text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az Olympus tavaly márciusban leplezte le a Stylus SH-1 típusjelzésű készüléket, mely a világ első öttengelyű optikai képstabilizátoros kompakt digitális fényképezőgépe volt, és amely a Stylus SH-2 “személyében" most megkapta az utódját.
Az Olympus Stylus SH-2 legfontosabb újdonsága, hogy a haladó fotósok már nemcsak JPEG, hanem akár RAW formátumban is rögzíthetik felvételeiket, ezenkívül pedig megjelent a vadonatúj Nightscape és Live Composite üzemmód, melyek révén rendkívül gyenge megvilágítás mellett is kiváló fotók készíthetők. Az öttengelyű képstabilizátor távol tartja a bemozdulás okozta elmosódást akár mozgás közben is – a könnyű gépeket nehéz stabilan tartani, ráadásul a 24x-es zoom objektív tudását kihasználni is csak a lehető legkevesebb mozgás mellett lehetséges, az SH-2 viszont megoldja ezt a problémát. A hagyományos rendszerek csak a oldalirányú elmozdulás és a billentés hatását tudják csökkenteni, ráadásul eléggé korlátozottan. Az Olympus rendszere azonban mind az ötféle elmozdulás típust ki tudja küszöbölni, például a könnyű gépeknél, állvány használata nélkül előforduló, objektívtengely körüli elfordulást, vagy az oldalirányú remegést, mely a makró felvételek esetén elég gyakori.
A 109x63x42 milliméter méretű, illetve 271 gramm tömegű újdonság “lelke" egy 1/2,3 colos mérettel rendelkező BSI-CMOS szenzor, mely 16 megapixeles felbontással rendelkezik. A TruePic VII processzoros készülék fényérzékenysége ISO1025 és ISO6400 között állítható, a maximális felbontás 4608×3456 képpont, a leghosszabb záridő pedig 1/2000 másodperc. Elöl egy 25-600 milliméteres gyújtótávolságú, f3-6,9 fényerejű objektívet, hátul pedig egy 3 colos és 460 ezer pixeles érintőkijelzőt találunk. Ezenkívül említést érdemel még a 3 centiméteres makró közelpont, a 12 fps sebességű sorozatfelvevő, a Full HD (60 fps) videófelvevő, a microHDMI kimenet, illetve a Wi-Fi támogatás. Videófelvétel közben egyébként bármikor fotózhatunk, akár RAW formátumban is. A fekete, fehér és ezüst színváltozatokban készülő, bőrhatású borítást kapott Olympus Stylus SH-2 március közepétől lesz kapható, a készülék hivatalos hazai listaára 99990 forint. | Szemrevaló retro fényképezőgép az Olympustól | A japán gyártó legfrissebb utazózoom készüléke immár RAW támogatással is fel van vértezve. | [
"fényképezőgép",
"megapixel",
"olympus",
"retró",
"technet",
"travel",
"zoom"
] | 0 | http://24.hu/tech/2015/03/11/szemrevalo-retro-fenykepezogep-az-olympustol | 2015-03-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nem marad munka nélkül az országgyűlési mandátumát elveszítő Fekete-Győr András, akit a bíróság múlt héten jogerősen elítélt , amiért 2018-ban egy tüntetésen rendőröket dobott meg füstgránáttal.
Az ítélet után a Momentum korábbi elnöke közölte: a párt alapítványának elnökeként folytatja kormánybuktató munkáját, mégpedig a varsói modell importálásával . A Tűzfalcsoport górcső alá vette az Indítsuk be Magyarországot Alapítványt, és
nem meglepő módon külföldi támogatókra, megemelt alkalmazotti létszámra, valamint kifizetésekre bukkantak.
Az alapítvány 2023-as beszámolójából többek között kiderült, hogy 2022-ről 2023-ra két főről tizenkettőre nőtt az alkalmazotti létszáma.
A központi költségvetésből 193 millió forintot kaptak, a magyar adófizetőktől. És meglepő módon ebből 90 millió forintot "személyi jellegű ráfordításként" számoltak el. Ebből a vezető tisztségviselők kilencmillió forintnyi összeget kaptak, ami az előző évben "csak" hatmillió forint volt. Az éves beszámolóban van egy táblázat a "ráfordításokról", amely jól illusztrálja, hogy a momentumosok nem szűkmarkúak magukkal, ha az állami pénzeket kell elkölteni.
Jól látható a majdnem 400 százalékos növekmény, ami a személyi jellegű ráfordításokat illeti
- olvasható a Tűzfalcsoport elemzésében. Mint írták, az alapítvány weboldalán található egy szekció, ahol részben megismerhető, kik támogatják a Momentum alapítványát.
Nem meglepő módon holland és német cégek, valamint alapítványok is szerepelnek a listán.
Ilyen például a holland Mraf van Eeuwijk, MW DJC Meenhors, amely ezer euróval járult hozzá, valamint a szintén holland De Haya van Somerenstichting, amely kilencezer eurós támogatást adott. Emellett a német Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheitis szerepel a támogatók között 6500 eurós adományával - olvasható az elemzésben.
? Fekete-Győr Andrásnak zsíros állása lesz a külföldről is megtolt pártalapítványnál
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom korábbi elnöke ellen 2022-ben bírósági eljárás indult a 2018-as tüntetések kapcsán. Az ellene felhozott vádak között szerepelt, hogy rendőröket dobott... pic.twitter.com/FcCr2CUEZd
Borítókép: Fekete-Győr András a Kossuth téren (Forrás: Facebook) | Külföldi támogatásokkal kitömött alapítvány élén váltana kormányt Fekete-Győr András | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/kulfoldi-tamogatasokkal-kitomott-alapitvany-elen-valtana-kormanyt-fekete-gyor-andras | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke az a Szöllősi György, aki egyrészt körberepüli a világot az adófizetők pénzén mint a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint az amerikaiak által el nem ismert focidiplomata, emellett pedig az államosított Nemzeti Sport főszerkesztője.
A Magyar Sportújságírók Szövetsége százmilliós támogatást kap az államtól.Ehhez képest - ahogy azt a KMonitor kiemelte - a vizsgált szervezetek közül náluk találta a legtöbb problémát az Állami Számvevőszék.
A szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván, olyan összegeket is elszámolt, amik belső nyilvántartásukban nem tartoztak a támogatási programhoz;
A 2021. és a 2022. évi egyszerűsített éves beszámolói részeként kiegészítő mellékletet nem készített, a 2022. évi közhasznúsági melléklet nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak;
Ezzel lényegében a könyvvezetésben és a beszámolóban sem volt megállapítható megfelelően, hogy a kapott és ellenőrzött támogatás a központi költségvetésből érkezett. | Talált néhány nem is annyira apró hiányosságot az Állami Számvevőszék Szöllősi György szervezetének ellenőrzésekor | Irgumburgum. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/23/talalt-nehany-nem-is-annyira-apro-hianyossagot-az-allami-szamvevoszek-szollosi-gyorgy-szervezetenek-ellenorzesekor?fbclid=IwAR0kvEzz5mfrPj4jDIdJP0P-aV6qo6c4W5Dm-4lxsKWWWbkvjM | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A segélyszervezet az MTI-nek küldött közleményében azt írta, a pénzügyi tudatosság fejlesztése és a tudatos öngondoskodás kiemelten fontos az életminőség javításában, különösen azokban a társadalmi csoportokban, ahol - ha a felnőtteknek van is saját jövedelmük - nem megfelelő az anyagi biztonság.
Emlékeztettek arra, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident Pénzügyi Zrt. együttműködése már korábban kezdődött, most pedig stratégiai partnerséget kötöttek.
Idézték Boczán Viktort, a cég vezérigazgatóját, aki arról beszélt, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok felzárkózásában kívánnak segíteni azzal is, hogy újra láthatóvá teszik őket a pénzügyi szolgáltatások piacán, de ennek feltétele, hogy tudást adjanak át számukra és növeljék pénzügyi tudatosságukat.
Asegélyszervezetés a társaság 2023-ban nyolc településen indított el pénzügyi tudatosságot elősegítő képzést, amelyet 2024-től további tíz helyszínnel bővítenek, a többségében alacsony iskolázottságú és jövedelmű társadalmi csoportok tagjai így olyan súlyos helyzeteket is elkerülhetnek, mint amilyen az adósságspirál.
Első lépésként
a Provident munkatársai képzést tartottak a legfontosabb pénzügyi alapismeretekről, a többi között az adózás, a felelős hitelfelvétel, a megtakarítás és a családi költségvetés témakörében az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársainak, akik ezt követően az érintett társadalmi csoportok számára szervezett helyi oktatási programok alkalmával adják át a megszerzett tudást.
A stratégiai együttműködés keretében folytatódik a "Tudatos élet - lépésről lépésre" kezdeményezés is, ebben a családok átmeneti, a segélyszervezet által fenntartott otthonában élők pályázhatnak támogatásra azért, hogy újra önálló életet tudjanak élni.
A Provident támogatásával kiterjesztik két újabb településre, Novajidrányra és Vizsolyra a jelenleg 11 észak-magyarországi településen működő Kiskert programot, amelyben a résztvevők a saját maguk által termesztett zöldségekkel és gyümölcsökkel tudják növelni a családi megtakarítást.
Idézték Lehel Lászlót, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatóját is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszerzett tudással biztosabb alapot, jobb egzisztenciát képesek teremteni maguknak a rászoruló családok. | Stratégiai partnerség | Bővíti együttműködését és a jövőben stratégiai partnerként dolgozik együtt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident Pénzügyi Zrt. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/10/strategiai-partner-okumenikus-segelyszervezet-provident | null | true | null | null | BAMA |
"Mindenkinek megvolt a megfelelő végzettsége, mindenkinek megvolt a közigazgatási szakvizsgája, doktori diplomája, a pénzügyeseknek megfelelő végzettsége. Tehát gyakorlatilag volt egy jól felállított hivatal, ami 5-6 főből állt. Szeptemberben két dolgozónk ment nyugdíjba, a többiekre pedig az új polgármester úr nem tartott igényt. Egyetlen egy alkalommal sem kereste meg őket személyesen és a választási kampányban folyamatosan azt hangoztatta, hogy itt változásra van szükség" - nyilatkozta az ATV híradónak Verbói Gábor, leköszönő polgármester.
Az új polgármester a fiatalok támogatásáról, őket érintő programok tervezéséről és új betonüzem létesítéséről beszélt.
Sokként ért, hogy üres irodákat találtam mindenhol, azon vagyunk, hogy minden posztra megtaláljuk a megfelelő munkaerőt, és ez folyamatban van - mondta Rácz Roland, új polgármester.
A korábbi polgármestert 34 év után nem választották újra. A helyi romák szerint a munkatársak nem véletlenül mondtak fel. Véleményük szerint eddig ők háttérbe voltak szorítva. Szerintük most más világ lesz. | Felmondott a polgármesteri hivatal minden dolgozója | Nógrádmegyeren nem kívántak az új polgármesterrel együtt dolgozni. A település most megválasztott vezetőjét meglepte, hogy üres irodákat talált, de azt is beismerte, hogy a megválasztása után egyszer sem próbált velük beszélni, ráadásul a kampányban is a jól képzett dolgozók cseréjét helyezte kilátásba. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/felmondott-a-polgarmesteri-hivatal-minden-dolgozoja/438424 | null | true | null | null | Hírklikk |
Baromfibűnözés: tíz embert fogott meg az adóhatóság | Másfélmilliárdos történetről van szó. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/440591-baromfibunozes--tiz-embert-fogott-meg-az-adohatosag | 2016-12-15 19:34:00 | true | null | null | Figyelő |
|
Kiestünk, de az élet nem állt meg a kézi-vb-n
Norvégia 31-25-re legyőzte a társházigazda Németországot a világbajnokság második elődöntőjében, Hamburgban.
A németek 6-5-nél vezettek utoljára, de ezt követően még rendkívül szoros volt az állás. Hatékonyabb támadójátékának és kemény védekezésének köszönhetően a norvég csapat a 37. percben már négy találattal jobban állt, és bár a hazaiak az időkérésüket követően némileg felzárkóztak, a rendkívül taktikusan kézilabdázó skandinávokkal szemben nem volt esélyük az egyenlítésre.
A mezőny legeredményesebb játékosa a német Uwe Gensheimer és a norvég Magnus Röd volt egyaránt hét góllal.
A norvégok a másik társházigazdával, Dániával találkoznak a herningi döntőben. A két csapat a csoportkörben is megmérkőzött egymással, akkor 30-26-ra a dánok győztek.
A dánok a negyedik vb-döntőjükre készülnek, a norvégok a két évvel ezelőtti finálé után a másodikra, de győznie még egyik válogatottnak sem sikerült, vagyis vasárnap biztosan új világbajnokot avatnak. | Kialakult a férfi kézilabda-vb döntőjének párosítása | Nem lesz ott a francia válogatott, de a két házigazda közül így is csak egy játszhat az aranyéremért vasárnap. | [
"férfi kézilabda",
"férfi kézilabda világbajnokság",
"kézilabda",
"sport"
] | 0 | https://24.hu/sport/2019/01/25/kialakult-a-ferfi-kezilabda-vb-dontojenek-parositasa | 2019-01-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az ország egyetlen állami fenntartású alternatív iskolájába, egy budai elit általánosiskolába vitték Orbánék az unió Magyarországra látogató illetékeseit, akik szeptember végén-október elején látogattak Budapestre, ahol az iskolákért felelős főigazgatók találkozóját tartották a soros magyar EU-elnökség alkalmából. Ezt a Népszava úgy értékelte, hogy a Belügyminisztérium még csak nem is törekedett arra, hogy a magyarországi közoktatás valós állapotáról reális képet adjon.
"Magyarországnak, mint soros elnökségnek volt egy rendezvény, minden elnökség csinál ilyet. Egyfajta eszmecsere folyik ilyen esetekben" - mondta a Reggeli gyors keddi adásában Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója. "Ezt nem úgy kell felfogni, hogy jött valami vizsgálódelegáció, itt most az elnökséget adó tagállam mutatja be, mit tud. Most azt olvashatjuk, hogy a leghibátlanabbnak vélt intézményekbe vitték el a delegációt, mintha valamennyi oktatási intézmény így nézne ki." Épp ezért Arató szerint nem szegtek uniós szabályt, legfeljebb a megfelelő tájékoztatást nem tették lehetővé, nem általános képet adtak a magyar oktatási helyzetről. "Nem az lenne a cél, hogy egy falansztert mutassunk" - összegzett Arató.
Az oktatás azonban jelentős szempont amiatt is, hogy jelentős részben tagállami hatáskör. Amikor az oktatást a jogállamiság kapcsán vizsgálják, akkor már nem elégednek meg azzal, hogy a kormány képviselőit hallgatják meg. Olyan esetekben bevonják a civil és egyéb érdekvédelmi szervezeteket is. Amikor a magyar közállapotokról van szó, akkor már nemcsak az állami szereplőkkel találkoznak az uniós illetékesek, szélesebb körben és nem csak kormányzati illetékeseket bevonva vizsgálódnak.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | "Nem az lenne a cél, hogy falansztert mutassunk" | A soros elnökséget betöltő kormány gyakran szervez szakmai rendezvényt, ahol érthetően nem a legrosszabb helyzetben lévő intézményeit mutatja be, azonban Arató László szerint nem kell úgy tenni, mintha minden tökéletes lenne. A Klubrádió brüsszeli tudósítója azt is hozzátette, hogy a Budapesten megrendezett, az iskolákért felelős főigazgatók találkozójára nem olyan delegáció érkezett, amely feladata lenne átfogóan vizsgálódni. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/nem-az-lenne-a-cel-hogy-falansztert-mutassunk-147661 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A gyanúsított egy házban, de külön lakrészben élt az áldozat családjával.
A rendőrök emberölés megalapozott gyanúja miatt nyomoznak a 49 éves férfi ellen. Szombaton Káván, egy rendezvény helyszínén, előzetes szóváltás után egy helyi férfit késsel megsebesített.
A férfi a lecsófesztiválon nyakon szúrta ismerősét. A gyanúsított egy házban, de külön lakrészben élt a sértettel és annak családjával. A sértettel a kapcsolata nem volt felhőtlen, gyakran veszekedtek.
A szombati vita közben 8,5 centi pengehosszúságú késével többször a nyakán és fején megszúrta a sértettet, aki a sérülései miatt meghalt.
A kávai férfit a rendőrök a helyszínen elfogták, előállították, kihallgatták, majd őrizetbe vették.
A Pest Megyei Főügyészség azért indítványozta letartóztatását, mert a 15 évig terjedő szabadságvesztés miatt a férfi szökésétől és attól tartott, hogy szabadon védekezve újabb bűncselekményt követ el. A férfi letartóztatását az illetékes bíróság kedden elrendelte.
Kiemelt kép: police.hu | Letartóztatták a sógora torkát elvágó férfit | A gyanúsított egy házban, de külön lakrészben élt az áldozat családjával. | [
"bűnügy",
"káva",
"kávai gyilkosság",
"emberölés"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2018/08/14/letartoztattak-a-sogora-torkat-elvago-ferfit | 2018-08-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Pénzmosásért perelik Romániában a Lukoil vezetőit - Világgazdaság | Vádat emeltek Romániában a Lukoil egyik kőolaj-finomító vállalata, a ploiesti-i Petrotel és az orosz olajcég európai főrészvényese, a Hollandiában bejegyzett Lukoil Europe Holdings, illetve a cégcsoport több romániai vezetője ellen, akiket pénzmosással és hűtlen kezeléssel gyanúsítanak - közölte hétfőn a ploiesti-i ügyészség. | null | 1 | https://www.vg.hu/vallalatok/penzmosasert-perelik-romaniaban-a-lukoil-vezetoit-454947 | 2015-08-03 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
|
A lapban kedden megjelent interjúban Rigó Csaba Balázs tagadta, hogy a Spar ellen indított GVH-vizsgálat hatósági megtorlás lenne, és megjegyezte, hogy az általa vezetett szervezet úgynevezett utóvizsgálatot indított a Sparnál a cég több korábbi vállalása miatt.
Ahhoz nincs közünk, hogy lépésünk nagyjából egybeesett egy uniós bírósági döntéssel, amely éppenséggel a Spar egyik pere kapcsán tartalmazott a magyar államra nézve hátrányos döntést
- fogalmazott.
Felidézte, hogy az EU luxembourgi székhelyű bírósága szeptember 12-én közzétett ítélete szerint a magyar kormány megsértette az uniós jogot, amikor 2022-ben előírta, hogy a hazai boltok megfelelő mennyiségben tartsanak készleten ársapkás termékeket. A Spar ezt nem mindig tette meg, ezért 2023-ban megbírságolták, ami miatt a boltlánc pert indított Magyarországon.
Hozzátette, hogy a jogvita úgy került az unió bíróságához, hogy az eljáró hazai törvényszék kiküldte azt.
Rögzítem először is, hogy az ügyben a GVH semmilyen formában nem vett részt. Véleményem ugyanakkor nagyon is van róla. Mint azt korábban leszögeztem, az ársapkák bevezetése kemény beavatkozás volt a versenyviszonyokba, ilyen intézkedés pedig csak különleges körülmények között és kizárólag átmeneti jelleggel alkalmazható. A kormány akkor döntött az ársapkák mellett, amikor vágtató infláció volt, s garantálni kellett, hogy legalább az alapvető élelmiszerekhez hozzájuthassanak a fogyasztók megfizethető áron. Hús, cukor, tej, olaj, liszt és még sorolhatnám. A kormányzati döntés akkor - megítélésem szerint - helyes, szociálpolitikai szempontból érthető volt, és ami a legfontosabb, a magyar emberek érdekét szolgálta. Ezek után az elmarasztaló uniós ítéletről csak azt mondhatom: megalázták a magyar fogyasztókat, és nem csak őket, az állami fogyasztóvédelmi szakembereket is. Az uniós bíróság szerint ugyanis előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a legnehezebb, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez
- fejtette ki a versenyhivatal elnöke az interjúban.
Hangsúlyozta, hogy
a kormánynak, legyen szó bármely ország bármely kormányáról, felelőssége, hogy megvédje az ország lakosait a váratlan, súlyos következményekkel fenyegető gazdasági helyzetektől.
A cél eléréséhez az ársapka időszakos alkalmazása megfelelő eszköz volt
- tette hozzá.
Közölte azt is, hogy a Spart 2020-ban számos szabályszegésen érte a versenyhivatal:
a cég visszaélt jelentős piaci erejével a beszállítók kárára.
A GVH a jogsértés megállapítása mellett kötelezte a Spart vállalásainak teljesítésére, amely összesen 1,7 milliárd forint értékű intézkedéscsomagot tartalmazott, például azt, hogy a vállalat új, regionális beszállítói rendszert alakítson ki, növelje a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hozzon létre. Most azt vizsgálják, hogy a Spar maradéktalanul és határidőre teljesítette-e a vállalásában foglalt intézkedések megvalósítását - mondta Rigó Csaba.
Szólt arról is, hogy több nagy boltláncot is vizsgálnak, miután a nemzetgazdasági tárca augusztus végén megkereste a GVH-t. A minisztérium ugyanis azt tapasztalta, hogy
a kötelező akciózás kivezetése után a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre több alapvető terméknél, így a cukornál, a lisztnél és bizonyos típusú tejnél.
A kérdés az elnök szerint, hogy a láncok összehangoltan léptek-e, amikor adott esetben nyolcvan, de akár száz százalékkal növelték áraikat.
Ahhoz, hogy a helyzetet tisztázzuk, panaszeljárást indítottunk, így első körben igyekszünk minden fontos adatot beszerezni a kiskereskedelmi cégektől, s tüzetesen át is tekintjük azokat. Ezután döntjük el, hamarosan, hogy szükség van-e további lépésekre
- mondta.
Kérdésre kifejtette, hogy tavaly két gyorsított ágazati vizsgálatot végeztek el, az egyiket a tartós élelmiszerek, a másikat a tejtermékek piacán, és akkor azt állapították meg, hogy az infláció mögött részben egyes boltláncok megnövekedett nyereségéhsége is állt, amelynek a lakosság ki volt szolgáltatva.
Akkor azt is megfigyelték - folytatta -, hogy a közértek a hatósági áras élelmiszereken elszenvedett veszteségeiket más árura terítették szét, így fokozva az élelmiszer-inflációt.
Ma már nem kérdés, hanem tény, hogy tetten értük a profit hajtotta inflációt. Mostani vizsgálatunkban a korábban kötelezően olcsóbban kínált termékek mai áraira koncentrálunk
- fogalmazott.
Egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hozzáfogtak azoknak a hazai piacoknak az elemzéséhez, amelyeknél gyakran előfordult, hogy egy közbeszerzésen csak egy ajánlattevő indult, a kormány célja, hogy csökkentse az ilyen eljárások számát, ezt az uniós pénzek utalásának feltételeként el is várja az Európai Bizottság.
A Közbeszerzési Hatóság tényszerű kimutatásai szerint az elmúlt években csökkent az egyajánlatos közbeszerzések száma, tehát van előrelépés ezen a területen
- tette hozzá.
Rigó Csaba Balázs kitért arra is, hogy fontos kérdés az, hogy a mesterségesintelligencia-alapú technológiához milyen hozzáférése van a piaci szereplőknek. Akadnak-e olyan cégek, esetleg szektorok, amelyek nehezebben jutnak hozzá ehhez a technológiához, illetve megnézik a mesterséges intelligencia fogyasztóvédelmi vetületét is.
Összefoglalva: azt elemezzük, hogy mi a mesterséges intelligencia hatása a versenyre, a fogyasztókra és a vállalkozásokra, akár a nagyvállalkozásokra, akár a kisebbekre
- mondta. | Megalázták a magyarokat a Spar-ítélettel | Az uniós bíróság szerint előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a nehezebb helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez. Luxembourgban megalázták a magyarokat – vélekedett a Magyar Nemzetnek adott interjúban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az úgynevezett Spar-ítéletről. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-gazdasag/2024/09/unio-birosag-spar-itelet-reakcio-gvh-elnok | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Jürgen Roth német író régóta, számos könyben foglalkozik a szervezett bűnözés és a politika kapcsolatával, teszi mindezt különös figyelemmel Kelet-Európára. A “Schmutzige Demokratie" (Piszkos Demokrácia) címmel németül tavaly megjelent, Magyarországon is rendelhető új könyvében tekintélyuralmi rendszereket és a bennük burjánzó korrupciót mutatja be. Egy markáns példája erre Magyarország: a könyv 77-92. oldalán Dietmar Clodo egykori "bombagyáros", Pintér Sándor örökös belügyminiszter, és Szemjon Mogiljevics orosz maffiafőnök az 1990-es években kialakult kapcsolatát veszi górcső alá. A könyvfejezetet az Átlátszó fordításában, a szerző engedélyével teljes egészében közöljük, az eredeti szövegen az érintettel egyeztetve annyit változtatva, hogy az egyik Roth által megnevezett nyomozóhatósági forrásnak a magyar változatban csak a monogramját használjuk.
Amikor 1998-ban Orbán Viktor belügyminiszternek nevezte ki Pintért, egy parlamenti bizottság megállapította, hogy valószínűleg kapcsolatban állt a magyar alvilág magas rangú tagjaival. Közéjük tartozott állítólag a német Dietmar Clodo, a "bombagyáros" is.
2013. október 8-án a tekintélyes hetilap, a Heti Világgazdaság (HVG) az Együtt – Párbeszéd Magyarországért (Együtt-PM) ellenzéki párt Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatosan benyújtott írásbeli beadványáról számolt be. A beadvány említ olyan híreszteléseket, miszerint "Pintér Sándor a kilencvenes évek elején többször is találkozott olyan hírhedt bűnözőkkel, mint a bombagyárosként ismertté vált Dietmar Clodo".
A "híresztelések" egyik tanúja Clodo felesége, aki ténylegesen kijelentette, hogy 1997-ben Pintér, aki akkor még vállalkozó volt, több alkalommal is felkereste férjét. Az ezekkel a vádakkal kapcsolatos kihallgatása során Pintér kezdetben tagadta, hogy ismerné Clodót. "Azt hallottam, hogy állítólag négy-öt alkalommal találkoztunk, és közös üzleteink voltak. Én nem találkoztam sem négy, sem öt alkalommal Clodóval, és nem voltak közös üzleteink."
Pár nappal később a belügyminiszter ezt mondta: "Nem ismerem személyesen, az iratokból igen, hiszen korábban általánosan ismert szereplője volt a magyar alvilágnak. Felismertem egy hölgyet, aki az egyik üzleti tárgyaláson hűsítőket szolgált fel. Azt gondoltam, titkárnőként volt jelen a tárgyaláson. Később azután megtudtam, hogy a hölgy Dietmar Clodo felesége, ezért ki kell jelentenem: nem kizárt, hogy találkoztam Dietmar Clodóval. Hozzá kell tennem, hogy az üzleti tárgyalás során biztonsági cégének egyik termékét ismertem meg."
Dietmar Clodo másként adja elő a történteket. "Annak idején a moszkvai székhelyű, különleges biztonsági megoldásokat kínáló SAS vállalat tulajdonosa voltam. Az ajánlatban szerepelt egy izraeli termék, golyóálló üveg, amelynek másik oldaláról vissza lehetett lőni. A bemutatót egy speciális katonai terepen tartottam."
Nála volt az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának ajánlása. Története kalandosan hangzik. "Jöttek a rendőrségtől, a terrorelhárítástól és a katonaságtól is, hogy megnézzék a terméket. Mint ez ilyen alkalmakkor lenni szokott, a Kempinskiből hozattam a büfét. A büfé közepén, egy jégkupac tetején ott volt két doboz kaviár. Egyszer csak megérkezett egy civil, elővette az aktatáskáját, és beletette a két doboz kaviárt. Szóltam a titkárnőmnek: Éva, menj oda, és küldd ide hozzám."
Elmondása szerint ő volt Pintér Sándor, akit korábbi találkozókon is látott már. Dietmar Clodo azt is állítja, hogy a kilencvenes évek közepén Szemjon Mogiljevics megbízásából pénzes borítékokat adott át különböző személyeknek, köztük az akkori rendőrfőkapitánynak, Pintér Sándornak is. Erről számolt be a HVG is, és a kijelentést nem cáfolták meg. Dietmar Clodo így írja le Pintér Sándort, az akkori rendőrfőnököt: "A szememben ő egy volt a korrupt alakok közül, akiknek hasonló csomagokat kellett átadnom a kilencvenes évek közepén."
De mennyire hiteles ez a kijelentés?
Ki az a Saar-vidéki születésű Dietmar Clodo, aki Magyarországon a jelenlegi belügyminiszter ellen valló koronatanú lett? Megpróbáltunk utánajárni. Annyi biztos, hogy egy rendkívül színes személyiség, aki szoros kapcsolatban állt magas rangú magyarországi bűnözőkkel, legalábbis 1998-ig bezárólag.
A nyolcvanas évek elején a ma 65 éves Dietmar Clodo néhány évet Afganisztánban töltött, és akkoriban – nem tudni, kinek a megbízásából – támogatta az afgán mudzsáhidokat, különösen Gulbudin Hekmatyart a szovjet csapatok elleni harcban. Számos tapasztalatra tett szert, amikor a hetvenes évek elején zsoldosként Rhodéziában harcolt. Több forrás is igazolja, hogy több alkalommal találkozott többek között Osama Bin Ladennel, akit nagyon "nyugodt személyiségnek" nevezett. Kevésbé pozitívan nyilatkozott Ajman al-Zawahiriról, al-Káida második emberéről. "Szörnyű volt, amit a foglyokkal csináltak."
Nyelvi nehézségei nem voltak. Clodo nemcsak angolul, franciául, arabul, magyarul és németül beszél, hanem urdu és pastu nyelveken is. 1989-ben érkezett Magyarországra, ahol biztonsági vállalkozást alapított, és saját elmondása szerint a "független magyar Kereskedelmi- és Iparkamara" nemzetközi szekciójának vezetője lett.
Igaz ez? Az osztrák Die Presse című napilap 1990. augusztus 6-án cikket jelentetett meg róla. "‘Magyarország a lehetőségek tárháza’ – mondja Dietmar Clodo, a független magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője a Pressével folytatott beszélgetésben. ‘Az új cégek közül sajnos sokaknál gyorsan le is kell húzni a rolót, de a magyarok ezt könnyedén zsebre teszik’ – meséli Clodo, aki nemzetközi üzletemberként Budapesten vert tábort, és az új kereskedelmi kamara alkalmazásába került."
Szemjon Mogiljevicset Budapesten ismerte meg egy a frankfurti reptéren történt, sokatmondó eseményt követően. "Épp be akartam csekkolni, amikor egy izmos, vastag aranylánccal és Rolex órával felszerelkezett ember odalépett hozzám, és átölelt. Dimitrij volt az, akit csapatom elfogott Afganisztánban, és akinek segítettem megszökni. Örült a viszontlátásnak. Az üdvözlés után így szólt: ‘Szeretném bemutatni neked a nagybátyámat, Mihaszt.’"
Mihasz Szergej Mihajlov beceneve, ő volt a szolncevói bűnszervezet, az akkor legnagyobb orosz maffiaszervezet főnöke. "Két másik ember is volt vele. Remélem, hogy az üzlettársam nem lája őket – gondoltam. Pont olyan maffiózó kinézetük volt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, aranylánc stb. Dimitrij megkérdezte: ‘Mit csinálsz mostanában? Még mindig harcolsz?’ Nem, most Magyarországon élek. Budapesten. ‘Az hozzánk tartozik, a budapesti főnök hozzánk tartozik. Ismered Szevát? Meg kell ismerkedned vele! Ha bármire szükséged van Budapesten, elintézzük.’"
Szeva Szemjon Mogiljevics beceneve. "Néhány nappal később egy Bentley áll meg a házam előtt. ‘Szeva vár téged.’" A sofőr a Kempinskibe, a budapesti elitszállodába vitte. Clodo ott újra találkozott régi ismerősével, Dimitrijjel. Egy nagy asztalnál, nagydarab testőrökkel körülvéve, ült Szergej Mihajlov, Viktor Averin, aki szintén a szolncevói bűnszervezet vezetőségi tagja, és Szemjon Mogiljevics. Clodo így beszélt erről: "Elmondtam neki, hogy mivel is foglalkozom, és utána még többször találkoztunk."
Úgy tűnt, a Kempinski-beli találkozó után Mogiljevics és Clodo között szoros bizalmi kapcsolat alakult ki, már csak azért is, mert mindketten zsidó vallásúak voltak. És itt jönnek a képbe a bizonyos befolyásos embereknek átadott pénzekkel kapcsolatos vádak.
"‘Figyelj csak!’ – mondta Szeva egyik nap, ‘van egy-két ember, akik rendszeresen kapnak tőlem pénzt. Tudsz nekem segíteni a dolog intézésében? Nem akarom, hogy az orosz embereim megtudják, és a nem zsidókban nem bízom.’" Dietmar Clodo beleegyezett, hiszen a szolgáltatásáért, ahogy mondja: "igazán jó pénzt kapott." A Budapest, III. kerület, Meggy utca 19. alatti házának látogatóit mindig a szuterénben található könyvtárban fogadta. Clodo eskü alatt vallotta: "T. és Pintér is eljött hozzám, és megkapták tőlem a borítékot, amelyben általában 10 ezer márka volt".
Meddig tartottak a kifizetések? "1996-ig, utána már nem rajtam keresztül folytak. Ezek olyan emberek voltak, akik elintéztek ezt-azt Szevának. De hogy kik voltak azok, az engem egyáltalán nem érdekelt. Ha Szeva azt mondta nekem, adj nekik pénzt, én adtam. Teljesen mindegy volt, ki volt az. Az azonban nyilvánvaló volt számomra, hogy befolyásos emberek voltak."
Mogiljevics mindenesetre bebiztosította magát. "Szeva azt akarta, hogy legyen valami bizonyítéka az átadásról. A könyvtáramban, az egyik kötet mögé elrejtettem egy kamerát."
Ha Clodo állításai igazak, nemcsak Pintér Sándor és egy másik magas rangú rendőrtiszt részesült a pénzügyi juttatásokból. A beszélgetés során elmondta, kész ezeket az állításokat bármilyen bírósági eljárás keretében eskü alatt is megismételni. Hiszen Szeva barátja CD-re írta a pénzátadásokról készült felvételeket.
Kétszer küldtem e-mailt Pintér Sándornak, és kértem, hogy foglaljon állást Clodo vádjaival kapcsolatosan. "Clodo azt állítja, hogy találkozott Önnel 1996-ban és 1997-ben. Igaz ez? És ha igen, hol és milyen okból került sor a találkozókra? Clodo azt állítja, hogy különböző alkalmakkor (1995) pénzt adott át Önnek Szemjon Mogiljevics megbízásából a házában. Igaz ez az állítás, vagy hazugság? Clodo azt állítja, hogy Ön közös üzletre vonatkozó ajánlatott tett neki. Hozzá tud szólni ezekhez a vádakhoz?"
A Dietmar Clodo vádjainak megválaszolására vonatkozó felszólításra Pintér Sándor belügyminiszter nem válaszolt. A második alkalommal kért állásfoglalásra sem érkezett válasz. Dietmar Clodo azonban a rendelkezésemre álló, eskü alatt tett nyilatkozatával igazolja vádjait.
Még érdekesebbé válik az ügy egy további vád kapcsán. Dietmar Clodo elmondta nekem, hogy 1994 tavaszán, nem sokkal a parlamenti választások előtt pénzt adott át egy akkor még fiatal, ma már rendkívül komoly befolyással bíró magyar politikusnak is.
"Szeva tolmácsa egyszer közel egymillió márkát tartalmazó bőröndöt hozott nekem. Szeva azt mondta nekem, támogatás a választási kampányhoz. Egy fiatal fickó kapta, aki először nem akart eljönni a házamba. Azt mondtam neki: ‘Figyelj ide! Van itt egy bőröndnyi pénz. És én biztosan nem fogok vele az utcán szaladgálni. Ha tehát nem kéred, akkor megmondom Szevának, és majd elviszi a bőröndöt. Nekem mindegy.’ Végül egy idősebb úrral eljött hozzám, és elvitte a bőröndöt. Hogy ki volt az, az engem nem érdekelt."
Később megtudta, ki volt az. A HVG-nek adott egyik interjúban 2013 szeptemberében meg is nevezte a magas rangú kormánypolitikust. De az újság jogi megfontolásokból úgy döntött, nem írja le a politikus nevét. A magas rangú kormánypolitikus nem válaszolt a Dietmar Clodo vádjaival kapcsolatos kérdésre. A végső határidőt megjelölő megkeresés is megválaszolatlan maradt mind a politikus, mint a kormányiroda részéről.
Clodo ezzel szemben elmesélt nekem még egy kalandos történetet, amelyet azonban eskü alatt tett nyilatkozatában így adott elő: "1998 tavaszán budapesti lakásomban felkeresett Pintér Sándor és munkatársa, egy egykori rendőr alezredes. Koraeste volt. A beszélgetés során azt követelte, hogy 51 százalékos részesedést szerezhessen a vállalkozásomban. Fel voltam háborodva. Hogy jön ehhez, hiszen tudja, hogy Szevával dolgozom együtt. Vita alakult ki köztünk, és én pofon vágtam Pintért, majd kidobtam a házamból. A feleségem tanúja volt mindennek."
Dietmar Clodo budapesti félvilági felemelkedésének 1998. június 3-án hirtelen vége szakadt. A rendőrség felforgatta a házát, bilincsbe verték, és rács mögé került. Bűntársainál többek között tíz kilogramm robbanóanyagot, valamint 42 kilogramm robbanóanyag előállításához szükséges vegyszert, elektronikus gyújtószerkezeteket és távirányító berendezéseket foglaltak le. Szárnyra kapott maffiára mért súlyos csapás története. De tényleg az történt?
Clodót mindenesetre tíz év börtönre ítélték, méghozzá robbanóanyag és fegyver birtoklásának vádjával. A médiában "bombagyárosként" emlegették. A koronatanú Leonyid Sztecura rendőrségi informátor és Szemjon Mogiljevics maffiavezér biztonsági tanácsadója volt. "Gyújtószerkezetet kerestek a könyvtáramban, a vitrinben. Találtak egyet. És a bombák? Nekem nem volt szükségem bombagyártásra. Ha kellett volna, szerezhettem volna bármilyet magamnak, hiszen hozzáférésem volt a hadifelszerelésekhez. Miért lettem volna olyan hülye, hogy a házban tartsak?"
A bíróságot azonban nem győzték meg kijelentései, a bűnügyekben súlyosan érintett koronatanú szavahihetőbb volt a bíróság számára. Bartus László újságíró szerint egy csapdáról volt szó, és ártatlannak tartotta Dietmar Clodót. "Ki rendelte a Clodo őrizetbe vételéhez alapot szolgáltató bombát?" – tették fel évekkel később, 2012 augusztusában is a kérdést a kormányközeli Heti Válasz újságírói. "Ugyanis nyilvánvalóan ez a valaki mozgatta a háttérből az eseményeket."
A 70 éves férfi, akinek ezt tudnia kell, B. J. a kilencvenes években vezető szerepet töltött be gazdasági bűnügyeken dolgozó nyomozóhatóságokban. A mai napig meg van róla győződve, hogy a súlyos vád, mely szerint Clodo volt a budapesti alvilág veszélyes bombagyárosa, nemcsak hogy megalapozatlan volt, hanem Clodót csapdába csalták.
B. szerint: "A sok bombatámadás és a bombagyártás hátterében a valóságban egészen más valaki állt, név szerint Leonyid Sztecura", azaz a Dietmar Clodo elleni eljárás koronatanúja. "Nemcsak Szemjon Mogiljevics biztonsági főnöke volt, hanem szoros kapcsolatban állt a Papa becenévre hallgató rendőr alezredessel is." Ez utóbbi 1997-ig a magyar bűnügyi hatóság magas rangú nyomozója volt, és Dietmar Clodo szerint szintén pénzt fogadott el Mogiljevicstől.
B. J. 1998-ban korrupció vádjával nyomozott a "Papa" ellen. Szerinte nem kétséges, hogy a rendőri vezetéssel szoros kapcsolatban álló Leonyid Sztecura nemcsak számos bombatámadást szervezett, hanem ő rendezte be a robbanóanyag- és gyújtószerkezet-raktárat is. B. J. elmondása szerint csak Magyarországon legalább 25 gyilkossági megbízást adott, és veszélyesebb volt, mint maga a nagyfőnök, Mogiljevics, aki semmit sem tudott biztonsági főnökének gyilkos üzelmeiről.
"Letartóztatása után kihallgattam Dietmar Clodót, és megpróbáltam felderíteni a tényleges összefüggéseket és a valódi bombagyáros kilétét. De túl erős falakba ütköztem. Meg akarták akadályozni, hogy az igazi felelőst vonják felelősségre."
Megmutatom neki Clodo a jelenlegi belügyminiszter és a Mogiljevicstől egymillió márkát elfogadó magas rangú politikus ellen tett kijelentéseit. "Én magam is részt vettem az egész ügy kivizsgálásában, és többször is beszéltem Clodóval. Annak idején ugyanezeket a vádakat vetette az ügyészség előtt jegyzőkönyvbe Pintérrel és T.-vel szemben a Szemjon Mogiljevics megbízásában átadott pénzek kapcsán. Dietmar Clodo akkor meg is nevezte nekem azt a ma is vezető pozícióban lévő magyar politikust, akinek 1994-ben az egymillió márkát átadta. Ez a nyilatkozat még nem került írásban rögzítésre. Számomra azonban hihető volt a történet."
B. J. ezért nemcsak Sándor István, hanem Pintér és T. ellen is nyomozást akart folytatni. De az ügyet rövid időn belül elvették tőle. Elmondása szerint az indok az volt, hogy zsarolta K. W. német üzletembert, aki maga is kapcsolatban állt bűnözői csoportok egyes vezetőivel. A vádak később alaptalannak bizonyultak. B. ezt követően csalódottan nyugdíjba vonult, és azóta biztonsági tanácsadóként dolgozik.
K. W. néhány éve egy baden-württembergi kisvárosban lakik. A vele folytatott beszélgetés során elmondta, a vád, hogy B. J. őt zsarolta volna, "szimpla hazugság". Az időközben súlyosan megbetegedett férfi – finoman szólva is – mozgalmas életútra tekint vissza. Saját elmondása szerint a kilencvenes években baráti viszonyt ápolt többek között Prisztás Józseffel, a magyar alvilág egyik jelentős alakjával. K. W. állítja azt is, hogy ismer egy magas rangú rendőrfőnököt, akivel szintén a magyar maffiavezérhez, Szlávy Bulcsúhoz fűződő sokéves barátsága alapján került ismeretségbe. K. W. mondhatni a pénzügyi és befektetési tanácsadója volt. Ellenszolgáltatásként üzletei védelmet kaptak.
"Szlávy Bulcsú azt mondta nekem, amíg vannak barátok a rendőrségnél, nem lesz probléma. De később összetűzésbe került egy magas rangú rendőrtiszttel, és azt mondta, ‘ha kitálalok, neki annyi’". Szlávy Bulcsú azonban 1997-ben egyik napról a másikra eltűnt. Hét évvel később került elő újra egy garázsba bebetonozott holtteste.
Úgy látszik egy újabb olyan magyar maffiavezér volt, aki túl sokat tudott, és tartottak tőle, hogy terhelő kijelentéseket tehet a magyar rendőri vezetés és a maffia közötti személyes kapcsolatokról. Boross Tamást 1998. július 2-án Budapesten, a XII. kerületben egy autóba rejtett bomba ölte meg. A bomba robbanóanyaga a rendőrség bizonyítékraktárából származott.
A Magyarországon börtönben töltött idő alatt Dietmar Clodót váratlanul felkereste a stuttgarti tartományi bűnügyi hatóság (LKA) két tisztviselője. Nemzetközi jogsegélykérelem keretében az LKA egyik korrupt munkatársáról és annak a Cosa Nostrához fűződő viszonyáról akartak vele beszélni. A beszélgetésen a magyar belügyminisztérium egyik tisztviselője, az LKA két tisztviselője és egy tolmács volt jelen.
"Amikor elkezdtem beszélni a saját ügyemről, megszakadt a beszélgetés. Jogsegélykérelem ide vagy oda, a tisztviselők nem tehettek fel több kérdést. A belügyminisztérium embere azt mondta, államtitokról nem beszélhetünk. Így dolguk végezetlenül kellett visszatérjenek Németországba."
A német bűnügyi rendőrség annak idején Clodót felkereső tisztviselői megerősítették állításait. Elmondták azt is, hogy tökéletesen szavahihető volt. 1999-ben egy magyar televíziós stáb is felkereshette a börtönben, hogy interjút készítsen vele. Azonban ahogy a TV2 a "Naplóban" írta:
"Az interjúra sor került. Azonban amint kiderült, hogy Clodo korrupcióval és más bűntettekkel vádolt meg tisztségviselőket, a börtön igazgatója, Bökönyi István vezérőrnagy az utolsó pillanatban betiltotta a már összeállított összefoglaló anyag leadását a ‘Tények’-ben. A ‘Jó estét Magyarország!’-ban a nézők egy leegyeztetett változatot láthattak. A vitatott részeket kihagyták. Az adás gyártói nem értették, Clodo miért nem mondhatja ki a belügyminiszter nevét. Talán azért, mert a találkozásukkal kapcsolatos híresztelések kellemetlen napokat okoztak volna Pintér Sándornak."
A mai napig államtitoknak számít az olajmaffia körüli botrány is. Az olajmaffia a kilencvenes évek elején hajtotta végre bűntetteit korrupciós hálózat és szervezett bűnözés keretében – jellegzetes posztkommunista modell. A kilencvenes évek elején olcsó fűtőolajat adtak el drága dízelolajként, és 1993-ra kialakult a magyar alvilág legjövedelmezőbb üzletága. A politikai pártok majdnem minden tagja és a rendőrség vezetősége is érintett volt az ügyben.
Ezt nyilatkozta Nógrádi Zsolt, aki szintén az olajmaffia tagja volt, 2000 februárjában egy parlamenti bizottság előtt. Elmondta azt is, hogy vezető politikusok, három parlamenti párt, a vámhivatal, az adóhatóság és a rendőrség is részt vett az olajmaffia üzelmeiben. Az ülésekről készült, részletes névadatokat tartalmazó 80 ezer oldalnyi jegyzőkönyvanyagot 85 évre szigorúan titkos állami dokumentumnak nyilvánították. A titkosítást a Fidesz rendelte el.
Amikor Kármán Irén magyar újságírót 2007. június végén úgy megverték, hogy kórházba kellett szállítani, az olajmaffia ügyében végzett nyomázás egykori vezetője így nyilatkozott: "Ha beszélek, előfordulhat, hogy az autóm a levegőbe röpül." Kármán Irén könyvet adott ki az olajmaffiáról.
"Többször érték vádak Pintért a szervezett bűnözéshez fűződő viszonya miatt, de eddig nem indult ellene vizsgálat" – írta nekem Vadai Ágnes, az ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, aki felhívta a figyelmemet egy a Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatos jellegzetes eljárási módra.
2013 nyarán azzal lepte meg a magyarországi közéletet, hogy hirtelen fel kívánta deríteni az olajmaffia 20 évvel korábbi ügyeit és az akkor történt számos gyilkosságot. Ezt ugyan 2000. november 30-án már követelte egy parlamenti bizottság is, de azóta nem történt semmi az ügyben. Az ügyészség is folytatott nyomozást Turi András különleges ügyész irányításával. Legalább 10 ezer oldalnyi tanúvallomást vettek fel, fontos információkat gyűjtöttek, és az adatokat elektronikus módon feldolgozták. Mégsem hallgattak ki senkit gyanúsítottként.
A Pintér által kiválasztott szakértő Horváth András volt, aki a kilencvenes években Pest megyei rendőrfőkapitány-helyettes és Pintér legfőbb bizalmasa volt. A belügyminisztérium érdekes módon elhallgatta szakmai életútját. Magyar újságírók azonban kiderítették, hogy már 1997-ben a Preventiv Security biztonsági vállalat elnökségi tagja volt, amelyet Pintér rendőrségi elbocsátását követően alapított. 2002-től a belügyminiszter Pintér tanácsadója lett. Függetlenségről tehát szó sem lehet.
Az olajmaffia mögött álló személyek kiléte és a kilencvenes évek közepén történt sok bombatámadás a mai napig tisztázatlan maradt. Kinevezését követően Horváth András miniszteri biztos és volt rendőr vezérőrnagy a nyomozás terén elért jelentős sikereiről sem lehetett sem hallani, sem olvasni semmit. Egyetlen egy esetben került sor vádemelésre, már elítélt bűnözők vallomásai alapján, akiknek vallomásukért a büntetés enyhítését vagy szabadon bocsátást ígértek.
Magyarországi befolyásos források meg vannak győződve arról, hogy Pintér Sándor belügyminiszter Horváth Andrást, régi barátját azért nevezte ki miniszteri megbízottnak, hogy bizonyos terhelő dokumentumokat véglegesen el tudjon tűntetni. De erre nincsenek konkrét bizonyítékok. Ide illik azonban Keller László, egykori szocialista párti államtitkár velem folytatott beszélgetése során tett kijelentése:
"Pintér egyszer arra kért engem, hogy menjek az irodájába. Tudni akarta tőlem, hogy tényleg maffiózónak nevezném-e. Igennel válaszoltam neki." Megkérdeztem Kellert, hogy a belügyminiszter reagált-e erre a válaszra. "Nem" – mondta.
2005-ben Dietmar Clodót áthelyezték Németországba. Néhány hónap múlva szabadult. Ez egyrészt összefüggött az ellene folytatott átláthatatlan magyarországi bírósági eljárással. Az ügye, akár csak az olajmaffiáé, a mai napig "államtitok". Másrészt azzal az eseménnyel, amely felháborította a németországi bírót. Clodo így meséli a történteket:
"Pintér hibázott, a belügyminisztériumon keresztül felhívatta a bírónőt, és azt mondta neki, semmi esetre se engedjen engem szabadlábra. A bírónő elég ideges lett a beszélgetéstől. Ő egy német bíró, és senki se mondja meg neki, mit tegyen. ‘Holnap hazamehet.’ El voltam képedve. Ez egy pénteki napon történt. Szombaton szabad voltam."
Dietmar Clodo azóta Szemjon Mogiljevics támogatásával, akit jó barátjának nevezett, és akiről a mai napig nagy tisztelettel beszél, egy nemzetközi biztonsági vállalatot vezet. Emellett muszlim és keresztény gyermekek képzését támogatja a pakisztáni Lahorban, anyagilag is. Gyakran meglátogatja és segíti őket, amiben tudja. 2016. húsvétkor járt legutóbb Lahorban, ahol személyesen átélte, amint egy öngyilkos merénylő a levegőbe röpíti magát. 70 halott és 300 sebesült, köztük "néhány az én gyerekeim közül". Fényképeken látni, hogy sérült gyermekeket látogat meg a kórházban. A bajorországi faluban, ahol él, szíriai menekültek gyermekeiről gondoskodik.
A magyar belügyminiszter, Pintér Sándor, aki kulcsszerepet töltött be a menekültek európai bevándorlásának megakadályozásában, 2010 februárjában eladta jól menő biztonsági vállalatát. Azóta állítólag nem részesül a korábbi cége és a kormány között kötött szerződésekből származó nyereségből. A valóság az, hogy biztonsági cégét 2010 februárjában korábbi üzlettársaira íratta át, akik ma is szoros kapcsolatban állnak Pintérrel és családjával.
Szemjon Mogiljevics egészséges, nagyon lefogyott, és Moszkvában él. Hasznot húz a Kremlhez, különösen Nyikolaj Patrusevhez, az FSZB orosz hírszerzés vezetőjéhez fűződő szoros kapcsolatából. Tudja továbbá, hogy a magyarországi szállodákba és cégekbe fektetett több százmilliós beruházásai jó helyen vannak.
És a keresztény Nyugat-Európa védelmezője, a szegények szószólója, Orbán Viktor? Családjában állítólag a felesége intézi az üzleti ügyeket. Orbán Viktor kormányra kerülése óta apja és néhány testvére jelentős vagyonra tett szert.
"Az apja tulajdonában lévő Dolomit Kft. értéke csak 1998 és 2002 között 98 millió forintról (1998) 660 millió forintra (2002) nőtt. A bátyja által irányított Gánt-Ko Kft. értéke 16 millió forintról 167 millió forintra nőtt". "Magyarország az elmúlt években egyfajta nagy uradalommá alakult" – mondja a budapesti újságíró, Ferenczi Krisztina: "Orbán újfeudális rendet alakított ki uraságokkal és jobbágyokkal. Szegényellenes politikáját a nacionalista érzelmek fűtésével leplezi."
A 66 éves Keller Lászlóval egy budapesti szállodában találkozom. A szocialista kormányzat alatt betöltött hivatala ellátása kapcsán tapasztalt és nem korrumpálható magyar politikusként tartották számon. 1996 decembere és 1998 júliusa között a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára volt, 2002 és 2004 között pedig a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi politikai államtitkára. Központi feladata volt az állami kiadások ellenőrzése. Pénzügyi szakértőként hiába próbálta meg szétverni a fennálló korrupt szervezeteket. Ahogy mondja, nem kapott politikai támogatást. "Lemondtam, mert elfogyott körülöttem a levegő. Nem volt lehetőségünk." És természetesen nagyon jól ismeri Orbán Viktort, kormánypárti és ellenzéki politikusként egyaránt.
"Miután az Orbán-kormány 1998-ban hatalomra került, megtörtént a korrupció centralizációja. Orbán olyan rendszereket épített ki, amelyek lehetővé tették, hogy az állami pénzek magánszemélyek zsebében tűnjenek el. Ennek az apja is haszonélvezője volt."
Kérdésemre, hogy Orbán Viktor rendszere az olasz maffia mintájára működik-e, így válaszolt: "Nem túlzás. Ő a capo, a magyar Don Corleone."
Mindezek alapján kifejezetten beteges látvány, hogy osztrák és német döntéshozók, mint Horst Seehofer, Bajorország miniszterelnöke vagy Edmund Stoiber, Bajorország volt miniszterelnöke körüludvarolják Orbán Viktort. Aki nyilvánosan a magyar kormányt állítja ragyogó példaként a közös értékeken nyugvó Európa elé, az Európa legutolsó eszményképét, a liberális és szociális demokrácia eszményét rombolja szét.
Jürgen Roth | Jürgen Roth: Pintér Sándor titka | Jürgen Roth: Pintér Sándor titka | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/02/13/jurgen-roth-pinter-sandor-titka/ | 2017-02-13 10:47:29 | true | null | null | atlatszo.hu |
korrupció;Románia;
2014-10-28 18:18:00
18 millió eurós kenőpénz a korrupciós-botrányban
A román ügyészek szerint mintegy 18 millió euró (5,5 milliárd forint) kenőpénzt kapott három román politikus és üzletember abban a számítástechnikai közbeszerzési ügyben, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb kivizsgált romániai korrupciós botránynak számít.
A korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Gabriel Sandu volt távközlési minisztert, Gheorghe Stefant, Piatra-Neamt város polgármesterét, aki az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) egyik meghatározó politikusa volt, valamint Dorin Cocos üzletembert.
Az ügyészek szerint Cocos összesen mintegy 18 millió euró kenőpénzt kért és fogadott el, amiből 9 millió eurót ő kapott meg, 4,5 millió eurót a volt miniszter, 4 millió eurót pedig a polgármester.
A román média által Microsoft-aktaként emlegetett korrupciós ügyben a vádhatóság kilenc volt miniszter ellen is vizsgálódik. Az ügy 2004-re nyúlik vissza, amikor a román állam Microsoft-programokkal látta el és számítógépekkel szerelte fel az iskolákat. A vádhatóság szerint az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetője állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A volt miniszterek elleni vizsgálat még folyamatban van.
2009-ben egy újabb versenytárgyalást bonyolítottak le, a most őrizetbe vett három személy ebben érintett az ügyészek szerint.
A vádhatóság keddi közleménye szerint a két politikus és az üzletember közbenjárása nyomán 2009-ben a hatóságok olyan kizáró jellegű feltételeket szabtak a közbeszerzési eljáráson, hogy csak a D-con.Net AG cégtársulás jelentkezhetett. 2009 augusztusában írta alá a román távközlési minisztérium a cégtársulással az új keretszerződést, amelynek értelmében újabb szoftvertermékeket vásároltak. Az érintettek a kenőpénzt úgy vették át, hogy céget alapítottak, amely szerződést kötött a D-Con.Net-tel. Ez utóbbi fiktív szolgáltatásokért 18,1 millió eurót utalt át a gyanúsítottak által alapított cég számlájára. | 18 millió eurós kenőpénz a korrupciós-botrányban | A román ügyészek szerint mintegy 18 millió euró (5,5 milliárd forint) kenőpénzt kapott három román politikus és üzletember abban a számítástechnikai közbeszerzési ügyben, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb kivizsgált romániai korrupciós botránynak számít. | null | 1 | https://nepszava.hu/1037837_18-millio-euros-kenopenz-a-korrupcios-botranyban | 2014-10-28 13:30:00 | true | null | null | Népszava |
Szalóki Zoltán közölte: a 61 éves vádlott csaknem harminc éve dolgozott az adóhivatal megyei igazgatóságán, ahol 2014 decemberében adóellenőr volt a munkaköre. Ebben a beosztásban jutott tudomására, hogy az adóhatóság a hónap közepére helyszíni ellenőrzést tervez az egri kórház területére. Ennek során az ott folyó bontási és építési munkákban részt vevő vállalkozások alkalmazásában álló dolgozókat érintő, a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését is vizsgálni kívánják.
December 9-én este felhívta ismerősét, egy érintett cég vezetőjét, akit tájékoztatott a várható ellenőrzésről. A hivatalos személynek minősülő vádlott ezzel nem csupán jogtalan előnyhöz juttatta az ügyvezetőt, de az átfogó ellenőrzés objektív lefolytatását is lehetetlenné tette. Ismerőse ugyanis nyomban továbbadta a hírt egy vele üzleti kapcsolatban álló másik alvállalkozónak, aki rövid időn belül még több érintettel osztotta meg azt. A december 12-én lefolytatott helyszíni ellenőrzési eljárás ezen emberek vállalkozásainál a bejelentésekhez köthető szabálytalanságot nem is tárt fel.
A megyei főügyészség az őrizetbe vett adóellenőrt egy rendbeli, hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettével vádolja, és vádiratában végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta. | Korrupt adóellenőrt füleltek le Egerben - Világgazdaság | Hivatali visszaélés bűntette miatt vádat emelt a Heves Megyei Főügyészség egy egri adóellenőrrel szemben, aki egy információt kiadva jogtalan előnyhöz juttatott egy vállalkozót - tájékoztatta a megyei főügyész szerdán az MTI-t. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2016/11/korrupt-adoellenort-fuleltek-le-egerben | 2016-11-23 10:38:01 | true | null | null | Világgazdaság |
Bérlőként az elővásárlás jogosultja a CBA tulajdonosainak vállalkozása, a Lázár és Fiai Kft. volt, ám az ingatlant végül ezúttal is egy másik cég vette meg. A Sas utca 17. Kft.-t egy héttel azelőtt alapították, hogy a testület döntött az üzlethelyiség eladásáról. A két helyrajzi számon szereplő ingatlanokra 2012 nyarán kétszer 40 millió forint jelzálogot jegyeztek be, vagyis a bank többre értékelte azokat az önkormányzatnál. Az utóbb borbárrá átalakított helyiséget most nyolcszoros áron, több mint 430 millió forintért árulja a tulajdonos.
Sas utca 17. Sokat hozhat a konyhára – igaz, nem az önkormányzatnak | Százmilliókat kaszálnának a Rogánékkal kötött üzleten | Több mint 430 millió forintért árul egy 310 négyzetméteres üzlethelyiséget tulajdonosa a belvárosi Sas utcában. Az ingatlant 2011 decemberében jelölte ki eladásra a Rogán Antal vezette önkormányzat, amely a vételárat – a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel – 51,5 millió forintban határozta meg – írta meg a blogján Csonka Krisztián, az LMP V. kerületi képviselője. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/jovedelmezo-uzletlanc-1509195 | 2015-01-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"A sajtóban a XXXI. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferenciáról napokban elterjesztett hírek közül egy felel meg a valóságnak: az eseményen valóban felszólalt Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter köszöntőjében azonban minden híreszteléssel ellentétben csupán arról beszélt, hogy milyennek látja a jegyzők tevékenységét" - válaszolta megkeresésünkre a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, melynél - miután forrásaink szerint a tárcavezető az önkormányzatiság esetleges átalakításának lehetőségeiről is beszélt - azt iránt érdeklődtünk, milyen változások várhatók az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban.
A témával - többek között az iparűzési adó esetleges elvonásával a településekről - már foglalkoztunk, és cikkünk nyomán keresett meg több jegyző, akik részt vettek a konferencián. Állították, konkrétumok valóban nem hangzottak el az önkormányzati átalakítással kapcsolatban, de különféle lehetőségek szóba kerültek. Az egyik ilyen, hogy esetlegesen úgy alakítanák át a helyhatóságokat, hogy a megválasztott polgármester és képviselők maradnának, ám a szakmai-közigazgatási terület, vagyis a jegyző és az általa vezetett hivatal - vagyis a teljes szakapparátus a különféle helyi főosztályokkal, hatóságokkal - átkerülne a kormányhivatalokhoz, s a főispánok lennének a munkáltatók. Ami azt jelentené, hogy a valóságban a települési irányítók alól kivennék a munkájukhoz szükséges szakmai hátteret.
Akár már a szeptember végén kezdődő parlamenti ülésszakon is megszülethet a döntés, amely elvenné az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adót
- A települési önkormányzatokat így a megyei közgyűlések szintjére silányítanák, ahol az elnök, az alelnökök mellett nagyjából a titkárságaik és mondjuk a sofőrök maradtak, érdemi feladatok nélkül - mondta lapunknak egy városi jegyző. - Hiszen a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők és a kabinet maradna, minden más felügyelete átkerülne a kormányhivatalokhoz, mint a jegyzők munkáltatóihoz, a hivatalokban viszont éppenséggel a jegyző a munkáltató. Azaz a teljes apparátus állami felügyelet alá kerülne.
Jelenleg a törvény szerint a jegyzőt a polgármester nevezi ki - korábban a képviselő-testületek, közgyűlések választották -, az esetleges átalakítás után így érdekes helyzet állna elő: a településvezető kinevezettjének a kormányhivatal - a főispán - lenne a munkáltatója, ami komoly érdekellentéteket okozhatna.
- Korábban is felmerült már, hogy a jegyzői kinevezéshez állami hozzájárulás is kelljen, hiszen akadnak olyan államigazgatási jogkörök a jegyzői hivataloknál, amelyeknél egy felsőbb állami hatóság felé tartoznak felelősséggel, adott esetben utóbbi utasíthatja is a hivatalt - mondta lapunknak Lamperth Mónika korábbi, az önkormányzatokért is felelős belügyminiszter, egykori XV. kerületi jegyző, önkormányzati szakértő.
Az ellenzéki vezetésű településeknél ez meglehetős zavarokat generálhat, hiszen előállhat az a helyzet, hogy a jegyző nem a polgármesternek és a testületnek, hanem a munkáltatójának akar megfelelni. A települési működés is veszélybe kerület, hiszen az önkormányzati hatáskörök a törvény szerint a képviselő-testületeket illetik, ám ezek közül sokat, szakmai okokból átruháznak a polgármesterre, vagy akár a jegyzőre. Ha viszont nem ők a munkáltatók, akkor milyen jogon? Szakmailag tehát nehéz lenne megmagyarázni az esetleges változtatást, ami azonban tökéletesen beleillene a kormány centralizálási mániájába, hogy minél több mindent a kontrollja alá vonjon.
Az ügyben kerestük Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökét, aki szerint rengeteg dolgot lehet hallani az önkormányzatok esetleges átalakításáról, melyeket azonban megfelelő információk hiányában nem akar kommentálni. Megjegyezte, a MÖSZ a hónap végén rendez egy konferenciát, melyen Navracsics Tibor is jelen lesz előadóként, s bízik benne, ott és akkor sok minden kiderül az önkormányzatok jövőjével kapcsolatban.
Cser-Palkovics András szerint az Orbán-kormány alapjaiban csorbítja az önkormányzatiságot a paksi iparűzési adó elvételével | Főispánok, pletykák, aggódó jegyzők | Döntés nincs, de egy szakmai fórumon már szóba került, hogy a jegyzőket a kormányhivatalok alá rendeljék - állította lapunknak több jegyző. A szaktárca tagadja, hogy ilyen elhangzott volna. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3250225_jegyzok-kormanyhivatal-foispan-ktm-navravsics-tibor | null | true | null | null | Népszava |
Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudott róla, hogy mennyiért bérlik a szolgálati autóját. Amikor polgármester lett, nem kért új autót, hanem beleült elődje, Borkai Zsolt Audi A8-asába.
A bérleti díj pontos mértékével csak most szembesült. Indokolatlanul magasnak tartja, ezért utasításba adta a szerződés felmondását. A jövőben az önkormányzat egyik saját tulajdonában lévő autójával jár majd. Azt viszont nem részletezte, hogy a 26 darabból pontosan melyikkel. A skála elég széles: a Rába-teherautótól az Audi A6-osig terjed. | Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudta, hogy közel egymillióért bérlik a Borkaitól örökölt szolgálati Audiját | Mostantól az önkormányzat egyik saját tulajdonú autójával jár majd. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/21/dezsi-csaba-andras-azt-allitja-nem-tudta-hogy-kozel-egymillioert-berlik-a-borkaitol-orokolt-szolgalati-audijat | 2023-08-21 11:02:00 | true | null | null | 444 |
1,7 milliárd forintból újították fel Miskolcon a selyemréti strandfürdő 50 méteres medencéjét. Rá is fért az elaggott medencére a renováció, a május elsején átadott létesítményt azonban nem sokáig használhatták a miskolciak, rövidesen bezárt.
A rekonstrukció november óta tartott, és a helyieket akkor kezdte igazán bosszantani a méregdrága sátor, amikor már kirajzolódott, hogy a Hajós Alfréd tervezte létesítményben nem az eredeti látványtervekben látható, a medencét futurisztikus íveivel kísérő épületet húzzák fel.
"Lagzis sátor"
A fideszes Kriza Ákos polgármester által átadott építmény a helyi fórumokon hamar megkapta "lagzis sátor" gúnynevet. Egyébként tény, az általános iskolák nyitott sportpályái fedésére gyakran alkalmazzák ezt a fapados megoldást, azaz a tartófalakat megspórolva egy acélszerkezetre ponyvát feszítenek. Természetesen a látványtervtől való eltérés okára és engedélyezésére is kértünk magyarázatot a Miskolc Holdingtól, de választ erre se kaptunk, ahogy a többi, így az átmeneti bezárás okait firtató kérdéseinkre sem, de erre később visszatérünk.
Tény, a 1,7 milliárd forintból nemcsak a medencét újították fel és fedték be, de a gépészet korszerűsítése, az új gépház létesítése is megtörtént.
Csakhogy a főépület belső felújítását egy újabb közbeszerzés keretében végezték el. A Miskolci Turisztikai Kft. 48 millió forintból rendelte meg tavasszal a vizes blokkok burkolását, szaniter berendezések beépítését, szellőztetés kialakítását, terasz szigetelését, egyéb falazásokat, mázolásokat.
Szép kis summa
A megbízást ugyanaz a Peka Bau 2000 Ingatlanforgalmi Kft. nyerte el, amely már október óta végezte a medence felújítást 1,7 milliárdért. Ezt az összeget a miskolciak azért sokalják, mert 2013-ban egymilliárdból újították fel és alakították át a selyemréti strand és uszoda kültéri medencéit, ráadásul ebből még csúszdaparkra is futotta.
Hogy egyébként mikre képes egymilliárd forintból a Peka Bau, azt elég jól mutatja a két évvel ezelőtti teljesítménye. Az energiaitalokat gyártó Hell Energy szikszói üzeméhez 15 kilométer hosszú vízvezetéket építettek megtoldva két egyenként ezer köbméteres vasbeton víztározó medencével és egy nyomásfokozó gépházzal.
A 2000-ben alapított miskolci Peka Bauról érdemes tudni, hogy tulajdonosa, Pető György nem csak az építőiparban, a dohány-keresekedelemben is érdekelt. 2013-ban négy miskolci trafik koncesszióját szerezte meg, amelyek 2017-ben 1,1 milliárd forintos forgalmat értek el, 47 millió forint nyereséghez juttatva tulajdonosukat. A Peka Bauval nem volt ennyire hatékony, 6,6 milliárdos bevétele 177 milliót hozott a konyhára.
A medencefelújítás 1,7 milliárd forintos költségvetésének 70 százalékát a megbízó Miskolci Vízilabda Club TAO-s forrásból teremtette elő, 30 százalékot a miskolci önkormányzat tett hozzá. Kriza Ákos fideszes polgármesternek az impozáns ponyvasátor május 1-i átadásán volt is mire büszkének lennie: „Miskolc ma a minőségi fürdők városa. A hangsúly a minőségen van. Amikor a Selyemréti Strandfürdő felújításához kezdtünk, a legmagasabb minőséget tűztük ki célul” - osztotta meg elégedettségét az ünneplőkkel.
Mint azt cikkünk elején említettük, épphogy felavatták az uszodát, máris bezárták, legalább is a miskolci átlagpolgárok nem léphettek a területére. Éppen ezért kérdéseket tettünk fel a bezárás okairól. Válaszokat nem kaptunk, de kérdéseink elküldését követő napokban az úszómedencét ismét megnyitották a nagyközönség számára.
(A fotókat a szerző készítette.) | Két hétig működött az 1,7 milliárdból épített uszoda | Alighogy átadták, vissza is vették a miskolciaktól az 1,7 milliárdból felújított 50 méteres úszómedencét. A kivitelező egy ismert helyi vállalkozó, aki a trafikbiznisz nagy nyertese. Épphogy rákérdeztünk a bezárás okaira, hirtelen újra kinyílt az uszoda. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ket-hetig-mukodott-az-17-milliardbol-epitett-uszoda-120309 | 2019-06-05 11:13:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A hírt a VajdaságMa délvidéki hírportál közölte Kasza ügyvédjére, Kovács Károlyra hivatkozva. "Kasza ma délután jelentkezett, és közölte, kiengedték az előzetesből" - mondta nyilatkozatában Kovács Károly.
Kasza Józsefet, Szabadka egykori polgármesterét, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnökét hivatali helyzetével való visszaéléssel gyanúsították. Az állítólagos bűncselekmény elkövetése idején az Agrobanka pénzintézet szabadkai fiókját vezette.
Rajta kívül a rendőrség őrizetbe vette egykori helyettesét, Zoran Malesevicet, továbbá Zoran Malisanovicot, az Azohem, a Mala Bosna és az Azotara Subotica vállalatok tulajdonosát és Miomir Paovic igazságügyi szakértőt.
A hatóságok azzal gyanúsították őket, hogy több mint 13 millió euróval gyarapították az Agrobanka nevű pénzintézet kárára Zoran Malisanovic vagyonát. Paovic állítólag Malisanoviccsel egyetértésben nyolc alkalommal készített hamis értékbecslést az Azotara Subotica műtrágyagyár ingatlanjairól, valós értéküknél többszörösére becsülte őket, hogy a vállalatnak legyen fedezete a bank által nyújtott hitelekre.
Az RTS állami televízió egy korábbi adásában tudni vélte, hogy Kasza József és Zoran Malesevic a letartóztatott Dusan Antonic bankigazgatóval és munkatársaival egyetértésben, törvényt sértve három hitelt helyezett ki, és öt bankgaranciát nyújtott kedvező feltételek mellett és megfelelő biztosíték nélkül Zoran Malisanovic vállalatainak.
Kasza József több mint 12 éven át vezette a VMSZ-t, és a Djindjic-kormányban miniszterelnök-helyettes is volt, illetve éveken át polgármester is volt Szabadkán. A VMSZ fegyelmi bizottsága 2010 februárjában fosztotta meg tiszteletbeli elnöki tisztétől és zárta ki a pártból a párt politikáját bíráló kijelentései miatt. | Külföld: Szabadon engedték a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnökét | Több mint két és fél hónappal őrizetbe vétele után kedden kiengedték Kasza Józsefet, az Agrobanka szabadkai fiókjának korábbi igazgatóját. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/szabadon_engedtek_a_vajdasagi_magyar_szovetseg_volt_elnoket-1366437 | 2013-02-13 22:56:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ahogy arról mi is írtunk korábban, Kalányos Gábor 6 éves kislányát még 2019-ben ölte meg K. Dániel, a lány unokatestvére. Dániel, aki akkor 19 éves volt, jelenleg a 21 év 11 hónapos fegyház-büntetését tölti. Leonetta 2019. március 8-án tűnt el, ám a családtagjai hamar megtalálták a kislány élettelen testét a házuktól nem messze folyó Séd-patakban.
A gyilkosság
Mint a nyomozás során kiderült, K. Dániel kicsalogatta a kislányt a patapartra, ahol megerőszakolta, majd egy téglával bántalmazta. A sérülésekbe a kislány akkor még nem halt bele, az ám unokatestvére a lélegző gyermeket a közeli patakba dobta, ahol az megfulladt.
A fiatal férfit a Pécsi Ítélőtábla jogerősen 21 év 11 hónap fegyházbüntetésre ítélte aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt.
Szembesítés
Gábor a büntetését ott szeretné tölteni, ahol a gyermeke gyilkosa. "Találkozni akarok Dániellel. Szemtől szembe akarok állni vele. Sosem felejtjük el neki, milyen undorító dolgokat tett a kislányunkkal. Tudnia kell, még nincs vége..." - mondta Gábor a Borsnak.
Az édesapa ügye
"2022 nyarán kiszökött két lovam az udvarról, de jött egy autó és az egyiket elgázolta. A nőstény állat nem pusztult el, de megsérültek a csontjai és a gerince. Miközben a fiaim odamentek a sofőrhöz, én próbáltam megfogni a másik lovat, egy csikót. Ez sikerült is, majd én is odamentem, ahol a gázolás történt. A sofőr, egy férfi kiszállt a kocsiból, a felesége pedig csak akkor, amikor megjöttek a rendőrök. Amikor odaértem, már összevitatkozott a fiam a sofőrrel. A gyerekem, aki annak idején rátalált Leonetta holttestére, idegileg sérült lett, így nehezen viseli a konfliktust. Mivel a sofőr szidott minket, cigányozott, ezért a fiam felé rúgott, de csak a kocsiját találta el" - mesélte Gábor. A sofőr Gáborral ki akarta fizettetni az autóban keletkezett kárt - mert a telek kapuja nyitva volt, a lovak pedig feltehetőleg azon keresztül szöktek meg -, ám ő erre nem volt hajlandó.
Borzalom Tolnában: ötéves kislány holttestét találták meg, bestiális kegyetlenséggel ölhették meg
"Mondtam neki, hogy ő fizesse ki az elgázolt lovat. Ekkor üvöltött ki a feleség a kocsiból, hogy hívja a fiait, azok majd rendet tesznek. Erre én visszakiabáltam, hogy én pedig kihozom a machetét a házból, aztán levágom a fejüket" - fogalmazott a férfi.
A rendőrök kiérkeztek, megtörtént a helyszínelés. Az ügy bíróságra került, ahol Gábornak megítéltek 500 ezer forint kártérítést, de az autó sofőrje fellebbezett. Ezután a sofőr beperelte Gáborékat önbíráskodás kísérlete miatt.
A tárgyaláson Gábort 2 év 9 hónap fegyházra ítélték: október 19-én vonul be, míg a fiát 14 hónapra intézetbe küldik. | Börtönbe kerül a szekszárdi gyermekgyilkosság áldozatának apja | Börtönbe kerül a Szekszárdon megölt kislány édesapja, aki azt kéri, ugyanabban a büntetés-végrehajtási intézményben kapjon helyet, ahol a gyermeke gyilkosa is ül. A férfi szemtől szembe akar találkozni azzal, aki elmondhatatlanul fájdalmas dolgokat tett lányával. A férfi egy, a gyilkosságtól független ügy miatt kap börtönbüntetést. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/bortonbe-szekszard-gyerekgyilkossag/l5kwnyq | null | true | null | null | Blikk |
A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) az eredetileg kiszabott nyolcról két évre csökkentette a doppingoláson ért teniszező, Mariano Puerta eltiltását.
Az argentin játékos akár már jövőre visszatérhet a pályára.
A sportág nemzetközi szövetsége (ITF) azután büntette meg a visszaesőnek számító dél-amerikait, hogy a tavalyi francia nyílt bajnokságon – ahol döntőt játszott – fennakadt az ellenőrzésen.
A szervezetében etilefrint mutatott ki a vizsgálat, az eltiltása 2005. június 5-én kezdődött. A teniszezőnek a Roland Garros fináléjában, valamint az azt követően elért valamennyi eredményét törölték, továbbá vissza kellett fizetnie a pénzdíjait, összesen 722 ezer eurót (mintegy 184 millió forintot).
A 27 éves Puertának 2004-ben már volt egy doppingügye: akkor clenbuterol használata miatt kilenc hónapra tiltották el a versenyzéstől.
| Teniszdopping: a CAS csökkentette Puerta büntetését | A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) az eredetileg kiszabott nyolcról két évre csökkentette a doppingoláson ért teniszező, Mariano Puerta eltiltását. | [
"sport"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2006/07/12/teniszdopping_cas_csokkentette_puerta | 2006-07-12 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Tavasszal az összes olasz áldozat fele Lombardiából került ki, most sokkal jobban állnak. A Deutsche Welle annak járt utána, hogyan változtatott Észak-Olaszországon a járvány.
Olaszországból a koronavírus-járvány első hulláma alatt az egész világot elrettentő hírek és képek érkeztek, nem sokkal ezelőtt viszont az Egészségügyi Világszervezet (WHO) példásnak nevezte az aktuális olasz járványkezelést.
Az esetszámok ugyan az elmúlt hetekben Olaszország minden területén emelkednek, a koronavírus egykori gócpontjában, Milánóban egyelőre szó sincs olyan mértékű egészségügyi krízisről, mint tavasszal, amikor a 33 ezer áldozat fele ebből a térségből került ki. A Deutsche Welle tudósítója a városban járt, hogy megnézze, min és hogyan változtatott az ország. A lakók és az egészségügyi dolgozók úgy fogalmaztak: olyan volt, mintha egy cunami érkezett volna, ami az élethez való hozzáállásukat is megváltoztatta. | Világ: Ilyen most Milánó a koronavírus-katasztrófa után: mintha egy cunami érkezett volna - videó | Tavasszal az összes olasz áldozat fele Lombardiából került ki, most sokkal jobban állnak. A Deutsche Welle annak járt utána, hogyan változtatott Észak-Olaszországon a járvány. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20201014_Milano_koronavirus_Olaszorszag_jarvany | 2020-10-14 12:00:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Éjjel 11-kor a martonvásári vasútállomáson ellenőrzés alá vontak a rendőrök négy fiatalt. Gyanúsan viselkedtek, ezért átvizsgálták a ruháikat is. Így kerültek elő kábítószergyanús anyagok. Üres fecskendők, nejlonzacskóban lévő, fehér színű por, illetve papírba csomagolt tabletták.
A rendőrök lefoglalták a kábítószergyanús anyagokat, a fiatalokat mintavételre állították elő a Gárdonyi Orvosi Ügyeletre. Onnan átszállították őket a kapitányságra, ahol kábítószerrel való visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatták ki őket a nyomozók- közölte a Fehérvár24-el Németh-Kész Mónika, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A négy fiatal szabadlábon védekezhet. | Drog volt náluk, lebuktak | Fiatalokat az éjszaka állomáson igazoltattak a rendőrök. Vesztükre port és tablettát találtak náluk. | [
"drog",
"fiatalok",
"martonvásár"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2011/12/15/drog-volt-naluk-lebuktak | 2011-12-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a keddi záró értékhez képest gyakorlatilag stagnált. 10,37 pontos emelkedéssel 21 886,54 ponton zárt szerdán a BUX.
A részvénypiac forgalma 17,6 milliárd forint volt, a vezető részvények közül a Mol és a Magyar Telekom gyengült, míg az OTP és a Richter árfolyama emelkedett a keddi záráshoz képest.
Kölkedi István, a Buda-Cash Brókerház Rt. üzletkötője elmondta, hogy nyugalmas, csendes volt szerdai kereskedési nap, közepes forgalom mellett gyakorlatilag stagnált a piac. Az üzletkötő ennek okát a múlt heti kiugró emelkedésekben látta, és úgy vélte most valószínűleg kivár a piac. A Mol árfolyamában olyan növekedés történt, amire sokan nem számítottak, ezért most rendeződnek a piaci viszonyok - tette hozzá Kölkedi, aki az elkövetkezendő napokban várja az árfolyamok jelentősebb elmozdulását, de ennek irányát nem tudta prognosztizálni, bár a negatív korrekciót valószínűbbnek tartotta.
Az OTP-papírok ára 97 forinttal, 1,24 százalékkal 7890 forintra nőtt, forgalmuk 2,8 milliárd forint volt. A Mol ára 140 forinttal, 0,62 százalékkal 22 450 forintra esett vissza, az olajrészvényre 5,5 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket. A Richter-részvényekkel 750 millió forint értékben kereskedtek, árfolyamuk 295 forinttal, 0,89 százalékkal 33 395 forintra emelkedett. A Magyar Telekom 20 forintos, 2,04 százalékos csökkenéssel 960 forinton zárt, forgalma 2,8 millió forint volt. | BÉT - stagnált a piac | A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a keddi záró értékhez képest gyakorlatilag stagnált. 10,37 pontos emelkedéssel 21 886,54 ponton zárt szerdán a BUX. | [
"tőzsde"
] | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/2005/09/07/b_t_stagnalt_piac | 2005-09-07 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Tavaly szeptember 8-án, pontosan egy évvel ezelőtt halt meg II. Erzsébet királynő, a XX. század legjelentősebb uralkodója. Halálával a brit királyi család korábban nem látott kihívásokkal nézett szembe, az új királyra, III. Károlyra pedig több feladat is várt: uralkodjon modern, de hagyománytisztelő módon; a széthúzóban lévő családot kovácsolja eggyé úgy, hogy a monarchia népszerűsége ne romoljon tovább a fiatal generációk megítélésében, és közben ápoljon jó kapcsolatot a brit bulvárral is. És hogy ebből megvalósult-e valami? A monarchiát nem modernizálta, fiával, Harryvel sincs még békessége, és bár András herceget politikailag leépítette, eközben háttérbe szorította régi szívügyét, a környezetvédelmi aktivizmusát. Ilyen volt az első év a briteknél Erzsébet királynő nélkül, aki nemcsak a monarchiában, de a divatban is űrt hagyott maga után.
II. Erzsébet királynő orvosi felügyelet alatt áll balmorali otthonában, miután orvosai aggódni kezdtek egészségi állapotáért - ezt 2022. szeptember 8-án írtuk lapunkban, mikor először szivárogni kezdtek a hírek arról, a brit matróna nincs jól. Árulkodó jel volt már az is, hogy Balmoralban bízta meg Liz Truss akkori brit miniszterelnököt a kormányalakítással, egyúttal elfogadva Boris Johnson lemondását. Ezek a ceremóniák évtizedekig a Buckingham-palota falai között történtek, ám a királynő akkori állapota azt kívánta meg, szeretett birtokán intézze - azóta jól tudjuk, utolsó - ügyeit.
A család szűkebb része később a királynő betegágya mellé gyűlt a birtokon, és egyre több információmorzsát közöltek a brit médiumok arról, soha nem látott változás elé néz a brit királyi család, amennyiben az uralkodó meghal: II. Erzsébet végül szerettei között búcsúzott, halálával fia, Károly azon nyomban királlyá vált.
Egy év rettenetesen hosszú, ám mégis rövid idő, ha azt nézzük, mi minden fér ebbe jelentős, monarchiát formáló döntések terén. III. Károlyról kezdetektől azt vizionálták elemzések, hogy merőben másként fog uralkodni, mint az anyja. Volt ideje felkészülni, hogy esetleg lazítson a látszólag bebetonozott szabályokon, előtérbe hozva például környezetvédelmi kérdéseket, melyekkel hercegként foglalkozott - mindemellett jelentős feladat elé nézett abban az értelemben is, hogy békét kellet hoznia a viszályokkal teli családi létben úgy, hogy közben a brit bulvármédiát kizárja ebből.
Nyilvánvalóan nem teljesült és nem is teljesülhetett minden vágy, kérés, amit az uralkodó felé támasztott a világ, de leginkább a brit nép. Főleg egy olyan időszakban, mikor teljesen jogos kérdésként merül fel az is, mennyire van helye a fényűzésnek, a pompának az országban, amely az egyik legsúlyosabb, mindennapi megélhetéssel kapcsolatos válságát éli át. Jogos-e például a kritika, hogy továbbra is egy fehér, multimilliomos uralkodó legyen az államfő Jamaicán, ahol a rabszolgaság intézménye korábban elfogadott volt a brit monarchia részéről?
Képtelenség mindenre választ adni 365 nap alatt, és már az is részsiker, ha egyáltalán néhány kérdés kitisztul.
A modern király. És ezt ki mondta?
Tina Brown, brit író 2022-ben írt egy könyvet a brit monarchia állapotáról (The Palace Papers: Inside the House of Windsor - the Truth and the Turmoil), melyben azt fejtegeti, még mindig megválaszolatlan a kérdés, vajon a brit királyi család képes lesz-e megőrizni mitikus rangját a királynő halála után.
De mi lesz a feladata az új királynak az Egyesült Királyságban? Politikailag nem sok: Angliában a "király uralkodik, de nem kormányoz" jelszó jegyében a trónon ülők inkább csak protokollfeladatokat látnak el. A hatalom a feltörekvő polgárság és a polgárosodó nemesség kezébe került. Így aztán királyként talán még kevesebbet beszélhet majd III. Károly, mint hetven évet végig trónörökösködve
- ezt pedig tavaly szeptemberi cikkünkben írtuk a király jövőbeni feladatairól.
II. Erzsébet halálával több olyan hang is felerősödött, melyek azt találgatták, milyen uralkodó lesz a királynő fia, modernizál-e majd bizonyos dolgokat. Helen Carr brit történész szerint Károly egészen más kihívásokkal nézett szembe, mint mondjuk anyja, miután 1952. február 6-án királynő lett: "Neki azt kell bebizonyítania, hogy a monarchia legitim intézmény".
Tágabb értelemben persze arra is választ adhatna egy év, hogy a briteket és a Nemzetközösség polgárait tényleg érdekli-e a királyi család, vagy figyelmüket, szeretetüket inkább csak Erzsébet királynő érdemelte ki. A Telegraph nem volt rest vészharangokat kongatni februárban, mikor arról írtak riportjukban, hogy a Lordok Házának tagjait nyugtalanítják azok a nem csituló hangok, hogy Károly "modern uralkodó" kíván lenni a jövőben. A lordok a helyüket féltették, a hagyományok sárba tiprását.
Fontos azonban megérteni, hogy amennyiben Károly az uralkodása alatt céltudatosan a modernitás felé törne, azt nem valószínű, hogy a monarchia intézményének jelentős átalakításával valósítaná meg. A királyi lét jól bejáratott hagyományokat helyez előtérbe mint a feudalizmust, az arisztokráciát, a férfiakra szálló öröklési rendet - ezeket elfelejteni csak úgy nem lehet. A monarchiát kizárólag lassú léptékben érdemes reformálni, ahogyan azt a királynő is tette.
A modernizáció gyors módozatai épp azok, amiktől a palotán belül úgy félnek, akár a tűztől: interjút adni Oprah Winfrey-nek egy amerikai kábelcsatornán; dokumentumfilmet készíteni a Netflixre a belső problémák kitárgyalásáról; hovatovább önéletrajzi könyvet írni királyi sarjként.
Hogy jobban megértsük, milyen kihívásokkal néz szembe a monarchia és az uralkodó, megkerestük Soós Eszter Petronella politológust, a Milton Friedman Egyetem adjunktusát, aki szerint a királyi családra és Károlyra is számos kihívás vár a jövőben. A politológus rávilágít, a monarchia modernizálódását sürgető hangok felerősödtek a király trónra lépésével, egy fontos szempontot azonban elfelejtettek az elemzők:
Mondott valaha olyasmit Károly, hogy modernizálni fog? Én is olvastam arról elemzéseket, hogy újító lesz bizonyos dolgokban, de meglátásom szerint ezeket a víziókat inkább az táplálhatta, hogy látták, Károly miként viselkedett walesi hercegként. A protokoll picit lazult, ez Vilmos és Katalin alatt még jobban látható lesz, de az már II. Erzsébetre is jellemző volt, hogy le tudta követni a kort - ám annak volt egy lassú folyása, ő sem bejelentések után reformált meg dolgokat, hanem döntései átcsorogtak az idővel. Nem véletlen, hogy akik modern Károlyt vártak, azok most csalódottak, mert ő tudatosan folytatja azt, amit az anyja elkezdett, hiszen működött. Politikailag teljesen racionális, amit csinál.
Mivel a brit társadalom túlnyomó többsége nem élt másik uralkodó hivatali ideje alatt, II. Erzsébet voltaképpen egyet jelentett a monarchiával. Mivel Károly uralkodása biztosan nem lesz annyira hosszú, mint anyjáé volt, így egy másik feladat is rá hárul: hidat kell képeznie a népszerű királynő és a jövőben trónra lépő Vilmos herceg között, miközben a monarchiának is túl kell élnie.
Oké, nem modern - de legalább népszerű?
Katalin hercegné, Anna hercegnő, Vilmos herceg és a néhai Erzsébet királynő is megelőzik jelenleg népszerűségben Károly királyt (uralkodása után egy évvel a britek 60 százaléka kedvezően ítéli meg őt, míg 32 százalékuk negatívan), legalábbis a brit YouGov népszerűség-figyelő oldalán látható legfrissebb számok szerint.
A számok arról is árulkodnak, hogy jelenleg a britek 62 százaléka gondolja azt: az Egyesült Királyságnak továbbra is monarchia a legjobb államforma, 26 százalék pedig azt vallja, hogy az országnak szüksége volna egy választott államfőre, 11 százalék viszont semleges a kérdésben.
Jelenleg a 18-24 évesek mindössze 37 százaléka szeretné, ha Nagy-Britannia monarchia maradna, míg 40 százalékuk köztársaságot részesítene előnyben. Ezzel szemben az idősebb korosztály tagjai (a baby boomerek, amely csoportba Károly is tartozik 1948-as születési évéből adódóan) többsége támogatja a monarchiában maradást, ez a 65 év felettiek 80 százalékát jelenti.
A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a brit nép büszke a monarchiára - 48 százalék mondja ezt, míg 19 százaléknak kellemetlen érzése van az egész fényűzéstől. További 30 százalék semleges állásponton van, azt mondta, hogy nem büszke a monarchiára, és nem is zavarja az, további 3 százalék "nem tudja".
A legtöbb brit úgy gondolja, hogy a király jó munkát végez (59 százalék), míg 17 százalék szerint rosszul dolgozik hivatalba lépése óta.
Úgy tűnt, hogy a királyi család népszerűsége 2011-2012 körül, Vilmos herceg és Katalin hercegné esküvőjének és a királynő gyémántjubileumának időszaka körül érte el a csúcspontját. A következő években romlottak a mutatók, és a Harry herceg Tartalék című könyve körüli viták az év elején azt mondatták, hogy a királyi család elfogadottsága megcsappant - de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fognak talpra állni ebből. Mindez attól is függ, a fiatalok mennyire tartják fenn a jelenlegi tendenciát, vagyis a monarchia iránti lelkesedés hiányát.
A brit társadalmi attitűdök régóta tartó felmérése korábban azt mutatta, hogy az emberek nézetei az életkor előrehaladtával változnak, és egyre inkább rokonszenvet táplálnak a monarchiával szemben.
Soós Eszter Petronella szerint az uralkodó láthatóan kitűnően felkészült a feladatra, ami most a vállát nyomja: "a királyi családnak vannak olyan ügyei, amelyek hatással vannak a fiatalokra. Az egyik András herceg ügye, akit politikai értelemben leépítettek, de a családból nem közösítették ki; a Harry-Meghan üggyel kezdtek valamit, de a fiatal korosztály szempontjából ezt nem lehet jól kezelni, így racionálisan csak a saját bázisukhoz szóltak; és akkor ott van még a rabszolgatartás problematikája, amit gyakran a király fejére olvasnak, hogy miért nem kér bocsánatot. Károly valószínűleg pontosan tudja, mi az ő történelmi szerepe: míg walesi hercegként aktív volt, zöld ügyekről beszélt, lobbizott a kormánynál, ezekben csendesült. Láthatóan felkészült erre a pozícióra."
A politológus úgy látja, a királyra három nagyobb feladat vár: "mindig hálátlan feladat egy nagyon hosszú uralkodás után átvenni a pozíciót. Károlynak egyben kell tartania a monarchiát mint nemzeti identitást és ezzel egész Nagy-Britanniát: ha az identitás elvész, akkor nagy eséllyel az ország is. Nem szabad komoly hibát elkövetnie:
egy kiszámítható, stabil, problémáktól mentes uralkodó hatékony tud lenni, ez volt Erzsébet királynő aduásza.
A harmadik nagy feladata, hogy azokat a nehéz döntéseket, amelyeket a királynő már nem tudott meghozni, azt most Károly meg tudja csinálni".
A Guardian riportja arra is bizonyíték, bármit tervez Károly, abból Jamaicán nem kérnek: "A jamaicaiak elfogadták Erzsébet királynőt, de Károlyra ez nem igaz. Nem túl kedves ember. Nagyon nehéz nekem és sok jamaicai ember számára is, hogy királyunkként gondolkodjunk róla" - mesélte a lapnak egy monarchiaellenes jamaicai férfi. Egy 2022-es közvélemény-kutatás szerint a jamaicaiak 56 százaléka támogatta az alkotmányos monarchia felszámolását, ami meglehetősen nagy ugrás a 2012-es 44 százalékos adatokhoz képest, 2023-as adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre.
A királynő jól kezelte a bulvárt, képes volt arra, hogy elcsitítsa a palotán belüli ügyeket, hogy azok ne kapjanak túl nagy publicitást. Ez sem sikerülhetett minden esetben, gondoljunk csak arra a sajtófigyelemre, amit a walesi hercegné kapott Károly oldalán. Hogy a jelenlegi király ezekkel a feladatokkal miként birkózik meg, azt egyelőre még nem lehet látni.
Károly kitűnően tud most profitálni Harry viselt dolgaiból.
Ez családilag borzasztóan kellemetlen, de politikailag ez az intézménnyel szembeni lázadásként jelenik meg, mármint azok szemében, akik támogatják a monarchiát, főleg az idősebb korosztálynál. Ez ellenpontozza Károlyt minden hibájával együtt, mert egy fegyelmezett királyt látunk, aki felkészült a feladatra - így tulajdonképpen kegyelmi pillanat ez a bulvár hercehurca, mert senki nem foglalkozik azzal, épp jó vagy rossz döntéseket hoz a király. Meghan és Harry - mondjuk úgy - hasznosak Károly számára, ami persze meglehet, a jövőben nem így lesz, fognak még kihívásokat intézni az intézménnyel szemben - mondja Soós Eszter Petronella.
Hozzáteszi, az olyan történések, mint mikor Károly királyt tojással próbálták megdobni, többfajta módon értelmezhetők: "Egyrészt Károly sokkal közvetlenebb uralkodó az anyjánál, másfelől tekintélye még nem olyan jelentős, mint a királynőé volt. Erzsébet már harminc éve is tekintélyes matróna volt, sohasem voltak botrányai, Churchill tiszteletét is kivívta; ha valaki bele akart kötni a királynőbe, az a monarchiába kötött bele, az pedig más szintű vita. Ám Károlynak van egy múltja: politikailag állást foglalt bizonyos ügyekben; fiatalabb is, másfajta tisztelet övezi, Kamillá királynét sem fogadta el igazán a brit nép egy része, nem véletlenül nevezik rottweilernek azok, akik nem szimpatizálnak vele".
Még zöldebb a király kertje?
Károly megítélése a Diana-ügy miatt meglehetősen rossz (volt) a britek szemében, noha már a néhai walesi hercegnével való viharos házassága előtt megalapította a Prince’s Trust nevű szervezetet, ahol hátrányos helyzetű fiataloknak segítettek. A királynak legnagyobb szívügye azonban mindig is a környezetvédelem volt, ebben sokszor hangoztatta magánvéleményét, ami nagyon eltérhetett attól, ahogyan II. Erzsébet állt a témához. Ő nem tartotta annyira fontosnak és lényegesnek ezt a kérdéskört, hogy vitákba bocsátkozzon, klímakonferenciákon szólaljon fel.
Abban a hat évtizedben, míg Károly hercegként szolgált, jobbító javaslatok tömegét fogalmazta meg a Földön végbemenő pusztító folyamatokkal kapcsolatosan. Míg Erzsébet nagyon fiatalon lett királynő, és nem is volt világos, mit akar majd képviselni, addig fia esetében tisztább a kép: munkásságának egyik fő mozgatórúgója a környezetvédelem. Nagyon valószínű, hogy a legtöbb európai politikusnál hamarabb képes volt felmérni, miért lényeges bolygónk megóvása.
1989-ben, A Vision of Britain című könyvében úgy fogalmazott, szerinte a brit építészeti megoldások elavultak, nem fenntarthatók. Épített is egy kisebb kísérleti közösséget Dorset megyében, ami azóta is tulajdonában áll, 2025-re nyerheti el végleges formáját. Elképzelése az volt, hogy a város az emberekre lesz szabva: autók helyett kerékpárt használnak, így minimalizálva a karbonlábnyomot.
Egyik saját autóját is a fenntarthatóság jegyében alakíttatta át: a négykerekűt túltermelésből megmaradó, piacra nem dobható bor és sajtból maradt savó hajtja. Károly egy olyan országot örökölt anyjától, amely javult a környezetvédelem terén, a fenntarthatósághoz való hozzáállásban. Egyik első beszédében már megpendítette, annyi ideje nem lesz az aktivizmusra, mint korábban volt (és tegyük hozzá, királyként már nem is fogalmazhat meg olyan sarkalatos véleményeket, mint hercegként):
Többé nem fogok tudni annyi időt és energiát fordítani olyan jótékonysági szervezetekre és ügyekre, amelyekkel korábban annyit foglalkoztam. Ez a fontos munka mások megbízható kezébe kerülve folytatódik.
Júliusban Joe Biden amerikai elnököt látta vendégül, az aprólékosan megkoreografált összejövetelt a windsori kastélyban ejtették meg, megvitatva az éghajlatváltozás generációs kihívásait. Annak jelzésértékű üzenete volt, hogy Biden és Károly király ilyen ügyekben találkoztak, az amerikai elnök szerint a klímaváltozás egyébként is a négy legfontosabb megoldandó válság közé sorolható a világon.
A király bánatára úgy fest, nem mindenki partner a küzdelemben: Rishi Sunak brit miniszterelnök több forrás szerint már nem annyira elkötelezett a kérdésben, mint korábban volt. Meglehetősen vonakodva vett részt a Cop27 nevű, ENSZ által szervezett éghajlatváltozási konferencián, idén júniusban kihagyott egy hasonló csúcstalálkozót Párizsban, környezetvédelmi minisztere, Zac Goldsmith pedig lemondott posztjáról, elég heves vitákat generálva. Döntését egyebek közt azzal magyarázta: megrémült attól, hogy az Egyesült Királyság feladta törekvéseit a klímavédelmi kötelezettségeit nézve, Sunakot pedig azzal vádolta, "egyszerűen nem érdekli a környezetvédelem".
A király aranya
Júniusban arról lehetett olvasni, hogy a királyi család pénzügyeit sújtotta az infláció, ezzel nőttek a kiadásaik. Sőt, a király a királyi háztartásokkal szemben fűtésrendeletet is hozott: a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt már csak 19 fokra lehet felfűteni a család épületeit. Ha ez nem volna elég, az Independent birtokába jutott információk szerint Kamilla királyné a létszámleépítés mellett döntött a Buckingham-palotában, a sandringhami, windsori és balmorali birtokok esetében is: szerinte túl sokan végzik ugyanazt a munkát.
Arról nincsenek egzakt adatok, hogy mennyi pénzt állít elő a brit királyi család az Egyesült Királyság gazdaságának, minden számítás, becslés jelentősen más számokról beszél. Rendszerint a turizmust tartják a legnagyobb előnyüknek, ennek ellenére a nagyközönség számára nyitva álló öt királyi palotából származó bevétel tavaly mindössze 9,4 millió font volt, a Covid előtt épphogy 20 millió fölé rúgott az összeg. A Windsor-kastélyt 1,5 millióan látogatják, ezzel szemben a Versailles-i kastély 10 millió turistát vonz évente, írja a Sky News, ám ezek a kalkulációk talán nem veszik figyelembe, hogy Franciaország Európa legnagyobb turistaforgalmát bonyolítja le évről évre.
Az ugyanakkor már nagyon is kézzelfogható, mennyi pénzt tesznek zsebre az adófizetők pénzéből: a 2022-23-as pénzügyi időszakban 86,4 millió font hozzájárulást kapott a család, pont ugyanannyit, mint az azt megelőző évben.
Ám ezek az összegek nagyon hamar építőipari cégekhez vándorolnak, hiszen a Buckingham-palotát közben gőzerővel renoválják (tízéves távlatban, összesen 369 millió fontért), a királynő temetése és a király megkoronázása (utóbbi több mint 100 millió fontba kerülhetett a Time magazin kalkulációi szerint) is nem várt kiadásokat jelentettek. Hozzá is kellett nyúlni a tartalékaikhoz 20-21 millió fontos értékben. Ezt az évi bő 90 millió fontot a királyi család dolgozó tagjai kapják: ebből finanszírozzák hivatalos utazásaikat és azokat a költségeket, melyek a feladataik elvégzéséhez szükségesek. De egyébként - ahogy a BBC írja - ez a hatalmas összeg inkább az ingatlanjaik fenntartását fedezi.
Jövedelmüket alapvetően három forrásból szerzik:
Sovereign Grant, azaz a Szuverén Alap, ami közpénz, ezt az állam osztja vissza az uralkodónak, 2012 óta a koronabirtokok bevételeinek 15 százalékát kapják évente - ezt megemelték 25 százalékra, hogy fedezzék a palota renoválását. Magánvagyon: Károlyé a Lancasteri Hercegség (több mint 800 millió dollár), ami számos ingatlant, földterületet foglal magába. Ide tartozik a Cornwalli Hercegség, amely a trónörököshöz (most már Vilmoshoz) tartozik. Műkincsek: több mint 11 milliárd fontot kóstál az a műkincsvagyon, amit a család birtokol.
Vegyük hozzá, hogy adómentességet élveznek, hiszen állami támogatások után nem adóznak, kizárólag a hercegségi bevételekből. Károly személyes vagyonát 1,8 milliárd fontra becsüli a Guardian, a lap 12 szakértővel együttműködve állapította meg ezt az összeget. A királynő halálával egyébként tényleg elképesztő vagyon szállt rá, amely után örökösödési adót sem kellett megfizetnie: csak a néhai uralkodó ékszerei kóstálhatnak 700 millió dollárt, versenylovai, bélyeggyűjteménye majd 200-at, autói 10 milliót, amelyek közül kiemelkedik az a Rolls-Royce Phantom IV-es, amiből tizennyolc darab készült el, és Fülöp herceggel való házasságuk idején vásárolta II. Erzsébet.
Júliusban kiderült, a takarékoskodó brit kormány emelni fogja a brit királyi háztartás állami támogatását, 86 helyett már 125 millió fontot kapnak majd 2025-től. Szóvivője szerint a megemelkedett összeg a Buckingham-palota felújítására megy majd.
Erzsébet másik öröksége: a stílusa
A királynő nemcsak pénzt, hatalmat hagyott a családjára tavaly szeptemberi halálával, hanem egy másfajta titulust is: hosszú évek óta fenoménnak tartották a divat terén, igazi úttörő volt a színek használatában.
Hogy jobban megértsük hatásait, felkerestük Gellért Éva személyi stylistot, a The Style Coach oldal vezetőjét, segítsen eligazodni abban, hogy a néhai királynő mit jelentett a divatnak, és látunk-e arra utaló jeleket, hogy az örökségét valaki továbbvitte a családban.
"A színek királynője volt. Főleg idősebb korára egyre inkább előnyben részesítette az élénk, vibráló színeket. Ez egyfajta védjegyévé is vált. Az is különösen érdekes az esetében, hogy míg bizonyos színeket bizonyos életkorokhoz kötünk, és sokszor halljuk, ezt vagy azt a színt már nem illik idősebb korban viselni, ő ezzel teljesen szembement. Amellett, hogy kedvelte a színeket, volt egy más vetülete is a stílusának: hamar ki lehetett szúrni őt a tömegben, a rangjához méltóan felfigyeltek rá. És azt se feledjük, ez könnyítés volt a testőreinek is, akik jobban nyomon tudták követni őt a tömegben" - mondta Gellért Éva.
Károly király walesi hercegként számos stílust kipróbált divat terén, a mostanira az időtálló elegancia jellemző, fogalmaz Gellért Éva:
Károlytól nem várható túl nagy meglepetés extravaganciában, hanem jellemzően mindig követni fogja a 250 éves brit öltözködési tradíció előírásait, ami a makulátlan, méltóságot sugárzó férfi képével egyenlő
- véli a szakértő.
Arra az izgalmas lehetőségre, hogy valaki átvette a királynő stílusszerepét halála után a családban, úgy felel: "Másolni aligha lehet, ő egy stílusikon volt. Kamilla királynénak nem is célja, hogy ezt átvegye. Neki van egy szép fejlődési íve a stílus terén: fiatalkorában férfiasabb vonalvezetésű, markánsabb darabokat viselt, ami érthető, hiszen egy többnyire protokolltól mentes életmódot folytatott addig, amíg be nem került az uralkodóházba. Nála egyébként megfigyelhető, hogy Erzsébettel ellentétben nem is nyúl a túl élénk színekhez, leggyakrabban világosabb, neutrális darabokat választ, esetleg tengerészkék vagy királykék jöhet még szóba."
Kamilla mára sokkal nőiesebben öltözik, mint korábban, valahogy muszáj is volt betagozódnia a királyi családba, elfeledve a kicsit férfias vonalvezetést.
Mi jöhet még?
III. Károly a trónon egyelőre néhai édesanyja örökségét viszi tovább szellemiségben, amelyhez hozzátartozik, hogy sokkal konszolidáltabb uralkodó képe sejlik fel olyan ügyekben is, amiknek szószólója volt hercegként. A brit polgárok egyre inkább elfelejtik Károly bulvárügyekkel kikövezett múltját, egyik legfontosabb feladata épp azért az lehet a jövőben, hogy kisebbik fiával békét kössön. Noha Harry már nem a család aktív tagja, de kedvelt szereplő a nyilvánosság szemében.
A királynő halálának egyéves évfordulója nem közügy, jelentette a királyi palota szóvivője egy hónappal ezelőtt. A király és a királyné csendben, otthon töltik szeptember 8-át, így emlékezve II. Erzsébetről. Fia ezzel ismét nyomdokaiba lép, hiszen a királynő korábban ugyanígy töltötte a napot, mikor apja, VI. György brit király halálának évfordulója jött el.
Az első, királynő nélkül töltött év összefoglalására Károly bizonyosan édesanyja idézetével emlékezne: | Egy éve II. Erzsébet nélkül - Modernizált monarchia? Kevesebb botrány? Mit bizonyított eddig Károly? | Egy éve nincs már köztünk II. Erzsébet királynő, akinek uralkodása hét évtized alatt meghatározta a britek gondolkodásmódját. Örökébe fia, Károly lépett, akinek számos problémával meg kellett birkóznia. Sikerült neki? Hogyan vágott neki a szinte felfoghatatlan teherrel járó feladatoknak? | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2023/09/08/ii-erzsebet-kiralyno-halalanak-evforduloja-iii-karoly-kiraly-brit-kiralyi-csalad-monarchia | 2023. 09. 08. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Korózs Lajos azt közölte, hogy a január 13-ai kormányülésre a szaktárca már egy kidolgozott tervet készít.
Az államtitkárt azt követően kérdezték minderről, hogy Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje bejelentette: azt javasolja a kormánynak, hogy az otthoni ápolást végzők tevékenysége fokozatosan váljon munkaviszonnyá és európai uniós források bevonásával az érintettek vehessenek részt az ápoláshoz kapcsolódó speciális szakmai képzésen.
Korózs Lajos a sajtótájékoztatón közölte, hogy már konzultált Mesterházy Attilával az ügyben. Emlékeztetett arra: ápolási díj azoknak jár, akik valamelyik hozzátartozójukat saját otthonukban ápolják, ám ez a tevékenység ma nem számít munkaviszonynak.
Közlése szerint a szaktárca szeretné, ha a leendő programra európai forrásokat is fel lehetne használni, és "egy fokozatos bevezetéssel" munkaviszonnyá lehetne alakítani az ápolási díjban részesülők tevékenységét.
Hozzátette: nem gondolja, hogy egyik hétről a másikra mind az 53 ezer érintett embernek állásává válik a gondozói munka, ám véleménye szerint majd "akár tízezres nagyságrendben is beszállhatnak ebbe a programba".
19:30 Feliratkozom | Korózs: az otthoni ápolás munkaviszonnyá alakítása az első negyedévben elindulhat | A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerint az otthoni ápolás munkaviszonnyá alakításának programja 2010 első negyedévben elindulhat. | [
"gazdaság"
] | 0 | http://infostart.hu/gazdasag/2009/12/29/korozs_az_otthoni_apolas_munkaviszonnya_alakitasa_az_elso_negyedevben_elindulhat-324244 | 2009-12-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az ország területének 55 százaléka, 5,111 millió hektár volt az elmúlt évben mezőgazdasági terület, amely arány az uniós tagállamok között is figyelemre méltó helyet foglal el. Az adatokból kiderül, hogy 2020 után a művelési ágak arányaiban nem történt számottevő változás. Amezőgazdasági területnagysága közel harmincezer hektárral nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Annak 82 százaléka, 4,173 millió hektár szántóterületként, 16 százaléka (793 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel három százalékát borították. Mind a művelésbe vont szántó, mind a gyep területe stabil, lassú emelkedést mutatott az elmúlt években, míg a gyümölcs- és a szőlőültetvények nagysága az utóbbi években érdemben nem változott - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében.
Ha uniós kitekintést teszünk, akkor a legutóbbi, 2018-asLUCAS-felmérést(Land Use/Cover Area frame Statistical survey) érdemes szemügyre venni. A statisztikai hivatal ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a kutatás során mérték fel az Európai Unió tagországaira kiterjedően a felszínborítottságot és a földhasználatot.
Így 2018-ban az unió területének közel negyven százalékát mezőgazdasági célra használták, 36 százalékán erdőgazdálkodás folyt. Az ipari és a szolgáltatásokra használt területek, valamint a lakóövezetek együttesen az összterület mintegy negyedét tették ki. Magyarországon a mezőgazdaság a legjelentősebb földhasználó ágazat.
A 2018-as adatok alapján hazánk területének több mint hattizede állt mezőgazdasági művelés alatt.
A KSH megemlíti az is, hogy európai Copernicus-program részeként 2018-ban készült Corine-felszínborításos (Coordination of Information on the Environment) térképek alapján a beépített és egyéb mesterséges területek aránya adott ország területéhez viszonyítva Máltán volt a legmagasabb (29,9 százalék), Finnországban pedig a legalacsonyabb (1,4 százalék). Magyarországon a Corine-adatbázis alapján ez a mutató 6,5 százalék, valamivel több volt, mint az unió átlaga (5,1 százalék).
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a beépített területek, belterületek nagyságának növekedése szinte visszafordíthatatlan folyamat, a földfelszín tartós lezárását és az ökoszisztémák széttöredezését okozza, veszélyt jelent az élőhelyekre és a biodiverzitásra. Mesterséges területek létrehozása esetén a víz körforgásában zavar keletkezhet: a lezárt földfelszín nem tudja a csapadékot magába szívni, a víz nagy mennyiségben elfolyik róla, ezáltal máshol talajeróziót, illetve városi területeken jelentős csapadék esetén villámárvizet okozhat.
A Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia első előrehaladási jelentése (2013-2014) szerint az ökológiailag inaktív szántók aránya kedvezőtlenül nagy a mezőgazdasági területeken belül.
A lakott területek kiterjedése Magyarországon egyébként 2000 és 2018 között lineárisan, összesen két százalékkal növekedett, de összefüggő településszerkezet helyett a felszínt lényegesen nagyobb arányban borítják zöldfelületekkel tarkított városrészek. A legnagyobb arányú növekedés az út- és a vasúthálózatok kiterjedésében figyelhető meg: közel húsz év alatt több mint kétszeresére nőtt ezen területek nagysága. Az e célra bevont területek jelentős része az ezredforduló után épült autópályák igényét elégítette ki. Az építési területek esetében is jelentős, mintegy 66 százalékos növekedés tapasztalható. A 2000 óta stagnáló nagyságú összefüggő településszerkezetre az ingatlanpiaci fellendülés és a lakásépítések számának növekedése is hatással volt. Az ipari és a kereskedelmi kategóriába sorolt területek nagysága folyamatosan növekedett, 2000 és 2018 között több mint 12 százalékkal - ismerteti a KSH. | Kincsként kell óvni a hazai termőföldet | A kormány feltett szándéka, hogy elősegítse a gazdasági növekedés lendületét. Sok szó esik ennek kapcsán a járműgyártásról, a beruházásokról vagy éppen a fogyasztásról. Érdemes azonban a mezőgazdaságra is figyelni. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/09/kincskent-kell-ovni-a-hazai-termofoldet | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A hosszú távú cél, hogy Budapest a keresztényüldözés vizsgálatának mértékadó központja legyen.
Háttérbeszélgetésen mutatta be a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül létrehozott szervezet vezetője, Török Tamás. Azt mondta: a helyettes államtitkárság fő feladata a humanitárius segítségnyújtás, a kapcsolattartás az üldözött keresztény közösségekkel, valamint a helyzetük bemutatása.
Török közölte: ösztöndíjprogramot indítanak, amelynek keretében első körben száz olyan fiatal tanulhat magyar egyetemeken, akiket üldözött keresztény közösségek vezetői választanak ki. Emellett dokumentumfilmekkel, kiállításokkal, kiadványokkal szeretnék bemutatni a világ különböző részein, főleg a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Ázsia egyes részein élő közösségek helyzetét.
Nemzetközi konferenciákat is szerveznek majd,
hosszú távú céljuk pedig az, hogy Budapest a keresztényüldözés jelenségének vizsgálatában mértékadó központtá váljon.
Az új helyettes államtitkárság tíz alkalmazottal kezdi meg munkáját. (MTI) | Bemutatkozott a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság | A hosszú távú cél, hogy Budapest a keresztényüldözés vizsgálatának mértékadó központja legyen. | [
"keresztényüldözés"
] | 0 | http://24.hu/kozelet/2016/10/20/bemutatkozott-a-keresztenyuldozes-elleni-helyettes-allamtitkarsag | 2016-10-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Csaknem egy hónap után tartott ismét Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A tájékoztatón a múlt hétvégi, ünnepi rendezvények és az atlétikai világbajnokság sikeres lebonyolítása mellett a tárcavezető kitért a várható béremelésekre, a háború jelenlegi állására és a gabonatilalomra is.
Az inflációnál is nagyobb mértékben nőhetnek a bérek, a kormány mindent megtesz, hogy idén reálbér-emelkedés legyen Magyarországon - ezt emelte ki Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A konkrét béremelések majd csak január elsejétől várhatók, de a tárcavezető szerint vannak olyan kormányzati intézkedések, amelyek már most megengedik, hogy - néhány állami szakma kivételével - lehessen béremelés. Az egyik ilyen intézkedés volt például a SZÉP-kártyák keretének kibővítése.
Sikeres rendezvények
Gulyás Gergely a Kormányinfón kitért az ünnepi rendezvényekre és az atlétikai világbajnokságra is. A kormány az augusztus 20-i ünnep rendezvényeit sikeresnek értékelte. "A háromnapos rendezvénysorozaton naponta több tízezer, a vasárnap esti tűzijátékon sok százezer ember vett részt" - ismertette Gulyás, majd leszögezte: a rendezvények fennakadás nélkül zajlottak, ami különösen a nagyszámú külföldi delegáció jelenléte miatt említésre méltó.
Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, augusztus 20-án már 60 ezren látogattak ki az atlétikai vb-re, és eddig 350 ezren voltak kíváncsiak a különböző versenyszámokra, valószínűleg rekordszámú nézőt vonz be a rendezvény. Kérdésre válaszolva, hogy miért nem jöttek nyugat-európai vezető politikusok, Gulyás azt mondta: "azt hívták meg, akit akartak".
Véres háború
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos jelentéseket is megtárgyalta a kormányülésen a kormány. Ezek szerint az elmúlt két hónapban, az ukrán ellentámadás megindulása óta a frontvonal érdemben nem változott, viszont naponta százak, ezrek halnak meg. A magyar kormány álláspontja változatlan: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség.
A miniszter úgy látja, ez azért is érdeke Európának, mert ennek hatása van az inflációra és a gazdasági növekedésre,
amíg tart a háború, a kormány minden eszközzel harcol azért, hogy letörjük az inflációt, és a háború mellett is tudjuk tartani azt a vállalásunkat, hogy az idei évben egy számjegyűre csökken az infláció. Jó esély van arra, hogy ez novemberben - vagy talán már októberben - így legyen.
Gabonatilalom
Magyarország kezdeményezte Brüsszelnél, hogy a szeptember 15-én lejáró uniós tiltást hosszabbítsák meg az ukrán gabonára vonatkozóan. Gulyás ezzel kapcsolatban elmondta: míg korábban évi 40-50 ezer tonna érkezett keletről, addig azonban a gabonafolyosón 2022-ben már 2 és fél millió tonna jött, majd idén már havonta 250 ezer tonna. Ez a gabona jóval gyengébb minőségű, mint a magyar, így muszáj lépéseket tenni a behozatala ellen.
Gulyás arra is kitért, hogy jól áll Magyarország a gáztárolók töltöttségével. Elárulta, 88 százalékon áll a magyar gáztárolók töltöttségi szintje, ez a lakossági fogyasztást nézve körülbelül 219 téli napra elegendő.
Dübörög az Árfigyelő
Az Árfigyelő rendkívül hatékony eszköz az infláció letörésében, és arra is megfelelő, hogy rákényszerítsék a multikat az árcsökkentésre - ezt már Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő emelte ki. Hozzátette: az elmúlt másfél hónapban árversenyt generált az Árfigyelő, 62-ből 54 termékkategóriában csökkentek az árak, ami csökkentette az élelmiszerárak inflációját. Később egyébként elérhető lesz majd egy többfunkciós, szabadon összeállítható bevásárlólista is. Az üzletek ellenőrzésével kapcsolatban elhangzott: 722 üzletet vizsgáltak, 70-nél találtak kifogást. Összességében 25 millió forint bírságot osztottak ki.
Mégis megy szabadságra a miniszterelnök
Orbán Viktor nyári szabadságával kapcsolatban Gulyás Gergely az Index kérdésére elárulta: a miniszterelnök a hónap végével megy vakációzni. Arról, hogy eddig elmaradt a kormányfő szokásos augusztusi horvátországi nyaralása, ebben a cikkünkben írtunk. Gulyás azt nem árulta el, pontosan hol pihen majd a miniszterelnök, aki hajlamos a szabadsága alatt is dolgozni, de várhatóan nem Szlovéniában tölti a vakációját, ugyanis a tárcavezető szerint a Bledi Stratégiai Fórumon várhatóan nem lesz jelen a kormányfő. Gulyás Gergely azt is hozzátette: a miniszterelnök szabadsága nem lesz hosszú, szeptember első, vagy második hétvégéjén már Kötcsén mond beszédet.
A december végével megszűnő nagyvárosi csok kiváltásával kapcsolatban elmondta, sokféle terv van, de kormánydöntés még nincs. Mint mondta:
a cél az, hogy a lakáshoz jutást könnyítsék, különösen azoknak, akik családosok, vagy gyermeket vállalnak. Egyelőre nincsenek konkrétumok, a tervek pedig még változhatnak.
Gulyás Gergely lapunk kérdésére Jevgenyij Prigozsin halálával kapcsolatban elmondta: nincs további információjuk az ügyben, hivatalos álláspontról sem tudott beszámolni. Ugyanakkor kiemelte, hogy ha béke lenne, ezekkel az esetekkel sem kellene szembenézni.
Az Erasmus-ügyre vonatkozó kérdésünkre a miniszter elmondta: várják az Európai Bizottság álláspontját, elmondta a kormány, hogy mit hajlandó megtenni, viszont közösségi jogi alapja nincs annak, amit a bizottság kér. A bizottság a magyar hallgatókat kevésbé szereti, mint a többi tagállam hallgatóit, ezt Gulyás Gergely teljesen érthetetlennek tartja.
A Pálffy-ügyről
Gulyás Gergelyt kérdeztük Pálffy István egy nap után történő Hír TV-s elbocsátásáról is. A miniszter két részre bontotta a választ: eddig sem és ezután sem avatkozik be a kormány, hogy egy médium a saját munkavállalójának a tevékenységét miként értékeli. Azt ugyanakkor világosnak tartja, hogy a pedofíliával szemben semmilyen türelmet nem lehet tanúsítani. Ezzel kapcsolatban arra is rákérdeztünk, hogyan kommentálná azt, hogy Márki-Zay Péter a műsorvezető kirúgása után azt írta: "Tegnap Pálffy Istvánnal beszélgettem, mára kirúgták. Pénteken Gulyás Gergely lesz a beszélgetőpartnerem". Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban kijelentette:
Mindig örülök, ha a baloldaltól hallok némi szellemességet, annyira ritka ez, hogy ünnepelni kell ilyenkor.
A szabálysértő akkugyárakat bezárják
Az iváncsai akkumulátorgyárral kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: minden esetben, ahol veszélyes hulladékkal foglalkoznak, és nem tartják be a szabályokat, ott be fogják zárni az adott gyárat. Emlékeztetett rá, hogy Bátonyterenyén fel is függesztették az akkugyár működését. A bezáráshoz ráadásul már a sorozatos szabálysértés is elég, nem kell feltétlenül a környezetre és emberi egészségre veszélyesnek lennie. Gulyás kitért az akkugyárakban dolgozó vendégmunkásokra is, elmondta: ők csak oda jöhetnek - ellenőrzött munkaközvetítő cégeken keresztül - ahol nincs elegendő munkaerő, ha elvégzik a feladatukat, akkor hazamennek.
Brüsszeli számlák
Gulyás Gergely elmondta: a kormány 202 millió euró értékben küldött ki számlát Brüsszelnek, és most várják, hogy az EU fizessen. Erre 60 napjuk lenne, ez még nem járt le. Gulyás azt is kiemelte: Magyarországon nincs tanárhiány, vannak nehézségek, például a nyelvtanároknál, de országos hiányról nincs szó.
(Borítókép: Gulyás Gergely. | A kormány január elsejétől konkrét reálbéremeléssel számol | A kormány január elsejétől konkrét reálbéremeléssel számol - A Kormányinfón szóba került még a csok, a SZÉP-kártya és Prigozsin is. | [
""
] | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/24/kormanyinfo-gulyas-gergely-dontesek-csok-erasmus-inflacio-beremeles | 2023. 08. 24. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Várgondnokság Nonprofit Kft. 2023. november végéig kölcsönzött ki a Várban lévő új miniszterelnöki irodába 14 műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeumból. A festmények többnyire híres magyar államférfiakat ábrázolnak, például Széchenyi Istvánt, Tisza Istvánt és Zrínyi Miklóst. A Karmelitába kikölcsönzött alkotások között van Barabás Miklós alkotása Baross Gáborról, és Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló festménye is.
Decemberben jelent meg a sajtóban, hogy a budai Várban kialakított új miniszterelnöki hivatalt az Iparművészeti Múzeumból kikölcsönzött szőnyegek, és a Magyar Nemzeti Galériából kölcsönzött festmények ékesítik.
Január elején közadatigénylésben kértük ki a Galéria felettes szervétől, a Szépművészeti Múzeumtól a 2015-2018 között nem közgyűjtemények (vagyis nem más múzeumok) számára kölcsönadott műtárgyak listáját. A múzeum válaszából kiderült, hogy az állami tulajdonú Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. összesen 34 festményt és 4 szobrot kölcsönzött ki a Szépművészeti Múzeumból 2018. november 28-tól egészen 2023. december 31-ig. A műtárgyak tárolási helye a kölcsönzés időtartama alatt a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelitában berendezett új miniszterelnöki iroda.
34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból Orbán új irodájába A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára.
Információink szerint nem csak a Szépművészeti Múzeumból kölcsönöztek ki műtárgyakat a Karmelitába, ezért a Szépművészetinek beadott adatigényléssel egyidőben a Magyar Nemzeti Múzeumtól is közadatigénylésben kértük ki a 2015 és 2018 között nem közgyűjteményeknek kölcsönzött műtárgyak listáját.
A Nemzeti Múzeum az adatkérésünkkel érintett iratok nagy mennyiségére hivatkozva 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, és január végén küldte meg a választ, ami igazolta az értesüléseinket.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. összesen 14 festményt kölcsönzött ki a Nemzeti Múzeumból 2018. december 1-től egészen 2023. november 30-ig. A kölcsönzés idején a műtárgyak tárolási helye a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelita-kolostor, az új miniszterelnöki iroda.
Ezekről a festményekről van szó:
Barabás Miklós: Baross Gábor
Diósy Antal: Apponyi Albert
Hoffmann Géza: Bethlen István
Glatter Gyula: Bánffy Miklós
ismeretlen szerző: Széchenyi István
ismeretlen szerző: Zrínyi Miklós
Pállik Béla: Tisza Kálmán
Schöfft Ágoston: Gr. Széchenyi István
Stetka Gyula: Tisza István
Székely Bertalan: Gr. Andrássy Gyula
Than Mór: Gr. Batthyány Lajos (1)
Than Mór: Gr. Batthyány Lajos (2)
Telepy Károly: Füleki vár
Telepy Károly: Németújvári vár
A listán kétszer szerepel Than Mór Gróf Batthyány Lajost ábrázoló festménye, de nem tévedésből: rákérdeztünk a Nemzeti Múzeumnál, és azt válaszolták, hogy két külön alkotásról van szó.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. kikölcsönözte a Karmelitába Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló művét is, amit 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vásárolt vissza Magyarország számára. A festményt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2014-ben tekintette meg a Nemzeti Múzeumban, ahol az MMA beszámolója szerint “A sikeres “műtárgymentés" történetéről dr. Csorba László Főigazgató személyesen tájékoztatta a rangos vendéget, aki megelégedését és őszinte jókívánságait fejezte ki az MMA döntésével kapcsolatban."
Címlapképen Pallik Béla Tisza Kálmánt, Schöfft Ágoston Széchenyi Istvánt, és Glatter Gyula Bánffy Miklóst ábrázoló festménye (montázs) | A Nemzeti Múzeumból 14 festményt kölcsönöztek ki a Karmelitába a Miniszterelnökségnek | A Nemzeti Múzeumból 14 festményt kölcsönöztek ki a Karmelitába a Miniszterelnökségnek | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/01/29/a-nemzeti-muzeumbol-14-festmenyt-kolcsonoztek-ki-a-karmelitaba-a-miniszterelnoksegnek/ | 2019-01-29 14:39:44 | true | null | null | atlatszo.hu |
Budapest Airport;Közlekedő Tömeg Egyesület;
2018-09-19 12:18:56
Vasútállomás helyett óriási parkolóházat épít a Budapest Airport
Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül.
Jelentősen megdrágul, vagy akár lehetetlenné is válik a jövőbeli repülőtéri vasútvonal állomásának utasbarát, terminálhoz közeli elhelyezése, miután a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a napokban bejelentette: parkolóház építésébe kezd a területen - derül ki a Közlekedő Tömeg Egyesület közleményéből.
Az elmúlt évtizedekben számos koncepció készült a repülőtér vasúti kiszolgálására. A legelőnyösebbnek a Budapest–Cegléd vasútvonalon Pestszentlőrinc és Monor állomások közötti új nyomvonal kiépítése mutatkozik, mely egyúttal az országos vasúthálózat részévé válna.
A vonal számos nagyvárost - Győrt, Székesfehérvárt, Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet - az autózással versenyképes menetidővel, átszállás nélkül tenné elérhetővé. Sőt, egy ilyen megoldás még a távolsági és nemzetközi vonatok menetidejét is meggyorsítaná és lehetővé tenné a budapesti elővárosi vonatok sűrűbb indítását is.
A mai légi utasok, kísérőik és a repülőtéren dolgozók számából, illetve a tömegközlekedést Budapest vonzáskörzetében használók arányából becsülve átlagosan napi 20-25 ezer utas, azaz egy kisváros lakossága használna ma egy létező, színvonalas vasúti kapcsolatot a repülőtér megközelítéséhez.
A siker szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy az állomás a repülőtéren belül ideális, a terminálépülethez a lehető legközelebb lehessen. A terminál melletti hatalmas parkoló építése pedig - mint az a Közlekedő Tömeg ábráin is látszik - éppen ennek a lehetőségét veszi el. Ha a föld alá még el is férne az állomás, annak megépítése már semmiképp se lesz így gazdaságos.
Mint a közlemény fogalmaz: | Vasútállomás helyett óriási parkolóházat épít a Budapest Airport | Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül. | null | 1 | https://nepszava.hu/3008911_vasutallomas-helyett-oriasi-parkolohazat-epit-a-budapest-airport | 2018-09-19 12:18:00 | true | null | null | Népszava |
Székesfehérvár történelmi belvárosában kalauzolják az érdeklődőket a garantált városnézések keretében, melyeket szombatonként szervez a Tourinform Iroda nyár végéig. A csoportok a Hiemer-háztól indulnak.
A városnéző sétákra első alkalommal 2010-ben került sor. Idén aholnapi nap lesz az első alkalom, az utolsót pedig augusztus 25-én tartják. Az érdeklődők a Hiemer-ház földszintjén található Fehérvári Ajándékboltnál találkoznak 10.00 órakor, majd idegenvezetéssel egybekötött, kétórás séta alatt ismerkedhetnek a történelmi belváros nevezetes műemlékeivel, tereivel, utcáival. A jegyek felnőttek számára 800 forintba, nyugdíjasoknak és diákoknak 600 forintba kerülnek, 6 éves kor alatt a program ingyenes. A séta nem tartalmazza múzeumok látogatását, erre egyéni igény szerint van lehetőség a sétát követően. | Garantált városnézések Fehérváron | Bárki részt vehet az idegenvezetéssel egybekötött, kétórás sétákon | [
"fehérvár",
"városnézés"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2012/06/22/garantalt-varosnezesek-fehervaron | 2012-06-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Orbán Viktor bejelentést tesz - élőben az InfoRádióban és az Infostarton
Az operatív törzs pedig 16 órakor tart sajtótájékoztatót. Mindkettőt élőben közvetítjük az InfoRádióban (FM 88,1), valamint az Infostarton folyamatosan frissülő tudósításban azonnal olvashatók az elmondottak.
Tartsanak velünk!
A kormányfő egyébként a szerdai kormányülést követően tájékoztatja a közvéleményt.
A miniszterelnök többször megszakította a szerdai kormányülést, mert egyeztetést folyatott európai kollégáival, így a bolgár, a román kormányfővel, valamint az osztrák kancellárral is.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt | Orbán Viktor bejelentést tesz - élőben az InfoRádióban és az Infostarton | A miniszterelnök 15 órakor a Facebook nyilvánosságán keresztül szól Magyarország lakosaihoz. | [
"orbán viktor",
"facebook",
"koronavírus"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2020/03/18/orban-viktor-bejelentest-tesz-eloben-az-inforadioban-es-az-infostarton | 2020-03-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
„A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti.” – ez egy szó szerinti idézet az Állami Számvevőszék 73 oldalas művéből.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke december végi, a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában elmondta, hogy az Országgyűlés még 2015-ben felkérte az ÁSZ-t, hogy támogassák szakmailag a 2024-es olimpia budapesti megrendezéséreirányuló magyar pályázatot. „Az ÁSZ feladata, hogy foglalja össze, miként lehet garantálni, hogy a világraszóló rendezvényre szánt közpénzt törvényesen, szakszerűen, gazdaságosan és hatékonyan költsék el.” – írja a lap.
„A hatalmas sportesemény megrendezése tulajdonképpen közpénzből finanszírozott építkezések és vásárlások egybefüggő sorozata” – mutatott rá Domokos László a Magyar Időknek adott interjúban.
Domokos elmondta azt is, hogy áll az Országgyűlés felkérésére végzett munka: készített az ÁSZ egy tanulmányt a nagyberuházásoknál jelentkező korrupciós kockázatokról, és folyamatban van egy útmutató kidolgozása az ilyen veszélyek elkerüléséhez. 2017 tavaszán pedig külföldi kollégáival angol, kanadai, görög, olasz, kínai és brazil tapasztalatokat elemeznek majd, hogy „sikeres pályázás esetén – korrupciómentes olimpia lehessen a magyarországi”.
A KiMitTud-on keresztül közadatigénylésben kértük az ÁSZ-tanulmányt, és mint a Számvevőszék válaszából kiderült, az nyilvánosan elérhető az alábbi linken, Tanulmány „A nagyberuházások integritási kockázatairól és az ezt kezelő kontrollok kialakításáról” címmel.
A függelékekkel együtt 73 oldalas mű előszavában Domokos László megtiszteltetésnek nevezi, hogy az Országgyűlés felkérte az ÁSZ-t, hogy nyújtson szakmai támogatást a 2024-es olimpiai pályázatot készítők számára, és kiemeli, hogy „A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti.” Az ÁSZ elnöke az előszót azzal zárja, hogy meggyőződése szerint a tanulmány nyilvánosságra hozatala elősegíti a közpénzek törvényes és hatékony felhasználását, továbbá növeli Budapest esélyeit a 2024-es olimpia rendezési jogának elnyerésében.
Ezután egy négy oldalas vezetői összefoglaló következik, amelyből kiderül, hogy mire jutott az ÁSZ az olimpia korrupciós veszélyeit vizsgálva. Többek közt arra, hogy
– a korrupció potenciális forrása a projekt döntéshozóinak és a beruházóknak a személyes kapcsolatrendszere,
– a felhasznált közpénz nagyságával arányosan nő a korrupciós kockázat,
– a beruházás kiválasztásának szakasza döntő a korrupció szempontjából,
– egy nagyberuházásnak általában fix határidőn belül kell elkészülnie, ami már önmagában növeli a nyomást az engedélyező hatóságokon, egy presztízsberuházásnál pedig ehhez hozzájön még a társadalmi és nemzetközi tekintély csökkenése miatti aggodalom is, amelyek együttesen „a kontrollokat lazító mechanizmusokat indíthatnak be”,
– az alapvető korrupciós kockázatok tovább növekedhetnek a nagyberuházásoknál a szabályozási hézagok és
– a túl tág felelősségi viszonyok miatta kivitelezési szakaszban általában szerződésmódosítások formájában realizálódik a korrupció, gyakori a projekt megvalósításának csúszása is, és ez sok esetben a nem megfelelő tervezés következménye.
„A beruházás tervezésénél különösen nagy kockázatot jelent, ha nem végeznek körültekintő elemzéseket, számításokat a projekt alakulására, a lehetséges változásokra nézve; ha hasonló projektek tervezett és tényleges áralakulását nem veszik figyelembe a pontos költségbecslésekhez. Jellemző példa, hogy az olimpiai beruházásokra vonatkozó nemzetközi tapasztalatok szerint rendszeresen, nagymértékben alábecsülik a rendezési költségeket.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy számos olyan nagyberuházás készült el, amely a kockázatok nem megfelelő azonosítása miatt nem járult hozzá a gazdasági értékteremtéshez, vagy kihasználatlanok az eseményre épült létesítmények.”
Erről akaratlanul is a 2017-es vizes vb-re épülő Dagály jut az ember eszébe, amely az eredeti tervek szerint egy csillogó úszópalota lett volna 8 milliárd forintból, ám 38,6 milliárd forintért vállalta a megépítését a Market Zrt. A majdnem kész épület viszont leginkább egy parkolóházra hasonlít, ráadásul nemrégiben 43 milliárdra emelkedtek a költségei. A kivitelező Market Zrt. tulajdonosa pedig az Orbán Viktor miniszterelnökkel köztudottan jó kapcsolatot ápoló Garancsi István.
A kiemelt két bekezdés pedig olyan, mintha a budapesti olimpia vagy akár a nemzeti stadionépítési program egyik ellenzője írta volna.
Az ÁSZ-tanulmányban tovább olvasva megtudhatjuk, hogy a Számvevőszék szerint nagyban csökkenti a korrupciós kockázatokat a megfelelő jogszabályi környezet, az ellenőrzés, a körültekintő tervezés és a civil kontroll.
„A beruházás transzparenciájának biztosítása szintén fontos korrupció megelőzési eszköz, amelyet támogathat a civil szervezetek monitoring tevékenysége is.”
Az ÁSZ végkövetkeztetése szerint a korrupció megelőzése és kiszűrése szempontjából az a kulcskérdés, hogy a nagyberuházások minden szakaszában figyelembe vegyék a kockázatokat.
A részletes tanulmányból kiderül, hogy
„A korrupció súlyos károkat okoz a gazdaság és a társadalom egészének. Akadályozza a gazdasági fejlődést, gyengíti a demokráciát és a jogállamiságot, károsítja a társadalmi igazságosságot. A korrupció káros hatással van a jó kormányzásra, a közpénzek gondos kezelésére és a versenypiacokra. Szélsőséges esetekben aláássa a polgárok demokratikus intézményekbe és eljárásokba vetett bizalmát.”
Szerepel a műben két szép ábra is.
Az első azt mutatja be, hogy „A kockázatok és az azokat kezelő kontrollok azonosítása alapján kifejezhetővé válik a nagyberuházások eredendő korrupciós veszélyeztetettsége, és meghatá- rozhatóak a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők. Ezeket szembe állítva az ellenálló képességet jelentő kiépített kontrollokkal, meghatározható a fennmaradó korrupciós veszélyeztetettség, amelyet a beruházás döntéshozóinak indokolt kezelni”.
A második ábrán a tanulmány készítésénél alkalmazott „RÉS” (Rendszerezés + Értékelés + Szabályozás) elemzési módszer logikája látható.
„A RÉS-elemzés során minden egyes azonosított kockázathoz hozzárendeljük azt a kontrollt, amely az adott kockázat megelőzésére, mérséklésére alkalmas. Természetesen egy kockázat kezelésére több kontrollt is alkalmazhat a nagyberuházás döntéshozója, szervezete, illetve ugyanaz a kontroll több kockázat kezelését is szolgálhatja. A kockázatok és a kontrollok egymáshoz rendelése után a fennmaradó kockázat már nem egy elvileg létező rés, hanem konkrétan meg lehet állapítani, hogy melyek a kontrollált (ábránkon a piros színű körök) és melyek a kontrollokkal még nem kezelt (ábránkon a sárga színű körök) kockázatok. A kontrollokat a zöld színű körök szimbolizálják.”
Készítettek továbbá egy táblázatot is arról, hogy a 2010 és 2012 közötti olimpiákon mennyivel lettek nagyobbak az eredetileg becsült rendezési költségek:
Összességében elmondható, hogy az ÁSZ-tanulmányából gyakorlatilag annyi derül ki, hogy tökéletesen ismerik a rendszer működését a tárgyalásos közbeszerzésektől a többszöri szerződésmódosításokig, és tisztában vannak azzal is, hogy egy olimpiarendezésnél a szokásosnak a sokszorosa a lopás korrupció. | Itt az ÁSZ-tanulmány az olimpia korrupciós kockázatairól | "A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket - jellegüknél fogva - számos korrupciós | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/01/10/itt-az-asz-tanulmany-az-olimpia-korrupcios-kockazatairol/ | 2017-01-10 10:21:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az 57 kilogrammos Karakas Hedviget követően vasárnap a nehézsúlyú Bor Barna is bronzérmet szerzett a cselgáncsozók havannai világkupaversenyén, a 2016-os riói olimpia kvalifikációs sorozatának második állomásán.
A magyar sportági szövetség honlapjának beszámolója szerint a kubai tornára a vártnál kevesebb – harminckilenc országból nagyjából háromszáz – judós érkezett, ugyanakkor minden súlycsoportban nagyon erős mezőny indult.
Így volt ez a plusz 100 kg-ban versenyző Bor kategóriájában is, aki hozta az első két mérkőzését: az Atomerőmű SE világbajnoki ezüstérmese előbb ipponnal verte ecuadori riválisát, majd vazaris hátrányt dolgozott le a hazaiak nagy reménysége, Oscar Brayson ellen – méghozzá az utolsó fél percben, végül leszorítással a magyar dzsúdós nyert.
Ugyanakkor az elődöntőben gyors vereséget szenvedett az orosz Szajidovtól. A bronzmeccsen már nem kellett tatamira lépnie a kétszeres Eb-ezüstérmes grúz Adam Okruasvilivel, aki sérülés miatt nem állt ki ellene.
A két bronzérmesen kívül a magyar csapatból Fogasy Gergő (100 kg) az ötödik, Krizsán Szabolcs (81 kg) pedig a hetedik helyen zárt az olimpiai kvalifikációs Grand Prix-viadalon.
A nemzetközi szövetség, az IJF sorozata, a World Judo Tour Kuba után Magyarországon folytatódik: két hét múlva Budapesten, a Papp László Sportarénában rendeznek Grand Prix-viadalt, amelyre a világ minden pontjáról hatszáz judóst várnak, és a magyar színekben ötvenhat versenyző lép majd a küzdőtérre – írta a magyar szövetség honlapja. | Havannán nyert bronzérmet Bor Barna | Az 57 kilogrammos Karakas Hedviget követően vasárnap a nehézsúlyú Bor Barna is bronzérmet szerzett a cselgáncsozók havannai világkupaversenyén, a 2016-os riói olimpia kvalifikációs sorozatának második állomásán. | [
"sport",
"küzdősport",
"cselgáncs",
"bor barna",
"cselgáncs vk"
] | 0 | https://24.hu/sport/2014/06/09/havannan-nyert-bronzermet-bor-barna | 2014-06-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
– A bíróság szerencsére még tartja magát, de amit az ügyészség politikai nyomásra művel, az szégyenteljes - így kommentálta Tóth József volt szocialista parlamenti képviselő, a Hajdú-Bihar megyei Polgár város polgármestere a Debreceni Törvényszék mai ítéletét, amely megszüntette az ellene indult büntetőeljárást, s hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítéletét.
Mint beszámoltunk róla: a jelenleg a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló Tóth Józsefet 2010 szeptemberében, vagyis az önkormányzati választás előtt pár héttel azért vádolta meg a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a vádhatóság szerint Tóth Józsefnek kötelessége lett volna feljelentést tennie egy olyan visszaéléssel kapcsolatban, amely még 2005-ben történt. A politikus 2005-ben még a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés MSZP-s alelnöke volt, s ebbéli minőségében tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek. A szabálytalanságokról Tóth feljegyzést készített, s írásban kérte a megyei közgyűlés vezetését a szükséges intézkedések megtételére.
A törvénytelenségek elkövetőit azóta pénzbüntetésre ítélték, több esetben már jogerős ítéletek is születtek sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli rend megsértése miatt, de Tóth Józsefet a hatóság csak tanúként hallgatta meg.
Ám 2010-ben, röviddel azután, hogy Tóth bejelentette: ismét indul a helyi polgármester-választáson, a vádhatóság azzal állt elő, hogy Tóth József bűnpártolást követett el, mert nem az önkormányzat vezetését kellett volna tájékoztatnia, hanem a rendőrséget. Emiatt vádat emeltek ellene, a Debreceni Járásbíróság pedig egy évvel ezelőtt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt nem jogerősen 540 ezer forint pénzbüntetésre és 750 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére ítélte.
Az ügy fellebbezés után került a Debreceni Törvényszékre, ahol mai perbeszédében Helmeczy László ügyvéd, Tóth védője azt mondta: amit a Tóth-ügyben látunk, nem más, mint a „borzalmas magyar valóság”, hiszen az ügyészség a hatalom szolgálatába állt, s kiszolgálja a kormánypárt érdekeit. Mint mondta, az ügy fontosabb állomásait tekintve kiderül a politikai megrendelés szándéka, hiszen az ügyben 2007 végén röviddel azután indult nyomozás, hogy egy helyi fideszes politikust felfüggesztett börtönre ítéltek, Tóth ellen pedig akkor emeltek vádat, amikor a 2010-es kampány kezdődött.
Az utolsó szó jogán Tóth József közölte: politikai revánsvágy áldozata lett, s az elmúlt évek meghurcoltatása nem következett volna be, ha nem baloldali politikus lenne.
A Debreceni Törvényszék a mai, nem jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, megállapította, hogy Tóth Józsefet nem terheli büntetőjogi felelősség, s megszüntette ellene a büntetőeljárást. A bíró rámutatott: a Tóth terhére rótt cselekmény már 2010 elején elévült, s nem fogadható el a vádhatóság azon magyarázata, miszerint az elévülés nem érvényes a politikus akkor még fennálló mentelmi joga miatt. Az eljárás során ugyanis kiderült: az ügyészség nem is kérte Tóth mentelmi jogának felfüggesztését a 2006–2010-es ciklusban. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a cselekmény már 2010 elején elévült, azaz fél évvel korábban, mint hogy Tóthot egyáltalán meggyanúsították.
A törvényszék érdemben nem vizsgálta az ügyet az elévülés kérdésének eljárásjogi akadálya miatt, így a határozat nem jogerős. A vádhatóság képviselője három nap gondolkodási időt kért annak eldöntésére, hogy fellebbez-e, míg Tóth és védője tudomásul vette az ítéletet. | Belföld: A bíróság osztotta ki az ügyészséget a DK-s perben | Az ügyészség Tóth József DK-s polgári polgármester ellen 2010-ben fél évvel azután emelt vádat, hogy a terhére rótt ügy elévült – ezt állapította meg a törvényszék, amely alaposan kiosztotta a vádhatóságot, s megszüntette a politikus ellen indított büntetőeljárást. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a-torvenyszek-tette-helyre-az-elszabadult-ugyeszseget-1540601 | 2015-06-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Bár mint arról mi is beszámoltunk, december első felében visszavonta a gyorsított eljárásban a Fertő tavi beruházásokra kiírt tendert a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN), december 24-én újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Ahogy arra a Greenpeace felhívta a figyelmet, az új tenderkiírás szövegét csak annyiban módosították, hogy kivették belőle azt az indoklást, hogy azért kell sietni az építkezéssel, hogy az élővilág ne tudja visszafoglalni az élőhelyet.
Az új közbeszerzésben ugyanakkor szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye az állami cégnek – írta korábban a civil szervezet.
A Greenpeace ezért múlt héten a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, és ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
A szervezet friss közleménye szerint viszont azt a választ kapták, hogy
öt naptári napon belül 25 millió forintot kellene befizetniük a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, hogy egyáltalán foglalkozzanak az ügyükkel.
Ezt igazgatási szolgáltatási díjnak nevezik, és 2015 óta akkor kell fizetni, ha valaki meg akar támadni egy közbeszerzést. A vonatkozó rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint lehet, magyarul a lehető legmagasabb díjat szabták meg ezúttal.
A Greenpeace arra is felhívta a figyelmet, hogy Döntőbizottság végzéséből az is kiderült, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke közel 35,8 milliárd forint. Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot – ami az összes magyar nemzeti park több mint 7 évi összköltségvetésével egyenlő. | Fertő tavi beruházás: 25 milliót kérnek a Greenpeace-től, hogy egyáltalán megvizsgálják a beadványukat | Közben már 45 milliárd forintnál tart a beruházás összköltsége. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ferto-tavi-beruhazas-25-milliot-kernek-a-greenpeace-tol-hogy-egyaltalan-megvizsgaljak-a-beadvanyukat-245036 | 2022-01-11 16:41:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mészáros Lőrinc a Borsnak adott interjújában tagadta, hogy bármi köze lenne a Népszabadság kiadóját, a Mediaworksöt felvásárló Opimus Grouphoz. A felcsúti polgármester azt mondta, hogy neki nincs egyetlen Opimus-részvénye sem, és a rengeteg üzletében megjelenő Csík Zoltán (minden híresztelés ellenére) nem visel pozíciókat az Opimus-csoportban.
Ezek azonban nem jó érvek, az első ugyanis nem jelent semmit, a második pedig simán hazugság.
6 pontban lehet bemutatni, hogy miért is kötődhet az Opimus Group Mészáros Lőrinchez.
Az Opimus két fő tulajdonosa offshore-hátterű, egy nigériai és egy seychelles-szigeteki cégé a többség. Hogy mögöttük ki áll, azt Magyarországon elérhető legális eszközökkel minimum nehézkes, de inkább lehetetlen kideríteni. Mészáros tehát akár állhat is valamelyik ilyen cég mögött.
Az Opimus egyik kisrészvényese a Scentrum Kft., ami teljes egészében Csík Zoltán tulajdona. Csík több Mészáros-féle üzletben is feltűnt, több esetben is Mészáros tulajdonszerzését előzte meg Csík megjelenése egy-egy vállalkozásban.
Az Opimus médiavállalkozását, az Opimus Presst csak márciusban alapították, de azóta le is zavart egy 20 millió eurós, azaz több mint 6 milliárd forintos kötvénykibocsátást. Ennek során valaki vagy valakik 20 millió eurót juttattak a cégbe. De nem nyilvános, kik jegyezték le ezeket a kötvényeket. Akár is itt megjelenhetnek Mészáros-közeli nevek, vagy akár maga a polgármester. Igaz, a kötvénybirtoklás még nem feltétlenül jelent beleszólást a cég irányításába.
Az Opimus egyik győri leányvállalatában, az Euro-Generálban vezető tisztséget visel Csík Zoltán. Ezt Mészáros a Borsnak egyszerűen letagadta.
Csíkot egy alkalommal az Opimus igazgatóságába is javasolták, igaz, végül a közgyűlés nem szavazta meg ezt az indítványt.
A Heti Válasz szerint az Opimus Nyrt. igazgatósági tagjai között ott ül az a Mátrai Gábor, aki 2013-ig a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökhelyetteseként funkcionált, jelenleg pedig közös vagyonkezelő részvénytársaságot (Medio Vario Zrt.) működtet Mészáros Lőrinc két lányával, továbbá Csík Zoltánnal, illetve a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetőjével, Halmi Tamással. | Hiába állítja Mészáros, hogy semmi köze a Népszabadság felvásárlójához, nem mond igazat | Több, hozzá köthető figura is van az Opimusban, és annyi árnyék vetül az egész cégcsoportra, hogy Mészárosnak nagyon könnyű elbújnia. | null | 1 | https://444.hu/2016/10/27/hiaba-allitja-meszaros-hogy-semmi-koze-a-nepszabadsag-felvasarlojahoz-nem-mond-igazat | 2016-10-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A parlament előtt fekvő törvényjavalat szerint nemcsak a Zichy-kastélyt és a Hajógyári-sziget déli részét kapja meg Demeter Szilád a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, hanem az egyik homlokzatával a Bem rakpartra néző, Fő utca 11–13. alatt lévő Andrássy-palota állami tulajdonban lévő részét is. Sőt e mellett a számos alkotóházat és művésztelepet birtokló MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t, és egy 2 milliárdos, újságíróképzésre szakosodott állami cég is hozzá kerül.
De nem ez a legfontosabb változás a korábbi, az óbudai ingatlanok átadását érintő kormányhatározathoz képest, hanem az, amit a HVG kezdettől fogva megjósolt, hogy a nagylelkű, sok tízmilliárdos ingatlanvagyon, sőt összességében100 milliárdon felüli adományozás végső kedvezményezettje nem egy állami intézmény, a PIM lesz, hanem az egyetemekhez, például a Corvinushoz vagy az SZFE-hez hasonlóan kiszervezik azt egy leválthatatlan kuratórium által vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítványba, ez pedig a tervezetben szerepló módon létrehozandó: Magyar Kultúráért Alapítvány lesz.
A kétharmados törvényjavalat értelmében az adományt közvetlenül a Petői Irodalmi Ügynökség kapja, csakhogy a jogszabály arról is rendelkezik, hogy az eddig állami tulajdonú, Demeter által létrehozott céget megkapja a Magyar Kultúráért Alapítvány. Nem bíznak semmit a véletlenre, a tervezetben az is szerepel, hogy az „alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására a további működés során a kuratórium kerüljön kijelölésre”.
Tehát, amit néhány egyetem esetében szemérmesen 2022-re toltak, azt itt most azon melegében megteszik. Az öt kurátor, akiknek a személyéről az emberi erőforrások minisztere dönt, leválthatatlanok és elszámoltathatatlanok lesznek, minden döntés az ő kezükbe kerül. Innen már érthető, miért kellett nagyon gyorsan a Petői Irodalmi Ügynökséget nemrégiben két ingatlannal (Szegedi Irodalmi Rezidensház, Magyar Írók Háza) és 60 milliárd forinttal ellátni, amiből csak a könnyűzenére fordítható 23 milliárd forint vert nagyobb hullámokat. Ráadásul ennek az összegnek csaknem a felét még a választások előtt megkapja, így lesz pénz a Zichy-kastély és a hajógyári épültetek rendbetételére. Csak egy, a Hajógyári-szigeten található ingatlan esetében tartja meg az állam az ingyenes használati jogát és az ott található ingóságokat, illetve csak a Zichy-kastélyon van „határozatlan ideig tartó elidegenítési és terhelési tilalom”.
A törvény rendelkezik arról is, hogy az alapítvány megkapja a 2 milliárd forinttal gazdálkodó Nemzeti Tehetséggondozó Nkft.-t, és MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nkft.-t is. Ez utóbbi mintegy 8 milliárdos könyv szerinti vagyonnal rendelkezik, ami a valóságban jóval többet ér. Hozzá tartozik a gyönyörű ingatlanokban működő zsenyei, szentendrei, mártélyi, galyatetői, kecskeméti és hódmezővásárhelyi alkotóház, övé a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelep és a Hódmezővásárhelyi Művésztelep, ezen kívül két galériája van Szentendrén, és számos ösztöndíjat oszt.
A szintén az alapítvány birtokába kerülő Andrássy-palota pedig egyik legfontosabb műemlékünk, amit egy 2018-as kormányhatározat még a Nemzeti Múzeum által létrehozandó Andrássy Emlékmúzeumnak szánt, és a célra egymilliárd forintot el is különített. A palotát 1878–80-ban gróf Andrássy Gyula (1823–1890) miniszterelnök megrendelésére építették. Itt adott 1879-ben Liszt Ferenc jótékonysági hangversenyt a szegedi árvízkárosultak javára, amelyet Ferenc József osztrák császár és magyar király is végighallgatott. A ház enteriőrjét Rippl-Rónai József tervezte. Az 1897-ben átadott belsőépítészeti munkák nemcsak a Thék Endre-féle bútorgyár kivitelezte bútorokat, hanem a kerámia-, ötvös- és üvegtárgyakat, a kárpitokat, faliszőnyegeket, ezüsttálakat és üvegablakokat is magában foglalta. A nagyterem hajdan szökőkutas télikert volt, ahol egzotikus növények sorakoztak, de legfőbb ékessége a család több generációja által gyarapított elképesztő értékű műgyűjteménye volt. Itt most „egy igényes, progresszív rock-jazz központot tervezünk, nemzetközi kapcsolódási pontokkal, világhírű zenészek által tartott mesterkurzusokkal, szolid jam sessionökkel, valamint ott kap helyet a Cseh Tamás Archívum, kiállítótérrel együtt, illetve egy társművészeti központ is” – osztotta meg elképzeléseit a HVG-vel Demeter Szilárd.
Saját szellemi és gazdasági hátországán, és hangoztatott nemzeti elvein is átlépett a kormány, amikor az Andrássy Múzeum céljából az I. kerülettől megvásárolt épületről másként döntött. Az Andrássy Gyula Alapítvány régóta küzd, hogy a dualizmus kiemelkedő famíliájának emléket állítson. Honlapjukon részletesen ismertetik a múzeum terveit. Az alapítványt Odescalchi Pál id. Andrássy Gyula dédunokája hiozta létre, de számos fideszes, vagy Fidesz közeli potentát részt vesz a munkában, Szapáry György az Amerikai Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete, a felügyelőbizottság tagja Antall György, a tanácsadó testület tagja pedig Balog Zoltán egykori miniszter.
Ha a törvénytervezetet elfogadja a kormánytöbbség, a PIM főigazgatója egy példátlan nagyságú kulturális, sőt üzleti birodalmat hoz létre, mely a Hajógyári-sziget egykor Vizoviczki László érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyekkel, a Fő utcai koncerthelyszínnel, és a Zichy-kastéllyal megkerülhetetlen lesz. Egy részét, például a MANK működését az államnak muszáj finanszírozni egy kormányváltás esetén is, de más részei akár önfenntartóvá is tehetik. | Itthon: Komoly ingatlanbirodalmat ad Demeter Szilárd kezébe az állam | A Zichy-kastély után most Andrássy-palotát kapja meg Demeter Szilárd, amit a Hajógyári-sziget déli csücskével együtt az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelő alapítványba szerveznek ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210401_PIM_Demeter_Szilard_alapitvany | 2021-04-01 13:45:00 | true | null | null | HVG |
Meghalt a Baross utcai baleset egyik sérültje. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az 51 éves férfi a kórházban vesztette életét. A legújabb adatok szerint a balesetnek további öt sérültje van.
Úgy tudni, egyikük súlyos állapotban van, négyen pedig könnyű sérülést szenvedtek.
Ahogy arról beszámoltunk, a baleset késő délelőtt történt a VIII. kerületben, négy autó ütközött össze a Baross utcában.
Tragédia történt az 51-es főúton is. Az eddigi információk szerintk két kocsi ütközött össze Dunavarsányban, a Sport utcai kereszteződésnél. Az egyik érintett a helyszínen meghalt, ketten megsérültek. | Meghalt a Baross utcai baleset egyik sérültje - öten kórházban | Egy ember súlyos állapotban van, öten megsérültek. | [
"baleset",
"baross utca",
"halálos baleset"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2017/06/12/egy-ember-meghalt-oten-serultek-meg-a-baross-utcaban | 2017-06-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Eredményt hirdettek az új Puskás Ferenc Stadion kivitelezésére kiírt közbeszerzésen. A tender - 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott - bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt, a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) közleménye szerint.
Az olcsóbb ajánlatot a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt közös ajánlattevők tették, a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az áfa összege 40,5 milliárd forint, azaz az összes kiadás bruttó 190,5 milliárd forint. A másik ajánlattevő a Strabag Építő Kft., Strabag-MML Kft. és Strabag AG alkotta konzorcium volt, ők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak.
A nem nyilvános tulajdonosi hátterű ZÁÉV sikereiről itt olvashat. A Magyar Építőt 2015-ben vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek cégjegyzékben látható tulajdonosa a Duna Aszfalt Kft. és Szijj László. Ugyanakkor a Magyar Építőben közös közvetlen irányítást szerzett jó egy éve az Épkar Zrt. és a Paár Attila érdekeltségében lévő West Hungária Bau Kft. - derült ki a GVH versenytanácsa határozatából. A cég nyertes tendereiről itt is olvashat.
Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2,1 millió forint. Ez tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit. Az ajánlat 5 százalék tartalékot is magában foglal váratlan eseményekre, amely csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel, automatikusan nem része az árnak. Az ajánlatban szereplő összeg áfatartalma a beruházás során visszafizetik a költségvetésbe - írják a közleményben.
Az új Puskás Stadion reális piaci keretek között épül fel, az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető - véli a KKBK. | Ki nem találná, kik építik 190 milliárdért az új Puskás Stadiont | A Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. építheti fel bruttó 190,5 milliárd forintért az új Puskás Ferenc Stadiont. | null | 1 | http://www.napi.hu/ingatlan/ki_nem_talalna_kik_epitik_190_milliardert_az_uj_puskas_stadiont.630468.html | 2017-02-24 19:23:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nyilván mi nem értünk valamit.
Ha van nemzetbiztonsági kockázat a szerződés megismerhetővé tételében, akkor azt a hatályos törvények szerint (1) minősíteni kell, (2) nyilvánvalóan még titoktartási nyilatkozat mellett sem lehet odaadni olvasgatásra olyannak, aki nem rendelkezik nemzetbiztonsági átvilágítással. Mivel sem minősítve nincs a szerződés, és még betekintést is engedne az MTVA, nem látunk okot arra, miért ne ismerhetné meg mindenki, hogy sokmilliárd forintot miként készül elkölteni egy állami intézmény.
Ettől függetlenül is, a nemzetbiztonsági kockázat legfeljebb az épületek tervrajzaival vagy más hasonló műszaki jellemzőivel kapcsolatban merülhet fel, így semmi ok nincs arra, hogy minden más részletében ne kerüljön nyilvánosságra a szerződés. Éppen ezért keresetet indítottunk az MTVA ellen annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze őket a szerződés másolatának kiadására.
Az MTVA válaszlevele letölthető innen (PDF) | Ha tud titkot tartani, bárki belenézhet - perlünk a székházszerződésért | Bő egy hónapja kértük ki a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól a Magyar Televízió székházának megvásárlásáról szóló szerződés másolatát. Az Alap | null | 1 | https://atlatszo.hu/2011/09/08/ha-tud-titkot-tartani-barki-belenezhet-perlunk-a-szekhazszerzodesert/ | 2011-09-08 09:44:45 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szabó Kimmel Tamás volt Kadarkai Endre vendége a Klubrádió Szavakon túl című műsorában, ahol a színész beszélt a főiskolás éveiről, a Nemzetiben eltöltött idejéről, a Mintaapák sorozatból való távozásáról is, illetve arról is, hogy kétszer is nemet mondott Eszenyi Enikőnek, aki szerette volna leszerződtetni a Vígszínházba.
Szabó Kimmel amellett, hogy mindkétszer a vécén ülve telefonálva mondott nemet az igazgató ajánlatára, azt is elmondta, mi volt az a mondat, amely után végképp eldöntötte, nem fog tudni Eszenyivel dolgozni:
Megnősültél? Hát hogy fogunk így színházat csinálni?
– kérdezte tőle Eszenyi Enikő, és a színész ezt a kérdést utána még egy hétig próbálta értelmezni, de a műsorvezetővel együtt arra jutottak, hogy nem nagyon lehet félreérteni, ez arra vonatkozhatott, hogy Szabó Kimmel férfiként már "elkelt".
Én abszolút megértem azokat az embereket és elhiszek mindent egy szóig, amit akkor olvasni lehetett, hogy milyen dolgok történtek ott
– utalt most Szabó Kimmel a Vígszínház korábbi dolgozói által elmesélt történetekre, melyekben mérgező légkört megteremtésével és vállalhatatlan bánásmóddal vádolták meg Eszenyit.
Szabó Kimmel is úgy érezte, nem volt szimpi és valami nem volt oké Eszenyiben és az egész légkörben, ezért is mondott nemet. Arról is beszélt, korábban egy volt férfi kollégájától kapott szexuális ajánlatot még a Nemzeti Színházban.
A beszélgetésnek ez a részlete a 45. perctől hallgatható meg itt. | Szabó Kimmel Tamás elárulta, Eszenyi Enikő melyik mondata után döntötte el, hogy nem megy a Vígszínházhoz | Szabó Kimmel Tamás Kadarkai Endrével beszélgetett arról, mit is jelenthetett Eszenyi kérdése. | [
"eszenyi enikő",
"klubrádió",
"szabó kimmel tamás",
"színház",
"vígszínház"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2021/09/13/szabo-kimmel-tamas-szavakon-tul-eszenyi-eniko | 2021-09-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A NAV azt közölte szombaton az MTI-vel, hogy rendszeresen foglalnak le üzemanyagot jövedéki eljárásban, így például az illegálisan - jellemzően a jövedéki adó megfizetése nélkül - forgalomba került, vagy a veszélyes, szabványoknak nem megfelelő üzemanyagot.
A jövedéki törvény biztosítja, hogy árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az elkobzott üzemanyagok átadhatók a jogszabályban meghatározott szerveknek - emlékeztet a hivatal.
Az árvízhelyzetre tekintettel a NAV szombat délelőtt a győri, pilismaróti, szentendrei és budapesti helyszínekre szállította ki a lefoglalt üzemanyagot, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Fejér vármegyékbe pedig hétfőn - áll a közleményben. | 8300 liter lefoglalt üzemanyagot adott át a NAV az árvízi védekezésre | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki eljárásban lefoglalt üzemanyagot, mintegy 7200 liter gázolajat és több mint 1100 liter benzint adott át az árvízi munkálatokra. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/8300-liter-lefoglalt-uzemanyagot-adott-at-a-nav-az-arvizi-vedekezesre/437546 | null | true | null | null | Hírklikk |
OLAF: Sokkal több a csalás Magyarországon, mint amennyit jelentenek
Amíg az uniós források felhasználásával a nemzeti hatóságok szerint nincs nagy baj, az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nem így látja. Magyarul: nálunk a legkevésbé hatékony a hazai ellenőrzés, miközben a korrupcióban az élen állunk.
„Nem azért kapok fizetést, hogy frusztrált legyek” – válaszolta Giovanni Kessler OLAF-főigazgató egy pénteki konferencián arra a kérdésre, mennyire zavarja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak nincs jogosultsága a tagországokban feltárt korrupció büntetésére. „Nem az a lényeg, hány ügyet tárunk fel, hanem szimbolikus a szerepünk, és ráébresztjük a tagországok állampolgárait, hogy a kormányuk nem tesz meg mindent a korrupcióval szemben” – fűzte hozzá.
Az EU pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 2015-ben 3,2 milliárd eurót tettek ki, ám önálló uniós vádhatóság hiányában ritkán kerülnek bíróság elé az elkövetők. Az OLAF 2015-ben csalások és más szabálytalanságok miatt 888 millió euró visszafizettetését javasolta az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. Arra azonban nincs felhatalmazása, hogy monitorozza és számon kérje a helyi felelősökön, kivizsgálták-e a korrupciógyanús ügyeket. Vagyis sokszor hatástalanok az ajánlásai. Magyarországon például 22 esetben javasolta a szervezet a magyar szerveknek, hogy indítsanak eljárást, ám mindössze egyszer jutott el a folyamat a vádemelésig – hangzott el a Transparency International konferenciáján, amelyre ugyan több mint tucatnyi meghívót kiküldtek a szervezők kormányzati szereplőknek, kormánypárti kutatóintézeteknek, ám közülük senki sem jött el.
Erre részben magyarázat, hogy eközben egy másik konferencián beszéltek a kormányzat illetékesei az előző, 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus támogatásairól. Ott viszont inkább a sikerekről esett szó. A Fidesz viszont reagált a konferenciára, az elmúlt hetekben bevett módon: "A Transparency a Soros-féle korrupció része" - áll közleményükben.
Pedig a korrupció égető probléma Magyarországon is – mutattak rá a felszólalók. A honi nemzeti hatóságok az uniós források 0,9 százalékának elköltésénél tapasztaltak valamiféle szabálytalanságot, miközben az unióban ez az átlag 1,9 százalék. „Ez jelenthetné azt is, hogy Magyarországon kisebb a korrupció, ám a valóságban inkább arról lehet szó, hogy nem elég hatékony az ellenőrzés” – mutatott rá Giovanni Kessler. Az OLAF ugyanis – a 0,9 százalékos hazai „felderítéssel szemben” – a források 3,5 százalékának felhasználásánál gyanított valamilyen problémát. Uniós átlagban pedig ez az arány mindössze 0,4 százalék, vagyis mintegy kilencszer gyakoribb a magyarországi zűrös pénzköltés, mint más országokban.
Határok nélkül
Kessler szerint a legaggasztóbb trend a határokon átnyúló korrupció, valamint az, hogy egyes országokban a korrupció rendszerszerűen kapcsolódik a kormányzáshoz. Az 1990-es évek végén például Olaszországban a közbeszerzések a pártfinanszírozás bújtatott módját jelentették, Ukrajnában pedig a közelmúltban oligarchák álltak nagyon közel az országot irányító politikusokhoz. Magyarországon a költségvetés átláthatatlanságát kifogásolta a szakember, aki több mint hat éve áll az OLAF élén. Pozitívumként említette viszont, hogy lassan, de biztosan javul az együttműködés az uniós és a magyar szervek között.
A szakember a megoldást a független uniós vádhatóság felállításában látja, ám ez erről szóló tervet többek között éppen a magyar kormány fúrta meg. Így az végül önkéntes alapon, a 28-ból 16 uniós ország részvételével indul el az uniós források felhasználásával, illetve a határon átnyúló áfacsalással foglalkozó ügyészség, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Hollanbdia és a hamarosan kilépő Egyesült Királyság kivonja magát a hatásköre alól. „Márpedig a távolmaradó tagállamok területén nem lesz jogosult önállóan eljárni az uniós ügyészség” – sajnálkozott Kessler.
A függetlenség márpedig hatásos
„Tíz-tizenöt éve a korrupció rendszerszintű volt Romániában, ám amióta 2005-ben az ország létrehozta a DNA-t, vagyis a romániai Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóságot, azóta hatalmas előrelépés történt”– állt elő a pozitív példával Laura Codruta Kövesi, a DNA-t vezető ügyész. Míg 2006-ban még csak 360-an kerültek bíróság elé korrupciós vádakkal, addig tavaly már mintegy háromszor többen: 1271-en. Az elítéltek száma pedig a 2006-os 155-ről 870-re nőtt, köztük magas rangú személyek, például miniszterek, szenátorok és bírók is szerepeltek. 2013 és 2016 között pedig egy miniszterelnök és hat miniszter ellen született elmarasztaló bírósági ítélet korrupció miatt.
A DNA ügyészei és rendőrei teljesen függetlenek, nem tartoznak sem a parlament, sem a belügyi tárca vagy a rendőri szervek felügyelete alá. Tevékenységüket ugyanakkor duplán ellenőrzik, minden ítéletet csekkolnak a bírók is. A DNA-nál legalább hatéves ügyészi gyakorlattal lehet csak dolgozni, és nagyon magas etikai szabványoknak kell megfelelni – mutatott rá Kövesi.
Korlátokkal azonban a román független hatóság is küzd: gyakori probléma, hogy a korrupcióval meggyanúsított személyek nem a saját nevükön tartják a vagyonukat, hanem valamelyik családtagjukén. A jelenlegi szabályok szerint pedig csak azt lehet elkobozni tőlük, ami papíron is a sajátjuk. Ezen a korláton lazít hamarosan az úgynevezett kibővített vagyonelkobzás intézménye – újságolta a főügyész.
Mutyi, mutyi, mutyi
„2010 óta különösen megnőtt a korrupció Magyarországon, akkor ugyanis olyan politikai váltás történt, hogy a nyugati mintát követő pártok kihullottak a hatalomból” – mondta Tölgyessy Péter alkotmányjogász, aki úgy látja:
Magyarországon szinte csak szürkezóna van
Tölgyessy szerint a XIX. században is magas volt a korrupció, ám „legalább az világos volt Mikszáth és Móricz világában, hogy mi a jó és mi a rossz”. Ferenc József idején a korrupció nem érte el a politika csúcsát, az elképzelhetetlen lett volna, hogy a miniszterek korruptak legyenek.
„Nálunk nem válik be a nyugati út” – mondta Tölgyessy, aki szerint a Fidesz rendszere arra épül, hogy az állam mozgatja a gazdaságot, „újra a hatalom által egyben tartott ország lettünk”. Tölgyessy szerint vérbeli kelet-európai eszme, hogy úgy lehet felemelkedni, ha elvesszük a másét . „Ez máig alaptétele a magyar politikának, nálunk megvalósul az a dosztojevszkiji alaptétel, hogy a bűnön keresztül lehet eljutni a megváltáshoz”. Az afféle kis állampolgári korrupció ugyan visszaszorult, így például a gyorshajtók már aligha tudják lefizetni a rendőrt, ám eközben szinte nincs olyan önkormányzati vezető, aki ne volna érintett valamilyen ügyben.
Tölgyessy szerint a kis állampolgári korrupció erősebb volt a Kádár rendszerben, mint most, de visszatértünk ahhoz, hogy az állam sulykolja, "vegyünk el a rosszaktól", ami most a romlott baloldali elitet és a multikat jelenti. Pedig "ha volt egy ember, aki a Kádár rendszer mutyizását meg akarta szüntetni, azt Orbán Viktornak hívták."
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget. | Gazdaság: OLAF: Sokkal több a csalás Magyarországon, mint amennyit jelentenek | Amíg az uniós források felhasználásával a nemzeti hatóságok szerint nincs nagy baj, az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nem így látja. Magyarul: nálunk a legkevésbé hatékony a hazai ellenőrzés, miközben a korrupcióban az élen állunk. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170505_Kilencszer_gyakoribb_nalunk_az_atlagnal_az_EUpenzekkel_valo_visszaeles | 2017-05-05 19:33:00 | true | null | null | HVG |
Alexa György arra volt kíváncsi, hogy a nyomozó szervek vizsgálják-e Szijjártó Péter ügyét, és ha igen, hol tart az eljárás. Az MSZP-s képviselő szerint fennáll a gyanú, hogy a Fidesz elnöki stábjának kabinetvezetője bűncselekményt követett el, amikor párttársait juttatta közpénzekhez.
"Az ügyészég szerint követett-e el bűncselekményt, amikor a győri önkormányzat gazdasági bizottságának elnökeként fideszes párttársai cégének szánt támogatást közpénzből? Mert ez történt, hiszen a győri ítélőtábla szerint jogos volt az a megállapítás, amely szerint klasszikus mutyizás folyik Győrben Szijjártó Péter tudtával" - fogalmazott a képviselő.
Alexa György szerint Szijjártó Péter a győri Fidelitas-elnök családja érdekkörébe tartozó Kézimosó Kft-nek is közpénzből való támogatását javasolta.
Kovács Tamás legfőbb ügyész válaszában elmondta: a Legfőbb Ügyészség a birtokába került iratok segítségével a győri ügyészséghez fordult, és az eljárás már folyamatban van.
Az elfogulatlanság érdekében a Legfőbb Ügyészség a Fejér megyei ügyészséget jelölte ki az eljárás lefolytatására, és kérte az ügy gyors, alapos, körültekintő kivizsgálását. Alexa György elfogadta Kovács Tamás válaszát, de kiemelte, hogy várja az ügy mielőbbi eredményét.
Kezdőlap Belföld Vizsgálódik az ügyészség Szijjártó Péter ügyében | Vizsgálódik az ügyészség Szijjártó Péter ügyében | Már vizsgálják, hogy Szijjártó Péter bűncselekményt követett-e el, amikor párttársait juttatta közpénzekhez - válaszolta Kovács Tamás legfőbb ügyész Alexa György szocialista képviselő interpellációjára az Országgyűlés hétfői ülésén. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/11/16/vizsgalodik-az-ugyeszseg-szijjarto-peter-ugyeben-315684 | 2009-11-16 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Ütemterv szerint halad a népligeti kézilabdacsarnok építése, a tetőszerkezeti elemek már a helyükön, elkezdték befedni a létesítményt, amely Európa legnagyobb kézilabdacsarnoka lesz. Itt rendezik majd a 2022-es magyar–szlovák közös rendezésű férfi kontinenstorna döntőjét is.
Az Eb-re már elindult a jegyértékesítés, a szervezők élményprogramokkal is készülnek.
A 20 ezer fő befogadására alkalmas csarnokban továbbá kosár- és röplabda-, jégkorong-, tenisz- és korcsolya-, de még bizonyos lovas- és motorosversenyeket is rendezhetnek majd.
Kézilabdacsarnok - 2021.03.03.
Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos korábban azt mondta, hogy az aréna üzemeltetése egyetlen fillérjébe sem kerül majd az adófizetőknek.
Egy huszonegyedik századi, modern, a világ bármely pontján helytálló multifunkcionális arénát fogunk felépíteni, ami kitűnően alkalmas lesz nemzetközi és hazai sporteseményekre, kulturális eseményekre, koncertekre. Tehát biztos, hogy itt is egy olyan épületet kell felhúzni, ami utána megáll a lábán, és a működtetése, az üzemeltetése egyetlen fillérjébe sem kerülhet a magyar adófizetőknek, a magyar költségvetésnek
– mondta Fürjes a Sport TV műsorában még 2019 tavaszán.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly július végén jelentette be, hogy a létesítmény a Ferencváros tulajdonába kerül majd, ám fontos, hogy kötnek egy megállapodást az egyesülettel arról, hogy a csarnokban meghatározott számban elsőbbsége van az állam, illetve a nemzeti válogatottak rendezvényeinek.
A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság január 14-én kezdődik majd. Budapesten kívül Debrecenben és Szegeden, illetve Kassán és Pozsonyban rendeznek mérkőzéseket.
(Borítókép: Gerencsér Tamás / Index) | Elkezdték befedni a népligeti kézilabdacsarnokot | Elkezdték befedni a népligeti kézilabdacsarnokot - Az év végéig elkészül Európa legnagyobb kézilabdacsarnoka. | [
"budapest",
"népliget",
"kézilabda",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/kezilabda/2021/03/04/elkezdtek-befedni-a-nepligeti-kezilabdacsarnokot | 2021-03-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Több GPS-koordináta, telefonhívások, szemtanúk és egy e-mail-fiók is bizonyították, hogy Christian Brückner, a feltételezett tettes a helyszínen volt, amikor Madeleine-t elrabolták. Fordulat állt be az ügyben, ugyanis Brückner állítólag azt mondta egy cellatársának, hogy nem talált semmi értékeset, de egy kislányt magával vitt a tett helyszínéről.
Madeleine McCann-ügy
Madeleine McCann egy portugáliai üdülőhelyen, Praia da Luzban tűnt el 2007 májusában, néhány nappal negyedik születésnapja előtt. A német gyanúsított 1995 és 2007 között megszakításokkal a térségben, Algarve régióban élt, néhány évig éppen Praia da Luz és a következő nagyobb település, Lagos között lakott egy házban. Voltak alkalmi munkái, de főleg bűncselekményekből tartotta fenn magát, a többi között kábítószerrel kereskedett és betört szállodákba, apartmanokba.
A férfi ellen a braunschweigi ügyészség rendelt el nyomozást a Madeleine McCann-ügyben. A nyomozást a szövetségi bűnügyi hivatal folytatja brit és portugál társszervekkel együttműködve.
Madeleine McCannt az eltűnése óta eltelt években Marokkótól Belgiumon, Svédországon, Kanadán és Dubajon át Ausztráliáig a világ szinte minden pontján látni vélték, de sehol nem akadtak a nyomára.
A szülők által létrehozott alapítvány rendszeresen közzétesz számítógépes eljárással "öregített", fotóhű portrékat arról, hogy Madeleine a kora haladtával éppen hogy nézhet ki, de eddig ez sem vezetett eredményre. Ügyében a német férfi meggyanúsítása az első komoly fejlemény, amióta a portugál rendőrség 2007 őszén az Angliában élő orvos szülőket gyanúsítottá nyilvánította, majd a gyanúsítást egy évvel később - érdemi bizonyítékok hiányában - feloldotta. | Madeleine McCann-ügy: új bizonyíték van Brückner bűnösségére | Elrabolt egy kislányt Portugáliában, állítólag ezt mondta a Madeleine McCann-ügy legfőbb gyanúsítottja korábbi cellatársának. Madeleine mindössze hároméves volt, amikor 2007. május 3-án eltűnt. A családja a portugáliai Algarve tartományban lévő Praia da Luzban nyaralt, amikor a szülők vacsorázni mentek, de mire hazaértek, kislányuknak nyoma veszett. Azóta abban reménykednek, hogy egy napon megtalálják őt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/mccann-ugy-bizonyitek-cellatarsnak-fecsegett/c7xrgf5 | null | true | null | null | Blikk |
Elsősorban néhány jótékony cégnek, illetve a tao-támogatásoknak köszönhetően több mint 6 milliárd forintos bevételre tett szert 2017-ben a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. Az Orbán Viktor által alapított, és Mészáros Lőrinc által elnökölt szervezet így kétszer annyi pénzből gazdálkodhatott, mint amennyit tornatermek építésére szánt a kormány az előző évben.
Az alapítvány költségvetése ugyan volt már ennél nagyobb is, de egy évvel korábban például be kellett érniük 3,2 milliárd forinttal. A mostani bővülés persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy bár mindig is a felcsúti alapítvány volt a tao támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezője, soha akkora keretet nem hagytak még jóvá számukra, mint a futó szezonban.
A labdarúgó-szövetség döntése értelmében 5,4 milliárdnyi adóforintot irányíthat magához a szervezet. Ehhez csak az kell, hogy néhány vállalatot meggyőzzenek, a központi költségvetés helyett nekik utalják társasági adójukat (ez a tao-támogatások lényege). Márpedig ez Felcsúton nem szokott problémát jelenteni. Mivel korábban is milliárdokkal gazdagodtak ilyen forrásból, van gyakorlatuk a dologban.
Egy héttel a keret jóváhagyása után 2,2 milliárd forintot már össze is szedtek, ebből 1,3 milliárd ráadásul egy cégtől érkezett. Utóbbiról akkor azt írtuk, hogy azért érdekes, mert ha teljes egészében a 2017-es nyereség után fizette a nagylelkű tao-donor, akkor az érintett vállalatnak az idei profitja meghaladhatta a 18 milliárd forintot. Meglepő módon Mészáros Lőrinccel jó barátjának és üzlettársának, Szíjj Lászlónak az építőipari vállalata, Duna Aszfalt épp ekkora nyereséget ért el tavaly.
A teljes pénzt azonban nem sikerült összeszedni december végéig, azaz a bevételek egy része átcsúszhatott 2018-ra. Erre az alapítvány is utal beszámolójában, amely szerint a bevétel fele, tehát több mint 3 milliárd forint nem is taó-ból, hanem céges adományokból érkezett. Hogy pontosan mit kell ez alatt érteni, azt azonban nem részletezi a dokumentum.
A két fő forrás mellett kaptak támogatást az államtól illetve az európai és a magyar futballszövetségtől, magánszemélyektől, de 356 ezer forintot még a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából is összeszedtek.
Ami a korábbi (főleg a 2016 előtti) évekhez képest némi változás, hogy a befolyt pénzt elég nagy arányban el is költötték. Míg korábban hatalmas nyereségeket mutatott ki a felcsúti focialapítvány, ezúttal csak 1,1 milliárd forint volt a profit. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az alkalmazottakra, és a működéshez szükséges beszerzésekre elköltött pénz mellett volt 1,7 milliárdnyi egyéb ráfordítása is az alapítványnak. Hogy mi, azt azonban nem fejtették ki.
Az immár évek óta milliárdokból gazdálkodó alapítvány egyébként hatalmas vagyont halmozott fel. Eszközállománya meghaladja a 21 milliárd forintot. Ebben csakúgy benne van a tao-pénzből felhúzott Pancho Aréna, és a szintén így finanszírozott sportcsarnok, mint az az 1,3 milliárd forint, ami az év végén a szervezet bankszámláin pihent. | Kétszer annyiból gazdálkodott a Puskás Akadémia, mint amennyi tornatermekre jutott az egész országban | Baráti cégek taójából 2,1 milliárd, baráti magánszemélyek személyi jövedelemadójából 356 ezer forint jött össze. | null | 1 | https://g7.hu/penz/20180602/ketszer-annyibol-gazdalkodott-a-puskas-akademia-mint-amennyi-tornatermekre-jutott-az-egesz-orszagban/ | 2018-06-02 22:48:00 | true | null | null | G7 |
2011. november 07., hétfő, 12:40 • Utolsó frissítés: 2011. november 07., hétfő, 13:16
Szerző: Tossenberger Adél
Magyarország 1998-ban vállalta, hogy felszámolja azokat a sokszor még a Rákosi-korszakban épült tömegintézményeket, amelyeket a fogyatékkal élő emberek ellátására tartanak fenn. Azóta szinte semmi sem történt. Sőt, további súlyos pénzeket pumpáltak a bezárandó komplexumok felújításába. A cél elvileg az, hogy kisebb létszámú, emberségesebb intézményeket hozzanak létre. A minisztérium stratégiája az Európai Bizottság szakértői csoportja szerint is rizikós lehet.
"Olyannal is találkoztam, hogy gyakorlatilag megverték a gyereket. Nem fogadott szót, egyszerűen csak fogta a papucsát, és megütötte. Sosem derítették ki, hogy miért nyugtalan a gyerek, csak kapta a szedatívumokat, amitől aztán egy idő után ott ült a sarokban, és folyt a nyála. Azt pedig egyszerűbb volt letörölni, mint végighallgatni a problémáját" – hangzik el a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2011-es Láthatatlanok című dokumentumfilmjében, amely többek között a fogyatékkal élő emberekkel szembeni, tömegintézményekben előforduló visszaéléseket tárja fel. (A film megrázó részleteiről egy korábbi cikkünkben olvashat.)
Az egyik legbrutálisabb módszer Verdes Tamás, a film rendezője szerint is a szedatívumok rendszeres alkalmazása az ilyen több száz főt ellátó intézményekben. Tapasztalatai szerint gyakori jelenség, hogy délután kettőkor egy százfős intézményben hetvenen alszanak, mert be vannak gyógyszerezve. Nem egy intézményvezető ismerte el ugyanakkor, hogy a bentlakók harmada-fele mentálisan egészséges, csak nincs hol laknia.
A TASZ szerint húsz évvel a rendszerváltás, 13 évvel a kitagolásról szóló döntés, és hét évvel Magyarország uniós csatlakozása után a magyar társadalom most is magatehetetlen gyerekként tekint a fogyatékkal élőkre, az állam pedig évente több tízmilliárd forintot költ az elszigetelésükre egy emberetlen intézményrendszerben. Ezt a helyzetet számolná fel egy részletes terv alapján a Budapest Intézet és a TASZ Intézet helyett című friss tanulmánya a változást blokkoló politikai csapdák feltérképezésével, illetve egy pénzügyi kalkulációval.
Önállóságra nevelnének Fotó: HVG Archív
Divatos tömegtermelés
Az ENSZ adatai szerint a fogyatékos emberek képezik a világ legnagyobb kisebbségét. Magyarországon legalább 100 ezer családban él értelmi fogyatékos, autista vagy halmozottan fogyatékos ember. Közülük 15-25 ezren szeparált, nagy létszámú vidéki bentlakásos intézményekben laknak, melyek közül többet még a Rákosi-korszakban kezdtek el építeni. "Ezeknek az intézményeknek a többségét tudatosan a "pusztában" húzták fel. Egyrészt, mert ott volt hely, másrészt pedig mert a fogyatékkal élőket el akarták szeparálni a társadalomtól, és azt gondolták, hogy ott védettebb helyen lesznek" – nyilatkozta a TASZ-nak korábban Bánfalvy Csaba szociológus.
"A tömegtermelés akkoriban az élet minden területén divat volt, a kórházakban is több tízezer beteget láttak el" – magyarázza Bánfalvy, aki szerint az ilyen "totális, zárt intézményekben" az emberek szigorúan szabályozott körülmények között élnek. "Ilyen tömegben nem is lehet máshogy élni; úgy működik, mint a vasút, vagy a posta, ahol az egyéni kvalitásokra nem lehet tekintettel a rendszer" – tette hozzá.
Az ombudsman és különböző civil szervezetek vizsgálódásai nyomán már a 90-es években kiderült, hogy az ilyen intézményekben élők helyzete az emberiesség, az eltorzult szocializáció, a végleges bezártság és a belső kiszolgáltatottság szempontjából is problémás. S bár ehhez képest finomodott a rendszer, ma is nagy szükség lenne a váltásra, vagyis arra a kitagolásnak nevezett folyamatra, melynek lényege, hogy a fogyatékkal élőket autonómiára nevelő, emberségesebb, kis létszámú intézményekbe, szociális bérlakásokba vagy saját tulajdonú lakásokba helyezzék át, ahol csak az őket segítő személyzetnek kéne fizetniük.
Néhány ilyen intézmény – országos szinten 1500 férőhellyel – már most is létezik, tapasztalataik szerint pedig fenntartásuk egy főre vetítve valóban nem drágább, mint az intézeteké, sok esetben pedig kevesebb pénzből jönnek ki.
A szélsőséges főváros
Bár Magyarország már 1998-ban, a Horn-kormány egyik utolsó intézkedéseként törvényben vállalta, hogy 2010-ig bezárja a legtöbb ilyen intézményt, és kis létszámú lakhatási formákat hoz létre, ebből nem lett semmi. Az állami pénzeket továbbra is óriáskomplexumok fejlesztésére fordították, sőt, uniós százmilliókat is pumpáltak beléjük. 2007-ben egy nemzetközi megállapodásban is elköteleztük magunkat az intézményi átalakítás mellett, szintén eredménytelenül.
Budapest gyakorlata kifejezetten szélsőséges, a főváros ugyanis egyetlen felnőtt fogyatékosok számára fenntartott otthont sem tart fent határain belül, ezzel értelmi fogyatékosok tömegeit kényszerítve arra, hogy szülőhelyüktől akár több száz kilométerre fekvő vidéki kastélyokba vándoroljanak.
Vidáman beleférne a büdzsébe
Az érintett 15 ezer ember ellátására jelenleg évente 35-38 milliárd forintot költ az állam (fejenként 2-3 millió forint), a Budapest Intézet friss tanulmánya szerint ugyanakkor az sem kerülne többe, ha a tömegintézmények lakóit a társadalomba való beilleszkedést segítő bérlakásokba helyeznék át.
Az átálláshoz 50 milliárd forintra lenne szükség, ami vidáman beleférne a költségvetésbe – magyarázta Váradi Balázs, az Intézet helyett című tanulmány egyik szerzője. Scharle Ágota, aki a pénzügyi kalkulációt készítette el, azt mondta, a legnagyobb összeget, nagyjából 40 milliárd forintot ebből lakhatásra költenének, emellett fontos tétel lenne a szakemberek átképzése, illetve a bezárandó intézmények épületeinek hasznosítása és a dolgozók rehabilitálása, lehetőleg helyben.
Azt már Váradi Balázs térképezte fel, milyen érdekek csáklyázzák meg mégis a kitagolást. Az állam és az önkormányzatok leginkább ott hozzák létre ezeket az intézeteket, ahol gyenge a piac, és az emberek nem tudnak vállalkozni. A legtöbb férőhely a szegény, alulfoglalkoztatott vidéki településeken, főleg Délkelet-Magyarországon van.
A szavazás előtt elbukik
"A településnek az az érdeke, hogy minél több állami munkahely legyen, és az intézetek sok embernek adnak munkát. A polgármesternek az az érdeke, hogy ezeket a munkahelyeket ne bolygassa meg, és hát a polgármesterek sokszor ott ülnek a parlamentben, ez sajnos nem összeférhetetlen" – mondta egy neve elhallgatását kérő képviselő a TASZ dokumentumfilmjében.
"Az intézmények megszüntetése elleni érdekek az Országgyűlésben is megjelennek, ezek a dolgok pedig már a szavazás előtt elbuknak. Az önkormányzati ellenlobbi nagyon erős, a parlament ekkor nem a fogyatékosok országos, hanem a helyi településeken dolgozók megélhetési érdekeit képviseli. Ebben nem voltak pártpolitikai véleménykülönbségek, erről igazi, láthatatlan konszenzus volt mindig is" – tette hozzá. Ezt erősíti a Budapest Intézet tanulmánya is, mely szerint a kulcsszereplők egytől egyig ellenzik a változásokat, támogatók pedig csak az igen kis befolyású szereplők között vannak, a törésvonal tehát nem a különböző politikai pártok között húzódik.
Lehetne másképp Fotó: HVG Archív
Szintén a változás ellen van az a Közép-Kelet Európában bevett gyakorlat, mely szerint a kitagolásra szánt uniós pénzeket a megszüntetésre ítélt tömegintézmények korszerűsítésre költik – ebben Magyarország és Románia is élen járnak. A hvg.hu a területen jártas szakmai forrásokból úgy tudja, Brüsszel informálisan már nem egyszer figyelmeztette emiatt Magyarországot, kézzelfogható következmények nélkül. A kérdésben érintett országokat az ENSZ is monitorozza, Magyarország azonban idén még nem került sorra, bár ezeknek a jelentéseknek egyébként sincs nagy súlyuk.
A Nefmi belevágott
A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma 2011 tavaszán végül előállt egy kitagolási stratégiával, amelyet a kormány el is fogadott, ez azonban Verdes Tamás szerint, bár üdvözölendő, több sebből vérzik. Egyrészt harminc évre tervez, ami túl tág intervallum, nincsenek mellérendelve költségek, és a számon kérhető határidők is hiányoznak belőle. Ami azonban a legaggasztóbb: megengedi az ötvenfős intézmények létesítését, amely a szakirodalomban már ugyanúgy tömegintézménynek számít.
A minisztérium azt mondja, a gondozottak és ápolók átállása, és az uniós források lehívhatósága indokolja a három évtizedet. Civil szervezetek szerint azonban ez nem szolgálja a bentlakók érdekeit, annál inkább azoknak a személyeknek az igényeit, akik ezekben a nagy létszámú intézményekben dolgoznak.
A Nefmi végleges stratégiájának egy korábbi változatát, melyen Verdes Tamás szerint később sem változtattak érdemben, az Európai Bizottság felkérésére nem hivatalosan egy szakmai csoport is kielemezte, s bár gratuláltak a magyar kormánynak ahhoz, hogy belevágott a helyzet felszámolásába, elemzésüket több kritikus megjegyzéssel tűzdelték tele.
Egyrészt felvetették, hogy a jelenlegi tömegintézményekbe nem szabadna több pénzt pumpálni, mert ez nehezíti a bezárásukat, másrészt attól tartanak, hogy párhuzamosan megmaradnak egymás mellett a régi és az új szolgáltatások, amely hosszútávon nem fenntartható. Szerintük az is rizikós, hogy a gondozottak állapota változatlan marad az új rendszerben is, illetve hogy nem az egyéni igényekre fókuszálnak a kisebb intézmények sem. Attól is tartanak, hogy bár a fizikai feltételek javulnak, az érintettek elszigeteltsége ugyanúgy megmarad, és a gondozók átképzésére sem fektetnek majd elegendő hangsúlyt.
2013-ig egyébként még 7 milliárd forint uniós pénzt használhatnánk fel kitagolásra, a pályáztatás azonban egyelőre akadozik, az idő pedig fogy. Egy ilyen átalakuláshoz Verdes szerint a rendelkezésre álló 1,5-2 év helyett 4-5 évre lenne szükség. | Itthon: A Rákosi-korszak embertelen tömegintézményei még mindig élnek | Magyarország 1998-ban vállalta, hogy felszámolja azokat a sokszor még a Rákosi-korszakban épült tömegintézményeket, amelyeket a fogyatékkal élő emberek ellátására tartanak fenn. Azóta szinte semmi sem történt. Sőt, további súlyos pénzeket pumpáltak a bezárandó komplexumok felújításába. A cél elvileg az, hogy kisebb létszámú, emberségesebb intézményeket hozzanak létre. A minisztérium stratégiája az Európai Bizottság szakértői csoportja szerint is rizikós lehet. | [
"hírek",
"itthon",
"világ",
"belföld",
"tudomány",
"hirek",
"sport",
"magazin",
"hírek",
"gazdaság",
"külföld",
"bulvár",
"belföld",
"hírgyűjtő",
"tech-tudomány",
"külföldi hírek",
"belföldi hírek",
"magyar hírek",
"külföldi hirek"
] | 0 | http://hvg.hu/itthon/20111107_fogyatekos_kitagolas_tasz/print | null | true | 0 | 0 | null |
Volt egy félreérthető mondat a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi tárgyalásairól szóló pénteki minisztériumi közleményben:"...cél, hogy egy kínai légitársaság légikikötőt hozzon létre a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren, amely Budapestről tovább szállíthatja a kínai utasokat nyugat felé." Semmi más részletet nem közöltek, csak azt, hogy még több kínai turistát akarnak Magyarországra vonzani.
Inkább arról lehet szó, hogy egy újabb légitársaság indíthat közvetlen járatokat kínai célpontokról Budapestre és a magyar repülőtér egyfajta európai bázis lehetne. Kizárt, hogy konkrétan építkezne itt bárki is. Ráadásul az üzemeltető Budapest Airportban jelenleg 20 százalékban tulajdonos a francia Vinci cégcsoport. Nagy Márton a visszavásárlás lezárását követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy minden fontos fejlesztést egyeztetnek a társtulajdonossal. Bár lehetéges, hogy erről egyeztettek, de egy ilyen nagy ívű beruházást nem tudnak eltitkolni, arról be kellene számolni előzetesen is.
A miniszter azt is mondta akkor, hogy a 80 százaléknyi magyar állami tulajdon egy részét idővel felkínálják más szakmai befektetőknek, például arab vállalatoknak, vagyis nem kínaiaknak.
Ferihegyen a legnagyobb beruházás a 3. terminál lesz, de nem valószínű, hogy a NER-köreihez tartozó építőipari cégeket kihagynák ebből, ehhez az túl nagy falat. Az persze lehetésges, hogy például kínai cégeket odaengednek.
Nagy Márton egyébként együttműködési megállapodást írt alá Sun Yeli (Szun Je-li), kínai kulturális és turisztikai miniszterrel. Tavaly 110 ezer kínai vendég érkezett hazánkba, 2024 első hét hónapjában ez a szám már elérte a 105 ezret, akik 270 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. A turisztikai kapcsolatok erősödéséhez hozzájárult a heti 21 közvetlen légi járat, amelyek révén jelenleg hét kínai város érhető el közvetlenül Budapestről. Az utazási lehetőségek bővítése mellett mérföldkőnek számított Kína azon egyoldalú döntése is, hogy 2024. március 7-től a magyar állampolgárok 15 napot meg nem haladó tartózkodás esetén, vízummentesen utazhatnak Kínába. | Mit szól Ferihegyen a francia tulajdonos, ha légikikötőt akarnak építeni a kínaiak? | Állítólag valami ilyesmiről is tárgyalt Nagy Márton Pekingben. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/mit-szol-ferihegyen-a-francia-tulajdonos-ha-legikotot-akarnak-epiteni-a-kinaiak.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Csaknem hárommilliárd forint értékben a jegybanki megbízásoknál már ismerős cég, a DVM Design Kft. nyerte el a zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-tábor megvalósításához szükséges generáltervezői, komplex beruházáslebonyolítói és tanácsadói feladatok ellátására kiírt pályázatot – derül ki a közbeszerzési adatbázisban található szerződésből.
A zánkai tábor esetében áfával együtt 1,7 milliárd forintra rúg a megbízási díj, a fonyódligeti Erzsébet-táborral kapcsolatos munkálatokat pedig 1,012 milliárdért végezheti el a DVM Design. Ebbe beletartozik egyebek között a bontási tervek, az építési engedélyezési tervdokumentáció, a tendertervek, a kiviteli tervdokumentáció, illetve a tervezői művezetés díja. A beruházás lebonyolítására a szerződés hatálybalépésétől kezdve előreláthatólag harminchat hónapot tart szükségesnek a pályáztató, a gyerekek szociális táboroztatásáért felelős Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány.
A DVM Design egyébként Kovács Attila és Czár Balázs kettősének – mindketten építészmérnökök, ingatlanfejlesztők, cégmenedzserek – egyik érdekeltsége, illetve
ahhoz a DVM Grouphoz tartozik, amely több üzletet kötött a Magyar Nemzeti Bankkal.
A DVM Design korábban két olyan kisebb közbeszerzést is megnyert, amelyet az MNB egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) írt ki. De nem ez volt az igazán zsíros falat a társaság számára, hanem az, amikor néhány évvel ezelőtt a szintén a cégcsoport érdekeltségébe tartozó Eiffel Palace Kft.-től vásárolta meg nettó 14 milliárd forintért az Eiffel Palace irodaházat az MNB. Az ügylettel akkoriban még a jegybank felügyelőbizottsága is foglalkozott, mivel a fejlesztésen és értékesítésen közel 3 milliárd forint profitot bezsebelő Eiffel Palace Kft. ciprusi tulajdonban volt. Amint a Hvg.hu megírta,
a ciprusi Qualmiston Ltd. mögött a máltai MV Development Ltd. állt, amelynek 75 százalékban Kovács, 25 százalékban Czár volt a tulajdonosa.
Az MV Development neve egyébként a DVM Design tulajdonosai között is felbukkan.
A DVM Group neve nemcsak a jegybanki megbízások elnyerése, hanem a gyermeküdültetés kapcsán is felmerült már korábban. Lapunk is beszámolt arról, hogy a fonyódi tábor kerítését a DVM Construction Kft. újította fel 110 millió forintért, Zánkán ugyanez a cég foglalkoztatóteret épített 24 millióért, a DVM Design 9,8 millió forintot kapott az ingatlan koncepciótervének kidolgozására.
A most elnyert megbízások már sokkal nagyobb falatnak számítanak. Lesz még itt bőven pályázati pénz egyébként, mivel
a büdzsé csillagászati összeget, 26 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít az 1970-es években épült zánkai és fonyódligeti Erzsébet-tábor felújítására.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára még november végén beszélt arról, hogy a 2020-ra a fonyódligeti Erzsébet-tábor teljesen megújul, új épületeket is húznak majd fel. Zánkán pedig minden meglévő lakóépület megújul, új közösségi terek jönnek létre, valamint fejlesztik a sportcsarnokot, a színháztermet, az éttermet és a konyhát, bővülnek a vízi sportolási lehetőségek. A munkálatok a jövő év őszén kezdődnek, és úgy zajlanak majd, hogy zavartalanul táborozhassanak a gyermekek – tette hozzá. Az átalakítás révén a kapacitásuk a korábbi kétszeresére nő, így 2020-ban már összesen 60 ezer gyermek töltheti a szabadidejét a két létesítményben.
A zánkai gyermektábor Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontja, 3200 fős szálláskapacitással, 210 hektáros parkosított környezettel, hosszú, egybefüggő balatoni partszakasszal. | Zánkai üdültetés: zsíros megbízás az MNB-vel is üzletelő körnek | Csaknem hárommilliárd forintért szállhat be a zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-tábor felújításába a cég. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/12/zankai-udultetes-zsiros-megbizas-az-mnb-vel-is-uzletelo-kornek | 2017-12-28 21:22:27 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jelentősen nőhet az értéke azoknak a telkeknek, amelyek a tervezett tehermentesítő út mentén fekszenek Szentendrén. A városvezetés szerint stratégiai kérdés, az ellenzők szerint viszont csak egy szűk kör érdeke az út megépítése. A képviselőtestület közel fele anyagilag érintett a kérdésben. | Az elkerülő mentén gazdagodhatnak a képviselők Szentendrén | Az elkerülő mentén gazdagodhatnak a képviselők Szentendrén - A városvezetés stratégiai fontosságúnak tartja a bővülést, az ellenzők ingatlanspekulációt emlegetnek, mivel a testület közel fele anyagilag érintett. | null | 1 | https://index.hu/video/2011/04/01/az_elkerulo_ut_menten_gazdagodhatnak_a_kepviselok_szentendren/ | 2011-04-01 14:08:46 | true | null | null | Index |
Közvetlenül szilveszter előtt még gigaszerződést írt alá a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. az EWC-H Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. A feladat az észak-pesti illetve dél-pesti telephelyein keletkező szennyvíziszap napi (Dél-Pesten esetleg kétnaponkénti) elszállítása. A megállapodás szerint évi 80 ezer, összesen öt év alatt 400 ezer tonnát kell elszállítani, ami opcionálisan 30 százalékkal bővíthető, ha az alapmegrendelés nem lenne elég.
Tonnánként 14,5 ezer forint + áfáról szól a közbeszerzési megbízás, ennyi az átvételi egységár idén, ami később az inflációval nőhet. Alsóhangon, tehát csak a 400 ezer tonnás alapmennyiséggel számolva és az inflációt figyelem figyelmen kívül hagyva,
nettó 5,8 milliárd forintért vállalta a munkát a vállalkozó. Ha lehívják a 30 százalékos opciót, akkor a 7,5 milliárd forintnál is több lehet a számla.
Annyi kiderül a szerződésből, hogy nem a teljes összeg gyarapítja majd az EWC-H bevételeit, több alvállalkozót is bevonnak a munkába, a listán szerepel a Tatai Környezetvédelmi Zrt., a Pro-Komposzt Kft., a Fehérvári Téglaipari Kft., a Tatárka Kft. és a BB911 Kft. A 2004-ben alapított EWC egyébként az Opten adatai szerint mindössze öt főt foglalkoztat, nettó árbevétele 2016-ban 3,3 milliárd, 2017-ben 3,2 milliárd forint volt, közben az adózott eredménye jelentősen, 292 millió forintról 552 millióra nőtt.
Nem új versenyző a Fővárosi Csatornázási Műveknél az EWC-H, a Közbeszerzési Értesítő szerint már 2006-ban is vele kötöttek szerződést az észak- és délpesti szennyvíziszap elszállítására, öt évre, igaz, akkor még csak 7100 forintos tonnánkénti áron. A teljesítést szerződésszerűenek ítélték, például a 2010-ben, illetve 2011-ben közzétett dokumentum szerint. 2012-ben egy módosítással továbbra is a céget bízták meg, amíg a közbeszerzés le nem zajlik, és úgy tűnik, azóta is övék a munka.
Bűzlött Hatvan és környéke
A hírekbe azonban nem ezzel került be a cég, hanem egy feljelentésig, sőt nyomozásig eljutott ügy kapcsán, amelyet úgy tálalt a sajtó, hogy bűzlik Hatvan a fővárosi szennyvíz miatt. Mint a Magyar Idők megírta, augusztus 28-án az Egri Járási Hivatalhoz érkezett közérdekű bejelentés arról, hogy ismeretlen eredetű szennyező anyag jelent meg a Hatvan és Lőrinci közigazgatási határán lévő hulladékhasznosító telep mellett. A jelzett helyen, Nagygombos közelében, a Zagyva-híd és a 21-es főút közötti területen bukkantak rá a hatóságok az ismeretlen összetételű, olajos állagú, szúrós szagú, képlékeny masszára a kukoricaföldön. Az érintett terület a Hunviron Kft. telepe mellett található, sokak szerint éppen a társaság a felelős a városban érezhető bűzért.
A Hunvironban a cégjegyzék szerint 2014 óta szerepel a tulajdonosok között az EWC-H Kft., amely közbeszerzésen indulva szerződést kötött a Fővárosi Csatornázási Művekkel arról, hogy évi 40-50 ezer tonna budapesti szennyvíziszapot a hatvani lerakóban helyeznek el. Innen a következtetés, hogy Hatvan és térsége a főváros szennye miatt szenvedhet. A Hunviron a telephelyen egy pernyehányóból kialakított hulladéklerakót működtet, ahová veszélyes és nem veszélyes hulladék egyaránt érkezik.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI | Nem baj, ha bűzlött a vidék, a bejáratott cég kezelheti a fővárosi szennyvíziszapot | A Fővárosi Csatornázási Művek ismét az EWC-H Kft.-vel köt szerződést szennyvíziszap-szállításra. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/07/nem-baj-ha-buzlott-a-videk-a-bejaratott-ceg-kezelheti-a-fovarosi-szennyviziszapot/ | 2019-01-07 15:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Kertes villát vásárolt a nyáron Tiborcz István, a miniszterelnök veje, Orbán Ráhel férje Budapest egyik legdrágább környékén, a 12. kerületi Kútvölgy virányosi részén. A környéken több százmillió forintért hirdetnek ehhez hasonló villákat. A helyszínen járva azt tapasztaltuk, hogy az ingatlanon szorgos átalakítás zajlik.
Nem nagyon van előkelőbb környék Magyarországon a XII. kerület Kútvölgy városrésznél. A Zalai út magasabb házszámai pedig még a luxuson belül is prémium kategóriának számítanak. A György Aladár utca kereszteződése után zsákutca a közterület, a szembeszomszéd Japán nagykövetsége, ami nyugalmat és biztonságot ígér.
A telket az oroszlános kapuval ugyanakkor könnyű megtalálni, még ha kicsit zavarba ejtő is a házszámozás. A földhivatal “per A, B, C" leválasztás nélkül tartja nyilván az ingatlant egyetlen számon, helyben nézve, illetve a kerületi önkormányzat odalán található térkép szerint ugyanakkor létezik az A, B, C kapu is.
A tulajdoni lapot, az ott nyilvántartott helyrajzi számot összevetve az önkormányzat térképével megállapítható: az ábránkon nyillal jelölt nyeles telek került Tiborcz István tulajdonába idén júniusban. Orbán Viktor miniszterelnök veje adásvétel címén szerezte meg az 1536 négyzetméteres ingatlant egy budapesti házaspártól.
Az ingatlan nyilvántartás szerinti egyedüli tulajdonosa Tiborcz István, de mivel házasok Orbán Ráhellel, a szerzemény fő szabályként közösnek számít. Feltéve, hogy valamely megállapodás alapján vagy a házasság előtti vagyontárgy miatt nem számít a férj különvagyonának. Jelzálog nem terheli az új szerzeményt.
Nagyon drága környék
A hasonló adottságú ingatlanok száma kevés, kínálati ára pedig húzós. Üres telekként is több százmilliós tétel, a lakások átlagos négyzetméterára pedig meghaladja a 600 ezer forintot az egyik legismertebb online ingatlanhirdető portál találatai szerint. Vagyis az ingatlan értékét bőven a százmilliós tartományban lehet tippelni.
Hasonló adottságú ingatlanokat kerestünk az online hirdetési felületeken. Nehezítette a kutatást, hogy, hogy a Tiborcz-féle telken található épületről az utcáról nézve nem derül ki sok. Egy, a Budapesti Levéltárban fellelhető archív irat szerint 1941-ben építettek házat a telekre.
Az ingatlanhirdetésekben kínált épületek egy része ennél újabb, de árulnak 1920-as években épült villát is a környéken. A telkek azonban lényegesen, a legnagyobb is vagy 400 négyzetméterrel kisebb, mint amit Tiborcz vásárolt. Egy találat kivételével. Ez a telek pontosan akkora, 1536 négyzetméter, mint Tiborcz szerzeménye.
Az ára is egy bő százassal magasabb, mint a többi hirdetett családi házé: 369 millió forintért kínálta a hirdető. Az épület 11 szobás, 393 négyzetméteres, eklektikus stílusban épült. Az Ingatlanbazár nevű hirdetési oldalon a következő leírással hirdették:
“XII. Virányos felett, Kútvölgy határán zöldövezeti villanegyedben, egyedülálló adottságú csöndes mikrokörnyezetben, 1.500 nm, gondozott, ősfás, enyhén lejtős, intim kertben álló, közel 500 nm összterületű, eklektikus stílusban épült két lakószintes, nívós villaépület. Utcaszintjén hatalmas, nagypolgári szalonok hangulatát idéző élettér, összehangolt, izléses enteriőr, terasz, gyönyörű zöldövezeti panoráma, hálófrontján 4 hálószobával kialakított önálló lakosztály. Az épület belső harmóniája a nagyvonalú terek és azok funkcióinak tökéletes elrendezése, valamint az ezekben megfigyelhető arányosság tekintetében jön létre. Az épület belső tereinek arányai, különleges atmoszférája, a kint és a bent összhangja, épített környezetével egyensúlyban kölcsönösen egymást támogatva emeli a luxuskategória remekművei közé a villát. Kertszinten garázs, személyzeti lakás, kertben feszített víztükrű úszómedence, szaletli, party terasz."
A Tiborczék által megvásárolt ingatlanon helyszíni szemlénk tanúsága szerint szorgos építkezés folyik, a munkások még a háromnapos ünnep első napján is dolgoztak. Közterületről ezt nem látni, de a környékbeliek szerint a telek belső részén még nagyobb átalakítások figyelhetők meg.
Nagy lábakon állnak
Nyilvánosan már nem elérhető Orbán Ráhel sokat idézett 2014-es Facebook-posztja, amely szerint férjével önálló családjuk van, saját lábukon állnak, saját erejükből boldogulnak. Mindenesetre férjével együtt pár év alatt elérték, amire még az igen szerencsés keveseknek is évtizedeket kell rakkolni: saját luxusingatlant vásároltak az ország legdrágább városrészében.
Tiborcz István néhány éve fordult az ingatlanüzlet felé, vagyonát ekkorra elsősorban fideszes önkormányzatokkal kötött közvilágítási munkák alapozták meg. A miniszterelnöki vő résztulajdonában működő Elios Zrt. sikere olyan feltűnő volt a közbeszerzési piacon, hogy végül nyomozás indult az ügyben, Tiborcz pedig megvált a cégben birtokolt tulajdonrészétől.
Ezután jöttek a céges ingatlanüzletek: kastélyok, villák, így például a turai és a bodajki kastély, a volt Postabank-székház felvásárlása, a Mahart-székházügylet ugyanakkor a "közeli" jelzővel írható le. Barátok, üzletfelek, jogászok révén köthetőek az ügyletek Tiborczhoz, direkt módon nem jelenik meg a tulajdonosi hálózatban.
Gyakran felmerült a kapcsolatok között a néhai Gaith Pharaon szaúdi, és Adnan Polat török üzletember neve is.
Történik mindez éppen akkor, amikor uniós milliárdok állnak rendelkezésre a kastélyprogramra, és egy új törvény jelentős adókedvezményt is bevezetetett a műemlékek felújítására. Családja sikerrel vásárolt be a földárveréseken is.
Tiborcz István barátja Paár Attila győri milliárdos, az építőipari közbeszerzéseken taroló WHB első embere, és jó viszonyt ápol Szivek Norberttel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával is: a Heti Válasz kettejük mutyijának mondta például a Mahar-székház tömbjének állami gigahitellel támogatott luxusszállodává alakítását.
Tiborcz István 2013-ban vette el Orbán Viktor kormányfő legidősebb lányát, Ráhelt, tavaly nyáron megszületett első közös gyermekük, Alíz. Az immár a harmincas éveibe lépett miniszterelnöki vő azonban fiatal házasként is ismert figurája maradt a kormányközeli aranyifjak fémjelezte buliknak. A lesifotósok egyik kedvenc témája például a Sziget VIP-páholyában, de olyan bulvárhír is megjelent már róla, hogy kidobatta magát egy budapesti éjjeli taxiból.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Kertes villát vásárolt Tiborcz István, a miniszterelnök veje Kútvölgyben | Kertes villát vásárolt Tiborcz István, a miniszterelnök veje Kútvölgyben | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/10/24/kertes-villat-vasarolt-tiborcz-istvan-a-miniszterelnok-veje-kutvolgyben/ | 2017-10-24 11:11:16 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az MSZP vezetői szerint a március 9-i népszavazás nem a feltett kérdésekről szól, hanem a Fidesz hatalmi ambícióról. Erről Kiss Péter és Juhász Ferenc beszélt az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának országos értekezletén.
A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról döntő népszavazás nem e kérdésekről, nem az emberekről, hanem a kezdeményezőkről szól, akiknek a kérdésekre nincsenek is válaszaik, csak annyit tudnak mondani, “nem, nem, soha" – közölte Kiss Péter kancelláriaminiszter, a platform elnöke a Vasas Szakszervezeti Szövetség székházában tartott rendezvényen.
Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese, népszavazási kampányának koordinátora szerint ez a népszavazás hatalmi ambíciókhoz kötődő politikai eszköz, és az MSZP-nek a kampány során az a célja, hogy a társadalom minél szélesebb körét elérje, és azt mondja mindenkinek, hallgasson a józan eszére.
A Fidesz szóvivőjének MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kormány a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével arra kényszeríti az embereket, hogy immár másodszor fizessenek azért, amiért egyszer már járulék formájában megfizettek. A tandíjjal pedig azt üzeni a kormány a fiataloknak, hogy nem a tudás és nem a szorgalom számít, hanem a szülők pénztárcájának vastagsága.
“A népszavazáson az emberek igent mondhatnak a tudásra, az egészségre és a felelős kormányzásra. Siker és jövő kéz a kézben járnak, a jövő pedig igennel kezdődik" – fogalmazott közleményében Szijjártó Péter | Miről szól a népszavazás? | Az MSZP vezetői szerint a március 9-i népszavazás nem a feltett kérdésekről szól, hanem a Fidesz hatalmi ambícióról. Erről Kiss Péter és Juhász Ferenc beszélt az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának országos értekezletén. | [
"belföld"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2008/02/16/mirol_szol_nepszavazas | 2008-02-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Fotó: Europress fotóügynökség
A BL-indulásért harcoló Gladbach a 91. percben, Xhaka góljával húzta be mindhárom pontot, ami nem tetszett a kölni szimpatizánsoknak, ennek pedig hangot is adtak.
A lefújást követően maszkos szurkolók tucatjai törték át a kordonokat és rohantak a játéktérre. A rendőröknek minden erejüket be kellett venni, hogy megállítsák őket. | Overállba öltözött ultrák randalíroztak a Bundesligában | A Mönchengladbach-Köln összecsapást követően a vendégek drukkerei nem bírtak magukkal. | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"1. fc köln",
"német foci",
"bundesliga",
"mönchengladbach"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2015/02/15/overallba-oltozott-ultrak-randaliroztak-a-bundesligaban | 2015-02-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2009.01.09. 20:53
Megszavazta a korrupciós botrányba keveredett Blagojevich kormányzó alkotmányos elmozdítását az illinois-i képviselőház, méghozzá egy szavazat híján egyhangúlag. A határozatot még az amerikai szövetségi állam szenátusának is jóvá kell hagynia.
A képviselők felrótták a kormányzónak, hogy csalódást okozott Illinois népének, hatalomvágya és önös érdekei vezérelték döntéseiben. Blagojevich pénzért és egyéb előnyökért gyakorlatilag áruba bocsátotta Obama megválasztott elnök szenátusi helyét.
(MR) | Elmozdították Illinois kormányzóját | Megszavazta a korrupciós botrányba keveredett Blagojevich kormányzó alkotmányos elmozdítását az illinois-i képviselőház, méghozzá egy szavazat híján egyhangúlag. A határozatot még az amerikai szövetségi állam szenátusának is jóvá kell hagynia. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/01/elmozditottak-illinois-kormanyzojat | 2009-01-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyilvánosság elé állt hétfőn az a vállalkozó, aki állítása szerint 2,2 millió forintos kenőpénzt adott át 2007-ben Wieszt János újbudai önkormányzati képviselőnek, hogy megvásárolhassa az általa évek óta bérelt üzlethelyiséget. Az üzletember kényszerhelyzetről, ellene indított eljárásokról és egy fekete zakós ismeretlenről is beszélt. A férfi azt mondta, eddig azért nem fordult a rendőrökhöz, mert nem bízott bennük.
Gálfi István, a Qwerty Computer Számítástechnikai Kft. ügyvezetője készítette azt a rejtettkamerás videofelvételt, amelyen az látható állítása szerint, ahogy 2007-ben 2,2 millió forintot ad át Wieszt János újbudai szocialista önkormányzati képviselőnek. A felvétel múlt csütörtökön jelent meg.
A számítástechnikai cikkeket árusító Bartók Béla úti üzlet ügyvezetője pénteken Kupper Andrással, az újbudai Fidesz frakcióvezetőjével tartott közös sajtótájékoztatót. A vállalkozó közölte: azért kellett pénzt adnia a képviselőnek, mert különben tönkretették volna az üzletét. 1992 óta bérelte a Bartók Béla úti üzlethelyiséget, de szerinte 15 év után az önkormányzat indoklás és cserehelyiség nélkül felmondta a szerződését.
Gálfi szerint köthetett volna új bérleti szerződést az előzőnél drágábban, de akkor tönkrement volna, ezért inkább megpróbálta megvásárolni a helyiséget. Ekkor szerinte Wieszt János üzent neki, és előbb nettó 15 millió forintos, később nettó 18,3 millió forintos vételárat ajánlott. A vállalkozó szerint Wieszt kikötötte, hogy a vételár 10 százalékát készpénzben át kell adnia neki, így bruttó 22 milliós árból jött ki a 2,2 milliós kenőpénz.. A vállalkozó az [origo] kérdésére azt mondta, Wieszt nem részletezte, hogy milyen jogcímen kéri a plusz 10 százalékot, ő pedig nem volt olyan helyzetben, hogy kérdezősködjön. "Hogy ez hatalommal való visszaélés volt-e, annak az eldöntését önökre bízom" - mondta.
A kérdésre, hogy szerinte ellene nem fog-e eljárás indulni vesztegetésért, azt mondta: még azt is vállalná, hogy őt retorzió éri a felvétel miatt, ha cserébe elindul valami a korrupció felszámolása érdekében. Az üzletember abban is bízik, hogy az ügy feltárásának köszönhetően őt nem büntetik meg: ehhez a Büntető törvénykönyv 255/A. paragrafusára hivatkozott, amely szerint nem büntethető, aki a vesztegetési bűncselekményt a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja, még mielőtt az ügy a hatóságok tudomására jutna.
A sajtótájékoztatón Gálfi és Kupper András is arról beszélt, hogy több vállalkozó is megkereste őket az utóbbi napokban hasonló korrupciós ügyekkel, részleteket azonban nem árultak el róluk. Wieszt János MSZP-s önkormányzati képviselő közben hétfőn bejelentette, hogy szerinte aljas és manipulatív támadás áldozata lett, ezért feljelentést tesz Kupper András ellen. A bemutatott felvétel tartalma és értelmezése között fényévnyi távolság van - fogalmazott hétfői közleményében a politikus.
Nem bízott a rendőrségben
A kenőpénz átadásáról szóló felvétel 3 éve volt az Gálfi István birtokában, de állítása szerint korábban egyetlen embernek sem mutatta meg. Azt mondta, hogy eddig azért nem fordult a rendőrséghez az ügyben, mert szerinte eltussolták volna azt. A kérdésre, hogy mi változott a rendőrségnél a korábbiakhoz képest, a férfi láthatóan zavarba jött, többször közölte, hogy nem érti a kérdést, majd azt mondta, hogy "erről a rendőrséget kell megkérdezni".
A botrányt kirobbantó felvétel
Gálfi arról beszélt, hogy a felvételt "saját életbiztosításából" őrizte, de nem fejtette ki, hogy ez ki ellen és milyen védelmet jelentett számára. Saját bevallása szerint azért hozta nyilvánosságra, mert úgy tudja, hogy Wieszt János köre tudomást szerzett a felvétel létezéséről. "Elkövettem egy hibát" - mondta, majd elárulta, hogy két hónapja mégis megmutatta valakinek a felvételt, aki vélhetően továbbadta az információt.
Az üzletembert szerint ezután Wieszt János "üzent neki", hogy ha kitudódik a felvétel, tönkre teszik. "Azóta betörték a kirakatomat, nyolc különböző bírságot kaptam negyedmillió forint értékben, és még azért is meg akartak büntetni, mert nem lég esztétikus a kirakatom" - részletezte az elmúlt hét eseményeit, hozzátéve: "természetesen nem tudja, hogy van-e összefüggés a kettő között.
Gálfi szerint akkor döntött végérvényesen a felvétel nyilvánosságra hozatala mellett, amikor egy hete valaki telefonon érdeklődni kezdett a videó után. Az üzletembert egy fekete öltönyös férfi kereste fel, aki a felvételt akarta látni: Gálfi erről a találkozóról is rejtettkamerás felvételt készített, amit szintén feltett az internetre.
Videó a felvétel után érdeklődő titokzatos férfiról
A többször megvágott felvételen az öltönyös fiatalember kérdezgeti Gálfit arról, hogy valóban van-e a birtokában egy felvétel "a nagy bajszos illetőről" (Wieszt Jánosnak jellegzetesen nagy bajsza van - a szerk.). A férfi azt mondja, "érdekelne a dolog, ez a házi videó", de a kérdésre, hogy miért, csupán annyit mond, hogy "kíváncsi típus vagyok". A felvételből arra lehet következtetni, hogy a férfi megbízóinak korábban konfliktusa volt Wieszt Jánossal. "Volt egy ügy, amiben érdekeltek voltunk, és nem megfelelően járt el, aki szerepel rajta [a videón]" - mondja a férfi. | Fekete öltönyös emberről beszélt a Wieszt Jánost megkenő vállalkozó | Nyilvánosság elé állt hétfőn az a vállalkozó, aki állítása szerint 2,2 millió forintos kenőpénzt adott át 2007-ben Wieszt János újbudai önkormányzati képviselőnek, hogy megvásárolhassa az általa évek óta bérelt üzlethelyiséget. Az üzletember kényszerhelyzetről, ellene indított eljárásokról és egy fekete zakós ismeretlenről is beszélt. A férfi azt mondta, eddig azért nem fordult a rendőrökhöz, mert nem bízott bennük. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/05/vesztegetes-nyilvanossag-ele-allt-galfi-istvan-wieszt-janost-megkeno-vallalkozo | 2010-05-24 20:00:00 | true | null | null | Origo |
Véghajrához ért Szabó Pálnak, a Gyurcsány-kormány volt közlekedési miniszterének és bűntársainak pere a Fővárosi Törvényszéken, holnap ugyanis már az ügyészi vádbeszéddel folytatódik az ügy. Szabó Pál és társai tízmilliárdos vagyoni hátrányt okozhattak a Postapalota elkótyavetyélésével.
Akár tíz évre is elítélhetik Szabó Pált, a Gyurcsány-kormány közlekedési miniszterét, aki még a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott öt másik társával azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti Postapalotát, és méregdrágán új irodaházat béreltek.
A hűtlen kezelés miatti büntetőperben hamarosan elsőfokú ítélet születik, az országgyűlési választás előtt viszont már biztos nem döntenek, mivel a védőbeszédek április 10-én kezdődnek. Az ügyben még 2010 elején, Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján indítottak nyomozást.
A Krisztina körúti Postapalota eladásáról 2006–2007-ben döntött a Magyar Posta Zrt. igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) igazgatósága. Bár a tiltakozás hatalmas volt, az ügyletet mégis nyélbe ütötték.
Az ügyészség szerint a posta részéről Szabó Pál és társai olyan hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel az eladást megelőző előterjesztésekben, amelyek teljesen oda nem illők és irreálisak voltak. Ráadásul nem tértek ki a cég vagyonvesztésére, helyette azt hangsúlyozták, hogy az épületet nem érné meg felújítani. Mindezt azért tették, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabbnak.
A Magyar Posta Zrt. igazgatósága végül ezen koncepció alapján hozta meg döntését, az ÁPV Zrt. részéről pedig szintén olyan valótlan adatokat tartalmazó előterjesztést készítettek, amely alapján az új székház bérlése tűnt az optimális megoldásnak – foglalta össze a történéseket az ügyészség.
A Postapalota eladása és a bérelt üzlet viszont valójában a Magyar Posta Zrt. számára a leggazdaságtalanabb megoldás volt az összes lehetőség közül, hiszen egy új székház építése vagy a Krisztina körúti székház felújítása is jóval alacsonyabb költségekkel járt volna.
Érdekes az is, hogy a posta az eladás előtt körülbelül fél évvel 10 évre szóló szerződést kötött a Népfürdő utcai Gateway Business Centerrel. Az ingatlan eladása után végül havi négyszázezer euróért, azaz mintegy százmillió forintért béreltek itt új székházat.
Az egykori tárcavezető 2013-ban tagadta az ellene szóló vádakat, és úgy fogalmazott: a büntetőügy koholt vádakon alapul, szerinte az eladás és a bérlés is szabályos volt. | Vádbeszéddel folytatják Gyurcsány egykori miniszterének perét | Magyar Idők | Akár tíz évre is elítélhetik Szabó Pált, a Gyurcsány-kormány közlekedési miniszterét, aki még a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott öt másik társával azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti Postapalotát, és méregdrágán új irodaházat béreltek. A hűtlen kezelés miatti büntetőperben hamarosan elsőfokú ítélet születik, az országgyűlési választás előtt viszont már biztos … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/vadbeszeddel-folytatjak-gyurcsany-egykori-miniszterenek-peret-2903223/ | 2018-03-19 06:30:00 | true | null | null | Magyar Idők |
A nagy állami intézmények közül az adóhatóságba vetett állampolgári bizalom zuhant a legnagyobbat az elmúlt években, ennek pedig súlyos következményei lehetnek az adófizetési hajlandóságra – állapítja meg egy friss, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) által finanszírozott kutatás.
Az erről szóló tanulmány („Adómorál, bizalom és kényszerek – adózási motivációk Magyarországon korrupciós botrányok idején” címmel) a közeljövőben fog megjelenni, szerzői az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója, valamint igazgatója, Bartha Attila és Boda Zsolt. Kétéves kutatás után leszűrt következtetésük szerint a romló adómorál az elmúlt évek NAV-os korrupciós botrányaival függ össze.
A rendőröket jobban szeretik
Az intézményekbe vetett bizalom alacsony szintje régi, közmondásos problémája a kelet-közép-európai országoknak, így nem meglepő, hogy a jelenséget 2013-ban és 2015-ben is vizsgálták kérdőíves kutatásokkal.
Az összesített eredmény hasonló a korábbi vizsgálatokéhoz: a rendőrségben és a bíróságokban még viszonylag megbíznak az emberek, a politikaközeli szférákban azonban már jóval kevésbé. Az elmúlt időszakban csak a civil szervezetekbe vetett hit erősödött némileg, két irányban pedig statisztikai értelemben is szignifikáns a bizalomvesztés:
A kormány bizalmi indexe nemcsak a legalacsonyabb a vizsgált intézmények közül, de egyértelműen romlott is 2013 óta.
Ennél is nagyobbat esett azonban az adóhatóságba vetett állampolgári bizalom.
A fő ok egyben a szervezet legsúlyosabb problémája: az elvileg szigorúan független NAV-ot sokan hajlamosak politikai intézménynek tekinteni – és ennek megfelelően is ítélik meg. A kutatás adatai szerint a magyar közélet állapota, illetve az, amit erről gondolni szokás, legrosszabbul a NAV-ot érintette az elmúlt években.
A NAV iránti bizalomvesztés éppen az ellentéte annak, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter célul tűzött ki idén februárban.
A kitűzött cél nem lehet más, mint a svéd modell elérése, ahol a közigazgatási szervek népszerűségi listájának élén az adóhivatal áll
– mondta a miniszter a NAV átalakítása kapcsán, azt hangsúlyozva, hogy a cégekkel partneri viszonyt kell kialakítani.
Az elmúlt években azonban másfajta irányvonal érvényesült. A kormányzati jelentések szerint az adófizetési hajlandóság javult az elmúlt években, és a hivatalos értelmezések ezt leginkább a hatékonyabb ellenőrzésekkel, valamint a NAV információs rendszeréhez bekötött online pénztárgépek sikerével magyarázták. Az adóhatóság nagyobb eredményességét tehát elsősorban az adózást kikényszerítő technikákkal és a növekvő szigorral igyekeztek elérni.
Az, hogy a NAV az elmúlt években a nagyobb szigorra ment rá, önmagában logikus lehet, főleg, ha a magyarok adózáshoz való jellemző viszonyát nézzük. Arra a kutatások szerint leginkább egy „tartassák be a törvényeket, de főleg másokkal” beállítódás jellemző; a rendpártiság kozmetikázási hajlammal és bizonyos szintű normaszegő attitűddel párosul. Sokan (a felmérés szerint a válaszolók 57 százaléka) értenek egyet azzal az állítással, hogy „néha áthághatunk törvényeket, ha azok számunkra nagyon kellemetlenek”.
A keménykedés azonban önmagában nem elég. Általában fogalmazva, az emberek többnyire nem (csak) azért tartják be a jogszabályokat, mert félnek a szankcióktól, hanem azért is, sőt inkább azért, mert nagyjából megbíznak a jogrendszerben és a hatóságokban. Magyarországon ez utóbbival komoly problémák vannak.
El tud képzelni adóellenőrt kenőpénzzel?
„Az adatfelvételek időpontjának sajátossága, hogy a köztes időszakban az adóhatóság (NAV) működését korrupciós botrányok árnyékolták be” – írják a tanulmány szerzői, főleg Horváth András aktáira és még inkább Vida Ildikó Amerikából való kitiltására utalva.
Emlékeztetőül: 2013 novemberében a NAV volt adóellenőre azzal lépett a nyilvánosság elé, hogy a magyar adóhatóság több éve ezermilliárd forintos nagyságrendű áfacsalásokhoz asszisztál.
Egy évvel később aztán egy szokatlanul erős diplomáciai eszközhöz nyúlva, korrupciós vádakra hivatkozva magát a NAV elnök asszonyát tiltották ki az Egyesült Államokból. A Simicskához kötött Vida Ildikót a NAV élén ezután a fideszes államtitkár Tállai András követte. A politikai ügyek hatása jól látszik a számokból: a NAV megítélése minden mért szempontból rosszabb lett, mint 2013-ban volt.
A mi NAV-unk
Az, hogy az adóhatóságot ma többen tartják politikailag befolyásolt, baráti cégekkel kivételező, korrupt intézménynek, mint valaha, akkor is probléma, ha esetleg tévednek ebben. A kutatók sok országban igazolt kiindulópontja szerint a jogot akkor fogják többen betartani, „ha azt az emberek magukénak érzik, vagyis legitimnek fogadják el a jogalkalmazó szervek munkáját és bíznak azokban”. Éppen ez az, amivel a NAV-val kapcsolatban ma nagyobb a probléma, mint akár csak néhány éve – miközben senki nem mondja, hogy akkor pazar lett volna a helyzet.
A NAV politikai befolyásoltságáról szóló hírek hatására az adóbevallásuk kozmetikázására amúgy is hajlamosak úgy érezhetik, a stiklizés, ha nem derül ki, rendben van, hiszen a hatóság sem játszik tisztességesen. De a botrányok negatív hatása elsősorban az önkéntes adófizetési hajlandóságban jelentkezhet, ráadásul összességében azért az még mindig fontosabb motiváció nálunk is a kényszereknél.
Boda és Bartha kutatási eredményei szerint a NAV-botrányok kimutathatóan és egyértelműen negatívan hatottak a magyar állampolgárok önkéntes adózási hajlandóságára. Pedig a pénztárgépek és a tetoválószalonban felvarrt sárkány után a NAV-os igazolványt előkapó ellenőrökön kívül némi legitimitás sem árt hosszabb távon egy adózási rendszernek – ehhez pedig nem árt tisztességesnek látszani. | Gazdaság - Ha a NAV is korrupt, én miért ne stikliznék? | Ha a NAV is korrupt, én miért ne stikliznék? - Megzuhant a bizalom: a NAV korrupciós és politikai botrányai miatt romlik az adómorál. Ez éppen az ellentéte annak, amit Varga célul tűzött ki. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/10/05/ezeknek_nem_fizetek_a_nav_botranyai_miatt_romlott_az_adomoral/ | 2016-10-05 17:59:45 | true | null | null | Index |
Magyar Péter szerdán a közösségi oldalán azt írta: miután a zsarolását visszautasították, Vogel Evelin felvette a kapcsolatot a Fidesz alelnökével, Kubatov Gáborral és havi 5 millió forintos és egyéb juttatásokért cserébe, elvállalta az Indexen megjelent "hazug propaganda interjút".
"A kapcsolatunknak nem úgy és nem azért lett vége, ahogy az interjúban elhangzott, hanem a fenyegetései miatt, illetve azért, mert rájöttünk arra, hogy Evelin hang- és képfelvételeket készített a velem és a párt vezetőivel folytatott beszélgetéseiről és vitáiról" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a Fidesszel kötött "piszkos megállapodásának" részét képezi a hang- és képfelvételek átadása is.
Úgy folytatta, hogy amikor pár hete Radnai Márkkal, a Tisza Párt alelnökével szembesítették Vogel Evelint azzal, hogy több forrásból tudomásuk van az állampárttal kötött "undorító, az orosz titkosszolgálatokat meghazudtoló megállapodásáról" és arról, hogy 11 órányi felvételt adott át Kubatovéknak, meglepődött, de semmit nem tagadott.
Hangsúlyozta, hogy Vogel Evelint a történtek és a fenyegetései ellenére az utolsó pillanatig meg akarták óvni a büntetőjogi és politikai következményektől, megkérték, hogy próbáljon kifarolni a Fidesz vezetésével megkötött megállapodásból, de ő láthatóan másképp döntött.
A bejegyzésben a politikus óriási csalódásnak nevezte, amit Vogel Evelin tett, megjegyezve, hogy nagyon szerette őt, "de ami nem öl meg, az megerősít".
"Innen is üzenjük Rogán Antalnak, Kubatov Gábornak és a gazdájuknak, Orbán Viktornak, hogy nem ijedünk meg a Stasi-módszerektől sem és bármit is tesznek, bármilyen maffiamódszerhez nyúlnak is, mi akkor is lépésről-lépésre, tégláról-téglára visszavesszük a hazánkat és magyar emberek millióival közösen építünk egy békés, igazságos és élhető Magyarországot" - fogalmazott.
A kapcsolatukról azt közölte, hogy Vogel Evelin a barátnője volt, szívből szerette, 2023 áprilisa óta támogatta őt anyagilag, akkor is, amikor nem voltak együtt és senki nem segített neki.
"Sokat tanultunk egymástól, elhitette velem, hogy viszont szeret, olyannyira, hogy azt gondoltam, hogy vele szeretném leélni az életemet. Amikor azonban megkértem a kezét, hirtelen kilépett az életemből" - tette hozzá az elnök.
Mint írta, Vogel Evelin hónapokkal később bukkant csak fel, közvetlenül a partizános interjú után, ő maga kereste fel a politikust, azzal, hogy mégis szeretne vele újra összejönni.
Magyar Péter szerint a tavaszi "turbulens időszakban" komoly nyomás nehezedett rá, szerette volna, ha van valaki mellette, akiben bízhat, aki támogatja. "Tudta, hogy milyen terhelés alatt vagyok, de amikor valóban szükségem lett volna rá, nem volt mellettem. Ebben az időszakban is én tartottam el, én fizettem a lakását. Ekkor kezdett világossá válni számomra, hogy Evelin nem velem akar lenni, hanem csak lehetőséget látott bennem. Ahogy mondta, soha nem volt ilyen közel a first lady pozícióhoz. Mikor szakítottunk, akkor vált teljesen nyilvánvalóvá számunkra, hogy mi motiválta igazából a velem való kapcsolatában" - áll a bejegyzésben. | Magyar Péter: a volt barátnőm kép- és hangfelvételekkel zsarol engem és a Tisza Pártot | "A volt barátnőm, Vogel Evelin május óta zsarol engem és a Tisza Pártot. 30 millió forintot akart fenyegetéssel kizsarolni tőlünk. Nemcsak tőlem, hanem a párt másik öt tagjától is követelte az említett összeget" – reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az egykori barátnőjének az Indexen megjelent interjújában tett kijelentéseire. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/magyar-peter-a-volt-baratnom-kep-es-hangfelvetelekkel-zsarol-engem-es-a-tisza-partot/437691 | null | true | null | null | Hírklikk |
A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
Az eredeti felhívás az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében, Észak-Magyarországon megvalósuló víz- és szennyvíz beruházások kivitelezésére szólt, nettó 70 milliárd forintos keretösszeggel. Ezt nyerte meg 2016 szeptemberében az M-E 2020 Konzorcium, amelynek vezető tagja a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a tagjai pedig a következők: EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., SWIETELSKY Magyarország Kft. és a PENTA Általános Építőipari Kft
A 70 milliárdos keret emelkedett most 105 milliárd forintra. Az indok: az egyes projektek kapcsán felmerült pótmunkák miatt szükséges az emelés. | Pótmunkák Mészároséknak, harmincöt milliárdért | Az uniós forrásból finanszírozott, 70 milliárdos víz- és szennyvíz beruházási keretszerződés 105 milliárd forintra emelkedett. A nyertes konzorciumot a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezeti. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/potmunkak-meszaroseknak-harmincot-milliardert.718629.html | 2020-12-01 15:14:01 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Oddo után ő a következő, aki lojális a klubhoz. Gattuso azonban megszellőztette, hogy távozik.
A veterán olasz védő, Gianluca Zambrotta 2012. június 30-ig kötött szerződést kenyéradójával, amit az AC Milan hivatalos weboldala is megerősített - írja a rossoneriblog.com oldal.
Zambrotta még a világbajnokság ideje alatt hangoztatta és kijelentette, nem hagyja abba a pályafutását, és mivel további két évet írt alá, a Milan még mindig értékes embernek tartja.
Ugyanakkor kevesebb lesz a fizetése, csakúgy, mint Oddónak. Utóbbi eddig másfél millió eurót keresett évente.
Gennarro Gattuso ugyanakkor szerdán beszélgetett Massimiliano Allegrivel, a Milan elöljárójával, és elmondta neki, bár tudomásul veszi, hogy nem fér be a kezdőtizenegybe, még egy évet nem akar eltölteni a kispadon. Gattuso 1999 óta a Milan játékosa. Silvio Berlusconi klubelnök azt mondta, nem szívesen engednék el Gattusót, akiért állítólag még nem is érkezett ajánlat. | Zambrotta hosszabbított a Milannal | Oddo után ő a következő, aki lojális a klubhoz. Gattuso azonban megszellőztette, hogy távozik. | [
"foci",
"gattuso",
"zambrotta"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2010/07/22/zambrotta-hosszabbitott-a-milannal | 2010-07-22 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Vörös színbe borul a római Colosseum szombat este a világban üldözött és meggyilkolt keresztényekre emlékeztetve, írja az MTI. A kezdeményezéshez a szíriai Aleppo és az iraki Moszul templomai is csatlakoztak a Vatikánnal együtt.
A katolikus egyházfő találkozott a nigériai Rebecca Bitrunnal és fogadta a pakisztáni Asia Bibi férjét és egyik lányát. Az Afrikában és Ázsiában tapasztalható keresztényellenesség két áldozatát és rokonaikat a Vatikánban fogadta Ferenc pápa szombaton. Galerius római császár ugyanis a 4. század elején ezen a napon (február 24-én) rendelte el a keresztények üldözését.
Rebeca Bitrunt 2014-ben rabolta el a Boko Haram radikális iszlamista szervezet, két évig volt fogságban. A terhes nő nem tagadta meg keresztény hitét, ezért egyik kisgyerekét megölték, egy másikat eladták. A katolikus kisebbséghez tartozó Asia Bibit pedig a muzulmánokkal szembeni rágalmazás vádjával kilenc év börtönre, majd halálra ítélték. Jelenleg fellebbezése felülvizsgálására vár.
A hozzájuk hasonlóan üldözött és meggyilkolt keresztényekre emlékezve a Colosseumot vörös színben világítják meg szombaton. Felidézik a Közel-Keleten, éppúgy, mint Egyiptomban üldözött és legyilkolt keresztényeket azokkal együtt, akik Európában is terrorista támadások vagy diszkrimináció áldozatai. Vörösbe borul Aleppóban a harcokban károsult Szent Éliás székesegyház és a Szent Pál templom az iraki Moszulban. A kezdeményezéshez a világ több városának temploma csatlakozik.
Nem ez az első ilyen akció, korábban már a római Trevi-kutat, a londoni Westminster-palotát, a Megváltó Krisztus szobrát Rio De Janeiróban, a párizsi Szent Szív bazilikát világították meg hasonlóképpen. | Vörös lesz szombat este a Colosseum | Vörös lesz szombat este a Colosseum - Az üldözött keresztényekre emlékeztetnek Róma, Aleppo, Moszul és a Vatikán templomai. | [
"róma",
"colosseum",
"olaszország",
"moszul",
"aleppo",
"kereszténység",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2018/02/24/roma_colosseum_olaszorszag_moszul_aleppo_keresztenyseg | 2018-02-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Fővárosi Közgyűlés június 23-án szavazott az olimpia rendezés támogatásáról (a parlament két héttel később), ám addigra a MOB kiosztott nyolc megbízást összesen 183 millió forint értékben – hívta fel a figyelmet Csárdi Antal, az LMP képviselője, aki a közgyűlés tagjai közül egyedüliként nemmel voksolt a budapesti olimpiára.
A nyolc szerződésben közös, hogy
noha mind 21 millió forintnál nagyobb értékű, egyik sem éri el a 25 milliós értékhatárt, amely fölött kötelező a versenyeztetés.
A megbízások főként rendezvényszervezői és kommunikációs feladatokra szólnak, de egy látogatóközpont szerkezeti és arculati kialakítására is megrendelést adott az előrelátó MOB.
Az első megállapodást még május 4-én írták alá, a szerencsés a Piccanteria Gasztronómiai Szolgáltató Kft. volt, a szerződés értéke 24 millió 850 ezer forint. A cég a következő másfél hónapban még egy 21 millió 800 ezer és egy 21 millió 650 ezer forintos megbízást is kapott. Így összesen 68 millió 300 ezer forinthoz jutott hozzá. Referenciái között a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Századvég Alapítvány, a Quaestor-csoport, az OTP és a Mol is megtalálható. Emlékezetes munkája volt az FTC – Gripen vadászgépeket felvonultató, csaknem százmillió forintba kerülő – stadionavatójának megszervezése.
A győztes cég egyik referenciája: a Fradi-stadion tavalyi avatóünnepsége
Banczik Róbert / Archív
A Piccanteria tulajdonosa Pap Krisztián és Hajnal Tamás. Mindkettőjüknek vannak közös érdekeltségei Orosz Pállal, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatójával. Ilyen a Humán Telex Kft., amelynek Hajnal az ügyvezetője, és Oroszhoz hasonlóan tulajdonos is. Ez a cég ugyancsak elnyert három, egyenként 21 millió 800 ezer forintos megbízást a MOB-tól. (A kommunikációs vállalkozás 1988-ban alakult, és Orosz elmondása szerint Tovarisi konyec-pólók és Edda-jelvények gyártásával alapozta meg jövőjét.)
Nem Orosz az egyetlen, a sportvilágból ismerős kedvezményezettje a MOB korai szerződéseinek. Ahogy elsőként az Egyenlítő blog megírta, megbízást kapott a röplabdaszövetség éléről nemrég felállított Poór Csaba cége, a Poor Consulting is. (Az illető csak névrokona lapunk újságírójának – a szerk.) A vállalkozás ellen a céginformációs adatok szerint bírósági végrehajtás van folyamatban, sőt két esetben – a korábban a Fidesz szegedi kampányát segítő –Poór vagyoni részesedésének lefoglalását is elrendelték.
Az LMP-s Csárdi Antal szerint Budapest esélytelen az olimpiarendezés elnyerésére, és ezt a kormányoldalon is tudják, de a szerződések azt jelzik, hogy a pályázati szakaszban elkölthető tízmilliárd forint kilapátolása máris megkezdődött baráti cégeknek.
Tovább titkolják a tanulmányt
Folytatódik az Együtt reménytelennek látszó küzdelme az olimpia 1372 oldalas hatástanulmányáért. A Magyar Olimpiai Bizottság a Miniszterelnökségre, a kancellária a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz irányította az ellenzéki párt képviselőit, és noha időközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a dokumentum kiadására szólította fel az olimpiai bizottságot, a fejlesztési tárca a 15 napos határidő lejártával sem válaszolt a párt adatigénylésére. Az Együtt a nyilvánvaló törvénysértés miatt ismét az adatvédelmi hatósághoz fordul. | A baráti cégek már most jól járnak az olimpiával | A sportsikerekhez elengedhetetlen optimizmussal fogott hozzá a pénzköltéshez a Magyar Olimpiai Bizottság. A szervezet még az előtt szerződést kötött több, a reménybeli 2024-es budapesti játékok megrendezéséhez kapcsolódó feladat elvégzésére, hogy a pályázat beadásáról szóló döntések megszülettek volna. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/megvan-a-piccanteriaja-1556853 | 2015-08-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A testület határozata megfellebbezhető, erre három naptári nap áll rendelkezésre, ezután a végleges döntést a Fővárosi Bíróság mondja ki.
A helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja egy hete hívta fel a sajtó figyelmét arra, hogy az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része álláspontja szerint fénymásolt hamisítvány. Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy a három párt által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka hamis.
Ezután a választókerületi bizottság feljelentést tett az ügyészségen és első fokon kizárta az indulók közül az MDF, az MSZZP és a MIÉP jelöltjét. Ez ellen nyújtottak be fellebbezést az érintettek, ezeket azonban szombati ülésén meghozott határozatával elutasított Fővárosi Választási Bizottság.
Ferencvárosban azért kell időközi választást tartani, mert Gegesy Ferenc polgármester szeptember közepén lemondott parlamenti mandátumáról, amelyet a 2006-os választáson a 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületben szerzett. | Itthon: Kopogtatócédula-botrány: elutasították Tomcaték fellebbezését | Mindhárom kizárás elleni fellebbezést elutasította a Fővárosi Választási Bizottság a ferencvárosi időközi országgyűlés választás ügyében szombaton, a döntés értelmében nem indulhat a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) jelöltje a január 11-i választáson. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20081227_tomcat_kopogtatocedula | 2008-12-27 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Kuna Tibor cége, a Young and Partners Kft. nyerte a Haladás 17,5 millió forintos tenderét.
Februárban megírtuk, hogy a szombathelyi stadiont a korábban tervezett 9,6 milliárd forinthoz képest milliárdokkal többért, 13,1 milliárd forintért építi a Swietelsky-ZÁÉV konzorcium. Néhány héttel később kiderült, hogy a Haladás sportkomplexumára (a futballstadion mellett sportcsarnokot is építenek itt) 2013-17-ben összesen 15,2 milliárd forintot fordítanak.
Május 13-án az is nyilvánossá vált, hogy a hatalmas összegű beruházást reklámozni is fogják: a szerződés pontos elnevezése „A szombathelyi labdarúgó stadion és sportcsarnok fejlesztéséhez (projekt) kapcsolódó marketing feladatok ellátása”.
A Szombathely városának 100 százalékos tulajdonában lévő Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. tárgyalásos közbeszerzését a Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft. nyerte.
A nettó 17,5 millió forintos megbízás keretében a cégnek egy honlapot valamint közösségi médiacsatornákat kell létrehoznia és üzemeltetnie, sajtókapcsolatokat kell kialakítania, PR-tervet készítenie, arculatot kialakítania, Google- és Facebook-hirdetéseket vásárolnia, továbbá a sportkomplexum terveiből egy animációs videót kell készítenie.
A Young and Partners tulajdonosa Kuna Tibor, aki Szijjártó Péter külügyminiszter barátja. Kuna 1999-től 2003-ig az Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársa, majd 2003-tól 2008-ig a Fidesz-frakció kabinettitkára volt. Cégei 2010 után sok kommunikációs közbeszerzést nyertek, a Trinity Communications Kft. például idén januárban két tendert is nyert ugyanazon a napon. Nem mellesleg a Trinity az egyik a három cég közül, amely tavaly nyáron a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 25 milliárd forintos tenderén lett befutó.
Ahogy arról korábban írtunk, a kormány tervei szerint 2010 és 2020 között legalább 32 stadion újul meg a profi futballcsapatok számára, és a beruházások legalább 215 milliárd forint közpénzt visznek el. | Szijjártó barátjának cége fogja reklámozni a szombathelyi stadiont | Kuna Tibor cége, a Young and Partners Kft. nyerte a Haladás 17,5 millió forintos tenderét. Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 9 | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/05/17/szijjarto-baratjanak-cege-fogja-reklamozni-a-szombathelyi-stadiont/ | 2016-05-17 12:36:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kanadai béranya szült gyereket egy magyar meleg párnak – írja a Blikk. A 7 hónapos kislány egyik édesapja biológiai apa is egyben, a gyermek mindkét szülő nevét viseli.
Vince és Balázs kilenc éve egy pár, azt mondják, félnek attól, hogy később, például az iskolában, nem adódnak-e majd kellemetlenségek abból, hogy a kislánynak két édesapja van. Ezért igyekeznek megkeresni a legelfogadóbb közösséget gyermeküknek.
A pár elmondta, a magyar hivatalokkal és az egészségüggyel eddig semmi problémájuk nem volt, sőt, mindenki segített nekik: a kormányablak munkatársai megkerestek minden lehetséges anyagi támogatást, a vér szerinti apa igényelhette a gyedet is.
Elmesélték azt is, hogy úgy látták, az itthoni meleg párok számára lehetetlen az örökbefogadás, külföldön pedig sok helyen jól szabályozott a béranyaság. Azért Kanadát választották, mert ott önkéntesekkel működik a rendszer, így se a béranya, se a donor nem kaphat javadalmazást.
A szülővé válás 20 millió forintba került a párnak, akiknek több mint 3 hónapot kellett Kanadában tölteni. A kislányt, Lilit nem volt egyszerű hazahozni, mert az ottani papírok nehezen összeegyeztethetőek a magyar rendszerrel. Kanadában ugyanis a béranya szülte újszülött anyakönyvében nem lehet benne a béranya és a donor neve, viszont ezt a magyar jogrend nem ismeri el: nálunk mindenképp lennie kell egy édesanyának.
A kislány úgy kaphatott magyar állampolgárságot, hogy a kanadai kórház igazolást adott arról, hogy a béranya szülte meg a gyermeket. A kanadai anyakönyvben Balázs és Vince neve szerepel a szülőknél, a magyarban pedig Balázs és Natasha, a béranya.
Kiemelt kép: Thinkstock | Kanadai béranya szült gyereket egy magyar meleg párnak | A 7 hónapos kislány egyik édesapja biológiai apa is egyben, a gyermek mindkét szülő nevét viseli. | [
"meleg pár",
"kanada",
"örökbefogadás",
"béranya"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2018/06/13/kanada-beranya-meleg-par | 2018-06-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Újabb milliárdos megbízást nyert Rogán szomszédja - Világgazdaság | Újabb tendert nyert a Rogán Antal lakóparki szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba érdekeltsége. | null | 1 | https://www.vg.hu/vallalatok/reklam-es-media/ujabb-milliardos-megbizast-nyert-rogan-szomszedja-473565 | 2016-08-03 11:30:24 | true | null | null | Világgazdaság |
|
„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell” – tán ezt a Madách-idézetet mondogatja magában most Lázár János államtitkár. Ugyanis ma nyitnak a Nemzeti Dohányboltok, amely a hódmezővásárhelyi politikus eddigi legnagyobb műve. Vagy mutyija. A kifejezést eredetileg francia hamiskártyások használták, és a felesben felosztandó közös nyereségre játszást értették rajta. A tét azonban most némileg nagyobb: a hazai dohánypiac éves szinten 500 milliárd forint.
Az ügyet az adóhatóság is súlyának megfelelően kezelte. A szokásos határidők a trafikosokra nem vonatkoztak, rapid gyorsasággal kapták kézhez az engedélyeket. A vámhatóság részéről tehát nincs akadálya a trafikok mai nyitásának. Bár néhány emberen és cégen kívül senki nem kérte, hogy legyen új rendszer, mégis lett. A dohánygyárak a 10 százalékos árrés megszavazása előtt még megpróbálkoztak a lobbizással, de utána mindenki azonnal az új rendszer híve lett. Mást nem is nagyon tehettek volna. A régi trafikosok is csak a partvonalon kívülről tudnak bekiabálni, az összegyűjtött 15 ezer aláírás semmire sem elég.
A puding próbája azonban természetesen az evés. Lázár szerint nem fog drágulni a cigaretta, és nem kell attól tartani, hogy növekedne a feketegazdaság. Van egy olyan érzésem, hogy ebből mindenképpen sikertörténet lesz. Ha az emberek leszoknak a dohányzásról, mert drágább lesz a cigi és nehezebb lesz hozzájutni, akkor azért, ha nem történik semmi, akkor pedig azért. Lehet majd mondani, no lám, minek kellett akkora patáliát rendezni! A baj sosem azzal volt, hogy 40 ezer bolt helyett néhány ezer üzemelhet majd. Hanem a mutyival. Lehetett volna ezt tisztán, átlátható módon, a fair play körülményei között is intézni. És akkor talán tényleg nemzeti lenne a dohánybolt. Csak nincs bíró a pályán.
Szerző: Vég Márton | Trafikbotrány: nincs bíró, nincs akadály - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/velemeny/jegyzet/trafikbotrany-nincs-biro-nincs-akadaly-406778 | 2013-07-01 07:21:52 | true | null | null | Világgazdaság |
Orbán Viktor laza volt, és kicsit csapongó. Persze megtehette, mert nem a nyilvánosság előtt beszélt, hanem zárt ajtók mögött a Parlamentben.
A képviselők által "EU-s nagytanácsnak" nevezett fórumot hagyományosan az uniós csúcstalálkozók előtt szokták tartani azzal a céllal, hogy az épp aktuális miniszterelnök tájékoztassa az Országgyűlés vezető tisztségviselőit, köztük több ellenzéki képviselőt arról, hogy mi várható a tagállamok vezetőinek következő brüsszeli megbeszélésén.
Amikor Orbán tavaly tavasszal, 2023 márciusában részt vett egy ilyen tanácskozáson, akkor az ülésről részletes információkkal rendelkező források szerint hosszan beszélt gazdasági kérdésekről. A Parlament Delegációs termében, a díszes pulpitus előtt helyet foglalva elmondta például, hogyan próbálják a németek magyar segítséggel fellazítani azt a már elfogadott uniós egyezséget, amely szerint 2035-től betiltják a belsőégésű autómotorok forgalomba hozatalát.
A miniszterelnök elmagyarázta, a terv az, hogy ez a tilalom ne vonatkozzon ezekre a motorokra, ha azokat olyan szintetikus üzemanyaggal hajtják, amelyek nem bocsátanak ki káros anyagokat. Orbán némi büszkeséggel a hangjában hozzátette, hogy ebben a németeket az egyik korábbi minisztere, Palkovics László segítette, aki "a németekkel összeesküdve valami dokumentumba becsempészett valami félmondatot", ami lehetővé teszi a tiltás kijátszását.
Orbán itt megjegyezte, hogy a szintetikus üzemanyag kifejlesztése Adolf Hitler programjában is szerepelt már, a téma azonban lekerült a napirendről, mivel a németek elvesztették a második világháborút.
A miniszterelnök ezután rátért arra, hogy bárhogy is alakul a 2035-ös tiltás sorsa, a kormánynak szerinte mindent meg kell tennie a magyarországi autóipar megőrzése érdekében. "Ennek pótlása más iparágakkal ebben a pillanatban, ilyen volumenben, el sem tudom képzeni, hogyan lenne megoldható" - mondta Orbán arra utalva, hogy az autógyárak nemcsak a magyar GDP-hez és exporthoz járulnak hozzá nagy mértékben, hanem közvetlenül és közvetve 300 ezer embernek adnak munkát.
Orbán hozzátette, ha nem sikerül megfúrni a 2035-ös tiltást, akkor ezeket az autógyárakat csak úgy lehet megőrizni, ha az elektromos autókhoz szükséges alkatrészeket, így az akkumulátorokat is Magyarországon gyártják.
Orbánnak arra is kész válasza volt, hogy a gyakorlatilag munkaerőhiánnyal küzdő Magyarországnak honnan lesz az akkumulátorgyártáshoz elengedő munkása. Szerinte az országnak van egy 200-300 ezer fős belső tartaléka, amely földrajzilag jól elhatárolt területen összpontosul, ezért épülnek az új gyárak az ország keleti és déli részein. "Itt van elég munkaerő még, csak képezni kell, sok a cigány közöttük, szó se róla" - fogalmazott Orbán.
Hozzátette, hogy további tartalékokat lát a nőkben is, főleg "ha ezt a részfoglalkoztatási programot, ami a magyaroknak nagyon nehezen megy, valahogy ügyesebben tudnánk csinálni". Sajnálkozva megjegyezte, hogy "egyelőre a hölgyek se nagyon reagálnak jól rá, meg a mi szabályozásunk is túlságosan bonyolult", de szerinte ettől még ebben a körben is vannak tartalékok.
A miniszterelnök kitért azokra a kritikákra is, amelyek szerint az akkugyárak helyett magasabban képzett munkaerőre támaszkodó ágazatokkal kellene fejleszteni a gazdaságot. Orbán ezt azzal söpörte le az asztalról, hogy "én nem tudok elképzelni egy olyan társadalmat, ahol nem lesznek olajos kezű emberek meg piszkos kezű emberek". Szerinte ezért nem érdemes arról beszélni, hogy egy adott munkás mennyire képzett, ehelyett inkább bátorítani és megbecsülni kéne az alsó középosztály tagjait.
Példaként azt említette, hogy kukásnak lenni sem szégyen.
"Hát miért lenne az? Rendesen meg kell fizetni, és el kell végezni"
- fogalmazott a miniszterelnök. Közölte, ha nem ezt tesszük, akkor bizonyos munkákat majd nem akarnak elvégezni a magyarok, és akkor "nyomás lesz rajtunk, hogy behozzunk ide majd mindenfajta idegen népséget", ami Orbán megfogalmazása szerint "Nyugat-Európából ismert társadalmi torzulásokhoz" vezethet.
Ez a jelenet is mutatta, hogy Orbánnak mennyire határozott elképzelései vannak alapvető gazdasági kérdésekről az autóipartól a munkaerőpiacon át a szakképzésig. A miniszterelnököt régóta ismerő források szerint ez is olyan terület - a kül- és a belpolitikához hasonlóan -, ahol elsősorban ő határozza meg az irányokat.
Míg politikai pályafutása korábbi szakaszaiban meghallgatott képzett közgazdászokat - és volt, akikre egyenesen felnézett -, 2013-tól fokozatosan szűkült azoknak a szakembereknek a köre, akikkel szóba áll. Ekkortól kezdve még inkább jellemző lett az, hogy a gazdasági döntések során is fontosabbak lettek számára a rövid távú politikai érdekek, mint a hosszabb távú szempontok.
Orbán úgy hajtotta végre ezt a fordulatot, hogy ő maga nem rendelkezik gazdasági képzettséggel. Ugyan a politikában töltött évtizedek alatt szert tett némi közgazdaságtani tudásra, és bizonyos szakmai fogalmakkal meglepően jól tisztában van, időnként kibuknak a hiányosságai is. Közben olyan rendszert alakított ki a kormányban, amelynek révén bizalmasai az alsóbb szintekre hatékonyan továbbítják a követendő irányt, de az már nem feltétlenül jut vissza Orbánhoz, ha valamely elképzeléssel problémák vannak.
Ezek a fejlemények is szerepet játszhattak abban, hogy a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedes teljesítménye - a kormányzati propaganda állításával ellentétben - nem volt túl fényes. Bár Magyarország a korábbi állapotához képest több mutató alapján sokat fejlődött, régiós összehasonlításban már sokkal kevésbé teljesített jól. Számos statisztikai adat azt mutatja, hogy az elmúlt évtized nagyrészt kedvező világgazdasági környezetéből és a bőséges uniós támogatásokból a régió országai - köztük a sokáig lesajnált Románia is - sokkal jobban profitáltak.
A Direkt36 háromrészes cikksorozatban foglalkozik az Orbán-féle gazdaságpolitika alakulásával. Az első két cikkben eddig bemutattuk azt, hogymiként alakult Orbán viszonya korábbi legfontosabb gazdasági tanácsadójával, Matolcsy Györggyel, és hogy miként cserélte le őtNagy Mártonra, aki jelenleg a miniszterelnök által diktált irányhoz szükséges ötleteket szállítja. A sorozat harmadik, utolsó részében azt meséljük el, hogyan vált Orbán a gazdaságpolitika első számú urává, és miként lett számára ez a terület is a hatalomban maradás eszköze.
Orbán Viktor hivatalának részletes kérdéssort küldtünk a Parlamentben mondott nem nyilvános beszédéről és a cikkben szereplő, őt érintő információkról, de nem kaptunk választ.
Szokatlan megbeszélést tartott 2011 szeptemberében Orbán Viktor. Miközben a kormánya mindenféle egyeztetés nélkül hozott meg nagy horderejű gazdasági intézkedéseket, a miniszterelnök úgy döntött, bizonyos kérdések átbeszélésére összehív néhány közgazdászt.
A Parlament egyik termében megtartott tanácskozásra összesen tizenegy vendéget hívtak meg. Az asztalok körül olyan ismert - a Fideszt korábban valamilyen formában segítő vagy vele szimpatizáló - közgazdászok foglaltak helyet, mint az első Orbán-kormány alatt a pénzügyminiszteri posztot betöltő Járai Zsigmond, az Antall-kormány idején a jegybankot irányító Bod Péter Ákos, a miniszterelnök mellett gazdasági főtanácsadóként tevékenykedő Szapáry György, illetve Csaba László, a CEU tanára.
Több résztvevő beszámolója szerint a három óránál is hosszabb megbeszélés során az összes közgazdász szabadon kifejthette a véleményét. Bár a teremben Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter, a miniszterelnök akkori szóvivője is jelen volt, a kormány részéről szinte csak Orbán szólalt meg. "Orbánon látszott, hogy ami érdekli, neki húsba vágó, ott mélyebben is belekérdezett dolgokba" - fogalmazott az egyik résztvevő, aki szerint Orbán nemcsak figyelt, de néha le is jegyzetelt egy-egy gondolatot.
Orbán leginkább a magyar gazdaság előtt álló lehetőségekről kérdezte a közgazdászokat, ők azonban a jövőre vonatkozó kérdések megválaszolása mellett véleményezték a kormány korábban meghozott döntéseit is. Ekkorra ugyanis az Orbán-kormány több vitatott gazdasági intézkedést is bevezetett. Ilyen volt például a magasabb jövedelemmel rendelkező többgyerekeseket segítő egykulcsos személyi jövedelemadó (szja), amelytől a kormány a gazdasági növekedés beindulását várta.
Amikor az egykulcsos szja hatásaira terelődött a szó, Orbán az egyik jelenlévő forrás szerint "becsületes dolognak", "igazságosnak" nevezte, hogy mindenki egyforma adókulccsal adózik. A teremben ülő közgazdászok közül viszont többen is kritizálni kezdték az intézkedést. Elmondták, hogy a "horizontális igazságosság" mellett - vagyis hogy minden vagyoni réteg ugyanakkora kulccsal adózik - létezik "vertikális igazságosság" is, ennek értelmében pedig az alacsonyabb jövedelműeket aránytalanul jobban sújtja az egykulcsos adó.
A jelenlévők elmondása szerint Orbán az ehhez hasonló megjegyzésekre nem reagált érdemben, a saját igazáról sem próbálta meggyőzni a közgazdászokat, csupán udvariasan, tisztelettudóan meghallgatta a kritikákat. Ez a találkozó is jelezte, hogy a miniszterelnök még ekkor is kíváncsi volt a hagyományosan gondolkodó közgazdászok véleményére, akikre a politikai pályafutása elején komolyan támaszkodott.
A kormányzásra készülő Orbán az 1990-es évek közepén felkészült gazdasági szakemberekkel vette körbe magát. Köztük volt Chikán Attila közgazdász professzor és a több pénzintézetnél is dolgozó Urbán László, akik kulcsszerepet játszottak a Fidesz első gazdasági programjainak kidolgozásában. Rajtuk kívül Orbán rendszeresen egyeztetett többek között Surányi Györggyel is, aki az 1990-es évek elején és közepén is vezette a jegybankot.
Hasonló körből választott szakembereket az 1998-as választási győzelme után is. Gazdasági miniszternek például Chikánt kérte fel. A pénzügyminiszterségre sokáig esélyesnek tartott, de túlságosan önjárónak bizonyult Urbánt ugyan végül ejtette, a posztra a szintén piaci - banki és tőzsdei - háttérrel rendelkező Járai Zsigmondot választotta.
Viszonylag hamar kiderült azonban, hogy Orbánt frusztrálja a közgazdászok gondolkodása. A miniszterelnökkel akkoriban kapcsolatban álló egyik forrás szerint Orbán szűkebb körben ezt úgy fogalmazta meg:
"Nem szeretem a közgazdászokat, mert mindig azt mondják, hogy mit nem lehet megcsinálni. Engem azért választottak meg, hogy megcsináljak dolgokat".
A forrás szerint ez a miniszterelnök által később is hangoztatott kritika többek között Chikánra vonatkozott, akit másfél év után, 1999 decemberében menesztett is a kormányból.
A helyére érkezett Matolcsy György, aki azzal férkőzött be Orbán bizalmába, hogy hajlamos volt elrugaszkodni az akkor fősodornak számító piacbarát közgazdasági gondolkodástól, és nyitottabb volt az állami beavatkozásokra (kritikusai szerint túlságosan is, ahogyaz cikksorozatunk első részéből kiderült). Egy korábbi kormánytisztviselő szerint Orbán az egyik négyszemközti beszélgetésük során Matolcsy mellett érvelve azt fejtegette, hogy neki a gazdasági miniszteri poszton olyan emberre van szüksége, akinek naponta van tíz különböző ötlete, amelyek közül kilenc lehet, hogy elvérzik, de az egy megmaradttal lehet valamit kezdeni.
Bár Orbán közel került az élénk fantáziájú Matolcsyhoz, közben továbbra is nagyban támaszkodott a jóval konzervatívabb, a piacba való túlzott beavatkozásoktól ódzkodó pénzügyminiszterére is. "Járai Zsigmond volt neki az isten" - mondta erről egy korábbi kormánytisztviselő. A bizalom pedig kölcsönös volt. Járai az önéletrajzi könyvében azt írta, az éles eszű Orbán jogászként ugyan nem sokat ért a gazdasághoz, mégis van érzéke ahhoz, hogy rátapintson a lényegre. Járai szerint Orbán ekkoriban nagyon józanul, a takarékos református emberek hozzáállásával közelített a gazdasági kérdésekhez.
Ez a kettősség - a konzervatív és az unortodox irányzatokra való odafigyelés - még sokáig jellemezte Orbánt.
Bár a Fidesz 2010-es, földcsuszamlású győzelme után látszólag a nemzetgazdasági miniszternek kinevezett Matolcsy került a legfontosabb döntéshozói pozícióba, valójában nem egyedül ő dominált.
Orbán ugyanis ennél komplexebb rendszert alakított ki. Csaba László egyetemi tanár - aki egyike volt azon közgazdászoknak, akikkel Orbán ebben az időben rendszeresen találkozott - szerint a kormányzati gazdaságpolitika alakításában 2010 után a politikai mellett egy szakértői kör is szerepet játszott. Orbán pedig maga döntötte el, hogy az egyes intézkedésekkel kapcsolatban közülük épp kire hallgatott.
A Matolcsy által képviselt unortodox irány mellett volt egy hagyományos, piacbarátabb elveket képviselő szakértői kör. Ez utóbbihoz tartozott például Járai Zsigmond, az állami költségvetés átláthatósága felett őrködő Költségvetési Tanács elnöke, Szapáry György, Orbán gazdaságpolitikai főtanácsadója, és Bod Péter Ákos, akivel a miniszterelnök még ekkoriban is többször konzultált.
Csaba László szerint a 2010 utáni évek kormányzati gazdaságpolitikáját ezért az eltérő mentalitású szereplőknek köszönhetően egyfajta kettősség jellemezte: "unortodox eszközöket" használtak ahhoz, hogy "ortodox célokat" érjenek el. Vagyis a 2008-as gazdasági válság után a különböző rendkívüli intézkedéseket olyan konzervatív célok érdekében hozták meg, mint a fizetőképesség fenntartása, az államadósság csökkentése, a függetlenedés a nemzetközi pénzügyi szervezetektől.
Csaba László szerint a különböző gazdaságpolitikai döntések megvitatása során Orbán informálisan külön-külön is egyeztetett annak a szakértői, közgazdász körnek a tagjaival, akiket 2011 szeptemberében hivatalosan is összehívott. Ez volt az a találkozó, ahol néhány résztvevő bírálta az egykulcsos adó bevezetését. A kormány ezekről a találkozókról a nyilvánosságot is tájékoztatta, eszerint a tizenegy gazdasági szakemberrel Orbán később, 2011 novemberében újra találkozott.
A miniszterelnök 2012 júliusában viszont már csak egy hat főből álló körrel egyeztetett. Ennek a szűkebb társaságnak a kormány akkori közleménye szerint Járai Zsigmond, Bod Péter Ákos, Csaba László, Surányi György, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének akkori elnöke, valamint Gottfried Péter, Orbán európai uniós főtanácsadója volt a tagja. Erre a találkozóra a korábbiakkal szemben már nem hívták meg több pénzintézet vezetőjét. A meghívottak köréből kikerült egyik forrás szerint ebben szerepet játszhatott az, hogy a miniszterelnöknek nem tetszett, hogy az érintettek kritikát fogalmaztak meg.
Az Orbán körüli politikai és szakmai körök konkuráltak is egymással. Egy korábbi kormánytisztviselő szerint Orbán a közgazdászokkal folytatott találkozóit arra is felhasználta, hogy Matolcsynak versenyhelyzetet teremtsen. A 2011. novemberi találkozón az OTP Alapkezelő akkori vezérigazgatója, a Fidesz egyik alapítója, Hamecz István például Matolcsyra célozva arról beszélt, hogy a nemzetközi befektetői bizalmat csak úgy lehet visszaszerezni, ha "személyi változás" történik a gazdaságirányításban. Az egyik résztvevő beszámolója szerint a teremben jelenlévő Matolcsy "vörös lett, mint a rák", miközben Orbán végighallgatta Hamecz ezzel kapcsolatos fejtegetését, azt azonban később nem kommentálta.
Ebben az időszakban "harc folyt a Fidesz lelkéért" - mondta ezekről a konfliktusokról Csaba László, aki szerint ekkoriban nemcsak a gazdasági, hanem a külpolitikai témákban is viták folytak a kormányzat környékén. A külpolitikában a szakmai vonalat többek közt Martonyi János külügyminiszter és Gottfried Péter képviselte. A közgazdász szerint ennek a harcnak az volt a tétje, hogy az unortodoxia milyen mértékben nyer teret, az ország elindul-e az illiberális rendszer irányába.
Ez a kérdés 2013-hoz közeledve eldőlt, akkorra ugyanis az Orbán körüli közgazdászok nagy része kiesett a rendszerből, így a velük folytatott egyeztetések is megszűntek. Járai például 2012 elején előbb lemondott a Költségvetési Tanács elnöki posztjáról, majd napokkal később azt közölte, gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, mivel "Matolcsy eléggé elhasználódott a piacon".
Úgy tűnt, a Fidesz lelkéért folyt harcban vesztettek a korábbi irányvonal képviselői. Orbánnak ezt a váltást megkönnyítette a nemzetközi a politika alakulása is.
Orbán annak ellenére nagy reményekkel érkezett meg 2013. január 30-án Brüsszelbe, hogy az Európai Bizottsággal nem volt felhőtlen a viszonya. A portugál José Manuel Barroso által vezetett testület ugyanis az Orbán-kormány több intézkedését is keményen bírálta.
Orbán a látogatásával oldani akarta a feszültséget. Azt szerette volna elérni, hogy az Európai Bizottság szüntessen meg egy Magyarországgal szembeni uniós intézkedést. Ez az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás volt, amelyet az EU azért indított, mert a magyar költségvetés hiánya több éven keresztül is meghaladta az unió által elvárt szintet. A helyzet annyira súlyos volt, hogy az a veszély fenyegetett, Brüsszel befagyasztja a Magyarországnak járó uniós pénzek egy részét.
A találkozón úgy tűnt, Orbán meg tudta győzni Barrosót, hogy a magyar kormány komolyan gondolja az elmúlt években elkezdett szigorú költségvetési politikáját, és tényleg le akar kerülni az uniós szégyenpadról. Erre utalt, hogy a megbeszélés után a két politikus barátságos hangulatban, nevetgélve tartotta meg a közös sajtótájékoztatóját. Orbán egyenesen "nagyon jó találkozóról" beszélt, Barroso pedig azt emelte ki, hogy örül a nyílt és barátságos együttműködésnek a magyar kormánnyal.
A következő hónapokban a kormány mindent meg is tett annak érdekében, hogy tartani tudja az előírt hiánycélt. Bejelentettek több takarékossági intézkedést, amelyek meg is hozták a várt eredményt, 2013 júniusában Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Orbán mindezt hatalmas sikernek állította be, nem sokkal később arról beszélt, hogy
"uniós tagságunk óta még soha nem álltunk ilyen biztos lábakon".
Orbán öröme azonban jóval többről szólt, mint amit kifelé mutatott. Csaba László közgazdász szerint, aki akkoriban még kapcsolatban állt kormánypárti politikusokkal, a brüsszeli egyeztetések során az EurópaiBizottság elismerően beszélt a magyar kormány 2010 utáni válságkezeléséről. A Bizottság értékelte, hogy a válságot Magyarország önállóan is kezelni tudta, Görögországgal ellentétben nem volt szüksége pénzügyi mentőcsomagra.
Ezt pedig Csaba információi szerint azzal hálálta meg az Európai Bizottság, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével azt üzente a magyar kormánynak, "csináljatok, amit akartok, minket nem érdekel". A közgazdász szerint ezzel Orbán gyakorlatilag szabad kezet kapott a magyar gazdaság irányításában.
"Innentől indult el a politikavezérelt gazdaságpolitika"
- fogalmazott a közgazdász arra utalva, hogy a gazdasági döntések meghozatalában ekkortól kezdve fontosabbak lettek a politikai szempontok, mint a szakmaiak.
A kormány ekkor döntött úgy, hogy a lakosság számára hatóságilag csökkentik a közüzemi szolgáltatások díjait. A rezsicsökkentés 2013-től kezdve a kormány egyik legfontosabb politikai terméke lett, és nagy szerepet játszott abban, hogy a Fidesz 2014-ben is kétharmados választási győzelmet aratott. A kormányzat azonban azzal már nem foglalkozott, hogy a rezsicsökkentésnek milyen hosszabb távú hatásai vannak. Így nem törődött azzal sem, hogy ez épp pazarlásra, nem pedig energiatudatosságra ösztönözte az embereket. (Emiatt később aztán a magyar társadalmat teljesen felkészületlenül érte a 2022-es energiaválság, amikor az egekbe szökött a gáz és az áram ára.)
A rezsicsökkentés azonban csak egy példa a sok közül a pusztán hatalmi célok által vezérelt gazdaságpolitikára. Az elmúlt másfél évtizedben számos olyan kormányzati intézkedés született, amely a piaci működésbe való beavatkozással hozott helyzetbe a kormányhoz vagy személyesen Orbánhoz közel álló üzleti szereplőket Mészáros Lőrinctől kezdve Garancsi Istvánon át Tiborcz Istvánig, a miniszterelnök vejéig.
Egy, a miniszterelnököt évtizedek óta ismerő egykori kormánytisztviselő szerint ezek a döntések azt mutatták, hogy Orbán gondolkodásában jelen van egy "narancssárga fonal". A forrás a Fidesz logójának színével arra célzott, hogy Orbán a gazdaságot eszközként kezeli a hatalmi céljai megvalósításához.
Ismerői szerint ez nem jelenti azt, hogy Orbán semmibe venné a közgazdasági szakmát. Többen is állítják, hogy az eredetileg jogász végzettségű miniszterelnök az évtizedek alatt komoly gazdaságpolitikai ismereteket szedett össze. Ennek a tudásnak azonban vannak korlátai.
Ezekkel a korlátokkal találkoztak például azok a közgazdászok, akik részt vettek az Orbán által tartott tanácskozásokon 2010 és 2014 között.
Ezeken a miniszterelnök több olyan elképzelést is felvetett, amelyek arról szóltak, hogyan lehetne növelni a magyar gazdaság versenyképességét. Egy alkalommal például azt fejtegetette, hogy az amerikai iparcikkek a magyar termékekhez képest szerinte azért versenyképesebbek, mert az Egyesült Államokban olcsóbb az energia. Ha Magyarországon is levinnék az energiaárakat, abból a magyar gazdaság is profitálhatna - érvelt a tanácskozás egyik résztvevője szerint a miniszterelnök.
A felvetésen megdöbbenő közgazdászok megpróbálták Orbánnak elmagyarázni, hogy ezt a célt nem úgy lehet elérni, ha az állam beavatkozik az energiaárakba. Elmondták neki, hogy a magyar termékeket úgy lehet versenyképesebbé tenni, ha olyan iparcikkeket termelnénk, amelyeknek kisebb az energiaigényük, illetve ha azokban az ágazatokban próbálnánk jobb teljesítményt nyújtani, amelyekhez megfelelő adottságokkal rendelkezik az ország.
Orbánt azonban nem könnyű meggyőzni ilyen, régóta érvényes közgazdasági elveken alapuló érvekkel. Egy kormánytisztviselő szerint a miniszterelnök hajlamos nagyobb hitelt adni azoknak, akik formabontó ötletekkel állnak elő, mint a konvencionális gazdasági gondolkodás képviselőinek. Orbán ugyanis hisz abban, hogy van egy nagy dobás, ami megváltoztathatja a status quót, "hogy a dolgoknak van egy olyan nyitjuk, amit senki nem vesz észre, csak mi" - fogalmazott a kormánytisztviselő.
Orbán azonban nem csak az irracionálisnak tűnő ötletekre vevő. "A gazdasági tudása bőven meghaladja a környező országok kormányfőinek a tudását" - fogalmazott az egyik kormányzati forrás. Több ismerőse pedig azt emelte ki, hogy a miniszterelnök a gazdaság terén is "gyors felfogású", szinte azonnal megérti az összefüggéseket, bár ezekben is sokszor azt keresi, hogy "az egyes dolgoknak milyen hatásuk van az ő személyes hatalmára".
Érződik ugyanakkor, hogy nem részesült formális közgazdasági képzésben. A miniszterelnökkel korábban rendszeresen konzultáló egyik közgazdász szerint Orbán azokban a témákban mozog kevésbé otthonosan, amelyek nem megfoghatóak, mint például a pénzpiacok vagy a bankrendszer működése.
A miniszterelnök tudásának hiányosságaira hozott példát egy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező tanácsadó is. A forrás szerint a miniszterelnök a 2010-es kormányváltás után bevezetett unortodox intézkedések részleteivel kapcsolatban tűnt különösen információhiányosnak.
"Fontos információk nem voltak meg, nagyon egyoldalú volt a tájékoztatása"
- fogalmazott a forrás, aki szerint Orbán nem a kormányzati apparátustól, hanem az egyik bank elemzéséből értesült csak arról, hogy bizonyos tervezett lépések milyen károkat okozhatnak. Az elemzés hatott is Orbánra, a miniszterelnök néhány tervezett lépést átgondolt, mérsékelte a hatásukat.
Az ehhez hasonló hiányosságok később még inkább jellemzővé váltak, főleg a 2018-as választási győzelem után, amikor Orbán még tovább centralizálta a hatalmát. A miniszterelnök ekkor vonta irányítása alá a kormányzati munka szakmai jellegű megszervezését. Ekkor alakult meg egy közvetlenül Orbán alá tartozó hivatal, a Miniszterelnöki Kormányiroda. Egy kormányközeli forrás szerint ez a hivatal tájékoztatja Orbánt arról, hogy milyen ügyeken, előterjesztéseken dolgoznak az egyes minisztériumokban. Orbán a Kormányirodát emellett arra is használja, hogy ha egy konkrét rendeletre van szüksége, akkor ezt a kérést ez a hivatal veri keresztül a kormányzati rendszeren.
Ettől elkülönítve működik a Rogán Antal, a miniszterelnök egyik legszorosabb szövetségese által koordinált politikai irányítás. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán a minisztériumok politikai államtitkárai és a Fidesz parlamenti frakciója felé tolmácsolja az aktuális politikai irányokat, a fontosabb kommunikációs üzeneteket. A forrás szerint a harmadik lábat az önkormányzatoktól egyre több feladatot átvevő kormányhivatalok alkotják, amelyeket 2018-ban még a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős akkori államtitkáraként Tuzson Bence felügyelt.
"Az egész rendszer az erőátvitelről szól" - mondta a kormányközeli forrás arra utalva, hogy Orbán a politikai akaratát így próbálja az államapparátuson keresztül érvényre juttatni. A forrás szerint a rendszeren belül azonban nem működik jól a visszacsatolás, az alsóbb szinteken lévők nem mindig merik elmondani, ha nem értenek egyet egy döntéssel, vagy ha annak negatív következményeit tapasztalják. Így pedig bizonyos információk, például az egészségüggyel, az oktatással kapcsolatos döntések nem várt következményei nem a kellő gyorsasággal jutnak el a miniszerelnök közelébe.
Egy ehhez hasonló folyamat játszódott le akkor is, amikor a kormány elkötelezte magát az akkumulátorgyár-építések mellett.
Fontos szakmai megbeszélésre gyűlt össze közel egy tucat ember tavaly ősz elején Budapest XI. kerületében, a Mol egykori székházában, ahol jelenleg az Energiaügyi Minisztérium működik. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik testületének néhány tagja ekkor magyarázta el Lantos Csaba miniszternek és munkatársainak, hogyan látják a kormány akkumulátorgyár-építési programját.
Bár vitatott megítélésű témáról volt szó, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága igyekezett nagyon óvatosan fogalmazni. A testület működését ismerő egyik forrás szerint erre utalt, hogy amikor az akkumulátorgyártásról szóló állásfoglalásukon dolgoztak, akkor "nagyon megrágták, patikamérlegen mérték ki" annak minden mondatát.
A bizottság által összeállított tervezet azonban az óvatos megfogalmazásai ellenére is súlyos kritikákat tartalmazott. Aggasztónak nevezték, hogy se a közvélemény, se a tudóstársadalom számára nem világos, hogyan oldanák meg a gyárak óriási energia- és vízigényét. A bizottság azért is óvatosságra intette a kormányt, mert egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben az elektromos autók dominálják majd a közlekedést. Emiatt felmerül az a kérdés, hogy "célszerű-e egyetlen technológiára alapozni egy ekkora volumenű gazdaságfejlesztési programot" - írták.
Miután az MTA munkatársai összeállították ezt az anyagot, még a publikálás előtt előzetesen elküldték a területért felelős Energiaügyi Minisztériumnak. Lantos ezt követően hívta meg magához a bizottság néhány tagját, hogy átbeszélje velük az anyagban megfogalmazottakat.
A megbeszélés részleteit ismerő források szerint a miniszter meglepő módon jól fogadta a kritikákat. Általánosságban elmondta, hogy szerinte az elektromos autók és a hozzájuk készülő akkumulátorok jelentik a jövőt, a dokumentumban leírtakat azonban nem vitatta. Mindössze néhány apróbb szövegszerű módosítást kért csak. Miután a bizottság tagjai a miniszter kéréseit figyelembe vették, tavaly október 10-énközzétették állásfoglalásukat az MTA honlapján.
A találkozó részleteit ismerő források szerint az Energiaügyi Minisztérium többek között azért sem ágált különösebben a jelentés ellen, mert ekkorra a kormányon belül is többekben felmerült, hogy az akkumulátorgyárak telepítése előzetesen nem lett kellő mértékben átgondolva. (Az Energiaügyi Minisztérium a Direkt36-tal most azt közölte, hogy az MTA szakértőinek állásfoglalása szerintük "egy petíciószerű összefoglaló szakasszal bővült" az egyeztetés után, annak tartalmával pedig nem értenek egyet. Az MTA-bizottság erre reagálva azt válaszolta, meglepődtek ezen, mert a kifogásolt összefoglalóban "nem szerepel az állásfoglalás más részeihez képest újdonság".)
A felmerült aggályok ellenére nincs sok jele annak, hogy a kormányzat komolyan felül akarná vizsgálni a gyárépítésekkel kapcsolatos álláspontját. Ebben pedig szerepet játszik az, hogy a miniszterelnök továbbra is kifejezetten hisz abban, hogy a gazdasági növekedésben az ehhez hasonló gyáraknak kulcsszerepük van.
Egy, a Fidesz felső vezetésével korábban kapcsolatban állt üzletember szerint Orbán gondolkodására jellemző, hogy őt a különféle gazdasági mutatók kevésbé érdeklik.
"Orbán úgy gondolkodik, hogy tőkét kell behozni, mert ha van tőke, akkor van növekedés is, és ha van növekedés, akkor van bérnövekedés is"
- fogalmazott a forrás. Az üzletember szerint ennek a meggyőződésnek a kialakulásában nagy szerepet játszottak a miniszterelnök történelmi jellegű olvasmányélményei. A forrás szerint Orbán úgy véli, az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatban sem az maradt meg az emberekben, hogy akkoriban milyen mértékű volt a korrupció, és milyen gazdasági problémák voltak, hanem aranykorként tekintenek rá, mivel akkoriban számtalan dolog épült az országban.
Orbán ezt az elképzelését a gyakorlatba is átültette. A 2010-es kormányra kerülésétől kezdve olyan gazdaságpolitikát képviselt, amely a foglalkoztatottság növelésére és a tőkebeáramlás ösztönzésére épült. Ebben az időszakban rengeteg uniós pénz érkezett az országba, a kormány pedig megvalósította a célul kitűzött egymillió új munkahely megteremtését.
Ez a közgazdászok által extenzívnek nevezett növekedési modell azonban 2018-2019 környékére kifulladt. Ez a modell ugyanis évről évre egyre több tőkét és többletmunkát igényel, csak így biztosítható a gazdasági növekedés fenntartása. Ekkorra azonban a magyarországi vállalatoknak egyre nagyobb problémát jelentett a munkaerőhiány. Mindezt tovább tetézte, hogy a következő években az Orbán-kormány jogállamiságot sértő intézkedései miatt indított uniós eljárások következtében elapadtak az országba érkező EU-s források.
Több, a kormánnyal szemben kritikus közgazdász amellett érvelt, hogy ez lett volna a megfelelő időszak arra, hogy az ország elkezdjen átállni egy másik gazdasági modellre. Szerintük, mivel a teljes foglalkoztatottság miatt már nincs szükség arra, hogy tömegével hozzák létre az új munkahelyeket, inkább arra kéne fókuszálni, hogy a dolgozók minél képzettebbek legyenek. Ezt nevezik intenzív növekedési modellnek.
Orbán azonban ebben a megváltozott helyzetben is kitartott az extenzív modell mellett. Ennek keretében pedig 2021-től kezdve egymás után jelentették be az egyre nagyobb volumenű ázsiai akkumulátor- és elektromosautó-beruházásokat, amelyekhez a magyar kormány sok milliárd forintos támogatást nyújtott. Mivel azonban elegendő hazai munkaerő nem állt rendelkezésre, az új gyárak munkaerőigényét részben külföldi vendégmunkásokkal pótolták.
"Kellett valamit adni a sajátjaiknak, hogy valamiben tudjanak hinni" - mondta egy, a kormány iparpolitikáját közelről követő közgazdász arról, hogy a Covid-járvány utáni gazdasági nehézségek közepette a kormány ezzel az iparosítási programmal próbált reményt adni a saját választóinak és a kormányközeli üzleti köröknek.
A közgazdász szerint több szempontból is logikusnak tűntek a gyárépítések. Passzoltak az EU klímavédelmi intézkedéseihez, amelyek keretében 2035-től betiltanák a belső égésű autókat. "A kínai kapcsolat is összeállt" - mondta a közgazdász arról, hogy a keleti nyitás fontosságát hangsúlyozó magyar kormány fel tudja mutatni, hogy olyan kínai óriáscégek fejlesztenek Magyarországon, mint a CATL vagy a BYD. A forrás szerint ráadásul a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány a környezetvédelmi okokból népszerűtlen beruházások elleni tiltakozásokat is le tudja szerelni.
Ennél azonban jóval árnyaltabb a kép, amellyel a kormányzaton belül tavaly kezdtek el többen is szembesülni. Ekkorra ugyanis egyre több elismert szakember kritizálta az akkumulátorgyár-építéseket. Ezek közé tartoztak például az MTA azon kutatói is, akik tavaly ősszel publikálták a jelentésüket.
Az aggodalmakat tovább növelte, hogy az idei év elejére annyira bezuhant Európában az elektromos autók eladása, hogy az itthon is éreztette a hatását. Májusra az előző év azonos hónapjához képest 32 százalékkal esett vissza Magyarországon az akkumulátorgyártás. A témára rálátó egyik kormánytisztviselő szerint a kormány vezetői komolyan aggódni kezdtek a kialakult helyzet miatt, és úgy kalkuláltak, hogy a korábban bejelentett elektromosautó- és akkumulátorgyártó beruházások közül több valószínűleg kisebb volumenű lesz, mint ahogy azokat eredetileg tervezték.
Orbán azonban továbbra is eltökélt. Ez derült ki az idén július végi tusnádfürdői beszédéből is, amelyben arra utalt, hogy továbbra is az autóipart tartja a magyar gazdaság húzóágazatának. "Meg kell őrizni a termelőközpont-jellegét Magyarországnak, mert a hazai munkaerő csak itt találhat százszázalékos foglalkoztatást" - fogalmazott.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit,iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre. | "Harc folyt a Fidesz lelkéért" - Orbán és a megtorpanó gazdaság III. | Bár Orbán Viktor komoly közgazdasági tudást szedett fel az évtizedek alatt, néha kibuknak azért nála komoly hiányosságok. Márpedig mostanra ő vált a gazdaságpolitika első számú irányítójává is, miközben olyan rendszert alakított ki, amelyben nehezen jut vissza hozzá, ha egy elképzeléssel gondok vannak. Az Orbán-féle gazdaságpolitika színfalak mögötti történetét elmesélő Direkt36-sorozat befejező része. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/direkt36/2024/10/14/az-egesz-rendszer-az-eroatvitelrol-szol-orban-es-a-megtorpano-gazdasag-iii | null | true | null | null | Telex |
Az olasz bírói testület titkára elismerte, hogy manipulálták a játékvezetők küldését - a Juventus kéréseinek megfelelően. A vesztegetési és bundabotrány következményeként nem indulhatnak az olasz csapatok az Intertotó-kupában.
Manfredi Martino, az Olasz Labdarúgó Szövetség (FIGC) játékvezetői bizottságának titkára kedden beismerő vallomást tett és kijelentette, hogy manipulálták a bíróküldést.
A Juventus rendelt
"A mérkőzések játékvezetőit sorsolással kellett kijelölni, de a ceremónia előtt kis jelekkel látták el a neveket tartalmazó golyókat, így mindenki pontosan tudta, melyik meccsre, melyiket kell kihúzni" - mondta Martino. "A jelekkel a bizottság két vezetője, Paolo Bergamo és Pierluigi Pairetto látták el a golyókat. Moggi jelezte, hogy kiket szeretne a Juventus mérkőzéseire, ennek megfelelően készült a sorsolás."
Guido Rossi, a FIGC-et ideiglenesen vezető kormánybiztos kijelentette: a jövőben a bíróküldő testületet is "külső személyek", várhatóan ideiglenesen kinevezett kormánybiztosok irányítják majd.
Az Intertotó ugrott, de nem biztos a BL sem
Mindeközben már megvannak az első áldozatai is a botránysorozatnak: az olasz klubok nem indulhatnak az Intertotó-kupa idei kiírásában. Ezt is Guido Rossi jelentette be kedd est, mután találkozott Joseph Blatterrel, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökével.
"A FIGC minden lehetőséget mérlegelve úgy döntött, hogy nem sietteti fölöslegesen a vizsgálatokat, ezért az olasz klubok kihagyják az Intertotó-kupát, Joseph Blatter pedig ígéretet tett arra, hogy amennyiben július 31-ig lezárjuk ezt az ügyet, úgy a Bajnokok Ligájában és az UEFA-kupában is elfogadják a nevezéseinket." A következő szezonban a Palermo és a Livorno lett volna Intertotó Kupa-résztvevő.
Egy hónapja gyűrűzik
Az olasz labdarúgás történetének legnagyobb botránya május 5-én robbant ki. A kulcsfigura Luciano Moggi, a Juventus leköszönt igazgatója, akit azzal vádolnak, hogy a 2004/2005-ös szezonban játékvezetők segítségével manipulálta a csapat mérkőzéseinek eredményét, fenyegetéssel próbált futballistákat arra rávenni, hogy a klubhoz szerződjenek, továbbá nyomást gyakorolt Marcello Lippi szövetségi kapitányra a válogatott keretek kialakításakor.
A botrány következtében távozott a Juventus teljes vezérkara, lemondott Franco Carraro, a szövetség elnöke, és nem működhet közre a németországi vb-n Massimo de Santis FIFA-játékvezető.
A tágabb értelemben vett bundaügyben a Juventus, a Fiorentina és a Lazio mellett érintett az AC Milan és az Internazionale, illetve több tucat játékos és bíró is. A hatóságok mérkőzések végeredményének befolyásolása mellett hamis könyvelés, valamint tiltott szerencsejátékban való részvétel miatt vizsgálódnak. | Az első beismerés az olasz futballbotrányban | Az első beismerés az olasz futballbotrányban - A bírók egyik főnöke elismerte, hogy manipulálták, melyik meccset ki vezesse. | [
"sport",
"vb2006",
"vb2006_ita"
] | 0 | http://index.hu/sport/futball/2006/06/06/060606olbund | 2006-06-06 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Több tízmilliárd forint készpénzt halmoztak fel nyerőgépeket működtető csoportok, melyek most kísérleteket tettek a közigazgatás bizonyos köreinek, a jogszabályalkotóknak a megvesztegetésére is - állítólag ezt tartalmazza az a kormány számára készült jelentés, melynek létét hivatalosan nem erősítették meg. (Egy kormányzati tisztviselő szerint a BM-ben készült a dokumentum, de a tárca ezt kérdésünkre tagadta). Több forrásunk szerint ez a jelentés áll amögött, hogy a kormányzat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva döntött a nyerőgépek betiltása mellett.
A nemzetbiztonsági veszély kormányzati emlegetése azonban több kérdést is felvet: elsősorban azt, hogy a kormány tartott-e saját frakciója korrumpálódásától. Tény, hogy erre utaló megjegyzést tett a törvény sürgős elfogadását indokolva hétfőn Lázár János is, szerinte ha hónapokon keresztül folyna vita a témáról, akkor félő, hogy felpuhult volna a javaslat. Név nélkül más kormányzati szereplők is utaltak arra, hogy horribilis pénzek is megmozdulhattak volna, hogy befolyásolják egyes képviselők döntését.
Megkérdeztük Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, indult-e nyomozás bármely hatóságnál a frakciótagokat vagy más politikusokat érintő megvesztegetési kísérletek miatt. Rogán azt mondta, a frakcióülésen nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos információ nem hangzott el, és nem tud arról, hogy ilyen ügyben vizsgálat folyna. A kedd délután a BM-nél is érdeklődtünk, hogy folyik-e vizsgálat az ügyben, a tárca egyelőre nem válaszolt.
Kormányzati tisztviselőktől arra sem kaptunk magyarázatot, hogy miért pont most jutottak arra a következtetésre, hogy meg kell tenni a legdrasztikusabb lépést. A nyerőgépek betiltásával már évekkel ezelőtt is óriási veszteségeket okozhattak volna a hazai alvilágnak.
Egy kormánypárti forrásunk ugyanakkor egy teljesen más magyarázattal is előállt: eszerint a nemzetbiztonsági okokra való hivatkozás "kamu". Egyszerűen azt a célt szolgálja, hogy a valójában az alacsony jövedelműeket a szerencsejátéktól védő javaslatot utólag se kifogásolhassa érdemben az Alkotmánybíróság, a nemzetbiztonsági kockázat lebegtetése ugyanis megfelelő indok lehet a korlátozásra.
Egy nap alatt elfogadták
A kormány a legnagyobb titoktartás mellett, és szokatlan gyorsasággal lépett az ügyben. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfői reggeli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány a pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolta. Lázár ezt azzal indokolta, hogy a korábbi intézkedések nem érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket. Az államtitkár hozzátette: súlyos nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek az automatákat üzemeltető csoportok egyes tagjai. Lázár részleteket nem árult el, annyit közölt: a "piacon résztvevők szándékai jelentettek kockázatot". A hétfői reggeli rendkívüli kormányülés egyik résztvevője az Indexnek azt mondta, a megbeszélésen sem részletezték, milyen nemzetbiztonsági kockázatról lehet szó.
Az erről szóló javaslatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn be is terjesztette, amelyet kedd délelőtt el is fogadott a parlament. A javaslat szerint a koncesszióban működő játékkaszinókat leszámítva Magyarországon nem működhetnek majd pénznyerő játékgépek. Jelenleg három ilyen játékkaszinó van az országban. A kieső költségvetési bevételeket, 20-30 milliárd forintot az online szerencsejáték megadóztatásából pótolnák.
Az automaták betiltásának előkészületeibe láthatólag nem avatták be még a Fidesz-frakció tagjait sem. Az Index által megkérdezett kormánypárti képviselők hétfőn teljesen tájékozatlanok voltak abban a kérdésben, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatokról beszélt Lázár. Annak ellenére így volt, hogy a javaslatot a kormánypártok hétfő délelőtti frakcióülésén maga Orbán Viktor kormányfő ismertette. Az ülés egyik résztvevője szerint Orbán a frakcióülésen kizárólag erről a javaslatról beszélt, többek között azt mondta, nem lehet megengedni, hogy a legszegényebbek a szociális segélyeket, jövedelmüket játékgépekbe szórják, a korábbi szabályok pedig nem értek el a kívánt eredményt.
Tavaly is hirtelen emeltek adót
Orbán és Lázár is hivatkozott arra, hogy a nyerőgépekről szóló tavalyi jogszabálymódosítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tavalyi törvénymódosítás is hirtelen lépés volt: a szeptember 12-én benyújtott javaslatban az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még csak azt javasolta: a játékgépek után havonta fizetendő tételenkénti adót 100 ezer forintról emeljék meg 125 ezer, más gépeknél 150 ezer forintra. A szaktárca az emelési javaslatot a költségvetés érdekeivel illetve az arányos közteherviselés elvével magyarázta.
A szeptember 26-i zárószavazás előtt néhány órával azonban, Lázár János, akkor még frakcióvezetőként benyújtott módosítójában 2011 novemberétől 500, illetve 700 százalékos adóemelést javasolt. A szavazáskor az NGM eredeti adóemelési javaslata elbukott, a parlament Lázár módosítóját fogadta el. Akkor az indoklásban nem volt szó nemzetbiztonsági kockázatokról.
Neveket is mondtak
A hétfőn benyújtott javaslat miatt az ellenzék kezdeményezte hétfő estére az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását. A bizottság zárt ülésén a kormányzati javaslatról meghallgatták a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatóját. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után újságíróknak azt mondta: "olyan körök működtetik ezeket a nyerőautomatákat, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek".
Az egyik résztvevő az Indexnek arról beszélt, hogy az ülésen is szóba került a kormányzati jelentés. A képviselő szerint a szakszolgálatok a korrupciós kísérletekről nem árultak el részleteket, inkább arról beszéltek, hogy kik állnak a nyerőgépeket működtető csoportok mögött. Ennek részeként több konkrét név is elhangzott az ülésen – tette hozzá. Egy másik résztvevő azt mondta, hogy a kormányzati jelentés megállapításait tartalmazó dokumentumot nem kaptak.
Az olajozás helyett
Forrásaink szerint éveken át ez az ágazat nyújtotta az egyik állandó bevételi forrást a bűnözői csoportok számára. A szerencsejáték ráadásul más „ágazatokhoz” képest azzal az előnnyel is bírt, hogy egyáltalán nem jelentett büntetőjogi rizikót.
A nyerőgépezés az 1990-es évek elején kezdődött Magyarországon, később pedig az olajozást felváltó iparággá vált. Nem véletlen, hogy a piac felosztása előtt a nyerőgépek elhelyezése körül évekig folyamatos csatározások zajlottak a szórakozóhelyeken.
Az iparág pacifikálódása után a gépeket fenntartó cégek komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy megváltozzon a megítélésük, és a jó adózó imázsa alakuljon ki róluk. Tény, hogy viszonylag szigorú szabályokat kellett betartaniuk, és az utóbbi időszakban már gyakorlatilag folyamatos adóellenőri felügyelet alatt működtek a vállalkozások.
Kormányzati források szerint azonban a szorosabb ellenőrzések sem gátolták meg a cégek mögött állókat, hogy továbbra is hatalmas jövedelmeket termeljenek maguk, és a helyeket védő csoportok számára. Az iparág képviselői szerint viszont az automatázás már az adómegszorítások miatt is visszaszorult, és a 2011-es 22 ezer darabos automataállomány rövid időn belül negyedére-ötödére apadt.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke, Schreiber István a betiltás előtti hetekben az Indexnek azt állította, hogy a betiltással az állam önmagát is jelentős bevételtől fosztja meg. Scheiber szerint a szervezet tagjai 35 milliárd forintot fizettek be adók formájában. Az egyik, az iparágat belülről ismerő forrásunk szerint azonban téves ez a számítás, az állam vesztesége ennél kisebb lesz, „a segélyeket legfeljebb nem a gépekre, hanem a jövedéki adót termelő alkoholra költik majd”. | Politikusokat akartak megkenni a nyerőgépesek? | Politikusokat akartak megkenni a nyerőgépesek? - Korrupciós kísérletek miatt döntött a kormány a nyerőgépek betiltása mellett. Vagy azért beszéltek erről, hogy a nemzetbiztonsági kártyával védjék a gyorsan elfogadott törvényt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/10/02/politikusokat_akartak_megkenni_a_nyerogepesek/ | 2012-10-02 19:34:00 | true | null | null | Index |
Az olimpiai kvótás Benkó Barbara a negyedik helyen végzett a 23 éven aluliak között az egyesült államokbeli Windhamben rendezett hegyikerékpáros olimpiai-krossz világkupán.
A 22 esztendős Benkó Barbara (Focus MIG Team) a svájci Jolanda Neff mögött hat perces hátránnyal célba érve, 50 világranglista-pontot gyűjtve lett negyedik.
Az elit férfiak mezőnyében a dél-afrikai Burry Stander volt a leggyorsabb, a versenyt végül – az eredménylista szerint – 71-en fejezték be, Parti András (EuroOne Waberer’s Cube Pro MTB Team) 63. helye 3 pontot ér.
Az U23-as férfiak versenyét a holland Michiel Van Der Heijden nyerte, Juhász Zsolt (EuroOne Waberer’s Cube Pro MTB Team) 20. helye 6 pontot jelent.
Az elit nőknél nem indult magyar versenyző, a futamot a kanadai Catharine Pendrel nyerte. | Amerikában remekelt a magyar hegyikerékpáros | Benkó Barbara a negyedik helyen végzett a 23 éven aluliak között az egyesült államokbeli Windhamben rendezett hegyikerékpáros olimpiai-krossz világkupán. | [
"kerékpár",
"hegyikerékpár",
"parti andrás",
"benko barbara",
"juhász zsolt"
] | 0 | https://24.hu/sport/2012/07/01/amerikaban-remekelt-a-magyar-hegyikerekparos | 2012-07-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tíz darab Bogányi-zongora kerül a Magyar Állam tulajdonába.
8 darab Bogányi-292 és 2 darab Bogányi-262 típusú zongorát vásárol a Budapesti Operettszínház összesen 602 millió forintért – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Ez nem jelenti azt, hogy mind a tíz hangszer az Operettszínházban lesz, a kiírásban hét magyar és három külföldi közintézmény szerepel teljesítés helyeként.
A világ hangversenytermeiben egyelőre nem a Bogányi-zongora fut, helyette leginkább – talán még a laikusok számára is ismerősen csengő – Steinway-t, Bösendorfert vagy Faziolit használnak. Ezeknek a szakértők által is elismert típusoknak az ára meglehetősen eltérő lehet, de Faziolit 120 ezer dollártól (34 millió forint), Bösendorfert 106 ezer dollártól (30 millió forint) lehet vásárolni. A Steinway már luxuskategória, de Kína éppen idén nyáron vett egy D-274-es típusú versenyzongorát valamennyivel több mint 200 ezer dollárért – ez forintra átváltva nagyjából 56-57 millió.
Nem ez az első ilyen nagybevásárlás, 2015 tavaszán már vett szintén tíz darabot a kormány, akkor 764 millió forintért. A „csodazongorának” hívott hangszert akkor is és most is a Zengafons Kft. segítségével szerezték be, nem véletlenül. Ahogy a 444 is megírta, a 2012-ben alapított Zengafons 2014-ben 217 millió forintot kapott az Új Széchenyi Terv keretében egy olyan hangszer kifejlesztésére, „amely világra szóló újdonság a zeneiparban”. A „Magyar Zongora” nevű pályázathoz szükséges 60 millió forintos önrészt a Magyar Nemzeti Banktól kapta meg a cég, támogatásként.
A zongorát a Kossuth-díjas Bogányi Gergely segítségével fejlesztették ki, Bogányi a Zengafons tulajdonosa, valamint régi ismerőse Járai Zsigmond, volt jegybankelnöknek. A Zengafons a 2013-as évet 10 millió forintos veszteséggel, 2014-re már 54 millió forintos nyeresége volt, 2015-ben pedig még feljebb tornázta, 77 millió forintra.
A Budapesti Operettszínháznak több kérdést is küldtünk, például arra voltunk kíváncsiak, hogy miért pont a Bogányi-zongora mellett döntöttek. Az Operettszínház az illetékesek nyári szabadságolása miatt későbbre ígért választ, annyit azonban elmondtak, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából történt a zongoravásárlás.
UPDATE: Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a mostani zongoravásárlás a korábbi, 764 millió forintról rendelkező kormányhatározat alapján történt. Az összegek közötti eltérés abból adódik, hogy a 764 millió bruttó összeg, a 602 millió pedig nettó. Tehát a Magyar Állam eddig, nem 20, hanem csak 10 darab Bogányi-zongorát vásárolt. A Budapesti Operettszínház tájékoztatása szerint a zongorákat legkésőbb 2017. december 31-ig kell leszállítani. | 602 millióért vásárol be a magyar "csodazongorából" az Operettszínház | Tíz darab Bogányi-zongora kerül a Magyar Állam tulajdonába. Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal! &nbs | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/08/22/602-millioert-vasarol-be-a-magyar-csodazongorabol-az-operettszinhaz/ | 2016-08-22 11:42:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Miközben kollégiumi férőhelyből hatalmas hiány van, munkásszállók építésére a kormány boldog-boldogtalannak fizet támogatást” – írja friss posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő az Országos Foglalkoztatási Nkft. által a „Munkásszállások kialakítása” programban szereplő három szerinte legfurcsább támogatást mutatja be.
Az egyik az Ivy Work Kft. több mint 537 millió forintos támogatása. A cégnyilvántartás adatai szerint a 2021 elején alakult kft. sem abban az évben, sem tavaly nem ért el egy fillér árbevételt sem. A cég 2022-es éves beszámolójának kiegészítő melléklete szerint egyébként az elnyert összeg december 31-án a cég bankszámláján pihent. Hadházy Ákos megjegyzi, a cég többségi tulajdonosa az a Benefit-Work Kft., amely a mohácsi Pick vágóhídon zajló sztrájk idején került a hírekbe azzal, hogy feketén fizethette az általa kiközvetített munkásokat.
Hadházy másik „kedvence” a számítástechnikával, programozással és számítógépek gyártásával foglalkozó PC Trade Systems Kft., mely 328 millió forintban részesült a munkásszállóprogramból. A honatya megjegyzi, a cég honlapján nincs nyoma annak, hol építettek munkásszállót, de – mint fogalmaz –
„a rengeteg állami közbeszerzést elnyerő cég egyéb módon is szereti szívni a közpénz támogatásokat. A kedvencem, hogy ők is lehívtak 11 millió forint EU-s támogatást a rugalmas munkaidő bevezetésére”.
(A cég 2022-es éves beszámolójának kiegészítő mellékletében egyébként nyolc jogcímen szerepel tavalyi évre támogatás, melyek összege 600 ezer forinttól 72,3 millió forintig terjed. – a szerk.) Hadházy cinikusan megjegyzi, talán fülöp-szigeteki vagy vietnámi programozók számára építenének szállást.
Harmadik furcsa tételként az Egri Korona Borház Kft.-t jelöli meg Hadházy, mely 372 millió forintban részesült a programból. Mint a politikus írja, itt sem találta nyomát a munkásszállónak, melyre a cég nyilvános dokumentációjában mi sem bukkantunk. | Hadházy Ákos újabb furcsán elszórt adóforintokról rántja le a leplet | Munkásszállók kialakítása program keretében nulla forint árbevételű, illetve programozással, számítástechnikával foglalkozó cég számára juttattak több száz millió forintot – derül ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-furcsan-elszort-adoforintokrol-rantja-le-a-leplet.html | 2023-09-04 10:46:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az online számla- és online pénztárgépadatok elemzésekor szűrte ki a NAV a nyáron nem dolgozó artistatársulatot. A számlaadatokkal ellentétben, a közösségi médiában megjelentek információk a társulat fellépéséről, amelyek nem igazolták a társulat nyári "szabadságát" - áll a NAV közleményében.
Az adatok alapján a társulat a téli szezonban vendégszerepléseket vállalt az EU területén különböző nemzetiségű cirkuszokban, míg a tavaszi-nyári időszakban csak büfét üzemeltetett belföldön, a társulat vezetőjéhez köthető, vállalkozásként működő cirkuszban. Az adóellenőröknek feltűnt, hogy épp a tavaszi-nyári szezonban az artista tevékenységből nem származott bevétel, ezért a revizorok további adatgyűjtésbe kezdtek.
Fontos határidőre figyelmeztet a NAV, ne maradjon le róla!
Az egyik közösségi oldalon - vélhetően a Facebookon - a cirkusznak saját profilja van, s itt naprakész tájékoztatást nyújtanak soron következő fellépéseikről. Az adóellenőrök a képekkel illusztrált produkciók között azonosították a vizsgált artistatársulatot is.
Az információk birtokában az ellenőrök nyilatkoztatták a társulatot a belföldi fellépéseikről. Kiderült, hogy a társulat vállalkozóként valóban vállalt fellépéseket a cirkuszban, de erről nem állított ki számlát. A vizsgált időszakban eltitkolt, másfél millió forint adó azóta már be is folyt a költségvetésbe. | Adókerülő artistákra csapott le a NAV | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem szórakozik akkor sem, ha cirkuszról van szó. Az adóellenőröknek feltűnt, hogy bár az artisták nyári szabadságon vannak, a közösségi médiájuk más képet mutat. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/nav-ado-behajtas-cirkuszi-artistak/827fdsm | null | true | null | null | Blikk |
EU;NFM;Miniszterelnökség;Seszták Miklós;
2014-08-15 07:25:00
Vizsgálat Seszták Miklós üzletfelénél
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) az uniós pályázatok kiírása reálisan szeptember végére, október elejére várható - nyilatkozta Seszták Miklós miniszter a Gazdasági Rádióban. Korábban nyár végi, szeptemberi kezdésről beszélt Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.
A miniszter szerint ez már nem rajtuk múlik, a tárca megtette a szükséges lépéseket, már az EU jóváhagyására várnak. A direkt brüsszeli források kezeléséért is az NFM felel majd, ami a gyakorlatban azt jelenti, ők koordinálják az uniós tenderek megpályázhatóságát is Seszták Miklós rádiós interjújában azt állította, hogy a kkv-k jól járhatnak az MKB Bank megvételével. Az állami vásárlások következő célpontjai a közműcégek lehetnek - jelentette be a miniszter. Emellett a Bombardier-MÁV Kft.-ről is folyamatosan tárgyalnak, és a kormány hamarosan dönt és fog születni a kérdésben, nincs már messze a megállapodás. Az MVM teljes körű állami tulajdonba vétele stratégiailag fontos, hogy így "bizonyos akvizícióknál, bizonyos fejlesztéseknél, munkáknál ne kelljen közbeszerzést kiírni, hiszen állami cégeknél erre van lehetőség".
A Miniszterelnökség utólagos ellenőrzést indított annak tisztázására, hogy átlátható hátterű-e az a ciprusi-seychelle-i tulajdonú King Kft., amely uniós támogatásból valósított meg beruházást Seszták Miklós fejlesztési miniszter autószalonjában. A 2012-ben elnyert uniós támogatás kapcsán utóellenőrzés zajlik a King Kft.-nél – tudta meg a Népszabadság a Miniszterelnökségtől. Ez annak áttekintését jelenti, hogy a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető cég "átláthatónak" minősül, vagy netán elcsúszik a vizsgálaton. Utóbbi esetben felmondják a Kinggel kötött támogatási szerződést. Jogi szakértők azt mondták: ha a King tulajdonosa a pályázat elnyerésekor is a jelenlegi, seychelle-i Goran Ltd. volt, és a végső haszonhúzó a kiírók előtt sem fedte fel magát, akkor a cég biztosan átláthatatlannak minősül. Ebben az esetben vagy nem kapja meg a megítélt támogatást, vagy vissza kell fizetnie. Az Együtt-PM Szövetség reméli, hogy a Seszták Miklós gengszterminiszter volt osztálytársa által alapított cégről nem csupán azt deríti ki a most indult vizsgálat, hogy háttere átláthatatlan. Reméljük, kiderül az is, hogy kizárólag azért hozták létre, hogy uniós forrásokat nyúljanak le, amiből aztán Seszták autószalonja fölépülhetett. Ebben az esetben pedig Sesztáknak le kell mondania!
"Az Együtt-PM Szövetség örül, hogy végre elindult valamilyen vizsgálat Seszták Miklós fejlesztési miniszter gyanús cégügyeivel összefüggésben" - írta a pártszövetség közleményében. "Kíváncsian várjuk, mi lesz a vizsgálat eredménye, és reméljük, nemcsak a nyilvánvaló offshore-hátteret bizonyítja be, hanem végre fény derül arra is, ami ennek a történetnek a lényege. Itt ugyanis arról van szó, hogy Seszták Miklós egy volt osztálytársával valószínűleg csak azért alapított cégeket, hogy több tízmillió forintnyi uniós forrást nyúljon le, amelyet aztán saját céljaira – egy autószalon építésére – használt föl. Seszták Miklósról hetente derülnek ki újabb átláthatatlan és mocskos ügyek. Az Együtt-PM korábban számos esetben szólalt meg a miniszter rovott múltjával kapcsolatban. Sőt egy ügyben Polt Péter legfőbb ügyésznél tettünk feljelentést, mert Seszták Miklós ügyvédként 600 cég alapításában és eltemetésében működött közre, ez pedig jogászok szerint kimerítheti a költségvetési csalás tényállását. Az Együtt-PM szerint Seszták Miklós alkalmatlan és érdemtelen ember. Reméljük, a mostani vizsgálat bebizonyítja ezt, ebben az esetben pedig nem lesz elég csak a pénzt visszaadni, de távoznia kell a közéletből!" - írja az Együtt-PM Szövetség. | Vizsgálat Seszták Miklós üzletfelénél | A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) az uniós pályázatok kiírása reálisan szeptember végére, október elejére várható - nyilatkozta Seszták Miklós miniszter a Gazdasági Rádióban. Korábban nyár végi, szeptemberi kezdésről beszélt Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. | null | 1 | https://nepszava.hu/1030370-vizsgalat-sesztak-miklos-uzletfelenel | 2014-08-15 11:21:00 | true | null | null | Népszava |
A Ferencváros 29-23-ra nyert a Francia Metz ellen a női kézilabda Bajnokok Ligájának második csoportkörében. A sorban negyedik győzelmével a magyar csapat második helyen áll a csoportban a Vardar Szkopje mögött, és ha a montenegrói Buducnost Podgorica nem nyer vasárnap macedón ellenfele ellen, már biztos lesz a BL-negyeddöntős szereplés a Ferencvárosnak.
Pedig a meccset nem kezdte valami jól a Fradi, 5,5 perc után lőtték csak az első góljukat, ám mivel a Fradi kapujában Bíró Bianka nagyon jól védett, még ekkor is csak 1-1 volt az állás. A félidőre aztán 15-10-re húzott el az FTC, a második félidő elején pedig rövid időre 7 góllal is vezettek, végül pedig hat góllal nyertek, megtartva százszázalékos formájukat a középdöntőben.
Az FTC jövő vasárnap Planéta Szimonetta együttese, a német Thüringer HC vendégeként folytatja szereplését a középdöntőben. A német bajnoki címvédő szombaton meglepetésre 26-24-re kikapott az orosz Asztrahanocska otthonában. A magyar jobbátlövő nem lépett pályára, mert egész héten fájlalta a térdét, és nem tudott edzeni, írja az MTI az összefoglalóban.
Eredmény, női BL, 2. csoportkör, 4. forduló, 1. csoport
FTC-Rail Cargo Hungaria - Metz (francia) 29-23 (15-10)
a Ferencváros gólszerzői: Schatzl, Szucsánszki 6-6, Zácsik, Lukács 4-4, Pena, Jovanovic 3-3, Kovacsics 2, Snelder 1
A csoport állása: 1. Vardar Szkopje (macedón) 13 pont/7 mérkőzés) (219-180), 2. FTC-Rail Cargo Hungaria 13/8 (238-212), 3. Buducnost Podgorica (montenegrói) 8/7, 4. Metz 6/8, 5. Thüringer HC (német) 4/8, 6. Asztrahanocska (orosz) 2/8
később
2. csoport: Krim Mercator Ljubljana (szlovén)-Győri Audi ETO KC 19.15
Az állás: 1. Győri Audi ETO 11 pont, 2. Midtjylland (dán) 8 (178-170), 3. Larvik 8 (norvég) (191-188), 4. CSM Bucuresti (román) 7, 5. Krim Mercator Ljubljana 6, 6. Esbjerg (dán) 2
A csoportok első négy helyezettje jut a negyeddöntőbe. | Hat góllal nyert a Metz ellen, a BL-negyeddöntő küszöbén a Fradi | Hat góllal nyert a Metz ellen, a BL-negyeddöntő küszöbén a Fradi - Sorban negyedszer nyertek a kézisek a BL-ben. | [
"ftc-rail cargo",
"metz",
"kézilabda",
"bajnokok ligája",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/kezilabda/2017/02/25/fradi_metz_kezilabda_bajnokok_ligaja | 2017-02-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szentkirályi Alexandra pénteken úgy fogalmazott Facebook-oldalán: 2019-ben Karácsony Gergelyék programjában csaknem negyvenszer szerepelt a lakás szó.
Szerinte hét nagy lakhatási ígéretet is tettek, de öt év alatt sem csináltak semmit. Emiatt mára Budapesten lakhatási válság alakult ki. Ezt a tétlenséget a budapestiek és a kormány is megelégelte.
"Levélben fordultam Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez. Egyeztetést kezdeményezek egy fővárosi lakhatási akcióterv megalkotása érdekében, a budapestieket sújtó lakhatási nehézségek enyhítésére"
- tudatta a kormánypárti politikus.
Airbnb, bérlakáshelyzet
Szentkirályi Alexandra azt javasolta, fordítsanak külön figyelmet a fiatalok lakásvásárlására, a kollégiumi férőhelyek bővítésére, a rövidtávú lakáskiadásra, az Airbnb-re, a fővárosi bérlakáshelyzetre és az albérletárakra.
"A budapestiek számíthatnak ránk!" - írta a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője. | Nagy Mártonnak adott be egy javaslatot Szentkirályi Alexandra | A budapesti lakhatási válság enyhítéséért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez fordult Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. Úgy látja, Karácsony Gergelyék hét nagy lakhatási ígéretet is tettek, viszont öt év alatt sem csináltak semmit. A kormánypárti politikus javaslatában kiemelt figyelmet fordítana a fiatalok lehetőségeire. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/szentkiralyi-alexandra-javaslatai-a-lakhatasi-valsagra/4y4mb9f | null | true | null | null | Blikk |
FKF;kukák;
2021-07-23 06:20:00
Fővárosi szemétszállítás: okos kukák okosba
Tesztprogrammá zsugorodott a fővárosi „feketeürítések” felszámolását célzó digitális rendszer, miközben az FKF kétmilliárd forintot kapott erre a projektre.
A szemétszállításért nem fizetők kiszűrését, a szolgáltatás hatékonyságának és színvonalának emelését, az optimális szemétbegyűjtő útvonalak kialakítását és hulladékmennyiségének csökkentését célozza többek között az a kísérleti program, amelyet július elején indított a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) három – II., X. és a XV. – kerületben, összesen 12 ezer fogyasztó bevonásával. A cég arra kérte az ingatlantulajdonosokat, hogy a nekik megküldött QR- kóddal ellátott matricát ragasszák fel a kukáikra. Az egyedi azonosítók révén nyomon követhető a szemét útja, a szolgáltató naprakész információt kap arról, hogy melyik kuka után fizetnek és melyiket ürítik feketén a kukások. (Ilyenkor illegálisan, a hulladékszállítót megkerülve, illetve a kukásoknak zsebbe fizetve szabadulnak meg a szeméttől a lakás, üzlet-, étterem-tulajdonosok.) Ehhez a gyűjtőedények mellett a kukásautókat is fel kell szerelni a megfelelő jelolvasóval. A szolgáltató nem csak arról kap képet, hogy mennyi hulladék termelődik a városban, de arról is, hogy az ügyfelek az általuk megtermelt hulladék valós mennyisége után fizetik-e a díjat.
Az „okos kuka” rendszer Nyugat-Európa számos városában működik már. Az Európai Unió – a körforgásos gazdaság fejlődése érdekében – jelentős támogatást nyújt a tagországokban működő cégeknek a bevezetéshez. 2013-ban az FKF is sikerrel pályázott. Az első szakasz finanszírozása a 2007-2013-as programozási időszakban meghirdetett Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), a második szakasz finanszírozása a 2014-2020-as Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) valósult volna meg. A hivatalos néven rádiófrekvenciás edényzet azonosító rendszer (Radio-frequency Identification RFID) kiépítésére az FKF akkori tájékoztatása szerint több mint 2 milliárdot szántak. A határidő azonban egyre inkább kitolódott.
A legutolsó céldátum – a fővárosi önkormányzat honlapján jelenleg is szereplő dokumentum szerint – 2021 vége, akkor kellene átadni „a kommunális és szelektív hulladék begyűjtését végző célgépek nyomkövetésének, tevékenységük kontrolljának és a lakossági és közületi hulladékgyűjtő edényzetek regisztrált ürítésének megvalósítását” célzó rendszert. Ehhez képest az FKF a kísérleti program indításáról szóló közleményében azt írja, hogy akkor csak a tesztprojekt zárul le és annak eredményeként döntenek a folytatásról.
Az ellentmondás feloldása érdekében megkérdeztük a főváros hulladékszállító cégét, amely először azzal hárította érdeklődésünket, hogy a projektre vonatkozó információkat csak közérdekű adatigénylés keretében adhatják ki. Ez azért is furcsa, mert az unió éppen azt várja, hogy minél több ember ismerje meg az általa támogatott projekteket. Ennek ellenére benyújtottuk a közérdekű adatigénylést. Az FKF erre válaszul elküldte a kísérleti projektről szóló közleményét, amelyhez öt sort biggyesztett hozzá.
Ebben azt írják, hogy az RFID projekt már korábban kikerült a KEHOP-3.2.2. projekt támogatási szerződésének műszaki tartalmából. Visszakérdeztünk, hogy ez mikor történt meg, hiszen a fellelhető dokumentációk, szerződésmódosítások továbbra is tartalmazzák ezt a projektelemet. Sőt az FKF saját oldalán szereplő uniós projektekről szóló tájékoztatóban is így szerepel, mint ahogy a tulajdonos főváros már fentebb említett dokumentumában is. Az FKF nem válaszolt sem erre, sem azokra a kérdésekre, amelyekben azt firtattuk, hogy a 12 ezer fogyasztóból végül hány ragasztották ki a matricát, ki ellenőrzi ezt? Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy ezek a matricák mennyire tartósak, mivel a lapunkhoz eljutott információk szerint a kukák jellemzően szennyezett, sikamlós felületén a folyamatos igénybevétel mellett nem sokáig maradnak fenn. Ezenfelül azt is megkérdeztük, hogy miért csúszott folyton a rendszer bevezetése, ha a pénz megvolt rá? S mennyiben érinti a korábbi vállalás nem teljesítése a támogatási összeget?
így gyakorta gazdátlanul vannak kint hulladékgyűjtők, amelyeket vagy ürítenek, vagy nem. Sőt az is előfordul, hogy a társasház egyik konténeréről kiderül, hogy már évek óta nem fizetnek utána, így az FKF különösebb értesítés nélkül leállítja az ürítését. Ugyanakkor mivel kint van, a társasház lakói csak hordják bele a szemetet. Az FKF semmire sem válaszolt.
Más források szerint az RFID rendszer kiépítését az állami kukaholding, az NHKV valósította volna meg. Az országos program stratégiáját bemutató 2017-es tájékoztatóban azonban éppen kivételként említik az FKF erre vonatkozó projektjét, amely uniós támogatásból jön létre. Akkor a céldátum 2019 volt. A program keretében 760 ezer háztartást és 473 kukáskocsit vontak volna be a digitális rendszerbe durván nettó 2 milliárd forintos uniós támogatás felhasználásával, ami a költségek 94 százalékát fedezte volna. Az RFID azóta természetesen kikerülhetett az FKF uniós projektjéből. De akkor hol a pénz? Az NHKV megbízásából tavaly készül összegző jelentés szerint az érintett uniós program, a KEHOP 3.2.2. szakaszolt projektjeire jutó támogatási összeg 99,9 százalékát már kifizették.
A beruházás alapdokumentációját mindenesetre az akkori híradások szerint 2016 januárjában megrendelte az FKF, sőt a technológia bevezetésének előkészítésére egy erősen vitatott informatikai szerződést is kötött a cég, amit a „címtisztítási” projekt követett. Ebben olyan ingatlanokat kívántak feltérképezni, ahol a tulajdonosok nem fizetettek a szolgáltatásért. Az akkori kritikusok szerint a kiszűrt címek zöméről kiderült, hogy valójában buszmegállók, kaszálók, illetve olyan helyek, ahol nincs épület, így számon kérhető tulajdonos sem. Az FKF akkori vezetője Csontos István azzal védekezett, hogy sokszorosan megtérül az erre költött pénz, a cég nyereséges. A vitatott szerződés miatt belső vizsgálat és nyomozás is indult, de Csontos végül maga mondott le két évvel később. Az RFID bevezetésére 2018 végén tárgyalásos tendert hirdettek, de a felhívás többszöri módosítása után sem érkezett ajánlat, így 2019 májusában eredménytelennek nyilvánították.
Új helyzetek, új hulladékterv
A járványhelyzet a főváros szemétszállításáért és köztisztaságáért felelős FKF-et komoly kihívás elé állította. A jelentősen megnövekedett elviteles vásárlás következtében a fogyasztás során keletkező csomagolási hulladék egy része a közterületi hulladékgyűjtőkben, vagy rosszabb esetben a közterületen landolt. Az új helyzetek új megoldásokat követelnek – jelentette ki Szabóné Müller Tímea, az FKF Nonprofit Zrt. köztisztasági főigazgatója a fővárosi éttermek, üzletek bevonásáról szóló sajtótájékoztatón. Az új partnerségi megállapodásokkal arra próbálják rávenni a cégeket, hogy saját kukákat helyezzenek ki, és a szemetet saját költségükre szállíttassák el.
Ehhez képest januárban azzal érvelt a cég a meglévő 11 ezerből 3 ezer köztéri, zöld színű szemetes leszerelésekor, hogy a „környezettudatos trendeket” is figyelembe véve cselekedtek, mivel általánosságban kevesebb hulladék keletkezik a közterületeken, így kihasználatlanná váltak a gyűjtők. „A pandémiás helyzetből adódó változások, mint például a kijárási korlátozás vagy a Budapestre érkező turisták elmaradása, a közterületi hulladék csökkenését eredményezte.”
Mindez aligha független a kormányzati elvonások miatt a főváros egyre apadó támogatásától. A köztisztasági feladatokat korábban a hulladékkezelés profitjából pótolta ki a cég, de az állami kukaholding belépésével ez a lehetőség megszűnt, így az önkormányzat saját büdzséből volt kénytelen fizetni a köztisztaságért az FKF-nek. 2017-ben 8,5 milliárdot kapott erre a cég, tavaly szintén a béremelésre szánt pénzzel együtt 9,38 milliárdot, míg az idén már csak 7,5 milliárdot. | Fővárosi szemétszállítás: okos kukák okosba | Tesztprogrammá zsugorodott a fővárosi „feketeürítések” felszámolását célzó digitális rendszer, miközben az FKF kétmilliárd forintot kapott erre a projektre. | null | 1 | https://nepszava.hu/3127046_fovarosi-szemetszallitas-okos-kukak-okosba | 2021-07-23 12:34:00 | true | null | null | Népszava |
A beruházás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében valósul meg, melyreMezőkövesdönkormányzata 687,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.
A projekt célja a meglévő iparterület bővítése, hiányzó építményi kapacitások és a kihasználtság növelése, valamint az elérhető szolgáltatások minőségi fejlesztése. Mezőkövesd új iparterülete nyitva áll az új betelepülő vállalkozások előtt. Az önkormányzat folyamatosan arra törekszik, hogy a vállalkozások igényeihez igazodva vonzó befektetői környezetet alakítson ki. Jelenleg a terület kihasználatlan, meglévő épület nem található rajta, ezért vált szükségessé az új építési beruházás.
Az európai uniós támogatásnak köszönhetően Mezőkövesd 20 hektáros iparterületén 1200 négyzetméteres ipari üzemcsarnok épül, a hozzá tartozó épületgépészeti és egyéb infrastruktúra kialakításával. A létesítménynél megújuló energiaforrást, hőszivattyút létesítenek, valamint infokommunikációs technológiafejlesztés is megvalósul majd, mely keretében széles sávú internet hálózat és nagy teljesítményű wifi pontokat építenek ki.
A projekt révén az esővíz felfogásához és újrahasznosításához szükséges infrastruktúrát is kialakítják. Összegyűjtik az épületre hulló csapadékvizet, a telken belül csapadékvízgyűjtőt helyeznek majd el, ami biztosítja a terület öntözését és a mellékhelyiségek öblítését.
A TOP Plusz keretében megvalósuló beruházás eredményeképpen bővül a hasznosított iparterület, nő a betelepülő vállalkozások száma, amelynek munkahelyteremtő hatása lesz.
A beruházást várhatóan 2026 február végéig megvalósítják.
A projektről bővebb információt awww.mezokovesd.huoldalon olvasható. | Bővítik a meglévő iparterületet Mezőkövesden | Új csarnok és hozzá kapcsolódó infrastruktúra épül Mezőkövesd 20 hektáros ipari területén. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/09/bovites-meglevo-iparteruletet-mezokovesd | null | true | null | null | BOON |
Szereztünk egy törvénytervezetet, ami alapján 15 százalékos különadót vetnek aki az összes útépítő cégre, ami 2007 óta közbeszerzést nyert.
Úgy tudjuk, hogy a kormány ebből finanszírozná a legújabb EU-s büntetést.
Komoly jogi aggályok merülhetnek fel, hiszen a brüsszeli büntetés az állam hibája miatt van.
És általában is vitatható, hogy utólag, évekre visszamenőleg adóztatnának.
Birtokunkba került egy törvénytervezet, amit hamarosan tárgyal a kormány.
Az előterjesztés szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetni minden cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól. A sztrádaépítéstől kezdve a kisebb utak felújításáig rengeteg beruházás tartozik ide.
Az adót a 2007. január 1. és 2014. december 31. között elnyert közbeszerzések után kell megfizetni.
A törvény általános indoklásában ez olvasható:
A közutak, köztük különösen az autópályák, autóutak – költségvetési és uniós forrásból finanszírozott – építésére vonatkozó közbeszerzési pályázatokat immáron évek óta néhány, jelentős piaci és tőke erővel rendelkező társaság nyerte el. Helyzetüknél fogva az útépítések részpiacán komoly előnyben vannak, a piac oligopol jellege miatt az oprtimális és tisztességes nyereséghez képest extraprofitra tesznek szert.
Nagyon hasonlít ez a reklámadóhoz: azért fizessenek, mert sokat kerestek.
Az adó kivetésének fő indoka információink szerint egy közelgő EU-s büntetés. Már tavaly óta több területen is felfüggesztette Brüsszel az EU-s támogatásokat, mert a bizottság szerint nem lehetett volna útépítésekkor kikötni, hogy csak az pályázhat, akinek a közelben van aszfaltkeverő telepe. Ez 2007 óta szerepelt a kiírásokban, nem véletlen tehát, hogy az adót is ettől az évtől akarják beszedni.
A vita lassan a végéhez közeledik, Magyarország 60 és 90 milliárd forint közötti büntetésre számíthat. Ez nem biztos, hogy teljesen elveszett pénz lenne, mert elvben más pályázatokra (ha lenne rá idő) át lehetne csoportosítani.
Az adó és a brüsszeli büntetés összekötése azért is furcsa, mert a problémás közbeszerzésekkor nem a nyertesek hibáztak. Az állam rontotta el a kiírást, ennek szól az EU-s büntetés. Mégis, a nyertesektől szednék be a pénzt.
Továbbá rendkívül furcsa, hogy hét évre visszamenőleg szednének be egy tetemes adót. Ilyenre nem volt még példa Magyarországon. | Ilyen még nem volt. 7 évre visszamenőleg szednének adót | Már a kormány előtt az előterjesztés. Egy EU-s büntetést varrnának az útépítők nyakába. 15 százalékot kellene befizetni. | null | 1 | https://444.hu/2014/07/09/7-evre-visszameno-kulonadot-vetne-ki-a-kormany-az-utepitokre | 2014-07-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
olvasási idő
5 perc
megjelent
2022.12.15. 04:30
Több olyan vasúti projekt műszaki megfelelőségét is Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt frissen megszerzett cége hitelesítette az elmúlt években, amelynek a kivitelezője a felcsúti milliárdos valamelyik vállalata vagy éppen Homlok érdekeltsége volt. | Mostantól akár a családi ebéd közben is hitelesíthetik Mészáros Lőrinc vasúti projektjeit | Több olyan vasúti projekt műszaki megfelelőségét is Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt frissen megszerzett cége hitelesítette az elmúlt években, amelynek a kivitelezője a felcsúti milliárdos valamelyik vállalata vagy éppen Homlok érdekeltsége volt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20221215_Fovagany#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_12_15&utm_content=hvg360 | 2022-12-15 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Időközi önkormányzati választásokat tartottak október 14-én Szombathelyen. Czeglédy Csaba körzete maradt képviselő nélkül, mivel Czeglédy több mint egy éve nem jelent meg a testületben. A baloldali politikust tavaly júniusban tartóztatták le, azóta előzetes letartóztatásban várja, hogy a hatóságok vádat emeljenek ellene.
Arról már korábban is írtunk, hogy nagy volt a könyöklés Czeglédy körzetéért, a Derkovits lakótelepért. A Fidesznek ugyanis ez a mandátum kellett volna ahhoz, hogy teljhatalmat szerezzen Szombathelyen. 2014-ben 9-9 szavazatot kapott a Fidesz és az Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt szövetség. A polgármesteri címért folyó harcból Puskás Tivadar került ki győztesként, így ő lett a Fidesz 10. képviselője. A Pro Savaria, és a Jobbik pedig listáról szerzett 1-1 helyet a közgyűlésben.
21 fős a szombathelyi testület, a Fidesz pedig felajánlott egy alpolgármesteri címet a pro savariás Molnár Miklósnak, ezzel pedig meglett a 11 fős többségük. Czeglédy kihullásával azonban nyitottá vált a kérdés, hogy sikerül-e egy újabb Fideszes képviselőnek mandátumot szerezni. Ha igen, akkor külsős résztvevő nélkül lett volna meg a Fidesz többsége.
A választás vasárnap megvolt, az Éljen Szombathely! jelöltje, László Győző 927 szavazatot szerzett, míg a Fideszes Melega Miklós 696 voksot gyűjtött be. Ez pedig azt jelentett, hogy 57,12% – 42,88%-ra László győzött.
A voksolásnak több üzenete is lehet. A legfőbb talán mégis csak az, hogy ha a Fidesz jelöltje ellen egyetlen induló van, akkor a fideszest le lehet győzni. Ez pedig a jövő évi önkormányzati választásokra igen csak erős üzenet lehet.
Valószínű tudták ezt a jelölő szervezetek, sőt, a mostani szombathelyi városvezetők is. A kampány utolsó napjaiban ugyanis még a város hivatalos weblapját és a közterület-felügyelet igazgatóját is bevonták a népszerűsítése.
A Derkovits városrészben például két mobil kamerát adott át Puskás Tivadar polgármester, Varsányi Péter közteres igazgatónak, Melega Miklós aktív közreműködésével. A szombathely.hu még meg is említi Melegát:
“Dr. Melega Miklós képviselőjelölt jelezte a városvezetés felé, hogy az itt élők számára egy nagyon fontos kérdés a közbiztonság, s reményét fejezte ki, hogy a most beszerzett két mobilkamerát ezen a városrészen is gyakran használják a rend megőrzésére, az illegális szemétlerakás megakadályozására.”
A csütörtöki átadás annyira sürgős volt, hogy a mobilkamerák beszerzéséről a közgyűlés még nem is döntött. Külön érdekesség, hogy miután 2005-ben Varsányit hirtelen leváltották Budapesten, ahol hasonló pozíciót töltött be, Szombathely akkori MSZP-s polgármestere, Ipkovich György adott neki munkát.
De nem ez volt az egyetlen olyan húzás, amivel a hatalmon lévő fideszes városvezetés előnyhöz próbálta juttatni Melegát. Parkoló nyitással, vagy korábban lejárt tervű parkolók újraterveztetésével támogatta meg a fideszes többség.
A kampány legizgalmasabb része azonban mégsem ez volt. A múlt héten csütörtökön Czeglédy Csaba szórólapokon tudatta a derkovitsiakkal, hogy László Győzőt támogatja, és egyben kérte a választókat, hogy ők is tegyenek így.
Erre válaszlépésként egy kézzel írott levél másolata jelent meg szinte az összes városrészi postaládában. Az aláíró pedig bizonyos Nagy Jánosné Ica volt. Felkészült lakók vannak a szombathelyi lakótelepen, akiknél nem csak fénymásoló van otthon, de még erőből és energiából is nehezen fogynak ki, hiszen egyetlen éjszaka alatt jutnak el több száz lépcsőházba és több ezer postaládához.
A lelkesedésből és felindulásból íródó szavazói leveleknek van már történelme Magyarországon. Idén márciusban, az országgyűlési választások előtt például Hiller István ellen született egy hasonló alkotás.
Fotó: a két jelölt, Melega és László. Vágvölgyi Bálint felvétele | Még a közterület-felügyelet vezetője is beleállt a Fideszes képviselőjelölt kampányába | Még a közterület-felügyelet vezetője is beleállt a Fideszes képviselőjelölt kampányába Szombathelyen. De így is elmaradt a siker. Pedig a fideszes városvezetés | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/10/17/meg-a-kozterulet-felugyelet-vezetoje-is-beleallt-a-fideszes-kepviselojelolt-kampanyaba/ | 2018-10-17 17:26:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan figyelemmel kíséri az online kereskedelmet, köztük a közösségi felületeken értékesítőket is. Egy ilyen adatgyűjtés után kezdte vizsgálni a NAV egy magát közösségi oldalakon hirdető online áruház tevékenységét. Az üzlet elektromos rollereket, kismotorokat, kerékpárokat és ezek tartozékait forgalmazta.
Az üzletet üzemeltető vállalkozás egy másik weboldalon is árulta ezeket a termékeket és különféle baba- és gyermekcikkeket is. A NAV adatgyűjtése azt is felderítette, hogy a cég képviselőjének és családtagjainak érdekeltségi körében 14, azonos profilú társaság alakult. Beazonosítottak öt egyéni vállalkozót is, a képviselő családtagjait, akik a nyilvántartások alapján ugyanezt a tevekénységet végezték.
A begyűjtött adatok alapján a NAV operatív adóellenőrei a webshopból személyes átvétellel egy táskát rendeltek. A termék átvétele után szabályos elektronikus számlát is kaptak. A revizorok bemutatkozása után a cég képviselője elmondta, hogy a termékeket külföldi nagykereskedésektől szerzik be, a kiszállítást futárszolgálat végzi. A társaságnak négy alkalmazottja van, online pénztárgépük működése szünetel, de ezt nem jelentették be a NAV-nak. A webáruházban szereplő termékeket termékcsoportonként más-más, a család érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás értékesíti és számlázza. A NAV a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai és az előzetes kockázatelemzés alapján így 18 vállalkozásnál indított jogkövetési vizsgálatot. Ezek az egyszemélyes vállalkozások alanyi adómentességgel próbálták költségeiket csökkenteni. Mindegyik vállalkozás alanyi adómentességet választott és minden vizsgált adózó túllépte az erre jogosító értékhatárt. Így ezután számláikat már áfával növelten kellett volna kiállítaniuk. Nem így jártak el, és az összeghatár túllépését sem jelentették a NAV-nak, az így be nem vallott és meg nem fizetett áfa összege 66.232.000 forintot tett ki. Előfordult olyan eset is, hogy az adómentességi határ elérése után kiállított számlákat később sztornózták.
A beszerzési számlák és a kiállított számlák sem voltak összhangban. Kérdésként merült fel az is, hogy a jellemzően Kínából érkező áruk vámkezelését ki, hol és mikor végezte. A vizsgált adózók összesen több mint százmillió forintnyi igazolatlan eredetű árut forgalmaztak, emiatt az ügyben összesen negyvenmillió forintnyi mulasztási bírság kiszabása várható.
Az ellenőrzések közben a családi kör további 17 vállalkozást alapított ugyanezekre a tevékenységekre, igy már összesen 36 vállalkozásuk volt. A NAV kezdeményezte ezeknek az új vállalkozásoknak a nyomon követését, monitorozását is.
Az adóhatóság az érintett vállalkozások tevekénységét nyomon követi, a feltárt ügyekben utólagos ellenőrzések várhatók. | Hiába bújtatták másfél tucatnyi cég mögé a simlit | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan figyelemmel kíséri az online kereskedelmet, köztük a közösségi felületeken értékesítőket is. Ezért akadt horogra az a család, akiknek tagjai több egyszemélyes kft-t és egyéni vállalkozást is alapítottak, hogy a szabályokat kijátszva megússzák az áfafizetést. Nem sikerült, több mint 40 milliós bírságra számíthatnak. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/09/hiaba-bujtattak-masfel-tucatnyi-ceg-moge-a-simlit | null | true | null | null | BAMA |
Kiemelt kormányzati prioritás az egészségügy feltételrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése, és a szükséges módosítások átvezetése, a szabályozás aktualizálása – ezzel indokolja a kormány honlapjára nemrég társadalmi egyeztetésre kitett, 45 oldalas egészségügyi törvényjavaslat az egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények tervezett módosításait.
A legszembetűnőbb, és az alaptörvény szerint sarkalatosnak számító, vagyis kétharmados többséggel végrehajtható változás – amely a tervezet szerint július elsejével lépne hatályba – az, hogy
fél tucat, eddig állami fenntartású és külön költségvetési szervként működő vidéki kórház fenntartói joga, valamint azok ingatlanjai kerülnek át három egyetemhez, áttételesen az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz.
Az érintett kórházak, ingatlanjaik és leendő fenntartóik:
Intézmény (helyszín) Érintett ingatlanok Új fenntartó Új fenntartó alapítványa Gróf Tisza István Kórház (Berettyóújfalu) 3 ingatlan (Berettyóújfalun 2, Földesen 1) Debreceni Egyetem Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza (Deszk) 4 ingatlan (Deszken 1, Hódmezővásárhelyen 1, Szegeden 2) Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Komlói Egészségcentrum (Komló) 10 ingatlan (Komlón 9, Komló-Sikondán 1) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Mohácsi Kórház (Mohács) 4 ingatlan (Mohácson 3, Bólyon 1) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Szigetvári Kórház (Szigetvár) 3 ingatlan (Szigetváron 3) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Siklósi Kórház Nonprofit Kft. (Siklós) 1 ingatlan (Siklóson 1) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány
Az indoklás szerint minden fenti esetre igaz, hogy az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket és ingatlanokat ingyenesen kapják meg az egyetemek, az esetleges adósságokkal, terhekkel együtt. Az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is átszállnak.
A javaslathoz mellékelt hatásvizsgálati lap szerint a fentiekhez kapcsolódóan "az egészségügyi irányítás egységessége miatt szükséges”, hogy “azokban a vármegyénkben, ahol az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központja látja el a vármegyei irányító feladatokat (…) a klinikai központok szervezetileg is integrálják a vármegye területén működő egyes városi kórházakat”.
Halottvizsgálat, orvosi esztétika, vízipipa-korlátozás
A 45 oldalas javaslatcsomag több más ponton is változásokat hoz – zömében június elsejétől, de lesz olyan intézkedés is, amely csak idén novembertől, jövő januártól, vagy a kihirdetés után egy évvel lép csak hatályba. Néhány fontos változás még a törvényjavaslat alapján:
a Semmelweis Egyetem, illetve annak fenntartója, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány is kap egy ingatlant ingyenes juttatásként: Herceghalmon, a volt állami Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ területének egy részét, ugyanis itt működik jelenleg is az egyetem „George Berci” Sebészeti Oktató és Kutató Laboratóriuma;
az egykori állami Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ egy másik helyrajzi számon lévő herceghalmi ingatlanrészét pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, illetve az azt fenntartó alapítvány kapja meg;
változás, hogy a jövőben mentőtiszt is jogosult halottvizsgálatot végezni, és a halál beálltának megállapítása mellett ezentúl a mentőtiszt arra is jogosult lesz, hogy “valószínűsítse”, hogy a halál természetes vagy nem természetes okból állt-e be;
a jövőben az egészségügyért felelős miniszter – vagyis a nyugalmazott tábornok Pintér Sándor – “állapítja meg rendeletben az orvosi esztétikai tevékenységeket, az ezek végzésére jogosult személyek körét, valamint e tevékenységek végzésével, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat”;
változás lesz abban is, hogy a jövőben az egészségbiztosító méltányosságból már nem adhat támogatást úgynevezett allopátiás (hagyományos) gyógyszer árához, ha vény nélkül kapható, nem támogatott gyógyszerről van szó;
módosulnak az egészségügyi tevékenység végzésének egyes szabályai is oly módon, hogy “szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként nem folytatható” – ez a 869003 szakmakód szerint érinti a foglalkozás terápia, beszédterápia, táplálkozásterápia végzését, a mentőápolókat, a fizikoterápia, az ergoterápia területén nyújtott szolgáltatást, a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások értékelés nélküli végzését, az orvosi laboratóriumi asszisztensi tevékenységet, a mentő, betegszállító gépjármű és orvosi ügyeleti jármű sofőrjének tevékenységét és a közegészségügyi-járványügyi ellenőr munkáját;
a “18 év alatti fiatalok vízipipa-használatának visszaszorítása érdekében” a jövőben “tilos 18. életévét be nem töltött személy részére dohányterméket, valamint vízipipát értékesíteni, illetve kiszolgálni”.
A törvény által előírt minimális, 8 napos határidő a társadalmi egyeztetésre ennél a javaslatcsomagnál március 21-én jár le. A jogszabály-tervezeteknél korábban már létező egyeztetést a kormányzat által jobbára elsumákolta, ám a közelmúltban az Európai Bizottsággal való megegyezés és az uniós pénzek folyósításának érdekében már úgy tett, mintha komolyan venné. Mégis, az első tapasztalatok szerint így, ebben a formában, ahogy a kormány csinálja, az egyeztetéseknek nem sok értelmük van, és hogy miért, azt levezettük itt:
A kormányzat által az EU felé eljátszott társadalmi egyeztetésnek így az égvilágon semmi értelme nincs
Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény - részletek közlése nélkül -, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett." A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.
(Nyitóképünkön a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház) | Itthon: Hat állami kórházat is kijátszana egyetemi vagyonkezelő alapítványoknak a kormány | Fél tucat kórházat és azok 25 ingatlanát bízná a jövőben vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány. Az egészségügyi törvénytervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter az orvosi esztétika irányait is megszabhatná, egy sor egészségügyi tevékenységnél megtiltanák az egyéni vállalkozói formát, a 18 év alattiaknak pedig tilos lesz a vízipipázás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230320_egeszsegugyi_torveny_javaslat_botox_vizipipa_korhazak_egyetemi_alapitvanyok | 2023-03-20 16:10:00 | true | null | null | HVG |
A kaposvári rendőrségre hétfő reggel 7 óra 15 perckor érkezett bejelentés, hogy a Honvéd utcában egy négyemeletes ház erkélyéről egy zavartan viselkedő nő tárgyakat dobált le. A járőrök a helyszínen a nőt már a balkon korlátján kívül találták.
A 87 éves asszony lakásának bejárati ajtaja zárva volt, így oda nem tudtak bemenni, ezért egy lakó kiengedte őket saját, szomszédos erkélyére. Ekkor az idős hölgy már lecsúszott a második emeleti erkély széléről, csak a korlátban kapaszkodott. Kiss Zsombor főtörzs a két erkély között függeszkedve a hóna alatt átkarolva akadályozta meg, hogy leessen, addig Handa Adrián őrmester társa lábát és szolgálati övét fogta, ezzel biztosítva őt.
A katasztrófavédelem időközben kiérkező munkatársai a nőt átemelték az emelőkosárba, majd a mentők kórházba vitték.
Fotó: illusztráció | Filmbe illő életmentés Kaposváron | Két erkély között függeszkedve tartottak rendőrök egy zavarodott idős asszonyt a katasztrófavédők kiérkezéséig. | [
"életmentés",
"kaposvár"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2019/03/18/filmbe-illo-eletmentes-kaposvaron | 2019-03-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
– Jenny, lehet, hogy ez az utolsó napunk a Földön. Mi lenne, ha...
– Mi lenne, ha a seggem helyett az apám shotgunját markolnád meg, és beállnál vele az ajtóba? A zombik már az előszobában vannak.
Tavasszal nagy sikert aratott a Mall of Horror nevű élőholtas játék tesztje, ezért körülnéztünk társasfornton, mivel tudnánk fanatikus zombirajongóként kibekkelni az időt a Walking Dead második évadáig. Pár hete találtunk rá a Flying Frog 2007-es Last Night on Earthére, amit azóta sem tudunk abbahagyni. Végre egy játék, amiben nem egymást, hanem a zombikat kell ölni (persze őket is egy játékos mozgatja), és a variálható táblák meg a netre kirakott ingyenes küldetések miatt még a huszadik játékülés is ugyanolyan izgalmas, mint az első. Csak egyetlen hibát találtunk: közelharcnál duplát kell dobniuk a játékosoknak, különben mindig a zombik nyernek.
Hull a hulla - Last Night on Earth-galéria
A Last Night on Earth a zombifilmek tökéletes paródiája. Felvonultatja a tinihorrorok összes tipikus karakterét: játszhatunk a Tahó Élsportolóval, aki a Suli Kurvájára nyomul, de azért bepróbálkozik a Szende Szűzlánynál is, aki természetesen a Lúzer Sráccal jön össze a végén, már ha túlélik egyáltalán az élőholtak seregeinek támadását. Itt van még a Tökös Seriff, a kórház Szexi Nővérkéje, a horrorjátékokból kihagyhatatlan Sokat Látott Csöves (meg a kutyája) és a zombifertőzött kisváros egyetlen Papja is, aki a tesztjeink során mindig elsőként változott át zombivá.
"Isten jámbor szolgája vagyok, nem használhatok lőfegyvert. Lángszórót viszont igen. Fussatok a teherautóhoz, gyermekeim, én addig feltartom a pokolbéli fattyakat!" – Joseph atya utolsó szavai.
A játéktábla egy álmos amerikai kisváros, random épületekből összeállítva. Mintha csak a Twin Peaks, a Halloween vagy a Sikoly képsorai peregnének előttünk: van gimnázium tornateremmel, rendőrőrs, bolt, kórház, farm, pitefaloda piros bárszékekkel és természetesen egy elhagyatott, öreg kúria is, ahol a házibulit mindig tönkreteszik a szörnyek meg a maszkos sorozatgyilkosok.
Minimum egy dohányzóasztal kell a zombiinvázióhoz - Galéria
Az alapdobozban hat L-alakú térképdarabbal lehet megtoldani a város közepét jelképező kutat, így a játéktáblánk szinte sosem lesz ugyanolyan. A Last Night on Earth-kiegészítőkkel pedig újabb helyszíneket is csatolhatunk a már meglévőkhöz. A kisváros térképét a szerencse mellett még az aktuális feladatunk is átakíthatja. Az alapdobozzal öt küldetést játszhatunk végig: ölj meg tizenöt zombit, védd meg az öreg kúriát, robbantsd fel a zombik tanyáját, juss el élve a teherautóig, illetve mentsd meg a kisváros lakóit.
Hányan fognak ma meghalni? 2 játékos: 1 zombi 4 karakter ellen 3 játékos: 1 zombi, 2-2 karakter 4 játékos: 2 zombi, 2-2 karakter 5 játékos: 1 zombi, 4 karakter 6 játékos: 2 zombi, 4 karakter
Ha megvan a küldetésünk, a kataklizma túlélőit irányító játékosoknak ki kell választaniuk négy karaktert. A seriff kötelező a csapatba, mert ingyen távolsági fegyverrel indul, ami nagy előny, mert az emberek körében a közelharc előtt lövöldözni is lehet. A focista és a tehenészcsaj nagyon erősek fegyveres harcban, de a szende szűzlány sem rossz, mert újradobathatja a zombik támadását (ráadásul mindhárman iskolások, így könnyebben regenerálják vissza a sérüléseket). Érdemes helyet szorítani a guberálónak is, mert ő tárgykereséskor egy helyett két kártyát húz, amiből az egyiket el kell dobnia. Ez a képesség azért jó, mert bizonyos helyszíneken fix tárgyakat vehetünk fel a dobott lapok közül: az étteremben húsvágó bárdot, a rendőrségen a zombifilmekből kihagyhatatlan shotgunt.
– Kurva sötét van itt. Billy, add a zseblámpát!
– Mi? Azt hittem, maga hozta el a furgonból.
Ha a feladat egy tárgy villámgyors megkeresése (ilyenek főleg az ingyenes kiegészítőkben vannak: találd meg a zombivírus ellenszerét, keress lángszórót és égesd szénné a zombikat irányító feketemágus falusit a Holtak Könyvével együtt), hasznos lehet a seriff lúzer fia is, mert +1 mezőt lép. Ha van két verőemberünk, jó kombó lehet az ápolónővel együtt mozgó Joseph atya. Ő ugyanis semlegesítheti a zombik asztalon maradó, extra szívatós lapjait egy sebesülés benyelésével (két-három ilyen után sajnos meghalnak a karakterek), amit Becky nővér a kör végén szépen visszagyógyít.
Karakterlap, műanyagfigura, akciólapok - Klikk a többi képre!
Na igen, a zombik játékosszopató lapjai. Míg a túlélők csak mozgás helyett, az épületek átkutatásával juthatnak tápos kártyákhoz (lángszóró, áldás, küldetéstárgy kikeresése stb.), a holtakat irányító játékosok minden körben húzhatnak annyi lapot a saját paklijukból, hogy összesen négy legyen a kezükben. Ezekkel begyorsíthatják a zombikat, növelhetik a támadásukat, a durvább kártyákkal pedig megakadályozhatják a túlélők mozgását, tönkretehetik a fegyvereket, bezárhatnak épületeket, vagy eldobathatják a karakterek húzópakliját, amiben ha már nincs lap, az emberek vesztettek.
– Amíg mi fedezéket keresünk az istálló tetején, Billy a kukoricásba csalja a zombikat.
– Miért pont én, vénember?
– Mert te futsz leggyorsabban, és nálunk van a puska meg a dinamit. De feldugom mindkettőt a seggedbe, ha még egyszer a korommal viccelődsz!
A Last Night on Earth dobozába Fantasy Flight-játékokat megszégyenítő mennyiségű műanyag bábut, kártyát, karakterlapot, kartonfigurát és állapotjelzőt zsúfoltak a készítők, bónusznak pedig még tematikus soundtracket is kapunk (ami persze sehol sincs hangulatilag a Halloween vagy az Evil Dead zenéjéhez képest). Akinek mindez nem elég, a neten is válogathat, a játék fanatikus rajongói ugyanis elképesztő mennyiségű új küldetést és saját karaktert találtak ki, bár utóbbiak között a híres horrorszereplők mellett bénán fotoshopolt családi portrék is akadnak.
A játék dizájnja abszolút profi. Míg a játéktábla és a jelzők (autó, traktor, Holtak Könyve stb.) grafikája a Walking Dead-képregényeket idézi, a kártyalapokat a láncfűrészes tehenészlány, a baseballütős macsó, a tűzoltóbaltás pap és a többi, zombik elől menekülő karakter gyönyörű, fotorealisztikus festménye díszíti. A műanyag figurák strapabíróak, és eddig a küldetéskártyák és a karakterlapok sem koptak meg, pedig már elég sokszor használtuk őket. A játék főszereplőit egyébként hús-vér emberek alapján mintázták meg, akik a nagy geekfesztiválokon rendszeresen jelmezbe öltöznek és autogramot osztogatnak minden horror- és társasjátékfüggőnek.
Jenny, a tehenészlány és az öreg doki egy geekfesztiválon - Klikk! | Mind meghaltunk a saját zombifilmünkben | Mind meghaltunk a saját zombifilmünkben - A baltás sulikurvát, a baseballütős lúzert és a lángszórós papot is kicsinálta az élőholtak serege. Teszteltük a Last Night on Earth társasjátékot. | [
"zombi",
"zombimészárlás",
"társasjáték",
"társasjátékteszt",
"gémklub",
"zombifilm",
"horror",
"dobókocka",
"társasjáték-ajánló",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2011/08/20/meghaltunk_a_sajat_zombifilmunkben | 2011-08-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja, ezt állapította meg a Nemzeti Nyomozóiroda a 14 milliárdos uniós keretből finanszírozott Öveges-program lebonyolítását vizsgálva.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya közel két éve, 2014 nyarán kezdett nyomozni az iskolai tanterem-felújítások címén eltüntetett pénzek után. A március közepén meghozott határozat szerint a pályázatokra beadott vállalkozói ajánlatokban jelentős túlárazások szerepeltek, amelyek az ellenőrzés hiányosságai miatt alkalmasak voltak a „pénzeszközök megszerzésére”.
A rendőrök szerint összesen 11 projektben „büntetőjogi jelentőséggel bíró kárérték” keletkezett.
Az Index 2014 júniusában, a nyomozás megkezdésével egy időben számolt be az Öveges-program szembeötlő visszásságairól. A TÁMOP-os keretből finanszírozott programban 44 vidéki és 8 fővárosi iskola kapott természettudományos tantermek kialakítására többnyire 200-300 millió forint körüli támogatást. A jelentős összegekből mindenütt egyetlen tantermet kellett volna kialakítani. Azonban csak a kisebb hányad ment a teremrekonstrukciókra és az eszközbeszerzésre, a többit különféle „elképesztő” címek (projektmenedzsment, munkafüzetgyártás stb.) alatt fizették ki. De a KLIK is lenyúlt egy jelentősebb részt.
A napokban az a hír röppent fel, hogy egy európai bizottsági döntés az Öveges-program szabálytalanságai miatt negyvenmilliárd forintnyi uniós keret kifizetését állította le. Legalábbis a múlt hétvégén a Miniszterelnökség ezt állította, az Emmi viszont kedden cáfolta az állítást.
Az eredeti rendőrségi feljelentést egyébként Hadházi Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője tette, de fél évvel Hadházy után az Emmi is a nyomozóhatósághoz fordult.
Hadházy Ákos csütörtökön, a jubileumi 10. korrupcióinfóján szintén a Nemzeti Nyomozóiroda megállapításaival foglalkozott.
A politikus szerint egyértelműen pozitív fejlemény, hogy megvan az első nagyobb ügy, amely nem marad következmények nélkül, az viszont probléma, hogy a rendőrség a súlyos megállapítások ellenére sem folytja az ügyet. A Nemzeti Nyomozóiroda – miközben nagyon súlyos megállapításokat tett – ki is szállt az ügyből, és átdobta a NAV nyomozóinak, azt állítva, hogy az adóhatóság emberei rendelkeznek az eljárás lefolytatáshoz szükséges hatáskörrel.
Nyilvánvalóan nem akarnak kellemetlen helyzetbe kerülni a Főnöknél
– jelentette ki Hadházy. Erre utal, hogy rendőrség a politikusoktól is próbálja távolítani az ügyet.
Az LMP-s szóvivő elmondta, hogy a nyomozók a kétéves vizsgálat alatt meglepő módon nem találták nyomát a feljelentésében szereplő hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújának, pedig az Öveges-program közbeszerzéseinek nagyobb részét polgármesterek írták ki. Önmagában az szervezett csalásra utal, hogy 43 gimnáziumban íratták meg 43-szor újból az Öveges-program munkafüzeteit, mindet egyenként 25 millió forintért, majd erről 43 tanulmány írattak.
Hadházy Ákos úgy vélte: a bűnszövetkezet feje nem lehet máshol, mint "nagyon magasan", a minisztériumban.
Kiskunfélegyháza önkormányzata példát is szolgáltatott erre: a város 50 milliós büntetést kapott az Öveges szabálytalanságai miatt, ezért a fideszes többségű önkormányzat lényegében feljelentette az előző fideszes többségű önkormányzatot. | Öveges-program: bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás | Öveges-program: bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás - A Nemzeti Nyomozóiroda két év alatt ezt nyomozta ki, aztán gyorsan megszabadultak az ügytől. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/03/31/oveges-program_bunszovetkezetben_elkovetett_koltsegvetesi_csalas/ | 2016-03-31 21:23:00 | true | null | null | Index |
A DK az EU-hoz fordul az Esztergom-Budapest vasútvonal beruházása miatt | A Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Unió csalásügyi hivatalához fordul az Esztergom-Budapest vasútvonal beruházása kapcsán, mert a párt szerint indokolatlan, hogy a szakaszt 44 milliárdért újították fel - jelentette be a párt szóvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150826-a-dk-az-eu-hoz-fordul-az-esztergom-budapest-vasutvonal-beruhazasa-miatt | 2015-08-26 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Hosszas procedúra után egy már nem érvényes, semmilyen szempontból nem releváns szerződés-torzót mutattak meg Szél Bernadettnek a Miniszterelnökség bekamerázott titokszobájában a paksi bővítésről; a "betekintésen" semmilyen új információhoz nem jutott az LMP frakcióvezetője. A politikus lapunknak azt mondta: összesen annyi derült ki számára, hogy az Orbán-kormány orosz érdekeket véd a bohózatba hajló titkolózással.
Mint emlékezetes, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János korábban a magyar állam legátláthatóbb beruházásának nevezte a tervezett paksi bővítést. Szél Bernadett november 14-én kért betekintést a Putyin-Orbán-paktum egyik (a kivitelezéssel foglalkozó) úgynevezett megvalósítási megállapodásának részét képező Project Schedule (ütemterv) dokumentumba, kifejezetten azzal a céllal, hogy megtudja, a bővítésért is felelős tárca nélküli miniszter által is bejelentett 16-22 hónapos késés – amely az engedélyezés elhúzódása miatt gyűlt fel - milyen változtatásokat kényszerített ki az ütemtervben.
Az LMP-s képviselő arra is kíváncsi volt, hogy az egyes konkrét munkafázisokat mikor tervezik elkezdeni, és mi az, amit ténylegesen a szerződés keretében, az orosz Roszatom generálkivitelezésében valósítanak meg (és mennyiből). Jelenleg ugyanis a kormányon és az orosz félen kívül senki nem tudja, pontosan mit fogunk kapni a a pénzünkért, és mi az, amit pótlólagosan, magyar költségvetési forrásból kell felépíteni. Egy releváns iratból a politikus szerint mindenképpen kiolvasható lenne, milyen szerkezetekért, épületekért felelős az orosz fél, és van-e olyan építmény, ami kizárólag a magyarok felelőssége. Ilyen-e például a hűtés, vagy a hűtővízrendszer, ami a kerítésen belül van – azaz közvetlenül az atomerőműhöz tartozik –, ám nagy valószínűséggel mégis magyar pénzből épül. Az egyértelmű elhatárolás hiánya rendkívül aggasztó, mivel azt jelenti, hogy a kormányzati kommunikációban szereplő és a megtérüléshez alapul vett 12,5 milliárd eurós "vételárat" máris jelentős tételekkel kozmetikázzák, ahogy nem lehet tudni azt sem, hogy mikor és mivel tervezik ténylegesen elkezdeni a munkát, mikorra időzítik a befejezést és az energetikai indítást illetve a kereskedelmi üzemet.
A betekintésre tegnap a Miniszterelnökség irodaházában a "Kezelőpont biztonsági területén" nyílt lehetőség. Amint azt utána a frakcióvezető lapunknak elmondta, egyetlen érdemi kérdésére sem kapott választ. Egy olyan dokumentumot mutattak meg neki, amelynek a minősítését már sokszor megváltoztatták, és amely nem a jelenleg érvényes ütemezést tartalmazza, mivel a módosításokat Brüsszelben állítólag még nem hagyták jóvá. A papírokból az időzítésen túl az sem derült ki, hogy mit épít az orosz fél, pénzügyi információkat pedig egyáltalán nem tartalmazott az anyag. Szél Bernadett szerint ilyen körülmények között a titkosításnak semmi értelme: az üzleti titokra történő hivatkozás annak elfedésére szolgál, hogy az Orbán-kormány a Roszatom érdekeit védi a magyar adófizetők és a nyilvánosság érdekeivel szemben.
Hargitai Miklós | Újabb paksi trükk - Betekintés a semmibe | Hosszas procedúra után egy már nem érvényes, semmilyen szempontból nem releváns szerződés-torzót mutattak meg Szél Bernadettnek a Miniszterelnökség bekamerázott titokszobájában a paksi bővítésről; a "betekintésen" semmilyen új információhoz nem jutott az LMP frakcióvezetője. A politikus lapunknak azt mondta: összesen annyi derült ki számára, hogy az Orbán-kormány orosz érdekeket véd a bohózatba hajló titkolózással. | null | 1 | https://nepszava.hu/1147888-ujabb-paksi-trukk---betekintes-a-semmibe | 2017-12-13 05:02:00 | true | null | null | Népszava |
Orbán Viktor: Magyarországnak saját hadiipar kell | A kormányfő szerint Magyarország (egyelőre még) a magyar embereknek ad elsősorban munkát. Az infláció letörése mellett béremelésre van szükség. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/orban-viktor-a-gazdasagbol-hianyzik-az-elvegzetlen-munka-70-80-ezer-betoltetlen-allas-van-261132 | 2023. 08. 18. 08:28:00 | true | 0 | 0 | null |
|
Graham alig 24 órán belül válaszolt első levelemre, és azonnal a közepébe vágott. „Igen, tudunk neked segíteni. Vannak kapcsolataink északon, a Mátrában és délen, Szeged környékén is, ahol a házak meg a tanyák elég olcsók.” Majd ezután jött a nagy kérdés: „De mennyi pénzt is szánnál erre?” – így kezdődött a kapcsolatom azzal a bizarr, alig két éve alapított brit szervezettel, amely lovagrendnek nevezi magát, de valójában a szigetország legkeményebb szélsőjobbos, korábbi holokauszttagadó, többszörösen büntetett előéletű, putyinista figurái keverik lapjait, és amely csoport mögött valójában Anglia egyik paramilitáris pártja sejlik fel. A dolog attól vált igazán érdekessé, hogy miközben ez az oroszbarát lovagrend (jelentsen utóbbi kifejezés ez esetben bármit is) intenzív muszlimgyűlölő propagandát folytat, feltűnik benne több magyar szereplő is. Az egyik például a Jobbik alelnöke.
Buy a Hungarian House!
Még májusban jelent meg az a Facebook-poszt, amely magyarországi ingatlanvásárlásra buzdította azokat a fehér, katolikus, konzervatív nyugat-európai állampolgárokat, akik rettegnek a fokozódó „iszlám inváziótól”, és biztonságos lakóhelyükről addig szeretnének gondoskodni, ameddig lehet. A nyugati világ ugyanis – érvelt a poszt írója – az apokalipszis előtt áll, az áradó menekülthullám az utolsó szeg a koporsójába, ám Kelet-Európában néhány ország őrzi keresztény gyökereit, ilyen például Magyarország. A bejegyzést az Angliában bejegyzett szervezet, a Knights Templar International (KTI), tette közzé.
Az egyik Facebook-poszt
A rend 2014-ben alakult, vezetői ügyesen „behúzták” a templomos brandet, bár a hivatalos katolikus egyházhoz nincs sok közük, már csak azért sem, mert a vezetőség inkább protestáns – de nem is ez a lényeg. Ma már 400 ezer Facebook-követőjük van, közel annyi, mint a legnagyobb magyar hírportáloknak, így elég hatékony a rendszeres iszlámellenes tevékenységük; ez amúgy az olvasók folyamatos sokkolásában merül ki. (A muszlimok megölnek minket, megerőszakolják asszonyainkat, elfoglalják a földünket stb.) Az említett májusi bejegyzés viszont olyan volt, mintha egy ingatlaniroda adta volna fel. „Egy mérföldre a sípálya, fantasztikus környezet, jó állapotú, fákkal körbevett, de a városhoz mégis közeli családi ház 55 és 85 ezer font közötti áron!” Nem kell búslakodni annak sem, akinek nincs legalább 20-25 millió forintnyi tőkéje. Számára is van megoldás, legfeljebb nem a csinos Galyatetőn lesz az új otthona, hanem az Alföldön, Ásotthalmon. Egy másik posztban például tanyát reklámoznak azoknak a keresztény patriótáknak, akiknek elegük van a korrupcióból, a vallásellenes törvényekből és a baloldali szélsőségesekből, azaz a megátalkodott, Európát a vesztébe kergető liberálisokból. A kiposztolt házikóhoz 1,3 hektárnyi föld is tartozik, alig hárommillió forintért. „Írj privátban, ha érdekel!” A kommentek határozott érdeklődésről tanúskodnak, úgyhogy a lovagrend hamarosan szervezett utat ígér Magyarországra.
Paramilitáris csapatok
Hogy kik állnak valójában a KTI mögött, azt elsőre nem lehet megállapítani. Hivatalos honlapukon kényesen ügyelnek arra, nehogy konkrét neveket vagy felismerhető arcokat közöljenek vezetőikről. Amikor újságíróként érdeklődtem a szervezetnél ennek okáról, illetve a magyarországi ingatlanbiznisz hátteréről, csak annyit reagáltak, hogy személyi kérdésekről sosem nyilatkoznak, és bár nagyon tisztelik a szólásszabadságot, azonnal beperelnek, ha valótlanságot írok róluk.
KTI és a MÖM találkozása
Fotó: Forrás: Facebook
A KTI-re teljesen véletlenül bukkantam. A Jobbikhoz több szálon kötődő paramilitáris csoport, a Magyar Gárda utódjának számító Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) saját Facebook-oldalán november közepén több furcsa fényképet posztolt, ezek kezdtek el érdekelni. (Ezek közül látható az egyik fent.) Az egyiken egy szemüveges férfi egy zászlót adott át a jobbikos László Attila MÖM-vezérnek, csakhogy ezenkívül semmilyen más magyarázat nem volt. Ez azért volt fura, mert mind a zászló, mind a férfi ismeretlen Magyarországon, azaz pár eligazító mondat igazán elfért volna az egyébként fontosnak beállított eseményhez. Pár kattintás után azonban kiderült, hogy a zászló a KTI-é, újabb pár kattintás után pedig már az is kiderült, hogy a szemüveges férfit James Dowsonnak hívják. Róla tavasszal már írt a hazai média, ekkor a Jobbik pártalapítványa által támogatott ún. népesedési konferencián tűnt fel Hegedűs Lóránt belvárosi templomában. (Dowson ekkor pózolt egy másik paramilitáris hazai csoport, a nyíltan rasszista és neonáci Betyársereg tagjaival. A sereg munkája iránt – írta a betyarsereg.hu – „Dowson elismerését fejezte ki”.) A konferencián részt vett Nick Griffin és Téglásy Imre is – az eddig birtokunkba jutott információk és fotók alapján ők is a KTI meghatározó szereplői. De a főnök, nagyon úgy tűnik, Jim, azaz James Dowson, az angol szélsőjobb visszatérő figurája, aki sajátos keveréke a vallási fanatikus és a pénzfelhajtó menedzsernek. És aki most a muszlimok elleni gyűlöletre és indulatra alapozva, azt felkorbácsolva igyekszik anyagi és egyéb, például kapcsolati haszonra szert tenni.
Prédikátornak indult
Az 1964-es születésű, korábban protestáns prédikátor Dowsonnak két párthoz volt eddig nyíltan köze, meg egy sor utcai akcióhoz. Az utóbbiak közül a 2013-as belfasti zavargások jelzik, hogy Dowson nem valamiféle háttérbe húzódó, elmélkedésre hajlamos, veszélytelen értelmiségi, aminek egyébként saját magát beállítani igyekszik. Az északír fővárosban három éve azért kezdődtek békés tüntetések, mert az Angliához hű lojalisták nem akarták elfogadni azt a módosítást, mely szerint a városházán akkortól nem állandóan, hanem csak bizonyos napokon lobogna a brit zászló. A dailyrecord.hu szerint Dowsonnak oroszlánrésze volt abban, hogy kellő számú militáns figura jöjjön össze a sokáig erőszakmentes tüntetés elfajulásához: a lojalisták végül nekimentek a rendőröknek, gyújtópalackokkal dobálták meg őket, majd szétverték a környéket. (Dowsonnak állítólag a tűzszerészi tapasztalata is kellett ehhez, ő azonban ezt tagadta, s azt hangoztatta, hogy csak egy volt a tiltakozók közül.)
Dowson a Betyársereg tagjaival Budapesten
Fotó: irbf.org.uk
Belfastban Dowson már tapasztalt aktivistaként léphetett fel. Miután felhagyott az egyházi pályával, a ’90-es évek végén megalapította abortuszellenes csoportját (UK Life League), amely a terhességmegszakítást végző klinikák előtti tiltakozásokon túl olyan személyek érzékeny adatait is nyilvánosságra hozta, akik támogatták az abortuszt. A mozgalom révén ismerte meg a magyar Téglásy Imrét, az Alfa Szövetség vezetőjét, aki Magyarországon minden adandó alkalommal tiltakozik az abortusz ellen. (Téglásy szerint a terhességmegszakítás még tablettaszedés esetén is gyilkosság, ezért be kellene tiltani, az orvosoknak pedig nem lenne szabad ilyen műtétet vállalni. Az óvszerhasználatot is ellenző Téglásy ma a KTI magyar vezetője, „priorja”. Megkeresésünket megköszönte, de nem kívánt a – fényképek alapján a Teréz körút 24. szám alatt székelő – lovagrend munkájáról nyilatkozni.)
Téglásy Imre és Nick Griffin a KTI palástjában
Fotó: Youtube.com
Dowsont az angol sajtó szerint eddig már többször elítélték, többek közt fegyverbirtoklásért 1991-ben, garázdaságért 1986-ban és rongálásért 1992-ben, illetve a már említett belfasti zászlós zavargások idején is. Előbb a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Pártba (BNP) lépett be, ahol 2007-től adomány- és forrásgyűjtő munkatárs volt (azaz fundraiser), saját állítása szerint négymillió fontot kalapozott össze pár év alatt. A BNP 1982 óta működött klasszikus szélsőjobboldali pártként, igaz, a londoni parlamentbe egyszer sem jutottak be, bár 2009-ben két helyet is szereztek az EP-ben. (Az egyiket a párt akkori elnöke, Nick Griffin kapta; róla és a BNP-ről keretes írásunkban olvashat.) Dowson a BNP-ből 2010-ben hirtelen távozott; állítása szerint azért, hogy egy iszlámellenes keresztény csoportot szervezzen, de akadt olyan értesülés, mely szerint egy párttagnő molesztálása miatt köszöntek el tőle a BNP-ben.
Holokauszttagadás, géppuska, lopás
Nick Griffin Cambridge-ben tanult, és már az egyetemen szélsőséges csoportok szervezésében vett részt. Ekkoriban haverkodott össze a Ku-Klux-Klan korábbi vezetőjével, és fejezte ki szimpátiáját Kadhafi és Khomeini államférfiúi tevékenysége iránt. A BNP-hez 1995-ben csatlakozott, előbb annak újságját szerkesztette – bíróság elé is került három év múlva, a vád faji gyűlöletre uszítás volt. A törvényszéken hangzott el Griffintől az a holokauszttagadó mondat, ami egész pályájára ráégett: „Tisztában vagyok vele, hogy az ortodox nézet szerint hatmillió zsidót zártak krematóriumba és gázosítottak el. Az is ortodox nézet volt egykoron, hogy a föld lapos.” Griffint ezért 9 hónap, két évre felfüggesztett börtönre ítélték, igaz, az effajta „bátor kijelentései” és az ellene hozott „igazságtalan” bírósági ítélet csak növelték népszerűségét a párton belül. 1999-ben már ő a BNP elnöke. Elődjét, a nyíltan neonáci John Tyndallt kiszorította, és a BNP megreformálásához is hozzákezdett. „Eltűnt a szkinhedviselet, lett helyette nyakkendő és dzseki. Eltűntek az utcai akciók, lett helyette választási kampány” – így foglalta össze az Independent a „néppártosodás” külsőségeit. Tartalmilag az változott, hogy a nyíltan a fehér faj felsőbbrendűségét hirdető retorikát leváltotta egy összetettebb szöveg, amely a torykban és a Labour-ben csalódott, lecsúszó munkásréteget szólította meg. E fordulat kezdett önkormányzati posztokat hozni a BNP-nek, majd a folyamat megkoronázásaként Griffin 2009-ben bejutott az Európai Parlamentbe. (Igaz, előtte 2004-ben megint letartóztatták, miután a BBC riportere beépült a BNP-be, és titkos dokumentumfilmet forgatott a pártról. A riportban hallható volt, amint Griffin „ócska, gonosz vallásnak” minősíti az iszlámot, amelyet szavai szerint „elmebetegek terjesztenek országról országra már 1300 éve [...] nemi erőszak útján gyarapítva a hívek számát.” Emellett a BNP egyik képviselője kijelentette: álma, hogy egy kisteherautó hátuljába beépített géppuskából zúdít „egymillió lövedéket” a mecsetből kijövő muszlimokra. „Semmi más vágyam nincs, mint az, hogy pakikat lődözzek halomra.”)
Nick Griffin
Fotó: irbf.org.uk
Brüsszelben is történt egy-két fura dolog. Griffin előbb az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének elnöke lett (ez egy ernyőszervezet az EP-ben, amelyhez a tagállamok szélsőjobboldali pártjai csatlakoztak). A csoport megalakulása 2009-ben, épp egy Jobbik-kongresszuson történt, az alelnök a később orosz kém gyanújába keveredett Kovács Béla lett. Az Index 2014-ben szerezte meg azt a hangfelvételt, amelyen a jobbikos Sipos László beszélt. Őt arra kérték fel, hogy nézze át a Griffin vezette szervezet könyvelését – megtette, és ezt követően már így beszélt: „Nem értem, itt lesz egy konferencia, idejön a Griffin, idehozza a lányát, idehozza a nyomorékot, idehoz ba…g fa... tudja kit... és ... izé... be akarja őket nyomni mindenhova, gondolom, azért, hogy mit tudom én havi egy-két ezer euróért ne csináljanak semmit. (…) Szerintem Griffin azt várja tőlem, hogy segítsek lopni.” Mindenesetre Griffin 2014-ben kiesett az EP-ből, és abban az évben magáncsődöt jelentett.
A KTI és a Britain First magyarországi terjeszkedésével összhangban Griffin – Facebook-oldala szerint – jelenleg már nem Angliában, hanem Budapesten él. Tavasszal ő is részt vett a népesedési konferencián, ahol kijelentette: „Ki kell mondanunk, hogy fehér, keresztény gyermekeket akarunk országainkba, és nem afrikaiakat, muszlimokat vagy cigányokat.”
A BNP engedélyét idén vonták be, de ez mindegy is, mert úgy tűnik, a neonácik felé nyitó, még a UKIP számára is vállalhatatlan, fasisztoid brit szélsőjobb mindig ott van, ahol Dowson. Az új párt neve Britain First (BF): számunkra pedig az adja különleges érdekességét, hogy helyettes vezetője tavaly Budapesten indított saját céget.
Wesselényi utca 66.
A BF-et 2011 körül anyagilag és szervezetileg is Dowson rakta össze. A BF-nek ma sincs túl sok tagja, és politikai befolyása csekély, választási eredményeik pedig szerények. Néha megpróbálták a UKIP-ot támogatni, ám szalonképtelenségük miatt Farage-ék hallani se akarnak róluk. Egyvalamiben mégis verik egész Angliát: és ez a Facebook. Mára ugyanis 1,5 millió követője van a pártnak – a Munkáspártnak például ennek csupán a harmada. Igaz, ezt jórészt trükkel érték el: többször tették ki halott hírességek, kiskutyák vagy, mondjuk, Gandhi képét, amikre sokszor olyanok is kattintottak, akik amúgy nem vágynak szélsőjobbos tartalom közelségére. Clickbait-vonalon gátlástalanok, és semmitől nem riadnak vissza – tehát sikeresek.
A hatékony közösségi médiastratégia mellett a nyílt utcai politizálás is jellemzi a BF-et. A párt militarista-aktivista szárnya, a Keresztény Őrjárat akciói többnyire abból állnak – ahogy azt a Channel4.com videoriportja bemutatta –, hogy tucatnyi egyenruhába öltözött férfi vagy egy mecsetbe, vagy egy kipécézett muszlim házához megy, ahol üvöltöznek, vádaskodnak, provokálnak – ilyenből már utcai konfliktus is lett, amit a rendőröknek kellett kezelni. A BF-tagok közül sokan küzdősportot űznek, a legkeményebb arcok nagy elánnal készülnek az utolsó ütközetre, az Armageddonra. Az akciók során egy az afgán frontot megjárt dzsipet használnak.
Paul Golding
A párt hivatalos vezetője Paul Golding, aki leginkább egy folyton ideges focihuligánra hasonlít. Dowson és Golding 2014-ben összeveszett, és előbbinek megint búcsúznia kellett. „Nem is tudom, hányszor mondtam Paulnak, hogy nem bírom a rendes muszlimok rémisztgetését. Be kellett látnom, hogy nem tudok mit tenni, távoznom kell. Sajnos egy erőszakos csoport jött itt létre, akik visszaélnek a Bibliával” – sóhajtozott Dowson a Daily Mirrornak (miközben ő is részt vett utcai iszlámellenes provokációban). A Hope not hate nevű gyűlöletcsoport-figyelő szervezet szerint Goldingék ma a legveszélyesebb szélsőjobbos csoport a szigetországban, tagjaik közt több leszerelt katona is van, szándékosan provokálnak, és könnyen kirobbanthatnak utcai konfliktusokat, akár zavargásokat is. A civilek szerint a hatóságoknak azért kellene jobban figyelni rájuk, mert éppen az erőszakos konfliktusok kirobbantása Goldingék valódi szándéka.
A párt elnökhelyettese, Jayda Fransen nevén már van egy magyarországi cég bejegyezve, a Britannia Management Kft. A csomagküldésre és internetes kiskereskedelemre szakosodott vállalkozást tavaly alapították, és egy Nemes Tamás nevű ügyvéd Wesselényi utca 66. szám alatt található irodájában székel. (Fransennél érdeklődtünk, mi célja a céggel, de levelünkre nem reagált. Az ifjú hölgyet egyébként novemberben elítélték, miután közterületen zaklatott egy muszlim asszonyt Londonban, mert az hijabot, azaz hajtakaró fátylat viselt. Fransent közel 750 ezer forintnyi büntetésre ítélte emiatt a bíróság.)
Wesselényi utca 66.
Fotó: Forrás: Google
Azért foglalkoztunk a Britain Firsttel ennyit, mert ez a párt lehet a KTI megfejtése. Egy 2015-ben kiszivárgott e-mail arra utal, hogy a lovagrend valójában a párt maskarába öltöztetett nyúlványa, függetlenül attól, hogy Jim és Paul néhány hónappal korábban összekapott. Golding ugyanis a következőt írta ebben a körlevélben: „Nyomós okod van rá, hogy ne segítsd nyíltan a Britain Firstöt? Akkor csatlakozz a KTI-hez! A lovagrend épp azoknak akar otthona lenni, akiknek érzékeny állása van, vagy más miatt akarnak a háttérben maradni.” Egy másik KTI-s dokumentum szerint a rend nagymesterét McBride-nak hívják, akárcsak a Britain First korábbi BNP-s politikusát, Andy McBride-ot, de előadóként Téglásy Imre is részt vett a BF rendezvényén. A lovagrend külön webshopot is hirdet, KTI-logóval ellátott pulóvereket és egyéb szuveníreket lehet vásárolni (egy póló közel 10 ezer forintba kerül a belinkelt lionheartgb.com listája szerint). A BF elnökhelyettesének cége pedig, mint láttuk, épp csomagküldésre és netes kereskedelemre szakosodott. A KTI, egész pontosan a Nemzetközi Templomos Lovagrend – Új Katonai Rend Belfasthoz közel, Warrenpointban van bejegyezve egy korábbi BNP-s, Thomas Marion neve alatt – ő a hírek szerint Dowson sógornője.
Rajonganak Putyinért
A KTI konkrét tevékenységét nem könnyű meghatározni. Ehhez ismerni kellene igazi céljukat – de a szervezet rejtőzködik, a nagy keresztényvédő missziós szöveg pedig fedősztorinak tűnik. De egyáltalán nem meglepő az oroszbarát, szélsőjobbos propagandaretorika miatt (amit magyarul a lovagrend magyar FB-oldalán lehet élvezni), hogy a KTI két „lovagja”, Dowson és Griffin is megjelent tavaly Szentpéterváron az ún. orosz nemzeti konzervatív fórumon, ahol olyan neonáci, fasisztoid pártok képviseltették magukat, mint a görög Arany Hajnal, a német NPD vagy az olasz Forza Nuova. Dowson a KTI képviseletében a Kremlnek kedveskedő interjút is adott a Russia Todaynek, amelyben ilyeneket mondott: „Ma Oroszország az egyetlen ország, ahol megértik a tradíció, a hit és a családi értékek fontosságát. Ezeket a multikulturalizmus üldözi, Putyint pedig a világban démonizálják. Ez pedig azért van, mert Putyin a többség érdekét a kisebbségek fölé helyezte.” Dowson ebben az interjúban kifejtette azt is, hogy a rothadó, a liberálisok és a homoszexuálisok romboló befolyása alá került katolikus és protestáns egyházakat csakis a pravoszlávia válthatja meg s egyesítheti újra. Épp ezért „a hagyományos Európa megmentésének” feladata óhatatlanul az oroszokra hárul. Dowson magát „pravoszláv protestánsként” határozta meg, s azt állította, hogy „inkább meghalok a muszlimokkal harcolva, mint szélütésben egy McDonald’sben. Fájdalmas folyamat lesz, de végül épp az iszlám vezet vissza minket Jézushoz. Amikor a vér elönti Európát, az emberek visszatérnek Krisztushoz.”
Dowson nyilatkozik a Russia Today-nek
A harc, a háborús retorika nem idegen a KTI-től, sőt. Dowson és Griffin rendszeresen feltűnik paramilitáris csoportok körül, a Betyársereget például a KTI a barátjának nevezi. A MÖM vezetője, László Attila Dowsonról és a KTI-ről azt mondta a Narancsnak, hogy „kölcsönös tisztelet alakult ki” a két szervezet közt, amelyeknek hasonló céljaik vannak, mégpedig a keresztény Európa hatékony védelme a „háttérhatalmak által irányított iszlámosítási folyamattal szemben”. László tudomása szerint Dowson sokszor jön Magyarországra, de hogy pontosan miért, azt a MÖM vezetője már nem tudta megmondani.
Egyenruhában a határnál
Számos fénykép készült arról, hogy Dowson és Griffin egyenruhába öltözve részt vett az oroszbarát bolgár szabadcsapat, a Sipka „határvédő munkájában”. Ez abból állt, hogy a török–bolgár határon az erdőben elrejtőzve, bújva várták a menekülteket, hogy elkaphassák őket. „Ezek a fiúk őrzik Európa határait, nem a kormány” – tudósított suttogva Dowson a helyszínről, és a „srácoknak” támogatást, magyarán pénzt kért, nyilván a KTI-n keresztül. A „srácok arca azért van eltakarva, mert nem akarnak a dzsihád célpontjai lenni” – suttogta a délutáni napsütésben Dowson, a közös fotózás a KTI kifeszített zászlóival pedig nem maradhatott el. A KTI-zászló egy fényképen Szíriában is feltűnt egy Pegida-vezető kezében.
Dowson és Griffin a bolgár határvadászokkal
Fotó: irbf.org.uk
Ez a felfegyverkezett csapatok körül sürgölődő lovagrend mindeközben a magyar Országházat díszletnek használva reklámozza magát. A weboldalukon múlt héten publikált cikkben például azt írták, hogy „az egész világon a legmagasabb szinten képviselünk TÉGED” – és ehhez egy a magyar parlamentben készült fotót illesztettek, kipixelezett arcokkal. „Világszerte magas rangú diplomatákkal, politikusokkal, püspökökkel tárgyalunk, és képviseljük keresztény küldetésünket a hét minden egyes napján.”
A KTI 2015-ös évkönyvében találtam egy fotót, amelyben a magyar Parlamentben állnak, állítólag az intézmény alelnökével (a fejek továbbra is kipixelezve). Mivel több országgyűlési alelnök van, próbaképp felkerestem a jobbikos Sneider Tamást, aki megerősítette, hogy találkozott Dowsonnal és Griffinnel, de csak a „Parlamentet mutattuk meg nekik mint turistáknak”. Sneider a maga részéről nem tart kapcsolatot a KTI-vel, a Jobbik másik alelnöke, Toroczkai László azonban magyarországi ingatlanprojektjükben segít is nekik. És ezzel visszatértünk a KTI talán legrejtélyesebb ügyletéhez, amelyet így jellemzett a Hope not hate: „A fasiszták, akik felvásárolják, majd eladják Magyarországot.”
Ásotthalom rád vár!
Amikor hetekkel ezelőtt ráakadtam a magyarországi ingatlanvásárlásra buzdító KTI-s posztra (az egyiken épp Nick Griffin volt látható), jelentkeztem náluk, hogy házat akarok venni az országban. Budapesti újságíróként persze hamar lebuktam volna, így egy Angliában élő, Gaby keresztnevű fiktív hölgy nevében írtam nekik. Bejött: első levelemre egy Graham nevű felhasználótól gyors választ kaptam, és ezzel megindult a hetekig tartó intenzív levelezés a részletekről.
Hamar kiderült, hogy két helyszínnel is foglalkoznak. Galyatetővel, ez a drágább ajánlat, illetve egy Szeged-közeli kistelepüléssel. Amikor elárultam, hogy közel 6-7 millió forintnyi fontot tudok szánni a vásárlásra, egyből Ásotthalmot ajánlották, ahol a „tanyák nagyon olcsók”, és a „polgármester pedig remek fickó és támogató” is. Hogy mennyire az, arról küldtek is egy videót. Ezen Téglásy, a KTI magyarországi „feje” arra kéri a Jobbik-alelnök Toroczkai Lászlót, hogy mutassa be Ásotthalmot, majd megkérdi, mit üzen a polgármester azoknak, akik ideköltöznének Nyugatról. Toroczkai erre sorolni kezdi Ásotthalom előnyeit. (A videó részleteit itt tudja megnézni.)„Csodálatos hely” – majd hozzáteszi, hogy „rendkívül biztonságos” is. Mesél arról, hogy „gyönyörű természeti környezetben élünk”, bár „tény és való, hogy nagyon sok üres tanya van, a tanyákhoz általában egy hold földterület tartozik. Ezeket a tanyákat még magyarországi szemmel nézve is nagyon olcsón meg lehet venni, nyugat-európai szemmel szinte fillérekért”.
Toroczkai László
A remek ajánlat után azonnal visszaírtam, hogy ez fantasztikus, szeretnék mielőbb a tettek mezejére lépni, hamarosan Magyarországra repülök. KTI-s kapcsolatom megígérte, hogy szereznek helyi hivatalnokot, aki körbevisz az eladó ingatlanokon. Saját motivációjukról azt írták még, hogy a környék elnéptelenedik, ezért „bátorítják az embereket a letelepedésre, mert a környéken szükség van a fiatal, életerős lakosságra, akik újraélesztik a helyet”. (Dowson egy bejegyzésében azt írta, hogy „a magyar népességet a cigányság szaporulata leelőzi 50-70 év múlva, ezért együtt kell felépítenünk a Nyugat bástyáját az iszlám invázió ellen!” Dowson máskor arról is beszélt, hogy a Dél-Afrikában „üldözött” fehér búroknak Magyarország lenne az új ideális lakóhelyük.)
Levelezőpartnerem azt is jelezte, hogy a nyugati keresztény letelepedők a „saját jövőjük mellett Magyarország biztonságát is építik, úgyhogy ez egy igazi win-win helyzet. Ugyanakkor baloldaliakat és liberálisokat nem biztatunk költözésre, mert ezek az emberek már tönkretették Európát, és nem akarjuk ezt a söpredéket Magyarországra küldeni.” Arról is biztosítottak, hogy az első években folyamatos segítséget nyújtanak a templomos barátok arra az esetre, ha külföldiként szükség lenne erre Ásotthalmon.
Lovagrendi vacsora, baloldalt Toroczkai László
Fotó: KTI
Toroczkai László nem csak ezen a videón került kapcsolatba a KTI-vel. A Jobbik alelnöke Dowson FB-ismerőse, és ott volt a lovagrend márciusi budapesti vacsoráján is (Budaházy György korábbi Magyarok Nyilai-vezér társaságában). Mindezt Ásotthalom polgármestere megerősítette a Narancsnak, ám állította, nem tagja a rendnek, nem vesz részt annak életében. „Nick Griffinnel és Jim Dowsonnal néhány rendezvényen és fesztiválon találkoztam, ahol sok más politikus is ott volt, nincs velük rendszeres kapcsolatom.” Toroczkai szerint a KTI nem szervezi nyugat-európaiak betelepítését Ásotthalomra; ez azonban nem igaz, hiszen saját példánk is azt mutatta, hogy a KTI nagyon is kezdeményező, aktív résztvevőként lép fel ez ügyben, és promócióként pedig éppen a jobbikos vezető együttműködésével készült interjút küldték el. Toroczkai a válaszában ugyanakkor megjegyezte, hogy „ingatlanokat bárki vehet Ásotthalmon, nyugat-európaiak is, szívesen látjuk őket”. A Nyugat-Európáig érő sztráda ráadásul alig 20 percre van a nagyközségtől – ahogyan ezt Toroczkai külön is hangsúlyozta az Ásotthalmot népszerűsítő lovagrendi videóban, miközben több házat és tanyát megmutattak kívülről.
(A cikk elkészítéséhez megkerülhetetlen forrást jelentettek a Hope not hate és a szintén gyűlöletcsoportok figyelésével foglalkozó irbf.org.uk korábban publikált anyagai.) | Fehér embernek fillérekért! - Oroszbarát brit újfasiszták Toroczkai és a Jobbik közelében | Rámozdult Magyarországra a putyinista, neonácikkal barátkozó brit szélsőjobb. Céget és lovagrendet már alapítottak nálunk, de paramilitáris csapatokkal is kapcsolatba léptek, sőt egy betelepítési projektbe is belefogtak. Ebbe a Jobbik alelnöke is besegít. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/feher-embernek-fillerekert-101832 | 2017-01-08 15:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ismeretlen tettes ellen, de egyértelműen Orbán Viktorra célozva tett feljelentést a hétvégén kirobbant Spar-botrány ügyében Lukács László jobbikos képviselő.Az Economx által kiszúrt sztori igazából még pénteken indult, amikor a Lebensmittel Zeitung című osztrák élelmiszeripari szaklapban megjelent egy interjú Hans Reisch-sel, a Spar Austria vezérigazgatójával. Reisch ebben arról beszélt, hogy miután bejelentést tettek az Európai Bizottságnál a magyarországi élelmiszerláncokra kivetett különadó miatt, kénytelen voltak átszervezni a magyarországi Spar működését és cégstruktúráját, hogy meg tudják védeni a céget „Orbán Viktor karmaitól”.Hogy ez mit jelent? Reisch azt állítja,a magyar miniszterelnök azt kérte a Spartól, hogy engedjék meg, hogy egy rokona befektessen a magyarországi leányvállalatba.„A magyar kormány lényegében ezen a részesedésen keresztül akarja átvenni a cégünk tulajdonjogát” - fogalmazott a vezérigazgató.A Spar ezért egy svájci cégébe szervezte át a magyarországi lánc telek-, épület- és logisztikai jogait. Vagy ahogy a vezérigazgató egyszerűen megfogalmazta, az eszközeiket és az ingatlanjaikat azért adták át a svájci leánycégüknek, hogy Orbán ott ne férhessen hozzájuk.A Spar feljelentést is tett a Bizottságnál, miután a megemelt különadó miatt az utóbbi két lezárt üzleti évben 47,8, illetve 32,8 millió eurós veszteséget szenvedett el. De a vezérigazgató szerint nem akarnak kivonulni Magyarországról.A jobbikos Lukács ezzel magyarázta, hogy feljelentést tett:„Bár a multinacionális boltokkal kapcsolatban ezer kritikánk van, hiszen a Jobbik mindig is a kisvállalkozók érdekeit védte, azonban azt nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy miniszterelnök közpénz milliárdok árán vadkeleti stílusban einstandol cégeket a rokonoknak, és utána szintén közpénzből tartja fent az amúgy piaci környezetben tehetségtelenségük miatt életképtelen cégeket.”A Miniszterelnöki Kabinetiroda korábban ennyit reagált az ügyre: „A kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága nyilvánította jogszerűnek. Ezek a tények, minden más állítás alaptalan!” | Feljelentést tett egy jobbikos képviselő a Spar-botrány ügyében, miután a cég szerint Orbán egy rokonának akart tulajdonrészt szerezni | Az osztrák Spar vezetője szerint a magyar kormány Orbán egyik családtagján keresztül akarta átvenni a céget. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/18/feljelentest-tett-egy-jobbikos-kepviselo-a-spar-botrany-ugyeben-miutan-a-ceg-szerint-orban-egy-rokonanak-akart-tulajdonreszt-szerezni | 2024-03-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Cégjelzés nélküli taxisok vadásznak a külföldi szurkolókra a Nemzeti Atlétikai Központ melletti benzinkútnál, hogy csillagászati összegekért vigyék a szállodáikba őket. Minderről a szervezők adtak ki közleményt, mely szerint több bejelentés is érkezett hozzájuk, az információk szerint
nem ritka a százezer forintos ajánlat sem.
Hozzátették, hogy a Budapest 2023 Nzrt csak hivatalos taxis társaságokkal javasolja az utazást, és levélben fordul Budapest Főváros Kormányhivatalához, amelytől azonnali intézkedést sürgetve kéri, hogy akadályozza meg, hogy további sérelem érje a vendégeket. | Taxis hiénák vadásznak a külföldi szurkolókra az atlétikai vb-n | Minderről a szervezők számoltak be, akik szerint nem ritka a 100 ezer forintos ajánlat sem. Megtették a szükséges lépéseket. | [
""
] | 0 | https://24.hu/sport/2023/08/22/atletikai-vb-2023-budapest-taxis-hienak | 2023. 08. 22. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Siófokon – akárcsak 2010-ben – tavaly is a kormánypártok kerültek többségbe a képviselő-testületben. A polgármesteri poszton viszont változás történt, mivel a független jelöltként induló, 46 esztendős Lengyel Róbert nagy fölénnyel legyőzte a várost húsz éve irányító, fideszes Balázs Árpádot. A korábban Siófok rendőrkapitányaként dolgozó Lengyel akkor azt ígérte, hogy átvilágítják az önkormányzat cégeinek és intézményeinek működését.
Az egyik cég, a siófoki önkormányzat strandjait üzemeltető Balaton-Parti Kft. átvilágítása el is kezdődött, ez a munka áprilisban zárul le. Ugyanakkor Lengyel már feljelentést tett a rendőrségen, mivel egy neki névvel írt levél alapján arra a következtetésre jutott, hogy szabálytalanságok történtek a kft.-nél. A polgármester egyelőre nem kívánta részletezni a levél és a feljelentés tartalmát. (A kiszivárgott információk szerint gépek tűnhettek el a kft. raktáraiból.)
A csókosoknak nem kellett fizetni
Kocsis Zoltán / Népszabadság
Azt viszont megtudtuk a polgármestertől, hogy további feljelentéseket tett az önkormányzati cégek gazdálkodásának – vélt – törvénysértései miatt. A városban szemétdíjat szedő Siókom Kft. esetében arról értesült a város első embere, hogy a cégnél rendszeresen indokolatlan kifizetések történtek, ezért hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás gyanújával fordult a rendőrséghez.
További két siófoki „szemét-ügy” is munkát ad majd a nyomozóknak. A Siófok gesztorságával működő Dél-Balatoni és Sióvölgyi Konzorcium egy 14 milliárd forint uniós támogatást élvező projekt keretében létrehozott egy hulladékgazdálkodási rendszert. A rendszer üzemeltetésére a konzorcium 104 önkormányzata szerződést kötött az AVE Zöldfok Zrt.-vel. A kontraktus szerint a zrt. negyedévenként 84 millió forint eszközhasználati díjat fizetett. Az elmúlt két évben a zrt. nem utalt pénzt az eszközhasználatért. A polgármester ezért 588 millió forint vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával tett feljelentést.
Az is kiderült, hogy Siófokon 150 magánszemély 2014-ben nem fizetett szemétdíjat a Siókomnak. A fizetés alól mentesítettek között találjuk a cég dolgozóit, valamint a város több korábbi és jelenlegi képviselőjét. Utóbbiak közül van, aki 2-3 ingatlannal is rendelkezik, ám egyik után sem fizetett a hulladékszállításért a múlt évben. Annak nincs nyoma, hogy ezt a „szívességi” díjelengedést bármilyen helyi rendelettel megalapozták volna. Az ingyenes hulladékszállítás egy év alatt 3 és fél millió forint kárt okozott a város amúgy is veszteséges cégének. Lengyel mindehhez hozzátette: nem érti, Siófok korábbi – általában jól kereső – irányítói miért fogadták el a várostól ezt a nyilvánvalóan jogtalan gesztust.
Szerettük volna megtudni a siófoki képviselő-testületet irányító Fidesz–KDNP-frakció vezetőjétől, Szamosi Lóránttól, hogy a kormánypárti képviselők miképp látják a leírtakat. Szamosi azt kérte, várjuk meg a rendőrségi vizsgálatok és a cégátvilágítások eredményét, majd azt követően nyilatkozik. | Belföld: Siófoki VIP-lista a kukaszállításra | Január közepe óta több büntetőfeljelentést tett Siófok polgármestere, az új városvezető szerint ugyanis az önkormányzat egyes cégeinek gazdálkodása az elmúlt években nem volt minden tekintetben jogszerű. A város több képviselőjének például nem kellett fizetni a szemétszállításért. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/siofoki-vip-lista-a-kukaszallitasra-1521881 | 2015-03-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az orvosok azt mondták Nadalnak, hogy semmiképpen sem játszhat
Nem tudni, mikor térhet vissza Rafael Nadal
A hétfőtől újra világelső Rafael Nadal jövő hétvégén a tenisz Davis Kupa negyeddöntőjében versenyez újra.
Sergi Bruguera spanyol kapitány kedden közölte, hogy a 16-szoros Grand Slam-győztes játékos mellett Pablo Carreno Bustára, Roberto Bautista Agutra, David Ferrerre és Feliciano Lópezre számít Valenciában a német csapat ellen.
A 31 éves Nadal legutóbb januárban, az ausztrál nyílt bajnokság negyeddöntőjében játszott, de combproblémák miatt az ötödik szettben feladta a Marin Cilic elleni meccset. Később az acapulcói, az Indian Wells-i és a miami tornától is visszalépett.
A 16-szoros Grand Slam-győztes sztár hétfőtől újra világelső lesz. A salakos szezonban ugyanakkor rengeteg pontot kell majd megvédenie, mivel tavaly Monte-Carlóban, Barcelonában, Madridban, valamint a Roland Garroson is győzött. Roger Federer a tavalyihoz hasonlóan és idei salakidényt is kihagyja. | Megvan, mikor tér vissza a pályára Rafa Nadal | A hétfőtől újra világelső Rafael Nadal jövő hétvégén a tenisz Davis Kupa negyeddöntőjében versenyez újra. Sergi Bruguera spanyol kapitány kedden | [
"sport",
"tenisz",
"rafael nadal",
"roger federer",
"davis kupa"
] | 0 | https://24.hu/sport/2018/03/27/megvan-mikor-ter-vissza-a-palyara-rafa-nadal | 2018-03-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szerdától már nem üres a Vidi kispadja
Szerdától már nem üres a Vidi kispadja
Hétfőn jelentette be hivatalosan a Videoton FC, hogy Paulo Sousa családi okok miatt távozik a klubtól. A portugál szakembert honfitársa, Sergio Conceicao az egykori 56-szoros válogatott, a portugál első osztályban szereplő Sporting Clube Olhanense eddigi mestere válthatja majd a fehérvári kispadon, aki hétfőn este már felbontotta szerződését klubjánál.
A tuttomercatoweb.it, pedig arról számolt be, hogy Conceicao szerdán megkötheti kétéves szerződését a Videoton FC vezetőivel. | Szerdától már nem üres a Vidi kispadja | Sergio Conceicao akár már szerdán aláírhatja két évre szóló szerződését a Videoton FC-vel. | [
"videoton fc",
"sergio conceiaco"
] | 0 | https://24.hu/sport/2013/01/08/szerdatol-mar-nem-ures-a-vidi-kispadja | 2013-01-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.