text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Európai uniós támogatásokból nettó több mint 9 millió forintot biztosan kifizettek projektmenedzseri, illetve projektasszisztensi díjként a sümegi önkormányzat egyik osztályvezetőjének. Mindezt a milliós hivatali fizetésén felül - derül ki a Blikk birtokába került dokumentumokból. Az osztályvezetőnek az extra juttatáshoz nem is kellett túlórát vállalnia, hiszen munkájának része arról gondoskodni, hogy az elnyert támogatási pénzekből fejlődjön a város.Például, amint azt megírtuk, parkot létesítsenek a semmi közepén egy darab paddal, egy darab szemeteskosárral, egy biciklitárolóval és néhány facsemetével 6,3 millió forintból, amiből csak az érintett osztályvezető 1,3 millió forintot markolhatott fel. Sümeg lakói a "látványosságot" el is nevezték Lopez parknak, persze nem az amerikai énekesnő után.Más, korábbi fejlesztések alkalmával ennek a pénznek kétszeresét vagy annál is többet kiutaltak neki a hivatalban. Egy illegális hulladéklerakó felszámolásakor például tavaly nettó 2,4 millió forint ütötte a markát a főnöknek.2018 és 2020 között "Város kialakítása" címen összesen több mint 2,5 millió forint projektmenedzseri díjat kapott, alkalmanként 150-250 ezer forintos részletekben - persze a hivatali fizetésén felül."Fejlesztés a sümegi Ipari Parkban" - ezt a nevet viseli az a szintén európai uniós, úgynevezett TOP-pályázatból (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) megvalósított beruházás, amiért az osztályvezető 2019 és 2020 között csaknem nettó 3,2 millió forintot kapott.Mindez egy közérdekű adatigénylés irataiból derül ki. Sümeg egyik lakója négy beruházás után érdeklődött a polgármesternél, ezek közül három esetben járt sokmilliós díjazás az osztályvezetőnek - összesen több mint 8,1 millió forint - és a Lopez park után kiutalt 1,3 millió forinttal már csaknem 9,5 millió forintnál tart az osztályvezető uniós pénzből származó "keresetkiegészítése".A NAV is nyomozSümegen összesen 22 beruházás valósult meg ilyen európai uniós TOP-támogatással az utóbbi években. Nem tudni, ezekből is ilyen bőkezűen mértek-e az érintett osztályvezetőnek. Úgy tudjuk, épp ezt vizsgálják a NAV nyomozói, ezért is tartottak házkutatást a hivatalban még áprilisban, az egyik kivitelező cég vezetőjénél pedig múlt pénteken. A revizorok arra kíváncsiak, hogy jogszerűen díjazták-e projektmenedzserként az osztályvezetőt, vagy pedig nem lett volna szabad fizetni neki, hiszen a munkaköri leírásába amúgy is beletartozott ezeknek a pályázatoknak a szervezése.Ennek kapcsán a napokban újabb nyomozás indult, miután kiderült: a sümegi hivatal magas beosztású vezetői utasították egyik beosztottjukat, írja át utólag az érintett osztályvezető munkaköri leírását úgy, hogy jogszerűek legyenek a sokmilliós menedzseri kifizetések. Az ügyintéző erre nem volt hajlandó, hanem hivatalos feljegyzést írt arról, hogy törvénytelenségre akarták rávenni felettesei. Úgy tudjuk, a fellázadt a munkatárs közös megegyezéssel távozik, épp felmondási idejét tölti. A vele történtek miatt Sümeg jegyzője és Kalotay Miklós KDNP-s alpolgármester is feljelentést tett. A politikus egyben le is mondott pozíciójáról.A hivatali botránnyal kapcsolatban hétfő óta várjuk Végh László polgármester válaszait a Blikk kérdéseire. | Így tett zsebre évek óta EU-s milliókat a sümegi osztályvezető | Milliókat szerzett több uniós támogatásból is a sümegi önkormányzat egyik osztályvezetője. A hivatal illetékesei megpróbálták utólag eltüntetni a nyomokat, de az egyik ügyintéző fellázadt, a jegyző pedig feljelentést tett. Az ügyben már nyomoz a NAV és az ügyészség is. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/sumeg-osztalyvezeto-millioi-eu-s-tamogatasbol/3cz1598 | 2025-05-27 16:33:00 | true | null | null | Blikk |
Az Integritás Hatóság vizsgálatai szerint két vállalkozás is visszaélésszerűen használta fel az uniós támogatásokat. Az első esetben egy könyvelési szolgáltatással foglalkozó cég jutott mintegy 130 millió forint uniós támogatáshoz a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP). A vállalkozás eredeti terve szerint hordozható veszélyes hulladék megsemmisítő eszközt fejlesztett volna, azonban a projekt később - a szakmai tartalom módosításával - "innovatív növényi alapú joghurt kifejlesztésére" változott.A vizsgálat számos szabálytalanságot tárt fel:A cég hivatalosan könyvelési szolgáltatásokkal foglalkozott, miközben a cégnyilvántartásban főtevékenységként "fizikai közérzetet javító szolgáltatást" jelöltek meg;A pályázat célja vállalkozások "házon belüli, saját prototípusfejlesztésének" támogatása volt, azonban a kedvezményezett a teljes projektet kiszervezte egy másik vállalkozásnak;A vizsgálatkor a cég mindössze egyetlen alkalmazottal rendelkezett, és nem is tervezett további munkaerőt felvenni;A dokumentumok szerint több tonna alapanyagot egy harmadik emeleti lakásba szállítottak, ami életszerűtlen;Jelentős eltérés mutatkozott az elszámolt és a ténylegesen felhasznált anyagmennyiségek között;A kutatási jegyzőkönyveken szereplő személyek és időpontok nem egyeztek a pályázatban benyújtott adatokkal;A kifejlesztett terméket nem értékesítették a piacon.Prebiotikumos tejpor 50 millió forintbólA második esetben egy informatikai szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozás kapott mintegy 50 millió forint támogatást a Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Programból (VEKOP). A cég eredeti terve szerint gázkazánhoz kapcsolódó fejlesztéseket hajtott volna végre, azonban a projekt később - a szakmai tartalom módosítása révén - "innovatív prebiotikumos tejpor létrehozására" változott.A hatóság ebben az esetben is számos szabálytalanságot talált:A cég hivatalosan informatikai szolgáltatással foglalkozott, miközben főtevékenységként "üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást" jelöltek meg;A teljes kutatás-fejlesztési tevékenységet kiszervezték egy másik vállalkozásnak;A támogatási kérelem benyújtásakor a vállalkozás nem rendelkezett alkalmazottal, és nem is tervezett munkaerőt felvenni;A kutatást végző céget irányított módon, előre leegyeztetve választották ki;A dokumentumokon olyan kutatót tüntettek fel, aki egyáltalán nem vett részt a projektben;A kifejlesztett tejpor prototípust egy "kültéri furnérlemezek árusítása" tevékenységi körrel alapított német cégnek értékesítették, majd az ellenértéket a jóváírást követő napon készpénzben felvették a vállalkozás számlájáról. | Akcióba lendült a korrupcióellenes hatóság, két ügyben is feljelentést tett | Akcióba lendült a korrupcióellenes hatóság, két ügyben is feljelentést tett - A vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/19/integritas-hatosag-koltsegvetesi-csalas-feljelentes-maganokirat-hamisitas | 2025-05-19 15:28:00 | true | null | null | Index |
"Tisztelt Sümegiek! Ezúton szeretném Önöket tájékoztatni, hogy a mai nappal lemondok az alpolgármesteri tisztségemről" - írta ki Facebookra a helyi KDNP titkára, Kalotay Kristóf.Lépését azzal indokolja, hogy van egy olyan "erkölcsi határvonal", amelyet nem tud és nem is akar átlépni. "Az elmúlt időszakban, különösképpen ezen a héten olyan események történtek a hivatalban, amelyekkel nem tudok azonosulni. A köz szolgálata számomra nem csupán pozíció, hanem felelősség a közösség iránt, az értékrendem iránt és önmagam iránt is." De ennél tovább is megy: "Az elmúlt időszakban történtek miatt ma reggel ismeretlen tettes ellen feljelentést tettem, mert hiszek abban, hogy az igazság és az elszámoltathatóság nem üres szavak, hanem alapkövei a hiteles közéleti szerepvállalásnak ma Magyarországon."Kalotay posztját azzal zárja, hogy újságírók ne is keressék, ugyanakkor marad a KDNP helyi szervezetének titkára.De most akkor miről van szó?Hiába olvassa el az érdeklődő honpolgár a teljes posztot, ennél több konkrétumot nem nagyon tud kihámozni belőle. A helyi ellenzéki politikusok és közéleti Facebook-oldalak feltúrása kell hozzá, hogy kiderüljön, mi is volt az a súlyos dolog, ami ezen a héten történt a polgármesteri hivatalban, és amivel a KDNP-s politikus már nem tud együtt élni. A KDNP sümegi szervezete eleve csak egy hónapja alakult, a térség képviselője, Navracsics Tibor jelenlétében. Ezen az ünnepélyes eseményen a Sümeget 2014 óta irányító fideszes, Végh László elmondta: a kereszténydemokrata alapszervezet két megválasztott vezető tisztségviselőjét – vagyis a titkár Kalotayt és az elnököt – jól ismeri, személyük számára garanciát jelent a jövőt illetően.Kalotay május 23-án délben tette közzé bejegyzését, amelyben a feljelentését és a lemondását a héten történt, a polgármesteri hivatallal kapcsolatos eseményekkel indokolta. A helyi ellenzék – és a józan ész – szerint ez nem utalhat másra, mint azokra a korrupciós ügyekre, amelyeknek friss fejleményeiről fél órával korábban számolt be Kovács Mihály, a helyi ellenzék erős embere, aki tavaly csak pár szavazattal kapott ki Végh Lászlótól.Kovács ebben a videóban papírról olvassa fel, hogy a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség is eljárást folytat hivatali vesztegetés gyanújával (még azt is bemondja, hogy 187/2025. számon). Ebben az eljárásban közlése szerint a polgármester és egy bizalmas beosztottja is érintett lehet. A helyi ellenzéki oldal, a Sümegi Szó pedig szintén május 23-án tett közzé egy okiratot, amely szerint Kovács Mihály után az önkormányzat saját jegyzője is feljelentést tett, és a NAV költségvetési csalás miatt vizsgálódik.Ezek nem új gyökerű ügyek: a hvg.hu már 2023-ban arról írt, hogy sorozatosan marasztalja el a hatóság és a bíróság is a fideszes vezetésű Sümeget különféle, súlyos közbeszerzési szabálytalanságok miatt. Többször a felhasznált EU-s pénz egészét visszafizettették velük, de volt olyan is, hogy inkább „elengedték” a büntetést. 2020-ban mi is riportoztunk arról, hogy évek óta Sümeg szélére hordják az uniós pénzből fedezett beruházások hulladékát, és a lakóknak ebből elegük van.Kovács Mihály, az Élhetőbb Városért Egyesület Elnöke 2020-ban a hulladéklerakót személiFotó: Kiss Bence/444Cikkünk megjelenése előtt emailben kerestük Végh László polgármestert, aki két nap alatt nem reagált az oldalán az alpolgármestere lemondására.FRISSÍTÉS:Végh László polgármester kérdéseinkre vasárnap koraeste az alábbi választ küldte: „Ex-alpolgármesterem lemondása nagyon meglepett, mind a ténye, mind a módja. Egyébként hogy mi történt a héten az önkormányzatnál, ami erre indította, egyrészt azért nem tudom, mert tudtommal semmi nem adhatott okot erre, másrészt a hivatalos lemondó dokumentumban -amit péntek délután küldött emailben - szó sincs ilyen indokról. Annál is inkább meglepő ez a dolog, mert Kalotay úr április végén járt utoljára a városházán, az elmúlt héten pedig tájékoztatása szerint munkája külföldre szólította. Egyébként lemondása semmilyen fennakadást nem fog okozni, hiszen a tavalyi önkormányzati választáson a 11. helyet szerezte meg, jelentősen lemaradva a még befutó 8. helyről. Tehát ő úgynevezett »külsős« alpolgármester lett. Eddigi munkáját természetesen köszönöm neki, de feladatai ellátása nem fog nehézséget okozni.” Quo vadis, KDNP?Május 22-én, tehát a sümegi fennforgások előtt egy nappal bombaként hatott a hír, hogy lemondott KDNP-s elnökségi tagságáról Gaal Gergely volt országgyűlési képviselő, aki döntését azzal indokolta, hogy meglátta a párt legrosszabb arcát, saját bőrén tapasztalta a hiteltelenséget és torzulást.Ennek apropóján emlékeztettünk rá, hogy országgyűlési választáson önállóan 2002-ben indult utoljára a KDNP, egyéni jelöltjei is Fidesz-KDNP-sként futnak, és a KDNP-s jelölteket is ugyanúgy Orbán Viktor választja ki, mint a fideszeseket. „Még a látszatra sem adnak. A választókerületi elnököket, vagyis jó eséllyel a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit maga Orbán Viktor nevezi ki” – írtuk e különös szervezet múltját és jelenét átvilágító cikkünkben. | Újabb lázadó KDNP-s: lemondott a sümegi alpolgármester | Kalotay Kristóf egy bizonyos „erkölcsi határvonalat” már nem akar átlépni, ezért feljelentést tesz, miközben a fideszes vezetésű önkormányzat ügyei miatt már több nyomozás indult. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/25/ujabb-lazado-kdnp-s-lemondott-a-sumegi-alpolgarmester | 2025-05-25 12:58:49 | true | null | null | 444 |
A közlemény szerint a győri pénzügyi nyomozók irányításával vágtak el a további bűnös tevékenységtől egy 2022 óta, hierarchikusan működő céghálózatot, amely az Európai Unió tagállamaiból beszerzett számítástechnikai eszközök és alkatrészek értékesítését folytatta belföldön.A szervezet olyan számlázási láncolatot működtetett, amelynek célja a belső piacról származó termékek levonható adóval történő belföldi beszerzésének biztosítása volt. A nyomozáskor megállapították, hogy a stróman ügyvezetők között kínai, ukrán, román honosságú állampolgár is volt.A "vendégmunkás" ügyvezetők nevével fémjelzett, számlázási láncba állított egyik "bukócég" sem fizette meg a számlákon feltüntetett áruértékesítések és szolgáltatások után felmerülő áfa összegét, amivel az elkövetők megközelítőleg hárommilliárd forint értékben okoztak vagyoni hátrányt a költségvetésnek.Kiemelték, hogy az elfogásukra szervezett akcióban a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói a Bevetési Igazgatóság járőreivel és a MERKUR bevetési egység kommandósaival karöltve csaptak le. A győri pénzügyi nyomozók, bevetési járőrök és IT-szakemberek közösen kutattak bizonyítékok után. A pénzügyőrök mintegy 650 millió forint összegben zároltak luxusingatlanokat, nagy értékű gépkocsikat és bankszámlákat.A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt folytatott nyomozáskor a pénzügyőrök 16 helyszínen tartottak kutatást, 7 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat vettek őrizetbe, akiknek letartóztatását elrendelte a Győri Járásbíróság - ismertette közleményében a NAV. | Felszámoltak egy bűnszövetséget, amely 3 milliárd forint áfát csalt el | Felszámoltak egy bűnszövetséget, amely 3 milliárd forint áfát csalt el - Luxusingatlanokat és nagy értékű gépkocsikat foglaltak le. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/05/23/nav-bunszovetseg-afacsalas-nav | 2025-05-23 11:25:00 | true | null | null | Index |
A budakeszi Álomvölgy melletti ingatlanfejlesztési projekt eredetileg nagyívű terveket tartalmazott, azonban a megvalósítás meghiúsult. A fejlesztés mögötti cégben 2015-ben megjelent az ismert gasztroenterológus Schwab Richárd is, aki ekkor már többéves tapasztalattal bírt Demján Sándor oldalán. A Mind Klinika orvosa a Hvg360-nak elmondta, hogy több mint százötven vállalat irányításában vett részt, és az ingatlanválság évei különösen tanulságosak voltak számára.A Demjánnal való közös munka után Schwab Richárd az amerikai származású Mechtler László professzor felkérésére kezdett bele a Mind Klinika megalapításába, amelyhez üzleti modellt és partnereket is hozott. A klinika mögé egy magántőkealap is érkezett, amely a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány forrásait használta. Ez az alapítvány azonban egyike volt azoknak, amelyek tevékenységét az Állami Számvevőszék jelentése is bírálta, százmilliárdos veszteségek lehetőségére utalva.Schwab szerint azonban a projekt teljesen piaci alapon történt: "Piaci tranzakcióról volt szó, a befektetői forrásokat csúcstechnológiára költöttük, és meggyőződésem, hogy a részesedést jó áron lehet majd eladni" - mondta a lapnak. A tőkét Szécsényi Bálint közvetítésével hozta be a rendszerbe, aki szavai szerint bízott Schwab Richárd szaktudásában. "Ő hozta befektetőnek a magántőkealapot, amely 2 milliárd forinttal, 80 százalékban szállt be" - tette hozzá a klinika alapítója.A befektetői háttér idővel megváltozott, a magántőkealap a Quartz Alapkezelőhöz került, amelyet Száraz István irányít, akit Matolcsy Ádám üzleti köréhez sorolnak. Az ügylet részleteiről Szécsényi nem árult el sokat, a befektetők védelmére hivatkozott.Schwab Richárd két éve kiszállt az üzletből, és kizárólag az orvosi hivatásának él. A klinika mögötti cégstruktúrában azonban ma is ott van Száraz István egyik bizalmi embere. A vállalkozás mérlegei kedvezőtlenek, annak ellenére, hogy a klinika maga már nyereséget is termelt az utóbbi időben, a közvetlen tulajdonos Mind Invest öt év alatt milliárdhoz közeli veszteséget gyűjtött össze. | Nehéz helyzetben Schwab Richárd jegybanki forrásokból támogatott magánklinikája | Nehéz helyzetben Schwab Richárd jegybanki forrásokból támogatott magánklinikája - Az alapító orvos visszatért hivatásához, a klinika a Matolcsy-körhöz került. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/05/27/schwab-richard-mind-klinika-mnb-alapitvany-matolcsy | 2025-05-27 15:10:00 | true | null | null | Index |
A bama.hu- n is megjelent vádirat szerint a vádlottak (a hitelszövetkezet ügyvezetője, igazgatósági és úgynevezett cenzúra bizottsági tagjai) nem a mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok és a hitelszövetkezet belső szabályzataiban foglaltak szerint jártak el a hitelek kihelyezésekor és azok kezelésekor.Hétszer is elfogadták olyan cégek hitelkérelmeit, amelyek nem voltak hitelképesek a felvétel időpontjában. A visszafizetés elmaradása miatt több mint félmilliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak a hitelszövetkezetnek. Az elsőrendű vádlottat ezen kívül a számvitel rendjének megsértésével is megvádolták.Az első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a nyolc vádlottat felmentette a hűtlen kezelés vádja alól bűncselekmény hiányában, mivel az eljáró tanács szerint nem volt megállapítható, hogy a cégek a hitelfelvétel időpontjában ne lettek volna hitelképesek. A vádirat nem tartalmazott olyan konkrét kötelességszegéseket, amelyek ok-okozati összefüggésben álltak volna a hitelezési veszteségben jelentkező vagyoni hátránnyal. Mire a kérelmek a vádlottak elé kerültek, már több előzetes vizsgálaton átmentek, és a kockázatkezelő minden esetben javasolta a pozitív elbírálását. A vádlottak ezt követően hozták meg a döntéseiket.Sem a hitelek folyósításakor, sem később nem volt arról információjuk, hogy a cégek a pénzt a hitelcéllal ellentétesen vagy azzal egyezően használták-e fel. Az, hogy a fedezetként adott vagyon összege utóbb csökkent s a felszámolás során a fedezeteket nem tudták érvényesíteni, nincs összefüggésben a vádlottak döntéseivel. E szerint a vádlottak nem követtek el kötelezettségszegést és nem okoztak vagyoni hátrányt.A Pécsi ítélőtábla az elsőrendű vádlottat, a korábbi ügyvezető igazgatót valótlan mérlegadatok megadása miatt a számvitel rendje megsértésében bűnösnek mondta ki, s egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették.Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása, míg az elsőrendű vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, ezért az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik május 30-án, pénteken. | Újra bíróság előtt a zalai pénzintézeti vezetők - másodfokon folytatódik a per! | Hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség egy már felszámolt zalai pénzintézet, a Széchenyi István Hitelszövetkezet vezetőit. Az első fokon legtöbb esetben felmentett vádlottak ügyében a Pécsi Ítélőtábla pénteken folytatja az eljárást másodfokon. Az ügy pécsi tárgyalása eredetileg március végén lett volna, de akkor az ülés elmaradt. | null | 1 | https://www.zaol.hu/helyi-kek-hirek/2025/05/hitelszovetkezet-hutlen-kezeles-vadirat | 2025-05-28 10:20:00 | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
Lezárták a nyomozást a parkfenntartási biznisz kulcsfigurája, a Pannon Park Forest Kft. korábbi tulajdonosa, Z. Zsolt és társai ügyében - derült ki az eljárást felügyelő Baranya Vármegyei Főügyészség lapunknak adott válaszából. Az ügyben összesen 25 gyanúsított van, az ügyészi döntés, azaz, hogy vádat emelnek-e a bűnbanda ellen, még nem született meg.Z. Zsolték ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatott nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt.Ez az az ügy, amelyről 2023 novemberében a NAV is beszámolt a " Lakat alatt a számlagyár" című videós közleményükben. A felvételen látszik, hogy a rengeteg készpénz és a sok luxusautó között egy ritka Ferrarit és egy Lamborghini Urust foglaltak le. A Ferrari sportautó csomagtartójában 1,1 millió euró is lapult, egy spáros szatyorban.Egyszer s mindenkorra vége a fényűző életnek. Munkatársaink rátették a kezüket egy bűnszervezet vezetőjének garázsában talált limitált szériás Ferrarijára, amelyből mindössze húszat gyártottak- írta a rajtaütés után a NAV. "Jelentős értékű ingatlanok, luxusjárművek és hatalmas mennyiségű készpénz lefoglalásával, illetve zár alá vételével csaknem 1,2 milliárd forint összegű vagyont biztosítottak a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának pénzügyi nyomozói a bűnszervezet végleges felszámolására szervezett akcióban. A 17 ingatlan és 8 gépkocsi mellett a félmilliárd forint értékű készpénz és a zárolt céges számlapénzek is az okozott vagyoni hátrány megtérülését szolgálják" - írták korábbi közleményükben.A sokáig letartóztatásban ülő, márciusban bűnügyi felügyeletbe helyezett Z. Zsoltról azt is megírtuk, hogy róla - a leginkább szocialista nagyhalakat érintő - zuglói korrupciós botrány koronatanúja, Fuzik Zsolt is említést tett egyik vallomásában .Fuzik a SYS IT Services Kft. egykori befolyásos munkatársa volt. Fuzikra 2021 nyarán csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával. A hatóságok szerint társaival számlagyárat működtettek és 19 milliárd forint értékben állítottak ki fiktív számlákat. A hamis dokumentumok a SYS IT Services Kft.-nél és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságoknál jelentek meg. Így került képbe a zuglói parkolási ügy is, amelynél a SYS IT Services egyik leányvállalata nyerte el a parkolásüzemeltetési feladatokat.Fuzik később alkut kötött és az ügyészségi nyomozók előtt részletesen beszámolt arról, hogy ki, mikor, milyen összegű korrupciós pénzt kapott a SIS Parking Kft. profitjából.A hazugságvizsgálaton is átment tanú vallomásának köszönhetően került a vádlottak padjára többek között Horváth Csaba volt szocialista zuglói polgármester, Tóth Csaba helyi MSZP-s erős ember, Baja Ferenc, a Horn-kormány egykori minisztere, továbbá Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő, illetve egy jobboldali szereplő is.Visszatérve a "láthatatlan emberként" is jellemzett Z. Zsoltra, a fővárosi parkfenntartási biznisz kulcsfigurájának tartott férfiról Fuzik elmondta, hogy Z. Zsoltra a zuglói ügyben Molnár Zsolt lefizetésére volt szüksége.Fuzik vallomása szerint ugyanis Molnár Zsolt kezdetben bizalmatlan volt vele szemben, a pénzátadást ezért Z. Zsolt segítségével, közvetítésével akarták lebonyolítani, akit mindketten jól ismertek. A tervezett találkozók végül mégis meghiúsultak. A vallomásrészletek alapján nem világos, hogy Fuzik Zsolt miért nem tudott találkozni a közvetítővel, vagyis Z. Zsolttal, ám később az MSZP-s országgyűlési képviselő állítólag maga jelentkezett a koronatanúnál.Megírtuk továbbá, hogy egyik korábbi forrásunk arra is utalt, hogy a Fuzik- és a Z. Zsolt- féle számlagyárak ügyében közös metszéspontok lehetnek, a parkolási és a zöldfelület-kezelési/parkfenntartási bizniszt bonyolító kör tagjai ugyanis jól ismerik egymást. Nem véletlenül beszélt vallomásában Fuzik Z. Zsoltról. Utóbbi férfit egyébként szintén kihallgatták a nyomozók, többek között Molnár Zsolt ügyében is.Ilyen közös metszet a baloldali politikusokhoz, önkormányzatokhoz fűződő kapcsolat is. Fuzik esetében erről fentebb már írtunk, de Z. Zsoltnál ez talán még szembetűnőbb, hiszen a Szabad Európa egy korábbi cikksorozatában arról írt, hogyZ. Zsolt évtizedek óta együttműködik az önkormányzati tenderek kapcsán a Molnár Zsolt köréhez tartozó fővárosi ellenzéki politikusokkal.Ezt a baráti kört a 2010-ben letartóztatott Hagyó Miklós egykori szocialista politikus hálózataként tartották számon. A Szabad Európa forrásai Hagyó-árvákként emlegették ezt a társaságot.A lap forrásai ide sorolják az MSZP pártszakadása óta a DK-ban politizáló, a tavaly júniusi választáson újpesti polgármesterré választott Trippon Norbertet és a II. kerületi polgármestert, Őrsi Gergelyt is.Ezek után nem meglepő, hogy a Z. Zsolt-féle céghálózat, amely fölött hivatalosan nem, ám informálisan diszponál, több ellenzéki kerülettel is összefonódott, ami számos, közpénzt érintő megrendelésben is tetten érhető. Erről szintén a Szabad Európa számolt be írásaiban.Az érintett kerületek közé tartozik többek között Újbuda, Zugló, a II. kerület és Óbuda is. Sajtóinformációk szerint az óbudai polgármester és társai korrupciós ügyében nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ráadásul egy parkfenntartási/kertészeti munkákról szóló szerződést is elvitt az önkormányzattól az egyik kutatás során. | Megbukott a milliárdos számlagyár: befejezték a nyomozást a titokzatos baloldali háttérember ellen | A Z. Zsolthoz köthető cégcsoport több baloldali önkormányzatot is behálózott, de a férfi neve a zuglói korrupciós botrányban is előkerült. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/megbukott-a-milliardos-szamlagyar-befejeztek-a-nyomozast-a-titokzatos-baloldali-hatterember-ellen | 2025-05-28 07:00:03 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Bár hat maglódi civil szervezet is pályázott idén a Miniszterelnökség által meghirdetett Városi Civil Alap forrásaira, támogatást végül csak kettő kapott közülük. Közös bennük, hogy mindketten a Fideszhez kötődnek.Kapott a bukott polgármesterjelöltAz egyik nyertes szervezet a Fejlődő Maglódért Egyesület (FEMA) volt, ami 6,8 millió forintot kapott. A FEMA már tavaly is kapott 4 millió forintot a Városi Civil Alapból, nem sokkal a júniusi önkormányzati választás előtt. Ennek azért volt jelentősége, mert a FEMA elnöke, Fajka Szilvia elérte, hogy a Fidesz korábbi helyi szövetségese, a Maglódi Polgári Kör (MPK) helyett a FEMA-t támogassa a választáson.Bár Fajka kampányát Szűcs Lajos, a térség parlamenti képviselője, Szijjártó Péter külügyminiszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő is segítette, a FEMA megsemmisítő vereséget szenvedett a választáson. Az MPK polgármesterjelöltje, Kérges László 60 százalékkal nyert, a 12 fős képviselő-testületben pedig 8 helyett szerzett az MPK. A FEMA csupán két mandátumot szerzett kompenzációs listáról.Bár a FEMA Facebook-oldala a kampányban még rendkívül aktív volt, a választási vereség után egyre jobban ritkultak a bejegyzések. Az augusztus 20-ai és az október 6-ai megemlékezésekről még töltöttek fel képeket, és egy Halloween tematikájú Októberfesztet is szerveztek. Az októberi rendezvény után azonban majdnem teljesen leállt az oldal, a 2025-ös évben már csak két poszt jelent meg.A Miniszterelnökség azonban inaktivitása ellenére is támogatásban részesítette a szervezetet. A megítélt összeg ráadásul nőtt is, a 2024-es 4 millió helyett már 6,8 milliót kapott a FEMA. Szerettük volna Fajka Szilviától megkérdezni, pontosan mire is kapták ezt az összeget, a telefont azonban nem vette fel nekünk.Kapott a fideszessé vált volt polgármesterA másik nyertes szervezet a Maglódi Torna Club Egyesület (MTC) volt. A sportklub 1,5 milliót kapott a Városi Civil Alapból. Az MTC elnöke Tabányi Pál, aki 2002 és 2024 között volt Maglód polgármestere. Tabányi a kezdetektől az MPK színeiben politizált, 2014 óta azonban a Fidesz is támogatta.Tabányi 2023-ban jelentette be, hogy nem vállal újabb ciklust. Döntése után az MPK előválasztást tartott, amin Kérges László legyőzte Fajka Szilviát. A maglódi jobboldal ekkor végérvényesen megbomlott. Fajka a FEMA színeiben, a Fidesz támogatásával ráindult az MPK-ra, kampányába pedig Tabányi is beszállt. Bár a választást az MPK nyerte, Tabányi korábbi szervezete helyett a FEMA és a Fidesz mellett maradt. Közösségi oldalán a választás óta Fajka és a kormánypárt bejegyzését is megosztotta.Nem kaptak a többiekMiközben a bukott fideszes polgármesterjelölt és a fideszessé vált volt polgármester szervezete kapott támogatást a Városi Civil Alapból, a négy másik maglódi pályázó nem. Közülük három a Fidesz lecserélt szövetségeséhez, az önkormányzati választást megnyerő MPK-hoz kötődik. Az MPK saját nevén, az MPK-sek által létrehozott Kék Maglód környezetvédelmi egyesülettel és az MPK-sekhez kötődő Kacamajka városi néptáncegyüttessel is pályázott.A negyedik elutasított pályázat pedig a Kacifántos Gyerekeink Mosolyáért Alapítványé volt. A súlyos, halmozottan fogyatékos gyerekek és fiatal felnőttek nappali gondozásával foglalkozó civil szervezet pedig egy leomló épületrészt szeretett volna felújítani a támogatásból. | Maglódon csak a bukott fideszes polgármesterjelölt és a fideszessé vált volt polgármester egyesülete kapott pénzt az állami civil pályázaton | Pedig négy másik maglódi civil szervezet is pályázott a Városi Civil Alap forrásaira. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/23/maglodon-csak-a-bukott-fideszes-polgarmesterjelolt-es-a-fideszesse-valt-volt-polgarmester-egyesulete-kapott-penzt-az-allami-civil-palyazaton | 2025-05-23 17:55:07 | true | null | null | 444 |
Akkora vihart kavart Szentendrén, hogy a városban lévő szervezetek közül kik nyertek és kik nem a kormány elvileg civil szervezet támogatására kiírt pályázatán, hogy a térség fideszes országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter kénytelen volt sürgősen reagálni rá.Forráshiányra hivatkozva ugyanis a Miniszterelnökség elutasította a törökországi földrengés utáni mentésekben nagy tiszteletet kivívó Pest Vármegyei Kutató-mentő Szolgálat kérelmét. 2,5 millió forintot kértek a terepjárójuk felújítására, de nem kaptak. A döntésre reagáló Facebook-posztjukban azt írták:"Őszintén nem tudjuk, hogy mi a fenét kellene még tennünk azért, hogy az elvégzett munkánk jelentősége szemet szúrjon azon a szinten, ahol a döntések születnek. 20 éve, 0-24 órában, térítésmentesen életeket mentünk és amikor segíséget kérünk egy pályázat formájában, akkor nincs elég forrás a munkaeszközünk felújítására. "Hiába pályáztak a Gulyás Gergely által kiírt pályázaton a szentendrei önkéntes tűzoltók is, őket is elutasították forráshiányra hivatkozva, és így járt a Vöröskő Önkéntes Tűzoltó Egylet is Leányfalun.Ugyanakkor, ahogy eddig háromszor, most is kapott támogatást a Miniszterelnökségtől két olyan szentendrei álcivil szervezet is, ami nyíltan a Fidesz politikai céljait szolgálja.A Fulco Deák Egyesület 8,4 millió forintot kapott a korábbi 29 millió forint mellé. A szervezet elnöke fideszes politikus. Török Balázs a város korábbi alpolgármestere, jelenleg a Fidesz helyi elnöke. A Gulyás-féle pályázaton anyagilag rendszeresen megtámogatott egyesület vezetésének a tagja Petricskó Zoltán is, aki fideszes támogatással indult tavaly a polgármester-választáson (amit elveszített ugyan, de a képviselő-testületben tag lett) és Pintér Ádám volt fideszes képviselő.A Szentendre Barátai Egyesület nemcsak rendszeresen szervez beszélgetéseket fideszes politikusokkal és a holdudvar tagjaival, de közösen kampányoltak Vitályos Eszterrel a parlamenti választáson és támogatták a Fidesz polgármesterjelöltjét is. Ők a korábban elnyert 24 millió mellé most 8,25 milliót kaptak.A kínos helyzetet Vitályos úgy oldotta meg, hogy ma kirakott egy Facebook-posztot. Ezt, mintha mi sem történt volna, azzal kezdi, hogy: "Ha baj van, ők jönnek - mi segítünk, hogy jöhessenek. Van egy csapat, akik 20 éve fáradhatatlanul indulnak útnak, ha valaki bajba kerül. Ők a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat tagjai - némán, hősiesen, a háttérben dolgozva mentenek életeket. A kormány - a lehetőségekhez mérten - mindent megtesz azért, hogy ezek az önzetlen hősök megkapják a szükséges támogatást."Itt Vitályos nem tesz utalást arra, hogy a szolgálat pályázatát elutasították 21-én. Itt van az erről szóló levél:Hanem azzal folytatja, hogy a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetője arról tájékoztatta, hogy a terepjárójuk elöregedett és a biztonságos, hatékony munkavégzéshez nélkülözhetetlen a jármű cseréje vagy felújítása. A Szolgálat kérése világos volt: legalább 2,5 millió forint a felújításhoz, de 11 millió forint szükséges az ideális megoldáshoz - egy új terepjáró beszerzéséhez". (A szolgálat valójában 2,5 millióra pályázott, a 11 millió a felső határa a pályázaton elnyerhető összegnek.)A kormányszóvivő ezután közli, hogy egyeztetett az ügyben Gulyás Gergely miniszterrel, "akinek a támogatása és az együttműködése lehetővé tette, hogy a járműcsere megvalósuljon. Ez a döntés hosszú távon is biztosítja a Szolgálat biztonságos, megbízható és hatékony munkavégzését a közösség szolgálatában". Vitályos ezek után még leírja, hogy "a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat pótolhatatlan szerepet tölt be a térségünk életében, ezért a kormány a teljes 11 millió forintot biztosítja, hogy a mentés ne álljon meg és a biztonság továbbra is garantált legyen. Ez nemcsak egy járműről szól. Ez az emberségről, a bizalomról és a közösség védelméről szól. Köszönjük a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat minden tagjának, hogy a legnehezebb pillanatokban is ott vannak és számíthatunk rájuk."A szerdán még elkeseredett kutató-mentők persze örülnek a fordulatnak. Arról nincs hír, hogy a pályázaton szintén hoppon maradt önkéntes tűzoltóknak is kijárt-e támogatást Vitályos. Ahogy arról sincs hír, hogy a forráshiány miatt eleve nem érintett, a helyi Fidesz-elnök által vezetett Fulco Deák Egyesület vagy a fideszes jelöltek mellett lelkesen kampányoló, az ellenzéki polgármester ellen nemrégiben tüntetést szervező Szentendre Barátai pályázati támogatását csökkenteni kellett volna, hogy legyen pénz a kutató-mentőkre.Miért így osztanak?Még a negyedik pályázati kör kiírásakor írtunk arról, hogy kik lesznek a várható nyertesek, a szerdán megjelent eredményekből tényleg elég sokat eltaláltunk. (Az előző három kiírás alapján készült összegzésben a Válaszonline arra jutott, hogy a legsikeresebben pályázók majdnem 90 százaléka - közvetlenül vagy közvetetten - köthető a Fideszhez.)A kormány azután indította be ezt a rendszer, hogy 2021-ben kidobott az ablakon 77 milliárd forintot. A kormány azért mondott le a Norvégia, Izland és Liechtenstein által finanszírozott - a közös EU-s piac megnyitása miatti - támogatási projektről, mert nem fogadta el, hogy ebből magyar civil szervezetek között úgy osszanak el 4 milliárd forintot, hogy arra nincs befolyása. A 4 milliárdot nem lehetett leválasztani a 77 milliárdból, így az egész ment a kukába.A norvég pénzek kezelésére pályázaton kiválasztott Ökotárs Alapítvány szúrta a kormány szemét. Ellenük bősz sorosozással már évekkel korábban megindult a támadás Lázár János vezetésével, volt ott minden: hatósági vegzálások, rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztések, közben pedig egymást érték a lejáratócikkek és szivárogtatásoka kormányközeli sajtóban. Lázár János arról beszélt, hogy a norvégok meg akarják buktatni a magyar kormányt. (Az Ökotárs itt szedte össze részletesen, hogy milyen logika alapján osztották ők a pénzeket.)A kormány ezután döntött úgy, hogy a Miniszterelnökség által biztosított forrásból meghirdeti a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapot, amit először 2021-ben, aztán 2022-ben és 2023-ban is kiírtak, már megemelt, 4,8-4,8 milliárdos kerettel. A 2025-ös keret szintén 4,8 milliárd. | Vitályos Eszter úgy mentette ki magát a kínos pénzosztásból, hogy azzal végképp nevetségessé tette a kormányzati "civil" pályázatot | Olyan vihart kavart, hogy elutasították a törökországi földrengés után hősies mentést végző csapatot, miközben álciviles pénzt kaptak, hogy Vitályos akcióba lépett. A mentők is kaptak, az álciviles is megtarthatták a támogatást. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/23/vitalyos-eszter-ugy-mentette-ki-magat-a-kinos-penzosztasbol-hogy-azzal-vegkepp-nevetsegesse-tette-a-kormanyzati-civil-palyazatot | 2025-05-23 17:30:16 | true | null | null | 444 |
Fals tájékoztatást adott a Szijjártó Péter vezette külgazdasági- és külügyminisztérium a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére - derült ki abból a perből, amelyet lapunk indított a tárca ellen, az ítélet április végén emelkedett jogerőre. Azt szerettük volna megtudni, hogy a magyar kormány mégis milyen szempontok alapján nyilvánít egyes ukrán megyéket háború sújtotta területté - ám végül nem létező adatokba és kormányzati félrevezetésbe botlottunk. Jogi képviseletünket Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság ügyvédje látta el.A Magyar Hang még januárban szerette volna közérdekű adatigényléssel megtudni a külügytől, hogy Szijjártó Péter mégis milyen szempontok alapján javasolja, hogy mely ukrajnai megyék kerüljenek fel a magyar kormány által "háború sújtotta" területeknek tartott helyek listájára. A jelenlegi kormányrendelet szerint a listát Pál Norbert illetékes kormánybiztos állítja össze a külügy-, illetve a honvédelmi miniszter bevonásával, és annak minden hónap 10-éig frissülnie kellene. Az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy mely ukrán megyék szerepelnek a listán, mert akik nem háború sújtotta területnek minősülő régiókból érkeznek hazánkba, nem számíthatnak a magyar kormány lakhatási támogatására. Így járt például több kárpátaljai magyar is, akik a tavaly nyáron éltbe lépett rendelet miatt estek el a magyar állam segítségétől. Kárpátalja annak ellenére nem minősül a magyar kormány szerint háború sújtotta területnek, hogy ott is történtek orosz rakétatámadások, igaz, szerencsére ezek nem követeltek emberéleteket.A Magyar Hang az alábbi kérdéseket küldte meg a külügynek közérdekű adatigénylés keretében január közepén:1. A miniszter konkrétan milyen szempontokat mérlegel, mikor egy-egy ukrán közigazgatási egységet felvételre javasol a háború sújtotta területek listájára "A veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III.12.) Kormányrendelet 4. § vagy 8. § szerinti támogatás igénybevétele esetében Ukrajna háború sújtotta közigazgatási egységei" rendeletnek megfelelően? Kérem, az ügyben mérlegelendő szempontokat tartalmazó dokumentumokat küldjék el nekem.2. A miniszter javasolta-e már Kárpátalját felvenni a háború sújtotta területek listájára? Ha igen, melyik hónapokban és milyen indoklással? Ha nem, miért nem, mikor több alkalommal is orosz rakétákat kellett semlegesíteni a légterében, és volt, hogy találat is érte Kárpátalját? Kérem, küldjenek el minden ezzel kapcsolatos dokumentációt.3. Kérem, küldjék el a rendelet fennállása óta az összes olyan javaslatot, amelyet a miniszter tett az ukrán háború sújtotta területek listájával kapcsolatban. (Vagyis a tavaly júliusi, augusztusi, szeptemberi, októberi, novemberi és az idei januári miniszteri javaslatokat azok indoklásával és esetleges mellékleteivel együtt).Az ügyben egyébként a Miniszterelnökségnek (ahova szervezetileg Pál Norbert tartozik) is küldtünk megkeresést hasonló kérdésekkel, illetve a honvédelmi tárcának is. A Gulyás Gergely vezette tárca azt mondta, nincs más adat, csak a nyilvánosan is elérhető lista. Szalay-Bobrovniczky Kristófék pedig annyit közöltek, hogy a minisztérium nem adatkezelő az ügyben. Ehhez képest a külügy igénylésünket azzal hárította el, hogy az adatok döntés-előkészítés miatt 10 évig nem nyilvánosak, illetve hogy már megvan a döntés, de annak nyilvánosságra hozatala a hatékony végrehajtást és a befolyásmentes köztisztviselői munkát hátráltatná. Ám a Fővárosi Törvényszéken március 13-án elsőfokú perben tartott tárgyaláson kiderült: ez fals indoklás volt.Szekeres Zsolt elmondta, a per során a külügy jogi képviselője arról beszélt, hogy valójában nincs is semmilyen adatuk. Ennek bizonyítására több képernyőfelvételt is kaptunk, amin az látható, hogy a külügy iktatórendszerében a vonatkozó kulcsszavakra keresnek, ám semmilyen találat nem ugrik fel. Ennek ellenére azért hivatkoztak mégis a döntés-előkészítésre a külügynél, mert úgy értelmezték a vonatkozó Infotv.-t, hogy csak akkor hosszabbíthatják meg a közérdekű igénylés megválaszolására rendelkezésre álló 15 napos határidőt, ha van adatuk. Ám a 15 nap lejárt, de a külügy ezen a ponton nem tudta, rendelkeznek-e a Magyar Hang által kikért adatokkal, a határidőt pedig be akarták tartani, ezért inkább azt mondták, hogy döntés-előkészítésre hivatkozva nem adják ki a kért információkat. Azt a már azóta jogerőre emelkedett ítélet is rögzítette, hogy a külügy jogi képviselője is azzal érvelt a tárgyaláson: "azért nem kértek határidő hosszabbítást, mert nem azt kellett mérlegelni, hogy kiadják-e a kért adatot, hanem azt sem tudták eldönteni, hogy egyáltalán a kért adatok rendelkezésre állnak-e".Ugyan végül lapunk jogilag pervesztes lett, mert az általunk a külügytől kikért adatok valójában nem léteztek, ezért ki sem adhatóak, ám az ítélet szerint "a pervesztesség az alperes megfelelő tájékoztatása esetén elkerülhető lett volna", így a lapunk által indított eljárás költségeit a külügynek kell kifizetnie.A Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a kisebbik baj, hogy fals indoklással utasít vissza a külügy egy közérdekű adatigénylést. - Nemcsak a perből, de az egész történetből az jött le, hogy a magyar állam nem teljesíti azokat a nagyon alacsony színvonalú jogszabályokat sem, amelyeket a maga számára állapít meg. Ezt a területi listát a kormánybiztos két miniszter bevonásával kell, hogy összeállítsa. Sem a honvédelmi, sem pedig a külügy sem rendelkezik semmilyen adattal arról, hogy ők ebben a munkában bármikor ténylegesen részt vettek volna. Két lehetőséget tudok elképzelni. Vagy szóban, egy folyosón megbeszélik, hogy hogy fog kinézi a lista vagy valójában semmilyen havi frissítés nincs - fejtette ki. Szerinte az, hogy a kérdésben semmilyen írásos feljegyzés nem készül, szembe megy az állam működésének legalapvetőbb elveivel. - Mindeközben ez a lista embereket foszt meg a lakhatásuktól, miközben Kárpátalján is volt rakétatámadás, de minden jel arra utal, hogy a kormány a hadi cselekményektől függetlenül döntötte el, mely megyék szerepeljenek a listán. A lista kétes legitimitását erodálja tovább, hogy megtudtuk, semmilyen nyoma nincs, hogy ezek a szereplők bármikor beszéltek volna róla egymással. Ebből mindenki leszűrheti azt a következtetést, hogy a magyar állam ezen a téren nem törvényesen működik, és sehogyan sem teljesíti kötelezettségét a menedékjogot élvező emberek felé - tette hozzá. A listának egyébként április 10-én kellett frissülnie utoljára, de továbbra is ugyanaz a tizenhárom régió szerepel rajta, mint eddig mindig. | Perrel derítettük ki, hogy Szijjártó Péterék fals tájékoztatást adtak | A külügy jogi képviselője elismerte, hogy a tárcánál „azt sem tudták eldönteni”, hogy a Magyar Hang által kikért adatok „egyáltalán rendelkezésre állnak-e”. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/perrel-deritettuk-ki-hogy-szijjarto-peterek-fals-tajekoztatast-adtak-175940 | 2025-05-08 18:07:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Tavaly nyáron gazdát cserélt Varese egyik legszebb villája. Van panoráma a tóra és az olasz Alpokra, több mint ezer négyzetméteres, a városban található, de távol a forgalomtól, hatalmas kerttel, úszómedencével, edzőteremmel, belső lifttel, 256 négyzetméteres garázzsal - a Domani nevű olasz lapban fotón is meg lehet nézni. "A 4,3 millió eurós vételárat azonnal, hitel nélkül fizették ki - nem egy dúsgazdag sejk vette meg, hogy olaszországi nyaralóként használja, hanem egy magyar cég, amelyet mindössze három hónappal az adásvételi szerződés előtt alapítottak" - döbben rá az olasz lap a magyar gazdaság viszonyaira.Az eredeti tulajdonosok - Margherita Maccapani Missoni, egy divatház örököse, valamint Eugenio Amos autóversenyző - 2023 decemberében írtak alá egy adásvételi szerződést egy magyar céggel. A vevő a Praedium Property Kft. volt, egy magyar cég, amelyet alig egy hónappal korábban, 2023. november 20-án alapítottak. Ennek a cégnek a tulajdonosa a TripleHill Capital vagyonkezelő, amelyet Habony Árpádhoz és jóbarátjához, Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz kötnek.4,3 millió euró volt a vételár, amelynek tíz százalékát azonnal letétbe helyezték. Az olasz lap kiemeli, hogy a 443 300 eurós előleg egy Gránit Banknál vezetett számláról érkezett. A végleges adásvételi szerződést aztán csak 2024 .július 17-én írták alá, de akkorra a vevő megváltozott: immár az Influentia Kft. lett a tulajdonos, amelyet 2023 szeptemberében alapítottak. Ez a cég a Progressus Magántőkealaphoz tartozik, de ugyanúgy a Triple Hill kezeli, ugyanott van a székhelye, mint a Praedium Property Kft-nek. A Progressus a mini-Dubaj projektben kavart a beruházás körül. A nyilvános dokumentumok alapján tehát nem lehet biztosan tudni, ki a varesei villa tényleges tulajdonosa.Frissítés: Orbán Viktor hétfőn személyesen reagált az oldalán a hírre: „Ma azt találta ki a fake-news sajtó, hogy a zebrák mellett olasz villám is van. Győzike ide kevés lesz. Indulnak a sajtóperek!”Az ingatlan tulajdonosa, az Influentia Kft. a villáról szóló cikkek megjelenése után azt közölte: „a társaságot tulajdonló magántőkealapnak nincs és soha nem is volt olyan befektetési jegy tulajdonosa, aki Magyarországon, vagy bárhol a világon kormányzati tisztséget viselt volna”. Az ingatlanvásárlást magáncélú, befektetési célú ügyletnek nevezik, aminek „így semmilyen politikai vonatkozása nincs és nem is lehet”. A cég azt írja, hogy az ezzel ellentétes híresztelések a társaság jó hírnevét sértő hazugságok, „ezért a megfelelő fórumokon meg fogjuk tenni a szükséges jogi lépéseket”. | Az olasz sajtó "Orbán-villaként" mutatja be a lombardiai luxusházat, amit egy rejtélyes magyar magántőkealap vett | Habony Árpád és Szalay-Bobrovniczky Kristóf köre vásárolt Vareseben csodaházat. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/05/az-olasz-sajto-orban-villakent-mutatja-be-a-lombardiai-luxushazat-amit-egy-rejtelyes-magyar-magantokealap-vett | 2025-05-05 08:41:13 | true | null | null | 444 |
Képtelen hibázni az állami megbízásokban bővelkedő cég, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., amelyben egykor a belügyminiszter, Pintér Sándor is érdekelt volt, ma viszont egykori bizalmasai, üzlettársai felelnek működésért. A most leadott éves beszámoló szerint 2024-ben 12 százalékkal, vagyis bőven az inflációt meghaladó mértékben növelte a cég az árbevételét, 32,2 milliárd forintot könyvelhettek el, aminek a zöme biztonsági szolgáltatásból származott.Ezzel párhuzamosan a kiadások is emelkedtek, anyag jellegűekre 26,7 milliárdot költöttek, az alkalmazottakkal összefüggésben 2,6 milliárdot számoltak el. Utóbbi növekedése mögött jelentős béremelés állhat, hiszen úgy nőtt a bérköltség, hogy egyébként 32 főtől megváltak, így 257-en álltak a cég alkalmazásában. Ennek ellenére az országos átlaghoz közeli a jellemző átlagos bér a cégnél, tavaly bruttó 685 ezer forint volt az egy évvel korábbi 521 ezer után.Végeredményben a növekvő bevételek ellenére rosszabb évet zártak, mint egy évvel korábban, noha így sem kell panaszkodniuk a tulajdonosoknak, a tiszta nyereség 7,1 milliárd forint volt 2024-ben. Egy évvel korábban ugyanakkor a 10 milliárdot is meghaladta a profit.A tavalyi nyereséget teljes egészében kivették osztalék formájában, sőt az előző évek gazdálkodásából felhalmozott tartalékot is megcsapolták 2,6 milliárd forinttal. Így összességében 9,7 milliárd forintot vettek ki a zrt.-ből.A legutóbbi három évet tekintve összesen közel 35 milliárd forintot tett ki az osztalék.A cég hivatalosan a Prostasia Zrt. tulajdonában van, ami Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter nevén van, utóbbi ma is Pintér bizalmasának számít. Szabó volt rendőr dandártábornok, a belső elhárítás korábbi vezetője, a 2000-es évek elejéig a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál töltött be vezető pozíciót. Innen menesztették, mert eljárás indult ellene halált okozó ittas vezetés bűntette miatt. | 9,7 milliárdos osztalékot vettek ki Pintér Sándor egykori, állami megbízásokban bővelkedő őrző-védő cégéből | A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-ből három év alatt 35 milliárdot vettek ki. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/28/97-milliardos-osztalekot-vettek-ki-pinter-sandor-egykori-allami-megbizasokban-bovelkedo-orzo-vedo-cegebol | 2025-05-28 15:50:00 | true | null | null | 444 |
A K-Monitor korrupciókutató szerdán arról számolt be honlapján, hogy Orbán Viktor hiányosan töltötte ki vagyonbevallását. A miniszterelnök nem tüntette fel ugyanis a hivatalos beadványban, hogy ő gyakorolja a felcsúti Puskás Akadémia - egész pontosan a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) - alapítói jogait.Orbán 2004-ben alapította az alapítványt, ami aztán később a felcsúti akadémia alapját adta.Az ügyben a civil szervezet május 12-én az országgyűlés mentelmi bizottságához fordult, de Hargitai János elnök elutasította a civil szervezet vagyonnyilatkozati eljárásra vonatkozó kezdeményezését.A K-Monitor ugyanitt idézi az Ogytv.-t, miszerint a nyilatkozatot adó köteles megjelölni többek közt minden gazdálkodó szervezetben vagy jogi személyben és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i)t.Hogy mennyire fennáll ez a kötelezettség, azt a K-Monitor nyolc fideszes képviselő vagyonnyilatkozatával is alátámasztja, amelyekben az illetők beszámolnak különböző alapítványoknál betöltött alapítói tisztségeikről.Az észrevételnek legalább két különleges aktualitása is van.Elsőként talán az, hogy Orbán Viktor és pártja épp egy olyan törvény elfogadására készül, ami kiterjesztené a vagyonnyilatkozati kötelezettség alá tartozó tisztviselők körét - leginkább azoknak a civil szervezeteknek és sajtótermékeknek a tisztségviselőire, akikről a Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapítja, hogy valami okból veszélyt jelentenek az "ország szuverenitására". A jelek szerint a miniszterelnök maga sem felel meg ezeknek a kiterjesztett elvárásoknak.Másfelől mindenképp furcsa, hogy pont azt a tisztséget felejti ki Orbán Viktor a vagyonnyilatkozatáról, amire egyébként évtizedek óta, különböző sport témában készülő interjúk során, büszkén hivatkozik.A miniszterelnök kormányzása alatt az akadémiából - és főleg az odairányított sokmilliárd közpénzből - profi, majd élvonalbeli csapat is kinőtt, amely már a bajnoki címért van versenyben. A Puskás Akadémia múlt héten kevéssel maradt le az első helyről. Orbán Viktor, mint általában, ezúttal is a helyszínen szurkolta végig a csapat utolsó bajnokiját. | Orbán Viktor kifelejtette vagyonnyilatkozatából, hogy alapított Felcsúton egy futballakadémiát | Pedig egy közpénzzel alaposan kistafírozott futballakadémiáról van szó. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/28/orban-viktor-kifelejtette-vagyonnyilatkozatabol-hogy-alapitott-felcsuton-egy-futballakademiat | 2025-05-28 16:04:07 | true | null | null | 444 |
A miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt a BDPST Koncept Kft. ügyvezetői posztjára a cég 2021 áprilisi alapítása után szűk két hónappal később nevezte ki a férje, a milliárdos Tiborcz István. Az ügyvezető munkája úgy tűnik, három évvel később, 2024-ben hozta meg igazán a gyümölcsét, az éves beszámoló szerint ugyanis tavaly már elkezdett beindulni, felfutni, egyre több pénzhez hozzájutni a kft.Előző évhez képest ugyanis sikerült 3,5-szeresére növelni a cég árbevételét, 236 millió forint után 863 millió forintot könyveltek el, túl sok részlet azonban ezzel a növekedéssel kapcsolatban nem derül ki a kiegészítő mellékletből sem. Csak annyit árultak el, hogy a bevétel a cég alaptevékenységéből származott, ami 2025. január elsejétől már az üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás. A gyakorlatban egyébként elsősorban márkastratégiák kidolgozásával és médiakommunikációs szolgáltatásokkal foglalkozik a BDPST Koncept a cégbirodalomba tartozó szállodák részére.Az árbevétel mellé sikerült még bő 88 millió forintot is elkönyvelni egyéb bevételként, ami szinte teljes egészében az anyavállalat (vagyis a BDPST Hotel Management) részéről elengedett kölcsön és kamata.A bevételek növekedésével párhuzamosan a kiadások is nagyot nőttek: az anyagjellegűek 81 millióról 533 millióra, a személyi jellegűek pedig 142 millióról 370 millióra. Utóbbira elsősorban a dolgozói létszám bővítése a magyarázat, az előző évi 13 fő után tavaly már 25-en voltak átlagosan a cég alkalmazásában.A cégnél egyébként bruttó 953 ezer forint volt tavaly az átlagos havi bér az előző évi 765 ezer forint után. Ez 24 százalékos átlagos emelést jelent.Végeredményben a korábbi 3,3 millió után 11,6 millió tiszta profittal zárta a cég 2024-et, amit bent hagytak a cégben, nem fizettek ki osztalékot.Említésre méltó még, hogy az anyavállalat, vagyis a BDPST Hotel Management Kft. a jelek szerint folyamatosan hitelezi a BPDST Konceptet. A beszámoló szerint ugyanis 43-ról 147 millióra nőtt a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya, ami az anyavállalattól érkezett kölcsön. Ez azonban csak az év végi állomány, a kiegészítő melléklet szerint tavaly ugyanis 244 millió forint értékben érkezett kölcsön a BDPST Hotel Managementtől. | Egy év alatt három és félszeresére növelte bevételét az Orbán Ráhel vezette Tiborcz-cég | Három év után kezd beindulni az üzlet a majdnem egymilliós átlagbért fizető BDPST Konceptnél. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/28/egy-ev-alatt-harom-es-felszeresere-novelte-bevetelet-az-orban-rahel-vezette-tiborcz-ceg | 2025-05-28 11:46:55 | true | null | null | 444 |
A mai napon hatályba lépett az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvény. Az európai parlament képviselőknek július 11-ig kell benyújtani vagyonnyilatkozatukat a Nemzeti Választási Bizottsághoz - küldte meg közleményét az NVI sajtóosztályaAzt írják, hogy az EP-képviselők számára az országgyűlési képviselőkkel egyező tartalmú vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró új jogszabály a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) számára is ad új feladatokat, ezért a Bizottság tegnapi ülésén módosította ügyrendjét, valamint jóváhagyta a vagyonnyilatkozati formanyomtatványt és a kitöltési útmutatót.Azt írják, hogy a jövőben az alábbiak szerint kötelesek majd vagyonnyilatkozatot tenni:mandátumának megállapítását követő 30 napon belül (nyitó vagyonnyilatkozat),minden évben január 31-ig (éves vagyonnyilatkozat),valamint a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül (záró vagyonnyilatkozat). | Mától hatályos az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége | Csatolni kell hozzá a családtagok vagyonnyilatkozatát is. Amennyiben ugyanabban a háztartásban élnek. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/28/matol-hatalyos-az-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozat-teteli-kotelezettsege | 2025-05-28 13:25:52 | true | null | null | 444 |
Dicséretben részesítettek három fővárosi rendőrt, akik nem fogadták el a vesztegetésként felajánlott pénzt - írta Facebookon a Budapesti Rendőr-főkapitányság.A poszt szerint a XIX. Kerületi Rendőrkapitányság két járőrét, Kokics Zoltán Imre őrmestert és Trockis Viktória őrmestert, valamint a XVIII. kerületben dolgozó Vácz Vilmos Mihály főtörzsőrmestert tavasszal próbálták megvesztegetni, a felkínált pénzt azonban mindkét rendőri intézkedés során határozottan visszautasították, és hivatali vesztegetés miatt feljelentést tettek. Ezért Dr. Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya dicséretben és jutalomban részesítette őket. A két vesztegető ellen tett feljelentést mindkét esetben a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbították. | Jutalmat kaptak a rendőrök, amiért nem követtek el bűncselekményt | Nem fogadták el a vesztegetésként felajánlott pénzt, dicséretben és jutalomban részesültek. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/28/jutalmat-kaptak-a-rendorok-amiert-nem-kovettek-el-buncselekmenyt | 2025-05-28 14:14:33 | true | null | null | 444 |
Az 51 éves nőt közvetett tettesként, üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.A vádirat szerint a nőt korábban eltiltották a vezető tisztségviselői pozíciótól, ennek ellenére ténylegesen ő irányított egy nonprofit céget, amely 2016 és 2019 között több felnőttoktatási intézmény fenntartója volt. A vállalkozás a köznevelés információs rendszerben rögzített tanulói létszám alapján igényelt állami támogatást a diákok után.A nonprofit cég fenntartásában működő tagintézményekben olyan diákok adatait rögzítették a rendszerbe, akik ténylegesen nem tanultak ott, így a Magyar Államkincstárnak valótlan tartalmú nyilatkozatokat tettek, és több mint 43 millió forint támogatást jogosulatlanul vettek igénybe.A cég ügyvezetői posztját névleg az asszony lánya töltötte be. Ő a bíróság előtt elismerte, hogy felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségének nem tett eleget, mert az anyja utasításainak megfelelően előkészített, fiktív létszámadatokon alapuló, a támogatást elszámoló adatlapokat aláírta úgy, hogy azok adattartalmának valódiságát nem ellenőrizte. A bíróság ezért jogerősen 800 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta és három évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól.Az ügyészség az asszonnyal szemben arra az esetre, ha elismeri bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról, öt év börtönbüntetés és 600 ezer forint pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A nő azonban a költségvetési csalás elkövetésében tagadta bűnösségét, így ügyében tárgyaláson döntenek majd.(MTI) | Fiktív diákok után vettek fel 43 milliónyi oktatási normatívát | Megkezdődött a Szegedi Járásbíróságon szerdán annak a nőnek a
pere, akinek az irányításával a vád szerint több mint 43 millió
forintnyi oktatási normatívát vettek igénybe felnőttoktatási
intézményekben ténylegesen nem tanuló diákok után. | null | 1 | https://szeged.hu/cikk/fiktiv-diakok-utan-vettek-fel-43-millionyi-oktatasi-normativat | 2025-05-28 14:05:00 | true | null | null | szeged.hu |
Zászlók, dekorációs elemek és egyéb rendezvényeszközök gyártására, bérlésére, valamint kapcsolódó szolgáltatások ellátására kapott megbízást Balásy Gyula cége, a Lounge Event Kft. A Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM) 2024. március 20-án aláírt vállalkozói keretszerződés 2025-2026-ra szól, nettó 990,5 millió (bruttó 1,258 milliárd) forint értékben. A megállapodás legkésőbb 2026. december 31-ig van érvényben, vagy addig, amíg a teljes keretösszeg el nem fogy. A beszerzést a Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) bonyolította.A szerződés műszaki leírása szerint a cég feladatai közé tartozik:zászlók, molinók, roll-upok, feliratok, dekorációs textíliák és installációk gyártása és bérbeadása,ezek szállítása, telepítése, bontása és raktározása,arculati és grafikai tervezés biztosítása,a dekorációs eszközök karbantartása és újrahasznosítása.A szerződés alapján a minisztérium köteles a keretösszeg 70 százalékát, azaz nettó 693,4 millió (bruttó 880,6 millió) forintot mindenképpen megrendelésekkel lekötni. A fennmaradó 30 százalék opcionálisan használható fel.A teljes keretösszegen belül külön-külön legfeljebb nettó 452 millió (bruttó 574 millió) forintot lehet fordítani az eseményekhez kapcsolódó egyedi termékekre és szolgáltatásokra, valamint a rendezvényhelyszínek foglalásához kapcsolódó ügyviteli díjakra. Ez azt jelenti, hogy egyik költési cél sem viheti el a teljes keret nagy részét egyedül. Ha mindkét területre kihasználják a maximumot, akkor összesen 904 millió forint mehet el erre a két célra - vagyis a keret döntő része.A G7 összesítése szerint 2015 és 2023 között az NKOH szerződéseinek 73 százalékát Balásy Gyula cégei kapták, ami 894 milliárd forintnyi munkát jelent. A piaci koncentráció miatt több feljelentés is született, 2024 áprilisában pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vizsgálatot indított, mert felmerült a gyanú, hogy egyes szerződésekben túlárazás és manipulált darabszámok szerepeltek. Emellett külön nyomozás folyik az NKOH működéséről is, azt vizsgálva, hogy a rendszer lehetővé tett-e valódi versenyt.Korábban mindkét nyomozásról érdeklődtünk az NNI-nél, akiktől mindössze annyit tudtunk meg, hogy a nyomozások még tartanak.Mint ahogy a pénzeső is. 2025 első hónapjaiban Balásy Gyula három cége négy állami megbízást kapott több mint nettó 3,4 milliárd (bruttó 4,3 milliárd) forint értékben. A New Land Media és a Lounge Design a Honvédelmi Minisztériumtól nyert el nettó 687,7 milliós megbízást a HadERŐ című katonai magazinsorozat gyártására. A Lounge Event a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-től kapott három megrendelést: öt honvédelmi élményközpont létrehozása (1,544 milliárd), a zánkai haditechnikai park fejlesztése (393,6 millió), valamint a Kincsem Honvédelmi Park kialakítása (787,3 millió). Erről korábbi cikkünkben részletesen olvashat: | Szijjártó Péterék is rákapcsolnak: egymilliárd mehet el zászlókra, molinókra, rendezvényekre | A Külgazdasági és Külügyminisztérium protokolleseményeinek díszítését, a zászlók, molinók és egyéb rendezvényeszközök gyártását, bérlését és kapcsolódó szolgáltatásait is a kormányzathoz közel álló, a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula cége, a Lounge Event Kft. látja el 2025-2026-ban. A megbízás értéke csaknem bruttó 1,3 milliárd forint. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/szijjarto-peterek-is-rakapcsolnak-egymilliard-mehet-el-zaszlokra-molinokra-rendezvenyekre.html | 2025-05-26 19:07:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Fidesz-kormány kedvenc reklámszakembere, Balásy Gyula és felesége két luxuslakást vásárolt Floridában, Miami Beach legmenőbb környékén 2023 decemberében, illetve 2024 januárjában. Mindkét lakás az óceánparti Il Villaggio társasházban található.A kisebbik álomkuckó szűk 2 millió dolláros vételárával szinte szerénynek hat a vele majdnem egy időben vásárolt 4,5 millió dolláros penthouse-hoz képest. Utóbbi körpanorámás étkezőjét látva egy jachtozáshoz szokott miniszter is elégedetten csettintene.A mai árfolyamon számolva összesen 2,4 milliárd forintért (700 millió Ft + 1,7 milliárd Ft) vett ingatlanokkal Balásy és neje méltó módon ünnepelte meg a 2023-as üzleti évet, amelynek végén 23,1 milliárd forintot vettek ki osztalékként a cégeikből.Mindkét lakás a kisebbik címére bejegyzett M1S8 LLC (Kft.) tulajdonában van a hivatalos iratok szerint. A talányos nevű céget alig két hónappal az lakásvásárlások előtt alapították Floridában, Balásy Gyula és neje (Balásyné K. Helga) a kizárólagos tulajdonosai, illetve vezetői, akik magyar útlevéllel igazolták személyazonosságukat.Ha mindez nem lenne elég bizonyosság a tulajdonviszonyokat illetően, a penthouse évi 68,5 ezer dolláros (25 millió forintos) ingatlanadócsekkjét a Budapest 2. kerület Tövis utca 10.-be postázta az amerikai hivatal. Ez a Balásy-féle Lounge Event Kft. címe. A kisebbik, 610-as számú apartman 135 négyzetméteres, és csak a nagyobbik szerzeményhez képest tűnhet szerénynek. Leírása szerint „kortárs luxus" jellemzi, amit az ingatlanos oldalakon található fotók, illetve egy videó is bőven alátámaszt. Van terasz az óceánra, mindkét hálóhoz külön fürdőszoba, fullosan modern berendezés, gépesített álomkonyha, porcelán padló, selyemtapéta.ForrásA nagyobbik, 1609-es számú lakás tényleg maga az álom. Az épület északkeleti sarkán, a legfelső szintek egyikén helyezkedik el 215 négyzetméteren. Nyitott alaprajzának köszönhetően fürdik a fényben, van benne 3 hálószoba, 5 fürdőszoba és egy akkora gardrób, mint egy fociöltöző. A napozóteraszok ölelte üvegfalú étkezőből tökéletes körpanoráma nyílik az Atlanti-óceánra.Az épület lakóinak kényelméről az elvárt ötcsillagos szolgáltatások is gondoskodnak (porta, szobaszerviz stb.) emellett privát strandon pihenhetik ki a privát konditerem vagy a privát úszómedence fáradalmait, esetleg a privát klubházban.Mivel a menő autók rajongójáról, Balásy Gyuláról van szó, fontos adalék, hogy a két lakáshoz három hely jár a teremgarázsban. Ha így sem tudná eldönteni csomagolás közben, hogy melyik Ferrarit hagyja otthon, egy közeli parkolóházban további két hellyel kalkulálhat.Mindezek dacára úgy tűnik, Balásyék egyelőre nem bútoroztak be egyikapartmanjukba sem – talán mert Gyulára nagy szükség van itthon –, viszont addig is jó pénzért kiadják a felhőtlen floridai luxus szerelmeseinek. A kicsit akciós áron, heti 11 ezer dollárért is el lehet vinni, a nagyobbat heti 21 ezerért kínálják. Azaz durván 4, illetve 8 millió forintért.Ha valakinek felcsillant volna a szeme a kedvezményes tarifa láttán, és azzal a gondolattal játszik, hogy ő is beleszagolna a Balásy-fílingbe, annak kaució gyanánt további 36 ezer dollárt, azaz 13,3 millió forintot is fel kell mutatnia, a bérbeadás minimális hossza pedig 3 hónap.A mutatvány tehát még a kisebbik lakás esetében is minimum 50 millióba kerül forintra átszámolva, ha pedig totál szétvernénk az ingatlant, ehhez még jön a kaució is.A nagyobb lakás esetében ennek a durván a duplájával érdemes számolni. De még mielőtt bárki elirigyelné a kiadással szerzett bevételeket Balásyéktól, ne adj isten, magukat a lakásokat, jelezzük: a két ingatlan fenntartási költsége galaktikus összeg. Az ingatlanadó nagyjából 96 ezer dollár évente, a közös költség pedig 70 ezer dollár, azaz éves szinten a lakások fenntartása egyéb rezsi nélkül is 63 millió forintba fáj.Aki esetleg nem tudná, honnan futja Balásynak minderre, azt emlékeztetnénk, hogy Rogán Antal propagandaminiszter udvari megbízottjáról beszélünk, aki 2018 óta lényegében monopóliumot kapott az állami hirdetési, majd a rendezvénypiacon is. A 100 leggazdagabb magyar kiadvány Balásyt a 34. legvagyonosabb honfitársunknak tartja, évről évre dinamikusan bővülő vagyonát 79 milliárdosra becsülve.A mesés gazdagság közpénzből mosolygott rá Balásyékra, a floridai luxuslakásily módon közös, nemzeti sikerünk, próbáljunk meg örülni neki mindannyian.Küldtünk kérdéseket Balásy Gyulának arról, hogy befektetési céllal vásárolták-e az ingatlanokat, vagy alapvetően saját használatra? tervezi-e, hogy a jövőben az Egyesült Államokban telepedik le? látott már vendégül ebben a két lakásban kormánytagot vagy állami cégvezetőt? vásárolt-e más országban is ingatlanokat?Nem kaptunk választ. | Floridában vett luxuslakásokat az állami propagandán tízmilliárdokat kaszáló Balásy Gyula | Így lesz a kék propagandaplakátokból óceánra néző panoráma. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/29/floridaban-vett-luxuslakasokat-az-allami-propagandan-tizmilliardokat-kaszalo-balasy-gyula | 2025-05-29 06:06:21 | true | null | null | 444 |
Szerdán négy önkormányzati képviselő kezdeményezte a sümegi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatását, írja a Sümegi Szó. Dr. Szalai Mária, Oszkó Zoltán, Réfi János és Barcza Zoltán indítványukban azt írták, az önkormányzat működését súlyosan érintő korrupciós ügyekről szóló hírek jelentősen megrendítették a közélet tisztaságába vetett bizalmat, azt csak új választások megtartásával lehet visszaépíteni.A képviselő-testület feloszlatásához 5 igen szavazat szükséges, jelenleg 4 független képviselő támogatja a javaslatot. A feloszlatásról 15 napon belül kell ülést összehívni.A jegyző és a nemrég lemondott KDNP-s alpolgármester, Kalotay Kristóf is feljelentést tett a sümegi önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal korrupció-gyanús esetei miatt. A NAV költségvetési csalás, közokirat-hamisítás és információs rendszer megsértése miatt nyomoz, a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség pedig hivatali vesztegetés gyanújával folytat eljárást. Kovács Mihály, a helyi ellenzék erős embere szerint ebben az eljárásban a polgármester és egy bizalmas beosztottja is érintett lehet.A térség országgyűlési képviselője, Navracsics Tibor a Facebookon azt írta, Kalotay a helyes utat választotta, amiért lemondott - ellenben a másik lázadó KDNP-s politikussal, Gaal Gergellyel. | A sümegi önkormányzat ügyei miatt a képviselő-testület feloszlatását kezdeményezte négy képviselő | Szerintük a korrupciós ügyekről szóló hírek jelentősen megrendítették a közélet tisztaságába vetett bizalmat. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/28/a-sumegi-onkormanyzat-ugyei-miatt-a-kepviselo-testulet-feloszlatasat-kezdemenyezte-negy-kepviselo | 2025-05-28 20:26:48 | true | null | null | 444 |
A napokban közzétett idei eredménylistán ismét jelentős túlsúlyban vannak a kormánypártokhoz köthető pályázók - számolt be róla korábban a 444.hu. Mint a portál emlékeztet: az elmúlt három év során a legsikeresebb pályázók csaknem 90 százaléka közvetlen vagy közvetett módon a Fideszhez kapcsolódott. Idén sem történt meglepetés: számos fideszes kötődésű szervezet jutott jelentős összeghez a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül.A pécsi viszonyokat részletesen feldolgozó Mecseki Müzli a következőket emelte ki:Az elnyert 167 millió forintból legalább 97 millió került fideszes hátterű szervezetekhez, de a tényleges arány ennél magasabb is lehet.Bár idén kevesebb támogatás jutott a Pécs Aktuál környezetéhez, két hozzájuk köthető alapítvány - a Garabonciás Alapítvány és a Z Nemzedék Alapítvány - továbbra is a legnagyobb nyertesek között van, egyenként 11 millió forinttal.Stabil befutónak számít a kormányközeli Pannónia Ifjúsági Egyesület és a Pécsi Egyetemisták Szövetsége is, amelyek évről évre rendszeres támogatásban részesülnek.Idén újra nyert támogatást a Mecsek Polgári Egyesület és a Pécsi Polgári Szalon Egyesület, valamint új szereplőként megjelent a Mecseki Keresztény Szalon Egyesület is.Kiemelkedő összeget kapott az Országos Gamer Szövetség és a Pécsi Gamer Egyesület is - ezek a szervezetek fideszes és KDNP-s aktivistákhoz, pártközeli személyekhez köthetők. Csak ez a kör összesen 41 millió forint támogatást szerzett.Egyre aktívabb egy fideszes-hallgatói önkormányzatos (HÖK-ös) kapcsolatrendszer is, amely korábban a Káptalan Kert projekt kapcsán egy botrányos, végül visszavont pályázati anyag referenciáit adta.Egy pécsi családi-baráti kör három különböző, de személyi átfedéseket mutató szervezeten keresztül összesen 15 millió forintot nyert el, bár esetükben nem mutatható ki pártkötődés.A Tiszta Kezek és a Másképp a Közéletben egyesületek idén nem nyertek támogatást, de Bognár Szilvia szervezetei korábbi támogatásaik jelentős részét még nem használták fel. Ugyanakkor Bognár egykori szövetségese, az ex-jobbikos Hencsei Zsolt új szervezetet alapított Tiszta Kezek Független Civilek Egyesület néven, és már az első pályázatán nyert 2,3 millió forintot.A Mecseki Müzli hozzáteszi: valószínűsíthető, hogy idén is több olyan szervezet pályázatát utasították el forráshiányra hivatkozva, amelyek valódi közösségi munkát végeznek. | A pécsi civileknek szánt támogatások többsége fideszes kötődésű szervezetekhez került | A Mecseki Müzli számításai szerint a Pécsre érkező, összesen 167 millió forintnyi állami támogatásból mintegy 97 millió forint egyértelműen Fidesz-közeli egyesületekhez és alapítványokhoz került. A forrást a kormány által működtetett Városi Civil Alap biztosította. | null | 1 | https://pecsistop.hu/regio/a-pecsi-civileknek-szant-tamogatasok-tobbsege-fideszes-kotdes-szervezetekhez-kerult/531852 | 2025-05-29 17:44:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
Tiborcz Istvánék tavaly ősszel úgy döntöttek, hogy nem üzemeltetik tovább hotelként a turai kastélyt, és megváltoztatják az üzleti modellt. Mivel szerintük megnövekedett az igény a privát bérlések és egyedi rendezvények iránt, ezért csoportos szálláshely-szolgáltatásra és rendezvények kiszolgálására állnak át. Ennek oka pedig az, hogy hotelként folyamatosan veszteséges volt a tevékenység, az anyacégnek pedig folyamatosan pénzt kellett betolnia a társaságba.A TRA Real Estates Kft. most leadott éves beszámolót megnézve is megalapozottnak tűnik ez a lépés, hiszen tavaly a korábbihoz képest ötödével zuhant be az árbevétel, 592 milliót számoltak el az előző évi 761,5 millió forint után. A tavalyi bevétel egyébként kevesebb mint a fele a legjobb évben elkönyvelt 1,22 milliárd forintnak, és az sem volt régen, ennyi pénzhez 2021-ben jutottak. Komikus, hogy ez volt az az év, aminek majdnem az egész első félévét még masszívan meghatározták a koronavírus-járvány okozta nehézségek.Az árbevétel mellett az egyéb bevételek is visszaestek, 1,06 milliárd után 963 milliót számoltak el, ám hogy milyen jogcímen kaptak pénzt, arra a kiegészítő melléklet egyáltalán nem tér ki.A költségek is alacsonyabb szinten alakultak az előző évihez képest, ám ez sem segített a cég helyzetén, sőt. Az előző évi 12,4 milliós veszteség után 94,6 milliós mínuszt kellett elkönyvelniük.Ugyan nem ez a legnagyobb veszteség a cég történetében, a tendencia egyértelmű: minden évben veszteségesen működött, 2021-től kezdve pedig évről évre egyre kevesebb bevételhez jutottak. Ez az alábbi ábrán tökéletesen látszik. A cég működése alatt összesen 1,4 milliárd forint veszteséget termelt a turai kastély hotelként.Említésre méltó még hogy 8,5 milliárd forintról tavaly 9,3 milliárdra nőtt a cég tartozása, aminek zöme hosszú lejáratú kötelezettségként van számon tartva. Az anyacég, vagyis a BDPST Zrt. felé | Nem csoda, hogy Tiborczék feladták hotelként a turai kastélyt, ötödével zuhant a bevétel tavaly | A hotelt üzemeltető cég működése öt éve alatt 1,4 milliárdos veszteséget termelt, az anyacég felé pedig több mint 8 milliárdos tartozást halmoztak fel. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/29/nem-csoda-hogy-tiborczek-feladtak-hotelkent-a-turai-kastelyt-otodevel-zuhant-a-bevetel-tavaly | 2025-05-29 18:52:18 | true | null | null | 444 |
Ott hagytuk abba a legutóbbi tárgyalási nap végén, március 25-én, hogy Gaudi Tibor bíró bejelentette, még egy tárgyalási napon lehet a hat perben maradt vádlottnak észrevételt tenni - de csak ha akarnak. Mindenkinek egy óra áll majd a rendelkezésére. Ezután visszatérnek a bizonyításhoz, illetve jöhetnek a lehallgatási jegyzőkönyvek is. Szóval ma, elvileg hat órányi észrevételezésre lehetett számítani. Kevesebb lett végül, és az időkeretek sem lettek kimaxolva.Gaudi Tibor egy friss ügyvédnek, Csanádi Krisztiánnak gratulált a sikeres ügyvédi szakvizsgához. Ez is része volt a névsorolvasásnak, ami után Gaudi Tibor bejelentette a fentieket, és azt is, 14 óra 30 perckor ma mindenképpen befejeződik a tárgyalás, bármeddig is jutnak el. A hat jelenlévő vádlott - Joób Márton elsőrendű, Harangozó László másodrendű, Tiralla Zsoltné negyedrendű, Bíró Sándor nyolcadrendű, Hatta László kilencedrendű és Gál Vilmos tizedrendű vádlott - közül négyen tettek végül észrevételt.Joób Márton: Naivan elhittem...Joób Márton azzal kezdte, a valóságnak megfelelően tudósítsunk. Majd teljesen váratlanul az Indexszel példálózott ennek kapcsán, ahol "hülyeségek" voltak írva a korábbi tárgyalásról. Ezután elnézést kért azért, mert lehet, korábban arrogánsan viselkedett. Ma tíz órányi fizikai munkával próbál egyenesbe jönni. Most azért észrevételezett, hogy minél hamarabb véget érjen az eljárás. Szerinte már bebizonyosodott a vádirat megalapozatlansága a Műsorkalauz Kft.-vel kapcsolatosan. Neki semmi köze nem volt a szórólapozáshoz, az emberek irányításához. Kizárólag közvetítőként vett részt a cége mindenben. Állítja, nem fogadott be fiktív számlákat egyetlen cégtől sem. Ha történt is áfacsalás az alvállalkozói szinten, arról, állítja, nem tudott. Kijelentette, kényszerből vett rész közvetítőként a Műsorkalauz Kft. a munkában. "Miért rajtam akarják elverni a port azért, mert munkaerő-kölcsönzőkkel dolgoztak az alvállalkozóim?" - kérdezte az elsőrendű vádlott. Közli, nem neki kell felelnie az alvállalkozója alvállalkozójáért. Nem volt semmilyen rálátása a belső folyamatokra, mondta Joób Márton. Nem kételkedett abban, hogy baj lenne a Műsorkalauz Kft. alatt lévő Vindecem Kft.-ben: "naivan elhittem, hogy az alvállalkozó fizet áfát..." Hangsúlyozta, a vád téves koncepción alapul, nem felel meg a valóságnak. Az a tény, hogy szerinte Harangozó László gyakorlatilag okirathamisított, amikor helyette aláírt, jelzi, túlterjeszkedett Harangozó a hatáskörén. Azt is mondta, nem adott senkinek soha borítékban fizetést, azt sem tudta, mennyi pénzt és hogyan kapnak az alvállalkozók alkalmazottai. Harangozó Lászlót trehánynak nevezte, az általa vezetett táblázatok pontatlanok. Szerinte a Sanyi.xls név is azt jelenti, nincs köze a táblázathoz, majd jött a csúcskérdés, ugyanis Joób szerint, ha köze lenne hozzá, akkor "miért nem Marci.xls a táblázat neve?" Majd Harangozó egy korábbi vallomásával kapcsolatosan kijelentette, képtelen tényszerűen, elfogulatlanul nyilatkozni. A Harangozó László által hozott-vitt pénzek szerinte nem társíthatók hozzá és a Műsorkalauz Kft.-hez. "A vádirat főbb pontjait mindenféle okirat cáfolja. Az alapfeltevés valótlan bizonyítékokon alapul". Harangozóról ezután azt mondta, pökhendi, arrogáns.Gaudi Tibor körülbelül az észrevételezés "félidejében" arra kérte Joób Mártont, az idézeteket hagyja ki, ne olvassa fel, hiszen "itt voltunk, ismerjük ezeket a mondatokat", de az elsőrendű vádlott ragaszkodott az észrevételei felolvasásához, mondván, "nincs már sok idézet". Az egyik tanú vallomásával kapcsolatosan tett ezután megjegyzéseket, csodálkozott azon, miket mondott. Ezután arra volt kíváncsi, milyen alapon állapították meg a vagyonelkobzás összegét.Az észrevételek végén Gaudi Tibor megkérdezte, válaszol-e Joób Márton kérdésekre. Kis bizonytalankodás után az elsőrendű vádlott igennel felelt.Gaudi Tibor egy, Budapestről lehozott pénz felől érdeklődött először, amit Joób Márton is említett.- Ez nem része a vádiratnak, de nem is szeretnék most rögtönözni ennek kapcsán. A Műsorkalauz Kft. folyószámlahitelével gazdálkodtam, a budapesti szálról egyelőre nem szeretnék mondani most semmit. A pénz megjelent az irodában, és torzította a vezetett táblázatokat - mondta az elsőrendű vádlott.- Az említett tanút, miért nem a Verfen Kft.-be jelentették be, miért egy másik cégbe, amikor egyébként nem ott dolgozott?- Erre nem tudok válaszolni.- Egyébként a tanú legalább tíz céghez volt bejelentve...- Erre nem láttam rá, nem tudom...- Itt beszéltünk róla... - jegyezte meg végül a bíró.Harangozó László megvédte a feleségét, majd táblázatozottA másodikként felszólal Harangozó László nagyon röviden néhány felvetésre reagált. Hatta László következtetései, amiket a feleségével kapcsolatosan tett, szerinte valótlanok. Majd megindokolta a Sanyi táblázat tartalmát. Egy másik táblázattal kapcsolatosan azt jelentette ki, csak akkor vezette, amikor Tiralla Zsoltné negyedrendű vádlott szabadságon volt.Bíró Sándor nyolcadrendű észrevételezett Harangozó táblázatos mondandójához: miért nem törölte a 2015-ös táblázatot úgy, ahogy állítása szerint korábban mindig törölte évenként a táblázat tartalmát. Harangozó azt felelte, azért, mert egy olyan számítógépen volt rajta a fájl, ami elkerült egy másik irodába, így ahhoz már nem fért többet hozzá a másodrendű vádlott. Hatta László tizedrendű vádlott is hozzászólt a táblázatokhoz, majd a védője, Magyar Zsolt ügyvéd is érdeklődött. Az ügyvéd kihúzta Harangozóból, hogy egy bizonyos Szabó Zsolttól tudta meg, hogy egy a Gyulai Törvényszéken folyó tárgyalásban, ami szintén a nyolc-tizedrendű vádlottakkal volt kapcsolatos, első fokon már ítéletet hirdettek, elítélték őket. Gaudi Tibor egyébként itt megjegyezte, Harangozó nem köteles válaszolni arra a kérdésre, kitől tudta meg ezeket a tényeket, ám a másodrendű vádlott rövid gondolkodás után mégis elmondta.Bíró Sándor is Harangozót próbálta áztatniA nyolcadrendű vádlott állítása szerint tényszerű vallomásokat tett, hogy mit és miért csinált. De eközben folyamatosan Harangozó Lászlóra mutogatott. "Azzal gyanúsít az ügyészség, hogy tudtam az alattam lévő alvállalkozók számlázásairól." Állítása szerint Harangozó tőle kért fizetésemelést, szerinte vádlott-társa erkölcstelen. Majd az ártatlanság vélelméről beszélt, ami őt is megilleti. "Egy ember vallomása alapján keveredtünk akkora bajba, hogy bűncselekménnyel vádolnak minket" - mondta Bíró.Hatta László: Minősítéseket hallottunk bizonyítások helyettA kilencedrendű vádlott is Harangozó László vallomásaira reagált újfent, a korábbi észrevételeit foglalta össze. Ezek lényege, hogy a másodrendű vádlott őt folyamatosan hitelteleníteni próbálta. Majd egyes bekezdéseket igyekezett megcáfolni Harangozó korábbi észrevételezéseiből. "Miért érzi elégségesnek Harangozó, hogy minősít, ahelyett, hogy bizonyítana?" - kérdezte Hatta, aki azt is mondta, Harangozó kijelentéseit nem a teljes igazság vezérelte. Szerinte Harangozó László beismerő vallomása sem állja meg a helyét, leginkább azért, mert ebben másokat vádol, nem elismeri a történéseket. Állítja, Harangozó valójában saját magát leplezte le, aki ráadásul retorikailag támad. "Lehet-e stróman az, aki saját maga szerint is üzleti döntéseket hozott?" - kérdezte Hatta László. Vádlott-társa szerinte tudatosan épített egy narratívát, amivel megpróbálta magát menteni, a többieket megvádolni. A táblázatokra is kitért, amikben szerinte ellentmondások vannak. Azt is kijelentette, Harangozó felesége védelmében érzelmi alapon mondott dolgokat tények helyett.Miután Hatta László már majdnem végzett a mondandójával Gaudi Tibor szünetet rendelt el, majd másfél órára még visszahívott mindenkit; azt mondta a bíró, ekkor még mindenki hozzászólhat, tehet észrevételt, de ezzel "vége a ventillálásnak" és kezdődik a bizonyítás, akár még ma, ha lesz rá idő 14 óra 30 percig.A szünet után Hatta befejezhette az észrevételezését.A nagy felolvasó délutánEzután Gaudi Tibor arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy még az előkészítő ülésen Joób Márton ügyvédje, Makó Sándor indítványozta hatvan fő tanúként való meghallgatását. A bíróság ezután 2023. február 21-én döntött a bizonyítási indítványokról, illetve felhívta a védőt, hogy harminc napon belül jelölje meg, milyen kérdéseket akar feltenni a tanúknak, és mi indokolja a tanúk személyes megjelenését. Ezt az ügyvéd nem teljesítette, ezért a bíróság úgy döntött, a vallomásokat Gaudi Tibor olvassa fel, a felolvasás után lehet adott esetben személyesen behívni a kihallgatott személyeket egy-egy konkrét kérdés kapcsán. És akkor a bíró elkezdte felolvasni tanúvallomásokat. Az első tanúkról senki nem tudott semmit, általános volt az értetlenkedés, mi szükség van, erre, de Gaudi Tibornak nem volt választása, neki fel kellett olvasni ezeket a vallomásokat, hiszen Joób Márton ügyvédje ezt kérte a bíróságtól. Ami érdekes volt, hogy a vallomásokban szinte kivétel nélkül előkerült a nyolcadrendű Bíró Sándor és a kilencedrendű Hatta László neve, utóbbira többen könyvelőként hivatkoztak. Majd jött a fél három, és be kellett fejezni mára.A tárgyalás szeptember 16-án folytatódik. Az biztos, vallomás-felolvasások akkor is lesznek...A Joób Márton-per korábbi fejezetei | Joób Márton-per tizenkettedik tárgyalási nap: a ventillálás vége | Egy időre „kiszerepelték” magukat az ügy vádlottjai, és nem azért, mert nyári szünetre megy a
Joób-per: a nagy, akár órákon át tartó hozzászólásokat, észrevételezéseket eddig engedte a bíró. | null | 1 | https://szeged.hu/cikk/joob-marton-per-tizenkettedik-targyalasi-nap-a-ventillalas-vege | 2025-05-29 13:05:00 | true | null | null | szeged.hu |
A jegybankelnök hatéves hivatali ideje vasárnap jár le.Mi történt? Elítélték Szlovákia jegybankelnökét, a korrupciós ügybe keveredett politikust csütörtökön 200 000 euró (nagyjából 81 millió forint) pénzbírsággal büntette a szlovák különleges büntetőbíróság, írja az AP News.Peter Kažimír az eurozóna monetáris politikáját meghatározó Európai Központi Bank bizottságának tagja.Részletek. Kažimírt azzal vádolták, hogy 2017-18-ban 48 000 euró (közel 20 millió forint) kenőpénzt fizetett az ország adóhivatalának vezetőjének több magáncég adóvizsgálatával kapcsolatban.Kažimír, aki a per során ártatlannak vallotta magát, csütörtökön nem jelent meg a bíróságon. Nyilatkozatában jelezte, hogy fellebbezni fog. Hatéves hivatali ideje vasárnap jár le. | Hét éve 20 millió forint kenőpénzt fizetett az adóhivatalnak, most elítélték a jegybank elnökét Szlovákiában | A jegybankelnök csütörtökön nem jelent meg a bíróságon. Nyilatkozatában jelezte, hogy a döntés ellen fellebbezni fog. | null | 1 | https://forbes.hu/penz/het-eve-20-millio-forint-kenopenzt-fizetett-az-adohivatalnak-most-eliteltek-a-jegybank-elnoket-szlovakiaban/ | 2025-05-29 11:37:15 | true | null | null | Forbes |
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős döntésében a mai napon helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, miszerint Kecskeméti László, a Fidesz-KDNP józsefvárosi önkormányzati képviselője méltatlanná vált képviselői tisztségére.A bíróság megállapította, hogy Kecskeméti László neki felróhatóan nem tett eleget a jogerős bírósági ítéletben foglalt kötelezettségének, amikor az általa jogcím nélkül használt önkormányzati lakást nem hagyta el.Kecskeméti 2025 jelentős percembere. Márciusban nagyot futott, hogy nemhogy nem akart kiköltözni az általa jogtalanul, nyomott áron bérelt önkormányzati lakásból, de amikor nagy nehezen kiköltözött, magával vitt szó szerint mindent, ami mozdítható. A fideszes képviselő kiszerelte a villanykapcsolókat, a konnektorokat, az ajtófélfákat és a konyhabútort is.Kecskeméti azzal védekezett, hogy a "nagy értékű okos-otthon kapcsolókat és dugaljakat" és az általa méretre szabott, készíttetett és beépített "harmonika ajtókat, gardróbot és konyhabútort" ő vásárolta, és különben is megállapodott a vagyonkezelővel, hogy ezeknek a tárgyaknak nem kell a lakásban maradniuk.Azt is írta akkor, hogy Pikó András polgármester politikai botrányt csinált az ügyéből, amit "a baloldali mainstream média próbál tematizálni", a lakás pedig "tökéletesen alkalmas" rá, hogy az önkormányzat hasznosítsa.Ugyanakkor belátta, hogy az egyik félnek engednie kell, ezért "a józsefvárosiak érdekeit nézve" felajánlotta a segítségét. Ezen a ponton már egy ország figyelte lélegzet visszafojtva, hogy Kecskeméti visszaviszi-e a konnektorokat a lakásba.Megígérte, hogy egy előre egyeztetett időpontban megvásárolja és szakember segítségével felszereli a hiányzó kapcsolókat és dugaljakat, az általa leadott ajtókat pedig szakember bevonásával beépíti.Nem világos, hogy ebből mi lett, de Kecskeméti hamar lemondott a párttagságáról, hogy független képviselőként folytassa.Ennek most vége, a jogerős döntést követően Kecskeméti László mandátuma a holnapi nappal megszűnik, és a Helyi Választási Bizottság időközi választást ír ki a választókerületében. | Megfosztja a bíróság a mandátumától a volt fideszes józsefvárosi képviselőt, aki a villanykapcsolókat is kirángatta a falból, amikor kiköltözött az általa nyomott áron bérelt önkormányzati lakásból | Újabb perceket kap 2025 egyik jelentős percembere. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/28/megfosztja-a-birosag-a-mandatumatol-a-volt-fideszes-jozsefvarosi-kepviselot-aki-a-villanykapcsolokat-is-kirangatta-a-falbol-amikor-kikoltozott-az-altala-nyomott-aron-berelt-onkormanyzati-lakasbol | 2025-05-28 15:48:27 | true | null | null | 444 |
Az olasz Domani hétfőn Orbán-villaként emlegette azt az észak-olaszországi ingatlant, amit 2023 decemberében NER-hez köthető körök szereztek meg. Az ingatlan vételára 4,3 millió euró volt, mai árfolyamon átváltva ez nagyjából 1,74 milliárd forintnak felel meg, amit a lap szerint a vevő saját forrásból, hitel nélkül fizetett ki.Bár az olasz lap cikke csak annyit állított, hogy a magyar kormányhoz köthető cég áll a milliós értékű, Varese városában történt ingatlanvásárlás mögött, Orbán Viktor hétfőn személyesen reagált az oldalán a hírre. Azt írta: "Ma azt találta ki a fake-news sajtó, hogy a zebrák mellett olasz villám is van (...) Indulnak a sajtóperek!"Majd ma az ingatlan tulajdonosa, a 2023 szeptemberének elején, tehát az adásvétel előtt nagyjából három hónappal alapított Influentia Kft. is közleményt adott ki a cég olaszországi ingatlanvásárlásáról, ahogy írják, "a sajtóban megjelent hazugságokra reagálva". A közlemény szerint"a társaságot tulajdonló magántőkealapnak nincs és soha nem is volt olyan befektetési jegy tulajdonosa, aki Magyarországon, vagy bárhol a világon kormányzati tisztséget viselt volna".Az ingatlanvásárlást magáncélú, befektetési célú ügyletnek nevezik, aminek "így semmilyen politikai vonatkozása nincs és nem is lehet". A cég azt írja, hogy az ezzel ellentétes híresztelések a társaság jó hírnevét sértő hazugságok, "ezért a megfelelő fórumokon meg fogjuk tenni a szükséges jogi lépéseket".Az olasz lap szerint az ingatlanra eredetileg egy másik magyar céggel, a Praedium Property Kft.-vel kötöttek szerződést, amit 2023. november 20-án, tehát alig egy hónappal az első, 2023. decemberi adásvételi megállapodás előtt alapítottak, aminek a tulajdonosa a Triplehill I. Magántőkealap. Amikor aztán 2024 .július 17-én aláírták a végleges adásvételi szerződést, akkor a vevő már a mostani közleményt küldő Influentia Kft. volt, amely tulajdonosa szintén egy magántőkealap, csak nem a Triplehill, hanem a Progressus Magántőkealap.Az Opten cégadataiból kiderül, hogy mindkét társaság és mindkét magántőkealap székhelye ugyanott van, a belvárosi Dorottya utca egyik házának II. emeletén, ugyanazon az ajtószámon. Emellett mindkét cég bejegyzésénél ugyanaz az ügyvéd, Kovács Loránd járt el és mindkét tőkealapnak ugyanaz a képviselője: Tiszolczi Renáta. A NER ügyeit figyelemmel követőknek mindkettejük neve ismerős lehet, méghozzá ugyanabból az üzleti körből.Kovácsról már 2018-ban megírták, hogy több, Habony Árpádhoz köthető vállalat ügyében is eljárt a cégbíróságnál. A Triplehill korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteré volt, most Habonyhoz érdekeltségébe sorolják, és Tiszolczi Renáta a vezetője a miniszter korábbi kaszinós cégének is. Habony és Szalay-Bobrovniczky között korábban is voltak üzleti kapcsolódások, például előbbi vette át utóbbi tulajdonrészét a Garancsi Istvánnal, Orbán Viktor "kötélbarátjával" közösen utóbbi már említett kaszinós üzletben. | Az olasz médiában Orbán-villaként emlegetett luxusház tulajdonosa közölte: nincs a háttérben senki, aki "bárhol a világon kormányzati tisztséget viselt volna" | A NER-es kötődésű magántőkealap tulajdonában lévő Influentia Kft.-nek elege lett a hazugságokból! | null | 1 | https://444.hu/2025/05/06/az-olasz-mediaban-orban-villakent-emlegetett-luxushaz-tulajdonosa-kozolte-nincs-a-hatterben-senki-aki-barhol-a-vilagon-kormanyzati-tisztseget-viselt-volna | 2025-05-06 12:32:59 | true | null | null | 444 |
A Hódpress szerint péntekén új napelemes közvilágítási eszközöket telepítettek Hódmezővásárhely négy pontján. A belvárosban a Bessenyei Ferenc Művelődési Központnál, a Zrínyi utcai parkolónál és az Alföldi Galéria udvarán, Batidán pedig a helyi buszmegállónál nőtt a megvilágított terek száma. A Vilatti-Tech Kft. ügyvezetője szerint a felszerelt alumíniumházas lámpák 6000 lumenes fényerejűek, hibamentesen működnek, és hosszú távra tervezték őket.A projekt nemcsak új elemeket jelent, hanem a múlt rendezését is. Az önkormányzat jelenleg is folytatja azoknak a lámpáknak a cseréjét, amelyeket az Elios Innovatív Zrt. korábbi beruházásai során telepítettek. Szabó Márton, a város energetikusának közlése szerint az erre elkülönített 50 millió forintos keretből mintegy 500 darab lámpatest cseréjére jut fedezet, ebből 350 helyszín már meghatározásra került, a maradék esetében még folyik az egyeztetés a körzetek képviselőivel.A LED-es technológiára épülő Elios-lámpák az elmúlt évek vitákat keltő ügyévé váltak. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF, Office européen de lutte antifraude) 35 közvilágítási projektet vizsgált, amelyek jelentős részét - a gyanú szerint előre szabott feltételekkel kiírt közbeszerzéseken - az Elios nyerte el.A projektgazda érdekeltségi köréhez tartozott Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök vejének egykori cége, amely 2010 és 2015 között milliárdos állami megbízásokat nyert el LED-alapú rendszerek kiépítésére - többek között az ekkor még Lázár János jelenlegi közlekedési miniszter, majd 2012-től Almási István által vezetett Hódmezővásárhelyen is.A lakosság több településen is gyengébb fényhatásra panaszkodott, amit a szakértők alulkalibrált fényforrásokkal és nem megfelelően beállított tükörreflexiós rendszerekkel magyaráztak. Az OLAF 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás visszakövetelését javasolta, a magyar nyomozás azonban bűncselekmény hiányában megszűnt. Az OLAF válasza szerint ez nem érvényteleníti a megállapításokat, de a kárt végül a magyar adófizetők állják. | Hódmezővásárhelyen folytatják az Elios-lámpák cseréjét | Napelemes közvilágítással bővítették Hódmezővásárhely köztereit pénteken, miközben több száz korábbi, az Elios-beruházás idején felszerelt LED-lámpatest cseréjére is költségvetési keretet biztosítottak. | null | 1 | https://szegeder.hu/megye/2025-05-10/hodmezovasarhelyen-folytatjak-az-elios-lampak-cserejet/681f291447d3c00323dd0b88 | 2025-05-10 12:40:51 | true | null | null | szegeder.hu |
Az ország leggazdagabb embere 2023-ban döntött úgy, hogy beszáll a wellnessiparba is, és más cégén keresztül, közvetve megszerezte a Naphegyen lévő edzőtermet, az Oxygen Wellnesst, ahol a NER oszlopos tagjai előszeretettel töltik az időt. Mióta a cég a Mészáros-birodalom része lett, a csillaga is minden eddiginél jobban kezdett ragyogni, hiszen már 2023-ban is megdöntötte a korábbi bevételi és profitrekordokat, 2024-ben pedig még ennél is jobban teljesített a kft, derül ki a frissen leadott éves beszámolóból.A korábbi 844 millió forintos árbevétel után tavaly 973 milliós árbevételt értek el, ami fennállása óta a legtöbbnek számít. Ezzel szemben 578 milliós anyagjellegű és 196 milliós személyi jellegű kiadást számoltak el. Az éves beszámolók kötelező részét képező kiegészítő melléklet azonban ritka szűkszavú, a részletekről szinte semmit sem árultak el.Végeredményben a rekordbevételből rekordprofitot hoztak össze, 79 millió forintot, amit bent hagytak a cégben, nem volt osztalékfizetés.Az Oxygen Wellnessről egyébként nemrég írtuk meg, hogy a parkolási rendjét egészen szokatlan módon alakítja át. Hiába nem hatóság, az edzőterem vezetősége mégis úgy döntött, hogy a mélygarázsában szabálytalanul parkoló autókra kerékbilincset – vagyis egy közhatalmi eszközt – raknak. Ezt csak pénzbírság, pontosabban 10 ezer forint megfizetése ellenében veszik csak le az autókról. | Mészáros Lőrinc kellett ahhoz, hogy a NER kedvenc edzőterme szárnyalni kezdjen | Amióta átvette az Oxygen Naphegy edzőtermet a felcsúti milliárdos, sorra dönti a pénzügyi rekordokat a cég. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/28/meszaros-lorinc-kellett-ahhoz-hogy-a-ner-kedvenc-edzoterme-szarnyalni-kezdjen | 2025-05-28 16:38:52 | true | null | null | 444 |
Július 1-jétől már minden területi védőnőnek kötelező az állami rendszert használni munkájuk adminisztrálására. Csakhogy a 444-nek nyilatkozó védőnők szerint az a jelenlegi formájában használhatatlan: a program alapvető hiányosságai kockáztatják a gyerekek egészségét és növelik az adminisztrációs terheket. Olyan komoly adatvédelmi aggályok is felmerültek a program használatával kapcsolatban, amelyek a védőnők alapvető tevékenységét veszélyeztetik. Pedig eddig is voltak piaci alapon kifejlesztett, kifejezetten jól rendszerek, de ezeket ma már tilos használni.Az egységes védőnői rendszer bevezetésének már többször nekifutott a kormány 2013 óta, de az első próbálkozások annyira rosszul sikerültek, hogy majd egy évtizedig szó sem lehetett az eleinte EVIR (Egységes Védőnői Informatikai Rendszer) néven futó szisztéma bevezetéséről. Azóta teljesen új alapokra helyezték az uniós támogatásból megvalósuló fejlesztést, más cégek vágtak bele az immár VOIR-nak (Védőnői Országos Információs Rendszer) nevezett program létrehozásába - de az továbbra is inkább nehezíti a munkát. Mintegy féltucat védőnővel beszéltünk az ország különböző részeiről, közülük többen évek óta részt vesznek a VOIR tesztelésében. A 444-nek nyilatkozók többsége évtizedek óta dolgozik védőnőként, és mindannyian nagyon szeretik a munkájukat, így saját védelmük érdekében névtelenséget kértek.A VOIR-t 2017 óta kötelező lenne használni jogszabály szerint, de ezt eddig nem kérték számon, mert használhatatlan volt, mondta a 444-nek Szalainé Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) védőnői alapszervének vezetője. Most már ténylegesen ellenőrzik, hogy benne vannak-e a családok a rendszerben, a védőnőknek kötelező ezt használni, a kórházaknak pedig (a területi védőnők a 2023-as államosítás óta már nem az önkormányzathoz tartoznak) az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) megtiltotta, hogy fizessenek más rendszerért. Az állami VOIR ingyenes a felhasználóknak. A piacvezető Stefánia program költsége legfeljebb bruttó 10 ezer forint volt havonta védőnőnként - ám ha egy kórház több védőnőnek vásárolta meg a programot, ebből is jelentős kedvezményeket kapott, tudta meg a 444."Magas szinten, az OKFŐ feletti szinten védik a VOIR-t"Azzal, hogy a VOIR működése nem megfelelő, az OKFŐ-ben is tisztában voltak, korábban ezért nem is erőltették annak használatát forrásaink szerint. Ez az utóbbi időben megváltozott. Az OKFŐ 444-nek adott magyarázata szerint ennek oka egyszerűen az, hogy kilenc év elteltével megszüntessék a "jogszabályba ütköző helyzetet", hiszen az már 2017 óta kötelezővé tette az egységes rendszert. Mi a forrásainktól származó információk alapján más okokat tudtunk beazonosítani. Az egyik, hogy a VOIR fejlesztése uniós pénzből történt: a fenntartási időszak idén lezárul, ami azt jelenti, hogy nem lehet több pályázati pénzt költeni a programra, máshonnan kell forrást találni. Ezek lennének a kórházak. A védőnők államosítása ebből a szempontból is jól jöhetett a VOIR fejlesztőinek.(Hogy pontosan mennyibe került a VOIR létrehozása, nyilvános adatokból nem deríthető ki. A kormány 2019-ben központosította az informatikai közbeszerzéseket. Azóta a Digitális Kormányzati Ügynökség ír ki minden kapcsolódó pályázatot: ezek akár több százmilliárdos keretmegállapodások, amelyeket konzorciumok nyernek el több évre. Az ezeken belül zajló kisebb megrendelések már nem kerülnek fel a közbeszerzési adatbázisba.)„Magas szinten, az OKFŐ feletti szinten védik a VOIR-t” – mondta a rendszert ismerő névtelenséget kérő forrás a 444-nek. Ezzel arra utalt, hogy a VOIR fejlesztése mögött Vertán György cége, a Tigra Kft. áll. A Tigra, illetve Vertán egyéb cégei hosszú ideje dolgoznak a Fidesznek és kapnak fontos állami megrendeléseket. Ezek közül több kifejezetten érzékeny: átvilágítottak több minisztériumot, tőlük vette az állam a választási informatikai rendszert. 2021-ben e munkái és jótékonykodásai miatt kapta meg Vertán a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést. Legutóbb azzal került a hírekbe, hogy kiderült: az ő lakásában lakik Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője, és Vertánnak dolgozik Varga Judit exminiszter, Magyar volt felesége. Ezekre az után derült fény, hogy Vogel és Varga is Magyart lejáratni szándékozó nyilatkozatokat tett.A jótékonykodó ősfradista, az állami adatbázisok atyaúristene, akit Magyar Péter berántott a „magyar Watergate”-beRovó Attila2024 november 11., 05:53Egy kollégiumi fénymásolóval indított, mára az államhoz bekötött milliárdos. Vertán György nagyvállalkozót Magyar Péter azzal vádolta meg, hogy fideszes körök megbízásából Vogel Evelint és Varga Juditot is segíti – egyiküket pénzzel és lakással, a másikukat állással.ForrásA jogszabályi előíráson túl az OKFŐ a 444-nek azzal indokolta a VOIR bevezetését, hogy „egységes adatnyilvántartást és egységesített adatszolgáltatást biztosít, ami hosszú távon lehetővé teszi a védőnői munka mennyiségi és szakmai összehangolását”. Erre az eddig használt programok is képesek voltak. A Stefánia is tudna központi szerveren is adatot tárolni. Lehetne vele az EESZT-be is adatot küldeni, csak ehhez külön akkreditáció kellene az OKFŐ-től, amit már nem adott meg másnak, csak a VOIR-nak.Hogy miért nem engedték, hogy más program is hozzáférjen az EESZT-hez, az OKFŐ nem árulta el a 444-nek. Szalainé Boglárka hangsúlyozta, a védőnők támogatják, hogy legyen központi nyilvántartás, de azt szeretnék, hogy mindenki a neki szimpatikus, már megszokott rendszert használhassa, és azzal küldhesse fel az adatokat az EESZT-be. Ahogy a háziorvosok. A háziorvosoknak készült miniHIS adminisztrációs rendszer szintén állami fejlesztés, és szintén ingyenes, ám a használata nem kötelező, a háziorvosok a miniHIS bevezetése után is használhatják az addig megszokott programokat.„Tragédia a köbön, borzasztó”„Kivágták alólunk a fát” – fogalmazott egy védőnő utalva arra, hogy az évtizedekig használt programtól meg kell válniuk. Eddig a Stefánia rendszert használta a területi védőnők 70-80 százaléka forrásaink szerint, amelyet a 444-nek nyilatkozók sem győztek dicsérni. A Stefánia megfelelt a jogszabályi előírásoknak, stabilan működött, folyamatosan fejlesztették a felhasználók visszajelzései alapján, számos olyan funkció került bele, ami megkönnyíti a védőnők munkáját, az új állami programból viszont hiányzik.A VOIR-t fokozatosan vezették be, havonta újabb megyéket kapcsolva be a rendszerbe. Az átállással és a VOIR program használatával kapcsolatban sem kaptak érdemi tájékoztatást a nekünk nyilatkozók. Volt védőnő, aki pénteken tudta meg, hogy hétfőtől már a VOIR-t kell használnia.„Húsz év után egyik napról a másikra azért nem olyan egyszerű” – mondta.Az OKFŐ azt közölte lapunkkal, hogy „a bevezetést követően a védőnők részesültek a rendszer használatára vonatkozó szükséges képzésben”. A 444-nek nyilatkozó védőnők szerint ez azt jelentette, hogy kaptak egy kézikönyvet az új programról. Képzés hiányában Facebook-csoportokban segítik egymást a felhasználók. Hogy milyenek voltak az első tapasztalatok? „Tragédia a köbön, borzasztó. Kipróbálásra sem alkalmas” – fogalmazott egy védőnő.A VOIR felhő alapú program, a használatához állandó és stabil internetkapcsolat szükséges. Ez sok helyen nem adott. Van, aki saját mobilinternetjét kénytelen használni, ami sokszor nem elég gyors, mondta egy a dunántúli régióban dolgozó védőnő a 444-nek. Ahol van stabil internet, ott sem feltétlenül jobb a helyzet, főleg munkaidőben használhatatlanul lassú a VOIR: „egy kollégám lemérte, egy kattintás után 25 másodpercet kellett várnia, mire reagált a rendszer” – mondta egy védőnő. Egy másik forrásunknak azt tanácsolták a felettesei: ne csúcsidőben próbálkozzon a belépéssel a rendszerbe, hanem öt után vagy hétvégén. Egy Budapesten dolgozó védőnő azt mondta, heten vannak a tanácsadóban, de csak egy számítógép van, amiről lehet internetezni és így használni a VOIR-t. Ezt sokszor a szülőnek és a gyereknek is végig kell várnia. „Egyszerűbb lenne papíron kitölteni a nyomtatványokat, és feladni postán” – tette hozzá. Az OKFŐ nem válaszolt kérdésünkre, hogy mikorra fogják biztosítani, hogy a VOIR használatához szükséges informatikai háttér minden területi védőnőnek maradéktalanul a rendelkezésére álljon.A programmal kapcsolatos hibákat, fejlesztési igényeket egy mailcímen lehet jelezni, de a felvetésekre csak elvétve kapnak választ. A tavalyi próbaidőszak alatt heti több száz emailt küldtek be a védőnők, az is előfordult, hogy a hibajelzésre fenntartott postafiók megtelt. „A nagyobb nyilvánosságot kapó problémákat javítják, de ezek nem jelentnek minőségi javulást” – mondta Szalainé Boglárka. Azt is hozzátette, hogy az alapvető hibákat már évekkel ezelőtt jelezték a tesztelők, de jelentős részük nem került be a rendszerbe. A védőnők munkáját felügyelő Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban (NNGYK,) úgy tűnik, két védőnői referens van. Az ő egyik feladatuk lenne az, hogy foglalkozzanak a mintegy négyezer területi védőnő VOIR-ral kapcsolatos problémáival.Napi 2-2,5 óra pluszmunkát ad„Kezdetleges a Stefániához képest” – mondta egy védőnő. Forrásaink ugyanazokat az alapvető hibákat sorolták: a munkalap, ahol az adatokat lehet felvinni, csak a képernyő felét foglalja el, kevés információt lehet látni egyszerre; a keresés nehézkes; a betűk kicsik, nem lehet őket nagyítani; a laborértékeknél ott is számot kért a rendszer, ahol szöveges az eredmény; nem lehet statisztikákat készíteni, az adatokat le kell tölteni Excelbe, és ott előállítani a törvényileg kötelező védőnői jelentéseket.„A Stefánia megjegyzett minden adatot, és egy kattintással ki lehetett nyomtatni a szükséges jelentéseket. A VOIR-ban ezt plusz egy nap munka összeállítani” – fogalmazott egy védőnő. Egy másik forrásunk azt mondta, napi 2-2,5 óra pluszt jelent, hogy a VOIR-ban kell rögzítenie az adatokat az eddigi program helyett.Ezekre a nehézségekre az OKFŐ azt reagálta, hogy egy „új digitális rendszer bevezetését természetszerűleg többletteherként élhetik meg az érintett szakemberek, hiszen meg kell ismerniük a működését, előnyeit, korlátait, valamint az ezzel járó adatszolgáltatási kötelezettségeket. Azonban hosszú távon megkönnyíti majd munkájukat, hiszen a rendszer biztosítja az ellátottak gondozásának folyamatos nyomon követését, az adatok feldolgozásától kezdve a riportok/jelentések készítéséig.” Ám a védőnők szerint a nyomon követéstől a jelentések készítéséig komoly hiányosságai vannak a VOIR-nak.Potenciálisan az egyik legnagyobb kockázattal járó hiba, hogy a VOIR nem tudja pontosan kezelni a védőoltásokat. A kora gyerekkori védőoltások között több olyan van, amiből többet is be kell adni a védettség eléréséhez, ám a VOIR nem tudja, hogy épp hányadik oltásról van szó, csak az életkort nézi. Az oltóanyagszámokat is minden egyes esetben külön-külön be kell gépelni, ami rengeteg idő. „A Stefániában egy kattintás volt lekérni, kinek hányadik oltás van soron, és a jelentés elkészítése is csak ennyi volt.Most kockás füzeten vezetjük, ki hol tart. Ilyet 15 éve nem láttam”– mondta Szalainé Boglárka. Ez megnöveli a hibázás lehetőségét, több lehet a nem megfelelően oltott gyerek, a nyájimmunitás veszélybe kerülhet. „Az oltásellenesség terjedése miatt már most is a nyájimmunitás határán vagyunk” – tette hozzá a FESZ védőnői alapszervezetének vezetője.Adatvédelmi aggályok, eltűnő információkA másik kockázat, amiről minden forrásunk beszámolt, az adatbiztonság kérdése. Nem tudják, hogy a VOIR-ba felvitt információkhoz kik férnek hozzá, pedig a védőnők által kezelt adatok különösen érzékenyek. Takács Péter államtitkár korábban azzal érvelt, hogy a Stefánia nem volt megbízható adatvédelmi szempontból. De forrásaink szerint ott soha nem merült fel adatvédelmi probléma, és most kérdésünkre az OKFŐ sem tudott beszámolni a korábbi rendszerekkel kapcsolatos adatvédelmi incidensről. Noha az OKFŐ azt közölte a 444-el, hogy a VOIR esetében sem volt adatvédelmi probléma, a nekünk nyilatkozó védőnők tapasztalata más.A védőnőknek feljegyzést kell készíteniük minden családlátogatásról, azt is le kell írniuk, amit esetleg nem találnak rendben, így különösen érzékeny adatok keletkeznek. „A családok legbelsőbb ügyeibe látunk bele. A személyes benyomásainkat is le kell írni, ha például felmerül, hogy szerhasználó lehet az egyik szülő, mert később ennek jelentősége lehet akár egy bírósági ügyben” – magyarázta egy védőnő. És miért a bizalmatlanság? Forrásaink mind azt gyanítják, hogy illetéktelenek is belenézhetnek az adatokba. Többen arról számoltak be, hogy a feletteseik (a mentor védőnők) látják a VOIR-ban végzett tevékenységüket, és akiről úgy ítélték meg, keveset használja, arra rászóltak. Volt, aki ezt megfélemlítésként élte meg, más az érzékeny információk miatt aggódott.„Ha a mentor le tud szólni, akkor ki látja még az adatokat?” – tette fel a kérdést egy forrásunk, akivel előfordult, hogy egy 77 éves nő adatai jelentek meg a VOIR-fiókjában.Arról egyik nekünk nyilatkozó védőnőt sem tájékoztatták előre, hogy az ellenőrzésükre is használni fogják az új rendszert.Forrásaink aggályaira a mentorok olyan válaszokat adtak, hogy az érzékenyebb adatokat egyáltalán ne vigyék fel a rendszerbe, vagy fogalmazzanak úgy, hogy ne legyen sértő. Így érzékeny, de fontos információk veszhetnek el. „Ez nem megoldás, mert ha valami probléma merül fel, a védőnőhöz fordulnak először. Nemegyszer voltam már tanú bíróságon, ahol a védőnői törzskarton fontos bizonyíték volt” – mondta egy keleti régióban dolgozó védőnő a 444-nek. A pontos dokumentáció tehát nemcsak őket, de a gyerekeket is védi. „Ha például a kismama elmondja, hogy abortuszra szeretne menni, ez nem tartozik senkire. Ha egy kisközösségben ez az információ kikerül, az veszélyes lehet a kismamára és a védőnőre is. Sokan a saját településükön dolgoznak, és gyakoriak az atrocitások” – hozott egy példát. Ráadásul a védőnők munkájának alapfeltétele, hogy a családok megbízzanak bennük, különben alapvető információkat nem mondanak el nekik, vagy épp nehezebb rávenni a szülőket egy oltás vagy gyógyszer beadatására.„Eddig a védőnői adatokat jogszabály védte, senki nem fért hozzá, csak a szülők és bírósági végzés alapján az illetékes hatóságok. A rendőrséggel és a gyerekvédelemmel is volt együttműködés, de csak a szükséges adatokat adták át a kollégák, soha nem a teljes dokumentációt. Most nem tudjuk, kihez jutnak el az adatok. Tudok esetről, hogy az orvos látott olyan érzékeny védőnői adatot a rendszerben, amit nem lett volna szabad” – mondta a FESZ védőnői alapszervezetének vezetője. „Tavasszal az is előfordult, hogy hirtelen eltűnt az összes adat a VOIR-ból. Erre azt a választ kaptuk, hogy az adatok nem vesztek el, »csak a hozzáférés akadályozott«. Most idéztek be egy kollégát egy évekkel ezelőtti ügyben. Mi van akkor, ha épp ilyenkor van egy hiba? Van-e adatmentés? Kik férnek hozzá az érzékeny adatokhoz? Ki az adatkezelő? Ezekre a kérdésekre még senkitől nem kaptunk megnyugtató választ.”Feltettük ezeket a kérdéseket mi is az OKFŐ-nek, választ nem kaptunk.Értékes egészségügyi adatok veszhetnek elTovábbi nehézséget jelent, hogy az eddig használt programokból nem lehet automatikusan átmásolni az adatokat a VOIR-ba. Az egyetlen működő megoldás, ha a régi programból PDF-be kimásolják az adatokat, és áttöltik a VOIR-ba mellékletként. Egy területi védőnő átlagosan 180 gyerek és család adatait kezeli, akár 6-7 évre visszamenőleg (a terhesség első hónapjától az iskoláig), ami azt jelenti, hogy legalább 10 ezer fájlt kellene minden védőnőnek egyesével lementeni a régi rendszerből és átmásolni az újba, hogy rendesen végezni tudják a munkájukat. Ez rengeteg időt elvesz a napi feladatoktól. „Nyugdíj előtt pár évvel erre már nem vagyok hajlandó, inkább otthagyom a szakmámat, amit amúgy nagyon szeretek” – fogalmazott egy védőnő.A túlnyomó többség által eddig használt Stefánia a védőnők saját gépén tárolta az adatokat, az államosítással ezek is a kórházakhoz kerültek. Azt nem tudni, mi lesz az adatvagyonnal, mert a kórházak júliustól nem fizethetnek a program használatáért. A Stefániában rengeteg adat van évtizedekre visszamenőleg, és az egészségügyi adatokat törvény szerint 30 évig meg kell őrizni. Ráadásul ez értékes adatvagyon, hívták fel a figyelmet forrásaink, sok egészségügyi és szociális kutatás alapját adhatná.A Stefániában az egészségügyi adatok mellett a családokra vonatkozó sok egyéb információ is megtalálható. Gyerekenként 50 paraméter van a Stefániában, 6-7 éven át rögzítve, évtizedekre visszamenőleg. Ezek strukturált, jó minőségű adatok, amelyek nem csupán a gyerekek egészségről szólnak, hanem a szülőkről, a szokásaikról, az életkörülményeikről. A mintanagyság százezres, ilyen mennyiségű és minőségű adat sehol máshol nincs forrásaink szerint.„Magyarországon az uniós átlaghoz képest magas a koraszülések aránya, és erre nincs magyarázat. Költséghatékonyabb lenne ennek az okait felkutatni és kezelni, mint a nagyszámú koraszülöttek kórházi ellátása. A kutatáshoz a védőnők körében népszerű adatbázis alapú adminisztrációs rendszerben 30 évnyi adat lelhető fel. Lehetne vizsgálni a koronavírus-járvány következményeit, millió egyéb dolgot is. Most az sem tudjuk, mi történik majd ezekkel az adatokkal” – mondta Szalainé Boglárka.Rákérdeztünk arra is az OKFŐ-nél, hogy mi történik ezzel az adatvagyonnal, választ erre sem kaptunk. | "Tragédia a köbön" - rákényszerítették Vertán György cégének használhatatlan programját a védőnőkre | Megnehezíti a védőnők munkáját a kötelezően használandó VOIR. Hibái veszélyeztetik a gyerekek egészségét, és adatvédelmi aggályokat is felvetnek. Az évtizedek óta megbízhatóan működő alternatíva helyett jött az állami VOIR, melynek fejlesztője Vertán György, az adatbázisok ura, Varga Judit munkaadója. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/28/tragedia-a-kobon-rakenyszeritettek-vertan-gyorgy-cegenek-hasznalhatatlan-programjat-a-vedonokre | 2025-05-28 06:03:13 | true | null | null | 444 |
Hiba nélkül működik az vámosszabadi kavicsbánya, ami Orbán Viktor unokaöccse, Dávid és egy győri ügyvéd, Mürkl Máté tulajdonában van. Nem biztos azonban, hogy ez teljesen piaci folyamatok eredménye. Az Átlátszó korábbi cikke szerint ugyanis a környékbeli bányákat ellehetetlenítette az Orbán Dávidhoz kötődő Murobán Kft., amely egyébként 2021-ben került az Orbán család bányászati birodalmába.Mindenesetre tavaly 628 millió forintos árbevételhez jutottak az előző évi 545 millió után, ami viszont sokkal szembetűnőbb, hogy 103 millió után 1 milliárd fölé ugrottak az egyéb bevételek. A beszámolóhoz csatolt dokumentum azonban nem tér ki a bevételek részletezésére, így nem tudni, milyen címen jutottak hozzá ehhez az 1 milliárd forinthoz.Kellett is ez a plusz forrás, hiszen megugrottak a kiadások is. Az anyagjellegűek 395 millióról 569 millióra nőttek, a személyi jellegűek pedig 16,7 millióról 25,1 millióra.Végeredményben 165 millió forintos tiszta hasznot ért el a Murobán Kft., ebből 152,9 millió forintot fizettek ki maguknak osztalékként a tulajdonosok az előző évi 100 millió után. Mivel 50-50 százalékban birtokolják a céget,fejenként 126-126 millió forinttal gyarapodtak a tulajok két év alatt. | 153 milliós osztalékot vett ki a kavicsbányájából Orbán unokaöccse és egy győri ügyvéd | Két év alatt fejenként 126 millió forinttal gyarapodtak a tulajdonosok. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/29/153-millios-osztalekot-vett-ki-a-kavicsbanyajabol-orban-unokaoccse-es-egy-gyori-ugyved | 2025-05-29 20:17:25 | true | null | null | 444 |
A kecskeméti katonai reptér ünnepélyes vízsugárral, az állami hírügynökség pedig képgalériával és hosszú tudósítással fogadta az L-39 Skyfox harcászati kiképző-repülőgépeket, amelyek érkezése "mérföldkő a Magyar Honvédség és a Magyar Légierő életében".Csak azt az apróságot felejtették ki, hogy ezen az üzleten milyen kormányközeli üzletemberek keresnek, és hogy maga a honvédelmi miniszter is érintett.Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem is vett részt a történelmi eseményen, helyette beosztottja, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára dicsérte az új gépeket. Kutnyánszky Zsolt szerint az L-39 Skyfox kétüléses sugárhajtóműves kiképző- és könnyű harci repülőgép nem csupán technológiai értelemben korszerű, de egyben jelképe is annak a határozott, lendületes és céltudatos haderőfejlesztési programnak, amelyet az elmúlt években Magyarország elindított, és amelyet következetesen véghez fog vinni.Viktor Sotona, a gépeket szállító cseh AERO Vodochody AEROSPACE elnöke többek között arról beszélt, hogy a NATO-tag Magyarországon magas színvonalú a pilóták kiképzése. Az MTI megjegyzi, hogy a Magyar Honvédség és a cseh vállalat 2022-ben kötött szerződést a harcászati repülőképesség fejlesztéséről, amely alapján 2028 végéig nyolc kiképző-, illetve négy felderítő rendszerrel felszerelt repülőgép áll a Magyar Honvédség hadrendjébe.Ami valahogy kimaradt az MTI tudósításából és az államtitkár beszédéből, az a tulajdonosok és a magyar kormány finoman szólva is erős kapcsolata. Ebben az Aero Vodochody nevő vadászrepülőgépgyárban ugyanis többségi tulajdonos egy bizonyos Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt. Amiben egészen miniszteri kinevezéséig tulajdona volt Szalay-Bobrovniczky Kristófnak is, nemrég pedig korábbi mentora és üzlettársa, Habony Árpád is bekerült ebbe az elit klubba. Mármint a vagyonkezelő NER Allstars tulajdonosai közé:27,6 százalékos részesedése van benne Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatójának holdingjának;22,6 százaléka van Világi Oszkár szlovákiai magyar milliárdosnak, egyebek mellett a Mol-csoport vezérigazgató-helyettesének;22,6 százaléka van a Mol elnök-vezérigazgatójához, Hernádi Zsolthoz a Continuum Vagyonkezelő Alapítványon keresztül köthető SI 13 Aero Zrt.-nek;27,2 százalékos részesedést szerzett Habony Árpád a Futurum Investments Zrt.-n keresztül."Katonának lenni küldetés, pilótának lenni hivatás" - mondta a repülőgépek fogadásán az államtitkár, megjegyezve: aki a Magyar Légierő pilótájaként száll fel, nemcsak a "levegőt hasítja, hanem hazánk és magyarok millióit képviseli méltósággal, tudással, bátorsággal". | Már meg is érkeztek a Habonyék által gyártott harci repülőgépek, a magyar adófizetők nagy örömére | A lehető legjobb helyre kerülnek a repülőgépekért kifizetett forintok, hiszen a NER krémje áll a tulajdonosi lánc végén. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/30/mar-meg-is-erkeztek-a-habonyek-altal-gyartott-harci-repulogepek-a-magyar-adofizetok-nagy-oromere | 2025-05-30 15:18:33 | true | null | null | 444 |
A Tisza Párt elkészítette és a honlapján közétette, a releváns hatóságoknak pedig megküldte a 2024. évi beszámolóját - közölte pénteken közösségi oldalán Magyar Péter, a párt elnöke."A Tisza egészen egyedülálló módon, mindenféle állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik, sok tízezer magyar állampolgár kisebb és nagyobb, egyszeri és rendszeres támogatásának köszönetően" - olvasható a bejegyzésben.A Tisza sem külföldi, sem készpénzes adományt nem fogadott és nem fogad el- szögezte le a Tisza-elnök. Mint írta, "2024-ben a magyar emberek támogatásából 818.972.927 forint bevételre tett szert a párt". "A webshop-on keresztül történt értékesítések pedig 128.348.702 forint bevételt hoztak" - tette hozzá.Egy egyedi támogatást visszautalnak"A Tisza számára magánszemélyek által nyújtott támogatás több, mint amit a Fidesz kapott magánszemélyektől. A Tiszán kívül mindegyik országgyűlési párt óriási állami támogatást kap és kapott" - fogalmazott Magyar Péter."A Tisza elnöksége egyetlen egyedi támogatást nem fogadott el. Ez egy ismert végrehajtótól érkezett. Ezt a összeget megkíséreljük visszautalni. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, úgy ezt az összeget egy kilakoltatott családnak ajánljuk fel" - zárta bejegyzését a pártelnök. | Közzétette a 2024-es pénzügyi beszámolóját a Tisza Párt | Közzétette a 2024-es pénzügyi beszámolóját a Tisza Párt - Egy egyedi támogatás visszautalása mellett döntöttek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/30/tisza-part-beszamolo-2024-bevetel-magyar-peter | 2025-05-30 21:47:00 | true | null | null | Index |
Május 28-án hatályba lépett a Lex Magyar Péterként emlegetett, európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét előíró jogszabály. Az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XX. törvény alapján az EP-képviselők első alkalommal május 29-től július 11-ig nyújthatják be vagyonnyilatkozatukat a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).Magyar Péter: Jó vergődést, srácok!Ami az új törvény előéletét illeti, Orbán Viktor miniszterelnök 2025. február 22-i évértékelő beszédében jelentette be:A rend kedvéért bevezetjük, hogy az európai parlamenti képviselőknek, a mostaniaknak is, el kell készíteniük azt a fajta vagyonbevallást, amire bennünket, magyar parlamenti képviselőket kötelez a törvény.A kész törvényjavaslatot aztán Hidvéghi Balázs (Fidesz) és Juhász Hajnalka (KDNP) március 21-én nyújtotta be az Országgyűléshez. A beterjesztők úgy határozták meg indítványuk célját, hogy az biztosítsa az európai parlamenti képviselők elszámoltathatóságát és vagyoni helyzetük átláthatóságát. A törvény azért kapta a Lex Magyar elnevezést, mert annak hatálya már a jelenlegi európai parlamenti képviselőkre, köztük a Tisza Párt elnökére, Magyar Péterre is kiterjed. Az új szabályozás előírja, hogy a magyar EP-képviselők is kötelesek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tenni.A parlament április 29-i ülésén fogadta el az új törvényt, amelyet Magyar Péter a szavazás napján röviden kommentált:Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!A közélet tisztaságának megteremtéseA most hatályba lépett törvény preambuluma hangsúlyozza: "Az elmúlt években az Európai Parlament egyes képviselőivel, magas rangú tisztségviselőivel összefüggésbe hozható korrupciós botrányok rávilágítottak arra, hogy a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez. A közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában. Ezt szolgálja a magyar vagyonnyilatkozati rendszer is, amely a legszigorúbbak közé tartozik. Az ebből fakadó kötelezettségek eddig nem vonatkoztak az európai parlamenti képviselőkre, holott ők is a magyar választópolgároktól kapott felhatalmazás alapján töltik be tisztségüket."Az európai parlamenti képviselők - az átmeneti szabály értelmében - első alkalommal 44 napon keresztül, május 29-től július 11-ig nyújthatják be vagyonnyilatkozatukat. Vagyis az Európai Parlament 21 magyarországi képviselőjének hat hét áll a rendelkezésére, hogy úgynevezett nyitó vagyonnyilatkozatot tegyen.A főszabály ugyanakkor úgy szól, hogy az EP-képviselők kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni:mandátumának megállapítását követő 30 napon belül (nyitó vagyonnyilatkozat),minden évben január 31-ig (éves vagyonnyilatkozat),valamint a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül (záró vagyonnyilatkozat).Emellett kötelesek csatolni vagyonnyilatkozatukhoz "a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát" is.Július 12-én egyszerre teszik közzéA Lex Magyar egyben azt is jelenti, hogy az Európai Parlament 720 képviselője által azonos tartalommal évente kitöltendő vagyonnyilatkozat mellett a 21 magyar képviselőt egy második vagyonnyilatkozat közzétételére is kötelezik.Ennek érdekében az NVB május 27-én módosította ügyrendjét, valamint jóváhagyta a vagyonnyilatkozati formanyomtatványt és a kitöltési útmutatót. Utóbbi kettőt már megküldte az Európai Parlament magyarországi képviselőinek.A vagyonnyilatkozatot papíralapon az NVB titkárságán személyesen lehet leadni. A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az összes vagyonnyilatkozat szkennelt, oldalhű másolatát a vagyonnyilatkozat-tételi határidő lejártát követően egyszerre, július 12-én teszik közzé a Nemzeti Választási Iroda hivatalos honlapján.Az európai parlamenti képviselő a döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a benyújtást követően 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. A Kúria az NVB döntését nem változtathatja meg.(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index) | Magyar Péter és további húsz EP-képviselő július 11-ig adhatja le a vagyonnyilatkozatát | Magyar Péter és további húsz EP-képviselő július 11-ig adhatja le a vagyonnyilatkozatát - A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzi. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/30/vagyonnyilatkozat-ep-kepviselo-magyar-.peter-nemzeti-valasztasi-bizottsag-kuria | 2025-05-30 12:54:00 | true | null | null | Index |
Már nem tagja a Bank of China Közép-Kelet-Európa Zrt. igazgatóságának Csizmadia Attila Norbert, aki március elejéig a Magyar Nemzeti Bank éppen vizsgálat alatt álló alapítványát vezette.
Csizmadia csaknem öt éven át vett részt az egyik legnagyobb kínai állami pénzintézet magyarországi leányvállalatának irányításában, ami nem is egyedülálló, hiszen az igazgatóságnak hosszú ideje tagja Erdős Ágnes is, aki a Forbes listája szerint az egyik legbefolyásosabb magyar nő, és 2015-től a vezetőség tagja volt Csák János is, aki 2022-ben a kulturális és innovációs miniszteri posztért hagyta ott a Bank of Chinát.
Csizmadia viszont nem ajánlatot kapott, hanem az MNB új elnöke, Varga Mihály eltávolította a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöki posztjáról. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint ugyanis az alapítvány vagyonkezelője úgy alakított ki egy céghálót a vagyon körül, hogy annak nem volt racionális gazdasági indoka, viszont kapcsolatban állt az előző jegybankelnök, Matolcsy György fiával.
Az alapítvány Varga által kinevezett új vezetése ezért a napokban feljelentést tett csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, a számvitel rendjének megsértése, valamint tartozás fedezetének elvonása miatt. Ez érintheti Csizmadiát is, aki Matolcsy bizalmi embere volt. | A MNB-s alapítványtól eltávolított kuratóriumi elnök távozott a Bank of China leánycégének igazgatóságából is | Csizmadia Attila Norbert Matolcsy György volt jegybankelnök embere volt, érintheti a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány régi vezetése ellen indult eljárás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250501_hvg-MNB-alapitvany-Bank-of-China-Csizmadia-Attila-Norbert | 2025-05-01 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Kedden éjfél előtt néhány perccel Halász János fideszes országgyűlési képviselő benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot, amely alapján komoly korlátozásokat és büntetéseket vezetnének be olyan szervezetek ellen, amelyekről úgy ítélik meg, hogy azok külföldről is kapnak támogatást.
A javaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal állítaná össze egy listát azokról a szervezetekről, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását és befolyásolni próbálják a közéletet.
A listára kerülés következménye komoly forrásmegvonással és egyéb következményekkel jár: onnantól kezdve az adott szervezet nem gyűjthet adó 1%-ot, és a vezető tisztségviselőknek, alapítóknak, felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági tagoknak kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük, és kiemelt közszereplőkké válnak. Ezen felül minden támogatótól magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy a támogatás nem külföldről jött.
A benyújtott javaslatból világosnak tűnik az is, hogy minden külföldről érkező pénzt az ország szuverenitását veszélyeztető tényezőnek akar láttatni a kormány, így az átlátható pályázati rendszerekben szerezhető támogatások is veszélybe kerülhetnek, ilyenek például az EU-s pályázatok is.
Amennyiben valaki engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, azt megbírságolják: az adott szervezetnek az elfogadott támogatás összegének 25-szörösét kell kifizetnie 15 napon belül a hatóságoknak. Amennyiben ezt nem tudja megtenni határidőre vagy másodjára is elfogad külföldi támogatást a tiltás ellenére, úgy a pénzmosás elleni szerv eltiltja a szervezetet a közéletet befolyásoló tevékenységtől.
A vizsgálódás részeként a hatósági szerv kivonulhat az érintett szervezetekhez, a helyszínen belenézhet bármilyen iratba, számítógépbe, adathordozóba, és ezekről készíthet másolatot is, valamint az intézkedéshez kérhet segítséget a rendőrségtől is.
A törvényjavaslatra azért van szükség annak benyújtója szerint, mert „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra az elmúlt években. Az ellenzéki pártszövetség kampányát dollármilliókból törvényellenesen külföldről finanszírozták. Bebizonyosodott, hogy egyes hazai civil és gazdálkodó szervezetek a részükre más állam, külföldi szervezet vagy személy által nyújtott finanszírozáson keresztül a hazai közélet befolyásolásának, külföldi érdekek mentén való alakításának eszközévé váltak” – olvasható a szöveg elején, amiben megfogalmazták azt is, mely esetekben veszélyezteti egy szervezet az ország szuverenitását. Ez minden olyan tevékenység, amely negatív színben tűnteti fel vagy sérti
– az ország független, demokratikus, jogállami jellegét,
– a nemzet egységét és összetartozását, a határon túli magyarokért való felelősséget,
– a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét,
– a békét, a biztonságot és az együttműködést más országokkal,
– az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A szövegben szerint külön veszélyt jelent a választói akarat és a demokratikus vita befolyásolására irányuló tevékenység.
A javaslat alapján az új szabályozás a törvény elfogadása utáni harmadik napon lép életbe, de a listára kerülő szervezeteknek csak a következő adóévtől lenne tilos adó 1%-ot gyűjteni. Az, hogy mikorra kell javaslatot tennie a kormánynak a Szuverenitásvédelmi Hivatal felé a listára szánt szervezetekből, nem derült ki.
Nem volt előjel nélküli a keddi törvényjavaslat benyújtása: Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében azt mondta, hogy a nemzeti ünnep után jön a húsvéti nagytakarítás. „Átteleltek a poloskák” – tette hozzá. A kormányfő ezzel arra utalt, hogy hamarosan olyan törvényeket fogad majd el a parlament, amelyek segítségével „felszámolják a pénzügyi gépezetet”, amely szerinte „korrupt dollárokból” vett meg politikusokat, bírókat, civileket, újságírókat. Az ikonikus poloskázós beszéd után Orbán hamar magyarázkodni kezdett, később a Fidesz politikusai, megmondóemberei és a párthoz közeli elemzők is igyekeznek relativizálni a miniszterelnök szavainak súlyát. A beszéd nagy felháborodást váltott ki többek között pszichológusok és segítő szakemberek körében is, ezért petíciót indítottak Segítő szakemberek kiállása az agresszív közbeszéd ellen címmel. Elutasítását fejezte ki közleményében a Magyar Bírói Egyesület is. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége az eset után úgy fogalmazott, hogy kommunikációs pokol szabadulhat el.
2023 végén fogadta el a kormány az Alaptörvény 12. módosítását, ezután hozták létre a Szuverenitásvédelmi hivatalt, amely elméletben a külföldi befolyást vizsgálja Magyarországon. Vezetőjévé Lánczi Tamás volt kormányhivatalnokot nevezték ki havi csaknem 5,5 millió forintos bruttó fizetéssel. A törvény szerint a hivatal egyedi ügyeket vizsgál, így tett az Átlátszó oknyomozó portállal, 444.hu-val, és a Transparency International magyarországi szervezetével is, de bármelyik civil szervezett érintetté válhat: Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint a hivatal egy újabb eszköz arra, hogy a célba vett civil szervezetek lejáratását, ellehetetlenítését, és az életük megnehezítését szolgálja.
A Transparency International Magyarország tavaly októberben az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük nemcsak az Szuverenitásvédelmi Hivatal róluk készült jelentése, hanem a hivatal léte és az azt megalapozó törvényt is alkotmányellenes, mivel már homályos fogalmak alapján, konkrét bizonyíték vagy gyanú nélkül is vizsgálatot indíthat bárki ellen, a vizsgált személy vagy intézmény viszont minden iratát köteles átadni, és semmiféle jogorvoslattal nem élhet, pedig ezekben akár személyes vagy üzleti adatok is szerepelhetnek.
Idén februárban a Lánczi vezette hivatal a 2022-es választási visszaélésre, és a USAID körüli botrányokra, valamint az Európai Unió intézményeinek nemzeti szuverenitást sértő lépéseire hivatkozva a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok szigorítását szorgalmazta – állt közleményükben. Azt írták, hogy szét kell választani a valódi civil szerveződéseket és azokat a közéleti szervezeteket, amelyek politikai tevékenységet folytatnak. Akkor azzal zárták le a közleményüket, hogy dolgoznak a javaslatokon, amelyek hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé a „külföldről finanszírozott közéleti szervekkel szemben”. | Benyújtották a törvényjavaslatot, amivel keményen megbüntetnék a bármilyen külföldi támogatást kapó szervezeteket | A javaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak listáznia kellene érintett szervezeteket, akiktől megvonnák az adó 1%-ot, és az elfogadott támogatás összegének huszonötszörösét fizettetnék ki velük bírságként. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250514_kulfoldi-tamogatas-szuverenitasvedelmi-hivatal-torvenyjavaslat-kulfoldi-tamogatas-ado-egy-szazalek | 2025-05-14 08:16:00 | true | null | null | HVG |
Furcsa közreműködő vállalta magára a feladatot, hogy Magyarországra invitálja az amerikai elnök legidősebb fiát. A részben Ausztriában felnőtt Aczél Zoltán nem éppen a legismertebb üzletember idehaza, mégis fontos bizniszek körül fordul meg.
Aczél személye már a kétezres évtized közepén feltűnt, és nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is. Fiatalon a legnagyobb osztrák építőipari vállalat, a Strabag tulajdonosának, Hans Peter Haselsteinernek a bizalmi embere lett, és jelenleg is a Haselsteiner család vagyonkezelő alapítványának tisztségviselője. Márpedig a Strabag egyike azoknak a nyugati, jellemzően multinacionális cégeknek, amelyek a rendszerváltás után lecsaptak a kelet-európai üzleti lehetőségekre.
Aczél és csapata a korábban nyilvánosságra került információk szerint a magyarországi pártok finanszírozásáig is elment, csak hogy a Strabag bízhasson a közbeszerzések elnyerésében. Hogy biztosra menjenek, nemcsak az akkor regnáló szocialistákat és szabaddemokratákat igyekeztek tanácsadó cégek közbeiktatásával befolyásolni például a budapesti 4-es metró fejlesztésekor, hanem – az osztrák lapokban megszellőztetett korabeli dokumentumok szerint – a Fidesz képviselőit is pénzelhették. (Több ügyben vizsgálat indult, de végül megszüntették az eljárásokat.)
Az SZDSZ-hez való kötődés már csak azért is logikus volt, mert ideológiai szempontból egy pártcsaládhoz tartoztak.
Haselsteiner 1994 és 1998 között az osztrák parlament alsóházának képviselője volt a Liberális Fórum színeiben. Aczél környezetében azonban nem egyedül a Strabag-tulajdonos milliárdos liberális beállítottságú, hanem Alexander Zach is. Ő 2001 és 2008 között a Liberális Fórum elnöke volt, 2021 óta pedig vezetőségi tag az építőiparban tevékenykedő Belfry-csoport magyarországi leányvállalataiban, csakúgy, mint Aczél. Az ausztriai bejegyzésű Belfry Holding GmbH tulajdonosa az AZH Beteiligungs GmbH lett, amely mögött viszont már a magyarországi AZH Holding Zrt. állt, annak részvényein pedig jelenleg is Aczél és Zach osztozik 75-25 százalékos arányban.
Miközben a Fidesz 2010 után meghirdette a multinacionális cégek kisöprését az építőiparból, a multiknak – mintha csak fricskát mutattak volna – néhány év alatt mégis sikerült 1200 milliárd forint lehullott aprópénzt összeszedniük Magyarországon. Legalábbis ezt állította néhány héttel ezelőtt Lázár János építési és közlekedési miniszter, amikor azt mondta: törvényjavaslatot nyújt be, hogy az állami beruházásoknál lehetőség legyen megismerni a teljes vállalkozói láncot. Szerinte a Strabag, a szintén osztrák Swietelsky és a francia Colas az elmúlt időszakban alvállalkozókként vitték el a magyar cégek elől a munkákat.
Ez így is volt, sőt a láncolatban a Belfry-csoport is haszonélvező volt (a HVG számításai szerint 2022-ben a Belfry csoportszinten több mint 2,6 milliárd forint adózott eredményt ért el, és 2023-ban is csaknem 2 milliárd volt a nyeresége), csakhogy a miniszter elmulasztotta hozzátenni, miként érhették el ezt az eredményt. Lobbizással és szívességekkel.
Az Orbán-kormány által kiadott multiellenes ukáz ellenére a Strabag–Belfry-páros először a Közgéppel, majd Mészáros Lőrinc cégeivel felváltva tudott elnyerni – hol fő-, hol alvállalkozóként – több száz milliárdos állami megbízásokat, miközben hosszabb-rövidebb időre megjelentek például a Puskás Akadémia vagy a magyar kézben lévő eszéki futballklub támogatói körében.
A Strabag jelenleg is a felcsúti klub szponzora. A Belfry egy mérnökcéghez is hozzásegítette a kormányközeli Themis Magántőkealapot. 2018-ban először egyedül vásárolt be a vállalatba, majd a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Themis még abban az évben csatlakozott hozzá, hogy két év múlva már csak Szíjjék maradjanak tulajdonosok a jól menő vállalkozásban.
A Belfry készségesen tolta Orbánék szekerét az ideológiai különbségek ellenére is. A Profil című osztrák hírmagazin írta meg 2021 elején, éppen azokban a napokban, amikor Aczél hivatalosan is a nevére vette az építőipari vállalatot, hogy a Belfry Holding olyan szlovéniai médiában hirdet, amely szélsőjobboldali és antiszemita összeesküvés-elméleteket terjeszt. A Skandal24 és a Nova24TV akkoriban Janez Jansa szlovén miniszterelnökhöz állt közel, akit magyar szövetségese, Orbán Viktor oly mértékig támogatott, hogy még a médiumok finanszírozásába is beszállt. A Nova24TV-ben 2021-ben éppen Orbán tanácsadójának, Habony Árpádnak az üzlettársa volt a tulajdonos.
Aczél akkor azzal hárította az osztrák sajtó érdeklődését, hogy a médiaköltésekért nem ő, hanem a Belfrynek az adott országban működő leányvállalatai a felelősek. A HVG kérdésére pedig kategorikusan tagadta, hogy lobbizással foglalkozna.
Kényszerű társbérlet egy orosz oligarchával
Ennél azonban jóval nagyobb problémát kellene megoldania mostanság a Strabagnak. Az Oroszország elleni szankciók miatt ugyanis befagyott a vállalat részvényeinek 24,1 százaléka. Ez a csomag 2007 óta Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik oligarchájának, Oleg Gyeripaszkának a birtokában van. Miután ő is az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetőintézkedései alá került, nem jut hozzá a vagyonához. Ez a kényszerű társbérlet a Strabag osztrák tulajdonosainak sem kellemes. A Strabagban egyébként a többségi tulajdonos Haselsteinerék mellett a Raiffeisen-csoport is részvényes.
A csapdából előbb Gyeripaszka próbált szabadulni, de az amerikai pénzügyminisztérium és az unió válaszul szankciós listára helyezte a szintén orosz vevőjelöltet is, úgyhogy Gyeripaszkáéknak vissza kellett táncolniuk az ügyletből. Közben viszont a Raiffeisen Banknak is befagyott az oroszországi leánya, így az is felmerült, hogy a Raiffeisen 1,5 milliárd euróért megveszi Gyeripaszkától a Strabag-részesedést, cserébe lelépési díjat kap az oroszoktól a moszkvai leánybankért. Ezt viszont az osztrák hatóságok sem nézték jó szemmel, hiszen ez a szankciók kijátszásával lett volna egyenértékű. Oroszországban pedig egy bíróság blokkolta a Raiffeisen ottani cégének az eladását, ami nem meglepő, hiszen az osztrák bank az egyik utolsó olyan pénzintézet, amelyen keresztül az oroszok nemzetközi átutalásokat tudnak intézni. A Strabag lobbistáinak tehát az lett a feladatuk, hogy valamiképpen az Egyesült Államokból és Brüsszelből is kiskaput nyissanak az érintett osztrák vállalatok vagyonelemeinek kimentésére.
Ilyen körülmények között írta meg a bécsi Der Standard februárban, hogy a pletykák szerint Orbán Viktor veje érdeklődik a Raiffeisen oroszországi leányvállalata iránt. Az információt Tiborcz István cégcsoportja, a BDPST kategorikusan tagadta, a Raiffeisen viszont annyit válaszolt az osztrák lapnak, hogy az orosz bírósági döntés miatt a Raiffeisen nem ruházhatja át az orosz leányvállalatban lévő részvényeit. A Der Standard akkor úgy értékelte, hogy az osztrák bank nem cáfolta az értesülést, és Orbánék oroszországi kapcsolatai meglágyíthatják az orosz bírók szívét. Bárhogy történt is, a Strabag közben tett egy szívességet a magyar államnak, amiből a végén Tiborcz István profitálhatott.
A Strabag ugyanis tavaly szeptemberben eladta 6,1 százaléknyi részesedését a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-ben a magyar államnak, miután Lázár János már több mint egy éve hadjáratot folytatott a másik főtulajdonos, az osztrák állam ellen. Kezdettől fogva látszott, hogy a magyar kormány megpróbálja kiszorítani a vasúttársaságból a másik állami alapítót, ám az osztrákok nem adták meg magukat. Így a Strabag lépése közelebb vitte Lázárékat a hőn áhított háromnegyedes többséghez, amellyel már egyedül is stratégiai döntéseket lehet hozni. A Strabag részvényeivel a magyar állam pakettje 71,7 százalékosra nőtt, és már csak egy apró trükkre volt szükség, hogy elérjék a 75 százalékot.
A 24.hu írta meg, hogy a GYSEV decemberi közgyűlésén úgy döntöttek tőkeemelésről, hogy előbb a magyar tőkeemelést bocsátották szavazásra, amit az osztrákok tisztességgel meg is szavaztak, utána pedig az osztrák tőkeemelés került napirendre, amit viszont a magyarok nem támogattak. Így a magyar állam részesedése 75,01 százalékra nőtt a GYSEV-ben. Ez pedig éppen elég volt ahhoz, hogy Orbánék képviselői ott helyben megszavazzák: a vasúttársaság eladja a GYSEV Cargo Zrt.-ben lévő 62,5 százalékos részesedését a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s International Nyrt.-nek, amit a Waberer’s egy azonnali tőkeemeléssel egyből 70 százalékra tornázott fel.
Ezek után mondta azt Donald Trump Jr., hogy Magyarország olyan, mint a mennyország. A helyszín pedig Tiborcz István luxusszállodája, a Hotel Dorothea volt, ahol az üzleti rendezvényre és a díszvacsorára Aczél Zoltán hívta meg az amerikai potentátot. Lobbizni tehát muszáj, példát pedig éppen a magyar kormány tagja, Rogán Antal esete szolgáltatott arra, hogy miként lehet egy szankciós listán is változtatni, ha az „a továbbiakban nem egyeztethető össze az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel”. | Furcsa közreműködő hívta meg Budapestre Donald Trump Jr.-t | Orbán Viktor és Tiborcz István is profitált már Európa egyik nagy építőipari vállalata, a Strabag döntéseiből. Donald Trump fiát egy olyan üzletember invitálta Budapestre, akit a Strabag főtulajdonosának családi alapítványában foglalkoztatnak. Hogyan tolták osztrák vállalatok Orbán szekerét az ideológiai különbségek ellenére is? | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250513_hvg-csapjak-a-hatszelet-trump-jr-strabag-aczel-zoltan-gysev-tiborcz-istvan | 2025-05-13 15:50:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem jogerősen elvesztett egy fontos pert a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK), és ez nemcsak erkölcsi, hanem súlyos anyagi veszteséget is jelent a szervezet számára. A HVG megtudta, hogy a Fővárosi Törvényszék idén március 4-én kihirdetett elsőfokú ítélete az MBVK-t bő egymilliárd forint – egészen pontosan bruttó 1 113 985 346 Ft – és kamatai megfizetésére kötelezte. Ez jelentős összeg, hiszen például 2023-ban a szervezet egész éves árbevétele 3,5 milliárd forint volt, míg a nyeresége 1,07 milliárd.
Az MBVK az ítélet ellen fellebbezett, így fizetnie egyelőre nem kell, az eljárás pedig a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon. A szervezetet milliárdos kifizetésre kötelező ítélet egy évek óta folyó és szövevényes peres eljárás részeként született. A lényege, hogy az MBVK korábban, hibás teljesítésre hivatkozással felmondott egy, még Schadl György idején kötött szerződést, ám ennek jogosságát a partner vitatta, így bíróságra mentek a felek.
A HVG tavaly, az MBVK-tól kiperelt, 2015–2023 közötti szerződéslista alapján írta meg, hogy a majdnem 8 évet lefedő, 15,5 milliárd forint összértékű megbízások között felbukkan több NER-es „udvari szállító” is: feltűnik Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, továbbá egy jól ismert Balásy Gyula-cég és a Rogán Antal „találmányáról” elhíresült Hunguard is, de az időszak legnagyobb értékű, önmagában többmilliárdos szerződése éppen ez, a perben érintett megbízás volt.
A Sysdata PSE Kft.-vel 2017–2019 között öt szerződést is kötött a kar 6,16 milliárd forint összértékben, és az öt közül egy 2017-es, szoftverfejlesztési célú megbízás volt a legnagyobb, 3,427 milliárd forint. A kar ezért a pénzért speciális, az ügykezeléstől az elektronikus árverésekig a működése minden területére kiterjedő, a végrehajtók által használt új szoftvert rendelt. Az addig használtról ugyanis kiderült, hogy kockázatot jelent, nem biztonságos, elavult és sebezhető – többször is túlterhelés bénította meg.
Az addigi Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszer (EVÜR) lecseréléséről 2017-ben írták alá a szerződést, és a Szekendy Ákos magánszemély tulajdonában álló cég neki is látott a 114 hetesre tervezett munkának. Jó ideig, 2019 nyaráig a tervezett ütemben dolgoztak, minden rendben haladt, ám miután Varga Judit igazságügyi miniszter az MBVK felügyeletét államtitkárára, a Schadl mellett most szintén vádlott Völner Pálra bízta, a cég és a kar kapcsolata hirtelen megváltozott.
Bár Völner akár elrendelhette a kar „informatikai rendszereinek vizsgálatát” is, eddig nem került elő adat, amely személyes közbelépésére utalna. Viszont a cég szerint az MBVK ekkortól „indoklás nélkül megtagadta már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”, majd „a teljes együttműködést beszüntette”, végül 2020 nyarán az MBVK fel is mondta a szerződést, hibás teljesítés miatt. A Sysdata ezt vitatta és perre ment, emellett a kartól a felmondásig elvégzett munkák kifizetését is követelte.
A vita miatt leállt a fejlesztés, a teljesen el sem készült, így nem működő rendszer hiánya mulasztásos törvénysértést is okoz a biztonsági kockázat mellett, mert egy jogszabály 2019-ben kötelezően előírta az MBVK számára az új rendszerre átállást. Közben a per haladt, a 2023 márciusában jogerőssé vált részítélet szerint nem volt megalapozott a kar elállása a szerződéstől. Ezt a döntést felülvizsgálati eljárásban azóta a Kúria is helybenhagyta – közölte a HVG kérdésére a Sysdata tulajdonosa, Szekendy Ákos.
A cég képviselője a nem jogerős döntéssel nekik megítélt 1,1 milliárdos összegről megjegyezte, hogy azt a bíróság a perben felkért igazságügyi informatikai szakértő vizsgálata és megállapításai alapján állapította meg. A HVG-nek a peranyagban is szereplő információja szerint azonban a szakértőnek nem volt könnyű dolga, mert az MBVK-nál lévő szoftververzió kipróbálását több tényező hátráltatta.
A kar – ahonnan a HVG nem kapott a kérdéseire választ – korábban, 2019-ben arra hivatkozott, vízbetörés történt az MBVK szervertermében, később pedig hálózati meghibásodás. A bírósági szakértő később azért sem tudta vizsgálni a szoftver 2020-as, a szerződéstől elálláskori állapotát, mert 2021 őszén a légkondicionálás leállása miatt túlmelegedés történt, a szakértő pedig a helyszínen megállapította, hogy az e miatti meghibásodások okán a 2020. nyári időállapot szerinti rendszer nem állítható helyre. | Több mint egymilliárd forint megfizetésére kötelezték a végrehajtói kart egy Schadl György idején felmondott szerződés miatt | Pert vesztett, emiatt 1,1 milliárd forintot és kamatait kell megfizetnie a végrehajtói karnak, amiért felmondták a súlyos korrupcióval vádolt volt elnök, Schadl György idején kötött szoftverfejlesztési szerződésüket – tudta meg a HVG. Ráadásul a kar mintha szabotálta volna a perben a bizonyítást, vízbetörésre, hálózati hibára, túlmelegedésre hivatkozva. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250516_Tobb-mint-egymilliard-forint-megfizetesere-koteleztek-a-vegrehajtoi-kart-egy-meg-Schadl-Gyorgy-idejen-felmondott-szerzodes-miatt-ebx | 2025-05-16 07:01:00 | true | null | null | HVG |
Nem hiába vette nevére Szíjj László, a Duna Aszfalt és az autópálya-koncessziós cég (Mészáros Lőrinc melletti) tulajdonosa a Közgépet, avagy új nevén a Duna NRG-t tavaly a cégcsoportba, a vállalat rögtön kisebbfajta csodát művelt.
Míg 2023-ban 20,8 milliárd forintos bevételre 750 milliós szerény profit jutott, addig tavaly negyedannyi, 5,5 milliárdos bevételre termeltek 1,85 milliárdos nyereséget, osztalék kifizetésére nem került sor.
A Közgép Simicska Lajos, a Fidesz egykori pártpénztárnokának, Orbán Viktor közeli szövetségesének az építőipari cége volt, amely Simicska és Orbán 2014-2015-ös látványos összeveszéséig tarolt az állami építőipari közbeszerzéseken. Miután Simicska kikerült a pikszisből, Orbánnak új vállalatok után kellett néznie, és Mészáros Lőrinc érdekeltségein túl ennek egyik fő haszonélvezője a tiszakécskei Szíjj László Duna Aszfalt nevű cége lett, amely 2023-ban már 214 milliárd forint árbevételt ért el (a tavalyi pénzügyi beszámoló még nem érhető el).
A 2018-as választások után Simicska szinte minden vagyonát átadta a NER-elitnek, így került a Közgép 2020-ban Szíjj érdekeltségébe, aki 2024-ben át is nevezte a vállalatot Duna NRG-re (a vállalatot 70 százalékban közvetlenül Szíjj, 30 százalékban a Duna Aszfalt tulajdonolja).
Más Szíjj-cégek is jól termeltek
Szíjj László egy másik vállalatának, a 2021-ben alapított Duna Aszfalt Építő Zrt.-nek (figyelem, ez nem azonos a cégcsoport zászlóshajójának tekintendő, fent is említett, teljes nevén Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt.-vel!) is megjelent a pénzügyi beszámolója.
Csodálkozni itt is lehet, hiszen a cég egy év alatt 3,5-szeresére növelte a bevételét, 12,7 milliárdról 41,9 milliárd forintra, míg nyereségét megkétszerezte 3,76 milliárd forintra (ebből 2,5 milliárd üzemi eredmény, további 1,6 milliárd pedig pénzügyi műveletekből származott, 372 milliós adófizetési kötelezettség mellett). Osztalékot itt sem fizettek, a pénzt az eredménytartalékba rakták.
A cégben összesen három szellemi foglalkozású alkalmazott dolgozik, akiknek a bérköltsége összesen 44,6 millió forint volt, ami fejenként havi 1,23 millió forintos fizetést tesz ki.
A pénzügyi beszámoló szerint a vállalat jelenleg az M49-es gyorsforgalmi út, M3-as autópálya és Ököritófülpös között szakasz közútfejlesztési kivitelezési feladatait végzi. A projekt befejezésének várható ideje 2026. szeptember.
Egy másik Szíjj-érdekeltség a Duna Aszfalt Projekt Zrt., amely jelenleg az M4-es gyorsforgalmi út, Törökszentmiklós Kisújszállás közötti szakasz közútfejlesztési kivitelezési feladatait végzi, ennek várható befejezésének ideje 2025. december.
A projekt bizonyosan jól jövedelmez, mert egy év alatt megkétszerezte bevételét (27,9-ről 54,9 milliárd forintra), ahogyan a nyereség is szépen emelkedett 2,1 milliárdról 5,4 milliárd forintra (+257%), az összeget az eredménytartalékba helyezték. | Csodát művelt Szíjj László a Közgéppel: zuhanó bevétel mellett két és félszeres nyereség | Az építőipari közbeszerzéseken tollasodó Szíjj Lászlónak egy másik cége is nagyon szépen termelt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250529_kozgep-szijj-laszlo-duna-aszfalt-nyereseg | 2025-05-29 18:02:00 | true | null | null | HVG |
Negyedével tudta növelni bevételét Szíjj László, az állami építőipari közbeszerzések egyik legnagyobb haszonélvezőjének – és az autópálya-koncessziós cég Mészáros Lőrinc melletti tulajdonosának – fő cége, a 2020-ban részvénytársasággá alakuló Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. A vállalat 2023-ban 214,6 milliárd forint, tavaly viszont már 271,8 milliárd forint forgalomnak örvendhetett, adózott eredménye pedig 20,9-ről 23 milliárd forintra emelkedett (+10%), ami 8,3 százalékos profitrátát jelent.
A beszámolóból látszik, hogy 2023-ban a profit egy 37 milliárdos üzemi eredményből és egy összességében erősen negatív, -14 milliárdos pénzügyi eredményből tevődött össze, addig tavaly ez utóbbi 6 milliárd forintos pluszt mutatott, az üzemi eredmény viszont „csupán” 19,9 milliárd forintot jelez.
A tulajdonosi határozatból kiderül, hogy Szíjj László az eredmény terhére 5 milliárd forintos osztalék kifizetését szavazta meg magának.
A Duna Aszfalt tavaly jelentősen növelte eladósodottságát: a kötelezettségek 224 milliárd forintot, míg az eszközök értéke 390, 7 milliárd forint volt, ami 57,5 százalékot tesz ki, szemben a 2023-ban mért 46 százalékkal. Szintén romlott az úgynevezett „dinamikus likviditás”, ami az üzemi eredmény és a rövid lejáratú kötelezettségek hányadosaként jön ki. Ez 2023-ban 41,2 százalék volt, tavaly viszont már csak 11,1 százalék, mivel 2024-ben jelentősen csökkent az üzemi tevékenységből származó eredmény.
A vállalat 2020-ban 30 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki 2029-es lejárattal, ezen kívül az állami Eximbank további 16,5 milliárd forint hitel nyújtott a cégnek, 2032. júliusi lejárattal.
Az anyagjellegű ráfordítások értéke 199,3 milliárd forint volt (2023-ban 156 milliárd), ebből 69,5 milliárd forintot tett ki az anyagköltség, míg az igénybe vett szolgáltatások értéke 119,5 milliárd, az egyéb szolgáltatások értéke 1,1 milliárd forint, az eladott áruk beszerzési értéke 9, 1 milliárd, az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke pedig 3 milliárd forint volt. A cég 14 milliárdot fordított bérekre, a járulékok mértéke 1,9 milliárd forint volt.
A pénzügyi műveletek eredménye 6 milliárd forint, ami 14 milliárd forintos bevételből és a 8,1 milliárd forintos ráfordításából adódott. Részletesebben: kamatból és kamatjellegű bevételből 779 millió forint, 5,6 milliárd forint befektetett pénzügyi eszközök kamatából, míg 7,7 milliárd forint pénzügyi műveletek egyéb bevételeiből vagy részesedésekből származó bevétel volt.
A pénzügyi kiadások így állnak össze: 1,1 milliárd forint fizetendő kamat, 6,5 milliárd forint részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéséből és 459, 8 millió forint pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiból tevődik össze.
Más Szíjj-cégek is szépen termeltek
Mint arról csütörtökön a HVG beszámolt, a különböző útépítési projektekre létrehozott Duna Aszfalt-leányok sem hoztak szégyent tulajdonosukra: a 2021-ben alapított Duna Aszfalt Építő Zrt. jelenleg az M49-es gyorsforgalmi út, M3-as autópálya és Ököritófülpös között szakasz közútfejlesztési kivitelezési feladatait végzi.
A cég egy év alatt 3,5-szeresére növelte a bevételét, 12,7 milliárdról 41,9 milliárd forintra, míg nyereségét megkétszerezte 3,76 milliárd forintra (ebből 2,5 milliárd üzemi eredmény, további 1,6 milliárd pedig pénzügyi műveletekből származott, 372 milliós adófizetési kötelezettség mellett). Osztalékot a cég nem fizetett.
Egy másik Szíjj-érdekeltség a Duna Aszfalt Projekt Zrt., amely jelenleg az M4-es gyorsforgalmi út, Törökszentmiklós Kisújszállás közötti szakasz közútfejlesztési kivitelezési feladatait végzi, ennek várható befejezésének ideje 2025. december.
A projekt bizonyosan jól jövedelmez, mert egy év alatt megkétszerezte bevételét (27,9-ről 54,9 milliárd forintra), ahogyan a nyereség is szépen emelkedett 2,1 milliárdról 5,4 milliárd forintra (+257%), az összeget az eredménytartalékba helyezték.
Ott van még továbbá Simicska Lajos 2010-2015 között az állami építőipari közbeszerzéseken taroló cége, a Közgép, ami a 2018-as választások után került a NER-elit markába, Szíjj Lászlónál 2020-ban landolt, aki 2024-ben átnevezte a vállalatot Duna NRG-re.
A cég 2023-ban 20,8 milliárd forintos bevételre 750 milliós szerény profit jutott, addig tavaly negyedannyi, 5,5 milliárdos bevételre termeltek 1,85 milliárdos nyereséget, osztalék kifizetésére nem került sor (a vállalatot 70 százalékban közvetlenül Szíjj, 30 százalékban a Duna Aszfalt tulajdonolja). | Remekül él Szíjj László az állami útépítésekből, 5 milliárdos osztalék lett a jutalma tavaly | 272 milliárd forintra nőtt a Duna Aszfalt bevétele, a nyereségét is növelni tudta. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250530_szijj-laszlo-duna-aszfalt-nyereseg-osztalek | 2025-05-30 17:12:00 | true | null | null | HVG |
Van két ember az országban, akik nem kockáztattak a szerencsejátékkal, hanem tutira mentek: Garancsi István és Habony Árpád ezúttal nagyot nyert a közös kaszinócégének köszönhetően. Közös vállalkozásuk, a Garinvest Projekt Zrt. 13,5 milliárd forint nyereséget ért el a friss céges beszámoló szerint.
Ez az a cég, amelynek a kapcsolt vállalkozásaként működik a Las Vegas Casino Zrt., a kaszinókoncessziós vállalat az osztalékát átadja a Garinvestnek. Onnan pedig a két tulajdonos idén ki is vett osztalékot, 21,4 milliárd forintot.
Látványos, hogy az osztalék nagyobb, mint a teljes profit. Ennek az az oka, hogy a korábbi években még bent hagyott pénzből volt még bőven szabad tartalék, úgyhogy most azt és az idei nyereséget együtt vették ki. Mivel a cég kétharmada van Garancsinál – pontosabban az ő egyik vállalatánál –, egyharmada pedig Habony egy cégénél, az osztalékon is így osztozkodnak: 14,2 milliárd forint jutott Garancsinak, Habony kénytelen volt beérni 7,1 milliárd forinttal.
A szép számok ellenére is látszik, hogy kevesebbet kaszinóztak az emberek. 2023-ban még hétmilliárd forinttal több, 20,3 milliárd forint volt a nyereség. | Több osztalékot tudott Garancsi István és Habony Árpád kivenni a kaszinócégükből, mint amennyi a nyereség volt | Garancsi István 14, Habony Árpád 7 milliárd forinthoz jutott hozzá. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250530_garancsi-habony-kaszino-beszamolo-nyereseg-osztalek | 2025-05-30 15:14:00 | true | null | null | HVG |
Nem ez volt a Pió-21 Kft. legjobb éve. A vállalat – amelynek többségi tulajdonosa Schmidt Mária, a többi rész pedig két gyerekének, Ungár Péternek és Ungár Annának a tulajdonában van – ugyan profittal zárta 2024-et a most leadott céges beszámoló szerint, de csupán 259 millió forint jött össze.
Ami a korábbiakhoz képest aprópénz: ebben az évtizedben eddig egyetlen évben sem volt milliárdosnál kisebb a profit, legutóbb, 2023-ban 8,5 milliárd forint volt az adózott eredmény. Nem csoda, hogy a három tulajdonos most úgy döntött, nem vesz ki osztalékot, inkább az egész nyereséget az eredménytartalékba helyezi.
Persze azért így sincs pénzügyi bajban a család: a nagyobb üzleteket vivő cégük, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. áprilisban összesen 5,97 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta a 2024-es nyereség után. A 100 leggazdagabb magyar listája szerint a család vagyona harmadával, 99 milliárdról 133 milliárdra nőtt, amivel a tavalyi 21. helyről a 17.-re léptek előre. A BIF az az ingatlanos cég, amelytől a kormány is bérel irodát – a Pió-21 legutóbb akkor volt a hírekben, amikor egy ásványvíz-palackozó üzemet vásárolt meg.
Ungár Péter tavaly a HVG podcastjának vendégeként beszélt az üzleteiről is. Itt kérdeztük meg, hogy az LMP vezetőjeként összeférhetőnek tartja-e, hogy a családi cége milliárdos üzleteket köt a NER-rel. | Ebben az évtizedben először lett egymilliárdnál kisebb Schmidt Mária és az Ungár testvérek egyik családi cégének profitja | Egy év alatt a harmincadára esett vissza a Pió-21 Kft. nyeresége. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250530_schmidt-ungar-pio21-beszamolo | 2025-05-30 11:12:00 | true | null | null | HVG |
26 033 298 000 forint osztalékot fizet a Mészáros és Mészáros Zrt. | Négymilliárd forinttal kisebb lett a Mészáros és Mészáros Zrt. nyeresége, mint egy éve, a mostani profitból kétmilliárdot leszámítva mindent kivettek osztalékként. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250530_Meszaros-es-Meszaros-Zrt-osztalek-beszamolo-profit?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974 | 2025-05-30 15:03:00 | true | null | null | HVG |
|
Csúfos széteséssel ért véget az, ami egykor még sikertörténet volt: a Debrecen elleni 3-0-s vereséggel kiesett az NB I.-ből a Fehérvár. Nagy utat tettek meg, amíg ide eljutottak. Emlékezetes, hogy 2018-ban az akkori főszponzor Mol Nyrt.-t vezető Hernádi Zsolt még arról beszélt, hogy a csapat kinőtte az NB I.-et, és bár ez nagyképű állítás volt, akadt benne némi igazság.
A változatos neveken futó klub – FC Fehérvár, Videoton, Mol Vidi, Mol Fehérvár, most épp Fehérvár FC – 2010-től egészen 2021-ig csak egy évben nem végzett dobogón a bajnokságban, háromszor volt magyar bajnok, kétszer is megjárta az Európa Ligát, 2018-ban pedig, miután épphogy nem jutott be a Bajnokok Ligájába (BL), az EL-ben még a Chelsea ellen is pontot szerzett. Évekig tűnt úgy, hogy a Videoton a NER futballvilágának első számú csapata, ehhez képest már két éve is épp hogy bent maradt az NB I.-ben, most pedig úgy esett ki onnan, hogy ezen igazából nem csodálkozott senki, aki követte a bajnokságot.
Aztán a kiesést követően megindult a csúnya üzengetés. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a Facebookon nekiment Garancsi Istvánnak, a klub tulajdonosának, mire Garancsi közölte, hogy ő eladja szívesen egy forintért is a klubot, ha az önkormányzat hajlandó átvenni azt. Erre érkezett Cser-Palkovics válasza: a polgármester már azzal vádolta meg Garancsit, hogy valójában arra játszik, dőljön össze a klub, és így szabadulhasson meg tőle.
Elsőkből az utolsó előttiek
A klubot (akkor épp FC Fehérvár néven) 2007-ben vette meg és húzta ki a csődközelből a milliárdos nagyvállalkozó. Akkor még nem a Fidesz vezette az országot, de a VIP-páholyokban már elég jó ajánlólevélnek számított Orbán Viktor barátjának lenni, az építőipari vállalkozó pedig nem sajnálta a pénzt a focira. Majd 2010-ben megérkezett a NER, és elkezdték önteni a pénzt a focira. Megérkezett szponzorként a Mol és sok más, a közbeszerzések nagy nyertesei közé tartozó cég, természetesen új stadion épült, az akkor már Videoton nevet felvevő klub meccsein rendszeres vendég volt a NER-elit, egy ideig a Felcsút is a Videoton B-csapata volt.
2010-ben a Fehérvár lett a Debrecen után a második magyar csapat, amelynek a költségvetése átlépte az évi egymilliárd forintos álomhatárt, majd 2018-ban már az első volt, amely túllépett az évi 10 milliárd forinton. És a pénzt egész sokáig tényleg viszonylag jól fektették be.
Hiába volt már 2013 és 2017 között is kisebb a klub költségvetése, mint az akkoriban felfuttatott Ferencvárosé, egy évet kivéve mindig az FTC előtt végzett a bajnokságban, a nemzetközi kupákban pedig többször is tisztességesen helytállt.
Aztán valami megtört. Előbb a pályán, és csak utána az üzletben: 2020 és 2022 között még mindig a Ferencváros mögötti második leggazdagabb klub volt, de ekkor még csak a bajnoki címre esélyes csapatok köréből szállt ki. Utána viszont folytatódott a rossz széria, lesüllyedt a mezőny hátsó felébe, már 2023-ban is csak a bajnokság utolsó perceiben dőlt el, hogy bent marad az első osztályban.
Miközben a csapat egyre gyengébb lett, menekülni kezdtek a szponzorok is, mindennek a csúcsán a Mollal. Az olajtársaság, amely 2018-ban még névadó szponzorként is beszállt, 2023 közepén, napokkal az után, hogy épphogy sikerült maradni az NB I.-ben, 13 év után elköszönt Székesfehérvártól. Pár hónappal később pedig az Újpest többségi tulajdonosa lett.
De nem csak a Mol tűnt el. A sikerszéria alatt ott volt a szponzorok listáján Garancsi István Market Zrt.-je, az építőiparból az Épkar, a Magyar Építő Zrt., a ZÁÉV, a West Hungária Bau-csoport és a Strabag is, mostanra pedig a klub honlapján mindössze négy szponzort és partnert sorolnak fel: a Tippmixet, a székesfehérvári önkormányzatot, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és egyetlen, állami háttér nélkül piaci környezetben működő cégként az Adidast.
Ekkoriban jelentették be, hogy komoly spórolásba kell kezdeni, aminek látványos része volt az, hogy nem biztosítottak a játékosoknak reggelit és ebédet, de ennél sokkal nagyobb érvágást jelentett az, hogy rendes igazolásokat sem nagyon tudtak csinálni. Korábban a Fehérvár és a Ferencváros volt az a két csapat, amely ha rábökött egy magyar szinten kiemelkedő játékosra, azt szinte biztosan el tudta csábítani, most már ilyenről szó sem volt. A klub költségvetése már 2023-ban is az egy évvel korábbi közel harmadára csökkent (a 2024-es gazdálkodásról május 31-ig kell beadni a beszámolót, mostanáig még nincs meg), de még ezzel is az NB I. középmezőnyében voltak, ami a pénzt illeti.
És a lefele tartó spirálon nem volt megállás. A Transfermarkt számítása szerint az előző bajnokságban még 16,5 millió euró volt a fehérvári keret összértéke, idén már csak 9,3 millió. Ez súlyos visszaesés, de még így is az ötödik legértékesebb keret volt, csakhogy a papíron még mindig nem tragikusan rossz játékosok nem álltak össze egy csapattá.
Az is kiderült, hogy a nyáron odavitt edző, Pető Tamás hiába volt már korábban, a sikerkorszakban fehérvári másodedző, most, miután hat évet töltött az NB III.-ban, az első osztály hirtelen túl nagy ugrás volt neki. Az pedig már az ilyenkor szokásos kapkodást mutatta, hogy amikor áprilisban még bent maradó helyen állva Petőt kirúgták, csak azt a Tímár Krisztiánt tudták áthívni edzőnek, akit épp egy héttel korábban küldtek el a Nyíregyházától, mert kieső helyig süllyedt a csapat.
Hogyan eshetett szét ennyire?
A szurkolók és persze mindenki, aki nem örül annak, hogy a NER mennyi pénzt tol a fociba, szívesen gyártanak összeesküvés-elméleteket, amikor Garancsi István csapata szenved, miután Hernádi Zsolt cége kivonult onnan és átment Újpestre. De nem kell vad konteóknak igazolódniuk ahhoz, hogy látszódjon a bajok egyik legfontosabb oka: nem volt B-terv arra az esetre, ha egyszer nem a fehérvári marad a magyar foci legerősebb csapata.
Garancsi érkezésével már 2007-ben megvolt egy koncepció, tudatos építkezéssel haladtak előre, pénzügyileg folyamatosan, és a legtöbb évben sportszakmailag is volt valamilyen előrelépés. Világos volt a cél: legyen ott a csapat minden évben az NB I. elején és stabilan az Európa Ligában, néhány szerencsésebb szezonban akár a BL-ben is. Amikor viszont ezen az úton eljutottak egy olyan szintre, ahonnan már nehéz volt továbblépni – az EL-csoportkörből való továbbjutás és a BL-szereplés nem jött össze – ráadásul a szintén gigantikus pénzhegyekből építkező Ferencváros erősebbé vált, akkor nem tudott sem a klubvezetés, sem a szakmai stáb mit kezdeni azzal, hogy megtört a fejlődés üteme.
Pechjük is volt olyan szempontból, hogy a 2010-es években egy BL/EL-selejtezős kiesés azt jelentette, hogy vége van a szezon nemzetközi részének – most már egy gyengébb produkció után is könnyű ellenfeleken át mehet a magyar bajnok a Konferencia Ligába sok rutint és még több pénzt keresni, akkoriban még nem így volt. Így aztán amikor az látszott, hogy egy egészen jó szintről egy kicsit lejjebb csúszva újra kellene tervezni, és a következő lépcsőfok, amibe nagyon sok munkát bele kellene tenni, nem a BL, hanem a Ferencváros visszaelőzése lett volna, akkor a szurkolókat kivéve mindenkinek elment szép lassan a motivációja.
Egy osztállyal lejjebb sem könnyű az élet
A hétvégén rendezték az NB II. záró fordulóját is, ahol eldőlt, hogy kiesik a Gyirmót – a győri csapat közel húsz évig volt a magyar foci egyik apró, de érdekes színfoltja: 2007 óta az NB II. eleje és néha az NB I. legalja között ingázott, és azért tudott nagyon sokáig berendezkedni ezen a helyen, mert ritka nagy realitásérzékkel maradtak a tulajdonosok a pénzügyi lehetőségeken belül, nem egy-két évre akartak pénzszivattyút csinálni. Úgy tűnik, ez mostanra futott ki.
Egész más kategória a Vasas, amely másodosztályú szinten nagyon sok pénzből már megint a harmadik, azaz pont nem feljutó helyen végzett, 2020 óta már negyedszer. Helyette az NB I.-ből egy éve kieső Kisvárda különösebb megerőltetés nélkül jutott vissza, és óriási meglepetésre a második helyen befutó, a bajnokság mindössze nyolcadik legértékesebb keretével rendelkező Kazincbarcika is bejutott. Hogy a történelem és a viszonylag jó költségvetés önmagában semmire sem elég, azt láthatják a Kispest szurkolói is: a csapatuk, miután tavalyelőtt kiesett az NB I.-ből, tavaly az NB II. középmezőnyében ragadt, idén pedig már annak is örültek, hogy a másodosztály felsőházába becsúsztak, mert a téli szünetben még az utolsó helyen álltak.
Ez persze nem azt jelenti, hogy Székesfehérváron vége mindennek. 2016-ban a Felcsút volt az egyik kieső, majd gond nélkül azonnal visszajutott, most pedig már bajnokesélyessé lépett elő. 2020-ban a Debrecen esett ki, azonnal visszatért, majd a második újra NB I-es évében már dobogós lett (igaz, most épp csak bent maradt). Vagyis van visszaút egy csúnya kiesésből akár az első osztály elejére is, csak ehhez szükség van arra, hogy képesek legyenek az újratervezésre – épp arra, ami a fehérvári fociban mostanában nagyon látványosan elmaradt. | Csúfos szétesés lett a NER sikerprojektjéből – hogyan bukott a Fehérvár egy rakás pénzzel a másodosztályig? | A NER egyik első nagy fociprojektje az volt, hogy a Videotont nemzetközi szinten elismert csapattá fejlesszék fel, ehhez képest a csapat a hétvégén az NB I.-ből is kiesett. A fehérvári foci nem politikai ellentét miatt zuhant össze: amikor 2020 körül kiderült, hogy nem a BL a következő lépcsőfok, hanem az, hogy a Ferencvárost visszaelőzzék, a tulajdonosnak, a szponzoroknak és a stábnak is eltűnt a motivációja. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20250527_Fehervar-videoton-kieses-foci-ner-sport-labdarugas-garancsi | 2025-05-27 15:01:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Opus Global tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nettó 8,1 milliárd forint összegben kötött szerződést az M3-as és M30-as autópályák bizonyos szakaszainak szintre hozási feladataira – közölte a tőzsdei cég a közleményében.
Az útfelújítást március közepén indította el a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF), amely 2022-ben 35 évre megnyerte a legtöbb magyarországi gyorsforgalmi út működtetésére szóló koncessziós pályázatot. A vállalat Mészáros Lőrinc és az építőipari közbeszerzéseken jól forgolódó, a NER-elitet jachtoztató Szíjj László (Duna Aszfalt) tulajdonában áll.
Az Opus Global közleménye tehát ugyan megpróbálja leplezni, de valójában Mészáros Lőrinc 8 milliárdért adott munkát magának. A cégadatok szerint a Mészáros és Mészáros Zrt. árbevétele 2023-ban 119 milliárd forint volt 32,3 milliárdos adózott nyereség mellett. | Mészáros Lőrinc autópálya-kezelője 8 milliárdért adott munkát Mészáros Lőrinc cégének | Az nem derült ki, hogy mennyire kiélezett pályáztatás előzte meg a megbízást. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250516_Meszaros-Lorinc-autopalyakezeloje-8-milliardert-adott-munkat-Meszaros-Lorinc-cegenek | 2025-05-16 12:09:00 | true | null | null | HVG |
Pintér Bence győri polgármester nyilvánosságra hozta azt a szerződést, amelyet Borkai Zsolt 2010-ben kötött az Audival, jelentős adókedvezményt biztosítva neki.
A 2027-ig érvényes dokumentum szerint a város az első ütemben 1,8 százalékra, majd 1,6 százalékra csökkentette az Audi kedvéért a helyi iparűzési adót, és tíz évig nem emelheti meg. A szerződés részleteit Borkai nem osztotta meg, Pintér elődje, Dézsi Csaba András pedig azzal hárította el az érdeklődéseket, hogy a dokumentum titkos.
Pintér a kampányában hangsúlyozta, hogy a szerződést nyilvánosságra kell hozni, és pénteki Facebook-posztjában arról ír, hogy jogi, adatnyilvánossági vizsgálatot rendelt el, amelynek során kiderült, hogy a megállapodás „nagy része nemhogy nem titkos, hanem a hatályos magyar jogszabályok és Magyarország Alaptörvénye értelmében kötelezően a nyilvánosságra tartozik”.
Az itt olvasható – részben cenzúrázott – szerződés Pintér szerint „rosszul öregedett”, mert miatta Győrt a reálisnál sokkal jobban sújtják a szolidaritási hozzájárulás képében megjelenő elvonások. Arról ír, hogy Nemzetgazdasági Minisztérium adómeghatározó képlete nem veszi figyelembe, hogy a győri adó csak 1,6 százalék, nem 2, és folyamatosan 2 százalékkal számol, vagyis az indokoltnál több pénzt vonnak el a várostól.
A központ elvonások folyamatosan nőnek, a tavalyi évhez képest 4 milliárd forinttal, idén összesen 15 milliárd forintot tesznek ki, őszig netto befizetői leszünk az államkasszának: több pénzt fizetünk be, mint amennyit kapunk; Győr finanszírozza a magyar államot, nem pedig az állam Győrt” – írja a polgármester.
Azt is kiemeli, hogy a szerződésben arra kötelezte magát az önkormányzat, kifejezetten az iparűzési adó kapcsán, hogy ha más önkormányzat adót csökkent, például Kecskemét, Debrecen, vagy Szeged, ahol az Audi iparági konkurensei is jelen vannak, vagy bármely más település, ahol autóipari cég jelen lesz, akkor nekik is tovább kellene csökkenteniük az iparűzési adót. Ez ugyan nincs terítéken, de ha aktuálissá válna, akkor a „mostani, nem éppen rózsás költségvetési helyzetünk kritikussá is válhat”. | Nyilvánosságra hozták a 15 éve titkolt szerződést, amelyet Borkai győri polgármesterként az Audival kötött | Pintér Bence ellenőriztette a dokumentumot, és kiderült, hogy nem is volt titkos – pedig elődje, Dézsi Csaba András erre hivatkozva tagadta meg a közzétételét. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250530_gyori-Audi-Borkai-szerzodes-nyilvanossagra-hozas-Pinter-Bence | 2025-05-30 15:49:00 | true | null | null | HVG |
183 milliárd forintos árbevételre 28,2 milliárd forintos adózott eredményt ért el az egyik leggazdagabb magyar, Tiborcz István exüzlettársa, Paár Attila építőipari vállalata, a West Hungária Bau Kft. A nyereségből a vállalat 10 milliárd forint osztalékot fizet, a maradékot eredménytartalékba helyezi.
Ez kiemelkedően jó eredmény, 2023-ban az árbevétel 113 milliárd forint volt, míg a profit csak 18,7 milliárd forint.
A WHB állami megrendelések gyakori kedvezményezettje, részt vesz egyebek mellett a Pénzügyminisztérium várbeli épületének rekonstrukciójában, a Mátrai Erőmű telephelyén pedig Mészáros Lőrinccel konzorciumban építhet gázerőművet. | Akinek hasít az építőipar: Paár Attila WHB-ja fénysebességre kapcsolt | Sose volt még ilyen jó éve az állami megrendelésekkel is rendelkező WHB-nak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250531_Akinek-hasit-az-epitoipar-Paar-Attila-WHB-ja-fenysebessegre-kapcsolt | 2025-05-31 12:29:00 | true | null | null | HVG |
A friss adatok szerint 2024-ben a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feleségének tulajdonában lévő Interior Design Kft. árbevétele 1,55 milliárd forintra csökkent a 2023-as 1,76 milliárdról, de a nyeresége 403,6 millióról 491,2 millió forintra ugrott.
A 2019-ben alapított vállalkozás azzal együtt ilyen sikeres, a cégadatok szerint jelenleg nyolc alkalmazottja van, miközben nincs honlapja vagy nyilvános elérhetősége.
A száz százalékban Szijjártó-Nagy Szilvia tulajdonában lévő kft. a 2023-ashoz képest tavaly 1,17 milliárdról 900 millió forintra vágta vissza az anyagjellegű kiadásait.
A beszámoló szerint az alapító úgy döntött, hogy 400 millió forint osztalékot vesz fel a cégből, az egy évvel korábbi 525 millió forint után. | Szijjártó Péter felesége tavaly 400 milliós osztalékot vett ki a kft.-jéből | A 10 százalékkal csökkenő árbevétel ellenére a profit 20 százalékkal nőtt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250531_interior-design-szijjarto-peter-feleseg-profit | 2025-05-31 20:36:00 | true | null | null | HVG |
Nem szünteti meg a jegybank százmilliárdokat elkótyavetyélő alapítványát az MNB-törvény kedden beadott módosítása, sőt, még úgy mentesíti is az új törvényi tilalmak alól, hogy gyakorlatilag minden korábbi tevékenységét folytathatja. Az ATV-nek nyilatkozott arról Varga Mihály, hogy mi ennek az oka.
Az MNB új elnöke azt mondta: „Hibának érezném azt, hogyha most egy gyors felszámolásba hajtanánk bele az alapítványt.”
Ugyanis „ez jelentős veszteséget okozna az adófizetőknek, ez nem célja a jegybanknak”.
Matolcsy György, a jegybank előző elnöke szintén tegnap egy videójában arról beszélt, hogy az Állami Számvevőszéknek az MNB-alapítvány pénzügyeivel foglalkozó jelentése szerinte 80 százalékban hamis, 20 százalékban pedig igaztalan. Varga Mihály erről az ATV-nek azt mondta: nem látta a videót, de nem is akar érdemben foglalkozni vele, „mert megmondom őszintén, ez nem a jegybank vezetésének a dolga”, hanem az Állami Számvevőszéké és az ügyészségé.
Az ÁSZ napokkal Matolcsy mandátumának lejárta után tette közzé azt a 2023 óta készülő jelentését, amely szerint több száz milliárd forintot herdálhattak el az alapítványnak juttatott vagyonból. A jegybanki alapítvány és annak vagyonkezelője az ÁSZ szerint „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” rendszerben kezelte a hozzá érkező közpénzt, és mivel a több száz milliárd forintot rosszul fektették be, a vagyon egy része jelentősen csökkent. | Varga Mihály szerint sok pénzt vesztenének a magyarok, ha gyorsan felszámolnák az MNB alapítványát | Hibának érezné az új jegybankelnök az elődje által létrehozott alapítvány felszámolását, hiába futnak most a hatóságok az ottani pénz után. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250514_Varga-Mihaly-mnb-alapitvany-felszamolas-matolcsy | 2025-05-14 12:39:00 | true | null | null | HVG |
Úgy tűnik, Matolcsy György leköszönt jegybankelnök nem tud elszakadni a saját büszkeségének tartott budavári, Úri utcai egykori katonai kincstárépülettől. Ide jegyezték be ugyanis az Eurázsia Pénzügyi Központjáért nevezetű vadonatúj alapítványt, amelynek ő a kuratóriumi elnöke.
A műemlék korábban a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tulajdona volt, amely felújíttatta és máig bérli azt az új tulajdonosától – egy Matolcsy fiához, Ádámhoz köthető vállalkozástól. Nem csekély gátlástalanságra vall, hogy épp egy olyan épületet választottak az új alapítvány székhelyéül (nyitóképünkön), amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megemlített a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdos vagyonvesztését feltáró vizsgálatában mint az észszerű közpénzfelhasználást nem szolgáló ingatlanügyletek egyikét.
A jegybankelnöki státuszhoz aligha méltó mentalitásra vall az is, hogy Matolcsy új alapítvány létrehozásába fogott. Az alapítói okiratot 2025. február 27-én, Matolcsy hivatali idejének utolsó előtti napján szignálták, amikor már pontosan tisztában voltak azzal, hogy a Pallas Athéné kifosztása miatti botrányt nem kerülhetik el.
Az egyelőre rejtély, hogy az Eurázsia létrehozása összefügg-e azokkal a lázas vagyonkimentési manőverekkel, amelyekkel az alapítvány Matolcsy-féle menedzserei az utolsó pillanatokban még megpróbálkoztak. Annyi azonban bizonyos, hogy az új alapítványban felbukkanó emberek a volt elnök bizalmasai.
Az alapító Czene Gréta, a Pallas Athéné Alapítvány érdekeltségébe tartozó Budapesti Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója, egyszersmind Matolcsy volt kabinetvezetője. A kuratórium tagjai pedig Matolcsy mellett Cseh Katinka és Fömötör Barna. Utóbbi Matolcsy egyik főigazgatója volt, Cseh Katinka két éve még a Pallas Athéné Könyvkiadót vezette, ma pedig a Metropolitan Egyetem háttértulajdonos cégének elnöke.
Az Eurázsia-eszme Matolcsy régi mániája, a Metropolitan Egyetem pedig különösen az után lett fontos számára, hogy 2021-ben véget ért az MNB és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködése. Az új alapítvány célkitűzései egyértelműen a volt jegybankelnök szellemi munkásságát tükrözik. A feladatai rendkívül szerteágazóak, ám a lényeg az, hogy Budapestnek a Kelet és a Nyugat közti, felértékelődő együttműködés pénzügyi, tudományos és technológiai bázisává kellene válnia.
Mindehhez azonban csupán négymillió forint alapítói vagyon társul, s a lapunk által megtekintett nyilvános bírósági iratokban nyoma sincs annak, hogy Matolcsy vagy bárki más komolyabb adományokkal toldaná ezt meg. A HVG szakértője nem zárja ki, hogy a Matolcsy-csapat ezúttal a kormány gazdaságpolitikájának a szolgálatába áll: akár kínai nagyberuházásokat is előkészíthet, kínai forrásból.
Egyes vélemények szerint Matolcsy alkut köthetett a kormánnyal, hogy se neki, se a luxuséletmódját az Egyesült Arab Emírségekbe áthelyező fiának ne essék büntetőjogi bántódása. Vagyoni áldozatot azonban bizonyára hoznia kell ezért, ahogyan ez már más, a közpénzharácsolásban túl messzire merészkedett kegyvesztettekkel is megesett.
Logikus lenne, ha a vagyoni átrendeződés első állomásaként az MBH Bank tulajdonosi struktúráját tennék rendbe. A banknak ugyanis 23 százalékban olyan magántőkealapok a részvényesei, amelyeket Matolcsy Ádám barátjának, Száraz Istvánnak az alapkezelője menedzsel, s amelyek mögött az ifjú Matolcsyt is sejti a piac tulajdonosként. Azoknak a kétes ingatlanügyleteknek, amelyeket az ÁSZ is azonosított, szinte kivétel nélkül a Száraz-féle tőkealapok jelentették az egyik lábát.
Vélhetően megérne egy alapos felügyeleti vizsgálatot, hogy az MBH százmilliárdos nagyságrendben köteleződött el hitelezőként olyan ügyekben, amelyekben valamilyen módon a jegybankelnök fia érdekelt. Az Úri utcai ingatlant például többszörösen elzálogosították az ifjú Matolcsy saját cége, valamint egy Száraz-féle tőkealaphoz tartozó projektcég hiteleinek fejében. A legnagyobb falat azonban az a 170 millió eurós (mintegy 70 milliárd forintos) kölcsön, amellyel a Pallas Athéné vagyonát kezelő Optima-csoportot finanszírozza a pénzintézet.
Tóth Bertalan szocialista képviselő kérdésére Windisch László, az ÁSZ elnöke e hitel kapcsán szögezte le: az Optima-csoportnál idén június 30-áig „80,5 milliárd forint likviditási hiány prognosztizálható”. Ez nagyjából annyi, mint az MBH-hitel kamatostul, ám azt – a HVG információi szerint – csak 2025 végén, egy összegben kell majd törleszteni.
Az MBH mindezt a banktitokra hivatkozva nem kommentálta a HVG-nek, de azt deklarálta, hogy „a hitelezési és egyéb szabályozott tevékenysége során minden esetben az európai uniós és magyar szabályozásnak megfelelően jár el, ennek során ügyfelei hitelképességét, az ügyleteket, azok biztosítékait szigorú szabályrendszer szerint minősíti és értékeli”. Azt írták, hogy az MBH „nemzetközi megítélése is rendkívül erős”, amit szerintük a legutóbbi kötvénykibocsátásuk túljegyzése is igazol.
Az Optima esetében a pénz kitermeléséhez kisebbfajta csodára lesz szükség. Az ÁSZ jelentéséből ugyanis kiderül, hogy az Optima-csoport fizetésképtelenségével már tavaly számoló menedzsment válságtervet készített a vagyonmentésre. Ebben „400 milliárd forint pótlólagos tőkejuttatást láttak szükségesnek, másfélszeresét a 266 milliárdos induló vagyonnak”. A bank nem veszíthet, miután a hitel fedezete a Pallas Athéné Alapítvány legnagyobb és egyben legvitatottabb vagyontárgya: a varsói GTC tőzsdei ingatlancég 62,6 százaléka.
Az Optima-csoport 2020-ban 722 millió euróért vásárolta a GTC-részvényeket, ami akkori árfolyamon számolva nagyjából 240 milliárd forint volt. Az ÁSZ szerint eleve a reálisnál 30 százalékkal többet fizettek a papírokért, amelyeknek az árfolyama azóta kevesebb mint a felére zuhant. (A GTC 2024. végi mérlege alapján viszont a Pallas Athénére eső vagyontömeg körülbelül 280 milliárd forint.) Ha az Optima arra kényszerül, hogy átadja a banknak a részvénycsomagot, gyakorlatilag nincstelenné válik, hiszen szinte a teljes saját vagyonát le kell írnia, miközben kötelezettségei jócskán maradnak. Ezzel számolhatott tavaly a menedzsment, amikor le merte írni a veszteséges MNB szempontjából irreális tőkepótlási igényt.
Hasznot a Pallas Athéné egyéb vagyonelemei sem hajtanak, sőt többségükben veszteséget hoznak. Leginkább a svájci székhelyű, luxusingatlanokat birtokló, szintén tőzsdei Ultima Capital, amelybe körülbelül 180 milliárd forintot fektettek. Miközben a HVG információi szerint még azt sem lehet tudni, pontosan mennyi részvénye van az alapítványnak, egy bonyolult, többlépcsős vételi opció miatt idén nyáron 6-8 milliárd forintnyi, 2026-ban pedig további 80 milliárdnyi kötelezettsége lehet a kisrészvényesekkel szemben. Nyilvánvaló, hogy erre sincs fedezet, miközben a részesedést képtelenségnek tűnik eladni.
A két külföldi tőzsdei cégbe helyezett több mint 400 milliárd forinton túl több tízmilliárdnyi kisebb befektetése is van az alapítványnak. Úgy tudott messze túlterjeszkedni a saját lehetőségein, hogy kölcsönvette a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó alapítvány 127 milliárdját is, amit már tavaly vissza kellett volna fizetnie. Törlesztés helyett azonban annak a GTC-pakettnek egy részét akarta felkínálni, ami az MBH Bank fedezete. (Az állam által konkrét fejlesztési célokra 144 milliárd forintból kistafírozott kecskeméti alapítvány visszás pénzügyeit jelenleg is vizsgálja az ÁSZ.)
Az Optima portfóliójának – az Arcadia befektetési alapon keresztül – része az a 25 milliárd forintos saját tőkéjű holdingcég, amelynek a kecskeméti egyetem új campusát kellett volna megvalósítania. A másik, körülbelül 15 milliárd forintos felsőoktatási befektetés a Metropolitan Egyetem, amelynek végső soron a Közép-Európa III. Magántőkealap a tulajdonosa. Ugyanez a magántőkealap birtokol még két, a Mind Klinikához kapcsolódó, együttesen pár milliárd forintos egészségügyi befektetést is.
A Közép-Európa III. Magántőkealap különlegessége, hogy nem az Optima, hanem Száraz István alapkezelője menedzseli. A Matolcsy György távozása előtti legdirektebb vagyonkimentési kísérlet az volt, amikor az Optima saját befektetésialap-kezelő vállalatát ennek a magántőkealapnak akarták átjátszani. Ha ezt Varga Mihály nem akadályozza meg rövid úton, a két Matolcsy üzleti bizalmasai időt nyerhettek volna, hogy még az elnökváltás után is hozhassanak döntéseket a Pallas Athéné vagyonáról.
| Matolcsy új alapítványa egyelőre rejtély, de az ügy hullámai elérhetik Mészáros MBH-ját is | Távozása előtt egy új, rejtélyes alapítvány indításán tüsténkedett Matolcsy György, miközben a temérdek közpénzből ugyancsak általa létrehozott Pallas Athéné Alapítvány a túlélésért küzd. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250519_hvg-mnb-alapitvany-matolcsy-uri-mulatsag | 2025-05-19 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
„A jegybanktörvény rendelkezéseiből közvetlenül nem vezethetők le olyan nagyszabású programok, mint például az Értéktár program, amely nemzeti szinten fontos feladatokat tűz ki, de részben átveszi egyes állami intézmények feladatkörét” – tette szóvá az MNB felügyelőbizottságának (fb) jelentése, amely a 2013. márciusi és 2014. márciusi időszakot vizsgálta.
Mivel a bank olyan jelentős összeget szánt e programokra, amely hatással van az eredmény alakulására, az fb javasolta a belső ellenőrzés megerősítését, és megpendítette: „Felmerülhet, hogy az MNB nem alapvető feladataihoz tartozó tevékenységei körében külön szabályozás volna indokolt a jogalkotó részéről.” Pedig az igazi pénzszivattyú csak ezután indult be.
A figyelmeztetés annak szólt, hogy Matolcsy György 2013. tavaszi elnöki kinevezése után az MNB igazgatósága többéves programokat hirdetett meg. A három évre szóló támogatási programra összesen 1,8 milliárd forintot szánt. A műkincsek vásárlására létrehozott Értéktár keretösszegét Matolcsy 30 milliárd forintban jelölte meg (a program befejezéséig az MNB összegzése szerint 13 milliárdot használtak fel).
Elstartolt a Pallas Athéné közgondolkodási program is, amelyre 2013-ban 2 milliárd forintot költött az MNB, a ráfordítás – amint azt az fb megállapította – a költségek között jelent meg. Mindemellett „az MNB Igazgatósága nettó 50 milliárd forint ingatlanvásárlási keretet, illetve nettó 40 milliárd forint ingatlanfelújítási keretet hagyott jóvá” – hívta fel a figyelmet a testület, amelynek elnöke Járai Zsigmond volt (az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, 2001–2007 között az MNB elnöke), és már az akkori tagjai közt is szerepelt a kormánypártok jelöltjeként Madarász László és Szényei Gábor András. Az Országgyűlés ellenzéki pártjait Katona Tamás és Róna Péter képviselte.
A szabályozási hiányosságokra utaló fb mandátuma a 2014-es választási évben lejárt, az új testület tagjait azonban csak 2015. július 7-ei hatállyal választotta meg az Országgyűlés. Elnöke a Fidesz egyik erős embere, a korábbi elszámoltatási kormánybiztos, Zugló polgármestere, Papcsák Ferenc lett, tagjai pedig a régi motoros Madarász és Szényei, valamint a jobbikos Nyikos László. A tulajdonosi jogokat gyakorló Pénzügyminisztérium két tagot delegált az fb-be, Molnár Istvánt és Tóth Attila Simont. Az új testület az első jelentését csak a 2015 júliusa és 2016 júniusa közti időszakról tette közzé, hiszen 2013 márciusától 15 hónapon át fb nélkül működött az MNB.
A tulajdonosi jogok fő felelőse, Varga Mihály pénzügyminiszter azonban nem zavartatta magát emiatt. Később sem tette szóvá aggodalmait – ha voltak –, amikor egymást érték a hírek az MNB gyanús pénzügyi manővereiről. A hamarosan hírhedtté vált Pallas Athéné-alapítványok az MNB 2015-ben publikált éves jelentése szerint „2014 első felének végén kezdték meg érdemi működésüket”, vagyis akkor, amikor éppen nem volt fb.
A hat alapítvánnyal „az MNB közvagyont épít, aktív szerepet vállal a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, a közgazdasági-pénzügyi oktatás színvonalának emelésében”, és erre „2014-ben összesen 245 milliárd forint pénzbeli alapítói vagyont, valamint 2,4 milliárd forint nem pénzbeli (ingatlan)vagyont adott át”.
Abban az esztendőben az MNB mérlege szerint a devizaárfolyam-változásból származó bevételek soron 520 milliárd forint állt, 287 milliárddal több, mint az előző esztendőben. Gyakorlatilag a forint leértékelődésén keletkezett pluszbevétel nagy részét fordították alapítványok gründolására. A pénzt „a jutaléktól eltérő egyéb ráfordítás” címszó alatt talicskázták ki az MNB-ből. Ezzel Matolcsy lemondott arról, hogy az árfolyamnyereség jóvoltából rekordnyereséggel büszkélkedhessen, csupán 27,3 milliárd forintos eredményt mutatott ki. (Abban az évben a forint leértékelődése nyomán a költségvetés a devizaadósság árfolyamvesztesége miatt 524,7 milliárd forintot bukott el.)
A régi szabály szerint az MNB-nek a teljes nyereségét be kellett volna fizetnie a költségvetésbe, ám a 2013-ban módosított jegybanktörvény az eredményről szóló döntést az igazgatóság hatáskörébe utalta. Az alapítványok megalakítása is e testület felelőssége, így közvetetten az is, hogy a rekordméretű árfolyamnyereség elköltésével megkárosították és újabb adósságba verték az államot – hiszen azt az MNB nem fizette be osztalékként a költségvetésbe.
Ezt azonban sem az Államadósság-kezelő Központ akkori vezérigazgatója, Barcza György, sem az MNB-t és a költségvetés végrehajtását egyaránt ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) – amelynek elnöke Domokos László, a Fidesz egykori képviselője volt – nem tette szóvá nyilvánosan. A Papcsák által vezetett jegybanki fb pedig utólag, külön is megvizsgálta „az MNB alapítványi tevékenységét”, és lényegében mindent rendben talált (csupán Nyikos fejtett ki ellenvéleményt).
„Az alapítványok létrehozása az MNB-törvény rendelkezéseinek megfelelő elvárások alapján történt, és az alapító okiratban rögzített alapítványi célok a jegybank törvényben foglalt feladataival összhangban állnak” – állapította meg a testület. Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára 2016 márciusában az Országgyűlés kormánypárti többsége módosította az MNB-törvényt, és az új verzió indoklása szerint „az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”. Ezt azonban az Alkotmánybíróság visszadobta, mert az MNB „csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét”. Márpedig az MNB alapítványai, majd később az MNB-Ingatlan Kft. létrehozása nem részei az MNB alaptevékenységének (épp ezért akar az idén Matolcsyt az elnöki székben váltó Varga Mihály legalább az előbbiektől megválni).
A jegybanktörvény viszont 2016 májusától ezzel a passzussal egészült ki: „Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által az MNB bármely feladatának ellátásával kapcsolatban kezelt azon adat, amelynek megismerése (…) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene, az MNB vagy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság általi nyilvánosságra hozataláig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.” Az Országgyűlés kormánypárti frakciói tehát támogatták a költségvetés megkárosítását, és a titkosítással falaztak az MNB vezérkarának.
Az Európai Központi Bank (EKB) viszont kifogásolta a jegybanki alapítványok működését. Tette ezt azon az alapon, hogy részben állami feladatokat valósítanak meg, részben pedig megsértik a monetáris finanszírozás tilalmát, hiszen akkoriban a vagyonuk egy részét állampapírban tartották. Időközben az alapítványokat több lépésben összevonták, az eredeti értéken 259,6 milliárd forint pénzbeli és 6,8 milliárd forint ingatlanvagyont 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meritiben koncentrálták.
Az uniós túlzottdeficit-eljárás során, 2021 májusában pedig a következő egyezség született: az MNB alapítványait és azok gazdasági társaságait felszámolják, a megmaradt vagyont törvénymódosítással átadják az MNB-nek. A határidő 2022 vége vagy 2023 első negyedéve volt, de a megállapodást Matolcsy György elnöksége végéig nem tartotta be az MNB.
A 2022-es választások után a pénzügyi tárca erősített, Banai Péter Benő államtitkárt, az éves költségvetések összeállításának fő felelősét és Asztalos Viktor Józsefet, Varga Mihály politikai főtanácsadóját delegálta az fb-be. (Utóbbit idén februárban Nagy Márton embere, a korábbi eximbankos Hoffmann Mihály váltotta, aki januárban az Államadósság-kezelő Központ élére került; az elnök Papcsák, valamint Madarász és Szényei a helyén maradt, Nyikos helyére pedig nem választott az Országgyűlés ellenzéki jelöltet.)
A régi-új fb 2024 májusában robbantott: a 2023 júniusa és 2024 májusa közti időszakról készült jelentésben kifogásolta, hogy nem lát bele az alapítványok és a száz százalékban MNB-tulajdonú leányvállalatok gazdálkodásának részleteibe. Varga Mihály törvénymódosítással óhajtotta kiterjeszteni az fb jogkörét, ám az erre vonatkozó javaslatot végül, az EKB véleménye után, már be sem nyújtotta.
Az ÁSZ – amelynek elnöki tisztségében Domokost 2022-ben Windisch László, Matolcsy korábbi alelnöke váltotta – 2024 tavaszán a Szabadság téri székház rekonstrukciója körüli anomáliákra hívta fel Matolcsy figyelmét, a HVG-nek pedig azt nyilatkozta: több mint százmilliárd forintot fordít a jegybank (a tervezett 54 milliárd helyett) a székház felújítására, az MNB-Ingatlan Kft. ingatlanvásárlási és felújítási célú tőkeemelései pedig meghaladták a 180 milliárd forintot.
Az ÁSZ 2025. januárban publikált adatai tovább emelték a tétet: az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közel ötszázmilliárd forint vagyonnal való gazdálkodásért volt felelős, ebből 407 milliárd forint közpénzből származik, az MNB-Ingatlan Kft.-nek pedig az ingatlanok megvásárlására és fejlesztésére 210 milliárd forintot passzolt át az MNB. Amelynek saját tőkéje 2023 végére – részben globális hatások miatt, részben saját hibájából – közel 1855 milliárd forint hiányt mutatott.
| Az MNB-alapítványok eltűnt százmilliárdjai: amíg elnök nem lett, Varga Mihály sem zavartatta magát | A jegybanki igazgatóság asszisztálása, a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyi tárca hanyagsága és a képviselők hozzájárulása is kellett ahhoz, hogy több százmilliárd forint közpénz folyjon el az MNB-nél. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250519_hvg-mnb-alapitvanyok-felugyelobizottsag-varga-mihaly-kezen-kozon | 2025-05-19 06:35:00 | true | null | null | HVG360 |
A Hősök500 Produkció Kft. tulajdonos-ügyvezetője Kiss Stefán Mónika, aki már több történelmi témájú filmet is készített, például egy Trianon-klipsorozatot vagy éppen játékfilmet, a Memento mori – A váci legenda című mozit.
Az új vállalkozás 150 millió forintból már biztosan gazdálkodhat, mert a Nemzeti Filmintézet április elején ennyit ítélt meg annak a dokumentumfilmnek, amelyben az 500 évvel ezelőtti mohácsi csata tömegsírjainak koponyái alapján készítenek arcrekonstrukciókat.
Kiss Stefán Mónika repertoárjában szerepel a Balog Zoltán nagytiszteletű úr című portréfilm is a kegyelmi botrány egyik főszereplőjéről, a volt fideszes miniszterről, épp annak volt tárcája, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.
A magyar kormány mindenesetre még a botrány előtt érdemesítette állami kitüntetésre a filmes szakembert.
Novák Katalin államfő 2023. augusztus 19-én a belügyminiszter előterjesztésére a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatát adományozta Kiss Stefán Mónika producer-rendezőnek, a magyar történelem, valamint művészet- és egyháztörténet fontos időszakait, illetve jeles személyiségeit bemutató filmjei elismeréseként.
Kiss Stefán Mónika együtt dolgozik a történelmi Batthyány család Magyar Batthyány Alapítványával is, annak ismeretterjesztő kisfilmjeit rendezi. | A mohácsi csatáról készül forgatni a Balog Zoltán nagytiszteletű úr című film rendezője | Önálló projektcéggel indul el az Orbán-kormány által Magyar Ezüst Érdemkereszttel elismert rendező-producer, Kiss Stefán Mónika újabb Mohács-filmjének gyártása. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250516_hvg-kiss-stafan-monika-mohacs-dokumentumfilm-balog-zoltan | 2025-05-16 07:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Csaknem 130 millió forintnyi uniós támogatást kapott az egyik cég, amely a honlapja alapján könyvelési szolgáltatással foglalkozik, de a cégnyilvántartás szerint a főtevékenysége fizikai közérzetet javító szolgáltatás. A támogatott projekt azonban mindkettőtől eltért: hordozható veszélyes hulladék megsemmisítő eszköz kifejlesztésére irányult volna, majd – a szakmai tartalom módosításával – innovatív növényi alapú joghurt kifejlesztésére változott.
A lefülelt vállalkozás ilyen fejlesztésben, tesztelésben nem vett részt, a feladatokat kiszervezte egy másik cégnek, ami szabálytalan, hiszen pont kis- és középvállalkozások házon belüli, saját prototípusfejlesztése volt a támogatás célja. Ráadásul már ott lebukott, hogy a leadott dokumentáció alapján a „több tonna, kezelést és speciális tárolást igénylő alapanyagot egy 3. emeleti lakásba szállította le”, ami életszerűtlen.
A hatóság a gyanús kérdések miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás gyanúja miatt, továbbá arra jutott, hogy vissza kell követelni a támogatás összegét a cégtől.
Ugyanezért tettek feljelentést egy másik esetben is: itt csaknem 50 millió forintos uniós támogatást kapott a honlapja alapján informatikai szolgáltatással foglalkozó vállalkozás, aminek a főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás. A támogatott projekt itt is mindkettőtől eltér: gázkazánhoz kapcsolódó fejlesztésekre irányult, majd – a szakmai tartalom módosítása révén – innovatív prebiotikumos tejpor létrehozására változott. A projekt 49 971 000 Ft összegű európai uniós támogatásban részesült.
A hatóság megállapította, hogy a projekt valamennyi kutatás-fejlesztésre irányuló tevékenységét kiszervezték egy másik vállalkozás részére, ami önmagában is kérdésessé teszi a támogathatóságot, ráadásul nem volt alkalmazottja.
A vizsgálat során több szabálytalanság is kiderült, így a dokumentumokon olyan kutatót tüntettek fel, aki egyáltalán nem vett részt a projektben, továbbá gyanús módon értékesítette a kifejlesztett tejpor prototípusát. Mivel a hatóság szerint az informatikai szolgáltatással foglalkozó vállalkozás innovatív prebiotikumos tejpor létrehozását célzó projektje valószínűleg nem az elszámolás szerint valósult meg, itt is feljelentést tett, és javasolta a kifizetett 49 971 000 forint támogatás visszakövetelését. | Uniós támogatások gyanús felhasználása miatt tett feljelentést az Integritás Hatóság | Költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználás gyanúja miatt tett feljelentést két ügyben is az Integritás Hatóság. Az egyik cég egy növényi joghurt kifejlesztésére kapott közel 130 milliós támogatást, a másik egy innovatív tejpor kifejlesztését intézte furcsán. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250519_Unios-tamogatasok-gyanus-felhasznalasa-miatt-tett-feljelentest-az-Integritas-Hatosag | 2025-05-19 16:10:00 | true | null | null | HVG |
Az elmúlt évekhez képest visszafogottan sikerült Bayer Zsolt cégének, az 1100 Év Kft.-nek a 2024-es év, a pénteken közzétett beszámoló szerint ugyan nyereséges maradt a vállalat, de a profit mindössze 617 ezer forintra apadt. Két évvel ezelőtt még 89 milliós pluszban zárt a cég, tavaly pedig 12 milliót mutatott a mérleg.
A beszámolóból az is kiderül, hogy a nyereség annak ellenére tűnt el gyakorlatilag teljesen, hogy az 1100 Év árbevétele mintegy 10 millió forinttal, 41,7 millió forintra nőtt. Egy másik fontos bevételi forrása azonban szinte teljesen megszűnt a cégnek: az egyéb bevételek 52 millió forintról 357 ezer forintra apadt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy míg 2023-ban még 40 millió forintot kapott „értékteremtésre” a cég a Szerencsejáték Zrt.-től, addig tavaly nem érkezett ilyen támogatás.
Bayer cégének nőttek a kiadásai is: az anyagi ráfordítások 24 millióról 32 millió forintra, valamint ezúttal személyi költségei is akadtak a propagandista vállalkozásának, méghozzá 6 millió forint értékben. A Fidesz 5-ös számú pártkönyvének tulajdonosa úgy ítélte meg, hogy ilyen számok mellett nem szolgált rá, hogy osztalékot vegyen fel, ehelyett mind a 617 ezer forintot eredménytartalékba helyezte. | Felszívódott Bayer Zsolt cégének profitja, miután tavaly nem kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től | Két évvel ezelőtt még 89 milliós pluszban zárt az 1100 Év Kft., idénre ebből 617 ezer forint maradt Bayer Zsolt cégének mérlegében. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250530_bayer-zsolt-1100-ev-kft-beszamolo-eredmeny-profit-szerencsejatek-zrt-tamogatas-ebx?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974 | 2025-05-30 18:38:00 | true | null | null | HVG |
Csak 1,1 milliárd forint osztalékot vesz ki Mészáros Lőrinc a 100 százalékos tulajdonában lévő Talentis Group Zrt.-ből, pedig a felcsúti milliárdos egyik központi cége 44,3 milliárd forintos nyereséggel zárt 2024-ben, derül ki a társaság beszámolójából. A maradék 43,2 milliárd forintra most nem volt szüksége Mészárosnak, ezért azt az eredménytartalékban hagyta. A Talentis Group Zrt. döntően kapott osztalékokból halmozta fel ezt a 44,3 milliárd forintos adózott nyereséget: 30 cégben tulajdonos, így 30 cégből áramolhatott felé az osztalék.Alapító a tásaság 2024. évi adózott eredményéből mindösszesen 1 120 000 000 forint osztalék kifizetéséről dönt. Az adózott eredmény fennmaradó része az eredménytartalékba kerül- olvasható a Talentis Group Zrt. május 29-én született alapítói határozatában, ahol az Alapító körülírás Mészáros Lőrincet fedi.Az osztalék az a pénzösszeg, melyet a részvénytársaság a részvényei tulajdonosainak fizet, általában akkor, amikor nyereséget ért el. Amikor egy vállalat hasznot, vagy többletbevételt ér el, akkor azt vagy visszaforgatja a vállalkozás fejlesztésébe, vagy osztalékként odaadhatja a részvényeseinek. A Talentis Group Zrt.-nek egyetlen részvényese van: Mészáros Lőrinc. Saját bevallása szerint a társaság pénzügyi, gazdasági, humánpolitikai, jogi, kommunikációs, valamint pályázati szolgáltatásokkal, tanácsadással, ügyintézéssel segíti az induló, és a már működő vállalkozások munkáját. Ebből a saját tevékenységből 3,5 milliárd forint bevételük volt, ellenben az említett 30 cégből zúdult felé az osztalék.A teljesség igénye nélkül: a Talentis Group Zrt. tulajdonos építőipari cégben, étteremben, autókereskedésben, őrző-védő cégben, rendezvényszervező cégben, golfklubban és mezforgalmazó társaságban is. A legtöbb pénz három cégnek köszönhető:Mészáros és Mészáros Zrt.V-Híd Építő Zrt.Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.A Mészáros és Mészáros Zrt. 49 százalékos tulajdonosa a Talentis. A felcsúti mindenes legismertebb cége árbevételként 87,3 milliárd forintot könyvelhetett el a 2023-as 112 milliárd forint után. Ebből 28 milliárd profitot realizált a társaság, amit szinte az utolsó fillérig mind kifizettek osztalékként. A V-Híd Építő Zrt.-ben 25 százalékos csomagja van a Talentis Groupnak: itt hatalmasat ugrott a forgalom, a korábbi 168,5 milliárd forintról 188,1 milliárdra. A nyereség 39,2 milliárd forint lett, aminek teljes összegét kivették osztalékként. Tehát csak ebből a két cégből 24 milliárd forint körüli összeg áramolhatott a Talentis felé.A harmadik Mészáros-cég kevésbé ismert, pedig a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. kulcsfontosságú. Ide van bekötve egy rakás építőipari társaság, például a ZÁÉV Zrt.: a cég árbevétele 58,2 milliárd forintról 95,5 milliárdra nőtt, viszont az egy évvel korábbi 17,4 milliárd után ezúttal csak 13,3 milliárd forintos profittal zárt. A Pannon Speed Zrt.-nél pedig úgy döntöttek, hogy a 17,1 milliárd forintos nyereségből 13,2 milliárd osztalékot fizetnek.A többi 27 cég ennél sokkal kisebb összegekkel dolgozik. A flottatendereken taroló Mészáros M1 Kft. legfrissebb beszámolója szerint 18,4 milliárdos forgalmat bonyolított tavaly és 1,1 milliárdos eredményt ért el. 156 millió forint nyereséget hozott össze tavaly a Magyar Sportmárka Zrt., amely a 2Rule sportruházati márka mögött áll. Ez ugyan kevesebb, mint az egy évvel korábbi 213 millió forint, viszont a vállalat 2017-es megalapítása óta most első alkalommal fizet osztalékot. Egész pontosan 100 millió forintot vesz ki belőle a tulajdonos, Mészáros Lőrinc Talentis Group Zrt.-je.Az még egy 2022-es hír volt, hogy a Talentis megvette a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-t, amely az ország egyik legnagyobb őrző-védő cége. Mostanra a harmadik legnagyobb lett, csak a két gigász, a Civil Zrt. és a Valton-Sec Kft. előzi meg. Már nagyobb, mint a sokáig Tasnádi Lászlóhoz köthető ESG Holding. A Testőr Kft. tavaly 9,7 milliárd forintos forgalmat hozott össze, amiből 761 milliós profit származott, ebből 400 millió forint lett az osztalék.Persze vannak veszteségek is: az alcsútdobozi golfklubot működtető cégben, a Golf & Country Máriavölgy Zrt.-ben 49,7 százalékos tulajdonos Mészáros Lőrinc központi cége, de itt 181 milliós negatav eredményt könyveltek el év végén. | Mészáros Lőrinc 44 milliárd forint sorsáról döntött május 29-én | A leggazdagabb magyar úgy ítélte meg, hogy a tartalékot kell növelni a Talentis Group Zrt. jövője érdekében. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-44-milliard-forint-sorsarol-dontott-majus-29-en.html | 2025-06-03 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az Orbán Viktorral szoros barátságot ápoló felcsúti milliárdos azonban nemcsak megtartotta, de tovább növelte is vagyonát – ez a frissen megjelent 100 leggazdagabb magyar 2025 magazinból derül ki. A sikeres kormányközeli nagyvállalkozó vagyona a tavalyai 990 milliárdról 1422 milliárd forintra nőtt.
Mészáros ezzel csak az elmúlt egy évben 432 milliárd forintot szerzett – ezzel önmagában a hatodik leggazdagabb magyar lenne.
A sorrend a lista első hét helyén nem változott, a vagyona azonban mindenkinek nőtt: a második továbbra is Csányi Sándor bankár, immár 820 milliárdos vagyonnal (tavaly ez még csak 700 volt), a harmadik Felcsuti Zsolt pedig átlépte a félmilliárdos határt.
Hely Név Vagyon (Mrd Ft)
1. Mészáros Lőrinc 1422
2. Csányi Sándor 820
3. Felcsuti Zsolt 526
4. Veres Tibor 480
5. Gattyán György 441
6. Szíjj László 370
7. Jellinek Dániel 336
8. Jászai Gellért 264
9. Széles Gábor 258
10. Garancsi István 221
A 10 leggazdagabb – forrás: A 100 leggazdagabb magyar 2025
Az első tízben egy újonc van: elképesztő mértékben gyarapodott Jászai Gellértnek, a 4iG elnök-vezérigazgatójának a vagyona, a tavalyi 138 milliárdról csaknem duplájára, 264 milliárdra. Jászai és cége szárnyalását nemcsak a számok tükrözik: Budapesten találkozott vele nemrég Donald Trump Jr., de korábban tárgyalt a Boeinggel és Elon Musk SpaceX-ével is. Márciusban pedig azzal került a hírekbe, hogy Orbán Viktor lányával, Orbán Sárával együtt szállt ki magángépéről, amely épp a Maldív-szigetekről tért haza.
Ha már a miniszterelnök lányai: Sára, testvérének, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István továbbra is ott van a leggyorsabban gazdagodók között. Tavaly még kereken 100 milliárdosra taksált vagyona idénre szintén csaknem kétszeresére, 188 milliárdra nőtt. Orbán Viktor vejének két legfontosabb vagyoneleme két tőzsdei cége, a Gránit Bank és a Waberer’s, de turisztikai érdekeltségei is folyamatosan bővülnek.
Tiborcz ezzel azonban egyelőre csak megközelíteni tudta a top 10-et, a kapuőr jelenleg Garancsi István, a Market-csoport ura, akinek 49 milliárd forinttal, 221 milliárdra nőtt becsült vagyona. Jászai még gyorsabb gazdagodásának köszönhetően azonban még így is hátrébb csúszott egy helyet a tavalyi listához képest.
Jelentősen javult az anyagi helyzete a kormány kedvenc konteósának történészének, Schmidt Máriának, valamint két gyermekének, Ungár Annának és Ungár Péternek. A tavaly sikeres évet záró BIF-ben többségi tulajdonos Schmidt-család vagyona harmadával, 99 milliárdról 133 milliárdra nőtt, amivel a tavalyi 21. helyről a 17.-re léptek előre.
Jó éve volt a kormány kommunikációs közbeszerzésein egyeduralkodó Balásy Gyulának is. Balásy – aki a tavalyi lapszámban még csak B.-ként szerepelt, miután nem járult hozzá a róla szóló cikk közléséhez, mintegy másfélszeresére növelte vagyonát, 53,4 milliárdról 79 milliárdra, amivel a toplistán a 34. helyre lépett elő.
Mészáros Lőrinc üzlettársa, a biztosítási piacon aktív Keszthelyi Erik is nagyot lépett előre: vagyonát közel megduplázta, 51 milliárdról 89 milliárdra növelte. Tavaly még épphogy kicsúszott az 50 leggazdagabb közül, ehhez képest idén 22 helyet előrelépve már a 29. legnagyobb vagyon fűződik az ő nevéhez.
Az építőipari közbeszerzéseken szintén rendre jól szereplő Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila is több mint másfélszeresére növelte becsült vagyonát, amely immár 66,3 milliárd forint – tavaly ilyenkor még csak 41 milliárd volt. Ezzel a listán is nagyot lépett előre, a 62. helyről a 45-re.
Nyertesek és vesztesek
Nem mindenkinek alakult ilyen kedvezően az elmúlt egy év: további 25 milliárd forintot bukott vagyonából Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa, akinek becsült vagyona így 90 milliárd forint, amivel 27. a listán. Bige két éve 233 milliárdos vagyonával még a nyolcadik leggazdagabb magyar volt, korábban pedig sokáig ő számított a második legvagyonosabbnak Csányi Sándor mögött. Vegyipari cége azonban nehéz időszakot él át, a napokban azzal került a hírekbe, hogy nem tudott időben kifizetni a részvényeseknek 80 milliárd forintnyi kötvényt – végül azonban sikerült megállapodnia a befektetőkkel.
Némileg csökkent a vagyona a Szentkirályi tulajdonosának, Balogh Leventének is, igaz, közel sem olyan mértékben, mint Bige esetében: az egy évvel korább 39,6 milliárd helyett immár csak 35 milliárdra becsülték érdekeltségeit a magazin készítői. Balogh ezzel a 64. helyről a 83-ra csúszott vissza. A Wizz Airt vezető Váradi József is bukott vagyonából, amely így 29 milliárd helyett már csak 26,4 milliárd, ezzel 6 helyet hátralépve már csak a 93. leggazdagabb.
Így változott néhány ismertebb milliárdos vagyona az elmúlt évhez képest:
A logisztikát maga mögött hagyó Wáberer György vagyona 146 milliárdról 156 milliárdra nőtt, ezzel ő a 14. (tavaly még 12. volt.)
Leisztinger Tamás 4 helyet visszacsúszva már csak a 15., vagyonát azonban így is 6 milliárd forinttal, 153 milliárdra növelte.
A hazai McDonald’s-okat is üzemeltető Scheer Sándor hiába növelte 19,5 milliárddal, 130 milliárd forintra vagyonát, így is egyel hátrébb, a 18. helyre esett vissza.
Két helyet előrelépve 93,3 milliárdos vagyonával immár az ország 24. leggazdagabb embere az MKIK új elnöke, Nagy Elek.
Jelentősen gazdagodott a Central Médiacsoport feje, Varga Zoltán, akinek vagyonát így már 84,5 milliárdra becsülték a tavalyi 56,6 milliárdhoz képest – úgy látszik, üzleti sikereit az a bírósági ügy sem tudta kizökkenteni, amelyben 2 és fél év börtönt kért rá az ügyészség.
A reality sztár-szépségipari guru Jákob Zoltán vagyona 55 milliárdról 61 milliárd forintra emelkedett.
Simicska Lajos egykori jobbkeze, Nyerges Zsolt ismét egyre aktívabb, vagyona ennek megfelelően nagyot ugrott, 44 milliárdról 60 milliárd forintra.
A Graphisoft Park mögött álló Bojár Gábor vagyona 2,7 milliárddal emelkedve immár 51 milliárd forint, amivel ő az 58. leggazdagabb.
Befolyáslista: Magyar Péter fel-, Matolcsyék és Gyurcsányék eltűntek
A magazin készítői szokás szerint a legbefolyásosabb magyarok listáját is közzétették. A rangsor azt hivatott bemutatni, hogy a szakértők értékelése szerint ki tudja a legtöbb erőforrást megmozgatni egy-egy ügy előremozdítására. Az első helyen nem meglepő módon továbbra is Orbán Viktor, a miniszterelnök mögött pedig Csányi Sándor is megőrizte második helyét. A dobogóra két helyet előrelépve a gazdaglista éllovasa, Mészáros Lőrinc fért még fel, míg a korábbi harmadik Rogán Antal befolyásából némileg veszítve a 7. helyre csúszott vissza.
A kormánytagok közül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter maradt a 4., a nemzetgazdaságért felelős Nagy Márton két helyet előrelépve az 5., míg Lázár János egy, Pintér Sándor pedig két hellyel csúszott vissza, így már csak 9. és 11. helyen szerepelnek. A megszűnő pénzügyminisztérium éléről az MNB élére kerülő Varga Mihály azonban 6 helyet javítva immár a 6. legbefolyásosabb, és a kormányzati átrendezésből jól jött ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, aki a 19. helyről a 12.-re lépett előre.
A leglátványosabb előretörés azonban Magyar Péterhez fűződik: a Tisza Párt elnöke tavaly már berobbanása után, de még az EP- és önkormányzati választás előtt a 69. volt a listán, ehhez képest ma már a 16. legbefolyásosabbnak értékelték őt az összeállítás készítői. Az első 50-ben rajta kívül egyetlen ellenzéki politikus, Karácsony Gergely szerepel, aki négy helyet visszaesve a 36.
Nagyot lépett előre, de jövőre még előkelőbb helyre kerülhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal ura, Lánczi Tamás, aki idén 44. lett a listán. Lánczi – ha elfogadják az átláthatóságigának nevezett törvényt – a közeljövőben már nemcsak vegzálhatja, de akár el is lehetetlenítheti a független sajtót és a civileket.
Vannak olyanok is, akik látványosan veszítettek befolyásukból az elmúlt egy évben: a top 50-ből kizuhant a közélettől visszavonuló Gyurcsány Ferenc és volt felesége, Dobrev Klára is, ahogyan Matolcsy György és fia, Matolcsy Ádám is jelentősen visszaesett. A volt jegybankelnök a 15. helyről 69., fia pedig az 50.-ről a 98. helyre zuhant. Kicsúszott a legbefolyásosabbak köréből a Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás is, akit 17 hellyel rangsoroltak lejjebb a készítők mint tavaly, az EP-választás hajrájában, amikor ő volt a kormánypártok listavezetője. | Itt az új gazdaglista: Tiborcz és Jászai duplázott, Mészáros csak a tavaly óta szerzett vagyonával a hatodik leggazdagabb lenne | Egy év alatt 2000 milliárd forinttal nőtt a 100 leggazdagabb magyar vagyona, a leggyorsabban azok gyarapodtak, akik a legközelebbi kapcsolatban vannak a hatalommal: Mészáros Lőrinc másfélszeresére, Tiborcz István és Jászai Gellért közel kétszeresére növelte vagyonát. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250522_100-leggazdagabb-magyar-meszaros-lorinc-csanyi-sandor-tiborcz-istvan-jaszai-gellert-ebx | 2025-05-22 06:00:00 | true | null | null | HVG |
Habony Árpád is tulajdonrészt szerzett a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-ben, amelynek közvetve többségi, 61 százalékos résztulajdona van a csehországi Aero Vodochody repülőgépgyárban. A hadiipari vállalattól a Magyar Honvédség is rendelt kiképző- és felderítőgépeket.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf még 2021-ben szerzett 80 százalékos tulajdont az Aero Vodochodyban, neki azonban, miután egy évvel később honvédelmi miniszter lett, összeférhetetlenség miatt tovább kellett adnia az érdekeltségét. Akkor Hernádi Zsolt Mol-vezér vette át a részesedését, és vitte tovább a céget, ám azóta ismét megváltozott a vagyonkezelő tulajdonosi szerkezete.
Az újraosztás nem friss fejlemény, még 2022 szeptemberében történt, de a szereplők nem verték nagy dobra, mások pedig nem vették észre a változást. Az átrendeződés komolyan érintette az Aero Vodochody repülőgépgyárat közvetve – a HSC Aerojet Zrt.-n és a Vodochody Holdings Hu Kft.-n keresztül – birtokló Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő tulajdonosi szerkezetét.
A társaságban az LB Legacy Holding Kft. 27,6 százalékos részesedéssel rendelkezik. A holdingot Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója jegyezte egészen 2023 végéig. Azóta a Legatum Bacsa Vagyonkezelő Alapítvány a tulajdonos – az alapítvány neve alapján aligha változott az érdekeltségi kör. 22,6 százaléka van az Aebo Kft.-nek, mely mögött Világi Oszkár szlovákiai magyar milliárdos áll, ő egyebek mellett a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese, aki már az eredeti adásvétel idején is az üzlet közelébe pozicionálta magát. Az SI 13 Aero Zrt. részesedése szintén 22,6 százalék. Ennek a vállalatnak a végső tulajdonosa a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány, amely a Mol elnök-vezérigazgatójához, Hernádi Zsolthoz köthető. 27,2 százalék pedig a Futurum Investments Zrt. részesedése, amelynek egyedüli tulajdonosa Habony Árpád.
Figyelemre méltó, hogy a miniszterelnök volt nem hivatalos tanácsadója akkor szállt be a hadiiparba, amikor Orbán Viktor már békeharcosként igyekezett feltüntetni magát, és még évekre voltunk attól, hogy Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszterként – a Tisza Párt által kiszivárogtatott felvétel szerint – idén tavasszal arról beszéljen: szakítottak a békementalitással, és ráálltak a háború felé vezető út nulladik fázisára.
Habony szerepe azért is érdekes, mert ő sokáig semmilyen üzletet nem vett a nevére. Mára ez is megváltozott.
A koronaőrből lett tanácsadó-üzletemberhez tartozik az egyébként jócskán veszteséges Futurum Investments Zrt. mellett a masszívan nyereséges Enter-Tnmnt Invest Zrt. is. Utóbbi a tulajdonosa az öt budapesti kaszinót összefogó Las Vegas Casino Zrt.-nek, amit Habony szintén Szalay-Bobrovniczkytől örökölt meg.
Habony megjelenése a hadiipar környékén új fejlemény, és annál is érdekesebb, mivel a magyar védelmi ipart összefogó N7 holdingban nemrég végbement vezetőváltással fundamentális átrendeződésekre lehet számítani a területen. A Telex azt írta, hogy a 4iG is szeretne minél nagyobb részt kihasítani az N7-ből. Márpedig a HSC Aerojetben, amely – a Vodochody Holding Hu Kft.-n keresztül – a cseh gyár tulajdonosa, az N7 Holding a Magyar Aerojet, vagyis Habonyék tulajdonostársa. Az állami hadiipari vállalaté a részvények 15 százaléka, és a Magyar Aerojet 61 százaléka mellett 24 százalékos tulajdonos még a cseh Omnipol AS. A HSC Aerojet eszközeinek az értéke csaknem 80 milliárd forint, amelyen Habonyék, az állam és az Omnipol osztoznak. A tulajdonrészt eredetileg kihasító Szalay-Bobrovniczky viszont a vásárláskor 53 milliárd forint hitelt kapott az MFB Magyar Fejlesztési Banktól; a hitelfelvételhez a Magyar Állam vállalt készfizető kezességet.
A HVG kereste a Habony tulajdonában álló Futurum Investments Zrt.-t a tranzakció kapcsán. Érdeklődtünk, hogy honnan értesültek az üzleti lehetőségről, milyen lehetőséget látnak a hadiiparban, és tervezik-e bővíteni portfóliójukat a szektorban. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Habony Árpád már hadiiparban is utazik | A kormányfő korábbi nem hivatalos tanácsadója csöndben beszállt abba a katonai repülőgépeket gyártó cseh cégbe, amelytől a honvédség is rendelt már. Habony Árpád tulajdonrésze egykor Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250522_hvg-habony-arpad-hadiipari-befektetes-radar-alatt-aero-Vodochody | 2025-05-22 11:56:00 | true | null | null | HVG360 |
A tavaly őszi önkormányzati választáson az ellenzék jelöltje, Heringes Anita nyert Pakson, leváltva az addigi fideszes Szabó Péter polgármestert. Távozásakor Szabó Blazsek Balázs címzetes főjegyzőnek 36 havi illetménynek megfelelő végkielégítést adott annak felmondása után, ez 63 millió forintot jelentett. Ezután a szintén fideszes alpolgármesterek Szabó kizárását kezdeményezték a pártból, az új önkormányzat pedig keresetet nyújtott be a bíróságra.
Pénteken a Pécsi Törvényszék kimondta az elsőfokú ítéletet, miszerint Blazseknek 15 napon belül vissza kell fizetnie több mint 40 millió forintot a Paksi Közös Önkormányzati Hivatal számlájára – írja a Paks Press a Facebookon.
A törvényszék sajtótitkára, Dezső Lili a TelePaksnak arról beszélt, hogy a nagymértékű jutalmazás – amit Szabó a főjegyző több évtizedes szolgálatával indokolt – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénybe és a jó erkölcsbe is beleütközött. | Több mint 40 milliót kellene visszafizetnie a volt paksi főjegyzőnek a 63 milliós végkielégítéséből | A volt polgármester nagylelkűségét nem nézték jó szemmel párttársai sem, tavaly ősszel ki akarták zárni a Fideszből. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250523_paks-vegkielegites-polgarmester-fidesz-onkormanyzat-birosag-peci-torvenyszek | 2025-05-23 19:29:00 | true | null | null | HVG |
Álomvölgy Rt.-nek hívták valamikor azt a társaságot, amely ma Keszivölgy Ingatlanforgalmazó Zrt. néven a védett budakeszi Álomvölgy szomszédjában fekvő 70 hektáron fejlesztett volna. A cég tulajdonosai Demján Sándor örökösei. Az álomvölgyi beruházás jelenlegi állásáról itt írtunk.
Grandiózus tervek születtek ott az ezredfordulón: Demján és üzlettársai több mint száz hektáron, akkori árakon 40-50 milliárdos projektben gondolkodtak. Ám a terv meghiúsult. A Keszivölgy Zrt. vezérkarában 2015-ben felbukkant a belgyógyász-gasztroenterológus Schwab Richárd, aki – ahogyan az a HVG-ben megjelent portréjából is kiderül – jelenleg szinte vallási vezetőként járja az országot.
A 2008-ban Amerikában is diplomát szerzett Schwab nyolc éven át, Demján 2018-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a nagyvállalkozónak. „Körülbelül 150 cégében a vezetésében tevékenykedtem, üzleti iskolának elképesztően tanulságos volt az ingatlanválság éveiben” – mondta.
A jó kapcsolatépítő orvos-üzletember ezek után Mechtler László professzor hívására beszállt a Mind Klinika alapításába „a feladatom a professzor neves amerikai intézetének az orvosi praxisközösségekre alapuló üzleti modelljének meghonosítása volt”.
Külső befektetőt is szerzett, a Közép-európai III. Magántőkealap azonban nem emeli az amúgy magas színvonalú klinika renoméját: nemrégiben kiderült, hogy a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány milliárdjai vannak benne.
De a klinika szinte elhanyagolható tétel azokhoz a nagy ügyekhez képest, amelyeken az Állami Számvevőszék márciusban kiadott jelentése szerint százmilliárdos nagyságrendben bukhatott az alapítvány Matolcsy György jegybankelnöksége alatt.
„Piaci tranzakcióról volt szó, a befektetői forrásokat csúcstechnológiára költöttük, és meggyőződésem, hogy a részesedést jó áron lehet majd eladni” – szögezte le lapunknak Schwab. „Szécsényi Bálint személyében nagy tudású és tapasztalt befektetési bankárt ismertem meg, ő hozta befektetőnek a magántőkealapot, amely 2 milliárd forinttal, 80 százalékban szállt be” – ismertette a részleteket.
Ez még 2019-ben történt, amikor a szintén frissen alakult magántőkealap részvételével létrehozták a Mind Klinika Invest Zrt.-t. Ebben Schwab és Mechtler vállalkozásai is kisebbségi részvényesek lettek. Akkoriban a magántőkealapot Szécsényi Bálint saját tulajdonú alapkezelője menedzselte.
Szécsényi a banktitokra hivatkozva nem árulta el a HVG-nek, hogy kiknek a pénze volt eredetileg az alapban, csak annyit mondott: bízott Schwab szakértelmében. Az Equilor brókercéget két évtized alatt felépítő Szécsényit évek óta a kormányfő vejéhez közel állónak tartja az üzleti világ; tény, hogy az Equilor időközben a Tiborcz István érdekeltségében álló Gránit Bank-csoport tagja lett.
A titokzatos Közép-európai III. Magántőkealap 2021-ben került át az akkori jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Száraz István Quartz alapkezelője alá, de hogy miért, arra Szécsényi – a befektetők védelmére hivatkozva – nem adott magyarázatot. A Quartz és a Pallas Athéné közt rendszeresen zajlottak ingatlanügyletek, a Quartz által forgatott magántőkealapokban pedig – a céges nyilvántartásokból sejthetően – az ifjú Matolcsy vagyona is megbújhat.
Szécsényi tudását a két Matolcsy bizalmát élvező jegybanki alapítványi vagyont forgatók is elismerték: 2020-tól tagja volt a fő vagyonelem, a varsói GTC ingatlanvállalat felügyelőbizottságának, amiről a márciusi jegybankelnökváltáskor lemondott.
Schwab ma már csak orvosként dolgozik a Mind Klinikán, az üzletből két éve kiszállt, mert orvosi praxisára és tudományos érdeklődésére fókuszál. A klinika – és a mögötte álló cégek – vezérkarában felbukkan viszont Száraz István menedzsere, Valkó Mihály. Az érintett cégek mérlege súlyos veszteségeket mutat. Maga a Mind Klinika Kft. például – bár 2023-ban milliárdos árbevétele volt, és már nyereségessé vált – évek óta százmilliós nagyságrendű negatív saját tőkével küszködik. A közvetlen tulajdonos Mind Invest pedig öt év alatt milliárdhoz közeli veszteséget gyűjtött össze. | Piaci tranzakció volt, jó áron lehet majd eladni – mondja Schwab Richárd az MNB-s alapítvány milliárdjaival indult volt cégéről | Bár Schwab ma már csak orvosként dolgozik a Mind Klinikán, korábban tulajdonos is volt, és környékén feltűntek nemcsak az MNB-alapítványok, hanem Matolcsy Ádám körei is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250526_hvg-schwab-richard-mind-klinika-szecsenyi-balint-mnb-alapitvany-matolcsy-szaraz-istvan | 2025-05-26 14:26:00 | true | null | null | HVG360 |
Demeter Szilárd tervébe, hogy irodalmi erőközponttá alakítja a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), átírja a kánont, és kikukázza a magyar irodalom 80 százalékát, az is beletartozott, hogy a maradékot viszont világhírűvé teszi. Méghozzá mindjárt a tengerentúlon. Ehhez nem kiadókkal egyeztetve próbált felépíteni néhány szerzőt, nem fordításokkal, amerikai lektori jelentésekkel felvértezve akart kedvet csinálni az irodalmi ügynökségeknek a magyar szerzőkhöz, fokozatosan eljutva az igényes irodalomig, hanem úgy gondolta: egyszerűbb létrehozni egy angol nyelvű irodalmi folyóiratot, és megbombázni vele az amerikai piacot. Abban bízva, hogy a kiadók, az ügynökségek emberei, látva a remekműveket, feltárcsázzák majd az ott publikáló írókat, költőket, azok kiadóit, lefordítják és szépen befuttatják őket a saját pénzükön és kockázatukra.
Azt azért érezhette a most épp a múzeumi struktúra átalakításával foglalatoskodó kulturális mindenes, hogy pusztán a magyar irodalom nem lesz elég erős, hogy betörjön az amerikai irodalmi közbeszédbe, ezért közép-európai fókuszt tervezett, amivel mintegy bónuszként az is járt volna, hogy mi közvetítjük a régió kultúráját a hanyatló Nyugat felé. Persze szó sem volt közös fellépésről a térség országaival, ahogy széles körű, az amerikai piacot ismerő kiadóvezetők, kulturális menedzserek segítségét sem vették igénybe, fel sem merült, hogy inkubátor- vagy szolgáltatóprogramot építenek fel a kiadók számára.
Egy kurucos rohamra készültek. Demeter Jászberényi Sándor író-haditudósító-újságíróban találta meg mindehhez a partnert. Jászberényi független, autonóm személyiség, jelentős kortárs író, neve politikai oldalaktól függetlenül jól cseng. Mint maga Jászberényi többször hangsúlyozta, teljesen szabad kezet kapott. És pénz is volt bőven. A negyedévente megjelenő lap mégis hét szám után megszűnt, mindenféle magyarázat nélkül. Talán személyi konfliktusok miatt, vagy a recesszió beköszöntével egyszerűen erre a projektre sem volt már forrás.
Kíváncsiak voltunk, mennyi pénzt égetett el közben Demeter Szilárd, ezért közérdekű adatkéréssel fordultunk a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Nonprofit Zrt.-hez.
A kapott válaszokból kiderült, hogy összesen 23 ezer darabot nyomtattak ki a The Continental Literary Magazine-ból, ami lapszámonként körülbelül 3 ezer darabot jelent, egy-egy példány tehát 11 ezer forintba került. A 23 ezerből azonban csupán 1316 darabot sikerült értékesíteni, ami még 6 százalék sincs. Ez még akkor is kevés, ha elhisszük a PKÜ-nek, hogy nem elsősorban értékesítésben gondolkodtak. Mi is kaptunk például mutatványszámokat, amikor írtunk a rendkívül igényes kiállítású és tartalmú magazinról.
A PKÜ adatai szerint 257 millió forintot költöttek el a szűk két évet élt lapra. Összehasonlításul: 2023-ban, amikor utoljára folyóirat-támogatást ítélt meg a szintén Demeter vezette Magyar Kultúráért Alapítvány, 200 millió forintot osztottak szét az összes magyar művészeti és kulturális folyóirat között. A Continental fenntarthatóságát jól mutatja, hogy az egyetlen teljes éve alatt 139 millió forintot emésztett fel. A honoráriumok is kiugróan magasak voltak, összesen csaknem 65 millió forint, de ezek legalább jó helyre mentek, hiszen jelentős magyar és külföldi szerzők publikáltak a lapban, mint például Háy János vagy Tompa Andrea. Azt viszont már sok irodalmi lap megirigyelné, hogy a szerkesztőségi munkára, a rovatvezetésre, a szerkesztésre, a lektorálásra, a korrektorra csaknem 25 milliót költöttek. A különleges papíron megjelenő lap nyomtatása és az amerikai terjesztés költségei borsosak voltak, a kiküldetésekkel együtt ez összesen közel 120 millióba fájt a magyar adófizetőknek. Hatalmas tétel volt a marketing is, amire 47 millió forintot költöttek.
Ha valóban felépítettek volna egy jól működő angol nyelvű lapot, elindították volna egy-két magyar író amerikai karrierjét, akár meg is érte volna a befektetés, de nem ez történt. A lap körül meglehetős csend volt, a hivatalos győzelmi jelentések is elmaradtak – valószínűleg észre sem vette az amerikai irodalmi élet, hogy Demeter Szilárd zászlóshajója befutott, majd hamar el is tűnt a tenger fenekén.
Az egész lapot, a koncepció kitalálását és megvalósítását a kiadói tapasztalat nélküli Jászberényi Sándorra bízta a PKÜ, amelynek 2020 és 2023 között Jászberényi jóbarátja, Pál Dániel Levente volt az irodalomszakmai vezetője, majd a Continental magazin igazgatója. (A HVG közölte először, hogy Jászberényi az elmúlt hetekben könyvkiadót alapított.)
2019 májusában a PIM először egy piackutatást, koncepció- és layouttervet rendelt az író Menara Consulting nevű cégétől összesen nettó 2,85 millió forintért. 2020-ban pedig megbízták, hogy egy hónapra utazzon ki az USA-ba, és végezzen további piackutatást, tárgyaljon az – eredetileg Jászberényi kinti kiadója, a New Europe Books mintájára New Europe Review-nak nevezett, végül The Continental Literary Magazine címen megjelent – irodalmi lap reménybeli partnereivel, terjesztőivel.
14,5 millió forintot kapott az egy hónapos munkájáért és a költségekre, amit az utolsó centig el is költött üzleti ebédekre, szállodákra, utazásra, és rendben el is számolt vele.
Ezek tételes felsorolása és a bekért árajánlatok bizonyítják, hogy nem lógatta a lábát. De a szövegből az is kiderül, hogy számottevő kapcsolatok, mindenféle ország- és piacismeret nélkül érkezett és kezdett munkálkodni az USA-ban – s ez rá is nyomta bélyegét a projektre. A PKÜ részére készített tanulmányt és teljesítési beszámolót is megkaptuk (a nevek kisatírozásával), ám felhívták a figyelmünket, hogy szerzői jogok fűződnek hozzá, ezért nem is idézünk belőle szó szerint.
A szövegből mindenesetre kiderül: a PKÜ komolyan gondolta, hogy kiadnak és megpróbálnak befuttatni egy közép-európai irodalommal foglalkozó lapot abban az országban, ahol – mint maguk is írják – több mint ezer irodalmi lap jelenik meg. Ráadásul mindezt a lehető legpazarlóbb módon. Kinti céget akartak alapítani állandó irodával, ügyvédi irodát, marketingest, PR-ügynökséget, sőt nagykereskedőt is keresett és talált Jászberényi. Megállapításokat tett, hogy milyen médiumokban és hogyan kell hirdetni a lapot, kiderítette, mennyi honoráriumot fizetnek a jelentős irodalmi lapok, és ahhoz képest lőtte be az övékét. Nyomdáktól is kért árajánlatot, de azokat vagy nem elég jó minőségűnek, vagy túl drágának találta, ezért – ha minden úgy alakult, mint a tervekben szerepelt – a lapot itthon nyomtatták és innen szállították ki az USA-ba.
Úgy tűnik, kinti céget végül nem hoztak létre, mert a lap internetes oldalán a PKÜ szerepel kiadóként. Az elképzelések alapján Budapesten legalább három ember foglalkozott a szerkesztéssel, Amerikában pedig heten. Azt is fontolgatták, hogy Williamstownban bérelnek irodát havi 1000 dollárét, olyat, amely méltó a lap reménybeli presztízséhez. Az amerikai és a magyar szerkesztőnek évi 60-70 ezer, az őket segítő adminisztrátoroknak 30-40 ezer dolláros fizetést javasolt a tanulmány, megjegyezve, hogy mivel magyar és amerikai szerkesztő azonos munkát végez, a fizetésükben se legyen különbség. Nemcsak könyvesboltokban, hanem önkéntesek segítségével konferenciákon, egyetemeken is terjesztették volna a lapot az elképzelések szerint. Jászberényi arra is javaslatot tett, hogy ki legyen a lap magyarországi szerkesztője, egyben főszerkesztője, sőt az őt segítő adminisztrátor személyére is ajánlást tett, megjegyezve, hogy ők ketten házastársak, ám ez szerinte nem befolyásolja a munkájukat. A nevek ki lettek satírozva, így nem tudjuk, kit ajánlott Jászberényi főszerkesztőnek, de végül ő töltötte be ezt a posztot.
Azt, hogy mennyi lett a fizetése, nem árulták el, de egy nekünk megküldött szerződés szerint havi 1,8 millió forintot kapott „a magyar irodalmat angol nyelvterületen bemutató és népszerűsítő szöveges és videós anyagok létrehozásáért”. A 2020 szeptemberében kelt szerződés szerint ezért az irodalmi életben meglehetősen magas honoráriumért egy 5-8 ezer szavas, „irodalomtörténeti mélységű” interjút kellett készítenie egy kiemelkedő irodalmi alkotóval, elvártak egy hasonló terjedelmű esszét egy alkotó munkásságáról, továbbá feladat volt egy 5-8 perces videó elkészítése. Az írásokért 400 ezer, a pár perces videóért egymillió forint járt. Azt nem tudjuk, hogy ezek elkészültek-e, és ha igen, hogyan hasznosultak. A szerződés csupán néhány hónapig állt fenn – talán úgy gondolták, négy-négy interjú, esszé és film bőven elég a magyar irodalom népszerűsítésére.
Arra, hogy végül miért távozott a főszerkesztő, és miért szűnt meg a lap, Jászberényi Sándor a titoktartásra hivatkozva nem adott választ. Demeter Szilárd pedig azért nem válaszolt, mert, mint írta:
„A vádirat megfogalmazásához nem kellek, meg tudják szövegezni Önök is.”
A lapot maga Jászberényi Sándor sem értékelte sikeresnek a HVG-nek adott válaszában. Ugyanakkor megjegyezte, eredménynek tartja, hogy „sikerült kulturális jelenlétet létrehozni az Egyesült Államokban, jelenleg nincs olyan kelet-közép-európai szépirodalmi lap, ami az Egyesült Államokban fizikailag lenne jelen a könyvesboltokban”. Szintén eredménynek nevezte, hogy „a Continental folyóiratban publikáló magyar és közép-európai szerzők szövegeit eredeti nyelvből a legmagasabb szépirodalmi színvonalon angol nyelvre fordították, ezek a szövegek pedig megjelentek az Egyesült Államokban – és az angolszász régióban, például az Egyesült Királyságban”.
A NER pazarlásaihoz képest a Continental ügye csepp a tengerben. Ám jól mutatja, milyen hatékonysággal működnek Demeter Szilárd projektjei, és azt is, hogy a verseny, a transzparencia és a párbeszéd hiánya miként torkollik szükségszerűen kudarcba, még akkor is, ha a cél alapvetően jó szándékú. | Így süllyedt el és vitt magával százmilliókat Demeter Szilárdék angol nyelvű irodalmi folyóirata, amellyel Amerika meghódítására indultak | Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra – tudta meg a HVG. Az áttörés elmaradt, noha a 2021–2023-ban mindössze hét számot megélt lapra, a The Continental Literary Magazine-ra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása. Közérdekű adatigénylésünk nyomán választ kaptunk arra, hogy pontosan mire mennyit költöttek, de kiderült az is, miként értékeli a lapot a volt főszerkesztő, és miért hallgat Demeter Szilárd. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250529_hvg-irodalmi-kiserlet-amerikai-kudarc-demeter-muvek-pazarlas-ebx | 2025-05-29 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Fellegi Áron februárban indította el tanácsadó cégét, a HypeX Consulting Kft.-t, most pedig arról tájékoztatta a HVG-t, hogy annak eddigi montenegrói képviseletét egy tagvállalatba integrálták. Mint írta, stratégiájuk és víziójuk arra épül, hogy Montenegró ugyan még nem az Európai Unió tagja, de tagjelölt országként számos európai uniós forrásra jogosult.
“Ezeknek a forrásoknak a lehívása és felhasználása azonban kifejezetten alacsony hatékonysági szinten zajlik. Abban kíván cégünk közreműködni, ezen a területen kiterjedt szakértelmére alapozva, hogy montenegrói érintett entitások, állami és piaci szereplők hatékonyabban legyenek képesek az uniós források és egyéb finanszírozási eszközök felhasználására” – írta a HypeX nevében.
Fellegi Áronék úgy ítélik meg, hogy Montenegró egyébként nyugat-balkáni összevetésben kifejezetten jól teljesít a csatlakozási folyamat keretén belül teljesítendő mérföldkövek és feladatok végrehajtásában. “Magyarország, amellett, hogy támogatja a nyugat-balkáni országok, így Montenegró csatlakozási törekvéseit, rendkívül jó kétoldalú gazdasági kapcsolatokat ápol, illetve ösztönzi a magyar vállalatokat a külpiacra lépésre az úgynevezett kifektetési politikával, így a jelenlegi környezetet kifejezetten megfelelőnek gondoljuk arra, hogy magyar vállalatok nyugat-balkáni üzleti érvényesülését lokális partnerként tudjuk segíteni” – magyarázták Fellegiék.
A HypeX készítette el a közelmúltban a Nemzetgazdasági Minisztérium űripari szakportálját, pár hete pedig a minisztériummal közösen rendezett meg egy űripari workshopot Budapesten. Varga Lajos cége pedig évek óta kapja az állami megbízásokat a különböző rendezvények és ingatlanok őrzés-védelmi feladataira.
A Valton-Sec Zrt. 2024-ben már több mint 28 milliárd forintos forgalmat ért el, és 2,5 milliárd forint lett az adózott eredménye. Bár az árbevétele több mint 30 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a nyeresége 300 millió forinttal elmaradt a 2023. évitől. | Uniós pénzek felhasználásában segít Montenegróban a Valton-tulaj és a volt fejlesztési miniszter fia | Vállalatot alapított a balkáni országban a Valton-Sec tulajdonosa, Varga Lajos és a korábbi fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás fiának a cége HypeX Montenegro d.o.o. néven. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250529_hvg-Valton-Sec-Varga-Lajos-Fellegi-Aron-HypeX-Montenegro-EU-tamogatas | 2025-05-29 06:15:00 | true | null | null | HVG360 |
A Miniszterelnöki Kabinetiroda jogellenesen kezelte a vakcinainfo.gov.hu-n megadott személyes adatokat, amikor a regisztráló állampolgároknak nem járványügyi, hanem politikai tartalmú üzeneteket küldött – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, még nem jogerős ítélete. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével indított per eredményeként a bíróság eltiltotta a Kabinetirodát az ilyen adatkezeléstől, és elrendelte az ítélet közzétételét is.
A TASZ közleménye felidézi, hogy a kormány 2020 decemberében indította el a vakcinainfo.gov.hu oldalt, amelyen keresztül az állampolgárok az oltáshoz való hozzáférés reményében adták meg személyes adataikat, kizárólag járványügyi tájékoztatás céljából. A regisztráció azonban kezdettől fogva homályos jogalapokon nyugodott: nem volt egyértelmű, pontosan milyen kommunikációra, milyen célból használják fel az adatokat.
A TASZ már 2021 elején figyelmeztetett arra, hogy a kormány visszaélhet az így megszerzett adatokkal. A szervezet azután indított pert, miután a félelmek beigazolódtak: a járvány ürügyén megszerzett email-címekre rendszeresen érkeztek politikai tartalmú üzenetek – a nemzeti konzultációtól kezdve a „háborúellenes” választási kampányokig.
Miközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) úgy tett, mintha nem történt volna visszaélés, a TASZ következetesen kiállt az állampolgárok jogai mellett, és minden elérhető fórumon fellépett az adatkezelés politikai célokra történő kiterjesztése ellen. Bíróság most először mondta ki: ez az adatkezelés nemcsak etikátlan, hanem jogsértő is.
Az ítélet szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem rendelkezett megfelelő jogalappal az adatkezeléshez, megsértette a célhoz kötöttség elvét, amikor az oltáshoz kapcsolódó célból gyűjtött adatokat más – például politikai – célra használta, a jövőben nem kezelheti az érintett adatait járványhelyzettel nem összefüggő célból, és köteles nyilvánosságra hozni az ítéletet a vakcinainfo.gov.hu oldalon.
Ez a döntés – amennyiben jogerőre emelkedik – a kormányzati propaganda elleni egyik legjelentősebb jogi győzelem lehet. Egy olyan kommunikációs csatornát zárhat el, amelyen keresztül a kormány jogellenesen küldött politikai üzenetekkel ért el több millió állampolgárt – írja a TASZ.
A szervezet fellebbezett annak érdekében, hogy a bíróság a tisztességtelen adatkezelés tényét is mondja ki – vagyis azt, hogy a kormány kihasználta, hogy a járványhelyzet miatti egzisztenciális szorongásban valójában sok állampolgár nem önszántából adta meg az adatait, hanem azért, mert úgy tűnt, ez a túlélés záloga.
Ugyanakkor már most is fontos tudni: az összes eddig kiküldött propagandalevél jogellenes volt. Ha a kormány valóban befejezte a járványügyi kommunikációt, akkor köteles lenne törölni az egész adatbázist.
„Ez a győzelem több millió magyar állampolgár személyes adatainak védelméről szól. A TASZ azért küzd, hogy ne maradjon következmények nélkül, hogy a kormány a hatalmát propagandára használta fel, még egy világjárvány közepén is. Amikor a TASZ működését próbálják ellehetetleníteni, valójában azt akarják megakadályozni, hogy ilyen visszaélések ellen bárki hatékonyan felléphessen” – nyilatkozta az elsőfokú győzelem után Remport Ádám, a TASZ jogásza. | A bíróság szerint Rogánék jogellenesen kezelték az oltásra regisztráltak személyes adatait | Az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda a jövőben nem kezelheti az érintettek adatait járványhelyzettel nem összefüggő célból, és köteles nyilvánosságra hozni az ítéletet a vakcinainfo.gov.hu oldalon. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250602_A-Fovarosi-Torvenyszek-szerint-Roganek-jogellenesen-kezeltek-a-vakcinaoltasra-regisztraltak-szemelyes-adatait | 2025-06-02 16:00:00 | true | null | null | HVG |
Mészáros Lőrinc és gyerekeinek Fejér-B.Á.L. Zrt. nevű építőipari cége (amely Mészáros Beatrix, Ágnes és Lőrinc gyerekei nevének kezdőbetűit takarja) 2023-hoz képest 6 milliárddal kevesebb, összesen 40 milliárd forint árbevételt ért el, eközben viszont szép nyereséget termelt a vállalat: míg 2023-ban szerény 139 millió forint volt a profit, addig tavaly már 2,19 milliárd forint. A miniszterelnök földije nem is tétlenkedett, azonnal kivett 2,1 milliárd forintot osztalékként, 91,8 milliót pedig bennhagyott az eredménytartalékban.
A cég arról ismert, hogya Budapest-Belgrád vasútvonal egyik legnagyobb alvállalkozója (a fővállalkozó is maga Mészáros egy kínai céggel közösen), emellett ez a cég végezhette korábban az Iparművészeti Múzeum épületének, az MTA székházának, illetve a József Attila Színház felújítási munkáit és bizonyos, a paksi atomerőműhöz köthető munkákat. Felcsúton 57 házas luxuslakóparkot építenek.
A Fejér-B.Á.L. anyagköltsége tavaly a 2023-as felére csökkent, míg az igénybe vett szolgáltatások értéke egy év alatt 38 milliárdról 29,8 milliárdra csökkent. A személyi jellegű költségek is csökkentek, mind a bérköltséget, mind a járulékokat tekintve, mivel a cég 2024-ben már csak 193 főt foglalkoztatott, szemben a 2023-ban jelentett 224 fővel.
Jelentősen, több mint felével nőtt a vállalat követelése 9,7 milliárd forintra, nagy része áruszállításból és szolgáltatásból fakad (2023: 2,9 milliárd; 2024: 6,8 milliárd forint). A cégnek mindössze 137 millió forint hosszú lejáratú hitele van, a rövid lejáratú kötelezettségek 20,2 milliárdról 18,9 milliárd forintra csökkentek. Az alvállalkozói díjak is csökkentek tavaly, 32,8-ról 26,2 milliárd forintra
A vállalat végső soron azért termelt szép profitot, mert az üzemi eredmény a 2023-as 1,2 milliárdos veszteséghez képest 1,4 milliárdos nyereségbe csapott át tavaly, és pénzügyi műveletekből is akadt 1 milliárd forint. | Kétmilliárdos osztaléknak örülhet Mészáros Lőrinc és gyerekei | A Fejér-B.Á.L. építőipari cég bevétele csökkent, de a nyeresége nagyot nőtt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250602_Ketmilliardos-osztaleknak-orulhet-Meszaros-Lorinc-es-gyerekei | 2025-06-02 17:04:00 | true | null | null | HVG |
1,37 milliárd forint adózott nyereséggel zárta 2024-et a Whitedog Media Kft., amelynek 75 százalékos tulajdonosa Várkonyi Andrea. A tulajdonosok a profitot osztalék formájában kiveszik a cégből, Várkonyira egymilliárd és 25 millió forint jut – tehát ha esetleg amúgy egy fillérje sem volna, az osztalékfizetés után akkor is a milliárdosok klubját erősítené.
A Whitedog egyébként tavaly is fizetett osztalékot, a profit éppenséggel abban az évben haladta meg először az egymilliárd forintot – ám Várkonyi csak 821 millió forintot kapott.
A Whitedog amúgy is prímán teljesített 2024-ben, árbevétele először meghaladta a 10 milliárd forintot.
A számok alapján Várkonyi Andrea akár meg is engedheti magának azokat a drága ruhákat és kiegészítőket, amelyekben rendszeresen fotózzák. Igaz, a Whitedog rendszeres beszállítója különféle Mészáros-cégeknek. | Várkonyi Andrea milliárdos lett | Először érte el a 10 milliárd forintot Várkonyi Andrea cégének árbevétele, s Várkonyi osztaléka az egymilliárd forintot. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250531_Varkonyi-Andrea-milliardos-lett | 2025-05-31 14:42:00 | true | null | null | HVG |
Havi 340 millió forinttal költhet többet idén januártól a Fidesz parlamenti frakciója közpénzből, miután kormánypárti javaslatra megemelték a képviselőcsoportok – nemcsak a Fidesz, hanem az összes frakció – által működésre, alkalmazottakra, felszerelésre elkölthető állami támogatási keretét.
Mivel a Fideszé a legnagyobb frakció, ők profitálnak a legtöbbet a változtatásból – ezt amúgy csak a Fidesz és a KDNP szavazta meg, az ellenzéki frakciók egyike sem –, ami azt jelenti, hogy az összességében évi 7 milliárd forint pluszkiadásból bő 4 milliárd üti a Fidesz-frakció markát.
Könnyen jött, könnyen megy – gondolhatta a Fidesz-frakció, és máris elkezdte költeni az „ajándékpénzt”. A keret terhére a frakciók nem közvetlenül, hanem az Országgyűlés Hivatalán keresztül költhetnek, amelynek szerződéslistája nyilvános – ebből kiderül az összeg, a szerződés tárgya és az aláírók is.
A listából látszik, hogy a frakcióvezető Kocsis Máté idén február 1-én aláírt egy 230 milliós, majd március 3-án egy újabb, ezúttal 270 milliós szerződést, melyekkel összesen félmilliárd forint értékben rendelt „audiovizuális médiaszolgáltatás(ok)ra szánt műsorszám előállítást” a TV Com Kft.-től.
A szerződéseken a másik aláíró Kálomista Márton, mivel ő – a NER egyik kedvenc kurzusfilmese, az ElkXrtuk producere, Kálomista Gábor fia – a TV Com ügyvezetője. Mindkét szerződés 9-9 hónapra szól, havi 55,5 millió forinthoz jut a cég. Ezért a cégnek vélhetően videókat kell gyártania, de a szerződéslistából nem derül ki, hogy hányat és hova.
Kerestük a Fidesz-frakciót is, hogy megtudjuk: milyen tartalommal, milyen műsorszám(ok) előállítását rendelték meg, hány videót, hány perceseket, hol teszik ezeket közzé és miért esett a választásuk éppen a TV Com Kft.-re? A Fidesz képviselőcsoportjától cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Kerestük a TV Com Kft.-t is, amelynek amúgy Kálomista Márton csak az ügyvezetője (bő 3 éve), a cég tulajdonosa Rádai Attila (szűk 5 éve). A cég életében az 500 milliós megbízás jelentős előrelépés lesz, hiszen az utóbbi három évének – 2021-2023 – mérlege alapján éves nettó árbevétele 6-700 millió forint között volt, ehhez pedig stabilan évi 230-250 milliós adózott eredmény, profit társult.
A HVG a szerződésről kérdezte volna a cégtulajdonost, Rádai Attilát, ám ő nem kívánt nyilatkozni, és az ügyvezetőhöz irányított. Rádai amúgy hajóskapitány, és a badacsonyi vitorláskikötő kikötőmestere is. De annyira nem áll messze tőle a film- és műsorgyártás, hogy van egy ilyen profilú új cége, a Határtalan Kreativitás Film Kft. is, amit idén április 10-én jegyeztek be, és ennek is Kálomista Márton az ügyvezetője.
A Fidesz-frakcióval kötött két, összesen 500 millió forint összértékű szerződés részleteiről a cégtulajdonos javaslata alapján Kálomista Mártonnak több kérdést is feltettünk írásban, ám cikkünk megjelenéséig tőle sem kaptunk választ. A Kálomista vezette TV Com Kft. amúgy nemcsak a Fidesz, hanem a közmédia szerződéslistáján is visszatérő szereplő.
A HVG is megírta, az MTVA 2024-ben 61,1 millió forintot fizetett a TV Com Kft.-nek a Vár a Kárpát-medence című magazin legyártására. Emellett egy másik, sokkal nagyobb megbízás is jutott a cégnek a közmédiától: a 2023 végén között szerződés alapján a vállalkozás a Nyár 24 című magazinműsor gyártásáért 650,2 millió forintot kapott (2023. december 15.–2024. augusztus 2. közötti időszakra).
Érdekesség, hogy Kálomista Márton a producere a Szent Kelet vesztett varázsa című dokumentumfilm-sorozatnak, amelyet író-rendezőként a fideszes publicista, Bayer Zsolt jegyez. Ezt, a közmédia számára készült, Mongóliát bemutató sorozatot a Szerencsejáték Zrt. is szponzorálta 40 millió forinttal, a szakmai támogató pedig Obrusánszky Borbála Magyarország mongóliai nagykövete volt – az ő unokahúga pedig Rogán Antal felesége, akiről nemrég derült ki, hogy úgy visel többmilliós ruhákat, táskákat és ékszereket, hogy állítólag ezek nem az ő tulajdonát képezik – legalábbis Rogán Antal ezt mondta Gulyás Gergelynek, további részleteket pedig nem árul el. | Félmilliárdért bízta meg a Fidesz-frakció videókészítéssel a Kálomista Gábor fia által vezetett céget | A Fidesz már el is kezdte szórni a nemrég jelentősen megemelt, a parlamenti frakciók által elkölthető közpénzkeretét. Két friss szerződéssel 500 millió forintért bízta meg a kurzusfilmes Kálomista Gábor fia által vezetett műsorgyártó céget videók készítésével. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250416_Felmilliardert-bizta-meg-a-Fidesz-frakcio-videokeszitessel-a-Kalomista-Gabor-fia-altal-vezetett-ceget-ebx | 2025-04-16 06:01:00 | true | null | null | HVG |
A 2024-es beszámolója alapján tavaly ugyan 47 milliárd forintról 40,4 milliárdra csökkent a Mészáros Lőrinc és három gyereke tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. árbevétele, de a nyeresége 139,3 millió forintról 2,1 milliárd forintra ugrott, derül ki a cég beszámolójából. A jelentős javulás főleg annak köszönhető, hogy az anyagi kiadásaik csökkentek: 44,8 milliárd forintról 33,4 milliárd forintra.A közgyűlés jelen határozatával akként dönt, hogy a társaság 2024. évi 2,19 milliárd forint adózott eredményből a részvényesek számára 2,1 milliárd forint osztalék kerüljön kifizetésre- olvasható az építőipari cég közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonatában. Tehát 900 millió forint híján a teljes profitot, vagyis 2,1 milliárd forintot kivesznek a társaságból. A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonosai:Mészáros Ágnes - 29,8 százalékMészáros Beatrix - 29,8 százalékIfj. Mészáros Lőrinc - 29,8 százalékId. Mészáros Lőrinc - 10,5 százalék.A Mészáros gyerekek tehát fejenként mintegy 625,8 millió forintot kapnak. Hárman együtt 1,8 milliárd forintnak örülhetnek. Míg az édesapa 300 millió forintot köszönhet ennek a cégnek, amely jelenleg például a volt Honvéd Főparancsnokság épületének felújításán dolgozik a Budai Várban, ami a Nemzeti Hauszmann Program része, tehát állami beruházás. | Mészáros Lőrinc gyerekei 1,8 milliárd forintnak örülhetnek | Fejenként 625 millió forint osztalék jött össze. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-gyerekei-18-milliard-forintnak-orulhetnek.html | 2025-06-02 17:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
A leadott beszámolója szerint a magyar McDonald’s-hálózat mögött álló Progress Étteremhálózat Kft. 104,8 milliárdos forgalmat ért el 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy töretlenül növekedik a cég. 2023-ban is rekorddal zártak, akkor 91 milliárd forintos forgalommal, ezt tudták most több mint 13 milliárddal növelni. A forgalomból az egy évvel korábbi 9,9 milliárd után tavaly már 12,4 milliárd forint jött franchise-díjból, a többi a saját éttermek bevétele.Az év végén az étteremhálózatban 115 étterem üzemelt, amelyből 47 franchise rendszerben, 68 vállalati üzemeltetésben működött. A 68 vállalati üzemeltetésű étteremből 30 étterem Budapesten és vonzáskörzetében, 38 étterem vidéken helyezkedik el. A 47 franchise üzemeltetésű étteremből 20 étterem Budapesten és vonzáskörzetében, 27 étterem vidéken található.A profit is tovább nőtt, 6,2 milliárdról 8,7 milliárdra - ebből 4,1 milliárd forintot osztalék formájában kivett a tulajdonos. A másik felét az eredménytartalékba helyezte. Scheer Sándor 2019-ben vásárolta fel a magyar McDonald’s-hálózat mögötti céget. Ő az 1995-ben alapított Market Építő Zrt.-nek kezdettől az első embere, Garancsi István mellett 49 százalékos tulajdonrésze van benne. | A magyar McDonald’s is milliárdokat termelt a NER-nek | 100 milliárd fölé ugrott a forgalom 2024-ben. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-magyar-mcdonalds-is-milliardokat-termelt-a-ner-nek.html | 2025-06-01 09:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
A 2024-es beszámolója alapján tavaly 4,8 milliárd forintról 6,5 milliárdra növekedett idősebb Orbán Győző, a kormányfő édesapjának többségi tulajdonában álló Dolomit Kőbányászati Kft. árbevétele, míg a nyeresége 1,8 milliárd forintról 2,7 milliárdra ugrott. A forgalom tehát 35 százalékkal növekedett, míg a profit 43 százalékkal. Az egy napra jutó árbevétel: 17,8 millió forint volt. Rengeteg követ adtak el: 2023-ban 4,6 milliárd forint értékben, tavaly viszont 5,7 milliárd forintért. Export nem volt.A 2024. üzleti év adózott eredményét, valamint a szabad eredménytartalék összegét figyelembe véve az adózott eredmény felhasználására vonatkozóan 2,6 milliárd forint összegű osztalék kerül jóváhagyásra- döntöttek május 6-án a Dolomit Kft. tulajdonosai.Az 51 százalékos többségi tulajdonosnak, Orbán Győzőnek nagyjából így 1,3 milliárd forint osztalék jut. Ez több, mint a 2023-as kifizetés, akkor mintegy 960 millió forintot kaphatott a kormányfő apja. | 1,3 milliárd forint osztalékot vett ki Orbán Győző a bányacégéből | A miniszterelnök apjának jó éve volt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/13-milliard-forint-osztalekot-vett-ki-orban-gyozo-a-banyacegebol.html | 2025-05-31 20:08:00 | true | null | null | mfor.hu |
Négy éve jelent meg a hazai tőkepiacon az Accesio Alapkezelő Zrt., amely azóta három magántőkealapot indított, egyenként 2,5 milliárd forintos jegyzett tőkével. A cég vezetője Csuhaj V. Imre, aki korábban a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (SZTA) elnök-vezérigazgatója, majd Matolcsy György jegybankelnök tanácsadója volt. Csuhaj több jegybanki alapítványban is szerepet kapott, így az MNB körüli gazdasági hálózat ismert szereplője.Az Accesio magántőkealapjait a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) finanszírozza, amelynek kuratóriumi elnöke szintén Csuhaj. Az MVA-t 1990-ben hozták létre azzal a céllal, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését. Az alapítvány a 2000-es évektől kezdve részt vett különböző uniós programok, köztük a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásainak közvetítésében, jellemzően hitel- és garanciaprogramok formájában.Az évek során több állami szervvel is együttműködött, így például az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFIH), valamint a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB). A konstrukció erősen emlékeztet a Matolcsy-féle Pallas Athéné alapítványi modellre: közpénzből feltőkésített alapítványok irányítanak forrásokat magántőkealapokhoz, gyakran nehezen átlátható módon.Csuhaj az elmúlt években már szereplője volt egy súlyos pénzügyi botránynak. Az általa vezetett SZTA 2018-ban közel 7 milliárd forintot helyezett el betétként a Matolcsy unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető NHB Banknál, annak ellenére, hogy a pénzintézetet a Magyar Nemzeti Bank már többször is megbüntette szabálytalanságok miatt. Az NHB 2019-ben csődbe ment, az SZTA pénze bennragadt.A Direkt36 birtokába került dokumentumok szerint Csuhaj a belső szabályokat megszegve, saját hatáskörben döntött a betételhelyezésekről. Későbbi nyilatkozataiban azt állította, hogy az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az alapító Pénzügyminisztérium is jóváhagyta a pénzügyi műveleteket. A betétek kamatai nem voltak kiugróak, és a döntéseket a "hazai tulajdonú bankok támogatásával" indokolták.A bankcsőd után az SZTA feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. Az ügyben 2020-ban indult nyomozás, ám több év elteltével sem történt gyanúsítotti kihallgatás. Legutóbb, 2025. május 29-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Mfor érdeklődésére erősítette meg, hogy"az ügy továbbra is folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt".Csuhaj mindvégig tagadta, hogy hibázott volna: "A munkaviszonyom fennállása alatt kifogást a pénzkezeléssel összefüggésben az SZTA igazgatóságától, felügyelőbizottságától, könyvvizsgálójától, illetve az alapítói jogok gyakorlójától nem kaptam." Hozzátette: "A betétek elhelyezésekor minden jogszabályt és valamennyi belső szabályzatot betartottam. Ezt több ellenőri vizsgálat, illetve az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság utólagos döntései is igazolták."A veszteség mértéke miatt az SZTA pénzügyi helyzete tarthatatlanná vált: a cég saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent volna, ami törvénytelen helyzetet eredményezett volna. Varga Mihály pénzügyminiszter 2020 első felében 20 milliárd forintos tőkeinjekciót hagyott jóvá a cég számára, így sikerült elkerülni a csődöt - adófizetői pénzből.Magántőkealapok, megintEközben Csuhaj új szerepben tűnt fel az Accesio élén. A cég az MVA által finanszírozott három magántőkealap (Start Future, Start Innovation, Start Nature) révén startupokba, főként medtech cégekbe fektet. Csuhaj állítása szerint az Omixon Kft.-ből 2024 végén sikeres kilépést hajtottak végre, míg az amerikai Genomate Health Inc.-ben való részesedésük "az első magyar unikornissá" válhat. A befektetéseket tapasztalt privát tőketársak bevonásával végzik, és rendszeresen beszámolnak a német pénzügyi partnereknek.2024-ben az Accesio többségi tulajdont szerzett a medtech területen aktív White Unicorn Zrt.-ben is. A cég egyik fő projektje a mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikai megoldások fejlesztése. A Genomate Health Inc., amelyben szintén részesedéssel rendelkeznek, amerikai piacon tevékenykedő biotechnológiai vállalat, amely a magyar kutatói háttérre alapozva készít genetikai vizsgálati platformokat. Az Omixon Kft., amelyből 2024 végén hajtottak végre sikeres kilépést, világszerte elismert szereplő a HLA-tesztelésben, főként transzplantációs célú diagnosztikában. Csuhaj szerint céljuk, hogy a magyar tudásból építkező startupokat nemcsak itthon, hanem az Egyesült Államok piacán is sikerre vigyék. A működésről szóló jelentéseket az MVA mellett külföldi partnerek is megkapják - ilyen beszámolóra legutóbb 2025 áprilisában került sor. A működésről szóló jelentéseket az MVA mellett külföldi partnerek is megkapják - ilyen beszámolóra legutóbb 2025 áprilisában került sor.Az Accesio működésével kapcsolatban eddig nem merült fel konkrét szabálytalanság. Azonban a modell, amelyben állami és uniós forrásokat használnak fel magántőkealapok feltőkésítésére, továbbra is a közpénzek átláthatóságának kérdését veti fel. Csuhaj tagadja az összeférhetetlenséget, hangsúlyozva: "Sem az MVA, sem az Accesio, sem jómagam nem álltunk soha pénzügyi kapcsolatban az SZTA-val. Matolcsy György úr semmilyen befolyást nem gyakorolt a működésünkre."Időközben az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított a Matolcsy György által felépített Pallas Athéné alapítványi rendszer működésével kapcsolatban. A 2025 elején kiadott jelentés szerint az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt. befektetései átláthatatlan struktúrákon keresztül történtek, és jelentős részük veszteséges volt. Az ÁSZ emiatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást.A politikai felelősség kérdése nyitott. Matolcsy György 2025 áprilisában távozott a jegybank éléről, utóda Varga Mihály vizsgálatokat indított az MNB korábbi alapítványi működésével, valamint az Optima Zrt. tulajdonosi struktúrájával összefüggésben. Az elszámoltatás azonban egyelőre nem történt meg. Az egyik legfrissebb fejlemény, hogy a jegybanki cégekkel több tízmilliárdos szerződéseket elnyerő Somlai Bálint számláit zárolták, de gyanúsítotti kihallgatás ebben az ügyben sem történt eddig. | Újabb csontváz: közpénzekből tőkésít magánalapokat egy Matolcsy Györgyhöz közeli üzletember | Új színfolttal és újabb milliárdokkal „gazdagodhat” a jegybanki visszaélések eddig sem szürke palettája. Az eltűnt pénzek történetében most feltűnő Accesio Alapkezelő neve a szakemberek számára sem túl ismerős, hát még a sztori, amelyben csak egy ember neve „köszön vissza”: Csuhaj V. Imréé, aki a kezelt alapok vezetésében fellépő jegybankelnöki főtanácsadó – volt. / Újabb, közpénzből feltőkésített magántőkealapokat irányít Csuhaj V. Imre, a Matolcsy-féle gazdasági kör ismert szereplője. A Széchenyi Tőkealap-kezelő egykori vezetője most az Accesio Alapkezelő élén építi új hálózatát, miközben korábbi 7 milliárdos bukása miatt még mindig tart a nyomozás. A konstrukció kísértetiesen hasonlít az MNB-alapítványok modelljére. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenz-matolcsy-gyorgy-csuhaj-v-imre-accesio-alapkezelo.html | 2025-06-02 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
183 milliárd forintos árbevételre 28,2 milliárd forintos adózott eredményt ért el az egyik leggazdagabb magyar, Tiborcz István exüzlettársa, Paár Attila építőipari vállalata, a West Hungária Bau Kft. A nyereségből a vállalat 10 milliárd forint osztalékot fizet, a maradékot eredménytartalékba helyezi.Ez kiemelkedően jó eredmény, 2023-ban az árbevétel 113 milliárd forint volt, míg a profit csak 18,7 milliárd forint.A WHB állami megrendelések gyakori kedvezményezettje, részt vesz egyebek mellett a Pénzügyminisztérium várbeli épületének rekonstrukciójában, a Mátrai Erőmű telephelyén pedig Mészáros Lőrinccel konzorciumban építhet gázerőművet. | Paár Attila cége csúcssebességbe kapcsolt | Sose volt még ilyen jó éve az állami megrendelésekkel is rendelkező WHB-nak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/paar-attila-cege-csucssebessegbe-kapcsolt.html | 2025-05-31 15:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ha van különös elem Mészáros Lőrinc cégbirodalmában, akkor az a Brendon gyerekáruház. Az tavaly április közepén derült ki, hogy sikeres megállapodást követően adásvételi szerződést írt alá a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., amely értelmében egyedüli tulajdonosa lett Magyarország piacvezető kiskereskedelmi baba áruházláncának, a Brendon Holding Kft.-nek. Ehhez a céghez tartozik a Brendon Gyermekáruházak Kft. (bérelt ingatlanokban 17 saját üzletet üzemeltet) és a Baba Magazin Kiadói Kft. is, a 2024-es beszámolóik alapján pedig úgy tűnik, hogy a felcsúti mindenes nagyon jó vételt csinált.A Brendon Gyremekáruházak Kft. a jelentős infláció miatt is növelni tudta a bevételeit: a 2023-as 15,5 milliárd forintról 16,5 milliárdra. A profit viszont csökkent: 387,6 millió forintról 118,6 millióra. Osztalékot nem fizettek. Még nem köztudott, de Mészáros Lőrincnek van egy saját magazinja is, ez pedig a Baba Patika, amit a Baba Magazin Kft. ad ki. Az oldalukon elérhető információk szerint a Baba Patika oldalain hiteles és hasznos információkhoz lehet jutni. Szakíróik többek között orvosok, gyermekorvosok, pszichológusok, dietetikusok, gyógytornászok, gyógypedagógusok, a szakma legkiválóbb ismerői írnak olyan témákban, amelyek a kismamákat, az édesanyákat és rajtuk keresztül az egész családot érdeklik. A szakértői cikkek mellett időnként könnyedebb hangvételre váltanak, hogy tippjeikkel segítsék a babás mindennapokat.A magazin stabilan nyereséges: a bevétel a 2023-as 108,4 millió forintról tavaly 109,7 millió forintra gyarapodott, a profit pedig 54,6 millió forintról 57,6 millió forintra. Itt fizettek osztalékot, kereken 100 millió forintot.Kicsit szintén idegen test a Mészáros-cégbirodalomban a Fulldent Kft. Lapunk írta meg elsőként tavaly januárban, hogy exkluzív budai fogászati központtal bővült a felcsúti üzletember céghálózata, egészen pontosan a FullDent klinikáról van szó a főváros legelitebb kerületében, a XII. kerületben található Királyhágó utcában. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő VM Medical Zrt. 2023. december 18-án lett a FullDent Kft. kisebbségi tulajdonosa, a többségi Majorosi Zoltán fogorvos.A fogászatnak anyagilag egyelőre nem tett jót, hogy beszállt a leggazdagabb magyar: a 2023-as közel 400 millió forintos bevétel 355,7 millióra esett, a profit pedig 38,2 millió forintról 10,4 millióra. Ennek ellenére jelentős osztalékot szavaztak meg: 68,2 millió forintot, vagyis az eredménytartalékból is kiemeltek 57 milliót. Ez még csak a kezdet, hiszen terjeszkednek: egy XII. kerületi palotában nyithat ki még az idén az új rendelőjük.A VM Medical Zrt.-nek a fogászaton kívül van még egy leánycége, a főtevékenysége szerint ingatlankezeléssel foglalkozó VM Medical Property Invest Zrt. Két vezető tisztségviselője van: Mészáros Lőrinc és felesége, Várkonyi Andrea (a VM rövidítés gyanúsan a házaspár vezetéknevének kezdőbetűire utal - a szerk.). A cégnek tavaly még nem volt bevétele, ellenben 27,3 millió forint veszteséget kellett elkönyvelniük. | Kiderült, hogyan teljesített Mészáros Lőrinc gyerekáruháza és luxusfogászata | Mészáros Lőrinchez tartozik a Baba Patika magazin is, amely szintén nyereséget termelt a felcsúti milliárdosnak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiderult-hogyan-teljesitett-meszaros-lorinc-gyerekaruhaza-es-luxusfogaszata.html | 2025-05-30 11:11:00 | true | null | null | mfor.hu |
A 2020-ban létesített, rejtélyekkel övezett Oltóanyaggyár 2021-ben még csak 100 ezer forintos árbevételt produkált, 2022-ben már 764 ezrest, 2023-ban 717 ezer forint nettó forgalmat bonyolított le, míg a legfrissebb, 2024-es beszámolója szerint kicsit visszaesve tavaly 643 ezer forintot. Mindezt persze úgy, hogy még nem is működik.Az üzemen kívüli, helyesebben üzembe sem helyezett gyár nyeresége is visszaesett. 2021-ben 32 millió, majd 2022-ben nagyot ugorva 93,5 millió, 2023-ban ezt megduplázva már 190,9 millió forint lett a tiszta profit - ám 2024-ben ez 54,4 ezer forintos profitra zsugorodott.Mindeközben a tavalyi számok is azt mutatják, hogy az ígéretek ellenére hiába nem indult még mindig el a vakcinagyártás, a pár létező "fal mögött" érzékelhető némi mozgolódás. Például tovább növekedett az ott dolgozók száma, tavaly 14 főt vettek fel.Míg 2022-ben még csak 22, addig 2024-ben már 49 munkatársat alkalmaztak. Ennek megfelelően a személyi jellegű ráfordítások egyre kúsznak felfelé, már 914 millió forint megy el fizetésekre és egyéb munkáltatói kifizetésekre. Az alkalmazottak bruttó átlagkeresete évi 14,5 millió forint az e-beszámoló szerint.A vezető tisztségviselők összesen 68,4 millió forint munkadíjat kaptak tavaly, ami 8 millióval több, mint 2023-ban. Ez közel 12 százalékos növekmény, miközben a 3,7 százalékos infláció figyelembevételével országosan a reálkeresetek gyarapodása nem érte el a 10 százalékot. Így a vezető tisztségviselők már havi 5,7 millió forintban részesültek, de azt nem részletezik, hogy ezt egyedül az új vezérigazgató - Dr. Mészáros József, aki számos egyéb tisztsége mellett a Debreceni Egyetem kabinetfőnöke - kapja-e vagy ez az összeg többfelé oszlik.Bár a gyár még meg sem kezdte a termelést, Mészáros a harmadik vezérigazgató, akit 2025. február 2-án neveztek ki. Már bőven az egyetemen dolgozott, amikor több tanszék tiltakozása ellenére Putyinnak egyetemi díszpolgári címet szavazott meg a szenátus. És ő volt az, aki egyenként akarta behívatni "elbeszélgetésre" az ellenkező oktatókat, ám az érintettek ezt megtagadták. Sokan akkor azt mondták: ez a módszer az ötvenes években volt divatos.A felügyelőbizottság 3 tagjának fizetett tiszteletdíj 12,3 millió forint volt, azaz fejenként havonta 342 ezer forint járt nekik.A dolgozók számán kívül az eszközök is bővülnekTovább folytatódótt a tárgyi eszközök beszerzése: 7,2 milliárdról 9,2 milliárd forintra növelték az Oltóanyaggyárba szükséges ingóságokra fordított összeget. Az immateriális javakra - ami lehet akár kutatás, licencekre, bármilyen szellemi termék, de ezt nem részletezik - is több jutott: 890 ezerről duplájára, 1,6 millió forintra emelték az összeget.Mindeközben a gyár rövid távú kötelezettségei némileg csökkentek, 592 millióról 425 millió forintra. De a beruházások tételnél például semmilyen ráfordítást nem találunk - olyan, mintha nem történne építkezés és egyéb, azaz egy gyár felhúzásával járó történés.Az Oltóanyaggyár Zrt. beszámolójának kiegészítő melléklete szerint jelenleg elsődleges feladatuk a Nemzeti Oltóanyaggyár létesítése, az építési beruházás megvalósítása és kivitelezése - ez nem újdonság, évek óta ez szerepel az épp aktuális dokumentumban.A beszámoló összeállításával ismét a UD Campus Nonprofit Kft.-t bízták meg, amelynek szintén a Debreceni Egyetem az egyedüli tulajdonosa, és nem muzsikál rosszul: 2021-ben 88 millió, 2023-ban azonban már 360 millió forintos nyeresége volt, legújabb fióktelepe például a Mádi Borakadémia kutatási központja, a Borsay Kastély.De vissza az Oltóanyaggyárhoz: a beszámoló szerint 2024-ben a társaság az egyetemtől a Nemzeti Oltóanyaggyár beruházás előkészítési és megvalósítási feladataira 2 milliárd forint finanszírozási előleget kapott, az eddigi összesen 4 milliárd mellett. A tárgyévben folyósított előlegből felhasznált 1,7 milliárd, valamint a korábbi finanszírozási előlegből 2024-ben felhasznált 300 millió forinttal a társaság 2024-ben elszámolt.A kormány egyébként a költségvetési törvényben 2024-re 16,1 milliárd forintot különített el az Oltóanyaggyárra, de a 2025-ös költségvetésben a befejezendő nagy értékű beruházások között nem szerepel a gyár átadása.Hadházy Ákos utoljára idén áprilisban járt a debreceni Oltóanyaggyárnál, az országgyűlési képviselő akkor ezt posztolta:"Elköltöttek már vagy 55 milliárdot a Nemzethy Oltóanyaggyárra, aminek már három éve működnie kellene. Nos, pont úgy néz ki, mint amikor másfél éve ott jártam... Egy elhagyatott csarnok, amihez még út sem vezet". | Az évtized rejtélye: mikor indul a termelés az állami milliárdokkal felpumpált szellemgyárban? | Kijött a titokzatos, még mindig nem üzemelő debreceni Oltóaanyaggyár Zrt. beszámolója is a tavalyi évről. Hatalmas dolgok nem történtek, csak a szokásos: ömlik a pénz Debrecenbe. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/az-evtized-rejtelye-mikor-indul-a-termeles-az-allami-milliardokkal-felpumpalt-szellemgyarban.html | 2025-05-30 10:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Szerencsejáték Zrt. által 2015 és 2024 között kiosztott 22,41 milliárd forint támogatás legnagyobb részét a Princzinger Péter vezette Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) kapta - derült ki az MSZP által kiperelt adatokból, amelyeket a 24.hu kapott meg. A szervezet 2019 és 2023 között összesen 3 milliárd forinthoz jutott.A szerződések szerint az állami cég jellemzően azért fizetett, hogy az alapítvány megemlítse őt, illetve logóját megjelenítse. Egy 2019-es megállapodásban például 90 millió forint szerepel azért, hogy az MTSZA felületein jelezze: a Szerencsejáték Zrt. támogatja őket. Egy egyperces interjúért 30 millió, egy szóbeli beszámolóért 10 millió forintot fizettek.Több kiadványt is megjelentettek közösen, például az "Ízes Magyarország" magazint, valamint a "Csodás Magyarország" és "Magyarország vár" című újságokat, amelyek milliós példányszámban, gyakran kormánypárti sajtótermékek mellékleteként jutottak el az olvasókhoz. A grafikai munkákat Balásy Gyula cége, a Lounge Design Kft. végezte. Egyes kiadványok megjelenéséhez 240 millió forint, logóhasználathoz és online megjelenéshez további több tízmillió forint kapcsolódott.A Szerencsejáték Zrt. 2020-ban 180 millió forintot fizetett azért, hogy a logója 512 televíziós spotban szerepeljen, de a megjelenések helye és ideje nem ismert. A Telex hiába fordult adatkéréssel az MTSZA-hoz és a Szerencsejáték Zrt.-hez, választ nem kaptak. A NAIH szerint az alapítvány közérdekű adatokat kezel, ezért köteles kiadni azokat, de ezt eddig nem teljesítette.A lap információi szerint a NAV nyomozást folytat az MTSZA-val szemben egy turisztikai társasjáték ügyében is, amelynek gyártására csaknem 900 millió forint közpénzt kaptak. A játék nem a tervezett szálláshelyekre, hanem oktatási intézményekhez és családokhoz került.A legfrissebb, 2024-es beszámoló alapján az alapítvány egy év alatt 11-ről 22 milliárd forintra növelte támogatásait. Princzinger Péter éves díjazása 21 millió forint, a kuratórium 11 tagja összesen 107 millió forintot kapott. | Folyik a közpénz: 30 millió egy egyperces interjúért, 900 millió társasjátékra | A NAV is nyomoz. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/folyik-a-kozpenz-30-millio-egy-egyperces-interjuert-900-millio-tarsasjatekra.html | 2025-05-28 06:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
A forgalma ugyan növekedett, de a nyereségessége csökkent Németh Balázs Fidesz frakciószóvivő nagykovácsi trafikjainak, derül ki a Dohánypapír Bt. 2024-es céges beszámolójából. A társaságban a volt állami tévés műsorvezető a kültag, míg felesége, Varga Patrícia a beltag. A cég árbevétele a 2023-as 452 millió forinthoz képest 489 millió forintra ugrott, de ebben az is szerepet játszhatott, hogy tavaly a szeszes italok ára 4,3 százalékkal, a dohányáruk ára pedig 4,5 százalékkal emelkedett, ami tükrözte az általános inflációt.A csaknem félmilliárdos forgalom átlagos teljesítménynek számít a trafikok között, hiszen például Sopronban akad olyan nemzeti dohánybolt is, amelynek bőven megugorja a milliárdos szintet a bevétele. A nyeresége csökkent a Dohánypapír Bt.-nek: a 2023-as 18,5 millió forintról 13,7 millió forintra."Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok" | Milliókat hozott a konyhára Németh Balázsék trafikbiznisze | A Fidesz frakciószóvivője és felesége szerény profitnak is örülhet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliokat-hozott-a-konyhara-nemeth-balazsek-trafikbiznisze.html | 2025-05-27 16:04:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mintegy 400 millió forint nyereséget termelt a győri, a miskolci és a pécsi kaszinó, derül ki a Casino Win cégcsoport 2024-es beszámolóiból. Hogy ennek pontosan ki örülhet, azt csak sejteni lehet. A három kaszinó koncessziója a Casino Win csoporthoz tartozik, a cégek tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán volt a Treff-Klub Kft.-én keresztül. A múlt idő azért indokolt, mert a Treff-Klub tulajdonosa 2023 október 25-e óta a budapesti központú Treff-Center Vagyonkezelő Alapítvány. Zárt alapítványról volt szó, ez azt jelenti, hogy az alapító nem engedi meg az alapítványhoz való csatlakozást. Bírósági papírokból csak annyit lehetett látni, hogy az alapítvány képviselője és kuratóriumi tagja Kruppa Zsolt András, aki a kaszinós cégek ügyvezetője is.Ez változott meg tavaly márciusban: a kaszinós alapítvány nyílt lett. Az alapítvány egyedüli tagja Rákosfalvy Zoltán ügyvéd. Ő sokak számára lehet ismerős. Győrben a Borkai-ügy kapcsán lett a napnál is világosabb a politika és a gazdaság összefonódása, hiszen a volt fideszes polgármester és a helyi vállalkozói elit együtt jachtozott az Adriai-tengeren. Azon a bizonyos jachton ott volt Rákosfalvy Zoltán ügyvéd is, aki a győri önkormányzatnak, egyetemnek és az államnak is dolgozott.A győri, a miskolci és a pécsi kaszinó forgalmát persze szinte össze sem lehet hasonlítani a budapesti kaszinók forgalmával. A győri kaszinót terelgető Casino Win Kft.-nek 2023-ban 2,3 milliárd forint bevétele volt, ebből mindössze 34,3 millió forint nyereséget termelt, osztalékot pedig nem fizetett. Tavaly kicsivel jobb évük volt: a forgalom 2,5 milliárd forintra ugrott, amiből 282 millió forint profit jött össze, de ezúttal sem fizettek osztalékot.A miskolci egység ügyeit a Casino Win Miskolc Kft. intézi, itt kereken 2 milliárd forint lett a bevétel és 108,5 millió forint adózott eredményt lehetett elkönyvelni. Míg a pécsi egység a leggyengébb lánszem, a baranyai megyeszékhelyen alig akartak kaszinózni 2024-ben az emberek: a forgalom egy év alatt 200 millió forinttal csökkent, így jött ki az 1,7 milliárd forint, amiből csak minimális, 7,8 millió forintos nyereség maradt a kasszában. Oszalékot egyik cégnél sem fizettek.A három kaszinónak még garantált a működése: a győrinek 2026-ban, a pécsinek 2027-ben, a miskolcinak 2029-ben jár le a koncessziója, ezek ráadásul meghosszabbíthatók, mint a budapestiek esetében is történt 2056-ig. Rákosfalvy Zoltánról - aki közös szexvideón szerepelt Borkai Zsolttal - az utóbbi években sok minden kiderült, de az Orbán-kormány ennek ellenére nála hagyta a három kaszinót. Mindössze annyi történt vele, hogy még 2019-ben lemondott tagságáról az úszószövetség elnökségében. A győri kaszinónak ugyanakkor van egy kisvárdai leágazása is. A kaszinós cégeknek Kruppa Zsolt az ügyvezetője, aki például a kisvárdai TFK-IMPEX PLUSZ Kft. ügyvezetője is. Ennek a cégnek Sesztákné Berecz Marianna az egyik tulajdonosa, aki a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjének, Seszták Miklósnak a felesége.Még a 2026-os választások előtt lesz dolga a kaszinókkal a kormánynak. Lapunk írta meg tavaly ősszel, hogy Habony Árpád és Garancsi István cégei átvették Szima Gábor debreceni és nyíregyházi kaszinóit. Ezzel a két nagyvállalkozónak közösen már hét kaszinója van, hiszen az öt budapesti egység is hozzájuk tartozik. Ez a törvényi maximum. A Rogán Antal kabinetminiszter alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága tavaly nyáron hosszabbította meg a debreceni és a nyíregyházi kaszinó koncessziós jogát, de csak 2026. január 31-ig. Elsőként azonban a soproni kaszinó jövőjéről kell majd határozni, ugyanis a CAI Hungary Kft. engedélye január 15-ig érvényes. Stabilan működő kaszinóról van szó, amely Garancsi István Futball Invest Zrt. nevű vállalkozásának 45 százalékos, valamint az osztrák Casinos Austria International (CAI) GmbH többségi tulajdonában van. Ez részben osztrák állami tulajdon.A legnagyobb profitot természetesen az öt budapesti kaszinó termeli. A szintén a Habony-Garancsi kettőshöz tartozó LVC Diamond Kft. 2024-es számai még nem ismertek. Nehéz lesz überelni a 2023-as számokat, amikor 52 milliárd forintos bevétellel és 12,4 milliárd forint nyereséggel zártak. | 400 millió forint profitot pörgettek ki a NER alapítványi kaszinói | A legszebb számokat a győri kaszinó produkálta, míg Pécsen valami baj lehet az emberek játékkedvével. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/400-millio-forint-profitot-porgettek-ki-a-ner-alapitvanyi-kaszinoi.html | 2025-05-27 10:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nagyon lassan csordogálnak csak a beszámolók Mészáros Lőrinc cégbirodalmának 2024-es teljesítményeiről, de azért megérkeztek az első számok. A felcsúti mindenes a bankrendszeren, a mezőgazdaságon, az építőiparon, az energiapiacon és a turizmuson kívül a magánegészségügyben is próbálkozik, egyelőre kevés sikerrel. A leggazdagabb magyar 2020 decemberében lett az egyik tulajdonos a Gyógyító Magyarok Kft.-ben, üzlettársai Deák Gábor és Magyar Olivér Mátyás, utóbbi a labdarúgó NB I-ben szereplő DVTK tulajdonosa is.Nem ebből a cégéből lett milliárdos Mészáros Lőrinc: a 2023-as 484,5 millió forintos forgalom 612 millióra nőtt, míg a profit 6,5 millió helyett 7,9 millió forint lett. Ezt a pénzt nem vették ki a cégből. A Gyógyító Magyarok Kft.-nek két leánycége van: az egyik egy tavaly februárban alapított társaság. A Superhuman Center Kft. viszont egyelőre inaktív, tavaly februártól szilveszterig nem volt bevétele, ellenben 4,3 millió forintos veszteséget okozott.A másik leánycég ennél komolyabb vállalkozás: a DVTK Medical néven futó Sport Diagnosztikai és Rehabilitációs Centrum a diósgyőri stadion szomszédságában üzemel. Az SDRC Sport Diagnosztikai és Rehabilitációs Centrum Kft. bevétele a 2023-as 433,8 millió forintos szintről 496 millió forintra gyarapodott, a profitja viszont 64,7 millió forintról szinte teljesen nullára zuhant.Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember 2020. decemberben lett tulajdonos a Fájdalom-ambulancia Kft.-ben. Ez egy magánklinika-hálózat: Budapest, Miskolc, Szombathely és Győr büszkélkedhet egységgel. Egy szakorvosi konzultáció 42 500 forintba kerül. Itt szintén Deák Gábor és Magyar Olivér Mátyás az üzleti partnere Várkonyi Andrea férjének, de itt is problémák vannak. A bevétel ugyan 697 millió forintról 770 millióra nőtt, de 23,4 millió forintos mínusz lett a vége. Tehát sok embernek elmulaszthatták a fájdalmát, de ráfizetéssel.Még a fogászatban van érdekeltsége Mészáros Lőrincnek, de a Fulldent Kft.-nek még nem jött ki a beszámolója. Annyi biztos, hogy terjeszkednek, egy XII. kerületi palotában nyithat ki még az idén az új rendelőjük. | Mészáros Lőrinc cégei veszteség árán is gyógyítják a magyarokat | A magánegészségügyben egyelőre nem tett csodát a felcsúti milliárdos. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-cegei-veszteseg-aran-is-gyogyitjak-a-magyarokat.html | 2025-05-28 13:01:00 | true | null | null | mfor.hu |
A taggyűlés egyidejűleg úgy határozott, hogy a tagok részére 9 885 000 000 forint osztalékot hagy jóvá. Az osztalék kifizetésére a már korábban kifizetett osztalékelőleg figyelembevételével, 2025 áprilisában kerül sor- olvasható az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. taggyűlési jegyzőkönyvében. Tehát a dohánykiskereskedelmi-ellátás jogát gyakorló koncessziós társaság 9,8 milliárd forint osztalékot fizet a tulaldonosoknak. Az ODBE 49 százalékos tulajdonosa a BAT Pécsi Dohánygyár, a többi 51 százalék pedig a Tabán Trafik Zrt.-hez tartozik, amelynek több magánszemély mellett a legnagyobb tulajdonrésze Sánta János József hódmezővásárhelyi vállalkozóé és családjáé két vagyonkezelő alapítványon keresztül. 2023 szeptemberében alapították meg a Solidium Capital Vagyonkezelő Alapítványt, illetve a Projekt Six Pro Vagyonkezelő Alapítványt, melyekbe bevitték a Tabán Trafikban levő részvényeiket is.Még 2023-ban történt meg először, hogy átlépte az ezer milliárd forintos álomhatárt a trafikokat ellátó cég árbevétele. Mivel 2024-ben is jelentős infláció volt, nem meglepő, hogy ez másodszor is előfordult: 1123 milliárd forint lett a forgalmuk. A beszámolóból kiderül, hogy az értékesítés nettó árbevétele a volumenesést túlkompenzáló árhatás eredménye. Az ODBE profitja végül a 2023-as 9,5 milliárd forint után 10,2 milliárd lett, a profitból pedig a tulajdonosok 9,8 milliárd forint osztalékot vettek ki maguknak.A legnagyobb költségelem az anyagjellegű ráfordítások között szereplő koncessziós díj, mely érdekes módon csökkent: 2023-ban 12,3 milliárd forintot tett ki, míg tavaly csak 8,3 milliárdot. A vállalat a 2015-ös alapítása óta eddig több mint 55 milliárd forint nyereséget hozott, a tulajdonosok ennek jelentős részét, 52,5 milliárdot vették ki osztalékként 10 év alatt.A Sánta család tehát nem panaszkodhat. A minap nyilvánosságra került 100 leggazdagabb magyar listáján a 41. helyen Sánta János áll, aki családjával 71 milliárd forintos vagyonra tett szert. Ennek meghatározó részét a Continental Dohányipari Zrt.-nek köszönhetik, melynek jogelődje vásárhelyi székhelyű társaság volt. Lázár János miniszter jó ismerőse, és korábban az ő számítógépét is megjárta az a törvényjavaslat, amelynek alapján végül újraszabták a dohánykereskedelmet Magyarországon.NER és a multiSokkal kevesebb szó szokott esni a BAT Pécsi Dohánygyárról, pedig ők is 49 százalékos tulajdonosok. A British American Tobacco igazi globális multi, amely a világ egyik vezető dohányipari vállalatcsoportja, az Egyesült Királyság 10-15 legnagyobb vállalatának egyike. Hozzájuk tartozik a Dunhill, a Pall Mall, a Lucky Strike vagy a Rothmans. Az 2023-ban derült ki róluk, hogy 2009 és 2017 között tudatosan megszegték az Egyesült Államok kormánya által Észak-Koreára kivetett szankciókat azzal, hogy nyolc éven keresztül eladott annak dohánytermékeket, amelyek az embargó hatálya alá estek. A BAT végül 635 millió dollárt fizetett az Egyesült Államok hatóságainak, miután egy leányvállalata beismerte, hogy cigaretta eladásával megszegte az észak-koreai szankciókat. Az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun nagy dohányos.Összességében tehát a magyar piacot a NER egyik cége és egy szabálytalan lépésektől sem megriadó globális multi uralja. Maguk a dohányboltok amúgy messze nem keresnek olyan jól, mint a dohánygyárak. Például a forgalma ugyan növekedett, de a nyereségessége csökkent Németh Balázs Fidesz frakciószóvivő nagykovácsi trafikjainak, derül ki a Dohánypapír Bt. 2024-es céges beszámolójából. A társaságban a volt állami tévés műsorvezető a kültag, míg felesége, Varga Patrícia a beltag. A cég árbevétele a 2023-as 452 millió forintról 489 millióra ugrott. A nyeresége csökkent a Dohánypapír Bt.-nek: a 2023-as 18,5 millió forintról 13,7 millióra. | Együtt vigad a NER és a multi: tíz év alatt 50 milliárd profit a cigaretta terítéséből | Ha kell, akkor remekül együtt tud dolgozni a NER és egy globális multi. Az Országos Dohányboltellátó forgalma megint megugrotta az ezer milliárd forintos álomhatárt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/egyutt-vigad-a-ner-es-a-multi-tiz-ev-alatt-50-milliard-profit-a-cigaretta-teritesebol.html | 2025-05-31 17:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön jogerősen is helybenhagyta a bíróság ítéletét, így Cs.-A. Nórára két év felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, aki kétmillió forintos pénzbüntetést is kapott. Utóbbival kapcsolatban a nő az utolsó szó jogán is kérte a bíróságot, hogy csökkentsék azt, mert súlyos betegsége miatt nincsen bevétele, illetve az előzetes mentesség hiányában vízumot sem kaphat, ami egy műtéte miatt lenne fontos számára. Az egykori végrehajtó még januárban maga ismerte el a bíróság előtt, hogy korrupciós bűncselekményt követett el. A vádirat lényege szerint 2018 augusztusában két önálló bírósági végrehajtó-helyettes - egy önálló bírósági végrehajtójelölt közvetítésével - felvette a kapcsolatot egy önálló bírósági végrehajtónak pályázó személlyel.A végrehajtó-helyettesek közölték a pályázóval, hogy kapcsolatrendszerükön keresztül befolyásolni tudják a kinevezésekkor eljáró hivatalos személy döntését. Felajánlották, hogy biztosítják az eredményes önálló bírósági végrehajtói kinevezést és a végrehajtói iroda beindításával adódó költségeket, amiért cserébe a pályázó által alapítandó végrehajtói iroda bevételéből részesedést és az irodában történő alkalmazásukat kérték.A pályázó az ajánlatot elfogadta, és vállalta a végrehajtói iroda nyeresége 42,5-42,5 százalékának segítői számára történő kifizetését három éven keresztül. A pályázót 2019 második felében kinevezték önálló bírósági végrehajtónak, a kinevezési eljárás jogellenes befolyásolására azonban valójában nem került sor.A pályázó a kinevezési okmány átvétele napján tájékoztatta a korrupciós megállapodásról Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar (MBVK) elnökét, aki később - az alelnök jelenlétében - beszámoltatta a résztvevőket a történtekről. Majd miután a jogellenes kapcsolat részleteit feltárták, a megállapodásuk felbontására utasította őket, így pénz kifizetésére és a végrehajtó-helyettesek pályázó általi alkalmazására nem került sor.Az MBVK elnöke és az alelnök a korrupciós bűncselekmény elkövetéséről hivatalos személyként történő tudomásszerzésük ellenére a feljelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Az ügyben nyomozást később a főügyészség hivatalból rendelt el. A befolyásukkal alaptalanul visszaélő, önálló bírósági végrehajtó-helyettesek, a korrupciós kapcsolatban közvetítőként eljáró személy, valamint az MBVK elnökével szembeni vádemelés mellett a főügyészség az MBVK alelnöke és a pályázó esetében feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott. | Elítélte a bíróság Schadl György egykori munkatársát | Elítélte a bíróság Schadl György egykori munkatársát - Pénzbüntetést kapott, de kérte annak csökkentését, mert súlyos betegsége miatt nincsen bevétele. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/06/05/fovarosi-itelotabla-itelet-vegrehajtas-korrupcio-schadl-gyorgy | 2025-06-05 12:47:00 | true | null | null | Index |
A Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg a kormány rendelete Rákosrendező kiemelt beruházássá nyilvánításáról, amely értelmében a fejlesztés gyorsabb és egyszerűbb lesz a szokásosnál, mert eltérő építési szabályok vonatkoznak rá.A BKM Zrt. által megvásárolt területre többek között a következő szabályok vonatkoznak:legfeljebb 90 méteres lehet az épület legmagasabb pontja,a legkisebb kialakítható telek mérete 1000 négyzetméter,a felülépített területen a a többszintű területhasználat megengedett,a beépítési sűrűség nem korlátozott,a telkek terepszint alatti és terepszint feletti legnagyobb beépítettsége 100 százalék.A területen elhelyezhető lakó, iroda, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, egészségügyi, szociális, óvoda, bölcsőde, oktatási, nevelési, kulturális, közösségi szórakoztató, sport, szabadidő, rekreációs, hitéleti, kézműipari, nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés, parkolóház, közösségi közlekedést kiszolgáló, a terület működéséhez és működtetéséhez szükséges egyéb rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, infrastrukturális épületek, geotermikus erőmű.Továbbá a teljes megvásárolt telken:a beruházással összefüggésben megvalósuló építmények között nem kell telepítési távolságot tartani,az építmények a telekhatárokon is csatlakozhatnak egymáshoz, valamint a telkek egymással közös telekhatárán átnyúló módon is elhelyezhető építményrész,az átnyúló épületek helyiségei valamennyi szinten összenyithatók.A rendelet értelmében a kiemelt beruházás koordinálásával a budapesti főispánt, Sára Botondot bízták meg. Illetve, ha a beruházás alkalmával "tervpályázati eljárás lefolytatására kerül sor, a bírálóbizottság elnökét és szükség szerint társelnökét Budapest Főváros Önkormányzata jelöli ki, azonban az országos főépítészt vagy az általa kijelölt személyt a bírálóbizottságba az urbanisztikai és építészeti minőség biztosítása érdekében tagként be kell vonni".Mint megírtuk, a rendelettervezetet még május végén bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Építési és Közlekedési Minisztérium. A javaslattal a kormány célja a Rákosrendező állomás területén megvalósuló állami közmű- és infrastruktúra-fejlesztések, valamint nem állami beruházás keretében megvalósuló vegyes célú ingatlanfejlesztések támogatása volt, így indokolttá vált a fejlesztés kiemelt beruházássá nyilvánítása, valamint a beruházással érintett ingatlannal összefüggésben sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények meghatározása.Karácsony Gergely főpolgármester akkor üdvözölte a hírt, és azt írta, hogy miközben Budapest a pénzügyi túlélésért küzd, nem adják fel a küzdelmet a város hosszú távú jövője érdekében sem. Szerinte Budapest jövője "a Rákosrendezőn és az ahhoz hasonló alulhasznosított rozsdaövezetekben dől el".A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, Vitézy Dávid azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szerinte ez a kiemelő kormányrendelet másról szólt: "minél előbb előállítani a 18 milliárd forintos második vételárrészlet esedékességét, melynek ez a rendelet az egyik feltétele". Mint írja, "ezzel a nem várt konstruktivitással a kormány még előbbre tudja hozni Budapest csődjét - amit persze elsődlegesen a megemelt és inkasszózott szolidaritási hozzájárulás okoz". | Megjelent a rendelet, kiemelt beruházássá nyilvánították Rákosrendezőt | Megjelent a rendelet, kiemelt beruházássá nyilvánították Rákosrendezőt - A területre a hagyományostól eltérő építési szabályok vonatkoznak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/06/04/rakosrendezo-kiemelt-beruhazas-rendelet-budapest | 2025-06-04 21:24:00 | true | null | null | Index |
"Ártatlan vagyok, semmilyen bűncselekményt, sőt szabálysértést sem követtem el" - mondta vádlotti meghallgatásán a korábban ügyvédként dolgozó Sz. Zsolt harmadrendű vádlott a Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) érintő büntetőügyben.A Békés Vármegyei Főügyészség által tavaly májusban benyújtott 281 oldalas vádiratának lényege, hogy bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással vádolnak nyolc személyt, akik közel 17 milliárd forintot szereztek meg az állami költségvetésből, majd abból több mint 11 milliárd forintot mostak tisztára saját céljaik érdekében. Az ügyészség szerint a bűnszervezet két vezetője, dr. V. György és dr. V. Károly 2014 és 2022 között az MPE szociális ellátórendszere keretében létrehozott intézményfenntartói hálózat felhasználásával, hat társuk közreműködésével, a magyar állam által szociális célra biztosított normatív és egyházi kiegészítő támogatások jogosulatlan igénylésével, illetve a jóváhagyott céloktól eltérő felhasználásával közel 17 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.A vádlottak annak érdekében, hogy a költségvetésből folyósított pénzhez hozzájussanak, az általuk létrehozott szervezeti háló keretében egyrészt tömegeket ellátó népkonyha működtetésének látszatát keltették, másrészt a szociális gondoskodásra kapott egyházi kiegészítő támogatást ettől eltérő célra, színlelt hitéleti tevékenységre fordították, majd a támogatási rendnek megfelelő felhasználását valótlan tartalmú okiratokkal igazolták az ellenőrzések során. Ennek keretében luxus és prémium autók sokaságát ajándékozták a MPE egytanácsa vezetőinek.A Magyar Pünkösdi Egyház egykori intézményeinek vezetői ellen folyó büntetőperről legutóbb márciusban számoltunk be. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor a sajtóban először adott hírt a Magyar Narancs arról, hogy súlyos bűncselekmények miatt nyomoznak egy, a pünkösdi egyházhoz köthető ügyben.A legutóbbi tárgyalási napon a harmadrendű vádlott, az MPE-hez tartozó, de önállóan gazdálkodó Közösségi Misszióval (KM) kapcsolatban álló, étkeztetéssel foglalkozó gyulai Gordiusz Intézmény egykori vezetője, Sz. Zsolt minden bűncselekményt tagadott, úgy fogalmazott: "Az az állam vádol engem, amely az ügyemben jog- és iratellenesen járt el. Mind a költségvetési, mind az egyházi törvényt betartottam, a vádirat valójában nem bizonyítja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövettem volna. Mindez az adóhatóság ügyben tanúsított prekoncepciós eljárására vezethető vissza, amely figyelmen kívül hagyta és semmibe vette, hogy a korábbi vizsgálatok alkalmával a Magyar Államkincstár (MÁK), az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a megyei kormányhivatal mindent rendben talált." Ehhez hozzátette, naponta csaknem 20 ezer, összességében pedig 5 millió adag ételt biztosított a rászorulóknak a MPE-hez tartozó gyulai Gordiusz Intézmény, amely a vádirat szerint csak papíron volt igaz.Sz. Zsolt irat- és tényellenesnek nevezte a vádiratot, mondván szerinte hamisan állítja az ügyészség, hogy a szóban forgó szerződések színleltek lettek volna, mert nincs érdemi bizonyíték ezek alátámasztására. Hozzátette, azok a szerződések, amelyeket az általa vezetett Gordiusz Intézménynél szabálytalannak ítéltek, szó szerinti egyezést mutatnak a Legatum Intézmény hasonló dokumentumaival, de ez utóbbiakkal semmi gondja nem volt a nyomozóhatóságnak. | A vádlottak szerint az egész eljárás szabálytalan a pünkösdi egyházhoz kapcsolódó 17 milliárdos perben | Nem egyszerűen tagadják a vádakat a terheltek a Magyar Pünkösdi Egyházat érintő 17 milliárd forintos költségvetési csalás és pénzmosás miatti perben, de koncepciósnak tartják a vádiratot és szabálytalannak a vádemelést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vadlottak-szerint-az-egesz-eljaras-szabalytalan-a-punkosdi-egyhazhoz-kapcsolodo-17-milliardos-perben-276564 | 2025-05-31 14:05:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az előterjesztést múlt csütörtöki ülésén tárgyalta a testület, Törvénymódosítás kezdeményezése címmel. Lengyel nehezményezi, hogy "a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalhoz az utóbbi másfél évben nagyszámú adatigénylés érkezett be, rengeteg kérdéssel, több, akár 10 évre visszamenően. Volt rá példa, hogy egy napon 6 db közérdekű adatigénylést nyújtottak be e-mail útján. Ez rendkívüli módon leterheli a Hivatal munkatársait." Véleménye szerint ez sérti a jóhiszeműség és a tisztesség elvét; a sok kérdés a joggal való visszaélés lehet, és szerinte ez a közfeladatot ellátó szerv alapfeladatainak ellátását ellehetetlenítő jellegű. A polgármester úgy véli, ez a közérdekű adat megismerése iránti alanyi jognak a társadalmi rendeltetésével és céljával nem összeegyeztethető módon történő gyakorlását jelenti. Mint írja, ennek azzal lehetne gátat szabni, ha a jogszabály előírná, hogy a közérdekű adatigénylésnek tartalmaznia kell az adatigénylő ügyfél azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét, illetve ha a jogszabály rögzítené a közérdekű adatigénylés benyújtásának módját úgy, hogy azt csak ügyfélkapun vagy személyesen lehessen megtenni.Havonta egy kérdés is sokLengyel közösségi oldalán korábban többször is durván kifakadt, hogy ismét közérdekű adatigénylések érkeznek a hivatalhoz, ezért - mivel sajtókérdésre nem kötelező reagálniuk és nekünk több esetben nem válaszoltak - közérdekű adatigényléssel még februárban megkérdeztük a jegyzőt, hogy mi az említett kérdésdömping, az elmúlt években hány közérdekű kérdést kapott a siófoki önkormányzat hivatala. Hivatalos választ kaptunk, miszerint a kérdések száma Lengyel polgármesterségének kezdete, 2014 októbere óta évi négy és húsz között változott, vagyis átlagosan havonta kaptak egy kérdést. Ennyi a nagy hivatali leterheltség.A testületi ülésen a Fidesz frakcióvezetőjének kérdésére, miszerint hány anonim közérdekű kérdést kaptak, Boda Zsuzsanna jegyző közölte, az adatkérők általában anonim módon kérdeznek, és mire az utóbbi hat adatkérésre megadták a választ, az e-mail cím megszűnt.Lapunknak név nélkül nyilatkozó jogász szakértő szerint a polgármester kezdeményezése alaptörvény-ellenes. Aszerint ugyanis "mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez". Ez így egy mondatban azt jelenti, hogy mindkét feltétel együttes teljesülése nem kizárt. Éppen ezért az infotörvény sem szab olyan feltételt, hogy a közérdekű adatot kérőnek beazonosíthatónak kell lennie, mert a közadat megismerése fontosabb, mint a kérdező személye. A törvényszöveg úgy szól: "A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. (...) Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhe (...), illetve az igény teljesítéséért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges." Egyébként meghatározott idő elteltével az adatokat törölni kell. Az igénylő nyilván úgy gondolta, hogy kérdéséhez nem szükséges ismerni a nevét, ehhez pedig joga van. A helyes eljárás az lett volna, hogy a jegyző a város valamilyen hivatalos felületén nyilvánosságra hozza a közérdekű kérdésre adott választ, így megismerhette volna azt az igénylő is, akinek mail címe talán nem önhibájából szűnt meg.Nem az a lényeg, hogy mit kérdez, hanem hogy ki kérdezi?A jogász szerint az, hogy egy ilyen egyedi eset miatt rögtön törvénymódosításért kiáltanak, nem felel meg a jogalkotásról szóló törvény rendelkezésének, amely tiltja az egyedi esetekre szabott jogalkotást. A normatív szabályozás követelménye vagy általános jogalkotási elv szerint a jogszabályoknak általános érvényűnek kell lenniük, és nem hozhatók létre kizárólag egy konkrét személyre vagy esetre vonatkozóan. Ez biztosítja a jogbiztonságot és az egyenlő bánásmódot. Ezt egyébként az Alkotmánybíróság korábbi határozatai is megerősítik. A szakember úgy véli, a siófoki polgármester által kezdeményezett törvénymódosítás jogállamban azért sem menne át, mert a közérdekű adatok megismerésének joga erősebb, mint az önkormányzat személyiadat-igénye a közérdekű adatokat kérőre vonatkozóan. A jegyző, ha kételye támad az adatkérővel kapcsolatban, legfeljebb nem válaszol, és akkor az illető beperelheti az önkormányzatot az adatért. A bíróság előtt fel kell fednie személyét. De elegánsabb lenne megválaszolni a névtelen kérdéseket is, és azokra a választ nyilvános felületen közzétenni.Az előterjesztést a jegyző törvényességi szempontból megfelelőnek találta. A képviselő-testület jelenlévő 11 tagja egyhangúlag meg is szavazta. Lengyel Róbert polgármester nem szavazott, mert Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő felkérésére éppen hivatalos látogatáson voltak a Kínai Népköztársaságban.(Címlapképünk forrása: Siófok.hu) | Siófok a Fidesztől kéri a közadatkiadás szigorítását | Lengyel Róbert, Siófok függetlenként, a Becsülettel Siófokért Egyesület jelöltjeként megválasztott polgármestere a Fidesz országgyűlési képviselőjétől kéri, hogy törvénymódosítással intézkedjen a közérdekű adatok kiadásának jelentős szigorítása érdekében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/siofok-a-fidesztol-keri-a-kozadatkiadas-szigoritasat-276578 | 2025-06-02 13:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Közösségi oldalán osztotta meg Barcza Zoltán, hogy benyújtotta önkormányzati képviselői lemondását, valamint lemondó levelét is közzétette, amelyben kifejti indokait.Emberileg elérkezettnek láttam az időt, hogy kimondjam: nem tudok és nem is akarok tovább asszisztálni egy olyan működéshez, amely számomra vállalhatatlan- írja bejegyzésében.Kiemelte, hisz abban, hogy "a közéletnek az emberek bizalmára, tisztességre és átláthatóságra kell épülnie, és ha ez sérül, akkor azt nem elfedni, hanem vállalni kell". Hozzátette, hogy úgy érzi a sümegi emberek bizalma megrendült, "és míg mások a székükhöz ragaszkodnak, én szeretném a saját erkölcsi normáim szerint képviselni Sümeget - még ha ez most lemondással is jár".Hangsúlyozta, nem vonul ki a közéletből, mert "Sümeg az én városom is". Továbbra is dolgozni fog egy becsületesebb, tisztább és átláthatóbb önkormányzatiságért, "ahogy eddig is tettem". Bejegyzéséhez csatol levelében arról ír, hogy az egyetlen helyes döntésnek azt látja, ha lemond, ellenben a fideszes képviselőkkel, akik "ragaszkodnak a pozíciójukhoz, és a nyilvánosság előtt azzal indokolták maradásukat, hogy őket mindenki szereti, tiszteli, becsüli és biztatják a további munka folytatására". Számára elfogadhatatlan ez az érvelés, mert állítja, hogy az emberek bizalma megingott.Nemcsak Barcza Zoltán távozik, hanem a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal személyügyi ügyintézője is. Erről a Sümegi Szó című helyi lap számolt be közösségi oldalán. "Megtagadta az osztályvezetői törvénysértő utasítást, hogy utólag projektmenedzseri szerződéseket dátumozzon vagy módosítson a hivatal számítógépes rendszerében, hogy aztán a pályázati pénzekből milliós összegeket lehessen kiutalni. Ez ügyben is már az ügyészség vizsgálatot rendelt el" - írják.Mint arról beszámoltunk, Barcza Zoltán is egyike volt azoknak, akik május 28-án kezdeményezték a Sümeg Város Önkormányzata képviselő-testületének feloszlatását. Megemlítendő, hogy a jegyző és a nemrég lemondott KDNP-s alpolgármester, Kalotay Kristóf is feljelentést tett az önkormányzatnál és a polgármesteri hivatalban zajló korrupciógyanús esetek miatt. | Lemondott Sümeg egyik független képviselője, vállalhatatlannak tartja az önkormányzat működését | Lemondott Sümeg egyik független képviselője, vállalhatatlannak tartja az önkormányzat működését - Saját erkölcsi normái szerint képviselné a várost. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/06/04/sumeg-kepviselo-fuggetlenseg-kdnp-gaal-gergely | 2025-06-04 20:46:00 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.