text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A kormány szerint ha nem lesz Déli Áramlat, majd lesz helyette más, például kapunk gázt Azerbajdzsánból. Az azeriek gázára építő AGRI-vezeték megépítésének ötlete évekkel ezelőtt vetődött fel, de eddig kevesen vették komolyan. És akik igen, azok is az orosz vezeték mellett, és nem helyett képzelték el.
"Nem húzta keresztül számításainkat, hogy Oroszország nem építi meg a Déli Áramlatot" - mondta Harmati György, az MVM Zrt. stratégiai igazgatója a Napi Gazdaság konferenciáján kedden, miután kiderült: Oroszország keresztülhúzta számításainkat, nem építik meg a Déli Áramlatot. Ahogyan Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, úgy az állami energiacég igazgatója is bízik a B-tervben, Azerbajdzsánból hozunk majd gázt az AGRI vezetéken keresztül.
Fontos lett volna
Érdemes már az elején megjegyezni: a Déli Áramlat bár elég fontos lett volna az ellátásbiztonság szempontjából, és a kormány abban reménykedett, hogy a vezetékkel fellendül az állami kézbe vett magyar gáztárolóbiznisz is, a vezeték nélkül nem dől össze az ország energiaellátása.
Csak marad ugyanolyan kockázatos, mint volt: az Ukrajnán keresztül futó mostani orosz vezetéken jön az országba a gázimport jelentős része. Ha elzárják a csapokat, vagy bármi gond van a szállítással, az megnehezíti az ellátást. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy honnan jön gáz most (kékkel), és honnan remél még gázt a kormány a jövőben (pirossal). A Déli Áramlattal a délkeletről várt orosz import esik ki.
Fotó: Energiastratégia
Jöjjön az AGRI
Ezért mondta azt Szijjártó Péter is, hogy további lehetőségek után kell nézni, és hogy a lehetőségek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból érkező gáz Közép-Európába juttatása. Az MVM stratégiai igazgatója is az azerbajdzsáni vezetéktervet, az AGRI-t emelte ki a szóba jövő projektek közül, a tervek szerint ezen a vezetéken juttatnának azeri gázt Közép-Európába, így Magyarországra is.
Az AGRI-ról egy ideje azonban nem sokat hallani. Bár a megvalósíthatósági tanulmány elkészülését a projektcég évekkel ezelőttre ütemezte, Harmati György a keddi konferencián azt mondta, még csak a héten fogják Bukarestben megvitatni az eredményeit.
Hogy is nézne ki a vezeték?
A földgázt az azeri Səngəçal gázfeldolgozójából szállítanák csővezetéken keresztül a Fekete-tenger grúziai partján, Poti közelében fekvő, 2008-ban megnyitott Kulevi terminálba. Ott földgáz-cseppfolyósító üzemet építenének fel, ahonnan a cseppfolyósított földgázt (LNG) gázszállító tankhajókkal szállítanák a romániai Konstanca kikötőjébe. Innen a visszagázosítás után a gázt a már meglévő európai gázvezeték-hálózaton keresztül vinnék tovább európai országokba.
Fotó: AGRI LNG
Összesen 2-8 milliárd köbméter gázt lehetne rajta szállítani évente, az évi nyolcmilliárdból viszont legfeljebb 1-2 milliárd köbméter jutna el Magyarországra. Az előzetes számítások szerint a vezetéket nagyjából 4,5 milliárd euróból, tehát összesen kb. 1400 milliárd forintból lehetne kihozni, leghamarabb pedig 2020-2022 környékén jöhetne gáz az AGRI-n keresztül.
A vezetéképítéshez azonban tulajdonképpen szinte minden hiányzik, ami általában kelleni szokott:
gáz
pénz
közös nagy akarat
Nem látni ugyanis egyelőre, hogy pontosan milyen gáz kerülne bele, miből finanszíroznák az építkezést. A résztvevők eltökéltsége sem megkérdőjelezhetetlen, az üzleti megfontolásokról már nem is beszélve. Az AGRI egyébként is eltörpül az orosz vezetékterv mellett, évi 8 milliárd köbméternyi kapacitása töredéke a Déli Áramlaton szállítható évi 63 milliárd köbméternek.
Nem akartunk kimaradni
A projektben eleinte Magyarország benne sem volt, a résztvevő három ország - Azerbajdzsán Grúzia, Románia - miniszterei 2010-ben Bukarestben írtak alá egy megállapodást a közös projekt-vállalatról. A projektcéget a román Romgaz magántulajdonú energetikai vállalat, az állami tulajdonú Azerbajdzsáni Állami Olajipari Vállalat, valamint a szintén állami Grúz Olaj- és Gázipari Vállalat részvételével hozták létre. 2011-ben aztán jött Orbán Viktor, és aláírták a Bakui Nyilatkozatot, magyar oldalról az MVM szállt be a cégbe, 50 000 ezer eurót tettünk az AGRI LNG társaságba.
Kétségtelen, az AGRI-nak van néhány érdeme a Déli Áramlattal szemben:
Azeri gáz jönne rajta, nem orosz, vagyis ha megépülne, ténylegesen több forrásból szerezhetnénk be a gázt, míg az orosz vezeték csak útvonal-diverzifikációt jelentett volna.
Másik előnye, hogy a Déli Áramlatnál kevesebb ország és vállalat vesz részt az építésében, így könnyebben megy az egyezkedés és a koordináció.
Az EU-nak sincsenek olyan gondjai a tervvel, mint voltak a Déli Áramlattal.
Honnan, miből?
Ezen kívül azonban inkább csak nehézségek vannak. Miközben például a másik azeri gázvezetékhez, amely Törökországon, Görögországon és Albánián keresztül Olaszországban ér véget, azeri oldalról konkrét kitermelési forrásokat rendeltek, addig nem tudni, hogy az AGRI-ba pontosan honnan kerülne gáz.
Kétséges, hogy Azerbajdzsán képes lesz-e egyáltalán elég gázt kitermelni. Az országban ugyan jelentős olaj- és földgáztartalékok vannak, de a mezők kihasználása csak mostanában indult be, az ország tíz-tizenöt évvel ezelőtt még orosz gázimportra szorult.
A kitermelés emelkedik ugyan a Shah-Deniz II. mező termelésbe állításával, de onnan a mostani tervek szerint elsősorban a török irányba induló vezetéken szállítanának. A Shah Deniz II. évente 16 milliárd köbméter földgázt hozna a felszínre, ebből a dél-európai szállítások mellett fennmaradó 6 milliárd köbmétert Törökország vásárolná meg.
Kovács Pál a Fidesz-kormány volt energiaügyi államtitkára korábban a Hírtévének azt mondta, az azeri térségben gondolkodva akár a türkmén gáz is szóba jöhet, ehhez azonban a Kaszpi-tengeren össze kellene kötni a két ország rendszerét. A dolgot egyebek mellett nehezíti, hogy Moszkva már eddig is mindent megtett azért, hogy a közép-ázsiai gáztermelőket távol tartsa az európai piactól, és most is erős befolyása van a térségben.
Más bajok is vannak
Ezen kívül eleve kérdéses, mennyivel drágítaná az AGRI-n szállítást a cseppfolyósítás, a hajóút, majd visszagázosítás. Ezek mind költségnövelő tényezők, és ilyen rövid szakaszon egyáltalán nem biztos, hogy üzletileg életképes megoldás. További, bár csak kisebb, megoldható probléma, hogy a román-magyar összekötő vezeték egyelőre egyirányú: Románia felől nem hozható gáz az országba.
Ennél nagyobb gondot jelent a projekt szempontjából, hogy Romániának elég ígéretes fekete-tengeri lelőhelyei vannak, könnyen lehet, hogy a kulcspozícióban lévő ország az AGRI helyett inkább saját forrásainak kitermelésére és eladására koncentrál majd. És akkor a megépítés költségeiről még nem is beszéltünk. Nem véletlen, hogy az AGRI-t egyelőre nem sokan veszik komolyan, az elemzők szerint inkább romantikus ábránd, mint reális lehetőség. A Déli Áramlatot pedig helyettesíteni végképp nem tudja. | Hogy lesz nekünk azeri gázunk? | Hogy lesz nekünk azeri gázunk? - Gyorsan bedobták a B-tervet a Déli Áramlat helyett, leporolhatják az évek óta fiókban lévő azeri gáz ötletét. Inkább ábránd, mint lehetőség. | [
"agri",
"energetika",
"mvm",
"gazdaság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/2014/12/02/agri | 2014-12-02 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Jávor: újabb uniós forrásokat bukhatunk | Jávor Benedek egy belső levélre hivatkozva azt állítja, hogy komoly veszélybe kerülhet a KÖZOP-os forráslehívás.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150604-javor-ujabb-unios-forrasokat-bukhatunk | 2015-06-04 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Egy új kutatás szerint tévhit az, hogy az aktív Facebook-felhasználók a nem digitális világban elszigetelődnek. Épp ellenkezőleg.
A Pew Internet & American Life Project felmérésének eredményei szerint – és ez talán senkit nem lep meg – a közösségi oldalak közül a Facebookon a legaktívabbak a felhasználók: a megkérdezettek 52%-a legalább naponta egyszer, de 31%-a naponta többször is bejelentkezik – sajnos a hozzánk hasonló szuperfelhasználókra nem tértek ki, akik egyszer jelentkeznek be (reggel), de aztán egész nap a Facebook előtt lógnak. Összehasonlításképp a Twitterre csak a megkérdezett felhasználók 33%-a, míg a MySpace-re csak 8%-a lép be nap mint nap.
Mivel a magunk részéről nem látunk különbséget a digitális és a valódi világ között – és ennek már számos alkalommal adtunk hangot -, ezért megrökönyödéssel fogadtuk, hogy egy átlagos (igaz, amerikai) felhasználó ismerőseinek 7%-át életében egyszer sem látta még, míg további 3%-át csak egyetlen egyszer.
Ezzel a trenddel némileg szembemegy, hogy azok, akik aktívan részt vesznek a közösségi oldalakon (tehát nem csak regisztrálva vannak), 9%-kal több valódi, mélyérzelmű baráttal rendelkeznek, akikkel a valóságban is rendszeresen tartják a kapcsolatot. Sőt, úgy általában is aktívabbak a számítógépen túli világban, mivel az internetet eszközként, ezen események és alkalmak megszervezésére használják.
Mivel telefonos közvélemény-kutatásról van szó, az is lehet, hogy csak szebb színben akarták magukat feltüntetni a Facebook-függők. Persze mi ezt nem is feltételezzük. | Több igaz barátod van, ha facebookozol | Egy új kutatás szerint tévhit az, hogy az aktív Facebook-felhasználók a nem digitális világban elszigetelődnek. Épp ellenkezőleg. | [
"kutatás",
"barát",
"facebook",
"statisztika",
"ismerős"
] | 0 | https://24.hu/tech/2011/06/17/tobb-igaz-baratod-van-ha-facebookozol | 2011-06-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A 2019-2024-es önkormányzati ciklus szeptember 30-án zárult le hivatalosan. A júniusi helyhatósági választásonmandátumot nyert képviselőkoktóber 1-től már teljes jogú tagjai az új közgyűlésnek, de esküjüket az alakuló ülésen teszik le, amelyet Dunaújvárosban október 7-én, hétfőn tartanak.
Mint az a közgyűlési meghívóból kiderül, elsőként dr. Hanák Tamás, a Helyi Választási Bizottság elnöke ismerteti a választásokvégleges eredményét, aztán Pintér Tamás polgármester, majd az önkormányzati képviselők teszik le esküjüket. Ezután a polgármester illetményét állapítják meg, az előterjesztés szerint Pintér Tamásnak havonta 1,3 millió forint lesz a fizetése, és ehhez kap még havonta 195 ezer forint költségtérítést (2019-ben 997.200 forint volt az illetménye).
Az alakuló ülésen módosítják, ezzel együtt újraalkotják a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletet (az SZMSZ-t). Az erről szóló előterjesztésben olvasható, hogy megszüntetik a Pénzügyi, Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, lényegében összeolvasztják a jogi bizottsággal, vagyis lesz egy Jogi, Ügyrendi, Pénzügyi és Városgazdálkodási Bizottság. Ezen kívül megmarad még négy bizottság (Közbiztonsági és Környezetvédelmi Bizottság, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolati Bizottság, Ifjúsági, Sport és Turisztikai Bizottság, Szociális, Egészségügyi és Lakhatási Bizottság), és mindegyik tagságát kilenc főben állapítják meg.
Az SZMSZ módosítását követően szavazatszámláló bizottságot alakítanak az ülésen annak érdekében, hogy a képviselők megválasszák az alpolgármestereket maguk közül. Nem lesz nagy meglepetés, az előterjesztés szerint Mezei Zsolt, Szabó Zsolt és Barta Endre maradhat a továbbiakban is alpolgármester. Nyilván ezt a többségnek előbb kell megszavaznia az ülésen, de a Rajta Újváros Egyesület tizenegy mandátuma lényegében azt is jelenti, hogy a következő öt évben is bármit megszavazhatnak maguknak, mert a Fidesz-KDNP három képviselői szavazata és a Mi Hazák Mozgalom egy voksa együttesen sem képes megvétózni azokat.
Szép summában részesülnek az alpolgármesterek, az előterjesztés szerint a nekik adható legmagasabb összegről fognak szavazni, amellyel havonta 1,17 millió forintot kapnak fejenként (2019-ben még "csak" 797.800 forint volt a havi illetményük), és további 119.700 forint költségtérítés is jut mindhármuknak havonta. A törvényben foglaltak szerint egyébként az alpolgármestereknek illetményét a képviselő-testület állapítja meg, a polgármester illetményének 70-90 százaléka közötti összegben. Vagyis 910.000 és 1.170.000 forint közötti összegről szavazhatnak, de a közgyűlési előterjesztésben már a legmagasabbat készítették elő a szavazásra. | Dunaújvárosi alakuló közgyűlés: a legtöbb, mi adható | Október 7-én tartja alakuló ülését Dunaújváros új közgyűlése. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/dunaujvarosi-alakulo-kozgyules | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A Rémálom a zöldhatóságnál, avagy elfogtunk egy levelet című írás szerint "döbbenetes figurák kerülnek döbbenetes pozíciókba, alapszintű szakmai alkalmasság, felkészültség vagy minimálisan szükséges emberi adottságok nélkül, akik mellett semmilyen érvet nem lehet felhozni, a politikai lojalitást leszámítva. Matolcsy György jegybankelnöksége, Fekete György vagy Kerényi Imre kulturális ámokfutása mellett talán kevésbé látványos, de a környezetvédelmi intézményrendszer az elmúlt években legalább ilyen csapásoknak volt kitéve. Nemzeti parkok, környezetvédelmi, vízügyi hatóságok szakmailag elismert vezetői repültek, hogy helyükre egyik napról a másikra fura szerzetek lépjenek. A leggyomorforgatóbb mindezek közül talán mégis az, ami a környezetvédelmi hatóságokat felügyelő Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőségnél történt. Gyors vezetőváltások, majd ideiglenes megbízatások után révbe ért a megfelelő kormány alatt a megfelelő ember a megfelelő feladatra, Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin személyében. A kormány által már tavaly tempósan ki is tüntetett áldoktorról, akinek szakirányú tapasztalata nincs, gyanús ügyei viszont annál inkább, már az atlatszo.hu illetve a hvg.hu is cikkezett."
Jávor cikke ezután egy levéllel folytatódik, amely rávilágít a hivatali rémálom mibenlétére.
"A napokban befújt a szél a postaládámba egy levelet, amiben a főfelügyelőség egyik munkatársa írta le a főigazgató asszony által meghonosított szervezeti és működési kultúrát, amit balkáninak nevezni illetlenség a Balkánnal szemben. Az alábbi képre klikkelve olvasható a teljes levél (adatvédelmi okokból az érintett cégek, illetve a szerző nevét kitakartam a dokumentumból)."
Az OKTVF egyik (volt?) vezető munkatársa által írt hosszú levélben szakmai és közigazgatási gyakorlat nélkül elnyert főigazgatói állásról, a hivatali visszaélés és a korrupció rutinszerűen ismétlődő eseteiről, a felügyelőségi dolgozók megalázásáról és megfélemlítéséről, a hatóság forrásainak magáncélra történő felhasználásáról, közeli hozzátartozók pozícióba emeléséről lehet mellbevágó részleteket olvasni.
"Hogy ijesztő dolgok zajlanak a zöldhatóságnál, az ezek után nem lehet kétséges. Természetesen mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, egy védje meg magát, és ha ártatlanul vádolt hótiszta köztisztviselő, akkor cáfolja ezeket az információkat. Járjunk a végére, hogy mindebből mi igaz. Ennek érdekében írásbeli kérdéssel fordultam Fazekas Sándorhoz, a zöldhatóságot felügyelő vidékfejlesztési miniszterhez, illetve adatkéréssel fordultam az OKTVF főigazgatójához. Kíváncsian várom a válaszokat a miniszter úrtól többek közt az olyan kérdésekre, hogy (a teljes kérdéslista a linken)
- Hogyan fordulhatott elő, hogy az országos zöldhatóság jelenlegi vezetője hosszú időn át irányíthatta jogi végzettség nélkül a főfelügyelőség jogi osztályát?
- Hogyan kerülhet valaki, közigazgatási gyakorlat és környezetvédelmi szakmai tapasztalat nélkül az OKTVF élére?
- Van-e tudomása a tárcának arról, hogy Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin a főfelügyelőség forrásait magáncélra (például a háztartásának kiadásaira) fordítja?
- Van-e tudomása a tárcának arról, hogy Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin a főfelügyelőség személyi állományát részben saját közeli hozzátartozóival, barátaival és üzletfeleivel töltötte föl?
Az adatkérés keretében pedig érdeklődve várom a következő információkat: az OKTVF-nél dolgozó főtisztviselők és vezetők neve, beosztása, szakmai önéletrajza (az adott pozícióra vonatkozó képesítési követelményekkel) a főosztályvezetői szinttől; az OKTVF által a kormányváltás óta lefolytatott közbeszerzések listája, (a beszerzés tárgya, összegek, feladatok, nyertesek); az OKTVF-fel szemben indított, folyamatban lévő perek listája; az OKTVF vezetők külföldi utazásainak listája, célja, költsége; az OKTVF vezetőjének azon hozzátartozóiról szóló lista, akik a Főfelügyelőségen, vagy a területi felügyelőségek valamelyikén dolgoznak" - zárul Jávor Benedek blogbejegyzése. | Belföld: Újabb áldoktor kapott állami főhivatalt | A kormányzati személyzeti politika legfrissebb vadhajtására hívja föl a figyelmet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért parlamenti képviselője. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ujabb_aldoktor_kapott_allami_fohivatalt-1377255 | 2013-04-02 22:50:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Skoda 2016 szeptemberében mutatta be első igazi divatterepjáróját, az akár 7 személyes kivitelben is elérhető Kodiaqot. A Volkswagen-konszern cseh márkájának jelenleg ez az egyetlen olyan modellje, melyre július 1-től igénybe lehet venni a nagycsaládosok által a 7 üléses új autókra igényelhető maximum 2,5 millió forintos állami támogatást.
A Skoda hazai képviselete ennek kapcsán most egy kifejezetten a nagycsaládosok számára szánt új felszereltségi csomagot jelentett be a Kodiaqhoz.
Ennek része értelemszerűen a 7 üléses kivitel, a proaktív utasvédelmi rendszer, a nemcsak hátul, hanem elöl is elérhető ISOFIX gyermekülés rögzítési pontok, a harmadik üléssor biztonsági öv kontrollja, a hátsó oldallégzsákok, az elektronikus gyerekzár, a hátsó ablakok napfényrolói, az első ajtókban lévő kis szemetes, illetve a tablettartó.
© Skoda
A nagycsaládos csomagban megtalálható extrafelszereltségek ajánlott fogyasztói ára 610 870 forint, amelyet most az akció keretében mindösszesen 6100 forintért kínál a Skoda. Az Ambition, illetve Style felszereltségű szintű Kodiaqokon az állami támogatásra jogosultak a Skoda szerint akár 3,71 millió forintot is spórolhatnak.
Az online konfigurátorban jelenleg a Kodiaq Active a legolcsóbb változat, mely 150 lóerős 1,5 literes benzinmotorral, illetve 6 fokozatú kéziváltóval 7,88 millió forintba kerül. A Kodiaq Ambition 8,62, a Kodiaq Style pedig 9,66 millió forintos alapárral rendelkezik.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete április utolsó hétvégéjén rendezi meg az úgynevezett 7 üléses hétvégét, melynek keretein belül tizenhárom autómárka 7 vagy többszemélyes modelljeit lehet testközelből megtekinteni. A rendezvényen a következő márkák lesznek jelen: Citroën, Dacia, Fiat, Ford, Honda, Kia, Nissan, Opel, Peugeot, Renault, Skoda, Toyota és Volkswagen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát. | Autó: Itt a nagycsaládos Skoda Kodiaq: 7 üléses állami támogatásra kihegyezve | A méretes cseh divatterepjáró kényelmi és biztonsági felszereltségei most 99 százalékos kedvezménnyel kaphatók. | [] | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20190423_itt_a_nagycsalados_skoda_kodiaq_7_uleses_allami_tamogatasra_kihegyezve | 2019-04-23 15:21:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Orbán Viktor miniszterelnök közösségi médiás felületeire az utóbbi időben ipari mennyiségben kerülnek ki a tartalmak: a 167 ezer követővel rendelkező Instagram-oldalán például csak a március 15-i nemzeti ünneppel kapcsolatban 9 bejegyzés született. A kormányfőről készült fotók, videók az 1,2 millió ember által követett Facebook-oldalára is kikerülnek, a beszédei, a vele készült interjúk pedig a saját, személyes logóval feldíszített miniszterelnok.hu oldalon olvashatók. Októberben indult el Orbán Viktor hivatalos Twitter-oldala, ahol jelenleg 134 ezer követője van a miniszterelnöknek. Itt angol nyelvű információk jelennek meg a kormányfő munkájáról és politikájáról, elsősorban a nemzetközi közvélemény tájékoztatására.
Ezt az elképesztő adatmennyiséget és közösségi médiás tartalmat nem lehet egyszerű koordinálni, ezért a miniszterelnok.hu adatkezelési tájékoztatójában megnéztük, ki segíti Orbán Viktort, hogy az üzenetei minél gyorsabban, minél több emberhez eljussanak.
Innen derül ki, hogy az adatkezelő hivatalosan a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal minisztériuma. Azt már pedig lapunk is megírta, hogy brutális összeget kap egy évre Habony Árpád exneje Rogán Antaléktól: a Triton Communications Kft.-vel 764 millió forint értékű szerződést kötöttek, amelynek tárgya "közösségimédia-megjelenésekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára".
A Triton Communications Kft. tulajdonosa Kaminski Fanny, akit Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelőjének tartanak, illetve Habony Árpád első felesége volt.
A miniszterelnok.hu adatkezelési tájékoztatója szerint az oldal adatfeldolgozója valóban a Triton Kft., az ő dolguk a weboldal fejlesztése, karbantartása és a tartalommenedzsment. A Miniszterelnöki Kabinetiroda viszont al-adatfeldolgozót is igénybe vesz: a We Talk Digital Kft. feladata az adatkezelő által biztosított tartalmak feltöltése a közösségi média oldalakra. Vagyis Rogán Antal minisztériuma ennek a cégnek küldi a kormányfőről szóló híreket, képeket, a cég pedig kiteheti a Facebookra és az Instagramra.
A cég eddig teljesen ismeretlen volt, nyilvános adatbázisok szerint eleve csak 2021 januárban alapították. Tulajdonosa Almás Gergő, 2021-ben 34,7 millió forintos forgalom mellett minimális nyereséggel zártak. Küldtünk kérdést a We Talk Digital Kft.-nek, hogy miért épp rájuk esett a Minisztertelnöki Kabinetiroda választása, de egyelőre nem válaszoltak. A cég székhelye a Tolna vármegyei Tamási, de a fővárosban is van irodájuk.
Digitális marketing szolgáltatásaink számos online marketing taktikához kapcsolódó tanácsadási és irányítási lehetőségeket tartalmaznak, ideértve a keresőmotor-optimalizálást (SEO), a kattintásonkénti fizetést (PPC), hirdetési kampánymenedzsmentet, online marketing stratégia alkotást, versenytárselemzést, social média marketinget, konverziós arány optimalizálást (CRO) és még sok egyéb területet
- szól a cég bemutatkozása.
Almás Gergő esetleg sokaknak ismerős lehet, hiszen 2012-ben a Megasztár 6. szériájában tűnt fel énekesként. Hivatalos Facebook-oldala szerint a Tamásiból érkezett Almás Gergő korábban sohasem foglalkozott az énekléssel, aztán egy karaoke bárban történt „fellépése” után barátai buzdítani kezdték, aminek köszönhetően a Megasztárba is jelentkezett.
A vállalkozása most gyorsan elég népszerű lett NER-körökben. Referenciáik között a miniszterelnök közösségi médiás oldalai nem szerepelnek, de Orbán Ráhel méregdrága bababoltja, az Odu Store Kft. és Tiborcz István szállodái (a turai kastélytól a tokaji Andrássy kúriáig) már szintén dolgoztak Almás Gergő cégével. A fideszes pártigazgató, Kubatov Gábor által elnökölt FTC és a Karmelita kolostort a miniszterelnök számára átépító Zoboki építésziroda is a 2021-ben alapított céget választotta. | Megasztáros énekes segít Rogán Antalnak milliókhoz eljuttatni Orbán Viktor üzeneteit | Egy tamási székhelyű kis cég feladata, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott tartalmakat feltöltse a közösségi média oldalakra. A kormányfő lánya és veje is éppen őket választotta. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/megasztaros-enekes-segit-rogan-antalnak-milliokhoz-eljuttatni-orban-viktor-uzeneteit.html | 2023-04-27 18:52:40 | true | null | null | mfor.hu |
Tizennégy igen és nulla nem szavazattaldöntött úgy nemrég aNemzeti Választási Bizottság, hogy a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. megsértette a választási törvényben foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet. Az ügyet kipattintó független kertvárosi képviselőjelölt azért kezdeményezett jogorvoslatot a városi lapokat kiadó, több százmillió forintnyi közpénzt felemésztő cég gyakorlata miatt, mert"előre deklaráltan kizárólag meghatározott jelölteknek biztosított bemutatkozási lehetőséget".
A Nemzeti Választási Bizottság pedig megállapította, hogy
a városi lap tudatosan és nem is titkoltan nem minden, a választáson induló jelölt részére biztosított azonos feltételeket.
A független, a városvezetéssel kritikus jelölt ugyanis hiába küldte a lapnak a programját többször is, azt nem közölték, helyette névtelen cikkekben segítették a közteresek malacos ügyében is emlegetett baloldali jobbikos, Fürj Csaba kampányát. Az NVB atörvénysértő városi vállalatot a további jogsértéstől eltiltotta, egyidejűleg kötelezte a propagandacéget arra, hogy még a vasárnapi választásig az erről szóló határozat rendelkező részét tegye közzé.
A DK-s és MSZP-s körökben népszerű Nimmerfroh Ferenc főszerkesztő és Póré László ügyvezető igazgató ugyanakkor az NVB határozatát nem hajtotta végre, hanem inkább a Kúriához fordult bírósági felülvizsgálati kérelemmel. Csakhogy az általuk felkért Bodnár Emese Ügyvédi Iroda annak követelménynek nem tudott megfelelni a Kúria szerint, hogy egy megfelelően hitelesített ügyvédi aláírással nyújtsa a beadványát.
A Kúria ezért még vizsgálni sem tudta érdemben a baloldaliak ellenkérelmét, azt kénytelen volt egyszerű formai hiba miatt elutasítani kedden. Ezzel együtt viszont a keddi kúriai jogerős döntés után három napon belül a városi online lapnak le kell hoznia a törvénysértésről szóló határozatot.
Érdekesség, hogy a baloldali propaganda - aminek az egyik mozgatója, kulcsembere lehet a rágalmazásért már jogerősen elítéltNyőgéri Lajosalpolgármester - gyakorlatilag örömünnepként éli meg, hogy Körömi Attila független jelölt a kertvárosi választáson kevés szavazatot kapott. Ehhez viszont nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy az önkormányzati propagandalap elfogultan baloldali jobbikos Fürj Csaba mellett folytatott kampányt. | Kúria: itt már hiába erőlködtek | A baloldali pécsi propagandacéget a választási törvénysértés miatt jogerősen is elkaszálták. Azt követően ugyanis, hogy a Nemzeti Választási Bizottságban a baloldali delegáltak által is elítélendőnek tartották a pécsi önkormányzat lapjainak eljárását, a Kúria is jóváhagyta a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-t érintő kötelezést. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/09/kuria-hatarozat-dontes-pecs | null | true | null | null | bama.hu |
Október 7-ig lehetett szavazni arról, hogy milyen projektek, elképzelések megvalósítására fordítson a Fővárosi Önkormányzat egymilliárd forintot aközösségi költségvetéskeretein belül. A kiírás szerint minden Budapesten élő, itt dolgozó vagy itt tanuló, 14. életévét betöltött magánszemély szavazhat.
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a fővárosi lakosság létszámához képest kevesen nyújtottak be javaslatokat, ami azért sem meglepő, mert többnyire Karácsony Gergely főpolgármester programjának elemeit tükrözték vissza, és főleg a baráti civilek javaslatai nyertek.
Például apollerekkel védett kerékpársávokkivitelezését egyenesen a közösségi költségvetés terhére fogták, miközben ez Karácsony preferált intézkedése volt. Többen kifogásolták, kormánypárti és ellenzéki politikusok is egyaránt, hogy a közösségi költségvetésnek valódi ötletekről kellene szólnia, nem pedig a városüzemeltetés, az önkormányzat városfejlesztési feladatát átvenni. Azötletbörzénpéldául a közvécék ügye inkább tartozik a városüzemeltetésre, továbbá ilyen a gyalogos-átkelőhelyek kialakításánek ügye is. Nem véletlen, hogy kevesen érdeklődnek az ötletbörze iránt.
Megjegyzendő: az ötletbörze reklámozásában a főváros nem válogatott az eszközökben. A metrók reklámfelületei, az állomások üvegborítása, mi több, a BKK utastájékoztatásra használt hangosbemondói is a közösségi költségvetés reklámját harsogták. Míg a marketing működik, a megvalósítás döcög.
Korábban beszámoltunk arról is, hogy két, úgynevezettpéldamutató közvécérecsaknem három évet kellett várniuk a budapestieknek. Ezt az ötletet még 2020-ban adták be a pályázatra. A 2021-es kiírásnál tizennyolc ötletből négynél, a tavalyiak esetében esetében mindegyiknél az a felirat szerepel, hogy "szavazáson nyert, megvalósítás alatt áll".
A megvalósult projektek között a Rákóczi úti zebra, a közvécék és a védett kerékpársávok mellett még olyanok vannak, mint a kerékpártámaszok létesítése városszerte, ivókutak és fásítások. Ezek olyan ötletek, amelyeket közösségi költségvetés nélkül is megvalósíthatott volna a főváros.
A kakukktojás a közösségi "szereld magad" műhely, azaz a Repair Cafe. Itt az ötlet beküldője az ötlet megvalósítója is egyben, mindamellett, hogy ötvenmillió forintot biztosított számára a főváros, a Józsefváros Önkormányzat pedig jócskán áron alul biztosította a kerület egyik legjobb üzlethelyiségét erre a célra.
Ez egy olyan civil aktivista projektje, aki a baloldal tüntetésein, felvonulásain vesz részt, és olyan ügyeket karol fel, mint az LMBTQ vagy a hajléktalanság kérdése.
Megemlítendő, hogy az első ötletbörzén még nem lehetett a beküldő és megvalósító ugyanazon személy. Így az "Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek" nyertes projekt felújítási munkáit és koordinálási feladatait nem tudta elvégezni Jámbor András országgyűlési képviselő élettársának a szervezete, az Utcáról Lakásba Egyesület, mert az ötlet tőlük származik, ami "meglepő" módon ötvenmillió forintot nyert az első ötletbörzén. A főváros később fellazította a szabályokat, a továbbiakban elhárult az akadálya annak, hogy abaráti civileksaját ötleteikre szavazzanak meg pénzt közösségi költségvetés terhére. | Marketingben erős a fővárosi ötletbörze, miközben csúsznak a projektek | Lezárult a 2024-es közösségi költségvetés szavazása a fővárosban, az eredményhirdetés pénteken várható. Addigra Karácsony Gergely főpolgármester stábja kimazsolázza a nekik tetsző javaslatokat. Az eddigi tapasztalatok szerint azok a projektek voltak népszerűek a fővárosi döntéshozók körébe, amelyek a főpolgármester ízlését tükrözték vissza. Csakhogy az eredeti kiírás szerint az ötletbörzének a budapestiek kívánságairól, elképzeléseiről kellene szólnia. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/marketingben-eros-a-fovarosi-otletborze-mikozben-csusznak-a-projektek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jól jellemzi a magyar igazságszolgáltatás állapotát, hogy egy olyan nagy súlyú ügyben, amelyet a legnagyobb magyarországi csalásként is emlegetnek, nem sikerült megfelelő szakértőt találni az ügy szálainak kibogozására – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Quaestor-károsultak képviselője azt követően, hogy a Fővárosi Törvényszék kizárta a bizonyítékok közül a Quaestor-ügyben készült szakértői véleményt. – Felvetődik a kérdés, kinek kellett volna utánanéznie, hogy nem áll-e fenn összeférhetetlenség a szakértői anyag készítőjével szemben. Nagyon úgy tűnik, minden a vádlottak védőinek szája íze szerint alakul, hiszen a több ezer oldalas szakértői jelentés kizárásával hónapokkal lesz hosszabb a per, s a védelemnek bőven lesz ideje részletesen kidolgoznia a védelmi stratégiát – tette hozzá Kálmán-Pikó István.
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy magát a kártalanítási folyamatot döntően nem befolyásolja a szakértői anyag kizárása, legfeljebb a büntetőügy húzódik el. – De nem ez az egyetlen furcsaság a Quaestor-ügy felgöngyölítése körül. Elgondolkodtató, hogy a Quaestor Hrurira és a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó (QPT) hitelezői gyűlését ugyanaz az ügyvéd vezette. Amikor erre felhívtuk a figyelmét, akkor azzal mentegetőzött, hogy ő csak a gyűlés technikai levezetéséért felelős, az ügy részleteit nem ismeri. Ennek ellenére olyan információkkal volt tisztában, amelyek csak azok fejében lehetnek meg, akik részletesen elemezték a történteket. Különösen annak fényében furcsa ez a magyarázat, hogy a Hrurira hitelezői gyűlésén arról panaszkodott, egyetlen hatóság és szervezet – köztük az a QPT, amelynek hitelezői gyűlését ő maga vezette le – sem reagált az ügy részleteit firtató információkérő levelére. Az is kérdőjeleket vet föl, hogy a két Quaestor-cég egymástól független felszámolója – amelyek közül az egyik még csak nem is fővárosi cég – a több ezer budapesti ügyvéd közül vajon miért ugyanazt az ügyvédet kérte fel a hitelezői gyűlések levezetésére – emelte ki Kálmán-Pikó István.
Azt is különösnek találja a károsult, hogy a Fővárosi Ítélőtábla megjegyzése szerint a személyi összeférhetetlenség ellenére az együttes szakvélemény alapvetően még felhasználható, igaz, a Fővárosi Törvényszék így is kizárta azt a bizonyítékok közül. – Azzal, hogy a bíróság döntése értelmében nem használható fel a szakértői jelentés, az egyik legfontosabb bizonyíték esett ki, hiszen jórészt erre épített a vád. Kérdés, milyen muníciót ad a védelemnek az a tény, hogy a koronatanú benne volt a Quaestornál folyó dolgokban. Úgy látom, jó az esély arra, hogy erre hivatkozva ízekre fogják szedni a tanúvallomást – fejtegette Kálmán-Pikó István.
Az ügy előzménye, hogy a tavaly decemberi Quaestor-tárgyaláson kiderült: a csaknem 50 kötet terjedelmű szakértői jelentés egyik készítője 2011 decembere óta kapcsolatban áll azzal a Kvantál Zrt.-vel, amely a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója. Ezért a Fővárosi Törvényszék a nyomozás során kirendelt, az igazságügyi szakvélemény elkészítésében társszakértőként részt vevő adó-, járulék- és könyvszakértőt kizárta az eljárásból. Ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla is helybenhagyta január 24-én. Ezt követően az elsőfokú bíróság a február 14-i tárgyaláson kizárta a szóban forgó szakvéleményt a bizonyítékok közül. | Quaestor-botrány: Érvénytelen a szakvélemény | Gyanús szálakat sejt a Quaestor-botrány körüli bonyodalmakban az egyik károsult. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/02/quaestor-botrany-ervenytelen-a-szakvelemeny | 2017-02-16 14:20:39 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Európa két vezető központi bankja várhatóan mérsékelni fogja az irányadó kamatokat a mai kamatdöntő tanácskozásain. Mivel azonban a kamatszint tobábbi leszállítására korlátozottak a lehetőségek, az Európai Központi Bank és a Bank of England is a pénzpiaci likviditás bővítésével igyekszik lendületet adni a gazdaságokban. A szakértők arra számítanak, hogy mind az EKB, mind pedig a BoE 0,5 százalékponttal a rekord alacsony szintet jelentő 1,5, illetve 0,5 százalékra viszi le az irányadó kamatot. | Rekordra csökkenhet a font- és az eurókamat | Rekordra csökkenhet a font- és az eurókamat | [
"válság2009",
"ekb",
"bank of",
"england",
"kamat",
"gazdaság",
"hitelvalsag"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/blog/2009/03/05/rekordra_csokkenhet_a_font-_es_az_eurokamat | 2009-03-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az áprilisi 5,3 százalék után az előzetes várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékra nőtt a kínai infláció májusban. Utoljára 2008 júliusában volt ennél magasabb - 6,3 százalékos - a pénzromlás üteme - közölte a kínai statisztikai hivatal kedden. A Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint júniusban bázishatások miatt 6 százalék fölé ugorhat az infláció, hiszen egy évvel ezelőtt jelentősen csökkent a zöldségek ára. A szakemberek ugyanakkor arra számítanak, hogy az év végére 4-5 százalék környékére csökken majd a pénzromlás üteme.
Szintén kedden jelentették be a kínai hatóságok, hogy az ipari termelés 13,3 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest. Ez ugyan elmarad az áprilisi 13,4 százalékos bővüléstől, azonban az elemzők ennél gyorsabb ütemű lassulásra számítottak, a konszenzus 13,2 százalékos növekedést mutatott. A kiskereskedelmi forgalom 16,9 százalékkal nőtt év/év alapon májusban az áprilisi 17,1 százalék és a márciusi 17,4 százalék után.
A Merrill elemzői szerint a csökkenő kiskereskedelmi forgalom elsősorban az autóeladások visszaesésének köszönhető, melyek 3,9 százalékkal csökkentek májusban az egy évvel korábbihoz képest.
mfor.hu | Hároméves csúcson a kínai infláció | 5,5 százalékra emelkedett az infláció májusban Kínában, ez 2008 júliusa óta a legmagasabb érték. Ez első ránézésre a további kamatemelés irányába hat, azonban az pozitív, hogy a befektetők és az elemzők erre az értékre számítottak. Eközben az ipari termelés a vártnál kevésbé lassult, ami a kínai növekedési kilátásokat javította. | [
"Befektetés",
"Kína"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/Haromeves_csucson_a_kinai_inflacio.html | 2011-06-14 06:55:41+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Információink szerint az elmúlt héten vezetőváltás hajtottak végre a Dunavecsén működő Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban (EGYMI) élén: hétfőtől már nem L. M. az iskola igazgatója, akivel kapcsolatban július óta nyomoz a kecskeméti rendőrség több gyerek sérelmére elkövetett bántalmazás miatt.
Úgy tudjuk, a múlt héten nevelőtestületi ülésen jelentették be L. M. távozását, aki éppen egy hónappal ezelőtt vehette át megbízólevelét a Belügyminisztériumtól, hogy 2029-ig tovább vezethesse az értelmileg akadályozott gyerekeket nevelő iskolát. Az igazgató kinevezését augusztus közepén további öt évre támogatta az intézményt felügyelő kiskőrösi tankerület is, függetlenül a júliusban indult nyomozástól.
Tíz nappal ezelőtt az iskolát felügyelő Kiskőrösi Tankerületi Központnak még szilárd volt a bizalma az iskola újraválasztott vezetője iránt, nem készültek sem felfüggeszteni, sem elbocsátani, sem belső vizsgálatot indítani. "Az ügyben rendőrségi eljárás van folyamatban, úgy tudjuk, hogy az ügyben bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személy nincs. Amennyiben ez megtörténik, a Tankerületi Központ a hatályos jogszabályok alapján fog eljárni és megteszi a szükséges intézkedéseket" - válaszolták akkor kérdéseinkre. A tankerület most ismételt megkeresésünkre viszont megerősítette az igazgató menesztéséről szóló információnkat, ami azt jelzi, nem várták meg, hogy meggyanúsítsák.
"L. M. intézményvezetői megbízása visszavonásra került.
Bővebb tájékoztatást, vagy nyilatkozatot - tekintettel a személyes adatok kezelésének jogszabályi előírásaira - a tankerületi központnak nem áll módjában nyújtani."
Mint egy hónappal ezelőtt megírtuk, az iskola igazgatójával szemben a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársa, az egyik bántalmazott gyermek gyámja tett feljelentést. A kunszentmiklósi rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetés gyanújával rendelt el nyomozást, amit a kecskeméti rendőrkapitányság hatáskörébe utaltak. A bűncselekmény gyanúja kiskorú veszélyeztetéséről átminősült közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettére.
A fizikai és lelki bántalmazásokat értelmileg akadályozott 7-16 éves gyermekek ellen követték el, amiről egymástól független vallomásokból értesültek a rendőrök. A rendőrségi meghallgatások során pedagógusok, a gyerekek szülei, nevelőszülői, gyámjai és az érintett gyerekek számoltak be sorozatosan alkalmazott fizikai erőszakról. A tanúk valamennyien az intézmény vezetőjét nevezték meg elkövetőként. Úgy tudjuk, van olyan bántalmazott gyermek, aki az elszenvedett erőszak miatt nem mert az iskolába indulni tanévkezdéskor. Információink szerint az elmúlt hetekben háromról nyolcra növekedett a bántalmazást szenvedett gyerekek száma, és várhatóan újabb sértettek is vallomást fognak tenni.
L. M. nem csak az iskolában viselt vezető tisztséget, a Nemzeti Pedagógus Kar Bács-Kiskun megyei területi etikai bizottságának tagjaként is tevékenykedett. Megkérdeztük a kar országos etikai bizottságának elnökét, terveznek-e vizsgálatot tartani, felfüggeszteni L. M. tagságát tekintettel a nyomozásra, de nem válaszoltak kérdéseinkre. A Fidesz-kormány által létrehozott, a köznevelésben dolgozók számára kötelező tagságú pedagógus kamara honlapjáról azonban lehet következtetni a válaszra: megkeresésünk után pár nappal L. M.-et törölték a Bács-Kiskun megyei etikai bizottságból. Ezek a testületek minden megyében három főből állnak, kivéve itt, ahol L. M. levételével két főre csökkent.
Telefonon értük el Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, aki a Narancstól értesült a folyamatban lévő nyomozásról és előzményeiről - megdöbbentették a hallottak. Elfogadhatatlannak, embertelenül durva, az ötvenes éveket idéző módszernek minősítette a történteket, amiket súlyosbít, hogy értelmileg sérült, kiszolgáltatott gyerekek ellen követették el. Mivel az elmúlt tíz év során ilyenre nem akadt példa, interjúnk időpontjában nem tudta felidézni, milyen retorziókat alkalmaznak, de abban biztos volt, hogy felfüggesztették az igazgató bizottsági tagságát.
L. M. a dunavecsei katolikusokok megbecsült tagjaként is dolgozott. A helyi plébánosnak, a melegbotrányai miatt a papi szolgálatából elbocsátott, a sajtóban NER-sztárpapnak aposztrofált Bese Gergőnek köszönhetően lett az egyházközösség képviselőtestületének világi elnöke. Az előző dunavecsei plébános összetűzésbe került L. M.-mel és leváltotta korábbi világi elnöki pozíciójából, ám miután néhány éve a katolikus egyház Besét delegálta a településre, az iskolaigazgató ismét visszakerült a világi elnöki pozícióba.
L. M. e tisztsége révén foglalkozik az egyházközösség ügyeivel, egyik feladata a dunavecsei katolikus bál megszervezése. Az idei katolikus bálra az iskolától néhány méterre található művelődési házban került sor. Az ünnepi eseményre a 2016-os bálon készült fotóval invitálta a résztvevőket közösségi oldalán, amikor a gyülekezet férfitagjai női balerinák viseletét imitálva rózsaszín tütüszoknyácskákban adták elő balettprodukciójukat "Vadhattyúk" csoportként definiálva magukat. Megkérdeztük a Kalocsa-Kecskeméti Katolikus Egyházmegyét, L. M. világi elnöki tisztségének megtartásáról. Azt a választ kaptuk, már kinevezték az új dunavecsei plébánost, az ő hatáskörébe tartozik a döntés. Bábel Balázs érsek türelmet kért, hogy a plébános tájékozódhasson az ügyben.
Megkérdeztük L. M.-et a nyomozásról, illetve arról, megfelelő pedagógiai módszernek tartja-e a fizikai bántalmazást, a gyerekek ütlegelését, falhoz szorítását, térdepeltetését. Az intézményvezető rövid válaszában azt közölte, nyilatkozattételre nem rendelkezik fenntartói engedéllyel, bosszúhadjárat részének tekinti az ügyet: "Az ellenem folyó eljárás egy jelenleg is nálunk dolgozó kollégám bosszúhadjáratának az eredménye."
A tanúk beszámolói szerint a bántalmazásokra nemcsak az előző tanévben került sor, hanem korábban is. Mint megírtuk, az iskola egyik korábban végzett 17 éves diákja is tett feljelentést, szintén fizikai, lelki bántalmazásról számolt be. Állítása szerint az intézményvezetőtől több alkalommal - egyszer az osztálytársai szeme láttára - szenvedte el ezeket.
Úgy értesültünk, az iskola udvarán a diákok tapssal fogadták az igazgató bejelentését távozásáról. Az egyébként gyógypedagógus végzettségű intézményvezető tanárként sem folytatja pályafutását a dunavecsei EGYMI-ben. | Menesztették a dunavecsei iskola többszörös gyerekbántalmazásban érintett igazgatóját | Hétfőtől nem L. M. vezeti az értelmileg akadályozott gyerekekkel foglalkozó dunavecsei EGYMI-t – tudta meg a Magyar Narancs. Információnkat megerősítette a kiskőrösi tankerület, amely eddig a rendőrségi nyomozás ellenére is támogatta az intézményvezető megbízásának meghosszabbítását. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/bun/menesztettek-a-dunavecsei-iskola-tobbszoros-gyerekbantalmazasban-erintett-igazgatojat-271042 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Meglehetősen unortodox felmérés született: ki mennyire ismeri a hatalomhoz közel álló, a politikusokhoz dörgölőző vállalkozókat. A Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet nyolc oligarcha ismertségét és népszerűségét vizsgálta meg.
A kutatás eredménye alapján elmondható, hogy a megkérdezettek meglehetősen jól ismerik a nem választott háttérembereket is. A legismertebb Andy Vajna és Simicska Lajos - őket tízből kilenc válaszadó ismeri.
Kevéssé ismertnek számít Nyerges Zsolt, és Garancsi István - őket a megkérdezettek némileg kevesebb mint fele ismeri. Nyerges esetében ezt az átlagosnál is visszahúzódóbb életmódja magyarázza, Garancsi esetében pedig az, hogy még csak nem régóta van ebben a szerepben. Hasonlóan új "játékos" még Tiborcz István is, azonban őt a bulvárszereplései már most az ismertségi középliga aljára repítették.
A középmezőnyben található még, az átlagos befutott politikusok 60-70%-os ismertségével Habony Árpád, Mészáros Lőrinc, és Széles Gábor. Utóbbi viszont a felsorolt nevek közül a legnépszerűbbnek számít, nem úgy Habony Áprád, Mészáros Lőrinc, és Andy Vajna. | Gazdaság: Simicskát és Andy Vajnát mindenki ismeri | Felmérés készült arról, ki mennyire ismeri a kormányhoz közelálló oligarchákat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20150815_Simicskat_es_Andy_vajnat_mindenki_ismeri | 2015-08-15 21:56:00 | true | null | null | HVG |
Közleményükben emlékeztettek arra, hogy a TASZ mellett a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Transparency International (TI) Magyarország, továbbá három internetes portál, az Átlátszó, az Index és az Origo úgy döntött, "az állami vagyon átláthatóságát ennyire súlyosan érintő tender kapcsán indokolt közösen fellépniük".
A dokumentumban felidézték, hogy az április 29-én beadott adatigénylésekben az elbírálási szempontokra, a vesztes és győztes indulókra és pályázatokra, az üzleti tervekre és az elbírálókra voltak kíváncsiak. A TASZ szerint a tender körül kialakult helyzetet tovább súlyosbítja az információszabadsági törvény tervezett módosítása, mely jelentősen csökkenti a szóban forgó adatok nyilvánosságra kerülésének esélyét. Ez a módosítás a trafiktenderen túl általánosságban is súlyos korlátozását jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjognak - tették hozzá.
Az MTI április végén számolt be arról, hogy a TI Magyarország tájékoztatása alapján több szervezet, valamint hírportál is közérdekű adatigényléssel kérte a trafikpályázatok adatainak nyilvánosságra hozatalát. Akkori közleményük szerint négy portál, az Átlátszó, a HVG hetilap hírportálja, az Index és az Origo, valamint a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a TASZ az adatokat egyszerre kérte a nemzeti fejlesztési minisztertől és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től. | Belföld: Trafikbotrány: pert indítanak a civilek | Hat szervezet közérdekű adatok kiadása iránti pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafikpályázatok nyilvánossága érdekében - közölte a szervezetek jogi képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kedden az MTI-vel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/trafikbotrany__pert_inditanak_a_civilek-1390939 | 2013-06-04 22:22:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Szabadság-emlékmű valamennyi magyaré. Nem lehet kirekesztő, nem lehet olyan szimbólum rajta, ami megváltoztatja a Szabadság-emlékműnek az eredeti jelentését.
- ezekkel a szavakkal mondott véleményt a Szabadság-szobor talapzatára tervezett keresztről a XI. kerület DK-s vezetője, László Imre.
Ezek után a polgármester büszkén elmondta, hogy az ügyben egy konzultációt kezdeményeztek, amelyen alig hétezer ember vett részt, a válaszadók többsége pedig nem támogatja a kereszt felállítását a Citadellán. László Imre azonban azt elfelejtette elmondani, hogy 97 ezer kerületi választópolgár válaszra se méltatta az újbudai önkormányzat hangulatkeltő konzultációját.
László Imre polgármester az elmúlt években számtalanszor verte ki a biztosítékot kijelentéseivel. Amint arról a Magyar Nemzet is beszámolt: László Imre polgármester korábban Hitlert méltatta egy önkormányzati ülésen. A politikus még 2020-ban úgy fogalmazott:
Harminchatban vagy harminchétben a Time magazin Hitlert az év emberének választotta. Megérdemelte? Meg. Mert az a munkája, amit addig kifejtett, az gyakorlatilag Németország felemelkedését hozta
Az ülésen, amelyen László Imre szavai elhangzottak, a vita arról szólt, hogy legyen-e a XI. kerületben Nelson Mandela park. Azonban a gyurcsányista politikusnak Nelson Mandela felismerésével is meggyűlt a baja. Szintén 2020-ban Josef Mengele náci háborús bűnössel keverte össze a faji megkülönböztetés ellen küzdő Nelson Mandelát. A polgármester akkor a Heti TV reggeli műsorában magyarázkodott a Hitlert méltató kijelentése miatt.
Újbuda vezetője a televíziós műsorban úgy indokolta a Hitler munkásságának méltatását, hogy azt mondta: a diktátorról elhangzott mondatai éppen azon a vitán hangoztak el, amikor arról döntöttek, hogy elnevezzenek-e utcát Josef Mengele német SS-tisztről, az auschwitzi haláltábor orvosáról. A műsorvezető visszakérdezésére a Gyurcsány-párti politikus azt mondta: nem Mengelére, hanem Nelson Mandelára gondolt. László Imre ezek után pedig még azt is kiemelte, hogy véleménye szerint a két név nagyon hasonlít egymásra.
Ezek után László Imre jóideig kerülte a véleménynyilvánítást politikai ügyekben, egészen mostanáig. | Kirekesztőnek tartja a keresztet a korábban Hitlert méltató DK-s polgármester | Az elmúlt időszakban parázs vita alakult ki a közéletben a Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt ügyében. A témában most László Imre, Újbuda DK-s polgármestere is megszólalt, aki egy videóban kirekesztőnek nevezte a keresztet és a felállítása ellen ágált. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/kirekesztonek-tartja-a-keresztet-a-korabban-hitlert-meltato-dk-s-polgarmester | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Azért támadott gázspray-vel, mert nem tetszett a szám, amit játszott.
Mint megírtuk, elfogták a 2-es metróban gázsray-t fújó férfit, akit a térfigyelő kamerák felvételei alapján azonosítottak. Kiderült a metrós támadó egy sértett hegedűs – írja a Blikk.
A Keleti pályaudvaron régóta jól ismerik, évek óta ott játszik. Egy boltos a lapnak azt mondta, a zenével kezdődött minden.
Elkezdett egy nagyon szomorú, már-már temetési hangulatot idéző nótát húzni. Szokatlan volt, mert inkább ismertebb filmzenéket lehetett tőle hallani. Ez nem tetszett egy asszonynak, aki oda is lépett hozzá, majd vagy félórán át üvöltöztek egymással. Kicsivel később még két férfi csatlakozott a nőhöz. Egyikük aztán megindult a metró felé, a zenész pedig követte, úgy folytatták a vitát.
Az utcazenész vitapartnere még elérte a szerelvényt, a hegedűs pedig mielőtt zárultak az ajtók, az utolsó pillanatban még gyorsan utánafújt. Többen rosszul lettek, egy időre le is állt a kettes metró.
V. N. Róbertet másnap hajnalban kapták el a rendőrök, gyanúsítottként kihallgatták, szabadlábon védekezhet.
Kiemelt kép: Olvasónk, Márk | Sértett utcazenész miatt állt a 2-es metró | Azért támadott gázspray-vel, mert nem tetszett a szám, amit játszott. | [
"2-es metró",
"gázspray",
"utcazenész",
"bűnügy"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2018/11/27/sertett-utcazenesz-miatt-allt-a-2-es-metro | 2018-11-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt követően fordult az ügyészséghez, hogy a Jobbik nem adta át a tőlük kért, a gazdálkodási adataik ellenőrzéshez szükséges iratokat. Pénteken Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte az MTI-vel, hogy nyomozást rendeltek el az ügyben.
A szóvivő tájékoztatása szerint az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte, és „számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt” pénteken nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
A kerületi ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a nyomozás lefolytatásával, amelynek határideje december 6., de indokolt esetben a határidő meghosszabbítható. | Nyomozást rendelt el az ügyészség a Jobbik ellen | Az ÁSZ jelzését az ügyészség feljelentésként értékelte, és nyomozást rendelt el a párt ellen. | null | 1 | https://444.hu/2017/10/06/nyomozast-rendelt-el-az-ugyeszseg-a-jobbik-ellen | 2017-10-06 11:34:00 | true | null | null | 444 |
Macedónia első tőzsdése, pénzügyminiszterként a macedón telekomcég privatizátora:36 évesen már miniszterelnök volt. A macedón dicsőséget tízéves uralma alatt szobrokba és diadalívbe, emlékművekbe és grandiózus épületekbe faragtatta, de egy lehallgatási ügybe belebukott. Hazájában ellene több büntetőeljárás folyik jelenleg is, azon kívül, hogy egy drága páncélozott Mercedes beszerzése miatt két évre már elítélték. A Magyarországra menekült politikus családjának története egyben a Balkán történetét is illusztrálja. Nem Gruevszki a famíliából az első, akinek menekülnie kellett a szülőföldjéről. Akár az apja is kerülhetett volna Magyarországra, ő alighanem "görög" menekült lett volna.
Macedóniában idén felpörögtek az igazságszolgáltatás évek óta lassan őrlő malmai: egyrészt elítélték a 2015-ös tiltakozások nyomán 2016 januárjában megbuktatott miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit egy régóta húzódó ügyben, egy 580 ezer euróba kerülő Mercedes beszerzése kapcsán. Fő ellenfelét, a jelenlegi miniszterelnököt, Zoran Zaevet pedig felmentették egy másik zavaros telekeladási ügyben, amelyet még épp Gruevszki kormányfősége idején indítottak ellene. Zaevet azzal vádolták, hogy egy vállalkozótól polgármesterként 160 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el, ám a bíróság idén, amikor Zaev már miniszterelnök volt, felmentette a politikust.
Mindkét ügyet az érintettek természetesen az ellenük folytatott politikai manipulációkkal magyarázták, attól függően, hogy ki volt kormányon közülük, és ki volt ellenzékben. Gruevszkit közben jogerősen is elítélték amiatt, hogy a páncélozott Mercedes titkos beszerzésekor illegálisan próbálta befolyásolni a belügyminisztert, Gordana Jankuloszkát. Jankuloszka ellen egyébként elkülönített pert zajlott eddig, terhessége miatt. Jankuloszka állítólag Gruevszki utasítására maga is kiadott – a vádak szerint – törvénytelen rendelkezéseket a köznyelvben csak Tank néven emlegetett ügyben, így a minisztérium főhivatalnoka, Gjoko Popovszki intézte a Mercedes illegális beszerzését. Májusban Popovszkit már elítélték egy 2008-as közbeszerzés miatt, amelyben háromszáz rendőrségi gépkocsit vásároltak, a hírek szerint erősen túlárazva, és ezzel 450 ezer eurós kárt okozva a költségvetésnek.
Gruevszkit pedig kétéves börtönre ítélték végül, de mint ismert, büntetésének letöltését november 9-én nem kezdte meg hazájában, hanem hamarosan Magyarországon tűnt fel, és kért menedékjogot, miután megjelent hazánk tiranai nagykövetségén.
Gruevszki politikai karrierje előtt erősen kötődött a gazdasági élethez: Macedónia egyik első tőzsdése volt, állítólag az ő cége kötötte a szkopjei tőzsdén az első ügyletet. Így a volt miniszterelnököt mindig is kapcsolatba hozták különböző gazdasági ügyekkel.
A Mercedes-beszerzés is csak egy a Gruevszkit érintő számos ügy közül. A legismertebb botránya a volt kormányfőnek mintegy húszezer ember illegális lehallgatása volt. Emiatt országos tiltakozás kezdődött 2015-en a balkáni országban, és az ellenzéket vezető Zaev ekkor állt elő számos dokumentummal, amelyek nemcsak az illegális lehallgatásokról szóltak, hanem számos más ügyről is.
A sokféle vád közül a lehallgatások ügye azért is volt érdekes, mert egykori pénzügyminiszterként igen jól ismerheti a macedón telefontársaságokat Gruevszki. Kormánytagként 2001-ben felügyelte azt a folyamatot, amelynek végeredményeként a Deutsche Telekom érdekeltségébe tartozó Matáv, illetve Magyar Telekom megszerezte a macedón MakTel telefontársaságot. (A MakTelt a lehallgatási botránnyal hivatalos információk szerint nem hozták kapcsolatba.) Ettől a privatizációs időszaktól fogva, azaz 2001-től kezdve nem kizárt, hogy elmélyültek Gruevszki magyarországi kapcsolatai.
Gruevszki egyébként 2006-ban, 36 évesen került hatalomra. Egyfajta balkáni Sebastian Kurz volt: az osztrák kancellárhoz hasonlóan fiatalon állt a kormány élére. Nem véletlen, hogy tíz évig megannyi botrány ellenére megtartotta pozícióját: hatalomra kerülésekor 36 százalékos volt a munkanélküliség. Kormánya adóreformot hajtott végre, egyre több külföldi befektetést vonzott az ország, és a munkanélküliség így 28 százalékra csökkent, ami Magyarországhoz viszonyítva még mindig borzasztóan hangzik, de a kétmilliós, az EU-tól és a NATO-tól elzárt délszláv államban kedvező folyamatot tükrözött. Igaz, 2015 óta tovább csökkent a munkanélküliség, és Zaev kormányzása óta most már 21 százalék körül alakul a mutató.
Ami Gruevszki kormányzásának propagandakiadásait illeti, a macedón gazdaság erejéhez képest csillagászati összeget költöttek olyan akciókra, amelyeknek a Harmadik gyermek, illetve Abortuszmegelőzés vagy a Fedezd fel Macedóniát! nevet viselték. Az ellenzéki szociáldemokratákkal, azaz Zaevékkal vívott sokéves küzdelmében bevetette a sorosozást is: Macedóniáról közismert, hogy ott alakult az első Stop Soros-szervezet is, mivel Gruevszki ellenfeleit azzal támadta, hogy Soros György támogatását élvezik. Végül a Soros-ellenes kampány sem mentette meg a bukástól sem Gruevszkit, sem pedig pártját.
Mégis, mit kavar Soros György a szomszédban? Dzsordzsi bácsi keze mindenben benne van. De mit csinál Macedóniában? Mindenről lerántjuk a leplet.
Gruevszki ideológiailag a neokonzervatív irányzatot követi – ez a gazdaságban kétségtelen eredményeket hozott. Ugyanakkor
az USA terrorellenes háborúját támogató, "atlantista" politikusból fokozatosan állt át "keleti irányba". Mostani menekülése előtt határozottan oroszbarát politikusnak számított már, anélkül, hogy gazdasági neokonzervativizmusán különösebben változtatott volna.
Miközben a Nyugat egyre inkább korrupcióval, nepotizmussal vádolta Gruevszki kormányát, Oroszországtól ilyen támadásokat nem kellett eltűrnie a balkáni vezetőnek.
Gruevszki és pártja, a VMRO-DPMNE időközben a Fidesszel is szoros politikai kapcsolatba került. A Stop Soros-jelszó is jelzi a közös propaganda erősségét. Orbán Viktor idén videoüzenetben is támogatta Gruevszki macedón pártját, amely Zaev kormánya ellen tüntetett. A tüntetők az ország nevének megváltoztatása ellen tiltakoztak. Ha ugyanis a népszavazás érvényes lett volna erről a kérdésről, könnyebben megváltoztatták volna az ország elnevezését Észak-Macedóniára. Ezzel elhárult volna a görögök vétója Macedónia Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozása elől. A népszavazás végül nem lett érvényes, de a parlamentben Zaev biztosította azt, hogy a névváltozás megkapja a szükséges támogatást.
A Macedónia névváltoztatása elleni kampányban – amely csak részben volt azonban sikeres, mert a szavazók többsége támogatta az Észak-Macedóniára való átkeresztelést – erős orosz befolyás is kimutatható volt – erről ezen a héten éppen Budapesten tanácskoztak Balkán-szakértők a Politikatörténeti Intézet és az MTA BTK Történettudományi Intézetének szervezésében.
A tanácskozáson elhangzott: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ugyan nem túlzottan fontos a Balkán, de azt igyekezett megmutatni a Nyugatnak Macedóniában is, hogy tud károkat okozni a NATO-nak és az EU-nak, amikor a csatlakozási folyamat folytatásáról van szó. Érdekes, hogy ebben a folyamatban a magyar kormány – mint egy NATO-tagállam kabinetje – a NATO-ellenes Gruevszki-párt tiltakozását támogatta.
Putyin és Orbán barátai legyőzték Európát Macedóniában De a balkáni ország uniós integrációja így sem irreális terv.
Az utóbbi napokban két volt magas rangú politikust is letartóztattak Macedóniában, akiket Gruevszkivel együtt más hivatali visszaélésekkel vádolnak. Szerdán vették őrizetbe Mile Janakieszki volt közlekedési minisztert és Kiril Bozsinovszki korábbi kormány-főtitkárt. Mindketten korábban Gruevszki kabinetjeiben töltöttek be fontos pozíciókat. A volt kormányfő szökése után a hatóságok ugyanis tartanak attól, hogy más politikusok is elmenekülnek az igazságszolgáltatás elől.
Éppen pénteki hír az is, hogy
Gruevszki elítélése, illetve menekülése előtt állítólag megszabadult minden ingó és ingatlan vagyonától és lenullázta bankszámláját is.
Erről a Dnes.bg bolgár lap számolt be macedón forrásokra hivatkozva.
Gruevszki menekülésében az is érdekes, hogy bár kevesen tudják, a Magyarországon élő görögök jelentős része nem feltétlenül görög származású, bár az igaz, hogy Görögország területéről érkeztek ide a negyvenes-ötvenes évek fordulója táján, amikor a görögországi kommunisták gerillaháborút vívtak a nyugatbarát athéni kormánnyal. Az észak-görögországi harcokban sokszor helyi macedónok vettek részt.
Így aztán míg Nikola Grujosz (Grouios) görög katonaként halt meg 1940-ben az olaszokkal vívott háborúban. Fia viszont – Talo Grujosz – még kisgyerekként, menekültként a második világháború után Jugoszláviába került, ahol Gruevszkire szlávosították a nevét. Ha a menekültek közül történetesen Magyarországra kerül a kis Talo, akkor sok társához hasonlóan lehet, hogy ma már a hazai görögök között kellene keresni a család leszármazottjait.
Talo ráadásul Jugoszláviában egy olyan családba, a Mijalkovok közé házasodott be, akik erősen bolgárpártiak voltak akkor, amikor a század első felében a Grujoszok még Görögországban harcoltak, s amikor Macedónia bolgár megszállás alatt állt. Ekkor a Mijalkovok vezető posztokat is betöltöttek, például a nem túlzottan derűs 1942-es évben. Talo fia, a most Magyarországra menekült egykori miniszterelnök, Nikola Gruevszki már Macedóniában született. Talo sógora, Nikola Gruevszki anyai nagybátyja pedig az első független macedón kormány minisztere volt 1991-ben: Jordan Mijalkovról van szó, aki tragikus autóbalesetben hunyt el még ugyanebben az évben.
Nikola Gruevszki családja tehát kiválóan illusztrálja, hogy a Balkánon a nemzetiségek, különösen a macedónok sorsa mennyire hányatott volt. Egy bolgár macedónból lett például a világ legismertebb bolgár politikusa: Georgi Dimitrovról miniszterelnökről és Komintern-csúcsvezetőről van szó, de sok macedón kommunista Magyarországon görögnek minősült, és úgy ismerjük őket.
Mindez csupán azért érdekes, mert Macedónia nevéről ádáz vitát folytat Macedónia és Görögország az elmúlt évtizedekben. És mint már említettük, a megegyezést éppen Nikola Gruevszki és pártja igyekezett megakadályozni Athén és Szkopje között az idei népszavazási kampányban. Gruevszki, aki kormányzása idején a görögöket irritáló, antikizáló épületeket, Nagy Sándorra és az ókori (természetesen nem szláv nyelvű) makedónokra utaló, a makedónok-macedónok dicsőséget hirdető diadalíveket és szobrokat állíttatott fel, tulajdonképpen egy görögországi macedón család leszármazottja. Így miközben Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnökként menekült Magyarországra, ha a második világháború után félárvaként Görögországból édesanyjával elmenekülő apja, Talo nem Jugoszláviába kerül, akkor lehet, hogy görög menekültként tartották volna őt számon itthon, Rákosi Mátyás idején.
Kiemelt kép: Boryana Katsarova / AFP | A Balkán egész történelme benne van Gruevszki Magyarországra szökésében | 36 évesen már miniszterelnök volt. Családjából nem ő az első, aki elmenekült a szülőföldjéről. Portré a Magyarországon bujkáló macedón politikusról. | [
"nikola gruevszki",
"macedónia",
"menedékjog"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/11/17/nikola-gruevszk-macedonia-portre | 2018-11-17 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Biró Marianna;
ÁSZ;korrupció;LMP;NAV;adóhivatal;Horváth András;
2015-08-08 07:00:00
A rendszerbe ette magát a korrupció
Nem lehet érdemi átalakítást kezdeni addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amíg nem tárták fel az előző vezetés alatt zajló folyamatokat - állítja Vágó Gábor. A NAV-botrányt összefoglaló jelentést elkészítő volt LMP-s országgyűlési képviselő évi ezermilliárd forintos korrupciót jelentő áfacsalási gépezetet írt le részletesen. A zöldpárt szerint Vida Ildikó NAV-elnök távozása és az adóhatóság bejelentett átalakításának kormányzati terve több kérdést is aktuálissá tesz, Vágó pedig lapunknak azt is elmondta: érdemi vizsgálatokra van szükség, mert továbbra is erős a kockázata annak, hogy a rendszerbe beleette magát a korrupció.
Orbán Viktor a bő másfél éve indult áfa-botránnyal kapcsolatban többször is azzal próbált kihátrálni a kérdések elől, hogy nincsenek konkrétumok, a kormány nem tudja, „ki követett el, mit és mikor”. A miniszterelnök és az illetékes nemzetgazdasági miniszter - valamint más kormánytagok, így Lázár János kancelláriaminiszter - rendre azzal érveltek, a NAV hatékonyan látja el feladatát, semmiféle bizonyíték nincs mindazokra a visszaélésekre és belső szervezeti problémákra, amelyeket Horváth András volt adóellenőr, majd őt követve több volt adóhatósági dolgozó, idén tavasszal pedig végül már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is nyilvánosságra hozott.
Hogy Orbán nem mondott igazat, azt nem csupán a kormány újdonsült, a NAV átalakítását célzó tervei bizonyítják, hanem az áfa-csalási botrányt összegző, az adóhatóság hatékonyságát boncolgató jelentés is világosan megmutatja, amelyet az LMP megrendelésére készített a párt volt országgyűlési képviselője. Vágó Gábor nemcsak a tavaly tavasszal, még honatyaként végzett áfa-csalási vizsgálatát bővítette ki a legújabb fejleményekkel, hanem azokat a rendszerszintű korrupciós kockázatokat is összegyűjtötte, amelyek nyomán évente mintegy ezermilliárd forintot veszít a magyar költségvetés.
Az LMP honlapján múlt pénteken közzétett NAV-jelentés bemutatásakor maga Vágó és a párt frakcióvezetője, Schiffer András is az adóhatóság teljes körű, alapos átvilágítását, a láncolatos áfa-csalások feltárására és megakadályozására alkalmas szervezeti egységek újbóli létrehozását, valamint a kormányzati reformterveket megelőző NAV-profiltisztítást követelt. Hogy minderre lesz-e kormányzati fogadókészség, az elmúlt évek nyomán erősen kérdéses, ám Vágó jelentése a nyilvánosság számára is egyértelmű üzenet lehet arról: óriási bajok vannak az adóbeszedésért és az állampolgárok közteherviselésért felelős állami szervnél. A ma korrupcióellenes civilként tevékenykedő Vágó a jelentésben részletesen ismerteti az áfa-csalók öt, a csalások kilenc fajtáját, s felidézi a NAV szervezeti átalakításait, melyek hatására körvonalazható, miként hagyja ma „futni” a legnagyobb bűnözőket az adóhatóság, holott hatékonyan is felléphetne ellenük. Vágó azt is fölidézi, hogy az áfa-csalási botrány kirobbanása óta a Fidesz-kabinet miként próbálta eltolni magától a felelősséget, s hogyan odázta el az ügy érdemi kivizsgálását, mindennek következményeként pedig - a nemzetgazdasági tárcától kapott válaszokból nyert adatok alapján legalábbis - az utóbbi években nemhogy csökkent volna az áfacsalások mértéke, de még növekedett is.
Zöld dosszié
2013. november 8-án Horváth András, a NAV ellenőrzési szakkoordinátora nyilvánosság elé állt, mert semmilyen más módon nem tudott föllépni az ellen, hogy tapasztalatai és vizsgálata szerint nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak el áfát, amelyhez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Tényekkel és dokumentumokkal igyekezett is alátámasztani állításait, az elhíresült zöld dosszié öt témakört ölelt fel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a NAV-on belüli szervezeti és személyi változások jelentősen gyengítették a hivatal ellenőrzési képességét, elsősorban a kiemelt adózók vonatkozásában. Horváth állításainak egyik alapeleme volt, hogy a hálózatos áfa-csalások legfőbb haszonélvezői a kiskereskedelmi láncok, márpedig ezek a cégek egytől-egyig kiemelt adózók.
Az adóhatóság ezután egyetlen hétvége alatt vizsgálatot folytatott le, melynek eredménye az volt, hogy minden rendben van a szervezeten belül. Ezután Horváth kilépett a NAV állományából, feljelentést tett az illetékes szerveknél, ám nemcsak a NAV, hanem a hatóságokat korrupcióval vádoló szakértő ellen is indult eljárás. Horváth korrupciós és hivatali bűncselekmények gyanúját vetette fel, több ügyben is bizonyítékokat szolgáltatott az ügyészségnek, míg egykori munkaadója információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményért jelentette fel őt.
2014. március 27-én a nyilvánosság elé lépett egy másik volt adóhatósági dolgozó, Vancsura István is, aki nem csupán megerősítette a Horváth által elmondottakat, de újabb tényekkel támasztotta alá: a NAV, főként egyes vezetők személyes közbeavatkozása és működése nyomán nem látja el feladatát, s nem lép föl hatékonyan az áfa-csalásos esetek jelentős hányadában. Vancsura a NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságán (KÜIG) a Rapid elnevezésű ellenőrzési főosztályt vezette, melyet ekkorra már fölszámolt az adóhatóság vezetése, de amelynek eljárásmódja több konkrét ügyben is megkérdőjeleződött.
A KÜIG
A Vágó-féle jelentés részletesen tárgyalja, hogy a nagyobb jelentőségű ügyekben, így a hálózatos áfa-csalási ügyekben is, 2007-től a KÜIG járt el, amelynek még egy elit operatív egysége, a Rapid Ellenőrzési Főosztály is rendelkezésére állt, hogy a leghatékonyabban lépjen fel az érintett bűncselekményekben. A nyilvánosság elé állt adóhatósági dolgozók, valamint az általuk közzétett dokumentumok és tények azt támasztották alá, hogy noha a KÜIG tudott a leghatékonyabban fellépni a szervezett adócsalások ellen, az adóhatóság vezetése 2010-től mégis megakasztotta a részleg vizsgálatait, majd szétverték a szervezetet, a legjobb szakmai vezetőket félreállították, végül a KÜIG-et 2013-ban egy kormányrendelettel meg is szüntették.
A NAV azzal védekezett, hogy a KÜIG nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Valójában azonban a NAV elhallgatta a KÜIG szétverése előtti eredményeket, ahogyan azt is, a szervezeti egység megszüntetésével az adóhatóság elérte, hogy a legkockázatosabb adózói körben az adócsalással megállapított adókülönbözeti feltárás hatékonysága 100 százalékos szintről 24,7 százalékra, a láncolatos vizsgálatok hatékonysága pedig 16 százalékos szintre csökkent. Ráadásul - mint arra Vágó még parlamenti képviselőként tett írásbeli kérdéseire kapott válaszok (hiánya) nyomán következtetni lehet - az évente 70-100 milliárdnyi adókülönbözetet feltáró szervezetet hatásvizsgálat nélkül szüntették meg, ami egyértelműen az áfa-csalók érdekeit szolgálta. Az LMP dokumentumában most az áll: miután a szervezet átalakítását érintő vizsgálat máig elmaradt, az ÁSZ tavasszal közreadott jelentéséből lehet csupán arra következtetni, hogy Vida Ildikó NAV-elnök javaslatára szűnt meg az adóhatóságon belül működő áfa-csalásokra szakosodott szervezet.
Leállítások(k)
„Immáron három volt adóhatósági dolgozó állt a nyilvánosság elé, aki szerint az adóhatóság egyes vezetői tudatosan lehetetlenítettek el vizsgálatokat, illetve lezárult vizsgálatok eredményét tették semmissé" - írja Vágó bevezetőjében. A jelentés foglalkozik azzal is, a KÜIG felett volt egy szervezet, a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága Somos Katalin vezetésével, afelett pedig a NAV elnöke, Vida Ildikó, állt. Ha a KÜIG valamelyik revizorának kiemelt adózóval kapcsolatos tennivalója volt, akkor hivatali eljárásrend szerint a NAV elnökétől kellett engedélyt kérnie, hogy az ellenőrzést kiterjeszthesse egy másik igazgatóság ügyfelére. A nyilvánosság elé állt volt adóhatósági dolgozók, valamint több bírósági tanúvallomás szerint azonban 2010 után ilyen, a NAV elnökéhez címzett, a kapcsolódó vizsgálat lefolytatására irányuló, korábban merőben formális, bürokratikus aktusként kezelt kérelmek tucatjai akadtak el a főigazgatóságon - jogszerűtlenül.
A jelentés külön kitér Somos személyes szerepére az áfa-csalások feltárásának gyanított megakasztásában is. Vágó több különböző, konkrét esetet is leír, melyek egyenként is súlyos áfabevétel-kiesést jelenthetnek a költségvetésnek, amiről nemcsak az azóta távozott NAV-elnök közvetlen munkatársai, hanem Vida maga is tudott. Ráadásul az adóhatóság elnökét "a különböző ügyekben érintett adóhatósági dolgozók számos esetben értesítették írásban a vizsgálat-megakasztások gyakorlatáról. Az adóhatóság elnöke, a szóbeli jelentésekre lehetőséget adó személyes hivatali találkozók elől elzárkózott, az írásbeli jelzésekre nem reagált" - írta Vágó, felidézve például az épp a Népszava ellen folytatott bírósági eljárás tárgyalásán elhangzott tanúvallomást is. Megírtuk, a per áprilisi tárgyalásán tanúként megszólaló Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig épp a KÜIG-et vezette, elmondott egy konkrét esetet arról, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetlenítette el Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője és Somos Katalin egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását. Noha azóta más ügyekben is születtek hasonló tárgyú, sőt, ezt az esetet is részletező tanúvallomások, az érintett vezetők jelenleg is a helyükön vannak, vizsgálat velük szemben máig nem indult, ahogyan egyéb eljárás sem igyekezett feltárni a NAV szervezetén belüli visszaélési gyanúkat. | A rendszerbe ette magát a korrupció | Nem lehet érdemi átalakítást kezdeni addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amíg nem tárták fel az előző vezetés alatt zajló folyamatokat - állítja Vágó Gábor. A NAV-botrányt összefoglaló jelentést elkészítő volt LMP-s országgyűlési képviselő évi ezermilliárd forintos korrupciót jelentő áfacsalási gépezetet írt le részletesen. A zöldpárt szerint Vida Ildikó NAV-elnök távozása és az adóhatóság bejelentett átalakításának kormányzati terve több kérdést is aktuálissá tesz, Vágó pedig lapunknak azt is elmondta: érdemi vizsgálatokra van szükség, mert továbbra is erős a kockázata annak, hogy a rendszerbe beleette magát a korrupció. | null | 1 | https://nepszava.hu/a-rendszerbe-ette-magat-a-korrupcio | 2015-08-08 11:35:00 | true | null | null | Népszava |
A meggyilkolt katona bűne az volt, hogy dzsihádisták holttestén hajtott keresztül, büntetésből élve taposták el.
Újabb brutális kivégzős videót adott közre az Iszlám Állam – ezúttal egy 19 éves katonával végeztek a terroristák. A férfit az eddigi felvételekhez hasonlóan narancssárga ruhában állították kamera elé, de nem lefejezéssel végeztek vele, hanem tankkal hajtottak keresztül rajta.
A felvételen elhangzik, hogy az volt a katona bűne, hogy dzsihádisták holttestén hajtott keresztül a harcjárművével, ezt pedig úgy torolták meg rajta a szélsőségesek, hogy élve taposták el egy tankkal. Az Iszlám Állam által közreadott eredeti felvétel végén a katona holtteste látszik, lentebb a Daily Mail vágott videóját láthatják. | Tankos kivégzést mutatott be az Iszlám Állam | A meggyilkolt katona bűne az volt, hogy dzsihádisták holttestén hajtott keresztül, büntetésből élve taposták el. | [
"iszlám állam",
"kivégzés"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2015/10/26/tankos-kivegzest-mutatott-be-az-iszlam-allam | 2015-10-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az ügy előzménye a magyar vonatkozású leleplezés: az amerikai Igazságügyi Minisztérium vádat emelt az RT két munkatársa ellen, mert legalább 9,7 millió dollárt folyósítottak a Tenet Média elnevezésű, Amerikában működő videószolgáltatásnak, hogy terjessze a Kreml propagandáját és - a vádirat szerint - "aláássa az amerikai demokratikus politikai folyamatokat". A vádiratban a Tenetnek dolgozó magyar fedőcég (Hungarian Shell Entity 1) is szerepel, amely részt vett egy YouTube-csatorna elindításában, álnéven szereplő ügyfelekkel. A cég nem rendelkezik nyilvánosan elérhető online jelenléttel. A Tenet nagy honoráriumokkal foglalkoztat szélsőjobb amerikai médiavezéreket, akik közül többen, mint például Dave Rubin és Lauren Southern korábban vendégeskedtek már Budapesten. Egyébként egy cseh fedőcég is megjelenik a dokumentumokban.
A rendszabályokat Anthony Blinken külügyminiszter jelentette be, kiemelve, hogy az RT nem csak állami rádió és televízió, hanem olyan intézmény, amely hivatásos hírszerzők segítségével "fedett műveleteket" hajt végre nem csak az Egyesült Államokban, hanem több más országban is. "Oroszország fegyverré tette a dezinformációt, hogy aláássa és befolyásolja a szabad társadalmakat, és ez az egész világra kiterjed" - így Blinken. "Felszólítjuk valamennyi szövetségesünket, partnerünket, kezeljék úgy az RT tevékenységeit, amint minden más hírszerző tevékenységet kezelnek országukban".
A bejelentés szerint a dezinformációs kampányok mellett, egyebek mellett a Tenet Média bekapcsolásával az RT pénzt gyűjt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúra, foglalkozik kíber-kémkedéssel és pénzmosással, amelynek révén titokban vásárolhat könnyű fegyvereket, drónokat és éjjel látó berendezéseket Kínából és más országokból. Mint kiderült, az RT akcióinak irányítója Szergej Kirijenko korábbi orosz miniszterelnök, aki jelenleg Putyin stábjának helyettes vezetője.
A bejelentést előtt az amerikai Igazságügyi Minisztérium és az FBI már egész sor vizsgálatot indított a kérdésben, arra törekedve, hogy megakadályozzák az orosz befolyást a novemberi elnökválasztásra. Az amerikai hírszerzés illetékesei megerősítették, hogy a Kreml továbbra is Trump kampányát támogatja, de hasonló orosz befolyási kísérletekkel találkozhatnak az RT révén más országokban, többek között Argentínában és Moldovában - olyan országokban, amelyekben a következő hónapokban választások lesznek, így kiemelt célpontjai a Kremlnek. Egyébként az RT áll a Németországban RED néven működő angol nyelvű hírszolgálat mögött, míg az African Stream afrikai országokba sugározza adásait.
Washingtonban emlékeztetnek: az RT elleni kampány hasonlít ahhoz, amely még - a korábbi Trump-kormány idején - indult a kínai Huawei telekommunikációs óriásvállalat ellen, amelyet azzal gyanúsítottak, hogy veszélyt jelent az Egyesült Államok nemzeti érdekeire. Mind a Trump-, mind a Biden-kormány alatt az USA figyelmeztette a világ országait: ne támaszkodjanak a Huaweire kritikus infrastruktúrájuk kiépítésében.
Az RT angol, francia, spanyol, portugál arab és más nyelveken sugároz rádiós és televíziós adásokat, amelyek hangsúlyozottan támadják az Egyesült Államokat, függetlenül attól, hogy annak republikánus vagy demokrata elnöke van.
Az orosz kormány a múlt év tavaszán állított fel kíber-kémkedési részleget az RT-ben. Az FBI a közelmúltban emelt vádat az RT egy szerkesztője ellen, akiről kiderült, hogy az orosz hírszerzés, az FSZB tisztjével együttműködve hamis portálok százait telepítette az X-re, hogy terjessze az RT tartalmait. Az amerikai felderítést Kanada és Hollandia rendőri és hírszerző szervei támogatták, és a közös munkának köszönhetően már csaknem ezer X (korábbi Twitter) használót vettek le a portálról.
Az amerikai külügyminisztérium külön megvádolta az RT egyik vezetőjét, Anton Aniszimovot, azzal, hogy az orosz biztonsági szolgálat munkatársa. Ő szervezte azt az online platformot, amely látszólag a katonák támogatására gyűjtött pénzt, a valóságban viszont arra szolgált, hogy fegyvereket vásároljanak világszerte, többek között Kínából. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában ezentúl az RT bármilyen dollárban folyósított pénzét elkobozzák. Figyelmeztettek sok afrikai, közel-keleti és dél-amerikai országot az RT révén leselkedő veszélyekről. Az amerikai felderítés már tavaly leleplezte, hogyan jelentek meg Közép- és Dél-Amerikában az oroszok által szövegezett cikkek a sajtóban, úgy, mintha a helyi médiából származnának.
Az amerikai Külügyminisztérium már korábban vízumtilalmat rendelt el öt orosz állami adó munkatársaira. Egyidejűleg a Pénzügyminisztérium szankciókat léptetett életbe az ANO Dialog, egy orosz (állítólagos) civil szervezet ellen, amely titkos hálózatot működtet.
A Külügyminisztérium 10 millió dolláros jutalmat ajánlott föl olyan információkért, amelyek az amerikai választással kapcsolatos külföldi beavatkozásról szólnak. A tárca különösen két internetes portál ügyét akarja felderíteni. Egyikük neve "Russian Angry Hackers Did It", azaz "dühös orosz hekkerek csinálták". Az Igazságügyi Minisztérium és az FBI nyomoz amerikaiak után, akik tudatosan terjesztették a Kreml hamis híreit. Mint közölték, nem kívánják korlátozni a szólásszabadságot, csak olyanok ellen lépnek fel, akik tudatosan, szándékosan terjesztik a dezinformációkat.
A Facebook, az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa, az amerikai Meta csoport hétfőn bejelentette, hogy világszerte megtiltja az orosz állami média hozzáférését platformjaihoz, hogy elkerüljön minden "külföldi beavatkozási tevékenységet". | Kémcsatorna az orosz propagandaadó | Az amerikai, a kanadai és a brit kormány azzal vádolja a Russia Today (RT) globális orosz propaganda tv-adót, hogy Moszkva hírszerző szervezeteinek eszköze. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/kemcsatorna-az-orosz-propagandaado/529611 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Így pattintja le a legfőbb ügyész vagy a rendőrség az ellenzéki képviselőket, ha gyanús ügyről kérdeznek | Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20231127_hvg__polt_peter__feljelentesek__postas__elsikalt_ugyek | 2023-11-27 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Magyarország semmiképp nem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakulásában, a problémákat párbeszéd útján kell megoldani Kelet és Nyugat között - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri értekezletére érkezvén hangsúlyozta, hogy "Magyarország közép-európai országként világosan megértette a történelem leckéjét", miszerint a térségnek "mindig az a jó, ha Nyugat és Kelet között értelmes és tiszteletteljes párbeszéd zajlik".
Mint közölte, ennek hiánya, a konfliktus mindig veszélyes helyzeteket szül Közép-Európa számára. A magyar kormány ezért minden olyan kezdeményezést támogat a NATO-ban és az Európai Unióban, amelyek célja újabb kommunikációs csatornák megnyitása Kelet és Nyugat között.
"Magyarország semmiképp sem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakításában" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ez súlyosan sértené hazánk nemzetbiztonsági érdekeit.
"A problémákat párbeszéd útján, a diplomáciai csatornákon keresztül kellene megoldani" - mondta.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Oroszországot ebben a régióban realitásként kell kezelni, és meg kell érteni, hogy Európában, különösen annak középső részén bizonyos kérdésekben együtt kell működni Moszkvával. Erre példaként említette az energiaellátást, amelynek terén az együttműködés hiánya szerinte rendkívül nehéz helyzetet eredményezne.
"Tudjuk, hogy politikai nyilatkozatokkal házakat, lakásokat fűteni nem lehet, egyelőre csak földgázzal alapvetően" - húzta alá.
Végezetül pedig leszögezte, hogy Magyarország természetesen megérti azon államokat is, amelyek "történelmük folytán vagy földrajzi elhelyezkedésük miatt Oroszországra fenyegetésként tekintenek". Magyarország mivel szövetségesként tekint rájuk, és ennek megfelelően is jár el, így a magyar honvédség immár kétszer részt vett a balti országok légterének ellenőrzésében, és erre a jövő év szeptembere és decembere között ismét sor fog kerülni. Ekkor mintegy száz magyar katona és négy vadászgép vesz majd részt a térség légterének biztosításában - tájékoztatott.
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter | Szijjártó Péter: Magyarország nem érdekelt egy újabb hidegháború kialakulásában | A problémákat párbeszéd útján, a diplomáciai csatornákon keresztül kellene megoldani - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. | [
"nato",
"szijjártó péter",
"hidegháború"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2021/11/30/szijjarto-peter-magyarorszag-nem-erdekelt-egy-ujabb-hideghaboru-kialakulasaban | 2021-11-30 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A házuktól alig több mint 350 méterre rabolta el a gyermeket.
Pénteken jelentették az eltűnését a 11 éves kislánynak, akinek a holttestét vasárnap találták meg egy mezőn. A Transindex most azt írja, hogy a nyomozást vezető ügyész szerint a gyermek már nem élt, amikor értesítették a rendőrséget eltűnéséről. Emberölés és emberrablás miatt nyomoznak, de nem zárják ki, hogy nemi erőszak, más szexuális agresszió is történt.
A kislány holttestét műanyag fóliába csomagolták, erőszak nyomait találták rajta. Több információt a boncolás eredményétől és a helyszíni vizsgálatoktól remélnek. A fő gyanúsított egy férfi, aki autójával a Gura Sutii település melletti faluba 30 perc múlva ért át, noha a két település közti táv 2-3 perc alatt megtehető.
A főügyész azokat a híreket, hogy egy holland állampolgárt keresnek nem akarta sem megerősíteni, sem cáfolni. Annyit árult el, hogy a fő gyanúsított egy bérelt autót vezetett, amit a rendőrség már lefoglalt.
A Maszol.ro szerint a nyomozók a térfigyelő kamerák felvételei alapján rekonstruálták azt is, hogy a 11 éves kislányt erőszakkal tuszkolták be egy kocsiba, a saját házuktól alig több mint 350 méterre rabolták el.
A gyanú azért terelődött a hollandra, mert ő bérelte a gyanús autót. A férfi néhány nappal korábban Bukarestben lakást bérelt, de szombat este vélhetően felült egy Amszterdamba tartó repülőgépre.
Egy kriminálpszichológus azt mondta, vélhetően egy "szexuális pszichopata, egy pedofil" verte, erőszakolta meg a kislányt mielőtt megfojtotta, majd fóliába csavarta, és megpróbálta elrejteni a testet a kukoricásban.
A jelenség ijesztő méreteket ölt, nemcsak nálunk, hanem egész Európában.
A szakember szerint világszinten körözik a pedofilokat, így bárhol követ el bűncselekményt, mindenütt keresik a tettest, aki a DNS-mintája alapján viszonylag könnyen beazonosítható.
Abban bíznak, hogy a román–holland kiadatási egyezmény alapján, hamarosan megtalálják a gyilkost. A rendőrség időközben nyilvánosságra hozott egy képet az első számú gíanúsítottról.
A térfigyelő kamerák felvételen látható az is, hogy az általa vezetett autóban ül az elrabolt kislány. | Pedofil lehet a 11 éves román kislány gyilkosa | A házuktól alig több mint 350 méterre rabolta el a gyermeket. | [
"gyermekgyilkosság",
"románia",
"pedofil",
"hollandia"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2019/09/23/11-eves-kislany-gyermekgyilkossag-romania-pedofil | 2019-09-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A dokumentum forrásként Luís Moreno Ocampót, az ENSZ hágai Nemzetközi Büntetőbíróságának (ICC) főügyészét jelölte meg. A feljegyzés szerint az ügy nyilvánosságra kerülése alaposan megváltoztathatja a szudáni társadalom véleményét elnökükről.
Az amerikai diplomata távirata szerint az érintett bank, a Lyods Banking Group tudhatott arról, hogy honnan származik a nála elhelyezett összeg. A pénzintézet azonban tagadja, hogy bármi köze lenne a szudáni elnökhöz.
Besir ellen az ICC 2009 márciusában nemzetközi elfogató parancsot adott ki a nyugat-szudáni Dárfúr tartományban elkövetett bűncselekmények miatt.
A tartományban 2003-ban tört ki polgárháború, amelyben hozzávetőleg 300 ezer ember halt meg, és 2,7 millióan kényszerültek elmenekülni otthonukból az ENSZ adatai szerint. Kartúm 10 ezer halottat ismer el. | 9 milliárd dollárt sikkasztott a szudáni elnök | 9 milliárd dollárt sikkasztott a szudáni elnök - Egy Wikileaks-távirat szerint az ország olajbevételeiből származó pénz egy brit bankba került. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2010/12/18/a_szudani_elnok_9_milliard_dollart_sikkasztott_el/ | 2010-12-18 08:47:12 | true | null | null | Index |
Mindezt azt követően mondta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség Szilvásy György volt titokminiszter, valamint Dávid Ibolya és Herényi Károly egykori MDF-politikusok mellett vele szemben is vádat emelt személyes adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a 2008 szeptemberében kirobbant UD Zrt.-üggyel kapcsolatban.
Önt 2010 júniusában gyanúsították meg azzal, hogy a nemzetbiztonsági bizottságának alelnökeként 2008. szeptember 25-én arra bírta rá Szilvásy Györgyöt akkori titokminisztert, hogy bocsássa a bizottság tagjainak rendelkezésére a Nemzetbiztonsági Hivatal UD Zrt.-vel kapcsolatos, titkos információgyűjtésen alapuló feljelentéséhez mellékelt telefonbeszélgetésének adatait. A gyanú szerint ezt állítólag azért tette, hogy a Fidesz vezető politikusainak érintettségét bemutató bizonyítékok megismerhetőek legyenek.
A nemzetbiztonsági bizottság két nappal ezelőtt, 2008. szeptember 23-án kapott részletes tájékoztatást a történetekről. Bizonyára emlékszik, akkor meglehetősen drámainak tűnt a helyzet, ugyanis nem kevesebbről volt szó, mint hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal informatikai rendszerét külső támadás érte. Ezért a bizottság egyhangúan úgy döntött, hogy Szilvásy Györgytől bekér minden, az üggyel összefüggésbe hozható dokumentumot. Ezt a bizottsági ülés után Szilvásy és én is elmondtam a sajtónak. Ahogy ugyanerről beszélt Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Így az ellenem felhozott vád megítélésem szerint már csak ezért sem áll meg.
Ekkortájt Ön elnöki jogkörben eljáró alelnökként vezette a nemzetbiztonsági bizottságot, ugyanis a fideszes és kereszténydemokrata szakpolitikusok a Nemzetbiztonsági Hivatal kinevezett főigazgatója, Laborcz Sándor miatt huzamos ideig bojkottálták az üléseket.
Az ülésekre nem járó elnököt, Simicskó Istvánt helyettesítettem. De az említett egyhangú szavazáson volt ellenzéki voks is, és a testület határozatképes volt. A bizottsági döntés után hivatalos levelet írtam a titokminiszternek, amelyben a kérdéses dokumentumokat, így az ügyben született telefon-lehallgatások jegyzőkönyvét is kértem. Ezután annak rendje és módja szerint a szeptember 25-i bizottsági ülésre minden érintett képviselő a nemzetbiztonsági bizottság titkárságán keresztül kapta meg, az ülés előtt mindenki átnézhette, mi van a megküldött írásos anyagban.
A vád szerint Tóth Károly egy rendbeli hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettét követte el. Mi volt itt a felbujtás?
Ezt nem értem. Ugyanis a felbujtást a nemzetbiztonsági bizottság 2008. szeptember 25-i ülésével hozzák összefüggésbe, amelyet alelnökként vezettem, és semmi mást nem tettem, mint a bizottság korábbi döntését hajtottam végre. De még egyszer hangsúlyozom, a bizottság két nappal ezelőtt egyhangúan döntött az ügyben keletkezett anyagok bekéréséről. Ekként szeptember 25-én, azaz utólag nem tudtam felbujtást elkövetni!? Ráadásul nem volt felbujtott és nincs bűncselekmény sem. A nemzetbiztonsági ülésekre huzamos ideig nem járó Demeter Ervin szeptember 23-án ugyancsak az üggyel összefüggésbe került dokumentumok nyilvánosságra hozását kérte, én pedig – megismerve a részleteket – a sajtónak nyilatkozva azt mondtam: politikusok az üggyel összefüggésben bűncselekményeket nem követtek el. Ahogy képviselőként és a bizottságot vezető alelnökként ebben a jogkörben eljárva én sem követhettem el bűncselekményt. Az ügycsoportról szóló első híradások pedig ezt megelőzően két héttel, 2008. szeptember 8-án kerültek nyilvánosságra.
Mégis, akkor mit sejt a háttérben?
Nézze, én megértem, hogy ennek a kormánynak nem én vagyok a szíve csücske. Értem, hogy haragszik rám a Fidesz az 1998 óta felálló vizsgálóbizottságok miatt, értem, hogy haragszanak rám, amiért 2002 februárjában én tártam a nyilvánosság elé Kövér László önakasztásra felszólító, békéscsabai köteles beszédét, amelyet azokhoz idézett, akik nem értenek egyet az akkori Fidesz-kormány politikájával. Pontosan tudom, hogy nem szívlel a mostani belügyminiszter, Pintér Sándor sem, mert 1998 és 2002 között többször kellemetlen interpellációkat intéztem hozzá. 2008 januárjában azt javasoltam az MSZP-nek és a kormánynak, hogy töröljék el az akkor már bevezetett vizit- és ápolási díjat, ezt utóbb nem fogadták el. A Fidesznél pontosan tudták, hogy ezzel kihúztam volna az általuk „szociális népszavazásnak” nevezett akció méregfogát. Ezért is ellenségnek tekintenek. Ahogy azt is tudom, az ügyészség sem kedvel. De mindez nem magyarázat erre. Egyben nem ezért történik most az, ami történik.
A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan értesítette a vádemelésről, vagy a híradásokból tudta meg, hogy vádlott lett?
A vádemelésről csütörtök kora délután azok után szereztem tudomást, hogy több újságíró felhívott telefonon. Az ügyészség úgy gondolhatta, ha kiad egy sajtóközleményt, az elég. Ez nem túl elegáns, de ez a legkisebb gond ebben a történetben. Egyébként néhány héttel ezelőtt, az utolsó gyanúsítotti kihallgatáson a Központi Nyomozó Főügyészségen bűncselekmény hiányára hivatkozva az eljárás megszüntetését kértem a vádhatóságtól. Erre általában válaszolni szoktak. Vagy úgy, hogy ezt a kezdeményezést elutasítják, vagy úgy, hogy elfogadják. Most egyik sem történt meg, hanem december 9-án lesajtózták a vádemelést, amelyet még december 3-án postáztak a bíróságra. Ebből végül is ért az ember.
Az ügyészségi sajtóközlemény szerint: „A terheltek – bár a nyomozás során bizonyos részcselekményeket elismertek – tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.” Tóth Károly mit ismert el?
Semmit, még részlegesen sem. Újra elmondom, nem követtem el bűncselekményt, az előbb mondottak szerint nem is követhettem el, de még csak szabálysértést sem. A végén az ügyészek azzal is előálltak, hogy megsértettem a Házszabályt. Ezt arra alapozták, hogy alelnöki tisztségemben elnöki jogkörben jártam el a nemzetbiztonsági bizottság ügyeiben. Ezt a Házszabály egyébként nem tiltja, pláne, ha az elnök tartósan távol marad az ülésektől. És Simicskó István másfél évig nem jött el az általa vezetett bizottság ülésire. Szerintem egy négyéves ciklust figyelembe véve másfél év tartósnak számít. Nem utolsó sorban, a Házszabály esetleges megsértése nem bűncselekmény. Végül Kovács Tamás leköszönő legfőbb ügyész nemrégiben, az utolsó hozzá intézett interpellációra válaszolva leszögezte: országgyűlési képviselő e minőségében eljárva nem követhet el bűncselekményt. Ellenem pedig, számomra más miatt is megkérdőjelezhető módon, ezt hozzák fel.
Nem követtem el bűncselekményt, de a bíróság majdani jogerős ítéletet – mint törvénytisztelő állampolgár – tiszteletben fogom tartani. | Tóth Károly: Nem követtem el bűncselekményt | Továbbra is fenntartom: nem követtem el semmilyen bűncselekményt, sőt még szabálysértést sem, ugyanis utólag nem lehet elkövetni a felbujtás bűncselekményi tényállását – nyilatkozta a 168Óra Online-nak Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság volt szocialista alelnöke. | null | 1 | https://168.hu/itthon/toth-karoly-nem-kovettem-el-buncselekmenyt-97072 | 2010-12-10 11:42:00 | true | null | null | 168 óra |
„A hatályos szabályozás nem biztosítja a polgároknak azt a lehetőséget, hogy a titokká minősítés felülvizsgálatát kérjék valamely, a titkosítás elrendelőjétől független szervtől, például a bíróságtól. Egy ilyen jogorvoslati eszköz csak akkor lenne hatékony, ha a bírói felülvizsgálat kiterjedne a titkosítás szükségességére és indokoltságára, vagyis a titok tartalmára is. Emiatt például a közpénz felhasználására vonatkozó adat titokká minősítése könnyű kibúvót jelent a számonkérhetőség és az átláthatóság követelményei alól” – hangsúlyozták.
A Gripen-beszerzést vizsgáló úgynevezett Vadai-jelentés és a vadászgépek lízingeléséről szóló eredeti, illetve később többször módosított szerződések megismerhetőségével kapcsolatban lapunk nemrég a HM-hez fordult. A Vadai-jelentésnek egy rövidített változata jelenleg is hozzáférhető (ebben a volt szocialista államtitkár vezette szakértői csoport többek közt azt állapította meg, hogy a 2001-es üzletet közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le; ami a jelenlegi legfőbb ügyész, Polt Péter szerint is „esetlegesen törvénysértő” volt), a teljes iratcsomag azonban azóta sem nyilvános.
A jelentést korábban a HM jelenlegi vezetése nem találta, Hende Csaba miniszter pedig még azt is kijelentette, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a dokumentum nem lett szabályszerűen minősítve, így az abban foglaltak nem minősülnek államtitoknak. Ezt utóbb a tárca pontosította, mondván, a jelentés minősítése „az alaki hibák ellenére” indokolt.
A HM lapunk megkeresésére azt közölte: a Vadai-jelentésben olyan adatok is szerepelnek, amelyek minősítését a Magyarország és Svédország között érvényben lévő államközi szerződés határozza meg.
„A 2001-ben megkötött, majd később többször módosított Gripen-szerződés teljes egésze minősített, így az a nyilvánosság számára törvényi korlátokból adódóan nem tehető elérhetővé. A svéd fél a betekintésre szóló jogosultságot Hende Csaba tavalyi kezdeményezésére csak azon állami vezetők és országgyűlési képviselők számára adta meg, akik rendelkeznek a megfelelő nemzetbiztonsági bevizsgálással, illetve a szerződés megismerése feladatuk elvégzéséhez szükséges” – írta kérdésünkre a tárca. A Vadai-jelentést legkorábban 2052-ben lehet elméletileg megismerni.
A Népszabadság megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalt (NAIH) a Vadai-jelentés, illetve a Gripen-szerződések megismerhetőségével kapcsolatban. Péterfalvi Attila NAIH-elnök azt válaszolta: a Vadai-jelentés tartalmát nem ismervén, általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a közbeszerzés körülményeit vizsgáló bizottság jelentésének megállapításai közérdekű adatokat tartalmaznak. Ez alól kivételek a jelentésben található személyes adatok, de csak akkor, ha azok nem tartoznak a közérdekből nyilvános körbe.
Az adatok közérdekű volta azonban nem azonos az adatok nyilvánosságával. A hatályos törvény szerint a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az minősített. A NAIH elnöke azt is hozzátette: a hivatal titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes. A titokfelügyeleti eljárás a minősítés formai és eljárási szabályai betartásának ellenőrzésén túl a minősítés szükségességének és a jogkorlátozás arányosságának vizsgálatára is kiterjedhet. „A Vadai-jelentés minősítésével kapcsolatos panasz esetén kész vagyok a minősítés jogszerűségét megvizsgálni, és ha szükséges, a titokfelügyeleti hatósági eljárásban biztosított jogkörrel élni” – mondta Péterfalvi Attila.
A Transparency International képviselői ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: a NAIH ugyan indíthat titokfelügyeleti hatósági eljárást, ám ez nem tekinthető a titkosítás elleni hatékony jogorvoslati eszköznek, hiszen a hatóság saját belátásán múlik, hogy tényleg eljár-e vagy tétlen marad. „Mivel titokfelügyeleti jogköre kizárólag a nemzeti minősített adatra vonatkozik, a külföldi minősített adatot is tartalmazó Gripen-szerződést a NAIH eleve nem vizsgálhatja.
A Gripen-szerződés megismerésére jogosultakat és a minősítés szintjét az erre vonatkozó svéd–magyar államközi szerződés szabályozza. A kör ezzel bezárult, hiszen a külföldi minősített adatra hivatkozással a HM még annak megállapítását is lehetetlenné teszi, hogy a Gripen-szerződés milyen mértékben tartalmaz a NAIH által titokfelügyeleti eljárásban vizsgálható nemzeti minősített adatot. Továbbra is kérdéses, hogy a szerződés egészének titkosítása tényleg a törvény által meghatározott közérdek védelmét, és nem a beszerzéssel kapcsolatos esetleges visszaélések leplezését szolgálja-e” – emelte ki a civil szervezet.
Azért, hogy a minősítés ne legyen mentség a közpénzek felelőtlen és ellenőrizetlen költésére, a TI és más civil szervezetek tavaly októberben javasolták, hogy a kormány Magyarországnak a nyílt kormányzati együttműködéshez történő csatlakozása érdekében készített akciótervben hatékony intézkedéseket vállaljon. Így azt, hogy megteremtik a lehetőségét annak, hogy az állampolgárok a minősített adatok bíró általi felülvizsgálatát kezdeményezhessék. A bíróság pedig ne csak a titokká minősítés formai körülményeit, hanem a tartalmi indokoltságát is vizsgálhassa. A közigazgatási egyeztetés alatt álló akcióterv azonban egyelőre nem tartalmaz ilyen kormányzati vállalást.
Cikkünk megjelenésével egy időben kezdeményeztük Péterfalvi Attilánál a Vadai-jelentés minősítésének alak- és szabályszerűségével, illetve jogszerűségével kapcsolatos NAIH-vizsgálat lefolytatását. | Belföld: Aggasztó a Vadai-jelentés titkossága? | A korábban felmerült korrupciós gyanú miatt a Transparency International Magyarország (TI) aggasztónak tartja, hogy a Gripen-szerződés és a Gripen-beszerzés körülményeit vizsgáló Vadai-jelentés továbbra sem nyilvános – ezt a korrupció ellen küzdő szervezet jelentette ki lapunknak. A TI kiemelte: a minősített adatok védelméről szóló törvény jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő, az alaptörvény által is biztosított jog legerősebb korlátozását. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20130129-aggaszto_az_iratok_titkossaga-1362775 | 2013-01-29 23:11:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Manapság egyre-másra jelennek meg olyan új mobilok, amelyek hihetetlen funkciókat ígérnek, de ezeket szinte műszaki diplomával lehet csak előcsalogatni. A HUAWEI nova 9 igazi ereje abban rejlik, milyen egyszerű előcsalogatni a mobil tudását.
Amikor megjelenik egy új, prémium kategóriás okostelefon, általában biztosak lehetünk abban, hogy egy pár éves használt autó árát kell félretennünk rá, vagy pedig az álommobil helyett kompromisszumot kell kötnünk, és egy jóval szerényebb tudású készülékkel megelégednünk. A HUAWEI nova 9 kiválóan illeszkedik a vállalat azon törekvései közé, hogy középkategóriás áron csúcsmobilokat idéző felszereltséget és funkciókat kínáljanak.
Külcsín és erő
Már az enyhén ívelt elő- és hátlappal érkező külső is prémium érzetet sugároz: a készülék mindössze 7,77 milliméter vékony, ezért a hatalmas, 6,57 hüvelyk képátlójú kijelző mellett is elegáns és légies kialakítású. Maga a kijelző egyébként full HD+ felbontású, de a részletesség mellett színgazdagságával is lenyűgözi a felhasználókat, a P3 színskála és az 1,07 milliárd megjeleníthető szín a legprofibb monitorokkal és tévékkel van egy szinten.
Maradjunk még a kijelzőknél: a 120 Hz-es képfrissítés és a 300 Hz-es érintési frissítés miatt a megjelenő videók és játékok még simábbak és életszerűbbek lesznek, az ujjmozdulatainkat pedig a legapróbb késleltetés nélkül követi a telefon reakciója. Ehhez persze kell az is, hogy a kijelző alatt erős hardver dolgozzon: a Snapdragon 778G rendszerchip mellé 8 GB memória, valamint kiépítéstől függően 128 GB háttértár tartozik. Attól sem kell tartani, hogy a legmodernebb appok futtatása közben a maximális fordulatszámon dolgozó hardver miatt túlságosan felmelegedne a készülék: a mesterséges intelligenciával támogatott hűtés egyrészt a tenyerünket kíméli, de az akkumulátor élettartamát is megóvja.
Ha pedig az akkuról esett szó: az eleve nagy kapacitású, 4300 mAh áramforrással csak ritkán kényszerülünk fali csatlakozó közelébe, de ha így alakul, akkor is csak rövid időre kell megállnunk, hiszen a 66 W-os gyorstöltési megoldás segítségével akár a teljesen lemerült telefont is 100 százalékig tölthetjük mindössze 38 perc alatt.
A telefonra az AppGallery alkalmazásboltból tölthetjük le a HUAWEI Mobile Services alá tartozó megszámlálhatatlan appot a Netflixtől a kedvenc közösségi alkalmazásoinkon át a legjobb játékokig.
Elöl-hátul mindent lát
Manapság a mobilok bejelentésekor a legtöbb hír a fényképezésre és a videózásra fókuszál - nem is véletlenül. Az okostelefonok az évek alatt szép lassan átvették nem csak a belépő szintű, de akár már a profi fényképezőgépek és videókamerák helyét is a háztartásokban. Persze azért még mindig vannak olyan területek, ahol a mobilok gyengébben teljesítenek, ezek egyike az éjszakai használat: egyelőre meg kell szoknunk, hogy a gyenge fényviszonyok között telefonnal készített felvételek "mákosak", elmosódottak, és ha nem is teljesen használhatatlanok, de a profi szinttől jócskán elmaradnak.
Szerencsére a HUAWEI nova 9 ezen a téren is hihetetlenül sokat lépett előre. A telefon hátlapi kamerarendszerében a fő lencse 50 megapixeles, magas fényérzékenységgel ellátott modell, amelyet egy 8 megapixeles ultraszéles látószögű kamera, egy 2 megapixeles mélységérzékelő és egy makrólencse is segít. Az előlapon 32 megapixeles szelfikamerát találunk, amely szintén jóval részletgazdagabb, mint az általában használt mobilos szelfi-szenzorok többsége. De ez még mind semmi: a nova 9-ben ugyanis fejlett hardveres és szoftveres megoldások segítik azt, hogy a hátlapi, de még a szelfikamerával is kristálytiszta, dinamikus képek és videók készülhessenek akár az éjszaka közepén is.
Az Extreme Night Shot és a Night Selfie Video módokban ráadásul nincs szükség arra, hogy manuális beállítások között szöszmötöljünk percekig (miközben a fotó alanya megunja a várakozást és eltűnik előlünk). Ezekben az üzemmódokban akár 4K videókat is készíthetünk a csillagos ég alatt, vagy egy sejtelmesen félhomályba burkolózó Halloween-buliban. A kézremegés hatásait a képstabilizációs megoldások csillapítják, de akár pár mozdulattal készíthetünk látványos lassított felvételeket, vagy extra-hosszú eseményeket összefogó time-lapse videókat is.
A HUAWEI nova 9 tehát egy olyan készülék, amely jóval barátságosabb árcímkével kínál csúcskategóriás teljesítményt és prémium érzetet, ráadásul kifejezetten felhasználóbarát, könnyű kezelés mellett: érdemes egy próbát tenni vele, úgyis a kezünkben ragad! | Csúcstechnológia pár koppintással: ezt tudja a HUAWEI nova 9 | Csúcstechnológia pár koppintással: ezt tudja a HUAWEI nova 9 | [
"okostelefon",
"appgallery",
"huawei",
"infó"
] | 0 | https://index.hu/info/2021/11/05/csucstechnologia-par-koppintassal-ezt-tudja-a-huawei-nova-9 | 2021-11-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Miért ilyen jelentős Magyarországon a korrupció? Meg lehet győzni Brüsszelt az ellenkezőjéről? Van egyáltalán politikai akarat a korrupció felszámolására?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!
2023. szeptember 7. 15:30
A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! | Az ukrán GDP harmadát elviszi a védelmi költségvetés | Ez történt az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan az elmúlt órákban. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kulpolitika/a-haborura-megy-el-az-ukran-gdp-harmada.html | 2023. 09. 07. 07:29:00 | true | 0 | 0 | null |
Úgy tűnik, a sajtó és a közvélemény nem tud felhőtlenül örülni annak, hogy Matolcsy György 4,5 milliárd forintért vásárolt egy Tizianót. Pedig a Mária gyermekével és Szent Pállal című kép – bár a bank tulajdona – a Szépművészeti Múzeumban lesz látható, mindannyiunk gyönyörűségére, s tovább emelve az intézmény rangját. Megkíméljük az olvasót annak felsorolásától, hogy mi minden ennél praktikusabb célra lehetne költeni azt az összeget, amely körülbelül a fele a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) éves büdzséjének. Egy pillanatra eltekintünk Róna Péter felvetésétől is, hogy egyáltalán jogszerű-e a jegybank ilyetén tevékenysége. Első körben csak azt kérdezzük, reális árat fizetett-e az MNB.
Hűtlen kezelés gyanúja
A festmény sorsa közismert, évtizedig lógott egy pécsi lakásban, amikor a tulajdonosok bevitték a Nagyházi Galériába. Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum szakembere már akkor biztos volt benne, hogy a képet maga Tiziano festette, de végül csak a velencei mester műhelyéből származóként árverezték el 2005-ben. Tátrai felvetette, éljen a múzeum az elővásárlási jogával, ám az akkor még frissen kinevezett múzeumigazgató, Baán László nem merte vállalni a döntést. Ha mégsem igazolódik be a szakember vélekedése, rendkívül kínos szituációba került volna. Nem beszélve arról, hogy a 140 millió forintot – végül ennyiért ütötték le a képet – sem lett volna könnyű összeszedni akkoriban. Másképp van ez ma már.
Képmutatás (Baán László és Gerhardt Ferenc)
Martos Gábor szakíró segítségével nézünk körül a nagyvilágban, hogy mennyit is ér egy Tiziano. Támpontot adhat, hogy 2011-ben aukciós Tiziano-rekordnak számított a többalakos Sacra Conversazione 17 millió dolláros (körülbelül 4,8 milliárd forintos) eladása a Sotheby’s-nél. 2012-ben a Diana és Callisto c., nagyméretű képért még többet, 45 millió fontot, azaz majdnem 20 milliárd forintot fizetett ki a National Galleries of Scotland és a londoni National Gallery. Igaz, ez a festő egyik fő művének tekinthető. Körülbelül ilyen összeget fizetett a két galéria a Diana és Akteonért 2009-ben, és a Getty Museum Vasto őrgrófjának képmásáért 2003-ban. Első blikkre úgy tűnik tehát, hogy az MNB piaci árat adott a képért. Csakhogy ennyi erővel havonta kimehetne Matolcsy György a Sotheby’s és a Christie’s árveréseire, és bevásárolhatna a Szépművészeti Múzeumnak, hol egy Tintorettót, hol egy szép Picassót. Ám a Magyarország súlycsoportjában lévő országok ritkán emelgetik a tárcsákat arrafelé. Az összeg annak fényében is aránytalanul hatalmas, hogy a magyar múzeumok ennek töredékét, 100-200 millió forint közti összeget tudnak gyűjteménygyarapításra fordítani (ezt megjelenésünk napján hosszabban kifejtjük a magyarnarancs.hu-n – a szerk.).
Azonban nem biztos, hogy ezek a számok irányadók. A képet régóta árulja a gazdája, a HVG-nek adott 2009-es nyilatkozatában maga mondta, hogy 1,6 milliárdra becsülték az értékét – nem tudni, hogyan háromszorozódott meg hirtelen. Martos Gábor egy még fontosabb szempontra hívja fel a figyelmet: azért nem lehetnek mérvadók a nemzetközi aukciósházak árai, mert a Mária gyermekével és Szent Pállal védett, azaz nem vihető ki véglegesen az országból. Csak a magyar piacon értékesíthető, nem adható el egy arab sejknek vagy egy orosz milliárdosnak, hanem csak annak a néhány befektetőnek, gyűjtőnek, aki kis hazánkban ilyen értékű műtárgyat képes megvásárolni. Így tehát a hazai árakhoz kell viszonyítani. Márpedig Magyarországon 240 millió forintot adtak aukción a legdrágábban elkelt festményért, Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című vásznáért. A másik, nem aukciós rekorder pedig minden bizonnyal Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képe, amit azonban már szintén az MNB vett meg 1,6 milliárdért. Kíváncsiak voltunk az MNB által megrendelt szakértői véleményekre, és arra, hogy kik készítették azokat. Ám ezeket, jóllehet közérdekű adatok, nem bocsátotta rendelkezésünkre az intézmény, és a hétfői sajtótájékoztatón sem kaptunk választ. Ha az MNB nem vette figyelembe, hogy a kép csak a magyar piacon forgalomképes és a nemzetközi árakból indult ki, még a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet.
Az Értéktár programot az MNB kezdeti kommunikációja szerint pusztán azért hozták létre, hogy olyan gyűjteményt alkosson, „mely hosszú távon is értékálló befektetés”. Később már azt mondták, hogy a cél elsősorban „az elmúlt történelmi periódusokban külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek visszaszerzése, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása”. (Mint láttuk, ugyanezt a kiviteli tilalommal is el lehet érni, és az még pénzbe sem kerül.) Az Értéktár programot Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, de létrehoztak egy tanácsadó testületet, amelynek tagja többek között Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. A közgyűjteményektől és gyűjtőktől érkező igényeket ők bírálják el, de a végső szó az MNB-é.
A grémium tagjai szerint csaknem száz ajánlatot kaptak már, ezek jellemzői, hogy a tulajdonosok jócskán túlértékelik az általuk kínált műtárgyakat, illetve megjelentek a kormányzatnál és a bankvezetésnél gátlástalanul lobbizók is.
Amikor Pákh Imre az egekbe akarta nyomni a Golgota árát, hozott egy jogszabályt a kormány, miszerint az állam maximum három független értékbecslés középértékét fizetheti ki egy műtárgyért. Gerhardt szerint az MNB is ezt a jogszabályt tartja irányadónak, ám – mint mondta – olyan műtárgyak esetében, melyekhez „nagy emocionális értékek kötődnek”, eltérhet ettől. Igaz, az MNB más vásárlásai sem alacsony árairól voltak híresek. A szakértők által 11-12 milliárdos becsült értékű belvárosi Eiffel Palace irodaházat például csaknem 18 milliárd forintért vásárolták meg.
A műkincsvásárlások is hasonlóak: igényes és attraktív darabokat vesznek piaci vagy annál magasabb áron. 65 millióért vették meg Orbán Dezső egyik összegző művét, a Nyolcak kiállítás szervezése során külföldi magángyűjteményből, hosszú lappangás után előkerült Nagy aktot. (Orbán Dezső árverési rekordja 2000-ben született, a Kannás csendéletért 42 milliót adtak.) Vaszary János szintén külföldi magántulajdonból előkerült Kereszténység című képe 40 milliót, Gulácsy Lajos A mulatt férfi és a szoborfehér asszony 42 milliót, Moholy-Nagy László 6 korai festménye és 2253 darab fotóból, levélből, kiadványból álló dokumentumgyűjteménye 50 milliót ért meg az MNB-nek. Bachman Gábor építészeti és formatervezői gyűjteményéért több építész lobbizott; a maketteket, dokumentumokat tartalmazó kollekcióért 55 milliót fizettek, és az Építészi Múzeumba fog kerülni. Már ki is állították Egerben a Péterváry-hagyaték középkori fegyvereit, melyekért 50 milliót csengettek ki.
A magángalériások örülnek, mert az MNB felveri az árakat, és közben tőlük is vásárol – például a Virág Judit Galéria egyik tulajdonosától, Törő Istvántól 1,1 milliárd forintért egy éremgyűjteményt. Törő lapunknak elmondta: azért ajánlotta megvételre a nagyapja által alapított, 80 éve gyarapodó kollekciót, hogy az egyben maradjon. A gyűjtemény a Nemzeti Múzeumba kerül, amelynek igazgatója, Csorba László elmondta, hogy az erdélyi fejedelmek által vert tallérok szinte teljes kollekciójáról van szó, többtucatnyi olyan éremmel, ami a Nemzeti Múzeum gyűjteményében sem található meg. Arra a kérdésesünkre, miért nem csak a hiányzó darabokat mazsolázták ki, azt a választ kaptuk, hogy a múzeumok duplumokat is gyűjtenek, hiszen ezek cserealapként is használhatók egy-egy műtárgy megszerzésére, de arra is jók, hogy a kiállított darabokat időnkét lecseréljék.
Egyetlen valódi múzeumfejlesztési projektnek sikerült befurakodni az Értéktárba, ez pedig a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi tájegységének létrehozása. Ennek keretében 116 épületet vásárolnak és szállítanak a skanzenbe, és 10-12 ezer népi tárgyat szereznek be. A többi projekttel ellentétben itt a tárgyak tulajdonjoga is a skanzenhez kerül, illetve a muzeológiai munkát is fizeti a bank.
Vadász, vadász…
A 2018-ig a rendelkezésükre álló 30 milliárd forintból eddig csak 7,8 milliárdot költöttek el. Mire megy a többi? Annyit tudunk, hogy a későbbiekben a Kövesi-hagyatékot vásárolják meg 800 millióért, illetve 90 millióért az Artpool adatbázist. Az 1981-ben elhunyt Kövesi István mészáros eddig szinte teljesen ismeretlen – többek között Rippl-Rónai, Vaszary, Ámos Imre, Bortnyik Sándor fő műveit tartalmazó – kollekcióját a Kieselbach Galéria mutatta be 2013-ban. A vásárlás után a miskolci múzeumba kerül.
Az Értéktárnak azonban van egy kimondatlan célja is, méghozzá az, hogy a II. világháború után a múzeumokba nem jogszerűen került, tulajdonosaik, leginkább a történelmi magyar arisztokrácia által visszakövetelt műtárgyak megvásárlására használják. Egy 2013-as jogszabály leegyszerűsíti a restitúció folyamatát azzal, hogy „ha nem igazolható minden kétséget kizáróan a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak állami tulajdonjoga, azt ki kell adni annak a személynek, aki az adott tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti”. Korábban csak jogerős ítélettel kaphatták vissza a tulajdonosok a jogellenesen leltározott letétet is. Az egyik legfontosabb és legértékesebb érintett műtárgy idősebb Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című műve lehet. A kalandos sorsú festmény a Batthyány család birtokában volt, és a Tanácsköztársaság alatt került a Szépművészeti Múzeumba. A kommün után azonban letétként otthagyták a tulajdonosok. A család jogi képviselője szerint a letéti viszony máig fennáll, s miután a letét nem birtokolható el, a kép visszajár. Viszont az MNV Zrt. szerint, amikor a család alapítványa 1954-ben a művet visszakérte, ezt a lépést a letéti viszony megszüntetéseként értelmezték, és beleltározták a képet, így azt az állam elbirtokolta. A kincstár ezért három alkalommal is elutasította a festmény kiadását. Az ügy tehát még nem lefutott. Konkrét információink vannak arról, hogy a Teleki család a családi képtár néhány alkotását, a Nádasdyak pedig nyergeket, nyeregtakarókat, ruhákat és két, az ősgalériából származó 17. századi festményt kérnek vissza. Jó üzlet lesz a restitúció, úgy tudjuk, hogy egy neves ügyvéd már felkereste a Széchenyi családot is, hogy bizonyos javakat követeljenek vissza. Türelmetlenebb forrásaink szerint az egésznek nincs más célja, csak az, hogy a magyar arisztokráciával gyakorta együtt vadászó Lázár János visszaadhassa nekik egykori vagyontárgyaik ellenértékét. Ezt látszik alátámasztani az, hogy a restitúciós törvényt nemrégiben úgy módosították, hogy a vitatott műtárgyak kiadásáról a végső szót nem az MNV Zrt., hanem a Miniszterelnökség mondja ki. Azok a – részben múzeumi – forrásaink azonban, akik pontosan tudják, milyen lehetetlen vállalkozás egy múzeumtól visszaszerezni a jogszerűtlenül ott tartott műtárgyakat, azt mondják, ez egy elegáns megoldás arra, hogy a műtárgy is köztulajdonban maradjon, de a tulajdonjog is rendeződjön. Aminek 25 évvel a rendszerváltás után épp ideje lenne. Ráadásul nem dollármilliókat érő holmikról van szó elsősorban (már amennyiben nem nyernek pert a Herzog-örökösök, de erre most csekély esély látszik). Ugyanakkor azzal, hogy létezik egy erre szánt összeg, az örökösök már nem akarnak megegyezni a múzeumokkal, hanem igyekeznek piaci áron eladni a vitatott műtárgyakat.
Elviszik az arabok!
Egyes aggódó szakértők szerint a Tiziano-kép a védelem ellenére könnyen eltűnhetett volna az országból. Erre utalt a tulajdonos, Pintér Gyula vállalkozó nyilatkozata is, aki szerint háromszoros árat ígértek neki a festményért angliai viszonteladók, akik arab vevőknek értékesítették volna tovább a művet. Az már nyilván az ő dolguk lett volna, hogy – illegálisan – kivigyék az országból. A hosszú adásvételi lánc végén álló arab sejk vélhetően nem csinálta volna össze magát a Forster Gyula Központ műtárgyvédelmi osztályának kemény hangú leveleitől és kiszabott bírságaitól – feltéve, ha megtalálja a postás a tértivevényes küldeménnyel. | A nagy Tiziano-balhé - Festményt vett a jegybank, tripla áron | Mivel nincs saját műtárgyvásárlási keretük, ilyen-olyan forrásból évente összesen 100-200 millióból bővít az összes magyar közgyűjtemény. Ehhez képest az MNB most vett meg egy 1,6 milliárdra értékelt Tiziano-képet. Háromszoros áron. A rossz nyelvek szerint mindez Lázár János és az arisztokrácia javát szolgálja. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nagy-tiziano-balhe-95901 | 2015-07-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
A rendszerváltás óta a legnagyobb béremelés valósult meg a pedagógusoknál
Bódis József sajtótájékoztatóján kifejtette: a folyamat 2013-ban kezdődött, 34 százalékos emeléssel, majd ezt követően minden évben 3,5 százalékkal nőttek a bérek, és összesen átlagosan 50 százalékos bővülés történt a keresetekben.
Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: a pedagógusok bérviszonyai meghatározzák munkájuk minőségét, a gyermekekhez való viszonyukat, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő megbecsülésben részesüljenek. | A rendszerváltás óta a legnagyobb béremelés valósult meg a pedagógusoknál | Magyar Idők | Bódis József sajtótájékoztatóján kifejtette: a folyamat 2013-ban kezdődött, 34 százalékos emeléssel, majd ezt követően minden évben 3,5 százalékkal nőttek a bérek, és összesen átlagosan 50 százalékos bővülés történt a keresetekben. Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: a pedagógusok bérviszonyai meghatározzák munkájuk minőségét, a gyermekekhez való viszonyukat, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő megbecsülésben részesüljenek. | [] | 0 | https://magyaridok.hu/gazdasag/a-rendszervaltas-ota-a-legnagyobb-beremeles-valosult-meg-a-pedagogusoknal-3452069 | null | true | 0 | 0 | null |
Európai Unió;Paks;
2018-12-13 06:00:00
Törleszt a kormány a paksi engedélyért
Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.
Tovább törleszti a kormány az adófizetők pénzéből a paksi bővítés EU-engedélyezésének árát. Ezúttal beruházás jóváhagyásának francia pártolói kaptak gáláns ellentételezést. Ha továbbra is ez a modell érvényesül, akkor az Európai Bizottság nagyvonalúságának ára összemérhető lesz azzal, amibe maga az atomerőmű kerül.
A Bizottság 2017-ben fejezte be az uniós szabályokat többszörösen sértő módon, tender nélkül odaítélt és állami támogatással felépíteni tervezett paksi bővítés uniós engedélyezését. Ahogyan azt a Népszava – Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére, a tenderelhagyás miatt indított bizottsági eljárás kezdeményezőjére hivatkozva – annak idején megírta, már az uniós vizsgálat alatt érkeztek róla információk arról: Brüsszel engedékenységéért az Orbán-kormány hajlandó minden árat megadni. Ebbe pedig az európai nagyhatalmaknak adott gáláns magyar állami megrendelések is beleférnek.
Az első információk arról szóltak, hogy a francia Alstom, illetve a német Siemens válhat a paksi beruházás beszállítójává, de szó volt az energiaszektoron kívüli, például hadiipari beszerzésekről is. Azóta a turbinatender nyertese az Alstom és az amerikai GE konzorciuma lett (a GE időközben fölvásárolta az Alstom turbinagyártó részlegét), sajátos körülmények között: egyetlen versenytársuk, az orosz Power Machines formai hibákkal tűzdelt, a szándékos érvénytelenség látszatát keltő pályázatot adott be.
Most folytatódik a franciák kifizetése: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kedden Párizsban bejelentette, hogy „hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések”. A tárcavezető szerint két francia cég is jelentős megbízásokhoz jutott Pakson – hogy az Alstom mellett még melyik, arra nem tért ki –, a magyar honvédség pedig húsz Airbus helikoptert rendelt Franciaországtól.
Franciaország kibékítése azért fontos pillére a paksi üzletnek, mert a franciák maguk is gyártanak atomerőművet, és indultak volna Paks2 – a több éves előkészítés ellenére végül ki sem írt – beruházási tenderén. A Bizottság jóváhagyásához ugyanakkor Németország jóindulatának megszerzésére is szükség volt. A VS.hu írta meg korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, a paksi projekt uniós vizsgálatának elindítása után találkozott Angela Merkel kancellárral, és egy olyan csomagról állapodott meg vele, ami kedvet csinálhatott a németeknek a jóváhagyáshoz. Szó volt a Siemens beszállásáról – a cég a feltételezések szerint az erőmű vezérlő és biztonsági rendszerét szállíthatja –, a Mercedes kecskeméti gyárbővítéséhez és a BMW magyarországi gyárépítéséhez ígért bőkezű, összességében százmilliárdos állami támogatásról, illetve arról is, hogy „egy német-francia konzorcium” nyerheti el a magyar honvédség helikopterbeszerzését 172 milliárd forint értékben. (Az Airbus Helicopters jogelődje, az Eurocopter Group 1992-ben alakult a francia Aérospatiale és a német Daimler-Benz Aerospace AG egyesülésével.)
Feltűnő, hogy a Siemens – továbbra is valószínűsíthető – részvételén kívül a korábbi hírekben szereplő összes pont megvalósult, ami arra enged következtetni: az alku él, és az uniós jogot sértő paksi projekt brüsszeli átengedésének számláját még sokáig fizetni fogjuk. Mivel az ellentételezések láthatóan nem csak az energetikai szektorra terjednek ki – és önmagában a katonai beszerzésekre ezermilliárdos nagyságrendben készül költeni a kormány a következő években nyugat-európai és amerikai gyártóknál –, az uniós léptékű mutyi végső számlájának nagyságrendje akár ugyanakkora is lehet, mint amennyibe maga a 3-4 ezer milliárd forintos árúra tervezett paksi bővítés kerül. | Törleszt a kormány a paksi engedélyért | Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére. | null | 1 | https://nepszava.hu/3018338_torleszt-a-kormany-a-paksi-engedelyert | 2018-12-13 06:00:00 | true | null | null | Népszava |
Balatoni Hajózási Zrt.;
2019-08-28 06:55:00
Állami tőkesúly a balatoni flottán
Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét.
Tőkét emelt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben az állam, s bár a Magyar Turisztikai Ügynökség állítja, mindez a modernizáláshoz szükséges, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül több attól tart, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek – kikötők, part menti területek – kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet.
– Mérföldkőhöz érkezett a Balatoni Hajózási Zrt.: a tulajdonos magyar állam 6,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, s ezzel lehetővé válik a balatoni hajózás modernizálása – jelentette be a Bahart keddi, siófoki közgyűlése után Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette, 2030-ig megújul a hajóflotta, 4 új kompot, valamint kerékpárszállító hajót vásárolnak, felújítják a kikötőket és a kiszolgáló-létesítményeket, egyszerűsítik a jegyvásárlást, s jobb menetrendet alakítanak ki. Kollár József, a Bahart vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elavult kikötők és járműpark felújítása elodázhatatlan, ám erre saját erőből képtelen a cég, éppen ezért jó és szükséges a tőkeemelés, mely lehetővé teszi a megújulást.
Az állam az idén vette vissza a hajózási cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét: a részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, s noha a települések az idén fizettek volna, egy januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik. Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt. Pedig a város az idén hajlandó lett volna kifizetni tőkeemelésből ráeső cirka 770 millió forintot, ahogyan információink szerint a többi nagy tulajdonos– Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonföldvár – is kifizette volna a rájuk eső részt.
Az állami tőkeemeléssel viszont kisebbségbe kerültek az önkormányzatok, melyek vezetői közül többen is attól tartanak, a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket.
– Persze nem most, amikor leharcolt állapotban vannak, hanem azután, hogy állami pénzből felújították azokat. Ne legyen igazam, de nem lennék meglepve, ha néhány év múlva több cégre darabolnák fel a Bahartot, hogy aztán egyik-másikat privatizálják – jegyezte meg az egyik polgármester.
A sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy egyben tartják-e a Bahartot, Guller Zoltán úgy reagált: az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. | Állami tőkesúly a balatoni flottán | Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3047981_allami-tokesuly-a-balatoni-flottan | 2019-08-29 08:58:00 | true | null | null | Népszava |
Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes, zenész és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta, ám a koncert költségeit több mint két hónap elteltével sem hajlandó elárulni az állami társaság.
A Szerencsejáték Zrt.-t november 20-án kerestük meg közérdekű adatigénylésünkkel, amelyben a rendezvény költségeiről és a fellépők tiszteletdíjáról érdeklődtünk. Azonban hiába fizették közpénzből a számlát, a társaság többszöri megkeresésünkre sem adott érdemi választ, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk az ügyben.
Bár a NAIH vizsgálata még tart, a Szerencsejáték Zrt. különös választ küldött az ügyben a múlt héten. Mint írták, a koncert szervezésének feladataival a 2018-2019. évi integrált marketing-, kommunikációs- és rendezvényszervezési feladatok ellátására szerződött partnerét bízta meg a társaság, ebből kifolyólag közvetlenül nem szerződött a művészekkel. A koncertet az erre a célra megállapított keretösszegből fizették ki.
Hozzátették:
A keretszerződés mellékletei üzleti titkot képeznek, mert annak nyilvánosságra kerülése a rendezvényszervező céget a piacon hátrányos helyzetbe hozná.
Vagyis nem árulják el, hogy mennyi volt az összköltsége a rendezvénynek. Az említett keretösszeg különben több mint 13,5 milliárd forint, amit a kormány egyik kedvenc kommunikációs cége, a New Land Media Kft. nyert el. A társaság Balásy Gyula érdekeltsége, amelynek káprázatos teljesítményéről korábbi cikkünkben írtunk:
Kiemelt kép: Sting a Szerencsejáték Zrt. ingyenes koncertjén a Hősök terén 2018. november 24-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán | Szerencsejáték Zrt.: üzleti titok, hogy mennyi közpénzbe került a Sting-koncert | Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálódik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/02/05/szerencsejatek-zrt-sting-shaggy-koncert-hosok-tere/ | 2019-02-05 07:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Miután a hat ellenzéki miniszterelnök-jelölt közös levélben tájékoztatta a kínai elnököt arról, hogy bármelyikük választási győzelme esetén a Fudan Egyetem mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának haladéktalan leállítását is vállalja, jogosan merül fel a kérdés: szerbiai oldalról egyáltalán van-e értelme folytatni ezt a projektet, amíg ki nem derül, ki nyeri a jövő évi magyarországi választásokat?
A vasútfejlesztés köztudottan méregdrága beruházás, és mi van, ha a szerb fővárosból kiinduló csillogó-villogó új sínpár, nos, ha nem is a semmibe, de mindenesetre nem a szomszédos ország fővárosába vezet? | Szeretettel a Vajdaságból: Hangzatos ígéretek és álomvasutak Budapest és Belgrád között | Gőzerővel folynak a munkálatok a szerbiai szakaszon, de számos a kérdés, és nincs mindegyikre válasz. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210628_Szeretettel_a_Vajdasagbol | 2021-06-29 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója biztos benne, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Európai Bíróság előbb-utóbb törvénytelennek fogja ítélni, és ki kell majd iktatni. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Martin József Péter hozzátette, maga a kormány szegi meg a szuverenitást napi szinten, mert részben kiárusítja az országot Kínának és Oroszországnak, és ezzel elárulja a magyar nemzeti érdekeket, részben azzal, hogy felszámolta a jogállamot.
Martin József Péter emlékeztetett, három szervezet ellen folyik vizsgálat. "Mi voltunk az elsők, a második volt az Átlátszó, a harmadik egy civil szervezet a Göd-ÉRT Egyesület, ellenük pár hete indítottak vizsgálatot."
Egy abszurd hivatalról beszélünk, valahol Orwell és Kaffka munkái közé sorolná Martin József Péter. Mint mondta, ez egy óriási pénznyelő, miközben a Transparency azért dolgozik, hogy Magyarország egy tisztább ország legyen. "Mi azt tudjuk elérni, hogy nyilvánosságra hozzuk az ügyleteket, és e tekintetben sokat elértünk. Az ilyen autokrata-hibrid rendszerben, mint Magyarország, sok mindent felszínre lehet hozni, de kevés dolog változik, miutánt az intézményeket a kormány foglyul ejtette és alapvetően hatalompolitikai érdekeket szolgálnak, nem közérdeket."
A szakember a műsorban arról is beszél, hogy egy korrupciós ügyet terelt eddig jó irányba a kormány, ez pedig a hálapénz. "Mi évek óta mondtuk, hogy büntetőjogi tényállássá kell tenni a hálapénzt."
Magyarország az unió legkorruptabb tagja, már második éve a Korrupció Érzékelési Indexükön is az utolsó helyen áll. "Az unió más országaiban, a régióban is van súlyos korrupció, de ennyire központosított formában, ennyire felülről vezérelt formája a korrupciónak sehol máshol nem alakult ki." | Martin József Péter: maga a kormány szegi meg a szuverenitást napi szinten | A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója biztos benne, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Európai Bíróság előbb-utóbb törvénytelennek fogja ítélni, és ki kell majd iktatni. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Martin József Péter hozzátette, maga a kormány szegi meg a szuverenitást napi szinten, mert részben kiárusítja az országot Kínának és Oroszországnak, és ezzel elárulja a magyar nemzeti érdekeket, részben azzal, hogy felszámolta a jogállamot.
Martin József Péter emlékeztetett, három szervezet ellen folyik vizsgálat. „Mi voltunk az elsők, a második volt az Átlátszó, a harmadik egy civil szervezet a Göd-ÉRT Egyesület, ellenük pár hete indítottak vizsgálatot.”
Egy abszurd hivatalról beszélünk, valahol Orwell és Kaffka munkái közé sorolná Martin József Péter. Mint mondta, ez egy óriási pénznyelő, miközben a Transparency azért dolgozik, hogy Magyarország egy tisztább ország legyen. „Mi azt tudjuk elérni, hogy nyilvánosságra hozzuk az ügyleteket, és e tekintetben sokat elértünk. Az ilyen autokrata-hibrid rendszerben, mint Magyarország, sok mindent felszínre lehet hozni, de kevés dolog változik, miutánt az intézményeket a kormány foglyul ejtette és alapvetően hatalompolitikai érdekeket szolgálnak, nem közérdeket.”
A szakember a műsorban arról is beszél, hogy egy korrupciós ügyet terelt eddig jó irányba a kormány, ez pedig a hálapénz. „Mi évek óta mondtuk, hogy büntetőjogi tényállássá kell tenni a hálapénzt.”
Magyarország az unió legkorruptabb tagja, már második éve a Korrupció Érzékelési Indexükön is az utolsó helyen áll. „Az unió más országaiban, a régióban is van súlyos korrupció, de ennyire központosított formában, ennyire felülről vezérelt formája a korrupciónak sehol máshol nem alakult ki.” | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/klikktv/martin-jozsef-peter-maga-a-kormany-szegi-meg-a-szuverenitast-napi-szinten/2405 | null | true | null | null | Hírklikk |
Amint azt a Szeged24 korábban megírta, Szeged-Csanádi Egyházmegye immár ötödik alkalommal rendezi meg a fesztivált első püspökének emlékére Szegeden, a Dómban és a Gál Ferenc Főiskolán. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök elmondta, hogy öt esztendeje azért fogtak bele a fesztivál megszervezésébe, mert az egyházmegyének is feladata, küldetése van a kultúra területén.
A rendezvény másfél hete alatt számos klasszikus szerző ismert és ritkábban hallható műve csendül fel, de kortárs darabok is megszólalnak. A hangversenyek dirigensei a Pro Cultura Hungarica-díjas Robert Christian Bachmann, a fesztivál művészeti vezetője, Yoon Kuk Lee, a salzburgi Kamara Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője, a fesztivál zenei igazgatója és Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója.
A pénteki nyitó koncerten a 120 éve született Lajtha László, a magyar zenetörténet egyik legkiemelkedőbb alakja tiszteletére és az 1956-os forradalom emlékére szólal meg a Forradalom című szimfónia a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában, Gyüdi Sándor vezényletével. A koncerten Robert Christian Bachmann Pora Rosa című szerzeményének bemutatóját is meghallgathatják az érdeklődők.
Szombaton délután egy különleges egyházzenei eseménynek ad otthont a Fogadalmi templom: a hívek úgy imádkozzák közösen a rózsafüzér tizenöt titkát, hogy minden tized előtt felolvassák a Szentírásból a megfelelő részletet, ezt követően elhangzik Heinrich Ignaz Franz von Biber A Rózsafüzér-szonáták misztériuma című művéből az ide illő szonáta.
A fesztivál ezt követő koncertjein megszólalnak még Händel, Bach, Pergolesi, Vivaldi és Hovhanes művei is. A záró napon pedig ismét a fesztivál vendége lesz a mindig egyedi színfoltot jelentő salzburgi Stadler Quartett is.
Hagyomány, hogy a rendezvényen összekapcsolódik a kultúra és a tudomány. Idén Párducz Árpád és Janka Zoltán előadásai a zene és az idegtudomány kapcsolatáról szólnak majd.
A Dóm altemplomában szerdától hanginstalláció várja az érdeklődőket, a záró napon pedig Vámosi-Nagy Zsuzsanna fuvolaművész ad itt koncertet. | Kezdődik a Szent Gellért Nemzetközi Komolyzenei Fesztivál | Lajtha László-emlékkoncerttel és Robert Christian Bachmann Pora Rosa című szerzeményének bemutatójával pénteken a szegedi Dómban elkezdődik a Fesztivál programja. | [
"szeged-csanád egyházmegye",
"szegedi dóm",
"szent gellért nemzetközi komolyzenei fesztivál"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2012/09/20/kezdodik-a-szent-gellert-nemzetkozi-komolyzenei-fesztival | 2012-09-20 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A NASA karácsony alkalmából igazán érdekes fotót osztott meg: a képen látható cefeida csillag már az élete végén jár, és szabályos időközönként elhalványul, majd megint fényesebb lesz.
Az RS Puppis, becenevén RS Pup egy igazán különleges csillag: úgynevezett cefeida variáns, ami azt jelenti, hogy periodikusan elhalványul, majd újra fényesebb lesz. A cefeidák a változócsillagok közé tartoznak, jellemzően 4-5 naptömegű, vagy nehezebb sárga szuperóriás csillagok. A pulzálás az instabilitás miatt alakul ki: ezek az égitestek általában rövid élettartamúak, és már közel vannak ahhoz, hogy feléljék a kémiai energiaraktáraikat.
Az asztrofizikusok támpontként használják őket: a fényességváltozás miatt megállapítható, hogy milyen messze vannak, ennek segítségével pedig az őket tartalmazó galaxis vagy csillaghalmaz távolságát is meg lehet mondani.
Az RS Pup fényességi periódusa 41,5 nap, és igencsak gyorsan fényesedik, majd lassan halványul el. A NASA által megosztott fotó valójában a csillagot körülvevő csillagköd, vagy nebula, ami gázokból és kozmikus porból áll. Azért ilyen gyönyörű, mert az RS Pup ragyogása megvilágítja, majd fokozatosan elhalványítja. | Látványos jelenségről lőtt képet a NASA | Csillagközi karácsonyi koszorúról készült a kép, nagyon különleges történettel. | [
"nasa",
"csillagászat",
"hubble űrtávcső",
"nebula"
] | 0 | https://24.hu/tech/2018/12/29/rs-pup-nebula-nasa-foto-csillagaszat | 2018-12-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A kozmetikai cég most vagy vicces akart lenni, vagy holnap már cserélik a marketingcsapatot.
Új arca lesz a Givenchy francia divatcégnek. Instagram-posztjukban a női sztár nevét még nem árulták el, csak egy sziluett fotót tette közzé.
Vajon ki lehet? De tényleg, van esetleg ötletetek?
A bejegyzés megtekintése az Instagramon GIVENCHY (@givenchyofficial) által megosztott bejegyzés, Máj 9., 2019, időpont: 9:00 (PDT időzóna szerint)
Kiemelt kép: Instagram.com/givenchyofficial | A Givenchy a világ legbénább feladványával kérdi: ki van ezen a fotón? | Talán Dwayne Johnson, de biztosra nem mernénk mondani. | [
"givenchy",
"sziluett",
"ariana grande",
"bénázás",
"fotó",
"gagyi"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2019/05/10/givenchy-foto-divat-kerdes-marketing-gagyi-ariana-grande | 2019-05-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kalandos történet végén újra érkezik dízelolaj Magyarországra az egykori katonai olajvezetéken. Hallott már erről a vezetékről? Nem? Nem véletlenül. A Szamarából induló és Fehéroroszországon, majd Ukrajnán keresztül Magyarországra (Tiszaújvárosra) érkező csővezeték egykoron az ideiglenesen hazánkban állomásozó orosz harckocsikat látta el kőolaj-származékokkal.
A rendszerváltás környékén sokáig rendezetlen volt a sorsa és nem üzemelt. Olyannyira speciális volt a helyzete, hogy miközben a legnagyobb vezeték, a Barátság (Druzsba) tulajdonviszonyait és transzferdíjait a Szovjetunió szétesésekor pontosan leszabályozta egymás között Oroszország és Ukrajna, a katonai vezeték ukrán szakaszáról elfeledkeztek, és az orosz kézben maradt. Ennek ellenére jó pár évig jött gázolaj a vezetéken, de az ukránok mindig sérelmezték, hogy ki vannak hagyva a buliból,
Végül az élesedő ukrán-orosz katonai konfliktusok idején, az addig is sok nemzetközi perrel terhelt helyzet teljesen elmérgesedett, és a vezeték leállt. Jó sok anyag benne is ragadt, de szállítás már nem folyt.
Kedvcsinálónak elárulhatjuk, hogy a történetben felbukkan Vlagyimir Putyin egykori KGB-s elöljárója és mentora, egy másik nagyhatalmú orosz szilovik (katonai, vagy titkosszolgálati háttérrel érkező orosz politikai vezető), a leginkább Putyin-barát ukrán oligarcha, de még a magyar eredetű MET energiakereskedő csoport is.
Közvetítőkkel
A vezeték speciális jogi helyzete miatt a csövön szállíttatni mindig csak olyan olajipari háttéremberek tudtak, akik kiváló magyar és keleti kapcsolatokkal egyaránt rendelkeztek. A katonai vezetéknek ugyanis az a sajátossága, hogy az első magyar átvételi és mérési pontja nem a fizikai országhatáron, hanem attól hatvan kilométerrel beljebb, Nyírbogdányban van.
Ezen a településen már vagy száz éve foglalkoznak kőolajszármazékok fogadásával és a település vezetékkel össze van kötve Tiszaújvárossal és Százhalombattával is. Vámolási szempontból azonban a magyar határ és Nyírbogdány közötti hatvan kilométer amolyan „senkiföldje”.
Az ukránok és oroszok nem tarthattak külföldön gázolajat, a Mol pedig nem kívánt birtokon belül kerülni azelőtt, mielőtt mérni tudta volna a befolyó mennyiséget. Hosszú éveken át a Hangarn nevű kereskedőcég állt be középre, ő vette meg a határon az anyagot, majd ő adta el a Molnak.
A Hangarn ciprusi hátterű csoport, amely az orosz Mihail Gucerijev és a magyar Fazakas Imre közös érdekeltsége volt, és arról ismert, hogy ez volt az egyik olyan cég, amely a horvát ex-miniszterelnök Ivo Sanader korrupciós peréhez vezető utalást elindította a horvát Robert Ježićnek. Fazakas és Gucerijev azt vallották, hogy orosz lobbicélokból utaltak, de a horvát ügyészség a Mollal szerette volna kapcsolatba hozni az utalást.
Kénes arany
Mindenesetre a régi üzletmenetben a Mol a Hangarnon keresztül megvette az oroszok kénes kőolajszármazékát, majd Tiszaújvárosban megtisztította azt a kéntől és szép nyereséggel továbbadta (részben önmagának, vagyis a TVK-nak, részben diesel-üzemanyagként a fogyasztóknak). A kéntartalom mérőszáma a ppm, vagyis a part pro million, ami azt jelzi, hogy egymillió molekulából mennyi a kénmolekula. A nemzetközi szabvány szerint a 10 a megengedett, az oroszok korábban 2000, majd egyre alacsonyabb ppm-számú anyagot adtak a Molnak. A Mol számára komoly nyereséget jelentett a tisztítás.
Az oroszok és az ukránok végzetes összeveszése után azonban a Hangarn mintegy 85 ezer tonna anyaggal beragadt a vezetékben. Ez óriási veszteség volt, hiszen a vezetékes anyagszállítás üzletének mindig a finanszírozás a kulcsa. Ahhoz, hogy szállítani lehessen, valakinek először meg kell finanszíroznia a teljes vezeték feltöltését anyaggal, hiszen így lehet a cső másik végén kiemelnie a terméket.
Ahhoz, hogy a Mol újra kaphasson gázolajat, ki kellett szippantani a régi anyagot, megállapodás volt szükséges a vezeték tulajdonjogáról és még új szállítót is kellett találni. A Hangarn ekkor gondolt egy merészet, megpróbálta megvenni a vezeték ukrán szakaszát, erre a célra létre is hozott egy Hangarn Pipeline nevű céget.
Megegyezési igény
Már kezdett a cég egész jól állni, úgy tűnt, hogy sikerülhet a nagy deal, de végül beelőzték. Vlagyimir Putyin legfőbb, vagy éppen egyetlen ukrán szövetségese, Viktor Medvedcsuk, oroszbarát politikus és oligarcha megegyezett az orosz állami vezeték-monopólium, a Transznyefty elnökével, Nyikolaj Tokarevvel. Így hivatalosan svájci, de alighanem valójában ukrán irányítás alá került a vezeték ukrán szakasza.
Medvedcsukról közismert, hogy oroszbarát. Az angol nyelvű ukrán sajtó nemrég úgy fogalmazott róla, hogy Medvedcsuk volt az utóbbi időben az egyetlen ember, aki közvetíteni volt képes Oroszország és Ukrajna között. Javára szóljon, hogy ezt ki is használta, és például több fogolycserében is segédkezett. Putyinhoz annyira közel áll egyébként, hogy Medvedcsuk 2004-ben született második kislányának, Daryanak egyenesen Vlagyimir Putyin a keresztapja.
Tokarev, a Trasznyefty-főnök sem akárki. A KGB-sek régi iskolájához tartozik, olyan irodalomban, történelemben jártas, nyelveket beszélő egykori szolgálati vezető, aki régebben az NDK-ban (akinek már nem ismert ez a fogalom, a Német Demokratikus Köztársaságban), azon belül is Drezdában a felettese is volt a fiatal Putyinnak. Tokarev valóban kedvelte, illetve bízott is anno Putyinban, aki ezt a mentori szerepet azóta sok fontos tisztséggel és feltétlen bizalommal hálálta meg.
Anyag is kellett
Medvedcsuk megjelenésével tehát a vezeték sorsa rendeződött, de a vezetékből még ki kellett tolni a régi anyagot és új anyagot is be kellett táplálni. Ebben végül nem várt helyről érkezett segítség, a legerősebb orosz olajoligarcha, Igor Szecsin, az állami Rosznyefty olajcég erős embere kötött szerződést.
Ez azért volt meglepetés, mert az anyaggal bőségesen rendelkező Szecsin és a vezetékek felett diszponáló Tokarev szüntelen versengésben vannak. Putyin ezt láthatóan élvezi és ügyesen használja őket egymás ellenpólusaként.
A társaságnak is több feladata volt, ők adnak áthidaló finanszírozást, mert a Mol csak szállítás után hajlandó fizetni az anyagért, a MET menedzselte napi szinten az új svájci-ukrán vezeték-tulajdonossal és a Rosznyefttyel az ügyes-bajos dolgokat. Végül, legalábbis információink szerint, tavaly v végén kitolták a régi, kénes anyagot és most, vagyis 2017. március-április fordulóján megindult az anyag a csőben. Ráadásul a régi kénes gázolaj helyett immár európai szabványoknak megfelelő tiszta anyag jön, amit nem is kell tisztítani. A Mol ezzel alternatív beszerzéseket tud kiváltani.
A gép forog, az alkotó nem pihenhet
Jelenleg az ukránok is boldogok, Medvedcsuk valamiképpen a hatalommal, vagyis Petro Porosenko elnökkel is megegyezett, és fő érdekeltsége, a svájci Proton Energy szénhidrogén kereskedési jogokat is szerzett. Ez azért volt fontos, mert akad egy pontja a vezetéknek, ahonnan az ukrán felhasználók, de a baltikumi kikötők irányába is el lehet vinni az anyagot. Az állammal együttműködő ukrán tulajdonos talán majd az eddig minden bizonnyal hatósági segédlettel és nagyüzemben folytatott ukrán lopásoknak is megálljt tud parancsolni.
Ukrajnában, ezen belül is főleg Kárpátalján ugyanis egészen biztosan csak a hatóság tudomásával lehetett csapolni a vezetéket. Ehhez ugyanis profi berendezések kellenek, hiszen a vezeték nagy nyomás alatt van, volt, hogy a csapoló-vezetéket is hosszú kilométereken át vezették és havonta millió dollárban mérhető anyagot loptak el. Ebben alighanem benne volt a belügy, a rendőrség, vagyis az ukrán állam.
Vesztes-nyertes
A Hangarn kiesett az üzletből, ő rosszul járt. A MET bekerült, ahogyan a Mol is boldog lehet az alternatív beszerzési csatornával. A friss szerződésben érintett orosz, ukrán és magyar felek is örülhetnek az újra beindult szállításoknak.
Ukrajnában Medvedcsukot sokat támadják, és bár Putyin talán szívesen csinálna belőle elnököt is, erre nem sok esélye van, mert az oligarcha – kitartó orosz szimpátiája miatt – hazájában eléggé népszerűtlen.
Az orosz belpolitikában is támadnak minden orosz-ukrán energia-üzletet, mert gyakran felizzik a vád, hogy az orosz gázolaj-szállítások az „ellenségnek”, vagyis Ukrajnának juttatnak stratégiai üzemanyagot, és a molekulák egy része majd a szakadár orosz anyanyelvűekre tüzelő ukrán tankokban fog landolni. Az orosz energia-kereskedők ilyenkor azzal védekezek, hogy ha nem az oroszoktól, akkor az ukránok mástól fognak venni nyersanyagot. Akkor pedig miért ne az orosz nyersanyagszállítók keressenek az ukrán igényeken? Hát, végül is, ez is egy érvényes üzleti logika. | Putyin elintézte: újra jön Magyarországra vezetékes gázolaj | Putyin elintézte: újra jön Magyarországra vezetékes gázolaj - Kalandos történet után újra jön dízel az egykori katonai vezetéken. Felbukkan egykori KGB-s elöljáró, olajipari oligarchák, és még a MET-csoport is. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/04/12/putyin_elintezte_ujra_jon_magyarorszagra_vezetekes_gazolaj/ | 2017-04-12 17:03:00 | true | null | null | Index |
Az önkormányzat a kezes a polgármester cégének 60 milliós támogatásáért | Fonyód polgármestere, Hidvégi József családi cége uniós támogatást nyert, melyet a tulajdonában lévő áruház fejlesztésére fordíthat. A támogatás biztosítékaként az önkormányzat elzálogosította egyik 60 milliós ingatlanát. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141003-az-onkormanyzat-a-kezes-a-polgarmester-cegenek-60-millios-tamogatasaert | 2014-10-03 15:03:00 | true | null | null | ATV |
|
A Buda-Cash pórul járt hitelezőinek (javarészt a nagyobb összeggel tőzsdéző ügyfeleknek) valódi rémálom volt az elmúlt három év. Sokan még nem jutottak a pénzükhöz (pontosabban csak részlegesen kapták vissza a tulajdonukat), és közben állandóan titokzatos, de számukra semmiképpen sem pozitív események történtek.
Sokakban merülhetett fel például a következő néhány kérdés:
Miképpen lehet az, hogy az őket megkárosító egykori Buda-Cash-vezetők vagyonelemei közül a korábbi Opimus Group (ma Opus Global) Nyrt. nevű cégben található értékek nem a kártalanításba fordultak, hanem egy gigantikusra duzzadt, Mészáros Lőrinchez köthető tőzsdei céget alapoztak meg?
Mi lett a Buda-Cash egyik legfontosabb vagyonelemével, a Ménesi úti székházzal?
Miképpen húzódhat el érdemi előrelépés nélkül a Buda-Cash felszámolása ennyire (már túl vagyunk a „bukás” harmadik évfordulóján is)?
Egy fontos eljárás
Ezekre a kérdésekre valóban választ fogunk kapni? Nem biztos, de egy kicsit azért most nőtt ennek az esélye.
A Buda-Cash valaha pénzügyi szervezet volt, a felszámolását a Pénzügyi Stabilitási és Felszámolási Nonprofit (PSFN) Kft. végzi. Erre egyedül ő jogosult, nem leváltható, valódi kontrollt a munkája felett legfeljebb csak a bíróság és esetleg a hitelezőkből alakított és extra jogosítványokkal rendelkező hitelezői választmány gyakorolhatna, igaz, a PSFN-t leváltani még ők sem tudják.
A Buda-Cash felszámolását elrendelő végzés 2015. március 5-én jelent meg.
Pedig a hitelezői választmánynak a felszámolási eljárásban tényleg nagyon komoly, a hitelezőket külön-külön meg nem illető, a felszámoló tevékenységét ellenőrző jogosítványai vannak. A BC-károsult hitelezők többször próbáltak már maguk választmányt létrehozni, eleddig sikertelenül.
A választmány késedelmes megalakításának komoly jelentősége van: az adós által kötött szerződések megtámadási lehetőségénél a jogvesztő határidő eltelt, a korábbi felszámolói intézkedések előzetes kontroll lehetősége (költség- és ütemterv, értékesítési eljárások) elmaradtak.
A PSFN eddig nem hívta össze a hitelezők értekezletét. Mint azt korábban az Indexszel is megosztotta a szervezet, úgy vélte, hogy mivel nem tudta még megállapítani, hogy kik is pontosan a hitelezők, ezért nem is tudja összehívni őket. Ám a csődtörvényre hivatkozó hitelezők ezt a választ nem fogadták el, előbb levelet írtak a PSFN-nek, majd 2016 novemberében kifogást nyújtottak be a felszámoló mulasztása miatt a Fővárosi Törvényszéknél.
A bíróság sem kapkodott
Elindult egy bírósági eljárás, amit nem pernek, hanem úgynevezett nemperes eljárásnak hívnak. Ennek az a lényege, hogy nincs tárgyalás, hanem iratokból dönt a bíróság.
A csődtörvény szerint a kifogásról a bíróságnak soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül kellett volna döntenie, de az elsőfokú végzés csak hat hónappal később, 2017 májusában született meg. A végzést ráadásul a PSFN megfellebbezte, a Fővárosi Ítélőtábla pedig csak nemrégiben hozta meg a jogerős végzést, amivel a Fővárosi Törvényszék korábbi végzését helyben hagyta.
Hol tartunk?
A jogerős végzés alapján a PSFN-nek most össze kell először hívnia a hitelezői értekezletet, itt szereznek egymásról tudomást a hitelezők, és itt tudnak maguk közül választmányt alakítani. Három évvel a bukás után a felszámolási folyamatra a választmánynak csekély hatása lesz, mégis nagyon fontos kontrollszerepe lehet.
A PSFN eddig azt mondta a károsultaknak, hogy 16 ezer hitelezővel nem tud egyesével kommunikálni, így inkább közleményeket jelentetett meg. Ám a választmány majd ki tud kérni különböző iratokat, végre kiderülhetnek a legizgalmasabb titkok a Buda-Cash felszámolása körül.
Ráadásul alighanem abban is bíznak a károsultak, hogy mivel a felszámolónak kártérítési felelőssége van a felszámolási folyamat körül, így, ha a hitelezők találnak olyan elemet, amely alapján a felszámolót elő lehet venni, akkor perek is indulhatnak.
Mert kifogás rengeteg van, ami érthető, hiszen sokan futnak a millióik után. Bár az ügy elhúzódása miatt nagyon sokan belefáradtak, lemorzsolódtak, mások szeretnének még valamit kihozni az ügyből. | Feltárulhatnak a Buda-Cash felszámolásának titkai | Feltárulhatnak a Buda-Cash felszámolásának titkai - Fontos bírósági eljárás zárult a napokban a Buda-Cash-ügyben. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/03/21/feltarulhatnak_a_buda-cash_felszamolasanak_titkai/ | 2018-03-21 13:08:27 | true | null | null | Index |
Törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi minisztérium a törvény-előkészítés átalakítására. A javaslat szerint kiemelt szerepet kapnának a törvények írásakor a miniszterek által kiválasztott szervezetek és gazdasági szereplők. A minisztérium javaslata eltörölné a lobbitörvényt is, de előírná, hogy a törvények előkészítéséről szóló találkozókról beszámolót kell írni.
Eltörölné a 2006-ban elfogadott lobbitörvényt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca honlapján hétfőn közzétett - és szeptember 29-ig véleményezhető - "a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről" szóló törvényjavaslat egyik záró rendelkezése teljes egészében hatályon kívül helyezné a lobbitörvényt, és átemelné az új jogszabályba az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy részét.
Az indoklás szerint a lobbitörvény "a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket". Ez a megállapítás nem újdonság, hiszen korábban erre a következtetésre jutott a lobbistákat nyilvántartó Igazságügyi Hivatal is (erről, illetve a Schiffer András LMP-frakcióvezető által benyújtott lobbitörvény-javaslatról itt olvashat). A KIM indoklása szerint a lobbitörvény eltörlése "mindenki számára egyenlő feltételeket" teremt a jogszabályok előkészítése során.
A társadalmi egyeztetésnek a törvényjavaslat két formáját nevezi meg (illetve megemlíti "az egyeztetés egyéb módjait"). Az első, az úgynevezett általános egyeztetés, amely lényegében megfelel az elektronikus információszabadságról szóló törvényben leírtakkal: a tervezeteket közzé kell tenni a minisztériumi honlapokon, és biztosítani kell, hogy véleményeket lehessen beküldeni hozzájuk (egy korábbi tesztünk szerint ezt a rendelkezést nem mindig tartják be a tárcák).
Kiválasztottak
A második lehetőség az úgynevezett közvetlen egyetértés, amely során egy-egy miniszteren múlna, hogy kik szólhatnak bele a jogalkotásba. A tervezet szerint a miniszterek kiválaszthatnak olyan szervezeteket (civil szervezeteket, egyházakat, érdekképviseleteket, kamarákat vagy tudományos intézményeket), illetve gazdasági szereplőket, akikkel hosszabb távú, szoros együttműködést akarnak kialakítani. Az úgynevezett stratégiai partnerekkel együttműködési megállapodást kötnének, ami szabályozná a közös munka feltételeit. Az együttműködés legfeljebb addig tarthatna, amíg a miniszter hivatalban van.
Elbukott a lobbitörvény
A 2006-os lobbitörvény lényege, hogy egy jegyzékben regisztrált, hivatalos lobbisták végezhetnek csak érdekérvényesítő tevékenységet, és a velük folytatott találkozókról emlékeztetőket kell írni. A törvény alapján regisztrált lobbisták nagyon kevesen vannak: 2010. január 1-jén 194-en szerepeltek a nyilvántartásban. Többségük ráadásul hivatalosan nem is fejt ki lobbitevékenységet. A törvény előírja ugyan, hogy a lobbistáknak negyedévente be kell számolniuk az Igazságügyi Hivatalnak a munkájukról, de legfeljebb egy-két tucatnyi lobbista számol be arról, hogy valóban végzett érdekérvényesítő tevékenységet (a beszámolókat itt nézheti meg).
A törvényjavaslat szerint a miniszter a stratégiai partnereken kívül mást is bevonhatna az egyeztetésbe, illetve bárki kérheti, hogy őt is hallgassák meg. Nincs azonban előírva, hogy a miniszternek be is kell vonni a folyamatba azt, aki ezt kéri, ez csak lehetőségként szerepel a szövegben. A személyes részvétellel folyó egyeztetésekről a javaslat szerint összefoglalókat kellene készíteni, amelyek az adatvédelmi törvény alapján közérdekű adatnak minősülnének, vagyis elvileg követhető lenne, hogy az egyes miniszterek kikre hallgattak egy-egy jogszabály kidolgozása során.
A KIM törvénytervezete az elektronikus információszabadságról szóló törvényből átemeli azokat a kivételeket, amelyekre hivatkozva el lehet tekinteni az egyeztetésektől. Nem kell egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről (például adókról), ármegállapításról vagy egy új szervezet alapításáról szóló jogszabály tervezetét. Nem kell egyeztetni akkor sem, ha egy jogszabály sürgős elfogadásához "kiemelkedő közérdek fűződik". Kifejezetten tiltanák az egyeztetést, ha az veszélyeztetné az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági és pénzügyi érdekeit. | Eltemeti a befuccsolt lobbitörvényt a kormány | Törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi minisztérium a törvény-előkészítés átalakítására. A javaslat szerint kiemelt szerepet kapnának a törvények írásakor a miniszterek által kiválasztott szervezetek és gazdasági szereplők. A minisztérium javaslata eltörölné a lobbitörvényt is, de előírná, hogy a törvények előkészítéséről szóló találkozókról beszámolót kell írni. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/09/eltorolne-a-lobbitorvenyt-a-tarsadalmi-reszvetelrol-szolo-torvenyjavaslat | 2010-09-21 17:12:00 | true | null | null | Origo |
Az Európai Bizottság közleménye megjegyezte: Ukrajna költségvetési szükségletei jelentősen megemelkedtek az egyre intenzívebb és elhúzódó orosz támadásokkal szemben.
Az uniós testület hitelezési együttműködési mechanizmus létrehozását javasolta, amely támogatná az EU-t és a G7-partnereket abban, hogy 45 milliárd euróig terjedő összegben hitelt nyújtsanak Ukrajnának. A mechanizmus olyan támogatást nyújt Ukrajnának, amelyet az orosz központi banknak az európai bankokban tárolt, majd befagyasztott vagyoni eszközeiből származó profitot hasznosítja. Ukrajna felhasználhatja a támogatást az EU-tól és a G7-kezdeményezésben részt vevő más pénzügyi támogatóktól kapott hitelek visszafizetésére.
A javaslat hatálybalépése előtt az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamok tanácsának minősített többségű jóváhagyása szükséges.
Az Ukrajna elleni orosz háború 2022. február 24-i kezdete óta az EU és tagállamai, valamint az európai pénzügyi intézmények együttesen 118,3 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt nyújtottak Ukrajna háborús erőfeszítéseinek és gazdaságának támogatására, az alapvető szolgáltatások fenntartására, valamint az újjáépítésre, a humanitárius segítségnyújtásra és a háború elől menekülőknek nyújtott segítségre.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően jelenleg évi 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani - tájékoztattak.
Májusában az uniós tanács úgy határozott, hogy ezeket a bevételeket Ukrajna javára kell felhasználni, majd július végén 1,5 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre Ukrajna támogatására. | Az EU 35 milliárd eurós hitelt javasol Ukrajnának | Az Európai Bizottság 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt javasol Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként, a pénzügyi támogatás az ország sürgős költségvetési szükségleteinek kielégítését támogatná – tájékoztatott az uniós testület pénteken. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176082/az_eu_35_milliard_euros_hitelt_javasol_ukrajnanak | null | true | null | null | Hir6 |
A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég egyszer már visszavonta, majd tavaly év végén másodszorra is kiírta a közbeszerzést a fertőrákosi tópartra álmodott gigantikus épületek kivitelezésére. A helyiek, a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozását semmibe véve 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A tenderkiírás szerint többek között két motel (az egyik 1490 m², a másik 1593 m²), egy 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont, egy ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel, egy monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, 26 üdülőház 3419,93 m² hasznos alapterülettel, egy vitorlás klub (1951 m²) és sok más egyéb épülne a Fertő tó egyetlen, stranddal és víziteleppel rendelkező magyarországi partszakaszán.
Megint kiírták a Fertő tavi közbeszerzést, 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni | atlatszo.hu
A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég másodszor is nekifut a fertőrákosi tópart beépítésének, a visszavont tender után két héttel, karácsony előtt kiírta az új közbeszerzést. Az SFTFN ezúttal sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várja a jelentkezőket. A lényeg változatlan: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.
A közbeszerzési kiírás megjelenése után a Greenpeace arról számolt be, hogy a hirdetményben a projekt környezetvédelmi engedélyeiben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek (26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon) is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az SFTFN-nek.
25 millió lenne az eljárási díj
Emiatt a környezetvédő civil szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, beadványában azt kérve a testülettől, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
Válaszlevelében azonban a KDB azt közölte, hogy
a Greenpeace-nek a létező legmagasabb összegű, 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell(ene) befizetnie ahhoz, hogy a testület foglalkozzon a beadványával.
„Aki ugyanis ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést, annak ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. E rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet” – írja a Greenpeace. A közbeszerzési kiírásból ugyan nem derült ki, de a KDB megírta a levelében, hogy
a Fertő tavi építkezések becsült értéke 35,78 milliárd forint.
Arról nincs szó, hogy bruttó vagy nettó, de valószínűleg utóbbi, mert a közbeszerzéseknél mindig ezt, az ÁFA nélküli értéket adják meg. Ennek a 0,5 százaléka közel 179 millió forint, ezért „csak” a szolgáltatási díj plafonját jelentő 25 millió forintot kell(ene) kifizetnie a környezetvédőknek. Ezt azonban – mint írják – döntően kisösszegű magánadományokból élő civil szervezetként nem tudják megtenni.
Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért | atlatszo.hu
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Felhívták egyébként a figyelmet arra, hogy a szálloda és egyéb épületek kivitelezésének közel 36 milliárdos költségével és a Mészáros Lőrinc cége által épített bő 9 milliárd forintos vitorláskikötővel együtt már 45 milliárd forint fölött jár az az összeg, amit a kormány a Fertő tónál a természetkárosító, gigantikus turisztikai projekt megvalósítására akar költeni.
Viszont kérdéses, hogy milyen módon fogja ezt tenni. 2016-ban a kormány ugyanis „csak” 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. Azóta pedig legjobb tudomásunk szerint nem jelent meg olyan kormányhatározat vagy egyéb jogszabály, ami további pénzt adott volna a projektre.
A KDB szerint nem sok a 25 millió
A Greenpeace közleményére, miszerint nem tudják kifizetni a kért 25 millió forintos eljárási díjat, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közleményben reagált. A hatóság kifejtette, hogy az úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka, ami „európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede”. A KDB arra is felhívta a figyelmet, hogy a Greenpeace elhallgatta, hogy ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat.
Maga a KDB-közlemény egyébként azzal kezdődik, hogy leszögezi, a zöldszervezet beadványa formailag és jogilag is hibás. „A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával” – írja a KDB.
Erre a Greenpeace részletesen válaszolt:
„nem tévedésből fordultunk a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz,
ugyanis nem az a kérdésünk, hogy a projekt a környezetvédelmi törvényeknek megfelel-e, hanem az, hogy a saját környezetvédelmi engedélyeinek megfelel-e. Véleményünk szerint nem, ezért a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. közbeszerzési kiírásával kapcsolatban felmerül a törvénysértés gyanúja.”
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a KDB szerint a 0,5%-os eljárási díj, így a tőlük kért 25 millió is olcsónak számít, az a véleményük, hogy ez szubjektív, hiszen egy átlagos magyar civil szervezet számára ez nagyon-nagyon sok pénz.
„Márpedig a nagy közérdeklődésre számot tartó és/vagy hatalmas környezetpusztítással járó közbeszerzési eljárások jellemzően milliárdos nagyságrendűek. Ha ezek ellen csak az élhet jogorvoslati panasszal, akinek van 25 millió forintja erre, akkor az teljesen kizárja a gazdasági erővel nem rendelkezőket a jogérvényesítésből: tehát gyakorlatilag minden civil szereplőt” – írta a Greenpeace.
Díszletként használják és tönkreteszik a nemzeti parkot a luxusberuházáshoz | atlatszo.hu
Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videófelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak.
Címlapkép: A fertőrákosi építkezés 2021 júniusában (forrás: Pap Martin) | 25 millió forintot kér a Közbeszerzési Döntőbizottság a Greenpeace-től a Fertő tavi tender vizsgálatáért | Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/01/14/25-millio-forintot-ker-a-kozbeszerzesi-dontobizottsag-a-greenpeace-tol-a-ferto-tavi-tender-vizsgalataert/ | 2022-01-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Két népi kezdeményezést hagyott jóvá az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai ülésén. Az egyik javaslat arra irányul, hogy április 22., a Föld Napja legyen munkaszüneti nap, míg a másik a kivehető szabadnapok számát módosítaná.
A munkavállalók által kivehető szabadnapok számáról, a Munka Törvénykönyvének 131. paragrafusa rendelkezik. A beadványozók ezt úgy módosítanák, hogy az éves alapszabadság minden munkavállaló esetén egységesen 30 nap legyen, életkortól függetlenül. Jelenleg 20 nap az alapszabadság Magyarországon.
Ahhoz, hogy egy népi kezdeményezés sikeres legyen, vagyis az országgyűlés napirendre tűzze a kérdést két hónap alatt 50 ezer aláírást kell összegyűjteniük a kezdeményezőknek. | A Föld Napja munkaszüneti nap lehet | A Föld Napja munkaszüneti nap lehet - A kivehető szabadnapok száma pedig másfélszeresére nőne. Két népi kezdeményezést hagyott jóvá az OVB. | [
"ovb",
"népszavazás",
"föld napja"
] | 0 | http://index.hu/belfold/hirek/2010/06/16/a_fold_napja_munkaszuneti_nap_lehet | 2010-06-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tavaly nagyjából 5,5 milliárd eurót költöttek el szabálytalanul az uniós költségvetésből a tagországok – derült ki az Európai Számvevőszék friss jelentéséből.
A jelentésben hangsúlyozták azt is, hogy ezt az 5,5 milliárd eurót nem elpazarolták vagy elcsalták a tagországok, „a hibák egy része olyan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek esetében nem teljesültek teljes mértékben a támogathatósági feltételek, de ezek a támogatások akkor is kedvező hatást gyakorolhattak és hasznot hozhattak, ha felhasználásuk során nem tartották be maradéktalanul a vonatkozó követelményeket”.
A csütörtökön közzétett helyzetértékelés szerint a 145,9 milliárd eurós tavalyi uniós büdzsé alapján a hibaarány 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,4 százalékról, de így is meghaladja az elfogadható 2,2 százalékos szintet. A legtöbb hiba a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”, illetve a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” területét jellemezte.
Kiemelték, a költségtérítés-alapú kifizetéseknél 5,2, a jogosultsági alapúaknál 1,9 százaléknyi kifizetés volt hibás.
A dokumentumban több példát hoztak támogatásra nem jogosult projektekre például Csehországban, Lengyelországban és Olaszországban.
A jelentést Klaus-Heiner Lehne, a számvevőszék elnöke mutatta be, aki szerint az európai intézmények bizonyos mértékig elveszítették az uniós polgárok bizalmát, a legnagyobb kihívás pedig ennek a visszanyerése lesz a következő időszakban.
„Az emberek nem fognak megbízni az uniós intézményekben, ha nem hiszik el, hogy gondosan kezeljük a pénzüket, és hogy erről megfelelően számolunk be” – közölte. Hozzátette, „az Európai Uniónak megbízhatóan kell vezetnie a könyvelését, meg kell bizonyosodnia arról, hogy pénzügyi szabályait helyesen alkalmazzák, optimálisan kell felhasználnia pénzeszközeit, és gondoskodnia kell az átláthatóságról és a bizonyosságról”.
Sajtótájékoztatóján Klaus-Heiner Lehne úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy nincs hozzáadott értéke a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), nem bizonyított ugyanis, hogy az állítólag általa megmozgatott magántőkét nem fektették volna be amúgy is. A számvevőszéki jelentés szerint az európai beruházásösztönző intézkedéscsomag tavalyi létrehozása nyomán csökkent az infrastruktúra-fejlesztési és kutatási projektek támogatására szolgáló más uniós programok kerete.
A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.
Az EU éves költségvetése az uniós tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1 százalékát teszi ki, az összesített államháztartási kiadásaiknak pedig megközelítőleg a 2 százalékát. | A tagállamok szabálytalan kiadásait vizsgálta az Európai Számvevőszék | Magyar Idők | A jelentésben hangsúlyozták azt is, hogy ezt az 5,5 milliárd eurót nem elpazarolták vagy elcsalták a tagországok, „a hibák egy része olyan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek esetében nem teljesültek teljes mértékben a támogathatósági feltételek, de ezek a támogatások akkor is kedvező hatást gyakorolhattak és hasznot hozhattak, ha felhasználásuk során nem tartották be maradéktalanul a vonatkozó követelményeket”. … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/gazdasag/tagallamok-szabalytalan-kiadasait-vizsgalta-az-europai-szamvevoszek-1094113/ | 2016-10-13 16:25:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Rendszerszintű az összejátszás a különböző szereplők között. Ezekre a kerületekre a legtöbben a baloldalon aranytojást tojó tyúkként tekintenek, ennek a lenyomatát látjuk Óbudán, a XVIII. kerületben, az I. kerületben, Zuglóban - sorolta a műsorban Tóth.
A Magyar Nemzet szemléje szerint Zila János, az AK elemzője emlékeztetett arra, amikor Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnök, a Városháza-ügyben közvetítve egy hangfelvételen a budapesti ellenzéki politikát egy nagy medencéhez hasonlította, amelyben cápák úsznak, amelyeket meg kell etetni. - Magyarul: mindenki tartja a markát - tette hozzá.
Úgy vélte, az óbudai korrupciós botrány, amelynek kapcsán Kiss László polgármester és Czeglédy Gergő alpolgármester előzetes letartóztatásba került, legkevésbé az óbudaiaknak jó, hiszen az ő pénzük bánta azt, ami történt.
A teljes adás és még több információ ITT érhető el! | Rendszerszintű a korrupció a fővárosban | Ha itt vannak előttünk a budapesti kerületek, és kivesszük a jobboldali vezetésűeket, majd rábökünk egyre, akkor biztos, hogy találunk valamilyen korrupciós ügyet – mondta el Az igazság órája, az Alapjogokért Központ (AK) és a Hír FM közös műsorában Tóth Erik, az AK kutatási igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/09/rendszerszintu-korrupcio-fovaros | null | true | null | null | Origo |
Omladozó vakolat, felpattogzott linóleum, rozsdásodó padok, tömött várók, ingerült párbeszédek - így lehet pár szóval leírni a váci Jávorszky Ödön Kórház általános légkörét. Ez az állapot több fővárosi és vidéki kórházra is jellemző.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a kórházkörútja során a vidéki kórházak közül egyedül Vácra látogatott el. "Néha nem tudtuk eldönteni, hogy egy húsz éve elhagyott laktanyában vagy egy kórházban vagyunk. Nem működő lift, fertőtlenítőszer nélküli mosdó, levegőtlen szobák, nem működő légkondi és este hatkor 38 fok a gyermekszakrendelésen" - ismertette akkor a körülményeket Magyar Péter.
Pedig a váci kórházat időről időre fejlesztették: az 1970 óta működő kórház főépülete mellé idővel pavilonok épültek, koraszülöttrészleget és koronáriaőrzőt alakítottak ki, majd a szobi és dunakeszi szakrendelőket is integrálták. A szakrendelőt 1980-ban adták át, a labort is itt helyezték el. Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési szervezete, a USAID a kelet-európai országok rendszerváltása után fejlesztési programot indított, amelybe a váci kórház is bekerült: a cél akkor az volt, hogy a betegek magas minőségű ellátásának megőrzése mellett csökkentsék a költségeket. 1995 és 2013 között több ütemben rekonstrukció valósult meg, amelynek keretében gyógyszertár, labor, sterilizáló, műtőblokk, intenzív osztály, szülőszoba, nőgyógyászati műtő, tüdőgondozó kialakítása vagy felújítása valósult meg számos további fejlesztés és beszerzés mellett. Szükség is volt ezekre, hiszen még a szomszédos Nógrád megyéből is járnak ide betegek.
A kórház állapota mindezek ellenére jelenleg valóban rettenetes, például idén januárban leszakadt a plafon a szakrendelőben. A Fidesz helyi politikusai - köztük Rétvári Bence belügyi államtitkár, a térség országgyűlési képviselője - időről időre, főleg a kampányidőszakban megígérik, hogy rendbe teszik az intézményt, de idáig csak tessék-lássék felújítások történtek (lásd erről: A szó elszállt, Magyar Narancs, 2023. november 29.).
Nem véletlen, hogy a Tisza Párt elnöke Vácot választotta az egészségügy általános helyzetének illusztrálására. "Tud róla, hogy van olyan épület, ahol egyetlen lift egy hónapig rossz volt és a (...) betegeket két ápoló hölgy próbálja felrángatni (...)?" "Tud arról, hogy az újszülöttosztályon 16 frissen született kisbabára és 16 édesanyára egy ápoló jut?" - egyebek közt ezeket kérdezte Orbán Viktortól Magyar Péter. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy emlékezetes kormányinfón kénytelen is volt reagálni Magyar kórházkörútjára: kórházaktól állítólag bekért adatokra hivatkozva jelentette ki, hogy Magyar tíz állításából "hat vagy hét egyszerűen valótlan", de azt elismerte, egyes esetekben vizsgálatot kell indítani.
Kellenek-e a kisvárosi kórházak?
"Az uniós forrásokból a nagy megyei centrumok egy részét felújították az elmúlt években, emellett néhány fővárosi, nemrég épült kórházban is kielégítőek a körülmények, azonban a legtöbb budapesti, valamint kisebb vidéki kórház ramaty állapotban van" - mutat rá Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. A megyei kórházak a kétezres évektől számos operatív programon keresztül jutottak uniós támogatáshoz. Ám mivel az ország központi régiója az uniós minősítés alapján fejlettnek minősül, a budapesti és Pest megyei intézmények ebből kimaradtak - egészen a közelmúltig (Pest megye csak 2021-ben lett a fővárostól különálló régió).
A lemaradás azonban nem magyarázható pusztán az uniós források hiányával: Kunetz Zsombor egészségügyi elemző, szakorvos szerint a Szent Imre Kórházat nagyjából 15 évvel ezelőtt újították fel, ettől függetlenül a közelmúltban kritikus állapotba került, osztályokat kellett összevonni. Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter elmondta, hogy amikor 2012-ben csaknem 70 önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményt államosítottak (köztük a váci kórházat), akkor ezek százmilliárdnak megfelelő forrástól estek el. "Az ellátás az egyetemi városok, Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, valamint a nagyobb megyei intézmények köré összpontosulnak. Amikor már az egyetemi városok és a főváros környékén lépnek fel gyakran, frekventáltan nehézségek, akkor ott komoly szervezés-technikai problémák vannak" - húzza alá Kunetz Zsombor. Január óta több száz ún. kijelölő határozat jelent meg helyettesítésekről, feladatátvételekről, ezért ő nem is lepődött meg, amikor osztálybezárásokról hallott: Szolnokon például előfordult, hogy stroke-os betegeket Budapestre vagy Debrecenbe irányítottak át - ami viszont csökkenti a teljes felépülés esélyét. Jászberényből Szolnokra küldték a betegeket ultrahangvizsgálatra, de sokszor ott sem tudták fogadni őket.
Svéd Tamás szerint a leromlott állapotú intézmények és részlegeik jelentős része kiváltható, bezárható, más funkcióra használható, például azok a kisebb osztályok, mondjuk szülészetek, amelyek heti 5-10 szülésnél kevesebb szülést vezetnek le. Célravezetőbb lenne azon nagyobb centrumok fenntartása és fejlesztése, ahol van gyermekgyógyászat, aneszteziológia, adott esetben koraszülött- és csecsemő intenzív osztály (PIC) is. Így elkerülhetők lennének az olyan a helyzetek, amilyen például a közelmúltban Mosonmagyaróváron állt elő, hogy hétköznapokon "lehet szülni", hétvégén viszont mentőautókba teszik és Győrbe szállítják a kismamákat.
Se program, se pénz
2006-ban Molnár Lajos egészségügyi miniszter letett egy átfogó egészségügyi reformtervezetet az új MSZP-SZDSZ-kormány elé, de a koalíció ez ügyben megmutatkozó határozatlansága és kétlelkűsége eleve csak nyomokban valósult meg. És ami megvalósult, utóbb azt is elsöpörte a reformellenes Fidesz és az akkori MOK által hergelt lakosság tiltakozása a 2018-as, ún. szociális népszavazáson. "A 300 forintos vizitdíjon bukott meg az egész, ennek isszuk meg most a levét" - fogalmaz Kunetz Zsombor.
Manapság átfogó programról nincs szó, és az egészségügyre szánt források jelentősen elmaradnak a többi uniós tagállamhoz képest: amíg nominálisan Magyarországon 2021-ben egy főre 1866 euró (750 ezer forint) jutott az egészségügyben, addig Németországban és Ausztriában 4 ezer euró (1,6 millió forint). Az állam GDP-arányosan 5 százalékot fordít az egészségügyre, miközben az uniós átlag 7-8 százalék között van. Ha hozzáadjuk a lakosság saját zsebből való költését, azaz a magánellátásra, gyógyszerekre fordított összegeket, akkor ez a szám nálunk 7 százalékra kúszik fel - az uniós átlag itt 10-11 százalék. A 3 százalékpontnyi különbség több ezermilliárd forint - és ennek a hiánya "nagyon meglátszik". Svéd Tamás szerint "lehetett tudni, hogy ez egy idő után megbosszulja magát. A pillanat most jött el, amikor az állam épp nincs pénzbőségben".
A Boston Consulting tanácsadó cég évekkel ezelőtt megrendelést kapott egy, az egészségügy átalakítására vonatkozó tanulmányra, ám az 2020-ban elkészült anyagot nem adja ki a Belügyminisztérium. Kunetz szerint ebből annyi ismert, hogy úgy tervezték felfejleszteni az ágazatot, hogy az ne kerüljön pluszpénzbe. "A Vodafone fontosabb, a Budapest Airport fontosabb, a kormányzati irodavásárlás fontosabb. Ezek mind fontosabb, előrébb való célok, mint az egészségügy" - sorolja a szakértő. Pedig a reform nem megvalósíthatatlan, politikai akarat kell hozzá: például a rosszabb állapotban lévő kórházakba csak annyi erőforrást kellene ölni, amíg helyettük fel nem épülnek a modernebb, 1000-1500 ágyas intézmények. Ez akár a váci Jávorszky Ödön Kórházra vagy a Szent János Kórházra is vonatkozik. Állítólag "azért nem ismerhetjük meg a Boston Consulting tervét, mert nem akarják az egészségügyi dolgozókat hergelni, ugyanis abban kórházbezárások vannak. Miközben az átalakítások, profilváltások során ezek szükségesek lehetnek. Most egyik intézkedés a másikat követi, visszavonnak, halasztanak. Minden politikavezérelt" - mondja Kökény Mihály.
A Váctól mintegy 25 kilométerre lévő Dunakeszin 40-50 milliárd forintból bő két év alatt építették fel a Dunakeszi Diáknegyedet, amely ugyan nem egészségügyi létesítmény, de magába foglal több iskolaépületet, tornacsarnokot és uszodát. Egy kórház megépítése sem tarthat sokkal több ideig, ha megtalálják rá a megfelelő helyet és forrást. A feladat persze nem egyszerű; Kökény Mihály szerint a kórházfelújítás és -építés során szigorú követelményeknek kell megfelelni, valamint speciális eszközöket kell beszerelni, de vannak olyan szakosodott cégek, melyek ezzel a területtel foglalkoznak.
A MOK főtitkára hasonlóan látja: nem a spanyolviaszt kellene feltalálni, hanem működő külföldi mintákat, rendszereket kell a hazai viszonyokhoz igazítani. Először azt kellene eldönteni, hogy hol és mekkora kórházakat szeretnénk: 3-4 fővárosi kórházat, divatos szóval élve "szuperkórházakká" kellene fejleszteni - akár részbeni bontás, újraépítés árán -, ahol minden specialitás, valamint a sürgősségi osztály is megtalálható. Ezzel gyakorlatilag meg lehetne oldani az ellátást Budapesten. Jelenleg szétszórtan, akár egy metróvonalon sorakozva helyezkednek el hasonló intézmények, ami a főtitkár szerint nem engedi meg a fenntartható működést. A rendszer hasonlóan nézne ki országosan is, a részben már felturbózott megyei központokat kell továbbfejleszteni, a garantált ellátást a fontosabb terápiás területeken biztosítani. Nem fordulhatna elő az a helyzet, hogy egy megyei központból az urológiai osztály leállása miatt tartósan három másikba irányítják a különböző problémákkal jelentkező betegeket. Ha nincs is mindenhol urológia, legalább kétmegyénként lennie kellene egy olyan osztálynak, ahol minden főbb problémát el tudnak látni. Ahogyan nem kell mindenhova mondjuk gyermek-idegsebészet sem, ezen ritka betegségek kezelésére elegendő lenne néhány, országosan jól elosztott központ. A kisebb, feleslegessé váló kórházakat rendelőkké, nappali kórházakká lehetne átalakítani, vagy olyan hiányintézményekké, mint amilyen egy krónikus pszichiátria, rehabilitációs osztály, hospice ház. A jó és sok évre szóló tervek megismerése már csak a pazarlás elkerülése miatt is fontos lenne. Az elmúlt években többször előfordult - például a fővárosi Mentőkórház esetében -, hogy intézményeket, műtőket felújítottak, majd bezártak; ezt jó lenne elkerülni a jövőben.
20 forintot a 75 forintos tojásért
Svéd Tamás szerint a kórházak adósságállománya mára összesen évi 200-300 milliárd forint között mozog, ami egy nagyon rossz működési mód és az alulfinanszírozottság együttes következménye. Rossz precedens a beszállítóknak való tartozás, mert azok vagy tönkremennek, vagy a várható késedelmes fizetést kalkulálva lényegesen drágábban - néha pedig már egyáltalán nem - szállítanak az adósságot felhalmozó intézményeknek. Az eszköz-, szappan- és vécépapírhiány, klímameghibásodások is részben ezzel, részben a nem megfelelő szervezéssel magyarázhatók. Az elvégzett beavatkozások után kapott, sok éve változatlan finanszírozás olyan alacsony, hogy még a sokat gyógyító intézményekben is adósságok keletkeznek - vagyis saját erőből a kórházak biztosan nem tudnak fejleszteni, s mint látjuk, olykor még karbantartani sem.
A kórházak az idén 70 milliárdos tartozásnál járnak. A kormány 64 milliárd forint értékben rendezte már egyszer az adósságokat. Kunetz szerint ez azért van, mert nincs "névértéken finanszírozva a tojás", magyarán az intézmények annyit adnak a napi fogyó eszközökért (például a szappanért, vécépapírért) a beszállítóknak, amennyit tudnak. "Húsz forintért veszik a 75 forintos »tojást«, ezért pillanatok alatt belecsúsznak az adósságokba. De az 55 forintot idővel ki kell fizetni." Gyógyító-megelőző szolgáltatásokra a kormány 2023-ban 2254 milliárdot irányzott elő, de ennek a másfélszeresét, dupláját kellene elkölteni a helyzet rendezéséért.
Az egészségügy humánerőforrás-problémákkal is küzd, noha van némi javulás: az orvosok a koronavírus-járvány alatt, az ápolók pedig mintegy két évvel később tisztességes fizetésemelést kaptak - igaz, a bérek azóta nem követik az inflációt. A fizetésemelés bár nem oldott meg minden problémát, az ápolói szakma nem lett érdemben vonzóbb a fiatalok számára, annyit elért, hogy a már (még) ott dolgozók néhány év türelmet szavaztak az ágazatnak. "Ezzel nem lenne jó visszaélni" - mondja Svéd Tamás, aki szerint a mindenkori kormány joga, hogyan priorizál. Az viszont fájdalmas, hogy az egészségügy nincs kellő súllyal képviselve, a közoktatással együtt "besöpörték" a Belügyminisztériumba. Pintér Sándor miniszter saját bevallása szerint sem ért mindenhez - így az egészségügyhöz, oktatáshoz sem. Az egészségügyet képviselő államtitkárnak pedig eddigi tevékenysége alapján nincs kellő súlya ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a pénzek elosztását.
A jelenlegi rendszer egyik fő problémája, hogy csak nagyon sok pénzből lehetne úgy-ahogy fenntartani - de ettől még gazdaságtalanul működő, szétesett ágazat maradna. Svéd Tamás szerint az a helyzet, mintha egy olyan házat próbálnánk befűteni, amelyben rossz a szigetelés, ráadásul a közműszolgáltatók felé nem tudjuk fizetni a számlát. Ha több pénz érkezik, akkor ki tudom fizetni a számlát, de jelentős részben továbbra is az utcát fűtöm. Ezzel szemben egy nagyobb összeg elköltése árán korszerűsíteni kellene a fűtési rendszert, szigetelést, hogy később alacsonyabb legyen a rezsi. Ezt kellene végre fölfogni.
A lapszám további cikkei itt érhetőek el >>> | Évtizedes mulasztások ára | Jelentékeny számú hazai kórház van lerobbant állapotban, noha a felújítások költségeit képes lenne fedezni a költségvetés – csakhogy a presztízsberuházások ennél fontosabbak a kormánynak. Szükség volna átfogó programra, adott esetben intézmények bezárására, erőforrások átcsoportosítására is. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/evtizedes-mulasztasok-ara-271079 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Magyarország is jelen van a világ egyik legrangosabb ingatlanfejlesztési szakkiállításán, a müncheni EXPO REAL-on október 7-9. között, ahol 75 országból több mint 2000 kiállító és közel 40 ezer döntéshozó jelenik meg a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közleménye szerint.
Ezen a kiállításon bár Szeged városa maga nem lesz jelen - Debrecen, Pécs és Kaposvár mutatkozik be -, de a Magyarország-stand egyik fő kiállítója, a múltban Infogroupként ismert Innovinia elárulta, a hét meglévő ipari parkjában folytatja spekulatív és built-to-suit fejlesztéseit, valamint további dél-magyarországi helyszíneken és külföldi projektekkel tervezi portfóliója bővítését.
Idén Szegeden, a BYD gyára mellett vásárolt fejlesztésre alkalmas területeket, ahol a projekt előkészítése zajlik.
A cég honlapja szerint Szegeden is ipari-logisztikai parkot terveznek létesíteni, az nem derült ki, hogy pontosan hol. Székely Ádám, az Innovinia tulajdonosa szerint a vállalat dinamikusan növekszik, ipari-logisztikai ingatlanfejlesztőként nem csupán a térségek gazdasági fejlődését szeretné támogatni, de abban is elkötelezett, hogy parkjai ökológiai lábnyomát lehetőségei szerint minimalizálja.
Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az esemény kapcsán arról beszélt, hogy az újabb rekordot döntő külföldi működőtőke befektetések (FDI) által megjelenő beruházások fókuszában az autóipari fejlesztések, az elektromos autózáshoz kapcsolódó befektetések állnak hazánkban. Feljött az is, hogy a Magyarországra érkező fejlesztések térbeli eloszlása egyre egészségesebbé válik és a vidék is komoly szerepet kap, például óriási pozitív elmozdulás a területi megosztottságban, hogy a BYD Szegeden építi fel a gyárát.
A Magyarország-stand fókuszában a bővülő ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések szerepelnek, de lakóingatlan-, hotel- és irodaportfólióikat is felsorakoztatják a nagy hazai ingatlanfejlesztők. | Ingatlanfejlesztők vásároltak területeket a BYD mellett Szegeden | A múltban Infogroupként ismert Innovinia elárulta, további dél-magyarországi helyszíneken és külföldi projektekkel tervezi portfóliója bővítését. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-09-23/ingatlanfejlesztok-vasaroltak-teruleteket-a-byd-mellett-szegeden/66f19a6847d3c037265dd3ed | null | true | null | null | szegeder.hu |
Történelmi lépésnek minősült, amikor 2021 januárjától kivezették a hálapénzt azzal, hogy büntethetővé tették. A Nemzeti Védelmi Szolgálat tavaly 75 esetben tett feljelentést az egészségüggyel kapcsolatban felderített bűncselekmények gyanúja miatt, valamint 11 esetben hálapénz átadása ügyében. Úgy tűnik, a kormány mégsem elégedett az elért eredményekkel, ugyanis „Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén lakossági szemléletformáló kampány kommunikációs feladatainak ellátására” címmel írt ki közbeszerzést nyáron, melynek meg is lettek a nyertesei.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat közel 350 millió (egész pontosan: 348 750 000) forintos kampányára nyolc ajánlat érkezett, közülük három cég nyert. Így az összegen és a feladatokon a Har Meron Hungary Kft., a People Group Kommunikációs Kft. és az Art Média Reklámügynökség Kft. osztozik.
A Har Meron Hungary Kft. egyik tulajdonosa Várnai Tamás, akinek a neve onnan lehet ismerős, hogy 2019-ben érintett volt abban az ügyben, amikor szabálytalanságokat talált az EU csalás elleni hivatala, az OLAF egy olyan programban, amelynek az egyik nyertese Óbuda egykori MSZP-s alpolgármesterének, Czeglédy Gergőnek a cége volt. A Direkt36 akkori információi szerint az OLAF húsz pályázatot kifogásolt, ezekben több mint 500 milliárd forint értékben lehetett csatornafejlesztési beruházásokat reklámozni, a pénz 85 százaléka jött az EU-kasszából. A tenderek többségét pedig Várnai Tamás cégei nyerték el – ő az első Orbán-kormány idején komoly állami megrendeléseket elnyerő Ezüsthajó Produkció Kft., majd az újabb Fidesz-kormányzás alatt a TV2 igazgatósági tagja volt.
A második cég, a People Group egyik tulajdonosa, Urbán Zsolt épp idén lett a Magyar Reklámszövetség régi-új alelnöke, de volt ő már a szövetség elnöke is. Bár egykor keményen kritizálta a kormány három perc alatt megszavazott reklámadótörvényét, azt azért tudni lehet az Átlátszó egykori cikkéből, hogy 2016-ban Schmidt Mária, aki akkor épp az 1956-os emlékév kormánybiztosaként vezette a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványt (KKTTK), összesen több mint nettó kétmilliárd forintot osztott ki közbeszerzéseken, melyből Urbánnak is jutott. Félmilliárd forint ment el ugyanis a magyarországi magazinokban és online felületeken megjelenített emlékévre, amelyet akkor az 1080 P Solution Agency Kft. nyert el, melyben közvetve Urbán Zsolt is érdekelt volt. És igaz, már ez is a múltba vész, de ő volt az is, aki 2012-ben vezette a négy év múlva véglegesen felszámolt Full Market Zrt.-t, mely igazgatóságában együtt tevékenykedtek Fabó Györggyel. Fabó az úgynevezett Ramiris-ügy – klasszikus áfacsalás – egyik kulcsfigurája volt.
A harmadik nyertes az Art Média Reklámügynökség pedig szintén Urbán egyik érdekeltsége.
Nos, érdekes a sors, hiszen ez a kampány épp hasonló etikai fogalomkörbe tartozó bűncselekmények, a vesztegetések kiszorítására fókuszál.
A szeptember 26-án aláírt szerződés értelmében 2 darab videóspotot kell kidolgozniuk a cégeknek, amelyek a hálapénz elleni küzdelem legfőbb üzeneteit hangsúlyozzák.
„A koncepciónak releváns, a hálapénz adás/elfogadás szükségtelen és/vagy társadalmilag káros és/vagy bűncselekményt megvalósító mivoltát hangsúlyozó üzenetet kell közvetítenie” – áll a közbeszerzési kiírásban.
Ezt követően le kell forgatni a maximum 30 másodperces videó kisfilmeket, végül médiaügynökségi feladatokat kell ellátni, amellyel legalább 5 millió főt el lehet érni. Az, hogy ez a három munkafolyamat a cégek között hogy oszlik meg, azt nem részletezi a pályázati eredményhirdetés.
Egyébként még mindig az volt az egyik legjobb kampány, amikor a TILOS DOHÁNYOZNI mintájára megalkották a TILOS A HÁLAPÉNZ logót, melyet 2021 januárjában Dr. Eörsi Dániel tett ki elsőként a háziorvosi rendelőjében. Ezt követte még ugyanebben az évben, augusztusban a Magyar Orvosi Kamara plakátkampánya, amely során az ország 167 egészségügyi intézményében 4 ezer tacepaót helyeztek ki. | Érdekes cégek nyerték a hálapénz-kampány közbeszerzését | Úgy tűnik, a kormány nem elégedett a csúszópénz kiszorításának ütemével az egészségügyben, mert hálapénzzel kapcsolatos edukációt támogató szemléletformáló kampányt írt ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/erdekes-cegek-nyertek-a-halapenz-kampany-kozbeszerzeset-.html | 2023-10-04 07:32:00 | true | null | null | mfor.hu |
– A jogállam válságáról szóló konferencia szünetében beszélgetünk, ön éppen a politikai elit alkalmatlanságáról, a jogállami intézmények bénultságáról beszélt. Az ORTT elnökeként elszenvedett két év mondatja ezt önnel, vagy mindig ilyen peszszimista volt?
– Utóbbi, esetleg a realizmus. A pesszimizmus, mondják, azért jó, mert az embert rendszeresen kellemes meglepetések érik. Félek, ez a kellemes meglepetés most nem történik meg. Nem hinném azt sem, hogy ezt most kifejezetten az ORTT-s tapasztalatom mondatná velem, de természetesen az ember személyiségébe minden élménye beleépül... Ami a jogállam működését vagy működésképtelenségét illeti, a jogállamnak éppen az az egyik alapvető sajátossága, hogy az egyébként bénult intézményeibe is lehet lelket lehelni. Ez egy olyan keret, ami mindig képes megújulni és működőképessé válni, és éppen mert önkorrekciós a működése, a válság sem idegen tőle.
– Hogy érzi, sikerült lelket lehelnie az ORTT-be, avagy a válságát kezelnie?
– Nagyon igyekeztem, és ha a húsz hónap történetét nézem, nem is volt eredménytelen ez az igyekezet, noha olyan helyzetbe torkollott, amiből nem láttam jobb kiutat, mint hogy lemondjak.
– Adatvédelmi ombudsmanként már szerezhetett rutint a politikai játszmák, lobbiküzdelmek kezelésében. Ehhez képest, amikor elvállalta az ORTT elnökségét, mire számított?
– A két feladat nem hasonlítható össze; az ombudsman maga dönt, az ORTT-ben az elnöknek többséget kell szereznie. Ombudsmani működésem idején a jogállam egészében is jobban működött, mint ma. Ma egyértelműnek látom, hogy a köztársaság hanyatló szakaszban van. Arra pedig, hogy miért vállaltam el, az a válaszom, hogy nem vállaltam el gondolkodás nélkül. A mostani döntésem után talán nem kell hangsúlyoznom azt, hogy nem a presztízs, nem az autó, nem a külföldi utak voltak az inspiráló tényezők... Amikor felkértek, elolvastam a sokat szidott médiatörvényt, és olyannak találtam, amiben komoly alkotmányos potenciál van, közel sem olyan rossz, hogy ne lehetne e törvény alapján jól működtetni a médiahatóságot. Ha az ember olyan feladatot kap, amivel a közjót szolgálhatja, amiben lát fantáziát, akkor érdemes próbálkoznia. Abban biztos voltam, ártani nem fogok, sőt arra is láttam komoly esélyt, hogy segítsek, hasznossá tegyem magam. Az ORTT élén eltöltött húsz hónap szerintem hozott is számos eredményt.
– Például abban, hogy ne hosszabbíthassák meg a Danubius és a Sláger frekvenciaengedélyét…
– Valóban dolgoztam azon, hogy ez ne történjen meg, és végül jó alkotmánybírósági döntés született, hiszen arról volt szó, hogy a Sláger és a Danubius pályáztatás nélkül, a médiatörvény rendelkezéseit felülírva egy erre az esetre írt külön törvénnyel továbbvihesse a frekvenciáját. Ez az egyik siker, de ha már a jogalkotásról beszélünk, ennél lényegesen fontosabbnak tartom azt, hogy sikerült megakadályozni annak a médiatörvénynek az elfogadását, amely az elektronikus médiát nyílt pártirányítás alá helyezte volna. Nagyon sok személyes erőfeszítésem is volt abban, hogy ezek a tervezetek ne menjenek át. Jelentős eredménynek tartom, hogy az alapjogokat sértő műsorokkal szemben alkotmányjogi érveléssel lépett fel rendszeresen az ORTT. De sorolhatnám tovább: megváltozott az ORTT nyilvánossághoz való viszonya, nyilvánossá tettük a testületi ülések szó szerinti jegyzőkönyveit, megnyitottuk a digitális archívumot, ötmillió órányi rádiós, tévés anyaggal, a Nemzeti Hírközlési Hatósággal a korábbi fagyos viszonyt együttműködés váltotta fel, nagyon komoly szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki az ombudsmanokkal, a Gazdasági Versenyhivatallal, illetve ugyancsak az én ötletem nyomán a szomszédos országok médiahatóságaival is, és az erről szóló többoldalú megállapodást a napokban Prágában írják alá.
- A jogállam válságáról szóló konferencia egyik hozzászólója az ORTT-t úgy jellemezte – párhuzamot vonva a Kádár-rendszerrel –, hogy az öt parlamenti párt „agitprop osztályai” összeköltöztek a Reviczky utcában.
– Ez egy bonmot, amiben valami igazság van, de a valóság leírására természetesen nem alkalmas. A Kádár-rendszer és a liberális jogállam között nincs kontinuitás, de van valamilyen kulturális folyamatosság és van akkulturáció, amikor is a korábbi kultúrákra épülnek rá az újak vagy mások, és a többféleség valahogy közös életet él. Amúgy erre a kijelentésre az a válaszom, hogyan lehet, hogy az ORTT tagjai nem tudják, de ők függetlenek. El kell csak olvasni a médiatörvényt. Arra persze a jogállam nem tud garanciát adni, hogy a jogállam ezen fontos pozícióiba megfelelő emberek is kerüljenek, és döntéseik törvényesek legyenek, mint ahogy a futball szabályai sem adhatnak garanciát az ellen, ha a bíró gólt fúj, miközben a labda húsz méterre pattog a kaputól...
– A focihasonlatánál maradva: amikor a sípszó –tehát a rádiófrekvencia-döntés – elhangzott, nem gondolt arra, hogy ezt ne hagyja annyiban, és csak azért is maradjon a médiahatóság élén?
- Nem volt mit folytatni, az ORTT pályáján lefújták a meccset, és ebben a döntésben még szavazati jogom sem volt. Egyébként tudni kell, hogy az ORTT-ben egy ideig csak egy szavazatom volt a 9-ből, aztán kettő a 14-ből. Ez nagyon különböző szerep volt az ombudsmanéhoz képest. Itt, ha bármit el akartam érni, meg kellett hozzá szereznem a többséget. Ebben a húsz hónapban az alapvető fontosságú kérdésben e döntésemben soha nem szenvedtem vereséget! Ez volt az első. Mindent egybevetve, természetesen szóltak érvek a folytatás mellett, de ha egyszer megtörtént, a jövőben a hasonló fontosságú ügyekben valószínűleg máskor sem tudtam volna az akaratomat érvényesíteni, ráadásul ez volt az ORTT fennállásának utolsó fontos médiapolitikai döntése. Továbbá olyan súlyú ez a jogsértés, hogy úgy gondoltam, a jelenlétemmel sem legitimálhatom azt, ami történik. Szerintem akár a lemondás maga is hordoz bizonyos értéket. Sokkal több érv szólt a lemondás mellett. Ha úgy tetszik, ez egy minta: lehet így is. Harmadszor pedig, amikor az ember nehéz döntés előtt van és keresi az érveket, nem árt azt is megnézni, milyen döntést hozna a személyes érdekei alapján? Úgy gondolom, még ha billegne is a mérlegen az érvek-ellenérvek súlya, ha a személyes egzisztenciális érdekünk ellenében döntünk, akkor esélyesebb, hogy jó az a döntés...
- Búcsúzóul azért még megkísérelte megregulázni a két kereskedelmi kibeszélőshow-t: százmilliós büntetést helyeztek kilátásba a Joshi Bharat, 54 órás elsötétítést pedig a Mónika Show miatt. Utolsó pofon?
- Dehogy, egyszerűen le akartam zárni a folyó ügyeket, tizennyolc és huszonnégy órás elsötétítést javasoltam, amelynek elfogadására láttam esélyt, és igen, komoly újabb szankció, de nem aránytalan. A két kereskedelmi televízió kibeszélőshow-járól tudni kell, hogy korábban az ORTT fennállásának legnagyobb büntetését szabtuk ki rájuk, szintén az én javaslatomra. Ezután ígéretet tettek, hogy jó útra térnek, még egy önszabályozó magatartási kódexet is aláírtak, vállalva a kiskorúak védelmét, aztán mégsem volt érdemi változás. Ekkor tettem javaslatot az újabb büntetésre, de erről végül nem szavazott a testület, különféle ügyrendi ügyeskedésekkel elérték, hogy ne kelljen.
- A NOL-on rengeteg hozzászólás érkezett a lemondásáról, illetve a frekvenciabotrányról szóló cikkeinkhez. Sokan azt írták, becsületes, tisztességes lépés volt, de voltak olyan hozzászólások is, melyek szerint ön „megfutamodott"; „balek volt, akit a pártok az orránál fogva vezettek", illetve „lejáratta magát, mert becsülettel végig kellett volna vinnie az ügyet".
- Természetesen a kommentelők szíve joga, hogy eldöntsék, minek tartanak engem, de az eredmények és az események szerintem nem igazolják, hogy balek lettem volna. Egyszerűen olyan helyzetbe kerültem, amiben nem lehetett eredményt elérni. És nem az én korlátaim miatt, hanem mert lehetetlen volt. Mindent megtettem a jó döntés érdekében, a köztársasági elnöktől a miniszterelnökig mindenki beszólt az ORTT-nek, hiába. Itt megáll az ész. A lemondásomat sem hőstettnek, sem balekságnak, hanem szimplán becsületes döntésnek tartom. Az más kérdés, hogy mások miért nem döntenek így hasonló helyzetben - és nem biztos, hogy erre az a helyes válasz, hogy, aki a helyemben maradt volna, az bátrabb is nálam. | Belföld: Majtényi László: Itt megáll az ész | Egyesek hősi tettként, mások a küzdelem feladásaként értelmezték Majtényi László egy hónappal ezelőtti lemondását az ORTT éléről. A médiahatóságtól Majtényi húsz hónap után távozott – méghozzá nagy robajjal: a rádiófrekvenciák körüli történések miatt ügyészségi intézkedést is kezdeményezett. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20091211-majtenyi_laszlo__itt_megall_az_esz-465441 | 2009-12-11 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mi történhetett? Két Wizz Air-gép is kényszerleszállást hajtott végre Budapesten
Budapest - Két Szófiából induló Wizz Air járat is megszakította az útját Budapesten hétfőn. Az egyik Tel Avivba, a másik Milánó-Bergamóba tartott.
Halálos baleset történt: két autó rohant egymásba Inárcson, az egyik sofőr meghalt – fotók
Elszabadultak az árak a Balatonnál: mennyibe kerül idén a lángos?
Az Airportal.hu információi szerint a pilóták mindkét esetben sürgősségi helyzetet jelentettek nem sokkal a felszállás után, mert bizonytalan sebesség-visszajelzést kaptak a rendszerektől. A Szófia-Tel Aviv járattal először Belgrádban próbáltak leszállni, végül a budapesti landolás mellett döntöttek.
Később a Szófia-Milánó járat is a budapesti útmegszakítás mellett döntött, szintén a bizonytalan sebesség-visszajelzés miatt.
A Wizz Air mindkét esettel kapcsolatban azt írta, a járatok műszaki hiba miatt szálltak le Budapesten, a gépek műszaki ellenőrzése megkezdődött.
Szófiában rendkívül télies az időjárás, a legfrissebb jelentések szerint mínusz 6 fok és havazás nehezíti a légiközlekedést.
(Ez is érdekelheti: Kényszerleszállást hajtott végre egy utasszállító a Liszt Ferenc-repülőtéren)
Kíváncsiak vagyunk a véleményére, mondja el ide kattintva, várjuk kommentjét! | Mi történhetett? Két Wizz Air-gép is kényszerleszállást hajtott végre Budapesten | Budapest - Két Szófiából induló Wizz Air járat is megszakította az útját Budapesten hétfőn. Az egyik Tel Avivba, a másik Milánó-Bergamóba tartott. | [
"Wizzair",
"kényszerleszállás",
"ferihegy",
"Liszt Ferenc repülőtér"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/ket-wizz-air-gep-is-kenyszerleszallast-hajtott-vegre-budapesten/jc77s66 | 2018-02-26 17:58:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Ismét Farkas Flóriánt választotta meg a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség elnökének a szervezet kongresszusa - közölte a cigány érdekvédelmi tömörülés.
A küldöttek ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag választották meg újabb öt évre elnöknek Farkas Flóriánt. A szövetség politikai struktúráját a jövőben szervesen kiegészíti egy elnöki koordinációs testület - tették hozzá.
„A Lungo Drom meg fogja akadályozni a baloldal előretörését, választási sikerét. Minden eszközzel fel kell lépnünk a bevándorláspárti törekvések ellen és a jóléti társadalmunk megőrzése érdekében!”
- írták. Azt is hozzátették: elfogadhatatlannak tartják, „hogy Brüsszel Magyarországra akarja erőltetni a liberális ideológiáját”. | Itthon: Farkas Flóriánt nem ingatják meg a botrányok, újra a Lungo Drom elnökévé választották | Újabb öt évre elnöknek választotta a Lungo Drom kongresszusa Farkas Flóriánt. Azt is megígérték, hogy megakadályozzák a baloldal előretörését, és minden erővel fellépnek a bevándorláspárti törekvések ellen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210724_Farkas_Florian_Lungo_Drom_elnok | 2021-07-24 18:27:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyezte, hogy a Konzum Nyrt. 24,85 százalékos minősített befolyást szerezzen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (CIG Pannónia), illetve leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító fölött, így május 31-ig lezárulhat a tranzakció – közölte a Konzum szerdán az MTI-vel.
A közlemény felidézi: a Konzum Nyrt. tavaly decemberben jelentette be, hogy 8,2 milliárd forintos tőkeemelés útján 24,85 százalékos tulajdont szerezne a CIG Pannóniában, illetve annak 100 százalékos tulajdonú leányvállalatában. A tőkeemelés május 31-i lezárásával egyidejűleg a CIG Pannónia 5,04 százalékos tulajdont biztosító részvénycsomagot vásárol a Konzum Nyrt.-ben.
A CIG Pannónia Nyrt. a magyar biztosítási piac egyik legnagyobb magyar tulajdonú független szereplője, ezért a kölcsönös tulajdonszerzés a Konzum Nyrt. számára olyan hosszú távú stratégiai együttműködés alapja, amely maximálisan illeszkedik a társaság befektetési politikájába – írta közleményében a társaság.
A CIG Pannónia részvényesei januárban hagyták jóvá a társaság tőkéjének felemelését, egyúttal arról is döntöttek, hogy a biztosító stratégiai együttműködést köt a Konzummal.
A tőkeemelés során a CIG Pannónia 23 466 020 darab 40 forint névértékű, "A" sorozatú szavazati jogot biztosító törzsrészvényt bocsát ki 350 forintos árfolyamon, amelyeket a Konzum vásárol meg 8,213 milliárd forintért, ezáltal 24,85 százalékos tulajdonrészt szerezve a CIG Pannóniában.
Emellett a stratégiai partnerség megvalósítása érdekében a CIG Pannónia 3000 forinton rögzített árfolyamon 1 millió 368 ezer 851 darab, egyenként 25 forint névértékű részvényt vásárol a Konzum PE Magántőkealaptól, amivel 6,16 százalékos tulajdonrészt szerez a Konzumban. A kereszttulajdonláshoz szükséges tranzakciók részvényárfolyamát a felek az alaptőke-emeléshez hasonlóan már tavaly decemberben meghatározták.
A CIG Pannónia Életbiztosító 40 forint névértékű részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriájában kereskednek, a papír a szerdai kereskedést 453 forinton zárta. Az elmúlt egy évben a papírok legmagasabb árfolyama 544 forint, a legalacsonyabb 204 forint volt.
A Mészáros-féle Konzum ugyancsak a BÉT prémium kategóriában forgó, 25 forint névértékű részvényeinek szerdai záróára 3340 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3789 forint, a legalacsonyabb pedig 180 forint volt. | Gazdaság: Mészáros dörzsölheti a tenyerét, az MNB rábólintott egy zsíros üzletére | Zöld utat adott az MNB, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó Konzum Nyrt. minősített befolyást szerezzen a CIG Pannónia nevű biztosítótársaságban, illetve annak leányvállalatában. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180425_Meszaros_dorzsolheti_a_tenyeret_az_MNB_rabolintott_egy_zsiros_uzletere | 2018-04-25 00:26:00 | true | null | null | HVG |
A Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálata eredményeként közérdekű pert indított egy Pest vármegyei utazási irodával szemben, mivel az utazási iroda utasokkal kötött szerződéseiben tisztességtelen általános szerződési feltételeket alkalmazott.
Az egyik ilyen kifogásolt kikötésben az utazási iroda fenntartotta a szerződés egyoldalú módosításának jogát, amely folytán jogellenesen bármikor, akár saját javára korlátlanul módosíthatta volna a szerződést.
Egy másik támadott rendelkezés alapján az utazási iroda az előleg befizetése ellenére sem volt köteles az utazás szervezését megkezdeni. Így a fogyasztó hiába gondolhatta azt, a befizetett előleg még nem biztosította az utazás lefoglalását.
Az ügyészség kifogásolta azt is, hogy probléma esetén az utas kárigényét köteles volt az utazás tényleges befejezését követő 5 napon belül bejelenteni, különben az utazási iroda mentesült a kártérítési kötelezettsége alól. A kárigény bejelentésére előírt 5 napos határidő indokolatlanul rövid, különös tekintettel arra, hogy a törvény alapján az utas a kártérítési igényét általában 5 éven belül bármikor érvényesíthetné.
A Pest Vármegyei Főügyészség a fenti tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása érdekében indított pert a Budapest Környéki Törvényszéken.
Az ügyészség által indítható közérdekű perek jogkövetkezménye az, hogy az ügyész keresetének helyt adó döntés esetén, a bíróság a jogerős ítéletében megállapítja a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségét. A közérdekű perben hozott ítélet hatálya - az érintettek minden egyéb jogcselekménye nélkül - a törvény erejénél fogva kihat minden, a vállalkozással szerződő természetes személyre, tehát minden olyan egyedi szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható. A törvény szerint az ilyen szerződési rendelkezésre jogosultságot alapítani és annak alapján teljesítést követelni nem lehet.
Az utazási szerződésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról az ügyészség honlapján található összefoglaló. | Tisztességtelen lehet, ha ilyen szerződést köt velünk egy utazási iroda | Közérdekű pert indított a Pest Vármegyei Főügyészség egy utazási irodával szemben. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/23/utazasi-iroda-tisztessegtelen-szerzodes-ugyeszseg-per | 2023. 08. 23. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Bár a német vezérkar szükségesnek ítélte, Hitler nem kért magyar segítséget a Szovjetunió megtámadásához. A magyar kormány viszont feladva addigi semlegességét önként csatlakozott a Wermachthoz. A következmények ismeretében könnyen értékelünk, akkor és ott azonban a visszaszerzett területek megtartása volt a tét. A hadbalépés pedig törvényesen történt - Szakály Sándor történésszel beszélgettünk.
Hosszú évek ügyes politikájával Magyarországnak sikerült kivonnia magát a német szövetség alól, és csaknem egy évig kimaradnia a II. világháborúból is. Eközben békés úton visszaszerezte a Trianonban elcsatolt területek magyarlakta részeinek a többségét.
A felszín alatt azonban az ország egyre jobban sodródott a fegyveres konfliktus felé, ami végül a Szovjetunió megtámadásával és a tengelyhatalmak melletti hadba lépéssel zárult – sorozatunk harmadik részében Szakály Sándornak a Terror Háza Múzeumban tartott előadását és az FN.hu-nak adott nyilatkozatát használtuk fel.
A náci Németország 1941 június 22-én indította meg a Barbarossa fedőnevű hadműveletét a Szovjetunió ellen. A véleményformálók többsége Magyarországon, de egész Európában is német győzelemmel végződő gyors háborúra számított: alig néhány hónap, és Moszkva elfoglalása után Hitler esetleg "megegyezéses" békét köt Sztálinnal – idézi a korabeli vélekedést Szakály Sándor történész az FN.hu-nak.
Németország a támadáshoz nem kért magyar segítséget – a Wehrmacht vezetői ugyan szükségesnek látták volna Magyarország bevonását, Hitler azonban nem. A náci vezér ugyanis a folytonos ellenállás és "húzódozás" miatt nem bízott a magyarokban, és kifejezett ellenérzéssel viseltetett a neki többször személyesen is ellent mondó, Horthy Miklós kormányzóval szemben.
Amiért Hitler "utálta" a magyarokat
Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította a kérést és figyelmeztette Hitlert, hogy ezzel egy újabb háborút robbant ki, amit el is fog veszíteni.
Hitler kiabálni kezdett, mire Horthy figyelmeztette, hogy faképnél hagyja, mert ez a hangnem megengedhetetlen egy önálló, ezeréves állam képviselőjével szemben. A Führer erre "visszavett", és tiszteletteljesen folytatta mondanivalóját. Kapcsolatuknak azonban érthetően nem tett jót a jelenet és az elutasítás ténye.
Később, 1939-ben Teleki Pál miniszterelnöksége alatt a magyar vezetés kereken nemet mondott a Lengyelország elleni támadásra, sőt, még azt sem engedte meg, hogy német csapatokat szállítsanak az országon keresztül a lengyel frontra. Ezt azzal "tetézték", hogy befogadták és segítették a menekülő lengyel katonákat és polgári személyeket.
1941-ben pedig – a magyar-jugoszláv barátsági szerződésre hivatkozva – a honvédség mindaddig nem lendült támadásba Jugoszlávia ellen, amíg az mint állam de facto és de jure is meg nem szűnt létezni. "Háládatlanságunk" súlyát értékelve ne felejtsük el, hogy a sikeres és jelentős mértékű revízió nem történhetett volna meg Hitler és Mussolini jóindulata nélkül.
Csak adott korban értékelhető
Érthető hát, hogy a náci vezér nem kért az addig tapasztalt "vérszegény" és ímmel-ámmal nyújtott magyar segítségből. A Szovjetunió elleni háború azonban – a már menthetetlenül a tengelyhatalmak farvizére került – Magyarország érdeke és döntése volt. A Wehrmacht mellett masírozott ugyanis kelet felé a Felvidéket, Kárpátalját és Észak-Erdélyt visszaszerezni remélő Szlovákia és Románia haderejének egy része is.
Itt ismét meg kell jegyezni, hogy 1941 nyarán a világ jelentős része gyors német győzelemre számított: ha Magyarország kimarad a fegyveres harcból – vélekedtek a magyar katonai és politikai vezetők – a szomszéd országokkal szemben elveszítheti a győztes nagyhatalmak pártfogását. A háborúba tehát a visszaszerzett területek megtartása miatt kellett belépni, mint ahogy ez meg is történt 1941. június 27-én.
A történettudományban nagyon fontos, hogy egy kor döntéseit kizárólag az adott kor körülményei közt szabad értékelni: hibás lenne a múltból visszavetített értelmezésekből és összefüggésekből megítélni a fennálló helyzetet – nyomatékosítja Szakály Sándor. Előbbiek alapján – ellentétben sok mai vélekedéssel – Horthy Mikós kormányzó, illetve Bárdossy László miniszterelnök döntése a hadba lépésről jogszerű és törvényes döntés volt – teszi hozzá.
Tanultak az I. világháborúból
A Werth Henrik vezette honvéd vezérkar azon a véleményen volt, hogy a keleti hadjáratban minél több katonával kell részt venni, így biztosítva az ország helyzetét Románia és Szlovákia előtt a németek szemében. A politika azonban más állásponton volt: minél több erőt kell épségben megőrizni Magyarországon, hogy később, a győzelem után felkészülten várjunk egy esetleges román vagy szlovák támadást. Nem ismétlődhet meg az első világháború utáni helyzet, amikor a kivérzett országgal a szomszédok és a nagyhatalmak gyakorlatilag azt tettek, amit akartak.
Ne felejtsük el, hogy hazánk ekkor közel 160 ezer négyzetkilométeres területével európai középhatalomnak számított. Az első időkben győzött a "politikusi" álláspont, a Szovjetunió ellen csupán néhány 10 ezer magyar katona vonult fel, ők is többségében megszállt területek biztosításában vettek részt. Szeptember 6-án a kormányzó a németbarát Werth Henrik helyére az erők megőrzését támogató Szombathelyi Ferencet nevezte ki a honvéd vezérkar élére.
Werth Henrik és Szombathelyi Ferenc
Az 1941-es év végére egyértelművé vált, hogy a németek villámháborús tervei kudarcba fulladtak, és a Moszkva alatt elszenvedett vereség valamint az Egyesült Államok decemberi hadbalépése a végső győzelmet is megkérdőjelezte. Ebben a helyzetben a németek mind nagyobb és nagyobb haderő bevetését és frontra irányítását követelték. Bár a magyar vezetés próbált ellenállni, a kényszerű spirálból nem volt kiút. Az egyik legnagyobb tragédiaként 1942. április 11-én a magyar 2. hadsereg katonái is elindultak az orosz frontra.
"A hadiállapot beállott"
Az államfői jogkörről megalkotott 1920. évi I. és az azt kiegészítő 1920. évi XVII. törvénycikk biztosította a jogot az államfőnek arra, hogy "Közvetlen fenyegető veszély esetén a kormányzó a magyar összminisztérium felelőssége és a nemzetgyűlés késedelem nélkül kikérendő utólagos hozzájárulása mellett a hadseregnek az ország határain kívül alkalmazását elrendelheti."
Horthy Miklós kormányzó 1941. június 26-án, amikor értesült a Kassát ért légitámadásról – a jelentések szovjet gépeknek tulajdonították a nem provokált támadást – ez alapján döntött. A hirtelenjében összehívott minisztertanácsi ülésen a kormány tagjai már az államfői döntés ismeretében értettek egyet a kormányzói döntéssel, melynek következtében 1941. június 27-én a magyar országgyűlés Képviselőházában Bárdossy László a következő bejelentést tette:
"Egészen rövid bejelentést szeretnék tenni. A Ház elnöke méltó szavakkal bélyegezte meg a Szovjet nép jogellenes és minősíthetetlen támadását. A magyar királyi kormány megállapítja, hogy a támadások következtében Magyarország és a Szovjet-Unió között a hadiállapot beállott." E bejelentéssel Magyarország véglegesen az európai, majd 1941 decemberétől már világméretű háború tényleges résztvevőjévé vált. | Hitler utálta a magyarokat | Bár a német vezérkar szükségesnek ítélte, Hitler nem kért magyar segítséget a Szovjetunió megtámadásához. A magyar kormány viszont feladva addigi semlegességét önként csatlakozott a Wermachthoz. A következmények ismeretében könnyen értékelünk, akkor és ott azonban a visszaszerzett területek megtartása volt a tét. A hadbalépés pedig törvényesen történt - Szakály Sándor történésszel beszélgettünk. | [
"tudomány"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2009/10/11/hitler_utalta_magyarokat | 2009-10-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az özvegyet érzelmileg nagyon megviseli a közel 40 milliárd forintért folyó jogi procedúra. Holott a végrendelet feketén-fehéren kijelenti: Vajna Tímea rendelkezik az egykori kormánybiztos minden vagyona felett.
– Rendkívül bonyolult az amerikai cégháló, amit Andy a halála előtt kezdett teljesen átalakítani. Könnyen el lehet veszni az útvesztőkben, Timi próbál helytállni, de való igaz, hogy nagyon kimerítik érzelmileg ezek a csaták a bíróságon – árulta el lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő, a családhoz közeli ember.
Az informátor szavait támasztja alá Vajna Tímea legutóbbi Instagram-posztja is, amelyben a bíróságról jelentkezett be, s arról ír, nehezen bírja lelkileg a tárgyalásokat, senkinek nem kívánja, amin épp keresztülmegy, ráadásul régóta húzódik az ügye.
Nemcsak emiatt érezheti magát rosszul Vajna Tímea, ugyanis az amerikai állampolgársági ügye sem zárult még le, valamiért még nem készültek el a papírok, így a kinti bankszámlákon lévő pénzt sem kapta még meg.
– Átszámítva közel 3 milliárd forint van letétbe helyezve amerikai bankszámlákon, amihez Timi csak akkor juthat hozzá, ha már amerikai állampolgár, mindaddig nem járhat el az ügyben egymaga – tette hozzá az informátor.
Tímea ennek ellenére kitart. Korábban a Blikknek is elmondta, kész a végsőkig harcolni az örökségéért.
– Erős nő vagyok, megvédem magam, nem hagyom, hogy felfaljanak! Szerintem büszke lenne rám Andy, hogy ezeket a céges ügyeket kitartóan viszem tovább azokkal a szakemberekkel, akikkel ő is együtt dolgozott és akiket megbízott. De be kell vallanom, sajnos, sok minden miatt csalódott is lenne – mondta Vajna Tímea.
(Ez is érdekelheti: Vajna Tímea csak viccelt, de lehet, hogy tényleg többet kell adóznia Joe Biden elnöksége alatt)
A Blikk úgy tudja, az özvegy rendszeresen kap egy bizonyos összeget a vagyonkezelő cégtől, ami fedezi a kiadásait, de a teljes vagyon felett nem rendelkezhet.
Közvetlenül férje halála után teljesen kilátástalan helyzetbe került, akkor a Tények Plusznak adott interjút, amiben elmondta, nehéz anyagi helyzetben van, el kellett adnia egy zongorát, valamint a Lamborghinijét is árulta akkoriban. Azóta valamelyest rendeződtek az anyagi körülményei.
A közös budai villából ugyan kiköltözött, de egy ugyancsak fényűző házba bútorozott át a II. kerületben. Lamborghini helyett Mercedesszel jár, s legutóbb is magángépen repült Los Angelesbe. | Nem kapta meg a 40 milliárd forintot: még mindig harcol az örökségéért Vajna Tímea | Los Angeles — Továbbra sem jutott hozzá az örökségéhez Vajna Tímea (37), noha férje, Andy Vajna (†74) már lassan két éve elhunyt. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/vajna-timea-andy-vajna-orokseg-harc/ys7v4kb | 2020-11-20 09:00:19 | true | null | null | Blikk |
(A cikkről készült podcastunk is, ezt itt tudod meghallgatni.)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye legeldugottabb falvaiban járunk. Mindenhol a kilátástalan szegénység jeleit látni, de néhány omladozó vakolatú, vezetékes víz nélküli házban nemrég még olyanok éltek, akik százmilliós bevételt hozó cégek sorát birtokolták. Legalábbis papíron, ugyanis a nevükön működő vállalatokhoz valójában nem volt sok közük.
Annyira nem, hogy még a cégek hivatalos leveleit is begyűjtötte tőlük egy, a falvakat pár havonta körbejáró, Tivadar nevű szerencsi férfi. A negyvenes évei közepén járó Tivadar központi szerepet játszott annak az áfacsaló bűnszervezetnek a működtetésében, amelyet a hetekben kapcsolt le a NAV. A férfi feladata az volt, hogy strómanokat szervezzen be napszámosokból, biztonsági őrökből vagy éppen gyári munkásokból, azonban a tavalyi halálával nagyjából egy időben elkezdett szétesni az adócsaló hálózat.
A borsodi szervezet működéséről néhány hónappal ezelőtt értesültünk, miután beszámoltunk az akkor frissen kinevezett, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásában működő céghálóról. A államot százmilliókkal megkárosító hálózat Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött, aki sok egyéb mellett a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója és a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke is.
A cikk után azzal kerestek meg minket, hogy egy több szempontból hasonlónak tűnő cégháló közepén van Balogh Sándor testvére, a Szerencsen élő Balogh Péter is. Az elmúlt hónapokban sok száz oldalnyi belső dokumentumot szereztünk meg a szervezet működéséről, és mintegy féltucat olyan emberrel beszéltünk, aki részt vett a hálózat működésében vagy jól ismerte azt.
Az általunk megismert információk alapján részletes képet kaptunk egy bűnszervezet működéséről, amely több ismert magyar vállalatnak segített adóelkerülésben raliautók és strómanokkal telepakolt cégláncokon keresztül. A cégháló legalább három milliárd forintos kárt okozhatott a magyar államnak, miközben gondos lavírozásának és jólértesültségének köszönhetően tíz éven át manőverezett sikeresen a NAV elől. Pedig strómanjai hetente szállítottak százmilliós összegeket az erődszerű központjába Miskolc belvárosában.
Tízmilliók egy matricáért
A borsodi hálózat működésének egyik legfontosabb eszköze a Miskolcon nagy hagyományokkal bíró ralibajnokság volt, amelyben forrásaink elbeszélése szerint hirdetésekkel szétmatricázott raliautókat használtak pénzmosásra. “A csoport vezetői különböző cégeket próbáltak rávenni arra, hogy horribilis összegekért hirdessenek a versenyautókon” – mondta egyikük. A túlárazott hirdetésekért cserébe azt kínálta a hálózat, hogy a pénz jelentős részét visszaosztják a hirdetőknek, akik így megúszhatják az adófizetést.
Az ügyet jól ismerő forrásaink szerint ismert magyar vállalatok havi 1 és 10 millió forint közötti összeget fizettek azért, hogy egy apró logó megjelenjen egy autón az akkoriban évi 6-7 versenyből álló sorozaton. Volt olyan kocsi, amelyen mintegy harminc cég hirdetett, tehát papíron egy idényben, konzervatív becsléssel 700-800 millió forintnyi reklámot helyeztek el a járművön. “A reklámszerződésekben még az sem volt kikötve, hogy az autó melyik részére rakják a matricát. A hirdető cégek csak annyit tettek, hogy e-mailen átküldték a logót” – mesélték.
A hirdető vállalatok közül többnek állandó ügyfelei voltak*Tehát a hirdetésekkel nem lehetett a céljuk új ügyfelek szerzése., de akadt olyan cég is, amely nem az eladni kívánt termék márkanevét, hanem magát a vállalatot reklámozta. “Hivatalosan mondva tehát a hirdetések értékaránytalanságot tartalmaztak, azaz fiktív költségekről állítottak ki számlákat” – összegezte egy forrásunk, aki szerint
a raliautókon megjelenő logók valós hirdetési értéke egész évre legfeljebb pár százezres nagyságrendű lehetett.
Piaci alapon azért sem állhatott a hirdetők érdekében ilyen áron reklámozni, mert a ralibajnokságot csak egy szűk kör követi, és még országos tv sem közvetíti a futamokat. Ehhez képest a 700-800 millióval támogatott autó közel kétszer annyi pénzt kapott, mint mondjuk a Telekom Veszprém 2016-ban az akkor érkező főszponzorától. Pedig a kézilabdaegyüttes az elmúlt évek legeredményesebb magyar klubcsapata, amely évi 50, köztük számos nemzetközi mérkőzést játszik rendre több ezer néző előtt, és a meccseiket még közvetítik is.
Az érintett időszakban az autókon feltűnő közel két tucat hirdető többsége figyelt arra, hogy beszámolójából ne derüljön ki, mennyit fordított reklámra. Az lényegében minden érintett vállalatnál szembetűnő, hogy igénybe vett szolgáltatásokra (ahol a reklámköltést is ki kell mutatni) rengeteget szántak, ám ennek mibenlétét a vállalatok nagy része már nem részletezte*A költségeket nem feltétlenül kell ennél tovább bontani, igaz a cégek egy része azért meg szokta tenni. Részletesebb bontás nélkül viszont szinte semmire nem lehet következtetni a számokból, hiszen az igénybe vett szolgáltatások sor rengeteg dolgot takarhat..
Volt azonban olyan ralis hirdető, amely nem volt ilyen óvatos. Az érintett cég 2013 és 2015 között a teljes bevételének jóval több mint negyedét, az utolsó évben pedig 40 százalékát fordította reklámokra. A pénz nagy része ráadásul nem tévében, újságokban, rádióban vagy szórólapon elhelyezett promócióra ment el, hanem pontosabban meg nem nevezett „egyéb hirdetésre”.*A hirdetési arány folyamatosan nőtt ebben az időszakban. Miközben az „egyéb hirdetés” kategória beszámolóban való feltűnése előtt csak 15-20 százalék volt, ebben a 3 évben átlagban majdnem 28, az utolsó évben pedig több mint 40. A vállalat 2013 és 2015 között összesen 730 milliót költött nem részletezett egyéb hirdetésekre, miközben tévében és rádióban harmadennyit sem reklámozott el.
Megkerestük azokat a cégeket, amelyek az érintett időszakban megjelentek hirdetőként és amelyeket forrásaink is nevesítettek, illetve NAV-os iratokban is feltűntek. A megkérdezett tucatnyi vállalat közül azok, akik reagáltak, többségében elzárkóztak a válaszadástól, mondván, semmit nem tudnak az ügyről, míg egy vállalat az “óriási munkaerőhiánnyal” indokolta aktív hirdetési tevékenységét. Utóbbi magyarázat a rali esetében most is nehezen lenne értelmezhető (valószínűleg senki nem versenyautókon ad fel álláshirdetést), a 2013-2015 közötti időszakban azonban még a munkaerőhiány sem volt*Arra egyértelmű bizonyítékok vannak, hogy mely cégek hirdettek ebben az időszakban a ralisportban. Számos vállalatot közülük forrásaink is megneveztek, illetve tudunk arról, hogy egyes cégeket ki is hallgatott a NAV, és nevük az általunk megszerzett NAV-os iratokban is előkerül. A pénz visszaosztását azonban csak a hálózat tagjainak elbeszéléséből hallottuk, bizonyítani nem tudjuk, így a cégeket sem nevezhetjük meg. .
Létráztatták a pénzt
“A támogatás persze lehet horribilis összeg, ezt semmi nem tiltja, de azt le is kell adózni. Ezt azonban nem akarták leadózni” – mondta az egyik forrásunk arról, hogy a reklámok értékét nehéz pontosan felmérni (emiatt is népszerű túlszámlázási tétel).
A csaló hálózat úgy kerülte el az áfa (illetve tulajdonképpen minden adó) befizetését a reklámok után, hogy létrehozott egy láncolatot, amely jellemzően 5-6, papíron sporthirdetésekkel foglalkozó cégből állt. A céghálót különböző strómanok segítségével működtették, akik egymásnak utalgatták át a raliautó hirdetésére szánt tízmilliókat. Azaz strómanszlenggel: létráztatták a pénzt.
“A lánc végén mindig volt egy olyan cég, amely nem adózott, nem adott le bevallást, a tulajdonosa pedig eltűnt” – mondta egy forrás. Ezeket a bukó cégeket egyszerűen hagyták bedőlni, majd rásózták valakire, aki utána évekig kapta a leveleket és az idézéseket a NAV-tól, esetenként semmit nem értve abból, miért követel tőle százmilliókat az adóhatóság. Ezzel a módszerrel a hirdető cégek adófizetés nélkül juthattak hozzá bevételük egy részéhez. A túlárazott reklámok értékének forrásaink szerint akár 80-90 százaléka is visszajuthatott a cégekhez készpénzben (ha részletesen érdekel, hogyan lehetett ezzel adót csalni, kattints a csillagra).*Ebben az időszakban, ha egy cégnek volt 100 millió forint plusz áfa, tehát összesen 127 millió forint bevétele, de ehhez nem rendelt semmilyen költséget, akkor ahhoz, hogy a pénz legálisan a zsebébe kerüljön, jobb esetben 52, rosszabb esetben közel 60 millió forintot kellett befizetnie az államkasszába. (A különbség az ekkor még kétkulcsos társasági adóból adódik.) Ha viszont felmerült mondjuk 99 millió költsége, akkor az összes adó már csak félmillió forint volt.
Persze normál esetben utóbbi sokkal kisebb nyereséget jelentett, hiszen a költség elvitte a bevételt. Ha azonban fiktív költségről volt szó – mint például egy túlárazott reklám egy raliautón –, ami után visszakapta az adott cég készpénzben az utalt összeg nagy részét (forrásaink szerint akár 80-90 százalékát), akkor végső soron sokkal több pénz maradt a tulajdonosoknál.
A bökkenő a dologban, hogy a fiktív költség annál, aki számlát állított ki róla, és akinek ezt a pénzt kifizették, bevételként jelentkezett, azaz neki ki kellett fizetnie az adót, amit így nem lehetett visszaosztani. Ezért találták ki a létráztatást, azaz a pénz vállalati hálón történő átutalását. A hirdető kifizeti a díjat egy cégnek, amely kapásból továbbutalja egy másik vállalatnak szinte a teljes összeget, amely aztán szintén továbbutalja egy harmadiknak és így tovább.
A borsodi számlagyárban az ilyen köztes cégek csak egy 1-2 százalékos jutalékot vettek le a látszat kedvéért (hogy a NAV ne csapjon le egyből), valójában azonban semmit nem csináltak, csak átáramlott rajtuk a pénz.
Persze az utolsó vállalatnak, aminek a számlájáról felvették a pénzt, ugyanúgy be kellett volna fizetni az adókat, mint bárki másnak, ez azonban nem történt meg. Ezek lettek a bukó cégek, amiket hagytak bedőlni.
A létráztatásra pedig végső soron azért volt szükség, hogy nehezebb legyen visszajutni a rendszer tényleges haszonélvezőihez.
Több strómannal is beszéltünk, akik részt vettek a pénz tisztára mosásában. Miután felvették készpénzben az adott esetben 30-50 milliós vagy akár még nagyobb összegeket, bevitték a hálózat miskolci központjába. A főutca közelében lévő épület valószínűtlenül tájidegen: homlokzata egy várszerű erődítményre hasonlít, bástya-imitációval, ami forrásaink szerint valóban azt a cél szolgálta, hogy a “NAV nehezebben juthasson be”.
A készpénzben behozott tízmilliókat itt szortírozták, részletekben bepakolták egy számzáras táskába, amit aztán futárok szállították az ország különböző pontjain lévő könyvelőirodákba. Innen a strómanok sejtései szerint visszaoszthatták a pénzt a hirdetőknek.
“Amikor nagyon jól ment – 2013-2014 környékén -, 7-8 stróman vitte az irodaházba a pénzt, nagyjából heti 150 millió forintot” – mesélte a hálózat egyik tagja.
Az étteremtől az irodáig
Ehhez persze a rali kevés lett volna, az autóverseny csak az egyik eszköze volt a hálózatnak az adócsaláshoz. Ugyanezt a módszert – a túlárazást, majd a pénz létráztatását – más szolgáltatásokkal is megcsinálták. Forrásaink, illetve NAV-os iratok szerint ugyanígy csaltak építőipari beruházásokkal vagy éppen ipari szoftverekkel és ilyenekhez kapcsolódó fejlesztésekkel. A lényeg az volt, hogy a teljesített szolgáltatás értékét minél nehezebb legyen megbecsülni, hogy a túlszámlázás ne legyen szembetűnő.
Bár elsőre egyszerűnek tűnhet ez a fajta adócsalás, valójában nagyon komoly szervezést igényelt a hálózat működtetése. Az elmúlt nagyjából egy évtizedben több tucat céget döntöttek be, amelyekhez forrásaink becslése szerint mintegy száz ember kötődött: beavatott bizalmi emberek, a részben vagy teljesen tudatlanságban hagyott strómanok, a létráztatást elrejtő könyvelők, a NAV-os ügyeket kezelő ügyvédek, szállítók, intézőemberek.
A Balogh Péterhez közvetlenül köthető cégek. Forrás: Bisnode
Meglepő magabiztosságra utal, hogy csak a szervezet vezetőjeként emlegetett Balogh Péter több mint 40 cégben volt ügyvezető vagy tulajdonos. Pedig az ő feladata elsősorban a teljes rendszer irányítása volt a kívülről kisebb erődnek tűnő miskolci irodából vagy szerencsi étterméből. Forrásaink szerint reggelente ebben az étteremben tartott eligazítást a legfontosabb bizalmi embereknek arról, hogy honnan mennyi pénz érkezik aznap, és ezt hogyan kell kezelni. Ezután a miskolci irodában folytatta a munkát, ahova befutott, és ahonnan már felcímkézve egy pénzszállító autóban el is ment a pénz.
Strómanhálózat
Közvetlen bizalmi emberből, akik át is látták a rendszer működését, mintegy fél tucat lehetett. Mindenkinek jól definiált feladata volt: a könyvelés vezetése, a NAV kezelése, kapcsolattartás a hálózat kevésbé beavatott tagjaival vagy éppen strómanok felhajtása. Többen közülük – Balogh Péterhez hasonlóan – szintén birtokoltak cégeket.
A hálózat szervezésében kulcsszerepet kapott a cikk elején már említett Tivadar. A szerencsi férfinak rengeteg kapcsolata és jó kommunikációs képességei voltak. Az ő feladata volt az első- és másodkörös strómanok beszervezése és a velük való kapcsolattartás. Ők már nem látták át teljes egészében a rendszer működését, vagy adott esetben nem is nagyon értettek semmit az egészből. A tudatlanságban tartásra egyébként a hálózat tetején törekedtek is, hiszen minél többet tud egy kevésbé jól fizetett ember, annál nagyobb a kockázata, hogy eljár a szája.
A megbízhatóbb strómanok azonban egyre komolyabb feladatokat kaptak: az ő dolguk volt a létráztató cégek működtetése, így egyre mélyebben megismerhették a hálózatot. Fiktív számlákat állítottak ki, elutalták a pénzt, majd – jellemzően a miskolci irodához közeli belvárosi bankfiókban – felvették készpénzben, és elvitték a központba. Egy idő után pedig, amikor már szaglászott a NAV, akkor ők adták a nevüket a vizsgálatokhoz.
Ez addig tartott, amíg végül tőlük is megvette valaki az akkor már teljesen elhasznált, durva adósságot felhalmozott cégeket. A vállalatok ekkor kerültek a bevezetőben említett borsodi falvakban élő nincstelenekhez, vagy ha ilyet nem találtak, akkor egy külföldi, jellemzően ukrán személyhez.
A jobban fizetett strómanok viszonylag kevés – napi 1-2 óra, vagy heti 1-2 nap - munkával meg tudtak keresni egy rendes havi fizetést,
hiszen ők valójában nem is magáért a feladatok elvégzéséért (a számlaírásért, iratok kitöltéséért, pénzfelvételért és szállításért) kellettek, hanem hogy védőernyőt jelentsenek a szervezet vezetésének. Az adóhatóság csak akkor juthatott el a szervezet fejéig, ha rajtuk már átverekedte magát, ami viszont nem volt egyszerű, és ennek megfelelően évekig is húzódott.
Igazolt hiányzások
A szervezet életében a legtöbb szervezést, a legnagyobb precizitást és átgondoltságot ugyanis épp ez, a NAV elől való lavírozás igényelte. Ennek megfelelően ezt nem is engedte ki a kezéből a hálózat vezetése. Alapvető cél volt annak a megelőzése, hogy a fogalmatlan strómanok bejárkáljanak a NAV-hoz, és össze-vissza beszéljenek. A különböző vállalatoktól, cégvezetőktől és tulajdonosoktól érkező válaszoknak egybehangzónak kellett lenniük, le kellett téríteniük az útról az adóhatóság ellenőreit, és ami a legfontosabb: minden esetben a végletekig kellett húzni az időt.
Erre pedig meg is voltak a kidolgozott módszerek. Bemenni a NAV-hoz például mindenkinek szigorúan tilos volt, így ugyanis nem lehetett volna ellenőrizni, mit mond az illető. Ha valakit személyesen hívtak be, akkor azt valahogy mindig megpróbálták kimenteni*Ezt bizonyos esetekben az adóhatósági szaknyelv is így hívja egyébként. A leggyakoribb megoldás az volt, hogy az érintett az idézés napján elment a háziorvosához valamilyen panasszal, kért egy igazolást, és ezt küldte utólag maga helyett, mondván, betegsége miatt nem tudott befáradni. Előfordult azonban olyan is, hogy a behívatott szimplán halaszthatatlan dolgaira hivatkozott, vagy arra, hogy nem kapta meg időben a levelet, azt ugyanis más vette át helyette.
A válaszadást így próbálták meg írásos formára átterelni. Amikor a NAV már mélyebben benne volt a cégháló feltárásában, szinte folyamatosan küldte a több tucat, akár 60-80 kérdésből álló sorokat a különböző cégeknek, jellemzően azzal a céllal, hogy a kapcsolati hálót jobban megismerjék. Ezeket azonban lényegében soha nem a vállalatok tényleges tulajdonosai töltötték ki, ők csak az aláírásukat adták hozzá (vagy egyes résztvevők állítása szerint azt sem). A levelek a miskolci központban kötöttek ki, ott írták be az egységes válaszokat, hogy ne legyen ellentmondás az írásos vallomásokban.
A mélyebben beavatott strómanok, akiknek amúgy is bejárásuk volt a miskolci erődirodába, maguk vitték a leveleket. A bukó cégek nincstelen tulajdonosaitól pedig a cikk elején említett Tivadar gyűjtötte be. Ám még az így küldött levelek sem voltak túl tartalmasak. „A cél az volt, hogy a hatósággal való együttműködést nehezítsék, a feltett kérdésekre csak szűkszavú, tényleges információt nem nyújtó válaszokat adjanak” – mondta az egyik, ügyet ismerő forrás.
Sajnos ellopták a könyvelést
Az adóhatóság eleinte a házkutatásokkal sem ment sokkal többre.
“Mindig előre tudták, hogy mikor jön a NAV-ellenőrzés”
– mondta a hálózat egyik tagja, akinél magánál is volt olyan házkutatás, amiről előre értesült. A források szerint még ha sikerült is váratlanul kiszállnia az adóhatóságnak, az ellenőreik akkor sem találtak semmit. A cégek egy jelentős része alapból székhelyszolgáltatóhoz*Egy olyan vállalkozáshoz, amely épp arra épül, hogy saját ingatlannal nem rendelkező vállalatoknak biztosítson székhelyet, ahova mások mellett kiszállíthatják azok leveleit, küldeményeit. volt bejelentve, nem ritkán több száz kilométerre a tényleges működési helyétől. Így amikor kimentek a helyszínre, legfeljebb egy megilletődött (vagy a tapasztalatai miatt már kevésbé megilletődött) ügyintézőt találtak, aki annyit tudott nekik mondani, hogy milyen telefonszámon vagy e-mail címen tartja a kapcsolatot a keresett cég tulajdonosával.
A NAV azzal sem ment sokra, amikor valamelyik stróman tulajdonost a lakásán keresték fel. Ilyen esetekben az embereket ugyan sikerült megtalálni, az iratokat azonban nem, hiszen azokat teljesen máshol tárolták. A strómanoknak ugyanis az összes aláírt papírt le kellett adniuk a központban (így lehetett csak mindent kontroll alatt tartani). Sőt, sokszor üres lapokat is aláírattak velük, hogy ha gyorsan kell lépni, legyen mire kinyomtatni például a szerződéseket akár a stróman jelenléte nélkül is. Hallottunk olyan történetet, hogy így adtak el hetekre visszamenőleg cégeket, amikor már nagyon szorult a hurok.
Az iratok eltüntetésére is megvolt a bejáratott módszer.
“Volt, hogy elhagytuk a papírokat a vonaton vagy a villamoson, de olyan is, hogy felgyulladt a garázs, leégett a kocsi vagy elvitte az árvíz” – mondta az egyik stróman.
A cégháló több tagjának a teljes könyvelését és egyéb iratait “lopták el” egyszerre (vagy épp “eltűntek” az iratok), papír- és elektronikus formában egyaránt. A hálózat működtetőinek precizitását jól mutatja, hogy ilyenkor nem egyszerűen beblöffölték mondjuk a lopást a NAV-nak. Az állítólagos bűncselekmény miatt feljelentést is tettek, és így rendőrségi papírokkal tudták bizonyítani az adóhatóságnak, hogy a rajtuk keresett dokumentumok sajnos már nincsenek meg. A lopások esetében egyébként szinte soha nem tűnt el nagy érték, a kár legfeljebb néhány 10 ezer forint volt (például egy pulóver vagy egy táska), így a rendőrök – nyomok híján – mindig rendkívül gyorsan le is zárták a nyomozást.
Szintén hiába kerestek iratokat azokon, akik már eladták cégüket a végső, szegény falvak utolsó utcáin élő vagy ukrán tulajdonosoknak. Az ilyen szerződésekhez ugyanis mindig készült egy külön dokumentum arról, hogy a vevő minden iratot átvett, és ezt aláírásával is igazolta. Olyan is előfordult, hogy egy adásvétel során az elvileg hónapokkal korábban ellopott dokumentumokról állítottak ki ilyen átadás-átviteli papírt. A dokumentumokat azonban a borsodi falvakban sem találták, ahogy természetesen az eltűnt adóforintokat sem.
“Egyszer jött ki hozzánk a NAV, de miután látták, hogy milyen körülmények között élünk, már nem jöttek” – mondta egy ember, aki a cégháló több tagjának is a tulajdonosa volt.
Legalább hárommilliárd adóforint tűnt el
A cégháló bonyolultsága miatt nehéz felmérni, hogy mennyi adót csalhatott el a szervezet. A NAV egymilliárd körüli kárról számolt be, ennél azonban jóval több pénzről lehet szó. A most lekapcsolt szervezetre már több mint egy évtizede is felfigyelt az adóhatóság, a 2010-es évek eleji kétes tranzakciók miatt pedig már elég aktívan nyomoztak. Pedig a csúcsidőszak csak ezt követően, 2013 és 2015 között volt. Forrásaink szerint ezekben az években hetente százmilliók fordultak meg a pénzszámláló automatákkal elég jól ellátott miskolci központban. Állítólag előfordult olyan eset, hogy eltűnt több 10 millió forint, de a szervezet vezetése zsebből kifizette még egyszer, mert „üzleti partnerről” volt szó.
A NAV az adóhiányos és jelentős adótartozást felhalmozó cégekről csak aktuális adatokat közöl, amit negyedévente frissítenek, a korábbiakat pedig ezt követően elérhetetlenné teszik. Megpróbáltuk az elmúlt évek listáit elkérni az adóhatóságtól, de nem adták ki ezeket, ahogy más, az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre sem válaszoltak érdemben.
Az biztos, hogy a hálózat tagjaihoz köthető cégek közül öt most is szerepel a legalább 180 napja 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező vállalatok listáján. Közülük az évekig közvetlenül Balogh Péter tulajdonában lévő Tempoil Kft.-től közel 200 milliót követel az adóhatóság*A NAV által közzétett két lista némileg eltér, az egyik ugyanis az adótartozással rendelkező cégeket sorolja fel a tartozás összege nélkül, míg a másik az adóhiányosokat konkrét összegekkel. Az adóhiány és az adótartozás azonban két különböző fogalom. Az adóhiány úgy keletkezik, hogy az adót be sem vallja a cég vagy a magánszemély, azt általában az adóhivatal állapítja meg. Magyarul az adózó tulajdonképpen eltitkolja, hogy adófizetési kötelezettsége van és csak utólag derül ki, hogy mégis kellett volna adót fizetni. Egy cég esetében ez előfordulhat például úgy, hogy nem vall be bevételt, vagy nem valós költségeket számol el (fiktív vagy az adóhatóság által nem elfogadott számlák). Ilyenkor az adott vállalatnak kisebb lesz a nyeresége a valósnál és kevesebb társasági adót fizet (vagy a bevétele és kevesebb áfát stb.). Ez történt tulajdonképpen a bukó cégeknél, és ezen a listán szerepel a Tempoil is.
Az adótartozás esetében ezzel szemben kimutatja ugyan az adófizetési kötelezettségét az adózó, csak egyszerűen nem fizeti azt be, mert például nincs elég pénze, elfelejti, késik vele, vagy nem akarja befizetni. Míg az adóhiány bírsággal jár (mulasztási és adóbírsággal, aminek összege a hiány 50 százaléktól 200 százalékig terjedhet), addig az adótartozás után csak késedelmi pótlékot kell fizetni.
Az adóhiány, ha nem fizetik be, természetesen adótartozássá alakul.. Korábban azonban a céghálónak ennél sokkal több vállalata került be ezekbe a kimutatásokba. A cégadatbázisban – ahol az egyes cégeknél ugyan összeg nélkül, de többnyire szintén feltüntetik a jelentősebb tartozást – összesen közel harminc olyan, a hálózatba tartozó vállalatot találtunk, amelynek az elmúlt években több mint száz millió forintos adótartozása volt. Pedig szinte biztosan nem jutottunk minden vállalat nyomára.
A legtöbb cég neve egyszerűen azért tűnhetett el a felsorolásokból, mert – az adó megfizetése nélkül – megszűnt, vagy az adóhatóság behajthatatlannak ítéli meg a követelést. Korábban az Állami Számvevőszék is fogalmazott meg emiatt kritikákat a NAV-val szemben. Az általunk megtalált közel harminc cég tehát legalább 3 milliárd forintos kárt okozott. Ez az összeg nagyon visszafogott becslés, ami akkor állja meg a helyét, ha nincs több az általunk megtalált mintegy 30 cégnél, és mindegyik csak 100 millióval tartozott. Utóbbi azonban biztosan nincs így, hiszen akadt olyan is, amelyik 500 millió forint körüli összeggel maradt adós.
Meghalt az egyik legfontosabb ember
Mindenesetre az elmúlt években már kevésbé futott a szekér, amiben több dolog is szerepet játszhat. Egyrészt voltak olyan kormányzati intézkedések, amelyek csökkentették az ilyen jellegű csalás vonzerejét. Már a társasági nyereségadó csökkentése is rontotta a csalók üzletét*hiszen kevesebbet lehetett spórolni az adóelkerüléssel, az igazán nagy csapás azonban az online számlázás idei bevezetése volt. Az új szabályozás értelmében ugyanis az 1,85 millió forintot meghaladó összegű kézzel írt számlákat egy napon belül online le kell jelenteni a NAV-nak*Egészen pontosan azokat a számlákat, amelyek esetében az áthárított adó, azaz az áfa mértéke meghaladja az 500 ezer forintot. A normál, 27 százalékos kulcsnál ez 1,85 millió forintot jelent..
Márpedig az ilyen számlák ebben a hálózatban mindennaposak voltak, sőt,
nem ritkán 10-15 millió forintról állítottak ki kézi bizonylatokat, akár hetente többször is.
Ezekre a kiállítás valós időpontjánál azonban sokszor hetekkel korábbi dátum került, a pontos pénzáramlást ugyanis csak utólag látták és tudták összesíteni a központban*Ezért volt szükség az egyébként nem túl életszerű több milliós kézzel írt számlákra, géppel ugyanis nem lehetett visszadátumozni. Ilyen visszadátumozást az online számlázás miatt viszont most már nem lehet csinálni.
A jogszabályi változásoknál is nagyobb csapás volt azonban, hogy néhány éve a hálózat elkezdett szétesni. Ez nagyjából egybeesik a korábban többször említett Tivadar halálával, aki a különböző szintű strómanokat szervezte be, és tartotta velük a későbbiekben is a kapcsolatot. Az ekkor már évek óta nagyivó, és részegen állítólag sokszor a vezetők feladásával fenyegetőző központi figurát pedig nem sikerült maradéktalanul pótolni, így a strómanok és a bukó cégek tulajdonosai közül is kiestek néhányan a rendszerből, vagy legalábbis látókörön kívülre kerültek.
A NAV beszámolója az akciójáról
A csoport lekapcsolásáról szóló NAV-bejelentést egy szeptember végén tartott házkutatás előzte meg, amely közel két tucat céget érintett. A NAV közleménye szerint mintegy húsz helyszínen gyűjtöttek bizonyítékokat és zároltak vagyontárgyakat. A házkutatások során lefoglaltak készpénzt és autókat is. Az akció során “biztosított vagyoni érték” összesen egymilliárd huszonötmillió forint volt.
Kérdéseinkkel megkerestük Balogh Pétert is, akinek az ügyvédje válaszok helyett adatkezelésre vonatkozó jogszabályrészleteket küldött át. Balogh Sándort is megkerestük, aki azt írta, hogy nincs tudomása arról, hogy bármely családtagja bármiféle bűncselekményt követett volna el. Azt írta, Balogh Péter a testvére, aki betöltötte a 18. életévét, munkájáért / tetteiért felelősséggel így ő (mármint Balogh Sándor) nem tartozik felelősséggel. “Hangsúlyozom, hogy bármely rokonom, ismerősöm hatósági ügyeit összemosni, párhuzamba állítani az én üzleti tevékenységemmel sértheti a jó hírnévhez fűződő jogomat” – írta.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 podcast: Minden, amit a pénzlétráztatásról tudni szeretnélMit csinált a borsodi zsákfalvakat a nemzetközi luxusélettel összekötő adócsaló bűnszervezet, hogyan működött, és hogyan bukkantunk a nyomára? Fabók Bálint és Jandó Zoltán válaszol.
A cégadatok a Bisnode cégadatbázisból származnak. | Egy bűnszervezet belülről: felszívódó adómilliárdok útja a borsodi nyomorfalvakig | Az ismert magyar cégekkel együttműködő áfacsaló láncot szokatlan részletességgel mutatjuk be a birtokunkba került iratoknak és több résztvevőnek köszömhetően. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181030/egy-bunszervezet-belulrol-felszivodo-adomilliardok-utja-a-borsodi-nyomorfalvakig/ | 2018-10-30 11:53:00 | true | null | null | G7 |
A négyből három magyar bejutott a legjobb 32 közé férfi párbajtőrben a strasbourgi vívó Európa-bajnokság első napján. Boczkó Gábor, Rédli András és Szényi Péter megnyerte első főtáblás asszóját, Somfai Péter viszont kikapott, így számára befejeződött az egyéni verseny, írja az MTI.
Boczkó és Rédli a csoportkörben öt győzelmet aratott és egy mérkőzést vesztett el, Somfai 4/2-vel, Szényi pedig 3/3-mal zárt. Ezt követően a 64-es táblára kerülésért már egyiküknek sem kellett vívnia.
A főtábla első körében Boczkó magabiztosan verte a szlovén Jan Bidovecet, Rédli a lengyel Michal Adameken jutott túl, Szényi pedig nagy bravúrt végrehajtva kiélezett asszóban kerekedett felül a Londonban olimpiai ezüstérmes norvég Bartosz Piaseckin.
Eredmények a legjobb 64 között:
Boczkó Gábor-Jan Bidovec (szlovén) 15-7
Rédli András-Michal Adamek (lengyel) 15-11
Szényi Péter-Bartosz Piasecki (norvég) 13-12
Szergej Bida (orosz)-Somfai Péter 15-9 | Vívó-Eb: Négyből három magyar a 32 között férfi párbajtőrben | Vívó-Eb: Négyből három magyar a 32 között férfi párbajtőrben | [
"vívó-eb",
"boczkó gábor",
"párbajtőr",
"rédli andrás",
"szényi péter",
"strasbourg",
"somfai péter",
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/2014/06/07/vivo-eb_negybol_harom_magyar_a_32_kozott_ferfi_parbajtorben | 2014-06-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Magyarország hatékonyabb működéséhez szükség van arra, hogy a hazai vállalkozások innovációs képessége erősödjön. A Mario Draghi volt olasz miniszterelnök által a közelmúltban kiadott jelentés rávilágított, hogy Európa versenyképességi kátyúban van: az ötven legkiválóbb technológiai vállalatból csupán négy van az Európai Unióban, ráadásul míg 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok munkatermelékenységének 95 százalékát teljesítették az európai országok, mostanra ez az érték nyolcvan százalékra esett vissza.
- A magyar kormány innovációs stratégiája, a Neumann János-program kijelölte, hazánk mely területeken válhat még versenyképesebbé. A gyógyszeripar, az orvos-egészségtudomány, a zöldátállás, az agrárium, illetve a digitalizáció területén Magyarország már most is világszínvonalú termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal van jelen, ezt azonban tovább kell erősítenünk. A Ginop Plusz-pályázatok egyik célja, hogy minél több kkv tudjon kilépni a nemzetközi piacra, vagyis hogy exportképessé váljanak. A másik törekvés pedig az, hogy a vállalkozásaink minél nagyobb része innováljon - emelete ki a pályázatok kapcsán Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója.
A 2024. október 29-től elérhető, 75 milliárd forint keretösszegű, A kkv-k innovációs képességének támogatása című felhívásban termelési, gyártási folyamatinnovációs tevékenységekkel, marketing- és/vagy értékesítési innovációs tevékenységekkel, szervezeti innovációs tevékenységekkel (például adminisztratív és menedzsmentfejlesztés), valamint logisztikai innovációs tevékenységekkel lehet pályázni. A vissza nem térítendő támogatásra 3-49 fő közötti dolgozói létszámmal működő kkv-k jelentkezhetnek minimum húsz-, maximum ötvenmillió forint értékben.
A 2024. november 13-tól elérhető, 106,88 milliárd forint keretösszegű Fókuszterületi innovációs projektek támogatásában újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia, szolgáltatás fejlesztésével és előállításával lehet pályázni. Vissza nem térítendő támogatás igényelhető kísérleti fejlesztésre, ipari (alkalmazott) kutatásra és kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységekre is (például hardver és szoftver beszerzése, projektmenedzsment, iparjogvédelmi oltalomszerzés) minimum háromszáz-, maximum nyolcszázmillió forint értékben. Pályázni olyan, háromszázmillió forintos árbevétellel rendelkező cégek tudnak, amelyek foglalkoztatotti létszáma legalább 12 fő.
Az érdeklődő cégek október folyamán több vármegyeszékhelyen is tájékozódhatnak a támogatás részleteiről a NIÜ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Innovációs Szövetség együttműködése révén, a Nemzeti Fejlesztési Központ részvételével megvalósuló eseményeken. Veszprém után Győrben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Debrecenben a helyi iparkamarák által szervezett eseményeken mutatják be az illetékes szakemberek a pályázatokat. További információkittérhetők el.
Azon vállalkozások, amelyek érdeklődnek a Ginop Plusz pályázatok iránt, további, ingyenesen elérhető segítséget kaphatnak a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől. Innovációs folyamataik erősítésében az Impulse, külpiacra lépésükben az Xpand program nyújt számukra támogatást. | Új, 181 milliárd forintos forrás nyílik kis- és közepes vállalatoknak | Októberben több vidéki nagyvárosban (Veszprém után Győr, Miskolc, Szeged, Pécs, Debrecen) is első kézből kaphatnak információkat a vállalkozók az elmúlt évek legnagyobb, kkv-knak szóló innovációs támogatási programjáról: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, a Ginop plusz két felhívásában 75 és 106,88 milliárd forintnyi pályázati pénz érhető el. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/uj-181-milliard-forintos-forras-nyilik-kis-es-kozepes-vallalatoknak | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Pert nyert az MVM ellen az LMP
FN.hu, MTI 2011. január 11. 10:11
Első fokon pert nyert az LMP a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. ellen. A cégnek 15 napon belül ki kell adnia az úgynevezett offshore és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket, illetve azok költségeit.
Az LMP-t a perben képviselő Schiffer András frakcióvezető az ítélethirdetést követően azt mondta, újra világossá vált, hogy az olyan, közpénzekből gazdálkodó nagy közüzemi cégek, mint az MVM Zrt., közfeladatot ellátó személyek, így az általuk keletkeztetett, illetve a gazdálkodásukra vonatkozó iratok közérdekű adatnak minősülnek.
A közpénzekből gazdálkodó szervezetekre is érvényes az információ szabadsága - tette hozzá.
A Fővárosi Bíróság keddi ítélete nem jogerős.
http://www.fn.hu/belfold/20110111/pert_nyert_mvm_ellen/("http://www.fn.hu/belfold/20110111/pert_nyert_mvm_ellen/")
| 24.hu - Friss hírek - hiteles tartalom | FRISS HÍREK, KÉPEK, VIDEÓK – Gyorsan és tömören. Belföldi és külföldi hírek. Közélet, üzlet, sport, kultúra, tudomány, technika, szórakozás, sztárvilág. | null | 1 | http://www.fn.hu/belfold/20110111/pert_nyert_mvm_ellen/ | 2011-01-11 10:30:00 | true | null | null | fn.hu |
A színésznő és 16 évvel fiatalabb párja, Gömöri András Máté két és fél éve alkotnak egy párt, már az eljegyzésen is túl vannak és hamarosan össze is házasodnak.
Polyák Lilla ennek ellenére úgy érzi, hogy az ismerősei között még mindig akadnak olyanok, akik továbbra is kételkednek a kapcsolatukban. Pedig a színésznő szerint a korkülönbség biztosan nem fog gondot okozni.
Természetesen nagyon nehéz a mai világban vigyázni egy kapcsolatra, de ez nem a kor függvénye. Zsolttal is nagyon szép 20 évet töltöttünk együtt, nagyon sok melót tettünk bele addig is és én a végéig, hogy ez meg tudjon maradni. Egy idő után meg kellett hozni a döntést, hogy jobb külön, mint együtt, de Mátéval is azt gondolom, hogy semmiképpen sem a korkülönbségen fog bármi múlni
– mondta a Reggeliben Polyák.
Kiemelt kép: RTL Klub | Ha valaha tönkremegy Polyák Lilla kapcsolata, az nem a korkülönbség miatt lesz | A színésznő úgy érzi, hogy sokan még most is kételkednek bennük. | [
"polyák lilla"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2018/06/08/polyak-lilla-gomori-andras-mate-eskuvo | 2018-06-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Megalakult az új képviselő-testület Tiszafüreden, miután a Tisza-tavi járási székhelyen szerdán megtartották az önkormányzat alakuló ülését. Az ülésen az újraválasztott Ujvári Imre polgármester arról szólt, annak idején több ciklusra szóló munkára kérte és kaptak felhatalmazást.
A városvezető szavai szerint nagy fába vágták a fejszéjüket tíz éve. Új időszakot akartak kezdeni, úgy látták,kinőtték a belvárost, az orvosi rendelőt, a múzeumi kiállítóhelyeket, mint mondta, sok lemaradásunk volt.
Ujvári Imre emlékeztetett, kezdetben sok bizalmatlansággal szembesültek, a belváros átalakítása országos kritikát kapott. Ennek ellenére dinamikus fejlődés indult el a városban, nagyívű beruházások mentek végbe, amelyek hosszú évekre meghatározzák majd a város arculatát.
A tiszafürediek - fogalmazott - 2019-ben és 2024-ben is pozitívan értékelték ezt a munkát, ezzel szerinte pont került azoknak a vitáknak a végére, hogy Tiszafüred jó irányba halad-e.
Kitért arra, most sem néznek könnyű időszak elé, de annak idején nem számoltak a járvánnyal, a háborúval, az energiaválsággal sem, ám mindezek ellenére sem tört meg a város fejlődése.
A polgármester kiemelte, letettek egy, a következő évekre vonatkozó fejlesztési programot az asztalra. Ennek lényege, hogy biztos alapokon, az elmúlt évek tapasztalatinak segítségével építkeznének.
Eszerint Tiszafüreden kiemelt figyelmet kap majd
az egészségügy fejlesztése,
a lakosság életminőségét javító beruházások,
a gyógyfürdő és tanuszoda megvalósítása.
Továbbra is szervezzük a térség turizmusát, közigazgatását, sportját. A Tisza-tó legnagyobb településeként kivesszük a részünket a térség fenntartható fejlesztéséből
- fogalmazott Ujvári Imre.
Helyben az utak, járdák felújítására koncentrálnak majd, de jelentős szerepet kap a városüzemeltetési stratégiaalkotása is, mivel - mondta el a polgármester - Tiszafüredszép és tiszta város, és ezt szeretnénk még inkább tökéletesíteni. Ezért megerősítik majd a városüzemeltetést. Hozzátette, továbbra is támogatják a helyi kulturális életet és a családokat.
Ujvári Imre hangsúlyozta, a városért végzett konstruktív munkában pártállástól függetlenül minden képviselőre számít.
- Tiszafüred jól döntött, jó vezetőket választott - jelentette ki az alakuló testületi ülésen a térség országgyűlési képviselője. F. Kovács Sándor arról szólt, Tiszafüred különleges hely, ezért szimbolikus szerepe van település polgármesterének és képviselőinek, mivel a város kultúrája, gazdasága kisugárzik az egész környékre. Mint mondta, a megválasztott testület nagy feladat elé néz, mivel Tiszafüred lehet a térség egyik legdinamikusabban fejlődő települése.
Köszönetet mondott az ülésen a Tiszafüreden az elmúlt öt évben végzett munkáért a vármegyei közgyűlés elnöke. Hubai Imre kiemelte, 2025-től átalakul a területfejlesztés hazai rendszere, ami vadonatúj alapokra helyezi a térséget és növelheti Tiszafüred súlyát.
Az ünnepi ülésen ezt követően ismertették a júniusi önkormányzati választás hivatalos eredményét. Eztán a képviselők és a polgármester is letették esküiket, és aláírták esküokmányaikat. | Megalakult az új képviselő-testület Tiszafüreden | Letetették esküjüket a polgármester és a képviselők: szerdán megalakult az új képviselő-testület Tiszafüreden. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/10/megalakult-az-uj-kepviselo-testulet-tiszafureden | null | true | null | null | SZOLJON |
A kukában, egy cigarettás dobozban bukkantak rá a heti ellenőrzést végző börtönőrök a becsempészett telefonra - hangzott el az MTV 1 Híradójában pénteken este. A bűnszervezet tagjaként elkövetett csalással vádolt politikus cellájában talált telefonról először a Bács-Kiskun Megyei Online számolt be.
Zuschlag János két emberrel osztozik a zárkán, egyikük sem vállalta, hogy övé lenne a telefon. A Híradó szerint bármelyiküknek is csempészték be, azt akár mindhárman használhatták. Az ügyészség most ellenőrzi a híváslistát és megvizsgálják azt is, hogy mióta lehetett a börtönzárkában a telefon. Új büntetőeljárás csak akkor indulhat Zuschlag ellen, ha tanúkat próbált befolyásolni a telefon segítségével. Egyébként csak fegyelmi vétség a becsempészett telefon, amiért néhány napi magánzárka jár. | Mobiltelefont találtak Zuschlag zárkájában | Mobiltelefont találtak Zuschlag zárkájában - Egy cigarettásdobozban rejtették el a telefont, az ügyészség a híváslistát ellenőrzi. | null | 1 | https://index.hu/belfold/zu151108/ | 2008-11-15 00:00:00 | true | null | null | Index |
Kissé panaszkodás szaga volt a posztnak, ami amúgy hálálkodás akart lenni.
Winnie Harlow szupermodell egy új képet töltött fel Instagramjára, amin azt látjuk, egy repülő turistaosztályán alszik. A képhez történetet is fűzött:
Négy napja nem aludtam, a gépemet meg törölték. A fantasztikus reptéri dolgozók elintézték, hogy a leggyorsabb járatra kapjak helyet, de ezért fel kellett adnunk az első osztályú repülést, hogy időben odaérhessek a fotózásomra. Tudom, hogy ez sokaknak nem nagy dolog, de mikor a repülőn van az egyetlen ágy, ahol alhatsz egy ilyen hektikus divathónapban, marha fárasztóak tudnak lenni ezek az ülések. Ettől függetlenül hálás vagyok, mert minden okkal történik
- írta, majd a Daily Mail egy elég kemény posztot közölt erről, olyan szalagcímmel, hogy "Winnie Harlow a turistaosztályra panaszkodik". Ezen kívül az Instagram-poszt alatt is megjelentek kommentelők, mondván, az átlagemberek szinte mindig turistaosztályon repülnek, mégis tudnak aludni, ha akarnak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon ♔Jamaican Canadian♔ (@winnieharlow) által megosztott bejegyzés, Szept 18., 2019, időpont: 5:26 (PDT időzóna szerint)
Harlow reagált mindkettőre:
Hmm, Daily Mail, szóval «Winnie Harlow sajnálkozik«. Nem. Winnie Harlow hálás, hogy kapott másik gépet, mert fantasztikusan dolgoztak a reptéren. Ebből ti azt szűrtétek le, hogy fel kellett adnia az első osztályt, és most sajnáltatja magát? Az, hogy nem első osztályon repültem, nem sajnálkozás, csak megállapítás. Ha számítana, hol ülök, megvártam volna a következő gépet. Ha valamit posztolok az első osztályról, azért teszem, mert büszke vagyok, ugyanez a helyzet a turistával is. A munka sokkal fontosabb, mint az, hogy hol ülök. Ez az üzenet. Ahogy írtam, »a gépezet soha sem áll le«, szóval tegyétek csak bele a főcímbe
- írta.
Kiemelt kép: Instagram.com/winnieharlow | Winnie Harlow-nak turistaosztályon kellett repülnie, betámadták "panaszkodás" miatt | Elég sok port kavart az elméletileg hálálkodó poszt. | [
"winnie harlow",
"repülő",
"első osztály",
"turistaosztály",
"szupermodell",
"kommentek",
"panaszkodás"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2019/09/22/winnie-harlow-turistaosztaly-repulo-elso-osztaly | 2019-09-22 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A korábbi programokhoz képest változást jelent, hogy a befogadható földterület nagysága egy hektár és húsz hektár között lehet, értéke nem haladhatja meg a három millió forintot - jelentette be Magda Sándor, az MSZP-frakció agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportjának vezetője.
A szocialista politikus az InfoRádióban elmondta: sokan azért vesznek földet, hogy felajánlják az Nemzeti Földalapnak (NFA), ezért korlátozást vezettek be, így a 2002 után vásárolt és a földalapnak felajánlott területeket külön megvizsgálják.
A munkacsoport-vezető közölte: az Országgyűlés úgy döntött, hogy 2006-tól az 55 éves korban nyugdíjba vonulók is felajánlhatják földjeiket. Hozzáfűzte: a következő, ötödik program várhatóan 2006 második felében indul.
Lengyel Zoltán fideszes képviselő úgy vélekedett, hogy az elmúlt három és fél évben a kormány érdemben nem tett semmit a mezőgazdaság érdekében.
Ezért szajkózzák folyamatosan a Földért életjáradékot programot - tette hozzá.
A politikus szomorúnak nevezte, hogy a szocialisták programja nem lendíti fel a föld forgalmát, hanem az állami tulajdont növeli. | Indul a negyedik Földért életjáradék program | A gazdálkodók januártól köthetik meg a szerződéseket földjeik felajánlásáról a Nemzeti Földalappal a Földért életjáradék program keretében. A kormány 40-60 ezer új felajánlóval számol. A Fidesz elégedetlen a szocialisták elképzeléseivel. | [] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2005/12/08/indul-a-negyedik-foldert-eletjaradek-program | 2005-12-08 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Hatalmas, egészen Brüsszelig elérő port kavart a pár nappal ezelőtt megszavazott lengyel bírósági reform, amelynek lényege, hogy a lengyel kormánypárt simán be tudja ültetni a saját embereit a Legfelsőbb bíróságba. Jelenleg EU-s kötelezettségszegési eljárás is indult Lengyelország ellen, miután a szejm megszavazta az erről szóló törvényjavaslatokat.
Orbán Viktor korábban Tusványoson kijelentette, hogy Lengyelország mellett áll, és tiltakozik az ellen, hogy az Európia Bizottság kívülről beleszóljon ebbe a kérdésbe. Egy most nyilvánosságra került új javaslat alapján azonban úgy tűnik, a magyar kormánynak maga az eljárás is rokonszenves.
A 444 által most nyilvánosságra hozott, Igazságügyi Minisztérium által készített tervezet szerint a magyar kormány is átalakítaná a bírók kiválasztásának rendszerét. Az új rendszer lényege szerint minisztériumi alkalmazottakból, kormánytisztviselőkből csinálnának bírókat.
Több pont jár annak, aki minisztériumból jön
A tervezet szerint a 2018-tól induló új, közigazgatási bíróságokba a bírói gárdát közigazgatási területről érkező személyekkel akarják feltölteni. Ehhez megváltoztatnák a bírói álláspályázatok elbírálásának rendszerét. Jelenleg a bírói pályára készülő jogászok az évek alatt végzett munkájuk alapján pontokat gyűjtenek. Pontokat lehet kapni joggyakorlat után, bírósági fogalmazóként, titkárként végzett munka után, de a szakvizsgán szerzett eredmény is pontot jelent.
Az új javaslat a pontszerzési rendszert úgy alakítaná át, hogy több pont járna azoknak, akik korábban közigazgatási területen dolgoztak. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenülne azoknak a jogászoknak a helyzete, akik a hagyományos úton terveztek bírói pozícióra pályázni.
Sokszor egy bírói pályára készülő jogász, a pozíció elnyerése előtt, 6-9 évet dolgozik bírósági titkárként. Az új szabályozás szerint viszont egy hatósági jogi előadó ugyanennyi tapasztalattal kétszer annyi pontot kapna, mint a bírósági titkár.
Erre az aránytalanságra a tervezetet véleményező Országos Bírósági Hivatal is felhívta a figyelmet. Szerintük az új pontozás méltatlanul előnyben részesíti a minisztériumból érkezőket, és nincs tekintettel arra a tudásra, amelyet csak az igazságszolgáltatásban dolgozva lehet megszerezni.
„Álláspontunk szerint a KIM rendelet Tervezet szerinti módosítása nem támogatható, az a bírói álláshelyekre vonatkozó pályázati eljárás során adható pontszámok rendszerében több ponton és a kifejtett okok alapján hátrányos helyzetbe hozza a bírákat és a bírósági titkárokat.” - írta az OBH.
A jövőre felálló közigazgatási bíróságok olyan fontos ügyekben döntenek majd, mint a választási, közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyek, de ide kerülnek majd az adózással és a közbeszerzésekkel kapcsolatos döntések is. A kormánynak érthetően előnyösebb, ha olyan emberek bírálják el az ügyeket, akik korábban a minisztériumokban dolgoztak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Fidesz hét éve kormányoz, nem zárható ki, hogy főként kormányhoz lojális minisztériumi tisztségviselőkből lehetnek majd az új bírók.
Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, miért alakítják át a pontozást, miért részesítenék előnyben a minisztériumból érkezőket. Megkerestük az OBH-t is, hogy megismerjük a részletesebb véleményüket a kormányzati tervekről. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.
A Fidesz-kormánynak nem ez az első kísérlete a bírósági rendszer átalakítására. Tavaly is próbálkoztak, amikor különbíróságot terveztek létrehozni a hatalom számára kiemelten fontos politikai és gazdasági ügyek elbírálására. A Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal akkor is tiltakozott ellene, később a kormány visszakozott.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) fontosnak tartja, hogy a közigazgatási bírói álláshelyekre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők - reagált Trócsányi László igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek.
Szerintük az önálló közigazgatási perrend elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a közigazgatási perek jelentősen különböznek a magánjogi perektől, ami a felek eltérő, alá-fölérendeltségi pozíciójában és a bírói testületekre vonatkozó sajátos szakmai követelményekben is megmutatkozik. Azt írták, hogy a legtöbb európai országban - a többi között Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Csehországban - a közigazgatási bíróságok elkülönülnek a rendes bíróságoktól, és a bírák kiválasztásánál elengedhetetlen követelmény a közigazgatási jogi szakismeret.
Az IM fontosnak tartja, hogy közigazgatási bírói álláshelyre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők, és a pályázatok elbírálásakor elsődleges jelentőségűek legyenek a szakmai követelmények. "A jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképpen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete, valamint olyan kritériumokat is tartalmaz - például részvétel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) képzésén, instruktori feladatok ellátása -, amelyeket nem tudnak teljesíteni" - áll a közleményben.
Az IM és az OBH között szakmai egyeztetés folyik a jogszabály módosításáról. A bírósági hivatal is fontosnak tartotta, hogy a közigazgatásban töltött gyakorlati időt kellő hangsúllyal értékelhessék a pontozás során - írták.
Az IM vezetői hangsúlyozták: a leghatározottabban visszautasítják a 444.hu portál "sejtetésekre épülő, mindennemű szakmai megalapozottságot és tárgyi tudást nélkülöző írását", a lengyelországi változtatásokkal való összevetést pedig "a szakmaiatlanság iskolapéldájának" tartják. "A közigazgatásban dolgozók megvádolása politikai elfogultsággal sértő és elfogadhatatlan" - írták. Az IM rendeletének előkészítése az OBH bevonásával folyamatban van, és a jogszabály tartalmát érintő politikai támadások akadályozzák a szakmai munkát; a tárca "a legnagyobb körültekintéssel és felelősséggel jár el a kodifikáció során" - olvasható a közleményben. | Minisztériumokból töltené fel a bíróságokat a kormány | Minisztériumokból töltené fel a bíróságokat a kormány - Átalakítanák a bírók kiválasztásának rendszerét, több pont járna annak, aki a minisztériumból érkezik. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/07/31/miniszteriumokbol_toltene_fel_a_birosagokat_a_kormany/ | 2017-07-31 15:23:00 | true | null | null | Index |
Amíg Magyarországon ingyenes BKK-bérlet ígéretével trükköznek, a világ más pontjain, így Kanadában sem tétlenkednek a szélhámosok. Calgary városában egy régi, ráadásul jól ismert módszer éli reneszánszát: a csalók hamis parkolási bírságokkal riogatják az autósokat annak reményében, hogy megkaparinthatják a banki adataikat.
Meggyőzően valódi látszatuk miatt rendkívül veszélyesek az ablaktörlő lapátok alá csúsztatott cetlik, amiken a helyi parkolási cég logóján kívül a feltételezett szabálysértés időpontja és a bírság összege is szerepel. Persze, aki alaposabban szemügyre veszi a cédulát, annak feltűnhet a turpisság, ugyanis az azon feltüntetett webcím - még ha minimálisan is, de - eltér a hivatalos weboldal URL-jétől.
A gyanútlan szem azonban aligha veszi észre a különbséget a "calgaryparkplus.com", valamint a "calgaryparking.com/tickets" és "parkingtickets.calgaryparking.com" között - írja a Carscoops.
Állítólagos szabálytalanságukért nagy árat fizethetnek az autósok: azzal ugyanis, hogy a hamis weboldalon megpróbálják rendezni a bírságot, kiadják a banki adataikat a csalóknak. Erre való tekintettel a hivatalos társaság azt kéri, hogy senki se kövesse az elkövetők által kiállított fecnikre nyomtatott utasításokat. | Hamis bírságokkal verik át az autósokat | Régi-új módszert vetettek be az autósok ellen a csalók. Szabálytalan parkolásért büntetik meg őket, pedig közben a banki adatokra fáj a foguk. | [
""
] | 0 | https://www.vezess.hu/vezetunk/2024/08/25/hamis-parkolasi-birsag-atveres-bankkartya-adatok-kanada | null | true | null | null | vezess.hu |
A mintegy félszáz meghívott vendég között voltak a vendéglő által a világ jelenlegi legjobb szakácsainak tartott...
A mintegy félszáz meghívott vendég között voltak a vendéglő által a világ jelenlegi legjobb szakácsainak tartott séfek, a dán René Redzepi, a spanyol Joan Roca és Andoni Luis Aduriz, valamint az olasz Massimo Bottura.
A 24 év alatt, míg Ferran Adria gasztronómiai virtuóz volt a konyhafőnök, a katalóniai Rosesben működő étteremnek hosszú időn át sikerült megőriznie a szinte elérhetetlen három Michelin-csillagos besorolást, és a The Restaurant című brit szaklap ötször minősítette a világ legjobb éttermének. Az utolsó vacsora és koktélparti után a 49 éves Adria bezárja az éttermet és "zöld" gasztronómiai alapítvány létrehozásának szenteli magát. Az új kulináris technikákat és ismeretlen ízeket kutató alapítvány étterme, a felújított Cala Monjoi Barcelonától kétórányira északra a tervek szerint 2014-ben nyílik meg.
Az Elbullifoundation nevű jövőbeli alapítvány 20-25 ösztöndíjat ad évente konyhafőnököknek, akik együtt főzhetnek majd az étterem szakácsaival. Ötleteiket és találmányaikat az interneten is közzéteszik.
© luxuo.com
Ferran Adriát, aki 1987 óta vezeti az El Bullit, a spanyol gasztronómia arculatának megújítójaként, az avant-garde konyha mestereként tisztelik. Ötvenférőhelyes éttermében, amely csak esténként és csak az év hat hónapjában nyitott ki, évente több mint egymillióan próbáltak helyet foglalni, a helyeket az esetek többségében sorsolással osztották ki. Az étkezés öt órán át is eltarthatott és fejenként átlagosan 270 euróba (73 ezer forint) került, ital és áfa nélkül.
Népszerűsége ellenére az El Bulli vesztesége évente félmillió euró volt (135 millió forint) volt – ismerte el tavaly a séf. "Az emberek azt hiszik, hogy szomorú vagyok, de a világ legboldogabb emberének tartom magam" – mondta Adria. "Az El Bulli nem zár be, csak átalakul." "Az El Bulli ismét kinyit, csak nem a helyfoglalásokért" – mondta Adria az étterem kertjében tartott búcsú-sajtóértekezleten.
A séf az étterem bezárása után utazásokra készül, hogy Kínában, Peruban és az Egyesült Államokban népszerűsítse az El Bullit, a Harvard Egyetemen előadásokat fog tartani. Jövő januárjában kezd komolyan foglalkozni az alapítvánnyal, és október 4-én Madridban - mint mondt - "fontos bejelentést" tesz. | Shake: Bezárt a világ egyik leghíresebb étterme | A mintegy félszáz meghívott vendég között voltak a vendéglő által a világ jelenlegi legjobb szakácsainak tartott... | [] | 0 | https://hvg.hu/shake/20110801_el_bulli_bezaras | 2011-08-01 13:20:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Kézzelfogható előnyökkel járhatnak azok a szervezeti módosítások, amelyeket a kormány végezne el az adóhivatalnál – vélik szakértők. A cégek dolgát a mainál egységesebb, kiszámíthatóbb jogértelmezés teheti egyszerűbbé, így csökkenhet az adóperek száma is. A lakosság életét – különösen a kisebb településeken élő polgárokét – pedig az ügyfélszolgálatok hálózatának bővítése segítheti. Az átalakítással növekedhet a hivatal társadalmi megbecsültsége, a költségvetésre ugyanakkor veszély jelent, hogy elhúzódhat az átállás és lassulhat a hatósági munka.
Több ponton módosítana a kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerkezetén. Egyrészt – talán már jövőre – megszűnne a hatóság hét regionális igazgatósága, emellett adó-ügyfélszolgálatok nyílnának a kormányhivatalokban. Ezeken túl fontos változás lehet, hogy a NAV mostani központi irányítóegysége a jövőben a szaktárca államtitkárságaként működhet, s a tervek között szerepel a NAV 23 ezres létszámának látható mértékű csökkentése is. A kormányzat azt reméli, hogy – egyes eljárási előírások megváltoztatása mellett – a szerkezeti átalakítással is módosulhat a hivatal szemléletmódja. – Éppen ez utóbbi tűnik a legnehezebbnek – kezdte az elképzelések értékelését az RSM DTM tanácsadó cég adóüzletágának vezetője. Hegedüs Sándor kérdésünkre úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a kívánt szemléletbeli változás beálljon, nem lehet elég a miniszter vagy az államtitkár nyilatkozata. Ez ügyben lényeges, hogy a NAV különböző szinteken álló vezetői miképpen tolmácsolják az elvárást, s hogyan értelmezik azt a terepen dolgozó revizorok, végrehajtók vagy akár a pénzügyőrök. A folyamathoz hosszabb idő kellhet.
A szerkezeti változtatások gyorsabban megléphetők, itt arra érdemes ügyelni, hogy az átalakítások miatt ne lassuljon a hatósági munka, a bizonytalanság ne bénítsa meg akár hónapokra is az adóhivatalt. – A módosítások nyomán ugyanakkor gyorsulhatnak a belső szakmai egyeztetések – fűzte hozzá Hegedüs Sándor. Nemegyszer előfordult, hogy a jogalkalmazást képviselő NAV és a jogalkotásért felelős szaktárca eltérő módon közelített meg egy-egy kérdést. – Ha ezentúl a minisztérium részeként működik a hatóság vezetősége, várhatóan kevésbé adódhat nézetkülönbség, az egyeztetés tempósabban haladhat. Ennek nyomán a cégek tisztábban láthatnak az adóügyekben – vélekedett a szakember. Így a jogviták, az adóperek száma is csökkenhet.
Észszerűsítés
Ráfér az észszerűsítés az adóhivatalra – ezt már a PwC adóügyi cégtársa mondta érdeklődésünkre. Lőcsei Tamás arra mutatott rá, hogy más államok hasonló szervezeteihez képest a NAV-ban meglehetősen sokan dolgoznak. – Mára eljutottunk oda, hogy a számítógépek az adóügyek egyes érdemi munkafolyamatait is gyorsan elvégezhetik – folytatta a szakember, aki szerint a hatóságnak jelentős informatikai fejlesztésen kellene átesnie. Mint mondta, a hivatalhoz napjainkban is rengeteg adat érkezik be, ezek az információk adatbázisokat alkothatnának, amelyeken a legkülönfélébb elemzéseket lehetne elvégezni. – Ehhez technika kell, nem ügyintéző – jegyezte meg.
Az informatikai fejlesztések kapcsán Lőcsei Tamás szóba hozta a legtöbb közterhet befizető hazai vállalatok, másképpen mondva a legnagyobb adózók ügyét is. Lehetővé kellene tenni, hogy a hatóság megvizsgálhassa az ilyen cégek elektronikus vállalatirányítási rendszerének gyakorlati működését, ezzel a NAV mélyebb rálátást kapna az érintett gazdasági szereplők működésére. – Mivel ezután már néhány szúrópróbaszerű ellenőrzés is elégséges lenne, elmaradnának a hosszas vizsgálatok, a felszabaduló emberállomány pedig azokkal a gazdasági területekkel foglalkozhatna, ahol számottevő a feketézés – fogalmazott Lőcsei Tamás.
Megbecsültség
A régiók és az ügyfélszolgálatok ügyében a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke mondta el véleményét. Ruszin Zsolt azzal kezdte: a főként másodfokú ügyeket elintéző régiós igazgatóságokon mára komoly szakmai tudás gyűlt össze. Emelheti tehát a hivatal munkájának szakmai színvonalát, ha ezek a tapasztalt NAV-osok a jövőben a megyei igazgatóságokon, az első fokú fórum mellett dolgoznak majd. Az pedig akár az adóhatóság társadalmi megítélésén is javíthat, ha a későbbiekben a kormányhivataloknál is kaphat adóügyi információt az érdeklődő. – Egyes kistelepüléseken még az életben nem látott senki adóhivatalnokot. Ha a tervek megvalósulnak, a kisebb helységekben is lesz valaki, akitől adózási kérdésekben tanácsot lehet kérni – magyarázta Ruszin Zsolt. Ez rendkívül fontos, hiszen a NAV-ot így egy-egy ismerős archoz köthetik a falvakban, kisebb városokban élők. A szakember úgy véli: a közteherviselés van annyira fontos ügy, hogy az állam a legkisebb helyekre is küldjön olyan embert, aki legalább az egyszerűbb problémák esetén tanácsot tud adni.
Ellenérzés
A tervek kapcsán a napokban megszólalt a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete is. Holecz Gábor elnök a távirati irodával azt közölte: elutasítják a NAV buldózer típusú átalakítását. Hozzátette, elfogadhatatlannak tartják, hogy akár 2500 magyar család megélhetését is veszélyeztethetik az átalakítások. – Annál a szervezetnél, amely a költségvetés bevételeinek garantálásában a leginkább érintett, csak sebészi pontossággal, kellő szakértelemmel lehet bármilyen változtatást elrendelni – szögezte le a szakszervezeti vezető. Minderre Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a NAV átszervezéséről még nem született végleges tervezet, ezért érthetetlen a szakszervezet támadása. A politikus megjegyezte: a minisztérium a szakszervezetek bevonásával kívánja végrehajtani a szükséges változásokat. | Csökkenhet az adóperek száma a hatóságnál tervezett változásokkal | Magyar Idők | Több ponton módosítana a kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerkezetén. Egyrészt – talán már jövőre – megszűnne a hatóság hét regionális igazgatósága, emellett adó-ügyfélszolgálatok nyílnának a kormányhivatalokban. Ezeken túl fontos változás lehet, hogy a NAV mostani központi irányítóegysége a jövőben a szaktárca államtitkárságaként működhet, s a tervek között szerepel a NAV 23 ezres … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/gazdasag/kevesebb-adopert-hozhat-nav-atalakitasa-37391/ | 2015-10-06 16:04:04 | true | null | null | Magyar Idők |
Vészjósló jelentést tett le az asztalra a minap az Európai Unió versenyképességéről Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke. A dokumentum a többi között rámutat arra, hogy a gazdasági növekedés terén az unió lemaradása az Egyesült Államokkal szemben húsz év alatt megduplázódott. A világkereskedelmi részesedése pedig folyamatosan csökken, egyre kevesebben kérnek az európai termékekből.
Maga Mario Draghi ismerte el, miszerint ha Európa nem tudja megnövelni a termelékenységét, akkor a közösség nem lesz sem az új technológiák fejlesztője, sem az éghajlati felelősségvállalás élharcosa.
Pedig mint tudjuk, Brüsszel nagyon szeret a klímacsendőr szerepében tetszelegni, mégpedig globális szinten. Ez utóbbit olyan komolyan veszik a tisztelt bürokraták, hogy készek emiatt az egész unió gazdaságát korlátozni. Jelentős részben ezért kerültek bajba a kontinens autógyárai. Brüsszel olyan szigorú klímavédelmi kvótákat határozott meg, melyek szerint a vállalatoknak drasztikusan növelniük kellene az elektromos autók értékesítéseinek arányát. Igen ám, de nem elégséges a töltőhálózat, miközben a tagállamokban kivezették a vásárlások támogatását. Így nem veszik az elektromos járműveket, de a kvóták miatt korlátozottá vált a hagyományos hajtású autók gyártása is. A Morgan Stanley elemzői pedig arra figyelmeztettek, hogy az olcsóbb kínai járművek Európán kívül tartására tett kísérletek miatt magasak az árak, így a fogyasztók még inkább kerülik az e-autókat.
Nyilván az sem segít, hogy a szén-dioxid-kibocsátás után a világon az Európai Unióban kell a legtöbbet fizetni, és akkor nem is beszéltünk a kiugróan drága energiáról.
Mindezek a fejlemények a közösség legerősebb tagállamát, Németországot sem hagyják érintetlenül. Csak a példa kedvéért: a világ egyik legnagyobb járműipari beszállítójának számító ZF július végén közölte, hogy 14 ezer munkahelyet szüntet meg Németországban, míg a Boscht kitaszítják a beszállítói pozíciójából a feltörekvő kínai vállalatok. Az utóbbiak ugyanis sokkal versenyképesebben termelnek, ezért a német cég 1200 munkavállalójától válik meg. Az acélipari óriás, a ThyssenKrupp szintén csökkenti a termelési kapacitását, és több ezer dolgozójától búcsúzhat. Elhagyja Németországot a világ egyik legnagyobb vegyipari társasága, a BASF is. Jobbnak látják ugyanis, ha a fő gyártási tevékenységüket áthelyezik Kínába. Ilyen körülmények között gyűltek össze kétnapos budapesti csúcstalálkozójukra az Európai Unió pénzügy- és gazdasági miniszterei. Az ezt megelőző fejlemények kiváló látleletet adnak arra, hogy a többi között miért tart ott a közösség, ahol tart. Úgy tűnik, hogy a politikai játszmák egyeseknek fontosabbak Európa jövőjénél.
Voltak ugyanis, akik mindent elkövettek azért, hogy ne jöhessen létre ez az esemény, mert hát ugye Magyarország, meg az Orbán-kormány az ilyen meg olyan...
A bojkott nem jött össze. Így az uniós miniszterek, kiegészülve a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Európai Beruházási Bank vezetőivel kénytelenek olyan "semmitmondó" témákkal foglalkozni, mint az unió versenyképessége, a zöldátállás kérdése, a siralmas demográfiai helyzet vagy éppen az alacsony jövedelmű országok adósságkezelése. Paschal Donohoe, az eurócsoport vezetője legalább bevallotta, hogy azért nem támogatta a bojkottot, mert a munkának folytatódnia kell. Mondanám én, de hát ki vagyok én, hogy nem folytatódnia kell, hanem el kellene végre kezdeni dolgozni Európa megmentéséért! Jó reggelt, Brüsszel! | Jó reggelt, Brüsszel! | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/09/jo-reggelt-brusszel | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mivel Hamilton ("köszönhetően" a hockenheimi balesete nyomán még mindig hasogató hátának) és a két keréken a jelek szerint kevésbé magabiztos Rosberg megúszta a Mercedes "tömegbalesetét" – egy csapatépítőnek induló biciklitúra során az istálló több tagja is össze-vissza törte magát –, semmi sem akadályozhatta meg, hogy a páros újból megmutassa, az idén nehéz vele konkurálni. Miként az sejthető volt, az első szabadedzésen a brit futotta a leggyorsabb kört. Szorosan a nyomában volt Rosberg, aki után Kimi Räikkönen, Fernando Alonso és Vettel sorakozott fel.
Szász Kitti világ- és Európa-bajnok freestyle-osnak talán Rosberggel kellett volna kezdenie a Vettel, Ricciardo kettős helyett, amikor arra adta a fejét, hogy autóversenyzőket tanít labdazsonglőrködni. A pénteki második szabadedzés előtt ugyanis a paddockban rögtönzött lábteniszverseny alkalmával kiderült: a német pilóta még félig leeresztett overallban is egészen ügyesen bánik a labdával. A könnyed dekázgatást azonban hamarosan ismét felváltotta a motorzúgás.
A második szabadedzésre 54 fokosra melegedett az aszfalt, minimális szellő lengedezett csak, így a hockenheimihez hasonló körülmények között indulhattak a zömében immár a lágy gumikeverékekkel felszerelkezett pilóták. Grosjean autójából már a délelőtti edzésen is szivárgott a hűtővíz, s a második felvonáson is komolyabb gondjai akadtak vele, bár végül visszatért a pályára.
Meglehetősen sokat hibáztak a pilóták: Felipe Massa például megpördült (jelezte is, hogy valami nem stimmel az autója hátsó részével), Hamilton kisodródott, igaz, ő ezzel együtt is hamarosan az élre állt Rosberg előtt. Ott is maradt: a két Mercedes után Vettel futott be a harmadik helyen, mögötte pedig Alonso, Magnussen és Räikkönen következett. Még ha a Mercedeseket igazán megszorongatnia egyiküknek sem sikerült is, a konstruktőri pontversenyt vezető istálló pilótái vélhetően nem az Aquaparkot választják majd a ma délutáni edzés helyett. | Aszfaltról az Aquaparkba? | „Ha az időmérő helyett szombaton kiugranának strandolni a közeli Aquaparkba, a futamon akkor is nyerhetnének" – ironizált a Mercedes és a Red Bull motorjai közti idei különbségen Sebastian Vettel. Ehhez képest a második szabadedzésen szorosan ott autózott Hamilton és Rosberg nyomában. | [
"Magyarország",
"forma-1"
] | 0 | http://nol.hu/sport/aszfaltrol-az-aquaparkba-1476301 | 2014-07-25 18:19:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Hétfőn debütál az új húszezres, és így fog kinézni
Elég érdekes módszereket alkalmazott Soma ahhoz, hogy eldöntse, mennyire felhasználóbarát az új bankjegy.
A strapabíróságot pl. egy tollal tette próbára (hasba szúrta a húszast), majd sitty-sutty “felváltotta, és visszaváltotta" a húszast, bevetette az inflációspray-t és végül a Photoshopot is. (Azt nem mutatta be, tud-e egyből egy egész kötegnyit, vagy bőröndnyit “csinálni".) | Trükkösen tesztelte az új húszezrest egy bűvész | Strapabírósági, értékállósági, felválthatósági és hamisíthatósági próbának vetette alá Soma a bankót. Videóval! | [
"bűvész",
"húszezer forint",
"húszezres",
"soma"
] | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2016/01/05/trukkosen-tesztelte-az-uj-huszezrest-egy-buvesz | 2016-01-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bár a WannaCry sok százezer áldozatot szedett világszerte, Magyarországon mindössze két esetben tettek feljelentést a zsarolóvírus miatt.
Több mint 200 országban szedte áldozatait a májusban elszabadult WannaCry nevű zsarolóvírus, akkor azt írtuk: a hazai vállalatok közül a Telenor rendszerét is támadás érte.
Egy térképen keresztül valós időben lehetett követni a fertőzött országokat, Magyarországon is megszaporodtak a pontok, de eddig keveset lehetett tudni a hazai álodzatok számáról.
Két év börtön járhat érte
Magyarországon eddig két feljelentést tettek az ügyben. A Szentendrei Rendőr-főkapitányságra érkezett bejelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat információs rendszer vagy adat megsértése vétség, valamint zsarolás bűntett miatt – tudta meg a HVG. A portál arra következtet az ORFK válasza alapján, hogy egy vállalati vagy legalábbis szervezeti sértett állhat a háttérben.
Ezen felül egy magánszemély feljelentése alapján is nyomoznak, de a folyamatban lévő nyomozásokra való tekintettel a rendőrség nem közölt további részleteket.
“Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." – hivatkozott az ORFK a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 423. §. (1) bekezdésére.
Észak-Koreát gyanúsítják
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), avagy az amerikai Nagy Testvér azt állítja, Észak-Korea tehető felelőssé a WannaCry zsarolóvírus létrehozásáért, ami a gigászi kibertámadás-sorozat keretében több mint 300 ezer számítógépet fertőzött meg.
Egy múlt héten kiadott, de nyilvánosságra nem hozott tanulmány szerint a taktika, a módszerek és a célpontok is arra utalnak, hogy az észak-koreai kémügynökség (RGB) áll a támadás hátterében – közölték amerikai hírszerző tisztek a The Washington Post-tal.
Eszerint az RGB által “szponzorált hackerek", más néven a Lazarus Group hozta létre a WannaCry zsarolóvírus két változatát, melyet az NSA-től ellopott kémkedési eszközökre építettek. Utóbbit még a Shadow Brokers nevű hackercsoport lopta el, majd tette közzé Donald Trump amerikai elnöksége ellen tiltakozva. | Két feljelentést tettek a magyarok a WannaCry zsarolóvírus miatt | Két ügyben is nyomoz a rendőrség. | [
"feljelentés",
"kibertámadás",
"kibervédelem",
"készenléti rendőrség",
"rendőrség",
"wannacry",
"zsarolóvírus"
] | 0 | http://24.hu/tech/2017/06/16/ket-feljelentest-tettek-a-magyarok-a-wannacry-zsarolovirus-miatt | 2017-06-16 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A rezsicsökkentés csökkentése miatt megnőtt a kereslet a szilárd tüzelésű kályhák iránt, és a kormány is ezt ösztönzi: az iskolák fafűtésre való átállását is fontolgatják, Orbán Viktor néhány hete pedig arról beszélt, hogy kályha- és kazánprogramot fog indítani a kormány. Hogy, hogy nem, az egyik legnagyobb hazai gyártó Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global tulajdonában van.
A Wamsler SE nevű, fa- és széntüzelésű tűzhelyeket, kandallókat és kazánokat gyártú salgótarjáni cég a honlapja szerint a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár jogutódjaként jött létre, majd német és offshore tulajdonosok után végül a Phylaxia csoport tagja lett. Ebből lett 2013-ban az Opimus Group, amely 2017-ben Mészáros Lőrincnél kötött ki, majd változtatta Opus Globalra a nevét.
Az is a véletlen műve lehet, hogy Mészáros tulajdonszerzése után a Budapesti Értéktőzsde honlapján 2017. december 15-én megjelent közlemény arról tájékoztatta az Opus Global befektetőit, „a Társaság 99,93 százalékos tulajdonában álló Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaság a mai napon támogatási szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal (…) Intelligens gyártó és innovációs központ létrehozása a Wamsler SE Részvénytársaságnál a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében” című projekt megvalósítása céljából.
A 2017-es támogatás mértéke 1 785 960 353 forint, amelyet a Wamsler SE a 3 571 920 707 forint összköltségű projektje megvalósítására vett igénybe. A közlemény azt ígérte, hogy a projekt keretében sor kerül a Wamsler SE termelési folyamatainak reorganizációjára, gyártó csarnokok felépítésére, termelési eszközök korszerűsítésére, kapacitásbővítésre.
Az alapkő-letételnél 2018. március 27-én személyesen jelent meg Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó és Varga Mihály pénzügyminiszter. Az ünnepélyes alapkőletételről a Nógrád megyei Mediaworks lap mellett a Mészáros-féle ECHO Tv is beszámolt. A tudósításban elhangzott, hogy egy-két éven belülre 6-700 milliós nyereséget reméltek.
Ez azonban nem sikerült, mert az ezt követő években nulla forint adófizetési kötelezettség mellett is 370 milliótól 1,9 milliárd forintig terjedő veszteséget termelt a cég.
Honlapján a cég magáról azt írja, hogy "Közép-Európa legnagyobb, 100%-ban magyar magántulajdonban lévő 'tűzhelygyára'", és hogy termékei nagyobb részét exportálja főleg német, osztrák, holland piacra, de jelentős részesedést foglalnak el a magyar piacon is.
A legjobbkor jön tehát most az óriási kereslet a kereslet a cég termékei iránt. Már most alig győzik a kályhákat gyártani, honlapjukon azt is közlik, hogy készleteik erősen lecsökkentek, telefonos tájékozódást javasolnak mintaboltjaik felkeresése előtt. | Mészáros Lőrinc kályhás cége korábban 1,8 milliárdos állami támogatást kapott | Hogy, hogy nem, az egyik legnagyobb hazai kandalló- és fatüzelésű tűzhelygyártó Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global tulajdonában van. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/meszaros-lorinc-kalyhas-cege-korabban-18-milliardos-allami-tamogatast-kapott-251389 | 2022-08-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Kijev és a Nyugat az atomkatasztrófa peremére sodorta az egész világot, ez pedig már határozott reakciókat követel" – fogalmazott az orosz állami médiában dolgozó Jurij Kot.
A zaporizzsjai atomerőművet ért csütörtöki támadások az orosz állami televízióban is figyelmet kaptak, Jurij Kot műsorvezető az orosz állami médiában elhangzott nyilatkozatában azt mondta: Kijev és a Nyugat az atomkatasztrófa peremére sodorta az egész világot, ez pedig már határozott reakciókat követel.
"Mindannyian értjük, hogy Ukrajna és a Nyugat egy álvalóságot próbál bemutatni a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatban. Itt azonban tényleg a valósággal kell foglalkozni. Meg kell mondanunk Ukrajnának és a támogató országoknak – főleg Nagy-Britanniának és Amerikának –, hogy mi a valóság" – fogalmazott.
Amennyiben a zaporizzsjai erőmű megsérül, és katasztrófa következik be, két atomrakéta azonnal útnak indul, hogy eltalálja a döntésközpontokat. Egy Washingtonra, egy Londonra"
– szögezte le.
Nyitókép: Clayton Wear / US AIR FORCE / AFP. Illusztráció. | Mandiner | [
"külföld",
"háború",
"Oroszország",
"Washington",
"London",
"atomháború",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220811_oroszorszag_haboru_kulfold_atomhaboru_washington_london | null | false | 0 | 0 | null |
|
Bizonytalansággal teli idők járnak a kispesti focicsapatnál mióta tavasszal kiderült, hogy öt év után megválna a klubtól a jelenlegi tulajdonos Bozó Zoltán és a Metalcom Sport Kft. A hírt maga Bozó Zoltán közölte egy interjúban április elején, és bár a nyilatkozatok alapján azóta folyamatosan legfeljebb hetek kérdése a szerződés aláírása, négy hónappal később sem tettek pontot a történet végére. Mutatom is az idővonalat:április 2.: Bozó Zoltán egy interjúban közli, "hónapok óta folynak a tárgyalások, melynek eredményeként a klubnak új tulajdonosa lehet".április 27.: már azt mondta, megszületett az elvi megállapodás, a szerződés aláírására néhány héten belül sor kerülhetmájus 16.: ekkor Bozó azt nyilatkozta, hogy jövő héten, de legkésőbb két héten belül megtörténhet a szerződéskötésjúnius 22.: a Nemzeti Sport szerint a felek aláírtak egy olyan befektetési szándéknyilatkozatot, amely rögzíti az üzlet feltételeit, a felek szándékait, a befektető vállalásait.július 23.: a Sportalnak azt nyilatkozta a klub, hogy a szezon kezdetéig választ adnak a tulajdonosváltással kapcsolatos kérdésekre.Az NB II-es szezon elkezdődött, a Honvéd az első meccsén a Budafok ellen 3-3-t játszott idegenben, majd hazai pályán 1-0-ra megverte a Tatabányát, de nem derült ki semmi a tulajdonosváltásról.A cégbíróságra benyújtott hivatalos dokumentumok azonban sok mindent elárulnak. Július 29-én ugyanis taggyűlést tartottak, ahol hat napirendi pontot is tárgyaltak a jelenlegi tulajdonosok.Az új tulajdonosMindegyik közül azonban a legfontosabb a hatodik napirendi pont, mely az új tulajdonosról szól, illetve arról, hogy a jelenlegieknek emiatt le kell mondaniuk az elővásárlási jogaikról.Az előterjesztés szerint az Arago-Sport Zrt. szerezné meg a focicsapat mögött álló cég 100 százalékos tulajdonrészét.Ezzel pedig megerősítetté váltak azok az értesülések, amelyek az egykori Diósgyőr-tulajt, Leisztinger Tamást sejtették vevőjelöltnek. Az Arago-Sport egyébként már egy 2016 év vége óta létező cége a vállalkozónak, csak egészen 2024. július 2-ig Alcsiszigeti Befektetési Kft.-ként működött. Ekkor váltott nevet, és egyben székhelyet is az 1,3 milliárd forintnál is nagyobb törzstőkével rendelkező társaság, amely a névváltással egy időben a budapesti XIX. kerületből az V. kerületi Akadémia utcába költözött.Leisztinger Tamás egyébként az a nagyvállalkozó, aki kormányoktól függetlenül meg tudta találni a helyét és a számításait, volt ő már szocialista háttérmilliárdos is, ebből kiindulva nem is nagyon szerették a Fideszen belül. A NER-ben mégis talpon tudott maradni. Azt rebesgetik ebben az is segítette Leisztingert, hogy 2010-ben megvette a diósgyőri focicsapatot, amit 10 évvel később adott el. Amikor bevásárolta magát a borsodi fociklubba, az Észak-Magyarország érdeklődésére a következőképpen nyilatkozott (az interjú azóta lekerült az oldalról):"Maradjunk annyiban, hogy egy Magyarországon vállalkozásokat működtető ember esetében nem baj, ha szerepet vállal olyan ügyekben, ami egyébként is fontos neki, főleg akkor nem, ha például az ország első számú politikai vezetőjének is fontos ugyanez az ügy."Leisztinger egyébként annyira NER-en kívül mozog, hogy talán csak egyetlen olyan fotót ismerünk, azt is 2016-ból, amin Orbán Viktorral egy társaságban szerepel.Mindenesetre nem tűnik alaptalannak most sem a gondolat, hogy nem azért jelent meg a Honvéd mögött, mert remek üzleti lehetőséget látna az egyébként csúnya veszteségeket termelő csapatban, mely épphogy elkerülte az NB II.-ből való kiesést tavasszal.Új ügyvezetőA jegyzőkönyv tanúsága szerint az eddigi egyetlen ügyvezető, Kun Gergely egy társat kapott maga mellé Séllei Árpád személyében,ami már feltehetően a tulajdonosváltással van összefüggésben. Ezentúl kettőjüknek együttes cégképviseleti joga lesz. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy bármilyen hivatalos dokumentum csak úgy érvényes és jogszerű, ha azt mindketten ellenjegyzik.Séllei egyébként jártas a fociklubok irányításában, tavaly év végén mondott le ugyanis a Haladás ügyvezetői posztjáról. A már akkoriban is jelenlevő anyagi gondok végül a másodosztályú Haladás mögött álló cég megszűnéséig vezettek, amit idén júliusban jelentettek be. A helyi focinak így most megint a nulláról kell elkezdenie építkezni, jelenleg az NB III.-ban szerepel a város csapata. A történetben fontos esemény volt, hogy a tulajdonos, Homlok Zsolt elvált Mészáros Lőrinc lányától, kiesett a pikszisből, ez pedig végül a focicsapat végét is jelentette.Séllei egyébként a kft. megszűnése után újságírói kérdésre azt mondta:"Homlok Zsolt egy jól működő, pozitív céget vett meg tőlem két éve, azt tette tönkre, illetve a Haladást. Semmit nem fog rendezni, egy forintot se tesz a Haliba, ezért lett vége."Pénzügyekben is változtatnakNyilvánvalóan a következő két napirendi pont sem független a tulajdonosváltástól. Egyrészt a tulajdonosok által teljesíthető pótbefizetés nagyságát 500 millió forintról egymilliárd forintra emelték. (Ezt csak a tulajdonosok változtathatják, ugyanis a társaságok létesítő okiratában szerepeltetni kell ezt az információt.)Márpedig a Honvéd Futball Kft. jelentős tőkepótlásra szorul, az elmúlt 2 évben ugyanis több mint 3 milliárd forintos veszteséget termelt a cég,amit nem bírt el a cég saját tőkéje. Ennek értéke közel mínusz félmilliárd forint jelenleg, ez pedig veszélyezteti a jogszabályoknak való megfelelést, ezért van szükség a tőkepótlásra.Ilyenre egyébként az elmúlt öt évben folyamatosan szükség volt, hiszen mindössze egyetlen évben, 2021-ben sikerült egy minimális, 7 milliós profitot kimutatni év végén. Arról, hogy pontosan mennyi pénzt is kellett betenniük Bozóéknak a Honvédba 2019 óta, és hogy ennek milyen trükkös formáját választották, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.A Metalcom Sport Kft. idén február végén 120 millió forintos tagi kölcsönt adott a Honvédnak, ezt most tőkévé formálják. Mivel a negatív saját tőke miatt szükséges pótbefizetés, a jelek szerint a jelenlegi tulajdonos ebből 120 millió forintot vállal magára. Ezt a tagi kölcsönt apportálja tőkeként, ami egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a tulajdonos gyakorlatilag lemond arról, hogy ezt a pénzt visszakapja.Hitel is lehet a történetbenEgyelőre kicsit nehezen értelmezhető az egyik napirendi pont. Eszerint ugyanis a Metalcom Sport és a Kreditor Zrt. kölcsönszerződést köt, emiatt a Honvéd mögött álló, eladás alatt álló cégnek követelésen alapított jelzálogszerződést kell majd aláírnia.Ebből az olvasható ki, hogyaz egyébként szintén Leisztinger tulajdonában álló Kreditor Zrt.-től kölcsönt vesz fel, aminek záloga a Honvéd követelésállománya lesz.Ez a legutóbbi, tavaly év végi állapot szerint kicsit több mint egymilliárd forint.Az állam is besegít, ahogy tudEgy múlt héten megjelent kormányhatározat értelmében ugyanis augusztus 5-től már nem a klub kasszáját terheli a Bozsik Aréna üzemeltetése. Ez az idei év hátralévő részére 238 millió forint könnyebbséget, az államkasszának pedig terhet jelenthet a kormány számításai szerint, a következő évre pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek összeraknia egy koncepciót. Szeptember 15-éig el kell készítenie a stadion üzemeltetési költség- és bevételi terveit is tartalmazó hosszú távú üzemeltetési koncepciót.Az idei évre átvállalt 238 millió forintból kiindulva közel 600 millió forintos költségtől mentesülhet majd Leisztinger. | Nem kérdés többé, tényleg Leisztinger Tamás veszi meg a Honvédot | Eddig csak nyílt titok volt a vevő kiléte, most egy cégbírósági dokumentumnak köszönhetően megerősítést nyert. | null | 1 | https://444.hu/2024/08/05/nem-kerdes-tobbe-tenyleg-leisztinger-tamas-veszi-meg-a-honvedot | 2024-08-05 18:35:00 | true | null | null | 444 |
Lapunk értesülése szerint az Európai Bizottság (EB) nagyjából akkor kapta meg a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló törvénymódosítási javaslatot, amikor az kedden kikerült a kormány honlapjára.
A brüsszeli testület jelezte, addig nem kommentálja az előterjesztést, amíg meg nem vizsgálja annak tartalmát. A Kulturális és Innovációs Minisztérium ugyanakkor közleményében azt állította, hogy a most társadalmi konzultációra bocsátott javaslatot az EB ismeri, hiszen tíz hónapja fekszik az asztalán.
A Népszavának több, egymástól független forrás megerősítette,
Az EU 2022. decemberében függesztette fel az alapítványi formában működő egyetemek részvételét a két programban korrupciós veszély miatt.
A kedden közzétett törvényjavaslat valószínűleg nem egy frissen egyeztetett szöveg, ettől függetlenül a végén elnyerheti az EB tetszését, hiszen az év elején a felek már közel álltak a megegyezéshez. Miután magas rangú kormányzati tisztviselők távoztak a kuratóriumokból, csak néhány sarkalatos kérdésben nem sikerült dűlőre jutniuk. Ilyen volt a kuratóriumi tagok kiválasztására vonatkozó eljárás és a vagyonnyilatkozati rendszer reformja. Budapest hosszabb mandátumot és rövidebb türelmi időt javasolt, mint Brüsszel, de ezeket a különbségeket egyikük sem ítélte áthidalhatatlannak. (Türelmi időnek nevezik az időszakot, amíg egy tisztségéről távozott politikusnak várnia kell, hogy kuratóriumi tagnak jelöljék).
Last minute javaslattal mentené az Orbán-kormány az Erasmust, az Európai Bizottság elemezNem túl népszerű a "magyar Erasmus", csak a helyek 10 százaléka kelt el eddig, alig 700 hallgató utazik
Budapest és Brüsszel egészen a közelmúltig egymásra tolta a felelősséget az egyeztetések megakadása miatt, mindkét fővárosban azt állították, hogy a másik térfelén pattog a labda. A törvény módosításáról szóló előterjesztéssel a kormány abban reménykedhet, hogy sikerül felgyorsítania a megegyezéshez vezető folyamatot. Tegnap egyébként Palkovics László egykori miniszter lemondott a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának éléről. Az indoklás szerint azért, hogy segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az EU-val.
Lemondott Palkovics László a győri Széchenyi István Egyetem kuratóriumának elnöki posztjáról | Erasmus-ügy: Hiába állít mást az Orbán-kormány, Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem volt érdemi párbeszéd | A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosítása elengedhetetlen az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós finanszírozásának a helyreállításához. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3252368_erasmus-modellvalto-egyetemek-felsooktatas-europai-bizottsag-orban-kormanny | null | true | null | null | Népszava |
A Svájci Labdarúgó Szövetség három mérkőzésre eltiltotta Alexandre Reyt, a Neuchatel Xamax játékosát, aki a Servette elleni, 2-1-re megnyert bajnoki összecsapáson kézzel szerzett gólt.
A 32 éves támadó szabálytalan találatát a játékvezető nem vette észre, ám a televíziós felvételek alapján, "sportszerűtlen magatartásért" megbüntették a futballistát.
Nemrégiben Oliver Neuville, a német Bundesligában szereplő Borussia Mönchengladbach csatára járt hasonlóképpen, ám neki csak két találkozón kellett pihennie. Reynek két napja van a fellebbezésre. | Három meccses eltiltás kézzel ütött gólért | Három meccses eltiltás kézzel ütött gólért | [
"sport",
"percről percre"
] | 0 | http://index.hu/sport/futball/hirek/2004/11/11/200892 | 2004-11-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Már a jövő héten zárolhatják a felelősök vagyonát - reagált a Fidesz a Quaestor-ügyben tett ellenzéki nyilatkozatokra, és "politikai cirkusz" helyett az erről szóló előterjesztés házszabálytól eltérő tárgyalásának támogatására kérte az ellenzéki pártokat.
Akár már a jövő héten életbe léphet a törvény, amely lehetővé teszi, hogy zárolják a brókerbotrány felelőseinek véges és személyes vagyonát, akár már folyamatban lévő ügyekben is, a lefoglalt vagyont pedig be lehet vonni a kártalanításba – írta közleményében a Fidesz.
Rendet tesznek a brókerpiacon
A kormánypárt úgy fogalmazott: ezt követően „rendet tesznek” a brókerpiacon és felállítják a vizsgálóbizottságot, hogy „végre választ kapjunk arra, hogy a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért engedtek brókereket a kormányuk közelébe és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában”.
Az ellenzék összefonódásról beszél
Korábban az LMP társelnöke, Schiffer András beszélt arról, hogy pártja a fideszes előterjesztést úgy módosítaná, hogy ne csak a vezető tisztségviselők, hanem mindazon hivatalos személyek - jegybanki tisztségviselők, kormánytagok - vagyonát is zárolni kelljen, akik "jobb tudomásuk" ellenére nem tették meg a szükséges intézkedéseket.
A DK képviselője, Vadai Ágnes egy közleményben arról írt: a sokadik összefonódás "a fideszes brókerbotrányban" a legfőbb ügyész körül, hogy felesége vezeti a jegybank személyügyi igazgatóságát. Szerinte ezzel az ügyészség tétlensége miatt felháborodott Quaestor-károsultaknak érthetőbbé vált, hogy a cég tulajdonosa, Tarsoly Csaba miért menthette ki minden vagyonát. A párt a legfőbb ügyész, a felesége, és lányának barátja nemzetbiztonsági meghallgatását is követeli. Közleményében utalt arra, Polt Péter lánya Tarsoly Csaba titkárával áll szoros kapcsolatban.
Az Együtt nem támogatja
Az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor pedig azt közölte: pártja nem támogatja majd az Országgyűlésben a brókerpiac rendbetételéről szóló fideszes javaslatot. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnöknek van felelőssége az ügyben, mert nem intézkedett időben, és ezzel méltatlanná vált a pozíciójára. Közölte: az Együtt csak olyan javaslatot tud támogatni, amely nélkülözi a demagógiát. | Napokon belül elkészülhet a brókertörvény | Már a jövő héten zárolhatják a felelősök vagyonát - reagált a Fidesz a Quaestor-ügyben tett ellenzéki nyilatkozatokra, és "politikai cirkusz" helyett az erről szóló előterjesztés házszabálytól eltérő tárgyalásának támogatására kérte az ellenzéki pártokat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/napokon-belul-elkeszulhet-a-brokertorveny | 2015-03-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Romario tíz perc alatt mesterhármast ért el a Volta Redonda elleni brazil bajnoki labdarúgó-mérkőzésen, így a Vasco da Gama csatárának már csak tíz találat hiányzik ahhoz, hogy elérje a bűvös ezergólos határt.
A 41 éves, 1994-ben világbajnok kiválóság a 65. percben lépett pályára. Négy perccel később fejjel, a 76-ban lábbal, majd a 79-ben ismét fejjel volt eredményes.
Romariót a cél elérésében a nemzetközi szövetség (FIFA) külön engedély megadásával is "segíti": a FIFA szabályzata szerint a csatár csak júniusban szerződhetett volna a Vasco da Gamához, miután az elmúlt 12 hónapban két csapatban, az amerikai Miami és az ausztrál Adelaide együttesében is szerepelt. Ezer gólt eddig csak egyetlen legenda, Romario honfitársa, Pelé szerzett pályafutása során. | Romariónak már csak tíz gól hiányzik az ezerhez | Romariónak már csak tíz gól hiányzik az ezerhez | [
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/hirek/2007/02/12/299977 | 2007-02-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Megtalálta a Fidesz hátországában zajló háború egyik eredőjét a Figyelő. A hetilap szerint a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád annyira megerősödött, hogy az már Simicska Lajos érdekeit is sérti.
Habony növekvő befolyása és hatalma, gazdasági térnyerése vezethetett a kormány és a fideszes gazdasági holdudvar háborújához – írta a "Lajos már ki van fizetve" című cikkében a Figyelő.
A hetilap szerdán megjelenő számában hosszan elemezte a hónapok óta tartó "háborút", melyben a kormány egyes erős emberei, miniszterei – és vélhetően maga a miniszterelnök –, illetve a Simicska Lajos nevével fémjelzett cégbirodalom áll egymással szemben. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt – lévén, hogy Orbán és Simicska egyetemista koruk óta barátok –, ám az újabb kétharmados választási győzelem után számos olyan változás történt a kormányban, olyan döntések születtek, melyek milliárdos nagyságrendben sértik az egykori Fidesz-pártpénztárnok és cégeinek érdekeit.
Simicska Lajos a Narancs címlapján © Twitter / Rényi Pál Dániel
A médiában az elmúlt hónapokban számos cikk foglalkozott ezzel a kérdéssel azt találgatva, mi váltotta ki ezt a konfliktust. A HVG július közepén arról írt, hogy elindult a piac újrafelosztása a Fidesz hátországában, "a hatalom diverzifikál", arra törekszik, hogy "a nemzeti nagytőkések közül egyiket se hozza egyeduralkodó helyzetbe", illetve ellensúlyozza az eddig monopolhelyzetben lévő Simicskát.
Ahol Habony és Simicska összeér
"Orbán Viktor jóváhagyása nélkül nem lehet elképzelni ezeket a folyamatokat, és ahogy sok minden más témában, ebben is Habony Árpád, a miniszterelnök bizalmasa (kommunikációs főtanácsadója – a szerk.) sejlik fel. Vannak, akik azt gondolják, hogy a vele folytatott beszélgetések táplálják a tüzet a kormányfőben" – írta a Figyelő a szerdán megjelent számában.
A hetilap szerint Habony és Simicska érdeklődési köre egyetlen területen fedi egymást: az állami hirdetések, reklámok piaca. Ugyanis Habony kommunikációs tanácsadóként főleg arra figyelt, hogy a fideszes és kormányzati kampányok célba érjenek, minél több választópolgárt győzzenek meg a kormánypárt igazáról, a Simicskához köthető médiabirodalom (a nagy kereskedelmi médiumoktól – pl. Class FM – a plakátokon keresztül a jobboldali tábor számára fontos Magyar Nemzetig) viszont a haszonélvezője volt a tízmilliárdos összegű hirdetéseknek.
A hetilap szerint a kormány által tervezett, az összes állami hirdetési pénzt egy helyre összegyűjtő kommunikációs ügynökség (mely a kormányzati elképzelések szerint a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség – NKÜ – nevet fogja kapni) miatt kerülhetett szembe Habony és Simicska. Márpedig akár évi 50 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amelynek elköltéséről az NKÜ lesz jogosult dönteni, így nem mindegy, hogy ki hozza meg majd a döntéseket, és mely médiumok részesülhetnek ebből a pénzből – írta július elején a kormányzati tervekről részletesen beszámoló HVG.
Az Index a múlt héten ugyanakkor arról írt, a Simicska érdekeltségébe tartozó orgánumoknál – így a Hír Tv-nél vagy a Magyar Nemzetnél – a tulajdonosok már olyan számításokat kértek be, melyek tisztázzák, hogyan lehet ezeket a vállalkozásokat fenntartani, ha kevesebb állami hirdetéshez jutnak.
A rejtélyes "kulcsfigura"
A Figyelő szerint az NKÜ ötlete Habonytól származik, ő "a kulcsfigura", aki már "embereket, szövetséges vállalkozásokat keres". "Nem közvetlenül ő dolgozik rajta, hanem néhány a piacon kifejezetten elismert szakember, akinek nincs könnyű dolga, mert a legtöbben vonakodnak állást foglalni."
Mint arról a hvg.hu tavaly cikksorozatban számolt be, a kormányzati hirdetések kihelyezésével eddig főleg az Inter Media Group (IMG) nevű ügynökség foglalkozott, mely a 2010-es kormányváltást követően kisvállalkozásból a piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. A céget 2010 és 2013 között vásárolta fel Patonai Péter, aki az első Orbán-kormány idején szoros kapcsolatban állt Simicskával. Bár Patonai nem áll közvetlen üzleti kapcsolatban Simicska cégbirodalmával, a piacon úgy tartják, Patonai bírja a fideszes nagyvállalkozó bizalmát (az összeférhetetlen lenne, ha a hirdetési pénzeket osztó ügynökség és a reklámokat leközlő orgánum ugyanabba a tulajdonosi körbe tartozna). Az NKÜ-ről eddig kiszivárgott információk szerint az új állami ügynökség révén az IMG megkerülhetővé válik majd – erre utal a Figyelő cikke is.
Habony Árpád távozik a Fidesz frakcióüléséről © MTI / Mohai Balázs
Míg Simicska érdekeltségei a cégnyilvántartásokban nyomon követhetőek – bár több vállalkozás esetében a mai napig nem világos, a vállalkozónak mekkora részesedése van benne –, Habony Árpádról a mai napig nem tudni, hogy miből él, vagy pontosan hol lakik. A Miniszterelnökség, a kormányzati intézmények, illetve a Fidesz az elmúlt hónapokban a sajtó kérdésére többször cáfolta, hogy fizetést adna a miniszterelnök tanácsadójának, a cégnyilvántartásban fellelhető egyetlen vállalakozása ráadásul tavaly egyetlen forint bevételt nem termelt. A sajtóban megjelent fotók szerint Habony drága autókkal jár, előkelő éttermekben tűnik fel. S bár a bulvármédia évek óta a "miniszterelnök főtanácsadójaként" emlegeti, ő azt állítja magáról, hogy "nem közszereplő".
A háború állomásai: | Itthon: Habony miatt háborúzik Orbán és Simicska? | Megtalálta a Fidesz hátországában zajló háború egyik eredőjét a Figyelő. A hetilap szerint a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád annyira megerősödött, hogy az már Simicska Lajos érdekeit is sérti. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140821_Habony_miatt_haboruzik_Orban_es_Simicska | 2014-08-21 12:59:00 | true | null | null | HVG |
A beszámoló hangsúlyosan a csomagolást, nem pedig a PET-palackok mennyiségét közli. Egyébként hárommillió tonnáról van szó.
Először közölt hivatalos beszámolt az amerikai Coca-Cola arról, hogy mennyi műanyag csomagolást termelnek egy évben a gyártás során – írja a The Guardian cikkére hivatkozva a 444.
A közzétett adatok a 2017-es esztendő számait mutatják, amik szerint összessen hárommillió tonnáról van szó. Ez hangsúlyosan nem a palackokat, hanem magát a csomagások mennyiséget mutatja, a kettő tehát nem összekeverendő.
A palackgyártási adatokat a vállalat ugyan nem közölte, de ha a csomagolási adatokat átszámítjuk félliteres PET-palackokra, az 108 milliárd palackot jelent. Ez az egyötöde a világ PET-palack-össztermelésének (évi 500 milliárd).
A Coca-Cola mellett további 30 vállalat, köztük a Mars, a Nestlé és a Danone közölte, mennyi csomagolást termelnek ki egy évben. Ez összesen nyolcmillió tonnát tett ki.
A lap megjegyzi, hogy az adatokat nyilvánosságra hozó vállalatok közül mind aláírták a műanyagtermelés csökkentésére irányuló, az Ellen MacArthur Foundation kezdeményezését, igaz, ezek között olyanok is vannak, amelyek egyelőre hallgatnak a saját adataikról. Az ide tartozó cégek között van egyebek mellett a Pepsi, a H&M és a L’Oréal is.
Arról, hogy miért akkora probléma a műanyagszennyezés, itt mutattunk egy hangsúlyos fotót. A műanyagok egyébként már nem csak a vizekben találhatók meg, ott vannak a vadon élő állatok szervezetében is. Több ígéretes projekt is van, amellyel a problémát orvosolni lehet, ilyen a műanyagfaló szuperenzim is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Most először elárulta a Coca-Cola, mennyi műanyag csomagolást használ el egy évben | A beszámoló hangsúlyosan a csomagolást, nem pedig a PET-palackok mennyiségét közli. Egyébként hárommillió tonnáról van szó. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20190314_coca_cola_muanyag_csomagolas_pet_palack_muanyagszennyezes | 2019-03-14 14:03:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
Kormányzati és társadalmi cél is, hogy az intézményben élő értelmi fogyatékos, továbbá pszichiátriai ellátást igénylő, valamint szenvedélybeteg emberek nagyobb intézmények helyett kisebb közösségekben élhessenek. Az erre elkülönített összes (uniós és hazai) forrás összesen 25 milliárd forint, az ehhez kapcsolódó beruházások lebonyolítása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) hatáskörébe tartozik az Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás elnevezésű EFOP-2.2.2. projekt keretében.
A közbeszerzési adatbázisban fellelhető adatok szerint ennek a nem jelentéktelen összegnek egy jó része, eddig több mint 2 milliárd forint egy hajdúböszörményi vállalkozásnál, a TÖMB 2002 Kft.-nél kötött ki. A kft. tulajdonosa két magánszemély, Török Imre és felesége, Mező Erika. A hölgy pedig történetesen a húga Mező Barnának, az SZGYF fejlesztési igazgatójának. Mező Barna emellett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója, továbbá a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. és Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltető és Városfejlesztő Kft. ügyvezetője is. (Mivel az Alfahír kicsit komolyabb hírportál, mint egyes magukat sajtónak nevező weboldalak, akik például összekeverik egy ellenzéki párt elnökének sofőrjét egy másik ellenzéki párt helyi képviselőjével, és ezt ellenőrizetlenül világgá kürtölik, ezért mi sajtószakmai kötelességünknek eleget téve természetesen ellenőriztük, hogy nem csupán névazonosságról van-e szó.)
A TÖMB 2002 sorozatos tendergyőzelmei és Mező SZGYF-nél betöltött pozíciója pedig súlyos összeférhetetlenségi aggályokat vet fel. Az SZGYF hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint ugyanis így Mező irányítása alá tartozik többek közt az uniós és egyéb forrásból megvalósuló beruházások kezelése is.
Az alábbi táblázatban bemutatjuk azokat a közbeszerzéseket, melyeket Mező családjának cége nyert az SZGYF tenderein Hajdú-Bihar és Békés megyében.
Tender kiírása
Település(ek)
Elnyert összeg (Ft)
2014. augusztus1
Komádi
186.836.518
2016. március2
Debrecen
99.672.601
Pusztaottlaka
131.989.098
2018. március3
Aszód
183.200.000
Szerep (2 rész)
110.248.287 + 124.204.563
Szerep (1 rész)
220.379.813
Püspökladány + Derecske (utóbbi eredménytelen)
110.985.073
Báránd
237.777.226
Derecske
214.343.220
Derecske (2 rész, a 2. eredménytelen)
139.204.636
Báránd (2 rész, a 2. eredménytelen)
195.900.296
2018. április4
Dél-Békés (2 rész, a 2. eredménytelen)
542.796.403
1Korábbi, TIOP-os pályázat
2Nyílászáró-csere, nem tartozik a cikkben tárgyalt projekthez
3Energetikai korszerűsítés, KEHOP-os pályázat
4A közbeszerzési adatbázisban még nem található, de az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent
Helyi kiskirály
Mező Barna és a TÖMB 2002 Kft. azonban nem most szerepel elsőként a hírekben. A férfi és húgának, valamint sógorának cége gyanús ügyleteik révén már korábban is szerepeltek a sajtóban. Egyes meg nem erősített értesülések szerint maga a cégnév is beszédes: a TÖ Törökékre utalhat, míg az MB Mező Béla monogramját jelentheti.
Mezőről és TÖMB 2002-ről először a Magyar Narancs cikkezett. Ők 2012-ben Mező Barnát nemes egyszerűséggel a Hajdúság Simicskájaként emlegették – három évvel a G-nap előtt ebben semmi meglepő nincs. Mező kormányzati kapcsolatait is ez a cikk tárja fel: Halász János akkori államtitkár, később a Fidesz-frakciószóvivő volt az elnöke az első Orbán-kormány alatt, 2001-ben annak az albizottságnak, melynek hatásköre volt a civil szervezetek pályázatai alapján elosztani köztük állami ingatlanokat.
A Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület (MDKE) számára 22 ingatlant juttatott az albizottság. Az egyesület élén a pályázat beadásakor még Balázs Ákos debreceni fideszes önkormányzati képviselő, Halász János akkori kollégája állt, a döntés idején azonban már Mező Barna vezette az egyesületet. A Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány, amelynek szintén Mező volt a képviselője, pedig elvitte az összes helyben kiosztott ingatlanrészt, egészen pontosan kilencet.
Mező húga és sógora rá egy évre alapította meg a TÖMB 2002 Bt.-t (később a cég kft.-vé alakult), melynek sikerei Mező kapcsolatainak kiteljesedésével egy időben íveltek felfelé, erről a Magyar Narancs cikksorozatának második része írt. Mező ugyanis a 2006-os önkormányzati választásokat követően a hajdúböszörményi önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője lett, majd az első kétharmados Fidesz-győzelem után került a korábbi országgyűlési képviselő, Rácz Róbert vezette megyei kormányhivatal munkaügyi igazgatói posztjára. Rácz Róbert korábban a megyei közgyűlés elnöke is volt, és hogy, hogy nem, a TÖMB 2002 egymás után nyerte a megbízásokat a megyétől.
A TÖMB 2002 első nagyobb botránya 2014 nyarán robbant ki. Ekkor a Népszabadság írt egy olyan közbeszerzésről, mely során a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) a TÖMB 2002 mellett két olyan pályázót hívott meg, akik vagy családi kapcsolataik, vagy konzorciumi társként, de kapcsolódnak a TÖMB 2002-höz. A botrány után a Klik belső vizsgálatot indított, majd új tendert írt ki, melyen a TÖMB 2002 már nem indult.
2016 márciusában újabb TÖMB 2002-botrány robbant ki, ekkor az Átlátszó derítette ki, a cég régészeti bontómunkára nyert el közbeszerzést konzorciumi tagként 1,5 milliárd forint értékben. A dolog szépséghibája, hogy a TÖMB 2002 addig sosem végzett régészeti munkát.
Hogy Mező pontosan mióta megbízott fejlesztési igazgatója az SZGYF-nek, ahonnan most a TÖMB 2002 csak az utóbbi hónapokban kétmilliárd forint értékű megbízást kapott, azt pontosan nem tudjuk. Az biztos, hogy egy 2016. október végi vezetői listán még nem szerepel Mező Barna neve, de a nyilvános és most hatályos vezetői lista alapján ő az, aki menedzselheti húga és sógora cégének közpénzből finanszírozott megbízásait.
Megkérdeztük az SZGYF-et, hogy Mező mióta tölti be a fejlesztési igazgatói pozíciót, illetve nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy ilyen minőségében azokat a közeli hozzátartozói cége által elnyert közbeszerzéseket is felügyeli, melyeket uniós és egyéb forrásból valósulnak meg. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. | Így gyarapodik a család a NER-ben - Alfahir.hu | Az SZGYF közbeszerzéseit sorra nyeri az intézet fejlesztési igazgatójának családjához kötődő cég. | null | 1 | https://alfahir.hu/2018/09/12/tomb_2002_kft_mezo_barna_hajduboszormeny_szocialis_es_gyermekvedelmi_foigazgatosag | 2021-09-12 12:53:00 | true | null | null | alfahir.hu |
2009.09.08. 06:02
Aba Botond, Antal Attila és Kocsis István vezérigazgató idején összességében százával dolgoztak ki tanulmányokat, végeztek vizsgálatokat közpénzből a BKV-nál. A Magyar Nemzethez eljutott legfrissebb összesítés szerint a ma már csőd szélén álló közlekedési társaságnál nem sajnálták az összességében milliárdnyi közpénzt az újságokban róluk megjelent negatív hírek összegyűjtésére, a tavaly megbukott járatritkítási terv népszerűsítésére, különféle vagyonvédelmi vizsgálatokra, akárcsak a már ismertté vált tanácsadói szerződésekre.
A fővárosban az utóbbi idők legnagyobb politikai botrányában a várost vezető MSZP–SZDSZ-es koalíció vitái után ugyan rendteremtést ígér, a következő választások esélyese, a Fidesz szerint csak a nyomozó hatóságok deríthetik ki, mi történt a BKV-nál az elmúlt években.
Csak tanulmányokra és vizsgálatokra több mint 1,2 milliárd forintot fizetett ki a BKV Zrt. az elmúlt négy és fél évben, azonban a különböző cégeknek adott megrendelések összértéke ennek a sokszorosa – derült ki a lapunk birtokába került belső összesítésből. Miközben a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló, a Budapestet irányító MSZP–SZDSZ-es városvezetés másfél évtizede alatt a csőd szélére juttatott közlekedési cég csaknem 90 milliárd forintos adósságállománnyal és több mint húszmilliárdos veszteséggel küszködik, a pénzszórás szinte folyamatos – további részletek a keddi Magyar Nemzetben. | A BKV milliárdos tanulmánylistája | Aba Botond, Antal Attila és Kocsis István vezérigazgató idején összességében százával dolgoztak ki tanulmányokat, végeztek vizsgálatokat közpénzből a BKV-nál. A Magyar Nemzethez eljutott legfrissebb összesítés szerint a ma már csőd szélén álló közlekedési társaságnál nem sajnálták az összességében milliárdnyi közpénzt az újságokban róluk megjelent negatív hírek összegyűjtésére, a tavaly megbukott járatritkítási terv népszerűsítésére, különféle vagyonvédelmi vizsgálatokra, akárcsak a már ismertté vált tanácsadói szerződésekre. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/09/a-bkv-milliardos-tanulmanylistaja | 2009-09-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Farkas Flórián gyakorlatilag elérhetetlenné vált, miután az Országos Roma Önkormányzat belebukott az általa kitalált foglalkoztatási szövetkezeti programba. A projekt egyáltalán nem működött, az arra kapott uniós támogatást viszont elköltötték luxusirodára, autóra, amit már az EMMI sem volt hajlandó elszámolni, ezért az önkormányzat nyakába szakadt a milliárdos támogatás visszafizetése.
Farkas a magyar hatóságok és az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF által indított vizsgálatok ellenére hivatalában maradt, ahol milliós fizetése mellé kiegészítő támogatásként hűtőfeltöltési pénzt is kap. A Miniszterelnökség az LMP-s országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére azt írta, hogy a miniszterelnöki megbízottak nem kapnak reprezentációs keretet. Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár leveléből viszont kiderült, hogy a minisztérium jelentős összeget biztosít számukra a vendégek fogadásához kapcsolódó fogyasztási cikkek vásárlására, hűtőfeltöltés címén. | Farkas Flórián hivatali hűtőjét 450 ezer forintból töltötték fel | A miniszterelnöki biztos rejtőzködő üzemmódban működik, de hivatali hűtőszekrényében nagy a forgalom. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/04/07/farkas-florian-hivatali-hutojet-450-ezer-forintbol-toltottek-fel/ | 2017-04-07 21:32:00 | true | null | null | 24.hu |
A Hajdú-Bihar megyei Bocskaikert Debrecen egyik elővárosa – itt is osztottak EU-s pénzeket a falusi turizmus erősítésére. Ennek a háznak a tulajdonosa 34 és félmillió forintos uniós támogatást kapott azért, hogy szállásokat alakítson ki. Csakhogy a hírek szerint az ingatlanban nem vendégház működik, hanem életvitelszerűen laknak.
– Ez a vendégház itt szemben üzemel-e?
– Persze.
– Szokott látni vendégeket?
– Laknak benne. Folyamatosan laknak benne.
– Tehát akkor nem vendégek jönnek ide?
– És tudja, hogy ki lakik benne?
– Ne haragudjon, de a nevét nem tudom megmondani, nem tudom. Átköszönünk egymásnak, de nem beszélünk.
Az egyik helyi asszony azt mondta: a polgármester sógornője él az ingatlanban.
– És azt tudja, hogy a sógornő, hogy került abba a házba, ahol lakik?
– Higgye el tudom.
– Hogy került oda? Nem rá van írva?
– Én Sanyiról semmit nem mondok, mert az egy f*sza gyerek.
Szőllős Sándor, a polgármester viszont azt állítja, hogy vannak vendégek a házban.
– Nagyon kedvesek a szomszédok, nagyon aranyosak, de igaz, hogy vannak az utcában, de nem látnak mindent.
– Az igaz, hogy az ön sógornője lakik ott?
– Nem lakik ott a sógornőm, ő a gondnoki feladatokat látja el időszakosan.
– De a szomszédok azt állítják, hogy ő reggel elmegy, este jön, tehát életvitelszerűen él ott. | Vendégházra kapták a pénzt, a polgármester családi házként használja | Turista még sosem járt az épületben. A polgármester sógornője viszont beköltözött. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/vendeghazra-kaptak-a-penzt-a-polgarmester-csaladi-hazkent-hasznalja-2461422 | 2018-05-19 19:05:00 | true | null | null | HírTv |
A kétnapos ülésen a miniszterek a kormány őszi feladattervéről és a gazdasági semlegesség programjáról tárgyalnak - áll a közleményben.
A kihelyezett kormányülésről Orbán Viktor miniszterelnök is hírt adott a közösségi oldalán.
Geszten tartunk kihelyezett kormányülést. Előtte meglátogattuk Danit és családját. A világ körülöttünk egyre veszélyesebb, a tét most nagyobb, mint valaha. A mi célunk világos: megőrizni Magyarországot a béke szigeteként!
- írta a kormányfő. | Összeült a kormány nemzetbiztonsági kabinetje a közel-keleti helyzet értékelésére | Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedd este összeült a kormány nemzetbiztonsági kabinetje Geszten, a kihelyezett kormányülés helyszínén - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/kihelyezett-kormanyules-geszt-orban-viktor | null | true | null | null | SZOLJON |
Nyilvánosságra kell hozni a trafikpályázatok adatait és a pályázatok elbírálását – közölte állásfoglalásában Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság elnöke .
A K-Monitor blog Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság elnökének az állásfoglalását kérte a trafikpályázat adatainak nyilvánosságával kapcsolatban. Pétervalvi megküldött állásfoglalása szerint nem csak a nyertes, hanem a vesztes pályázatokra vonatkozó adatok egy része is nyilvános.
Péterfalvi állásfoglalása szerint a pályázatok elbírálásáról a döntést hozónak emlékeztetőt kell készítenie, aminek tartalmaznia kell a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását, a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait, a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését, a koncessziós díj megfizetésének módjára és mértékére vonatkozó adatok ismertetését, a pályázat nyertesének, társaság esetén a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek a nyilatkozatát arról, hogy a koncesszióval érintett területen milyen tulajdoni részesedése van.
Ezeket az adatokat az NDN Zrt-nek a honlapján is közzé kell tennie, az információs szabadságról szóló törvény újonnan bevezetett rendelkezései nem érintik a kérdés megítélését, ugyanis a koncesszióról szóló 1991-es törvény szerint kell eljárni. Mint ismert, a parlament a héten szigorította az információs szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseket, a köznyelvbe sunnyogási törvényként bekerült jogszabály ellehetetleníti a közérdekű adatok megismerését, megnehezíti a közpénzek felhasználásának nyomon követését. A törvény szerint ugyanis csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kaphat teljeskörű betekintést a közpénzek felhasználásába, míg a szélesebb nyilvánosság csak korlátozottan juthat hozzá az adatokhoz.
A törvénymódosítás elleni tiltakozásul több civil szervezet kedden kilépett az antikorrupciós munkacsoportból. Ezen szervezetek egy része – az Átlátszó, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International Magyarország és a K-Monitor Közhasznú Egyesület –, valamint három lap, az Index, az Origo és a hvg.hu még hétfőn közérdekű adatigényléssel fordult az NDN Zrt.-hez és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a nemzeti dohányboltokhoz benyújtott pályázatok ügyében.
Hidvéghy Fanny, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője az Index kérdésére azt mondta: Péterfalvi Attila állásfoglalása nyomán sem enyhültek érdemben az információszabadsággal kapcsolatos aggodalmak. Az állásfoglalás a konkrét, trafikpályázattal kapcsolatos ügyben előrelépést jelent ugyan, de az nem vonatkozik minden olyan, a pályázattal kapcsolatos adatra, amit az adatigénylésben megfogalmaztak. Ráadásul az állásfoglalás nem változtat azon a problémán sem, hogy az eheti törvénymódosítás – amely miatt a civil Áder Jánoshoz fordultak, illetve amely miatt a TASZ tiltakozólevél-írási kampányt is indított – változatlanul korlátozni fogja a közpénzek átláthatóságát.
A Dohánykereskedelmi Zrt. korábban úgy vélte, nem minősülnek közérdekű adatnak sem a beadott pályázatok, sem az értékelésük, az erről készült emlékeztetők. A TASZ álláspontja szerint azonban a közérdekű adatok nyilvánosságára és a konkrét pályázatra vonatkozó jogszabályokból épp ellentétes következtetést kell levonni: az állampolgároknak joguk van megtudni, hogy a pályázatok elbírálása törvényes és megalapozott volt-e. | Nyilvános adat a trafikpályázat | Nyilvános adat a trafikpályázat - Megszületett az állásfoglalás, közérdekből közzé kell tenni a pályázatok részleteit. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/05/03/nyilvanos_adat_a_trafikpalyazat/ | 2013-05-03 18:44:10 | true | null | null | Index |
Ki kaphasson szociális bérlakást, mekkora lehet egy kiskertben a ház? ATestamentum Kft igazgatójának prémiuma, pályázat stadion építésére, költségvetés. Ismét üléseznek a szegedi képviselők.
A Szeged 2011 Kft építhet stadiont Szegeden, ha a képviselők úgy döntenek. Jelenleg nem a stadion felépítésének szükségességén vitatkoznak, hanem azon, hogy 20 vagy 50 év után száll majd a tulajdonjog a városra, és azon, hogy mennyi földhasználati díjat fizet majd az üzemeltető cég, illetve annak tulajdonosa, a Szeged- Csanádi Egyházmegye.
Büntetett előéletű ne kaphasson szociális bérlakást
Ezt a javaslatot Keresztúri Farkas Csaba, jobbikos képviselő jegyzi. Sokkal tágabbra tárná a rászorultság alapján igényelhető lakások ajtaját az LMP, ők ilyen tartalmú módosítót nyújtanak be a pénteki közgyűlésen. Szentistványi István a szolgálati lakások számát csökkentené, amelyek a szegedi bérlakások felét teszik ki.
Az IKV saját felhasználásra 77 lakást tart fenn
Összesen a majd 500 szociális bérlakás felét különböző önkormányzati cégek számára tartanak fent, így csupán valamivel több, mint 250 lakásra lehet pályázni. Szentistványi szerint csak azok igényelhetnének szolgálati lakást, akiknek a jövedelme nnem haladja meg az egy főre jutó nettó 140 ezer forintot. A büntetett előélet mint kizáró ok, túl szigorú , Szentistványi szerint pont a javaslatot benyújtó jobbikos képviselő tudhatja a legjobban, hogy könnyen belekeveredhet valaki egy rendőrségi ügybe, amely a bíróságon, s ott elmarasztaló ítélettel végződik.
CSAK
A Családok a Kiskertekért civil mozgalom elérte célját, ügyük ismét napirendre kerül, ahogy beszámoltunk róla, kivételes egyetértés van a jobb és baloldali képviselők között a beépíthetőség növelése ügyében.
Épülhet a partfal
Végre megérkezett a támogatás jóváhagyása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, így még a közgyűlés előtti jogi bizottsági ülésen meghozhatják az eljárást lezáró döntésüket, a Közgép, a pályázaton befutó konzorcium tagjaként, megteheti az első kapavágást szegedi földben | Szegednek is lesz új stadionja? | Ki kaphasson szociális bérlakást, mekkora lehet egy kiskertben a ház? ATestamentum Kft igazgatójának prémiuma, pályázat stadion építésére, költségvetés. Ismét üléseznek a szegedi képviselők. | [
"partfal",
"stadionépítés",
"szegedi közgyűlés"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2013/11/14/szegednek-is-lesz-uj-stadionja | 2013-11-14 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Fővárosi Önkormányzat és a BKV Rt. felperesként a Dél-Buda és Rákospalota közötti, úgynevezett 4-es metró megépítésére vonatkozó, 1998. áprilisában megkötött szerződés felmondásának érvényességét vitatta a kedden végérvényesen lezárult eljárásban.
A Legfelsőbb Bíróság helyt adott többek között annak az alperesi kérelemnek, mely szerint túllépett hatáskörén az úgynevezett megállapítási eljárásban az elsőfokú bíróság, amikor ítéletében a beruházás megvalósításához szükséges központi költségvetési hozzájárulás 1999. évi esedékességéről szólt.
A felülvizsgálati kérelem szerint azért szükséges a korábbi eljárásban született első-, illetve másodfokú ítéletek indoklásokban szereplő egyes megállapítások mellőzése, mert azok nem tartoznak közvetlenül az eljárás tárgyához, azaz a felmondás érvényességéhez, ám kihatással lehetnek az első fokon zajló másik, úgynevezett marasztalási perre.
A megállapítási perben az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem csupán az első- és másodfokú ítéletek indoklását érintette, magát a szerződés felmondására irányuló nyilatkozat jogszerűtlenségét kimondó bírósági döntést azonban nem.
A keddi tárgyaláson a felperes bírói kérdésre úgy fogalmazott: a magyar állam polgári jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy több éven keresztül hozzájárul egy beruházás finanszírozásához. Az már az állam belügye, hogy miként biztosítja a kötelezettségvállalás fedezetét.
A bírói tanács elnöke megjegyezte, hogy nem találtak olyan jogszabályt, amely rögzíti egy több évre szóló állami kötelezettségvállalás szerződéses rendezésének mikéntjét. Erről a problémáról a pénzügyi jog egyetemi tankönyve is megállapítja, hogy nincs teljes körűen szabályozva.
''Zavaró, hogy közpénzről van szó, melyet törvényi felhatalmazás nélkül le lehet kötni, továbbá az állam úgy vállal kötelezettséget több évre, hogy nem tudja, van-e egyáltalán pénze'' - jegyezte meg a bíró.
A második metróper elsőfokú eljárásában április 25-én tartják meg a következő tárgyalást a Fővárosi Bíróságon.
A Pénzügyminisztérium 1998. novemberi felmondását a bíróság tavaly áprilisban első, júniusban másodfokon egyaránt jogszerűtlennek ítélte. Egyben kimondta: továbbra is érvényben van a 100 milliárdos beruházásra vonatkozó - egyébként vitatott tartalmú - szerződés, amelyet egyfelől a Fővárosi Önkormányzat, illetve a BKV Rt., másfelől pedig a magyar állam kötött meg 1998. áprilisában.
Az úgynevezett megállapítási perben született jogerős ítélet után nyitotta meg a Fővárosi Önkormányzat a második - immár az állam elmarasztalására irányuló - metrópert, amelyben mintegy 80-100 milliárd forintot követel szerződéses kötelezettségek teljesítése, illetve kártérítés címén.
(2000.03.07.) | A Legfelsőbb Bíróság részben igazat adott a magyar államnak a metróperben<br/> | A Legfelsőbb Bíróság keddi tárgyalásán részben helyt adott a Fővárosi Önkormányzat által indított első metróperben az alperes magyar állam felülvizsgálati kérelmének. Korábban a bíróság jogszerűtlennek ítélte a Pénzügyminisztérium azon tettét, hogy felmondta fővárosi 4-es metró megépítésére megkötött szerződést. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/04/20000411alegfelsobb | 2000-02-11 15:37:00 | true | null | null | Origo |
Tíz évvel ezelőtt egy földvásárlási ügylettel kapcsolatban vetődött fel egy magyar motorversenypálya építésének lehetősége - és akkor is a kormány szorgalmazta annak megvalósítását. A Balatonhoz közeli Sávoly községben a Sedesa nevű spanyol befektető által alapított cég 80 millió eurós (akkori árfolyam közel 21 milliárd forintos) beruházással hozta volna létre a Balatonringet, amelybe a magyar állam is beszállt. Közösen hozták létre az üzemeltetésért felelős Balatonring Zrt.-t, amelyet 70 százalékban a spanyol Worldwide Circuit Management (WCM), 30 százalékban pedig a Magyar Turizmus Zrt. tulajdonolt.
A balatoni pálya alapkövét 2008 szeptemberében tették le, míg az első futamot 2009. szeptember 20-ára tervezték, ám a beruházás egyre csak csúszott. Végül a terv azon bukott el, hogy a Magyar Fejlesztési Bank nem hagyta jóvá a kölcsönt. Ez nem is csoda, mert a gazdaságossági számítások nem igazolták a nagyszabású tervet. A kalkulációk szerint ugyanis ha minden lehetséges hétvégén rendeztek volna valamilyen versenyt a pályán, akkor sem térült volna meg a sokmilliárdos beruházás tíz éven belül, még akkor sem, ha az átlagos jegyár (ráadásul akkori vásárlóerőn nézve) 60 ezer forint lett volna. A fejlesztési bank valamint a megkeresett kereskedelmi bankok ezért nem finanszírozták tovább a tervet, amely mögül végül a spanyol fél a Sedese Investment Group is kihátrált - amiben persze része volt a gazdasági válságnak is.
Pedig a munkák addigra már teljes gőzzel folytak. A 4232 méter hosszú aszfaltszalag földmunkáig elkezdődtek, a víz- csatorna, valamint az elektromos hálózatot megtervezték és telesen ki is építették, vagyis csupán az épületek és a pályaszerkezet kialakítása maradt hátra. Becslések szerint 30 millió eurót fektettek addig a projektbe a spanyolok. Ez azonban végül csődbe ment és végrehajtás alá került. Az M7-es autópályához közel eső területet 2012. október 13-án aukcióra bocsátották, kikiáltási ára 1,5 milliárd forint volt - míg a telken lévő adósság akkor már 3,5 milliárd forintra rúgott. Végül az árverés eredménytelenül zárult.
Már ígértek egy feltámadást
A Világgazdaság 2017-ben arról tudósított, hogy a terület tulajdonosát, a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft.-t 2015 májusában a bíróság megszűntnek nyilvánította és kényszertörléséről is rendelkeztek, de az eljárás a kényszertörlésből felszámolásba fordult. Az akkori adatok szerint a fejlesztő céggel szemben már 4,5 milliárdos követeléssel éltek a hitelezők, viszont úgy látták, hogy a Sávoly Motorcentrum Kft. feltárt vagyona - ami vélhetően csak az értékes Balatonmenti telket jelentette - előreláthatóan fedezi a felszámolási költségeket.
Balatoni motorozás körbe-körbe
Érdekesség, hogy közben gyorsaságimotor- és autóversenyeket a Balaton másik, keleti végére is terveztek. Az M7-es autópálya, és az északi partra tartó 71-es út csomópontja előtt Balaton Park Circuit fantázianéven terveztek versenypályát 2015-ös átadással. A 4,2 kilométer hosszú pályával rendelkező sportlétesítmény átadása azonban itt sem valósult meg.
A motorsport pálya annak ellenére bizonyult fiaskónak, hogy az autópályán keresztül könnyen megközelíthető lett volna az olasz, szlovén, szerb és horvát nézőknek is, valamint a közelben lévő Hévíz-Balaton Airport (akkor épp FlyBalaton Repülőtér) a más országokból érkező nézőket is fogadni tudta volna. Az akkori elképzelések szerint a Balatonring a nyári szezon meghosszabbításában is jelentős szerepet vállalhatott volna.
Az előzmények ismeretében a mostani bejelentés életrevalósága, gazdaságossága minimum megkérdőjelezhető. Bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt heti bejelentésében azt mondta, hogy MotoGP kereskedelmi jogait birtokló céggel már szándéknyilatkozatot is aláírtak, s a következő lépés az, hogy a kormány február 28-ig végleges döntést hoz az ügyben, eddig egyetlen adatot sem hoztak nyilvánosságra. A tíz évvel ezelőtti 80 millió eurós költség bizonyára nem tartható - arról nem is beszélve, hogy a közúti és légi megközelítés kiépítése vagyonokba kerülhet - feltéve, hogy a kormány ragaszkodik a megvalósításhoz. | Egyszer már milliárdos bukás lett a vége a motorozásnak - a kormány újra nekifuthat | Éppen tíz évvel ezelőtt avatták volna fel a Balatonringet. A magyar gyorsasági motorsport-pálya terve azonban akkor megfeneklett - most viszont újra felmelegítették. A kormányzati elképzelések szerint ezúttal a beruházást inkább a Nyírségben valósítják meg. A megtérülés, ahogy akkor, úgy most is kérdéses. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/motogp-palya-magyarorszag-balatonring.694901.html | 2019-11-11 21:14:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
"Mindent a Balázs tud" - tolta az újságírók elé Orbán Viktor maga helyett a politikai igazgatóját, Orbán Balázst Kötcsén.
Azt az Orbán Balázst, aki miatt a miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió reggeli műsorában magyarázkodni kényszerült.
Orbán Balázs ugyanis a mandineres Kohán Mátyással beszélgetve arról beszélt, "56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt".
A kijelentéséből politikai botrány lett, hiába próbálta több nekifutásra is megmagyarázni, hogy nem is úgy értette, és szavait csak "kiforgatják".
Íme, a szavai:
A magyarázkodása a jelek szerint nem volt elég, vagy a miniszterelnök sem hitt neki, így a szokásos péntek reggeli interjúban Orbán Viktor azt mondta, a politikai igazgatója
"félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba,"
hiszen a politikai közösségük az 56-os forradalom talaján áll. Azért a kormányfő ezzel együtt is kiállt Orbán Balázs mellett: "Biztos vagyok abban, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor ott lesz velünk a Corvin közben." És bár Orbán Balázs lényegében arról beszélt, hogy nem állnánk ellen egy orosz inváziónak, a miniszterelnök közölte,
Magyarország mindig meg fogja védeni magát.
Legutóbb a kegyelmi botrány alatt fordult elő, hogy Orbánnak ilyen szinten közbe kellett avatkoznia: Novák Katalin még a helyén volt, mikor Orbán Viktor kiállt, és közölte, pedofil elkövetőknek nincs kegyelem, ő pedig Alkotmánymódosítást nyújt be. | Az egyik kulcsemberét próbálja megmenteni Orbán Viktor | Pár éve Orbán Balázs még arról beszélt, mennyit lehet tanulni egy olyan „korszakos államférfitől”, mint a miniszterelnök, az ő generációjának pedig az a feladata, hogy támasztéka legyen a legfontosabb döntések meghozóinak. Most viszont pont ő az, aki miatt Orbán Viktor magyarázkodik. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/09/27/az-egyik-kulcsemberet-probalja-megmenteni-orban-viktor | null | true | null | null | 444 |
Igazi kincs került elő: valódi lehet a Titanicról küldött rejtélyes levél
Üzenet a palackban! Továbbra is hatalmas rejtély övezi azt a palackpostából előkerült levelet, amelyet a tartalma szerint a Titanic elsüllyedése előtti órákban dobtak a vízbe.
Az írást 105 évvel az óceánjáró katasztrófája után találta meg egy új-brunswicki család Kanada partjainál, 2017 júniusában. A keltezés szerint az üzenetet 1912. áprilisában egy akkor 12 éves francia kislány, a harmadosztályon utazó Mathilde Lefebvre hagyta, aki maga is a tengerbe veszett a legendás luxusgőzös tragédiájakor.
"Ezt a palackot az Atlanti-óceán kellős közepén hajítottam be a vízbe. Néhány nap múlva megérkezünk New Yorkba. Ha valaki netán megtalálná, az vegye fel a kapcsolatot Lefebvre családdal, akik Liévinben élnek" – áll az 1912. április 13-i keltezésű levélben. Másnap történt a szörnyű tragédia.
Mathilde-t és három testvérét, valamint édesanyjukat, Marie-t soha többé nem látták. A kislány a szeretteivel a családjuk másik feléhez utaztak volna vissza New Yorkba, ahol az édesapa, Franck és másik négy gyereke élt. A családfőt és a legidősebb négy csemetét 1912. augusztusában végül visszakényszerítették Franciaországba.
A hajó roncsait csak 1985-ben találták meg az óceán fenekén /Fotó: Getty Images
– Ez a palack lehet az első olyan műtárgy a Titanicról, amelyet az amerikai kontinensnél mosott partra a víz. A titokzatos dokumentumot a tudósok jelenleg is vizsgálják, azzal a céllal, hogy bebizonyíthassák eredetiségét. Ám könnyen lehet, hogy csupán egy hamisítványról van szó – magyarázta a Mirror című brit napilap riportjában Maxime Gohier történész.
(Ez is érdekelheti: Itt a bizonyíték: soha nem látott fotón a Titanic vesztének okozója)
Más szakértők azonban nem vonják kétségbe a levél valódiságát.
– Számos lehetőséget fontolóra vettünk. A parafadugó, a papír, a palackban található penész, és a palackon fellelhető különböző nyomok mind-mind arra utalnak, hogy az üveget a 20. század elején dobták az óceánba. Ugyanakkor ilyen régi papírt nem nehéz találni, írója azt egy régi könyvből is kiszaggathatta – fogalmazott a Québeci Egyetem régészprofesszora, Nicolas Beaudry.
– Kutatócsoportunk hamarosan egy új szakértővel bővül. Mindenesetre ez egy lenyűgöző történelmi relikvia, amely által a Titanic tragédiája máig hatással van ránk – magyarázta Beaudry, aki munkatársaival vegyi elemzéseknek vetné alá a papírt, de az öblöt is átkutatják, ahol a levelet megtalálták.
2,5 óra alatt süllyedt el
Az RMS Titanic kora legnagyobb utasszállítója volt. Első útjára Southampton kikötőjéből indult, 2200 utassal a fedélzetén. A célja New York volt, de sosem érkezett meg. Az óceánjáró 1912. április 14-én, 23 óra 40 perckor egy jéghelynek ütközött, mely katasztrófához vezetett. A Titanic április 15-én, hétfőn hajnali 2 óra 20 perckor kettétörve elsüllyedt Új-Fundland közelében. Több mint 1500-an vesztek oda a katasztrófában. A hajó roncsait csak 1985-ben találták meg. | Igazi kincs került elő: valódi lehet a Titanicról küldött rejtélyes levél | Üzenet a palackban! Továbbra is hatalmas rejtély övezi azt a palackpostából előkerült levelet, amelyet a tartalma szerint a Titanic elsüllyedése előtti órákban dobtak a vízbe. | [
"titanic",
"Levél",
"rejtély",
"történész"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/vilag-titkai/titanic-hajo-level-rejtely/gpn98v7 | 2021-05-13 15:08:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Orbán Viktor a FINA elnökével tárgyalt a Karmelitában
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) fogadja Huszain al-Muszallamot, a vizes sportok nemzetközi szövetsége (FINA) elnökét a Karmelita kolostor előtt 2022. június 17-én. A sportdiplomata magyarországi rendezésű vizes világbajnokságra érkezett Budapestre (
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Karmelita kolostorban fogadta Huszain al-Muszallamot, a vizes sportok nemzetközi szövetsége (FINA) elnökét, aki a magyarországi rendezésű vizes világbajnokságra érkezett Budapestre - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Februárban jelentették be, hogy a japán Fukuoka visszalépése után Budapest ad otthont a 2022-es vizes világbajnokságnak. A FINA korábbi közleménye szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Huszain al-Muszallam FINA-elnök állapodott meg a vb-ről. A világbajnokságnak június 18. és július 3. között ad otthont a magyar főváros, 2017 után másodszor. A nemzetközi szövetség a budapesti vb-ről hozott döntését azzal indokolta, hogy ezzel a sportolók lehetőséget kapnak arra, hogy idén nyáron is egy világméretű eseményen szerepeljenek.
- Roppant szerencsések vagyunk, hogy olyan házigazdáink vannak, akik osztják a vizes sportok iránti szenvedélyünket, és megvan bennük az akarat, a képesség és a rugalmasság ahhoz, hogy megrendezzék a FINA legbecsesebb eseményét - idézte a közlemény a FINA vezetőjét.
A két hétig tartó sporteseménynek Budapest három vidéki nagyvárossal, Szegeddel, Debrecennel és Sopronnal közösen ad otthont. A mintegy 2300 sportoló öt sportágban, több helyszínen mutathatja meg, mire képes, köztük a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és a Duna Aréna medencéiben, valamint a Lupa tavon is. | Orbán Viktor a FINA elnökével tárgyalt a Karmelitában | A vizes világbajnokságnak június 18. és július 3. között ad otthont a magyar főváros. | [
""
] | 0 | http://hang.hu/belfold/orban-viktor-a-fina-elnokevel-targyalt-a-karmelitaban-142087 | 2022. 06. 17. 10:30:00 | true | 0 | 0 | null |
Niedermüller Péter, a DK alelnöke szombaton, más témában tartott budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, pártja feljelentéskiegészítést, valamint más feljelentéseket is tesz a kérdésben, mivel mindenféleképpen abban érdekeltek, hogy "feketén-fehéren kiderüljön, mi történt Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával".
A DK pénteken közleményében fejezte ki felháborodását amiatt, hogy a rendőrség elutasította a nyomozás elrendelését Gyurcsány Ferenc volt kormányfő 1984-ben írt szakdolgozatának eltűnése ügyében. A párt arra szólította fel az ügyészséget, ne falazzon tovább azoknak, akik a párt elnökét, eszközökben nem válogatva, próbálják besározni.
Az MR1-Kossuth Rádió Krónika című műsorának esti adásában elhangzott, hogy bár a rendőrség addig nem nyilatkozik, amíg a feljelentő Pécsi Tudományegyetemet (PTE) nem tájékoztatják, más bűnügyi források azonban megerősítették, hogy az ügyben nem indul nyomozás, mert a szakdolgozat eltűnése kapcsán nem állapítható meg bűncselekmény gyanúja. Az erről szóló határozatot a PTE még nem kapta meg, a döntés ellen az intézmény panasszal fordulhat az ügyészséghez, amelyet a Krónika értesülése szerint meg is tesz.
A PTE május 2-án közölte, hogy feljelentést tesz a volt miniszterelnök 1984-ben, a PTE jogelődjén, a Janus Pannonius Tudományegyetemen leadott, de fel nem lelhető szakdolgozata miatt. Az intézmény közleménye kitért arra is, hogy kibővítik az egyetemen és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét, így a vizsgálat kiterjed Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának eltűnésére és a plágiumgyanúra egyaránt.
A Hír Tv Célpont című műsorában korábban elhangzott, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező - A Balaton-felvidék szőlészete és borászata - címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Ezt a férfi - a politikus első feleségének bátyja - is megerősítette. Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció budapesti, városligeti majálisán képtelen vádnak nevezte, hogy egykori sógora négy évvel korábbi szakdolgozatának első 35 oldalával megegyező diplomamunkát adott volna be 1984-ben a pécsi tanárképző főiskolán. Azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és nemcsak az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált. | Belföld: DK: újabb feljelentések Gyurcsány eltűnt szakdolgozata ügyében | A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) újabb feljelentéseket kíván tenni a volt miniszterelnök eltűnt szakdolgozata ügyében, amelyben a rendőrség elutasította a nyomozás elrendelését. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/dk__ujabb_feljelentesek_gyurcsany_eltunt_szakdolgozata_ugyeben-1309549 | 2012-05-12 12:37:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Bankot váltott a befektető, amelynek négy év alatt sem sikerült a helyére tenni a napelemgyártó sor darabjait a világcsodaként beharangozott, 15 milliárd forint költségűre tervezett csornai gyárban. Az Áder János köztársasági elnök által adjusztált beruházást 2014-ben kezdték el, de máig nem termel az üzem, viszont gyanússá vált az EU csalás elleni hivatalának, a hvg.hu információja szerint vizsgálatot is indít a projekt ügyében. Az OLAF tisztázni akarja, hogy célba értek-e az uniós polgárok adóforintjai, vagy másfelé gurultak az eurók, magyarul elcsalták-e a támogatást.
Valamiféle gyanú korábban Magyarországon is felmerült, legalábbis az uniós forrás felhasználásával kapcsolatban a gazdasági tárca 2016-ban szabálytalansági vizsgálatot kezdett, a támogatás vissszafizetéssel sújtott projektek listáján azonban nem találtuk meg a csornai beruházást. Az unió egyébként a beruházás költségének töredékét finanszírozta, 1,9 milliárd forint támogatást nyújtott, a magyar állami hozzájárulás nagyságrenddel vaskosabb volt. Egy parlamenti interpelláció nyomán a napelemgyár kérdése tavaly egészen az ügyészségig ért, de az állami közreműködés nem szűnt meg. Sőt.
Az EcoSolifert még 2014-ben egymilliárd forint támogatásra érdemesítették egyedi kormánydöntéssel, az Eximbank pedig eredetileg 22,4 millió euró hitelkeretet hagyott jóvá a projektre, a jelzálogjogot 2015 júliusában be is jegyezte a cégbíróság a cég üzletrészeire. Úgy értesültünk, hogy nem mindenki támogatta az ügyletet, az Eximbank tavaly év végén tragikus hirtelenséggel elhunyt vezére, Urbán Zoltán szívesen megszabadult volna a projekt finanszírozásától, de hiába.
Az Eximbank jelzálogjogát végül idén augusztus elsején törölték, ám ennek nincs köze a csalás elleni hivatal vizsgálatához, sem ahhoz, hogy az építkezés elhúzódott. A cégdokumentumok alapján
az Eximbanktól egy másik kormánybank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) vette át a stafétát. Idén március óta szerepel a jelzálogjoga az EcoSolifer üzletrészein, és a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásából az is kiderül, hogy 80 millió eurót biztosított be az MFB. Ez több mint 24 milliárd forint, majdnem négyszerese az eredeti, az Eximbank által nyújtott durván 7 milliárdos hitelnek.
Ezek szerint még az eddiginél is nagyobb fantáziát látnak az üzletben, amely mögött a cégjegyzék szerint a svájci Obwalden kanton központjában, Sarnenben bejegyzett EcoSolifer AG áll. Az Áder-féle alapkőletétel környékén a Népszabadság részletesen foglalkozott a svájci anyacég hátterével, tőkeerős külföldi befektetőkre azonban nem bukkant, viszont a magyar származású Haidegger Ákos mellett megtalálta a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát.
A 24.hu kérdéseire, hogy az MFB milyen megfontolásból lépett be az Eximbank helyére, miért emelték a hitel összegét, milyen garanciát látnak a napelemgyár beindulására, a fejlesztési bank nem reagált a megadott határidőig. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint mindenesetre hitelkeret-szerződés jött létre a kormánybank és az EcoSolifer között 80 millió eurós plafonnal, és ilyen összeg erejéig jelzálogjogot alapítottak az MFB javára. A kölcsönfedezet (vagy zálogtárgy) az EcoSolifer fővállalkozói szerződéseiből eredő minden fennálló és jövőbeni követelése, a végtermékértékesítési szerződéseiből eredő valamennyi követelése, valamint a know-how. Ezek szerint az MFB azzal számol, ami eddig nem következett be: vagyis hogy rengeteg napelemet fog eladni az EcoSolifer.
Kiemelt képünkön: Áder János köztársasági elnök és Haidegger Ákos, a csornai beruházást végrehajtó EcoSolifer Kft. ügyvezető igazgatója a csornai napelemgyár alapkövének lerakásán 2014. szeptember 20-án. Fotó: Cseh Dániel / MTI | Még több állami hitelt kap a szellemberuházás, amit az OLAF vizsgál | A csornai napelemgyár beruházása négy éve húzódik, az állam bankja most megnégyszerezte az eddigi hitelkeretet. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/13/csorna-napelemgyar-olaf/ | 2018-09-13 10:07:00 | true | null | null | 24.hu |
feljelentés;pénzmosás;költségvetési csalás;CÖF-CÖKA;Mindenki Magyarországa Mozgalom;
2022-10-17 14:47:00
Az MMM feljelentette a CÖF-öt költségvetési csalás és pénzmosás miatt
A fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, azok felhasználása körül pedig felmerül a bűncselekmény gyanúja - jelezték.
A múlt héten a Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett a „Békemeneteket” is szervező CÖF-CÖKA ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt - derül ki a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményéből.
A közleményben azt írták, a feljelentést azért tették, mert a fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, a pénzek felhasználása körül pedig szerintük jogosan merül fel a bűncselekmény gyanúja.
Márki-Zay Péter még egy korábbi bejegyzésében számolt be részletesebben az ügy lényegéről, eszerint a CÖF-CÖKA az állami tulajdonú MVM-től „közgondolkodás javítására” 508 millió forint támogatást kapott, a kiperelt dokumentumokból pedig megállapítást nyert, hogy az összegből mintegy 433 millió forintot összesen négy darab, 1-2 perces videóra költötték a kormánypárti álcivilek. A kisfilmek legyártását a számlák szerint a Fidesz-közeli Magno Studio Kft.-vel végezték.
A politikus beszámolója szerint az MVM mellett több más állami vállalat is jelentős összegeket biztosított a CÖF-CÖKA-nak. A Szerencsejáték Zrt. adományozó cégén, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-n keresztül 40 illetve 170 millió forinttal érezte szükségét támogatni a fideszes szervezetet, emellett a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól is 25 millió forintot kaptak.
Hozzátették, „hazánk rendőrei, ügyészei az igazság felderítésére és a törvények betartására és betartatására tettek esküt”, bíznak benne, hogy nem engednek semmilyen politikai nyomásnak. | Az MMM feljelentette a CÖF-öt költségvetési csalás és pénzmosás miatt | A fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, azok felhasználása körül pedig felmerül a bűncselekmény gyanúja - jelezték. | null | 1 | https://nepszava.hu/3172722_mmm-cof-coka-feljelentes-koltsegvetesi-csalas-penzmosas | 2022-10-17 14:49:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.