text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Á. B.;
Aljakszandr Lukasenka;Jevgenyij Prigozsin;
2023-08-26 07:41:00
Lukasenka Prigozsin haláláról: Milyen idióta, aki ilyet tesz?!
A belarusz elnök szerint a Wagner-harcosok olyan emberek, akik átkísérik a nagymamákat az úton és nem kérnek visszajárót a boltban.
Nem az orosz elnök áll Jevgenyij Prigozsin halála mögött - jelentette ki a belarusz diktátor egy pénteki nyilatkozatában.
Aljakszandr Lukasenka azt hangoztatta, számára ez egyértelmű, noha egyesek megpróbálják majd bebizonyítani az ellenkezőjét. "Ismerem Putyint. Ő egy megfontolt, nagyon nyugodt ember (...) nem tudom elképzelni, hogy ő tette volna. Ha valami, akkor ez túlságosan durva és szakszerűtlen. Egyszerűen nem vall rá" - fejtegette.
Hozzátette, igazi őrültség lenne az elnök részéről, ha úgy döntene, megsemmisíti a gépet - de szerinte Vlagyimir Putyin nem ilyen. Bármi is történt, az idő majd eldönti, mivel a modern időkben nem lehet egy ilyesfajta esetet eltitkolni. Nyomatékosította, a történteket förtelmesnek és elfogadhatatlannak tartja. "Mindannyian emberek vagyunk, a háború az háború, de mi bűne volt a két pilótának és a stewardessnek?!" - magyarázta Lukasenka. Természetesen nem hazudtolta meg magát és tartott egy alapos kioktatást a légvédelmi rendszerek működéséről is.
- fejtegette.
Kitért arra is, hogy a belarusz fél betartja mindazt, amit a Wagner-csoport - tagjainak ígért, sőt, még annál is többet. Egyúttal jelezte, a csoport "élni" fog az országban, akármennyire sem szeretnék ezt egyesek. Elmondása szerint a belarusz katonák szívesen tanulnak tőlük, ezt pedig meglepőnek tartja az elnök. Mivel olvasta az újságokat, ezért volt benne félelem, mivel kiderült számára, hogy elítéltekről van szó. "Nézze, ezek az emberek átkísérik a nagymamákat az úton és nem kérnek visszajárót a boltban....elképesztő emberek, vasfegyelemmel (...) nem szórakozásból vannak nálunk, hanem jó céllal. A rendszert ráadásul így építettük ki, hogy ellenőrzésünk alatt tartsuk őket" - fogalmazott Lukasenka az ország állami hírügynöksége, a Belta beszámolója szerint. | Lukasenka Prigozsin haláláról: Milyen idióta, aki ilyet tesz?! | A belarusz elnök szerint a Wagner-harcosok olyan emberek, akik átkísérik a nagymamákat az úton és nem kérnek visszajárót a boltban. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3206627_lukasenka-belarusz-prigozsin-wagner-putyin | true | 0 | 0 | null |
|
Mindannyian a saját zsebre dolgozó Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. parkolóőrei voltak.
Rajtuk kívül 300-nál is több autótulajdonost vontak eljárás alá, akik hosszú időn keresztül mindennap megvesztegették az önkormányzati tulajdonú cég alkalmazottjait.
A rendőrségi nyomozás szerint a bűnszervezet feje T. Sándor és M. József volt, rajtuk kívül megneveztek négy főkolompost, ők közvetlen kapcsolatban álltak a vezetőkkel, S. Gergelyt, K. Csabát, M. Pétert, D. Lajost, akik összesen több száz rendbeli vesztegetésben érintettek.
A következő körben érintettekre átlagosan 20-30 vesztegetésre sikerült bizonyítékot találni, köztük vannak olyanok is, akiknek a feladata az volt, hogy a céghez érkező friss dolgozókat beszervezzék.
Mint megtudtuk, a gazdaságvédelmi főosztály igencsak komolyan vette az ügyet, hiszen 2009-ben három hónapon át folyamatosan lehallgatta a feltételezett gyanúsítottak telefonjait.
Ez a nyomozati cselekmény termelte a legtöbb bizonyítékot. Indítottak vagyonosodási vizsgálatokat is, vizsgáltak bankszámlákat, közüzemi díjakat és hiteleket is.
A visszaéléseket leleplező volt BÖP-ös dolgozó, Prohászka Attila is értesült róla, hogy iratismertetés történt, de mint azt a Blikknek elárulta, nem elégedett maradéktalanul a nyomozás eredményével.
- Úgy gondolom, hogy a BÖP legfelsőbb vezetése is felelős azért, hogy az önkormányzatot milliókkal megkárosították - nyilatkozta a Blikknek a cég volt operátora. | Vádra várnak a csaló parkolóőrök | Budapest - Vádlottak lesznek a Blikk által leleplezett, zsebre bírságoló parkolómaffia tagjai. A BRFK-n tegnap iratismertetést tartottak az ügyben, amelynek 23 gyanúsítottja van. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/vadra-varnak-a-csalo-parkoloorok-2065154 | 2011-09-19 18:54:00 | true | null | null | Blikk |
Hirdetés
Nyereményjátékkal is ünnepelt a PENNY! 25 vadonatúj autót sorsoltak ki
Nyereményjátékkal is kedveskedett vásárlóinak a 25 éves PENNY! Az üzletlánc születésnapja a munkatársaik, a közös sikerek és az összetartozás erős szellemének ünnepléséről szólt.
Boldog pillanatok: Ördög Nóra kisfia úgy élvezi a hóesést, hogy az mindenkinek mosolyt csal az arcára – fotó
A PENNY 25 éves fennállása alkalmából virtuális "születésnapi bulit" szervezett, ahol a múltról, a magyar csapat iránti elkötelezettségükről, a jövőre vonatkozó céljaikról és az eredményeikről beszélgettek.
"Még gyerek voltam, amikor részt vettem az első PENNY üzlet megnyitásán 1996-ban Szentesen, de még mindig élénken él az emlékezetemben. Az egész város felbolydult aznap, én pedig a mai napig emlékszem, ahogy ott álltam az új üzlet előtt, büszkén és boldogan a lufival, amit kaptam. Azóta nemcsak a családom és a barátaim tartják megbízható cégnek a PENNY-t. Ez volt az egyik oka annak, hogy ide jelentkeztem dolgozni. A csatlakozásom pillanatától kezdve rengeteg pozitív élményben volt részem, és úgy érzem, hogy a cégnél igazán megtaláltam a helyem. Rám tökéletesen igaz a szlogenünk: a PENNY pont az én helyem" – mondja Piti Gabriella, a PENNY Szenior toborzási és kiválasztási specialistája.
25 éves a PENNY
Gabriellához hasonlóan sokan mások is itt találták meg második otthonukat, hiszen a PENNY ma már közel 4700 embert foglalkoztat országszerte 227 üzletben és három modern logisztikai központban Alsónémediben, Veszprémben és Karcagon. További bizonyíték arra, hogy a PENNY megbízható és hiteles munkáltató, hogy a több mint 20 éve foglalkoztatott munkavállalók száma összesen 172. Azon dolgozók közül, akik a PENNY-vel együtt ünnepelték a 25 évet, néhányat arról kérdeztünk, hogy mitől különleges a PENNY csapatába tartozni.
Szeretek itt dolgozni, jó érzés visszagondolni a régebbi időkre. Emlékszem, amikor az első üzletet töltöttük fel Szentesen, na és persze a munkahelyi kirándulásszervezéseimre, amelyek minden évben nagyon jól sikerültek, jó kis csapatépítés volt – emlékszik vissza Kovács Györgyné Reklamációs csoportvezető, aki 25 éve dolgozik az egyik raktárban.
Az elmúlt 25 év során a PENNY nemcsak vállalatként növekedett, de a csapatuk is nőtt – jóval sokszínűbb lett korban és szakmai tapasztalatban. Kétszer is elnyerték a "Megbízható munkáltató" címet erőfeszítéseik és emberközpontúságuk elismeréseként.
"Érezzük jól magunkat, az a lényeg! Én megtaláltam a helyemet a PENNY-nél!" – tanácsolja Horváth Helga Revíziós osztályvezető, aki szintén a kezdetektől itt dolgozik.
A jövőre nézve
A PENNY nagy hangsúlyt fektet az oktatásra és fejlesztésre, valamint a magas színvonalú munkahelyi képzésre, hogy kollégáik potenciálját és tudását a végzett munkához tökéletesítsék. Emellett elindították a "Team PENNY" nevű új alkalmazást is, amelynek célja a vállalati információáramlás további javítása, hogy még inkább erősítse minden kolléga integrációját.
A vásárlóikat is megajándékozták a jubileum alkalmából Természetesen a PENNY-nél mindenki tudja, hogy nem lennének ilyen sikeresek, ha nem lennének a vásárlóik. Ezért elindították a 25 ÉVE EGYÜTT kampányukat, amelyben a vásárlók értékes, kisebb-nagyobb ajándékokat nyerhettek, például 25 vadonatúj autót.
A csapatuktól kezdve vevőiken át az üzleti partnerekig mindenki hozzájárult az évforduló megünnepléséhez. Számos, hosszútávon kitartó partnerük az évfordulóról megemlékezve egyedi, különleges ajándékkal jutalmazta sok-sok éve tartó kapcsolatot: termékeiken a PENNY 25 ÉVE EGYÜTT logót használták. Hiszen a PENNY sokkal több, mint egy kiskereskedelmi hálózat: ez egy család. | Nyereményjátékkal is ünnepelt a PENNY! 25 vadonatúj autót sorsoltak ki | Nyereményjátékkal is kedveskedett vásárlóinak a 25 éves PENNY! Az üzletlánc születésnapja a munkatársaik, a közös sikerek és az összetartozás erős szellemének ünnepléséről szólt. | [
"Penny",
"penny",
"jubileum",
"születésnap",
"25",
"nyereményjáték"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/nyeremenyjatekkal-is-unnepelt-a-penny-25-vadonatuj-autot-sorsoltak-ki/xztdbmf | 2021-12-01 11:57:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője személyesen is jelen volt a demonstráción. Közleményében azt írja, hogy a tüntetéssel a dolgozók szeretnék elérni, hogy megnyugtatóan rendeződjön ennek a nagy múltú vállalatnak a helyzete, valamint mielőbb induljon be a termelés. A napvilágot látott információk szerint idáig összesen 3100 dolgozót küldtek állásidőre, ezzel pedig a dunaújvárosi acélipari óriás jövője is kérdésessé vált.
Az MSZP már korábban is felszólította a kormányt a cselekvésre, azonban a kormány a vállalat bonyolult tulajdonosi szerkezetével próbálta magyarázni az állami közbeavatkozás hiányát.
Az MSZP szerint a 24. órájában van a cég megmentéséért folytatott küzdelem, azonnali állami közbeavatkozás esetén még megmenthető a vállalat, ennek elmaradása esetén azonban visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak be.
Komjáthi szerint a cég esetleges megszűnésével az ország egyik legnagyobb múltra visszatekintő ipari vállalata tűnne el, amely komoly hatással lenne hazánk gazdaságára, valamint Dunaújvárosra és térségére is rendkívül negatív hatással lenne.
Itt az ideje, hogy azonnal érdemi lépéseket tegyen a kormány a helyzet rendezése érdekében! - szólított fel a szocialista politikus. | Több ezren kerülhetnek utcára, a Dunai Vasmű bejáratánál tüntettek a dolgozók | A Liberty Dunaújváros (Dunaferr) dolgozói tüntettek hétfő délután a vasmű bejáratánál, miután a vállalat a napokban tudatta a dolgozókkal, hogy a „folyékony ág”, az acél és a kokszelőállítást végző 1100 dolgozó mellett immár a hengermű mintegy 2000 dolgozóját is állásidőre küldik szeptember végétől. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/tobb-ezren-kerulhetnek-utcara-a-dunai-vasmu-bejaratanal-tuntettek-a-dolgozok/437365 | null | true | null | null | Hírklikk |
A jelek szerint meglehetősen érzékenyen érintette Bács István fideszes volt érdi alpolgármestert az Átlátszó munkatársa által rutinszerűen elküldött, a politikus által a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönéről szóló kérdése.
„Remélem nem bántom meg, de privát véleményem szerint ön egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommunista, aki a lelkét is eladná, csak, hogy kitűnjön propagandista társai közül gazdái, és a többi hasonszőrű elvtelen senki előtt”
– kezdte levelét Bács István, majd így folytatta:
„Mivel elegem van a sorozatos rágalmaiból és hazugságaiból, figyelmeztettem, ha csak egy szó valótlanságot leír velem kapcsolatban, vagy velem kapcsolatba hozható természetes illetve jogi személyekről, vagy csak sejteti ezeket, akkor először a koszos ingjét, utána a szakadt gatyáját, végezetül pedig a lyukas cipőjét is leperlem önről. Fentiekre tekintettel kérem soha többet ne zaklasson megkereséseivel”.
Levele elejéhez Bács – a forrás megjelölése nélkül – mottót is biggyesztett: „A mai liberalizmus a kommunizmus mutációja”.
Megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit a volt alpolgármester
Jócskán megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit Érd egyik legélelmesebb fideszes politikusa. Az elérhető vagyoni adatok alapján kérdéses, hogy Érd volt fideszes alpolgármesterének honnan volt annyi mozgósítható pénze, amennyiből házat tudott vásárolni a Pest megyei városban a nemrég alapított cégének 2020 elején. Bács István a Facebookon válaszolt kérdéseinkre.
Nincs nyoma a kölcsönöknek
A fideszes politikus nem sokkal a választási vereség után, 2019. november elején alapította meg Aequivalentia nevű egyszemélyes kft.-jét.
A csonka üzleti évről leadott 2019-es – nyilvános, interneten elérhető – beszámoló szerint 3,5 millió forint nettó árbevétel mellett 3 millió forint adózott nyereséget ért el a cég. A tárgyi eszközök rovatban 35 millió forintot tüntettek fel. Az év hátralévő időszakában nyújtott 38 millió forintos tagi kölcsönt a cégének, amelynek „épületépítési projekt szervezése” a bejegyzett főtevékenysége.
A cégek beszámolóit általában május végén teszik közzé. Bács cége a 2020-as évről szóló beszámolót – törvény adta jogával élve – már március elején elkészítette. A kiegészítő mellékletben erről ez olvasható: „figyelemmel a Társaság viszonylagos homogén tevékenységére, üzleti (vevő és szállítói) kapcsolataira, ezen belül a hosszabb pénzügyi átfutási időt igénylő külföldi partneri körére, valamint a könyvvizsgálói hitelesítés időszükségletére (…) a tárgyévet követő május 30-ig a Cégbíróságnál letétbe helyezendő éves beszámoló elkészítésének időpontját március 02. napjában határozta meg”.
2020-ban a nettó árbevétel már 12 millió forintra rúgott, az adózott eredmény azonban 600 ezer forintra csökkent. A tárgyi eszközök értéke 75 millió forintra emelkedett, és ebben az évben a Bács által a cégének adott kölcsön összege is 71,5 millió forintra emelkedett az éves beszámoló kiegészítő melléklete szerint. A politikus egyik évben sem vett ki osztalékot az Aequivalentiából.
Ezen összegek forrását azonban nem találtuk az 2019-es és 2020-as évről leadott nyilvános vagyonnyilatkozataiban, ezért küldtük el kérdéseinket a volt alpolgármesternek, jelenleg fideszes önkormányzati képviselőnek.
A vagyonnyilatkozatok itt, itt, itt és itt megtekinthetők.
Nyugtalan kommunisták
Bács István a jelek szerint meglehetősen ellentmondásosan viszonyul az önkormányzati vagyonnyilatkozati nyilvánosság alapelveihez, amelyeket 2011-ben Orbán Viktor kormánya iktatott törvénybe.
A fideszes politikus ugyanis nem először kommunistázik a vagyonnyilatkozatával összefüggésben. Amikor 2019 decemberében Érd jegyzője közölte, hogy egy meg nem nevezett személy kikérte a választási bukása után tett vagyonnyilatkozatát, akkor ezt írta a Facebookon egy kacsintós emotikonnal megtoldva: „A kommunisták nem nyugszanak…”.
Amikor 2011-ben az Orbán-kormány belügyminisztere beterjesztette az önkormányzatokról szóló törvény javaslatát, akkor annak normaszövegében vagy indokolásában egy szó sem volt arról, hogy kommunisták nyugtalanságára utalna a vagyonnyilatkozatok megismerésével összefüggő állampolgári jogok gyakorlása.
Éppen ellenkezőleg: a Pintér Sándor által jegyzett szövegben ez olvasható:
„a helyi közpénzekkel való felelős gazdálkodás, ezáltal a közélet tisztaságának gazdasági szempontból történő biztosítása érdekében a Javaslat részletesen tartalmazza a vagyonnyilatkozattételi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket”.
Bács fideszes frakciótársa, Simó Károly ennek megfelelően nyilvánosságra is hozta az interneten a teljes vagyonnyilatkozatát (a parlamenti képviselőkével szemben az önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármester vagyonnyilatkozatát nem kötelező megjelentetni az interneten) és feltüntette korábban az alpolgármesteri jövedelmét is. Az ugyancsak fideszes Antunovits Antal pedig a jobb érthetőség érdekében olykor kifejezetten plasztikus magyarázatokkal szolgált vagyoni helyzetének részleteiről.
Bács ebből a szempontból alighanem a legjobb tanítványa a volt fideszes polgármester T. Mészáros Andrásnak, akinek a vagyonnyilatkozatát sok éve csak a Kúrián befejeződő persorozat után adta ki e-mailben a polgármesteri hivatal.
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai
Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali és legalább 6 000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
T. Mészáros András sem ment egyébként a szomszédba egy kis gyalázkodásért, amikor az Átlátszó rámutatott, hogy 3,4 millió forintnyi jövedelmet egész egyszerűen kifelejtett a vagyonnyilatkozatából. A Fidesz érdi elnökének nem az volt a reakciója, hogy elnézést kért az adófizető állampolgároktól, hanem lealjasozta az Átlátszó munkatársát.
Fotó: Bács István beszédet mond 2017-ben a Magyar Kultúra Napján. Forrás: Érdi Médiacentrum | "Büdös kommunista" - válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus | Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtot | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/04/30/budos-kommunista-valaszolta-a-71-millios-tagi-kolcsonrol-erdeklodo-munkatarsunknak-az-erdi-fideszes-politikus/ | 2021-04-30 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Hat év alatt ötödére esett a MÁV hiteltartozása - írja a Magyar Idők. A vasúttársaság nak 2010 végén még csaknem 300 milliárd forint hiteltartozása volt, ehhez képest a lap a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra hivatkozva azt írja, hogy ez az összeg a múlt év végére 64 milliárd forintra mérséklődött.
A minisztérium tájékoztatása szerint 2015-ben a MÁV-csoport az állammal közösen összesen 52 milliárd forint tartozást fizetett vissza. Az azt megelőző évben a törlesztések közül a legjelentősebb tétel egy 35 milliárdos kötvény volt, melyet az állam átvállalt. De a teljes adósságcsökkenésnek csak a felét tette ki az állami szerepvállalás eredménye, a másik felét hatékonyságnöveléssel teremtette elő a MÁV-csoport.
A mérlegadatok szerint a MÁV-nak és leányvállalatainak a konszolidált adósságállománya 1995 és 2008 között, 13 év alatt 768 milliárd forintra nőtt. A vállalatcsoport vagyonvesztése ez idő alatt meghaladta a 2 ezer milliárd forintot. | Nagyon sok adósságtól szabadult meg a MÁV | Nagyon sok adósságtól szabadult meg a MÁV - Az állam átválllat egy csomó tartozást, és a menedzsment is segített ledolgozni. | [
"máv",
"adósság",
"tartozás",
"adósságrendezés",
"gazdaság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/2017/01/18/nagyon_sok_adossagtol_szabadult_meg_a_mav | 2017-01-18 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő hétfőn bejelentette, hogy szeptember végén parlamenti választásokat tartanak és közölte, hogy nyugati megfigyelők is figyelemmel kísérhetik a voksolást.
Az 1994 óta hatalmon lévő elnök vaskézzel irányítja a volt szovjetköztársaságot. A Nyugat azzal vádolja, hogy országában rendszeresen megsértik az alapvető emberi jogokat, és egyetlen, az elnöksége alatt tartott választást sem ismert el demokratikusnak.
A választások legvalószínűbb időpontja szeptember vége. A kampány hivatalosan június végén kezdődik – áll Lukasenka közleményében, amely szerint a választásokat demokratikus módon kell lebonyolítani, és annyi nemzetközi megfigyelőket hívnak meg rá, amennyinek a részvételét a nemzetközi szervezetek szükségesnek látják.
Az Európai Unió és a fehérorosz elnököt “Európa utolsó diktátorának" nevező Egyesült Államok nem ad vízumot azóta, hogy Lukasenkát 2006-ban harmadszor is újraválasztották. Lukasenka az utóbbi időben a kapcsolatok javítását kérte a Nyugattól, az Európai Unió pedig az ellenzékkel kapcsolatos önmérsékletre szólította fel a fehérorosz hatóságokat. | Fehéroroszország szeptemberben választ | Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő hétfőn bejelentette, hogy szeptember végén parlamenti választásokat tartanak és közölte, hogy nyugati megfigyelők is figyelemmel kísérhetik a voksolást. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2008/01/28/feheroroszorszag_szeptemberben_valaszt | 2008-01-28 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Afrika-kupában a pályán nem sikerült eldönteni a D csoport továbbjutóját.
Az Afrika-kupa D csoportjának egyik továbbjutó helyét sorsolással döntötték el. A legjobb nyolc között így Guinea folytathatja, a csapat szerint isteni segítséggel, Mali pedig méltatlankodhat a szabályok miatt.
A D csoport második helyén holtverseny alakult ki, Malinak és Guineának is 3-3 pontja és 3-3 kapott, illetve szerzett gólja volt három meccsből. Ezért döntöttek sorsolással.
Mali húzott először, így lett harmadik, Guinea pedig második. Amara Dabo, a sportminisztérium pénzügyi vezetője örvendezett: "A futball istene szerencsére rámosolygott Guineára egy hosszú, kemény út végén."
A sorsolás előtt mindkét szövetségi kapitány elmondta, hogy nem sportszerű így dönteni a második helyről. Az Afrikai Futballszövetség vezetői is egyetértettek ezzel, és azt ígérik, 2017-re változtatnak a szabályokon.
A guineai csatár, Kamil Zayatte elmesélte, a sorsolás előtt imádkoztak. "Csak vártunk, de nem tudtuk elhinni. Már annyit harcoltunk a selejtezőben. Megfogtuk Elefántcsontpartot, Kamerunt és Malit is, de tudtuk, hogy egy sorlással a semmibe veszhet ez. Mind együtt imádkoztunk, hittünk benne, hogy isten meghallgat minket, nem hagyhat elveszni minket. Mindig is velünk volt, és ezt most is megmutatta."
Baissama Sankoh szerint a továbbjutás most iszonyúan fontos volt, mert az ebolajárvánnyal küzdő országuknak is erőt adhatnak. "Elég rövid volt az éjszaka, nem sokat aludtunk, csak a továbbjutáson és a sorsoláson gondolkodtunk, nem volt könnyű helyzet." | Isten húzta tovább Guineát az Afrika-kupán | Isten húzta tovább Guineát az Afrika-kupán - A következő tornára kitalálnak valamit, hogy többé ne legyen ilyen. | [
"afrika-kupa",
"sorsolás",
"guinea",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/mindenidok/2015/01/30/sorsolas_afrika_kupa_guinea_isten | 2015-01-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Magyar Közút Zrt. 184 milliós tenderére három ajánlat érkezett, de mindhárman ugyanazt a terméket kínálták, csak különböző árakon.
Általában csak a Gazdasági Versenyhivatal évekkel későbbi közleményeiből értesülünk arról, hogy valamikor régen egy-egy közbeszerzésen miként kartelleztek az ajánlattevő cégek, de az EU-s közbeszerzési értesítőnek hála most láthatunk egy teljesen friss példát egy ilyen próbálkozásra.
Az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. még 2016 szeptemberében írt ki nyílt közbeszerzést nettó 184 millió forint értékben. A pénzből a közmunkásoknak akartak venni 47.578 különböző kéziszerszámot és 159.580 sittes zsákot.
Az uniós értesítőben január 27-én megjelent tájékoztatás szerint azonban a tendert eredménytelenné nyilvánította a Magyar Közút, mert
„arra lehet következtetni, hogy a nevezett ajánlattevők az eljárás tisztaságát és a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követtek el.”
Arról van szó, hogy három cég tett ajánlatot, a Normtec Kft., a Tempel Kft., és a szlovák Premium Line s.r.o, de erős a gyanú, hogy összejátszottak:
– A Normtec Kft. ajánlatának 22. oldalán a „Szakmai ajánlat és árazott költségvetés” nyilatkozat fejlécében a Tempel Kft. ajánlattevő neve szerepel
– A Premium Line s.r.o ajánlatának 10. oldalán található „Szakmai ajánlat és árazott költségvetés” nyilatkozat fejlécében szintén a Tempel Kft. ajánlattevő neve szerepel
– A fentiek mellett mindhárom ajánlatban az összes termék esetében ugyanaz a termék gyártója és típusa.
– A Premium Line s.r.o minden egységáránál 23,23 %-kal több a Tempel Kft. minden egyes egységára, illetve a Tempel Kft. minden egységáránál 14,33 %-kal több a Normtec Kft. minden egyes egységára az ajánlatokban.
A cégadatbázis is szoros kapcsolatot mutat a vállalkozások között:
– a kecskeméti Normtec Kft. a tiszakécskei Basa János tulajdonában van
– a tiszakécskei Tempel Kft. tulajdonosa a német lakcímű Marion Wagner, ügyvezetője a szintén német című Johann Ocken, de a cégben 2009-2011 között ügyvezető és tulajdonos volt Basa János is, akié most a Normtec
– a szlovák Premium Line s.r.o tulajdonosa a Tempel Kft ügyvezetője, Johann Ocken
A céginformációt az Opten szolgáltatta. A címlapkép illusztráció. | Kartellező ajánlattevőket zárt ki a Magyar Közút Zrt. egy 184 millió forintos közbeszerzésből | A Magyar Közút Zrt. 184 milliós tenderére három ajánlat érkezett, de mindhárman ugyanazt a terméket kínálták, csak különböző árakon. Általában csak a Gaz | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/01/27/kartellezo-ajanlattevoket-zart-ki-a-magyar-kozut-zrt-egy-184-millio-forintos-kozbeszerzesbol/ | 2017-01-27 02:21:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mi történt? Lövések dördültek Párizs belvárosában, akcióban a rendőrök
Egy fegyveres férfi megpróbált kirabolni péntek délelőtt egy bankot Párizsban, a Diadalív közelében, de a rendőrség közbelépett, s a rabló az előállítás során megsebesült – közölték rendőrségi források.
A 24 éves férfi reggel 9 óra után hatolt be a BNP bank egyik fiókjába, ahol az alkalmazottak tartózkodtak. A rendőrség azt közölte, hogy miután a támadó használta a fegyverét, a helyszínre kiérkező rendőrök rálőttek, s a lábán megsebesítették.
A bankrablási kísérlet a Champs-Elysées sugárúttól néhány lépésre, a Diadalív közelében történt, ahol évente több millió turista fordul meg. Szemtanúk arról számoltak be, hogy jól lehetett hallani a környéken a lövöldözést. A támadó a pénzintézeten kívül tartózkodott, amikor a lövések érték, a mentők az utcán látták el, majd kórháza szállították.
A rendőrség ismerte a férfit, fegyveres rablásért és erőszakért korábban már volt büntetve.
Hivatalos adatok szerint a bankrablások egyre ritkábbá váltak, számuk 2013 és 2016 között 66 százalékkal esett vissza, újabban elsősorban ékszerboltokat vesznek célba a támadók Franciaországban.
(MTI) | Mi történt? Lövések dördültek Párizs belvárosában, akcióban a rendőrök | Egy fegyveres férfi megpróbált kirabolni péntek délelőtt egy bankot Párizsban, a Diadalív közelében, de a rendőrség közbelépett, s a rabló az előállítás során megsebesült – közölték rendőrségi források. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/krimi/mi-tortent-lovesek-dordultek-parizs-belvarosaban-bankrablas/gwb1bfc | 2018-02-16 12:53:09+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Többéves elszántságra és kitartó munkára volt szükség ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék végül kimondja: jogsértő a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezése, és hatályon kívül helyezze a Fővárosi Közgyűlés erről szóló rendelkezését. A törvényszék ugyanis végre kimondta, hogy
közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.
Az akadémia főszerepben
A Horn Gyuláról elnevezett sétány története 2022-re nyúlik vissza, amikor a közgyűlés arról döntött, hogy a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról a 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren. Hogy Horn Gyula neve végül lekerül a névtáblákról, három elszánt magánszemély érdeme.
A közgyűlési vitában a kormánypárti képviselők ugyan hangot adtak aggályuknak, a baloldali többség mégis az elnevezés mellett döntött. És habár az önkormányzati törvény úgy rendelkezik, hogy
közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, azzal kapcsolatban, hogy valaki ilyen személynek minősül-e, kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása bír jogi relevanciával.
Az állásfoglalás kérése azonban csak lehetőség, ha kétség merül fel az illető személy történelmi szerepével kapcsolatban.
A baloldali többség - meglehetős cinizmussal - úgy határozott, hogy bennük nem merült fel kétség Horn Gyula szerepével kapcsolatban, ezért nem fordultak az MTA-hoz. Nem állt tehát rendelkezésre akadémiai állásfoglalás Horn Gyulának a kommunizmusban betöltött - egyébként közismert - szerepéről.
Elszánt civilek
Mivel a törvényi szabályozás sajátossága miatt a névadó önkormányzaton kívül senki más nem kérhette az MTA állásfoglalását, nem is volt jogi lehetőség a névváltoztatás követelésére. Ezt a jogi akadályt ugrotta át két közgazdász és egy jogász, akik úgy döntöttek, hogy nem hagyják annyiban a dolgot.
Egyikük, Felföldi Zoltán (lapunk rendszeres szerzője) korábban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy egy másik törvény alapján civil szervezet sem nevezhető el olyan személyről, akivel kapcsolatban az önkormányzati törvény tiltást fogalmaz meg.
Civil szervezet létrehozása esetén azonban az akadémiai állásfoglalás megkérése nem lehetőség, hanem kötelesség.
Ezért a magánszemélyek elhatározták, hogy megalapítják a Horn Gyula Emlékére Alapítványt, amihez kötelezően ki kellett kérniük az MTA névhasználati engedélyét.
Nem meglepő módon az MTA az engedélyt nem adta meg. Indoklásuk szerint Horn Gyula "közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában". Ezzel az akadémiai állásfoglalással már jogilag megalapozottan lehetett megtámadni a Horn Gyula sétány elnevezést, amit a magánszemélyek meg is tettek
- fogalmazott Felföldi Zoltán.
Az MTA állásfoglalásával a kezükben a magánszemélyek a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordultak, amely ez alapján felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy tárgyalja újra az ügyet, de hiába. Ezután a magánszemélyek ismét a kormányhivatalhoz fordultak, kérve, hogy most már törvényességi felügyeleti eszközeivel lépjen fel a jogsértő állapot megszüntetése érdekében.
Hosszas küzdelmük eredménye a törvényszék mostani döntése, miszerint a Horn Gyula sétány nevét meg kell változtatni.
Közös siker
- A Fővárosi Törvényszék mostani döntése nem a saját sikerünk - nyilatkozta lapunknak Felföldi Zoltán, a három kezdeményező magánszemély egyike, aki úgy fogalmazott: ez azt mutatja meg, hogy egy politikai közösség akkor erős, ha nemcsak a hivatásosok végzik a politikai munkát, hanem van egy olyan civil hátország, amely olyan feladatokat is el tud végezni, amire a politikának vagy akarata, vagy képessége, esetleg ideje nincsen. - Ebben a konkrét ügyben a kormánypárti képviselők nemtetszésüknek adtak hangot, de hogy jogilag megfogják és végigvigyék az ügyet, valamiért elmaradt. Feltehetően ezer más olyan ügyük volt, ami miatt erre nem volt kapacitás. Hangsúlyozta: a jogi helyzet egyértelmű volt,
és pont azok hánytak fittyet a jogállamiságra, akik a jogállamiságot kérik számon, emellett tudatosan előidéztek és fenntartottak egy törvényellenes állapotot.
Ilyenkor, ha vannak civilek, akik nem a politikából élnek, nem részei a formális politikai struktúráknak, de azt mondják, hogy erre energiát és időt áldoznak, akkor eredményt tudnak elérni - vélekedett. Felföldi Zoltán szerint összességében csak akkor lehet sikeres egy nemzeti politika, ha nemcsak a profi politikusok csinálják a dolgukat, hanem vannak szabadcsapatok, akik kurucos hadviseléssel - amit a hivatalos politika nem tehet - elérnek dolgokat.
A mi részünkről ez egy partizánakció volt, amibe azért is vágtunk bele, mert egyértelmű volt a helyzet
- tette hozzá.
A kommunisták máig köztünk élnek
A törvényi előírás ellenére még mindig több száz településen lehet olyan utcanevekkel találkozni, amelyek emléket állítanak Magyarország XX. századi kommunista tönkretevőinek. Gyilkosok, hazaárulók, a baloldali diktatúra kiszolgálóinak emlékét őrzik közterületek nevei, és még mindig öt olyan magyar település van, ahol Kun Béláról elnevezett utca található.
Horthy Miklós szülővárosában, Kenderesen például egymás mellett vezet a Vörös Hadsereg útja és a Ságvári Endre út.
Az ország több településén található Szamuely Tiborról vagy éppen Leninről elnevezett közterület, de szép számmal akad még Felszabadulás, Úttörő, illetve Élmunkás utca is. Igaz, ezeket legalább nem konkrét személyekről nevezték el. | Bátor civilek miatt bukott a Horn Gyula sétány | Ügyes jogi csavarral eszközölte ki három magánszemély a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását Horn Gyula személyéről, kommunista szerepvállalásáról, és érte el végül, hogy az MSZP egykori miniszterelnöke, a kádári pártállam karhatalmistája és későbbi funkcionáriusa nevét ne viselhesse közterület. A Fővárosi Törvényszék mostani döntésével többéves huzavona végére kerülhetett pont. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/bator-civilek-miatt-bukott-a-horn-gyula-setany-seo | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az államtitkár eltitkolt albérlõi
Czomba Sándor lakásában mások élnek, vagyonnyilatkozatában cikkünk megjelenése után jelent meg a pluszjövedelem.
Kácsor Zsolt| Népszabadság| 2012. február 23. |91 komment
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra
Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!
KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
nablaquadrat | 2012. február 23. | 21:52:47
"Czomba Sándor lakásában mások élnek, vagyonnyilatkozatában cikkünk megjelenése után jelent meg a pluszjövedelem."
Másként mibõl tudott volna Czomba-coca a képén is látható, étvágygerjesztõ tokaszalonnát növeszteni?
kalamáris | 2012. február 23. | 21:06:01
Egy bátor ellenzéki párt azonnal feljelentené Czombát az adóhivatalnál - még ha elõre sejthetõ is, hogy el fogják sikálni az ügyet, maximum késedelmi pénzbírság, ilyesmi lesz.
szõlõ | 2012. február 23. | 20:10:20
EJNYE! EJNYE!!--no de ilyet?!!!
wizes4 | 2012. február 23. | 18:07:24
borris | 2012. február 23. | 13:36:25
Általában akinek a legnagyobb a pofája annak a fején van a legtöbb vaj . Ez vonatkozik Budaira is."
Budai a TV2-ben elismerte a 200 milliós csalását de azzal hárította el a további kérdést: ez még a politikussá válása elõtt volt.
( Halottak nevével élt vissza ingatlan bizniszében)
Ennek mikor lesz következménye?
Valami eszement dolog a néptõl jogkövetést várni amikor maguk a jogalkotók csalnak a legtöbbet.
A székháztolvaj Ország Vezérnek vajh mibõl lett a 3,5 mrd vagyona?
ordító egér | 2012. február 23. | 18:03:35
Aki megfeledkezik a havi rendszeres jövedelmérõl, az meg sem érdemli.
Ugyan vajon, a NAV megvizsgálja-e a képviselõ úr adóbevallásait?
wizes4 | 2012. február 23. | 18:03:06
Szeretném megjegyezni, hogy ha a vagyonnyilatkozatában nem vallotta be az albérletbõl származó jövedelmét, annak nincs semmi következménye. Ennyit is ér ez a látzsat baromság.
De ha az APEH-NAV elõtt titkolta el, akkor az adócsalás és büntetendõ.
Amíg nem lesz a felsõ közszolgák adóbevallása nyilvános addig az ideig amíg az állami csecset szívja addig nem lesz rend.
nyomorek | 2012. február 23. | 17:47:58
Nem elég,hogy módosította a vagyonnyilatkozatát,de az adót
befizette-e utána.
Megjegyzem látszik rajta a Parlamentbe amikor válaszol,hogy villog a szeme
a rosszindulattól,arroganciától,szégyellje magát õk többet loptak
mint az a bizonyos 8 év alatti kormányzás,akit õk neveznek így.
St.simoni | 2012. február 23. | 17:33:18
Hogy ezek mennyire feledékenyek! Szabad egyáltalán komoly, felelõsséggel járó pozíciót betölteniük? Ez pl. adócsalás, azaz bûncselekmény.
A többiek meg, jó sokan, 2x, 3x veszik fel a nem is járó pénzeket.
samboy | 2012. február 23. | 17:16:50
Moderálási alapelvek- komment törölve -
berci2010 | 2012. február 23. | 16:55:33
Jézuskám, hol vagyunk már a középszertõl...
kelemenjanos | 2012. február 23. | 16:55:31
T. "némakacsa | 2012. február 23. | 08:45:15"-nél! Én most nem csodálkozom!
Csak: Szeretnék csodálkozni!
samboy | 2012. február 23. | 16:47:27
Moderálási alapelvek- komment törölve -
samboy | 2012. február 23. | 16:45:10
Moderálási alapelvek- komment törölve -
torkosborzalom | 2012. február 23. | 16:37:46
buszke magyar nemzeti korrupt
Falatka | 2012. február 23. | 16:36:50
Ez a Czomba ugyanaz a "típus", mint a malacképû mezõkövesdi, az a Tállai. Sokan vannak, akik a faluszéli pottyantós lakásból hirtelen belecsöppentek a luxusba, csak éppen az intelligencia szintjük már soha nem tud változni, legfeljebb lefelé. De mibõl??? Buták, és mint azok általában, azt hiszik, nekik mindent lehet (szabad), és senki nem fog rájönni a stiklijeikre. Az egész mai helyzet ebbõl ered, hogy annak idején Orbánék, Kövérék, Rogánék és a hasonló, kis falvakból nagyvárosi egyetemekre kerülõ fiatalok hirtelen találkoztak a nagyvárosi jómódú vagy legalább is jobb módú polgár-gyerekekkel, akik nem tehettek róla persze, hogy õk jobb körülmények közé születtek. Akkor határozták el az Orbán-fiúk, hogy majd megmutatják, hogy õk is viszik annyira, mint a jobb módba született (polgár)társaik. Orbán ezen túl még saját apjának is meg akarta mutatni......
liberal001 | 2012. február 23. | 16:25:46
Nyomtató ökörnek a Biblia szerint sem szabad bekötni a pofáját.
berci2010 | 2012. február 23. | 16:25:25
Moderálási alapelvek- komment törölve -
Falatka | 2012. február 23. | 16:24:40
A legnagyobb magyar maffia. Már a "székházügy" elõtt elkezdõdött. Zuschlag, Hagyó, Wekler, Hunvald kisinasok ezekhez képest. Lennének még tippjeim, melyik Fidesz-képviselõ hol szerez adómentesen vagyonokat.......
class | 2012. február 23. | 16:17:39
Ahol az uralkodó osztályunk évente száz milliárdokat tud ellopni, ahol a miniszterelnök törvénytelenül, a hatalmával visszaélve meg tud gazdagodni, ott miért sajnáljátok e szerencsétlen államtitkártól azt a 300-400 ezer forintot évente, adó nélkül? He?
Szaladó | 2012. február 23. | 15:52:21
samboy | 2012. február 23. | 15:37:37
Budai Gyula sokkal jobban csinálja! Amikor rákérdeztek, hogy le kell-e mondania egy plagizátornak a köztársasági elnöki trónról azt felelte: "Mit keres Oszkó a Wizzair-nél? Erre válaszoljon!"
kalamáris | 2012. február 23. | 15:51:52
Reméljük, hogy az adóbevallásában tényleg nem volt évek óta figyelmetlen Sanyi bácsi.
samboy | 2012. február 23. | 15:37:37
Moderálási alapelvek- komment törölve -
nyuggerpali | 2012. február 23. | 15:35:51
Figyelmetlen volt az elmúlt 8 év miatt...
Egri Károly | 2012. február 23. | 15:33:50
Szaladó 14:56:10
Czomba a vagyonnyilatkozatában feltüntette a lakást.Mit kellene még ellenõrizni a földhivatalban? Netán azt,hogy nem hazudott-e?
Blogtanacsos | 2012. február 23. | 15:21:48
Pitiáner ügy! Az a lényeg, hogy Czomba Úr jól végzi a munkáját!..." drámai évkezdet a munkaerõ-piacon, egy hónap alatt 96100 fõvel több, már 648 ezer álláskeresõ"
Szaladó | 2012. február 23. | 14:56:10
Mint tudjuk, havi 600.000 felett minden fillér számít, így semmi kivetni való nincs abban, hogy egy kétkezi államtitkár meg akarja spórolni havi 40 ezer 16%-át = 6400/hó. Ennyiért már két ember közepesen megebédel egy csehóban.
Azt pedig õszintén remélem - bár nem bízom benne -, hogy a t. Szerzõ a cikk közlése elõtt leellenõrizte a Földhivatalban, hogy kinek a nevén van a lakás.
ynos | 2012. február 23. | 14:42:28
Tsa-bee | 2012. február 23. | 11:11:11
Szerintem kezeltesd magad. Attól, hogy valakinek nem tetszik az újságíró módszere, szerinted jobber lesz? Ha javasolhatok valamit, nézz körül, mert vannak azért még pszichiáterek itthon is -- igaz, többnyire magánpraxisban ---, akik kezelik a monomániát.
LOL :)))))))
Pasinszki | 2012. február 23. | 14:21:03
xanadu | 2012. február 23. | 13:48:34
A kutyás hasonlata találó, de a problémát rossz felõl közelíti. A demokrácia alapelve, hogy mindenki választó, és választható. Ha a politikusi pályát nem fizetjük meg, annak két következménye lehet: Vagy korrupt alakokkal lesz tele a politikusi pálya, vagy csak a nagyon vagyonosak lesznek választhatók. Egyik kaka, a másik ürülék.
Pasinszki | 2012. február 23. | 14:15:14
Egy politikus, aki részt vesz a rossz törvények meghozatalában, érezze azokat magára nézve köztelezõnek, és akkor is tartsa be õket, ha népszokás azok áthágása!
Miért is roszz az albérletek adóztatása? Számoljunk egy kicsit! A példabeli lakás ára lehet most 5.000.000 Ft. Az albérleti díj 30 _x0096_ 40.000, legyen 40.000 Ft! 40.000 Ft-ból 10,5 év alatt jön össze a lakás ára, de ezalatt a alakás állaga 10 _x0096_ 15 %-nyit romlik. 10,5 év alatt tehát csak kb. 4.435.000 Ft-nyi bevétellel számolhatunk. Ha ezt a lakástulajdonos eltakarja az adóhatóség éhes szemei elõl, akkor ez középiskolás matematikával kiszámíthatóan 6 %-os kamatnak felel meg. Már, ha az albérlõk mindig fizetnek, nem lógnak meg többszázezres közüzemi számlát hátrahagyva, nem fosztják ki, és nem lakják le a lakást.
Nos, az adóelkerülõ népszokásnak ez a gazdasági alapja, és azért hibás az adóztatás szabályozása, mert a fönti reálkamatot lényegesen kisebb kockázattal meg lehet szerezni más típusú befektetésekkel.
Változhat a népszokás, de az valószínûleg az albérleti díjak jelentõs emelkedésével jár.
borris | 2012. február 23. | 13:50:30
Általában akinek a legnagyobb a pofája annak a fején van a legtöbb vaj . Ez vonatkozik Budaira is.
borris | 2012. február 23. | 13:49:09
Különben ezek a középszerû emberek a legnagyobb munkabírásúak mert tisztában vannak avval ,hogy még egyszer ilyen nagy hatalom nem esik az ölükbe . Éppen ezért mindenre képesek.Mindenáron meg akarnak felelni a (Vezérnek ) megbízójuknak és minden olyan munkát elvégeznek amivel bizonyítani tudják a hûségüket.(olvastam az, A.H végrehajtói ) címû könyvben.
xanadu | 2012. február 23. | 13:48:34
Pasinszki | 2012. február 23. | 13:37:12
Mondjuk egy jól lakot kutya nem lopja le a húst az asztalról ...
Lehet, hogy igaz lehet ez az emberekre is.
Egri Károly | 2012. február 23. | 13:46:30
Pasinszki 13:37:12
Dehogy baj,ha jól csinálja.
Pasinszki | 2012. február 23. | 13:39:55
politizhatna = politizálhatna
Bocs.
Pasinszki | 2012. február 23. | 13:37:12
kleopatra | 2012. február 23. | 08:06:39
"Az összes tetû ingyenélõ hazudik, mind csak megélhetési politikus"
Mondja, miért baj az, ha valaki abból él, amit csinál! Maga szerint jó lenne, ha csak olyan ember politizhatna, akinek gyára, földbirtoka van, és élhet a hobbijának?
borris | 2012. február 23. | 13:36:25
Általában akinek a legnagyobb a pofája annak a fején van a legtöbb vaj . Ez vonatkozik Budaira is.
ezredes35 | 2012. február 23. | 13:33:14
Képviselõ urak - néhány kivétel azért van -nagyon feledékenyek.
Sok dologról,kötelességrõl el felejtkeznek. Pedig a törvényeket
Õk hozzák.Vagy rájuk nem vonatkozik?
Sokszor hivatkoznak más államokban hogyan van,mi történik ha...bezzeg
nálunk bocsánatos bûnnek számít.A nyugati világban az Adóhivatal "nagy hatalom",nincs senkinek kibúvó.Nem lehet elõlük elrejtõzni,mindenkit
megtalálnak és a tartozásokat behajtják. Nálunk meg lehet tenni,hogy nem
fizetek, csõdbe megyek és az adósságnak annyi.Kezdem újra más "néven".
Valaki már összeszámolta,hogy mennyi az, amit nem fizettek be soha!
Szerintem az állami adósság jelentõs részét lehetne kifizetni belõle.
Csak ennyit az adóról ,meg a tisztelt felejtõ képviselõrõl.
Egri Károly | 2012. február 23. | 13:13:28
Bocs',a második "legutóbbi" fölösleges!
hegyaljai | 2012. február 23. | 13:10:24
Ez nagy öngól!
Messzebbrõl nézve, de itt is említették, hogy kevesen fizetnek adót a kiadott lakásuk, vagy az albérlet után.
Itt van az öngólt megalapozó stratégiai hiba a FIDESz részérõl, hogy az ingatlanadó ellen foglalt állást. Miért nem lehetne kötelezõ ingatlanadó azon esetben, ha a tulajdonos nem lakik ott?
Persze lehet, hogy Czomba oda van bejelentve, de ez a tágabb ügy szempontjából mellékes.
Egri Károly | 2012. február 23. | 13:10:14
Na,persze lehet ezt az ügyet bagatellizálni,pláne ha a "mi kutyánk kölykérõl" van szó.Az illetõ azonban nem akárki és esetérõl azonnal Csaba László legutóbbi "szereplése" jut eszembe Kálmán Olga legutóbbi mûsorában,ahol több ezer milliárdos adó-kintlevõségekrõl beszélt.Nagyon sejtelmes volt,amikor arra célzott,hogy ezek a pénzek olyanoknál vannak,akikhez nem mer(!) hozzányúlni a NAV. Ezek a dolgok valahogy mégis csak összefüggnek!
gkapocs | 2012. február 23. | 13:00:01
Örülök ennek a hírnek, mert ebbõl is látszik, hogy még egy olyan talpig becsületes ember is hibázhat, mint Czomba államtitkár.
No meg hát nem olyan egyszerû dolog a közérdekû munkahelyteremtés közben jól megcsinálni egy vagyonbevallást.
És persze, vegyük észre a dolog napfényes oldalát. Az államtitkár nem meghamisította a vagyonnyilatkozatát (mint tõlük tudhatjuk, hamisítani a szoci kormányok szoktak), csak nem töltötte ki azt. Ha a különbséget zongorázni tudnám, akkor zongorista lennék.
Legyünk megértõek, kedves honfitársaim!
Aszúbánnyay | 2012. február 23. | 12:07:28
Moderálási alapelvek- komment törölve -
csoszogi | 2012. február 23. | 11:30:46
Dagonya King és szerencsétlen, csökött sleppje sehol?
Pedig a "magyar szürkét" fehérítõ államtitkárra ráférne egy támogatás. :DDD
ground | 2012. február 23. | 11:12:01
Aszúbánnyay
Hát lehet hogy nem azé gyütt, de kéne nekije is, me esküdözött, vagy mifene.
Tsa-bee | 2012. február 23. | 11:11:11
teniszke | 2012. február 23. | 09:15:16
Kedves Teniszke! Budai biztosúr is ezt teszi, csak õ nem kis közpénzen..
Ezzel együtt egyetértek abban, hogy ha talált valamit a szerzõ, akkor tegye meg a hivatalos bejelentést a NAV-nál és az Országgyûlés AB-nál!
ynos | 2012. február 23. | 09:29:18
Jogos az észrevétel. Azonban meg kell jegyezni, hogy a kedves jobber nem a lényeget emeli ki a cikkbõl. A hõn szeretett Ovis képviselõ ovis hibát vétet.
Egyébként azon sem lennék meglepve, hogy ha a tárgyi (nem elsõ) lakást állami kamattámogatással vette volna. Mármint azon, melyet az elõzõ Orbán-kormány biztosított azoknak, kik nem is voltak annyira rászorultak. Itt azon ritka erélyesség jelentkezett az "elmúlt nyócévben", hogy a ?szándékosan? hibás (gazdagokat támogató) intézkedéseket rendbe rakták, s csak az elsõ lakásra jár kedvezményes hitel..
nagyanyoka | 2012. február 23. | 11:10:56
Rettenetes, milyen figyelmetlenek ezek a Fideszek. Egyik elfelejti, hogy albérlõi vannak, a másik, hogy hivatalos hotelkártyával fizeti a kaszinóban a költségeit. Talán kavintont kellene szedniük.
Aszúbánnyay | 2012. február 23. | 11:03:29
Moderálási alapelvek- komment törölve -
ground | 2012. február 23. | 10:45:57
Ugyan kérem, elhiszi azt valaki, hogy akár egyetlen politilus is igazat mond? Úgy õszintén. Pl. Szõcs Géza úrnak semmilye nincs, de ténylg, hiszen üres a vagyonnyilatkozata. Bizonyára megeszi a fizetését, de a többi sem kutya és ezek az ország elsõ emberei.......
csataval | 2012. február 23. | 10:37:01
Orbán nem tiszteli a törvényt, nem tiszteli az alkotmány.
Miért tisztelné az adócsaló beosztotja?
weiner | 2012. február 23. | 10:23:15
Sansz,
Czomba, mint gépészmérnök, pályakezdõként rövid ideig egy kisüzemben dolgozik, de gyorsan elhúz szakiskolai tanárnak. 1999-tõl 2006-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Munkaügyi Központ vásárosnaményi kirendeltségének vezetõje. 2006-ban képviselõ lett és a parlamenti foglalkoztatási bizottság jelentéktelen tagja. 2010-tõl államtitkár, a kormány legfontosabb vállalásának - 1 milla munkahely - végrehajtója. Kb. akkor lenne a helyén alkalmasság alapján, ha a megyei munkaügyi központot vagy a szaktárca egyik osztályát vezetné. De három számmal nagyobb cipõt hord, ami a kinevezésben egyértelmûen a politikai szempont dominanciájára utal. Ráadásul adócsaló. Persze némi megtámogatással elviselhetõ lenne Czomba, ha egyedül lenne magas polcon, de az egész kormányzat tele van hasonló színvonalú emberekkel. Így nem megy. De ez látszik is a kormány teljesítményén, a dilettáns munkán.
OkoskaTörp | 2012. február 23. | 10:20:22
jpapi: Azért, mert ha én eltitkolok 300-400ezret az szja-bevallásomból, legalább félmillióra megdug az Apeh. (Még ha ezek a számok valóban aprópénzek is egy képviselõnek.)
kolozsi | 2012. február 23. | 10:03:20
Nem kommentálja, mert úgyis neki van igaza.
jpapi | 2012. február 23. | 10:01:23
Miért kellene az albérletbõl származó jövedelmet feltüntetni? Az csak aprópénz.Külömben a képviselõk vagyonnyilatkozata felér egy esti mesével,talán a 3 évesek még elhiszik azt amit ott leírnak.Sok ember adóságát lehetne rendezni abból a vagyonból amit nem tüntetnek fel.
Hmmmm | 2012. február 23. | 09:59:52
elsore | 2012. február 23. | 07:49:55
elsõre nem sikerült értelmezned a cikkben leírtakat. :))
a VAGYONNYILATKOZAT NEM Szja bevallás.
a képviselõ 2012. 01. 05. dátummal készítette.
.
Hmmmm | 2012. február 23. | 09:58:06
elsore | 2012. február 23. | 07:49:55
elsõre nem sikerült értelmezned a cikkben leírtakat. :))
a VAGYONNYILATKOZAT
sansz | 2012. február 23. | 09:54:47
weiner | 2012. február 23. | 09:39:07
Sajnos visszajött az az '50-es évekre jellemzõ gyakorlat, miszerint a fontosabb munkakörök betöltésére való alkalmasság egyetlen kritériuma a feltétlen pártfegyelem. Emellett az illetõ akár tahó is lehet!
weiner | 2012. február 23. | 09:44:11
értelmetlenségi,
úgy látom, teniszkérõl ugyanaz jutott eszünkbe, szinte ugyanabban az idõben
weiner | 2012. február 23. | 09:39:07
teniszke!
Romlott erkölcs, amit képviselsz. Tudom, hogy ezzel az úri, keresztény-nemzeti kormányt szolgálod. Nyíregyháza tisztességes polgárait viszont alázod azzal a kijelentéseddel, hogy ugyanezt egy városnyi emberrõl meg lehetne írni. Ez a szokásos relativizálás, de te bizonyára úgy olvasod a hetedik parancsolatot, hogy ha mások is lopnak, neked is szabad. Kácsor úr tette a dolgát, persze neked azért fontos a médiatörvény, hogy az ilyen cikkeket meg lehessen torolni. A szerzõnek az a dolga, hogy az ilyen eseteket megírja, a hatóságnak pedig az, ha tudomására jutott, kivizsgálja.Te pedig megnyugodhatsz, ha a piti adócsaló tolvajt elkapják akkor is, ha államtitkár. Ha nem kapják el ezek után, akkor baj van. Én minden esetre egyre kevésbé tudom komolyan venni, hogy egy millió munkahelyet teremt az a kormány, amely a feladatra ilyen embert alkalmaz.
sansz | 2012. február 23. | 09:35:52
teniszke | 2012. február 23. | 09:15:16
Hát, kedves teniszke... Hogy egyes esetekben Ön milyen elnézõ, nagyvonalú!
Az illetõ képviselõ úr esküt tett a magyar törvények betartására. Mások törvénytelen gyakorlata még õt sem mentesítheti a felelõsség alól. Vagy tévedek?
nyalez | 2012. február 23. | 09:34:44
teniszke | 2012. február 23. | 09:15:16
Egyetértek a véleményeddel: Annyian sértegetik a törvényeket, miért pont egy "törvényhozótól" várnánk el, hogy betartsa.
Szeretném, ha megmondanád, hogy én meddig mehetek el a törvénysértésben a "személyed elleni... és a károdra elkövetett" bûncselekményekben?
Legalább mondhatom azt, hogy: Teniszke - Péniszke?
:-)
értelmetlenségi | 2012. február 23. | 09:34:33
teniszke | 2012. február 23. | 09:15:16
Az újságírónak nem az a dolga, hogy hatósághoz forduljon, hanem hogy felhívja a figyelmet valamire, ami _szerinte_ szabálytalan, törvénytelen netán erkölcstelen, és ennek nyomán vagy az érintett, vagy az, akinek erre joga és lehetõsége van, intézkedjen.
Ami pedig a "városnyi" embert illeti, akik hasonlóképpen jutnak mellékjövedelemhez, azért tegyünk különbséget az átlagember és a politikus, ezen belül különösen egy államtitkár között. Az utóbbi ugyanis folyamatosan vizet prédikál, ezért például az a "városnyi" ember joggal várja el, hogy akkor õ maga ne bort igyon...
Abban viszont egyetértünk, hogy a Népszabi szinvonala sajnos sokat zuhant az utóbbi években.
666666 | 2012. február 23. | 09:33:49
Egy logikai gyakorlat: 1. Korrupció egy politikusi privilégium. 2. Czomba úr politikus.
Tehát?
ynos | 2012. február 23. | 09:29:18
Nem csoda, hogy az albérlõje nem volt túl közlékeny velem.
_x0084_Nem is tudtam, hogy Czomba Sándor lakásában albérlõ lakik_x0094_, mondtam neki, de éreztem a férfi hangján, hogy nem akar errõl a témáról beszélgetni. _x0084_Nekem erre nincs idõm_x0094_, jegyezte meg türelmetlenül, s letette a kaputelefont.
---
Hát én is letettem volna, pedig nem lakom képviselõ lakásában. :-) Jön valaki, aki annyi kultúráltságot nem mutat, hogy bemutatkozna, majd teszi a megjegyzéseket a lakásra, ahol én albérlõ vagyok -- ettõl nyilván a legtöbb embernek az a benyomása támad, hogy az alant álló egy sunyi alak, aki ki tudja, mit akar, de nem õszinte, az biztos. Ha akar valamit, jöjjön fel és mutatkozzon be. Úgyhogy ne csodálkozzon már ilyen álnaivan, drága jó Kácsor Zsolt, mert összeröhögöm magam. ;-)
xanadu | 2012. február 23. | 09:26:48
idétlen | 2012. február 23. | 09:19:21
Minek lakás Budapestre.
A 116 000 Ft/hó automatikusan és ADÓMENTESEN JÁR!
idétlen | 2012. február 23. | 09:19:21
További javaslataim: az államtitkár úrnak gondolom, van Bp-n is bejelentett szállása, ami után felveszi a költségtérítést. Nos, Pesten drágábban ki lehetne azt is adni, mint Nyíregyházán.
pestinagyi | 2012. február 23. | 09:16:45
Már megint a fogalmak! Párszor és pár helyre már írtam a "nyugdíjazás"-sal kapcsolatban. Igazán a sokak által olvasott újságokon keresztül lehetne a népet nevelni, a jogszabályokat nem ismerõket a tisztánlátáshoz segíteni.
Egy egész lakást lehet bérelni ill. bérbe adni, ha azt nem a tulaj használja. Ha a tulaj is ott lakik, egyes helyiségeibe lehet másokat is befogadni, szerintem ez az albérlet.
A tény ettõl még tény marad: a vidéki lakást, házat kiadja, pénz kap érte valószínûleg, itt Pesten pedig pénz kap azért az államtól, tõlünk, hogy bérelhessen egy másikat. Ügyes, de gondolom, nincs egyedül!
teniszke | 2012. február 23. | 09:15:16
Hát, kedves Népszabi...
Tudják, egy ilyen cikk még az olyan nem elkötelezett, csak érdeklõdõ, de normálisan gondolkodó embereknek is furcsa, mint mi, az itteni többség. A szerzõ - az Önök újságírója - hozta a formáját, a la bulvár...
Eltekintve attól, hogy ugyanezt egy városnyi emberrõl meg lehetne írni, ez Kácsor úr dolga és arrafelé a fõ probléma? Boldog vidék lehet...
Ha a szerzõ tud valamit, tessék a hatóságokhoz fordulni, s az eredményérõl cikket írni. Ha meg csak hablatyol, miért van ennek akkora hírértéke, hogy leközlik? Sikeresen leküzdi magát ez a valaha igényes lap a MN, MH, Népszava szintre...
legbelül | 2012. február 23. | 09:12:48
sumpesz! Bingó!
Itt a gond! Nekünk közvetlenül kellene tudni, visszahívnunk -pontosabban azoknak a polgártársainknak akik õt a posztra jelölték- az alkalmatlan, a méltatlan képviselõinket.
legbelül | 2012. február 23. | 09:07:10
Celtic FC légyszíves pontosíts, Nyugaton hol?
Nekem más információim vannak a Nyugaton található bérlakásokat illetõen, ezért azt állítom hogy nincsenek állami kézben lévõ bérlakások, legalábbis nincsenek nagy számban ilyenek. Vannak különféle szövetkezetek, de azok is manapság inkább eladják a tulajdonaikat, fõleg akkor igyekeznek megszabadulni tõlük, amikor elérkezne a felújítások ideje. A többnyire magánkézben lévõ bérelhetõ lakások bérleti díja után, viszont a tulajdonosok szigorúan befizetik az adót.
Egészen más az adózási morál, minden után önként, ha nem is dalolva, de pontosan fizetnek. Ja! és az általad említett Nyugaton, adót fizetnek ám a politikusok is, sõt...... azok csak igazán.
Citoyen99 | 2012. február 23. | 09:06:34
Ezek az "urak" ZSIGERBÕL HAZUDNAK?
Most a fidesznyik hazudozók vannak napirenden, és amortizálják amúgy sem nagyon létezõ becsületüket. Nincs kétségem azonban abban a tekintetben, hogy a többiek sem különbek.
A rendszerváltás idején rátelepedett az országra jó néhány szemétláda, akik nem tudni mire alkalmasak (az ország vezetésére nem nagyon), azóta nevelgetik az utánpótlást is.
Nonszensz módon ezeket hívjuk gazdasági és politikai elitnek.
sansz | 2012. február 23. | 09:03:33
sumpesz | 2012. február 23. | 08:50:13
Hogy te mire gondolsz?! A FIDESZ-nek ilyenre nincs szüksége, õk hibátlanok! Nekik csak "külsõ ellenõrzõ rendszerük" van, amit úgy hívnak, hogy amortizációs brigád.
1fószer | 2012. február 23. | 08:57:02
Õk vigyáznak a lakásra,míg az esztergályos távol van.Ha albérlõk lennének,akkor már a NAV közbelépett volna:))
xanadu | 2012. február 23. | 08:56:17
sumpesz | 2012. február 23. | 08:50:13
Pontosan így van!
Monnyon le!
sumpesz | 2012. február 23. | 08:50:13
Amennyiben ez igaz, akkor alkalmatlan a beosztására is, mivel méltatlanná vállt. Én csak azon csodálkozom, hogy a fidesznek nincsen egy belsõ ellenõrzó rendszere ?
konz | 2012. február 23. | 08:46:01
"most nem kommentálnám, hogy a lakásomban laknak-e albérlõk, de késõbb állok rendelkezésére" Gondoljunk már bele most kicsit távolabbról, már milyen elbomlott elméjû válasz ez?! Természetesen a politikai közegben ez megszokott, de csak azt mutatja, hogy ez a társaság az elmúlthúszévben mennyire tökéletesen elrugaszkodott a valóságtól, és érzi otthonosan magát a maga teremtette ótvar mocskos erkölcsi posványban. Ebbõl a szempontból is tökéletes képet nyújt a Tanú. (Ja kérem az élet nem habostorta!)
legbelül | 2012. február 23. | 08:45:19
Igaz az a mondás, hogy sok kicsi sokra megy, de azért én mégis annak örülnék, ha a sok egyéb jövedelemmel rendelkezõ képviselõk 600-700 ezer forintos mellékjövedelmeit faragnák le, vagy az offshore cégeket tudnák magyarországi adózásba visszakényszeríteni, a pályázat nélküli pályázatokat igazi pályázatokká tennék, megteremtenék a nyílt pártszavazást, a képviselõk pedig a népakarat által közvetlenül visszahívhatók lennének ...... és így tovább.
Debreczeni József "A politika fertõje" címû könyvét az ország apraja-nagyja kiolvashatná, hátha lehullana végre a szemükrõl a fátyol és rájönnének végre, hogy a politikusokat igen is ellenõrizni kell és nem bávatagon rájuk bízni bennük.
Debreczeni könyvére gondolva az is lehet, hogy mindez már múltidõ. A gazdasági élet olyan mértékben fonódott össze a politikával, hogy hiú remény a "tisztaság, átláthatóság" megteremtése a politikai elit körül.
Visszatérve a nem adózó képviselõ ügyére:
Fontosak az ilyen kis piti ügyek is (na nem a 47 ezerhez képest, hanem a 27 éves Dávidka 1,6milliós fizetéséhez képest jelentéktelen az összeg), mert a politikusra az emberek felnéznek, a képviselõk nevében is benne foglaltatik, hogy "a zemberek"-et reprezentálják.
némakacsa | 2012. február 23. | 08:45:15
kelemenjanos | 2012. február 23. | 08:12:34
Én azt mondtam, hogy az államtitkárnak a havi 30-40 ezer nem tétel, mivel elfelejtette bevallani. Mások meg ilyen "elfelejthetõ" összegbõl kénytelenek élni.
Egyébként nyugodj meg, nem fog leesni az állad a csodálkozástól. Semmi nem fog történni.
Celtic FC | 2012. február 23. | 08:37:25
Magyarországon ki adózik a kiadott lakása után?? Senki ! Gondolom sok milliárd így a kiesõ bevétel. Én 12 éven keresztül éltem albérletben mire sikerült összekuporgatni sajátra. Ezalatt 4 lakásban laktam, egy tulaj sem fizetett adót. Visszataszító így utólag is, hogy miként nyerészkednek gátlástalanul az albérlõkön. Ahelyett, hogy lenne egy normális, állami bérlakás program, mint Nyugat-Európában. Akkor most nem lenne ennyi devizaadós sem. Nyugaton luxus megvenni a lakás + felesleges is.
corvin | 2012. február 23. | 08:35:25
Ez a rém tisztességes, erkölcsös pali a szokásos emútnyócévezés közepette követelte a minap a parlamentben, hogy a szocialisták tegyék vissza az ellopott pénzeket. Majd közli, hogy fogalma se volt, hogy ebbõl adóznia kell, mint a többiek se vették észre a duplán felvett pénzeket. Ennyi amúgy a 47000 Ft-os aljassághoz.
kelemenjanos | 2012. február 23. | 08:12:34
Bocs, némakacsa! Mások, pontosan 47 000.- Ft-ból élnek!
Egyébként akor csodálkoznék el igazán, ha nevezett
1/ még a mai nap, s nem felsõbb utasításra, lemondana;
2/ Pesttõl Nyíregyházáig önostorozná magát!
Ja! Már szóltak Neki!. te, Sándor, most jobb lenne lemondani, de mi akkor is bízunk benned! 1 év múlva kinevezünk albérletügyi miniszternek/államtitkárnak/miniszteri biztosnak, s csak egyetlen feladatod lészen: Bezárni a kiskapukat, úgy, mint be nem jelentett albérlõ ...
Ha meg ez a "munka" sem megy, mindjárt itt lesznek az EU-s választások, lesz néhány hely Neked is....Gabika mellett.
Mekmörfi | 2012. február 23. | 08:11:32
Nekem is van egy saját lakásom, Amit még nem végtörlesztettem, és abban lakom albérlõként, sõt, a vagyonbevallásomban sem tüntethetem fel.
Czomba kis stiklijei csak azt mutatják, hogy a fideszkdnp erkölcsi színvonala és a köz szolgálat köz-t mekkora a köz.
kleopatra | 2012. február 23. | 08:06:39
Az összes tetû ingyenélõ hazudik, mind csak megélhetési politikus, az emberek és az ország sorsa egyáltalán nem érdekli. hol van most a halottak nevére szerzõdést kiállító budai? Remélem az APEH is vizsgálódni fog.
Jager László | 2012. február 23. | 08:04:14
Mondhatnám
czombos a felderítés!
J.L.
xanadu | 2012. február 23. | 07:52:44
HÚÚÚÚ!
Ezek ennyire pitiánerek és hülyék!
elsore | 2012. február 23. | 07:49:55
beagleboy19741121 | 2012. február 23. | 07:41:18
Az újságíró tett neki egy szívességet, mert az SZJA bevallást még nem kellett leadni. Most majd gyorsan beírja, a vagyonnyilatkozatért meg bocsánatot kér, annak nincs jogérvénye.
Oszt jónapot. Kácsor Zsolt egy tökfej vagy készakarva rendezte így. Ha viszont már 2010-ben is ott laktak, akkor bukta, méretes.
Miura | 2012. február 23. | 07:47:46
Az albérlõket megerõltetõ lett volna kihagyni a cikkbõl?
"Az államtitkár nem kívánta kommentálni az ügyet"
Nem baj, elég ha lemond, a többi meg az APEH dolga.
beagleboy19741121 | 2012. február 23. | 07:41:18
elsore | 2012. február 23. | 07:36:19
ÁÁÁÁÁÁÁÁ.
engem átlag 3 havonta berángatnak,de neki semmi baja nem lesz belõle.
némakacsa | 2012. február 23. | 07:40:10
Valószínû ezt a havi 30-40 ezret észre sem veszi, mások meg ennyibõl élnek.
elsore | 2012. február 23. | 07:36:19
APEH?
HIRDETÉS
Czomba Sándor üresen hagyta vagyonnyilatkozatának egyes rubrikáit
Népszabadság - Birtalan zsolt Amikor felcsöngettem Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkár nyíregyházi lakásába, a kaputelefon hangszórójába álmos fér?hang szólt bele. _x0084_Czomba Sándort keresem_x0094_, mondtam neki, de nem is mondhattam volna más nevet: hiszen a bejáratnál elhelyezett lakónévsorban az államtitkár neve szerepel. Erre az ismeretlen férfi azt válaszolta, hogy _x0084_nincs itt_x0094_. Kivel beszélek, kérdeztem tõle, mire elárulta: _x0084_az albérlõjével_x0094_.
A válasz nem lepett meg, hiszen amióta fölkerültek az internetre a politikusok legfrissebb vagyonnyilatkozatai, a szabolcsi megyeszékhelyen azt beszélik: a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik fideszes országgyûlési képviselõjének lakásában albérlõk laknak, ám ennek _x0096_ s az ebbõl származó jövedelemnek _x0096_ a politikus 2011-es évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában nyoma sincs. (Cikkünk megjelenése után helyesbítette a nyilatkozatot.)
Az említett dokumentum szerint Czomba Sándor két ingatlannal rendelkezik: tulajdonosa egy 800 négyzetméteres vásárosnaményi ingatlannak, amelyen egy 1998-ban épült, 200 négyzetméteres lakóház található, s van egy 51 négyzetméteres, nyíregyházi társasházi lakása, amelyet 2002-ben vásárolt.
Ez a lakás az Északi körút 56. szám alatt van, egy rendezett, jó állapotban lévõ, négyemeletes társasház legfelsõ emeletén. Nem nagy itt a forgalom, de azért járnak erre lakók, akik érdeklõdésemre elárulják, hogy Czomba lakásában másfél-két éve lakik egy _x0084_nagyon rendes pár_x0094_. Szerintük errõl sokan tudnak a környéken, hiszen két éve hamar híre ment, hogy az egyik lakástulajdonos államtitkár lett. A _x0084_nagyon rendes párnak_x0094_ nevezett albérlõknek megtalálom a nevét a lépcsõházban lévõ postaládán: Sz. Piroska és K. István.
HIRDETÉS
A foglalkoztatási államtitkár nyíregyházi lakásának csengõje
A szerzõ felvétele Az Északi körút néhány jobban értesült lakójától megtudom azt is, hogy _x0084_az államtitkár úr korrekt ember, eddig soha nem volt vele probléma, s nem volt elmaradása a közös költségben sem_x0094_. Ezt mások is megerõsítik, mondván, hogy mostanában _x0084_sajnos egyre többen elmaradnak a közös költség megfizetésével, de Czomba nagyon rendes ember, õ pontosan fizet_x0094_. Szóba elegyedek egy idõsebb asszonnyal, aki mind Czomba Sándort, mind az albérlõket ismeri. Tõle is megkérdem, hogy mióta laknak az államtitkár lakásában albérlõk, mire azt mondja, hogy legfeljebb két éve, de az egészen bizonyos, hogy 2011-ben már itt laktak. Azt javasolja, hogy kérdezzem meg a közös képviselõt, de hiába. A Mártírok terén üzemelõ közös képviselõi irodában dolgozó férfi azt válaszolja, hogy a lakókra vonatkozóan nem adhat ki adatokat.
Azt mindenesetre könnyû kideríteni, hogy a Czomba Sándor lakásához hasonló ingatlan havi bérleti díja Nyíregyházán jelenleg 30_x0096_40 ezer forint között változik. Ha az albérlõk valóban másfél-két éve laknak a lakásban, s rendszeresen fizetnek, akkor ebbõl Czombának eddig 300-400 ezer forint jövedelme származhatott _x0096_ ám a politikus vagyonnyilatkozatában jövedelem címszó alatt csak az szerepel, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáraként havi bruttó 997 ezer forintot keres. Holott a dokumentumban van egy rubrika, amelyben _x0084_a foglalkozáson kívüli, adóköteles jövedelmet_x0094_ kell feltüntetni. Ezt azonban Czomba Sándor üresen hagyta.
Fölmerül a kérdés, hogy az albérlõ esetleg nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak fizet albérleti díjat. Ezt a verziót azonban cáfolja, hogy Czomba vagyonnyilatkozatában semmilyen gazdasági társaság nem szerepel.
Nem csoda, hogy az albérlõje nem volt túl közlékeny velem.
_x0084_Nem is tudtam, hogy Czomba Sándor | Belföld: Az államtitkár eltitkolt albérlői | Czomba Sándor lakásában mások élnek, vagyonnyilatkozatában cikkünk megjelenése után jelent meg a pluszjövedelem. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120223-eltitkolt_alberlok-1299882 | 2012-02-23 06:25:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A nagyobb papíroknál a sajátrészvény vásárlások mozgatják elsősorban a piacot , azok végeztével inkább lefele vehetik az irányt. Ami a pénteki ilyesfajta aktivitásokat illeti:
- A Richter Gedeon Nyrt. 7112 darab saját részvényt vásárolt tőzsdén kívüli forgalomban - közölte a gyógyszergyár a Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn. A társaság saját részvény állománya június 28-án 26.079 darab. A társaság közölte továbbá, hogy saját részvényeiből 14.020 darabot adott át a bónuszrészvény program jogosultjai és a kimagasló teljesítményt nyújtó alkalmazottak részére.
- A Mol június 29-én 449.908 darab saját kibocsátású részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén 27.658 forintos átlagárfolyamon- közölte az olajtársaság a tőzsde honlapján hétfőn. A tranzakciót követően a társaság 9.379.116 darab "A" sorozatú valamint 578 db "C" sorozatú Mol részvényt birtokol.
Áttérve a kisebb papírokra. A mai nyertesek a Rába, a Synergon és az econet.
Ezek közül a Rábában van sztori, a múlt héten kiszállt az EBRD, a Trigon Active Alpha Fund pedig 9,814 százalékról 10,046 százalékra növelte a - szavazati arányban mért - befolyását a Rába Járműipari Holdingban.
Délutáni update
Ahogy az már délelött látszott, Rába őrület volt a piacon. A gépipari cég papírja 14 százalékot ugrott fel, önmagához képest igen komoly, 1 milliárdos forgalom mellett.
A piac egyébként viszonylag lagymatag volt, az index 55 pontot emelkedett, 52 milliárdos forgalom közepette. Az OTP végül a pénteki zárón, 10600 fejezte be a napot, míg a Mol 125 forint plusszal 27825-ön. A MTelekom 990, míg a Richter 36820 forinton zárt.
A délutáni bennfentes részvényügyletek krónikájához tartozik, hogy a Magyar Telekom Nyrt. menedzsmentösztönzési programjának keretében történt opciólehívások miatt csökkent a társaság saját részvényeinek száma. A közlemény szerint a sajátrészvények száma pénteken 1.745.141 darabról 1.553.341 darabra, hétfőn pedig 1.503.541 darabra csökkent.
Vécsei Klára az OTP Bank felügyelő bizottsági tagja pénteken 10.430 forintos átlagáron 4.000 darab OTP törzsrészvényt értékesített - közölte a bank. Ezzel Vécsei Klára tulajdona az OTP Bank által kibocsátott törzsrészvényből 6.000 darabra csökkent.
Kissé gyengült a forint hétfőn délután a bankközi devizapiacon, az eurót fél négy tájban 245,95/246,05 forinton jegyezték, szemben a péntek délutáni 245,30/40 forinttal. Az üzletkötők közepes forgalomról és nyugodt kereskedésről számoltak be. A forint a dollárral szemben erősödött hétfőn délutánig: a péntek délutáni 181,40/50 forinttal szemben a dollár árfolyama 180,80/90 forintra gyengült.
| A kicsik vágtatnak | A Mol kicsit felfele mozdult, de az igazán érdekes dolgok inkább a kisebb részvényekben van. | [
"Befektetés"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/A_kicsik_vagtatnak.html | null | true | 0 | 0 | null |
Hiába állította évekig Orbán Viktor, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, a földárveréseken 2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.
Évtizedekig az volt a Fidesz egyik fő kampányszlogenje, hogy megvédik a magyar földet a külföldiektől. Orbán Viktor még egy 2010-es vidéki lakossági fórumon is azt mondta:
“Amíg a Fidesz kormányon lesz, és abban az én munkám is ott lesz, addig Magyarországon külföldiek, akármit döntenek Brüsszelben, itt soha termőföldet nem fognak vásárolni."
A külföldiek földvásárlását 2014-ig még késleltetni tudta az uniós csatlakozási tárgyalásokon elért hétéves moratórium, amit később meghosszabbítottak. A 2014-ben hatályba lépő új földtörvény próbált némi akadályt gördíteni a külföldiek földszerzésének az útjába, de az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást is indított ezen passzusok miatt Magyarország ellen.
A kormánypárt az állami földek eladásának jogi alapjául szolgáló kormányhatározatban még kikötötte, hogy csak magyar állampolgárok indulhatnak az árveréseken, ám a licitek megkezdése előtt módosította a jogszabályt, és lehetővé tette EU-s tagállami állpolgároknak is az árveréseken való földvásárlást.
Lázár János miniszter a szocialistákat tette felelőssé, mert Unióhoz fordultak, és az Európai Bizottság egy konzultáció során kijelentette, hogy az EU-s normáknak nem felel meg a szabályozás, ha abból kizárják az uniós állampolgárokat.
A konzultáció nem kötelező érvényű jogi aktus, és a kormány meg sem várta a magyar Alkotmánybíróság döntését az ügyben, úgy változtatott a külföldieket kizáró szabályon. Így azok EU tagállami állampolgárok, akik teljesítették az egyébként nem túl kemény feltételeket, részt tudtak venni a földárveréseken.
Lázár János elmondása alapján szám szerint 222 ilyen gazdálkodó van az országban.
Holland földesúr Bugyiban
2015-ben több megyében is nyertek az állami földek árverésein külföldi állampolgárok saját nevükön, vagy családtagjaikon, strómanjaikon keresztül.
A külföldi földművesek közül is kiemelkedik a Pest megyei földárverések egyik nagy nyertese, a holland Joseph Janssen. Az üzletember 1992 óta foglalkozik szarvasmarha-tenyésztéssel és kereskedelemmel Magyarországon.
Már az uniós csatlakozás előtt készült a földpiac liberalizációjára, 2001-ben jelezte a sajtóban, hogy amint lehetősége lesz rá, földet fog vásárolni. Amikor az új földtörvény hatályba lépett, a szintén holland feleségével el is kezdték felvásárolni a bejelentett lakhelye, Bugyi környékén lévő földeket.
Most feleségével és cégének ügyvezetőjével együtt valamivel több, mint négyszáz hektárhoz juthatnak hozzá a földárverések után összesen 813 millió forinért.
Ezen földek között van olyan, amit Janssen cége, a Hunland Trade Kft bérel, és meg is vehetik azokat, hacsak nem élnek a környékbeli gazdák az elővásárlási jogukkal. A holland földbirtokos érdekeltségi köre által megbízott ügyvédek tettek róla, hogy ez ne fordulhasson elő: sokszor egymásra licitálva emelték az egekbe az árakat.
Erről az Átlátszó tudosítója személyesen is meggyőződött. Volt olyan földrészlet, ahol a kikiáltási ár több, mint hatszorosáért vitték el a földet.
Számos olyan Janssen cége által bérelt földrészlet volt, ahol az állam furcsa módon az utolsó pillanatban visszavonta az árverési hirdetményt, több a Hunland cégcsoport által bérelt parcellára pedig nem akadt licitáló, így biztosan életben maradnak a cégnek a szocialista kormányok alatt megkötött földbérleti szerződései. Az érdi árveréseken történt furcsaságokról, és a gazdák véleményéről a liciteken megfigyelőként résztvevő Keller László, volt szocialista közpénzügyi államtitkár a facebookján számolt be.
A kormányközeli Magyar idők is tudósított a Bugyi környéki területek árveréseiről, a cikkben kifejtik, hogy a holland tulajdonú Hunland Trade Kft által bérelt földeket egy magyar gazdálkodó vitte el. Csakhogy ez a gazdálkodó nem más mint, a Hunland Trade magyar ügyvezetője, Szakács Mónika. Ő maga három másik földrészlettel együtt összesen 126 hektárt vett a liciteken.
Egy 3,4 hektáros parcella árverésén az Átlátszó is jelen volt és videót is forgatott. Szakács Mónika és Janssen ügyvédei mellett egy nagyobb helyi gazdálkodó is versenybe szállt ügyvédjén keresztül. Az árveréseken elméletben nem lehet tudni, hogy kiket képviselnek az ügyvédek, de az adminisztratív személyzet egy elszólása miatt be tudtuk azonosítani a versengő feleket.
A felvételen látszik, hogy egyazon cég két ügyvezetőjének a jogi képviselői licitálnak sokáig egymásra, egy ponton beszáll a magyar gazda ügyvédje is, de a hétmilliós határ után már nem emeli fel a licitáló tárcsáját, így hétmillió-ötvenezer forintért kelt el a föld.
Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora from atlatszo.hu on Vimeo.
Kiterjedt cégbirodalom
Joseph Janssen 1992-ben alapította első magyar vállalatát Hütter Csabával, aki két évvel azelőtt még mezőgazdasági miniszter volt a rendszerváltás előtti utolsó kommunista kormányban. Azóta ettől partnerétől megvált a holland vállalkozó, de magyarországi üzleti érdekeltségei terebélyesre nőttek az évtizedek alatt.
Jelenleg huszonegy magyar vállalatban és több külföldi cégben van közvetlen érdekeltsége a németalföldi milliárdosnak. A cégcsoportjának a zászlóshajója a Hunland Trade Kft, mely 2014-ben 83 milliárd forint nettó árbevétel mellett 940 millió forintnyi üzemi eredményt produkált. A vállalat főtevékenységként szarvasmarha tenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozik.
Szépen tejelnek az állami és uniós támogatások is a cégnek: az uniós támogatásokat monitorozó openspending.org oldal szerint 2012-ig 2,6 millió euró uniós támogatás kaptak, a következő években az uniós agrárkassza összesen 148 millió forinttal, a magyar adófizetők pedig 122 millió forinttal támogatták a vállalatot a vidékfejlesztési hivatal adatbázisa szerint.
Janssen más cégein keresztül további támogatásokhoz jutott hozzá hasonló nagyságrendben.
A feleségével közösen tulajdonolt Hunland Trade a világ számos pontján aktív érdekeltségekkel bír, és 2012-ben elnyerte a Figyelő Top200 gáláján az év magyar vállalata díjat is. A cégcsoport hatalmas járműparkkal rendelkező szállítmányozási vállalata, a Hunland Trans a legnagyobb száz magyar logisztikai cég között szerepel.
Politikai hátszél
Janssenék üzleti szárnyalása korántsem volt zökkentőmentes, a cég megérezte a 2010-es politikai irányváltást. A Hunland cégcsoportnak a szocialista kormányok alatt kötött földbérleti szerződéseit Budai Gyula elszámoltatási biztosként még meg akarta vizsgálni 2011-ben. A vizsgálat eredményéről nincs érdemi információ.
Egy hatalmas volumenű beruházásuk is a kútba esett: a Magyar Narancs 2010-es beszámolója szerint a Hunland Trade egyik leányvállalata, a Hunland Pork 2006-ban elindított egy óriási sertéstelep-beruházást, amelynek a célja az volt, hogy évi ötvenezer disznó felnevelésére alkalmas állattartó telepet hozzanak létre 1,3 milliárd forint uniós támogatás felhasználásával.
A Pest megyei Újhartyán közigazgatási területén, az Újlengyel határába tervezett beruházással az országos sajtó is foglalkozott. A Magyar Narancs szerint a Hunland 2010 előtt "fentről" kapott támogatást, így tudták megkapni a környezetvédelmi engedélyeket, miközben a nyilvánvaló volt a beruházás óriási környezeti terhelése.
A terv végül a bűztől rettegő újlengyeliek, és a nagyüzemi állattartás ellen küzdő Magyar Természetvédők Szövetsége ellenállásán bukott el.
Futsal-szponzoráció
A 2010-es kormányváltás után Janssen is változtatott a cége támogatási politikáján. Korábban a lovassportokat támogatta, de 2012-ben a Hunland cégcsoport szponzorként megjelent az NB2-es Dunakeszi Kinizsi Futsal csapat mögött.
Ebben az egyesületben történetesen oszlopos tag Szíjjártó Péter, Magyarország jelenlegi külügyminisztere is, más külügyi vezetőkkel egyetemben. A külügyminiszter a NolTv-nek adott nyilatkozata alapján büszke rá, hogy minden mezszponzorukat személyesen ismeri.
Szíjjártó Péter életének egy másik fontos részében, a külgazdasági keleti nyitásban is meghatározó szerepet játszik a Hunland Trade. A projekt eredményei között a Hunland azerbajdzsáni szarvasmarharha exportját is meg lehet említeni.
Budai Gyula, aki pár éve még a földbérleti szerződései miatt el akarta számoltatni Janssen cégeit, most a Hunland orosz terjeszkedését segíti egy orosz-holland-magyar vegyesvállalat létrehozásával. Az állami bábáskodás mellett létrehívott vegyesvállalat lehetőséget ad az Oroszországot sújtó szankciók kijátszására is, mert a vegyesvállalatokra nem vonatkozik az orosz piacra irányuló exporttilalom.
Szürkemarha termékpálya
A Hunland Trade a 160 tagot tömörítő Hortobágymenti Húsmarhatartók Szolgáltató Szövetkezetével is együttműködik. A szövetségnek az a Kun Péter az elnöke, akinek fölbérleti ügyeiről tavaly nyáron cikkezett az Átlátszó, és aki Fazekas miniszterrel is jó kapcsolatot ápol.
Kun családja és cége összesen 577 hektár bérleti jogát nyerte el 2013-ban Ángyán József földbérleti pályázatokról szóló jelentése szerint.
A Hunland Trade-del együttműködve Kunék olyan konstrukciót dolgoztak ki a hungarikumnak számító magyar szürkemarha termékpályájára a Hortobágyon, melynek keretében az amerikai érdekeltségben lévő Cargilltől veszik meg a tenyésztők a Purina tápot, és a Hunland Trade-nek adják tovább felvásárlásra a magyar marhát vágáséretten.
Parlamenti interpellációt is inspirált a Hunland Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa a Hunland viselt dolgait ezekkel a szavakkal illette egy országgyűlési felszólalásában: "Felháborítónak tartom, hogy már szinte naponta kerülnek nyilvánosságra azok az esetek, amikor az állam egyértelmű külföldi földszerzési vagy spekulációs célú földvásárlási szándék esetén sem él elővásárlási jogával. Pedig a kormány ciklusa elején azzal az indokolással hozta létre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy az majd megakadályozza a vélhetően kétes szándékú földvásárlókat. Az azóta eltelt évek bebizonyították, hogy a Fidesz egyáltalán nem gondolta komolyan a magyar föld megvédését és a helyben élő családi gazdálkodókat ellehetetlenítő, maffiaszerű cégcsoportok visszaszorítását. A Hunland cégcsoport csak egy példa a sok közül, ugyanakkor figyelemre méltó példa, hiszen azon túl, hogy holland hátterű, a helyiek egybehangzó véleménye alapján komoly visszásságok történnek ezeknél a cégeknél, amelyeket hosszú évek óta büntetlenül úsznak meg az érintettek. [...]"
A Hunland neve egy nemzetközi állategészségügyi botrányban is felmerült, amit a Compassion in World Farming (CWF) brit állatvédő szervezet robbantott ki 2015-ben. Az állatvédők bizonyítékokkal szolgáltak, hogy borzalmas körülmények között szenvedett ki ezer Magyarországról és Romániából származó marha a palesztinai Gázában, mert elkábítás nélkül vágták le őket.
A CWF szerint bizonyos, hogy az állatokat szállító hajót a Hunland üzemelteti, amely a térségben lévő országok közül leginkább Törökországba szállít nagy tételben szarvasmarhát. A cég nem reagált a vádakra.
Janssent megkerestük a magyarországi földbérleteivel és a földvásárlásaival kapcsolatban, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszolt a kérdéseinkre.
Videó: Victora Zsolt | Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora | Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/01/20/tobb-szaz-hektar-foldet-vasarolt-szijjarto-futsalcsapatanak-holland-szponzora/ | 2016-01-20 11:15:34 | true | null | null | atlatszo.hu |
Gyakran óriási szakadék tátong az adataink biztonsága és a biztonságérzetünk között. De mi az önhöz hasonló felhasználók, és mi az önt védeni hivatott cégek felelőssége? David Jacoby szokatlanul világosan mesélt arról, mi a baj azzal, ahogy mindehhez hozzáállunk. A Kaspersky Labs svéd kutatójával Máltán, a cég kiberbiztonsági konferenciáján beszélgettünk. Segített abban is, hogyan lehet könnyen megjegyezhető, mégis erős jelszót kitalálni. Önnek mi az első dolog, ami eszébe jut, ha azt hallja: Facebook?
A kutatás, a technikai oldal mellett az IT-biztonság pszichológiai vonatkozásaival is foglalkozol. Ez honnan jött, és pontosan mi érdekel ezzel kapcsolatban?
Sok éven át foglalkoztam hobbiból a pszichológiával. Mivel alapvetően informatikai rendszerek penetrációs tesztelését végeztem, feltűnt, hogy minden alkalommal ugyanazokkal a technikai problémákkal találkozom. Ennek pedig az az oka, hogy alapvetően hibás, ahogy a biztonsági termékekhez hozzáállunk.
Az a mentalitás, ahogy a számítógépes biztonságról gondolkodunk, totálisan rossz.
Mondok egy példát: a rendszerek automatikus tesztelésére használt programok. Ezek a hálózatodat szkennelik, ismert sebezhetőségek után kutatva. Amikor ezekről a termékekről beszélünk, mindig arról van szó, milyen jók, milyen funkcióik vannak. De nemcsak azzal kellene foglalkozni, hogy egy termék mit tud tenni érted, hanem épp fordítva, azzal is, hogy mit nem tesz meg. Mert azokat a dolgokat, amiket nem talál meg, azokat IT-szakemberként neked magadnak kell helyette megtalálni. Ezekkel a termékekkel az az őrült nagy helyzet, hogy egyszerűen nem működnek, hibásak.
Fotó: Roman Rudakov / Kaspersky Lab David Jacoby
Honnan is jöttél?
Magyarországról.
Hogy mondod magyarul, hogy "password"?
"Jelszó".
Oké. Leírnád nekem? És hogy kell kimondani? "Jel-szó". Mondjuk, hogy van egy e-kereskedő vagy egy banki oldalam. Ha létrehozok egy jelszó.txt nevű fájlt az összes jelszavammal minden egyes rendszerhez, az egy olyan probléma, amit ezeknek a termékeknek meg kellene találnia. Nem fogják megtalálni. Nincsenek lokalizált adatbázisaik, csak angol nyelvűek. Angol jelszavak, könyvtárak, fájlok, minden. Ha valamilyen varázslattal megszereznéd minden magyar ember jelszavait, szerinted hány százalékuk lenne magyarul? Elég nagy arányban, igaz? Ezek a termékek nem találnák meg őket. A svédben van három karakterünk, amik más nyelvben nem is léteznek, ezeket se ismernék fel. Tehát van egy szkennered, ami átvizsgálja a rendszeredet, azt mondja neked, hogy minden rendben, tökéletes vagy, nincsen semmilyen sebezhetőséged. De van egy jelszó.txt nevű fájlod a webszervereden.
A külföldi hekkerek ügyesebben lokalizálnak, ők könnyebben megtalálják az ilyesmit?
Ha képzett hekker vagy, és megtámadnál egy magyar céget, tudnád, hogy az egy magyar cég, ezért olyan eszközökre váltanál, amikkel megtalálod ezeket. Ez a bizonyos fájl valószínűleg nagyon könnyen megtalálható lenne egy nagyon kis szótáron alapuló támadással is. Hogy van magyarul, hogy "titok"? Vagy az, hogy "magán", "biztonsági mentés", "régi"? Mi a tapasztalatod, láttál már ilyen nevű könyvtárakat emberek számítógépein?
Hogyne.
Ez az egyik olyan dolog, ami problémás pszichológiai szempontból. Azt mondjuk, hogy ez a termék olyan nagyszerű, mert képes x, y, z-re, mire te megveszed, és tényleg tudja x, y, z-t, de nem tudja 1, 2, 3-at. A másik gyakori kifogás, hogy az IT-biztonság sok pénzbe kerül. Nem kerül sok pénzbe. A termékek kerülnek sokba, a szoftverek, nem az IT-biztonság, mert az egy gondolkodásmód. Meg kell értetni az emberekkel, mit tehetnek, mit ne tegyenek. Az emberek például mindig azt mondják, lehetetlen megjegyezni húsz egyedi jelszót. Valójában ez bullshit, tök egyszerű megjegyezni, vagy nem?
Azt mondanám, nem szükséges.
Ezt hogy érted?
Én személy szerint jelszókezelőt használok, ami megjegyzi őket.
Oké, de jelszókezelőt használni - nem tudom máshogy mondani - elhülyít. Nem téged akarlak sértegetni, csak arra gondolok, hogy nem segít abban, hogy gondolkozz a jelszavakon, és ha a technológiát elvennék tőled, nem tudnád, hogyan alkoss erős jelszavakat. Egyetértenél azzal az állítással, hogy nehéz megjegyezni húsz jó, egyedi jelszót?
Nem, mert ez függ attól, hogyan alkotod meg a jelszavakat. Használhatsz például mondatokat.
Pontosan. De ha megkérdeznél egy átlagembert, mondjuk az anyukádat, a szomszédot, a barátnődet, valakit, akinek nincs köze az informatikához, mit gondolsz, mi lenne a válasz arra, hogy milyen egy erős jelszó?
Valami olyasmi, hogy legyenek benne különleges karakterek, számok, minél hosszabb, annál jobb.
Igen, ami viszont nem annyira igaz. Szerintem a legbiztonságosabb jelszó az egyedi jelszó. Ha valahogy megszerzem a Facebook-jelszavadat, azzal nem szabadna hozzáférnem a LinkedIn-fiókodhoz is. Na de hogyan hoznál létre húsz ilyen erős, egyedi jelszót? Tetszett, amit az előbb mondtál, hogy egy kifejezést használnál egy szó helyett. Mondj egy kifejezést!
Van néhány ilyen jelszavam...
Nem azokra gondoltam, amiket tényleg használsz!
Magyarul vannak, úgyhogy úgyse értenéd.
Ó, akkor inkább írd le! (nevet)
Szóval általánosságban egy online bankos fiókhoz használható lenne például valami olyasmi, hogy "ezegynagyonfontosfiokmertpenzvanbenneugyhogyerosjelszokell", vagy hasonló.
Ez igazából nagyon jó módszer. Nekem másféle rendszerem van. Először meghatározok egy statikus karaktersort, amit aztán mindenhol használok, de minden egyes oldalon hozzáadok egy különleges azonosító részt. Vegyünk például egy filmidézetet, mondjuk azt, hogy "Luke, én vagyok az apád" (leírja az első betűket), tehát LEVAA. Tegyünk hozzá egy felkiáltójelet, mert néhány oldal kér speciális karaktert. Minden jelszavad ezen fog alapulni, de az asszociáció erejével kiegészítve. Van Facebookod? Mi az első dolog, ami eszedbe jut, ha azt mondom, "Facebook"?
Kék.
Kék, én is arra gondolok először. És ha azt mondom, Twitter?
Madár.
LinkedIn?
Szakmai.
És itt is vannak az erős jelszavaid ezekhez az oldalakhoz: "levaa!kek", "levaa!madar", "levaa!szakmai". Egyszerű, nem? És szerintem elég könnyű megjegyezni is. Az a jó, ha előállunk olyan megoldásokkal, amik nem technikai jellegűek. Ezért gondolom, hogy jó ötlet a jelszókezelő, de még jobb, ha az emberek először tudják, hogyan alkothatnak jó jelszót, és csak ezután használják. Ugyanígy kell gondolkodnunk mindenről, a titkosítástól a biztonsági mentéseken át a sebezhetőségek befoltozásáig. Újszerűen, mert a technológia folyamatosan fejlődik, és nekünk is fejlődnünk kell abban, ahogyan a biztonsághoz hozzáállunk. Olyan sok rossz kifogás van, amik ma már nem érvényesek. Például, hogy lehetetlen megjegyezni húsz egyedi jelszót. Tényleg az, ha számítógép által generált kódokat használsz, de nem kell azt használnod.
Fotó: Bolcsó Dániel / Index.hu David Jacoby előadása a Kaspersky Lab kiberbiztonsági hétvégéjén.
Mi a helyzet a másik oldallal? Gyakran széles rés tátong a valóság, vagyis a tényleges biztonság, illetve ennek a biztonságnak a percepciója, a biztonságérzet között. Egy olyan cégnek, mint a Kaspersky vagy más IT-biztonsági vállalatoknak, milyen felelőssége van ennek a résnek a szűkítésében?
A felelősség szerintem erős szó.
Milyen szót használnál?
Van bármilyen felelősségünk bármiben?
Ha azt mondod, hogy a missziód, hogy...
Hogy "megmentsem a világot"? (Utalás a Kaspersky szlogenjére - BD)
...hogy növeld a felhasználók biztonságát.
Azt mondanám, hogy ez egy cél, nem egy felelősség. Igen, ez a célunk, és van egy csomó kutatónk meg IT-szakemberünk, akik meg tudnak oldani egy sor technikai problémát, de sokan vannak nálunk olyanok is, akik iskolásokhoz, tinédzserekhez, nem-technikai emberekhez szólnak, és beszélgetünk veletek, újságírókkal is. Csökkenteni ezt a rést, növelni az emberek tudatosságát, hogy személyesen is érintve érezzék magukat - ezzel folyamatosan foglalkozunk. Technológiával csak a problémák egy részét lehet megoldani, a többinek az oktatásból, tréningből kell jönnie.
Olyan ez, mint a gyereknevelés: ugyanazt el kell mondani újra és újra és újra, amíg meg nem ragad a fejükben.
Mindezzel együtt, mit gondolsz a cégek technikai feladatairól ezzel kapcsolatban? Ha például egy átlagos felhasználó leül a gép elé, hogy a munkáját végezze, vagyis hogy eszközként használja a technológiát a céljaihoz, de felugrik egy ablak, hogy frissítsen valamit most azonnal, különben bajban lesz, viszont ott van a kis x az ablak sarkában...
...csak rákattintasz, mert dolgozni akarsz, nem frissítgetni. Persze, én is azt gondolom, hogy miért nem mondjuk azt a fejlesztőknek, hogy használjanak automatikus frissítéseket? Nem lenne atomfizika megoldani, hogy minden program automatikusan, a háttérben frissítse magát, az iPhone-om is meg tudja oldani.
Amikor magának a felhasználónak a felelősségéről van szó, általában is gyakori, hogy őt hibáztatják, neki kell tájékozottabbnak lennie, neki kell jobb jelszavakat kitalálnia, egy csomó mindent kell neki csinálnia. Egy másik megközelítés szerint viszont nem a felhasználónak kellene a sebezhető szolgáltatások problémáit megoldania vagy a veszélyek ellen védekeznie, ez elsősorban a fejlesztők feladata kellene, hogy legyen.
Abszolút, ez nem tisztán felhasználói probléma. Viszont őszintén szólva szerintem manapság túl nagy nyomás nehezedik a cégekre és a fejlesztőkre, és nagyon kevés felelősség magára a felhasználóra. Hadd játsszam az ördög ügyvédjét: ha van egy gyenge jelszavad a Yahoonál vagy a LinkedInnél, meghekkelik őket, és kiszivárog az adatbázisuk, benne a te gyenge jelszavaddal, nem gondolod, hogy nem is igazán számít, hogy meghekkelték őket, hiszen amúgy is gyenge a jelszavad? Lehet, hogy rossz vagy abban, hogy a saját dolgaidat biztonságosan kezeld, mindenhol ugyanaz a jelszavad stb., de amint meghekkelnek egy szolgáltatást, és kiszivárog a jelszavad, elkezdesz rájuk mutogatni, hogy ezt meg ezt kellett volna jobban csinálniuk. Igen, sok mindent kellett volna csinálniuk, de neked is. Ez két irányban működik. | Nem mindegy, hogy ellopják-e a jelszavadat? | Nem mindegy, hogy ellopják-e a jelszavadat? - Mármint ha az a jelszó úgyis gyenge. Egy szakember szerint nagyon rosszul gondolkodunk a biztonságról. Kiderül, hogy készül a jó jelszó, és hogy mi köze Luke Skywalkernek a Facebookhoz. | [
"interjú",
"david jacoby",
"kaspersky",
"kiberbiztonság",
"jelszó",
"klcsw2016",
"tech"
] | 0 | http://index.hu/tech/2016/10/27/david_jacoby_interju_kiberbiztonsag_jelszo_kaspersky | 2016-10-27 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Nyomozást indított az ügyészség egy család négy tagja ellen, akik rátámadtak a hangos születésnapi bulijuk miatt rájuk kihívott rendőrökre. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településen előző hét szerdán (augusztus 16) tartott összejövetelen olyan "hangosan italoztak", hogy a szomszédok csendháborítás miatt kihívták a rendőröket.
A helyszínre rendőrök érkeztek, akik felszólították a szórakozókat, hogy halkítsák le a zenét, majd távoztak. Ezután ismételt bejelentés érkezett a hangoskodásról, mire erősítéssel vonultak ki a rendőrök intézkedni.
A születésnapját ünneplő férfi akkor kiment a ház elé és ökölbe szorított kézzel sértegette a rendőröket, testvére pedig fellökte az egyik rendőrt. Ekkor könnygázt fújtak rájuk a rendőrök és a testvérek bemenekültek az udvarra.
Ekkor megjelent az ünnepelt élettársa, aki közölte a rendőrökkel, hogy ha nem lenne ott a gyermeke, akkor feldarabolná és megszurkálná őket. Az ünnepelt testvére pedig meglökött egy rendőrt, egy másikat lefejelt, élettársa közben egy lavór vízzel öntötte le a rendőrt, aki megpróbálta megbilincselni a férfit.
Amikor a rendőrök próbálták a közrendet helyreállítani, visszaérkezett a helyszínre a férfiak lánytestvére, aki kezében egy gyermekkel az egyik rendőr irányába futott és megpróbálta arcon ütni, ami nem sikerült - közölte az ügyészség. | Rendőrökre támadtak az elszabadult szülinapi buli résztvevői | Annyira elfajult egy születésnapi buli egy szabolcsi településen, hogy a résztvevők rátámadtak a csendháborítás miatt kihívott rendőrökre. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/baleset-bunugy/2023/08/21/szuletesnapi-buli-szabolcs-rendorseg-csendhaboritas | 2023. 08. 21. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Valóban lezárt ügyről van szó?
Inkább kibeszéletlen ügynek mondanám. A legtöbb kérdés elől a nyár elején, a 777.hu keresztény blognak adott interjújában kitért, mondván, mindent elmondott akkoriban.
Abban igaza van, ha valamit tenni lehetett, vagy tenni kellett volna, akkor azt február-március magasságában lehetett, vagy kellett volna megtennie. Nem a társadalomnak, Balog Zoltánnak. Ő nyilván úgy döntött, elegendő, ha az ügyben vállalta a felelősséget, szerinte azzal arányos döntést hozott, amikor lemondott a zsinati elnökségről.
Lemondott, vagy lemondatták?
Ez egy technikai kérdés. Le nem mondatták. Az egyház ilyen döntést nem hozott, legfeljebb, "külső hatásra" felmérték az ügy súlyát és azt tanácsolták neki, hogy ezzel a részleges visszavonulással - ő is, az egyház közössége is - megúszhatja a botrányt. Felsőbb körökben azt gondolhatták, el fognak csitulni a vihar hullámai, mert őszintén szóval kit érdekel egy református püspök botlása? Nem ő a köztársasági elnök, sem az igazságügy-miniszter, de nem is milliárdos oligarcha. Tévedtek. Egy emblematikus politikai személyiség volt, aki nem tud nyomtalanul eltűnni.
Teljesen visszavonult. Vagy esetleg most a háttérből próbál irányítani?
A háttérből olyan nagy dolgokat aligha irányíthat. Amit politizáló egyházi vezetőként el lehetett érni, vagy el tudott érni, azt már megtette.
Ön gyakorló lelkész. A környezetében beszélnek még Balog-ügyről?
A mi szintünkön, egy vidéki gyülekezeten belül, ciki erről az ügyről és a szereplőiről beszélni. Egy hasonlattal szeretném megmagyarázni. Ha tízszer szólok a szomszédnak, hogy vasárnap délben ne zajongjon a fűnyíró traktorjával, de rá sem hederít, tízegyedszer már az én arcom ég, mert úgy gondolom, megint én vagyok a bunkó, hogy annyiszor hozom szóba ugyanazt. Ez Magyarországon politikai stratégia lett. Tízszer nem válaszolunk valakinek, tízszer levegőnek nézzük, akkor tizenegyedszerre már talán ő fogja magát kellemetlenül érezni, ha ugyanazt a problémát feszegeti. Ha Balog Zoltán február-márciusban úgy gondolta, hogy el van intézve az ügy, akkor szeptember végén teljesen felesleges újra és újra előhozni a témát. Ő pontosan tudja, hogy a hallgatása miatt egy rosszul összefort, elvakart, heges seb keletkezett, és az is marad, amíg nem tisztítják ki. De az egyházunk megtanult együtt élni az ilyen problémákkal.
Mire gondol?
A Magyar Református Egyház az elmúlt száz évben mindig is kollaboráló egyház volt. Az egyházi vezetők Horthy Miklóssal, Rákosi Mátyással, Kádár Jánossal, most Orbán Viktorral ugyanúgy megtalálták és megtalálják a közös hangot. Az a probléma, hogy sem most, sem a múltban soha nem elvekről volt szó, nem az evangélium, meg a tisztesség, meg a jóság, a józanság diktálta a követendő utunkat. Az egyházak valódi súlyát mindig a klérus, a papság, a mi esetünkben a lelkészek jelentették, de valljuk be, dőreség volna elvárni bárkitől, hogy az evangélium igazságért, valamilyen ügyben a tisztességes kiállásért kockáztassa a megélhetését. Mert be kell vallani, mindez 110 százalékban a pénzről szól. Balog püspök karrierje is a pénzről szólt tulajdonképpen, igaz, hogy ő ennek egy részét, vagy talán az egészet is, az egyháznak seperte be.
Valaki azt mondta róla, "két úr szolgája" volt. Püspökként a miniszterelnök lelki vezetőjeként említették...
Lehet, hogy rossz végén kezdtem lapozni a Bibliát, de nem látom, hogy Orbán Viktor személyiségének bármi köze volna akár a reformátussághoz, akár a kereszténységhez, ezért azt sem gondolom, hogy szüksége volna lelki vezetőre. Legfőképpen nem Balog Zoltánra. A püspök tökéletesen alkalmas személy volt arra, hogy egy magyar politikai párt elméleti szakembere legyen. Tökéletesen beleilleszkedett abba a társaságba, amely az elmúlt három évtizedben a magyar politikai életet uralta. Ennek két típusa van, a "kemény fiúk", a Rogán-Lázár típusúak, akik milliárdosok lettek a politikai hatalmuk révén, meg azok a hasznos "talpasok", akik szolgálták a rendszert, de nem harácsoltak a svájci bankszámlájukra milliárdokat. Balog Zoltánt is ide sorolnám.
A püspök visszavonult a közszerepléstől, de aki egyszer megkóstolta "mindkét úr" szolgálatának az előnyeit, abból lehet visszavonult politikus?
Csak feltételezésekre lehet hagyatkozni. Sem nekem, se másnak biztosan nem mondta el a püspök úr, hogy mi volt az ő szerepe a Fideszben, vagy hogyan érte el a csúcsminiszter pozícióját. Nyilvánvaló az volt a küldetése 2018-ban, hogy lépjen Bogárdi Szabó István örökébe a református zsinat elnökeként. Bogárdi már negyedszer nem lehetett püspök, olyan emberre volt szükség, aki ugyanazt az utat fogja tovább járni, aki erősen el van kötelezve a jobboldal és nyilván a Fidesz mellett. Balla Péter rektor volt a másik jelölt, aki egy önérzetes, jellemes ember, és akit nem lehetett volna madzagon rángatni, meg utasításokkal irányítani. Ideális embert találtak Balog személyében. Okos emberek írják a magyar politikát.
Ön szerint melyik egyháznak vannak ma állami privilégiumai?
A Fidesznek nincs "vallása". Semmiféle keresztény értékrendje sincs. Politikai céljai és érdekei vannak, amit, ha bárki révén erősíteni tud, azzal összefog. A kormány a katolikus egyházzal is, meg a református egyházzal is nagyon jó kapcsolatot ápol, márpedig katolikusnak is lenni, meg reformátusnak is - legalábbis a Biblia vagy az evangéliumok szerint - tartalmában és lényegében összeférhetetlen dolog. Ahogyan én sem, az állam sem lehet egyszerre katolikus és református, pedig most ez történik. Amiből egyetlen dolog következik: az egyházunk csupán politikai eszköz. Szomorú, de igaz, és ezt a Református Egyház vezetői is pontosan tudják. Tudták az 50-es években is, amikor lelkészeit bebörtönözték, megfosztották mindentől, még az emberi méltóságuktól is, és tudja ma is, ahogyan lehajtja a fejét a Balog-ügy kapcsán. | Kegyelmi ügy: a társadalom gennyező sebe | Egy emblematikus politikai személyiség nem tud nyomtalanul eltűnni. Egyebek között erről beszélt Darvas-Tanács Erik református lelkész Balog Zoltán legújabb interjúja kapcsán. Ebben a püspök elismerte, hogy hibázott, rossz döntést hozott a kegyelmi ügy kapcsán. „Ha nem akarja, hogy nehezebb legyen az életem meg a szolgálatom, mint ahogy eddig volt, akkor szerintem erről már nem érdemes beszélni. Ez egy lezárt történet” – tette hozzá. A Hírklikknek nyilatkozó lelkész szerint viszont Balog pontosan tudja, hogy a hallgatása miatt egy rosszul összefort, elvakart, heges seb keletkezett, ami mindaddig gennyezhet, amig ki nem tisztítják. Ám úgy tűnik, az egyháza megtanult együtt élni az ilyen problémákkal. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/kegyelmi-ugy-a-tarsadalom-gennyezo-sebe/529716 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A színésznő, aki jelenleg első rendezését forgatja, a Vasárnapi Híreknek adott interjút.
Jolie elmesélte, hogy a filmet kétszer kell leforgatnia: egyszer angolul, egyszer pedig a kelet-európai szereplők nyelvén. "Jelenleg eredeti nyelven vesszük fel a filmet, utána pedig angolul is, így két teljes filmet készítünk. A színészek folyékonyan beszélnek angolul, keményen dolgoznak, és két nyelven szerették volna megoldani a feladatot." – mesélte a hatgyerekes anyuka.
Hozzátette: "Színesben vesszük fel a jeleneteket, de lehet, hogy a végén fekete-fehérben lesz látható. Még nem döntöttük el. Egy sor képet fekete-fehérben tettünk egymás mellé, és meg kell, mondjam, gyönyörűek voltak."
A világsztár a lapnak elárulta, könnyen emészthető filmet szeretne készíteni, hiszen az a cél, hogy minél többen megnézzék. "Azoknak az embereknek szánjuk, akik csak úgy el akarnak menni a moziba és megnézni egy romantikus filmet. Nem akarom nehezen emészthetővé tenni" – nyilatkozta Jolie. | Angelina Jolie újabb titkokat árult el készülő filmjéről | A színésznő, aki jelenleg első rendezését forgatja, a Vasárnapi Híreknek adott interjút. | [
"angelina jolie"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2010/11/25/angelina-jolie-ujabb-titkokat-arult-el-keszulo-filmjerol | 2010-11-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2016. június. 09. 21:53 Utolsó frissítés: 2016. június. 09. 21:51
Cáfolta a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője, Binder István, hogy a jegybank feljelentést tett a Magyar Posta vagy az FHB Jelzálogbank ügyében.
A Magyar Posta Zrt. korábban azt közölte az MTI-vel, a nyomozó-hatóságok arról tájékoztatták a céget, hogy szerdán a Magyar Nemzeti Bank feljelentése alapján, csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indítottak, amely során a Magyar Postánál is eljártak. Folyamatban lévő ügy miatt több információt nem adhatnak ki.
A rendőrségi akcióról, és az ügy hátteréről itt írtunk részletesen, közben pedig megtudtuk azt is, meghatározó tulajdonos lehet az állam az FHB-ban. | Gazdaság: Nem az MNB miatt nyomoznak Spéder érdekeltségeinél | Spéder Zoltán érdekeltségeinél szerdán tartottak házkutatást a rendőrök, és le is foglaltak adathordozókat. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20160609_MNB_Speder_nyomozas_FHB_Posta/nyomtatas | 2016-06-09 21:53:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
A képviselő-testület november 25-i döntése alapján zugírászat, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, számviteli fegyelem megsértése és más bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést tett a békéscsabai rendőrkapitányságon Bacsa Vendel, Békéscsaba jegyzője. Az önkormányzat nyár óta vizsgálódott a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérség Társulás által 2011. november 3. óta megkötött szerződések ügyében. Szakértői véleményeket rendeltek el, ezek alapján döntött a feljelentés mellett a képviselők többsége.
Békéscsabai képviselő-testületi ülés, középen Szarvas Péter polgármester
Imre György / Népszabadság
Az ügy ismerőit az háborította fel, hogy a Kistérségi Szociális Intézmény, ahol a dolgozók átlagfizetése 105 ezer forint, összesen 167 millió forint értékben adott megbízásokat a Harangi ügyvédfamília tagjainak, illetve a Haranginé Ádám Zsuzsanna ügyvezetésével működő Joghatás Kft.-nek. Azokat a feladatokat, amelyeket a Harangi családra bíztak, közbeszerzési eljáráson kellett volna meghirdetni – a szakértők szerint ez legalább 16 esetben nem történt meg. A megbízottak olyan munkákat is leszámláztak, amelyekre nem is volt szerződésük. | A fideszes polgármesternél csak egy család lehetett a nyerő | Egy családi vállalkozói kör 116 millió forintot vett föl vélhetően túlárazva, közbeszerzési eljárás nélkül. A társulás elnöke akkor Vantara Gyula fideszes polgármester volt. A békéscsabai kistérségi társulás szerződései ügyében feljelentést tett a város jegyzője. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a-fideszes-polgarmesternel-csak-egy-csalad-nyerhetett-1579253 | 2015-12-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Novemberre megszüntetik a belső határellenőrzéseket a schengeni térségben, jelentette be az Európai Bizottság. A testület közölte: jogilag ez lesz az utolsó lehetőség, hogy például Ausztria meghosszabbítsa az intézkedést – írta meg az Eurologus.
Az uniós szabályok megengedik, hogy rendkívüli esetben a tagállamok ismét bevezessék a schengeni térségen belül a határellenőrzéseket. A menekültválság csúcsán Ausztria is élt a lehetőséggel a szlovén és a magyar határon.
Az Európai Bizottság finoman figyelmeztette a tagállamokat, hogy novemberig se ellenőrizhetnek ész nélkül, csak arányosan. A testület azt is szeretné, ha a menedékkérők másodlagos mozgását például a migránsok visszaküldéséről szóló egyezmények hatékonyabb alkalmazásával akadályozzák meg. Azaz amikor valakinek elutasítják a menedékkérelmét, de közben tovább utazik egy másik tagállamba, küldjék vissza a hazájába – derül ki a cikkből. | Csak novemberig kell kibírni az osztrákok idegtépő határellenőrzését | Vége a soroknak, a toporgásnak, a vegzálásnak. | [
"ausztria",
"emenkültek",
"határellenőrzés"
] | 0 | http://24.hu/kozelet/2017/05/03/csak-novemberig-kell-kibirni-az-osztrakok-idegtepo-hatarellenorzeset | 2017-05-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Czempinski tábornok az UOP élén 1993 és 1996 között állt, a vele együtt elfogott Piotr D. Leszek Balcerowicz volt miniszterelnökhelyettes, a lengyel gazdasági reform atyjának tanácsadója. A tábornok másik munkatársa, Andrzej P. a Leszek Miller (SLD) vezette kormány gazdasági minisztere kabinetjének volt a tagja. Rajtuk kívül negyedikként vették őrizetbe Michal T.-t, az ismert varsói ügyvédet, aki a Lengyel Labdarúgó Szövetség szóvivője volt egykor.
Mint az ügyészség szóvivője elmondta, már hat éve folyik a nyomozás a LOT lengyel légiforgalmi társaság 2000-es és a Stoen Kft – egy fővárosi energetikai cég – 2002-es privatizációja ügyében, a letartóztatások ezzel kapcsolatosak. Feltételezik, hogy a lengyel cégek privatizációjánál milliós nagyságrendű korrupcióra került sor, amelyet tanácsadói szolgáltatásokért nyújtott honoráriumnak számoltak el.
A nyomozás jelenlegi adatai szerint azok a külföldi cégek, amelyek a LOT-ot, illetve a Stoen-t akarták megvenni, a gyanúsítottakkal tanácsadói szerződéseket kötöttek, ennek fejében előzőért egy millió dollárt, utóbbiért 1,4 millió eurót oszthattak el maguk között. Az ügyészség szerint ezek az összegek borravalók voltak a „privatizációs eljárás pozitív eldöntésére”.
A tábornok elleni vád „csak” a Stoen privatizációját érinti. Ez az ügy 2002-ben hatalmas vihart kavart a lengyel belpolitikai életben: a baloldali SLD kormány megváltoztatta az árverést, míg annak tárgya korábban a cég 25 százaléka volt, ezután 85 százalékát adták el. A részvényeket 1,5 milliárd zlotyért egy német cég, az RWE Plus vette meg. Az akkori gazdasági miniszter, Wieslaw Kaczmarek szerint azért változtatták meg a szabályokat, mert úgy vélték, a „szalámi módszernek” semmi értelme. Kaczmarek szerint ez egy sikeres privatizáció volt. A miniszter ugyanakkor tagadja, hogy a tábornok a minisztérium tanácsadója lett volna ebben a privatizációs folyamatban, ugyanakkor a másik őrizetbe vett személy, Andrzej P. valóban kabinetjének tagja volt, s többek között a Stoen privatizálásával foglalkozott.
Cz. tábornok Lengyelországban a titkosszolgálatok egyik legismertebb alakja, annak köszönhetően, hogy rendszeresen megjelent a médiában a szolgálatokkal, a terrorizmussal és a hadsereggel kapcsolatos témákban. A rendszerváltás előtt a hírszerzés tisztje volt, egyike azon személyeknek, akik a független Lengyelország szolgálatait kialakították. 1990-ben Irakban egy olyan rizikós hadműveletben vett részt, amelynek során amerikai ügynököket evakuáltak az Öböl-háború elől. 1996-ban tette le az egyenruhát, azóta széles körű lobby tevékenységgel foglalkozik, amely a gazdasági élet csaknem minden területét érinti, az olajkereskedelemtől kezdve az informatikán és telekommunikáción keresztül a rendőrségi- és katonai eszközök forgalmazásáig.
Az UOP volt főnökének őrizetbe vétele a lengyel társadalomban sokkot okozott – soha eddig még nem vádoltak korrupcióval ilyen magas funkciót betöltő személyt.
Mint az ügyészség szóvivője elmondta, már hat éve folyik a nyomozás a lengyel légitársaság, a LOT 2000-es és egy fővárosi energetikai cég, a Stoen Kft 2002-es privatizációjának ügyében, a gyanúsítások ezekkel az ügyekkel kapcsolatosak.
A Gazeta Wyborcza – a legnagyobb példányszámú lengyel napilap – beszámolója szerint ugyanakkor a tábornok az előállításkor nem volt dühös. Beszállítása alatt hallgatott, majd a kihallgatás során nem ismerte el bűnösségét. Az egyik jelenlevő ügyész szerint igazi tisztként viselkedett.
Az ügyészség természetesen nem hozta nyilvánosságra, milyen bizonyítékok gyűltek össze a tábornok ellen, de a lap információja szerint a Svájcban és Cipruson elhelyezett, a tábornok nevére szóló magas bankbetétek is szerepet játszhattak az őrizetbe vételi döntésben. A tábornokot és a vele együtt őrizetbe vetteket egyelőre a bíróság döntése alapján nem helyezték előzetes letartóztatásba, kiemelkedően magas kaució ellenében szabadlábon védekezhetnek, de az országot nem hagyhatják el. | Őrizetbe vették a titkosszolgálat volt főnökét | Varsóban őrizetbe vették Gromoslaw Czempinski tábornokot, az Államvédelmi Hivatal (UOP) volt vezetőjét, két közeli munkatársát és egy ismert fővárosi ügyvédet. A vád ellenük: a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Szolidaritás Választási Akciója alatti kormányok idején lezajlott privatizációknál elkövetett korrupció. | null | 1 | https://168.hu/kulfold/orizetbe-vettek-a-titkosszolgalat-volt-fonoket-76979 | 2011-11-27 20:20:00 | true | null | null | 168 óra |
A tendert elnyerő nemzetközi reklámügynökség anyacége utólag értesült a megbízásról. Állítólag a budapesti iroda több munkatársa is felmondana.
Hétfőn derült ki, hogy a világ egyik legnevesebb reklámügynöksége, a J. Walter Thompson (JWT) budapesti irodája végzi a magyar kormány külföldi menekültellenes kampányával kapcsolatos feladatokat, nettó 800 millió forintért. A Kreatív Online úgy értesült: a budapesti iroda több munkatársa is a felmondását fontolgatja. Erre reagálva kedden este egy konkurensük, a Saatchi & Saatchi plakátokat helyezett ki a JWT budapesti irodája elé, melyeken az állt, hogy aki távozna a cégtől, azt szívesen alkalmaznák.
Facebook – Saatchi & Saatchi
A Kreatív Online megkereste a JWT New York-i anyacégét, hogy kommentálják az ügyet. Egyelőre annyit válaszoltak, hogy a történtek kedden jutottak tudomásukra és komolyan vizsgálódnak.
A JWT budapesti irodája a Facebookon azt írta: úgy vélik, hogy "egy objektív kommunikáció, ami megfelelő hangnemben szólítja meg az ország területére érkező bevándorlókat, nem tekinthető negatívnak semmi esetre sem". Hozzátették: azon lesznek, hogy a kért üzenetet félreérthetetlenül adják át és ne formáljanak téves képet Magyarországról és az ügynökségről.
A JWT jelenleg az Egyesült Államok legnagyobb reklámügynöksége és a világ negyedik legnagyobb ügynökségi hálózata, 90 országban vannak jelen – írja a Kreatív. Olyan cégek tartoznak az ügyfeleik közé, mint a Nestlé, az Unilever, a Johnson & Johnson vagy a Ford. | Vizsgálódnak a kormány nemzetközi menekültellenes kampánya miatt | A tendert elnyerő nemzetközi reklámügynökség anyacége utólag értesült a megbízásról. Állítólag a budapesti iroda több munkatársa is felmondana. | [
"menekültek",
"reklámügynökség"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2015/09/02/vizsgalodnak-a-kormany-nemzetkozi-menekultellenes-kampanya-miatt | 2015-09-02 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
egészségügy;kérdezőbiztosok;
2017-10-30 06:00:00
Kérdezőbiztossá tett doktorok - Kíváncsi a kormány az adatainkra
Nemcsak panaszainkra és kórelőzményünkre, hanem majd minden szokásunkra, családi titkainkra is kíváncsi a kormány. Az adatokat a háziorvosokkal gyűjtetik be.
Minden korábbinál részletesebb egészségügyi adatgyűjtésre kötelezi a háziorvosokat egy minap megjelent jogszabály. A jövő júliustól életbelépő rendelkezés szerint, egy tetőtől talpig végzett, alapos vizsgálat valamennyi adatát rögzítik majd az úgynevezett elektronikus törzskartonon. A kérdések között szerepel majd például, hogy a családban mikor és milyen krónikus betegségek fordultak elő, volt-e valakinek daganata, és ha igen, hány éves korban, illetve diagnosztizáltak-e allergiát, cukorbetegséget vagy magas vérnyomást a rokonságban. A törzskarton külön rákérdez az apa, anya, testvér, gyermek és unokatestvér betegségeire is.
Az űrlap az orvosi kérdések mellett lényegében egy szociológiai kérdéssort is tartalmaz. Egyebek mellett vallani kell majd arról is, hogy éppen dolgozunk-e, s ha igen részállásban, vagy vállalkozóként, netán eltartottak vagyunk. Az orvosnak ki kell kérdeznie pácienseit a dohányzási, alkoholfogyasztási, étkezési szokásaikról, valamint arról is, hogy mennyire látják sötétnek a jövőjüket, illetve milyen korán ébrednek reggelenként. A nem direkt egészségügyi adatokkal kapcsolatban ugyan megtagadható a válaszadás, de ezt a lehetőséget csak a kérdéssor végén kínálja fel az űrlap.
A kormányzati álláspont szerint minderre azért van szükség, hogy pontos képet lehessen alkotni a lakosság egészségi állapotáról. Korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy érvelt a törzskarton mellett, hogy ezekből a válaszokból lehet majd kiszámolni a valódi egészségügyi ellátási szükségletek költségeit. Azaz az adatbázis nyomán oda lehet majd telepíteni például a dohányzásról leszoktató programokat, vagy a rákszűréseket, ahol a legnagyobb a probléma az országban. Szerinte az adatokból az is kiderülhet, hogy hol, milyen terápiás szolgáltatásokra van szükség.
– Az új jogszabály úgy szörnyű, ahogy van – állítja ezzel szemben Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, aki szerint a háziorvos nem őrizheti meg ezeket a titkokat. Számos esetben ugyanis törvény kötelezi az adatok továbbítására. A szakember emlékeztet arra is, hogy az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet már összeszámolta: mintegy 180 különféle jelentést kell a háziorvosoknak küldeniük az állami szerveknek, amelyeknek körülbelül a felében TAJ-azonosítóval és névvel együtt továbbítanak bizalmas egészségügyi adatokat. Minderről a betegek semmilyen információt és tájékoztatást nem kapnak. A mostani, elektronikus törzskarton kitöltését is úgy képzelte el a minisztérium, hogy olyan helyzetet teremtenek, amelyben a megszeppent beteg mindent bevall, még a rokonairól, a vagyoni helyzetéről és a pszichés állapotáról is. A betegeknek fontos tudniuk – figyelmeztet Alexin Zoltán –, hogy kötelező lenne előzetes adatvédelmi tájékoztatást kapniuk. Ha a háziorvos csak előveszi a törzskartont és elkezd kérdezni előzetes felvilágosítás nélkül, azonnal fel kell állni és eljönni. Ma még a törvény úgy szól, hogy az egészségügyi adatok szolgáltatása a beteg részéről önkéntes. Arról is tudniuk kell a betegeknek, hogy a törzskartonra kerülő adataik automatikusan bekerülnek az e-egészségügyi portál e-profiljába, de a beteg ezt megtilthatja.
AZ új rendelettel kapcsolatos méltatlankodó megjegyzések szaporodnak az orvosi portálokon is. "Csak gyógyítani szeretnék! És nem akarok EESZT-t, vastagbélszűrést, új törzskartont, új szűrővizsgálatokat, és nem akarok informatikus, jogász, könyvelő, adminisztrátor, kérdezőbiztos, NAV és finanszírozási szakember lenni! Arra esküdtem, hogy orvos leszek és gyógyítok!” – írta például egy hozzászóló, míg egy másik doktor azt vetette fel: „Napi 80-100 beteg jön a rendelésre! Mikor töltögetem az új törzskartonokat?”
Azt Selmeczi Kamill háziorvos, a FAKOOSZ Alapellátók Országos Szövetségének elnöke is megerősíti, hogy az új törzskarton töltögetése többletmunkát jelent majd az orvosoknak. Hozzáteszi: „Eddig is megoldottuk az ilyen feladatokat.” Vigaszként azt mondja sorstársainak, hogy a törzskarton kötelező kitöltése csak a jövő nyártól indul és három év alatt kell a teljes körzet lakosságával elkészülni. Abban már ő maga is bizonytalan, hogy a szociológiai kérdésekre begyűjthetők-e a válaszok. Mint ahogyan szerinte az is kétséges, miként adnak majd összegző igazolást papíron, – ahogyan azt a jogszabály előírja – valamennyi betegnek a törzskartonra rögzített adatokról. Ezzel kapcsolatban erősen bízik majd abban, hogy a páciensei zöme nem tart majd erre igényt. | Kérdezőbiztossá tett doktorok - Kíváncsi a kormány az adatainkra | Nemcsak panaszainkra és kórelőzményünkre, hanem majd minden szokásunkra, családi titkainkra is kíváncsi a kormány. Az adatokat a háziorvosokkal gyűjtetik be. | null | 1 | https://web2.nepszava.hu/1144287_kerdezobiztossa-tett-doktorok-kivancsi-a-kormany-az-adatainkra | 2017-10-30 05:00:00 | true | null | null | Népszava |
Homonnai János, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze indítványozta, hogy Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében mint felbujtót, kétrendbeli hivatali visszaélés bűntettében, valamint vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondja ki bűnösnek a bíróság.
Letöltendőt kért
Kezdeményezte továbbá, hogy Mesterházy Ernőt, Antal Attilát, Balogh Zsoltot, Lelovics Ottót, Mátay-Horváth Évát, Horváth Ivánt, valamint Regőczi Miklóst a törvényszék ítélje a bűnszervezet esetén alkalmazandó megemelt büntetési tételkeretben fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre.
Homonnai János nyomatékosan súlyosbító körülményként értékelte, hogy Hagyó Miklós, Antal Attila, Balogh Zsolt és Regőczi Miklós a cselekményeit magas szintű, közpénzek kezelésére megbízott vezetőként, bizalmi jellegű beosztásban követte el. | Hagyó-per: letöltendőt kér nyolc vádlottra az ügyész | Fegyházbüntetést kért Hagyó Miklós elsőrendű vádlottra és hét társára perbeszédében az ügyész a csütörtöki tárgyaláson, amely az egykori szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen folyik. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/11/hagyo-per-letoltendot-ker-nyolc-vadlottra-az-ugyesz | 2015-11-12 07:28:00 | true | null | null | Origo |
Úgy tűnik, az Orbán-kormány ejti a Diákvárost, de megvágja a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán felmerülő települési igényeket, a mentőautó-beszerzéseket és a Lánchíd támogatását is.
130 pontos kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor szignójával. A rendelkezés nagyrészt megszorítások sorát tartalmazza, változatos formában megfogalmazott pénzelvonásokkal, amelyek lényege, hogy a kabinet több nagy projekttől elvonja az állami többletforrásokat, leállítja vagy csökkenti a finanszírozásukat - szúrta ki a Népszava.
A listában találkozhatunk például a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programban érintett belügyi vagyonkezelésű ingatlanok kiváltásához szükséges ingatlanok biztosításának ügyével, amellyel kapcsolatban jelezték, nem ad több pénzt a kabinet. Ugyanez a helyzet a mindjárt a lista elején felbukkanó Lánchíddal, a budai Váralagúttal, valamint a hozzájuk kapcsolódó közterületek rekonstrukciójával és fejlesztésével összefüggő intézkedésekkel. Nem jár jól az Ókovács Szilveszter vezette Magyar Állami Operaház sem: az intézmény működési költségeinek kiegészítő támogatásáról szóló határozathoz Orbán Viktor ugyancsak jelezte, nem lesz több pénz.
Megszorítások jönnek az emlékezetpolitikában is: A Kormány visszavonja a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló (...) kormányhatározatot" - olvasható. De nem ad több pénzt a kabinet a Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeum felállításához sem.
Van még mit elvonni a közösségi közlekedéstől is: az Orbán-kormány visszavonja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. használatában álló ingatlanok vasútüzemhez nem szükséges területeinek felméréséhez szükséges források biztosításáról szóló határozatot is. A Városliget közlekedése sem jár jól: a Városliget és környezetének egyes közlekedési fejlesztéseiről szóló határozat egy pontját az Orbán-kormány szintén elvetette (az elképesztően drága Mohácsi közúti híd építésének leállításáról ugyanakkor természetesen nincs hír)
A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához szükséges többletforrások biztosításáról szóló kormányhatározat két pontja, a 8. és a 11. kapcsán jelzi, ezeket is törlik az idén.
Akadt elvonnivaló az egészségügytől is: a kabinet lemond például a Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról szóló, a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről, de az Országos Mentőszolgálat mentőjármű ellátásának és a mentőautók hazai gyártására szánt pénzt is megvágta - írja a lap.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart 2020. február 16-án. | 130 pontos megszorítást jelentett be az Orbán-kormány | Nem finomkodik az Orbán-kormány, ha megszorításról van szó: 130 pontos kormányhatározatban közölték, hol vonnak el pénzt az emberektől. | [
""
] | 0 | https://168.hu/itthon/orban-viktor-megszoritasok-130-pont-orban-csomag-281427 | null | true | null | null | 168 óra |
Az ICIJ vizsgálódásainak korábbi eredményei, amelyeket „Swiss Leaks" (Kiszivárgott svájci információk) gyűjtőnéven neveznek, 60, 'különleges számlával rendelkező' szlovák állampolgár nevét tartalmazzák, akiknek az HSBC segédkezett abban, hogy ne kelljen adót fizetniük. Emiatt a bank teljes körű felügyeleti vizsgálat alatt áll.
Hogy a két listán szereplő érintettek száma között miért van ilyen lényeges különbség, jelenleg nem ismert, de később mindenképpen tisztázandó. A kiszivárogtatott listán szereplő szlovák közéleti személyiségek ellen most vizsgálat indul és minden bizonnyal a rendőrség előtt kell számot adniuk vagyonuk eredetéről és nagyságáról.
A szlovákok listáján sportolók, üzletemberek, a Gorilla - leiratban szereplő egyének, egy korábbi államtitkár szerepel, valamint egy korábbi rendőrtiszt, akit az egykori államelnök, Michal Kovac fiának elrablásával vádolnak.
A szlovák személyiségek számláin összesen mintegy 49 millió US dollár található.
A jól ismert nevek egyike a teniszező Daniela Hantuchová, aki állítólag a legzsírosabb számla tulajdonosa, mintegy 3 millió eurós összeggel.
A potenciális adócsalók listáján szerepelnek más, érdekes nevek is, leginkább Igor Grosaft, akinek kapcsolatait és megkérdőjelezhető múltját jelenleg alapos vizsgálat alá vették. Grosaft neve említésre kerül a hírhedt Gorilla - leiratokban is, mint egy olyan szereplőé, aki közel állt a Penta pénzügyi csoporthoz tartozó Jaroslav Hascakhoz. Mi több, Grosaft volt az összekötő a pénzügyi csoport legutóbbi média - vásárlásában; ő közvetített az SME országos napilap értékesítéséhez vezető tranzakcióban, amely során a munkatársak jelentős része tiltakozásul távozott a laptól.
Grosaft a magántulajdonban lévő SITA hírügynökség egyik partnere, amely körül a múltban szintén kétes alakok mozogtak. Grosaftot egy ízben az SDKU párt a Nemzeti Vagyonalap vezetésébe jelölte. Ő maga azt nyilatkozta a Hospodarske Noviny napilapnak, hogy soha sem tartott pénzt az HSBC - ben és fogalma sincs, hogy került a neve a listára.
A Gazdasági Minisztérium egykori államtitkára, Jan Sabol neve is szerepel a svájci bankszámlák tulajdonosainak listáján csakúgy, mint az egykori rendőrtiszt Martin Lieskovskyé, akit azzal vádoltak, hogy részt vett az elnök fiának, ifjabb Michal Kovacnak az elrablásában. | Szlovák nevek a titkos svájci bankszámlák tulajdonosai között | A lista közzététele világszerte komoly zavart okozott, így Szlovákiában is, mivel a listán szereplő 25 szlovák neve kikerült a sajtóba.<br /> | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/416803-szlovak-nevek-a-titkos-svajci-bankszamlak-tulajdonosai-kozott- | 2015-03-19 17:59:00 | true | null | null | Figyelő |
A közelmúltban kiderült, Magyarország frissen elfogadott közlekedési stratégiája 2035-ig nem biztosít forrást a napi 135-170 ezer embert szállító HÉV-vonalak fejlesztésére.
Az eredeti megállapodás szerint a CAF villamosok beszerzését az RRF helyreállítási alapból finanszírozták volna, az IKOP forrásait pedig 2029-ig a HÉV-jármű tenderre használták volna. Azonban Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója elismerte, hogy még az IKOP forráslista sem készült el, pedig egy ilyen nagyszabású járműbeszerzés minimálisan 3-4 évet venne igénybe.
Feld Márton hozzátette, hogy az IKOP monitoring bizottság legutóbbi ülésén 12 jármű beszerzéséről volt szó, amelyek darabja a tervezett műszaki paraméterek alapján 7 milliárd forintba kerülne. Ez azt jelenti, hogy a HÉV jelenlegi menetrendjéhez igazodó 80-90 járműből álló flotta költsége összesen 560-630 milliárd forintot tenne ki. Ezen felül még az infrastruktúra felújításának jelentős, milliárdos költségei is felmerülnének.
Hegyi Zsolt szerint egyelőre két lehetőség áll rendelkezésre: az egyik a karbantartási kapacitások maximális kihasználása, a másik pedig használt járművek beszerzése - azonban a vasúti járművek esetében ez jóval nehezebb lesz, mint a buszágazatban.
Címlapfotó: Róka László, MTI/MTVA | Súlyos százmilliárdokba fájna a HÉV-járművek felújítása: egyelőre egy helyben áll a projekt | A HÉV-járművek állapota egyre aggasztóbb: a 98 járműből az év elején mindössze 79 volt forgalomban, míg 12 javítás alatt állt, és további hét várta a sorát, mivel a régi járműveket hatévente fővizsgára kell küldeni. A javítókapacitások azonban szűkösek, így a karbantartás elhúzódik. Feld Márton, a Magyar Közlekedési Klub elnökségi tagja szerint idén 20, jövőre pedig 25 járművet kellene fővizsgáztatni, de a karbantartási nehézségek miatt jövőre akár újabb 7 jármű is kieshet a forgalomból – idézi a <a href="https://nepszava.hu/3253914_hev-megujitas-jarmupark-orban-kormany-tomegkozlekedes-strategia">Népszava</a>. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/utazas/20241015/sulyos-szazmilliardokba-fajna-a-hev-jarmuvek-felujitasa-egyelore-egy-helyben-all-a-projekt-1157882 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A letartóztatás tényét a vármegyei főügyészég erősítette meg. A részletekről dr. Gácser Zsuzsanna Ágnes helyettes sajtószóvivő összegzéséből kiderül, a rendelkezésre álló adatok szerint a férfi idén tavasztól egészen a hétfőn történt elfogásáig legalább 10 embernek adott el kábítószert - többnyire amfetamint.
A gyanúsítottnál tartott kutatás alkalmával a nyomozó hatóság amfetamint tartalmazó fehér port, illetve egyéb kábítószereket és készpénzt foglalt le. Az ügyészégi tájékoztatásból kiderül az is, hogy a férfi többszörös, különös visszaeső, korábban már jogerősen elítélték kábítószer birtoklás miatt. Erre, továbbá a kábítószerkereskedelem tárgyi súlyára, a gyanúsított személyére figyelemmel tartotta az ügyészség indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedés indítványozását.
A bíróság az ügyészi indítvánnyal egyetértett, és 30 napra elrendelte a férfi letartóztatását - a döntés végleges. | Letartóztatták a drogdílert | A Dunaújvárosi Járási Ügyészség indítványa alapján rendelte el a nyomozási bíró annak a férfinak a letartóztatását, aki a megalapozott gyanú szerint kábítószert árult a városban. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202410/letartoztattak_a_drogdilert | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott beadványa szerint Tényi István a Fővárosi Főügyészségen tett bejelentést ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt. A feljelentéseiről ismert Fidesz-tag indoklása szerint a népszavazási kampányra költött adófizetői milliárdokat – a különböző sajtóhírek és ellenzéki beszámolók alapján – bűnös módon költhették el.
A korábbi választásokkal és népszavazásokkal összevetve irreálisan sokat költhetett a kormányzat az úgynevezett „kvótanépszavazásra”, és a pénz nagy része a baráti zsebekbe vándorolt, átláthatatlanul.
Tényi szerint hűtlen kezelés gyanújára utal, ha mindez beigazolódik, de ezt egyelőre minden kétséget kizáróan nem lehet eldönteni, ezért az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelezettsége az eljárás megindítása, lefolytatása. A vonatkozó rendelkezések alapján ezért az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérte.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint még 14 napjuk van adatszolgáltatásra azoknak a sajtótermékeknek, amelyek az október 2-i népszavazást megelőző kampányidőszakban politikai hirdetést tettek közzé. Az érintett médiumoknak jelezniük kell, hogy a politikai hirdetéseket kinek a megrendelésére, mennyiért, mikor, milyen terjedelemben tették közzé.
A sajtóorgánumok október 17-én 16 óráig juttathatják el a tájékoztatást elektronikusan, postán vagy személyesen az ÁSZ-nak, amely az adatok feldolgozása után sajtótermék szerinti bontásban a www.asz.hu oldalon teszi azt közzé. Az ÁSZ a sajtótermékek által küldött adatokat ellenőrzés és változtatás nélkül teszi majd közzé, így azok tartalmáért nem vállal felelősséget. | Fidesz-tagnak lett gyanús a drága kampány | Ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt tett bejelentést. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/10/04/fidesz-tagnak-lett-gyanus-a-draga-kampany/ | 2016-10-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Spanyolország titkosította a döntés indoklását, de egy kormányzati forrás szerint a fő aggodalom az volt, hogy Magyarország szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, a Ganz-MáVag korábban konzorciumban is dolgozott orosz vállalatokkal, így Moszkva hozzáférhetne a Talgo technológiájához, amely fontos lehet Ukrajna újjáépítésében. A technológia lehetővé teszi a vonatok számára, hogy különböző nyomtávú síneken is közlekedjenek, ami előnyös lehetne Ukrajna és szomszédos európai országai számára.
Bacsa szerint a magyar konzorcium továbbra is kész újra megpróbálni az üzlet megkötését, és kifogásolta, hogy a spanyol kormány nem adott szakmai vagy jogi indokokat döntésére.
Arra a kérdésre, hogy a Ganz-MáVag korábban orosz üzleti partnerekkel működött együtt, de Bacsa hangsúlyozta, hogy a vállalatnak jelenleg nincs orosz kapcsolata.
"A spanyol kormány fittyet hány a szabad vállalkozásra Európában, [különösen] a tőke szabad mozgására, politikai érdekekből. Másképp nem lehet ezt megfogalmazni" - mondta Bacsa a lapnak.
A tőke szabad mozgása az EU négy alapvető szabadságjogának egyike - az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása mellett -, de a tagállamok biztonsági okokból mentességet kaphatnak. Az alapelv megsértésére vonatkozó panaszok ügyében az Európai Bíróság dönthet, és a lap szerint a magyar fél a testülethez fordul a Talgo-felvásárlás ügyében.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images | Titkosszolgálati aggályok miatt borult a magyar gigaüzlet, perre mennének | Oroszországgal kapcsolatos félelmek miatt blokkolta a magyar felvásárlást a spanyol kormány. | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241002/titkosszolgalati-aggalyok-miatt-borult-a-magyar-gigauzlet-perre-mennenek-713739 | null | true | null | null | Portfolio |
Önkényessé és ellenőrizhetetlenné válhat az állami szervek titkosítási gyakorlata, törvénysértéseket lehet nem nyilvános iratokba rejteni - jogvédők szerint ilyen következménye lehet annak, ha a parlament elfogadja az új titoktörvényt és az ahhoz benyújtott MSZP-s módosító javaslatokat. Pénzbüntetés és börtön fenyegetheti azokat, akik mégis feltúrják a sötét titkokat, még akkor is, ha például ezzel korrupciós ügyeket vagy más bűncselekményt lepleznek le.
Több mint egy év porosodás után újra elővette az országgyűlés az elavultnak tartott titoktörvényt felülíró törvényjavaslatot, és ha sikerül tartani az ütemtervet, két hét múlva már zárószavazás lehet A minősített adatok védelméről szóló jogszabályról. A javaslat több ponton alkotmánymódosítást igényel, így a jelenlévő képviselők kétharmadának kell igennel szavazniuk, hogy életbe léphessen.
Jogvédő szervezetek már évek óta követelték a jelenlegi, 1995-ös törvény megváltoztasát, a kormány tavaly év végén nyújtott be egy javaslatot, amelyet azonban később levettek a parlament napirendjéről. November 16-án kezdett újra foglalkozni a parlament a korábban félretett törvényjavaslattal, aznap 49 módosító indítvány is érkezett a törvénytervezethez. A módosítók egy részét MSZP-s politikusok nyújtották be, és ezek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint "a javaslatból kulcsfontosságú részeket hagynának el".
A 2008-ban benyújtott tervezet legnagyobb erénye az lett volna a mostani törvényhez képest, hogy lehetőséget adott volna az adatok minősítésének felülvizsgálására. Az eredeti javaslat szerint bárki kérhette volna az adat kezelőjétől, hogy vizsgálja felül a minősítést, és adott esetben, ha a titkosítás nem bizonyul indokoltnak, oldja fel azt. Jelenleg csak a minősített adat megismerését lehet kérelmezni, a minősítés megváltoztatását nem, vagyis ha valaki sikerrel jár is és belenézhet egy titkos dokumentumba, az attól még titkos marad más emberek számára.
Kicsi az esély a túltitkosítás kiderülésére
A szocialista Tóth Károly által most benyújtott módosító indítvány azonban törölné azt a két bekezdést, amely garantálta volna, hogy ezentúl bárki kérhesse egy adat minősítésének felülvizsgálatát. "Egyszerű bürokratikus gyakorlattá" változtatja a módosító az egész minősítési rendszert - írta a TASZ erről csütörtökön közzétett állásfoglalásában.
A módosítókról csak a jövő hétfőn fog szavazni a parlament, tehát még nem dőlt el, hogy biztosan kikerül-e a törvényből ez a lehetőség. Ugyanakkor nagy rá az esély, hogy így lesz, mert a módosítókat már megtárgyalták az illetékes bizottságok, és Tóth Károly indítványát valamennyi bizottság és a kormány képviselője is támogatta.
Ha ez a módosító indítvány mégis elbukna, akkor sem lenne könnyű dolga a titkosítás felülvizsgálatát kérőknek. A 2008-as törvénytervezet szerint ugyanis ha a kérelmező nem elégedett a felülvizsgálat eredményével, 15 napon belül bírósághoz fordulhat, de semmilyen szankció nem fenyegeti a titokgazdát akkor sem, ha egyszerűen nem reagál a kérésre. További szépséghiba, hogy a kérelmezőnek "a kérelemben a felülvizsgálni kért minősített adatot pontosan meg kell jelölnie", vagyis akár azt is elvárhatják tőle, hogy ismerje az iktatószámát is, ami sok esetben nyilvánvalóan megoldhatatlan.
A kormány és bizottságok támogatását már megkapta három másik olyan MSZP-s módosító is, amelyek a TASZ szerint megnyirbálnák az eredeti törvényjavaslat kedvező változtatásait. Egy másik Tóth Károly-féle módosító az adatvédelmi biztos szerepét korlátozná, aki az eredeti javaslat szerint akár meg is változtathatná egy titkosított adat minősítését, ha azt indokolatlanul szigorúan túltitkosították. Az eredeti javaslat úgy szól, hogy ha az adat minősítője ez ellen nem fordul bírósághoz 61 napig, akkor az adat minősítése automatikusan megszűnt volna. Tóth megfordítaná a helyzetet: szerinte forduljon inkább az ombudsman a bírósághoz, ha meg akarja szüntetni az indokolatlan minősítést.
Ugyanakkor előrelépés a jelenlegi helyzethez képest a törvényjavaslatban, hogy a szigorúan titkos és titkos anyagokat is csak 30 évre lehetne titkosítani, ez a jelenlegi törvény alapján esetenként akár 90 év is lehet. A javaslat lefaragott volna 5 évet abból is, mennyi időre szabad titkosítani a bizalmas minősítésű adatokat. A jelenlegi törvény 20 évről szól, az új javaslatban pedig 15 év szerepelt. Tóth módosítója ezt is visszarendezné 20 évre. Tóth azzal indokolta felvetését, hogy szerinte a magasan minősített adatok számát csak akkor lehet csökkenteni, ha a kevésbé szigorúan titkosított adatok védelme is elég ideig tartana. Szerinte ha ez nem így lesz, akkor a minősítők "kénytelen lesznek" magasabb minősítéssel védeni az adatokat.
Törvénysértés leplezése is elég ok lehet a titkosításra
Az utolsó - a bizottságoknak és a kormánynak is tetsző, de a jogvédők által kritizált - módosító arra vonatkozik, milyen érdekek mentén szabad vagy nem szabad valamit titkosítani. A nyilvánosság szempontjából kedvező változás volt az eredeti törvényjavaslatban, hogy eltüntette a mostani törvény egyik fontos elemét, az államtitokköri jegyzéket. Ez a jelenlegi törvény melléklete, és hosszan sorolja, hogy melyik szerv milyen adatokat hány évre minősíthet titkosnak. A jegyzék a jogvédők szerint most túlságosan bő, és túl sok mindenre rá lehet húzni, például a Magyar Tudományos Akadémiának is joga van 50 évre titkosítani adatokat. Az új törvényjavaslat ehelyett rögzíti a méltányolandó és nem méltányolandó érdekek sorát.
Tóth Károly módosítója viszont kitörölné azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek biztosítanák, hogy visszaélésszerűen ne lehessen valamit titkosítani. Ha a módosítót elfogadják, a törvény nem fogja előírni, hogy tilos egy adatot például csak azért titkosítani, hogy jogszabálysértést vagy a hatékonyság hiányát leplezzék vele, vagy éppen egyes emberek jó hírét védjék.
Egy másik szocialista, Tóth András módosítója viszont beemelné a védhető érdekek közé a katasztrófavédelmi, közegészségügyi, a közbiztonságra, közrendre vonatkozó érdeket. Ezzel a TASZ szerint az a gond, hogy a közrend és a közbiztonság túl elvont fogalmak ahhoz, hogy alapjogot lehessen korlátozni általuk. Ennek a javaslatnak nincs olyan nagy hátszele, mint a korábban említett többinek: a kormány és a bizottságok többsége nem támogatja.
Megosztotta a véleményezőket Tóth András egy másik módosítója is, amely azt írná elő, hogy ha bárkinek minősített adat kerül a birtokába, azt köteles átadni a nemzeti biztonsági felügyeletnek. Ez a civilek szerint azért képtelenség, mert nem várható el "laikus állampolgároktól", hogy a hozzájuk került minősített adatokat egyáltalán felismerjék. Az eredeti törvényjavaslatban még csak az szerepel, hogy állami vagy közfeladatot ellátó szerveknek van ilyen kötelezettségük.
A kutatók nem titkosíthatnának
Egyértelműen rossz esélyekkel indul viszont neki a szavazásnak az SZDSZ-es politikusok által benyújtott 32 módosító indítvány. Hiába támogatnák ezeket kivétel nélkül a civil jogvédők, a bizottságok és a kormány elvetették a szabad demokrata indítványok döntő többségét.
Az egyik - esélytelennek tűnő - SZDSZ-es javaslat tovább szűkítené azoknak a szerveknek a körét, amelyek jogosultak valamit titkossá minősíteni. Már az eredeti törvényjavaslat is leszűkíti a jelenlegi törvényben meghatározott, meglehetősen tág kört, elvenné a minősítési jogot például a Magyar Tudományos Akadémiától, az Állami Számvevőszéktől és a Gazdasági Versenyhivataltól. Az SZDSZ-esek szerint az ombudsmanok, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetése is indokolatlanul bír minősítési joggal.
Valószínűleg nem fogják megszavazni azt az SZDSZ-es módosítót sem, amely eltörölné azt a rendelkezést, hogy a kormányülésekről készült összefoglalók, kép-és hangfelvételek 25 évig nem nyilvánosak. Ha ez a rendelkezés benne marad a törvényben, a kormányülések még tovább lesznek titkosak, mint a jelenlegi jogszabály szerint, amely tízéves titkosítási időszakról rendelkezik.
Cikkünkben korábban pontatlanul szerepelt, hogy a törvényjavaslat szigorú büntetőjogi szabályokat vezetne be: valójában nem bevezetné azokat, hanem csak egyes pontokon továbbvinné, azaz nem enyhítené a hatályos büntető törvénykönyv szabályait. A tévedésért olvasóink elnézését kérjük.
A hatályos Btk. szabadságvesztéssel szankcionálja az államtitok és a szolgálati titok jogosulatlan megszerzését és felhasználását, függetlenül attól, hogy a visszaélést civil - például egy újságíró - vagy pedig olyasvalaki követte el, aki jogosult volt a minősített adat felhasználására. Az új törvényjavaslat szintén büntetné mindkét csoportot, ezért írták a jogvédők, hogy a tervezet a véleménynyilvánítás, az információ és a sajtó szabadságát veszélyezteti. Igaz, a törvényjavaslat differenciálna: enyhébb büntetést szabna ki a civilekre, és az ő esetükben a gondatlanságból elkövetett visszaélést egyáltalán nem büntetné.
Az egyik SZDSZ-es módosító azt próbálja elérni, hogy a civileket, újságírókat egyáltalán ne lehessen titok felhasználásáért büntetni, de a már ismert vélemények alapján a kormány és a bizottságok sem értenek egyet a lazítással.
A törvényjavaslat a jelenlegi törvényhez képest lejjebb vinné a maximálisan kiszabható szabadságvesztés éveinek számát, azonban kevésbé szigorúan védett adatok, a legenyhébb, korlátozott terjesztésű minősítés esetén is szankcionálná a visszaélést: pénzbírságot vagy közérdekű munkát kapna az információ nyilvánosságra hozója. Nem tartalmaz felmentést a törvény arra esetre, ha valaki közérdekből hoz nyilvánosságra titkosított adatot, akkor sem, ha az információ nyilvánossá tétele fontosabb, mint annak titkossága, például a segítségével korrupciós ügyet lepleznek le.
A jogvédők kifogásolják azt is, hogy a törvényjavaslat szerint csak az adat minősítésére jogosult személy vagy szerv tehet feljelentést, ha azt tapasztalja, hogy valaki minősített adatokkal él vissza. A TASZ szerint ez azt jelenti: az aktuális titokgazda dönthetné el, tesz-e feljelentést az ellen, aki kiszivárogtatta az adatot. Így pártpolitikai érdekeket is kiszolgálhatna a titokgazda, mivel büntetlen maradhatna az, aki politikai okokból szerez meg vagy szivárogtat ki adatot. | Mély kutat ás az állami titkoknak az MSZP | Önkényessé és ellenőrizhetetlenné válhat az állami szervek titkosítási gyakorlata, törvénysértéseket lehet nem nyilvános iratokba rejteni - jogvédők szerint ilyen következménye lehet annak, ha a parlament elfogadja az új titoktörvényt és az ahhoz benyújtott MSZP-s módosító javaslatokat. Pénzbüntetés és börtön fenyegetheti azokat, akik mégis feltúrják a sötét titkokat, még akkor is, ha például ezzel korrupciós ügyeket vagy más bűncselekményt lepleznek le. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/11/uj-titoktorveny-keszul-a-jogvedok-csalodottak | 2009-11-30 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Ezúttal a nő édesanyjától kapta ajándékba 6 dolláros (2 ezer forintos) lottószelvényt, amivel aztán elvitte az 50 ezer dolláros (17 millió forintos) nyereményt - írja a UPI. Az is kiderült, hogy a nő még viccelődött is az anyjával, hogy "elegem van a munkából, és szükségem van rád, hogy szerezd meg a nyertes lottószelvényemet". Az anya pedig "megszerezte".
Erre költi a nyereményt
A mázlista nő azt tervezi, hogy a nyereményét egyetemi hiteltartozásának törlesztésére fordítja, valamint szeretne a jövőben Párizsba utazni. | Anyukájától kapott ajándékszelvénnyel nyert 17 milliót a lottón | Egy ajándékba kapott, szinte aprópénzbe kerülő lottószelvénnyel lett milliomos egy nő Marylandben. A játékos a helyi lottótársaságnak arról mesélt, nagyon ritkán vág bele ilyenbe, de férje és szülei rendszeres játékosok, és néha adnak neki egy-egy szelvényt. Az egyik pedig ezek közül 17 millió forintnyi összeggel gazdagabbá tette. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/lotto-nyeremeny-ajandek/jngj6gc | null | true | null | null | Blikk |
Immár dokumentumokkal lehet bizonyítani, hogy a kormány 2017-ben indult projektjének – amire már 200 millió forint támogatást adott – főszereplője, egy lovasterápiás egyesület lecsíp egy darabot a fóti gyermekközpont területéből. Ugye, az eddig is tudható volt, hogy a gyönyörű ősparkban fekvő gyermekközpont a kormány célkeresztjébe került, ám az ezzel kapcsolatos terveikről eddig nem nagyon kerültek napvilágra tények.
Ám ennek vége, hiszen az országgyűlés Gazdasági Bizottsága éppen most tárgyalta Harrach Péter (KDNP) javaslatát, amely arról szólt, hogy 14 állami tulajdonú fóti ingatlant adna át 20 évre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület vagyonkezelésébe. Indoklásként azt hozta fel a kereszténydemokrata honatya, mindez annak érdekében történik, hogy az egyesület a sérült, rászoruló gyermekek lovaglását, lovasterápiás kezelését kiszámítható feltételek között folytathassa. Ami azonban érdekesség, hogy a tulajdoni lapok lapján kiderült, a 14 ingatlanból három belterületi ingatlan a helyrajzi számok szerint. Szél Bernadett független képviselő elment a Gazdasági Bizottság ülésére a dokumentumokkal együtt, ahol érdeklődésére a KDNP-s képviselők azt válaszolták, a projektben csak olyan ingatlanokról van szó, amelyeket már eddig is használt a gyermekmentő szolgálat.
„Amikor viszont előhúztam egy tulajdoni lapot, amelyen ott van, hogy a terület jelenleg a gyermekközpont használatában van, és a törvény szerint ez átkerülne az Edvi Péter vezette egyesülethez, rögtön megszűnt minden erőltetett udvariasság. És amikor még azt a több mint 100 oldalas dokumentumot is meglobogtattam, amely az egyesület által készített tervek alapján feketén-fehéren tartalmazza, hogy a Károlyi-birtok területe csökken, már nem hagytak szóhoz jutni. Sőt, Nacsa Lőrinc az előterjesztő képviseletében hihetetlen indulattal esett nekem, mondván, hogy „veszélyeztetem” a gyerekeket, és álhíreket terjesztek. A dolog érdemi része viszont a tagadás volt: továbbra is azt állította, hogy szó sincs arról, hogy a gyermekközpont területe csökkenne” – olvasható az esetről Szél Bernadett blogbejegyzésében.
A független képviselő a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal is beszélt az üggyel kapcsolatban, és tőlük is azt a választ kapta, hogy van egy kis rész, ahol rozzant ház van és takarmánynak való növény, ám ezen kívül semmi aktívan használt terület nem kerül hozzájuk. Szél Bernadett rákérdezett a 200 milliós kormányzati forrásra, illetve annak felhasználására, amire közölték vele, a tervek elkészültek, meg is mutatják neki. Állítólag.
„Egy ruháskosárnyi iratról beszélünk, és sokévi munkájuk úgy tűnik, beérett: Edvi Péter szerint 6-10 milliárd forint közötti fejlesztést fognak megvalósítani, ha jól értem, a kormány és egyes cégek segítségével – az összeg attól függ, hogy például lesz-e gyógymedence vagy sem és hasonló dilemmák sora. Ezek után jött a földhivatal és a helyszíni szemle. Mint kiderült, két, az egyesületnek átadásra kerülő ingatlan is a gyermekközpont területéhez tartozik. Az 1563-as számú valóban egy kis kertrész óllal és romos épülettel, amit a gyermekmentők használnak. Erről beszélhetett Edvi Péter. Van viszont egy másik terület is, az 1565/4-es helyrajzi számú, amelyen 7 olyan családi ház található, amelyekben a gyermekközpont jelenlegi és nyugdíjas dolgozói élnek családjukkal. Egy meghitt lakókörnyezetet képzeljenek el, kis konyhakertekkel. Plusz szintén itt van a speciális gyermekotthon terápiás kertészete üvegházzal és egy füves réttel, ahonnan információim szerint a specis gyermekek terápiás céllal tartott bárányainak etetését oldják meg. Mondom ezt úgy, hogy terepbejáráson beszéltem egy ott élő érintettel is” – állította a honanya.
Szél Bernadett úgy véli, nem alaptalan feltételezés az, hogy a kormány éppen egy tetszetős darabot akar kikanyarintani a gyermekközpont területéből, ami nem kicsit fog fájni több ott élő családnak és a speciális szükségletű gyermekeknek.
„Hogy
lesz megoldva az ő lakhatásuk? Ki gondoskodik erről? Persze ha
onnan nézzük a dolgot, hogy idén megszüntetik a gyermekközpontot,
és a beruházások majd csak azután fognak elkezdődni, akkor
látszik, mi folyik itt: mondjuk ki, a kormány megkezdte a
gyermekközpont feldarabolását. A többi területtel kapcsolatban
információim szerint még megy az ötletelés – ki és hogyan
építse be, külföldi vendégek fogadására alkalmas luxusszálloda
épüljön rajta, vagy lovaglással összekötött wellness-központ.
Annyi
biztos: ez egy igen értékes terület, ahol a gyermekek egyszerűen
útban vannak a kormánynak és oligarcháinak, és amivel azt
hiszik, bármit megtehetnek. A bizottsági ülésen vagy hazudtak,
vagy a benyújtónak fogalma sincs, mihez adja a nevét” – zárta
gondolatait a független képviselő. | A KDNP javaslatára területet vesznek el a fóti gyermekvárostól | Szél Bernadett szerint a kormány megkezdte a gyermekközpont feldarabolását. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/a-kdnp-javaslatara-teruletet-vesznek-el-a-foti-gyermekvarostol-105230 | 2019-03-19 13:20:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Jó hírek érkeztek az egyik koronavírus-vakcináról, az amerikai biotechnológiai cég, a Moderna számolt be a New England Journal of Medicine orvosi lapban a klinikai tesztek korai eredményeiről. Mind a 45 páciensnél, aki megkapta a hatóanyagot, erős immunválaszt tapasztaltak, megkezdődött az antitestek termelése, amivel pedig kiépülhet a koronavírus elleni immunitás – írja a Portfolio.
A teszt során 25, 100 és 250 mikrogrammnyi hatóanyagot kaptak a kísérletben résztvevők, két-két alkalommal. A második dózist követően mindegyik csoportban erős immunválaszt észleltek. Az antitestek nagy mennyiségben elkezdtek termelődni, a szintje a négyszerese volt annak, ami a felgyógyult Covid-betegekre jellemző.
A vállalat hírvivő RNS (mRNS) alapú vakcinával kísérletezik, márciusban kezdte tesztelni embereken a készítményt, ezek az első fázis eredményei. A résztvevőket még egy éven keresztül megfigyelik. A hónapban léphetnek a harmadik fázisba a tesztek, amikor azt vizsgálják, hogy a vakcina csökkenti-e szignifikánsan a betegség kialakulásának kockázatát.
A vakcinát jól tolerálták a kísérleti alanyok, de közel a felénél jelentkeztek mellékhatások, például fáradtság, izomfájdalom, vagy fájdalom az injekció helyén.
Nyitókép: MTI Fotó: Komka Péter | Koronavírus-vakcina: a teszt minden résztvevője védett lett - Infostart.hu | A Moderna oltószerének klinikai tesztjéről publikáltak nagyon biztató híreket. | [
"koronavírus",
"vakcina",
"klinikai teszt"
] | 0 | https://infostart.hu/tudomany/2020/07/15/szenzacios-hirek-az-egyik-koronavirus-vakcinarol | 2020-07-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Manuel Valls francia miniszterelnök szerint egyelőre nem ismeretes, hányan követték el a múlt heti 129 áldozattal és több mint 350 sebesülttel járó párizsi merényletsorozatot. A kormányfő szerint Franciaországban és Belgiumban is segíthették a tetteseket.
"Jelenleg nem tudjuk, hogy segítették-e azokat, akik öltek és akik ezt a szörnyűséget végrehajtották Párizsban". Talán vannak Franciaországban, Belgiumban tettestársak, olyan emberek, akik segítették a mészárlást" - fogalmazott a kormányfő.
"Most a nyomozásra kell koncentrálni. Még nincs meg a teljes kép, és főleg az, hogy hányan vettek részt a péntek este elkövetett merényletekben" - hívta fel a figyelmet Manuel Valls. "Két vagy három csapat volt-e, hogyan mozogtak, mi történt a Stade de France-ban? A nyomozás halad, de a szükséges diszkrécióval" - tette hozzá.
"Nem csak az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) megsemmisítése a cél, hanem az előállítások, a letartóztatások is, és annak megértése, hogy mi történt valójában" - mondta a miniszterelnök.
Az eddigi hivatalos közlések szerint a hét helyszínen, három terrorkommandó által elkövetett támadásokban hét merénylő vesztette életét, hatan felrobbantották magukat, egy emberrel pedig a kommandósok végeztek. Egy nyolcadik feltételezett támadó, Salah Abdeslam ellen nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Õt azzal gyanúsítják, hogy az utcai lövöldözésekben - amelyekben 39-en vesztették életüket -, vett részt.
A kormányfő belügyminiszteréhez, Bernard Cazeneuve-höz hasonlóan megvédte a titkosszolgálatokat, amelyeket az ellenzék és a sajtó is azzal vádol, hogy hibákat követtek el a francia állampolgárságú dzsihadista elkövetők megfigyelésében. "Soha nem fogják az én számból hallani az elvégzett munka megkérdőjelezését" - mondta Manuel Valls. | Valls: nem tudni, hányan voltak a párizsi merénylők | Manuel Valls francia miniszterelnök szerint egyelőre nem ismeretes, hányan követték el a múlt heti 129 áldozattal és több mint 350 sebesülttel járó párizsi merényletsorozatot. A kormányfő szerint Franciaországban és Belgiumban is segíthették a tetteseket. | [] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2015/11/17/valls-nem-tudni-hanyan-voltak-a-parizsi-merenylok-775061 | 2015-11-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A pénzügyminiszter kiemelte: a pénzügyi együttműködés a magyar-kínai kapcsolatok egyik leggyorsabban fejlődő területe, amely hozzájárul az ország finanszírozásának biztonságához és több lábon állásához.
A tárcavezető elmondta, hogy
a CDB a világ legnagyobb fejlesztési pénzügyi intézménye, Kína legnagyobb közép- és hosszú távú hitelezésre és kötvénykibocsátásra szakosodott bankja.
Budapesti regionális telephelyét 2022-ben nyitotta meg, ezen keresztül finanszíroz fejlesztési projekteket a közép-kelet-európai régióban.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában. Tavaly Kínából érkezett a legtöbb külföldi befektetés, a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Kiemelkedőek ezek közül a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos, az EVE Power 400 milliárd forintos és a BYD több milliárd eurós szegedi beruházása.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak. A két ország stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolata kiemelten fontos, hiszen mára Kína a világ második legnagyobb gazdasága - tette hozzá Varga Mihály.
A pénzügyminiszter az adósságkezelésben folytatott együttműködésről szólva emlékeztetett, hogy Magyarország 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre a kínai piacon, és mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. Az idei évben a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással hazánk többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztéseket finanszírozhat kedvező feltételekkel.
A magyar adósságkezelés arra törekszik, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon, ezért a hagyományos angolszász és európai piacok mellett ma már Japán, Katar és Kína is partnerünk. Míg tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány - az idei hitelfelvételt is beleszámítva - 29 százalék alá javult - tette hozzá Varga Mihály a PM közleménye szerint.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meghívására pénteken Magyarországra látogatott Tan Csiung (Tan Jiong), a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vezető szerepet játszó China Development Bank (CDB) elnöke
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a felek a találkozó során áttekintették az infrastruktúrafejlesztés, energetika, digitalizáció és e-mobilitás terén megvalósuló magyar-kínai kiemelt közös projektek aktuális helyzetét, valamint konstruktív véleménycserét folytattak a Kínai-Magyar Együttműködési Keretrendszerben megvalósuló szuverén pénzügyi együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről.
Nagy Márton a találkozón hangsúlyozta: a magyar-kínai kapcsolatok soha nem voltak még olyan kedvezőek, mint most, ez alól pedig nem képeznek kivételt a finanszírozási együttműködések sem. A miniszter hozzátette: Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló, minden fél számára előnyös gazdasági kapcsolatok kialakításra törekszik, ebben kiemelten fontos partner hazánk számára Kína és a kínai pénzintézetek.
Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, a kínai befektetések pedig egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban. Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, ez tovább erősíti hazánk gazdasági híd szerepét a keleti és nyugati tőke, tudás és technológia összekapcsolásában - írta közleményében az NGM.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar kormány átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát dolgozott ki és számos új infrastrukturális projekt kezdeményezése van, amelyek megvalósításában nagymértékben számít a kínai pénzintézetekre, így a CDB-re is.
A kormány az új kezdeményezések mellett komoly hangsúlyt fektet a meglévő magyar-kínai közös projektek megvalósítására is. A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal befejezését követően a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a röszkei és tompai magyar-szerb határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon - olvasható az NGM közleményében. | A világ legnagyobb fejlesztési bankjának elnökével tárgyalt Varga Mihály | Az utóbbi években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül, a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Tan Csiungot (Tan Jiong), a China Development Bank (CDB) elnökét. A találkozóról a Pénzügyminisztérium (PM) közleményben tájékoztatta az MTI-t. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/hazai-gazdasag/2024/10/a-vilag-legnagyobb-fejlesztesi-bankjanak-elnokevel-targyalt-varga-mihaly | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Figyelmeztettem a területért felelős államtitkárt
– mondta Balog Zoltán erőforrásminiszter a Parlamentben a szocialista Harangozó Tamás kérdésére, aki Mengyi Roland korrupciós botrányával kapcsolatban érdeklődött. Ezzel lényegében cáfolta korábbi államtitkárát, Köpeczi-Bócz Tamást, aki tanúvallomásában az ügyészségnek azt vallotta, őt nem értesítették arról, hogy csalók készülnek pályázni, nem tudott semmiről.
Ahogy azt korábban megírtuk, furcsa ellentmondásba került a minisztérium kabinetfőnöke és az akkori államtitkár.
Előbbi az ügyészségnek elmondta, a NAV levélben értesítette őket, hogy információjuk van arról, csalók készülnek pályázni a tárca egyik kiírására, figyeljenek oda.
Farkas Anikó kabinetfőnök a levelet átvéve szólt a levélről Balog Zoltánnak, aki pedig arra kérte, szóljanak róla a területért felelős Köpeczi-Bócz Tamásnak is, hogy megakadályozzák azt, hogy a csalók megnyerjék a pályázatot.
Farkas vallomása szerint pontosan úgy járt el, ahogyan azt a miniszterrel megbeszélték, szóltak az esetről Köpeczi-Bócznak, még a levelet is megmutatta neki.
Köpeczi azonban az ügyészségen az egészet tagadta, azt mondta, ő nem tudott semmilyen levélről, nem kapott ilyen figyelmeztetést.
Bár nyilvánvaló volt, hogy vagy a kabinetfőnök, vagy a helyettes államtitkár hazudik, az ügyészség nem próbálta meg feloldani az ellentmondást, hanem inkább lezárta a nyomozást. Amelyben egyébként azt szerették volna kideríteni, vajon honnan tudott a fideszes, magát Voldemortnak hívató Mengyi Rolanddal szövetkező, pályázni készülő társaság arról, hogy lebuktak, a NAV ráállt az ügyre, nyomozás indult ellenük, és lehallgatják őket. Logikusnak tűnt, hogy a minisztériumból adott nekik fülest valaki, minősített adattal való visszaélés miatt indult nyomozás.
Most Balog határozottan kabinetfőnökének állítását erősítette, és annak ellenére, hogy ezzel áttételesen egykori államtitkárát hamis tanúzás vádjába keverte, úgy véli, csak hisztériakeltés zajlik, a minisztériuma semmilyen korrupciós ügyben nem vett részt, minden törvényesen zajlott. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy az ügyészség lezárta a nyomozást.
Köpeczi-Bócz szerepe azért különösen érdekes a Voldemort-ügyben, mert a vádirat szerint éppen ő volt az, aki Mengyiékkel a kapcsolatot tartotta és az egész pályázatkiírást intézte. A helyettes államtitkárt azóta már elküldték a minisztériumból. | Balog Zoltán beismerte: hazudott az államtitkára a Voldemort-ügyben | Balog Zoltán beismerte: hazudott az államtitkára a Voldemort-ügyben - Azt mondja, figyelmeztette Köpeczi-Bócz Tamást. Az egykori államtitkár viszont az ügyészségnek tagadta, hogy szóltak volna neki. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/06/12/balog_zoltan_beismerte_hazudott_az_allamtitkara_a_voldemort-ugyben/ | 2017-06-12 00:35:00 | true | null | null | Index |
Hatósági eljárásban elfogadott vesztegetés miatt vádat emeltek egy 48 éves orosházi férfi és 11 társa ellen, akik földárveréseket próbáltak befolyásolni – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden. A főügyészségi közlemény szerint a férfi és társai pénzt kértek az elővásárlási joggal rendelkező helyi gazdálkodóktól azért, hogy az árverésen licitálással ne emeljék a föld kikiáltási árát.
A közleményben azt írták, hogy a Bács-Kiskun és Békés megyében, valamint Budapesten és Szombathelyen élő vádlottak több alkalommal vásároltak maguknak árveréseken mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterületeket. A vádlottak 2016-ban – kihasználva, hogy az elővásárlási joggal rendelkező, vételi szándékkal érkező helyi gazdák minimáláron szeretnék megvásárolni a földet – egy árverés helyszínén beszélgetést kezdeményeztek az árverezőkkel. Azt mondták a vevőknek, hogy amennyiben fizetnek nekik egy bizonyos összeget, nem regisztrálnak az árverésre, vagy a regisztráció ellenére nem licitálnak az árverés során, és így az érdekelt a kikiáltási ár felének megfelelő összegért veheti meg a földet.
A társaság kilátásba helyezte, hogy amennyiben a potenciális vevő nem hajlandó az általuk meghatározott összeget kifizetni, a licitáláson annyira megemelik a vételi ajánlatot, hogy a helyi gazdák vagy elállnak a további licitálástól, vagy csak a becsült érték többszöröséért vehetik meg a földet. A vádlottak ezzel a módszerrel a Kalocsán, Berettyóújfaluban, Zalaegerszegen és Ráckevén tartott földárverések menetét befolyásolták. A helyi gazdák végül nem fizettek a vádlottaknak. A főügyészség a büntetlen előéletű vádlottakkal szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza.
Forrás/fotó: MTI | Földárveréseket zsarolással befolyásoló társaság ellen emeltek vádat | Hatósági eljárásban elfogadott vesztegetés miatt vádat emeltek egy 48 éves orosházi férfi és 11 társa ellen, akik földárveréseket próbáltak befolyásolni – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden. A főügyészségi közlemény szerint a férfi és társai pénzt kértek az elővásárlási joggal rendelkező helyi gazdálkodóktól azért, hogy az árverésen licitálással ne emeljék a föld kikiáltási árát. A […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/foldarvereseket-zsarolassal-befolyasolo-tarsasag-ellen-emeltek-vadat/ | 2018-12-20 12:39:58 | true | null | null | pestisracok.hu |
Hadházy: Farkas Flórián köré kellene kerítést építeni | Csúnya ügy- így jellemezte az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az LMP antikorrupciós szakszóvivője az ezer roma nő képzésére indított „Nő az esély” nevű program megvalósítását. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20150811/hadhazy-farkas-florian-kore-kellene-keritest-epiteni | 2015-08-11 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A Fidesz propagandaüzeneteit évi 4,6 milliárd forintból közvetítő Megafon vezetőjének a személyes kedvence volt az a Lauren Chen, akiről szerdán kiderült, hogy valójában a Kreml befolyásolási műveletében, orosz megbízásra gründolt a Megafonhoz hasonló jobboldali influenszerhálózatot Amerikában. Az orosz fizetési listán lévő amerikai influenszerek rendszeres vendégek Budapesten is.
A lebukott Chen korábban magyarul is tanult, utoljára most augusztusban volt itt, az MCC Feszt sztárvendégeként Esztergomban a "konzervatív közösségi média" építéséről értekezett. Szerdán nyilvánosságra hozott bizonyítékok szerint (lásd erről magyarul a Szabad Európa hírét) azonban ezt ő maga moszkvai pénzből végezte. Az ügy az amerikai elnökválasztás előtt az aktuális orosz dezinformációs befolyásolási kísérletek fő botránya lesz, és több magyar kapcsolódása is van.
"A Megafon azzal a céllal alakult meg, hogy konzervatív véleményvezéreket fedezzen fel és képezzen azért, hogy minél több és minél minőségibb jobboldali tartalommal találkozhassunk Magyarországon. A tengeren túl például számtalan kiváló példát találhatunk sikeres konzervatív influenszerekre. Egyik személyes kedvencem, a kanadai Lauren Chen, akinek YouTube-csatornáját több százezren követik"
- mondta egy 2021-es Origo-interjúban Kovács István, a Megafon alapítója, hozzátéve, hogy Chennel egy a céljuk, csak ők például Rákay Phillipet és Bayer Zsoltot szeretnék minél többekhez eljuttatni ebben a baloldali túlsúlyú médiazajban.
A Megafon példaképéről szerdán hozta nyilvánosságra az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy a gyanú szerint a férjével közös, Tenet Media nevű cége 9,7 millió dollárt kapott az RT (korábbi nevén Russia Today) orosz állami propagandacsatornától, "hogy az amerikai közönség számára rejtett orosz kormányzati üzeneteket közvetítő tartalmakat hozzon létre és terjesszen".
A vád szerint mindez a Kreml fedett befolyásolási művelete volt. A rendszeres átutalások 2023 októberétől egészen 2024 augusztusáig érkeztek Moszkvából a Tenethez. A legújabb magyar út ugyan nem közvetlenül orosz pénzből, hanem az MCC-nek átadott korábbi magyar állami vagyonból fizették, de így is figyelemre méltó, hogy a kifizetések még akkor is érkeztek a számlájára, amikor Chen az Orbán Balázs által elnökölt MCC rendezvényére jött.
"Játszóterek, hideg gyümölcsleves, építészet, tisztaság, biztonság - Lauren Chen politikai kommentátornak ezek a legkedvesebb élményei Magyarországról"
- posztolta a jól sikerült barátkozásról Orbán Viktor politikai igazgatója.
A Tenet Media, Chen és Liam Donovan 2022-ben létrehozott médiacége jobboldali influenszerekkel dolgozott együtt, és terjesztette a kontentet YouTube-on, TikTokon, Instán, Twitteren és más platformokon. A bizonyítékok szerint az orosz kormány által ellenőrzött RT két munkatársa, Konsztyantin Kalasnyikov és Jelena Afanaszjeva bízta meg őket azzal, hogy hozzanak létre egy új YouTube-csatornát, és találják meg ennek az arcát, akinek az oroszok évi 1-2 millió dollárt is hajlandóak fizetni. | A Megafon amerikai influenszer példaképeiről derült ki, hogy titokban az oroszok fizetik őket | A Kreml propagandistái fizették a republikánus megmondóembereket, akik azt állítják, nem tudták honnan jön a pénz, maguktól mondtak mindig Moszkvának tetsző dolgokat. A főszervező egy hónapja jár Orbán Balázséknál, és ezen kívül is több magyar szál van az ügyben. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/09/05/a-megafon-amerikai-influenszer-peldakepeirol-derult-ki-hogy-titokban-az-oroszok-fizetik-oket | null | true | null | null | 444 |
Kínai bankvezetőkkel tárgyalt a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton hivatalos pekingi látogatása során találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel. A tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
A Bank of China a legrégebben működő kínai bank Magyarországon, amelynek budapesti képviseleti irodája 1997-ben nyílt meg, míg a világ második legnagyobb hitelintézeteként működő China Construction Bank 2022 óta működtet képviseleti irodát hazánkban. A tárgyalások során a felek áttekintették a magyar-kínai gazdasági együttműködést, amelynek során a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat, különös tekintettel a pénzügyek területére tovább szükséges mélyíteni.
Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, és a jüan, valamint a kínai befektetések egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban.
Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, ami hozzájárul ahhoz, hogy hazánk regionális pénzügyi központtá váljon, tovább erősítve ezáltal a gazdasági híd szerepét
- hangsúlyozza a közlemény.
Ebben jelent partnerséget a Bank of China és a China Construction Bank együttműködése, amely elősegítheti, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon.
A kínai partnerbankok figyelmének központjában a magyar kormány által jóváhagyott, szélesebb körben értelmezett, energetikát, digitalizációt és e-mobilitást is magába foglaló infrastrukturális projektek álltak, amelyeket aNemzetgazdasági Minisztérium ez év elején prezentált Pekingben.
A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar-szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon.
A kínai bankok jelentősége abban is megmutatkozik, hogy széles körű hazai kapcsolataik révén képesek hatékony segítséget nyújtani az Európában korlátozottan jelen lévő technológiák és beszállítók beruházói döntéseinek előmozdításában. Emellett aktívan hozzájárulnak a két ország közötti akadálytalan kereskedelemhez, pénzügyi integrációhoz és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez - írja a tárca. | Hazánk a kínai befektetők első számú célpontja a régióban | A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar–szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/09/hazank-a-kinai-befektetok-elso-szamu-celpontja-a-regioban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Miután a kormány úgy döntött, hogy egyik napról a másikra gyakorlatilag megszünteti a katát (a törvénymódosító javaslatról ma szavaz a parlament - a szerk.), megpróbáltuk kiszámolni, mennyivel is nőnek egy, a jellemzően eddig ezt az adónemet választó egyéni vállalkozó terhei, azaz mennyivel kevesebb pénz marad nála. A becslések szerint a változás a most közel 450 ezer katás kétharmadát érintheti, nekik tehát más megoldás után kell nézniük.
A katások számára egyéni vállalkozóként a bevételi határok (a vállalkozói jövedelemadó 15 millió forintos bevételtől elérhető) miatt az átalányadózás lehet a reális alternatíva, cégalapítás után persze más adónemek is megnyílnának, azonban ennek olyan költségei vannak és annyi adminisztratív plusz terhet is jelent, hogy nagy valószínűséggel kevesen lépnek majd ebbe az irányba.
Kapcsolódó cikk Kivérezteti a kormány a katát - hogyan tovább? Hétfőn nyújtotta be a parlamentnek a kormány a kata szigorításáról szóló törvénymódosító javaslatot, amivel gyakorlatilag kivérezteti az adónemet.
A katánál ugye egyszerű volt a helyzet: amennyiben valaki nem lépte túl az évi 12 millió forintos bevételi határt, nem dolgozott külföldi cégeknek vagy nem számlázott egy belföldi cégnek évi 3 millió forintnál többet, akkor havi 50 ezer, azaz évi 600 ezer forinttal letudhatta összes adó- és járulékötelezettségét.
Nézzünk néhány példát az összehasonlítás kedvéért. Egy 3 millió forint éves bevételt összegyűjtő egyéni vállalkozó eddig katásként tehát év végén 2 400 000 forintot “vihetett haza", míg kedvezmények, elszámolt költségek és foglalkoztatottak nélkül, szakképesítést nem igénylő tevékenységet végezve, a most az ilyen helyzetbe került kisvállalkozóknak ajánlott átalányadózást választva, 2 115 000 forintja maradna. A 260 ezres “diplomás minimálbér" esetén még rosszabb a helyzet, ekkor ugyanis csak 1 876 500 maradna meg év végén.
Ötmillió forint éves bevétel esetén egy katásnak ugyebár 4 400 000 forintja maradt év végén, átalányadózóként pedig 3 935 000 (3 696 500) forinttal számolhat.
Hétmillió forint bevétel esetén a katás 6 400 000 forint helyett átalányadózóként 5 590 000 (5 516 500) maradna a vállalkozónál.
Kapcsolódó cikk Nagy tüntetés a kata mellett, leállt a forgalom a Margit hídon A katások ellehetetlenítése ellen tiltakozók a Kossuth térről a Margit hídra vonultak délelőtt.
Az eddigi maximális katás keretet éppen kihasználó, 12 millió forint éves bevételt összehozó vállalkozó az eddigi 11 400 000 forint helyett átalányadozóként pedig 9 846 000 (9 180 000) eredménnyel számolhatna év végén.
Ez azt jelenti, hogy
3 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum évi 285 000, azaz havi 23 750 forintot , szakmai bérminimum esetén pedig évi 523 500, azaz havi 43 625 forintot veszítene.
éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum , szakmai bérminimum esetén pedig veszítene. 5 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum évi 465 000, azaz havi 38 750 forintot , szakmai bérminimum esetén pedig évi 703 500, azaz havi 58 625 forintot veszítene.
éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum , szakmai bérminimum esetén pedig veszítene. 7 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megint minimum évi 810 000, azaz havi 67 500 forintot , szakmai bérminimum esetén pedig évi 883 500, azaz havi 73 625 forintot veszítene.
éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megint minimum , szakmai bérminimum esetén pedig veszítene. 12 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megintcsak minimum évi 1 554 000, azaz havi 129 500 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 2 220 000, azaz havi 185 000 forintot veszítene.
Ezek már önmagukban is szép számok, de hozzá kell még számolni azt is, hogy míg katásként a legtöbben nem foglalkoztattak könyvelőt, a többi adózási formát igencsak kockázatos és időigényes laikusként lepapírozni, így mindenképpen szükséges lesz egy könyvelőt megbízni ezzel. Egy általunk megkérdezett könyvelő szerint ennek a havi minimum költsége 10 ezer forint – volt eddig, de mivel az ilyen ügyfelekkel foglalkozó könyvelők többsége maga is katázott, most minden bizonnyal áremelésre kényszerülnek majd, tehát havi 20 ezer forintot nyugodtan hozzá lehet csapni még a fenti összegekhez. | Nagyot fog bukni, aki kata helyett átalányadózni kényszerül, itt vannak a számok | Nem meglepő, de nagyon fog fájni a kata átalakításnak nevezett megszüntetése. | [
"Makró",
"Adó",
"kata"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nagyot-fog-bukni-aki-kata-helyett-atalanyadozni-kenyszerul-itt-vannak-a-szamok.html | 2022-07-12 13:02:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Adjon meg öt számot, és mi egy éven keresztül megjátsszuk lottón. Ha nyerünk, jótékony célra megy.
Jön az új év, jövőre tutira gazdagabbak és szebbek leszünk, lefogyunk, leszokunk a dohányzásról, kevesebbet dolgozunk, befejezzük a ház körüli félbehagyott teendőket, nem felejtjük el feladni a lottót. Ezek közül az egyikben tudunk csak segíteni, de a többihez is sok sikert kívánunk.
Ha lottóról van szó, kétféle ember van: aki rapszodikusan játszik, és minden alkalommal véletlenszerűen választ számokat, és aki még a nagyszülőktől örökölt számsort játssza hétről-hétre. Elsőre talán logikusnak tűnik az utóbbi, de ha belegondolunk, nincs semmi alapja. Az ötöslottón minden alkalommal ugyanakkora az esély minden kombinációra. Ettől még mi ezt az utat választjuk.
Hogy mik lesznek a számaink? Ez csak önökön múlik. Bárki megadhatja a tetszőleges öt számát egészen szombat délig, mi pedig megnézzük a legtöbbször kiválasztott ötöt. Egész évben játszunk, minden héten. Az esetleges nyeremény(eke)t pedig jótékony célra ajánljuk fel, amit szintén megszavaztatunk.
Hogy milyenek az esélyeink?
- öttalálatos elméleti esélye: 1:43 949 268
- négytalálatos elméleti esélye: 1:103 410
- háromtalálatos elméleti esélye: 1:1 231
- kéttalálatos elméleti esélye 1:44.
Az egytalálatosé még jobb, de az sajnos nem fizet.
Ez a mi fogadalmunk az új évre. Most pedig irány lencsét főzni, mert szerencsére szükségünk lesz 2016-ban is.
A SZAVAZÁSNAK VÉGE, A LEGTÖBBSZÖR KIVÁLASZTOTT SZÁMOK: 1, 7, 8, 9, 10 | Lottózzon az Indexszel! | Lottózzon az Indexszel! - Egy éven keresztül. Ha nyerünk, jótékony célra megy. | [
"lottó",
"szerencsejáték",
"közösség",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2015/12/31/lottozzon_az_indexszel | 2015-12-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az aradi vértanúk emléknapján, csütörtök reggel katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbocra eresztették a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik.
A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, félárbocra eresztését a Szózat kíséretében a honvéd díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység.
Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú:
Aulich Lajos,
Damjanich János,
Dessewffy Arisztid,
Kiss Ernő,
Knézich Károly,
Láhner (Lahner) György,
Lázár Vilmos,
Leiningen-Westerburg Károly,
Nagysándor József,
Poeltenberg Ernő,
Schweidel József,
Török Ignác és
Vécsey Károly
nevét.
A kegyelet kifejezésére a lobogó egész nap félárbocon marad a Kossuth Lajos téren.
A térről az emlékezők a Batthyány-örökmécseshez vonulnak át, hogy mécsesekkel tisztelegjenek az október 6-án Pesten kivégzett Batthyány Lajos, Magyarország első független, felelős kormánya miniszterelnökének emléke előtt. Ezután bárki leróhatja kegyeletét, gyertyát gyújthat Batthyány Lajos vesztőhelyénél, ahol délután négy óráig katonai díszőrség áll.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezve.
(MTI) | Félárbocon a nemzeti lobogó | Az aradi vértanúk emléknapján, csütörtök reggel katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbocra eresztették a nemzeti lobogót. | [
"aradi vértanúk"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2016/10/06/felarbocon-a-nemzeti-lobogo | 2016-10-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Európai Unió példátlan lépéssel az Európai Bíróság elé idézte Franciaországot, amiért az mintegy fél milliárd euró értékben támogatta a Bull elektronikai konszernt, illetve nem térítette meg ezt a támogatási összeget.
Az Európai Bizottság június 17-i határidőt szabott meg arra, hogy a Bull az állami támogatást visszatérítse a francia kormánynak. A bejelentést Mario Monti, a bizottság versenyügyekben illetékes tagja tette szerdán. Most történik meg először, hogy a bizottság az EU egyik tagországát ilyen ügyben az Unió legfelső bírósága elé idézi.
A francia kormány értelmezése szerint a brüsszeli döntés nem zárja ki, hogy Párizs a Bull konszern feltőkésítésére vonatkozó tervvel előálljon és azt engedélyért benyújtsa Brüsszelnek. A Bull - mint közölték - képtelen lenne saját erőből a kapott 450 millió eurós állami segítséget visszafizetni, márpedig a konszern túlélése a foglalkoztatottság szempontjából és a Bull klienseire való tekintettel is fontos.
Az EU bizottsága a Bullnak nyújtott múlt évi támogatást ugyan jóváhagyta, de felhívta a figyelmet arra, hogy a konszern átalakításához az állam már 1993/94-ben segítséget nyújtott, és hogy ezeket az összegeket vissza kell téríteni.
| Az unió az Európai Bíróság elé idézte Franciaországot | Az Európai Unió példátlan lépéssel az Európai Bíróság elé idézte Franciaországot, amiért az mintegy fél milliárd euró értékben támogatta a Bull elektronikai konszernt, illetve nem térítette meg ezt a támogatási összeget. | [
"archívum"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2003/10/01/unio_europai_birosag | 2003-10-01 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Miután a kormány egy rendelettel elintézte, hogy a tanárok ne sztrájkolhassanak az alacsony fizetésük miatt, most is sorra csatlakoznak az iskolák az engedetlenségi mozgalomhoz. Erre és a kampányhajrára reagálhatott Vitályos Eszter, az Emmi államtitkára, aki múlt szerdán bejelentette, hogy február 15-e és március 31-e között 120 ezer notebookot oszt szét országosan pedagógusoknak és diákoknak. A saját választókörzetében, Szentendrén gyorsan át is adott 238 notebookot a Móricz Zsigmond Gimnáziumban.
És úgy látszik, a többi fideszes képviselőjelölt, is kihasználja az lehetőséget, hogy állami pénzből vett laptopokkal a kezében pózolhasson az iskolákban. | A fideszes képviselőjelölt osztotta szét a minisztériumi laptopokat Kiskunhalason | Valahogy pont a kampányhajrára élesedett a kormány a digitális oktatásstratégiája. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/21/a-fideszes-kepviselo-osztotta-szet-a-miniszteriumi-laptopokat-kiskunhalason | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az MLSZ elnöke mellett a miniszterelnöknek és a Terror Háza főigazgatójának is feltétlenül ott kellett lennie. Orbán Viktor mellett (jobbra) pedig a miniszterelnök családjával is személyes kapcsolatot ápoló Adnan Polat török oligarcha ül, alatta pedig Világi Oszkár, a leggazdagabb felvidéki magyar vállalkozó. | Orbán Viktor és Csányi Sándor mellett Schmidt Mária és Adnan Polat is ott van Londonban a Vidi meccsén | A miniszterelnöknek és a Terror Háza főigazgatójának is feltétlenül ott kellett lennie, ahogy az Orbán családdal jóban lévő török oligarchának is. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/04/orban-viktor-es-csanyi-sandor-mellett-schmidt-maria-is-ott-van-londonban-a-vidi-meccsen | 2018-10-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az antarktiszi krillrőll – Euphausia superba – egykor úgy hírlett, többnyire a felszíni vizek lakója. Most viszont kiderült, hogy akár húsz százalékuk is rendszeresen táplálkozik a tengerfenéken bomló tetemek magas vastartalmú darabkáival. Ezt követően felúsznak a felszínre, és beleik tartalmát a vízbe eresztik.
A kutatók tíz antarktiszi expedíció során begyűjtött, ezernél is több krill béltartalmát vizsgálták meg. Ezen kívül a krillekről a tengerfenéken készült fényképeket, hangfelvételeket és próbafogásokat is tanulmányoztak. Minden jel arra utalt, hogy a parányi állatok gyakran járnak le táplálkozni a tengerfenékre.
A következő lépés annak vizsgálata, hogyan kerül a vízbe a vas – fejtette ki Katrin Schmidt, a kutatás vezetője. Szervezete, a British Antarctic Survey a Southamptoni Egyetemmel, az Australian Antarctic Division programmal és az Oslói Egyetemmel közösen végezte a kutatást, amelynek eredményeit a Limnology and Oceanography című szaklapban tették közzé.
A fitoplankton növekedését a világ óceánjainak 40 százalékában, köztük a Déli-óceánban is a vas elérhetősége korlátozza. A Déli-óceán nagy részén kis mennyiségű hozzáadott vas tetemes mértékben fokozza a növények növekedését, ezáltal pedig a légköri szén-dioxid-megkötését. A megkötött széndioxid végül az elhalt növényi sejtekben, az óceán mélyén raktározódik.
Eddig úgy hitték a kutatók, hogy a vas utánpótlása csupán fizikai úton történik: a mélytengeri üledékek felkavarásával, folyók és gleccserek által a szárazföldről, jéghegyek olvadásával, valamint a széllel szállított por ülepedésével. A mostani felfedezés az első bizonyíték arra, hogy biológiai úton is jut vas a felszíni vizekbe a krillek által. | Vassal trágyázzák a krillek az óceánt | Az antarktiszi tápláléklánc alapját képező garnélaszerű krillek jelentős mennyiségű vasat juttatnak a Déli-óceánba. | [
"krill",
"planktonok",
"tengerbiológia",
"óceán"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2011/07/11/vassal-tragyazzak-a-krillek-az-oceant | 2011-07-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Csehország 1500 menekültet fogadna be 2017 végéig – döntött csütörtökre virradóra a cseh kormány. A kabinet felhatalmazta Milan Chovanec belügyminisztert, hogy ezt az álláspontot képviselje az európai uniós tanácskozásokon – közölte Pavel Belobrádek miniszterelnök-helyettes a kormányülés utáni sajtótájékoztatón – számolt be az MTI.
A belügyminiszter szerint a kormány azzal számol, hogy Csehország az idén 400, jövőre 700, 2017-ben pedig ismét 400 menekültet fogad be. Ugyanakkor a kormány vétójogot kér magának olyan esetekben, amikor biztonsági kockázatok merülnek fel egyes migránsokkal összefüggésben.
Egyszeri szolidartíási gesztus
Belobrádek szerint a kérdésről a belügyminiszter fog tárgyalni uniós partnereivel, és a mandátuma arra terjed ki, hogy Csehország 2015 és 2017 között 1100, az Európai Unió területéről érkező személyt fogad be, és 400-at az Európai Unión kívüli térségekből, elsősorban Kurdisztánból és Szíriából, az ottani táborokból. A Csehország által befogadandó migránsok nagyobbik része azok közül kerül majd ki, akik Olaszországon és Görögországon keresztül érkeztek az Európai Unióba.
A cseh kormány ugyanakkor tisztázni akarja az Európai Unióval azon személyek visszatoloncolásának mechanizmusát, akik nem kapnak menedéket Csehországban. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök erre már a kormányülés előtt felhívta a figyelmet.
“Ugyanakkor hangsúlyt helyezünk arra, hogy működjön a visszaadási politika, mert ez Görögország és Olaszország esetében nem működik" – mutatott rá a kormányfő. Szerinte például egyáltalán nem világos, hogy mi lesz azokkal a migránsokkal, akik nem kapnak menedéket az Európai Unióban, és milyen módon lesznek visszajuttatva a hazájukba.
Sobotka a kormányülés után kifejtette: a migránsok befogadása egyszeri szolidaritási gesztus a cseh állam részéről, és nem oldja meg a problémát, amellyel manapság Európa szembesül.
2000 migránst vállal Románia
Románia csaknem kétezer migráns befogadására vállalkozik: erről Bukarest az Európai Tanács titkárságát is értesítette – közölte a Romániában piacvezető Europa FM kereskedelmi rádió csütörtökön.
A hírforrás nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőktől úgy tudja: Románia Olaszországtól és Görögországtól venné át a menekülteket. Elszállásolásukat, étkeztetésüket és a velük kapcsolatos konzuli szolgáltatásokat az EU fejenként hatezer euróval támogatja, az összeget azonban Románia állítólag kevesli.
A migránsokat hat befogadó központban helyeznék el, közöttük a kétszáz ember ellátására alkalmas temesvári vészhelyzeti tranzitközpontban (VTK), amelyet az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) hivatala és a román kormány közötti megállapodás nyomán nyitottak meg 2008-ban.
Ausztriából Szlovákiába
Kétoldalú megállapodás alapján Szlovákiában helyeznek el ötszáz, eddig Ausztriában tartózkodó migránst – közölte az osztrák belügyminisztérium csütörtökön.
Még júliusban ötven, augusztusban kétszáz és szeptemberben további kétszázötven migránst helyeznek át az alsó-ausztriai táborból a szomszédos országba. A migránsokat a magyar-szlovák határon fekvő Bős (Gabcikovo) községben található egyetemi épületben szállásolják el. Az épület a pozsonyi egyetemhez tartozik, és részben még használatban van.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter szerint a migránsok ellátásáról és nem a menekültügyi eljárás átvételéről van szó, tehát az eljárások Ausztriában folytatódnak tovább és pozitív elbírálás esetén a Szlovákiába helyezett emberek visszatérhetnek Ausztriába. “Ez a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy Szlovákia kifejezhesse szolidaritását a kérdésben" – mondta a miniszter, majd hozzátette: ez ugyan egy kis lépés, de jelzésértéke van.
Amennyiben az uniónak nem sikerül mielőbb tartós és igazságos megoldást találnia, meghatározva a befogadási kvóták pontos mértékét, akkor államközi megállapodásokkal kell felgyorsítanunk a megoldást – hangsúlyozta az osztrák miniszter. | Elkezdődött a menekültlicit | Kelet-Európa megmozdult: Csehország 1500, Románia 2000, Szlovákia 500 migráns elhelyezését vállalja. Egyelőre kis lépésekről van csak szó. | [
"bevándorlás",
"határzár",
"kerítés",
"menekültek",
"migránsok"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2015/07/09/elkezdodott-a-menekultlicit | 2015-07-09 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Miklós Edit 24. lett a női alpesi sízők világkupa-sorozatának vasárnapról hétfőre halasztott Cortina d'Ampezzó-i szuper-óriásműlesikló versenyén, amelyen az amerikai Lindsey Vonn rekordot döntve, pályafutása 63. vk-győzelmét aratta.
Az összetettben korábban négyszer győztes, ebben a számban 2009-ben világbajnok, 30 éves Vonn vasárnap megnyerte a lesiklást, s azzal utolérte az örökranglista első helyén álló osztrák Annemarie Moser-Pröllt, akinek a csúcsát a hétfői sikerével át is adta a múltnak.
A tavaly februári szocsi olimpián lesiklásban hetedik Miklós Edit – a nemzetközi szövetség honlapja szerint – három és fél másodperccel volt lassabb nála, de így is hét vk-ponttal lett gazdagabb. A csíkszeredai születésű magyar síző, aki vasárnap 16. volt lesiklásban, az összetett vk-pontversenyben most 39 ponttal a 64. helyen áll.
Az 58 fős mezőnyből meglehetősen sokan, 17-en célba sem értek. | Lindsey Vonn rekordot döntött | Miklós Edit 24. lett a női alpesi sízők világkupa-sorozatának vasárnapról hétfőre halasztott Cortina d'Ampezzó-i szuper-óriásműlesikló versenyén. | [
"sport",
"alpesi sí",
"lindsey vonn",
"téli sportok",
"miklós edit"
] | 0 | https://24.hu/sport/2015/01/19/lindsey-vonn-rekordot-dontott | 2015-01-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Győzelem, indulhat a kormányülés!
- írta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán.
Vitályos Eszter kormányszóvivő a közösségi oldalára feltöltött videójában elmondta: a keddi kormányülésen napirendre kerül az a gazdasági témájúNemzeti Konzultáció, amit a Fidesz frakció kezdeményezett. A Nemzeti Konzultáció témái között a gazdasági semlegesség, a Demján Sándor-program, azaz a kis- és középvállalkozások támogatása, a gazdasági növekedésen alapuló béremelés, a munkáshitel, a megfizethető lakhatás és a családtámogatások szerepelnek. A kormányülésen több fontos napirendi pontot is megtárgyal majd a kormány - tette hozzá.
"Arról, hogy mi történjen Magyarországon, a magyar emberek döntenek a választásokon, vagy a Nemzeti Konzultációk alkalmával, ahogyan most is, nem pedig Manfred Weber"
- hangsúlyozta Vitályos Eszter. | Orbán Viktor a kormányülésről posztolt | Napirendre kerül az a gazdasági témájú Nemzeti Konzultáció, amit a Fidesz frakció kezdeményezett. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-kormanyules-nemzeti-konzultacio | null | true | null | null | BOON |
bíróság;brókerbotrány;Buda-Cash;
2018-10-19 12:04:40
Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait
V. Péter elsőrendű vádlott és négy társa egyenként 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. A döntés nem jogerős.
Elsőfokon egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottakat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Törvényszék mindegyik vádlottra vagyonelkobzást rendelt el.
Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint.
A Törvényszék azt is megállapította, hogy a sértett a Buda-Cash Brókerház. Az ügyfelek nem tekinthetőek sértettnek, nem léphettek fel magánfélként, a polgári jogi igényük érvényesítésére más módot kell találniuk.
A Törvényszék a vádlottakkal szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el, és a bíróság által meghatározott
területet külön engedély nélkül nem hagyhatják el.
Az ítélet és a kényszerintézkedést elrendelő végzés nem jogerős. | Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait | V. Péter elsőrendű vádlott és négy társa egyenként 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. A döntés nem jogerős. | null | 1 | https://nepszava.hu/3012597_eliteltek-a-buda-cash-botrany-vadlottjait | 2018-10-19 17:33:00 | true | null | null | Népszava |
Először került bele az IBP (Internation Budget Partnership) nevű, költségvetési ügyekben mértékadó civil szervezet jelentésébe a magyar költségvetés,
és az eredmény még a vártnál is rosszabb lett: kiderült, hogy az egész EU-ban, és egy híján az egész OECD-ben Magyarországon lehet a legkevésbé kiigazodni a költségvetésen.
(Az EU 28. tagja közül 15 országot vizsgált az tanulmány, amelyek közül jellemzően pont a kevésbé rázósak maradtak ki, mint Dánia, Finnország vagy Ausztria.)
A száz kiadható pontból összesen 49-et kapott Magyarország a költségvetés átláthatósága szempontjából. Ezzel Magyarország a "korlátozott információ" kategória alsó végén szerepel. Ezt 109 tényszerű, tehát nem véleményeken alapuló mutató alapján vizsgáltak a civilek, ugyanazzal a módszerrel, ahogy az összes többi országban (Magyarországon a Költségvetési Felelősségi Intézet végezte a vizsgálatot, amit aztán külső szakértő ellenőrzött; a jelentésről szóló anyagokat itt találja).
Ez a 49 pont így aránylik a régiós országok eredményeihez:
Egyedül a Balkán EU-n kívüli részeiben vannak rosszabb számok. Az OECD-n belül csak Törökországban rosszabb az eredmény. Az utóbbi évek javulása után Görögországban is jobb lenne a költségvetési pontszám, ha ott elkészítették volna a felmérést, mondta a KFIB szakértője.
Sőt, a helyzet ennél is rosszabb, hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs, a KFIB vezetője a jelentést bemutató sajtótájékoztatón: ha a 2016-os költségvetés alapján csinálták volna a felmérést, akkor még rosszabb lett volna az eredmény, mindössze 44 pont.
A költségvetés átláthatóságának hiánya a korrupció egyik melegágya,
állapítják meg a nemzetközi szervezet szakértői. De a nemzetközi befektetők sem szokták szeretni, ha kiismerhetetlen egy részben általuk finanszírozott ország pénzköltése. És akkor még nem is beszéltünk a magyar államot a megtakarításukkal egyre nagyobb részével finanszírozó magyar állampapír-tulajdonos háztartásokról, mezei állampolgárokról.
De miért ilyen rosszak az eredmények? Mert a magyar költségvetés obejktíve is borzalmas szakmai színvonalon készül.
A költségvetési törvényben nem tartalmiak a magyarázatok.
A vizsgált 8-féle költségvetési dokumentumból Magyarországon 3 nem is készül el (az irányelvek, a féléves jelentés és a polgárok költségvetése).
Nincsenek a dokumentumokban a kiadások funkcionális bontása szerinti táblák sem, pedig az – például a konvergenciaprogramban – kötelező lenne.
Nem frissülnek az indoklások az újabb dokumentumokban.
A havi jelentések nem elég részletesek, ömlesztett, összevont adatok vannak benne.
A tartalékok, maradékok elköltése és az átcsoportosítás teljesen a költségvetési felügyeleti rendszeren kívül történik.
Nincs egyetlen olyan aloldal sem az NGM oldalán, ahol elérhető lenne az összes költségvetési dokumentum. A költségvetési információk rossz minőségű honlapokon, széttagoltan találhatóak meg.
Érdekes az elemzéssel kapcsolatban, hogy a szervezet megküldte az illetékes minisztériumnak, az NGM-nek is az anyagot, amely ugyan néhány kommentárt fűzött az értékeléshez, de a lesújtó pontszámokat elfogadta.
UPDATE. Az NGM küldött egy közleményt, amiben azt írják, hogy a minisztérium visszautasítja a költségvetési ügyekben irányadó nemzetközi szervezet "szubjektív megállapításait", és hogy a magyar költségvetés tervezése, benyújtása és tárgyalása megfelel a magyar jogszabályoknak, irányelveknek. Mivel pedig az ÁSZ és az egyébként nettó 1 emberből álló "Költségvetési Tanács" nyilvános véleményt ad ki a költségvetésről, ezért "a kontrollmechanizmusok is megfelelően működnek".
UPDATE 2. Az NGM kérdésünkre közölte, hogy a minisztérium csak a megküldött kérdőívet töltötte ki, az elkészült elemzést viszont már nem látták: "az abban foglaltakról a tárca csak a nyilvánosságra hozást követően értesült, tehát azt előzetesen nem látta, nem véleményezte és nem hagyta jóvá." A jelentésben fent megfogalmazott szubjektív kritikákkal pedig nem értenek egyet: a minisztérium szerint a mostani jogszabályi környezet is biztosítja a költségvetés átláthatóságát.
A nyilvánosság bevonása szempontjából a százból 31 (!) pontot kapott Magyarország, ami kirívóan borzalmas. Kapaszkodó, hogy a számvevőszéki felügyelet nem olyan szörnyű.
Országok, amelyek Magyarország előtt végeztek az átláthatóság szempontjából:
Ghána, Pápua Új-Guinea, Sierra Leone, Banglades, Kirgizsztán, Kazahsztán, El Salvador, Dominikai Köztársaság, Malawi, Uganda.
Íme az egész globális költségvetési átláthatósági index (Magyarország nagyjából középen van): | Magyarországon a legátláthatatlanabb a költségvetés az egész EU-ban | De Kazahsztánban, Pápua Új-Guineán és Bangladesben is kevésbé rejtegeti az állam a polgárok elől a nagy pénzeket, mint nálunk. Az NGM is jóváhagyta a civilek jelentését. | null | 1 | https://444.hu/2015/09/09/magyarorszagon-a-legatlathatatlanabb-a-koltsegvetes-az-egesz-eu-ban/ | 2015-09-09 18:55:00 | true | null | null | 444 |
Mintegy fél évvel a számviteli törvényben előírt határidő után a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (közismertebb nevén a kukaholding) is nyilvánosságra hozta a 2018-as beszámolóját, amelyet a Napi.hu ismertetett.
A jelentés szerint 90,7 milliárd forintos árbevétel mellett 623 millió forintos nyereséggel zárt ugyan az állami társaság, de saját tőkéje és eredménytartaléka egészen gigantikus mínuszba süllyedt. A saját tőke mínusz 23,4 milliárd forint lett, míg az eredménytartalék mínusz 31,9 milliárd forint.
A Napi.hu azt írja, a beszámoló szerint a kukaholding tőkehelyzete normalizálódott, ami a költségvetési forrásnak köszönhető, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztérium 26,2 milliárd forinttal emelte meg az NHKV tőketartalékát.
"A társaság a rendelkezésére álló MKB Nyrt. folyószámlahitel lehívásával, továbbá az MNV Zrt.-től kapott 10 milliárd forint tulajdonosi kölcsön segítségével finanszírozta gazdálkodását. A társaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövőben tartani tudja a számviteli törvény alapján a számviteli politikájában meghatározott beszámolókészítés határidejét" – olvasható a beszámolóban.
Mivel a cég 2017-es mérlegfőösszegében jelentős összegű hibát találtak, ezért 2018-ban három oszlopos beszámolót kellett készíteniük önellenőrzés keretében.
Ez az önellenőrzés viszont mínusz 20,7 milliárd forint veszteséget tárt fel 2017-re. A cég kötelezettségei is nagyon megugrottak: 56,1 milliárd forintról 90,1 milliárd forintra.
A NAV 2018. augusztus 23-án valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő átfogó adóellenőrzést kezdett a társaságnál a 2016. január 8. – 2017. december 31. terjedő időszakra.
Ez a vizsgálat idén nyáron zárult le és
359 millió forint áfa adókülönbözetet mutatott ki, amiért 336 ezer forint késedelmi pótlékot kellett fizetniük, de bírságot nem szabott ki az adóhatóság.
A NAV jogkövetési vizsgálatot is tartott a kukaholdingnál, ez arra az eredményre jutott, hogy felhívták a figyelmet: a számlákat a jogszabályban előírt határidőre állítsák ki. | Itthon: Nagy gondok vannak az állami kukaholdingnál | A NAV például 359 millió forintnyi áfa adókülönbözetet talált a cégnél. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20191220_50_milliard_forintot_kovetel_a_lakossagtol_az_oriasi_minuszba_sullyedt_kukaholding | 2019-12-20 17:53:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
Halálos baleset: száguldó autó sodort el egy 74 éves nőt a 4-es főúton
A gyalogost egy gyorsan haladó autós ütötte el /Fotó: police.hu
Belehalt sérüléseibe egy nő, akit autó sodort el a 4-es főúton Téglásnál - közölte a rendőrség.
Durva tömegbaleset a rakparton: két autó közé szorult egy motoros – Fotók a helyszínről
Szódavízzel locsolta a virágait. Két hét múlva nem hitt a szemének
A közlemény szerint a baleset még szerda este történt. Az autó túl gyorsan haladt, és vezetője későn vette észre, hogy előtte egy gyalogos sétál az úton. A sofőr hiába fékezett, járművével elsodorta a nőt.
A mentők súlyos sérülésekkel vitték kórházba a 74 éves asszonyt, aki végül ott vesztette életét.
A rendőrség honlapján azt kéri, a sofőrök és a gyalogosok is fogadják meg a következő tanácsokat:
A járművezetők a belátható útszakasznak megfelelően kell, hogy megválasszák a sebességüket. Ez azt jelenti, hogy ha a körülmények azt követelik meg, akkor a megengedett legnagyobb sebességnél is kevesebbel kell, hogy közlekedjenek.
A munkába járás során naponta autóbusszal ingázók közül többen az esti órákban külterületi megállóban szállnak le, és a lakóhelyükig tartó távolságot már sötétben, gyalogosan teszik meg. Az út szélén haladók biztonsága érdekében fontos, hogy a gyalogosokra vonatkozó szabályokat pontosan ismerjék és betartsák, továbbá – láthatóságukat biztosítva – őket is időben észrevegyék az úton közlekedő járművezetők.
A környezetbe olvadó ruházatú, láthatósági eszközöket nem viselő gyalogos baleseti kockázata megnő, így féktávolságon belül könnyen elüthetik őket. Lakott területen kívül a gyalogosoknak kötelező a forgalommal szemben közlekedni, mert így jobban látják a szemből érkező forgalmat! | Halálos baleset: száguldó autó sodort el egy 74 éves nőt a 4-es főúton | Belehalt sérüléseibe egy nő, akit autó sodort el a 4-es főúton Téglásnál - közölte a rendőrség. | [
"baleset",
"halál",
"áldozat",
"autó",
"rendőrség",
"Téglás"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/teglas-74-eves-no-auto-elutotte-halalos-baleset/jwr1298 | 2020-08-13 16:23:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
"Orosháza Város Önkormányzata 204.206.372,- Ft rendkívüli önkormányzati támogatásban részesült. Júniusban a képviselő-testület tájékoztatást kapott a kieső és visszafizetendő adóbevételekről és ennek a városi cégek finanszírozására való hatásáról. Molnár Béla és Bojtor István alpolgármesterek személyesen jártak el és tárgyaltak Budapesten Dukai Miklós önkormányzatokért felelős államtitkárnál és ennek íme meglett az eredménye.
Az önkormányzati cégek beszámoltak nehézségeikről a szeptemberi testületi ülésen és már ott részben sikerült is orvosolni kéréseiket. Remélhetőleg ez a most megkapott támogatás megoldás lehet a további finanszírozási igényükre, amelyet már ott jeleztek is, hiszen lakossági érdek a közszolgáltató cégek zavartalan működése. Lehet volt pártkatonákkal nagydíjazásért átvilágítani a cégeket, a polgármester szíve joga (bár mivel a képviselő-testület ezen cégvezetők munkáltatója, felmerülhet a kérdés, hogy talán erről nem ott kellett volna-e dönteni.) Lehet sok-sok pénzért tanácsadók tömkelegét alkalmazni, de a megoldásért bizony el kell járni. | Amíg a polgármester nyomoztat és vádaskodik, addig a Fidesz intézkedik | A Fidesz orosházi szervezetének sajtóközleményét változtatás nélkül közöljük. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176414/amig_a_polgarmester_nyomoztat_es_vadaskodik_addig_a_fidesz_intezkedik | null | true | null | null | Hir6 |
A sajtópiacon jelentős átalakulás zajlott le az elmúlt években: 2014-ben még csak az árbevétel 3,9 százaléka folyt be a NER-hez köthető kiadókhoz, tavaly már a háromnegyede. Tavaly szeptemberben jött lére a kormányzatot kiszolgáló médiatermékek irányítására a Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítvány (KESMA). A kormányzat a médiapiacon óriási koncentrációt okozó, a versenyt korlátozó lépését próbálta európai fórumokon azzal eladni, hogy még így is az ellenzék van túlsúlyban a médiában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomagAlig négy hónap alatt 14 milliárdnyi adományt szedett össze a fidesz-közeli médiumokat összefogó alapítvány. Kiadásaik nem nagyon voltak, így a profit is ennyi lett.
A nyomtatott lapok piacán nehéz lenne ellenzéki túlsúlyról beszélni, hiszen szisztematikusan kebelezték be a kormányzat és az ehhez köthető üzleti körök a kiadókat és a lapokat, zárták be a kritikus lapokat*Népszabadság, Magyar Nemzet, Heti Válasz. Nem csak a nyilvánosság irányítása miatt érdekes ez a terület: bár a nyomtatott sajtót már sokan és sokszor temették, ez egy jelentős iparág.
2018-ban a nyomtatott közéleti lapok kiadói 65,6 milliárd forint árbevétel mellett 6 milliárd forintos profitot értek el.
Jó üzlet tehát a lapkiadás, a 9 százalékos profitrátát elég sok szektor megirigyelné. Persze nem mindenkinek egyformán prosperáló üzlet ez: míg a NER-lapoknál 10,9 százalék volt a profitráta, az ellenzékieknél csak 3,8 százalék.
Elképesztő gyorsasággal gyűrte maga alá a közéleti lapokat a NER. 2014-ben még csak a bevétel 3,9 százaléka tartozott hozzájuk, tavaly már 76,1.*Árnyalja a képet, hogy az egyik legnagyobb szereplő, a Mediaworks nem csak közéleti lapokat ad ki, hanem például a Nemzeti Sportot is. A beszámolóból ezt nem tudjuk elkülöníteni, de az árbevétel 90 százalékát adhatják a közéleti lapok, már csak a példányszámból kiindulva. Más kiadóknál is felmerül ez az elkülönítési nehézség, ezért a számítás nem lehet pontos, de az eltérések a lényegi folyamatok szempontjából nem jelentősek.
A legfontosabb lépés a megyei lapok megszerzése volt. Az alábbi ábrán az egyes kiadók piaci részesedését mutatjuk meg az elmúlt években az árbevétel alapján. Látható, hogy nagyon koncentrált a piac:
a Mediaworks-höz került a közéleti sajtópiac árbevételének 43 százaléka 2018-ban.
Az eladott példányszámoknál is jelentős a NER média túlsúlya. Nem volt könnyű az összehasonlítás, mert egyre kevesebb lap auditáltatja az eladott példányszámokat, ezért ezeket más forrásból kellett kiszámolnunk.*Több közéleti napi- és hetilap nem auditálja a példányszámait a MATESZ-szel, ezért megpróbáltuk a lehető legjobb közelítéseket megtalálni. A kiadók pénzügyi beszámolóiból kiindulva kiszámoltuk, hogy a nettó lapértékesítési bevételükből és a sajtótermékek standos árai és éves előfizetési árai alapján milyen példányszám lehet a reális. Ez hangsúlyozottan csak becslés, mi 50 százalékban standos, 50 százalékban előfizetői értékesítést vettünk figyelembe, ráadásul még a lapértékesítés árbevétele sem minden cég estében érhető el. Számításaink részletes leírását a csillagra kattintva lehet elolvasni*A Lokál esetében kiadói közlést vettük alapul, a Lokál Extra esetében pedig a nyomtatott példányszámot. A Ripostnál nem adtak meg a beszámolóban lapértékesítési bevételt, ezét a többi NER-közeli napilap kiadójának árbevétel megoszlásának átlaga alapján becsült lapértékesítési bevételt fele részben elfizetőkőre, fele részben standos eladásokra osztottuk le. Magyar Hírlap, Figyelő, Magyar Idők estében a beszámoló és a lap ára alapján, fele részben standos eladást, fele részben előfizetést feltételezve. Becslés nyomtatott példányok alapján: Nógárd Megyei Hírlap, Világgazdaság. A Vasárnap Reggel estében 2017-re is a 2018-as adatot vettük. A Magyar Nararancs, Hócipő és Hetek esetében azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a bevétel 65 százaléka származik a lapértékesítésből, fele részben standos, fele részben előfizetői megoszlásban. Heti Válasz 2018 júniusában megszűnt.
Ez alapján az eladott közéleti lapok összes éves példányszámában 2017-ben 82, 2018-ban 83 százalék volt a NER-közeliek részesedése. A nyomtatott lapok becsült példányszáma összességében 8,4 százalékkal csökkent 2017 és 2018 között, a NER-közelieké azonban csak 7,7, míg a többi lapé 11,5 százalékkal, ha az összes éves eladott példányszámot vizsgáljuk. A legnagyobb példányszámú, ingyenes Lokálra azonban csak a cég közlései érhetők el, nem lehet tudni, hogy a nyomtatott példányokból mennyit vesznek valóban el az emberek.
A legnagyobb visszaesést a Vasárnapi Hírek szenvedte el egy év alatt (-22 százalék) – emlékezetes lehet, hogy ennek főszerkesztője 2017 végén éppen azért mondott le, mert az ellenzéki hangvételű lapnál megjelentek a kormány migrációs hirdetései. Úgy látszik, ez az olvasóknak sem tetszett. Szintén 22 százalékos visszaesést mutatott a Ripost becslésünk alapján, ám ennek a számításnak jelentős lehet a hibahatára, az viszont biztosnak tűnik, hogy jelentős visszaesés volt. A Fejér Megyei Hírlapnál volt a harmadik legnagyobb visszaesés 19 százalékkal. A nagy vesztesek között vannak a megyei napilapok, amik olvasóik 11 százalékát vesztették el egyetlen év alatt. Javítani kevesen tudtak, csupán öt lap a 41-ből: a Figyelő (36 százalék), a Magyar Idők (19 százalék – ezt azóta már Magyar Nemzetnek nevezik, annak eredetijének megszüntetése után), a Hetek (14 százalék), a Népszava (7 százalék) és a Hócipő (5 százalék).
A közéleti sajtópiac nagyon koncentrált, a megyei napilapok és a bulvár lapok fedik le az összes eladott példány 83 százalékát, márpedig ebben a szegmensben a Blikk kivételével minden lap a NER-közeli kiadókhoz tartozik. A bulvár szegmensben volt egyébként az általunk becsült adatok alapján a második legnagyobb visszaesés 8 százalékkal, a közéleti napilapok csak 3 százalékkal csökkentek.
A hirdetési bevételek azonban nagyon különbözőek voltak az egyes sajtótermékeknél: az alábbi grafikonon az látható, hogy egy eladott példányra mennyi listaáron számított reklámköltés jut. A listaár nagy mértékben eltérhet a valós költésektől, a piaci szereplők jellemzően ennek akár fele is jellemző lehet, de az állami hirdetések a NER-közeli cégeknél sokszor listaár közeli értéken jelennek meg. Ezt bizonyítja például, hogy 2018-ban a Magyar Idők esetében a listaáras mért hirdetési költés 100 százaléka volt a pénzügyi beszámoló szerinti hirdetési bevételnek, a Figyelő esetében 61 százalék. A NER-médián kívüli Blikknél 49 százalékos arányt számoltunk, igaz a Népszava esetében 89 százalékos volt az arány. A Népszava abban is különleges, hogy ez az egyetlen ellenzéki lap, amely a NER-médiához mérhető arányban jutott kormányzati hirdetésekhez.
Ami igazán érdekes, hogy a NER-közeli sajtótermékeknél is óriási szórás van: a Figyelő és a Világgazdaság olvasóiért döbbenetesen sokat fizetnek mind az állami, mind az egyéb hirdetők. Listaáron az állami reklámozóknak 3223 forintot, az egyéb cégeknek – ezek között lehetnek állami és/vagy NER kötődésűek is – 1124 forintot ért meg minden egyes Figyelő vásárló. De ha még a beszámoló alapján a hirdetési arányositjuk is a listaáras költéseket, akkor is azt kapjuk, hogy az állami hirdetőknek 1966 forintot, a piaciaknak 686 forintot ért meg minden egyes lapvásárló.
A Hetek hetilapnál bár gyakorlatilag nincsenek állami hirdetések, a Hit Gyülekezetéhez köthető lapnál a hirdetők mélyen a zsebükbe nyúlnak, listaáron az általunk becsült példányszámokra 1046 forint hirdetési bevétel jut. Kifejezetten keveset érnek meg a hirdetőknek a megyei lapok és a napilapok olvasói számításaink szerint.
A sajtópiac egészében kiemelt szerepe van az állami hirdetéseknek: listaáron számítva 2018-ban 35 százalékát tették ki ezek az összes hirdetésnek. A valóságban ez magasabb is lehet, mivel forrásaink szerint az állami hirdetések a listához közelebbi áron kelnek el a piaci reklámokhoz képest.
Bár a NER-közeli lapoknál ahogy várható, magasabb, 38 százalék a kormányzati hirdetések arany, az egyéb tulajdonban lévő lapoknál is viszonylag magas, 21 százalék volt az érték. A sajtópiac gazdasági teljesítményét tehát nagyban befolyásolják az állami hirdetések, nagyon kevés olyan lap van, amely enélkül is piacon tud maradni. Csupán két lapnál nem hirdetett tavaly az állam: a Hócipőnél és a 168 óránál. | Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel | Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191212/kormanykozeli-uzleti-korok-taroltak-le-a-kozeleti-lapok-piacat-aztan-allami-penzbol-tokesitik-fel/ | 2019-12-12 15:56:00 | true | null | null | G7 |
Megnyert Magyar GP-t veszített el a német figyelmetlensége miatt, még a célban sem tudta, miért büntették meg. Így is harcban van a világbajnokságért.
Az ausztrál elfogadta Vettel ajándékát, de így is kockáztatnia kellett, hogy megnyerje a Magyar GP-t.
Biztos győzelmet veszített a Hungaroringen Sebastian Vettel, amikor túlságosan lemaradt csapattársa mögött a Magyar Nagydíjon: a biztonsági kocsi mögött haladt a mezőny, de ő nagyon lassan ment, több mint tízautónyival hátrébb esett az ausztráltól, ami szabálytalan.
"Túlzottan a rádióra figyeltem, de az megszakadt, így nem hallottam semmit. Utasításokra vártam, nem vettem észre, hogy kialszik a biztonsági kocsi fénye, így a kör végén indulunk. Általában ilyenkor az első lemarad a kocsi mögött, de Mark tapadt rá, így azt gondoltam, van még egy körünk. Aztán megláttam Markot, és hogy megy kifelé a biztonsági autó, ekkor jöttem rá, megyünk. Elaludtam az újraindulást" - nyilatkozta a BBC-nek Vettel.
A történet nem teljesen tiszta, valószínű, hogy Vettel nem kifejezetten az új rajtnál, hanem a biztonsági szakasz korábbi fázisában vétett a szabály ellen, amikor a célegyenesben szabad szemmel nézve is egyértelműen kijelenthetően több mint tízautónyival le volt maradva Webbertől. Az előírás nem csak az utolsó biztonsági körre, de a teljes lassú periódusra vonatkozik, ám erről Vettel nem beszélt.
Az időmérőn félelmetesen gyors volt a német, a futam elején még gyorsabb, a 16. körben, amikor jött a biztonsági kocsi, már jóval több, mint tíz másodperccel verte a második Fernando Alonsót.
"Jött a büntetés, nem értettem, mi történik, azt sem, hogy miért büntettek meg, a verseny után mondta meg valaki. Nem volt szerencsém, teljesen simán meg lett volna a futam, de legalább a dobogót megmentettem" - mesélte Vettel, aki a depóban végig mutogatott, miközben teljesítette a kiszabott boxáthajtást.
Harmadik lett, a világbajnokságban is feljebb jött, harmadik, és csak tíz ponttal van a vezető Webber mögött. Csapata, a Red Bull hétfőn arra bíztatta, ne keseredjen el a kihagyott lehetőség miatt. | Vettel: Elaludtam az újraindulást | Vettel: Elaludtam az újraindulást - A német a rádiójára figyelt, emiatt maradt le nagyon Webbertől. Megbüntették, sima győzelmet szúrt el. | [
"vettel",
"webber",
"hungaroring",
"red bull",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/forma1/2010/08/02/vettel_elaludtam_az_ujraindulast | 2010-08-02 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Reisz Gábor Rossz versek című filmje is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába - derült ki az Európai Filmakadémia (EFA) keddi közleményéből. Az idei válogatásban 31 ország 46 filmje szerepel, amelyeket az EFA testülete és meghívott szakértők válogattak ki.
A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak - a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró - jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.
Reisz Gábor önéletrajzi ihletésű filmjében a felnőtté válás legfontosabb kérdéseivel foglalkozik, azzal, hogy megvalósíthatók-e a vágyaink, különböző gyerekkori énjeink elégedettek lennének-e azzal az emberrel, akivé váltunk. A filmről szóló kritikánkat itt olvashatja.
A Rossz versek a Proton Cinema gyártásában, a Les Films du Balibari és az RTL Magyarország koprodukciójában készült a Filmalap támogatásával.
A hazai mozik a filmet decemberben mutatták be. Nemzetközi premierje az A-kategóriás tallinni fesztiválon volt, majd a torinói fesztiválon három zsűri díjazta, Monte-Carlo filmfesztiválján elnyerte a fődíjat. A Magyar Filmakadémia tagsága négy kategóriában tüntette ki Magyar Filmdíjjal a Rossz verseket áprilisban.
Reisz Gábor filmjének olyan vetélytársai lesznek, mint például a német Eva Trobisch All Good című alkotása, az orosz Kantemir Balagov filmje, a Beanpole, a francia Francois Ozon alkotása, a By the Grace of God vagy a lengyel Agnieszka Holland filmje, a Mr. Jones - írta az MTI. | Az Európai Filmdíj esélyesei között a Rossz versek | Az Európai Filmdíj esélyesei között a Rossz versek - Reisz Gábor filmje 31 ország 46 alkotásával versenyez. | [
"reisz gábor",
"rossz versek",
"európai filmdíj",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/2019/08/20/europai_filmdijra_jelolhetik_a_rossz_verseket | 2019-08-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A 2026-os választás előtti, szavazatszerző kormányzati osztogatás országos modellprojektjeként is felfogható a legújabb kormánydöntés, amely ráadásul úgy önt tízmilliárdokat az egész országra, hogy alig igényel költségvetési forrást.Az éppen "gazdasági semlegességben" utazó kormány takarékos ötlete a Robin Hood-receptet követi, vagyis nem (csak) a saját pénzét költi, hanem a pénzt a gazdagoktól veszi el és adja a szegényeknek - egyes önkormányzatoktól más önkormányzatoknak.A "versenyképes járások" címmel tartott sajtótájékoztatón hétfőn jelentette be Navracsics Tibor szakminiszter a kormánydöntést, amelynek egyetlen pozitívuma, hogy valóban versenyképesebbé teheti a járásokat a források homogénebb elosztásával.Negatívuma viszont, hogy a nagyobb önkormányzatoktól őket jogosan megillető adóbevételt vonnak el, hogy a kevésbé módosak közt osszák szét, ráadásul eddig az ilyen terveket a kormány igyekezett letagadni.A HVG szeptemberben írta meg, hogy egy szakmai konferencia után több helyről eljutottak hozzánk olyan hírek, miszerint a kormányzat több területen is beavatkozhat a települési önkormányzatok életébe. Például azzal, hogya "gödi modell" mintájára központilag elvonnák és újraosztanák a települések helyi iparűzési adóját.A településvezetők azóta tartanak ettől, hogy az amúgy egészen más kormányzati területért felelős Lázár János miniszter június végén egy rádióműsorban kifejtette: javasolni fogja a kormánynak a helyi iparűzési adó, azaza a hipa reformját.Lázár meg is indokolta, miért. Szerinte ugyanis sok önkormányzat nem a tulajdonában álló épületekre, iskolákra, kórházakra költi az adóból befolyó összegeket, és nem is fejlesztésre vagy munkahelyteremtésre, hanemelmulatják, szétosztogatják, "evésre, ivásra (...) sörfesztiválokra" költik kampányfogásként, hogy választást nyerjenek.Noha furcsa ezt a kritikát a "kormányzati tájékoztatás" jelszóval a választások előtt rendre közpénz-milliárdokat pártkampányra költő Orbán-kabinet tagjától hallani, sokan megijedtek, hiszen a 3200 település 90 százalékánál van ilyen adó, mindössze 367-nél nincs ebből származó bevétel.Ezt a közterhet az a vállalkozás fizeti, amelynek a székhelye, telephelye az adott önkormányzat területén van és ott vállalkozási tevékenységet folytat. Az adó olyan saját bevétel, amit a település a fejlesztési céljai szerint, kötöttségektől mentesen költhet el.Nemrég Gulyás Gergelynek is feltette a HVG kérdést, hogy mi lesz a hipával. A miniszter azt mondta, van felvetés a változtatásra, de a helyi adó nem kerül át az államhoz, azt az állam nem is tudná beszedni, és a cél az, hogy ez a pénz helyi fejlesztéseket szolgáljon.Csakhogy Gulyás ezzel semmit nem cáfolt, pontosabban nem állított semmi olyat, amitől ne lehetne átalakítani a rendszert a kormány kénye-kedve szerint. Egyvalamit zárt ki a közlése: az iparűzési adót nem csatornázzák be a központi költségvetésbe.A hipa Navracsics által végül bejelentett reformját mintha direkt úgy találták volna ki, hogy ne emlékeztessen arra, amit a kormányzat igyekezett letagadni, vagy amit a HVG lehetséges forgatókönyvként leírt - a reform vagy az elvonás szót például a miniszter ki se mondta.Az ötlet nem más, mint az idei évhez képest jövőre befolyó iparűzési adó-többletre kivetett 100 százalékos állami extraprofitadó. A gazdagabb önkormányzatoktól elvett többlet így egy állami alapba kerül, ezt osztják újra, s így - elvben - akár a befizető települések is visszakaphatnak valamennyit a saját pénzükből.Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter a sajtótájékoztatón elvonás vagy reform helyett "területfejlesztési programot" említett, és bejelentette, ezzel "január elsejétől mind a 174 járás garantált, éves fejlesztési forrásban részesül."A miniszter ábrákat is bemutatott, amelyek a járások eltérő fejlettségét mutatták. Eszerint a kormány által 10 éve elhatározott, az uniós átlaghoz történő felzárkóztatás lassan haladt, és csak 13 járásnál sikerült 2022-re az átlagot meghaladni.Navracsics felsorolása szerint az uniós fejlettségi átlaghoz felzárkózott a bajai, ceglédi, fonyódi, hajdúböszörményi, hajdúnánási, hajdúszoboszlói, hódmezővásárhelyi, jászberényi, kiskunfélegyházi, mórahalmi, szarvasi, téti és a tiszakécskei járás. Van 11 olyan, amely az átlagot nem érte el, de már "kevésbé súlyos" az elmaradása: a derecskei, enyingi, füzesabonyi, kiskunmajsai, kisteleki, kunszentmártoni, kunszentmiklósi, nagykállói, püspökladányi, szeghalmi és a törökszentmiklósi járás.A másik 150 járás - az összes közigazgatási egység 86 százaléka - fejlettsége azonban még mindig jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A most bejelentett program ezeknek, a főleg észak-keleti és dél-dunántúli járásoknak az intenzívebb felzárkózását célozza.A korábbi évek célzott kormányzati fejlesztési programjai - a megyeszékhelyeket és megyei jogú városokat érintő Modern Városok Program és a falvakat célzó Magyar Falu program - nyomán, ezek közé célozva indul majd a Versenyképes Járások Program.Ami a részleteket illeti, a miniszter elmondta, létrehozzák a területfejlesztési alapot, amelybe "az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be, és válna visszapályázhatóvá a járások által". Navracsics hangsúlyozta, hogya települések a 2024-es szintig továbbra is megkapják az iparűzési adójukat, csak a 2025-ös évi többletről van szó, amely a Pénzügyminisztérium szerint 65 milliárd forint".A Navracsics által ismertetett tervek szerint a járások ugyanarra az összegre pályázhatnának, amely az iparűzési adó többleteként megjelent a járásban - vagyis amennyi plusz hipa-bevétel várható a térség önkormányzatainak összességénél.Ha ez a többlet az adott járásban nem éri el a 250 millió forintot, akkor Navracsics szerint "a költségvetés kiegészíti ezt, azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás, a megyeszékhely központú járások esetében ez 500 millió forint".A 174-ből 135 olyan járás lesz, amely 250 milliós keretösszeggel rendelkezik, ezeknél is állami segítséggel lesz csak meg a célzott minimumösszeg. További 6 megyeszékhely-központúnál is így lesz meg az 500 millió. Utóbbiak: a zalaegerszegi, kaposvári, szekszárdi, békéscsabai, egri és a salgótarjáni járás.Az állami kiegészítés nélküli 33 járás egy részében komoly összegek is kerülhetnek majd a pályázati-fejlesztési alapba. Ezek az iparosodott, jelentős gazdasági tevékenységet felmutató cégeknek otthont adó városokat befoglaló járások. A 2025-ös iparűzésiadó-többlet összege alapján rangsorolva ezek:250-500 millió forint közötti összegre pályázhat: a soproni, paksi, gyöngyösi, tiszaújvárosi, gyáli, hatvani, hajdúszoboszlói, nagykanizsai, és szentendrei járás.500 millió - 1 milliárd forint közötti összegre pályázhat: a gödöllői, pécsi, szigetszentmiklósi, nyíregyházi, veszprémi, tatabányai, vecsési, szombathelyi, szolnoki, kazincbarcikai, komáromi, esztergomi, jászberényi, dunaújvárosi, dunakeszi, és a mosonmagyaróvári járás.1 milliárd forint feletti összegre pályázhat: a győri, debreceni, székesfehérvári, budakeszi, kecskeméti, érdi, szegedi és a miskolci járás.A kormányzati terv nem kivételez, mert országszerte mindenhol többlet-adóbevétel várható, és ezt a pluszt mindenhol el is vonják - kötelezően előírják a területfejlesztési alapba tenni. Ahol pedig a többlet nem éri el a 250, megyei jogú városokkal érintett járásoknál az 500 milliót, ott ki is egészíti ennyire.A rendszer aránytalanságai leginkább a visszaosztásnál mutatkoznak majd meg, hiszen ez alapján a kevésbé fejlett, kisebb hipa-bevételt, így értelemszerűen kisebb többlet-adóbevételt is termelő járások kevesebbre pályázhatnak, mint a vélhetően fejlettebb, nagyobb adóbevétel-termelő képességgel bírók.Alapelvét tekintve ez a konstrukció leginkább a szolidaritási adóra hasonlít, annak egyfajta fejlesztése. Az Orbán-kormány 2017-től vezette be a szolidaritási adót, amit a "gazdagabb" önkormányzatoknak kell megfizetni, és a kevésbé tehetősebb településekhez jut el, ez volt a Robin Hood-módszer 1.0-ás verziója.Kezdetben, 2017-ben az önkormányzatok által beadott szolidaritási hozzájárulás nem nagy összeg volt, és kiszámításának alapja ugyancsak az iparűzésiadóerő-képesség volt. Vagyis minél több iparűzési adót fizetnek a vállalkozások az önkormányzatnak, annál magasabb a befizetendő szolidaritási adó összege is.Idővel a kormányzat rákapott a méltányolható elvre - a tehetősebb önkormányzatok vállaljanak részt a kevésbé szerencsésebbek fejlesztésében - épülő adóra, és mivel a kormány határozza meg törvényben az adószámítás alapjával a fizetők körét és az adó mértékét is, egyre feljebb srófolta mindkettőt. Ígymíg 2017-ben 166 önkormányzat fizetett 21 milliárd forint körüli szolidaritási hozzájárulást, 2023-ban pedig már 724 település összesen 237 milliárdot, addig idén már 848 önkormányzattól vár a kormány összesen 310,6 milliárd forintot.Azonban ezt a pénzt közvetlenül nem osztják vissza a kevésbé fejlett településeknek, hanem beönti a kormány az állami költségvetésbe - igaz, annak legalább az önkormányzatok finanszírozását szolgáló "zsebébe", ahonnan valahogy, valamennyi talán a leginkább rászorultabbak településekhez kerül.Akárhogy is, a szolidaritási adó és a tervezett extrabevétel-elvonás lényege ugyanaz: ahová az adó jogszerűen befolyna, hiszen helyi adó, ott nem tudják teljes mértékben elkölteni. A mostani, Versenyképes Járások Program néven futó állami sarc az elvonáson túl elosztását tekintve sem igazságos, mivelvisszaosztják ugyan pályázati formában, de még így sem költhetik a kedvezményezett települések arra, amire szerintük szükségük lenne, mivel a kormány határozza meg a pályázható témaköröket.Navracsics jelezte: "ősszel a kormány meg fogja jelölni a prioritásokat, amelyek megvalósítására pályázhatnak". Hozzátette: "a pályáztatásra járási fejlesztési fórumok jönnek létre, vezetői a járási székhely polgármesterei, tagjai az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei, és kétharmados többséggel hoznak döntést."Azért, hogy "a kistelepülések ne essenek ki a fejlesztésekből", a fejlesztési fórumokban Navracsics szerint direkt nem súlyozzák lakosságszámmal a szavazatokat. A miniszter az atv.hu kérdésére a hétfői bejelentésen jelezte, ez a rendszer eltér a HVG által korábban írt lehetséges elvonástól, mert "nem centralizáció, vissza lehet pályázni".A HVG egy lehetséges kormányzati forgatókönyvet ismertetve írt arról: úgy vonhatnák el a hipa-bevételt a tehetős önkormányzatoktól, hogy Göd vagy Paks példájára (előbbinél a Samsung-gyár, utóbbinál az atomerőmű fizet sok adót) az adott településrészt a kormány "különleges gazdasági övezetté" nyilvánítja, "eltérítve" az adóbevételt.Ezt a modellt 2020-ban vezette be a kormány Gödön, einstandolva az ipari park területét, így az ottani cégekre Göd már nem vethetett ki adót. Adóbevétel persze van, csak a pénzt a település helyett a megyei önkormányzat kapja, így míg a fideszes Pest megye gazdagodott, az ellenzéki Göd elvesztette költségvetése mintegy harmadát.Persze a "gödi modellben" is lehet pályázni a megyei önkormányzatnál az átirányított pénzekre, tehát a várost korábban megillető milliárdoknak a töredéke visszajuthat Gödre - ha jól pályázik. De például a civil pályázati alapnál a Fidesz-közeli szervezetek folyamatosan gyakori nyertesek. Így volt ez már 2021-ben is, és ez a gyakorlat azóta is.Vészjósló volt, hogy ezt tervezte a kormány Pakson is: különleges gazdasági övezetté nyilvánította az atomerőmű területét, elvonva a városnak fizetett adót. Mindezt azután, hogy megbukott a fideszes vezetésű önkormányzat és ellenzéki polgármestert választottak júniusban. A felháborodás hatására a tervből végül kihátrált a kormány.Így születhetett meg az új terv, amelyben már nem a teljes adóösszeget vonja el ilyen jogi trükkel a kormány az ellenzéki vezetésű városoktól, hanem csak a "többletet", de azt mindenkitől, így a kormánypárti vezetésűektől is. (Megyei jogú városnál amúgy is csak a törvényi tilalom átírása után lehetett volna ilyen speciális övezetet kijelölni.)A pályázati feltételek nem ismertek, így kérdés, mi gátolná a gödi modellnél megismert politikai indíttatású osztogatást. Navracsics Tibor az atv.hu kérdésére azzal nyugtatott: "Olyan, hogy ellenzéki vagy nem ellenzéki, 20 ezer fölötti településnél van. Ez a kérdés járásonként egy várost érint, a falvak többségében független polgármester van". | Itthon: Igyekezett letagadni a kormány, de mégis megsarcolja újabb 65 milliárddal az önkormányzatokat | Lázár János bedobta, a kormányzat letagadta, végül ha nem is úgy, de meglépik az iparűzésiadó-elvonást. Hogy ne fájjon annyira, nem a gödi teljes elvonás modelljét terjesztik ki országosra, csak a többletet osztják újra. A településekre kivetendő “extraprofit-adó” részletei még homályosak, de a korábbi pályáztatási gyakorlat alapján nem lehet kizárni a politikai részrehajlást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241008_Igyekezett-letagadni-a-kormanyzat-de-megis-megsarcolja-evi-60-70-milliarddal-az-onkormanyzati-szferat-ebx | 2024-10-08 09:35:00 | true | null | null | HVG |
Mostantól személyazonosság-ellenőrzés és csomagátvizsgálás nélkül léphet be a Sándor-palotába Orbán Viktor, áll a legfrissebb Magyar Közlönyben.
A be- és kiléptetés rendjének változása révén ellenőrzés nélkül látogathatja Sulyok Tamás köztársasági elnököt családja, Orbán személyzete, Kövér László házelnök és kísérete és a TEK főigazgatója.
Személy- és csomagátvizsgálás nélkül, de szükség esetén személyazonosító okmány felmutatásával léphet be Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Matolcsy György jegybankelnök, Polt Péter legfőbb ügyész és a miniszterek is.
Mindenki más csak belépőkártyával, teljes körű ellenőrzés és átvizsgálás után teheti be a lábát a köztársasági elnök rezidenciájára. | Orbán Viktor mostantól ellenőrzés nélkül léphet be a Sándor-palotába | Kövér László, Matolcsy György, Lánczi Tamás, Polt Péter és a TEK főigazgatója is a VIP-listán. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/01/orban-viktor-mostantol-szabadon-jarhat-kelhet-a-sandor-palotaban | null | true | null | null | 444 |
Hadházy Ákos most egy jóléti parkra hívja fel a figyelmet Vámospércsen, Hajdú-Bihar megyében.
"Áll egy 75 nm-es, fűtés nélküli (!) házikóból, amelyben egy asztal és mosdók vannak. A vécék bentről nyílnak, de a házikó ajtaja zárva. Hogy ez a méregdrága épület mire jó, azt senki nem tudja, nem is használta még senki. A „jóléti park” további eleme a már eddig is ott lévő, náddal benőtt pocsolya (záportározó), a körülötte vezető térkő sétány, 10 db pad, 6 db kuka és 10 db napelemes kandeláber is" - írja Facebook-posztjában a képviselő.
Csütörtökön járt lakossági fórumon a kisvárosban, ahol még mindig ijesztően sok a földút, a helyiek a pocsék ivóvízre is panaszkodnak, de ehhez képest az EU-s pénzeket sikerült méregdrágán elkölteni teljesen felesleges beruházásokra. Ezek közül kiemelkedik a bizarr „Közjóléti park”, de van egy – szintén zárva tartó – múzeumocska, és egy vicckategóriás piac is. | Hadházy Ákos most egy értelmetlen, ám drága "jóléti parkra" bukkant | Egy semmire sem jó, úgynevezett jóléti parkot talált egy eldugott szegletben a képviselő. Viszont jó sokba került. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-most-egy-ertelmetlen-am-draga-joleti-parkra-bukkant.html | 2023-07-15 12:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
Életveszélyes állapotban szállítottak kórházba egy munkást, akire rádőlt egy munkagép csütörtök délben a XI. kerületi Etele úton. Az emelődarus tehergépkocsi kezelője egy nagy méretű, több tonnás lemezt emelt fel, de eközben a teherautó a daruval együtt felborult és rádőlt. A tűzoltók egy munkagép és egy drótkötél segítségével szabadították ki a teherautó alól a munkást, akit a tűzoltóság doktorszolgálata és a mentőszolgálat közösen újraélesztett. A férfi életveszélyes állapotban került kórházba. | Rádőlt egy munkagép a kezelőjére Budapesten | Rádőlt egy munkagép a kezelőjére Budapesten - Az emelődarus tehergépkocsi kezelője egy több tonnás lemezt emelt fel, amikor a teherautó a daruval együtt felborult. | [
"munkabaleset",
"budapest",
"darukezelő",
"bulvár"
] | 0 | http://index.hu/bulvar/hirek/2010/07/15/radolt_egy_munkagep_a_kezelojere_budapesten | 2010-07-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Most kell vigyázni azért, hogy a tavasz sokkal jobban telhessen – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa vasárnap az M1-en. Szlávik János hozzátette: Európában nagyon sok országban nem sikerül leszorítani az új esetek számát karácsonyra, Magyarországon pedig egyelőre platón van a járvány, amit azt jelenti, hogy az új esetek, a kórházban fekvők és a halottak száma sem változik.
Szlávik arról is beszélt, hogy amennyiben az emberek továbbra is betartják a szigorú korlátozásokat, akkor remélhetőleg nemsokára csökkenni fog a fertőzöttek száma,
a jelenlegi helyzet azonban nem tesz lehetővé enyhítéseket karácsonyra és szilveszterre.
A Dél-pesti Centrumkórház főorvosa ezért arra kérte a családokat, hogy lehetőleg magukban ünnepeljenek az év végén.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég arról beszélt, hogy a kormány december 21-én dönt arról, hogy szenteste napján adjon-e felmentést a kijárási korlátozás alól.
Biztató hírek a vakcináról
Sokféle, koronavírussal szembeni védőoltás jár már a kutatások végső stádiumában, így a közeljövőben Magyarországon is legalább négy-ötféle vakcina áll majd a lakosság rendelkezésére – közölte a főorvos. Szlávik János hangsúlyozta, a legújabb hírek rendkívül biztatóak a vakcinákról, több országban már megkezdődött az oltás és ez a folyamat a közeljövőben Magyarországon is elindulhat. A főorvos elképzelhetőnek nevezte, hogy valamilyen vakcina kisebb adagban még idén érkezik az országba, nagyobb mennyiség a jövő év elejére várható. Kiemelte, a vakcinák mindegyike szigorú engedélyeztetési fázisokon esett át, amelyek igazolták biztonságosságukat.
Szlávik János hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem igaz az oltástagadók azon állítása, amely szerint a vakcinák egy fajtája beavatkozik az emberi szervezet génállományába, hiszen az úgynevezett RNS-típusú oltások nem jutnak be a sejtmagba, ahol az emberek genetikai információ tárolódnak. A Dél-pesti Centrumkórház főorvosa megerősítette,
nagyon sok oltóanyag hatékonysága meghaladja a 90 százalékot, ami azt jelenti, hogy a beoltottak biztosan nem lesznek betegek, nem kerülnek kórházba a koronavírus miatt.
Az orosz oltóanyagot tömegesen használják Oroszországban és nagyon sok országban hozzáférhetővé teszik az önkénteseken történő tesztelésre, Kínában többféle oltóanyagot tesztelnek, köztük egy olyan aránylag egyszerű vakcinát, amely az influenza elleni védőoltásra emlékeztet, a hatékonysága pedig több mint 80 százalék – fejtette ki.
Szlávik János rendkívül izgalmasnak nevezte az RNS-típusú nyugati oltóanyagokat, amelyek egyértelműen hatékonyak és biztonságosak, egyetlen hibájuk csupán, hogy nagyon hideg körülmények között kell tárolni azokat. A főorvos kiemelte, hogy a járvány elleni védekezésben a szakemberekkel, tudósokkal szembeni bizalom a legfontosabb, és ennek a bizalomnak az oltóanyagokra is ki kell terjednie. | Szlávik: A jelenlegi helyzet nem tesz lehetővé enyhítéseket karácsonyra | A főorvos arról is beszélt, hogy itthon platón van a járvány. | [
"koronavírus",
"koronavírus-járvány",
"szlávik jános"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2020/12/13/szlavik-janos-koronavirus-karacsony | 2020-12-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A holokauszt emlékének ápolása – mind kiemelkedően szomorú alkalmakkor (mint most, a magyar zsidók halálba deportálásának előszobáját jelentő gettósítás évfordulóján), mind a hétköznapokban – bizonyos "holokausztrecepciós normák" figyelembevételét igényli. Ebben az írásban megpróbálom megfogalmazni ezeket.
A holokauszt nem a többi szenvedés tagadása, hanem minden szenvedés, ami az embert és közösségeit roncsolja, magunkhoz ölelése! A fájdalmat, kiszolgáltatottságot és reményt –egészükben – megtestesítő rítus.
A holokauszt egyediségének felismerése erkölcsi norma. Segít eligazodni, összevetni a jót és a rosszat, az emberségest és az embertelent.
A Gonosztól tartósan nem uralt emberi minőség létrejöttének feltétele a holokauszt tagadásának, a tagadásához vezető relativizálásának ("hogy csak egy volt a népirtások sorában") és bagatellizálásának ("hogy nem is volt olyan jelentős") elutasítása. Így – a holokauszt – a múlt lidércéből a nemes lelkület és a bizakodás emlékoszlopává válhat. E felfogás nem kirekesztő.
Egyetemes.
A holokauszt az egész emberiség ügye, az emberi szenvedések legmélyebb bugyra, az emberi gonoszság abszolútuma. Civilizációnk legnagyobb kudarca, leginkább átokkal sújtott tragikuma (az ókori, középkori, újkori népirtások "illeszkedtek" az akkori érintkezési viszonyok brutális változataihoz, és ugyanúgy nem hordozták a holokauszt specifikus jegyeit, mint a "kortársi", a holokauszt utáni etnikai-politikai, akár milliós nagyságrendű tömegmészárlások). Nem értékeli le a többi emberi kínt, hanem benne az ember minden kínja, sőt minden élőlény szenvedése fellelhető.
Magyarország vonatkozásában beszélhetünk magyar holokausztról, mert áldozatai magukat magyarnak valló, magyar állampolgár zsidó emberek voltak.
A "holokauszt" kifejezés mellett (amely szó a zsidóság nácik általi – az utolsó írmagig tartónak tervezett iparszerű – legyilkolását jelenti, vagyis a "zsidó" jelzővel párosított használata indokolatlan, és a zsidósággal szemben ilyen-olyan, burkoltan-lappangva, nyíltan-tudatosan létező negatív érzéseket és/vagy ismerethiányt testesít meg) – szoros kivételképpen – kizárólag cigány/roma holokausztot ismer el a történettudomány. Ugyanis a cigányság irtása nemegyszer erősen kapcsolódott a holokauszt teljességéhez.
A holokausztra emlékezés nem a különböző emberi kínok, nyomorúságok rangsorolása. Senki jogát nem vitatja, hogy maga válasszon, mit, mely vesztességet érez legfájdalmasabbnak. Szenvedéseket nem rendez hierarchiába, ugyanakkor tragédiákat mint történelmi folyamatokból fakadó történéseket összevet egymással. Fő célja: az eltérő nemzeti-etnikai-vallási származások közös emberi nevezőre hozása. Ennek érdekében törekszik minden, a holokauszt által előidézett lélekkuszaság és velejárója (szélsőséges bűnbakképzés és önsajnálat, kirekesztő-megbélyegző előítéletek) oldására, de legalábbis lényeges enyhítésére a követő nemzedékekben.
Tegyünk meg mindent, hogy a holokauszt emléke ne verjen éket a magyarságba, hanem kiegyensúlyozott társadalmi tudatának, józan történelemszemléletének kötőanyaga legyen. Hogy a valamikori csendőrök, nyilasok, ávósok dédunokái, ükunokái szégyenkezés nélkül, de elődeik bűneitől – belső szükségletükként –elhatárolódva alakíthassák sorsukat. Hogy zsidó és nem zsidó, cigány és nem cigány, magyar és nem magyar ajkú állampolgár szeretettel, bizalmat előlegezve és feltételezve, az antiszemitizmus pusztításától mentesen tekinthessen egymásra...
Összegezve. Egyetlen embertársunk felett se származása okán gyakoroljunk kritikát. Egyetlen politikát se azért bíráljunk, mert adott származású emberek képviselik. A XXI. századi demokrata magyar ember e megfontolások alapján száll síkra azért, hogy a holokauszt szörnyű emlékét az egész emberiség fájdalmaként és tanulságaként – de különösen a sajátjaként! – fogadja be társadalma, nemzete.
A szerző mentálpedagógus, ny. történelemtanár | Vélemény: A holokauszt emlékéről | A holokauszt emlékének ápolása – mind kiemelkedően szomorú alkalmakkor (mint most, a magyar zsidók halálba deportálásának előszobáját jelentő gettósítás évfordulóján), mind a hétköznapokban – bizonyos „holokausztrecepciós normák” figyelembevételét igényli. Ebben az írásban megpróbálom megfogalmazni ezeket. | [
"2011-04-16",
"Fórum"
] | 0 | http://nol.hu/velemeny/20110416-a_holokauszt_emlekerol-1042521 | 2011-04-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Lezárult a Városháza eladási ügyének politikai kivizsgálása: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az ügyet vizsgáló eseti bizottság jelentését, miszerint nem volt döntés az eladásról, nem volt jutalékos rendszer, nem volt irányított pályázat, az ingatlaneladás átláthatóan működik, és felvetődött az orosz beavatkozás lehetősége. (Az erről szóló előterjesztés innen letölthető.)
A bizottság fideszes elnöke által beterjesztett kisebbségi jelentést, melyben számos kérdést tisztázandónak tartana még az ügyben, nem fogadta el a testület. A kisebbségi véleményben többek között az áll, hogy a Városháza eladásával kapcsolatban több külföldi befektetőt kerestek meg, az ingatlanértékesítési „jutalékos rendszer” meglétéről a bizottság nem tudott kétséget kizáró megállapítást tenni, abban a kérdésben, hogy voltak-e gyanús ingatlanértékesítések a fővárosi vagyonkezelőnél, a bizottság „dolgavégezetlenül fejezte be a munkát”, nem tudták meghallgatni az ügy két főszereplőjét, Gansperger Gyulát és Berki Zsoltot, valamint a szakértő nem tudta megerősíteni, hogy a kiszivárgott hangfelvételek az orosz titkosszolgálat készítette/készíttette volna. (A teljes jelentés innen letölthető.)
A vitában felszólalt többek között (időrendi sorrendben) V. Naszályi Márta (Párbeszéd), aki szerint nagyon nehéz volt részt venni a vizsgálati folyamatban, „ahol a tény nem tény volt, hanem igazából valami más”. Véleménye szerint két ember beszélgetése volt ugyanis tényként eladva, amiről kiderült, hogy valójában hazugságok voltak, amik koncepciós céllal kerültek fel egy hangszalagra.
Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) szerint az, hogy a főváros nem fogadja el a kisebbségi véleményt, azt bizonyítja, hogy az egész bizottság egy bohózat volt, előre lehetett tudni, mi lesz a vizsgálat eredménye. Hozzátette: beszűkítette a vizsgálat lehetőséget, hogy a bizottságban a vizsgáltak (a városvezető koalíció pártjainak képviselői) voltak többségben. Leszögezte: sok kérdés volt, amiben a bizottság nem tudott egyértelmű megállapítást tenni, például a jutalékos rendszerről elhangzott állításokat sem sikerült cáfolni.
Kovács Péter, a bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy a (kisebbségi) jelentésében szereplő állításokat tudták kideríteni, ezért vállalja a felelősséget. Karácsony Gergely főpolgármesternek célozva szavait, hozzátette: „vagy azért mert tudott az eladásról, vagy azért, mert nem tudott róla, el kéne gondolkoznia, ez a megfelelő munkahely-e a számára”. Közölte: a lelkiismerete tiszta, a munkát elvégezték. A nyomozó hatóság fogja még vizsgálni a szerepeket, de a bizottság idáig jutott.
Karácsony Gergely zárszavában arról beszélt, hogy kellemetlen volt az ügy, de nem azért, mert bármi igaz lenne belőle, hanem azért, mert így nagyon nehéz lesz együtt dolgozni a városért a fővárosi Fidesszel. „Önök asszisztáltak egy lejárató kampányhoz, amiből kiderült, semmi nem igaz” – tette hozzá. | Nem volt jutalékos rendszer, irányított pályázat - elfogadta a főváros a Városháza eladását vizsgáló bizottság jelentését | A bizottság fideszes képviselőinek kisebbségi véleményét nem vették figyelembe az ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/26/nem-volt-jutalekos-rendszer-iranyitott-palyazat-elfogadta-a-fovaros-a-varoshaza-eladasat-vizsgalo-bizottsag-jelenteset | 2022-01-26 09:13:00 | true | null | null | Telex |
"A kocsi rendben van, nem annyira más, mint eddig. Nehezebb, olyan, mint tavaly sok benzinnel, és természetesen idén kevesebb a leszorítóerő. A motor kissé más, magasabban vannak a fokozatok, a hajtűkben 3-ast használunk az eddigi 1-es helyett" - felelte a mercedeses Nico Rosberg, amikor a csütörtöki tesztnap végén arról kérdezték az Autosportnál, hogy milyen az idei, turbómotoros Forma-1 az eddigi szívómotoroshoz képest.
Másnap szerencsére Adrian Sutilnak, a Sauber-Ferrari pilótájának is feltették ezt a kérdést, és ő szerencsére komolyan is vette.
"Nagyon más a kocsi, és ezt minden egyes sebességi fokozatban érezni. Már nem a fordulatszámról szól a dolog, mert a nyomaték közepes fordulatnál is akkora, hogy néha már hamarabb is fel lehet kapcsolni, és ugyanabba a kanyarba más-más fokozattal is be lehet menni, mégsincs igazán különbség. Vagyis a motor sokkal erősebb a fordulatra elosztva, mint a V8-as. A V8-as 15 és 18 ezres fordulat között működött, szóval mindig pörgetni kellett. Ráadásul most már 8 sebességünk van, azaz sosem tilt le a szabályzó az egyenes végén, így majdnem 400 kilométer/órás sebességet is el lehet érni. Vagyis a különbség masszív a szívókhoz képest, minden szempontból."
Ebből persze a 400 kilométer/óra legmegdöbbentőbb, ami a szívómotornál lehetetlen volt, mert a motorelektronika 18 ezres fordulatszám körül automatikusan letiltott, így például Monzában nem is gyorsulhatta ki magát teljesen a kocsi. Jelenleg még a Ferrari és a Mercedes sem megy száz százalékos teljesítményen, úgy 13 ezres fordulatot engedélyeznek mindkettőnek, így még bőven marad fordulatszám-tartomány a javulásra és a gyorsulásra. Monzában derülhet ki, tényleg tudnak-e 400-at az autók, bár előtte már nagyon gyors lesz Montreal, illetve Silverstone sem lassú. | 400 km/órára is képesek az új F1-esek | 400 km/órára is képesek az új F1-esek - Pilóták mesélnek élményeikről a turbóváltás után. | [
"sutil",
"rosberg",
"turbó",
"sport",
"lényeg"
] | 0 | http://index.hu/sport/forma1/2014/02/01/400_km_orara_is_kepesek_az_uj_f1-esek | 2014-02-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bűnvádi eljárást indított a román korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedés gyanújával Kolozsvár magyar alpolgármestere, Horváth Anna ellen. Az RMDSZ-es politikust hatvan napra hatósági ellenőrzés alá helyezték és eltiltották hivatala gyakorlásától is, írja a Főtér.ro. A DNA közleménye szerint Horváth 2016 februárja és májusa között alpolgármesteri befolyásával visszaélve megsürgette a kolozsvári városházán egy ingatlanfejlesztési projekt engedélyezési folyamatát, vagyis az építkezési engedélyek kibocsátását és egy telek haszonbérbe adását. Ezért cserébe a vállalkozótól hatvan, két zenei fesztiválra szóló bérletet kért, amit a választási kampányában önkénteskedők között osztott szét.
Horváth Anna irodájában és lakásán hétfőn napközben tartottak házkutatást a DNA nyomozói, akik később kihallgatták az alpolgármestert. | Építésengedélyezést sürgetett fesztiváljegyekért cserébe az alpolgármester | Kolozsvár magyar alpolgármesterét, Horváth Annát felfüggesztette a román korrupcióellenes ügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2016/10/11/epitesengedelyezest-surgetett-fesztivaljegyekert-cserebe-az-alpolgarmester | 2016-10-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nagyobb sebességre kapcsoltak a Székesfehérvár határában lévő agyagbányában, sűrűbben fordulnak a szennyvíziszappal megrakott kamionok – számolt be a hét elején a 24.hu helyi forrása. Márton Roland, a város egy részét büdösségbe borító szennyvíziszap importjának leállítását követelő önkormányzati képviselő, egyben az MSZP székesfehérvári szervezetének elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy mostanság ljubljanai rendszámú járművek érkeznek a Gombócleső-hegyi felhagyott bányába.
Eddig annyit tudtunk hivatalosan, hogy fél Horvátország szennyvíziszapja tűnik el itt, és bár az anyag büdös, tájsebet gyógyítanak vele a helyszínen, talajhelyettesítő lesz belőle, amin energianád és erdő növekedhet, majd a növényeket erőművekben hasznosítják.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Pest Megyei Kormányhivatal 2018-ban 41 ezer tonna szennyvíziszap behozatalára adott ki engedélyt, ennek alapján a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az idei évre nemcsak meghosszabbították Girk Kalun szállítási engedélyét, hanem megemelték a kvótáját, ennek alapján 48 ezer tonna szennyvíziszapot szállíthat be Zágrábból az év végéig. Ám még ennél is sokkal többről van szó:
2018-ban Szlovénia egy éves termelésének megfelelő mennyiségű szennyvíziszap érkezett két magyar feldolgozótelepre – értesült 24.hu.
Lapunk a Siol.net szlovén hírportál segítségével kereste meg a helyi környezetvédelmi és területrendezési felügyeletet (IRSOP), hogy részletesebb információkat kapjon azokról a szennyvízszállítmányokról, amelyekről már korábbi cikkeinkben írtunk.
Először május elején írtunk arról, hogy egy magyar cég, a Midori-Öko Kft. arra kért engedélyt, hogy egy, az egerszalóki termálforrások közelében található homokbányába helyezhessen el 200 ezer tonna, Olaszországból és Szlovéniából származó kommunális hulladékot.
Később kiderült, hogy ebből a két országból már most is érkezik szállítmány egy régi agyagbányából kialakított, Pápa-Tapolcafőn található feldolgozóba, amely egy fideszes képviselő családjának érdekeltsége. Ezen kívül a 24.hu forrásai Székesfehérváron is láttak ljubljanai rendszámú, szennyvizet szállító kamionokat, amelyek az ugyancsak egy bezárt téglagyár területén kialakított Fehérvári Téglaipari Kft. telephelyére tartottak.
Informátoraink nem tévedtek, ugyanis az IRSOP tájékoztatása szerint 2018-ban 30 ezer tonna szennyvíziszap érkezett Szlovéniából a magyarországi telepekre. Mivel az Eurostat adatai alapján az ország szennyvíztermelése 2010 és 2015 között évente 26 és 30 ezer tonna között mozgott, ezért
kijelenthető, hogy 2018-ban egész Szlovénia szennyvíziszapját hazánkban dolgozták fel.
Az IRSOP azt is elárulta, hogy Pápa-Tapolcafőre 2015-ben kezdték meg a szállítást, Székesfehérvárra pedig 2018-ban. Az előzmények azonban ennél is messzebbre nyúlhatnak vissza, ugyanis egy 2012-ben közölt, ma már csak egy blogon elérhető cikk szerint már 7 évvel ezelőtt arról döntöttek Mariborban, hogy tonnánként 76 eurós költséggel felszámolnak egy helyi telepet, az ott elhelyezett, régebbi szennyvíziszapot átszállítják Magyarországra, a később keletkező újabb adaggal együtt.
Szennyvíziszapban a dobogón Magyarország Az Európai Unión belül utaztatott szennyvíziszap tekintetében Magyarország ott van az élmezőnyben. Az elérhető legfrissebb adatok 2016-ból állnak rendelkezésre, ezek szerint abban az évben közel 83 ezer tonna szennyvíziszap érkezett hazánkba, ezzel a második helyen szerepel. Az első helyen Németország áll 192 ezer tonnával, míg a harmadikon Franciaország, 25 ezer tonnával. Ebben a táblázatban azt írják, hogy Szlovénia 2016-ban 41 ezer tonna iszapot exportált, ebben benne lehet a már régebben keletkezett, de akkor elszállított anyag is.
Miután kiderült, hogy a horvát főváros teljes évi szennyvíziszapja és egész Szlovénia termése Magyarországon landol, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz és a hulladékügyekben illetékes két minisztériumhoz, az agrár-, illetve az innovációs tárcához fordultunk. Kérdéseinkre nem válaszoltak, köztük arra sem, hogyan illeszkedik a szennyvíziszap szomszéd országba szállításának engedélyezése a hulladékgazdálkodás egyik fő alapelvéhez a közelség elvéhez, ami azt mondja ki, hogy a keletkezéséhez legközelebb eső helyen kell hasznosítani/kezelni a hulladékot.
Szennyvíziszap minden lakott helyen keletkezik, nem igényel különleges kezelést (ezt mondta a magyar zöldhatóság a zágrábi iszapról), a mezőgazdasági, rekultivációs hasznosítás helyben is megoldható. (Nem az a helyzet vele, mint az akkumulátorokkal, amit azért exportál Magyarország, mert nincs akkumulátorfeldolgozója.) Elvileg tehát semmi sem indokolja, hogy Zágráb és Székesfehérvár között 300 kilométert, Ljubljana és Pápa között 350 kilométert, Ljubljana és Székesfehérvár között 400 kilométert utazzon a szennyvíziszap.
Időközben a kormány tájékozódott az ügyben, és úgy tűnik, olyan súlyosnak találta azt, hogy nyomban döntött is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki közlése alapján további importot a magyar hatóságok a jövőben nem fognak engedélyezni és felülvizsgálják a meglévő engedélyeket. Teljes tilalom azért nem lesz, mert az ellenkezne áruk szabad áramlásának uniós alapelvével – tette hozzá Gulyás Gergely.
Az áruk szabad áramlása valóban a négy fő alapelv egyike, de szakértők arra hívták fel a 24.hu figyelmét, hogy a hulladékok országhatárokon át történő mozgatására vonatkozó Bázeli Egyezmény alapján van mód arra, hogy adott ország meggátolja bizonyos hulladékok behozatalát, és Magyarország korábban már élt is ezzel a lehetőséggel. Ennek nyoma van egy 2017. novemberi kormányhatározatban, amelyben a fejlesztési miniszter kapta feladatul az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló rendelet felülvizsgálatát. A határozat hivatkozik a közelség elvére is, aminek alapján a hazai hulladékok kezelését a hazai erőművekben kell megoldani. Itt történetesen hulladékégetésről volt szó, és arról, hogy a magyarországi erőművek kapacitására szükség van a hazai hulladék elégetéséhez, nem fér bele az import. A módszer a szennyvíziszapnál is alkalmazható.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu | Egész Szlovénia szennyvíziszapját Magyarországra szállítják | Eddig csak arról tudtunk, hogy fél Horvátország szennyvíziszapját tüntetik el nálunk. De sokkal többről van szó. | [
"szennyvíziszap",
"gulyás gergyely",
"horvátország",
"szlovénia"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2019/07/19/szennyviz-szlovenia-papa-szekesfehervar | 2019-07-19 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Kedden 43 és fél millió forintot vont le az államkincstár a Demokratikus Koalíció működését biztosító állami támogatásból, hogy érvényesítsék az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által tavaly kiszabott közel 90 millió forintos bírság első felét. A DK ezért hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz - derül ki a párt közleményéből.
Az ÁSZ tavaly december elején szabott ki közel 90 milliós bírságot a pártra a 2022-es országgyűlési választás külföldi támogatásai miatt. A DK a többi ellenzéki párthoz hasonlóan kérdésünkre tagadta, hogy jogszabályt sértett volna. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat.
A DK nem ismerte el a büntetést, ezért a bírósághoz fordult. A párt közleményében azt írja, az általa tett jogi lépések miatt az államkincstár nem tudta április 2-án a II. negyedéves támogatásból levonni a bírság összegét, ezért "önkényesen" a DK III. negyedéves támogatását csökkentette.
"Erre viszont még a saját határozata sem jogosította fel, amely kifejezetten a II. negyedévre írja elő a csökkentést. Az Államkincstár illetékesei ezen magatartásukkal a gyanúnk szerint hivatali visszaélés bűncselekményét követték el a Fidesz akaratának kiszolgálása érdekében, ami miatt a DK feljelentést tesz" - áll a közleményben. | 43,5 millió forintot vont le a DK állami támogatásából az államkincstár, a párt feljelentést tesz | Az Állami Számvevőszék által tavaly kiszabott közel 90 millió forintos bírság első felét vonták le. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/07/03/allami-szamvevoszek-43-es-fel-millio-forint-levonas-dk-feljelentes | 2024-07-03 12:31:00 | true | null | null | Telex |
Más szempontok érvényesülnek a fesztiválozók öltözöködésében, mint a hétköznapi dress code-ban. Legyen szexi és feltűnő, peregjen tapadjon rá a por, és tükrözze a belső, szabados világunkat, mely a fesztiválszezonban kitör a keretek közül. Körbenéztünk idén, milyen holmikkal lehet előcsalogatni a bennünk rejlő virággyereket. Már csak azért is, mert hétfőn nyit a Sziget.
Két évvel ezelőtt számba vettük a fesztiválozók archetípusait, és ez még mindig aktuális, legfeljebb kiegészül néhány új emberfajtával: a médiamajmok például MOME-s arcokkal, és lehetőséget kereső gitárosokkal vegyülnek, a rejtőzködő vállalati guruk mellett pedig a jófejkedő politikusok és takaros nejük is egyre gyakrabban bukkan fel a VIP-részek biztonságot, és kulturáltabb mellékhelyiséget nyújtó közelségében.
Ellenőrizze, hogy Ön, mint lelkes fesztiválozó melyik kategóriájához áll a legközelebb: önmagából kivetkőző? Esetleg médiamajom, vagy Anyutól elkéredzkedő?
Mindig van új a Nap alatt, ezt külföldi fesztiválok mustráiból tudjuk. Az idei elsőn, a kaliforniai Couchella fesztiválon áprilisban már kiderült, hogy mi lesz a legfontosabb kiegészítő a hippik 44 éves leszármazottain: a virágból font koszorú. Ezt az örök hippiken kívül már minden nő, sőt férfi is hordhatja.
Kattintson galériánkért! © AFP / Joe Klamar
Nézzük, mit érdemes beszerezni még az egyes karakterek képviselőinek, hogy jól érezzék magukat bőrükben:
1. Az övtáska – az önmagukból kivetkőzőknek
Ők amint megérzik a poros fű átható szagát, elkezdenek vetkőzni, ezért érdemes beszerezniük az újra trendi övtáskát indulás előtt, esélyes ugyanis, hogy a nagy szabadosság közepette értékes holmik is kárba vesznek. Arról nem is beszélve, hogy könnyű prédái a fesztiválok szarkáinak. Az övtáska viszont a szütyők között a leghasznosabb és még akkor is szem előtt van, ha a pohár fenekére néz a fesztiválozó.
2. Valami statement – a rejtőzködő vállalati guruknak
A statement divatholmik újabban kerültek bele a divat terminusz technikuszába, bár a mai definíció szerint már nem kell, hogy tényleges politikai, világnézeti állásfoglalás legyen mögötte, elég, ha elég nagyok ahhoz, hogy feltűnést keltsenek. Ezért a VIP-részlegben kotlóknak tökéletes kiegészítő, ha beszereznek valami nagyon statementet: egy batár órát, vagy egy mellkast elfedő nyakláncot, hogy jelezzék: ők annyira ismerik a divatot, mint a huzat.
3. Valami horgolt, valami rojtos – a fecsegő tipegők gardróbja
A fentiek további kelléke a fecsegő tipegők, akiknek azonban egynél sokkal több holmira van szükségük ahhoz, hogy up-to-date-nek érezzék magukat. Nekik kedvez az idei cipődivat, mert már nem kell magassarkúban tipegniük, hanem csizmát is húzhatnak, méghozzá horgolt fehér anyagból, avagy lukacsos velúrból. Felülre ugyanabból az anyagból – főleg szilikon melleken mutatós – horgolt fehér top dukál és egy rojtos, cowboyokat idéző – avagy bevonzó – táska.
Kattintson galériánkért! © AFP / Alejandro Meléndez
4. Gaucho-kalap – anyutól elszabadultak és elkéredzkedtek
Ha már cowboy: az idei kalapdivatot az argentin szarvasmarha- és juhpásztorok ihlették, a keskeny karimájú gaucho váltja fel a tavalyi fedora-trendet. Az anyutól elszabadultak ezzel a viselettel tudnak leggyorsabban beilleszkedni a számukra még új közegbe, az anyutól elkéredzkedtek pedig újra kúlnak érezhetik magukat, megmenekülve egy estére (hajnali 2-ig) a pelenkaszagtól. Mivel a napszúrástól is véd a fejfedő, így a mama nyugodtabb, a feleségnek meg nem kell másnap egész nap az urának nyűgjeivel is foglalkoznia.
5. Neon-bármi – a maskarásoknak
A neon villogók már évek óta meghatározzák a fesztiválok esti látképét. Most viszont már nappal is minden neonba borul, hisz az idei divatszínek rikítanak. A maskarások viszont egyre kreatívabbak és minden téren, formában és anyagban villantanak majd.
Kattintson galériánkért! © AFP / Torkil Adsersen
6. Forrófarmer, lifegő zsebbel – a céges macáknak
Az ereszdelahajam netovábbja ez a kisnadrág a céges macáknak, akiknek a munkahelye a hétköznapokban nem engedi, hogy virgácsaikat mutogassák. A forrónadrág idén leginkább famreranyagból készül, és annyira rövidre van vágva –gyárilag csálén, hogy kilóg alul a zsebbélés. Ezt valamiért most nagyon szexinek találják, de azért ne tömjünk bele - kötelező! - óvszeren kívül mást.
7. Okosszemüveg – a babráló médiamajmoknak
Régen a hipszterszakáll, a nagyon szűk farmer és persze a nagy feketekeretes szemüveg jellemezte ezt a kategóriát, és nagyon nehéz volt velük szemezni, mert okostelefonjuk képernyője visszatükrözödött üveges tekintetükön. A fejlesztők akarva-akaratlanul erre is kitaláltak egy flörtbarát megoldást, a Google-szemüveget. amely szóbeli parancsra is reagál. Így a partiarcokkal sokkal könnyebb lesz ismerkedni, hiszen az eddig elfoglalt kezek felszabadulnak: a nyomogatást és tapizást így lehet végre máson alkalmazni. Kár hogy másfél millába kerül az okuláré, Aki nem kíván ennyit kipengetni, annak ígérnek olcsóbb alternatívát is, nemsokára megjelenik az Oculon Optoelectronics hasonló fejlesztése. A feleannyiért pozicionált kütyü talán még a Google Glassen is túltesz. A formájában a keresőóriás modelljére emlékeztető szemüvegnek jobb minőségű a megjelenítője, hosszabb ideig bírja egy feltöltéssel, könnyebb és kényelmesebb is viselni, mint a Google Glasst.
8. Virágos bakancs - örökpunkoknak és sleppjüknek
Az örökpunkok beskatulyázásánál kifejtettük, hogy a bakancs, bár átforrósódása miatt nem éppen higiénikus, mégis örök darab marad a fesztiválokon. Ez továbbra sem változik, csak megújul, most már a fekete, lógó nyelvű bőrsurranók mellett helyet kapnak a virágos, citromsárga és egyéb színes, mintás darabok, és bár lehet, hogy csorbát szenved a dark, nagymamarémisztő imázs, lehet kompenzálni a jól beált punk frizurával,a KISS-t idéző sminkkel, és szanaszét lyuggatott bőrrel.
9. Ami tavaly, tavalyelőtt és azelőtt - az örökifjak
Ők komolyan gondolják, hogy amíg a föld kerek, mindig lesznek rockerek, itt vannak például ők maguk 50+ évesen. Amúgy már 40-nél kezdődik az örökifjak kategóriája, ők azok, akik már nem bírják a sok mászkálást, tömeget, port, de már húsz éve járnak az ilyen bulikra, és szentül hiszik, hogy nincs nélkülük nagyszínpad. Nem is ismerik a fellépőket, csak egyet, akiért megveszik a napijegyet. Ők az igazi stílusikonjai a fesztiválszezonnak, hasonló a divatfelfogásuk mint annak a texasi tanárbácsinak, aki negyven éven át ugyanazt húzta fel az évkönyvfotózáshoz. Ragaszkodnak szokásos fesztiválos outfitjükhöz, és idén is megfogadják azt, amit tavaly: hogy ez volt az utolsó, hogy kimennek egy ilyen zajos, poros, zsúfolt rendezvényre.
Kattintson galériánkért! © AFP / Andrew Cowie
Nézzék meg, hogyan néznek ki a magyar fesztiválozók a Voltról készült Nagyítás-fotógalériában. | Plázs: Mennyi óvszer fér egy forrónadrág zsebébe? | Más szempontok érvényesülnek a fesztiválozók öltözöködésében, mint a hétköznapi dress code-ban. Legyen szexi és feltűnő, peregjen tapadjon rá a por, és tükrözze a belső, szabados világunkat, mely a fesztiválszezonban kitör a keretek közül. Körbenéztünk idén, milyen holmikkal lehet előcsalogatni a bennünk rejlő virággyereket. Már csak azért is, mert hétfőn nyit a Sziget. | [] | 0 | https://hvg.hu/plazs/20130804_Fesztivaldivatmustra | 2013-08-04 19:36:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A bizottság kedd reggel egyhangúlag hozta meg döntését. Hétfőn este már tárgyalták Harangozó Tamás és Bárándy Gergely szocialista képviselők javaslatát, amelyet akkor a testület nem támogatott. Cser-Palkovics András, a bizottság fideszes elnöke most új állásfoglalásra kérte a bizottság tagjait annak érdekében, hogy a módosító indítványról szavazhasson a plenáris ülés.
A vitában egyetlen felszólalóként Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy ami így megmarad a törvényjavaslatból, az bizonyos tényállásokban ma is része a Btk.-nak. Ez csak annyiban bővíti a jelenlegi becsületsértést és rágalmazást, hogy bizonyos esetekben közvádasítja az eljárásokat - mondta.
A Btk. módosításáról hétfő délelőtt vita volt az alkotmányügyi bizottságban, az ellenzéki képviselők úgy értékelték, hogy annak elfogadása a tényfeltáró újságírás végét jelenti.
A törvényjavaslatot a fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos, valamint a KDNP-s Harrach Péter és Pálffy István nyújtotta be, miután kiderült, hogy hamisított a bajai választással összefüggő, a hvg.hu-n nyilvánosságra hozott videofelvétel. A javaslat értelmében a jövőben szabadságvesztéssel lenne büntethető, aki mások becsületének csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít, illetve tesz elérhetővé. | Belföld: Mégsem büntetnék a hamis videók gondatlan nyilvánosságra hozatalát | Támogatta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága azt az ellenzéki módosító indítványt, amely törölné a bajai videóval összefüggő büntető törvénykönyvi (Btk.) módosításból a hamisított videó gondatlanságból való nyilvánosságra hozását. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/megsem_buntetnek_a_hamis_videok_nyilvanossagra_hozatalat-1424029 | 2013-11-05 15:48:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Mint ahogyan aMandineren is beszámoltunkszombaton az MTVA székháza elé szervezett tüntetést a Tisza Párt. A Tisza Párt elnöke elmondta, hogy szeretné a közszolgálati csatornán élőben felolvasni a 16 pontos követelését. Az épületbe ugyan bejutott, de az épületben azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs joga belépni a székházba, az MTVA viszont beszámol az eseményről.
A tüntetésnek több érdekes aspektusa is volt, azIndex megkérdezteEmber Zoltán Leventét, az Iránytű Intézet ügyvezetőjét és elemzőjét, valamint Horn Gábort, a Republikon Intézet vezetőjét.
Az Iránytű Intézet elemzője elmondta, hogy ha megvizsgáljuk a teljes tüntetést, akkor azt látjuk, hogy jobban hasonlított a mostani tüntetés a korábbi ellenzéki megmozdulásokra, mint az eddigi Magyar Péter-féle rendezvényekre.
Horn Gábor kifejtette, hogy ő is hasonlóan érezte, de ennek lehet részben az is az oka, hogy október elején vagyunk, rossz az idő, és nem a belvárosban, hanem a környezetet illetően inkább ipari, kereskedelmi telepek mellett kellett tüntetni.
"Magyar Péterék is beleesnek abba a hibába, hogy a rendezvény túl hosszú, nem tudják abbahagyni. Ez is egy több mint kétórás tünti volt. Valahogy az ellenzéki oldalon lévő politikai szereplők nem tudják elfogadni, hogy elég lenne negyvenperces beszéd. Ebben én is látok egyfajta beleszürkülést a hagyományos ellenzéki akciókba, de még ezzel együtt is jóval sikeresebb, mint mások"- mondta el a Republikon vezetője.
Magyar Péterbeszédét egy idézettel kezdte:"ismételj el egy hazugságot sokszor, és az emberek azt fogják hinni, hogy az az igazság". Magyar szerint ezAdolf Hitlertanácsa a Fidesz propagandájának, amit megfogadtak a kormánypártnál.
"Én mindig tartózkodom attól, hogy Orbánékat lefasisztázzák, mert az gondolom, hogy Orbán Viktor és környezete nem fasiszta és nem is náci gondolatokat képvisel. Az idézet mondanivalója a helyén volt, de én nem biztos, hogy egy Hitler-idézettel kezdenék, mert hiteltelenít, hiszen nem csak én gondolom azt, hogy a kormány hitleri szinten lenne"- mondta el Horn Gábor hangsúlyozta, hogy tisztában van azzal, hogy vannak olyan szélsőségesek, akik nem értenek vele egyet, de ők kisebbséget képeznek az ellenzéken belül. A Republikon vezetője szerint kontraproduktív volt ez az idézet, de legalábbis biztos nem adott hozzá a beszédhez, ő inkább keresett volna egy hasonló tartalmú, de más személytől származó mondatot.
Ezt egy túlzó indításnak gondolom, mert ez azért nem a hitleri világ"
- tette hozzá Horn Gábor.
Az Iránytű Intézet elemzője úgy véli, hogy beszédeket általában érdemes egy erős felütéssel kezdeni, ezt a feladatot pedig a Tisza elnöke teljesítette ezzel az idézettel. Azt azonban, hogy a mostani jó vagy rossz választás volt a részéről, csak az idő fogja eldönteni. | Horn Gábor szerint is balul sült el Magyar Péter hitleres idézete | Az Index Ember Zoltán Leventét, az Iránytű Intézet ügyvezetőjét és elemzőjét, valamint Horn Gábort, a Republikon Intézet vezetőjét kérdezte a meghökkentő idézetről. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/horn-gabor-szerint-is-balul-sult-el-magyar-peter-hitleres-idezete | null | true | null | null | Mandiner |
A Kelet-Európában megjelenő külföldi befektetők éppen olyan korruptak, mint a hazai cégek - ez derül ki a Világbank legfrissebb felméréséből. A nemzetközi pénzügyi szervezet Transition című kiadványában publikált jelentés kiterjed a térség mind a 22 országára. Az elemzést készítő William Davidson Intézet azt kutatta, hogy a korrupció három alaptípusa - adminisztrációs korrupció, állami korrupció és a közbeszerzési visszaélések - miként érvényesülnek.
A tavaly végzett felmérés kimutatta, hogy a külföldi vállalkozások átlagosan forgalmuk 1-2,5 százalékát fordítják vesztegetésre. Az előbbit a külföldi székhellyel rendelkező külföldi befektetők, az utóbbit a hazai cégek fizetik.
Bár az adminisztrációs korrupció - amikor bürokratákat kennek meg azért, hogy "rugalmasan" alkalmazzák az előírásokat - a vizsgálat szerint egyáltalán nem éri meg a multiknak, mégis gyakran élnek vele. Ez a típusú korrupció az egykori Szovjetunió területén gyakoribb, mint a többi kelet-európai országban. Az állami korrupció viszont azokban az államokban is elterjedt, ahol a tulajdonviszonyok bizonytalanok, a gazdaság nem, vagy csak részben liberalizált, s ahol a szabad verseny előtt még mindig gátak emelkednek. A térségben befektető külföldi cégek 12-13 százaléka fizet ilyen típusú "kenőpénzt" - míg a hazai vállalkozásoknak csak 9 százaléka kényszerül erre.
A közbeszerzések során a külföldi székhelyű külföldi vállalkozások vezetik a sort - átlag 35 százalékuk folytat korrupt gyakorlatot, veszteget meg döntéshozókat és tisztségviselőket a megrendelés reményében. A hazai cégek és az adott országban megtelepedett külföldi vállalkozásoknak "csak" negyede él ezzel a lehetőséggel.
Szakonyi Péter | Térségünkben a multik is korrumpálnak | Pénzügyi visszásságok kísérik a kelet-közép-európai befektetéseket. A Világbank vizsgálata szerint a multinacionális cégek jelentős része igyekszik vesztegetéssel, kenőpénzzel vagy a tisztviselők megvásárlásával kedvező elbírálást elérni cége számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20000912085740JTVF.html | 2001-10-26 12:15:00 | true | null | null | Origo |
280 milliárd forintnyi vagyont szedett össze az üzbég elnök idősebb lánya, Gulnara Kamirova. Ennyibe került a négyes metró a Keletitől a Gellért térig, de száz kilométer autópályát is meg lehetne építeni ebből a pénzből.
Az OCCRP által megszerzett dokumentumokból az derül ki, hogy Karimova legalább hat telekommunikációs cégtől zsarolta ki ezt a pénzt. Akik fizettek, azokat segítette és megvédte a hatóságoktól, akik nem, azokat ellehetetlenítette. A pénzt külföldi bankszámlákra, offshore cégekbe helyezte, luxusingatlanokat vett belőle Hongkongban és Párizsban is, a csúcs pedig egy kastély, amit a francia hatóságok azóta lefoglaltak.
Férjét is kicsinálta
Nem ez volt az első eset, hogy Karimova visszaélt apja hatalmával. 2001-ben férjével veszett össze, erre nemzetközi elfogatóparancsot adatott ki ellene. Bár az amerikai hatóságok nem teljesítették az üzbég kérést, Karimova a férj értésére adta, hogy soha többé nem láthatja gyerekeit. Most viszont a saját apja által irányított hatóságok épp ellene indítottak nyomozást korrupció és pénzmosás vádjával.
Már 2012-ben írtak arról svéd és norvég lapok, hogy az Üzbegisztánban jelen lévő svéd-finn TeliaSonera és az orosz-norvég Vimpelcom távközlési cégek hatalmas pénzeket fizettek ki Karimovának azért, hogy biztosítva legyenek számukra a működési engedélyek. A szolgáltatók ellen most is nyomoznak Svédországban, Hollandiában és Amerikában is.
A nő a piszkos ügyleteket úgy bonyolította, hogy bejelentkezett a mobilcégeknél, részesedést kért, és olyan szerződést kötött, ami a cégeket arra kötelezte, hogy azt később hatalmas összeggel növelve vásárolják vissza tőle. Karimova a részesedésekért egy fillért sem fizetett, egyszerűen megzsarolta a cégvezetőket, hogy ellehetetlenítik a vállalatokat az üzbég hatóságok.
Az egymilliárd dollár csak a jéghegy csúcsa
Az első szolgáltatót még 2001-ben szemelte ki, nem véletlenül: ekkor még csak 128 ezer mobilhasználó volt Üzbegisztánban, de a nyugati piacokról már lehetett látni, hogy ebből a szempontból az ország hatalmas fellendülés előtt áll, ezért mindenki részesedést akart az üzbég telekommunikációs piacon. Karimova nyilvánvalóvá tette, hogy az Uzdunrobita nevű céget el fogják pusztítani az ő közbenjárása nélkül, ezért inkább húsz százalék részesedést adtak neki a cégben. Ezután az állami vagyont felügyelő üzbég bizottságot is rávette, hogy a 31 százalékos állami tulajdonrészt is játsszák át a kezére, így végül többségi befolyása lett a mobilszolgáltatóban, pénz befektetése nélkül.
A nő nemcsak a telekommunikációs iparban aktívkodott: a légi utaztatásban, a szállítmányozásban, a cementiparban, a külkereskedelemben, a gyógyszeriparban és a divat világában is ténykedett. Ha ott is ilyen erőszakosan érvényesítette érdekeit, a mobilcégektől kizsarolt egymilliárd dollár csak a jéghegy csúcsa lehet. | Zsarolással szerezte vagyonát az elnök lánya | Az üzbég Gulnara Karimova azzal fenyegette meg a mobilcégeket, hogy apja hatalmával visszaélve rájuk uszítja a hatóságokat, ha nem adnak neki részesedést. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2015/04/15/zsarolassal-szerezte-vagyonat-az-elnok-lanya/ | 2015-04-15 13:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Vélhetően a magyar−cseh érdekeltségű Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. gyárthatja Miskolc 31 új villamosát, miután a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) elutasította a vesztes olasz AnsaldoBreda S.p.A. és a spanyol Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S.A. (CAF) jogorvoslati kérelmét, írja a Napi Gazdaság.
Fotó: Jászai Csaba Prágai villamos a Széll Kálmán téren
A tavaly májusban negyedikként meghirdetett villamosvasút-fejlesztési projekt legutóbbi járműtenderére öt ajánlat érkezett. A pályázókat első körben a legelőnyösebb ajánlattal az AnsaldoBreda S.p.A. utasította maga mögé, három vesztes cég − köztük a végső nyertes Ganz-Skoda − azonban fellebbezett. A KD végül a hiánypótlásra kötelezett cégek újrahajrázása után a Ganz-Skodát hirdette ki győztesnek. A miskolci önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Zrt. 31 új villamos és hozzájuk kapcsolódó áruk és szolgáltatások szállítására írta ki a közbeszerzési pályázatot. A borsodi megyeszékhelyen zömmel uniós forrásból, mintegy 40 milliárd forintból fejlesztik a villamosközlekedést. | Csehek hoznak villamost Miskolcra | Csehek hoznak villamost Miskolcra - Az olaszok helyett a magyar-cseh Ganz-Skoda gyárthatja a város 31 új villamosát. | [
"miskolc",
"villamos",
"ganz-skoda",
"gazdaság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/01/20/csehek_hoznak_villamost_miskolcra | 2012-01-20 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az Index ostromának színfalak mögötti története
Fekete-Szalóky Zoltán, a kollégái által csak Fezónak hívott Index-főszerkesztő egyszerre hangzott feszültnek és fásultnak. 2021 tavaszán, egy hosszú munkanap végén, az esti órákban beszélt telefonon egy újságíróval, akit felháborított az, hogy Fekete-Szalóky aznap átírta egy cikkét, és kivette belőle a kormány számára kényes részeket. Az újságíró jelezte, hogy neki erkölcsi aggályai vannak ezzel, és emellett kifogásolta azt is, hogy a főszerkesztő nem is szólt neki arról, hogy belenyúl a cikkbe.
Fekete-Szalóky előbb ingerült hangon közölte az újságíróval, hogy ha neki problémát okoznak a történtek, akkor nyugodtan adja be a felmondását. Később azonban már barátságosabb stílusra váltva arról beszélt, hogy azért személyesen nyúlt bele az újságíró cikkébe, mert belefáradt abba, hogy mindig személyesen mondja meg a munkatársaknak, hogy mit kell átírni az anyagokban. "Fogom magam, szépen leülök, kijavítom, megkapom a lebaszást onnan, ahonnan meg kell kapnom a lebaszást, és csöndben megyünk tovább" - mondta rezignáltan, azt nem részletezve, hogy kitől kap kritikát a problémás cikkek miatt.
A Direkt36 birtokába került felvétel szerint Fekete-Szalóky a telefonhívásban beszélt az Index körüli politikai és gazdasági környezetről is. Például arról, hogy a szerinte nehéz piaci helyzetben lévő Index számára pénzügyi segítséget nyújtott Mészáros Lőrinc kormányközeli milliárdos. "Egyetlen ember volt Magyarországon az elmúlt hét hónapban, aki az Indexbe pénzt tudott adni, vagy pénzt adott. Azt Mészáros Lőrincnek hívják" - jelentette ki a főszerkesztő, aki a pénzügyi tranzakcióról részleteket nem árult el, de egy ponton a "kölcsön" szóval utalt az Orbán Viktorral baráti kapcsolatot ápoló milliárdostól érkező pénzre.
Fekete-Szalóky figyelmeztetette az újságírót, hogy emiatt körültekintően kell eljárni a Mészárosról szóló hírekkel. "Ha mi minden alkalommal belemászunk Mészáros Lőrincbe és Várkonyi Andreába, akkor nem lesz, aki pénzt ad bele. Ennyi volt a történet" - mondta Fekete-Szalóky. A kormánypártot esetleg negatívan érintő hírek elhelyezésénél érvényesülő speciális szempontokat is szóba hozta.
"Nyugodtan írjunk meg minden fideszezést, szájerezést, legfeljebb ne húzzuk fel hármasra, hanem toljuk ki ötösre" - mondta, utalva arra, hogy az "ötös" kategóriájú hírek a címlap alsó részén, kevésbé szembetűnő helyen találhatók.
Ez a felvétel egy minden korábbinál egyértelműbb bizonyítéka annak, hogy az Indexen, Magyarország egyik legnagyobb - és korábban sokáig piacvezető - hírportálján megjelenő cikkeknél kormányzati befolyás érvényesül. Bár ez viszonylag új jelenség, az Index már jóval korábban a hatalom szorításába került. Több mint tíz éven át volt politikai befolyással is rendelkező gazdasági szereplők játszmáinak tárgya, aminek eredményeként a szerkesztőség változó intenzitású, de szinte folyamatos nyomás alatt állt.
A Direkt36 több hónapon át kutatta a magyar nyilvánosságban sokáig egyedülállóan fontos szerepet betöltő, az elmúlt húsz évben az egyik legfontosabb hírforrásnak számító Index kormányzati kontroll alá kerülésének történetét. Közel 50 olyan emberrel készítettünk interjúkat, akik részesei voltak az eseményeknek vagy közeli kapcsolatban voltak azok szereplőivel. A többségük azzal a feltétellel adott információkat, ha névtelenséget biztosítunk nekik, de emellett megszereztünk belső dokumentumokat és hangfelvételeket is. Ezek segítségével feltártunk számos korábban nem ismert részletet, valamint aprólékosan rekonstruálni tudtuk azt, hogyan került lépésről lépésre egyre szorosabb kormányzati ellenőrzés alá a hírportál.
A megszerzett felvételek között van olyan is, amelyen az Index előző szerkesztőségének 2020 nyári távozásához vezető átalakítási terv egyik kulcsszereplője Rogán Antalt emlegetve beszélt arról, hogy politikai okok is álltak a tervezett változtatások mögött.
A történet megértéséhez azonban vissza kell menni több mint egy évtizeddel korábbra. Az akkori fejlemények eredményeként került rá az Index egy olyan pályára, amibe szinte bele voltak kódolva a későbbi történések.
I. A BANKÁR
Számára nagyrészt ismeretlen közönség elé lépett Spéder Zoltán 2009. május 22-én este. Aznap ünnepelték az Index tizedik születésnapját az A38 koncerthajón, és a milliárdos bankár itt mondott egy bemutatkozó beszédet a tulajdonában lévő hírportál szerkesztőségének.
Bár egy lelkesítőnek hangzó szöveget mondott arról, hogy mennyire jó az Index és milyen nagyszerű munkát végeznek az újságírók, a közönség részéről - amelynek számos tagja ekkor már némileg ittas volt - erre nem volt fogadókészség. Spéder öltözködésében és a beszédstílusában is próbált lazának tűnni, de az újságírók közül ezt többen is mesterkéltnek érezték. A kínos és feszengő helyzet akkor érte el a csúcspontját, amikor Spéder elkurjantotta magát a színpadról, hogy melyik a legnagyobb hírportál. Erre a gunyoros humoráról ismert újság munkatársai közül többen azt kiabálták vissza, hogy "az Origo". Többen is úgy emlékeznek, hogy Spéder nem kapott tapsot sem a beszéd végén.
Az első találkozás tehát nem alakult túl barátian, és a viszony később sem vált szívélyesebbé. Az Indexben már eleve gyanakodva fogadták a korábban médiapiaci befektetésekkel nem rendelkező, pályája nagy részét az OTP egyik csúcsvezetőjeként töltő és kiterjedt politikai kapcsolatrendszerrel rendelkező bankárt. Nem segítette a bizalom kiépülését az sem, hogy Spéder nehéz ember hírében állt, és ugyan az A38-as bulin még baráti hangon szólt az Index szerkesztőségéhez, hamarosan ők is megismerték a kevésbé kedves arcát is.
Egyszer például az Index egyik munkatársa az üzletemberrel együtt próbált belépni a cég egyik olyan részlegébe, ahova csak belépőkártyával lehetett bejutni, de az ajtót épp szerelték, így a kártyák nem működtek. "Spéder először kedvesen kérdezte a szerelőtől, hogy nem lehetne-e az, hogy beenged minket most, és utána folytatja a szerelést, de a szerelő mondta, hogy ez nem lehetséges. Spéder ekkor elkezdte ütni az ajtót, és üvöltözött, hogy őt mégis be kell engedni" - idézte fel a munkatárs, hozzátéve, hogy a szerelőt nem hatotta meg a kiabálás, és folytatta a munkát.
Spéder gyakran felemelte a hangját a beosztottjaival folytatott megbeszéléseken is, bár többen megjegyezték, hogy ez nála egy tudatos taktika volt.
"Jellemző volt rá, hogy egyik pillanatban vörös volt a feje az üvöltéstől, majd odafordult hozzád, és elkezdett kedvesen beszélgetni veled" - mondta egy korábbi munkatársa.
Ahogy egy másik forrás fogalmazott, Spéder "mindig azt kereste, hogy mi működik", és ha a konfrontáció nem vált be, akkor váltott.
A beosztottjai közül sokan tartottak Spédertől, de közben csodálták is az intellektusáért. "Zseni a csávó. A memóriája, a struktúrában gondolkodása kiemelkedő" - mondta egy volt beosztottja. Más azt emelte ki, hogy Spéder "mindig megcsinálta a házi feladatot", és "ha leült veled beszélgetni, akkor mindig mindent tudott, minden elérhető információt összegyűjtött előtte". Egy volt alkalmazottja szerint reggel 8-tól estig tízpercenként mentek be hozzá az emberek, "és abban a tíz percben, amíg te ott voltál, tűpontos volt".
A lenyűgöző szellemi képességek nagyfokú bizalmatlansággal párosultak. A saját vállalatainak az informatikai rendszerében sem bízott, ezért céges emailt csak nagyon ritkán használt, és szinte minden ügyről személyes megbeszéléseket tartott, az írott anyagokat pedig pendrive-okon kellett neki továbbítani. Az értekezletekre nem vihette be a telefonját senki, hanem az irodák előterében minden résztvevőnek le kellett tenni a készülékét. Még akkor is kikapcsoltatta az indexes szerkesztők mobiljait, amikor egy étteremben beszélgetett velük a hétvégi ügyeleti munkáért járó pluszpénzről.
Bár Spéder hamar kiismerte magát a médiapiacon, sokkal nagyobb ambíciói voltak annál, mint hogy újságtulajdonos legyen. Korábban azzal szerzett magának hírnevet az üzleti életben, hogy az OTP második embereként meghatározó szerepet játszott a régi nagy szocialista pénzintézet modernizálásában. Az ismerősei szerint az igazán fontos cél az volt számára, hogy bebizonyítsa: önállóan, Csányi Sándor nélkül is képes felépíteni egy bankóriást.
"Zoli úgy élte meg, hogy együtt csinálták az OTP-t a Sándorral, de ő csak a második lett. Kisebbségi komplexusa volt vele szemben" - idézte fel egy korábbi üzlettársa.
Az OTP-től való 2007-es távozása után Spéder meghatározó tulajdonrészt szerzett az akkor még kisebb pénzintézetnek számító FHB-ban, és ideje nagy részét ennek fellendítésére fordította.
Ez az időszak azonban nem kedvezett a banki üzletágnak. A 2008-as globális pénzügyi válság nagyon komoly kihívást jelentett a magyar bankoknak is, és ezen belül különösen rosszul jött a jelzáloghitelezésben vastagon érintett FHB Banknak. Spéder bankja így többször is állami segítségre szorult, előbb még 2009-ben a szocialista kormányzás alatt, majd később sajtóhírek szerint már az Orbán-kormány idején is.
Ebben az időben - különösen a 2010-es kormányváltás után - erősödött fel a politikai jellegű nyomás Spéder részéről az Indexen. Uj Péter alapító-főszerkesztő egy évekkel későbbi podcastinterjúban beszélt például arról, hogy amikor megjelent egy cikk az újdonsült miniszterelnök sikertelen európai uniós tárgyalásairól azzal a címmel, hogy "Orbán pofonért utazott Brüsszelbe", akkor abból "óriási balhé volt", és felmerült, hogy ki kell rúgni a cikk szerzőjét, valamint fel kell állítani egy rendszert, hogy az ilyen címekbe azonnal bele lehessen nyúlni. (Uj a Direkt36-nak most azt mondta, hogy a Spéder által szorgalmazott rendszer nem valósult meg.) A Spéder-féle nyomásgyakorlás jellemzésére Uj a podcast-interjúban megjegyezte azt is, hogy előfordult, hogy épp szabadságon volt, de egyik éjszaka hajnali három órakor volt 47 nem fogadott hívása a tulajdonostól.
Uj csak kevés emberrel osztotta meg akkor ezeket az élményeket a szerkesztőségben, de az egyik akkori újságíró emlékei szerint azzal is jelezte a szerkesztőségnek, hogy nyomás alatt áll, hogy "hetente eljátszotta, hogy kijött az irodájából, és rezegtette a tálcáján a teáscsészét, ezzel is rájátszva arra, hogy mennyire ki van készülve".
2011 őszén Uj távozott az Indextől, és ugyan újságírói körökben ekkor már terjedtek híresztelések arról, hogy a hírportál politikai nyomás alatt áll, erről akkor sem ő, sem az utódai - előbb Mészáros Zsófia, majd Dudás Gergely - nem beszéltek nyilvánosan. Dudás 2013 áprilisában a Kreatívnak azt mondta, "nem hiszem, hogy van ember, aki komolyan gondolhatja, hogy az elmúlt években bármiféle nyomás érezhető volt az Indexen". Az interjúban feltették neki azt a kérdést is, hogy "mik azok az ügyek, amikről nem írhat az Index", amire ő azt válaszolta, hogy "nincsenek ilyen ügyek".
Dudás főszerkesztősége alatt az Index valóban feltárt számos, a kormány számára kínos ügyet (az egyik legemlékezetesebb a Kiss Szilárd körüli botrány volt), közben azonban egyre több jele volt annak is, hogy a szerkesztőség szakmai függetlensége nem volt teljes. A beavatkozásra utaló esetek olyannyira elszaporodtak, hogy a szerkesztőség néhány tagja elkezdte gyűjteni ezeket, majd 2016 márciusában egy belső körlevélben beszámoltak róla a portál összes újságírójának.
"Az utóbbi időben sajnos több, a szerkesztett tartalmat érintő, az Index önszabályozó etikai irányelveibe, a tartalomszolgáltatók etikai kódexébe és a média-jogszabályokba ütköző beavatkozásról érkezett jelzés a szerkesztőségen belül" - szólt a levél, amely szerint 21 ilyen ügyről szereztek tudomást. A 2014-es és 2015-ös eseteket soroló listán szerepelnek olyanok, amelyek mögött inkább kereskedelmi szempontok voltak (a hirdetési osztály kérésére gyengén olvasott cikkeket hagytak a címlapon indokolatlanul sokáig), de voltak olyanok is, amelyek politikai témákat érintettek.
A Direkt36 birtokába került összesítés szerint például csak a 2014-es önkormányzati választás után jelenhetett meg egy amúgy már régóta kész cikk, amely Szijjártó Péter apjának kartellügyével foglalkozott. Egy 2015-ös videóból ki kellett vágni egy részt, amely azt mutatta, hogy Orbán idegesen magyaráz a miskolci polgármesternek. Nem készülhetett interjú Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársaival, pedig ők maguk jelentkeztek az újságnál, hogy beszéljenek az Elios nevű cégről, amely akkoriban sokat szerepelt a hírekben az ügyletei miatt folyó uniós és magyar vizsgálatok miatt. Az Elios-ügyről szóló egyik cikk címéből kivették az utalást Orbán vejére, és helyette csak a cégnevet írták bele.
Dudás válasza az volt a levélre, hogy a "listán vannak félreértésből és rossz kommunikációból fakadó ügyek, de kétségkívül olyanok is, amiket nem lehet megvédeni". Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy "ezek jellemzően kisebb jelentőségű ügyek, kisebb súlyú módosítások, és nem befolyásolják azt, hogy a szerkesztőség szabadon és bármit megírhat, ahogy eddig is."
A levélváltásból és a listából nem derül ki, hogy pontosan ki, hogyan és miért gyakorolt nyomást a szerkesztőségre a felsorolt ügyekben. Dudás most azt mondta, hogy Spéder általában olyan érvekkel próbált hatni rá, hogy a hatalom el fogja taposni őket, ha nem tesznek engedményeket bizonyos esetekben. Spéder tett olyan megjegyzéseket is Dudásnak, hogy az Orbán családdal óvatosan kell bánni. Ez nem volt ugyanakkor egyértelmű tiltás, a tulajdonos részéről érkező iránymutatás inkább úgy nézett ki, hogy "indokolt esetben" lehet velük is foglalkozni, csak "legyünk okosak". (Spéder nem reagált a megkeresésünkre.)
A beavatkozásokat gyűjtő egyik szerkesztő, Miklósi Gábor szerint Dudás "baromi rosszul vette", hogy szembesítették beavatkozásról szóló ügyekkel, de aztán "felkeményedett, és belátta, hogy ez így nem megy". Megritkultak a külső nyomásra utaló szerkesztői döntések, de közben a politikai helyzet is nagyon megváltozott az Index körül.
2016 közepére ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy Spéder kegyvesztett lett a hatalomnál. A Fidesz meghatározó politikusait - beleértve Orbán Viktort - már a rendszerváltás idejéből jól ismerő bankárnak előtte központi szerepe volt a kormány által támogatott nagy takarékszövetkezeti átalakításban, erre a pontra azonban látványosan elfogyott iránta a bizalom. Lejárató hadjáratot indított ellene a kormánypropaganda, és több nyomozás is indult az érdekeltségeinél történt ügyletek miatt.
Ezek az eljárások az Indexet ugyan nem érintették közvetlenül, de történt egy olyan fejlemény is, amely nagyon is komoly hatással volt a hírportálra. Kiderült, hogy igaz az a régóta terjedő pletyka, hogy Simicska Lajosnak, az Orbán Viktorral szembefordult oligarchának köze van a hírportálhoz.
II. AZ OPCIÓ
Komoly arccal érkezett meg Simicska Lajos 2016. június 20-án a budai Radóc utcában található irodájába, a médiacégeinek szokásos hétfő reggeli vezetői értekezletére. Az oligarcha kivételesen nem azzal indította a megbeszélést, hogy értékeljék az egyes cégek ügyeit, hanem az Indexről kezdett beszélni. Az Orbán Viktorral ekkor már több mint egy éve nyílt háborút folytató Simicska azt mondta, hogy egy fideszes vezetői ülésről szivárgott ki hozzá egy olyan információ, hogy a miniszterelnök úgy döntött, kormányközeli kontroll alá fogják venni az Indexet.
Erről többet nem árult el, de közölte, hogy neki van egy opciós szerződése, vagyis vételi joga az újságra, és ezzel meg tudja akadályozni ezt a lépést. Már akkor fel is vázolta azt a később megvalósult forgatókönyvet, hogy az opció lehívása után egyből át is fogja tenni a hírportált egy alapítványba. Tisztában volt vele ugyanis, hogy az Index szerkesztőségében valószínűleg heves tiltakozással fogadnák, ha ő bevonulna a cégbe tulajdonosként.
"Mondta, hogy ha a nevén hagyná, akkor az indexes gyerekek elszaladnának, pedig nem az a cél, hanem az, hogy azt csinálják, amit eddig" - idézte fel a megbeszélés egyik résztvevője.
Simicska az értekezleten közölte azt is, hogy ki fog adni egy közleményt az ügyben. Másnap a tulajdonában lévő Magyar Nemzet honlapján megjelent egy cikk, amelyben az állt, hogy "tegnap Simicska Lajos egy zártkörű vezetői értekezleten kijelentette: nem engedhető meg az, hogy az ország egyik vezető internetes médiája az Orbán-Habony páros irányítása alá kerüljön".
Simicska akkor még nyilvánosan nem tett semmiféle utalást arra, hogy neki opciója van az Indexre, és hogy élni is akar vele. Egy közvetítőn keresztül azonban felvette a kapcsolatot az Index szerkesztőségével, hogy megosszon velük néhány részletet a helyzetről és a szándékairól. Egyik bizalmasát, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust, a médiabirodalmához tartozó Hír TV műsorvezetőjét kérte fel erre a közvetítő szerepre.
Csintalan a Magyar Nemzet-cikk megjelenése körüli napokban felhívta telefonon egyik régi indexes újságíró ismerősét, Dezső Andrást, és közölte vele, Simicskának opciója van a hírportálra, amellyel élni is fog. Emellett azt is elmondta, hogy Simicska valami olyan megoldást fog keresni, amellyel távol tudja magát tartani az újságtól, mert "nem olyan hülye, hogy a nevére vegye az Indexet".
Dezső még aznap este felhívta Dudást, és megosztotta vele, amit Csintalantól hallott. Dezső másnap a szerkesztőségben személyesen is beszélt Dudással, aki azt mondta neki, hogy Spéder elismerte, hogy Simicskának tényleg van opciója. A főszerkesztő a cégvezetéstől olyan információkat is kapott, hogy már akár a rákövetkező hét elején be is jelenthetik az opció lehívását, ezért vasárnapra, június 26-ikára összehívott egy megbeszélést a szerkesztőségi vezetőknek és a politikával foglalkozó újságíróknak.
Az újlipótvárosi Szent István Park bejáratánál találkoztak, majd egy közeli kávézóba ültek be, hogy átbeszéljék a helyzetet. Dudás itt elmondta, hogy várható egy bejelentés az opcióról és annak lehívásáról, de kért mindenkit, hogy ezt egyelőre ne tekintsék hivatalos információnak, mert még bármi változhat. A beszélgetés során végül arra jutottak, hogy ha meg is történik a bejelentés, akkor sem fognak azonnal felállni, hanem követelni fogják a tulajdonosoktól, hogy tegyenek lépéseket a függetlenségük megőrzésére.
Végül aztán tényleg nem történt semmi se hétfőn, se az utána következő napokban, és nem érkezett semmilyen bejelentés egyelőre sem Simicskától, sem Spédertől. Simicska egyik akkori munkatársa szerint ennek egyik oka az volt, hogy az oligarchának sok részletet meg kellett volna tárgyalnia Spéderrel, de nem tudta elérni ebben az időszakban.
"Simicska röhögve beszélt nekünk arról, hogy Spéder mennyire be van szarva" - idézte fel a forrás, hozzátéve, hogy a megbeszélés résztvevői azon viccelődtek, hogy Spéder "már biztos az ágyneműtartóban elbújva várja, hogy jöjjenek érte".
Az ellene folyó hatósági eljárások és a kormánymédia támadásai valóban nagyon megviselték Spédert. Több beosztottjának is arról beszélt például akkoriban, hogy veszélyben érzi az életét. Bár a cégcsoportjának egyik akkori menedzsere szerint Spéder egy darabig még ekkor is azt hitte, hogy "munkával vagy átszervezéssel" sikerül megmentenie a cégbirodalmát, 2016 őszére szinte minden nagyobb vállalatát elveszítette. Kiszállt az FHB-ból és a hazai ingatlanpiac egyik meghatározó szereplőjének számító BIF-ből, a helyét pedig zömében kormányközeli emberek vették át. Ez után lényegében csak a médiacsoportja maradt meg neki az egykori birodalom nagyobb vállalatai közül.
Miközben Spéder az ellene folyó támadásokkal és a gazdasági visszavonulással volt elfoglalva, Dudás tett néhány kísérletet arra, hogy kimenekítse az Indexet a szorult helyzetből. Megkeresett kormánytól független magyar milliárdosokat azzal, hogy tennének-e vételi ajánlatot az Indexre, vagy beállnának-e a szerkesztőség mögé, ha bedől a hírportál. Emellett próbálta rábírni Spédert, hogy adja el az Indexet valamilyen külföldi szakmai befektetőnek.
Ezek a próbálkozások nem vezettek sikerre. 2017. április 20-án bejelentették, hogy Simicska Lajos érvényesítette az Indexre vonatkozó opcióját, majd a hírportált azonnal át is adta a Magyar Fejlődésért Alapítványnak. Az akkor kiadott közlemény szerint azért volt szükség az alapítvány közbeiktatására, hogy a "továbbiakban is biztosított legyen" az Index "függetlensége". Simicskának így közvetlenül nem volt tulajdonrésze az újságban, bár nem vette le róla teljesen a kezét. Az Indexet kiadó cég, az Index.hu Zrt. igazgatóságában feltűnt egyik bizalmasa, Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, és az újságot tulajdonló alapítványt létrehozó cég, a Nanga Parbat 17 Zrt. vezérigazgatója is az egyik régi munkatársa, Tóth Marianna volt.
Az új tulajdonosi konstrukcióban a látszólag legfontosabb pozíciókat egy olyan ember foglalta el, aki nem Simicskához, hanem inkább az Indexhez kötődött. Bodolai László volt az alapítványt létrehozó cég tulajdonosa, ő volt az alapítvány kurátora, és aztán a bejelentés után ő lett az Index.hu Zrt. igazgatóságának az elnöke is.
Bodolai ekkor már több mint másfél évtizede volt az Index jogásza, így mindenki jól ismerte a cégnél és a szerkesztőségben is. Ő képviselte a szerkesztőséget a cikkek miatt indult sajtóperekben, és ezt a munkát többek szerint is hatékonyan látta el. A barátai és kollégái által csak Bodinak hívott jogász maga is érdeklődött az újságírás iránt, rendszeresen publikált különböző lapokban, és műsora volt a Tilos Rádión. Az Indexnél is kereste az újságírók társaságát, és előfordult, hogy saját maga által fogott pisztránggal vagy általa lelőtt fácánnal kedveskedett nekik.
Bár hebegős-habogós beszédstílusa miatt sokakban egy félszeg figura benyomását keltette, életének voltak kalandos oldalai is, amit gyakran megvillantott másoknak. Nemcsak a horgászati és vadászati élményeiről számolt be rendszeresen, hanem repülőpilótai tapasztalatairól is, és időnként tett utalásokat arra is, hogy a pályája elején a kémelhárításért felelős titkosszolgálatnál, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (ma már Alkotmányvédelmi Hivatal) dolgozott. Az önéletrajza szerint ez egy rövid ideig tartó jogászi munka volt 1994-ben, de évekkel később is előfordult, hogy azzal dicsekedett az Indexben, hogy épp valamilyen titkosszolgálati tisztnek az esküvőjén járt, máskor pedig egy újságírónak beszélt arról, hogy milyen információkat hallott egy AH-nál dolgozó ismerősétől.
Ez a szerkesztőségben sokak által kedvelt, de korábban semmiféle vezérszerepet nem játszó ember került tehát kulcsfontosságú pozícióba az Indexnél 2017-ben. "Az újságírók függetlenségére [...] a személyem lesz a biztosíték" - nyilatkozta Bodolai akkor a Magyar Narancsnak.
Valójában azonban az Index önállósága már akkor is erősen korlátozott volt. Mint kiderült, Simicskának magára az Index hírportált megjelentető cégre, a szerkesztőséget foglalkoztató Index.hu Zrt.-re volt opciója, és csak ez került át hozzá, illetve aztán egy gyors manőverrel a Bodolai vezetésével működő alapítványhoz. Egy médiacégnek azonban az újságírók mellett szüksége van még egy csomó más szakemberre a működéshez: informatikai fejlesztőkre, hirdetésszervezőkre, pénzügyesekre és másokra. Ezek a kapacitások azonban mind ott maradtak a továbbra is Spéder tulajdonában álló, akkor még CEMP-nek hívott vállalatnál.
Így a CEMP értékesítette az Index hirdetési felületeit is, vagyis a hírportál tőlük kapta meg az oldalon futó reklámokért járó pénzt. Ennek a jelentős részét azonban vissza is fizette a CEMP-nek az Index.hu Zrt. például az informatikai vagy a pénzügyi háttér biztosításáért. A hírportál úgy vágott tehát bele ebbe az új időszakba, hogy a szerkesztőség tartalmi függetlensége elvileg biztosított volt, de a cég üzleti szabadsága egyáltalán nem. Ebben a tekintetben a hatalom - egyelőre legalábbis - továbbra is Spéder Zoltán kezében volt.
III. AZ ÁTMENET
Az Index szerkesztősége éveken át az Árpád híd budai lábánál, a forgalmas 11-es út mellett álló egyik irodaházban működött. 2017 őszének egyik napján ennek az épületnek a bejáratánál találkozott Tóth-Szenesi Attila, a hírportál nem sokkal korábban kinevezett főszerkesztője és Spéder Zoltán. Az egykori bankár nem akart irodában vagy bármilyen belső helyen beszélgetni, ezért a környéken elterülő lakótelep házai között sétálgattak.
A kollégái által csak TSZA-ként emlegetett Tóth-Szenesi az Index egyik veterán politikai újságírójaként és szerkesztőjeként vette át a lap vezetését az után, hogy Dudás Gergely májusban, nem sokkal a Simicska-féle ügyletet követően (de akkori nyilatkozata szerint ettől függetlenül) távozott az újságtól. Tóth-Szenesi vonakodva vállalta el a posztot, és egyértelművé tette, hogy nem a céges ügyekre, hanem az újságkészítésre akar koncentrálni. Az Index.hu Zrt. elnöki posztját betöltő Bodolainak elmondta azt is, hogy az Indexszel szoros szerződéses viszonyban lévő CEMP mögött álló Spéderrel sem akar kapcsolatot tartani, de a jogász közbenjárására végül 2017 őszén mégis összejött közöttük egy találkozó.
Az óbudai lakótelep épületei között sétálgatva Spéder egyértelművé tette, hogy valójában továbbra is az ő kontrollja alatt van a hírportál. Tóth-Szenesi később másoknak úgy mesélt a beszélgetésről, hogy Spéder ki is jelentette, hogy valójában nem az alapítvány, hanem ő a tulajdonosa az Indexnek, bár az üzletember azt nem részletezte neki, hogy ha ez igaz, akkor milyen konstrukció révén rendelkezik tulajdonjoggal. Az ugyanakkor kiderült a találkozón, hogy elég mélyrehatóan ismeri a hírportál belső ügyeit. A beszélgetés egy pontján Spéder előhúzott egy papírlapot, rajta az Index külsős szerzőinek neveivel és mellettük a néhány tízezer forintos honoráriumokkal. Kérdezgette Tóth-Szenesit, hogy kik ezek az emberek, majd elmondta, hogy nincs pénz, ezért vissza kell fogni az ilyen típusú költéseket is.
Az anyagi nehézségekkel a főszerkesztő már a találkozó előtt is tisztában volt. Lényegében a Spéder tulajdonában lévő CEMP-től függött, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat az Index, és ebben az időben a korábbiakhoz képest szűkösebbé vált a keret.
"Hirtelen nem volt pénz semmire, például távozó emberek pótlására, beígért fizetésemelésekre, vagy olyan riportutakra, mint amilyenek voltak korábban" - idézte fel Tóth-Szenesi Attila.
Az újságírói függetlenség - főleg a néhány évvel korábbi helyzethez képest - teljesebb volt, azonban voltak így is konfliktusaik a hatalomhoz közel álló emberekkel, például Schmidt Mária kormányközeli történésszel. Bodolai már akkoriban panaszkodott arról indexes vezetőknek egy belső emailben, hogy "heti szintű fenyegetéseket" kapott Schmidttől, majd azóta egy nyilvános interjúban is beszélt arról, hogy a történész azt üzente neki, hogy "felmossa velem az Indexet".
Schmidt a Direkt36-tal most azt közölte, soha nem üzent Bodolainak, és nem is ismeri őt. A történész ugyanakkor egy hozzá közel álló forrás szerint régóta utálta az általa túl liberálisnak tartott Indexet, bár azt örömmel vette, amikor Szily László még 2007-ben cikket írt az Index politikai blogjában arról, hogy Schmidtnek milyen formás lábai vannak.
Schmidt és az Index kapcsolata azért is volt különleges, mert ebben az időben a szerkesztőség egy olyan épületben működött, amely a történész családjának érdekeltségébe tartozó ingatlancég, a BIF tulajdonában állt. A szerkesztőség Schmidtnek az Indexszel szembeni ellenérzését gyanította amögött is, amikor 2018-ban kikapcsolták az irodáikban a légkondicionálást és elzárták a vizet is. A gyanújukat az is táplálta, hogy Index egyik akkori vezetője szerint a karbantartók azt mondták nekik, hogy csak az ő szintjükön van ilyen lezárás. A BIF ugyanakkor állítja, hogy nem a szerkesztőségnek szóló üzenet volt a leállás. "A légkondicionáló karbantartása egy előre betervezett szokásos és rendszeres üzemeltetési tevékenység, sajnálatos módon egybeesett a WC meghibásodásával, amit a lehető legrövidebb időn belül javítottunk" - írta a cég most a Direkt36-nak.
2018 nyarán egy Spédert érintő cikk körül is kialakult egy olyan konfliktus, amelyet a szerkesztőség vezetése külső nyomásgyakorlásként élt meg. Július végén jelent meg egy elemző írás, amely olyan üzleti szereplőkről szólt, akik korábban jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkeztek, de aztán kiestek a hatalom kegyeiből. A cikk apropója az volt, hogy egy adócsalási ügyben meggyanúsították Kuna Tibort, akinek kommunikációs cége korábban számos nagyértékű állami megbízást nyert el, de a bevezetőben megemlítették Spédert is mint egy másik példát arra, hogy "igazán nagyot bukni csak magasról lehet". Az egykori bankár neve szerepelt a cikk tetején lévő címkék között is, többek között a "korrupció" és a "NER" társaságában.
Ez nem tetszett Spédernek, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A Direkt36 birtokába került egy levélváltás, amely szerint az Index.hu Zrt. vezetői - Bodolai László elnök és Andacs Botond vezérigazgató -, azt akarták, hogy a szerkesztőség tegyen eleget annak a felszólításnak, hogy Spéder neve kerüljön ki a cikkből. A szerkesztők erre először nemet mondtak arra hivatkozva, hogy máskor ennél komolyabb jogi kockázatokat is bevállaltak, és szerintük a cégvezetés csak azért keménykedik annyira, mert Spéderről van szó.
Végül több mint két hét után az a megoldás született, hogy kivették Spéder nevét a cikkből, de az elején elhelyeztek egy figyelmeztetést, hogy az írás megváltozott. Az olvasók itt egy linkre kattintva megtudhatták, hogy a cikkben korábban Spéder is szerepelt, de eltávolították a nevét, mert nem akarták azt a "hamis látszatot" kelteni, hogy neki is köze van az írásban részletezett korrupciós módszerekhez.
Spédernek ekkor azonban már nem sok ideje volt hátra az Index közelében. 2018 szeptemberében érkezett a bejelentés, amely szerint kiszállt a CEMP-X Online Zrt.-ből. Ez azt jelentette, hogy megvált a teljes médiabirodalmától, beleértve azokat a cégeket is, amelyek kizárólagos szerződéssel rendelkeztek az Index hirdetésszervezési és egyéb háttérmunkáira.
A lépés nem volt váratlan. A 2018-as parlamenti választásokat a Fidesz hatalmas fölénnyel megnyerte, és az Index körül egy évvel korábban kialakított alapítványi konstrukció másik szereplője, Simicska Lajos már hónapokkal korábban visszavonulót fújt: médiaérdekeltségeinek egy részét bezárta, a többit pedig átadta kormányközeli embereknek. Ezek után várható volt, hogy a kormány által már korábban is keményen támadott Spéder sem sokáig fogja megőrizni a pozícióját ebben a szektorban.
A CEMP-birodalomnak két vevője volt: Ziegler Gábor, aki régóta a cégcsoportnál dolgozott értékesítési vezetőként, valamint Oltyán József, aki évek óta dolgozott a kommunikációs piacon. Érkezésüket gyanakvás övezte az Indexen belül részben azért, mert egyikük sem rendelkezett olyan komoly gazdasági háttérrel, ami magyarázta volna, hogy miből tudták megvásárolni az évi többmilliárdos forgalmú és stabilan nyereséges vállalatot. Oltyán esetében azonnal felmerült a politikai kötődés is, miután az ügyletről szóló közleményben is szerepelt, hogy a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja. Ezt a kapcsolatot akkoriban sokat emlegette a sajtó, Oltyán esetében azonban volt egy másik, kevésbé látható, de jelentősnek tűnő kötődés a kormányközeli körökhöz.
Oltyán ugyanis régóta szoros kapcsolatot ápolt befolyásos kormányközeli építőipari szereplőkkel. Erre utaló jel volt, hogy Oltyán már a médiaüzletei révén korábban is kapcsolatban állt az Index kiadójának hirdetési részlegével, és ott hivatkozott az ismeretségére Szijj Lászlóval, akinek Duna Aszfalt nevű cége számos nagy állami megbízást kapott az elmúlt években, és sok esetben Orbán Viktor barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségeivel dolgozott együtt. Oltyán üzent az Index vezetőségének akkor is, amikor egy cikkbe úgy került bele véletlenül Szijj fotója, hogy az írás nem is róla szólt.
Oltyán nem akart nyilatkozni, de amikor még tavaly egy rövid telefonbeszélgetésben rákérdeztünk, hogy ismeri-e Szijj Lászlót, beszélt arról, hogy egy építőipari szaklap kiadójaként "széles a köre a személyi ismeretségemnek a magyar építőiparban, de ezek üzleti alapúak". (Szijj László nem reagált a megkeresésünkre.)
Bár a tulajdonosváltáskor kiadott közleményben a CEMP hangsúlyozta, hogy a tranzakció nem érinti az Index szerkesztőségének működését, valójában történt egy olyan lépés is, amely még tovább gyengítette a hírportál amúgy is veszélyben lévő függetlenségét. Ziegler és Oltyán ugyanis nemcsak Spéder érdekeltségeit vásárolta meg, hanem megvették Bodolaitól azt a Nanga Parbat Zrt. nevű céget is, amely egy évvel korábban létrehozta az Index tulajdonosává vált Magyar Fejlődésért Alapítványt.
Mint Bodolai később a Partizánnak elmondta, ő csak papíron volt a tulajdonosa a cégnek, a társasághoz ugyanis valójában Spéder adta a pénzt. Bodolai szerint a "deal része volt", hogy Zieglerék megkapják a Nanga Parbatot is, hogy az "Indexre is valamilyen ráhatásuk" legyen.
Oltyánék megjelenésével felerősödtek a találgatások arról, hogy ez esetleg már egy közvetlen előjele az Index kormányzati ellenőrzés alá vonásának. Aggódtak a hírportál újságírói is, és 2018. október 1-én egy támogatói kampányt indítottak azzal a felhívással, hogy
"pénzt kérünk a kivéreztetett Indexre, hogy minél kevésbé függjünk a ki tudja, milyen pénzből megvásárolt CEMP-től."
A felhívásban azt is írták, hogy nem mernek hosszú távra tervezni, "mert az ember soha nem tudhatja, mikor lehetetlenítik el". Ekkor azonban még kapott egy kis időt az Index, kormányzati körökben ugyanis csak közel egy évvel később látták elérkezettnek az időt arra, hogy lépjenek.
IV. A VIHAR ELŐTT
A 2019-es önkormányzati választási kampány utolsó heteiben megszaporodtak az olyan elégedetlenkedő üzenetek, amelyeket fideszes politikusok küldtek az Index újságíróinak. A panaszok arról szóltak, hogy a hírportál nagyon hangsúlyosan számol be a Borkai Zsolt szexvideója körül kialakult botrányról, de az állítólag kokainozó és korrupcióról beszélgető kispesti szocialistákról szóló videófelvételről hallgatnak. Az újságírók a címlapról készített fotókkal próbálták bizonyítani nekik, hogy ez nem igaz, és a kispesti ügyről is ugyanúgy beszámoltak, de ez nem hatotta meg a kormánypárti politikusokat.
Fideszes források szerint a választás után a párt vezetői körében uralkodóvá vált az a vélemény, hogy a kormánytól független média volt okolható az ellenzék sikereiért a 2019-es önkormányzati választáson.
"Az Index kitüntetett módon is szóba került ezekben a kritikákban" - idézte fel egy forrás.
Ezek után nem volt meglepő, hogy a választást követően megszületett az a döntés, hogy szorosabb kormányzati ellenőrzés alá vonják az Indexet.
Ez a szándék már korábban is többször napirendre került a Fidesz legmagasabb szintjein. Simicska például ugyan később az éppen aktuális politikai érdekeinek megfelelően védeni próbálta az Index kormánytól való függetlenségét, de az opciós jogot még az előtt szerezte meg a hírportálra, hogy szembefordult volna Orbánnal. Az ügylet hátterét ismerő források szerint azzal a lépéssel épp az volt a cél, hogy a banki üzletei miatt amúgy is szoros kormányzati függésben lévő Spéder kezéből bármikor ki lehessen csavarni a hírportált. Mint azt a Direkt36 egy korábbi cikkben feltárta, az Orbán és Simicska szakítása előtt köztük lezajlott egyik utolsó beszélgetésen is téma volt az Index. Ez 2014 áprilisában, a Fidesz újabb választási győzelme után történt, és a miniszterelnök akkor többek között azt kérte az oligarchától, hogy zárja be az Indexet.
A nem sokkal később Orbánnal nyílt háborúskodásba kezdő Simicska nem volt hajlandó lemondani az egyik legfontosabb médiaérdekeltségéről, 2019 őszére azonban nagyon megváltozott a helyzet. Simicska addigra minden cégét átadta kormányközeli érdekeltségeknek, és Spéder is kiszállt az Indexhez kötődő cégeiből. A hírportál felett pénzügyi kontrollt ellátó cégcsoport (amelyet időközben CEMP-ről Indamediára kereszteltek) az egyik tulajdonos, Oltyán József révén több szálon is kötődött a kormányzati körökhöz.
Így már nem volt akadálya a szorosabb politikai kontroll alá vételnek, és lényegében csak a megfelelő időpontra vártak. Az Indexről szóló politikai döntés pontos forgatókönyve nem ismert, de médiaügyekben eljáró befolyásos kormányzati szereplőkkel kapcsolatban álló források szerint taktikai megfontolások álltak amögött, hogy a 2019-es önkormányzati választás után indították el a folyamatot. A kormányon belül ugyanis úgy látták, még ha botrány is lesz belőle, akkor az a 2022-es kampányra már le fog csillapodni, és - ahogy az egyik forrás fogalmazott - nem a választás előtt "lesz balhé".
A 2019 őszi választás utáni hónapokban már volt is néhány olyan történés, amely érzékeltette a szerkesztőséggel, hogy valami megváltozott körülöttük.
A portál évvégi karácsonyi partiján Bodolai arról beszélt néhány szerkesztőségi vezetőnek, hogy nem biztos, hogy sokáig fogja bírni, mert komoly erők nehezednek rá. Részleteket nem mondott erről, de baljós jel volt az is, hogy a korábbinál több és erőteljesebb kifogás érkezett a miniszterelnökkel baráti viszonyt ápoló Mészáros Lőrinc cégbirodalmától a róluk szóló cikkek miatt. Ezek néha egészen furcsa körülmények között futottak be. 2019 őszén előfordult például az, hogy Mészárosék panaszt emeltek a gazdaság rovat egyik olyan, még csak készülő cikkével kapcsolatban, amelynek ügyében az újságírók még meg sem keresték őket. Az különösen szokatlan volt, hogy egy konkrét megfogalmazás zavarta őket, amelyről azonban csak akkor tudhattak, ha hozzáfértek a szerkesztőségi rendszerben lévő szöveghez.
Más epizódok is utaltak arra, hogy illetéktelenek kívülről hozzáférhetnek az Index cikkeihez. A szintén a gazdasági rovatban dolgozó Szalai Bálinttal történt meg az, hogy 2020 március elején elment egy házibuliba, ahol jelen volt a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak több tagja is, akiket már korábbról is ismert, és amikor az egyikük észrevette, hogy Szalai is ott van, akkor elkezdett felolvasni a telefonjáról egy Index-cikket. Ez a cikk szintén nem jelent még meg akkor, és csak a szerkesztőségi rendszerben volt elérhető. Az nem derült ki, hogy a buli résztvevője miként fért hozzá az íráshoz, de Szalai és kollégái ez után úgy döntöttek, hogy nem raknak be előre cikket az indexes belső rendszerbe, és egymással sem a céges emailen, hanem más csatornákon kezdtek el kommunikálni.
Közben tovább nőtt a feszültség a Mészárosékról szóló cikkek körül. Különösen érzékeny téma volt a Mátrai Erőmű ügye, amelyet Mészáros cégbirodalma és partnerei 2018-ban vásároltak meg a külföldi tulajdonosoktól, nem sokkal később azonban már lépéseket tettek arra, hogy a veszteségessé vált erőművet tovább adják a magyar államnak. A témával foglalkozó újságírók lapvezetéstől azt a kérést kapták, hogy az erőműről szóló cikkeknél fokozott figyelemmel kell eljárni, és mindig meg kell nézetni az anyagokat jogászokkal.
Az óvatosság ugyanakkor néha már szinte bénítóan hatott a szerkesztőség munkájára. Amikor 2020. március 26-án a kormány bejelentette, hogy az állam mekkora összegért veszi meg Mészároséktól az erőművet, akkor az Index gazdasági rovatánál készült egy gyors elemző cikk az állam számára hátrányosnak tűnő ügylet hátteréről és üzleti jelentőségéről. Jenei Miklós rovatvezető még aznap ki akarta tenni ezt az anyagot, hogy az olvasók ne csak a száraz alaphírrel találkozzanak, hanem átfogó képet kaphassanak a történésről.
Ehelyett azonban egy hosszas levelezés kezdődött a lapvezetés tagjai között arról, hogy meg kell-e kérdezni Mészárosékat, és ha igen, akkor mit kell tőlük kérdezni, illetve meddig kell várni a válaszukra. Volt, aki nem értette, hogy miért kellene hosszan várniuk reakcióra, hiszen az elkészült cikk nem új információkat közölt, hanem egy megjelent hírnek az értelmezése volt korábban is ismert információk alapján. Mások azt mondták, hogy ha várható tőlük válasz, akkor azt azért meg kellene várni. A cikk végül egy nap késéssel jelent meg, és kiderült, hogy Mészárosékra hiába vártak.
Ők ugyanis annyit reagáltak csak, hogy nem is jogosultak nyilatkozni az ügyben, valamint felszólították az Indexet, hogy a készülő cikkben mellőzzék a "sértő jelzők" használatát.
Ebben az időben már Dull Szabolcs volt a főszerkesztő, aki 2019 decembere óta töltötte be a posztot. A korábban évekig politikai témákon dolgozó újságíró egy régóta tervezett váltás eredményeként került az Index élére. Az előző főszerkesztő, Tóth-Szenesi Attila eleve vonakodva vállalta csak el az újság vezetését 2017 tavaszán, és az azóta eltelt időben még inkább belefáradt ebbe a munkába. A korábban főként cikkeket író, de később a sportrovat vezetőjeként is tapasztalatot szerzett Dullt szemelte ki lehetséges utódnak, majd 2019 végén meg is történt a váltás. Dull az után foglalta el a főszerkesztői posztot, hogy a szerkesztőség is bizalmat szavazott neki.
Az új főszerkesztőt az elődjével ellentétben kifejezetten érdekelte az újságkészítés mellett az is, hogy mi történik az Index körül üzletileg. Nagyon hamar szembesült is egy ilyen jellegű változással. Márciusban kiderült, hogy Oltyán József távozik az Index felett szoros kontrollal rendelkező Indamédiából, és a helyét tulajdonosként Vaszily Miklós foglalta el.
Ezt sokan aggasztó jelként értékelték nemcsak az Indexnél, hanem a kormánytól független média szélesebb köreiben is. Bár Oltyánnak is voltak kormányzati kötődései, ő közel sem volt olyan fajsúlyos figura ebben a közegben, mint Vaszily, aki több médiacég vezetőjeként meghatározó szerepet játszott az Orbán-kormány propagandagépezetének felépítésében. A médiában sokan már csak azért is rossz szemmel nézték ezirányú tevékenységét, mert korábban kifejezetten jó híre volt a szakmában. Részt vett az egyik legsikeresebb online üzleti újság, a Portfolió felépítésében, majd később az Index kiadójának vezérigazgatója lett, ahonnan a Spéderrel való konfliktusai után 2009-ben távozott, és néhány hónappal később már a másik nagy hírportál, az Origo kiadójának vezetőjeként dolgozott tovább.
A pályájában és megítélésében az okozott nagy törést, amikor az ő irányítása alatt került politikai jellegű nyomás alá az Origo, és emiatt távozott 2014 nyarán a szerkesztőség egy jelentős része (köztük ennek a cikknek a szerzője és a Direkt36 több munkatársa). Ismerősei szerint nagyon rosszul élte meg azt, amikor a kormánytól független médiában őt állították be a történtek egyik fő felelőseként. Vaszily ebben az időben fizikailag is összetörtnek tűnt, és többször elsírta magát, amikor a történtekről beszélt ismerőseinek. Egy régi kollégája szerint azt főleg nehezen viselte, hogy "ellene fordult az a közeg, amelyben korábban benne volt".
Vaszily azóta keményebbé vált. "Miklós már csak röhög azon, amikor őt támadják a sajtóban" - mondta egy régi ismerőse, aki jelenleg is kapcsolatban áll vele. A forrás szerint Vaszily egyszer kapott olyan tanácsot, hogy bízzon meg egy PR-szakembert az imázsa javításával, de ezt ő elhessegette azzal, hogy "minek, ha el se olvasom, amit írnak rólam". Eközben a kormányzati körökben láthatóan megbecsülik a szakértelmét. Előbb az állami médiát irányító cégnél, az MTVA-nál kapott topmenedzseri megbízatást, majd ő lett a kormányközeli kézbe került TV2 elnöke, és emellett feltűnt számos más Fideszhez köthető médiavállalkozásnál. Az őt ismerők szerint rendszeres kapcsolatban áll a kormányon belül a médiaügyek felelőseként eljáró Rogán Antallal és bejáratos Orbán Viktorhoz is.
Vaszily érkezését így komoly aggodalmakkal fogadták az Indexnél.
"Mégis mi a faszt keres a TV2 elnöke, az MTVA ex-vezére az Index közvetlen közelében" - írta ezekben a napokban egy belső levelezésben a szerkesztőség egyik vezető tagja.
Az újságírók közül többen felvetették azt, hogy át kellene állítani a függetlenségi barométer mutatóját azon az oldalon, amelyet még 2018-ban, Oltyánék megjelenésekor hoztak létre. Dull és mások ugyanakkor azt mondták, hogy ezt még korai lenne megtenni. Azzal érveltek, hogy amíg nincs beleszólás abba, hogy miről írnak és kik dolgoznak a szerkesztőségben, addig nincs ok a mutató átállítására.
"Egyszer lehet csak mutatózni, tehát jól át kell gondolni, hogy az mikor legyen" - mondta a főszerkesztő a kollégáinak. Csak pár hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy úgy érezzék, eljött az ideje annak, hogy hozzányúljanak a barométerhez.
V. A MUTATÓ
2020. június 21-én vasárnap délután Dull Szabolcs főszerkesztő egy új Facebook-csoportot hozott létre Index Staff 2.0 néven, ahova felvette a szerkesztőség minden tagját. Ebben közzétett egy posztot, amelyben leírta, hogy azért ebben a csoportban kommunikál, mert az Index belső levelezőlistájában már nem bízik, és egyúttal kijelentette, hogy a portál helyzete "sajnos, minden ellenlépésünk és óvintézkedésünk ellenére, végzetessé vált".
Dull azt írta, hogy néhány nappal korábban az Index.hu Zrt. igazgatóságának ülésén egy "vérfagyasztó koncepció hangzott el az Index jövőjéről". A főszerkesztő egy olyan tervre utalt, amelynek értelmében az Index egyes rovatait kiszerveznék különböző gazdasági társaságokba, és az újságírók így lényegében az Index külső beszállítóivá válnának.
"A koncepció, bárhogy szépítjük, az Index szerkesztőségének megszűnését jelentené. Hisz nem lennénk többé egy szerkesztőség" - írta Dull.
Az elképzelés Gerényi Gábor médiavállalkozótól származott, aki pár hónappal korábban tűnt fel a hírportál körül. A szakmai körökben csak GG-ként emlegetett Gerényi az Index egyik alapítója volt, de idővel háttérbe szorult, majd 2012 elején elhagyta a céget, és saját médiavállalkozásaira, előbb a Mandinerre, majd a Schmidt Mária fiával, Ungár Péter LMP-s politikussal közösen tulajdonolt Azonnalira fókuszált. Az Index azonban továbbra is kitüntetett szerepet töltött be az életében, amit az is mutatott, hogy a blogján egy 20 részes, könyvterjedelmű beszámolót közölt arról, hogy ő miként látta a portál történetét.
Az Indexnél töltött időszakából jól ismerte Vaszilyt, és amikor ő 2020 márciusában tulajdonos lett az Indamediában, Gerényi előtt is megnyílt a lehetőség arra, hogy újra szerepet kapjon a portál életében. Az Indamediától kapott felkérést régi ismerősével, a Superman becenéven ismert Erdélyi Zsolt reklámszakemberrel együtt, hogy adjanak tanácsokat az Indexnek.
Bodolai áprilisban szólt Dullnak Gerényiék tanácsadói megbízatásáról. Ezt ellenérzéssel fogadták a portálnál, nem értették ugyanis, hogy az Indexhez miért egy másik cég küld tanácsadókat. Azt is problémásnak tartották, hogy egy konkurens újság, az Azonnali tulajdonosát kérték fel erre a szerepre.
Hamar kiderült, hogy a két oldal nem találja meg egymással a hangot. A szerkesztőségi vezetők úgy érezték, hogy Gerényiék kioktatóan bánnak velük, a tanácsadókat viszont az zavarta, hogy szerintük az indexesek nem voltak nyitottak az új ötletekre. A megbeszélések hangulatára jellemző volt, hogy előfordult, hogy Erdélyi rászólt Dullra, hogy ne grimaszoljon. Az egyik értekezleten Erdélyi összeugrott az Index stratégiai igazgatójával, Szabó Zoltánnal is, mert nézetkülönbségeik voltak a portál támogatására kitalált, "Nincs másik" szlogennel futó kampány hatékonyságáról.
Azt az Index vezetése is tudta, hogy a hírportál megújulásra szorul. Szabó már 2017-ben megosztott a szerkesztőség vezetőivel egy összefoglalót egy általa szervezett találkozóról, amelyen befolyásos médiapiaci szereplők beszéltek neki arról, hogy az Index "régi fénye megkopott", és eltűnt az oldal "markáns hangja". Később az is figyelmeztető jel volt, amikor a 2019-es önkormányzati választás napján az Index elveszítette a látogatottsági versenyt a szavazási eredményeket profibban tálaló 24.hu-val szemben.
Részben ezekre a problémákra válaszul készített el Szabó 2019 végére egy hosszútávra szóló, 125 oldalas stratégiai tervet, amely nemcsak az Index piaci pozíciójának erősítéséről, hanem az ehhez szükséges belső szervezeti átalakításokról is szólt. Közben az Index visszanyerte egyértelmű piacvezető pozícióját is: a koronavírus járvány berobbanásával a portál még tovább növelte előnyét a versenytársaihoz képest. 2020 márciusában látogatottsági rekordot döntött az Index azzal, hogy volt olyan nap, amikor több mint 1,7 millióan keresték fel az oldalt, és ezzel kimagaslott a többi hírportálhoz képest.
Gerényiék szerint azonban ez kevés volt, és ragaszkodtak a saját elképzeléseikhez. Bár voltak tartalmi ötleteik is (például, hogy a portál adjon ingyenes megjelenési lehetőséget kulturális projekteknek), a konfliktus egy olyan elképzelésen éleződött ki, amely az Index szervezetét érintette volna. Ez volt a később Gerényi-tervként elhíresült, a rovatok kiszervezéséről szóló javaslat. Ennek lényege az volt, hogy az Index szerkesztősége csak egy szűkebb címlapszerkesztői csapatból álljon, a tartalmat pedig külső beszállítók adják.
A terv szerint a címlaposok versenyeztették volna a beszállítókat, és akár más újságoktól is vásárolhattak volna anyagokat. Gerényi szerint ezzel egyrészt költséghatékonyabbá lehetett volna tenni a működést, másrészt minőségi javuláshoz is vezethetett volna. Gerényi nem rejtette véka alá, hogy szerette volna, ha a tulajdonában lévő Azonnali is felülethez juthatott volna az Indexen ennek az átalakításnak a részeként.
A terv első lépését sikerült végrehajtani. Május végén átírták mintegy 20 dolgozónak a szerződését úgy, hogy bekerült egy új címlaposi feladat a munkaköri leírásukba. Ők lettek volna azok, akik a terv végrehajtása esetén az Index szűk magját alkották volna, de ezt akkor senki nem mondta el nekik. Így akkor még csak annyi történt, hogy többen értetlenkedve fogadták a szerződések átírását, de ez a lépés önmagában még nem váltott ki nagyobb felhördülést a szerkesztőségben. Nem sokkal később azonban nyilvánvalóvá vált a terv maradék része, és ez már robbanásközeli helyzethez vezetett.
Június 18-án, egy csütörtöki napon tartották az Index.hu Zrt. igazgatóságának ülését, amelyen napirendre került a kiszervezési terv. A testületnek Dull mellett tagja volt Pusztay András vezérigazgató is, és ők már korábban egyértelművé tették az igazgatóság elnöki posztját betöltő Bodolainak, hogy nem értenek egyet a kiszervezés ötletével. Az igazgatóságnak ugyanakkor tagja volt még rajtuk kívül az Indamedia egyik tulajdonosa, Ziegler Gábor és a cég gazdasági igazgatója, a korábban az Index.hu vezérigazgatói posztját is betöltő Andacs Botond. Így várható volt, hogy az indexes vezetők tiltakozása ellenére nem lehet olyan könnyen lesöpörni a tervet az asztalról.
Az ülésen Gerényi személyesen adta elő a tervét, és Pusztay is beszámolt arról, hogy ő milyen takarékossági intézkedésekkel tenné költséghatékonyabbá az Index működését. Végül a testület az indamediás tagok és Bodolai támogatásával elfogadott egy olyan határozatot, amely elodázta a döntést. A határozat értelmében felkérték Pusztayt, hogy az igazgatóság következő, egy hét múlva esedékes ülésére Dull-lal együtt dolgozzanak ki egy "működési koncepciót", és ehhez Pusztay saját javaslatai mellett vizsgálják meg Gerényi tervét is.
Amikor pár nappal később a szerkesztőség átállította a függetlenségi mutatót, és a sajtóban is megjelentek a hírek az Indexet fenyegető állítólagos veszélyről, akkor Bodolai épp a határozatnak ezzel a felemás jellegével próbálta csillapítani a feszültséget a szerkesztőségben és a más újságoknak adott nyilatkozataiban. Hangsúlyozta, hogy ez a határozat csak annyit mondott ki, hogy Pusztayéknak meg kell vizsgálniuk Gerényi tervének elemeit, de nem volt benne szó arról, hogy mindenképp fel is kell azt használni.
A megelőző napokban azonban történtek olyan fejlemények, amelyek alapján Dull és Pusztay számára úgy tűnt, hogy a terv mögött erős hatalmi érdekek állnak, és ezért komolyan kell vele számolni.
Szerdán, az igazgatósági ülés előtti napon Dull és Gerényi leültek egy budapesti kávézóban, hogy beszéljenek a kiszervezési tervről. A Direkt36 birtokába került egy hangfelvétel a találkozóról, és ebből az derül ki, hogy Gerényi nyíltan beszélt arról, hogy politikai szempontok is állnak az Index átalakításáról szóló tervek mögött.
A beszélgetés során visszatérően emlegette azt, hogy az Index újságírói teljesítménye gyenge, és a találkozót is azzal indította, hogy az a "percepció" alakult ki, hogy "munkamódszer hiányosságok" vannak a hírportálnál. Itt még nem említett konkrét politikai szereplőket, de amikor Dull visszakérdezett, hogy mégis kinek a percepciójáról van szó, hiszen a Fideszen belül is különböző nézetek vannak, akkor Gerényi válasza az volt, hogy "a legesleg központnak". Azt nem részletezte, hogy kit ért ez alatt, de kijelentette, hogy "én meggyőztem mindenkit arról, hogy ez pusztán szervezeti és munkamódszerbeli kérdés", és azért hozta elő az általa egyébként már 2010-ben kidolgozott kiszervezési tervet, "hogy hajtsuk végre, legyen sokkal jobb, és akkor van túlélés".
Amikor Dull rákérdezett arra, hogy miért annyira sürgős a kiszervezési terv végrehajtása, hogy már egy hónapon belül el kell kezdeni megvalósítani, akkor arra Gerényi azt mondta:
"Ez a része politika. Kurva nagy a türelmetlenség, mert nagyon-nagyon sok rossz fát tett az Index a tűzre."
Hozzátette, hogy ez alatt azt érti, hogy szerinte sok szakmai hibát követ el az Index, amelyek szerinte "egy irányba húznak" és jellemzően a kormányoldalnak ártanak. Példaként mondta, hogy Karácsony Gergely és Fürjes Balázs egyik akkori vitájában az Index szerinte nagyobb teret adott Karácsony álláspontjának. Dull elismerte, hogy előfordulnak hibák, de hangsúlyozta, hogy az Indexen napi 140-150 cikk jelenik meg, és ekkora mennyiségnél óhatatlanul becsúszhatnak tévedések.
A főszerkesztő később a kiszervezésre visszatérve konkrétan rákérdezett arra is, hogy Rogán Antalnak "az miért jó, ha az Index nyolc cégben van", vagyis miért áll érdekében ez az átalakítás. Gerényi erre ezt válaszolta: "A Rogánnak nem az jó. A Rogánnak az a jó, hogy én elmondtam, hogy az a szerkezeti váltás, ami nekem már készen volt tíz évvel ezelőtt, az az Index minőségére garancia lesz. És ő elfogadta."
Dull megkérdezte, hogy mi lesz, ha nem hajtják végre a kiszervezési tervet, mire Gerényi közölte, hogy szerinte végre fogja hajtani a cég, de "ha nem, akkor nem lesz". (Gerényinek több kérdést is feltettünk például arról, hogy mit értett "legesleg központ" alatt, és hogy honnan tudta, hogy Rogánnak mik voltak az érdekei, de ezekre nem adott érdemi válaszokat. Rogán sem reagált a kérdéseinkre.)
Nemcsak Dull kapott olyan jelzéseket ezekben a napokban, hogy a kiszervezési tervet komolyan kell venni, hanem Pusztay is. Az igazgatósági ülés után következő nap, pénteken délelőtt volt egy találkozó Vaszily Miklósnál, az ő TV2-nél lévő irodájában, ahol szintén a kiszervezés volt a téma. Ezen az Index.hu Zrt. részéről Pusztay mellett Bodolai vett részt, az Indamedia részéről pedig Vaszily mellett a másik tulajdonos, Ziegler Gábor volt még jelen. Az összejövetelen rajtuk kívül ott volt még Gerényi, a kiszervezési terv ötletgazdája is.
A találkozó részleteit ismerő források szerint Pusztay és Gerényi között emelt hangú vita alakult ki a portálra vonatkozó elképzeléseikről, majd egy ponton megszólalt Vaszily is. Ő is kemény hangot ütött meg, és jelezte Pusztaynak, hogy azt szeretné, hogy már hétfőre dolgozza ki azt a tervet, amelyet az igazgatóság határozata alapján csak csütörtökre kellett volna elkészítenie. Pusztay erre már nem adott egyértelmű választ, hanem feldúltan távozott a találkozóról. Dull-lal ugyanakkor megosztotta, hogy mivel állt elő Vaszily, így a főszerkesztő is tudott arról, hogy az Indamedia részéről tovább növekedett a rájuk nehezedő nyomás.
Bodolai eközben egymásnak ellentmondó üzeneteket küldött a szerkesztőség vezetőinek a dolgok állásáról. Bár volt, akit azzal hívott fel, hogy sikerült lesöpörni a Gerényi-tervet az asztalról, közben arról is beszélt, hogy legalább a kultúra rovatot ki lehetne szervezni. Dullnak még pénteken, tehát az igazgatósági ülés után is arról beszélt, hogy valamilyen alkut el kell fogadni a kiszervezésről.
Ismerősei szerint jellemző Bodolaira ez a kissé nehezen követhető viselkedés a nehéz helyzetekben. Egyikük szerint Bodolai szava járása az, hogy az ilyen szituációkat "majd kimozogjuk", és ezekben a napokban is igyekezett úgy beállítani a dolgokat a szerkesztőség felé, hogy a megfelelő manőverekkel el lehet hárítani az Index átszervezésére vonatkozó terveket.
A háttérben azonban ő maga is tett olyan, kétségbeesettnek tűnő lépéseket, amelyek azt mutatták, hogy valójában sokkal sötétebben látta a helyzetet.
VI. AZ ÖSSZEOMLÁS
Néhány héttel a június 18-i igazgatósági ülés előtt Bodolai beszélt egy jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező régi ismerősével. Elmondott neki részleteket arról, hogy milyen kiszolgáltatott pozícióban van az Index az Indamediával szemben, és beszéltek arról is, hogy miként lehetne nemzetközi segítséget szerezni a hírportál függetlenségének biztosításához. Bodolai ismerőse bevont az egyeztetésekbe egy médiaügyekben jártas magyar egyetemi kutatót, akinek szintén voltak nemzetközi kapcsolatai.
Az igazgatósági ülés előtti napokban ők hárman egyeztettek arról, hogy milyen lehetőségeik vannak az Index megmentésére. A kutató szerint Bodolai ezek során világossá tette, hogy valamilyen nagypolitikai megoldásban reménykedik, ugyanis végig azt hajtogatta, hogy
"a németektől kérjünk segítséget", mert úgy gondolta, hogy a németek tudnak hatni az Orbán-kormányra, "tehát próbáljuk meg őket rábeszélni".
A kutató benyomása az volt, hogy a szétesetten beszélő és láthatóan pánikban lévő Bodolai ezt nem gondolta végig, hanem egyszerűen a híreket olvasva azt szűrte le magában, hogy egyedül a német politikai és gazdasági elit tud hatni a magyar kormányra.
Bodolai beszélt a két segítőjének arról, hogy június 18-án lesz egy fontos igazgatósági ülés. Azt kérte tőlük, hogy addig ne szóljanak senkinek, amíg az nem ér véget. Bár később a szerkesztőség számára úgy igyekezett beállítani az igazgatósági ülést, mint amelyen sikerült elhárítani az Indexet fenyegető veszélyt, aznap az ismerősének és a kutatónak ezzel ellentétes üzenetet küldött.
Közölte velük, hogy a veszély továbbra is fennáll, amit a segítői úgy értelmeztek, hogy ezzel zöld utat kaptak arra, hogy megkeressék nemzetközi kapcsolataikat. Még aznap este kiment több nyugat-európai diplomatának és politikusnak egy előre bekészített összefoglaló írás, amelyben szó volt az Indexre nehezedő nyomásról és a portálnak a magyar nyilvánosságban betöltött kitüntetett szerepéről. (A Direkt36-nak mindkét segítő egybehangzóan és részletesen elmesélte a történteket, de Bodolai állítja, hogy ő másként emlékszik bizonyos részletekre. Szerinte ő például nem mondott olyat, hogy a németektől kellene segítséget kérni, bár hozzátette azt is, hogy a beszélgetések minden szavát nem tudja felidézni.)
A Bodolai segítői által június 18-án este kiküldött megkeresésre szinte azonnal érkeztek is reakciók, a nemzetközi mentőakció azonban ezzel lényegében véget is ért. Bodolai ismerőse előzőleg úgy számolt, hogy legalább több hónapra lenne szükség egy diplomáciai lobbiművelet megszervezésére vagy akár arra, hogy külföldi befektetői segítséggel próbálják megteremteni az Index pénzügyi függetlenségét. Miután azonban vasárnap a szerkesztőség átállította a függetlenségi barométert arra, hogy az Index "veszélyben" van, és a sajtó tele lett az erről szóló hírekkel, felgyorsultak az események.
A mutató átállítását követő napon, hétfőn délelőtt állománygyűlést tartottak az Index szerkesztőségében, ahol Bodolai a Direkt36 birtokába került f | Az Index ostromának színfalak mögötti története | A Direkt36 egy oknyomozó újságíró központ, amelynek célja, hogy ellenőrizze a hatalom gyakorlóit, és leleplezze a mindannyiunkat megkárosító visszaéléseket. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/az-index-ostromanak-szinfalak-mogotti-tortenete/ | 2022-03-18 00:00:00 | true | null | null | Direkt36 |
Végzett magával egy 16 éves lány Malajziában, miután az Instagramon közzétett egy szavazást arról, hogy meghaljon vagy sem, és a válaszadók 69 százaléka előbbire voksolt, írja a The Guardian.
Sarawak állam rendőrsége közölte, hogy a gyerek egy fotót osztott meg a közösségi oldalon azzal az üzenettel:
nagyon fontos, segítsetek választani, élet vagy halál?
Miután lezárult a szavazás, megölte magát.
Egy ügyvéd szerint öngyilkosságra való felbujtás miatt felelősségre kellene vonni azokat, akik arra szavaztak, hogy meg kell halnia.
Életben lehetne-e még ma is a lány, ha az Instagram-felhasználók nem bátorították volna arra, hogy megölje magát? A felhasználók bátorítása tényleg befolyásolta-e őt ebben a döntésben? Mivel az öngyilkossági kísérlet ebben az országban bűncselekménynek számít, az erre való felbujtás is az lehet
– nyilatkozott Ramkarpal Singh jogász.
Syed Saddiq Syed Abdul Rahman, Malajzia fiatalokért és sportügyekért felelős minisztere szerint a tragédia rávilágít arra, hogy országos szinten párbeszédet kell kezdeményezni a mentális egészségről.
Őszintén aggódom a fiatalok mentális egészsége miatt. Ez egy nemzeti kérdés, amit komolyan kell vennünk
Az Instagram februárban jelentette be, hogy blokkolni fogja az önkárosításról szóló felvételeket.
Kiemelt kép: LOIC VENANCE / AFP / Europress | Öngyilkos lett a 16 éves lány, miután az Instagramon megszavazták | A válaszadók 69 százaléka voksolt arra, hogy végezzen magával. | [
"malajzia",
"instagram",
"öngyilkosság"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2019/05/15/malajzia-instagram-16-eves-lany-ongyilkossag | 2019-05-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A havas úton sokkal nagyobb követési távolságot kell tartani, mint máskor - ez csak egy jó tanács azok közül, amit az InfoRádió által megkérdezett szakértő ad a most volán mögé ülőknek. Pesoldt Ferenc, az Allianz Vezetéstechnikai Centrum vezető instruktora a téli gumiabroncsokról, az autó felkészítéséről és a téli vezetés szabályairól beszélt.
Most már minden autón téli guminak kellene lennie, de Pesoldt Ferenc attól tart, hogy ez nem így van. Az Allianz Hungária Vezetéstechnikai Tanpálya vezető instruktora közölte, egy téli abroncs 3-4 éven át használható, de az életveszélyes, ha csak az egyik tengelyre tesznek télit, ezzel spórolva.
Fontos még a világítás, ezzel kapcsolatban Pesoldt Ferenc azt tanácsolta, hogy télen lakott területen belül is kapcsolják fel a világítást az autósok, és takarítsák meg a világítóberendezések.
A vezető instruktor szerint érdemes olyan ruhát felvenni, hogy ha bent ragadunk a kocsiban, ne kelljen fagyoskodni, míg a teli tank azért fontos, mert nem tudni, mikor kell a motort járatva a fűtéssel melegíteni.
Nem árt ha van indítókábel és vontatókötél az autóban, akár azért is, hogy a bajba jutottakon segítsünk - tette hozzá.
Pesoldt Ferenc kiemelte: a havas úton sokkal nagyobb követési távolságot kell tartani, mint máskor, és fontos a sebesség lényeges megválasztása, mert ilyenkor sokkal hosszabb a fékút.
Kapcsolódó hanganyagok Hanganyag Meghallgatom | Hogyan autózzunk télen? | A havas úton sokkal nagyobb követési távolságot kell tartani, mint máskor - ez csak egy jó tanács azok közül, amit az InfoRádió által megkérdezett szakértő ad a most volán mögé ülőknek. Pesoldt Ferenc, az Allianz Vezetéstechnikai Centrum vezető instruktora a téli gumiabroncsokról, az autó felkészítéséről és a téli vezetés szabályairól beszélt. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2009/12/16/hogyan_autozzunk_telen-321895 | 2009-12-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
"Visszautasítunk minden kísérletet, ami a külügyminiszter szavainak hazug kiforgatására irányul" - ezzel a közleménnyel reagált Szijjártó Péter szóvivője - Paczolay Máté - azokra a cikkekre, melyek főnöke Ria Novosztyi-nak adott interjúját szemlézték. A hétvégén ugyanis Szijjártó ismét Oroszországban járt, és a Kreml propagandamédiájának nyilatkozva állítólag úgy fogalmazott: el lehetett volna kerülni az orosz-ukrán háborút, ha a NATO 2021-ben megvitatja az orosz fél biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezetét. Az említett orosz dokumentum azt követelte, hogy a NATO térjen vissza 1997 előtti határai mögé: közvetve tehát azt is, hogy egy sor közép-európai állam mellett, Magyarország is lépjen ki a katonai szövetségből. Paczolay Máté szerint ugyanakkor a külügyminiszter nem az orosz ajánlat elfogadásáról, csak a párbeszéd elutasított lehetőségéről beszélt.
Seb a Fidesz testén
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Magyar Hang kérdésére leginkább azt látja meglepőnek - vagy éppen árulkodónak -, hogy a külügy milyen gyorsan próbálta korrigálni az interjú állításait. - Gyakorlatilag a háború kezdete óta hangsúlyozzák a NATO és az unió felelősségét a konfliktusban, erről beszélt Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ezt szajkózza a NER-közeli média is. Idáig úgy tűnt, a kormány teljesen elfogadja a Kreml által rászabott szerepet, és belső szereplőként igyekszik éket verni a nyugati szövetségrendszerben - mondta. A békepártinak mondott Nyugat-ellenes retorikának megvolt a belső politikai haszna is, hiszen egyben tartotta a fideszes tábort, és azon túl is rezonált a "béke" üzenete. Míg az Orbán-kormány a NATO-n belül megszavazott szinte minden, Ukrajnával kapcsolatos határozatot és állásfoglalást, addig itthon előadhatta a szabadságharcos retorikát. Hogy Szijjártóék most mégis ennyire indulatosan reagáltak, az Krekó Péter szerint összefügg Orbán Balázs botrányt kiváltó nyilatkozatával. Az '56-ról szóló mondatok váratlanul komoly sebet ejtettek a Fideszen, és a közvélemény egy része számára talán most először jött át az üzenet: a magát a szuverenitás élharcosának nevező kormány éles helyzetben az orosz érdeket képviselné a nemzetivel szemben. | A Szijjártó-interjú csak mélyítette a sebet a Fidesz testén | Az ’56 körüli maszatolás komoly csapást jelentett a kormánypártnak, a külügyminiszter interjúja tovább rontott a helyzeten. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/a-szijjarto-interju-csak-melyitette-a-sebet-a-fidesz-testen-168544 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Vitályos arról tájékoztatta Orbánt, hogy két kritikus szakasz van a választókerületében: egy Dunabogdány és Tahi, egy pedig Tahi és Leányfalu között. Ezeken a szakaszokon nem tudják megoldani állítása szerint a védekezést helyi szinten, "de a honvédséggel igen".
Orbán azt is megkérdezte a rövid videóban, hogy a tetőzés után "még jön utánpótlás az Alpokból, vagy nem jön?", mire azt a választ kapta, hogy "nagy valószínűséggel fog". A szakértő szerint tartósabb lesz az árvíz, nem fog olyan gyorsan levonulni, mint 2013-ban. Majd a miniszterelnök egy helyihez fordulva megjegyezte: "Sok sikert! Ha mégis baj volna, megtalál!". | Kormányszóvivő Orbán Viktornak: dolgozunk, mint az állat | „Helló, Eszter! Mi a helyzet?” „Dolgozunk, mint az állat.” Ez a rövid párbeszéd zajlott le egy kézcsók kíséretében Orbán Viktor miniszterelnök és Vitályos Eszter kormányszóvivő között egy, a kormányfő Facebook-oldalára feltöltött videó szerint. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/kormanyszovivo-orban-viktornak-dolgozunk-mint-az-allat/437369 | null | true | null | null | Hírklikk |
Meghalt az idős férfi, aki leesett egy rossz állapotú lépcsőn az ajkai kórházban
Meghalt az idős férfi, aki leesett egy rossz állapotú lépcsőn az ajkai kórházban
Egy idős beteg leesett egy rossz állapotú lépcsőn hazamenetel közben az ajkai Magyar Imre Kórházban, és emiatt életét vesztette – írja a Magyar Narancs.
Az idős férfit gyógyulását követően elbocsátották a kórházból, a fia ment érte, majd elment a távolabb parkoló autójáért, addig pedig az osztályon hagyta édesapját.
Mire azonban visszatért, édesapját egy rossz állapotban lévő lépcső alján találta eszméletlenül.
A kórházi személyzet megpróbált segíteni a sérült férfin, akit az intenzív osztályra szállítottak, ott azonban a gyors orvosi beavatkozás ellenére rövidesen az életét vesztette.
A portált az áldozat hozzátartozója értesítette, aki állítja, a lépcső évek óta elhanyagolt, balesetveszélyes állapotban van: a lépcsőfokok letöredeztek, omlottak. Mint mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy közrejátszott a balesetben a lépcső elhanyagolt állapota. | Meghalt az idős férfi, aki leesett egy rossz állapotú lépcsőn az ajkai kórházban | Az áldozat hozzátartozója elképzelhetőnek tartja, hogy közrejátszott a balesetben a lépcső elhanyagolt állapota. | [
"halál",
"kórház",
"ajka"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2019/03/13/ajka-korhaz-lepcso-idos-ferfi-meghalt | 2019-03-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A magyar ügyészség idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Legfőbb Ügyészség június 11-én nemzetközi konferenciát szervezett, amelyre meghívták a Visegrádi Négyek (hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) tagjait, valamint Ausztria legfőbb ügyészeit és helyetteseiket, továbbá az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) elnökét. A konferencia témája a kiberbűnözés és a korrupció elleni küzdelem volt.
Polt Péter legfőbb ügyész a konferenciát megnyitó előadásában „felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzek védelme elsődleges feladat, amely sokszor szoros nemzetközi együttműködést kíván” – olvasható az ügyészség honlapján.
Polt Pétert (1955) sokan elfogultsággal vádolják, talán nem véletlenül. Polt 1993-ban belépett a Fideszbe, de 1995-ben az az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották, ezért akkor kilépett a pártból. Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, mandátuma 2006-ban járt le. A második Orbán-kormány megalakulása után, 2010-ben ismét legfőbb ügyésszé választották. Mandátuma ezúttal 6 helyett már 9 évre szólt, de 2019-ben további 9 évre megkapta a pozíciót a Fidesz-KDNP parlamenti többségtől. Polt pályaívéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen 2016-ban. Azt pedig még 2015-ben gyűjtöttük össze, hogy Polt Péter kinevezése után meredeken zuhanni kezdett a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma.
Három nappal a 150. szülinapot ünneplő konferencia után az OLAF (az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége) június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentésére reagálva az ügyészség azt közölte, hogy „az uniós átlagot (37%) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67%-ában emelt vádat 2016 és 2020 között”.
Az ügyészség szerint tehát minden a legnagyobb rendben a magyar nyomozóhatóságok munkájával, ám ha a közlemények helyett a valóságot nézzük, akkor nem egészen ez látszik. Összegyűjtöttünk 20 olyan fontos ügyet a közelmúltból, amelyben vagy nem is indult nyomozás, vagy nagyon hamar megszűnt „bűncselekmény hiányában” indoklással, vagy épp ellenkezőleg: évek óta húzódik eredménytelenül.
Végtelen történetek
Az ügyek válogatásánál azok közéleti jelentőségét vettük figyelembe, de a könnyebb érthetőség kedvéért a kategóriák bemutatásánál az időrendiséget követjük, ezért a sort a hosszú ideje folyó nyomozásokkal kezdjük. Ebbe a kategóriába a jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 6 tartozik.
1. Öveges-program
A legrégebbi a 2014-ben indult Öveges-program, amelynek során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatásból 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A pénz törvénysértő felhasználására az OLAF is felfigyelt, Hadházy Ákos parlamenti képviselő folyamatosan tárta fel a részleteket, és még a Miniszterelnökség vizsgálata is súlyos szabálytalanságokat állapított meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Idén tavasszal, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra. Hadházy szerint ez vicc, „hiszen pl. csak a 43 résztvevő polgármesternek tudnia kellett a manipulációkról”.
2. Híd a munka világába
A másik régóta húzódó ikonikus ügy a „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” projekt, amire az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részére az EMMI kifizetett 2,5 milliárd forint EU-s támogatást. A programról szóló keretmegállapodást 2011 májusában Farkas Flórián írta alá Orbán Viktor miniszterelnökkel. A cél az volt, hogy egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozása révén közel 2800 roma részesüljön képzésben, és jusson munkához. A konzorciumvezető az ORÖ volt, a partnerei pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyik háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI).
A „Híd a munka világába” 2013. november 1-jén indult. A programra eredetileg 5 milliárd forintot szánt a kormány, ám a botrányok miatt 2015 szeptemberében 2,5 milliárdra csökkentették a támogatás összegét. 2016 tavaszán az EMMI megszüntette az egész programot, és visszakérte az addig kifizetett pénz nagy részét. Kiderült ugyanis, hogy a szövetkezet érdemi munkát nem végzett, és az állástalan romák nem kerültek be a munkaerőpiacra, miközben a projektre több mint 2 milliárd forintot költöttek el.
Az EMMI-vizsgálat során az ORÖ több dokumentumot nem tudott bemutatni, mert az iratokat akkorra már lefoglalták a NAV nyomozói. Bár az adóhivatal 2015-ben még nem tartotta indokoltnak, hogy költségvetési csalás ügyében nyomozzon, a Fővárosi Főügyészség utasította rá. Így indult meg 2015 májusában a nyomozás, ami azóta is tart, és még 2022 júniusáig húzódhat. Eddig 5 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, de Farkas Flórián ÖRO-elnök egész biztosan nincs köztük, mert országgyűlési képviselőként (a Fidesz padsoraiban ül a parlamentben) védi a mentelmi jog.
3. Szajol-Püspökladány vasútvonal
Ennél is rosszabbul áll a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításának ügyében indult eljárás: a 2015-ben indult nyomozásról 2019 óta semmi hír nem került napvilágra.
A kormány által 2010 februárjában jóváhagyott Szajol és Püspökladány közötti 67,8 kilométer hosszú vasútvonal felújítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki a tendert két részben. A Szajol-Kisújszállás szakaszt az SZ-K-2011 Konzorcium nyerte el 49,6 milliárd forintért, a Kisújszállás-Püspökladány közötti pályafelújítást pedig a K-P-2011 Konzorcium kapta meg 49,9 milliárdért. Mindkét konzorciumot a Közgép, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Szentesi Vasútépítő Kft. alkotta. A projekt része volt a két szakasz felújítása után a biztosító- és a távközlési berendezések, valamint a felsővezeték-rendszer cseréje, amit a Thales Austria Gmbh és a Közgép tulajdonában lévő Dunántúli Kft. végzett.
A Vasútépítő Kft. ügyvezetője a vizsgált időszakban a jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter édesapja, Szijjártó István volt. A Közgép tulajdonosa az akkor Orbán Viktor miniszterelnökkel még nagyon jó kapcsolatban lévő Simicska Lajos volt, a Szentesi Vasútépítő Kft. pedig a Strabag-csoporthoz tartozott.
A Szajol és Püspökladány közötti vasútvonal megújítása a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, az európai uniós Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az utóbbi állta a 161 milliárd forintos beruházás 85 százalékát. A projektre szánt összeg egyébként eredetileg 137,4 milliárd forint volt, de a kormány a kivitelező cégek kihirdetése előtt 2 nappal megemelte az összeget 24,3 milliárd forinttal. A pluszpénz a Közgépnek kedvezett, mert mindkét szakaszra vonatkozóan az eredetileg becsült értéknél jóval magasabb árajánlatot nyújtott be. Az OLAF jelzése alapján a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt elrendelte az ügyben a nyomozást, amit azóta is végez a NAV.
4. Orbán Viktor fogorvosa
Öt évvel ezelőtt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island-csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást.
Azóta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. A büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának, Bátorfi Bélának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.
5. Rogán Antalék találmánya
Az akkor még létező Népszabadság írta meg 2016-ban, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy digitális aláírással és annak hitelesítésével kapcsolatos találmányt jegyzett a Hunguard Kft. tulajdonosaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával együtt. A Rogánék találmányához hasonló, és azzal szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az OLAF büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV 2018 januárja óta nyomoz az ügyben. Fejlemény még nincs.
6. Microsoft licenszvásárlások
2019 nyarán az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 között. Az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott részletekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalata elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták.
Az amerikai tőzsdefelügyelet az ügy érintettjeként a NAV-ot és az Országos Rendőr-főkapitányságot is megnevezte. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2019 augusztusában jelentette be, hogy nyomozást indított az ügyben, ám egy év alatt sem találtak gyanúsítottat.
Gyorsan lezárva
A hosszú évekig húzódó eljárások szöges ellentétei azok az ügyek, amelyekben hipp-hopp, néhány hónap alatt lezárták a nyomozást a magyar hatóságok – általában azzal az indoklással, hogy nem történt bűncselekmény. Sokszor annak ellenére állították ezt, hogy az OLAF is összeírta a kifogásait, és laikusok számára is egyértelműen látható módon nem stimmelt valami. A jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 9 tartozik ebbe a kategóriába.
1. Elios
Talán ez a legismertebb az összes közül: a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak volt cége, az Elios Zrt. 2010 és 2016 között többnyire az önkormányzatok által elnyert európai uniós forrásból (de volt, ahol bankhitelt vettek fel a célra) korszerűsítette a közvilágítást 35 magyarországi településen.
Az OLAF ellenőrei a projektek vizsgálata során arra jutottak, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták, a közbeszerzéseknél pedig szervezett csalás nyomaira bukkantak. Az EU csalás elleni ügynökségének jelzésére 2018 januárjában a Legfőbb Ügyészség nyomozást indított, de az eljárást még ugyanazon év novemberében lezárták „bűncselekmény hiányában” úgy, hogy senkit nem hallgattak meg az ügyben.
2. A 4-es metró
A másik közismert ügy az európai uniós támogatású projektek állatorvosi lova, a 10 évig húzódó, sokszorosára dráguló beruházás, a 4-es metró kivitelezése. Az építkezés a szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az OLAF arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér.
Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a 2017 elején indult nyomozást végül a Nemzeti Nyomozó Iroda „bűncselekmény hiányában” 2019 májusában megszüntette.
3. Budapest Szíve
A főváros V. kerületében, a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcák megújítására szolgáló, és a belváros forgalomcsökkentését célzó beruházás 15 milliárd forintos költségéből 9,9 milliárd volt az uniós támogatás. A program 2007-ben indult: két projektet, a Március 15. tér és környékének megújítását, valamint a Károly körút felújítását a fővárosi önkormányzat indította el. A beruházások 2011-ben a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) kerültek. A projekt idején a fideszes Rogán Antal volt az V. kerület polgármestere (2006—2014), és a program elindulásakor az SZDSZ-es Demszky Gábor volt a főpolgármester, akit a fideszes kötődésű Tarlós István váltott 2010-ben.
Az EU elég korán, már a második ütem elindulása előtt felfigyelt a projektre, és jelezte az aggályait. Az Európai Bizottság ugyanis irányítottnak találta a Budapest Szíve Program 2009-es közbeszerzési eljárását, és kilátásba helyezték, hogy fele-fele arányban összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot szabnak ki a fővárosra és az V. kerületi önkormányzatra. Az OLAF 2014 végén lezárta a nyomozást, és 2015 januárjában a magyar ügyészséghez fordult. Ennek nyomán a Fővárosi Főügyészség 2015 márciusában elrendelte a nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya aztán 2017 májusában megszüntette a nyomozást azzal az indokkal, hogy „bűncselekmény gyanúja nem merült fel”.
4. Mátrai Erőmű
2020 márciusában az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) 17,44 milliárd forintért megvásárolta a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladékfeldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, az Opus Global Nyrt.-től és a Status Energy Magántőkealaptól. Mészáros érdekeltségei korábban 10-12 milliárdért vették a Mátrai Erőművet és a Geosolt, és a vásárlás után a Mátrai Erőmű az eredménytartalékának rovására 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki az új tulajdonosainak, vagyis Mészároséknak. Aztán az erőmű veszteséges lett, és mégis az eredeti vételár közel kétszereséért értékesítették az államnak.
2020 februárjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Mátrai Erőmű állami megvásárlása miatt. Néhány hónappal később, 2020 májusában azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.
5. Provital
A közbeszerzési tanácsadó cég és jogelődje, a Pro-Vital 2000 Kft. több fideszes önkormányzatnak és nagy állami projekteken is dolgozott. A zrt.-vé alakulás előtt tulajdonos volt benne Homolya Róbert jelenlegi MÁV-elnök, aki 2010-ben lett az uniós pénzek elosztásáért akkor felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese. Homolya kiszállása óta aMészáros Lőrinc érdekeltségeiben fontos pozíciókat betöltő dr. Antal Kadosa Adorján a Provital tulajdonosa.
Hadházy Ákos akkor még LMP-s, ma már független országgyűlési képviselő 2018-ban számolt be arról, hogy Szekszárd és Kaposvár önkormányzata duplán fizetett a Provitalnak közbeszerzési tanácsadásért. Az OLAF emiatt, valamint a cég Homolya tulajdonlása idején végzett tevékenysége és a szekszárdi Elios-ügyben való közreműködése miatt is vizsgálódott a Provital után. Polt Péter 2018 elején közölte, hogy a NAV nyomoz a Provital önkormányzati szerződései miatt, de az eljárást 2018. június végén megszüntették azzal az indokkal, hogy „bűncselekmény nem volt megállapítható”.
6. Lószolárium
2018 áprilisában írta meg a Hvg.hu, hogy hivatalosan iskolások és lovas szakemberek képzésére építették bő 45 millió forint állami és uniós támogatásból a tápiószentmártoni lovasközpontot, az ingatlant azonban a valóságban a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Czerván Györgynek a veje használja. Az ünnepélyes megnyitóra és a támogatás felhasználásának igazolására állítólag „mindent úgy dobtak össze”, például a bemutatás idejére a lószoláriumot is csak kölcsönkérték egy lovardától.
A cikk nyomán 2018 májusában nyomozni kezdett a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt, azonban 2019 decemberében megszüntették az eljárást azzal az indokkal, hogy az adóhatóság nyomozói „nem találtak bizonyítékot arra, hogy költségvetési pénzt a jóváhagyott céltól eltérően használtak volna fel, vagyis nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
7. Nyíregyháza-Sóstó
2015 őszén az Átlátszó számolt be arról, hogy Nyíregyházán a 2,1 milliárd forintos, európai uniós forrásból finanszírozott turisztikai projekt során akár 1 milliárdos kár is keletkezhetett a túlszámlázások (például darabonként 637 ezerért elszámolt, ám 7500 forintért kapható halogén lámpák) miatt.
Cikkünk után több feljelentés is érkezett a projekt miatt a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészségre, és költségvetési csalás gyanújával rendelték el a nyomozást. Az eljárást azonban nagyon hamar, 2017. június elején le is zárták bűncselekmény hiányában. A nyíregyházi ügyészség indoklása szerint például a pár ezer forintos lámpák azért voltak drágák, mert a beépítési anyagköltségük darabonként több mint 600 ezer forint.
8. Biodóm
A Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházása, a Pannon Park és annak központi építménye, a 17 ezer négyzetméter alapterületű, 4 „üvegbuborékból” álló Biodóm kivitelezése 2017-ben kezdődött el. 2012-ben Persányi Miklós, a FÁNK főigazgatója még arról beszélt, hogy a Pannon Park 12—15 milliárd forintba fog kerülni, de a kivitelezést 2017-ben már nettó 32,7 milliárdos ajánlattal nyerte el a Market Zrt., ami a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége. Aztán 2019 decemberében Persányi közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park és a Biodóm befejezéséhez.
A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat ezután elrendelte a Biodóm-projekt átvilágítását, több szabálytalanságot talált a FÁNK működésében, és 2021 januárjában feljelentést is tett a főváros a horribilis drágulás miatt hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség azonban bűncselekmény hiányában augusztusban már le is zárta a nyomozást.
9. A 3-as metró szerelvényei
A fővárosi közlekedési vállalat, a BKV és az orosz Metrovagonmash 2015 augusztusában, a fideszes kötődésű Tarlós István főpolgármestersége idején írta alá a budapesti 3-as metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújításáról szóló szerződést. Az orosz cég 219,1 millió euróért (mintegy 69 milliárd forintért) vállalta a 37, egyenként hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A főváros 2019-ben megválasztott új vezetése ezt az ügyet is kivizsgáltatta, majd feljelentést tett miatta 2021 márciusában, de a rendőrség ezt az eljárást is lezárta augusztusban bűncselekmény hiányában.
Nem is indult nyomozás
Az elhúzódó vagy épp gyorsan lezárt eljárások mellett jelentős számban vannak olyan esetek is, amikor hiába tesz valaki feljelentést, a hatóságok nem indítanak nyomozást. Az összesítésünkben bemutatott 20 ügyből 5 tartozik ebbe a kategóriába.
1. Budapest-Belgrád vasútvonal
A kormány 85 százalékban kínai hitelből, kínai cégekkel építi a jelen állás szerint körülbelül 700 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasútvonalat, amely amelynek kivitelezésében Orbán Viktor miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek több érdekeltsége is részt vesz. 2020 áprilisában írták alá a hitelszerződést, május közepén pedig a kormány 82,1 milliárdot csoportosított át a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére a Gazdaságvédelmi Alapból.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ám a KNYF elutasította a feljelentést azzal az indokkal 2020 júniusában, hogy a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett”. Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők”.
2. Lélegeztetőgépek vásárlása
Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy a koronavírus-járvány első hulláma óta 16 ezer lélegeztetőgépet vett összesen 300 milliárd forint értékben. Ezután a Demokratikus Koalíció feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, mert a párt szerint a kormány „brutálisan túlárazva” vásárolta meg a készülékeket. A feljelentést azonban az NNI 2020 októberében elutasította arra hivatkozva, hogy a DK-s Varju László képviselő nem szolgáltatott elég bizonyítékot, illetve hogy a túlárazott lélegeztetőgépek ügyében már érkezett más megkeresés is Polt Péter legfőbb ügyészhez. A gépek többsége egyébként a beszerzése óta raktárban áll.
3. Tiborczék szállodabiznisze
2020 júniusában az Mfor írta meg, hogy a visegrádi hegyoldalban évek óta félkészen, tájsebként álló hotelt tulajdonló cégből (HOTEL VSGRD Kft.) hatalmas osztalékot vett ki a tulajdonos Longoria Holding Zrt., aminek a Tiborcz István miniszterelnöki vőhöz köthető BDPST Zrt. a többségi tulajdonosa. Tavaly augusztusban számoltunk be arról, hogy egyetlen kapavágás nélkül, pusztán az engedélyek megszerzésével kerestek Tiborczék egymilliárdot a félkész visegrádi hotelen, aminek ma már egy, Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap a tulajdonosa. A cikkek után a Párbeszéd feljelentést tett, mert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre gyanakodott, de a KNYF elutasította a feljelentést.
4. TAO-támogatások Felcsútra
2021 márciusában a 444 írt egy cikket A felcsúti fociparadicsom nem szabályos körülmények közt jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz címmel. Az anyag nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdéseket intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki a levelet feljelentésként értékelte, és a NAV-hoz továbbította. Az adóhatóság azonban június elején elutasította Vadai feljelentését „mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik”.
5. A KLIK szoftverügye
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő 2017 decemberében feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, mert úgy vélte, hogy a Klebelsberg Központ (KLIK) milliárdos értékben vásárolt több különböző méregdrága informatikai rendszert, de nem üzemelte be őket, sőt, újabb hasonlókat vett helyettük.
A Fővárosi Főügyészség azonban 2018 januárjában elutasította Hadházy feljelentését arra hivatkozva, hogy még a bűncselekmény gyanúja is hiányzik. Viszont Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter elismerte, hogy az uniós pénzből vásárolt szoftverek többsége nem készült el vagy használhatatlan. Emiatt a KLIK-nek 1,2 milliárd forint EU-s támogatást vissza kellett fizetnie.
Az EU sem elégedett Polt Péterékkel
A lezárt, elhúzódó vagy el sem indított nyomozások többségében közös, hogy legalább egy ismert politikus, vagy annak valamilyen rokona, esetleg barátja érintett bennük. Az érintettek többnyire (de nem kizárólag) a kormánypárthoz köthetők, a feljelentéseket pedig leggyakrabban az ellenzék tagjai teszik.
A Népszava 2020 októberében készített összesítése szerint azonban hiába szórja az ellenzék a vizsgálandó témákat az ügyészségnek, ott valahogy megakadnak a dolgok. A lapnak küldött válaszok alapján az ellenzéki pártok és politikusaik 2014 és 2020 között összesen 119 feljelentést tettek – vagy közvetlenül, vagy Polt Péter akként értékelte a neki küldött írásbeli kérdést, és továbbította valamelyik nyomozóhatóságnak (pl. NAV, ORFK, NNI). A 119 feljelentésből azonban mindössze 30 esetben indult nyomozás, amiből 10 jelenleg is tart, de vádemelési javaslatig egyik ügy sem jutott el.
Felmerül a gyanú, hogy esetleg politikai alapon szelektálnak az ügyek között. Lehetséges ez egyáltalán? És ha igen, milyen módon kivitelezhető?
Magyarország 2019-es konvergenciaprogramját véleményezve született ez a dokumentum, ami az Európai Unió ajánlásait tartalmazza a magyar kormánynak. Ebben az ügyészséggel kapcsolatban (16-os pont) ez olvasható:
„Továbbra is aggályos a korrupció megelőzése és büntetőeljárás alá vonása. Számos mutató arra utal, hogy az elmúlt években Magyarországon fokozódott a korrupció kockázata. A korrupciós kockázatok és a favoritizmus torzítják a források elosztását, mivel így azokat nem a legtermelékenyebb vállalkozások kapják.
Az ügyészség működése alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelem szempontjából. Bár úgy tűnik, hogy az alacsony szintű korrupcióval szembeni küzdelmet célzó intézkedések némi sikerrel jártak, még mindig hiányoznak azok a határozott intézkedések, amelyek alapos gyanú esetén a magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével kapcsolatos korrupció üldözésére irányulnának.
Aggodalomra ad okot a vizsgálatok lezárására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság kérdése, mivel nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat az ilyen döntések megtámadására. A korrupció megelőzését a közintézmények által alkalmazott korlátozások, például az információhoz való hozzáférésért felszámított, visszatartó erejű díjak is akadályozzák.”
Az Európa Tanács által 1999-ben létrehozott korrupcióellenes intézmény, a Korrupció Elleni Államok Csoportja (Group of States against Corruption – GRECO) egyebek között az alábbiakat kifogásolja a magyar ügyészség működésével kapcsolatban:
1. A parlamenti kisebbség akadályozhatja, hogy mandátuma lejártát követően új legfőbb ügyészt válasszanak. Megfelelő parlamenti többség híján Polt Péter mandátumának lejártát követően sem tudna új legfőbb ügyészt választani a kormányon lévő párt.
2. Nincs szigorúan szabályozva, hogy milyen feltételek mellett lehet ügyeket áthelyezni egyes ügyészek között. Így könnyen elvonható egy nyomozás egy túlságosan buzgó ügyésztől, ha nem szándék, hogy az eljárás érdemi eredménnyel záruljon.
3. Az ügyészségen belül zajló fegyelmi eljárásokat az ügyészségi hierarchián belül kezelik, célszerű lenne kivonni a hierarchia elől ezeket az eljárásokat. Enélkül egy felettes ügyész ugyanis fegyelmi eljárásokon keresztül ellehetetleníthet ügyészeket, amennyiben azok nem kellően lojálisak, vagy nem kívánatos eredményekkel zárják a nyomozást.
Ezeket a kritikákat a GRECO először 2015-ben fogalmazta meg, amikor összesen 18 ajánlást tett Magyarország részére, ám azokból a magyar kormány még csak 5-öt hajtott végre. A GRECO megállapításai forrásul szolgáltak az ún. Sargentini-jelentéshez is.
Judith Sargentini holland EP-képviselő 2018-ban készítette el jelentését, amelyben 68 oldalon több területet megvizsgált, és az anyag alapján javasolta az Európai Parlamentnek annak kimondását, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, amelyeket tagállamként be kellene tartania. Itt összefoglaltuk a Sargenti-jelentést röviden és közérthetően.
Az Európai Parlament 2018. szeptember közepén kétharmados többséggel elfogadta a Sargentini-jelentést, vagyis az EP-képviselők többsége szerint nem megfelelően működik Magyarországon a demokrácia. A jelentés elfogadásával az EP megszavazta, hogy az Európa Tanács indítson eljárást hazánkkal szemben az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelyének megsértése miatt.
A magyar kormány azt hangoztatta, hogy csak bevándorlásellenessége miatt támadja Magyarországot az EU, ahol egyébként mindenki Soros György zsebében van. Még plakátkampányt is indítottak Sargentini és Soros ellen 6 milliárd forint közpénzből.
Az ügyészség 2018 októberében reagált a Sargentini-jelentés rá vonatkozó részeire. A hosszú közlemény röviden összefoglalva arról ír, hogy Polt Péter hivatala szerint minden rendben van Polt 9 évre történő kinevezésével, és csak parlamenti kétharmaddal lehetséges leváltásával, valamint az ügyészség működésével.
Azóta az ügyészség függetlensége fontos témája lett az EU-s helyreállítási alapról folyó tárgyalásoknak is. Az Európai Unió ugyanis a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére létrehozott egy átmeneti ösztönző csomagot, amelynek legnagyobb részét, vagyis 672,5 milliárd eurót a Recovery and Resilience Fund (RRF), azaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz teszi ki. Ebből 312,5 milliárd eurót támogatásként, 360 milliárd eurót hitel formájában vehetnének fel a tagállamok.
Annak érdekében, hogy tényleg a válságból való kilábalást segítse a pénz, az arra pályázó országoknak ki kell dolgozniuk egy úgynevezett „Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet” – ez a HET, amit az EU értékel. A források meghatározott részét kell például klímavédelmi intézkedésekre és digitális fejlődésre költeni, de Magyarországtól elvárják a korrupcióellenes intézkedéseket is.
A magyar kormány 2021 áprilisában úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán 43%-át (2500 milliárd forintot) szeretné felhasználni, tehát csak a vissza nem térítendő támogatást kéri. Elemzők szerint ennek az az oka, mert Orbánék nem akarnak Brüsszellel vitázni a pénz felhasználásáról.
A magyar kormány többször átdolgozott helyreállítási tervét azonban még nem fogadta el az EU: július végén 2 hónappal meghosszabbították a magyar HET értékelését. A Fidesz-kormány szerint a döntés mögött politikai okok, jelesül a gyermekvédelmi/melegellenes törvénnyel kapcsolatos brüsszeli lobbiérdekek húzódnak. Hosszas huzavona várható: a K-Monitor néhány napja összegezte az EU által elvárt korrupcióellenes intézkedéseket és a magyar kormány ezzel kapcsolatos ígéreteit.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: Polt Péter legfőbb ügyész beszédet mond a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián a Legfőbb Ügyészségen 2021. június 11-én (forrás: Bruzák Noémi/MTI) | Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen | A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt é | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/09/16/elszabotalt-nyomozasok-20-fontos-ugy-ami-megakadt-az-ugyeszsegen/ | 2021-09-16 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Ahhoz képest, hogy már több mint három hónapja jelent meg a kormánynak az itthon használt vakcinák hatékonyságról elkészített, gyorsan elhíresült és szakmailag ízekre szedett táblázata, továbbra sem hajlandó a témában részletes adatokat elárulni az Emmi.
Szél Bernadett országgyűlési képviselő fordult közérdekű adatigényléssel a minisztériumhoz június 16-án.
„Kérem, szíveskedjék megküldeni részemre a Magyarország Kormánya Facebook-oldalán április 25-én, „A második oltás utáni fertőzések és halálozások adatai 2020. december 26. és 2021. április 20. között” címmel közzétett táblázat alapjául szolgáló kutatás háttéranyagát, háttérszámításait és részletes dokumentációját.”
Azért is lenne jó, ha a kormány a részletes adatokat is nyilvánosságra hozná, mert az áprilisi táblázat ebben a formában semmilyen követeztetés levonására nem alkalmas, tudománytalan és kizárólag kommunikációs célokat szolgált.
Különösen úgy, hogy a kormányzat által működtetett koronavirus.gov.hu annak idején már így fordította le az adatokat:
„A Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után”.
A kormány által megosztott adatokból elég merész levonni ezt a következtetést, számos dolog hiányzott a táblázat elemzéséhez. Nem tüntették fel, hogy melyik vakcinával hány embert oltottak és kiket, milyen betegséggel, milyen korúakat. Pfizerrel december óta oltottak, a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók is ezt kapták, időseket, krónikus betegeket is oltottak vele. A Modernával is idős otthonokban oltottak eleinte. A Szputnyikkal csak február közepén, a Sinopharmmal február végén kezdtek el oltani.
Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus a Telexnek például így nyilatkozott a táblázatról:
„Úgy történt, hogy Atlantában át kellett szállnom, és amíg vártam a csatlakozást, ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez? Ha valaki öngyilkos akar lenni, ez alapján kér egy Pfizer-vakcinát, és azt hiheti, meghal tőle”.
A táblázatot Karikó mellett más szakértők, köztük Kemenesi Gábor virológus és az Orvosi Kamara is bírálták. A legkeményebben talán Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó elnevezésű Facebook-csoport működtetője, aki ezt írta annak idején:
„A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus. Szegény Magyarország”.
A kormány mégsem vonta vissza és nem is egészítette ki a hiányzó adatokkal. És most sem tette meg.
Szél Bernadett kérésére ugyanis az Emmi a múlt héten mindössze annyit válaszolt, hogy a feltüntetett adatok az alábbi számítási módszer alapján kerültek meghatározásra:
Megbetegedettek százezer oltottra vetített száma, egész számra kerekítve = (megbetegedettek száma a második oltás után összesen) / (beadott második oltások száma = teljesen oltottak) * 100 000
Elhunytak százezer oltottra vetített száma, egész számra kerekítve = (elhunytak száma a második oltás után összesen) / (beadott második oltások száma = teljesen oltottak) * 100 000
Ami eddig is kiderült a táblázatból. És küldtek egy új táblázatot, amiben annyi újdonság van csupán, hogy hány embert oltottak be a különböző vakcinákkal. Ez az adat, amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának adataiból amúgy is kiolvasható lett volna. Más egyebet nem hoztak nyilvánosságra.
Ez a régi táblázat:
Ez pedig a mostani, egyetlen, a legkevésbé érdekes számsorral kibővítve.
Nemcsak ebben nem ad tájékoztatást az Emmi. Elvileg május végére ígért Kásler Miklós adatokat arról, hogy a beoltottaknál milyen védettséget mértek egy központi vizsgálat során. De ennek a vizsgálatnak az eredményéről semmit sem tudni, pedig Gulyás Gergely és Orbán Viktor is sürgette azokat. | Szél Bernadett kíváncsi lett volna a részletes adatokra a kormány elhíresült vakcinahatékonysági táblázatáról, de nem kapta meg azokat | Ez volt az a táblázat, ami még Karikó Katalint is kiakasztotta. | null | 1 | https://444.hu/2021/08/04/szel-bernadett-kivancsi-lett-volna-a-reszletes-adatokra-a-kormany-elhiresult-vakcinahatekonysagi-tablazatarol-de-nem-kapta-meg-azokat | 2021-08-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy korszak újépítésű otthonai az emberek aktuális vágyairól és lehetőségeiről is visszajelzést adnak. Így a legutóbbi népszámlálás adatai is beszédesek a tekintetben, hogy a 2010 után újlakásba költözők hol, és milyen ingatlanban vélték megtalálni saját maguk és családjuk jövőjét.
A 2022-es cenzus során összesen 3,982 millió lakott lakást találtak az országban, melyek közül 194 ezer, azaz nagyjából minden huszadik épült az utolsó bő évtizedben. Ám voltak területek, amelyek jelentősen felül-, illetve alulmúlták az átlagosan 4,9 százalékos megújulási rátát. (A csupán a lakott lakásokra koncentráló összegzés azon vidékek pezsgéséből keveset mutat, amelyeken viszonylag sok üdülő, illetve "második lakás" épült ezekben az években, ilyen például Somogy, ahol 3,6 ezer lakott és háromezer lakatlan, 2010 után épült lakást számoltak össze.)
Bár hagyományosan a fővárost tekintik a hazai lakáspiac motorjának, Budapest megújulási rátája (5,6 százalék) ez alkalommal alig haladta meg az átlagos szintet. A fővárosnál sokkal vonzóbbnak mutatkozott a közvetlen szomszédsága: Pest vármegyében minden tizedik lakás (10,5 százalék) szinte új. Győr-Moson-Sopron azonban ennél is dinamikusabb fejlődést produkált, a nyugati határ közelsége és az iparfejlesztés okán is vonzó vármegyében a lakott lakások 11,1 százaléka 2010 után épült. Még egy vármegye tudta e tekintetben megelőzni a fővárost, nevezetesen Vas (5,7 százalék), amit ugyan nem jellemez különösebb iparfejlesztés, de jó bázis az ausztriai munkavállaláshoz. (Mivel ebben a vármegyénkben az egyik legkisebb a lakásállomány, így itt akár egy ilyen "másodlagos vonzerő" is felpezsdíthette a piacot.)
Kislakás-építésben egyértelműen a főváros áll az élen.
Az új lakások iránti csekély igény finoman jelzi, ha a gazdaságfejlesztés elmaradása, vagy a fejlesztési centrumoktól való túl nagy távolság szinte feloldhatatlan problémákat okoz. Nógrádot, ahol száz lakott lakásból mindössze egy épült 2010 után, mindkét említett ok sújtja. Csak kevéssel jobb a helyzet Békésben (1,4 százalék) és Borsodban (1,5 százalék). Ugyancsak nem éri el a megújulási ráta még a 2 százalékot sem Jász-Nagykun-Szolnokban (1,7 százalék), amely, mint Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője emlékeztet, ott van két nagy fejlesztési központ, Budapest és Debrecen között, de egyaránt távol mindkettőtől. Tolna (1,8 százalék) ugyancsak kiesik a gazdasági vérkeringésből, ennek ellensúlyozására nem elegendő egyetlen meghatározó ipari létesítmény, a Paksi Atomerőmű sem.
Ha Budapestet nem vesszük számításba, az összeírás akkor is azt mutatja, hogy 2010 után elsősorban városi lakásokat (72 százalék) kerestek az újba költözők. Ám az egyes vármegyék abban is számottevő különbségeket mutatnak, hogy milyen település típusokra volt jellemző az új otthonok építése. E szempontból az egyik végletet Nógrád vármegye jelenti, ahol - egyedüliként - az új lakások többsége (59,9 százalék) községekben épült. Ezt az arányt legjobban Győr-Moson-Sopron (44,8 százalék), Zala (39,8 százalék) és Fejér (39,4 százalék) közelítette meg, míg a sort Békés (8,1 százalék) zárta, ahol a lakásállomány megújulása szinte csak a városokra szűkült. Valkó Dávid szerint több tényező alakíthatta ezeket a tendenciákat. A településszerkezeti adottságok mellett felismerhető például a CSOK-kedvezmények hatása, de ezen felül az is hathatott, hogy az ország keleti részében, a kevésbé prosperáló területeken inkább a városba költözés ígér bővebb lehetőségeket a munkavállalók számára. A nyugati, jól fejlődő régiókban erőteljesebben megjelent az agglomerációs kiköltözés, aminek lehet oka a városi lakásárak túlzott elszaladása, de akár a nyugodtabb, egészségesebb lakókörnyezet keresése is.
Kapcsolódó cikk Egyre több a nem lakott ingatlan Budapesten Nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten és vidéken egyaránt.
Az új otthonok esetében nem csupán a helyszínük, hanem a méretük is szemléletesen mutatja tulajdonosaik elképzeléseit, igényeit vagy sokkal inkább lehetőségeit. A 2010 után épült, lakott lakások között minden hetedik (13,7 százalék) kisebb volt 50 négyzetméternél, viszont minden negyedik (24,8 százalék) elérte legalább a 120 négyzetmétert. De e tekintetben is mutatnak különbségeket az ország egyes területei.
Kislakás-építésben egyértelműen a főváros áll az élen, ott a lakott új otthonok 27,8 százaléka kisebb 50 négyzetméternél, ez a részesedés éppen kétszerese az országos átlagnak. Ugyancsak átlag feletti arányban épültek ilyen "gazdaságos otthonok" Baranyában, Csongrád-Csanádban és Győr-Moson-Sopronban, amiben jelentős szerepe lehetett például a pécsi, szegedi, győri lakóingatlan-fejlesztéseknek. Ha kiszűrjük e városi hatást, és csak a községek újépítéseit tekintjük, akkor Somogyban (8,2 százalék), Baranyában (7,3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnokban (7 százalék) épültek legnagyobb arányban kislakások. Az aprókkal szemben a felső kategóriában sokkal színesebb az élmezőny. Szeretik a nagy otthonokat a jól prosperáló vármegyékben, de az olyanokban is, ahol egyébként elenyésző volt az építési kedv 2010 után. Így került a lista élére Tolna, ahol a lakott új lakások közel fele (44,6 százalék) elérte-meghaladta a 120 négyzetmétert, kevéssel mögötte következik Zala (43,1 százalék), majd szorosan együtt (41,4-42,1 százalék) Veszprém, Heves, Komárom-Esztergom, és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár rendszeresen beszámol a hazai lakáspiacról. | Van, amiben Vas és Győr-Moson-Sopron lepipálta Budapestet | Tavaly közel 4 millió lakásban éltek Magyarországon, ezekből mintegy 200 ezer épült 2010 után, derült ki a 2022-es népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adataiból. Ám az egyes vidékeken igencsak eltérő ütemben újult meg a lakásállomány ebben a tizenkét évben. Gyakran az is régiónként változott, hogy jellemzően milyen és mekkora új otthonokra volt kereslet az egyes területeken. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/van-amiben-vas-es-gyor-moson-sopron-lepipalta-budapestet.html | 2023. 08. 24. 10:51:00 | true | 0 | 0 | null |
A Facebook-bejegyzés alatt hamis profilok kommentelnek arról, hogy már meg is kapták a fél éven át szinte ingyenes, 950 forintba kerülő bérletet. Ha viszont alaposabban megnézzük a profilokat, látható, hogy ezeket újonnan hozták létre, a képek pedig hamisak.
A bejegyzésben lévő linkre kattintva nem a BKK oldalára, hanem egy history303.com nevű oldalra navigál a böngésző, ami nem véletlenül tűnik gyanúsnak. Bár az oldalon a szöveg viszonylag korrekt magyarsággal van megfogalmazva, a nyereményjáték részeként kitöltendő kérdéseknél már feltűnő, hogy csupán tükörfordításról van szó.
Nem ez az első eset
Ahogy arról korábban a Blikk is beszámolt, az utóbbi hónapokban számos bejelentés érkezett a Budapesti Közlekedési Központhoz, hogy adathalász csalók hirdetnek utazási kedvezményeket a BKK nevében.
A közlemény szerint a közlekedési központ oldalára megtévesztően hasonlító, annak arculati elemeit és fényképeit felhasználó Facebook-oldalak ingyenes vagy kedvezményes árú jegyeket, illetve bérleteket népszerűsítenek, ám ezek kizárólagos célja, hogy megszerezzék a felhasználók személyes és bankkártyaadatait. | Újabb átverés terjed a BKK nevében | Ismét csalók élnek vissza a BKK nevével a Facebookon. Egy, a Budapest tömegközlekedés nevű Facebook-oldalán felbukkant egy akció, amely szerint a Budapesti Közlekedési Központ alapításának 14. évfordulójának alkalmából 500 darab Budapest-bérletet sorsolnak ki. A poszt alatt hamis profilok írnak arról, hogy megkapták a bérletet, azonban mindebből semmi nem igaz, átverésről van szó. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/bkk-atveres-facebook-csalo-berlet/2k3yg9n | null | true | null | null | Blikk |
Az alábbiakban közzétesszük az Aktuális című műsor élénk figyelmet keltett október 11-i adásának teljes szövegét, hogy az olvasó alaposabban is megfigyelhesse, mi mindent tehet egy ügyes és kevéssé gátlásos riporter annak érdekében, hogy a megszólaltatásból elhallgattatás legyen, s a múlt ködéből kiemelt tények újra elhomályosuljanak.
MTV 1, Aktuális 1999. október 11.
Betlen János: Jó estét kívánok! Nem akármivel gyanúsította meg az Élet és Irodalom a miniszterelnököt augusztusban. A Fiúk a bányában című cikk állítása szerint Orbán Viktor a Fidesz pénzéből segítette volna hozzá apját, hogy fellendítse családi vállalkozását. A cikk két megfogalmazása miatt a Fidesz első fokon helyreigazítási pert nyert az ÉS ellen, de a vádak lényegét az újság fenntartja. Az Aktuális vendége Tarnói Gizella, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese. Jó estét kívánok! Régi kollegám. Láthatták a tévében, a rádióban, régebben gyakran, elnézést kérek előre is, ha Gabinak fogom szólítani a beszélgetés hevében, de ez egy beceneve. Jól mondtam, Gabi, hogy fönntartjátok az állításaitokat?
Tarnói Gizella: Fönntartjuk az állításainkat, és fellebbezni is fogunk.
Betlen János: Akkor mi végigvonultatnánk, hogy mennyire alapos a Fiúk a bányában című riport. Egy rövid összefoglaló következik az ügyről.
BEJÁTSZÁS
Kommentátor: A téma valóban az utcán hever, mondta az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, mikor tavaly márciusban átvette a Pulitzer-díjat.
Tarnói: Ahelyett, hogy nap mint nap jelennének meg ilyen tényfeltáró jellegű írások a sajtóban, ezek többnyire valamilyen érdekből kifolyólag nem jelennek meg, és aztán a téma tulajdonosai megjelennek nálunk.
Kommentátor: Az Élet és Irodalom akkoriban az MSZP választási kampánya vezetőinek viselt dolgairól közölt riportot. Így ez az újság két újabb sorozatot indított. Az egyik a Postabank VIP-hiteleivel foglalkozott, a másik a Fiúk a bányában címmel a Fidesz jelenlegi vezetőinek állítólagos gazdasági ügyeiről szólt. A cikk nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a Fidesz vezetői az 1993-as székházeladásokból származó pénzből alapozták meg jólétüket. Az írás egyik állítása az volt, hogy a pénz részben ahhoz a bányavállalathoz folyt be, amelyben a miniszterelnök édesapja társtulajdonos és ügyvezető. A cikk nyomán parlamenti vita is kialakult. Orbán Viktor visszautasította a vádakat. Arra hivatkozott, hogy ebben az ügyben korábban már a bíróság neki adott igazat.
Orbán: Ami azonban az állításokat illeti, nekem a bíróság igazat adott, és ha szükséges, nagyon remélem, máskor is adjon.
Kommentátor: Az újság ezek után sem adott helyt a hírbe hozott pártvezetők helyreigazítási kérelmének. A főszerkesztő szerint minden állításuk bizonyítható.
Főszerkesztő: A bizonyítékainkat nyilvánvalóan, amikor kell, akkor a bíróságon elővesszük. Remélhetően ezek a tárgyalások nyilvánosak lesznek, hogyha egyáltalán lesznek tárgyalások, és akkor ezek a bizonyítékok mindenki számára hozzáférhetővé válnak.
Kommentátor: A Fidesz valóban perre ment, és elérte, hogy a bíróság kötelezze helyreigazításra az ÉS-t. Első fokon pert vesztett az Élet és Irodalom a Fidesszel, illetve a párt teljes vezérkarával szemben.
Dr. Pataki Árpád bíró: "Valótlanul állítottuk ezért, hogy a cikkben szerepeltetett cégek a Fidesz vállalkozásaiként vettek részt a pártelnök családjához kötődő privatizációs tranzakciókban."
Kommentátor: A folyóirat szerkesztője úgy véli, hogy a helyreigazítás nem vonatkozott a cikk érdemi részére. Csupán egyes kitételeit nem fogadta el a bíróság. Nevezetesen, hogy a hetilap Fidesz-cégeknek nevezett olyan vállalkozásokat, amelyek legfeljebb a párt egyes tagjaihoz mint magánszemélyekhez kötődtek. A Fidesz és a miniszterelnök szerint viszont a hetilap képviselői nem voltak képesek alátámasztani a cikkben foglalt vádakat.
Orbán: A legfontosabb az egyik olyan döntés, amely azt mondja ki, hogy a főszerkesztő nem tudta bizonyítani, vagyis valótlannak kell tekinteni minden olyan állítást, amely azt sugalmazta, azt állította, hogy közpénzeket magánpénzzé alakított volna bármelyik Fidesz-vezető vagy akár a miniszterelnök."
STÚDIÓ
Betlen János: Gizi, ugye az szerepel az írás elején, hogy a riport tárgya az, hogy Orbán Viktor politikai befolyása szerepet játszott-e családjának anyagi gyarapodásában? Na most szerinted a cikk mit mond, hogy igaz vagy nem? Szerepet játszott vagy nem?
Tarnói Gizella: A cikk azt állítja, hogy szerepet játszott, igen. A cikknek a legfontosabb állításait, hogyha megengeded, felsorolnám. Mindenekelőtt azt állítja, hogy az ingyen állami juttatásként Fidesznek adományozott székház eladásakor befolyt pénzzel, illetve ebből mintegy 640 millió forinttal a Fidesz nem számolt el. Nemcsak a nyilvánosságnak nem számolt el, hanem nem számolt el a parlamenti székházbizottságnak sem, továbbmegyek, nem számolt el a saját tagságának sem, amit 94-ben nagyon sokan a vezetőségből kifogásoltak...
Betlen: Na de minden évben van számvevőszéki vizsgálat.
Tarnói: A számvevőszéki vizsgálat a párt gazdálkodásának a törvényességét vizsgálja.
Betlen: Hát erről van szó!
Tarnói: A párt környékén létező különböző vállalkozásokat nem.
Betlen: Ha állami pénzt kapott, és az nincs meg, akkor az számít.
Tarnói: Ez valóban számít!
Betlen: Ezzel csak azt akarom mondani, hogyha az Állami Számvevőszék jóváhagyta a mérlegeket.
Tarnói: Én nem tudom pontosan, hogy a 93-as vagy a 94-es mérlegében szerepeltette-e a Fidesz, de hogy nem a teljes székházeladásból származó bevételt, ebben biztos vagyok, de hadd menjek tovább. Ugyanakkor mi azt állítottuk a cikkünkben, hogy ebben az időben, amikor a székház eladására sor került, akkor számos olyan vállalkozás alakult a Fidesz környezetében, amelyet a Fidesz különböző vezetői vagy a Fidesz különböző szakértői jegyeztek saját nevükkel. Közöttük volt a Quality Invest Rt., amelynek alapítója dr. Simicska Lajos, Varga Tamás és Kövér Szilárd voltak. Varga Tamás a párt gazdasági szakértője, Simicska Lajos akkor a párt jogásza volt, Kövér Szilárd pedig Kövér László testvére. És azt is állítottuk, és egyébként ehhez a papírok itt vannak nálam, hogyha kívánod, akkor bármelyiket bemutatom, hogy ...
Betlen: Ezt nem tagadja senki, ezt nem tagadja senki.
Tarnói: A Quality Invest Rt. az egy darabig tulajdonosa volt Orbán Viktor édesapja által többségi tulajdonolt....
Betlen: Ezt nem hallottam, hogy többségi, ezt most hallom először.
Tarnói: ... Dolomit Kft.-nek.
Betlen: Ezt most hallom először. A cikkben nem szerepel, hogy többségi tulajdon egyáltalán.
Tarnói: Ma már többségi tulajdonos.
Betlen: Az lehet, de akkor, amikor az egész történt?
Tarnói: Akkor nem többségi tulajdonos volt, de a legnagyobb résztulajdonnal rendelkezett.
Betlen: És hány százaléka van benne? Ez azért lényeges, mert ha juttatott volna a Quality Invest pénzt a Dolomitnak, ami nincs bizonyítva a cikkben, akkor sem az Orbán-papa kapta ezt a pénzt, csak a tulajdonosi arányának megfelelő mértékben, és nem tudjuk, hogy mekkora volt a tulajdonosi aránya, mert olyan adatokat közöltök a cikkben, amelyek nem hasonlíthatók össze. Tehát nem tudjuk, hogy mekkora volt a névértéke a tulajdonnak, az egésznek, és ezen belül az Orbán papának.
Tarnói: A névértéket tudjuk, az 25 millió forint volt, ha jól emlékszem, körülbelül.
Betlen: Na, hát akkor tudjuk, hogy mekkora volt a részesedés, mert ugye azt mondjátok, hogy...
Tarnói: Ebből hat és fél millióval rendelkezett 93 augusztusában, 92 októberében pedig 9 millióval. Ebből, a tagoknak a tulajdonrészéből vásárolt tulajdonrészt magának a Quality Invest. Az a Quality Invest, amelyről ugye mint mondottam, a Simicska Lajos, Varga Tamás és Kövérd Szilárd jegyezték, és...
Betlen: Állj meg!
Tarnói: ...bocsáss meg...
Betlen: Bocsánat, állj meg, 1,6 millió forint, ti írjátok. Nemhogy 9 vagy 8. Ti írjátok: 1,6.
Tarnói: Nem, mi azt írtuk, hogy 4 millió 750 ezer forintos tulajdonrészt vásárolt a Quality Invest, és ezt a névértéket...
Betlen: Orbán Győző...
Tarnói: ...1,2 millió forintért adta el...
Betlen: Ez egy másik kérdés. Mindjárt jövök ezzel.
Tarnói: ... ugyancsak a tulajdonosoknak...
Betlen: Most egyelőre az Orbán papának a tulajdoni hányadánál tartunk, amiről azt mondjátok, most mondod, mert itt az nem szerepelt, hogy 22 millió, és 1,6 millió volt az ő törzsbetétje, ezt írjátok itt a harmadik hasáb alján, ugye...
Tarnói: Az ő törzsbetétje kilencmillió forint volt 92 októberében, és 93 augusztusában hat.
Betlen: Lehetséges, de ti 1,6 milliót írtok. Én abból dolgozom, amit ti közöltetek, és ez nem egészen tíz százalék.
Tarnói: Ez az indulásnál. Lehetséges, hogy ez az indulásnál volt. Már megbocsáss, de azt azért én nem próbáltam most memorizálni, hogy melyik dátumhoz mekkora tulajdon tartozik. Én csak egy konstrukciót szeretnék mondani, és azt hittem, hogy azért hívtál be, hogy ezt megtehessem. Én azt akartam elmondani, hogy a Quality Invest Rt. beszállt ebbe a vállalkozásba. Egyébként kezdetétől fogva a vállalkozás könyvvizsgálója, a Dolomit Kft.-nek, egy Varga Sándor nevű úr, aki egyébként Varga Tamás édesapja, és ezzel párhuzamosan....
Betlen: Értem, de ez nem azt jelenti, hogy pénzt vittek oda.
Tarnói: ...aki ezzel párhuzamosan amikor itt könyvvizsgáló volt már, akkor könyvvizsgálója volt a Fico Kft.-nek, amely egyébként egyedüli Fidesz-cég, tulajdonképpen, ma már Sades Kft.-nek hívják. Csak hadd jegyezzem meg ezt is...
Betlen: De most ne mondj már olyan dolgot, ami nem tartozik ide.
Tarnói: Én azt gondolom, hogy ez mind ide tartozik.
Betlen: Mennyi pénzt kapott az Orbán papa?
Tarnói: Nem tudom megmondani, hogy az Orbán papa mennyi pénzt kapott. Akkor lehetne....
Betlen: Akkor miről beszélünk? Állj!
Tarnói: Akkor lehetne...
Betlen: Tudod mondani, hogy mennyi pénzt kapott az Orbán papa vagy sem?
Tarnói: Mondhatom úgy, ahogy én gondolom? Akkor tudnánk bebizonyítani azt, hogy az Orbán papa és a környezete mennyi pénzt kapott, hogyha a Quality Invest Rt.-t, a papírjaival együtt, Schlecht Csaba, aki a Dolomit Kft.-nek a felügyelőbizottsági tagja volt, 14 más Fidesz közeli személyiség által jegyzett céggel együtt el nem adta volna Kaya Ibrahimnak.
Betlen: Mikor?
Tarnói: Évekkel később.
Betlen: Na, akkor ez az.
Tarnói: De az alakulás óta a papírok tartalmazzák az adatokat.
Betlen: Én csak azt szeretném kérdezni: azt mondjátok: fölteszitek az előzetes kérdést, hogy az Orbán Viktor az ő súlyával visszaélve, mely gyarapította a családja vagyonát, és azt mondod helyesen, hogy ez a cikk azt sugallja, hogy bizony igen. Ezek után azt mondod nekem, hogy nem tudjátok.
Tarnói: Azt nem tudjuk, hogy hány forinttal gyarapította a vagyonát.
Betlen: És azt tudjátok, hogy gyarapítja-e?
Tarnói: Valószínűnek tartom, mert azt nem hiszem, hogy a Quality Invest Rt. a tegyük fel névértéken megvásárolt 4,7 millió forintos tulajdonrészt....
Betlen: De miért tegyük fel? Nem tudjátok, hogy hogy vásárolt. Ti írjátok, hogy nem tudjátok.
Tarnói: Igen, akkor maradjunk annál a variációnál, hogy 1,2 millió forintért adta el a 4,7 milliós névértéket.
Betlen: De mennyiért vette?
Tarnói: De hogy azt ő eredetileg 60 millióért vagy 5 forintért vette, azt nem tudom megmondani. Egyik esetben a papának a bányájába áramlott a pénz, a másik esetben a papa bányájából áramlott pénz a Fidesz-közeli személyekhez. Nem tudom, melyik jobb.
Betlen: Gabikám! Itt egy kivonást kell elvégezni. Hogyha az egyik tételt nem tudod, akkor nem tudod, hogy kapott-e pénzt az Orbán-papa vagy nem kapott.
Tarnói: Mi azt mondtuk, hogy azért bábáskodott a
Quality Invest Rt. a papának a bányája körül, és...
Betlen: Nem azt mondtátok. Azt mondtátok, hogy az Orbán család gazdagodásában az Orbán Viktor szerepet játszott a befolyásával visszaélve. Ezt mondjátok. És ezzel szemben kiderül, hogy nem tudjátok megmondani, hogy ment-e oda pénz vagy nem. Én nem tudom.
Tarnói: Hogy ment oda pénz, abban egészen biztos vagyok.
Betlen: De nem tudjátok, mert az egyik adatot, a kivonást azt nem ismeritek. Lehet, hogy ez a Schlecht Csaba hibája, de...
Tarnói: De a szereplőket azokat nagyon ismerjük.
Betlen: De a számokat nem ismeritek. Hát ha nem tudod, hogy mit kell kivonni miből, akkor honnan tudod, hogy ment-e pénz?
Tarnói: Valóban. Lehet, hogy hatvanmillió forintért vásárolta a névértéket, de lehet, hogy öt forintért.
Betlen: Az nem válasz, hogy lehet!
Tarnói: Kérdezem én, hogy az jobb variáció-e, amikor Orbán Viktor édesapja támogatja a Fidesz-közeli személyiségek tulajdonában lévő cégeket? Melyik a jobb variáció?
Betlen: Figyelj, és hogyha pont ugyanannyiért? Hát figyelj, én most mondok neked valamit. Én nem ismerem az Orbán papát, soha életemben nem láttam, azt sem tudom, hogy néz ki, de...
Tarnói: Az a kérdésem, hogy mit keresett ugyanabban a cégben Schlecht Csaba, aki elhíresült az elmúlt egy esztendőben...
Betlen: Most ezt akarom találgatni.
Tarnói: ...és mit keresett ugyanaz a könyvvizsgáló, aki egyébként a Ficónak a könyvvizsgálója volt?
Betlen: Ez nem azt jelenti, hogy kapott pénzt!
Tarnói: Valóban nem, ez személyi összefonódásokra utal.
Betlen: Az lehetséges, de ha nem kapott pénzt, akkor mi bajod van a személyi összefonódásokkal? Ez csak akkor érdekes, ha kapott pénzt. Azt meg nem tudjátok bizonyítani. Nem tudjátok az egyik számot. Lehet, hogy ez disznóság, lehet, hogy kapott pénzt, nem tudom, de ti se tudjátok, és ahhoz képest két ekkora oldalt közölni, hogy az alapvető számokat nem tudjátok, hát...
Tarnói: Hadd mondjak valamit. Egy ilyen tényfeltáró írás...
Betlen: Miért tény? Hát hiányzik a legfontosabb tény!
Tarnói: Elmondhatom, amit szeretnék? Kettő embernek több hónapi munkájával született meg. Természetesen százszor annyi információ volt a háttérben, mint amennyi ebből papírra került.
Betlen: Abból egy információt mondjál!
Tarnói: Amennyiben a bíróság előtt a Fidesz ezeket a lényegi állításokat igyekezett volna cáfoltatni és helyreigazíttatni, akkor valószínűleg ebben a periratban itt lenne nálam az összes cáfolat. Sajnos...
Betlen: Ide kell írni...
Tarnói: ...sajnos nincs nálam, mert ez nem a lényegi javításokat, hanem nyelvtani győzelmet aratott a Fidesz...
Betlen: Ide kell írni a tényeket...
Tarnói: ...mert valóban megállapította a bíróság, hogy nem Fidesz-cégek, hanem Fidesz közeli cégek. Amennyiben a cikkünket így írtuk volna meg, akkor nem lett volna semmi probléma, ugyanis lényegi állításokat a Fidesz nem igyekezett cáfoltatni.
Betlen: Kivéve azt az állítást, hogy...
Tarnói: Bocsánat, hadd mondjak még valamit, nem voltál ott a bírósági tárgyaláson, akárhányszor igyekeztünk a lényegre terelni a beszélgetést, a Fidesz jogásza rögtön felkérte a bíróságot, hogy szorítkozzon a per tárgyára. Na most tudni kell azt, hogy egy sajtópernél a per tárgyát mindig a felperes szabja meg, adott esetben a Fidesz.
Betlen: Ez így van, de most azért mondom, hogy beszéljünk arról, ami nem volt a per tárgya, mert az emberek azt akarják tudni, hogy kapott-e pénzt az Orbán papa vagy nem. És megállapítottuk, hogy nem ismeritek az adatot, amelyből ezt meg lehetne állapítani, és ehhez képest sok a két oldal és sok a megállapítás, meg az is sok, hogy a végén azt írjátok, hogy itt erősödni látszik a gyanú, hogy Orbán Viktor esetében nem volt éles határvonal a párt számára végzett tevékenység és a személyes gyarapodás között, ennek tisztázására várhatóan a hatóságok lesznek hivatottak, mondottad, milyen hatóságok, természetesen bűnüldöző hatóságok. Ezt onnan lehet tudni, hogy a következő mondatban azt mondjátok, hogy ügyészség, rendőrség volt feljelentés ügyében, csak épp nem abban az ügyben, hanem egy sokkal későbbi ügyben, aminek már az Orbán papához már semmi köze nincsen.
Tarnói: Bocsánat, de ebben az ügyben, mert a Quality Invest az egyik, amelyik a Kaya Ibrahimnak eladott cégek között szerepel, és...
Betlen: De ez nem az az ügy, hát ez öt éve!
Tarnói: De ez az az ügy, mert erről a Quality Investről beszélgettünk, hogy beszállt-e a bányába és mennyivel, vagy sem. Tehát én azt gondolom, hogy...
Betlen: De azt nem tudjuk, hogy beszállt-e, és a feljelentés nem arra vonatkozik, hanem arra, hogy a Quality Invest évekkel később csalárd módon szűnt-e meg vagy nem, vagy adták el vagy nem. Az egy egész más ügy. Mi köze ennek az Orbán papához? Hetet-havat összekevertek, komolyan mondom!
Tarnói: Már elnézést kérek, de...
Betlen: És nincs bizonyított állításotok.
Tarnói: ...én úgy gondolom, hogy nem kevertünk össze hetet-havat, én úgy gondolom, hogy az újságíró...
Betlen: Akkor mondd meg, hogy kapott-e pénzt az Orbán papa vagy nem? Mert ha nem kapott, ha nem tudjátok bizonyítani, akkor sok a két oldal meg a nagy herce-hurca.
Tarnói: Ha most azt akarod belőlem kiprovokálni, hogy egy olyan állítást tegyek, aminek még csak nem is én voltam az, aki utánajárt, én csak azt tudom, ami ebben a cikkben megjelent, és ...
Betlen: Csakhogy közgazdász vagy!
Tarnói: ...ebben a cikkben...
Betlen: Odaírják, hogy nem tudják, hogy mennyi az egyik szám. És akkor hiába vonod ki a másikat a semmiből.
Tarnói: Odaírták azt, hogy pontosan hány forinttal támogatta Orbán Viktor édesapját ez a cég?
Betlen: Azt írták oda, hogy az Orbán Viktort támogatta, és hogy ettől gazdagodott meg. Összesen egyébként mennyi volt?
Tarnói: Orbán Viktor édesapjáról nem feltételezem azt, hogy engedett a cégéből kiáramlani a párt felé vagy a párt közeli cégek felé pénzt.
Betlen: Figyelj, ezek feltételezések.
Tarnói: Feltételezések, mert...
Betlen: Én mondok egy másik feltételezést, ami ugyanolyan légbő lkapott, mint a tied. Orbán papa, nem tudom, részlegvezető, művezető vagy üzemvezető a bányában.
Tarnói: Ügyvezető.
Betlen: Most, de akkor. Régen még nem az volt. És akkor privatizálták a munkavállalók, köztük ő a bányát, és azt mondta az Orbán papa, hogy kihez forduljak ebben az ügyben, hát természetesen a Simicska Lajoshoz, aki a fiamnak iskolatársa volt, és itt cégeket alapít tucatjával, mit tudom én. És akkor...
Tarnói: Ezeknek a többsége Kaya Ibrahimnál köt ki.
Betlen: Igen, de azt ő akkor még nem tudhatta.
Tarnói: Az igaz.
Betlen: Még maga Simicska sem tudhatta, senki, Schlecht Csaba sem, és akkor azt mondja, hogy most pedig azzal, hogy el akarják adni a részesedésüket egyesek ebből a tulajdonosi társaságból a dolgozók közül, és hogy ne jöjjön be idegen tőke, kéne egy-két-három-négy, nem tudom, millió forint. Mert ekkora összegekről van szó. És erre valaki nem ad nekik pénzt, hanem megveszi, hogy ne idegen ember menjen bele, ezek a Quality Invest társaság, aki egyáltalán akkor magántársaság volt, és megveszi, és két hónap múlva visszaadja nekik. Nem tudjuk, hogy bárki keresett volna ezen az ügyleten, de pár millió forintról van szó, amiből az Orbán papa részesedése mondjuk tíz százalék vagy mennyi, és az már nem milliók, hanem az már sokkal kisebb összeg.
Tarnói: Mindketten ugyanazt állítjuk, úgy érzem, csak te...
Betlen: Várjál, csak én azt mondom, hogy ti csak állítjátok, de nem bizonyítjátok, és hiányzik egy adat ahhoz, és csak azt akarom mondani, hogy egyáltalán nincs az bizonyítva, hogy itt valamiféle bűncselekmény történt. Hát miről van szó? Elment ezekhez...
Tarnói: Senki nem állította, bocsánatot kérek, azt, hogy bűncselekmény történt, ilyet aztán végképp nem állítottunk mi.
Betlen: Hogyhogy? Itt szerepel rendőrség, ügyészség nem is egyszer!!!
Tarnói: Nem, mi ott a végén leírtuk, hogy a Kaya Ibrahim-féle cégeket vizsgálja az ügyészség.
Betlen: Dehogy írtátok le!
Tarnói: De azt írtuk le.
Betlen: Dehogy írtátok le!
Tarnói: Abszolút nem állítottuk, hogy...
Betlen: Azt írtátok, hogy az Orbán Viktor...
Tarnói: Befejezhetem én is a mondatom, vagy azt csak a műsorvezetőnek szabad?
Betlen: Persze, fejezd be, mondd meg, hogy hol állítjátok, tessék.
Tarnói: Nem azt fogom megmutatni, hogy hol állítjuk, nem tanultam meg a cikket kívülről. Én most is bizton állítom, hogy semmiféle törvénysértés és jogtalanság és jogszabálysértés ezekben az ügyekben nem történt. Mi nem azért hoztuk nyilvánosságra, hogy a bűnüldöző szervek figyelmét felhívjuk, mi morálisan nem tartjuk ezt az ügyet helyesnek, és úgy gondoltuk, hogy ezek a nyilvánosságra tartoznak. És én azt gondolom, hogy az Élet és Irodalom tette a dolgát. Azt, ami újságírói eszközökkel felderíthető, azt felderítette, a lehetőség szerint ezeknek a tudomására jutott információknak utánanézett, és ...
Betlen: De nem azt írtátok oda!
Tarnói: ...és ezeket bizonyította.
Betlen: Azt kell odaírni édesanyám, hogy nem tudjuk. De ti azt írjátok, azt kell odaírni, hogy nem tudjuk, hogy kapott-e pénzt vagy nem. És ezzel szemben ti azt írjátok, hogy kapott.
Tarnói: Akkor az a kérdésem, hogy ha ez ilyen bizonytalan pont, vajon a Fidesz miért nem ezekért a pontokért próbált helyreigazítani? Ugyanis én azt gondolom, hogy miközben itt valóban a szavakkal játszunk, hogy Fidesz-cégek vagy Fidesz közeli cégek....
Betlen: Ezt hagyjuk!
Tarnói: ...és emiatt kell esetleg...
Betlen: Ezt hagyjuk is!
Tarnói: ...emiatt kell nekünk helyreigazítanunk, adott esetben, ha a fellebbezés után is veszítünk, közzétenni, holott nem is a lényegről beszélgetünk. Ellenben a miniszterelnök úr kiterjeszti a bírósági döntést a lényeges állításokra is, és én úgy gondolom, hogy ezzel a bíróságot járatja le.
Betlen: De hát figyelj, énszerintem, én azt próbálom, én egyáltalán nem beszélek a lényegtelenről, csak arról beszélek, és azt állítom, hogy...
Tarnói: Lehet, hogy nem jó embert hívtál be, ennek a cikknek a készítőjét kell ilyen esetben behívni.
Betlen: Hát beszéltünk napközben arról, hogy jöjjön ide az egyik.
Tarnói: Hát igen. Ők sem szívesen jönnek a nyilvánosság elé.
Betlen: De te közgazdász vagy, hát egy egyszerű számtani műveletet nem lehet végrehajtani?
Tarnói: Én közgazdász vagyok, és egy számtani műveletet borzasztó egyszerű végrehajtani, ha...
Betlen: Ha hiányzik a kivonáshoz a fő összeg, amiből le kell vonni, akkor nem lehet végrehajtani.
Tarnói: Igen, csak te rendkívüli jóindulattal, nagy jóindulattal úgy kezeled, hogy itt nem áramlott oda pénz. Ezek szerint szerinted inkább kiment onnan pénz, vagy nem tudom én, mit csinált?
Betlen: Én nem mondtam, hogy nem áramlott, te viszont mondtad, hogy áramlott, és nem tudod bizonyítani, és ehhez képest kétoldalas cikket írsz, ami...
Tarnói: Nem erről írtuk a kétoldalas cikket, már ne próbáld azért ennyire bagatellizálni ezt a rengeteg munkát, amiről úgy gondolom, hogy....
Betlen: Dehogynem!
Tarnói: ...hogy rendkívül lelkiismeretes munka.
Betlen: A munka attól érdekes, hogyha a fő állítást bizonyítani tudod, és az a fő állítás, ami ide le van írva az elejére, hogy ez a cikk arról szól, hogy az Orbán Viktor a pozíciójával visszaélve egyébként...
Tarnói: Ez a cikk speciel, hadd mondjam akkor, hadd idézzem azt a részt, amire te hivatkozol.
Betlen: Kíváncsi vagyok, hogy észreveszed-e a nyelvtani bakugrást, ami benne van, amit a Zoli benne hagy, egy ilyen nagy stiliszta.
Tarnói: "Annak jártunk utána, hogy játszott-e szerepet az Orbán família polgárosodásában az a tény, hogy a család egyik tagja az elmúlt tíz évben a magyar politikai élet stb. stb. stb., vagy...
Betlen: Nem satöbbi, nem satöbbi!
Tarnói: ... vagy csupán egy szokványos...
Betlen: Nem satöbbi! Olvasd csak tovább!
Tarnói: "...a magyar politikai élet egyik meghatározó személyisége lett, és aki tavaly júniustól a Magyar Köztársaság legnagyobb hatalommal járó posztját tölti be, vagy csupán..."
Betlen: Mi az az "és aki"?
Tarnói: "...vagy csupán egy szokványos vállalkozói sikertörténetről van szó."
Betlen: Azt írjátok, még a miniszterelnökségét is fölhasználta, amikor még nem is volt miniszterelnök? Mit jelent ez?
Tarnói: Nem azt írtuk, hogy miniszterelnök volt akkor.
Betlen: Mi az, hogy "és aki"? Hát nyelvtanilag nem jó, hát nem kell oda semmiféle vonatkozói névmás. Annyira elfogultak vagytok!
Tarnói: Te Jani, meghívunk téged a laphoz, amikor ...
Betlen: Annyira elfogultak vagytok, hogy...
Tarnói: ...az olvasószerkesztői feladatokat végre kell hajtani, te biztos segítettél volna a Fidesz közeli cégekre javítani mindenütt a Fidesz-cégeket.
Betlen: Az biztos, hogy segítettem volna, hogy ne legyenek benne olyan állítások, amelyek nincsenek alátámasztva akkor, hogyha ilyen súlyos vádakat fogalmaztok meg.
Tarnói: Én azt gondolom, hogy ezek az állítások alá vannak támasztva. Lehet, hogy én nem tudom a legtökéletesebben bizonyítani, ezt én rettenetesen sajnálom. Én azt gondoltam, hogy mindaz, amit te most firtatsz, egy bírósági perben lesz téma, itt pedig arról beszélgetünk majd, ami a bírósági per tárgya volt. Annak más volt a tárgya ugyanis, vittem volna a dossziémat, ahogy most is visszük a dossziéinkat magunkkal.
Betlen: Egy szám hiányzik.
Tarnói: Nem is írtuk oda pontosan, hogy mennyivel. Nem írtuk oda, mert sajnos nem ismerjük.
Betlen: De hát akkor azt sem tudjátok, hogy van szaldó, és nem nulla. Akkor azt sem tudjátok, ha nem ismeritek! Én nem állítom, hogy nincsen pénz benne, nem tudom. De nem is írtam róla cikket.
Tarnói: Mert te egy becsületes, rendes ember vagy, mi meg olyan gengszterek vagyunk, hogy az újságírást felhasználjuk arra, hogy olyan dolgokkal foglalkozzunk, amit mi nem tartunk morálisan helyénvalónak a politikusok körében. Ilyen volt a Szekeres-ügy is...
Betlen: Persze.
Tarnói: ...ilyen volt a Postabank-ügy is, és úgy gondolom, hogy ez az ügy is a nyilvánosságra tartozik.
Betlen: Persze, csak ezek nincsenek megalapozva.
Tarnói: És azt gondolom, hogyha Orbán Viktor egy pártnak az elnöke, akkor én ugyan megértem, mert valószínűleg az én szüleim is felhasználták volna a baráti körömet, hogyha olyan okos emberek vannak köztük, mint Simicska Lajos és Varga Tamás, de...
Betlen: De mit használtak fel, könyörgöm, hát nem tudjuk!
Tarnói: Bocsáss meg, te magad mondtad, hogy felkérte a fia osztálytársát.
Betlen: Igen, de mire használta fel?
Tarnói: Lehet, hogy az én szüleim is ezt tették volna, de...
Betlen: De mire használta föl?
Tarnói: ...de szerintem akkortól kezdve, hogy a fia egy pártnak az elnöke, nem használhatja a baráti körét éppen azért, hogy soha semmiféle gyanúba ne keveredhessen.
Betlen: Én ezt elfogadom, Gabi, elfogadom, csak azt nem fogadom el, hogy ment oda pénz addig, amíg nem láttam, hogy ment-e vagy nem ment. És akkor nem lehet kétoldalas cikket írni súlyos állításokkal.
Tarnói: Valami pénz ment oda.
Betlen: Honnan tudod.
Tarnói: Vagy valami pénz eljött onnan, mert egy darabig tulajdonos volt a Quality Invest.
Betlen: De hát az nem ugyanaz...
Tarnói: Minek ment oda a Quality Invest három hónapra vagy négy hónapra akkor, hogyha ...
Betlen: Vége az időnek, mindegy, vége az időnek.
Tarnói: ...hogyha ennek az akciónak semmi értelme nem lenne.
Betlen: Figyelj Gabi, én azt ajánlom, hogy maradjunk barátok, jó, oké?
Tarnói: Maradjunk barátok, és a Fideszt kérjük meg arra, hogy az érdemi állításokért pereljen, és utána, ha viszont nem azért perelt, akkor....
Betlen: Picikém, hogyha van bizonyíték, ide be kell írni, mert ha nincs, akkor elvesztitek a pert, nem?
Tarnói: Hát akkor várjuk azt, hogy az érdemi állításokért pereljenek, és mi azt ...
Betlen: Keressetek még egy picit, hátha találtok számokat. Köszönöm szépen.
Tarnói: Sajnos Kaya Ibrahimot az ügyészség és a rendőrség sem találta meg. Én is szívesen megkerestem volna, és elkértem volna tőle az összes cégpapírt.
Betlen: Ez későbbi ügy.
Tarnói: Nála van az összes cégpapír. Hiába későbbi ügy. Kezdet óta a cég összes iratának így együtt kell lennie.
Betlen: Ez csúnya dolog, de akkor sem tudjuk, hogy mi történt.
Tarnói: Azt tudjuk, hogy a Quality Invest beszállt a Dolomit Kft.-be egyazon könyvvizsgálóval, egyazon...
Betlen: Ez mindegy, ez nem tartozik ide!
Tarnói: ...egyazon Schlecht Csabával, egyazon Simicskával.
Betlen: Ez nem tartozik ide.
Tarnói: Már hogyne tartozna ide! Egyazon Varga Tamással, egyazon Kövér Szilárddal...
Betlen: Ebből nem következik, hogy ment oda pénz. Ez a fő probléma. És ez a fő állítás.
Tarnói: Csak azt nem tudjuk, hogy hány forintról beszélgetünk.
Betlen: Nem. Azt nem tudjuk, hogy ment-e oda pénz vagy nem ment szaldóba, egyenlegbe, és te közgazdász vagy?!
Tarnói: Igen, én közgazdász vagyok, aminek örülök is, mert nagyjából...
Betlen: Hát akkor ez az. Én is. Nagyon túlmentünk az időn, Gabika ne haragudj. Lehet, hogy egy picikét sokat vitatkoztunk, de hát mindegy.
Tarnói: Azért én nagyon örültem volna, hogyha ezeket a nyelvtani helyreigazításokat a miniszterelnök úr nem terjeszti ki az alapállítások cáfolatára, mert ezek nem történtek meg.
Betlen: De én bebizonyítottam, hogy a legfőbb állítás nincs alátámasztva.
Tarnói: Te vagy az előőrs, kipróbálod, hogy mit tudunk bizonyítani?
Betlen: Figyelj ide, Gabika, én arról beszélek itten, hogy hány forint, hány fillér, egyszerű számtani alapműveletek, és arról, hogy alany, állítmány, vonatkozói névmás. Te meg azt mondod, hogy rossz a kormány.
Tarnói: Bocsánat, én nem mondtam azt, hogy rossz a kormány.
Betlen: Jó, hát mindegy, hogy gonosz emberek ezek.
Tarnói: Nem, azt sem állítottam, hogy gonosz emberek, én azt gondolom, hogy morálisan kifogásolható lépéseket tettek.
Betlen: Rendben van, lehet, hogy morálisan kifogásolható, de valótlan állításokat akkor sem szabad tenni.
Tarnói: Ezek nem valótlan állítások.
Betlen: Hát lehet, hogy nem valótlan, csak nincsenek alátámasztva.
Tarnói: Nincsenek forintosítva, ahogy te pontosan megmondtad.
Betlen: Akkor azt sem tudod, hogy van-e vagy nincs.
Tarnói: És ha nincs belőle egyik félnek se haszna, akkor miért vannak?
Betlen: Azért, mert rászorultak hárommillió forintra.
Tarnói: Te ott voltál? Te tudod?
Betlen: Nem, ez tipp.
Tarnói: Hát én is tippelek.
Betlen: De te rosszat tippelsz.
Tarnói: Én sajnos tippelek, de a kollégáim bizonyítani is tudnának. Nem én készítettem a cikket.
Betlen: Nem tudnak, mert akkor beleírták volna.
Tarnói: Már hogyne tudnának! Már hogyne tudnának!
Betlen: Na jól van, hagyjuk ezt abba, jó? Ezt már ötödször mondjuk. Köszönöm szépen, hogy eljöttél. Örülök, és köszönöm a figyelmet. Az Aktuális telefonszáma 373-4272. Ha tehetik, most maradjanak itt még az egyesen, néhány perc múlva sokkal simább dolog jön, a Magyar szalon című heti kulturális műsor. Az Aktuális holnap jelentkezik legközelebb a szokásos időben este tíz után itt az 1-esen, a viszontlátásra.
Kérjük küldje el véleményét címünkre: [email protected]
http://www.c3.hu/scripta | Beszélõ, 1999 november | "Jani lábhoz megy" | null | 1 | http://scripta.c3.hu/beszelo/99/11/12jani.htm | 1999-11-12 00:00:00 | true | null | null | Beszélő |
Mint ahogy kedden megírtuk, az adóhatóság október 7-én bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az Ökotárs Alapítvány ellen. Erről nem a NAV, hanem a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeivel gazdálkodó alapítvány értesítette a nyilvánosságot.
A nyomozást a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben az Ökotárs és az általa támogatott 17 egyesület és alapítvány ellen indították egy évvel ezelőtt.
Az RTL Klub szerda esti Híradójában megszólaltatták az üggyel kapcsolatban az Ökotárs elleni nyomozás kezdeményezőjét, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert. Azt mondta, áttanulmányozta az ügy összes dokumentumát, és ez alapján meggyőződésévé vált, hogy az Ökotárs Alapítvány törvénytelenül végzi munkáját, az NCTA pénzeit diszkriminatívan, rendre ugyanannak a körnek juttatja el. Lázár kérdésre hozzátette: tudja, hogy a NAV-ügy hogyan végződött, mégis így gondolja.
Az Ökotárs Alapítvány és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek elleni adóhatósági eljárás költsége a riport szerint 600 ezer forint, amit az államnak kell kifizetnie. | Itthon: Lázár kitart amellett, hogy az Ökotárs bűnös | Nem hisz a miniszter az adóhatóságnak: hiába zárták le bűncselekmény hiányában a norvég pénzeket elosztó alapítvány elleni nyomozást, neki továbbra is "meggyőződése", hogy az Ökotárs törvénytelenül működik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151021_Lazar_kitart_amellett_hogy_az_Okotars_bun | 2015-10-21 15:02:52 | true | null | null | HVG |
Egyelőre nem igazolódott Oroszországban a terrorveszélyről szóló figyelmeztetés, amelyet az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kapott külföldi társszervektől, miszerint támadás készül a felszíni tömegközlekedés és a metró ellen.
Nyikolaj Szincov, a Nemzeti Terroristaellenes Bizottság (NAB) szóvivője szerdán közölte, hogy a figyelmeztetés nyomán előző nap számos megelőző lépést tettek, és fokozott készültségbe helyezték az antiterrorista egységeket is. Az elrendelt intézkedések hatására a minimálisra csökkent egy terrorcselekmény elkövetésének veszélye a tömegközlekedési eszközökön.
Moszkvában, Szentpéterváron és más kulcsfontosságú oroszországi központokban több mint ötezer fővel erősítették meg az említett tömegközlekedést vigyázó belügyi erőket. Az orosz vasutasok erősítették az alagutak és hidak védelmét. A pályaudvarok környékéről eltávolították a gazdátlannak látszó autókat. A moszkvai metró és a Moszkva környéki HÉV állomásain a szokásosnál is sűrűbben hívták fel hangosbeszélőkön az utasokat a gyanús tárgyak bejelentésére.
A külföldről kapott terrorfigyelmeztetés végül is alaptalannak bizonyult – mondta Nyikolaj Szincov, aki azonban nem szólt arról, hogy lefújták volna a készültséget. | Alaptalannak bizonyult az orosz terrorveszély | Egyelőre nem igazolódott Oroszországban a terrorveszélyről szóló figyelmeztetés, amelyet az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kapott külföldi társszervektől, miszerint támadás készül a felszíni tömegközlekedés és a metró ellen. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2007/01/17/alaptalannak_bizonyult_orosz_terrorveszely | 2007-01-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az idei E3 szakkiállításon igazi különlegességeket is megvillantottak, ilyen volt a Syphon Filter játékokat fejlesztő Bend Studio PS4-exkluzívja. A Days Gone egy furcsa, ám veszélyekkel teli világot mutat be, zombik és motoros bandák sajátos törvényszerűségeinek vegyítésével.
A bemutató láttán többeknek a Walking Dead és a Sons of Anarchy tipikus jegyei ugrottak be, és nem is véletlenül: a készítők saját bevallása szerint az alapötletet az utóbbi idők két legnépszerűbb sorozata ihlette, így aztán kár is lenne tagadni a nyilvánvalót.
A zárt ajtók mögött bemutatott játék több szempontból is komoly darabnak ígérkezik: a bejárható terület hatalmas, a vadonban pedig nem csak a megmaradt világ utolsó túlélői igyekeznek majd érvényesülni.
A viszonylag hosszú bemutató ellenére túl sok konkrétum nem derült ki a Days Gone-ról, így egyebek mellett nem tudni, milyen mélységű crafting-rendszerben gondolkodnak a készítők, ha egyáltalán lehetőséget adnak majd a a játékstílustól függő tárgykészítésre. Egy viszont biztos: a lőfegyverek mellett igen nagy hangsúlya lesz a lopakodásnak és a kétkezi harcnak is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Mi jön ki abból, ha vegyítjük a motoros bandákat a zombikkal? - videó | Az idei E3 szakkiállításon igazi különlegességeket is megvillantottak, ilyen volt a Syphon Filter játékokat fejlesztő Bend Studio PS4-exkluzívja. A Days Gone egy furcsa, ám veszélyekkel teli világot mutat be, zombik és motoros bandák sajátos törvényszerűségeinek vegyítésével. | [] | 0 | http://hvg.hu/tudomany/20170617_e3_days_gone_zombis_jatek_motoros_bandak | 2017-06-17 13:01:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A Népszabadság szerint súlyos következményei lehetnek annak, hogy az Emberi Jogok Európai bírósága jelentős összegű kártérítést ítélt meg egy magyar férfinak, mert túl kicsi zárkában tartották fogva. A férfi ügyvédje szerint a precedensértékű döntés után elítéltek sora fordulhat a nemzetközi bírósághoz.
A Magyar Nemzet arról számol be, hogy augusztusra elkészülhet a közétkeztetést szabályozó végleges rendelet, az Emberi Erőforrások Minisztériuma addig lezárná a tárgyalásokat az új jogszabályról, amelynek révén tápanyagban gazdag, egészséges és változatos ételeket tálalnának a menzákon.
A Magyar Nemzet egy másik írásából kiderül: eddig három letelepedési államkötvényt igényeltek külföldiek, a vásárlók kínaiak voltak. A lap emlékeztet arra, hogy a tavalyi törvénymódosítás szerint azok a harmadik, vagyis az unión kívüli országokból érkező állampolgárok, akik legalább 250 ezer euró, vagyis csaknem 73 millió forint értékben államkötvénybe fektetnek be, a korábbinál jóval gyorsabban, a tartózkodási engedély megszerzése után hat hónappal letelepedési engedélyt kaphatnak Magyarországon.
Az Indexen arról olvashatnak, hogy a világon először követhetjük élőben egy parlagi sas fészekben történteket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programjának célja a sasokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása és a nagyközönség megismertetése a ragadozó madárral.
Az Index egy nemzetközi tanulmányra hivatkozva azt írja: a világ veszélyeztetett régióiban a kultúra, a vízellátás, a természeti környezet és az egészség közül legalább kettőt súlyosan érint a globális felmelegedés. Ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása nem csökken, és az átlaghőmérséklet 1980-2010-hez képest 4 Celsius-fokkal nő, a károk helyrehozhatatlanok lehetnek.
A Napi Gazdaság írása szerint négyszer akkora májusi üzemanyagforgalom-növekedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint amiről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tud. Az eltérés okait a szakemberek is csak tippelik, de a feketepiac mérete nem magyaráz ekkora eltérést.
A Napi Gazdaság szerint egyelőre kevéssé látszik, a piaci hírek szerint azonban mind több zálogház kerül nehéz helyzetbe az aranyár zuhanása miatt. Menekülési stratégiával csak töredékük rendelkezik és a pénzintézetek sem elégedettek az üzletággal.
A Portfolio.hu írásából megtudhatják: jelentősen süllyedt a világgazdaság kilábalási ütemét jelző legfőbb átfogó aktivitási mérőszám. Az egyik nemzetközi vezető pénzügyi szolgáltató csoport szerint ez egyéves mélypontnak számít.
A Pénzcentrum arról közöl írást, hogy nem hajlandó általánosságban figyelembe venni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kúria ítéletét, amelyben kimondta: nem minősül üzletszerűnek a tavaly január elseje előtt eladott ingóságok értékesítése, ha a kapott ellenérték nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt. A lap szerint az adóhivatal nem a Kúria ítélete, hanem a Kúria Sajtótitkársága által kiadott hiányos tájékoztatóra hivatkozva utasított el nemrégiben egy felügyeleti intézkedés iránti kérelmet.
Kapcsolódó hanganyagok Lapszemle 1 Meghallgatom
Lapszemle 2 Meghallgatom
Gazdasági lapszemle Meghallgatom | Még egyeztetnek a reformmenzáról - lapszemle | Nyár végéig lezárulhat az egyeztetés a közétkeztetésről - írja a Magyar Nemzet. Furcsaság a benzin- és gázolajforgalom növekedése körül - olvasható a Napi Gazdaságban. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2013/07/04/meg_egyeztetnek_a_reformmenzarol_-_lapszemle-571985 | 2013-07-04 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A csepel.hu számolt be arról, hogy két rendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt ítélték el Szenteczky Jánost, aki a Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) vezérigazgatójaként követte el a bűncselekményeket.
Az önkormányzat hivatalos lapja azt írta: a bíróság szerint Szenteczky Jánosnak a Csevak vezérigazgatójaként az önkormányzat vagyonának védelme és gyarapítása lett volna kötelessége, de a Csevak 2007-től úgy adott bérbe a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesületnek ingatlanokat, hogy azokért éveken keresztül nem fizettek bérleti díjat.
A csepel.hu szerint a másik ügyben azért ítélték el a szocialista képviselőt, mert külső vizsgálatot végeztetett egy olyan ügyben, amelyben a Csevak is elvégzett már egy belső vizsgálatot. Hozzátették: a szerződéskötéskor a megbízott mondta meg, hogy mivel bízzák meg.
A portál tudósítása szerint Szenteczky Jánost a bíróság összesen hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte.
Szentecky János az MTI-nek azt mondta: a kispesti bíróság ítélete ellen fellebbez, álláspontját akkor fejti ki. | Itthon: Pénzbüntetésre ítélték a fővárosi MSZP alelnökét | Hűtlen kezelés miatt nem jogerősen hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Szenteczky Jánost, a fővárosi MSZP alelnökét, a párt csepeli elnökét és frakcióvezetőjét. A politikus az MTI-nek megerősítette a hírt, és azt mondta: fellebbezésben fejti ki az álláspontját az ügyről. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151208_penzbuntetes_szenteczky_mszp | 2015-12-08 13:05:00 | true | null | null | HVG |
A közgazdász végzettségű, főkönyvelőjént dolgozó férfinak a Blikk értesülése szerint állandó anyagi gondjai voltak, hiába adta el mindenét, képtelen volt kimászni a gödörből.
A lap úgy tudja, hogy a nyíregyházi butik eladónőjét is azért támadta meg, mert rabolni akart. Egy piros csipkeruhát, egy női felsőt és egy női táskát csomagoltatott be a nővel, majd a pultot megkerülve először pisztollyal fenyegette a nőt, majd kést ránott és több helyen megsebezte. A férfi a késes támadásról azt állította, nem akarta megszúrni a nőt, sőt, azt sem vette észre, hogy az asszony megsebesült.
A rendőrség megerősítette azokat a korábbi híreket, amelyek szerint a férfi másik áldozatának, a vásárlásba menet eltűnt fiatal mándoki nőnek
valószínűleg azért kellett meghalnia, mert fájdalmat okozott a férfinak aktus közben. A férfi erre dühbe gurult, halálra szurkálta áldozatát, a holtestet pedig apja kocsijának csomagtartójába rejtette.
Közben az ORFK cáfolta azokata sajtóhíreket, hogy a túlórakorlát miatt nem vizsgálták meg azonnal a nyíregyházi bolti késelő kocsijának rakterét, amelyből a fiatal nő holtteste előkerült. Az üggyel kapcsolatban tényfeltáró vizsgálat indult a rendőrségnél, ami alapján további eljárások következhetnek. Erről itt, a nyíregyházi támadásról és a fiatal nő meggyilkolásáról pedig itt és itt számolt be az Infostart.
Nyitókép: Police.hu | Televíziós vetélkedőn lett milliomos a nyíregyházi késelő | A sajtóban csomagtartós gyilkosként is emlegetett férfiről azt gondolták a szomszédai, hogy rendezetten él, nincsenek anyagi gondjai. | [
"késelés",
"gyilkosság",
"nyíregyházi férfi"
] | 0 | https://infostart.hu/bunugyek/2018/12/06/televizios-vetelkedon-lett-milliomos-a-nyiregyhazi-keselo | 2018-12-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Vasárnap estig nem született politikai megállapodás a NATO-tagállamok között arról, hogy az atlanti szövetség miképpen lépjen fel Líbiával kapcsolatban, annak az ENSZ biztonsági tanácsi határozatnak az érvényesítésében, amely repülési tilalmat rendelt el az észak-afrikai ország légterében, illetve kimondta, hogy minden lehetséges eszközt igénybe kell venni a líbiai polgári lakosság megvédésére.
Miközben több nagy NATO-ország - Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - légiereje szombat óta légicsapásokat mér a Moammer Kadhafihoz hű erőkre, az atlanti szervezeten belül egyelőre nincs egység a helyes fellépés kérdését illetően. A németek már a BT-határozatról szóló szavazásnál is tartózkodtak. A törökök ellenzik a légi csapásokat, a franciák szerint pedig az arab világban negatív visszhangot keltene, ha az ENSZ-döntést a NATO hajtaná végre. A britek ugyanakkor folyamatosan szorgalmazzák, hogy az egész műveletet helyezzék NATO-ellenőrzés alá.
Felmerült olyan elképzelés is, hogy a NATO abban a szakaszban kapcsolódna be a fejleményekbe “saját jogán", amikor már nem a líbiai légvédelem kiiktatása, hanem a humanitárius segítségnyújtás biztosítása lesz a feladat.
A 28 tagország brüsszeli NATO-nagykövete - az Észak-atlanti Tanács keretében - péntek óta tanácskozik, de még nem jutottak dűlőre. Értesülések szerint a megbeszélést vasárnap késő este is folytatják. | A NATO kivár Líbia ügyében | Vasárnap estig nem született politikai megállapodás a NATO-tagállamok között arról, hogy az atlanti szövetség miképpen lépjen fel Líbiával kapcsolatban, annak az ENSZ biztonsági tanácsi határozatnak az érvényesítésében, amely repülési tilalmat rendelt el az észak-afrikai ország légterében, illetve kimondta, hogy minden lehetséges eszközt igénybe kell venni a líbiai polgári lakosság megvédésére. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2011/03/20/nato_kivar_libia_ugyeben | 2011-03-20 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Kamatcsökkentést hirdettek lakáshiteleikre a kormánykedvenc üzletemberekhez köthető Magyar Bankholding tagjai, holott a piaci trend éppen ellentétes ezzel. A jó ajánlatok a gazdagoknak szólnak.
Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. Most két cikkben – ez az első – azokat mutatjuk be, akik erejükön felül, gyakran hosszú éveken keresztül ápolták demenciában szenvedő hozzátartozójukat – míg végül a legtöbben belátták, hogy egyedül nem fog menni.
A szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztet a német szociáldemokrata párt listavezetője az EP-választáson. A Die Zeitnek nyilatkozva elmondta, szerinte mi ad reményt a populista áttörés ellen. | Mi kell ahhoz, hogy jó hitelt kapjunk a NER-hez közel álló bankoktól? | Kamatcsökkentést hirdettek lakáshiteleikre a kormánykedvenc üzletemberekhez köthető Magyar Bankholding tagjai, holott a piaci trend éppen ellentétes ezzel. A jó ajánlatok a gazdagoknak szólnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202223__bankholding__kamatcsokkentes__hitelpiaci_boru__hibajavito | 2022-06-14 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
„Aki korán kel, fantasztikus banki lehetőségeket nyer" – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök tavaly április elején a rá jellemző magabiztossággal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedvezményes hitelprogramját. Az MNB célja a programmal az volt, hogy a piacinál kedvezőbb hitelekkel segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat.
A programot a kisebb gazdasági szereplőknek – az úgynevezett mikro-, kis- és középvállalkozásoknak - hirdették meg, a kedvezményezettek között ugyanakkor feltűnik az elmúlt években az ország egyik legjelentősebb ingatlanvállalkozójává nőtt Tiborcz István, a miniszterelnök veje is.
Tiborcz ingatlanos cégcsoportja évente milliárdos hasznot termel, és a Forbes magazin tavalyi becslése szerint ezzel a 60. legértékesebb magyar tulajdonú vállalkozás. A jogi besorolás szerint még ezzel a teljesítménnyel is középvállalkozásnak minősül a cégcsoport, amelynek egyik tagja, a BDPST Zrt. vett fel 3 milliárd forintos kedvezményes hitelt az MNB programjának segítségével. Ezzel váltotta ki egy budapesti ingatlanfejlesztéshez korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét.
A Direkt36 kutatása szerint Tiborczhoz köthető más vállalkozók is részt vettek a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá nevet viselő jegybanki programban. Így jutott 1,72 milliárdos kölcsönhöz annak a Sájer Gábornak a vállalkozása, aki korábban Tiborcz közvilágítási pályázatokon taroló cégét, az Eliost vezette. Kedvezményes feltételekkel kapott közel egymilliárdos nagyságú hitelt egy ismert pécsi szálloda felújítására Czéh-Tóth Márk, aki Tiborcz egyik közeli ismerősének az üzlettársa.
A program a jegybank refinanszírozásával történik, ami azt jelenti, hogy a jegybank előbb bankoknak hitelez, amelyek ezután adják tovább a hitelt a vállalkozásoknak. Tiborcz és üzlettársai a hiteleiket minden esetben állami tulajdonú bankoktól kapták, a BDPST Zrt. például a Budapest Banktól. A BDPST Zrt. annak ellenére folyamodott állami bankhoz kedvezményes hitelért, hogy Tiborcz korábban még arról beszélt, távol akar maradni az állami vagy önkormányzati ügyektől.
Az NHP Hajrá keretében közel egy év alatt összesen 31 ezer vállalkozás jutott különböző méretű hitelekhez. Az MNB kimutatása szerint a kedvezményezettek több mint fele mikro- és kisvállalkozás volt, és a kölcsönt kapók többsége legfeljebb tízmilliós nagyságrendben vett fel hitelt. Tiborcz és a hozzá kötődő emberek cégei ehhez képest jóval nagyobb, milliárdos tételben kaptak segítséget.
Kíváncsi vagy a tényfeltáró újságírás hátterére? Támogasd a Direkt36-ot!
A jegybank a Direkt36-tal azt közölte, hogy az NHP Hajrá keretében eddig megkötött 45 500 ügyletből 155 esetben fordult elő, hogy a hitel mértéke meghaladta az egymilliárd forintot. Azt banktitokra hivatkozva nem árultak el, hogy kik voltak az érintettek. A BDPST Zrt. kölcsönéről azt írták: a cégek hiteleiről nem ők döntenek, ennek ellenére szerintük indokolatlan lenne kizárni a programból azokat a cégeket, amelyek évek óta nyereségesen, hatékonyan működnek. A BDPST Zrt., a Budapest Bank, valamint Czéh-Tóth vállalkozásai nem reagáltak a kérdéseinkre.
Tiborcz jobb kamatra váltott
A kormány tavaly tavasszal egymás után jelentette be azokat a lépéseket, amelyekkel a járvány okozta gazdasági nehézségeket próbálták ellensúlyozni. Ehhez csatlakozott a Matolcsy György vezette jegybank is, amely több intézkedést is bejelentett. Ezek egyike volt, hogy visszahozzák az MNB egyik korábbi programját jóval kedvezőbb feltételekkel, méghozzá NHP Hajrá néven.
Erre az MNB először 1500 milliárd forintot különített el, amit aztán később több lépcsőben 3000 milliárd forintra bővített. A programban a mikro-, kis- és középvállalkozások olcsón, legfeljebb 2,5 százalékos kamatra és fix kamatozással kaphatnak hitelt. Ennek minimális összege 1 millió, a felső plafonja pedig 20 milliárd forint. A kölcsönt akár 20 éves futamidőre is lehet igényelni. Ezt a cégek különböző célokra, beruházásra, hitelkiváltásra, de még a cég napi működésével összefüggő feladatokra, például bérfizetésre is felhasználhatják.
Segítsd a tényfeltáró újságírást az adód 1 százalékával!
Az igénylők egyike Tiborcz István cége, a BDPST Zrt. volt. A 2015-ben alapított vállalkozás jelentős ingatlanportfolióval rendelkezik a fővárosban és vidéken egyaránt. A Forbes magazin a 60. helyre tette a céget és a leányvállalatait tömörítő csoportot a legértékesebb magyar magántulajdonban lévő cégeket tartalmazó tavalyi listáján. A Forbes Tiborcz cégcsoportjának értékét 11,5 milliárd forintra becsülte, amely a magazin összesítése szerint 2019-ben 5,8 milliárdos nyereséget termelt.
A BDPST Zrt. számos ingatlanprojektjének egyike a Budapest belvárosában, a Szabadság téren található, részben műemléki védettség alatt álló Adria-palota felújítása. A cég 2019 márciusában jelentette be, hogy megvásárolta az épület jelentős részét. Ehhez az állami tulajdonú Budapest Banktól (BB) vettek fel egy 2,99 milliárd forintos kölcsönt még 2019-ben. A cégbíróságon fellelhető dokumentumok szerint ez a hitel változó kamatozású volt: a 2,5 százalékos kamathoz ugyanis hozzájött még egy folyamatosan változó érték is.
A BDPST Zrt. tavaly júliusban ezt a hitelszerződést váltotta ki egy másik BB-hitellel, amelyet a bank az NHP Hajrá keretében nyújtott a cégbírósági dokumentumok szerint. Ez a hitel valamivel nagyobb összegű, 3,025 milliárd forint, viszont a kamata már fixen 2,5 százalék. Tiborcz cégének ez nemcsak azért érte meg, mert alacsonyabb lett a hitel kamata, hanem azért is, mert a fix kamattal kiküszöbölte a korábbi kamatkockázatot. A BB számára pedig azért volt előnyös, mert a bank a többi pénzintézethez hasonlóan az NHP Hajrá keretében nulla százalékos kamatra kap hitelt a jegybanktól.
Tiborcznak más cége is kapott korábban közpénzt. Az Elios Innovatív Zrt. nevű cége korábban több közvilágításfejlesztési pályázatot is elnyert, amelyeknél az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szabálytalanságokat talált. Tiborcz a cégből való kiszállása után azt mondta, megértette, hogy a miniszterelnök rokonaként távol kell maradnia az állami vagy önkormányzati ügyektől. Ezt követően a BDPST Zrt. a különböző ingatlanprojektjeihez többször is kapott állami banki hiteleket. Tiborcz ezt azzal magyarázta, hogy ezek nem állami támogatások, hanem hitelek, amelyeket vissza kell fizetni.
Tiborcz tanácsadója
A Budapest Bank nyújtott kedvezményes jegybanki hitelt Tiborcz egyik ismerőse, Sájer Gábor vállalkozásának is. Sájer 2012 és 2016 között volt az Elios Innovatív Zrt. cégvezetője, majd vezérigazgatója, vagyis abban időszakban, amikor a cég számos közvilágítási pályázatot elnyert. Tiborcz és Sájer kapcsolata az Eliosból történő kiszállásuk után is megmaradt, a Válasz online korábbi cikke szerint ugyanis Sájer külsős tanácsadóként segítette Tiborcz cégét az Adria-palota megvásárlása idején.
A BB Sájer cégének, a Nexteen Zrt.-nek tavaly október végén nyújtott egy 1,72 milliárd forintos hitelt. A hitelszerződést néhány nappal azelőtt írták alá, hogy a BB és más bankok részvételével létrejött a kormányközeli Magyar Bankholding Zrt., amelynek köszönhetően a magyar állam közvetett tulajdona megszűnt a Budapest Bankban. A cégbíróságon elérhető dokumentumok szerint a Nexteen Zrt. is az NHP Hajrá keretében kapott hitelt, amelynek kamata fixen 2,5 százalék.
A Nexteen Zrt. több olyan cég tulajdonosa, amelyek napelemparkok létesítésével foglalkoznak. A mostani BB-hhitel fedezeteként ezekre a napelemes cégekre jegyeztek be jelzálogot.
A Nexteen Zrt. a Direkt36-tal azt közölte, hogy miután a Magyar Nemzeti Bank hivatalos közleményében deklarálta, hogy "a hitelprogram a kis és középvállalkozások új beruházásainak támogatására, növekedésre, fejlesztésre és működési finanszírozására jöhetett létre", így az ő cégük "is jogosulttá vált a programban való részvételre."
A pécsi szál
Részt vett a programban a Tiborczhoz áttételesen kötődő Czéh-Tóth Márk is. A pécsi vállalkozó öt trafikkoncessziót nyert el 2013-ban, amelyek működtetésére alapított egy céget is. Egy másik vállalkozása pedig 2014-ben felszámolói jogosultságot szerzett egy állami pályázaton. Mindkét cégben Czéh-Tóth üzlettársa a mai napig Hamar Endre, aki régóta közeli kapcsolatot ápol Tiborcz Istvánnal. Hamar és Tiborcz együtt volt tulajdonos 2010 és 2013 között a Hamar & Tiborcz Kft-ben, de Hamar egy időben Tiborcz legfontosabb ingatlanos vállalkozásában, a BDPST Zrt.-ben is részvényes volt. A BDPST jogi képviseletét pedig továbbra is Hamar ügyvédi irodája látja el.
Czéh-Tóth két cége, a Hotel Palatinus Kft. és HotelKer Kft. jutott kedvezményes hitelhez. Ez a közjegyzői kamara úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásából derül ki, amely a cégek banki kölcsöneiről tartalmaz információkat. Eszerint a két cég a jegybank NHP Hajrá programjának keretében kapott kölcsönt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). A bejegyzésből a hitel összege nem derül ki, csak az, hogy a két cég vagyonára május végén 970 millió forint értékben jegyeztek be jelzálogjogot az MFB javára. Ez pedig az esetek többségében megegyezik a felvett kölcsön összegével. A hitellel kapcsolatban több kérdést is feltettünk az MFB-nek, a bank ezekre üzleti és banktitokra hivatkozva nem kívánt válaszolni.
A Hotel Palatinus Kft. és HotelKer Kft. tavaly januárban jelentette be, hogy megvették a Pécs belvárosában található, több mint százéves Palatinus Hotelt, aminek a felújítását is tervezik. A projektre nemcsak kedvezményes hitelt kaptak, hanem tavaly májusban az is kiderült, hogy ezen felül 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban is részesültek a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Ez utóbbi egy komoly visszhangot kiváltó program volt, amellyel az állami ügynökség a járvány miatt nehéz helyzetbe került turizmust támogatta, a pályázat legnagyobb nyertesei azonban a kormányközeli vállalkozók voltak.
Tiborcz és ismerősei nem magántulajdonban lévő kereskedelmi, hanem állami bankoktól kapták a kedvezményes hiteleiket. Ez pedig azért figyelemreméltó, mert ha egy állami bank ügyfele nem tud törleszteni, akkor ez az állam, vagyis áttételesen az adófizetők vesztesége lesz.
A jegybank április elején közölt statisztikái alapján a Tiborczéknak nyújtott milliárdos hitelek jóval magasabbak annál, mint amit a program többi résztvevője átlagosan kapott. Eszerint közel egy év alatt 31 288 vállalkozás jutott kedvezményes hitelhez. Ezek átlaga a beruházási hitel esetén 36,7 millió forint, a hitelkiváltási kölcsönnél pedig 222,6 millió forint volt. A jegybank szerint a források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmaduk pedig kisvállalkozásokhoz került. | Tiborcz Istvánnak és ismerőseinek is jutott a rászorulóknak meghirdetett olcsó állami Covid-hitelből | Matolcsy György hirdette meg a járvány elején a kis- és középvállalkozásoknak szóló hitelprogramot. Kevesen kaptak belőle olyan nagy összeget, mint Tiborcz és két ismerőse. | null | 1 | https://444.hu/2021/04/14/tiborcz-istvannak-es-ismeroseinek-is-jutott-a-raszoruloknak-meghirdetett-olcso-allami-covid-hitelbol | 2021-04-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vádat emeltek egy nő ellen, mert azzal vert át egy beteget, hogy pénzért elintézi, hogy egy héten belül megműtik - közölte a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség közleménye alapján a Rádió 88.
Azt írják, a nő egy kizárólag járóbeteg-ellátással foglalkozó szegedi magánrendelő vezető tisztségviselője volt, de adminisztrátorként is dolgozott. A beteg 2022-ben kereste fel a rendelőt és a vérvétel közben beszédbe elegyedett a nővel. Ekkor árulta el neki a páciens, hogy egészségügyi állapota miatt sürgősen műtétre lenne szüksége.
A nő a vérvétel közben azt mondta betegének, hogy el tud intézni egy jövő heti műtétet, de ezért most 100 ezer forintot kellene adni. A következő héten további 350 ezer forintot kért és kapott, de műtét nem volt. Az ügyben a Szegedi Járásbíróság dönt majd. | Közel félmillió forintot csalt ki betegétől egy szegedi magánrendelő munkatársa | Vádat emeltek egy nő ellen, mert azzal vert át egy beteget, hogy pénzért elintézi, hogy egy héten belül megműtik. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-08-14/kozel-felmillio-forintot-csalt-ki-betegetol-egy-szegedi-maganrendelo-munkatarsa/66bc697747d3c002f0044d2e | null | true | null | null | szegeder.hu |
David Lipton, az IMF vezérigazgató-helyettese a vállalati közgazdászok amerikai szövetségének (NABE) Washingtonban kedden tartott rendezvényén úgy fogalmazott, hogy a világgazdaság "valóban nehéz helyzetbe került" - derült ki a Financial Times című brit gazdasági újság beszámolójából.
A döntéshozóknak világszerte sürgősen intézkedniük kell, hogy megfelelő választ adjanak a gazdasági növekedés lassulására, valamint a nyersanyag- és pénzpiacok erős kilengései által teremtett új kockázatokra. "Eljött az ideje annak, hogy határozottan támogassuk a gazdasági tevékenységet, és biztosabb alapokra helyezzük a világgazdaságot - fogalmazott Lipton, aki a világgazdasági nehézségek legzavaróbb jelei között említette a globális tőkeáramlás és kereskedelem erős visszaesését.
Az IMF vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy a világgazdaság eljutott ahhoz a ponthoz, amikor egy új recesszió réme valósággá válhat, ha az országok nem lesznek képesek erősíteni a keresletet. Különösen aggasztó, hogy a pénzpiacokon az a benyomás alakult ki, hogy a döntéshozók sok országban már szinte minden lehetőséget kihasználtak a kereslet és ezáltal a fogyasztás ösztönzésére, vagy elveszítették határozottságukat a szükséges intézkedések megvalósításához.
A valutaalap már korábban közölte, hogy a világgazdasági növekedés ütemének lassulására utaló jeleket érzékel, és csökkentheti tavaszi előrejelzésében az idei évre vonatkozó, jelenleg érvényes, 3,4 százalékos növekedési várakozását.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden közzétett átfogó gazdasági indexe ugyancsak azt mutatja, hogy a következő hónapokban lelassul a világgazdaság növekedése, és a legtöbb fejlett gazdaságban is mérséklődik a bruttó hazai termék (GDP) bővülésének üteme.
Vesztett a lendületéből a növekedés az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában és Japánban, és már a lanyhulásra utaló jelek mutatkoznak Németországban is. Olaszországban és az euróövezet egészében stabil növekedés várható, míg Franciaországban jelei vannak a stabilizációnak.
A feltörekvő országok közül romlottak a növekedési kilátások Oroszországban és Brazíliában. Bátorító viszont, hogy Kínában, a világ második gazdaságában stabilizálódni látszik a növekedés.
19:30 Feliratkozom | Új világgazdasági válságtól tart az IMF | A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy erősödik egy új világgazdasági válság kirobbanásának veszélye, és ennek elkerüléséhez azonnali keresletösztönző intézkedésekre van szükség. | [
"gazdaság"
] | 0 | http://infostart.hu/gazdasag/2016/03/09/uj_vilaggazdasagi_valsagtol_tart_az_imf-804377 | 2016-03-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Komjáthi Imre emlékeztet: "4 évvel ezelőtt, a rabszolgatörvény elleni tüntetésen is azt képviseltem, nem hagyhatjuk magunkat megalázni, nem engedhetjük, hogy a dolgozó magyarokat kisemmizze a kormány. Térdficam és közmunka árán, de kiálltam a magyar emberekért. Azonban, ha már képviselő lettem volna, nem kételkedem, olyan sorsra jutottam volna, mint most Fekete-Győr András."
"Vállaljuk és felvesszük a harcot az elnyomó kormánnyal szemben, a politikai csatát azonban tisztességesen, és ne aljas módszerekkel vívja a Fidesz!" - hívja fel a figyelmet.
Az MSZP politikusa szerint ideje, hogy a miniszterelnök átgondolja, milyen jövőt szán a magyar embereknek.
"A magzatkárosító, környezetszennyező akkumulátorgyárak hazánkba telepítése vajon hasznos a magyar embereknek? A Dunaferrt kisemmiző indiai multi hasznos a magyar embereknek? A munkatörvény módosítása, a szakszervezetek ellehetetlenítése, a munkajogi és munkabiztonsági törvények fellazítása vajon hasznos a magyar embereknek? Nem! Az MSZP szerint mindez káros és elítélendő" - írja Komjáthi Imre.
Végül felteszi a kérdést: "Kit szolgál tehát a kormány? A külföldi multikat, a nagytőkét vagy a magyar embereket?" Az MSZP elnöke szerint nem elég hangzatos szavakkal hirdetni a magyarságot, azt tettekkel is kell bizonyítani! A magyar dolgozókat megvédeni és nem kiszolgáltatni kell. Erre pedig a kormánynak minden eszköze megvan, használja ezeket! - írja közleményében Komjáthi Imre. | MSZP: a magyar dolgozókat megvédeni és nem kiszolgáltatni kell | Déd- és ükapáink vérükkel harcolták ki azokat a jogokat, melyeket a fideszes kormány most lábbal tipor és melyektől megfosztja a magyarokat. A dolgozó emberektől kezdve az ellenzéki politikusokig a kormány mindenkit megpróbál elhallgattatni, aki fel meri emelni a hangját a rendszer ellen. Így történt ez Fekete-Győr Andrással, és hasonlóra készülnek Gurmai Zita képviselőtársunk ellen is - írja közleményében Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP elnöke. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/mszp-a-magyar-dolgozokat-megvedeni-es-nem-kiszolgaltatni-kell/529993 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.