterjedő munkaerőhiány annyira megnehezíti az katasztrófavédelem és az önkormányzati cégek dolgát, hogy a kormányzat a feladatok csökkentésével igyekeznek most a kapacitáshiánnyal küzdő iparágon segíteni.
Ahhoz, hogy megértsük, hogy az iparág hogyan alakult át, egészen 2013 májusába kell visszamennünk, amikor Németh Szilárd rezsibiztos bejelentette, hogy csökkentik a kéményellenőrzés árát. Konkrétan 4000 forintról csökkent 2000-re a díj, 2016 nyarától kezdve pedig ingyenes lett a kéményellenőrzés magánszemélyeknek.
2016 júliusa előtt az önkormányzatok településüzemeltetési feladatai közé tartozott a kéményellenőrzés, amit az önkormányzatok magáncégekkel végeztették el. 2016 júliusától kezdve viszont állami közfeladattá vált az ellenőrzés, így az önkormányzatok átadhatták az államnak a feladatokat, amiket a magáncégek már nem vállaltak.
A kéménysepréssel foglalkozó magáncégek komolyan megérezték a vágást, ezért azokban a megyékben, ahol sok helyen a megyei jogú város korábbi szolgáltatói nem vállalták az új pénzügyi feltétélek mellett, mert csak veszteségesen tudtak volna működni. Több cég csődbe is ment, az egyik legnagyobb kéményseprőcégét, a Magyar Kéményt felszámolta az állam, egy 85 fős szolnoki cég csődjéről is írtunk.
A helyzet odáig fajult, hogy hét megyében leállt a kéményseprő-ipari szolgáltatás, ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kéményseprői fokozatosan átvették tőlük a feladatokat, így 2017 januárjától kezdve már 17 megyében végzi az ellenőrzéseket a katasztrófavédelem.
A piacon megmaradó cégek helyzetét az is tovább nehezítette, hogy az évi ellenőrzéseket is megritkították, tehát emiatt is csökkent a bevételük.
Elbénázták az átalakítást
A kormány azzal indokolta a katasztrófavédelem bevonását az ellenőrzések elvégzésébe, hogy rendet kell vágni a rendszerben: nagyok a különbségek a szolgáltatás színvonalában, rendszerességében és árában, több megyében elmaradtak az ellenőrzések, a kéményseprés olyan drágává vált, hogy sokakat éppen ez riasztott el a rendszeres ellenőrzéstől. "Mindannyian tudjuk, számos nem biztonságos és veszélyes kémény van, a pénz azonban nem lehet akadálya a kéményellenőrzésnek, az ingyenes szolgáltatással javítani lehet az ellenőrzések hatékonyságát" - érvelt akkor a Belügyminisztérium.
Az átállás viszont nemcsak a kéményseprő cégeknek okozott nehézségeket. Az OKF ugyanis korábban nem végzett ilyen ellenőrzéseket, így
rászakadt a 4,5-5 milliósra becsült magyarországi kéményállomány 85-90 százalékos lakossági része.
Az OKF-nek egyszerre kellett a munkaerőhiánnyal és a felszerelések hiányával megküzdenie. Az ellenőrzés ingyenessé tétele miatt a kéményseprőcégek kétharmada megszűnt vagy jelentősen leépítette állományát. Ez pedig magával hozta azt, hogy a munka nélkül maradt kéményseprők közül sokan elhagyták a pályát, sokan pedig külföldön helyezkedtek el, általában más területeken
Vámos Csaba, a kéményseprő-szakszervezet elnöke arra is panaszkodott, hogy túl szigorú feltételeket írtak elő az OKF-nél, és emiatt sok szakember nem felelt meg például az egészségügyi követelményeknek. Vámos azt mondta, felhívták az OKF figyelmét a problémára, de eddig senki nem törődött vele, inkább túlórázást rendeltek el év végéig minden szombatra a kéményseprőknek.
Olyan történeteket is lehetett hallani, hogy az katasztrófavédelem szakemberei konkrétan nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel az ellenőrzés lebonyolításához, így csak papíron végezték el az ellenőrzést. Több olyan esetről is lehetett hallani, hogy az állami katasztrófavédelem alkalmazottai a hivatalos munkájuk mellett magáncégeknek is bedolgoztak. A Belügyminisztérium jelezte, hogy a kéményseprők a munkaidejükön kívül saját eszközeikkel másodállást vállalhatnak, annak viszont munkaügyi következményei vannak, ha munkaidőn belül fusiznak. Az eszközhiányt a minisztérium nem kommentálta, de azt elismerték, hogy a katasztrófavédelem füstgázelemző műszereket és szivárgásérték-mérőműszereket, valamint új autókat vett.
A katasztrófavédelem nem tagadja, hogy nehéz helyzetben vannak
Az OKF nem tagadta, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek, de azt mondták, ennek az aránya megyénként eltérő, és ez nem akadályozza a munkájuk elvégzését, a dolgozók pedig maguk dönthetnek, hogy vállalnak-e szombati túlórát.
A katasztrófavédelem statisztikái szerint a korábbi évekhez képest tavaly és idén nem nőtt jelentősen a balesetek száma: a Napi.hu-nak elküldött adatok alapján tavaly 538 szén-monoxiddal összefüggő esethez riasztották a tűzoltókat, összesen 393 ember szenvedett valamilyen fokú mérgezést, közülük 17 ember veszítette életét. Idén január 26-ig 53 esetben riasztották a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, 32-en szenvedtek kisebb-nagyobb mérgezést, 3 ember pedig meghalt.
A szervezetnél rákérdeztünk a frisebb adatokra, és arra is, hogy hány kéményseprőt foglalkoztatnak jelenleg, illetve hogy elegendő-e ez a létszám az OKF által elvégzendő ellenőrzések teljesítéséhez. A válaszokat egyelőre nem kaptuk meg, de amint megkapjuk, közöljük.
(Borítókép: A Kéményseprők Országos Szakszervezetének demonstrációja Budapesten a Kossuth téren 2017. október 30-án. A tüntetők a családi házak számára kötelező kéményseprés megszüntetéséről szóló törvényjavaslat visszavonását követelték. Fotó: Máthé Zoltán/MTI) | Megfulladunk a rezsicsökkentésben? | Megfulladunk a rezsicsökkentésben? - Kivéreztették a rezsicsökkentéssel a kéményseprőpiacot, életveszélyes húzással kezdett tűzoltásba a kormány. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/10/31/ader_janos_kemeny_ellenorzes_kemeny_sepro_katasztrofavedelem_rezsicsokkentes/ | 2017-10-31 16:59:17 | true | null | null | Index |
Megkapta a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ földterületeire kiírt pályázat értékelési lapjait és bírálati pontszámait a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) Szabó Rebeka. Az Párbeszéd Magyarországért (PM) országgyűlési képviselője ennek apropóján tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatót. Szabó Rebeka szerint a papírokból az derül ki, hogy Kishantoson olyan pályázó is nyert, aki nem indulhatott volna.
Kiemelte a Mezővidék Bt.-t, amiről azt mondta, a pályázat alatt alakult, ugyanis tulajdonosa előzőleg építési vállalkozóként dolgozott. Az Együtt-PM úgy látja, ezért nem is pályázhatott volna, mert az utolsó évben nem a mezőgazdaságból származott bevételeinek az ötven százaléka. Hozzátette, hogy ez a nyertes a dokumentumok szerint előzőleg nem folytatott gazdasági tevékenységet sem, a meglévő állatállományhoz mégis 25 szarvasmarhát írt be.
Emellett kiemelt egy 87 hektárnyi területet elnyert pályázót is, akiről azt mondta, hogy apósa és férje egy olyan agrárcégnek az ügyvezetője, illetve tulajdonosa, amelyik már most 2900 hektárt művel. Nem megerősített, a helyiektől származó információkra hivatkozva arról beszélt, hogy ez a kft. kifejezetten sok vegyszert használ.
A nemzeti földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelvei viszont kimondják, hogy az állami földeket a fenntartható és környezetkímélő élelmiszertermelés elősegítésére kell használni - hívta fel a figyelmet. A dokumentumokat a pártjuk honlapján nyilvánosságra fogják hozni. Szabó Tímea független képviselő kérdést nyújt be az ügyben a földművelésügyi miniszternek és a párt jogászai megvizsgálják, hogy milyen lépéseket tehetnek még.
A kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga tavaly októberben lejárt. A földterület hasznosítását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése értelmében 8 gazdálkodó, illetve gazdasági társaság kapta. A kishantosi gazdaságért több civil szervezet és ellenzéki politikus szervezett akciókat és emelt szót, mondván, a projekt fontos a hazai biokultúra szempontjából, és európai szintű értéket is képvisel. | Együtt-PM: Olyan pályázó is nyert Kishantoson, aki nem is indulhatott volna | Az Együtt-PM szerint olyan induló is földbérlethez jutott a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ földterületeire kiírt pályázaton, aki nem is nevezhetett volna. Szabó Rebeka országgyűlési képviselő úgy véli, van például betéti társaság, amely a pályázat alatt alakult, olyan tulajdonossal, aki előzőleg építési vállalkozóként dolgozott. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140627-egyutt-pm-olyan-palyazo-is-nyert-kishantoson-aki-nem-is-indulhatott-volna.html | 2014-06-27 11:28:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.