text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Fiatal Írók Szövetsége idén is meghirdette alkotói pályázatát vers és széppróza kategóriában, hogy lehetőséget nyújtson a fiatal tehetségek pályakezdéséhez.
A pályázatra olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik még nem töltötték be 28. életévüket és nincs önálló kötetük. A pályázati határidő 2006. október 13., a nevezési díj 1500 forint.
Bednanics Gábor irodalomtörténész, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke elmondta az MTI-nek, hogy idén a korábbiakhoz képest csak vers és széppróza kategóriában hirdették meg a pályázatot, és csak az első helyezettet díjazzák azzal, hogy megjelentetik a kötetét a FISZ Könyvek sorozatban. Nevezési díjat most először azért kérnek, mert ebből fedezik a nyertes pályamű kiadását.
Drámai műfajban most elmaradt a pályázat, de keresik a módot, hogy abban is lehessen majd indulni. Az előző két évben minden kategóriában adtak ki elismeréseket, de idén szűkültek a lehetőségek a pénzhiány miatt.
A szövetség elnöke közölte, hogy tavaly 600 pályamunkát küldtek be, szerinte idén ez a szám valószínűleg csökkeni fog a nevezési díj bevezetése miatt. Kérdésre azt is elmondta, hogy két éve Kollár Árpád költő első díjat nyert a pályázaton és a zsűri jól döntött, mert azóta is sorra jelennek meg versei különböző folyóiratokban. Ami a bírálóbizottságot illeti, írók, mint Dukay Nagy Ádám, költők, köztük L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, és irodalomtörténészek alkotják.
Pályázni levélben elküldött kötetnyi kézirattal lehet, a szerzőnek a borítékba bele kell tennie az önéletrajzát is (FISZ, 1397 Budapest, Pf.: 546). Az eredményt a www.irok.hu című honlapon teszik közzé várhatólag 2007 elején – tette hozzá a szövetség elnöke. | Első kötetet nyerhetnek a fiatal írók | A Fiatal Írók Szövetsége idén is meghirdette alkotói pályázatát vers és széppróza kategóriában, hogy lehetőséget nyújtson a fiatal tehetségek pályakezdéséhez. | [
"magazin"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2006/08/29/elso_kotetet_nyerhetnek_fiatal | 2006-08-29 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A magyar kormány a választások előtti politikai beavatkozásnak tekinti az amerikai külügyminisztérium pályázati felhívását. Az amerikai külügytől azonban közölték, hogy csak jövő májusban, a választások után fizetnék ki a támogatásokat.
Bekérették a Külügyminisztériumba az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, miután kiderült, hogy a Trump-kormány csaknem 200 millió forinttal támogatná a független vidéki sajtót Magyarországon – tudta meg az RTL Híradó.
A 24.hu hétfőn írta meg: Debrecenben már szól Andy Vajna rádiója, a Rádió 1, de a kormánybiztos cége megvette a konkurenciát, a Best FM-et is, éppen akkor, amikor kiderült, hogy a város leghallgatottabb rádiójának meghosszabbította a Médiatanács a frekvenciaengedélyét. Iparági szakértők szerint piacfoglalás miatt vette meg a Best FM-et Vajna.
David Kostelancik, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője egy október 17-i rendezvényen a kormányközeli vállalkozók éppen ilyen piacszerzését kritizálta. Azt mondta: a kormány szövetségesei fokozatosan ellenőrzésük alá vonták a médiapiacot, anélkül, hogy ez ellen a monopóliumok elleni szabályozó testület tiltakozott volna.
Az ideiglenes ügyvivőt még aznap este bekérette a külügyminisztérium. Ez a diplomáciában tiltakozásnak számít – magyarázták a tudósításban.
David Kostelancikot azóta még egyszer bekérették az RTL Híradó szerint, a magyar kormány az amerikai külügyminisztérium honlapján megjelent pályázati felhívás ellen tiltakozott ezúttal. A Trump-kormány akár 700 ezer dollárt, vagyis átszámítva körülbelül 188 millió forintot szánna a független vidéki média támogatására.
Az RTL Híradó megkereste az ügyben a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. A tárca írásban azt válaszolta: magyarázatot kértek az ügyvivőtől a magyar médiának szánt pénzről. A lépést a választások előtti politikai beavatkozásnak tekintik.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője is ugyanezt mondta. Szerinte az Egyesült Államok egy hasonló támogatást megakadályoznának, ez egy olyan újabb beavatkozási kísérlet a magyar politikába, amelyet az amerikai politikai elit külföldiek számára nem engedne meg, jöjjön a pénz bárhonnan is.
Az amerikai külügyminisztérium szerint a támogatást csak jövő májustól, a 2018-as országgyűlési választások után utalnák. A pénzt a vidéki, tényalapú újságírás támogatására szánják. Világszerte, több mint száz országban támogatják a sajtószabadságot. Az Egyesült Államok több alkalommal, nyilvánosan és zárt ajtók is kifejezte aggodalmát a magyar sajtó állapota miatt – tették hozzá. | Itthon: Bekérették Szijjártóék az amerikai ügyvivőt Trumpék újságíró-pályázata miatt | A magyar kormány a választások előtti politikai beavatkozásnak tekinti az amerikai külügyminisztérium pályázati felhívását. Az amerikai külügytől azonban közölték, hogy csak jövő májusban, a választások után fizetnék ki a támogatásokat. | [] | 0 | http://hvg.hu/itthon/20171114_bekerettek_szijjartoek_az_amerikai_ugyvivot_trumpek_ujsagiropalyazata_miatt | 2017-11-14 19:33:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
Hivatalosan 2,2 milliárd forintból kellett megépülnie a piliscsabai tűzoltólaktanyának, de az épületet nem sikerült befejezni - derül ki Hadházy Ákos pénteki Facebook-bejegyzéséből.
A független országgyűlési képviselő szerint nem világos, "mennyi pénzt csesztek el erre a soha el nem készülő remekműre", de egymilliárd forintot bizonyosan. A kivitelező cég jelenleg felszámolás alatt áll. A független országgyűlési képviselő szerint mivel a 2015-2020-as támogatási időszaknak már minden határideje lejárt, ez a projekt nem fog megvalósulni.
Hadházy Ákos szerint a pokol is jobb, mint a lombkoronasétány
A beruházás egyébként a Makovecz Bástyája néven illetett program része. "A laktanyatorzó épülete is egy újabb példája annak, hogy miről szól a program: rohadt sok pénzért Makoveczre hajazó giccseket építeni átkozottul fölöslegesen a piliscsabai erdőbe" - fogalmazott Hadházy Ákos. | Kétmilliárd forint uniós támogatást kapott a piliscsabai tűzoltólaktanya, de csak egy torzót sikerült összehozni | Mivel már lejárt a támogatási ciklus, éppen ezért alighanem ez már így is marad. | null | 1 | https://nepszava.hu/3241745_pilicsaba-tuzoltolaktanya-unios-penzek-hadhazy-akos | 2024-07-05 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A városi közgyűlésdöntése alapjánmegszűnik a lőtér év végével a 4-es honvéd utcában - mivel nem elégíti a biztonságos használatra vonatkozó követelményeket, és 100 millió forintba kerülne a felújítása -, és az egyhektáros területét jövő évtől a Békéscsabai Utánpótlás-nevelő FC és a Békéscsaba 1912 Előre SE veszi bérbe.
Gyebnár Dávid önkormányzati képviselő, a Mi Hazánk politikusa elmondta: két komoly egyesület működik jelenleg a lőtér területén. Sorolta, hogy aVárosi Lövészklubés aViharsarki Sportlövész Egyesületmilyen eredményeket értek el rangos versenyeken és az utánpótlás-nevelésben, és hogy a klubok önerőből is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Hozzátette: ha nem sikerül számukra év végéig másik helyszínt találni, ahol megfelelő lőteret és klubházat alakíthatnak ki, akkor veszélybe kerülhet a két klub működése. | Mi Hazánk: veszélybe kerülhet a két lövészklub működése | Megszűnik év végével a lőtér Békéscsabán, a 4-es honvéd utcában. Gyebnár Dávid önkormányzati képviselő, a Mi Hazánk politikusa kedden a lőtér előtt tartott sajtótájékoztatót. Azt kérte az önkormányzattól, hogy keressen másik helyszínt a két, jelenleg a lőtéren működő sikeres klub számára. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-sport/2024/10/loter-lovesz-klub-4-es-honved-bekescsaba | null | true | null | null | BEOL |
Cinthya Dictator a TV2 taktikai realityjének, az Éden Hotelnek a kísérőműsorában kapott lehetőséget, hogy új oldaláról is bemutatkozhasson. Az Éden Éjjel castingján még sokat ügyetlenkedett, de debütáló adásában már sokkal jobban szerepelt. Ennek ellenére úgy érzi, rengeteget hibázott, és sokat kell fejlődnie, hogy felszabadultan tudjon kamera elé állni.
“Többször is belevágtam a riportalanyok szavába, nagyon zárt szájjal beszéltem, ezért arra is figyelnem kell, hogy jobban artikuláljak. Túl merev is vagyok. Annyira figyelek arra, hogy mi lesz a következő felkonf, hogy a humoromat is elveszítem. Idővel, ha majd sikerül lelazulnom, biztosan jobban fogom élvezni, de egyelőre nagyon ideges vagyok, és izgulok, hiszen nem sok közöm van a műsorvezetéshez" – ismerte el a Mokka stúdiójában Cinthy, aki műsorvezetőtársáról, Berki Krisztiánról is érdekes infókat osztott meg.
“Nagyon jó, hogy ott van mellettem Krisztián, mert olyan, mintha az apukám lenne. Kérte, hogy szóljak be neki, vagy provokáljam, de nem tudom, mert olyan aranyos, hogy legszívesebben megölelném" – magyarázta a fotós lány, mire Demcsák Zsuzsa jókat nevetett azon, mit fog minderre reagálni a macsó.
Kiderült, mit jelent az Éden Hotel fekete rózsája. A részletekért katt IDE. | Cinthya: Berki olyan, mintha az apukám lenne | Az Éden Éjjel műsorvezetője meglepő dolgot árult el a nagyképű macsóról. | [
"berki krisztián",
"cinthya dictator",
"éden éjjel"
] | 0 | https://24.hu/light/2015/02/26/cinthya-berki-olyan-mintha-az-apukam-lenne | 2015-02-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
"Az attól függ, mert lehet, hogy csak pénzbírság, de lehet, hogy a legsúlyosabb. Hát szóval leváltás. Tetszik tudni, az a kérdés, hogy az igazgató bácsival példát akarnak-e statuálni. A statuálás a lényeg, mert aszerint kapja az igazgató bácsi a büntetést... Hát szóval szocialista jog, meg minden." (De lehet, hogy nem idéztem pontosan, csak fejből volt.)
Ez a rajz eredetileg a Magyar Hang 2024/36. számában jelent meg szeptember 6-án. | Itt van az ősz | „Biztos az Oktatási Hivatalból küldtek ki megint valakit, hogy rendet vágjon az oktatásügyben.” | [
""
] | 0 | https://hang.hu/marabu/itt-van-az-osz-167444 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A párt közleményében "milliárdos munkanélkülinek" nevezte Habony Árpádot, aki "méregdrága luxus-kiegészítőkkel fejezi ki szolidaritását az egyre elszegényedő emberekkel".
A PM úgy fogalmazott: "Orbán Viktor Raszputyinjának" hivatalos beosztása nincs, saját irodája mégis van a Századvégnél. Mivel Habony Árpád nem választott politikus vagy kormányzati tisztviselő, nem kell vagyonnyilatkozatot tennie - írták, hozzátéve: "láthatatlanul gazdagodhat az adófizetők vérét szívva". | Belföld: A PM vagyongyarapodási eljárást kezdeményez Habony ellen | A Párbeszéd Magyarországért (PM) vagyongyarapodási eljárást kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) Habony Árpád ellen - közölte az ellenzéki párt csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a-pm-vagyongyarapodasi-eljarast-kezdemenyez-habony-ellen-1505299 | 2014-12-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
börtön;büntetés-végrehajtás;
2017-11-14 06:04:00
Újságírók sem mehetnek már be a börtönökbe
Tovább távolodott a nyilvánosságtól a büntetés-végrehajtás: a civil szervezetek után újabban már kutatóktól és újságíróktól is megvonják a lehetőséget, hogy kapcsolatba kerüljenek rabokkal.
A börtön „bezárkózása” nemhogy segítené a szabaduló rabok visszailleszkedését a társadalomba, egyenesen hátráltatja azt – állítják érintett szakemberek. A hazai büntetés-végrehajtás mégis olykor mondvacsinált indokokkal tartja távol a szakembereket és a civileket a raboktól. A Népszavának nyilatkozott egy olyan doktorandusz hallgató, aki a börtönélethez szorosan kapcsolódó témában írja a disszertációját, empirikus kutatás nélkül viszont nem kaphat PhD-fokozatot. A pontos témát kérésére nem írjuk le, egyetemi tanárai már így is figyelmeztették: a jövőjét teszi kockára ebben a szakmában, ha szembemegy a központi akarattal.
– Az én jövőm sajnos még el sem kezdődhetett igazán, mert a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka egyetlen hazai börtönbe sem enged be, ellehetetleníti a kutatásaimat – mondta. Az indoklás nélküli elutasító határozatot néhány napja kapta meg, előtte azonban még kanosszát járattak vele a kérelméről döntők.
– Az első sokk akkor ért, mikor az egyik ügyintéző megkérdezte, hogy mi lesz a disszertációm eredménye, amire azt válaszoltam, hogy ha előre tudnám, akkor nem kellene hetekig kutatnom a témában. A doktori értekezéseknek épp az a céljuk, hogy egy új, addig még fel nem tárt területtel foglalkozzanak, s új megvilágításból mutassanak be jelenségeket.
Később el kellett küldenie a feltenni szándékozott összes kérdést, amire úgy reagáltak, hogy azok színvonaltalanok. A doktorandusz hallgató ennek kapcsán arra emlékeztetett: a rabok olykor még nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, így nem rohanhatja le őket szakmai kifejezésekkel. "Csak az ügyintéző szerint jelent ez színvonaltalanságot vagy szakmaiatlanságot. Szerintem a fogvatartottak körében végzett kérdőíves vizsgálat kérdéseit a raboknak kell elsősorban érteniük. Inkább az a művészet, hogyan lesz az ezekre adott válaszokból értékelhető kutatás" – fogalmazott. Abba is belekötöttek, hogy miért akar tíz emberrel beszélni, miközben ezeknél a méréseknél ez a minimum létszám. Mégis reménykedett, hogy engedélyt kap, hiszen miért kellene félnie a büntetés-végrehajtásnak egy doktorandusz hallgató kérdéseitől, ám hiába: egyetlen börtönbe sem engedik be a kérdőíveivel, kárba veszett minden eddigi munkája. Személyesen tapasztalta: korántsem igaz, hogy a tudomány mindenkié.
Vig Dávid a Helsinki Bizottság rendészeti programvezető hasonló jelenségekről számolt be. Szavai szerint amióta Tóth Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság korábbi vezetője vette át a büntetés-végrehajtás országos parancsnoki posztját, másfajta személet költözött a börtönökbe, amelyek éppenséggel nem a későbbi reintegrációt vagy a fogva tartottak jogvédelmét, a civil szakmai kontrollt erősíti. Mint arról lapunk is beszámolt, elsők között mondták fel például a Helsinki Bizottsággal kötött, kormányokon átívelő, tizennyolc éven át jól működő megállapodást, amely a rabok jogvédelmét lehetővé tette. – Ez persze nem jogsértő, egy ilyen, két fél közötti megállapodást természetesen bármikor fel lehet bontani. Csakhogy ez épp szembe megy a nemzetközi trenddel, amely éppen a túlkapások elkerülése érdekében kívánatosnak tartja az erős civil kontrollt ezen a területen – mondta lapunknak Vig Dávid. A negatívumok már látszanak: korábban azonnal tudtak reagálni, ha valaki – akár rab vagy börtönőr – jogsértés áldozatává vált a börtön falain belül, legutóbb viszont tíz napba telt, míg átverekedték magukat a bürokrácián, és egy rabtárs általi súlyos bántalmazás miatt hozzájuk forduló, előzetes letartóztatásban lévő fiatal felnőtthöz bejutottak. – Ennyi idő túl sok, majdnem két hét elteltével alig valamit tudunk segíteni – tette hozzá.
A Népszava úgy tudja, nem csak a Helsinki Bizottságot és az Adj hangot elnevezésű, a börtönrádiót működtető szervezetet „tiltották ki” börtönükből, de más civil szervezetekkel is felbontották a szerződés, legutóbb pedig egy konferencián az egyik hetilap munkatársa panaszkodott arról, hogy a korábbiakkal ellentétben nem kapott riportkészítési lehetőséget. | Újságírók sem mehetnek már be a börtönökbe | Tovább távolodott a nyilvánosságtól a büntetés-végrehajtás: a civil szervezetek után újabban már kutatóktól és újságíróktól is megvonják a lehetőséget, hogy kapcsolatba kerüljenek rabokkal. | null | 1 | https://nepszava.hu/1145546_ujsagirok-sem-mehetnek-mar-be-a-bortonokbe | 2017-11-14 05:04:00 | true | null | null | Népszava |
Az iraki parlament megszavazta az Ibrahim al-Dzsaafari által javasolt kormány összetételét. Öt tárcának egyelőre még nincsen vezetője, de a miniszterelnök szerint rövidesen ezeket a posztokat is betöltik.
Bizalmat szavazott az iraki alkotmányozó nemzetgyűlés Ibrahím al-Dzsaafari miniszterelnök nem teljes kormányának, öt posztra csak ügyvezető jelleggel neveztek ki minisztert. Ez Irak első választott kormánya Szaddám Huszein rendszerének megdöntése óta. A parlamentben jelen lévő 185 képviselő közül 180 hagyta jóvá az előterjesztést.
Kormányforrások szerint Dzsalal Talabani elnök és két alelnöke elfogadta a kormány nagyobb részének összetételét, de az utolsó pillanatokig folytak a viták három minisztériumról: a védelmiről, az olajügyiről és az áramügyiről. A védelmi tárcát Talabani viszi majd ideiglenesen, az olajügyit Ahmed Csalabi, az áramügyit pedig Raus Novri kurd politikus.
A BBC online információi szerint nehezíti a megegyezés létrejöttét, hogy problémát jelent a szunniták kormányzásba való bevonása. Néhány betöltetlenül maradt posztot megkapott a népcsoport, ám egyes képviselőik hangsúlyozzák, hogy a tárgyaláson való részvételükhöz szabott feltételeik nem teljesültek. | Bizalmat szavaztak az új iraki kormánynak | Az iraki parlament megszavazta az Ibrahim al-Dzsaafari által javasolt kormány összetételét. Öt tárcának egyelőre még nincsen vezetője, de a miniszterelnök szerint rövidesen ezeket a posztokat is betöltik. | [
"archívum"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2005/04/28/bizalmat_szavaztak_uj_iraki | 2005-04-28 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az RTL Híradó birtokába került néhány hangfelvétel, amelyeken a felvételek készítője szerint Póczik József hallható, amint arról beszél a Borkai-botrányban érintett Rákosfalvy Zoltán egyik emberének, hogy valaki 10 millió forintot kér az adriai hajóúton készült felvételekért.
Korábban megírtuk, hogy a rendőrség gyanúja szerint mielőtt a szexuális tartalmú felvételek nyilvánosságra kerültek volna, Póczik József, volt labdarúgó megzsarolta velük Rákosfalvyt. A gyanú szerint tízmillió forintot kért az ügyvédtől a képekért. Az RTL Híradó birtokába került hangfelvételeken a készítőjük szerint ő és az eltorzított hangú Póczik hallható, amint épp arról beszélnek egymás közt, hogy a megbízó 10 millió forintot kér a kompromittáló fotókért. A felvételeken egyebek mellett a következő mondatok hangoznak el:
A felvétel készítője: „Mi a pénz, amit kért?”
Válasz: „Hát a tízes, amit beszéltünk.”
A felvétel készítője: „A fényképeken kívül ma előjött, hogy van egy pár perces videó is.”
Válasz: „Igen, igen, azt is mondta, de jobb minél előbb lerendezni vele, mert tudom, hogy milyen labilis a faszi.”
A felvételeket az RTL szerint Puska Péter készítette, aki most is Rákosfalvynak dolgozik. Puska Péter is győri focista volt korábban, őt is megkereste az RTL, nyilatkozni nem akart, de azt megerősítette, hogy nyáron többször is megkereste őt telefonon Póczik József. Puska szerint Póczik azt állította, hogy egy ismeretlen megbízót képvisel, aki pénzt kér a yachton készült felvételekért cserébe.
A mostani felvételeken egy határidő is elhangzik, amikorra a pénzt át kellene adni a kompromittáló fotókért cserébe. Ezekért végül nem fizettek. A zsarolással gyanúsított Póczik Józsefet ma is kereste az RTL, de nem akart reagálni. | Az RTL birtokába jutott hangfelvételek alapján megzsarolhatták Rákosfalvyékat | Az RTL birtokába jutott hangfelvételek alapján megzsarolhatták Rákosfalvyékat - A felvételek készítője szerint Póczik József hallható a telefonbeszélgetésben. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/11/23/borkai_botrany_poczik_jozsef_zsarolas_hangfelvetel/ | 2019-11-23 13:50:00 | true | null | null | Index |
Kedden este tették közzé Pintér Sándor belügyminiszter vagyonnyilatkozatát, amelyben szerepel, hogy mekkora összeget kapott (illetve fog kapni) cégeiért, amelyeket minisztersége előtt adott el. A bevallás szerint idén 340 millió forint folyik be Pintérhez, 2013-ig pedig további 1,5 milliárd forint. (A nap folyamán más kormánytagok bevallása is hozzáférhetővé vált, erről szóló cikkünket itt találja.)
Pintér vagyonbevallásában az áll, hogy nem rendelkezik semmilyen céges érdekeltséggel, és ezt az Opten cégnyilvántartás adatai is alátámasztják. A belügyminiszter több korábbi érdekeltségéből is kiszállt még áprilisban. Már hivatalos miniszteri jelölése előtt feltűnést keltett az a hír, hogy eladta a Civil Biztonsági Szolgálat nevű céget, amelyet a biztonsági piac egyik legerősebb szereplőjeként tartanak számon.
Az eladás körül sok volt a kérdőjel, miután Pintér a jól menő vállalkozást egy ismeretlen, Prostasia Zrt. nevű cégnek adta el, amelyet idén januárban alapítottak ötmillió forintos jegyzett tőkével. Ennek a cégnek a tulajdonosa korábban csak egy néhány milliós forgalmú kft.-ben volt érdekelt, így nem volt világos, miből tudta megvásárolni a több milliárdos bevételű CBSZ-t. (Az ügyletről részletek korábbi cikkünkben.)
Pintér a vagyonbevallásában nem részletezi, hogy az egyes cégek eladásából pontosan mennyi pénzhez jutott, de feltehetőleg a több mint 1,8 milliárd forintos összeg nagy része a CBSZ adásvételéből származik. A cégnyilvántartás szerint a többi vállalkozás jóval kisebb forgalmat bonyolított, köztük volt például egy betéti társaság, amely a neve szerint divattal foglalkozik.
A vagyonnyilatkozatból kiderül, hogy Pintér a cégeladásoktól független is a legvagyonosabb politikusok közé tartozik. Huszonkét ingatlannal rendelkezik, ezek között van több szántó és kert is, valamint több fővárosi garázs és parkolóhely. Különösen az utóbbi néhány évben kezdett bele ingatlanvásárlásokba, az ország egyik legdrágább részeként számon tartott II. kerületben 2003 és 2008 között négy lakóingatlant is vett, utoljára egy 400 négyzetméteres házat és egy 2246 négyzetméteres telket.
A vásárlásokhoz hitelt is vett fel, a bevallása szerint mintegy 260 millió forintnyi kölcsöne van. Készpénzként 1,5 milliója van, valamint rendelkezik több mint 350 millió forint értékű értékpapírral. A nagy értékű ingóságok között mindössze egy dolgot jelölt meg: egy Wartburgot, amelyet 1995-ben örökölt. | Több mint 1,8 milliárdot kap cégeiért Pintér Sándor | A vagyonbevallása alapján a leggazdagabb politikusok közé tartozik Pintér Sándor belügyminiszter, aki cégei eladásából több mint 1,8 milliárd forinthoz jut a következő néhány évben. A kedden közzétett nyilatkozatából emellett kiderül, hogy van több mint húsz ingatlanja és egy 1995-ös Wartburgja is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/06/tobb-mint-18-milliardot-kap-cegeiert-pinter-sandor | 2010-06-29 23:30:00 | true | null | null | Origo |
A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) belarusz szolgálatának szabadúszóként dolgozó Andrej Kuznyecsiket 2021. november 25-én vették őrizetbe a hatóságok, majd 2022 júniusában hat év szabadságvesztésre ítélték szélsőséges szervezet létrehozásának vádjával.
A férfi pontosan ezer napja van rács mögött Belaruszban, azóta, hogy 2021. november 25-én őrizetbe vették az otthona előtt.
A kétgyermekes apát másnap tíz nap elzárásra ítélték, majd huliganizmusra hivatkozva újabb tíz napra. 2021. december 15-én kellett volna szabadulnia, de ez elmaradt.
Később kiderült, hogy vádat emeltek ellene szélsőséges szervezet létrehozása miatt.
A politikai fogolyként számontartott Kuznyecsik határozottan tagadta a bűnösségét.
Tárgyalása a keleti országrészben lévő Mahiljov bíróságán zárt ajtók mögött folyt, az ítélet egy nap alatt megvolt. A törvényszék bűnösnek találta, és hat év börtönre ítélte.
Ehhez kapcsolódóan: Hat év börtönre ítélték Belaruszban a Szabad Európa helyi munkatársát
Andrej Kuznyecsik egyike annak a mintegy kéttucatnyi belarusz újságírónak, akik jelenleg őrizetben vannak, mivel az országot vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka kormánya folytatja a civil társadalom elleni kemény fellépést.
Mára gyakorlatilag az összes nem állami médiumot szélsőséges szervezetnek bélyegezték és bezárták. Sok független újságíró elmenekült az országból.
Az RFE/RL egy másik munkatársa, Ihar Loszik 2020. június 25. óta, azaz 1518 napja ül börtönben a volt szovjet tagköztársaságban. | Már ezer napja rács mögött van a Szabad Európa belarusz szolgálatának munkatársa | A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) belarusz szolgálatának szabadúszóként dolgozó Andrej Kuznyecsiket 2021. november 25-én vették őrizetbe a hatóságok, majd 2022 júniusában hat év szabadságvesztésre ítélték szélsőséges szervezet létrehozásának vádjával. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mar-ezer-napja-racs-mogott-van-a-szabad-europa-belarusz-szolgalatanak-munkatarsa/33087085.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Lebuktak a támogatásokkal visszaélő minisztériumi csalók | Az ügyészség szerint 491 millió forintra tett szert a Pénzügyminisztérium szakmai referenseként dr. K. Tamás a pályázatok eredményes elbírálásáért kapott kenőpénzekből; az összegből 314,2 milliót megtartott magának. A férfi 53 társával októberben áll bíróság elé többek között hivatali vesztegetés és visszaélés, befolyással üzérkedés és pénzmosás miatt. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/millios-kenopenzek-a-palyazatok-eredmenyessege-erdekeben/tehbg3x | 2024-09-24 04:03:00 | true | null | null | Blikk |
|
A legyek látása segíthet a vakoknak és a robotoknak
A Robojelly becenevű robot kidolgozása kezdeti stádiumban van, ám a kutatók reményei szerint elkészülte után víz alatti mentőműveletekben vethetik be.
Mint Yonas Tadesse kutatásvezető a Smart Materials and Structures című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban leírta, a medúzát egyszerű úszómozdulatai ideális modellé tették az eszközhöz. A BBC-nek pedig azzal büszkélkedett, hogy tudomásuk szerint “ez az első sikeres eset, amikor egy víz alatti robot meghajtásához külső hidrogént használnak fel üzemanyagforrásként“.
A medúza esernyőszerű harangja belsejében lévő körkörös izmait használva mozog. Amint ezek összehúzódnak, a harang bezáródik és vizet lövell ki, ezzel hajtja magát előre. Amikor az izmok ellazulnak, a harang visszanyeri eredeti alakját. Ezen művelet lemásolásához a robot elkészítésekor emlékező ötvözeteket használtak, amelyek a külső behatás megszűnése után visszanyerik eredeti alakjukat. Az ötvözetet szén nanocsövekbe burkolták, és egy platina fekete porral vonták be.
A robotot a vízben lévő oxigén és hidrogén, valamint a felületén lévő platina, mint katalizátor között lezajló hőtermelő kémiai reakció hajtja meg. A kémiai folyamatból származó hőt eljuttatják a robot mesterséges izmaihoz, amelyek így megváltoztatják alakját.
Nyolc harangszegmensét a medúza most csak egyidejűleg tudja mozgatni, ám vannak már tervek arra, hogy minden egyes szegmenset különállóan irányíthassanak. Ez a robot pontosabb vezérlését jelenthetné, egyúttal különböző irányokba is mozoghatna.
Mivel a Robojelly főként a környezetéből képes előállítani saját üzemanyagát, az amerikai Virginia Tech kutatócsoportja azt reméli, hogy a robot így a későbbiekben sem szorul külső energiaforrásra. | Elvileg örökké mozoghat a robotmedúza | Amerikai mérnökök hidrogénnel meghajtott robotot fejlesztettek ki, amely medúzaként mozog a vízben. | [
"robot",
"hidrogén",
"medúza",
"örökmozgó",
"perpetuum mobile"
] | 0 | https://24.hu/tech/2012/03/22/orokmozgo-robotmeduza1 | 2012-03-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az államfő felfüggesztése mellett 258 honatya szavazott, miközben 217 voks is elég lett volna. Basescu leváltási eljárását a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) kezdeményezte, amely szerint az államfő megsértette az alkotmányt.
Az alkotmánybíróság pénteken véleményezte a felfüggesztési indítványt, de nem adott egyértelmű választ arra, hogy valóban megsértette-e az elnök az alaptörvényt, vagy sem. Ez a véleményezés azonban nem kötelező érvényű.
Traian Basescu államfő leváltásáról július 29-én lesz népszavazás. Erről szintén a parlament döntött pénteken határozatban. | Felfüggesztették tisztségéből a román államfőt | A román parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt, leváltásáról népszavazáson döntenek majd az állampolgárok - közölték pénteken a román hírtelevíziók. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2012/07/06/felfuggesztettek-a-roman-allamfot-tisztsegebol/ | 2012-07-06 20:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Úgy tűnik, a nyugat-európai cégeknek elegük van a kelet-közép-európai viszonyokból. A francia EDF arra készül, hogy kiszálljon a szlovákiai SSE áramszolgáltatóból, és hasonló hangokat lehet kihallani az Elmű-Émász elnökének interjújából is. A különbség annyi, hogy Szlovákiában a kormány meghagyta a kilépés lehetőségét, míg idehaza a multiüldözés kapcsán is sikerült átesni a nemzeti ló túlsó oldalára.
Úgy tűnik, a nyugat-európai cégeknek elegük van a kelet-közép-európai viszonyokból. A francia EDF arra készül, hogy kiszálljon a szlovákiai SSE áramszolgáltatóból, és hasonló hangokat lehet kihallani az Elmű-Émász elnökének interjújából is. A különbség annyi, hogy Szlovákiában a kormány meghagyta a kilépés lehetőségét, míg idehaza a multiüldözés kapcsán is sikerült átesni a nemzeti ló túlsó oldalára - írja az Áram Ára blog.
A nagy energiacégek már a válság előtt is nekiálltak a keleti és balkáni befektetési lehetőségek felé kacsingatni, csakhogy a válság viszonylag gyorsan elzárta a pénzcsapokat. Az érem másik oldala, hogy a válságból hamar kilábaló térségek továbbra is vonzó lehetőségeket kínálnak. Eközben ha a hitel bizonytalan, a bevételek pedig inkább csökkenek, akkor a meglévő, már megtérült és még jó pénzért értékesíthető vagyonelemeket kell leltárba venni. Az otthoni kivonulás szóba sem jöhet, viszont érdemes lehet számba venni azokat a vagyonelemeket, ahol még 2008-2009-ben is 6-8 százalékos volt a profitráta.
"És itt kell kalapot emelnünk a két újdonsült kormányfő, Orbán Viktor és Robert Fico előtt, amiért felismerték, és saját politikai céljaik mentén igyekeztek ki is használni az energiacégek dilemmázását. Mert miért ne lehetne ebből politikai tőkét kovácsolni?" - teszik fel a kérdést a blog szerkesztői. Az állam kicsit rájuk ül, megvágják a bevételeket és máris két legyet üthet egy csapásra a kormány: a győzelemmel egyrészt igazolja a nacionalista, nemzeti szólamokat, másrészt látszólag a lakossági fogyasztókkal is jót tehet.
A szlovák kormány ugyanakkor egyvalamit talán jobban csinált: Magyarországon a kormány mintha nem vette volna számításba, hogy a szolgáltatók és az egyetemes szolgáltatói iparág nem használ a vállalatok kitolását szolgáló terveknek. Ennek oka pedig az, hogy az energiacégek a privatizációt követően rengeteg pénz beletoltak a hazai energiarendszerekbe. Ezt a pénzt pedig nem akarják veszni hagyni, legalább nullszaldós üzletet kellene kötniük az új tulajdonossal. Ez pedig az MVM lenne. Csakhogy az állami céget két projekt is kivérezteti jelenleg: a paksi bővítés és az E.On gázüzletágainak megvásárlása. Szóba jöhetnének ugyanakkor baráti szakmai befektetők is (kínai vagy orosz társaságok), ám ma már velük sem felhőtlen a kapcsolat. Így viszont maradnak a mostani tulajdonosok, akik viszont igyekeznek hibernálni a fejlesztéseket, és addig kihúzni, ameddig lehet. Ezzel viszont óhatatlanul magával hozza a rendszer lerohadását, ami nem jó sem nekik, sem az államnak. | Gazdaság: Fico dörzsöltebb energiahuszár Orbánnál | Úgy tűnik, a nyugat-európai cégeknek elegük van a kelet-közép-európai viszonyokból. A francia EDF arra készül, hogy kiszálljon a szlovákiai SSE áramszolgáltatóból, és hasonló hangokat lehet kihallani az Elmű-Émász elnökének interjújából is. A különbség annyi, hogy Szlovákiában a kormány meghagyta a kilépés lehetőségét, míg idehaza a multiüldözés kapcsán is sikerült átesni a nemzeti ló túlsó oldalára. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20130305_Igy_esik_at_a_kormany_a_lo_masik_oldalara | 2013-03-05 16:32:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
A Főtér számol be a a nem mindennapi román korrupciós botrányról. A marosludasi technológiai líceum fizikatanára, Viorel Chiru azzal egészítette ki jövedelmét, hogy
rendre alulosztályozta diákjait, majd a bukásra állóktól pénz kért, cserébe pedig átengedte őket.
A pedagógust egyik tanítványa jelentette fel a román a korrupcióellenes igazgatóságnál. A gyanús olyan alapos, hogy a Maros megyei törvényszék 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte a tanárt. | Direkt rossz jegyeket adott, majd pénzért cserébe átengedte diákjait a fizikatanár | Egyik tanítványa megelégelte a rendszert, feljelentette a román a korrupcióellenes igazgatóságnál. | null | 1 | https://444.hu/2017/06/23/direkt-rossz-jegyeket-adott-majd-penzert-cserebe-atengedte-diakjait-a-fizikatanar | 2017-06-23 09:23:10 | true | null | null | 444 |
A cím ugyan értelmetlennek tűnik, de csak azért, mert egyből filmekre asszociálunk. Pedig a kanizsai Vasembernek, vagyis a cégérnek használt egykori bádogvitéznek éppúgy semmi köze a filmiparhoz, mint a Kutyaszorítónak. Kutyaszorítónak ugyanis egy szűk, girbegurba utcácskát csúfoltak Nagykanizsán, amire annyira ráragadt ez a név, hogy erről egy emléktáblán is megemlékeznek.
Zala-járó túránk során ugyanis sorra vettünk jó pár kanizsai nevezetességet. Épp a Turul-szobortól sétáltunk az izgalmas art decós templom érintésével a Medgyaszay-házhoz, mikor a szűk Kölcsey utcában egy érdekes táblát találtunk. Klassz, dombornyomott, vakoknak is kitapogatható térkép ez, mely a város egykori állapotát mutatja be.
Ebből tudtuk meg, hogy ez a ma már kifejezetten szűk utca egykor a Budára vezető főút volt. Aztán mikor átvette ezt a szerepét egy szomszédja, az itt lakók elkezdték összevissza építeni a házaikat. Nem ügyeltek sem a párhuzamosságra, sem arra, hogy milyen széles átjárót hagyjanak meg a házak között. Végül, néhol már csak egész szűk járat maradt, innen származik a név: Kutyaszorító.
Az utca részletes történetét, rengeteg archív fotóval, a táblát is készítő helytörténész, Tarnóczky Attila oldalán találjuk. | Mindeközben - Nemcsak a Vasembernek van szobra Kanizsán, de a Kutyaszorítóban is van emléktábla | MindeközbenA cím ugyan értelmetlennek tűnik, de csak azért, mert egyből filmekre asszociálunk. Pedig a kanizsai Vasembernek, vagyis... | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/04/08/nagykanizsa_kutyaszorito_vasember_helytortenet | 2019-04-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tiborcz Istvánéknak nagyon bejött a LED-es biznisz: az elmúlt hónapokban is több önkormányzat bízta meg a miniszterelnök veje érdekeltségéhez tartozó Elios Innovatív Energetikai Zrt.-t, hogy energiatakarékos izzókkal szereljék fel a lámpaoszlopokat. Ám úgy tűnik, az Orbán Ráhel férjéhez köthető vállalkozások körüli nyilvánosság, s ezáltal az országos és helyi kormánypárti politikusokra nehezedő nyomás némi változást hozhat: ha nagy fordulat nem várható is, olykor előfordulhat, hogy nem minden fideszes vezetésű önkormányzatnál lesznek Tiborczék a befutók.
Az Elios döntően egy energiatakarékossági fejlesztéseket célzó programnak köszönheti szárnyalását, hiszen az uniós forrásra sikeresen pályázó önkormányzatok többsége a közbeszerzési eljárások végén valamiért úgy döntött, hogy a megnyert pénzből Orbán Viktor vejének az érdekeltségét bízza meg a kivitelezéssel. Akad olyan város is, amely uniós forrás hiányában egyelőre hitelből fedezi a közvilágítás korszerűsítését: Pécs így fizet ki nettó 894,7 millió forintot az Eliosnak. (Lásd: Fényből nyert milliárdok, Magyar Narancs, 2015. január 22.) És közben apósa hobbijából is kiveheti a részét Tiborcz István, hiszen a nagy stadionrekonstrukciós hullám eredményeként Dunaújvárosban, Újpesten és Tatabányán is ők fejleszthetik az ottani aréna világítását. Saját honlapján az Elios büszkén hirdeti is, hogy „Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő energetikai cégévé vált napjainkra”.
Lázárék gáncsoltak
A direkt36.hu összegzése szerint idén márciusig összesen mintegy 5,7 milliárd forintnyi olyan közbeszerzés zárult le, amelyet a közvilágítás fejlesztésére írtak ki
a települések. Ezek 71 százalékát nyerte el az Elios Innovatív Zrt., így a nekik adott beruházások összértéke közel 4,1 milliárd forint. Ez azóta már jelentősen növekedett, ugyanis a portál összesítését követően, az utóbbi két hónap alatt összesen 1,5 milliárd forint értékben kaptak Tiborczék újabb megbízásokat önkormányzatoktól; csak egy olyan pályázat volt, amelyen bár indultak, nem ők nyertek. Az, hogy ez egyszeri baleset volt-e, nem tudni, mindenesetre néhány jel arra utal, hogy a nagyobb értékű kiírásokon eddig szinte egyeduralkodó cég lendülete megtörhet. A direkt36 információi szerint Lázár Jánosék márciusban visszadobták Jászberénynek a gyanúsan a Tiborcz-cégre kiírt 300 millió forint feletti közbeszerzési tervezetét. Az indokolatlanul szűkre szabott feltételeket tartalmazó dokumentum gyakorlatilag kiiktatta volna a versenyt, és ez most valamiért feltűnt a Miniszterelnökségnek, ahová az ilyen értékű pályázati kiírások szövegét el kell küldeni véleményezésre. Mindez azért érdekes, mert a jászberényi tervezet kísértetiesen hasonlít olyan közbeszerzési kiírások szövegéhez, amelyek korábban simán átmentek a Miniszterelnökség rostáján, hiszen e – főleg a több százmilliós értékben kiírt – közbeszerzésekre is jellemző volt, hogy gyakorlatilag csak az Elios felelhetett meg a kritériumoknak. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy a jászberényi eset előtt volt-e már olyan közbeszerzés, amelyet a véleményezés során kifogásoltak. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a jászberényi önkormányzat a javított változatot visszaküldte-e nekik jóváhagyásra, illetve a korábbi közbeszerzési kiírásokat miért tartották megfelelőnek olyan formában, hogy az láthatóan korlátozta a piaci versenyt és az Eliosnak kedvezett. Lapzártánkig nem érkezett válasz.
Csalóka látszat (Az Elios székhelye ebben az épületben található)
Lázárék fokozott figyelme talán annak is köszönhető, hogy tavaly decemberben az LMP feljelentést tett azért, mert több LED-es közbeszerzési pályázatot az a cég készített elő, amely Hamar István érdekeltségébe tartozik, aki korábban üzleti kapcsolatban állhatott Tiborcz Istvánnal.
Az apróért le sem hajol
A versenytársak körének szűkítése eddig azt is eredményezte, hogy más, minden bizonnyal alacsonyabb összegű ajánlat hiányában – egy-két kivételtől eltekintve – szinte mindig pont annyiért vállalta el az Elios a munkát, amennyiért meghirdette az adott önkormányzat. A lapunknak csak név nélkül nyilatkozó piaci szereplők arra hívták fel a figyelmet, hogy a közvilágítás korszerűsítése egy jó eszközparkkal és szakembergárdával rendelkező cég számára meglehetősen jövedelmező üzlet. Többen hangsúlyozták, hogy optimális esetben az önkormányzati közbeszerzésekben szereplő összegek nagyjából kétharmadáért-háromnegyedéért már el lehet végezni a munkát úgy, hogy haszna is legyen a cégnek. Szintén piaci szereplők közölték, hogy nagyobb összegű kiírásoknál szakmai körökben már a pályázat megjelenése előtt lehet hallani egy-két pletykát arról, hogy minden bizonnyal az Eliosé lesz a munka. „És amikor a híresztelések után többször megláttuk a kikért közbeszerzési dokumentumok szövegét, már világos is volt, hogy nem érdemes energiát és pénzt fektetni még abba sem, hogy elkészítsük az ajánlatunkat” – nyilatkozta az egyik LED-es világítással is foglalkozó cég képviselője, aki azt is megjegyezte: a nagyobb összegű kiírásokon a legtöbb esetben el sem indulhattak volna, mert nem feleltek meg az Elios Innovatív Zrt.-re szabott feltételeknek. Így számukra maradtak a kisebb értékű tenderek, amelyeken a még talpon maradt vállalkozások némi eséllyel elindulhatnak, mert ezek mostanában már nem érdeklik annyira Tiborczékat, akik csak a legnagyobb melókra csapnak le. Ez nagyjából kiolvasható a legfrissebb adatokból is, ugyanis egyedül májusban lapzártánkig már Aba, Vásárosnamény, Felsőszentiván, Csenger, Szarvas és Győrzámoly is eredményt hirdetett, és egyik helyen sem pályázott az Elios; ezek közül csak Vásárosnaményben és Szarvason volt 100 millió forint feletti a megbízás.
A megkérdezett piaci szereplők közül többen is szóba hozták a szentesi beruházást, ahol az önkormányzat igyekezett kizárólag szakmai kritériumokat előírni a pályázóknak. Így ott nem torzult a piaci verseny, bár volt olyan cégvezető, aki szerint Szentesen is elég szigorúak voltak a feltételek. Az eredetileg 400 milliósra becsült megbízást végül 324 millióért egy olyan cég nyerte el idén januárban, amely az Elios Innovatív Zrt.-vel versengett. A vereség annyira nem tetszett Tiborczéknak, hogy a döntést követően – döntő többségben kamu indokokkal – hivatalosan többször is megtámadták a határozatot, ami miatt halasztani kellett a beruházás elindítását. Helyi forrásaink szerint olyannyira nem törődtek bele a vereségbe, hogy csak akkor vetettek véget akciójuknak, miután az önkormányzat levélben jelezte nekik: amennyiben tovább akadályozzák a megvalósítást, illetve veszélyeztetik azt, hogy Szentes időben elszámoljon a beruházással, a város jogi útra tereli az ügyet, és minden költséget velük fizettet meg. Arról nincs információnk, hogy miért nem tudták elengedni ezt a beruházást Tiborczék, miközben az ország számos pontján sok százmillió forintos munkáik vannak. Azt viszont megtudtuk, hogy a szentesi kiírás összeállításában szerepet vállalt egy olyan szakértő, aki jelenleg az Elios Innovatív Zrt. alkalmazásában áll. Megkerestük a település szocialista polgármesterét, aki a Magyar Narancsnak annyit mondott, hogy a városnak nyílt közbeszerzési politikája van, amelynek a lényege: úgy állítják össze az egyes kiírásokat, hogy az alapján ki lehessen választani a Szentes számára legjobb ajánlatot. „Amikor a közbeszerzés megjelent, nyolc-tíz érdeklődő volt, ebből három adott be pályázatot. Közülük az egyik nem rendelkezett olyan szakembergárdával, amelyet a pályázatban előírtunk. A megmaradt két versenyző ajánlatát kiértékelve végül nem az Elios nyerte el a tendert” – nyilatkozta Szirbik Imre, aki azt is megerősítette, hogy a vesztes ajánlattevő valóban megtámadta a döntést.
Az após behúzza a kéziféket?
A székesfehérvári önkormányzat már januárban sajtótájékoztatón büszkélkedett azzal, hogy 197 milliós uniós forráshoz jutottak, amelyből korszerűsíthetik a város egy részének közvilágítását. És ez csak a kezdet, azt tervezik, hogy további pályázati forrásokból folytatják a fejlesztést. Helyi ellenzéki politikusok hívták fel a figyelmünket arra, hogy tudomásuk szerint a fideszes városvezetők közül többen nem szeretnék, ha az Elioshoz kerülne a beruházás kivitelezése. Mindenesetre a még folyamatban lévő közbeszerzési eljárás elindítása előtt nem úgy tűnt, hogy az önkormányzat a lehető legtöbb piaci szereplő számára tenné elérhetővé az indulást. Az első kiírás nem kirívóan szigorú feltétele értelmében a beruházásra csak olyan vállalkozás jelentkezhet, amely rendelkezik legalább egy, minimum 900 db LED-es közvilágítási lámpatest legyártására, szállítására és üzembe helyezésére vonatkozó referenciával. Ezt annak ellenére hagyták benne a szövegben, hogy a helyi DK még januárban azt kérte a közgyűlés gazdasági szakbizottságának egyik ülésén, hogy vegyék ki – az előterjesztést végül a testület fideszes többsége leszavazta. Ezek után meglehetősen furcsa, hogy a közbeszerzési kiírásban megjelölt dátum előtt néhány nappal az önkormányzat módosított a feltételeken, és kitolta a hónap elején lejáró jelentkezés határidejét május 21-re. Ráadásul úgy, hogy a város a DK által korábban problémásnak tartott részleten könnyített azzal, hogy nemcsak LED-es, hanem hagyományos is lehet az az előírt 900 darab lámpatest, amelynek korábbi felszerelését referenciaként elvárja. Érdeklődésünkre az önkormányzattól azt az információt kaptuk, hogy azért módosítottak, mert az előzetes vitarendezés során a pályázók felvetettek olyan szempontokat, amelyek figyelembevételével tovább bővülhet az ajánlattevők köre, és mivel nyílt eljárásról van szó, az ajánlattételi határidő lejárta előtt változtathattak a feltételeken. „A tiszta és minél szélesebb körű verseny érdekében” tették ezt, hiszen – mint hangsúlyozták – „a feltételrendszer tovább lazításával még többen nyújthatnak be pályázatot a korszerűsítési munkák elvégzésére. Ez gazdaságilag is fontos szempont, hiszen lehetőséget nyújt a városnak a számára legjobb árajánlat kiválasztására.” Kérdésünkre, hogy a kivitelező kiválasztása során mennyire fontos szempont a helyi vállalkozások bevonása, azt írták, hogy az önkormányzati beruházások és fejlesztések során arra törekszik a város, hogy „a jogszabályi kereteknek megfelelően előnyben részesítse azokat a helyi vállalkozásokat, amelyek az alkalmassági követelményeknek megfelelnek”.
Az elsőre jól hangzó önkormányzati törekvést kissé árnyalja, hogy Földi Judit, a DK fehérvári önkormányzati képviselője szerint a beruházás körül eddig feltűnően nagy a titkolózás. „Hiába érdeklődtem többször is a kiírással kapcsolatos konkrét részletekről, szinte mindig csak elutasítást vagy hiányos tájékoztatást kaptam” – mondta lapunknak. A helyi politikusnak vannak olyan információi, melyek szerint a korábban országgyűlési képviselő, de 2014-ben inkább a polgármesterséget választó Cser-Palkovics András és köre attól tarthat, hogy ha náluk is az Elios Innovatív Zrt. nyer, azt nem lehet majd jól kommunikálni, és Fehérváron egyből LED-es mutyiról fog beszélni mindenki. „Minden jel arra mutat, hogy egy-két helyi vállalkozó miatt módosítottak a feltételeken” – hangsúlyozta Földi Judit, aki azt is megjegyezte, hogy a legutóbbi, májusi közgyűlés folyosói beszélgetései során fideszes körökből azt az információt kapta, hogy már Orbán Viktor is jelezte a polgármesternek: nem szeretné, ha a szülei otthonaként is szolgáló Székesfehérváron a veje érdekeltségébe tartozó céggel korszerűsíttetnék a világítást.
Akkor irány Brazília!
Ha netán a későbbi hazai közbeszerzéseken a korábbiakhoz képest visszafogottabban szerepelne az Elios Innovatív Zrt., egy kis sikerélményért akár Brazília felé is veheti az irányt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, Magyar Levente május 4-én a köztévé egyik műsorában elmondta, hogy Mexikóban és Brazíliában járt, ahol magyar innovatív technológiákat és olyan termékeket és szolgáltatásokat is ajánlott tárgyalópartnereinek, amelyeket hazánk világszínvonalon kínál. Jelenleg Brazíliának és Mexikónak is óriási kihívás a szennyvízkezelés, így azok a magyar technológiák, amelyek e problémát költséghatékony módon kezelik, kifejezetten érdeklik a kinti partnereket, ahogyan a városfejlesztési, üzemeltetési technológiák is – ismertette az államtitkár. Ekkor került szóba a LED-es fejlesztés, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tárca néhány céget a tenderen való indulásra biztat. Érdeklődésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál arról tájékoztattak, hogy 12 olyan magyar cég van, amely érdekelt lehet a São Pauló-i projektben. E cégek a kiírt közbeszerzés tanulmányozása után döntenek esetleges indulásukról. Magyar Levente – mind São Paulóban, mind Brazíliavárosban – abban állapodott meg helyi vezetőkkel, hogy Magyarország Brazília rendelkezésére bocsátja a magyar vízgazdálkodási és infrastruktúra-fejlesztési, városfejlesztési és szennyvíztisztítási kapacitásokat, a technológiai tudást és innovációt – közölte a tárca. Ezután a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. feladata, hogy segítse a cégek külpiacra jutását, és felügyelje a munka elvégzését. Vagyis az állam abban is támogathatja az Elios Innovatív Zrt.-t, hogy LED-es fényt vigyen a brazil éjszakákba. | Kívül tágasabb - A Tiborcz-cég néhol már a Fidesznek is kínos? | Van, ahol már a Fidesznek is ciki az Elios, Orbán Viktor vejének a cége, és akad, ahol Tiborcz Istvánék nem bírták elviselni a vereséget. Itthon leheletnyit megtorpanni látszik a nagy LED-biznisz, ám a vej próbálkozhat Brazíliában is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kivul-tagasabb-94922 | 2015-05-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Európa leghosszabb csatornahídja a magdeburgi Kanalbrücke, amely a rajnai és a berlini hajózási útvonalak összekötésére létesült. A szerkezet nagysága és jellege miatt számos esetben teljesen egyedi megoldásokat kellett találniuk a mérnököknek.
A hajóforgalom biztosítására létesült építmény, melynek kétoldali járdaszerkezete akár egy-egy teherautót is elbír, 43 méter széles és két szakaszból, egy nagyságrendileg 780 méter hosszú ártéri- és egy 220 méter hosszú mederrészből áll; ahol a legnagyobb pillértávolság 106 méter. A legnagyobb terhet felvevő támasz összesen 10 ezer tonna terhet továbbít a pillérre. A szerkezetek egészének mozgási tartománya körülbelül 1 méter, de a beépített dilatációknak köszönhetően mintegy 2 méter eltérést is képesek elviselni. Érdekesség, hogy a híd világos színt kapott, hogy csökkentsék a szerkezet hőterhelését.
A csatornahídba olyan monitoringrendszert telepítettek, amivel mind a csatornát, mind az egyes elemeket monitorozni tudják. A szerkezetet ugyan száz évre tervezték, de a szakemberek szerint akár kétszáz évet is kibír megfelelő öregedéskezelés mellett. A huszonegy év üzemelés alatt eddig egyszer, 2008-ban ürítették le a csatornahidat, jövőre tervezik a következő víztelenítést - írta meg aMagyar Építők.
APaksi Atomerőműtelephelyén
az üzemelő és az épülő blokkok ugyanazon a hidegvíz-csatornán fognak osztozni, efölött ível át majd az a hídszerkezet, amiPaks II.a Dunába visszaengedett hűtővizét fogja szállítani.
A rendszer alkalmazása révénPaks II.a két atomerőmű hat blokkjának egyidejű üzeme alatt is képes lesz teljesíteni a szigorú környezetvédelmi előírásokat.
Az Origo nemrégiben szakmai cikkben számolt be arról, hogyaz atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvezbármilyen szakmai vagy politikai természetű szempont előtt, ez a feltétele az atomenergia széles körű társadalmi elfogadottságának is. Magyarország az új paksi blokktípus kiválasztása során is ezt tartotta elsőrendű követelménynek:
a megépülő két új blokknak meg kell felelnie a fukusimai atomerőmű-balesetet követően foganatosított szigorú nemzetközi és hazai biztonsági követelményeknek,
valamint lehetőség szerint rendelkezniük kell a jelenlegi követelményeken túlmutató biztonsági megoldásokkal és tartalékokkal. Mindezen feltételeknek csak a 3+ generációs, orosz VVER-1200 blokktípus felel meg. | Elképesztő építészeti megoldással születik meg Paks II. csatornahídja | Különleges építészeti megoldást fognak alkalmazni a Paks II. Atomerőműben a hűtővíz Dunába való visszavezetésére: a hűtővíz egy hídon keresztezi majd a hidegvíz-csatornát. A cég szakemberei nemrég a hasonló funkciót ellátó, a németországi Magdeburg mellett található Kanalbrücke üzemeltetőjével egyeztettek az ottani tapasztalatokról. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/09/epiteszeti-megoldas-paks-ii-csatornahid | null | true | null | null | Origo |
A péntek este megjelent határozat szerint „a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények” miatt adnak újabb 8,5 milliárd forintot útfejlesztésekre, a Debrecen–Füzesabony vasútvonal korszerűsítésére és magasépítési beruházásokra, amelyek közül a két legnagyobb tétel az Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló raktár építése és a Jedlik Ányos Gimnázium tervezése és kivitelezése.
Bár augusztusban Lázár János építési miniszter közzétette a listát a felülvizsgálandó fővárosi beruházásokról, és abban szerepelt egy telephely bővítésére és fejlesztésére irányuló beruházás Kőbányán, most egy kormányhatározat mégis kiemeltként kezeli egy „központi telephely és logisztikai terület fejlesztését Budapest X. kerületében”. Az év utolsó munkanapjának késő estéjén a Magyar Közlönynek két száma jelent meg, összesen 368 oldalon, és mint látható, a kormány figyelme olyan részletekre is kiterjed, mint hogy az említett kőbányai helyszínen „a technológiához kapcsolódó zárt rendszerű, engedéllyel rendelkező önálló mosóberendezés a telken bárhol, korlátozás nélkül elhelyezhető”, és „az előkert méretén belül portaépület és kerékpártároló elhelyezhető, üzemanyagtároló, töltőállás és olajtároló a telken bárhol elhelyezhető”. Itt és a következő helyeken – immár szokásosnak tekinthetően – minden országos és helyi építési szabály érvényét veszti, csak a kormány által meghatározott adatoknak kell érvényesülniük.
Így van ez a Budafoki Munkás Testedző Egyesület sporttelepének felújításával-fejlesztésével és az ott megvalósítandó tanuszodával kapcsolatos 2016-os rendelet módosításával, ahol az építmény déli homlokzata épületmagassága megengedett legnagyobb mértéke 14 méter, a 10 férőhelyenként egy parkolóhelyet pedig elég az uszoda egy kilométeres körzetében létrehozni.
Az Üllői Lövész Központ esetében a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 10%, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 80%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 25 méter, az ingatlanok természetes terepszintje tartós vagy végleges kialakítással megváltoztatható, és az ingatlanokon elhelyezhető humusz, szennyezetlen talaj, amelyet építési tevékenység során termeltek ki, és ezen anyagok kezelésére, hasznosítására szolgáló, valamint ezen tevékenységekhez kapcsolódó járulékos tevékenységet kiszolgáló területek és építmények létesíthetők. Üllő önkormányzatának tehát mindebbe nem lehet semmi beleszólása.
Fotónk illusztráció. | Itthon: A késő esti közlönyben építkezésekre adott többletmilliárdok és újabb kiemelt beruházások szerepelnek | A kormány megemelte néhány építkezés költségkeretét, és újabb beruházásoknál engedi mellőzni a jogszabályokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231230_A_keso_esti_kozlonyben_epitkezesekre_adott_tobbletmilliardok_es_ujabb_kiemelt_beruhazasok_szerepelnek | 2023-12-30 10:24:00 | true | null | null | HVG |
Megtartotta alakuló küldöttgyűlését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán Budapesten, a kamara vezetése változatlan, elnöke Győrffy Balázs (fideszes parlamenti képviselő), alelnökei Éder Tamás, ifjabb Hubai Imre, Kis Miklós és Zászlós Tibor lett a küldöttek döntése alapján, jelentette az MTI.
Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője Magyarországnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban tartott ülésen. A miniszterelnök a magyar jövő egyik oszlopának nevezte az agrárgazdasági kamarát, amellyel mint mondta: "vállvetve küzdöttünk, hogy a földet magyar tulajdonban tartsuk".
A kormányfő szerint
a magyar gazdaságnak három kincse van: a magyar emberek, a föld és a víz.
Ezek védelme és gazdagítása a mindenkori kormány elsőrendű kötelessége - hangsúlyozta.
A termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban azt mondta: Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az "előkertje".
A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson
- mondta Orbán Viktor "Ha 2018 áprilisában ismét felhatalmazást kapunk a magyaroktól az ország kormányzására, akkor önök számíthatnak ránk, és az önök szakmai programját közösen hajthatjuk végre" - mondta a küldötteknek a miniszterelnök.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke a küldöttgyűlés személyi döntését kommentálva azt mondta "a győztes csapaton ne változtass" elv érvényesült. Így továbbra is az a célkitűzés, hogy a magyar agrárgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem erőforrásait kihasználva az eddiginél is versenyképesebb legyen mind a bel- mind a külföldi piacokon.
Jakab István, az agrárkamarai választásokon győztes jelölő szervezet vezetőjeként kiemelte, a Magosz évtizedeken keresztül - szövetségeseivel együtt - a korszerű agrár- és élelmiszergazdaság, az élhető vidéki élet feltételeinek megteremtéséért dolgozott, és ez beteljesült. A Fidesz és a Magosz közötti kapcsolat azonos értékrenden alapuló erős szövetség - mondta a Magosz elnöke. Győrffy Balázs az MTI-nek elmondta: a kamarai tagság képviselőinek azon döntése, hogy a korábbi vezetés kapott újra bizalmat, alapot ad arra, hogy a megkezdett konstruktív munka folytatódjon. Ezt a kormány kész támogatni, amit Orbán Viktor miniszterelnök is jelzett a küldöttgyűlés résztvevői előtt - mutatott rá a NAK elnöke.
Jelzés értékűnek minősítette azt, hogy a gyűlésen a miniszterelnök mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor, a földművelésügyi tárca vezetője is jelen volt.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlése alakuló ülésén az Országház Felsőházi üléstermében 2017. december 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI | Orbán kihirdette a magyar nemzeti egyszeregyet | Orbán kihirdette a magyar nemzeti egyszeregyet - A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke ismét egy fideszes képviselő lett. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/12/20/orban_kihirdette_a_magyar_nemzeti_egyszeregyet_a_nemzeti_agrargazdasagi_kamara_kuldottgyulesen/ | 2017-12-21 11:33:09 | true | null | null | Index |
Egy csütörtök késő este közzétett kormányhatározat szerint a kabinet „egyetért a taszári repülőtér területének kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosításával kereskedelmi repülőtér kialakítása érdekében”, és ezért úgy döntött, hogy az állami tulajdonban lévő, részletesen felsorolt ingatlanrészeket „versenyeztetés mellőzésével, legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken” értékesíteni kell.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert megbízták, hogy ez év végéig gondoskodjon az adásvételi szerződés megkötéséről az SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-vel.
Erről a cégről annyi tudható, hogy fő tevékenysége a vagyonkezelés, 2021. május 27-én alapították, jegyzett tőkéje 5 millió forint. Vezérigazgatója Cseke István, pápai üzletember. Létszámáról nincs adat. Az Opten céginformációs szolgálat szerint „nem jeleníthető meg végső tulajdonos”, aminek oka lehet például, hogy „ellentmondásos a közzététel, vagy végső tulajdonos nem képezhető a körbetulajdonlások miatt”.
Az egykori katonai repülőteret, miután a honvédség kivonult onnan, megpróbálták eladni, de sikertelenül.
A mostani kormányhatározat a 35 helyrajzi számon felsorolt telkekről azt mondja, hogy ezek „a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában” állnak. | Ingatlan: Fél éve alapított vagyonkezelő cégnek adják el a taszári repülőteret | A kormány pályáztatás nélkül jelölte ki a vevő céget, amelynek végső tulajdonosa nem ismert. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211126_vagyonkezelo_ceg_eladas_taszari_repuloter | 2021-11-26 10:02:00 | true | null | null | HVG |
A megyei rendőr-főkapitányság befejezte az ügyben a nyomozást, és az iratokat vádemelési javaslattal megküldte a Kisvárdai Járási Ügyészségnek, ahová azok május 12-én érkeztek meg – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivője, Szilágyi László az MTI érdeklődésére.
Az ügyész jelenleg tanulmányozza az iratokat, de döntést még nem hozott az eljárás további menetéről. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint az ügyésznek harminc napon belül kell az ügyben döntést hoznia, azonban ezt a határidőt az ügyészség vezetője – kivételes esetben – harminc nappal meghosszabbíthatja. Nagy terjedelmű ügyben a felettes ügyész legfeljebb kilencven napig is meghosszabbíthatja az elintézési határidőt.
A Magyar Nemzet április 11-én megjelent cikke szerint jogosulatlanul segíthettek külföldieket kettős állampolgársághoz az ukrán határhoz közeli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádon.
A napilappal a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, hogy büntetőeljárás indult Dombrádon az egyszerűsített honosítási eljárással összefüggő visszaélések miatt. A rendőrség közleménylét megyei főügyészség azzal egészítette ki, hogy többrendbeli közokirat-hamisítás gyanúja miatt folyik a nyomozás.
A Magyar Nemzet cikkében felidézte, hogy az üggyel összefüggésben Legény Zsolt szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett a legfőbb ügyészhez. Polt Péter válasza szerint a rendőrök négy embert hallgattak ki gyanúsítottként, és ők a bűncselekményt hivatalos személyként követhették el – áll a cikkben. | Pénzért árulhatták a magyar állampolgárságot Dombrádon | Nyolc embert gyanúsítanak egyszerűsített honosítással való visszaélés miatt. | null | 1 | https://24.hu/sotet-oldal/2015/05/13/penzert-arulhattak-a-magyar-allampolgarsagot-dombradon/ | 2015-05-13 15:35:00 | true | null | null | 24.hu |
Még hónapokig rácsok mögött marad a baloldal egyik bizalmi háttérembere, P. Gábor és egy társa, miután a bíróság szeptemberig meghosszabbította a letartóztatásukat - értesült lapunk.Milliók papírzacskóbanMindkét személy az óbudai korrupciós botrány miatt került a hatóságok célkeresztjébe. Az ügy hátteréről 2021-ben Anonymous számolt be több alkalommal. Az álarcos alak által közzétett anyagok közül a "legütősebb" az volt, amikor egy rejtett kamerával készített felvételen az látszik, hogy a baloldal egyik fontos háttérembere, P. Gábor és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint feltételezhetően kenőpénzzel számolt el.A felvételeken jól látható, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Óbuda alpolgármesterénél is landolhatott kenőpénzAz első gyanúsítottakat - köztük P. Gábort - március elején fogták el. Akkor annyit lehetett tudni a gyanúsításról, hogy egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület - Óbuda-Békásmegyer Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal.A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították. | Itt vannak az óbudai korrupciós botrány legújabb fejleményei! | Szeptemberig börtönben marad az óbudai korrupciós botrány kulcsfigurája, a baloldal fontos háttérembere, P. Gábor – tudta meg a Magyar Nemzet. A III. kerületi kenőpénzes ügynek eddig tíz gyanúsítottja van, köztük az óbudai alpolgármester, akit százmilliós korrupcióval gyanúsít az ügyészség. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/07/itt-vannak-az-obudai-korrupcios-botrany-legujabb-fejlemenyei | 2024-07-15 18:36:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elsőre elírásnak gondoltuk a Miniszterelnöki Kabinetiroda frissen közzétett szerződéslistájában, de rövid úton kiderült, hogy nem az, hogy pár százezer forint híján 3,5 milliárd forintos támogatást kapott 2020-as működésére és feladataira a Batthyány Lajos Alapítvány.
Az 1991-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére létrejött alapítvány kuratóriumának 2018 végéig tagja volt például a Fidesz EP-képviselője, Szájer József, kuratóriumi elnöke pedig Martonyi János korábbi külügyminiszter volt. A 2018-ban ők viszont kiléptek, és a kuratórium tagja lett például a Habony Árpád bizalmi emberének tartott Kobza Miklós, Orbán Viktor korábbi fotósa, az MTVA volt sajtófőnöke, Illés Géza Márton, a Fidesz-közeli háttérember, Tombor András ügyvédje, a kuratórium vezetését pedig Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője vette át.
A „magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatására” létrehozott szervezetet mindig is támogatták valamilyen mértékben a mindenkori kormányok, 2011-ben azonban például még csak 3,2 millió forintot kapott a központi költségvetésből, és 17,5 milliót a Fidesz pártalapítványától.
Az összeg lassacskán kúszott felfelé, de még 2014-ben is „csak” 124,5 millió, 2016-ban 358 millió, 2018-ban pedig 657 forint költségvetési támogatást kapott a szervezet, 2019-ben viszont az az évi beszámoló szerint már az ideihez hasonló nagyságrendet: 3,53 milliárd forintot.
Igaz, közben a támogatott tevékenységek és szervezetek köre is kibővült: míg a korábbi években főként „a közvéleményt érintő vitás kérdésekkel kapcsolatos témákban" írt tanulmányok megjelentetésére, előadások, konferenciák szervezésére, gyakornoki programokra, illetve az alapítvány által fenntartott Hungarian Review tudományos folyóirat és a szintén általa működtetett Danube Institute politikai kutatóintézet működésére és programjaira ment a támogatás, addig a szervezet 2019-es beszámolója szerint már bővült a kör. Egy a Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott 500 millió forintos támogatáscsomagnál „az üzleti évben végzett főbb tevékenységek” alatt egy balatonszepezdi ingatlan megvásárlása mellett azonban csak egyetlen másik tétel szerepel: a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatása.
A kft. neve onnan lehet ismerős, hogy az nem más, mint a kormányközeli Alapjogokért Központ „üzemeltetője”, amely 2013-as alapítása óta többször kapott például a Fidesz pártalapítványától vagy a jegybank alapítványától több tíz milliós vissza nem térítendő támogatást. A kft. tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki tavaly márciusa óta a 2018 végén létrehozott kormánypárti médiamamut, a KESMA vezetője is.
Hogy az ötszázmillió forintból mennyi volt a balatoni nyaraló és mennyi jutott az Alapjogokért központnak, az sajnos nem derül ki a beszámolóból – és egyelőre a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-éből sem, utóbbi ugyanis még nem adta le azt a május 30-i határidőre.
Annyi biztos, hogy 2019-ben nemcsak az iménti 500 millió valahányad része jutott a Batthyány Alapítványtól Szánthó cégéhez: egy másik, nagyobb, 2,048 milliárdos, szintén a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatási csomagban ugyanis két tucat, az alapítvány által támogatott közpolitikai kutatással foglalkozó szervezet között szintén az első helyen áll a Jogállam és Igazság Nonprofit kft. Hogy pontosan mennyit kaptak, az ennél a pontnál sincs feltüntetve.
De még ezzel sincs vége: egy harmadik támogatási csomaggal ugyanis oktatási programok patronálására kapott 996 millió forintot Rogán Antal tárcájától az alapítvány, a támogatott 12 szervezet között pedig szintén ott virít – sajnos megint csak összeg nélkül – az Alapjogokért Központot működtető cég neve.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. mellett kapott támogatást egyébként az alapítványtól a Kommentár folyóiratot kiadó, és a jobboldal nyári „szellemi fesztiválját”, a Tranzitot szervező Kommentár Alapítvány is, amelynek kuratóriumi tagja – egyben a Kommentár főszerkesztője – Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója.
A Batthyány Alapítványtól kapott összeg nem derül ki a beszámolóból, de a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistája szerint a Kommentár Alapítvány saját jogon, a propagandaminisztériumtól is kapott 271 millió forintot a 2020-as működésre. | Itthon: Három és fél milliárddal támogatja Rogán minisztériuma a Habony bizalmi emberét is tagjai közt tudó alapítványt | Civil szervezethez mérten rekordösszeggel, közel 3,5 milliárd forinttal tömte ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2020-ra a Batthyány Lajos Alapítványt. Az érdekesség kedvéért megnéztük a szervezet tavalyi beszámolóját, és kiderült: már tavaly is közel ennyi költségvetési támogatást kaptak. Az összegből viszont, amely nagyjából megegyezik tizenegy kiemelt fővárosi színház támogatásával, az alapítvány további szervezeteket támogatott, köztük a kormányközeli Alapjogokért Központot működtető kft.-t, amelyet valamiért nem akart közvetlenül pénzelni Rogán Antal minisztériuma. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20200609_Harom_es_fel_milliard_forinttal_tamogatja_Rogan_miniszteriuma_a_Habony_Arpad_bizalmi_emberet_is_tagjai_kozt_tudo_alapitvanyt | 2020-06-09 13:22:00 | true | null | null | HVG |
Csütörtökökre és péntekre igazgatói szünetet rendeltek el, hétfőn pedig már nem fog kinyitni a szegedi Rogers Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, ami egy másik alapítványi iskolával együtt pénzhiány miatt szűnik meg. Úgy tudjuk, a jövő héttől a gimnázium nappali tagozatos diákjai osztályonként más-más iskolába kerülnek.
A tanárok és a szülők szerint még mindig ez a legjobb megoldás. Így ugyanis az osztályok legalább egyben maradnak és a tanárok nagy része is velük tud menni. A 13. évfolyamosok mindannyian a Baptista Szeretetszolgálathoz tartozó Móra Ferenc Felnőttoktatási Gimnáziumba mennek át a tanárokkal együtt. Így nagyobb megrázkódtatások nélkül tudnak majd nekifutni az érettséginek. Külön bónusz a tizenharmadikosoknak, hogy délutánonként este fél 8-ig fognak majd iskolába járni, mert a baptisták csak így tudják átvenni az egész osztályt.
A két kilencedikes osztály végül a bencések által fönntartott Szent Benedek Szakközépiskolába kerül át. Mivel szakközépiskolába kerülnek, a diákoknak különbözeti vizsgát kell tenniük, de tanulhatnak tovább a tanáraikkal együtt. Arról még tárgyalások folynak, hogy a 10. osztályt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséghez tartozó Wesley János Iskola és Középiskola fogadja-e be, de ide a Délmagyar szerint többen nem szívesen mennének (a Rogers Gimnáziumban 11. és 12. osztály nem volt).
Az Esély a Hátrányos Helyzetűekért Alapítvány által fenntartott másik iskola, a 2009-ben indított Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) január 20-án már be is zárt. Itt már nem tanköteles korú fiataloknak és felnőtteknek működött esti gimnázium, valamint 32 féle nappali és esti OKJ-s képzés, köztük cukrász, idegenvezető, fittness, wellness instruktor, lovastúravezető, vagy szociális gondozó közül lehetett választani.
Az iskolának kihelyezett képzései is voltak Mélykúton, Szentesen, Csongrádban, Kuncszentmártonban Hódmezővásárhelyen és Jánoshalmán. Az esti gimnáziumba járók szintén a baptisták gimnáziumába mehetnek át, a szakképzésre járóknak a Csongrád megyei kormányhivatal közreműködésével jelöltek ki más intézményeket. Nem minden képzést lehet azonban folytatni: kisgyermekgondozónak és a sportedzőnek például nem lehet tanulni a környéken, írta a Délmagyar.
Mint megírtuk: a két iskolát azért kell bezárni, mert a fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Alapítványt korábban szabálytalanságok miatt 50 millió forintra bírságolták meg, tavaly októberben pedig a Magyar Államkincstár vissztartotta az iskolák költségvetési támogatását.
Korábbi hírek szerint egy vizsgálat után annak gyanúja merült fel, hogy a Szefi fantomdiákok után is igényelt támogatást. Az alapítvány ezt kezdettől tagadta, szerintük csak annyi történt, hogy a korábban oda járó diákok adatlapjait véletlenül ledarálták. Az ügyben a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával nyomoz egyelőre ismeretlen tettes ellen. | Osztályonként hullik szét a szegedi gimnázium | Osztályonként hullik szét a szegedi gimnázium - Más-más iskolába kerülnek át a Rogersből, de a tanárokkal együtt. Lesz, aki délután jár iskolába. | [
"szeged",
"rogers gimnázium",
"esély a hátrányos helyzetűeknek közhasznú alapítvány",
"szefi",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2015/01/21/osztalyonkent_hullik_szet_a_szegedi_gimnazium_2 | 2015-01-21 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Rogán Antal fideszes képviselő értesülései szerint a Magyar Úttörő Szövetség (MÚSZ) elnöke, Rácz Péter unokatestvére annak a Rabb Attilának, aki a BAU-bérc 50 százalékos tulajdonosaként 1999-ben megvette a csillebérci vadászházat a MÚSZ-tól. Rácz elismerte, hogy a rokona cége vette meg a 96 milliót érő házat 15 millióért, azonban azt állítja, hogy az ingatlan eladásakor nem tudta, hogy a vevő az unokatestvére.
Új információk birtokába jutott a csillebérci vadászház ügyében Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő. Csütörtöki tájékoztatóján elmondta, hogy a házat a BAU-bérc Kft. vásárolta meg a Magyar Úttörők Szövetségétől (MÚSZ) 1999-ben. A BAU-bérc Kft.-nek a cégnyilvántartás szerint ekkor egy házaspár volt a tulajdonosa, Szabó János, és felesége, Magenheim Anett. Közvetlen ezután tulajdonosváltás történt, 1999 áprilisától az EMREX Kft. és Rabb Attila lettek a tulajdonosai a BAU-bércnek.
Az EMREX több olyan cégben is benne van tulajdonosként - Talent Ingatlanfejlesztő Kft., Hunguest Gyermeküdültetési Kft., Hotel Révfülöp Kft. - amelyek jelentős megbízásokat kaptak a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságvédelmi Közalapítványtól. Ennek elnöke pedig abban az időben Varjú László, az MSZP jelenlegi frakcióigazgatója volt. Az EMREX tehát a szocialisták szívének kedves cég - mondta Rogán.
Időközben az EMREX eladta tulajdonrészét egy sanghaji magánszemélynek, Rabb Attila továbbra is 50 százalékban tulajdonos maradt. Rabb édesanyját Matanovics Ilonának hívják, Rácz Péterét pedig Matanovics Margitnak - folytatta Rogán. Értesülései szerint pedig Rabb és Rácz unokatestvérek, mivel a két hölgy édesanyja Ódor Ilona. Leszögezhető tehát, mondta Rogán Antal, hogy a vadászház a családban maradt.
Rácz Péter az [origo]-nak azt mondta: Rabb Attila valóban az unokatestvére, de amikor a ház adásvétele történt, akkor nem volt róla tudomása, hogy a vásárló BAU-bércben Rabb tulajdonos. Arról, hogy rokona a BAU-bérc egyik tulaja, csak jóval később értesült. Több olyan szakértői vélemény van továbbá a birtokában - tette hozzá - amely szerint az ingatlan akkori vételára 15-20 millió forint lehetett.
Rogán felelevenítette, hogy 2002 februárjában feljelentést tett az ügyben, és azt állította, hogy a Magyar Úttörő Szövetség jóval áron alul, 15 millió forintért adta el a csillebérci vadászházat. Az ügylet haszonélvezője pedig Rácz Péter, a szövetség elnöke, mivel jelenleg ő lakik a házban. Az ingatlan 1700 négyzetméteres telken fekszik, a vadászház több mint száz négyzetméter alapterületű, és rendelkezik egy 40 négyzetméteres garázzsal.
Szakértők szerint 96 millió forintot ért az ingatlan, mivel az eladáskor már érvényes építési engedélyt adtak ki a területre, ezáltal jelentősen megnövekedett a vadászház értéke. A rendőrség azoban megszüntette a nyomozást, mert szerintük nem bizonyítható, hogy Rácz Péter tudott arról, hogy a területre építési engedélyt adtak ki. Így a rendőrségi határozat szerint nem bizonyítható a szándékos megtévesztés.
Rácz pedig korábban azt mondta az [origo]-nak: régóta nem találtak vevőt az ingatlanra, miközben a MÚSZ nehéz pénzügyi helyzetben volt, mivel egy akkoriban lejáró hitel törlesztőrészletét csak az ingatlan eladásával tudták kifizetni.
Rogán ezek után azt kérdezi: Rácz Péter tudta-e hogy unokatestvérének adja el a vadászházat, és etikusnak tartja-e ezt. Ezekről az információkról a nyomozást vezető ügyészséget is tájékoztatja Rogán, illetve Keller László közpénzügyi államtitkárt is. | A főúttörő rokonának adta el olcsón a vadászházat | Rogán Antal fideszes képviselő értesülései szerint a Magyar Úttörő Szövetség (MÚSZ) elnöke, Rácz Péter unokatestvére annak a Rabb Attilának, aki a BAU-bérc 50 százalékos tulajdonosaként 1999-ben megvette a csillebérci vadászházat a MÚSZ-tól. Rácz elismerte, hogy a rokona cége vette meg a 96 milliót érő házat 15 millióért, azonban azt állítja, hogy az ingatlan eladásakor nem tudta, hogy a vevő az unokatestvére. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030220rogan.html | 2003-02-20 17:29:00 | true | null | null | Origo |
korrupció;hálapénz;NVSZ;
2021-12-31 06:40:00
Megdöbbentő történetekkel találkoznak a rendőrök az egészségügyben
Ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre – mondta Váradi Piroska rendőrezredes a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője.
Hány ügyük volt március óta?
Az elmúlt egy évben 42 olyan eset volt, amikor vagy feljelentéssel éltünk, vagy nyomozást kezdeményeztünk egészségügyi dolgozókkal szemben különböző korrupciós és más bűncselekmények miatt. Sokféle orvosi területen végeztünk bűnfelderítő tevékenységet: a reumatológiától elkezdve a nőgyógyászaton át a sportorvosi és pszichiátria vizsgálatokig.
Volt olyan ügy, ami önt is megdöbbentette?
Több is. Az egyik a pszichiáter főorvos története. Számomra döbbenetes volt, hogy orvosként abban nyújt segítséget, hogy valaki a büntetésének letöltését elodázza. Erre megvolt a tarifája. Érdekes és egyben vicces volt az ügye annak a reumatológusnak, aki két a rendelése közötti időben kitette a hálapénzt elutasító plakátokat, ám ahogy elkezdődött a rendelése, ezt gyorsan el is pakoltatta. Megdöbbentő az az eset is, amikor az orvos a nővéreket használta a pénz beszedésére, hogy az idős betegeket benntartsák a kórházban. Az is nagyon megdöbbentett, amikor komplett bűnszervezetben segítettek hozzá hamis védettségi igazolványokhoz egészségügyi dolgozók pácienseket.
Ennek milyen következményei lehetnek? Ez azért is nagyon veszélyes, mert az illető, aki oltás nélkül jut védettségi igazolványhoz, még közegészségügyi kockázatot is jelent, veszélyezteti mások egészségét.
Ez már valóban több egy „sima” korrupciós bűncselekménynél, ezekben az esetekben megáll a hamisítás, az okirattal való visszaélés is. A szándékos bűncselekmények elkövetésének a büntetőjogi mellett van munkajogi következménye is. Az illető munkaviszonya azonnal megszűnik és a törvényben előírt időtartam leteltéig, legtöbbször hosszú évekig, nem is tud elhelyezkedni a közellátásban. Azaz, ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre.
A tettenérésről, a munkajogi következményekről értesítik az orvosi kamarát is?
Természetesen. Minden egyes ilyen felderítésünket, amikor az alapján feljelentést teszünk vagy nyomozást kezdeményezünk, és minden megbízhatósági vizsgálatot – függetlenül attól, hogy azok feljelentéssel zárultak-e vagy sem – jelezzük a köztestületnek is.
Milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy elinduljon egy ilyen folyamat? Mik azok az adatok, amik ilyenkor összegyűlhetnek, vagy beérkezhetnek önökhöz?
Nagyon sokféle jelzés érkezhet, érkezik hozzánk. Minden egyes bejelentést megvizsgálunk, körüljárunk. Valamikor nincs arra utaló adat, hogy valóban követtek el olyat, ami bűncselekmény határát súrolja, de a szálak fejtegetése során kiderülhet, hogy van alapos okunk mindezt feltételezni. Ha végül bűncselekmény gyanúját állapítjuk meg feljelentést teszünk, vagy nyomozást kezdeményezünk.
Jellemzően honnan érkeznek a jelzések?
Bárhonnan. Személyesen engem is nagyon sokan keresnek meg. Az NVSZ zöldszáma, hivatali elérhetőségei nyilvánosak. Nagyon sok bejelentés érkezik hozzánk állampolgároktól, maguktól az egészségügyi dolgozóktól is. A kollégáim valamennyi jelzést körüljárják, megvizsgálják. Folyamatosan végezzük a kockázatelemzéseket. Próbáljuk kiszűrni azokat a helyzeteket, körülményeket, ahol a legnagyobb lehet az esélye a korrupciónak. Most például ilyen „forró terület” a védettségi igazolványokkal való visszaélés.
A megbízhatósági vizsgálatok alatt milyen összeget ajánlanak az érintetteknek?
Attól függ, általában 20 ezertől 100 ezer forintig, de van, ahol ennél nagyobb az összeg. A pszichiáter főorvos hölgynél, aki igazolásokat adott elítélt embereknek azért, hogy ne kelljen bevonulniuk a büntetés végrehajtáshoz, 300 ezer forint volt ez az összeg. Amellett, hogy elfogadta a felkínált pénzt még jó tanácsokkal is ellátta a tárgyalótisztet: hogyan és milyen formában kell majd befeküdnie, milyen igazolást állít ki a számára. Róla volt olyan információ, hogy mindezt nem először tette.
Van arra egy külön kasszájuk, amit a tárgyalótisztek használhatnak a megvesztegetésre?
Igen, erre vannak különböző eljárásjogi intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy legyen minderre forrás.
Mekkora összegű ez a büdzsé, van-e maximum összeg amit még fel lehet ajánlani az érintetteknek?
Erről nem tudok nyilatkozni. Ezek olyan kérdések, amelyek a munkánk bizalmas részéhez tartoznak. Olyan részletet nem tudok önnel megosztani, ami kifejezetten a megbízhatósági vizsgálatot érinti, mert ennek pont ez a sajátja, hogy ez egy abszolút védett eljárás.
Említette, hogy elég sok bejelentést kapnak. Március óta mennyit kaptak az állampolgároktól és mennyit az egészségügyi dolgozóktól?
Összesen 35 bejelentést kaptunk. Nem tartjuk nyilván, hogy mennyit állampolgároktól és mennyit egészségügyi dolgozótól.
Ha a bejelentés utóbb nem bizonyul igaznak, akkor mi történik?
Akkor ennyi.
A bejelentő kap visszajelzést, hogy az információja nem volt korrekt?
Nem kap, mert a nagyrészük névtelen. Ezek a bejelentések alapvetően bűnügyi információkat tartalmaznak, így rájuk nem a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályok érvényesek.
Ha például valaki indokolatlanul hív mentőt, vagy akár egy nem létező csőtéréshez javítószolgálatot, annak fizetnie kell a költségeket. Önök élnek-e hasonlóval az indokolatlan bejelentővel szemben?
Nekünk nincs ilyen lehetőségünk, de kétségtelen, hogy vannak notórius bejelentők. Úgy gondolom, mi ezeket a helyén tudjuk kezelni.
A vizsgálatok szempontjából mennyiben más az egészségügy mint az ellenőrzésük alá tartozó más államigazgatási területek?
A korrupció miértje, az elfogadás pszichológiája teljesen más az egészségügyben, mint egy rendőr esetében. Az utóbbiban van egy gyorshajtó, akit megállít a rendőr. A gyorshajtó pontosan tudja, hogy ő elkövetett egy szabálysértést, s amikor pénzt ajánl, ki akar bújni a következmények alól. A hálapénz, vagy a várólista kikerülésére ajánlott összeggel pedig magamon, vagy a családtagomon akarok adott esetben segíteni. Ezért ez egy sokkal érzékenyebb terület. Nyilván, amikor az orvos vagy az egészségügyi dolgozó utólag kér pénzt olyan ellátásért, amelynek nyújtása egyébként kutya kötelessége volt, megint egy más kategória. Az egészségügyi korrupciós helyzetekben különbséget kell tenni a klasszikus hálapénz és a közszolgáltatásokért kikövetelt összegek átvétele között. Az említett 42 esetben elenyésző volt a klasszikus hálapénz aránya. Az egészségügyi korrupciós helyzeteknél sokkal inkább a megelőzésre próbálunk fókuszálni. Készül most egy kiadványunk, ami ezeket a helyzeteket modellezi és megoldásokat ajánlj az elkerülésükre. Nemcsak az egészségügyi dolgozók, az állampolgárok is kapnak ilyet. A fő üzenet arról szól, hogy miért mondjunk nemet.
Tényleg, miért mondanánk?
Legelőször is azért, mert január elsejétől adni és elfogadni a korrupciós előnyt is bűncselekménynek minősül. Emellett mert kellemetlen és megalázó az orvosnak és a betegnek is. A páciens gyakran azért ajánlja fel a pénz, mert azt gondolja, jobb ellátáshoz, nagyobb figyelemhez jut. Ezzel szemben az volna a kívánatos elérendő cél, ha a betegek nem egyetlen orvosban, vagy egészségügyi dolgozóban bíznának meg vakon, hanem az ellátórendszerről hinnék el, hogy annak bármely hazai intézményében meg fogják gyógyítani.
Ettől még kicsit messze vagyunk, pláne most, amikor az orvosi béremelés, a finanszírozási szabályok és egy sor egyéb egészségpolitikai döntés éppen olyan ösztönző rendszert teremtett, amelyben senkinek sem érdeke a beteget ellátni. Jelenleg már hálapénzért sem lehet sokszor hozzájutni szükséges gyógyítási szolgáltatásokhoz.
Lehet, mert minden mindennel összefügg, de a hálapénz adása elfogadása bűncselekmény, a mi feladatunk ennek üldözése és felderítése. | Megdöbbentő történetekkel találkoznak a rendőrök az egészségügyben | Ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre – mondta Váradi Piroska rendőrezredes a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője. | null | 1 | https://nepszava.hu/3141646_megdobbento-tortenetekkel-talalkoznak-a-rendorok-az-egeszsegugyben | 2021-12-31 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Új cipőt dobott piacra a Nike, amely az Adapt BB nevet kapta. A BB az elnevezésben a kosárlabdára utal, mint a honlapjukon írták, mindenképpen ebben a sportágban szerették volna először bevezetni, ugyanis kosarazás közben a lábméret folyamatosan változik, márpedig ennek a lépőnek az a sajátossága, hogy pont annyira szorítja meg magát, amennyire kell, így nem kell folyton újrakötni.
Self-lacing kicks exist. Tinker Hatfield reveals the self-lacing Nike Adapt BB and discusses life as a futurist pic.twitter.com/Z2p5gE6jL2 — Sports Illustrated (@SInow) 2019. január 15.
A működéséről azt írták, hogy egy mobilra telepített applikációval, bluetooth segítségével lehet több különböző dolgot is beállítani, például, hogy mennyire legyen szoros a cipő, vagy bizonyos meccsszituációkban hogyan reagáljon. Be lehet programozni mondjuk azt, hogy időkéréseknél meglazuljon, amíg pihen a játékos, majd újra kellően szoros legyen, amikor visszatér a pályára. Két gomb is van a talprésznél, amivel szorítani és lazítani lehet rajta játék közben.
Jayson Tatum és De’Aaron Fox is közreműködött a fejlesztésben, a két NBA-játékos fogja élesben is bemutatni a cipőt.
Nem ez az első alkalom, hogy a Nike önbefűzős cipőt gyárt, 2016-ban a Vissza a jövőbe filmek ihlette Back to the Future: Part II, rá egy évre pedig a HyperAdapt 1.0 került a piacra. Az Adapt BB 350 dollárba, azaz közel 100 ezer forintba kerül majd.
A korábbi modellről szóló írásunk:
Címlapkép: nike.com | Saját magát köti be a Nike új kosaras okoscipője | Ez a kosárlabdázás jövője. | [
"kosárlabda",
"sport",
"nike",
"nike adabt bb",
"lineup",
"amerikai sportok"
] | 0 | https://24.hu/sport/2019/01/15/nike-kosarlabda-cipo-adapt-bb | 2019-01-15 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A 100 és 200 méter világcsúcstartója a játékok honlapjának elmondta: Neymart nagy futballistának tartja, és már a tavalyi labdarúgó-világbajnokságon látta, mekkora népszerűségnek örvend.
"Jó lesz az ő játékát figyelni hazai közönsége előtt" - jegyezte meg Bolt, aki a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpián 100-on, 200-on és a 4x100-as váltó tagjaként nyert aranyérmet.
A sprinter bevallása szerint nagyon szereti a futballt és a kosárlabdát, sok angol Premier League- és NBA-mérkőzést néz meg, és még az úszást is nagyon kedveli, de szeretne minél több helyen ott lenni, ahol honfitársaiért szoríthat.
Hozzátette: szeretné látni, ahogy az amerikai teniszező, Serena Williams megvédi olimpiai címét Rióban.
"Nyomon követem a pályafutását, és ő valóban a női tenisz sztárja" - fogalmazott Bolt, aki a riói játékok záróünnepségének napján, augusztus 21-én lesz kereken harminc éves.
19:30 Feliratkozom | Bolt Neymarra és Serena Williamsre is kíváncsi az olimpián | A világ leggyorsabb embere, a jamaicai Usain Bolt többek között Neymarra, valamint Serena Williamsre lesz kíváncsi a 2016-os riói olimpián. | [
"sport"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2015/02/09/bolt_neymarra_es_serena_williamsre_is_kivancsi_az_olimpian-702083 | 2015-02-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bűntudat, lelkifurdalás, mardosó érzések. Azt gondolnánk, ahogy jön, úgy megy, és nincs ránk hatással. Néhány meglepő tény következik.
A bűntudat kellemetlen, negatív érzés, amit az vált ki, hogy úgy gondoljuk, egy tettünkkel fizikai vagy lelki sérülést (véltet vagy valósat) okoztunk egy másik embernek. A bűntudat rövid, intenzív szakaszokban jelentkezik, ezért a hatásait gyakran alulbecsüljük.
Hetente mintegy öt órán keresztül érzünk bűntudatot
Egy kutatás szerint ha azokat a rövid időszakokat összeadjuk, melyekben bűntudatot érzünk (vagy az az esemény jut eszünkbe, mely miatt a bűntudat jelentkezik), nagyjából öt órát kapunk, ami meglehetősen sok.
A bűntudat jót tesz a kapcsolatainknak
A bűntudatot úgynevezett proszociális érzelemnek tartják, mert az egyik legfontosabb szerepe az, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki vagy tartsunk fent másokkal. A bűntudat ugyanis úgy működik, mint egy folyamatosan jelző figyelmeztető csengő: egészen addig “szól" a fejünkben, míg meg nem tesszük a megfelelő lépéseket, például bocsánatot nem kérünk valakitől.
Kép forrása: Thinkstock
A feldolgozatlan, megoldatlan bűntudat folyamatos stressz alatt tart
Mivel a bűntudat rövid, öntudatlan érzelemkitörésekként jelentkezik, jelentősen megnehezítheti a mindennapi életünket, hiszen a figyelmünk időről-időre elterelődhet arról, amit éppen csinálnunk kellene, legyen szó tanulásról, munkáról vagy csak egy kellemesnek ígérkező estéről a barátainkkal. Kutatások szerint a bűntudat miatt csökken a produktivitás, a kreativitás, a hatékonyság és a koncentrációs képességünk is.
A bűntudat miatt képtelenek vagyunk élvezni az életet
Már az enyhe mértékű bűntudat is képes arra, hogy visszautasítsuk az élvezetet okozó dolgokat. Egy kísérletben diákoknál elérték, hogy bűntudatot érezzenek, majd felajánlottak nekik egy szabadon választható ajándékot a kísérletben való részvételért. A kontrollcsoport tagjaival (akik nem éreztek bűntudatot) ellentétben, nem DVD-ket és zeneletöltési lehetőségeket, vagyis a szórakozást választották, hanem iskolai felszereléseket. Gyakori például, hogy a bűntudat miatt nem megyünk el egy várva várt buliba.
Kíváncsi a folytatásra? Olvassa el a Házipatika oldalára kattintva! | A bűntudat súlyosan veszélyezteti az életünket | Bűntudat, lelkifurdalás, mardosó érzések. Azt gondolnánk, ahogy jön, úgy megy, és nincs ránk hatással. Néhány meglepő tény következik. | [
"betegség",
"egészség",
"bűntudat"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2014/11/13/a-buntudat-sulyosan-veszelyezteti-az-eletunket | 2014-11-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
12 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB Bankra. A büntetést többek közt az ügyfeleknek nyújtott befektetési tanácsadás gyakorlatához, egyes értékpapírok nyilvántartásához, valamint a bennfentes kereskedelem lehetőségét megakadályozó szűrőrendszerhez kötődő hiányosságok miatt szabták ki.
A jegybank 2019. december elsejétől vizsgálta Mészáros bankját – ebbe helyszíni ellenőrzések is beletartoztak. Az MKB Bank bűnössége pont ekkor tűnt ki: egy próbavásárlás során ugyanis kiderült, hogy a bank nem a megfelelő módon adott befektetési tanácsot. Először is nem szereztek teljes körű információkat az alkalmassági teszthez az ügyféltől. Sőt a tesztet részben az MKB Bank munkatársa töltötte ki, a próbavásárlást végző bank munkatársának távollétében. Ezen kívül a bank több alkalommal sem készített a befektetési tanácsadás alátámasztására szolgáló alkalmassági jelentést.
Az MNB vizsgálata során arra is fény derült, hogy a bank nyilvántartási rendszerében egyes értékpapírok egyenlege nem pontosan szerepelt. Emiatt az ügyfelek nem kaptak teljes körű tájékoztatást ezen dokumentumok állományáról a hónap utolsó napjára vonatkozó egyenlegközlőkön. Az MKB az ügyfelek értékpapírügyleteiről nem, vagy pontatlanul készített tranzakciós jelentést. Emellett kimondták azt is, hogy a „bank nem rendelkezik a piaci manipuláció, bennfentes kereskedelem gyanúját felvető megbízások, ügyletek teljes körű szűrésére kiterjedő eljárással” sem.
Mindezen vádak alapján a Nemzeti Bank az egyes jogsértésekhez kapcsolódóan 90-180 napos teljesítési határidővel kötelezte az MKB-t a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A 12 milliós bírság meghatározásakor a jegybank súlyosbító körülményként számolta el többek közt az értékpapír-nyilvántartási, ügyféltájékoztatási, illetve a bennfentes kereskedelemre vonatkozó szűrőrendszerrel kapcsolatos hibák általános, nem eseti jellegét, és az adatszolgáltatással kapcsolatos jogsértés ismétlődő jellegét.
Enyhítő körülményként vették figyelembe azonban, hogy Mészáros bankja azonnal intézkedett az egyik hiányosság megszüntetése érdekében.
Az MNB ettől függetlenül úgy véli, az MKB Bank megbízhatóan működik. | Gazdaság: 12 millió forintos bírságot szabott ki az MNB Mészáros Lőrinc bankjára | A Magyar Nemzeti Bank munkatársának próbavásárlásán derült fény az MKB által elkövetett csalásokra. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20221206_12_millio_buntetes_MNB_MKB | 2022-12-06 11:49:00 | true | null | null | HVG |
Nagy-Britannia 14 napos karantént rendelt el a Spanyolországból érkezők számára. Az intézkedés helyi idő szerint szombat éjfélkor lép hatályba - jelentette be a skót kormány szombat este. Spanyolország lekerül a karanténszabályok alól mentesülő országok listájáról a koronavírusos fertőzések utóbbi napokban tapasztalt megnövekedése miatt - áll a közleményben.
Az intézkedés nagy csapást jelent a spanyol idegenforgalmi ágazatra, akár csak a légiközlekedési vállalatokra és utazási irodákra, amelyek szeretnének ismét jelentősebb forgalmat elérni a korábbi korlátozások enyhítése után.
Spanyolország több európai államban is kikerült a járvány szempontjából biztonságosnak számító országok közül.
Legutóbb, pénteken Norvégia hozott hasonló döntést, de szombat nulla órától elrendelt karantén ott csak tíznapos. Franciaország Katalónia elkerülését javasolta állampolgárainak.
Nagy-Britanniából tavaly több mint 18 millió turista érkezett Spanyolországba,
ahol az idegenforgalom bevételei a GDP 12 százalékát teszik ki. Nagy-Britanniát sújtotta leginkább Európában a koronavírus okozta járvány több mint 328 ezer esettel és 45 600 halálos áldozattal.
A spanyol kormány azt nyilatkozta, hogy az ország biztonságos, a járvány gócpontjait elszigetelték és ellenőrzés alatt tartják. A külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor kijelentette, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Királyság döntését, és kapcsolatban állnak az ottani hatóságokkal.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain | Karanténba küldi Nagy-Britannia a Spanyolországból érkezőket | Az intézkedés helyi idő szerint szombat éjfélkor lépett hatályba. | [
"koronavírus",
"nagy-britannia",
"spanyolország"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2020/07/26/karantenba-kuldi-nagy-britannia-a-spanyolorszagbol-erkezoket | 2020-07-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A szén-dioxid ára 12 euróra süllyedt az Európai Klíma Tőzsdén amiatt, hogy Svédország is csatlakozott az eladókhoz.
A szén-dioxid kreditek ára éves mélypontra esett amiatt, hogy Svédország is csatlakozott azon országok sorába, amelyek a számukra megadott kvóták alatti szennyezőanyag mennyiséget bocsátottak 2005-ben a légkörbe.
Az ide év végi eladásra felajánlott szén-dioxid ára 12 euróra süllyedt az Európai Klíma Tőzsdén ( European Climate Exchange) a két héttel ezelőtti 31 eurós árról. Svédország 15 százalékkal a nemzeti kvótája alatti szén-dioxid mennyiséget termelt és ezzel csatlakozott Csehországhoz, Észtországhoz, Franciaországhoz és Hollandiához, amelyek a múlt héten szintén a keresletet és az árat mérséklő kvóta-alatti teljesítésről adtak számot.
A szennyezőanyag piacán jelenleg a német, a brit és a lengyel adatok közzétételére várnak, ezek esetleg az árak további lemorzsolódását idézhetik elő. Az európai szén-dioxid kvóta kereskedelmi rendszeren belül Svédországra 2,9 millió tonnás kvóta jut és ebből az ország csak 1,9 millió tonnát használt fel. | Gazdaság: Mélyponton a szén-dioxid kreditek ára | A szén-dioxid ára 12 euróra süllyedt az Európai Klíma Tőzsdén amiatt, hogy Svédország is csatlakozott az eladókhoz. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20060502klimakvota | 2006-05-02 13:46:09+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – tekintettel az ügyfelek érdekeinek védelmére – visszavonta az NHB Bank tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. Rövid és nem meglepő hír, nem sikerült megmenteni a három hónapja súlyos likviditási válságba került kisbankot.
Azt a bankot, amely a valódi piaci szereplők számára soha nem tűnt életképesnek, részben rendkívüli kicsi mérete miatt, részben zavaros növekedési elképzelései, baráti hitelezései miatt. Azt a bankot, amelyről még a sok-sok államközeli és így-úgy támogatott magyar bank is rendre fintorogva beszélt, „mi azért nem az NHB bank vagyunk” – mondogatták.
A legtöbb oligarcha kockázat nélkül gazdagodik
Ha a magyar állam politikai bizalom mentén szeretne üzleteket rábízni a csókos oligarchákra, azt sokszor komolyabb rendszerszintű kockázat nélkül is megtehet. Valljuk be, annak nincs túl nagy társadalmi kockázata, hogy éppen melyik médiafoglaló cég osztogatja az állami hirdetéseket. Amíg az egyik van benne a pikszisben, addig felvesz pár tucat embert, amikor jön a másik, oda vándorol egy kis munkaerő, a tulajdonosok meg lefölözik a nyereséget.
Az természetesen már nagyobb kockázat, hogy kire bízzuk az autópályák építését, de aki ismeri a rendszert, tudja, hogy végső soron majd ugyanazok építenek, legfeljebb a nyereség nagy részét megkaparintó fővállalkozó személye cserélődik. Más adja ki a tényleges munkát a beszállítóknak.
Nyilván nem teljesen mindegy, hogy ki szállítja az ásványvizet a nagy állami vevőknek, de ha egészségügyi kockázata nincsen a dolognak, akkor csak az igazságérzetünk lázad, hogy miért ennyire bántó a verseny hiánya, miért mindig a bizalmi emberek kapnak üzleteket.
A banküzem nagy felelősség
A banküzem azonban nagyon más, mint a fentiek, az egy komplex, rendkívüli tapasztalatokat és szakértelmet igényelő összetett biznisz.
Olyan üzem, ahol nagyon fontos a méretgazdaságosság és ahol a megfelelő üzemméret elérését még akkor is pótlólagos tőkebefizetésekkel kell finanszírozni, ha minden hasít, ha jönnek az ügyfelek, és ha teljes mellszélességgel támogat az állam.
Olyan a bank, mint az egészséges kisgyerek, szépen növekszik, de enni kér. Tőke kell a gyarapodáshoz, sokszor kell betolni pénzt. Akinek pedig nincsen, vagy legalábbis nem szeretne betenni, az trükközhet, de nem véletlen, hogy a bankok szabályozása élesen tiltja azt, hogy a banktulajdonosok pusztán kölcsönből, vagy a saját bank hiteleiből emeljenek alaptőkét.
Van olyan vagyon, ami felelősséggel is jár. Nem valószínű, hogy az NHB történetét ilyen szemüvegen keresztül kivizsgálnák, de biztosan érdekes munka lenne.
A Magyar Állam
A Magyar Állam felelőssége is nagy, mert amikor felkarol kicsi és bántóan nem hozzáértő bankokat, brókercégeket – legyen az konkrét tőkeemelés, mint a Széchenyi Kereskedelmi Bank esetében, vagy mindenféle üzleti kapcsolat, betételhelyezés, vagyonkezelési megbízás, mint a Quaestor-csoport, vagy most az NHB esetében –,
Külön vicces, de szomorú adalék, hogy az NHB kifejezetten épített a korábban megbukott cégekből érkező tapasztalatokra. A Széchenyi Kereskedelmi Bankból érkezett bankár volt pénzügyekben Szemerey Tamás egyik legfontosabb tanácsadója, az NHB befektetési szolgáltatása pedig a Buda-Cash szakembereivel épült ki. Hozzá kell tenni, hogy közülük többen is valóban a bank legértékesebb, szakmai tudásuk alapján felfelé kilógó munkatársai voltak.
Kérdések
Az OBA most majd gyorsan kártalanít, jön a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft., mert az MNB őt jelölte ki végelszámolónak. A PSFN természetesen várható volt, mert Magyarországon leválthatatlanul mindig ő a pénzügyi szféra végelszámolója, felszámolója.
Már most megfogalmazható pár kérdés. | NHB: nincs tovább, és ez mindannyiunknak fájni fog | NHB: nincs tovább, és ez mindannyiunknak fájni fog - Fizethet a többi bank, veszítenek a nagy ügyfelek, de az adófizetők is. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/03/16/nhb_nincs_tovabb_es_ez_mindannyiunknak_fajni_fog/ | 2019-03-16 16:06:47 | true | null | null | Index |
Vészhelyzet: kiürítették a miskolci piacot, ezért!
Kedd reggel tereltek ki mindenkit a miskolci Búza térről a katasztrófavédelem és a készenléti rendőrség munkatársai.
Információk szerint a kiürített piacon a tűzoltók a levegőben található szén-monoxid mennyiségét mérték, majd a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője elmondta,hogy egy meghibásodott gázüzemű fűtőberendezés miatt vonultak ki.
Már korábban is több bejelentés érkezett, hogy a csarnokot ellátó fűtési berendezés veszélyt jelenthet, mivel a kazánból égéstermék jutott vissza a piactérre. A gázszolgáltató szakemberei is megjelentek a helyszínen, így az intézkedéseik után újra megnyitották a piacot.
(infostart.hu) | Vészhelyzet: kiürítették a miskolci piacot, ezért! | Kedd reggel tereltek ki mindenkit a miskolci Búza térről a katasztrófavédelem és a készenléti rendőrség munkatársai. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/kiuritettek-a-miskolci-piacot-miskolc/x8qr08s | 2020-01-14 17:48:36+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Megszüntették a nyomozást a pacsai polgármester ellen
Bûncselekmény hiánya miatt megszüntette a nyomozást a Zalaegerszegi Városi Ügyészség a pacsai polgármester ügyében, a város vezetõje ellen az önkormányzat két feljelentése után még januárban indult vizsgálat - közölte Pirger Csaba, a Zala Megyei Fõügyészség szóvivõje.
Henczi Zoltán (független) ellen sikkasztás gyanúja miatt folyt nyomozás, két, késõbb egyesített önkormányzati feljelentéssel kapcsolatban. Az egyik szerint a polgármester a képviselõ-testület által megszabott költségtérítésnél magasabb összeget vett fel jogtalanul, a másik beadvány alapján pedig az a gyanú merült fel, hogy a városvezetõ családja jogosulatlanul vett igénybe gázártámogatást. A zalaegerszegi ügyészség - az egyelõre nem jogerõs határozat szerint - arra a megállapításra jutott, hogy a polgármester egyik esetben sem követett el bûncselekményt. | Itthon: Megszüntették a nyomozást a pacsai polgármester ellen | Bűncselekmény hiánya miatt megszüntette a nyomozást a Zalaegerszegi Városi Ügyészség a pacsai polgármester ügyében, a város vezetője ellen az önkormányzat két feljelentése után még januárban indult vizsgálat - közölte Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100621_pacsai_polgarmester | 2010-06-21 14:53:00 | true | null | null | HVG |
Az RTL Híradója arról számolt be, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó unokatestvérei is részvényesek abban a cégben, amelynek leányvállalatához legalább két V. kerületi ingatlan került kedvezményes áron Rogán Antal polgármestersége idején.
A belvárosi önkormányzat viszont a hvg.hu-val azt közölte, a képviselő-testület a Károly körút 26. szám alatti ingatlan értékesítéséről 2011. november 10-én döntött a Classic Immo Kft. részére. A Classic ImmoKft. tulajdonosa 2011. november 10-én a hiteles cégnyilvántartás szerint Széky Péter magánszemély, akitől a céget november 24-én vásárolta meg üzletrész adásvétellel a Komondor Zrt., és ezt a nyilvánosság számára látható módon december 22-én vezették át a cégközlönybe. Így az önkormányzat szerint nem a Komondor Zrt. és nem Pápa Marianne érdekeltségének adták el a Károly körút 26. szám alatti ingatlant, mert ők csak az adásvételről történő döntés után vásárolták meg a Classic Immo Kft.-t egy magánszemélytől.
Az önkormányzat mostani reagálása szerint az RTL Klub beszámolójában szereplő másik, a Bajcsy-Zsilinkszy út 54. szám alatti ingatlan bérlője a WE Business Kft., melynek tulajdonosa az önkormányzat szerint nem a Komondor Zrt., hanem két magánszemély. Az önkormányzat az ő cégükkel áll szerződéses kapcsolatban. Az önkormányzat azonban nem Pápa Marianne érdekeltségével volt bérleti jogviszonyban, és nem Pápa Marianne cége számára ajánlotta fel a vételi jogot.
“Minden olyan állítást, amely korábban azt állította, hogy Pápa Marianne érdekeltsége számára értékesítette az önkormányzata Károly körút 26. számú ingatlant, valótlanság miatt szintén beperelünk” – közölte a belvárosi polgármesteri hivatal. | Valótlant állított az RTL az V. kerületi önkormányzat szerint | Nem mondott igazat az RTL Klub Híradója, az V. kerületben eladott ingatlanokról. A csatorna Habony Árpád unokatestvéreit hozta hírbe az ingatlanvásárlásokkal. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/12/19/valotlant-allitott-az-rtl-az-v-keruleti-onkormanyzat-szerint/ | 2014-12-19 07:01:00 | true | null | null | 24.hu |
A radikális párt szerint a kormány – felháborító módon – olyan szervezeti és működési szabályzatot fogadott el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) számára, amely szerint a maximálisan foglalkoztatható 198 emberből 146-an legalább osztályvezetőként dolgoznak.
Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese közölte: az NFÜ 146 belső szervezeti egységre tagozódik, átlagosan “1,35 dolgozó alkot egy szervezeti egységet”. Ez teljesen irreális. Volner János szerint a “botrányos és vállalhatatlan” működési szabályzat oka, hogy az NFÜ-nél egy osztályvezető legalább 446 ezer forintot keres, míg egy vezető beosztás nélküli közszolgálati tisztviselő 45 éves korában 307 ezer forintot kaphat. A javadalmazásbeli különbség legalább másfélszeres – tette hozzá.
Volner János kiemelte: a költségvetési törvény szavazásakor a kormánytöbbség az NFÜ személyi jellegű juttatásaira 6 milliárd forintot, vagyis fejenként valamivel több mint évi 30 millió forintot biztosított. A Jobbik szerint ez azért különösen felháborító, mert az ügynökség rendszeresen köt külsős cégekkel milliárdos nagyságrendű megbízási szerződéseket olyan feladatokra, amelyek az NFÜ fő tevékenységéhez tartoznának. | Ahol 52 embert irányít 146 | A Jobbik azt állítja, hogy még a bérekkel is csalnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/02/ahol-42-embert-iranyit-146/ | 2013-09-02 15:57:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem sokára pereket indít és az előző kerületi vezetéssel kötött szabálytalan szerződéseket mutat be az I. került októberben megválasztott polgármestere, az ellenzéki V. Naszályi Márta. A 444.hu-nak adott interjújában a polgármester beszélt a budavári önkormányzati bérleményekről, amelyeknek a harmada szerint visszaélés eredménye, de azt is hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy ezeket mindet felbontanák. Sőt.
Tisztába kell tenni a helyzetet. (...) Vannak viszont olyan esetek is, ahol komoly jogsértést találtunk. Az önkormányzat megkárosítását.
Szerinte olyanokra kell gondolni, hogy valaki több lakást bérel, de az egyiket "rövidtávú lakáskiadásra használja". Szó esett Bayer Zsolt ugyanott bérelt 48 négyzetméteres lakásáról is, amelyért 32 ezer forintot fizet. Erre Naszályi azt mondta, pillanatnyilag nem tervezik a szerződés felbontását, de ahogy a többi lakás esetében is, felülvizsgálják a bérleti díjat.
Jelenleg 425 forint plusz áfát fizetnek az önkormányzati lakások négyzetméteréért. De ezt felülvizsgálják.
Tehát mondjuk Bayer Zsolt számíthat arra, hogy a lakása bérleti díja felül lesz vizsgálva.
Az önkormányzati választás éjszakáján egy titokzatos teherautó a rakományával együtt az önkormányzattól a volt polgármester házához hajtott, de amint ellenzéki politikusok tűntek fel az utcán, kereket oldott. Naszályi szerint a teherautó könyveket szállított a polgármesterhez, bár még vizsgálják a valódi helyzetet.
Azt is elmondta, hogy a Várban változni fog a parkolási rendszer. A polgármester azt mondta, az elmúlt hónapjai azzal teltek, hogy olyanokkal találkozott, akik ingyenes parkolási vagy behajtási engedélyért kilincseltek nála, de hozzátette, nem szeretné őket kigúnyolni, viszont azt mondta, ezek az emberek megszokták, hogy ez évek óta járt nekik.
Az is a volt polgármester személyes egyeztetésén alapult, hogy ki kaphat ilyen ingyenes kikódolót és ki nem.
A várbeli építkezésekkel, kormányintézményekkel kapcsolatban azt mondta, soha nem merült fel benne, hogy valamilyen oktatási intézményt kiebrudaljanak. Ugyanakkor a Bölcs Vár például
konkrétan hatalmas gépészeti berendezéseket raktak mások hálószobájának a falához, és még arra sem voltak képesek, hogy legalább egy szigetelő falat felhúzzanak.
Ezt a polgármester szerint most pótolniuk kell. Az ügyben van egy per is, mondta. Másrészt ugyanez az intézmény jogszerűtlenül tett ki tiltótáblákat és foglalt le parkolóhelyeket magának.
Ilyen szerződést nem köthetett volna a Budavári Önkormányzat. A közlekedési táblát is jogszerűtlenül tették ki.
Ezeket a táblákat már eltávolították.
Azt is mondta, hogy szeretné, ha a tervekben lévő budavári sikló – amely a nyugati oldalról indul majd, és szinte végig a hegy gyomrában közlekedik majd – kiváltsa a várban a turistabuszokat. Addig is azt szeretnék, ha a buszok valamilyen előzetes regisztráció alapján parkolhatnának.
Van olyan nyári hétvégi nap, hogy 600 turistabusz fordul meg a Várnál. Az éves napi átlag 350-400. Az nagyon sok.
Beszélt a Fő utca felújításáról, amelyet még az előző városvezetés kezdett el, ők csak megörökölték. Ezzel kapcsolatban elárulta azt a nem mellékes részletet, hogy bár jók a tervek,
ezekről a tervekről nemcsak a lakosság nem tudott, de én is csak akkor értesültem róla, amikor polgármester lettem, és jött egyeztetni a BKK. Az, hogy senki nem lett bevonva, szerintem egészen elképesztő.
Szeretné, ha a Fő utcából később kulturális fő utcája lenne a kerületnek, ezzel kapcsolatban pedig felmerült az interjúban a Lánchíd felújítása. Erről a polgármester azt mondta, "sokkal jobb nekünk az, ha a Lánchídon nem járnak autók. És a Fő utca pont beleesik ebbe a szórásba". | Pillanatnyilag nem bontja fel Bayer Zsolt bérleti szerződését az I. kerület, de emelni fog | Pillanatnyilag nem bontja fel Bayer Zsolt bérleti szerződését az I. kerület, de emelni fog - Nem vonták be a kerület lakóit az őket érintő ügyekbe sem, mondta V. Naszályi Márta a 444.hu-nak adott interjújában. | [
"v. naszályi márta",
"budavár",
"matolcsy györgy",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2020/02/11/budavar_i.kerulet_naszalyi_bayer_berleti_szerzodes_lanchid_parkolas | 2020-02-11 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Péntekre 3 millió 145 ezer 592 ember kapta már meg az első oltást. Az elmúlt 24 órában 241 beteg halt meg. Kórházban 9459-en vannak, 1147-en közülük lélegeztetőgépen – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában.
Beszámolt arról is, hogy 27 gyereket ápolnak kórházban, ketten lélegeztetőgépen vannak.
A központi tájékoztató oldal péntek reggeli adatai szerint a beoltottak száma 3 145 592 fő, közülük 1 349 314 fő már a második oltását is megkapta. 5216 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 742 198 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 24 762 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 445 920 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 271 516 fő.
A járvány harmadik hullámának tetőzése érzékelhető, de még most is nagyon sokan fertőződnek meg, ezért a védelmi intézkedések betartása továbbra is fontos. Az oltásra jelentkezett idősek 90 százaléka és a regisztrált 18-59 év közöttiek közel fele is már megkapta az oltást. Most már bármely regisztráltnál csöröghet az oltásra hívó telefon. Ma és szombaton újabb lehetőséget kapnak a soron kívüli oltásra a regisztrált pedagógusok, bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók.
Kapcsolódó Orbán Viktor: Két gyermek is lélegeztetőgépre került Az óvatosság és a fokozatosság miatt döntöttek az iskolák nyitásáról.
Egy nappal korábban, csütörtökön 5307 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 736 982 főre nőtt a számuk a hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint. A koronavírus-járvány következtében a szerdaihoz képest valamivel kevesebb, 256 beteg hunyt el, így a számuk összesen 24 521 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 440 498 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 271 963 fő. 9848 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1156-an vannak lélegeztetőgépen.
(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2021. április 12-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI) | Továbbra is sok a halálos áldozat, de 10 ezer alatt a kórházban ápoltak száma | Továbbra is sok a halálos áldozat, de 10 ezer alatt a kórházban ápoltak száma - A járványadatokat péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök ismertette. | [
"koronavírus",
"koronavírus magyarországon",
"egészségügy",
"operatív törzs",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2021/04/16/koronavirus-koronavirus-magyarorszagon-jarvany-adatok-fertozottek | 2021-04-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A parlament mentelmi bizottsága kedden megkezdi Gyurcsány Ferenc mentelmi ügyének tárgyalását. Az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás telekcseréjének ügyében kéri a parlamenttől a volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként akarja kihallgatni.
A házbizottság csütörtöki ülésén már eldőlt, hogy Gyurcsány kérésével ellentétben a mentelmi bizottság zárt ülésen tárgyalja a volt miniszterelnök mentelmi ügyét. A testület kedden első napirendként foglalkozik Gyurcsány mentelmi ügye tárgyalásának előkészítésével. | Belföld: Kedden már napirenden Gyurcsány mentelmi ügye | Az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás telekcseréjének ügyében kéri a parlamenttől a volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kedden_mar_napirenden_gyurcsany_mentelmi_ugye-1068971 | 2011-05-13 11:15:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Írásbeli kérdésben tudakolta a miniszterelnöktől a - Demokratikus Koalícióhoz tartozó - független Baracskai József, hogy a tavaly kötött 3,1 milliárdos tanácsadói szerződés keretében melyik tárca milyen megbízásokat adott a Századvég-csoportnak. A válaszként küldött összesítésből ugyanaz derült ki, mint korábbi cikkünkből, vagyis, hogy 95 százalékban a Miniszterelnökség dolgoztatja a cégeket.
A képviselő írásbeli kérdésére a független - a Demokratikus Koalícióhoz tartozó - Baracskai Józsefnek is kiadta a Miniszterelnökség azokat az a Századvég-csoport tanácsadói szerződésével kapcsolatos táblázatokat, amelyeket az ügyben indított közérdekű adatigénylésére az [origo] is megkapott.
Lapunk a 3,1 milliárdos keretszerződést megkötő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Századvég többszöri elutasítása után a teljesítések igazolásáért felelős Miniszterelnökségtől várt választ arra, hogy a szerződés, illetve annak februári kiegészítése keretében melyik tárca milyen értékben, milyen megbízásokat adott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a Századvég Gazdaságkutató és a Strategopolis konzorciumának, illetve, hogy a megbízásokból milyen értékben mely feladatokat teljesített a cégcsoport. A Miniszterelnökség válasza, ahogy arról hétfői cikkünkben beszámoltunk a teljesítési értékek meghatározása nélkül négy táblázatban összegezte, hogy a szerződés 2011 végi megkötése óta milyen feladatokat végzett eddig a cégcsoport. Az összegzésből pedig kiderült, hogy bár a megbízás összegét túlzónak tartó bírálatokat tavasszal rendre azzal utasította vissza a nemzeti fejlesztési miniszter, hogy a tanácsadói szerződés valamennyi tárca igényeit kiszolgálja majd, 95 százalékban csak a Miniszterelnökség adott megbízásokat a Századvégnek.
Az elszámolás valóságtartalmáról ráadásul nem győződhettünk meg: az elkészült tanulmányokba ugyanis nem engedett betekintést a Miniszterelnökség, arra hivatkozva, hogy a döntés-előkészítő anyagok közzététele sértené "a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes ellátását, illetve az ezekhez fűződő köz-, nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdeket".
Az elutasítás után szerettük volna legalább azt megtudni a Miniszterelnökségtől, hogy milyen formában könyvelik el az információink szerint szóban zajló szakpolitikai tanácsadás teljesítését, erre azonban nem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy a szervezetnél, illetve az egyes tárcáknál jellemzően kik kapják a tanácsokat, és mi - munkaórák, oldalak vagy egyéb szempontok - alapján számol el a teljesítésekkel a cég, illetve az NFM felé a Miniszterelnökség.
Baracskai József miniszterelnöknek címzett kérdését egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszolta meg, de annak ellenére is csak a Századvégre vonatkozóan, hogy a képviselő az Nézőpont Intézet megrendeléseire is kíváncsi volt. | Beszámolt a Századvég megrendeléseiről a Miniszterelnökség | Írásbeli kérdésben tudakolta a miniszterelnöktől a - Demokratikus Koalícióhoz tartozó - független Baracskai József, hogy a tavaly kötött 3,1 milliárdos tanácsadói szerződés keretében melyik tárca milyen megbízásokat adott a Századvég-csoportnak. A válaszként küldött összesítésből ugyanaz derült ki, mint korábbi cikkünkből, vagyis, hogy 95 százalékban a Miniszterelnökség dolgoztatja a cégeket. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/11/beszamolt-a-szazadveg-megrendeleseirol-a-miniszterelnokseg | 2012-11-20 13:23:00 | true | null | null | Origo |
Piaci pletykák szerint a Chrysler megegyezett elsőbbségi hitelezőivel arról, hogy tulajdonrészt kapnak a társaságban annak fejében, hogy a 7 milliárd dollárnyi hitelük 35 százalékát leírják. A megállapodás szerint a tranzakciót követően a Chrysler 4,5 milliárd dollárnyi adóssággal rendelkezne a hitelezői felé, akik egy harmadnyi tulajdonrészt kapnának a Chryslerben azután, hogy létrejön a szövetség a Fiattal, és az állam újabb tőkeinjekciót biztosít. | Egy lépéssel közelebb a túléléshez a Chrysler | Egy lépéssel közelebb a túléléshez a Chrysler | [
"autóipar",
"chrysler",
"gazdaság"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/blog/2009/04/22/egy_lepessel_kozelebb_a_tuleleshez_a_chrysler | 2009-04-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Orbán: A paksi atomerőmű nélkül nincs magyar gazdaság | Az egyik magyar napilap szerint „Putyin nem a gáz miatt jön”. Hát akkor miért? Talán az atom miatt? Megnéztük, vajon a politikai döntéshozók és az energia-szakértők miként vélekedtek Paksról és a magyarosított atomról. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150216-orban-a-paksi-atomeromu-nelkul-nincs-magyar-gazdasag | 2015-02-16 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Tiltott állami támogatás gyanúja miatt feljelentették a Malév Ground Handling (MGH) Zrt.-t az Európai Uniónál – értesült lapunk brüsszeli forrásból. Mint megtudtuk, az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósághoz beérkezett 180 oldalas kereset arra hívja fel a hatóság figyelmét, hogy a repülőgépek földi kiszolgálását végző állami társaság a szintén köztulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felé fennálló tartozását egyéb célra szánt, azaz felcímkézett állami támogatásból rendezte. Ez pedig ellentétes lehet az uniós joggal. A 260 millió forintos ügyletről 2016 szeptemberében a Magyar Nemzet is beszámolt; a Malév GH akkor már jó ideje nem tudta törleszteni a hitelt, így nem önszántából, hanem inkasszó útján rendezte fennálló tartozását. Ez úgy történhetett, hogy a vállalat különös módon nem elkülönítve, hanem azon a CIB Bank által vezetett bankszámlán tartotta az állami támogatás összegét, amelyre inkasszós joga volt az MFB-nek.
Az MGH azt követően kényszerült 400 millió forintos hitel felvételére az MFB-től, hogy anyacége, a Malév 2012 februárjában – szintén tiltott állami támogatás miatt lefolytatott eljárás eredményeként – fizetésképtelenséget jelentett. Az állam emellett hangár építésére, valamint egy földi kiszolgálást végző cégeket tömörítő nemzetközi szövetség létrehozására adott 465 milliós, felcímkézett támogatást. Ebből a pénzből csípett le 260 milliót a fejlesztési bank, de – mint arról a Népszabadság akkoriban beszámolt – a cég ugyanilyen módon rendezte adótartozását is. A fejlesztési célok pedig nem valósultak meg.
A történet akkor vehet érdekes fordulatot, ha a Ferihegyen ténykedő, földi kiszolgálást ellátó vállalkozások feljelentik a Malév GH-t az uniónál.
Ha megállapítják, hogy az ügylet tiltott állami támogatásnak minősül, akkor könnyen bedőlhet a vállalat – mondta egy évvel ezelőtt lapunknak egy, az ügyre rálátó forrásunk. Hogy a mostani feljelentést ki adta be, nem sikerült kiderítenünk. (Az MGH versenytársai a török Celebi, a brit Menzises és a hazai hátterű BudPort, de elméletileg az állam is kifogást emelhet a források tiltott felhasználása ellen.) A bizottságnak azonban 15 napon belül el kell döntenie, mit kezd a beadvánnyal, az erről szóló majdani tájékoztatás pedig valószínűleg tartalmazni fogja a feljelentő nevét is.
A feljelentés időzítése is igen érdekes, hiszen – mint kormányközeli forrásból megtudtuk – a gazdasági kabinet jövő kedden tárgyalná azt az előterjesztést, amely az MGH-nak juttatandó, négy-öt milliárd forintos reorganizációs támogatásról szól. Egy brüsszeli eljárás alatt, illetve árnyékában azonban várhatóan nem születik döntés, ami nagy érvágás lehet az igen nehéz helyzetben lévő – bő másfél milliárdos tartozással bíró – vállalat számára. Az ügyben kerestük Herczog Pétert, az MGH ügyvezető igazgatóját, ám lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
Mindeközben zajlik az élet a másik még talpon lévő Malév-leány, az Aeroplex Közép-európai Légijármű Műszaki Központ Kft. háza táján is. A repülőgépek karbantartására szakosodott társaság ügyvezetője, Demény Árpád Szilárd helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz, miután augusztus 30-ai számunkban azt írtuk: az Air Berlin légitársaság csődje lehet az utolsó szeg az igen rossz bőrben lévő egykori Malév-leány koporsójában. A német fapados légitársaság ugyanis 16 gép szervizelésére kötött szerződést az Aeroplexszel, ám félő, hogy a kialakult helyzetben nem teljesülhet a megrendelés. Cikkünkben piaci forrásainkra hivatkozva arról is beszámoltunk, hogy az Aeroplex mintegy 380 dolgozójának fizetését augusztusban már hitelből kellett fedezni, ami arra utal, hogy a társaság kasszája valóban kong az ürességtől. Mint megtudtuk, a kölcsönt nem közvetlenül a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nyújtotta, hanem a Tiszavíz Vízerőmű Kft.-től érkezett pénz. Értesülések szerint az Aeroplex havi nettó bérköltsége meghaladja a százmillió forintot.
– A leírtakkal ellentétben társaságunk nincs csődközeli helyzetben, az Air Berlin átmeneti fizetésképtelensége miatt nem fogja beszüntetni működését. Az Air Berlinhez kirendelt csődgondnok hivatalosan is megerősítette, hogy a légitársaság által korábban megrendelt karbantartási munkákra a szerződésnek megfelelően, az eredeti ütemterv szerint sor fog kerülni – közölte a cég vezetője. Demény ugyanakkor azon állításunkat nem kifogásolta a helyreigazítási kérelemben, miszerint a béreket kénytelenek hitelből rendezni. Hogy ez utóbbi kérdésben is tiszta legyen a kép, telefonon érdeklődtünk az ügyvezetőnél, aki nem kívánt élni a nyilatkozás lehetőségével. A helyzeten egyébiránt nem javít az sem, hogy az Aeroplex korábban félmilliárdos kölcsönt adott a Malév GH-nak. Azaz ha utóbbi társaságot bedönti egy kedvezőtlen brüsszeli döntés, az magával ránthatja a karbantartó céget is. | Tiltott állami támogatást kapott a Malév GH? | Feljelentették az Európai Bizottságnál a céget. Egy hitel visszafizetésével lehet gond. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/09/tiltott-allami-tamogatast-kapott-a-malev-gh | 2017-09-08 15:23:34 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Graffitin kért bocsánatot
Szombathely — Jobb híján az egyik utcasarkon könnyített magán egy járókelő a minap Szombathelyen, "bűnét" pedig rögtön meg is gyónta.
"Elvesztettem a legjobb férjet, a legjobb apát, a lelki társamat, a legjobb barátomat" – Kedvese karjaiban hunyt el a rákkal küzdő Vörös Zoltán
Fluor Tomi: "Engem az életben nem árultak el még ennyire: hátba szúrtak!"
"Bocsánat, pisálnom kellett" – pingálta tette után rögvest a Hefele Menyhért utcában az egyik épület falára a gyalogos, az üzenet végére pedig még egy szomorú hangulatjelet is biggyesztett. A nyugat.hu szerint egyébként nincs könnyű dolga annak, akire hirtelen rájön a szükség, a városban ugyanis mindössze egyetlen működő nyilvános vécé van.
A vizelés után nyomban jelezte a járókelő, hogy nem akart rongálni, de szorította a szükség
Blikk-információ | Graffitin kért bocsánatot | Szombathely — Jobb híján az egyik utcasarkon könnyített magán egy járókelő a minap Szombathelyen, „bűnét" pedig rögtön meg is gyónta. | [
"szombathely",
"graffiti",
"bocsánatkérés"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/graffitin-kert-bocsanatot/fe0f370 | 2015-10-14 19:23:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
"Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni" - ezzel a mondattal kezdődik a miniszterelnök levele, amelyet az iskolásoknak május-júniusban kiosztott notebookokhoz csomagoltak. Egy szó sincs benne viszont az Európai Unióról, pedig az eszközöket egy uniós projekt keretében vette a kormány.
A tanulóknak és pedagógusoknak szánt notebookok beszerzését a kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervébe tette bele, és azt az EU jóvá is hagyta. Négy év alatt 200 milliárd forint értékben vásárolnak nagyjából 600 ezer készüléket, amelyeket 2022-ben kezdtek kiosztani - akkor is a választás előtt, mint most.
Hosszas tárgyalások után az Európai Unió 2022 végén jóváhagyta a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (HET). Ezzel Magyarország hozzájuthat olyan uniós forrásokhoz (RRF), amelyeket az EU kimondottan a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére, a gazdaság ellenállóságának növelésére, valamint zöld- és digitális fejlesztésekre különített el a tagállamok részére.
A magyar HET-et többször visszadobta az EU, mert nem volt vele megelégedve. A végső, jóváhagyott verzió szerint 2026-ig összesen 2300 milliárd forintot ad hazánknak "Brüsszel".
A célok között szerepel a 21. századi minőségi oktatás biztosítása, a hátrányosabb helyzetű települések és régiók fejlesztése, a gyermekvállalás támogatása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozása, az energiafüggetlenség és önállóság növelése, a körforgásos gazdaságra történő átállás biztosítása, a korszerű digitális technológiák alkalmazása és fejlesztése, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése - összegezte az Index korábban.
Választás előtti osztogatás
A tanári és tanulói notebookok beszerzését is ebbe suvasztotta bele a kormány: a projekt címe hivatalosan »Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára«, és a száma (RRF-1.2.1-2021-2021-00001) is jelzi az uniós finanszírozást.
Erre a célra a közoktatást irányító Klebersberg Központnak, valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-nek összesen közel 159 milliárd forint támogatást ítélt meg az Európai Unió.
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter 2022 februárjában azt mondta, hogy a kormány a következő négy évben mintegy
200 milliárd forint értékben vásárol 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot a projekt keretében.
Az első 120 ezer eszközt 2022 tavaszán, napokkal-hetekkel az országgyűlési választás előtt osztották ki a 9. osztályosoknak - sokszor a kormánypárt politikusainak részvételével, egyfajta kampányfogásként. A notebookok az állam tulajdonában maradnak, de a tanárok és gyerekek hazavihetik őket, és addig használhatják, amíg abban az iskolában tanulnak/tanítanak, ahol megkapták.
A második ütemben 140 ezer notebookot osztottak ki 7. és 11. évfolyamos tanulóknak tavaly novemberben és decemberben. A harmadik adagra pedig az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) regisztrálhattak 2023 őszén. Aztán hónapokig nem történt semmi. Egészen 2024 április végéig, amikor a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára bejelentette, hogy "újabb, csaknem kétszázezer notebookot oszt ki a kormány". Egész pontosan 193 ezer darabot.
EU-s projekt, csak még nem jött rá pénz Brüsszelből
A Klebelsberg Központ honlapján megjelent tudósítás szerint a politikus úgy fogalmazott: "míg 2010 előtt a családoknak azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz".
Rétvári beszédében említette a pedagógusok béremelését is, majd kiemelte, hogy ahhoz és a tanulói notebookok kiosztásához "Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett". Viszont mindenkit megnyugtatott, hogy nincs ok aggodalomra, kifizet a kormány mindent az államkasszából.
"A magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent" - hangsúlyozta Rétvári.
Rétvári Bence igazat is mondott, meg nem is - mondhatni, nem fejtette ki az igazság minden részletét. A notebook-beszerzésre valóban nem küldött MÉG pénzt "Brüsszel", de ez nem jelenti, hogy nem is fog. Az ugyanis a Rétváriék háta mögött látható molinón is egyértelműen látható, hogy az eszközök vásárlása az Európai Unió finanszírozásával valósul meg, ezt szöveg és az uniós zászló is jelzi.
Jelenleg ugyan a Magyarországnak járó uniós források nagy részét visszatartja az EU jogállamisági és korrupciós aggályok, problémák miatt. Azonban ha a magyar kormány teljesíti a szükséges elvárásokat, vagyis lépéseket tesz annak érdekében, hogy ne legyenek szétlopva az uniós pénzek, meg fog érkezni "Brüsszelből" a sok-sok milliárd forint kohéziós, RRF- és egyéb támogatás.
Ott van például a pedagógusok béremelése, amit Rétvári Bence az április 22-i beszédében említett: bő egy hónappal később, május 29-én Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be, hogy "184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez", amelyet januárban indított el a kormány.
Tehát amíg nem jön az uniós pénz, addig a kormány a magyar költségvetésből előlegezi meg a kifizetéseket, ami egyébként viszonylag megszokott dolog nálunk (és más országokban is): így volt az előző két EU-s pénzügyi ciklus elején is. A magyar állam előfinanszírozza a projekteket, aztán bemutatja a számlákat "Brüsszelnek" és megkapja az EU-s pénzt.
2022 nyarán például, amikor a magyar Helyreállítási Tervet még el sem fogadta az EU, a magyar kormány már kiutalt annak keretében 13 milliárd forintot Mészáros Lőrinc áramcégének és másoknak is. A pénzt a magyar államkasszából fizették ki, és ha sikerül megállapodniuk az Unióval, majd megkapják RRF-támogatásként. Ugyanez lesz a notebookokkal is, de ezt valamiért nem mondta el Rétvári a kampányszagú sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor köszöntőlevele
Vélhetően a június 9-én tartott önkormányzati és EP-választás miatt hangsúlyozta az államtitkár és az összes többi kormánypárti politikus, hogy "ők" vették a diákoknak és tanároknak a notebookokat, nem pedig "Brüsszel". Kirakták ugyan a sajtótájékoztatókra az uniós projekt kötelező tábláját, amin szerepel, hogy a programot az EU finanszírozza, de közben ennek ellenkezőjét mondták.
Az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) által igényelt gépeket Rétvári Bence beszéde után, április végétől kezdték el kiosztani, ami pont jól jött a Fidesz-KDNP kampányához. Az átadókon megjelenő kormánypárti politikusok hangsúlyozhatták, hogy ezeket nekik köszönhetik a pedagógusok és a gyerekek.
A biztonság kedvéért minden eszköz dobozába a kötelező tájékoztatószöveg mellé becsomagolták Orbán Viktor levelét is. Ebben a miniszterelnök arról tájékoztatja a tisztelt szülőket, hogy "Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni", és "a sikeres tanuláshoz nem csak digitális tudásra, hanem eszközökre is szükség van, ezért idén folytatjuk a laptopprogramot". Orbán megírta a konkrétumokat is:
"190 ezer diáknak biztosítunk ingyen használható digitális eszközt, köztük az Ön gyermekének is".
Majd az alábbi mondattal zárta a levelét: "Eredményes tanulást és sok újszerű, digitális tanulási élményt kívánok az Ön gyermekének!" Azt ugyan nem tette hozzá, hogy "szavazzon ránk", de vélhetően valami ilyesmi volt a célja a levélnek és a kampányidőszakban történt géposztásnak is.
Pazarló és logikátlan program
Azt nem tudni, hogy hány szavazatot hozott a Fidesznek a notebook-osztogatás, de szakértők szerint a programmal több probléma is van. A Hvg.hu-nak nyilatkozók szerint az egyik például az, hogy nem észszerű a gépek kiosztása: "Ha csak a rászorulók kapnák, akiknek nincs ilyen eszközük, és nem gyakorlatilag automatikusan mindenki egy évfolyamon, akkor több évfolyamot is elláthatna az állam laptoppal. Így ez egy pazarló rendszer, sok olyan gyerek is kap gépet, akinek már van."
A 24.hu által megszólaltatott szakember pedig arról beszélt, hogy a notebookok kiosztása önmagában kevés: "Ez az egész a légüres térbe jött: nincsen digitális tananyag, nem állt át az oktatási rendszer a digitális oktatásra, nem épült be a tanárok és diákok mindennapjaiba, hogy digitálisan adják és kapják a tananyagot. Ugyanúgy tankönyvekből tanulnak, füzetekbe írnak a diákok, így egyelőre elhanyagolható a notebook szerepe az iskolában.
Nem készültek fel erre sem a tanárok, de a szülők sem, sőt a szülők és a diákok semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, hogy mikor és mire lesz hasznos ez a notebook a tanulás során. Nem véletlen, hogy csak néhány gyerek viszi be az osztályból a notebookját, és többnyire önszorgalomból használja tanulásra."
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Az 5., 6. és 9. évfolyamon tanuló diákoknak, valamint a köznevelési intézményeknek szánt notebookok kiosztása a szolnoki Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában 2024. április 29-én. (fotó: MTI/Mészáros János, montázs: Átlátszó) | Orbán Viktor levelével osztottak notebookot a gyerekeknek a választás előtt | Az eszközöket egy EU-s projekt keretében vették, de az iskolásoknak és szüleiknek a miniszterelnök "Brüsszelt" nem említi, csak a kormányt dicséri. | null | 1 | https://atlatszo.hu/oktatas/2024/06/13/orban-viktor-levelevel-osztottak-notebookot-a-gyerekeknek-a-valasztas-elott/ | 2024-06-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fővárosi Ítélőtábla bírói tanácsa kedden - a korábban első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék után - másodfokon is elutasította Orbán Viktor miniszterelnöknek az Economx ellen indított keresetét, amiért a gazdasági portál idézte Hans Reischnek, a SPAR vezérigazgatójának a Lebensmittel nevű osztrák élelmiszeri lapban megjelent szavait a magyar kormányfő oligarcháiról - tudósított az ítélethirdetésről a Media1. Az élelmiszerlánc vezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor oligarchái miatt menekít ki tőkét Magyarországról, valamint kijelentette, hogy Orbán Viktor már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.
A táblabíróság szóban kihirdetett, az írásba foglalás után jogerőssé váló ítélete az elsőfokú ítéletet teljes egészében helyben hagyta és az abban foglaltakon túl további 25 ezer forint fellebbezési perköltség és 48 ezer forint állami fellebbezési bírósági illeték megfizetésére kötelezte Orbán Viktor miniszterelnököt mint magánszemélyt az Economx portál ellen indított sajtóperben.
Utóvizsgálatot indított a SPAR ellen a GVH
A másodfokú ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, de elképzelhető, hogy a felperes a Kúriához fordul felülvizsgálatért, tehát elviszi az ügyet harmadfokra is, ahogy azt egyébként a Pécsi Ítélőtáblán a Pécsi Stop cikke ügyében született, a miniszterelnök szempontjából kedvezőtlen hasonló ítélet esetében megtette.
Amint arról a Népszava is rendre beszámolt, Orbán Viktor sajtópereket indított számos magyar sajtótermék ellen, amelyek az Economx szemléjét átvették, idézték, közölték. Ezeket a kormányfő sorra el is vesztette egy kivételével, míg egy esetben maga Orbán állt el a pertől. A Media1 kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán a szóban kihirdetett ítélet indoklása szerint az Economx az alkotmányos feladatának tett eleget akkor, amikor szemlézte a SPAR vezetőjének szavait.
Orbán Viktor magánszemélyként beperelt több lapot a Spar miattSorra veszti el a Spar-ügyben indított helyreigazítási pereit Orbán ViktorFolytatódott Orbán Viktor pervesztes sorozata a Spar-ügyben
A cikk jelentős közérdeklődésre számot tartó, gazdasági jellegű vitáról szól. Mind a téma, mint a nyilatkozó, Hans Reisch, mind pedig Orbán Viktor személye miatt érdekes volt a megszólalás. A bíróság hangsúlyozta: a miniszterelnök széleskörű lehetőségekkel rendelkezik arra, hogy a vezérigazgató állításaival vitatkozzon, ha tudja cáfolja azt, amire egyébként sor is került a sajtóban. A sajtóterméknek nem dolga egy közéleti, gazdasági vita eldöntése, csak az, hogy az eredeti nyilatkozat tartalmát ne torzítsa el, ne változtassa meg, ennek pedig az Economx megfelelően tett eleget - olvasható a tudósításban.
Orbán Viktor a Hírklikk ellen is vesztett SPAR-ügyben, a félmillió forintos perköltséget is neki kell fizetnieVisszakozott a miniszterelnök a 444 ellen indított sajtóperétől, bár ezt kissé későn tette | Orbán Viktor másodfokon is elvesztette SPAR-ügyben indított pert | A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint az Economx alkotmányos feladatának tett eleget, amikor szemlézte az amszterdami székhelyű áruházlánc vezérigazgatójának a miniszterelnök oligarcháit emlegető interjúját. A kormányfő korábban sorra vesztette el a pereket a szemlét átvevő lapokkal szemben is. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3250478_spar-orban-viktor-fovarosi-itelotabla-economx-lapszemle | null | true | null | null | Népszava |
A rendőrségi felhívás óta bejárta a magyar sajtót a jenői polgármester eltűnése, ám ahogy az a néhány órával ezelőtticikkünkbenis olvasható az önkormányzat arról tájékoztatta feol.hu-t, hogy jól van. Ennél többet azonban nem árultak el. Időközben ugyanekkor több lap is arról ír, hogy kórházban ápolják, ezért ismét megkerestük az önkormányzatot, akik ezt az információt nem erősítették meg. | Újabb fejlemények a korábban eltűnt polgármesterről | Ahogy azt megírtuk múlt szombaton eltűnt Kerekes Ildikó polgármester. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/ujabb-fejlemenyek-a-korabban-eltunt-polgarmesterrol | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
kultúra
2020.04.17. 17:30 4 perc
Már magyarul is olvasható Paolo Giordano Járvány idején című regénye, amit a nemzetközileg is ismert olasz írózseni még februárban kezdett el írni római karanténjában, és rekordgyorsasággal adtak ki egyszerre több országban is. A szerző szerint a koronavírus legyőzéséhez mindenki három dologgal járulhat hozzá: erővel, áldozathozatallal és türelemmel. | hvg360 - A fideszes pártiskola beveszi magát a munkásőrszékházba is | Az elitképzőt fenntartó alapítvány akkora indulótőkét kap, mint a hússzor több diákot oktató Corvinus Egyetem. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202016_partiskola_amunkasorszekhazban | 2020-04-16 17:51:53 | true | null | null | HVG360 |
A pénzügyminiszter kiemelte: a pénzügyi együttműködés a magyar-kínai kapcsolatok egyik leggyorsabban fejlődő területe, amely hozzájárul az ország finanszírozásának biztonságához és több lábon állásához.
A tárcavezető elmondta, hogy
a CDB a világ legnagyobb fejlesztési pénzügyi intézménye, Kína legnagyobb közép- és hosszú távú hitelezésre és kötvénykibocsátásra szakosodott bankja.
Budapesti regionális telephelyét 2022-ben nyitotta meg, ezen keresztül finanszíroz fejlesztési projekteket a közép-kelet-európai régióban.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában. Tavaly Kínából érkezett a legtöbb külföldi befektetés, a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Kiemelkedőek ezek közül a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos, az EVE Power 400 milliárd forintos és a BYD több milliárd eurós szegedi beruházása.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak. A két ország stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolata kiemelten fontos, hiszen mára Kína a világ második legnagyobb gazdasága - tette hozzá Varga Mihály.
A pénzügyminiszter az adósságkezelésben folytatott együttműködésről szólva emlékeztetett, hogy Magyarország 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre a kínai piacon, és mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. Az idei évben a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással hazánk többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztéseket finanszírozhat kedvező feltételekkel.
A magyar adósságkezelés arra törekszik, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon, ezért a hagyományos angolszász és európai piacok mellett ma már Japán, Katar és Kína is partnerünk. Míg tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány - az idei hitelfelvételt is beleszámítva - 29 százalék alá javult - tette hozzá Varga Mihály a PM közleménye szerint.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meghívására pénteken Magyarországra látogatott Tan Csiung (Tan Jiong), a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vezető szerepet játszó China Development Bank (CDB) elnöke
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a felek a találkozó során áttekintették az infrastruktúrafejlesztés, energetika, digitalizáció és e-mobilitás terén megvalósuló magyar-kínai kiemelt közös projektek aktuális helyzetét, valamint konstruktív véleménycserét folytattak a Kínai-Magyar Együttműködési Keretrendszerben megvalósuló szuverén pénzügyi együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről.
Nagy Márton a találkozón hangsúlyozta: a magyar-kínai kapcsolatok soha nem voltak még olyan kedvezőek, mint most, ez alól pedig nem képeznek kivételt a finanszírozási együttműködések sem. A miniszter hozzátette: Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló, minden fél számára előnyös gazdasági kapcsolatok kialakításra törekszik, ebben kiemelten fontos partner hazánk számára Kína és a kínai pénzintézetek.
Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, a kínai befektetések pedig egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban. Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, ez tovább erősíti hazánk gazdasági híd szerepét a keleti és nyugati tőke, tudás és technológia összekapcsolásában - írta közleményében az NGM.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar kormány átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát dolgozott ki és számos új infrastrukturális projekt kezdeményezése van, amelyek megvalósításában nagymértékben számít a kínai pénzintézetekre, így a CDB-re is.
A kormány az új kezdeményezések mellett komoly hangsúlyt fektet a meglévő magyar-kínai közös projektek megvalósítására is. A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal befejezését követően a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a röszkei és tompai magyar-szerb határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon - olvasható az NGM közleményében. | A világ legnagyobb fejlesztési bankjának elnökével tárgyalt Varga Mihály | Az utóbbi években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül, a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Tan Csiungot (Tan Jiong), a China Development Bank (CDB) elnökét. A találkozóról a Pénzügyminisztérium (PM) közleményben tájékoztatta az MTI-t. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/10/a-vilag-legnagyobb-fejlesztesi-bankjanak-elnokevel-targyalt-varga-mihaly | null | true | null | null | BAMA |
Obajtek az egyik legismertebb lengyel menedzser. Egy kisváros polgármestereként figyelt rá fel 2016-ban Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök, ennyiben az ő Mészáros Lőrinceként is lehetne tekinteni Obajtekre, de ő nem "magánvállalkozóként" vált megkerülhetetlen nagyhatalommá, hanem két év alatt az állami irányítású legnagyobb lengyel vállalat, az Orlen élére került, mindössze egy ismeretlen vidéki főiskola "munkabiztonsági" diplomájával. 2022 februárjában Orbán Viktor is fogadta Budapesten.
Jaroslaw Kaczynski, a korábbi vezető lengyel kormánypárt (PiS) elnöke tőle szokatlan pátosszal mondta róla pár éver, hogy "rendkívüli ember. Istenadta aurájával képes mozgósítani az embereket. Ő Lengyelország reménysége." Tény, hogy a vetélytársait sorra lenyelő Orlen olajkonszern nagy szívességet tett az akkori kormánypártnak, amikor 2021-ben egy német cégtől megvásárolta és kormánypropaganda-szócsővé alakította szinte a teljes lengyel vidéki sajtót, beleértve a nyomtatott lapokat és a helyi hírportálokat.
Az új kormány most próbál megszabadulni ettől az állami energetikai nagyvállalatba nem illő örökségtől.
Magyarországon akkor esett sok szó a cégről, amikor a Mol megvásárolt több mint 410 lengyelországi töltőállomást, miután az Európai Bizottság az Orlen és az addig konkurens Lotos egyesülését a monopolhelyzet elkerülése érdekében csak úgy engedélyezte, ha az új tulajdonos eladja a Lotos-kúthálózat egy részét.
A decemberben hivatalba lépett Tusk-kormány egyik legelső dolga volt Obajtek menesztése, és vizsgálatok is indultak ellene. Egyrészt sok szakértő szerint áron alul adták el a Lotos-kutakat a Molnak és a gdanski olajfinomító 30 százalékát a szaúdi Aramcónak, ráadásul a Mol orosz kapcsolatai és Szaúd-Arábia világpolitikai szerepe miatt nemzetbiztonsági kockázatokat is látnak.
Vizsgálják továbbá, hogy a 2023-as választások előtt Obajtek mesterségesen csökkentette az üzemanyag árát, ezzel kívánta segíteni a PiS-t - bár végül eredménytelenül -, és emiatt a cég óriási veszteséget szenvedett. Ezen kívül van egy zavaros ügy egy nagy összegű svájci átutalással kapcsolatban. Amikor Obajtek többször nem jelent meg a parlamenti vizsgálóbizottság ülésén, elterjedt, hogy Budapesten bújkál, amire ő azt válaszolta, hogy nem bujkál, üzleti ügyei miatt jár Magyarországra.
Június 9-én nagyon jó eredménnyel az Európai Parlament képviselőjévé választották a PiS listájáról - ezzel mentelmi jogot is szerzett -, és így vagyonnyilatkozatot kellett leadnia. Ebből nem csak az derült ki, hogy az elmúlt 3 évben az Orlen elnökeként és néhány felügyelőbizottság tagjaként csaknem 9 millió zlotyt (kb. 850 millió forintot) keresett, hanem a lengyel sajtó meglepetésére az is, hogy van egy állása Magyarországon is, amelyet ráadásul a nyilatkozat szerint az EP-képviselőség mellett is megtart: nemzetközi üzletfejlesztési igazgató a magyar tulajdonú Bayer Construct hatalmas építőipari cégcsoportnál havi 15 000 euróért. | Vállalkozás: Magyarországon is van jól fizető állása a lengyel "Mészáros Lőrincnek" | Daniel Obajtek mint újdonsült európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatából derült ki: a Bayer Construct építőcégnél igazgató havi 15 000 euróért. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240719_daniel-obajtek-lengyelorszag-magyarorszag-allas-olajvezer-orlen | 2024-07-19 08:50:00 | true | null | null | HVG |
Itthon: Nyílt kampányszámlát indított az LMP | A Lehet Más a Politika (LMP) vállalja, hogy egy nyílt számlán vezeti a kampánnyal kapcsolatos bevételeit és kiadásait - jelentette be szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely, a párt kampányfőnöke. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100127_lmp_nyilt_kampanyszamla | 2010-01-27 00:00:00 | true | null | null | HVG |
|
Odafent és idelent
Riadó, figyelem, vigyázat, fideszes világmagyarázat következik! Azért nincs diktatúra, mert te, Dévényikém, leírhatod, hogy diktatúra van, és éjjel nem jön érted a fekete autó. Vagy épp most aktuálisan: mert a Sziget Fesztiválon fellépő Krúbi koncertjén sok ezer rajongó skandálhatta a show-elemként használt Orbán-bábunak, hogy "Mocskos Fidesz!", és hol van Krúbi? Sehol. Már úgy értem, él és virul, sem fekete autó, sem Recsk, na, Dévényikém, létezik ennél tökéletesebben kiteljesedett szólásszabad demokrácia?
Amúgy irigy vagyok, könnyebb lehet így az élet, tisztább, szárazabb érzés a fekete-fehér, igen-nem, barát-ellenség, haza és áruló egyszerűségében. Magyarország a legjobb hely szerte e Föld kerekén, és kész. Viszontellenben soha nem írtam, és remélhetőleg soha nem is kell majd leírnom, hogy diktatúra van. Merthogy nincs. Hiába népszerű indoklása ez az ellenzék tehetetlenségének, a diktatúra nem ilyen. Magyarországon demokrácia van, amit a Fidesz szisztematikusan önmagára torzított. Az így képződménynek nevet nem adnék, adtak már neki eleget, mindenki kedvére válogathat a meghatározások között. És akkor most leírom, hogy miért van mégis diktatúra.
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 25-án megjelent, 2023/34. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! | Odafent és idelent | Hiába népszerű indoklása ez az ellenzék tehetetlenségének, a diktatúra nem ilyen. Magyarországon demokrácia van, amit a Fidesz szisztematikusan önmagára torzított. És akkor most leírom, hogy miért van mégis diktatúra. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/odafent-es-idelent-157221 | 2023. 08. 29. 12:30:00 | true | 0 | 0 | null |
2020 augusztus 13., 07:23
Jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki elvállalta, hogy az esztergomi kórházban betegfelvonót épít, de az arra kapott pénzt inkább magára költötte. Az Esztergomi Járási Ügyészség tájékoztatása szerint az egy év hat hónap - két év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés mellett a vállalkozót kötelezték, hogy fizesse vissza az 5,7 millió forintot, amit a kórház a lift beszerzésére és beszerelésére szánt. (MTI) | Ellopta a kórházi liftre szánt pénzt | Felfüggesztettel megúszta. | null | 1 | https://444.hu/2020/08/13/ellopta-a-korhazi-liftre-szant-penzt | 2020-08-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az erdészeti hatóság által szigorúan ellenőrzött piac nagy részén ma már inkább a tisztességes kereskedés a jellemző, de még most is akadnak a zavarosban halászók. Ezért nem árt áttekinteni, mire is kell figyelni a tűzifa vásárlás során. Ehhez nyújt segítséget a NÉBIH által közzétett tűzifavásárlás ellenőrzőlista is.
A tapasztalatok szerint a vásárlók gyakran a helyi vagy közösségi médiában megjelent - első olvasatra igen kedvező - hirdetések alapján kívánják beszerezni téli tüzelőjüket. Ezekben a hirdetésekben nagyon trükkösen, olcsón, jó minőségű, száraz, akciós tűzifát kínálnak eladásra. Még a telefonos megrendelések során is korrekt benyomást keltenek, gyakran egy kedves női hang veszi fel a megrendelést, ami még inkább megnyugtatja a vevőt, hogy jó vásárt köt.
Viszont mindig gondoljunk arra: "az a gyanús, ami nem gyanús."
Nem ritkán a kiszállított fa bemondott mennyisége abszurd. Nem árt tudni, hogy a leggyakoribb, 3,5 tonna össztömegű kisteherautók teherbírása alatta marad a 1,5 tonnának.
Az egy köbméter frissen kivágott akác tűzifa tömege 7-10 mázsa, ezért amikor megérkezik a vásárolóhoz a "fakupec" a kisteherautójával és közli, hogy meghozta a megrendelt 40 mázsa tűzifát, a vásárló nagy valószínűséggel átverés áldozata lett.
Az ilyen jellegű átverések elkerülése érdekében célszerű és ajánlott a tűzifát térfogatra (köbméterre) és nem tömegre (mázsára) vásárolni.
Íme a Nébih tanácsai
Az első és legfontosabb, hogy vásároljunk olyan ismert erdőgazdálkodótól vagy kereskedőtől, aki megtalálható a Nébih nyilvántartásában, rendelkezik EUTR-azonosító számmal, ami alapján ellenőrizhetjük a tevékenységét.
Rendeléskor részesítsük előnyben a térfogatra (köbméterre) történő vásárlást, így könnyebben ellenőrizhető - egy egyszerű mérőszalaggal - a megrendelt tűzifa mennyisége. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: a leszállított méteres tűzifának a befoglaló méreteit (hosszúság, szélesség, magasság) még a szállító járművön lemérve és az így kapott térfogatot 0,57-tel szorozva megkapjuk a tűzifa mennyiségét tömör köbméterben. Az így kapott értékből következtetni lehet a rakomány tömegére is annak ismeretében, hogy egy köbméter tűzifa tömege fafajtól és nedvességtartalomtól függően 5-10 mázsa között változik.
Ha újságban, interneten látott hirdetés alapján választunk addig számunkra ismeretlen eladót, keressük meg a hirdetésben az úgynevezett EUTR-azonosítót. Ha nem találjuk, kérjük el az eladótól, így ellenőrizhetjük annak hitelességét. A megadott telefonszámot is ellenőrizhetjük a NÉBIH által folyamatosan frissített feketelistán. A számunkra szimpatikus, környékbeli eladó kiválasztásában is segít a Nébih.
Amikor az eladó kiszállítja a tűzifát, minden esetben át kell adnia a vásárló részére egy FA-AA betűkóddal és hétjegyű egyedi sorszámmal ellátott (pl. FA-AA 4435643), szállítójegyet, amin az adott tűzifa-vásárlás és -kiszállítás összes lényeges adata szerepel.
A tűzifa átvétele előtt mindig ellenőrizzük a leszállított tűzifa fafaját, mennyiségét (térfogatát), állapotát, összerakottságát és feldolgozottsági fokát! A kiszállításkor, még a tűzifa lerakodása előtt alaposan vizsgáljuk meg a kiszállított fát. A jogkövető kereskedő a lerakodás előtt lehetőséget biztosít a vevő részére, hogy az meggyőződhessen arról, hogy valóban a megrendelt minőségű és mennyiségű tűzifát kapja-e meg.
Vásárlóként már a megrendeléskor tudatosítsuk az eladókban, hogy az alapvető információk birtokában vagyunk, így nem lesz könnyű dolga annak, aki esetleg meg akar téveszteni.
Ezt kérdezzük meg a rendelésnél
A Nébih összeállított néhány ellenőrző kérdést is, amivel már a hirdetővel való telefonos kapcsolatfelvételkor kiszűrhetők az esetleges csalók. Ezek a következők:
Bejelentkezett Ön a NÉBIH hatósági nyilvántartásába tűzifa-kereskedőként vagy erdőgazdálkodóként? Ha igen, milyen azonosító számot kapott és ennek megfelelően, mi az erdőgazdálkodói kódja vagy EUTR technikai azonosítószáma?
Nem bánja, ha megrendelés előtt ellenőrzöm a megadott azonosítót a NÉBIH honlapján?
Ha esetlegesen reklamációm lenne a tűzifával kapcsolatban, kit keressek, milyen címen, telefonszámon?
A tűzifa-szállítmány mellé ugye hoznak szállítójegyet, amin rajta van az eladó neve és címe, a tűzifa fafaja, mennyisége, a kiszállítás végző autó rendszáma, a szállítást végző neve és címe, továbbá az a hely, ahonnan a fát hozzák? Kérhetem, hogy amikor elindulnak hozzám a fával, telefonon hívjanak fel és adják meg a teherautó rendszámát, mert csak az azzal érkező szállítmányt fogadom?
Ha ezekre a kérdésekre nem hajlandóak válaszolni, esetleg nemleges választ adnak, akkor attól a kereskedőtől kockázatos tűzifát vásárolni. | Indul a tűzifaszezon, így tudjuk kiszűrni a fakupeceket | Elmúlt a nyár, újra megélénkül a tűzifa piac. Ezzel együtt érkeznek a trükkös csalók is. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/tuzifakereskedes-fakupec-tanacsok-tuzifa-tuzelo-jotanacs.795791.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
eszközökkel készített hangfelvételek kerültek fel az internetre – közölte Futó
Barnabás, a cég jogi képviselője. Az ügyvéd elmondta, miután szerdán a YouTube
elnevezésű videomegosztó oldalain megjelent felvételeket másnap eltávolították,
ügyfelei tájékoztatása szerint pénteken ismét felkerültek oda az UD Zrt.-vel
kapcsolatos hanganyagok, magánbeszélgetések. Ezek után a cég vezetése úgy
döntött, hogy magántitok jogosulatlan megismerése, illetve különleges személyes
adatokkal való visszaélés miatt feljelentést tesz – közölte Futó Barnabás. A
feljelentés várhatóan a jövő hét elején érkezik meg a Nemzeti Nyomozó Irodához
Futó Barnabás korábban elmondta, hogy több helyről is kiszivároghattak a
felvételek, hiszen azokból egyes részleteket 2008 őszén már nyilvánosságra
hozott Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke, illetve Szilvásy György szocialista
politikus titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként. A két politikus ellen
emiatt már vádat is emelt az ügyészség.
Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori
főigazgatója, Laborc Sándor 2008 őszén csatolta feljelentéséhez a napokban az
internetre felkerült hangfelvételeket, amelyeket azután – nyomozás keretében –
megvizsgált a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség is, ám
2009 nyarán bűncselekmény hiányában megszüntették a büntetőeljárást.
Futó Barnabás elmondta: ügyfelei meghallgatták az internetre
felkerült hangfelvételeket, és valószínűsítik, hogy azok manipuláltak,
vágottak. A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy vizsgálatot
indított az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután újabb, a titkosszolgálatok által
rögzített hanganyagokat tettek fel a YouTube videomegosztó portálra. A lap, meg
nem nevezett forrásokra hivatkozva, azt írta: nem zárható ki, hogy a
szervezettől távozott személyek más üggyel összefüggésben is nyilvánosságra
hozhatnak hangfelvételeket. | Feljelentést tesz az UD | Az internetre felkerült hangfelvételeket először ugyan eltávolították, azonban valaki ismét kitette azokat, erre reagálva tesz feljelentést a cég. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/01/07/feljelentest_tesz_ud/ | 2011-01-07 17:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Az NFA hiába hivatkozott a perben az állami szervek titkolózását elősegítő, júniusban kihirdetett „sumáktörvényre", a bíróság szerint a földhasználók és földjeik listájának kikérése nem számít visszaélésszerű adatigénylésnek, vagyis ki kell adni a kért információkat.
Mint ismert, közel 30 ezer hektár olyan állami földterület van, amelyre vagy nem írt ki pályázatot a földalapkezelő, vagy ha ki is írt, nem hirdetett győztest. Mivel a földet művelni kell, ezt a félbalatonnyi nagyságú területet minden évben megbízási szerződéssel adják oda ismeretlen gazdáknak, nem lehet tudni, esetleg strómanoknak különböző cégeknek.
A földhasználók nemcsak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 60-100 ezer forintos uniós támogatásban is részesülnek, vagyis egy évben összesen 2-3 milliárd forint közpénz is üti a markukat.
A törvényszék döntése értelmében az NFA-nak az adatkérés időpontjában, vagyis április 3-án megkötött szerződéseknek listáját kell átadnia lapunknak. Mivel az NFA az adott gazdasági évre ezeket a szerződéseket sokszor csak megkésve vagy csak utólag köti meg, sok földhasználó kimaradhat a listából.
Ezért tegnap a Blikk újabb adatigényléssel fordult az NFA-hoz, hogy teljesebb képet kaphassunk arról, hogy kik művelik vagy műveltetik titokban a 30 ezer hektárnyi állami földet. Az ítélet nem jogerős. | Földalap-per: jöhet a titkolt névsor | A Fővárosi Törvényszék első fokon ugyanis lapunk munkatársának, Kozák Dánielnek adott igazat, és kötelezte az NFA-t, hogy adja ki nekünk azoknak a nevét, akik pályázat nélkül kaptak használatba állami szántót vagy legelőt, a földek listájával együtt. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/foldalap-per-johet-a-titkolt-nevsor-2209411 | 2013-09-04 17:28:00 | true | null | null | Blikk |
Az Együtt országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs arról tett fel írásbeli kérdést a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), hogy mit tett az erdélyi gazdaságfejlesztési program végrehajtásáért Gajda Róbert, aki január 16. óta politikai tanácsadóként dolgozik a tárcánál, és aki a KKM februári bejelentése szerint “az erdélyi gazdaságfejlesztési programért” felel. Magyar Levente államtitkár válaszából egyetlen konkrét adat olvasható ki: az, hogy 2017-ben a magyar költségvetés 1 milliárd forintot biztosít a nem létező program „megvalósítására”.
Leváltás
Gajda Róbert Békés megyei kormánymegbízottat ez év január 15-én Lázár János, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatára Orbán Viktor mentette fel posztjából. A felmentés váratlan volt és az okok sem világosak. Viharsarki fideszes körök nem tagadták azt az értesülést, hogy a kormánypárt két nagy helyi csoportjának harcáról van szó, és Gajda elmozdítását a Simonka György dél-békési országgyűlési képviselő vezette szárny járta ki. (A 2016 végére eldurvult és a nyilvánosság előtt zajló fideszes belhirig a fejlesztési pénzek elosztása körül alakult ki.) Igaz, a felmentést javasló Lázár két héttel a történtek után, február elején Békéscsabán egészen mással indokolta a lépést, hogy ti. „még professzionálisabb és még pontosabb területi közigazgatási munkát” szeretne egy olyan megyében, amelynek “stratégiai szerepet szán a kormány”.
Gajda Róbert ezek szerint professzionális hivatali vezető volt, legföljebb nem eléggé. Ez így azért nem teljesen igaz: Gajda korábban országgyűlési képviselő és Gyula egyik alpolgármestere volt, a közigazgatáshoz és a szervezetirányításhoz azonban nem ért. Ráadásul azt a Petróczki Zoltánt vitte magával a kormányhivatalba főigazgatónak, aki korábban általános iskolai, majd szakiskolai tanár, és 20 éven át egy katolikus gimnázium igazgatója volt, utóbb pedig helyi Klik-vezető. Szakmailag aligha láthatta át a több mint egy tucat szakigazgatási szervet magába foglaló, óriássá duzzasztott békéscsabai központú kormányhivatalt.
Lázár János február 3-án a békési megyeszékhelyen úgy fogalmazott, hogy a kormány számít az idő előtt menesztett Gajda munkájára. Akkori sajtótudósítások szerint más feladatokkal kívánják megbízni a leváltott békési kormánymegbízottat.
Új kihívás
A Szabó Szabolcs képviselő írásbeli kérdésére adott külgazdasági és külügyminisztériumi válaszból kiderült, ez sokkal hamarabb megtörtént, mint azt az akkori nyilatkozatokból sejteni lehetett. A szeptember 21-i keltezésű, Magyar Levente parlamenti államtitkár szignálta levél szerint január 16-tól dolgozik politikai tanácsadóként a KKM-ben Gajda (vagyis egy nappal a január 15-i menesztése után), a viharsarki fideszes politikus tehát puhára esett.
Aligha véletlen, hogy a Szijjártó Péter vezette KKM nyúlt Gajda Róbert hóna alá. Szijjártó és Gajda régóta ismerik egymást, 2004 és 2009 között mindketten a Fidelitas elnökségében dolgoztak, és magánemberként is közel kerültek egymáshoz. Ezt bizonyítja, hogy Szijjártó többször is ellátogatott a Csabai Kolbászfesztiválra, ahol Gajdával töltötte közösen a kolbászt. Helyi forrásaink szerint többször előfordult, hogy Szijjártó Gajda gyulai házában szállt meg, mások pedig tudni vélik, hogy egymás gyerekeinek keresztszülei is lettek.
Gajda Róbert életrajzából kiderül, hogy nincs semmilyen gazdasági, pénzügyi vagy területfejlesztési képzettsége. Rajztanári és hitoktatói diplomával rendelkezik, viszont tény, hogy hosszú ideje jól ismeri a külügyi tárcát vezető Szijjártót – áll abban az írásbeli kérdésben, amelyet Szabó Szabolcs küldött a KKM-nek. Ehhez a képviselő hozzátette, nem lehet semmilyen hírt és információt tudni arról, hogy Békés megye menesztett kormánymegbízottja milyen tevékenységet végez az erdélyi gazdaságfejlesztés területén. Ezért kérdezte Szabó a külügyminisztertől, hogy miért éppen Gajdát bízták meg ezzel a feladattal? Azt is tudni szerette volna az ellenzéki képviselő, mekkora stábbal és költségvetéssel, milyen juttatásokat élvezve dolgozik Gajda Róbert. Rákérdezett arra, hogy határozott vagy határozatlan időre nevezték-e ki. Emellett megjegyezte: a KKM honlapján semmilyen dokumentum nem található az „erdélyi gazdaságfejlesztési tervről” – ezért azt is kérdezte, létezik-e egyáltalán ilyen program, s ha igen, akkor az mely romániai magyarlakta területekre vonatkozik? Végül azt szerette volna tudni Szabó Szabolcs, hogy az elmúlt több mint fél évben milyen tárgyalásokat és kikkel folytatott Gajda, és ezeknek milyen eredménye lett.
Amikor február közepén a KKM bejelentette Gajda új feladatát, akkor azt írták, hogy a fideszes politikus felel az erdélyi gazdaságfejlesztési programért. Ezt azzal indokolták, hogy „korábbi gyulai város- és Békés megyei vezetőként jó kapcsolatokkal rendelkezik a Békés megyével határos területeken. Az írásbeli kérdésre most érkezett államtitkári válasz ezzel ellentétben nem vezetőként és nem a programért felelős irányítóként, hanem politikai tanácsadóként beszél Gajda munkájáról. (Aki egyébként nem beszél románul.)
Magyar Levente parlamenti államtitkára a válaszában leírta, hogy Gajda megbízatása határozott időre szól. Azt viszont nem árulta el, hogy meddig. Javadalmazásáról is homályosan fogalmazott: az „megegyezik a hasonló megbízási jogviszonnyal rendelkezők számára biztosított juttatásokkal, valamint feladat- és munkakörének ellátásához igazodnak”. Az államtitkár azt írta Gajda Róbert munkaköréről, hogy „részt vesz az erdélyi gazdaságfejlesztési program elindításában, valamint a külgazdasági és külügyminiszter egyedi feladatkitűzései és megbízásai alapján jár el”. De hogy ezek mik lennének, arról nem tudtunk meg semmit. Ám a legszebb ezután következik. „Feladatköréhez kapcsolódóan ellát gazdaságdiplomáciához kapcsolódó nemzetpolitikai feladatokat.”
A KKM szerint a politikai tanácsadóként megbízási szerződéssel működő Gajda a szomszédos országokkal kialakított gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében segédkezik a minisztériumnak. Ezért kapcsolatot tart fenn a határon túli magyar szervezetekkel, vállalkozásokkal és a vállalkozásfejlesztésben érintett egyéb szervezetekkel.
Magyar Levente elárulta, hogy az idei költségvetésben 1 milliárd forint áll rendelkezésre az erdélyi gazdaságfejlesztési célok megvalósításához, amelynek feltétele, hogy a partnerországgal létrejöjjön a végleges politikai megállapodás. Végül a parlamenti államtitkár megjegyezte, hogy azért nem található semmilyen dokumentum a tárca honlapján az erdélyi gazdaságfejlesztési tervről, mert az még „előkészületi szakaszban tart”. Ezért aztán egyetlen szerződéskötésre sem kerülhetett sor.
Ez minden valószínűség szerint azt jelenti, hogy nem létezik „erdélyi gazdaságfejlesztési terv”. De akkor ilyen címen mire is biztosít 1 milliárd forintot a magyar költségvetés? Igaz, legalább nagyszerűen működik a Szijjártó-Gajda barátság. Közpénzből.
A szerző az Együtt gyulai önkormányzati képviselője | Egymilliárd forint Szijjártó barátjának egy nem létező program segítésére | Kutya nehéz dolga van annak, aki egy nem létező gazdaságfejlesztési programot akar segíteni. De a NER-ben nincs lehetetlen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/egymilliard-forint-szijjarto-baratjanak-egy-nem-letezo-program-segitesere-106990 | 2017-10-11 21:19:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Chilében még Pinochet tiltotta be az abortuszt, most egészségügyi célból újra elvégezhető ilyen beavatkozás a katolikus országban.
Jóváhagyta hétfőn a chilei alkotmánybíróság az egészségügyi célból történő abortuszt legalizáló törvényt. Korábban a művi terhességmegszakítás semmilyen körülmények között sem volt engedélyezett a dél-amerikai országban.
Michelle Bachelet szocialista elnök, a kezdeményezés fő támogatója most már kihirdetheti a két és fél éve tartó vitát lezáró jogszabályt.
A képviselőház, majd a szenátus jóváhagyása után ellenzéki képviselők fordultak az alkotmánybírósághoz, mert úgy ítélték meg, hogy a törvény szövege sérti az életnek az alkotmányba foglalt jogát. A testület azonban elutasította a jobboldal két beadványát, amelyet három, korábban már engedélyezett abortusz ügyében nyújtottak be. Mindhárom esetben ugyanis veszélyben forgott a nő élete, megerőszakolták őket, illetve a magzat volt életképtelen – közölte sajtótájékoztatóján Rodrigo Pica, a bíróság főtitkára.
Chilében 1989-ig, több mint ötven éven át engedélyezett volt a művi terhességmegszakítás olyan esetekre, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti, illetve a magzat nem életképes. Röviddel a hatalomból való távozása előtt azonban Augusto Pinochet diktátor (1973-1990) betiltotta az abortuszt, és a tilalom több mint két évtizeden át érvényben volt.
A katolikus Chilében csak 2004-ben engedélyezték a válást. Az országban hivatalosan körülbelül 30 ezer spontán vagy mesterségesen előidézett vetélést regisztrálnak évente, de a titokban elvégzett terhességmegszakítások száma elérheti a 160 ezret is.
A keddi alkotmánybírósági döntés után a világon 18 állam maradt, ahol az abortusz teljesen tiltott, közöttük Haiti, Kongó és a Vatikán. | Világ: Abortusz: Megtört a jég Chilében, lazul a szabályozás | Chilében még Pinochet tiltotta be az abortuszt, most egészségügyi célból újra elvégezhető ilyen beavatkozás a katolikus országban. | [] | 0 | http://hvg.hu/vilag/20170821_abortusz_megtort_a_jeg_chileben_lazul_a_szabalyozas | 2017-08-21 22:02:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Annak ellenére, hogy hazánk mutatói az egyik leggyilkosabbak az egész EU-ban, a kormány minden évben milliárdokat fizet azért, hogy nálunk maradjon a dugókat okozó, és a légszennyezettséget csak növelő vándorcirkusz, a Red Bull Air Race. Most 20 napra lezárták a Bem rakpartot az előkészületek miatt. Tarlós széttárta a karjait, mert természetesen nem tudott a döntésről.
Pedig 2010-ben, hogy tapsikoltunk nekik, hogy Orbánék 6 év után végre lefújták a pesti dzsemborit. Meg is írtam. Persze azóta sok víz lefolyt a Dunán, és a szervezők is megtalálták a módját, hogy a kormánypárt kegyeibe férkőzzenek. Annyira sikerült, hogy azóta támogatást is kapnak már a repülőcirkuszra. Nem is keveset!
2016-ban, karácsony előtt egy nappal döntött úgy a kormány egy rendeletben, hogy – 2015-2017 után – 2018 és 2020 között IS támogatni fogja a szervező Hungaroring Sport Zrt.-t és a Red Bull Air Race versenyt, méghozzá évente 6 millió eurós (1,8 milliárd forint) költségtérítéssel.
Azt a versenyt, ami miatt most 20 napra lezárták a Bem rakpartot, hogy kinyírják teljes Buda (és Pest) autós forgalmát, jelentősen fokozva ezzel is a környék amúgy sem túl fényes légszennyezettségét. A Hungaroring Sport Zrt., kemény 13 millió forintot fizet érte jelképesen, és a közterület-használat kérelmét a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága EGYHANGÚLAG fogadta el.
Tarlós az Index-nek annyit mondott az esetről, hogy NEM TUDOTT a bizottság döntéséről, és első pillantásra nem tartja túl jó ötletnek a hosszú lezárást. Értsd leszarja.
A Levegő Munkacsoport már 2014-ben nyílt levelet írt Orbánnak, amiben számon kérik az állampolgárok egészségének veszélyeztetésért, és azért, hogy az EU-s Tiszta levegő kampányra mindössze 54 milliót adott, erre a szemétre meg közel 6 milliárdot (a már fent említett 2015-2017-es Air Race ciklusra).
„Tudomásunk szerint a kormány sehol nem hozta nyilvánosságra, hogy most milyen indokok alapján szándékozik 6 milliárd forint közpénzt adni egy magáncég sokakban komoly ellenérzést kiváltó, környezetszennyező és balesetveszélyes tevékenységéhez, azonban a kormányzatnak a témával kapcsolatos korábbi kommunikációja alapján ezt valószínűleg az „országimázs javításával” igyekeznek indokolni. „-Írják a levélben majd így folytatják „Ha igaz is lenne, hogy megér 6 milliárd forintot az országimázs javítása érdekében a Red Bull légi versenyre költeni, akkor sem szabadna ezt megtenni, mivel a pillanatnyi gazdasági érdekeknél előbbre való az emberi egészség, valamint az ehhez szükséges tiszta környezet. Ezt számos hazai és nemzetközi előírás is rögzíti. Így például a Legfelsőbb Bíróság
kinyilvánította (1999. május 13-án kelt, Gf.IV.30.879/1998/17. számú ítélet), hogy „környezetveszélyeztetés esetén a gazdasági érdekek nem mérlegelhetők”
De a Főváros Közgyűlésének 3/2013. (III. 8.)-as rendelete is kimondja, hogy
„A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre nem adható közterület-használati hozzájárulás „olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné”.”
Amúgy pont idén januárban tartották Brüsszelben azt a csúcstalálkozót, ahová az Európai Unió kilenc legszennyezettebb levegőjű tagállamát, köztük Magyarországot is elhívták. A találkozó kifejezett célja volt, hogy az érintett országok lépéseket tegyenek a szennyezettség ellen. Illetve elmondták, hogy ez az utolsó utáni lehetőség arra, hogy a tagországok lépéseket tegyenek a szennyezés csökkentésére, máskülönben az EU keresetet indít ellenük az Európai Unió Bíróságán a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt. | Minden évben 2 milliárdért fulladunk bele a Red Bull Air Race-be | Vastagbőr | Tarlós széttárta a karjait. | null | 1 | https://vastagbor.atlatszo.hu/2018/06/15/minden-evben-2-milliardert-fulladunk-bele-a-red-bull-air-race-be/ | 2018-06-19 14:09:53 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bod Péter Ákos aggasztónak találja, hogy nem lehet tudni, milyen feltételekkel vesszük fel ezt az egymilliárd eurót - és azt sem, hány évre. A titkolózás szerinte Kína esetében bevett gyakorlat, az európai normák szerint viszont az állami pénzügyekben szükséges a nyilvánosság, hiszen közpénzről van szó.
A választás előtti osztogatásokról szólva a neves szakértő elmondta: bevált módszer, hogy a politika meg akarja venni a választópolgár rövid távú "jóérzését". Azonban a magyar kormánynak egyre szűkebb a mozgástere, ugyanis hatalmas deficitet halmozott fel, elmúlt a 2010 és 2019 közti fellendülés időszaka. Bod Péter Ákos nem tartja reálisnak a miniszterelnök Kötcsén előadott elképzelését, miszerint 3-5 százalék körüli növekedést kell "kipréselni" a magyar gazdaságból. A volt jegybankelnök mindezt vágyálomnak nevezte, amely kizárólag Orbán Viktor híveinek megnyugtatására szolgál.
Részlet a videóinterjúból:
Az úgynevezett "békeköltségvetésről" azt mondta, ezt a fogalmat egy PR-cég találhatta ki, miután felmérte,
mire rezonálnak az emberek. Úgy véli, ezzel a kifejezéssel a fiatalabb korosztályokat próbálhatták megnyerni, hiszen az idősebb emberek, akik hallottak békekölcsönről, vagy esetleg látták is, mi az, valószínűleg rossz szájízzel reagálnak rá. Ő maga poénnak fogja fel, hogy mindezt összekötik az amerikai választással - egészen pontosan Donald Trump győzelmével, aki ígérete szerint 24 óra alatt békét teremt. Bod Péter Ákos hangsúlyozta, a hatalom átadása több hónapos folyamat, s jövő év januárig Joe Biden az Egyesült Államok elnöke. A média fogyasztóinak azt üzente, ne higgyenek el mindent a politikusoknak, néha érdemes gondolkodni a kijelentéseiken. | Bod Péter Ákos: Nagy talány a Kínától felvett egymilliárd eurós hitel | A hitelminősítők körében is bizonyára töprengésre ad okot, hogy miért kellett Magyarországnak nagyarányú kölcsönt felvennie Kínától – nyilatkozta a Népszavának adott videóinterjújában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3249705_bod-peter-akos-gazdasag-magyarorszag-kinai-hitel-video-interju | null | true | null | null | Népszava |
A jegyárakat a magyar szurkolók "teherbíró-képességéhez" szabják.
Újabb furcsaság derült ki a 2017-es reklámfilm gyártása körül
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke azt szeretné, ha a jövő évi vizes világbajnokság hatalmas ünnep lenne mindenkinek. Ennek érdekében a világbajnokság szervezőbizottsága olyan jegyárakról határoz majd hamarosan, amelyeket a magyar szurkolók “teherbíró-képességéhez" szabnak.
Garantáltan nem fognak többe kerülni a belépők, mint amennyiért moziba vagy színházba el lehet jutni manapság, azaz a darabonkénti átlagárnál nem röpködnek majd a 8-10 ezres összegek. Egyértelmű a szándék: legyen egy hatalmas ünnep a világbajnokság, amelyen napról napra megtelnek a lelátók valamennyi helyszínen, Budapesten és Balatonfüreden egyaránt
– mondta Gyárfás Tamás, aki egyben a szervezőbizottság társelnöke is.
Hozzátette, a belépőket még idén elkezdik értékesíteni a 2017. július 14. és 30. közötti világbajnokságra.
A nemzetközi szövetség (FINA) alelnöki posztját is betöltő sportvezető annak kapcsán beszélt az előkészületekről, hogy március 1-jén, kedden kereken 500 nap lesz hátra a világbajnokság rajtjáig.
Aki tart a feladat nagyságától, az úgy fogalmaz kicsit félve: már csak ötszáz napunk maradt. Én viszont azt hangsúlyozom: még félezer napunk van arra, hogy tökéletesen előkészítsük minden idők legjobb FINA-világbajnokságát
– idézte a MÚSZ közleménye Gyárfás Tamást, aki hangsúlyozta, hogy hetedik sebességbe kapcsolt a tervezés, szervezés és kivitelezés is.
Mindez leglátványosabban az esemény fő helyszínén, a Dagály-komplexum építkezésén mérhető le, ahol a FINA-vezetők által is példátlannak minősített sebességgel haladnak a munkálatok.
Gyárfás Tamás megjegyezte, jó ötletnek bizonyult, hogy Magyarország elvállalta a január végi FINA Év Sportolója Gála megrendezését is, ugyanis ennek kapcsán a nemzetközi szövetség csapatával együtt dolgozva élesben is tesztelhették bizonyos feladatok elvégzését.
Gyárfás Tamás hétvégén a FINA meghívására több budapesti tervezővel együtt Abu-Dzabiban vett részt az óriás-toronyugró világkupán.
A hatból öt diszciplinában, úgy érzem, kellő szervezői tapasztalatot szereztünk az elmúlt években sorozatban nálunk rendezett úszó, illetve vízilabda Európa-bajnokságokon, nyílt vízi világkupákon, ugyanakkor az óriás-toronyugrásban nincs főpróba, a világbajnokság lesz az első éles bevetésünk. Szerintem jobban fogunk izgulni, mint azok, akik 27 méterről szaltóznak lefelé a Batthyány térnél, a Parlamenttel szemben felállított komplexumban.
A vb-nek – amelyen az úszás mellett műugrás, műúszás, nyíltvízi úszás és vízilabda szerepel a programban – eredetileg Guadalajara adott volna otthont, ám a mexikói város pénzügyi okok miatt tavaly februárban visszalépett. A FINA tavaly március 11-én közölte, hogy Budapestnek adja a rendezés jogát. | Gyárfás Tamás: hatalmas ünnep legyen a világbajnokság | A jegyárakat a magyar szurkolók "teherbíró-képességéhez" szabják. | [
"budapesti vizes vb",
"gyárfás tamás",
"sport",
"vizes világbajnokság 2017"
] | 0 | http://24.hu/sport/2016/02/29/gyarfas-tamas-hatalmas-unnep-legyen-a-vilagbajnoksag | 2016-02-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
David Cameron abból az alkalomból írt nyílt levelet a világ legnagyobb gazdasági hatalmait tömörítő G8 vezetőinek, hogy Nagy-Britannia vette át a csoport elnökségét. A brit kormányfő globális fellépést sürgetett a multinacionális társaságok adóelkerülésének megállítására. "Hiszem, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy azt mondhassuk adófizetőinknek, akik keményen dolgoznak és tisztességgel megfizetik az adók rájuk eső részét, hogy mások is ezt teszik" - írta a miniszterelnök.
A nyílt levelet többek között az ihlette, hogy nyilvánosságra került, a Google 6 milliárd fontnyi bevételét pumpálta keresztül egy bermudai cégén, így megfelezte a 2011-es évre vonatkozó adófizetési kötelezettségét - írja a Telegraph. Ezzel számítások szerint 1 milliárd fontnyi befizetést spórolt meg. Nagy-Britanniában például mindössze 6 millió fontnyi társasági adó fizetett 2,5 milliárd fontnyi bevétel után 2011-ben.
Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója korábban azt mondta, "nagyon büszke" arra a módra, ahogy a vállalata minimalizálja az adóbefizetést. "Ezt hívják kapitalizmusnak" - tette hozzá. Matt Brittin, a Google brit egységének vezetője szerint a cég azért fizeti adójának nagy részét Amerikában, mert ott találták ki és építették fel a társaságot. | Egymilliárd font adót úszott meg a Google | David Cameron brit kormányfő összehangolt fellépést sürgetett a multik adóelkerülésének megállítására, miután kiderült, a Google 1 milliárd fontnyi (360 milliárd forint) adó befizetését kerülte el azáltal, hogy bevételeit az adóparadicsomként ismert Bermudán pumpálta át. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2013/1/egymilliard-font-adot-uszott-meg-a-google | 2013-01-02 12:42:00 | true | null | null | Origo |
Nacsa Lőrinc (KDNP) a lapunknak nem, a Telexnek viszont válaszolt Bese Gergő alkalmazásával kapcsolatban, ám nem bontotta ki az igazság minden részletét. A portál mai cikkünkkel kapcsolatos megkeresésére azt közölte, hogy "hat évvel ezelőtt egy rövidebb időre kértem Bese Gergő segítségét. Ez a szerződés már évek óta megszűnt." Ezzel szemben lapunk információi szerint a rövid idő legalább 44 hónapig tartott, hiszen 2018-tól 2022 áprilisáig, vagyis csaknem egy teljes parlamenti cikluson át Bese Gergő még biztosan fizetést kapott a Parlamentből mint Nacsa Lőrinc alkalmazottja.
Pénteken írtuk meg, hogy igen szoros kapcsolatot ápolt a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciójával Bese atya. Információi szerint Bese (akkor még) dunavecsei plébános Nacsa Lőrinc KDNP-s frakcióvezető-helyettes és frakciószóvivő stábjának fizetési listáján volt 2018 őszétől hosszú évekig. További érdekesség, hogy idén májusban - amikor a kormánypártok már tudhattak a pap viselt dolgairól - óvatosságból a plébános édesanyját, B. G.-nét alkalmazták, akkor már Rétvári Bence KDNP-alelnök és miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának stábtagjaként. Az adatok hitelességéről munkatársaink meggyőződtek.
Az üggyel kapcsolatban egyébként szerda reggel küldtük el kérdéseket a KDNP-nek, azóta sem válaszoltak.
A jelek szerint a Kereszténydemokrata Néppárt egyébként annyira mégsem keresztény, hogy tiszteletben tartsa az egyházi előírásokat. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érdeklődésünkre ugyanis határozott nemmel felelt arra a kérdésünkre, hogy az Egyházi Törvénykönyv, vagy bármely más szabályozás alapján papi hivatást betöltő személy állhat-e politikai párt, szervezet szolgálatában. Ennek értelmében pedig - tették egyértelművé - sem a főegyházmegye, sem más egyházi intézmény külön engedélyével sem lehet ilyen tevékenységet folytatni. Tájékoztattak továbbá arról is, nem volt tudomásuk arról, hogy Bese a KDNP-frakció, vagy egy KDNP-s országgyűlési képviselő alkalmazásában állt. | A Telexnek reagált cikkünkre Nacsa Lőrinc, de nem volt teljesen őszinte Bese Gergő alkalmazásával kapcsolatban | A KDNP-s képviselő azt állította, hogy Bese Gergő segítségét „hat évvel ezelőtt, egy rövidebb időre" vette igénybe. Információink szerint ez a rövidebb idő négy éven keresztül, lényegében az előző parlamenti cikluson át tartott, pénzért. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/nacsa-lorinc-nem-volt-teljesen-oszinte-bese-alkalmazasat-illetoen-167771 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Sanyikám ... Na ide figyelj! Beszéltem már a Lacival is, és beszéltem már a Nagy Józsival is. ... Ezt a feladatot még meg kell csinálni! ... Abban az esetben, ha arról van szó, hogy napirendi pontok leszavazása van, akkor leszavazzuk, ha az egész napirendi pontok megvitatása van, és tulajdonképpen borítása van, akkor borítás van, azt fogjátok majd tudni!
Farkas Flórián ezekkel az instrukciókkal látta el telefonon az Országos Roma Önkormányzat egyik képviselőjét a szervezet legutóbbi, botrányba fulladt mohácsi rendkívüli közgyűlése előtt.
A két pártra önkormányzatban azt állítják Farkas Flórián miniszterelnöki romaügyi megbízott kissé zavaros megfogalmazása lényegében utasítás volt arra, hogy a Lungo Drom képviselői mindenáron akadályozzák meg, hogy a közgyűlésen megtárgyalják a Híd a munka világába program pénzügyi problémáit. A pénzekkel a korábbi elnök, Farkas Flórián nem tud elszámolni.
Az Index már beszámolt arról, hogy Vajda László, az ORÖ jelenlegi elnökét, Hegedüs Istvánt támogató csoport képviselője szerdán jelezte: egy titokban rögzített felvétellel bizonyítani tudja, hogy Farkas Flórián buzdította saját embereit a közgyűlés szétverésére.
Az ORÖ székházában Vajda elmondta, hogy mohácsi közgyűlésen furcsállták a Lungo Dromos képviselők viselkedését, a hangfelvétel megmagyarázta miért.
A Vajda nem árulta el Farkas Flórián beszélgetőtársának nevét, de szavaiból kiderült, hogy Lungo Dromos képviselő, és maga is hozzájárult a felvétel közzétételéhez. Az ORÖ 47 tagja között két Sándor nevű Lungo Drom képviselő is van.
Vajda a felvétel bemutatása után felszólította a kormány, és a Fidesz vezetőit, hogy „véglegesen vonják ki a forgalomból” Farkast, aki elvesztette a hitelét, és nem úgy látja el a miniszterelnöki megbízott feladatát, ahogy az elvárható lenne. Vajda szerint Farkas Flórián durván beavatkozott az ORÖ ügyeibe, és hatalmát felhasználva akarja eltávolíttatni posztjáról Hegedüs Istvánt, akit 2014-ben épp az ő javaslatára választottak meg az önkormányzat élére.
Vajda László szerint Farkas érdeke most az, hogy botrányok zavarják meg az ORÖ munkáját, elterelje a figyelmet az ő hivatali ideje alatt elkövetett törvénytelenségekről.
Senki nem akar más helyett börtönbe menni a roma önkormányzatban, ezért ki kellene alaposan vizsgálni a roma foglalkoztatási pénzek eltűnését, és az elnöki keretből történt költéseket is – mondta a képviselő, hozzátéve, nem látjuk, hogy számonkérés lenne, Farkas Flórián pedig hallgat.
Hegedüsék frakciója a pénteki ülésén dönti el, tesz-e jogi lépéseket Farkas Flóriánnal szemben. | Senki nem akar más helyett börtönbe menni a roma önkormányzatban | Senki nem akar más helyett börtönbe menni a roma önkormányzatban - Farkas Flórián telefonon adott utasítást egy hozzá hű képviselőnek, hogy borítson. A felvétel a másik oldalhoz került. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/11/18/senki_nem_akar_mas_helyett_bortonbe_menni_a_roma_onkormanyzatban/ | 2015-11-18 12:13:00 | true | null | null | Index |
A NOB már le is okézta a tokiói olimpia beosztását
A súlyemelés mellett az ökölvívás is kikerülhet az olimpiai programból
Bemutatták vasárnap a 2020-as tokiói olimpia és paralimpia kabalafiguráit. A játékok egyik szimbóluma egy kék-fehér kockás, hegyes fülű mesefigura lett, amely a Miraitova nevet kapta.
Ez egy szóösszetétel a japán mirai és tova szavakból, előbbi azt jelenti, jövő, utóbbi pedig örökkévalóság.
Paralimpiai testvére rózsaszín-fehér mintás, és galléros köpenyt visel. Őt Szomeiti névre keresztelték, ami a cseresznyefa virágzására utal.
A figurákat Tanigucsi Rio illusztrátor tervezte, elképzelésével a szavazatok több mint felét zsebelte be. A voksoláson ötmilliónál is több tanuló vett részt. | Bemutatták a 2020-as olimpiai játékok kabaláit | A mesefigurák most álltak először közönség elé. | [
"olimpia",
"olimpia 2020",
"paralimpia",
"sport"
] | 0 | https://24.hu/sport/2018/07/22/bemutattak-a-2020-as-olimpiai-jatekok-kabalait | 2018-07-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Új határátkelőt nyitottak Salzburgnál
Bécs - A német hatóságokkal egyeztetve új határátkelőt nyitottak a salzburgi Oberndorfnál, ahol a menekülteket fogják átengedni Németországba - értesült a Die Presse című osztrák lap pénteken. A menekültek szállítását koordináló bécsi illetékes szerint már pénteken odairányítanak menekülteket, azonban azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hányat. A Salzburgtól északra fekvő településről a menekültek egy kis hídon átmenni a németországi Laufenbe. Az új átkelő a tiroli Kufstein, a felső-ausztriai Kollerschalg, Braunau és Achleiten valamint a salzburgi Freilassing után a hatodik lesz a sorban, amelyen Ausztriából Németországba mehetnek a migránsok. | Új határátkelőt nyitottak Salzburgnál | Bécs - A német hatóságokkal egyeztetve új határátkelőt nyitottak a salzburgi Oberndorfnál, ahol a menekülteket fogják átengedni Németországba - értesült a Die Presse című osztrák lap pénteken. A menekültek szállítását koordináló bécsi illetékes szerint már pénteken odairányítanak menekülteket, azonban azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hányat. A Salzburgtól északra fekvő településről a menekültek egy kis hídon átmenni a németországi Laufenbe. Az új átkelő a tiroli Kufstein, a felső-ausztriai Kollerschalg, Braunau és Achleiten valamint a salzburgi Freilassing után a hatodik lesz a sorban, amelyen Ausztriából Németországba mehetnek a migránsok. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/uj-hataratkelot-nyitottak-salzburgnal/7y849z9 | 2015-11-03 18:25:47+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Országgyűlés hétfőn szavaz a kormány jövő évi költségvetési javaslatához benyújtott módosító indítványokról.
A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés 12 órakor a közelmúltban 101. életévében elhunyt Bálint György volt SZDSZ-es képviselőre, kertészmérnökre, valamint a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákra történő emlékezéssel kezdődik.
A napirend előtti felszólalásokat követően két órában hangozhatnak el az azonnali kérdések, az interpellációkra egy óra, a kérdésekre pedig 30 perc áll rendelkezésre.
A képviselők ezt követően döntenek a 2021-es büdzséhez benyújtott módosításokról, majd az Országgyűlés alelnökévé választhatják a jobbikos Brenner Kolomant, aki az ellenzéki frakcióból kilépett Sneider Tamást válthatja a házvezetésben.
Az ülésen a szocialista Bangóné Borbély Ildikó mentelmi ügyében is határoznak.
Szerdán és csütörtökön a pénteken elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseiről tárgyalnak.
A Ház pénteken 24 javaslatról szavaz. A 2021-es költségvetés elfogadása mellett dönthetnek egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról, az iskolaőrség bevezetéséről és a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításokról.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt | Mentelmi ügy és költségvetési módosítók az Országgyűlés napirendjén | Az ülés gyászszünettel kezdődik, a költségvetéshez benyújtott módosításokról is szavaznak a képviselők. | [
"parlament",
"országgyűlés",
"költségvetés"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2020/06/29/mentelmi-ugy-es-koltsegvetesi-modositok-az-orszaggyules-napirendjen | 2020-06-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Erre azért kevesen számíthattak miután tegnap kiderült, hogy újra támadnak a veszélyes sprotnik. Az agrárszektor.hu arról számolt be, hogy nem hidrogénezett margarinokra cseréli az eddig használt, hidrogénezett növényi olajokból álló margarinokat a pékek.
A változtatásokat a cégek azért hajtják végre, mert múlt héten hatályba lépett az a szabályozás, amely maximalizálja az egészségre káros transzzsírsavak mennyiségét az élelmiszerekben.
A szabályozás általános előírásként rögzíti, hogy az élelmiszerek összes zsírtartalmának 100 grammjában legfeljebb 2 gramm transzzsírsav lehet. Az Európai Unióban Magyarország – Dánia és Ausztria mellett - a harmadik olyan tagállam, amely szabályozza az élelmiszerek transzzsírsav mennyiségét, de például hasonló előírások vannak érvényben az USA egyes tagállamaiban is.
Az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy az összes zsírfajta közül a transzzsírsav jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, mivel károsítja az érfalat, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. Kedvezőtlen hatását úgy fejti ki, hogy növeli az összes és a rossz koleszterinszintet a szervezetben.
A nem hidrogénezett margarinok 10-12 százalékkal drágábbak a hidrogénezetteknél, így a beszerzéskor ennyivel nő a vállalkozások többletköltsége, ha a nem hidrogénezett margarinokra állnak át.
Az agrárszektor.hu szerint az árkülönbség önmagában nem olyan tényező, amely a sütőipari termékek áremelését most indokolttá tenné. A pékek általában akkor tudnak árat növelni, ha a liszt és az energia drágul, illetve a közterhek nőnek. Ha viszont ezek miatt áremelés válik szükségessé, a transzzsírsavas rendelet miatti pluszkiadásokat is megpróbálják majd beépíteni az árakba. | Lecserélik a kockázatos margarinokat | Lecserélik a kockázatos margarinokat - Egy új szabály miatt jönnek a nem hidrogénezett margarinok. Egyelőre nincs drágulás. | [
"margarin",
"kockázat",
"veszély",
"transzzsírsavak",
"gazdaság"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/2014/02/27/lecserelik_a_kockazatos_margarinokat | 2014-02-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Deutsch Tamás az Ilhan Kyuchyuknak címzett levelében azt írta:
Magyarország legfőbb ügyésze a napokban indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő, a Tisza Párt elnöke (EPP) mentelmi jogának felfüggesztésére lopás bűncselekménye miatt.
Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata értelmében a jogi bizottság illetékes a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos plenáris előterjesztés elkészítésére - tette hozzá.
Magyar Péterrel kapcsolatban köztörvényes bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merült fel. Ez teszi indokolttá a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítványt. Magyar Péter kijelentette, nem akar lemondani a mentelmi jogáról, mert így akarja elkerülni a köztörvényes bűncselekmény miatti felelősségre vonást
- fogalmazott Deutsch Tamás.
Hozzátette, hogy sajtónyilatkozatai alapján Magyar Péter minden rendelkezésére álló eszközzel azon dolgozik, hogy az Európai Palamentben a lehető legtovább elhúzódjon a mentelmi ügyének tárgyalása.
Deutsch Tamás szerint Magyar Péter láthatóan arra törekszik, hogy elüljenek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető "diszkóbotrányának" hullámai, és a politikai pozíciójával visszaélve elmenekülhessen a büntetőjogi felelősségre vonás elől.
Meggyőződésünk szerint az illetékes jogi bizottságnak ugyanis mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az Európai Parlament Eljárási Szabályzata rendelkezéseinek megfelelő, szokásos eljárásban Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről mihamarabb dönthessen a plenáris ülés, ezzel pedig elhárulhasson a technikai akadálya annak, hogy Magyar Pétert az általa elkövetett köztörvényes bűncselekményért felelősségre lehessen vonni
- írta a politikus. | Deutsch Tamás: Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről mihamarabb döntsön az EP! | A Fidesz európai parlamenti képviselője csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett levelében felszólította az Európai Parlament Jogi Bizottságának elnökét, hogy semmilyen körülmények között ne engedjen Magyar Péter nyomásgyakorlásának, és akadályozza meg, hogy az érintett képviselő és a „vele szövetséges néppárti, illetve baloldali-liberális politikusok politikai lobbija miatt” Magyar Péter mentelmi ügyének bizottsági tárgyalása minél inkább elhúzódhasson. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/deutsch-tamas-magyar-peter-mentelmi-jog-ep | null | true | null | null | KEMMA |
A parlament várhatóan jövő héten megszavazza azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig ellenszolgáltatás nélkül több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.
A javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.
Állami funkciók kiszervezése
A törvény elfogadása után első körben 32 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kezdheti majd meg a működését, a részletes lista a parlament honlapjára feltöltött javaslat 19. oldalától böngészhető (pdf.). Az április 20-i állapot szerint ebben megtalálható volt minden olyan alapítvány, amely mostantól az említett besorolás alá kerül, ugyanakkor a helyzet dinamikusan változik, időközben kiderült, hogy a Terror Házát működtető alapítvány is vagyonkezelővé változik.
A bővülő alapítványi portfólió miatt nem tűnik elrugaszkodott gondolatnak, hogy a közel háromtucatnyi alapítvány csak a kezdet, és a választásokig jó néhány hasonló modellváltást láthatunk még.
Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet. (Bizarr helyzet, hogy miközben az állam 2010 után százmilliárdokért vásárolta vissza a Mol-részvényeket az oroszoktól, most ezt a csomagot ingyen odaadhatja egy alapítványnak, amivel a kormány formálisan minden kontrollt elveszít az olajcég felett.)
Ami a funkciókat illeti, az alapítványi konstrukcióval most a kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket.
Az alapítványi konstrukció lényege – túl azon, hogy egyenként 600 millió forintos közvagyonnal kezdhetik majd meg a működésüket –, hogy az az állami vagyon, amit a kormány odaad ezeknek az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz. A most megkapott állami vagyon felett a továbbiakban a mostani kormány által kinevezett kurátorok fognak gazdálkodni, akik megkapják az alapító jogokat, e rendelkezés visszavonhatóságát pedig megtiltja a törvény, miközben az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége is csak kétharmaddal lesz módosítható.
Ezzel párhuzamosan egy másik, az alapítványi konstrukciótól független, de az államot karcsúsító tendenciába illeszkedő törvényjavaslat is van az Országgyűlés előtt. A T/15709. számú előterjesztés – amelyről Schiffer András írt részletesen a 24.hu-n – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállításáról szól. A jövőben ez az új hatóság felügyelné a dohánykereskedelmet, a szerencsejáték-piacot, a bírósági végrehajtást, a felszámolói névjegyzéket, valamint ellátna koncessziós feladatokat. Utóbbi miatt az új hatóság alatt működne majd a Koncessziós Tanács is.
Már a felsorolásból is látszik, hogy óriási pénzeket megmozgató iparágak szabályozása kerülne az új hatóság felügyelete alá, ráadásul ezen tevékenységek felügyelete az elmúlt évtizedekben a kormányzás igazságügyi, pénzügyi, gazdasági hatáskörébe tartozott. Ennek a szervezetnek az elnökét a Médiatanácshoz és az Energetikai Hivatalhoz hasonlóan a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
Rengeteg pénz kell a NER fenntartásához, pláne ellenzékből
Az alapítványi konstrukció létrehozásának és az új hatóság felállításának több oka is lehet, azonban nagyjából mindegyik ugyanabba az irányba mutat: a következő kormány – amennyiben ellenzéki – mozgásterének a csökkentése és a fideszes klientúra fenntartása.
Orbán Viktor lehetséges motivációjáról többen írtak már az utóbbi hetekben. A kommentárok szerint a jelenlegi vagyon- és hatalomátmentés előzménye a rendszerváltás idejéből ered, amikor a késő kádári technokrata elit sikeresen átmentette befolyását, és még évtizedekig fontos pozíciókat tudott megtartani. Ebből szűrte le állítólag azt a következtetést Kövér László a Fidesz első kormányzati ciklusa (1998–2002) után, hogy „kormányon voltunk, nem hatalmon”.
Ha ebből a logikából indulunk ki, akkor Orbán célja éppen az lehet, hogy ellenzékbe kerülve megnehezítse a következő kormány dolgát (ahogyan azt a szocialistákhoz köthető elit tette vele első miniszterelnöki ciklusa idején), valamint hogy sikeresen fenntartsa a hozzá és pártjához lojális hálózatát egy olyan időszakban is, amikor nagyrészt elzárulnak a NER-t életben tartó állami pénzcsapok.
A közalapítványok kuratóriumaiban vezető fideszes politikusok – akik jelenleg is fontos pozíciókat töltenek be az államigazgatásban, miniszterek, államtitkárok – feladatokat és
legfőképpen milliós fizetést kapnak, így érdekeltek maradhatnak abban, hogy még ellenzékből is építsék a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagy legalábbis megpróbálják a víz felett tartani.
A kiépülő orbáni párhuzamos államra azért is szüksége lehet a Fidesznek, mert egy kormányváltás idején nyilvánvalóan tömegével fogják elhagyni pártkáderek az államigazgatást, ahogy történt ez például a 2019-es önkormányzati választások után is. Egy kormányváltás esetén az exodus lényegesen nagyobb lenne, a távozó tisztviselők NER-közelben tartása pedig komoly kihívás lehet a hatalom jelenlegi birtokosainak.
Elbizonytalaníthatja a kádereket
Az emberek megtartásához pénz kell, a NER működtetése igen költséges. Ott van például az Orbánhoz lojális több száz kiadványból álló médiaholding, amely még a végtelennek tűnő állami hirdetésdömping ellenére is milliárdos veszteséget termelt 2019-ben. A rendszer lényegesen áramvonalasított verziójának működtetéséhez (vö.: a dolgozói állomány legalább egy részének megtartása) jelentős és folyamatos külső forrásbevonásra van szükség, hiszen piaci alapon a Fidesz-közeli médiumok nagy része nem életképes.
A pénzügyi motiváció abban is tetten érhető, hogy például míg az állami egyetemekre vonatkozott a közbeszerzési kötelezettség, a modellváltó egyetemek már mentesülnek ez alól. Mivel kapásból több száz, sok esetben felújításra szoruló ingatlanról van, ezeket a munkákat a jövőben minimális transzparencia mellett is meg lehet majd oldani, ami egyrészt komoly korrupciós kockázatot jelent; másrészt, ha például egy NER-es építőipari cég egy esetleges kormányváltás után kiesik a központi pikszisből, akkor sem maradhatna teljesen megbízások nélkül.
Az esetleges cudar időkre készülő jelenlegi hatalom lépésének van egy bizonytalanságot szülő lélektani oldala is. Miközben a hívek és a klientúra számára megnyugtatónak is tűnhet, hogy az Orbán-kormány „bölcsen” előregondolkodik,
a vagyonátmentés éppen azt az üzenetet küldi, hogy 2022-ben nemcsak egy kétharmados többség nélkül felálló Fidesz-kabinet van benne a pakliban, hanem az is, hogy Orbán elveszíti a választásokat.
Már önmagában az esetleges vereségre való felkészülés is jelentősen roncsolhatja a korábban megkérdőjelezhetetlennek tűnő erős vezető karizmáját, és a kevésbé lojális NER-kádereket is arra késztetheti, hogy elkezdjenek B és C tervekben gondolkodni. Arról, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint miért szól ugyanannyi érv Orbán következő győzelme, mint veresége mellett, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Nem látják reménytelennek a helyzetet
A most zajló vagyonátmentéssel kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent a kormánytól független nyilvánosságban, hogy a tulajdonviszonyok átrendezésével egy következő kormány nem igazán fog tudni mit kezdeni. Több, a témával foglalkozó ellenzéki politikus erről azt mondta kérdésünkre, hogy vannak lehetséges megoldások az éppen kialakuló helyzetre.
Ami az egyetemeket illeti, Brenner Koloman szerint az alapítványi forma alapvetően nem ördögtől való dolog, a nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy a nagy, átfogó képzéssel rendelkező tudományegyetemek mind állami fenntartásúak, mert csak így tudnak átfogó kutatási és oktatási portfóliót fenntartani. A Jobbik oktatáspolitikusa szerint mivel az egyetemi szenátusok döntöttek arról, hogy átállnak az alapítványi működésre, reális szcenárió, hogy kormányváltás esetén, egy-két év múlva ugyanezek a szenátusok (látva a felmerülő problémákat) ugyanúgy kérhetik majd azt is, hogy kerüljenek ismét állami fenntartás alá, ahogy most az alapítványi fenntartás mellett szavaztak.
Ezen a ponton nyilván egy ütközőpontot jelenthetnek a döntő részben fideszes tagokkal feltöltött alapítványi kuratóriumok, amelyek lényegében szabadon hozzányúlhatnak a szenátusok mozgásteréhez, és egyes értelmezések szerint még a rektorválasztás jogát is elvehetik.
Kérdés, hogy egy ilyen esetben, ha a kuratórium blokkolja az egyetemi autonómiát képviselő szenátus akaratát, vagy csorbítja az egyetem vezetésének jogait, akkor annak milyen politikai következményei lehetnek.
Ellenzéki politikusok szerint a felsőoktatás magánosításának jelenleg két igazán problémás pontja van. Az egyik, hogy a jelenlegi miniszter által kinevezett kuratórium gyakorlatilag életfogytiglanig meg tudja magát hosszabbítani. A másik, hogy az sem megy automatikusan, ha a szenátus vissza szeretné vinni az intézményt az állam fenntartása alá, hiszen ezt kétharmaddal kell megszavaznia a parlamentnek.
Bár a kuratóriumoknak elég széles jogkörük van az intézmények feletti rendelkezésre, a felsőoktatási törvény feles többséggel módosítható, ezen keresztül pedig viszonylag könnyű olyan törvényi garanciákban biztosítani a hallgatói és oktatói jogok érvényesülését – mondta a Telexnek Arató Gergely.
A DK-s politikus úgy látja, hogy egyébként a kormánynak most is lenne módja, hogy beavatkozzon egy kuratórium – például az SZFE esetében látott – diktatórikus hatalomgyakorlásába, azonban jelenleg nincsen szándék. Arató szerint egy kormányváltás esetén sokféle technika állhat rendelkezésre az egyetemi autonómia helyreállítása érdekében, de erről azért nem beszélt bővebben, mert nem szeretne tippeket adni a jelenlegi kormányzatnak.
Kétharmaddal sem vehető el valakinek a vagyona
Az általunk megkérdezett ellenzéki politikusok mind azt mondták, hogy egyrészt a jogászaik már vizsgálják a kialakult helyzetet, másrészt pedig, mivel állami vagyonról is van szó, kormányváltás esetén biztosak abban, hogy lesz felülvizsgálati lehetőségük. Abban is egyetértettek, hogy a vagyontárgyak esetében bonyolultabb a helyzet, mint a felsőoktatásnál.
Ellenzéki politikusok azt mondják, hogy lehetőleg kétharmaddal kellene megnyerni a választást (amit a választási rendszer miatt nem tartanak irreálisnak, a Fidesz is csekély szavazattöbbséggel szerzett kétharmados mandátumtöbbséget), mert akkor nagyobb mozgásterük lenne, de még kétharmaddal sem lehet elvenni valakinek a vagyonát. A megoldás kulcsa szerintük ott van, hogy állami feladatokat nem lehet lényegében magánintézményekbe kiszervezni, úgy, hogy közben továbbra is az állam finanszíroz, de nincsen felettük közösségi kontroll.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke szerint például a közbeszerzési törvény hatályának kiterjesztése feles törvénnyel is megoldható, miközben az ellenzék nagyon elszánt az ügyben is, hogy a közvagyont képező Mol- és Richter-részvények felett is visszaszerezzék majd az állami felügyeletet. | Orbán megkezdte a hatalom átmentését | Egy évvel a választások előtt a kormány jelentős közvagyont szervez ki az állam alól. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/04/22/vagyonkezelo-alapitvany-kozvagyon-kozpenz-orban-viktor | 2021-04-22 10:34:50 | true | null | null | Telex |
A tőzsdék zárása utánra időzített bejelentés Magyarországgal kapcsolatban optimalizálásról szólt, a sajtóközlemény ennek részleteit nem közölte.
A banknál kedden sajtótájékoztatót tartanak, amelyen várhatóan további részleteket közölnek.
Az osztrák, valamint a további kelet-európai piacon a felügyelőtanács az üzleti modell további fenntartásáról döntött.
A bank ugyanakkor 2016-ig jelentősen csökkenti vagy feladja az egyesült államokbeli, 2017-ig pedig az ázsiai tevékenységét.
Az előzetes adatok szerint az RBI éves vesztesége 2014-ben 493 millió euró volt, ami alatta van a korábban meghatározott 500 millió eurós maximumértéknek.
A drasztikus csökkentés oka a bank tőkehelyzetének javítása, új célként határozták meg, hogy a bank 2017-re 12 százalékos elsődleges tőkearánnyal rendelkezzen. Ez az érték 2014 végén 10 százalékos volt.
A Raiffeisen Bank Zrt. Magyarországon 112 fiókkal, és mintegy 600 ezer ügyféllel rendelkezik, a mérlegfőösszege a 2013.évi nemzetközi számviteli adatok (IFRS) alapján, konszolidáltan számítva 1851 milliárd 488 millió forint volt.
A bank 2014. március 28-i sajtótájékoztatóján Heinz Wiedner, a bank vezérigazgatója leszögezte: a magyar bankszektor egyik meghatározó, univerzális szereplője marad a Raiffeisen Bank, amelynek vesztesége jelentősen, 34 százalékkal 31,2 milliárd forintra csökkent 2013-ban.
Heinz Wiedner a 2014 március végi sajtótájékoztatón leszögezte: a magyarországi Raiffeisen eladása lekerült a napirendről, a pénzintézet jövőbeni stratégiája az elsődleges ügyfélkapcsolatokra, valamint a versenyképes, magas szolgáltatási szint nyújtására koncentrál.
A bank működési költségei 53 milliárd forintot tettek ki 2013-ban, céltartalék-képzésre pedig közel 42 milliárd forintot fordítottak. A nem teljesítő hitelek aránya 30 százalék alatti szinten stabilizálódott, és egyre kevesebb kölcsönszerződés kerül ebbe a kategóriába.
MTI | "Optimalizálja" magyar tevékenységét a Raiffeisen | Az osztrák Raiffeisen bankcsoport (RBI) eladja lengyelországi és szlovéniai leánybankjait és a Zuno direktbankját, az ázsiai és az amerikai piacról pedig visszavonul a bank felügyelőtanácsának hétfői döntése értelmében. A szűkszavú sajtóközlemény szerint Magyarországon a bank optimalizálja tevékenységét. Az RBI közölte, hogy csökkenteni kívánja jelenlétét az oroszországi piacon is. | [
"Makró",
"Raiffeisen Bank"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/_Optimalizalja__magyar_tevekenyseget_a_Raiffeisen.html | 2015-02-10 07:40:59+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Egy különleges boltot, büfét és kávézót magába foglaló épületet avattak Háromhután szerdán. Verbovszki Károly polgármester beszédében ismertette: településüket három, egymástól különálló településrész alkotja, az önkormányzat pedig folyamatosan figyel arra, hogy ezeket egyformán fejlessze. A mostani, az újhutai településrészen létrehozott boltot a Belügyminisztérium közmunka programja segítségével sikerült kialakítani. Ez azonban nem egy hagyományos bolt - emelte ki.
Az üzletben ugyanis olyan termékeket lehet megvásárolni, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye önkormányzatainak közmunka programja keretében készülnek, valamint helyi és környékbeli termelők árucikkei egészítik ki a kínálatot. A polgármester tájékoztatása szerint 16 önkormányzat és 14 termelő termékei találhatók meg a polcokon a perectől kezdve a házi tésztán, mézeken, szörpökön, lekvárokon és kézműves munkákon át egészen a borokig. Az új épület természetesen hagyományos boltként is működik, ahol a mindennapi használati eszközök, élelmiszerek szintén megvásárolhatók. Ez a lehetőség eddig Újhután hiányzott a kínálatból. A felavatott létesítmény mellett egy játszóteret is kialakítottak. Az építkezés egy év alatt zajlott le, az önkormányzat önerőből vásárolta meg az alapot képező, romos parasztházat, amelyet a közmunkaprogram lehetőségeit kihasználva újítottak fel a helyi népi építészet hagyományaihoz igazodva. A polgármester kiemelte, hogy kivitelezői csapatuk évek óta együtt dolgozik, ennek köszönhető a minőségi munka az összes hasonló beruházásukról is visszaköszön.
A közmunka program Verbovszki Károly beszámolója szerint 2015-ben vett nagy lendületet, amely előbb több kisebb, majd nagyobb fejlesztésekkel örvendeztette meg a település lakóit, valamint a hozzájuk érkező turistákat. Eddigi legnagyobb beruházásuk a több mint 30 férőhelyes erdei iskola Óhután, valamint a vele szemben található turisztikai központ volt. Az intézmény azóta is komoly népszerűségnek örvend, ami nemcsak a létrehozott munkahelyek megőrzésében játszik szerepet, de bevételt hoz az önkormányzatnak is. Emellett építettek fedett szabadtéri színpadot, amely rendezvényeik lebonyolításához nyújt megfelelő környezetet és nem mellesleg nem kell drága mobil színpadokat bérelniük - jegyezte meg. Ugyancsak hasonló konstrukcióban készült el a középhutai bolt és kávézó, amely 2019 óta működik rentábilisan. A településvezető megemlítette a 2022-ben átadott rendezvénycsűrüket is, amely nemcsak saját programjaikat fogadja be, de rendkívül népszerű esküvői helyszín is lett. Ezek sorába illeszkedik a mostani beruházás. A polgármester kiemelte: vannak még terveik, amelyekhez kérik a kormány további segítségét. Háromhuta egyetlen kitörési pontjának nevezte az idegenforgalmat, amelyhez folyamatosan alakítják ki a szolgáltatásokat. Több létesítményük mosdója például éjjel-nappal használható, amit az évi több tízezer hozzájuk érkező turista használhat.
Dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője kifejtette: Háromhuta a példa arra, hogy a közmunkaprogram hogyan használható értékteremtésre és érezhető fejlődésre. Az alig több mint száz lakosú településen a helybeliek ötleteikkel és szorgalmukkal csinálnak egy forintból kettőt - mondta a honatya. Kiemelte: minden esztendőben leülnek a polgármesterrel és átbeszélik, milyen beruházásokat és fejlesztéseket tervez az önkormányzat, amikből közösen választják ki azokat, amelyekhez még a nehéz időkben is megfelelő támogatás párosítható. A különböző közmunka programok, valamint a Magyar Falu Program együttesen sokat segített a kistelepülések terveinek a megvalósításában - emelte ki a képviselő. Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár - aki néhány éven belül harmadszor fordult meg a településen - arról beszélt, hogyHáromhutalátványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, javarészt a közmunka programoknak köszönhetően. A kiemelkedő sikerhez hozzájárul a település közfoglalkoztatotti csapata, amely évek óta összeszokott módon dolgozik együtt és a tetőfedéstől a burkoláson, a kőműves munkákon át egészen a villamoshálózat és a fűtési rendszer kialakításáig mindent el tudnak végezni. Az idegenforgalmi lehetőséget sok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település használja ki jól - jegyezte meg. Háromhután a fejlődést az erdei iskola alapozta meg és a település adottságai is nagyon jók, hiszen gyönyörű természeti környezet veszi körül a falut, a helyi porták takarosak, valamint az üdülőnek használt házakat is nagyon szépen rendben tartják tulajdonosaik - mondta. Ezt erősítik az önkormányzat beruházásai. A helyettes államtitkár hozzáfűzte: szándékaik szerint a jövőben is szeretnék támogatni a hasonló jó kezdeményezéseket, amellyel céljuk, hogy a kistelepülések se legyenek elvágva az ország gazdasági vérkeringésétől - tudta meg aboon.hu. | A közmunka program termékei is vannak Háromhután | Egy olyan boltot nyitottak Háromhután, amiben a közmunka programban résztvevők termékei is megvásárolhatóak. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/10/kozmunka-haromhuta | null | true | null | null | BOON |
Megható: nem látogathatta várandós feleségét a kórházban egy amerikai férfi, így kedveskedett neki
Robert Conlin és Shona Moeller már régóta vágytak egy kisbabára, így hatalmas volt az öröm, amikor végre gyermekáldás érte őket /Fotó: Northfoto
Az amerikai férfi, Robert Conlin a koronavírus miatti járványhelyzet miatt nem látogathatta feleségét, azonban a találkozást kreatív módon oldotta meg.
Munkába állás a koronavírus után: használjuk ki a lendületet és a lehetőségeket!
Megvan a dátum: ekkor nyithatnak újra a mozik, a színházak és a fürdők is
Megvan a dátum: ekkor nyithatnak újra a mozik, a színházak és a fürdők is
Robert Conlin és Shona Moeller már régóta vágytak egy kisbabára, így hatalmas volt az öröm, amikor végre gyermekáldás érte őket. Azonban a kismamának szivárogni kezdett a magzatvize, így orvosi javaslatra kórházban kell töltenie az idejét, amíg meg nem születik a baba.
Mivel a járvány miatt az apuka nem látogathatja párját, minden héten különleges randit szervez. A vacsorát beküldi Shonának a kórházba, ő maga pedig szerelme ablaka előtt fogyasztja el vacsoráját, miközben feliratokkal üzen és bókol neki.
(ragazze.hu) | Megható: nem látogathatta várandós feleségét a kórházban egy amerikai férfi, így kedveskedett neki | Az amerikai férfi, Robert Conlin a koronavírus miatti járványhelyzet miatt nem látogathatta feleségét, azonban a találkozást kreatív módon oldotta meg. | [
"koronavírus",
"kórház",
"kismama",
"randi"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/nem-latogathatta-varandos-feleseget-a-korhazban-egy-amerikai-ferfi-igy-kedveskedett/kp6fh1l | 2020-05-23 20:00:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A Magyar Közlönyben most megjelent határozat megerősíti azt a korábbi szándékot, hogy a Galvani utca–Illatos út-vonalában egy új, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három forgalmi sávos Duna-híd épüljön.
A híd nyomvonala mindössze 2 km-re fekszik a Rákóczi hídtól, csepeli hídfőjénél pedig egyelőre csak felszámolásra váró, lepusztult bérházak, egy szennyvíztisztító és szántóföldek találhatók. A hídépítés ötlete az olimpiai fejlesztések kapcsán vetődött fel, jelenleg a legjobb, ami várható tőle, hogy tehermentesítheti a Rákóczi-hidat.
A nemzetközi tervpályázat lebonyolítására 441 millió forintot bocsát rendelkezésre a kormány.
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának korábbi közleménye szerint a pályázatra olyan külföldi sztárépítészek jelentkeztek, mint a holland De Oversteek hidat jegyző belga Laurent Ney, vagy az éppen hídterveiről híres Ben van Berkel, illetve a Pritzker-díjas amerikai Richard Meier. A meghívottak között szerepel a francia Explorations Architecture illetve a Belgrád új jelképét, az Ada-hidat tervező szlovén Arhitektura, valamint az új linzi Duna-hidat tervező Marc Mimram.
A zsűri elnöke Fürjes Balázs, egyes budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, társelnöke pedig a Magyar Mérnök Kamara korábbi elnöke, Barsiné Pataky Etelka. A tagok között Miklósa Erika, Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima-díjas opera-énekesnő, Eszenyi Enikő, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Vígszínház igazgatója, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Schneller István urbanista, Budapest korábbi főépítésze, valamint a neves francia hídtervező, Michel Virlogeu szerepel. | Gazdaság: Új híd épül a Dunán, a semmibe fog vezetni | Új Duna lesz a neve a Galvani utca–Illatos út-vonalában megépülő hídnak, melyet a bebukott 2024-es olimpiai játékokra tervezett fejlesztések keretében építenek meg. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20171218_Uj_hid_epul_a_Dunan_a_semmibe_fog_vezetni | 2017-12-18 10:45:00 | true | null | null | HVG |
Cáfolja a vádakat annak a cégnek az igazgatója, amelyet fideszes politikusok két héttel ezelőtt a csepeli galvániszap-lerakással hoztak kapcsolatba. Kreisz Gyula szerint olyan cégeket és személyeket is belekevernek az ügybe, akiknek az egészhez semmi közük nincs. Sem neki, sem az általa irányított Murus Építőipari Zrt-nek nincs semmi takargatnivalója.
Az ügyészség, a közigazgatási hivatal döntései után az önkormányzat a beruházótól visszaköveteli az utcát.
Az Indexen nemrégiben beszámoltunk a csepeli galvániszapbotrány legújabb fejleményeiről, arról, hogy a Fidesz két politikusa, Németh Szilárd és Illés Zoltán sajtótájékoztatón bírálta a veszélyes hulladék lerakását az egykori Csepel Művek területén.
Három név
A jobboldali politikusok a sajtótájékoztatón hálózatot próbáltak meg felvázolni azokból a vállalkozásokból, amelyek területére lerakták a galvániszapot, és amely cégek neve az ügyben állításuk szerint felmerült. Az érintett cégekben három személy neve bukkant fel a legtöbbször: Kreisz Gyuláé, Hajts Attiláé és Gönczi Alberté.
A vádakra most Kreisz Gyula, a Murus Zrt. vezérigazgatója reagált az Indexnek. Az építőipari kivitelezéssel és fővállalkozással foglalkozó cég vezetője szerint azért éppen őket és azért éppen most keverték bele a csepeli botrányba, mert - az új építési engedély kiadása és végrehajthatóvá válása után - ők építenék a Nagymező utcai mélygarázst, amelyet a VI. kerületben vitatnak az ott lakók. Ugyanakkor a Murus - a Németh Szilárd által tartott sajtótájékoztatón elhangzottakkal ellentétben - a Nagymező utcában nem a megrendelő, hanem csak a kivitelező, nem ők kezdeményezték az ottani építkezést.
Cáfol a vezérigazgató
A Murust a csepeli fideszesek arra hivatkozva hozták kapcsolatba a galvániszap-lerakással, hogy a cég, illetve vezetői állítólag érdekeltek abban a Fríz Kft.-ben, amely a galvániszapot ártalmatlanításra átvette, majd tárolta a Csepel Művekben.
A sajtótájékoztatón elhangzott információk többségéről a cégvezető elmondta, hogy azok alapjaiban tévesek, a valóságtól távol állnak, mivel egy környezetvédelmi vállalkozás évekkel ezelőtti kálváriáját úgy tüntetik fel, mintha politikai botrányról lenne szó, és ebbe olyan cégeket és személyeket is belekevernek, akiknek az egészhez semmi közük nincs. Kreisz szerint tehát a helyzet teljesen világos, amiben sem neki, sem az általa ma irányított és sikeres Murus Építőipari Zrt-nek nincs semmi takargatnivalója.
Segíteni akartak
Az ügyről Kreisz elmondta, hogy személy szerint ő valóban segíteni akart egy tehetséges feltalálónak, Jakab Istvánnak, aki korábban - szabályos és érvényes engedély alapján - a ferencvárosi Kén utcában végezte a veszélyes hulladéknak minősülő galvániszap ártalmatlanítását.
A hőkezeléssel és más technológiai folyamatokkal ártalmatlanított galvániszapot Jakab olyan anyaggá alakította volna át, amely a környezetre teljesen veszélytelen útépítési adalékként felhasználható lett volna. A végterméket még a Fidesz-FKGP-kormány idején a Pepó Pál vezette minisztérium hivatalos papíron is veszélytelennek minősítette.
Felmondták a bérleti jogot
Jakab feldolgozási célból felvásárolta a galvániszapot, de telephelyének bérleti jogát váratlanul felmondták a Kén utcában. Gönczi Albert ekkor kereste meg Jakab István nevében a fideszes politikusok által hírbe hozott Hajts Attilát és Kreisz Gyulát, hogy segítsenek területet találni a galvániszap feldolgozására. Ezt meg is találták, a Diamond Build Kft.-nek ugyanis volt egy telke az egykori Csepel Művek területén.
A Diamond Build tulajdonosa, Hajts Attila csupán telket, illetve műhelyt adott bérbe a Jakab István által tulajdonolt és vezetett Fríz Kft.-nek, melyre Jakab az illetékes környezetvédelmi hatóság tudtával, szállítási jegyzőkönyvekbe foglalt engedélyével és felügyelete mellett szállította át a galvániszapot.
Sok érdeket sértett
Kreisz azt állítja, számára csak utólag vált világossá, hogy a feltaláló sok érdeket sértett, és a háttérben megmozdultak bizonyos politikai és gazdasági körök, amelyeknek "köszönhetően" a Fríz Kft. szakmailag és anyagilag ellehetetlenült.
Váratlanul a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Főfelügyelőség a csepeli telephelyre nem hosszabbította meg a - Kén utcai telephelyről való átszállítás időpontjában érvényes - feldolgozási-működési engedélyt. A Diamond Build Kft. a bérleti díjakat csak az első fél évben kapta a Fríz Kft.-től, azután Jakab István sokszori felszólítás ellenére sem fizetett, és a bérleti szerződés felmondása ellenére sem vitte el a galvániszapot a Diamond Build Kft. területéről.
Feltűnik Gönczi Albert
A történetbe ekkor lépett be a környezetvédelmi szakértelemmel rendelkező Gönczi Albert és - a Jakab István szabadalmában fantáziát felfedező - Kreisz Gyula, akik részesedést kívántak szerezni a Fríz Kft.-ben, azonban - miután szembesültek a cég problémáival, tartozásaival - az üzletrész-átruházási szerződéstől elálltak, és tulajdonszerzésük a cégnyilvántartásba soha nem került bejegyzésre - ellentétben a fideszes politikusok vádjaival.
Ezután - mivel a találmány sikerében változatlanul hittek - Gönczi Albert és Kreisz Gyula egy új, közös céget (a Fríz 2004 Kft.-t) alapítottak, azonban nyolc hónapnyi erőfeszítést követően kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy - a "magasabb szintű gazdasági és politikai érdekek miatt" - a nemzetközileg is újdonságnak minősülő, immáron szabadalmi oltalommal is rendelkező feldolgozási eljárásához szükséges engedélyhosszabbításokra nem kerülhet sor.
Csapdahelyzet
"A vállalkozás ezáltal csapdahelyzetbe került, a galvániszap környezetbarát újrahasznosításának ügye jó időre zátonyra futott. Így állt elő az a sajnálatos helyzet, hogy a korábban feldolgozásra szánt galvániszap - bár őrzött és biztonságos körülmények között - ma már nem megújulásra, hanem elszállításra vár" - jut el a mához a vezérigazgató.
A fideszesek szerint az utóbbi hónapokban is nőtt a galvániszap mennyisége, és ezt a Murus gépkocsijain szállították a helyszínre. Ezt szintén cáfolta az Indexnek Kreisz Gyula. Az Index cikkében bemutatott fotók, amelyeket a fideszes politikusok a sajtótájékoztatón adtak közre, Kreisz szerint egészen mást tartalmaztak.
Nem az a hordó
A képen egy bérelt, olajszállító kisteherautó látható, a hordók nem is alkalmasak galvániszap tárolására és erről a fotó készítője meg is győződött. Arról nem is beszélve, hogy az érintett területeket folyamatosan őrzik, így az oda történő illegális anyagszállítás kizárt.
Kreisz elmondta, hogy amikor a fotók készültek, akkor már egy másik cég bérelte a megjelentetett autót, mai napig ezzel a két hordóval szállítja a munkagépeibe az üzemanyagot. A bérlőcsere miatt a Murus emblémája a fotók készítésekor még nem került le a jármű oldaláról.
Élő és Kunos
A céghálóra visszatérve elmondta, hogy a Murus teljesen más nevű elődcégében, annak felügyelő bizottságában 2004 végéig valóban benne volt Élő Norbert, ám ő amint politikai pályára lépett, lemondott tisztségéről, így a Murusban nem viselt semmilyen tisztséget sem.
Ma is tulajdonos viszont 5 százalékban a Murusban Dr. Kunos Péter, az Agrobank korábbi vezérigazgatója. Kreisz szerint Kunosnak nincs meghatározó részesedése a cégben.
Óvatosság
Kreisz összefoglalva a történteket elmondta: személyesen a múltban is látott, és ma is lát fantáziát a környezetvédelemben, bár a Fríz 2004 vállalkozás kudarca óvatosságra inti. Mindezzel együtt a legszigorúbb (ISO 14001) környezetvédelmi minősítéssel rendelkező Murusnak semmi köze nincs a csepeli galvániszap lerakásához, sőt munkái során folyamatosan kiemelten figyelemmel kíséri minden egyes alvállalkozójának környezetvédelmi megelőző tevékenységét és a szelektív hulladékgyűjtést.
A Diamond Build Kft. csupán mint bérbeadó és nem mint aktív szereplő vett részt a történtekben, ezért ez a cég sem tehet arról, hogy a telkén maradt a feldolgozatlan galvániszap. A fő problémát az jelenti Kreisz szerint, hogy az iszap feldolgozására - az eredeti szándékkal ellentétben - ma már esély sincs.
Hajléktalan lett a feltaláló
Az eredeti tulajdonos, Jakab István ugyanis az ártalmatlanítás technológiáját szabadalommal védte le, viszont neki ma már se pénze, se cége nincs arra, hogy folytassa a korábbi tevékenységét.
A feltaláló egyes hírek szerint ma hajléktalanként tengeti az életét. A cég felszámolás alatt áll, így jogilag sem várható kedvező fejlemény az ügyben. Ezek után a galvániszapot csak elszállítani lehet. Kreisz is csak a sajtóból tudta meg, hogy valószínűleg közbeszerzési pályázatot írnak ki az iszap elszállítására Csepelről. | Csepeli galvániszapbotrány: cáfol a Murus Zrt. | Csepeli galvániszapbotrány: cáfol a Murus Zrt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/csepmur52515/ | 2007-09-14 00:00:00 | true | null | null | Index |
Lapzártánk idején úgy tudni, Medgyessy Péter kormánya Erős Jánost, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egykori vezérigazgatóját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormánybiztosává nevezi ki. A korábbi bankvezér értesüléseink szerint "középtávon" az MFB vezérigazgatói posztjának várományosa. A szakmában vegyes, a médiában kimondottan negatív megítélésű exbankár helyzetbe hozásának a híre meglehetősen nagy port vert föl a hazai bankvilágban. Jóval nagyobbat, mint a szintén az MFB-t felügyelő kormánybiztosi pozícióval felruházni kívánt, ám Erőssel ellentétben jelenleg is a bankárelit krémjéhez tartozó Zdeborsky György megjelenése.
A CIB Banktól a közelmúltban - a külső szemlélő számára meglehetősen váratlanul - távozó Zdeborsky ugyan jó személyes kapcsolatot ápol Erőssel, ám a kettejük habitusát egyaránt ismerők kételkednek abban, hogy hosszú távon képesek lennének a súrlódásmentes szakmai együttműködésre.Erős János azon kevesek közé tartozik, akikről szinte lehetetlen olyan negatívumokat írni, amelyeket eddig ne róttak volna már föl több fórumon is. Pedig a korábban a legifjabb hazai sztárbankár titulussal is felruházott Erősről ismerősei váltig állítják: kimagaslóak a kommunikációs képességei. Néhány éve még kitűnően élt is ezekkel. Legalábbis erre utal az, hogy néhány olyan újságíró, aki utólag őszinte megdöbbenésének ad hangot annak kapcsán, hogy Erőst 1997-ben az év emberévé választották a Magyar Hírlap olvasói, a K&H sikeres privatizációját követően nem győzte legekkel elhalmozni a bankvezért.
A sajtó akkori tevékenysége letagadhatatlanul szerepet játszott abban, hogy a Magyar Hírlap olvasótáborára bízott szavazáson a bankár még az ökölvívó Kovács Kokó Istvánt is maga mögé utasította, s így ő kapta meg első ízben azt a díjat, amelyet később Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok korábbi országgyűlési biztosa, Esterházy Péter író, a Pharmavit Rt.-ről és a pezsgőtablettáiról ismert Somody Imre, tavaly pedig Szabó István filmrendező vehetett át.
Sose volt még ennyire durva...
"Pillanatnyilag nem tagja a szűken vett bankárelitnek" - állítja Erősről egyik ismerője, aki nem egészen érti az exbankvezér körülötti hisztériát. Ennek megfejtésére többen is vállalkoztak, persze nevük elhallgatását kérve. Az egyik pénzügyi szakember pszichés tényezőkön alapuló magyarázattal rukkolt elő: ő a média sajátosságának tudja be, hogy "egy nem a legelőnyösebb külsejű ember kisiklásait hajlamos felnagyítani, miközben egy szépfiúnak egy apagyilkosságot is gond nélkül megbocsát". A "kisiklás" kifejezés leíró erejében erősen kételkedő ellentábor ezzel szemben azt a "bűnlajstromot" citálja, amely az ÉS-ben jelent meg először rendezett formában, Vajda Éva és "szabó Attila riportjában (A romlás virágai, Élet és Irodalom, 1999/22. és 23. szám).
Erős János csillaga amúgy jó darabig magasan ragyogott, nem utolsósorban a kiemelkedő háttérnek köszönhetően. A pénzügyi berkekben komoly tekintélynek, egyszersmind népszerűségnek örvendő apa - aki jegybanki pályafutása során sokat tartózkodott külföldön, s ennek megfelelően fiát a legmagasabb szintű közgazdasági képzésben részesíthette - önmagában is jó ajánlólevél volt a csemete számára. Így lett az angolul és franciául már végzősként folyékonyan beszélő Erős első munkahelye a nyolcvanas évek derekán a kor legnyitottabbnak mondható hazai intézménye, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek devizagazdálkodási főosztályán a skandináv területtel foglalkozott. A feladat súlyának megítélése az eltelt évek miatt nem egyszerű, ám kortársai szerint egy fiatal, igyekvő pályakezdő számára komoly kihívást jelentett. Az MNB-ben szorgalma mellett simulékonyságával is kitűnő Erős "majdnem" üzleti szemléletet sajátíthatott el, magyarán a kockázatvállalást a józan ész határain belül.
Innen alig két év elteltével átigazolt a formálódó magánszférába, ám a Unicbankból hamar kiábrándult, így egy magyar származású svájci állampolgárral gründolt tanácsadó céget, amit nemsokára - szakmai összetűzések miatt - otthagyott. Egy kisebb kitérőt követően, 1990 elején az ötven százalékban magánkézbe adott Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) vezérigazgatójaként tér vissza a kaptafához. Ekkor még nincs harmincéves.
Bankot lőttek
Az itt eltöltött időszak megítélését alaposan megnehezíti, hogy a nem túl nagy mozgásterű bank megvétele kapóra jött az akkoriban éppen működő hitelintézet után kajtató orosz Gazprom-csoportnak. Az ÁÉB-t a kilencvenes évek közepén szőröstül-bőröstül lenyelő oroszok egyelőre nem tűnnek érdekeltnek abban, hogy bárminemű szennyest - már ha van ilyen - kiteregessenek, jóllehet rebesgettek az ÁÉB-vel összefüggésben mindenféle ukrán és fővárosi (bankfiókfejlesztésnek álcázott) ingatlanügyleteket, tranzakciókat ciprusi off-shore cégekkel, nyakló nélküli hitelkihelyezéseket, továbbá azt, hogy Erősnek a legsikamlósabb hiteleket magával kellett vinnie a bankból távozásakor.
A kifogások azonban soha nem jutottak a feltételezéseken túli fázisba, kivéve az akkori bankfelügyelet kis nyilvánosságot kapó jelentését, amely aggasztóan magas tőkehiányt állapított meg nem sokkal a bank értékesítése előtt. Utólag képtelenség megítélni, mekkora szerepet játszott a hiány kialakulásában az ÁÉB vezetése, s mekkorát a jogi környezet megváltozása; mindenekelőtt a gazdasági jogszabályok drasztikus szigorítása, aminek következtében az állam - életben tartandó a bankokat - jelentős konszolidációs lépéssorozatra kényszerült.
Miközben többen azt vágták a fejéhez, hogy regnálása alatt a bank elvesztette tőkéjének jelentős részét, Erős János emelt fővel jött el az ÁÉB-től. Egyesek szerint ez részben annak köszönhető, hogy egy ún. csendes konszolidáció történt: a Gazprom lenyelte azt a veszteséget, ami vélhetőleg jóval nagyobb hullámokat kavar akkor, ha ezt az államnak kell megtennie. Részben pedig Erős sajátos érvényesülési technikájának eredménye, amely a pénzember kivételes kapcsolatteremtő képességén alapszik. Az édesapjától örökölt szálak ápolása mellett ugyanis a kilencvenes évek közepe táján népszerű társasági ember bankárként és szenvedélyes vadászként is gyarapította pártfogói körét, miután - egyik pályatársa szavaival élve - "zseniális abban, ahogyan bárkit képes maga mellé állítani". Ennek érdekében nemegyszer ölti magára az "engedelmes apród" jelmezét, "estéről estére sikert aratva az előadással". Nem véletlen, hogy támogatói körében éppúgy vannak szabaddemokrata, mint szocialista politikusok, de a "túloldal" sem áll tőle távol.
Többek szerint Erős a K&H Bankba is Kupa Mihály, az Antall-kormány egykori pénzügyminiszterének farvizén evezve jutott be (Kupa már az ÁÉB-ben is igazgatósági tag volt). A már említett Vajda-"szabó-cikk szerint viszont (Erős) "politikai értelemben olyan embernek számított, aki mindkét koalíciós párt (az MSZP és az SZDSZ - Cs. Cs.) számára bármilyen fontos posztra elfogadhatónak tűnt". Így lett a bankszférát érintő konszolidációs lépéssorozatban az egyik legtöbb apanázst szerző, ám a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelezőjeként igen aggasztó állapotban lévő K&H Bank vezérigazgatója, amelynek rendbetételét és a privatizációra történő felkészítését várta tőle a tulajdonosi jogokat ellátó Pénzügyminisztérium.
A K&H-s időszak nem indult túl biztatóan. Legalábbis egy akkori számvevőszéki jelentés megállapította: a bankot a befagyott követelések értékesítése, illetve az ezek nyomán felszabaduló céltartalékok (amelyeket a kockázatosnak ítélt hitelek fedezetéül kötelező képezni, így a kintlevőség felszámolásával fölöslegessé válnak) felélése tartotta a víz felett. Az élelmiszeripari hozomány (a FÁK-piacok összeomlása miatt befagyott kintlévőségek fejében beszerzett, tekintélyes volumenű, ám "bankidegen" vagyonelemek) persze joggal nyomasztotta a menedzsmentet, amely igyekezett ettől minél kedvezőbb feltételekkel megszabadulni. Ennek érdekében Erős igénybe vette az MFB segítségét is, amelyet akkoriban egykori ÁÉB-s helyettese, Huszty András vezetett. Bár az MFB és a K&H között folyamatosan ingázott az úgynevezett konzervgyári portfólió, a manőverben - amennyiben a hitelintézet érdekeit szolgálta - nem sok kivetnivaló akad. Akkoriban sok olyan ügylet számított elfogadhatónak, amelyek miatt most könnyen megüthetné az ember a bokáját. (Egy nagy lakossági bankról például azt terjesztették, hogy az informatikai fejlesztésekre biztosított, több milliárd forintos állami támogatást az MDF-nek áttételesen nyújtott, néhány tízmilliós támogatás fejében zsebelhette be.)
A tőkehiányos K&H privatizációjával (amelynek részleteivel szintén foglalkozik a már citált tényfeltáró írás) Erős feljutott a csúcsra. Igaz, ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett a sajtó: a magánosítás ugyanis a hazai bankprivatizáció sikertörténeteként vonult be a köztudatba. A vevő valóban hátborzongatóan magas, több száz százalékos árat kínált fel, ám csak egy kis részvénypakettért. A hitelintézet egészét reális, kirívóan magasnak egyáltalán nem nevezhető áron szerezte meg a belga-ír konzorcium, ami egybeesett az eladó elvárásaival. A tranzakció tehát sikeres volt, ám csoda nem történt - a pillanatok alatt híressé tett Erős viszont valószínűleg ennek köszönheti az év embere díjat.
Mene, tekel...
A vevő konzorcium - semmiféle apparátusa nem lévén a régióban - a K&H meglévő menedzsmentjének dobta a gyeplőt. Az ifjú bankvezér összességében nem tudott élni a lehetőséggel, bár az is igaz, hogy a bank Erős idejében még képes volt osztalékot fizetni. Elég hamar és elég tetemes veszteséget hátrahagyva kényszerült távozni, és nem vetettek rá jó fényt azok a történetek, amelyek ez idő tájt kaptak szárnyra, s amelyek egyike-másika ismeretlen tettes ellen tett rendőrségi feljelentést is maga után vont.
Ezek egyike a dolgozói részvényprogramban való részvétele, illetve az ahhoz kapcsolódó, a bank saját brókercége által vállalt hozamgaranciás ügylet. A tranzakció részleteit számtalan helyen kivesézték már, s többnyire busás, több száz milliós profitról szólt a fáma. Tény, hogy a menedzsment részvénnyel történő jutalmazásának különböző formái nem számítottak s máig sem számítanak kirívó esetnek, hiszen ezáltal a vezetők (de az alacsonyabb beosztású dolgozók is) érdekeltté tehetők a cég értékének növelésében. Az akkoriban töretlen lendülettel növekvő értékpapírpiacon a hozamgaranciás ügyletek sem mentek eseményszámba (ezek lényege, hogy egy bizonyos megtérülést garantálnak a befektetett összegre), az üzletszerzés és az azzal járó jutalék reményében a brókerek tömegesen kötöttek ilyen megállapodásokat. A K&H menedzsmentje tehát vélhetően nem követett el törvénytelenséget azzal, hogy a könnyen jött pénzt alaposan megforgatta (legalábbis az akkoriban érvényes játékszabályok szerint), ám az eljárás etikussága megkérdőjelezhető - bár végül az érintettek egyike sem élt a szerződés szerint őt megillető lehetőséggel.
Szintén az újságok címoldalán landolt a Nádor ´95 Rt. és a K&H hitelügylete. Ez egy államilag garantált tranzakciónak indult, hogy aztán az adós nem fizetése - és az 1998-as kormányváltás - után kiderüljön: a jótállást az Orbán-kabinet nem ismeri el, ellenben a tartozás több mint négymilliárddal gyarapítja a bank veszteségeit, amelyet egyébként is megviselt a tőzsdei válság miatt szinte ellehetetlenülő brókerház vesszőfutása. Ekkorra már komplett, a Postabank-sagával vetekedő legendárium alakult ki a bankcsoport körül: szabálytalanságok tömkelegéről lehetett hallani, amelyek állítólagos haszonélvezői között a vezető alkalmazottakon kívül neves közéleti személyiségek is gyakran feltűntek.
A hirtelen kegyvesztetté váló Erősre szakmai értelemben árnyékot vet, hogy a szakma, illetve a bankszövetség nem állt ki mellette, mint tette azt - az egyesek szerint keményen megleckéztetett, mások szerint otrombán meghurcolt - másik egykori bankvezér, Kunos Péter esetében. Erős János egy Svájcban bejegyzett, de nem "pedigrés" (egyes hírek szerint közel-keleti bázisú) bank itteni képviseletére vonult vissza, s az elmúlt négy évben nem sokat hallatott magáról.
Szegény Dzsoni és Árnika
Annak dacára, hogy erősen tartja magát az a nézet, miszerint Erős "kollektíve vállalhatatlan" a bankszakma részére, "kitagadása" a maga nemében sajátos. Leginkább egy tékozló fiú kipaterolására emlékeztet, akit családtagjai titokban, egyenként látogatnak. Az, hogy az utóbbi esztendőkben többször is megfordultak az előszobájában a hazai pénzügyi szféra prominensei, arra enged következtetni, hogy akadnak, akik úgy gondolják: "fű alatt" nem árt jóban lenni vele.
Jelölését az MFB élére kevesen tartják szerencsés lépésnek, elsősorban széles nyilvánosságot kapott múltja miatt. "Nincs bizonyíték rá, hogy valaha is elkövetett volna törvénytelenséget, ezzel együtt az MFB élére egyértelműen tiszta kezűnek ismert palit kellene ültetni" - fogalmaz pironkodva azon ismerőseinek egyike, aki nem kételkedik Erős szakmai képességeiben. Akad olyan sarkos álláspont is, miszerint kinevezése "az ország szégyene lenne", célja pedig nem más, mint az idei választásokon befutó két pártra áldozott támogatás ellentételezése.
A találgatásokkal ellentétben jogos kérdéseket vet fel, és egy nehezen kezelhető helyzetet vetít előre, hogy a kormány első lépésben az MFB felügyeletére mindjárt két kormánybiztost (Erős János, Zdeborsky György) is kinevez. (A kormánybiztosi kinevezés nem igényel bankfelügyeleti jóváhagyást, ellentétben a "mezei" vezérigazgatói megbízással.) A fejlesztési bank leendő elnökének és vezérigazgatójának mozgásköre (s ez gyakorlatilag az összes hazai részvénytársaságra igaz lehet) nem lehet mentes az átfedésektől, ami különösen két olyan erős egyéniség esetében válhat zavaróvá, mint amilyen a két poszt két várományosa. (Egyesek nem tartják lehetetlennek, hogy Zdeborsky távozása a CIB-től részben annak köszönhető, hogy vezérigazgatóként hasonló konfliktusba keveredett a bankba igazgatósági elnökként érkező Surányi György korábbi jegybankelnökkel.) Az összeférhetetlenséget többen annak ellenére készpénznek veszik, hogy a kormánybiztosok a magánéletben - már csak a közös vadászatok apropóján is - jó viszonyt ápolnak. (A Népszabadság információi szerint Erős és Zdeborsky egyaránt vezérigazgató lehet - vagyis e posztot megkettőznék -, míg a leendő bankelnök személye egyelőre nem ismert.)
Az, hogy a furcsa pár mit tud kezdeni a megalapítása óta leginkább egy módszeresen megdézsmált becsületkasszához hasonlítható MFB-vel, egyelőre kérdéses. Attól viszont sokan tartanak, hogy az új koalíciós kormány beleesik a leváltott kabinet azon hibájába, amit ellenzékből nemegyszer vetett a Fidesz szemére. Abba, hogy a hatalom elfelejt (nem akar?) ügyelni a látszatra. | Új emberek az MFB élén: A nyugodt Erős | Lapzártánk idején úgy tudni, Medgyessy Péter kormánya Erős Jánost, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egykori vezérigazgatóját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormánybiztosává nevezi ki. A korábbi bankvezér értesüléseink szerint középtávon az MFB vezérigazgatói posztjának várományosa. A szakmában vegyes, a médiában kimondottan negatív megítélésű exbankár helyzetbe hozásának a híre meglehetősen nagy port vert föl a hazai bankvilágban. Jóval nagyobbat, mint a szintén az MFB-t felügyelő kormánybiztosi pozícióval felruházni kívánt, ám Erőssel ellentétben jelenleg is a bankárelit krémjéhez tartozó Zdeborsky György megjelenése. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/uj_emberek_az_mfb_elen_a_nyugodt_eros-62194 | 2002-05-20 20:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Májusban kezdődött meg a turisztikai szempontból kiemelt fontosságú helyek, így az italüzletek, zenés szórakozóhelyek, büfék, pecsenyesütők és más vendéglátóhelyek ellenőrzése is. Ennek során a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá tartozó fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai a különböző fesztiválokon és rendezvényeken is a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva folytatták ellenőrzéseiket, emellett vizsgálták a taxikra vonatkozó rendelkezések betartását is - írják közleményükben.
Ellenőrizték a naptejeket, napszemüvegeket, kalandparkokat és játszótereket is. Az NGM szerint a vizsgálatok hozzájárulnak, hogy a fogyasztók megfelelő minőségben és biztonságban, a szabályok maximális betartása mellett jussanak hozzá az egyes termékekhez és szolgáltatásokhoz.
Az ellenőrzés alá vont közel 400 vendéglátóhely 37 százalékánál találtak kivetnivalót a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai, a vizsgált mintegy 100 közterületi vagy alkalmi árusnál ez az arány 28 százalék volt.
A fesztiválokon vizsgált 66 egység közül pedig minden ötödik árusnál volt felfedezhető valamilyen jogsértés. Leggyakrabban az eladási ár vagy egységár hiánya, a felszolgálási díj nem megfelelő feltüntetése, a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása és többletszámolás miatt került sor hatósági fellépésre.
Az ellenőrzött 76 személytaxi-szolgáltató esetén a kifogásolási arány mindösszesen 8 százalék volt, azokban az esetekben azonban, ahol próbautazásra is sor került, az arány 17 százalék. Leginkább a pályaudvaroknál és az idegenforgalmi szempontból frekventált területeken tartott ellenőrzések kapcsán, volt szükség eljárás lefolytatására, elsősorban a nem megfelelő díjszabás, illetve a taxaméter elindításának hiánya miatt.
Az NGM beszámolt arról is, hogy a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium akkreditált Élelmiszer és Vegyipari laboratóriuma vizsgált olyan kozmetikai termékeket, amelyek az UV sugárzás káros hatásai ellen védenek. A 20 darab vizsgált termék mind a mikrobiológiai, mind az analitikai vizsgálaton megfelelt. | Magát fényezi Nagy Márton minisztériuma | A nemzetgazdasági tárca szerint egész nyáron éberen őrködtek a magyar fogyasztók védelme érdekében. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/magat-fenyezi-nagy-marton-miniszteriuma.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Abszurd indokokkal tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani büntetését töltő Jozef Roháč interjút adhasson az Átlátszónak. Úgy tűnik, kifejezetten portálunkat akarja a börtönparancsnokság távol tartani az elítélttől, mivel korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szóló könyv jelent meg Szlovákiában.
Bár a BVOP nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre, de a körülményekből az valószínűsíthető, hogy a börtönparancsnokság tudott a könyv létezéséről, s engedélyezte is annak megjelenését. Megkérdeztük az ügyről az Átlátszó ügyvédjét, valamint Jozef Roháč jogi képviselőjét. Továbbá egy szlovákiai magyar újságíró közreműködésével azt is bemutatjuk, miről szól a könyv.
A félbeszakított Portik-interjú után a legfőbb ügyésznek Vajda Zoltán MSZP-s honatya által feltett tavalyi parlamenti kérdés, s annak megválaszolása után Polt Péter az újév első napjaiban Jámbor András Imre ellenzéki képviselő (Párbeszéd) „Miért félnek attól, hogy interjú készül Jozef Roháčcsal és Portik Tamással?” című kérdésére volt kénytelen válaszolni. Igaz, a legfőbb ügyészi felelettől nem lettünk okosabbak.
„Miközben a magyar televízió Kékfény című műsorában rendre megszólalnak emberölés miatt börtönbüntetésüket töltő elkövetők, Jozef Roháč és Portik Tamás, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai érintettségű bűncselekményeinek rács mögött ülő elítéltjei valamiért nem nyilatkozhatnak a szélesebb nyilvánosság számára” – tette szóvá az ellenzéki politikus.
Amelyre Polt Péter érdemi válasz helyett így reagált:
„A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt véleménynyilvánítási szabadsága a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben meghatározott korlátozásoknak megfelelően gyakorolható. Az elítélt nyilatkozattételének, továbbá nyilatkozata közzétételének engedélyezéséről vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka dönt. A megtagadó határozat ellen az elítélt és a védője (fiatalkorú elítélt esetében a törvényes képviselője is) felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, amelynek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.”
Ha már nem csinálhattunk interjút, és az sem derült ki, valójában mi a tiltás oka, próbáltunk a Roháč-könyv megjelenésének hátterére fényt deríteni, illetve annak tartalmát bemutatni. Arra voltunk kíváncsiak, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tudott-e a könyv írásáról, engedélyezte, illetve jóváhagyta-e annak megjelenését?
A BVOP a kérdésünkre nem válaszolt – akkor sem, mikor ismételten feltettük azt. A kérdéshez kapcsolódva érdeklődtünk arról is: börtönben ülő elítélt, fogvatartott által írt, s könyvkiadó cég által megjelentetett könyv megjelenéséhez kell-e olyanfajta vagy ahhoz hasonló, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által elbírált, illetve kiadott engedély, ami az újságírók által a fogvatartottakkal készített interjúhoz szükséges? Csakhogy válasz nem jött, így megkerestünk egy jogászt is a témában.
„A 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 124. paragrafusa a sajtónak adott, illetve az újságban, tévében, rádióban vagy az az interneten közzétett nyilatkozatra vonatkozik. A 125. paragrafus viszont külön szabály, ami nem említi a médiát, úgyhogy abba beleérti a gyakorlat a könyv formában való közzétételt is. Ez egyébként összhangban van azzal, hogy a törvény egy másik szabálya, a 120. paragrafus az elítélt véleményének nyilvános kifejtését általában is korlátozhatóvá teszi többek közt bűncselekmény megakadályozása, a büntetés-végrehajtási intézet rendjének védelme, vagy az elítéltnek a bűncselekményével összefüggő vagyonszerzése megakadályozása érdekében is.
Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges” – szól a törvény 125. paragrafusa. Ennek alapján tehát az a helyzet, hogy Jozef Roháč nyilatkozataiból szabadon írható könyv, illetve ő is írhat ilyen művet, de a magyarországi közzétételéhez ugyanúgy kell a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának engedélye, mint az interjúhoz, és a közzététel megtagadása esetén ugyanolyan jogorvoslat van, mint a sajtónyilatkozatnál” – mondta el Sepsi Tibor ügyvéd, az Átlátszó jogi képviselője.
Arra a kérdésünkre, hogy ha a kötet Szlovákiában, szlovák nyelven megjelenhet, akkor a BVOP részéről van-e akadálya a magyarországi megjelenésnek, a magyar nyelvű kiadásnak, tehát hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a könyv a magyar olvasókhoz is eljuthasson, a BVOP így válaszolt:
„Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.”
Mi azonban nem vártuk meg a hazai fordítást. Bűnügyi témákban járatos helyi újságíró segítségével jártuk körül a művet és hátterét. Barak Dávid, a szlovákiai Paraméter.sk főszerkesztője már meg is rendelte a könyvet. „A mű fülszövegében azt írják, hogy Magyarországon ez a könyv a hatályos törvények alapján nem jelenhetne meg” – szúrt szemet neki azonnal a mondat. „Szlovákiában nincs ilyen akadály, például Mikuláš Černák, a Roháč-hoz hasonlóan szintén életfogytiglanra ítélt egykori szlovák “keresztapa” is írt könyvet, ami gond nélkül megjelent” – fogalmaz Barak Dávid.
A könyvről a Plus7 Dní szlovák újságban megjelent cikkből a mű születésének körülményei is kiderülnek.
„Roháč a nyilatkozatában egyértelművé teszi: a magyar büntetés-végrehajtás tudott a könyv írásáról, sőt: ellenőrizte is a szöveget. Roháč arra panaszkodik, hogy a mű teljes egészében kézírással jött létre, mivel a BVOP sem laptopot, sem írógépet nem engedélyezett a számára. Tanácstalanul kérdezi: hogy győzzem meg őket arról hogy ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt, és nem is szórakozásra használom őket? Roháč hangsúlyozta: ő csak egy internet-kapcsolat nélküli eszközt szeretett volna, ami kizárólag szövegek gépelésére használna. Tehát nem tartja magát veszélyesnek, ám az idézett újság egy másik cikkében megszólaltatnak egy, a személyiségét elemző grafológust, aki szerint Roháč egoista, a kiegyensúlyozottsága pedig csak álca, valójában kiszámíthatatlan. A kérdésre, hogy miért írta meg ezt a könyvet, úgy felelt: fontosnak tartom hogy megismerjék ezt a szemszöget is” – említi a művel kapcsolatban Paraméter.sk főszerkesztője.
Az újságíró elmondta: a Roháč művét gondozó Colombus kiadó jelentette meg L’ubomir Feldek költő köteteit is. „Feldek jól ismeri Rohácot. Ismeretségük még Roháč rendszerváltás előtti börtönévei idejére nyúlik vissza. Feldek 1989 decemberében, a pártállami Csehszlovákia időszakában alakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (Verejnosť proti násiliu – VPN) civil emberjogi szervezet képviseletében látogatta meg őt a leopoldovi börtönben, ahol Roháč egy csehszlovák kommunista politikus, Imrich Hatiar egészségügyi miniszterhelyettes 1985-ös elrablásáért töltötte büntetését” – tette hozzá. (Feldek a Magyarországon életfogytiglanra ítélt Roháč bírósági tárgyalásán is megjelent 2015-ben.)
„A könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg” – mondta Barak Dávid. „Roháč egyes szám harmadik személyben beszél könyve főhőséről, aki Rebel néven jelenik meg a műben, amelyet szerző háromkötetesre tervez. Ez a főszereplő regényalak nyilvánvalóan maga Jozef Roháč A további szereplők egy része pedig alvilági becenevén van benne a könyvben.
A műben első ránézésre is akad olyan állítás, mely jó eséllyel hoax, illetve önfelmentés. Ilyen például az, hogy Róbert Remiášt nem akarták megölni, a robbantás csak figyelmeztetés lett volna. E verzió szerint azért halt meg Remiáš, mert nem tudták, hogy az autója gázüzemű, így a robbanás nagyobbra sikerült, mint tervezték” – mondja a könyv eme részéről a szlovákiai magyar újságíró.
A korábban rendőrként dolgozó Róbert Remiášt 1996. április 29-én Pozsonyban azért ölték meg, mert kapcsolatban állt Oskar Fegyveressel, aki Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején, 1995. augusztus 31-én mint a szlovák titkosszolgálat, a SIS ügynöke részt vett az akkori köztársasági elnök fiának, ifjabb Michal Kováč-nak az elrablásában, de utána egy vallomásban mind a köztársasági elnöknek, mint a rendőrségnek feltárta a SIS-nek az ügyben játszott szerepét.
Azokban az években éles konfliktus volt a szlovák államfő, Michal Kováč és a kormány élén álló Vladimír Mečiar között. Oskar Fegyveres ezután többek között Magyarországon is bujkált, ahol Remiáš tartotta vele a kapcsolatot. Jozef Roháčot és Imrich Oláhot gyanúsították a robbantással, de korábban Vladimír Mečiar, miután Michal Kováč mandátuma megszűnt, ideiglenes köztársasági elnökként amnesztiát hirdetett ki, mely az emberrablás és a robbantás gyanúsítottjaira (így Roháčra) is kiterjedt.
2017. április 5-én viszont a szlovák parlament eltörölte a mečiari amnesztiát. Felmerült, hogy Miroslav Sýkora, a korabeli szlovák alvilág egyik vezetője Ivan Lexa, a SIS akkori igazgatójának „megrendelésére” közreműködött a Remiáš-gyilkosság megszervezésében. De őt már nem lehetett kihallgatni: Sýkorát 1997. február 6-án a pozsonyi Holiday Inn szálloda előtt megölték.
Barak Dávid szerint a börtöninterjú Szlovákiában sem egyszerű műfaj.
„Ha személyesen akarsz újságíróként bemenni egy fogvatartotthoz, nemhogy kamerát, diktafont vagy más elektronikus rögzítőeszközt, de még golyóstollat vagy ceruzát sem vihetsz be magaddal. Innentől pedig az interjú nehezen kivitelezhető, hiszen maximum az emlékezetedre hagyatkozhatsz, de semmi bizonyítékod nem lesz rá, hogy az illető tényleg azt mondta, amit mondott. Ami egy sajtóper esetén komoly gond lehet. Igazából érdemi információhoz jutni egy börtönben ülő embertől a médiának papíralapú levelezés vagy videóbeszélgetés útján lehetséges csak.” – mondja el Barak Dávid.
„Szlovákiában elég szigorúan veszik, hogy nyomozati, illetve bírósági szakban a fogvatartott nem igazán nyilatkozhat. A jogerős ítélet után más a helyzet, például az életfogytiglanra ítélt korábbi maffiafőnök, Mikuláš Černák életéről már filmet is forgattak. A Sátor-bandához tartozó, két gyilkosságért (köztük a maffiafőnök, Sátor Lajos megöléséért) már jogerősen elítélt, 25 éves börtönbüntetését töltő Kádár Krisztián szintén könyvet ír az életéről, amelyet Tasnádi Péter fog kiadni Magyarországon. Némiképp vicces, hogy Szlovákiában börtönben ülő ember könyvét Magyarországon, magyar büntetés-végrehajtási intézetben lévő fogvatartottét pedig Szlovákiában adják ki” – mutat rá Barak Dávid.
Annak is igyekeztünk utánanézni, hogy jogi értelemben hogy történhetett a Roháč-könyv engedélyezése, kérdésünkre Sepsi Tibor válaszolt.
„Kifejezett szabály arra, ha nem másnak nyilatkozik a fogvatartott, hanem maga ír egy szerzői művet vagy valaki más, akire nem vonatkozik a fenti jogszabály, mert nem fogvatartott, ír a Roháčcsal folytatott kommunikáció alapján egy könyvet, nincs, mert ezek egyike sem nyilatkozat. Ugyanakkor a könyv fogvatartott általi írását, valamint annak kiadását szerintem a büntetés-végrehajtás engedélykötelesnek értékelné. Annyiban teoretikus a kérdés, hogy a szabályok egyedüli kötelezettje a fogvatartott, az ő kommunikációját korlátozzák a szabályok, tehát abban a pillanatban, hogy valami már kint van a börtönből (márpedig a külföldön már publikált könyv kint van), az említett törvény szankciórendszere már nem működik: így szerintem a külföldön megjelent könyv fordításával semmit nem tudna kezdeni a börtönparancsnokság” – tette hozzá Sepsi Tibor, aki strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a Portik-interjú megszakításának, illetve betiltásának ügyében indult perben is képviseli az Átlátszót, illetve az interjút készítő újságírót.
A cikkíró rákérdezett a büntetés-végrehajtásnál, hogy amennyiben a könyvben foglaltak nyilvánosságra hozatala ellen a BVOP-nak nincs kifogása, akkor lehetséges volna-e, hogy interjút készíthessen, melyben Jozef Roháč a könyvének tartalmával kapcsolatos kérdésekre adhatna válaszokat?
„Álláspontunk nem változott abban a tekintetben, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet nem támogatja a bűnözői életmódot népszerűsítő fogvatartotti nyilatkozatokat. Amennyiben konkrét fogvatartotti interjúkérelmet szeretne benyújtani, kérjük jelezze számunkra” – felelte a börtönparancsnokság Kommunikációs Főosztálya. Természetesen be fogunk adni egy új interjúkérelmet, hogy beszélgethessünk a könyv szerzőjével.
Jozef Roháč ügyvédjét, Dr. Fülöp Tamást is megkerestük az ügyben beadott parlamenti kérdéssel, a legfőbb ügyész válaszával, illetve Roháč könyvével kapcsolatban. Levelünkre azt felelte: „Az e-mailben rögzítettekkel kapcsolatosan nem kívánok nyilatkozni.”
Dr. Fülöp Tamás az Átlátszó megkeresésére korábban elmondta: ügyfele az interjú megtiltása miatt az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. „A bíróság határozatával szemben benyújtható alkotmányjogi panasz jogi hátterének kimunkálását megkezdtem, a feltételek fennállása esetén az elítélt fogvatartott az Alkotmánybíróság eljárását a bíróság határozatának kézbesítésétől számított 60 napon belül kezdeményezheti” – tette hozzá az ügyvéd.
Címlapkép: Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás | Az Átlátszónak nem adhatott interjút Jozef Roháč, a börtönben írt könyve viszont megjelenhetett | Korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szó | null | 1 | https://atlatszo.hu/kult/2024/01/21/az-atlatszonak-nem-adhatott-interjut-jozef-rohac-a-bortonben-irt-konyve-viszont-megjelenhetett/ | 2024-01-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vészjelzést adtak ki, a fél ország bajban lesz az időjárás miatt
Az MTI-hez eljuttatott vészjelzésükben azt írták: csütörtök este-késő este, különösen az ország északi felén, valamint nyugaton várhatóan ismét romlanak a látási viszonyok. Péntek hajnalra az országban már sok helyen képződik sűrű köd.
Napközben a déli országrészben gyorsabban javulnak a látási viszonyok, de északon "makacsabb" köd valószínű. Különösen a Kisalföldön napközben is megmaradhat sűrű köd.
A tartós, sűrű köd veszélye miatt Budapestre és Pest megyére, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Veszprém és Zala megyére adták ki a figyelmeztetést péntekre.
Az előrejelzés szerint napközben az ország nagy részén derült, napos, száraz idő várható. A legalacsonyabb hőmérséklet többnyire 3-9 fok között alakul, de a hegyekben kissé enyhébb, a tartósabban derült tájakon hidegebb is lehet, ott talaj menti fagy is valószínű. A nappali maximumok általában 18-24 fok között, a tartósan ködös tájakon azonban csak 15 fok alatt alakulnak. | Vészjelzést adtak ki, a fél ország bajban lesz az időjárás miatt | Az Országos Meteorológiai Szolgálat a fél országra figyelmeztetést adott ki. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/veszjelzest-adott-ki-a-meteorologiai-szolgalat/4lddllt | 2017-10-19 19:21:47+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Hosszas pereskedés után kaptuk meg a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-ben készült átvilágítási jelentését, ami miatt megszüntették a szervezet állami támogatását. A dokumentumban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége. Erről szóló cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Polt Péternél érdeklődött a témában, a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint pedig a NAV-nál van az ügy.
A 2021 szeptemberében írt miniszterelnökségi jelentés azt vizsgálta meg, hogy a szervezet hogyan gazdálkodott a 2013 óta kapott állami támogatásokkal. A Miniszterelnökség ugyan szabálytalanságokat nem talált, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán az Antall Péter (a néhai kormányfő fia) által vezetett Tudásközpont pazarolta a közpénzt.
2022. december 18-án Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben Polt Péter legfőbb ügyésznek. Vadai részletesen idézte a jelentésről szóló Átlátszó-cikket, majd feltette azt a nagyon egyszerű kérdést Poltnak, hogy „Ön szerint szabályosan költötte el az adófizetők pénzét az Antall József Tudásközpont?”.
A legfőbb ügyész idén január 10-én keltezett válasza szerint ő a képviselő kérdését feljelentésként értékelte, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbított. A NAV pedig ez alapján feljelentés-kiegészítést rendelt az ügyben tavaly december 22-én, és az érdemi elbírálásról majd ők fogják tájékoztatni Vadait.
Polt levele alapján érdeklődtünk a NAV-nál az ügy állásáról. Megkérdeztük, hogy
megtörtént-e már a feljelentés és a kiegészítés elbírálása;
ha igen, mi lett az eredmény;
ha még nem történt meg, mikorra várható az elbírálás;
van-e folyamatban nyomozás az ügyben;
ha nem, várható-e, hogy lesz.
A sok kérdésre az adóhatóság mindössze egyetlen mondattal reagált:
„Kérdéseivel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ”.
A botrány egyébként 2021 májusában kezdődött, amikor a Direkt36 írt arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) igen nagyvonalúan bánik a közpénzzel. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott állami támogatást. Közel fél évvel később, 2021 szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, és annak fényében megszüntetik a szervezet közpénzes támogatását.
A miniszter bejelentése után, 2021 október végén közadatigénylésben kértük ki az átvilágítási jelentést, de a Miniszterelnökség megtagadta a kiadását. Ezért a bíróságra mentünk az iratért, majd a pert első- és másodfokon, valamint a Kúrián is megnyertük.
Ezt követően, 2023 novemberének utolsó napján – két évvel az adatigénylésünk benyújtását követően – végre megkaptuk a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-es átvilágítási jelentését. A 11 oldalas dokumentumban nincsenek durva dolgok vagy szaftos részletek, csupán virágnyelven írnak benne arról, hogy a szabálytalan költéseket rendben visszakérték és -kapták az AJTK-tól a korábbi években, viszont néhány szabályosan elszámolt költés tekintetében „arányossági kérdések merülhetnek fel”.
Ezt arra értették, hogy ugyan jogszabályt nem sértett az Antall József Tudásközpont, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán Antall Péterék pazarolták a kormánytól kapott közpénzt: rengeteget költöttek belőle utazási és szállásköltségekre.
A jelentés szerint egész konkrétan
2014-ben 290 millió forint támogatásból 21-et,
2015-ben 569 millióból 40,7 milliót,
2016-ban 600 millióból 30,8 milliót,
2017-ben 600 millióból 13-at,
2019-ben 850 millióból 60,5 milliót utazásra és szállásra költött az AJTK.
Plusz 2018-ban a szervezet 541.680 forintot fizetett szakfordításért a Motive Bt.-nek, amelynek akkor egyik kültagja volt az AJTK-t vezető Antall Péter felesége, az igazgatóhelyettesként tevékenykedő Antall-Horváth Veronika.
A magas utazási és szállásköltségek, valamint az igazgatóhelyettes/feleség cégével kötött szerződés miatt a miniszterelnökségi jelentés készítői azzal zárták az összefoglalójukat, hogy „javasoljuk az alapítvány államháztartási forrásból történő támogatásának újragondolását”. Vagyis nagyon finoman, de egyértelműen jelezték, hogy nem kéne több közpénzt adni az AJTK-nak. Gulyás Gergely ez alapján meg is szüntette a szervezet állami támogatását, az pedig remélhetőleg hamarosan kiderül, hogy a NAV mire jut az ügyben.
Címlapkép: A NAV munkatársa a budapesti repülőtéren a koronavírus-járvány miatt vásárolt védőfelszerelések érkezésekor 2020 áprilisában (fotó: NAV/Facebook) | Vizsgálja a NAV az Antall József Tudásközpont több tízmilliós utazásait | Cikkünk megjelenése után Vadai Ágnes DK-s képviselő érdeklődött a Parlamentben az ügyről, ami Polt Péter legfőbb ügyész szerint az adóhatóságnál van. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/01/11/vizsgalja-a-nav-az-antall-jozsef-tudaskozpont-tobb-tizmillios-utazasait/ | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"A hiedelmekkel ellentétben az egyes kastélyok örökbefogadása szigorú feltételekhez kötött" - magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter a közösségi oldalán. Kifejtette, hogy
ebben a próbaévben 9 épület kaphat új esélyt, örökbefogadásukra október 31-ig várjuk a befektetők pályázatait.
A tárcavezető hangsúlyozta: nemzeti örökségünk műemlékeit olyan gondos, tőkeerős gazdákra bízzuk, akik képesek üzemeltetni, működtetni és a látogatók számára elérhetővé tenni azokat az év 300 napján. Kitért arra is, hogy az ingatlanokat 10 év alatt kell felújítaniuk, ami épületenként 10 milliárdos nagyságrendű befektetést jelent.
Ha egyes nagyvállalatok, felelős szervezetek, önkormányzatok vagy egyházak örökbefogadnak egy-egy ilyen műemléket, azzal nemcsak a nemzeti örökségünket őrizzük, de még közpénzt is megtakarítunk. A kastélyok örökbefogadását lehetővé tévő törvény erről szól
- zárta szavait a miniszter. Tegyük hozzá, a kastélytörvény heves indulatokat váltott ki az ellenzéki oldalon, így például az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény miatt, a DK EP-képviselője, Molnár Csaba feljelentése nyomán pedig a párt tájékoztatása szerint vizsgálatot is indít az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Az MSZP eddig nem ment el, de közleményében a szocialista párt arról írt, hogy Lázár János kiskirályként építi a birtokát.
Kastélytörvény: hosszú távon gondolkodnak
A kastélytörvénnyel a kabinet célja az volt, hogy magántőkét vonjon be a kastélyok hosszú távú és fenntartható működtetésébe - közölte a korábbi kritikákra reagálva Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építési államtitkára. Felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a mai Magyarország területén működő 1500 kastély, kúria nagy része eltűnt, ami megmaradt, azoknak is tovább romlott az állapota. Emlékeztetett, hogy az elmúlt 13 évben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani és üzemeltetés is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Az Economx nyári összeállításából kiderült, hogy
több mint 150 eladó kastély van ma Magyarországon, a legtöbb Pest vármegyében és Bács-Kiskunban.
Az árak tekintetében az akkori kimutatás szerint hatalmas volt a szórás: gyűjtésünk alapján 17,5 millió forint az alja, 12 milliárd a teteje.
Igaz, már akkor is hangsúlyoztuk: mielőtt valaki befektetési céllal nagy fába vágná a fejszéjét, érdemes alaposabban szétnézni a piacon.
Jelzésértékű, mi több szimbolikus jelentőséggel bír, hogy legutóbb a Békés vármegyei Geszten, a Tisza-kastélyban tartottak kihelyezett kormányülést, majd kormányinfót. Ugyanitt a június végi sajtóbejáráson Lázár János arról tájékoztatott, hogy a 20 milliárd forint összértékű beruházásnak a kastélyegyüttes felújítása mellett része egy 29 szobás szálloda és étterem létrehozása, valamint településfejlesztése is, ahol egyebek mellett út- és templomfelújítás valósult meg, valamint iskola és óvoda is épült.
Három utat jelöltek ki a hasznosításra
Tavaly decemberben Lázár miniszter úgy összegzett, hogy a keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával lezárult a Nemzeti Kastély- és Várprogram. A tárcavezető már akkor arról beszélt, hogy három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását. Akkor úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, amelyek későbbi hasznosítása az MNV Zrt. feladata lenne. Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével, szervezésével.
Ebbe a kategóriába tartozik a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság, a nagycenki Széchenyi-, a geszti Tisza- és a fertődi Esterházy-kastély. Mint mondta, ezek az épületegyüttesek a nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek: a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt. A harmadik résznél a kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy
nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe
- erről értekezett közösségi oldalán is most Lázár. De azt már korábban világossá tette: egyrészről az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy "nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére" biztosít a kormány lehetőséget. | Lázár János elmondta, mit akar valójában a kastélyokkal | Tiszta vizet öntött a pohárba a kastélyok örökbefogadását lehetővé tévő törvény körüli aggályok miatt Lázár János építési és közlekedési miniszter. Az idei első próbaévben kilenc kastélyra várják október 31-ig a befektetők pályázatait, a tárcavezető szerint az örökbefogadás szigorú feltételekhez kötött. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/kastely-kastelytorveny-felujitas-privatizacio-orokbefogadas-lazar-janos.797585.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A budai villában így már két alapítvány is működik, mindkettő közpénzzel kitömött. Alig egy hónapja írta meg a hvg.hu, hogy egy budai villába jegyezték be a mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő Jövő Nemzedék Földje Alapítványt. Most a Tordai Bence felfedezés nyomán, az RTL Klub híradójából az is kiderült, hogy a Pasaréti úti villát, a szintén állami támogatással működő Kék Bolygó Alapítvány vásárolta meg.
A híradónak az évi másfél milliárd forint közpénzből támogatott alapítvány azzal indokolta a villavásárlást, hogy a három év alatt megtakarított pénzből megszerzett ingatlan bevételt jelent majd, hiszen az irodaházként működő villa bérlői díjat fizetnek a környezetvédelmi alapítványnak. Ezek szerint a szintén közpénzből működő Jövő Nemzedék Földje Alapítvány is piaci árat fizet majd a bérletért.
Tordai az RTL Klubnak azt mondta, hogy azért aggályos az ingatlanügylet, mert ezzel lényegében a közpénz átcsúszik a magántulajdon tartományába.
A Pasaréti úti villába költöztették át a Kék Bolygó Alapítvány tőkealapját kezelő KBKB Alapkezelő Zrt-t is. Ennek az élére került nyáron az uniós ügyeket koordináló, júliusban lemondott helyettes államtitkár, Dányi Gábor, aki már akkor is a Miniszterelnökségen koordinálta az uniós ügyeket, amikor azt még Lázár János vezette. A tőkealap három kategóriában finanszíroz befektetéseket, a növekvő cégek fejlesztéseit 350 millió forint feletti összeggel is támogatják. Olyan fejlesztések is prioritást élveznek, amelyeket a V4, vagy balkáni országokban terveznek a cégek. A legnagyobb támogatást a nemzetközi piaci terjeszkedéshez igényelhetnek akár élelmiszeripari cégek is.
A Kék Bolygó Alapítványt 2016-ban 85 millió forinttal alapította meg a köztársasági elnök, majd 2018-ban 234 millió, 2019-ben 419 millió, 2020-ban pedig egymilliárd forint közpénzt kapott a szervezet, a bevételek mellett inkább kiadásaik voltak. A budai villa vételárát ebből gazdálkodták ki az RTL Klub híradójának kérdésére adott válaszukban.
A Jövő Nemzedék Földje | Ingatlan: Budai villát vett Áder János klímavédelmi alapítványa | A köztársasági elnök alapítványának cége megvette a Pasaréti úti villát, Lázár János alapítványa pedig beköltözött. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211203_RTL_Klub_Budai_villat_vasarolt_Ader_Janos_kornyezetvedelmi_alapitvanya | 2021-12-03 16:27:00 | true | null | null | HVG |
A közbeszerzési dokumentumok szerint Mészáros Lőrincék különböző cégei 2017 végéig összesen 476 milliárd forint értékű tendert nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint európai uniós forrás volt. Közben Orbán Viktor folyamatosan az EU ellen kampányolt, és többször nyilatkozta, hogy nem az uniós támogatások pörgetik a magyar gazdaságot.
Kigyűjtöttük a közbeszerzési adatbázisból, hogy a felcsúti polgármester és családtagjainak vállalkozásai hány tendert nyertek az elmúlt hét évben. Az adatokat táblázatba rendeztük, és infografikákra tettük a legfontosabb információkat.
Kilenc családi cég nyerte a megbízásokat
Bár Mészáros Lőrincnek a Heti Válasz szerint már 203 cége van, azokból csak néhány indul (és nyer) közbeszerzéseken. Összesítésünkbe belevettük továbbá a Mészáros gyerekei, veje, és testvére tulajdonában lévő vállalkozásokat is, amelyeket a tavalyi évben elnyert tenderekről szóló cikkünkben nem szerepeltettünk.
Mészáros és Mészáros Kft.: tulajdonosa Mészáros Lőrinc és felesége
R-Kord Kft.: 2013.03.08.-tól tulajdonosa Mészáros Lőrinc
Euro Generál Zrt.: 2015.03.17-től tulajdonosa az Opimus Group Nyrt., aminek tulajdonosa Mészáros Lőrinc
Mediaworks Zrt.: 2016.11.14-től tulajdonosa az Opimus Press Zrt., aminek tulajdonosa az Opimus Group Nyrt., aminek tulajdonosa Mészáros Lőrinc
CLH Klímaszervíz Kft.: 2015.06.01.-től tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Varga Károly
CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.: 2015.06.01.-től tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Varga Károly
Agro-Felcsút: tulajdonosa Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János
Fejér-B.Á.L. Zrt.: tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyerekei, Ágnes, Beatrix és ifj. Lőrinc
Homlok Zrt.: többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt (M. Ágnes férje)
476 milliárd forint hét év alatt
A közbeszerzési dokumentumok szerint a Mészáros-családhoz köthető fenti kilenc vállalkozás 2010 elejétől 2017 végéig összesen nettó 476 milliárd forint értékű megbízást nyert el. Ebből nettó 396 milliárd forint európai uniós támogatás volt. Vagyis a Mészáros-érdekeltségek által hét év alatt elnyert összes megbízás 83 százalékát az EU fizeti.
Ennek fényében különösen érdekes, hogy Mészáros Lőrinc jóbarátja, a magyar miniszterelnök évek óta az EU-t szidja, és tavaly többször nyilatkozta, hogy a magyar gazdaság nem szorul rá az uniós forrásokra.
“Orbán szerint van egy olyan "színvonaltalan, de elterjedt" nézet, hogy az uniós támogatások húzzák a magyar gazdaságot. De nem hagyhatjuk, hogy külső tényezőknek tulajdonítsuk a magyar sikert. Ez a mi magyar sikerünk. Ezt jól mutatja a miniszterelnök szerint az is, hogy a költségvetési támogatások mértéke jelentősen meghaladja az uniós támogatásokét." – 2017.09.07., teljes beszéd itt.
“Ami Magyarországot illeti, tisztelt Hölgyeim és Uraim, az elmúlt éveknek, ha egymondatos népnyelvi összefoglalását akarnám megadni, akkor úgy fogalmaznék, hogy az ország a saját lábára állt. Rendbe tette a pénzügyeit, rendbe tette a gazdaságát, és ahhoz, hogy fönn tudja tartani magát, fejlődni tudjon, jövőt tudjon nyitni a saját maga számára, nem szorul sem másnak a pénzére, sem másnak a segítségére. “ – Orbán Viktor, 2017.11.09.
“A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek mondta Orbán, aki szerint senki pénzére nem vagyunk rászorulva, az ország a saját lábán áll." – 2017.12.22., Kossuth-rádió
Igaz, a karácsonyi rádióinterjú után 19 nappal már egészen mást mondott:
“Közép-Európának jelentős hátrányokat kell ledolgoznia az infrastruktúra területén, sok még a tennivaló ezen a téren. Forrásokra van szükségünk az új utak vagy vezetékek építéséhez. Amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk" – Orbán Viktor, 2018.01.10.
Csak a fele volt nyílt eljárás
A kilenc Mészáros-érdekeltség hét év alatt összesen 83 darab közbeszerzést nyert el. Táblázatunkban 97 tender szerepel, mert figyelembe vettük az árváltozást okozó szerződésmódosításokat is.
A 97 megbízásból mindössze 48 volt nyílt eljárás, ahol elvileg bárki pályázhatott, tehát a Mészáros-cégeknek versenyezniük kellett a munkáért. A többi esetben a megbízók különböző indokokra hivatkozva mellőzték a szabad versenyt, és hirdetmény nélküli vagy tárgyalásos eljárás során nyerték el a megbízásokat a Mészáros-érdekeltségek.
Egyre jobban megy egyedül
Az is jól látszik az általunk kigyűjtött adatokból, hogy a megbízások nagy részét nem egyedül, hanem más vállalkozásokkal együttműködve nyerték el a Mészáros-család cégei. Ennek oka vélhetően az, hogy a közbeszerzési piacra belépő új cégeknek sem megfelelő referenciája, sem technikai és személyi felszereltségük nem volt ahhoz, hogy társ nélkül dolgozzanak.
2014 volt az első olyan év, amikor a felcsúti polgármester és felesége tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. először nyert tendert partner nélkül, de még 2017-ben is többször pályáztak (és győztek) a Mészáros-cégek konzorciumban, mint önállóan.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. A Mészáros-érdekeltségek 2010-2017 között elnyert közbeszerzéseit összesítő táblázatunk itt megtekinthető.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Túlnyomórészt uniós forrásokból gazdagodtak Mészáros Lőrinc családi cégei az elmúlt hét évben | Túlnyomórészt uniós forrásokból gazdagodtak Mészáros Lőrinc családi cégei az elmúlt hét évben | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/01/15/tulnyomoreszt-unios-forrasokbol-gazdagodtak-meszaros-lorinc-csaladi-cegei-az-elmult-het-evben/ | 2018-01-15 12:32:03 | true | null | null | atlatszo.hu |
Balatonfüred;mutyi;Kutatóközpont;Hadházy Ákos;uniós projekt;
2023-05-12 10:12:00
820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra, társasházat építettek a pénzből
Három építőipari (!) cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására. A földszinten található „intézetben” állítólag 12 hónapig kutattak. A recepciósok nem is hallottak róla. Az orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék azt a részt, amelyből kitűnik, hogy egy bizonyos „Zolinak” kell döntenie.
Egy különösen abszurd módon megvalósított uniós projektet tárhatott fel Hadházy Ákos, aki ezúttal egy infarktuson átesett betegek rehabilitációját „kutató” központ néven felépített 16 lakásos társasházra bukkant Balatonfüreden.
Az országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzése szerint az infarktuson átesett betegek rehabilitációjának „kutatására” három építőipari (!) cég kapott 820 millió forintot. Ebből építettek egy 16 lakásos társasházat. A „kutatóintézet” a földszinten volt, és állítólag 12 hónapig „kutattak” benne. Ráadásul a cég a honlapján már büszkén hirdeti, hogy el is adta a 16 lakásos társasházat. Hadházy Ákos a helyszínen egy magánklinikát talált. Elmondása szerint a recepciósok nem is hallottak az említett intézetről.
Az állítólagos kutatóközpont Balatonfüred legelegánsabb részén, néhány méterre a Jókai villától található. Különösen abszurd, hogy néhány utcára fekszik a balatonfüredi szívszanatórium. Hadházy Ákos erre hivatkozva is azt írja, az uniós támogatások hivatalos oldalán található projekleírásról is „messziről lerí, hogy senki nem gondolta komolyan, hogy bármit is kutatnának az infarktus utáni rehabilitáció területén”.
Majd idézi a projektleírás szerinte két legdurvább mondatát, miszerint „a projekt megvalósításának 24 hónapjából az épület építése 12 hónapot vesz igénybe”. A másik esetben pedig, mint arra felhívja a figyelmet, a „kutatáshoz” szükséges orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék az alábbi mondatot, amely szó szerint így hangzik: | 820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra, társasházat építettek a pénzből | Három építőipari (!) cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására. A földszinten található „intézetben” állítólag 12 hónapig kutattak. A recepciósok nem is hallottak róla. Az orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék azt a részt, amelyből kitűnik, hogy egy bizonyos „Zolinak” kell döntenie. | null | 1 | https://nepszava.hu/3194261_hadhazy-akos-balatonfured-kutatokozpont-unios-projekt-mutyi | 2023-05-12 11:03:00 | true | null | null | Népszava |
Nem nagyon volt olyan meghatározó szereplője a magyar építőiparnak, amely ne tűnt volna fel az NK Osijek szponzorfalán azóta, hogy Mészáros Lőrinc megvette az eszéki focicsapatot. Az együttes mögött jelenleg is ott áll a hazai építőipar krémje: a szektorból több mint egy tucat támogatójuk van. Az érintett vállalatok közös jellemzője, hogy hatalmas összegben nyertek el magyar közbeszerzéseket az elmúlt években.
Milliárdok magyar szponzoroktól
A korábban komoly anyagi gondokkal küzdő NK Osijek pénzügyileg nagyon látványosan megtáltosodott, mióta Mészáros Lőrinc 2016 elején bevásárolta magát a csapatba. Az együttest fenntartó cég 2013-ban még alig 8 millió kunát költött, a kiadások azonban már a Mészáros Lőrinc érkezése környéki években kilőttek, és azóta is meredeken emelkedtek. A csapat büdzséje*A játékostranszferek nélkül., 2019-ben már a 100 millió kunát azaz akkori árfolyamon a 4,5 milliárd forintot közelítette.
Bár a bevételek nem minden évben fedezték a költségeket, a csapat kasszájába így is évről évre több pénz folyt be, jelentős részben az egyre bőkezűbb szponzoroknak köszönhetően.
Az Eszék már 2017-ben és 2018-ban is nagyjából 2 milliárd forintnyi szponzori és reklámbevételhez jutott, 2019-ben pedig még ezt is meg tudták fejelni egymilliárddal.
A 2020-as beszámolóját még nem tette közzé a csapat, de egyáltalán nem lenne meglepő, ha ez a trend folytatódna, és tavaly még több pénzhez jutottak volna a támogatóktól.
A NK Osijek mögé ugyanis egyre több, kifejezetten jól menő magyar építőipari cég áll be. Már két éve is írtunk róla, hogy a hazai közbeszerzéseken jól teljesítő építőipari vállalatok valamiért nagyon kedvelik Mészáros Lőrinc csapatát, azóta azonban ez még szembetűnőbb lett.
Mindenki Horvátországban épít márkát
Az nem meglepő, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. és a szintén a család tulajdonában álló Fejér B.Á.L. illetve Záév támogatja a csapatot, még akkor sem, ha Mészáros Lőrinc papíron már nem is tulajdonosa az NK Osijeknek. A felcsúti milliárdos ugyanis tavaly kényszerűségből kiszállt a csapatból. Mivel az Eszék és a Felcsút is jogot szerzett arra, hogy az Európa Liga selejtezőjében induljon, az UEFA előírása szerint pedig ugyanabban a sorozatban nem szerepelhet két azonos tulajdonosi körhöz köthető csapat, ezért Mészáros Lőrincnek választania kellett. El is adta részesedését az Eszékben, amely azonban nem került túl távol tőle. Sőt a csapatnál még hónapokkal később is tulajdonosként hivatkoztak rá, holott a Mészáros-csoport tájokoztatása szerint a felcsúti milliárdos akkor már csak főszponzor volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc hiába látszik tulajdonosnak, hivatalosan csak főtámogató EszékenAz eszéki futball sikereiről és terveiről nyilatkozott egy horvát sportlapnak Mészáros Lőrinc, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból.
Mészárosék építőipari cégeihez hasonlóan szintén nem meglepő a kormány kedvenc autópályaépítője, a Duna Aszfalt feltűnése a szponzorfalon. Az NK Osijekben ugyanis a Duna Aszfalt tulajdonosa Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László is részvényes.
Az eszéki csapat azonban valamiért nem csak a tulajdonosai érdekeltségeinek volt vonzó, hanem a hazai építőipar lényegében összes fontos szereplőjének. Csak az elmúlt szűk egy évben féltucat új szektorbeli magyar vállalat jelent meg, vagy tűnt fel újra az együttes szponzorai között, így jelenleg már 14 ilyen vállalat támogatja az együttest.
Köztük van a közbeszerzéseken sokáig furcsa tulajdonosi háttérrel hasító Belfry, az Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István érdekeltségébe tartozó PreBeton, a Borkai botrányban is előkerült, illetve Orbán Viktor vejével is üzletelő WHB, vagy éppen a Puskás és az Atlétikai stadionokon, valamint a Liget projekt több óriásberuházásán is kaszáló Magyar Építő.
Utóbbi két cég ráadásul nem is először tűnik fel a szponzorok között: 2016-2017-ben már támogatták a csapatot, majd eltűntek egy időre, hogy az elmúlt hónapokban újra előkerüljenek. Hasonló időszakos építőipari szponzorból több is volt Eszéken: a közbeszerzéseken szintén jól teljesítő két nemzetközi csoport, a Strabag és a Swietelsky, illetve a sportpályaépítésre szakosodott Pharos 95 és a Puskás Stadionon szintén dolgozó Föld-Trans 2001 Kft. ugyancsak megjelent egy időben a szponzorfalon.
Ezermilliárdokat fizet nekik az állam
Az eddigiekből is jól látszik, hogy az eszéki focit főleg olyan építőipari cégek tartják jó befektetésnek, amelyek rendszeresen húznak hasznot valamilyen módon magyarországi közbeszerzésekből. Gyűjtésünk szerint a csapatot jelenleg támogató 14 cég 2018 eleje óta közel háromszáz magyar közbeszerzésen futott be. Már ez is elég döbbenetes szám, de ennél is elképesztőbb, hogy csak
ez a 14 vállalat, tehát az Eszék építőipari szponzorai egyedül, vagy egymással karöltve összesen 1100 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el az elmúlt szűk három és fél évben.
Ebben az összegben azok a projektek, amelyeken más vállalatokkal osztoznak, még benne sincsenek. Nem Eszék szponzorokkal konzorciumban további 1300 milliárd forintnyi munkát kaptak a magyar államtól.
A legtöbb pénz – partnerek nélkül is közel 600 milliárd forint – közvetlenül Szíjj László, és a Mészáros-család vállalataihoz folyt. A közbeszerzések harmadik legnagyobb haszonélvezője, ugyanakkor talán már kevésbé ismert, pedig neki három érdekeltsége is támogatja az Eszéket. A győri Paár Attila neve a Borkai botrányban is előkerült, és az ő egyik cége vette meg hárommilliárd forintért a miniszterelnök veje, Tiborcz István szintén közbeszerzéseken felhizlalt vállalatát.
Paár érdekeltségei ugyan önállóan is jól teljesítettek a közbeszerzéseken, de az igazán nagy megbízásokat jellemzően nem egyedül, hanem egy partnerrel közösen húzta be. Ez a partner pedig nagyon sok esetben Mészáros Lőrinc valamelyik cége volt. A Magyar Építő 2018 eleje óta például csak a Fejér B.Á.L-lal és a Záév-vel közösen nyert konzorciumban, velük viszont 188 milliárd forintnyi munkát. A WHB pedig a Mészáros és Mészáros Kft-vel, valamit szintén a Fejér B.Á.L-lal együtt húzott be 50 milliárdnyi megbízást. Az ugyancsak Paár érdekeltség Fodor Kft. kisebb hal, abban azonban nem különbözik két nagyobb testvérvállalatától, hogy szeret Mészáros érdekeltségekkel együtt indulni közbeszerzéseken.
A többi Eszék szponzor ugyan közel sem kapott ennyi állami megbízást, de többségükre igaz, hogy amikor magyar állami projekteken dolgozott, akkor azt nem ritkán szintén a Mészáros-Szíjj körrel közösen tette. Az Euroaszfalt például 2018 eleje óta 66 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el konzorciumban, ebből 54 milliárdot a Mészáros és Mészáros Kft-vel.
A Hazai Építőgép Társulás egyik legnagyobb, 4 milliárdos fejlesztése pedig a Duna Aszfalt szűkebb hazájában, Tiszakécskén volt, ráadásul részben pont a DA-val közösen végezték el a munkát. A Bayer Construct ugyan 2018 óta nem nyert közbeszerzést, de korábban ők is dolgoztak Mészárosékhoz köthető cégnek alvállalkozóként: Balázs Attila, a vállalat vezérigazgatója egy interjúban maga nyilatkozta azt, hogy a részben a Záév által épített Puskás Stadion szerkezetépítésének 40 százalékát ők végezték.
Ugyancsak nem vitézkedett a közbeszerzéseken a PreBeton, de abban a csoportban, amelyhez tartoznak, ez nem is az ő feladatuk. A vállalat ugyanis a Market Építő Zrt. leánycége, utóbbi társaság pedig már 100 milliárdos nagyságrendben húzott be állami tendereket az elmúlt években. | Ezermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögött | Csak az elmúlt egy évben féltucat magyar építőipari szponzora lett az eszéki futballcsapatnak, amelyet így már 14 szektorbeli vállalat támogat. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20210518/ezermilliard-forint-magyar-allami-megrendeles-all-a-ner-horvat-focicsapatanak-tamogatasa-mogott/ | 2021-05-18 15:34:00 | true | null | null | G7 |
Több év után derült ki, hogy milyen mértékű pénzmozgás volt a Külügyminisztérium és Zaid Naffa között. Azt eddig is lehetett tudni, a külügy Jordánia tiszteletbeli konzuljától bérli az ammáni magyar nagykövetség épületét, csak éppen azt nem, hogy pontosan mióta és mennyiért. Amikor 2015 tavaszán a Népszabadság rákérdezett erre a szerződésre, nem kapott választ.
Most Demeter Márta LMP-s képviselő kérdésére Íjgyártó István, a KKM államtitkára elárulta, hogy az ammáni magyar nagykövetség épületének (villa+rezidencia) használatáért 2003-tól évente 50 ezer dollárt, 2007-től évente 80 ezer dollárt, 2013 januártól 2013 áprilisig pedig havi 6666 dollárt fizetett a külügy Zaid Naffának.
A legutóbbi, 2013-ban megkötött szerződés szerint egyébként valamennyivel kevesebbet kellett fizetni (havi 1,8 millió forintot) az ingatlanért Naffának, mint a Gyurcsány-kormány alatt. De hogy a külügy már a szocialista kabinetek idején is közel volt Naffáékhoz, azt jól mutatja, hogy 2003 óta tőlük bérelték a nagykövetség épületét Jordániában, viszonylag baráti áron.
Érdekesség, hogy Zaid Naffa éppen azóta tiszteletbeli konzul Magyarországon, amióta a hazai külügy szerződéses viszonyban áll vele. Naffáék a hazai politikai elittel elég szorosan összefonódtak, erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
Íjgyártó levelének furcsasága, hogy egyébként Demeter Márta nemcsak azt kérdezte Szijjártó Pétertől, hogy van-e a külügynek szerződése Naffával, hanem hogy hány közös rendezvényen vett részt Zaid Naffa és Orbán Viktor, utóbbira azonban nem jött válasz. | A külügy havi 1,8 millióért bérelt egy villát Zaid Naffától | A külügy havi 1,8 millióért bérelt egy villát Zaid Naffától - Ő az, aki megbukott a TEK átvilágításán, és a vacsoráján találkozott Orbán Pharaonnal. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/11/08/zaid_naffa_amman_nagykovetseg_kulugy/ | 2017-11-08 11:50:00 | true | null | null | Index |
2014 ősze nehéz időszak volt az addig befolyásos kormányközeli üzletembernek, Heim Péternek. Több olyan – lehet, hogy csak furcsa egybeesésnek számító – ügynek is szereplője volt, amelyek hátrányosak voltak számára.
A sajtó tele volt olyan, azóta sem bizonyított információkkal, amelyek szerint Heim érintett volt az akkor kirobbant amerikai kitiltási botrányban. Az üzletember abban az időben került ki a nagyértékű állami megbízásokat sorra nyerő Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonosi köréből is. És mint a Direkt36 által feltárt részletekből kiderült, épp azon az őszön vettek el tőle ellentmondásos körülmények között egy milliárdos állami üzletet.
Ez utóbbi a nagyrészt uniós forrásokból működő, Jeremie nevű kockázati tőke programmal volt kapcsolatos. Más befolyásos üzletemberekhez hasonlóan Heim is kezelt egy Jeremie-alapot, az erről szóló szerződést azonban a Forbes magazin által megszerzett és a Direkt36 által feldolgozott belső iratanyag szerint az állam “súlyos jogsértésekre” hivatkozva felmondta 2014 novemberében.
Ez szokatlan lépés volt, ugyanis a 28 alap közül tudomásunk szerint Heiméken kívül csak egy alappal bontották fel a szerződést, pedig az EU-nak több szabálytalanság is feltűnt más alapoknál. Ráadásul három hónappal a döntés előtt a programot lebonyolító állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banknak még nem volt érdemi problémája azokkal az üzleti elképzelésekkel, amelyekre a szerződés felmondásakor hivatkoztak. Emellett olyan befektetésekkel kapcsolatban emeltek kifogásokat, amilyenekhez hasonlót más alapkezelők – például Garancsi István kormányközeli üzletember cége – is végrehajtottak, velük mégsem bontottak szerződést a programért felelős állami szervek.
Az Orbán-kormány előző ciklusának elején aktív közéleti szerepet játszó Heim mostanra szinte teljesen eltűnt a nyilvánosságból. Az nem világos, hogy a 2014 őszi események – a kitiltási botrány és Heim üzleteinek elvesztése – összefüggtek-e egymással, illetve, hogy mi lehetett a konkrét oka Heim gyors háttérbe szorulásának. Az üzletember a Direkt36-tal annyit közölt, hogy szerinte nincs ilyen összefüggés, és hangsúlyozta, hogy minden befektetési döntése szabályos és etikus volt.
A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha szeretnéd, hogy ellenőrizzük a hatalmat, támogass bennünket!
Azt is állította, hogy tudomása szerint valójában nem is az MFB mondta fel a cégével a szerződést, hanem fordítva történt. A belső iratanyagok ennek ellentmondanak, az MFB és a programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium pedig nem válaszolt a kérdéseinkre.
Közel a kormányhoz
A jelenleg 47 éves, közgazdász végzettségű Heim Péter pályája a privát szférában indult. 2000-ben került a magyarországi AEGON befektetésekkel foglalkozó alapkezelőjéhez, ahonnan elnök-vezérigazgatóként távozott 2009-ben. 2010-ben megalapította a Századvég Gazdaságkutató Zrt-t az Orbán-kormányban később kormányszóvivőként, majd kommunikációs államtitkárként dolgozó Giró-Szász Andrással közösen. A minisztériumok és egyéb állami intézmények számára tanulmányokat, elemzéseket készítő cég jelentős megrendeléseket kapott a Fidesz hatalomra kerülése óta, árbevétele két év alatt a harmincszorosára nőtt, és tavaly már meghaladta az 1 milliárd forintot.
Heim ebben az időben rendszeresen adott interjúkat gazdaságpolitikai témákban, amelyekben cégének kormányközeli pozíciója ellenére többször is kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját vagy annak szerinte túl harcias kommunikációját. Bár a Századvég Gazdaságkutató operatív vezetéséből már 2011-ben kiszállt arra hivatkozva, hogy ázsiai üzleteire akar fókuszálni, aktív maradt Magyarországon is. Ekkor még megvolt a tulajdonrésze a Századvégben is, 2013-ban pedig beszállt a Jeremie-programba.
Az Európai Unió ezt a kockázati tőke programot új és innovatív vállalkozások támogatására indította el. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék magántőkét is bevonnak. A 2014 májusától Heim kizárólagos tulajdonában álló Hemisphere nevű alapkezelő 3 milliárd forint uniós forrást kapott startupok támogatására, amelyet privát forrásból a szabályoknak megfelelően 1,3 milliárd forinttal egészített ki.
A Hemisphere 2014 augusztusi ülésén döntött először vállalkozások támogatásáról. A birtokunkba került iratok alapján az MFB ülésen részt vevő képviselői ugyan találtak néhány kifogást a tervezett négy befektetési tervvel kapcsolatban, de alapvetően valamennyi projektről azt állították, hogy azok összhangban vannak vagy összhangban lehetnek a feltételrendszerrel. Ennek megfelelően Heim és a Hemisphere vezérigazgatója, Lőrincz Benedek egy hónappal később jelezte az MFB-nek, a befektetések lebonyolításához az addig lehívott 300 millió forint mellé további 815 millió forintot hívnának le.
Közben azonban történt valami. Az MFB két hét után sem utalta át az igényelt forrásokat, mire a Hemisphere vezérigazgatója október 15-én újabb levelet küldött az állami banknak. Ebben sürgette, hogy soron kívül bocsássák a Hemisphere részére az igényelt 815 milliót a „folyamatban lévő tőkeemelés zökkenőmentes” lebonyolítására hivatkozva. Az MFB hozzáállása addigra ugyanakkor teljesen megváltozott. A kiszivárgott iratok szerint a bank október elején megkeresett egy külsős tanácsadó céget, hogy világítsák át a Hemisphere működését. Ez nem számított bevett gyakorlatnak a Jeremie-program esetében, a Direkt36 legalábbis az eddig átvizsgált három alap esetében nem látott erre példát.
A pár hét alatt lebonyolított átvilágítás nem ment zökkenőmentesen a birtokunkba került belső jelentések szerint. Az ellenőrzést végző tanácsadócégnek több dokumentumot nem adtak át a Hemisphere munkatársai. Több befektetés esetében nem osztották meg az úgynevezett term sheeteket, amelyek a tervezett befektetés lényeges paramétereit tartalmazzák. Szintén több projekt esetén nem adtak át jogi átvilágítások anyagait, azaz munkaszerződéseket vagy például megbízási szerződéseket. A Hemisphere munkatársai az arról szóló dokumentumokat sem voltak hajlandóak megmutatni, hogy mi alapján választották ki a támogatni szánt vállalkozásokat. Az nem derült ki az iratokból, hogy mire hivatkozva nem működtek együtt az átvilágítókkal, és Heim most sem reagált a Direkt36 ezzel kapcsolatos kérdéseire.
A Hemisphere még az átvilágítás alatt is próbálkozott a pénz lehívásával, de az MFB végül november végén tájékoztatta az alapkezelőt, hogy azonnali hatállyal felmondja a köztük lévő szerződést. Az MFB szerint Heimék nem csupán jogszabályokat szegtek meg, hanem „a nyilvánvaló jogellenességről tudva, rosszhiszeműen használtak fel forrásokat”. A levél szerint olyan súlyos jogsértések történtek, amelyek mellett a köztük lévő szerződés „hatályban tartása elképzelhetetlen”.
Heim a Direkt36-nak küldött válaszában azt írta, hogy „legjobb tudomásuk szerint” a Hemisphere mondta fel előbb az MFB-vel kötött szerződést, mert az nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek, mivel nem utalt forrásokat a Hemisphere befektetésihez. A birtokunkba került felmondásról szóló aláírt, lepecsételt levél alapján azonban ez nem így történt. A Hemisphere valóban intézkedett a szerződés felbontásáról, de ez csak két nappal az után történt, hogy az MFB elküldte a felbontásról szóló levelet. Az MFB és a programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre.
A kitiltási ügy
Nem világos, hogy ezekkel a történésekkel összefüggött-e, de pont a helyzet elmérgesedésével egy időben robbant ki az amerikai kitiltási botrány is. Az ügyet egy olyan cikk indította el, amely a Századvég Gazdaságkutatón keresztül részben Heim érdekeltségében álló Napi Gazdaságban jelent meg. A cikk azt állította, hogy adóhatósági vizsgálat folyik több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben Magyarországon. A cikkben az is szerepelt, hogy az amerikaiak emiatt arra készülnek, hogy a vizsgálatban érintett hatóságok vezetőinek nem engedélyezik az USA-ba való belépést.
Az Egyesült Államok nagykövetsége közleményt adott ki a cikkre reagálva, amelyben azt írta, nincs tudomása amerikai cég vagy intézmény ellen folytatott NAV-vizsgálatról. „Bizonyos magyar magánszemélyeknek” viszont az USA külügyminisztériumának döntése alapján megtiltották az országba való belépést, mert „korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak” – közölték.
A következő napokban több lap is arról írt, hogy Heim is a kitiltott üzletemberek között van, bár egyértelmű bizonyíték nem került elő az érintettségére. Heim napokkal később reagált az Indexnek, de abban a cikkben nem szerepelt egyértelmű cáfolata annak, hogy rajta lenne a kitiltottak listáján. Az Index-cikk szerint Heim tagadta, hogy bármilyen amerikai vállalattal bármilyen kapcsolata lett volna valaha és annyit írt, hogy a főbb külföldi kapcsolatai Ázsiához és Oroszországhoz kötik.
Heim a Direkt36-tal most azt közölte, hogy nincs és nem is volt kitiltva az USA-ból. Hozzátette, hogy szerinte „a ’kitiltási ügy’ és a Hemisphere Zrt. ’átvilágítása’ között semmiféle összefüggés nincsen”.
A problémás ügyletek
Az átvilágítást követően küldött felmondási levélben az MFB meglepő indokokat hozott fel, mert olyan projekteket állított be súlyosan szabálytalannak, amelyek ellen pár hónappal korábban még nem emelt érdemi kifogást. A levélben két jelentősebb kifogást hoztak fel a szerződés felbontására, és mindkettő egyértelmű volt már akkor is, amikor az MFB tudtával döntöttek róluk 2014 augusztusában. Heim Péter is azt írta a Direkt36-nak, hogy „az MFB a korábbi üléseken nem kifogásolta a befektetési döntéseket”, amelyek szerintük “megalapozottak és megfelelően előkészítettek voltak”.
Az MFB egyik kifogása az volt, hogy két felkarolt befektetés összefügg profiljuk és eredeti tulajdonosi hátterük alapján. „Üzleti szempontból is szorosan egymásra épülnek”, „egy projektnek tekinthetők”, így a maximálisan megengedett befektetési összeget is meghaladják. Az egyik említett befektetés egy román bejegyzésű cég, a Glodeni Energy Srl. lett volna, amely az erdélyi Marossárpatak (Glodeni) mellett tervezett felépíteni egy napelemparkot. A másik cég pedig a Renewable Energy Investments Zrt. volt, amely napelemes projektek megvalósításával és optimalizálásával foglalkozik.
Az MFB számára már az augusztusi döntéshozatalkor kiderülhetett, hogy a két projekt összefügg egymással. Egyrészt a potenciális befektetéseket összefoglaló „döntés-előkészítő anyagokban” szerepelt, hogy a Renewable Energy részt vesz a Glodeni-projekt megvalósításában. Másrészt az is egyértelműen szerepelt ezekben az iratokban, hogy mindkét projektben tulajdonos egy Cherestes Miklós nevű férfi.
Cherestes a Direkt36-nak azt mondta, hogy Heim Pétert 2010-ben ismerte meg, amikor energetikai projektjeihez keresett befektetőket. Együtt kezdtek el dolgozni belföldi és külföldi projektek előkészítésén. Cherestes szerint azért a Renewable Energy lett volna a Glodeni napelemparkjának a kivitelezője, hogy "a Jeremie alapon belül maradjon a projekt", mert egy külső kivitelező "20 százalékot leszedett volna". "Ha meg lehet oldani a kivitelezést ’házon belül’, akkor miért ne oldanánk meg így?" - mondta Cherestes.
A Glodeni-projekt végül kudarcot vallott, de Cherestes szerint nem a Jeremie-befektetés meghiúsulása miatt, hanem elsősorban a bizonytalan romániai jogszabályi környezet miatt. Heimék a Glodenibe 467 millió forinttal, a Renewable Energy-be 770 millió forinttal szálltak volna be, amelyek együttesen az MFB felmondási levelében megfelelően valóban túllépték volna az egy befektetésre jutó 2,5 millió eurós limitet (amely 2014 augusztusában 770 millió forint körül volt). Hiába derült ki tehát már ekkor, hogy személyi összefüggés van a két projekt között, és egymásra is épülnek, az MFB akkor mégsem kifogásolta ezeket. Ebből adódóan a Hemisphere át is utalta az első, 379 millió forintos részletet a Renewable Energy-nek.
Az MFB másik jelentős kifogása az volt, hogy a Glodeni projekt „kedvezményezett régión kívül” valósult volna meg. A Hemisphere támogatásáról szóló közvetítői szerződés szerint magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozást lehet támogatni, viszont az nincs kikötve, hogy maga a projekt hol valósulhat meg. Az alapkezelő vezetése számára készített döntés-előkészítő anyagban, amelyet az MFB is megismert, szintén egyértelműen fel volt tüntetve, hogy a projekt Romániában valósulna meg, ezért nehezen érthető, hogy ez miért csak hónapokkal később tűnt fel az MFB-nek.
Cherestes nem tudott arról, hogy az MFB bármilyen szempontból kifogásolta volna a projektet, és meglepte, hogy részben a projekt helyszínére hivatkozva bontották fel a Hemisphere-rel kötött szerződést. "Mindenkinek tudnia kellett arról a kezdetektől, hogy társaság első tervezett projektje egy erdélyi beruházás, maga a projekt is egy erdélyi településről van elnevezve" - mondta.
Az MFB indoklása azért is meglepő, mert a kiszivárgott belső iratanyag szerint más alapkezelők hasonló befektetéseinél az állami bank nem emelt kifogást. Az Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló Garancsi István alapkezelője több mint 300 millió forint tőkével és hitellel szállt be egy magyar cég által alapított, energetikával foglalkozó német projektcégbe, amely Németországban indult el. A Rogán Antalhoz családi szálon kötődő Gubicza Ágoston tőkealapkezelője pedig 570 millió forinttal támogatott egy céget, amely Harry Potter- és Star Wars-kiállításokat szervezett nyugat-európai városokban.
A két említett indokon kívül az MFB azt írta még a felmondásról szóló levelében, hogy a Hemisphere „befektetési döntései alapjául szolgáló üzleti tervek és megtérülési számok megalapozatlanok”. Az MFB azt is kifogásolta, hogy a Renewable Energy befektetési előterjesztésében például semmilyen rendelkezésre álló dokumentum nem támasztotta alá a tervezett árbevételt. Szintén érthetetlen, hogy ez miért nem tűnt fel az MFB-nek a befektetési döntés idején, csak miután már a Hemisphere elutalt 379 millió forintot a cég számára.
Ismerős kedvezményezettek
Bár a felmondási levél nem említette meg külön, a felkarolni tervezett cégek között Heim Péter több ismerőse is tulajdonos volt. Cherestes Miklós mellett a Renewable Energy Investment másik tulajdonosa, Tóth Zoltán is Heim ismerőse volt, és több cégben is feltűnt Heim mellett. A Jeremie-s támogatás odaítélésekor például Tóth és Heim tulajdonostársak voltak az energiahatékonysággal foglalkozó Get-Energy Magyarország Kft. nevű cégben.
Szintén ebben a cégben volt tulajdona Herdon Istvánnak, Debrecen egyik leggazdagabb vállalkozójának, akinek érdekeltségei szintén részesültek volna Jeremie-forrásokból a Hemisphere tervei szerint. Herdon a Direkt36-nak azt mondta, 2011-ben ismerte meg Heimet, amikor befektetőt keresett egy debreceni projektjéhez. Tárgyaltak arról, hogy Heim befektetőként megjelenne a projektben, de ez végül nem valósult meg, Herdon pedig csak a Direkt36-tól tudta meg, hogy Heim Jeremie-forrásokkal támogatta volna befektetéseit.
Ha van információd valamilyen fontos történetről, oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
Heim nem reagált azokra a kérdéseinkre, miért saját üzlettársait támogatta volna forrásokkal a nagyrészt uniós forrásokból finanszírozott programból. Mindössze annyit írt, hogy „már csak azért sem lehetett ’etikátlan’, illetve ’rosszhiszemű’ a forrásfelhasználás”, mert 30 százalék önrészt ő biztosított, ezért bármilyen etikátlan forrásfelhasználás saját üzletét károsítaná.
A Jeremie-szabályok értelmében valóban nem lett volna összeférhetetlen saját üzlettársak, vagy nem közeli rokonok támogatása. Ahogy korábban bemutattuk, így kaphatott Hernádi Zsolt Mol-vezér tőkealapkezelőjétől százmilliókat Hernádi unokatestvérének fia és Hernádi ismerőse, egy esztergomi fideszes önkormányzati képviselő. Garancsi István alapkezelője szintén beszállt egy olyan projektbe, amely Garancsi üzlettársának, Scheer Sándornak az érdekeltsége volt, és ez sem számított szabálytalanságnak.
A végjáték
A 2014 novemberi felmondást követően hónapokon keresztül egyezetetett az MFB és a Hemisphere az alapkezelő sorsáról. Heimék az alap végelszámolását javasolták, amelyet az MFB el is fogadott, és kérte a folyamat elkezdését. Az alapkezelő végül mégis új tulajdonoshoz került 2015 nyarán, és ABC Kockázati Tőkealapkezelő néven folytatta a befektetéseket a Jeremie-programon belül.
Az alapkezelő új tulajdonosa, illetve résztulajdonán keresztül az alap befektetője Werner Péter lett, aki több ponton is kapcsolódik Gíró-Szász Andráshoz, Heim korábbi üzlettársához. Werner régi ismerőse Gíró-Szász volt sógorának, az elsősorban belvárosi ingatlanbefektetéseiről ismert Serfőző Péternek. Werner a Direkt36-nak azt írta, hogy Serfőzőt több mint 25 éve ismeri, illetve Giró-Szásszal is találkozott többször, de neki „semmi köze nem volt az ABC-hez”.
A Hemisphere-történet lezárultával Heim is háttérbe szorult. Bár a Századvég Gazdaságkutató igazgatósági elnöki posztját megtartotta, a cégben lévő tulajdonrészét 2014 november végén eladta a később londoni nagykövetté kinevezett Szalay-Bobrovniczky Kristófnak. Azóta Heim eltűnt a közéletből, szinte kizárólag csak a kitiltási botránnyal kapcsolatos megnyilvánulásai jelennek meg a médiában.
A kitiltási ügy 2014 októberi kirobbanása után egy magánszemély feljelentést tett egy újságcikk alapján, és a Nemzeti Nyomozó Iroda elkezdett nyomozni. Egy évvel később a Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy budapesti férfival szemben egy amerikai étolajgyártó cég, a Bunge egyik lobbistájának vallomása alapján, amiről az Index közölt részletes beszámolót.
A lobbista szerint a vádlott azt mondta neki, hogy el tudja intézni, hogy 27-ről 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája, illetve hogy a cég egyik versenytársának áfaigénylését visszatartsák. A lobbista szerint a megvádolt férfi azt mondta neki, ismeri Heim Pétert, aki elintézi az áfacsökkentést, ha egy konkrétan megnevezett alapítványnak fizetnek kétmilliárd forintot. Az ügyészség szerint a vádlott nem ismerte Heimet és az ajánlat sem volt valós. Az ügyészség azért emelt mégis vádat ellene, mert szerintük vesztegetést színlelve befolyással üzérkedett. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tanúként hallgatta meg Heimet, a megvádolt férfit pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Idén áprilisban azonban hatályon kívül helyezték a döntést, és meg kell ismételni az eljárást.
Heim a Direkt36-tal most azt közölte, hogy alaptalanul keverték bele az ügybe, és az ügyészség is megállapította, hogy semmilyen kapcsolata nem volt az ügy kapcsán említett emberekkel. Közéletből való eltűnésére úgy reagált, hogy 2013 óta külföldi ügyeivel foglalkozik, és már ideje jelentős részét is külföldön tölti. Hozzátette, ha valaki kíváncsi a véleményére, akkor szívesen reagál, bármilyen témával kapcsolatban.
A cikk elkészítésében közreműködött Szabó András.
Címlapkép: Szabó Balázs / Heti Válasz | Heim Péter nagyon közel volt az Orbán-kormányhoz. Aztán egy viharos ősz mindent megváltoztatott | Az üzletember működtette az uniós pénzből indított Jeremie-alapok egyikét, de az állam váratlanul és nagyon furcsa körülmények között elvette tőle. | null | 1 | https://444.hu/2017/08/10/heim-peter-nagyon-kozel-volt-az-orban-kormanyhoz-aztan-egy-viharos-osz-mindent-megvaltoztatott | 2017-08-10 11:17:09 | true | null | null | 444 |
Megkezdődött a Rákosrendező előkészítése a mini- vagy éppen maxi-Dubaj néven ismertté vált projekthez. Ez pedig azzal indult, hogy azokból a szolgálati lakásokból, amelyekben ma MÁV-alkalmazottak laknak - van, aki fel is újította már -, 30 napon belül el kell hagyniuk. Ha nem költöznek ki időben, a MÁV polgári peres eljárást indít ellenük, amelynek a költségeit is rájuk terhelik.
Karácsony Gergely és a Fővárosi Önkormányzat tiltakozik a projekt ellen, de nincs visszaút, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere Budapesten aláírták a projektről szóló megállapodást.
Ennek értelmében az Eagle Hills Properties egy komplett új városnegyedet épít Rákosrendezőn, amely egy 5 milliárd eurós beruházás és magas házakból, irodaházakból, valamint luxuslakásokból álló épületegyüttest jelent. Emellett - sajtóhírek szerint - egy 220-240 méter magas felhőkarcolót is felhúznának, amely majdnem száz métert verne a jelenleg legmagasabb Mol-toronyra.
"Ez a hatalmas városfejlesztési projekt új lendületet ad nem csak a két ország együttműködésének, de Budapest fejlődésének is, hiszen nem csupán új, modern városnegyed épül, hanem komplex turisztikai, gazdasági, üzleti és sportfunkciókkal rendelkező nagy városfejlesztési beruházás történik" - húzta alá. | Nincs visszaút: Szijjártó Péter aláírta a maxi-Dubaj-szerződést | A magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere Budapesten aláírták a maxi-Dubajról szóló szerződést. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/nincs-visszaut-szijjarto-peter-alairta-a-maxi-dubaj-szerzodest.html | 2024-03-13 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Horrorbalesetben életét vesztette az NFL egykori játékosa, 36 éves volt
Horrorbalesetet szenvedett szombaton éjjel a Texas állambeli Austinban a Chicago Bears korábbi játékosa, Cedric Benson – írja a The Sun. A 36 éves sportoló egy hölggyel utazott a motorján, amikor este 10 óra körül egy kisteherautóval ütköztek. A jármű kigyulladt, mindketten életüket vesztették. A balesetben két másik személy is megsérült, de az ő állapotuk nem életveszélyes.
Cedric Benson sikeres egyetemi karrier után lett a Chicago Bears játékosa, majd 2008-ban a Cincinnati Bengalsnál folytatta, 2012-től pedig a Green Bay Packers adott neki esélyt, ám öt meccs után egy lábsérülés véget vetett a karrierjének – írja a Nemzeti Sport. | Horrorbalesetben életét vesztette az NFL egykori játékosa, 36 éves volt | Austin – Egy motorbalesetben szombaton éjjel az életét vesztette Cedric Benson. Az egykori NFL-futójátékos 36 éves volt. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/motorbaleset-horrorbaleset-egykori-nfl-futojatekos-cedric-benson/ln1ttnl | 2019-08-19 08:45:07+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Külsős megkeresés, mindenképpen át kellene valahogyan mennie
– mondta egy 2021-es telefonhívás során Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke Lukács Tamásnak, a kar alelnökének. Az egyeztetés témája egy aznapi online szakvizsga volt, ahol Lukács Tamás volt az egyik értékelő, Schadl György pedig azért kereste őt, hogy megadja az egyik vizsgázó nevét, akit „frissen raktak rá a listára”, és akit a „figyelmükbe ajánlottak”.
A férfi nem közszereplő, ezért a nevét nem írjuk le, de a beszélgetés alapján egyértelmű, hogy jelentős hátszéllel indult neki a vizsgának. Ez nem volt egyedi eset, Schadl György ugyanis a nyomozati anyagok alapján rendszeresen megpróbált protekciót intézni, a papírok alapján több minisztériumból is kértek tőle segítséget.
Ezúttal viszont Lukács Tamás már előre jelezte, hogy a feladat nem lesz egyszerű, rajta kívül ugyanis olyanok is beleszólnak majd az értékelésbe, akik a vizsga folyamán ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez – tagja volt a vizsgabizottságnak például az a bírónő is, akit Schadl György megpróbált elmozdítani a helyéről. A végrehajtói kar alelnöke ennek ellenére megígérte Schadl Györgynek, hogy igyekezni fog, vagy ahogyan ő fogalmazott:
megoldjuk.
Néhány órával később viszont már ismét telefonon beszéltek, Lukács Tamás pedig sajnálkozva mondta, hogy hiába „kardoskodott” az illetőért, leszavazták őt az értékelés során, azaz a vizsgázó végül megbukott. Pedig állítása szerint ő mindent megtett, a nyitókérdése például az volt, hogy
mi a kedvenc témaköre?
A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján a következő hangzott el Schadl György és Lukács Tamás között:
Lukács Tamás: Most lett vége a vizsgának. A csávó, bazmeg, két mondatot nem tudott elmondani. Végig kardoskodtam érte, de úgy leszavaztak mint a szart, a bírónők, mind a négy nő. (…) Egy kibaszott mondatot… nem tudom mivel foglalkozik a csávó…, de perjogból semmi, annyira alap dolgokat…. Nem tudta mi az, hogy meghatározott cselekmény, csak annyit tudott, hogy cselekmény. Én úgy kezdtem, hogy akkor mi a kedvenc témaköre, hogy akkor arról beszélgessünk, és akkor azt úgy nagyjából döcögve elmondta. De a többinél egy kibaszott kukkot nem tudott értelmeset elmondani. És a másik, ami még kibaszta a biztosítékot a többinél, hogy körülbelül hússzor lekapcsolt a kamerája, olyan mintha akkor éppen gyorsan rákeresett volna valamire, mert lekapcsolta a kamerát. És ezen végképp kiakadtak.
Schadl György (csalódottan): Jó.
Lukács Tamás: Sorry, nem tudok mit csinálni, úgy leszavaztak, mint a szart.
Az ügy pikantériája, hogy Lukács Tamás jelenleg is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke, azaz Schadl György letartóztatása óta ő a szerv legfőbb vezetője. Az rtl.hu telefonon érte el őt, de a kérdésünk elhangzása után csak annyit közölt, hogy nem szeretne nyilatkozni, majd bontotta a vonalat. A végrehajtói karnak küldött e-mailre egyáltalán nem érkezett válasz.
Lukács Tamás alelnökként az összes elnöki feladatot átvette Schadl Györgytől, azaz a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez ugyanakkor – mint ahogyan azt szeptemberben megírtuk – sokak szerint aggályos lehet.
A törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz:
a végrehajtó a kinevezést követő egy hónapon belül a kar elnöke előtt esküt tesz,
arra vonatkozó passzus a pedig nincs, hogy ezt a feladatot átengedheti másnak. Miután viszont Schadl György letartóztatásban van, ezt csak úgy lehetett volna megoldani, hogyha az új végrehajtók bemennek hozzá a börtönbe és ott teszik le az esküt, vagy ha a ceremónia idejére kiengedik az elnököt.
A törvény szerint ha az eskütétel nem történik meg, akkor a kinevezéstől számított egy hónapon belül fel kell menteni a végrehajtót, ezzel kapcsolatban pedig Biró Marcellnek, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnökének kellene intézkednie. Az rtl.hu megkérdezte az SZTFH-t, hogy elfogadják-e törvényesen tevékenykedő végrehajtóknak azokat, akik nem Schadl György előtt tették le az esküt, azonban kérdéseinkre nem érkezett válasz.
A nem megfelelő eskütétel miatti következmények 43 bírósági végrehajtót érinthetnek, a kar tájékoztatása szerint ugyanis júliusban 34-en tettek esküt, idén március 15-én pedig kilencen kezdik meg a tevékenységüket. Az utóbbiak esetében az rtl.hu közérdekű adatigénylésére
a végrehajtói kar azt közölte, hogy az esküjüket az idézett törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat alapján teszik majd le.
A törvény egyértelműen elnök előtti eskütételt ír elő, a szervezeti és működési szabályzat pedig jelenleg azt, hogy az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti teljes jogkörrel. (Az szmsz-t egyébként módosították, a legfrissebb változata februári dátumozású. Korábban még külön fejezet foglalkozott az elnökkel, amelyben szintén az állt: jelenlétében kell letenni az esküt.)
Szeptemberi cikkünk megjelenése után októberben módosították az elnökségi ügyrendet is, akkor ugyanis lehetővé tették, hogy az alelnök vezényelje le az eskütételt.
Ezzel a két lépéssel azonban az lehet a gond, hogy sem az elnökségi ügyrend, sem a szervezeti és működési szabályzat nem írhatja felül a törvényt.
Jogi alapvetés ugyanis, hogy egy alacsonyabb rangú jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rangúakkal. Tehát például egy helyi önkormányzati rendelet nem írhat felül egy országgyűlés által elfogadott törvényt, vagy például egy jogszabály nem lehet ellentétes az alkotmánnyal. Ha nem létezne ez a hierarchia a szabályok között, akkor jogi káosz jönne létre, hiszen például egy társasházi közgyűlés döntése is felülírhatná az alkotmány passzusait.
Azt kell tehát majd eldönteni, hogy a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az elnökségi ügyrendben jogszerűen ruházták-e át az elnök feladatát az alelnökre.
Ha viszont utólag azt állapítják meg, hogy jogszerűtlen volt a végrehajtók kinevezése, akkor érvénytelenné válhat minden olyan cselekmény – így például a zár alá vételek, az árverések stb. – amelyeket olyan végrehajtók végeztek, akiknek nem volt megfelelő az eskütétele.
Az ügy komolyságát jelzi, hogy a HVG cikke szerint már volt olyan adós, aki panasszal élt amiatt, hogy az ügyében olyan végrehajtó járt el, aki – álláspontja szerint – nem is tekinthető végrehajtónak. | "Mindenképpen át kellene valahogyan mennie" - üzente Schadl György a végrehajtói kar jelenlegi vezetőjének, aki kardoskodott is a szinte semmit sem tudó vizsgázó érdekében | Az egyik szakvizsgázó alapvető dolgokat sem tudott, de miután rajta volt Schadl György listáján, így az értékelésnél „kardoskodott” érte Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke – derült ki az rtl.hu birtokába került lehallgatási jegyzőkönyvekből. Az ügy pikantériája, hogy Schadl György letartóztatása óta Lukács Tamás vezeti a végrehajtói kart, sőt a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez utóbbi azért lehet aggályos, mert a törvény szerint a ceremóniának az elnök előtt kellene folynia, ám Schadl György börtönben van. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/02/22/vizsgaztatas-schadl-gyorgy-vegrahajtok-lukacs-tamas | 2023-02-22 13:16:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bár 2-1-re kikapott a macedón Rabotnicki otthonában, hazai pályán 4-0-ra nyert a Budapest Honvéd, így bejutott az Európa Liga-selejtező második körébe, ahol luxemburgi ellenféllel, a Niederkornnal került össze Supka Attila csapata. A kispestiek kezdték hazai pályán a párharcot.
Nem mondhatni, hogy túlzottan közönségszórakoztató lett volna a mérkőzés, amely során a Honvéd volt az aktívabb és a 25. percben közel is járt is a vezetés megszerzéséhez, de Vadócz kiugratása után Holender ziccerben előbb a kapusba lőtt, majd másodjára a kapu mellé.
Sokáig ez volt a találkozó legnagyobb helyzete, mígnem a 75. percben Thill kapásból rá nem lőtte a labdát, amely a keresztlécről kifelé pattant – Gróf verve volt már. Nagyon úgy tűnt, hogy a Honvéd számára elég kellemetlen 0-0-val ér véget a meccs, ám egy 83. perces szögletre a csatárpozícióra becserélt védő, Baráth érkezett a legjobb ütemben és megnyerte a meccset a kispestieknek.
Mindeközben a ciprusi APOEL Nicosia otthon fogadta az észt Florát, a hazai kezdőben pedig ott volt Sallai Roland, aki végigjátszotta a mérkőzést. A 21 éves játékos gólt szerzett (a negyediket), csapata pedig 5-0-ra ütötte ki ellenfelét.
Korábban Eppel Márton csapata is nyert, illetve Gulácsi Péterék is már a következő körben érezhetik magukat. Holman Dávidék ugyanakkor váratlan vereségbe szaladtak bele Máltán.
Eredmények – Európa Liga-selejtező, 2. kör, 1. mérkőzés Budapest Honvéd – Niederkorn (luxemburgi) 1-0 (0-0)
Gólszerző: Baráth (83.) APOEL (ciprusi) – Flora (észt) 5-0 (2-0)
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt | Nehezen verte luxemburgi ellenfelét a Honvéd, Sallai gólt lőtt | A kispestieket a csereként beállt Baráth Botond juttatta előnybe a párharcban. | [
"európa liga",
"sport",
"labdarúgás",
"budapest honvéd",
"niederkorn",
"apoel nicosia",
"baráth botond",
"sallai roland",
"sport24"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2018/07/26/nehezen-verte-luxemburgi-ellenfelet-a-honved-sallai-golt-lott | 2018-07-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szijjártó Péter évek óta próbálja orosz ügynöknek álcázni magát, a gondosan felépített képet, miszerint a magyar külügyminiszter fedésben dolgozó moszkovita lenne, csak az zavarja, hogy az igazi hírszerzők valójában roppant diszkrét, okos, taktikus lények. És cseppet sem olyan kirívó alakok, mint a Lavrov-díjas oroszügyi légiattassé-futsalminiszterünk. Szóval az idő múlásával egyre erősebb a gyanú, hogy Péterünk simán csak egy troll, mint a főnöke, és arra játszik, hogy provokálja az EU-t és a NATO-szövetségeseket, majd amikor menetrendszerűen érkezik az ilyenkor szokásos fenékbe billentés, akkor a hazai bocskoros törzsközönségnek előadhatja, hogy "jaj, megint bántsák a magyart".
A legújabb ragyogó ötlete, hogy az orosz titkosszolgálat Nyugat ellen vívott szabotázsakciói kellős közepén a magyar nemzeti kártyával rászabadít az EU-ra egy halom kémgyanús oroszt. Az érintett országok döbbenten tiltakoznak, mire jöhet a szokásos műsértődőzés, hogy a lengyel, a skandináv és a balti kollégák mind hazugok, meg hülyék - tényleg, mit tudnak ők az oroszokról? -, a magyar szolgálatok meg ellenőrzés alatt tartják az ideérkezőket. Ezen a ponton Szijjártó egy sírva röhögős emojit is mellékelhetne a közleményéhez cirill betűs LOL-lal.
Minisztersége alatt a külügy az orosz hírszerzés levelesládája lett, és mint a napokban kiderült, a külügy cégvezetője az orra előtt üzletelt az orosz hadsereggel. Ami meg a magyar szolgálatok kőkemény szűrőmunkáját illeti: korábban simán magyar letelepedési kötvényt kapott Szergej Nariskinnek, az összorosz hírszerzés főnökének családja, és míg EU-szerte százával küldtek haza orosz kémeket, addig nálunk valahogy egy sem bukott le.
Szóval a trollkodás működik, Szijjártónk meg sütkérezhet a rá irányuló figyelemben. Az más kérdés, hogy az új, kreatív országimázsunknak, a magyar trikolór-GRU-ügynök árukapcsolásnak azért vannak kisebb hátulütői. Például a napokban pont azért bukták el Orbánék a spanyol Talgo-vonat ügyletet, mert a spanyol titkosszolgálat immáron automatikusan készpénznek vette, hogy magyar befektetők mögött valójában Oroszország próbál beszivárogni. | Orosz kártya | Szijjártó Péter évek óta próbálja orosz ügynöknek álcázni magát, a gondosan felépített képet, miszerint a magyar külügyminiszter fedésben dolgozó moszkovita lenne, csak az zavarja, hogy az igazi hírszerzők valójában roppant diszkrét, okos, taktikus lények. És cseppet sem olyan kirívó alakok, mint a Lavrov-díjas oroszügyi légiattassé-futsalminiszterünk. Szóval az idő múlásával egyre erősebb a gyanú, hogy Péterünk simán csak egy troll, mint a főnöke, és arra játszik, hogy provokálja az EU-t és a NATO-szövetségeseket, majd amikor menetrendszerűen érkezik az ilyenkor szokásos fenékbe billentés, akkor a hazai bocskoros törzsközönségnek előadhatja, hogy "jaj, megint bántsák a magyart". | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3249377_orosz-kartya | null | true | null | null | Népszava |
Milliárdos tűzijáték, milliárdos üzletek a NER-nek: ilyen lesz a kormány augusztus huszadikája | Orbán Viktor kedvenc előadója, Leslie Mandoki az egyik fő attrakciója az augusztus 20-ai ünnepségeknek, a másik a tűzijáték, amely remek alkalom Orbán Ráhel luxusszállodájának, hogy a „lélegzetelállító” fényjátékokra hivatkozva egy felejthetetlen vacsorára hívja vendégeit a tetőteraszra. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240817_hvg-szent-istvannapi-intelmek-augusztus-huszadika-unnepseg-mandoki-orban-rahel-turizmus | 2024-08-17 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
|
Július elsején elkezdődött a magyar soros uniós elnökség. Az idei a legmelegebb nyár volt a feljegyzések szerint Európa történetében, de még forróbb volt az Európai Unióban. A nyári két hónap általában csendes, az ilyenkor kezdődő radikális intézményi átalakulás ellenére, többnyire még az EP választás utáni időszakokban is. Idén azonban minden másként történt, amit Orbán eszeveszett kezdése, a Kijev-Moszkva-Peking-Washington útvonalon való "őrült rohanása" és az EU "elnöke" szerepében való tetszelgése már előre jelzett.
Még inkább forró nyár volt ez az uniós elnökség magyar színpadán. Az Orbán-rezsim nemcsak az uniós játékszabályokat sértette meg brutálisan és kihívóan, vállalva ennek összes negatív következményét, hanem a júniusi választások után a fosztogató állam szerepkörében is teljes támadást indított a magyar lakosság ellen, az összeomlás szélén tántorgó költségvetés érdekében.
Így aztán 2024 forró nyarán fordulathoz érkezett a magyar társadalom, mert megváltozott a közgondolkodás és a nyelvezet két nagy fronton, és ezzel előtérbe került az összeomlás és a politikailag forró ősz mint a vég kezdete fogalmai. Egyrészt a már évek óta pusztító infláció-cunami alapvető változást hozott a lakosság életszínvonalában és gondolkodásában. Kimerültek a korábbi életmód fenntartásának forrásai, tartósan csökkent, sőt védekezővé vált a fogyasztás. Nyilvánvaló lett, hogy míg a húszas évek elhúzódó válságaiban Unió-szerte a támogató-osztogató állam segített a lakosságnak a válságkezelésben, addig az Orbán-rezsimben az elvonó-fosztogató állam csak még jobban elmélyítette a lakosság megélhetési válságát.
A fideszes oligarchák és szolganépük kivételével egyfajta roncstársadalom jött létre, amelyben a jövedelem radikális és tartós elvonása valamennyi réteget az életmódvesztés állapotába sodorta. Az egész társadalom korélménye a leépülés, a tömeges csalódás és frusztráció. Az Orbán-rezsim csak felgyorsította a fosztogató állam gépezetét, és ez a cserbenhagyásos gázolás Magyarországot az Unió szegényházába taszította.
Az országnak a minimálisan normális európai működéshez már egyre mélyebbről kellene visszakapaszkodnia, hiszen kész az "orvosi látlelet" a legkülönbözőbb társadalmi területekről és közpolitikai szférákról a vasúttól a közoktatásig: már semmi sem működik, még az elmúlt tizenév nyomorúságos szintjén sem. A lakossági elvonásokkal párhuzamosan ugyanis az állami források tartós elvonásával végbement a közszféra leépítése. Kimerültek az erőforrások, horribile dictu még a rendőrség is tartósan adósságokkal küszködik. Az Orbán-rezsim hosszú évei után mély országos válság alakult ki, számos közfunkció az összeomlás szélén áll. A másik korélmény tehát a nemzeti lecsúszás és megszégyenülés Európában, a "mindenki jobb nálunk", "mindenki megelőzött bennünket" szégyenéből pedig összeadódik az "innen meneküli kell" visszatérő kudarcélménye.
Magyarország "a kinn is vagyunk, benn is vagyunk" helyzetbe sodródott a soros uniós elnökség idejére, mert az Orbán-rezsimet számos vonatkozásban "kizárták" az EU-ból. (1)
Marginalizálták a magyar kormányt a soros uniós elnökségben, törölték a "magyar" uniós programokat, azok átkerültek Brüsszelbe vagy más tagállamokhoz, (2) minimalizálják a magyar hivatalos uniós szereplőknek és a kormánypárti képviselőknek az EU intézményeiben való szerepét, (3) állandó napirenden tartják a jogállamiság megsértését és az uniós transzferek megvonását a korrupt Orbán-kormánytól, (4) rendszeressé vált a kemény konfrontáció az EU-val Ukrajna kapcsán, sőt még szélesebben az orosz "hibrid globális háború" ügyében, (5) de új frontot is nyitott az Orbán-rezsim az EU intézményeivel szemben a sokasodó kínai beruházások kapcsán.
A sziklaszilárdnak látszó állampárt 2024 tavasza óta a felbomlás és a belharcok egyre látványosabb jeleit mutatja, és már ezen az őszön komoly külső és belső válsággal találja szembe magát. Nem lenne meglepő, ha 2025 elejétől a belső harcok nyomán szétesne, majd "meneküljön, aki tud" kiáltással szétporlana a Fidesz. A leglátványosabb belső törésvonal a kormányzó "család" és a "nagymogulok", a fideszes arisztokrácia között érzékelhető. A befolyásért, a politikai irányvonal meghatározásáról szóló viták, no meg a nagy falatok felosztása körüli csaták végigkísérték a Fidesz történetét, akárcsak az Orbánnal szembeforduló befolyásos elitszereplők kiűzése a paradicsomból.
Ez az elitháború most is érzékelhető, de ezeknél a személyi csatározásoknál fontosabbnak tűnik a párton belüli generációs szakadék, mindenekelőtt az elaggott veteránok és a Fidesz uralom alatt felnőtt, professzionálisabb középnemzedék között. A feltörekvő "régi" fiatalok nemcsak elvárják a maguk jussát, de a Kína globális jövőjén elmerengő nagyfőnökkel szemben egy kiegyensúlyozottabb, az EU-ban is megtűrhető, lazább és hatékonyabb autoriter rendszerről álmodoznak, jóval kisebb centralizációval és személyi kultusszal - annak modernizált variációjával, amit már Kaczyński és Babis is próbálgatott. Ez a generációs szakadék már területileg is érezhető, mivel az önkormányzati rendszerben megválasztott helyi fideszes politikusok boldogtalanok attól, hogy a következő szűk esztendőt Orbán belső fosztogatással, az önkormányzati erőforrások radikális elvonásával is igyekszik bebiztosítani.
A belső fosztogatást még kritikusabban nézi a harmadik, szigorú kiképzés alatt álló, fiatal fideszes generáció, mivel még optimista rohamaik idején is be kell látniuk, hogy egy kirabolt és elszegényedett országot ígérnek nekik örökségként az öregek. Ebben a lepusztult infrastruktúrájú, az európai tagállamok utolsó helyeire letaszított országban a majdani helyreállítás is nagy erőfeszítést igényel. A magyar társadalmi integráció átfordult dezintegrációba, széteső társadalommá vált az EU peremén, így aztán a fideszes fiatalok szélesebb köreiben is mentális rendszerváltás játszódik le: ezek a túlsúlyos nagy öregek nem tudnak sem egy országot, sem egy vállalatot működtetni, és a mi jövőnkkel szórakoznak.
A régi anekdotát felidézve: az Orbán-rezsim után már tényleg nem lesz lopás, mert addigra mindent ellopnak. De a végén már csak maguktól, "házon belül", lophatnak, hiszen az EU már lezárta a transzfereket és a lakosság is elszegényedett. Így az ország válsága átalakul a Fidesz válságává, amelynek zűrzavaros állapota az MSZMP-nek a nyolcvanas évekbeli szétesésére, belső vitáira emlékeztet.
Két forgatókönyv van: az egyik a modernizált és európaizált autoriter rezsim, magán a Fideszen belüli kínos modernizálás az enyhébb autoriter rendszerek felé; a másik az uniós keretek között való előretörés a tudásalapú társadalom irányába, a Fidesz teljes szétesésével párhuzamosan. De ez már egy másik történet, amelyben hosszú kínlódás után, az Orbán-rezsim bukásával, már a következő években Magyarországot is eléri az igazi, európai rendszerváltás.
- | Az Orbán-rezsim forró ősze | Július elsején elkezdődött a magyar soros uniós elnökség. Az idei a legmelegebb nyár volt a feljegyzések szerint Európa történetében, de még forróbb volt az Európai Unióban. A nyári két hónap általában csendes, az ilyenkor kezdődő radikális intézményi átalakulás ellenére, többnyire még az EP választás utáni időszakokban is. Idén azonban minden másként történt, amit Orbán eszeveszett kezdése, a Kijev-Moszkva-Peking-Washington útvonalon való „őrült rohanása” és az EU „elnöke” szerepében való tetszelgése már előre jelzett. Még inkább forró nyár volt ez az uniós elnökség magyar színpadán. Az Orbán-rezsim nemcsak az uniós játékszabályokat sértette meg brutálisan és kihívóan, vállalva ennek összes negatív következményét, hanem a júniusi választások után a fosztogató állam szerepkörében is teljes támadást indított a magyar lakosság ellen, az összeomlás szélén tántorgó költségvetés érdekében. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3250423_az-orban-rezsim-forro-osze | null | true | null | null | Népszava |
A rektorok illetménye közérdekből nyilvános adat – állapította meg hivatalból indult vizsgálata során Jóri András adatvédelmi biztos, ezért ajánlást adott ki, amelyben felkérte a Magyar Rektori Konferenciát (MRK) és a felsőoktatási intézmények vezetőit, hogy a illetményekre vonatkozó megkeresésekre adjanak érdemi választ. Azt is kérte, hogy az intézmények tegyenek eleget az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek. Ez azt jelenti, hogy többek között a honlapjukon nyilvánosságra kell hozniuk a foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatokat, illetve – szintén összesítve – a vezetők és vezető tisztségviselők illetményét, munkabérét, rendszeres juttatásait és a költségtérítéseket.
Az ügy előzménye, hogy többen szerették volna megtudni, mennyit keresnek a felsőoktatási intézmények vezetői. A választ azonban – a személyes adatok védelmére hivatkozva – általában megtagadták. A kérdésben az MRK is állást foglalt, amely szerint az illetmények nem minősülnek nyilvános adatnak.
Szabó Gábor, a rektori konferencia elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ombudsman megkeresésére korábban azt válaszolta: álláspontjuk szerint a hatályos jogszabályok alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy az egyetemi vezetők fizetése kiadható-e. Ezért törvényben kellene szabályozni, hogy milyen munkakört betöltő személyek látnak el közfeladatot, és esetükben a személyes adatok mely körét kell nyilvánosságra hozni. Közölte azt is: a rektor „nem a közfeladat ellátásának letéteményese, hanem a felsőoktatási intézmény demokratikusan megválasztott vezetője”. Azt jogerős bírói ítélet mondta ki, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek illetménye „a közfeladat ellátásához kapcsolódó közérdekből nyilvános adat”, a felsőoktatásról szóló törvény viszont az egyetemeknek „az önkormányzatiság elvén alapuló széles körű autonómiát biztosít”, így azok más megítélés alá esnek – hozott fel egy újabb érvet Szabó. Az MRK
szerint ugyanis az autonómia része az anyagi javakkal való gazdálkodás, ezen belül a jövedelmek meghatározása is.
Az ombudsman álláspontja viszont az, hogy a felsőoktatási intézmények közfeladatot látnak el, a rektorok pedig felelősek az egyetemek szakszerű és törvényes működéséért, és e minőségükben maguk is közfeladatot végeznek. Jóri András azzal sem ért egyet, hogy hiányos lenne a szabályozás. Szerinte a törvényekből és az Alkotmánybíróság határozataiból egyértelműen levezethető, milyen munkakörök esetén nyilvános a fizetés. Ugyanakkor rámutatott: az illetmények közzététele nem sérti az autonómiát, „ellenben megfelel a felsőoktatási törvényben lefektetett elveknek: az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak és a személyi felelősségnek”.
Az ügyben közben bírósági ítélet is született: novemberben első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság is úgy döntött, hogy ki kell adnia a Szent István Egyetemnek a rektor, a rektorhelyettesek és a dékánok fizetésére vonatkozó adatokat. (A botrány annak nyomán alakult ki, hogy az egyetem dolgozói szóvá tették az intézményben folyó „éktelen pazarlást” és a rektor szerintük havi 4,7 millió forintos fizetését.) A pert Bodoky Tamás, az Index újságírója kezdeményezte a közérdekű adatok kiadása érdekében a Magyar Rektori Konferencia és a Szent István Egyetem ellen. A bíróság szerint a konferencia nem adatkezelő, ezért a keresetet e tekintetben elutasította, a Szent István Egyetemnek viszont három évre visszamenőleg közölnie kell az illetmények és más juttatások összegét.
Szabó Gábor lapunknak azt mondta: „ez egy jogvita, az ügy pedig nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt egy egyszerű kérdésfelvetés sugallja”. Jól mutatja ezt az is, hogy négy hónapba telt, amíg az ombudsman kialakította álláspontját az ügyben. Közölte: nem tudja, mit, milyen formában és hol kell nyilvánosságra hozni, ezért várják a jogerős bírósági döntést. Megkérdeztük néhány nagyobb intézmény vezetőjét is: az adatvédelmi biztos ajánlása nyomán elárulják-e nekünk illetményüket, illetve szándékoznak-e azt valamilyen formában közzétenni. Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora, az MRK korábbi elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke azt mondta: tartja magát az MRK állásfoglalásához, amely szerint a rektori illetmények nem nyilvános adatok. Megjegyezte: lehetséges, hogy a későbbiekben, a Szent István Egyetemet esetlegesen jogerősen is elmarasztaló ítélet esetén a rektori konferencia álláspontja „szolidaritásból” változik: ő ebben az esetben is tartani fogja magát a közös állásponthoz. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint meg kell várni a jogerős bírósági döntést, és ha annak értelmében közzé kell tenni az intézményvezetők jövedelmét, hát megteszi. – Egy per közben azonban nem tanácsos változtatni az állásponton – tette hozzá, megjegyezve: a bíróságnak kell majd kimondania azt is, mit tekintünk rektori jövedelemnek. Hudecz Ferenc, az ELTE első embere ezzel szemben azt mondta: nem ismeri még az ajánlás részleteit, de tanulmányozni fogja, és eleget kíván majd tenni az abban foglaltaknak.
Miből áll az egyetemi vezető fizetése?
A felsőoktatási intézmények vezetői a jövedelmüket firtató kérdéseket gyakran hárítják el azzal, hogy nehéz megmondani: mit is értünk egy rektor fizetése alatt. Egy rektor jövedelme ugyanis több elemből áll. A garantált alapilletményt az egyetemi tanári alapilletmény – jelenleg 437 300 forint – százalékos arányában határozzák meg, de maximum a duplája, azaz 874 600 forint lehet. Ezt a fizetést leköszönésük után, oktatóként is megkapják. Az intézmények többségében a maximumot adják, Magyar Bálint volt oktatási miniszter egyik utolsó intézkedésének köszönhetően. Magyar 2006 tavaszán, a két választási forduló között arra kérte a felsőoktatási intézményekben fölállított gazdasági tanácsokat: a rektorok juttatásainak megállapításakor vegyék figyelembe, hogy „az intézmények új pályára állítása az intézményvezető személyes felelőssége, ennek elismerése a juttatásában is meg kell hogy jelenjen”. Azt ajánlotta: az új rektori fizetések alapjául az egyetemi oktatói illetmény kétszeresét vegyék – ez akkor 840 ezer forint volt. Jutalmat is javasolt a rektoroknak: mértéke az intézményvezető éves jövedelmének 80 százaléka lehetett, amely akkor járt, ha teljesítette a gazdasági tanács kritériumait. Hiller István oktatási miniszter tavaly – a rektori fizetések utáni fokozott sajtóérdeklődés előtt – jelentősen lecsökkentette a prémiumot: ez ma a rektor éves jövedelmének tíz százaléka lehet. De hogy mekkora az éves jövedelem, azt továbbra sem lehet tudni: a rektorok a maximum 60 ezer forint „magasabb vezetői pótlékon” felül további „vezetői pótlékot”, (például tanszékvezetői pótlékot) is kaphatnak, valamint „garantált illetményen felüli juttatást” (például oktatói vagy kutatói tevékenységért). | Belföld: Nyilvános a rektori fizetés, de ők még várnak | Továbbra is nyilvános adatnak tartja a rektorok fizetését az adatvédelmi biztos, ezért arra kérte az intézményvezetőket: válaszoljanak az ilyen jellegű kérdésekre. A rektorok azonban tartják magukat korábbi álláspontjukhoz, és – egyelőre – nem árulják el jövedelmüket. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20091223-nyilvanos_a_rektori_lzetes__de_ok_meg_varnak-481241 | 2009-12-23 10:19:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hatalmas verspárbaj alakult ki egy humorista és Ramzan Kadirov között, és az előbbi még mindig életben van!
Persze, most egy időre bevarrta a hivatásos rettegők száját a szaúdiak legyalulása, de azért a humorista Szemjon Szlepakov sokak szívéből szólt, amikor pár napja egy ironikus dallal lépett elő, amelyben az orosz válogatott szövetségi kapitányának lecserélését javasolta, nem is akárkire: a csecsen elnököt, Ramzan Kadirovot bízná meg a csapat vezetésével. A dal refrénjében ilyesmik vannak:
Ramzan, Ramzan, Ramzan/ győzelemre visz az ám!
Ramzan, Ramzan, Ramzan/kemény, mint a parmezán!
Nem hisz a férfikönnyeknek/Ő az kit sokat követnek
A gyenge fiúknak kell a nagy szám/Ramzan, Ramzan, Ramzan!
A szöveg többi részében meg ilyenek:
Eljött Oroszországba a futballünnep/És jól el is vitte minden erőnket
Bár nagyon meggyűrt minket az olimpiánk/Mi most újra befeszítjük a farpofánk
De nem röhöghet rajtunk, majd a planéta/Hát mivégre van nálunk a sok rakéta
Szóval igazából itt minden pazar/De a csapatunk sajnos egy nagy szar
A dolog itt nem ért véget, a csecsen elnök versben válaszolt a szintén a Kaukázus közelében élő humoristának.
A viccre most válaszol neked Ramzan/Hogy Dzjuba, meg Egyiptom, meg parmezán
Nálam nem sajt, hanem kő a szó/Ramzan Kadirov mondja neked ezt tesó
Ja, és meghívta Szlepakovot Groznijba, hogy közösen írjanak egy másik dalt, mert egy picit az a parmezános rész nincs rendben. De a humort értékeljük - nyugtatta meg a szerzőt a csecsen elnök. | Sport - Ramzan, Ramzan, Ramzan, győzelmet hoz, az ám! - Ez volt a világbajnokság 2. napja - Percről percre | Ez volt a világbajnokság 2. napja - Fantasztikus 3-3 lett a portugál-spanyol, Cristiano Ronaldo beérte Puskást, a FIFA vizsgálatot indított az üres helyek miatt. | [
"vb2018",
"ps:vilagbajnoksag2018",
"oroszország",
"futball",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2018/vb/2018/06/15/a_vilagbajnoksag_2._napja/ramzan_ramzan_ramzan_gyozelmet_hoz_az_am | 2018-06-15 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Subsets and Splits