text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Augusztus végén írtuk meg, hogy újra kiírta a Miniszterelnökség a június végén visszavont, közbeszerzési tanácsadók kiválasztására kiírt jogsértő közbeszerzési eljárást. Az eset azért volt teljesen abszurd, mert éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
Az első alkalommal a pályázó többek között azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket”, továbbá a kiírásban túl sok volt a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
Annak a tendernek végül nem lett eredménye, mert a Miniszterelnökség visszavonta azt. Aztán újra nekifutottak a kiírásnak, amit azonban láthatóan változatlan feltételekkel indítottak meg – talán abban reménykedve, hogy ezúttal nem támadják meg a pályázók.
Ez a várakozásuk azonban nem igazolódott be: a forgatókönyv ugyanis nagyjából ugyanaz, mint az előző tender esetében. Egy pályázó ismét előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, kifogásolva a kiírás jogsértő feltételeit, a Miniszterelnökség pedig ismételten elutasította azt. Ezután újabb panasz érkezett: ez már a túl alacsony óradíjakat kifogásolta az ajánlattevők esetében. A Miniszterelnökség erre is választ adott (nyugtatni próbálta a panaszost), ám közben váratlan dolog történt: felbukkant az Integritás Hatóság.
Az Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések, projektek tekintetében. A Hatóság minden olyan esetben felléphet, ahol álláspontja szerint nem tették meg a szükséges lépéseket a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására.
A kormány által létrehozott, közpénzből működtetett szervezet jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a tenderrel kapcsolatban. Most azonban kiderült, hogy hiába.
A Döntőbizottság ugyanis megszüntette a jogorvoslati eljárást arra hivatkozva, hogy „a hivatalbóli kezdeményező nem európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárással szemben nyújtotta be hivatalbóli kezdeményezését, melynek okán hiányzik a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztéséhez szükséges kezdeményezési jogosultsága”. Ez pedig „olyan eljárásjogi akadálynak minősül, hogy a Döntőbizottság a kezdeményezést érdemben nem vizsgálhatta.”
Vagyis, mivel nem uniós forrásokból fizetnék a szakértőket, az Integritás Hatóságnak nincs lehetősége jogorvoslati eljárást kérni.
Így pedig hiába merült fel a jogsértés gyanúja, úgy tűnik, egyelőre senki sem vizsgálja érdemben a Miniszterelnökség tenderét.
Bár úgy tűnhet, hogy ezzel a történet véget is ért, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mindig tartogat meglepetéseket. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésén ugyanis két olyan név bukkant fel, akikre nem feltétlenül lehetett számítani.
Megjelent Mészárosék ügyvédje, a KESMA tulajdonosa
A nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az eljárást „egyéb érdekeltként” nyomon követte „a részvételi szándékát jelző” Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselője, Dr. Kertész József Tamás ügyvéd, valamint a Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft., amit Bokor Gergő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó képviselt.
2020 decemberében írtuk meg, hogy a dr. Kertész József Tamás lett az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron. Az ügyvéd ugyanis abban az évben szerezte meg a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét megtestesítő részvényeket Liszkay Gábortól. (Liszkay még tavasszal távozott a Mediaworks Hungary Zrt.-től is, ahol korábban vezérigazgató volt.)
A Media Fundamentum Zrt. annak a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) az alapítója, amelynek 2018-ban a Fidesz-közeli médiaszereplők formálisan odaajándékozták a különböző cégeiket, létrehozva ezzel egy hatalmas médiaszörnyet, Kertész József Tamás ügyvéd emellett a Prime Finance és a Prime Property magántőkealap tulajdonosa is.
Kertész azonban mindezek előtt még azzal szerzett magának hírnevet, hogy 2018-ban a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselte – az akkor még felcsúti polgármester – Mészáros Lőrincet az osztrák közszolgálati csatornával, az ORF-el szemben. (A csatorna egy korábbi riportjában valótlanul állította, hogy Mészáros Lőrinc „több futballklubot tulajdonol”, „az elmúlt években privatizált termőföldek fele hozzá tartozik, és számos trafikkoncessziót nyert”.) Kertészt azóta is Mészáros ügyvédjeként aposztrofálják.
Aki levezényelte az Elios győzelmeit
Bokor Gergő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. képviseletében vett részt az eljárásban. Bokorról 2016-ban írta meg az Index.hu, hogy „a semmiből jött, levezényelte az Elios győzelmeit, majd távozott”.
A lap szerint a Közbeszerzési és Tanácsadó Kft. intézte a miniszterelnöki cég győzelmével zárult közbeszerzéseket Tamásiban, Balatonfüreden, Tapolcán, Szekszárdon, Hatvanban, Kalocsán, Siklóson, Cegléden, Sárváron, Hajdúböszörményben és Mezőhegyesen is úgy, hogy a közbeszerzési adatbázis a célzott keresésre csak ezt az együttműködést adja ki találatként a városok és a cég között.
A munka mindenhol a közvilágítás fejlesztése volt, a nyertes pedig mindig Tiborcz István cége, az Elios lett.
A 11 tender 3,2 milliárd forintnyi megrendelést hozott az Eliosnak, a cég győzelmeiből nagyjából minden harmadik a Közbeszerzési és Tanácsadó Kft. közreműködésével jött össze.
Bokor Gergő cége ma is megvan, és továbbra is jól hoz a konyhára: tavaly 112 milliós forgalmat bonyolított, és 38,8 milliós eredményt produkált. | Nem vizsgálják a Miniszterelnökség jogsértőnek tűnő tenderét, amelyben Mészáros ügyvédje is felbukkant | Júliusban írtuk meg, hogy a Miniszterelnökség jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket, ám végül visszavonták a 470 millió forintos ten | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/24/nem-vizsgaljak-a-miniszterelnokseg-jogsertonek-tuno-tenderet-amelyben-meszaros-ugyvedje-is-felbukkant/ | 2023-10-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A bolygó lakosságának egyharmada még mindig nem rendelkezik saját otthoni vécével – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) közös jelentéséből.
A kedden kiadott dokumentum szerint az illemhelyet nélkülözők továbbra is szennyezik a vízforrásokat, és veszélyt jelentenek a közegészségre, valamint világszerte több millió ember biztonságára – írja az MTI. Mindez hozzájárul a rosszul tápláltsághoz és a gyerekkori alulfejlettséghez, évente 161 millió gyereknek okozva testi és mentális károsodást.
"Mindaddig, amíg nem él mindenki megfelelő higiéniai körülmények között, nincs remény a vízellátás minőségének javulására, és továbbra is túl sokan fognak meghalni fertőzött víz által terjesztett betegségekben" – írta közleményében Maria Neira, a WHO közegészségügyi részlegének vezetője.
A jelentés kiértékeli az ENSZ 2000-ben kitűzött globális céljaiban – köztük abban, hogy mindenki számára biztosítsák a tiszta ivóvizet és a higiéniai berendezéseket – elért eredményeket. A határidő idén lejár, és az ENSZ jelenleg a fenntartható fejlődést szolgáló újabb célok kidolgozásán fáradozik, amelyek megvalósítására mintegy 2,5 billió dollár áll rendelkezésre 2030-ig. | A Föld harmadának nincs saját vécéje | A Föld harmadának nincs saját vécéje - Ezzel a WHO szerint másokat is veszélyeztetnek. 2030-ig 2,5 trillió dollárt költenek a fejlődésre. | [
"wc",
"vécé",
"who",
"statisztika",
"tudomány"
] | 0 | http://index.hu/tudomany/egeszseg/2015/07/01/a_fold_harmadanak_nincs_sajat_veceje | 2015-07-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A papírokból az is kitűnik, hogy a beruházást a MCS Vágóhíd Kft. végzi majd. Az Opten céginformációs szolgáltató szerint a társaságot tavaly március közepén hozták létre 1,5 milliárd forint jegyzett tőkével. A cég egyik tulajdonosa a Pick Szeged Zrt., míg a másik az egykori Wallis alapító Nagy György érdekeltségében lévő Ho-Me 2000 Kft. Az MCS Vágóhídnak egyébként Nagy György az ügyvezető igazgatója. is.
A kiemelt minősítést maga a város is kérte. A tervezetből, amelyet június 10-ig lehet véleményezni, arra is utalást tesznek – bár ezt korábban Csányi Sándor is több helyen elmondta –, hogy a vágóhíd építése mintegy 15 milliárd forintba kerül majd, s a beruházást három lépcsőben valósítják meg. Ennek eredményeként mintegy 400 embernek adnak majd munkát az új üzemben.
Forrásaink korábban úgy tájékoztattak, hogy a projekt megkezdését a második negyedévre tervezték. Első körben azokat az infrastrukturális beruházásokat indítanák el, amelyek nélkülözhetetlenek, így többi között az útépítéssel és a közművek fejlesztésével kezdenének.
Az ezekhez szükséges hatósági eljárásokat egyszerűsítheti, gyorsíthatja meg a kormányrendelet. Ezt követően – az engedélyek megszerzésétől függően – az év második felében már az üzem kivitelezési munkái is elindulnának. A társaságnak az építésre kijelölt területtel már nem kell foglalkoznia, azt már megvásárolták.
Ismereteink szerint a tervezési munkák már az év eleje óta zajlanak, ahogy a vágóhíd működéséhez nélkülözhetetlen gépi technológia beszerzéséhez szükséges pályázatokat is előkészítették. Az új vágóhíd igencsak méretes kapacitással rendelkezne a hazai piacon. Hiszen a tervek szerint, éves szinten – egy műszakban – egymillió sertés vágására alkalmas üzemet alakítanak ki a dél-magyarországi városban. | Gazdaság: Csányi vágóhídja kiemelt beruházás lesz | A kormány kiemelt jelentőségűnek minősítené a Csányi Sándorhoz köthető Bonafarm Zrt. Mohácsra tervez | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/kiemelt-jelentossegu-lesz-a-bonafarm-vagohidja-1465887 | 2014-06-03 17:22:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Bese-ügy a katolikus egyház közös felelőssége - jelentette ki a Magyar Hangnak nyilatkozva Beer Miklós nyugalmazott váci püspök, aki úgy véli, a paphiány oda vezetett, hogy az egyház nem ügyel kellően az alkalmasság kritériumaira.
A lap annak apropóján kérdezte meg a püspököt, hogy megírták, Bese Gergő nem csak azzal bukta el a hitelességét, hogy a NER kirakatpapjaként viselkedett és a kormányzati panelek felmondása közben melegorgián vett részt: most kiderült az is, hogy vélhetően papi hivatásától nem függetlenül nem csekély ingatlanvagyonra is szert tett.
Bese Gergő évekig rajta volt a KDNP-s Nacsa Lőrinc fizetési listájánFéltékenységi ügy állhat a Bese-botrány kirobbanása mögött
Beer Miklós úgy vélekedett erről, hogy a papok eltartási szerződések révén történő magánvagyon-gyarapodása ellen könnyen felléphetnének az egyházi vezetők. Ugyanakkor Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek titkárságán keresztül úgy nyilatkozott, hogy a papok nem tesznek szegénységi fogadalmat, csak a szerzetesek. Így elviekben ez egyházi értelemben önmagában nem jelent problémát.
Beer Miklós szerint sokat segítene, ha szabályként bevezetnék, hogy eltartási szerződést csakis püspöki beleegyezéssel köthet egy pap. Az egyház hitelességével és a közelmúlt botrányaival kapcsolatban általánosságban pedig úgy fogalmazott: "Nem könnyű, de meg kell szólalni. Mindenekelőtt az egyházunk nevében szeretnék bocsánatot kérni mindazoktól, akik megbotránkoztak, akiknek fájdalmat okoztak ezek a történetek. (...) A mi felelősségünk, hogy bocsánatot kérjünk és törekedjünk arra, hogy megtartsuk az egyház hitelességét."
Mint ismert, Bese Gergő ügyén kívül két pedofil pap, Hatházi Róbert és R. Gábor botránya is megrázta az elmúlt hetekben a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét. Bábel Balázs érsek mindhárom érintettet menesztette.
A Fidesz kitüntette, Ferenc pápa budapesti szentmiséjének a szervezésében is részt vehetett a pedofília miatt nemrég felfüggesztett kecskeméti plébánosEgy pap útja a díjesőtől a vádlottak padjáig - Két hét múlva kezdődik a pedofíliával vádolt R. Gábor pere | Beer Miklós püspök a katolikus egyház nevében bocsánatot kért a közelmúlt botrányai miatt | A Magyar Hang arról írt, hogy Bese Gergő NER-pap komoly ingatlanvagyonra is szert tett. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3251210_beer-miklos-bese-gergo-vagyonosodas | null | true | null | null | Népszava |
Magyar Péternek kell választ adni a túlárazott, Diákhitel Központ által kötött szerződésekre,jól látszik az álszentség, hogy valaki a nyilvánosság előtt bizonyítékok nélkül vádaskodik, korrupcióval vádolja a kormányt, majd amikor a saját gyakorlatát megnézzük, ezek a vádak rá vonatkozóan megalapozottnak látszanak - mondtaa Kormányinfón Gulyás Gergely.A Miniszterelnökség vezetőjét a túlárazott szerződések nem lepik meg, hogy ki kivel szerződik, szabadon eldöntheti, de fontos, hogy a közbeszerzési szabályokat be kell tartani. Azt is mondta, Magyar Péter részéről nem lehet számítani semmilyen együttműködésre a hatóságokkal. | Gulyás: Magyar Péternek kell választ adni a túlárazott szerződésekre | Jól látszik az álszentség, hogy valaki a nyilvánosság előtt bizonyítékok nélkül vádaskodik, korrupcióval vádolja a kormányt, majd amikor a saját gyakorlatát megnézzük, ezek a vádak rá vonatkozóan megalapozottnak látszanak - mondta Gulyás Gergely Magyar Péter túlárazott szerződéseiről. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/magyar-peter-tularazott-szerzodesek-kormanyinfo | null | true | null | null | Origo |
Amint arról az Index cikksorozata is beszámolt, több milliárd forint aggályos pénzmozgást tárt fel az MVM-nél lefolytatott belső vizsgálat. A tavaly márciusban leváltott Kocsis István vezérigazgató regnálása idején az MVM több mint egymilliárd forintot költött egy meghiúsult horvátországi szállodabérletre, másfél milliárd forint befektetési kölcsönt kapott egy ciprusi, és közel tízmilliárd forintot egy Kajmán-szigeteki hátterű offshore társaság.
Az offshore cégeket Szász András képviseli, akit Kocsis István tanácsadóként foglalkoztatott. Mártha Imre, az MVM új vezérigazgatója szerint májusra tisztázódhat a veszteség mértéke. Az MVM-leányvállalat Vértesi Erőmű Zrt. márciusban büntetőfeljelentést tett a tavalyi évben Kapolyi László „bíztatására" kötött áramvásárlási szerződések miatt is, amiből az államnak szintén jelentős kára származott.
Kocsis István, az MVM volt vezérigazgatója szerint az offshore cégekre azért volt szükség, mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedésről szóló stratégiáját, Szerbiában és Boszniában készült befektetésekre. Kocsis azt mondta az Indexnek, hogy ebben a régióban "alkotmányos költségei" vannak az üzletszerzésnek, ezért vonta be az offshore cégeket. Kocsis szerint az egyik offshore céget az a Meinl Bank ajánlotta, amelynek tulajdonosát az osztrák hatóságok április elején őrizetbe vették, és hűtlen kezeléssel vádolják.
Az MVM felügyelőbizottsága, majd igazgatósága is úgy döntött, hogy ezekben az ügyekben a polgári peres, illetve fegyelmi eljárások mellett nyomozati eljárás kezdeményezése is indokolt, mert „a vizsgált ügyletek tekintetében a kompetencia szabályok megsértésén túl egyes ügyleteknél felmerülhet a büntető törvénykönyvi tényállások megvalósulásának a gyanúja is." Ezért csütörtökön feljelentést tettek a Nemzeti Nyomozó Irodánál. | Feljelentést tett az MVM a Kocsis alatt elkóborolt milliárdok ügyében | Feljelentést tett az MVM a Kocsis alatt elkóborolt milliárdok ügyében - A Nemzeti Nyomozó Irodánál tett büntető feljelentést az áramtársaság az offshore cégekhez került milliárdok miatt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/04/09/feljelentest_tett_az_mvm/ | 2009-04-09 00:00:00 | true | null | null | Index |
A fővárosi közgyűlés pénteken dönt annak a támogatási szerződésnek az aláírásáról, ami szerint Budapestnek 400 millió forintot utal a kormány a margitszigeti szökőkút felújítására.
A közgyűlési döntés tulajdonképpen már csak formaság, hiszen a munkára már kiírták a tendert, amit meg is nyert a Főkert Kft. – Pannon Park Forest Kft. – Ganz Hydro Kft. konzorcium bruttó 402 millió forintos vállalási árral. A beruházás költségeit a kormány fizeti.
De mi kerül ezen a felújításon 402 millióba? Az előterjesztés szerint elbontják és újraépítik a szökőkút medencéjét, cserélik a vízgépészetet, valamint a hang- és fényjátékot, rendezik a kút környezetét (új burkolatok, zöldfelület-felújítás, térfigyelő kamerák, új növényágyak, felújított pergolarendszer). A még részletesebb felújítási tervekért kattintson ide.
A szökőkutat utoljára 11 éve, 2002-ben újították fel, 150 millió forintért. A kút ekkor homokszűrős és vegyszeradagolós szűrőrendszert és számítógép-vezérlést kapott: ez szinkronizálja a víz játékát, 136 fényszóróból álló díszvilágítását és zenéjét, amely a kút körüli oszlopokon elhelyezett hangfalakból érkezik. | Mi kerül 400 millióba a margitszigeti szökőkúton? | Mi kerül 400 millióba a margitszigeti szökőkúton? - A főváros ennyiért újíttatja fel a nevezetes zenélő kutat. 2002-ben ugyanez még 150 millió volt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2013/02/18/mi_kerul_400_millioba_a_margitszigeti_szokokuton/ | 2013-02-18 13:09:00 | true | null | null | Index |
Gyűlnek az ellenzéki aláírások | Hétfő estére sikerült megoldani a gigantikus adócsalások ügyét kivizsgálni hivatott különbizottság összehívásának ügyét, az újraindított - piros színű - íveken szépen gyűlnek az LMP, a DK, az MSZP, az Együtt-PM képviselőinek és más függetleneknek az aláírásai. | null | 1 | https://nepszava.hu/1004585_gyulnek-az-ellenzeki-alairasok | 2013-12-03 05:39:00 | true | null | null | Népszava |
|
A múlt héten egészen döbbenetes fotók jelentek meg Hadházy Ákos független képviselő révén a 444-en arról, hogy milyen értelmetlen módon tűnhetnek el százmillió forintok az EU-s támogatásokból. A korszakos képeken budi előtt focizik gumilabdával három ember, marmonkannák és tégladarabok között szlalomoznak biciklivel, vagy éppen szőlőmunkásokat gimnasztikáztat az az alapítvány, amely 450 millió forintos uniós támogatásból szervezett sportnapokat kistelepüléseken.
Ugyan a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány a cikk után azt közölte, hogy büszkén vállalják programjukat, és semmilyen takargatni valójuk nincs, mégis törölték a Facebook-oldalukat, az összes, sportnapokról beszámoló videóval és képpel együtt. A szabadidősport népszerűsítésére indított uniós program nyertesei között nem a Harmadik Évezred az egyetlen, amelynek nem érhető már el a Facebook-oldala.
Az RTL Klub beszámolója a tragikomikus képekről
A 2017-ben kihirdetett, tízmilliárdos program során jellemzően 250 millió forintos támogatást osztottak ki a szabadidősportos szervezetek között. A 36 támogatott szervezet közül a harmadik legnagyobb összeget, 450 millió forintot a Harmadik Évezred kapta. Ezt pedig éppen az az alapítvány előzi meg (három forinttal), amelynek már szintén nem elérhető a Facebook-oldala.
Ezt a szervezetet Utak és Esélyek Alapítványnak hívják, és a két alapítvány több más, jóval konkrétabb ponton is kapcsolódik egymáshoz a törölt Facebook-oldaluk mellett.
Az uniós pályázaton a harmadik legtöbb pénzt kapó Harmadik Évezredet az ugyanezen a pályázaton a második legtöbb támogatást kapó Utak és Esélyek Alapítvány vezetője, D.-né egyik rokona*Ezt az Utak és Esélyek Alapítvány egyik volt munkatársa mondta nekem, és egy névegyezőség is erősíti. alapította. A Harmadik Évezred székhelye a mai napig ennek a rokonnak a tulajdonában álló kismarjai családi ház, amelyet éppen 7 millió forintért hirdetnek az egyik ingatlanos honlapon*A hirdetést D.-né is megosztotta a Facebook-oldalán..
A Harmadik Évezredet vezető Glückné Márton Gyöngyi pár éve a Haza és Esélyek Alapítvány felügyelő szervének elnöke volt.
A két alapítvány vezetője máshonnan is ismerhette egymást. Ahogy a 168 óra megírta, Glückné egy kispesti óvoda óvónője. A másik alapítványt vezető D.-né szintén óvónőként dolgozott, korábban mindkettejüknek jelent meg tanulmánya egy kispesti nevelési szaklapban.
Mivel a Facebook-oldaluk már nem létezik, a honlapjukról meg nem derül ki lényegében semmi a mostani programról, az nem látható egyértelműen, hogy D.-né alapítványa is hasonló módszerekkel költötte-e az uniós támogatást a sportnapokra. Amikor D.-nét felhívtam, hogy megkérdezzem, mire fordítják a 450 millió forintos EU-s támogatást, kinyomta a telefont, majd az üzenetemre sem reagált.
Egyórás erdei séta kétmillióért
Az általunk megismert két példa alapján mindenesetre rengeteg pénzt szakíthatott az alapítvány. Tudomásunk szerint az egyik településen egy rövid erdei séta szervezésében vett részt az alapítvány, amely nagyjából egy óráig tartott, és mintegy százan mentek el rá. Az alapítvány nem is vett részt a tényleges szervezésben, azt egy helyi intézményre bízta, cserébe fejenként ezer forintot fizetett a sétán résztvevők után.
Minimális energiabefektetéssel, még a szervezést is kiszervezve tehát 100 ezer forintjába került az alapítványnak egy ilyen séta, miközben fejenként közel 20 ezer forintot keresett rajta. A 450 milliós program fejében ugyanis 21 750 embernek kell részt vennie az alapítvány programjain három év alatt. Egy emberre lebontva tehát 20 700 forint jár egy részvétel után.
Az egyórás, más által szervezett séta tehát hiába került csak 100 ezer forintjába, több mint 2 millió forint közpénzt kapott erre az alapítvány.
A másik eset Barcs környékéhez kapcsolódik. Barcs és a környékbeli települések bevonásával biciklis napot tartottak, amely során a résztvevők a szomszédos vagy akár távolabbi településekre biciklizhettek át, ismerkedhettek egymással és zsíroskenyerezhettek. Horváth Gábor, a barcsi önkormányzat sportreferense azt mondta nekem telefonon, hogy az egész napos rendezvényen nagyjából 60-70 ember vehetett részt.
Horváth szerint az Utak és Esélyek itt sem szállt be a szervezésbe. Azt mondta, az alapítvány csak az ötletet adta, ezen kívül felhívták a kontaktszemélyeket a résztvevő települések önkormányzatnál. A szervezést és a zsíros kenyeret az önkormányzatok állták, Horváth szerint az Utak és Esélyek anyagilag csak a díjazáshoz járult hozzá, de ennek értéke a pár tízezer forintot sem érte el.
A két programnál általam elért szervezők kifejezetten pozitívként tekintettek az eseményekre, jó kezdeményezésnek tartották őket. Azt nem vették figyelembe, vagy nem is voltak a tudatában, hogy minden egyes sétáló vagy pár kilométert bicikliző ember 20 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást jelentett egy olyan alapítványnak, amely az általam megismert példák alapján tudatosan törekedett arra, hogy a legkisebb energiabefektetéssel növelje az „elérendő személyek számát”. Nagyon hasonló esetről számolt be a Népszava a Harmadik Évezred esetében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon több ember „sportol" a munkahelyén, mint a szabadbanA napi hat percet sportoló magyarok sajátos sportolási szokásaikkal emelkednek ki az európai mezőnyből. Egyébként a kontinensen általában is egyre több a tespedő.
Mindenesetre az alapítványt vezető D.-nének volt már tapasztalata arról, hogy hogyan lehet minél költséghatékonyabban felhasználni közpénzt. A gyerekeivel közös 3D Oktatási Kft. öt közbeszerzést nyert meg 2014-2015-ben (a kiírók között volt például a Klebersberg Intézményfenntartó Központ, a Türr István Intézet vagy a Magyar Szabadidősport Szövetség, amely mellesleg a legtöbb pénzt, 750 millió forintot kapott a cikkben taglalt uniós pályázaton). Ezek zömmel fejlesztési programok minőségbiztosítását, projektmenedzselését jelentették, döntően 20 és 30 millió forint közötti értékben.
Az öt nyertes közbeszerzésből háromnál fordult elő, hogy D.-né családi cégének az egyik riválisa a jelenleg D.-né által vezetett alapítvány, az Utak és Esélyek volt*D.-né 2012 és 2015 között átmenetileg nem vezette hivatalosan az alapítványt, de ebben az időben is az ő tulajdonába is tartozó ingatlanban volt a székhelye.. Mindhárom esetben rajtuk kívül még egy pályázó volt. Az állami megrendeléseknek köszönhetően a cégnek 2015-ben 129 millió bevétele volt (az azt megelőző és követő két évben sem érte el a 10 milliót a cég forgalma), ráadásul bődületes, piaci alapon nehezen elképzelhető profitrátával működött: 81 millió forintos adózott eredménnyel zárt abban az évben, a cég bevételének tehát 63 százaléka lett nyereség.
Ergózás a faluházban
A szabadidősport népszerűsítését célzó uniós programon egyébként több, politikához köthető szereplő érdekeltsége is jelentős összegeket kapott. A negyedik legnagyobb támogatást a Magyar Ergométer Szövetség nyerte el. Az ergométeres evezés beltéri evezést jelent, tehát egy gép segítségével lehet szimulálni az evezést. A szervezet elnöke Horváth Gábor kétszeres olimpiai bajnok exkajakozó, aki a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagja és az épülő gellérthegyi siklóban is érdekelt. Az egyik elnökségi tag az Orbán Viktor fogorvosaként ismertté vált Bátorfi Béla, aki a Magyar Triatlon Szövetség elnöke is egyben. A szövetséget tavaly még Bényi Szabolcs vezette, aki a Heves Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke.
A Magyar Ergométer Szövetség 444 millió forintot nyert el a cikkben bemutatott uniós pályázaton. A tervük az, hogy nagyobb városi rendezvényekhez csatlakozva mutassák be az ergométereket, illetve 270 település bevonásával egy közösségi versenyt szervezzenek, amely során egy adott településen négy hónapig lehet ergózni a faluházban, a művelődési házban vagy az iskolában elhelyezett gépeken.
Szintén a nyertes pályázók között van a Bükkösd Jövőjéért Alapítvány, amely a bükkösdi polgármester érdekeltsége, és 250 millió forintos támogatást kapott a pályázaton. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Budai Zsolt polgármester felesége. Az alapítvány 14 ember által kedvelt Facebook oldalán viszont van olyan ajánló, amelyen Budai Zsolt van megadva az alapítvány által szervezett rendezvény kontaktszemélyeként.
Az N1 Tv riportja.
Budai Zsoltról és néhány visszás ügyéről az N1 Tv forgatott egy szemléletes riportot több mint egy éve. A riport szerint Budait korábban sikkasztásért ítélték el, a településen uniós pénzből épült térkőüzem elhagyatottan vegetál, de van benne rendőri igazoltatás és menekülő polgármester is. | Kétmillió forint egyórás sétáért - csúcsra járatták az uniós pénzek leszívását | A kamusportnapokkal lebukó alapítványhoz kötődik egy szintén 450 milliót elnyerő alapítvány. Sétát szerveztettek 100 ezerért, amelyre 2 millió támogatás járt. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190226/ketmillio-forint-egyoras-setaert-csucsra-jarattak-az-unios-penzek-leszivasat/ | 2019-02-26 12:56:22 | true | null | null | G7 |
A belügyminisztert megkérdezte a Blikk, milyen munkával kereste azt a 118 millió forintot, amiről adóbevallásának rövid kivonatában számolt be. A tárca vezetője készséggel válaszolt, bár épp a lényegről nem tudtunk meg többet.
– A munkaviszonyból származó 2011-es jövedelmem bruttó 16 798 036 forint volt, és költségtérítésként 291 391 forintban részesültem. Ez volt az összes jövedelmem, amelyet miniszteri tevékenységemért kaptam. Más munkaviszonyom nincs. A teljes összevont adóalapban tüntettem fel a nem önálló tevékenységből származó jövedelmem is – írta Pintér Sándor a Blikknek.
Annyit hozzáfűzött a miniszter: az itt nyilvántartott és leadózott jövedelme még a 2010. május 31-ét megelőzően szerzett jogosultságból ered.
Pintér egyébként miniszteri kinevezése előtt eladta cégét, s a részletekben fizetett vételárból tavaly további 476 milliós bevétele is volt.
M. S. | Pintér nem beszél a 100 millióról | Budapest — Miniszteri fizetésén és a cége eladásából származó félmilliárdon kívül további százmillió forint jövedelme volt Pintér Sándornak – derült ki a napokban közzétett tavalyi adóbevallásából. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/pinter-nem-beszel-a-100-milliorol-2091305 | 2012-06-13 04:25:00 | true | null | null | Blikk |
Nem valószínű, hogy Párizsba viszik Felipe Massát. A család elégedett a magyar ellátással, ráadásul a kórház igazgatója szerint felesleges kockázatot vállalnának a szállítással. Az autóversenyző állapota kielégítő, azt azonban még nem tudni, mennyire sérült a szeme, és ez mennyiben befolyásolhatja a pályafutását.
A budapesti Honvéd-kórház főigazgatója nem tartja valószínűnek, hogy a versenyzőt átszállítanák Párizsba. Szilvásy István az FN-nek elmondta: a család elégedett az ellátással, szerinte nem vállalják az átszállítással járó felesleges kockázatot.
Veres Róbert idegsebész professzor, aki a műtétet végezte, Massa tudatállapotát kielégítőnek nevezte: a szóbeli felszólításokra reagál. Kérdés azonban, hogy mennyire sérült a versenyző szeme, és ez a későbbiekben milyen mértékben befolyásolja további karrierjét. A pilótát továbbra is az intenzív osztályon ápolják, és altatásban tartják, de állapota már stabil. A kórház vezetői részletes tájékoztatást estére ígértek.
Luca di Montezemolo délelőtt meglátogatta a szombaton súlyos sérülést szenvedett Felipe Massát a budapesti Honvéd-kórházban. A Ferrari első embere is hálás a magyar orvosoknak, és maximálisan elégedett a versenyző ellátásával.
Az orvosok mindent megtesznek a sportolóért ()
A Magyar Nagydíj szombati időmérő edzésén Felipe Massát egy előtte haladó autóról leszakadt rugó találta fejbe, mely után nagy sebességgel csapódott a gumifalba. Koponyatöréssel szállították kórházba, ahol állapotának stabilizálása után – a beszállítástól számított negyven percen belül – megoperálták.
Montezemolo elnök optimista és reméli, hogy Massa újra a csúcson lesz, a Ferrari csapatnak azonban minél hamarabb döntenie kell arról, ki helyettesítse a brazil versenyzőt. | Megvakulhat Massa | Nem valószínű, hogy Párizsba viszik Felipe Massát. A család elégedett a magyar ellátással, ráadásul a kórház igazgatója szerint felesleges kockázatot vállalnának a szállítással. Az autóversenyző állapota kielégítő, azt azonban még nem tudni, mennyire sérült a szeme, és ez mennyiben befolyásolhatja a pályafutását. | [
"autó-motor"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2009/07/27/megvakulhat_massa | 2009-07-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A négy évig tartó holland misszió befejeztével az ország déli részén lévő Uruzgán tartomány feletti ellenőrzést más ország veszi át a nemzetközi erőkön belül. A NATO a holland erők távozása után is ellátja azokat a feladatokat, amelyeket eddig ellátott: a harci műveleteket, az afgán hadsereg képzését és az újjáépítést. | Megkezdődött a holland kontingens kivonása Afganisztánból | A négy évig tartó holland misszió befejeztével az ország déli részén lévő Uruzgán tartomány feletti ellenőrzést más ország veszi át a nemzetközi erőkön belül. A NATO a holland erők távozása után is ellátja azokat a feladatokat, amelyeket eddig ellátott: a harci műveleteket, az afgán hadsereg képzését és az újjáépítést. | [
"külföld"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2010/08/01/megkezdodott_a_holland_kontingens_kivonasa_afganisztanbol-370008 | 2010-08-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Megfelelve a kötelező jogszabályi előírásoknak, szerdán hivatalosan lezajlott az átadás-átvétel a városházán, adta hírül a közösségi oldalánSzókovács Péter, Gyöngyös kedden hivatalba lépett polgármestere.
- A megkapott dokumentumok feldolgozását, áttekintését, ellenőrzését, összevetését a mai nappal el tudjuk kezdeni. Nem csekély a feladat, sokrétű szakértelmet igényel, de fel voltunk készülve erre. Azt tudjuk, hová szeretnénk eljutni: ennek első lépése pedig pontosan, precízen és tényszerűen rögzíteni, majd átláthatóan nyilvánossá tenni a "honnan indultunk" állapotát. Mi ezt így tartjuk helyénvalónak. Gyöngyösön rendnek kell lennie! - fogalmazottSzókovács Péter a Facebook-oldalán. | Megtörtént a váltás a gyöngyösi városházán | Szókovács Péter polgármester és Hiesz György volt polgármester részvételével zajlott az átadás-átvétel a városházán. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/megtortent-a-valtas-a-gyongyosi-varoshazan | null | true | null | null | HEOL |
"Valószínűleg decemberben tarthatják meg aMiskolctapolcaleválásáról döntő népszavazást, írta 2004. október 16-án az Észak-Magyarország. A húsz éve megjelent cikkből kirajzolódnak a részletek: az előkészítő bizottság másodszor is összegyűjtötte a népszavazáshoz szükséges számú aláírást. Azért másodszor, mert az év augusztusának elején megkezdett gyűjtés egy félreértés miatt érvénytelen lett. Akkor több mint 700-an írták alá az íveket, azonban abból 180 érvénytelen lett, mivel személyi szám helyett a személyazonossági szám került az ívekre. Ezért kezdeményezték az újabb aláírásgyűjtést. A cikkből kiderült az is, hogy alig három hét alatt újból összegyűlt a 717 aláírás, kicsivel több, mint amennyien a korábbi íveket aláírták. A cikk úgy sejtette, hogy 2004. december 5- én tarthatnák meg a népszavazást - akkor egyébként is tartottak egyet országosan például a kórházprivatizáció ügyében.
Ma már tudjuk, hogy a népszavazást 2005 januárjában tartották, de nem járt sikerrel. Később, 2009-ben újra próbálkozott a településrész, akkor a fővárosi bíróság döntése miatt nem válhattak le. Miskolctapolca ma is a vármegyeszékhely része. | Miskolctapolca szakítani akart | Húsz éve már annak, hogy Miskolctapolca másodszor is népszavazást kezdeményezett, hogy leváljon Miskolcról. 2004 októberében az aláírások újból összegyűltek. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/10/miskolctapolca-szakitani-akart | null | true | null | null | BOON |
Varga Mihály május elején jelentette be, hogy a kormány további két évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát.
A pénzügyminiszter posztja szerint ez azt jelenti, hogy 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 nm-ig) és családi házakat (300 nm-ig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli. További könnyítés, hogy a kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént.
Az adócsökkentéssel a kormány évente 200 milliárd forintot hagy az embereknél, miközben a magyar építőiparnak is jelentős segítséget nyújt
- írta Varga Mihály.
A kormány honlapjára felkerült törvényjavaslat szövege szerint 2024 vége helyett 2026 végéig lehet alkalmazni az 5 százalékos áfát új lakóingatlanok eladásánál, továbbá akkor is, ha
az építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2026. december 31. napjáig véglegessé vált;
vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. szeptember 30. napján bejelentették;
vagy a magyar építészetről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentést legkésőbb 2026. december 31. napjáig tudomásul vették.
A törvényjavaslattal kapcsolatos társadalmi egyeztetés május 12-én zárult le, azonban azóta sem került az Országgyűlés elé. Amennyiben ez az év végéig nem történne meg, akkor csak a rozsdaövezeti fejlesztésekre vonatkozna a jövő évtől az 5 százalékos kedvezményes áfa.
Előzmények
A könnyítés nem újkeletű, az új lakásokra lényegében 2016 óta fennáll az 5 százalékos kedvezményes áfa, amelyet a lakásépítési piac élénkítése érdekében vezetett be a kormány egészen 2019-ig, de azután is lehetett vele élni az átmeneti szabályok szerint.
2021. január 1-jétől él a jelenlegi kedvezmény, amelyet előbb veszélyhelyzeti kormányrendelettel, majd 2022 végén törvénybe iktatva hosszabbított meg 2024 végéig a kormány.
Ezek alapján csak lakóingatlanokra jár a kedvezményes áfa, újonnan, eladásra épített lakásnál maximum 150 négyzetméter, új építésű családi háznál maximum 300 négyzetméteres alapterületig.
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az 5 százalékos áfa nem csupán a 2024 végéig értékesített lakóingatlanokra jár, hanem új lakóingatlan-értékesítésnél 5 százalékos áfát kell alkalmazni akkor is, ha az építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2024. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. december 31. napján bejelentették, akkor is, ha az értékesítés időpontja 2025. január 1. és 2028. december 31. közé esik.
Nehéz helyzetben az építőipar
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint idén júliusban az egy évvel korábbihoz képest 6,2 százalékkal csökkent, júniushoz képest 1 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene. Az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelése csökkent, az épületeké 2,8, az egyéb építményeké pedig 10,6 százalékkal. Az ágazatok közül az épületek építésében 26,1, míg az egyéb építmények építésében 9,8 százalékkal kisebb volt a termelés volumene.
Szintén a KSH adatai szerint az idei első félévben 6027 új lakás épült, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ugyancsak 18 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól.
Óriási károkat okozna az elmaradó hosszabbítás
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az Economx kérdésére elmondta, hogy egy konkrét példán keresztül a kedvezményes áfa nélkül egy 1,3 millió forintos négyzetméterárral rendelkező új lakás majdnem 1,6 millióba kerülne, amit ha kivetítünk egy 50 négyzetméteres új lakásra, akkor 65 millió forint helyett 78,6 millió forint lenne az ár.
A szakértő szerint ez már egy nagyon jelentős különbség, ráadásul már most is azt látjuk, hogy az új lakásoknak az árai nagyon erősen a megfizethetőség határait súrolják. Az eladási céllal épült új lakásoknak nagyjából a felét befektetők vásárolják, 2023-ban viszont már ők is eltünedeztek a ingatlanpiacról, az ingatlanfejlesztőknek pedig értelemszerűen nem éri meg építeni, ha nem tudnak eladni.
Az áfakedvezmény hiánya így visszavetné a lakásépítéseket is, és annál rosszabb helyzetet az ingatlanpiacon nem is nagyon lehet elképzelni, mint amikor a lakásépítések drasztikus mélyrepülésbe váltanak.
Balogh László arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben nem épülnek új lakások, az már a GDP-t is jelentősen visszaveti. Az 5 százalékos lakásáfának ugyanis, amennyiben minden hatását figyelembe vesszük, akkor ezen az állam még nyer is, mert hiába bukik az áfabevételeken, de amennyivel több új lakás épül, amennyivel több embernek ad munkát az építőipar, akiknek a fizetése után járulékot fizetnek a cégek, illetve ezek az emberek fogyasztanak a boltokban a jövedelmükből.
A szakértő éppen ezért nem tartja valószínűnek, hogy ez az intézkedés ne legyen meghosszabbítva, mert hogyha ez nincs, akkor azzal a lakásépítések jelentősen visszaeshetnek. A kedvezményes lakásáfa nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyáltalán legyen kínálat a piacon, épüljenek lakások.
Meglátása szerint inkább technikai okok állhatnak annak a hátterében, hogy még nem iktatták törvénybe a bejelentett hosszabbítást, mivel ehhez az áfatörvényt kell módosítani, és ezt jellemzően az adótörvényekkel együtt szokták megtenni. Az adótörvény-módosítókat pedig a költségvetési törvénnyel egyidejűleg szokták benyújtani, így Balogh László arra számít, hogy november ötödike után már ott fogjuk látni ezt a jogszabályba foglalt döntést is.
Ez annál is inkább így van, mivel a miniszteri bejelentést követően a hosszabbítást a piac már beárazta, a fejlesztők is ezzel kalkulálnak. Vannak olyan nagy fejlesztők is, akik már komoly új projekteket jelentettek be jóval későbbi átadással.
Balogh László arra a kérdésre is kitért, hogy nem lenne-e egyszerűbb hosszabb távban gondolkodni a kedvezmény kapcsán, azonban véleménye szerint itt valószínűleg az lehet a kormányzati logika, hogy amennyiben egy bizonyos rövidebb határidőhöz kötjük ezeket a kedvezményes áfakulcsokat, aminek jól behatárolt vége van, akkor az mindig élénkítőleg hat a ciklus elején az építkezésekre. Ha viszont azt mondanák, hogy ennek a kedvezménynek nem lesz vége, akkor az elkényelmesíthetné a beruházókat.
A szakértő összességében úgy gondolja, hogy bár látszólag egyszerűnek tűnik, valójában egy összetettebb kérdéskörről van szó a kedvezményes lakásáfa esetében, amelynek van lakáspolitikai, építőipari, adójogi és EU-s jogharmonizációs aspektusa is. | Ötszázalékos lakásáfa - Ezt tényleg eljátssza a kormány? | Májusban jelentette be a pénzügyminiszter a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa újabb kétéves meghosszabbítását, azonban azóta sem került az Országgyűlés elé az erről szóló törvényjavaslat. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy az intézkedés nem lesz meghosszabbítva, mivel azzal jelentős mértékben visszaesnének a lakásépítések. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/lakasafa-penzugyminiszterium-epitoipar-lakasepites-ingatlan.797018.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.
Ez lesz minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti beruházása, a magyar állam 15 százalékot biztosít, 85 százalékot pedig a kínaiak hiteleznek. A beruházás, amelyet magyar oldalról Mészáros Lőrinc cégcsoportja fog lebonyolítani, a törvény értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.
A szavazás előtti összegző vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy geopolitikai szempontból Magyarország eddig sokszor hátrányt szenvedett a történelemben, most azonban végre előnyünk származhat az ország földrajzi elhelyezkedéséből. Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint Magyarország és Budapest logisztikai központ lehet a projekt megvalósulása után.
A kormány nagy zöld projektje
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a beruházás klímavédelmi szempontból is fontos. Szerinte Paks 2 mellett a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése a kormány másik nagy zöld projektje, és ha az ellenzék felelős klímapolitikát folytat, támogatja ezeket.
Schanda azt is mondta, hogy az ellenzéki „híresztelésekkel” szemben a kormány idén nem 140 milliárdot, hanem csak 85 milliárdot költ a fejlesztésre, az ugyanis magától nem fog megvalósulni. A titkosításról pedig megjegyezte, hogy nincs abban semmi különös, Magyarországnak és Kínának is vannak külpolitikai érdekei és igényei.
Néhány nappal ezelőtt derült ki a Magyar Közlönyből, hogy 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta.
Az ellenzék szerint ellentétes a magyar érdekkel
Az ellenzéki pártok nem támogatták a törvényt. Ander Balázs (Jobbik) szerint a projektet a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabb kapcsolata indokolhatja, és nincs rá semmi garancia, hogy a beruházás ne a „magyar emberek pénzének feneketlen kútja” legyen.
A politikus szerint a projekt csak Kínának éri meg, mert vasútépítési referenciájuk lesz Európában, az olcsó kínai áruk pedig ezen az útvonalon keresztül még jobban eláraszthatják Európát. Magyarország pedig „Kína újféle balekja lesz Európa kellős közepén” – mondta.
Az MSZP-s Szakács László szerint bár a kormány mindig arról beszél, hogy nem akar hitelt felvenni, az ország két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, ez a helyzet pedig lassan a politikai-gazdasági önrendelkezés kérdését is felveti. Szakács nem érti, miért Oroszországgal és Kínával csinálunk ilyen projekteket, miért nem azokkal az országokkal, amelyekkel egy szövetségi rendszerben tervezzük a jövőnket.
Varju László szerint elfogadhatatlan a törvény, és elgondolkodtató, hogy a magyar kormány kiknek az érdekeit képviseli Európában. A Demokratikus Koalíció politikusa kijelentette:
Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, hogy a projekt szöges ellentétben áll azzal, amit Szijjártó Péter korábban mondott. Szerinte a külügyminiszter azt mondta, hogy a Triesztben épített magyar kikötő megfelel a magyar áruszállítás igényeinek, vagyis a Budapest–Belgrád-vasút magyar szempontból felesleges beruházás. A párt frakcióvezetője kijelentette, hogy „a projekt minden elemében ellentétes a magyar nemzeti érdekkel”. | Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét | Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét - A kormány szerint klímavédelmi szempontból is fontos ez a beruházás, az ellenzék szerint a kormány Kína érdekeit szolgálja. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/05/19/budapest_belgrad_vasut_projekt_titkositas_szerzodes_beruhazas/ | 2020-05-19 17:40:39 | true | null | null | Index |
Súlyos pusztítást hagyott maga után a Dél-Balatonon Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a V-Híd Zrt.
Ez a hármas konzorcium nyerte 73 milliárd forintos ajánlattal a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítására kiírt közbeszerzést.
Balatonszemesen is ők végezték a sínfelújítást, de a természet keményen megsínylette a munkálatokat.
Lepusztították a nyárfaligetet, hogy helyet csináljanak a törmeléknek
Több nyaralótulajdonos is arra panaszkodott lapunknak, hogy Balatonszárszóval, Balatonlellével vagy Balatonboglárral ellentétben Balatonszemesen a falu közepén alakítottak ki egy területet törmeléklerakásra, betonkeverésre és sóderszitálásra. A helyi önkormányzat egy üdülőövezeti belterületet, a vitorláskikötőtől körülbelül 250 méterre fekvő, nyaralókkal, panziókkal és szállodákkal sűrűn beépített részt találta megfelelőnek arra, hogy munkaterületet létesítsen rajta.
A valamikori Hunyady-parkban, ahol később közel 30 évig úttörőtábor működött, egy 60-80 éves nyárfaliget állt egészen 2016 augusztusáig. A helyiek ezt a részt úgy tartották számon, mint a Balatonszemes nyugati részének a „tüdejét”.
Az úttörőtábor üzemeltetői óvták a fás ligetet, és amikor 1990-ben felszámolták a tábort, gyakorlatilag rekultivált állapotban adták vissza az önkormányzatnak. A helyiek szerint a szemesi vezetés már évtizedekkel ezelőtt komoly bevételi forrásnak tekintette ezt a hatalmas területet, ezért közparkból átminősítették beépítetlen területté, hogy könnyebben értékesíthessék.
2016 nyarán aztán megjelentek a fakitermelők, akik a nyaralótulajdonosok tiltakozása ellenére 40-50 hatalmas és egészséges fát kivágtak.
A nyárfaliget nagy részének kivágása után markológépek jelentek meg és a pusztával tették egyenlővé a területet. Így tudták meg az itt lakók, hogy a falu önkormányzata bérbe adta azt törmeléklerakásra és betonkeverésre.
A több tonnás munkagépek, a kőszállító kamionok és a betonkeverők teljesen tönkre tették a környező utcák útjait. Amikor a helyiek ezt szóvá tették, az önkormányzat illetékesei azzal próbálták nyugtatni a nyaralótulajdonosokat, hogy 2017 júniusában, ha az ipari terület megszűnik, a Swietelsky újraburkolja majd az utcákat. Ez azóta sem történt meg.
Le van zsírozva
A helyiek szerették volna megtudni, mennyiért adta oda az önkormányzat ezt a területet a konzorciumnak.
Baranyai Lajostól a műszaki ügyek főelőadójától első körben azt a választ kapták, hogy a dokumentumokat a vasútépítők kérésére 30 évre titkosították. A nyaralótulajdonosok erősen kételkedtek ebben, ezért újra közérdekű adatigényléssel éltek, és végül néhány szerződést sikerült megszerezniük.
Az egyiket éppen Mészáros Lőrinc cégével az R-Kord Kft.-vel kötötte meg a polgármester. Ebből kiderül, hogy egy 7900 négyzetméteres területet 16 hónapra összesen nagyjából 2 millió forintért ad át az önkormányzat a cégnek tárolásra.
A polgármester reagált a környezetszennyezést érintő felvetésekre is. Levelében azt írja, hogy a cikkünkben is szereplő képek egy munkaterületet mutatnak, ahol környezetszennyezés nem látható,
mert egyébként környezetszennyezés nem is történt. Környezethasználat látható. Mindezekre tekintettel azt kell írnom, hogy az ön által állított „környezeti károk” nincsenek
– írja.
A képeket látva viszont nagyon nehéz elfogadni azt, hogy a környezet nem károsodott.
Mi is kerestük a polgármestert, írásban és telefonon is, de nem sikerült elérnünk. Pedig kíváncsiak lettünk volna arra, miért engedte meg, hogy belterületen létesítsenek tárolóhelyet, és választ vártunk arra is, mikor állítják vissza a terület korábbi állapotát.
Az egyik üdülőtulajdonos lapunknak elmondta, Takács József polgármester semmi magyarázatot nem adott a pusztításra, nem volt üdülőhelyi fórum vagy egyéb tájékoztatás. A park kiirtása előtt és a vasútrekonstrukció idején sem állt szóba egyetlen nyaralótulajdonossal, sőt kijelentette, hogy „nem muszáj Balatonszemesen nyaralóval rendelkezni.”
Hasonló stílusban kommunikált a helyiekkel a már említett Baranyai Lajos is. Amikor problémáikat szóvá tették neki, azzal védekezett, hogy ez „államilag kiemelt beruházás” és egyébként is minden „le van zsírozva”. Amikor pedig a várható károkról kérdezték, Baranyai egy másik üzenetében annyit válaszolt:
Békesség-békesség! Várható kár! Várható, hogy ledől a nyaralója, várható, de nem hiszem, hogy bekövetkezik.
A munka érdemi része kilenc hónapig tartott és 2017 júniusában ért véget, de a liget rekultivációjára még mindig nem került sor. A földet ugyan visszaterítették, de az erősáramú kábelek a föld alatt maradtak, a betemetett vízelvezető árkokat sem újították fel, így ma a terület egy-egy esőzés után így néz ki:
Árulja az önkormányzat a lepusztított telket
Tavaly júniusban az RTL Klub beszámolt arról, hogy a felújított szakaszon csaknem 2 kilométeren át egyetlen gyalogos átjáró sincs. Az építtető Nemzeti Infrastruktúra Zrt. az RTL Klub kérdésre akkor azt válaszolta, hogy minden településen egyeztettek az önkormányzattal az átjárók helyéről. Átjáró viszont azóta sincs.
Ráadásul a kártérítések után is futnak a nyaralótulajdonosok. A munkák kezdetén Fonyódon létrehoztak egy panaszirodát a kárt szenvedett üdülőtulajdonosok kártalanítására, de a károsultak a mai napig egyetlen fillért sem láttak.
Közben az önkormányzat a honlapján árulja a lepusztított területet 379 millió forintért, miközben a helyiek szerint az elmúlt időszak pótolhatatlan sebeket ejtett Balatonszemesen.
(A cikkben szereplő képeket olvasónktól kaptuk.) | Komoly pusztítást hagyott maga után Mészáros Lőrinc cége | A balatonszemesi polgármester szerint környezetszennyezés nem történt, csak környezethasználat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/02/13/komoly-pusztitast-hagyott-maga-utan-meszaros-lorinc-cege/ | 2018-02-13 19:32:00 | true | null | null | 24.hu |
Tavaly a Magyar Online Hirdetési Indexben részt vevő nyolc internetes portfólió hirdetési bevétele nettó 3,5 milliárd forint volt, ami az idén várhatóan 35 százalékkal emelkedik - mondta Mester Sándor, az Origo értékesítési igazgatója a hétfői sajtótájékoztatón.
A Habostorta, a HáziPatika, az Index.hu, a NapiOnline, a Portfolio.hu, a Ringier Online, a Sanoma Online és a T-Online Origo portfolio az első negyedévben összesen 939,4 millió forint bevételt ért el, ami több mint 70 százalékkal nagyobb összeg, mint az egy évvel korábbi 550,2 millió forint. A nyolcak a hirdetési bevétel mintegy 70 százalékát vonzzák.
Mester Sándor elmondta: az év elején a politikai hirdetéseknek, most pedig a foci-világbajnokságnak köszönhetően nőnek a bázishoz képest jobban a bevételek. Hozzátette: a fejlődésre jellemző, hogy először most májusban az Origo bevétele meghaladta a 200 millió forintot. Az Origo hirdetési bevétele két évvel korábban haladta meg először a havi 100 millió forintot.
Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője közölte: tavaly ősz óta nagyon gyorsan nőtt az Origót, a Freemailt, a T-Online.hu-t és a tinédzsereknek szánt G-portált magában foglaló portfólió egyedi napi látogatóinak száma. A nyári csúcs eddig 1,044 millió látogató volt, míg 2005 novemberében még csak 700 ezer.
Az eseményen közölték, hogy a T-Online Magyarország stratégiai együttműködési szerződést kötött a Bloghter.hu-val, s ezzel ez a szervezet lett a az Origo hivatalos blogszolgáltatása. | Várhatóan 35 százalékkal emelkedik az online hirdetési bevétel | Tavaly a Magyar Online Hirdetési Indexben részt vevő nyolc internetes portfólió hirdetési bevétele nettó 3,5 milliárd forint volt, ami az idén várhatóan 35 százalékkal emelkedik – mondta Mester Sándor, az Origo értékesítési igazgatója a hétfői sajtótájékoztatón. | [
"média print: kutatás"
] | 0 | http://24.hu/fn/uzleti-tippek/2006/06/19/varhatoan_35_szazalekkal_emelkedik | 2006-06-19 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A 6200 lakosú város önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretéből nyert el két fejlesztésre támogatást.
Félmilliárd forintból a település központjában egy többcélú épület komplex fejlesztését végzik el. A földszinten egy 250 négyzetméteres, pékségként funkcionáló üzlethelyiséget alakítanak ki, raktárral, akadálymentes parkolóval. Az udvaron egy másik kereskedelmi egység is létrejön.
Az első emeleten jelenleg is a városi könyvtár működik, amelynek bővítenék a szolgáltatásait azzal, hogy a második emeleten folyóiratolvasót, kávézó- és játszó sarkot, különálló olvasótermet, kutatószobát, valamint egy 50-60 fős közösségi rendezvénytermet alakítanak ki. A lépcsőházba új személyfelvonó lift is kerül.
Az épület lapostetős részére zöldtetőt és egy közösségi teraszt terveznek. A beruházás része az épület környéki zöldterületek állapotának javítása is.
Kilencven millió forintból fejlesztik a közösségi házat, amely több mint 15 éve esett át energetikai felújításon. Szigetelik a homlokzatot és a födémet, cserélik a külső nyílászárókat, korszerűsítik a világítást, valamint új hőtermelő berendezést és napelemes rendszert telepítenek.
Karakas Anikó (független) polgármester közölte, hosszadalmas előkészítő munkát követően elindították a közbeszerzési eljárást mind a két projekt esetében.
Borítókép: Illusztráció ( | Örülhetnek Békés vármegyében, hatalmas fejlesztés indul | Két, összesen csaknem 600 millió forintos fejlesztés indul hamarosan a Békés vármegyei Vésztőn – közölte az önkormányzat az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/orulhetnek-a-bekes-varmegyeben-hatalmas-fejlesztes-indul | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elege van a Ryanairnek abból, hogy spórolásból senki nem fizet a bőröndökért, hanem lehetőség szerint mindent kézipoggyászokba pakol be, ezért az ír légitársaság novembertől szigorítja a felvihető kézipoggyászok számát – írja a Bloomberg. A változás értelmében november 1-től
az eddigi kettő helyett csak egy kézipoggyászt lehet majd fölvinni a Ryanair-gépek utasterébe.
Az eddigi rendszerben mindenki két kézipoggyászt vihetett magával a fapados légitársaság járataira. Ezt viszont annyira kihasználták az utasok, hogy már nem volt hová tenni a gépek utasterében a csomagokat, miközben a csomagtér gyakorlatilag üres volt. Ez ahhoz vezetett, hogy az utaskísérőknek még indulás előtt le kellett vinniük a nagyobb bőröndöket a csomagtérbe, ezzel vesztegetve mindenkinek az idejét.
Éppen ezért novembertől ezt már a beszállás előtt meg kell tenni, vagyis a nagyobb kézipoggyászokat becsekkolásnál le kell adni (kivéve azoknak, akik elsőbbségi jegyet váltottak). Ezért a cég nem kér pénzt, vagyis két kisebb poggyász továbbra is ingyen fölvihető majd a Ryanair járataira, viszont ezentúl csak a kisebb, 35x20x20 centis kis bőrönd utazhat az utasok feje fölött.
Hogy az utasok ne haragudjanak meg nagyon a Ryanairre, a nagyobb poggyászok árát 35 euróról 25 euróra mérséklik novembertől, és az eddig 15 kilós helyett akár 20 kilós bőrönddel is lehet majd utazni a társaság repülőin. Mindez elég sokba kerül majd a Ryanairnek: az előzetes számítások szerint nagyjából 50 millió euróval kevesebbet fognak így keresni a csomagokon. A cég vezetői szerint ez még mindig megéri, mert hamarabb elindulhatnak majd a gépek, és ezentúl nem kell a kézipoggyászokkal vacakolni. | Elege van a Ryanairnek a kézipoggyászokból | Elege van a Ryanairnek a kézipoggyászokból - November egytől már csak egy táskát tehetnek a fejük fölé az utasok. | [
"ryanair",
"légitársaság",
"kézipoggyász",
"gazdaság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/2017/09/06/elege_van_a_ryanairnek_a_kezipoggyaszokbol | 2017-09-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A nanoméretű aranyrészecskéket már egy ideje használják az orvostudományban, de csak most kezdik sejteni a kutatók, hogy mennyi mindenre alkalmas a különleges tulajdonsággal rendelkező fém. Az emberi testben sem minden arany, ami fénylik, de a nemesfém fluoreszcens tulajdonságai rengeteg betegség diagnosztizálására és célzott kezelésére használhatók. Dr. Csapó Edittel, a Szegedi Tudományegyetem Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársával beszélgettünk a kutatásáról, és az aranytartalmú szenzorok felhasználási lehetőségeiről.
Aranyat a legtöbb ember leginkább ékszerben lát, pedig a nemesfémet nagyon sok területen használják, egyebek mellett az orvostudományban is. A nanoméretű aranyrészecskék segíthetnek az orvosi képalkotásban, a génterápia, a lokalizált gyógyszerhordozás területén, vagy nem invazív módszerekkel lehet a segítségükkel betegségeket diagnosztizálni az emberi szervezetben.
CSAK EGY MOLEKULÁRA KONCENTRÁLNAK, A TÖBBIT BÉKÉN HAGYJÁK
De mit is jelent ez pontosan? A nanoméretű aranyrészecskéket a kutatók arra használják, hogy megtalálják vele a különböző betegségeket, daganatokat az emberi szervezetben, vagy célzottan egy adott helyre szállítsanak a segítségükkel gyógyszer-hatóanyagokat. Az arany az emberi szervezetben viselkedhet biomarkerként, vagyis használatával nyomon követhető bizonyos hatóanyagok, molekulák mozgása az emberi szervezetben. Egy ilyen aranytartalmú szenzor megalkotásánák célja, hogy
olyan molekulát "ragasszanak" hozzá, ami csak egy bizonyos molekulacsoportot ismer fel, a többi környezőt pedig békén hagyja, ez a kulcs a betegségek felismerésénél és a gyógyításnál is.
Az aranytartalmú nanorészecskéknek rengeteg előnyük van, amik lehetővé teszik, hogy hatékonyan használják fel őket az orvostudományban. A nemesfémből változatos alakú nanorészecskéket lehet létrehozni, az anyag optikai és elektronikai tulajdonságai pedig ettől az alaktól, valamint a részecskék méretétől függenek. Az aranyrészecskék negatív töltéssel is rendelkeznek, ezért nagyon jól funkcionálhatók különböző biomolekulákkal, például fehérjékkel vagy antitestekkel, amiket aztán a szenzorok képesek a testen belül bárhová elvinni. Azért használhatók kifejezetten jól az orvostudományban, mert sajátos elektromos, mágneses és optikai tulajdonságokkal rendelkeznek.
MAGYAR KUTATÓNŐ AZ ÉLVONALBAN
Dr. Csapó Edit, a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért egyik díjazottja kutatócsoportjával már két éve vizsgálja az aranytartalmú bioszenzorok felhasználási lehetőségeit, és tíz éve foglalkozik nemesfémtartalmú nanoanyagokkal. "Jelenleg olyan aranytartalmú nanoszerkezetű anyagok fejlesztésén dolgozunk, amelyek esetében a cél, hogy szelektíven csak bizonyos molekulákat érzékeljenek és a jelen lévő egyéb molekulákra ne legyenek érzékenyek" – mondta a 24.hu-nak a kutató.
Ha ezek az emberi szervezetbe kerülnek, lehetővé válik, hogy a felületükre kötött gyógyszer- vagy egyéb molekulákat a célzott helyre szállítsák, ahol ezek felszabadulhatnak és kifejthetik hatásukat.
A módszerrel célzottan lehet különböző betegségek kórokozóit, tumorokat, más rendellenességeket vagy molekulacsoportokat megkeresni az emberi szervezetben, ahol aztán az arannyal együtt elszállított anyagok elkezdhetnek célzottan dolgozni. Ha például valakinek migrénje van, a szenzor képes lehet feltárni azt a területet, ami a fejfájást okozza, vagy a fájdalom helyére célzottan gyógyszert küldeni, ami gyorsabb és hatékonyabb fájdalomcsillapítást jelenthet.
RAGYOG, HA A CÉLHOZ ÉRKEZETT
Az arany felhasználásával készített szenzorok egy része a szegedi egyetem kutatócsoportjának fluoreszcens tulajdonságai miatt különösen érdekes: a mesterségesen előállított aranytartalmú anyagok az emberi testbe jutva elindulnak az útjukon, majd ha kapcsolatba lépnek a korábban kijelölt molekulával, az optikai tulajdonságuk megváltozik – vagy jobban világítanak, vagy kevésbé. Így nyomon lehet követni a szenzorok útját, és fel lehet fedezni különböző betegségeket okozó molekulák, vagy már meglévő rendellenes sejtek helyét. A szenzor ilyenkor jelzőanyagként is funkcionál.
A gyakorlatban például már azzal kísérleteznek, hogy a bőrrákot ilyen aranytartalmú szenzorokkal gyógyítsák. A szenzor a hozzá kötött molekuláknak köszönhetően megtalálja a rákos szövetet, ezután pedig fénnyel, valamilyen hullámhosszú lézerrel gerjesztve hevülni kezd.
"Persze nem túl forróra, de 50 Celsius-fok körül már észreveszi az ember, és egy apró csípést érez" – magyarázta dr. Csapó Edit. "A részecskék pedig képesek a rákos sejtek membránját a melegnek köszönhetően kilyukasztani, amivel a sejtek elpusztulnak. Az egészséges sejtekhez viszont a szenzor molekulái nem kötődnek, nem rongálják őket, és nem okoznak égési sérüléseket."
DEPRESSZIÓ, ALZHEIMER ÉS PARKINSON A VIZSGÁLHATÓ BETEGSÉGEK KÖZÖTT
A szegedi kutatócsoport viszont nem a rákos megbetegedésekkel, hanem a triptofán (a húszféle alapvető fehérjealkotó aminosavak egyike) katabolizmusának fő útvonalával, a kinurenin útvonallal foglalkozik jelenleg. Ugyan ennek is kiemelt szerepe van a daganatok túlélésében, de olyan anyagok is létrejönnek közben, amelyek
összefüggésbe hozhatók a depresszió kialakulásával, illetve különféle neurodegeneratív megbetegedésekkel, mint amilyen az Alzheimer-, Parkinson-, vagy éppen a Huntington-kór is.
Ezek kialakulása és lefolyása sem teljesen egyértelmű még az orvostudomány számára, az arany felhasználásával készült szenzorok pedig segíthetnek, hogy a kóros elváltozásokat részletesebben, molekuláris szinten ismerjék meg a kutatók. Ezzel pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb és hatékonyabb terápiás eljárások születhessenek.
"Nem feltétlenül az arany az, ami megváltást jelenthet, de mindenképpen ígéretes anyagnak bizonyul olyan szelektív optikai szenzorok fejlesztésében, amelyekkel például vérből, vagy egyéb testfolyadékból kinyert mintában a betegséget okozó molekulák és származékaik egyszerűen és gyorsan kimutathatóak legyenek" – mondta dr. Csapó Edit. "A szenzorok például a vércukorszint-emelkedés kimutatásában is hasznosak lehetnek."
MELLÉKHATÁSOK MÉG VANNAK, ÉS A KIÜRÜLÉS SINCS MEGOLDVA
Az alapkutatások egyelőre csak laboratóriumokban folynak, mesterségesen előállított anyagokkal, az emberes kísérletek még nagyon messze vannak. A szegedi tudósok azonban igyekeznek minél jobban modellezni az emberi szervezetkémiai környezetét, például a fiziológiás közeget, vagy a mesterségesen előállított agyvizet.
Az anyagi korlátokon kívül ennek az is oka, hogy az arany-nanoszenzoros eljárásoknál még több felvetülő problémára nem sikerült megoldást találni. Ilyen például az, hogy a módszernek milyen mellékhatásai vannak, és hogyan lehet ezeket kiiktatni, vagy az is, hogy
a szenzorokat, miután elvégezték dolgukat, hogyan lehet kijuttatni a szervezetből.
"Úgy lehet elképzelni a módszert, mint, tegyük fel, a kontrasztanyagnál: ez a vizelettel természetesen távozik a testből, valami hasonlóra lenne szükség a szenzoroknál is."
Talán furcsának (és kicsit ijesztőnek) tűnik, hogy ilyen apró nanoszenzorok ússzanak a vérünkben, de a jövő orvostudományának valószínűleg az ilyen eljárások lesznek az alapjai. Ezzel a módszerrel ugyanis elfelejthetjük a szájon át szedett gyógyszerek egyeduralmát, és beléphetünk a helyspecifikus, személyre szabottabb orvoslás világába, és azt is elérhetjük vele, hogy a különböző betegségeinket sokkal gyorsabban, hamarabb ismerjék fel az orvosaink, ami az olyan elváltozásoknál, mint például a rák, akár életet is menthet. | Arannyal gyógyít a magyar kutatónő | Nemesfémet küldene a betegek testébe a L'Oréal Nőkért és Tudományért díjazottja, hogy meggyógyítsa őket. | [
"bioszenzorok",
"arany nanorészecske",
"nanotechnológia",
"orvostudomány",
"l\\\\'oréal nőkért és tudományért",
"dr. csapó edit"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2018/09/24/arany-nanoreszecskek-orvostudomany-csapo-edit-depresszio-alzheimer-parkinson | 2018-09-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is.
A kormány gyorsan korrigált.
Nem csoda, tökéletes rendszert építettek ki arra, hogy közpénzeket a nyilvánosság háta mögött magánpénzzé varázsoljon, állami bevétel helyett gazdagítva a NER-közeli cégeket és közben a felcsúti fociakadémián is újabb és újabb épületek nőjjenek ki a földből.
Van egy sportklub, amit egyszerre támogatott Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is. És ez nem a Puskás Akadémia. A kisfelcsút, a kézilabda Puskás Akadémiája a Siófok női csapata. Olyan NER-es támogatással, amit - a nagy Felcsút kivételével - mindenhol megirigyelnének.
A siófoki kézilabda a tao-rendszer egyik legnagyobb nyertese. A birtokunkba került adatokból kiderült, az elmúlt öt évben milyen cégek terelték a társasági adójuk nagy részét inkább ide, mint a központi költségvetésbe, kihasználva az Orbán-kormány által az adórendszeren nyitott kiskaput.
GE Hungary 1000 millió forint
FGSZ Földgázszolgáltató Zrt. 956 millió forint
MKB Bank 400 millió forint
Strabag 169 millió forint
MMBF Földgáztároló Zrt. 159 millió forint
West Hungária BAU 133 millió forint
MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. 123 millió forint
MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. 108 millió forint
ZÁÉV Építőipari Zrt. 100 millió forint
Budapest Alapkezelő Zrt. 100 millió forint
HUNGRANA Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. 71 millió forint
Duna Aszfalt 60 millió forint
Palladium Consulting Biztosítási Alkusz Kft. 60 millió forint
Fejér B.Á.L. 47 millió forint
Diófa Alapkezelő Zrt. 38 millió forint
Magyar Takarékszövetkezeti Bank 30 millió
BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. 26 millió forint
A lista nem teljes. Pár lábjegyzet a toptaósokhoz: az MKB-ban van tulajdona Mészáros Lőrincnek, a Fejér B.Á.L. a gyerekeinek a cége, a Diófa is Mészáros-közeli, ott van a cégek között Mészáros üzlettársának, Szíjj Lászlónak a cége. A BDPST pedig Tibrocz Istváné. A listán van még közbeszerzéseken remekül szereplő cég és Mol leányvállalat is.
A tao-kígyó a farkába harap
A kisfelcsút Siófok és az igazi Felcsút is remek példa arra is, hogy a legalább 500 milliárd forintot megmozgató sporttaóval hogyan lehet visszapumpálni az eredetileg az államnak járó adót a NER-pénzcsatornájába.
A kiválasztott sportklub elköltheti a tao-pénzt mindenfélére, Felcsúton például a marbellai edzőtáborozásra is bőven jut ebből. De nagy része infrastruktúrára megy. Mivel Orbán Viktor a taópénzt nem tartja közpénznek (bár ezzel szinte egyedül van, a bíróságok semmiképpen sem osztják ezt a nézetét), így az építkezésekre nem is mindenhol írnak ki közbeszerzéseket, egyszerűen kiválasztanak rá egy céget.
A Mészáros Lőrinc által irányított felcsúti akadémia például versenyeztetés nélkül Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cégét, a Fejér B.Á.L.-t választotta ki egy sportcsarnok építésére, amit Orbán Viktor adott át tavaly. Nem volt olcsó, 12,5 milliárd forintos munkát kaptak meg.
A csarnoképítés 30 százaléka volt a felcsúti akadémia önrésze (ez simán összejön cégek egyéb támogatásából), hetven százalékát taóból oldották meg. Az utóbbi úgy jön össze, hogy például a felcsúti csarnokot építő, emellett számos közbeszerzést is elnyerő Fejér B.Á.L. maga is olyan cég, ami a tisztességes nyereséget hozó tevékenysége után az adó nagy részét nem a költségvetésbe fizeti be, hanem taózik belőle. És ha már, akkor a gyerekek cége az apjuk akadémiáját támogatja, amit a miniszterelnök alapított. Tavaly például 418 millió forintot adott a Fejér B.Á.L. a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak. A tao-kígyó a farkába harap.
A Fejér B.Á.L. taója persze nem lett volna elég az új csarnokra, ki kellett még pótolni. Volt miből, a Mol például az elmúlt két évben 2,5 milliárd forintot taózott át Felcsútra, a Mészáros Lőrinc tulajdonában is lévő MKB Bank szintén ennyivel segítette a felcsúti álmok megvalósulását, a Mol-leányvállalat FGSZ Földgázszállító csak tavaly adott 2 milliárdot. A közbeszerzéseken kaszáló egyéb Mészáros-cégek is milliárd felett állítottak meg az államkassza felé tartó tao-forintokat, és hagyták azt helyben. Felcsútra tavalyig 23 milliárd tao-pénz ment, de nincs megállás, a tervekben a staidon, sportcsarnok, kazánház, teakonyhák és számos pálya mellett már szerepel egy sportszálló építése.
Vagyis feltalálták a NER örökmozgóját, amit közpénzekkel üzemeltetnek. Mészáros-cégek, állami cégek, közbeszerzéseken nyertes cégek nemcsak hatalmas nyereséget húznak közpénzekből, de ezek után nem kell minden adót befizetniük az államkasszába, hanem elutalhatják azt például Felcsútra, ahol a sok milliárdos munkákkal közbeszerzés nélkül megbíznak Mészáros-cégeket, amikkel mellesleg gyarapítják a felcsúti fociparadicsomot. És ennek minden elemét igyekeznek eltitkolni a nyilvánosság előtt, még akkor is, ha bírósági ítéletek köteleznék elszámolásra őket.
Siófokon az egyik sportcsarnokot a siófoki kézilabdát taóval támogató West Hungária BAU építhette, Tiborcz István volt cégével, az Eliossal párban. Alvállalkozóként, mert a munkát egy minicég kapta meg. Nem jellemző, hogy közbeiktatnak egy céget, a West Hungária Bau a közbeszerzések egyik állandó bajnoka, követhetetlen már, mi mindent építenek: Sopronban uszodát dupla áron, csiszázzák ki a Várban a Pénzügyminisztériumnak szánt épületet, felhúzták ugyanitt a Lovardát, dolgoznak az Operaházon, építik a Bozsik Stadiont, renoválják a komáromi erődöt, alakítják ki az új Millenárist és így tovább, a sorban ott van a Nemzeti Nyomozó Iroda új központjának felújítása is.
Siófokon annyival szebb a helyzet, mint Felcsúton, hogy az állam még direktben is tolt 1,9 millárdot az egyszer félbehagyott csarnok befejezésére. A további 800 millió a taón keresztül érkezett. Részben az egyik építő, a West Hungária BAU-tól. Az irgalmatlan közpénzeket kaszáló cég társasági adója egy részét a költségvetés helyett nemcsak Siófokon taózza le, hanem a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak is adtak három év alatt 250 millió forintot. Ahogyan a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér B.Á.L. is támogatta a siófoki kézilabdát.
Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a siófoki kézilabdacsapat tulajdonosa Fodor János, akiről többek között azt is tudni lehet, hogy tőle vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltsége a Balaton rádióját, a Part FM-et.
Nem titok, csak nem mondják el
Valamiért ez a nagyvonalú, 500 milliárd forintot megmozgató tao-rendszer annyira titkos, hogy a cégek mintha szégyelnék. 2017-ben a 24.hu próbálkozott, végigkérdezett 30 céget, nem válaszolt a Mészáros és Mészáros, de a Szíjj-féle Duna Aszfalt vagy a West Hungária Bau sem. Az Elios válaszolt, de azt írták, hogy ők nem taóznak. A birtokunkba került adatok alapján ez nagyjából éppen akkor lehetett igaz, mert előtte taóztak ők is. 2014-ben például az Elios a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványt és a NIKÉ Sportegyesületet támogatta. Nem nagy összeggel, előbbit 7 millióval, utóbbit 8,5 millióval.
Az Elios által támogatott NIKÉ Sportegyesület tiszteletbeli elnöke Orbán Viktor testvére, ifjabb Orbán Győző. Ide taózik Orbán Viktor apjának a cége, a Dolomit (ami azért ad Felcsútra is) és az irodai és számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó IMG Solution Kft. nevű cég. A szédítő növekedést produkál céggel a Direkt 36 többször foglalkozott. Le is fozótuk az állami pályázatokon taroló cég vezetőjét, Szentgyörgyi Gábort, amikor együtt nézett meccset Felcsúton Orbánékkal. (A Niké Sportegyesületnek 2016-ban a GE Hungary is taózott 1,1 milliárd forintot.)
A taóban a foci mögött a kézilabda a legnagyobb pénzforgató. A Fidesz alelnöke, Kubatov Gábor által elnökölt Fradi női kézilabdacsapata szintén felcsúti és siófoki erejű tao-támogatókat tud maga mögött.
A Fradi kéziseinek legnagyobb támogatói a tao-rendszeren keresztül az elmúlt években:
GE Infrastructure Hungary Holding 590 millió forint
Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (állami cég) 407 millió forint
Spar Magyarország 292 millió forint
Allianz Hungária 250 millió forint
OBO Bettermann Hungary Kft. 240 millió forint
New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (a kormányzati kommunikációs kampányok lebonyolításával megbízott Balásy Gyula-cég) 200 millió forint
Lounge Design (a kormányzati kommunkációs kampányok lebonyolításával megbízott másik Balásy Gyula-cég) 132 millió forint
Market Zrt. 135 millió forint
Magyar Telekom 118 millió forint
GTS Hungary Távközlési Kft. 110 millió
Budapest Távhőszolgáltató Zrt. 100 millió forint
PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. 74 millió forint
A Fradi honlapján a kézilabda taójáról nincs friss információ. Az biztos, hogy egy 2700 négyzetméteres kézilabda utánpótlás csarnokot építenek Turán. Erre mondjuk bőven elég lesz a befolyó tao-pénz, mert a csarnokot 656 millió forintért építi a számos megbízást elnyerő Bástya Millenium Zrt. és a Bástya Millenium Trade Kft. konzurciuma. Az új kézilabda-csarnok finanszírozását részben a Magyar Kézilabda Szövetség, részben pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatta.
A Fradi többi szakosztályához is érkezik tao, vannak cégek, akik több helyre is adnak a klubon belül. Ilyen a Telekom (a kézisek 115 milliója mellett a focistáknak is ment összesen 278 millió, hokisoknak 50 millió, vizilabdásoknak 90 millió), a tavaly csak a Fradit támogató Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (focistáknak 57 millió, hokisoknak 126 millió), a GE Infrastructure Hungary Holding (focistáknak 250 milliót, hokisoknak 115 millió, vizilabdára 160 millió), egy másik GE, a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. szintén adott mindenhova a Fradiban (foci: 48 millió, hoki 508 millió, póló 106 millió).
A kézilabda egyébként kiemelt szerepet játszik Kisvárdán is. Óriási pénzből légiósokkal felálló, mégsem nagyon sikeres csapatot raktak össze, nem függetlenül attól, hogy akárcsak a fociban, itt is maga mögött tudhatta a helyi sport Seszták Miklós miniszter támogatását. Taózott a várdai kéziseknek az új Közgép, a Duna Aszfalt (235 millió forint), a Mol-leány FGSZ Földgázszállító, amikor a terület éppen Seszták miniszterhez tartozott (500 millió forint), a Mol maga (150 millió), a Nitorgénművek Vegyipari Zrt. (356 millió), az i-Cell Mobilsoft (100 millió), a GE azért ide is adott 235 milliót és a kormányzati főtakarító B + N Referenciától is jött 245 milló. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy Seszták bukása után is ennyire vonzó taóterep marad Kisvárda.
Dunakeszit hirtelen felfedezte az OTP, a Mol és a Market
Mi lehet az oka, hogy tavaly hirtelen több cégnek is eszébe jut támogatni a városi sportegyesületet Dunakeszin?
Korábban a végelszámolás alatt lévő Trei Real Estate Hungary Kft. volt a legnagyobb tao-támogatója Dunakeszi sportegyesületének. Az utolsó leheletével a cég 2017-ben 150 millió forintot terelt az egyesületbe, ezzel és a Coca-Cola 30 milliójával (meg pár kisebb támogatással) 210 milliós taó-forráshoz jutott a VSD.
Tavaly ennél jóval nagyobb összegeket mozdultak meg, miután ide (is) taózott az
OTP Bank Nyrt. 398 millió forinttal
MOL Petrolkémia Zrt. 150 millió forinttal
Market Építő Zrt. 100 millió forinttal.
Összesen 731 millió forintot adtak össze cégek a sportegyesületnek.
Dunakeszi a sportban a futsalról lett ismert. A Dunakeszi Kinizsi futsal szakosztályt Szijjártó Péter és fidelitasos barátai hozták létre 2011 nyarán. Abban az évben rögtön a második helyen végeztek az NB II.-ben, egy évvel később megnyerték a másodosztályt. Szijjártó Péter is rendszeresen pályára lépett a teremfoci csapatban, ami körül hirtelen komoly cégek jelentek meg szponzorként, olyan anyagi körülményeket teremtve, amit csak irigyelni tudtak a konkurensek. Arra is volt pénzük, hogy szerződtessék Európa egyik legjobb futsaledzőjét, és egykori válogatott játékosok és profi futsalosok is leigazoltak a csapathoz.
Szijjártó 2016-ban fejezte be a hivatalos futsalos karrierjét, ettől még az állam szolgálatába szegődő csapattársaival gyakran találkozhatott a munkahelyén. A futsal nem szűnt meg a városban sőt, a kormány 2016 végén 900 millió forint adott egy futsal csarnok építésére.
Első körben nem jött össze a Magyarság Sporttelepre álmodott csarnok építése, a közbeszerzési pályázaton ugyanis túl drága ajánlatot adott be a Trend Építő és a Laterex Építő.
Most tartanak a második körnél. A kiíró Városi Sportegyesület Dunakeszi elnöke, Temesvári István reményei szerint ezúttal sikeres lesz a pályázat. Nem arra számít, hogy az építőiparban váratlanul lejjebb mennek az árak, a tao-támogatásokból jöhet össze az a plusz, ami az állami támogatást kipótolva lehetővé teszi a csarnok építését. Az elnök elmondása szerint az egyesület maga kereste meg a cégeket, hogy forrást nyújtsanak az építkezéshez és az egyesület egyéb feladataihoz. A közbeszerzési kiírásban is futsalcsarnokként emlegetett épület az elnök szerint nem kifejezetten futsalcsarnok lesz, több sportág is használhatja majd.
Közben épül egyébként egy másik csarnok is a városban, szintén tao-pénzből, ezt is a Városi Sportegyesület Dunakeszi használja majd, ez úgynevezett munkacsarnok lesz, lelátók nélkül, amit edzésekre használhatnak majd a sportolók. A városban egyébként tavaly átadtak egy másik sportcsarnokot is, a Dunakeszi Szent István Általános Iskoláét. Az új iskolaépületet és a sportcsarnokot a West Hungária Bau és Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér-B.Á.L. építette, 4,6 milliárd forintos álami támogatásból.
A városban lakó Szijjártó Péter kapcsolata nem szakadt meg a helyi sportélettel. Mint a kormánymédiában tavaly ősszel végigturnéztatott cikkből kiderült, a külügyminiszter hétéves fia is focizik már a Dunakeszi Városi Sportegyesületben. Ifjabb Szijjártó Péter vezethette ki a Vidit a BATE Boriszov elleni Európa-liga meccsen a pályára, a csapatkapitány, Juhász Roland kíséretében.
Bánki Erik, akinek hálás lehet a röplabda és a családi cég is
Van még érdekesség a csapatsportok pénzügyi paradicsomába az öt közé (foci, hoki, kosár-, kézi-, vízilabda) nemrég bevett röplabdában is. A röplabda Bánki Eriknek, a parlament gazdasági bizottsága elnökének köszönheti, hogy felkerült a nagy pénzek polcára. A fideszes képviselő javasolta ugyanis a kör bővítését.
Bánki Erik felesége, Bánki Ágnes nem mellesleg a Magyar Röplabda Szövetség strand- és szabadidős röplabda-bizottságának az elnöke. Bánki Ágnes rögtön a tao nyertese lett. Az Index írta meg tavaly januárban, hogy Bánki Ágnes cége, a Mohácsi Sport Klub Nonprofit Kft. az első között szerzett meg egy 114 millió forintos jóváhagyást taós fejlesztésre a szövetségtől. A cégek fel is töltötték a keretet. A projektben Bánkiék nagyjából 120 millió forintos EU-s támogatás felhasználásával épült Mohácsi Lovasklubján belül építenek három strandröplabdapályát és két mobil öltözőt. Nem a teljes 114 millióból, de a hírek szerint erősen túlárazva.
Adataink szerint a Mohácsi Sport Klubot 125 millió forinttal segítette meg a tao-támogatásoknál rendszeresen felbukkanó Mol-leány FGSZ Földgázszállító, a Ferrobeton Dunaújvárosi Beton- és Vasbetonelem-gyártó Zrt.-től 20 milliót, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-től 10 milliót és a Porche Hungáriától 5 milliót kapott Bánki Ágnes cége. A Mohácsi Sport Klub tavaly már egy 166 millió forintra kért támogatást a szövetségtől, a cégektől erre 35 millió forint jött össze.
Ennél is nagyobb támogatást kapott a Bánki Erikhez lapértesülések szerint több szálon kötődő Beach Sport, ami 2017-ben frissen állt rá a taóra. Még abban az évben azonnal felbukkan támogatóként itt a Mol-leány FGSZ, de nem is kevés pénzzel, 450 millió forinttal. A Porsche Hungária ide is adott 5 milliót, a Mészi Tuti Trafik Bt. is 5 millióval támogatta a Beach Sportot. Tavaly is találtak támogatókat, a Pannongreen Megújuló Energai Termelő és Szolgáltató adott 40 milliót, a Network 360 Reklámügynökség 9 milliót, a Porsche Hungária is adta újra az 5 milliót és a Ponton Ingatlan is ennyit. A Mészi Tuti Trafik ezúttal nem adott. Röplabdacsarnokot szeretnének, egyelőre nem jött össze erre 1,1 milliárd. Talán majd idén. | Orbán mégsem vágja le az aranytaót tojó tyúkját | Miért is tenné, hiszen feltalálták a NER-örökmozgóját. Állami vállalatok és NER-cégek az államkassza helyett Felcsútra utalják az adójuk egy részét, amiből közbeszerzés nélkül Mészáros-cégek építkezhetnek. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/15/orban-megsem-vagja-le-az-aranytaot-tojo-tyukjat | 2019-02-15 14:25:00 | true | null | null | 444 |
Frabato és felesége, Szádváry Szabó Virág elhatározták, hogy évről évre megújítják a házasságukat. Eddig kétszer mondták ki a boldogító igent, hamarosan harmadjára is sort kerítenek rá egy motoros találkozó keretein belül.
“Motoros esküvőnk még nem volt, most 20-án Esztergomba megyünk, ott van egy nagy motoros találkozó. Motoron, bőr ruhában házasodunk majd azokkal a barátainkkal, akik nem voltak ott az esküvőnkön Las Vegas-ban, mert ott csak négyen-öten voltunk"
– mondta a Mokkában Frabato, aki a forgalmi megújításához hasonlította az évente ismétlődő házasságkötést. | Motoros találkozón házasodik Frabato | A mágus és párja évről évre újra kimondják a boldogító igent. | [
"frabato"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2016/08/01/motoros-talalkozon-hazasodik-frabato | 2016-08-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az államtitkár a következő hónapokban mindenkivel le akar ülni, akinek a cigányságról mondanivalója van.
A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a romák problémáit csak komplexen lehet kezelni. Mint a Magyar Nemzetnek mondta, az államtitkárság együtt fog működni a civilekkel, ám ahhoz, hogy ők segíteni tudjanak, hálózatba kell szervezni, meg kell erősíteni őket.
Balog Zoltán a pénzügyi forrásokat illetően úgy vélte, nem a mennyiség növelése a döntő, hanem a felhasználás javítása. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy egy-egy programban ne kizárólag oktatási, kulturális vagy foglalkoztatáspolitikai eszközhöz nyúljanak.
Az elmúlt nyolc év igazolta, hogy “az MSZP-SZDSZ konglomerátum nem képes sem megvédeni, sem megsegíteni a romákat, s bár egyre hangosabb lett a jogvédő arrogancia, a cigányok helyzete egyre kilátástalanabb lett". Ezzel is magyarázható, hogy a választáson a romák az átlagosnál nagyobb arányban zárkóztak fel a Fidesz-KDNP mögé. Szerinte “keresztyén emberhez az méltó, ha a bajbajutottak felé fordul". | Balog Zoltán: a romák problémáit komplexen kell kezelni | Az államtitkár mindenkivel leül, akinek a cigányságról mondanivalója van. | [] | 0 | http://24.hu/belfold/2010/06/21/balog-zoltan-a-romak-problemait-komplexen-kell-kezelni | 2010-06-21 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Somogy Vármegyei Területi Választási Bizottság a Nemesdédi Helyi Választási Bizottság 34/2024. (VI.09.) számú, polgármester választása tárgyában meghozott határozatát megváltoztatja, a választási eredményt megsemmisíti, és a kb. 800 fős Nemesdéden megismételteti a polgármester-választást. Az ismételt szavazást július 7-re tűzték ki.
Az indoklás szerint Kovács Gyula polgármesterjelölt társa élelmiszer-ajándékcsomagokat osztott szavazatokért cserébe, az ajándékokért le kellett fotózni a szavazatokat - erről videók, hangfelvételek és szemtanúk tanúskodnak. A végeredmény: Kovács 222 szavazattal 50,8 százalékot ért el, Kuti József 146-tal 33,41 százalékot, míg Halászi Attila pedig csak 15,75 százalékot a maga 69 szavazatával.
A fellebbezésben azt is felhozták, hogy Kovácsnak a szavazóhelytől 108 méterre lévő vegyesboltja előtt végig ment a kampányolás, márpedig 150 méteren belül nem mehetne.
Eddig Tompa Boldizsár Endre volt a polgármester, de ő már nem indult újra. | Választási csalás miatt megismétlik a nemesdédi polgármester-választást | Élelmiszer-ajándékcsomagokat osztottak szavazatokért cserébe. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/17/valasztasi-csalas-miatt-megismetlik-a-nemesdedi-polgarmester-valasztast | 2024-06-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Arsenal magabiztos, háromgólos győzelmet aratott Birminghamben a Premier League 21. fordulójának szombati játéknapján.
A korábbi idegenbeli kiránduláshoz (a Wigan elleni 2-2-höz képest) nyolc helyen változó londoni csapat jól kezdett a szervezett és robusztus City ellen, elsősorban Samir Nasri és Cesc Fabregas volt elemében, de a középpályán Jack Wilshere és Alex Song is remekelt.
Alig telt el negyedóra, és máris vezettek a vendégek. Mivel a City játékosai elsősorban kemény belépőkkel igyekeztek elejét venni a fővárosi támadásoknak, a londoniak egyre többször jutottak veszélyes szabadrúgáshoz. A 13. percben Van Persie lövése megpattant a falon, s ez becsapta Ben Fostert. Az eseménytelenebb első félidő után a City is támadgatott, Larsson szabadrúgása után Fabianski nyújtózott nagyot, majd a svéd egy szemfüles passzal Jerome-ot ugratta ki, a támadó továbbadta, azonban Roger Johnson egy tempót késett.
Birmingham-Arsenal – gólok:
Nem kellett sokat várni az Arsenal válaszára. Wilshere lőtt fölé, percekkel később Nasri lépett meg, de nem tudta legyőzni Fostert. Az 58. percben Nasri ismételhetett, s ezúttal már nem hibázott. A meccs a 66. percben eldőlt. Ismét az Arsenal járatta a labdát, az egyedül hagyott Fabregas lőtt, s Foster és Johnson közreműködésével megszületett a harmadik, mindent eldöntő gól.
Az Arsenal így tartja a lépést a listavezető Manchester Uniteddel, hátránya két pont – igaz, egy mérkőzéssel többet játszott.
Premier League, 21. forduló:
Birmingham City-Arsenal 0-3 (0-1)
St. Andrews Ground, 24 341 néző. Vezette: Walton
Gól: Van Persie (13.), Nasri (58.), Johnson (öngól, 66.)
Birmingham: Foster – Carr, Dann, R. Johnson, Ridgewell – B. Ferguson – Larsson, Bowyer (Zsigics, 69.), C. Gardner, Beausejour (Hleb, 60.) – Jerome (Phillips, 80.)
Arsenal: Fabianski – Sagna, Koscielny, Djourou, Clichy – Song, Wilshere (Denilson, 79.) – Walcott (Arsavin, 79.), Fabregas, Nasri – Van Persie
1. Manchester United 41 (41-18, 19 mérkőzés), 2. Manchester City 41 (33-16), 3. Arsenal 39 (42-22, 20), 4. Tottenham 36 (30-23, 20), 5. Chelsea 34 (33-15, 19), 6. Sunderland 30 (24-22), 7. Bolton 29 (33-28) | Birminghamben nyert az Arsenal | Az Arsenal magabiztos, háromgólos győzelmet aratott Birminghamben a Premier League 21. fordulójának szombati játéknapján. | [
"foci"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2011/01/02/birminghamben_nyert_arsenal | 2011-01-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Több húsnagykereskedő cégre lecsapott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden reggel Budapesten egy IX. kerületi telephelyen – értesült a hvg.hu. A NAV piaic források szerint nagy létszámú csapattal szállt ki a telephelyre, és a cégek képviselőit bevitték meghallgatásra, az árusításra szolgáló helyiségeket pedig bezárták.
A NAV Bűnügyi Sajtóirodája megerősítette, hogy vizsgálódott a telephelyen, további részleteket későbbre ígért.
Úgy tudjuk, az akció legalább öt húsos céget érintett. A vállalkozások a fővárosi húsforgalom jelentős részét képviselik, tavaly összesen több mint tízmilliárd forintos árbevételt értek el. De az elmúlt években is többmilliárdos forgalmat bonyolítottak, adóhatósági végrehajtást viszont csak elvétve találtunk az adataik között.
Állítólag a IX. kerületi telephelyről látták el a főváros kiskereskedelmi húsforgalmának nagy részét (a nagyáruházakon kívül), valamint az éttermeket és a közétkeztetéssel foglalkozó cégeket. A fővárosi beszerzők most kapkodják a fejüket, mert nehezen jutnak hozzá a szükséges áruhoz.
Egy piaci forrás a hvg.hu-nak azt állította, a cégek egy osztrák vágóhídtól vásárolták a húst, tudomása szerint feketén, vagyis a piaci találgatások szerint áfacsalt termékről lehet szó. | Gazdaság: Húskereskedőkre rontott rá az adóhatóság Budapesten | Letámadta a fővárost ellátó húsnagykerek nagy részét a NAV egy telephelyen, és bevitték a cégek képviselőit, tudta meg a hvg.hu. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20141209_Huskereskedokre_rontott_ra_a_NAV_Budapest | 2014-12-09 13:22:00 | true | null | null | HVG |
Rejtélyes jövőbe látásáról vagy ami valószínűbb, előre informáltságáról tett tanúbizonyságot Soros György. A spekuláns ugyanis még a 2024 nyarán bekövetkező tőzsdei összeomlást megelőzően sikeresen eladta azokat a részvényeit, amelyek a legnagyobbat estek az összeomlás következtében. Érdekes módon pont akkor csökkentette kitettségét bizonyos eszközök iránt, amikor azok meredeken elkezdtek zuhanni, viszont növelte részesedését a koronavírus-elleni vakcinákat is gyártó AstraZeneca cégben, ellenben a Google-t már tartotta befektetésre érdemesnek. Korábban pedig annak a megalapozott gyanúja is felmerült, hogy a Trump-elleni merénylet előtt Sorosék shortolhatták a Truth Socialt, az elnökjelölt médiaplatformját. A Tűzfalcsoport cikkében azt vizsgálja, hogy honnan lehettek ilyen jó tippjei a milliárdos befektetőnek.
Az amerikai tőzsdét nagyban befolyásolják a munkaerőpiaci jelentések, pontosabban, hogy miképp alakul a munkanélküliség. Júliusban a munkaerőpiaci adatok lehangoló képet festettek az amerikai gazdaságról, egyúttal felerősítették a félelmet, hogy recesszióba csúszik az Amerikai Egyesült Államok. Ennek megfelelően a nagy tőzsdeindexek jelentős mínuszokat produkáltak, még az is felmerült, hogy leállítják a kereskedést, amire 1987-óta nem volt példa.
A technológiai részvények iránti kereslet elkezdett csökkeni, így a Google, az Amazon és más nem termelő, hanem inkább kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégek részvényárfolyamai elkezdtek esni. Soros pedig az összeomlás előtt megvált azoktól a céges papírjaitól, amelyek napon belül is hatalmasat buktak. Így, többek között 40 százalékkal csökkentette az Alphabet-kitettségét, és 2,4 százalékkal a Cloudflare technológiai cégbe tartott részvényeinek számát.
Soros portfólióját megvizsgálva kiderül, hogy befektetési alapja, a Soros Fund Management, 2024 közepén változatos portfólióval rendelkezik, amely számos nagyvállalatot és különböző iparágakat foglal magában.
Néhány kiemelt befektetése:
1. S&P 500 ETF (SPY) - Ez az egyik legnagyobb pozíciója, a portfólió mintegy 5,6%-át teszi ki.
2. AstraZeneca (AZN) - Egy jelentős gyógyszeripari vállalat, amely a portfóliójának körülbelül 4,4%-át képviseli.
3. WestRock (WRK) - Egy papír- és csomagolóanyag-gyártó cég, amely szintén a portfólió 3,8%-át teszi ki.
4. AerCap Holdings (AER) - Egy repülőgép-lízinggel foglalkozó cég, amely körülbelül 3,3%-os részesedéssel bír a portfólióban.
2024-ben Soros több jelentős lépést is tett, például:
• Egészségügyi szektorra való fókuszálás, különösen a NextEra Energy és az Ascendis Pharma révén.
• Portfóliója tartalmazza a MicroStrategy részvényeit is, amely cég erősen befektetett a Bitcoinba.
Soros György továbbra is széles körű befektetésekkel dolgozik, de az utóbbi időben inkább ráfordult az egészségügyi és az energetikai szektorra. Az viszont különösen figyelemre méltó, hogy csak az elmúlt 4 hónapban 244 millió dollár értékben szállt be a SPY ETF-be, ami magában foglalja az 500 legnagyobb tőzsdei vállalatot. A milliárdos arra spekulál, hogy gazdasági visszaesés lesz és 163 millió dollárral fogadott arra, hogy a közeljövőben tőzsdei összeomlás lesz, ebben az esetben a részvények árának esésével fog tudni pénzt keresni.
Azonban nem Soros György az egyetlen nagyágyú, aki előretudja a tőzsdei mozgásokat, az amerikai demokrata politikusokat is már többször megvádolták bennfentes kereskedéssel. Közülük is a legtöbb figyelem Nancy Pelosi demokrata párti egykori házelnökre irányul, aki az elmúlt években aktív tőzsdei vagyonszerzésbe kezdett.
Nancy Pelosi portfóliója híresen kiterjedt, és jelentős befektetésekkel rendelkezik főleg a technológiai szektorban. 2023-ban és 2024-ben is sikeresen fektetett be olyan vállalatokba, mint az Nvidia, Microsoft, Visa, Tesla, és Broadcom. Pelosi befektetései meghaladják a 133 millió dollárt. Az egyik leghíresebb ügylete az Nvidia részvények vásárlása volt, amely jelentős profitot hozott számára 2023 végén és 2024 elején, mindössze 22 nap alatt 10 millió dollár nyereséget ért el a tőzsdén, ami az éves fizetésének a negyvenötszöröse.
Amerikában sokan úgy vélik, hogy Nancy Pelosi és más kongresszusi tagok stratégiai előnyhöz juthatnak a tőzsdei befektetések terén abból a tényből adódóan, hogy hozzáférhetnek belső információkhoz, például a közelgő szabályozásokhoz, törvényekhez és kormányzati intézkedésekhez. Ez lehetőséget adhat nekik arra, hogy előre lássák bizonyos vállalatok vagy iparágak piacra gyakorolt hatásait, mielőtt ezek az információk nyilvánossá válnak.
Pelosi ugyanis akkor vásárolta be magát a chipgyártás fellegvárának számító Nvidiába, amikor az amerikai törvényhozás eldöntötte, hogy növeli az amerikai félvezetőgyártást és csökkenti az USA függését a külföldi gyártóktól, különösen Kínától. Az Nvidia, mint jelentős amerikai félvezetőgyártó, különösen nagy nyertese ennek a politikának.
Soros és más demokrata nagyágyúk tőzsdei befektetésit, "megérzéseit" látva több szakértőben is felmerült a gyanú, hogy az amerikai tőzsde nem a szabad kereskedelem fellegvára, hanem egy szűk elit gazdsági eszköze, amelyben belsős információkat felhasználva növelhetik saját tőkéjüket. | Világgazdasági összeomlásra spekulál Soros György és az amerikai baloldal | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/vilaggazdasagi-osszeomlasra-spekulal-soros-gyorgy-es-az-amerikai-baloldal | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az elmúlt ciklusban a Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) NKft. éléről eltávolították a korábbi, a jobboldal által kinevezett vezetőt, Vincze Balázst, a Pécsi Balett igazgatóját, táncművészt, helyére pedig egy olyan személyt emeltek fel, aki gépjárművek lízingelésével, eladásával foglalkozott hosszú évekig. Bleszity Péter azonban csak addig maradhatott, amíg össze nem rúgta a portHummel Márkkal, a karbantartási igazgatóval, akinek a munkájával elégedetlen volt. A konfliktusból azonban Hummel jött ki győztesen, akit 2022-ben meg is tettek a Zsolnay kulturális megacég vezérének.
Ez az elnevezés azért is találó, mert aZSÖK Nkft. alá tartoziknemcsak a Zsolnay-negyed, a Kodály Központ, hanem a világörökségi helyszínek mellett a Művészetek és Irodalom Háza, a Széchenyi téri galéria, a Bóbita Bábszínház is - ezek összesen 383 látogatót vonzottak. A cég idei évre vonatkozó üzleti tervéből pedig kiderült, hogy 2023-ban összesen 1,1 milliárdos bevételük volt, ami szeretnének tovább fokozni, illetve bizonyos karbantartási, szolgáltatási feladatokat saját hatáskörbe átvenni, mert ezzel is költségeket tudnak megtakarítani.
Ez a cél azért is fontos, mert a saját bevételek mellett valójában a 2016-ban megkötött Modern Városok Program keretében folyósított önkormányzati és állami finanszírozásból lehet működtetni a létesítményeket. A kulturális területen a fenntartás valóban közösségi feladat, hiszen közvetlenül ugyan nem, de közvetve a kultúra hozzájárul a gazdasági teljesítményhez is, elég csak arra - erősen kiragadott - az esetre gondolni, amikor a fényfesztiválon megélénkül a szállások és vendéglátóhelyek forgalma.
A Modern Városok Program szerződése azonban jövőre lejár, Hummel Márk ezért azt javasolta, ennek az évnek a második felében már érdemes lenne a kormányzattal megkezdeni a tárgyalásokat, hogy 2026-tól is biztonságosan tudjanak működni a létesítmények. Egyelőre úgy tudjuk, hogy lényegi tárgyalások még nem történtek, háttérben különböző elképzelések merültek fel, köztük az is, hogy az állam teljesen levenné a terhet az önkormányzat válláról. Ez azt is jelentené, hogyha csak az idei 600 milliós önkormányzati kiadással számolnánk, akkor is Pécsnek ekkora összeget sem kellene előteremtenie, hanem azt is az állam biztosítaná, amely 2024-ben is 1,1 milliárdot utal a város kasszájába.
Az elmúlt években, 2017 óta egyébként az állam eddig nagyjából közel 12 milliárd forintot adott a szóban forgó létesítményekre, míg Pécs városa 2,7 milliárdot. Ráadásul ezekből jelentős összeget valójában haszonbérleti díjként vissza is utaltak az önkormányzat számlájára. | Zsolnay-negyed: mi lesz veled? | A teljes városi kulturális intézménystruktúrát ránthatja mélybe az, hogyha a jövőre lejáró, a kormánnyal kötött szerződés alapján érkező finanszírozás helyett a városnak kell fizetnie a kulturális megacég, a Zsolnay Kulturális Negyed számláit. Ugyanakkor teljesen új felállás is jöhet. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/zsolnay-negyed-mi-lesz-veled | null | true | null | null | BAMA |
Ilyen népes és változatos mezőny igen ritkán szokott feltűnni a gyorsulási versenyeken.
A világháló tele van különböző autós gyorsulásos videókkal, melyek túlnyomó többségében két járgány áll rajtvonalhoz. Az alábbi videó is a gyorsulásra fókuszál, azonban nem kettő, hanem hét versenyző tudását mérik össze benne.
A felvételen egy Tesla Model S mellett két sportkocsi, egy Forma–1-es autó, egy superbike versenymotor, egy magánrepülőgép és egy sugárhajtású vadászrepülő egymáshoz képesti gyorsulása vehető szemügyre.
A versenyen a villanymotoros Tesla is egész jól helytállt, de végül a Kenan Sofuoglu által vezetett superbike motor, a Kawasaki H2R suhant át elsőként a célvonalon, 0,04 másodperccel megelőzve a Red Bull F1-es torpedóját.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát. | Autó: A nagy gyorsulási verseny: motor, sportkocsik, F1-autó, repülők és egy Tesla - videó | Ilyen népes és változatos mezőny igen ritkán szokott feltűnni a gyorsulási versenyeken. | [] | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20180921_a_nagy_gyorsulasi_verseny_motor_sportkocsik_f1auto_repulok_es_egy_tesla__video | 2018-09-21 11:21:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Rendszeresen elhangzik a Fidesz nyolcéves kormányzásával kapcsolatban, hogy a kevés látványosan pozitív jelenségek egyike a magyar filmipar reneszánsza. Nemcsak a nemzetközi filmfesztiválokon (ld. Deák Kristóf és Nemes Jeles László Oscarja, Enyedi Ildikó Arany Medvéje) érezni a magyar film felfutását, hanem a hazai mozikban is, ahol rég látott lelkesedéssel ültek be a nézők olyan filmekre, mint a Kincsem, A Viszkis vagy éppen a Pappa Pia. Éppen ezért teljesen érthetetlen, hogy miért és kinek az érdeke, hogy ezeket a filmeket gyanús körülmények között pontozzák fel a világ legnagyobb filmes adatbázisában.
Kincsem (7,8) A Viszkis (8,3) Pappa Pia (6,8) Testről és lélekről (8) Brazilok (6,3) Aurora Borealis (7,3) Budapest Noir (6,4) 1945 (7,5) Lengemesék (7,1) Tékasztorik (6,7)
Ezek voltak a legnépszerűbb magyar filmek 2017-ben, az első öt helyezettet egymilliónál is többen látták, a hazai filmek piaci részesedése 9 százalékos lett, ami az elmúlt évtizedek 3-5 százalékos stagnálása után kiemelkedő eredmény. A listán zárójelben szerepeltettük a film pontszámát legnagyobb filmes adatbázisban, az IMDb-n, ahol egy tízes skálán értékelhetik a felhasználók a filmeket.
Mégis kit érdekel, hogy az IMDb-n hogy állnak a filmek?
2017-ben vált igazán egyértelművé, hogy a stúdiók és forgalmazók elképesztően rá vannak feszülve a különböző filmes pontszámokat gyűjtő (pl. IMDb) vagy éppen kritikai aggregátor oldalakra (Metacritic, Rotten Tomatoes). Hírértékkel bírt, ha egy frissen bemutatott blockbusterről kijött az első aggregált pontszám, ahogy az is, hogy a Warner a saját tulajdonában lévő Rotten Tomatoeson elintézte: a Justice League-ről csak akkor kerüljön ki az első kritikai összesítő pontszám, amikor a film már megy a mozikban.
De lehetne említeni az első évados Orville-t, amiről napokig cikkezték, hogy miközben a kritikusok írásai alapján 100-ból 36 százalékon áll, addig a felhasználók szerint 10-ből 8,2 pontra értékelik, de hasonló kettősség érzékelhető a legutóbbi Star Wars-film megítélésénél is. És akkor még nem is beszéltünk a review bombing jelenségről, amikor valamilyen kisebb-nagyobb balhé hatására az emberek szándékosan pontoznak le filmeket, videójátékokat vagy olyan gyorséttermeket, ahol megverik a vendéget.
Mi a helyzet nálunk?
"Vajmi kevés, kimutathatatlan hatása van ezeknek az oldalaknak a jegyeladásokra – írta nekünk megkeresésünkre a Kincsem mellett többek között a Marvel-, Star Wars-filmeket is forgalmazó Fórum Hungary sajtófelelőse, Takács Máté. – A teljes mozis közönségből csak szűk réteg követi nyomon rendszeres jelleggel, és nálunk még nehezebben is írja át egy-egy rossz értékelés az előzetes szándékot, mint a tengerentúlon, ahol természetesen sokkal nagyobb keletjük van. Hiszen ottani kritikusok véleményét tömöríti a Rotten Tomatoes és a Metacritic, és a jó kritikákat a stúdiók fel is használják a kampányban, sőt, a Rotten Tomatoes logója a százalékos értékeléssel gyakran megjelenik kinti DVD-borítókon.
A jó kritikákat természetesen a magyar forgalmazók is szívesen visszhangozzák olykor, de inkább hazai oldalakét. A magyar nézők mozijegy-vásárlási döntésében sok tényező játszik közre, és ha más véleményre támaszkodnak, akkor más nézőktől hallottak alapján választanak – vagyis inkább számít nálunk a »szájhagyomány«, mint a kritikák. Ez is leginkább a magyar filmek esetében érhető tetten: a Kincsemet érezhetően kedvelték a nézők (és egyébként a kritikák is túlnyomó részt kedvezőek voltak), így sikerülhetett csaknem megnyolcszoroznia első hétvégi nézettségét."
Hasonló véleményen volt Figeczki Annamária, a Pappa Pia, A Viszkis, a Harry Potter-filmek, a DC-adaptációk és rengeteg amerikai, illetve magyar filmet is forgalmazó InterCom kommunikációs menedzsere. "Bizonyos rétegek számára igenis relevánsak ezek az értékelések, de a széles közönségre nincsenek hatással ez említett külföldi site-okon található adatok. Akadnak rétegfilmek, amelyek esetében elképzelhető, hogy befolyással bírnak ezek az oldalak, de ezek a számok hazánkban nem igazán kimutathatóak – írta nekünk. – Előfordul, hogy a kritikai fogadtatás, legyen az negatív vagy pozitív, meglátszik a nézői eredményeken is, de erről nem lehet általánosságban beszélni, ugyanis filmfüggő jelenségről van szó. A mi célunk, hogy a lehető leghatékonyabban az adott film célközönségéhez juttassuk el a filmet. A kritika nem azonos módon befolyásolja a különböző műfajú filmek nézettségét. A szerzői magyar filmek és egyes rétegfilmek nézői komolyabban veszik az új bemutatókról szóló beszámolókat, adott esetekben ronthatja vagy akár segítheti is a nézőszámot; természetesen a széles nézői rétegeket megszólító, nagy filmek rajongói is olvasnak – elsősorban a neten publikált – értékeléseket, sőt, ahogy a kommentekből kiderül, véleményük is van róla, ám a jegyvásárlási hajlandóságon ez nem igazán érzékelhető." Figeczki annyit hozzátett még: cégüknél nem emlékeznek olyanra, hogy a külföldi oldalak értékelései hatással lettek volna a hazai forgalmazásra, de azért figyelemmel követik ezeket.
Most akkor tényleg imádják a Pappa Piát Amerikában?
Kicsit elmerültünk az IMDb pontrendszerében, mert például a Pappa Pia esetében meglehetősen gyanús a 6,8-as átlag. Az IMDb-n általában 7-es osztályzattól szokott egy film jónak számítani, ezért a 6,8 nem is rossz egy olyan produkciónak, amelyről az alábbi, DVD-borítón is idézhető mondatokat írták a magyar filmkritikusok:
"A jó ízlés elleni támadás, ami hemzseg a kliséktől, a blőd helyzetektől, a nevetséges színészi alakításoktól és a béna kivitelezéstől." (24)
" A Pappa Pia olyan, mint a címe: a legaljának is a legalja." (Index)
A Pappa Pia olyan, mint a címe: a legaljának is a legalja." (Index) " A hanyagság így utólag lehangoló, ám a moziban, a bizarrabbnál bizarrabb momentumokra egy idő után a gátlástalan, felszabadulttá váló röhögés lett az ösztönös, adekvát válaszreakció." (Filmklub)
A hanyagság így utólag lehangoló, ám a moziban, a bizarrabbnál bizarrabb momentumokra egy idő után a gátlástalan, felszabadulttá váló röhögés lett az ösztönös, adekvát válaszreakció." (Filmklub) " Tényleg olyan ez, mint a sokat szidott kereskedelmi tévék tehetségkutató műsorai, ahol a versenyzők rendszerint tudnak énekelni és mozogni, lehet, hogy még egyéniségük is van, de mivel valaki más rég bejáratott slágerét éneklik, és valaki más öltözteti és fazonírozza őket, hogy valaki másnak tetszenek, mögöttük pedig tizenöt táncos vonaglik és villog a sok fény, minden egyediségük eltűnik, érdektelenné válnak." (Port)
Tényleg olyan ez, mint a sokat szidott kereskedelmi tévék tehetségkutató műsorai, ahol a versenyzők rendszerint tudnak énekelni és mozogni, lehet, hogy még egyéniségük is van, de mivel valaki más rég bejáratott slágerét éneklik, és valaki más öltözteti és fazonírozza őket, hogy valaki másnak tetszenek, mögöttük pedig tizenöt táncos vonaglik és villog a sok fény, minden egyediségük eltűnik, érdektelenné válnak." (Port) " Pont, mikor ismét lehet szeretni a magyar filmet, pont, mikor készült egy olyan musical, amely elérte, hogy ezt a műfajt még ma is komolyan vegyék, akkor jön egy ilyen film, az öledbe tojik egy kiadósat, aztán befújja csillámmal, és a kezedbe nyom egy villát. De legalább zenés lesz a vacsora." (IGN)
A Pappa Pia az évtizedek óta Amerikában élő, az egyik legismertebb rajzfilmesnek számító Csupó Gábor musicalje, a kormánybarát Kálomista Gábor produceri munkájával. Miközben a filmet a létező összes magyar oldalon lehúzták a sárga földig, az IMDb 6,8-as pontszáma kifejezetten jónak számít. Leginkább annak köszönhetően, hogy gyanúsan sokan értékelték a filmet 10/10-esnek az Egyesült Államokból. A jelenlegi állás szerint 2147 amerikai felhasználó értékelte a filmet, átlagosan 9,2-re annak ellenére, hogy a Pappa Piát mindössze egyszer mutatták be Amerikában, akkor is a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon. A nem amerikai felhasználók 2,6-ra pontozták a filmet:
Nem kell túl sokat keresgélni a neten ahhoz, hogy az ember könnyen rátaláljon olyan oldalakra, ahol IMDb-értékeléseket lehet vásárolni. A Filmmaker SEO oldalán a Youtube-tól a Twitter-követőkön át az IMDb-pontszámokig bármit lehet vásárolni, utóbbi esetében mindössze 28 dollár (7210 Ft) 100 darab pozitív értékelés, de 142 dollárért (37 000 Ft) már rögtön 700 jó pontszámmal növelhetjük a filmünk átlagát. Hasonló szolgáltatást máshol is lehet venni, ezen az oldalon például egy SEO-specialista 15 dollárért ígér 80 darab pozitív pontszámot, de olyan kiegészítést is lehet vásárolni, mint a filmünk nézőlistára tétele 80 különböző accounton, 1000 Facebook-lájk az IMDb-oldalra, de még a Rotten Tomatoesra is kínál 10 dollárért 60 pozitív felhasználói visszajelzést. Az érdekesség, hogy a pozitív IMDb-pontoknál 8 és 10 csillag közé teszi a lehetséges értékeléseket, és ha megnézzük, hogy a Pappa Pia amerikai pontszámai hogyan oszlanak meg, akkor érdekes egyezésre lehetünk figyelmesek.
A több ezer amerikai értékelés azért is gyanús, mert miközben az IMDb szerint tengerentúliak ezrei rajonganak a Nagy Magyar Musicalért, addig a megkerülhetetlen Metacriticen és a Rotten Tomatoeson még csak profiloldala sincs a filmnek, nemhogy bármilyen kritikusi vagy felhasználói pontszáma. Azt is érdemes tudni egyébként, hogy a felhasználók lakhelyét az IMDb nem IP-cím alapján, hanem önbevallás (értsd, amit megadsz regisztrációkor) szerint kezeli. Mivel kifejezetten Amerika-specifikus jelenségről van, egyáltalán nem meglepő, hogy a vélt kamuértékelések amerikai profilokról jönnek általában.
Érdemes összevetni az adatokat más népszerű magyar filmekkel: a messze a legnépszerűbb magyar filmnek számító Valami Amerika 2-re vagy éppen az Üvegtigris 2-re 10-12 év alatt 2713, illetve 3041 szavazat érkezett az IMDb-n. Az augusztusban bemutatott Pappa Piára pár hónap alatt 2919 és ebből 2147 Amerikából.
Ja, és ha kizárólag a nem Amerikából érkező szavazatokat nézzük, akkor a Pappia Pia simán beférne az IMDb legalacsonyabb pontszámú magyar produkciókat gyűjtő listájára, szorosan A nagy duett és a Barátok közt mögé, de a 2,6-os nem amerikai pontszámátlaggal még a világ száz legrosszabbja között is ott lenne a helye. Ahol egyébként büszke kilencedikként virít a magyar gyártású Álom.net.
Ehhez hasonlót a top 10 2017-es magyar filmek közül egyedül a Tékasztorik esetében tapasztaltunk. A viszonylag minimális sajtóvisszhanggal megjelent, személyes blog alapján készült filmet Magyarországon kívül sehol máshol nem mutatták be tudtunkkal, mégis több mint 150 értékelés érkezett rá az Egyesült Államokból – két kivételellel kizárólag 8-asok és 10-esek.
Nem ismeretlen a jelenség A magyar filmipar történetének egyik legnagyobb blamája kétségtelenül a 2008-ban megjelent Kis Vuk, ami nemcsak a klasszikus mesét, hanem úgy általában a magyar animációs hagyományokat csúfolta meg. A másfél milliárd (!) forintos költségvetésből készült borzalom annyira rossz volt, hogy az IMDb-n egy ideig az első helyen volt a minden idők legrosszabb filmjeiből álló listán. Tíz éve 1,2-es, 1,3-as átlagon állt az oldalon, azonban ezt azóta sikerült feltornásznia 2,2-re, leginkább annak köszönhetően, hogy 8 ezer szavazóból 2600 érezte úgy, hogy bizony a Kis Vuk teljes joggal megérdemli a 10/10-es osztályzatot. A Kis Vuk annyiban különbözik a Pappa Piától, hogy ezt ténylegesen bemutatták az Egyesült Államokban és máshol külföldön, és legalább a gyanús 10/10-es osztályzatokat sem Amerikából küldték. Az már más kérdés, hogy szinte pontosan ugyanannyi szavazat (8058) érkezett a Kis Vukra, mint amennyien 2008. április végéig megnézték a mozikban (8282).
Miért van erre egyáltalán szükség?
Nálunk a Metacritic vagy a Rotten Tomatoes használata nem annyira népszerű, mint Amerikában. A Vox témával kapcsolatos cikkét nyugodtan hozzá lehet kapcsolni az IMDb-értékelések dinamikájához is. A cikk a 2017-es egyik nagy kritikuskedvenc sikerfilmjét, a Tűnj el!-t (Get Out) hozza fel példának: az első vetítések után reménykedtek a jó kritikai visszajelzésben, és hogy a korai közösségi médiás zsongás és a film szájról szájra terjedő híre elég ahhoz, hogy más mozikban is bemutathassák a filmet. A Tűnj el! pontosan így lett először hatalmas kritikuskedvenc, majd a mainstreambe is betörő sikerfilm, és ehhez a filmes adatbázisok pontszáma is kellett.
Vajna Tímea a Pappa Pia egyik jelenetében
A nagy költségvetésű filmek esetében már jóval árnyaltabb a kép. A sötét ötven árnyalata, a Transformers: Az utolsó lovag vagy A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja annak ellenére tudott 110-170 millió dollár közötti bevételt termelni csak az Egyesült Államokban, hogy ezek a filmek a létező összes adatbázisban le vannak pontozva a béka segge alá. És akkor az animációs filmekről nem is beszéltünk, a borzalmas Bébi úr még a Transformersnél is több pénzt hozott, a még borzalmasabb Az Emoji-film pedig az első hétvégén 25 millió dolláros bevétellel nyitott szorosan Christopher Nolan háborús filmes remekműve, a Dunkirk mögött. Ráadásul hiába bukott meg rengeteg film Amerikában, amikkel kapcsolatban az agreggatárokra mutogattak a stúdiók, ha közben mondjuk Kínában vagy az európai piacon ebből semmit sem érezni, hiszen itt jóval kevesebben használják ezeket az oldalakat. A Metacritic végzett egy vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a jó értékelést kapó filmek jegyeladásai jóval kisebb arányban csökkennek a bemutató utáni második héten, mint a negatív kritikát kapó produkcióké. Tökéletes példa erre a Batman vs. Superman, ami iszonyatosan durva bevétellel nyitott az első héten, de aztán a negatív kritikák után jelentős mélyrepülésbe kezdett már a második héten.
Szóval egyelőre nem világos, hogy a Pappa Pia gyanús pontszámainak pontosan mi értelmük van, hiszen itthon nemcsak nem ismerik az IMDb-értékelések világát, de a rossz kritikák ellenére kifejezetten sikeres volt itthon a film. Sokkal valószínűbb, hogy művészi vagy szakmai hiúság lehet a felpontozás hátterében, illetve egy esetleges Pappa Pia 2 elkészítése, amit sokkal nehezebben lehet lenyomni stúdiók, filmbiztosok és forgalmazók torkán, ha az első rész 2,6-on állna IMDb-n.
Fotó: Intercom
Természetesen az sincs kizárva, hogy létezik az Egyesült Államokban 2147 ember, akik ideutaztak Magyarországra, vagy elmentek a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválra, és megnézték a Pappa Piát, és úgy érezték, még soha életükben nem láttak ennyire klassz dolgot. Nem akarunk mi rosszindulatúnak tűnni.
Borítókép: jelenet a Pappa Pia című filmből. Fotó: Intercom. | Mi történik Andy Vajna kedvencével Amerikában? | Mi történik Andy Vajna kedvencével Amerikában? - Vagy nagyon imádják Amerikában, vagy valami nem stimmel: ha nem lenne kétezer lelkes amerikai, akkor a Pappa Pia ott lenne a száz legrosszabb film között az IMDb-n. Az más kérdés, hogy hogyan került ennyi lelkendező pozitív értékelés egy olyan filmre, amit ott be sem mutattak. | [
"imdb",
"andy vajna",
"pappa pia",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/2018/01/16/imdb_pappa_pia_andy_vajna | 2018-01-16 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A körülményekből ítélve – és ezt több forrásunk is megerősítette – nem vagy nem csak az Origo volt főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek a botrányízű leváltása áll amögött, hogy csütörtöki hatállyal távozott a posztjáról Vaszily Miklós, az Origo Zrt. Vezérigazgatója, Pataki Róbert, a Magyar Telekom üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese és Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója is.
Augusztus közepén a Magyar Telekom lapunknak elismerte, hogy független belső vizsgálat zajlik Sáling távozásának körülményeit illetően. A cég kommunikációs osztálya ma ismételt kérdésünkre csak annyit közölt, hogy a vizsgálat még tart. Mindebből tehát az következik, hogy Vaszily távozása mögött nem vagy legalábbis nem csak az Origo-ügy állhat. Erre utal az is, hogy a most távozó három vezetőből csak kettő felelős az Origo ügyeiért: Vaszily ugyanis Pataki vezérigazgató-helyettesnek felelt, de Pukler Gábor innovációs és üzletfejlesztési igazgatónak nem volt köze az portálhoz.
A Népszabadság több forrásból is úgy értesült: mindhárom vezetőt váratlanul érte a kényszerű szakítás a Magyar Telekommal, köztük volt olyan, aki egy tárgyalást követően szembesült a helyzettel. Vagyis, noha formálisan közös megegyezéssel távoztak a vállalattól, valójában eltanácsolták őket. Értesüléseink szerint ugyanakkor távozásuk oka egy hasonló, üzleti megfelelőséggel kapcsolatos vizsgálat lehetett, mint amilyen az Origo-ügyben jelenleg is zajlik a vállalatnál. A konkrét ügy részleteit még a Telekomnál is csak egy nagyon szűk kör ismerheti.
A Telekomot ismerő, de nem belső forrásaink szerint ilyen lépésekre valamilyen súlyos szabálytalanság kiderülését követően szokott sor kerülni. Több iparági forrásunk sem zárja ki, hogy az Origo környékén találtak valamilyen üzleti jellegű szabálytalanságot is. Hogy ilyennek találhatta-e a belső ellenőrzés a Prestige Mediával kötött Origo-szerződéseket, arról senki nem kívánt véleményt alkotni. Azt ugyanakkor elmondták: nem lenne csoda, ha a Telekom jó ideje figyelte volna az Origo gazdálkodását, elvégre tőzsdei cégről van szó, amelyik jó ideje finanszírozza az Origo Zrt. veszteségét.
Olyan ügynek kell lennie a háttérben, amely nagy jelentőségű, s komoly pénzügyi vagy jogi hátrányos következményei lehetnek a vállalat számára. Ilyen esetekben nemcsak a felelős személlyel szoktak szakítani a cégek, hanem minden komoly beosztásban lévő vezetővel is, aki kapcsolatba hozható a kérdéses üggyel. Még akkor is, ha az okoz gondokat rövid távon.
A történtektől függetlenül tény: Pukler – aki információink szerint egyelőre nem tudja, mi van a történtek hátterében – távozása több termékfejlesztést és bevezetést is késleltethet. A cégnél éppen elkészültek a mobiltárca-fejlesztésekkel, a mobilfizetéssel kapcsolatos szolgáltatások bevezetésére a következő hetekben került volna sor. Noha az Origo-ügy tart számot a legnagyobb közérdeklődésre, Pukler és Pataki területén számos olyan projekt zajlott, amelyek üzleti szempontból sokkal jelentősebbek a Telekom életében. | Belföld: Rejtélyes ügy miatt bukhattak a Telekom-vezérek | Információink szerint nem csak Sáling Gergő volt Origo-főszerkesztő júniusi leváltása áll amögött, hogy távozott Vaszily Miklós, az Origo Zrt. Vezérigazgatója, Pataki Róbert, a Magyar Telekom üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese és Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója is. Mindhárom vezetőt váratlanul érte a kényszerű szakítás. Több fejlesztés is késhet. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/rejtelyes-ugy-miatt-bukhattak-a-telekom-vezerek-1497125 | 2014-11-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egy kilenc évvel ezelőtt kötött előnytelen szerződés miatt a mai napig csak a Telekom tehet ajánlatot a börtöntelefon szolgáltatás ellátására. Ez pedig most egy ötmilliárd, korábban pedig egy 3 milliárd forintos megbízást jelentett a cégnek verseny nélkül. A nyertesek közé tartozik a Mobil Kapcsolat Zrt. is, amelynek egyik végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára.
Nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatás biztosítására, és ügyfélszolgálati rendszer üzemeltetésére, valamint fogvatartotti telefon javítására írt ki közbeszerzési eljárást a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) tavaly novemberben. A nyertest hamar megtalálták: a Magyar Telekom Nyrt. és a Mobil Kapcsolat Zrt. fogja biztosítani a fogvatartottak részére a szolgáltatást, összesen legfeljebb nettó 5,2 milliárd forint keretösszeg erejéig, 48 hónapos időtartamban. Nem mintha lett volna bármiféle verseny, ahol más cégek is ajánlatot tehettek volna.
A BvOP ugyanis hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, és egyetlen ajánlattevőt kért fel. A verseny teljes hiányának okára lapunk közbeszerzési szaktanácsadójával kerestük a választ. Hamar meg is találtuk.
Kaptak rá engedélyt
"A közbeszerzési törvény kivételes esetekben megengedi az állami szervezeteknek, hogy mellőzzék a versenyt, amennyiben igazolni tudják, hogy valamilyen oknál fogva kizárólag egyetlen cég bízható meg az adott feladattal - ezt hívják hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárási fajtának. Mivel ez a lehetőség nyilvánvalóan alkalmas lehet a visszaélésekre, ezért az ilyen tendereket kötelezően be kell jelenteni a Közbeszerzési Hatóságnak, amely megvizsgálja, hogy jogszerűen mellőzi-e a versenyt az adott kiíró" - magyarázta a szakértő.
"Ezeknek az eljárásoknak a darabszáma nem magas - 2023-ban például összesen 251 ilyen közbeszerzés indult - ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen kizárólag a kiíró által megjelölt cégek tehetnek csak ajánlatot. Ezzel pedig a közbeszerzések lényege, a szabad verseny és ezáltal az árleszorító hatás veszik el a folyamatból" - hangsúlyozta.
Évekkel ezelőtt kerültek patthelyzetbe
Pontosan ilyen volt a BvOP által lefolytatott két közbeszerzési eljárás is, amelyeknek azonban az előzményei 2015-re vezethetők vissza. Akkor ugyanis a BvOP 20 ezer darab, egyedi kialakítású mobilkészülékeket szerzett be a fogvatartottaknak, amelyhez nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatást is megrendeltek.
A tendert ugyanakkor nem közbeszerzésként hirdették meg, hanem nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mentesítették a nyílt pályáztatás alól. A megbízást akkor a Mobil Kapcsolat Zrt. és a Magyar Telekom nyerte el (ugyan a Vodafone is indult, de a hiánypótlásra való felhívásnak már nem tettek eleget); a szerződés részleteit a Magyar Helsinki Bizottság perelte ki.
A szerződés azóta lejárt, az új felhívást 2019-ben tették közzé. Mivel a nemzetbiztonsági "kiskaput" bezárták azóta (a vonatkozó kormányrendeletet egyik pillanatról a másikra hatályon kívül helyezték), a BvOP-nak új konstrukcióban kellett megoldania a szerződés megújítását. Az egyik megoldás az alapértelmezett nyílt közbeszerzés lett volna, amire bárki tehetett volna ajánlatot. A BVOP azonban mégis a hirdetmény nélküli, egyszereplős megoldást választotta a mobil hírközlési szolgáltatás biztosítására, ahogy 2023-ban, úgy már 2019-ben is. Hogy miért?
Az eljárások dokumentációiból kiderül, hogy a BvOP-nak 9 évvel ezelőtt sikerült olyan előnytelen szerződést kötnie a Telekommal, hogy az általuk kiépített "Fogvatartotti mobil rendszer" szerzői jogai továbbra is a céget illeti meg, tehát nem szállt át a BvOP-ra. Továbbá a megrendelendő feladatokat "műszaki-technikai sajátosságok okán" csak a Telekom tudja jogszerűen teljesíteni.
Vagyis ez a konstrukció "gúzsba köti" a BvOP kezeit, és így kénytelen verseny nélkül megbízni a feladatokkal a korábbi nyerteseket.
Hogy ez miért probléma? Nyilván ezekkel a körülményekkel az egyedül "versenyző" cég is tisztában van, és ezáltal a tender során ő diktálja a feltételeket, köszönhetően annak, hogy az állami szervezet egy rendkívül előnytelen helyzetbe szorította saját magát.
"A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által kiírt mobiltender újabb szemléletes példáját adja annak, hogy milyen módon lehet a közbeszerzési szabályokat úgy meghajlítani, hogy a kiszemelt nyertesnek ne kelljen tartania a piaci versenytől, így egyedüli indulóként ő diktálhassa a feltételeket" - fogalmazott a közbeszerzési tanácsadó.
A 2019-es megbízás így könnyedén hozott 3, míg a 2023-as eljárás nettó 5 milliárd forintot a Telekomnak.
Hozzátette, több más állami szervezet is hasonló módon szolgáltatta ki magát egy-egy piaci cégnek. Az egyik példa a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely sikeresen meggyőzte a Közbeszerzési Hatóságot arról, hogy kizárólag a Deloitte Zrt. lehet képes számukra pénzügyi tanácsokat adni többszázmilliós értékben a sztrádakoncesszióhoz kapcsolódóan.
A legnagyobb probléma ezekkel az eljárásokkal az, hogy az egyedül "versenyző" cégek tisztában vannak a monopol helyzetükkel, és ezáltal a tender során valójában ők és nem a kiírók diktálják a feltételeket - mutatott rá a szakértő.
A történetben meghúzódó NER-szál
Az ügyletből profitáló Magyar Telekom Nyrt.-t talán nem kell bemutatni senkinek. A német Deutsche Telekom Europe többségi tulajdonában álló távközlési cég az ország egyik legnagyobb szolgáltatója; tavaly 690 milliárd forintos bevételük volt. A társaság számos állami megbízást kapott már, és az Orbán-kormánnyal való jó viszony érdekében az Origo.hu-ról is lemondtak 10 évvel ezelőtt, majd el is adták azt.
Hogy a Telekom és a fideszes holdudvar továbbra is együttműködik, jelezheti az is, hogy
a Telekom és a Mobil Kapcsolat Zrt., pontosabban annak végső tulajdonosai nem először bukkannak fel együtt.
Nemrég számoltunk be róla, hogy az A.B.Y.11 Kft. nyerte a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert, pedig a megbízásért a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. is indult. A győztes A.B.Y.11 Kft. egyik alvállalkozója nem más, mint a Telekom Rendszerintegráció Zrt. volt.
Az A.B.Y.11 Kft. végső tulajdonosa pedig ugyanaz, mint a tavaly 754 millió forintos forgalmat bonyolító Mobil Kapcsolat Zrt.-é:
Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) volt rendészeti államtitkára.
Tasnádi nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen kollégája volt korábban, de többek között vezető tisztségviselő abban a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-ben, amely Pintér Sándor érdekeltsége volt egészen addig, amíg az nem vált összeférhetetlenné miniszteri megbízatásával.
A Mobil Kapcsolat Zrt. másik végső tulajdonosa pedig Megyeri Péter, aki korábban a Magyar Telekomnál és a Telekom Rendszerintegráció Zrt.-nél volt vezető tisztségviselő.
Drágán megfizetnek érte - a rabok
A helyzetbe hozott cégek egyeduralma és a verseny teljes hiánya hozzájárult ahhoz, hogy a fogvatartottak a mai napig jóval drágábban telefonálhatnak, mint egy átlagos előfizető. Ami komoly problémát jelent sokaknak, hiszen a családi kapcsolatok megőrzéséhez és megerősítéséhez fontos eszköz a telefonálás. Sőt, a szabadulás utáni ügyintézés, munkakeresés szempontjából sem utolsó.
A bevételekkel alig rendelkező rabok ehhez képest azzal szembesülnek, hogy
a telefonálás percdíja 69 forint,
az elszámolás másodperc alapú.
Az, hogy egy fogvatartott mennyit telefonálhat, attól függ, hogy milyen kategóriába kerül. A fogvatartott saját mobiltelefont is igényelhet (természetesen csak a Telekomos börtöntelefonok közül), 35 ezer forintos letéti díjért, vagy használhatja a fali vagy a közös "joker" telefont. Ez utóbbi egy olyan készülék, amit a nevelőtől (reintegrációs tiszt) kérhet el a fogvatartott, és vagy megkapja vagy nem.
A speciális telefonról ugyanakkor csak a fogvatartott telefonálhat és csak a regisztrált kapcsolattartókat hívhatja. Őt nem lehet hívni, sem visszahívást kezdeményezni. A beszélgetést ráadásul lehallgathatják és megszakíthatják a bv. szervezet munkatársai.
Katus Eszter | Börtöntelefon: verseny nélkül kapta meg az 5,2 milliárdos megbízást a Telekom és Tasnádi László cége | A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága saját magát lavírozta kiszolgáltatott helyzetbe évekkel ezelőtt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/17/bortontelefon-verseny-nelkul-kapta-meg-az-52-milliardos-megbizast-a-telekom-es-tasnadi-laszlo-cege/ | 2024-07-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Másfél év alatt kapott összesen annyi pénzt a Médianéző Kft. a minisztériumoktól, amennyit mostantól havonta utalnak a cégnek sajtófigyelésért, három éven át - derül ki az [origo] számításaiból. A kormány szerint viszont olcsóbb lesz az új rendszer, mivel egységesítik a médiafigyelést. Pedig az eddigi költések nyolc és félszeresét fizetik januártól: 3,5 millió helyett 30 millióba kerül havonta az állami sajtószemle. A Médianéző vezetője szerint a cég a teljes kormányzati médiamunka megújításában vesz részt.
Az év eleje óta más rendszerben működik a kormányzati sajtófigyelés, mint eddig: a múlt év végéig minden minisztérium maga intézte ezeket feladatokat, saját munkatársaival vagy külsős cégek megbízásával. Mostantól 2014 végéig egyetlen cég végzi az egész kormány számára a médiafigyelést, a médiaelemzést és a médiahatás-vizsgálatokat. Ez a Nézőpont Intézet cége, a Médianéző Kft., amely 2011 végén - egyetlen pályázóként - nyerte el a megbízást. Ennek alapján 2012 elejétől 2014. december 31-éig évi 360 millió forintért, vagyis havi 30,3 millió forintért dolgozik a kormánynak a cég, így három év alatt több mint 1 milliárd forintot kap a munkáért. A szolgáltatás 16-féle anyag összeállításáról szól - a reggeli sajtószemléktől a lakossági médiafogyasztás kutatásáig.
Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy az eddigi rendszerrel szemben valóban olcsóbb lesz-e az egységesített médiafigyelés, a kormány ugyanis többek között a költséghatékonysággal érvelt, amikor a változtatás szükségességét kommunikálta (például tavaly novemberben a Népszabadságnak). A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium így indokolt az [origo] kérdésére: "A kormányzat a gazdaságosabb működés és a közpénzek hatékonyabb felhasználása érdekében a médiafigyeléssel kapcsolatos tevékenységet az egyes tárcáktól elvonva, központosítottan kezeli. Az eddig széttöredezetten működő, esetleges szempontokat érvényesítő médiafigyelések helyett egységes rendszer jön létre, amely a kormányzati munka gördülékeny elvégzéséhez szükséges, költséghatékony szolgáltatást nyújt a döntés-előkészítés érdekében. A költségcsökkentés irányába mutat, hogy a kormányzati médiamonitoring rendszer szolgáltatásait nemcsak a Miniszterelnökség és a minisztériumok, hanem a kormánybiztosok, a kormányhivatalok és a külképviseletek is igénybe vehetik."
Az [origo] számításai alapján azonban egyértelműen kiderül, hogy 2012-től jóval több pénzt költ a kormányzat médiafigyelésre és elemzésre: az ár egy hónapra számítva nyolc és félszer annyi lesz, mint amennyit eddig költöttek a célra a minisztériumok. Korábban egy-egy tárca néhány százezer forintot költött havonta médiafigyelésre - így 2010 és 2011 folyamán az egész kormány havonta átlagosan mintegy 3,5 millió forintot fordított a célra, szemben a mostantól havi 30,3 millióba kerülő egységes médiafigyeléssel. A különbség akkor is óriási, ha a Médianéző által nyújtott új szolgáltatás az eddigieknél jóval szélesebb körű lesz, a sajtószemléken túl kiterjed például közvélemény-kutatások végzésére és online vizsgálatokra is.
Az összegek kiszámításához előkerestük a 2010 óta a minisztériumoknál született külsős megbízásokat, amelyek médiafigyelésre vonatkoztak, valamint betekintettünk a Médianéző által január óta nyújtott szolgáltatás részletes leírását tartalmazó, összesen 300 oldalas dokumentumba. (Ezt a lehetőséget a Médianéző Kft. biztosította, miután a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem reagált az erre vonatkozó kérésünkre.)
Eddig is a Médianézőt szerződtették
Az összesen kilenc minisztérium - az egyszerűség kedvéért közéjük számoltuk a Miniszterelnökséget is - közül csak egy volt, amelyik eddig saját munkatársaival oldotta meg a sajtófigyelést, az összes többi hosszabb-rövidebb időre külsős cégeket bízott meg. A kivétel a Honvédelmi Minisztérium (HM) volt, amelynél eddig a sajtóiroda két munkatársa készítette a sajtószemléket egyéb teendői mellett.
A külsős cégeket megbízó minisztériumoknál szembetűnő, hogy a Médianéző Kft. eddig is sokuktól kapott hosszabb-rövidebb idejű, különböző értékű megbízásokat. A kilenc tárcából hat kötött korábban is szerződést a Médianézővel sajtófigyelési feladatokra, a Miniszterelnökség (ME), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Külügyminisztérium (KÜM), a Belügyminisztérium (BM) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A cég szolgáltatásait a már említett HM-en kívül csak a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) nem vette igénybe korábban. Ez a két tárca ehelyett az Imédia Kft.-t bízta meg lapszemlék és más anyagok elkészítésével.
Minisztériumonként változott, hogy mennyibe került a médiafigyelés - változatos volt az is, hogy konkrétan milyen szolgáltatást nyújtottak a megbízottak. A Miniszterelnökség például 200 ezer forintot költött havonta napi hírösszefoglalókra, nemzetközi sajtókörképekre és vezetői összefoglalókra. A KIM-nek havi 420 ezer forintot is megért a heti egy médiafigyelés elkészítése csak a járási rendszerről.
Mráz Ágoston Sámuel, a Médianéző vezetője és a Nézőpont Intézet igazgatója egy korábbi sajtótájékoztatón
A legtöbb és legdrágább szerződés a KIM-é volt
Sajtófigyelésre a KIM kötötte a legtöbb és legdrágább külsős megbízást, miközben a többiek legfeljebb két céggel szerződtek, és azok között sem volt átfedés időben vagy az elvégzendő feladatban. A KIM többször is párhuzamosan foglalkoztatott cégeket hasonló feladatokra. 2010 végén voltak hónapok, amikor egyszerre három sajtófigyelésre vonatkozó szerződés élt.
A Médianéző Kft.-nek ekkor - a kormany.hu-ról letölthető lista szerint - két szerződése is volt a minisztériummal: az egyik novemberre és decemberre szólt, a feladat egy napi médiaelemzés és egy napi médiabox nevű hírösszefoglaló elkészítése volt. Ezért a két hónapra összesen 3,9 millió forint járt. A cég másik szerződése napi nemzetközi sajtófigyelésre vonatkozott, illetve Magyarország megjelenéseinek összegyűjtésére a szomszédos államok sajtójában. Ez szeptembertől december végéig szólt, és összesen 6,3 millió forintot ért. Előbbi tehát havonta 1,95, utóbbi 1,57 millió forintjába került a KIM-nek - ennyi pénzt az [origo]-hoz eljutott adatok alapján egyik tárca sem költött hasonló jellegű feladatokra.
Ugyanebben az időben, vagyis 2010 utolsó két és fél hónapjában egy harmadik sajtófigyelési megbízás is született: ezt az Imedia Kft.-vel kötötte a KIM, öszesen 3,6 millió forintos összegre. A feladat, amiért így havonta 1,44 millió járt, napi minisztériumi sajtófigyelők elkészítése volt, kilenc témában. Szerepelt közöttük az oktatáspolitika, a honvédelem, de a "NEFMI vezetése" témakör is. A KIM az [origo]-nak ezt azzal indokolta, hogy az Imedia Kft.-vel kötött szerződés célja a többi tárca munkájának segítése volt, igyanis ez a minisztérium koordinálta akkoriban a kormányzati kommunikációt is.
A közigazgatási tárca 2011-ben is több szerződést kötött sajtófigyelésre. Az első áprilistól június végéig tartott: az Inform-Data Bt. 1,26 millió forintot kapott arra, hogy készítsen heti egy médiafigyelést "a járási rendszer bevezetésével kapcsolatban" - derül ki a kormany.hu-n látható adatokból. Az ezt követő fél évre, vagyis 2011. december 31-éig is kapott megbízást a KIM-től az Inform-Data, amelynek ekkor már reggeli sajtószemlék, hírösszefoglalók, napi három hírműsor-tartalomjegyzék és egy napi esemény-előrejelzés volt a feladata. Ezért fél év alatt összesen 3,35 millió forintot kapott.
Tavaly júliustól szeptemberig Navracsics Tibor miniszternek külön is végeztek sajtófigyelést: a tárca két külsős embert bízott meg azzal, hogy hazai és külföldi sajtószemléket készítsen neki, ezért a két hónap alatt összesen 320 ezer forintot kaptak.
Zavaros, de olcsóbb rendszer
Az alábbi táblázatból részletesen kiderül, melyik minisztérium mennyit költött eddig összesen és havonta médiafigyelési feladatokra. Az adatok forrásai részben a minisztériumok által az [origo]-nak küldött információk, részben a kormany.hu-n közzétett szerződések. A táblázat 2010-re és 2011-re vonatkozik, a szerződések a minisztériumok szerint legkésőbb tavaly december 31-én megszűntek.
A minisztériumok által közölt adatok néhány esetben nem voltak elég részletesek: egyesek esetében nem derült ki, hogy a szerződések pontosan hány hónapra vonatkoztak, volt, aki bruttó adatokat közölt, más nettót, megint mások pedig nem írták oda az összeg mellé, hogy bruttó vagy nettó összegről van-e szó (ahol lehet, nettóval számoltunk). Ezek miatt lehet némi pontatlanság a havi átlagokban, amelyek egy részét az [origo] számította ki a rendelkezésre álló adatok alapján.
Az adatok alapján a teljes kormányzat havonta átlagosan 3,59 millió forintot költött médiafigyelésre - ennek 8,42-szerese az a pénz, amelyet ezentúl havonta kap a Médianéző Kft. A cég a korábbi kormányzati megbízásaiból összesen kapott 30,6 millió forintot húsz hónap alatt - vagyis nagyjából annyit, amennyit ezentúl havonta keres.
(A 3,59 millió forintos havi átlagot úgy számoltuk ki, hogy összeadtuk a minisztériumok által sajtófigyelésre összesen kifizetett pénzeket, majd ezt a csaknem 72 milliós számot elosztottuk a kormány hivatalba lépése óta eltelt hónapok számával, azaz hússzal. A Médianéző Kft. által kapott havi átlagos összeget pedig úgy kaptuk meg, hogy összeadtuk a cégnek összesen kifzetett összegeket, elosztottuk azt 58-cal, amennyi hónapról a megbízások összesen szóltak. Így kaptuk meg a havi átlagosan 114 ezer forintot.)
30 új munkahely, 16-féle szolgáltatás
A kormány (azaz annak nevében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) és a Médianéző által kötött szerződés értelmében három fő feladata van a cégnek: az első a médiafigyelés, amely minden munkanap reggelére elkészített sajtószemléből, hírműsor-tartalomjegyzékből, reggeli belpolitikai hírösszefoglalóból, nemzetközi hírösszefoglalóból, valamint egy nemzetközi sajtószemléből áll - utóbbi kifejezetten a Magyarországra vonatkozó, külföldön megjelent híreket tartalmazza. Ide tartozik több reggeli és napközbeni tematikus médiafigyelés - ez egy hírgyűjtemény egy-egy témához tartozó tíz-húsz keresőszó alapján, mint például "Szijjártó Péter". Ebből összesen harmincféle készül. És készül egy részletes és egy rövid idegen nyelvű hírösszefoglaló is, előbbi a kormány igényei szerint egy konkrét téma - mondjuk a jegybanktörvény vagy a választási törvény - külföldi olvasók számára érthető angol, német és francia nyelvű összefoglalója.
A Médianéző második feladata a médiaelemzés, ebbe "heti egy kvalitatív és havi egy kvantitatív külföldi, valamint havi tíz kvalitatív belföldi és havi harminc belföldi téma kvantitatív médiaelemzései tartozik" - közölte Mráz Ágoston Sámuel, a cég ügyvezetője. A harmadik szolgáltatáscsoport a médiahatás-elemzés, ebben online médiahatás-vizsgálat és a kérdezőbiztosos módszerrel elvégzett közvélemény-kutatás szerepel, például a médiafogyasztási szokásokról. "Havi egy lakossági online médiafogyasztás-kutatás, havi két telefonos kutatás és negyedévente egy nagyobb szabású, reprezentatív médiafogyasztás-kutatás készül" - jelentette ki Mráz.
A Médianéző által az [origo] rendelkezésére bocsátott, háromszáz oldalas dokumentáció szerint a a szolgáltatások közül a különféle sajtószemlék elkészítése a legolcsóbb - áruk darabonként néhány tízezer forinttól néhány százezerig változik. A médiaelemzési feladatok elvégzése összesen havonta 8 millió forintba kerül, és a cég szerint ugyanennyi a médiahatás-vizsgálatok egy hónapra vetített költsége is.
A kormányzati megbízásnak köszönhetően a Médianéző 30 új állandó munkahelyet teremt, és további száz embernek - főként kérdezőbiztosoknak - biztosít rendszeres munkát - mondta az [origo]-nak Mráz Ágoston Sámuel. A cégnek az Opten céginformációs rendszer szerint jelenleg 14 munkatársa van, a tulajdonos Nézőpont Intézetnek 15, és a szintén a cégcsoporthoz tartozó Kutatópontnak 14.
Mennyit érnek a közvélemény-kutatások?
Mráz Ágoston Sámuel szerint félrevezető a Médianéző által nyújtott szolgáltatást a korábbi médiafigyelési kiadásokkal összehasonlítani, miután az ő ajánlatuk árának jelentős része közvélemény-kutatási költség, és nem a sajtófigyelés kerül ennyibe. Az [origo] számításai Mráz szerint csak a médiafigyelési feladatokra vonatkoznak, ez a Médianéző szolgáltatásai közül mindössze havi 5,3 millió forintos költséget jelent.
A Médianéző ügyvezetője szerint ráadásul az ő szolgáltatásaikat nemcsak a minisztériumok veszik majd igénybe, hanem az összes háttérszerv is. Ezenkívül a minisztériumok korábbi külsős szerződéseinek összegéből nem látszanak a személyi költségek, vagyis a "belső munkatársakra" vonatkozó költségek kimaradnak a számításból. "Könnyen belátható, hogy egymillió forint személyi költségből legfeljebb 2-3 fő foglalkoztatható a közigazgatásban, gondolom, ezt is szem előtt tartva kezdeményezte az ez irányú feladatok kiszervezését a kormányzat" - mondta Mráz. Azt sem szabad szerinte elfelejteni, hogy a Médianéző gyűjtése alapján 2006 és 2010 között csak a minisztériumok 1,5 milliárd forintot költöttek el médiafigyelésre és közvélemény-kutatásokra.
Az ügyvezető szerint a professzionális kommunikációhoz szükség van az általuk vállalt szolgáltatások elkészítésére. "Ezért mi büszkén adtunk ajánlatot a kormányzat nyílt tenderén. Sajnálom, hogy nem volt versenytársunk, de meggyőződésem, hogy a kormányzat által megrendelt munkát költséghatékonyan látjuk el, s ezáltal - ha valóban nem lesznek párhuzamosságok a rendszerben - összességében jelentős közpénzt takaríthat meg a kormányzat" - mondta. Hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy "valaki nagyon sok pénzt kap a semmiért", hanem arról, hogy a Médianéző pályázaton nyert el egy feladatot, amellyel piaci áron részt vesz a teljes kormányzati médiamunka megújításában.
A kormany.hu-n elérhető minisztériumi szerződések között az [origo] a közvélemény-kutatásokra vonatkozó megbízást csupán néhányat talált: ötöt az előző kormány idejéből, négyet az Orbán-kormány hivatalba lépése óta eltelt időből. Ez utóbbiak közül kettőt a Médianéző tulajdonosával, a Nézőpont Intézettel kötöttek, egyet annak leánycégével, a Kutatóponttal.
A Nefmi 2010 decemberében 2,4 millió forintot fizetett ki a Kutatópontnak "reprezentatív telefonos kérdezés" címén, egy másik, hasonló megbízást pedig a Társadalomkutatási Intézet Zrt. kapott 900 ezer forintért a tárcától. A BM 1,2 milliót fizetett egy közelebbről meg nem határozott közvélemény-kutatásért a Nézőpont Intézetnek 2011-ben. A miniszterelnökség szintén 2011-ben, augusztusban a Nézőpont Intézetet bízta meg közvélemény-kutatás elkészítésével Magyarország soros uniós elnökségének lakossági megítéléséről. | Egymilliárdot kereshet a kormányzaton a Médianéző | Másfél év alatt kapott összesen annyi pénzt a Médianéző Kft. a minisztériumoktól, amennyit mostantól havonta utalnak a cégnek sajtófigyelésért, három éven át - derül ki az [origo] számításaiból. A kormány szerint viszont olcsóbb lesz az új rendszer, mivel egységesítik a médiafigyelést. Pedig az eddigi költések nyolc és félszeresét fizetik januártól: 3,5 millió helyett 30 millióba kerül havonta az állami sajtószemle. A Médianéző vezetője szerint a cég a teljes kormányzati médiamunka megújításában vesz részt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/01/medianezo-kft-es-a-kormanyzati-szerzodesek-mediafigyeles-sajtofigyeles-mediaelemzes | 2012-01-18 07:41:00 | true | null | null | Origo |
"Aki kételkedik az egészben, javaslom, hogy nézze meg Magyar Péter saját bejegyzését a saját Facebook-oldalán", ezen a héten kedden tette közzé. Ott Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: az egész unióban és Magyarországon is az organikus mezőgazdasági termelést kellene támogatni a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett - idézte fel a fideszes politikus.
"Tehát nem mellett, hanem helyett" - fűzte hozzá.
Ő tehát nem támogatná a gabonatermelést, elvenné a magyar gazdáktól az ilyen támogatásokat, amelyek egyébként területalapú támogatásként érkeznek leginkább. Ez több mint félezer milliárdos támogatást jelent, és 160 ezer magyar gazda kap ilyet minden évben
- mondta Dömötör Csaba.
Hozzátette: vannak már tervek az "Európai Bizottság környékén" írásban is, amelyek az ilyen területalapú támogatások kivezetéséről szólnak. "Ehhez a kórushoz csatlakozott most Magyar Péter" - mondta.
Ilyen az, amikor valaki átveszi az új külföldi támogatóinak az érvelését
- jegyezte meg a fideszes politikus. | Magyar Péter a magyar gazdák érdekei ellen lépett fel | Magyar Péter megpróbálja letagadni az uniós agrártámogatások ügyében tett állásfoglalását. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/magyar-peter-domotor-csaba-agrartamogatas-gabonatermeles-unio | null | true | null | null | SZOLJON |
Rendhagyó időpontban, vasárnap délután indul a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülése Esztergomban, amitaz árvízi helyzet miatt halasztottakoktóber közepére. A helyszín ezúttal is a Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe tartozó,közpénzmilliárdokból épültGrand Hotel Esztergom.
A szállodát már jó előre kordonokkal kerítették körbe, hogy meg se lehessen közelíteni, és biztonsági őrök hada védi a frakció nyugalmát. A köztéri oszlopokra térfigyelő kamerákat szereltek fel, és még a szálloda tetejéről is távcsővel pásztázzák a környéket a biztonságiak.
Már dél után nem sokkal elkezdtek érkezni képviselők, kormánytagok, kormányközeli elemzők, médiaszereplők a négycsillagos szállodába. Nagy részük egyenesen a mélygarázsa hajtott autójával, és attól kezdve már csak a zárt épületen belül mozognak, távol a kíváncsi szemektől.
A miniszterelnök általában este, az utolsók között fut be. Most azonban meglepetésre már délután három előtt leparkolt a szálloda előtt a konvoja. Vasárnap zárt körben tart eligazítást a következő időszak kihívásairól, feladatairól. Nem sok időt marad a kormányfő,Facebook-oldalánazt írta: este már irány Berlin. A frakcióülés témája pedig a gazdaságpolitika. Orbán pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, hetek óta csaka magyar gazdaság kérdéseivelfoglalkozik.
Tavaly ősszel a 149 szobás Grand Hotel Esztergom közvetlen szomszédságában lévő - ugyancsak Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó - 90 szobás Portobello Hotelt is lefoglalta a frakció, hiszen a képviselők munkatársait, a kormánytagokat és az évről évre meghívott Fidesz-közeli vendégeket, médiaszereplőket - például Bayer Zsoltot, Rákay Philipet, Szánthó Miklóst, Káel Csabát, Lánczi Tamást - is el kell szállásolni. Akkor majdnem38 millió forintbakerült a frakcióülés.
Ittjelentette be tavalyKocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy hamarosan szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújtanak be, hogy "megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat". Úgy fogalmazott, így akarnak "borsot törni" a "baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok" orra alá, akik szerinte "amerikai demokrata dollármilliárdosoknak vagy brüsszeli multinacionális cégek érdekeinek eleget téve politikai hatalomhoz kívánnak jutni, és utána az ország gazdasági szempontjait feladva ki akarják fizetni ennek a támogatásnak az ellenértékét".
A szuverenitásvédelmi törvénytdecemberben fogadta elaz Országgyűlés. A Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal azóta meg is kezdte a munkáját, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellenvizsgálatot indítottak.Az Európai Bizottságoktóber elején jelentette be, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot, mert szerintük a szuverenitásvédelmi törvény sérti az uniós jogot. | Még a szálloda tetejéről is biztonságiak vigyáznak Orbán Viktorra a Fidesz esztergomi frakcióülésén | Kordonokkal kerítették körbe Hernádi Zsolt közpénzmilliárdokból épült négycsillagos szállodáját vasárnap. Indul a Fidesz kihelyezett frakcióülése, Orbán még soha nem érkezett ilyen korán. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/13/fidesz-kihelyezett-frakcioules-esztergom-grand-hotel-esztergom | null | true | null | null | Telex |
A legtöbb tagállam a mihamarabbi kifizetés mellett érvelt, a magyar kormány szerint viszont meg kell várni a november 5-i amerikai választások eredményét azzal, hogy az Európai Bizottság által Ukrajna háború sújtotta gazdaságának támogatására javasolt 35 milliárd eurós hitelt folyósítsák - írja az Euronews.
- Meg kell néznünk, hogy a leendő amerikai kormányzat milyen irányba megy ebben a kérdésben. Láthatjuk az elnökválasztási és a jelöltállítási kampányt: két teljesen különböző útja van a probléma megoldásának. Az egyik a béke irányába. És a másik továbbra is a háború irányába - indokolta a döntést Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek találkozója után. A pénzügyminiszter hozzátette: a témában "kiváló beszélgetést folytattak", de "természetesen novemberig várnunk kell".
A hitel egyébként az orosz központi bank lekötött eszközeinek váratlan nyereségét használja Kijev támogatására, az EU kasszáját kímélve. A G7-ek többi országa várhatóan addig járul hozzá a hitelhez, amíg a teljes összeg el nem éri a 45 milliárd eurót.
Az Egyesült Államok aggódik a példátlan terv hosszú távú stabilitása miatt, tekintettel arra, hogy a befagyasztott eszközökre vonatkozó uniós szankciókat félévente egyhangúlag meg kell újítani. Ez azt jelenti, hogy egy tagállam bármelyik pillanatban megakadályozhatja a megújítást, feloldhatja a vagyonok befagyasztását, és az egész projektet felboríthatja.
Nem ez az első magyar blokk
Mint ismert, Orbán Viktor kormánya korábban többször blokkolta az EU-s szankciókat, amíg az nem biztosít számára sokak szerint vitatott engedményeket, amelyek közül néhány talán inkább az oroszok érdekeinek kedvez.
Washington aggodalmainak eloszlatása érdekében Brüsszel azt javasolta, hogy a befagyasztott eszközök megújítási időszakát hatról 36 hónapra hosszabbítsák meg. | Az amerikai elnökválasztásig kivárna az EU az orosz szankciók meghosszabbításával | Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa tájékoztatást kapott az Ukrajnának nyújtandó 35 milliárd eurós hitel folyósításával kapcsolatos tárgyalások előrehaladásáról. Az ezzel kapcsolatos jogszabályt az Állandó Képviselők Bizottságában (Coreper) és az Európai Parlamentben lefolytatott vitákat követően várhatóan még októberben elfogadják.- tájékoztatta lapunkat a PM. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/ukrajna-eu-segely-magyarorszag/kjwpz1t | null | true | null | null | Blikk |
Klicsko menedzsere úgy fogalmazott, hogy a címvédő Lewis azért mondta vissza a decemberi összecsapást, mert nincs elég ideje a felkészülésre.
Idén már biztosan nem kerül sor a Lennox Lewis-Vitalij Klicsko visszavágóra a Boksz Világtanács (WBC) és a Nemzetközi Bokszszervezet (IBO) nehézsúlyú világbajnoki címéért.
New Yorkban lett volna a találkozó
Korábban már - december hatodikára - kijelölték a visszavágó időpontját, az HBO sugalmazására. A tévécsatorna ugyanis a rekordbevétel reményében mindenképpen közvetíteni akarta az összecsapást. Az első meccs is csúcsnézettséget hozott.
Az ukrán óriás menedzsere, Klaus-Peter Kohl úgy fogalmazott, hogy a brit bajnok azért nem vállalta a fellépést, mert nem lenne elég ideje felkészülésre. (Az első meccsre is jelentősnek mondható túlsúllyal állt ki a címvédő.) A várva várt ütközetnek a New York-i Madison Square Garden adott volna otthont.
A hatodik menetben lett vége az első meccsnek
A két világsztár június 21-én találkozott a Los Angeles-i Staples Centerben, s a hatodik menet után a bíró nem engedte tovább harcolni az erősen vérző - később hatvan öltéssel kellett összevarrni az arcát -, s a pontozóknál két ponttal jobban álló Klicskót. Szakemberek szerint egyértelmű hiba volt leléptetni az ukránt, hiszen mindvégig ő irányított. | Lewis idén nem áll ki Klicsko ellen | Lewis idén nem áll ki Klicsko ellen - A címvédő nehézsúlyú bunyós azért mondta vissza a meccset, mert decemberig nem képes felkészülni. | [
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/boksz/2003/08/04/lewis0804 | 2003-08-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Televíziós Újságírás Díjak kiosztásán Sebestyén Balázs, az egyik díjazott köszönőbeszédében azt mondta, az RTL már csak egy kis sziget a magyar médiában, ami pedig a TV2-ben történt, reméli, hogy csak egy rossz álom.
Szerdán este adták át a Pesti Vigadóban a Televíziós Újságírók Díját, amelyet az idén már tíz kategóriában osztottak ki az elmúlt év legjobb hazai televíziós teljesítményeinek.
A zsűri szavazatai alapján a legjobb női műsorvezető ezúttal is Ördög Nóra lett, a legjobb férfi műsorvezetőnek Sebestyén Balázst választották, aki a Blikk szerint köszönőbeszédében igen politikus hangot ütött meg.
Balázs azt mondta, nagyon köszöni az RTL-nek, hogy hagyjak dolgozni, majd hozzátette: "Úgy látszik, hogy egyre magányosabb kis szigetecske vagyunk így a hazai médiapartvonalon, nem szólnak bele abba, hogy milyen televíziót kell készíteni. Én nagyon drukkolok a TV2-nek, hogy ez csak egy rossz álom, és előbb-utóbb el fog múlni. Csak tartsatok ki, jó?". Sebestyén Balázs vastapsot kapott beszédéért, az est házigazdája, Hajós András pedig megjegyezte, hogy a műsorvezető életében először mondott valami fontosat.
A díjátadón a magyar sorozatok közül az Aranyélet (HBO) kapott az elismerést, a legjobb színésznő az Aranyéletben játszó Ónodi Eszter, míg a legjobb színész a Válótársakban játszó Scherer Péter lett.
A vetélkedők között a Maradj talpon! (Duna), a nagyszabású showműsor kategóriában a Sztárban sztár (TV2) nyerte el az elismerést. A legjobb comedy show a Gyertek át szombat este! (RTL Klub) lett, a talkshow-k közül az Összezárva Friderikusszal (TV2) kapta a díjat, míg a reality kategóriában a Szelfit (RTLII) díjazták.
A Televíziós Újságírók Díja 2014-es alapítása óta a hazai televíziós szakma rangos értékmérőjévé lett. Az idén is tíz szak- és hírmédium (Epizód magazin, 24.hu, Hír7, Index-Comment:com, Médiapiac, Origo, SorozatJunkie, SorozatWiki, Színes RTV, Tvr-hét) szavazata alapján dőlt el, melyek az elmúlt év legkiemelkedőbb televíziós teljesítményei. | Itthon: "Ez csak egy rossz álom" - Sebestyén Balázs díjátadón ment neki a TV2-nek | A Televíziós Újságírás Díjak kiosztásán Sebestyén Balázs, az egyik díjazott köszönőbeszédében azt mondta, az RTL már csak egy kis sziget a magyar médiában, ami pedig a TV2-ben történt, reméli, hogy csak egy rossz álom. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20160331_sebestyen_balazs_dijatado_tv2 | 2016-03-31 06:52:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A Párbeszéd, az MSZP és az LMP által is támogatott kormányfőjelölt az első kilenc pontot úgy összesítette, hogy azok jóvátételt jelentenek az elmúlt tíz évért. Hangsúlyozta, ezeknek a pontoknak a végrehajtását azonnal el lehet kezdeni, és viszonylag gyorsan végig is lehet vinni. A főpolgármester megígérte, hogy eltörlik, a "rabszolgatörvényt", és közösen hoznak létre egy új Munka törvénykönyvét. A politikus kiemelte azt az elképzelésüket, hogy a közmunkások is megkapják a minimálbért.
Karácsony Gergely bűnnek nevezte a tankötelezettség korhatárának leszállítását, és közölte: célzott programokat kell indítani a közoktatásból "kiszorított" fiatalok továbbképzéséért. Nemcsak a CEU visszahozataláért kell megtenni mindent, de a magyar felsőoktatás autonómiájának visszaállításának érdekében is - szögezte le. Arra is kitért, hogy felül kell vizsgálni azokat a döntéseket, amelyek elvették a valójában egyházként működő vállalási szervezetektől az egyházi státuszt.
Az állami fenntartású iskolák működtetését vissza kell adni az önkormányzatoknak, és orvosolni kell azt a helyzetet, hogy az egyházi fenntartású iskolák sokkal több állami pénzt kapnak - mondta. Ezt úgy kell megoldani, hogy megemelik az állami iskolák finanszírozását - tette hozzá az ellenzéki politikus.
Jóvá kell tenni a magyar vidékkel szemben elkövetett bűnöket, és felül kell vizsgálni a földprivatizációs pályázatokat - szögezte le Karácsony Gergely. A miniszterelnök-jelölt arra is kitért, hogy mindenki számára meg akarják nyitni a trafiküzemeltetés lehetőségét.
A nyugdíjrendszer kapcsán sok mindent jóvá kell tenni, de nagyon fontos orvosolni a rokkantnyugdíjasokkal szembeni kártételeket - fogalmazott.
Az újabb kilenc pontra áttérve azt mondta, beszélni kell az elmúlt egy év problémáiról és azok jóvátételéről is.
A kilenc programelemből a legtöbb megvalósítható lenne az uniós helyreállítási alapból - közölte. Karácsony Gergely bejelentette, hogy újraindítási támogatást készülnek nyújtani azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyeknek nagymértékben csökkent az árbevétele a koronavírus-járvány idején. Azt is javasolta, hogy két évig mentesüljenek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól azok a kisvállalkozások, amelyeknek a bevétele ötven százalékkal csökkent a pandémia idején.
Az álláskeresési járadék folyósítását kilenc hónapra kell emelni, és utólag kárpótolni kell azokat, akik csak három hónapig kapták ezt a támogatást, mert a magyar munkaerőpiacon most nem lehet három hónap alatt elhelyezkedni - szögezte le.
Utólag szintén kárpótolni kell azokat a munkavállalókat, akinek a járvány alatt azért kellett táppénzre menniük, mert máshogy nem lehetett megoldani a helyzetüket - közölte Karácsony Gergely. Szóban nem tért ki rá részletesen, de a beszéd alatt kivetített programpontban azt írták, hogy a járvány során igénybe vett táppénzt utólag kiegészítik száz százalékra.
Az egészségügyi és a szociális dolgozók fantasztikus munkáját egyszeri támogatással kell megköszönni - mondta a főpolgármester. A kiírás szerint a két ágazat dolgozóinak egyszeri 500 ezer forintos támogatást adnának.
A Párbeszéd társelnöke azt mondta, orvosolni kell, hogy "a kormány elképesztő lyukat ütött az önkormányzatok működésén" az elvett iparűzési és gépjárműadóval. Karácsony Gergely azt is megígérte, hogy eltörlik a különleges gazdasági övezeteket.
"Lehet, hogy a Tiborcz-adót majd átnevezem, és leveszem a z betűt, és akkor nem Tiborcz Istvánról fog szólni, hanem Tiborc panaszát fogja képviselni a politikában" - fogalmazott, amikor az utolsó programpontra tért át.
Az önkormányzatok számára forrást kell találni, ezért a félmilliárd forintnál értékesebb vagyonok önkormányzati megadóztatása helyes dolog - tette hozzá. A járvány és a válság nem egyformán hatott mindenkire, nagyon sok vállalkozás küzd a fennmaradásért, nagyon sok pedig elképesztő módon gyarapodott az elmúlt években - emelte ki.
Akik a járvány idején extraprofitra tettek szert, akik megerősödtek, azoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a jóvátételi alapot feltöltsék, ezért bevezetik a "Mészáros-adót" is, méghozzá azokra a vállalkozásokra, amelyek az elmúlt év haszonélvezői voltak - mondta Karácsony Gergely.
Ezek azok az első intézkedések, amelyeket a következő kormánynak, "mondjuk úgy, hogy egy következő Karácsony-kormánynak" meg kell tennie, hogy Magyarország újra mindannyiunk közös otthona legyen - szögezte le.
Végül közölte, hogy az elkövetkező hetekben, kilenc területre fókuszálva, bemutatják azokat a további programokat, amelyek szintén Magyarország újraegyesítését szolgálják. A rendezvényen több meghívott vendég is részt vett, közülük az első Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom elnökségi tagja volt, aki azt mondta, hogy a bérek rendezése, a szegénység és lakhatás, valamint a dolgozói jogok olyan kérdések, amelyekre most nem lehet nem politikai választ adni. | Karácsony Gergely bemutatta a kormányváltás utáni azonnali intézkedéseket | Karácsony Gergely főpolgármester egy szombati, online közvetített rendezvényen kétszer kilenc pontot ismertetett az úgynevezett 99 Mozgalom programjából. | [
"Makró",
"Karácsony Gergely"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/karacsony-gergely-bemutatta-a-kormanyvaltas-utani-azonnali-intezkedeseket.html | 2021-06-12 14:56:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
„Megismeritek az igazságot,
és az igazság szabaddá tesz titeket!”
(Jn. 8, 32.)
Az államra bízott, közös nemzeti földvagyonunk – bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és csúsztatást tartalmazó propagandakampány kísérte.
Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek.
Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait elemezni. (A programot 2015 novembere és 2016 júliusa között három hullámban bonyolították, majd 2016 őszén törvénnyel zárták le.)
Az ezt célzó első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közölt árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását. E zárójelentés, a sorban a tizedik, Bács-Kiskun megye állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (10 420 hektár) és elárverezett (9764 hektár) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik. Ezzel az elárverezett terület (182 ezer hektár) közel háromnegyedének, 73 százalékának feldolgozását elvégeztem. Ezt folytatva reményeim szerint kirajzolható lesz az országos kép, és ellenőrizhetők – megerősíthetők vagy cáfolhatók – lesznek az állami földprivatizációs program kormányzati értékelésének állításai. A rendszer megítéléséhez azonban már e megye önmagában is jó mintául szolgálhat.
Jelen elemzés részletesen megvizsgálja a megyében meghirdetett és elárverezett állami területeket, az állam tényleges bevételeit, az árverésekkel érintett településeket, a helyi lakosok szereplését, a lakhely és a birtoktest közti távolságokat, a földbérlők és árverezők, valamint a kikiáltási árak és a nyertes árajánlatok viszonyát, az árverseny kérdését, majd a nyertes árverezők és érdekeltségek, továbbá az általuk megszerzett területek jellemzőit.
(Jelen összeállítás ízelítő a teljes jelentésből, amelyet itt olvashat.)
Földárverések - Záró - Bács... by Kutya vacsorája on Scribd
Az elkelt megyei földterület 321 nyertes árverezőhöz került, de több mint 57 százalékát, közel 5600 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis- és közepes családi gazdaságok”, hanem 43 nyertes árverező tagja nevén mindössze 19 nagy érdekeltség szerezte meg. Az „alsóházi” – 20 hektár alatti területet szerző – 199 érdekeltség, a nyertesek mintegy 72 százaléka eközben csupán a területek alig 16 százalékához, kevesebb mint 1600 hektárhoz jutott. Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer olyan „családi léptékű” – nyertesenként mintegy 30 hektár – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, amely alkalmas a közvélemény megtévesztésére.
A kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”. E megye adatai ezzel szemben azt az általános tendenciát igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében több mint kétharmadát, 68 százalékát – külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak. Ezen túl egy részük nemcsak, hogy nem „helybeli”, hanem közel 3500 hektárt, az elárverezett terület több mint egyharmadát a kormányhatározatban rögzített 20 kilométernél is nagyobb – átlagosan 37 km – távolságban lakó, 42 nyertes árverező szerezte meg.
Értelmetlenek és félrevezetők azok a kormányzati tényezőktől származó kijelentések is, amelyek azzal próbálták indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, cégeit a menedzsment „szétlopja”. A bérleti viszonyok elemzése ugyanis azt mutatja, hogy az elárverezett területek döntő többsége – e megyében több mint 81 százaléka – az árverés idején 1–22 éves hátralévő futamidejű szerződéssel bérbe adott – azaz nem az állam vagy cégei, hanem a bérlők által művelt – terület. Ennek közel felét 4 nagy tőkés társaság (a Bácsalmási Agráripari Zrt., a Városföldi Agrárgazdaság Zrt., a Tiszaalpári Agrár gazdaság Kft. és a Kalocsai Mezőgazdasági Zrt.) használja. Az adatok továbbá arra is következtetni engednek, hogy az árverésre bocsátott területek kiválasztásában a bérlő „baráti”, illetve „nem baráti” besorolása, a kormányzó „elithez” való viszonya – mint a feudális jellegű rendszerekben általánosan, itt is – döntő szerepet játszhatott.
A „baráti” besorolású bérlők esetében szembetűnő, általános jelenség, hogy meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk vásárolták fel. A „nem baráti” nagy bérlők (a megyében például a Medgyessy-kormány által 2004-ben privatizált 9 állami gazdaság egyikének jogutódja, a Bácsalmási Agráripari Zrt.) esetében a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormányközeli – gyakorta nem mezőgazdasági – tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, amelyek megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e cégeket a földről.
Intézményesített földrablás | Magyar Hang
De a megyei átlagos nyertes árajánlathoz viszonyított magas európai földárak és az ezek kiegyenlítődésére alapuló földspekuláció kiszolgálása, a földvagyon baráti érdekeltségekhez juttatása, a „nemzeti tőke” megerősítése is célja lehetett az ilyen kiszorító jellegű, átrendező állami földprivatizációnak. A Bácsalmási Agráripari Zrt. esetében például állami földbérleményeinek több mint felét, 2500 hektárt árverésre bocsátották, ami teljes egészében gazdára is talált. A cégvezetők vagy tulajdonosok azonban – négy kisebb birtoktest, összesen alig 18 hektár terület kivételével – nem tudtak saját cégük bérleményeire nyertes árajánlatot tenni. A területek zömét a cégtől – vélhetően – független, külső nyertes árverezők szerezték meg. Közülük a legnagyobb területekre Kárpáti László – az ország egyik legnagyobb Fidesz-közeli, multimilliárdos agrárvállalkozójának, mások mellett például Mészáros Lőrinc volt üzlettársának, tucatnyi cég tulajdonosának – közvetlen családtagjai, valamint több közös cégben érdekelt üzlet- és vezetőtársa tett nyertes árajánlatot.
De feltétlenül e körben említendők a Bányai Gábor országgyűlési képviselő (Fidesz) által pártfogolt kiskunhalasi polgármester, Fülöp Róbert (Fidesz) üzlettárs családtagjai, nagyvállalkozó, mérnök-közgazdász apja és húga is.
Egyébként e megyére is általánosan jellemző, hogy Fidesz-, illetve kormányközeli rokoni, baráti, nagygazda-, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez.
A fentebb már említett legnagyobb nyerteseken – Kárpáti László (1004 hektár; 1,444 milliárd forint) és Fülöp Róbert (470 hektár; 687 millió forint) üzlettárs családtagjain – túl közöttük találjuk Feketééket (142 hektár; 105 millió forint), egy Nemzeti Fórum-os, fideszes nagygazdacsalád tagjait Kiskunfélegyházáról.
Ugyancsak e körbe sorolhatjuk Vavróékat (117 ha; 177 millió forint), egy KDNP-s agrár-nagyvállalkozó jogászt és közgazdász hallgató lányát Jánoshalmáról, vagy éppen Polyákékat (101 ha; 218 millió forint), egy Fidesz-közeli nagybirtokos, nagygazdacsalád tagjait Kecskemétről, illetve Városföldről. De a „kisebb” – 100 hektár alatti – nyertesek közül is említhető például a Nemzeti Fórum, a Fidesz kötődésű gazdasági agrármérnök, pálinkafőző, vendéglátós Borsos Botond (90 hektár; 164 millió forint) vagy a szintén fideszes kötődésű nagygazda Domján Gergely (36 hektár; 72 millió forint), a földárverések idején a Magosz alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei elnöke is, mindketten Kecskemétről.
E megye adatai is cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez.
A közel tízezer hektár elkelt megyei területből ugyanis mintegy 5400 hektár licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 1200 hektár pedig azt kevesebb mint 10 százalékkal meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért – átlagosan hektáronkénti 1,541 millió forint nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint száz százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb mint kilenc százalékának árverésén alakult csupán ki. Az elárverezett megyei terület egészére nézve az állapítható meg, hogy a nyertes árajánlat csupán 25 százalékkal haladta meg a kikiáltási árat.
Intézményesített földrablás Hajdú-Bihar megyében is | Magyar Hang
Ez a látszólagos érdektelenség persze vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy – 50–290 hektár – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra nem licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.
A spekuláns, kormányközeli tőkének viszont a nyugat-európai hektáronként 10–35 millió forint (a kisebb összeg Ausztriára, a nagyobb például Hollandiára jellemző) átlagos földárak töredékéért – a megyében elárverezett terület 94 százalékánál 3 millió forint/ hektár alatti áron – megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínál. A 6–23-szoros földárbeli különbség spekuláns tőkebefektetői körökben már „eléri az ingerküszöböt”. Várakozásaik szerint ugyanis a földforgalmi törvény ellen megindult kötelezettségszegési eljárásnak a földpiac liberalizációja és ezzel az európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye.
Így az európai mércével potom pénzért most megszerzett földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet a befektető számára a felértékelődő, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmiszerpiacon.
Vélhetően ebben a megyében is e két szempont lehetett az állami földek privatizációjának legfőbb mozgatórugója.
Számos esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól, ha egyáltalán azonosítható. Találunk közöttük például milliárdos nagyvállalkozókat, élelmiszer-, dohányáru-, iparcikk-, fa-, építőanyag-, szaniteráru-, gép- és gépjármű-nagy- és kiskereskedőket, gépgyártókat és gépszerelőket, építőiparosokat, közúti árufuvarozókat, vendéglátósokat, ingatlanosokat, könyvelőket, könyvvizsgálókat, üzletviteli, pénzügyi és adótanácsadókat. De találunk használt textil- és műanyaghulladék-feldolgozót, „fizikai közérzetjavító” szolgáltatót, valutaváltót vagy éppen jogászokat (ügyvédeket, büntetőbírót), közgazdászokat, továbbá közgazdászhallgatót, szakfordítót, szinkrontolmácsot, pedagógust, sőt keramikus művészt is. (E kategóriában külön megyei érdekességként említhetők a Platón Párt több közös cégben is érdekelt üzlet- és élettárs vezetői, a közgazdász-jogász pártelnök és a mérnök-jogász alelnök is Kecskemétről.) Vannak persze ebben a megyében is szép számmal olyan nyertes árverezők, akik tevékenysége a nyilvános adatbázisokból egyértelműen nem azonosítható, és esetleges strómanszerepük gyanúja is felmerülhet.
A települések érdekérvényesítő képességében e megyében is jelentős eltérések mutatkoznak. Vannak kifejezetten „vesztes települések”, amelyek területeit részben vagy egészben más településeken lakó árverezők szerezték meg. Megyei rangsorukat Városföld vezeti, amelynek területéből közel 1100 hektár állami területre külső, tőkeerős – zömében már az állami földbérleti pályázatoknál is nagy területekhez jutott politikaközeli nagygazda-, nagyvállalkozó családok, illetve nem mezőgazdasági foglalkozású – árverezők tettek nyertes árajánlatot. De a több mint 500 hektár mezőgazdasági területet vesztő Katymár, Tompa és Kalocsa vagy a 400 hektár fölötti területet vesztő Mátételke helyi gazdaközösségeit is nagy veszteség érte.
Vannak viszont erős érdekérvényesítő képességű, általában politikaközeli „nyertes települések”, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más települések területeihez is hozzájutottak. A 321 nyertes árverező a lakcímadatok alapján összesen 89 településen él, ám a sikeresen elárverezett területek több mint háromnegyedére, közel 7400 hektárra csak 12 település – közöttük az élen álló megyeszékhellyel együtt 9 város – lakói tudtak nyertes árajánlatot tenni.
A rangsor élén három fontos, Fidesz vezette kormánypárti bázis, a megyeszékhely, Kecskemét (1440 hektár, 15 százalék), valamint Baja (1245 hektár, 13,4 százalék) és Bácsalmás (1083 hektár, 11 százalék) áll. E három várost 325–950 hektár területtel további öt – ugyancsak kormánypárti vezetésű – város: csökkenő sorrendben Kecel, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kalocsa és Jánoshalma követi.
A kormánypropaganda állításaival szemben tehát nem a falvak vagy a tanyák népe, hanem zömében tőkeerős, politikaközeli városlakók a program fő nyertesei.
A 125 oldalas Bács-Kiskun megyei állami földárverési zárójelentés mindezeket és számos egyéb szempontot is részletesen elemez, igyekszik megmutatni a „Földet a gazdáknak!” program igazi arcát, és a teendőkre vonatkozó javaslatokat is megfogalmaz. Így hát – az igazság és a nyilvánosság erejében, valamint egy igazi nép- és vidékpárti fordulatban töretlenül bízva – jó szívvel és szeretettel ajánlom a tények dokumentálása és a „szemek nyitogatása” szándékával készített összeállításomat a bennünket körülvevő világ iránt érdeklődő kortársaimnak éppúgy, mint okulásul gyerekeinknek és unokáinknak, a tetteinket megítélő utókornak.
A szerző agrármérnök, egyetemi tanár, az Orbán-kormány volt (2010–2012) államtitkára
Készült a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/30. számában jelent meg, 2019. július 26-án. | Elvitték a földet az alföldiek elől | Intézményesített rablás: több mint „kétharmadot szereztek” a tőkeerős, baráti árverezők Bács-Kiskunban. | null | 1 | https://magyarhang.org/publicisztika/2019/07/26/elvittek-a-foldet-az-alfoldiek-elol/ | 2019-07-26 20:34:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Vagyis mentenének, ha baj lenne. Bonyolult és súlyos balesetet szimuláltak a hatóságok Budapesten, a Duna vizén.
"Nem fogod fel, hogy leszakadt a lábam és nem fog visszanőni?!"
Kedves olvasó, ha te is azok közé tartozol, akik sokat rágódnak azon, mi lenne,
ha egy hajón buliznának éppen egy esküvőn, ám hirtelen összeütköznének egy veszélyes anyagokat szállító uszállyal, miután az a rossz látási viszonyok miatt nekiment az Árpád hídnak és irányíthatatlanná vált, majd ennek hatására az esküvős hajó motorja elkezdene füstölni, sőt felrobbannának a buli csúcspontjára tartogatott tűzijáték-rakéták,
nem kell többet álmatlanul hánykolódnod! A katasztrófavédelem megmutatta, hogyan mentenék meg az életedet.
Összevont gyakorlatot tartottak a tűzoltók, mentősök, rendőrök, a vízi rendészet és a közlekedési hatóság, sőt még a NAV emberei is. A fent vázolt forgatókönyv, amely szerint minden elromlik, ami elromolhat, már leírva is látványosnak tűnt, élőben pedig jóval több volt annál. Igaz, pár kompromisszumot mégiscsak kellett kötniük – a hajók például nem is ütköztek össze, a tűzijáték sem robbant -, de a füst például valódi volt, ennyi operatőr és fotós legutoljára a 2006-os könnygázas tüntetések alatt köhögött kórusban. Miután kimentettek, elláttak, elszállítottak mindenkit, jöttek a vízügyesek és egy V-alakú, vízen lebegő elvezetővel felfogták az esetleges káros anyagokat, amik a Dunába kerülhettek. Ezek után megjelentek a NAV hősei és lepapírozták az egészet – ezt már nem fotóztuk.
Az áldozatokat alakító statiszták is küszködtek, talán egy fokkal kevesebb átéléssel, mint a Vöröskereszt vérprofi imitátorai, de azért kellően meggyőző volt az egész. Mutatjuk is. Szóval ez történne: | Füst a Dunán: így mentenek életet a tűzoltók | Vagyis mentenének, ha baj lenne. Bonyolult és súlyos balesetet szimuláltak a hatóságok Budapesten, a Duna vizén. | [
"baleset",
"duna",
"füst",
"katasztrófavédelem",
"mentők",
"rendőrség",
"tűzijáték",
"tűzoltók"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2016/10/13/fust-a-dunan-igy-mentenek-eletet-a-tuzoltok | 2016-10-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Komoly lehetőséget lát a vasútépítő piacon Mészáros Lőrinc, hiszen már nem ez az első alkalom idén, hogy a vasútépítés területén működő cégre vetett szemet az egyik érdekeltsége közbeiktatásával.
Idén május végén elsőként számoltunk be arról, hogy a V-Híd Kft. 40 százalékos tulajdonrészt vásárolt a pátyi székhelyű, vasútépítéssel főtevékenységként foglalkozó Vágányprofil Kft.-ben, miközben már számos olyan cége van a felcsúti milliárdosnak, mely ugyanezen a területen tevékenykedik. A Vágányprofil ráadásul nem is véletlenül akadt az üzletember útjába, hiszen 2019-től kezdődően éves keretszerződéssel rendelkezik a cég a V-Híd Kft. anyacégével, a V-Híd Zrt.-vel, mely a társaság főbb megbízói közé tartozik. Refereciaként többek között
a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport- és Konferencia Központ burkolat építési munkái,
valamint a felcsúti Ifjúsági Sport Szálláshely burkolatépítési munkáit is megemlítik honlapjukon.
Most nagyon hasonló tranzakció fog lezajlani, ha a Gazdasági Versenyhivatal áldását adja az összefonódásra. A bejelentések között ugyanis feltűnt egy új dokumentum, mely szerint
a V-Híd Vagyonkezelő Kft. 100 százalékos tulajdonrészt szerezne a dunavarsányi Kontúr Csoport Kft.-ben.
A Kontúr Csoport 2002-ben jött létre, főtevékenysége pedig a V-Híd profiljába vág: mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, de bontással, vasút építésével, híd, alagút építésével is foglalkozik többek között. És minden jel szerint több közös projektje lehetett a Mészáros-család cégeivel is. Egyrészt referenciáik között szerepel:
a Százhalombatta-Ercsi elágazás körszerűsítése
a Püspladány-Ebes vonalszakasz vasúti és biztosítóberendezés munkálatai
Ebes-Debrecen szakasz korszerűsítése.
A honlapjukon feltüntetik a legfőbb megrendelőiket is, szám szerint nyolcat, mely közül négy Mészáros Lőrinchez és családjához köthető:
NIF Zrt.,
V-Híd Zrt. (a társaság leendő felvásárlójának anyacége),
MÁV FKG Kft.,
Híd-Tám Kft. (Mészáros Lőrinc öccsének cége),
R-Kord Kft. (Mészáros Lőrinc vasútépítő cége),
Mészáros és Mészáros Kft. (Mészáros Lőrinc zászlóshajó cége),
GYSEV Zrt.,
és MÁV Zrt.
Jól prosperáló társaságot vesznek Mészárosék
A Kontúr Csoport Kft. 2017 áprilisa óta egyedüli tulajdonosa a cégkivonat szerint a dunavarsányi illetőségű Romhányi Péter László. A gazdálkodását nézve pedig felívelő pályára állt a cég gyakorlatilag egy évvel azután, hogy a V-Híd szekere is beindult volna. (szerk.: a V-Híd gazdálkodása egy évvel korábban, 2017-ben vett nagy lendületet, akkor 23,8 milliárd forint árbevételt könyveltek el az egy évvel korábbi 1,9 milliárd után.)
A Kontúr Csoportnak 2017-ben még csak 181 millió forintos árbevétele volt, ami
2018-ra már 1,1 milliárd forint lett,
2019-ben 2,8,
2020-ban pedig már 3,4 milliárd forint folyt be a cég kasszájába.
A tavalyi év kiemelkedően jó volt, hiszen közel 32 százalékos profitrátával működött a korábbi 14-16 százalék után. Ez azt jelenti, hogy több mint 3 milliárd forintos bevételből 1,1 milliárd forint tiszta nyereség maradt év végén. Míg 2019-ben még az 500 millió forintot sem érte el a nyereség, vagyis egy év alatt 138 százalékkal nőtt a cég profitja. | Újabb üzleti partnerét kebelezné be Mészáros Lőrinc V-Hídja | Idén nem ez az első eset, hogy a V-Híd Kft. egyik közvetett üzleti partnerében szerez tulajdonrészt. Ezúttal azonban a teljes céget megvenné, nemcsak egy bizonyos hányadát. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-uzleti-partneret-kebelezne-be-meszaros-lorinc-v-hidja.html | 2021-09-07 13:11:06 | true | null | null | mfor.hu |
Egy nemrégiben nyilvánosságra került Apple-szabadalom arra utal, hogy a vállalat újfajta borítással látná el termékeit, miközben megakadályozná, hogy látszódjanak rajta az ujjnyomok.
Nemrégiben szabadalmaztatott az Apple titán készülékházakat, és egy újabb szabadalommal – amelyről többek között a MacRumors számolt be – már orvosolná is az ezeknél felmerülő esztétikai problémákat.
A cupertinói óriás nemrégiben nyújtotta be szabadalmát az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyügyi Hivatalához, "Oxid bevonatok fémfelületekhez" címmel. Az elképzelés részletesen leírja, hogy egy vékony bevonat jelentősen csökkentheti az ujjlenyomatok megjelenését a termékek fémes felületein. Mindez összefüggésben lehet a nemrégiben szabadalmaztatott titán készülékházakkal. Ebből egyértelműen következik, hogy ezzel az anyaggal is találkozhatunk majd a jövő "almás" készülékein, például MacBookon, iPaden és iPhone-on, amelyek titán burkolatokkal érkezhetnek, jellegzetes textúrájú kivitelben.
A titán használatának előnyei egyértelműek. Viszonylag nagy keménysége ellenállóvá teszi az eszközt a karcolásokkal szemben, merevsége pedig tartóssá a hajlítások ellenébe. Ráadásul a titán eredendően korrózióállóbb, mint bizonyos más ötvözetek. Azonban az Apple azt is kiemeli, hogy más fémekhez képest a titán felületeken könnyen ott maradhatnak az ujjnyomok, aminek az oka részben a titánból és a titánötvözetből készült felületek viszonylag alacsony visszaverő képessége.
© MacRumors
A hagyományos oleofób bevonatokat általában az ujjlenyomatok csökkentésére használják az üvegfelületeken, például az iPhone elülső és hátsó oldalán, azonban az ilyen típusú bevonatok sokkal kevésbé hatékonyak a titán felületeken. Ezért is foglalkozik a mostani szabadalom vékony oxidbevonat vagy film használatával, ami "úgy van kialakítva, hogy csökkentse vagy kiküszöbölje az ujjnyomok vagy egyéb foltok által okozott interferenciaszínező hatásokat". Az Apple oxidbevonata lehetővé teszi, hogy egy eszköz felülete továbbra is visszaverje a fényt, elrejtve a foltokat.
Az Apple szerint az oxidbevonat alkalmazható olyan felületeken, mint az alumínium, alumíniumötvözet, acél, magnézium, magnézium-ötvözetek, cirkónium vagy cirkónium-ötvözetek, bár elsősorban titán vagy titán-ötvözetek kezelésére fejlesztették ki. A szabadalmi bejelentés szerint az oxidbevonat tartós és kozmetikailag vonzó bevonatok kialakítására használható számos Apple eszközön, beleértve az iPadet, az iPhone-t, az Apple Watchot és a MacBookokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Az Apple új ötlete: jöhetnek a titánborítású készülékek, spéci bevonattal | Egy nemrégiben nyilvánosságra került Apple-szabadalom arra utal, hogy a vállalat újfajta borítással látná el termékeit, miközben megakadályozná, hogy látszódjanak rajta az ujjnyomok. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20210304_apple_titanboritas_oxidbevonatok | 2021-03-04 11:03:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Elkészült az a jelentés, amelyet a Gálszécsy András volt titokminiszer vezette nemzetbiztonsági munkacsoport készített a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Laborc Sándor és a kilencvenes évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója között elhangzott beszélgetések nyilvánosságáról. A lap értesülései szerint a dokumentumot megkapta Pintér Sándor belügyminiszter is, aki február 12-én döntött a testület létrehozásáról.
Az Antall-kormány egykori titokminisztere által irányított munkacsoportban Pintér Sándor felkérésére részt vett a történeti levéltár szakértője, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a tárca kijelölt munkatársa is. Feladata szerint a testület arról foglalt állást, hogy a nemzetbiztonsági érdekek megsértése nélkül mi hozható nyilvánosságra azon beszélgetések jegyzőkönyveiből, amelyek a Portik és Laborc között elhangzott egyeztetések leiratait tartalmazzák. A huszonkilenc évre titkosított dokumentumokról készült állásfoglalással kapcsolatos kérdéseinkre a minisztérium mára ígért választ.
A Magyar Nemzet cikksorozatban számolt be arról, hogy Laborc Sándor 2007-ben és 2008-ban legalább két alkalommal egy budai nyilvános helyen nem a hivatali tevékenységével összefüggésben egyeztetett Portikkal, akit júniusban három, a kilencvenes években történt leszámolásos bűncselekménnyel összefüggésben helyeztek rács mögé.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja. | Titkos marad-e a teljes akta? | A belügyminiszternél van a munkacsoport állásfoglalása a Laborc–Portik-beszélgetésekről. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/03/titkos-marad-e-a-teljes-akta | 2013-03-22 07:16:28 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szexuális tartalmú üzeneteket küldött a diáklányoknak egy Veszprém megyei középiskola tanára a Facebookon. Amikor az igazgató ezzel szembesítette, önként felmondott, de néhány nap múlva a Klik tankerületi igazgatójának közbenjárására visszakerült az intézménybe. Az igazgató nem akar az ügyről beszélni, a tankerületi vezető nem emlékszik rá, a szülők pedig beletörődtek a helyzetbe.
Viharos körülmények között kellett távoznia egy testnevelő tanárnak tavaly ősszel az egyik Veszprém megyei település szakközépiskolájából, miután olyan Facebook-üzenetek kerültek az iskolaigazgató asztalára, amelyek arra utaltak, hogy a tanár szexuálisan molesztálja a rábízott diáklányokat.
Igaz, amikor ezek a csetelések kinyomtatva az iskolaigazgató asztalára kerültek, az intézmény falain belül már régóta pletykáltak a tanár viselt dolgairól.
Az Index birtokába került Facebook-üzenetek egyikében a tanár azt írta az aznap hiányzó egyik lánynak, hogy "nem látta ma az ikreket". A lány először nem értette, mire gondol a tanára, majd amikor rájött, azt válaszolta: "Nem is azért vannak, hogy te lássad :)"
Hova fordulhat, akit molesztálnak? November 25. a Nemzetközi Nap a Nők Elleni Erőszak Ellen. Mint korábbi cikkünkben egy szakértőt idézve írtuk, az erőszak itt nem csupán bántalmazást jelent; ahhoz, hogy valaki szenvedjen, már az is elég, ha akarata ellenére közelítenek hozzá, meglesik, de ide tartozik az érzelmi zsarolás és a szexuális töltetű megjegyzések is. Ha ön vagy a környezetében más erőszak, molesztálás vagy zaklatás áldozata, forduljon segítségért a Kék Vonal Alapítványhoz, ingyenes, éjjel-nappal hívható lelkisegély-vonaluk telefonszáma 116-111, vagy keresse a Keret koalíciót.
Egy másik csetelés során pedig egy beteg diáklánynak írta azt, hogy "meg kell tanulnia lenyelni", ami ugyan utalhat az orvosságra is ("tea...egy csipetnyi só"), de a csetelések stílusa alapján úgy tűnik, a tanár nagyon is szándékosan fogalmazott kétértelműen.
Úgy tudjuk, hogy miután az igazgató a tanár tudomására hozta, hogy nemcsak a lányok elmondásából, de a birtokába került Facebook-üzenetekből is tudja, mit művel, két választást adott neki: vagy feljelenti őt a rendőrségen, vagy önként távozik az iskolából. A tanár ez utóbbit választotta.
De információnk szerint csak néhány napig volt távol, miután az intézményt fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megyei tankerületi igazgatója a szakközépiskola igazgatójának az értésére adta, hogy a munkáltatói jogokat ő gyakorolja, márpedig a tanár marad. Ebben forrásaink szerint szerepet játszhatott az is, hogy a tankerületi igazgató és a tanár egy utcában lakik, és jól ismerik egymást. Miután a testnevelő tanár visszament az iskolába, a szülők sem forszírozták tovább a dolgot, feljelentést például senki sem tett, az iskola igazgatója sem.
Az iskolában tanuló egyik lány elmondása szerint miután a tanár visszatért az intézménybe, az első testnevelésórán rákérdeztek a diákok, hogy miért ment el. Bár azt nem tagadta, hogy miért került bajba, a vádak elől kitért. A diákoknak ugyanakkor azt mondta, hogy felelősségre vonásakor az iskola vezetősége súlyos jogi hibákat követett el (ez vonatkozhat arra, hogy az igazgatónak nem állt jogában kirúgnia őt).
Megkerestük az érintett szakközépiskola igazgatóját, aki az ügyről nem kívánt nyilatkozni, mondván, nem is teheti, hiszen csak a Klik megyei tankerületi vezetője, Szauer István nyilatkozhat.
Szauer István az Indexnek azt mondta: semmilyen belső vizsgálat vagy fegyelmi eljárás nem indult, tehát szerinte nincs miről beszélni, nincs ügy. Azt is mondta, hogy nem igaz, hogy az iskola igazgatója kirúgta volna a tanárt, ehhez ugyanis nem is lenne joga, mivel nem ő gyakorolta a munkáltatói jogot – igaz, ezt senki nem is állította.
Szauer mindenesetre nem emlékezett a testnevelő tanár ügyére, igaz, nem is cáfolta. Arra a felvetésünkre, hogy esetleg talán amiatt lehetett ez az ügy emlékezetes a számára, mert az érintett tanár egy utcában lakik vele és közeli ismerőse, a tankerületi vezető azt válaszolta: "A pedagógusok 30 százaléka jó ismerőse." Végül pedig azzal zárta a beszélgetést, hogy az ominózus szakközépiskolának július elseje óta már nem a Klik a fenntartója, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó szakképzési centrum, így ebben igazából már nem is ő az illetékes.
Kerestük a testnevelő tanárt is, de nem reagált. | Meg kell tanulni lenyelni | Meg kell tanulni lenyelni - Félreérthetetlen, szexuális tartalmú üzeneteket küldött a diáklányoknak egy tesitanár. Végül a Klik mentette meg. | [
"szexuális molesztálás",
"klik",
"oktatás",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2015/11/25/meg_kell_tanulni_lenyelni | 2015-11-25 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
20 perc alatt döntött arról kedden a parlament költségvetési bizottsága, hogy támogatja az államháztartási törvény módosítását.
A javaslatot február végén terjesztette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, és a lényege, hogy a kormány tagjai gyakorlatilag bármilyen célra elkülöníthetnek forrásokat anélkül, hogy módosítani kellene a költségvetést. Ha a parlament is megszavazza, akkor elég lesz ezután egy rendelet, és máris működhet az átcsoportosítás.
Az InfoRádió úgy értesült, hogy a javaslatra azért van szükség, mert a kormány szándéka, hogy a választás előtti időszakban 2 éves költségvetés legyen, azaz a 2017-re és 2018-ra szóló költségvetési terveket már idén elfogadják.
A kétéves költségvetés politikailag jó helyzetet teremthet a kormánynak, hiszen ha valóban így lesz, akkor a választások előtt közvetlenül nem kell a költségvetésről vitatkozni, és a Lázár János-féle javaslattal pedig bármikor egy rendelettel átcsoportosítható lesz a pénz.
A Fidesz első kormányzása idején is volt ilyen, mégpedig épp a választások előtti két évben, azaz 2001-2002-ben kétéves költségvetése volt Magyarországnak, és az akkori pénzügyminiszter is Varga Mihály volt.
Az InfoRádió megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium a következő közleményt adta ki:
"A nemzetgazdasági tárca a 2017. évi költségvetést tervezi
Miután több médiumnak sem sikerült helyesen értelmeznie a tárca InfoRádiónak adott mai egyértelmű és világos válaszát, ezúton tájékoztatjuk a nyilvánosságot: a Nemzetgazdasági Minisztérium nem kétéves költségvetés, hanem a 2017-es büdzsé előkészítésén dolgozik. Erre való tekintettel kérjük az érintett sajtómunkatársakat, hogy lehetőség szerint kerüljék a feltételezések és az egyéb forrásból származó információk tényként való közlését."
Hanganyag: Panulin Ildikó
Kapcsolódó hanganyagok Hanganyag Meghallgatom | Kétéves költségvetésre készülhet a kormány? - A minisztérium cáfol | Kétéves költségvetésre készülhet a kormány a választás előtti két évre - értesült az InfoRádió. Emiatt lehet szükség arra, hogy a kormány szabad kezet kapjon a költségvetésen belüli átcsoportosításra. | [
"gazdaság"
] | 0 | https://infostart.hu/gazdasag/2016/03/23/keteves_koltsegvetesre_keszulhet_a_kormany_-_a_miniszterium_cafol-807622 | 2016-03-23 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A rendőrség ellenőrzi a hidakat
A rendőrség ellenőrzi a hidakat
Hat éve, 2002. július negyedikén foglalták el a választási eredmény ellen tüntetők az Erzsébet hidat. A rendőrség fokozottan készül.
A FigyelőNet tudósítójának tájékoztatása szerint az Erzsébet híd mindkét hídfőjénél erőteljes a rendőri jelenlét.
Mint lapunknak a BRFK sajtószolgálata elmondta, a rendőrség visszatérően ellenőrzi a hidakat. Jelentősebb eseményre azonban nem számítanak.
Tüntetők egy csoportja 2002. július 4-én spontán demonstrációban foglalta el az Erzsébet hidat, megbénítva a főváros forgalmát. A tüntetők a szavazatok újraszámlálását követelték, választási csalásra gyanakodva. Az akciót vezető Budaházy Györgyöt és társait harminc nap közmunkára ítélte a bíróság. | A rendőrség ellenőrzi a hidakat | Hat éve, 2002. július negyedikén foglalták el a választási eredmény ellen tüntetők az Erzsébet hidat. A rendőrség fokozottan készül. | [
"belföld"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2008/07/04/rendorseg_ellenorzi_hidakat | 2008-07-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Králik Emese;
kertészet;botanika;gyűjtögetés;ehető vadnövények;
2023-08-27 19:00:00
Gyűjtögetés okosan a XXI. században: főzeléket a mezőről, lekvárt a fasorról
Félreértés ne essék, senkit nem akarunk a változatos étrendről lebeszélni. Fontos ezt leszögezni, hiszen amikor növények elfogyasztásáról esik szó, a leggyakoribb ellenérv olyasmi, hogy "nem vagyok én kecske, hogy legeljek". Nem is kell növényevőnek lenni ahhoz, hogy jobban beleássuk magunkat abba, mennyi kincset rejteget számunkra a természet - ingyen. A vadnövények gyűjtése egyre népszerűbb, és azt, hogy a téma kellően komoly, mi sem bizonyítja ékesebben, hogy ott, ahol választható egyetemi tárgy, tolonganak a hallgatók a helyekért.
Hová tűnt a mindennapjainkból az a sok évezredes tudás, amely mindig segített a túlélésben? Mitől lenne jobb egy olyan növényt megenni, aminek boltban vásároltuk a magját, mint egy olyat, amely a réten terem? Néha már túl sok nekünk a civilizáció, egyre többen próbálnak visszatalálni a természethez, talán ennek is köszönhető, hogy reneszánszát éli az ehető vadnövények gyűjtése.
- Ez tulajdonképpen a kertészeti siker, a növények kultúrába vonása miatt van. A kertészek minden vadnövényből kihozták a legjobbat, nemesítették azokat, amelyek így nagyobbak, bőtermőbbek lettek, néha ízletesebbek - Höhn Mária, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tanszékvezetője, a biológiatudomány kandidátusa válaszolja ezt lapunknak arra a kérdésére: miért felejtettük el a vadnövényeket.
Szerencsére a tendencia megfordulni látszik, hiszen egyre többen vágnak neki a gyűjtögetésnek, bár, tegyük hozzá, egyelőre a gomba-medvehagyma kettősénél tovább kevés embernek terjed az ismerete. Az, hogy miért fordultunk a vadnövények felé ismét, Höhn Mária szerint egy természetes folyamat, és a válaszért ismét vissza kell kanyarodni a kertészethez. A nemesítéssel olyan kultúrfajtákat hoztunk létre, amelyek ugyan többet teremnek, tetszetősebbek, de sokkal érzékenyebbek, betegségre fogékonyabbak. Hogy megóvjuk az értékes termést, bevetettük a vegyszereket, melyekről viszont kiderült, hogy jórészt ártalmasak az ember egészségére. Emellett a globális kereskedelemnek köszönhetően legtöbbször fogalmunk sincs egy termék eredetéről, ami viszont sokakat elbizonytalanít, hiszen nem tudjuk, mit eszünk meg, honnan származik az a táplálék. Az emberek tehát két dologra kezdtek koncentrálni: a saját kertben való növények termesztésére és a gyűjtögetésre. A biológiaprofesszor tapasztalatai szerint a trend főleg a városlakók körében az erősebb - hiszen a vidékiek már eddig is sok mindent maguknak termeltek meg.
Ha már ott voltak, megkóstolták
A klímaváltozás következtében sokszor nagyon nehéz életben vagy egészségesen tartani az ültetvényeinket. A lakosság egy kicsit öntudatra ébredt, észrevette, hogy körülöttünk a természetben rengeteg kiváló forrás van, elkezdtük felfedezni. Elővesszük a nagyszülők még fellelhető emlékeit, visszanyúltunk a még megmaradt nagyon alacsony ökológiai tudáshoz.
A kiinduló motiváció nagyon egyszerű volt, meséli Höhn Mária. - Terepgyakorlaton egyébként is kint jártunk a hallgatókkal, de ha már ott voltunk, megkóstoltuk, megbeszéltük, melyik ehető. A növényismeretet gazdagítottuk vele. A féléves kurzuson mindig telt ház van, sőt rendszeresen létszámot kell emelni. Nagyon sok hasznos ismeret sajátítható el. Megbeszéljük, hogy ősszel bogyókat, terméseket, gyöktörzseket, föld alatti hagymákat gyűjtünk, tavasszal inkább a friss leveleket, virágokat, tehát szezonális jellege is van a témának. Nagyon fontos, és erre mindig felhívom a figyelmet, az összetéveszthetőség. A klasszikus példa, amikor medvehagyma helyett gyöngyvirágot szednek le, amely halálos méreg. Az íz sem kiindulópont, mert finom növény is lehet mérgező. A növényismeret sokat segíthet, mert például a burgonyafélék családjában a burgonyagumón kívül minden növényi szerv mérgező vagy hallucinogén, így ha már felismerjük a családot, óvatosan bánunk vele. Számos, zöldségboltban kapható alapanyagot helyettesíthetünk vadnövénnyel. Zöldfőzelék például készülhet libatopból, madárbegysalátából, mezei sóskából vagy akár amarántból is. Gyűjthetünk paszternákot (a sárgarépával rokon őshonos gyökérzöldségünk), gumós barabolyt (ízes gyökérgumója vadon nő például a Hortobágyon), vagy éppen mezei bakszakállt (hatalmas pitypangra emlékeztető virágú őszirózsaféle, gyökeréből levest vagy köretet készíthetünk), hogy csak pár könnyen megtanulható növényfajt említsünk.
Meccsnézéshez bükkmakk
A konyhakömény, amit sokan már csak tasakból, tisztított fűszerváltozatban ismernek, a hegyi kaszálókon él, csak ki kell menni érte. A vadkörte nem csak Süsü, a sárkány kedvenc eledele, kiváló lekvár, szörp, vagy akár pálinka készülhet belőle. De ha nem szeretnénk az ebéd hozzávalóiért sokat gyalogolni, a vadnövényeket nyugodtan megpróbálhatjuk átültetni a kertünkbe.
- Itt feltétlenül ki kell emelnem a rukkolát, amellyel kapcsolatban általában csak két véglet van: nagyon szeretik, vagy nagyon nem. Amit a boltban sok pénzért veszünk, az valójában leggyakrabban nem is a mediterrán eredetű rukkola (Eruca sativa), hanem az útszéli kányazsázsa vagy vadrukkola (Diplotaxis tenuifolia), ami viszont itt nő körülöttünk, kertben is megél, évelő, bármikor szedhető. Csak ki kell menni kicsit a városból, tiszta helyről begyűjteni. Vagy említsük meg a kövér porcsint, ami ugyan gyomosít a kertben, de gátat szabhatunk a szaporodásának például azzal, ha megesszük. A hús mellé sem kell mindig krumplit enni, somból, berkenyéből, kökényből, galagonyából kiváló köret készülhet, arról nem is beszélve, hogy rendkívül egészséges. Bükkmakkot is szoktunk szedni, megpirítva szotyi helyett tökéletes, de van, aki lisztté őrölve használja, régen kávépótlónak is gyűjtötték - részletezi a professzor.
Így védjük a természetet
Az etnobotanikával és hagyományos ökológiai ismeretekkel foglalkozó kutatók is gyűjtik a korabeli adatokat, a még fellelhető recepteket alföldi pásztoroktól, tanyán élő emberektől, erdélyi falvakból. A könyvesboltokban kapható szakirodalommal az a gond, hogy legtöbbször fordítás, tehát külföldön fellelhető alapanyagokról szól. A Kárpát-medencének saját növénytakarója van, például Angliában fellelhető vadnövényekről legfeljebb érdekességként, de nem alapanyagként olvashatunk benne. Itthon íródott, megbízható könyv kiváló kiindulás lehet a tanuláshoz, de még jobb, ha egy hozzáértőtől tanulunk egy közös séta során. Ma már vannak okostelefonra letölthető növényhatározó alkalmazások is, melyek fotó alapján beazonosítják, majd az angol mellett latinul is megadják a növény nevét, ami alapján rákereshetünk a magyar nyelvű információkra.
de Höhn Mária szerint két kiló kökénnyel például az egész rokonságot el lehet látni. A gyűjtögetéssel a természetvédelem is közel hozható az emberekhez, ha addig nem használt más érv, arra talán hajlik mindenki, hogy "legalább azért óvd meg, mert ez neked lesz forrás jövőre is". Más megközelítésből is használunk a környezetünknek a begyűjtéssel, fűzi hozzá Höhn Mária, mert jó hír, hogy az inváziós növények egy részének ehető a termése. Nagy gond például, hogy egyes kaktuszok kivadultak hazánkban, azonban ha elfogyasztjuk a termésüket, és a magokat nem juttatjuk vissza a természetbe, megszabadítjuk az élőhelyeket több száz magtól. Járjunk el ugyanígy a faeperrel, javasolja: jobb az, ha lekvárként vagy pálinkaként végzi a milliónyi apró magot tartalmazó eper, mint ha elözönli a mezőt az abból kikelt csemete. | Gyűjtögetés okosan a XXI. században: főzeléket a mezőről, lekvárt a fasorról | Félreértés ne essék, senkit nem akarunk a változatos étrendről lebeszélni. Fontos ezt leszögezni, hiszen amikor növények elfogyasztásáról esik szó, a leggyakoribb ellenérv olyasmi, hogy „nem vagyok én kecske, hogy legeljek”. Nem is kell növényevőnek lenni ahhoz, hogy jobban beleássuk magunkat abba, mennyi kincset rejteget számunkra a természet – ingyen. A vadnövények gyűjtése egyre népszerűbb, és azt, hogy a téma kellően komoly, mi sem bizonyítja ékesebben, hogy ott, ahol választható egyetemi tárgy, tolonganak a hallgatók a helyekért. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3206590_etkezes-tarsadalon-xxi-szazad-mezo-fasor | true | 0 | 0 | null |
|
2015. február 5. csütörtök. 16:51
Bűnvádi eljárás lefolytatásához kérte a képviselőház hozzájárulását a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) csütörtökön Borbély László volt környezetvédelmi miniszter ügyében, akit többrendbeli befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak.
A DNA januárban közölte, hogy újrakezdi a vizsgálatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen. Az MTI megkeresésére Borbély László akkor azt mondta: ügyét tavaly vádemelés nélkül lezárták, és fogalma sincs róla, mi állhat a vizsgálat újrakezdésének hátterében.
Két éve próbálkoznak | Bűnvádi eljárást kértek Borbély László ellen | Az RMDSZ volt miniszterét üzérkedéssel vádolja a román korrupcióellenes ügyész | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/Bunvadi_eljarast_kertek_Borbely_Laszlo_ellen | 2015-02-05 14:21:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Franciaországban megemlékezések kezdődtek a 2015. januári merényletek áldozataira.
Csaknem egy évvel a 2015. január 7-én a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merényletek után Francois Hollande francia államfő emléktáblát avatott a szatirikus hetilap székhelyén "a szólásszabadság elleni terrortámadás áldozatainak emlékére".
Anne Hidalgo párizsi polgármester és Manuel Valls kormányfő kíséretében az elnök röviddel később emléktáblát avatott az egyik közeli körúton is, ahol Ahmed Merabet rendőrt lőtte agyon menekülés közben a két tettes, Said és Chérif Kouachi, majd annál a kóser hipermarketnél, ahol január 9-án egy harmadik merénylő, Amédy Coulibaly meggyilkolta az üzlet három vásárlóját és egyik dolgozóját.
A 2015. januári merényleteknek tizenhét áldozata volt.
A megemlékezések csúcspontja vasárnap lesz Párizs szívében, a République téren. | A tavaly januári merényletek áldozataira emlékeznek Franciaországban | Franciaországban megemlékezések kezdődtek a 2015. januári merényletek áldozataira. | [] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2016/01/06/a-tavaly-januari-merenyletek-aldozataira-emlekeznek-franciaorszagban | 2016-01-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az idegenforgalomi gyakorlatban járatlan miniszteri biztost neveztek ki a turizmusdiplomácia élére – írta meg a HVG. Bár új stratégia még nincs, az ágazatba számolatlanul öntik az uniós és állami milliárdokat.
A Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ) megkezdték azoknak az állásoknak a feltöltését, amelyekből az elmúlt másfél évben kirúgták a régieket. Helyükre pedig nem feltétlenül szakembereket ültettek. Így nem csoda, hogy olyan levelek születtek, mint amilyet a legfőbb pozsonyi idegenforgalmi irodának küldött el az MTÜ vezérigazgatói tanácsadói testületének egyik tagja, aki segítséget kért ahhoz, hogy Magyarország bővíteni tudja az ideutazók piacát. Csakhogy a Bratislava Convention Bureau feladata nem a pozsonyiak magyarországi üdültetése, hanem éppen ellenkezőleg, a turisták odacsábítása a szlovák fővárosba, akár a budapesti konkurencia kínálatával szemben.
Részben ezekkel az ifjú munkatársakkal kell összehangolnia a tevékenységét Boros Emesének, aki a Külgazdasági és Külügyminisztérium turizmusdiplomáciáért felelős főosztályát irányítja miniszteri biztosként. Ő a Pázmányon szerezte jogi diplomáját, és nem számít idegenforgalmi szakembernek. A turizmus több százmilliárd forinthoz jut a következő években, részben állami, részben uniós forrásokból – ez utóbbi azért is fontos, mert Boros férje a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, Rákossy Balázs.
Az új turisztikai stratégiát még mindig csak ígérgetik, először tavaly őszre, most idén szeptemberre, és habár a megbízott nemzetközi tanácsadó cég, a PwC elkészült a munkával, a hazaiak most újraírják azt. A vendégek ennek ellenére is jönnek – az Accent Hotels marketingigazgatója, Kerek Péter erről azt mondta a HVG-nek: a közösségi oldalak egyértelmű nyertese Budapest, mert „jó ár-érték arányú, nyugati színvonalú szolgáltatást kínál”, amit a vendégek úgy díjaznak, hogy ismerőseiknek is ajánlják, sőt hajlandók valamelyest többet is fizetni érte. | Gazdaság: Stratégia nincs, állami milliárdok vannak a külföldiek idecsábítására | Ömlenek a milliárdok a turizmusba, miközben a stratégia nem készült el, a turizmusdiplomáciában pedig egyre több a szakmai tapasztalat nélküli dolgozó. Mégis egyre több külföldi választja Magyarországot. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170816_Strategia_nincs_allami_milliardok_vannak_a_kulfoldiek_ide_csabitasara | 2017-08-16 16:42:00 | true | null | null | HVG |
nepszava.hu;T.A.;
Ikarus;Nemzeti Innovációs és Technológiai Minisztérium;
2018-07-10 20:34:52
Megmenti a kormány az Ikarust
Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette az Ikarus Egyedi Kft.-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium - pont ahogy a cég ezt hétfőn kérte.
A kormány az Ikarus Egyedi Kft.-t - annak kérésével összhangban - stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
Mint a Népszava is megírta, a kft. hétfőn jelentette be, hogy fizetési nehézségeinek kezelése érdekében csődvédelmet kért, a csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését, és helyreállítják a fizetőképességét. Arra kérte a kormányt, minősítse a társaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek, és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.
A szállítás meghiúsulására pedig minden esély adott volt, miután már kétszer hosszabbították eredménytelenül a határidőt. Ez esetben pedig a szerződött felek felmondhatták volna a szerződést, és kötbérigénnyel is felléphettek volna.
A tárca közleményében szerint a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéssel lehetővé válhat a cég vagyonának, a felhalmozott termelőeszközöknek, készleteknek és tudásnak az egyben tartása.
A kormány döntése borítékolható volt, miután a hazai buszgyártás fejlesztésére a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekként tekint, még ha a hivatalos szólamok szerint ezt továbbra is piaci és nem állami szereplők tevékenységére támaszkodva kívánja elérni. Változatlan cél, hogy Magyarországon olyan buszok készüljenek, amelyeknek a hazai hozzáadott értéke magas, és amelyek a nemzetközi piacokon is versenyképesek - írja közleményében a tárca.
Az evopro Bus Kft., a Lanta Kft., és az Albaric Kft. által tulajdonolt cég a legutóbb közölt, 2016. szeptember 30-án zárult üzleti évről szóló a nyilvános cégbeszámolója szerint közel kétszáz dolgozót foglalkoztatott. A cég nettó árbevétele 5,651 milliárd forint, adózás előtti eredménye 149,5 millió forint volt a 2016. szeptember végén zárult üzleti évben. Egy évvel korábban, a 2015. szeptember 30-án zárult üzleti évben az akkor Mabi Busz Kft. néven működő cég 937 millió forint árbevételt, 100,5 millió forint adózás előtti eredményt ért el. | Megmenti a kormány az Ikarust | Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette az Ikarus Egyedi Kft.-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium - pont ahogy a cég ezt hétfőn kérte. | null | 1 | https://nepszava.hu/3001142_megmenti-a-kormany-az-ikarust | 2018-07-10 20:34:00 | true | null | null | Népszava |
Városi legendák és filmek közkedvelt motívuma a benzinbe tett cukorral tönkretett autó. A trükk állítólag javíthatatlan károkat okoz a motorban, nagyjából a következő folyamat mentén:
A cukor feloldódik a benzinben. Bejut a motorba. Ott a hő hatására nyúlós, karamellszirupszerű állagot vesz fel, és eltömíti a hengereket. Ettől a motor leáll. A cukormassza lehűl, megszilárdul, és betonszerűen beleköt a motor összes apró alkatrészébe, teljesen tönkretéve azokat.
Szerencsére ez a valóságban nem így működik, kezdve azzal, hogy a cukor nem, illetve extrém rosszul oldódik a benzinben. Ezt egy kísérlettel meg is mérték 1994-ben a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen: egy 56 literes teli benzintartály kevesebb mint egy teáskanálnyi cukrot tudott így felvenni, a többi megmaradt kristályos állapotban. Márpedig ha nem oldódik fel, akkor – lévén nehezebb a benzinnél – szépen leülepszik a tank alján. De ha mégis felkavarodna onnan menet közben, mert például egy komolyabb bukkanóra vagy kátyúba hajtottunk, az üzemanyagszűrő akkor is kifogja, ahogy bármilyen más szennyeződést is.
Ha tehát valakinek megcukrozzák a benzinjét, azzal legfeljebb az üzemanyagszűrő eltömődését (és azzal a kényszerű cseréjét) lehet elérni, illetve ha annyira sok a cukor a tankban, szükséges lehet annak kitisztítása is. Ez persze nem olcsó mulatság, és sok bosszúsággal is jár, de mégsem olyan súlyos probléma, ahogyan azt a városi legenda állítja. Ami egyébként az 1950-es évek Amerikájában született, amikor a mechanikus és a benzintank alján elhelyezkedő üzemanyagpumpák idejében még kicsit komolyabb kárt lehetett a cukorral okozni – de végérvényesen kinyírni vele a motort már akkor sem.
A benzin cukrozásánál egy fokozattal gonoszabb, ha csak némi cukrot szórunk szét a tanksapka környékén, hogy azzal a tulajra a frászt hozzuk, és rávegyük egy felesleges körre az autószerelőhöz. Nagyon szépen kérünk mindenkit, ne tegyen ilyet, már csak azért sem, mert így már tényleg semmi poén nincs benne, hogy mindenki elolvasta a tudnivalókat a cukrozott benzinről ebben a cikkben.
(Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI) | Tényleg kinyírja az autót, ha cukrot teszünk a benzinbe? | Tényleg kinyírja az autót, ha cukrot teszünk a benzinbe? - Városi legendákban és filmekben tutira működik a módszer, javíthatatlan károkat okoz a motorban. A valóság szerencsére más. | [
"cukor",
"benzin",
"motor",
"autó",
"városi legenda",
"tudomány"
] | 0 | https://index.hu/tudomany/til/2020/02/28/cukor_benzin_motor_tonkremegy_varosi_legenda_auto | 2020-02-28 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2005.03.03. 10:35
23 millió forintos visszaélés miatt őrizetbe vették a rendőrök, majd előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a kalocsai Sztojka Katalint, a kalocsai roma önkormányzat elnökét.
Mint arról az Info Rádió is beszámolt, a nyomozók szerint az Osztrák Megbékélési Alaphoz benyújtott igénylésekhez csatolt okiratok között jó néhány valótlan tartalmú volt, így az alapnak Bács-Kiskun megyében 23 millió forintnyi kárt okoztak. Sztojka Katalint 8,5 millió forintos károkozással gyanúsítják.
Sztojka Katalin nem az Európai Roma Fórum képviselője, a 2004 szeptemberében, strasbourgi székhellyel bejegyzett nemzetközi szervezetnek nem tagja, nem alapítója – közölte az Index, kiigazítva saját korábbi információit, melyet egy hírügynökség téves közlése alapján tettek közzé.
Kilenc cigány önkormányzati vezető vagy képviselő érintett az Osztrák Megbékélési Alap kárára elkövetett csalásokban – jelentette ki a legfőbb ügyész az országgyűlés roma kárpótlási ügyeket vizsgáló ad hoc bizottsága előtt tavaly novemberben. Polt Péter szerint az ország tíz megyéjében és a fővárosban indult vizsgálat a II. világháborús roma üldözötteknek nyújtott kárpótlással kapcsolatos csalási ügyekben. A fokozott ügyészi felügyelet alatt folyó nyomozások jelenlegi állása alapján nem lehet megbecsülni a bűncselekmények számát.
A 2000 októberében megkötött osztrák-magyar államközi szerződés a bécsi székhelyű szervezet megállapodás alapján a kétezer zsidó származású, egykori áldozatnak nyújtott kárpótlást. A Megbékélési Alap a romákkal együtt eddig 7200-7300 személynek fizetett ki – a háborús kényszermunka típusa szerint három különböző kategóriába sorolt – jóvátételi pénzt, az igénylők átlagosan 1 millió forint körüli összeget kaptak.
A legfőbb ügyész elmondta, hogy a bizalmi alapon zajló kárpótlási processzusban az első probléma akkor jelentkezett, amikor a történészi becslések szerint várható legfeljebb 2 ezer károsult helyett több mint 10 ezren adtak be igénylést. | 23 milliós csalás a cigány kárpótlás körül | 23 millió forintos visszaélés miatt őrizetbe vették a rendőrök, majd előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a kalocsai Sztojka Katalint, a kalocsai roma önkormányzat elnökét. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/23-millios-csalas-a-cigany-karpotlas-korul | 2005-03-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mint ismeretes augusztus 28-án a Belügyminisztérium azonnali hatállyal felmentette a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, mert az intézmény nem akarta betartatni azt az új jogszabályt, miszerint a tanulóktól iskolakezdéskor el kell venni a mobiltelefonjukat. Erre reagált a Belügyminisztérium a kirúgással. Az indokuk: Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt - közölték.
Az esetre most reagált az iskola tantestülete is. Ezt lentebb változtatás nélkül közöljük:
"Most, hogy gazdagságodból kicsi rész az enyém csak, mit tehetek mást, mint hogy megmutatom, ha erőm lesz: gondosan őrzöm a sok-sok jót, semmit se feledtem." (Janus Pannonius)
Talán soha nem kezdtünk még iskolaévet ennyire nehéz helyzetben. 24 éve tartó együttműködésünk igazgatónkkal, Mészáros Csabával, felfoghatatlanul és cezúraszerűen ért véget.
A felmentés tényét, módját és indoklását továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk. A tanévet szeptember 2-án elkezdjük. A tantestület számára nem kétséges, hogy mi a feladatunk, küldetésünk: megőrizni, megtartani a Madáchot olyannak, amilyenné Mészáros Csaba 24 évig tartó igazgatósága és az azt megelőző 120 év alatt vált. Továbbra is diákjaink a legfontosabbak számunkra, s hogy ez az értékrend hiteles, mutatja volt és jelenlegi tanítványaink szerető támogatása.
Az elmúlt 24 év során meghatározóvá vált szellemiség, amelynek legfontosabb alkotóelemei a humánum és diákközpontúság, a gondolkodásra és alkotásra ösztönző légkör, a befogadó közösség, megőrződik. A tantestület hitet tesz mindezek mellett. | Bonyolódik a Madách Gimnázium ügye: megszólalt a tantestület, ebben nincs köszönet | Mint ismeretes augusztus 28-án a Belügyminisztérium azonnal hatállyal felmentette a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját. Most megszólalt a tantestület is. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/oktatas/20240831/bonyolodik-a-madach-gimnazium-ugye-megszolalt-a-tantestulet-ebben-nincs-koszonet-1155822 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Hamarosan a kormány elé kerülhet az a korrupcióellenes intézkedéscsomag, amelyet az igazságügyi és rendészeti miniszter a kormányfő utasítására állít össze. Gyurcsány Ferenc október végén a legbrutálisabb, akár a magyar jogrendszerben eddig nem alkalmazott eszközök bevetését is kilátásba helyezte. Ilyen lehet például a vesztegetést bejelentő személynek kilátásba helyezett "sikerdíj". Ennél azonban jóval többről van szó. Nem kizárt, hogy ismét kísérletet tesznek a párt- és kampányfinanszírozás szabályainak módosítására, a támogatási rendszer átláthatóságának megteremtésére.
A csomag része lehet a közbeszerzési eljárások és a támogatások rendszerének finomítása, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása. Emellett a javaslat várhatóan keményebb fellépést helyez kilátásba a hivatali korrupció ellen. Ez utóbbi része lehet akár az is, hogy biztosítanák a magánszemélyeknek nyújtott különféle támogatások fokozottabb ellenőrzésének lehetőségét.
E tárgyban már korábban is készült egy terjedelmes dolgozat. A tavaly nyáron alakult Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT) az év elején fogadta el a Korrupció elleni stratégia című dokumentumot, ám az máig nem került a kormány elé - legalábbis így tudja Dénes Balázs, a TASZ elnöke, a testület egyik civil tagja. Alexa
Noémi, a Transparency International Magyarország vezetője hozzátette: szakmailag korrekt, értékes anyagról van szó, és az elkészítéséhez minden segítséget megkaptak a kormányzati oldaltól. De amióta a stratégia elkészült, nem történt semmi - még a tervezett társadalmi vita sem zajlott le -, az AKT-ben pedig nem folyik érdemi munka.
Dénes Balázs nem érti: februárban elkészült egy jó anyag, akkor most miért a nagy sietség egy újabb csomaggal, anélkül, hogy az ő stratégiájukat érdemben áttanulmányozták volna.
- Ígéretes kezdeményezés volt, mára azonban kiüresedett, feladatok nélkül maradt az AKT - ez Hack Péter büntetőjogász, ugyancsak felkért testületi tag véleménye. Maga is csak hallotta, hogy korrupcióellenes törvények készülnek, ám ezekről egyelőre nem foglalhattak állást. Hack ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy korrupciós ügyek miatt alig indul büntetőeljárás, s ha mégis, ezek több mint húsz százaléka pénzbüntetéssel zárul. Vagyonelkobzást pedig szinte soha nem alkalmaznak, vagyis: szerinte - a ritka kivételektől eltekintve - csak a pitiáner ügyekre sikerül fényt deríteni.
"Még csupán műhelymunka folyik." Mindössze ennyit közöltek az észrevételekre reagálva igazságügyi források.
A korrupció elleni kampányoknak jelentős hagyománya van Magyarországon. Köztársasági Etikai Tanácsot hozott létre Solt Pál egykori főbíró vezetésével Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 tavaszán. A testület néhány hónap után feloszlott.
Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért néven 2004-ben újabb testület állt a korrupcióellenes harc élére. A grémiumot Keller László volt közpénzügyi államtitkár, majd 2005 végétől az igazságügy-miniszter vezette. A testület formálisan 2007 júliusában szűnt meg. Hogy mit csinált, nem tudni.
Ezt követte a 2007 nyarán létrehozott Korrupciós Tanácsadó Testület, amely - legalábbis a civilek szerint - eddig kevés sikert ért el. | Belföld: Lesz korrupcióellenes csomag | Akár már az idén megtárgyalhatja a kormány a korrupcióellenes csomagot. Civil szervezetek nem értik, miért nem előbb, hiszen a stratégia hónapok óta kész. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lap-20081127-20081127-13-310580 | 2008-11-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"A színpadon egy tapasztalt tüntető, aki már megjárta belülről ezt az épületet. A Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének korrupciója elleni küzdelem talán legnagyobb élharcosa. A színpadon: Hadházy Ákos."
Így konferálta fel Magyar Péter Hadházy Ákost a hétvégi MTVA székház előtt. Majd a színpadon kezet rázott vele, és ez jóval meglepőbb volt, mint hogy Hitler-idézettel indította szónoklatát.
Nem pontosan lehetett érteni, hogy miért mostanra és ebben a témában hívta össze Magyar a demonstrációt. Nem látszott, hogy lenne különösebb apropója egy propaganda elleni erődemonstrációnak. Nem foglaltak el, nem zárattak be éppen egyetlen orgánumot sem. Nem vitt el senkit a III/III-as Szuverenitás Védelmi Hatóság. A Hatalomgyár aznap sem hazudott többet vagy kevesebbet, mint egy átlagos szerdán szokott. Az ipari méretű hazudozástól pedig már a szeme sem rebben a magyarnak, rezignáltan tűrjük. Talán már fájna is az igazság, annyira hozzászoktunk a minden rendelkezésre álló teret betöltő hazugsághoz. Arról nem is szólva, hogy Magyar eddig fennakadt Rogánék torkán. Az általában hatásos ellenségmenedzsment most először nem hozta a tőle várható eredményt. Magyar mintha szinte élvezné, hogy az egész agyhalálgyár őt vette célba.
Az Origo aktuális címlapja: 2024. okt. 7-én
Márpedig akkor működik jól egy ilyen tüntetés, akkor lehet számítani valódi tömegre és paprikás hangulatra, ha momentum van, ha van valami aktuális agydurrantó turbulencia, ami éppen kimozgatja a nehezen kimozdítható tömegeket a fotelekből. De szeptember 25-én, amikor Magyar Péter kiírta az oldalára, hogy - "Add tovább! Október 5., szombat délután. Találkozunk a közmédiának hazudott propagandagyár előtt. Készüljetek!" - nem történt semmi ilyesmi. Illetve történt, de erről akkor még Magyar nem tudhatott. Ezen a napon publikálták, de csak egy nappal később írta meg a 444, hogy a Mandineren Kohán Mátyás és Orbán Balázs új ‘56-os megfejtéssel álltak elő. Arról elmélkedtek, hogy a levert forradalomból tanulva ők bizony nem csinálták volna azt, amit Zelenszkijék, amikor Putyin figyelmeztetés nélkül lerohanta Ukrajnát, tehát nem védekeztek volna, mert drága a magyar élet.
A fehérzászlós beszéd pont jó gyúanyag lett volna egy erős megmozduláshoz. De erről már egy nappal lecsúszott Magyar, aki ettől függetlenül mindenkinél gyorsabban rá is pörgött az új témára: lendületből kicsavarta a Fidesz kezéből az ‘56-os zászlót, megtette pártja szimbólumának, és lemondásra szólította fel Orbán Balázst. De a tüntetést tematikáját már nem lehetett teljesen átírni.
Viszont így sem volt teljesen értelmetlen Magyarék számára a fékezett habzású demonstráció.
Általában Magyar Péter nem fogja vissza magát, ha lehetősége van acsarkodni az ellenzékkel is. Csörtézett már Gyurcsányékkal, Karácsony Gergellyel, Toroczkai Lászlóval, Baranyi Krisztinával, Ungár Péterrel és így tovább. Ezek a konfliktusok jól illeszkedtek Magyar stratégiájába. A Tisza elnöke már kezdetektől azon van, hogy ne csupán a Fideszt, de az intézményes ellenzéket is kukázza. Minden innen érkező kritikát izomból lesöpör, és ha lehet, nem kíván előválasztani, integrálni, egyezkedni, szövetkezni, összefogni. Helyette egy nagy rohammal igyekszik mindenkit kiütni.
Kivéve egy valakit. | Magyar Péter most először hajtott fejet egy ellenzéki politikus munkássága előtt | Magyar Péter szimbolikus helyen, az MTVA székház előtt több ezer tiszás jelenlétében nyújtott békejobbot Hadházy Ákosnak, aki egyre inkább támadta őt a múltja miatt. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/07/most-eloszor-magyar-peter-fejet-hajtott-egy-ellenzeki-politikus-munkassaga-elott | null | true | null | null | 444 |
Cirkálórakéta-fenyegetés miatt sírtak a szirénák Ukrajnában. Augusztus 27-én éjjel Kijevben és számos más megyében légiriadót rendeltek el. Hajnali 3 óra után Ukrajna keleti, északi és középső régióiban, majd később a déli régióban adtak ki figyelmeztetést a veszélyre. Hajnal négy óra után Nyugat-Ukrajnára is terjesztették a riasztást, tehát ekkor már
az ország egész területén szóltak a szirénák. Az ukrán légierő közlése szerint Tu-95MS stratégiai bombázókról indítottak cirkálórakétákat.
(Pravda) | Ukrajna-szerte légiriadót rendeltek el | Cirkálórakéta-fenyegetés miatt sírtak a szirénák Ukrajnában. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2023/08/27/ukrajna-szerte-legiriadot-rendeltek-el | 2023. 08. 27. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Walking Deadben hentel, de azért az Igazából szerelem folytatását nem hagyja ki
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, tizenhárom év után újra összeáll az Igazából szerelem című film stábja. Többek közt Hugh Grant, Martine McCutheon, Keira Knightley és Liam Neeson is visszatér a folytatásban, sőt az eredeti film rendezője, Richard Curtis is.
Azonban nem igazi folytatásról van szó, csak egy tízperces rövidfilmről, amely a Red Nose Special című jótékonysági műsor számára készül, méghozzá azért, hogy összefoglalják, ki mit csinál most az eredeti filmből.
Ehhez érkezett egy rövid ízelítő. Az Igazából szerelem folytatását március 24-én vetíti majd a BBC One. | Az Igazából szerelem 2 új előzetese még mindig a kártyás poént másolja | Március 24-én érkezik a világ egyik legnépszerűbb karácsonyi és szerelmes filmjének folytatása a BBC One-ra, s úgy tűnik, mindenki visszatér. | [
"film",
"igazából szerelem",
"igazából szerelem 2",
"love actually",
"love actually 2",
"mozi",
"szerelmesfilm",
"tv",
"tévé"
] | 0 | http://24.hu/kultura/2017/03/23/az-igazabol-szerelem-2-uj-elozetese-meg-mindig-a-kartyas-poent-masolja | 2017-03-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A javaslat kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. Budapest közigazgatási határán belül 2026. december 31-ig nem lehetne nyilvántartásba venni új magánszálláshelyet, illetve egyéb szálláshelyet. Azok, akik 2024. december 31-ig szálláshely-minősítési eljárás iránti igényüket benyújtották a megfelelő szervezethez, még kaphatnak engedélyt.
A törvényjavaslat szerint 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó - amelynek összege hét éve változatlan - Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedne. A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.
A Bankmonitor közleménye szerint a tervezetben viszont nem konkrétan Budapestet nevesítették, a törvényjavaslat értelmében azon településeken emelkedne meg az adó mértéke, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a kétmilliót. Ugyanakkor azon településeken marad 38 400 forint a szobánkénti évi átalányadó, ahol ezt a szintet nem lépte át a vendégéjszakák száma.
A Világgazdaság emlékeztet , a tervek szerint a jogszabályváltozás 2025-től lépne életbe, vagyis a jövő évben az érintetteknek már a megemelt adót kellene fizetniük. A kérdéses települések listáját a KSH adatbázisa alapján a NAV minden év január 31-ig köteles közzétenni. 2025-ben ezen közzétételnek már január 15-ig meg kell történnie.
A KSH egyik korábbi publikációjában már láthatjuk a 2023-as év 15 legnépszerűbb hazai turisztikai célpontjainak listáját az ott eltöltött vendégéjszakák számával együtt:
Budapest, 14 162 000 vendégéjszaka
Siófok, 1 117 000 vendégéjszaka
Hajdúszoboszló, 1 112 000 vendégéjszaka
Hévíz, 1 069 000 vendégéjszaka
Balatonfüred, 888 000 vendégéjszaka
Bük, 744 000 vendégéjszaka
Zalakaros, 730 000 vendégéjszaka
Gyula, 596 000 vendégéjszaka
Szeged, 595 000 vendégéjszaka
Sárvár, 581 000 vendégéjszaka
Debrecen 577 000 vendégéjszaka
Eger, 571 000 vendégéjszaka
Miskolc, 498 000 vendégéjszaka
Győr, 485 000 vendégéjszaka
Nyíregyháza, 391 000 vendégéjszaka
Noha a tervezetben nincs kimondva, hogy csak Budapesten emelkednek az adók, a vendégéjszakák száma alapján ez egyértelműen kiolvasható.
Az összes vendégéjszakák száma 2023-ban egyedül Budapesten lépte át a kétmilliót.
Az idei év lesz az irányadó a 2025-ös átalányadó szempontjából.
A két intézkedés hatással lehet a fővárosi albérleti díjakra és lakásárakra is: a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése alapján jelenleg Budapesten mintegy 26 ezer szoba fogad vendégeket magánszálláshelyeken. Ez a szám az idei évben még tovább emelkedhet, ám a jövő évtől hatályba lépő belépési tilalom 2026. december 31-ig befagyasztja a piacot.
A Világgazdaság teljes cikke ITT olvasható el. | Elmondhatja véleményét az Airbnb szigorításáról szóló jogszabálytervezetről | Hétfőről keddre virradó éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az Airbnb szigorításáról szóló jogszabálytervezetet. A várakozásoknak és előzetes bejelentéseknek megfelelően a kormány érdemben szigorítaná a fővárosi rövidbérleti piacon tevékenykedők helyzetét. A kormány október 29-ig várja az észrevételeket. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/10/velemeny-airbnb-szigoritas-jogszabalytervezet | null | true | null | null | BOON |
Az Egyenlítő TV blog "akciócsoportja" azután, hogy lebuktatta Lázár Jánost és a lézerrel felszerelt luxusautóját, ezúttal Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, zuglói polgármester luxusautóját kapta lencsevégre.
A blog szerzői emlékeztettnek, hogy a volt elszámoltatási kormánybiztos legutóbb törvénytelenül felvett dupla költségtérítésével szerepelt a hírekben.
Az Egyenlítő rámutat, hogy az elszámoltató polgármester lóerő tekintetében sem marad el a fideszes frakcióvezető Lázár Jánostól, a Papcsák által használt Chrysler 300C SRT8 gépjármű 431 lóerős, listaára pedig a blog szerint huszonkét millió forint felett van. | Belföld: Papcsák is húszmilliós luxusautóval jár | Korábban duplán felvett költségtérítésével szerepelt a hírekben Papcsák Ferenc volt elszámoltatási kormánybiztos, most húszmilliós luxusautója került fel az egyik oknyomozó blogoldalra. Eszerint a fideszes politikus egy 431 lóerős Chryslert használ. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/papcsak_is_huszmillios_luxusautoval_jar-1023431 | 2011-03-27 10:16:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A nőverő valóságshow-hőssel csak nemrég szakított ex-barátnője, de máris új párra lelt. Ezúttal egy komoly nőre, hiszen már ő is komoly, akárcsak a gondolatai. Nem vicc!
VV Cristofel új fejezetet nyitott életében. Habár pár hete még nem akart kiköltözni exe lakásából, amire aztán csak egy kis veréssel tudták rávenni, most értékesítőként dolgozik, jótékonysági eseményt szervez, és tökéletes összhangban van új párjával, aki egy kicsit idősebb tőle.
“Nem számít a korkülönbség, a felfogásunk, gondolkodásunk hasonló, úgy érzem, felnőttem a feladathoz meg hát jól érezzük egymást. A múltat félretettem, most már komoly gondolataim vannak, mind munkával kapcsolatban, mind párkapcsolatban, mind az élet terén" – mesélte a Fókusz kamerái előtt Cristofel, párja utasítására.
“Nem én tartom el, egy marketinges cégnél dolgozik nem olyan régóta, úgyhogy mindenki megkeresi a saját kis kenyerét" – egészítette ki az új barátnő, Gigi.
Szép szerelem ez, Önök szerint is összeillenek?
Az amerikai álompár, Beyoncé és Jay-Z kapcsolata azonban már nem ennyire fényes, állítólag válságba került a házasságuk, amiről további részleteket itt olvashat. | VV Cristofel: Már komoly gondolataim vannak | A nőverő valóságshow-hőssel csak nemrég szakított ex-barátnője, de máris új párra lelt. Ezúttal egy komoly nőre, hiszen már ő is komoly, akárcsak a gondolatai. Nem vicc! | [
"vv cristofel"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2014/05/15/vv-cristofel-mar-komoly-gondolataim-vannak | 2014-05-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Siena elleni hazai sikerével nyolcpontos előnnyel lett őszi első a Juventus az olasz labdarúgó-bajnokságban.
A 17. forduló milánói mérkőzésén az Internazionale első gólját szerző Adriano agyrázkódást szenvedett, miután a 14. percben összefejelt az Empoli hátvédjével, Andrea Raggival. A brazil sztár elvesztette eszméletét, és csak kis idő múlva tért magához.
Azonnal kórházba szállították, ahol az orvosok elővigyázatosságból éjszakára bent tartották.
Internazionale-Empoli 4-1 (2-0)
g: Adriano (4.), Ricardo Cruz (45.), Figo (67.), Martins (85.), illetve Vannucchi (65.)
Juventus-Siena 2-0 (1-0)
g: Cannavaro (13.), Trezeguet (54.)
Lecce-SS Lazio 0-0
kiállítva: Vucinic (Lecce, 74.)
Livorno-AC Milan 0-3 (0-1)
g: Gilardino (23., 60.), Sevcsenko (71.) | A Juventus őszi bajnok, Adriano kórházban aludt | A Juventus őszi bajnok, Adriano kórházban aludt | [
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/futball/hirek/2005/12/22/247910 | 2005-12-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A brit hírszerzés szerint számos, az orosz-ukrán háborúban szolgáló alacsonyabb rangú katona is már akár havi 200 ezer rubel (741 ezer forint) fölött keres.
A brit védelmi minisztérium bejegyzése szerint az orosz fegyveres erőknél a katonai szolgálat az orosz-ukrán háború kezdete óta egyre kifizetődőbb. Vlagyimir Putyin orosz elnök még tavaly február 4-én arról beszélt, hogy egy orosz hadnagy havonta 81 200 rubelt (301 ezer forintot) keres. Októberben már azt jelentette be, hogy 195 ezer rubelt (723 ezer forint) kapnak havonta.
A brit hírszerzés szerint azonban az Ukrajnában szolgáló alcsanyabb rangú katonák is már 200 ezer rubel (741 ezer forint) feletti a keresetük.
Oroszországban az átlag kereset 72 851 rubel (270 ezer forint), így a harcoló katonák ennek a kicsit kevesebb, mint a háromszorosát vihetik haza. Valószínűleg a fizetés, illetve a juttatások jelentősen ösztönzik a toborzást, különösen az Oroszország szegényebb területeiről érkezőket - emelik ki a jelentésben. Ám a hírszerzés szerint még így is valószínűtlen, hogy Moszkva eléri az önkéntesek toborzására vonatkozó célkitűzéseit.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 29 August 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/nSWXfviLbk
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/I7HUGt2OsV — Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 29, 2023
Ukránok se fizetnek rosszul
Ahogy azt korábban megírtuk, Alexander Basztrikin, az orosz nyomozó hatóság elnöke korábban azt közölte, hogy az ukrán oldalon harcra felbérelt külföldi zsoldosoknak 30 ezer és 100 ezer hrivnya (293-978 ezer forint) közötti összeget fizet Kijev és a kollektív Nyugat. "Olyan információk birtokába jutottunk, hogy a kijevi rezsim a kollektív Nyugat támogatásával zsoldosokat bátorít arra, hogy részt vegyenek a harci cselekményekben Ukrajna oldalán. Ezt a nemzetközi normák tiltják" - nyilatkozta Basztrikin a TASZSZ-nak még februárban.
Korábban pedig arról is beszámoltunk, hogy a Wagner-csoport üzbég és kirgiz újoncokat keres "az ukrajnai különleges hadműveleti övezetbe", havi 240 ezer rubel fizetést és gyorsított eljárás utáni orosz állampolgárságot kínálva. | A brit hírszerzés leleplezte, mennyit keresnek az orosz katonák | A brit hírszerzés leleplezte, mennyit keresnek az orosz katonák - A háború kezdete óta egyre jobban keresnek az orosz zsoldosok. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/08/29/orosz-ukran-konfliktus-haboru-fizetes-oroszorszag-vlagyimir-putyin-katonak-zsoldos-fegyveres-erok | 2023. 08. 29. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Eredménytelenül zárult a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar internetes felületén zajló elektronikus licit, amelyben két tételben, összesen 749 hordozható lélegeztetőgépet bocsátottak árverésre. A lelégeztetőgépek beszerzésére a TMT Technics Kft. nevű, eredetileg optikai eszközökkel foglalkozó vállalkozás kapott megbízást a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól még a koronavírus-járvány idején. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által közzétett hirdetmény szerint az árverést megelőző végrehajtási eljárást a külügyminisztérium kezdeményezte, hogy így szerezze vissza a cégnek közbeszerzési eljárás során kifizetett mintegy 4 milliárd forint előleg egy részét.
Az Aeonmed Shangrila 510S hordozható lélegeztetőgépből tavaly december 28. és 2024. február 26. közt összesen 749 példányt bocsátottak licitre a több szakaszból álló árverési folyamatban. A hétfő este nyolc órakor zárult licit volt a negyedik, utolsó szakasz.
Az árverés oldalán letölthető licitnapló üres, vagyis a hordozható lélegeztetőgépekre még ajánlat sem érkezett.
A kínai lélegeztetőgépeket eredetileg darabonként 10 760 000 forintért vásárolta a külügy, ám a legutóbbi licitkörben jóval alacsonyabb árért lehetett hozzájutni az eszközökhöz. Az előző árverési körökben előbb darabonként 975 ezer, majd darabonként 650 ezer, aztán darabonként már csak 325 ezer forintért kínálták ezeket eladásra. Az utolsó körben pedig még kevesebbért, darabonként 13 ezerért lehetett volna megvenni az eredetileg több mint 10 milliós áron vett gépek darabját.
A most licitre bocsátott 749 darab lélegeztetőgépet összesen 8 060 738 000 forintért vásárolta az állam. Ha a negyedik licit sikeresen zárul, akkor legalább közel tízmillió forint visszakerült volna az államhoz.
A kormány a koronavírus-járvány idején összesen 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépek beszerzésére. A TMT Technics Kft. annak idején 1208 lélegeztetőről állapodott meg a külüggyel, összesen 13 milliárd forintért. Ez volt a második legnagyobb tétel, csak a maláj GR Technologiestól vett több gépet a külügy: 6258 darabot, 176 milliárdért.
A gépek nagy része használatlanul áll, vagy külföldre ajándékoztuk azokat, vagy raktárban tárolják őket. A TMT Technics Kft. által beszerzett Aeonmed Shangrila gépei - amelyek vámkezelésen sem estek át - egy ceglédi raktárban porosodnak.
A szóban forgó cég zűrös hátteréről ebben a cikkben írtunk bővebben: | Senkinek sem kellettek a külügyminisztérium töredékáron árult lélegeztetőgépei | Az utolsó körben darabonként 13 ezerért lehetett volna megvenni az eredetileg több mint 10 milliós áron vett gépek darabját. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/27/lelegeztetogepek-arveres-licit-kulugyminiszterium-tmt-technics-kft/ | 2024-02-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Már több mint 20,8 millióan fertőződtek meg koronavírussal világszerte
Már több mint 20,8 millióan fertőződtek meg koronavírussal világszerte
A világon 20 840 381 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 754 566, a gyógyultaké pedig 12 936 478 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli összesítése szerint, amelyet az MTI ismertetett.
Egy nappal korábban még 20 553 702 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 748 416, a gyógyultaké pedig 12 770 518 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 5 248 722 fertőzött volt eddig, 167 106-an haltak meg és 1 774 648-an gyógyultak meg.
Brazíliában 3 224 876 fertőzöttről, 105 463 halálos áldozatról és 2 521 100 gyógyultról tudni.
Indiában 2 396 637 fertőzöttet, 47 033 halálos áldozatot és 1 695 982 gyógyultat jegyeztek fel.
Oroszországban 905 762-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 15 353-ra, a gyógyultaké pedig 714 934-re emelkedett.
A Dél-afrikai Köztársaságban 572 865 fertőzöttről, 11 270 halottról és 437 617 gyógyultról tudnak a hatóságok.
Mexikóban 505 751 embert fertőzött meg a koronavírus, 55 293-an haltak meg, a gyógyultak száma pedig 406 583.
Spanyolországban 337 334 fertőzöttet, 28 605 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak.
Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 315 600, és 46 791 ember halt meg a betegségben.
Olaszországban a fertőzöttek száma 252 235, a halálos áldozatoké 35 231, és 202 923-an gyógyultak fel a Covid-19-ből.
Törökországban 245 635 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5912, a gyógyultaké 228 057.
Franciaországban 244 096 fertőzöttről, 30 392 halálos áldozatról és 83 612 gyógyultról tudni.
Németországban 222 281 a fertőzöttek száma, 9217 a halottaké, 199 654-en meggyógyultak.
Kanadában 123 180 fertőzöttet, 9063 halálos áldozatot és 109 260 gyógyultat tartottak számon.
Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 89 144 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4700 halálos áldozatot és 82 804 felépültet.
Kiemelt kép: Yuri CORTEZ / AFP | Már több mint 20,8 millióan fertőződtek meg koronavírussal világszerte | A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. | [
"fertőzöttek",
"johns hopkins egyetem",
"koronavírus"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2020/08/14/koronavirus-globalis-adatok-6 | 2020-08-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ilyen a világon nincs! Véletlenül meghalt egy nő, miután lenyelt egy csomag kokaint
Egy angol tanár, Victoria Buchanan az elsőosztályú járatára várt a reptéren, amikor lenyelte a halált okozó zacskót - írja a Mirror.
A 42 éves nő Manchester-ből tartott hazafelé, Dubaiba, de csak a repülőtéren jött rá, hogy még mindig a tulajdonában van a drog. Gyorsan lenyelte a kokaint tartalmazó zacskót, de ez nagyon nem volt jó ötlet, mert előtte legurított egy pohár pezsgőt is.
A lenyelt zacskóban 60 fontnak (kb. 22 ezer forintnak) megfelelő drog volt, amikor úgy döntött, hogy lenyeli, ezzel bízva abban, hogy Dubai-ig csempészheti azt.
Amikor a nő rosszul lett, a szemtanúk azt hitték, hogy anaphylaxiás sokkot kapott, kórházba is szállították, ahol később elhunyt.
A nő szülei semmit sem tudtak lányuk drog problémáiról.
A férj azonban tudott a nő szokásáról, mint mondta "Tudtunk róla, hogy időnként kis mennyiségben kokainozik, ritkán együtt is csináltuk".
Ami biztos, hogy a nő önszántából akarta Dubai-ba csempészni a kokaint, nem fenyegették vagy kényszerítették erre. | Ilyen a világon nincs! Véletlenül meghalt egy nő, miután lenyelt egy csomag kokaint | Miközben a reptéren várt a járatára, lecsúszott egy zacskó kokain. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/meghalt-egy-no-lenyelt-egy-csomag-kokaint/7c7074e | 2019-06-04 17:00:54+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Igyekezett nagyon magabiztosnak látszani az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet tavaly február 24-én, amikor Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. Egy aznap kiadott nyilatkozatukban azt állították, hogy a „közelmúlt geopolitikai eseményei semmilyen módon nem befolyásolják a Bank működését, stratégiájának végrehajtását, a befektetőkkel, partnerekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek teljesítését”.
A színfalak mögött ugyanakkor hamar eluralkodott a pánik a bankon belül.
A pénzintézet vezetése egyre növekvő rémülettel fogadta, ahogy a következő napokban és hetekben előbb egy európai pénzügyi szervezet blokkolta a bank forrásait az Oroszországra kivetett szankciókra hivatkozva, majd a háború elleni tiltakozásul több tagország is bejelentette kilépését az IIB-ből, és még a hitelminősítők is sorra bocsátották ki a bankról szóló egyre negatívabb értékeléseiket.
A bank egyik belső irata szerint már pusztán a tagországok kilépése „két nap alatt sok mindent lerombolt abból, amit elértünk”. Egy másik dokumentumban pedig egyenesen úgy fogalmaztak erről, hogy ez „megbénította a bank működését”.
Ezek az iratok részei annak a dokumentumcsomagnak, amelyek az IIB-től szivárogtak ki idén februárban. A fájlokat egy hacker csoport szerezte meg és tette közzé az interneten. Az IIB elismerte, hogy a pénzintézet rendszerét feltörték, de a bank egyúttal azt is állította, hogy ennek a hacker támadásnak az eredményeként „hamis emailek” kezdtek el terjedni.
A Direkt36 is hozzájutott a hackerek által megszerzett iratokhoz, és ennek feldolgozása során összevetettük azokat a bankról korábban szerzett információkkal, valamint megkerestünk számos olyan intézményt, amely az iratok szerint kapcsolatban állt az IIB-vel. Ezek során nem merült fel semmi olyan információ, amely megkérdőjelezné az iratok valódiságát. Megkerestük egy részletes kérdéssorral a bankot is, amely közölte, hogy csak azzal a feltétellel hajlandók válaszolni, ha az összes válaszukat szó szerint és teljes terjedelmében közöljük. Mi jeleztük, hogy ilyen vállalást senki felé nem tudunk tenni, de megígértük, hogy a válaszaik érdemi részét közzé fogjuk tenni. Erre nem reagáltak, az általunk hivatkozott dokumentumok valódiságát ugyanakkor nem vitatták ők sem.
A kiszivárgott iratokból – amelyek egy részét a Hvg.hu már korábban bemutatta – nemcsak az derül ki, hogy a bank katasztrofális helyzetbe került a háború miatt, hanem az is, hogy ebben a helyzetben a többségi tulajdonos oroszok legfőbb szövetségese és támasza Magyarország volt. Az Orbán-kormány tisztviselői próbáltak segíteni abban, hogy elérjék az európai hatóságok által zárolt források megnyitását. Emellett lépéseket tettek arra is, hogy elkerülhető legyen az, hogy az oroszok olyan mértékű befolyást szerezzenek a bankban, amely már akár direkt nyugati szankciókat is vonhatna maga után.
A nyugati szövetségesek már azt is aggodalommal fogadták, amikor 2019-ben az Orbán-kormány aktív támogatásával Budapestre tette át a székhelyét a korábban Moszkvában működő pénzintézet (a bank ügyeit akkoriban a Direkt36 több cikkben is feltárta). A most kiszivárgott iratokból ugyanakkor minden korábbinál nyilvánvalóbb módon kiderül, hogy a magyar kormány valamilyen okból rendkívül fontosnak tartja az orosz dominanciájú bankkal való együttműködést még a háborús helyzet ellenére is.
A magyar kormány több érintett szereplőjét is megkerestük, de nem érkezett tőlük reakció.
I. A KILÉPŐK
2022. március 4-én – nyolc nappal a háború kitörése után – egy olyan email érkezett az IIB-hez, amely a bank számára kellemetlen hírt tartalmazott.
Az IIB még hónapokkal korábban meghívást kapott az Európai Befektetési Bank (EIB) nevű uniós pénzintézet 2022 májusára tervezett konferenciájára, most azonban az EIB lényegében visszamondta ezt. A konferencia szervezője közölte az egyik meghívottal, hogy a „geopolitikai események fényében” az IIB munkatársainak jelenléte a konferencián „nem volna egészen kívánatos”.
A címzett vette az üzenetet. Az egyik bankvezető ezután azzal a megjegyzéssel küldte tovább a levelet, hogy „elég nehéz rá bármit mondani, de elég tömör és világos”. Hozzátette, hogy a tervezett, amúgy kockázatkezeléssel foglalkozó konferencia „közössége nem akar találkozni/beszélni az IIB-vel”. (Az EIB megerősítette a Direkt36-nak, hogy valóban visszavonták az IIB-seknek szóló meghívást.)
Ez az epizód egyértelmű jele volt az orosz vezetésű bank nemzetközi elszigetelődésének, de a konferenciameghívás lemondásánál nagyobb problémái is akadtak a pénzintézetnek ezekben a hetekben.
Csehország már február 25-én, a háború kitörésének másnapján bejelentette, hogy kilép az IIB-ből, és erre szólította fel a többi olyan EU-s országot, amely tagja a banknak. Magyarország kivételével mindegyik ilyen ország – Románia, Szlovákia és Bulgária – követte a példájukat. Bár ezek az országok közös közleményben jelentették be a távozásukat, a kilépési folyamat még hónapokig eltartott. Ez idő alatt komoly feszültség alakult ki a távozók, illetve a bankon belül maradó államok képviselői – azon belül is különösen az oroszok – között.
A kilépő országok például március 31-én közös levélben felszólították Nyikolaj Koszovot, a bank akkori orosz elnökét, hogy a pénzintézet szigorúan tartsa be az EU-s és más nemzetközi szankciókat Oroszországgal és Belarusszal szemben. Erről pedig egy határozatot is el akartak fogadtatni a bank vezető testületeivel.
A kiszivárgott levelezésből kiderül, hogy a bankvezetés lavírozni próbált, hogy bármilyen egyértelmű állásfoglalást el lehessen kerülni. Egyrészt „túl politikainak” tartották a négyek javaslatát, amit Oroszország amúgy is jó eséllyel blokkolna, másrészt úgy vélték, a javaslat leszavazásával ütőkártyát adnának a kilépő négyek kezébe, hiszen az arra utalna, hogy az IIB nem akarja betartani a szankciókat.
A tanakodás során felmerült, hogy a bankvezetés kérje meg Magyarországot, hogy ők vezessenek elő egy alternatív, semlegesebb nyelvezetű határozati javaslatot, ezzel csapdát állítva a kilépő négyeknek.
„Ha az európai négyek ellene szavaznak [ennek a javaslatnak], azzal ők maguk blokkolnak egy ilyen döntést, és ezzel mi vissza tudunk vágni nekik”
– javasolta Elliott Auckland, a bank pénzügyi igazgatója. Ebből azonban semmi nem lett, végül pár hónappal később a négyek javaslata került csak a bank részvényeseit képviselő kormányzótanács elé, amely Magyarország és Oroszország tartózkodásán elbukott.
A „négyek” miatti feszültség a bank működésének más területén is jelentkezett. Egy március végi levélben Timur Makszimov orosz pénzügyminiszter-helyettes – aki az IIB kormányzótanácsában Oroszországot képviseli – tájékoztatta az orosz energiaügyi miniszterhelyettest, hogy egy, az oroszországi Karéliában tervezett vízierőmű projekt befejezéséhez szükséges 1,3 milliárd rubelt az IIB nem fogja tudni biztosítani. Ezt azzal magyarázta, hogy az IIB négy kilépő európai tagja továbbra is bent ül a pénzintézet döntéshozó szerveiben, és az ő hozzáállásuk miatt „nyilvánvaló, hogy a bank nem fogja tudni megszerezni a szükséges jóváhagyást.”
Feszültséget okozott az elszámolás kérdése is, vagyis az, hogy a kilépő tagok mikor és hogyan jussanak hozzá a bankba betett tőkéjükhöz. A kiszivárgott levelezés szerint a bankvezetés némi egyeztetés után arra jutott: az lenne a legjobb, ha a távozó országok nem kapnának semmit.
Egy augusztus végén született, „sürgős, kiemelten fontos” jelzésű dokumentum – valószínűleg vezetői összefoglaló – legalábbis azt javasolta, hogy az IIB-ben maradó országoknak (az oroszok és a magyarok mellett Vietnám, Mongólia és Kuba) közös álláspontként az úgynevezett „zéró lehetőség” forgatókönyv mellett kell kiállniuk. Ez azt takarja, hogy a kilépő négy EU-s tagállam egy centet se kapjon vissza a befizetett alaptőkéjéből. Ez alól pedig a javaslat szerint „a Bankkal szembeni ellenséges és nagy kárt okozó fellépéseik miatt” senkinek se járjon kivételezés. „A mostani problémák lavinájához hasonlóan a jelenlegi helyzetért a felelősség a négy kilépő tagot terheli” – értékelte az összefoglaló.
Voltak olyan bankvezetői levélváltások, amelyekben kifejezetten indulatosan fogalmaztak a kilépő országokról. Például, miután Roman Binder cseh pénzügyminiszter-helyettes levelet ír a banknak a kilépés ügyében 2022. szeptember 30-án. Míg az IIB szintén cseh hátterű jelenlegi alelnöke, Milan Valasek a csehek pereskedésétől félve óvatosságra intett, Elliott Auckland pénzügyi igazgató harcias fellépést javasolt.
„Nem kell félnünk semmilyen bírósági ügytől. Valójában örülnünk kellene nekik. A Bank nem okozott kárt Csehországnak. A Cseh Köztársaság okozott kárt az IIB-nek. Ezt a bíróságon be lehet bizonyítani”
– írta. Abban viszont a levelezésben Valasek és Auckland is egyetértett, hogy meg kell próbálniuk időt nyerni.
Nyikolaj Koszov bankelnök erre úgy reagált, hogy ő a keményebb álláspontot támogatja. Egy másik levelében ennél is tovább ment. „A csehekkel kevesebbet és durvábban kell beszélni. Az előző években nemigen érdeklődtek a bank iránt, csupa mocskos dolgot csináltak, most meg akarnak valamit” – írta egy emailben Koszov. A csehek képviselőjéről azt írta, meg kell neki mondani, hogy a „véleménye lényegtelen a bank számára”, „úgyis írni fog valami rágalmat”, és „jó lenne a mielőbbi távozásra rávenni.”
Az IIB menedzsmentjének álláspontja szerint az okozott károk miatt a kilépő országoknak kellene fizetniük a banknak, nem pedig fordítva. „Az én logikám, az, hogy agresszívnek kellene lennünk (olyan opciót választva, amely mindannyiuk számára az IIB-hez képest mínuszban hagyja őket), így a nullás opció kedvezőbb lesz számukra” – írta az egyik levélben Auckland pénzügyi igazgató. A nullás opcióval arra utalt, hogy mindkét fél lemond az egymással szembeni pénzügyi követelésekről.
Az Auckland által vázolt tervnek része volt egy olyan elképzelés is, hogy ezzel az IIB menedzsmentje Magyarországot tudná segíteni, mert egy ilyen agresszív IIB-s álláspont esetén a kilépő Szlovákia és Csehország talán inkább megfontolná, hogy a részesedését eladja Magyarországnak, az utóbbi számára előnyös feltételek mellett.
Erre végül nem került sor, a bank hivatalos ajánlata a kilépőknek pedig a kezdeti keménykedéshez képest némileg puhult. Lényegében arra jutottak, hogy mindegyik kilépő tagállam esetét külön-külön vizsgálják, és a befizetett tőkét hosszú lejárattal, késleltetve, részletekben hajlandóak kifizetni. A bank javaslata az lett, hogy alárendelt hitelként – vagyis bankcsőd esetén az összes többi hitelező igényének kielégítése után –, legalább 15 éves futamidővel, 5 éves türelmi idővel kezdjék meg a kifizetést.Ez azt jelentette, hogy ha a kilépők hozzá is jutnak a pénzükhöz, akkor az csak a távoli jövőben fog megtörténni.
A kiszivárgott dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy míg a csehek és a románok nem hajlandóak elfogadni az IIB által ajánlott feltételeket, és gyakorlatilag mielőbbi, teljes visszafizetését követelik a befizetett tőkéjüknek, a szlovákok például hajlanak a kompromisszumra. Szlovákia nevében például a szlovák pénzügyminisztérium képviselője, Martin Polónyi úgy reagált hivatalos levélben az IIB ajánlataira, hogy bizonyos javaslataikat el tudják fogadni. Köztük azt is, hogy Szlovákia 15 év múlva jusson hozzá a pénzéhez.
Polónyi telefonon elismerte az icjk.sk-nak (a Direkt36 szlovákiai partnerének), hogy a szlovák fél teljes mértékben úgy állt hozzá a tárgyalásokhoz, hogy semmit nem fog kapni, mert szerinte az egyik dolog az, hogy mi áll a szerződésben, de a másik oldalon ott vannak a gazdasági realitások, illetve a szavazati arányok a bank vezető testületeiben. Szlovákia hiába szeretné visszakapni a befizetett tőkéje teljes összegét, ez lehetetlen, „főleg az Oroszországi Föderáció, de Magyarország álláspontja” miatt is, mert szerinte ezek az országok leszavaznák a kifizetést.
Az IIB számára ugyanakkor a négy ország kilépése csak egy volt a sok probléma közül. Legalább ekkora kihívást jelentett számukra az, hogy nem fértek hozzá a pénzeszközeik egy részéhez. Ez a probléma is nem sokkal a háború kirobbanása után jelentkezett.
II. A ZÁRLAT
2022. március 28-án az IIB egyik munkatársa levelet írt a Strelia nevű, Brüsszelben és Luxemburgban működő ügyvédi irodának, hogy tanácsot kérjenek egy számukra súlyos probléma megoldásában.
Mint a kiszivárgott iratokban szerepel, a belgiumi székhelyű Euroclear nevű intézmény tavaly február 28-án – vagyis négy nappal a háború kirobbanása után – zárolta a bank forrásait. A Euroclear egy olyan pénzügyi szolgáltató, amely értékpapír-tranzakciók nyilvántartásával, lebonyolításával foglalkozik, és ezért különböző befektetők pénzt is tartanak náluk. A zárolás az Oroszország ellen kivetett uniós szankciókkal függött össze, az IIB számláját ugyanis egy orosz pénzintézet, a Roszbank nyitotta meg. Az intézkedés jelentős összegeket érintett, az IIB tavaly év végi összesítése szerint a bank ezen a számlán összesen 50,1 millió dollárt, 11,4 millió eurót, 340,7 millió forintot és 736,7 millió rubelt tartott. Ez ekkori árfolyamon számolva összesen körülbelül 29 milliárd forintot tett ki.
A bank problémásnak tartotta az eljárást, mivel a vagyon végső haszonélvezője nem a Roszbank, hanem ők voltak, saját érvelésük szerint pedig nem tartoztak a szankciók hatálya alá.
„Melyek a valódi eszközök (panaszok beadásától eltekintve) annak elérésére, hogy az Euroclear legalább a készpénz eszközöket feloldja és elutalja az európai bankszámlánkra?” – kérdezte többek között az IIB munkatársa a belga ügyvédi irodától, amely aztán el is kezdett dolgozni az ügyön, és rendszeresen a küldte a számlákat, egy alkalommal pedig a belga adminisztráció lassúsága miatt is szabadkozott ügyfelének. (A Strelia a Direkt36 kérdéseire reagálva közölte, hogy a szakmai előírásaik nem teszik lehetővé, hogy az ügyfeleikről nyilatkozzanak.)
Ezzel párhuzamosan a banknak szembesülnie kellett a négy közép-európai tagállam kilépésének pénzügyi következményeivel is. A távozásról szóló bejelentések után ugyanis a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után rontották le az IIB besorolásait. A Moody's tavaly március 17-én például befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a bankot, amit azzal magyaráztak, hogy a négy tagállam a jövőben feltehetően már nem fog további támogatást nyújtani az IIB-nek.
„A tagállamok egy részének megszűnt a támogatása. A bank ratingje emiatt csökkent”
– magyarázta korábban a Direkt36-nak egy, a bank működését közelről ismerő forrás. Hozzátette, hogy ez azt jelentette, hogy az IIB „kiszorult a pénzpiacokról”, utalva arra, hogy ha egy pénzintézetet leminősítenek, akkor jóval nehezebben juthat hitelhez vagy más forrásokhoz a piacról, mint korábban.
A pénzügyi nehézségek összeadódtak. A bank tisztviselőinek beszámolói szerint a különböző likviditási problémák, valamint az Euroclear-es számla zárolása miatt márciusra olyan súlyos lett a helyzet, hogy csődközeli állapot alakult ki. „A bank a fizetésképtelenség szélén állt”, „a bank márciusban egy egyáltalán nem valószínűtlen csődközeli helyzettel szembesült”– olvashatók a bank vezetői számára készült beszámolókban. Az IIB pénzügyi igazgatója pedig arról írt egy dokumentumban, hogy 2022 márciusát és azt követő időszakot csak a bank hitelportfóliója egy részének eladásával tudták átvészelni.
Ebben a helyzetben próbált meg lavírozni az IIB. A kiszivárgott dokumentumcsomagban több olyan irat is található, amelyek arról szóltak, hogy a bank a nyár folyamán hogyan próbálta kezelni az elégedetlen ügyfeleit.
Ilyen volt például az NN Group nevű nemzetközi pénzügyi szolgáltató román leányvállalata amely az IIB által kibocsátott kötvényeket birtokolt. Az alap tavaly tavasszal és nyáron is több kérdést feltett az IIB helyzetével kapcsolatban. A bank belső levelezésén szóba is került, hogy mit válaszoljanak ezekre a kérdésekre, mire Elliott Auckland pénzügyi igazgató azt vetette fel: „megijeszthetnénk őket egy kicsit, mondjuk azt, hogy nyitottak vagyunk arra, hogy visszavásároljuk kötvényeiket (de névérték alatt).”
A kiszivárgott levelek szerint hasonló, ijesztgetős technikával próbáltak kezelni egy másik román céget és egy dél-koreai tulajdonú bank magyarországi leányvállalatát, a KDB Bank Európát.
„Ebben a levélben szeretném megijeszteni a KDB-t, hogy engedményre kényszerítsem őket”
– írta az IIB-t hitelező pénzintézetről az IIB egyik munkatársa.
Ősszel újabb csapás érte az IIB-t, amikor több hónapnyi sikertelen tárgyalás után a bankot addig auditáló EY nemzetközi könyvvizsgáló cég 2022 október elején felmondta a szerződést. Az EY a döntését az IIB felé azzal magyarázta, hogy „alaposan mérlegelve az összes körülmény” nem tudják folytatni az auditálást.
Az EY Magyarország marketing és kommunikációs vezetője, Pellion Ágnes a megkeresésünkre azt válaszolta: az ügyfeleiket érintő kérdésekre üzleti titkok védelme miatt nem válaszolhatnak. Egy nagy könyvvizsgáló cégnek dolgozó vezető ugyanakkor azzal magyarázta a lépést, hogy az EY és a többi nagy könyvvizsgáló mind befejezték a működésüket Oroszországban, a helyi fiókcégeiket bezárták, és az IIB-nek nyújtott szolgáltatás is ennek esett áldozatául.
A bank végül egy Oroszországban működő könyvvizsgáló céggel szerződött le, ezzel tovább erősítve az IIB orosz kötődését.
Ebben a több szempontból is nehéz helyzetben az IIB különböző módokon igyekezett forrásokhoz jutni. Próbált számlát nyitni orosz és távol-keleti pénzintézeteknél, hogy kikerülje az egyes bankszámláit sújtó szankciókat és pénzhez jusson. Egy június eleji emailben pedig felvetették az IIB moszkvai épületének eladását is.
Az ingatlan a bank könyvelése szerint ekkor 48,5 millió eurót ért. A levelet megfogalmazó pénzügyi igazgató azt javasolta, hogy Magyarországot egyelőre ne tájékoztassák ügyről. Emögött az az elgondolás húzódott meg, hogy a magyar kormány ne gondolja azt, hogy az IIB egyedül is könnyen meg tudja oldani a problémáit. Magyarországra utalva az email azt írta: „nyomást kell gyakorolnunk rájuk, mint az egyetlen olyan országra, amely likviditást adhat nekünk”. A dokumentumokból nem derül ki, hogy végül a magyarokat tájékoztatták-e a moszkvai épület eladásának tervéről, a magyar kormány pedig az erre vonatkozó kérdéseinkre sem reagált.
Közben ugyanakkor az IIB vezetése nagyon is számított a magyarok segítségére, például annak a problémának a megoldásában, amit a négy közép-európai tagállam kilépése jelentett kifejezetten az oroszok számára.
III. A B-TERV
A kiszivárgott dokumentumok szerint az IIB menedzsmentje nem is a kilépések által okozott pénzügyi nehézségeket látta a legnagyobb veszélynek, hanem a távozások miatt előálló új tulajdonosi szerkezetet. A részvényesek számának csökkenése ugyanis azt is jelentette, hogy az eddig a bank több mint 47 százaléknyi részvényét birtokló Oroszország tulajdoni hányada bőven 50 százalék fölé kerülne.
Ez volt az, amit az IIB mindenáron el akart kerülni.
A bank nehézségeiről szóló egyik vezetői összefoglaló ugyanis azzal számolt, hogy egy hivatalosan is orosz többségű bankkal senki se akar majd üzletelni, nem beszélve arról, hogy ezzel esetleg nyugati szankciók alá is kerülhet a pénzintézet. Az orosz többségűvé válás fenyegetése „máris elzárta a levelező- és letéti számlák megnyitásának, a kincstári portfólióból származó értékpapírok értékesítésének és az adósságpiacokhoz való hozzáférésnek minden lehetőségét. Röviden, teljesen elvágja az új finanszírozási forrásokat” – áll az összefoglalóban. A kiszivárgott dokumentumok és levelezésekben vissza-visszatér, és minden bankvezető magától értetődő forgatókönyvként kezeli, hogy Oroszország 50 százalék feletti részvényessé válásával EU-s szankciók várnak a bankra.
A geopolitikai helyzet furcsa következményeként ugyanakkor az IIB lényegében két tűz közé került. Egyrészt tartania kellett a nyugati büntetőintézkedésektől, de közben konkrétan életbe is léptek ellene a bank legnagyobb részvényesének, vagyis Oroszországnak a nyugatiakkal szembeni ellenszankciói. Ennek az volt az oka, hogy az IIB európai székhellyel – konkrétan budapestivel – működött. Emiatt az IIB orosz bankoknál vezetett számláit felfüggesztették, komoly pénzek fagytak be, a banki utalások és rubelátváltások is ellehetetlenültek.
Az Putyin két elnöki rendeletében is kivetett orosz ellenszankciók feloldása érdekében az IIB Oroszország felé – például egy augusztus 17-i levelezés szerint – megpróbált minél oroszbarátabbnak tűnni. Amikor például az orosz pénzügyminisztérium pénzügyi adatokat kért be az IIB-től, Elliott Auckland pénzügyi igazgató azt javasolta, hogy az IIB válasza minél inkább azt tükrözze, milyen nagy az orosz portfóliójuk, az IIB által támogatott különféle projektek mennyire fontosak Oroszországnak, hogy ezzel az orosz minisztérium előtt minél jobb színben tűnjön fel a bank, ne pedig oroszellenes („unfriendly”) országok bankjaként. (A „barátságtalan ország” egy orosz terminológia, ami a konfliktusban Oroszországgal szemben álló NATO, EU stb. tagországokat jelöli, rájuk vonatkoznak az ellenszankciók.)
Miközben az IIB pénzügyi igazgatója a kilépőkről korábban azt írta, hogy miattuk romlott drasztikusan a bank helyzete, ennek az ellenkezőjét javasolta kommunikációs stratégiának az orosz pénzügyminisztérium felé. Szerinte azt kell hangsúlyozniuk, mennyire jó, hogy az ellenséges Csehország és Szlovákia kilépésével nő Oroszország részvényaránya.
Az orosz állammal való levelezések azonban arra utalnak, hogy az IIB menedzsmentjét Moszkva magára hagyta. Koszov ugyan próbálta meggyőzni az orosz kormány tagjait, hogy ha nem segítenek, akkor az IIB a szankciók-ellenszankciók kereszttüzében csődbe fog menni. A levelek azonban arra utalnak, hogy az orosz kormány és az oroszországi bankok rendre nem teljesítették az IIB kéréseit, ami egyre jobban frusztrálta Koszovot.
„Ezek a demagógok cserben hagynak emberileg, a bankot pedig hiteltelenítik”
– fakadt ki az egyik levelében a Roszbankra, az IIB oroszországi letétkezelőjére, ahol az orosz ellenszankciók miatt pénzeik ragadtak be.
Kis eredményeket azért mégis el tudott érni az IIB vezetése. Amikor szeptember első felében Elliott Auckland a moszkvai ACRA hitelminősítőnek vázolja fel a bank helyzetét, egy levelezés szerint például azt hangsúlyozza, hogy a szankciók ellenére mennyire jó a Magyarország és Oroszország közti erős kapcsolat, valamint, hogy „jó hírnek tartjuk Cz (Csehország) és Szlovákia kilépését”, mert így a bank harmonikusabb viszonyt tud építeni a részvényesekkel. Az érvelés sikeresnek tűnt, ugyanis egy későbbi levélben Auckland büszkén újságolta, hogy az ACRA nem rontott az IIB kockázati besorolásán.
Miközben Koszov és Auckland Moszkva felé az IIB oroszbarátságát igyekezett bizonygatni, az IIB menedzsmentje ezzel párhuzamosan a nyugati politikai és pénzügyi intézményekkel éppen ennek ellenkezőjét akarta elhitetni. A legfőbb kihívás az orosz többségi tulajdon elkerülése volt, amire 2022 nyarán az IIB-ben két megoldást vázoltak fel: az egyik a „magyar forgatókönyv”, a másik pedig a „szerb forgatókönyv”. Mindkettő arról szólt, hogy Oroszország a befizetett tőkéjének egy részét átjátssza más részvényeseknek.
Az ezeket részletező egyik, 2022. augusztus 23-i dokumentum szerint az IIB-ben eredetileg a magyar forgatókönyvben gondolkodtak, vagyis abban, hogy Oroszország a 201,6 millió eurós alaptőkéjéből 67,6 milliót átad Magyarországnak, amely aztán 20 milliót rögtön továbbad az IIB új tagjának, Szerbiának. Csakhogy végül a dokumentum szerint „Budapest lehetetlennek ítélte a közvetlen átutalást, mivel fennállt annak a veszélye, hogy az ilyen tranzakció az EU szankciói alá esne, amelyek tiltják az oroszországi befektetéseket”. Vagyis a magyar forgatókönyv azért hiúsult meg, mert „a magyar fél tanácsadói úgy vélték”, hogy az orosz részvények átadása Magyarországnak „az uniós szankciók értelmében befektetésnek minősülhet”.
A szankciók kikerülésére ezért második körben egy „szerb forgatókönyvet” találtak ki, amely szerint Oroszország Szerbiának adná át ezt a 67,6 millió eurót az alaptőkéjéből, majd ennek nagy részét, 47,6 milliót Szerbia rögtön tovább passzolná Magyarországnak. A tervezet úgy szólt, hogy a részvények átcsoportosítását 1 munkanapon belül vezényelnék le. A nem EU-tag Szerbia közvetítésére itt azért lett volna szükség, hogy az oroszok és az EU-tag magyarok ne közvetlenül üzleteljenek, így elkerülve az uniós szankciókat.
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy bár Szerbia együttműködést mutatott, az IIB-ben végig megbízhatatlan partnerként tekintettek rájuk. Erre megvolt az okuk, hiszen a balkáni ország már 2021 végén csatlakozott a bankhoz, de sosem fizette be az alaptőke-részesedését, így a tagsága nem vált hivatalossá. Bár folyamatosan folytak a tárgyalások 2022 őszén, a „szerb forgatókönyv” megvalósításához is szükség lett volna arra, hogy Szerbia befizessen 20 millió eurónyi tőkét az IIB-be.
A bank menedzsmentje több levélben is értetlenkedett, hogy a szerbek miért nem teljesítik a vállalásaikat. Egy 2022 novemberi üzenetváltásban például a bank egyik orosz vezetője arról írt, hogy „van egy olyan megérzésem, hogy Szerbia át fog baszni minket”.
Mivel a szerbek nem fizették be a tőkéjüket a bankba, így meghiúsult mindkét forgatókönyv, és az IIB menedzsmentje ezért egy olyan szükségmegoldásra szánta el magát, amire több helyen „B-tervként” hivatkoznak. Ennek a lényege az volt, hogy az orosz állam a befizetett tőkéje egy részét átalakítja alárendelt hitellé. Ez azt jelenti, hogy a pénzt az orosz állam nem veszi ki a bankból, de olyan módon címkézi át, hogy az hivatalosan ne számítson többé orosz állami befizetett tőkének.
Míg a bank részvényeseinek pénze úgynevezett saját tőke, addig az alárendelt hitel idegen tőkének minősül – magyarázta egy befektetési bankár a Direkt36-nak. „Az alárendelt hitel egy olyan idegen tőkeelem, amelyik a leggyengébb követelést jelenti a bank felé. Pénzügyi nehézség esetén ezt a követelést elégíti ki legutoljára a bank, de még a saját tőke előtt” – tette hozzá. Az IIB vezetése olyan örökös lejáratú, gyakorlatilag kamatozás nélküli alárendelt kölcsönné akarta átalakítani az orosz befizetett tőke egy részét, ami csak hivatalosan nem számít tőkének (és így orosz állami tulajdonrésznek), de szinte minden gyakorlati jellemzője alapján mégiscsak úgy viselkedik, magyarázta a befektetési bankár.
A kiszivárgott levelek szerint az IIB-ben is tisztában voltak azzal, hogy ez egy nagyon szokatlan megoldás, de arra jutottak, hogy nincs más lehetőségük.
„A saját tőke alárendelt adósságra cserélése rendkívül ritka – szerintem ez valószínűleg még soha nem fordult elő, legalábbis MDB-k [nemzetközi fejlesztési bankok] esetében. Ezért lényegében nincsenek szabályok/előzmények, amelyekre ezt alapozni lehetne”
– írta Auckland 2022. november 9-én. Viszont a bank frissen megválasztott alelnökével, Milan Valasekkel együtt ő is azt gondolja, hogy „ha Oroszország részesedését (50% alatt tartását) tekintjük a legkritikusabbnak, akkor milyen más lehetőségünk van?”
2023. január 30-án az IIB Kormányzótanácsának ülésén hivatalossá vált a „B-terv”. Szlovákia és Csehország kilépett, a 28,8 és 37,4 millió eurójuk többé nem számolódik hozzá a befizetett tőkéhez, Oroszország pedig 69 millió eurót kivont a befizetett tőkéjéből, és átalakította azt alárendelt hitellé. Ezzel Oroszország részesedése a bankban némileg még le is csökkent (47,21%-ról 45,44%-ra), míg az összes többi, a bankban maradó részvényesé automatikusan növekedett. A legnagyobb növekedést (8 százalékpont) Magyarország érte el, így már 25,27%-ot birtokol az IIB részvényeiből.
Már előtte is Magyarország volt a második legnagyobb részvényese a banknak, de ezzel még tovább erősödött ez a pozíciója. Hamarosan pedig az IIB vezetése ismét a magyar kormányhoz fordult segítségért.
IV. A LEVÉL
Idén év elején elkészült egy levéltervezet, amelyen a kiszivárgott iratok szerint Nagy Márton magyar gazdaságfejlesztési miniszter szerepelt feladóként, a címzett pedig a belga pénzügyminiszter, Vincent Van Peteghem volt.
A levél célja az volt, hogy meggyőzzék Belgiumot arról, oldják fel az IIB zárolt számláját az Euroclearnél. A háború kitörése utáni napokban elrendelt intézkedés ugyanis továbbra is érvényben volt, és egyre nagyobb fejtörést okozott a bank vezetésének.
Pedig tavaly év végén még úgy tűnt, hogy az IIB számára pozitívra fordulnak a dolgok. 2022 októberében az IIB-nek dolgozó belga ügyvédi iroda, a Strelia arról tájékoztatta a bankot, a belga kincstár úgy döntött: fel kell oldani az IIB-nek az Euroclearnál zárolt számláját. Egy belső iratanyag szerint a bank úgy számolt, ha hozzáférnek az itt őrzött értékpapírjaikhoz, akkor 2025 közepéig teljesíteni tudják az európai és az orosz hitelezőikkel szembeni kötelezettségeiket.
A megkönnyebbülés ugyanakkor alaptalannak bizonyult, a zárlat feloldására ugyanis nem került sor. Emiatt egy idő után az IIB egyre türelmetlenebbé vált. „Meg tudjuk valahogy sürgetni őket?”, „Jött bármi válasz az Eurocleartől?” – írta tavaly november végi és december eleji leveleiben a bank egyik munkatársa az ügyben intézkedő belga ügyvédi irodának.
Végül december közepén egy olyan döntés született, amely hátrányosan érintette az IIB-t. A belga kincstár főigazgatója, Alexandre De Geest ekkor tájékoztatta arról a belga ügyvédi irodát, hogy a bank mégsem juthat hozzá a pénzéhez. Hozzátették, ez a helyzet addig fog fennállni, amíg a bank nem bizonyítja, hogy az IIB-t nem szankcionált személyek vagy szervezetek irányítják. A kincstár főigazgatója szerint jelenleg az IIB vezető testületeinek több tagja kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, külön megemlítette például az orosz pénzügyminiszter-helyettest, aki a bank kormányzótanácsának egyik tagja.
„Felháborító az a mód, ahogyan a kincstár kezeli az ügyet”
– a belga ügyvédi iroda később ilyen mondatok kíséretében tájékoztatta az IIB-t a fejleményekről.
A döntés pusztító hatásairól készült egy belső tájékoztató a bank vezetősége számára. Ebben az szerepelt, hogy 2022-ben az IIB szinte minden likviditási tartalékát felélte, így ha nem férnek hozzá az Euroclearben lévő pénzeszközeikhez, akkor fizetésképtelenség fenyegeti őket, vagy 2023 májusában át kell strukturálniuk a kötvényeiket. Az irat szerint olyan súlyos készpénzhiánnyal néznek szembe 2023 végére, amit már a hitelportfoliójuk értékesítésével se tudnának pótolni. A legjobb minőségű hiteleiket ugyanis már 2022-ben eladták, a maradék eladása során pedig árengedményekre kényszerülnének, ami újabb veszteségeket okozna. (Erről a levélről korábban a HVG is beszámolt.)
A bank munkatársai a következő napokban arról leveleztek, hogy mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel. Elliott Auckland pénzügyi igazgató – aki szerint a belgák politikai okokból blokkolják az IIB pénzeit – felvázolt egy úgynevezett „evakuációs” tervet. Eszerint a bank megállapodna az európai hatóságokkal arról, hogy visszakapja az Eurocleartől a pénzét, cserébe ezt kizárólag az európai befektetőik kifizetésére használnának fel. Ezt követően pedig az IIB elhagyná az EU-t. Auckland érvelése szerint mindez csökkentené az EU biztonsági aggodalmait, Magyarország pedig a probléma megoldásában részt vevő közvetítőként „jó pontokat szerezhetne a Nyugatnál”.
A dokumentumokból nem derült ki, hogy ezt a tervet mennyire gondolták komolyan, az viszont igen, hogy az IIB számított az ügyben a magyar kormány segítségére. Erre utal az a levéltervezet, amelyet az IIB kormányzótanácsában is helyet foglaló Nagy Márton nevével láttak el. A dokumentumban – amelyet az IIB egyik vezetője is szerkesztett – az szerepelt, hogy sem Oroszországnak, sem bármely más tagállamnak nincs túlzott befolyása a bankra, az oroszok részesedését pedig nemrég mérsékelték 45,44 százalékra, és a pénzek blokkolásának így nincs racionális és jogi alapja. Az azonban nem világos a dokumentumcsomagból, hogy azt végül el is küldték-e, de van olyan irat is, amelyikből kiderül, hogy Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki egyben az IIB kormányzótanácsának is tagja, belgiumi tárgyalásokra készült a zárlat feloldása érdekében.
A magyar kormány tehát végig stabil támasznak bizonyult az IIB számára ebben a nehéz időszakban, de a bankon belül számolnak azzal, hogy egy idő után ez már kevés lesz számukra.
Egy szeptemberi levelezésben az egyik munkatárs arról írt, hogy szerinte előállhat olyan helyzet, hogy az „orosz (állami/magán) vagyont kisajátítják az EU-ban” és „az IIB mint az orosz vagyon része, ennek alanyává válhat”. Az eshetőségek között felmerült az is, hogy az orosz állampolgárok nem utazhatnak be az EU-ba, így ebben az esetben el költözniük Magyarországról.
„Ez lényegében a Nyugat és Oroszország közötti fal újbóli megjelenését jelenti. Így vagy úgy, de kénytelenek leszünk ennek a falnak az egyik oldalán elhelyezkedni. Vagy keresnünk kell egy ilyen fal nélküli harmadik országot”
– áll a levelezésben, amely szerint mivel Magyarország az EU része, így az itteni kormány mozgástere is beszűkülhet. „Ez lehetetlenné teheti az EU-ban való maradást”- fogalmazott az IIB munkatársa.
A cikk elkészítésében közreműködött Galavits Patrik. | A magyarokra "nyomást kell gyakorolnunk" - kiszivárgott iratok tárják fel az orosz vezetésű budapesti bank megroppanását | A Direkt36 birtokába került belső iratokból kiderül, hogy a magyar kormány vált az egyik legerősebb támaszává az orosz dominanciájú Nemzetközi Beruházási Banknak, amelyet az összeomlás szélére sodort az Ukrajna elleni háború. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/03/13/a-magyarokra-nyomast-kell-gyakorolnunk-kiszivargott-iratok-tarjak-fel-az-orosz-vezetesu-budapesti-bank-megroppanasat | 2023-03-13 14:02:00 | true | null | null | Telex |
Közzétette a koncessziós pályázati felhívását a dohánytermékek kiskereskedelmére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A kormány honlapján megjelent pályázati felhívás szerint a koncessziós díj a kétezer lakos alatti településeken évi nettó 100 ezer, a kétezer és tízezer fő közötti lakosúaknál 160 ezer, a tízezer fő felettieken 200 ezer, Budapesten, a megyei jogú városokban és a megyeszékhelyeken pedig 240 ezer forint lesz.
Ugyanakkor a kiírásból az is kiderül, hogy a részletes feltételek, a pályázat elbírálásának szempontjai és további információk a 2012. december 15-én megjelenő koncessziós pályázati kiírásban lesznek hozzáférhetők.
A csütörtöki pályázati felhívás alapján még valóban nem lehet kereskedelmi jogosultságra, azaz dohánytrafik üzemeltetésére pályázni – mondta lapunk érdeklődésére Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Sok részlet kiderült azonban, így természetesen a sokak által várt és már sokszor firtatott koncessziós díj mértéke is – tette hozzá.
A pályázatokat azonban a december 15-én megjelenő Pályázati kiírás alapján lehet majd megtenni, egészen február 15-ig. A beadott anyagok elbírálása legfeljebb április 15-ig lehetséges, így a törvényben rögzített, július 1-i határidővel el tud indulni a hazai dohánykereskedelem az új modell szerint. Felvetésünkre a vezérigazgató megjegyezte: a december 15-én megjelenő pályázati kiírás a személyi, jogi, tárgyi feltételek részletes elemeit tartalmazza majd, ám a koncessziós díjban egyéb, további sávos elem a most megismertekhez képest már nem lesz.
Hozzátette: a Nonprofit Zrt. bejegyzése még most is folyamatban van, így egy a lapunknak adott korábbi interjújában említett ügyfélszolgálat is a december 15-i határidőre áll fel. | Gazdaság: 100 ezertől indul egy dohánytrafik | Egy dohánytrafik koncessziós díja havi 100-240 ezer forintba kerül majd – ez derül ki a fejlesztési minisztérium ma közzétett pályázati felhívásából. A trafikok működtetésére azonban csak december 15-től lehet pályázni. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/100_ezertol_indul_egy_dohanytrafik-1346403 | 2012-11-15 08:20:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Asbóth Márton, az Átlátszó jogásza a Magyar Nemzeti Bankhoz benyújtott, a Giro Zrt. megvásárlásával kapcsolatos dokumentáció kikérésével kapcsolatban elmondta, viszonylag gyakran előfordul, hogy ehhez a módszerhez folyamodnak az állami szervezetek. Az Átlátszónak jelenleg tíz közérdekű adatokkal kapcsolatos eljárása van folyamatban. Ebben az esetben például a Magyar Nemzeti Bank az Átlátszó cikkének megjelenése után reagált az adatigénylésre azzal, hogy döntés-előkészítő jellegre hivatkozva megtagadta a kért információk kiadását.
Arról korábban írtunk, hogy az Egyesült Államok kormánya az elnök által hangoztatottakkal ellentétben inkább elutasító és titkolózó attitűdöt vett fel. Nemcsak az alaphangulat hasonló, az adatigénylésekre adott válaszok kikényszerítésében is hasonló eszközök állnak a magyar és az amerikai állampolgárok rendelkezésére. A Techdirt blog azt írja, mostanra már gyakorlattá vált, hogy perindítással bírjanak szóra adatgazdákat. A cikk éles kritikának ad hangot, mondván, a kormányzati szerveknek elszámoltathatóknak kell lenniük, hiszen a lakosság fizet mindenért, amit csinálnak, de ezek a szervezetek olyan szinten eltorzították azt, aminek utolsó mentsvárként kellene szolgálnia, hogy a per indítása (a jogorvoslat) már csak egy lépés a közérdekű adatigénylések folyamatában.
A blog által kiemelt ügyek szintén inkább a nagy horderejűnek mondható kategóriából valók, a renitens adatgazdák közt van Amerikában a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala és az igazságügyminisztérium is, igaz, ezekhez a szervezetekhez főként a tavaly kirobbant Snowden-botrány óta érkezik nagyobb számú adatigénylés, illetve, ezek az intézmények felelnek olyan projektekért, amelyek a digitális emberi jogokért, a netes szólásszabadságért, a magánszféra védelméért kampányoló civil szervezetek tűzkeresztjében vannak.
Általában is egyre nagyobb az érdeklődés a közérdekű adatigénylés használata iránt. A Daily Herald híroldal Illinois állam 55 önkormányzatát kérdezte meg arról, hogyan viszonyulnak az állampolgároktól érkező kérdésekhez. Több önkormányzat megnövekedett számú igénylésről számolt be, és arról, hogy nem csak korrupció után kutató oknyomozó újságírók kérdeznek, hanem hétköznapi emberek is nyújtanak be adatigényléseket rendőrségi jelentésekkel, a saját lakásukkal vagy a szomszédaikkal kapcsolatban. Don Craven, az illinois-i újságíró szövetség jogatanácsosa szerint a nagyobb szám részben azzal magyarázható, hogy egyes önkormányzatok a nem adatigénylésnek minősülő információkéréseket is az igénylések közé sorolták, de az is igaz, hogy az embereket érdekli, hogyan működik a kormányuk. | Perre várnak a titkolózó adatgazdák | A nagyobb jelentőségű ügyeknél az adatgazdák nem tesznek eleget törvényben előírt kötelezettségüknek, inkább nem reagálnak a közérdekű adatigénylésekre egészen | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2014/05/14/perre-varnak-a-titkolozo-adatgazdak/ | 2014-05-14 12:14:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Készüljön: durvább lesz a hidegbetörés, mint gondolták
Szombat estétől több napon át nem emelkedik 0 Celsius-fok felé a hőmérséklet, éjszakánként országszerte mínusz 10 fok alá hűl a levegő - hívta a fel a figyelmet a meteorológiai szolgálat. Az előrejelzés szerint a jövő héten többfelé mínusz 10 fok körüli maximumokra és mínusz 20 fok körüli minimumokra kell készülni.
Szombat estétől fagypont alá csökken a hőmérséklet és a következő öt-hat napban sem emelkedik 0 fok fölé napközben. A jövő hét első felében lesznek olyan napok, amikor napközben is mínusz 5 fok körül alakulnak a maximumok. Ráadásul az erős szél miatt ezt is jóval hidegebbnek lehet majd érezni. Éjszakánként az ország legnagyobb részén mínusz 10 foknál is hidegebb idő várható.
A meteorológiai szolgálat is felhívta a figyelmet: ilyen időjárásban nemcsak a szabad ég alatt, hanem a fűtetlen lakásokban, házakban élőket is fokozottan veszélyezteti a kihűlés, illetve a fagyhalál. Aki segíteni szeretne és tud, többek között az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), a Menhely Alapítvány és a diszpecserportal.hu honlapjain találja a szükséges információkat, telefonszámokat – tették hozzá. Az emberrtelen hideg miatt kiadták a vörös riasztást is.
Az előrejelzés szerint szombaton többfelé kisüt a nap, de reggel még délnyugaton, napközben a középső országrészben sok lesz a felhő, ott havazás is valószínű. Többfelé megélénkül, néhol meg is erősödik a szél, ami helyenként gyenge hófúvást is okozhat. A legalacsonyabb hőmérséklet többnyire mínusz 8 és mínusz 1 fok között alakul, de északkeleten a havas, szélvédett, derült tájakon mínusz 10 foknál is hidegebb lehet. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 3 fok között valószínű.
Vasárnap a több-kevesebb napsütés mellett délen lehet néhol gyenge havazás. Többfelé megerősödik a szél, ezért hófúvásra is számítani kell. A minimumhőmérséklet általában mínusz 14 és mínusz 7 fok között alakul, de a gyengén felhős, havas, szélvédett tájakon mínusz 15 fok alatt valószínű. A nappali maximumok mínusz 7 és mínusz 2 fok között alakulnak. A jelenlegi előrejelzés szerint a jövő héten tovább hűl a levegő. Néhol napközben is mínusz 10 fok körül alakul a hőmérséklet, a leghidegebb órákban mínusz 20 foknál is hidegebb lehet.
Kíváncsiak vagyunk a véleményére, mondja el ide kattintva, várjuk kommentjét! | Készüljön: durvább lesz a hidegbetörés, mint gondolták | Évek óta nem volt ilyen kegyetlen hozzánk az időjárás. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/sokkal-durvabb-lesz-a-jovo-heti-fagy/61fqdsr | 2018-02-23 20:08:08+01:00 | false | 0 | 0 | null |
6000 főt rúg ki a Telenor
A Telenor szerdán bejelentette, hogy a következő három évben a szolgáltatások automatizálása és az átfedések felszámolása révén mintegy 6000 fővel csökkenti az alkalmazottak számát. A vállalat már tavaly 2600 munkahelyet számolt fel. A cég 2017 végén 29 700 embert foglalkoztatott.
A vállalat a múlt héten közölte, hogy meg nem nevezett érdeklődő vagy érdeklődők megvennék a közép-kelet európai érdekeltségeit. A részvényesi érték növelését szem előtt tartva a Telenor megkezdte a beérkezett dokumentum értékelését. A vállalat arra számít, hogy az értékelés 2018 első negyedében befejeződik. Az értékelési folyamat nem befolyásolja a Telenor működését.
A cég közleménye arra is kitér, hogy a vártnál valamivel szerényebb nettó nyereséget mutatott fel a múlt év utolsó negyedében a Telenor, de a működési eredmény megfelelt a várakozásoknak, és a vállalat egészében jó eredménnyel zárta a 2017. évet. A kamat- és adófizetés, amortizáció és egyéb tételek előtti nyereség (kiigazított EBITDA) 11,8 milliárd norvég koronára (382 milliárd forint) emelkedett az egy évvel korábbi 10,6 milliárdról. A részvényesekre jutó nettó eredmény 2,2 milliárd korona volt.
A Telenor Magyarország eközben jó eredményekkel zárta 2017 negyedik negyedévét. A szerdai jelentés szerint Az október-decemberi időszakban a teljes árbevétel 7,2 százalékkal, 40,2 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 37,475 milliárd forinthoz képest, ami leginkább annak köszönhető, hogy emelkedett az egy lakossági havidíjas előfizetőre eső átlagos bevétel (ARPU), illetve jelentős volt a feltöltőkártyásról havidíjas előfizetésre váltók száma is.
Az előfizetésből származó és a forgalmi bevételek 5 százalékkal nőttek, elérték a 31 milliárd forintot. A bevételnövekedés és a működési kiadások 6 százalékos csökkentésének eredményeként a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 9,1 százalékkal, 10,106 milliárd forintról 11,027 milliárd forintra emelkedett. A mobil előfizetések száma 43 ezerrel nőtt tavaly a negyedik negyedévben, a bővülést leginkább a havidíjas ügyfelek számának gyarapodása generálta, de a feltöltőkártyás körben is növekedést ért el a Telenor Magyarország. Az ügyfélbázis összességében 1 százalékkal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakához képest, ami a feltöltőkártyás ügyfelek kötelező adategyeztetése nyomán következett be.
MTI | 6000 főt rúg ki a Telenor | A következő három évben folytatódnak a leépítések, miután már tavaly felszámoltak 2600 munkahelyet. | [
"Makró",
"Leépítések",
"Munkaerőpiac",
"Telenor"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/6000_fot_rug_ki_a_Telenor.html | null | true | 0 | 0 | null |
Lényegében helyben hagyták az ítéletet Demeter Márta egykori LMP-s országgyűlési képviselő ellen szerdán: Demeter korábban tévesen állította, hogy honvédségi géppel szállították haza Ciprusról Orbán Viktor egyik lányát, ezért hivatali visszaélésben találták bűnösnek. Egy korábbi ítélet kimondja, hogy az őt perlő fideszes politikusok állításaival szemben államtitkot nem sértett.
A képviselőt Hollik István és más fideszes politikusok perelték be, mert a vád szerint akkor még az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökként 2018-ban a kecskeméti repülőbázison - a honvédelmi miniszter előzetes tudomásával - repülési naplóadatokba tekintett be, majd azokat politikai előnyökért meghamisítva tette közzé. Később kiderült, hogy valójában egy névazonos magyar katona lányáról van szó, de Demeter pert nyert a fideszes képviselőkkel szemben, amiért azt terjesztették róla, hogy minősített adattal élt vissza. | Hivatali visszaélésben bűnösnek találták Demeter Mártát, aki azt állította, hogy honvédségi géppel szállították haza Orbán lányát Ciprusról | Később kiderült, véletlen névegyezésről van szó. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/15/hivatali-visszaelesben-bunosnek-talaltak-demeter-martat-aki-azt-allitotta-hogy-honvedsegi-geppel-szallitottak-haza-orban-lanyat-ciprusrol | 2023-02-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az óvodás korú gyermekeknek magyar meséket, iskolaválasztásról szóló kisfilmeket, a szülőknek pedig a magyar filmművészet egy-egy remekét vetítik le a Rákóczi Szövetség munkatársai, akik a Mozgó Mozi névre keresztelt programmal járják Dél-Szlovákia magyarok lakta településeit. A szövetség azzal a céllal készítette a programot, hogy a vetítések közti beszélgetések során segítséget nyújtsanak az iskolaválasztás előtt álló szlovákiai magyar szülőknek, illetve meggyőzzék őket arról, hogy magyar gyereknek magyar iskolában a helye.
Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség szervezeti és magyar iskolaválasztási programokért felelős munkatársa elmondta, hogy multiplex technológiával vonul ki egy "mozicsapat", s a Filmalaptól kérték ki jogszerűen a filmeket, amelyeket az arra alkalmas teremben vetítenek az iskolaválasztást ösztönző kisfilmekkel együtt. Hozzátette, hogy a Rákóczi Szövetség és az anyaország támogatására hosszú távon is számíthatnak a határon túli magyar közösségek, hiszen nem egy egyszeri alkalomról van szó, hanem állandó jelenlétre törekszenek.
A Kárpát-medencei Mozgó Mozi furgonja már járt az Érsekújvári, a Komáromi, a Galántai és a Rimaszombati járásban. Április végéig közel száz településre jutnak el. A szövetség munkatársai mindvégig
arra buzdítják majd a szülőket, hogy helyes döntést hozzanak, s anyanyelvi oktatást válasszanak a gyermekeiknek.
Tavaly a 2017-2018-as tanév adataihoz képest enyhén csökkent ugyan a magyar iskolába beíratott elsősök száma Szlovákiában, összességében azonban stabilnak tűnik. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége adatai alapján 2018-ban mintegy ötvennel kevesebb gyermeket írattak be a szülők a magyar iskolákba, mint egy évvel korábban. 3451 elsős szülei döntöttek úgy, hogy a 2018-2019-es tanévet magyar iskolában kezdje meg a csemetéjük. A jövő tanévre vonatkozó beiratkozási adatok még nem ismertek, a beiratkozási időszak ugyanis csak áprilisban lesz.
Nyitókép: Pxhere | Filmvetítéssel ösztönzik az iskolai beiratkozást | Január közepén indult, és egészen áprilisig tart a Rákóczi Szövetség Mozgó Mozi programja a Felvidéken, melynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a határon túli magyar közösségek számára az összejövetelre, azon belül pedig olyan fontos kérdések megvitatására, mint az iskolai beiratkozás. | [
"rákóczi szövetség",
"filmvetítés",
"szlovákia",
"iskola"
] | 0 | https://infostart.hu/tudositoink/2019/02/09/filmvetitessel-osztonzik-az-iskolai-beiratkozast | 2019-02-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Navracsics Tibor közölte: a program elindításának célja, hogy nagyobb dinamikát adjanak a területi felzárkózásnak. A jövőben szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósulhat meg az uniós források és a Magyar falu program forrásai mellett a területfejlesztési alap bekapcsolásával.
Ismertetése szerint a program lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be a területfejlesztési alapba és válna "visszapályázhatóvá" a járások által. Ez a forrás a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint 65 milliárd forint lesz
- mondta Navracsics Tibor.
"A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, ugyanakkor ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt"
- mondta.
Azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás, a vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent
- jelezte.
Navracsics Tibor hozzátette: a 174 járásból 135 olyan járás van, ami 250 millió forintos pályázati összeggel rendelkezik, hat megyeszékhely pedig 500 millió forintos keretet kap.
A vármegyeszékhely-központú járások esetében is igaz az, hogy ha az iparűzésiadó-többlet nem éri el az 500 millió forintot, a költségvetés kipótolja 500 millió forintig.
A tervek szerint összességében 141 járás jut nagyobb fejlesztési forráshoz, mint ami az iparűzési adó többlete lenne, és 33 olyan járás van, ami 250 millió forint feletti többlettel rendelkezik majd 2025-ben.
A többlet összegét garantáltan megkapják a járások
- mondta a miniszter, hozzátéve: a pályázat céljait a kormány jelöli meg az előző év őszéig.
A projekt kidolgozására és a pályáztatás menetének lebonyolítására úgynevezett járási fejlesztési fórumok jönnek létre. Ezek vezetői a járásszékhelyi polgármesterek lesznek, tagjai pedig az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei - ismertette Navracsics Tibor.
A döntéseket a fórumoknak kétharmados többséggel kell meghozniuk, aminek egyik célja, hogy "tompítsák a város és környéke közötti esetleges ellentéteket" - tette hozzá.
A miniszter jelezte:
a Versenyképes járások programról szóló tervet ismertette az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa előtt is, és bízik abban, hogy az önkormányzati szövetségek is támogatni fogják a tervezetet, amivel minden évben garantált fejlesztési forráshoz juthatnak a járások. | Elindul a Versenyképes járások program | Jövő januártól minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes járások program keretéből – jelentette be a közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/versenykepes-jarasok-program-fejlesztes-magyar-falu | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Hiába hívták össze a XV. kerületi képviselő-testület hétfői rendkívüli ülését, ismét nem sikerült a Fidesznek elérnie, hogy felfüggesszék Hajdu László DK-s polgármestert a tisztségéből. A Fidesz ugyanis a helyszínen visszavonta az erről szóló javaslatát, így szavazás sem volt - értesült az Index.
Hajdu Lászlót a Fidesz már júniusban is fel akarta függeszteni, de akkor nem mentek el az ülésre a fideszes képviselők. Mivel az ügynek korábban megnyert MSZP-s Móricz Eszter is távol maradt, nem tudott szavazni a fegyelmi eljárásról a testület. Hajdu tehát maradt a helyén.
A helyi Fidesz azért kezdeményezte a fegyelmi eljárást, mert a polgármester nem hajtott végre két, a testület által elfogadott határozatot. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a fideszesek egy óvodafelújításra akartak költeni pluszpénzt, a polgármester azonban túlárazottnak tartotta a közbeszerzést, ezért nem volt hajlandó elrendelni a pénz kifizetését a költségvetésből.
A helyzet különlegessége az volt, hogy a Fidesz az eljáráshoz eleinte néhány ellenzéki képviselőt is megnyert, a helyi MSZP és a helyi Jobbik is támogatta azt. A Jobbik később visszakozott, Móricz Eszter ellen pedig etikai eljárást indított az MSZP, majd a kizárása mellett döntött. Úgy tudjuk, jogilag még nem zajlott le a kizárás, de már csak a formális eljárás van hátra.
A történetnek ezzel nincs vége, a Fidesz ugyanis arra készül a helyszínen elmondottak alapján, hogy újra beterjeszti majd a felfüggesztésről szóló indítványát.
Hajdu puccsot emleget
Hajdu László polgármester az Indexnek küldött közleményében azt írta:
beszéljünk világosan: a törvényesen megválasztott polgármestert a Fidesz politikai gyámság alá próbálja vonni.
A mostani ülésre benyújtott másik fideszes előterjesztésről, amely a polgármesteri jogkörök megvonásáról szólt volna lényegében, és amelyet nem fogadtak el a képviselők végül, Hajdu azt írta: "ezzel a legegyszerűbb napi szintű beszerzések, akár egy kisebb tétel nyomtatópapír- vagy írószervásárlás is bizottsági hatáskörbe került volna. Nem más volt ez, mint egy hatalomátvételi kísérlet: a pécsi és az esztergomi példához hasonlóan puccsal próbálkozott a kerületi Fidesz-KDNP a 2014-ben törvényesen megválasztott polgármester és képviselő-testület ellen." Szerinte a fideszesek "nyíltan szembe akartak menni a törvényességgel és az alkotmányossággal, semmibe véve a kerületben élők korábbi döntését." | Csak nem akar összejönni a DK-s polgármester felfüggesztése | Csak nem akar összejönni a DK-s polgármester felfüggesztése - A Fidesz az utolsó pillanatban visszavonta a javaslatát Hajdu László felfüggesztéséről. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/09/11/hajdu_laszlo_dk-s_polgarmester_felfuggesztese_mar_megint_nem_sikerult/ | 2017-09-11 22:01:08 | true | null | null | Index |
November-decemberben, de akár jövőre is lehet a koronavírus-járvány második hullámának tetőzése — erről Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa beszélt az ATV Start című műsorában, hangsúlyozva, senki nem tudhatja biztosan, mikor lesz a tetőzés.
A szakember a beszélgetésben elmondta: a koronavírus-fertőzés gyógyszeres kezelésével nem állunk túl jól, de jövő hónapban már három oltóanyag lesz ideiglenes engedéllyel forgalomban világszerte.
Azzal kapcsolatban, hogy a WHO szerint a remdesivir hatóanyagú gyógyszerek nem hatékonyak a koronavírus tüneteinek enyhítésében, Szlávik János azt mondta: úgy tűnik, a WHO elkapkodta egy kicsit a véleményét.Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja, van helye a koronavírus-tünetek kezelésében. De ha a nemzetközi tudományos közösség azt állapítja meg, hogy ez nincs így, kivezetik.
Ami az influenzajárvány és a koronavírus-járvány kölcsönhatását illeti Szlávik János elmondta: nem gyakran, de előfordult, hogy egy betegben mindkét vírus okozott megbetegedést, ami sokkal súlyosabb lefolyású betegséghez vezetett, mint amilyet a két vírus külön-külön okozna, így megkétszereződött a megbetegedettek körében a halálozási arány.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila | Szlávik: a koronavírus és az influenza egyszerre is okozhat megbetegedést | November-decemberben, de akár jövőre is lehet a koronavírus-járvány második hullámának tetőzése. | [
"koronavírus",
"influenza",
"szlávik jános"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2020/10/19/koronavirus-influenza-szlavik | 2020-10-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nincs azért nagy baj a Mészáros-famíliában. Ugyan Mészáros Lőrinc egyik cége nem részesedik egy 30 milliárd forintos keretösszegű építési megbízásból, de János nevű testvérének az egyik vállalata 1,7 milliárd forintos üzletet ütött nyélbe.
A Győr-Sopron-Eberfurti Vasút Zrt. egy darab vasúti felsővezeték-szerelő járművet, egy univerzális járművet és 3 vasúti pótkocsit vesz forintban átszámolva durván 1,7 milliárd forintért. Ezeket pedig az Agro-Felcsút Kft.-től veszi a vasúttársaság. Az Agro-Felcsút Kft. egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője a cég hét évvel ezelőtti megalakulása óta Mészáros János.
A cég ezzel óriási megbízáshoz jut. Tavaly a teljes évi árbevétele kicsit elmaradt ettől (1,6 milliárd forint volt), a megelőző években a forgalma ennek a negyede-fele volt csak. | Parádés: most Mészáros Lőrinc testvére húzott be egy 1,7 milliárdos közbeszerzést | Egyetlen megbízással többet szakít az Agro-Felcsút Kft., mint amennyi az előző esztendőkben a teljes évi bevétele volt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/11/16/parades-most-meszaros-lorinc-testvere-huzott-be-egy-17-milliardos-kozbeszerzest/ | 2017-11-16 21:28:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem hajtotta magát túl a Barcelona szombaton az Eibar elleni meccsen a spanyol bajnokságban: ugyan Ernesto Valverde nem hagyott ki kulcsfontosságú játékosokat a kezdőből, de Lionel Messiék azért nem szedték darabokra a hetedik helyen álló, viszonylag sok gólt engedő hazai csapatot.
A vezetést Luis Suárez szerezte meg a 16. percben Messi remek kiugratása, majd egy hasonlóan remek elfektetés után, a végeredményt pedig Jordi Alba állította be a 88. percben, már emberelőnyben.
Fabian Orellana 66. perces kiállításáig az Eibar egyébként egész jól bírta az iramot, több helyzetük és egy nagy kapufájuk is volt, a végén viszont 10 emberrel elfáradtak, Alba pedig egy kipattanó labdát könnyedén helyezett be a kapuba.
A Barcelona kedden a Chelsea ellen játszik a Bajnokok Ligájában, alighanem már félig arra a meccsre gondolva nem szaggatták annyira a tempót.
Eredmények, spanyol bajnokság, 24. forduló | Erősen rákészült a Barca a Chelsea-re | Erősen rákészült a Barca a Chelsea-re - Emberelőnyben verték 2-0-ra az Eibart. | [
"futball",
"spanyol bajnokság",
"barcelona",
"eibar",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2018/02/17/erosen_rakeszult_a_barca_a_chelsea-re | 2018-02-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Massachusetts állambeli Westfield egy közértjébe kedd este besétált egy férfi és kért egy doboz cigit. Mikor fizetés nélkül próbált távozni, az eladó figyelmeztette, hogy azonnal hívja a rendőrséget, mire az elkövető annyit mondott: “Hajrá.“
Bár a járőrök hamar kiértek, felesleges volt sietniük oly nagyon, hiszen a 40 éves John Skowron Kirwan egy közeli buszmegállóban várta őket. Nem tagadta tettét, sőt, mikor a rendőrök afelől érdeklődtek, hogy tényleg megpróbált-e ellopni egy doboz cigarettát, nyugodtan válaszolt: “Nem megpróbáltam. Elloptam.“
Mint később kiderült, a springfieldi férfi épp próbaidőn volt, azonban vissza szeretett volna jutni a börtönbe – bolti lopásért tartóztatták le.
Aki pedig úgy gondolja, hogy ilyen is csak az Egyesült Államokban fordulhat elő, téved: egy hónapja se volt, hogy egy egykori magyar sportoló ugyancsak azért rabolt, mert visszavágyott a cellába. Ő is egy dohánybolttal próbálkozott. | Letartóztatásra vágyott a tolvaj | Azért lopott, hogy kijöjjenek a járőrök. | [
"börtön",
"bizarr",
"tolvaj"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2014/07/03/letartoztatasra-vagyott-a-tolvaj | 2014-07-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
„Tegnap megkaptam a Fővárosi Törvényszék végzését, amelyben tárgyalás nélkül elutasítja a Földművelési Minisztérium velem kapcsolatos vádindítványát” – tudatta a Facebookon Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. Azt írja: „ezek a gazemberek pontosan tudták, hogy ennek semmi alapja, és joguk sincs hozzá, de azért megcsinálták”. Azt üzeni nekik és „a bemocskolásomban aktívan közreműködő valamennyi ellenséges és baráti médiának, hogy isten nem ver bottal, és az aljasságért előbb-utóbb mindenkinek felelni kell”.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyújtott be még júliusban vádindítványt pótmagánvádlóként a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület ügyében – írta meg a Napi Gazdaság. Kérték ugyanakkor, hogy csaknem félmilliárdnyi értékben vegyék zár alá az agrártárca egykori szocialista államtitkára vagyonát.
Az egyesület 2008-ban éppen ennyi állami támogatásban részesült, és azt állítólag Gőgös hagyta jóvá. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal korábbi vizsgálata szerint viszont a pénzt nagyrészt nem a pályázati kiírásban szereplő célokra használták fel.
Emiatt nyomozás is indult, ám az ügyészség nem tudta megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény, és az ügyet lezárták.
Az FM ezért lépett be pótmagánvádlóként. A büntetőeljárási törvény szerint a sértetteknek erre lehetőségük van, csakhogy 2005-ben született egy alkotmánybírósági határozat, amely szerint „a vádlói közhatalom nem kerülhet az ügyészségen kívül más közhatalmi szervhez”. Ebből egyértelműen következik, hogy egyetlen minisztérium sem avatkozhatna be egy büntetőeljárásba.
További probléma is volt: az agrártárca által benyújtott pótmagánvádban ismeretlen tettes szerepelt, ami jogi abszurd. A vádindítvány elengedhetetlen tartalmi eleme, hogy abban jelöljék meg a vád tárgyává tett bűncselekményt és a vélelmezett elkövetőt, de ez utóbbi hiányzott, a bíróság pedig nem nyomozóhatóság, tehát nem dolga a tettes felkutatása. A törvényszéknek így az indítványt – már csak annak formai hiányosságára tekintettel – el kellett utasítania. | Belföld: "Ezek a gazemberek pontosan tudták, hogy ennek semmi alapja sincs" | Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyújtott be még júliusban vádindítványt pótmagánvádlóként a Földművelésügyi Minisztérium, és kérték a szocialista Gőgös Zoltán vagyonának zár alá vételét is. A vélelmezett tettest azonban elfelejtették megnevezni, ennek híján a bíróság a beadványt érdemben nem is vizsgálhatta. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ezek-a-gazemberek-pontosan-tudtak-hogy-ennek-semmi-alapja-sincs-1562325 | 2015-09-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egy angol bártulajdonos miatt bukhatott le a volt nyomozó
Egy angol bártulajdonost próbált lehúzni a BRFK egykori rendőre, ezért vették őrizetbe szerdán információink szerint. Az egyes médiumok által rendőrségi szakértőként szívesen szerepeltetett Labanc társa, a szintén elfogott P. Zsolt a hírekkel ellentétben nem ügyvéd, csak ügyvédbojtárként dolgozhat.
Egy angol bártulajdonosnak először azt ígérte Labanc Ferenc, hogy elintéz neki bizonyos hatósági ügyeket, később viszont átfordulhatott zsarolásba a történet – egy Labanchoz közeli, névtelenséget kérő forrásunk szerint ez áll annak hátterében, hogy augusztus 6-án hajnalban a Terrorelhárítási Központ emberei – információink szerint a lakásukon – őrizetbe vették Labanc Ferencet, a Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori nyomozóját, illetve üzlettársát, a szintén exrendőr P. Zsoltot.
Az ügyészség annyit közölt, hogy Labanc Ferenc 50 ezer eurót és 220 ezer angol fontot – mintegy százmillió forintot – vett át egy brit vállalkozótól, akinek azt ígérte, hogy rendőrök megvesztegetésével adatokat szerez meg hatósági nyilvántartásokból. A volt nyomozó tagadja, hogy a bűntetteket elkövette volna. A Fővárosi Főügyészség cikkünk megejelenését követően hozta nyilvánosságra Labanc Ferenc elfogásáról készült videót. A Terrorelhárítási Központ felvételét ide kattintva megtekintheti.
„Utolérte a copfost a végzete!” – többek között ilyen kommentek érkeztek a Facebookon – állítólag többek közt egykori kollégáktól is – az őrizetbe vétel hírére. Forrásaink szerint ez abból fakad, hogy szakmai körökben vegyes a megítélése a volt rendőrnek, aki az utóbbi időben magánnyomozóként tevékenykedett. A volt nyomozó sajtóbeli szerepléseit, főleg a vesztegetés gyanúja miatt folyó Vizoviczki-üggyel kapcsolatban tett kijelentéseit sokszor kritizálták, de a közösségi oldalon egy korábbi ügyét is felemlegették: 1996-ban elkövetett vesztegetés miatt 2001-ben tíz hónap börtönbüntetés kapott két év próbaidőre felfüggesztve.
Labancot állítólag azért sem szeretik rendőrségi körökben, mert leszerelése után a magát keresztapaként szívesen feltüntető Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként. Később ezért a Tasnádi-ügy egyik vádlottja lett. A gyanúsítás szerint Tasnádi Péter vele akarta megöletni volt feleségét, de mivel a megbízást nem hajtotta végre, felgyújtották Labanc terepjáróját. A volt rendőrre végül az eljárás tizedrendű vádlottjaként csalás miatt pénzbüntetést szabtak ki.
Labancnak – a cégnyilvántartás alapján – több vállalkozása is van, ezekben egyik üzlettársa P. Zsolt – szintén a BRFK egykori nyomozója –, aki a másik érintettje a Budapesti Nyomozó Ügyészség által most vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés, valamint önbíráskodás gyanúja miatt indított eljárásának. P. Zsolt – a Privatkopó értesülései szerint – egy budapesti ügyvédi iroda bojtára, vagyis nem ügyvéd, ahogy az egyes hírekben megjelent. Egy másik, vele szemben folyó büntetőeljárás miatt ugyanis nem dolgozhat ügyvédként. A Privát Kopó információi alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozást folytat egy 2009-2010-ben, fiktív számlákkal elkövetett, több tízmillió forintos áfa-csalási ügyben, amelynek érintettje a Labanc Ferenc és gyanúsított társa tulajdonában álló Nyomolvasó Kft.
Labanc Ferenc pályafutása
A hírekben úgy írtak Labancról, mint a Budapesti Rendőr-főkapitányság volt főnyomozója, de a férfi, aki még a nyolcvanas években szerelt fel, a testület életvédelmi és rablási osztályán dolgozott, az utóbbi egyik alosztályán zászlósi fokozatban. Innen vezényelték át az 1991-ben megalakított, de csak néhány hónapig működő Cattani-csoporthoz. Majd egy ügy miatt eljárás alá került, és egy ideig nem dolgozhatott, ám miután rehabilitálták, visszakerült a BRFK-ra. Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, közben a VI-VII. kerületi kapitányságon, majd az akció osztályon tevékenykedett. A Cattani-csoport munkáiról Labanc Ferenc sok adattal és információval rendelkezett, így merült fel 2007-ben, hogy a dokumentumfilmes Kármán Irénnel feldolgozza a történeteket. Akkoriban Labanc magát az egység vezetőjének tüntette fel. | Itthon: Egy angol bártulajdonos miatt bukhatott le a volt nyomozó | Egy angol bártulajdonost próbált lehúzni a BRFK egykori rendőre, ezért vették őrizetbe szerdán információink szerint. Az egyes médiumok által rendőrségi szakértőként szívesen szerepeltetett Labanc társa, a szintén elfogott P. Zsolt a hírekkel ellentétben nem ügyvéd, csak ügyvédbojtárként dolgozhat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140807_volt_nyomozo_vesztegetes_nyomozas_ugyeszs | 2014-08-07 11:42:00 | true | null | null | HVG |
Ez az ingyenes alkalmazás azoknak hasznos, akik nem szeretnék bonyolítani a záróképernyőjüket, csak a legfontosabbakat szeretnék rajta látni, azt is szép és kézre eső módon.
Appajánló rovatunkban már írtunk néhány remek androidos záróképernyőről, újabb kiválasztottunk különlegessége a dizájn. Egy minimalista alkalmazásról van szó, az ingyen letölthető AcDisplay csak a lényeget mutatja, azt is diszkréten.
© Artem Chepurnoy
Az idő alatt ugyanis kis logók jelennek meg, jelezve, hogy értesítéseink milyen jellegűek vagy milyen alkalmazáshoz tartoznak. Ha valamelyik logót megérintjük, megjelenik a bővebb információ vagy üzenet. Az ujjunkat lefelé húzva elvethetjük az értesítést, hosszan megnyomva viszont a képernyőzár feloldásával együtt az adott alkalmazásba lépünk. Ha csak fel akarjuk oldani a képernyőzárat, akkor bárhol bármilyen irányban elhúzhatjuk az ujjunkat.
A beállítások lehetőségeit magyar nyelven láthatjuk, itt sok opció áll rendelkezésünkre, hogy az értesítéseket és a felületet is személyre szabjuk.
Ha ez érdekes volt, hasonlókért lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Diszkrét záróképernyőt és értesítéseket szeretne? Ezzel ingyen megoldható | Ez az ingyenes alkalmazás azoknak hasznos, akik nem szeretnék bonyolítani a záróképernyőjüket, csak a legfontosabbakat szeretnék rajta látni, azt is szép és kézre eső módon. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20150903_minimalista_zarokepernyo_acdisplay | 2015-09-03 08:01:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A használt járműveket nem értékelték fel, s nyomott áron adták el elsősorban kereskedőknek, akik a vásárlás után 30-50 százalékos haszonnal tudták továbbértékesíteni azokat – állítja egy volt postai alkalmazott, aki feljelentést is tett az ügyben, de az állami cég vezetésének is jelezte a visszásságokat.
A Magyar Nemzet szerint a kár meghaladhatja a 100 millió forintot. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nyomoz. | Százmilliós mutyigyanú a postánál | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyészség a Magyar Posta 2006 és 2011 közötti járműértékesítései miatt. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2013/11/19/szazmillios-mutyigyanu-a-postanal/ | 2013-11-19 13:56:00 | true | null | null | 24.hu |
A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása a valaha volt legnagyobb vasútfejlesztés Magyarországon. Gigantikus kínai hitelt vettünk fel rá, de az építkezés a legnagyobb titokban zajlik. Most egy dolgot megtudtuk, ami okot adhatott a titkolózásra: Orbán Viktor közvetlen családja profitál a hatalmas állami beruházásból. Azonban az, hogy a magyaroknak miért lesz jó ez a projekt, egyelőre sehol sem látszik. | A szupertitkos kínai vasút: mindannyiunkat eladósít, de az Orbán család tovább gazdagodik belőle | A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása a valaha volt legnagyobb vasútfejlesztés Magyarországon, de a részleteiről a magyarok szinte semmit nem tudhatnak - azt sem, hogy ez miért lesz jó nekünk. Most belső dokumentumokból megtudtuk: az építkezéshez Orbánék bányájából szállítanak követ. | null | 1 | https://444.hu/2024/09/16/a-szupertitkos-kinai-vasut-mindannyiunkat-eladosit-de-az-orban-csalad-tovabb-gazdagodik-belole | 2024-09-16 11:10:52 | true | null | null | 444 |
A 24 éves japán lány felakasztott holttestére saját lakásában találtak rá még múlt hét csütörtökön Tokióban.
Miyu Uehara sáljának és övének segítségével vetett véget az életének.
A sikeres modell nagycsaládból származott, tíz testvérével Kagoshimában nevelkedett; 18 évesen fedezték fel egy bárban, onnantól kezdve pedig egyenes út vezetett a sikerhez: rendszeresen szerepelt a férfi magazinok címlapján és az egyik legkeresettebb modell lett a szakmában – olvasható a japantoday.com oldalán.
Halála előtt két nappal, utolsó blogbejegyzésében azt írta: szomorú, amiért soha nem volt képes megtalálni az igaz szerelmet.
A lányt múlt hét vasárnap számos televíziós személyiség és barátok jelenlétében helyezték örök nyugalomra szülővárosában. | Szerelmi bánat miatt lett öngyilkos a modell? | A 24 éves lány felakasztott holttestére saját lakásában találtak rá még múlt hét csütörtökön Tokióban. | [
"öngyilkos",
"felakaszt"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2011/05/18/szerelmi-banat-miatt-lett-ongyilkos-a-modell | 2011-05-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Cikkinfó
Szerzők: Bán Dávid
Földrajzi hely: Budapest, Magyarország
Építészek, alkotók: Pfaff Ferenc
További adatok
↓
Az 1896-ban Pfaff Ferenc tervezte Közlekedés Csarnoka adott otthont a hányattatott sorsú Közlekedési Múzeumnak. A Liget Projektben a megújítás szándékától a bontásig jutottak. Gödre immár nyolc éve éktelenkedik a Városligetben, egyre kevesebb reménnyel az újraéledésre. Bán Dávid írása.
"Folyó hó 15-én lesz egy félszázada annak, hogy az első gőzmozdonyú vasút hazánkban rendeltetésének átadatott. A magyar államvasutak a jubileumot nem ünnepelhetnék méltóbban és nagyszerűbben, mint azon kiállítás által, amely az ezredéves kiállítás keretében május 2-án nyílt meg. Közlekedési csarnok ugyan a neve ezen kiállításnak, de a folyamhajózásmás csarnokban lévén elhelyezve és a közutaknak benne nagy hely nem jutván, e csarnok kizárólagosan a vasutak csarnoka és a dolog természetében fekszik, hogy a magyar államvasut nemcsak mint a legnagyobb kiállító, hanem mint a kiállítás rendezője is a legnagyobb teret veszi igénybe. A magyar államvasutak igazgatóságának köszönhető nemcsak az, hogy ez a csarnok olyan szilárdan épült, hogy jövőre is megmaradva, bízvást a »Magyarvasúti múzeum« nevét felveheti, hanem az is, hogy e csarnokban minden található, ami a múltban érdekes és ami a jelenre nézve tanulságosnak tekinthető. A legtanulságosabb pedig az, hogy míg még 25 évvel ezelőtt valamennyi közlekedési eszközidegen származású volt, most Magyarország úgy avasúti építkezéseknél, mint a felszereléseknél az országban megtalálja mindazt, amire szüksége van." (Magyar Ipar 1896. július)
Az 1868-ben megalapított Magyar Királyi Államvasutak méltán lehetett büszke a jubileumra, valamint a vasút akkori helyzetét és jövőjét bemutató nagyszabású kiállításra, hiszen az indulásakor még csak párszáz kilométeres vonallal rendelkező társaság - a MÁV lényegében a csődbe ment Magyar Északi Vasút felvásárlásával indult útjára - a millennium idejére az ország egyik legnagyobb vasúthálózatával és járműállományával rendelkezett. A büszkeségre szintén okot adott az is, amit a Magyar Ipar beszámolója is kiemelt, hogy míg a vasúti infrastruktúra kiépítéséhez eleinte szinte kizárólag külföldi tapasztalatokat vettek igénybe, a járművek és a különböző egyéb berendezések, például a vasúti irányítás és biztosítás eszközei is francia, német vagy osztrák behozatalból érkeztek, de a század utolsó évtizedére a hazai vasúti hálózaton legnagyobb részt magyar fejlesztésű szerelvények futottak, illetve a további berendezések is egyre inkább itthon készültek. A vasúti gépgyártás a dualizmus idejében gyorsan és magas minőséget képviselve futott fel, a MÁV már hazai építésű mozdonyokkal és kocsikkal tudta a közlekedést biztosítani. Legfőbb beszállítója a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) volt, amely 1873-ban gyártotta le első mozdonyát és később nemcsak a MÁV szükségleteit tudta magas színvonalon kiszolgálni, hanem számos egyéb országból kapott megrendeléseket vasúti járművek gyártására.
Mire 1896. május 2-án, hatalmas főúri és királyi pompával elindult a millenniumi ünnepségsorozat és annak legfőbb attrakciójaként megnyílt az Ezredéves Országos Kiállítás a Városligetben, addigra a hazai járműgyártás és vasúttal kapcsolatos mérnöki teljesítmény már komoly presztízzsel bírt. Megjegyzendő, hogy szintén ekkor, a városligeti helyszínek könnyű elérésére, alig 21 hónap alatt épült meg a kontinens első földalatti vasútvonala, amelyet a világon először elektromos motor hajtott.
Mindezek után érthető, hogy a hazai közlekedés helyzetét, felemelkedését, műszaki fejlesztéseit és jövőbeni terveit a kiállításon külön pavilonban kívánták bemutatni. A millenniumi kiállítás szervezői két nagy főcsoportba rendezték az ország múltja és jelenkora köré csoportosítható tematikákat. Ez utóbbit 19 nagyobb csoportra bontották, így jelölték ki a többek között a művészetek, az oktatás, a néprajz, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a hadászat és az ipar különböző területeit felvonultató egységek mellett a közlekedéssel, hajózással és a tengerészettel foglalkozó X. csoportot. A kiállításra 240 különálló csarnok és pavilon épült, amelyből jelenleg már csak három látható: a Pfaff Ferenc tervezte Egészségügyi csarnok (később Olof Palme-ház, ma Millennium háza), a Vajdahunyad vára, amelyet Alpár Ignác tervezett - igaz, az eredetit 1899-ben elbontották, de nyolc évvel később mégis újraépítették, valamint még a kiállítás előtt megépült és ma is lényegében eredeti formájában álló, Francsek Imre tervei alapján elkészült Folyamszabályozási csarnok, a mai korcsolyacsarnok.
Ha nem is az eredeti formájában, de nemrég még látható volt az Ezredéves Kiállításra épült másik építménye is, a Közlekedési - avagy Közlekedésügyi - Csarnok. Az ország közlekedési helyzetének és a fejlődés menetének bemutatására szolgáló csarnokot szintén Pfaff Ferenc, a MÁV főépítésze tervezte, akinek Aradtól Miskolcon, Kaposváron keresztül Zágrábig számos ismert állomásépületével ma is találkozni. A kiállítás területének keleti szélére helyezett romantikus-eklektikus csarnok hasonlóan a többi tornyos, kupolás, különböző fokon díszített pavilonhoz szintén nagyszabású, de mégis visszafogott, kellő arányú és megjelenésű lett. Ugyanakkor a kupola méretesre sikerült, hiszen magassága 67 méter, átmérője 26 méter volt.
A korabeli kritika lelkesen fogadta az épületet, amely "egyike a legimpozánsabbaknak, melyek csak a kiállítás területén emelkednek. Messzenyuló, nagyterjedelmű homlokzata, feltörekvő, karcsú tornyai, az oldalrészletek arányos elrendezése és tetszetős formája már kívülről is lekötik az érdeklődést. Legjobban hat azonban e csarnokon az a hatalmas szobor-csoportozat, mely öt méternyi magas terjedelmében a közlekedés remek kivitelű allegóriáit mutatja. E szobormű Róna József kiváló szobrászunk munkája s méltán sorakozik legjobb alkotásai mellé." - méltatta a kiállítás kalauza, de szintén elismerően szól a korabeli Építészeti Szemle is: "a közlekedési csarnok egyike ama kevés kiállítási épületeknek, melyekről elmondhatni, hogy »szolid« épület. Az épület összbenyomása kedvező, mert az arányok fővonalai helyesek, noha egészben a nemes klasszikus vonalakat nélkülözi. Dekoratív oldaláról fölemlítendő az öt méternyi magas szobor-csoportozat, mely a közlekedés alegóriáit ábrázolja."
A csarnokban berendezett kiállítás leginkább a vasútra koncentrált, a bemutatott tárgyak között lehetett találni hídmintákat, a posta- és távírda eszközeit, berendezéseit, vasúti jegyeket, térképeket, fényképeket, metszeteket. A nemzetközi anyagokat is felvonultató tárlat egyik legfőbb látványosságát azok az 1:5 méretarányú járműmodellek képezték, amiket részben a nagy alkalomra építettek, részben a korban bevett szokás szerint, az építendő mozdonyok és vasúti kocsik gyártása előtt készült, teljesen élethű, működőképes prototípusok voltak. Az általában az ipari tanulók által, nagy igényességgel készített modellek gyűjteménye később is folyamatosan bővült. Mind minőségben, mind mennyiségben világviszonylatban is kiemelkedő kollekció alakult ki, amely ma is a múzeum legféltettebb kincsei közé tartozik, sajnálatosan a közönség számára egy ideig nem látható módon, gondosan elraktározva. Külön pavilonba kerültek a hajózás tárgyai, modelljei, valamint a közúti járműveket is egy önálló - sőt egy kényszerű szárnnyal is kiegészített -, kevésbé reprezentatív épületben mutatták be.
A millenniumi kiállítás közlekedési csarnoka igen népszerű volt, sok látogatót vonzott és a kiállítás sikerét látva a szervezők úgy döntöttek, hogy az összegyűjtött anyagot egy jövőbeli múzeumot megalapozandó, egyben kívánják tartani. Az ötlet nem volt újkeletű, hiszen már az 1885-ben megrendezett országos kiállítás után felmerült egy vasúti múzeum létesítésének gondolata, amelynek előkészítésén ugyan sokat dolgoztak a szervezők, a terv mégsem valósult meg. A millenniumi kiállítás után ismét aktívan kezdtek foglalkozni egy vasúti múzeum megalapításával, de az I. Magyar Országos Technikai Kongresszuson felmerült az is, hogy egy általános műszaki múzeum jöjjön létre, azt azonban a kereskedelemügyi miniszter a források szűkössége miatt elutasította. Viszont azt engedélyezte, hogy 1899-ben a közlekedés tárgyaiból állandó múzeum létesüljön a Városligetben a millenniumra épült csarnokban.
Az Európában szinte egyedülállóként, kifejezetten a közlekedésnek szentelt önálló budapesti múzeumot 1899. május 1-én nyitották meg "minden ünnepség nélkül". A múzeum első igazgatója, 1915-ben bekövetkezett haláláig Bánovics Kajetán vasúti igazgató volt, aki már a millenniumi kiállítás bezárása óta a múzeumalapítási mozgalom élére állt, de már az 1885. évi kiállítás vasúti bemutatójának szervezésében is aktívan részt vett. Ő így határozta meg az új múzeum fő iránymutatását: "a Közlekedési Múzeum fejlesztése tehát akként volna foganatosítandó, hogy a tárgy és mintagyűjteményeit úgy a múltra, mint a jelenre nézve és a jövőben is olyképp egészítsük ki, hogy a hazai fejlődés menetének megítélésére vonatkozó minden fontos tárgy helyet találjon".
S noha Bánovics is, akárcsak az őt követő két igazgató korábban mind fontos beosztást viseltek a MÁV-nál, a múzeum gyűjteménye és a kiállítás lényegesen sokoldalúbb képet mutatott: a vasúti tematika mellett bemutatták a hídépítés, a postai és távközlés, valamint a hajózás eszközeit, fejlesztéseit is, igaz, a vasútat megelőző időszak járművei ekkor még nem kerültek bele a gyűjteménybe. A kiállításon a közönség láthatott berendezett műhelyeket, számos vasútmodellt, hídépítési rendszert, jelzőkészülékeket, a távírda és a telefon berendezéseit, a gőzhajózáshoz szükséges felszereléseket, a Vaskapu-szabályozásnak - mint a 19 század kiemelt mérnöki teljesítményének - relief formájú térképét, valamint Kolumbusz Kristóf hajójának kicsinyített mását. A falakon közlekedési tematikájú képek kaptak helyet, amelyek a vasútvonalak melletti tájakat, a vonal menti hidakat ábrázolták, emellett "említésre méltók azok a szintén Vágó-féle stereoskop-tájképek, melyek a tavalyi turini kiállításon feltűnést keltettek."
Ugyan a millenniumi kiállításra felhúzott csarnokot hosszabb élettartamra szánták, de a múzeum megnyitása után kiderült, hogy az alapozáskor használt fenyőfa cölöpök a süppedős talajban a vártnál korábban korhadásnak indultak, ezért az épület állagának megóvása érdekében ki kellene cserélni azokat. A felmérés során végül úgy határoztak, hogy csak a nagy terhet viselő, a kupolacsarnok alatti cölöpözést kell megújítani. Ehhez pedig egy Amerikából importált új, költséghatékony megoldást alkalmaztak, hazánkban először: a csarnokrészt egész egyszerűen megemelték. A vaspilléreken nyugvó épületrészt a műszaki szakma lelkes érdeklődése közepette ideiglenes gerendaállványokra emelték, majd az alapozást kicserélték, megjavították, végül az építményt arra visszaengedték. A művelet így néhány hetet vett igénybe és jóval kevesebb költséggel járt, mintha a kupolacsarnokot teljesen lebontották és új alapokon visszaépítették volna.
A múzeum hatalmas népszerűségre tett szert, látogatóinak száma még úgy is kiemelkedő volt, hogy fűtés híján csak május elejétől október végéig, hetente három napon volt nyitva és akkor is délben kétórára bezárta kapuját. Az Európa-szerte is nóvumnak számító tematikus műszaki, közlekedési gyűjtemény közben gyorsan gyarapodott, igen hamar kinőtte a múzeum épületét, amiről már a megnyitáskor felmerült, hogy csak ideiglenesen tud helyet adni az intézménynek. Ezért hamar szóba került a bővítés vagy a költözés lehetősége, amire több helyszínt is kiszemeltek. Az elképzelések szerint Lágymányoson, a Műegyetem mellett terveztek új múzeumépületet, de a tervet az első világháború elsodorta. A háborút követő gazdasági nehézségek szintén nem kedveztek a múzeum ügyének, így végül az ideiglenességből egyfajta állandóság lett: a múzeum épületét az 1930-as években végre bekötötték a vezetékes villamoshálózatba - korábban akkumulátorokról működtek a belső tér lámpái -, az irodák is a külső, főleg a MÁV nyújtotta helyszínekről az épületbe költöztek.
A második világháború idején szintén nem lehetett szó költözésről, a múzeum épülete pedig 1944-ben két súlyos bombatalálatot is kapott. Ennek következtében nemcsak az épületben, hanem a gyűjteményben is komoly károk keletkeztek, a háború végeztével bizonytalan volt az újraindulás esélye. A bizonytalanság még hosszú két évtizedig tartott, s noha a munkatársak igyekeztek mindent megtenni a gyűjtemény megmentése és fennmaradása érdekében, csak az 1950-as évek végén dőlt el, hogy helyreállítják a romos épületet.
Korábban, 1954-ben a Fővárosi Tanács még az épület teljes lebontásáról döntött, és a gépek már meg is indultak. A kupolát a megfelelő statikai állapota ellenére teljesen elbontották, de ekkor a MÁV vezérigazgatója azt javasolta, hogy a múzeum mégse költözzön új, a még mindig lebegtetett lágymányosi helyszínre, hanem a városligeti épület épen maradt részeit hozzák használható állapotba. Az elképzeléshez némi költségvetési forrás is jutott, ezért azt remélték, hogy 1957-re újra megnyílhat a közlekedési tárlat.
Az előkészítés először a forradalom, majd különböző problémák és konfliktusok miatt többször elakadt. Időközben több kiállításon is próbálták életben tartani a közönség lelkesedését, 1959-ben pedig kifejezetten felhívó jelleggel rendezték meg a "Közlekedési Múzeumért" című tárlatot. Az építkezés végül csak 1960-ban kezdődött el, majd hat évvel később nyílt meg az eredeti formájához képest lényegesen szerényebben helyreállított épület és benne az új tárlat. Az 1966. április 2-án, ünnepélyes keretek között, bő két évtizedes küzdelem után végre megnyílt múzeumban a legszembetűnőbb változás persze a kupola hiánya volt, de az épületen belül egy új galériát építettek be, munkaszobákat alakítottak ki és kiépült a fűtés is. A múzeumban megindult a valódi kutatómunka, amit könyvtár is segített, a gyűjtemény is az új szellemiség szerint bővült.
"A mi Közlekedési Múzeumunk nem csupán klasszikus értelemben vett múzeum. Olyan intézmény, amely a hagyományos múzeumi munkát széles körű társadalmi bázison folytatja. Képes az elmúlt idők közlekedéstechnikájának és közlekedéspolitikájának mély megismertetésétől haladó hagyományaink ápolásától és tanulságaitól tovább kalauzolni közönségét a modern közlekedés megértetéséig, sőt érzékelteti a jövő fejlődési tendenciáit. Új intézményünktől azt várjuk, hogy a közlekedés technikája mellett mutassa be az embert és társadalmát, amely ezt a technikát kezeli, alkotó módon fejleszti és békében magas gyermekei javára alkalmazza." (Magyar Nemzet, 1966. április 3.)
Az épületet 1987-ben egy újabb kiállítási szárnnyal bővítették, de az ezredforduló után már egyre nehezebben felelt meg a múzeumi elvárásoknak. 2009-ben az intézmény jelentős szerkezeti átalakuláson esett át, amikor a Közlekedési Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum összeolvadásával létrejött mai formája, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. A Liget Budapest Projekt keretében született döntés a teljeskörű megújulásról, az épület korhű rekonstrukciójáról és felszín alatt újabb kiállítóterek kialakításáról. A múzeum 2016-ban, a tervezett átépítés idejére bezárt, gyűjteményét, amelynek részét képezte a múzeum csarnokában elhelyezett néhány muzeális vasúti jármű is, nagy gonddal eltávolították és külső raktárakban helyezték el. Ezután megindult az épület teljes elbontása és az alapok felszín alatti mélyítése. A megújulás terveit az eredeti rajzok felhasználásával a Mérték Építész Stúdió készítette, az újraépítendő kupolára látványliftet, tetejére kilátóteraszt szántak, és ekkor 2018-as újranyitással számoltak.
2017-ben újabb fordulat következett, amikor egy kormányrendelet értelmében a Közlekedési Múzeum új helyszínének a MÁV Északi Járműjavítójának dízel csarnokát, külső területeit és a kapcsolódó kisebb kiszolgáló épületeket jelölték ki. Nemzetközi tervpályázaton választották ki az amerikai Diller Scofidio + Renfro (DS+R) irodát az új, elődjéhez képest lényegesen nagyobb és komplexebb múzeumi projekt építészeti megtervezésére. Ahogy az Építészfórum nemrég részletesen bemutatta, a projekt tízmilliárdos nagyságrendű közpénz felhasználásával eljutott a kiviteli tervekig és a teljes részletességgel kidolgozott kiállítási koncepcióig, amikor az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium leállította a beruházást. A fordulat miatt a Városligetbe új funkciót kerestek és találtak, a szintén a múzeum égisze alatt létesítendő Magyar Innováció Házával, azzal a céllal, hogy "innovatív házként működjön, a fiatalokat arra ösztönzve, hogy próbálják ki magukat, merjenek kitalálni új dolgokat és vállalkozni, változtatni." (forrás: Tervlap)
Ahogy arról az Építészfórum is beszámolt, 2022 nyarán a kormánykiadások zárolásával a Liget Projekt költségvetése is 14 milliárd forinttal csökkent. Ekkor a Magyar Innováció Háza megépítésének előkészületi leálltak, akárcsak a Városligeti Színházé és a Nemzeti Galériáé is. Baán László miniszteri biztos akkor úgy nyilatkozott, hogy a Nemzeti Galéria megépítése prioritást élvez, "de természetesen nagyon jó lenne, ha végül ezzel a két izgalmas tartalmú intézménnyel is gazdagodna a Liget".
Jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum két - pontosabban a Kelenföldi indóház megújításának lekerülésével a napirendről három - nagy projektje is leállt. Az idei önkormányzati választás kampányában Lázár János szakminiszter felvetette a múzeum Debrecenbe költöztetésének lehetőségét, amelynek helyszínéül az épülő BMW autógyár és az autópálya melletti, a várostól távoli, jelenleg közösségi közlekedéssel nem ellátott területet jelölte ki. Az elképzelést erősíti az is, hogy nemrég a múzeum székhelyét Budapestről Debrecenbe jegyezték át. Ezzel úgy tűnik, az intézmény elhagyni készül Budapestet, hátrahagyva a félbehagyott nagyszabású projekteket, a kőbányai dízelcsarnokba építendő múzeumi központot - ahova a kiállítás mellett a műhelyek, raktárak, irodák, könyvtár, archívumok és kutatóhelyek is költöztek volna - és városligeti Pfaff-féle, 1896-ban épült, egy bontást már túlélt csarnok újraépítését.
Bán Dávid
Forrás:
A Közlekedési Múzeum évkönyve, 1996
Gelléri Mór: Az Ezeréves Országos Kiállítás kalauza, 1896
Magyar Nemzet, 1899. november 28.
Magyar Nemzet, 1966. április 3.
Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum története, in: Közlekedéstudományi Szemle, 1993/7
Vasuti és Közlekedési Közlöny, 30. évf. 55. szám (1899)
https://kozlekedesimuzeum.hu/hu/magunkrol/a-muzeum-tortenete
https://ligetbudapest.hu/projekt/magyar-innovacio-haza
https://tervlap.hu/cikk-nezet/a-magyar-muszaki-muzeum-es-a-kozlekedesi-muzeum-kulon-elete-
https://pestbuda.hu/cikk/20190430_domonkos_csaba_120_eve_nyilt_meg_a_kozlekedesi_muzeum
https://pestbuda.hu/cikk/20210405_a_masodik_vilaghaboruban_megserult_kozlekedesi_muzeum_55_eve_nyilt_meg
Szerk.: Winkler Márk | Úgy maradt... a városligeti gödör története | Az 1896-ban Pfaff Ferenc tervezte Közlekedés Csarnoka adott otthont a hányattatott sorsú Közlekedési Múzeumnak. A Liget Projektben a megújítás szándékától a bontásig jutottak. Gödre immár nyolc éve éktelenkedik a Városligetben, egyre kevesebb reménnyel az újraéledésre. Bán Dávid írása. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-a-varosligeti-godor-tortenete | null | true | null | null | építészfórum |
Lenin-szobor áll a felvidéki Galánta egyik nevezetes pontján, a helyi Taverna sörkertben, nem messze a csapospulttól. Szép, markáns alkotásról van szó, az ereje teljében lévő Vlagyimir Iljics határozottan mutat az ivó irányába. Hogy aztán most politikai visszarendeződéssel állunk-e szemben vagy pusztán önkormányzati trehánysággal, arra nézve nincs kapaszkodónk. Van viszont a talapzaton két patinás márványtábla, rajtuk felirat, azon esetleg el lehet igazodni. Az egyik így szól: "Az emlékművet a Szovjetunió megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából állították. Galánta, 1972. november." A másik - jóval frissebb keltezésű - márványtáblán pedig ez áll: "Az emlékművet a Taverna sörkert fennállásának első évfordulója alkalmából állították fel ismét. Világ proletárjai, részegedjetek!"
A három méter magas, másfél tonnás megkövült vezér hajdanában a város főterén mutatta, melyik a jó irányba vezető flaszter - de aztán vagy az út lett kátyús, vagy a kopasz gondolkodó unta meg az ácsorgást, a lényeg, idővel átkerült a közkedvelt csehóba, követve a munkában megfáradt helybeli férfiemberek szomjasabbik felét. A sörbázis akkori tulajdonosa állítólag kétszázezer csengő koronáért csábította át az addig rendíthetetlen Lenint a kocsmába, ami - ha árnyaltan is - utal a kommunizmus lappangó gyengéire (bizonytalanodó járás, útkeresés stb.).
Akárhogyan is, a megkövesedett ideológus összehasonlíthatatlanul népszerűbb az igen látogatott sörkertben, mint korábbi állomáshelyén. Már csak azért is, mert ott nem volt sör, csak mese habbal. | Lenin az ivóban | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/09/lenin-az-ivoban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Én már az ötnek is tudnék örülni" - ezt Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság vezetője mondta a párizsi játékok kezdete előtt adott interjújában a remélt magyar aranyérmek számát illetően. Fél évvel korábban még merészebb vágyainak adott hangot 10-12 aranyat jósolva. Hogy mennyi lesz a vége, azt még nem tudjuk, az eddig olimpiákon az aranyak száma átlagosan 7, az érmeké 19. Ehhez most nagy hajrá kellene (3 arany és 8 érem az eddigi termés), de van még érem- és aranyéremesély is. (2012-ben Londonban 18, 2016-ban Rio de Janeiroban 15, 2021-ben Tokióban pedig 20 érem szerepelt Magyarország neve mellett az éremtáblázaton.)Egy dolog azonban már biztosnak tűnik, függetlenül attól, hogy az utolsó napokban mennyivel gyarapodik a magyar érmek száma. Nem lehet visszahozni a 90-es évek előtti idők éremesőit pusztán csak azzal, hogy önti a közpénzt a sportba a kormány. A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány ugyanis rövid időn belül stratégiai ágazattá minősítette a sportot, ami leginkább abban nyilvánult - és nyilvánul meg még a mai napig is -, hogy számolatlanul és minden körülmények között jut közpénz a területre. Legyen szó világjárvány okozta gazdasági leállásról vagy recesszióról és súlyos költségvetési gondokról, erre a területre mindig jut pénz. Az viszont egyre világosabban kezd látszani, hogy a pénz nem minden, az eredményesség sokkal több tényezőn múlik. Ha valaki most ennek cáfolataként az Európa-bajnokságra kijutó fociválogatottat említené, a tény az, hogy ennek a sikernek vajmi kevés köze van a magyar sportfinanszírozáshoz és még kevésbé nevezhető a magyar utánpótlás sikerének. A válogatott gerincét ugyanis külföldön nevelkedett fiatalok, illetve külföldön játszó rutinosabb játékosok alkotják, akik már korukból fakadóan sem nevezhetők a 2011 utáni magyar utánpótlás termékének. Erről itt írtunk hosszabban.Felfoghatatlan összeg ment sportra Visszatérve a sport területére irányított közpénzhez, ennek nagysága felfoghatatlan. A kormány 2010 óta már többféle módon is biztosít forrást a sportra:közvetlenül felcímkézve az államkasszából, szükség esetén rendeleti úton átcsoportosításokkal teremti meg a forrást a kormány, az államkasszába be nem folyó tao-támogatásokon keresztül, illetve a sportolók számára kialakított kedvező adózási rendszeren keresztül is segíti a sportolókat foglalkoztató cégeket. A 2010-es évek elején még egyáltalán nem volt látványos és drasztikus a költségvetés sport zsebének vastagodása, 2014-ig ugyanis mindössze 20-40 milliárd forintot irányítottak ide évente, emellé jött a felfutó tao-rendszer biztosította összeg, ami ebben az időszakban épp csak átlépte a 100 milliárd forintot összesen.2014-től kezdődően aztán a stadionépítési és -rekonstrukciós kormányzati láz felfutásával szintet lépett az állami sportfinanszírozás is. 2016-ig még 100 milliárd forint alatt maradt az évente elköltött összeg, 2017-től kezdve azonban már a tao nélkül is több százmilliárd forint áramlott a sportba. Igaz, ennek meghatározó része a létesítményekkel kapcsolatban felmerülő kiadás volt, de szignifikánsan többet költött a kormány versenysportra, olimpiai felkészülésre és utánpótlásnevelésre is a költségvetésből. Ezzel kapcsolatban általánosságban csak az ad alapot a kritikára, hogy a kormány eleinte még azzal indokolta a kiadások növelését, hogy idővel minden ezen a területen elköltött egy forint két forint megtakarítást eredményez majd az egészségügyben. Ahhoz azonban, hogy ez megállja a helyét, a versenysport helyett a tömegsportra és a szabadidősportra kellett volna költenie a kormánynak.Mindenesetre a versenysportra elköltött összegek sem hasznosultak megfelelően, de erre egy kicsit később térek ki.A költségvetési zárszámadásokban szereplő adatok szerint Orbánék 2010-től 2024-ig (2023-ra és 2024-re zárszámadás hiányában a költségvetési törvényben szereplő előirányzatokkal számoltam) 3005 milliárd forintot költöttek el sportra a költségvetésből, ehhez jön hozzá még a tao-támogatási rendszeren keresztül „kiosztott” 1411 milliárd forint.Vagyis 14 év alatt 4416,2 milliárd forint közpénzt áldozott s kormány a sportra.Ez annyi pénz, amennyit az idei évben személyi jövedelemadóból vár bevételként a kormány. Idén ennek nagyjából harmada folyik be várhatóan a jövedéki adóból, de írhatnám azt is, hogy ez az összeg megfelel annak, amit az egészségügyre akar elkölteni a kormány.Ebből a 4416,2 milliárdból 258 milliárd forint szolgálta a versenysport és az olimpiai felkészülés támogatását, utánpótlás-nevelés előirányzaton 69,5 milliárd forint ment el, a Magyar Olimpiai Bizottság a vizsgált időszak alatt beazonosíthatóan közel 2,8 milliárd forintot kapott, 48,9 milliárd forint pedig „az olimpiai sportági szakszövetségek akadémiai rendszer kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő kiadásainak támogatását” szolgálta (hogy ebből pontosan milyen arányban részesültek az olimpiai sportági szakszövetségek és az MLSZ, az nem derül ki a zárszámadásokból), a szintén nehezen definiálható „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása” előirányzaton 14 év alatt 252 milliárdos kiadás jöhetett össze.Ez összesen közel 633 milliárd forintot tesz ki, a teljes államkasszából származó 3005 milliárdos költés 21 százaléka.A többi pénz létesítményekre ment el, és jelentős összegeket költöttek egyebek mellett olyan előirányzatokra, mint például a „kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia”, melyek szintén viszonylag nehezen definiálhatók. Költ még az állam egyébként dopping ellen és sporteredmények elismerésére, sőt sportágak népszerűsítésére meg a kiemelt egyesületek támogatására, szabadidősportra és sportparkokra is, de ezek elenyésző, jellemzően néhány százmilliós tételek, melyek ebben az esetben kevésbé releváns tényezők is.Hiába a sok pénz, ha rosszul költik elA kormány sportfinanszírozását számos kritika érte már számos sportágból, de a mostani események egyik főszereplője, a Magyar Olimpiai Bizottság sem fogta vissza magát. „Az olimpiai sportágak versenysport stratégiája, 2022-2032” kiadványában tételesen leírták, hogy a több pénz nem járt együtt az eredményesség növekedésével, a pénz elosztása következetlen, nincs utánkövetés és ellenőrzés, sem pedig korrekció a vállalások teljesítése vagy annak elmaradása esetén.„A felnőtt versenysport felhasználási célra folyósított költségvetési támogatásainak növekedése nem járt együtt az eredményesség növekedésével. Sportszakmai szempontból nem elég hatékonyan lettek felhasználva a támogatások. Ennek egyik oka a szakmai ellenőrzés hiányossága” – írják.A sportági szakszövetségek ugyanis tagsági összetételükből és a humánerőforrás problémáikból adódóan nem képesek sportszakmai szempontból, független nézőpontból ellenőrizni a támogatások felhasználását. Ezért a MOB úgy látja, hogy„a jelenlegi finanszírozás sem egyéni, sem szervezeti szinten nem ösztönöz a legmagasabb szakmai munkára. A támogatások folyósításához nem kapcsolódik egy jól definiált, objektív és ellenőrizhető szempontrendszer”.Ha a támogatások fejében a létszámokra és az eredményekre tett vállalások nem teljesülnek, akkor nincs felelősségre vonás, de a MOB szerint akkor sem nyúltak a támogatásokhoz, ha teljesültek vagy épp túlteljesültek a vállalások. A támogatásokat illetően általánosságban következetlenek a változások, vagy esetlegesek, így ezek hosszabb távon nem hatnak ösztönzőleg a legmagasabb színvonalú, korszerű szakmai munkára.Az olimpiai bizottság kitér arra is, hogy a központi források elosztásánál leginkább az élsportot preferálják, az elosztás viszont a korábban elért érmes és pontszerző eredményekhez kötődik, ami nehezíti több más sportág előrelépését. Itt példaként említhetnénk például a kínaiakat, akik a remélt eredmény érdekében olyan sportágakat kezdtek finanszírozni, ahol korábban ugyan nem jöttek az eredmények, viszont például a versenyzők hagyományosan alacsony száma miatt nagyobb esély volt az éremszerzésre. A forráselosztásnál tehát a MOB szerint „hiányzik a megfelelő sportszakmai következetesség és kontroll”.Ezért szerintük szükség lenne egy jól követhető feltételrendszer létrehozására, ami a szövetségek számára tervezhetővé tenné a költségvetést. Jellemzően ugyanis mindig év elején derül ki számukra, hogy az adott évben mekkora támogatási összegre számíthatnak, ez pedig teljesen kiszámíthatatlanná teszi a rendszer.Ezen „visszásságok mindegyike súlyos károkat okoz a magyar sportnak. Ezen problémák kijavítása, a finanszírozási rendszer átláthatóbbá, tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá tétele, a felhasználás folyamatos monitorozása és szakmai kontrollja akár már középtávon is hatékonyabb felhasználást eredményezne, ami a versenysportot is sikeresebbé teheti” – véli a MOB. | 4 416 210 000 000 forintot költött a kormány sportra 2010 óta | Hiába ez a felfoghatatlan mennyiségű közpénz, az eredmények valahogy nem jönnek úgy, amilyen tempóban elmegy a pénz. | null | 1 | https://444.hu/2024/08/08/4-416-210-000-000-forintot-koltott-a-kormany-sportra-2010-ota | 2024-08-08 06:34:00 | true | null | null | 444 |
Titkolja közérdekű adatait a milliárdos veszteséget termelő Magyar Nemzeti Kereskedőház
A Quaestor-ügytől a kereskedőház-alapításig: az exállamtitkár befektet
Mint korábban megírtuk, az elmúlt két évben két és fél milliárdos veszteséget termelő állami cég nem volt hajlandó elárulni, hogy mennyi fizetést kapnak közpénzből a munkatársaik, és milyen kocsikat vezetnek és mennyit tankolnak azokba a mi pénzünkből.
Kamu indokra hivatkoztak az adatigénylés megtagadásában, és annak ellenére titkolóznak tovább, hogy beadványunk alapján az Adatvédelmi Hatóság felszólította őket a kért információk közzétételére. Indítunk egy pert, aminek költségei sajnos megint az adófizetőket fogják terhelni.
A cég tavalyi bérköltsége 668 millió forint volt, az évet 36 alkalmazottal kezdték, akik száma folyamatosan nőtt, nyáron 50 felé ment, majd októberben meghaladta a 130-at, és év végén 150 alkalmazottjuk volt.
Az egy alkalmazottra jutó átlagos éves bérköltségük meghaladta a 7.4 millió forintot, ami havi szinten nagyságrendileg bruttó hatszázezer forintos átlagfizetést jelent. Az átlag magyar fizetésnél ez lényegesen magasabb, és persze járhat ehhez telefon, kocsi, miegymás is.
Mint megírtuk már, a 2014-ben igénybe vett szakértők díja a bérköltségnél is több volt, 739 millió forintot tett ki. Hirdettek is 281 millióért. Ehhez képest állítottak elő tavaly közel két és félmilliárd forintos veszteséget.
Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy a Quaestor botrányban végtelenül szerencsésen járt cég mégis mire költi ezt a rengeteg pénzt. Ezért az alábbi adatokat kértük közölni:
A társaság megalapítása óta kötött polgári jogi szerződések listáját a szerződés kelte, tárgya, összege, a szerződéses partner megnevezésével
Az alkalmazottak számát a megalakulás óta havi bontásban
A cégnél létező munkaköröket azok típusai és az egyes munkakör-típusokban foglalkoztatott alkalmazottak számának megjelölésével 2014. január 1., 2014. június 30., 2015. január 1. és 2015. június 30. napján
A havi bérköltséget a cég megalakulása óta, havi bontásban
A vezető állású munkavállalók fizetését és esetleges egyéb juttatásait 2014. január 1., 2014. június 30., 2015. január 1. és június 30. napján
Az adatkérés napján a cég mobiltelefon-előfizetéseinek számát, valamint a 2015. 1., 3. és 6. havi mobilköltségét
A magáncélra is használható telefonok számát a költségkeret megjelölésével
A vásárolt gépjárművek típusát és könyv szerinti értékét, bérlet esetén a havi bérleti díjat és futamidő megjelölésével, és amennyiben a gépjármű magáncélú használatra engedélyezett, annak feltüntetésével
Semmit nem árultak el arra hivatkozva, hogy üzleti adataik kiadására nem kötelesek, mert ezzel kapcsolatban per van folyamatban. Azt elfelejtették közölni, hogy a Vácért Lokálpatrióta Egyesület által indított perben a Kúria megállapította, hogy a Nemzeti Kereskedőház túlnyomóan állami pénzből működik, ezért a közérdekű adatait köteles megismerhetővé tenni.
De nem nagyon érdekli őket sem ez, sem az, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megállapította, hogy jogsértő a titkolózásuk. És annak ellenére, hogy a NAIH augusztus 31-én felszólította őket az összes kért adat kiadására, ezt nem tették meg. Így a NAIH november 30-án nyilvánosságra hozott jelentésében kötelezte a céget a teljesítésre.
Erre azóta sem került sor, így pert indítunk az információkért. Ha nyerünk, annak költségei is az adófizetőket terhelik, a cégvezetés pedig röhöghet egy nagyot, hogy számukra minden hátrányos következmény nélkül ezt el lehet játszani itthon.
Így működik az átláthatóság és a jogállamiság mellett elkötelezett, többmilliárd forintnyi közpénzből alapított cég ma Magyarországon. | Magasról tesz a Nemzeti Kereskedőház a Kúriára és az Adatvédelmi Hatóságra is | Kiváló cégben gyakorolja a tulajdonosi jogokat Szíjjártó Péter miniszter úr, és remek céget vezet Ducsai-Oláh Zsanett vezérigazgató asszony. Úgy hívják, hogy MN | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/12/09/magasrol-tesz-a-nemzeti-kereskedohaz-a-kuriara-es-az-adatvedelmi-hatosagra-is/ | 2015-12-09 12:36:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kriston István sportszakembert ( Gesztely ) 1 felnőtt bajnoki mérkőzésre eltiltották. Ugyanennyi kapott az izsófalvi Barnóczky Attila sportszakember is, így a hétvégi összecsapásokon egyikük sem meccselhet. | Két sportembert elmeszeltek | Az MLSZ Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei igazgatósága verseny- és fegyelmi bizottsági döntései: | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/10/ket-sportembert-elmeszeltek | null | true | null | null | BOON |
Lehet, hogy Orbán új vagyonnyilatkozata még szegényebbnek tünteti majd fel őt
Az új vagyonnyilatkozati törvény nagy vívmánya, hogy a magántőkealapi részesedést is tartalmaznia kell, kihagyható viszont a dokumentumokból az ingatlan, ahol az érintett politikus és családtagja életvitelszerűen lakik. Kiskapuk tehát így is maradnak a rendszerben.
Egy éven belül harmadszorra változtatta meg az Országgyűlés a vagyonnyilatkozati rendszert, ezúttal azonban úgy tűnik, hogy – bár a kormány ezt nem veri nagydobra – az Európai Bizottság kérésére mégis történt némi előrelépés az ügyben. A képviselői vagyonnyilatkozatoknak ettől persze nem lesz sokkal több értelme, és Orbán Viktor ez alapján valószínűleg továbbra is az egyik legszegényebb politikusnak tűnhet az országban, de néhány vagyonelemet azért nehezebben tudnak majd elrejteni a képviselők.
A Magyar Közlönyben október 26-án jelent meg a vagyonnyilatkozat-törvény újabb módosítása, melyet rohamtempóban szavaztak meg az Országgyűlés kormánypárti képviselői. A sietség nem volt véletlen, hiszen a változtatást az Európai Bizottság kérte – egyike annak a 17 vállalásnak, melyet a kormány tett, hogy megérkezzenek végre a régóta várt uniós pénzek.
A kormány számára kifejezetten kínos, hogy néhány hónapon belül másodszorra kellett hozzányúlni a törvényhez úgy, hogy mindkét esetben az Európai Unióra mutogattak. Az Országgyűlés először idén júliusban szavazott, akkor úgy döntöttek, hogy a képviselőknek a jövőben az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Ez alapján nem kellett volna beírniuk a vagyonnyilatkozatukba ingatlanjaikat, autóikat, egyéb ingóságukat, valamint megtakarításaikat, hiteleiket és tartozásaikat sem.
Hamar kiderült, hogy az új törvényt nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem az Európai Bizottság sem nézte jó szemmel. Így amikor újra előkerült a kérdés a jogállamisági eljárásban, a magyaroknak vállalniuk kellett, hogy szigorítanak és ismét módosítanak a szabályokon, ha meg akarják kapni az uniós pénzeket.
A végeredmény – melyet villámgyorsan tárgyalt az Országgyűlés – meglehetősen vegyes lett: nemcsak előrelépéseket, hanem néhány nehezen magyarázható változást is tartalmaz.
Hol lakik? Az mindegy
Ez utóbbiak közé tartozik, hogy az új törvény szerint a parlamenti képviselőknek – és még számos intézmény vezetőinek – jövőre már nem kell feltüntetniük azt a lakóingatlant, melyben ők és családtagjai laknak. Vagyis
mostantól a nyilvánosság nem fog arról értesülni, hol és milyen körülmények között élnek megválasztott képviselőik, vagy éppen a miniszterelnökük.
Az ugyanakkor a szöveg szerint egyelőre nem világos, hogy a módosító alapján azokról az ingatlanokról sem kell-e majd nyilatkozni, ahol a kitöltő nem, csak családtagja lakik – vagy pedig csak a közösen lakott ingatlanokat rejthetik el a nyilvánosság elől.
Nagyon úgy tűnik viszont, hogy az új törvény alapján akár a felére csökkenhet Orbán Viktor vagyonnyilatkozata, melyben idén februárban csak egy XII. kerületi lakást és a felcsúti házát tüntette fel.
Változás az is, hogy 2023-tól az azonos járásban és művelési ágban található mezőgazdasági területeket – például termőföldeket, erdőket – elég összesítve feltüntetni. Ez minden bizonnyal nagy könnyebbség lesz például Lázár Jánosnak, akinek tavaly még pótlapokat is be kellett adnia, hogy minden szántóját külön be tudja írni, és azt sem kell majd megmagyaráznia, hogy melyik településen melyik családtagja használja a különböző parcellákat.
Jut is marad is
A fenti visszásságok ellenére úgy tűnik, hogy az új törvénybe néhány olyan új elem is bekerült, aminek már kevésbé fognak örülni a képviselők, már persze akkor, ha eddig bújtatott vagyonnal is rendelkeztek.
Tavaly a HVG360 is írt arról, hogy az utóbbi időben Magyarországon egyre többen cserélik magántőkalapokra az offshore cégeiket. A magántőkealapok leghasznosabb tulajdonsága ugyanis a milliárdos üzletemberek szemszögéből az, hogy lehetővé teszik a tényleges birtokos kilétének eltitkolását. Ahogy arra az Átlátszó is emlékeztetett egy cikkében, ha az alap zárt – azaz nyilvánosan nem toborozhat befektetőket – akkor ráadásul a teljes befektetői kör rejtve marad a nyilvánosság elől. Az alapok nem kötelesek közzétenni befektetőik nevét, és semmilyen nyilvántartás nem létezik, amiből ez elérhető lenne.
Magántőkealapok mögé bújnak az oligarchák, még Brüsszel elől is elrejtőznének
Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára.
Bár ezen a vagyonnyilatkozati törvény természetesen nem tud változtatni, azon már igen, hogy politikusok nyilvánosságra kell hozzák, ha bármelyik magántőkealapban rendelkeznek részesedéssel. Az új szabályozás pontosan ezt írja elő. Azt viszont már semmi nem garantálja, hogy valós adatokat adnak meg, hiszen
a magántőkealapoknak éppen az a lényege, hogy nem nyilvánosak - így leellenőrizni sem lehet, hogy valaki igazat mond-e.
A dokumentum szerint ráadásul a politikusoknak a jövőben nemcsak a magántőkealapban, hanem a biztosításban való részesedést is fel kell tüntetniük. Ez utóbbi szintén nem elhanyagolható tény, a biztosítás ugyanis meglehetősen jövedelmező forrás. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési politikusról 2018-ban a 24.hu derítette ki, hogy az MKB két pénztárának igazgatótanácsi elnökeként összesen havi 2,5 millió forintos jövedelem jár neki – biztosítás formájában. Az ugyan az új törvény szerint sem feltétlenül fog kiderülni, hogy egy-egy biztosításból mennyi kifizetéshez jutnak a politikusok, de a részesedésüket többé már nem titkolhatják, így könnyebb lesz utánajárni az ügyeknek.
Hasonló előrelépés nyomaira lehet bukkanni a leadandó vagyonnyilatkozati papírok egy másik bekezdésében is, ahol a kitöltőknek a gazdasági érdekeltségeikről kell nyilatkozniuk. Oda ugyanis bekerült a „bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása”. Ezen kívül az aláírónak fel kell sorolnia, ha bármely olyan gazdasági társaságban érdekeltségei vannak, amellyel befolyást gyakorolhat a közpolitikára – márpedig ez utóbbit lefedik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok.
Nincs meg a minimum
Ami a magántőkealapokat, vagy éppen a gazdasági érdekeltségeket illeti, ezeket előrelépésnek tartja Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója is. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új törvény így sem tartalmaz egyetlen pontot sem a TI korábbi javaslataiból. A „vagyonnyilatkozati minimumban” a szükséges változtatások közé sorolják például az elektronikus kitöltést, és a valódi büntetést, vagyis azt, hogy a Büntető Törvénykönyvben önálló bűncselekményként szerepeljen a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség megsértése.
Ligeti a hvg.hu-nak nyilatkozva azt is fájdalmas elmaradásnak nevezte, hogy vagyonnyilatkozati eljárást továbbra is csak a bevallásban feltüntetett konkrét állításra lehet kezdeményezni, miközben éppen az lehet bizonyos esetekben aggályos, ami fel sincs tüntetve benne. Hiányolja azt is, hogy egyes képviselők mennyi földalapú támogatáshoz jutnak – ha egyáltalán van köztük ilyen.
„A most elfogadott törvény nem orvosolja a régi-új adósságokat, így lényegében csak politikai célja volt” – mondta.
Ez utóbbi a Fidesz kommunikációjából is egyértelmű, ráadásul arra is hivatkozhatnak, hogy sok más európai tagállamban még ennél is rosszabb a vagyonnyilatkozati rendszer – és ide lehet számítani az Európai Parlamentét is. Répássy Róbert államtitkár a törvény parlamenti vitájában is úgy fogalmazott, hogy „már nagyjából a falig elmentek ebben a kérdésben”, és ha az Európai unió ennél is többet vár el Magyarországtól, azt már nem kell teljesíteniük.
Az, hogy az új rendszer hogyan fog vizsgázni, csak 2023. február elsején fog kiderülni – az éves leadás ugyanis legközelebb jövő januárban esedékes. A változtatások ellenére azonban így sem garantálja semmi, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak – az állampolgároknak pedig nem marad más, csak a kételkedés.
Vagyonnyilatkozatok 2022: A világ legpuritánabb politikusainak országa vagyunk - ha elhisszük nekik
A politikusok vallanak, a közvélemény pedig kételkedik - ismét eljött január 31., és ismét itt van Magyarország állandó népi játéka. Hiteles vagyonnyilatkozatokra pedig nagy szükség lenne, már csak azért is, hogy az állampolgárok nyugodt lélekkel adhassák le a szavazatukat alig két hónap múlva.
* * * Gondoskodjon családja anyagi biztonságáról nehéz helyzetben is
A jelenlegi nehéz, bizonytalan gazdasági helyzetben még fontosabb a család anyagi védelme. A Bankmonitor Biztonság biztosítás választásával nehéz helyzetben a családnak legalább a hitelei törlesztésével nem kell foglalkoznia. | Itthon: Lehet, hogy Orbán új vagyonnyilatkozata még szegényebbnek tünteti majd fel őt | Az új vagyonnyilatkozati törvény nagy vívmánya, hogy a magántőkealapi részesedést is tartalmaznia kell, kihagyható viszont a dokumentumokból az ingatlan, ahol az érintett politikus és családtagja életvitelszerűen lakik. Kiskapuk tehát így is maradnak a rendszerben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221031_magantokealap_reszesedes_vagyonnyilatkozat | 2022-10-31 07:00:00 | true | null | null | HVG |
M.-né 50 körüli, Tolcsván élő, halk szavú asszony. Kollégái árulták el, olyan régóta dolgozik a házától csak pár percnyire működő állami vállalatnál, hogy "az neki már csak Borkombinát marad", nem tud átszokni a Tokaj Kereskedőházra. A nő az utóbbi években a készáruraktárban dolgozott, itt volt akkor is, mikor két éve megözvegyült. És bár a férjét - egykor szintén 'kombinátos dolgozót - főként az ital vitte el, a gyászt M.-né tisztességgel és méltósággal cipelte, ahogyan próbálta azt is, hogy egy éve, hirtelen meghalt a 29 éves fia is.
M.-néhez kedden nem ezért akartak mentőt hívni a munkatársai. Hanem azért, mert a két hónapja regnáló új vezérigazgató közölte vele, hogy a vállalat hosszú távú, kiszámítható működésének ő április 1-jétől nem feltétele, így ki van rúgva.
Pontot raktak
A Tokaj Kereskedőház (TK) elküldi a dolgozói negyedét – írtuk március közepén. Meg azt is, hogy Gaálné Király Enikő, a borkereskedőből lett állami cégvezető azzal debütált, hogy bejelentette: mivel a borászati szektorban dolgozó, hasonló méretű cégek kisebb létszámmal is képesek versenyképes működésre, az állami cégnél nagy elbocsátások lesznek. (Az utóbbi időben egyre üresebben csengő "tokaji minőségi forradalom" kifejezésen túlra azonban nem nagyon merészkedett, így a dolgozóknak sem magyarázta el: milyen koncepció alapján vezényli le a lészámnyírást, és ez hogyan egyeztethető össze azzal a kormányzati ígérettel, hogy ismét naggyá teszik a tokaji bort, sőt a Tokaj Kereskedőházat.) Előbb a most 152 főt alkalmazó cégnél 70 fős leépítést lengetett be az új vezér, amiből hetek alatt 48 lett, majd mostanra hivatalosan 42 – hogy a szám éppen e pillanatban aktuálisan 40 fő elbocsátását mutassa. (Az elbocsátásokról szóló döntés jogszerűségén továbbra is vita van a cég vezetése és az üzemi tanács (ÜT) között, erről a második, Vita a leépítés körül című keretes rész szól bővebben.)
Mi az ok, mi az okozat? A drasztikus létszámfaragást hivatalosan a cég a jelenlegi gazdasági helyzetével indokolja. Azzal, hogy a Tokaj Kereskedőház tavaly katasztrofális évet zárt. Mindez azonban annak köszönhetően történt, hogy a cég ügydöntő felügyelő bizottságának elnöke, Tombor András készlet-felülvizsgálatot, majd készletzárolást és visszahívást rendelt el a máig nem bizonyított nagy tokaji borhamisítás miatt. A cég legfőbb döntéshozójaként fellépő Tombor ezzel mintegy másfél milliárd forintos bevételkiesést generálhatott, ami a cég évi 3-3,5 milliárdos forgalmát tekintve nevezhető tetemesnek is. A borhamisítási ügyben az ORFK kérdésünkre azt közölte, hogy május 16-ig még nyomoznak (ismeretlen tettes ellen "csalás bűntett és más bűncselekmények gyanúja miatt"), az ugyanakkor árulkodó, hogy a TK kommunikációjában rendre sugallt bűnbakot, a TK korábbi vezetőjét, Kiss Istvánt a rendőrség egyszer sem kereste meg, sőt, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter máig nem kapta meg a TK-tól azt az összegző jelentést, mely az ügyben a felelősöket és a kár valódi mértékét is megnevezné.
Az elbocsátásokról szóló, a cégvezető és az üzemi tanácsi elnök, Felházi Sándorné közötti találkozók március elején azzal zárultak, hogy a dolgozói érdekképviseletet Gaálné írásban értesítette: a létszámleépítésről szóló döntését rövidesen ismertetni fogja. Ez március 30-án, néhány rövid bekezdést tartalmazó levélben megtörtént.
A tájékoztatóban az áll, hogy a létszámcsökkentés "tervezett időpontja" másnap, március 31-gyel kezdődik, és április végéig befejeződik, és hogy az 42 dolgozót érint "a fenntartható és üzletileg sikeres működés biztosítása érdekében". A dokumentum szerint a döntésről - a törvényi kötelezettséget betartva - a megyei munkaügyi központot is értesítették.
A 25 százalékos létszámleépítés Gaálné levele szerint 2-2 betanított-, illetve segédmunkást, 20 szakmunkást, 15 ügyintézőt és 3 vezető-irányító munkakörben dolgozó munkavállalót érint. Kedden őket egymás után hívatták is a vezérigazgatóhoz. Eléjük tettek egy A4-es lapra nyomtatot kurta szöveget, melyben a vezérigazgató közli, hogy a csoportos létszámcsökkentés részeként az illető munkájára sem tart igényt.
A levélben ugyan a vezérigazgató azt írta, hogy minden lehetőséget figyelembe vettek, de ez nem biztos, hogy minden esetben így is történt. A listára özvegy, rokkant, sőt, a 40 éves munkaviszony kapujában álló dolgozó is felkerült. Felháziné állítása szerint az ÜT ekkorra már azt a vállalását is teljesítette, hogy listázza a dolgozókat főként szociális tényezők szerint. Vagyis: ki az, aki egyedül neveli a gyerekét, ki özvegy, ki mozgáskorlátozott, és így tovább. Mindez azonban nagyrészt pótcselekvésnek bizonyult – és nem csak M-né esete miatt.
Mi a közös, hol a megegyezés?
Az talán ennél is kevésbé érthető, hogy a TK miért kéri azt az elbocsátott, elbocsátandó dolgozóitól, hogy a kirúgást a munkaviszony közös megegyezéssel történt megszűnéseként fogadják el. Ez akkor is furcsa, ha ismereteink szerint erre az esetre a levél úgy szól, hogy a végkielégítés mértékét a kollektív szerződésben rögzítettek szerint fizeti ki a cég - miközben a következő bekezdésből pedig az is kiolvasható, hogy ha a dolgozó ezt mégsem fogadja el, akkor április 30-ig neki a Munka Törvénykönyve szerint mondanak fel. Utóbbi azt is jelentheti, hogy a dolgozó kevesebb pénzt kap összességében.
A TK közlése szerint a közös megegyezéssel felmondás értelme az, hogy a cég "a folyamat gyors, és a dolgozók számára, a lehetőségekhez képest, kedvező lezárását kívánja elősegíteni". Amibe a menedzsmentnek az is belefér, hogy ha a dolgozó ezt a formulát választja, maga szabja meg, mely időponttól szüntetik meg a munkaviszonyát. Az írásbeli kérdésünkre adott válaszban az is szerepel azonban, hogy "a kollektív szerződés szerinti végkielégítést természetesen abban az esetben is megkapják a munkavállalók, ha nem fogadják el a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését."
Vita a leépítés körül A cég vezetése és az üzemi tanács között a leépítések miatt komoly vita van. Az üzemi tanács jelezte azt Gaálné felé, hogy szerintük az érvényes kollektív szerződés alapján törvénytelenül működik a TK (ügydöntő) felügyelő bizottsága (üfb), és mint ilyen, az nem hozhatott törvényes döntéseket; – s így a csoportos létszámleépítésről sem dönthetett. A TK ezt vitatja. Lapunknak a cég most azt írta: a leépítésről a vezérigazgató, Gaálné Király Enikő döntött.
A festők, karbantartók, a takarító, és a TK "mindenes" téemkásának listára kerülését is többen furcsállják (merthogy: ki fogja ezeket a munkákat elvégezni?), de a gépsorról elküldött mozgáskorlátozott dolgozónak vagy az özvegyek kirúgását egyáltalán nem értik. Azt se, mi lesz azzal a házaspárral, ahol a férfit most listázták, de a konyhán dolgozó feleségét se biztatják semmivel. A nyelveket beszélő "belkeres" elküldése a cégnek nagyobb veszteség, mert a férfi majd biztosan talál munkát, de azt senki nem érti, hogy ha a cég elküldi azt a 11 dolgozóját is, akik szinte a teljes belföldi értékesítést vitték, ki fogja a cég borait eladni.
Ezzel kapcsolatban a TK hivatalosan annyit közölte, hogy "a belföldi értékesítést a vállalatnál több éve területi értékesítési vezetőként dolgozó két munkatárs végzi, valamint folyamatosan közreműködik a tevékenységben Gaálné Király Enikő vezérigazgató, aki a társaság értékesítési és marketing tevékenységének is felelős vezetője."
Az egyik érintett dolgozó elmondása szerint e felvetésre ő azt a választ kapta Majoros Lászlótól (aki a jogosítványai szerint a termelési folyamatok felügyeletét ellátó, szintén friss vállalati menedzser), hogy a cég eztán majd inkább csak exportra dolgozik. Ez meglehetősen drasztikus változást jelentene a cég eddigi kereskedelmi felfogásához képest. Jól lehet, a borászat évi átlagos 6-7 millió palackos eladási potenciáljának több mint a felét az utóbbi években már a régió országaiban értékesítette, de azt a 2,5-3 millió palackos volument, ami eddig a magyarországi boltokba szállított, aligha lehet a pincében hagyni - vagy csak úgy, egyik pillanatról a másikra átcsatornázni.
Mindenesetre felvették az export-kereskedelmi vonalra azt a Trócsányi Gábort, aki az igazságügy miniszter 21 éves fia.
Pikáns a történetben, hogy április 1-jével azzal az indokkal küldtek el egy újonnan belépésre érkező borászati dolgozót, hogy meg kell várniuk a kirúgási hullámok csitulását, és hogy jöjjön vissza két hónap múlva. Őt nem, öt másik új dolgozót viszont felvett időközben a cég. Közülük a készáruraktár-vezetőhelyettes posztja volt jó ideje betöltetlen, a többiek (a borász technikus, a termelési koordinátor, az üzletfejlesztési menedzser és a pénzügyi ügyintéző) olyan székbe ültek bele, ahonnan valakit, akár évtizedes szakmai múlttal arra hivatkozva tesznek épp utcára, hogy a TK-nak költséget kell csökkentenie.
Elég, hogy maradhat?
Kapun belül M.-né kirúgásának híre is villámgyorsan elterjedt. Az is, hogy a nő, miután kirúgták, rosszul lett. A körülötte dolgozók már a műszak utáni felügyeletét is szervezni kezdték, "nehogy a Bodrognak menjen." A közfelháborodásra is hivatkozva aztán Felháziné kérte a vezérigazgatót: gondolja újra legalább ezt az egy döntését, pláne, hogy éppen ő írta alá nemrég M.-né özvegyi segélykérelmét.
A vezérigazgató újra hívatta az addigra teljesen összetört dolgozóját, és lehúzta a listáról.
M.-né április 1-jétől a gépsoron dolgozik. Az még nem dőlt el, hogy helyette kirúgnak-e valakit a cégtől. Mivel a palackozóból kedden szinte mindenkit lapátra tettek, M-né néhány, hozzá hasonlóan máshonnak átirányított dolgozóval együtt került a gépsorra. A rapportra hívottak közül sokan majd pénteken mennek be utoljára a tolcsvai központba, hogy ki-ki aláírja a maga papírosát.
A cég közlése szerint Gaálné "várhatóan még a hét folyamán állománygyűlés keretében ismerteti a vállalat stratégiai céljait, a borvidék megújítását érintő terveket azokkal a munkatársakkal, akik a vállalat állományában maradnak". A helyzet mindenki számára szokatlan lesz. Vélhetően feszült is, mivel a kirúgások után Gaálné azzal csak tovább feszíti a munkások amúgy is feszült idegeit, hogy – szakítva a céges hagyománnyal – nem adta ki szabadnapként a húsvét előtti nagypénteket. Az a hagyomány is megszakadt most, hogy az ünnepekre tekintettel a cég két palack bort ajándékozzon minden munkavállalójának. Ezt azonban a dolgozók kollektíven utasították vissza. | Vállalkozás: Ön nem fér bele a kiszámítható működésbe, így ki van rúgva | Április elsejével kezdődően kirúgja dolgozói negyedét a tízmilliárdos állami fejlesztési támogatásokra váró Tokaj Kereskedőház. Búcsúzóul azt is kérik az elbocsátott dolgozóktól, hogy írják alá: a válás közös megegyezéssel történt. Abszurd drámát írnak Tokaj-Hegyalján. | [] | 0 | https://hvg.hu/kkv/20150401_Csoportos_letszmaleepites_kozos | 2015-04-01 19:25:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
2010. szeptember 14., kedd, 13:15 • Utolsó frissítés: 2010. szeptember 14., kedd, 13:20
Szerző: Fürjes Judit
Címkék: napenergia; Fürjes Judit; megújuló energiaforrások; magyar energiapolitika; Bársony István; MNTP;
Napelemek telepítésével a magyar villamosenergia-fogyasztás többszöröse is fedezhető lenne – állítja a mintegy 50 céget, kutatóintézetet összefogó Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) nemrég közzétett jelentésében. Mennyire megalapozott ez az állítás, hol tart Magyarországon a napenergia hasznosítása? – kérdeztük Bársony Istvánt, a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének igazgatóját, az oktatást, kutatást és innovációt egyaránt felkaroló platform szakmai vezetőjét.
hvg.hu: A Hazai napelemhelyzet – kiaknázatlan nemzeti kincsünk című jelentés nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Magyarország napenergia-nagyhatalom lehetne, napelemekkel az ország teljes energiaigénye fedezhető lenne, még külföldre is el lehetne adni. Miből következtettek erre?
Bársony István: Minden országnak szuverén energiaforrása az a napsugárzás-mennyiség, amennyi az ország felületét éri. Nálunk ebből sok van. Évi átlagban 1900–2200 órán át süt a nap, a beeső napsugárzás éves értéke 1300 kilowattóra (kWh) négyzetméterenként, ráadásul a klímaváltozás okán, a hőmérséklet emelkedésével egyre nő a napos órák száma. Ilyen adottságok mellett kevesebb energiát kellene külföldről behozni, hiszen rendelkezésre áll az "ingyen" energiaforrás, amit "csak" hasznosítani kell.
Bársony István Fotó: mfa.kfki.hu
A napelemek, más néven fényelektromos vagy fotovillamos berendezések elektronok áramlásává, azaz villamos árammá alakítják a napenergiát. Ez az energia persze csak akkor képződik, amikor süt a nap, vagyis az esti, éjszakai csúcsfogyasztás és az energia-előállítás nem feltétlenül esik egybe. A napelemekkel termelt energiát tehát tárolni kell, amire két lehetőség van: a helyszínen akkumulátorokban vagy egy nagy elosztóhálózat tárolóiban. Ez utóbbi révén meg lehet oldani a nagy területen történő elosztást és energiatárolást, hiszen a fölös energiával például vizet pumpálnak egy magasabban fekvő víztározóba, így a víznek megnő a potenciális energiája. Hazánkban azonban erre jelenleg nincs lehetőség, jobbára hiányoznak a szükséges technikai feltételek.
hvg.hu: Úgy tűnik, más feltételek is hiányoznak. Hol tartunk pillanatnyilag a napenergia hasznosításában?
B.I.: Magyarország kiváló klimatikus adottságai ellenére sereghajtó a napenergia hasznosítása terén. A hazai piac a szó szoros értelmében mérhetetlenül kicsi. A mai magyar fotovillamos kapacitás 1 megawattnyi, valamelyest nőtt tavalyhoz képest, de a napenergia termelés így is kevesebb a teljes megújuló energiaforrásból származó, "zöldáram termelés" fél százalékánál. Kétségtelen, a napelemek illetve a vízmelegítésre használt napkollektorok beszerzési ára igen tetemes, egy-egy háztartási installáció az egy millió forintos határt súrolja, 6-8 év a befektetés átlagos megtérülési ideje.
Napkollektorral az éves melegvíz-felhasználás 60-70 százalékát fedezni lehet Fotó: geo-line.hu
Nálunk, ha a beruházás öt éven belül nem térül meg, az emberek általában nem vállalkoznak efféle befektetésre. Itt kellene belépnie az államnak, a hatósági előírások módosításával: bizonyos értékhatár felett, el lehetne rendelni napelemek telepítését, erre adhatnának adókedvezményeket, kamattámogatást, a házszigetelésekhez hasonlóan segíthetnék ezt a fajta energiatakarékos megoldást. Új középületek építésénél az engedélyt napelemek beépítéséhez kellene kötni.
Úgy látjuk, a Széchenyi-tervben van hajlandóság arra, hogy ne kezeljék ilyen mostohán ezt a területet. Az ipari szereplők szerint is jók az adottságaink, hatalmas a belső potenciál, a rendszerstabilitást talán még az sem veszélyeztetné, ha több száz megawattnyi, napenergiából nyert kapacitást kötnének a villamoshálózatra.
hvg.hu: A Széchenyi-terv azonban legfőképp a biomasszát támogatja mint megújuló energiaforrást.
B.I.: Ez a mi nagy szívfájdalmunk. Tudatosítani kell, hogy a biomassza égetési folyamat, ami széndioxidot termel. A biomassza-hasznosítás támogatói erre azzal érvelnek, hogy a növények előzőleg ezt a fotoszintézis során már beépítették a biomasszába, tehát ez csak visszabocsátja a kivont széndioxidot. Igen, csakhogy a napelem harminc-negyven éves élettartama során egy grammnyi széndioxidot sem termel. A biomassza ugyanúgy konzervenergia, mint a kőolaj vagy a kőszén, melyeknél a széndioxid korlátlan felszabadítása akár fel is billentheti a kényes ökológiai egyensúlyt, ami a Földön évmilliók során kialakult.
hvg.hu: Ha a megújuló energiaforrásokat együtt nézzük, hol áll ma Magyarország az EU többi országához képest?
B.I.: Igazodunk az Európai Unió elvárásaihoz, jobbára a megfelelési kényszer uralkodik. Az EU irányelvei szerint tíz éven belül a teljes energiafelhasználás 20 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezni, és egyidejűleg 20 százalékkal csökkenteni kell a széndioxid kibocsátást. Magyarország energiafelhasználása 2009-ben 1150 petajoule (PJ) volt, amiből 5,6 százalék, azaz 65 PJ volt megújuló energia. 2020-ra a tervezett energiafelhasználás 1050 PJ-ra csökken, amiből 13 százalékot, azaz 135 poetajoule-t kellene megújuló forrásból termelni. A megújuló forrásból nyert elektromos energia területén a 2010-es kötelező minimumot teljesítettük, bár a Magyarország számára előírt 3,6 százalékos részarány a legkisebb volt az EU tagországok között.
hvg.hu: Visszatérve a napenergia hasznosításához, mi a helyzet nemzetközi téren?
B.I.: A napelem-gyártás jelenleg a világ legdinamikusabban fejlődő iparága. Az elmúlt öt évben évente 45 százalékos piacnövekedés volt tapasztalható, 2009-ben a piaci forgalom már elérte a 22 milliárd eurót. Jellemzően a napenergia hasznosítása terén azon országok cégei válnak meghatározó szereplővé ahol átgondolt, hosszú távú támogatási stratégia lépett életbe a teljes vertikum mentén: a gépgyártás- és technológia, a modulgyártás, a rendszerintegráció és energiatermelésben a K+F támogatás, a beruházási kedvezmények és a visszavásárlási tarifa összehangolt kialakításával.
Napfarm Kaliforniában. A központi toronyban lévő gőzturbina éjszaka is termel áramot. Fotó: alternativenergia.hu
Európában Németország nagyhatalom ezen a téren. Ők hamar felébredtek, kialakították a megfelelő kutatási hátteret, majd átállították a félvezető iparuknak egy részét napelemek gyártására, és létrehozták a termelt napenergia államilag támogatott, magas áron történő visszavásárlásának rendszerét. Nem utolsó sorban pedig azt az oktatási mechanizmust, amivel már az óvodában a gyerekek fejébe vésik, hogy ez tiszta energia, nem szennyezi a környezetet, az iskolában megtanítják, mi mindent lehet ezzel kezdeni.
Gyorsan jön föl Spanyolország is. Általában a mediterrán országokban a napenergia hasznosításnak nagy kultúrája van. Érdekes módon a skandinávok is sokat áldoznak erre kutatási téren, annak ellenére, hogy ott a napsugárzás összehasonlíthatatlanul gyengébb, mint például nálunk. Hazánkban Szeged környékén már szinte a spanyolokéval vetekedő besugárzási adatokat mérnek. Románia és Bulgária is elkezdte a napelemek nagyléptékű telepítését. Valamennyi velünk összehasonlítható országban az éves növekedés az utóbbi években száz százalék feletti volt.
hvg.hu: Miért maradtunk így le?
B.I.: Az ország nem készült fel a változásra, holott komoly műszaki adottságaink vannak. Színvonalas a szakirányú felsőfokú képzésünk, komoly kutatási hátterünk és tapasztalatunk van, és működnek hazai napelem-gyártó berendezéseket gyártó cégek. Ezeket a napelemgyárakat kulcsra kész módon Ázsiába szállítják. Az ázsiaiak felismerték, hogy fel kell futtatni ezt a területet akkor is, ha pillanatnyilag még nincs hazai felvevőpiacuk. Legfeljebb amíg nem alakul ki a fizetőképes kereslet, addig Európában adják el a terméket, amit a magyarok által gyártott kínai, thaiföldi gyárakban készítenek. Magyarországon ez nem létezik, mert mi sajnos nem vagyunk képesek rendszerben gondolkozni. Nyolc éve meglátogattam az E-on cég napelem-erőművét München mellett – büszkén mutatták be a mintegy száz bajor iskolákban telepített napelemoktatási moduljukat. A hazánkban is domináló energiaszolgáltatóról van szó. Mikor itthon próbáltunk hasonló modellt kezdeményezni, ugyanaz a szolgáltató szóba se állt velünk, mondván, ez nem Németország. Mentségükre legyen mondva, hogy saját kormányzatunk sem volt partner egy ilyen kezdeményezésben.
A gáz és az olaj gyakorlatilag politikai függőséget indukál, és a gazdasági függés egyértelmű politikai befolyásolási lehetőséget hordoz magában: 20-25 évvel ezelőtt Magyarország a saját energiafelhasználását tekintve majdnem önellátó volt, most közel 80 százalékban importra szorulunk. A napelemekhez viszont nem kell odaszállítani a "tüzelőanyagot", nem bocsát ki széndioxidot, nem környezetszennyező, nem csinál zajt. Ennél tisztább dolgot nem lehet elképzelni. Akkor miért nem próbáljuk meg ezt is hasznosítani? Húsz éves mulasztást kellene pótolni, erre a gazdasági válság időszaka nem a legjobb kezdési időszak, de azért lenne lehetőség a magyar K+F és ipar belépésére, munkahelyteremtésre. | Vélemény: A nap süt, de oda sem bagózunk | Napelemek telepítésével a magyar villamosenergia-fogyasztás többszöröse is fedezhető lenne – állítja a mintegy 50 céget, kutatóintézetet összefogó Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) nemrég közzétett jelentésében. Mennyire megalapozott ez az állítás, hol tart Magyarországon a napenergia hasznosítása? – kérdeztük Bársony Istvánt, a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének igazgatóját, az oktatást, kutatást és innovációt egyaránt felkaroló platform szakmai vezetőjét. | [
"napenergia",
"Fürjes Judit",
"megújuló energiaforrások",
"magyar energiapolitika",
"Bársony István",
"MNTP"
] | 0 | http://hvg.hu/Tudomany/20100913_napelem_barsony_energia | null | true | 0 | 0 | null |
Jövedéki ellenőrzéskor 1600 liter igazolatlan származású pálinkát találtak egy szeszfőzdében a pénzügyőrök – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szombaton.
A közlemény szerint a megközelítőleg 5 millió forint értékű szeszt Győr-Moson-Sopron megye egyik településén, egy szeszfőzde mögötti raktárban találták. A bérfőzést végző üzem vezetője többféle származási igazolvánnyal akarta igazolni a jövedéki termékek származását, ám egyik sem felelt meg a valóságnak.
A pénzügyőrök az 1600 liter adózatlan pálinkát lefoglalták. A kiszabott bírságok összege meghaladja a 15 millió forintot – áll a közleményben.
(MTI) | 1600 liter pálinkára csapott le a NAV | Az adózatlan szesz értéke 5 millió forint. | [] | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/2016/02/13/1600-liter-palinkara-csapott-le-a-nav | 2016-02-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Senki nem akar kitelepülésen óvónői állást vállalni, pedig még lakást is adnának sok faluban. Van olyan település, ahol már szabadságra sem tud menni az óvónő, mert egyedül felügyel három falu gyermekeire. Pedig egyre többen végeznek a szakon, de inkább külföldre mennek.
Hónapok óta szeretnének óvónőt felvenni a Somogy megyei Mikén, mert az óvónő egyedül van, nem tud szabadságra menni – írja a sonline.hu. Három pici település gyermekeivel foglalkozik, összesen húszan járnak a mikei oviba.
A lap megkérdezte a negyven éve a pályán levő óvónőt, aki elmondta, hogy nem szívesen jönnek dolgozni a falvakba, mert senki nem szeret naponta órákat utazni.
Másfelől pedig ő úgy tapasztalja, hogy többen attól is tartanak, hogy a falvakban élő gyermekek nehezebben kezelhetők, pedig a szakember szerint ez nem igaz.
Egy másik Somogyi településen, Gigén, éppen most avattak új óvodát, de a vezető is negyven kilométerről jár el a faluba dolgozni. Szeptembertől az önkormányzat szeretne még egy munkatársat, de a jelenlegi körülmények között erre nem sok kilátás van.
A lap munkatársa annak is utána nézett, hogy jelenleg 760 óvónői állást hirdettek meg, a legtöbb szakembert a falusi óvodák keresik. Pedig az idén összesen 4691 diák jelentkezet óvoda pedagógusnak, tehát népszerű a szakirány. Ráadásul, az idén 1379 –en diplomáztak a szakon és 906 óvónő ment nyugdíjba, tehát éppen pótolhatnák az idősebb kollégákat, de a legtöbben inkább bébiszitternek állnak külföldön. | Gazdaság: Nincs óvónő a falvakban, aki megmaradt, az szabadságra nem tud menni | Senki nem akar kitelepülésen óvónői állást vállalni, pedig még lakást is adnának sok faluban. Van olyan település, ahol már szabadságra sem tud menni az óvónő, mert egyedül felügyel három falu gyermekeire. Pedig egyre többen végeznek a szakon, de inkább külföldre mennek. | [] | 0 | http://hvg.hu/gazdasag/20180717_Nincs_ovono_a_falvakban_aki_megmaradt_az_szabadsagra_nem_tud_menni | 2018-07-18 06:45:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Fábry Kornél püspök szerint könnyű mások felett ítélkezni, azonban nem helyes. A püspök Tóth Gabi válásáról úgy nyilatkozott, nem ítélkezik, inkább a megbocsátásra koncentrál. Hozzátette, szívesen látná az énekesnőt egy teára.
Az utóbbi hetekben Tóth Gabi válási botrányától volt hangos a média. A hír bejelentése óta szinte az egész ország élcelődik a magát kereszténynek tituláló Tóth Gabi énekesen. Az Index nemrég készített interjút Fábry Kornél püspökkel, aki többek között úgy nyilatkozott lapunknak, hogy szívesen látná Tóth Gabit egy teára.
Szeretettel látnám egy teára, és meghallgatnám őt. Egyébként nagyon könnyű mások felett ítélkezni. Ezt az emberek gyakran a saját hibáik elfedésére teszik. A papi jelmondatom: Legyetek tehát irgalmasok!
- mondta Fábry Kornél.
A püspök arról is beszélt, egy megingott házasság még nem menthetetlen. "Volt olyan házasság, ahol kicsit megingott a kapcsolat. Elvittem őket négy gyerekkel Franciaországba és Olaszországba egy kisbusszal. Olyan jól sikerült a "párterápia", hogy utána még két gyerekük született" - mondta.
SENKI FÖLÖTT NEM ÍTÉLKEZEM, MERT NEM ERRE KAPTAM FELHATALMAZÁST, HANEM A FELOLDOZÁSRA, A MEGBOCSÁTÁSRA
- jelentette ki a püspök.
Hat év után jelentette be válását Krausz Gábor és Tóth Gabi
Ahogy azt az Indexen is megírtuk, Krausz Gábor séf, Tóth Gabi férje egy Facebook-bejegyzésben osztotta meg a hírt, hogy hat év után elválnak egymástól az énekesnővel. A sztárpár 2019-ben kötötte össze életét, és még az év decemberében megszületett gyermekük, Hannaróza is.
Sok jel utal arra, hogy Tóth Gabi állítólagos új párjával, a Fricska táncegyüttes tagjával, Papp Máté Bencével éli hétköznapjait. A párost egy fideszes eseményen kapták lencsevégre. Krausz Gábor időközben magához költöztette közös lányukat, majd Tóth Gabi nevet változtatott.
Az énekesnő legutóbbi koncertje elején szót ejtett a válásáról, valamint elárulta, hogy az elmúlt nehéz időszakban a rajongóiból merített erőt.
Sok támadást kapok, amiért merek önmagam lenni, merek szabadon szeretni és felvállalni magam
- mondta Tóth Gabi. | Fábry Kornél püspök: Nagyon könnyű Tóth Gabi felett ítélkezni | Fábry Kornél püspök: Nagyon könnyű Tóth Gabi felett ítélkezni - „A papi jelmondatom: Legyetek tehát irgalmasok!” – mondta. | [
""
] | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/21/fabry-kornel-puspok-toth-gabi-valas-keresztenyseg | 2023. 08. 21. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Nem tudom, Lázár János hisz-e szellemekben, de van egy olyan csöndes érzésem, hogy nem véletlenül akarja mielőbb leradírozni a föld színéről a Magyar Rádió évszázados épületegyüttesét. Gondoljanak csak bele, milyen érzés lehet belépnie a kihalt terekbe, ahol a pergő festék és a megrepedt ablaküveg is azt susogja: "Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon..."
Na jó, csak viccelek, de addig stimmel, hogy nem véletlenül akarja eltakarítani a Pest hajdani kertes palotanegyedében álló komplexumot az útból. Amióta az EU megunta, hogy a NER-válogatott zsebét tömje, elég idegesen toporognak a milliárdok számlázásához szoktatott építőipari szakoligarchák, hogy mi lesz már, mikor lehet végre önteni a betont.
Persze, persze, borzasztó fontos a katolikus felsőoktatás is. különösen, hogy a református egyetem már elfoglalt néhány formás palotát itt, a Józsefváros szívében, ideje hát felzárkózni. De ennél egy vonásnyit még fontosabb, hogy a bontás igen jó üzlet, ahogy a tervezés is (különösen a sokkörös újra és újra áttervezés), és ki tudja, talán egyszer tényleg lehet majd építeni is. Legalábbis ne zárjuk ki ezt a lehetőséget, mert bár Lázár János Budapesten eddig a projektek elkaszálásában jeleskedett, az egyház egyeteme mégiscsak más.
De ne szaladjunk ennyire előre, most bontani kell, mindenáron. Ilyenkor nem számít semmi, sem a páratlan építészeti értékek - mondjuk az egyedülálló stúdió vagy a legendás Pagoda -, sem a józan ész - teszem azt az irodává alakított, jó állapotú lakóházak, amelyekben például lakni lehetne. Ilyenkor jön el a kreativitás ideje: vegyünk néhány utcát, ahol a kamionjaink csörömpölnek majd hónapokon át, és a kezelésüket tegyük át a helyi önkormányzattól a hajdú-bihari kormányhivatalhoz. Aztán szemüveges barátaim, civilek és ellenzékiek, ti meg vigyázzatok, mert a végén még el is gázolunk. | Bontási düh | Nem tudom, Lázár János hisz-e szellemekben, de van egy olyan csöndes érzésem, hogy nem véletlenül akarja mielőbb leradírozni a föld színéről a Magyar Rádió évszázados épületegyüttesét. Gondoljanak csak bele, milyen érzés lehet belépnie a kihalt terekbe, ahol a pergő festék és a megrepedt ablaküveg is azt susogja: "Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon..." | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3248944_bontasi-duh | null | true | null | null | Népszava |
A magyar kormány támogatásával épült egy szolgáltató központ jellegű, rendelőt, önkormányzati hivatalokat és postát magába foglaló létesítmény Ukrajna Kijev megyei Synyak településén - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szombaton az MTI-vel.
A tárca tájékoztatása szerint az átadáson Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára elmondta, a beruházás 2 millió euróból, 800 millió forintból valósult meg viszonylag rövid idő alatt, ez egy mintaprojekt lehetne akár hazai viszonyok között is - fogalmazott. | 800 milliós magyar támogatásból épült egy faluház Ukrajnában | Magyar Levente dicsekedett el vele. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2024/10/20/800-millios-magyar-tamogatasbol-epult-egy-faluhaz-ukrajnaban | null | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.