text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hódmezővásárhely közgyűlése megszavazta, hogy az önkormányzat pályázatot nyújt be a szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonjogának megszerzésére.
Az MTI beszámolója szerint Márki-Zay Péter polgármester a vita során arról beszélt, a nemzeti kincseket köztulajdonban kell tartani. Az önkormányzat ezért nyújt be pályázatot - a jelenleg meghirdetettek közül - a Hódmezővásárhelyhez földrajzilag legközelebb álló kastély tulajdonjogának megszerzésére. Az épületet korábban már felújították, de a teljes rekonstrukcióhoz még további munkálatokra lesz szükség, ez azonban a polgármester szerint nem jelentene vállalhatatlanul nagy terhet az önkormányzatnak.
A kastély évente 250 millió forintos működési költsége kitermelhető, az épület gazdaságosan üzemeltethető lenne
- mondta Márki-Zay Péter. A pályázat benyújtását a név szerinti szavazáson az Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselői - egy tartózkodás mellett - támogatták, míg a Fidesz-KDNP képviselői nemmel szavaztak.
A kastélyt 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján építették historizáló, döntően német neoreneszánsz stílusban. A korabeli beszámolók szerint az ország legszebb és legkényelmesebb kastélya volt, amelyet a kor legmodernebb technikai vívmányaival szereltek föl. A kastélyt a második világháború után államosították, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne. Az épület műemléki helyreállítása 2019 és 2022 között történt meg a Nemzeti Kastélyprogram keretében több mint 3,2 milliárd forint hazai és uniós forrásból.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, augusztus végével nyolc kastély megpályáztatásával megkezdődött a Lázár János egyik szívügyének számító kastélytörvény végrehajtása, amelynek értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga ingyen átruházható lesz. A próbaévben nyolc nemrég felújított kastélyra írtak ki pályázatot, köztük szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra.
Az idén júniusban elfogadott törvény lényege, hogy az állam 48 olyan kastélyt kínál privatizációra, amelyek közül többet EU-s és állami közpénzmilliárdokból újítottak fel az elmúlt években, gyakran kormányközeli vállalkozók. | Hódmezővásárhely pályázatot nyújt be a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra | Márki-Zay Péter szerint a nemzeti kincseket köztulajdonban kell tartani. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hodmezovasarhely-palyazatot-nyujt-be-a-szabadkigyosi-wenckheim-kastelyra-271956 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ellenzéki képviselő immár sokadszor vette elő a hatvanpusztai birtok ügyét, most a legfőbb ügyésznek tette fel azt a kérdést, hogy
Mit kap Mészáros Lőrinc a 15 millió fejében?
Az LMP társelnöke újfent azt állította, hogy a kastély és a majorság – szerinte – valószínűleg a miniszterelnök birtokában van, azt Orbán Viktor családja használja életvitelszerűen,
itt tartják azt a félszemű kuvaszt (Nárciszt – a szerk.), aki a miniszterelnök Facebook-posztjának köszönhetően vált ismertté, mint a család kutyája. A kutya gazdája Orbán Gáspár, és az állat chipjének adatai szerint tulajdonosának lakcíme a hatvanpusztai majorság.
Hadházy Ákos szerint ugyanakkor Lévai Anikó (a miniszterelnök felesége) autója is rendszeresen az ingatlan előtt parkol, ami szintén arra utalhat, hogy ez a család rezidenciája. Mivel a birtokot – saját elmondása szerint – Mészáros Lőrinc bérli Orbán Viktor édesapjának cégétől évi 15 millió forintért. Az LMP társelnöke jogosnak tartja kérdését, miért fizet egy bérlő ennyit egy ingatlanért, amit nem használ.
Ez az évi 15 millió így olyan, mintha csak ajándékba adná Mészáros Lőrinc az Orbán-családnak, ami aligha életszerű magyarázat.
Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, a legfőbb ügyész jogilag hogyan értékeli ezt, felvetődik-e bűncselekmény gyanúja, ha igen, milyen bűncselekményé, és ez a 15 millió összefüggésben állhat-e azzal, hogy Mészáros Lőrinc közben számolatlanul nyeri a közbeszerzéseket, ha pedig
felmerül a bűncselekmény gyanúja, mikor lép végre a nyomozó hatóság?
Korábban Hadházy Mészáros Lőrinc elképesztő gazdagodását azzal magyarázta, hogy Felcsút polgármestere fizet Orbán Viktornak az állami támogatások elnyeréséért, ami korrupció. Azt mondta, azért nem tett feljelentést, mert nyilvánvaló, hogy az ügyészség nem tesz semmit az ügy felderítésére.
Polt Péter ugyanakkor most azt válaszolta Hadházy Ákos írásbeli kérdésére, hogy mégis tegyen feljelentést, mivel a nyomozás megindításának ez a hivatalos útja. Nyomozás | Mit kap Mészáros 15 millióért Orbántól? Polt Péter reagált | A főügyész azt javasolta, tegyen feljelentést az LMP társelnöke, ha szerinte bizonyítható, hogy a semmiért fizet a polgármester. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2017/05/16/mit-kap-meszaros-15-millioert-orbantol-polt-peter-reagalt/ | 2017-05-16 10:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Jó lett volna korábban tudni a "nem fogadott üzenetekről".
A Facebookon az üzenetek között van egy "egyéb" mappa, amit felhasználók ezrei sosem néztek meg, amíg a világsajtó fel nem hívta a figyelmüket arra, hogy létezik ilyesmi.
Ide azoknak a usereknek az üzenetei kerültek – mindenféle értesítés nélkül – akikkel nem vagyunk kapcsolatban. Ki gondolta volna, hogy ez a titkos levéltár furcsa történeteket hoz napvilágra.
Egy Michael Kendall nevű fiatalember nemrég veszítette el édesapját. Nem rázta meg az eset, sőt –ha szabad így fogalmazni – meg is könnyebbült kissé. Apja ugyanis alkoholista volt, és bántalmazta őt is, anyját is, lánytestvérét is, így aztán ők hárman elhagyták a közös otthont.
A fiú hónapokig semmi hírt nem hallott az apjáról, de aztán jött egy telefonhívás: a nagybátyja kereste, hogy elmondja: Michael apja meghalt. A fiatalember el sem akart menni a temetésre, végül jelen volt, de nem vitte a koporsót. A bántalmazás miatt azért is haragudott apjára, mert nem szólt nekik, hogy haldoklik.
Legalábbis ezt hitte.
Aztán, amikor – rengeteg felhasználóhoz hasonlóan – váratlanul neki is tudomására jutott, hogy létezik a bizonyos Egyéb mappa, ott felfedezett egy üzenetet. Apja új párja írt nekik, még a férfi halála előtt. A kórházból üzent, azt kérte, menjenek be hozzá, mert nem fogja megérni a reggelt.
Minden bizonnyal bocsánatot akart kérni tőlük, mielőtt meghal. | A Facebook rejtett mappájából értesült halott apja kívánságáról | Jó lett volna korábban tudni a "nem fogadott üzenetekről". | [
"egyéb mappa",
"facebook",
"üzenetek"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2016/04/12/a-facebook-rejtett-mappajabol-ertesult-halott-apja-kivansagarol | 2016-04-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Fiktív számlákkal mintegy 900 millió forint adóhiányt okoztak egy cégháló tagjai, akiket kedden vettek őrizetbe – közölte a fővárosi főügyész szerdán az MTI-vel.
Ibolya Tibor közleményében azt írta: a Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyészei a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatallal együttműködve összehangolt intézkedésben országszerte házkutatásokat tartottak és 16 embert bűnügyi őrizetbe vettek.
Így csaltak
A gyanú szerint a cégeikkel takarítási és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen végző gyanúsított vállalkozók 2011-2014-ben egy alvállalkozói céghálózatot hoztak létre és működtettek. Ennek oka az volt az ügyészség szerint, hogy egyrészt a gyanúsított vállalkozók a létrehozott cégek fiktív számláinak kibocsátásával és a tényleges takarítói, biztonsági őri tevékenységet végző “anyacégek” általi egyidejű befogadásával csökkentsék az áfafizetési kötelezettségüket, másrészt több ezer munkavállalójukat – a közterhek megfizetésének elkerülése érdekében – a ténylegesen működő “anyacégek” helyett a céghálózat fantomizálásra váró cégeinek alkalmazottjaiként jelentsék be.
A gyanúsítottak hierarchiát kiépítve, összehangoltan irányították a bűnszervezetet, arra is gondjuk volt, hogy a fiktív cégeket néhány havonta fantomizálják azzal, hogy azokat ukrán vagy kínai – külön erre a célra az országba beutaztatott, majd az országból kiutaztatott – magánszemélyeknek értékesítsék. A bűnszervezet működtetésében több könyvelő és egy adóellenőr is segédkezett.
Az őrizetbe vételekkel párhuzamosan vagyon-visszaszerzési eljárást is lefolytattak, így a házkutatások eredményeként a költségvetésben okozott mintegy 900 millió forint adóhiány jelentős részét biztosították és visszaszerezték.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség az összes gyanúsított letartóztatását indítványozza. | 900 millió forintos adóhiányt okozott egy céghálózat | Fiktív számlákkal üzleteltek a takarító és vagyonvédelmi tevékenységgel foglalkozó cégek. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2015/11/25/900-millio-forintos-adohianyt-okozott-egy-ceghalozat/ | 2015-11-25 12:08:35 | true | null | null | fn.hu |
A Carge nevű, elektromosautó-töltőket integráló applikáció felhasználói szembesültek a jogalap nélküli tranzakciókkal, melyhez durva szöveget is írtak az elkövetők, például ilyeneket: "megloptunk, koszos majom!".
A magyarországi elektromos autósok közösségét összekovácsoló Villanyautósok.hu számolt be részletesen arról, hogy a közelmúltban gyanús kártyás tranzakciókat indítottak a Carge nevű alkalmazás felhasználóinál - írja a Portfolio.
A hétvégén éjjel 2 órakor indított tranzakciók 100, 200, 1000 illetve 2000 dolláros terhelések formájában érkeztek a felhasználóknak.
A Carge egy görög alapítású startup, mely Magyarországon is aktív, az app célja pedig, hogy a különböző szolgáltatók elektromosautó-töltőit egyetlen alkalmazás mögé integrálja, azaz egy programmal sok európai szolgáltató töltőállomása is működtethető.
Az app üzemeltetőjét hackertámadás érte, így érkezhetett a felhasználók számára több jogalap nélküli terhelés, tehát nem töltötték az autójukat, az app ennek ellenére küldött terhelést a felhasználó kártyájára. A tranzakciók mellett ráadásul durván sértő, rasszista kísérőszövegek is megjelentek.
A villanyautós blog közvetlenül a Carge ügyvezetőjétől kapott tájékoztatást arról szombat hajnalban, hogy a technikai csapat már vizsgálja a tranzakciókat, és a felhasználók ígéretet kaptak arra, hogy a lehető leghamarabb visszatérítik az ügyfelek számára jogtalanul kiterhelt összegeket.
Erre végül nem volt szükség, mert minden érintett terhelést visszavontak, így a fals tranzakciók eltűntek a kimutatásokból.
Tehát nem visszatérítették az összeget, hanem le sem vonták a kártya mögötti számláról.
A társaság azt állítja a levélben, hogy a kártyaadatok biztonságban vannak, a "támadással nem szivárogtak ki adatok", minden kártyaadatot AES-256 bites titkosítással tárolnak, és nem lehet hozzáférni szöveges adatként, a titkosítási kulcsokat külön szervereken tárolják.
Ha valaki letiltotta a kártyáját, akkor is rendezik a fenti pénzproblémát, ami 2-5 napig tarthat a számlavezető banktól függően, sőt, a letiltott kártyák esetleges újragyártási költségét is átvállalják. Közölték, hogy a kártyaadatok azért nem látszódnak az appban, mert ahogy korábban említették, minden rendszert/funkciót leállítottak, ami a fizetési folyamathoz kapcsolódik.
A társaság közlése szerint a termékfejlesztő tesztkörnyezetet sikerült feltörni, de az éles rendszerekhez nem fértek hozzá, a kártyaadatok és a személyes adatok állításuk szerint nem kerültek illetéktelen kezekbe.
Az ügybe bevont biztonsági szakértők és a társaság véleménye szerint az akció célja nem a pénzlopás volt, hanem a társaság hírnevének rontása.
Nyitókép: Pixabay | Magyarok is érintettek a nagy nemzetközi autós botrányban | A magyarországi elektromos autósok körében is számos érintettje van annak a hétvégi hackertámadásnak, mely során sokaknak több száz dolláros illetéktelen terhelés érkezett a számlájára. | [
"elektromos autó",
"töltés",
"hekkelés",
"hekkertámadás"
] | 0 | https://infostart.hu/gazdasag/2021/08/25/magyarok-is-erintettek-a-nagy-nemzetkozi-autos-botranyban | 2021-08-25 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Debütált a mobiltelefonkészülékes applikációáruházakban a Magyar Országgyűlés 24,3 millió forintból fejlesztett appja, jelenti az MTI.
Gyorsan megnéztem, fantasztikus, például arckönyvszerűen lapozgathatunk benne kedvenc képviselőink arcképei között:
Sőt, még értesítéseket is kérhetünk, élő közvetítés is van (ez utóbbit egyelőre nem lehet kipróbálni, hiszen képviselőink a megérdemelt nyári szabadságukat élvezik a mentelmi joguk mellé).
Innen lehet letölteni:
A fejlesztésről szóló közbeszerzést a Humánswot kft. nyerte tavaly, 24,3 millió forintért gyártották le az appot. Ez természetesen pont a 25 milliós összeghatár alatt van, így ki lehetett írni a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést.
UPDATE: az Országgyűlés Sajtóirodája közölte velünk, hogy ezt az applikációt nem a Humánswottal kötött szerződés keretében készítették (pedig abban is szerepel a szerződés tárgyai között, hogy "mobil applikáció készítése IOS, Android és Windows rendszerekben"), hanem egy másik cég, a Konzorcia Kft, 9,9 millió forintért. Az OGy honlapján található szerződéslistán mindkét céggel kötött szerződést regisztrálták.
UPDATE 2: pontosító kérdés után megtudtuk a sajtóirodától, hogy ez az app már április óta működik, csak senki nem tudott róla. A Humánswot Kft. pedig egy újabb appot fejleszt nekik, aminek "bevezetése még folyamatban van".
A Humánswot 2007-2008 között seychelle-szigeteki tulajdonban volt, azóta dr. Zsombok László Krisztián a cég tulajdonosa, ő az ügyvezető is. Ugyanez a dr. Zsombok László Krisztián egyébként Monor fideszes polgármestere. A középső férfi:
Ennek a Humánswotnak elég jó közbeszerzési sikerszériája van, csak néhány példa kapásból:
Ez alapján úgy tűnik, a fideszes polgármester cégének nincs is nagyon szüksége nem állami megrendelésre. Tavaly 186 millió forint árbevétele volt a cégnek. | Monor fideszes polgármesterének cége is részt vett az Országgyűlés appjának fejlesztésében | Mindenki töltse le, fizettünk érte rendesen. | null | 1 | https://444.hu/2016/08/26/monor-fideszes-polgarmesterenek-cege-fejlesztette-243-millio-forintert-az-orszaggyules-appjat | 2016-08-28 20:06:00 | true | null | null | 444 |
Tényi István, aki szinte minden bűncselekmény gyanúját felvető sajtóhír alapján feljelentést tesz az általa illetékesnek vélt hatóságnál, tavaly augusztusban fordult az V. kerületi rendőrkapitánysághoz a Magyar Nemzet Online „Luxuskastély százmilliós felárral” című írása alapján. A cikk szerint a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványa százmillió forintot spórolhatott volna, ha egy másik ingatlanos cégen keresztül vásárolja meg a Svábhegyen, a Mátyás király út 44. alatti ingatlant.
A 2165 négyzetméteres ingatlan a Magyar Nemzet akkori beszámolója szerint a Wakefield Kft.-é volt, amelynek a tulajdonosa az Opten cégadatbázisa szerint egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cég, a Hogarth Management Ltd. Azaz a botrányos milliárdos költései ellenére az offshore-lovagok ellen kíméletlen harcot hirdető kormánytöbbség védelmét és bizalmát bíró Matolcsy György vezette jegybank egy offshore hátterű cégtől vette az épületet.
A Matolcsy György otthonától mindössze egy háznyira lévő ingatlant nettó 1,038 (bruttó 1,3) milliárd forintért vásárolta meg az MNB alapítványa 2015 februárjában. Csakhogy korábban ugyanezt az ingatlant még 950 millióért hirdették. Később az ingatlanos cég a Magyar Nemzetnek azt mondta: azért maradhatott a kérdéses hirdetés fenn a honlapjukon, mert a tulajdonos nem tájékoztatta őket arról, hogy időközben értékesítette.
Miért vásárolt százmillióval többért egy offshore cégtől ingatlant az MNB, amikor olcsóbban megvásárolhatta volna a közvetítőtől? Egyáltalán miért nyomoztak a tulajdonos után (az ingatlanközvetítők jutalékuk védelme érdekében kínosan ügyelnek rá, hogy a vevő csak velük álljon kapcsolatban)? Nyilvánvaló, hogy a tulajdonosnak miért volt jó ez az üzlet. De miért volt jó az alapítványnak, hogy az ingatlanpiacon szokatlan módon vevőként nem le, hanem felfelé alkudta az árat?
Tényi feljelentése nyomán az V. kerületi rendőrkapitányság kétszer 15 nap feljelentéskiegészítés után különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával nyomozást rendelt el, amelyet egy hónappal később bűncselekmény hiányában megszüntetett. Azonban az illetékes V. és XIII kerületi ügyészség a napokban a következő határozatot hozta:
„A nyomozóhatóság nem végezte el a tényállás lehető legteljesebb körű felderítése érdekében szükséges és lehetséges nyomozási cselekményeket, így az ügy érdemében megalapozatlan döntést hozni nem lehet, annak érdekében további nyomozási cselekmények teljesítése szükséges.”
Ezzel egy időben az ügyészség a nyomozás folytatására utasította a kerületi kapitányságot. | Belföld: Folytatni kell a nyomozást a költekező MNB-alapítvány ellen | Egy hónap alatt lezavarta és bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a rendőrség az MNB által létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány tavalyi ingatlanvásárlása ügyében. Azonban ez a döntés a kerületi ügyészség szerint megalapozatlan, ezért a nyomozás folytatására utasították az V. kerületi kapitányságot. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/folytatnia-kell-a-nyomozast-a-rendorsegnek-a-kolte-kezo-mnb-alapitvany-ellen-1613849 | 2016-05-02 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Lassan nemcsak az időjárás miatt gondolhatjuk magunkat Dél-Amerikában, hanem az agráriumunk is kezd átalakulni a klasszikus nagybirtokosi rendszerré.
Erre a folyamatra mutatott rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely hétfőn adta közre a 2023-as gazdaságszerkezeti összeírást, amiben többek között megállapítják, a magyar mezőgazdaságban a gazdaságok száma jelentősen kevesebb lett. Mivel a vizsgált időszakban,
2023. június 1-jén az országban mintegy 198 ezer gazdaság működött, ez 2020-hoz képest 18 százalékos csökkenést jelent. Ennél is, aggasztóbb, hogy 2013-hoz viszonyítva a visszaesés mértéke 33 százalék, azaz 99 ezerrel kevesebb gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet.
A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel, ami az átlagos birtokméret és állatlétszám bővüléséhez vezetett - írta le némi eufemizmussal a KSH a birtokkoncentrációt.
Növénytermesztő gazdaságok: 135,4 ezer darab (2013) - 143,3 ezer darab (2023)
Állattartó gazdaságok: 117,2 ezer darab (2013) - 28,4 ezer darab (2023)
Vegyes gazdaságok: 38,2 ezer darab (2013) - 15,7 ezer darab (2023)
Nem besorolható gazdaságok: 6,2 ezer darab (2013) - 10,2 ezer darab (2023).
Ahogy arra a KSH is rávilágít, a növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt: bár számuk 2020-hoz képest 5,8 százalékkal csökkent, de 2013-hoz viszonyítva ugyanekkora mértékű növekedést mutatott. Ezzel szemben
az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést szenvedett el: 3 év alatt közel a felére, 10 év alatt pedig a negyedére zsugorodott.
A jelentés szerint az állattartók helyzetét nehezítette, hogy az uniós támogatáspolitika elsősorban a növénytermesztésnek kedvezett, emellett az ágazatot a vissza-visszatérő állatbetegségek és a megnövekedett takarmány-, illetve energiaköltségek is sújtották.
Ez a folyamat drámai arányeltolódást is jelentett a növénytermesztő gazdaságok javára, amelyek 2023-ban már a gazdaságok 73 százalékát tették ki (2013-ban ez még csak 45,6 százalék volt), míg az állattartó gazdaságok aránya mindössze 14 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 39,5 százalékról. A vegyes gazdaságok részesedése 7,9 százalék, nem változott számottevően.
Nemcsak fővárosi probléma...
Egyébként a probléma országos, 2020-hoz képest, Veszprém kivételével minden vármegyében csökkent a gazdaságok száma. A legnagyobb visszaesés (26 százalék) Somogy vármegyében történt, de Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyében szintén jelentős, 24 százalékos csökkenés figyelhető meg. Veszprém vármegyében 3,2 százalékkal nőtt a gazdaságok száma. 2023-ban a legtöbb gazdaság Bács-Kiskun vármegyében működött (24 ezer), itt 2020-hoz képest 13 százalékos csökkenés következett be.
A KSH sok szempontból csoportosította a magyar agráriumot, mi most a mezőgazdasági termelés koncentrációját vizsgáljuk meg, ha már láttuk, hogy jelentős mértékben csökkent a hazai agrárcégek száma. A mezőgazdasági termelés egységes értékmérője a standard termelési érték (STÉ), ami egyébiránt számos komponensből áll, viszont alkalmas a cégek összehasonlítására.
A jelentés kimutatta, hogy 2013 és 2023 között a legkisebb, a 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. A 4 és 8 ezer euró közötti kibocsátással rendelkező gazdaságok száma szintén mérséklődött 28 százalékkal. A három legnagyobb méretkategóriába tartozó gazdaságok száma viszont jelentősen nőtt ezen időszakban. A statisztikusok szerint figyelemre méltó a 100 ezer és 500 ezer euró közötti STÉ-vel rendelkező gazdaságok számának több mint kétszeres (135 százalékos) bővülése. Ezek a változások jelentősen átalakították a gazdaságszerkezetet: míg 2013-ban a két legkisebb méretkategóriába tartozó gazdaságok az összes gazdaság 80 százalékát tették ki, 2023-ra ez az arány 61 százalékra csökkent, ezzel szemben a 15 ezer eurónál nagyobb STÉ-vel rendelkező gazdaságok részesedése 12-ről 27 százalékra emelkedett.
A magyar agráriumhoz való hozzáférés szűkülését az is bizonyítja, hogy 2020-ban a 4 ezer euró alatti STÉ-t előállító gazdaságok 45 százaléka szűnt meg a vizsgált három év során, ezzel szemben az 500 ezer euró felettieknek csupán a 3,7 százaléka.
Sőt, a termelési struktúra koncentrációjának mértékét az is jól mutatja, hogy bár a gazdaságok 47 százaléka a legkisebb méretkategóriába tartozott 2023-ban, az STÉ 45 százaléka a legnagyobb termelési értékkel rendelkező gazdaságokban összpontosult, amelyek gazdaságszámot tekintve mindössze 1,1 százalékos arányt képviseltek. | Az új földesurak röhöghetnek: megszűnt százezer mezőgazdasági társaság | Döbbenetes, de kialakult a magyar agráriumban is egy egyszázalékos gazdag elit, egészen pontosan 1,1 százalék viszi a termelés 45,4 százalékát. A kicsik hullanak. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/ksh-mezogazdasag-agrarium-videk-vallalkozasok.798301.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A fiatalember fejét majdnem két hónappal később találták csak meg, több mint 200 kilométernyire a testétől.
A hatóság eleinte azt hitték, egy vonat gázolta el azt a 24 éves amerikai férfit, akinek fejetlen holttestét még október végén találták meg az észak-karolinai Enfield város közelében. A héten azonban kiderült, hogy Varcy Locklear a vonat tetején utazott, és akkor halt meg, amikor nekicsapódott egy hídnak, és az lefejezte – jelentette a helyi sajtó.
A férfi koponyáját az előző héten találták meg vasúti dolgozók, több mint kétszáz kilométerre attól a helytől, ahol testére bukkantak. A maradványokat a héten azonosította az észak-karolinai igazságügyi orovosszakértői hivatal.
A helyi hatóságok közlése szerint Lockleart többször is elkapták, ahogy potyautasként utazott vonatokon, és többször is eljárást indítottak ellene birtokháborítás vádjával. Hozzátették, hogy a Facebookra olyan élő videót is feltett, amin az volt látható, ahogy a síneken áll, és az utolsó pillanatban ugrik el egy érkező vonat elől.
A haláleset október 30-án történt. A hatóságok közlése szerint a férfi egy teherkocsi tetején volt, és állt, amikor a szerelvény egy hídhoz érkezett. Lockleart nekicsapódott a szerkezetnek, és ettől leszakadt a feje. Holtteste azonban a kocsi tetején maradt. A test akkor csúszott le a vonatról, amikor a szerelvény átment egy váltón, és ettől billegni kezdett.
A halálesetet vizsgáló enfieldi rendőrség balesetként kezeli az esetet, mert semmi sem utal idegenkezűségre. Arra egyelőre nem tudnak magyarázatot adni, hogy a férfi miért állt fel a kocsi tetején, ahol megtalálták a Locklear vérét. | Híd fejezett le egy férfit, amikor egy vonat tetején utazott | A fiatalember fejét majdnem két hónappal később találták csak meg, több mint 200 kilométernyire a testétől. | [
"baleset",
"egyesült államok",
"ez pörög",
"haláleset",
"lefejezés",
"vonat"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/12/23/hid-fejezett-le-egy-ferfit-amikor-egy-vonat-tetejen-utazott | 2018-12-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A túlélés érdekében adta el öt önkormányzat saját kórházának üzemeltetését az áprilisra csőd közelébe jutott Hospinvestnek. A cég a veszteségesen működő kórházak fejlesztését és átalakítását vállalta, illetve ígéretet tett olyan fejlesztésekre is, amelyekről az önkormányzatok nem is álmodtak. Az [origo] által megtekintett privatizációs szerződések szerint azonban nehéz helyzetbe kerülhet több, a Hospinvesttel szerződő önkormányzat. Ha a cég bedől, akkor pénzt követelhet tőlük olyan beruházásokért is, amelyeket nem is akartak végrehajtani. Kiskunhalason 665 millión áll a számla.
Csőd közelébe került az önkormányzati kórházak működtetésének megszerzésére specializálódott Hospinvest Zrt., a cég megszűnése azonban nem csak a tulajdonosoknak, hanem a vele szerződésben álló önkormányzatoknak is súlyos fenyegetést jelent. Az [origo] megtekintette az öt kórházat - Eger, Gyöngyös, Hatvan, Kiskunhalas, Parádfürdő - működtető Hospinvest két privatizációs szerződését, amelyekből kiderül: ha bedől a cég, százmilliókat követelhet az érintett önkormányzatoktól részben olyan beruházásokért, amelyeket senki nem kért tőlük.
A cég anyagi helyzete idén év elején vált problémássá, amikor az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) - amely 2007-ben 4 millió euróval szállt be a cégbe - bejelentette, hogy kiszáll a Hospinvest finanszírozásából. A cég április 3-án jelentette be, hogy csődvédelmet kér. Július végéig van rá lehetősége, hogy megállapodjon a hitelezőivel, ellenkező esetben megkezdhetik felszámolását.
Kölcsönös előnyök
A Hospinvest üzleti modelljének lényege, hogy olyan önkormányzatok kórházainak üzemeltetési jogát vásárolta meg, amelyeknek nem volt pénzük a színvonalas ellátás biztosítására, nem tudták fenntartani a kórházat, de bezárni sem akarták az intézményt. Az eladás után a kórházépületek továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradtak, a felújításokról, fejlesztésekről, gazdálkodásról viszont a Hospinvest dönt. Az üzlettel jól járhat az önkormányzat, hiszen egy vasat sem költenie a többnyire veszteségesen működő intézményekre, és megússza a kórház bezárásával járó népszerűtlenséget, a cég pedig - főleg ha már több kórházat is megszerzett - spórolásokkal, összevonásokkal profitot termelhet. A megtérüléséhez azonban idő kell, a Hospinvest a vele szerződött önkormányzatok kórházait 20 évre vette meg.
A [origo] által megtekintett - az egri és a kiskunhalasi kórház megvételéről szóló - szerződésekben a Hospinvest jellemzően kétféle fejlesztést vállal. Egyrészt tételesen felsorolják, hogy a kórház üzemeltetésének átvételével együtt milyen fejlesztéseket köteles végrehajtani a cég. Ezek többmilliárdos beruházások. Az egri kórházban például a műtő és az intenzív osztály felújítását, az egynapos sebészet felfuttatását, és stroke-részleg kialakítást vállalta a cég. Kiskunhalason pedig azt szabták meg, hogy mennyi pénzt kell fejlesztésekre fordítani.
Ami már nincs ingyen
Van azonban a fejlesztéseknek egy sokkal kevésbé körülhatárolt része is. Kiskunhalas 2004-ben a helyi Semmelweis Kórház 1,5 milliárd forintos felújítására keresett befektetőt. Egyedüli pályázóként a Hospinvest azt vállalta, hogy a működtetés átvételéért cserébe végrehajtja az 1,5 milliárdos fejlesztést és ezen felül legfeljebb tovább 1,1 milliárdot (azaz összesen 2,6 milliárdot) költ a kórházra. A többletfejlesztéseket a Hospinvest arra hivatkozva vállalta, hogy szeretne magasabb színvonalú, hotelszolgáltatást is nyújtó kórházat kiépíteni Kiskunhalason.
A kötelezően vállalt fejlesztésekre Kiskunhalason eddig összesen 891 milliót költött a Hospinvest: ebből 500 milliót eszközfejlesztésre, 391 milliót pedig ingatlanfejlesztésre fordítottak. A Hospinvest - márciusi beszámolója szerint, amelyet még nem fogadott el a kiskunhalasi képviselőtestület - hozzákezdett a többletberuházásokhoz is. A vállaltnál 47 millió forinttal többet költöttek például eszközbeszerzésre. A kötelező vállalásokon felül költöttek el 618 milliót energetikai fejlesztésekre (például a fűtési rendszer rekonstrukciójára).
A megállapodás súlyos helyzetbe hozhatja Kiskunhalast. A szerződésben ugyanis szerepel, hogy a város által nem kért, de a cég által bevállalt, legfeljebb 1,1 milliárd forint értékű fejlesztéseket meg kell térítenie a városnak, akkor is, ha a privatizációs szerződés a cég hibájából, például megszűnése miatt bomlik fel. A megvásárolt eszközöknél még felmerülhetne, hogy azokat a cég magával viszi, az energetikai fejlesztésnél viszont ez nyilvánvalóan irreális.
A kiskunhalasi önkormányzat már jelezte, nem ért egyet minden fejlesztéssel, az energetikai beruházások egy részét például vitatják. A konkrét szituációtól függ, hogy mi történik a szerződés felbomlásakor, de a Hospinvest megszűnése után valószínűleg az önkormányzatoknak kéne fizetniük - mondta az [origo]-nak Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke. Kollányi szerint több kórházban is voltak programon kívüli beruházásaik milliós tételekben, pontos összeget azonban nem tudott mondani. Kószó János szocialista önkormányzati képviselő, a kórház felügyelőbizottságának elnöke az [origo]-nak kijelentette: komolyan aggódnak amiatt, hogy a Hospinvest ellehetlenülése esetén a számlát hogyan fizetik ki, de megjegyezte azt is: ha felbomlana a szerződés, akkor sem biztos, hogy minden követelésért fizetni fognak.
Nem egyértelmű a helyzet Egerben sem. A Heves megyei önkormányzatnál az [origo]-val azt közölték, hogy az egri kórházat november elejétől vette át a Hospinvest, így programon felüli beruházások még nem voltak. Kollányi viszont azt mondta az [origo]-nak, hogy az önkormányzatnak azokat az eszközöket ki kéne fizetni, amelyeket - a cég állítása szerint - a kórház átvételekor loptak el. A cég november elején azt állította, hogy egyes dolgozók notebookokat, digitális vérnyomásmérőket loptak el, számítógépeket tettek használhatatlanná, illetve több helyen feltépték a szőnyeget.
A befulladt reformok átka
A Hospinvest vesszőfutása tavaly, az egri kórház megszerzésével kezdődött. A céget az egri privatizáció miatt támadta legtöbbet a Fidesz, sőt az ellenzéki párt vezetői az [origo]-nak azt mondták, a cég működését egy kormányváltás után érdemes lenne megvizsgálni. (A Fidesz számonkérési terveiről itt olvashat.) A privatizáció ellen több orvos is tiltakozott, így a cégnek jóval magasabb bérért új orvosokat kellett szereznie. Egy, a cég ügyeit ismerő önkormányzati képviselő szerint a londoni székhelyű EBRD március végén az egri kórház körüli nehézségek, illetve az egészségügyi reform leállása miatt szállt ki a Hospinvest finanszírozásából. Az egészségügyi reform több tervezett lépése ugyanis kedvezett volna a magántőkének: ilyen volt többek között a visszavont egészségbiztosítási törvény vagy a népszavazáson eltörölt vizitdíj. A cég egyik hitelezője, a CIB Bank pedig április megelégelte a finanszírozási nehézségeket és a hitelkeretének növelését kérő Hospinvest számlájáról leemelt 1,2 milliárd forintot.
Nem csak a magáncégek által működtetett kórházak vannak nehéz helyzet. Az önkormányzati kórházakkal csak azért türelmesebbek a hitelezők, mert az önkormányzatokat elfogadják olyan partnereknek, amelyek előbb-utóbb kifizetik a tartozásaikat - mondta az [origo]-nak Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. A közgazdász szerint a Hospinvest nehéz helyzete arra utal, hogy az államnak be kell avatkoznia az egészségügybe, bizonyos reformlépésekre szükség lenne. Egyrészt a kormánynak olyan jogszabályokat kéne hoznia, hogy az önkormányzatok jó szerződéseket tudjanak kötni. Sinkó szerint az önkormányzatok maguktól nem tudnak jól szerződni, nem mindig látják át a csapdahelyzeteket. Ráadásul a betegellátást is át kéne szervezni, jelenleg ugyanis jóval több a kórház, mint amennyit a rendelkezésre álló pénzekből finanszírozni tud az ország. | Megtaláltuk a Hospinvest-csapdát | A túlélés érdekében adta el öt önkormányzat saját kórházának üzemeltetését az áprilisra csőd közelébe jutott Hospinvestnek. A cég a veszteségesen működő kórházak fejlesztését és átalakítását vállalta, illetve ígéretet tett olyan fejlesztésekre is, amelyekről az önkormányzatok nem is álmodtak. Az [origo] által megtekintett privatizációs szerződések szerint azonban nehéz helyzetbe kerülhet több, a Hospinvesttel szerződő önkormányzat. Ha a cég bedől, akkor pénzt követelhet tőlük olyan beruházásokért is, amelyeket nem is akartak végrehajtani. Kiskunhalason 665 millión áll a számla. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/05/fizethetnek-az-onkormanyzatok-a-becsodolt-hospinvestnek | 2009-05-14 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Nem makulátlan a keszthelyi Fő tér rekonstrukciójának kivitelezési pályázata. A „Keszthely történelmi belvárosának rehabilitációja a gyalogos térrendszer kiterjesztésével” elnevezésű, közel 2 milliárd forintos projektet a Közgép Zrt.-ből és a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből álló KR 2010 Konzorcium nyerte, egyedüli indulóként. A narancs.hu által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint épp a valódi versenyeztetés hiánya a legnagyobb gond a tenderrel, noha a törvényeknek teljesen megfelelt a pályáztatás.
A második ajánlat
A város vezetése 2010 áprilisában írta ki a pályázatot, ám az egyetlen ajánlattevőt, a KR 2010-et 2010 júniusában el kellett utasítaniuk. (Hogy miért csak egy cég pályázott, arról később még szót ejtünk.) A jegyzőkönyv szerint „érvényes ajánlatot tevő ajánlattevők (sic!) közül az összességében legelőnyösebb ajánlatot a KR 2010 Konzorcium (…) ajánlattevő adta” azzal, hogy Keszthely város főterének rekonstrukcióját nettó 1,1979 milliárd – bruttó közel 1,5 milliárd – forintért vállalta, csakhogy ez az ajánlat azért nem lehetett megfelelő, mert az ajánlatkérőnek ekkor nettó forrásként még „csak” 856 millió forint állt rendelkezésére.
A Magyarok Nagyasszonya-templom
Novemberben viszont – ahogy az a mi Közgép-összeállításunkból is kiderül – már nyert a konzorcium egy 997,6 milliós ajánlattal. A hazai törvények ugyanakkor eredménytelen eljárás esetén lehetővé teszik azonos tartalommal kiírni ugyanazt a pályázatot, és hirdetmény nélkül meghívni az ajánlattételben érintett céget, cégeket – ez esetben ugye csak a KR 2010 Konzorciumot. Tehát a második ajánlattétel dokumentációját csak ez a konzorcium kapta meg. Szakértőnk szerint az, hogy a kiíró nem módosított a feltételeken, hanem az egyetlen ajánlattevővel tárgyalt tovább más eljárásban, sérti az uniós szabályozást, hiába van összhangban a hazai szabályozással.
Ez azért releváns szempont, mert a keszthelyi felújítás jelentős európai támogatással valósul meg: az összköltség 1,844 milliárd forint, és ehhez 997,9 milliónyi uniós pénzt kapott az önkormányzat. (Érdekes módon nagyjából erre az összegre csökkentette a konzorcium az eredeti, majdnem 1,2 milliárdos ajánlatát.)
„A későbbi EU-s ellenőrzés esetében igenis van kockázata annak, ha az ajánlatkérő elfelejt versenyeztetni” – állítja forrásunk. (Erről lásd bővebben Hasonlatos című keretes írásunkat.) Az önkormányzattól megkérdeztük, hogy a két kiírás között eltelt pár hónapban (2010 júniusa és novembere közt) miből teremtettek elő még 140 millió forintot, ám erre választ nem kaptunk.
Ezért kell a felújítás
A keszthelyi önkormányzat arra is válaszolt, hogy miért szükséges a Fő tér átalakítása. Egyik céljuk a tér forgalmának tehermentesítése volt, másrészt „a projekt helyreállítja a történelmi belvárost. (…) A Fő tér gyalogos térrendszerbe történő integrálásával a sétálóutcai szakasz jelentősen bővül, az ország egyik legszebb főúri kastélymúzeuma, a Festetics-kastély és a kialakítandó klasszikus városközpont közvetlen gyalogos összeköttetést kap. (…) Az átalakuló belváros a helyi előnyökön túl a minőségi turizmus élénkülését is szolgálja majd.” A felújítás során megújul a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom tornya, a rendház, illetve más főtéri és sétálóutcai épületek is. A felújítás második ütemének befejezését 2013-ra ígérik. Egy hónappal ezelőtt a keszthelyi önkormányzat internetes szavazást indított arról, hogy mi legyen a megújult Fő tér neve.
Egy, csak egy
A pályázati kiírás továbbá elég kemény követelményeket támasztott a potenciális pályázókkal szemben, nem elég, hogy szigorú és terjedelmes referencialistát írt elő, 3 évre visszamenőleg. A kiírás ugyanis eleve alkalmatlannak nyilvánítja azt a pályázót, aki:
– Nem rendelkezik az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 36 hónapban összesen legalább 10 000 m2 felületű, műemléki környezetben, természetes kővel megvalósított térburkolási munkára vonatkozó referenciákkal, amely referenciák közül legalább 1 db műemléki környezetben megvalósított (KÖH mint szakhatóság által jóváhagyott) legalább 5000 m2 felületen természetes kővel megvalósított térburkolási referencia, ahol az ellenszolgáltatás mértéke legalább nettó 400 000 000 HUF összeget elérte, és amely referenciának az Európai Unió strukturális vagy kohéziós alapjából finanszírozott munkára kell vonatkoznia.
– Nem rendelkezik az ajánlati felhívás megjelenését megelőző 36 hónapban összesen legalább 1 db műemléki védelem alatt álló köztéri szobor vagy emlékmű, továbbá legalább 1 db köztéri szobor vagy emlékmű áthelyezésére, felújítására és/vagy rekonstrukciójára vonatkozó referenciával.
–Nem rendelkezik összességében legalább egy városközpontban vagy elkülönített városrészben teljesített komplex mélyépítési rehabilitációra irányuló, legalább nettó 300 millió Ft-ot elérő értékű, az alábbi munkafolyamatokat magában foglaló referenciával: egy fejlesztési projekt és egy szerződés keretében, parkolókialakítást, szennyvízcsatorna hálózat, ivóvízhálózat rekonstrukciót, villamos energia hálózat kialakítást (sic!).
(A kiírás ezenkívül számos munkaeszközt, illetve végzettségi, sőt alkalmazotti követelményt is állít, ezek mind megtalálhatók itt.)
Hasonlatos
A keszthelyi történet emlékeztet a 2009-ben megpályáztatott Budapest Szíve programra. Még március elején írta meg az index.hu, hogy értesülései szerint 1,8 milliárd forintos bírságot kaphat cégein keresztül a főváros és az V. kerület, miután a jelentős uniós támogatást nyert beruházás ellenőrei úgy találták, hogy a Budapest Szíve program 2009-es közbeszerzési kiírása irányított volt, ugyanis a feltételeknek csak egy hazai cég felelhetett meg. A pályázónak (azaz az egyedüliként induló Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló Budapest Szíve Konzorciumnak) részfeladatonként egy-egy – nettó 1,2 milliárd forint értékű – műemléki környezetben végzett kivitelezési referenciával, valamint részfeladatonként három, egyenként legalább nettó 300 millió forint értékű díszburkolási referenciával kellett rendelkeznie. Mint az ellenőrök megjegyzésükben írták: a „műemléki környezetben” végzett milliárdos értékű referenciák kiválasztási kritériumként való előírása aránytalan volt és nem kapcsolódott a beszerzés tárgyához, ugyanis a Budapest Szíve három projektjében „a munkák nem kifejezetten történelmi épületek felújítására, hanem járda és közút burkolati felújítására irányultak. Bár az érintett utcák Budapest történelmi belvárosában találhatók, a kiírt kivitelezési tevékenységek nem voltak szignifikáns mértékben eltérőek a nem történelmi helyszíneken végzett munkáktól” – olvasható az index.hu-n.
A meglepően szigorúnak tűnő feltételekre vonatkozó kérdésünkre a keszthelyi önkormányzat úgy reagált: a „projektek szinte teljes egészében műemléki környezetben valósulnak meg, ezért szabta feltételül a kiírás, hogy a majdani kivitelező cég jártas legyen az ilyen munkálatokban”.
Nem átlátszó
Közbeszerzési szakértőnk szerint az is kifogásolható, hogy a nyertes pályázóval kötött szerződésről a város honlapján nincsen információ, csak korábbi idevágó dokumentumokat lehet letölteni az oldalról. (A hirdetmény itt elérhető.) Ez pedig egyrészt törvénysértő, másrészt olyasvalami, amit a nagyobb önkormányzatok ma már nem engedhetnek meg maguknak.
A kiíró
A közbeszerzési ajánlattételi felhívást nem Keszthely önkormányzati hivatala írta ki. Az önkormányzattól kapott információink alapján a Veszprémber Zrt. „megbízási szerződés alapján közbeszerzői és lebonyolítói tevékenységet lát el a projekt II. ütemében, így ez a cég állította össze” a közbeszerzési ajánlattételi felhívást is. Ez az a cég, amely négymilliárdos ajánlatával elnyerte a vörösiszap-katasztrófában érintett három település, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely lakásainak újjáépítését is. (A cég vezetője pedig itt beszél a beruházásról részletesebben.) Érdekesség, hogy az Opten szerint a cég igazgatósági tagja az a Garancsi Mária, aki a Népszabadság tavalyi cikke szerint a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tanácsadója, és meg nem erősített információink szerint a befolyásos kormányközeli személyiségek, valamint az Orbán Viktor által is favorizált Videoton FC tulajdonosának, Garancsi Istvánnak a testvére is.
Memoriter
A Közgépről szóló januári cikkünkben azt írtuk: a Közgép Zrt. – többnyire egy-egy konzorcium vezető cégeként – az elmúlt másfél év alatt több mint 200 milliárd forintnyi állami, illetve önkormányzati megbízást kapott közbeszerzés útján. Cikkünkben az is szerepelt, hogy a vidéki önkormányzatok szintjén megbízhatóan gyűjtögeti megbízásait a Közgép, de különösen a fideszes polgármesterek vezette városokban aktív. A Közgép nyerte el „a szolnoki önkormányzat által a kerékpáros-gyalogos Tisza-híd építési munkálataira kiírt 1,225 milliárd forint értékű közbeszerzési pályázatot. A székesfehérvári szennyvízcsatorna hálózatának bővítésére meghirdetett – 7,83 milliárd forintos – tendert szintén a Közgép vitte el. Sopronban egy Közgép vezette konzorcium a helyi önkormányzat, illetve a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által kiírt tendereken egyaránt sikerrel indult, és a két címről összesen 800 millió forint felett kapott megbízásokat. Salgótarjánban, Csongrádon sok tízmilliós, Keszthelyen, Balatonfüreden közel egymilliárdos, Győrben, Nagykanizsán és Siófokon többmilliárdos helyi beruházások valósulhatnak meg Közgép vezette társulások munkájában. A mellékelt listán két független kivételével valamennyi megrendelő önkormányzat élén fideszes polgármester áll.” (Keszthelyt is a fideszes Ruzsics Ferenc vezeti.)
Többször megírtuk már, hogy a Közgép Zrt. elnök-vezérigazgatója Nyerges Zsolt, aki bizalmas viszonyt ápol a Fidesz gazdasági háttérbirodalmát vezető Simicska Lajossal. A Népszabadság pedig április 16-án írta meg egy közbeszerzési dokumentumra hivatkozva, hogy Simicska Lajos a Közgép Zrt. valódi tulajdonosa.
(Ha Ön vidéken él, és szintén tapasztalt kifogásolható közpénz-költést, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.) | Aggályos a milliárdos Közgép-pályázat | Simicska Lajos közismert építőipari cége az egyik kivitelezője a keszthelyi Fő tér rekonstrukciójának. A közgépes konzorcium egyedüli pályázóként nyerte el az uniós forrásokat is tartalmazó projektet. A dokumentumokból úgy tűnik, nem volt valódi versenyeztetés. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/aggalyos-a-milliardos-kozgep-palyazat-79831 | 2012-05-04 10:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Három érdekes döntés is született a Patyi András által vezetett Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfő délelőtti ülésén, ahol a kvótanépszavazással kapcsolatos beadványokat tárgyalt a testület. Az NVB a következőket állapította meg:
Igenis jogsértés történt a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) plakátjainak leragasztásakor. A testület szűk többséggel jutott erre, viszont egy beszólást is elrejtettek az ellenzéki viccpártnak a testületi határozatban.
Az NVB megállapította, hogy a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényt sértett, amiért hiányos volt az általa terjesztett kampányanyag impresszuma.
Végezetül mindössze két ellenszavazattal elmeszelték azt a panaszt, ami arra vonatkozott, hogy a kormányoldalnak sokkal nagyobb erőforrás áll rendelkezésére saját álláspontja, tehát a "nem", népszerűsítésére, és hogy ez jogsértő lenne. Az NVB szerint nem az.
Győztek a kétfarkú kutyák, de beszóltak nekik
Kovács Gergő, az MKKP elnökének kifogását épphogy, 6-5 arányban fogadta el a testület.
A beadvány szerint "a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái 2016. szeptember 7-én a folyamatban levő népszavazási kampány során plakátokat helyeztek el Tiszaújváros, Alkotmány köz 9. előtt található hirdető-berendezésen. Az aktivisták 2016. szeptember 8-án észlelték, hogy a kihelyezett plakátokat ismeretlenek más, nem a népszavazási kampányhoz kapcsolódó plakáttal ragasztották le." Az NVB megállapította a jogsértést, de nem volt hajlandó ezen túl a "jogszabálysértéstől való eltiltást" kimondani, mert nem tudni, kik az elkövetők.
Hogy a kormányoldal egy kicsit szépítsen, az NVB határozatában azért bírálta is az MKKP plakátjait. A kifogás egyrészt az volt, hogy a "szavazz érvénytelenül" szövegen kívül a párt plakátjai közül több is olyan szöveget tartalmaz, ami nem hozható összefüggésbe a népszavazással.
Másrészt az érvénytelen szavazatra buzdítás sem tetszett a testület többségének, mivel "a kampányt folytatónak olyan magatartásra kell felhívnia, mely összhangban van a választójog gyakorlására vonatkozó szabályokkal. Ezek a szabályok ugyanis biztosítják a választópolgár számára, hogy a szavazás napján kifejezze arra vonatkozó véleményét, hogy támogatja, vagy nem támogatja a népszavazásra feltett kérdést."
Nem terjesztheti a kabinetiroda a hiányos impresszumú kampányanyagot
Az NVB egy magánszemély kifogásának helyt adva megállapította, hogy a "NÉPSZAVAZÁS 2016 a kényszerbetelepítés ellen Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!" című kiadvány kiadásáért és szerkesztéséért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda az impresszum hiányos feltüntetése miatt megsértette a népszavazási törvényt.
A kabinetirodát egyúttal eltiltotta a kifogásban megjelölt kiadvány hiányos impresszummal való további terjesztésétől. Az NVB nagy többséggel, 8-3 arányban jutott erre.
Ugyanannyi pénzt az igenre, mint a nemre? NEM
Még nagyobb többséggel, 9-2 arányban elmeszelte az NVB Nemény András MSZP-alelnök magánszemélyként benyújtott beadványát, aki azt kifogásolta, hogy nem kiegyenlítettek az erőviszonyok, és a kormányoldalnak sokkal nagyobb erőforrás áll rendelkezésre a "nem" álláspont népszerűsítésére. Nemény beadványának becslése szerint például a kormány 102 942 700 Ft-ot költhetett el a beadványhoz is csatolt kampánykiadványra.
Az MSZP-s politikus szerint "biztosítani kell az egyenlő feltételeket a népszavazási kampányban, így biztosítani kell a népszavazási kampány valamennyi résztvevőjének, szervezőjének és az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártoknak is ugyanazon mértékű, illetve összegű forrást a kampányhoz". Az NVB elutasította ezt a kifogást. | NVB: Törvényt sértett Rogán minisztériuma a propagandaanyagával | NVB: Törvényt sértett Rogán minisztériuma a propagandaanyagával - És a Kétfarkú Kutya Párt plakátjainak leragasztása miatt is jogsértést állapítottak meg. Mi van itt?! | [
"miniszterelnöki kabinetiroda",
"rogán antal",
"kvótanépszavazás",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2016/09/12/torvenyt_sertett_rogan_miniszteriuma_a_tudta_-plakatokkal | 2016-09-12 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
botrány
Botrány? A sztárújságírónő titkos románca igaz vagy csak pletyka?
Árvíz 2024
Budapesten nyolc méter felett a Duna, lezárták a Batthyány téri metróállomást
Két árvízvédelmi kapu is védi az Országházat, a Duna tetőzése szombaton várható a fővárosban.
Jobbik
A Jobbik szervezetileg halott
A párt kudarcos néppártosodásában vezető szerepe volt Radnai Lászlónak, akinek fia most Magyar Péterrel együtt politizál.
Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány
Az állatok is menekülnek az árvíz elől - de mi lesz velük?
Önkéntesekre van szükség az állatmenhelyeken is.
Árvíz 2024
Mennyit fizetnek az árvízkárok után a biztosítók?
Alaposan meg kell nézni, mi áll a szerződésben.
Duna
Kapaszkodjanak: kiszámoltak, mennyi víz folyt már le a Dunán
És ez még semmi ahhoz, amennyi a Boris ciklonból lehullott.
A gumigerincű köpönyegforgatókat addig honorálják a baloldalon, amíg tudják hozni a sikeres mutatókat, aztán a "használat után eldobandó" kategóriába kerülnek. | Orbán Viktor: Továbbra is csapadékmentes időjárásra számítunk, ez segíti a védekezést | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/rovidesen-kezdodik-az-arvizinfo | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A területért albertirsai és pilisi „gyümölcsöseit” felajánló Joav Blum ügyvédei szerint viszont az izraeli–magyar állampolgárságú ügyfelük jóhiszeműen járt el, az ügyben keletkezett újabb értékbecslések pedig szerintük nem képezhetik alapját a szerződés érvénytelenségét kérő eljárásnak. Meglátásuk szerint emellett az MNV Zrt. ráadásul kicsúszott a jogorvoslati kérelemre törvényesen rendelkezésre álló határidőből. Ragaszkodtak ahhoz is, hogy a bíróság hallgassa meg tanúként Nagy Jánost, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét, mert, mint mondták, tudomásuk szerint ő volt az, aki a teljes folyamatot átlátta és kezelte. Joav Blum hangsúlyozta, hogy a szerződés aláírásakor azt feltételezte, hogy az MNV szakemberei ismerik Magyarország törvényeit és eljárási rendjét. A szerződést az ügyvédje és Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt jogi igazgatója készítette elő. | Joav Blum hárítana | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/joav-blum-haritana | 2010-02-20 16:09:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Öt Rippl-Rónai festményt foglalt le a rendőrség a Belvedere Szalonban az aukciós ház szombat délutáni, 11. művészeti árverése előtt, melyből csak kettőt adott vissza a délután folyamán. A tulajdonos Forró Tamás szerint a rendőrség névtelen feljelentőre hivatkozott. A közönség vásárlási kedvét ez nem korlátozta.
Két nappal a szombati árverés előtt a Magyar Műtárgy és Régiségkereskedők Országos Szövetsége (MROSZ) bejelentette: “elhatárolódik a Belvedere Szalon Galéria és Aukciósház által folytatott árverési gyakorlattól", s azt állapította meg, hogy “az április 1-jei aukcióra kínált művek között rendkívül jelentős kikiáltási áron a magyar festészet kiemelkedő alkotóinak tulajdonított hamisítványok szerepelnek."
Nem ritka a csalás
Névtelen informátorunk szerint nem a Belvedere az egyetlen szalon, ahol nem ritkák a kétes eredetű festmények, műtárgyak, sőt az is előfordul, hogy egyes aukciós házak saját embereiket ültetik a közönség soraiba, hogy úgynevezett önkötésekkel karban tartsák az árakat.
Forró Tamás az aukció közönsége előtt kifejtette, hogy véleménye szerint a kétes eredetű, hamis képek árverezéséről szóló vád a műkereskedelmi piac eszközeinek durvulását mutatja. Hozzátette: a képek minőségéért, hitelességéért – amit szakértői vélemények és vizsgálatok támasztanak alá – az árverező áll jót, nem más piaci szereplők.
Mint azt a BRFK- tól megtudtuk, a nyomozás március 31-én indult névtelen bejelentő alapján. A lefoglalt öt képből kettő eredetinek bizonyult, a benntartott három képet további vizsgálatoknak vetik alá, hogy megállapítsák, eredeti Rippl-Rónai festményekről van-e szó. A BRFK ismeretlen tettes ellen indított eljárást jelentős értékre elkövetett csalás vádjában. A rendőrség elmondása szerint minden műkincshamisítás törvénybe ütközik, akkor is, ha a hamisítvány csak egy galéria falára kerül ki, és nem eladásra szánják.
Mire figyeljen a vásárló?
Bretus Imre, a DunapArt Galéria tulajdonosa szerint még nem fordult elő, hogy már meghirdetett képeket foglal le a rendőrség az árverezés napján, hiszen a galériatulajdonos a jó hírnevét kockáztatja azzal, ha az árverésre kiírt tárgyakat nem kellő körültekintéssel vizsgálja át. Elmondása szerint Magyarországon még formálódóban van a műkincs-kereskedelem, így nem ritkák a visszaélések, mint például egy régi aukción már szerepelt, de el nem kelt kép átszignálása. A galériatulajdonos szerint, bár a műkereskedelem összetett szakma, manapság bárki lehet műkereskedő. Reményei szerint a piac öntisztulóként, előbb-utóbb kiveti magából a nem tisztességes szereplőket.
Addig is Bretus Imre szerint a leendő vásárlónak nem árt figyelnie az eredeti igazolások, dokumentációk meglétére, valamint szakemberi vélemény nélkül nem érdemes vásárolni. Ha mindez megvan, akkor sem zárható ki, hogy a vásárolt tárgy hamis, habár leütés után sem a vásárlónak, sem az árverezőnek nincs érdekében a hitelesség megkérdőjelezése.
Sokan vásároltak
Az előzmények dacára az aukción népes közönség vett részt, s a bejelentés után sem csökkent a vásárlási kedv. A látogatók láthatóan nem adtak hitelt a hamisítási vádaknak. Három híján – egy kisméretű olajkép, egy kis pasztell és egy tusrajz kivételével – mind a hét felkínált Rippl-Rónai József képet megvették, ötöt hétszámjegyű összegekért, 1 és 8 millió forint közötti sávban. A kétszáztizenöt tétel közül huszonhét ért el millió feletti leütést, a legmagasabb árat Farkas István Párizsi nyáreste című, a művész fia által hitelesített festménye érte el (14 millióról indult és 24 millióért kelt el).
Az aukción igazi rekordok nem születtek, a tételek többsége a kikiáltási áron, vagy azt kissé meghaladva, olykor megduplázva kelt el. A kínálat harmada nem talált vevőre.
| Csalással indult az aukciós szezon | Öt Rippl-Rónai festményt foglalt le a rendőrség a Belvedere Szalonban az aukciós ház szombat délutáni, 11. művészeti árverése előtt, melyből csak kettőt adott vissza a délután folyamán. A tulajdonos Forró Tamás szerint a rendőrség névtelen feljelentőre hivatkozott. A közönség vásárlási kedvét ez nem korlátozta. | [
"magazin"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2006/04/03/csalassal_indult_aukcios_szezon | 2006-04-03 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Formanyomtatványokon nyilatkoztatták a budapesti szavazatszámlálókat Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezéséhez arról, hogy a szavazókörzetükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat: Vitézyre adott szavazatok vesztek el ott, ahol a választók a kihúzott Szentkirályit is beikszelték. Ezeknek a nyilatkozatoknak több mint a fele valótlannak bizonyult az újraszámlálás során, nem találtak tévesen érvénytelenített voksot az adott szavazókörökben. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt - olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került fellebbezés szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.
A Fővárosi Választási Bizottságnak benyújtott fellebbezés mellékletében szereplő nyilatkozatokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.
A nyilatkozatok fele elvérzett az újraszámoláson
Az érvénytelen szavazatok újraszámolása június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt.
Legalább 47 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították a szavazatszámlálók, hogy azokat a szavazólapokat, ahol Vitézy és Szentkirályi neve mellett is volt X, az adott szavazókörben érvénytelennek minősítették - ám az újraszámlálás során kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen ilyen típusú tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt. Emellett legalább 67 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították, hogy azokat a szavazólapokat, ahol bármely jelölt és Szentkirályi neve mellett is volt X, érvénytelennek minősítették - ám az újraszámlálás során szintén kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt.
Ezekről pedig a szavazatszámlálóknak tudniuk kellett, amikor aláírták a nyilatkozatokat, hiszen pár nappal azelőtt, a választás éjszakáján ők maguk voltak jelen az egyes szavazókörökben.
"Nem olvastam el, de valóban aláírtam"
A hamis nyilatkozatokról szóló cikkünkre reagálva Vitézy Dávid közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy
"Csak rosszindulattal lehet most, három héttel az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után úgy beállítani, mintha szándékosan hamis nyilatkozatokat tettek volna egyes szavazóköri delegáltak akkoriban". A közleményben azt állította, hogy "amikor ez a probléma előkerült, sorban kerestünk meg szavazóköri delegáltakat, sokan maguktól is írtak. Önkormányzati- és pártdelegáltak, ellenzékiek, kormánypártiak vegyesen. [...] A szűk határidőre tekintettel nyilatkozatmintákat küldtünk ki azoknak, akik segítséget kértek egy jogi szakszöveg megírásában, amit természetesen tetszésük szerint módosíthattak".
A fellebbezéshez csatolt, az Átlátszó birtokába került nyilatkozatok azonban nem támasztják alá a volt főpolgármester-jelölt állítását: kerületenként változó sablonszövegekről, űrlapokról van szó, amelyre a személyes adatokat egy kipontozott helyre írták be. Tehát volt "nyilatkozatminta", ezt azonban kerületenként készítették, és néhány kézzel írt nyilatkozatot leszámítva egyáltalán nem módosították, szó szerint azonos tartalommal adták be több százan.
Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány szavazatszámláló biztost azok közül, akik nyilatkozatot adtak Vitézy Dávid fellebbezéséhez, hogy a nyilatkozat aláírásának körülményeiről érdeklődjünk. A kerületenként egy kaptafára készült 226 nyilatkozatból 55 esetben eleve megjelölte a nyilatkozattévő, hogy a Fidesz párdelegáltjaként vett részt a szavazatszámláló bizottság munkájában (közülük 33 nyilatkozata bizonyult valótlannak), a többi 171 nyilatkozaton viszont nem tüntettek fel pártkötődést.
Olyan számlálóbiztosokat választottunk, akik a nyilatkozatukban nem jelölték meg hogy pártdelegáltak voltak a szavazatszámláláson, és akiknek a szavazókörében az újraszámlálás során nem találtak hibásan érvénytelenített szavazólapokat a főpolgármester-választáson. Tehát "büntetőjogi felelősségük tudatában" valótlanul nyilatkoztak a kérdésről.
Amikor arról kérdeztük őket, hogy pártdelegáltként vettek-e részt a szavazatszámláláson, néhányan elmondták, hogy a Fidesz delegálta őket, mások csak annyit voltak hajlandóak elárulni, hogy pártdelegáltként voltak jelen a szavazókörben. Amikor viszont a nyilatkozat aláírásának körülményeiről érdeklődtünk, szinte minden megkérdezett utalást tett a kormánypárt szerepére.
A Fidesztől keresték meg a számlálóbiztosokat két nappal a választás után és íratták alá velük a sablonszöveget, vagy egyenesen be kellett menniük a kerületi Fidesz irodába, és ott szignálták a nyilatkozatokat, amelyeket aztán Vitézy Dávid a fellebbezéséhez használt fel.
"A választás másnapján megkeresett a választókörzetemből egy fideszes politikus, akit választási plakáton is láttam már. Azért keresett, hogy megköszönje a munkámat. Aztán elment, de másnap ismét felhívott. Kimentem, és egy A4-es papírt adott oda, hogy írjam alá, és erősítsük meg, hogy találtunk tizenvalahány szavazólapot ami nem volt érvényes. Megmondom őszintén, hogy van az a helyzet, hogy a halálos ítéletet is aláírná az ember, nem olvastam el, de valóban aláírtam" - ezt mondta például egy idős hölgy az egyik budai választókerületből, aki rákérdezésre azt is megerősítette, hogy pártszimpatizáns, és a Fidesz delegáltja volt a szavazókörben.
"Telefonáltak a Fidesz-irodából, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok minősítése nem volt egyértelmű, és megváltoztatták. Azt mondták, hogy van egy nyilatkozat, és ha gondoljuk, be kell menni és aláírni" - mondta egy másik budai szavazókör számlálóbiztosa, aki az újraszámláláson szintén hamisnak bizonyuló nyilatkozatot adott le.
"Aláírtam a nyilatkozatot, de hozzátettem, hogy én ebben nem vagyok teljesen biztos, és lehet, hogy rosszul emlékszem. Nem akartam ezzel semmi rosszat. A megbízóm ide jött, hogy újra lesz számolva minden, nekik körbe kell menni, és írjam alá ezt a papírt, és ez a dolog rendje" - mondta egy középkorú férfi, aki egy olyan pesti szavazókörben volt szavazatszámláló, ahol az újraszámoláson megintcsak nem találtak tévesen érvénytelenített voksot.
"Írtam alá nyilatkozatot, hogy újraszámolják, mert szerintem biztosan volt olyan, ami nem volt érvényes, azaz érvénytelen volt, volt olyan, ami rosszul volt kitölve" - magyarázta egy rutinos pesti szavazatszámláló nő. Amikor rákérdeztünk, megerősítette, hogy hozzá is a Fidesz-irodából jött ki valaki aláíratni. A szavazókörében nem találtak tévesen érvénytelenített voksot.
Az általunk megkeresettek között volt olyan számlálóbiztos is, aki azt mondta, hogy nem írt alá semmilyen nyilatkozatot, és azt javasolta, hogy ellenőrizzük az aláírását. Ellenzéki párt által delegált nyilatkozattévővel viszont nem sikerült beszélnünk.
Mi történt tehát?
A Nemzeti Választási Bizottság neve elhallgatását kérő tagja az Átlátszónak azt mondta, hogy amennyiben tényleg a kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték ezeket a nagy arányban valótlannak bizonyult nyilatkozatokat, akkor
"Valótlan tartalmú nyilatkozat írásba foglalására bujt fel szavazatszámlálókat a kormánypárt, akik ezt meg is teszik. Ezek az okiratok a választáson győztes jelölt győzelmet megállapító döntés elleni jogorvoslatban gyakorlatilag egyetlen és perdöntő bizonyítékként kerülnek értékelésre, a választási bizottság elnöke a jogorvoslat benyújtását követő két órán belül ülést rendel el, ahol - egyelőre csak az érvénytelen - szavazatokat újra kell számolni. Ez a lezárt urnák és - a választási iroda kétértelmű utasításának köszönhetően - a lezárt kötegek felbontásával is jár, azaz az újraszámlálás kinyitja a lehetőségét olyan utólagos hibáknak, amik az egész választás megismétlésére adhatnak okot, főleg, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe betagozódó szervek így akarják. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után az eredmény érdemben nem változik, de az Alkotmánybíróság még a jogerős eredményt is érvényteleníti, aminek hatására a Kúria nettó jogellenesen a Nemzeti Választási Bizottságot kijelöli maga helyett, hogy valamennyi szavazatot számoljanak újra, megintcsak lehetőséget adva arra, hogy olyan utólagos hibák csússzanak be, amik a voksolás megismétlésére adhatnak okot. Ezt a teljes, a főpolgármester mint legnagyobb közvetlen legitimációval rendelkező magyar közjogi méltóság megválasztásával kapcsolatos, és a választásokba vetett bizalmat alapjaiban megrengetni képes, illetve a választást potenciálisan utólag érvényteleníteni alkalmas folyamatot tehát olyan hamis nyilatkozatok megtétele és felhasználása indította el, amelyekre a Fidesz mint érintett jelölő szervezet bujtott fel, és amelyet a választás tisztasága felett őrködni hivatott szavazatszámlálók tettek meg úgy, hogy a szavazatszámlás közben egyikük sem jegyzőkönyveztetett hasonló problémát. Erre tekintettel a szervezett, nagy erőforrásokkal és tekintéllyel rendelkező, így akaratot hajlítani képes Fidesznek mint felbujtónak az erkölcsi felelőssége a legnagyobb, őket követik az ebben részt vevő szavazatszámlálók, és ha a folyamat kapcsán őt magát nem tévesztették meg, akkor a nagy részben hamis nyilatkozatokat az újraszámolás kicsikarásához felhasználó Vitézy Dávid."
Bodoky Tamás - Zimre Zsuzsa
Címlapkép: Átlátszó montázs | A kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték a nyilatkozatokat Vitézy fellebbezéséhez | Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, va | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/07/18/a-keruleti-fidesz-irodak-gyujtottek-a-nyilatkozatokat-vitezy-fellebbezesehez/ | 2024-07-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést az LMP abban a közbeszerzési ügyben, amelyben egy, a Közgép által vezetett konzorcium nyerte el Csongrád város Tisza-gátjának felújítási munkálatait. Schiffer András és Karácsony Gergely, a párt parlamenti képviselői pénteken Budapesten újságírók előtt írták alá feljelentésüket az ügyben ismeretlen tettes ellen.
Karácsony Gergely elmondta, szerintük az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság követett el törvénysértést, mivel az ötször kiírt pályázatból háromszor a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a kiíró olyan feltételeket is támasztott az induláshoz, amelyek nem voltak szükségesek a munka elvégzéséhez.
Ennek ellenére az igazgatóság „újra és újra irreális feltételeket támasztott, hogy kiszorítsa a Közgép riválisait” – hangsúlyozta a politikus. | Feljelentés egy közgépes közbeszerzési ügyben | Az LMP szerint "újra és újra irreális feltételeket támasztottak" egy gátépítési pályázatban, hogy "kiszorítsák a Közgép riválisait". | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/14/feljelentes-egy-kozgepes-kozbeszerzesi-ugyben/ | 2012-09-14 13:23:00 | true | null | null | 24.hu |
Az UEFA háromévente tárgyalja újra a Bajnokok ligája-közvetítések szerződéseit, és természetesen az a céljuk, hogy minél több pénz befolyjon hozzájuk a világ egyik legértékesebb sportesemény-sorozatának számító BL-ből. A meccseket itthon 2015 óta a köztévé, pontosabban az M4Sport és eddigi partnere, a Sport televízió közvetíthette, ráígértek ugyanis az addig nyeregben levő Digisportra. Az UEFA két csomagot kínál eladásra, az egyik, az A-kategóriás az, amiben a partner megválaszthatja, mit közvetít az adott játéknapról, és övék a döntő is, a B jelűben meg a kevesebbet fizető partnernek marad, ami marad. Ez addig, míg a meccsek egységesen 20:45-től kezdődtek, nem okozott különösebb problémát, hiszen jutott a B-csomag jogdíjtulajdonosának is értékes tartalom.
2018-tól mindez megváltozik. Az UEFA a keddi és a szerdai játéknapon is két időpontot tűzött ki, 19:00 és 21:00 órai kezdettel is lesznek meccsek, ami potenciálisan azt jelenti, hogy egy-egy játéknapról akár hat meccset is láthatunk élőben, az eddigi leosztás alapján kettőt az M4 Sporton, négyet a Sport1 és Sport2 televíziókon. Ez jövőre már nem így lesz, mert információink szerint az MTVA új partnere nem túl nagy meglepetésre az Andy Vajna tulajdonában levő Spíler TV, ami tavaly a Premier League jogait szerezte meg elég magas összegért a Digisport elől, most pedig olyan ajánlatot tett a B jelű BL-csomagra, amivel a piacról és reklámbevételekből élő Sport televízió nem tudott versenyezni.
A pontos számokról egyelőre nem tudni (kérdeztük az MTVA-t, reméljük, válaszolnak), a 444 nyári cikke alapján viszont a 2015-2018 közötti három évben az eddigi A-csomag 3 millió euróba került évente, míg a B 2,5 millióba. Ami az új szerződést illeti, a 444 a Sportbusiness szakmagazin infóira támaszkodva írta, hogy az új csomagokért az MTVA 5 millió, a Spíler TV tulajdonosa, a TV2 4,5 millió eurót ajánlott, azaz átszámítva az UEFA három év alatt úgy 10 millió eurós bevételre számíthat a magyar piacról. A TV2 tavaly minimum 7, más források szerint 11 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el, szóval nem tűnik túl logikusnak az újabb kisteherautónyi pénz kifizetése, de mit értünk mi az állami pénzek elherdálásához.
Az MTVA ma kiadott közleményében az is szerepel, hogy a jogok nemcsak a földi sugárzású, ingyenesen fogható M4 Sportra, hanem az m4sport.hu internetes portálra egyaránt vonatkoznak. Sőt, a köztévé 2018 és 2021 között az eddiginél is több BL-tartalmat közvetít majd: felvételről a további mérkőzéseket is műsorára tűzi majd az M4 Sport, lesznek napi összefoglalók, egy elemző műsor csütörtökön és persze BL-magazin hétvégén.
Az MTVA-hoz elküldünk pár kérdést, reményeink szerint még ma kapunk rájuk választ. | A BL-jogok újabb három évre az MTVA-hoz kerültek | A BL-jogok újabb három évre az MTVA-hoz kerültek - Nem aprópénzért mérik a csúcsfutballt, a köztévé és partnere, a TV2, 10 millió eurót is megad érte. | [
"mtva",
"lovetta",
"bl",
"spíler tv",
"közvetítési jogok",
"kultúr"
] | 0 | http://index.hu/kultur/media/2017/09/15/a_bl-jogok_ujabb_harom_evre_az_mtva-hoz_kerultek | 2017-09-15 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A november közepén felvett adatokhoz képest január közepére érzékelhetően növekedett az oltási kedv, ugyanakkor csak a korábban bizonytalanok közül volt átvándorlás az oltáspártiak felé. Az elutasítók ugyanannyian vannak, mint ősszel voltak, és ennek a csoportnak a negyede a koronavírus létezésében sem hisz. Az Opinio piackutató alkalmazás 1475 fős, 16 és 59 év közötti állampolgárt bevonó, országos reprezentativitású felméréséből kiderült, hogy a társadalom élesen elutasítaná, hogy az oltást kötelezővé tegyék (76 százalék szerint elfogadhatatlan). A megkérdezettek kétharmadának személyes fenntartása is van a vakcinákkal szemben és alig egynegyede támogatná az oltási hajlandóság pozitív ösztönzőkkel történő növelését.
A többség tájékozottnak érzi magát, ugyanakkor nehezen igazodik el az információk között. A kutatás szerint a 16-59 közötti korosztály közel kétharmada tájékozottnak érzi magát a vírushelyzettel kapcsolatban. A legtöbben internetes portálokról tájékozódnak (75%), a tévéműsorokat a válaszadók fele jelölte meg tájékozódási pontként, minden más lehetséges forrás jóval kisebb szerepet játszik. Abban nagymértékű egyetértés van, hogy a hiteles szakértők nyilatkozatai (67%) és a nyilvánosság számára elérhető részletes ismertető anyagok (64%) segítenék leginkább a tájékozódást. A legtöbben a háziorvosuk és szakorvosuk véleményét kérnék ki az oltással kapcsolatban. A háziorvost az idősebbek jelölték az átlagnál nagyobb számban (66%), a fiatalok esetében a szakorvosok kaptak nagyobb pontszámot. A szociális háló (család, barátok) befolyása a fiatalabbak (16-29) számára fontosabb, mint az idősek számára.
A megkérdezettek közel kétharmada nehezen igazodik el a nyilvánosságban megjelenő, az oltásról szóló információk között.
Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára lenne a legfontosabb egy konzekvens kommunikáció, míg az iskolai végzettség növekedésével ez a bizonytalanság érzet csökken.
Bizonytalanság tapasztalható az oltás kapcsán
Mindössze a válaszadók 5 százaléka gondolja úgy, hogy nincs egészségügyi kockázata az oltásnak. Ezzel párhuzamosan nagyon magas bizonytalansági szint tapasztalható: a megkérdezettek 40 százaléka nem tudja megítélni, milyen egészségügyi kockázata van az oltás beadatásának.
Egészségügyi szempontól a nők, a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők ítélik kockázatosabbnak az oltást az átlagosnál, míg a diplomások és az idősek a nagyon alacsony választ jelölték az átlagosnál többen. A megkérdezettek kétharmadának van személyes fenntartása is a vakcinával kapcsolatban. Alacsonyabb szint csak a fővárosban élők és diplomások között tapasztalható.
Az oltással szembeni legfőbb bizalmatlansági érv, hogy nem volt elég idő az alapos kipróbálásra (72%), illetve, hogy túl gyors volt a fejlesztési fázis, így nem sikerülhetett tökéletesre a vakcina (64%). A válaszadók több mint fele szerint (52%) súlyos mellékhatásai lehetnek az oltásnak. A válaszadók ötöde mondta azt, hogy sosem lehet megbízni a nagy gyógyszergyártókban.
Oltási hajlandóság: óvatos növekedés
November közepén a vizsgált körben mindössze 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy beadatná a vakcinát, ez január közepére 25 százalékos hajlandóságra emelkedett. Az oltást elutasítók aránya ugyanakkor ugyanúgy 36 százalékon áll, ahogyan a két hónappal ezelőtti felmérés alkalmával. Az oltási hajlandóság növekedése a korábban bizonytalan táborból táplálkozott (az 47%-ról 39%-ra csökkent ebben az időszakban.)
Az elutasítottság a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők között magasabb az átlagosnál.
A budapestiek és a diplomások között magas az oltási hajlandóság. A férfiak és a nők között kisebb, de nem szignifikáns eltérés tapasztalható az oltás elfogadottságával szemben. Az életkor növekedésével nő az elfogadottság, de szignifikáns eltérés csak a legfiatalabbak esetében található.
A döntés meghozatalával kapcsolatban a vakcina származási országát, mint befolyásoló tényezőt mindössze a válaszadók 47 százaléka jelölte meg. A döntést elsősorban a szakszerűen összeállított, részletes és a széles nyilvánosság számára elérhető információk befolyásolják (82%). Az oltásról szóló sajtóhíreket mindössze a válaszadók 13 százaléka jelölte meg mint döntéstámogató forrást.
Az elutasítók negyede kifejezetten vírustagadó, de az elutasítás okai sokfélék lehetnek.
A biztonsági aggodalmakról az elutasítók közel kétharmada számolt be, információhiányról a felük. Az elutasítók közel 40 százaléka bizalmatlan az oltásokat készítők, terjesztők iránt.
A megkérdezettek több mint háromnegyede (76%) elutasítja az oltás esetleges kötelezővé tételét. Ugyanakkor az oltási hajlandóság pozitív ösztönzőkkel történő növelése is inkább elutasított a megkérdezettek körében. Negyedük támogatná, hogy bizonyos előnyökkel, juttatással járjon az oltás beadatása, negyven százalék nem értene egyet ezzel. Az arányok hasonlóak a "negatív ösztönzők" esetében is: a válaszadók negyede megértené, ha az oltást elutasítók bizonyos tevékenységek végzésében nem vehetnének részt (például utazás, rendezvények), az elsöprő többség ezt kirekesztőnek és elfogadhatatlannak érezné. | Az emberek nagy része nem támogatja a kötelező oltást | Továbbra is bizalmatlanok az emberek, nehezen tájékozódnak az információk között. | [
"koronavírus",
"covid-19",
"koronavírus-vakcina",
"oltás",
"oltási hajlandóság",
"oltásellenesség"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2021/01/27/koronavirus-covid-19-kotelezo-oltas-vakcina-felmeres | 2021-01-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatott ki gyanúsítottként egy Pest megyei polgármestert és két társát kedden, olvasható az ügyészség közleményében.
A megalapozott gyanú szerint 2017-ben az ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek helyezkednek el, amelyek tulajdonosai a II. világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepeltek az ingatlan- nyilvántartásban.
A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel a nyilvántartásban.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, az ígért összeget átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal (megkerülve az előírt eljárási rendet, a jogszabályi feltételek hiányában az ingatlan többi tulajdonosát törölve) bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba.
A Pest megyei polgármester nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Az ügyészség közleményében leszögezte, hogy a büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető. | Kihallgatott az ügyészség egy Pest megyei polgármestert, aki a gyanú szerint jogtalanul szerzett telkeket | A gyanú szerint egy kormánytisztviselő elfogadta a 450 ezer forintos vesztegetési pénzt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/29/pest-megye-polgarmester-korrupcio-telek-svabok | 2022-11-29 10:29:00 | true | null | null | Telex |
Törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót, köztük a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021-ben, írja a Helsinki Figyelő. A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló Országos Bírói Tanács hívta fel a figyelmet 2022 júliusában, a Magyar Helsinki Bizottság ezért közérdekű adatigénylés keretében kikérte a pályázati eljárásokkal kapcsolatos összefoglalót, ebből derül ki, mi volt a jogsértés.
Bírói pályázatoknál a bírói tanács a pályázók meghallgatása után rangsort alakít ki, a Kúria-elnök pedig csak az első három helyre rangsorolt bíró valamelyikét nevezheti ki, de a második és a harmadik helyre rangsorolt bíró csak az OBT egyetértésével nevezhető ki.
Varga Zs. András viszont a Helsinki Figyelő szerint több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a pályázatokat: a 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte, de egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
Az egyetértési jog mellőzése önmagában súlyos jogsértés, de a Helsinki Figyelő szerint még súlyosabb, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálása során beépített egy előre nem látható elemet is, amely miatt egyes pályázatok eredménye nem objektív, transzparens szempontok alapján, hanem az általa önkényesen felállított szempontrendszer alapján dőlt el - ennek részleteit a cikk taglalja.
Hajas Barnabás volt igazságügyi államtitkár csak ilyen eljárásokkal kaphatott bírói kinevezést. Hajas, aki a tüntetések engedélyezéséről dönt, Varga Zs.-hez hasonlóan úgy lett bíró, hogy semmilyen ítélkezési, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezett. Viszont a Helsinki Figyelő szerint a pályázati kiírás, melyre tavaly márciusban jelentkezett, olyan volt, mintha rá szabták volna: az igazságügyi minisztériumban végzett munkája során szerepet vállalt a 2018-ban hatályba lépett gyülekezési törvény megalkotásában, az új törvény kommentárjának készítője volt.
Az OBT rangsorában viszont legalább egy bíró így is előtte állt. Ha Varga Zs. a szabályoknak megfelelő sorrendben bírálta volna el a pályázatokat, akkor Hajas - másodikként - végleg elesett volna a bírói kinevezés lehetőségétől. Varga Zs. azonban más sorrendben bírált el, és a Hajasnál előrébb rangsorolt bíróknak más pozíciót adott. Így Hajas megkaphatta ezt a szinte rá szabott beosztást. A Helsinki Figyelő szerint Varga Zs. önkényesen járt el, sem az objektivitás, se a transzparencia követelményeinek nem felelt meg. Ráadásul ahhoz, hogy Varga Zs. András a törvények szerint kinevezhesse Hajas Barnabást, az OBT-hez kellett volna fordulnia. Ehelyett az OBT-t megkerülve, önkényes elbírálási sorrendet felállítva hozott döntést. | Itthon: Helsinki Figyelő: Önkényesen, a törvénybe ütközően nevezett ki több bírót is a Kúria elnöke | A blog szerint Varga Zs. András mások mellett a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is jogsértő módon nevezte ki 2021 márciusában. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220903_Kuria_biroi_kinevezesek_Varga_Zs_Andras_Hajas_Barnabas_jogsertes_Helsinki_Figyelo | 2022-09-03 11:57:00 | true | null | null | HVG |
Az ügy előzménye a magyar vonatkozású leleplezés: az amerikai Igazságügyi Minisztérium vádat emelt az RT két munkatársa ellen, mert legalább 9,7 millió dollárt folyósítottak a Tenet Média elnevezésű, Amerikában működő videószolgáltatásnak, hogy terjessze a Kreml propagandáját és - a vádirat szerint - "aláássa az amerikai demokratikus politikai folyamatokat". A vádiratban a Tenetnek dolgozó magyar fedőcég (Hungarian Shell Entity 1) is szerepel, amely részt vett egy YouTube-csatorna elindításában, álnéven szereplő ügyfelekkel. A cég nem rendelkezik nyilvánosan elérhető online jelenléttel. A Tenet nagy honoráriumokkal foglalkoztat szélsőjobb amerikai médiavezéreket, akik közül többen, mint például Dave Rubin és Lauren Southern korábban vendégeskedtek már Budapesten. Egyébként egy cseh fedőcég is megjelenik a dokumentumokban.
A rendszabályokat Anthony Blinken külügyminiszter jelentette be, kiemelve, hogy az RT nem csak állami rádió és televízió, hanem olyan intézmény, amely hivatásos hírszerzők segítségével "fedett műveleteket" hajt végre nem csak az Egyesült Államokban, hanem több más országban is. "Oroszország fegyverré tette a dezinformációt, hogy aláássa és befolyásolja a szabad társadalmakat, és ez az egész világra kiterjed" - így Blinken. "Felszólítjuk valamennyi szövetségesünket, partnerünket, kezeljék úgy az RT tevékenységeit, amint minden más hírszerző tevékenységet kezelnek országukban".
A bejelentés szerint a dezinformációs kampányok mellett, egyebek mellett a Tenet Média bekapcsolásával az RT pénzt gyűjt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúra, foglalkozik kíber-kémkedéssel és pénzmosással, amelynek révén titokban vásárolhat könnyű fegyvereket, drónokat és éjjel látó berendezéseket Kínából és más országokból. Mint kiderült, az RT akcióinak irányítója Szergej Kirijenko korábbi orosz miniszterelnök, aki jelenleg Putyin stábjának helyettes vezetője.
A bejelentést előtt az amerikai Igazságügyi Minisztérium és az FBI már egész sor vizsgálatot indított a kérdésben, arra törekedve, hogy megakadályozzák az orosz befolyást a novemberi elnökválasztásra. Az amerikai hírszerzés illetékesei megerősítették, hogy a Kreml továbbra is Trump kampányát támogatja, de hasonló orosz befolyási kísérletekkel találkozhatnak az RT révén más országokban, többek között Argentínában és Moldovában - olyan országokban, amelyekben a következő hónapokban választások lesznek, így kiemelt célpontjai a Kremlnek. Egyébként az RT áll a Németországban RED néven működő angol nyelvű hírszolgálat mögött, míg az African Stream afrikai országokba sugározza adásait.
Washingtonban emlékeztetnek: az RT elleni kampány hasonlít ahhoz, amely még - a korábbi Trump-kormány idején - indult a kínai Huawei telekommunikációs óriásvállalat ellen, amelyet azzal gyanúsítottak, hogy veszélyt jelent az Egyesült Államok nemzeti érdekeire. Mind a Trump-, mind a Biden-kormány alatt az USA figyelmeztette a világ országait: ne támaszkodjanak a Huaweire kritikus infrastruktúrájuk kiépítésében.
Az RT angol, francia, spanyol, portugál arab és más nyelveken sugároz rádiós és televíziós adásokat, amelyek hangsúlyozottan támadják az Egyesült Államokat, függetlenül attól, hogy annak republikánus vagy demokrata elnöke van.
Az orosz kormány a múlt év tavaszán állított fel kíber-kémkedési részleget az RT-ben. Az FBI a közelmúltban emelt vádat az RT egy szerkesztője ellen, akiről kiderült, hogy az orosz hírszerzés, az FSZB tisztjével együttműködve hamis portálok százait telepítette az X-re, hogy terjessze az RT tartalmait. Az amerikai felderítést Kanada és Hollandia rendőri és hírszerző szervei támogatták, és a közös munkának köszönhetően már csaknem ezer X (korábbi Twitter) használót vettek le a portálról.
Az amerikai külügyminisztérium külön megvádolta az RT egyik vezetőjét, Anton Aniszimovot, azzal, hogy az orosz biztonsági szolgálat munkatársa. Ő szervezte azt az online platformot, amely látszólag a katonák támogatására gyűjtött pénzt, a valóságban viszont arra szolgált, hogy fegyvereket vásároljanak világszerte, többek között Kínából. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában ezentúl az RT bármilyen dollárban folyósított pénzét elkobozzák. Figyelmeztettek sok afrikai, közel-keleti és dél-amerikai országot az RT révén leselkedő veszélyekről. Az amerikai felderítés már tavaly leleplezte, hogyan jelentek meg Közép- és Dél-Amerikában az oroszok által szövegezett cikkek a sajtóban, úgy, mintha a helyi médiából származnának.
Az amerikai Külügyminisztérium már korábban vízumtilalmat rendelt el öt orosz állami adó munkatársaira. Egyidejűleg a Pénzügyminisztérium szankciókat léptetett életbe az ANO Dialog, egy orosz (állítólagos) civil szervezet ellen, amely titkos hálózatot működtet.
A Külügyminisztérium 10 millió dolláros jutalmat ajánlott föl olyan információkért, amelyek az amerikai választással kapcsolatos külföldi beavatkozásról szólnak. A tárca különösen két internetes portál ügyét akarja felderíteni. Egyikük neve "Russian Angry Hackers Did It", azaz "dühös orosz hekkerek csinálták". Az Igazságügyi Minisztérium és az FBI nyomoz amerikaiak után, akik tudatosan terjesztették a Kreml hamis híreit. Mint közölték, nem kívánják korlátozni a szólásszabadságot, csak olyanok ellen lépnek fel, akik tudatosan, szándékosan terjesztik a dezinformációkat.
A Facebook, az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa, az amerikai Meta csoport hétfőn bejelentette, hogy világszerte megtiltja az orosz állami média hozzáférését platformjaihoz, hogy elkerüljön minden "külföldi beavatkozási tevékenységet". | Kémcsatorna az orosz propagandaadó | Az amerikai, a kanadai és a brit kormány azzal vádolja a Russia Today (RT) globális orosz propaganda tv-adót, hogy Moszkva hírszerző szervezeteinek eszköze. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/kemcsatorna-az-orosz-propagandaado/529611 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Nagy meglepetést okozott Jennifer Lopez csütörtök este Las Vegasban, a 17. Latin Grammy-díjátadón. Az énekesnő egyszercsak megcsókolta a színpadon volt férjét, Marc Anthonyt – írja a contactmusic.net.
Lopez duett után csókolta meg exét, mivel nem csak a közös éneklés miatt volt jelent mellette a pódiumon, hanem azért is, mert ő adhatta át számára az Év Embere-díjat. Jennifer az egyik legnagyobb élő legendának tartja Markot, így szerinte nem is kaphatta volna nála érdemesebb művész az elismerést. Az énekesnőt egyébként olyannyira magával ragadták érzelmei, hogy egy forró csókkal köszöntette egykori kedvesét, aki szintén viszonozta az érzelemkitörést.
Hogy ehhez mit szólt Anthony jelenlegi felesége, Shannon De Lima, azt nem tudni. | Volt férjét csókolta Jennifer Lopez | Ez volt a csütörtöki Latin Grammy-díjátadó legnagyobb meglepetése. | [
"jennifer lopez"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2016/11/18/volt-ferjevel-smarolt-jennifer-lopez | 2016-11-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Sem véleményt, sem javaslatot nem kértek tőle - mondta Kovács Tamás, de hozzátette: "akárki lesz az utódom, az ügyészségnek erkölcsi kötelessége felülvizsgálni a móri eljárást". A végére kell járni, hogy hibázott-e az ügyészség a móri eljárásban. Ez azonban az ő legfőbb ügyészi mandátuma alatt már nem történhet meg.Kovács Tamás legfőbb ügyész mandátuma 70. születésnapján, 2010. december 13-án jár le. Utódját a köztársasági elnök jelöli.A Gyurcsány Ferenc volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló esetleges indítvány ügyére reagálva - amelynek híre a sukorói telekcsere miatt röppent fel - újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: ebben az ügyben elmondtak mindent, s most se tudna mást mondani, mint eddig.Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese még november elején, a parlamentben a Sukoró-ügyben kérdésre válaszolva azt mondta: "a főügyészség vizsgálja mentelmi joggal érintett személy büntetőjogi felelősségét". A vizsgálatot a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja, ezt a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztálya felügyeli. Kovács Tamás kedden egy másik kérdésre, hogy van-e folyamatban a Legfőbb Ügyészségen országgyűlési képviselővel kapcsolatos ügy, határozott nemmel válaszolt.A legfőbb ügyész szólt arról is, hogy 200 új ügyészi álláshelyet kapott az ügyészség, miután egy tavalyi alkotmánybírósági határozat kötelezővé tette a bírósági tárgyaláson való ügyészi részvételt. A döntést követően az akkori kormányhoz fordultak, hogy az ügyészségi költségvetésben kezeljék az újabb státuszok helyzetét. Az előző kormány által tett ígéretet a legfőbb ügyész szerint a mostani megtartotta, így december 1-jétől 200 új ügyészi álláshellyel lesz több.Mindemellett új feladatot is kapott az ügyészség, a rendőrségi megbízhatósági vizsgálatok felügyeletét, amelyhez további 30 fős létszámot rendeltek. Kérdésre válaszolva elmondta: még nem döntötték el, hogy hova kerülnek ezek az ügyészek. Felvetette, hogy azt fogja javasolni utódjának: nem fontos, hogy minden megyében legyen egy közülük, szerinte a Fővárosi Főügyészségen indokolt létrehozni egy csoportot, amely mellett működhetne egy országos csoport.Felhívta a figyelmet arra, hogy van egy viszonylag friss kezdeményezése: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a korrupció elleni küzdelem jegyében hatáskörkoncentrálásra, ügyészi szervezeti módosításra, de feltétlen létszámnövelésre van szükség. Kovács Tamás hangsúlyozta: számításai szerint mintegy 200 ügyészt kellene felvenni ennek érdekében. Kitért rá, tudomása szerint ezzel összefüggésben a parlament előtt van egy egyéni képviselői indítvány, de az 35 ügyészről és 20 nem ügyészi munkatársról szól.A létszámbővítéssel összefüggésben elkerülhetetlennek nevezte, hogy kívülről is fogadjanak el pályázókat, s ne csak - ahogy fogalmazott - "a saját nevelésű" titkárokat nevezzék ki. Hangsúlyozta azonban, hogy ezekben az esetekben igényesnek kell lenni, nem elég, ha valaki jártas a büntetőjogban. | 24.hu - Friss hírek - hiteles tartalom | FRISS HÍREK, KÉPEK, VIDEÓK – Gyorsan és tömören. Belföldi és külföldi hírek. Közélet, üzlet, sport, kultúra, tudomány, technika, szórakozás, sztárvilág. | null | 1 | http://www.fn.hu/belfold/20101123/kovacs_tamas_nem_kerdeztek/ | 2010-11-23 17:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Egy ideje már hallani lehetett folyosói pletykákból, hogy bezárják a közmédia, illetve egészen pontosan a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 100 százalékos leányvállalatát, az 1989-ben Új Képújság Kft. néven létrehozott, az elmúlt években pedig már Új Média és Teletext Kft. néven működő, a teletext mellett a hirado.hu -t és más közmédiás oldalakat is üzemeltető céget. Jelen sorok szerzője még tavaly október közepén küldött is egy kérdést az MTVA sajtóirodájának, hogy igaz-e, hogy megszűnik a kft., illetve érdeklődött arról is, mi történik majd a cég itt dolgozó dolgozóival, és milyen előnyöket várnak a leányvállalat megszüntetésétől. Az MTVA sajtósai azonban október óta nem reagáltak, így nem adtak tájékoztatást az idén már 93 milliárd forintból működő közmédia ezzel kapcsolatos döntéséről és ennek okairól.
Immáron azonban biztosnak látszik a lépés, ugyanis az Opten céginformációs adatbázisában ma reggel észrevettük, hogy múlt hét szerda óta a kft. nevében megjelent a „végelszámolás alatt” kifejezés. Vagyis az MTVA tényleg úgy döntött, megszünteti a leányvállalatot.
Átláthatatlanul működött
Sokan kérdőjelezték meg a kft. létjogosultságát, voltak olyan bírálatok, hogy ennek a cégnek a legnagyobb előnye az lehetett, hogy így a gazdálkodására kevésbé lehetett rálátni. Emlékezetes volt a Direkt36 oknyomozó portál cikke is, amelyből kiderült: 120 millió forintért vásárolt a cég 2014 májusában 110 internetes oldalt, meglehetősen gyanús körülmények között. Az eladó egy olyan cég volt, amely Várhegyi Attila (egykori szolnoki fideszes polgármester) családtagjainak többségi tulajdonában volt. A weblapok egymáshoz hasonlóak voltak, doménneveik pedig településnevekből és a híradó szóból álltak, például:
debrecenhirado.hu
egerhirado.hu
nagykanizsahirado.hu
gyorhirado.hu
Az Együtt akkori társelnöke, Szigetvári Viktor azonban hiába tett rendőrségi feljelentést, mivel a rendőrség úgy ítélte meg, hogy a történtekkel nem valósult meg bűncselekmény. (Az oldalak egyébként most is működnek, de továbbra is nagyon hasonló felépítésűek.)
Az Állami Számvevőszék is problémát talált
Nemrég az Állami Számvevőszék is vizsgálódott az állami vállalatnál, ami elmarasztalással végződött. Tavaly decemberben a 24.hu írta meg, hogy az ÁSZ a következő megállapításokat tette:
A társaság működésének szabályozottsága az ellenőrzött időszakban nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, mivel gazdálkodása a szabályozási hiányosságok, továbbá az elszámolások hiányosságai miatt, vagyongazdálkodása a leltár hiánya, valamint a vagyonnyilvántartás szabálytalanságai miatt nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak 2013-ban, illetve 2016-ban. Közzétételi kötelezettségéről az ellenőrzött időszakban nem gondoskodott, ezáltal működésének átláthatósága nem volt biztosított.
Az ÁSZ emiatt a társaság ügyvezetőjének hét, az MTVA vezérigazgatójának egy javaslatot fogalmazott meg, melyekre az érintetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kellett elkészíteniük.
Az ÁSZ jelentése teljes egészében itt érhető el.
Az Új Média és Teletext Kft. megszüntetésével az Opten céginformációs rendszere szerint a Pannon Felszámoló Válságkezelő Tanácsadó Kft.-t bízták meg, a végelszámoló-biztos Kallai Miklós Gergely lett. A cég felügyelőbizottságának egyébként jelenleg Németh Zsolt, Szabó Eszter és Galambos István a tagja. Galambost tavaly október végén nevezte ki a pozícióba az MTVA, a többieket már jóval korábban.
Az Új Média és Teletext Kft. ügyvezetője tavaly június óta a végelszámolás kezdetéig egyébként az a Vas Imre volt, akit még Vaszily Miklós nevezett ki a kft. élére. Vas Imre neve sokak számára a Vaszily Miklós szobájában történt lehallgatási ügy kapcsán is ismerős lehet. Vas a lehallgatási botránykor azt mondta a rendőröknek, a lehallgatásra és videós megfigyelésre is alkalmas eszközök telepítése magasabb célokat szolgált.
A hirado.hu impresszumában jelenleg is az Új Média és Teletext Kft. neve szerepel.
Kiemelt kép: az Új Média és Teletext Kft. üzemeltetésében lévő hirado.hu nyitóoldala | Bezárják az MTVA botrányos leányvállalatát | Media1 | Végelszámolással megszűnik az MTVA Új Média és Teletext Kft. nevű, az Állami Számvevőszék szerint is problémásan gazdálkodó vállalata, értesült a Media1. | null | 1 | https://media1.hu/2019/01/28/vegelszamolas-mtva-uj-media-es-teletext-kft/ | 2019-01-28 14:58:00 | true | null | null | Media1 |
Egyértelmű politikai szálakkal magyarázza Berecz Károly, a Műárt-Press Kft. ügyvezetője, hogy máig nem történt vádemelés a 18 millió forintos terézvárosi korrupciós ügyben. Csütörtök délelőtti tájékoztatóján megdöbbentőnek nevezte, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség november 18-án meghosszabbította a nyomozást, holott az ügy teljesen egyértelmű, a hatóságok rendelkezésére számos bizonyíték áll. Az eset miatt annak idején feljelentést tevő Berecz szerint a VI. kerület érintett vezetői, mint az ügy igazi főszereplői jó kapcsolatokkal rendelkeznek az MSZP legfelsőbb köreiben. Ezért a valóság teljes kiderítésének elhúzódásáért nem az ügyészséget és nem a rendőrséget terheli a felelősség, hanem azok vezetőit, akik vélhetően politikai megrendelésre cselekszenek.
Mint arról idén januárban hírt adtunk, Berecz Károly szerint 18 millió forint kenőpénzt kért tőle a Terézvárosi Vagyonkezelő vezérigazgatója, Kovács Péter. Ám Berecz szerint Kovács csak a politikusok kérését továbbította. A vezérigazgatót a vagyonkezelő igazgatósági ülésén vette őrizetbe a rendőrség, még január végén.
A történet 2002-ben kezdődött, amikor a VI. kerületi önkormányzat 600 ezerről kétmillió forintra emelte a Bajcsy-Zsilinszky úti üzlet bérleti díját. A bérlő Műárt perre ment, ám a bíróság az önkormányzatnak adott igazat, és visszamenőleg is kötelezte a céget az emelt bérleti díj kifizetésére. A Műárt ekkor az adóssággal együtt eladta a céget Berecznek. Az immáron Műárt-Pressre átnevezett cég új vezetője 2006-ban kezdett tárgyalásokat a vagyonkezelő vezetőjével. Az előszerződés megkötése után azonban Kovács Péter – Berecz állítása szerint – négyszemközti beszélgetésre hívta a cégvezetőt azzal, hogy 18 millió forint csúszópénzt kérjen a döntéshozók számára a végleges szerződés aláírása előtt. Az ügyvezető ebbe nem ment bele, viszont sajtónyilvánossággal fenyegette meg Kovácsot, aki válaszul azt mondta: mégis aláírják a szerződést. A Műárt-Press Kft. azonban a szerződéskötés után sem tudta kötelezettségeit teljesíteni. A VI. kerületi vezetők ekkor újra zsarolni kezdték - állítja. A pénz átadásának tervezett időpontjában azonban Berecz helyett a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei jelentek meg. A hatóság "gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetéssel" gyanúsította meg Kovácsot, egy másik személyt pedig bűnsegédlettel. A bíróság a gyanút megalapozottnak találta, a gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek.
Berecz szerint kérdéses, hogy a nyomozás szándékos elhúzódása, a bizonyítékok esetleges manipulálása miatt egyáltalán születhet-e valaha is a felelősöket elmarasztaló bírósági ítélet. Szerinte Kovács mellett felelősség terheli Verók István terézvárosi polgármestert, Bajor Zoltán alpolgármestert, s az ügy – Kovács melletti – másik gyanúsítottját, Juhász Károly MSZP-közeli vállalkozót, a kenőpénzt „kézbesítőjét”. Az ügyvezető szerint elképesztő, hogy Bajor Zoltán rágalmazás miatt bűnvádi feljelentést tett ellene. „Vajon kik állnak mögötte, hogy ennyire biztos a dolgában?” – tette fel a kérdést Berecz.
Egyúttal bejelentette: többedmagával megalakítja a Korrupció Elleni Küzdelem és állampolgári Védelem Alapítványt (KOR). Célja, hogy azokkal fizettessék meg a magyar államadósságot, akik annak felhalmozásában tevőleges részt vettek bármilyen korrupciós tevékenységükkel. | Belföld: Korrupciós eltussolás Terézvárosban? | Az egykori feljelentő szerint politikai nyomás miatt nem emeltek vádat máig sem a lassan egy éve húzódó terézvárosi korrupciós ügyben. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/korrupcios_eltussolas_terezvarosban_-309659 | 2008-11-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Rengeteget bukhatnak az állami intézmények a központosított informatikai közbeszerzésekkel | A DKÜ-n keresztül beszerezhető termékek ára jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. Kartellezés gyanúja is felmerül. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/08/07/rengeteget-bukhatnak-az-allami-intezmenyek-a-kozpontositott-informatikai-kozbeszerzesekkel/ | 2024-08-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
|
Hat nappal az EP-szavazás után, szeptember 18-án a Magyar Időkben jött ki a hír, hogy a magyar kormány plakátkampányt indít a Sargentini-jelentés miatt.
Már aznap este meg is jelent a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán egy videó, amelyben egy montázson Judith Sargentini, Soros György, és Guy Verhofstadt belga EP-képviselő, Orbán Viktor egyik legnagyobb kritikusa szerepel. Hármójuk képe alatt pedig az a szöveg, hogy “Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége el akar hallgattatni minket, mert kerítéssel védjük hazánkat és Európát.” A videó fő üzenete az, hogy “Ne engedjünk a zsarolásnak! Védjük meg Magyarországot!”
Ugyanazok a cégek
A Miniszterelnöki Kabinetiroda szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés megszavazásának napján adott megbízást “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” tárgyban. A szerződés értéke nettó 5,9 milliárd forint, aminek 70 százalékát, nettó 4,13 milliárdot mindenképp kifizetnek. A maradék 1,77 milliárd forint csak opció, tehát nem biztos, hogy felhasználják – írja az Átlátszó.
Mivel az ilyen tárgyú szerződések eddig is a kormányzati kampányokat takarták, és ezt a szerződést is a korábbi propagandahadjáratokat levezénylő cégek kapták, erős a gyanú, hogy ez a megállapodás a most futó Sargentini-ellenes reklámokra vonatkozik. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a feladattal Balásy Gyula két cégét, a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t bízta meg. | 5,9 milliárdot költene a kormány a Sargentini-ellenes kampányra? | Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én Judith Sargentini EP-képviselő jelentése alapján kétharmados többséggel megszavazta, hogy az Európa Tanács indítson eljárást az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelyének megsértése miatt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/59-milliardot-koltene-a-kormany-a-sargentini-ellenes-kampanyra.html | 2018-10-05 07:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
A munkavédelem, illetve az azt magába foglaló HSE szakterület egyik mozgatórugója az emberi élet és egészség mindenek feletti védelme. A Paks II. Atomerőmű Zrt. szabályzatban rögzíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a munkavállalók életének, egészségének és testi épségének védelme, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében. A szabályzat nemcsak a cég munkavállalóira vonatkozik, hanem mindenkire, aki a területen, telephelyen munkát végez. Az előírásoknak megfelelően minden munkavállalót munkába álláskor előzetes, a későbbiekben pedig - a projekt tevékenységek folyamatosan változó jellege miatt - évenként időszakos munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.
A társaság működésével összefüggő munkavédelmi feladatok ellátásáért, valamint az új atomerőművi blokkok kivitelezésével, a beruházási területtel kapcsolatos munkavédelmi feladatok ellátásáért a Program Igazgatósághoz tartozó Program HSE Osztály felel. Az osztály munkatársai folyamatosan a területen vannak, figyelemmel kísérik az ott zajló tevékenységeket, s ha kell, beavatkoznak, segítenek, sőt a munkavégzést is leállítják, amíg a biztonságos munkavégzés feltételei nem teljesülnek. A "mindenkit hazavárnak" vezérelv érvényesül - amikor a HSE szakemberek, vizsgálnak, szóvá tesznek valamit, nem a felelőskeresés a cél, hanem az, hogy megelőzzék az esetleges baleseteket. Amennyiben ilyen következményekkel jár egy folyamat, megvizsgálják, feldolgozzák, hogy egy hasonló szituáció elkerülhető legyen.
Nemcsak a társaság saját munkavállalóira, hanem a beruházás alvállalkozóira is ugyanazok a szigorú követelmények vonatkoznak a munkavédelem terén, ezért minden újonnan a munkába becsatlakozó cég írásban megkapja a kivitelezés biztonságára vonatkozó előírásokat, illetve részt kell vennie egy prestart meetingen, ahol tájékoztatják az alapvető munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokról. A Paks II. Zrt. a fővállalkozóval karöltve mindent elkövet azért, hogy ezek a követelmények érvényesüljenek. Az atomerőmű-építés során mindezt megfűszerezi az, hogy ez egy nemzetközi beruházás, azaz különböző nemzetiségű, kultúrájú emberek munkáját kell összehangolni és az elvárt szintre emelni HSE szempontból is. Ennek titka - akárcsak a saját munkavállalóknál - az oktatás, felkészítés és a folyamatos tájékoztatás annak érdekében, hogy az így szerzett ismereteket a dolgozók egy váratlan szituációban alkalmazni tudják. A másik kulcs a tervezettség, ugyanis a rögtönzés potenciális veszélyforrás.
Számos olyan helyzet van, amikor nemcsak azt tervezik meg pontosan, hogy ki mikor hol van és pontosan mi a feladat, hanem rendkívüli munkavédelmi oktatást is tartanak a tevékenység speciális, unikális mivolta miatt. Erre volt példa a közelmúltban a projekt első nagyberendezése, a zónaolvadék-csapda érkezése. Már a szállítás folyamán tartottak megbeszélést a fővállalkozóval, ahol tisztázták, mikor, hogyan érkezik, hogyan fogadják, munkavédelem szempontjából kinek mi lesz a feladata. Az ütemezés alapján összesítették a feladatokat és az azokra vonatkozó munkabiztonsági előírásokat.
Minden, a helyszínen munkát végző, illetve tartózkodó személynek részt kellett vennie egy feladat- és területspecifikus munkavédelmi oktatáson, illetve mindennap tartottak munkaindító megbeszélést, ahol ez kiemelt téma volt. Az elemeire szedett, összességében több mint 730 tonna tömegű biztonsági berendezés vízi úton érkezett a Paksi Atomerőmű hidegvizes csatornájára. A területeket gondosan körülhatárolták, tekintve, hogy nagy teher emelését végezték, ráadásul mindezt építési területen. A teherhajóról az emelési tervet követve daruzták le az egyenként is nagy tömegű elemeket és szállították a tárolási helyszínre fennakadás- és balesetmentesen, iparági együttműködésben. A Paks II. Zrt., a fővállalkozó ASE, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., az MVM Ovit Zrt. és az osztrák Danube Shipping Management Service GmbH szakemberei közösen dolgoztak ezen a kiemelt feladaton.
Akárcsak egy nagyberendezés kidaruzása és a nagy méretű, nagy tömegű elemek mozgatása, szállítása, úgy az éjszakai munkavégzés is különös figyelmet igényel munkavédelmi szempontból is. Az új atomerőművi blokkok területén éjszaka is dolgoznak a talajszilárdító gépek és azok kezelői, kiszolgálói. Mivel normál körülmények között a munkavégzés nappal történik, az ember szervezete is ehhez alkalmazkodik, éjszaka a figyelme csökken, az éjszakai munkavégzés sokkal több kockázatot rejt, nagyobb szervezést, figyelmet igényel mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről.
A HSE tevékenység akkor hatékony, ha a felsővezetés mögötte áll, ha elfogadják, hogy az ember az első, ha a munkavédelmisek néha lassítják, netán leállítják a folyamatokat. A Paks II. projekt menedzsmentje is osztja azt a véleményt, hogy ez sokkal kisebb gondot jelent, mint egy nem várt esemény, ami balesetet, egészségkárosodást okoz, a hírekbe kerülve pedig a vállalat és az ágazat számára reputációromlást eredményez. | Paks II.: a munkabiztonság mindenekelőtt | A legfontosabb az emberi élet és egészség – ez a HSE (Health, Safety, Environment) szakterület alapelve. A Paks II. projektben ennek érvényesítésére jogszabályokon alapuló, de a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő szabályrendszert alakítottak ki. Az új atomerőmű építése során a munkabiztonság kiemelt figyelmet kap. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/aktualis/2024/08/paks-ii-a-munkabiztonsag-mindenekelott | null | true | null | null | Magyar Építők |
Az új tulajdonos azt reméli, hogy garantált lesz a frekvencia meghosszabbítása, és azt állítják, a rádió profilja nem változik a jövőben sem. Michael McNutt a vásárló Sláger Rádió Zrt. képviseletében azt is mondta, hogy nem tárgyaltak Orbán Viktorral és semmilyen más politikussal sem, bár tisztában vannak vele, hogy a magyar média a rendszerváltás óta nem független. A vételárról nem nyilatkoztak, üzleti titoknak tartják.
Az Advenio Zrt. eddig Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdonában volt, ugyanakkor a sajtótájékoztatón a két üzletemberre vonatkozó kérdések elől kitértek, mondván, az ő motivációjukról nem tudnak nyilatkozni.
A Class FM-et korábban többször is bírságolta a Médiahatóság; főként a reklámszabályok és korhatárszabályok megszegése miatt százezer forintra büntették őket. Ezenkívül volt még egy félmilliós büntetési tétel, amit 2014 novemberében kapott a rádió, miután Sebestyén Balázsék az egyetemi gólyatáborban történt nemi erőszak áldozatán viccelődtek. A Morning Show-t vezető Balázséknak aktív és élő szerződésük van a rádiónál, és meg is tartanák őket.
A rádió sorozatos és súlyos törvényszegést nem követett el (ezek közé tartozik például a frekvenciadíj befizetése), így az újabb ötéves engedély megadása normál esestben sima ügynek látszik. A rádiót korábban működtető Advenio a törvényi előírásoknak megfelelően már tavaly július 30-án benyújtotta a hosszabbítási kérelmet a Médiatanácshoz. Erre azért volt szükség, mert a törvény szerint a műsorszolgáltatónak 14 hónappal az engedély lejárta előtt kérelmeznie kell a hosszabbítást. A Médiatanács idén július és szeptember között dönt arról, hogy hosszabbít vagy új pályázatot ír ki.
A sajtótájékoztatón Túri Árpád azt állította, hogy az országos hallgatottságuk 2,8 millió, a Petőfi Rádió 7-800 ezres hallgatottságához képest kiemelkedő, ezért nem gondolják azt, hogy egy kisebb konkurenciához kellene igazodniuk műsorstruktúrában, annak ellenére, hogy a Petőfi Rádió rengeteg mindent átvett a Class FM-től, valamit sikeresen, valamit sikertelenül. Ezért nem tervezik átalakítani a brandet, nem tartanak a konkurenciától, sőt, a diverzifikáció McNutt szerint még jót is tesz a piacnak. Turi Árpád vezérigazgató még annyiban egészítette ki a témát, hogy már csak a számok miatt sem érdemes a Classhoz hasonlítani az MR2 Petőfit.
McNutt kitért arra kaotikus helyzetre is, hogy jelenleg van a rádiós piacon egy Sláger FM néven működő adó a Juventus Rádió tulajdonában, ami a Sláger Rádió Zrt. piacra lépésével némi gondot okozhat. A jövőben emiatt még lesznek szellemi tulajdoni követelésekkel kapcsolatos megbeszéléseik, hiszen a Sláger FM-mel szemben a Class FM országos lefedettségű rádió, és az is maradna. | Eladták a Class FM-et | Eladták a Class FM-et - A Sláger Rádió vette meg. | null | 1 | https://index.hu/kultur/media/2016/05/23/eladtak_a_class_fm-et/ | 2016-05-23 14:17:00 | true | null | null | Index |
"Megtakarít, pénzügyi és lakásvagyonát növeli. A mi számaink szerint a bruttó megtakarítási ráta már elérte a 15 százalékot, ami jelentősen nagyobb, mint a több évtizedes átlag. Mindez arra utal, hogy erős az óvatossági motívum...A megtakarítási ráta azt mutatja, hogy a háztartások adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmük hány százalékát halmozzák fel pénzügyi eszközökben, tőkejavakban (ingatlan). A rendelkezésre álló jövedelem fennmaradó részét fogyasztásra fordítják" - nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter mindezt az óvatosság számlájára írta, s azt fejtegette, hogy "az óvatossági motívum a félelmet tükrözi a lakosságnál, amin nem csodálkozhatunk, hiszen egymást érik a kívülről jövő válságok, mint a járvány, a háború, majd ennek következtében az energiaválság, az infláció és magas kamatok", ezzel nem csak a kormány mindent a háborúra fogunk mantráját ismételgetve, hanem egyben odavágva Matolcsy Györgynek és a jegybanknak is. Azt is hozzátette, hogy nem lehet elvárni "háborús helyzetben - amikor a háború ráadásul eszkalálódik -, hogy az óvatossági motívum gyorsan oldódjon".
Mint egyébként a Bank360 megírta - s ezt a többi között a kiskereskedelmi adatok is alátámasztják -, fogyasztás helyett a megtakarítást választották a magyarok: rekord összeget spóroltak össze a második negyedévben.
Mit mutat, hogy az átlag magyar kevesebbet fogyaszt, inkább megtakarít? - kérdeztük Katona Tamástól. Van, aki megtakarít, s van, akinek nincs pénze fogyasztani - tett különbséget a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, aki szerint azonban nem lehet átlagra hagyatkozni, hiszen nem ugyanarról a rétegről van szó, "ez olyan, mint amikor a nagy melegben a fejem a mikróban, a lábam a fridzsiderben van, de azért átlagosan jól érzem magam". Holott Nagy Márton körülbelül ezt mondta.
A lakosságnak azonban szinte semmilyen megtakarítása nincs. Egyrészt nem az övék a magasabb jövedelem, de aki meg részesedik valamivel magasabb jövedelemből, az most fizeti az elmaradt törlesztőrészleteket, azokat a rezsiszámlákat, amelyekkel elmaradt, s amelyekkel eddig sakkozott. "Valódi megtakarítás nincs, s ez az igazi nagy probléma" - szögezte le.
Persze van egy vagyonos réteg, egy igen szűk kör, amelynek tagjai nagyon komoly összegekkel növelhetik a vagyonukat. De... Ha a száz leggazdagabb embert vesszük példának: hiába gyarapodik mondjuk Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István, egyszerűen már nem tud többet fogyasztani, még ha - mint hírlik éppen most Mészárosról - rendre megveszi a legújabb Mercedest.
Ide kívánkozik egy a héten közzétett adat, az idei második negyedévre vonatkozó beruházási szám, ami a gazdaság nagyon rossz állapotáról ad számot: a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából ugyanis az derült ki, hogy nyers adatok szerint a beruházások volumene 16,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, az előző negyedévhez képest pedig - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - a beruházások értéke összehasonlító áron 7,0 százalékkal csökkent. Tehát hiába vagyonosodik Mészáros, Tiborcz és társaik, a beruházási adatokon ez nem látszik - vetettük fel. Katona Tamás mindehhez hozzátette: ne felejtsük el azt sem, hogy immár hat negyedév óta folyamatosan csökken a beruházás az előző év azonos időszakához képest, aminek következtében sikerült eljutnunk oda, hogy már nem éri el a hat évvel ezelőtti szintet sem. S hogy ennek mi az oka? A volt KSH-elnök szerint tankönyv szerinti probléma: nincs piacgazdaság verseny nélkül. Ezt tapasztaljuk meg most empirikusan is. Nagyon sokan egyészen egyszerűen nem is akarnak beruházni, mert félnek bővíteni a cégüket, tartva attól, hogy ha megteszik, valaki(k) szemet vet(nek) rá. Még egy szempontot említett Katona: ha megnézzük az elmúlt tíz évet, a NER-közeli emberek a nyereségük szinte teljes egészét kiveszik a vállalkozásból, ők állami megrendelésekből élnek, az általuk szabott árat kapják az államtól, nekik nem szükséges fejleszteniük.
És eljutottunk már odáig, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter az előjelet is eltéveszti a nagy propaganda hevében - mondta Katona. Nagy Márton nem is olyan régen azzal büszkélkedett, hogy fejlődik a magyar gazdaság, s tette ezt az idei második negyedéves előzetes GDP-adatra hivatkozva - a KSH volt elnöke szerint ugyan kicsit tényleg nőtt az előző év azonos időszakához képest GDP, de az előző negyedhez viszonyítva ismét zsugorodott. "Nem hiába mondják, hogy a statisztika nem más, mint a bázis megválasztásának a művészete" - értékelte a miniszter szavait. | Az igazi nagy probléma, hogy a lakosságnak nincs megtakarítása | „Ez olyan, mint amikor a nagy melegben a fejem a mikróban, a lábam a fridzsiderben van, de azért átlagosan jól érzem magam” – így kommentálta Katona Tamás a gazdaságfejlesztési miniszter szavait, miszerint a lakosság megtakarít, pénzügyi és lakásvagyonát növeli. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke felhívta a figyelmet, az igazi nagy probléma éppen az, hogy csak egy szűk rétegnek van megtakarítása, a lakosságnak szinte nulla, s aki valamivel magasabb jövedelemből él, az most fizeti az elmaradt törlesztőrészleteket, rezsiszámláit. A rossz beruházási adatokkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy akiknek – a NER-közelieknek – folyamatosan nő a bevétele és a vagyona, azok kiveszik a profitot és nem fejlesztenek, mások meg félnek attól, ha nagyobbra nőnek, valakik(k) megkívánják a vállalkozásukat. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-igazi-nagy-problema-hogy-a-lakossagnak-nincs-megtakaritasa/436422 | null | true | null | null | Hírklikk |
Magyarország egyik legfontosabb vasúti fővonalán, a Budapest-Hegyeshalom-Rajka-vonalon annyira rossz a pálya állapota, hogy a MÁV sebességkorlátozást vezetett be csütörtöktől. Közlésük szerint kidolgozott tervvel rendelkeznek, hogy megoldják a problémát, de addig is megnövekedett menetidővel kell számolniuk az utasoknak.
Rendkívül rossz állapotban van a vasúti pálya a Budapest-Győr-Hegyeshalom-vonal Biatorbágy és Szárliget közötti szakaszán. A MÁV emiatt kénytelen volt csütörtöktől 100 kilométer per órás sebességkorlátozást bevezetni az érintett szakaszon - tudta meg a hvg.hu a vasúttársaságtól.
A korlátozás miatt a MÁV szerint akár 20 perccel is megnőhet a menetidő a legfontosabb vasúti fővonalon.
A MÁV szerint "az állapotromlást az idei nyáron tapasztalt intenzív esőzések és az elmúlt napok hősége is felgyorsította", valamint "a pálya korossága többszörösen meghaladta a tervezési életciklusát".
A vasúttársaság azt is elmondta a hvg.hu-nak, hogy részletes tervük van a probléma megoldására, amin a közlekedési tárcával együttműködve dolgoznak. | Borzalmas állapotban vannak a vasúti pályák, sebességkorlátozást vezetett be a MÁV | Borzalmas állapotban vannak a vasúti pályák, sebességkorlátozást vezetett be a MÁV - Az egyik legfontosabb vonalon jelentősen megnő a menetidő. | [
""
] | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/26/mav-vasut-palya-allapot-sebesseg-korlatozas-menetido-budapest-gyor-hegyeshalom | 2023. 08. 26. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Vitézy Dávid reagált Lázár János megszólalására. Az építési és közlekedési miniszter kedd délelőtt kétnapnyi hallgatás után törte meg a csendet, miután posztolt a Keleti pályaudvart másfél napra teljesen lebénító vonatbalesetről.
Lázár bejegyzésében a "pánikkeltő és uszító" sajtótermékek mellett Vitézyt is bírálta. Azt írta, hogy ő "Magyarország legaktívabban facebookozó szakértője, aki egész életében a Fidesz politikai támogatásával érhetett volna el sikereket, árulásszámba menő csúsztatásokkal uszít a MÁV ellen. Közlekedési szakértőként folyamatosan elárulja volt kollégáit, a vasutasokat, azokat, akik valóban mozgásban tarják az országot."
Vitézy szerint tény, hogy cinikus megjegyzéseivel Lázár állította le az érintett vonalszakasz fejlesztését, erre nyilvános bizonyítékok is vannak. Emiatt meglepőnek tartja, hogy a miniszter reakciójában megint csak támad.
"A másfél napnyi hallgatás után megírt posztodban egyszerre próbálsz a vasutasok, a meleg időjárás, a velem való vitád, a pártod és még ki tudja ki mindenki mögé bújni, csak hogy a miniszteri felelősségedről ne ejts egy árva szót se."
Vitézy szerint Lázárnak nem vele van vitája, hanem minden olyan dolgozóval és utassal, akik a sorozatos rossz döntései következményeit kénytelen elszenvedni. | Vitézy Lázárnak: A miniszteri felelősségedről egy szót sem ejtesz | Vitézy szerint Lázár „egyszerre próbál a vasutasok, a meleg időjárás, a vele való vitája, a pártja és még ki tudja ki mindenki mögé bújni”. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/08/27/vitezy-lazarnak-a-miniszteri-felelossegedrol-egy-szot-sem-ejtesz | null | true | null | null | 444 |
A közlemény szerint az Európai Unióban az épületekhez köthető a teljes szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmada. A Párizsi Egyezményben és a Zöld Megállapodásban megfogalmazott törekvések, azaz a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fok alatt tartása és az uniós szinten nettó zéró üvegházgáz emisszió 2050-re történő elérése érdekében, az állomány minél gyorsabb modernizációjára lenne szükség.
Molnár Gergely, az SZTE Légkör- és téradattudomány tanszékének adjunktusa 2020-ban kapcsolódott be az Európai Unió H2020 SENTINEL projektjének keretében Ürge-Vorsatz Diana, a CEU Környezettudományi és -politikai tanszék professzorának vezetésével folyó kutatásokba. Ennek eredményeit a Renewable and Sustainable Energy Reviews című rangos tudományos folyóiratban közölték.
A szakemberek négy modernizációs forgatókönyvet felállítva energiamodellezési technikával azt vizsgálták, hogy milyen ütemben és mekkora mértékben csökkenthető az épületekben történő energiafogyasztás és károsanyag-kibocsátás.
A kutatás igen nagy tér- és időbeli felbontással vizsgálja a várható változásokat. A vizsgálat időhorizontja egészen 2060-ig terjed ki, és nemcsak az EU teljes egészére, hanem az egyes tagállamokra, sőt az azokon belüli klímazónákra és épülettípusokra is közöl eredményeket. Mindezeken túl nem csupán a legvalószínűbb kimenetelt vizsgálja, hanem különböző teóriákat állít fel az épület szektor modernizációját és a megújuló energiaforrások térnyerését illetően.
A kutatás során azt is elemezték, hogy milyen szerepet tölthet be a napenergia felhasználása az épületek energetikai dekarbonizációjában. | Szutykos a levegő, megvannak a felelősök | Az épületekhez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az ingatlanállomány modernizációjának felgyorsításával, a megújuló energiaforrásokra támaszkodva lehetséges egy, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) részvételével zajlott kutatás szerint – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/szen-dioxid-kibocsatas-szte-kutatas-epuletek.797845.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nyilvánvaló, hogy mi történik. Ezek a pályázati eredmények, hogy kinek hova megy be az embere, ez az ő közös megállapodásukból következik, és amíg a közös megállapodásukba nem jutottak egymással el a végső megállapodásig, addig nem döntenek a pályázatokban sem - mondta el a közösségimédia-oldalán közzétett videójában Szentkirályi Alexandra.
A politikus kiemelte,
egyértelmű, hogy a pályázatok nyertesei azon az alapon fognak kikerülni, hogy ők egymással miben állapodnak meg, és amíg nincs meg a végső megállapodás, simán megteszik, hogy eltolják a pályázati határidőt hetekkel. Hogy ez egyébként a város működése szempontjából mit jelent, az őket egyáltalán nem zavarja. | Politikai háttéralkuk dönthetnek majd a fővárosi tulajdonú cégek vezetőiről | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/politikai-hatteralkuk-donthetnek-majd-a-budapesti-cegek-vezetoinek-nevsorarol | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nemzetbiztonsági aggályokat is felvet, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) Térképészeti Nonprofit Közhasznú Kft.-jénél súlyos korrupció folyt az elmúlt időszakban – figyelmeztette lapunkat a cég egyik neve elhallgatását kérő szakértője. A társaság ugyanis olyan információk birtokában van, amelyek alapján a NATO-csatlakozásunk után elkészíthették a szövetség elvárásainak megfelelő hadműveleti együttműködési térképeket, 2001-től pedig a társaság végzi az állami térképészeti alapfeladatokat is. Az állami alapadatok és térképek őrzése, kezelése egy 2001-es minisztériumi rendelet alapján a honvédelmi miniszter közvetlen felelősségi körébe tartozik. Forrásunk szerint ezért is sántít Szekeres Imre azon kijelentése, amelyet a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt tett a Térképészeti Kft.-ről. A tárcavezető a testület előtt úgy érvelt, az öt katonatiszt letartóztatását eredményező, bűnszövetségben elkövetett, súlyos vesztegetés azért nem érinti a honvédelmi tárcát, mert az a HM Térképszeti Kft.-nél történt, amely egy önállóan gazdálkodó szervezet. Szekeres azt elfelejtette közölni a bizottság rendkívüli ülésén, hogy a társaság a maffia-bűncselekmények elkövetése idején a honvédelmi miniszter vagyonkezelésében és felügyelete alatt működött, és ez akkor sem szűnt meg, amikor az államháztartási vagyonról szóló törvény értelmében a cég tulajdonosi jogainak gyakorlását a Magyar Vagyonkezelő Zrt. vette át. A miniszter nem említette meg azt sem, hogy a HM Térképészeti Kft. valóban önállóan gazdálkodhat, de ehhez az elmúlt években milliárdokat kapott a HM-től.
A cég gazdasági és információs biztonságának megőrzése tehát azért is elengedhetetlen lett volna, mert közpénzekkel is gazdálkodik. Néhány évvel ezelőtt ráadásul a társaságra bízták a Gripen harcászati repülőgépek üzemeltetéséhez szükséges adatbázisok karbantartását és továbbfejlesztését is, amelyet egy új digitális térképező rendszer (DMGS) telepítésével oldottak meg.
A társaságnál jelentkező súlyos korrupció szakértők szerint azért is megengedhetetlen, mert hitelteleníti a NATO-beszállítói minősítések rendszerét. A HM Térképészeti Kft. ugyanis úgy kaphatott ilyen címet, hogy közben illegális vesztegetés, súlyos bűncselekmény lepleződött le a berkein belül.
Az eddig kiszivárgott hírek szerint a cég egyes képviselőit egy karbantartási munka elvégzéséért kívánták megvesztegetni, és a pénzen a HM védelemgazdasági főosztályának vezetői is osztoztak. Az ügy tehát azért sem tekinthető csupán a nonprofit kft. baklövésének, mert a kenőpénzek a cég felügyeletét ellátó minisztériumi irodákig is eljutottak.
A HM Térképészeti Kft.-nek egyébként több érdekes üzleti partnere is volt az elmúlt években. Partnere volt a társaságnak például egy magánügynökség és az a többségi állami tulajdonban lévő Hungaroring Sport Zrt., amelynek a Szekeres Imrével és Bocskai István HM-szóvivővel jó kapcsolatokat ápoló Palik László az elnöke. Az akkor még közhasznú társaságként működő szervezet készítette el a Hungaroring ortofotó alapú 2006–2007-es dombornaptárát. Mint arról korábban beszámoltunk, a Szekeres Imrével több PR-szereplést is vállaló Paliknak nem ez volt az egyetlen üzlete a szaktárcával. Több tíz millió forintot költöttek el a Budapesti Honvéd Sport Egyesület állami támogatásából arra a terepralicsapatra is, amelyet a híresség által alapított cég készített fel a versenyekre.
Szekeres Imrét a jászapáti városházán egy rendezvény után személyesen szerettük volna megkérdezni az ügyről. A honvédelmi miniszter először türelmet kért, és arra hivatkozott, hogy valamit még el kell intéznie az emeleten, majd nem sokkal később biztonságiak gyűrűjében Jászapáti polgármestere társaságában a hátsó kijáraton távozott. | Milliárdok folytak a HM-cégbe | Milliárdos állami támogatásban részesült az elmúlt években a Honvédelmi Minisztériumtól az a HM Térképészeti Nonprofit Közhasznú Kft., amelynél súlyos maffia-bűncselekmények miatt nyomoz a katonai ügyészség. A komoly korrupciós ügy ráadásul nemzetbiztonsági aggályokat is felvet, miközben megkérdőjelezi a NATO-beszállítói minősítés magyarországi gyakorlatát. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/milliardok-folytak-a-hm-cegbe | 2010-03-13 13:44:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Design Terminal július 1-én nyitja meg kapuit az Erzsébet tér régi Volánbusz-pályaudvarának épületében. A hat éve húzódó projekt végére a Közigazgatási Minisztérium tett pontot, és a Gombold újra! a nemzeti divat kormányzati pályázata szolgál indítóprogramként a magyar dizájntér debütálásaként. De vajon hogyan fog a Gödör Klub és nyüzsgő park közösségébe beilleszkedni a kreatív csücsök?
Gyöngyösi Renáta díjnyertes metallic-folklór ruhája feketéllik a Design Terminal kellős közepén, körülötte pedig karikásostorcsapás-irányban a többi döntős pályamunka, mely újragombolta a magyar nemzeti viseletet és momés nyelvezetre fordította a matyót.
Gombold újra! A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium égisze alatt, a Design Terminal Nonprofit Kft. (DT) pénzügyi és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szakmai lebonyolításával februárban meghirdetett Gombold újra! pályázaton több mint négyszáz divattervező tett tanúbizonyságot arról, hogy van élet a paszományon és a szélsőjobb- és jobboldal által kisajátított bocskain és atillán túl.
A május 8-ai divatbemutatóról a HVG hasábjain is beszámoltunk, a Szépművészeti Múzeumban akkoriban élő modellekre igazított kreációk azóta bábukra kerültek, céljuk pedig, hogy életet leheljenek a régi Volán buszpályaudvar belsejébe, melynek már hat éve a magyar dizájn főhadiszállásának kellene lennie.
Hosszas huzavona után ugyanis csak most kapta meg a Design Terminal Nonprofit Kft. (DT) a használatbavételi engedélyt a teret átszelő épületre, így július 1-étől megnyithatja végre kapuit a központ, melynek missziója összefogni a hazai dizájnszakmát.
A rendteremtési láz elérte hát az Erzsébet teret, melynek pezsgésében eddig igen kevés szerepe volt a mindenkori kormánynak, inkább csak lezülléséhez járult hozzá az V. kerület középpontjában fekvő kusza politikai helyzet. A kerület-főváros-vagyonkezelő közötti tisztázatlan tulajdonosi viszonyok közepette például a Gödör Klub évek óta felemás szerződési feltételek mellett próbálja felszínen tartani a föld alá nyúló kulturális teret, tegyük hozzá: nem kis sikerrel.
Július 1-én nyílik újra a buszpályaudvar © Fazekas István
Pénzügyileg azonban korántsem ilyen derűs a helyzet. Filep Ákos, a Gödör Klub igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy sem a koncertek, sem a bárpultok forgalma nem termeli ki a Gödör fenntartási költségeit, nem beszélve arról a négyszázmillió forintról, amire szükség lenne, hogy végre kijavítsák a téren keletkezett építési-építészeti hibákat, továbbá folyamatos gondozással, őrzéssel az Erzsébet tér egészének kulturáltságát is biztosítsák.
E világba csöppen bele a kormányzati dizájntér, aminek Filep is örül. Nincsenek ellenérdekek, sőt. Az igazgató elárulta, hogy a DT valamelyest függ is a Gödörtől, ugyanis, mint a terület üzemeltetőinek, Filepék kezében van a fűtőház kulcsa, tehát ha hűsre, vagy némi melegségre vágynak a dizájnbarátok, akkor a Gödörrel kell jóban lenni.
A Gödör kreatív lankája © Bánkuti András
Englert Róbert, a DT képviselője szeretné, ha hamar önfenntartóvá válna a most még KIM-pénzből gazdálkodó nonprofit szervezet. Ezért - a november közepéig betáblázott kiállítási naptár konkrétuma mellett - a tervek között szerepel egy étterem megnyitása is, mely közép-felsőkategóriás vendéglátó-egységként várná a dizájnos környezetre és egyéb csemegékre éhezőket. | Shake: Újra lehet jegyet váltani az Erzsébet téri buszpályaudvaron | A Design Terminal július 1-én nyitja meg kapuit az Erzsébet tér régi Volánbusz-pályaudvarának épületében. A hat éve húzódó projekt végére a Közigazgatási Minisztérium tett pontot, és a Gombold újra! a nemzeti divat kormányzati pályázata szolgál indítóprogramként a magyar dizájntér debütálásaként. De vajon hogyan fog a Gödör Klub és nyüzsgő park közösségébe beilleszkedni a kreatív csücsök? | [] | 0 | https://hvg.hu/shake/20110630_megnyilik_design_terminal | 2011-06-30 20:03:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Az e heti eltiltások
4 HÓNAP (2025. február 13-ig): Miczki Ferenc (Apci TE, U19)
3 MÉRKŐZÉS: Pálinkás Zoárd Zoltán (Hatvani Lokomotív SE, U19)
Báder Kevin (Gyöngyöshalász SE, U16)
2 MÉRKŐZÉS: Dudás Dusán (Füzesabonyi SC, U19)
1 MÉRKŐZÉS: Molcsán Márió (Petőfibányai SK)
Budai Dávid (Nagyréde SC)
Gódor Ádám (Nagyréde SC)
Boári Vence (Gyöngyössolymos SE)
Novák Máté (Andornaktálya SE, U19)
Varga Richárd (Abasári SE, U19)
Horváth László Krisztofert (Pétervására SE, U16)
Balog László (Mátrai SE, U16)
Csík Rikárdó (Gyöngyöshalász SE, U16)
Pénzbüntetés
SZÍNES LAPOKÉRT
Petőfibányai SK 20 000 forint
Gyöngyössolymosi SE 20 000 forint
Egerszalók SE 18 000 forint
Energia SC 18 000 forint
Nagyréde SC 17 500 forint
Apci TE 12 500 forint
Tarnaszentmiklós SE 10 000 forint
Felsőtárkány SC 10 000 forint
A következő bizottsági ülést október 22-én, szerda 15 órakor tartják. | Fegyelmi: négy hónapra szóló kényszerpihenő az apciak fiataljának | Tizenhárom futballista részesült eltiltásban és nyolc klub kapott pénzbüntetést a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Heves Vármegyei Fegyelmi Bizottságának október 16-án tartott ülésén. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-sport/2024/10/fegyelmi-negy-honapra-szolo-kenyszerpiheno-az-apciak-fiataljanak | null | true | null | null | HEOL |
A DIGI megvásárlása csak a kezdő lépés, a 4iG további akvizíciókat hajtana végre, pozícióit nemcsak a távközlésben, de az IT-ban, az űriparban és a kapcsolódó védelmi területeken is erősítené a vállalat – mondta a portfolio.hu-nak Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója és nagytulajdonosa.
A portálon hétfőn megjelent interjúban a vezérigazgató a DIGI-akvizíció finanszírozásáról azt mondta: arról határozott elképzeléseik vannak, de tőzsdei szabályok miatt ma erről még keveset mondhat.
Hozzátette: olyan egészséges finanszírozási struktúrában gondolkoznak, amelyben jelentős szerepük lehet a kötvényeknek, emellett különböző tőkebevonásban és a jelenlegi alacsony hazai és nemzetközi kamatkörnyezetben hitellel is számolnak. Ezekből az elemekből állítanak össze egy olyan finanszírozási struktúrát, amely mellett hosszú távú stratégiai céljaiknak megfelelően a csoport organikus növekedését is fenntarthatják, további akvizíciókat is megvalósíthatnak és osztalékot is tudnak fizetni a részvényeseiknek.
A csoport jövőbeni működéséről elmondta, hogy a folyamatban lévő és az előkészítés alatt álló akvizícióik felvetnek stratégiai kérdéseket, amelyek a „holdingosodás" irányába viszik a gondolkodásukat. Ebben a konstrukcióban tőzsdei cégként a 4iG egy olyan technológiai holding vállalat, amelynek működése három stratégiai pilléren nyugszik: IT, távközlés és távközlési infrastruktúra, valamint az űripar és védelmi iparág. „Tehát a fej továbbra is a 4iG, amely a stratégiai irányokat szabja meg, az egyes üzletágainkat pedig szolgáltatások szerinti vállalatcsoportokba szervezzük majd” – fogalmazott a portálnak a vezérigazgató.
A holding mindegyik eleme kapcsolódik az informatikához, és ezekben a tevékenységekben az összefüggés az adat, ami Jászai szerint a következő évtizedek legértékesebb eleme lesz. "Ha ebben a három iparágban erős pozíciókat tudunk kiépíteni, akkor azt lehet mondani, hogy az adatértéklánc egészét kontrolláljuk. Szerintünk ez a jövő, a három területben a közös pedig az adat, az informatika és a technológia” – mondta.
Az elmúlt hónapok lezárt akvizíciói közül a rövid távon is bevételt, profitot termelők közé sorolta a DTSM, az INNOByte, és az R&C vállalatvásárlásokat.
A külföldi terjeszkedési tervekről elmondta: az Antenna Hungariával nemzeti távközlési vállalatot építenek, amelyben nemzeti a tulajdon, a projekt pedig a magántőke és az állam együttműködésében valósulhat meg. Az elképzeléseik szerint a működési területük nem csak Magyarországra korlátozódik majd, hanem nemzetközi piacra is terveznek lépni. Elsősorban a Balkán, illetve a Nyugat-Balkán a fő célterületük. A távközlés mellett az IT terület további növekedésében is benne van a régiós kilépési lehetőség.
Kitért arra is, hogy várhatóan az idén is fizet majd osztalékot a társaság, az erről szóló végleges döntést a 4iG április végi közgyűlésének kell meghoznia.
Jászai Gellért szerint a 4iG részvények árfolyama alulértékelt. „Úgy gondolom, hogy a járványhelyzet enyhülésével a likviditás is visszatér majd a feltörekvő piacokra. Ezzel pedig meg fog jelenni az az érték az árfolyamban, amit az eddig bejelentett akvizíciók alapján mi is reálisnak gondolunk” – mondta. | Vállalkozás: A DIGI megvásárlása után tovább terjeszkedne a 4IG | Jászai Gellért szerint a 4IG a holdingosodás irányába indul el, és három pillére lesz: IT, távközlés és távközlési infrastruktúra, valamint az űripar és védelmi iparág. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20210412_A_DIGI_megvasarlasa_utan_tovabb_terjeszkedne_a_4IG | 2021-04-12 18:05:00 | true | null | null | HVG |
Polt Péter legfőbb ügyész felülvizsgáltatja a rendőrség korábbi határozatát, amelyben elutasították az egyik Mészáros Lőrinc-érdekeltség állami vízbeszerzésének kivizsgálását.
Az MSZP közadatkérésére a Volánbusz Zrt. nem vallotta be, hogy a Vivienvíz Kft.-től vásárolt a védőitalként használható ásványvizet.
A nyáron Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető közérdekű adattal való visszaélés miatt tett feljelentését, miután ellentmondtak egymásnak Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési ügyekért felelős államtitkára és a állami buszos cég válaszai.
Az államtitkár azt írta, hogy történt vásárlás, mégpedig 4188 darab félliteres vizet vettek Mészároséktól 268 ezer forint plusz áfa értékben. A Volánbusz viszont azt válaszolta, hogy nincs szerződése a Mészáros-céggel.
A BRFK kiderítette, hogy a közadatkérés beérkezésekor már öt alkalommal rendeltek vizet a cégtől, de azt állították, hogy a vásárlások eseti jellegűek voltak, nem szerződésesek, ezért közlekedési cég nem titkolt el közérdekű adatot.
Miután az MSZP megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium leszögezte, hogy nem csupán az írásban rögzített adásvételi megállapodások minősülnek szerződésnek, a párt megkereste Polt Pétert.
A legfőbb ügyész hivatalból történő felülvizsgálati kérelemnek minősítette Tóth Bertalan parlamenti kérdését. Polt a Fővárosi Főügyészségre továbbította a levelet, hogy vizsgálják ki az ügyet. | Polt felülvizsgáltatja, hogyan feledhették el Mészáros Lőrinc vizét | A rendőrség korábban arra jutott, hogy a Volánbusz nem sértett törvény, amikor nem számolt be arról, hogy Mészáros-érdekeltségtől vásárolt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/10/22/polt-felulvizsgaltatja-hogyan-feledhettek-el-meszaros-lorinc-vizet/ | 2017-10-22 19:22:00 | true | null | null | 24.hu |
Andy Vajna életének leginkább bulvárérzékeny vonatkozása a felesége, Vajna Tímea volt, nincs ez másként a halálával sem. A hírre érkező (többnyire rosszindulatú) emberi reakciók jókora része firtatja, mi lesz most a megözvegyült Vajnánéval, mekkora örökség juthat neki a több tízmilliárdos vagyonból, a volt filmügyi kormánybiztos után maradó cégbirodalomból.
Vajna Tímeával az elmúlt években elég gyakran foglalkozott a sajtó annak kapcsán (is), hogy üzletasszonyi minőségben próbálgatja a szárnyait, férje révén részesedést szerzett több cégben. Most azt a hipotetikus helyzetet nézzük meg, mi lenne vele, ha ezek segítségével a piacról kellene jövedelmet szereznie a férje halála után.
Vajna Tímea közvetve vagy közvetlenül négy magyar cégben rendelkezik érdekeltséggel:
Beauty Enterprises Kft.
Dorottya Diamond Palace Kft.
Mr. Funk Vendéglátó Kft.
The Donut Library Kft.
Ezek változatos területeken működnek, a szépségipartól az ékszerkereskedelmen át a vendéglátásig terjed a spektrum, az viszont mindegyikről elmondható (a Vajnáék által csak nemrég megszerzett Donut Libaryn kívül), hogy eddigi fennállása során csak veszteséget termelt.
A szépségverseny nagyon nem jött be
A Beauty Enterprises Kft., amelyen keresztül Vajna Tímea a többi érdekeltséget is birtokolja, elsődlegesen szépségversenyek szervezésével foglalkozna, de az elmúlt időszakban felhagyott ezzel a tevékenységgel, a céginformációs rendszer szerint az utolsó elérhető évben (2017-ben) nem volt árbevétele. Ez nem is annyira meglepő, hiszen már 2015-ben arról szóltak a hírek, hogy Vajnáné most már inkább szabadulna a Sarka Katától átvett Miss Universe Hungary licensztől, mert a versenyt nem sikerült nyereségesre kihozni. Mint mondta:
Látom, hogy nekünk mennyivel többe került a versenyünk, mint a Miss World megszervezése. Mi csak a 11 ledfalra költöttünk 12 millió forintot. Persze, ha egy kisebb helyen, mondjuk a Margitszigeti színpadon rendezném meg, valószínűleg sokkal alacsonyabb lenne a költségvetése, talán úgy megérné. Hobbinak viszont elég költséges.
Ettől függetlenül 2016-ban Vajna Tímeáék még megszerveztek egy versenyt, amelyen több mint 130 millió forintos ráfordítás mellett 72 milliós bevételre tettek szert, tehát jókora bukó volt. A licensztől a jelek szerint nem sikerült megszabadulni, és a Beauty Enterprises Kft. 2017-ben már 64 milliós mínuszt hozott össze, miközben a befektetett eszközállománya és a saját tőkéje évről évre nőtt, az utolsó elérhető beszámoló szerint 403 millió forinton illetve 203 millió forinton állt. A 2018-as eredményeket egyelőre nem látjuk. Pedig az iparágban a jelek szerint vannak lehetőségek, Sarka Kata brandje, a Miss World Hungary továbbra is él és virul.
Könnyebb hordani a gyémántot, mint eladni
A cégek közül Vajna Tímea ékszerüzletén, a Dorottya Diamond Palace-on folyik át a legtöbb pénz, ám valami miatt ezt sem sikerül pozitív mérlegűre kihozni. A 2012-es alapítású, gyémánt ékszerek gyártására és értékesítésére specializálódott cég 2015-ben kezdett ténylegesen működni, innentől meredek felívelés jellemezte árbevételfronton, az első évi 181 millió forintról 2017-re eljutott 499 millió forintig.
Ettől függetlenül profitot nem termel, adózás után -112 ezer forinton állt. Ez egyébként jelentős javulás az egy évvel korábbi -11 millióhoz képest, ha a Dorottya Diamond Palace ezen az úton haladt 2018-ban is, akkor könnyen lehet, hogy sikerült Vajna Tímeáéknak nyereséggel zárniuk az előző évet (ez majd májusban derül ki a következő beszámolóból).
Fánkpiaci terjeszkedés
Vajna Tímea harmadik üzleti lába a fánkbiznisz, két cégben is van érdekeltsége, ami erre specializálódott. Emlékezetes, hogy Vajnáék az Arany János utcai Mr. Funkkal vágtak bele az vendéglátózásba 2016-ban, Tímea lelkesedése pedig azóta is kitart, pedig a Beauty Enterpsiseshoz hasonlóan ez sem tűnik egy sikertörténetnek anyagilag.
A cég az első működési évében 22 milliós bevétel mellett 72 milliós mínuszt termelt, ami betudható annak, hogy egy hely beindítása jelentős kezdeti beruházást igényel. Az arányok azonban a következő évre sem javultak,
a bevétel még az anyagi jellegű költségeket is épphogy fedezte.
Vajna Tímea (és üzlettársa, Gomez Norbert) talán emiatt döntöttek úgy, hogy úgy terjeszkednek tovább a fánkozók piacán, hogy egy más működő céget vesznek át ahelyett, hogy a sajátjuknak nyitnának újabb üzletet. A 2012-es alapítású, népszerű Donut Library láncolatot 2018. nyarán vásárolta meg Gomez, majd egy hónap múlva átíratták a Mr. Funk Kft. nevére, így Vajna Tímea is tulajdonos lett a cégben.
A Donut Library a Mr. Funkkal ellentétben sikeresnek mondható anyagi értelemben, adózott eredménye a 2017-es beszámoló szerint 18 millió forint volt, miközben 137 millió forint értékben adott el süteményt. Vajna Tímeáék megtartották a brand nevét, így a cég három üzlete (Pozsonyi út, Karinthy Frigyes út, Károly körút) továbbra is Donut Library cégér alatt üzemel, csak a haszonélvezők mások.
Az Instagramon nagyot lehet szakítani
Ha mindezt összeadjuk, kiderül, hogy Vajna Tímea érdekeltségei komoly racionalizálására szorulnának, ha üzletasszonyként akarna érvényesülni férje halála után, hiszen érdekeltségei összességében egyelőre erősen mínuszosak (kivéve persze, ha 2018 során radikális fordulat történt ezen a téren).
Van viszont még egy ágazat, amiből a jövedelmet, méghozzá nem is rossz pénzt szerezhetne Andy Vajna özvegye, ha komolyan ráfeküdne, ez pedig az influenszerkedés. A timeavajna Instagram-oldal hazai szinten magas elérésűnek számít, jelenleg több mint 357 ezer követője van, ebből pedig elég sok mindent ki lehet hozni.
A cégek körében egyre népszerűbb az organikusabbnak látszó, influenszerek segítségével történő reklámozás, amit sokan ki is használnak a több tízezer követős hírességek közül. Az igazi profik hetente több fizetett posztot is kiraknak úgy, hogy az ne keltsen erőltetett hatást, csak arra kell ügyelniük, hogy ne legyen stílusidegen a megjelenített termék. Még egy kizárólag magyar követőtáborral rendelkező, pár tízezres Insta-oldal is kitermelhet egy korrekt megélhetésre elég havi bevételt megfelelő menedzselés mellett. El lehet képzelni tehát, hogy Vajna Tímea oldala is könnyen termőre fordítható lenne, különösen hogy esetében könnyen el lehet tolni nemzetközi irányba a célközönséget.
Kíváncsiságból betettük a timeavajna oldalt három különböző kalkulátorba, amelyek arra szolgálnak, hogy az emberek felmérhessék, mennyi pénzt kereshetnének az Instagramjukkal. A követőszám és a követők aktivitása alapján (amely Vajna Tímeánál egyébként elég alacsony, tehát potenciális még javítható) az egyik algoritmus 1000 és 1700 dollár közé, másik 900 dollárra, harmadik pedig 700 és 1100 dollár közé becsülte az egyetlen szponzorált poszttal megkereshető összeget.
Ha Vajna Tímea úgy döntene, hogy a jövőben kizárólag az Instagramjából akar megélni, és a jelenlegi ütemben posztolna (kb. napi egy poszt), de minden harmadik feltöltött kép egy hirdetés lenne, akkor konzervatív becsléssel számolva is bruttó 9-11 ezer dollárja lenne a hónap végére (feltéve, hogy nem csak egy reklámpiaci lufi az egész influenszer-biznisz, ami egyszer csak kipukkad).
ráadásul a követőszám tovább növelhető ha nem is a végtelenségig, de azért a jelenlegi szinten még bőven túl (a legnagyobb elérésű magyar Insta-oldal jelenleg Palvin Barbaráé, neki 10,2 millió követője van).
Mindent összevetve tehát Vajna Tímeát még akkor sem kellene félteni, ha valami furmányos házassági szerződés miatt alig örökölne valamit, és a cégeit sem sikerülne ráncba szednie: az Andy Vajnával töltött évei alatt már kellőképpen felépítette magát, mint közösségimédia-celeb. | Mi lenne Vajna Tímeával, ha a saját lábára kéne állnia? | Mi lenne Vajna Tímeával, ha a saját lábára kéne állnia? - A filmügyi kormánybiztos megözvegyült felesége kipróbálta magát üzletasszonyként, mostanáig nem sok sikerrel. Mégsem kellene félteni, még akkor se, ha alig örökölne valamit. Mutatjuk, miért. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/01/22/andy_vajna_halala_vajna_timea_cegei_fank_gyemant_szepsegverseny_instagram_influencer/ | 2019-01-23 11:17:33 | true | null | null | Index |
A Nyugat-Balkánon élők szerint "normális" a rendőrségi korrupció | A nyugat-balkáni országokban élők többsége szerint a rendőrség korrupt, de ez ebben a társadalomban "normális dolognak" számít - közölte egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás eredményeit csütörtökön a Vreme című szerb hetilap.
| null | 1 | http://www.atv.hu/kulfold/20150723-a-nyugat-balkanon-elok-szerint-normalis-a-rendorsegi-korrupcio | 2015-07-23 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Október 9-én zajlott Csókakőn a júniusban megválasztott képviselő-testület alakuló ülése. Ahogy a többi településen, úgy a vár alatti községben is letette az esküt valamennyi képviselő és maga a polgármester, Lévai Ildikó is.
Az új vezetésnek gratulált Csákvári Ilona, a Móri Járási Hivatal vezetője, és Törő Gábor országgyűlési képviselő is. Ők ketten megköszönték a 14 éves közös munkát Fűrész Györgynek, a korábbi polgármesternek, aki nem indult a 2024-es választásokon, és egyúttal gratuláltak, és jó munkát kívántak az új testületnek.
A korábbi vezető, Fűrész György, az eskütételt követően átadta Lévai Ildikónak azokat a különleges jelvényeket, melyet minden polgármester tovább ad az őt követőnek. Az egyik egy lánc és egy medál, melyet egy korábbi megyei elnök, Fertő László adományozott a községnek. Emellett átvehette Lévai Ildikó a település kulcsát is, melyről azt mondta Fűrész György az átadáskor, hogy a kulcs egyszerre nyitja a menny és a pokol kapuját is, de hozzátette azt is, hogy a zárat, melybe a kovácsolt vaskulcs illik, meg kell keresni. Végül egy ládikóban átnyújtotta a régi vezető az újnak azokat a szőlő- és borkultúrára utaló kacorkéseket, melyeket a korábbi polgármesterek is mindig továbbadtak, méghozzá mindegyik úgy, hogy egy újabb darabbal gyarapította a korábbi gyűjteményt.
Az ünnepélyes pillanatok után elkezdődött a tényleges munka. Több napirendi pontot elfogadott a képviselő-testület, ám az alpolgármester személyében nem tudtak megegyezni, így ezt a döntést a következő, soros ülésen tárgyalják újra. | A pokol és a menny kapujának kulcsát adták tovább | Rendhagyó alakulóülést tartott a csókakői képviselő-testület október 9-én, szerdán. A hivatalos és egyben ünnepélyes eseményen nem csak a polgármesteri cím került új kezekbe, de több olyan relikvia is, amit mindig nagy becsben tartottak a korábbi vezetők. A jelképek között volt a település kulcsa is. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/a-pokol-es-a-menny-kapujanak-kulcsat-adtak-tovabb | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A kínai holdprogram demceberben válik igazán izgalmassá, de addig sem unatkozhatunk. A május végén felbocsátott egyik mikroszatelit most három gyönyörű képet küldött a Földre.
Alig egy hónappal ezelőtt, május 21-én bocsátották fel a kínaiak azt a műholdat, amely a távol-keleti ország holdprogramjának egy igen fontos része lehet. A segítségével ugyanis a világon elsőként ők szállhatnak le egy holdjáróval a Hold sötét oldalán, a Csüecsiao (Queqiao) pedig a kommunikációs csatornát teremti majd meg a holdjáró és a földi irányítás között. A műhold egy mikroszatelittel, a Longjiang–2-vel állt Hold körüli pályára, utóbbi pedig már vissza is küldött néhány lélegzetelállító képet a Földről.
© CNSA
Az alig 50 centiméteres műholdra egy Szaúd-Arábia által készített kamerát szereltek, amely három fotót készített. Ezek közül az egyiken a Hold Mare Imbrium (Esők tengere) nevű része látható.
© CNSA
A kínai holdprogram következő része, hogy teszteljék a Csüecsiao mintegy 4 méter átmérőjű antennáját, amelynek mintegy 500 ezer km-es távolságból kell majd átjátszania a Föld felé a Hold túloldaláról érkező adatokat.
© CNSA
Ha kíváncsi, milyen képeket készít a jövőben a kínai műhold, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Alig 50 cm-es, de ilyen fotókat készített a Földről a kínai műhold | A kínai holdprogram demceberben válik igazán izgalmassá, de addig sem unatkozhatunk. A május végén felbocsátott egyik mikroszatelit most három gyönyörű képet küldött a Földre. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20180619_kina_holdprogram_muhold_foto_a_foldrol | 2018-06-19 13:03:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Nem várt fordulatot vett pár napja a Simonka-botrány: egymásnak estek a békési fideszesek, és nem úgy tűnik, hogy ez a fideszes belháború egyhamar véget ér.
A Simonka György fideszes országgyűlési képviselő körül kirobbant botrány röviden:
A Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési csalás ügyében nyomoz, az ügyben Simonka György is érintett. Simonka neve még Mengyi „Voldemort” Roland ügyével kapcsolatban került elő – erről már ősz elején írtunk –, Békés megyében ugyanis ugyanaz a pályázatíró cég a Public Sector Kft. bonyolította több nagy projekt előkészítését és pályáztatását, mint Mengyi ügyeit. Egy Simonkához kötődő ingatlanban a nyáron házkutatást is tartottak, bár ezt a képviselő akkor tagadta.
A múlt hétvégén kiszivárgott egy fideszes hírlevél, amiben jó tanácsokkal látták el a kedvenc kormánypárti képviselőjüket, azaz Simonkát megvédeni szándékozó embereket. Simonka az Indexnek elismerte, hogy valóban egy fideszes munkatársa állította össze a kommentháborúban munícióként szolgáló hírlevelet.
Csakhogy a kommentháború egy másik háborút is felszínre hozott: Alt Norbert, a gyulai Fidesz elnöke lájkolás és pozitív tartalmú hozzászólások helyett kritikus megjegyzést fűzött a megyei választmányi elnök albumához, amelyben számon kéri rajta a békési emberek szembefordítását egymással. Az adok-kapokba később a gyulai, szintén fideszes polgármester is beszállt.
Egy a zászló, de a tábor nem
Az már a napnál is világosabb, hogy Békés megyében fideszes belháború zajlik. A párton belüli belháborúk egyáltalán nem ritkák a Fideszben, az azonban szokatlan, hogy a háborúskodó felek ezt a nyilvánosság előtt játsszák le.
A kommentháború utáni csetepatéban az látszott csak, hogy a gyulai fideszesek, élükön Alt Norberttel koránt sincsenek jó viszonyban Simonka Györggyel, utóbbi pedig azt sejtette, hogy a róla szóló negatív sajtóhírek mögött a gyulaiak állnak. A gyulaiak ezt sértésnek vették, azt hangoztatva, hogy Simonka és csapata az összes gyulait sértegeti.
Leegyszerűsítés azonban csak a gyulaiak vs. Simonka háborúnak látni a történteket. A dolog 2010 nyaráig nyúlik vissza: akkor lett Domokos László, a párt megyei erős embere – korábbi megyei közgyűlési elnök, volt parlamenti frakcióvezető-helyettes és több mint tíz évig a párt megyei választmányának elnöke – az Állami Számvevőszék elnöke. Addig a közép-békési tengely (Szarvas-Békéscsaba-Gyula) dominanciája megkérdőjelezhetetlen volt a döntésekben, a távozása után azonban egy vákuum keletkezett – ebbe igyekezett belemozogni az egyébként hagyományosan baloldalinak számító dél-békési térségből érkezett Simonka és csapata (az erőátrendeződést jelzi, hogy 2010-ről 2014-re a megyei közgyűlésben a fideszesek több mint egyharmada lecserélődött).
Valójában tehát a korábbi évekhez képest lobbierejüket vesztett közép-békésiek állnak konfliktusban az elmúlt években igen dinamikusan politizáló, és a régiójába komoly forrásokat átmozgató, ám rámenős stílusa miatt a pártban szinte a kezdetektől gyanakvással fogadott Simonkával. Igaz, ebben a vitában eddig valóban főleg a gyulai helyi vezetők hallatták a hangjukat, miközben a párt gyulai és békéscsabai parlamenti képviselői – az egyaránt fideszes Kovács József és Vantara Gyula – egyelőre nem.
Gyula fideszes polgármestere annál inkább: szerdai közleménye elég egyértelműen jelezte a feszültséget.
Simonka György saját hazugságainak hálójában vergődik,
ennek céljából Békés megyei településeket, elsősorban Gyulát illeti hamis vádakkal” - írta Görgényi Ernő. Elég ritka, hogy fideszes ilyen szavakkal illet egy fideszes párttársat.
A konfliktus hátterében valójában két dolog állhat: sok szemét és még több pénz.
A Simonka és a gyulai fideszesek közötti konfliktus ugyanis már jóval a kommentháború előtt, szeptember végén kirobbant, de különösebb visszhangot akkor nem kapott az ügy, amiben szerepet játszhatott az is, hogy csak a Népszabadság foglalkozott vele. Az azóta már bedarált lap szerint a térség hulladékgazdálkodási rendszerének működése miatt esett egymásnak két fideszes csapat.
Az egyik csapat vezetője Simonka, valamint az általa támogatott orosházi polgármester, Dávid Zoltán. Velük vannak a tőlük erősen függő dél-békési önkormányzatok.
A másik oldalon Vantara Gyula országgyűlési képviselő, Békés megye fejlesztési kormánybiztosa, Dankó Béla és Kovács József fideszes országgyűlési képviselők, továbbá a nagyobb városok, Békéscsaba és Gyula önkormányzatai sorakoztak fel. A Népszabadság szerint Vantaráék pedig egy igazi nagykutya, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter támogatását élvezik.
Összehordta a szemetet a szél
És hogy min kaptak össze? A Dareh nevű szervezeten. Ez nem más, mint a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás.
A Dareh azért fontos, mert ez fogja működtetni a térség hulladékgazdálkodást, méghozzá elképesztő pénzekért, amit persze az EU-tól kapnak meg.
És ezen a bizniszen sokan, sokat akarnak keresni.
Kétszer 15 milliárd forintról van szó. A Darehet egyébként még 2006-ban hozták létre Orosháza vezetésével, 92 település a tagja, az elnöke pedig Dávid Zoltán orosházi polgármester. Aki ugye most a Simonka-tábort erősíti.
A lényeg, hogy a Simonkáékkal szemben állók szerint a Darehen keresztül folynak ki pénzek, a költések pedig ellenőrizetlenek. Gyula fideszes polgármestere, Görgényi Ernő például a Dareh által alapított Bázis Zrt. egy júniusi közgyűlésén azon akadt ki, hogy szerinte a Bázis közbeszerzései "nélkülözik a törvényes alapokat", soha nincs egyeztetés, az önkormányzatoknak pedig "biankó csekket" kellene megszavazniuk.
A szemétpénzből tehát több érdekkör is részesedni akar. És hát nagyon úgy tűnik, hogy van miből: kommunikációra százmilliót költöttek, de ügyvédi költségekre sem sajnálnak több százmilliókat. Több önkormányzat is azon van kiakadva, hogy miközben a Darehen keresztül elképesztő összegeket költenek, a hulladékfeldolgozás tényleges korszerűsítése egyre késik.
Az elégedetlenkedő önkormányzatok ki is léptek a Darehből.
Az elégedetlenek között volt Hódmezővásárhely, márpedig az a város Lázár János ellenőrzése alatt áll.
Hódmezővásárhely tehát egyszer csak kilépett a társulásból. Ez pedig magyarázatot adhat arra is, miért mernek a gyulaiak most már nyíltan szembemenni Simonkával. De kilépett Nagyszénás is, ahol a 2014-es helyhatósági választáson a Simonka által a Fideszből kiszorított korábbi fideszesek győztek.
Bár a Simonkát érintő nyomozás miatt országos botránnyá vált a békési fideszes belviszály, hasonlóra akad azért példa. Hatvanban például már egy éve tart a harc a fideszes polgármester és a volt városvezető, a most NFM-államtitkárként dolgozó Szabó Zsolt között. Az egykor jóban lévő, gördülékenyen együtt dolgozó páros összekülönbözése odáig fajult, hogy Szabó Zsolt lesöpörte az asztalról a polgármestert támogató Mészáros Lőrinc írásbeli ajánlását is.
Borítókép: Hulladékfeldolgozó gépsor a regionális önkormányzati társulás (DAREH) hulladékfeldolgozó-üzem és válogatóművében a szilárdhulladék gazdálkodási rendszer projektzáró rendezvényén, Békéscsabán 2015. november 9-én. Fotó: MTI/Rosta Tibor | Fideszes belharc: sok szemét és még több pénz a háttérben | Fideszes belharc: sok szemét és még több pénz a háttérben - A nyilvánosság előtt ugrottak egymásnak Békésben a fideszes vezetők, ami ritka. De nem csoda: elég sok uniós pénzről van szó. A sztoriban ügyészségi nyomozás és Lázár János is feltűnik. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/12/16/sok_szemet_es_meg_tobb_penz_all_a_bekesi_fideszes_belharc_hattereben/ | 2016-12-16 17:00:20 | true | null | null | Index |
2022-től csak elektromos buszokat vehetnek a közösségi közlekedés számára. Ezt tartalmazza a kormány új buszstratégiája, amely péntek délután jelent meg a Magyar Közlönyben.
Egyúttal tovább erősödött Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerepe is. Ő váltja a főleg államtitkárokból álló Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság élén Varga Mihály pénzügyminisztert, aki 2016-ban még nemzetgazdasági miniszter néven kapta a megbízást. (Ez a testület a jövőben nem csak az autóbuszbeszerzés, hanem szolgáltatásvásárlás esetén is ajánlásokat fogalmazhat meg a beszerzési eljárás lényeges tartalmára.)
A miniszter azt a feladatot kapta, hogy ösztönözze a hazai buszgyártást, csökkentse az üzemeltetett buszok átlagéletkorát, károsanyag-kibocsátását és fenntartási költségeit, továbbá javítsa az utazási szolgáltatások minőségét. Egyebek közt javaslatot kell készíteni a helyi közösségi közlekedés állami finanszírozásának modelljére, ami – bár külön megnevezve nem szerepel – bizonyára vonatkozik a fővárosra is.
A koncepció lényeges eleme, hogy az állam 2020 és 2022 között támogatja az alacsony energiafogyasztású, továbbá alacsony szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátású EURO-6 kibocsátási normával rendelkező, vagy alternatív – elektromos vagy sűrített földgáz – meghajtású autóbuszok beszerzését, 2022. január 1-jétől pedig kizárólag az elektromos meghajtású autóbuszokét.
Ennek érdekében a tárcán belül és a központi költségvetési maradványból 1,6 milliárd forintot csoportosítanak át, amelynek feléből régiónként legalább egy településen legalább három hónapos, demonstrációs célú használatra megjelenhetnek az elektromos meghajtású buszok, a másik feléből pedig a megyei jogú városok számára lehetővé teszik a jelenlegi buszállomány részleges lecserélését elektromos meghajtású autóbuszokra, a teljes beszerzési érték legfeljebb 20%-os támogatásával.
Egyúttal visszavonták azt a tavalyi határozatot, amely szerint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek kellett megvizsgálnia az autóbusszal végzett helyi közösségi közlekedés finanszírozási modelljét, és az erre vonatkozó javaslatot 2019. január végéig kellett a kormány elé terjesztenie – ami a jelek szerint vagy nem történt meg, vagy nem fogadták el.
(Címlapképünk illusztráció.) | Itthon: Három év múlva már csak elektromos buszok kerülhetnek a közösségi közlekedésbe | Palkovics László pedig újabb fontos területet vehet át, ezúttal Varga Mihály pénzügyminisztertől. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20190920_Harom_ev_mulva_mar_csak_elektromos_buszokat_vehetnek_a_kozossegi_kozlekedes_szamara | 2019-09-20 20:29:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Valtteri Bottas rajt-cél győzelmet aratott az Olasz Nagydíj szombati sprintfutamában.
Kapcsolódó Bottas megverte Hamiltont az Olasz Nagydíj időmérőjén Szombaton sprintfutamon dől el, mi lesz a vasárnapi verseny rajtsorrendje.
A finn pilóta úgy lőtt ki a rajtnál, mintha a NASA űrhajójában ülne, csapattársa viszont, Lewis Hamilton csúnyán beragadt, amivel a második helyről az ötödikik zuhant vissza. Ezt Max Verstappen, Lando Norris és Daniel Ricciardo használta ki, akik nem tudták megközelíteni sem Bottast, de Hamiltonnak is esélytelenné vált a pontszerzése.
Az első körben egyébként Pierre Gasly kiesett, a francia pilóta a első szárnya a tülekedésben sérült meg, majd hirtelen a bal első kerék alá szorult, amitől az Alpha Tauri versenyzője nyílegyenesen a gumifalba csapódott és kiesett.
A sprintfutam meghatározza a vasárnapi főfutam rajtsorrendjét, valamint extra pontokat is ér, Bottas első helye hármat, Verstappené kettőt, Ricciardóé pedig egy extra egység a világbajnoki táblázaton. | Bottas külön kategóriát képviselt a sprintfutamon, Gasly a falba csapódott | Izgalomban nem volt hiány a szombati sprintfutamon. | [
"sport",
"autósport",
"forma-1",
"f1",
"pierre gasly",
"valtteri bottas",
"olasz nagydíj"
] | 0 | https://24.hu/sport/forma-1/2021/09/11/olasz-nagydij-sprintfutam-bottas-gyozelem-gasly-baleset | 2021-09-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Polt Péter;tankerületek;Tompos Márton;
2023-05-12 18:16:00
Három eljárás zajlik tankerületi vezetők ellen
Sikkasztás, vesztegetés és hivatali visszaélés a gyanú.
Írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek a momentumos Tompost Márton. Afelől érdeklődött, van-e folyamatban büntetőeljárás valamely tankerületi igazgatóval szemben, ha igen, milyen feltételezett bűncselekmény miatt és mely tankerületek érintettek.
Polt Péter válasza szerint jelenleg három eljárás zajlik:
Egyelőre mindhárom ügy felderítési szakaszban van, gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor - jelezte a legfőbb ügyész. Bővebb információt nem árult el az eljárásokról, ugyanakor felhívta a figyelmet, hogy a felderítési szakaszban folytatott nyomozás nem az ügyészség, hanem maga a nyomozó hatóság felügyelete alatt áll, így a felderítés szakaszára vonatkozó adatok tekintetében a tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik. | Három eljárás zajlik tankerületi vezetők ellen | Sikkasztás, vesztegetés és hivatali visszaélés a gyanú. | null | 1 | https://nepszava.hu/3194349_tompos-marton-polt-peter-ugyeszseg-tankeruletek-eljaras | 2023-05-12 14:45:00 | true | null | null | Népszava |
A rendőrök szeptember 27-én egy ferencvárosi lakáshoz mentek, mert információjuk szerint egy magyar-román férfi bujkált a lakásban, aki ellen román, nemzetközi, sőt európai elfogatóparancs is volt kiadva.
A férfit azért körözték, mert nem kezdte meg 7 éves börtönbüntetését, amit a román bíróság szabott ki rá. A férfit azért ítélték el, mert több drogokkal kapcsolatos bűncselekményt is elkövetett.
Azonban a román hatóságok nyomozása nem vezetett eredményre, viszont adataik szerint a férfi 2019 óta Magyarországon bujkált, úgy, hogy öccse iratait használta a rejtőzködéshez.
Ezen információk alapján a BRFK Célkörözési Osztályának munkatársai kezdtek nyomozni az ügyben, és széleskörű adatgyűjtésbe kezdtek.
Ezután pedig egy ferencvárosi lakásban rátaláltak a keresett férfira, akinek a lakását is átkutatták, ahol 250 gramm drogot találtak.
A 33 éves férfita rendőrökelfogták és a ferencvárosi rendőrkapitányságra vitték, ahol a kiadatási eljárás lefolytatásáig őrizetben van, amely néhány nap alatt megtörténhet.
Ahogy azt korábban megírtuk, a rendőrök havontaátvizsgáljáka folyamatban lévő eljárásokat, aminek köszönhetően augusztusban, egy összehangolt akcióban több tíz bűnözőt fogtak el. Emellett pedig több olyan embert is megtaláltak, akik eltűntként szerepeltek a nyilvántartásban. Arendőrökfebruár óta 412 embert fogtak el, köztük olyan szökött bűnözőket is, akik ellen emberölés, emberkereskedelem, zsarolás, súlyos testi sértés, kábítószer-kereskedelem és szexuális kényszerítés miatt adtak kielfogatóparancsot. Ezekért a bűncselekményekért összesen 101 év letöltendő börtönbüntetést és több mint 12 millió forint pénzbírságot szabtak ki a bíróságok.
Követőivel beszélgetett élő adásban egy fiatalTikTokker, mikor váratlanul körbekerítették a rendőrök és megbilincselték. Egyelőre nem lehet tudni, miért csaptak le a speciális kommandósok.
Júliusban a rendőrök több budapesti kerületben is körözési akciót szerveztek, aminek köszönhetően 51 olyan embert fogtak el, akiket köröztek vagy eltűntként kerestek. Köztük volt az a 62 éves férfi is, akitgyilkosságmiatt köröztek, ugyanis korábban halálra verte a lakótársát. | Öt éven keresztül bujkált egy veszélyes bűnöző Magyarországon | Öt évig bujkált egy magyar–román kettős állampolgárságú férfi, akit Romániában több év börtönbüntetésre ítéltek. A férfit a román hatóságok nem találták, ezért a magyar rendőrök kezdtek nyomozni az ügyében. Múlt hét pénteken megtalálták egy ferencvárosi lakásban. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/korozes-elfogas-bunozo | null | true | null | null | Origo |
"Egy olimpia lebonyolítása jó lehetőség lenne Magyarország számára, Budapest csak nyerhetne rajta például út- és vasútfejlesztés, budapesti kórházak megújítása, miközben sportlétesítményt szinte nem is kellene építeni" - állapította meg a sportpolitikus. Mint mondta, ha Magyarország megpályázna egy olimpiát, szerinte nagy esélye lenne, de csak akkor, ha tartós, nemzeti, pártokon átívelő konszenzus lenne a témában a kormány, a főváros és az emberek között. "De az is lehet, hogy ez egy kimaradt esély lesz." A következő 3-5 évben a NOB nem dönt egy olimpia sorsáról sem, úgyhogy most sok idő lenne a szakmai vitákra. Fürjes Balázs elmondta, a MOB és a főváros nagyjából október közepén kezdhet egyeztetni arról, hogy megpályázzunk-e egy következő olimpiát.
A NOB magyar tagja nem hallott arról, hogy Karácsony Gergely és Orbán Viktor egyeztettek volna egy budapesti olimpiáról, hiába állítja Magyar Péter, hogy a két politikus "összeborult ebben a témában". "Az biztos, ha egyszer komolyan gondoljuk, hogy Budapest rendezzen olimpiát, akkor szükség lesz egyeztetésekre, melyeknek nyilvánosnak és átláthatónak kell lenniük. Ha a MOB kezdeményezi egy budapesti olimpia megrendezését, akkor először a főváros ajtaján fog kopogtatni." Felhívta rá a figyelmet, hogy ma már a NOB úgy választ ki szervező országot, hogy annak utána ne okozzon az olimpia lebonyolítása problémát.
Fürjes Balázs arról is beszámolt, úgy érzi, szerencsés helyzetben van, mert minden feladatot élvez, amit éppen kap. Az idén lesz 53 éves, eddig élete felét a magánszektorban töltötte, a másik felét a közszolgálatban, mindkettőt nagyon szerette. Amikor a kormányzatban Budapest ügyeiért volt felelős, akkor az vált a szívügyévé, szép dolgokat lehetett csinálni, sokkal több volt a jó dolog, mint a kellemetlen, de most azt élvezi, hogy hazánkat képviselheti a NOB-ban.
Sokan kérdezik a fővárosban kialakulni látszódó kaotikus helyzetről, mindig elmondja, hogy a Fővárosi Közgyűlés összetétele a választók akaratát tükrözi, és egy demokráciában az szent. A budapesti szavazók azt akarták, hogy ezek a pártok és ilyen arányban képviseljék őket, így a pártoknak sem panaszkodni kellene, hanem megoldást találni. Biztos abban, hogy minden választó azt várja el a közgyűlés tagjaitól, hogy elsősorban a budapestiek érdekeit tartsák szem előtt, és az alapján döntsenek, függetlenül attól, hogy kire szavazott. Bízik abban, hogy a pártok megtalálják majd a legjobb megoldásokat. Elmondta, jól esik neki, hogy Tarlós István azt nyilatkozta, ha elindult volna, megnyerhette volna a főpolgármesteri választást, de sosem szerette halmozni a tisztségeket, tudatos döntés volt részéről, hogy felhagyott a kormányzati munkával, és megtisztelőnek érezte a NOB felkérését, bár ezt társadalmi munkában végzi.
Fürjes Balázs úgy gondolja, nagyon átgondolt, jól szervezett olimpiát rendeztek a franciák, amire nagy szükség is volt a Covid után, hogy végre újra nézők előtt legyenek a versenyszámok. Szóba került, hogy a NOB 2025 márciusában új elnököt választ, hét erős jelölt is van, éles versenyre lehet számítani.
A műsorban szóba került, hogy több panasz is érkezett a párizsi olimpia nyitóünnepsége miatt. Fürjes Balázs szerint ez mindig egy lehetőség a házigazda számára, hogy megmutassa, mi fontos számára a saját történelméből és kultúrájából. A szervező ország dönt arról, hogyan és milyen módon mutatják be a számukra fontos dolgokat, így történt ez Párizsban is. "A franciák joga volt, hogy elmondják mi számukra a fontos." Egyetért azzal, hogy egy nyitóünnepség senki számára sem lehet sértő, és az is jó lenne, ha nem kellene korhatárossá tenni. | Fürjes Balázs: egy budapesti olimpia jó lehetőség, és kimaradt lehetőség is lehet | A Momentum 2017-es „Nolimpia” kampánya egy biztos szervezési lehetőséget vett el Magyarországtól, hiszen az akkor beadott pályázat tetszett a NOB tagjainak, és már akkor azt mondták, ha Magyarország pályázata végigment volna, akkor megkaptuk volna egy későbbi olimpia rendezési jogát. Akár 15 évünk is lehetett volna a felkészülésre, annyi, mint korábban egyetlen országnak sem – mondta Fürjes Balázs, a NOB tagja, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/furjes-balazs-egy-budapesti-olimpia-jo-lehetoseg-es-kimaradt-lehetoseg-is-lehet/437841 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága bányafelügyeleti hatáskörben 5 millió forintos bírságot szabott ki egy világörökségi területen működő bányavállalkozóval szemben.
Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint 2023. március 15-én lépett hatályba a világörökségi területen folytatott bányászati tevékenységre vonatkozó 5/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet, amely többek közt rögzíti, hogy ezekben a bányákban a kitermelés elsődlegesen kézi vagy gépi módszerrel lehetséges. A rendelet kitér arra is, hogy robbantással egy helyszínen és havi egy alkalommal lehet robbantást végezni. Az új szabályokra történő felkészülésre a rendelet 60 napos felkészülési időt biztosított a bányavállalkozóknak.
A bányafelügyelet hatósági ellenőrzése során megállapította, hogy egy bányavállalkozó a szabályokat megsértve, a felkészülési időt követő első alkalommal két helyszínen is robbantott egy napon belül. Az Országos Bányakapitányság a lefolytatott eljárást követően 5 millió forintos bírságot szabott ki a bányavállalkozóval szemben.
A bányafelügyelet a szigorú szankcionálással is ösztönözni szeretné a bányavállalkozókat arra, hogy a jogi szabályozást maradéktalanul betartsák
- fogalmaztak a közleményben. | Egy nap alatt kétszer robbantottak egy világörökségi területen működő bányában, 5 milliós bírság járt érte | A bányafelügyelet a szigorú szankcionálással is ösztönözni szeretné a bányavállalkozókat arra, hogy a jogi szabályozást maradéktalanul betartsák. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/08/23/vilagoroksegi-teruleten-mukodo-banyavallalkozo-sztf-5-millio-forintos-birsag | 2023. 08. 23. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Kiírták a zebegényi Kenderes Hotel felújítására vonatkozó közbeszerzést - értesült a Narancs.hu. Az erről szóló dokumentum szerint az első ütem feladata az állagmegóvás és a külső határolt felületek rendezése lesz.
A Kenderes Hotel sorsa azért érdekes, mert még 2022-ben több értékes ingatlan Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető személyek által gründölt alapítványokhoz került Pest megyének ezen a részén, Rétvári Vác központú választókerületében. A sor a váci, Káptalan utcában található épületegyüttessel kezdődött, amiből az önkormányzat közösségi teret létesített volna. Az esetről még az EP-választáson nagyot nyerő, Tisza-alelnök Magyar Péter is beszélt, amikor országjárása során útba ejtette Vácot. Hasonlóan nyúltak le egy épületet Szobon is: a polgármester lapunk megkeresésekor értesült arról, hogy a Rétvári jobbkezeként számon tartott Bajor Gergő által vezetett Dunakanyar Védegylet Alapítvány megkaparintott egy helyi ingatlant.
A zebegényi hotelt a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány vásárolta meg, mint arról lapunk annak idején hírt adott. Az alapítvány - ami szintén Rétvárihoz kötődik, erről lejjebb írunk - jelenlegi kurátora, Ulicsák Tamás Ferenc az Építészfórumnak tavaly ilyenkor azt mondta, 44 fős szálláshely kialakítása a cél; a hotel a környékre érkező turisták, vendégek vagy akár a szintén Zebegényben lévő dohánypavilon épületében rendezvényen részt vevő vendégek szállását biztosítaná.
A kurátor a kormánypárti 0627.hu-nak is beszélt a hotellel kapcsolatban: "A Millenniumi Pavilonban egy kulturális közösségi tér létesül, mely gazdaságos működtetéséhez elengedhetetlen, hogy szálláshellyel is rendelkezzen az épület. A történelmi környezetet nem akartuk megbolygatni, a pavilon területén nem szerettünk volna egy szállodaépületet létrehozni, ezért az alapítvány megvásárolta a pavilontól körülbelül 200 méterrel elhelyezkedő Kenderes Hotelt.
A hotelt egy évtizede nem gondozták, több száz köbméter szemetet halmoztak fel. Az épület tetőszerkezete súlyosan sérült, minden nappal romlik az állaga.
Az alapítvány megkezdte a terület rendezését még 2022-ben, kitakarítottuk a teljes területet és a felújítási terveket elkészítettük. Célunk, hogy a felújítást követően egy 40 fő befogadására alkalmas, éttermi résszel rendelkező szálláshellyel gazdagodjon Zebegény" -vázolta a terveket.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) felületén a napokban felhívás jelent meg, mely szerint nekifutnak a hotel felújításának. A dokumentumból pár érdekes részlet kiderült az ingatlant érintően: az épület alapterülete bruttó 1281 négyzetméter, nem áll országos vagy helyi védelem alatt. Pincét, emeletet, tetőtéri galériát is magába foglal. "A legfontosabb feladat, hogy ez a rendkívül tagolt épület egy nyugodtabb tömegbe legyen rendezve" - olvasható a dokumentumban.
A hotel több szempontból is elavult, nem felel meg a kor követelményeinek, például a tetőszerkezet cseréje elengedhetetlen. Az biztos, hogy lesz vele feladat, a felújítás első ütemének az állagmegóvás és a külső határoló felületek rendezése lett meghatározva. Szerettünk volna beszélni Ulicsák Tamás Ferenccel, de jelenleg szabadságát tölti, arra kért, hogy majd ezt követően keressük.
A Milleniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány egy másik helyi épületet is felújíthat, jelentős állami támogatásból. A Millenniumi Pavilont, ismertebb nevén Dohánypavilont leromlott állapota miatt jelenleg nem haszálják. Az épület Zobel Lajos tervei alapján a városligeti millenniumi kiállításra készült 1895 környékén. Később Ferenc Józsefnek adományozták, aki továbbadta Zebegénynek, ahol csak később, az 1920-as években állították fel. Az ingatlant testi fejlődésben elmaradt gyerekek üdültetésére használták. 2001-ben német tulajdonba került, az állapota leromlott.
2018-ban a Családháló Alapítvány 137 millió forint állami támogatásból vásárolta meg az ingatlant. A forrást az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) - Rétvári Bence korábbi tárácja - biztosította. Az alapítvány kurátora egy volt KDNP-s újbudai önkormányzati képviselő, Ábrahám Katalin. Rétvári korábban újbudai országgyűlési képviselő volt, személyesen ismeri Ábrahámot, aki volt a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány első kurátora is. A szervezet 2,7 milliárd forint állami támogatást kapott az EMMI-től, ebből a pénzből újíthatják fel az épületet.
A pavilon a látványtervek alapján esküvők, partik, konferenciák helyszínéül szolgálhat. Ulicsák Tamás Ferenc 2023 szeptemberében azt mondta lapunknak, szeretné, hogy még a "tél beállta előtt" történjen valami a projekttel, mert rémálom, hogy ennyire húzódik. Ez a vágya nem teljesült: a felújításra vonatkozó közbeszerzés érvénytelenül zárult, mert a kivitelezők túl sokat kértek. (Az sem segít a helyzeten, hogy az épület a hegyoldalban van, szűk utcákon lehet feljutni, azt pedig nem néznék jó szemmel a helyiek, ha több tonnás kamionok furikáznának a községben.)
A Közbeszerzési Hatóság oldala szerint többször is kiírták a közbeszerzést, de nyertes ajánlattevő nincs feltüntetve, magyarán továbbra is akadályba ütközik a felújítás. A legutóbbi, májusi hirdetményben úgy fogalmaznak: "Annak oka, hogy miért nem választották ki a nyertest: a vevő döntése a nem elegendő finanszírozás miatt." A további dokumentumokban ennél kicsit bővebben azt írták, hogy "(...) igazolható, rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel". A közbeszerzés az EKR-ben eredménytelennek van feltüntetve.
A Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány múlt évre vonatkozó beszámolója szerint szépen fogyott a központi költségvetésből folyósított mintegy 2,7 milliárd forintnyi támogatásból. A tárgyévben 81 millió forintot költöttek, ebből 20 milliót személy, 1,3 millió forintot dologi kiadásokra fordítottak, a legtöbb elköltött pénz pedig "felhalmozási" címszó alatt van feltüntetve.
A pavilonról írt korábbi cikkeink alább olvashatók. | Zebegényi hotelt és pavilont újíthat fel a Rétvári-közeli alapítvány | 2,7 milliárd állami támogatás áll rendelkezésre a milleniumi dohánypavilon renoválására, de a közbeszerzési dokumentumok szerint az összeg nem elegendő a kivitelezéshez. A projektet bonyolító alapítvány szintén nekifut a közeli Kenderes Hotel felújításának, melyet részben a pavilon miatt vásároltak meg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zebegenyi-hotelt-es-pavilont-ujithat-fel-a-retvari-kozeli-alapitvany-268963 | 2024-06-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Játékgépek titkai: mit ér a Matolcsy-féle vizsgálat?
Javában folyik a Matolcsy György által elrendelt vizsgálat arról, valóban eltüntettek-e az állam elől egyes szerencsejáték-ipari érdekcsoportok százmilliárdokat vagy sem – ahogy ezt korábban Lázár János fideszes frakcióvezető állította. Vannak, akik kétkedve figyelik az eljárás sikerét.
Nem kevés, 200-400 milliárd forintot tüntetnek el az adóhivatal és a költségvetés elől egyes, pénznyerő-automatákat üzemeltető érdekcsoportok szoftverek és manipulációs eszközök segítségével – állította tavaly decemberben Lázár János. Gyanújával a Fidesz frakcióvezetője nem volt egyedül, korábban nagyjából ugyanezt hangoztatta Gulyás József. Az egykori liberális honatya még a parlamentben is szóvá tette a számításai szerint százmilliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolító pénznyerő-automaták ellenőrzésének hiányosságait, és a szerencsejáték-ipar adóztatásának, bevételeinek kérdését. Gulyás azonban hiába verte a tamtamot, az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter nem lépett semmit.
Nem úgy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki – bár nyilatkozata arra utalt, hogy erősen kételkedik Lázár állításában – tavaly év végén vizsgálatot indított az ügyben.
Mint azt a minisztériumtól a napokban megtudtuk, a tárca három belső ellenőrrel és négy külső szakértő bevonásával végzi a vizsgálatot. Hogy pontosan mit és hogyan vizsgálnak, nem árulták el, mindössze közölték, hogy a vizsgálat az adóhivatalt, a Szerencsejáték Felügyeletet és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal alá tartozó Mérésügyi Hatóságot érinti. „Célja annak megállapítása, hogy a nyerőgépek üzemeltetése kapcsán érte-e kár a költségvetést a tekintetben, hogy az üzemeltetők az adóalapot képező bevételt eltitkolhatták-e” – írták megkeresésünkre.
Az állítólagos visszaélésekre először a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Egyesülete hívta fel a figyelmet. A szervezet egyik alapítója, az egykor szerencsejáték-függő Abházi József társaival 2008-ban leleplezte, hogy a piacon kapható egy olyan szerkezet, mely a játékgépekre csatlakoztatva lehetővé teszi, hogy a gépekbe bedobott pénz nagy része az üzemeltetőnél maradjon. Alapesetben ugyanis a nyerőgépek számlálói úgy működnek, hogy minden százezer pörgésből a feltett pénz 80 százalékát visszaadják nyereményként. Átlagosan egy gépbe havonta 1-1,5 millió forintot dobálnak. Az egyesület információi szerint évente 600-700 milliárd forint marad így a tulajdonosok zsebében. Az adathamisító szoftver használatával a gépet üzemeltető tulajdonos a számlálókat visszapörgeti, oly módon másítja meg az adatokat, hogy a könyvelés szerint a nyereményt kiadták a játékosnak, ám az összeg valójában az üzemeltető pénztárcájában landol. Eszerint a hálózatban állítólag kettős könyvelési rendszer működik, egy elektronikusan és egy mechanikusan, s a felügyelet csak a mechanikus számlálót ellenőrzi. Így a játékos hiába várja, hogy lepörögje a gép a százezer játékot, ami körülbelül két napig tart, nem fogja kiadni az előírt 80 százaléknyi nyereményt.
Információnk szerint – bár Abházi ezt nem erősítette meg – éppen az egyesületük volt az, amelyik tavaly felkereste és meggyőzte Lázár Jánost az állítólagos visszaélésekről. Abházi szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy rossz helyen vizsgálódik a Matolcsy-féle minisztérium, mivel a rejtély nyitját nem a különféle hivataloknál, hanem a pénznyerő automatákban elhelyezett Integrált Ellenőrző Készülékekben (IEK) kellene keresni. Az IEK – akár egy „fekete doboz” – az adatokat öt évre visszamenőleg tárolja úgy, hogy nem lehet őket letörölni. Az IEK adataiból Abházi szerint az világosan kiderülne, hogy a játékosok mennyit pénzt dobtak be a gépekbe.
A Szerencsejáték Szövetség – amely mindig is alaptalannak tartotta Abháziék állításait – honlapján azt írja, hogy a hatóságoknak bármikor lehetőségük van mind az IEK, mind a játékgépek egyéb mechanikai számlálói által rögzített adatok kiolvasására, s ezzel a lehetőséggel rendszeresen élnek is. Abházi azonban azt állítja, hogy a bedobott pénz összegére vonatkozó adatot az IEK-ből csak laborvizsgálat során lehet kiolvasni. Márpedig – több ezer játékgép esetén – ez rengeteg időt vesz igénybe, nem beszélve arról, hogy a Mérésügyi Hatóságnál is csak néhány ember ért ehhez. Azaz hét ember – legyen az külső vagy belső szakértő – kevés ahhoz, hogy a vizsgálat sikeres legyen.
Azt, hogy az IEK-et visszamenőleg vizsgálják-e a minisztérium emberei, s ha igen, milyen módon, nem tudjuk, mert a vizsgálat részleteiről – jogszabályra hivatkozva – nem adtak a hvg.hu-nak tájékoztatást.
Így egyelőre nem tudni, kinek hihetünk: a néhai játékfüggőkből alakult egyesületnek, amely valóban leleplezte a manipulálásra alkalmas eszközt (és felhívta rá a nyilvánosság figyelmét), Gulyás Józsefnek és Lázár Jánosnak, akik láthatóan az egyesület gyanúját osztják, netán az üzemeltetőknek, akik szerint sanyarú a sorsuk. Mert miközben az egyik oldalon százmilliárdos nagyságrendű eltitkolt-eltüntetett jövedelmekről beszélnek, addig a Szerencsejáték Szövetség az iparág hanyatlását hangoztatja. Szerintük – bár egészen 2008-ig folyamatosan nőtt a pénznyerőpiac játékbevétele – hosszú évek óta csökken a nyerőgépek száma az országban.
Cikkünk megjelenését követően a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke az alábbi kiegészítést juttatta el szerkesztőségünkbe
Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke szerint a sokat emlegetett játékadó havonta fix összegű, nem függ a számlálók állásától, minden körülmények között gépenként 100 ezer forint. Schreiber szerint a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Egyesülete - mely sem telefonon, sem e-mailben, sem pedig levélben nem elérhető - egy nem működő szervezet. Ha adataik valósak lennének - így ő - a magyarok négyszer annyit játszanának, mint az európai országok átlaga.
Az MszSz elnöke elmondta: a pénznyerő automaták bevétele a bedobott és a kifizetett összegek különbözete (tiszta játékbevétel), ami gépenként átlagosan nem éri el a 300 ezer forintot. Ebből a bevételből kell kifizetni a fix összegű játékadót (100 ezer Ft/gép/hó) és a fennmaradó részt a szervező megállapodott százalékban megosztja az üzemeltetési hely tulajdonosával. A gép kifizetési százalékát a vezérlő egységében rögzített program irányítja, amihez csatlakoznak különböző részegységek, pl. a számlálók és az IEK (Integrált Ellenőrző Készülék). Ezek semmilyen visszaható kapcsolatban nem állnak a vezérlőprogrammal, így a kifizetési százalékot sem befolyásolhatják.
Közölte azt is, hogy a Szerencsejáték Felügyelet köztudottan nemcsak a mechanikus számlálókat ellenőrzi, hanem számos egyéb körülményt, többek között az IEK kiolvasását és ellenőrzését is, ahol minden adat látható. A bedobott pénz összegére vonatkozó adatot nem csak laborvizsgálat során lehet kiolvasni, hanem az arra feljogosított szervezet (SZF, Mérésügyi hatóság) bármikor, helyszíni ellenőrzés keretein belül is el tudja végezni. Az IEK kiolvasása nem olyan bonyolult művelet, hogy csak néhány ember értene hozzá: egy laptoppal, egy kódállománnyal, valamint az IEK kiolvasására szolgáló szoftver segítségével bárki elvégezheti – mutat rá Schreiber István.
Az MSzSz elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a nyerőgépek száma nem csupán a Magyar Szerencsejáték Szövetség adatai szerint csökken, hanem az APEH által közzétett statisztikai adatok szerint is. Míg 2004-ben 33 141 darab nyerőautomata üzemelt, addig 2010 decemberében már csak 24 006.
2010. december. 16. 11:03 hvg.hu Itthon
Akkor most vannak eltüntetett milliárdok vagy nincsenek?
Lázár János szerint 200-400 milliárd forintot tüntetnek el az adóhivatal és a költségvetés elől egyes, pénznyerő-automatákat üzemeltető érdekcsoportok szoftverek és manipulációs eszközök segítségével. A politikus az egykori Pénzügyminisztériumra, a Szerencsejáték Felügyeletre és az Országos Mérésügyi Hivatalra mutogat. Matolcsy vitatja a nagyságrendet, a Szerencsejáték Szövetség szerint pedig csúsztatás az egész. A vita nem újkeletű. | Itthon: Játékgépek titkai: mit ér a Matolcsy-féle vizsgálat? | Javában folyik a Matolcsy György által elrendelt vizsgálat arról, valóban eltüntettek-e az állam elől egyes szerencsejáték-ipari érdekcsoportok százmilliárdokat vagy sem – ahogy ezt korábban Lázár János fideszes frakcióvezető állította. Vannak, akik kétkedve figyelik az eljárás sikerét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110307_jatekgep_vizsgalat | 2011-03-08 08:48:00 | true | null | null | HVG |
Néhány hete már írtam arról, hogy a bírók fizetésén biztosan nem érdemes spórolni, hiszen ha elvárjuk tőlük, hogy függetlenül, befolyástól mentesen és kizárólag a törvényeknek alárendelten ítélkezzenek, akkor a bírók is joggal várják el, hogy munkájukért megfelelő javadalmazásban részesüljenek. És ugyanez természetesen igaz az ügyészekre, illetve az ügyészségi alkalmazottakra - gondoljunk bármit is a hazai ügyészi szervezet politikai befolyásoltságáról. Annak a legalapvetőbb feltétele ugyanis, hogy a bírók, ügyészek és egyéb igazságügyi alkalmazottak befolyástól mentesen, a korrupciótól meg sem kísértve dolgozzanak, nem más, mint a méltányos fizetés. Ideális esetben a bérüknek függetlennek kellene lennie a mindenkori kormányzat kénye-kedvétől. (És ideális esetben ez igaz kellene, hogy legyen a tanárok, az egészségügyi dolgozók, a vasutasok, és minden más, nem a magán-, hanem a közszférában dolgozó állami/önkormányzati alkalmazott fizetésére is.)
A bírók, illetve az ügyészek illetményalapja 2022 januárja óta változatlan - miközben az infláció ugyanebben az időszakban mintegy 40 százalékos volt. Nem véletlen, hogy a különböző bírósági szervezetek több mint egy éve jelzik a kormánynak az alacsony fizetésből fakadó gondokat. Mint a 24.hu minapi cikkéből kiderült, az ügyészségi alkalmazottak (nem elsősorban maguk az ügyészek) is hasonló problémákkal küzdenek. Egy ügyészségi dolgozó kétségbeejtő állapotokról számolt be a lapnak, mondván, képtelenek megélni a fizetésükből, nettó bérük nem éri el a 300 ezer forintot sem. Emiatt sorra mondanak fel, s a helyükre nem találnak ennyi pénzért embert, ami viszont a munkateher növekedését okozza. A helyzet súlyosságát a Legfőbb Ügyészség is elismeri. Közleményükben azt írják: "A bírói és az ügyészi illetményalap azonos mértékben van megállapítva, így a bírósági dolgozókhoz hasonlóan az ügyészség munkatársait is sújtja az illetmények inflálódása. Mindez különösen érzékenyen érinti a nem ügyészi állományt. A probléma súlyát érzékelve, a Legfőbb Ügyészség vezetése folyamatos tárgyalásban van a kormányzattal, az ügyészségi illetmények emelése érdekében." A közlemény arra is hivatkozik, hogy tartós megoldás híján bérkompenzációt adtak a kollégáknak, ami "természetesen nem pótolja az átfogó és egységes bérrendezést".
A kormány tehát jól ismeri a problémát, de semmit nem tett a fizetések rendezése ügyében. (Pedig az egyik miniszter épp a béremelésektől, illetve az ettől meglóduló fogyasztás-növekedéstől várja a gazdaság beindulását!) Eközben a kormánytagok és az országgyűlési képviselők bére az elmúlt években kiugróan nőtt, az ugyanis az előző évi bruttó átlagkeresethez kötött. Az Országos Bírói Tanács még tavaly törvénymódosítást javasolt, hogy kössék legalább az inflációhoz az igazságügyi alkalmazottak illetményét, amit idén év elején az új személyi összetételű OBT "megismételt", de semmi nem történt. A mai helyzet, a bírók, ügyészségi dolgozók kiszolgáltatottsága a kormány számára a leginkább megfelelő. Mondhatni: ideális. | Ideális esetben | Néhány hete már írtam arról, hogy a bírók fizetésén biztosan nem érdemes spórolni, hiszen ha elvárjuk tőlük, hogy függetlenül, befolyástól mentesen és kizárólag a törvényeknek alárendelten ítélkezzenek, akkor a bírók is joggal várják el, hogy munkájukért megfelelő javadalmazásban részesüljenek. És ugyanez természetesen igaz az ügyészekre, illetve az ügyészségi alkalmazottakra – gondoljunk bármit is a hazai ügyészi szervezet politikai befolyásoltságáról. Annak a legalapvetőbb feltétele ugyanis, hogy a bírók, ügyészek és egyéb igazságügyi alkalmazottak befolyástól mentesen, a korrupciótól meg sem kísértve dolgozzanak, nem más, mint a méltányos fizetés. Ideális esetben a bérüknek függetlennek kellene lennie a mindenkori kormányzat kénye-kedvétől. (És ideális esetben ez igaz kellene, hogy legyen a tanárok, az egészségügyi dolgozók, a vasutasok, és minden más, nem a magán-, hanem a közszférában dolgozó állami/önkormányzati alkalmazott fizetésére is.) | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3251987_idealis-esetben | null | true | null | null | Népszava |
A drukkerek huhogtak, amikor a színes bőrű játékoshoz, Gnonsiane Niomblához került a labda.
Drukkerek egy csoportja a Siófok KC elleni szerdai bajnoki mérkőzésen majomhoz hasonlóan huhogott, amikor a vendégek színesbőrű francia játékosánál, Gnonsiane Niomblánál volt a labda. A szurkolói viselkedése miatt a DVSC Schaeffler női kézilabdacsapatának vezetése elnézést kért.
A debreceniek honlapjának csütörtöki közleményében azt írták, hogy "a találkozó jó hangulatát megzavarta egy jelenet, melynek során néhány másodpercig huhogtak a hazai szurkolók a siófoki Gnonsiane Niombla támadásánál". Az írásban kiemelik, hogy Köstner Vilmos vezetőedző "rögtön a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón kinyilvánította bocsánatkérését a kollégájával, a Siófok edzőjével és csapatkapitányával szemben".
Ezúttal is őszintén elnézést kérünk Gnonsiane Niomblától, a Siófok csapatától és minden sportbaráttól a klubunk, a csapat és a szurkolótábor nevében! Kinyilvánítjuk, hogy sportszervezetünk elhatárolódik a történtektől, határozottan elítéli azt, mint ahogyan minden kirekesztő, sértő megnyilvánulást. Kifejezzük továbbá, hogy mennyire nagyra becsüljük, elismerjük Gnonsiane Niombla teljesítményét és eredményeit, amit nem halványíthat el semmilyen nem kívánatos megnyilvánulás – áll a DVSC közleményében.
Hozzáteszik, sajnálják, hogy "egy összesen mindössze három másodperces, szórványosan elhangzó megnyilvánulással néhányan egy egyébként élvezetes, színvonalas mérkőzés kifejezetten jó hangulatát igyekeztek megtörni".
A debreceniek kiemelték, a video-, hang- és képfelvételek megvizsgálása után sem tudták azonosítani az elkövetőket, de azt megállapították, hogy "a szurkolótábor vezetői maguk is azonnal felhívták a tábor egészét a megnyilvánulás abbahagyására".
Maga Niombla, aki olimpiai ezüstérmes, valamint világ- és Európa-bajnok, a találkozó után közösségi oldalán azt írta, soha nem tapasztalt ilyet pályafutása során, és köszöni csapatának a támogatást. | Sport: Majomhangos hergelés: elnézést kért rasszista szurkolói miatt a DVSC | A drukkerek huhogtak, amikor a színes bőrű játékoshoz, Gnonsiane Niomblához került a labda. | [] | 0 | https://hvg.hu/sport/20200116_szines_boru_jatekos_dvsc_siofok_majomhang | 2020-01-16 17:37:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Május 1-jétől augusztus 6-áig összesen 1 411 693 darab ország- és vármegyebérletet értékesítettek, ebből 908 718 darab volt vármegyebérlet, a maradék 502 975 darab pedig országbérlet - derül ki abból a parlamenti válaszból, amit Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára adott Ungár Péter LMP-s képviselő írásbeli kérdésére.
Az ellenzéki honatya azt is megkérdezte a tárcától, mekkora bevétel származott az új bérletfajtákból, illetve azok népszerűsítésére mekkora összeget költöttek el. Mint az államtitkári válaszból megtudtuk,
az eladott bérletek ellenértéke 11,8 milliárd forint volt, míg a népszerűsítő médiakampányokra 85 millió forint folyt el.
A részletes adatokból az is világos lett, a vármegyebérletek Pest vármegyében a legnépszerűbbek: a közép-magyarországi régióban ebből 242 623 darabot vásároltak. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 76 027, míg Győr-Moson-Sopron vármegyében 64 221 darab kelt el belőle. A legkevesebb alkalommal Nógrád vármegyében (19 570 darab) és Komárom-Esztergom vármegyében (18 867 darab) vásároltak vármegyebérletet.
Három hónap alatt 1,4 millió ország- és vármegyebérletet vásároltak az utazók.
Az új konstrukciókat először Orbán Viktor jelentette be februári évértékelő beszédében, ennek fedezetére már a következő héten 14 milliárd forintot csoportosítottak át.
Kapcsolódó cikk 14 milliárdba kerül Orbán Viktor szombati ötlete Ennyit csoportosítanak át az országos és vármegyebérletek céljára.
Az új típusú bérletek közül az egy vármegyére érvényes 9450, míg az egész országra szóló bérlet 18 900 forintba kerül, és egy hónapig érvényes. Lapunk korábban kiszámolta, mekkora napi ingázás esetén éri vagy épp nem éri meg ezeket megvásárolni.
Kapcsolódó cikk Ön vagy alkalmazottja ingázik a munkahelyére? Akkor ezt a cikket feltétlenül olvassa el! Kiszámoltuk, kinek hogyan éri meg vagy épp nem éri meg az új bérlettípusra váltani.
Lapunk az innováció bevezetése után néhány héttel már érdeklődött is az utazóknál, nekik mennyire jött be ez az újítás. A Klasszis YouTube-csatorna Az utca embere című műsorának ezt a részét itt tekinthetik meg:
Kapcsolódó cikk Amint lehetett, azonnal meg is vettem, mert nagyon megéri - vonatozók az országbérletről Az új vármegye- és országbérlet olcsó, egyszerű és korlátlan a kormány szerint, igaz, például a balatoni IC-ken egyelőre nem lehet használni. Mit gondolnak erről az emberek? Kiderül a videóból.
Hogy költségvetési szinten mennyire érte meg az ország- és vármegyebérlet, az már egy másik kérdés. A Népszava a napokban írt arról, a MÁV egy belső elemzése szerint az új bérletkonstrukciók bevezetése után drasztikusan csökkent a menetjegyekből és bérletekből származó bevétel: májusban 953 millióval kevesebb folyt be a vasúttársaság kasszájába, mint áprilisban, bár a bevétel még így is félmilliárddal haladta meg a 2022. májusit. Júniusban azonban már nemcsak a májusitól, hanem az előző év azonos időszaki menetdíjbevételtől is elmaradt az elkönyvelt összeg.
A közlekedési tárca azonban a lapnak tagadta a bevételcsökkenést. Mint Lázár Jánosék fogalmaztak, "az emelkedő trend éven belül tört meg a kedvezőbb árfekvésű és bővebb felhasználási spektrumú bérletek megjelenésével, azonban az így kimutatható kiesés mértéke sem haladja meg időarányosan az intézkedéshez dedikált februári kormányhatározat által biztosított fedezetet". | Kiderült, népszerű-e az ország- és vármegyebérlet | A bevezetésük óta eltelt három hónap alatt eladott ország- és vármegyebérletek kétharmada egy-egy vármegyére, egyharmada pedig az egész országra érvényes utazási jogosultságot biztosító biléta volt. Egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszból az is kiderült, mennyi bevétel származott belőlük, és az is új bérletkonstrukciók népszerűsítésére mekkora összeget költöttek. A MÁV menetdíjbevétele azonban jócskán megcsappant az új konstrukciók miatt. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiderult-nepszeru-e-az-orszag-es-varmegyeberlet.html | 2023. 08. 17. 14:30:00 | true | 0 | 0 | null |
Elítélték, majd kivégezték Észak-Koreában a múlt héten minden pozíciójából leváltott Csang Szung Taeket, aki Kim Dzsong-Un nagybátyjaként éveken át fontos szerepet töltött be az állam irányításában. Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA jelentése szerint Csangot közvetlenül azután végezték ki, hogy egy katonai bíróság elítélte árulás miatt.
Csangot államellenes bűncselekményekkel, korrupcióval és „romlott” viselkedéssel vádolták. Utóbbi alatt többek között azt értették, hogy Csangot állítólag gyakran látták nőkkel szórakozni és drogokat használni. Csangot december elején mentették fel minden tisztségéből és katonai rendfokozatától is megfosztották. Egy párttanácskozáson jöttek el a katonák, akik kivezették a teremből, az erről készült képeket az állami televízióban is bemutatták. | Kivégezték Kim Dzsong Un nagybátyját | Kivégezték Észak-Koreában a korábban rendkívül nagy befolyással rendelkező Csang Szung Taeket, Kim Dzsong-Un nagybátyját. Csangot a múlt héten vezették el egy pártgyűlésről, korrupcióval és árulással vádolták. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20131212-kim-dzsong-un-kivegeztette-a-nagybatyjat.html | 2013-12-12 23:14:00 | true | null | null | Origo |
Rongálás vétsége miatt, ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Lánchíd megrongált lámpáinak ügyében, írja az MTI.
A fővárosi önkormányzat portálján hétfőn tudatták, hogy a Lánchíd négy lámpáját megrongálták. Van, ahol a műemléken található lámpabúrát betörték, máshol a fele, vagy éppen a teljes üveg hiányzik. Hozzátették: A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. mindent elkövet azért, hogy a szeptember 16-i Lánchíd fesztiválra helyreállítsák a megrongált lámpákat
Korábban mi is megírtuk, hogy az okozott kár meghaladja a kétmillió forintot, a közvilágítás hiánya miatt pedig balesetveszélyt is jelentenek a hiányzó lámpatestek.
Nyitókép: enbudapestem.hu | Nyomoz a rendőrség a Lánchíd többmilliós megrongálása miatt | A lámpáknak estek neki ismeretlen tettesek. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/baleset-bunugy/2023/09/05/lanchid-rongalas-nyomozas-lampa-rendorseg | 2023. 09. 05. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Debrecen
Építészek, alkotók: BORD Építész Stúdió, BIS Építész Iroda
További adatok
↓
Hilton szálloda nyílt Debrecen történelmi városközpontjában, a Református Nagytemplom és a Református Kollégium szomszédságában. A négycsillagos, hivatalos nevén Hilton Garden Inn Debrecen City Centre a szállodalánc első vidéki hotele Magyarországon; az épület generáltervezője a BORD Építész Stúdió, belsőépítésze a BIS Építész Iroda volt, és az A-Híd Kft. kivitelezésében valósult meg.
A BORD Építész Stúdió több debreceni épületet is jegyez: ők tervezték a Kossuth tér közvetlen közelében lévő Mercure Hotelt, az egyetem új Innovációs Központját és a nemzetközi repülőtér új terminálját is. A BIS Építész Irodáról a Reimholz Péter és Nagy Péter által tervezett Szabadság téri eklektikus ház és kortárs ráépítés kombinációjának belsőépítészeti kialakítása kapcsán írtunk utoljára itt az Építészfórum oldalán.
A debreceni már több mint az ezredik Hilton-hotel a világon. A szálloda 101 szobával, 45-50 férőhelyes all day dining étteremmel, 35-40 fő kapacitású sky-bárral, 30-35 fő számára berendezett tetőterasszal várja a vendégeket, emellett fitneszteremmel, tárgyalóval, mélygarázzsal, gyereksarokkal és egy 8-10 fős tárgyalóval is rendelkezik. A hotel a fejlesztője szerint a legmodernebb fenntarthatósági előírásoknak megfelelően épült, és elnyerte az amerikai szabványoknak megfelelő LEED Gold minősítést is.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az ünnepélyes szalagátvágáskor azt mondta, a város az elmúlt évek gazdasági eredményeivel hívta fel magára a Hilton döntéshozóinak a figyelmét. A várhatóan hosszú éveken át dinamikusan növekvő gazdaság, a turisztikai értékek, a repülőtér, a várost jellemző biztonság mellett a turizmus számai is alátámasztják a szállodaépítésre vonatkozó döntés helyességét - tette hozzá a polgármester jelezve, hogy 2023-ban 4 százalékkal nőtt a vendégek és 5,2 százalékkal a vendégéjszakák száma Debrecenben, amivel a tavalyi új csúcsév volt a város turizmusában. A turisztikai piac az idei évben robbant igazán: az első negyedévben a vendégéjszakák száma 23 százalékkal, a vendégeké pedig 17 százalékkal emelkedett az előző év első negyedévéhez képest.
Suhajda-Molnár Anikó, a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint az első fél évben Debrecenben 100 ezer vendéget fogadott, akik 288 ezer vendégéjszakát töltöttek el, a város szálláshely-bevétele 6,7 milliárd forint volt.
Forrás: MTI, Turizmus.com | Megnyílt a BORD Építész Stúdió által tervezett Hilton Debrecenben | Hilton szálloda nyílt Debrecen történelmi városközpontjában, a Református Nagytemplom és a Református Kollégium szomszédságában. A négycsillagos, hivatalos nevén Hilton Garden Inn Debrecen City Centre a szállodalánc első vidéki hotele Magyarországon; az épület generáltervezője a BORD Építész Stúdió, belsőépítésze a BIS Építész Iroda volt, és az A-Híd Kft. kivitelezésében valósult meg. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/megnyilt-a-bord-epitesz-studio-altal-tervezett-hilton-szalloda-debrecenben | null | true | null | null | építészfórum |
A békési Sarkad térségében a közelmúltban fejezték be a negyedik új MVM-kút lemélyítését, jelenleg annak tesztelése zajlik. A napokban egy további kút fúrásához láttak hozzá a szakemberek.
Nyékpuszta lelőhelyen egy korábban lemélyítettel együtt 2023 februárja óta négy kutat állítottak termelésbe. A felszínre hozott földgáz mennyisége mostanra meghaladta a 100 millió köbmétert, könnyűolajból pedig 135 ezer köbmétert termeltek ki.
A hajdú-bihari Berettyóújfalunál idén februárig négy kutat fúrt le a nemzeti energiavállalat. Az első júniusban állt termelésbe, eddig 4 millió köbméter földgázt adott, a második tesztelése folyamatban van. | Szétfúrják Kelet-Magyarországot, nincs megállás | Már a tizedik kutat fúrja az MVM a kelet-magyarországi gázmezőkön. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/mvm-foldgaz-kut-gazmezo-magyarorszag.796135.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetője részt vett az Európai Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből álló Elnökök Értekezlete ülésén, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítójának így sikerült elcsípnie. A német politikus mindaddig szívesen állt a sajtó rendelkezésére, míg fel nem tették Magyar Péterrel és a mentelmi ügyével kapcsolatos kérdésüket.
A kérdés hallatán a frakcióvezetőnek hirtelen elfogyott az ideje, amit a sajtónak szánt, és
kínos mosollyal csak annyit mondott, "beszéljünk erről egy másik alkalommal".
A teljes cikketITTolvashatják el. | Manfred Webernek kínos Magyar Péter mentelmi ügyéről beszélni | A német politikus mindaddig szívesen állt a sajtó rendelkezésére, míg fel nem tették Magyar Péterrel és a mentelmi ügyével kapcsolatos kérdésüket. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-webernek-kinos-magyar-peter-mentelmi-ugyerol-beszelni | null | true | null | null | SZOLJON |
Sikkasztás gyanúja miatt folytat eljárást a rendőrség egy 35 éves abonyi nő ellen, aki az Abonyi Polgármesteri Hivatal alkalmazottjaként 2013 tavasza és 2016 szeptember között több, mint 100 esetben utalt az önkormányzat intézményeinek számlájáról különböző összegeket a saját bankszámlájára, írja a rendőrség.
A 35 éves nő ezzel több, mint 20 millió forint kárt okozott a város önkormányzatának.
A feljelentést követően a ceglédi nyomozók az abonyi nőt 2016. szeptember 29-én gyanúsítottként hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették.
A nyomozóhatóság kezdeményezte az előzetes letartóztatásának elrendelését. | Milliókat utalt át magának az abonyi városháza egyik dolgozója | Milliókat utalt át magának az abonyi városháza egyik dolgozója - Az önkormányzat számlájáról. Őrizetbe vették. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/09/30/milliokat_utalt_at_maganak_az_abonyi_varoshaza_egyik_dolgozoja/ | 2016-09-30 15:47:00 | true | null | null | Index |
Tarlóst hibáztatja a fővárosi metrójelentés, de nem szól orosz lobbiérdekekről
A budapesti 3-as metrókocsik felújításának körülményeit vizsgáló bizottság szerint már 2013-ban eldőlt, hogy a régi szovjet kocsikat újítsák fel újak vásárlása helyett. A korábban a bizottság elnöke által emlegetett orosz lobbiszálra viszont nem bukkantak rá.
„Amennyiben a metrókocsik felújítását hibás döntésnek minősítjük, akkor e hibáért a főpolgármester és a BKV vezetése a felelős” – állapította meg jelentésében az a vizsgálóbizottság, amelyet a főváros 2019-ben állított fel azért, hogy a korábbi városvezetések botrányos, vagy korrupciós ügyeit feltárja. A bizottságot a momentumos Havasi Gábor vezette, és a jelentését a Fővárosi Közgyűlés december 14-i ülésén fogadták el.
Az M3-as metrókocsik felújításának körülményeit a bizottság azért vizsgálta, mert – indoklásuk szerint – a főváros nem olyan állapotban lévő metrókocsikat kapott vissza az orosz Metrowagonmashtól, mint amikre igényt tarthatott a cég által 2015-ben elnyert 68 milliárd forintos közbeszerzési szerződés alapján. Az oroszok által leszállított metrókocsik rozsdával és technikai problémákkal érkeztek vissza Magyarországra, ráadásul gyorsan kiderült róluk, hogy a 37 metrószerelvény 222 kocsija közül csupán az első 18 kocsi volt valójában felújított, a többi lényegében új jármű, amit megvásároltunk az oroszoktól. Utóbbi azért igazán fontos tétel, mert a Metrowagonmash hivatalosan a Budapesten futó szerelvények felújítására nyert közbeszerzést, nem újak leszállítására.
2016-ban, amikor az Metrowagonmash elkezdte Budapestre szállítani az orosz metrókocsikat, szinte rögtön kiderült, hogy azok nem a régiek felújított változatai, hanem új kocsik. Tarlós István a botrány kirobbanásakor csupán visszakérdezett az őt faggató sajtónak, hogy „de miért baj az, hogy új?”, azonban a BKV egy 2020-as rendkívüli igazgatótanácsi ülésén a cég menedzsmentje gyakorlatilag bevallotta azt, amit a kormány és a fővárosi cég is éveken keresztül cáfolni próbált, hogy valóban új kocsik érkeztek az M3-as metró vonalára.
A bizottság jelentéséből kiderül, hogy amikor 2013 áprilisának végén összeült a BKV igazgatósága, hogy az M3-as metrószerelvények felújítási koncepciójáról tárgyaljon, még három lehetőség merült fel: a teljes járműpark cseréje 120 milliárd forintért, az emelt szintű felújítás (egyetlen olyan elem sem marad, ami az üzemeltetés időtartalmát negatívan befolyásolhatja) 80 milliárd forintért, és az alapszintű felújítás (egyes részegységek csere helyett csak felújításon esnek át) 60 milliárd forintért.
Aztán 2013 nyarán Tarlós István főpolgármester már azért fordult a nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy kérje, mentesüljön a metrókocsik felújítása a közbeszerzési törvény alól. Nem kapott felmentést. Tarlós ezután Orbán Viktornak írt arról, hogy 65–90 milliárd forint kellene metrókocsikra, „attól függően, hogy új járművek beszerzésére, vagy a meglévő járműpark felújítására kerül sor”. A kormány végül 2014. augusztus 19-én döntött a felújítás mellett, a fővárostól kapott anyagok alapján. Hat nappal később a Fővárosi Közgyűlés is elfogadta a felújításról szóló előterjesztést.
A bizottság jelentése szerint azonban egyértelműen jobb döntés lett volna a teljes járműpark cseréjét választani a 30–40 éves szerelvények felújítása helyett. Bár szerintük a felújítással is „jelentősen megújult, hosszú ideig üzemben tartható járműállományt kapott a főváros”, de ezek a metrókocsik nem eléggé korszerűek.
A bizottság szerint a városvezetés már a legelejétől a régi metrószerelvények felújításával számolt reális opcióként, és „2014 augusztusában a felújítás támogatásáról szóló kormányhatározat meghozatalakor jelentős terjedelmű előkészítő dokumentáció állt rendelkezésre, ami azonban alapvetően a felújítás megalapozásáról szólt”.
Szerintük az általuk feldolgozott anyagok azt bizonyítják, hogy „a metrókocsik felújításáról már 2013-ban döntés született, és ennek érdekében a kormányzattal is folyt párbeszéd. Ha a városvezetés szándéka e tekintetben később valóban meg is változott, azt már az előzmények után kevéssé lehetett hitelesen kommunikálni a kormányzat irányába”.
Annyiban viszont maga a bizottság is felmentette Tarlós Istvánékat, hogy leírták: „csak a mai ismereteink fényében lehet egyértelműen hibásnak minősíteni” azt, hogy a felújítás mellett döntöttek. 2013-ban az olcsóbb megoldás mellett tette le a voksát a főváros, akkor pedig még nem tudhatták, hogy milyen állapotban és milyen metrókocsikat fog leszállítani a Metrowagonmash. A Metrowagonmash trehányságát pedig a fővárosi vizsgálóbizottság sem vitatta: „a metrókocsik műszaki problémáiért teljes mértékben a Metrowagonmash Nyrt.-t terheli felelősség” – írták, hozzátéve, hogy az azonosított hibák „a gyártás minőségének alacsony színvonalára vezethetők vissza”.
Ehhez az egészhez azért kellett a kormány, mert az 2011-ben általuk elfogadott stabilitási törvény kimondta, hogy nem dönthetnek saját hatáskörben olyan intézkedésről, amivel eladósítanák magukat. Másrészt pedig azért, mert az állam kezeli az uniótól érkező pénzeket – a városok ugyan pályázhatnak az EU-hoz, de akkora pénzt, mint ami az M3-as metró felújításához kellett, az unió közvetlenül nem utal a mai napig sem.
A jelentésből azonban hiányzik valami, amit előzőleg belengetett Havasi Gábor, a bizottság vezetője, szeptemberben ugyanis azt írta ki a Facebookra, hogy „az egyértelműnek látszik, hogy Orbán Viktor és korábbi budapesti helytartója, Tarlós István számára a budapestiek érdekei mindvégig másodlagosak voltak, miközben az orosz lobbi kénye-kedve szerint alakította a beszerzés részleteit”. Az orosz lobbi budapesti tevékenységéről viszont nem találtunk semmit a jelentésben.
Valószínűleg azért nem, mert a bizottság pont azt a részét nem vizsgálta az M3-as metrókocsik beszerzésének, ami a legérdekesebb lehetett volna és ahol valóban orosz machináció nyomaira bukkanhattak volna, ha egyáltalán történt ilyen: azt a közbeszerzést, amin a Metrowagonmash megnyerte a metrókocsik felújítását.
Egyébként az egyik induló, ám a tendert végül el nem nyerő gyártó megtámadta az eredményt a Közbeszerzési Döntőbíróságon, ami azonban jogorvoslati kérelmüket minden elemében elutasította, a lezáró döntést pedig jogszerűnek találta, ezen a döntésen pedig később a bíróság sem változtatott a felülvizsgálati eljárásban.
Fővárosi vizsgálóbizottság: Tarlós alatt az orosz lobbi alakította a 3-as metrókocsik beszerzését
A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják.
2022. szeptember. 16. 04:30 Kacskovics Mihály Béla Itthon
Fővárosi vizsgálóbizottság: Tarlós alatt az orosz lobbi alakította a 3-as metrókocsik beszerzését
A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják. | Itthon: Tarlóst hibáztatja a fővárosi metrójelentés, de nem szól orosz lobbiérdekekről | A budapesti 3-as metrókocsik felújításának körülményeit vizsgáló bizottság szerint már 2013-ban eldőlt, hogy a régi szovjet kocsikat újítsák fel újak vásárlása helyett. A korábban a bizottság elnöke által emlegetett orosz lobbiszálra viszont nem bukkantak rá. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221216_m3_felujitas_fovaros_vizsgalobizottsag | 2022-12-16 14:15:00 | true | null | null | HVG |
A mostani szabályok szerint összeférhetetlenséget jelentett volna, hogy Dézsi Csaba András, Győr új polgármestere a helyi kórház osztályvezető főorvosa, az egészségügyi dolgozók ugyanis nem lehetnek polgármesterek. Egészen mostanáig.
Gulyás Gergely, Böröcz László, Bajkai István és Nacsa Lőrinc ugyanis beadták a törvényjavaslatot az önkormányzati törvény módosításáról. A törvény eddig úgy szólt, hogy a 3000 főnél nagyobb települések polgármestere csak tudományos vagy művészeti munkát folytathat, mostantól azonban engedik az egészségügyi munkát is.
Győrben lassan hagyomány, hogy a polgármester saját törvénymódosítást kap: Borkai Zsolt nem maradhatott volna polgármester 2010-ben, ha az akkori alkotmánymódosítás a Fidesz eredeti tervei szerint megy át. Abban ugyanis a leszereléstől számított 5 évig fegyveres testület tagja nem indulhatott volna önkormányzati választáson. Borkai 2006-ban szerelt le, így gyorsan módosították a moratóriumot 3 évre. | Itthon: Beadták a Lex Dézsit: átírják a törvényt, hogy a győri polgármester orvosként is dolgozhasson | Folytatódik a személyre szabott jogalkotás. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200219_Beadtak_a_Lex_Dezsit_atirjak_a_torvenyt_hogy_a_gyori_polgarmester_orvoskent_is_dolgozhasson | 2020-02-19 11:13:00 | true | null | null | HVG |
Egy új ENSZ jelentés szerint a polgárháborúba süllyedő Jemen lakosságának a helyzete katasztrofális, számolt be az MTI. Jamie McGoldrick, a nemzetközi szervezet jemeni humanitárius koordinátora szerint a világ legborzasztóbb válságainak egyike tombol az országban.
Jemennek 24 millió lakosa van, és ebből 7 millióan éheznek, 7,1 millió ember pedig nagyon szűkös élelemből tengődik. Körülbelül hárommillió egy éven aluli csecsemő van az országban.
A beszámoló szerint szintén hárommillió ötéves kisgyermek krónikusan alultáplált. Az ország kilencven százalékban behozatalra szorulna élelemből, ám ezt importkorlátozások gátolják. Ráadásul tavaly óta ciklonok, hirtelen lezúduló esők, sáskajárások pusztítják földeket, súlyosbítva az éhséget.
A nemzetközileg elismert kormány és a síita húszi lázadók már megkezdték a tárgyalásokat, azonban a harcok és a tömeges éhínség folytatódnak. | Ez most a világ egyik legrosszabb helyzetű országa | Ez most a világ egyik legrosszabb helyzetű országa - Több millióan éheznek. Polgárháborútól a sáskajárásig katasztrófák sora sújtja Jement. | [
"jemen",
"éhezés",
"húszi felkelők",
"síita",
"szunnita",
"polgárháború",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2016/06/21/jemen_ehezes_valsag_katasztrofa | 2016-06-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A témavezetőnek és a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet a dolgozat szakszerűtlen forrásmegjelölésére, mondta ki a Schmitt Pál ügyében vizsgálódó tényfeltáró bizottság. A hvg.hu-nak kedden sikerült elérnie Kertész Istvánt, a disszertáció egyik bírálóját, aki azt mondta: „Itt valami félreértés van, mert a védést nem előzték meg előbírálatok”.
A bizottság azonban nem véletlenül utalt létező dokumentumként az előopponensi véleményre. Szerdán az Index birtokába került az 1992. május 20-i keltezésű, 3 oldalas dokumentum másolata. Az előopponensi véleményt a dolgozat másik későbbi bírálója, Takács Ferenc írta alá. „Az opponensi vélemény jelen formájában azt a célt igyekszik elérni, hogy tájékoztató jelleggel összefoglalja a kész doktori disszertáció tartalmi értékeit, a témaválasztás indokait, a megközelítés módjait (módszerét) és a formai kritériumok teljesítését” – ezzel kezdődik a vélemény.
Kritikus megállapítást nem tartalmaz. Vagy tényeket rögzít (például: „A disszertáció első részében az újkori olimpiai játékok alapelveit, célkitűzéseit és főbb fogalmainak meghatározását találhatjuk, beleértve az olimpizmus intézményeinek és kapcsolatrendszerének vizsgálatát is.), vagy pedig dicsér. Az előopponensi vélemény szerint „a disszertáció világos szerkesztéssel, logikus tagolásban fejti ki a témát”. Méltatja a témaválasztás aktualitását, és azt, hogy „a szerző tehát – a témát testközelből is ismerve – prognosztikai értékű ajánlásokkal szolgál témája kifejtése során, melynek értékeire ezúttal is szeretnénk felhívni a szakemberek figyelmét.”
Külön megdicsérte a dolgozatnak azt a részét, amelynek - mint utóbb kiderült - nagyrészt a német Klaus Heinemann tanulmánya volt a forrása. „Külön ki kell emelni a szerző azon okfejtését, amely – a hazai szakirodalomban újszerűen – az elüzletiesedett sportfogyasztás jelenségét vázolja és adaptálja az olimpiai műsorra. Ennek konklúziói egyébként erőteljesen érintik a Magyarországon űzött tradicionális sportok olimpiai státuszát, ezért gyakorlati jelentőséggel bírnak a hazai sport stratégiai és taktikai irányainak meghatározásában” – olvasható a véleményben.
Végül megjegyzi: „az értekezés részletes bírálata, a vázolt problémák összefüggéseinek és a társtudományokkal való kapcsolatuk elemzése, valamint egyéb teoretikus vonatkozásainak kifejtése nem feladatunk, azt majd az opponensi vélemény tartalmazza.” Az előoppensi vélemény azzal zárul: „A fenti indokok alapján javaslom Schmitt Pál értekezésének elfogadását illetve védésre bocsájtását a megfelelő doktori eljárások lefolytatása után .”
Június 10-i keltezésű bírálatában már voltak kritikus megjegyzései Takácsnak. Úgy fogalmazott: „A doktori értekezés tartalmaz néhány – a megértést és a tartalmi kifejtést nem befolyásoló – formai hiányosságot (terminológiai pontatlanságok, forrásanyagok pontos megjelölése, az irodalmi apparátus korrekt rendszerezése, gépelési hibák, stb). Ezek kijavítása – különösen publikálás esetén – feltétlenül kívánatos lenne, és növelné a tanulmány értékét.”
Szerettük volna megkérdezni Takács Ferenc véleményét a tényfeltáró bizottság őt is érintő megállapításairól, de sem kedden, sem szerdán nem tudtuk elérni telefonon. | Csak a jót látta az előopponens a Schmitt-doktoriban | Csak a jót látta az előopponens a Schmitt-doktoriban - Az Index birtokába került a tényfeltáró bizottság által hibáztatott előzetes vélemény a dolgozatról. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/03/29/schmitt_pal_eloopponensi_velemeny/ | 2012-03-29 16:49:00 | true | null | null | Index |
A Libri-Bookline Zrt. 2019-es eredményeit látva tökéletesen érthetőnek tűnik, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány miért mutat érdeklődést a könyves cég iránt. Ugyan már 2018-ban is 5 milliárd forintos árbevétel és egymilliárd forintos nyereség fölé jutottak, de a tavalyi 5,6 milliárd forintos forgalom és 1,3 milliárd forintos profit rekordnak számít - derül ki a céges beszámolóból.
A szeptember 11-én tartott közgyűlésen pedig úgy döntöttek, hogy 1,3 milliárd forint osztalékot ki is fizetnek a tulajdonosoknak. A többségi tulajdonos az SQ Invest nevű cégen keresztül Balogh Ákos, de az Axialis Holding Zrt.-n keresztül még egy 25 százalékos részvénycsomaggal rendelkezik Spéder Zoltán is.
A milliárdos nagyvállalkozó 2007-ig volt az OTP Bank alelnöke, vezérigazgató-helyettese, azt követően az FHB Bank-csoport résztulajdonosa és elnők-vezérigazgatója, a 2013 őszén elindult takarékszövetkezeti integráció vezéralakja, média-nagyvállalkozó. 2016-ban az Orbán-kormánynál kegyvesztett lett, s azt követően sorra meg kellett válnia tisztségeitől, valamint médiaérdekeltségeitől, mindenekelőtt az Index.hu portáltól, valamint az InfoRádiótól.
Nagy esély van arra, hogy Spéder Zoltán helyét a Libri-Bookline Zrt.-nél is hamarosan egy Fidesz-közeli tulajdonos veszi át. Október 1-én jelentették be ugyanis, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány tárgyalásokat kezdett az Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, amivel kapcsolatban a felek jogilag nem kötelező érvényű megállapodást írtak alá.
Az MCC közleménye szerint a tárgyalások sikeres zárása a jelenleg folyó átvilágítás eredményességének és a hatósági engedélyek függvénye. A társaság megvásárlása esetén a vevő közvetve a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) stratégiai kisebbségi tulajdonosa lenne, és a többségi tulajdonossal közösen irányítja majd a cégcsoport működését.
Van miből Libri részvényeket vásárolnia az MCC-nek, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, hiszen idén júniusban az MCC-t fenntartó, a Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András által alapított Tihanyi Alapítvány tulajdonába került a MOL és Richter 10-10 százalékos részvénycsomagja. Ez évente több milliárd forintos osztalék bevételt jelent.
A könyvpiac másik nagy szereplője is remek évet tudhat maga mögött, hiszen a Líra-Könyv Zrt. rekordnak számító 8,7 milliárd forintos forgalommal zárt 2019-ben, ami ezúttal 125 millió forintos nyereséget jelentett a tulajdonosnak. A többségi tulajdonos Kolosi Tamás, a cégből pedig 38 millió forint osztalékot vettek ki. | Milliárdos profit a Librinél, a Fidesz-közeli új tulajdonos már a könyvesbolton belül | Spéder Zoltán helyett hamarosan egy Fidesz-közeli alapítvány lehet a Libri-Bookline stratégiai kisebbségi tulajdonosa. A cég milliárdos profitja is vonzó lehet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardos-profit-a-librinel-a-fidesz-kozeli-uj-tulajdonos-mar-a-konyvesbolton-belul.html | 2020-10-05 12:29:45 | true | null | null | mfor.hu |
Lusztig Péter alpolgármester nyitotta meg a szeptember 30-án, este 8 órakor kezdődő rendkívüli tatabányai közgyűlést. A politikus megnyugtatott mindenkit, hogy pusztán késik és csak később érkezik a polgármester. Hogy ezért vagy sem, de Lusztig Péter napirendcserét kért, így elsőként az Antall József utca területére vonatkozóváltoztatási tilalomrólhatároztak a képviselők, és csak utána tárgyaltak a 2024-es költségvetésmódosításáról.
Földi Zoltán főépítész beszéde után Gál Csaba (Fidesz-KDNP) elmondta, több körbenegyeztetett az ott élőkkelés ennek tudatában keri, hogy a képviselők fogadják el a rendeletet. Ezt a grémium egyhangúan elfogadta. Mivel a polgármester meg mindig nem érkezett meg, őt perc szünetet rendeltek el.
Földi Zoltán főépítész beszéde után Gál Csaba (Fidesz-KDNP) elmondta, több körben egyeztetett az ott élőkkel, az alsógallaiakkal, és ennek tudatában arra kéri a képviselőket, hogy fogadják el a rendeletet. Ezt a grémium egyhangúan megtette. Mivel a polgármester még mindig nem érkezett meg, öt perc szünetet rendeltek el. Újabb támadási felületet adva ezzel a képviselőknek, hiszen ő hívta össze erre az időpontra a grémiumot.
A kiírt, este 8 órásiidőponthozképest végül háromnegyed órával később kezdtek tárgyalni a költségvetés módosítása okán a tatabányai képviselők. Szücsné Posztovics Ilona polgármestera késése okán csak a fórum második felében tudott részt venni az ülésen. Amikor megérkezett, további türelmet kért egyedi közgyűlési anyagok kiosztásához, ami heves indulatokat váltott ki többekből.
- Éjfélig van idejük, ki lehet használni - célzotta képviselői mandátum lejáratáraSzücsné Posztovics Ilona.
- Őszintén sajnálom a leendő képviselő-testület tagjait. Úgy látszik, a jövő évi költségvetés még szörnyűbb lesz, mint az idei - mondta Magyarné Kocsis Andrea (Fidesz-KDNP), aki továbbra sem ért egyet a költségvetésben szereplő forrás átcsoportosítással, számokkal.
Gál Csaba kormánypárti frakcióvezető nem értette, hogy ha 37 millió van az általános tartalékban, akkor miért kell lehúzni 15 milliós projekteket. A városvezető szerint a szociális dolgozók béreit kockáztatja a Fidesz, ha nem szavazzák meg a költségvetést és miattuk nem alakulnak meg a bizottságok, így októbertől veszélyben vannak az Egyesített Szociális Intézményeknél dolgozók és bölcsődei alkalmazottak bérei. Jelezte, hogy módosító indítványában az általános tartalék egy részét kapja meg az említett szociális szféra.
A vita nem hagyott alább: egyesek szerint politikai cirkuszról van szó, mások szerint riogatásról, sőt hús-vér emberek fizetéséről, amivel nem illik játszani. Boda Bánk László (Mi Hazánk Mozgalom) hívta fel a figyelmet arra, hogy a polgármester politikai programja 80 helyen tartalmaz költségcsökkentést, de súlyos számszaki hibát lát az előterjesztésben, így nem szavazza meg ezt a költségvetést negyedjére sem.
22 órakor 15 perces egyeztető szünettel folytatódott a program. Végül módosításokkal elfogadták a módosított költségvetést. | Tatabányai közgyűlés: paprikás hangulatban zárnak | Éjfélkor lejár a 2019-2024-es önkormányzati ciklus képviselőinek mandátuma, de Tatabányán még az utolsó este rendkívüli közgyűlésen tárgyalják a költségvetést. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/09/tatabanyai-kozgyules-koltsegvetes-rendkivuli | null | true | null | null | KEMMA |
A kormány.hu-ra felkerült beszámoló szerint június óta havi bruttó 450 000 forintot fizet az Emberi erőforrások minisztériuma
a Kásler Miklós részvételével zajló események helyszíni teljes videó dokumentációjának elkészítéséért Dr. Gyarmai-Paor Lászlónak.
Az Emmi minden bizonnyal hibázott, elírta a videós keresztnevét, akit valójában Dr. Gyarmati-Paor Zoltánnak hívnak. A Lokálnak márciusban adott interjút, mint a Hatoscsatorna nevű tévéadó kreatívigazgatója.
– Bemutatkozás gyanánt azt szokta mondani, hogy ön jogász, zenész, természetgyógyász, szerkesztő – operatőr – vágó – rendező és arculattervező vagy. Tehát egy multifunkcionális tehetség?
– A multifunkcionalitást azt vállalom, hiszen ha valaki egy kis csatornánál dolgozik, az előbb-utóbb rá van kényszerítve, hogy „mindenhez” értsen – legalább egy kicsit.
A Káslerről készült videókkal amúgy sehol sem találkozni, úgy tűnik, hogy azok nem a nyilvánosságnak készülnek.
Az Emmi Facebook-oldalára utoljára tavaly töltött fel videót, Kásler Miklósnak pedig nincs közösségi oldala.
A kormány.hu-n, és a Magyarország kormánya Youtube csatornán két videót találni a minisztertől: egyik a vastagbélrák szűrési programjáról, másik pedig a családtámogatás fontosságáról szól.
Megkérdeztük az Emmit, hogy hol láthatóak a havi 450 ezer forintba kerülő videók, ha válaszolnak, közzétesszük. | Havi 450 ezerért videózza Káslert egy természetgyógyász | A fióknak. Az elkészült kisfilmeket sehol sem látni. | null | 1 | https://444.hu/2018/09/06/havi-450-ezerert-videozza-kaslert-egy-termeszetgyogyasz | 2018-09-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Li Csao-hszing (Li Zhaoxing) helyére eddigi helyettese, Jang Csien-cse (Yang Jiechi) kerül az Új Kína (Xinhua) hírügynökség pénteki jelentése szerint.
A sanghaji születésű, 57 éves új miniszter, aki iskolái egy részét Nagy-Britanniában végezte, 2001-től 2005-ig washingtoni nagykövetként szolgált. Összesen 12 évet töltött Kína egyesült államokbeli diplomáciai képviseletén.
A szűkszavú jelentés nem jelölte meg a 66 éves külügyminiszter menesztésének indokát, de távozása nem volt meglepetés, várható volt, hogy legkésőbb a jövő évi parlamenti ülésszakon leköszön tisztségéből, amelyet 2003 óta töltött be. | Menesztették a kínai külügyminisztert | Li Csao-hszing (Li Zhaoxing) helyére eddigi helyettese, Jang Csien-cse (Yang Jiechi) kerül az Új Kína (Xinhua) hírügynökség pénteki jelentése szerint. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2007/04/27/menesztettek_kinai_kulugyminisztert | 2007-04-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Pár napja számolt be arról a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft. tőzsdei anyavállalata, hogy a cég teljesítés alatt lévő szerződésállománya közel 124 milliárd forintra nőtt. Mivel az R-Kord vasútfejlesztésekben utazik, ahol állami szereplők a megrendelők, ezért a közbeszerzések alapján jó eséllyel össze lehet gyűjteni az összes megbízását.
Ezt meg is tettük, a táblázatos összefoglaló mellett térképre vittük, hol dolgozik jelenleg az ország második leggazdagabb emberének egyik legfontosabb cége. Szemmel láthatóan a magyar vasúthálózat igen jelentős részén, ha csak a fővonalakat nézzük, akkor könnyebb felsorolni azokat, ahol nem érdekelt az R-Kord*Budapest-Szolnok és -Püspökladány, illetve -Lőkösháza; Budapest-Székesfehérvár, Budapest-Hegyeshalom/Rajka, Győr-Celldömölk-Bajánsenye, Sopron-Szombathely-Szentgotthárd.
Ennek elsősorban az az oka, hogy az iCell Mobilsoft Zrt.-vel közösen az R-Kord építi ki a vasúti rádiókommunikációs rendszer második ütemét (GSM-R II.) 2255 kilométeren közel 59 milliárd forintért. A térképen ezt mutatják a piros vasútvonalak.
A piktogramok az egyéb munkákat jelölik, amelyek összességében még nagyobb volument képviselnek. Igaz, ezek jó részénél az R-Kord konzorciumi tag, azaz másokkal kell osztoznia a bevételen. Csak Újszász állomás biztosítóberendezésének megújítását, a Porpác-Csorna vasúton a kábelek cseréjét, valamint a Budapest-Esztergom vonalon a kiegészítő biztosítóberendezései munkákat végzi egymaga a cég.
Azt a tőzsdei tájékoztatásból tudjuk, hogy jelenleg mekkora az R-Kord szerződésállománya, ugyanakkor ennek a pénznek egy része alvállalkozókhoz kerül. A legnagyobb falatnál, a Püspökladány-Ebes vasútnál például akár 65 százalék is lehet az alvállalkozói teljesítés aránya.
Ez persze nem meglepő abból a szempontból, hogy itt nemcsak a pályát kell korszerűsíteni, hanem a biztosítóberendezés tervezése és kivitelezése is a feladat része. Ilyesmivel pedig – a feladat bonyolultsága, a magas műszaki követelmények miatt – az egész világon mindössze néhány vállalat foglalkozik. Magyarországon például hosszú ideje kétszereplős ez a piac, az ilyen feladatokat vagy a német Siemens, vagy a francia Thales kapta. Itt sem arról van szó, hogy Mészáros Lőrinc cége műszakilag felnőtt volna ezek mellé, a Thalest alvállalkozóként találhatjuk meg a projektben.
Az eddig nem érintett esetekben az R-Kordot is magában foglaló konzorcium
Csorna állomáson felsővezetéki munkákat végez (erre két közbeszerzés is vonatkozik),
Ebes és Debrecen között átépíti a vasútvonalat,
Dombóvár és Pusztaszabolcs között a központi forgalomirányítást építi ki,
Szabadbattyán és Balatonfüred között korszerűsít és villamosít,
Érd és Érd alsó között pedig vágányt és kapcsolódó létesítményeket épít.
Ez utóbbival kapcsolatban épp a napokban közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy április 10. és 15. között éjszakai munkavégzésre kell számítani. „Az előkészítő munkálatok része a földmegtámasztás, amelynek az elvégzéséhez a vasúti felsővezeték feszültségmentesítése szükséges. A munkálatokra emiatt csak éjszaka kerülhet sor” – írta a NIF.
A fejlesztés részeként megépül az Érd – Érd alsó állomás közötti összekötő vágány, amely közvetlen kapcsolatot létesít a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalak között. Ez jelentős többletkapacitást eredményez a mai állapothoz képest. A projekt keretében új vasútvonal létesül 1355 méter hosszan, továbbá új felsővezeték, távközlési hálózat, vonatbefolyásoló- és biztosítóberendezések, illetve híd épül.
A fentiek mellett vannak olyan projektek is, ahol az R-Kord alvállalkozóként érdekelt. Ezeket a Közbeszerzési Értesítő alapján nem lehet követni, de a Hitelbiztosítéki nyilvántartás alapján találtunk három olyat, ahol biztosan érdekelt a vállalat. Ezek közül a Rákos-Hatvan, valamint a Kelenföld-Százhalombatta projekteknél a vasútvonalak korszerűsítése zajlik, Szeged és Hódmezővásárhely között pedig a tram-train (vonat-villamos vegyes üzemű közlekedés) megvalósításban vesz részt az R-Kord. Az ugyanakkor nem derül ki, hogy alvállalkozóként mennyit kaszál ezeken a munkákon.
Összességében mindenesetre szárnyal a cég, mióta 2013-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A következő négy év során forgalma körülbelül a 44-szeresére, nyeresége pedig a 125-szörösére emelkedett. Ezzel már a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb profitcentrumának számít, és nem lenne meglepő, ha a menetelés tavaly is folytatódott volna. De még körülbelül két hónapot kell várni arra, hogy ez kiderüljön. | Nehezen kerülheted el Mészáros Lőrinc pénzgyárát, ha vonatra szállsz | Az R-Kord Kft. 124 milliárd forintos aktuális szerződésállománya az ország vasúthálózatának nagy részét lefedi. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20190402/nehezen-kerulheted-el-meszaros-lorinc-penzgyarat-ha-vonatra-szallsz/ | 2019-04-02 14:42:35 | true | null | null | G7 |
Több mint 23 millió forintot fizet négy kézi csomózású gyapjúszőnyegért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik alapítványa. Az erre vonatkozó közbeszerzést még április végén indították meg, eredményt azonban csak most hirdettek. A kivitelező kiválasztása ugyanakkor vélhetően nem volt nehéz, mivel mindössze egyetlen cég adott be ajánlatot: a békésszentandrási Art-Kelim Kft., amelytől már korábban is több tíz millió forintért vásárolt a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA).
A most megrendelt 100 négyzetméternyi szőnyeg a kiírás szerint az alapítványnak azt a budai Várban található, épp felújítás alatt álló ingatlanját díszítheti, ahol a doktori iskolájuk működik. A műalkotások a szemináriumi, illetve konferenciatermekbe és az igazgatási funkciókat ellátó helyiségekbe kerülhetnek. A gyártónak két éve van leszállítani a gyapjúfonal felhasználásával kézzel készülő, négyzetméterenként 100 ezer csomós szőnyegeket.
Ez egyébként nem az első ilyen beszerzése a PADA-nak. Amikor a jegybanki alapítványok hosszú titkolózás után egy bírósági döntés miatt kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni korábbi költéseiket, az Index.hu észrevette, hogy mások mellett perzsaszőnyegeket is vettek, négyzetméterenként 280 ezer forintért. Az erről szóló kontraktust még 2015 júliusában írták alá, és később a PADA a 24.hu-nak azt is elárulta, hogy akkor 16 szőnyeg megvásárlásáról állapodtak meg az Art-Kelim Kft.-vel. Ezek a portál kalkulációja szerint valamivel több mint nettó 130 millió forintba kerülhettek.
Az alapítványnál lapunknak most azt mondták: a jelenlegi nem egy új beszerzés, a korábbi tervek részeként került sor a tender kiírására. Azon túl azonban, hogy a pályáztatás szőnyeg téren teljesen új elem (különösen, hogy szerződés volt az egyetlen, most ajánlatot leadó céggel), változások is voltak a korábban kommunikáltakhoz képest. A PADA ugyanis már tavaly tételesen beszámolt róla, milyen perzsaszőnyegeket vásárolna, a mostani közbeszerzésben pedig olyan méret is szerepelt, amilyenről eddig nem volt szó. Ráadásul a méregdrága műalkotásokkal lefedni kívánt terület is növekedett: a korábban jelzett 465 helyett végül bő 490 négyzetméter lett. Ilyen tárgyak esetében pedig ekkora felületet milliókban mérnek.
A vásárlást a PADA-nál lapunknak azzal indokolták, hogy „a magyar kézi szőnyegszövési szakmakultúra fennmaradását jelenleg alapjaiban veszélyezteti a szőnyegszövők kiöregedése és az utánpótlás hiánya, valamint a gépi gyártás elterjedése”. Így az alapítvány a békésszentandrási szőnyegek megrendelésével „támogatja a hazai kézműipart, a kézi szőnyegszövés szakmakultúrájának fennmaradását, ezenkívül a kistérség foglalkoztatottsági mutatóját”.
Más kérdés, hogy a szőnyegbeszerzés elenyésző összeg ahhoz képest, amit a PADA közpénzből költ a doktori iskolájának otthont adó régi budai városháza épületére. A jegybank csak az ingatlan megvásárlására 1,85 milliárd forintot fordított, azóta pedig már az is kiderült, hogy az épületet 3,6 milliárdért renoválhatják. Az erre kiírt közbeszerzést a Mészáros Lőrinc üzlettársa és barátja, Szíjj László tulajdonában álló Magyar Építő Zrt. nyerte el.
Ez ráadásul nem az egyetlen komoly ingatlanfejlesztése az alapítványnak. A Csónak utcai Lónyay–Hatvany-villában művészeti galériát és éttermet alakítanak ki 4,5 milliárd forintért. A felújítást pedig itt is a Magyar Építő végezheti.
Országházi megbízás
Az Art-Kelim Kft. életében egész biztosan meghatározók az MNB-alapítvány megrendelései, a cég ugyanis – igaz, több esztendő alatt – egyéves árbevételének megfelelő megbízást kapott a PADA-tól. A társaság korábban több szőnyeget szállított a Parlamentbe is, legutóbb az Országház főrendiházi társalgójába vettek tőlük egy 150 négyzetmétereset 42 millióért. (MN) | Négy szőnyeget vettek 23 millió forintért | Méregdrága műalkotásokkal díszítik a jegybank alapítványának doktori iskoláját. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2017/07/negy-szonyeget-vettek-23-millio-forintert | 2017-07-11 14:50:40 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez (NIF Zrt.) fordultunk azzal a kérdéssel, hogy a 4-es számú főút 51,0–56,0 kilométerének fejlesztése érdekében szükséges területbiztosítás során, 2008 és 2009 folyamán, tehát abban az időben, amikor a sukorói telekcsere is megtörtént, mennyiért tettek vételi ajánlatokat a főúthoz szükséges ingatlanokra, és milyen dokumentumok alapján tették az árajánlatot. A NIF részletes válaszából kiderült, négyzetméterenként 436,5 forint átlagáron került sor a területszerzésekre. Összesen 103 ingatlant szerzett meg az állam 321 tulajdonostól, összesen mintegy 49 hektárt, 214 millió forint kártalanítási összegért.
Emlékezetes, hogy a 2008-ban, a sukorói telekcsere során körülbelül 370 forintos négyzetméteráron számította be az állam Joav Blum izraeli üzletember pilisi és albertirsai gyümölcsöseit a sukorói vízparti telkekbe. Az ennek kapcsán indult büntetőeljárásban az ügyészség értékbecslője szerint a Pest megyei telkeket többszörös áron számították be, míg a sukorói telkeket alulértékelték, így 1,2 milliárd forint vagyoni hátrány érhette volna a magyar államot, ha az üzlet létrejön. Hűtlen kezelés kísérlete miatt a bíróság néhány hete 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérét és Császy Zsoltot, aki értékesítési jogi igazgató volt az állami vagyonnal sáfárkodó szervezetben.
Érdekesség, hogy a nyomozás és a bírósági eljárás során nem volt kérdés, hogy az állam mennyiért szerezte meg a főút fejlesztéséhez szükséges ingatlanokat. A vádat az ügyészség értékbecslőjének szakvéleményére alapozták, amely szerint az érintett területek reális értéke 86 forint négyzetméterenként.
Annak fényében, hogy az állam 436,5 forintos átlag négyzetméteráron szerezte meg a területeket, legalábbis kérdéseket vet fel az ügyészségi értékbecslést illetően. Vagy épp ellenkezőleg, az állami területszerzések vetnek fel kérdőjeleket. Különösen, hogy a NIF tájékoztatása szerint jelenleg az M4-es autópálya fejlesztéséhez övezeti besorolás függvényében 209 és 509 forint között változik a négyzetméterár az adott területen, az átlagár 359 forint. A NIF kérdésünkre azt közölte, hogy 2008–2009 során a névjegyzékben szereplő értékbecslők által készített szakvélemények alapján állapították meg az árakat. Ma már a NAV adatbázisából lekérik a környékbeli ingatan-adásvételek árait, és ezt is figyelembe veszik, ám az adatok alapján ez nem módosította jelentősen a kialakuló árakat.
A sukorói ügyben a vád állítása az volt, hogy a vagyonkezelő vezetőinek tudniuk kellett volna, hogy az állam szerződött értékbecslője nem reális szakvéleményt készített. | Ma is annyiért vásárol az állam földeket az útépítéshez, mint a Sukoró-ügyben | Összesen 103 ingatlant szerzett meg az állam 321 tulajdonostól, mintegy 49 hektárt, 214 millió forint kártalanítási összegért. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/ma-is-annyiert-vasarol-az-allam-foldeket-az-utepiteshez-mint-a-sukoro-ugyben-1399163 | 2017-08-30 20:25:49 | true | null | null | HírTv |
Két új gyógyszer kapta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását a koronavírus kezelésére, ugyanis az omikron-variáns számos eddigi kezelésnek ellenáll – írja a Washington Post.
A WHO "erősen ajánlja" az amerikai Eli Lilly gyógyszergyár baricitinib nevű hatóanyagát súlyos koronavírus-betegséggel küzdőknek, amely szájon át szedhető. A szert kortikoszteroidokkal együtt adják.
A szervezet "bizonyos körülmények között ajánlja" a sotrovimab nevű hatóanyagot, ami egy monoklonális antitest-kezelés azoknak, akiknek nem súlyosak a tünetei, de nagy az esélyük arra, hogy kórházba kelljen utalni őket. | Külföld - Két új gyógyszert is ajánl a WHO koronavírus ellen - Koronavírus a világban - az Index pénteki hírösszefoglalója - Percről percre | Rózsaszín maszkot kaptak a rendőrök, a belügyminiszterhez fordultak - Koronavírus a világban – az Index pénteki hírösszefoglalója. | [
"koronavírus",
"koronavírus a világban",
"koronavírus a gazdaságban",
"járvány",
"pandémia",
"omikron-variáns",
"covid-19",
"kórház",
"oltás",
"vakcina",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2022/01/14/koronavirus-a-vilagban-jarvany-pandemia-covid-19-egeszsegugy-vakcina-hirosszefoglalo-penteki-percrol-percre/ket-uj-gyogyszert-kapta-meg-a-who-ajanlasat | 2022-01-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az alkotmányügyi szakbizottság után a héten várhatóan az EP plenárisa is támogatni fogja egy uniós szintű etikai testület felállítását, amely egyelőre hét EU-intézményben felügyeli majd a választott politikusokra és tisztviselőkre vonatkozó magatartási szabályok betartását.Egy semleges és független döntnök felügyelheti a jövőben a lobbiszabályok betartását a kormányok képviselőiből álló tanács kivételével, ha az EP alkotmányügyi bizottsága után a héten a parlament plenáris ülése is jóváhagyja az etikai testület felállításáról szóló intézményközi megállapodást.Egységes etikai szabályok majdnem minden uniós intézménybenEzzel EU-szinten először lesznek érvényesek ugyanazok az etikai normák és lobbiszabályok valamennyi részt vevő intézményre. A megállapodást ugyanakkor szoros szavazás előzte meg a szakbizottságban, ahol tizenöt képviselő támogatta, tizenkettő viszont elutasította. Az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt, amely elvi alapon utasította el a testület létrehozását, végül kisebbségben maradt."Ahelyett, hogy világos jogi szabályok és sztenderdek kidolgozására fókuszálna, a testület képlékeny erkölcsi definíciók alapján egyénenként fog vizsgálni képviselőket, ami potenciálisan politikai visszaélés előtt nyithatja meg az utat" - nyilatkozta Sven Simon német néppárti képviselő a szavazás után.Az uniós etikai testületről szóló megállapodásnak nyolc EU-intézmény a részese. Ezek a következők: Európai Parlament, Európai Bizottság, Európai Bíróság (csak megfigyelői státuszban), Európai Központi Bank, Európai Számvevőszék, Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága. Elvileg a tanács is csatlakozni akart, de nem járult hozzá ahhoz, hogy a minimumsztenderdeket a tanács tagjaként tagállami miniszterekre is érvényesítsék, miként ahhoz sem, hogy a közös normák elfogadása során lemondjon vétójogáról. Így a tanács mindaddig nem csatlakozhat, amíg fennállnak ezek a fenntartásai.Ehhez kapcsolódóan: Itt próbál befolyást szerezni az Egyesült Államokban az Orbán-kormányFüggetlen szakértők ellenőrzik majd a szabályok betartásátA megállapodás értelmében minden részt vevő intézmény egy rangidős tagot delegál az etikai testületbe, amely közös minimális normákat dolgoz ki és fogad el a vagyonnyilatkozatokra (pénzügyi érdekekről szóló nyilatkozat), a másodlagos foglalkoztatásra, az ajándékozás szabályaira, az összeférhetetlenségi szabályokra, a lobbistákkal való érintkezésre és az intézményi szabályok érvényesítésére vonatkozóan. A testületben részt vevő intézményeknek ennek figyelembevételével kell majd módosítaniuk a saját szabályaikat.A testület levezető elnöki funkcióját az intézmények éves váltással, rotációs alapon töltik majd be. Az intézmények testületbe delegált tagjai egyhangúlag öt független szakértőt választanak, akik az intézmények által rendelkezésükre bocsátott egyéni dossziékat vizsgálhatnak, és ajánlásokkal fordulhatnak az intézményekhez, amelyek döntést hozhatnak az esetleges szankciókról.A független szakértők kinevezése és ajánlási joggal felruházása nem szerepelt az Európai Bizottság eredeti javaslatában, kifejezetten az EP jelentéstevőinek nyomására került be a jogszabályi szövegbe. "Az uniós intézmények lobbiszabályait végre egy semleges bíró fogja érvényesíteni. Ez minőségi javulás a jelenlegi, az önbevalláson alapuló rendszerhez képest. A lobbiszabályok független ellenőrzése növelni fogja a polgárok európai demokráciába vetett bizalmát" - szögezte le Daniel Freund német zöldpárti politikus, az egyik parlamenti főtárgyaló.A megerősítő plenáris szavazás, majd az EP elnökének aláírása után az etikai testületről szóló jogszabály júniusban léphet hatályba. A testület azonnal meg is kezdheti a tevékenységét, meg sem kell várnia a közös minimális sztenderdek elfogadását.Az összes uniós intézményt magában foglaló etikai testület felállítását már régóta szorgalmazta az Európai Parlament, de a több képviselőt érintő korrupciós botrányra, a Katargate-re kellett várni, hogy felgyorsuljon a folyamat. | Először felügyelheti EU-testület a lobbiszabályok betartását | Az alkotmányügyi szakbizottság után a héten várhatóan az EP plenárisa is támogatni fogja egy uniós szintű etikai testület felállítását, amely egyelőre hét EU-intézményben felügyeli majd a választott politikusokra és tisztviselőkre vonatkozó magatartási szabályok betartását. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/eloszor-felugyelheti-eu-testulet-a-lobbiszabalyok-betartasat/32917535.html | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Győzelem, indulhat a kormányülés!
- írta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán.
Vitályos Eszter kormányszóvivő a közösségi oldalára feltöltött videójában elmondta: a keddi kormányülésen napirendre kerül az a gazdasági témájúNemzeti Konzultáció, amit a Fidesz frakció kezdeményezett. A Nemzeti Konzultáció témái között a gazdasági semlegesség, a Demján Sándor-program, azaz a kis- és középvállalkozások támogatása, a gazdasági növekedésen alapuló béremelés, a munkáshitel, a megfizethető lakhatás és a családtámogatások szerepelnek. A kormányülésen több fontos napirendi pontot is megtárgyal majd a kormány - tette hozzá.
"Arról, hogy mi történjen Magyarországon, a magyar emberek döntenek a választásokon, vagy a Nemzeti Konzultációk alkalmával, ahogyan most is, nem pedig Manfred Weber"
- hangsúlyozta Vitályos Eszter. | Orbán Viktor a kormányülésről posztolt | Napirendre kerül az a gazdasági témájú Nemzeti Konzultáció, amit a Fidesz frakció kezdeményezett. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-kormanyules-nemzeti-konzultacio | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Emberkereskedelem és kényszermunka bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 43 éves férfival és 66 éves anyjával szemben a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
A police.hu-n megjelent szerdai közlemény szerint a rendőrök hétfőn fogták el az elkövetőket, akiket őrizetbe vettek és kezdeményezték letartóztatásukat.
A nyomozás eddigi adatai szerint a férfi a későbbi sértettel közel 15 éve ismerkedett meg. Mivel tudta, hogy nehéz körülmények között él, nincs hol laknia, munkát ajánlott részére, cserébe szállást és ellátást ígért.
A sárbogárdi háznál a háziállatokat kellett ellátnia, munkaadói a férfit egy istállóba költöztették, melyben vezetékes víz és fűtés sem volt.
Télen csak az állatok testhője adott meleget neki, tisztálkodási lehetőséget egy kerti kút biztosította.
Az elkövetők rejtegették, bántalmazták és megfélemlítették a férfit, a telket nem hagyhatta el, így több mint egy évtizedig nem mert elszökni. | Emberkereskedelem miatt őrizetbe vették egy család két tagját Fejér Vármegyében | Emberkereskedelem miatt őrizetbe vették egy család két tagját Fejér Vármegyében - Az elkövetők rejtegették, bántalmazták és megfélemlítették a sértettet. | [
""
] | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/23/fejer-varmegye-emberkereskedelem-csalad-orizetbe-vetel-sarbogard | 2023. 08. 23. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Budapest VIII. kerületében sorra tűntek el 1998-ban az ódon kapuk
Több szemtanú is látta az éjjeli kapusétáltatókat
A zsidó temető vaskerítései is tetszettek a holland megrendelőnek
Amikor még csak az első elveszett kapuról érkezett bejelentés 1998 nyarán, a rendőrök azt hitték, valaki csak megviccelte a társasházat, amiért nem tudott bejutni éjjel. A második panasznál már összehúzták a szemöldöküket a zsaruk, a harmadik esetnél meg nyitottak egy aktát a kapueltűnési pániknak. Néhány kört tettek csak meg a tökfőzelék szagú bérházak között, amikor már nyilvánvalóvá vált, itt egy nagyon nagy disznóságról van szó.
Nem tudta megmondani, miért ölt az utolsó Vas megyei halálra ítélt, Kondics József
- Több tucatnyi kapu hiányzott, csak éppen a lakók, a lakóközösségek azt hitték, azokat ideiglenesen szereltették le - emlékezett vissza Tóth Károly, aki a kapus balhé idején egyenruhás rendőrként szolgált a BRFK állományában. - Nagyban folyt a kerület rekonstrukciója, felújítása, a százéves, körfolyosós bérházak önkormányzati tulajdonban voltak, nem tűnt fel, hogy a kivitelező levette a kaput, hogy könnyebben mozoghassanak a kőművesek. A baj csak az volt, hogy ezeket nem támasztották le a házak mellé, több tucatnyi hiányzott és tűnt el nyomtalanul.
Akkor még nem volt olyan, szinte száz százalékosén lefedett térfigyelő kamerarendszer a VIII. kerületben, mint manapság, így a rendőrök a klasszikus, "talpas" - értsd: gyaloglásos - módszerrel kezdték el keresni a kapukat. Sorra kérdezgették ki a lakókat, na meg a kerület vagányait, utcalányait, látott-e valaki éjjel sétáló kapukat az utcákon, s ha igen, akkor kinek a társaságában, hiszen az nem nagyon fordulhatott elő, hogy maguktól elkóboroltak volna...
Közvetlen közelről lőtték fejbe a siófoki hotel portását, azonnal meghalt
- Ennyi kapu mozgatása nem maradhatott titokban, több szemtanút is sikerült találniuk a nyomozóknak, körzeti megbízottaknak, ráadásul a tanúk ismerős kerületi arcokat is láttak az éjjeli kapusétáknál - folytatta a volt zsaru. - Mi több, volt aki olyat is látott, amikor a Józsefvárosi pályaudvar felől, ahol a zsidó temető sarka van, nem kapukat, hanem vaskerítéseket sétáltatott néhány jól ismert, Teleki téri vagány.
Bár a rendőrök még mindig nem tudták, mi is ez a kapuzás, az információk birtokában nem volt nehéz megtalálni a rosszfiúkat. Azt azonban ők sem gondolták, mennyi kapu és mennyi kerítésdarab lesz majd a zsiványtanyán, a Keleti pályaudvarról kellett rakodómunkásokat kérniük a bűnjelek lefoglalásához, fel -és lepakolásához. A Víg utcai kapitányság udvara úgy nézett ki mint egy vintage lakberendezési áruház raktere, és a megoldás nem is volt messze a látványtól.
- A kapukat és a temető kerítéseit két holland lakberendező rendelte meg, akik az előző hónapokban több hetet töltöttek Budapesten és beleszerettek a józsefvárosi különlegességekbe - mesélte az ügyben érintett egykori tolvaj. - Mivel eleve tudták, azokat megvenni, arra alkudni lehetetlen, vagy nem lett volna kifizetődő, kerestek egy alvilági vállalkozót, aki jó pénzért kiadta a feladatot az embereinek. A hollandok előre megmondták, melyik kapukat kérik, már a vevőik is megvoltak, frissen épült házakba kerültek volna be az antik darabok. | Egyszerűen ellopták a díszes józsefvárosi kapukat | Senkinek nem tűnt fel a kilencvenes évek végén, hogy úgy tünedeznek el a főváros VIII. kerületének míves kapui, ajtajai, mintha egy különlegesen ritka nyílászáró járvány tizedelné a Józsefvárost - csak idős, száz év körül áldozatokat szedve. Ráadásul a kórság átterjedt a Fiumei úti öreg zsidótemetőre is, ahonnan meg a sírokat elválasztó kovácsoltvas kerítéseknek veszett nyoma. Senki nem értette, mi állhat a háttérben, amíg a Víg utcai kapitányság rendőrei meg nem oldották a rejtélyt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/jozsefvaros-kapuk-lopas/0q2bb30 | null | true | null | null | Blikk |
Hemingwayt okolja egy volt játékosa, amiért nem lett NB I-es focista
Hétfő délután bejelentette hivatalos honlapján a Vasas, hogy felbontották Kis Károly, a futballcsapat vezetőedzőjének szerződését. A szakember június végén írt alá három évre az angyalföldiekhez, de nem váltotta meg a világot, jó kezdés után a 10. helyig zuhant.
A Vasas a kiadott közleményben jelezte, a jelenlegi másodedzőjét, Ferenczi Istvánt kérték fel arra, hogy megbízott vezetőedzőként irányítsa a csapatot. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy csak ideiglenesen látja majd el a posztot a klub korábbi játékosa.
Érdekesség, hogy éppen a vasárnapi, Kazincbarcika elleni vereség után alakult ki lincshangulat az angyalföldi szurkolók körében, kérdés egy edzőváltás oldja-e kellőképpen a feszültséget?
Elegük lett a Vasas-szurkolóknak, fellázadtak Angyalföldön a szurkolók elégedetlenek a jelennel, nem látják a jövőképet, ezért tiszta vizet öntenének a pohárba.
Nyitókép: vasasfc.hu | Ferenczi Istvánból vezetőedző lett | Az angyalföldi népharag a Vasas vezetőedzőjének állásába került. | [
"ferenczi istván",
"foci",
"kis károly",
"labdarúgás",
"magyar foci",
"nb ii",
"nb2",
"vasas"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2018/11/05/ferenczi-istvanbol-vezetoedzo-lett | 2018-11-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Főgáz (illetőleg a mögötte álló ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.) egymás után falja fel a lakossági gázszolgáltatókat, és jövő ilyenkorra akár 3,3 millió fogyasztóval is rendelkezhet, de továbbra sem tudni, hogy a korábban a külföldi tulajdonú cégeknél tetemes éves veszteséget okozó szolgáltatás mitől és hogyan lehetne kezelhető.
A Figyelő csütörtökön megjelent számában azt írja, hogy tízmilliárdokat bukhat az állami cég. A hetilap kalkulációja abból indul ki, hogy pontos számot ugyan nem lehet mondani azért, mert a Főgáz továbbra sem adott le semmiféle üzleti tervet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál. Ahogyan erről a témáról azt szeptember elején megírtuk: az energiahivatal megbírságolta az állami gázcéget, és előírta, hogy a hiányt sürgősen pótolnia kell. Ez utóbbira azonban azóta sem került sor.
Az ENKSZ, illetve az azt felügyelő Németh Lászlóné államtitkár néhány hete, egy sajtóbeszélgetésen az üzleti terv le nem adásával kapcsolatosan azt mondta, hogy erre a még folyamatban lévő céges felvásárlások miatt nem került még sor. Csakhogy – így a Figyelő – ez azt is jelentheti, hogy egyelőre nincs is megoldás arra, hogy az egyetemes gázszolgáltatási szektorban eddig évente, rendre képződő veszteségeket az állami cég, mint egyedüli piaci szereplő, hogyan és honnan tudja majd kezelni.
Németh államtitkár és Horváth Péter, az ENKSZ vetzérigazgatója © Túry Gergely
Az elmúlt három év adatai szerint ebben a szegmensben az E.On, a Tigáz, a Gdf Suez gázcégei átlagosan mintegy 27 milliárd forintos veszteséggel működtek. Amennyiben a Tigáz (ENKSZ) az állami irányítás hatékonyabbá tételével – ahogyan azt állítják – olcsóbbá tudja tenni a szolgáltatást, úgy ennél lehet ugyan alacsonyabb az éves mínusz, de a hetilap szerint "nem áll távol az igazságtól a szektor cégeinek állandó panasza, miszerint jelen állás szerint többet fizetnek a gázért, mint amennyiért a lakossági fogyasztóknak adják". Vagyis: a veszteség borítékolva.
Németh Lászlóné, a már említett háttérbeszélgetésen azt állította, hogy az átmeneti időszaknak tekintett első néhány év átalakításának finanszírozására (így a jelentkező veszteségek kezelésére is) a leendő többletbevételei mellett az ENKSZ által lehívható 14 milliárd forintos keret áll a rendelkezésére. Azt, hogy ez adott esetben mire elegendő, nem tudni. Október elején a kormány és az állami energiaszektor illetékes képviselőinek jelenése van Brüsszelben, ahol tovább kell magyarázkodniuk az EU-nak a szektorban történt kormányzati lépések miatt (ennek helyzetképét adtuk meg nyár elején, amikor a Brüsszelbe kiküldött Trócsányi-levél kapcsán azt írtuk: a kormány tisztában van vele, hogy a rezsiharc megbukott, csak még azt nem tudja, hogy lehet ezt idehaza kommunikálni.
A Figyelő úgy tudja, hogy az éves szinten biztosan milliárdos méretű hiányt (vagy annak egy részét) megpróbálhatják az MVM-mel fizettetni – ami miatt máris feszültség van a két társaság között. Ez, ha igaz, egyvalakinek még pikánsabbá teszi a pályafutását. Horváth Péterét az ENKSZ vezérigazgatójáét, aki korábban az energiahivatal vezetője is volt (a rezsiharc idején), majd onnan az MVM gáz üzletágának irányítója lett, mielőtt az állami közműszolgáltató élére érkezett. | Gazdaság: Bukóra áll az állami rezsicég | A Főgáz (illetőleg a mögötte álló ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.) egymás után falja fel a lakossági gázszolgáltatókat, és jövő ilyenkorra akár 3,3 millió fogyasztóval is rendelkezhet, de továbbra sem tudni, hogy a korábban a külföldi tulajdonú cégeknél tetemes éves veszteséget okozó szolgáltatás mitől és hogyan lehetne kezelhető. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20151001_Bukora_all_az_allami_rezsiceg | 2015-10-01 10:37:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Pár hete jött a hír, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Józsa János felfüggesztette a Gazdasági és Társadalomtudományi Kar dékánját, Andor Györgyöt, aki tanszékvezetőként és docensként folytathatta munkáját. Nem sokáig: a rektor ugyanis az előző hét végén azonnali hatállyal elbocsátotta Andort. Egyelőre homályosak az okok, a rektor arra hivatkozik, hogy a dékán a háttérben kezdett tárgyalásokat az ELTE-vel a kar áthelyezéséről, mivel utóbbi elvileg nem kap megfelelő támogatást az egyetemtől. A GTK hallgatói önkormányzata persze azonnal tiltakozni kezdett az „etikátlan, károkozó és törvénysértő lépés” miatt, és hétfőre demonstrációt hirdettek meg. A Facebookon, nyilvános eseményként – fontos lesz ez még.
Fotók: Németh Dániel
A kora esti órákban nagyjából ezer ember jelent meg az egyetem egyik épülete előtt; többen „Szégyen!” feliratot viselő táblákkal érkeztek, és hát a téma majdnem mindegyik társaságban a jelenlegi helyzet elemzése volt.
A kar ellehetetlenítése?
A GTK-ra járó diákok arról beszéltek nekünk, hogy ők is a sajtóból tájékozódnak, mindig mást és mást hallanak a kar jövőjével kapcsolatban. De néhányuk szerint most nem is a karról van szó, hanem arról, hogy „egy sikeres dékánt és oktatót távolítottak el”, és ezért demonstrálniuk kell. Abban reménykednek, hogy Andort visszahelyezik, bár volt egy fiú, aki kicsit realistábban látta a helyzetet: „Tüntetgetünk, aztán ennyi…”
Hogy a kar esetleg átkerülne az ELTE-hez, az már eléggé megosztotta a hallgatókat. Többen arról beszéltek, hogy őket ez nem zavarná, hiszen „az is egy jónevű egyetem”, ám voltak olyanok, akik azt mondták, nem akarnak az ELTE-re járni, ők a BME-re felvételiztek, és az áthelyezéssel csak esne a GTK színvonala.
Egy hallgató úgy vélekedett, hogy valószínűleg van a háttérben egy erős ellentét a rektor és a volt dékán között, „Józsa szeretné ellehetetleníteni a kart, nem látja a lehetőséget a gazdasági képzésekben”. Utóbbi azért is lenne furcsa, mert sokan a GTK-t tartják a BME karai közül a legjobban teljesítőnek, a felvételizők száma folyamatosan nőtt az elmúlt években. Egy diák úgy fogalmazott: „a GTK túlnőtt magán”, ez lehet a baj.
A BME honlapján egyébként a demonstráció napján egy kifejezetten semmitmondó, a korábbi álláspontot hangoztató közlemény jelent meg, az egyetem rektorhelyetteseinek és dékánjainak tollából: „A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) volt dékánja a Kar BME-ből való kiválását készítette elő, veszélyeztetve a BME egységét, kockáztatva az egyetemünk korábbi vezetői által nagy körültekintéssel felépített struktúrát. Elítélünk minden, az egyetem integritását veszélyeztető ilyen cselekedetet, feszültségkeltést és félretájékoztatást”.
„Figyeljétek, nehogy visszajöjjön!”
A hallgatók úgy fél hat körül indultak el a főépület felé, ahol a beszédek kezdődtek. Miközben vonult a tömeg, és éppen az egyik diákkal beszélgettem arról, miként látja a helyzetet, egy sárga mellényes, „szervező” feliratot viselő srác lépett mögém, majd jelezte, hogy el kellene mennem, mert a rendezvényről nem készülhet beszámoló, így adjam is oda a jegyzeteimet. Majd amikor érdeklődtem, hogy miért kellene nekem innen elmennem, és legfőképpen miért kellene átadnom a jegyzeteimet, akkor jelezte, hogy az esemény nem sajtónyilvános, és a „kancellári engedélyem” felől érdeklődött, bár az nem igazán derült ki, miért kellene engedély, ha amúgy a demonstráció nem is sajtónyilvános. Szerinte ugyanis „vannak saját sajtósaik”, és itt talán az egyetemi lap munkatársaira gondolhatott. Persze, persze, mondtam, és vonultam is volna tovább a tömeggel, ha egy-két szervező nem helyezkedik olyan ügyesen, hogy engem tulajdonképpen a tömegen kívülre helyezzen. A sárga mellényes srác a biztonság kedvéért még jelezte a többi szervezőnek: „Figyeljétek, nehogy visszajöjjön!” Mármint nehogy ismét visszamehessek a diákok közé, és beszámolhassak arról a demonstrációról, amit ők szerveztek. Végül persze különösebb kommandózás nélkül sikerült visszajutnom a tömegbe.
Csak az a furcsa a dologban, hogy a nyilvános Facebook-esemény honlapján bizony egy szó nincs arról, hogy nem sajtónyilvános a demonstráció, amelynek szervezéséről az utóbbi napokban több portál is beszámolt. „Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyetem területén forgatni csak külön engedéllyel lehet. Továbbá szeretnénk kiemelni, hogy a demonstráció kizárólag az egyetem belügyeivel kapcsolatos, politikától mentes” – ezt írják mindössze a közösségi portálon. Hogy akkor miért kellett engem kvázi kilökdösni a tömegből, aztán emlékeztetni a többi szervezőt, hogy figyeljenek rám, nos, azon még most is gondolkodom.
Az őr színre lép
Ezek után már sajnos annyira nem is lepett meg, hogy a tömeg elején haladó fotós kollégával is elkezdett elég furcsa hangnemben beszélni egy szürke dzsekis férfi, aki alighanem biztonsági őr lehetett, bár ezt csak tippelem, mert nem mutatkozott be. Viszont szerette volna elkérni kollégám sajtóigazolványát, de ő hiába kezdte elővenni, az már nem érdekelte, inkább egy másik lap fotósának szegezte oda a kérdést: „Most távolíttassam el az egyetemről a rendőrség által?”
Az aulában végül hárman szólaltak fel: a hallgatói önkormányzat volt és jelenlegi elnöke, illetve Veress József, a GTK egykori dékánja. Mindhárman beszéltek Andor György érdemeiről, és arról, hogy meg kell őrizni a kar becsületét. Követelték, a rektor azonnal helyezze vissza a pozíciójába a volt dékánt, mivel „nincs bizonyíték arra, hogy Andor tárgyalt volna az ELTÉ-vel”, noha elvileg erre is megvolna a lehetősége. Azt is kérték, hogy „ne hozzanak a GTK-val szemben újabb jogszerűtlen döntéseket”, majd azt mondták, ha nem sikerül rendezni a helyzetet, akkor követelik a rektor lemondását. Az egyik felszólaló arról beszélt, a rektor szerinte gyáva, nem akar leülni Andorral, ezért rúgta ki. Veress József azt mondta, tudomásul kellene vennie az egyetemnek, hogy a gazdasági és társadalomtudományi kar nem egy gyerek, hanem testvér, együtt kell működni.
Fontos követelések ezek, és tényleg jó lenne már végre tisztán látni a „BME vs. GTK” kérdésben, még ha tegnap este olykor úgy is tűnt, egy-két sárga mellényes és szürke dzsekis ember elsődlegesen nem ezen fáradozik. | Kirúgták a dékánt, ezren demonstráltak érte a Műegyetemen | Fontos követelések is elhangzottak a tegnapi demonstráción, csak azt nem értjük, miért kell inzultálni a sajtó munkatársait. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kirugtak-dekant-ezren-demonstraltak-erte-a-muegyetemen-101587 | 2016-11-15 12:28:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nágel Tamás elmondta: a most elfogott fiú 21 éves társa tavaly augusztus 7-én éjszaka felgyújtott egy udvaron álló melléképületet, amelynek a tetőszerkezete leégett. Öt nappal később az akkor 16 éves fiúval a családi ház bejárati ajtaja előtt különböző éghető anyagokat halmozott fel, azokat és az ajtó melletti bejárati ablakot égésgyorsító anyaggal leöntötték és meggyújtották.
A házban tartózkodó nő és három kiskorú gyermek egy másik ablakon menekült ki a lángok elől.
A sajtóreferens közölte: a szakértői vélemény szerint a házban lévők élete közvetlen veszélyben volt és a tűz a szomszédos épületekre is átterjedhetett volna.
Mint elmondta, a fiatalkorú gyanúsítottat a napokban fogták el, őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte a letartóztatását.
A 21 éves férfit még az esetet követően, 2017. szeptember 5-én letartóztatták, ő jelenleg más, vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztését tölti.
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság mindkettejük ellen emberölési kísérlet és közveszélyokozás miatt indított büntetőeljárást. | Rágyújtották a házat egy nőre és három gyerekre | Elfogtak egy fiatalkorút, aki társával a gyanú szerint rágyújtotta a házat egy nőre és három gyerekre tavaly Dejtáron. A 17 éves fiú ellen emberölés kísérlete miatt indítottak nyomozást, társát már a bűncselekmény elkövetése után letartóztatták - közölte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. | [
"dejtár",
"gyújtogatás",
"rendőrség"
] | 0 | https://infostart.hu/bunugyek/2018/11/16/ragyujtottak-a-hazat-egy-nore-es-harom-gyerekre | 2018-11-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hetvenedik születésnapja kapcsán úgy látja, pályáján minden lényeges kérdésre jó választ tudott adni. A politikus, volt országgyűlési képviselő, műsorvezető szerint ellen tudott állni a kísértéseknek, nincs érzéke az intrikához és soha nem tett semmit azért, hogy vezető posztra kerüljön. Az ország súlyos helyzetében erkölcsi kötelességének tartja, hogy továbbra is megszólaljon a nyilvánosságban - ha kérdezik.
Mint elmondta, gyermekkora nem zajlott jó körülmények között s akkor sem volt könnyű a helyzete, amikor nagyvárosba került. Ott idegennek érezte magát, de nagy fordulatot hozott azután a Berzsenyi Gimnázium, ahol kitűnő tanárok alakították gondolkodását és nevelték az olvasás szeretetére. A kérdésre, jó pályát választott-e, azzal válaszolt, hogy a vendéglátás, valamint a színészi hivatás is izgatta, de végül a közélet felé fordult, amely 15 éves kora óta érdekelte.
Felidézte, hogy két ciklusban volt az MSZP országgyűlési képviselője. Bár az első Horn-kormány idején szeretett volna pártjának elnökhelyettese lenni, nem jellemzik azok az adottságok, amelyekkel "nagy ember" lehet valaki. Ahhoz arra van szükség, hogy az illető szeresse és akarja a hatalmat, ő pedig azt soha nem kívánta. Szólt személyes szerepéről abban, hogy pártja választási győzelmeket aratott és abban is, hogy Horn Gyulát annak idején nem tudták megbuktatni. Egyébként nagy hibának látja azt, hogy a miniszterelnök 1998-ban, pártja választási veresége miatt lemondott az MSZP vezetéséről.
Amikor ezután utódai "rosszul használták a hatalmat", abban már nem kívánt segédkezni, majd Kovács László pártelnökké választása után "kisodródott" a párt vezetéséből, ahol évekig az elnökség tagja, illetve az MSZP ügyvezető alelnöke is volt. Mellőzésében szerepet játszott, hogy nem tudott együttműködni az egy nemzedékkel fiatalabbakkal, akik különböző pozíciók reményében csatlakoztak a párthoz. Bár figyelemmel kíséri a politikai életet, nem "szervezkedik", mert úgy látja, hogy a politikai közösségen belül kell kezelni a hatalmi játszmákat. Mindazonáltal a politikai erkölcs azt diktálja, hogy meg kell szólalnia, amikor "szörnyűségek felé megyünk, az ország rohan a szakadékba", mondta Csintalan Sándor, hozzátéve: "szabadnak érzi magát és tisztességgel állhat unokái előtt". | Csintalan Sándor erkölcsi kötelességének érzi, hogy megszólaljon a nyilvánosságban | Bár figyelemmel kíséri a politikai életet, nem „szervezkedik”, mert úgy látja, hogy a politikai közösségen belül kell kezelni a hatalmi játszmákat. Mindazonáltal a politikai erkölcs azt diktálja, hogy meg kell szólalnia, amikor „szörnyűségek felé megyünk, az ország rohan a szakadékba”, mondta Csintalan Sándor a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/csintalan-sandor-erkolcsi-kotelessegenek-erzi-hogy-megszolaljon-a-nyilvanossagban/529348 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Ugyanaz a Simicska-cég szervezte a Fidesz plakátkampányát a 2010-es választások idején, mint amelyik tavasz óta a Jobbik hirdetéseinek biztosítja a helyet – írta a 24.hu. A portál szerint ráadásul Simicska Lajos cége a Fidesznek jóval olcsóbban adta a plakáthelyeket, mint a Jobbiknak.
A Népszavának a szocialista Harangozó Tamás múlt héten nyilatkozott arról: hosszas küzdelem árán sikerült megszereznie a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától egy szerződéscsomagot. Ebből kiderült, hogy az érvénytelen kvótareferendum nagyjából 19,5 milliárd forintjába került az adófizetőknek, a kormányzati plakátkampány minden médiafelületen 50-60 százalékos kedvezményt kapott.
A 24.hu által megszerzett dokumentumokból most az derült ki, hogy a Fidesz anno plakátonként a Jobbik adataiból kalkulálható árnak csak az 58 százalékát fizette. Tehát a mostani listaárakon körülbelül 1 milliárd forintot kellett volna adniuk azért, amiért a valóságban 23 milliót (nagyjából 5000 Ft/darabos egységárat) fizettek. A Jobbik-plakátok esetében 13 500 forintos darabár jött ki a portál számításai szerint. Sőt, az előkerült adatok alapján 1300 plakátot számla nélkül helyeztek ki annak idején. Orbán Viktor miniszterelnök egyébként a hétvégén Brüsszelben azt mondta: "Büszkék vagyunk arra, hogy a mi gazdálkodásunk mindig is transzparens volt és jogilag hibátlan".
Mint ismert, a kormány egész pályás letámadást indított a radikális párttal és az oligarcha cégeivel szemben a "Ti dolgoztok. Ők lopnak" kampány kezdete óta. Egy sokak szerint alkotmányellenes húzással átnyomták a parlamenten a plakáttörvényt, a NAV pedig az összes köztéri reklámmal foglalkozó Simicska-cégnél vizsgálódni kezdett.
"Felszólítjuk Orbán Viktort: ne titkolózzon tovább, hozza nyilvánosságra a kampányköltség részleteit. Mondja el, mennyiért vette meg őket 2010-ben egy oligarcha, és mit kért ezért cserébe?" – reagált a hírekre Jakab Péter, a Jobbik szóvivője. | Simicska olcsóbban plakátolt a Fidesznek | Ugyanaz a Simicska-cég szervezte a Fidesz plakátkampányát a 2010-es választások idején, mint amelyik tavasz óta a Jobbik hirdetéseinek biztosítja a helyet – írta a 24.hu. A portál szerint ráadásul Simicska Lajos cége a Fidesznek jóval olcsóbban adta a plakáthelyeket, mint a Jobbiknak. | null | 1 | https://nepszava.hu/1133488-simicska-olcsobban-plakatolt-a-fidesznek | 2017-06-30 07:40:00 | true | null | null | Népszava |
„Én mindenkivel jóban vagyok, vele is, de nem úgy, hogy megkérdezem Zolitól, hogy »akkor a lottózásból lett-e a pénzed?«️”
– jegyzi meg félig viccesen egy kompolti nő. A háza előtt beszélgetünk, az út másik oldalán ott áll a polgármesteri hivatal. Kompolt egy falu Heves megyében, nagyjából félúton Hatvan és Eger között. Ha az autópályáról fordulsz le, hogy odajuss, előbb át kell menned Kálon, de nem fogod észrevenni, hogy már Kompolton vagy, mert falutáblát hiába keresnél, az épületek jönnek sorban egymás után. De a helyiek majd útba igazítanak, valahogy így: a két falut egy út osztja ketté, bal oldalon az egyik, jobb oldalon a másik, de csak addig a sarokig ott pár méterre, mert onnantól már jobbra is Kompolt van.
Kompolton körülbelül kétezren laknak, van óvodája és általános iskolája is, utóbbit épp most újítják fel (ennek később még lesz szerepe a történetben). A faluban járkálva pedig rögtön feltűnik, hogy maszkot majdnem minden utcán sétáló, bicikliző vagy épp csak álldogáló emberen látni. Bár nem egy kis falu, a lakosok még így is gyanakodva figyelik az ide érkező idegeneket.
És Kompoltot vezeti az a polgármester, aki többször került már különféle ügyeivel a hírekbe, legutóbb épp pár napja. Balázs Zoltán ugyanis azzal magyarázza jó anyagi helyzetét, hogy jól megy neki a lottózás, és csak tavaly több tízmillió forintot nyert rajta.
Jó helyre tegyék az X-et
Amikor a lottózós hírek másnapján megérkezünk Kompoltra, az rögtön világos lesz, hogy bárkihez megyünk is oda kérdezősködni, nehéz lesz megszólalót találni: nem foglalkoznak a témával, nem tudnak semmit, amúgy is épp sétálni mennek, nem érnek rá, nem akarnak rosszat mondani a polgármesterről, mondják sorban. Pedig Balázs Zoltán nem tegnap került a polgármesteri székbe: 1998 óta vezeti a falut függetlenként, amikor is nagy többséggel verte meg az előző faluvezetőt. Ezután választásról választásra hozta a győzelmet, igaz, 2006-ban csak egyedüli indulóként, 2014-ben pedig mindössze egyetlen szavazattal.
Balázs a szoros eredményt úgy kommentálta az akkori Hír Tv-nek, hogy „a mai Magyarországon bármennyire is jól csinálja az ember, vagy tud értékeket teremteni, egyszerűen olyan világot élünk, hogy ciklusról ciklusra az ember irigyei, rosszakaróinak száma az nő és nő”. Eközben a helyiek arról beszéltek a tévének, a polgármester kétezer, háromezer vagy tízezer forintot adott nekik, cserébe elvárta, hogy „jó helyre tegyék az X-et”. Balázs ezt tagadta, állítása szerint ő senkinek sem adott pénzt „magánemberként”, a választást pedig „egészen biztosan” nem befolyásolta, Kompolton pedig a „lejáratása zajlik”.
Lett belőle feljelentés és bírósági ügy, méghozzá olyan, ami öt éven keresztül húzódott. Az ügyészség hét rendbeli választás rendje elleni bűntettel vádolta. Bár első fokon felmentették, egy megismételt eljárásban jogerős ítélet született: a hét pontból háromban bűnösnek találták, négyben bizonyítottság hiányában felmentették, végül a polgármester mindezért megrovást kapott. Az Egri Törvényszék a Telexnek megerősítette, hogy az ítélet kimondta: a választások alatt Balázs három embert pénzjuttatással akart befolyásolni. Maga Balázs az ítélet után úgy nyilatkozott, „annak örülök, hogy még ha ennyi időbe is telt, a végső döntés az: nem találtak bűnösnek. A főbíró azzal zárta: figyelmeztetett, oda kell figyelnem, milyen kijelentéseket teszek. Természetesen ezt megígértem, ám úgy gondolom, eddig is így jártam el. Semmi olyat nem tettem, ami nem korrekt és nem szabályos.”
A következő, 2019-es választásokon megint indult, és hatodszorra is elnyerte a polgármesteri széket.
A 38 millióból felújított öltöző
Amikor a focipályát keresve kérdezősködünk Kompolton, a helyiek rögtön eligazítanak: a kompolti lottózó mellett vezet oda az út, de amikor rákérdezünk, hogy akkor az öltöző valóban 38 millió forintba került-e, akkor már visszahúzódnak, és inkább nem válaszolnak, valaki pedig még inkább vissza is kérdez, hogy „miért, meg akarják venni?” Pedig a Blikk szerint a felújítást a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatta, a 38 milliós büdzséből mindössze tízmilliót kellett az önkormányzatnak önrészként beletennie.
Egy helyi ugyanakkor arról beszél a Telexnek, hogy „38 millióból egy új épületet is fel lehet húzni. Ami erre rá lett költve kívül-belül, az biztos, hogy ennél kevesebb.”
A focipálya oldalában álló kis épület valóban nem újonnan felhúzott, előtte is volt ott már egy, és ezt nem csak a helyiek ismerik el nekünk, hanem a Google néhány évvel ezelőtti térképe is. Ha összehasonlítjuk a mai és a korábbi állapotot, az épület kapott egy új ajtót, verandát, ereszt és sárga festést. Egy kompolti férfi szerint a tetőt csak javítani kellett, és belülről valamennyit felújítani, de helyben többen beszélik azt, hogy „gyenge minőségű anyagból lett csinálva”. A pálya kapott egy új járdát, kerítést és mellé három – már eléggé széltépte – zászlót is, de megszólalónk szerint ezek ebben a büdzsében nem voltak benne.
Minderről a polgármester a Blikknek úgy nyilatkozott, „az öltözőt vandálok szétverték, ezért kértem az MLSZ segítségét, a szövetség döntött az összegről és a kivitelezőről is”. A lap szerint az öltöző ügyében feljelentés is történt, és ismeretlen tettes ellen nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága. Megkérdeztük a NAV-ot, valóban nyomoznak-e. Mindössze annyit válaszoltak: „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket”.
Egy kápolnai lakos szerint ugyanakkor a sportöltöző „talán a legkisebb ügye Balázsnak”, de közben
„mindenki érti, hogy van egy kis házikó, amire elment 38 millió, és így néz ki. És azt mindenki érti, hogy ez tuti nem annyiba került.”
A csatornázási mizéria
A környéken a legnagyobb felháborodást a csatornaberuházás okozza. Ez egy elhúzódó beruházás lett, nagyobb költséggel, mint amennyit először kiszámoltak rá. A történet lényege, hogy hat faluban – Kompolt, Kál, Kápolna, Tófalu, Feldebrő, Aldebrő – új szennyvízelvezetést építettek ki, ennek a projektnek a gesztora, ügyintézője volt Balázs. A települések lakóitól önrészként évekig pénzt szedett be, havi ezer forint környékén, ez háztartásonként több mint kétszázezer forintot jelent összesen.
Egy 2014-es sajtóközlemény még azt írta, a beruházás 85 százalékát az Európai Unió és a magyar állam finanszírozta, vissza nem térítendő támogatásból, a maradék 15 százalékot pedig „részben a lakossági befizetésekből, részben hitelből, részben további támogatásból valósította meg a kifejezetten erre a célra létrejött Önkormányzati Társulás”, egy évvel később, 2015-ben már egy másik sajtóközlemény jött ki, amiben már csak annyi szerepelt, hogy a beruházást az unió és az állam finanszírozta.
A hat falu lakossága e szerint úgy gondolja, hogy a tőlük éveken át beszedett pénzt nem használták fel, így azt kérik vissza.
A káli Pásztor Istvánné Gabriella az elmúlt években többször írt levelet Balázsnak vagy épp a káli polgármesternek, elszámolást kérve az ügyben, de hiába. A káli polgármester, Morvai János 2019-ben annyit válaszolt neki, a 2015-ös sajtóközlemény egyszerűen hibás, valamiért nincs benne, hogy a lakosok pénze is benne van a beruházásban. Azt is írta, utánajárt, hogy miért lehet hiányos ez a közlemény, és azt a választ kapta, „ebben a cikkben kiemelésre került az, hogy nem visszatérítendő támogatást nyújtott” az unió és az állam. Pásztorné szerint viszont „ne vicceljünk, tévedésből nem adunk ki ilyen közleményeket”. Morvai levelében hozzátette, hogy egyébként pedig az aláírt szerződés „nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a lakosság költségeit végleges elszámolás után visszatéríti vagy térít belőle vissza”, és erről egy korábbi közgyűlésen a lakosokat tájékoztatták.
Pásztorné szerint ugyanakkor ezen a 2019-es közgyűlésen Balázs azt mondta nekik, hogy 2019-ben lesz egy elszámolás, és akkor visszafizetnek nekik valamennyit, Balázs ezt ugyanakkor tagadja, és levélben azt írta a nőnek, sosem ígért olyat, hogy bármikor is visszafizetne pénzt.
A lakosok azt is nehezményezik, hogy az évek alatt lettek olyan települések, amelyek ingyen csatlakozhattak rá a csatornarendszerre, de Balázs ezt azzal magyarázza egy Pásztornénak küldött levelében, hogy az évek alatt „természetesen mint minden, az uniós pályázati rendszer is változott (…), a változás már más lehetőséget, százszázalékos támogatást kínált. Sajnos a mi beruházásunk nem kaphatott százszázalékos támogatottságot.” Egyébként pedig az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság az ellenőrzésekkor mindent rendben talált. „Kéz kezet mos”, mondja erről Pásztorné.
Minden beruházás után új kocsi
„Ez a falu látványosan sokat fejlődött az elmúlt húsz évben, de egyszerre a polgármester is szépen gyarapodik”
– mondja egy kompolti. Felújították például a bölcsődét, az óvodát, a faluházat, az orvosi rendelőt, de megszólalónk szerint „egy kápolnai vállalkozó mindig ott van alvállalkozóként a beruházásnál”. A férfi szerint egyébként az orvosi rendelőt 16 millióból újították fel, ebből szigetelték és festették, talán burkolatot is kapott. Most épp több mint egymilliárd forintért újítják fel az általános iskolát is. Balázs a Heves megyei hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy „1,1 milliárd forintot vidéki iskolára talán még sosem költöttek”. Tervben van még az üzemcsarnok és a művelődési ház felújítása.
„A látványos fejlődés ellenére az emberek már kétszer le akarták váltani a polgármestert” – utal egy kompolti lakos Balázs 2014-es egyszavazatos többségére, valamint a 2019-es választásra, amin hárman indultak, és Balázs összesítve kevesebbet kapott, mint a két kihívója. De mivel a szavazatok megoszlottak a másik két induló között, így Balázs jött ki győztesen.
„A helyiek jól ismerik ezt az embert, itt nevelkedett, nem volt könnyű sorsa, anyja korán meghalt. Szegény családból való volt, mindig kereste az utat, hogy lesz belőle valaki. Fiatalkorában helyi vállalkozók lányainak udvarolt, de nyilván nem rúghatott labdába. Most meg akarja mutatni, hogy igenis lett belőle valaki. Hogy honnan van a pénze, az a nagy kérdés” – jellemzi őt egy helyi lakos.
Információink szerint Balázs a karrierjét Nagyúton kezdte, ahol jegyző volt, aztán Kompolton lett jegyző, majd polgármester. Jelenleg Egerben él, feleségétől elvált, vele egy közös és egy nevelt gyereke van. Kompolti megszólalónk szerint Balázs előbb versenybiciklivel járt Nagyútra dolgozni, aztán kispolskival, majd „elindult egy emelkedőn, minden beruházás után volt egy gépkocsicsere”. A férfi szerint a polgármesternek volt már Audi A6-osa, Mercedese, BMW-je, Volkswagen Passatja, legújabban megint egy újabb szériás BMW-vel jár.
A férfi szerint Balázs „mindig hivalkodott azzal, hogy mennyire gazdag”. A Facebookján – amit a napokban megjelent hírek után a polgármester törölt – rendszeresen posztolt arról, épp hol van, mit csinál, mondja megszólalónk, aki szerint „ez az ember kérkedik az életmódjával, havonta több millió forintot is elkölt”. Ilyen fotókat egyébként pár hónapja a radikális Magyar Jelen is publikált. Egyiken egy biliárdszobában a saját arcképe mellett pózol, egy másikon egy borvidéken, és persze ott van az elhíresült negyvenedik születésnapi fotó, amin a településvezető éppen egy összetejszínhabozott testű meztelen nőn feltálalt tortát vág fel, mögötte a felesége, mellette pedig a lánya áll.
„Bár független polgármester, a szocialista kormány idején a faluház átadására idejött Kompoltra az akkori pénzügyminiszter, Veres János, az akkori országgyűlési képviselő, Korózs Lajos is” – mondja a kompolti férfi. Ketten arról is beszélnek a Telexnek, hogy Balázst „a nyugdíjasok istenítik, hozta nekik ide Koós Jánost, a Korda házaspárt”, de ők „a problémákat nem látják”, pedig vannak, például az, hogy nincs közösségi élet.
Azt is mondják a helyiek, hogy Balázs előszeretettel hangsúlyozza, hogy a zsebében vannak a politikusok, a rendőrség, a bíróság, az újságírók.
„Itt egy vidéki ember, aki Boss-öltönyökben jár, 40-50 ezres ingekben, százezres napszemüvegben meg luxusautóval, hangoztatja alvilági kapcsolatait – az embereknek tehát érinthetetlennek tűnik.”
A szerencsés kéz
Egy megszólalónk szerint tanulságos, hogy amikor a Hír Tv 2014-ben megkérdezte Balázstól, mennyi a polgármesteri fizetése, nem tudta egyből megmondani, gondolkodnia kellett, „pedig aki bérből él, az három hónapra vissza is meg tudja mondani, mennyit keresett”. Azt is mondta ekkor, hogy ennyi fizetésből valóban nem tud BMW-t venni, de „bérelni lehet, lízingelni lehet, onnantól kezdve ez azért belefér a fizetésembe, nincs olyan egyéb extra dolgom, ami sokba kerülne”. Utazni viszont szeret, és bár a Facebookja nem elérhető, a neten több fotót találni az utazgatásairól. Erről ebben az interjúban azt mondta, „az, hogy ebben az évben voltam három napot Londonban vagy három napot Madridban egy focimeccsen, és mindezt egy fapados légitársaság keretében, visszafogott összegért, azt én vállalom”.
Minderről egy helyi lakos úgy vélekedik, Kompolt egy kis település, nem is jómódú, „teljesen világos, hogy nem a polgármesteri fizetéséből él. Balázs Zoltán életmódja nem finanszírozható a jövedelméből.”
Pár napja viszont a polgármester a Blikknek azt mondta, négyszázezret keres havonta, a magas színvonalú életmódját pedig úgy indokolta, hogy egyszerűen többször nyert a lottón. Sőt, részletezte is: „A skandináv lottón háromszor volt hatosom, az ötös lottón kétszer négyesem, és sikerült már a Joker-telitalálat is. Tavaly több tízmillió forintot nyertem.”
Egy megszólalónk szerint ha tisztázni akarná magát, kiállna a nyereményigazolásokkal, egy másik szerint „az emberek pofánverése ez a blöff. A kilencvenes években az alvilágnál volt divat ez a lottónyereményes takarózás. Ez az ember arra is renyhe volt, hogy egy kamuvállalkozást maga mögé tegyen. Az érinthetetlenség cinizmusa van benne.”
A menekülő polgármester
Kompolton járva a polgármestert is meg akarjuk kérdezni az őt ért vádakról, de egészen szürreális helyzetbe kerülünk.
A helyiektől úgy tudjuk, Balázs mostanában egy aranyszínű kisbusszal jár dolgozni, ami aznap ott is parkol a polgármesteri hivatal előtt. Amikor először bekopogunk, egy hivatali dolgozó jön ki, aki azt mondja nekünk, Balázs nincs itt, hiába áll a kocsija, mert épp a káli polgármesteri hivatalban van egy egyeztetésen. Sebaj, egy kis kitérő után oda is becsöngetünk, ahol viszont már azt mondják, bár valóban volt egy megbeszélés, Balázs már nincs ott, visszament a kompolti hivatalba.
Mi is visszamegyünk, újra bekopogunk, amikor ugyanaz a hivatali dolgozó már az iskolafelújításhoz küld minket, hogy Balázs épp oda ment. Ez közel van, épp csak pár percre, így átsétálunk. A munkások viszont azt mondják, „itt biztos nincs”, így visszamegyünk a hivatalhoz. És lám, a szemünkkel még épp elcsípjük, ahogy Balázs az aranyszínű kisbusszal autózik el a polgármesteri hivataltól. Egy utcán kint álldogáló nőt kérdezzük, hogy jól láttuk-e, valóban a polgármester volt-e az. A nő helyesel, hogy igen. A hivataltól tehát összevissza küldtek minket, Balázs pedig közben elhajtott.
Egy helyi ehhez még hozzáteszi, hogy az önkormányzat a Ford kisbuszt egy a szegregáció felszámolását célzó pályázaton nyerte két-három éve, így az is kérdéses, mennyire használhatja ezt Balázs magáncélra. Állítása szerint a polgármester napi szinten a kisbusszal inkább csak az elmúlt időszakban jár, mert „fél, hogy lefotózzák az autóját. Amikor megvette az új BMW-jét, hetekig nem jött vele, hogy ne tűnjön fel az embereknek.” | Az emberek pofánverése ez a blöff | Így vélekednek a helyiek a kompolti polgármester, a vagyonát lottónyereménnyel magyarázó Balázs Zoltán legfrissebb ügyéről. Azt is mondják, ahogy fejlődött a falu, úgy gyarapodott a település vezetője is. Egy ügyben a NAV vizsgálódik, egy másikban a bíróság rótta meg. Helyszíni riport Kompoltról, ahol Balázs aranyszínű mikrobuszban menekült előlünk. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/03/22/kompolt-polgarmester-balazs-zoltan-lotto-csatorna-oltozo | 2021-03-22 16:16:48 | true | null | null | Telex |
Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok alapján az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb a szerepük – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink is azt valószínűsítik, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele az április 8-i választáson.
Fogy a magyar: dacára az egymillió új állampolgárnak, idén áprilisban 144 ezerrel kevesebben szavazhattak itthon – az állandó lakcímük szerint vagy átjelentkezéssel -, mint négy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a vásárosnaményi választókerületben csodás népességszaporodás mutatkozik, itt ugyanis jelentősen nőtt a választásra jogosultak száma. Az egyéb adatok figyelembevételével – természetes fogyás, belföldi elvándorlás és kivándorlás – 2010 óta alsó hangon is 10 ezer új szavazópolgár jelent meg a választókerületben.
77 175 – a Szabolcs 04-es egyéni választókerületben ennyien szavazhattak április 8-án. 73 242 – ennyi választópolgárt regisztráltak itt négy évvel ezelőtt. A vásárosnaményi választókerületben tehát négy év alatt 3933-mal nőtt a választópolgárok száma, ami egészen egyedülálló – a vonzásközpontnak számító Debrecen 01-es választókerületében például a szavazói létszám ugyanebben az időszakban közel kétezerrel csökkent.
Valami történt a vásárosnaményi választókerületben
A magyar-ukrán határ menti településeken jelentős arányú növekedés volt az új választók számában. Helyszíni riportunk mellé készítettünk pár adatvizualizációt is a Nemzeti Választási Iroda településszintű adatai alapján.
Az első, baloldali grafikonon az látszódik, hogy egyfelől melyek voltak azok a települések, amelyek 2014-hez képest a legtöbb új szavazót regisztrálták, a jobboldali grafikonon pedig az, hogy melyek azok, amelyek szavazóinak aránya a legnagyobb mértékben nőtt. Pirossal mutatjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeket: a jobboldali grafikonon szereplő szabolcsi településekben az a közös, hogy mindegyik a szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben található:
Kattints a képre a teljes méretű infografikáért!
A következő két grafikonon már csak a szabolcsi 4-es választókerülettel foglalkozunk. Az első grafikon a nominális számokat mutatja, a vásárosnaményi választókerületben 3933-al több szavazó volt a mostani országgyűlési választásokon, mint négy évvel ezelőtt. Különösen Vásárosnamény kiemelkedő a maga 2118 új szavazójával. Pirossal mutatjuk azokat a településeket, ahol nőtt a szavazók száma, kékkel azokat, ahol csökkent. A térképen külön kiemeltük a jelentősebb növekedést mutató településeket:
Kattints a képre a teljes méretű infografikáért!
A következő grafikonon az látszik, hogy mindez arányokban mit jelent. A térképen a narancssárga a növekvő, a kék a csökkenő településeket mutatja, a körök nagysága pedig a növekedés nagyságát. A vásárosnaményi választókerületben 5,4 százalékkal nőtt az új szavazók száma, miközben az országos átlag 1,2 százalékos csökkenés volt. Érdemes még a 2010-es adatokat is mellé írni, akkor látható igazán, hogy valamiért ez a választókerület rendkívüli módon vonzza az új választókat, mivel a 2010-es országgyűlési választásokhoz képest 10,5 százalékos volt a növekedés, szemben az országos 0,8 százalékos átlagos csökkenéssel.
Kattints a képre a teljes méretű infografikáért!
A kormánypárti jelölt, dr. Tilki Attila 59.75 százalékkal, szám szerint 29 865 szavazattal hozta a vásárosnaményi körzetet. Tilki számai négy évvel ezelőtt: 23 113 szavazat, ami 52,94 százalékos szavazatarányt jelentett.
A szabolcsi körzetben tapasztalt kiugró fideszes eredmény mögött persze sok más tényező is állhat, nemcsak az Ukrajnában élő kettős állampolgárok szervezett buszoztatása, amit a HírTV leplezett le – figyelembe kell venni például azt is, hogy április 8-án a Fideszre országos szinten közel félmillióval többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt.
A választókerületek 2011-es átrajzolása miatt a 2014 előtti adatokkal ezek a számokat a választókerületek szintjén nem lehet összehasonlítani – a szavazókörökkel viszont nem babrált a második Orbán-kormány, ezekből az adatokból tehát pontos képet lehet kapni a választópolgárok, illetve a leadott szavazatok számának változásáról.
Fantomlakók, nyugdíjak, bankkártyák – kettős állampolgárok Szabolcsban
Mások is megtalálták már a honosított ukrán állampolgárok Mekkáját, a szabolcsi Kispaládot, de az adatok szűrése után kiderült, Kispaládon kívül hol lehet még jó eséllyel fellelni állandó lakcímmel rendelkező magyar-ukrán kettős állampolgárokat. Ők ugyanis szerepelnek a település szavazóköri névjegyzékében, vagyis ahol jelentős növekedés mutatkozik a választópolgárok számában, ott biztosan találunk nagy számban itt élő ukrán-magyarokat. Az Átlátszó riportere a leginkább érintettnek tűnő településeken személyesen is megpróbálta felkutatni a fantomszavazókat.
Számos településen jártunk, ahol a helyiek mutattak ingatlant, ahol elvileg több ukrán-magyar állampolgár is lakik, de csak alig néhány olyan volt, ahol fizikai valójukban is jelen voltak. Ők azok, akik hosszabb-rövidebb ideje tényleg itt élnek, a kétszobás faluszéli házba bejelentett 110 állandó lakót viszont még sose látták a helyiek.
„Papíron ezer fölött vagyunk, de nincs itt több hat-hétszáz embernél.” – csak a számok változtak, az arányok nem, valahányszor a falu lélekszámának változásáról kérdeztem helyieket a vásárosnaményi választókerületben. „Nyugdíjkor többen vannak, de a többségnek megbízott veszi fel a pénzét, hébe-hóba látjuk őket” – mondta az egyik település polgármestere. „Meg választásokkor”- teszi hozzá a térség egyik ellenzéki jelöltje.
„Olyat azelőtt sose láttunk, hogy biztonsági őr kísérgeti a postást nyugdíjkor. Itt az utcában szinte mindenki TSZ-nyugdíjas, 60-70 ezreket kapunk, de amióta az ukránok be lettek jelentve, a postásnál annyi pénz van, amennyit azelőtt sose láttunk egyben. Itt minden ukrán minimum 200 ezret kap, de vannak itt 300 ezres nyugdíjak is” – mondja nem minden indulat nélkül egy kisari férfi. Mindenki más is 200 ezer fölötti nyugdíjakat emleget, felteszem, elsősorban ennek tudható be, hogy mára a hétköznapi beszédben általánossá vált az „ukránozás”, alig valaki nevezi új honfitársainkat külhoni magyarnak, vagy kárpátaljainak.
A nyugdíjfizetés az pont, ahol gyakran explicitté válnak az indulatok. Egy vásárosnaményi férfi meséli, hogy legutóbb pechére pont akkor akart az OTP-fióknál a bankautomatából pénzt felvenni, mikor az „ukránok” megbízottja begyűjtötte a kliensei nyugdíját. A nő egy silabuszról olvassa az adatokat, mögötte már rendes kis sor áll, mikor hátrafordul, hogy „Elnézést, de még elég sok van”, és felmutat vagy nyolc bankkártyát. Valaki a sorból azt javasolja, hogy a várakozók menjenek át a másik bankautomatához, itt van három percre, mire a megbízott hátraszól, hogy „ne tessenek oda menni, abban már nincs pénz.”
Hasonló jelenetekről mások is beszámolnak: kígyózó sor a bankfiókban, az ablaknál valaki pénzt vesz föl, egy dossziéból szedegeti elő a papírokat, és külön borítékban teszi el a pénzcsomagokat, másik ablak nincs, negyed óra múlva már lincshangulat van, az utcáról is hallani a kiabálást, végül a fiókvezető kinyittat egy másik ablakot a helyieknek.
Közkeletű vélekedés, hogy a fantomlakók bejelentésével a település jól jár, mert valamiféle állami normatívából így több pénzhez jutnak. „Nincs semmi ilyen normatíva – mondja az egyik falu polgármestere – sőt, inkább bukunk rajtuk. A térségi hulladékkezelőnek például a bejelentett lakosságszám után fizetjük a hozzájárulást, most nyolcszáz fő után, pedig valójában hatszázan sem vagyunk.” Valami kis bevétel jöhetne a súlyadóból – számos ukrán-magyar nyugdíjasnak magyar rendszámú autója van –, de a polgármester szerint azt csak az a néhány honosított fizeti, aki ténylegesen is itt lakik.
Egyre többen vannak ugyanakkor azok is, akik nemcsak fiktív lakcímbejelentéssel vannak Magyarországon, hanem ingatlant vásárolnak maguknak: forrásaink szerint ebben nagy a szórás a romos parasztháztól a kisvárosi társasházi ingatlanig. A közkeletű vélekedés szerint ennek a terjeszkedésnek is a magas magyar állami nyugdíj a forrása. Az egyik ellenzéki jelölt mutatott egy kimutatást, amelyben a nyugdíjfolyósító visszamenőleg ítélt meg 4 millió forint nyugdíjat a faluba bejelentett idős ukrán-magyar férfinak – „Pista bácsi” nem sokkal később meg is vett a faluban egy nem túl jó állapotú, de lakható ingatlant, ő azon kevesek egyike, aki ténylegesen is itt él.
Persze haszna is van az Ukrajnából induló migrációnak: a térségben a diplomás állások zömét ma már olyanok töltik be, „akik nem Magyarországon szerezték a diplomájukat”, ha ők nem lennének itt, a pedagógusi, orvosi állások jó része például betöltetlen lenne. Más kérdés, hogy az állások betöltéséhez szükséges dokumentumok mennyire valósak – bár erre bizonyítékot nem láttam, de többen is arra célozgattak, hogy Kárpátalján bármilyen dokumentum megvásárolható, ha kell diploma is.
Forrásaink szerint jellemzően inkább középfokú – főiskolai végzettséget tanúsító papírokról van szó: abból, aki odaát ápoló volt, itthon simán főápoló lesz, az építésztechnikusból műszaki ellenőr, középfokon tanító pedagógus az általános iskolai tanítóból – ezeket a kis ügyeskedéseket hallgatólag mindenki tudomásul veszi.
„Lehet, hogy nemsokára visszasírjuk a mostani állapotokat” – teszi hozzá egy helyi értelmiségi, tapasztalata szerint ugyanis elkezdődött a piacképes szakmával rendelkező kárpátaljai magyarok továbbvándorlása a jóval magasabb fizetéseket kínáló közép- és nyugatmagyarországi régiók felé. Akárhogyis, a helyi közvélekedésben egész más megítélés alá esnek az itt munkát vállalók, mint a láthatatlan kettős állampolgárok, pláne a fantomnyugdíjasok.
De vajon szavaztak-e?
A szavazóköri adatokból az persze nem derül ki, hogy a külhoni magyarok tömegesen szavaztak-e, de egyértelműen növekvő számú választópolgárról tanúskodnak, és ennek a növekedésnek a szabolcsi 4-es választókerületben a fideszes jelölt volt a nyertese.
Csak abban a tucatnyi szavazókörben, ahol a legdinamikusabban: 8700-ról 10300-ra nőtt 2014 óta a választópolgárok száma, bő ezerrel voksoltak többen Tilki Attilára, mint négy évvel ezelőtt. Beregsurányban például 2014 óta 180-nal nőtt a választói létszám – idén százzal többen szavaztak Tilkire, mint négy éve, a Jobbik jelöltje mindössze kilenccel több szavazatot kapott, a baloldali jelölt hússzal kevesebbet. Lónyán négy év alatt 140-nel több szavazópolgár lett (összesen 811) 424-en szavaztak is, és Tilki itt is tudott egy százast javítani, míg a többiek eredménye érdemben nem változott.
Az új szavazók származásáról persze nincs adat, de mutattak olyan választói névjegyzéket, amelyben az ugyanarra a kistelepülési címre bejelentett 37 személy többségének nemcsak a családi, de a keresztneve is kifejezetten szlávosnak tűnt: Szergejek, Vjacseszlávok, Dáriák és Nasztaszják sorakoztak egymás után.
A Célpont riportja egyértelműen bizonyította, hogy szervezetten szállították a választás napján a határ túloldaláról a szavazókat, de a szavazók tömeges felbukkanásáról mégsem számolt be senki – helyi forrásaink szerint kifejezett instrukció volt, hogy a határon áthozott fantomszavazóknak nem szabad csoportosan megjelenniük a szavazókörben.
Nyugdíjért vásárolt szavazat
Ha valóban tömegesen jöttek át az ukrajnai magyarok szavazni – április 8-án megnyitották az összes magyar-ukrán határátkelőt -, adódik a kérdés, vajon miért tették?
A kistelepüléses térségekben a Fidesznek sincs bevethető aktivista hálózata, ezt a szerepet a polgármesterek töltik be. A ma már semmilyen érdemi funkcióval nem rendelkező kistérségi társulások ülései jelentik azt a fórumot, ahol a helyi országgyűlési képviselő közvetíti a központi akaratot, és eligazítja a polgármestereket az aktuális politikai kérdésekben – a választás előtt pedig a központi szándék nyilván a tízezres nagyságrendű ukrajnai magyar szavazópolgár mobilizálása volt.
A hátrányos helyzetű kistelepülések polgármesterei pedig minden esetben végrehajtják az itt kapott instrukciókat, nincs is nagyon más választásuk.
Ezek az elszegényedő és elnéptelenedő falvak ugyanis csak a különböző pályázati forrásokkal tudnak a felszínen maradni, a pályázatokat pedig kézből osztja a helyi országgyűlési képviselő – aki szembeszáll az általa képviselt központi akarattal, az biztos lehet benne, hogy a települése egy forint pályázati forráshoz sem fog jutni.
Hiába szeretik a falujabeliek, ha azt látják, hogy náluk évek óta nincs pénzrendbe hozni az orvosi rendelőt, a szomszéd faluban pedig sorra indulnak a pályázati projektek – előbb-utóbb választanak helyette egy lojális polgármestert. Leginkább ez a magyarázata annak, hogy miért hunynak szemet a jegyzők és polgármesterek a tömeges bejelentkezések felett.
A saját ingatlannal nem rendelkező fantomszavazók pedig pontosan tudják, hogy mit kockáztatnak, ha az elvárással szemben nem mennek el szavazni. A jegyző bármikor kezdeményezheti a bejelentett lakcímük „fiktiválását”, akkor pedig nincs többé nyugdíj, családi pótlék, magyarországi TB-ellátás – nyilvánvaló, hogy ezt nem fogják megkockáztatni.
Bár mostanra a helyi jegyzőktől az okmányirodákhoz került a lakcímbejelentés intézése, ez inkább csak lassítani fogja a fantomok létszámának növekedését – véli az egyik helyi polgármester. A járási hivatalok eddig is tudtak arról, hogy százával jelentkeznek be fiktív lakcímmel honosított állampolgárok, mégsem tettek semmit – nem tűnik alaptalannak az a helyben általános vélekedés, hogy a passzivitás mögött konkrét politikai szándék áll.
Nehéz mással magyarázni a Nyugdíjfolyósító hasonló nagyvonalúságát, amivel évek óta rendben kiküldi 6-8 ember nyugdíját ugyanarra a lakcímre – nem hallottunk olyan esetről, hogy valakitől a fiktív lakcím miatt megvonták volna a magyarországi nyugdíjat. Pedig nem kevés pénzről van szó, évente tízmilliárdos nagyságrendben fizet a magyar állam az idősebb fantomszavazóknak.
Nagyon úgy néz ki, hogy a rendszer marad, amíg a Fidesz a különböző választásokon számíthat erre a biztos szavazóbázisra, legközelebb a jövő ősszel. „Én már többet nem megyek szavazni – mondta erre egy helyi férfi -, úgyis az ukránok fogják eldönteni, ki lesz a polgármester.”
Adatvizualizáció: Bátorfy Attila — Helyszíni riport: Becker András | Fantomszavazók duzzasztják a választói névjegyzéket a vásárosnaményi választókerületben | Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a F | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/05/22/fantomszavazok-duzzasztjak-a-valasztoi-nevjegyzeket-a-vasarosnamenyi-valasztokeruletben/ | 2018-05-24 23:18:12 | true | null | null | atlatszo.hu |
belpolitika
2022.05.20. 05:00 3 perc
Az új kormány összetételéből is látszik, hogy Orbán Viktor egyetlen hosszú távú víziója továbbra is a nemzeti burzsoázia feltőkésítése. Ehhez egy dolog most hiányzik, a jogállamisági vita miatt visszatartott uniós pénz – annak megszerzésében segíthet a kormányba visszahívott, Brüsszelben jól eligazodó korábbi EU-biztos, Navracsics Tibor. | A háború miatti gabonahiányból is hasznot húzhatnak Mészáros Lőrincék | A mostani válságban megnő a közraktározás szerepe, a felcsúti milliárdos és üzlettársai ezért is láthatnak fantáziát az üzletben. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202224_korona_kozraktar_meszarosek_kulcspozicioban | 2022-06-17 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Amerikai és német kutatók szerint újabb bizonyítékok vannak arra, hogy a Holdon és a Marson is van vízjég.
A houstoni Hold- és Bolygókutató Intézet az indiai Chandraján-1 űrszonda méréseinek elemzése után azt közölte, hogy a Hold egyes krátereiben csaknem két méter vastag jégréteg található. Egy német szakember közben arról számolt be, hogy egy Marson található, két méter széles, víz vájta mélyedés hossza két év alatt több mint 122 méterrel nőtt. Dennis Reiss szerint erre az a legvalószínűbb magyarázat, hogy a jég egy része elolvadt, és új csatornákat alakított ki. A kutató hangsúlyozza: a Mars felszíne felmelegedhet annyira, hogy az olvadás bekövetkezzen. | Jég a Holdon és a Marson | Amerikai és német kutatók szerint újabb bizonyítékok vannak arra, hogy a Holdon és a Marson is van vízjég. | [] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2010/04/13/jeg-a-holdon-es-a-marson-345875 | 2010-04-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Vagy nagyon meleg helyen van Mihalik Enikő, vagy nem túl fázós, vagy iszonyú gyorsan lőtték a képet: a modell ugyanis anyaszült meztelenül ül egy korláton újévi fotóján.
Mellbimbót is villant, ez elvileg tilos az Instagramon, mégsem szúrták még ki, a kép egyelőre elérhető. Eniko Mihalik (@eniko) által megosztott bejegyzés, Dec 31., 2017, időpont: 4:49 (PST időzóna szerint) Kiemelt kép: Instagram / @eniko
Kommentek | Mihalik Enikő teljesen meztelenül köszöntötte az újévet | Csoda, hogy az Instagram engedélyezte a merész képet. | [
"mihalik enikő"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2018/01/01/mihalik-eniko-teljesen-meztelenul-koszontotte-az-ujevet | 2018-01-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Négy év börtönbüntetésre ítélte a Püspökladányi Járásbíróság pénteken azt a fiatalt, aki 2015 nyara és 2016 januárja között
huszonnyolc, többségében 18 évesnél fiatalabb lányt kényszerített arra, hogy fehérneműs, majd félmeztelen, meztelen képeket, illetve videókat küldjenek magukról. Legfiatalabb áldozata 12, a legidősebb pedig 19 éves volt. A 20 éves vádlottat a bíróság kényszerítés, szexuális kényszerítés és gyermekpornográfia bűntettében találták bűnösnek.
A fiatalember a Facebookon fényképes profillal rendelkező, neki tetsző, nála fiatalabb lányokkal vette fel a kapcsolatot.
Álnéven írt, és a saját neméhez vonzódó nőnek tüntette fel magát. Áldozatainak azt mondta, hogy feltörte a fiókjukat és közreadja magánjellegű beszélgetéseiket, amennyiben nem küldenek neki egy fehérneműs képet. A lányok megijedtek, hogy személyes titkaik nyilvánosságra kerülnek, így engedelmeskedtek. A vádlott ezután ezekkel a fotókkal zsarolta őket tovább. A sakkban tartott lányoktól aztán félmeztelen, majd meztelen képeket is követelt, sőt hat megfélemlített áldozat esetében azt is elérte, hogy "magukat szexuális cselekmény közben videofelvételen is megörökítsék" és a videót továbbítsák neki. A vádlott a videó tartalmát is megszabta, többször meglehetősen "bizarr követelményeket támasztott az áldozatokkal szemben", mintaként pedig gyakran küldött pornóoldalakról letöltött felvételeket is.
A zsaroló minden sértett esetében ugyanazt a módszert alkalmazta. Miután beszélgetést kezdeményezett aktuális kiszemeltjével, gyorsan a lényegre tért és fenyegető, sürgető üzeneteivel folyamatosan nyomás alatt tartotta őket, hogy ne fordulhassanak segítségért senkihez. Ha valakinél kétkedést tapasztalt, különböző személyeknek álcázta magát és azok nevében küldött újabb üzeneteket. Ez az illető aztán olykor azzal bátorította a lányokat, hogy őt vagy ismerősét is fenyegették, de miután teljesítette a követelést, a fenyegetés abbamaradt.
A lányok elhitték, hogy profiljukat a vádlott valóban feltörte és másokhoz is eljuttatta a felvételeket. A fiú többeket arra is rávett, hogy adják meg a Facebook-profiljukhoz tartozó felhasználónevüket, jelszavukat, hogy "végleg ki tudjon lépni" abból. A hozzáférések segítségével aztán további fenyegetésekhez használta fel az így megszerzett profilokat.
A büntetlen előéletű vádlott az egyik 15 éves lány fotóit egy nemzetközi ingyenes pornográf oldalra is feltöltötte, vagyis hozzáférhetővé tette a nagy nyilvánosság számára is. A Püspökladányi Járásbíróság ítéletében elhangzott: a sértettek érdekeit jelentős sérelem érte, sokan közülük ma is a történtek hatása alatt állnak, többen elszigetelődtek, kénytelenek voltak iskolát váltani. Szilvási László, a tanács elnöke kifejtette: a mai magyar büntetőjogi gyakorlatban is kirívó bűncselekményről van szó, a sértettek száma mellett pedig kitűnik abban is, hogy az áldozatok többségében 18 év alatti lányok.
A fiú egyébként az egyik szülő feljelentése után bukott le. Az édesanyának az tűnt fel, hogy lánya viselkedése egyik pillanatról a másikra megváltozott, gyermeke zárkózottá vált. A nő belenézett lánya levelezésébe, bukkant rá a fenyegető üzenetekbe.
Az ítélet nem jogerős, miután az ügyész, a vádlott és a védő is három nap gondolkozási időt kért. | Gyerekeket zsarolt a Facebookon a perverz fiatal | Meztelen fotók, videók, bizarr kérések és állandó fenyegetés. A huszonnyolc lány közül sokan máig nem heverték ki a történteket. | [
"zsarolás",
"gyermekpornográfia",
"bűnügy"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2017/12/01/gyerekeket-zsarolt-a-facebookon-a-perverz-fiatal | 2017-12-01 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Minden, ami a rendszerváltás előtt történt a tankönyvekbe való? Csakis a '90-es évektől érdemes elemezni a politikai és társadalmi viszonyainkat?
Mi a Méltányosságnál más felfogásból szemléljük a magyar utat. Szerintem a hazai politikatörténet különlegessége, hogy a jelen folyamatai nem a két világháború közötti időszakkal, nem is a rendszerváltás után kezdődtek, hanem az 1867-es kiegyezéssel. Akkortól jelentek meg azok a máig meghatározó politikai trendek, mint a domináns kormánypárt, a szervezetlen és szétaprózódott ellenzék, az erős vezető és erős kormányzás. Az egyszerre keleties és nyugatias magyar politika és társadalom. Ha tehát e szempontból tekintünk az 1990 utáni, de még inkább a 2010 utáni időszakra, egyértelműen kirajzolódnak az említett trendek, miközben a szomszédos volt szocialista vagy EU-tagállamok esetében ezek javarészt alkalomszerűen, vagy épp egyáltalán meg sem jelennek.
A volt keleti blokk államai a rendszerváltás után a nyugat-európai mintákat igyekeztek követni. Mi ebben is különbözünk.
De ez csak 2010 után vált jellemzővé. Korábban, a '90-es évektől, minden kormány inkább a nyugati partnerséget kereste, és a felzárkózás szándékát bizonygatta. A mintakövető magatartástól való eltérés kezdetben alkalomszerűen jelent meg, és a "fülkeforradalmat" követően vált látványossá. Az egyik első ilyen lépést az Antall-kormány tette meg, amikor meghirdette a határon túli magyarokat támogató nemzetpolitikát. Később ezt minden utána következő kormányzat igyekezett fenntartani, igaz, eltérő mértékben. A magyar különutasság az első kétharmados Orbán-kormánnyal erősödött fel, akkor került középpontba a keleti nyitás a fejlődő világ felé, akkor helyeződtek új alapokra a magyar-orosz kapcsolatok. Érték- helyett érdekalapúvá váltak. Sokakat meg is hökkentett, hogy a Nagy Imre újratemetésén a szovjet csapatok kivonását követelő Orbán Viktor húsz évvel később derűsen parolázott az újra birodalmi ambíciókra törő Vlagyimir Putyinnal, jó kapcsolatokat ápol az orosz állammal az orosz-ukrán háború ellenére.
Mégis a térség egyetlen olyan politikusa, aki a legstabilabb hatalmi rendszert tudta kiépíteni.
Egy politikai vezető formátumát saját tehetségén, tevékenységén és pártjának lehetőségein túl, az ellenfelei, meg a hazai és nemzetközi politikai helyzet is jelentősen meghatározzák. A volt keleti blokk politikusai közül alig vannak már ilyenek. Orbán mellett Robert Fico, Mikuláš Dzurinda, Donald Tusk, Jarosław Kaczyński és még talán a román Klaus Iohannis említhető, de a felsorolt államférfiak közül a magyar miniszterelnök az, aki választásról-választásra, egynél több cikluson át vezethette országát, s ezáltal hosszú távon irányt szabhatott hazája kül- és belpolitikájának. A többiek jó esetben négy-öt évig tudták megőrizni a mandátumukat. Ebben is egyedi a "magyar út". Az elmúlt több mint száz évben Tisza Kálmán 14 évig, Bethlen István 10 évig vezette a kormányát, Orbán Viktor már most több mint 14 éve. A rendkívüli magyar példák mind abból fakadtak, hogy e vezetők és környezetük felismerték a hazai politikatörténet és geopolitika trendjeit, rendszerben és hosszú távon gondolkodtak, és terveik megvalósításához megvoltak a megfelelő anyagi és személyi erőforrások. Így tudtak még kivételes időszakokban is a posztjukon maradni.
A közép-kelet-európai térségben mindig voltak és vannak feltörekvő politikai erők, de ezek akár kormányon, akár ellenzékben egy idő után felsültek.
A magyar helyzet e téren is sajátos. A Fidesz több mint harminc éve nemcsak a határainkon belül aktív és jelentős szereplő, hanem képes a hazai pályán túl, az Európai Unióban is - hol pozitív, hol negatív kicsengéssel - magára vonni a figyelmet. Alig akad még egy olyan politikai formáció Közép-Kelet-Európában, amely évtizedek alatt saját közvélemény-kutató és politikaelemző intézeteket, influenszer műhelyeket, valamint tehetséggondozási hálózatokat épített ki. Más térségbeli pártoknál is fel-feltűnnek a kampányidőszakban politikai marketinggel foglalkozó külsős cégek és tanácsadók, ami leginkább rövidtávú gondolkodásra és tervezésre vall. Pedig, ha van egy terület, amelyben mindenképp pozitív példaként említhető a Fidesz, az a hosszú távú gondolkodás, amelynek elengedhetetlen szereplői a háttérintézmények.
Ugyanezt megtehette volna a kormány egy erős ellenzék mellett is?
Egy politikai erő dominanciájának kialakulása nem értelmezhető önmagában, ahhoz valóban vizsgálni kell az ellenzéke szerepét is. Egyébként ezt tártuk fel nemzetközi összehasonlításban a két legutóbbi kiadványunkban. Korábban három stabil politikai korszakot említettem, e három kormányzati korszakban jellemzően széttördelten és hibásan működtek a kormányon kívüli erők, amelyek képtelenek voltak a győzelemre. Ám ha időlegesen mégis sikerrel jártak, az sem hozott stabil és tartós kormányzást, és rövid időn belül visszatért az uralkodó párt. A sikertelenség több okra vezethető vissza: a hibás politikai stratégiára, az erőforráshiányra, a gyengébb minőségű és karizmájú politikusi csapatra, a társadalmi igények hibás felmérésére, a személyi ellentétekre és a koalícióképtelenségre. Ugyan az orbáni rendszer meglehetősen stabilnak tűnik - még a Magyar Péter-féle sikermenet után is -, ám érzékelhetőek bizonyos változások a Fidesz részéről is. Az Orbán-rendszerben több felháborodást kiváltó esemény történt már, ám egyik sem okozott komolyabb sokkot vagy alapvető változást az egész társadalom számára.
Viszonylag békés időszakot éltünk...
A társadalmi traumák alatt általában olyan generációkat érintő sokkra szoktunk gondolni, amelyek a háborúkkal teli időszakokban érintik az egész közösséget. Ám nem csak a fegyveres konfliktusok okozta hatásokat nevezhetjük traumáknak, hanem olyan gazdasági és társadalmi változásokat is, amelyek alapvetően felforgatják az addig megszokott mindennapokat. Ilyen volt az 1989-es rendszerváltás és az azt követő gazdasági sokkterápia évei, valamint a 2006-os őszödi beszéd körüli időszak is, amelyek egyúttal jelentősen megosztották a közösséget. Valamiféle változás jelei mégis felfedezhetők a kormányzat megítélésében, ugyanis egyre többen érzik úgy, hogy a 2010 óta kormányon lévő politikai vezetés és annak holdudvara elnyomja a vele kritikus, nem szimpatizáló, más értékeket vallókat, miközben leuralja a régi ellenzéki szavazókat. Másrészt az emberek, ha nem is ideológiai alapon, gazdasági és szociális téren kiábrándultak a kormányzásból, amit a Magyar Péter támogatottságának gyors növekedése is mutat. E mögött persze még valami felfedezhető: nem látszik a kiút, vagyis a rendszer leválthatósága, alternatívája. Ez pedig egyre többek számára jelent traumatizáló élményt, hiszen a 2010 körül születettek nem igazán ismernek mást, csak az Orbán-rendszert, amelyben felnőnek, s ebben nagyon hasonlítanak a Kádár-rendszer "szülötteire".
Van azonban egy lényeges különbség: a mai nem egy zárt világ, bármikor ki lehet belőle lépni, elhagyni az országot.
Sokan élnek is ezzel, de az figyelmeztető, hogy elsősorban a fiatalok indulnak el. Akiket megkérdeznek, azt mondják, a belső ellenségeskedésből lett elegük. Való igaz, a közép-európai térségből a magyar közösség a leginkább megosztott, kiszolgáltatott és befolyásolható. Emiatt sem vagyunk képesek úgy betagozódni az unió társadalmába, ahogyan sokan mások már megtették előttünk, lásd a spanyolokat, görögöket, portugálokat, de a volt kommunista blokkból a szlovéneket és az észteket. Nem akarjuk megvívni azokat a belső szakpolitikai és értékrendi, társadalmi vitákat, amelyek a nyugati államok mindegyikében lezajlottak, mert az terhet és időt jelent. A nyugat-utánzásból csak az intézményi minták honosodtak meg, a társadalmiak kevésbé. A magyar "útkeresés" pedig kimerül abban, ahogyan az Orbán-kormány a magyar történelmi "különlegességre" és "küldetéstudatra" építkezik. Többek között mi akarjuk a keresztény Nyugatot megmenteni a bevándorlástól és önmagától, az "eltéved" uniós vezetéstől. E két különböző minta az eltérő történelmi tapasztalatokból fakad, és úgy tűnik, a köztük lévő konfliktus még bizonyosan feloldásra vár, miközben a magyar társadalomra gyakorolt hatásuk folyamatos.
Mégis mi következik a magyar politika egyediségéből?
Három megállapítás. Először is Magyarország elhelyezése a mindenkori demokrácia-diktatúra felosztásban értelmezhetetlen, mert a magyar politikatörténet hosszú távú trendjei felülírják ezt a logikát. Másodszor: a dominancia vágya és a régiós vezetői szerepre törekvés a magyar történelemre jellemző jelenség, amit a bírálóinknak nem ostorozni, inkább megérteni kellene. Harmadszor pedig az EU-s és nyugati értékrendszertől eltér a magyar társadalom a zárt gondolkodásával, politikailag felerősített traumáival és mély megosztottságával - így kevésbé képes azokat értékelni és befogadni. | "Magyar átok" a történelmi uralkodás vágya | Mi a közös Szent Istvánban, Szent Lászlóban, Luxemburgi Zsigmondban, Hunyadi Mátyásban, az Osztrák-Magyar Monarchia Habsburg uralkodóiban és Orbán Viktorban? – teszi fel a provokatív kérdést Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója. A válasza: mindannyian a közép-európai régióban vezető szereppel és befolyással rendelkező Magyarországot (adott esetben Magyar Királyságot vagy Monarchiát) akartak – és akarnak – létrehozni. Sokak számára érthetetlen ez a fajta magyar politikai közeg, amelynek egyedisége nem valamiféle misztikumból, kizárólag a magyar történelem tanulságaiból vezethető le – véli a szakember. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/magyar-atok-a-tortenelmi-uralkodas-vagya/529777 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A gépen utazott Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója is. Putyin első ízben szólalt meg az ügyben, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta Gyenyisz Pusilint, a donyecki régió megbízott vezetőjét. Az elnök a tragédia alapos kivizsgálását ígérte.
Elárulta a véleményét.
Az orosz elnök néhány részletet is elárult, így azt is, hogy mit keresett az egyébként elméletileg száműzött Wagner-vezér Oroszországban - Putyin szavai szerint Prigozsin szerdán tért vissza Afrikából Oroszországba, itt találkozott "néhány tisztviselővel", de azt nem részletezte, hogy pontosan kikkel. Hozzátette, Prigozsin Afrikában is sikeresen tevékenykedett, olajjal, gázzal és drágakövekkel is üzletelt.
Kapcsolódó cikk Prigozsin egyszer már "meghalt" egy légikatasztrófában Miután szerdán lezuhant magángépe, életét vesztette Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér. Csakhogy ez megtörtént 2019-ben is.
Prigozsint Putyin nehéz sorsú, de tehetséges embernek nevezte, aki "súlyos hibákat követett el". Hangsúlyozta, hogy a Wagner fegyveresei jelentős mértékben hozzájárultak az ukrajnai, általa "neonáci rezsimnek" titulált vezetés elleni küzdelemhez, szavai szerint Oroszország ezt nem fogja elfelejteni. | Putyin elmondta, mit gondol Prigozsinról | Részvétét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Tver közelében szerdán történt repülőgépkatasztrófa áldozatai hozzátartozóinak. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kulpolitika/putyin-elmondta-mit-gondol-prigozsinrol.html | 2023. 08. 24. 19:41:00 | true | 0 | 0 | null |
Hétfőn az MTI-nek kiadott közleményben hozta nyilvánosságra a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy a júniusban indított vizsgálatát lezárta, és megállapította: a Transparency International Magyarország "káros, stigmatizáló és dezinformáló" tevékenységet folytat, tevékenysége az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítését szolgálja.
"Még csak tanulmányozzuk a szöveget, de az máris feltűnő, hogy a hivatalból a törvény egyértelmű előírásai ellenére nem küldték meg nekünk a jelentést előzetesen észrevételezésre" - válaszolta megkeresésünk Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője. Holott a jogszabályi előírások, a törvény 6. § (8) bekezdése szerint a vizsgálat szervezetnek erre az előzetes véleménynyilvánításra kellett volna kapnia 15 napot. Továbbá az ekkor megfogalmazott észrevételeikre harminc napon belül indokolt választ kellett volna kapniuk, mondja Ligeti.
A hivatal jelentéséből az első olvasásra is látszik, hogy az előre kitalált koncepcióhoz faragták hozzá a következtetéseket. Emellett Ligeti szerint a vizsgálat eredményében jól kézzelfogható ellentmondások vannak, példaként említve, hogy
"részletekbe menően foglalkoznak a pénzügyeinkkel, amit annak köszönhetően tehetnek meg, hogy átláthatóak vagyunk, és átadtuk a pénzügyeinkre meg a működésünkre vonatkozó dokumentumokat - majd a jelentésnek az a következtetése, hogy nem vagyunk átláthatóak".
Ligeti, akit személyesen elő is léptettek Láncziék (" a jelentés szerint 2016 óta kuratóriumi tag voltam vagy vagyok, netán jelenleg is, miközben sosem voltam a kuratórium tagja") első reakcióra azt mondta, olyan volt ezt az anyagot olvasni, "mint amikor véletlenül az ítéletet adták oda Virág elvtársnak: itt is előbb volt ítélet, aztán lett tényállás, vádirat, meg kreált bizonyítékok".
A hivatal jelentéséről a Transparency Intenational Magyarország várhatóan hivatalos közleményt is ki fog adni, de ehhez még mélyrehatóbban tanulmányozniuk kell annak tartalmát. | A Szuverenitásvédelmi Hivatal a rá vonatkozó előírásokat megsértve tette közzé a Transparencyről írt jelentést, mondja a szervezet jogásza | A törvény szerint előzetesen látniuk kellett volna és véleményezniük lehetett volna a dokumentumot, mielőtt az megjelenik, mondta kérdésünkre Ligeti Miklós. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/14/a-szuverenitasvedelmi-hivatal-a-ra-vonatkozo-eloirasokat-megsertve-tette-kozze-a-transparencyrol-irt-jelentest-mondja-a-szervezet-jogasza | null | true | null | null | 444 |
A futball alsóbb szinten nem igazán a divatdiktátorok gyülekezőhelye. De Ott József rendre öltönyt szokott húzni a meccsnapon, mert számára az ilyen események ünnepnek számítanak. Az ordibálás nem fegyvere, persze azért még élénken szokta követni a játék minden mozzanatát.
- Azt nem mondanám, hogy soha nem emeltem fel a hangomat - gondolt vissza pályafutása állomásaira Ott József. - Annak is megvan a maga ideje, helye. De amennyiben valaki folyvást hangoskodik, úgy elveszíti egy fontos eszközét, hiszen akkor sem fognak figyelni rá, ha az nagyon indokolt lenne. Jó hogy említi, mert egyszer a Pécsi MFC-nél azt rótták fel, hogy túlságosan jó viszonyt ápolt a játékosaival. Miközben az edzők fejéhez a fordítottját szokták odavágni. Igyekeztem mindig törekedni az emberi hangra. Ma is büszkeséggel tölt el, ha valahová visszamegyek, ott kedves ismerősök hada vár rám. Azért ez jelent valamit, hiszen nem módi nálam becsapni az ajtót, magam mögött, távozás idején. Senki sem szokta hirtelen a cipőjét kötni, vagy az eget kémlelni, ha meglát.
- A labdarúgás az életének egy nagyon fontos darabja?- Léteznek értékrendek nálam is, a gyermekek, a munka. De ha kikapcsolódásról, sportról van szó, akkor nyilván a futball kap kiemelt helyet. Számomra mindig valami olyat jelentett, ami elvonta a gondolataimat az egyéb problémáktól. Nagyon korán lettem önálló, a vállalkozásomra nem panaszkodhatok. Tényleg nem a labdarúgás jelentette számomra a megélhetés legfőbb forrását, még akkor sem, ha kaptam érte pénzt. Élményt adott, sikereket hozott korábban játékosként, aztán már szakvezetőként még inkább. Meg rengeteg jó kapcsolatot is eredményezett.
- Még a dolgok ötvözésével is próbálkozott?- Igen, de rá kellett jönnöm, a saját bőrömön éreztem, a kettő nem megy, nem mehet együtt. Legfeljebb a megyei I. osztályig képzelhető el a dolog játékosedzőként, de nehezen. Más nézőpont a kettő, ráadásul, aki a pályán fut, az idővel elfárad, egy szakvezetőnek ellenben nem lankadhat a figyelme, egy másodpercig sem.
- Számos szerepben állta meg a helyét a futballközegben, most mégis új arcát mutathatja meg.- Van egy érték, amit nem szerettünk volna veszni hagyni. A hatvan fölöttiek országos tornájának éppen nem akadt rendezői gazdája, ezért dr. Papp Zsolttal az élére álltunk a dolognak. Nyolc csapatot láttunk vendégül az id. Dárdai Pálról elnevezett akadémián, Kovácstelepen, szeptember 15-én. Ami számomra is kiemelten lényeges, hiszen a régi játszótársakkal közösen küzdhettünk a pécsi győzelmekért olyanokkal szemben, akik szintén átlépték a hatodik évtizedet, de képtelenek elszakadni a futballpályáktól. Most pont műfüvön gyűrtük egymást, vérre menően, de inkább barátságos keretek között. Minket ez a sportág egykoron megfertőzött, ebből nem lehet ám egyszerűen kigyógyulni! Ha valaki mégis tudja a módját, úgy nekünk még véletlenül se árulja el a gyógyszert, ha kérhetem! | Aki öltönyt húz a meccsnapokon: Ott József nem tud kigyógyulni a labdarúgásból | A legmagasabb szintű edzői papírokkal rendelkezik. Megfordult szakvezetőként az élvonalban, de kipróbálta az alsóbb osztályokban is a tudását. Semmi különös, csak egy teljesen „hétköznapi” egyéniség Ott József, aki évtizedek óta a labdarúgásban mozog, de nem abból él, hanem azért teszi a dolgát. Fél évszázadot pénzzel nehéz is lenne megvenni, nála ez sokkal komolyabb érzelmi kérdés. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-sport/2024/10/aki-oltonyt-huz-a-meccsnapokon-ott-jozsef-nem-tud-kigyogyulni-a-labdarugasbol | null | true | null | null | BAMA |
Nem kirívó, hanem kifejezetten átlagos a magyar autópálya-koncesszió 35 éves időtartama, így a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban áll – ez a megállapítás vonható le az európai és a nemzetközi autópálya-koncessziós szerződések összevetéséből.
Ahogy arról lapunk többször is írt, az idén májusban vált ismertté, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg
az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2057-ig.
A győztes koncesszortól a kiíró elvárja, hogy 2032-ig 317 kilométer új utat építsen meg, és szintén az első tíz évben 265 kilométer hosszan sávbővítést is előírtak. Emellett a nyertes feladata mintegy 1600 kilométer úthálózat karbantartása és üzemeltetése is.
Amit szabad Németországnak, miért ne lenne szabad Magyarországnak?
A Világgazdaság most megismert egy szakmai előkészítő dokumentumot, amely 212 példát vizsgált meg 1973-tól kezdődően egészen 2022 márciusáig a nemzetközi piacokról. Ebből az derül ki, hogy az autópálya-építéshez kapcsolódó koncessziók
több mint 55 százalékának, egészen pontosan 117 projektnek 26 és 35 év közötti a hossza.
Mindössze öt olyan konstrukció ismert, amelyek lezárása 15 éven belül esedékes, másik 61-nél ugyanez 16 és 25 év közötti. Emellett 23 olyan projekt ismert, amely 36–60 évre szól, és hat olyan sztrádakoncesszió is megszületett, amelyeknél a megállapodások 61–80 éves idősávra köttettek.
Ha országok szerint elemezzük, akkor az látszik, hogy Spanyolországban az egyik legelterjedtebb megoldás a koncesszió az autópályák építésére és üzemeltetésére. A spanyol példák nagy szórást mutatnak, de mindössze egy olyan van – a Madrid körüli gyűrű, az M45 egy szakasza –, amely a 30 éves küszöb (29 év) alatt maradt. Az összesen 45 spanyol sztráda zöménél 30–35 éves határidőket alkalmaznak, de többször találni 55, valamint 75 éves időtartamokat is.
Az Egyesült Királyság területén 28 koncesszió fut vagy futott, legnagyobb részben 30–35 éves időtartammal.
Németországban ugyancsak népszerűnek számít a koncesszió, itt 21-szer épült így autópálya-szakasz. Ezek kivétel nélkül 30 évre szóló jogosultságok.
Franciaországból 12 koncessziós szerződést tartalmaz az idézett gyűjtés. Ezek közül három – A19, A28 (Rouen–Alencon), A41 – 60 évnél is hosszabb idejű jogot adott a koncesszor kezébe, másik négy pedig 55 évre szólót. Az olaszoknál se ritka a kiszervezés, ráadásul az 50 éves futamidőre is van példa, ilyen Milánó második körgyűrűje, az A58.
Ezenkívül lengyel, szlovák, belga, osztrák, ír, portugál és ausztráliai koncessziós sztrádaépítések is történtek, vagyis kijelenthető, hogy egy széles körben használt modellről van szó. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon sem ez az első autópálya-koncesszió: az M5 és az M6 második, illetve harmadik szakasza is így épült meg. Ezek 35, valamint 30-30 éves futamidejű megbízások.
Nem hasraütés-szerűen számolták az autópálya-koncessziót
Az egyáltalán nem véletlen, hogy a nemzetközi porondon a minimum három évtizedre kalkulált megállapodások a jellemzők. A koncessziós eljárások lebonyolítását ugyanis részletes uniós és hazai szabályok, valamint irányelvek határozzák meg. A koncessziós szerződésekről szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv ugyan kimondja, hogy a piaci verseny tényleges biztosítása és a verseny korlátozásának elkerülése érdekében a koncesszió időtartamát korlátozni kell, azonban kiemeli, hogy
az öt évnél hosszabb időtartamú koncesszió indokolt lehet olyan esetben,
amikor a hosszabb időtartam elengedhetetlen ahhoz, hogy a koncessziós jogosult számára lehetővé váljon a befektetéseinek a megtérülése, valamint hogy a befektetett tőke hozamot termeljen. Az észszerűen várható hozam a nyugat-európai autópálya-koncessziós projektek tanulságai alapján átlagosan a 10–12 százalék közötti tartományba eshet.
A koncessziós irányelvvel összhangban a magyar közbeszerzési törvény (Kbt.) is rögzíti, hogy építési vagy szolgáltatási koncesszió csak határozott időtartamra köthető, amely legfeljebb harmincöt év lehet úgy, hogy nem haladhatja meg a megtérülési periódust, valamint az észszerű hozam megtermeléséhez szükséges időtartam hosszát. Ezenfelül az is lényegi pont, hogy a Kbt. szerint a koncesszió fogalmi eleme: a hasznosításhoz kapcsolódó működési kockázatot a jogosult viseli.
Kockázatok és mellékhatások
Tehát amikor a sztrádakoncesszió kiírója, a Nemzeti Koncessziós Iroda (Nkoi) számításokat végzett annak alátámasztására, hogy a koncessziós jogosult viselje a működési kockázatot, akkor egy olyan szerződéses időtartamot kellett alapul venni, amely
a várható bevételek mellett biztosítja a koncesszor költségeinek észszerű hozammal való megtérülését. De ez a megtérülés az átvállalt kockázatok miatt nem lehet garantált.
Továbbá az Nkoi számításához egy olyan műszaki-szakmai szolgáltatási tartalmat kellett figyelembe venni, amely arányaiban nagyobb kezdeti befektetési, beruházási kötelezettséget vár el az eljárás nyertesétől. Emiatt a felmerülő megtérülési kockázat észszerű mértékének elérését segítheti a hosszabb időtartam. Merthogy a megtérülési kockázat igenis valós. Ilyen például, hogy
az árindexkosár és az euró-forint árfolyam alakulásától függően a ténylegesen kapott rendelkezésre állási díj (rád, ez a koncesszort illeti meg) összege az előrejelzéstől eltérő lehet, valamint nem feltétlenül követi le a valós költségek alakulását,
a beruházási, üzemeltetési és nagykarbantartási költségek jócskán eltérhetnek a feltételezett költségszintektől,
az egyes útszakaszok iránti kereslet eltérhet az előzetes várakozásoktól, ami nagyban növelheti az utak amortizációját, így a szükséges fenntartási és nagykarbantartási költségeket,
az igénybe vehető külső finanszírozás mértéke és díja a feltételezett szintektől erősen eltérhet,
abban az esetben, ha a koncessziós jogosult nem tudja az elvárt szolgáltatási szintnek megfelelő minőségben nyújtani a szolgáltatást, a rendelkezésre állási díj egy részétől, vagy rendelkezésre nem állás esetén akár az adott periódusban a díj egészétől eleshet,
illetve a 35 év során az állam megváltoztathat az általános üzleti környezetre ható (azaz nem ágazati szintű) jogszabályokat, amelyek akár hátrányosan is érinthetik (akár a munkavállalók után fizetendő járulék mértéke, a társaságiadó-kulcs növelése etc.) a koncessziós jogosultat, és csökkenthetik a projekt megtérülését.
A koncesszió kitermeli önmagát
Külön is ki kell térni a rád szerepére. A mostani magyar koncesszió úgynevezett önfinanszírozási struktúrára épül. Ez azt jelenti, hogy a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó koncesszió úgy valósítható meg, hogy a koncessziós időszak egészére szétosztott költségek, tehát az állam által a rád keretében fizetett térítés nem haladja meg a koncesszióba bevont útszakaszokon az állam javára befolyó útdíjbevételeket.
Mindezt figyelembe véve az állapítható meg, hogy a 2022-től 35 évig szóló periódus útdíjbevételei lehetnek képesek észszerűen finanszírozni a konstrukciót.
Ez pedig egy újabb sarkalatos szempontja volt annak, hogy a koncesszió minden kritériumnak megfelelő időtartamát végül 35 évben határozták meg.
Amerikából jöttem, mesterségem címere: rád
Ahhoz, hogy pontosan lehessen becsülni a koncesszió pénzügyi oldalát, előzetesen két tényezőt kell tisztázni. Az első maga a feladat, hogy milyen kiterjedésű úthálózat került át a Themis konzorciumához. Az alapmennyiség összesen 1666,9 kilométernyi útszakaszra vonatkozik, az alábbi bontásban:
• bővítés, üzemeltetés és fenntartás – 272,2 kilométer,
• építés, üzemeltetés és fenntartás – 277,4 kilométer,
• koncessziós szintrehozás, üzemeltetés és fenntartás – 537 kilométer,
• üzemeltetés és fenntartás – 580,4 kilométer.
De ez még nem minden, ugyanis szó van opcionális mennyiségről is. Ezek az M5-M6 sztrádákat érintik, összesen 381,1 kilométer hosszan. Ezen belül
• bővítés, üzemeltetés és fenntartás – 56,9 kilométer,
• üzemeltetés és fenntartás – 324,2 kilométer.
A második tényező, hogy mi a finanszírozási modell, vagyis hogyan fizeti ki az állam a nyertes céget a kiszervezett úthálózat működtetéséért. Fontos rávilágítani, hogy ebben a konstrukcióban azért terheli az államot fizetési kötelezettség – és nem fordítva, a céget az állam felé –, mert továbbra is a központi költségvetésbe folynak be az útdíjak.
Vagyis, bár az utak nagy részét a jövőben már nem az állam tartja fenn, hanem a koncesszor, a bevételek mégis az állami büdzsét gazdagítják.
A megoldás erre a kérdésre a fentebb említett rád struktúra, kiegészülve a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjjal (ráaszd). Ez azért is kedvező állami szempontból, mert nem terheli az államadósságot, ráadásul a befolyó útdíjakból ráfizetés nélkül fedezhető. A rád a koncessziós jogosultnak fizetendő díj összege, amelyet az adott úthálózat rendelkezésre állása alapján, arányosan kell meghatározni. Ha például az út teljes egészében nem áll rendelkezésre, úgy díjat sem kell fizetni utána. Ehhez van néhány ökölszabály. Az útszakasz akkor minősül rendelkezésre nem állónak, ha
• a közlekedés nem biztosított legalább 60 km/óra sebességgel,
• hó miatt nem járható,
• nem teljesíti az előírt minimális útburkolati követelményeket,
• sebességkorlátozás van érvényben.
Dobpergés: ennyibe kerülhet a koncesszió
A rád és a ráaszd egy évre és egy kilométerre vetítve nettó 96,2 millió forint, de ez indexálható. A Világgazdaság által ismert pénzügyi modell alapján készült magas szintű becslés szerint az opcionális utakat nem tartalmazó alaphálózat esetén
Ugyanez az opcionális útszakaszokat is tartalmazó úthálózat esetén 12 600-13 700 milliárd forint.
Érdemes megjegyezni, hogy az opciós mennyiség bekapcsolása a várható költségek mellett növeli az útszakaszokhoz kapcsolódó állami bevételeket is. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor az prognosztizálható, hogy
a magyar állam 2057-ig hozzávetőlegesen nettó 14 800 milliárd forint útdíjbevételt realizálhat.
Ha ezt a kérdést csak az alaphálózatra vetítve vizsgáljuk, úgy 12 700 milliárd forintnyi útdíjbevétel várható ezen az időtávon. Ebből pedig az következik, hogy a becsült állami útdíjbevételek minden évben (kivéve talán a koncesszió 12–13. évét) fedezik a rád-kifizetéseket, összességében pedig a 35 év alatt beérkező útdíjbevételek
messze meghaladják majd
az ugyanennyi idő alatt keletkező rádot. | Autópálya-koncesszió: kiderült, miért 35 évre szervezte ki a kormány a gyorsforgalmi úthálózatot, és az is, hogy mennyiért - Világgazdaság | A 2057-ig tartó időszak első látásra indokolatlanul hosszúnak tűnhet. Csakhogy a nemzetközi, főleg nyugat-európai példák kivétel nélkül azt mutatják, hogy a hazai megoldás abszolút bevettnek és jogszerűnek számít. Már az is látszik, mennyibe kerülhet az államnak az autópálya-koncesszió. Több mint 10 ezermilliárd forintról lehet szó, de ez még így is bőven megéri. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/12/autopalya-koncesszio-kiderult-miert-35-evre-szervezte-ki-a-kormany-a-gyorsforgalmi-uthalozatot-es-az-is-hogy-mennyiert | 2022-12-30 00:32:10 | true | null | null | Világgazdaság |
Bár globális szinten emelkedett a faktoring cégek forgalma, ezzel a magyar szektor nem tudott lépést tartani – jelentette ki Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke a szervezet pénteki sajtótájékoztatóján. A magyar vállalkozásoknak lebonyolított bruttó faktorált forgalom – ebben a finanszírozási formában a követeléseiket értékesítik a cégek – 2013-ban 8 százalékkal, valamivel 800 milliárd forint alá, a 2007. évi szintre csökkent. A válság első éveiben a nemzetközi – főleg az export – faktoring forgalom még két számjegyű bővülést mutatott, ami ellensúlyozta a belföldi csökkenő keresletet.
Ez a növekedési trend 2012-ben megtört, és az exportkövetelések faktorálása 2013-ben már 9 százalékkal csökkent. Ezzel együtt bíznak abban, hogy idén újra növekedés jön, ezt támasztja alá, hogy az első félévben a forgalom 12 százalékkal emelkedett a szektorban.
A növekedés mögött a részben a gazdaság fejlődése áll. A másik ok: a vállalkozások számára az is vonzó, hogy ez a forráshoz jutás nem növeli az eladósodottságot, hiszen ilyenkor a követeléseket adják el a vállalkozások. Ez pedig a cégek számára vonzó, hiszen ma még mindig nem "sikkes" hitel segítségével forráshoz jutni – mondta Csáki Ferenc. Bíznak ebben, hogy a finanszírozásban a faktoring szerepe a következő években folyamatosan nő az vállalkozások körében.
A szövetség adatai szerint a faktoringot igénybe vevő vállalkozások aránya nagyon megváltozott a válság előtti időszakhoz képest. A mikrovállalkozások aránya drasztikusan lecsökkent, hiszen míg 2006-ben arányuk csaknem 40 százalék volt, tavalyi részesedésük csupán 8 százalékot tett ki. Új körként jelent meg viszont a nagyvállalatok, hiszen 2006-ben ez a szegmens még nem is létezett, míg 2013-ben már 16 százalékot tett ki a súlyuk.
Az ágazati megoszlásban Csáki Ferenc szerint sajnálatos, hogy a mezőgazdasági cégek aránya nagyon alacsony, alig közelíti meg az 5 százalékot. Mindez azért sem jó, mert a hazai gazdaság összetétele alapján sokkal nagyobb aránnyal kellene rendelkezniük. Feltűnő változás, hogy az építőipari profilú vállalkozások aránya lecsökkent 2006 óta. Akkor arányuk 11 százalék volt, míg az elmúlt év végén már csak 3.
Csáki Ferenc hangsúlyozta, hogy igen erős verseny van a faktoring piacon, miután számos bank, banki hátterű önálló faktorcég és magánkézben lévő pénzügyi szolgáltatás is kínálja szolgáltatásait. Ez megmutatkozik a díjak alakulásában is, miután a faktoring díja ma már helyenként kisebb, mint az alternatív megoldást nyújtó forgóeszközhitelek költsége. Az szervezet elnöke kifejtette: az is növelte a versenyt, hogy tavaly elindult az OTP Bank faktoring üzletága, amely révén a finanszírozás volumene jelentősen nőtt a teljes ágazatban. | Gazdaság: Nem a tavalyi volt a faktoringok nagy éve, az idei már az lehet | Bár globális szinten emelkedett a faktoring cégek forgalma, ezzel a magyar szektor nem tudott lépést | [
"Magyarország",
"OTP",
"pénzügyi",
"hitel"
] | 0 | http://nol.hu/gazdasag/nem-a-tavalyi-volt-a-faktoringok-nagy-eve-az-idei-mar-lehet-1474945 | 2014-07-18 11:05:39+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Az egykori bódék halmokba rendezett romjai, törött vécécsészék, csonkolt próbababák és rengeteg szemét - ezt találtuk az egy éve bezárt józsefvárosi Négy Tigris piac helyén. A kerület vezetése szabadidőközpontot tervez a területre, de az még mindig a MÁV tulajdonában van. Az árusok a szemközti Ganz-telepre költöztek, a kedvezményes önkormányzati bérlemény csak egy kereskedőnek kellett.
Tavaly június 16-án több tucat rendőr és végrehajtó szállta meg a budapesti Négy Tigris piac területét, hogy kipaterolják a terület bérlőjét.
Az árusok ekkorra már kivonultak, és többségük átköltözött a Kőbányai út másik oldalán található egykori Ganz-telep épületeibe. Ezzel hosszas haláltusa után végleg bezárt a legendás józsefvárosi bazár.
A halálhíre azonban már korábban is többször felröppent. A vég kezdetét azonban az jelentette, hogy 2013. június 23-án a terület tulajdonosa, a MÁV felmondta a 2007-ben kötött bérleti szerződést a piacot üzemeltető Komondor Kft.-vel.
Szócsata a bejáratnál
A cégnek ez után 150 napja volt, hogy levonuljon a területről, és eredeti állapotában visszaadja a vasúttársaságnak. A határidő lejártával, 2013. november 21-én mégsem engedték be a MÁV képviselőit a piacra.
A bazár bejáratánál vívott szócsata után végül a MÁV munkatársai lekapcsolták az áramot a területen. Azonban ezzel sem tudták megtörni az elszánt, és ekkor még bizakodó árusokat - a piac tovább működött, a villanyt egy generátor szolgáltatta.
A vég azonban ekkor már elkerülhetetlen volt: a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly május 6-án elrendelte a piac kiürítését, amit június 16-án végre is hajtottak.
Egy éve üresen áll
A területen azóta nem sok minden történt. A bódékat már lebontották, romjaik kupacokba rendezve állnak. Az egykori női WC épületében még ott vannak a törött ülőkék, de találtunk halomba rendezett próbababákat, tornacipőt, egy whisky díszdobozát. Mintha egy posztapokaliptikus science-fiction díszletében sétáltunk volna.
A MÁV szerint az elmúlt egy évben elszállították a konténereket, a fémhulladékokat, és folyamatosan őrzik a területet. Mi azonban nem találkoztunk biztonsági őrökkel. Ráadásul a Kőbányai úton a kerítésen több helyen 8-10 méteres lyukakat ütöttek, ezeken bárki gond nélkül besétálhat az egykori piac területre.
Tervek a bódéváros helyére
A Józsefvárosi Önkormányzatnak két éve komoly tervei voltak a piacot is magába foglaló MÁV-telekkel. A korábban megjelent látványterveken sportpályák és sportcsarnokok, rendezvényközpont és vendéglátóegységek is láthatók. Mint megtudtuk: az önkormányzat tervei változatlanok – sport-, szabadidő- és kulturális központot építenének a bazár romjaira.
Ehhez azonban a MÁV-nak először át kell adnia a területet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV). A kerület vezetése csak ez után kezdhet tárgyalni arról, hogy megkapják a kiszemelt telket.
Erre azonban még hónapokat kell várni, hiszen a MÁV szerint csak szeptemberre zárulhat le a vagyonátadás.
Rendezett bazár
Addig, úgy tűnik, maradnak az apokaliptikus állapotok a Kőbányai út mentén.
A bazár korábbi árusai az egykori Ganz-telepen kínálják portékáikat, némileg rendezettebb körülmények között, de megőrizve a hely sajátos hangulatát. Az új piac üzemeltetője mindenesetre a bejáratnál elhelyezett táblán hívja fel a bolttulajdonosok figyelmét arra, hogy szíveskedjenek jogszerűen üzemeltetni az üzletüket.
A kerület vezetése korábban úgy fogalmazott, hogy nem akarják elűzni a tisztességes kereskedőket Józsefvárosból, ezért kedvezményes bérleti díjú önkormányzati helyiségeket ajánlottak nekik. Ezzel a lehetőséggel azonban csak egyetlen kereskedő élt. | Négyhektárnyi apokalipszis Józsefvárosban | Az egykori bódék halmokba rendezett romjai, törött vécécsészék, csonkolt próbababák és rengeteg szemét - ezt találtuk az egy éve bezárt józsefvárosi Négy Tigris piac helyén. A kerület vezetése szabadidőközpontot tervez a területre, de az még mindig a MÁV tulajdonában van. Az árusok a szemközti Ganz-telepre költöztek, a kedvezményes önkormányzati bérlemény csak egy kereskedőnek kellett. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/07/jozsefvarosi-piac-egy-eve-ures | 2015-07-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Volt egy kis feszültség az Olasz Nagydíjon a Leclerc-Hamilton-csata miatt, a ferraris és az ötszörös bajnok utóbbi egyetlen igazi előzési kísérleténél összeért, a Mercedes menekülőútra került, és maradt a második helyen. Leclerc a célig visszaverte a másik Mercedes - jóval enyhébb - támadását is, és győzött, Hamilton fáradt gumijain harmadik lett.
Főnöke, Toto Wolff szerint Leclerc manővere határeset:
Nagyon kemény versenyzés volt, talán túl is ment a határon. És Lewis kellett hozzá, hogy ne legyen belőle baleset. De végül is mit tehetnénk? Megbünteted Monzában a vezető Ferrarit öt másodpercre? Kizárt, rendőrségi kísérlettel tudtak volna csak kimenekíteni minket innen.
Maga Leclerc is elismerte, elment a végsőkig, mivel korábban ellene is hasonlóan harcolt, és utasította a második helyre Ausztriában Max Verstappen.
"Ez volt az első hétvége életemben, amikor csak a győzelem járt a fejemben. Az Osztrák GP óta világos, hogy tovább mehetünk el védekezésben és támadásban, agresszívebbek lehetünk. Azt hiszem, Ausztria segített változtatni a felfogásomon, és ennek köszönhetően is nyertem. Nyilván elmentem a határig, de nekem rendben, ha így versenyzünk" - idézte a Ferrarist a Gazzetta.it.
Hamiltontól azt kérdezték az újságírók, hogy viselkedett volna, ha már zsebében az idei bajnoki cím?
"Nem mozdulok, és összemegyünk.
De semmi gondom vele, nem vagyunk harcban, azonnal gratuláltam neki, amint kiszálltam a kocsiból. Szerintem Charles az egyik legtisztelettudóbb pilóta, csak volt egy-két szorosabb pillanatunk. Most először kerültem kerék a kerék ellen vele. Ha új versenyzőhöz érkezel, kipuhatolod, hogy áll a különböző helyzetekhez, más pozíciót veszel fel ellene. Legközelebb talán jobb munkát végzek. Elképzelhető, hogy négyszemközt beszélünk majd a történtekről, de semmi komoly, folytatjuk a versenyzést. Állok elébe, hogy még sok ilyen versenyünk legyen a jövőben." | Büntetni a Ferrarit? Persze, és a rendőrség szabadít ki minket | Büntetni a Ferrarit? Persze, és a rendőrség szabadít ki minket - Leclerc extra agresszív, Hamiltonnak rendben van. A Merci-főnök morgott kissé Monza miatt. | [
"hamilton",
"leclerc",
"monza",
"olasz gp",
"ütközés",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/forma1/2019/09/09/leclerc_hamilton_monza_koccan_utkozes_olasz_gp | 2019-09-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Megadta a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal a környezetvédelmi engedélyt a Déli Körvasút megépítésére. Korábban a bíróság kétszer is elutasította – derül ki a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület által rendelkezésünkre bocsátott határozatból.
Mint megírtuk, a perben az állam képviselője többek között arra hivatkozott, hogy a több száz fa kivágása nem jelent visszafordíthatatlan környezetvédelmi kárt. A bíróság egy beadvány nyomán még januárban azonnali hatállyal minden munkálatot felfüggesztett.
Augusztusban azonban a kormány az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” egy rendeletben „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” nyilvánította a Déli Körvasutat, amelynek „az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van”.
Ehhez kapcsolódóan: Hatalmas, „létfontosságú katonai beruházásra” készül a kormány Budapest belvárosában az ukrán háborúra hivatkozva
Ezzel a környezetvédelmi engedélyeztetés is átkerült a már említett Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz. Innentől kezdve szinte biztos volt, hogy a hivatal rábólint a kormány szándékára, és ez a pénteki határozattal igazolódott. Az engedély ráadásul külön kizárja az azonnali jogvédelem lehetőségét, így ha bárki bíróságon támadná meg a határozatot, a munkálatok egy jogerős döntésig folytatódnának.
Mint tavasszal megírtuk, a beruházó a korábban elrendelt jogvédelem ellenére (ami a munkálatok azonnali felfüggesztését jelentette), a leendő körvasút területén tovább dolgozott. A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület tagjai dokumentálták, hogy a héten – napokkal a határozat megszületése előtt – ismét résfalazás folyt a vasút ferencvárosi szakaszán. | Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Déli Körvasút | A határozat kizárja az azonnali jogvédelmet is. A héten egyébként már folytak építési munkák az érintett vasúti szakaszon, még az engedély kiadása előtt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/megkapta-a-kornyezetvedelmi-engedelyt-a-deli-korvasut/32698456.html | 2023-11-24 00:02:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A kormányzati körök már mostanra jól bevásároltak turisztikai területeken, az elkövetkezendő években az ágazat rendelkezésére álló források pedig finoman szólva bőségesek lesznek. Hétfőn tartják a Turizmus Summit konferenciát, amelyen a Magyar Turisztikai Ügynökség hivatalosan is bemutatja a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amely 2030-ig biztosít keretrendszert a hazai turizmus számára. A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond, a jövőre vonatkozó terveket pedig Gajda Tibor, a turisztikai ügynökség vezérigazgató-helyettese ismerteti.
hirdetés
A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátott változatából látszik: dőlni fog a pénz a szektorba. A Magyar Turisztikai Ügynökség számításai szerint a tervezett fejlesztésekre jövőre 53,5 milliárd forintot szánnak hazai forrásokból, ami több mint kétszerese az idei 23 milliárdnak. Ebben az évben ugyanis ennyi volt az úgynevezett turisztikai célerőirányzat és a turisztikai fejlesztési célerőirányzat. A következő két évben utóbbi jelentősen emelkedik: 2019-ben és 2020-ban is a 60 milliárdot közelíti. A turizmusra fordítható hazai források összességében mindkét évben 80 milliárd forint fölé szöknek, hogy aztán 2021-től évi 33,5 milliárd forintra csökkenjenek – ami az ideinél még mindig sokkal magasabb összeg. Hazai forrásból 2030-ig összesen 575 milliárd forintot tolnak ki a turizmusba. Bőségesek az uniós uniós források is: 2023-ig mintegy 254 milliárd forint áll rendelkezésre turisztikai fejlesztésekre, három operatív program keretében.
Kétségtelen, hogy a jövőben rendelkezésre álló források hatalmas segítséget jelentelek az ágazatnak, a szereplők rég várnak ilyen jellegű támogatásra. Más kérdés, hogy mára egyes kormányközeli szereplők a kelleténél közelebb kerültek a mézesbödönhöz.
A turizmusfejlesztési stratégiában nevesített hazai és uniós források között bőven lesznek olyanok, amelyek kempingekre, valamint azok környékén történő fejlesztésekre is lehívhatók lesznek. Ez nem meglepő azt követően, hogy a kormány már a tavalyi év végén bejelentette: kempingfejlesztésre 5 milliárd forintot szán. Ezt most lehet fölfelé tornázni.
A legjobb hazai sátrazóhelyek sorsa már el is dőlt, Mészáros Lőrinc köre ugyanis idén tavasszal rájuk tette a kezét. Akkor került érdekeltségébe a Balaton legnagyobb kempinghálózata, a Balatontourist. A cégnek szeptember 8-a óta bejegyzett tulajdonosa a Jászai Gellérthez és Mészáros Lőrinchez köthető BLT Group. (Utóbbi a Konzum alá tartozik.) A Balatontourist kempingjeiben már az idei főszezonban 20 százalékkal többen foglaltak szállást, mint tavaly. A közvetlen vízparti parcellák nagyon hamar beteltek, de már jó előre lefoglalták az üdülőházak, mobilházak, illetve bérsátrak nagy részét is.
Azt, hogy a milliárdos fejlesztési pénzek ennek a szektornak mit jelentenek, jól mutatja, hogy ugyan a kempingek idei bevételei még nem ismertek, de az tudható, hogy tavaly a hazai sátrazóhelyek összesen 5,4 milliárd forintnyi bevételre tettek szert. Ehhez képest a tavaly beharangozott 5 milliárd forintos fejlesztési pénz is hatalmas tétel. A szálláshelyek már idén nyáron is komoly kapacitással működtek, júliusban a KSH adatai szerint összesen 256 egység volt nyitva 118 ezer férőhellyel. Leginkább a balatoni kempingek taroltak: ezek összesen 1,9 milliárd forintnyi bevételt szereztek. Ez ugyan nyomába sem ér a hotelek 50 milliárdos árbevételének, de a panziók 1,8 milliárdos, vagy az üdülőházak 2,2 milliárdos forgalmával már összemérhető, főleg, hogy a fenntartási költségek csekélyebbek, esetükben egészen biztosan nem is egész éves üzemről van szó. Az arányokat mutatja, hogy a tavaly a magyar tengerhez érkező vendégek 15 százaléka a 48 balatoni kemping valamelyikében szállt meg. A nyári hónapokban működő 525 balatoni szálláshely 92 ezer férőhelyéből 37 ezer ezekhez tartozott.
A Mészáros köréhez került Balatontourist 106 hektáron 12 tóparti kempinget működtet a Balaton körül 5800 kempinghellyel, 550 bungalóval, 180 mobilházzal, 50 bérelhető lakókocsival. Bekebelezésére szeptember elején a Gazdasági Versenyhivatal is áldását adta. Vizsgálatukra azért volt szükség, mert Jászai és Mészáros csoportja feltűnően sok turisztikai létesítményt szerzett a közelmúltban, már korábban tulajdonukba került a Balatonakali területén található Strand-Holiday kemping is. A szállodai szolgáltatások magyarországi forgalmából a szintén a közelmúltban megszerzett Hunguest Hotels három- és négycsillagos szállodái révén – piaci becslések szerint – 5 százalékos a részesedésük.
A BLT Group a Balatontourist megszerzésével Balatonfüreden, Révfülöpön, Balatonakaliban, Keszthelyen, Fonyódon, Balatonszemesen szerzett jogot bérelt kempingek és üdülőhelyek üzemeltetésére. A Balatontourist csoport emellett további kempingeknek és üdülőknek is bérlője (de nem üzemeltetője). Ilyen egységek Siófokon, Zalakaroson, Vonyarcvashegyen, Balatonszepezden, Balatonberényben és Zamárdiban vannak. A versenyhivatal a szerénynek nem nevezhető portfóliót azért nem tartotta versenyjogilag aggályosnak, mert a Balatontourist nevet használó kempingek és üdülőhelyek férőhelyei tekintetében nem teszik ki a balatoni régió piacának 30 százalékát. Kérdés, hogy ez így marad-e, hiszen a Konzum-csoport korábbi bejelentése szerint további kempingekkel is bővíteni szeretné a Balatontourist portfólióját a 2018-as szezonra. Nemcsak jelenleg felszámolásban lévő kempingek megszerzését tervezik, hanem újabb tóparti területek megvásárlásán is gondolkodhatnak, emellett bérleti konstrukcióban és franchise rendszerben is kiegészülhet a cég hálózata. | Dőlni fog a pénz a turizmusba | Százmilliárdokat kap az ágazat, amelybe a kormányközeli szereplők már alaposan bevásárolták magukat. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/10/dolni-fog-a-penz-a-turizmusba | 2017-10-13 18:55:26 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Subsets and Splits