news_id
int64 1
64k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 217
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
10,049 |
Floridai könyvelők beperelték a magyar külügyet
|
Egy floridai könyvelő cég hiába alkudott le nyolcvannyolcmillió dollárt New York városánál a magyar diplomaták tizennyolc éve halmozódó ingatlanadójából, néhány nap múlva az USA elengedte az egész tartozást.
|
Magyarország külügyminisztériumát és a tárca két megbízottját is beperelte egy floridai könyvelőiroda. Négyszer hetvenötezer dollárt és a bíróság által később megállapítandó kártérítést követelnek, mert szerintük hiába dolgoztak Magyarországnak, nem kapták meg a pénzüket. A magyar külügy szerint nincs mit kifizetni, sőt azt állítják, hogy a feljelentésről sem tudnak – bár a bírósági beadvány az interneten is elérhető.
Az H. Elliott Greene & Associates nevű, a floridai Boca Ratonban bejegyzett cég idén március és június között teljes felhatalmazással tárgyalt a magyar állam nevében New York város önkormányzatával. Magyarországnak ugyanis a város vezetése szerint 1991 óta 121 millió dollár (22,5 milliárd forint) adótartozása halmozódott fel diplomáciai testület által használt épületek után be nem fizetett ingatlanadóból.
A floridai céget a külügyminisztérium azzal bízta meg, hogy egyezzenek meg a várossal a tartozás egy részének elengedéséről. A munkáért komoly sikerdíjat is ígértek a társaságnak: minden második lealkudott dollár őket illette volna, vagyis a kiharcolt kedvezmény ötven százalékát ígérte Magyarország a floridai közvetítőknek.
Az H. Elliott Greene & Associates idén március 13-án kapta meg a felhatalmazást a magyar államtól a tárgyalások megkezdésére. Az 1991 óta húzódó vitában gyors eredményt értek el: június 17-én megállapodtak New York városával, hogy nyolcvannyolcmillió dollárt (tizenhatmilliárd forintot) elengednek, ha a magyarok fizetnek végre. Ezzel a magyar adósság 32,5 millió (6,5 milliárd forint) dollárra csökkent. Ezt kellett volna New Yorknak kifizetni, és persze a sikerdíjat a floridai közvetítőknek, akik igényt tartottak az elengedett nyolcvannyolcmillió dollár felére, negyvennégymillióra (nyolcmilliárd forint).
A megállapodás után azonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy elengedi néhány ország évek óta halmozódó New York-i ingatlanadó-tartozását. A szerencsések között volt India, Mongólia és Magyarország is. Erre hivatkozva a magyar állam nem akar fizetni a floridai közvetítőknek. Szerintük viszont a munkát elvégezték, ezért kártérítés jár nekik.
Hogy valóban alkudtak, arra bizonyíték lehet, hogy Clinton bejelentésekor 32,5 millió dolláros magyar adósság elengedését hirdették ki. Vagyis azt az összeget emlegették, amit a floridaiak néhány nappal Clinton bejelentése előtt kialkudtak, és nem azt a százhuszonegymilliót, ami a teljes tartozás volt.
Sefteltek a magyarok a diplomatalakásokkal?
Magyarország gyakorlatilag a rendszerváltás óta nem fizetett ingatlanadót New Yorkban. A magyar álláspont szerint ugyanis tévesen akart a város adót szedni a városban szolgáló magyar konzul és a magyar ENSZ-követség közös épülete után. A diplomáciai testületek épületei ugyanis adómentesek.
New York városa szerint azonban ezek csak részben diplomáciai épületek. Valójában a házban van nyolc vendéglakás és egy kulturális központ is. A vendéglakásokat a magyarok rendszeresen bérbe adják, vagyis New York szerint ezek kereskedelmi szálláshelyek, épp úgy adókötelesek, mint az ott lévő Magyar Kulturális Központ.
Amikor 2004 őszén a New York-i önkormányzat ráállt az ingatlanadók beszedésére, ellenőröket küldtek a magyarok épületébe is, hogy megállapítsák, tényleg csak a diplomáciai mentességet élvező személyek laknak-e benne. A Nydailynews akkori riportja szerint a magyarok nem engedték be az ellenőröket a házba, ezért a város az egész ingatlant adőkötelesnek nyilvánította. Ha beengedik őket, elég lett volna csak a vendéglakások és egyéb nem konzuli és követi részek után fizetni.
Magyarország évek óta a legnagyobb adósa a városnak, jellemzően ázsiai és afrikai országok mellett. A már említett Indián és Mongólián kívül a Fülöp-szigeteknek, Nepálnak, Nigériának és Guineának volt hasonló vitája a várossal.
A magyar külügy semmiről sem tud
A magyar külügyminisztériumban nem tudnak arról, hogy az általuk korábban megbízott floridai iroda beperelte volna őket. „A Külügyminisztérium a perről nem tud” – írta kedden Kohári Lajos helyettes szóvivő. Ez azért furcsa, mert a feljelentést New York Déli Kerületének Bírósága már július 28-án iktatta.
Az is furcsa, hogy a külügy nem kívánt részleteket közölni arról sem, hogy milyen feltételekkel kérték fel a floridai céget a közvetítésre. Kohári Lajos szerint ugyanis a cég „a szerződés részleteinek ismertetésére nem adott felhatalmazást”. Ugyanakkor a bírósági honlapról letölthető a feljelentés szövege, amiből elég részletesen kiderülnek a szerződés megkötésének körülményei. (Oldalanként nyolc centért bárki letöltheti.)
E szerint a külügyminisztérium részéről Faller Jenő államtitkár és Horvthné-Fekszi Márta kabinetfőnök írták alá a megbízást, a részletekről két közvetítő, Csaba Tamás és Pék Erzsébet tárgyaltak. A véglegesített szerződést Csaba Tamás adta át a cég képviselőjének New Yorkban.
A szerződésről a magyar külügy csak annyit közölt, hogy az adóamnesztia után a megállapodást felmondták. Arra sem kívántak válaszolni, hogy Csaba és Pék pontosan kicsodák.
Kártérítést követelnek
A floridai cég most négy jogcímen, egyenként hetvenötezer dollár (kb. tizennénymillió forint) kártérítést követel. Egy amerikai magyar jogász szakértő azt mondta, hogy jellemző megoldás az USA-ban, hogy párhuzamosan több jogcímen is követelnek kártérítést, növelve az esélyt, hogy legalább egy részüket megítélik. Így a négy beadvány között szerepel a szerződésszegés, de az is hogy, hogy a külügy, illetve Pék és Csaba eleve rosszhiszeműen kötötték meg a szerződést velük. A konkrét ügyet nem ismerő, csak a feljelentés szövege alapján tájékozódó szakértő szerint a négyből legfeljebb két esetben lehet reális, hogy a bíróság a floridaiak javára ítél.
Azonban további problémát jelenthet, hogy a négyszer hetvenötezer dolláron kívül a cég azt is kéri a bíróságtól, hogy ítéljen meg kártérítést is a kiesett negyvennégymillió dolláros bevételért. A beadványban konkrét összeg nem szerepel, és a szakértő szerint nem valószínű, hogy a negyvennégymilliós összeget megítélnének. Ilyenkor a kártérítés összege nem a kiesett bevételtől függ, hanem egyfajta büntetés azért, mert az alperes viselkedésével a jogbiztonságot veszélyeztette. Azért tekinthető kártérítésnek, mert a pénzt a felperes kapja.
Furcsa megbízás
Több furcsaság is árnyalja a megbízás történetét. Egyrészt a H. Elliott Greene & Associates nem tűnik nagyon komoly cégnek. A vállalkozásnak nincs honlapja, és egy Boca Raton-i irodaházban van bejelentve százhetvenegy másik céggel együtt. Az épületben működő cégek közül többnek nagyon hasonló neve van: a magyar államnak eddig dolgozó H. Elliott Greene & Associates mellett van H. Elliott Greene & Assoc illetve H. Elliott Breene & Associates továbbá H. Elliott Greene & Assoc Iates is.
Megkerestük a céget. Tudtak a magyarok ellen indított perükről, de csak a tulajdonos, Elliott Greene nyilatkozhatott volna, ő azonban az iroda munkatársai szerint szabadságon van. Azt ígérték, hogy hétfőn rendelkezésünkre áll majd.
A cég könyveléssel és adótanácsadással foglalkozik. Ennél több információt nem találtunk a vállalkozásról és a tulajdonosokról, ami azért érdekes, mert a magyar állam sok pénzzel kecsegtető megbízást adott nekik, ráadásul a cég szerint olyan szerződést kötöttek velük, aminek alapján teljes felhatalmazással, szabadon tárgyalhattak a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának nevében. Egyáltalán nem világos, hogy egy kevéssé ismert floridai könyvelőcég hogyan kaphatott ilyen komoly megbízást a magyar államtól.
Érdekes, hogy a floridaiak alig néhány nappal az előtt állapodtak meg New Yorkkal, hogy a külügyminisztérium elengedte volna minden külföldi képviselet tartozását. A floridaiak a szerződést június 17-én írták alá New Yorkkal a magyarok tartozásának nyolcvannyolcmilliós csökkentéséről, míg a magyar külügy a floridaiakkal kötött szerződést egy június 23-án kelt washingtoni feljegyzésre hivatkozva mondta fel.
A feljelentés szerint tehát a magyar kormány már június 23-án tudta, hogy nem kell majd egy fillért sem fizetnie, ami azt jelenti, hogy jó eséllyel Washingtonban már hat nappal korábban is dolgoztak az adóamnesztián. Vagyis nem zárható ki, hogy mire a magyar tartozást lealkudták, addigra a washingtoni külügyi körökben jól informáltak tudhatták, hogy az egészet hamarosan elengedik, és értelmetlen az egész megbízás.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Horváthné Fekszi Márta a külügyi tárca nevében július 13-án azt mondta a Népszabadságnak, hogy „váratlanul ért minket az adó elengedése”. Ez azért fura, mert a külügy egy három héttel korábbi washingtoni feljegyzésre hivatkozva bontotta fel a szerződést a floridaiakkal. A magyar külügy arra kérdésünkre sem válaszolt, hogy mennyire érte őket váratlanul az adóamnesztia.
Clinton is furcsán jött ki
Az amerikai külügyminiszter sem jött ki túl szerencsésen az adóamnesztiából. A külügyminiszter ugyanis 2004-ben még New York szenátoraként keményen követelte többek között a magyar adósság beszedését. Akkoriban még arról beszélt, hogy azok az országok, amelyek adósai a városnak, ne kaphassanak semmilyen pénzügyi támogatást az USA-tól, amíg nem rendezik tartozásukat. Azt is nyilatkozta akkoriban, hogy fel van háborodva, mert miközben a város lakóin behajtanak minden tartozást, a külföldi diplomaták megússzák.
New York polgármestere fel is háborodott az adóamnesztián, és bíróságon igyekszik megtámadni a külügy mostani döntését.
|
https://index.hu/belfold/2009/08/05/floridai_konyvelok_bepereltek_a_magyar_kulugyet/
|
https://web.archive.org/web/20210622175136/https://index.hu/belfold/2009/08/05/floridai_konyvelok_bepereltek_a_magyar_kulugyet/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/floridai-konyvelok-bepereltek-a-magyar-kulugyet
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-08-05 00:00:00
|
[] |
[
"H. Elliott Greene & Associates",
"Külügyminisztérium"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"sikerdíj",
"adósság"
] |
[] |
10,050 |
Vizsgálat indult az ITD-tender ügyében
|
Bekérette az ITD Hungary 300 millió forintos közbeszerzésének dokumentumait a gazdasági miniszter – értesült az Index.
|
Bekérették a gazdasági minisztériumba az ITD Hungary Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-től a BD Network által elnyert közbeszerzési tender dokumentumait (az állami tulajdonban lévő ITD felügyeletét a gazdasági tárca látja el, a cégben az állami tulajdonost a mindenkori gazdasági miniszter képviseli). Az ITD tenderén nyolc pályázó indult, a hat érvényes ajánlatból a BD a harmadik legdrágábbat nyújtotta be. A szakmai értékelésen viszont a legmagasabb pontszámot adta, miközben a két legalacsonyabb árat ajánló pályázatot, az AAM–GKI-páros és a Kopint-Tárki–ICEG-páros pályamunkáját a két utolsó helyre sorolták.
Az értesülések helytállóak, a minisztérium vizsgálatot indított, a miniszter úr is tájékozódik az ügyben – erősítette meg információnkat a tárca sajtóosztálya. Bővebb tájékoztatást nem adtak, mondván, amíg nincsenek meg a vizsgálat eredményei, konkrétabbat nem tudnak mondani.
Mint a múlt héten megírtuk, az ITD Hungary idén júniusban írt ki tendert szektorspecifikus üzletviteli tanácsadást nyújtó cégeknek (pontosabban volt már egy korábbi, áprilisi tender is, de az akkori két pályázatot érvénytelennek, a tendert eredménytelennek minősítették). A pályázóktól azt várták el, hogy 1750, legalábbi évi 30 millió forintot exportáló kkv-nak nyújtson exportfejlesztést szolgáló gazdasági tanácsokat február végéig. A győztesnek nyilvánított BD Network 100 millió forintos megbízást kaphat, valamint jogot szerezhet arra is, hogy az ITD Hungary 2010. december 31-ig további szolgáltatásokat rendeljen meg tőle további bruttó 200 millió forint értékben.
Az ügy pikantériája, hogy a pályázaton győztes, idén áprilisban félmillió forintos tőkével alapított cég tulajdonosa az a Vad Attila, aki 2004 és 2007 között üzlettársa volt Rétfalvi Györgynek, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatójának a PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft. néven alakított, idén március vége óta New York Talents Kft.-nek hívott, jelenleg már modellközvetítéssel foglalkozó társaságban.
Amikor lapunk a múlt héten megkereste, Rétfalvi György erre úgy reagált, hogy a nyolc jelentkezőből hat olyan van, amelynek tulajdonosával vagy vezetőjével korábbi munkái során személyes vagy szakmai kapcsolatba került, vagyis hat nyerhetett volna úgy, hogy azért ugyanígy támadásoknak lehetett volna kitéve. Szerinte az nem lenne elfogadható, hogy ha bármilyen tenderen ismer egy pályázót, akkor az csak a korábbi kapcsolatuk miatt ne nyerhessen.
A múlt kedden nyilvánosságra hozott döntés ellen egyébként a vesztes cégek e hét szerdáig kérhetnek jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Az Index úgy tudja, hogy a pályázók közül több is fontolgatja, hogy a KDB-hez fordul, ám tudomásunk szerint eddig még egy beadvány sem született.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/01/vizsgalat_indult_az_itd-tender_ugyeben/
|
https://web.archive.org/web/20221207031633/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/01/vizsgalat_indult_az_itd-tender_ugyeben/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalat-indult-az-itd-tender-ugyeben
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[
"Rétfalvi György",
"Vad Attila"
] |
[
"BD Network Kft.",
"ITD Hungary Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"tanácsadás"
] |
[
"ITD tanácsadói tender"
] |
10,051 |
300 milliót adna az ITD a vezére volt üzlettársának
|
Százmillió forintos biztos megbízást kaphat, és jogot nyerhet 2010. december 31-ig további 200 millió forintos szerződésre az ITD Hungary Zrt.-től az ITD-vezér volt üzlettársának tulajdonában álló cég – értesült az Index.
|
Tulajdonos-ügyvezetője pomázi első emeleti lakásában működik az a félmillió forinttal idén április 2-án létrehozott BD Network Üzletfejlesztési Tanácsadó Kft., amely megnyerte az ITD Hungary Zrt. először az április 23-án, majd annak visszavonása után június 15-én kiírt bruttó 100+200 millió forintos közbeszerzési eljárását (a pénzt részben európai uniós forrásból, a gazdaságfejlesztési operatív programból biztosítják).
A döntés értelmében a BD Network bruttó 100 millió forintot kap arra, hogy szektorspecifikus üzleti tanácsadást nyújtson 1725 darab +10 százalék exportőr cégnek jövő február végéig. A cég emellett jogot szerzett arra is, hogy az ITD 2010. december 31-ig további szolgáltatásokat rendeljen meg tőle további bruttó 200 millió forint értékben – közölte kérdésünkre az ITD Hungary. Az állami befektetési ügynökség szerint ez azt jelenti, hogy a vállalkozás cégenként maximum nettó 41 ezer forintot kaphat a munkájáért. Az eredményhirdetésről készített, az Index birtokába került jegyzőkönyv szerint a BD Networkkel várhatóan szeptember 10-én kötik meg a szerződést.
Ötszázezerrel háromszázmillió
A BD Network eredménye első látásra igazi sikertörténet lehet, ritkán fordul elő egy egyszemélyes kisvállalkozással, hogy alakulásának ötödik hónapjában tőkéjének hatszázszorosára rúgó megbízást nyerjen el. A közbeszerzési tenderen indult további hét pályázóból – az összesen nyolc jelentkezőből hatan adtak be érvényes ajánlatot, két cég nem teljesítette határidőre az előírt hiánypótlást – többen azonban úgy vélik, hogy korántsem véletlen a pomázi cég sikere.
A társaság tulajdonos-ügyvezetője a magyar üzleti életben nem ismeretlen Vad Attila, aki hét különböző társaságban rendelkezik üzletrésszel. Vad csaknem tíz vállalatban volt a menedzsment vagy a felügyelőbizottság tagja az Opten cégtárának adatai szerint. Emellett tulajdonosa volt többek között a Kartográfiai Vállalatból alakult Cartographia Kft.-nek – amelynek jelenleg is ügyvezetője –, továbbá érdekeltsége van vagy volt térinformatikai, kereskedelmi, szolgáltató cégekben.
Három évig volt közös cégük
Vad Attila cégbirodalmából a legfigyelemreméltóbb azonban az egykor PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft. néven alakított, idén március vége óta New York Talents Kft.-nek hívott társaság. Ebben a főtevékenysége szerint üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó cégben ugyanis annak alakulása, 2004. szeptember 21-e és 2007. december 30-a között Vad üzlettársa volt mások mellett Rétfalvi György – aki jelenleg éppen a Vad cégét megbízni készülő ITD Hungary Zrt. vezérigazgatója. A társaság egyébként honlapjának tanulsága szerint valójában kelet-európai, nevük alapján elsősorban magyar modellek Észak-Amerikába közvetítésével foglalkozik, televíziós produkciókhoz, filmekhez és modellmunkákra biztosítanak szereplési lehetőséget.
Rétfalvi sok mindenkit ismer
Lehet, abban én vagyok a hibás, hogy van egy 30 éves szakmai múltam, amit igyekeztem aktívan eltölteni. Ennek köszönhető viszont, hogy a tenderre jelentkező nyolc cégből hat olyan van, amelynek tulajdonosával vagy vezetőjével korábbi munkáim során személyes vagy szakmai kapcsolatba kerültem - reagált Rétfalvi György arra a kérdésünkre, nem érzi-e pikánsnak azt, hogy a volt üzlettársa lett a pályázat nyertese. Megjegyezte azt is, a veszteseknek nem feltétlenül a médiában kellene keresniük a vélt igazságukat, hiszen annak megvan a formális, jogi lehetősége, de mint mondta, "elképzelhető, hogy így is nyomást akarnak gyakorolni".
Az ITD vezérigazgatója azt mondta, szerinte a nyolc pályázóból hat nyerhetett volna úgy, hogy azért ugyanígy támadásoknak lehetett volna kitéve az eredményhirdetés után. "Van, akikkel síelni jártunk együtt, vannak családi barátok, olyanok, akikkel közös iskolába jártam, de olyan is, akivel szakmai szövetségek elnökségében ültünk együtt, vagy épp közös pénzügyi befektetést bonyolítottunk le" - sorolta a listát.
„Nem érezném sem korrektnek, sem üzletileg szerencsésnek, és természetesen jogilag sem lenne elfogadható, ha én, amikor értesülök arról, hogy egy volt üzleti partnerem vagy egyéb személyes ismerősöm jelentkezik egy tenderre, akkor azt mondanám, ne pályázzon, vagy azt javasolnám a bírálóbizottságnak, hogy pontozza le a pályamunkáját" - fogalmazott Rétfalvi György.
Az ITD vezérigazgatója azt is elmondta, korántsem egyedi, hogy egy tenderen általa ismert személyek cégei nyerjenek. Jelenleg is van olyan közbeszerzési eljárásuk - egy médiavásárlási pályázat -, ahol három jelentkező van, és szakmai előéletéből mindhárommal személyes kapcsolatban volt. Emellett korábban volt egy olyan, rendezvényszervezésre kiírt tender, ahol a 23 jelentkezőből kilenccel volt előző munkahelyein személyes vagy szakmai kapcsolatban.
Drágán, de jót?
Csakhogy az is figyelemreméltó, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok szerint a BD Network a hat érvényes pályázóból a harmadik legdrágább ajánlatot benyújtva tudta megnyerni a tendert. Mert miközben például a világ négy legnagyobb tanácsadójának egyike, a PricewaterhouseCoopers nettó 14 750 forintos óradíjjal vállalta volna a munkát, addig a BD Network óránként nettó 12 500 forintot számlázna.
Mindeközben a BKV-s tanácsadói szerződések kapcsán ismertté vált AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. és a GKI közös ajánlatában 6560 forintos nettó óradíj szerepelt, míg a Kopint-Tárki és az ICEG közös pályázata 60 forinttal ennél is olcsóbb, 6500 forintos áron vállalta volna a munkát. A megbízás tárgya egyébként 1750, évi 30 millió forintot meghaladó kivitellel rendelkező cég „exportját segítő üzletfejlesztő tevékenység végzése... havonta egyeztetett munkaterv és időfelhasználási terv szerint”, ezen belül többek között „az ITD Hungary Zrt. által elvárt ügyfél-adatlap kitöltéséhez szükséges információk megszerzése”.
Az árakkal kapcsolatban az ITD kérdésünkre azt közölte: a munkáért összességében maximum 80 millió nettó összeget számlázhat ki a nyertes. "Így egyszerűen kiszámolható, hogy egy az ország bármely pontján lévő céggel történő minimum egyszeri, de több órás találkozó, majd ezt dokumentáló irodai munka után cégenként nagyságrendileg 40 000 forint számlázható ki, függetlenül attól, hogy mely vállalkozó, mekkora óradíjjal és mennyi órát töltött egy-egy céggel".
Az ITD tájékoztatása szerint "az összeg legjobb szakmai tudásunk és meggyőződésünk alapján sem tekinthető irreális összegnek tekintetbe véve azt, hogy ezen projektbe bevont munkatársak mindegyikének minimum 5 éves szakmai, vezetői vagy szakágazati tudással kell rendelkezniük. A pályázatok a fent nevezett összeget, mint órára bontott díjazásonként tartalmazzák, melyek egy órára bontott elszámolási rendszerben, úgynevezett havi munkatervben kerülnek elszámolásra" – közölte a befektetési ügynökség.
Rétfalvi-alkalmazottak bíráltak
Vad Attila cége azzal tudott első lenni, hogy az értékelés során a pályázatának a szakmai értékelése a legmagasabb pontszámot kapta, míg a jóval alacsonyabb árat kínáló AAM–GKI és Kopint-Tárki–ICEG párosokat az utolsó két helyre rangsorolták. Az értékelés során ugyanis 50-50 százalékban vették figyelembe az árat és a szakmai értékelést – bár a Közbeszerzési Értesítő adatbázisának tanulsága szerint a júniusi pályázati kiírásban még egészen más értékelési arányok szerepeltek –, méghozzá úgy, hogy a szakmai rangsorban az első helyezett 100, az utolsó helyezett 1 pontot kapott, a köztes helyezettek pedig a lineáris arányosítás elvével 73,6, 40,6, 67 és 20,8 pontokat.
A pályázatok szöveges értékelése egyébként legalábbis különösnek mondható. A BD Network pályamunkáját értékelő háromtagú zsűri pozitívumként emelte ki, hogy „az ITD Hungary jelenlegi szerepét ismeri, el tudja helyezni a jelen projektet a kkv-támogató struktúrában” (ez a fenti, személyes kapcsolatos fényében inkább ironikus megjegyzésnek tűnhet). Dicsérték Vad Attila cégének pályamunkáját, mert „tömör, de jól átgondolt koncepciót nyújtott be”, illetve „nagyon tömör és rendkívül lényegre törő elemzést ad a magyar kkv-exportőrök helyzetéről”. A bírálóbizottságnak információink szerint tagja volt az ITD operációs és üzletfejlesztési igazgatója is, akik lényegében közvetlen beosztottai Rétfalvinak.
A többi pályamunkáról készített bírálatban is érdekes elemek szerepelnek. A PWC-nél – amelynél egyedül emelték ki, hogy kitér a jelenlegi válság hatásaira is – például kifogásolták, hogy a legfrissebb statisztikai adatok 2006-ból származnak, ugyanakkor két oldallal korábban azt írták, hogy az elemzésben nem volt elsődleges szempontok a „statisztikai jelleg”. Ennél is különösebb, hogy az AAM–GKI pályázatában „a tudományos módszertanból átemelt elemek inkább gyengítik, mintsem erősítik az elképzelést”, míg a Kopint-Tárki–ICEG anyagáról konkrét kifogások nélkül csak annyit írnak, hogy abban „kevés a pontos meghatározás”, és a pályamunka „kevésbé kiérlelt koncepciót tükröz”.
Jöhet a jogorvoslat?
„Ez inszinuáció, a számokat addig alakítgatták az ITD dolgozóiból alakított bizottságban, míg az a pályázó nem nyert, akinek nyernie kellett” – fogalmazott kérdésünkre az egyik pályázó, természetesen neve elhallgatását kérve. Egy másik pályázó arra hívta fel a figyelmet, hogy a tendernek már az előélete sem volt sima: azt ugyanis áprilisban úgy írták ki, hogy a jelentkezésre mindössze öt napot adtak – ennek ellenére is beadták pályázatukat ketten, a Deloitte és a DBH Business Üzletviteli Szolgáltató Kft., amely most is versenyben volt –, majd azt eredménytelennek nyilvánították, mondván: „kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezések kerültek benyújtásra”.
Lapunk úgy tudja, több vesztes pályázó is azt fontolgatja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság fordul, ám ezt egyelőre senki nem erősítette meg. Tudomásunk szerint az ITD-nél ma lesz lehetőség az úgynevezett iratbetekintésre – amikor a pályázók belenézhetnek a mások pályamunkáiba –, és várhatóan ezt követően döntenek a cégek arról, hogy kérnek-e a KDB-nél jogorvoslatot.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/08/28/regi_uzlettarsanak_adna_300_milliot_az_itd-vezer/
|
https://web.archive.org/web/20221128085950/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/08/28/regi_uzlettarsanak_adna_300_milliot_az_itd-vezer/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/300-milliot-adna-az-itd-a-vezere-volt-uzlettarsanak
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-08-28 00:00:00
|
[
"Rétfalvi György",
"Vad Attila"
] |
[
"BD Network Kft.",
"ITD Hungary Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"tanácsadás"
] |
[
"ITD tanácsadói tender"
] |
10,052 |
Mégsem felelős a menedzsment? – önmagát cáfolja a BKV
|
A keddi közlés szerint a cég felügyelőbizottsága (fb) – a hétfői közleménnyel ellentétben – nem állapította meg a cégvezetés felelősségét a prémiumok és jutalmak kiosztásában.
|
2009.09.01. 07:11
A BKV kedd reggel megcáfolta saját, hétfő este kiadott közleményét a menedzsment felelősségéről. A keddi közlés szerint a cég felügyelőbizottsága (fb) – a hétfői közleménnyel ellentétben – nem állapította meg a cégvezetés felelősségét a prémiumok és jutalmak kiosztásában. • Eszméletlen prémiumok és jutalmak: a BKV menedzsmentje a felelős
A keddi közlemény szerint mivel erre vonatkozólag nem született határozat az fb-ülésen, így azt sem állapították meg, hogy a menedzsment mulasztásos felelőssége lett volna a 2003-tól vizsgált premizálási és jutalmazási gyakorlat.
A BKV hétfőn még azt közölte, hogy a cég felügyelőbizottsága arra jutott: a 2003 után vizsgált időszakban a premizálás és a jutalmazás gyakorlata előnytelen volt a társaság számára. Az fb az „alapilletmény, prémium és jutalom arányaiban mutatkozó ellentmondások feltárásában, a szükséges intézkedések megtételében vagy az arra irányuló javaslatok elmaradásában, a bizottság szükséges mértékű tájékoztatásában a menedzsment mulasztásos felelősségét állapítja meg” – írták az előző, hétfő esti közleményben. Írtak arról is, hogy az fb alapos vizsgálatot kért a cég vezérigazgatójától bizonyos tanácsadói szerződések miatt.
Kocsis Istvánnak 15 napon belül kell tájékoztatást adnia arról, hogy a GPS Capital céggel kormányzati lobbistratégiára és a Cornus Kft.-vel válságkommunikációs tanácsadásra kötött szerződések esetében milyen teljesítések történtek, mi volt ezeknek az ellenértéke, a cégek kiválasztása hogyan történt, volt-e közbeszerzés, és indokolt volt-e.
A hétfői közlemény szerint a vizsgálatnak érintenie kell a Soda Reklám Kft.-vel kötött két tanácsadói szerződést és az általuk készített tanulmányokat is, sőt ha szükséges, büntetőfeljelentést kell tenni ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az fb azt is kérte a vezérigazgatótól, hogy a Horváth Éva (Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes szóvivője, aki a BKV-nál is alkalmazásban állt) munkaviszonyával kapcsolatos vizsgálat anyagát a következő ülésen mutassa be.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/megsem-felelos-a-menedzsment-onmagat-cafolja-a-bkv
|
https://web.archive.org/web/20240126185811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/megsem-felelos-a-menedzsment-onmagat-cafolja-a-bkv
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megsem-felelos-a-menedzsment-a-onmagat-cafolja-a-bkv
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"tanácsadás",
"juttatás",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,053 |
Megtámadják a botrányos pályázatot
|
A Kopint–Tárki–ICEG és az AAM–GKI is megtámadja a Közbeszerzési Döntőbizottságnál az állami cég, az ITD Zrt. botrányos szaktanácsadói pályázatát.
|
2009.09.10. 22:00
A Kopint–Tárki–ICEG és az AAM–GKI is megtámadja a Közbeszerzési Döntőbizottságnál az állami cég, az ITD Zrt. botrányos szaktanácsadói pályázatát. Egy alig öt hónapja bejegyzett, referenciával gyakorlatilag nem rendelkező pomázi társaság maximális pontszámot kapott a szakmai értékelésen, így magas óradíja ellenére nyertesként kerülhetett ki a versenyből.
Furcsa tarifák. Óriási eltérésekkel állapítja meg tanácsadói tarifáit az AAM Tanácsadó Zrt. Míg az általuk most kifogásolt ITD tenderen 6560 forintos órabért kértek tanácsadói munkájukért a GKI-vel együttműködésben, addig a BKV-nál ennek többszöröséért, 15–35 ezer forintos óradíjért dolgoztak. Az AAM árképzése a forgalom szempontjából sem logikus, hiszen míg a BKV-nál összesen 2,5 milliárd forint értékben sikerült tanácsadói szerződéseket kötniük, addig a most „elveszített” ITDH-pályázat nagyságrendje százmillió forint. Az AAM-féle BKV-szerződések körüli botrány tavaly tört ki, miután kiderült: nehezen magyarázható tanácsadói szolgáltatásokra a közlekedési vállalat összesen nyolc szerződést írt alá 2007-ben a céggel, ráadásul úgy, hogy ebből hat megállapodást közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek meg. Az AAM-mel aláírt – jogi ellenjegyzés nélküli – 2007-es kontraktusoknak azóta sincs felelőse. (MN)
Megtámadja a Közbeszerzési Döntőbizottságnál a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD) 300 millió forintos tanácsadói pályázatának végeredményét a Kopint– Tárki Zrt. – tájékoztatta lapunkat tegnap Palócz Éva, a társaság vezérigazgatója. Mint mondta, jogorvoslatot a nyertes pályázó által elkövetett jogsértések miatt kérnek. Az elismert szakemberekből álló Kopint–Tárki az ugyancsak neves ICEG Európai Központtal közösen vett részt az ITD pályázatán, s referenciáik és tapasztalatuk mellett hiába ajánlották meg a legalacsonyabb, 6500 forintos óradíjat, mégsem sikerült elnyerniük a megbízást.
Hasonló cipőben jár az AAM Tanácsadó Zrt., amely a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel együtt indult a gazdasági tárca felügyelete alatt álló ITD pályázatán, 6560 forintos órabért ajánlva. Mint Saád Tamás, az AAM projektmenedzsere lapunknak elmondta: mindenképpen élnek a megtámadás jogintézménye által adott lehetőséggel, mert azt szakmai és eljárásrendi tények alapján egyértelműen indokoltnak látják. Az eljárás kihirdetett eredménye kétségeket keltett bennük, ezért éltek a közbeszerzési törvény adta betekintési jogukkal. Az AAM szakembere szerint ennek során megbizonyosodtak arról, hogy a nyertes BD Network Kft. mindöszsze hat oldal terjedelmű ajánlatának színvonalát lényegesen felülmúlja az általuk beadott, több mint 80 oldalas anyag. Információink szerint nemcsak a Kopint–Tárki– ICEG és az AAM–GKI tesz jogi lépéseket az ügyben, de hasonlót fontolgat a PricewaterhouseCoopers is. Jogorvoslati kérelmet holnapig lehet benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
A kirobbant botrány nyomán Varga István gazdasági miniszter tegnap bekérette a tanácsadói pályázat teljes anyagát Rétfalvi Györgytől, az ITD vezérigazgatójától. Információinkat az ITD tegnap megerősítette, további kérdéseinkre azonban nem válaszolt. Így nem tudtuk meg, milyen összetételű volt a bírálóbizottság, amely a 12 500 forintos óradíjat ajánló BD Network szakmai anyagára a maximális száz pontot adta, míg az AAM– GKI-ra 20,8-as, a Kopint–Tárki– ICEG pályázatára pedig mindössze egy pontot adott. Az árakkal kapcsolatban az ITD mindössze annyit közölt lapunkkal: összesen 1750 exportőr céget kell vizsgálnia majd a BD Networknek, így nem egészen 42 ezer forint jut majd egy társaság elemzésére. Lapunk tegnap kereste Rétfalvi Györgyöt, ám az ITD-vezér nem kívánt nyilatkozni a tender kapcsán.
Az ITD tanácsadói pályázatának tétje összesen 300 millió forint volt. A nyertesnek hirdetett BD Network ugyanis bruttó 100 millió forintot kap arra, hogy jövő év februárjáig üzleti tanácsadást nyújtson, és jogot szerzett arra is, hogy az ITD további szolgáltatásokat rendeljen meg tőle 2010 decemberéig, újabb bruttó 200 millió forint értékben.
Tovább árnyalja a képet, hogy a BD Network tulajdonos-ügyvezetője, Vad Attila korábban üzlettársa volt Rétfalvi Györgynek. Vad Attila tulajdonában áll ugyanis az idén március vége óta New York Talents Kft.-nek nevezett társaság. Ebben a főtevékenysége szerint üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó cégben ugyanis annak alakulása, 2004. szeptember 21-e és 2007. december 30-a között Vad üzlettársa volt mások mellett Rétfalvi György – értesült az Index hírportál. „Nem érezném sem korrektnek, sem üzletileg szerencsésnek, ha én, amikor értesülök arról, hogy egy volt üzleti partnerem vagy egyéb személyes ismerősöm jelentkezik egy tenderre, akkor azt mondanám, ne pályázzon” – reagált a hírportál kérdésére Rétfalvi.
Az üzletembert Kóka János hívta az állami tulajdonú kereskedelemfejlesztéssel és befektetésösztönzéssel foglalkozó ITD-hez. Kapcsolatukat jellemzi, hogy amikor a gazdasági minisztériumból mennie kellett Kóka János barátnőjének, Szandrocha Kamillának, őt Rétfalvi az ITD-nél alkalmazta. Emlékezetes, kisebb botrányt okozott, amikor Kóka Jánost beosztottjából lett barátnője Koreába, a Hankook-tárgyalásokra, majd Kínába is elkísérte, ahol Kóka élete párjaként szerepelt. Amikor kérdőre vonták, kiderült, hogy Szandrocha Kamilla magánemberként vett részt a delegációban. De nem csak Szandrocha Kamilla utazgatott rendszeresen államköltségen: lapunk úgy értesült, hogy Rétfalvit is elkíséri felesége különböző hivatalos külföldi utakra, és az ITD ezeket Rétfalvi költségei alatt tartotta nyilván és számolta el, beleértve a szálloda és éttermi költségeket is.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/megtamadjak-a-botranyos-palyazatot
|
https://web.archive.org/web/20100413123258/http://mno.hu/portal/659820
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtamadjak-a-botranyos-palyazatot
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[] |
[
"BD Network Kft.",
"ITD Hungary Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"tanácsadás"
] |
[] |
10,054 |
Kormánybiztos felügyelné a jövőben a BKV-t?
|
Egy a kormány által kinevezett kincstári biztos felügyelné a BKV-t a jövőben, bármely kifizetést csak az ő aláírásával lehetne eszközölni - ezt javasolja a fővárosi SZDSZ...
|
Kormánybiztos felügyelné a jövőben a BKV-t?
Kósa András
2009-08-31 18:40
Megosztás Megosztás cikktárba levél nyomtatás
Egy a kormány által kinevezett kincstári biztos felügyelné a BKV-t a jövőben, bármely kifizetést csak az ő aláírásával lehetne eszközölni - ezt javasolja a fővárosi SZDSZ azután, hogy Hagyó Miklós lemondott a cég felügyeletéről. A cég szakmailag várhatóan továbbra is az MSZP alá tartozik majd, de irányításába nagyobb beleszólást kaphat az ellenzék is.
Az SZDSZ budapesti frakciója azt javasolja, hogy a kormány nevezzen ki egy biztost a Budapesti Közlekedési Vállalat élére - mondta el a Hírszerzőnek John Emese frakcióvezető. Az elképzelés szerint a kincstári biztosként működő személy ellenjegyzése nélkül semmilyen kifizetés nem teljesülhetne a társaságnál.
"A cégnek mindenképpen szüksége van hitelre a működéséhez, ez pedig nem megy kormánygarancia nélkül. Az elmúlt hetek történései után azt hiszem jogos igény Bajnai Gordon részéről, hogy szeretne belelátni abba, mi folyik a BKV-nál" - indokolta még a javaslatot egy városüzemeltetési kérdésekkel foglalkozó koalíciós politikus.
Botrány van, pénz nincs
A BKV ugyanis a múlt héten bejelentette, hogy október végéig van pénze, ha nem jut hozzá legalább 30 milliárd forintos hitelhez, már a járművezetők bérére sem futja majd. Bajnai Gordon ugyanakkor a horribilis összegű végkielégítések nyomán kitört botránysorozat után azt mondta, a kormány nem ad garanciát a hitelre addig, amíg nem teremtenek tiszta viszonyokat a közlekedési társaságnál.
Kormánybiztos ülhet Kocsis István (mikrofonnal) vezérigazgató mellé a vezetői székbe
(Fotó: Magócsi Márton)
Hagyó Miklós szocialista főpolgármester helyettes, akihez a BKV szakmai felügyelete tartozott, a kialakult helyzetben hétfőn levélben közölte Demszky Gáborral: lemond erről a hatásköréről. Az SZDSZ szerint ugyanakkor - mint ezt John Emese lapunknak elmondta - nem lenne jó ötlet a céget külön kezelni a budapesti közlekedés egyéb tényezőitől, mivel pedig ez hagyományosan a szocialisták területe, az SZDSZ a kezelésükben is hagyná.
Eddig Horváth Csaba szocialista alpolgármester jelölt neve merült fel. Ő azt mondta a Hírszerzőnek, mindegy, hogy ki felügyeli a BKV-t, maradhat a mostani kettős irányítás (a BKV ugyanis eddig kettős felügyelet alatt állt: szakmailag Hagyó Miklós, pénzügyi szempontból azonban Ikvai-Szabó Imre volt érte a felelős), a lényeg, hogy koalíciós szinten mihamarabb rendezzék a kérdést. Demszky Gábor információink szerint elfogadná Horváth csabát, a Fidesznek azonban vannak kifogásai. Utóbbi azért is érdekes lehet, mert úgy tudjuk, az SZDSZ-ben többen azt sürgetik: vonják be az ellenzéket a BKV irányításába, vagyis kapjanak ők is helyeket az Igazgató Tanácsban, és a Felügyelő Bizottságban.
Rendkívül figyelnek
Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője viszont azt közölte az MTI-vel, hogy "Horváth Csaba (MSZP) annyit sem értene a BKV ügyeihez, mint Hagyó Miklós (MSZP), ezért még az is jobb lenne, ha a BKV felügyelete teljesen Ikvai-Szabó Imréhez (SZDSZ) kerülne. Neki ugyanis legalább pénzügyi téren van már néhány éves tapasztalata".
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője elmondta: nem lepte meg, hogy Hagyó Miklós lemondott a BKV felügyeletéről. "Az adott körülmények között, s az ő szemszögéből nézve, relatíve ez volt a legjobb lépése" - jegyezte meg. Hozzátette, hogy ezzel azonban nem tekinthetők lezártnak a BKV-s ügyek, függetlenül attól, hogy az ügyészség is vizsgálja ezt a kérdést.
A fővárosi koalíció egyeztető tanácsa szerdán foglalkozik a kérdéssel, a Fővárosi Közgyűlés pedig szeptember végén rendkívüli ülést tart az ügyben
|
http://hirszerzo.hu/belfold/121403_kormanybiztos_felugyelne_a_jovoben_a_bkvt
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanybiztos-felugyelne-a-jovoben-a-bkv-t
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-08-31 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,055 |
Eltűnt Fót felfüggesztett polgármestere
|
Többszöri próbálkozás ellenére sem tudták kézbesíteni Mádly Zsoltnak, Fót polgármesterének az ellene indított fegyelmi vizsgálat lefolytatására hivatott bizottság összegzését, mert a polgármester "eltűnt" - közölte a fegyelmi testület elnöke.
|
Többszöri próbálkozás ellenére sem tudták kézbesíteni Mádly Zsoltnak, Fót polgármesterének az ellene indított fegyelmi vizsgálat lefolytatására hivatott bizottság összegzését, mert a polgármester "eltűnt" - közölte a fegyelmi testület elnöke. Kérdéses, hogy a tisztségéből való esetleges felmentésről döntő szeptember 25-i bírósági tárgyalásig megkerül-e.
Móczár Béla (MDF) elmondta, hogy a háromtagú fegyelmi bizottság - a fóti képviselő-testület többségi döntésének értelmében - nagyrészt lefolytatta a polgármester elleni fegyelmi vizsgálatot. Tanúkat hallgattak meg, és egy előterjesztés is készült, ám hiába akartak alkalmat adni Mádly Zsoltnak is érvei előadására, a polgármester nem vette át a kétszer postán kiküldött "idézést", s a hivatali kézbesítő sem járt szerencsével.
Mádly Zsolt "eltűnése" kapcsán Móczár Béla megjegyezte: szerinte önmagában már az is fegyelmi vétségnek számít, hogy a munkavégzés alóli felfüggesztését követően többszöri felszólítás és "üzengetés" ellenére sem jelent meg a kijelölt időpontban az irodájában tárolt hivatalos iratok átadás-átvételére, arról nem is szólva, hogy senkinek sem jelezte: táppénzen van-e (mint ahogy az korábban elterjedt), vagy netán a szabadságát tölti.
A képviselő hozzátette: noha a polgármestert felfüggesztette a képviselő-testület a munkavégzés alól, a fegyelmi bizottság által kiküldött iratanyagot azért köteles lenne átvenni, vagy netán "önként" jelentkezni meghallgatásra. A szabályok szerint Mádly "akadályoztatása" okán a szeptember 2-ára összehívott fegyelmi testületi ülésen (ami tulajdonképpen egy rendkívüli képviselő-testületi ülésnek felel meg) a fegyelmi vizsgálat felfüggesztését fogja javasolni a bizottság.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ilyen esetekben meddig lehet várni az „eltűnt” polgármester megkerülésére, Móczár Béla elmondta: a fegyelmi vizsgálat lefolytatására, valamint a végső következtetések levonására a törvény pontos határidőket szab, de a fóti ügyben legkésőbb szeptember 25-én mindenképp történnie kell "valaminek". A bíróság ugyanis erre a napra tűzte ki a fóti képviselő-testületnek a polgármester alkalmatlanságát firtató beadvány tárgyalását.
Ha "első körben" döntés születne Mádly Zsolt tisztségéből való eltávolításáról, akkor a régóta folyó huzavona véget érhet - közölte a fegyelmi bizottság elnöke. Ha a képviselő-testület veszítene a perben, akkor "országszerte elszabadulhatna a pokol" - fűzte hozzá Móczár Béla -, mert egy ilyen döntés nyomán valamennyi polgármester azt tehetne, amit csak akar a rá vonatkozó törvények és szabályok ellenében.
A képviselő nem tartja kizártnak, hogy később a testület esetleges kártérítési igénnyel lépjen fel a polgármesterrel szemben. Az okok között említette számos pályázat beadásának Mádly Zsolt miatti meghiúsulását, melynek következményeként Fót több száz millió forint támogatástól esett el. Több fontos beadványról sem született döntés a polgármester "viselt dolgai miatt", s ez is milliós károkat okozott - közölte Móczár Béla.
|
http://nol.hu/belfold/eltunt_fot_felfuggesztett_polgarnmestere-347450
|
https://web.archive.org/web/20090904093637/http://nol.hu/belfold/eltunt_fot_felfuggesztett_polgarnmestere
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltunt-fot-felfuggesztett-polgarmestere
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-08-31 00:00:00
|
[
"Mádly Zsolt"
] |
[] |
[
"Fót"
] |
[
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] |
[] |
10,056 |
A távozás hímes mezeje
|
Jó dolog menedzsernek lenni a BKV-nál, de még jobban megéri távozni a cégtől - ezt mutatják az elmúlt hetek végkielégítési botrányai. A közlekedési vállalatnál már a középkáderek is bankvezéreknek kijáró busás bánatpénzekhez juthatnak.
|
A távozás hímes mezeje
Botrány! Középszintű dolgozók annyit kaptak, mint egy bankvezér
[email protected]
9. évfolyam 33. szám, 2009.08.13
Jó dolog menedzsernek lenni a BKV-nál, de még jobban megéri távozni a cégtől - ezt mutatják az elmúlt hetek végkielégítési botrányai. A közlekedési vállalatnál már a középkáderek is bankvezéreknek kijáró busás bánatpénzekhez juthatnak. A BKV 2007 óta több mint 3,3 milliárd forintot fizetett ki munkaviszony megszüntetése címén.
Kilencven kérdést intézett a Fidesz Oszkó Péterhez. Az ellenzéki párt azt tudakolja a pénzügyminisztertől, menynyi végkielégítést kaptak azok a cégvezérek, akiket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hívott vissza az állami vállalatok igazgatóságaiból és felügyelő bizottságaiból. A BKV-nál nemrég kipattant végkielégítési botrányok nyomán ugyanis egyre-másra kiderül: néhány menedzser kifizető ügynökségként kezeli munkahelyét.
A sort a BKV-nál 1972 óta dolgozó Szalainé Szilágyi Eleonóra nyitotta meg. A társaság 200 ezer forintos nyugdíj mellett foglalkoztatott személyzetise - hivatalos elnevezéssel: humánpolitikai igazgatója - közel százmillió forintos végkielégítéssel távozott 2008 márciusában. A jussát az idő tájt utalhatta át magának, amikor a buszbeszerzési botrány miatt olajra kellett lépnie egykori főnökének, Antal Attilának. A vezérigazgató akkor megbízott utódja, Balogh Zsolt azonban 2010 áprilisáig meghosszabbította a személyzetis munkaviszonyát úgy, hogy a 2,7 millió forintos fizetése mellett a végkielégítést nem kellett visszafizetnie. Az ügy kirobbanását követő negyedik napon, 2009. július 27-én Szalainé lemondott.
Július 31-én Balogh is osztozott sorsában. Az általános vezérigazgató-helyettesnek viszont bánatpénz nélkül kellett mennie, mert ugyancsak ő hagyott jóvá korábban egy másik, szintén vitatott végkielégítést. Bosnyák Gyula alig egy éve volt stratégiai igazgató, amikor - miután kudarcba fulladt a nevéhez köthető paraméterkönyv társadalmi elfogadtatása - 39 millió forintos bánatpénzzel, közös megegyezéssel megvált tisztségétől. Majd egymás után estek ki a csontvázak a BKV-nál.
Egyes városházi politikusok szerint a végkielégítéses ügyeket valójában Kocsis István vezérigazgató szivárogtatta ki, hogy elterelje a figyelmet az általa előzőleg irányított Magyar Villamos Művek offshore cégügyleteiről. A BKV felügyelőbizottsága ez ügyben július 27-én hallgatta meg a vezérigazgatót, aki okmányokkal próbálta igazolni ártatlanságát, de a dokumentumok nyilvánosságra hozatala elől mind Kocsis, mind a felügyelőbizottság elzárkózik, így egyelőre nem tudni, a vezérigazgató mivel tisztázta magát.
A kiszivárogtatással Kocsis új frontot nyitott a Hagyó Miklóssal folytatott hatalmi harcában is. Az MSZP-s főpolgármester-helyettes ugyanis még az offshore-ügy kirobbanásakor azt üzente a BKV-vezérnek, hogy elvesztette Budapest városvezetésének bizalmát. Utódjának pedig Hagyó a hírek szerint azt a Balogh Zsoltot szemelte ki, akinek talpára a végkielégítési botrányok miatt kötöttek útilaput. Ráadásul a legirritálóbb bánatpénzek kifizetésére még Kocsis István vezérigazgatói kinevezése előtt került sor, de azóta szaporodtak meg igazán az ilyen esetek, amióta a BKV Hagyó Miklós felügyelete alá került. Kocsis sorsa azonban még nem dőlt el: a Főpolgármesteri Kabinet augusztus 26-ig adott határidőt neki és a vállalat felügyelőbizottságnak a menedzserszerződésekkel kapcsolatos kérdések tisztázására. S bár az MSZP országos elnöksége szabad kezet adott a párt budapesti szervezetének, a szocialisták szemmel láthatóan megosztottak Kocsis jövőjét illetően.
A Fidesz mindenesetre felszólította az MSZP-t és a kormányt, hogy jobban tenné, ha a krízisalappal való kampányolás helyett visszaszerezné azokat a pénzeket, amelyeket az állami cégek vezetőinek fizettek ki végkielégítés címén. A párt szerint ugyanis a BKV botránya jól tükrözi mindazt a felelőtlenséget, ami az országban zajlik. De nemcsak a Fidesz parancsolna megálljt az elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseknek. A Főpolgármesteri Kabinet is úgy döntött augusztus 10-én, hogy ha a jogi lehetőségek megengedik, vissza kell perelni a BKV-s végkielégítéseket, s fel kell számolni az erkölcsileg elfogadhatatlan gyakorlatot. Ezért felszólította a vállalat vezetőit, vizsgálják meg, hogyan lehet visszaszerezni az ilyen célokra kifizetett összegeket. A városvezetés tételesen áttekintené az elmúlt hat évben kötött menedzserszerződéseket is, legfőképpen azokat, amelyeket határozott időtartamra kötöttek.
A jogi út korántsem tűnik zökkenőmentesnek. A lapunk által megkérdezett munkajogászok egy része elképzelhetőnek tartja, hogy jogszerűen fizették ki a pénzeket. A munka törvénykönyve szerint ugyanis rendes felmondás esetén a munkaadó köteles végkielégítést fizetni, a kifizetés napja pedig a munkában eltöltött utolsó nap. De ettől akár el is lehet térni egyéni megállapodás alapján, s még arra is van lehetőség, hogy valakit a végkielégítés kifizetése után újra alkalmazzanak. A menedzserszerződésekbe pedig sok minden belefér, s ha mindent írásban is rögzítettek, akkor nehezen lehet megtámadni őket hűtlen vagy hanyag kezelésre hivatkozva. Más jogászok szerint polgári perekben mondhatja ki a bíróság a menedzserszerződések semmisségét, ha azokat a jó erkölcsbe ütközőnek találja.
A Fővárosi Főügyészség ugyanakkor négy fideszes fővárosi képviselő feljelentése nyomán nyomozást rendelt el a BKV óriási végkielégítése miatt. Az ügy a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályához került, ahol hűtlen kezelés gyanújára alapozva indították meg az eljárást és kezdték meg a tanúk kihallgatását. Kocsis István ugyancsak itt tett feljelentést Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítése kapcsán, ismeretlen tettes ellen, bűncselekmény gyanúja miatt. Az ügy pikantériája, hogy a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya - lapértesülések szerint - már hónapok óta nyomoz hűtlen kezelés gyanújával a BKV tanácsadói szerződései miatt, melyeket még Kocsis István hivatalba lépése óta százmillió forint összértékben kötött a vállalat offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal, társaságokkal.
Végkielégítés: végtelen történet
1993 tavaszán a még állami tulajdonban lévő Matávnál 102 vezetővel kötöttek olyan menedzserszerződést, mely elbocsátásuk esetén átlagosan 20 millió forintos bánatpénzt jelentett. A cégnek az összes vezető elbocsátása a közterhekkel együtt legalább 3,5 milliárd forintba került volna. Ilyen menedzserszerződése volt Horváth Pál vezérigazgatónak, akit, miután 1994 januárjában kirúgtak, már februárban visszahívtak stratégiai igazgatónak.
1995: A rendszerváltás utáni egyik leghangosabb végkielégítési botrány Bokros Lajos nevéhez fűződik, aki 1995-ben a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói posztját cserélte fel a pénzügyminiszteri székre. A privatizáció előtt álló banktól 16 millió forintos végkielégítést kapott, ami mai áron megközelíti az 52 millió forintot.
1996: Kunos Péternek, az Agrobank felmentett vezérigazgatójának - munkaügyi perében
- elmaradt átlagbérét, annak kamatait, illetve végkielégítés kifizetését ítélte meg a bíróság, összesen 40 millió forint értékben.
1998: A menedzserszerződések értelmében a Postabank vezetőinek végkielégítése egymilliárd forintra rúgott volna, ezen belül Princz Gábornak 432 millió forintot kellett volna kifizetni. A kormány nem fizetett.
1999: A csepeli önkormányzat jegyzőjét csaknem 20 millió forintos végkielégítéssel bocsátották el, miközben az 1999-es évet félmilliárd forintos hiánnyal zárta az önkormányzat. A jegyzőnek a törvényi előírások szerint a "lelépési díja" járulékok nélkül csak 1,7 millió forint lehetett volna.
2000: Láng László, az MNB bécsi kirendeltségének, a CW Banknak a vezérigazgatója - miután a bank 100 milliárdos veszteséget halmozott fel - 100 millió forintos végkielégítéssel távozott.
2003 elején azt firtatta a politika, hogy a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterének, László Csabának nem kellene-e visszafizetnie azt a 12 millió forintos végkielégítést, melyet 1999-ben vett fel, miután először távozott a minisztériumtól.
2003 novemberében húszhavi bért ítélt meg a bíróság Baranyay Lászlónak, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójának, akit jogtalanul menesztett rendkívüli felmondással az akkori kancelláriaminiszter, Kiss Elemér. A bíróság döntése alapján a bank 90 millió forintot volt köteles kifizetni Baranyay Lászlónak.
2004 decemberében nettó kétszázmillió forintos végkielégítéssel távozott volna Sándor László, a Malév elnök-vezérigazgatója. A botrány miatt nem vette fel az összeget.
2005-ben 150 millió forintos végkielégítés illette volna meg Mándoki Zoltánt, akit az akkori gazdasági miniszter hívott vissza a MÁV vezérigazgatói tisztségéből. Hosszas alku után 10 milliós búcsúpénzzel távozott a vasút első embere.
2008-ban ugyancsak a BKV nyerhette volna el a legbotrányosabb végkielégítést nyújtó vállalat címet. Antal Attila vezérigazgatónak - akit 2006-ban Hagyó Miklós javaslatára, pályázat nélkül neveztek ki - a buszbeszerzések miatt kellett vennie kalapját 2008-ban. A 2011-ig szóló munkaszerződése alapján Antalt legalább 60 millió forintos végkielégítés illette volna meg, de Demszky Gábor főpolgármester bejelentette: semmisnek tekintik a vele kötött menedzserszerződést. A BKV Antal vezetése alatt 35 tanácsadói szerződést kötött, hárommilliárd forint értékben.
2009 februárjában fontos és jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Ítélőtábla. Eszerint az állami cégeknek nyilvánosságra kell hozniuk a vezető tisztségviselők keresetére, kapcsolódó juttatásaikra, jutalmaikra és végkielégítésükre vonatkozó köz érdekű adatokat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. idén menesztett vezérigazgatója, Tátrai Miklós 100-200 millió forintos végkielégítésre számíthat, ha megnyeri a munkaügyi pert.
Százmilliók a Közterület-fenntartónál is?
A MÁV-tól 2005. június 1-je óta elbocsátott hét felsővezető átlagosan 9,8 millió forint, vagyis közel kéthavi bérnek megfelelő végkielégítést kapott. A felmondási idő megváltásaként pedig átlag négyhavi bérrel egyenértékű, vagyis 17,5 millió forintot vehetett fel egy-egy elbocsátott felsővezető. A MÁV azért hozta nyilvánosságra az adatokat, mert állítólag 40 millió forintos juttatást kapott az állami vasúttól Kiss Péter információvédelmi főosztályvezető, amikor 2007. május végén távozott a társaságtól, majd néhány nap múlva a MÁV-Startnál lett biztonsági igazgató. Kiss Péter azonban akkor visszafizette a felvett pénzt. Közben a Magyar Hírlap úgy értesült, hogy nem a BKV-nál, hanem a szintén Hagyó Miklós által felügyelt Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél fizethették ki a legnagyobb végkielégítést Hajdu Györgynek. A volt vezérigazgató munkáját 100 és 200 millió forint közötti összeggel honorálták.
|
http://valasz.hu/uzlet/a-tavozas-himes-mezeje-23874/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tavozas-himes-mezeje
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2009-08-13 00:00:00
|
[
"Balogh Zsolt",
"Horváth Pál",
"Szalainé Szilágyi Eleonóra"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Matáv"
] |
[] |
[
"foglalkoztatás",
"juttatás",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,057 |
Kovács Zoltán: A tanulság
|
A múlt hét valamelyik reggelén a rádióban Baló György kérdezte John Emesét, a fővárosi önkormányzat liberális frakciójának vezetőjét a BKV folyó ügyeiről.
|
PUBLICISZTIKA - ELSŐ OLDAL - LIII. évfolyam 35. szám, 2009. augusztus 28.
A múlt hét valamelyik reggelén a rádióban Baló György kérdezte John Emesét, a fővárosi önkormányzat liberális frakciójának vezetőjét a BKV folyó ügyeiről. „Miért engem keresett meg?" - kérdezett vissza a frakcióvezető, majd a riporternek hosszan kellett magyaráznia, hogy azért, mert a vállalat önkormányzati vezetés alatt áll, John Emese pedig a pillanatnyilag többségben lévő önkormányzat egyik frakciójának a vezetője. „Mit tudhatok én mondani?" - méltatlankodott a frakcióvezető, és a hallgató nem tudta, hogy most mi ez. Szimpla politikai érzéketlenség, butaság vagy épp a cinizmus túlfejlett változata.
Regisztrációt követően SMS-sel, bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
Új CsapiczkyakLXII. évfolyam, 40. szám, 2018. október 5.
EzekLXII. évfolyam, 39. szám, 2018. szeptember 28.
Augsburg, 2018LXII. évfolyam, 38. szám, 2018. szeptember 21.
Élet és Irodalom 2018
|
https://www.es.hu/cikk/2009-08-31/kovacs-zoltan/a-tanulsag.html
|
https://web.archive.org/web/20181006012531/https://www.es.hu/cikk/2009-08-31/kovacs-zoltan/a-tanulsag.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kovacs-zoltan-a-tanulsag
|
Élet és Irodalom
|
hungarian-news
|
2009-08-28 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"juttatás",
"önkormányzat",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,058 |
A BKV kirúgja a félretájékoztató dolgozót
|
Valótlan sajtóhír került ki a BKV-tól, ezért a felelősnek távoznia kell - közölte a közlekedési társaság kedden.
|
Valótlan sajtóhír került ki a BKV-tól, ezért a felelősnek távoznia kell - közölte a közlekedési társaság kedden.
A BKV hétfőn közzétett sajtóanyaga szerint a felügyelőbizottság pénteki döntésében felelősnek nevezte meg a társaság vezetését a rossz jutalmazási gyakorlatért.
Kiderült, hogy a bizottság valójában azt a határozatot fogadta el, ami azt mondja ki, hogy a korábbi menedzsment jutalmazási gyakorlata előnytelen volt a társaságnak. A BKV kedden délután azt közölte, hogy a társaság menedzsmentje vizsgálja, kinek állhatott érdekében valótlan információt kiadni.
A felelősnek azonnal távoznia kell, a BKV mostani vezetése nyilvánvalóan nem felelhet a régebben történtekért. A társaság kommunikációs igazgatója egyébként korábban azt mondta, éppen azon dolgoznak, hogy a hibás jutalmazási gyakorlatot megváltoztassák.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/09/01/a_bkv_kirugja_a_felretajekoztato_dolgozot/
|
https://web.archive.org/web/20210228043554/https://index.hu/belfold/budapest/2009/09/01/a_bkv_kirugja_a_felretajekoztato_dolgozot/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bkv-kirugja-a-felretajekoztato-dolgozot
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"juttatás",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,059 |
Mulasztott a BKV menedzsmentje
|
A BKV menedzsmentjének mulasztásos felelősségét állapította meg a cég felügyelőbizottsága (fb) a prémiumok és jutalmak kiosztásában, közölte a főváros közlekedési vállalata hétfőn.
|
A BKV menedzsmentjének mulasztásos felelősségét állapította meg a cég felügyelőbizottsága (fb) a prémiumok és jutalmak kiosztásában, közölte a főváros közlekedési vállalata hétfőn. Az fb határozatait tartalmazó közleményben olvasható, hogy a bizottság arra jutott: a 2003 után vizsgált időszakban a premizálás és a jutalmazás gyakorlata előnytelen volt a társaság számára.
A felügyelőbizottság az "alapilletmény, prémium és jutalom arányaiban mutatkozó ellentmondások feltárásában, a szükséges intézkedések megtételében vagy az arra irányuló javaslatok elmaradásában, a bizottság szükséges mértékű tájékoztatásában a menedzsment mulasztásos felelősségét állapítja meg.
Írtak arról is, hogy az fb alapos vizsgálatot kért a cég vezérigazgatójától bizonyos tanácsadói szerződések miatt. Kocsis Istvánnak 15 napon belül kell tájékoztatást adnia arról, hogy a GPS Capital céggel a kormányzati lobbi-stratégiára és a Cornus Kft-vel a válságkommunikációs tanácsadásra kötött szerződések esetében milyen teljesítések történtek, mi volt ezeknek az ellenértéke, a cégek kiválasztása hogyan történt, volt-e közbeszerzés és indokolt volt-e.
A közlemény szerint a vizsgálatnak érintenie kell a Soda Reklám Kft-vel kötött két tanácsadói szerződést és az általuk készített tanulmányokat is, sőt, ha szükséges büntető feljelentést kell tenni ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Az fb az is kérte az vezérigazgatótól, hogy Horváth Éva (Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes szóvivője, aki a BKV-nál is alkalmazásban állt) munkaviszonyával kapcsolatos vizsgálat anyagát a következő ülésen mutassa be.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/08/31/mulasztott_a_bkv_menedzsmentje/
|
https://web.archive.org/web/20201021163338/https://index.hu/belfold/budapest/2009/08/31/mulasztott_a_bkv_menedzsmentje/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mulasztott-a-bkv-menedzsmentje
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-08-31 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"juttatás",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,060 |
Erős kritikát fogalmazott meg az MNV-vel szemben az ÁSZ
|
Erősen kritizálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2008. évi működését erről szóló, kedden publikált jelentésében, az MNV azonban vitatja a számvevők megállapításait.
|
2009.09.01. 13:53
Erősen kritizálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2008. évi működését erről szóló, kedden publikált jelentésében, az MNV azonban vitatja a számvevők megállapításait.
A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényjavaslatot értékelve az Állami Számvevőszék kedden közzétett jelentése egyrészt méltatja a kedvező változásokat, másrészt viszont megállapítja, hogy a hatályos szabályozási környezet keretei között továbbra is tapasztalhatók a korábbi hiányosságok, a zárszámadás nem kellően átlátható. Az ÁSZ kifogásolja, hogy a jelenlegi megjelenítésben az egyes évek nem összevethetők, mert a beszámolók információtartalma változó, s emiatt nem lehet képet alkotni a folyamatokról, valamint követhetetlenek a kitűzött célok és azok megvalósulása egyaránt. Méltatja viszont egyebek közt azt, hogy a törvényjavaslat adatai az intézményi beszámolókkal összevetve "évről-évre kisebb eltérést mutatnak", mi több az általános indoklás esetenként kiegészül új és aktuális, informatív elemekkel. Az ÁSZ jelentése a 2008-as költségvetés teljesítésének ellenőrzéséről keddtől olvasható az Országgyűlés honlapján.
Az ÁSZ egyebek mellett kifogásolja, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntési jogköre csak részben érvényesülhetett. „A különböző kormányzati akaratmegnyilvánulásoknak megfelelően döntéseket odáztak el, vontak vissza, függesztettek fel, míg másokról rendelkeztek, majd felhagytak a megvalósításukkal.”
Az MNV nem ért egyet az állami tulajdonú társaságok vagyonkezelésével kapcsolatos általános számvevőszéki megállapításokkal – olvasható a dokumentumban. A felek véleményének eltérését jelzi, hogy a közel 350 oldalas dokumentumban jelentős terjedelmet tesz ki az ÁSZ és az MNV üzenetváltása. Az ÁSZ szerint nem épült ki 2008-ban a vagyonnyilvántartás egységes rendszere, és a vagyont jóváhagyott számviteli politika nélkül tartották nyilván. A jelentés kritizálja az egyes tranzakciókat is a Malév privatizációjától kezdve a King's City beruházással kapcsolatos Sukoró-Pilis/Albertirsa ingatlancseréig.
Az ÁSZ többek között azt javasolja a pénzügyminiszternek,a tulajdonosi jogok gyakorlójának, hogy kezdeményezze a joghézagok kiküszöbölését és a szükséges felelősségre vonást azokkal szemben, akik miatt az úgynevezett „előd” szervezetek és az MNV Zrt. éves beszámolóinak törvényessége, hitelessége, a felelősség megállapítása nem volt biztosított. Az ÁSZ azt is javasolja például a pénzügyminiszternek, hogy vizsgáltassa ki a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanértékesítésnek körülményeit. Ezzel kapcsolatban az MNV megjegyzi: csak zártkörű pályázatot lehetett kiírni az eladásra egy 1973-ban született magyar-szovjet jegyzőkönyv alapján. A befolyt vételárrész pedig azért került elkülönített számlára, mert az még a szerződés megkötés előtt érkezett meg az MNV Zrt.-hez, így azt az év végén a kötelezettségek között kellett nyilvántartani.
Az ÁSZ felkéri a pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki a MÁV és a Magyar Posta székházakkal kapcsolatos döntéseket, és kezdeményezze a szerződések felülvizsgálatát. Intézkedjen a tárca vezetője továbbá az állami tulajdonú, különösen veszteséges gazdasági társaságok tőkeemelésének teles körű előzetes felülvizsgálatáról, valamint kérje fel az NVT elnökét, hogy hajtassa végre az MNV vezérigazgatójával a feladatkörébe tartozó döntéseket. Az NVT elnökét pedig konkrét szerződések, együttműködési megállapodások felülvizsgálatára szólítja fel az ÁSZ.
Az MNV cáfolta az ÁSZ megállapítását, azt állítva, hogy határidőre fogadta el az NVT az MNV Zrt. saját vagyonáról szóló 2008. évi beszámolókat. A vagyonleltár hiányát kifogásoló ÁSZ észrevételre az MNV megjegyezte, hogy ebben a felelőssége korlátozott. Jogszabály ugyanis nem írja elő, hogy az MNV nyitóállományát leltárral kellett volna alátámasztani.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/Eros-kritikat-fogalmazott-meg-az-MNV-vel-szemben-az-aSZ
|
https://web.archive.org/web/20180422012311/http://mno.hu/portal/659926
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eros-kritikat-fogalmazott-meg-az-mnv-vel-szemben-az-asz
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
10,061 |
Sóstói gyógyfürdő-ügy: feljelentéskiegészítést tett a Fidesz
|
Újabb hűtlen kezelési gyanú miatt feljelentéskiegészítést tesz a Fidesz a nyíregyházi Sóstó Gyógyfürdők Zrt. ügyében – közölte Palicz György, a párt helyi önkormányzati képviselője
|
2009.09.01. 10:47
Újabb hűtlen kezelési gyanú miatt feljelentéskiegészítést tesz a Fidesz a nyíregyházi Sóstó Gyógyfürdők Zrt. ügyében – közölte Palicz György, a párt helyi önkormányzati képviselője sajtótájékoztatón a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen kedden.• Hűtlen kezelés miatt nyomoznak Sóstón
A helyhatósági tulajdonban lévő társaság 2004-ben az Eastern-Gate Bt.-vel közötött szerződést pénzügyi elemzések készítésére, s a tíz évre szóló megállapodás 20 millió forint plusz áfa összegű díját előre kifizette, de az elmúlt öt évben nem kapott egyetlen tanácsadói anyagot sem a pénzéért – állította a politikus. Hozzátette: az Eastern-Gate Bt. „a jövőben nem is igen ad majd pénzügyi tanácsokat, mivel a gabona-, dohány-, vetőmag- és takarmány-nagykereskedelemmel foglalkozó cég ellen felszámolási eljárás van folyamatban”.
Palicz György szerint még a héten benyújtják a feljelentéskiegészítést a rendőrségen, amely már nyomoz hűtlen kezelés gyanújával a Sóstó Gyógyfürdők Zrt.-nél a Fidesz korábbi jelzése alapján.
A Fidesz július végén tett első feljelentése szerint a zrt. még 2005-ben szerződést kötött egy 52 milliós értékű kontrollingrendszer elkészítésére a szintén önkormányzati tulajdonban lévő Nyírinfo Kft.-vel. Előlegként 39 millió forintot utalt át a társaság, majd további 15 millió forintot fizetett szoftverfejlesztésért és a dolgozói betanításáért.
A párt szerint a szerződés teljesítése azonban nem történt meg, a szoftvert nem telepítették fel a gépekre, így nem is használhatták, s egyetlen dolgozót sem tanítottak be semmire. A rendőrség az 52 milliós ügyben augusztusban indított nyomozást hűtlen kezelés gyanújával.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/Sostoi-gyogyfurdo-ugy-feljelenteskiegeszitest-tett-a-Fidesz
|
https://web.archive.org/web/20180503032116/https://mno.hu/portal/659877
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sostoi-gyogyfurdo-ugy-feljelenteskiegeszitest-tett-a-fidesz
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[] |
[
"Eastern-Gate Bt.",
"Sóstó Gyógyfürdő Zrt."
] |
[
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"fürdő",
"tanácsadás"
] |
[
"Sóstói gyógyfürdő"
] |
10,062 |
Blumnál csak az állam volt gavallérabb
|
Jóval magasabb összegre becsülte az állam azt a három Pest megyei, korábban Joav Blum tulajdonában lévő telket, mint amennyit azok valójában érnek. Az ÁSZ szerint 7,5-szer drágábban vásárolt az állam, mint amennyit a telkek értek.
|
Jóval magasabb összegre becsülte az állam azt a három Pest megyei, korábban Joav Blum tulajdonában lévő telket, mint amennyit azok valójában érnek - derült ki egy, az adásvételt ismerő ember és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készülő jelentéséből is. Az ÁSZ szerint 7,5-szer drágábban vásárolt az állam, mint amennyit a telkek értek. A vagyonkezelő nem mondja meg, mi alapján értékelték közel 800 millióra a Blum által elcserélt telkeket, az értékbecslést pedig nem mutatja meg az állami vállalat.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) várhatóan szeptember 2-án megjelenő, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2008-as tevékenységét vizsgáló jelentésének az [origo] birtokába került függeléke szerint az MNV sokkal többet fizetett Joav Blum három Pest megyei telkéért, mint amennyit azok érhettek.
Joav Blum izraeli vállalkozó a képviselője annak a befektetőcsoportnak, amelyik a Velencei-tó partján elterülő Sukorón szeretne gigantikus szórakoztató-központot építeni. A sukorói területhez úgy jutott hozzá Blum, hogy elcserélt két albertirsai és egy pilisi telket az MNV-vel. Az állami vállalatnak Blum telkeire azért volt szüksége, mert arra fut az M4 autópálya nyomvonala. A Központi Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálja a telekcserét.
Az [origo] annak szeretett volna utánajárni, hogy Blum 2007 szeptemberében, illetve 2008 februárjában mennyi pénzért vásárolta meg a három Pest megyei, összesen 182 hektárnyi ingatlant, amelyet 2008 júliusában elcserélt az MNV-vel. Az összeg azért érdekes, mert a három telek értékét 2008 júliusában 787 millió forintra becsülte fel a csereszerződést megkötő MNV értékbecslője. Mivel Blum a csere előtt pár hónappal vette a földeket, a vételi ár utalhat arra, hogy az MNV jól vagy rosszul járt-e a cserével.
Árak
A három elcserélt telek két településen található, de egymás mellett fekszenek. A legnagyobb egy 99 hektáros pilisi terület, amely az [origo] által megtekintett földhivatali adatlapok szerint gyümölcsös, akárcsak a 81 hektáros albertirsai telek. Ezekhez jön hozzá egy 2 hektáros, szintén albertirsai, telephelyként nyilvántartott rész. A három terület tulajdonosa eredetileg ugyanaz a helyi szövetkezet, a Dánszentmiklósi és Albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet volt. A legkisebb terület a Blummal kötött adásvételi szerződéskor is a szövetkezeté volt, a 81 hektáros föld 13 olyan magánszemély tulajdonában állt, akik a szövetkezet tagjai vagy azok voltak, a legnagyobb telek pedig egy magánszemély tulajdona volt az adásvétel idején, de ő is a szövetkezet három tagjától szerezte meg a területet 2003-ban.
Szóvivőjén keresztül maga Blum annyit közölt az [origo]-val, nem kívánja megmondani a telkek vételi árát, mivel magánszemélyek között megkötött szerződésről van szó, így az abban szereplő ár nem tartozik a nyilvánosságra. Az [origo] telefonon megkereste a nagyobbik albertirsai ingatlan több korábbi tulajdonosát is, közülük ketten beszéltek a telekért Blumtól kapott árról. Azt állították, részükért fejenként 350-350 ezer forintot kaptak, ebből azonban nem lehet következtetni a telek teljes árára, mivel a 13 tulajdonos nem egyforma arányban részesült a vételárból.
Magáról a cseréről a telek több korábbi tulajdonosa is beszélt az [origo]-nak - a tizenhárom ember közül hetet tudtunk elérni -, de valamennyien nevük elhallgatását kérték arra hivatkozva, hogy kellemetlen számukra a sukorói ingatlancsere miatti érdeklődés, hiszen ők törvényes üzletet kötöttek. Azt mondták, a földeket csak egyre nagyobb ráfizetéssel tudták megművelni, ezért döntöttek az eladás mellett. A tulajdonosok a szövetkezet elnökét, Krekács Lászlót bízták meg az eladás lebonyolításával. Krekács az [origo]-nak nem kívánt nyilatkozni. Magával Blummal - állításuk szerint - egyik tulajdonos sem találkozott, azt viszont hozzátették: a szövetkezet képviselői többször is tárgyaltak Blummal, a két fél árelképzelése között ugyanis kezdetben nagy volt az eltérés.
Az ÁSZ jelentése szerint a környéken a termőföldek ára hektáronként 450-650 ezer forint körül mozgott 2008 júniusában, a csereszerződés megkötése előtti hónapban. Az ÁSZ számításai szerint tehát a nagyobb, 81 hektáros albertirsai ingatlan értéke 36,6-52,9 millió forint lehetett. Ezzel szemben az MNV 291 millióra becsülte a telket. Az ÁSZ jelentése megjegyzi: az MNV Zrt.-nek tudnia kellett arról, hogy a csere időpontjában milyen összegért adták-vették a földeket a környéken. A számvevőszék szerint ugyanis a földek áráról szóló feljegyzés része volt annak az előterjesztésnek, amelynek az alapján az MNV Zrt. az ingatlancseréről döntött.
Egy harmadik, az ügyet jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk azt állította, a két albertirsai területért - tehát 83 hektárért - Blum összesen 114 millió forintot fizetett. Blum és a korábbi tulajdonosok nem akarták megerősíteni, de nem is tagadták, hogy a két telek valóban ennyiért került az izraeli üzletemberhez. A forrásunk által említett összeg tehát feltehetően nagyobb, mint amennyit az ÁSZ a helyi telekárak alapján indokoltnak tartott volna, ugyanakkor jóval kevesebb, mint amennyit az MNV végül a telkekért fizetett.
Több korábbi tulajdonos is azt mondta: jó üzletet kötöttek, a jelentkezők közül messze Blum tette a legjobb ajánlatot. Egyikük kijelentette, nem akarnak foglalkozni azzal, hogy a telkeket később miért becsülte olyan magas értékre az állam. Kiváncsaik voltunk a pilisi telek tulajdonosának a véleményére is, őt azonban többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni.
Kiváncsaik voltunk arra is, hogy az ingatlanbecselés során a MNV számolt-e azzal, hogy Blum korábban mennyiért vásárolta a földeket. A vagyonkezelő sajtóosztálya azt válaszolta, az MNV Zrt.-nek nem kell vizsgálnia, hogy az általa megszerezni kívánt ingatlanokat a tulajdonosa korábban milyen összegért vette meg, a vételárat kizárólag az értékbecslés alapján állapították meg. Szerettük volna elkérni az értékbecslés dokumentációját is, arra hivatkozva, hogy több jogszabály is előírja, az állami vagyonnal történő gazdálkodásnak a nyilvánosság számára is átláthatónak kell lennie. A vagyonkezelő szerint azonban az árat meghatározó értékbecslés szellemi jogvédelem alá esik, így az nem nyilvános.
A csere
Az amerikai, német, izraeli és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport - amelynek nevében Joav Blum járt el - azt állítja: eredetileg a három Pest megyei ingatlanon akart turisztikai beruházást végrehajtani. A csoport tagjai között található Ronald S. Lauder magyar származású amerikai üzletember, az Estée Lauder Group igazgatója, valamint Fred H. Langhammer, az Estée Lauder Group korábbi vezérigazgatója, a Walt Disney Company igazgatósági tagja.
Az épülő M4-es autópálya nyomvonala a Pest megyei ingatlanokra esik, ebben az esetben a telek tulajdonosának joga van cserét kérni, mégpedig azon a területen, amit megjelöl. Blumék a Velencei-tó partján fekvő, 1 milliárd 84 millió forint értékű, állami tulajdonú sukorói ingatlant kérték. Mivel a kért ingatlan többet ért, ezért a 296 milliós különbözetet Blum befizette a kincstárnak. A befektetők közölték: 2013 közepére akarják felhúzni a Velencei-tó partjára a komplexumot, ahol több szálloda, élményfürdő, golfpálya, valamint kaszinó is lenne. Az egymilliárd euró értékű beruházás 2500 új munkahelyet teremthet szerintük.
A földcserét két törvény szabályozza. A 2007-es vagyontörvény kiköti ugyan, hogy az állami ingatlanokat csak versenyeztetéssel lehet eladni, a földcsere esetén azonban a jogszabály lehetővé teszi a versenyeztetés mellőzését. Blumnak szerencséje is volt, mert az MNV Zrt.-vel 2008 júniusában megkötött szerződése után, 2008 augusztusában lépett életbe a földtörvény azon módosítása, amely előírta: csak olyan településen található földet lehet cserével megszerezni, ahol a kérelmezőnek bejelentett lakhelye van. A módosítást a kormány többek között a spekulációs földszerződések megakadályozásával indokolta. Mivel a módosítás a Blum által kért csere után lépett életbe, így neki még nem volt szüksége sukorói lakhelyre a telek megszerzéséhez. A székesfehérárvári ügyészség ennek ellenére azzal gyanúsítja Blumot, hogy 2008 májusában hamisan töltötte ki a lakcímbejelentő lapot, amelyen azt tüntette fel, hogy Sukorón lakik, miközben ez az ügyészség szerint nem volt igaz. (Az erről szóló cikkünket itt találja.)
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/08/olcsobban-vasarolt-telket-blum-mint-amennyiert-tuladott-rajta
|
https://web.archive.org/web/20221127081003/https://www.origo.hu/itthon/20090819-olcsobban-vasarolt-telket-blum-mint-amennyiert-tuladott-rajta.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/blumnal-csak-az-allam-volt-gavallerabb
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-08-31 00:00:00
|
[
"Joáv Blum"
] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
10,063 |
Visszacsinálta az ITD a 300 milliós tendert
|
Eláll a szerződéskötéstől az ITD Hungary azon a tenderen, amelyen 300 milliót nyert volna az ITD-vezér Rétfalvi György korábbi üzlettársának cége.
|
Eláll a nemrégiben lefolytatott szektorális tanácsadás tárgyú szerződés megkötésétől, valamint visszavonja a folyamatban lévő médiafoglalás tárgyban meghirdetett közbeszerzési eljárást is az ITD Hungary – ezt az állami befektetési ügynökség közölte egy kedd délután kiadott közleményben. Az ITD kitér arra is, hogy a gazdasági tárca döntése értelmében és "tekintettel a megváltozott finanszírozási lehetőségekre" változatlan célokkal, de "a szervezeten belüli személyi és finanszírozási átcsoportosítással folytatja" a másfél éve megkezdett exportfejlesztési programját.
Az Index úgy tudja – bár ezt hivatalosan senki nem erősítette meg –, hogy a gazdasági minisztériumban született meg a döntés, hogy ne kössék meg a szerződést. Az mindenesetre tény, hogy a gazdasági miniszter, mint azt tegnap megírtuk, hétfőn bekérette magához az említett szektorspecifikus tanácsadásra kiírt közbeszerzés dokumentumait.
Az ITD közleménye a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állami befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség nem köt szerződést a pomázi székhelyű BD Network Kft.-vel. A múlt héten az ITD még ezt a céget hirdette ki győztesnek a júniusban kíirt közbeszerzési eljáráson.
A tendernyertestől azt várták el, hogy exportfejlesztést szolgáló üzletviteli tanácsokat nyújtson a legalább évi 30 millió forintos kivitelt produkáló nagyjából 1750 magyar vállalkozásnak. A BD Networknek a munkát február 23-ig kellett volna elvégeznie, erre 100 millió forintot kapott volna, valamint egy opciót 2010. december 31-ig további 200 millió forintnyi munka elvégzésére.
Csakhogy, mint azt az Index az eredményhirdetés után két nappal megírta, az idén áprilisban alapított, tehát referenciával sem rendelkező, tulajdonosa pomázi lakásában bejegyzett BD Network annak a Vad Attilának a birtokában van, aki 2004 és 2007 között az egykor PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft. néven alakított társaságban üzlettársa volt Rétfalvi Györgynek, az ITD jelenlegi vezérigazgatójának.
Ráadásul a BD a hat érvényes pályázóból a harmadik legmagasabb árajánlatot adta, ám szakmai pályamunkáját a maximális 100 ponttal értékelték, míg a két legkedvezőbb árat kínáló AAM–GKI és Kopint-Tárki–ICEG párost a szakmai értékelésen a két utolsó helyre sorolták. Tudomásunk szerint mindkét lepontozott pályázó úgy döntött, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságtól kér jogorvoslatot, amire azonban az ITD bejelentése után már nincs szükség.
A múlt heti döntést követően Rétfalvi kérdésünkre azt mondta, harmincéves szakmai múltjának köszönhetően a legtöbb pályázóval volt korábban személyes vagy szakmai kapcsolatban, és szerinte nem lett volna korrekt ezeket a pályázókat félreállítani (ebben a nyilatkozatban mondta el azt is, hogy a most szintén leállított médiavásárlásos tendernek mindhárom jelentkezőjével személyes kapcsolatban volt). A mostani ITD-közlemény azonban arra utal, hogy az érvelése aligha győzte meg a gazdasági tárca döntéshozóit.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/01/visszacsinalta_az_itd_a_300_millios_tendert/
|
https://web.archive.org/web/20221207035409/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/01/visszacsinalta_az_itd_a_300_millios_tendert/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszacsinalta-az-itd-a-300-millios-tendert
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[
"Rétfalvi György",
"Vad Attila"
] |
[
"BD Network Kft.",
"ITD Hungary Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"tanácsadás"
] |
[
"ITD tanácsadói tender"
] |
10,064 |
Pontozásos százmilliók
|
Százmillió forintos garantált megbízást kaphat, és 2010. december 31-ig további 200 millió forintos szerződésre van kilátása az ITD Hungary Zrt.-től az ITD-vezér volt üzlettársának tulajdonában álló cégnek.
|
Szerdáig van idejük eldönteni az ITD Hungary több százmillió forintos közbeszerzésén vesztes cégeknek, hogy jogi lépéseket tegyenek a szokványosnak nem nevezhető eredmény ellen. A lapunk által is megismert dokumentumok szerint hat érvényes pályázatból ugyanis a harmadik legdrágábbat benyújtó BD Network nyert. Az Index infromációi szerint pár hónapja, 500 ezer forint törzstőkével alapított, egy pomázi lakás első emeletén székelő vállalkozás olyan cégeket utasított maga mögé, mint a PricewaterhouseCoopers, és az AAM Zrt.-GKI Gazdaságkutató vagy a Kopint-Tárki-ICEG konzorciuma is. A BD Network tulajdonos-ügyvezetője, Vad Attila és az ITDH vezérigazgatója, Rétfalvi György, korábban üzlettársak voltak egy cégben - írta az Index.
A Népszabadság által megismert tenderdokumentumból kiderül, a vitatott közbeszerzési eredmény két részből áll össze, egyrészt pontokat kaptak a cégek a megajánlott tanácsadói óradíjra, másrészt az üzletfejlesztési stratégia szakmai színvonalára és ezek alapján hirdettek győztest. A BD Network 12 500 forint plusz áfát kért óránként, nála csak a DBH és a PricewaterhouseCoopers számolt magasabb összeggel 14 800 illetve 14 750 forinttal. A legkevesebbet a Kopint-Tárki-ICEG kérte 6500 forinttal. Ők a maximális száz pontból százat kaptak, az óránként 6560 forintot kérő AAM-GKI 99,09-et, a BD Network pedig 52,48-at.
A szakmai értékelésen azonban fordult a kocka. A BD Network pályamunkájáról azt írta a zsűri: "nagyon tömör és rendkívül lényegre törő elemzést ad a magyar kkv-exportőrök helyzetéről, és a munkához szükséges projektmenedzsmentre, céglátogatásokra vonatkozó elképzelései is jók". Az AAM-GKI és a Kopint-Tárki- ICEG anyagát viszont eléggé lehúzták.
A zsűri azt állította: azokat az ajánlatokat részesítette előnyben, amelyek a külpiaci tevékenységre, lehetőségekre koncentráltak, míg a tudományos igényű, de igen terjedelmes elemzések nem szerepeltek a prioritásai között. A másik szempont a megbízás gyakorlati megvalósítására vonatkozó elképzelések kiérleltsége volt - ebben a későbbi nyertest tartották a legjobbnak. A BD Network a szakmai anyagra száz pontot kapott a százból, a PricewaterhouseCoopers 67-et, az AAM-GKI 20,8-at, a Kopint-Tárki-ICEG pedig mindössze egyet. A szakmai anyagokat nem egymáshoz képest értékelték ennyire, hanem a helyezésük alapján "arányosan" pontozták így.
Ezt a módszer a szakmai anyagok értékelésében hátul végzőknek rendkívül hátrányos volt, hiszen nem annyival kaptak kevesebb pontot, amennyivel a javaslatukat gyengébbre értékelték. A végső összesítésben a BD Network futott be az első helyen, az AAM-GKI a másodikon, és a Kopint-Tárki-ICEG pedig az utolsón.
A BD Network bruttó százmillió forintot kap arra, hogy üzleti tanácsadást nyújtson 1725 exportőr cégnek február végéig. A cégtől az ITD 2010. december 31-ig további szolgáltatásokat rendelhet bruttó 200 millió forintért.
Rétfalvi azt mondta az Indexnek, hogy a tenderre jelentkező nyolc cégből hat olyan van, amelynek tulajdonosával vagy vezetőjével korábbi munkái során személyes vagy szakmai kapcsolatba került. Hozzátette, korántsem egyedi, hogy egy tenderen általa ismert személyek cégei nyerjenek. Jelenleg is van olyan közbeszerzési eljárásuk (egy médiavásárlási pályázat), ahol három jelentkező van, és korábban mindhárommal személyes kapcsolatban állt.
A vesztesek még tanakodnak
Az AAM és a GKI Gazdaságkutató konzorciuma még gondolkozik azon, hogy mit lépjenek az ITD Hungary döntésére, amelyet szakmailag nem kellően megalapozottnak tartanak - tudtuk meg Saád Tamástól, a konzorciumvezető AAM tanácsadójától. Szerinte az AAM-GKI több száz oldalas dokumentációja, amelyből csak a szakmai ajánlat meghaladja a 80 oldalt, magas színvonalú. Mint mondta, szerdáig lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, így még van pár napjuk végiggondolni a lehetőségeket. A Kopint-Tárki hétfőig dönti el, hogy megtámadja-e a döntést - mondta Palócz Éva vezérigazgató.
|
http://nol.hu/gazdasag/20090829-pontozasos_szazmilliok-347237
|
https://web.archive.org/web/20090901181331/http://nol.hu/gazdasag/20090829-pontozasos_szazmilliok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pontozasos-szazmilliok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-08-29 00:00:00
|
[
"Rétfalvi György"
] |
[
"BD Network Kft.",
"ITD Hungary Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"tanácsadás"
] |
[] |
10,065 |
Kardost kiengedték
|
Lakhelyelhagyási tilalomra változtatta az eddigi előzetes letartóztatást ma a bíróság, így kiengedték a Hunvald-ügy egyik gyanúsítottját, Kardos Pétert.
|
A Hunvald-ügy egyik gyanúsítottja részben beismerte tettét
Kardost kiengedték
Lakhelyelhagyási tilalomra változtatta az eddigi előzetes letartóztatást ma a bíróság, így kiengedték a Hunvald-ügy egyik gyanúsítottját, Kardos Pétert.
A kényszerintézkedés enyhítését a Központi Nyomozó Főügyészség javaslatára rendelte el a nyomozati bíró - erősítette meg értesülésünket Fazekas Géza szóvivő. Mint mondta, a VII. kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságának egykori SZDSZ-es elnöke megváltoztatta korábbi, minden gyanúsítást tagadó vallomását, s bizonyos bűncselekményeket teljesen elismert, míg mások esetében részbeni, ténybeli beismerést tett, anélkül, hogy elismerte volna a bűncselekmények elkövetését.
Kérdésünkre hozzátette: egyéb személyi körülmények is indokolták a lakhelyelhagyási tilalmat, e körbe tartozó példaként említette az idős kort. (Kardos Péter egyébként 62 éves - a szerk.) A főügyészség szóvivője lapunk kérdésére, miszerint kötöttek-e vádalkut Kardossal, azt válaszolta: erre azért nem mondhat semmit, mert a köznyelvben vádalkuként ismert esetleges nyomozati alku minden részlete és körülménye államtitok, így a nélkül, hogy államtitkot sértene, semmit nem válaszolhat a felvetésre.
Kardost előzetesét egyébként legutóbb június elején hosszabbították meg három hónappal. Kardost hivatali visszaéléssel és többrendbeli csalással gyanúsítják ingatlanok értékesítése, illetve hivatali vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel önkormányzati lakások bérbeadása miatt.
Lengyel Tibor
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=92396
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kardost-kiengedtek
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[
"Kardos Péter"
] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hivatali visszaélés",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
10,066 |
Évi 2,4 milliárd indok nélkül
|
Az Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Vagyonkezelőről szóló jelentésében súlyos megállapításokat tesz a MÁV és a Magyar Posta bérleti ügyleteiről. Az ÁSZ szerint a két állami vállalat úgy költ évi összesen 2,4 milliárdot irodaház bérlésére, hogy azt semmilyen racionális indok nem támasztja alá.
|
Eladásra hirdette meg régi székházát 2007-ben a MÁV és a Posta is, hogy bérelt irodába költözzenek. A MÁV úgy alkudott a bérleti díjra, hogy az végül magasabb lett, mint az eredeti ajánlat, a Posta pedig offshore cégnek passzolta el székházát és elfelejtett szólni a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt-nek. Súlyos megállapításokat tesz az Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Vagyonkezelőről szóló jelentése. Az ÁSZ szerint a két állami vállalat úgy költ évi összesen 2,4 milliárdot irodaház bérlésére, hogy azt semmilyen racionális indok nem támasztja alá.
Bírálja a MÁV Zrt. és a Magyar Posta új székházba történő költözését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavalyi működéséről szóló jelentése. Az ÁSZ szerint sem stratégiai, sem más racionális célok nem indokolták, hogy a két állami vállalat eladja a székházát és helyette bérelt irodába költözzön.
Az MNV-ről szóló jelentésről az ÁSZ szerda délelőtt tart sajtótájékoztatót, a közel 350 oldalas dokumentum azonban már kedden este megjelent a számvevőszék honlapján. A jelentés az általános megállapításokon kívül több konkrét tranzakciókat is kritizál: a MÁV és a Posta székházügye mellett a Malév privatizációját, a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanértékesítését, és a sukorói ingatlancserét. (A sukorói ingtalancseréről itt olvashat részletesen.)
Rosszul tárgyalt a MÁV
A MÁV Zrt. igazgatósága 2007 októberében döntött arról, hogy több más ingatlana mellett eladja az Andrássy út 73-75 alatt fekvő székházát, és bérelt irodaházba költözik. Az ÁSZ szerint a költözést nem támasztotta alá az igazgatósági előterjesztés sem. A vezetőség hiányolta a költözés gazdaságosságára vonatkozó számításokat. Ráadásul az előterjesztés ellentétes információkat tartalmazott arról, hogy a régi székház felújítása 1 vagy 5,7 milliárdba kerülne.
A bérlemény kiválasztására a vasúttársaság közbeszerzési eljárást írt ki. Az ÁSZ szerint, amikor a MÁV meghozta ezt a döntést, még nem volt pontos információja arról, hogy hány dolgozót érint majd a költözés. A döntést megalapozó előterjesztés nem számolt azzal, mire fogják fordítani a székház eladásából befolyó pénzt. Az ÁSZ kifogásolta, hogy a bérlés mellett úgy döntött a vállalat, hogy a hitelfelvétel, a lízing, vagy a PPP-konstrukció lehetőségét nem is vizsgálták. A számvevőszék szerint ezek a megoldások sem lettek volna feltétlenül rosszak, ráadásul nem jártak volna a MÁV vagyonának csökkenésével.
A közbeszerzési eljárásra három ajánlat érkezett. Közülük egyet azért érvénytelenítettek, mert a jelentkező határidőre nem tudta biztosítani az irodát. A másik jelentkező azért esett ki, mert a kiírásban szereplő 600 méter helyett, 682 méterre volt az irodától a metróállomás. A közbeszerzés tárgyalási szakaszában így csak egy pályázó vett részt, akivel úgy alkudott a MÁV, hogy a bérleti díjak még tovább emelkedtek: az eredeti ajánlatban szereplő havi 291 536 euróról 336 809 euróra kúszott fel a havi bérlet összege. Az ÁSZ szerint a bérlet 5-15 éves időtartamra évi 1,2 milliárd forintos kiadást jelent.
Az Andrássy úti székház eladása még nem fejeződött be, az első pályázat sikertelen lett, a második nem zárult le. Az ÁSZ végkövetkeztetése: a költözést az üzemeltetési adatok nem támasztották alá, vagyis indokolatlan volt.
Offshore céggel szerződött a Posta
A Magyar Posta Zrt. 2007 januárjában döntött úgy, hogy elköltözik korábbi székházából. Az erről szóló előterjesztésben az szerepelt, hogy a Krisztina körúti és a Szugló utcai ingatlanok eladásából 7,2 milliárd forint bevétele lesz a Postának. Ezzel szemben az ingatlanok 5,5 milliárdért keltek el, vagyis a bevétel 30 százalékkal maradt el a tervezettől. A Krisztina körúti Postapalotát 4 milliárd forintért az offshore tulajdonú WPR Primus Kft vásárolta meg.
Az irodabérlésre kiírt közbeszerzési eljáráson a Global Immo Kft. nyert, havi 409 468 eurós ajánlattal. A döntés időpontjában, 245 forint/euró árfolyammal számolva 10 évre ez 12 milliárd forint kiadást jelent az államnak. A bérlet nagysága, ideje, a bérlő megbízhatósága annak ellenére sem nyomta le a bérleti díj összegét, hogy 2007 januárjában a gazdasági tárca számára készült előterjesztésben erre számított a Posta. A vezetőség úgy írta alá a szerződést, hogy azt előzetesen nem küldték el a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőnek, amely akkor az ÁPV Zrt volt.
A MÁV tulajdonosi jogait a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium látja el. Az székház ügyében még kedden, a jelentés közzététele előtt megkerestük a tárcát. A minisztérium sajtóosztálya kedden az [origo]-val azt közölte: csak a jelentés nyilvánosságra kerülése után fognak reagálni. Szerdán ismét megekerestük a tárcát, ahol választ ígértek. Kedden megkerestük a MÁV Zrt-t is, a közlekedési vállalat szerdán az [origo]-nak azt mondta: csak a jelentés nyilvánosságra hozatala után nyilatkoznak. Miután közöltük, hogy ez kedden megtörtént, a sajtóosztály ismételten választ ígért.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/09/biralja-az-asz-a-mav-es-a-posta-koltozeset
|
https://web.archive.org/web/20100107015059/https://www.origo.hu/itthon/20090902-biralja-az-asz-a-mav-es-a-posta-koltozeset.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evi-24-milliard-indok-nelkul
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"MÁV"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"offshore",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
10,067 |
Volt-nincs a Kocsist tisztázó irat
|
Kiadta a BKV felügyelőbizottsága a Kocsis Istvánt tisztázó ülés jegyzőkönyvét, a közhiteles dokumentumok azonban már nem jutottak el az [origo] újságíróihoz.
|
Kiadta a BKV felügyelőbizottsága annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen Kocsis István vezérigazgató állítása szerint tisztázta magát a korábbi cége, az MVM által kötött szerződések miatt őt ért támadások alól. Az fb elnöke úgy emlékszik, a Kocsist tisztázó közhiteles dokumentumokat csatolták a jegyzőkönyvhöz, de azokat mégsem kaptuk meg, sőt, a cég jogi igazgatója szerint a papírokat visszaadták Kocsisnak. Az fb nem volt túl szigorú a sokat támadott Kocsissal, és a tagok azzal sem értettek egyet, hogy a cég vezetőinek fizetését hozzák nyilvánosságra.
Kiadta az [origo]-nak a BKV felügyelőbizottsága (fb) annak a zárt ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen Kocsis István BKV-vezért meghallgatták korábbi cége, a Magyar Villamos Művek (MVM) szerződéseiről. A 36 oldalas jegyzőkönyvet kedd délelőtt adta át a BKV jogi osztálya az [origo]-nak.
Az ülés egyik előzménye, hogy az Index június végén írt arról: Kocsis felesége, Mrs. Istvan Kocsis a tulajdonosa a brit bejegyzésű Jadran Investments Limited offshore cégnek, amely közel egymilliárd forintért bérbe adott egy horvátországi szállodát az MVM egyik leányvállalatának, de szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat.
Az fb előtt Kocsis István többször elismételte, hogy ügyvédi letétbe helyezett olyan közhiteles okmányokat, amelyek bizonyítják, hogy "nekünk ehhez a dologhoz az égvilágon semmi közünk nincs", egy példányt átadott a felügyelőbizottsági elnök, Székely Gábor részére. A jegyzőkönyvből azonban nem derül ki, milyen közhiteles okmányokra hivatkozva állította Kocsis, hogy sem neki, sem feleségének nincs köze az MVM által offshore cégekkel kötött gyanús szerződésekhez.
Az [origo]-nak Székely kedden azt állította, a Kocsistól kapott példányt visszaadta a BKV-nak, hogy a jegyzőkönyvhöz csatolják mellékletként. A BKV jogi igazgatója, Sziebert György viszont azt mondta kérdésünkre: a jegyzőkönyvnek nincs melléklete, a bemutatott irat nem maradt az fb-nél, azt Kocsis István magánszemélyként csak bemutatta.
"Engem igazolni fognak"
"Mind az MVM Zrt.-vel kapcsolatban, mind a BKV Zrt. egyes szerződéseivel kapcsolatban folyamatban vannak vizsgálatok. Én azt tudom tanácsolni az fb-nek, hogy ennek az eredményét ismerje meg, és meggyőződésem, hogy engem igazolni fognak ezek a vizsgálatok" - mondta Kocsis, aki az ülésen célzott arra: vannak csoportok, amelyek abban érdekeltek, hogy a személyéről "negatív híreket jelentessenek meg". Arról is tájékoztatta a testületet, hogy három lap - az Index, a Világgazdaság és a HírExtra - ellen pert kezdeményezett a róla megjelent, szerinte valótlan hírek miatt.
Kocsis a közhiteles dokumentumokra hivatkozva jegyzőkönyvbe mondta, hogy "a sajtóban megjelent alaptalan vádaskodással kapcsolatban büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy személyem semmilyen hatósági vizsgálattal nem érintett".
Az egyik szocialista fb-tag, Andó Sándor erre felvetette a jegyzőkönyv alapján, hogy az eljárások éveket vesznek igénybe, ennél hamarabb tisztázni kellene a helyzetet, másrészt egy közeli hozzátartozóval kötött szerződés nem bűncselekmény, ezért ez nem is lehet hatósági vizsgálat tárgya. Javasolta, hogy a város vezetése bízzon meg egy ügyvédi irodát, amely segítségével Kocsis felesége megkereshetné a hírbe hozott offshore ügyet lebonyolító bankot, és az igazolhatná, hogy nem érintett. Kocsis erre azt állította, ez már megtörtént, és erre nézve tartalmaz adatokat a letétbe helyezett okmány.
Nem faggatták túlságosan Kocsist
A jegyzőkönyvből az derül ki, hogy Kocsisnak nem kellett kritikus kérdésekkel szembenéznie, az fb-tagok egy része egyetértett azzal, hogy valakik le akarják járatni Kocsist, másrészt abban sem voltak biztosak, hogy nekik kell foglalkozniuk az üggyel. Több fb-tag részéről elhangzott, hogy "sem nyomozóhatóság nem vagyunk, sem pedig bíróság", hogy a gyanús MVM-szerződéseket vizsgálják, de volt, aki szerint a villamos művek egy teljesen más cég, ott is van felügyelőbizottság, foglalkozzon az a céget érintő ügyekkel. "Hogy nyaraltál, István?" - így viccelődtek a jegyzőkönyv szerint "derültség" közepette a testület tagjai azzal, hogy akkor már hallgassák meg a BKV-vezért a nyaralásáról is.
Végül mind a kilenc tag egyhangú szavazással rábólintott, hogy "a BKV Zrt. felügyelőbizottsága a vezérigazgató tájékoztatását a személyét illető, általa sajtóvádaskodásnak minősített médiahírekkel kapcsolatban meghallgatta". Kocsis azt is igyekezett már az ülés elején tisztázni, hogy a megjelent lapértesülésekkel ellentétben nem igaz, hogy a nyaralása miatt ne akart volna megjelenni az fb előtt, csak, mint mondta, kérte, hogy visszaérkezése után legyen a meghallgatása.
Kitakarták Szalainé fizetését
Az ülés másik fő napirendi pontja a korábbi humánpolitikai igazgatónak, Szalainé Szilágyi Eleonórának kifizetett végkielégítés ügye volt. Az [origo] számára kiadott jegyzőkönyvben kitakarták Szalainé több személyes adatát, így a fizetésére és juttatásaira vonatkozó részeket. Ezt a jogi igazgató, Sziebert György azzal indokolta, hogy a törvény értelmében Szalainé - "függetlenül attól, hogy menedzserszerződése volt" - nem minősül a cég vezetőjének, ezért hiába egy közpénzből finanszírozott vállalatról van szó, nem nyilvános a fizetése.
A korábban kiszivárgott információk szerint a korábbi humánpolitikai igazgató alapbére tavaly, a közel százmillió forintos végkielégítésének kifizetése előtt 1,2 millió forint volt. Végkielégítésének összegét a különböző juttatások és a prémiumok emelték meg, ezekből például 2007-ben több mint 33 millió forintot kapott.
A korábbi humánpolitikai igazgató ügyéről megoszlott az fb-tagok véleménye. Megvitatták, hogy a BKV kollektív szerződése a munka törvénykönyvében megszabottat jóval meghaladó módon dotálja azt a munkavállalót, aki hosszú ideig a cégnél marad, Szalainé pedig 37 éven át dolgozott a társaságnál. Ezért például Balogh Pál fb-tag azt mondta, "a vele kötött munkaszerződés alapján ez a járandósága", ezért "ezen nem lehet meditálni vagy nem érdemes meditálni, ugyanis nincs mit tenni". Szerinte valószínűleg azért alkalmazták tovább a jelentős végkielégítéssel távozó "nagy tapasztalatú" asszonyt, mert Antal Attila korábbi vezérigazgató lemondása után, mikor különösen feszült helyzetben volt a cég, a megbízott vezérigazgatónak, Balogh Zsoltnak szüksége volt a tudására.
"Magyarázhatatlan"
Ugyanakkor a többség úgy gondolta, az ügy sokat ártott a BKV hírnevének, és a közvéleményben indulatokat gerjesztett. Kocsis maga is úgy fogalmazott: "valljuk be mindnyájan: ez egyszerűen elfogadhatatlan, magyarázhatatlan az összeg nagysága miatt".
Andó Sándor a Tocsik-ügyhöz hasonlította Szalainé végkielégítését, a testület szakszervezetek által delegált tagja, Schumacher Ferenc azonban ezzel nem értett egyet, mivel Szalainéval munkaszerződésben áll a BKV, nem pedig csak megbízták, mint Tocsik Mártát. Schumacher arra is felhívta a figyelmet, hogy Szalainé "itt volt pályakezdő, és itt élte le az életét", és "méltánytalan, hogy a médiában így meg lett hurcolva". "Annál is inkább, hogy ha belegondolunk, az elmúlt időszakban, 2007-től nézve az időszakot, azért voltak itt, akik hasonló nagyságrendű vagy még nagyobb összeggel távoztak a BKV-tól. Gondolok itt Bosnyák úrra, Tóth úrra, Regőczi úrra, Futó úrra, akik egy évet töltöttek a BKV-nál" - mondta a jegyzőkönyv szerint a szakszervezeti delegált. (Bosnyák Gyula stratégiai igazgató volt, Tóth Norbert gazdasági vezérigazgató-helyettes, Regőczi Miklós kommunikációs vezető, Futó Sándor pedig főtanácsadó volt a cégnél.)
A testület Fidesz által delegált tagja, Vitézy Dávid azt kérdezte, hogyan merülhetett fel ilyen mértékű titoktartási díj megfizetése az igazgatónak. "Milyen olyan titkokkal rendelkezik, amelynél ... (ezt a részt a BKV kitakarta a jegyzőkönyvből - a szerk.) forintért vásároljuk meg a hallgatását... (ezt a részt szintén kitakarták - a szerk.)" - kérdezte Vitézy, aki szerint a törvény egyébként is titoktartásra kötelezi a valóban sok személyes adatot ismerő humánpolitikai igazgatót.
Tartózkodtak
Vitézy javasolta, hogy a vezérigazgató kezdjen tárgyalásokat Szalainéval annak érdekében, hogy a végkielégítését és juttatást minimalizálják, ezt azonban az fb - 6 tartózkodással - leszavazta. Azt is hiába kezdeményezte Andó Sándor, hogy Kocsis István tájékoztassa az fb-t igazgatói szint felett az érvényes vezetői munkaszerződésekről és azok megszüntetéséről. Végül 5 tartózkodó miatt abból sem lett határozat, hogy a vezetők munkaszerződését, illetményeit, juttatásait a BKV közzétegye a honlapján. Az ezt előterjesztő Andó arra hivatkozott, hogy "végül is közüzemi cégről van szó", "tehát itt a portásig mindenkinek az illetménye nyilvános", de végül két igen szavazat mellett ketten ellene voksoltak, míg öten tartózkodtak.
A jegyzőkönyv szerint a július 27-i fb-ülés 11 órakor kezdődött, és - bár Kocsis meghallgatása és a végkielégítések ügye mellett más kérdések is sorra kerültek - 13 óra 5 perckor véget is ért. Az [origo] július 30-án fordult a testülethez azzal, hogy szeretnénk megismerni a felügyelőbizottság az ülésről készült jegyzőkönyvet, mivel a BKV közfeladatot lát el, ezért a tevékenységéről szóló adatok nyilvánosak. Kérésünket az fb először elutasította, majd a múlt pénteken hozzájárult a dokumentum kiadásához.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/09/kiadta-a-bkv-felugyelobizottsag-kocsis-meghallgatasanak-jegyzokonyvet
|
https://web.archive.org/web/20190903143439/https://www.origo.hu/itthon/20090901-kiadta-a-bkv-felugyelobizottsag-kocsis-meghallgatasanak-jegyzokonyvet.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-nincs-a-kocsist-tisztazo-irat
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[
"Kocsis István",
"Szalainé Szilágyi Eleonóra",
"Székely Gábor"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"offshore",
"átláthatóság",
"foglalkoztatás",
"juttatás",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek",
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
10,068 |
Felülvizsgálhatják a posta- és a MÁV-székház eladását
|
Rég nem látott karakán jelentéssel rukkolt elő az Állami Számvevőszék, amely nagyjából 350 oldalon szedi ízekre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megalakulását, illetve tavalyi működését.
|
Ahogy az az előzetes hírek ismeretében várható volt, az Állami Számvevőszék alaposan kiosztotta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működése miatt a szervezetet irányító testületet, de különösen Tátrai Miklóst, a szervezet azóta már távozott vezérigazgatóját – írja a Napi Gazdaság. Az MTI azt emeli ki: a felek véleményének eltérését jelzi, hogy a dokumentumban jelentős terjedelmet tesz ki az ÁSZ és az MNV üzenetváltása.
A számvevőknek az MNV 2008-as működésről készült jelentésében a tavaly felállított szervezet felügyelete kapcsán számos bírálatot kap a mindenkori pénzügyminiszter (Veres János és Oszkó Péter), de a kormány is megkapta a magáét. A vizsgálati jelentés kimondja, hogy az MNV Zrt. nem szerencsés csillagzat alatt született: az új vagyontörvény kapkodó parlamenti tárgyalása, majd hatálybalépésének elhúzódása eleve meghiúsította az előd szervezetek zökkenőmentes megszüntetését, illetve az új alapítását – olvasható a Napi Gazdaságban.
A lap felidézi: számvevők elvi hibaként rótták fel, hogy 2008-ban az MNV elfogadott számviteli politika nélkül kezelte a rábízott vagyont, a vagyonkezelési stratégiát viszont a kormány nem fogadta el. Az előd szervezetek nem készítettek záróleltárt, így az átadás-átvétel törvényi feltételei nem álltak fent. A vagyonátadó mérlegben az MNV nyitóvagyonát 1771,2 milliárdban határozták meg, amit egy évvel később az ÁSZ helyszíni vizsgálata során 15,9 milliárd forinttal korrigálni kellett a földalap pontatlanságai miatt.
Visszatérő téma a vagyonnyilvántartás rendszere: a három előd szervezet (ÁPV Rt., Nemzeti Földalap és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság) vagyonnyilvántartása nem volt egységes, míg az MNV az egységesített nyilvántartással 2009 nyarára készült el - vagyis ilyen 2008-ban nem létezett -, igaz, ezt elvégzendő feladatként írja elő a vagyontörvény.
A konkrét ügyeket említve az ÁSZ bírálja a volt moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanának eladását, illetve annak körülményeit: az épület ellenértékéül befolyt 3,5 milliárd forintot az MNV kivonta a költségvetési körből és azt saját letéti számlájára helyezte - jogtalanul. Az ügy pikantériája, hogy a pénz három hónappal korábban befolyt, mint ahogy a vételárat a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta, olvasható a Napiban.
A jelentés kitér a sukorói kaszinóberuházáshoz kapcsolódó ingatlan-vásárlásra is. Ahogy az nem hivatalosan már korábban napvilágot látott, az ÁSZ szerint az ügylet nem volt szabályos, ezért a számvevőszék álláspontja az, hogy a szerződés semmisnek tekinthető.
A további konkrét ügyek közül az MTI azt emelte ki, hogy az ÁSZ felkéri a pénzügyminisztert: vizsgáltassa ki a MÁV és a Magyar Posta székházaival kapcsolatos döntéseket, és kezdeményezze a szerződések felülvizsgálatát. Javasolták emellett a tárca vezetőjének az állami tulajdonú, különösen veszteséges gazdasági társaságok tőkeemelésének teles körű előzetes felülvizsgálatát, valamint azt: kérje fel az NVT elnökét, hogy hajtassa végre az MNV vezérigazgatójával a feladatkörébe tartozó döntéseket.
Az MNV cáfolta az ÁSZ megállapítását, azt állítva, hogy határidőre fogadta el az NVT az MNV Zrt. saját vagyonáról szóló 2008. évi beszámolókat. A vagyonleltár hiányát kifogásoló ÁSZ észrevételre az MNV megjegyezte, hogy ebben a felelőssége korlátozott. Jogszabály ugyanis nem írja elő, hogy az MNV nyitóállományát leltárral kellett volna alátámasztani.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/02/felelossegre_vonasok_johetnek_a_vagyonkezelo_ugyeiben/
|
https://web.archive.org/web/20201021173120/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/02/felelossegre_vonasok_johetnek_a_vagyonkezelo_ugyeiben/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felulvizsgalhatjak-a-posta-es-a-mav-szekhaz-eladasat
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[
"Oszkó Péter",
"Tátrai Miklós",
"Veres János"
] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Posta Zrt.",
"MÁV",
"Pénzügyminisztérium"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró",
"Postapalota"
] |
10,069 |
Sapkát tenne Kocsis a BKV-s lelépési pénzekre
|
A munkáltatói érdekeket kellene erősíteni a BKV-vezér szerint
|
Sapkát tenne Kocsis a BKV-s lelépési pénzekre
A munkáltatói érdekeket kellene erősíteni a BKV-vezér szerint
Bookmark and Share
Hirdetés
Rovat cikkei
Minden háztartásban 50 ezer forintot költ a TelekomNemet mondtak a bankok a PSZÁF-nak és az MNB-nekSzembemegy a kormánnyal a MÁVTovábbra is kapós a diákhitelMegegyezés a könyvpiacon
A munkaszerződések nem tartalmaznak ésszerű, a munkáltató érdekét védő korlátot, valamint a lelépési pénzhez is kell egy felső korlát: ez valahol 15-20 millió forint körül lenne korrekt egy 30 éves munkaviszony után - mondta Kocsis István BKV-vezérigazgató az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. A közlekedési vállalat biztonságos működtetéséhez év végéig körülbelül 10 milliárd forint szükséges, de hosszú távon az egész struktúrát át kellene alakítani, ez viszont jóval többe kerülne.
Az elöregedett gépjárműparkkal és infrastruktúrával a BKV most "világbajnok teljesítményt" nyújt - tette hozzá Kocsis.
A végkielégítések ügyét 2003-tól kezdve feltárják, a vizsgálat eredményét pedig bemutatják majd a nyilvánosság előtt is. A munkával szeptember végére készülhetnek el és addig körülbelül 80 ember ügyét nézik át - tette hozzá Kocsis. Ugyanígy tanácsadói szerződéseket is megvizsgálja a BKV.
|
https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/sapkat-tenne-kocsis-a-bkv-s-lelepesi-penzekre.418625.html
|
https://web.archive.org/web/20240127042815/https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/sapkat-tenne-kocsis-a-bkv-s-lelepesi-penzekre.418625.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sapkat-tenne-kocsis-a-bkv-s-lelepesi-penzekre
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"foglalkoztatás",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,070 |
Vadon Enikő: Offshore-amnesztia: meghosszabbítva
|
A jövő évre vonatkozó adótörvény-módosítási folyamban a vagyonadó, a szuperbruttósítás és a természetbeni juttatások átalakítása árnyékában szép csendben átcsusszant néhány, talán kevésbé széles kör érdeklődésére számot tartó, de azért említésre méltó szabály.
|
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=417533
|
https://web.archive.org/web/20090829104458/http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=417533
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadon-eniko-offshore-amnesztia-meghosszabbitva
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2009-08-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"offshore"
] |
[] |
|
10,071 |
Forró krumpli lett a BKV
|
BKV szakmai irányításáról lemondott Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes székébe minden nagyobb fővárosi párt más pártbelit ültetne.
|
A BKV szakmai irányításáról lemondott Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes székébe minden nagyobb fővárosi párt más pártbelit ültetne. A vezetéssel járó felelősséget egyelőre senki sem akarja magára vállalni. Az ügyben szerdán kellene döntenie a fővárosi koalíciós egyeztető tanácsnak.
Szerdán ül össze a fővárosi koalíciós érdekegyeztető tanács, aminek egyetlen feladata az lenne, hogy választ találjon arra, ki felügyelje a Hagyó Miklós lemondásával politikai-szakmai kontroll nélkül maradt BKV-t. Az eddigi nyilatkozatok szerint mindenki mást akar.
Az MSZP és az SZDSZ fővárosi frakcióinak koalíciós szerződése szerint a BKV kettős felügyelet alatt állt: Hagyó Miklós mellett a szabaddemokrata Ikvai-Szabó Imre ügyelt a társaságot érintő (fővárosi) költségvetési kérdésekre, ám az irányítás elsősorban Hagyó kezében volt.
A fővárosi szocialisták vezetői legutóbbi nyilatkozatukban azt mondták: legyen Demszky a BKV felügyelője. Azaz Burány Sándor és Steiner Pál azt kezdeményezte, hogy a BKV fővárosi hatáskörének felügyelete kerüljön a főpolgármesterhez annak érdekében, hogy a közlekedési társaság ügyeiben a főváros és a kormány együttműködése a lehető leghatékonyabb legyen a jövőben.
Csakhogy ez nem tetszik az SZDSZ-nek. Bár maga Demszky nem nyilatkozott meg az ügyben, John Emese frakcióvezető azt közölte hétfőn, hogy a cég felügyeletének a szocialistáknál kell maradnia. Sőt, az SZDSZ-nek egy olyan javaslata is van, hogy az általa delegált Tóthfalusi Györgyöt visszahívnák az igazgatósági elnöki pozícióból, amit felajánlanának a Fidesznek.
A szocialisták közül elsősorban Horváth Csaba humán ügyekért felelős szocialista főpolgármester-helyettes jöhetne szóba, ez viszont a Fidesznek nem tetszik. Tarlós István szerint Horváth helyett inkább Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesnek kellene felügyelnie teljes egészében a BKV-t.
A felajánlandó igazgatósági elnöki posztot pedig a Fidesz köszöni, nem kéri, mert Tarlós szerint az önkormányzati ciklus vége felé szakmailag és politikailag egyaránt értelmetlen lenne, hogy bekapcsolódjanak a BKV igazgatóságának a munkájába.
A koalíciós egyeztető tanács ülésén a felügyelet mellet még több javaslattal készül az MSZP és az SZDSZ. A legutóbbi megnyilvánulások szerint mindkét frakció támogatja a BKV igazgatóságának és felügyelőbizottságának leváltását, amit egyébként Demszky Gábor szorgalmazott korábban. Ez a terv viszont nem nyerte el a Fidesz-frakció tetszését.
Az SZDSZ-frakció emellett önkormányzati biztos-kincstárnok kirendelését javasolja a BKV-hoz, akinek a személyére a kormány tenne javaslatot, mivel tőlük várják a BKV támogatását. Tarlós István Fidesz-frakcióvezető viszont nem látja sok értelmét a javaslatnak. A pénzügyminiszteri delegált ugyanis szerinte éppúgy az MSZP és Bajnai Gordon embere, mint ahogy a miniszterelnök Gyurcsány Ferencé. Ők pedig nem élvezik az ellenzék bizalmát.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/09/02/forro_krumpli_lett_a_bkv/
|
https://web.archive.org/web/20201021163338/https://index.hu/belfold/budapest/2009/09/02/forro_krumpli_lett_a_bkv/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/forro-krumpli-lett-a-bkv
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,072 |
Visszavonta az ITDH a 300 milliós tenderét
|
Nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulniuk holnap azoknak a cégeknek, amelyek meg akarták támadni az ITD Hungary 300 millió forintos közbeszerzésének eredményét. Az ITDH eláll a szerződéskötéstől.
|
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) döntése értelmében, és "tekintettel a megváltozott finanszírozási lehetőségekre" az ITD Hungary változatlan célokkal, de a szervezeten belüli személyi és finanszírozási átcsoportosítással folytatja másfél éve megkezdett exportfejlesztési programját. Ezért eláll a szektorális tanácsadásról szóló szerződés megkötésétől, valamint visszavonja a folyamatban lévő nettó 150 millió forintos, 2010 végéig szóló médiafoglalásra meghirdetett közbeszerzési eljárását is - közölte lapunkkal az ITD Hungary. A szervezet tehát nem köt szerződést a BD Network Kft.-vel, amely neves versenytársai előtt megnyerte az előbbi feladatra kiírt közbeszerzési tendert.
Mint korábban megírtuk, az ITD-vezér volt üzlettársának tulajdonában álló cég százmillió forintos garantált megbízást kaphatott volna, és 2010. december 31-ig további 200 millió forintos szerződésre volt kilátása. A munkát maga az ITD Hungary végzi el, saját erőből és nem uniós, hanem saját költségből. A döntés a gazdasági minisztériumban született, ahová bekérették a közbeszerzés dokumentációját, miután több médium is hírt adott a pályázatok pontozásának érdekességeiről, illetve arról, hogy egy alig pár hónapja alapított pomázi cég lett a nyertes.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Népszabadság által megismert tenderdokumentumból kiderül: a vitatott közbeszerzési eredmény két részből áll össze. A cégek pontokat kaptak a megajánlott tanácsadói óradíjra, másrészt az üzletfejlesztési stratégia szakmai színvonalára és ezek alapján hirdettek győztest. A BD Network 12 500 forint plusz áfát kért óránként, nála csak a DBH és a PricewaterhouseCoopers számolt magasabb összeggel 14 800 illetve 14 750 forinttal. A legkevesebbet a Kopint-Tárki-ICEG kérte, 6500 forintot. Ők a maximális száz pontból százat kaptak, az óránként 6560 forintot kérő AAMGKI 99,09-et, a BD Network pedig 52,48-at. A BD Network azonban a szakmai anyagra száz pontot kapott a százból, míg a PricewaterhouseCoopers 67-et, az AAM-GKI 20,8-at, a Kopint-Tárki-ICEG pedig mindössze egyet. A szakmai anyagokat nem egymáshoz képest értékelték ennyire, hanem helyezésük alapján "arányosan" pontozták így. A végső összesítésben a BD Network futott be az első helyen, az AAM-GKI a másodikon, és a Kopint-Tárki-ICEG pedig az utolsón.
A zsűri azt állította: azokat az ajánlatokat részesítette előnyben, amelyek a külpiaci tevékenységre, lehetőségekre koncentráltak, ezért a tudományos igényű, de terjedelmes elemzések háttérbe szorultak. A másik szempont a megbízás gyakorlati megvalósítására vonatkozó elképzelések kiérleltsége volt - ebben a későbbi nyertest tartották a legjobbnak. A közbeszerzésen alulmaradt cégeknek máig volt lehetőségük jogorvoslati kérelemmel élni a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Ezt többen meg is tették volna, ám a gazdasági minisztérium röviden lezárta az ügyet azzal, hogy arra kérte az ITD Hungaryt, álljon el a megbízástól.
ITD Hungary
|
http://nol.hu/gazdasag/visszavonta_az_itd_hungary_a_300_millio_kozbeszerzest-347598
|
https://web.archive.org/web/20090904121624/http://nol.hu/gazdasag/visszavonta_az_itd_hungary_a_300_millio_kozbeszerzest
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszavonta-az-itdh-a-300-millios-tenderet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[] |
[
"BD Network Kft.",
"ITD Hungary Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"tanácsadás"
] |
[
"ITD tanácsadói tender"
] |
10,073 |
Büntetésből igazgatói szék
|
Politikai vihart kavart Debrecenben, hogy egy önkormányzati érdekeltségű cég élére szeptember 14-i hatállyal azt a Virág Lászlót nevezték ki, akit két éve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.
|
A napokban Virág Lászlót az önkormányzati érdekeltségű AKSD Kft. ügyvezetői posztjára a cég taggyűlése egyhangú szavazással nevezte ki, a jelölés jogával a debreceni önkormányzati cégeket tömörítő Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV Zrt.) élt. Megbízatása 2013-ig szól. Az AKSD Kft.-ben Debrecen városa kisebbségi tulajdonos.
Az MSZP önkormányzati képviselői, Zsiros Zsolt és Virág Zoltán szerint egyetlen ésszerű magyarázat van Virág ismételt megjelenésére a "városi húsosfazék" közelében, az, hogy a városban egy bűncselekményt elkövető, Fideszhez hű pártkatona "büntetésképpen" igazgatói széket és többmilliós fizetést kaphat. Emlékeztettek ugyanis arra: külön bája a történetnek, hogy Sásdi Andrásnak, a DV Zrt. elnökének - a Fidesz volt városi frakcióvezetőjének - is meggyűlt már a baja az igazságszolgáltatással: pár éve csalás bűntettében találták bűnösnek.
Az ügyről Mészáros József, a DV Zrt. általános és stratégiai igazgatója közleményt adott ki, amelyben azt írja: a büntetlen előéletű Virág László a feladatkör betöltéséhez szükséges erkölcsi bizonyítvánnyal, valamint megfelelő szakmai képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik. (Miután a Virág Lászlóra kiszabott jogerős bírósági ítéletet két évre felfüggesztették, így büntetlen előéletű maradt, s kaphat erkölcsi bizonyítványt - A szerk.) Hozzátette: Virág László a DV Zrt.-nél már bizonyította szakmai alkalmasságát, ezért az igazgatóság az ő személyét javasolta a taggyűlésnek elfogadásra.
|
http://nol.hu/belfold/20090902-buntetesbol_igazgatoi_szek-347634
|
https://web.archive.org/web/20150502135237/http://nol.hu/belfold/20090902-buntetesbol_igazgatoi_szek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buntetesbol-igazgatoi-szek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[
"Virág László"
] |
[
"AKSD Kft.",
"Debrecen-Airport Kft.",
"Debreceni Vagyonkezelő Rt."
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás"
] |
[] |
10,074 |
Lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el Kardos Péterrel szemben
|
Lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság Kardos Péterrel, az erzsébetvárosi ingatlanbotrány egyik gyanúsítottjával szemben kedden.
|
A VII. kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságának SZDSZ-es elnökét korábban csalással, közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és több társával együtt eddig előzetes letartóztatásban volt.
A bíróság azt közölte: a különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt K. Péter ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szeptember 1-jén helyt adott a Központi Nyomozó Főügyészség indítványának, és a gyanúsított előzetes letartóztatását megszüntette, ám egyben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. A végzés jogerős.
A főügyészség decemberben vette őrizetbe a bizottság elnökét, majd gyanúsítottként hallgatta ki, a bíróság pedig elrendelte az előzetes letartóztatását.
A főügyészség korábbi közlése szerint kilenc önkormányzati épület értékesítése történhetett szabálytalanul a VII. kerületben. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak összesen mintegy 800 millió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, valamint további 1,6 milliárd forintnyi kár okozását kísérelték meg.
Kezdőlap Belföld Lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el Kardos Péterrel szemben
|
https://infostart.hu/belfold/2009/09/01/lakhelyelhagyasi-tilalmat-rendeltek-el-kardos-peterrel-szemben-300658
|
https://web.archive.org/web/20240127001427/https://infostart.hu/belfold/2009/09/01/lakhelyelhagyasi-tilalmat-rendeltek-el-kardos-peterrel-szemben-300658
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lakhelyelhagyasi-tilalmat-rendeltek-el-kardos-peterrel-szemben
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[
"Kardos Péter"
] |
[] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"csalás",
"önkormányzat"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
10,075 |
Túl ciki a BKV? Egyik pártnak sem kell
|
A BKV szakmai irányításáról lemondott Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes székébe minden nagyobb fővárosi párt más pártbelit ültetne. A vezetéssel járó felelősséget egyelőre senki sem akarja magára vállalni.
|
Szerdán ül össze a fővárosi koalíciós érdekegyeztető tanács, aminek egyetlen feladata az lenne, hogy választ találjon arra, ki felügyelje a Hagyó Miklós lemondásával politikai-szakmai kontroll nélkül maradt BKV-t. Az eddigi nyilatkozatok szerint mindenki mást akar - írta az index.hu.
Az MSZP és az SZDSZ fővárosi frakcióinak koalíciós szerződése szerint a BKV kettős felügyelet alatt állt: Hagyó Miklós mellett a szabaddemokrata Ikvai- Szabó Imre ügyelt a társaságot érintő (fővárosi) költségvetési kérdésekre, ám az irányítás elsősorban Hagyó kezében volt.
A fővárosi szocialisták vezetői legutóbbi nyilatkozatukban azt mondták: legyen Demszky a BKV felügyelője. Azaz Burány Sándor és Steiner Pál azt kezdeményezte, hogy a BKV fővárosi hatáskörének felügyelete kerüljön a főpolgármesterhez annak érdekében, hogy a közlekedési társaság ügyeiben a főváros és a kormány együttműködése a lehető leghatékonyabb legyen a jövőben.
Csakhogy ez nem tetszik az SZDSZ-nek. Bár maga Demszky nem nyilatkozott meg az ügyben, John Emese frakcióvezető azt közölte hétfőn, hogy a cég felügyeletének a szocialistáknál kell maradnia. Sőt, az SZDSZ-nek egy olyan javaslata is van, hogy az általa delegált Tóthfalusi Györgyöt visszahívnák az igazgatósági elnöki pozícióból, amit felajánlanának a Fidesznek.
A szocialisták közül elsősorban Horváth Csaba humán ügyekért felelős szocialista főpolgármester-helyettes jöhetne szóba, ez viszont a Fidesznek nem tetszik. Tarlós István szerint Horváth helyett inkább Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesnek kellene felügyelnie teljes egészében a BKV-t.
A felajánlandó igazgatósági elnöki posztot pedig a Fidesz köszöni, nem kéri, mert Tarlós szerint az önkormányzati ciklus vége felé szakmailag és politikailag egyaránt értelmetlen lenne, hogy bekapcsolódjanak a BKV igazgatóságának a munkájába.
|
https://www.vg.hu/kozelet/tul-ciki-a-bkv-egyik-partnak-sem-kell-287010
|
https://web.archive.org/web/20100725074441/https://www.vg.hu/kozelet/tul-ciki-a-bkv-egyik-partnak-sem-kell-287010
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tul-ciki-a-bkv-egyik-partnak-sem-kell
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"háttér",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,076 |
Új illetményrendszert vezetne be a BKV-vezér
|
Átalakítaná a BKV illetményrendszerét és a jelenleg többféle prémiumot, jutalmat és titoktartási pénzt is biztosító kollektív szerződést Kocsis István.
|
Átalakítaná a BKV illetményrendszerét és a jelenleg többféle prémiumot, jutalmat és titoktartási pénzt is biztosító kollektív szerződést a cég vezérigazgatója, Kocsis István. A BKV vezetője országgyűlési albizottsági meghallgatásán beszélt erről a tervéről. Kocsis azt mondta, hogy alacsony fizetésért a BKV nem tud jó munkaerőt kapni.
Új illetményrendszert és kollektív szerződést akar bevezetni a BKV-nál a cég vezérigazgatója, Kocsis István. Kocsist szerdán hallgatta meg az ismertté vált végkielégítési ügyekről és a BKV-támogatások felhasználásáról az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának ellenőrző albizottsága.
A jelenlegi kollektív szerződés szerint az alapbér mellett garantált prémiumot, teljesítményfüggő prémiumot, jutalmat és korábban titoktartási pénzt is kaphattak a cégnél. Kocsis szerint az új struktúrát már ősszel be lehetne vezetni. A BKV vezérigazgatója ugyanakkor azt mondta: "A jó munkaerőt meg kell fizetni, annak ára van, ha ezt nem tesszük, akkor csak hülyéket kapok, akik nem tudnak értelmes anyagokat összerakni."
Kocsis közölte, hogy már tárgyalnak a cégtől távozó humánpolitikai igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra 100 millió forintos végkielégítésének visszaszerzéséről. Szerinte ennek "részleges eredménye" lehet, de ha mégsem sikerül megállapodniuk, akkor a jogi utat választják.
A vezérigazgató a BKV-t szocialista nagyvállalathoz hasonlította, de nem értett egyet azzal a képviselővel, aki szerint a cégnél "nem a vízfej, hanem a sörhas lenne a probléma", tehát, hogy nem csak a vezetői, hanem a munkavállalói réteg is túl széles volna. Kocsis úgy látja: a cég vízfeje még mindig gondot okoz, és itt 3-4 milliárd forintos megtakarítási lehetőséget lát. A vezérigazgató a menetdíj tovább növelését nem tartja célravezetőnek, szerinte a jelenlegi 40-43 százalékos árbevételi arány nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek számít.
Székely Gábort, a cég felügyelőbizottságának elnökét egyebek mellett arról kérdezték a bizottsági ülésen, hogy miért a BKV belső ellenőrzése keretében vizsgálják az aggályos kifizetéseket, miért nem kérnek fel erre egy független szervezetet. Az fb elnöke a belső vizsgálatot azzal indokolta, hogy egy neves cég megbízásának "nagyon borsos lenne az ára", máskülönben pedig megbíznak a belső ellenőrök munkájában. Székely Gábor azt is mondta, hogy a tévhitekkel szemben nem biztos, hogy a BKV veszteséges. Szerinte inkább alulfinanszírozott, mert a tulajdonos és egyben szolgáltatásokat megrendelő fővárostól nem kapják meg a működéshez szükséges forrásokat.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/09/bkv-kocsis-terve-uj-illetmenyrendszer-bevezetese
|
https://web.archive.org/web/20100123001858/https://www.origo.hu/itthon/20090902-bkv-kocsis-terve-uj-illetmenyrendszer-bevezetese.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-illetmenyrendszert-vezetne-be-a-bkv-vezer
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[
"Szalainé Szilágyi Eleonóra"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"foglalkoztatás",
"juttatás",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,077 |
Káosz az állami vagyonkezelésben
|
Az MNV Zrt. működése nem felelt meg a vagyontörvényben megfogalmazott általános céloknak, a rábízott vagyonra vonatkozó szabályoknak, a Tanács döntési jogköre pedig csak részben érvényesült - ez derül ki az Állami Számvevőszék szerdán közzétett jelentéséből, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2008. évi tevékenységének ellenőrzése nyomán született.
|
A vagyontörvénnyel kialakított vagyonkezelői rendszer jogi szabályozása több ponton hiányos volt, egyebek mellett nem hagyták jóvá törvényes határidőben az ÁPV Zrt. 2007. évi vagyonának éves beszámolóját, valamint az MNV Zrt. 2008. évi saját vagyonáról szóló éves beszámolóját sem - az ÁSZ szerint többek között ez húzódik meg a tapasztalt visszásságok hátterében. A jogszabályok közötti összehangolási hibák megmaradtak, az úgynevezett státusztörvénnyel pedig újak is keletkeztek - vélik a számvevők, hozzátéve, hogy az ÁSZ 2008-as javaslata ellenére a vagyontörvény felülvizsgálata, módosítása elmaradt.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a tájékoztatón leszögezte: a vagyonkezelési és költségvetési szervek ingatlanbérleti szerződéseiben nem sikerült érvényesíteni a piaci alapú bérleti díjakat. A három megszűnt szervezet – az ÁPV Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalap -, valamint az MNV Zrt. között leltárral alátámasztott átadás-átvételre nem került sor, és az átvett adatállomány sem volt teljes körű.
A jelentés szerint a vezérigazgató saját és átruházott hatáskörében hozott döntéseinek átláthatósága sem volt biztosítva. Komoly hibája ugyanakkor a vagyontörvénynek, hogy tárgyi hatálya alá nem terjed ki azokra a közvetett állami tulajdonú cégekre és azok leányvállalataira, ahol az állami tulajdon csak közgazdasági értelemben áll fenn és a gazdasági törvény általános szabályai az irányadók.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/09/kaosz-az-allami-vagyonkezelesben
|
https://web.archive.org/web/20240215123809/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/09/kaosz-az-allami-vagyonkezelesben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaosz-az-allami-vagyonkezelesben
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
10,078 |
Totális káosz a BKV-nél - Most akkor ki a felelős?
|
Káosz uralkodik a BKV Zrt. kommunikációjában, legalábbis erre utalnak a sorozatosan kiadott, egymásnak ellentmondó sajtóközlemények
|
A jelek szerint súlyosabban érintette a BKV kommunikációját a szóvivők elbocsátása, mint azt bárki feltételezte volna. Legalábbis erre utal, hogy a cég sorozatban küldi a különféle sajtóközleményeket, amelyeket - egymásnak ellentmondó tartalmuk miatt - később cáfol. Alábbi összeállításunk a cégtől érkezett sajtóközleményekből származó idézeteket tartalmazza.
A kommunikációs ámokfutás hétfőn vette kezdetét, mikor a BKV Zrt. Felügyelőbizottságának határozatairól kiadott közleményben az alábbi kitétel szerepelt: "A BKV Zrt. Felügyelő Bizottsága a bemutatott statisztikai adatok 3. számú táblázatában meglévő alapilletmény, prémium és jutalom arányaiban mutatkozó ellentmondások feltárásában, a szükséges intézkedések megtételében vagy az arra irányuló javaslatok elmaradásában, a Felügyelő Bizottság szükséges mértékű tájékoztatásában a menedzsment mulasztásos felelősségét állapítja meg."
Ezután a cég menedzsmentje kedden nagy elánnal cáfolta a közleményben megjelenteket: "Nem született határozat az augusztus 28-án tartott FB ülés-en bemutatott statisztikai adatok 3. számú táblázatában meglévő alapilletmény, prémium és jutalom arányaiban mutatkozó ellentmondások feltárásában, a szükséges intézkedések megtételében vagy az arra irányuló javaslatok elmaradásában, tehát a Felügyelő Bizottság nem állapította meg a menedzsment mulasztásos felelősségét. A határozatok és a jegyzőkönyv megtekinthető a BKV honlapján."
Majd, a cég megdöbbenését fejezte ki a BKV Zrt. vezetésének felelősségét firtató cikkek megjelenése miatt: A jelenlegi menedzsment nyilvánvalóan nem lehet felelős – felelősségre vonás várható viszont a valótlan hírek közzétételéért. A tegnap este történt sajnálatos esemény nagyon sok kárt okozott a BKV imidzsének, ezért a vezetés nem hunyhat szemet hasonló esetek megtörténte előtt. "
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2009/09/totalis-kaosz-a-bkv-nel-most-akkor-ki-a-felelos
|
https://web.archive.org/web/20231211003216/https://www.vg.hu/cegvilag/2009/09/totalis-kaosz-a-bkv-nel-most-akkor-ki-a-felelos
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/totalis-kaosz-a-bkv-nel-most-akkor-ki-a-felelos
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-09-01 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"gazdálkodás",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,079 |
Uniós bírálatot kapott a magyar vámhatóság
|
Súlyos megállapításokat tett Magyarországról, a magyar vámhatóság munkájáról az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - értesült a szerdai Magyar Hírlap.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=537666
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-biralatot-kapott-a-magyar-vamhatosag
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[] |
[
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] |
[] |
[
"belföld",
"csalás"
] |
[] |
|
10,080 |
Terézvárosi pinceügy
|
Az ügyészséghez fordul Illés Zoltán, a Fidesz terézvárosi elnöke, mert szerinte még 2006 januárjában Hagyó Miklós cége indokolatlanul alacsony áron jutott egy 117 négyzetméteres, VI. kerületi pincéhez.
|
http://www2.magyarhirlap.hu/belfold/terezvarosi_pinceugy.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terezvarosi-pinceugy
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-08-23 00:00:00
|
[
"Hagyó Miklós"
] |
[
"Wirtass Kft."
] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"önkormányzat"
] |
[] |
|
10,081 |
Öt évig eltilthatók a csalárd cégvezetők
|
A cégek megmentését, reorganizációját szolgáló új csődeljárás lépett életbe szeptember 1-jei hatállyal.
|
Az egyezséghez mostantól óta elegendő a biztosított és a nem biztosított hitelezők követelésarányosan számított többségének hozzájárulása. A csődeljárás kezdeményezésével – amit az adós és hitelezője is megtehet – ezentúl azonnali fizetési moratórium illeti meg a nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozást (első lépésben ideiglenes, majd a kérelem formai vizsgálata után a csődeljárás szerinti fizetési haladék).
A 90 napos moratórium alatt tilos az adósnak kifizetéseket teljesítenie és vele szemben ilyen igényeket érvényesíteni. A moratórium a hitelezők egyetértésével – az egyezség reményében – meghosszabbítható, legfeljebb egy évre. A hitelezőknek 30 napon belül kell bejelenteniük a céggel szembeni követeléseiket. Az eljárás lebonyolítását vagyonfelügyelő kíséri figyelemmel, aki ellenőrzi az adós cég gazdálkodását és jóváhagyja kötelezettségvállalásait.
A csődeljárás rövidebb ideig is tarthat, ha a hitelezők kevesebb haladékot adnak vagy mert az eljárás elején kiderül: olyan nagy adósságot halmozott fel a társaság, hogy nincs esély a hitelezőkkel való megegyezésre, illetve az adós nem vállalja a hitelezőknek megfelelő reorganizációs és adósságrendező egyezségi javaslat kidolgozását.
Ezekben az esetekben a csődeljárás célja az adós meglévő vagyonának megőrzése, az adós és egyes hitelezők csalárd vagyonkimentési technikáinak megakadályozása, végül a felszámolási eljárás alapos előkészítése - tájékoztatta lapunkat az igazságügyi tárca. Ha létrejön az egyezség, a bíróság megszünteti a csődeljárást, és elkezdődik az egyezségben foglaltak végrehajtása; ha nem, akkor a bíróság elrendeli az adós felszámolását.
A csődtörvényhez kapcsolódóan a gazdasági társaságokról szóló törvény hitelezővédelmi szabályai is kiegészülnek a fizetésképtelenségi eljárások kapcsán külön perekben vagyonkimentés vagy a hitelezők érdekeit csalárd módon sértő cégvezetők szankcionálásával. Ezek a személyek öt évig nem lehetnek más társaságban vezető tisztségviselők; ez bekerül a cégjegyzékbe, és ingyenesen megismerhető céginformáció lesz. Emellett azt a cégvezető, aki nem működik együtt a felszámolóval, a bíróság a felszámolást megelőző évben felvett bevételének 50 százalékáig, vagy ha az nem állapítható meg, kétmillió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/02/ot_evig_eltilthatok_a_csalard_cegvezetok/
|
https://web.archive.org/web/20201021173119/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/02/ot_evig_eltilthatok_a_csalard_cegvezetok/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-evig-eltilthatok-a-csalard-cegvezetok
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"csődbűntett"
] |
[] |
10,082 |
Sötét privatizációs ügyekkel telt a tavalyi év
|
Összességében pozitívan értékelte a 2008-as költségvetés végrehajtását az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ugyanakkor hangsúlyozta az átláthatóság hiányát is.
|
Sötét privatizációs ügyekkel telt a tavalyi év
Hírszerző információ
2009-09-02 14:31
Megosztás Megosztás cikktárba levél nyomtatás
Cikk továbbküldése e-mailben:
Ön neve:
Ön e-mail címe:
Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Összességében pozitívan értékelte a 2008-as költségvetés végrehajtását az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ugyanakkor hangsúlyozta az átláthatóság hiányát is. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeknél és a költségvetési tartalékok felhasználásában szabálytalanságokat tárt fel a jelentés. Az ÁSZ ugyancsak szerdán mutatta be a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008-as működéséről szóló jelentését, melynek fő megállapítása, hogy az állami vagyonért felelős intézmény számos esetben nem teljesítette törvényi kötelezettségeit.
hirdetés
Kapcsolódó cikkek
* Idétlen és gyanús privatizációk: "személyi felelősség senkit nem terhel" cikktárba
* Hova tűnt 1500 milliárd? - A kormány nem mondja meg cikktárba
* Kedden kaphatja meg a selyemzsinórt a vagyonkezelő vezére cikktárba
* "A demokráciára is káros a King's City" cikktárba
* "Ez egy a kormány által támogatott nagy lopás" cikktárba
* Szétszórják az ország vagyonát cikktárba
A számvevőszék évek óta visszatérő, tipikus hibákat hangsúlyoz a 2008-as költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésében: az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekről például az ÁSZ nem tudott véleményt alkotni, ugyanis nem állt rendelkezésére az ügyletek teljes körű dokumentációja, és szabálytalanságokat talált a költségvetési tartalékok felhasználásában is.
Ehhez kapcsolódóan a számvevőszék ugyancsak szerdán bemutatott másik jelentésében megállapítja: az MNV Zrt. nem felelt meg törvényi kötelezettségeinek: többek között nem tartotta be a rábízott vagyonra vonatkozó szabályozást, elhúzódtak a hatáskörébe tartozó legfontosabb döntések és összességében nem volt átlátható az intézmény működése.
A 2008-as költségvetés végrehajtása ugyanakkor határozottan jobb volt a korábbi évek költségvetéseinél, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hibái pedig kijavíthatók - összegezte a két témában a parlamentnek benyújtott Állami Számvevőszéki ellenőrzést Kovács Árpád a szervezet elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Szabálytalanul használta a kormány a tartalékokat
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt ellenőrizte, hogy a 2008-as költségvetést technikai szempontból törvényesen hajtották-e végre az állami szervek. A vizsgálat nem foglalta magába a kormányzati intézkedések társadalmi-gazdasági hatásainak és eredményességének értékelését. Az ÁSZ, a költségvetési kiadások ellenőrzését követően megállapította, hogy a zárszámadásban szereplő pénzforgalmi adatok megbízhatóak, az APEH, az Államadósság Kezelő Központ és az Államkincstár pedig a nemzetközi színvonalnak megfelelően működött.
Az ÁSZ ugyanakkor kiemelte: szükség van a költségvetési törvényjavaslat átláthatóságának javítására, ugyanis a korábbi évekhez hasonlóan a kormány a tavalyi költségvetés kapcsán sem mutatta be teljes körűen a parlamenti döntéshez fontos összfüggéseket és adatokat.
A számvevőszék, ugyancsak hasonlóan az előző évekhez, szabálytalanságokat tapasztalt az általános tartalék, vagyis az előre nem látható kiadások fedezetére elkülönített költségvetési tétel felhasználásában. A központi egyensúlyi tartalék, azaz a hiánycél biztosítására elkülönített összeg felhasználásának jogszerűségét pedig „kritériumok hiányában” nem tudta megállapítani – áll a jelentésben.
Csökkent a hiány, de nőtt az államadósság
Az államháztartás 2008.évi hiánya a GDP 3,4 százaléka volt, ami egynegyedével alacsonyabb volt a 2008-ra tervezett 4,5 százalékos hiánynál. Az állam 18 ezer milliárd forintot meghaladó adóssága viszont több mint 6 százalékkal meghaladta a tervezettet, és 16 százalékkal nőtt a 2007-es adóssághoz képest. Az államadósság 2008 végén a GDP 65 százaléka volt, míg 2007-ben csak 61 százaléka. Idén ez a szám 72,5 százalékra nő.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a költségvetésről és az MNV Zrt.-ről (Fotó: Magócsi Márton)
A társadalombiztosítási alapok 67,5 milliárd forintos hiánnyal zártak. Ennek kapcsán az ÁSZ ismét kifogásolta azt az évek óta fennálló, átláthatóságot rontó gyakorlatot, hogy a járulékbevételek egy összevont számlára érkeznek, így az adatok sem a tervezéshez, sem az értékeléshez nem használhatóak fel. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügy finanszírozásának anomáliái és hiányosságai továbbra is fennállnak, jóllehet ezt a számvevőszék már a 2007-es költségvetésről szóló jelentésében is bírálta.
A központi költségvetés bevételeinek több mint háromnegyedét az adó- és vámbevételek tették ki, melyek hiánytalanul befolytak a Magyar Államkincstárba, vagyis itt nem történt visszaélés. Azonban tavaly jelentősen nőttek az adótartozások és meghaladták az 1400 milliárd forintot. Ez kétszerese a tavalyi költségvetési hiánynak, ráadásul háromnegyede már nem behajtható az APEH szerint.
Az ökormányzatok forrásfelhasználása kapcsán az ÁSZ megállapította, hogy javult a szektor megbízhatósága, vagyis az önkormányzatok tavaly kevesebb alkalommal számoltak el jogtalanul állami támogatásokat. A 4-es metró beruházásainak jogszerűségét viszont rendkívül problematikusnak tartja a jelentés, ugyanis az építés költségvetési támogatása két és félszeresére nőtt az eredetileg tervezettnek, ugyanakkor a felhasználás állami ellenőrzése elégtelen volt.
Az MNV sötét ügyei
Az MNV Zrt. vizsgálata során az ÁSZ elsősorban az állami ingatlanok és földvagyon kezelésére koncentrált. Az ellenőrzést azonban akadályozta, hogy az állami társasági tulajdon nyilvántartása 2008-ban nem tükrözte a tényleges állapotokat. Emellett, Kovács Árpád szerint, nem lehet megbecsülni, mekkora kár érte a magyar államot, hiszen számos döntés eredménye, vagy eredménytelensége csak később mutatkozik meg.
A számvevőszék elnöke kiemelte azt is, hogy egyes ingatlanok értékesítése nem átlátható pályáztatással történt. Példaként a moszkvai Magyar Képviselet ingatlanának értékesítését hozta fel, amelynek során három különböző adásvételi szerződés született, és a vételi összeg már a pályázat kiírását megelőzően beérkezett a nemzeti vagyonkezelő számlájára. Az MNV képviselője ebben az ügyben azzal védekezett, hogy nem az ingatlan vételi összege érkezett a számlára, ez azonban kétségbe vonható annak alpján, hogy az összeg pontosan megegyezik az adásvételi szerződésben szereplővel és attól érkezett, aki megvásárolta az ingatlant.
Kovács Árpád megjegyezte, hogy azokban az ügyekben nem vizsgálták a személyi felelősség kérdését, amelyekben az ügyészi szervek már vizsgálódnak. Ezért új feljelentést az ÁSZ nem tett, de a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával segíti az ügyészi szervek munkáját. Az elnök példaként a Bábolna Ménesbirtok Kft. működésével, a Kerteskői Gazdaság értékesítésével és a King's City beruházással kapcsolatos, sukorói ingatlancserét említette.
|
http://hirszerzo.hu/profit/121638_sotet_privatizacios_ugyekkel_telt_a_tavalyi
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sotet-privatizacios-ugyekkel-telt-a-tavalyi-ev
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.",
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
10,083 |
Ügyészségen a kerteskői gazdaság magánosítása
|
Feljelentésig fajult a tavaly tavasszal privatizáció során értékesített kerteskői gazdaság ügye.
|
2009.02.12. 15:52
Ügyészségen a kerteskői gazdaság magánosítása
Feljelentésig fajult a tavaly tavasszal privatizáció során értékesített kerteskői gazdaság ügye.
V. E.
A volt bábolnai gazdaság eszközvagyonáért 22 millió forintot fizetett a győztes, ám az eljárás során hivatali visszaélés gyanúja merült fel – állítja Medgyasszay László. Ezért az országgyűlési képviselő és Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.
Medgyasszay a privatizációk történetében példátlannak nevezte a Bábolnához tartozó kerteskői gazdaság megszerzésénél – szerintük – elkövetett hivatali visszaéléseket. Felháborítónak tartja, hogy a gazdaság 200 millió forintra becsült eszközeit mintegy 20 millió forintért értékesítette a vagyonkezelő. Budai Gyula szerint csakis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.(MNV) felső vezetésének utasítására dönthetett a privatizációs döntőbizottság a jogszabályokat megsértve a termőföld nyerteséről. Több mint fél éve vizsgálják a kerteskői gazdaság magánosítását. Azért fordultak végül a főügyészséghez, mert a feljelentő politikus úgy érezte, már minden demokratikus eszközt kimerített. Azt gyanítják, hogy az elkövetett visszaélések bűnügynek minősülhetnek – mondta.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) szerint nincs semmi közük a fejleményekhez.
|
https://www.kemma.hu/gazdasag-komarom-esztergom/2009/02/ugyeszsegen-a-kerteskoi-gazdasag-maganositasa
|
https://web.archive.org/web/20240126144530/https://www.kemma.hu/gazdasag-komarom-esztergom/2009/02/ugyeszsegen-a-kerteskoi-gazdasag-maganositasa
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyeszsegen-a-kerteskoi-gazdasag-maganositasa
|
KEMMA
|
hungarian-news
|
2009-02-12 00:00:00
|
[] |
[
"Bábolna Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"hivatali visszaélés",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
10,084 |
Újabb gyanús ügy - kenőpénzt kértek egy józsefvárosi pályázatnál?
|
Egy kft állítja: pályázatot nyert, de azért nem vehette bérbe a józsefvárosi önkormányzat tulajdonában lévő épületet, "mert a cégvezetők nem voltak hajlandóak 30 millió forintot az illetékesek zsebébe tenni."
|
Újabb gyanús ügy - kenőpénzt kértek egy józsefvárosi pályázatnál?
A Terézvárosban, és Erzsébetvárosban kirobbant ingatlanbotrányok után a közvélemény gyanakodóvá vált az önkormányzati pályázatokkal kapcsolatban. Ezért keltett feltűnést, hogy egy szakközépiskola működtetője állítja: pályázatot nyert, de mégsem vehette bérbe a józsefvárosi önkormányzat tulajdonában lévő épületet, mert alighogy megnyerték a pályázatot két nap múlva indoklás nélkül mást hirdettek ki győztesnek. Más források szerint a háttérben 30 millió forintos kenőpénz meg nem adása áll. A városrész vezetői cáfolják a gyanúsítást, szerintük megvesztegetésről szó sem volt, a vállalkozás maga állt el a pályázattól.
A Szent György Szakközépiskola 2006-ban indult el a józsefvárosi önkormányzat pályázatán, hogy 15 évre megszerezze a Dugonics utca 17-21. szám alatt található önkormányzati ingatlan bérleti jogát. A tender a cégre nézve sikeres volt, és a kft. nagy reményeket fűzött az oda tervezett iskola mielőbbi beindításához. A dolog azonban megfeneklett. Ennek oka az érintett szerint az, hogy az önkormányzat indokolatlanul mást hirdetett ki a pályázat nyertesének. Más személyek a hvg.hu-t úgy tájékoztatták, hogy ennek hátterében az áll, hogy az önkormányzat nevében 30 millió forintot követeltek egy vállalkozáson keresztül azért, hogy az iskola kapja meg az ingatlant. Mindezt egy közjegyző előtt tett nyilatkozat megerősíti.
Minderről egy hangfelvétel készült, ennek kivonatát tartalmazza a szerkesztőségünkhöz eljuttatott, 2006. május 29-én tett nyilatkozat. Eszerint a cég illetékese előtt állítólag Lőrinczi-Reich József akkori fideszes önkormányzati képviselő felhívja Csécsei Béla polgármester titkárságát, és a következőket mondja: „Te, a Bélánk a helyén van? Bélánk a helyén van? Ne hülyéskedj! Nézd meg, hogy hol van, mert nagyon fontos lenne. Jaj, de jó! Pedig azt akartam hívni. Jó, de én meg bizottsági ülésen vagyok, nem tud hívni…azt mondd meg neki légy szíves, hogy a Szent György képviselője itt volt nálam, és holnap délelőtt tízkor történik meg a teljesítés és utána én száguldok azzal, amiben megállapodtunk.” A hanganyagot tudomásunk szerint senki sem használta fel, és nem lett belőle rendőrségi ügy sem.
Az önkormányzat határozatai
A józsefvárosi képviselő-testület 2006. április 11-i ülésén a jelenlévő 18 képviselő egyhangúan elfogadta, hogy „a Budapest, VIII. Dugonics u. 17-21. szám alatti, 36304 helyrajzi számú ingatlan oktatási-nevelési célú bérbeadására az Önkormányzat zártkörű pályázatot eredményesnek nyilvánítja. A pályázat nyerteseként a Szent György Biztonságvédelmi és Számítástechnikai Szakközépiskolát hirdeti ki, pályázati ajánlata alapján, a pályázati kiírás feltételei szerint.”
Ezt a 178/2006. (IV.11.) számú határozatot 2006. június 8-án a képviselő-testület 17 igen szavazattal és 3 tartózkodással megváltoztatta és úgy döntött, hogy a Szent György Kft. helyett, a második legjobb ajánlatot benyújtó Esély Kövessi Erzsébet Szakképző Iskolával köti meg a bérleti szerződést. A Szent György Kft-re vonatkozóan pedig, mivel a „a pályázónak felróható okból nem jött létre a bérleti szerződés, a Kiíró – azaz az önkormányzat – a kettőmillió forint ajánlati biztosítékra igényt tart.”
A szakközépiskola viszont elesett az épülettől, és a hvg.hu információi szerint a váratlan fordulat után nem kapták vissza a pályázathoz befizetett kétmillió forintot sem. Ezt vissza sem követelték, holott, a képviselő-testület egyhangúan mondta ki a céget nyertesnek, majd miután nem tette le az asztalra a 30 millió forintot, hirtelen minden képviselő a másik pályázót találta alkalmasnak. A pálfordulásról egyébként a tanintézmény működtetője semmilyen hivatalos értesítést nem kapott.
Józsefváros most lemonmdott olgármestere, Csécsei Béla elmondta, hogy az önkormányzat nevében biztosan nem követelt pénzt senki, azzal viszont, hogy magánemberek mit művelnek, semmit sem tud kezdeni, felelősséget nem vállalhat érte.
Lőrinczi-Reich József, volt fideszes frakcióvezető, jelenleg rokkant nyugdíjas a hvg.hu-nak elmondta, hogy jól emlékszik a ügyre, "mert ennyi gondot nyertes még nem okozott az önkormányzatnak". A szakközépiskola illetékesei meggyőző oktatási programot vázoltak fel – egy felsőoktatási intézmény létrehozását is –, ami alapján meg is nyerték a pályázatot.Az egykori képviselő hangsúlyozta: miután eredményt hirdettek, a bérleti szerződés tervezetét, több egyeztetés ellenére sem tudta a polgármester megtárgyalni a győztessel, így a testület visszavonta az eredeti döntését, és a másik pályázót hirdette ki nyertesnek.
Hozzátette, ő örült volna a legjobban, ha az oktatási intézmény a kerületbe költözött volna. „A frakciónk mindvégig iskolabezárás ellenes volt, és emlékezetem szerint a Dugonics iskola megszüntetését sem támogattuk, de ha már a többség emellett döntött, szerettük volna elérni, hogy legalább az épület funkciója megmaradjon. Örömmel vettük volna, ha egy újabb felsőoktatási intézmény jött volna létre a kerületben, hiszen ez egy újabb esélyt adhatott volna a Józsefvárosban tanulni szándékozó itt lakó gyerekeknek is.”
Lőrinczi-Reich József kijelentette: hazugság, hogy ő bármikor bármit akart volna a pályázótól. „A szerződéskötés érdekében viszont azt többször kértük, hogy az elmaradt jogi munkát, végezzék el határidőre, ahogy ezt a polgármester a maga részéről meg is tette.” A volt önkormányzati politikus vitatta a közjegyző előtt tett nyilatkozat hitelességét is, mondván, hogy a közjegyző nem vizsgálja az állítás igazságtartalmát, hanem csak hitelesíti a nyilatkozat aláírójának szignóját. „A vesztegetésemnek amúgy sem lett volna sok értelme, mert a Fidesz-KDNP-MDF frakciónk kisebbségben volt, így esélyünk sem lett volna a testületen olyan döntést átvinni, amihez a szocialista és szabaddemokrata képviselők többsége nem járul hozzá.”
|
https://hvg.hu/itthon/20090902_jozsefvaros_palyazat_kenopenz_kerdesek
|
https://web.archive.org/web/20231221042138/https://hvg.hu/itthon/20090902_jozsefvaros_palyazat_kenopenz_kerdesek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-gyanus-ugy-kenopenzt-kertek-egy-jozsefvarosi-palyazatnal
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[
"Csécsei Béla",
"Lőrinczi-Reich József"
] |
[
"Fidesz",
"SZDSZ"
] |
[
"Bp. VIII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"pályázat",
"vesztegetés",
"önkormányzat"
] |
[] |
10,085 |
Kocsis szerint is magasak a BKV-s jutalmak
|
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója új illetményrendszert készül bevezetni cégénél, mert "most a munka törvénykönyvében előírtaknál lényegesen magasabb javadalmazást fizetnek a vállalatnál".
|
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója új illetményrendszert készül bevezetni cégénél, mert "most a munka törvénykönyvében előírtaknál lényegesen magasabb javadalmazást fizetnek a vállalatnál". Ugyan ezzel elismerte, hogy a sokak felháborodását kiváltó jutalmak és végkielégítések tényleg kirívóan magasak, alacsony fizetésért "csak hülyéket kapok", mondta a parlament költségvetési bizottsága ellenőrzési albizottságának szerdai ülésén.
Kocsis már az ősszel új illetményrendszert vezetne be, ennek keretében megváltoztatná a kollektív szerződést is, amiben a munkatörvénykönyvében garantáltnál nagyobb javadalmazást írnak elő: az alapbéren felül van garantált prémium, teljesítmény-prémium és jutalom is. "Ez érdeksérelemmel fog járni és komoly harc lesz" - mondta.
Az ülésen elhangzott, hogy a 2007. augusztusától Kocsis kinevezéséig tartó időszakban másfél milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre, ebben az időszakban változtatták meg a vezetők munkaszerződését határozott idejűre, ami a törvényi szabályokban előírt összeg sokszorosának kifizetését eredményezte távozáskor.
A gyakorlatra a 2008-as mérlegbeszámoló hitelesítéséhez mellékelt konyvvizsgálói levél hívta fel a figyelmet. Ebben utaltak Szalainé Szilágyi Elenonóra 96 milliós végkielégítésére, megkérdőjelezve annak jogszerűségét.
"Tavaly ősz óta már nincsenek a menedzserszerződések szerinti végkielégítési összegek, ilyen jogcímen már csak 163 millió forintot fizettek ki" - mondta Kocsis. Szilágyinéval tárgyalásokat folytatnak a csaknem százmilliós végkielégítés visszavizzetéséről. Amennyiben nem tudnak megállapodni, kész jogi útra terelni az ügyet.
Kocsis szerint a BKV menedzsmentjén még évi 3-4 milliárdot lehet megtakarítani. A bevételeket nem jegyáremeléssel növelné, mivel a bevételek 40-43 százaléka igy is jegyeladásból folyik be, ami nemzetközileg is jó arány.
A könyvvizsgáló elnök-vezérigazgatója, Gion Gábor elmondta, hogy a BKV - amelynek 1995 óta az auditora - vezetésének figyelmét többször felhívták arra, hogy a vállalat tőkehelyzete a törvényi minimum alatt van. Az ülésen a vezérigazgató elmondta, hogy a 80 milliárdot meghaladó adósság mellé újabb hitelt már egyetlen banktól sem kapnak, ezért kérnek állami garanciát egy harmincmilliárdos kölcsönhöz. Kocsis István az ülés után határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy csődbe megy-e a BKV.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/09/02/kocsis_szerint_is_magasak_a_bkv-s_jutalmak/
|
https://web.archive.org/web/20201021163338/https://index.hu/belfold/budapest/2009/09/02/kocsis_szerint_is_magasak_a_bkv-s_jutalmak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kocsis-szerint-is-magasak-a-bkv-s-jutalmak
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[
"Szalainé Szilágyi Eleonóra"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,086 |
Közpénzből buliztak Kolompárék? + Kép
|
Újabb botrányszagú ügy bukkant fel Kolompár Orbánnal, a két büntetőügyben is vádlott, egy harmadikban gyanúsított országos cigány önkormányzati elnökkel kapcsolatban.
|
2009.09.03. 04:00
Újabb botrányszagú ügy bukkant fel Kolompár Orbánnal, a két büntetőügyben is vádlott, egy harmadikban gyanúsított országos cigány önkormányzati elnökkel kapcsolatban. Egy pályázati alvállalkozó fotókkal alátámasztva állítja, hogy az OCÖ-elnök több Bács-Kiskun megyei vezetőtársával hátrányos helyzetű roma gyerekek helyett üdült közpénzből a Balatonnál.
Fekete luxusautóikkal érkezve családtagjaikkal üdültek országos és Bács-Kiskun megyei cigány önkormányzati vezetők Balatonmáriafürdőn tavaly nyáron. A luxus romabuli főszereplője Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke volt. A közösségerősítő együttfürdőzgetésbe, lakmározásba azonban kis szépséghiba csúszott, nevezetesen, hogy olyan közpénzen történt, amelyet halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyerekek táboroztatására szánt a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány. Legalábbis ezt állította a Magyar Nemzetnek Hajek Csaba, aki a főpályázó Bács-Kiskun Megyei Cigány Önkormányzat mellett mint pályázati alvállalkozó – médiareferens – kísérte figyelemmel a csaknem egyhetes eseményt, fotókat is készítve Kolompárék balatoni vigasságáról.
Kolompárék szórakoznak –
Fotó: Hajek Csaba
Anyanyelvű és népismereti gyermek- és ifjúsági táborok – ez volt a pályázati kiírás, ám – amint arról Hajek beszámolt – semmiféle gyermekekre irányuló nyelvi képzésnek, hagyományőrzésnek beillő tevékenység nem folyt Balatonmáriafürdőn. Szerinte szülők és képzési szakemberek nélkül mindössze egy öregcsertői hátrányos helyzetű testvérpár volt jelen. A többi táborlakó mind Bács-Kiskun megyei illetőségű cigány vezető volt, családostul. Utóbbiak közül Kolompár Orbán kiskunmajsai, három folyamatban lévő büntetőügye közül kettő a helyi romaszervezetéhez kapcsolódik. De részt vett a nyári bulin egyik vádlott-társa, Kolompár László, valamint Agócs János megyei cigány önkormányzati elnök, Kőrösi Gusztáv, Bogdán József, Horváth Szilveszter települési kisebbségi vezető is – olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában, amelyből további részleteket is megtudhat.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/Kozpenzbol-buliztak-Kolomparek-Kep
|
https://web.archive.org/web/20090904211845/http://www.mno.hu/portal/660264
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-buliztak-kolomparek-kep
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[
"Kolompár Orbán"
] |
[
"Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ)"
] |
[] |
[
"támogatás",
"szociál"
] |
[] |
10,087 |
A magyarok kétharmada elzavarná Kocsist
|
A Nézőpont Intézet az Index felkérésére végzett, 1000 fős, országos, reprezentatív mintán felvett felmérése szerint Kocsist csak a megkérdezettek 9 százaléka marasztalná...
|
Kocsis szerint is magasak a BKV-s jutalmak
Ugyanakkor kevés pénzért "csak hülyéket kapok", mondta a parlamenti ellenőrző bizottságnak.
Önmagát cáfolja a BKV
Mégsem állapították meg a cégvezetés felelősségét a cég vezetői.
Mulasztott a BKV menedzsmentje
A felügyelőbizottság összegezte a jutalmak kifizetésében játszott szerepüket.
Újabb előnytelen BKV-szerődések
Szalainé a végkielégítés előtt óriásjutalmat kapott, rendőrségre kerülhet a luxusmetró-tanulmány.
Kocsis: Eltöröltük a titoktartási pénzt
Nem tudja pontosan, mekkora végkielégítés járna neki, mondta az Indexnek a BKV vezérigazgatója.
Nem tettek jót a BKV-t megrázó botrányok a cégvezér Kocsis István megítélésének. A Nézőpont Intézet országos közvélemény-kutatása szerint a magyarok 63 százaléka megszabadulna Kocsistól, akit még az MSZP szavazóinak fele is elküldene.
Az ország lakosságának 63 százaléka elküldené a BKV vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt. A Nézőpont Intézet az Index felkérésére végzett, 1000 fős, országos, reprezentatív mintán felvett felmérése szerint Kocsist csak a megkérdezettek 9 százaléka marasztalná, 28 százalék azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy akartak véleményt nyilvánítani a kérdésben.
Budapesten - ahol a minta nagysága miatt nagyobb a teljes mintánál +/-3,2 százalékos hibahatár - hasonlóan alakultak az arányok, 64 százalék elküldené, 11 százalék nem küldené el Kocsist, 25 százaléknyian meg nem nyilvánítottak véleményt.
|
https://index.hu/belfold/budapest/2009/09/02/a_magyarok_ketharmada_elzavarna_kocsist/
|
https://web.archive.org/web/20201021163338/https://index.hu/belfold/budapest/2009/09/02/a_magyarok_ketharmada_elzavarna_kocsist/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyarok-ketharmada-elzavarna-kocsist
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[
"Kocsis István"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"belföld",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek",
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
10,088 |
A legfőbb ügyésznél van a jelentés az MNV-ről
|
Tegnap megérkezett a legfőbb ügyészhez az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységének ellenőrzéséről.
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSz) jelentései megalapozhatnak büntetőjogi vagy fegyelmi eljárásokat - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kovács Árpád, a szervezet elnöke a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tevékenységének ellenőrzéséről szóló dokumentum kapcsán. Az ÁSZ valamennyi jelentését automatikusan megküldi a Legfőbb Ügyészségnek. A számvevőszék szakértői tanúként is rendelkezésre állnak - tette hozzá az elnök, aki szerint az ügyészség dolga eldönteni, hogy egy esetleges eljárás megindításához elegendőek-e a jelentésben foglaltak.
Mint azt a Népszabadság megtudta, a Legfőbb Ügyészséghez tegnap meg is érkezett a vagyonkezelőről szóló jelentés, és a szervezet közigazgatási jogi, valamint a magánjogi osztálya már megkezdte a dokumentumok vizsgálatát annak tükrében, van-e törvényes lehetőség az ügyészi kereset benyújtására az abban felvázolt ügyek bármelyikében. Nem vizsgálják újra viszont azokat az eseteket, amelyekben már folyamatban van valamilyen eljárás - mint például a sukorói telekcsere, a bábolnai ménesbirtok működése vagy a kerteskői gazdaság értékesítése.
Az érintettek felelősségre vonását azonban más úton is elérheti az ÁSZ. A jelentés a pénzügyminiszternek (mint a vagyonkezelő tulajdonosának, a részvényesi jogok gyakorlójának) címezve konkrétan megfogalmazza, hogy vonja felelősségre mindazokat, akik miatt a MNV, valamint az előd szervezetek éves beszámolóinak törvényessége, hitelessége, valamint a felelősség megállapítása nem volt biztosított. Továbbá azokat, akik miatt a pénzügyi tárca vezetője nem tudott a törvényes határidőn belül döntéseket hozni az egyes ügyekben. Az ÁSZ elnöke szerint a tárcának eleget kellene tennie a számvevők ajánlásainak, de a döntést a PM hozza meg, hogy munkáltatóként kíván-e fegyelmi eljárásokat indítani.
Oszkó Péter pénzügyminiszter a szintén tegnap tartott kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, még nem látta a jelentést, és csak a részletek megismerése után akar dönteni arról, hogy le kell-e vonnia a személyi konzekvenciákat. Hozzátette, ha erre szükség lesz, akkor megteszi, mint ahogyan eddig sem kerülte ki az ilyen ügyeket.
Kovács Árpád tegnapi tájékoztatóján a jelentés legfontosabb elemeit emelte ki. Ahogyan fogalmazott, a pincétől a padlásig átvizsgálták az MNV-t. Az ott tapasztaltak miatt súlyos vitáik voltak a vagyonkezelővel. A sukorói telekcsere ügyében például az volt az egyik legfőbb gond, hogy az apparátus nem volt hajlandó elfogadni a hatósági állásfoglalásokat. Kovács Árpád példaként említette, hogy ha a környezetvédelmi hatóság azt mondja, az ügylet káros a környezetre, akkor azon az ÁSZ nem tud átlépni csak azért, mert az MNV szerint ez nem így van. A számvevőszék egyébként semmisnek tekinti a telekcseréről szóló szerződést, mert azt szerinte a jogszabályok megkerülésével kötötték.
Oszkó Péter erre így reagált: a beruházásért versenyzett Magyarország, és nemzetgazdasági szempontból fontos lenne a megvalósulása. Ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy a lebonyolítása körül jogi problémák keletkeztek. Annak érdekében, hogy megtudja, vajon tisztázhatók, orvosolhatók-e ezek, találkozót kezdeményezetett a befektetővel. Amint ezen túl van, be tud majd számolni arról, hogy megvalósítható-e a projekt.
Kovács Árpád nem csak Sukoró ügyét emelte ki, de snassznak minősítette a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ingatlanának értékesítését. - Olyannal még nem találkoztam - mondta -, hogy egy szemlátomást vételárnak látszó összeg a pályázat kiírása előtt megérkezik. - Szerinte részletesen meg kell vizsgálni ezt az ügyet.
Az ÁSZ ezeken túl is szinte mindenben talált kivetnivalót, ami az elmúlt évben a vagyonkezelőnél történt. Így felülvizsgáltatná a Máv és a Magyar Posta székház-értékesítését vagy a Tisza Volán Zrt. Buszport beruházását is.
|
http://nol.hu/gazdasag/20090903-a_legfobb_ugyesznel_van_a_jelentes_az_mnv-rol-347811
|
https://web.archive.org/web/20090906112300/http://nol.hu/archivum/20090903-a_legfobb_ugyesznel_van_a_jelentes_az_mnv-rol
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legfobb-ugyesznel-van-a-jelentes-az-mnv-rol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
10,089 |
Akit lehetett, visszahívtak a BKV-tól
|
Lefejezték a BKV-t, vagy éppen csak a feje maradt meg? A fővárosi koalíciós tanács tegnap úgy döntött, visszahívja a közlekedési vállalat igazgatóságát és felügyelőbizottságát.
|
Ez a legkevésbé szakmai vita, vegytiszta politika. Forró a pite, és mindenki igyekszik a másik kezébe nyomni - jellemezte egy városházi informátorunk a BKV felügyeleti jogáról szóló szerdai fővárosi koalíciós egyeztetéseket. Hagyó Miklós (MSZP) jogkörének újraosztása kapcsán mindegyik fővárosi politikai erő arra törekszik, hogy a botrányoktól hangos BKV-t a másikra "tolja". A közlekedési vállalat ugyanis csődközeli helyzetben van, novemberben már a béreket sem tudja kifizetni, ha nem jön a várt, de Bajnai Gordon kormányfő által egyelőre a botrányok miatt leállított, 30 milliárd forint hitelt jelentő segélycsomag. Más kérdés, hogy sem a főváros, sem a kormány nem vállalná azt a kockázatot, hogy a közlekedési vállalat leálljon, a napi működés szintjén is csődbe menjen.
A koalíciós partnerek mindegyike tudja, hogy bármikor újabb csontvázak eshetnek ki a BKV szekrényéből, amiért ismét a céget szakmailag felügyelő politikai szereplőnek kellene magyarázkodniuk. Kulcsfontosságú a politikai játszmák szempontjából Kocsis István vezérigazgató személye is, akiben az MSZP bizalma véglegesen megrendült, az SZDSZ és a Fidesz viszont kiáll mellette.
Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a fővárosi koalíciós egyeztető tanács szerdai, több mint kétórás ülésén az MSZP és az SZDSZ egyelőre nem jutott dűlőre, kihez kerüljön a BKV, csak arról határoztak, hogy visszahívják a cég igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait. Ezt korábban a szocialisták szorgalmazzák, akik a hírek szerint újra jelölnék korábbi delegáltjaikat a testületekbe. Ezzel a visszahívással valójában tehát két befolyásos, Demszkyhez közel állónak tartott SZDSZ-es, Székely Gábor eddigi fb-elnök és Tóthfalusi György igazgatósági elnök veszti el pozícióját.
Demszky Gábor a koalíciós egyeztetést követően bejelentette, az SZDSZ nem tartja kizártnak, hogy a BKV és a fővárosi közlekedés felügyeletére külön főpolgármester-helyettesi posztot hozzanak létre. (Ehhez viszont módosítani kellene a koalíciós szerződést, amit az MSZP nem támogatna.) A szabad demokraták az egyeztetés előtt felvetették, hogy kormánybiztost kellene kinevezni a cég élére, ezt azonban a szocialisták nem támogatják. Demszky szerint legalább a BKV igazgatósági elnökét delegálhatná a kormány, az fb elnökét pedig akár a Fidesz is adhatná. Hagyó visszalépésével Demszky alá tartozik a BKV, a főpolgármester viszont - mint nyilatkozatai jelzik - igyekszik szabadulni e felelősségtől. Ezért vonná be a kormányt vagy az ellenzéket a cég irányításába.
Az egyeztetések előtt Horváth Csaba (MSZP) humánpolitikai főpolgármester-helyettes jelezte, ha felkérik, vállalja a BKV felügyeletét. Tarlós István Fidesz-frakcióvezető viszont úgy nyilatkozott, a városüzemeltetésben kevésbé járatos Horváth helyett a gazdasági helyettes, az SZDSZ-es Ikvai-Szabó Imre lenne a megfelelő gazdája a cégnek. Horváth mögött nem egységesen sorakoznak fel a szocialisták, több MSZP-s attól tart, hogy a humánpolitikai helyettes különalkukkal erősítené befolyását. A Fidesznek pedig az a jó, ha minél nagyobb éket tud verni a színfalak mögött civakodó koalíciós felek közé, leginkább a szocialistákat támadva, mert az SZDSZ-szel, mint ellenféllel már nem számol.
|
http://nol.hu/belfold/20090903-akit_lehetett__visszahivtak_a_bkv-tol-347782
|
https://web.archive.org/web/20090930102700/http://nol.hu/belfold/20090903-akit_lehetett__visszahivtak_a_bkv-tol
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akit-lehetett-visszahivtak-a-bkv-tol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,090 |
BKV-milliók az „utasverő” cégnek
|
Bajnai Gordon miniszterelnök tanácsadójának volt cégét bízta meg a BKV matricák és tájékoztató táblák készítésével, 315 millió forint értékben.
|
2009.09.12. 22:00
Bajnai Gordon miniszterelnök tanácsadójának volt cégét bízta meg a BKV matricák és tájékoztató táblák készítésével, 315 millió forint értékben. A Gravoform Kft.-t közbeszerzési eljárásban választották ki a feladatra, és idén május végén kötöttek velük 2012 végéig szóló szerződést.
A cégnek 2007-ig az a Winkler Gyula volt a tulajdonosa, aki évek óta Bajnai Gordon miniszterelnök közeli munkatársaként, tanácsadójaként tevékenykedik, illetve a Szerencsejáték Zrt.-nek igazgatósági tagja. A Gravoform Kft. ügyvezetője nem más, mint az ő testvére, Winkler Ferenc. A BKV szerint nem a kormányzati kötődés, hanem a „legelőnyösebb ajánlat” döntött a cég kiválasztásánál.
Eközben kiderült: az utasverésekben is jeleskedő, a BKV-nál régóta foglalkoztatott Discrate Security Kft. sok millió forintért végezheti tovább a jegyellenőrzést a járműveken és a megállókban.
A fővárost irányító MSZP– SZDSZ-koalíció pártjai viszont tegnapi tárgyalásukon sem tudtak megegyezni a BKV felügyeletéről. A balliberálisok megoldásként a társaság igazgatósága és felügyelőbizottsága leváltását javasolják.
Bővebben a 3. oldalon
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/bkv-milliok-az-utasvero-cegnek
|
https://web.archive.org/web/20100419145220/http://mno.hu/portal/660272
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bkv-milliok-az-autasveroa-cegnek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Gravoform Kft."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,091 |
Újabb 30 milliós végkielégítési botrány a BKV-nál?
|
Újabb BKV-s végkielégítési ügyre bukkant a közrádió: több mint 30 millió forinttal távozott az igazgatótanács elnökének főtanácsadója.
|
2009.09.03. 08:58
Újabb BKV-s végkielégítési ügyre bukkant a közrádió: több mint 30 millió forinttal távozott az igazgatótanács elnökének főtanácsadója. Futó Sándorral Tótfalusi György igazgatósági elnök kötött szerződést. A két férfinak közös üzleti érdekeltsége van. • BKV-milliók az „utasverő” cégnek• Lefejezik a BKV irányítótestületeit • A „komoly gazdasági érdek” tartja felszínen a BKV-t? • Ki tudja hol áll meg? – Senki nem akarja felügyelni a BKV-t
Üzleti érdekeltségeibe tartozó személlyel kötött tanácsadói szerződést a BKV Igazgatótanácsának elnöke – tudta meg a közrádió. Tótfalusi György Futó Sándort elnöki főtanácsadójaként alkalmazta. Mint ismeretes, az azóta elbocsátott, addig viszont Tótfalusi jobb kezének számító Futó Sándor több mint 30 millió forintos végkielégítéssel távozott a közlekedési vállalattól.
Futó, illetve Molnár László vezérigazgatói főtanácsadó felmentését tavasszal egyébként maga Kocsis István vezérigazgató kezdeményezte. Kocsis kinevezése előtt a BKV vezérigazgatói székére – a hírek szerint – még Futó is pályázott. A dokumentumok alapján most kiderült, a közlekedési vállalat igazgatósági elnökének és Futó Sándornak több közös üzleti érdekeltsége is van. Futó Sándor tanácsaiért havonta 1 millió 420 ezer forintot, és annak 150 százalékos prémiumát kapta.
(MR)
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/ujabb-30-millios-vegkielegitesi-botrany-a-BKV-nal
|
https://web.archive.org/web/20130214063323/http://mno.hu/portal/660394
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-30-millios-vegkielegitesi-botrany-a-bkv-nal
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[
"Futó Sándor",
"Tótfalusi György"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"tanácsadás",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,092 |
Segítene megtalálni 'Kövér Szilárd eltűnt cégét' az MSZP
|
Az MSZP azt javasolja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), hogy ha meg akarja találni a százmilliós adótartozást felhalmozó Kövér Szilárd eltűnt cégét és vezetőit, akkor olvassanak újságot.
|
Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán az MTI-vel azt közölte, segítenek az APEH-nak a százmilliókat megtalálni. Kövér Szilárd eltűnt cégét és vezetőit keressék Meggyes Tamásnak, Esztergom fideszes polgármesterének a kabinetirodáján - mondta.
A közleményben a kormánypárti képviselő emlékeztetett arra, hogy a több mint százmillió forint adóval és a munkásai bérével is elmaradásban lévő Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt. tulajdonosa a MED 21 Kft. Hozzátette: a MED 21 igazgatója az a Bakos Erika, aki Kövér Szilárd felesége, Kövér Szilárd pedig a Fidesz választmányi elnökének, Kövér Lászlónak a testvére.
Török Zsolt a közleményben felidézte a Népszabadság júniusi írását, mely szerint nem találja a székhelyén a bíróság a megszüntetési eljárás alatt álló MED 21 Kft.-t. Lapunkban arról is beszámoltunk, hogy a Magyar Nyomdaügynökség Zrt., amelynek jogelődjei a Mahir Nyomda Rt., a Zenith Nyomda Rt. és a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt., szerepel azon az APEH-listán, amely a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező cégeket összesíti.
|
http://nol.hu/belfold/segitene_megtalalni_kover_szilard_eltunt_ceget_az_mszp-347730
|
https://web.archive.org/web/20120605013621/http://nol.hu/belfold/segitene_megtalalni_kover_szilard_eltunt_ceget_az_mszp
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/segitene-megtalalni-kover-szilard-eltunt-ceget-az-mszp
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[
"Bakos Erika",
"Kövér Szilárd"
] |
[
"Fidesz",
"Med 21Kft."
] |
[] |
[
"adósság"
] |
[] |
10,093 |
Új Tocsik-ügyet emlegetnek Kecskeméten
|
Rászedve érzi magát néhány gazda, aki tavaly eladta földjét a Mercedes kecskeméti beruházásához. A gazdák és a város közé ékelődött ingatlanos cég, a Best Invest 2008-ban 2,3 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el.
|
Egy helyi ingatlanforgalmazónak köszönhető, hogy adódott megfelelő helyszín Kecskeméten a Daimler autógyárának – írta még tavaly júniusban a HVG, hozzátéve: a Best Invest Project Hungaria Kft. ügyvezetője kitűnő üzleti lehetőséget szimatolt ki, amikor néhány évvel ezelőtt elkezdett opciós szerződéseket kötni a Kecskeméttől délre fekvő szántóföldekre. Az akkori cikk szerint "Kövesdi Ferenc ugyanis elkezdett házalni azoknál a kárpótoltaknál, akiknek a néhány hektáros parcellája együttesen már kiadott egy nagyobb birtokméretet, és megegyezett velük: ha a kialkudott árért sikerül vevőt találnia a földre, készek eladni azt".
Gyorsan ment
Márpedig tavaly nyáron hirtelen lett vevő: miután a Daimler eldöntötte, hogy Kecskeméten valósítja meg 800 millió eurós óriásberuházását, a városnak több száz hektár földet kellett megszereznie (a német cég ugyanis csak az önkormányzattól volt hajlandó telket vásárolni). Szeptemberben a város már jelezhette is: rendelkezésre áll a gyárépítéshez szükséges 441,5 hektáros terület a várost délről elkerülő 54-es úttól délre.
A HVG eheti számában azt írja: az önkormányzat tagadja, hogy nyert volna az ügyleten, az egykori ingatlantulajdonosok becsapva érzik magukat. „A jelek szerint nincs a teremtésben nyertes, csak a közvetítő ingatlancég, a Best Invest Project Hungaria Kft. – élén Kövesdi Ferenccel, az idén május óta végelszámolás alatt álló Best Invest egykori ügyvezető-főtulajdonosával –, amely cég 36 százalékos sikerdíjat gombolt le az ügylet során” – olvasható a HVG online kiadásában, a hetilapban megjelent cikk előzetesében.
Opció, elővétel
A Best Invest 2008 májusában – alig egy hónappal a Daimler döntése előtt – kötött opciós vételi szerződéseket az ingatlantulajdonosokkal, akik ingatlanügynöki szolgáltatásra is szerződtek a céggel. Végül azonban nem Kövesdiék vették meg a telkeket, hanem a magának egy helyi rendelettel elővételi jogot kreáló város.
Az elővásárlási jog gyakorlójának azonban maradéktalanul magáévá kell tennie a vételi jogot alapító szerződéseket, vagyis az önkormányzat nem változtathatott a megállapodások betűjén – írja a HVG. A helyhatóság átutalta a kontraktusokban szereplő vételárat az ügyvédi letéti számlára, amiből 158 ingatlan esetében a gazdák megkapták a saját részüket, a Best Invest pedig a jutalékát (az önkormányzat ezenkívül három állami tulajdonú, 1,67 hektáros területért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek fizetett, négy telek pedig eleve a helyhatóság tulajdonában állt). Végül az önkormányzat kifizetett 7,7 milliárd forintot az ingatlanokért.
Kövesdi nem nyilatkozott
„Nem óhajtok semmiféle nyilatkozatot tenni senkinek” – utasította el a HVG megkeresését Kövesdi Ferenc, a Best Invest egykori ügyvezető-főtulajdonosa, jelenlegi végelszámolója. Így nem várta meg azt a kérdést sem, hogy az önkormányzat megbízására járt-e el, azaz biztos vevővel a háta mögött kötötte az opciós vételi szerződéseket, vagy saját kockázatára vágott bele a több száz hektáros ügyletbe, írja a lap.
Kövesdi – teljes nevén Kövesdi Ferenc Miklós – egyébként ismert közéleti szereplő Kecskeméten, tudta meg az Index. A kilencvenes években még kisgazda színekben politizált, az 1998-as parlamenti választásokon egyéni képviselőjelöltként indult, az első fordulóban 14,32 százalékkal a negyedik lett, a másodikban nem indulhatott. A párt megyei listáján az 5., az országoson a 64. helyen állt, ez utóbbin megelőzte mások mellett a későbbi agrárállamtitkár Szabadi Bélát, ám mandátumot végül nem szerzett.
Ugyanabban az évben a polgármester-választáson már csak 7,4 százalékot kapott – hat indulóból ötödik lett –, és egyéni választókerületében is csak a negyedik helyen végzett. Négy évvel később már csak önkormányzati egyéni mandátumért szállt ringbe, ám mindössze 12 szavazatot kapott.
Eddig tízmilliós tételekben mozgott
Kövesdi 1996-ban alapította első családi cégét, éppen az ominózus, a mai napig az ő kecskeméti lakcímén bejegyzett Best Investet – derül ki az Opten cégtárának adataiból. A családi vállalkozásnak valóban tavaly lódult meg a szekere: eredménykimutatásai szerint az azt megelőző három évben 5,5-26,9 millió forint között volt a nettó árbevétele, ezen belül 2007-et 18 milliós bevétellel és mínusz 288 ezer forintos üzleti eredménnyel zárta. Az elmúlt évi árbevétel viszont már 2,34 milliárd forint fölött volt – ez csaknem 130-szorosa az egy évvel korábbinak –, az üzemi eredmény pedig 1,699 milliárdra nőtt (az adózott eredmény pedig 1,4 milliárd volt).
Az üzletember további hat vállalkozásban tulajdonos – vagy volt korábban –, ezek közül három szintén az ő lakcímén is van nyilvántartva. Ezekből kettő a lányával közös családi cég (Perfect Value Kft. és K-Dynasty Kft.), a harmadiknak (K-Empire Kft.) pedig egyedüli tulajdonosa. A K-Dynastyt idén alapították, a tavaly létrejött K-Empire az első évét 10 000 forint árbevétellel zárta, így jelentősebb eredményt csak a Perfect Value ért el: a bt-ből idén áprilisban kft-vé alakított társaság a 2007-es 21,8 millió forint után tavaly 67,1 milliós árbevételt, és ebből 47 milliós adózott eredményt produkált – tehát még ez is messze elmaradt a Best Invest teljesítményétől.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/03/uj_tocsik-ugyet_emlegetnek_kecskemeten/
|
https://web.archive.org/web/20221127224905/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/03/uj_tocsik-ugyet_emlegetnek_kecskemeten/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-tocsik-ugyet-emlegetnek-kecskemeten
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[
"Kövesdi Ferenc"
] |
[
"Best Invest Kft."
] |
[
"Kecskemét"
] |
[
"ingatlan",
"sikerdíj",
"önkormányzat"
] |
[] |
10,094 |
Kocsis pecsétes papírja semmit sem bizonyít
|
Inkább gyanút keltő, mint tisztázó iratot adott át Kocsis István július végén a BKV felügyelőbizottságának az MVM horvátországi szállodaügyében játszott szerepéről.
|
Először márciusban írtunk arról, hogy egy offshore hátterű brit cég, a Jadran Investments Limited (Jadran) 2008-ban, Kocsis István MVM-es vezérigazgatósága idején évtizedekre bérbe adott egy horvátországi szállodát a Magyar Villamos Művek Zrt. horvátországi leányvállalatának. Az MVM leányvállalata – MVM-kölcsönből, egy összegben és előre – több mint egymilliárd forintnak megfelelő eurót fizetett az ismeretlen tulajdonosi szerkezetű vállalkozásnak, de a szállodát nem vette birtokba. Az összeg egyébként meghaladta az ingatlan becsértékét.
A Kocsis távozása után lefolytatott belső vizsgálat kétesnek találta az ügyletet, az MVM új menedzsmentje azonnal felbontotta a szerződést. A bérbeadó azonban nem fizette vissza a bérleti díjat, és az is kiderült, hogy nem tulajdonosa a vodicei Bili Kamen szállónak.
Június végén azt is megírtuk, hogy a brit cégnyilvántartásból letölthető nyilvános cégdokumentum szerint a Jadran Investments Limitednek egy bizonyos „Mrs Istvan Kocsis” a valódi tulajdonosa. Ez a név van feltüntetve egy 2008. július 30-án kelt hivatalos adatközlésen mint „ultimate controlling party”, ami szakértők szerint a vállalat valódi tulajdonosának megnevezése.
Kocsis István akkor azt mondta, hogy sem neki, sem a családjának nincs semmi köze a céghez, és „névazonosság vagy rosszhiszemű névhasználat miatt” jogi lépésekre készül a Jadran ellen.
A főpolgármesteri hivatal ezután „a BKV jó hírnevének védelmében” az ügy tisztázására kérte fel Kocsist, és arra, hogy a BKV felügyelőbizottsága előtt tegyen nyilatkozatot a vádak alaptalanságáról. Ennek Kocsis – a nyári szabadságára hivatkozva az eredetileg kitűzött időpont után egy héttel – eleget tett. Időközben kitört a BKV-nál a végkielégítés-botrány, az MVM pedig tulajdonba vehette az egy éven át sikertelenül követelt horvátországi szállodát.
Közhiteles okmányok
A BKV felügyelőbizottsága előtt Kocsis már sajtóvádaskodásnak minősítette a szállodaügyet. Írásos nyilatkozatot tett, hogy semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és azt állította, hogy peres eljárásokat kezdett a rágalmazókkal szemben. Kocsis „közhiteles okmányokat” adott át a felügyelőbizottság elnökének, ezek szerinte azt igazolják, hogy „az égvilágon semmi köze sincsen” a Jadran nevű céghez.
Ezeket a „közhiteles okmányokat” azonban akkor sem Kocsis, sem a BKV felügyelőbizottsága nem hozta nyilvánosságra. Ezért az Index az adatvédelmi biztoshoz fordult.
Az LMP és az Origo ugyanakkor „közérdekű adatigényléssel” fordult a BKV felügyelőbizottságához: adják ki a szóban forgó iratokat és a felügyelőbizottság ülésének jegyzőkönyvét. Az Origo és az LMP azóta megkapták a jegyzőkönyvet, és Kocsis István pedig a múlt héten átadta az Indexnek a „közhiteles okmányokat”.
A Kocsist igazoló dokumentum egy Budapesten ügyvédi letétbe helyezett levél közhiteles fordítása. A levelet Ian Scobbie brit ügyvéd, a Jadran megbízott igazgatója írta július elején Kocsisnak. A levélben az áll, hogy a társaság kizárólagos tulajdonosa a Spearpoint Limited nevű, Brit Virgin-szigeteki offshore cég, és hogy Kocsisnak vagy családtagjainak nincs a Jadranban igazgatói, részvényesi vagy titkári érdekeltségük. A BKV felügyelőbizottságának ez elég volt.
Expressz ügyintézés
Pedig ez az irat egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő offshore-szakértő szerint „teljes egészében alkalmatlan a valóság bizonyítására, csupán a laikusok megvezetésére alkalmas”.
Szakértőnk szerint a válaszlevél megerősíti, hogy a Jadran nem üzletszerűen működő társaság, mert az igazgatói címet az offshore tulajdonlások esetében szokásos módon egy megbízott ügyvéd, a társaság titkári teendőit pedig egy jogi személy, egy másik offshore társaság látja el. Ez általában a valódi tulajdonos eltakarásának szándékára utal.
Az igazgatóként válaszoló brit ügyvéd, Ian Scobbie a státuszából adódóan azt sem tudhatja, hogy a valódi tulajdonos offshore társaságnak ki a tulajdonosa (azaz, hogy kié a Jadrant a papírok szerint tulajdonló másik offshore cég, a Spearpoint Limited), és erről nem is nyilatkozik.
Ugyanakkor szakértőnk szerint meglepő a Jadran képviselője által szignált válaszlevél rendkívüli gyorsasága: a június 29-én keltezett megkeresésre július 2-án már válaszolt is. Szakértőnk szerint nem valószínű, hogy a Jadrant képviselő brit ügyvéd ismeri Kocsis teljes rokonságát, ezért furcsa, hogy néhány órás ügyintézés után kijelenti, hogy sem Kocsis, sem egyetlen családtagja „nem rendelkezik részvénybirtoklás útján befolyással” a Jadranra.
A cég fő tevékenységi köre tényleges működést nem igényel, a székhely valójában nem jelent tényleges irodát, csak egy regisztrációs cím, ami ismét a tulajdonosok rejtőzködésére utal. Az ilyen, offshore hátterű tulajdonlás esetében szakértőnk szerint az OECD országokban adó- és közigazgatási gyakorlat, hogy az offshore társaság saját adatszolgáltatása nem tekinthető hitelesnek. Az adatok valódiságát az ügyfeleknek pénzintézeti vagy nem offshore hatósági okiratokkal kell bizonyítaniuk.
A múltat végképp eltörölni
A Jadran 2008. március 31-én – az angol cégnyilvántartásnak tett, a „Mrs Istvan Kocsis” nevet tartalmazó adatszolgáltatás időpontjában – nyilvántartott igazgatója egy offshore társaságokat képviselő, Mancorp Limited nevű jogi iroda volt. Ezt cserélték le később Ian Scobbie angol ügyvédre. Ugyanekkor a titkári feladatokat ellátó offshore iroda is megváltozott, a brit cégnyilvántartás szerint a Jordan Company Secretaries Limited nevű céget az EPS Secretaries Limited váltotta fel.
Szakértőnk szerint az offshore tulajdonlású társaságok működtetésének gyakorlata szerint a titkári szolgáltatót nem szokás lecserélni, mivel az általa alapított céget veszik meg az igénybevevők. Ilyen váltásra leginkább akkor szokott sor kerülni, ha a valódi tulajdonosok ki akarják törölni a cég múltját. Az új titkár ugyanis már semmilyen módon sem kötödik a valódi tulajdonosokhoz, személyükről sem kell tudomással bírnia.
A változás előtti állapotban a Jadran igazgatója és titkára is egy-egy offshore-szolgáltató társaság volt. Ez az angolszász joggyakorlatban arra szolgál, hogy a tulajdonosi háttér rejtve maradjon. Ez azonban korlátozza a cég működési lehetőségeit is, az ilyen jellegű cégek a banki ügyintézésen túl más feladatokra nem alkalmasak.
Az új igazgató, Ian Scobbie nyilatkozata így csupán azt bizonyítja, hogy a brit cégnyilvántartásban jelen pillanatban – a 2008-as évvel ellentétben – nincs Kocsisnak, illetve valamely családtagjának részvénytulajdonlására, igazgatóságára vagy titkárságára vonatkozó adat. Ezáltal a nyilatkozat alkalmas az offshore-ügyekben járatlan érdeklődők félrevezetésére.
A titokzatos Mrs Kocsis
Az általunk nyilvánosságra hozott 2008-as cégirat viszont még az igazgatóságot utasítani jogosult személnek tünteti fel „Mrs Istvan Kocsist”, tehát tavaly a társaság megbízott tisztségviselőit ő volt jogosult utasítani. A Kocsis által benyújtott nyilatkozat mellőzi ezt a tényt, amit az magyarázhat, hogy az igazgató és a titkár leváltására azért volt szükség, hogy a jelenlegi igazgató kijelenthesse: Kocsisék nem érintettek. Nem múlt, hanem jelen időben.
A Jadran igazgatójának nyilatkozata tehát valós lehet a jelenlegi helyzetre, azonban semmilyen szempontból nem releváns a 2008-as állapotra. Ian Scobbie minden bizonnyal nem tud az előzményekről, és a rendkívül gyors válaszának elküldése előtt talán nem is vizsgálhatta őket.
A budapesti ügyvédi letéti szerződés és a közhiteles, körpecsétes fordítás csupán arra szolgálnak, hogy azt láttassák a laikusokkal, hogy megkérdőjelezhetetlen, „közhiteles okiratokkal” állnak szemben, mondta a neve elhallgatását kérő offshore-szakértő.
Kicsordult a pohár
Kocsis István a BKV felügyelőbizottsága előtt július 27-én azt állította, hogy jogi lépéseket tett az „alaptalan vádaskodások” ellen, név szerint említve az Indexet, a Hírextrát és a Világgazdaságot. A Kocsis által megtett jogi lépéseknek az Indexnél semmi nyomuk sincsen, viszont augusztus 7-én helyreigazítási kérelem érkezett egy a Kocsis előtt állítólag ismeretlen Jadran által megbízott budapesti ügyvédi irodától.
Július 29-én Szász András, Kocsis MVM-es tanácsadója is peres eljárást helyezett kilátásba. Szász az Aquifex Limited és a Power Investments International II. s.á.r.l. nevű, ismeretlen tulajdonosi szerkezetű, offshore hátterű – és az MVM-ügyben szintén érintett – cégeket képviseli Budapesten, és korábban segítőkészen válaszolt minden kérdésünkre.
Szásztól utoljára azt szerettük volna megtudni, hogy ha Ian Scobbie a Jadran megbízott igazgatója, akkor 2008-ban miért Szász üzlettársa, Alexander Gerstl járt el megbízottként a Jadran nevében az MVM-nél?
Érdemi válasz helyett Kocsis István offshore-tanácsadója ezúttal csak annyit üzent, hogy az Aquifex perelni fog, mert az Index „rosszindulatú, kombinatív vádaskodásaival lassan megtelő pohár egy napon bizony kicsordul”.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/03/semmit_nem_bizonyit_kocsis_pecsetes_papirja/
|
https://web.archive.org/web/20210517164229/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/03/semmit_nem_bizonyit_kocsis_pecsetes_papirja/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kocsis-pecsetes-papirja-semmit-sem-bizonyit
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[
"Kocsis István"
] |
[
"Jadran Investments Limited",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] |
[] |
[
"offshore",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
10,095 |
Rózsaszínű limuzinok borzolják a bolgárok idegeit
|
Jóváhagyta a bolgár parlament szerdán, hogy a korrupció elleni küzdelem jegyében széles körben felülvizsgálják a balkáni ország előző, szocialista kormánya által kötött szerződéseket, a költségvetésből kifizetett összegeket és a vezetői kinevezéseket.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=538094
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/rozsaszinu-limuzinok-borzoljak-a-bolgarok-idegeit
|
stop.hu
|
eu-news
|
2009-09-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
|
10,096 |
Horváth Csabára osztotta a BKV-t Demszky
|
A szocialista Horváth Csaba főpolgármester-helyettesnek adta ki Demszky Gábor a BKV felügyeletét, miután a korábbi felelős, Hagyó Miklós lemondott a feladatról. Demszky szerint a végkielégítési botrányba keveredett BKV ügye olyan fontos, hogy mindenképpen főpolgármester-helyettesnek kell foglalkoznia vele.
|
Horváth Csaba (MSZP) főpolgármester-helyettes látja el csütörtöktől a BKV felügyeletével összefüggő feladatokat, amelyekről Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes hétfőn mondott le - nyilatkozta Demszky Gábor csütörtökön. A főpolgármester elmondta, hogy a jogszabályban hozzá telepített feladatokat munkahelyi vezetőként egy úgynevezett "500-as hivatali intézkedésben" átruházta a szocialista politikusra.
Demszky a hatáskör kiadását azzal indokolta, hogy a BKV ügye olyan fontos kérdéskör, amely nem maradhat főpolgármester-helyettesi felügyelet nélkül. Közölte, hogy döntése nem érinti az MSZP-SZDSZ koalíciós szerződést, mert továbbra is is a szocialistáknál van ez a feladat. A főpolgármester már korábban jelezte, hogy szeretné, ha a BKV felügyelete a szocialistáknál maradna, Horváth pedig előre kijelentette, hogy ha felkérik, elfogadja a feladatot.
Demszky Gábor ugyanakkor közölte: arra is nyitott lenne, ha a szocialisták egy újabb főpolgármester-helyettesnek kívánnák átadni a BKV felügyeletét. Hozzátette: a jelenleg Hagyó Miklósnál lévő közlekedési, beruházási feladatok felügyeletének sorsa a további tárgyalásoktól függ.
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes hétfőn mondott le a BKV szakmai felügyeletéről. Burány Sándornak, az MSZP budapesti elnökének írt levelében a lépést azzal indokolta, hogy "a BKV körül kialakult helyzet már a budapesti közlekedés biztonságát veszélyezteti". Hagyó Miklós úgy fogalmazott: reméli, hogy a valódi felelősök is hasonló lépéseket tesznek, és lemondanak a BKV-val kapcsolatos pozíciójukról, arra azonban nem tért ki, hogy kiket tart valódi felelősöknek.
A BKV körül a július végén kipattant végkielégítési botrányok miatt lett forró a talaj, miután kiderült, hogy a cégtől több vezető is jelentős végkielégítésekkel távozott. Az ügy egyik legbotrányosabb résza a humánpolitikai igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra esete volt, akit tovább foglalkoztattak, miután kifizették neki a 100 millió forintos végkielégítését. Mint kiderült, a közlekedési vállalatnál összesen több mint 3 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre 2007 óta. A rendőrség végül hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított az ügyben.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/09/horvath-csaba-kapta-a-bkv-felugyeletet-demszky-gabortol
|
https://web.archive.org/web/20100107032826/https://www.origo.hu/itthon/20090903-horvath-csaba-kapta-a-bkv-felugyeletet-demszky-gabortol.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/horvath-csabara-osztotta-a-bkv-t-demszky
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"juttatás",
"önkormányzat",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,097 |
Volt táborban Kolompár, de nem nyaralni
|
Kolompár Orbán szerint a politikai ellendrukkerei mindent elkövetnek a lejáratása érdekében, amikor azt terjesztik róla, hogy hátrányos helyzetű roma gyerekek helyett üdült volna közpénzből a Balatonnál.
|
Kolompár Orbán kijelentette: “politikai ellendrukkereim és a velük cinkos médiával együtt Kolompár Orbán-fóbiában szenvednek, és mindent elkövetnek a lejáratásom érdekében”.
Közlése szerint évente 10-15 táborba, hasonló jellegű rendezvényre kap meghívást, amelynek – anyagi ellenszolgáltatás nélkül – mindig eleget tesz, és a romák oktatási, foglalkoztatási helyzetéről, jövőjéről beszélget a táborvezetőkkel és a gyermekekkel.
Az OCÖ elnöke úgy fogalmazott: “Sem külföldi, sem egzotikus nyaraláson soha nem vettem részt, ellentétben más bal-, és jobboldali politikusokkal, roma vezetőkkel, annak ellenére, hogy erre már számos alkalommal nyílt volna lehetőségem”. Közlése szerint OCÖ-elnökként egyetlen nap szabadságot sem vett igénybe az elmúlt hat év alatt.
Ott volt, de nem nyaralt
Szintén Kolompár Orbán lejáratására tett kísérletnek tartja a Bács-Kiskun Megyei Cigány Önkormányzata elnöke azt a sajtóban megjelent információt, hogy az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke “luxusnyaralásra” költötte volna a romagyermekek táboroztatására elnyert pályázati összeget.
Agócs János, a Bács-Kiskun megyei cigány kisebbség önkormányzatának elnöke közleményében tudatta: Kolompár Orbán nem tagja a Bács-Kiskun megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak, a gyermekek táboroztatásában nem vett részt, a programot az OCÖ nem támogatta, a roma vezetőt pedig mindössze egy délutáni beszélgetésre hívták meg a gyermekek és kísérőik közzé.
A megyei kisebbségi önkormányzat vezetője megjegyezte: a Balatonmáriafürdőn tartott táborban összesen 65 gyermek és 10 kísérő vett részt, a táborozók faházas apartmanban üdültek, és ez szerinte nem nevezhető luxusnak sem Magyarországon, sem Európában.
Megmártóztak
A csütörtöki Magyar Nemzetben és a C-Press nevű honlapon közölt fotókra utalva Agócs János kifejtette: “a beszélgetést követően az egyébként +luxusnak nevezett+ 2×3 méteres műanyag medencében nemcsak ő, hanem a gyerekek is a nagy meleg hatására megmártóztak, ezt követően a táborból Kolompár Orbán eltávozott”.
A megyei roma vezető azt is elmondta, mivel a táborozásra nyert pályázati támogatást – amely csak egy részét fedezte a teljes összegnek – visszafizették, végül a teljes költséget a megyei képviselet fedezte.
Szerződésszegés
Németh Erika, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) elnöke azt közölte: a Bács-Kiskun megyei Cigány Önkormányzat tavaly valóban nyert 400 ezer forintot gyerekek táboroztatására, de azt vissza kellett fizetnie kamatostul, mert az elszámolásnál kiderült, hét nap helyett csak öt napig táboroztak, és ez szerződésszegésnek minősült.
Az odaítélt támogatást az érdekképviselet még tavaly szeptemberben visszautalta a közalapítvány számlájára – tudatta Németh Erika.
Mondjon le!
Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom elnöke csütörtökön közleményben lemondásra szólította fel Kolompár Orbánt. “Felszólítjuk a szocialista kormányt arra, hogy ne asszisztáljon tovább Kolompár Orbán törvénytelen pénzpazarlásához! A kormányzat a romák pénzét ne adja oda ennek az embernek, mert ezzel csak a cigányellenes hangulatot erősíti a társadalomban, valamint a romák közti elégedetlenkedést segíti elő” – írta a roma politikus.
A C-Press nevű honlap kedden, a Magyar Nemzet csütörtöki számában állította azt, hogy az OCÖ-elnök több Bács-Kiskun megyei vezetőtársával hátrányos helyzetű roma gyerekek helyett üdült közpénzből a Balatonnál.
Kolompár Orbán azt mondta: a két sajtóorgánum, és a lapokkal valótlan információkat közlő Hajek Csaba ellen jogi lépéseket tesz rágalmazásért.
|
https://24.hu/belfold/2009/09/03/volt_taborban_kolompar_de_nem/
|
https://web.archive.org/web/20211204084148/https://24.hu/belfold/2009/09/03/volt_taborban_kolompar_de_nem/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-taborban-kolompar-de-nem-nyaralni
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[
"Kolompár Orbán"
] |
[
"Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ)"
] |
[] |
[
"támogatás",
"szociál"
] |
[] |
10,098 |
Korrupciós botrány rázta meg a német egészségügyet
|
Prémiumot fizettek a német kórházak a családi orvosoknak, ha hozzájuk utalták be betegeiket. Az illegális gyakorlat egyes feltételezések szerint a kórházi betegek 20-30 százalékát is érinthette.
|
Az elmúlt évek legsúlyosabb botránya rázta meg a német egészségügyet. Sajtóértesülések szerint számos háziorvos kenőpénzt fogadott el kórházaktól betegek beutalása fejében. A hírt csütörtökön Ulla Schmidt egészségügyi miniszter is megerősítette és haladéktalan vizsgálatot rendelt el.
A betegek prémium fejében történő kórházi beutalása állítólag évek óta tart, a szövetségi bűnügyi hivatal már 2001-ben rendelkezett erre vonatkozó értesülésekkel. Minderre vonatkozóan pontos számok még nem ismeretesek, a miniszter azonban nyilatkozatában súlyos csalásról beszélt és az orvosi kamarákat utasította a történtek felderítésére, továbbá a hasonló esetek megakadályozására.
Egyelőre megoszlanak a vélemények arról, hogy a törvénytelen beutalások gyakorlata az elmúlt években milyen méreteket öltött. A szövetségi orvosi kamara azon a véleményen van, hogy az elmúlt évek kórházi beutalásainak 20-30 százaléka illegálisan történt. A Német Kórházak Társasága ezzel szemben 5 százalékról beszélt.
A botrányt kavaró értesüléssel a hét közepén a Német Kórházak Társasága állt elő. A gyanú szerint az elmúlt években több százezer illegális beutalás történt, azaz a kihasználatlan kapacitású kórházak valósággal versengtek a betegekért. A beutaló fejében pedig az illetékes orvosnak honoráriumot fizettek, ennek mérete azonban nem ismeretes.
A törvénybe ütköző beutalások gyakorlata óriási felháborodást keltett mint politikai, mint egészségügyi körökben. A német kormány betegmegbízottja csütörtökön annak a nézetnek adott hangot, hogy a kialakult gyakorlat súlyosan veszélyezteti a páciensek érdekeit. "A betegek minőséget, illetve átláthatóságot akarnak, ez azonban az adott esetekben nem történt meg" - figyelmeztetett Wilhelm Walzik.
Németországban a kórházak a betegek száma alapján kapják költségvetési támogatásuk egy részét.
|
https://index.hu/kulfold/2009/09/03/korrupcios_botrany_razta_meg_a_nemet_egeszsegugyet/
|
https://web.archive.org/web/20201021174817/https://index.hu/kulfold/2009/09/03/korrupcios_botrany_razta_meg_a_nemet_egeszsegugyet/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/korrupcios-botrany-razta-meg-a-nemet-egeszsegugyet
|
Index
|
eu-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
10,099 |
Közpénzen gazdagodhattak a kaposvári rákszűrők
|
Összemosta a fizetős és az államilag finanszírozott rákszűréseket a kaposvári Egészségügyi Centrum, így az intézmény gépeit bérlő cég közpénzen fizetett orvosokból és közpénzen fenntartott gépeken nyerészkedhetett.
|
Félmillió forintos bírsággal sújtotta az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) a Kaposvári Egyetemhez tartozó Egészségügyi Centrumot, amiért összemosta az államilag finanszírozott rákszűréseket és a költségtérítéses vizsgálatokat - írja a Magyar Nemzet. A felügyelet szerint több ponton is jogszabályba ütközött a cég tevékenysége, mivel gépeivel egyszerre végzetek ingyenes, közpénzből támogatott egészségügyi ellátást, illetve fizetős ellátást, de ezeket nem különítették el.
A centrumnál a kétféle szűrés összemosása miatt azt sem lehetett nyomon követni, hogy közpénzből vagy saját pénzből fizették-e az orvosok fizetését a térítéses vizsgálatokon - mondta Holchacker Péter, az EBF elnökhelyettese a lapnak. Szintén nem egyértelmű, hogy a jól fizető magánvizsgálatokra is használt gépek fenntartását és karbantartását nem közpénzből fizették-e egész végig.
A Magyar Nemzet szerint a gépeket fizetős vizsgálatokra használó cég, a Tech'Rad akár 200 százalékos haszonhoz is juthatott azt kihasználva, hogy egyes betegek nem akarták kivárni a rákdiagnosztikai vizsgálatok várólistáját. A cég, amely az Egészségügyi Centrumtól bérelte a közpénzből fenntartott gépeket, a lap szerint kapcsolatban állt a centrum azóta lemondott vezetőjével: Bognár Péter és a Tech'Rad vezetője egy másik cégben üzlettársak voltak.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet a félmilliós bírság mellett arra is kötelezte az Egészségügyi Centrumot, hogy 30 napon belül adjon tájékoztatást a szabálytalanságok orvoslásáról. Az ügyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is vizsgálódik, ennek azonban még nincs eredménye.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/09/kaposvar-egeszsegugyi-centrum-kozpenzen-fenntartott-gepekbol-gazdagodhattak-a-rakszurok
|
https://web.archive.org/web/20111006014843/https://www.origo.hu/itthon/20090904-kaposvar-egeszsegugyi-centrum-kozpenzen-fenntartott-gepekbol-gazdagodhattak-a-rakszurok.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzen-gazdagodhattak-a-kaposvari-rakszurok
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-09-04 00:00:00
|
[
"Bognár Péter"
] |
[
"Kaposvári Egyetem",
"Tech'Rad"
] |
[
"Kaposvár"
] |
[
"egészségügy",
"kiszervezés"
] |
[] |
10,100 |
Uniós százmilliók a Wallisnak
|
Eddig több mint 300 millió forintot nyert az uniós pályázatokon Bajnai Gordon egykori cége, a Wallis.
|
2009.09.04. 04:00
Eddig több mint 300 millió forintot nyert az uniós pályázatokon Bajnai Gordon egykori cége, a Wallis. A Graboplast Padlógyártó Zrt. 234 millió forintot nyert egyik üzemének fejlesztésére, a Wallis Kerepesi Úti Autó Kft. 27,5 millió forintot kap az EU-s pénzekből, többek között saját alkalmazottainak képzésére, a Geohidroterv Kft. pedig 39,3 millió forintért fejlesztheti marketingtevékenységét, s őrizheti piaci pozícióját. A Graboplast annak az operatív programnak a keretéből részesült, amelynek közreműködő szervezete a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. Itt kormányzati kapcsolatokért felelős igazgató a Wallis volt vezére, Winkler Gyula, sőt a MAG Zrt. vezetője szintén egy volt Wallis-vezető, Ormosy Gábor.
Winkler régóta Bajnai tanácsadója, már a Hajdú-Bét csődjénél is együtt vezették a Wallist. Később Bajnai a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz is magával vitte, sőt miniszterként éppen az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések előkészítéséért és hatékony megvalósításáért részesítette tavaly a Magyar Gazdaságért díjban. Winkler korábban az MSZMP dobogókői üdülőjét vezette.
Az Állami Számvevőszék minapi jelentésében kifogásolta egy másik Wallis-ügylet, a Magyar Posta székházának eladását, mivel egy, a társasághoz tartozó ciprusi offshore cég egyedüliként nyújtott be ajánlatot az ingatlanra – olvasható a pénteki Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat az ügyről.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/Unios-szazmilliok-a-Wallisnak
|
https://web.archive.org/web/20090907130859/http://mno.hu/portal/660531
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-szazmilliok-a-wallisnak
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-04 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon",
"Winkler Gyula"
] |
[
"Graboplast Zrt.",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"támogatás"
] |
[] |
10,101 |
Benedek Fülöp sukorói pálfordulása
|
Egy lapunk birtokába került levél értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetése tisztában volt azzal, hogy a sukorói területek környezetvédelmi védettséget élveznek, s hogy a csereszerződés jogi feltételei nem adottak.
|
2009.09.13. 22:00
Egy lapunk birtokába került levél értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetése tisztában volt azzal, hogy a sukorói területek környezetvédelmi védettséget élveznek, s hogy a csereszerződés jogi feltételei nem adottak. A számvevőszék nem hiába minősítette azt semmisnek. A felelősök megnevezése várat magára.
Már a folyamat elején tisztában voltak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezetői azzal, hogy a Velencei-tó partján fekvő hetvenhektárnyi területet jogszerűen nem lehet elcserélni Joav Blum két gyümölcsösére. Ráadásul mindez éppen annak a vezérigazgató-helyettesnek a leveléből derül ki, aki e feljegyzés elkészítése után alig egy hónappal már aláírási javaslattal adja át a csereszerződéssel kapcsolatos előterjesztést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak. Tavaly június kilencedikén írta alá Benedek Fülöp, az MNV Zrt. agrárportfóliójáért felelős vezérigazgató-helyettese azt a levelet, melyben felhívja Bodnár Teréziának, az ingatlan vagyonért felelős vezérigazgató-helyettes figyelmét arra, hogy a jogi anomáliák miatt „a szerződéskötés semmiképpen sem kívánatos”.
Benedek Fülöp júniusi levelében megjegyzi, hogy a sukorói terület az országos ökológiai folyosó része, márpedig az ilyen nem minősíthető beépítésre szánt területté. Felhívja a figyelmet arra is, hogy bár a sukorói földek tulajdoni lapjain ez nem szerepel, a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint védettnek minősülnek, illetve a Natura 2000-területeket felsoroló lista tartalmazza azokat. Az ilyen védettséget élvező állami területek eladását a törvény korlátozza. A parti sáv eladásának a sajtó által már többször taglalt problémáját is tárgyalja a levél, ám a csereszerződés aláírása előtt a leválasztást mégsem tette meg az MNV Zrt. Ugyanígy figyelmen kívül hagyták a Fejér megyei területi iroda jelzését, miszerint Joav Blum nem rendelkezik Sukorón mezőgazdasági területtel, s ezért a birtok-összevonási feltétel nem valósul meg. Ráadásul a Pest megyei iroda emellett arra is felhívta az MNV vezetőinek figyelmét, hogy a Joav Blum által felajánlott gyümölcsösök „használati viszonyai tisztázatlanok, az iroda helyben szerzett információi szerint azokat egy másik helybéli magánszemély használja a tulajdonossal való szóbeli megállapodás alapján, miközben a földhasználati nyilvántartás szerint az ingatlan használójaként 2008. december végéig egy gazdasági társaság volt bejegyezve. Június elejei levelében Benedek Fülöp megjegyzi, hogy számos jogi probléma merül fel, emellett az állam részéről nem teljesül a birtok-összevonási feltétel, s Joav Blum gyümölcsösein az elidegenítést megakadályozó banki zálogjog van, amit az esetleges csereügylet előtt töröltetni kell. A hiányolt feltételek nem teljesültek 2008. július 30-án sem amikor éppen Benedek Fülöp előterjesztése nyomán a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta a csereszerződés aláírását.
Talány, hogy mi történhetett Benedek Fülöp aggályaival egy hónap alatt. Mindazonáltal az nem elhanyagolható tény, hogy a csereszerződést az egész akkori kormány támogatta. Az Állami Számvevőszék a héten ismertetett jelentése semmisnek nevezi a csereszerződést, és felelősségre vonást is sürgetett. Oszkó Péter pénzügyminiszter lényegében úgy tálalta Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatói posztjáról való lemondatását, mintha a felelősségre vonás ezzel megtörtént volna. Ugyanakkor Tátrai Miklós a mai napig egymillió forint körüli fizetést kap a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként. Mint Budai Gyula, az MNV Zrt.-n belül működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottságának tagja többször is rámutatott, az ügyletet a teljes Gyurcsány–Bajnai–Veres-kormány készítette elő.
Rapsicok. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a kormány beleegyezésével nem gazdálkodik, hanem garázdálkodik a nemzeti vagyonnal – mondta Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint az Állami Számvevőszék jóvoltából a szocialista kormánynak már „papírja is van arról, hogy lelketlen rapsic módjára elherdálja, lerabolja a nemzeti vagyont”.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/benedek-fulop-sukoroi-palfordulasa
|
https://web.archive.org/web/20090904212108/http://mno.hu/portal/660533
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/benedek-fulop-sukoroi-palfordulasa
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-04 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
10,102 |
Hévízen ömlik a pénz
|
Közbeszerzési eljáráson érvénytelen pályázatot benyújtó győztes cég, pályázatról elkéső, majd közbeszerzés nélküli nyertes pályázó, négycsillagos szállodában bérelt vezetői lakás...
|
2009.09.13. 22:00
Közbeszerzési eljáráson érvénytelen pályázatot benyújtó győztes cég, pályázatról elkéső, majd közbeszerzés nélküli nyertes pályázó, négycsillagos szállodában bérelt vezetői lakás – ezek ügyében már vizsgálódik az ügyészség és a rendőrség a hévízi gyógyfürdő működését vizsgálva.
Úgy tűnik, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kft. tartogat még meglepetéseket a nyomozó hatóságoknak. Birtokunkba került dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a cég aránytalanul sok VIP-belépőt bocsát forgalomba, miközben annak járulékait nem fizeti be az államkasszába, és szerződést is utólag próbál meg kötni a kártyát birtoklókkal. Szerkesztőségünk megszerezte annak a dokumentumnak a másolatát is, amelyen a cég vezetőjének kézírása látható: ebben arra utasítja a fürdő jogászát, hogy „egyszerű felhívást” írjon ki, egyben a győztes céget is megjelöli. Megtudtuk azt is: nemcsak Nagy Róza, a társaság stratégiai vezetője, hanem a fürdő humánpolitikai irányítója is bérelt lakásban lakik, és a közpénzből fenntartott állami cég Gyenesei István volt önkormányzati miniszter és felesége tulajdonát képező ingatlant bérli személyzeti igazgatójának. Az üggyel a Hír TV Célpont című műsora is foglalkozik ma este.
Részletek a 4. oldalon
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/Hevizen-omlik-a-penz
|
https://web.archive.org/web/20100418162257/http://mno.hu/portal/660532
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hevizen-omlik-a-penz
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-04 00:00:00
|
[] |
[
"Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft."
] |
[
"Hévíz"
] |
[
"közbeszerzés",
"fürdő",
"gazdálkodás",
"egészségturizmus"
] |
[] |
10,103 |
Nem kielégítő vég
|
Nem lenne BKV-ügy, ha a közlekedési cég normatív alapon jutna forrásokhoz. Ehelyett a működtetést s a finanszírozást vastagon átszövik a politikai alkuk.
|
Nem kielégítő vég
BKV-botrány
2009./35. szám - augusztus 27.
Cseke Hajnalka -
Nem lenne BKV-ügy, ha a közlekedési cég normatív alapon jutna forrásokhoz. Ehelyett a működtetést s a finanszírozást vastagon átszövik a politikai alkuk.
Forró őszre számítanak nem csak a BKV-nál, de a fővárosi tulajdonban álló többi cégnél is. Sorra dőlhetnek ki a csontvázak a szekrényből, miután egy most készülő kormányrendelet értelmében a menedzserszerződéseket szeptember 15-éig nyilvánosságra kell hozni (lásd a keretes írást). Közben pedig a Fővárosi Közgyűlésben már azt számolgatják, hány képviselői szavazat kellene Kocsis István BKV-vezér menesztéséhez. A közgyűlés lapzártánk után, augusztus 26-án vagy 27-én tárgyalja a BKV felügyelőbizottságának vizsgálati jelentését. Akármi is áll azonban a dokumentumban, csekély a valószínűsége annak, hogy konszenzus születik a döntést illetően – latolgatják városházi forrásaink. Kocsis visszahívása sem lenne egyszerű menet, miként egy új vezető megválasztása sem, hiszen az MSZP–SZDSZ koalíció mindössze egy fős többséggel rendelkezik. A személyi kérdéseket pedig vastagon átszövik az alkalmi politikai szövetségek. Jellemző módon az elmúlt hetekben naponként dagadó BKV-s végkielégítési botrány is a szerint vett új irányt, hogy a szocialista érdekszövetségek közül melyik ásott elő valamilyen bizonyítékot.
A VESZTES. Először úgy tűnt, a horribilis lelépési díjak Kocsis István menesztését siettetik. Ám fordult a kocka: a javadalmazási gyakorlat Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes felelősségét vetette fel, mivel 2006 decembere óta ő a felelős a közműcégek működéséért. Hagyó pozícióját gyengítette, amikor nyilvánosságra került, hogy szóvivője, Horváth Éva, a BKV alkalmazásában is állt egyszersmind, s nem kis pénzt kapott a közlekedési vállalattól. Így bár a szocialista főpolgármester-helyettes a nyár elejéig az MSZP meghatározó emberei közé tartozott (ő szorgalmazta a legerősebben, hogy a 2010-es költségvetés elfogadása után mihamarabb fel kell oszlatni a parlamentet, s ki kell írni a választásokat), a végkielégítési botrány kipattanása óta a helyzete alaposan meggyengült. A párton belüli várakozások szerint a vizsgálat minden bizonnyal megállapítja a politikai felelősségét. Vesztesen fog kikerülni a botrányból, s feltehetőleg a főpolgármester-jelölti reményei is elúsznak. Ám mivel pártja vezérkara nem akarja, hogy túlontúl az MSZP-re vetüljön az egész ügy, ezért nem fogják bántani a nyilvánosság előtt. „Minden attól függ, mit akar az MSZP. Így az is, hogy elkerül-e a BKV felügyelete Ikvai-Szabó Imre szabad demokrata főpolgármester-helyetteshez” – mérlegelte az ügy várható fejleményeit egy önkormányzati forrásunk.
Szabályozott bánatpénz
Már az Országgyűlés előtt van a végkielégítéseket maximalizáló törvénymódosítási javaslat, s az MSZP tervei szerint azt az ősszel el is fogadják. A rendelkezés legfeljebb 6 havi átlagkeresetnek megfelelő bért enged fizetni „bánatpénzként” az állami és önkormányzati cégek távozó vezetőinek. Ez a passzus természetesen nem visszamenőleges hatályú, a jövőbeli kontraktusoknál lesz csak mérvadó. A már megkötött vezetői menedzserszerződések esetében a kormány rendeletben előírja, hogy szeptember 15-éig nyilvánosságra kell hozni az állami és önkormányzati vállalatok vezető beosztású munkavállalóinak és a menedzserszerződéssel rendelkezőknek a fizetését, jutalmait, valamint a jogviszony megszüntetése esetére járó juttatásaikat is. Ezt követően minden esztendőben az éves mérleg elfogadása után kell a frissített adatokat nyilvánosságra hozni. Amely önkormányzat nem tartja be a rendelkezést, nem kaphat uniós támogatást. A Fidesz szerint „a szocialisták úgy csinálnak, mintha éppen ők harcolnának a saját maguk által kifizetett végkielégítések ellen”. Alexa Noémi, a Transparency International (TI) Magyarország igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmünket, hogy a kabinet nem csak a végkielégítések terén késlekedik a rendteremtéssel, de csúszik az antikorrupciós stratégia parlamenti elfogadása is. A kormány ezt még 2008 februárjában elfogadta, ám e törvényjavaslat azóta is az asztalfiókban van, nem került az Országgyűlés elé. Közben pedig Alexa szerint rendkívül kevés korrupciós ügyet derítenek fel Magyarországon, még kevesebb kerül bíróság elé, s azok nagy része is kis összegű vesztegetés. A nagyobb ügyekben nem érezzük, hogy kiderült volna az igazság, az ítéleteknek nincs visszatartó erejük. „Tehát – mondta a TI igazgatója – valami nem stimmel a bűnüldözésben, az igazságszolgáltatásban.”
Kocsis jövője kiszámíthatatlan: politikailag ugyan nem tényező a pártban, mégis szemmel látható védettséget élvez. Hatalmi alku folytán került a BKV élére, miután fel kellett állnia a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatói székéből, s ugyanilyen hatalmi alkuval rövid úton el is mozdíthatnák. Ám érdekes módon még a szocialista párton belül is elhallgattak azok, akik azt feszegették, távoznia kellene, mert nem adott kellően meggyőző magyarázatot az előző munkahelyén, az MVM-nél feltárt gyanús kifizetésekre. Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője sem beszél már Kocsis menesztéséről. Sokkal inkább azt hangsúlyozza, hogy először a BKV volt és jelenlegi menedzsmentjének a felelősségét vizsgálják meg, utána az fb és az igazgatóság tagjaiét, s csak harmadsorban Hagyó Miklósét. Városházi forrásaink egyébként úgy vélekedtek, a Kocsis István előtt hivatalban lévő vezetők jogi felelőssége megállhat, mivel ők írták alá a busás végkielégítéseket tartalmazó szerződéseket. Kocsison e tekintetben nem találnak fogást, mivel a kifizetésekre hónapokkal a kinevezése előtt került sor. Politikai alku következtében minden bizonnyal az fb és az igazgatótanács tagjait sem hívják vissza.
Miként a végkielégítési ügy kimenetele, úgy a BKV finanszírozása is évről évre politikai alkuk alapján történik, attól függően, hogy a fővárosi szocialisták és Demszky Gábor főpolgármester hogyan tudnak megegyezni a kormánnyal. A Városházán is tisztában vannak vele, hogy sem Hagyó, sem Kocsis nem kapna szabad kezet, s az ellenséges táborok sem egymás lejáratásával lennének elfoglalva, ha normatív alapon részesülne állami támogatásban a közösségi közlekedés. Ám a BKV 80 milliárdos adósságot görget maga előtt, s a kormányzati mentőöv napi politikai döntésektől függ. Befolyásolja az, hogy a politikai szereplők éppen mennyire erősek vagy gyengék, hány barátja van Kocsisnak, mennyire szilárd Hagyó pozíciója. A pórázon tartást jó érzékelteti, hogy tavaly Gyurcsány Ferenc egy 10 milliárd forintos és egy 30 milliárdos tőkepótlást ígért a BKV-nak, amelyből csak a 10 milliárdot kapta meg a közlekedési vállalat. A 30 milliárd függőben van; a friss hírek szerint ősszel nem a költségvetéstől, hanem a Magyar Fejlesztési Banktól veheti fel a főváros, kormánygarancia mellett.
A kormány mindenkori illetékesei természetesen tisztában vannak azzal, hogy Budapest közlekedése nem omolhat össze, mégis minden évben ugyanazt a színjátékot adja elő a nagypolitika. Zárt ajtók mögötti alkuk végeredményeként kap valamennyit a vállalat, ám sosem annyit, amennyi fedezné a kiadásokat. Rendre nő a cég adóssága, s ezért tudja a kormány egyebek között a BKV-n keresztül sakkban tartani Budapestet – mutattak rá informátoraink. Vége lenne az alkudozásnak, s belátható időn belül lefaraghatnák az adósságot, ha szóba sem jöhetne, hogy többet fordítsanak a működtetésre, mint amennyi forrás rendelkezésre áll. De úgy tűnik, valójában senkinek nem érdeke a rendteremtés.
http://www.fn.hu/hetilap/20090825/nem_kielegito_veg/
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/20090825/nem_kielegito_veg/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kielegito-veg
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-08-27 00:00:00
|
[
"Hagyó Miklós",
"Horváth Éva",
"Kocsis István"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"foglalkoztatás",
"juttatás",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek",
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
10,104 |
A kifehérítés akadályai
|
Legalább 2500 milliárd forint állami bevételkiesést okoz az adócsalás és a jövedelemeltitkolás. A feketegazdaság és a láthatatlan jövedelmek elleni harc csak úgy lehet eredményes, ha először a kiváltó okokat szüntetjük meg.
|
A kifehérítés akadályai
2009./34. szám - augusztus 20.
Nagy Imre Zoltán -
Legalább 2500 milliárd forint állami bevételkiesést okoz az adócsalás és a jövedelemeltitkolás. A feketegazdaság és a láthatatlan jövedelmek elleni harc csak úgy lehet eredményes, ha először a kiváltó okokat szüntetjük meg – véli szakértő szerzőnk.
Többnyire pozitívan értékeli a magyar közerkölcs az ügyeskedést, s ennek történelmi előzményei vannak. A török megszállás alatt az adófizetés megkerülése bátor, nemes cselekedet volt, és az maradt a Habsburgok elleni küzdelemben is. Hasonló virtus mutatkozik meg manapság is az állammal szembeni ellenállást jelentő jövedelemeltitkolásban. Az adómorál alacsony szinten áll hazánkban.
Szakértők véleménye szerint a jövedelemeltitkolás részaránya az éves GDP-hez viszonyítva a fejlett ipari országokban 5 és 20 százalék közötti, hazánkban ennél valószínűleg magasabb, a fejlődő országokban pedig akár 50 százalék is lehet. Miután Magyarországon a GDP 26,5 ezer milliárd forintra rúgott 2008-ban, a jövedelemcentralizáció pedig több mint 50 százalékos volt, ezek alapján minimum 2500 milliárd forintnyi állami bevételkiesést okoz a jövedelemeltitkolás és az adócsalás. Ebből az adókiesés legkevesebb 1900 milliárd lehet évente, ami az adóhatóság adó- és járulékbevételeinek 20–25 százaléka. A láthatatlan jövedelmek nagyságára ennél pontosabb becslést egyelőre nem készíthetünk, ám így is érzékelhető, hogy hatalmas összegről van szó.
TÁRSADALMI ÁR. Az adókiesés azonban a jövedelemeltitkolásból fakadó hátrányok között csak másodlagos szerepet játszik. Még fontosabb következmény, hogy sérül az általános közteherviselés elve. Egyes adószakértők szerint az igazságtalannak tartott adórendszer számos országban a demokratikus társadalmat és intézményi működését is veszélyeztetheti. Attól lehet tartani, hogy az adótörvények és a különböző adójogszabályok semmibevétele arra indítja az állampolgárokat, hogy más törvényeket is megszegjenek. Másfelől az így kiesett bevételeket az állam elsősorban a bérből és fizetésből élőktől szedi be. Rövid távon nem is tehet mást. A másik megoldás az lenne, ha az adófizetők számát növelnék. Ez azonban nem könnyű feladat, így az „adóreform” jelszava alatt a különböző állami költségvetések beérik a bérből és fizetésből élők pótlólagos megadóztatásával. Feltűnő igazságtalanság ebben az, hogy ezen rétegek jövedelmei már eleve sokkal alacsonyabbak, mint azoké, akik a feketegazdaságban „tevékenykednek”. Egyre nagyobb vagyondifferenciálódás alakul ki, ami fokozza az adóeltitkolások számát és értékét is. Végül egyre szűkebb lakossági rétegek fogják a társadalom közös kiadásait fedezni.
Magyarországon már most is az a helyzet, hogy a foglalkoztatottak részaránya a munkaképes lakossághoz viszonyítva csupán 50,9 százalék. Tehát csak 3,9 millió foglalkoztatott van, ám ezek közül is mindössze 3,1 millió fizet személyi jövedelemadót, ami ráadásul a 1,5 millió minimálbéres miatt, illetve az adójóváírások következtében mintegy 50 százalékuknak minimális terhet jelent. Vagyis a személyi jövedelemadót fizetők 7–8 százaléka fizeti az ilyen típusú állami bevételek felét.
Számoljunk tovább: 3,4 millió állampolgár teremti elő a társadalom- és nyugdíjbiztosítás bevételeit, amelyeknek egyébként 10 millió ember számára kell fedezniük az egészségügyi kiadásokat és 3 millió nyugdíjas számára a nyugdíjakat. Mindebből következően már érthetővé válik, hogy az élőmunkához kapcsolódó elvonások tavaly – Belgiumot leszámítva – nálunk voltak a legmagasabbak Európában. Az összes munkaköltség 55 százalékát tették ki az idei év közepéig, amikor a kormány 5 százalékponttal csökkentette a társadalombiztosítási járulékfizetést, egyelőre csak a minimálbér szintjének kétszereséig. Az irány mindenesetre jó.
További társadalmi ár, hogy a láthatatlan jövedelem élvezője az alacsonyabb költségek miatt igazságtalan piaci előnyt szerez. Ez a többi piaci szereplőt is arra indítja, hogy jövedelmének egy részét eltitkolja. A feketegazdaság résztvevői semmilyen jogorvoslatra nem számíthatnak az arra meghatározott intézményektől, így aztán nő az önbíráskodás, elharapóznak a vagyonelleni bűncselekmények (erőszakos pénzbehajtások, leszámolások, munkahelyi lopások a bérkifizetés, szabadság elmaradása miatt). Súlyos problémák lépnek fel a foglalkoztatás terén, elterjed és megszokottá válik a feketemunka, amelyben szinte már rabszolgatartói módszerek is előfordulhatnak.
Mi a teendő?
A nagymértékű jövedelemtitkolás közepette hogyan lehet mérsékelni az állami bevételkiesést?
● Az Európai Unióval összhangban szigorú szabályokat kell alkalmazni, amelyek a törvényi hézagokat eltüntetik
● Nem elég, ha csak a felszínen megjelenő következményeket szankcionáljuk, ráadásul alacsony hatásfokkal
● A törvényhozás csak olyan szabályokat vezessen be, amelyeket be lehet tartatni
● Célszerű a túladóztatást és a túlzott állami jövedelemcentralizációt mérsékelni
● Nem csak adózási intézkedéseket kell hozni, hanem egyéb, a piacot szabályozó lépések is szükségesek
● A feketegazdaság elleni harc csak úgy lehet eredményes, ha a kiváltó okokat tisztázzuk és ellehetetlenítjük azokat
● A hosszú távon ható módszerekre is figyelmet kell szentelni, például az erkölcsi nevelésre, a jogharmonizációra és az egyes döntések hatásvizsgálatára
NEM HATÉKONY FELLÉPÉS. A jelenség tehát mindenképpen összetett, szerteágazó megközelítést és reagálást kíván meg. Márpedig az úgynevezett tradicionális modellek a jövedelemeltitkolást olyan kockázattal terhelt döntési problémaként fogják fel, ahol a felfedezés valószínűsége, a pénzbüntetés és egyéb büntetések mértéke, az általános adóterhelés (az adótábla „magassága” és progresszivitása, az adómentes jövedelmek mértéke) és a tényleges jövedelem nagysága játszanak főszerepet. A rendkívül rossz adómorál esetén a nemzetközi irodalom is szigorú büntetéseket javasol. Ám a téma kutatóinak nem sikerült statisztikailag is bizonyítani, hogy a büntetések (adópótlékok és bírságok) a jövedelemeltitkolásra érdemi hatással lennének. Bár meglepő, de tény, hogy az adóellenőrzések számának megkétszerezése csak a jövedelemeltitkolás 15 százalékos csökkenését eredményezi a nemzetközi tapasztalatok szerint. A parlament és az igazságszolgáltatás pedig sehol nem képes a jövedelemeltitkolás büntetéseit olyan gyorsan és rugalmasan módosítani, hogy ez a nemkívánatos folyamatok visszaszorítását megfelelően szolgálná.
Ráadásul ez a megközelítés nem segít azon, hogy az adóeltitkolás egyik fő kiváltó tényezője a magas átlagos adóterhelés, ami esetünkben különösen a szomszédos és más közép- és kelet-európai konkurens országokkal összehasonlítva kirívó. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az adófizetők az átlagos adóterhelés 1 százalékos növelésére 8 százalékos jövedelemeltitkolással válaszolnak. Az szja sávos progresszív adótáblái 2005 és 2009 között alig változtak hazánkban.
Miután Magyarországon az adóterhelés a viszonylag magas inflációs ráta miatt is feltétlenül növekedett (a progresszív adótáblát az inflációs rátának megfelelően nem korrigálták), ez a tényező szintén erősíti a jövedelemeltitkolást. Hazánkban egyébként a minimálbér és az átlagbér is alacsony, és már relatíve alacsony bérnél magas adósávokban kell a jövedelem után adózni. Mindössze a 18 százalékos adósáv felső határát módosították az elmúlt öt évben, igaz 3 alkalommal is, de nem jelentős mértékben.
Tegyük hozzá mindehhez, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint a privatizáció mindenütt nagymértékben hozzájárul a korrupció és vesztegetés elterjedéséhez. A Transparency International 2009-es jelentése szerint a vizsgált 36 ország közül mindössze 4 mutatkozott aktívnak ezek visszaszorításában és szankcionálásában; 11 ország „közepes” értékelést kapott, míg 21 állam – köztük Magyarország – alig vagy egyáltalán nem tett semmit a korrupció mérséklését célzó OECD-egyezmény megvalósításáért. Idehaza jellemzően a megfelelő jogszabályok és erős nyomozati eszközök hiánya rontja e harc esélyeit.
A hazai korrupció melegágya – a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága mellett – a túlbonyolított közbeszerzési rendszer, amelybe szinte „beépítették” a kenőpénzt. Mindez visszavezethető a rendszerváltás előtti gyökerekhez, amikor a második gazdaság – amely lényegében az egyetlen lehetőséget kínálta az autonóm döntések meghozatalára –, miközben ösztönzőleg hatott a reformfolyamatokra, nem volt a legjobb kiindulópont a piacgazdaság kibontakozásához. A második gazdaság résztvevői ugyanis nem terveztek hosszú távra (a szabályozók gyakori változása miatt nem is tudták volna ezt megtenni), hanem a profit rövidtávú maximalizálására törekedtek. Ez a kényszerű vállalkozási filozófia ellentétben állt a nyílt piacgazdaság hosszú távú profitmaximalizáló elképzeléseivel, amelyek a piaci versenyre és a cégek jó hírének védelmére épülnek. A kenőpénz, a vesztegetés, a korrupció pedig a bizonytalanságok és az ellátási problémák miatt gyakorlattá váltak. Ezek a negatív elemek azóta beépültek a gazdasági életbe.
A másik oldalról, a munkáltatók szempontjából nézve, az elszaporodó adócsalás és feketemunka részben a krónikus tőkehiányra és az abból is következő hitelhiányra vezethető vissza. A munkaadók a magas adó- és járulékkötelezettség miatt ezen a módon is tőkét akartak felhalmozni. A joghézagok, amelyek különösen az átmeneti korszakban nagyon is jellemzőek voltak, a meglévő büntetési tételek alkalmazási nehézségei, valamint a túlságosan is hosszúra nyúló bírósági eljárások ugyancsak elősegítették a láthatatlan jövedelmek elterjedését. Nem lebecsülendő az off-shore cégeken keresztül megvalósított jövedelemeltitkolás sem. Ez nem csupán hazai sajátosság, olyannyira, hogy immár európai összefogás látszik kibontakozni az adóparadicsomok működésével szemben.
MARAD A TENDENCIA. Bár a magyar kormány is lépéseket tervez e téren, ám az eddig meghozott és 2009-ben életbe lépett úgynevezett amnesztia szabályok nem segítik a jövedelemeltitkolás elleni fellépést. Az amnesztia törvénytől 75 milliárd forint bevételt remél a költségvetés. Ezek a jogszabályok az átlagpolgárban felerősíthetik a kételyt, hogy ha az ilyen eszközökkel szerzett vagyon kedvező adózással legalizálható, akkor vajon nem ő-e a balek, amikor becsületesen adózik, nem vesz autót áfa-visszaigényléssel, nem vonja le az adóalapjából a lakása rezsijét, nem él évekig minimálbérből, miközben luxuslakásban lakik.
Vagyis a döntések meghozatalával párhuzamosan hatásvizsgálatokat célszerű végezni, mert ami az egyik oldalon állami bevételeket teremthet, az mások ellenállásán és felháborodásán keresztül növelheti az adóeltitkolási hajlamot. A különböző kormányzati lépések, sőt már elképzelések is nagy hatással bírnak a jövedelemeltitkolásra. A családi pótlék megadóztatása, a tervezett vagyonadó (ingatlanadó) az igazságos közteherviselés jegyében, a pókernyeremények adómentessé tétele a nyertesnél és 5 százalékkal a nyereségalapnál történő megadóztatása a feketegazdaság kifehérítése jegyében, szintén nem marad hatástalan a témánk szempontjából. A forgalmi adó emelése (néhány kedvezményes kulcs beépítése a negatív hatást nem kompenzálja), a lakáshoz kapcsolódó szociálispolitikai támogatás és a falusi turizmus adókedvezményének változtatása sem kedvező lépés. Ezzel egyidejűleg a jövedéki adók is emelkedtek. Ezek az intézkedések, bár a költségvetési hiányterv betartását célozzák, negatív hatással vannak a jövedelemeltitkolásra. Mindezek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a jövedelemeltitkolás az utóbbi években növekedett Magyarországon, az eddigi becsléseket felül fogja múlni, és a tendencia megfordulására a közeljövőben sem számíthatunk.
A szerző a Budapesti Műszaki Főiskola Gazdasági Karának főiskolai tanára, a közgazdaságtudomány kandidátusa.
http://www.fn.hu/hetilap/analizis/20090814/kifeherites_akadalyai/
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/analizis/20090814/kifeherites_akadalyai/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kifeherites-akadalyai
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2009-08-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás"
] |
[] |
10,105 |
Az MNV is kifogásolta a sukorói telekbizniszt
|
Két hónappal a kormánydöntés előtt az MNV agrárportfoliójáért felelős vezérigazgató-helyettese is aggályosnak nevezte a sukorói telekcserét egy belső levélben.
|
"Szakmailag nehezen támogatható [...] jogi szempontból pedig megvalósítása jelentősebb akadályokba ütközhet" - jellemezte egy tavaly júniusi keltezésű belső levelében a sukkorói ingatlanügyletet Benedek Fülöp, a Magya Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) agrárportfolióért felelős vezérigazgató-helyettese. Az MNV belső levelezésében elküldött dokumentumot Budai Gyula, a Fidesz választókerületi elnöke és a Magosz szövetségi igazgatója, egyben az MNV felügyelőbizottsági tagja hozta nyilvánosságra.
Budai szerint a levél bizonyítja, hogy a sukkorói ingatlanüzlet "nagy kormányzati lopás". Sukkorón az MNV ingatlancsere keretében adott át földterületet egy izraeli vállalkozásnak, ami King's City néven kaszinót és szállodakomplexumot tervezett felépíteni a Velencei-tó partján.
Budai a feljegyzésből idézve azt állítja, hogy sukorói földrészletnek vannak olyan területei, amelyek az országos ökológiai hálózaton belül ökológiai folyosónak tekinthetők, ezért az erre vonatkozó törvény szerint nem minősíthetők beépítésre szánt területnek. A felajánlott albertirsai ingatlanok tulajdoni lapjának vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy a földrészek jelzáloggal terheltek. Ezen kívül a Raiffeisen Bank Zrt.-t illető jelzálogjog biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat is feljegyeztek, amely a csere lebonyolításának szintén akadálya.
Budai szerint a vagyonkezelő Pest megyei és Fejér megyei területi irodájának is az volt a szakvéleménye, hogy jogilag nem lehet kivitelezni a csereügyletet. Szerinte belső feljegyzés alapján egyértelműen megállapítható Veres János volt pénzügyminiszter, a Gyurcsány-Bajnai kormány, valamint Oszkó Péter jelenlegi pénzügyminiszter felelőssége az ügyben.
Benedek Fülöp elismerte, hogy a Budai által bemutatott levél valódi, bár szerinte az "nem végleges, csupán munkaanyagként készült" dokumentum volt, amely a döntéselőkészítést szolgálta.
|
https://index.hu/belfold/2009/09/04/az_mnv_is_kifogasolta_a_sukoroi_telekbizniszt/
|
https://web.archive.org/web/20201021152816/https://index.hu/belfold/2009/09/04/az_mnv_is_kifogasolta_a_sukoroi_telekbizniszt/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mnv-is-kifogasolta-a-sukoroi-telekbizniszt
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-04 00:00:00
|
[] |
[
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"környezetvédelem",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
10,106 |
Újabb koporsószeget ütöttek a sukorói kaszinóprojektbe?
|
Valódinak nevezte azt a sukorói ingatlancseréről szóló feljegyzést Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettese, amelyet Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján az újságíróknak bemutatott.
|
Újabb koporsószeget ütöttek a sukorói kaszinóprojektbe?
Valódinak nevezte azt a sukorói ingatlancseréről szóló feljegyzést Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettese, amelyet Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján az újságíróknak bemutatott. A dokumentumban, többek között az állt, hogy "a tervezett csereügylet szakmailag nehezen támogatható, megalapozható, jogi szempontból pedig megvalósítása jelentősebb akadályokba ütközhet".
Benedek Fülöp az MTI-nek arról is beszélt, hogy ez egy "nem végleges, csupán munkaanyagként készült" dokumentum volt. Vagyis a döntéselőkészítést szolgálta - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az üggyel kapcsolatban rövidesen közleményt ad ki az MNV Zrt. Korábban az Állami Számvevőszék minősítette semmisnek a Velencei-tó partjára tervezett King's City előkészítése kapcsán létrejött telekcsereügyletet.
Mint Budai Gyula kifejtette: ez volt a vagyonkezelő álláspontja 2008. június 9-én, másfél hónappal később azonban a vagyongazdálkodási tanács minden habozás nélkül döntött a földcseréről . A Magosz szövetségi igazgatója, aki egyben a Fidesz választókerületi elnöke is, közölte: a feljegyzés alapján egyértelműen megállapítható az, hogy a „sukorói földcsere valóban egy nagy kormányzati lopásnak tekinthető”. A Magosz szövetségi igazgatója a belső feljegyzés alapján azt is egyértelműen megállapíthatónak mondta, hogy Veres János volt pénzügyminiszter, a Gyurcsány-Bajnai kormány, valamint Oszkó Péter jelenlegi pénzügyminiszter is felelős az ügyben. Arra az újságírói kérdésre, hogy hogyan jutott a feljegyzés birtokába, Budai Gyula úgy válaszolt: "megküldték postán". "Ez a dokumentum teljesen hivatalosan kerülhetett hozzám" - tette hozzá.
© agrarhaszon.hu
Budai Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szeptember másodikai jelentésében kritizálja a King's City beruházással kapcsolatos Sukoró-Pilis/Albertirsa ingatlancserét. „Szeptember másodikától az MSZP-kormánynak papírja van arról, hogy az elmúlt évek során elherdálta és ellopta a nemzeti vagyont” – jelentette ki a politikus. Úgy fogalmazott: „megígérjük az embereknek, hogy a nemzeti vagyon ellopásáért felelős személyek, beosztástól függetlenül, nem úszhatják meg az elszámoltatást”.
A feljegyzésből idézve többek közt elmondta: a sukorói földrészletnek vannak olyan területei, amelyek az országos ökológiai hálózaton belül ökológiai folyosónak tekinthetők, ezért az erre vonatkozó törvény szerint nem minősíthetők beépítésre szánt területnek. A fideszes politikus, szintén a feljegyzésre támaszkodva, felhívta a figyelmet arra is: a felajánlott albertirsai ingatlanok tulajdoni lapjának vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy a földrészek jelzáloggal terheltek. Ezen kívül a Raiffeisen Bank Zrt.-t illető jelzálogjog biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat is feljegyeztek, amely a csere lebonyolításának szintén akadálya – idézett a feljegyzésből.
A tervezett beruházás helyszíne.
Budai Gyula kiemelte: a vagyonkezelő Pest megyei és Fejér megyei területi irodájának is az volt a szakvéleménye, hogy jogilag nem lehet kivitelezni a csereügyletet. Hangsúlyozta azt is: az is probléma, hogy a Sukorón található állami terület több részlete nem termőföld. Hozzátette: a 2008. augusztus elsejétől hatályba lépett új földtörvény szerint pedig termőföldet csak termőföldre lehet cserélni.
Közben az MTI szerint Oszkó Péter pénzügyminiszter pénteken levelet írt Joav Blumnak, amelyben személyes találkozót kezdeményezett a sukorói telekcsere kapcsán a Velencei-tó partjára tervezett létesítmény beruházóival. A pénzügyminiszter jelezte: megoldást kell találni a telekcserével kapcsolatban felmerült jogi és közvéleménybeli aggályokra. Emellett szeretné megismerni a beruházó álláspontját és megoldási javaslatait a folyamatban lévő eljárásokat illetően.
A Pénzügyminisztérium közölte: a sukorói telekcsere ügyében részletes vizsgálatot folytat. "A vizsgálatnak éppen az a célja, hogy ha visszásságok történtek, azokra fény derüljön" - olvasható a közleményben. Mint írták, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésének ismeretében a pénzügyminiszter a vagyonkezelőnél, az MNV Zrt-nél folytatott belső vizsgálat mellett találkozót kezdeményezett a befektetőkkel, hogy tisztázhassák a telekügyletekkel kapcsolatos jogi aggályokat annak érdekében, hogy egyértelműek legyenek a jogi viszonyok.
|
https://hvg.hu/itthon/20090904_sukoro_mnv_kaszino
|
https://web.archive.org/web/20210624195402/https://hvg.hu/itthon/20090904_sukoro_mnv_kaszino
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-koporsoszeget-utottek-a-sukoroi-kaszinoprojektbe
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-09-04 00:00:00
|
[] |
[
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
10,107 |
Másfél milliárd forintos csalás uniós pénzekkel
|
Magyarország uniós csatlakozása óta 82 esetben vizsgált olyan csalást a vámhatóság, amelyet uniós pénzekkel követtek el. Összesen másfél milliárd forintról van szó.
|
Elmerülni az álmok zavaros, mégis lenyűgöző tengerében olyan, mint egy belső utazásra indulni: felfedezzük saját tudatalattink rejtett zugaiban rejlő titkokat, vágyakat és félelmeket. Az álomfejtés nem csupán egy ősi művészet, hanem egy olyan eszköz is, amely segít megérteni önmagunkat és az életünket formáló belső dinamikákat.
Elképzelhető, hogy már hallottál a kollagén italokról, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az egészségtudatos táplálkozás és szépségápolás világában. De vajon miért is olyan különleges ez a csodás ital, és hogyan hathat az ízületeid és bőröd egészségére? Ebben a cikkben nemcsak megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, hanem bemutatjuk neked a legjobb kollagén italokat a piacon, és bepillantást nyújtunk a folyékony kollagén ízületekre gyakorolt pozitív hatásaiba is.
Gondoltad már, hogy mi adja a profi sportolóknak azt az extra löketet, ami átsegíti őket a legnehezebb edzéseken és versenyeken? A kulcs gyakran az izotóniás italokban rejlik. Ezek az italok nem csupán frissítik a szervezetet, de esszenciális tápanyagokkal és elektrolitokkal is ellátják azt.
Zöldellő gyep, tökéletesen nyírt pázsit - ki ne vágyna erre a látványra a saját kertjében? De vajon te tudod, hogyan válassz a sokféle fűnyíró közül, hogy a lehető legjobb eredményt érd el? Ne aggódj, segítségedre leszünk! Ebben a cikkben átfogó útmutatót adunk arra vonatkozóan, milyen szempontokat kell figyelembe venned a fűnyíró kiválasztásánál. Megtudhatod, hogyan befolyásolja a kerted mérete a döntésedet, és hogy melyik típusú fűnyíró - legyen az benzines vagy elektromos - illik leginkább az igényeidhez.
Képzeld el, hogy az egészséges életmód nem egyenlő az íztelen, unalmas ételekkel! Ha diétázol, vagy csak egészségtudatosan szeretnél táplálkozni, nem kell lemondanod a változatosságról és a gasztronómiai élvezetekről. Cikkünkben olyan recepteket mutatunk be, amelyek nemcsak hogy támogatják céljaidat, de a szájpadlásodat is kényeztetik.
Elképesztő sebességgel hódítja meg az internetes vásárlás a mindennapjainkat, és bár a kényelem és a gyorsaság csábító, nem szabad megfeledkeznünk a kockázatokról és jogi hátterünkről sem. Ebben a cikkben alaposan beleásunk az online vásárlás rejtelmeibe, hogy te is biztonságban és tájékozottan élvezhesd az e-kereskedelem nyújtotta előnyöket.
|
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=100428
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-milliard-forintos-csalas-unios-penzekkel
|
Magyar Rádió
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] |
[] |
10,108 |
„Korrupt tisztségviselő” akar lenni
|
Média kedvenccé vált egy hatéves kislány Kínában, miután első iskolanapján adott interjúban közölte, hogy amikor felnő „korrupt tisztségviselő” szeretne lenni - írta pénteken a kínai állami média.
|
http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=285734
|
https://web.archive.org/web/20090905174547/http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=285734
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/akorrupt-tisztsegviseloa-akar-lenni
|
HírTv
|
world-news
|
2009-09-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kína"
] |
[] |
[] |
|
10,109 |
A korrupció ellen is milliós tanulmányokkal küzdött a BKV Zrt.
|
Bruttó 43 millió forintért íratott tanulmányokat a BKV az elmúlt években azzal a Security Audit Kft.-vel, amelyben az Apró–Gyurcsány-érdekkör megbízható embere, Csatári József mellett volt titkosszolgálati figurák is felbukkannak.
|
2009.09.14. 22:00
Bruttó 43 millió forintért íratott tanulmányokat a BKV az elmúlt években azzal a Security Audit Kft.-vel, amelyben az Apró–Gyurcsány-érdekkör megbízható embere, Csatári József mellett volt titkosszolgálati figurák is felbukkannak. Tanulmányt írtak például a BKV korrupciós helyzetének kezeléséről vagy a sikló területének vagyonvédelmi felülvizsgálatáról.
A Security Audit alapítói között van a korábban Gyurcsány Ferenc rokonságával együtt biztonsági céget alapító Csatári József, a Horn-kormány idején a titkosszolgálatoknál tevékenykedő Somogyi Tamás és Guba László, valamint a Köztársasági Őrezred volt parancsnoka, Berkesi Ferenc is. A BKV-nál közölték: 2009 júliusában újabb 4,8 millió forintos szerződést kötöttek a Security Audit Kft.-vel a telephelyeiken működő biztonsági rendszerek éves felülvizsgálatára. A BKV miatt kirobbant fővárosi koalíciós vita fejleménye: Hagyó Miklós és Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettesek bejelentették, ideiglenesen lemondanak hatásköreikről, s az MSZP a szabad demokrata Ikvai-Szabó Imrére bízná a cég felügyeletét.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/a-korrupcio-ellen-is-millios-tanulmanyokkal-kuzdott-a-bkv-zrt
|
https://web.archive.org/web/20130214055839/http://www.mno.hu/portal/660826
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupcio-ellen-is-millios-tanulmanyokkal-kuzdott-a-bkv-zrt
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-05 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Security Audit Kft."
] |
[] |
[
"tanulmányírás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,110 |
A minisztériumi fizetések továbbra is titokban maradhatnak
|
Míg egy erdészeti csoportvezető bérét a jövőben közzé kell tenni a kormány legújabb rendelete szerint, addig egy minisztériumi főosztályvezető, vagy politikai tanácsadó juttatása titokban maradhat.
|
Egy adatvédelmi szakértő szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló rendelet több ponton is aggályos. Az önkormányzati, vagy állami gazdasági társaságoknak, amelyek nem közfeladatot látnak el, a versenyszférában hátrányt okozhat egyes adataik közzététele. Annak meghatározása pedig nem egyértelmű, hogy kiknek a fizetése tartozik a nyilvánosságra: a jogszabály szövege alapján például egy a paksi atomerőműben dolgozó brigádvezető keresete is nyilvános lehet, ha tanoncokat irányít. A minisztériumi főosztályvezetők, vagy politikai tanácsadók keresetére viszont nincs előírás.
A kormányszóvivő kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a minisztériumi alkalmazottak fizetését miért nem akarja nyilvánosságra hozni a kormány.
Valamennyi állami vezető, miniszter, államtitkár, szakállamtitkár bérezése nyilvános. Az adatok a MeH honlapján szerepelnek és ez alapján kell vagyonbevallást készíteniük – fogalmazott Szollár Domokos.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/09/a-miniszteriumi-fizetesek-tovabbra-is-titokban-maradhatnak
|
https://web.archive.org/web/20100213094500/http://mno.hu/portal/661028
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszteriumi-fizetesek-tovabbra-is-titokban-maradhatnak
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"juttatás"
] |
[
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
10,111 |
BKV: milliókat vittek el a fénymásolók
|
Nem áll meg a BKV-lavina. A társaság vezérigazgatósága évekkel ezelőtt csaknem 20 millió forintért bízott meg egy céget a vállalat fénymásoló-állományának teljes körű felmérésével.
|
2009.09.16. 22:00
Nem áll meg a BKV-lavina. A társaság vezérigazgatósága évekkel ezelőtt csaknem 20 millió forintért bízott meg egy céget a vállalat fénymásoló-állományának teljes körű felmérésével. Az Optimismo Kft. ráadásul később köddé vált, fantomizálódott. Szintén magyarázatra szorul az a szerződés, amelyet Antal Attila, a közlekedési társaság korábbi vezére látott el a kézjegyével még 2007-ben. A BKV ugyanis 35 millió forintért rendelt meg tanulmányt, amelyben arra várt útmutatást, hogy miképpen kell a kormánynál hatékonyan lobbizni.
Bruttó 19,2 millió forintot költött el 2007-ben a BKV a saját fénymásoló-állományának teljes körű felmérésére; a vizsgálatot a társaság vezérigazgatósága rendelte meg. Az erről szóló tanulmányt egy olyan cég, az Optimismo Kft. készítette el, amelyet a bíróság az idén tavasszal törölt a nyilvántartásból: „A Cégbíróság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy az Optimismo Kft. székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, illetve a társaság képviseletére jogosult lakóhelye ismeretlennek minősül, mivel a lakóhelye külföldön van, és nincs a Cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja” – jelent meg a Cégközlönyben tavaly nyáron. Azt egyelőre még nem tudni, hogy az Optimismo Kft. pontosan mit csinált.
Tény ugyanakkor, hogy nem szokás milliókért fénymásolókat számlálgatni és vizsgálgatni. A mindennapos gyakorlat szerint, ha tönkremegy egy fénymásoló, azt meg szokták javíttatni.
A BKV Zrt. 2007-ben nyitott a kormányzat felé is. Antal Attila vezérigazgató ugyanis több mint 35 millió forintért szerződött a GPS Capital Tanácsadó Kft.-vel. A cégnek, amelyben 2003. július 10. és 2007. július 9. között a Political Capital Kft. is résztulajdonos volt, arról kellett tanulmányt írnia a BKV-nak, hogy a vállalat miként tudja érvényesíteni érdekeit a kormányzatnál, és hogyan tud javítani megítélésén. Az ügy érdekessége, hogy a szerződésben szereplő, bruttó 35,16 millió forintból a közlekedési vállalat eddig csak alig valamivel több mint 7 millió forintot fizetett ki 2007-ben a GPS Capital Tanácsadó Kft.-nek.
A tanulmányokkal kapcsolatban megkerestük Székelyné Pásztor Erzsébetet. A BKV Zrt. kommunikációs igazgatója a GPS Capital Tanácsadó Kft.-vel kötött szerződésről nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta, hogy Kocsis István vezérigazgató a szóban forgó szerződésről a hét végére ad le egy értékelést a felügyelőbizottságnak, és csak utána tudnak tájékoztatást adni.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/BKV-milliokat-vittek-el-a-fenymasolok
|
https://web.archive.org/web/20090910032326/http://mno.hu/portal/661067
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bkv-milliokat-vittek-el-a-fenymasolok
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[
"Antal Attila"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"tanulmányírás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,112 |
Felháborító! BKV-illemtan 50 millióért
|
Illedelmes viselkedésre tanította a BKV-t 50 millió forintért egy tanácsadó cég. A Blikk birtokába került válságkommunikációs tanulmány néhol illemtankönyvre emlékeztet.
|
A cég grafikonokat rajzolt a BKV bérgazdálkodási helyzetéről, és közleményeket írtak sajtótájékoztatókra. A BKV megrendelésére még pókerpartit és szivarkóstolást is szerveztek Korda Györggyel, Mikulásünnepséget, valamint nosztalgiaestet Dévényi Tibi bácsival és B. Tóth Lászlóval.
Rudi Péter, a Kornusz Kft. ügyvezetője elismerte, hogy dolgoztak a BKV-nak. – Készítettünk általános tartalmú anyagokat, de válságkezeléssel is foglalkoztunk. A BKV-sztrájk idején tető alá hoztuk a bérmegállapodást a szakszervezetekkel – méltatta a saját munkájukat. Rudi szerint válsághelyzetben nem mindig tud jó döntéseket hozni egy cég, ilyenkor van szükség külső tanácsadókra.
– Az orvos sem műti meg a saját gyerekét, mert elfogult – magyarázta az ügyvezető, hangsúlyozva, hogy csak a tényleges munkák után kaptak pénzt a BKV-tól.
– Volt olyan hónap, amikorcsak a 200 ezer forintos rendelkezésre állási díjat számláztuk le, de a bértárgyalások idején éjszakákba nyúlóan dolgoztunk, ilyenkor a számlák is nagyobb összegről szóltak.
Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója közölte, Kocsis István vezérigazgató 2 héten belül tájékoztatja a felügyelőbizottságot a tanácsadói szerződésekről.
Vajta Zoltán
|
https://www.blikk.hu/aktualis/felhaborito-bkv-illemtan-50-millioert/jx360mk
|
https://web.archive.org/web/20240126001048/https://www.blikk.hu/aktualis/felhaborito-bkv-illemtan-50-millioert/jx360mk
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felhaborito-bkv-illemtan-50-millioert
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Kornusz Kft."
] |
[] |
[
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,113 |
Erre dobott ki 33 milliót a BKV
|
Gyermeteg információk szerepelnek a Blikk birtokába jutott dokumentumban.
|
Budapest — Középiskolai állampolgári ismereteket tartalmaz a BKV 33 millió forintért vásárolt tanulmánya, amelynek az lenne a feladata, hogy segítse a közlekedési vállalatot lobbizni a kormányzatnál. A BKV milliárdokat fizetett ki az elmúlt pár évben tanácsadásra külső cégeknek. A Blikk megszerezte az egyik ilyen dokumentumot.
Olyan hiánypótló információk olvashatók benne, mint például hogy hívják a köztársasági elnököt, milyen telefonszámon lehet elérni a hivatalát, és kik a kormány tagjai. Az egyes minisztériumokat is felsorolja a dokumentum, és az is kiderült belőle, hogy mi az a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzések Tanácsa. De megtaláljuk benne a parlamenti képviselők névsorát is.
A 33 millió forintért egy másik, 26 oldalas tanulmányt is kapott a BKV a GPS Capital nevű tanácsadó cégtől. Ebben többek között arról írnak, hogy a BKV „nem csupán Budapesten játszik fontos szerepet, hiszen regionálisan, sőt országos szinten is jelentős befolyással bír” és „rendkívül jelentős szaktudással és tapasztalattal rendelkezik”.
Se szeri, se száma az ehhez hasonló korszakalkotó felismeréseknek. A szakértők az iratban felhívják a figyelmet, hogy „a budapesti tömegközlekedés fenntartható finanszírozási rendszerének kialakítása nem halogatható tovább”. Feladatul jelölik meg, hogy a BKV vezetői figyeljék a parlament munkáját, és akkor felkészülhetnek a társaságot érintő kérdésekre.
Megkerestük a BKV-t, mit tudnak hasznosítani ebből a tanulmányból, de Székelyné Pásztor Erzsébet kommunikációs igazgató azt mondta, Kocsis István vezérigazgató két héten belül tájékoztatja a felügyelőbizottságot álláspontjáról.
Szerettük volna megtudni a tanulmányt készítő cégtől, hányan és mennyi ideig dolgoztak a dokumentumon, és miért nem tartalmaz egyetlen érdemi dolgot sem az anyag, de lapzártánkig kérdéseinkre nem kaptunk választ.
|
https://www.blikk.hu/aktualis/erre-dobott-ki-33-milliot-a-bkv/kbcwhsr
|
https://web.archive.org/web/20230520053112/https://www.blikk.hu/aktualis/erre-dobott-ki-33-milliot-a-bkv/kbcwhsr
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erre-dobott-ki-33-milliot-a-bkv
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2009-09-05 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"GPS Capital Kft."
] |
[] |
[
"tanácsadás",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,114 |
Bajnaihoz fordul a BKV új felügyelője
|
Bajnai Gordon miniszterelnökkel akarja megtárgyalni a BKV sorsát a közlekedési társaság felügyeletével újonnan megbízott főpolgármester-helyettes. Horváth Csaba azt ígéri, hogy 3 hónap alatt rendet tesz a BKV háza táján.
|
Egyeztetést kezdeményez Bajnai Gordon kormányfővel a BKV gondjainak megoldásáról Horváth Csaba (MSZP) budapesti főpolgármester-helyettes, aki a másik szocialista helyettestől, Hagyó Miklóstól vette át a közlekedési vállalat felügyeletét a héten. Horváth Csaba vasárnapi közleménye szerint három hónapon belül rendet akar tenni a BKV-nál.
A főpolgármester-helyettes az [origo]-hoz eljuttatott közleményben azt írja, hogy a fővárosi közösségi közlekedés helyzete országos jelentőségű ügy. Horváth ezért már hétfőn lépni fog annak érdekében, hogy a miniszterelnökkel tárgyalhasson a BKV ügyes-bajos dolgairól. A BKV háza táján legutóbb a felsővezetők végkielégítésével kapcsolatban robbant ki botrány, amelyet Bajnai Gordon miniszterelnök "pofátlanságnak" nevezett, de a vállalat anyagi helyzete is lesújtó a Kocsis István vezérigazgató szerint.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/09/horvath-csaba-bajnai-gordonhoz-fordul-a-bkv-problemai-miatt
|
https://web.archive.org/web/20100107052840/https://www.origo.hu/itthon/20090906-horvath-csaba-bajnai-gordonhoz-fordul-a-bkv-problemai-miatt.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnaihoz-fordul-a-bkv-uj-felugyeloje
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-09-06 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"juttatás",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,115 |
Bajnai mellett a volt Wallis-vezér
|
Hivatalosan a válságkezelés regionális szinten jelentkező feladatait segíti tanácsadással a Miniszterelnöki Hivatalban Winkler Gyula, a Wallis volt vezére, aki Bajnai Gordonnal együtt igazgatta a céget a Hajdú-Bét felszámolásakor...
|
2009.09.16. 22:00
Hivatalosan a válságkezelés regionális szinten jelentkező feladatait segíti tanácsadással a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) Winkler Gyula, a Wallis volt vezére, aki Bajnai Gordonnal együtt igazgatta a céget a Hajdú-Bét felszámolásakor – tudta meg lapunk.
Winkler az egyik legfontosabb uniós forrásnál, a gazdasági operatív programoknál közreműködő szervezetnél, a Magyar Gazdaságfejlesztési (Mag) Zrt.-nél nyert el igazgatói tisztséget, munkáját azonban nem ott, hanem a könnyebb kommunikáció érdekében a MeH-nél végzi. A Bajnai Gordon egyik legfőbb bizalmasának számító egykori Wallis-vezér a MeH állásfoglalása szerint azért került a hivatalba, hogy a válságkezelő program végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztossal szoros, mindennapos munkakapcsolatot igénylő feladatait elláthassa.
Winkler Gyula kinevezésének körülményei ugyanakkor több kérdést is felvetnek. Egyrészt nem tudni, hogy miért nem volt nyílt pályáztatás az általa betöltött igazgatói posztra, másrészt az általa betöltött pozíció Winkler megjelenéséig nem is létezett a Mag Zrt.-nél. A társaságtól kapott tájékoztatás szerint a volt Wallis-vezér a társaság kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója, feladata a fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel való hatékony kapcsolattartás és információáramlás biztosítása.
Lapunk érdeklődött Winkler Gyula fizetésével és az államtól kapott juttatásaival kapcsolatban is, ám az ezekre vonatkozó kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz. Mint arról beszámoltunk, Winkler Gyula testvérének cége májusban 315 millió forintos, 2012-ig tartó megbízást kapott a BKV-tól, többek között plakátok és reklámanyagok gyártására, de az uniós forrásokból bőven részesült Bajnai Gordon és tanácsadójának egykori cége, a Wallis is. Az Állami Számvevőszék múlt hét kedden ismertetett jelentésében súlyos kifogásokat emelt a Moszkva téri Posta-palota eladása ellen, amelynek egyetlen pályázója, és végső vevője a Wallis egyik ingatlanfejlesztő projektcége volt. A számvevők által kifogásolt ügyletet már korábban védelmébe vette Veres János volt pénzügyminiszter. Egy ellenzéki interpellációra adott válaszában a tárcavezető kijelentette: a minisztérium szerint semmi kifogásolható nem volt abban, hogy a vevő kifejezetten alacsony áron vásárolta meg az 1924-es építésű műemlék jellegű épületet, mint ahogy abban sem találtak kivetnivalót, hogy a posta tíz évre, több mint tízmilliárd forintért bérelhet új székházat. A Wallishoz kapcsolódó másik hasonló jellegű ügy a Magyar Televízió új székháza: a társaság ingatlanfejlesztő vállalata építtethette meg az új tévészékházat, amelyért évente közel egymillió euró bérleti és üzemeltetési díjat fizet az MTV. A Szabadság téri, hatmilliárd forintért eladott korábbi székház és az új központ bérleti ügyletét szintén kifogásolta az ÁSZ egy tavaly nyári jelentésében. A Wallis nem szűkölködik állami megbízásokban sem, amelyek közül az egyik legnagyobb a Corvinus Egyetem Duna-parti új épületének megépítése.
Visszautasít a Wallis. A Wallis- csoport jó hírnevét sértő, valótlan állításokat és rosszindulatú sejtetéseket tartalmaz a Magyar Nemzet múlt hét pénteki címlapján a társasággal kapcsolatban megjelent cikk – állapította meg lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Wallis Zrt. A cég vezetése a nyilatkozatban közli: a Wallis Zrt. visszautasít minden olyan állítást, amely azt sugallja, hogy cégeinek bármelyike a hatályos és törvényes eljárási rendet megkerülve, jogtalanul, érdemtelenül jutott volna hozzá bármilyen európai uniós forráshoz. A lapunk cikkében hivatkozott cégek mindegyike iparágának elismert szereplője. Tisztességes piaci szereplőként ezen cégeknek nemcsak joga és lehetősége van pályázni európai uniós forrásokra, de munkavállalóik felé kötelezettségük is, hogy minden olyan lehetőséget megragadjanak, amivel biztosítani lehet piaci pozíciójuk megőrzését. Az elnyert támogatások összege a nevezett vállalatok piacon realizált árbevételéhez képest elhanyagolható nagyságrendű – olvasható a közleményben. A Wallis szerint a pályázatok elbírálása és odaítélése szabályosan, törvényesen zajlott, azzal szemben semmiféle kifogást nem emelt senki.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/bajnai-mellett-a-volt-wallis-vezer
|
https://web.archive.org/web/20100419170144/http://mno.hu/portal/661069
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnai-mellett-a-volt-wallis-vezer
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[
"Bajnai Gordon",
"Winkler Gyula"
] |
[
"Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt."
] |
[] |
[] |
[] |
10,116 |
Előbb fizetett, aztán nyert az MNV ügyfele
|
Átláthatatlan, zavaros módon értékesítette a a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavaly a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet több milliárd forintot érő ingatlanját.
|
Átláthatatlan, zavaros módon értékesítette a a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavaly a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet több milliárd forintot érő ingatlanját. Az Állami Számvevőszék szerint az épületet megvásárló cég három hónappal az előtt fizetett az épületért, hogy annak értékesítésére egyáltalán pályázatot írtak volna ki. Az ügylet alapja egy 2005-ös, a moszkvai nagykövet által aláírt szerződés, amelyet azonban szinte senki nem látott. A Külügyminisztérium hallgat, nekik ez az ügy túl bonyolult, az MNV állítólag meglepődött.
Súlyos kritikával illeti a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületének eladását az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavalyi működéséről szóló jelentése. Az ÁSZ legsúlyosabb megállapítása: az MNV 2008 novemberében úgy választotta ki a pályázat győztesét, hogy a nyertes cég már nyolc hónappal korábban, 2008 márciusában átutalta a 3,5 milliárd forintos vételárat.
Az ÁSZ szerint az érthetetlen helyzetről - vagyis arról, hogy a nyertes cég korábban fizetett, mint ahogy az eladásról szóló döntés megszületett volna - tudnia kellett az MNV Zrt.-nek is. A pénz átutalása után, 2008 márciusában az MNV megkérdezte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy honnan érkezett a számlájára 3,5 milliárd forint. A jegybank azt válaszolna: a moszkvai ingatlan vételi áráról van szó, amelyet a luxemburgi Diamond Air utalt át. A jegybank levelében hozzátette: az utalás egy 2005. decemberi szerződés alapján történt, amelyet a moszkvai magyar nagykövet, Székely Árpád írt alá. Az MNV az ÁSZ-jelentéshez csatolt véleményében viszont azt írta: még 2008 novemberében sem tudtak az utalásról.
A 2005-ös megállapodásról semmit sem nem lehet tudni, ráadásul a kormány csak 2006-ban hagyta jóvá az ingatlan eladását. Az ÁSZ szerint ha a vagyonkezelő valóban nem tudott a 2005-ös szerződésről, akkor azt a jóváhagyása nélkül kötötték meg, ebben az esetben pedig a szerződést semmisnek kell tekinteni. Podonyi László, az ÁSZ-vizsgálat vezetője az [origo]-nak azt mondta: a 2005-ös szerződés szövegét nem kapták meg, arról csak a jegybank tájékoztatója alapján van információjuk. Ebből például az derül ki, hogy ugyanazok a személyek írták alá, mint a 2008-as eladást.
Nem biztonságos
Bár a vagyonkezelő azt állítja: nem tudja, miért fizetett neki a cég 2008 tavaszán, az ingatlan értékesítésére 2008 júliusában mégis olyan zártkörű pályázatot írt ki az MNV, ahova meghívta a céget is. A zártkörű pályázatra összesen három céget hívtak meg. Az ÁSZ kifogásolta, hogy mivel az MNV ezt a pályázati formát választotta, így az épületben évek óta bérlőként jelen lévő magyar cégek - Richter Gedeon Zrt. és az Egis Zrt. - nem tudtak indulni a tenderen. Az MNV a jelentéshez csatolt véleményében azt írta: az ingatlan az orosz kormányzati negyedben van, így az orosz kormány biztonsági okokból korlátozta a lehetséges vevők körét. Podonyi szerint viszont érthetetlen, hogy az offshore tulajdonú Diamond Air miért jelent kisebb biztonsági kockázatot, mint például a Richter.
A vételár minimális összegét egy külső ingatlanszakértő - a Cushman & Wakefield - becslése alapján 19,9 millió dollárban állapította meg az MNV Zrt. A becslés szerinti ár alacsonyabb, mint amennyit a Diamond Air korábban már kifizetett az MNV-nek (a cég által fizetett 3,5 milliárd forint akkor 21,3 millió dollárt ért). Az ÁSZ nem vizsgálta, hogy az értékbecslésben szereplő összeg mennyire tükrözte a realitásokat. Kifogásolta viszont, hogy a jogszabályi előírások ellenére az értékbecslés nem magyar nyelven készült. Az ÁSZ a jelentésében a zavaros ügy további vizsgálatát kérte a pénzügyminisztertől és az MNV Zrt. vezérigazgatójától. Podonyi szerint mivel nem állt rendelkezésükre minden információ, így személyi felelőst sem tudtak megnevezni az ügyben.
A Külügynek ez túl bonyolult
A moszkvai ingatlant használó, illetve az eladás lebonyolításával megbízott Külügyminisztérium kérdéseinkre nem kívánt válaszolni. A minisztérium azzal hárította el a kérdéseink megválaszolását, hogy túl sok összetett kérdést tettünk fel, ezeket pedig az általunk támasztott egynapos határidő alatt nem tudják megválaszolni. A tárca szóvivői irodája azt ajánlotta, hogy forduljunk az ÁSZ-hoz, szerintük a számvevőszék rendelkezik az ügyben keletkezett minden irattal. A tárca annak ellenére kitartott emellett, hogy közöltük, az ÁSZ a jelentéskészítő állítása szerint nem kapta meg például a 2005-ös szerződést. Csütörtökön délután megkerestük az MNV-t, a vagyonkezelő sajtóosztálya választ ígért, ez eddig nem érkezett meg.
Megkerestük Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet is, aki az eladás körülményeiről nem akart nyilatkozni. Ezt azzal magyarázta, hogy ő személy szerint sem az adásvételi szerződés szövegéről, sem a vételárról nem folytatott tárgyalásokat. Székely szerint a szerepe annyi volt az ügyben, hogy lebonyolítóként vett részt a tranzakcióban. Arról, hogy ebben a minőségében mit csinált, arra hivatkozva nem akart beszélni, hogy az titok. Székely arról a 2005-ös szerződésről sem akart beszélni, amit ő írt alá. Erről először azt mondta: nem ismeri az ÁSZ-jelentést, így nem tudja, milyen 2005-ben szerződésről van szó. Később pedig azt közölte: nem állította, hogy nem írta alá a szerződést, de olyan utasítást kapott a kormánytól, hogy nem adhat ki információkat.
A kormány még 2006-ban döntött az ingatlan eladása mellett. Polgár Viktor, a Külügyminisztérium korábbi szóvivője 2006 márciusában az MTI-nek azt mondta: az állam Moszkvában több olyan ingatlannal rendelkezik, amelyekre nincs szüksége. Ezt azzal indokolta, hogy korábban állami vállalok intézték a külkereskedelmet, napjainkra azonban magáncégek vették át ezt a szerepet. Az MTI szerint a Lurdy-házhoz hasonló méretű épület közel van az orosz kormányszékházhoz és az amerikai nagykövetséghez, így fekvése miatt értékes.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/09/nem-tudta-az-mnv-hogyan-adtak-el-a-moszkvai-kereskedelmi
|
https://web.archive.org/web/20201020202111/https://www.origo.hu/itthon/20090904-nem-tudta-az-mnv-hogyan-adtak-el-a-moszkvai-kereskedelmi.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elobb-fizetett-aztan-nyert-az-mnv-ugyfele
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-09-04 00:00:00
|
[
"Székely Árpád"
] |
[
"Diamond Air",
"Külügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Moszkvai kereskedelmi kirendeltség"
] |
10,117 |
Nem költheti a hatmilliárdos EU-támogatást a Margit-hídra a főváros
|
Miután a Margit-híd felújítására eredetileg tervezettnél jóval magasabbra rúgnak a költségek, új EU- támogatási eljárásra van szükség. A főváros nem kaphatja meg az uniós támogatást, legalábbis azt erre a projektre nem költhetik.
|
A Margit híd felújítása is szóba került a Főpolgármesteri Kabinet pénteki ülésén. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől jelzést kaptak ugyanis arról, hogy a központi régió fejlesztési tanácsa által már megítélt hatmilliárd forint EU-támogatást nem kaphatják meg.
Az EU szerint ugyanis azáltal, hogy a beruházás eredetileg tervezett 15 milliárd forintos összege jóval nagyobb lett, egy új támogatási eljárásra van szükség. Ennek ideje azonban minimálisan egy év. A hatmilliárd forintos fejlesztési támogatást más projektre fordíthatja a központi régió fejlesztési tanácsa.
A felmerült kérdések tisztázása után várhatóan az EU-tól több mint hatmilliárd forintot kaphat a híd felújítása - mondta Demszky Gábor.
|
http://nol.hu/belfold/nem_kaphatja_meg_a_hatmilliardos_eu-tamogatast_a_margit-hidra_a_fovaros-348121
|
https://web.archive.org/web/20100302042628/http://nol.hu/belfold/nem_kaphatja_meg_a_hatmilliardos_eu-tamogatast_a_margit-hidra_a_fovaros
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-koltheti-a-hatmilliardos-eu-tamogatast-a-margit-hidra-a-fovaros
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-09-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"támogatás"
] |
[
"Margit híd felújítása"
] |
10,118 |
'Mind korruptak'
|
A reformfolyamat 1989 után elakadt, illetve egyáltalán nem is volt, a Magyarországot hosszú időn át kormányzó baloldal is csődöt mondott - vélte a Der Standard osztrák napilapnak adott interjújában Nádas Péter.
|
A Kossuth-díjas író úgy vélekedett a lap hétvégi számában megjelent interjúban: Magyarországon nem működik az állam. A korrupció az elmúlt húsz évben csak rosszabb lett, "szétmarta az országot", s második gazdasági rendszert hozott létre. Az elmúlt évben hatalmas technikai fejlődés tanúja volt az ország, s számos jómódú család is van, ugyanakkor az utak és minden más, ami korábban tanácsi tulajdon volt, tönkrement, s ez hatalmas elégedetlenséget vált ki. Ezért minden eddigi kormány felelős, de nem akarják elismerni. "Az állam úgyszólván összeomlott" - fogalmazott Nádas Péter.
Általános jelenség, hogy a demokráciában a pártok mindenütt túl sokat ígérnek. Nádas szerint magyar jellegzetesség ugyanakkor, hogy egy működőképes középosztály nélküli társadalmat kell mozgásban tartani. Magyarországon a jelek szerint nem sikerül polgári középosztályt felépíteni. Ezért többek között nyugati szomszédai is felelősek, amelyek nagy nemzetközi konszernjeikkel kihasználták ezt a helyzetet.
A reformfolyamat 1989 után elakadt, "illetve egyáltalán nem is volt" - válaszolta az író a riporter kérdésére. A Magyarországot hosszú időn át kormányzó baloldal is csődöt mondott - értett egyet Nádas az újságíró felvetésével, hozzátéve, hogy a liberálisok is kudarcot vallottak. "Mind korruptak" - tette hozzá. "Parlamenti választások előtt állunk és az ember nem tudja, kire is szavazzon. De ha nem megyek el szavazni, azzal a szélsőségeseket támogatom" - mondta.
Az ország egyfajta forradalmi helyzet szélére sodródott - vélte. A szélsőjobboldal uralja a médiát és meghatározza a közbeszédet. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarországon, de Németországban is egyértelmű a folytonosság az 1930-as évek fasizmusa és a jelenlegi helyzet között, amelyben az ostobaság gyűlölettel társul.
|
http://nol.hu/kulfold/_mind_korruptak_-348230
|
https://web.archive.org/web/20091118231912/http://nol.hu/kulfold/_mind_korruptak_
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mind-korruptak
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-09-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
10,119 |
Új helyen épülhet a King's City
|
Sukoró helyett más ingatlan is szóba jöhet a nagy port felvert King's City helyszínéül. A beruházáshoz adandó kaszinókoncesszió ugyanis nem kifejezetten a Velencei-tó menti földekre, hanem a Közép-Dunántúl régióra szól.
|
Joav Blum kerüli a nyilvánosságot, a sajtónak eddig két interjút adott (egyiket lapunknak), de csak úgy járult hozzá a közléshez, hogy a fotósok nem készíthettek képeket róla. Úgy tűnik, a Pénzügyminisztériumnak (PM) sincs kapcsolata a gigaberuházás ügyében eljáró üzletemberhez: Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap levélben kérte fel Blumot, hogy vegye fel vele a kapcsolatot. A nyilvánosságra hozott levél végén pedig megadta a telefonszámot, ahol az üzletember jelentkezhet a pénzügyminisztériumi titkárságon.
Ha az ügy titokzatos szereplője tud olvasni a sorok között, megérti, a Pénzügyminisztérium már nem ragaszkodik foggal-körömmel ahhoz, hogy Sukorón valósuljon meg a kaszinóberuházás. Oszkó Péter például azt írja: "...figyelemmel arra is, hogy a telekcsereügyletet jelentésében az Állami Számvevőszék is jogi értelemben semmisnek minősítette, felvetődik, hogy a jogi kétségek és aggályok tisztázása a telekcserében érintett ingatlanok korábbi tulajdoni viszonyainak helyreállításával biztosítható".
A mondat sokféleképpen értelmezhető. Akár úgy is, hogy a PM kihátrálna a beruházásból: a tárca számára nyilván kínos a számvevők pár napja publikált jelentése, melyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2008. évi tevékenységét vették górcső alá. Ebben sok más ügylet mellett a sukorói beruházásról is elmarasztalóan, a felelősségre vonást is felvetve emlékeztek meg. Kormányzati forrásunk szerint azonban továbbra is kitartanak a beruházás mellett - azt viszont a lehetőségek közé sorolta, hogy esetleg mégsem a sukorói telken, hanem máshol épüljön meg a King' City részét képező kaszinó. A beruházók cége által megnyert koncessziós pályázat ugyanis a Közép-Dunántúl régióra szól, vagyis nem lenne jogi akadálya egy másik helyszín kijelölésének.
Úgy tűnik, a PM mindenképpen visszamenne a kályhához, azaz azt szeretné, ha a jelenlegi telekcsere-szerződéstől közösen állnának el a felek: mindketten visszakapnák a cserébe vitt földterületüket, és innen tárgyalnák újra a beruházást. De azt már akkor is egy új ingatlanszerződés alapozná meg, ha a sukorói terület lenne a helyszín. A korábbi tulajdoni viszonyok helyreállítása alatt érthetné a minisztérium azt is, hogy Joav Blum újra legyen tulajdonosa a cserébe felkínált Pest megyei területnek (azokat ugyanis a nyáron egy ideig az eredeti tulajdonosokra jegyezték vissza), ez azonban már megtörtént, hiszen néhány napja a földhivatal újra az ő nevére jegyezte be az érintett Pest megyei ingatlanokat.
A csereszerződés előzményeként az üzletember a vétel útján megszerzett albertirsai és pilisi ingatlanjait kínálta fel a sukorói területért az államnak, amelynek az M4-es építéséhez lenne szüksége ezekre vagy legalábbis ezek egy részére. A jelenlegi állapot szerint tehát Blumnak megvannak a Pest megyei, az államnak pedig a Velencei-tó menti ingatlanjai. Az ezekre kötött csereszerződést azonban a földhivatalok nem jegyezték be, mert a helyi hatóságokkal folyó egyeztetések miatt elhúzódik a tópart menti sáv leválasztása, ami feltétele az üzletnek. Úgy tudjuk, egyelőre nem vetődött fel, hogy Blumnak visszafizessék azt a mintegy 300 millió forintot, amit az ingatlancsere értékkülönbözete miatt fizetett a vagyonkezelőnek, de ha Blum hajlik az eredeti állapotról való újratárgyalásra, akkor erre is szükség lesz.
Forrásaink cáfolták azt a tegnapi lapértesülést, hogy a kaszinóberuházásra kiszemelt sukorói földek környezetvédelmi szempontból védettek lennének, azok nem tartoznak a Natura 2000-területeket felsoroló listába. Úgy tudjuk, a szomszédos területek tartoznak ebbe a körbe, amint ez eddig is ismert volt. Mivel azonban a környező területek védettséget élveznek, nyilván ennek a területnek a sorsa is fontos természetvédelmi szempontból.
|
http://nol.hu/gazdasag/20090905-uj_helyen_epulhet_a_king_s_city-348131
|
https://web.archive.org/web/20090909183952/http://nol.hu/gazdasag/20090905-uj_helyen_epulhet_a_king_s_city
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-helyen-epulhet-a-kings-city
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2009-09-05 00:00:00
|
[
"Joáv Blum"
] |
[
"King's City",
"Pénzügyminisztérium"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"környezetvédelem"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
10,120 |
Új seprű
|
Nagytakarítás kezdődött Pécsett, ami egyben a Fidesz országos elszámoltatási politikájának bemutató verziója.
|
Új seprű
Ilyen lesz a Fidesz elszámoltatása!
Bódis András, [email protected]
9. évfolyam 36. szám, 2009.09.03
Nagytakarítás kezdődött Pécsett, ami egyben a Fidesz országos elszámoltatási politikájának bemutató verziója. Az új polgármester munkáját könnyíti, hogy a belharcokkal terhelt helyi MSZP nem viselkedik ellenzékként - a szocialisták budapesti kampányközpontja viszont már dokumentumokat gyűjt a visszavágóhoz.
A Budapesti Közlekedési Zrt.-nél nyáron feltárt végkielégítési manőverek, munkakiszervezések nem egyedi esetek - más önkormányzati cégek háza táján cifrább dolgok is történnek, illetve történtek. Például a baranyai megyeszékhelyen, ahol a Pécsi Temetkezési Kft. inkább működött „dohánygyárként", mint feszes gazdálkodású szolgáltatóként.
A polgármesteri hivatal ellenőrzési osztályának augusztusi jelentése szerint a társaság dolgozói - Rankasz Ernő ügyvezető utasítására - kizárólag egyetlen kőfaragó mester temetkezési kellékeit, sírfedlapjait ajánlhatták az érdeklődők figyelmébe. A kft. munkatársait Rankasz arra is rábírta, hogy munkaidőben vagy azon kívül (külön díjazás nélkül) mecseknádasdi hétvégi házánál végezzenek karbantartási, kertgondozási feladatokat - továbbá hogy az említett kőfaragó telkéről betonoszlopokat szállítsanak egy balatoni nyaralóhoz, majd „azokat kerítés céljából felállítsák".
A miskolci születésű ügyvezetőről emellett kiderült, hogy döntően nem a térség vállalkozóit részesíti előnyben egyes szolgáltatások igénybevételekor, inkább a földijeivel köt szerződést. A közelmúltban például a kft. egy miskolci társaságtól vásárolt 630 darab, szociális temetésekhez használt koporsót, ami az éves szükséglet csaknem nyolc-tízszerese.
Pártos vezetők
A májusi polgármesterváltás előtt Pécsett az a szokás is járta, hogy a városi tulajdonú vállalatok vezérposztjait pártpolitikusokkal töltötték fel. Rankasz Ernő szocialista színekben indult a 2006-os helyhatósági választáson, ám veszített körzetében, s végül a temetkezést kapta. Akadt azonban, aki az összeférhetetlenség határáig merészkedett: a Tasnádi Péter elhunyt polgármester listás parlamenti mandátumát márciusban átvevő Kőhegyi István anno egyszerre lehetett MSZP-s önkormányzati képviselő és vagyonpolitikai tanácsnok, a város cégeit összefogó Pécs Holding Zrt. felügyelőbizottsági tagja, valamint a szintén helyi tulajdonú Air-Horizont Pécs-pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. ügyvezetője (emellett az állami Mecsekérc Zrt. felügyelőbizottsági tagja).
„A szeptember 10-i közgyűlésen készülünk határozni arról, hogy a képviselők és családtagjaik kerüljenek ki végre a céges testületekből, melyeknek egyidejűleg a létszáma is csökken" - mondja lapunknak Nagy Csaba gazdasági alpolgármester. A helyzet komikumához tartozik, hogy éppen ő volt, aki a 2006-os önkormányzati választáson legyőzte Rankaszt, most pedig az átvilágításokért (is) felelős fideszes politikusként járhat el például a Pécsi Temetkezési Kft. ügyeiben.
Gibraltártól Máltáig
„Az elmúlt 12 év szocialista irányítása alatt a városi vagyont megkárosították. Ahol erre bizonyítékaink vannak, büntetőfeljelentést teszünk" - összegzi a Fidesz elszámoltatási egyszeregyét Páva Zsolt. A temetőcég sírköves-koporsós üzletein kívül eddig a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. autóbuszainak eladása verte ki annyira a biztosítékot a polgármesternél, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóinak közreműködését kérte.
A PK Zrt. esetében az volt az ősbűn, hogy a város tavaly a cég 49 százaléka mellé a vállalatirányítási jogokat is eladta egy befektetőnek, aki idén tollvonásnyi gyorsasággal szervezte ki magának az önkormányzati vagyon részét képező buszparkot. Az átláthatatlanságot csak fokozza, hogy a Pécs közösségi közlekedéséért felelős részvénytársaság egy gibraltári, a járműveket megszerző kft. pedig egy máltai offshore érdekeltség közvetett tulajdonában áll (melyek mögött legfeljebb csak sejteni illik egy Rehus Ernő nevű üzletembert).
Ám Páváékat az zavarja leginkább, hogy az önkormányzat tudta nélkül került magánkézbe kétmilliárd forintnyi vagyon - noha a 100 millió feletti döntésekre csak a várossal egyetértésben volna jogosult a PK menedzsmentje. A közgyűlés eztán úgy határozott: a trükkös privatizáció miatt kiadja a helyi vagyonkezelésért felelős Pécs Holding Zrt. - szocialista időkből örökölt - vezérigazgatójának útját.
Mit lép az MSZP?
A nagytakarítás e héten már a Pécs-pogányi Repülőteret Működtető Kft. ügyvezetőjét is elérte, miután a polgármesteri hivatal ellenőrei rossz üzletpolitikára utaló nyomokat találtak a cégnél. Ám a sorozatos „rendcsinálási" akciók ellenére egyelőre nem kiált boszorkányüldözést a helyi MSZP, ami vélhetően annak köszönhető, hogy a párt - bár csekély mértékben - részese maradt a hatalomnak. Páva Zsolt polgármester ugyanis nem a kiugrott szocialisták által létrehozott Baloldali Szövetség Pécs Városáért-frakcióból emelte ki a második számú alpolgármestert, hanem az MSZP-ből (Kunszt Márta személyében). „Nincs koalíciós szerződés, de a város sanyarú gazdasági állapota miatt a legnagyobb támogatást kell élveznie minden döntésünknek" - magyarázza Páva.
A számok is azt igazolják, hogy Pécs éppen olyan helyzetben van, mint az ország - csak kicsiben. A 2002-es 826 millióról hét év alatt 35 milliárdra nőtt a város adósságállománya, ami egy lakosra vetítve 230 ezer forintot jelent. Az éves hiteltörlesztési kötelezettség 2010-ben 3,5 milliárdra rúg majd, miközben a várost az időközi polgármester-választás előtt hitelképtelenné minősítette a piac; legalábbis egyetlen pénzintézet sem adott ajánlatot a 860 milliós kölcsön felvételére vonatkozó, márciusban kiírt közbeszerzési eljáráson. „Talán a piac bizalmát is visszaszerezhetjük azzal, hogy az elmúlt hónapokban az átvilágítások és a körültekintőbb kifizetések hatására 500 milliót spóroltunk a városnak" - jelzi örömét (az ürömben) Nagy Csaba alpolgármester.
A fenti számsor hitelességét az MSZP-s városatyák sem igen vitatják, amit forrásaink leginkább azzal magyaráznak, hogy a polgármester által felkért igazságügyi könyvszakértőt nehéz lenne fideszes elfogultsággal vádolni. Szebellédi István több állami és fővárosi tulajdonú (értsd: szocialista, szabad demokrata befolyás alatt álló) cég könyvvizsgálójaként is tevékenykedik, tehát legalább annyira bal-, mint jobboldali.
A „félellenzéki" létre berendezkedett MSZP eddig egyetlen olyan szerződést talált, amely okozhat még kellemetlen pillanatokat a Fidesznek. A Pécs Holding nemrég havi másfél millió forintot kezdett fizetni egy Rákos Invest nevű kft.-nek, hogy stratégiát alkosson a városi ingatlanok fejlesztési lehetőségeiről, illetve befektetőkkel közös projektcégek létrehozásáról. (A Rákos Investtel kötött megállapodás - eredményes ötletek esetén - sikerdíjra is feljogosítja a társaságot.) Úgy tudjuk, ezt a szerződést már iktatták az MSZP országos központjában, hogy ősszel felhasználják az „így kormányoztok ti" munkacím alatt futó kampányhoz. A Rákos Invest tulajdonosa ugyanis az az olajimporttal foglalkozó üzletember, akit egy 2003-as budapesti merényletben több lövéssel megsebesítettek. A szocialisták szerint Sáska László személye alkalmas lehet a Fidesz-szavazók eltántorítására, hiszen a vállalkozó 1996-97-ben még Gyurcsány Ferenc tulajdonosi érdekeit is képviselte a hírhedté vált Fortus Rt.-ben.
„A Sáska-féle céggel Varga Péter, a Pécs Holding azóta menesztett vezérigazgatója egyezett meg" - állítja viszont Páva Zsolt. Hozzáteszi: „Hogy hozott-e hasznot ez a szerződés Pécsnek, a holding új vezetése hivatott eldönteni, én ilyen mélységben nem árthatom bele magam a vagyonkezelő működésébe."
MÁJUS 10.
Korábbi polgármesterré választása után 15 évvel ismét Páva Zsolt lett Pécs első embere. A fideszes városvezetőre a választók közel 66 százaléka voksolt - ellenfele, az MSZP-s Szili Katalin 34 százalékot kapott. A régi-új polgármester hasonló helyzetbe került, mint 1994-ben: akkor is szocialista kormánya volt az országnak, ráadásul kiegyenlítettek voltak a politikai erőviszonyok a pécsi közgyűlésben.
MÁJUS 13.
Páva Zsolt elvonta a még regnáló három szocialista alpolgármester hatáskörét, és bejelentette: két alpolgármesterrel kívánja irányítani a várost. Június elejére felállt az új csapat: a fideszes Nagy Csaba a gazdasági ügyekért, az MSZP-s Kunszt Márta a kulturális területért felel alpolgármesterként.
MÁJUS 18.
A polgármester kezdeményezte, hogy a törvényi minimumra (három-három főre) csökkentsék a városi tulajdonban lévő cégek igazgatóságának és felügyelőbizottságának létszámát, és a testületekből kerüljenek ki az önkormányzati képviselők. A közgyűlés szeptember 10-én készül dönteni a módosításokról.
MÁJUS 20.
Páva Zsolt kilátásba helyezte a pécsi önkormányzat, a városi tulajdonban lévő cégek és a magánvállalkozásokkal kötött szerződések átvilágítását. Augusztus végére kiderült: közbeszerzésen választják ki az átvilágítást végző társaságot, s a munkára 50 millió forintot szánnak.
MÁJUS 22.
A polgármester megszüntette a pécsi városháza Széchenyi téri VIP-parkolóját, mondván: „Visszaadjuk a köztereket a pécsieknek."
JÚNIUS 11.
Páva Zsolt arra kérte az önkormányzat gazdasági társaságainak vezetőit, ne vegyék fel az előző évre járó prémiumaikat. Nagy Csaba alpolgármester ígérete szerint hamarosan szigorítják a prémiumkiutalás feltételeit, emellett jócskán leépítik a vállalati autóparkokat.
JÚNIUS 16.
A polgármester büntetőfeljelentést tett a helyi tömegközlekedést biztosító Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. autóbuszainak eladása ügyében. A tranzakció során kétmilliárd forintnyi vagyon került magánkézbe az önkormányzat tudta nélkül. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított, a város pedig arról döntött, hogy (tárgyalásos vagy jogi úton) megkísérli visszaszerezni a járműveit.
JÚLIUS 6.
Páva Zsolt utasította a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatóját, Varga Pétert, hogy a buszeladási botrány miatt hívja vissza a közlekedési vállalat igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait.
JÚLIUS 8.
A városvezetés kilátásba helyezte a Pécs-pogányi Repülőteret Működtető Kft. irányítójának felmentését, miután a polgármesteri hivatal rossz üzletpolitikára utaló nyomokat és számviteli szabálytalanságokat tárt fel a cégnél. A korlátolt felelősségű társaság taggyűlése végül ezen a héten, augusztus 31-én vált meg (azonnali hatállyal és rendkívüli felmondással) Ács Gyula ügyvezetőtől.
JÚLIUS 15.
A buszeladási botrány miatt a polgármester a Pécs Holding vezérigazgatójának menesztésére is javaslatot tett; az előterjesztést a közgyűlés megszavazta, a leváltott Varga Péter bíróságon keresi az igazát.
AUGUSZTUS 12.
Páva Zsolt feljelentést tett a Pécsi Temetkezési Kft. működésével kapcsolatban - a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított.
AUGUSZTUS 25.
A közelmúlt átvilágításai és megszorításai révén a pécsi önkormányzat másfél hónap alatt 500 millió forintot takarított meg - közölte Páva Zsolt.
|
http://valasz.hu/itthon/uj-sepru-24155/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-sepru
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[
"Ács Gyula (Pécs)",
"Rankasz Ernő",
"Sáska László",
"Varga Péter (Pécs)"
] |
[
"MSZP",
"Pécs Holding Zrt.",
"Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft.",
"Pécsi Temetkezési Vállalat",
"Pécsi Tömegközlekedési Rt.",
"Rákos Invest Kft."
] |
[
"Baranya megye",
"Pécs"
] |
[
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"temetkezés",
"kiszervezés",
"repülőtér / légügy"
] |
[] |
10,121 |
Madoff-csalás: a tőzsdefelügyelet "ügyetlenkedett"
|
Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) többszöri "ügyetlenkedésére" derített fényt az a SEC-vizsgálat, amelyet a 65 milliárd dolláros csalássorozatot elkövető Bernard Madoff ügyében folytattak le - írta a The Wall Street Journal a hétvégén.
|
A SEC-nek a korábbi években több alkalma lett volna arra, hogy leleplezze az egykori nagy tekintélyű New York-i üzletembert, akire kötvénycsalás, több rendbeli pénzmosás és egyéb vádpontok miatt júniusban 150 évi börtönbüntetést szabtak ki.
A tőzsde- és értékpapír-felügyelet sorra figyelmen kívül hagyta a csalásra utaló figyelmeztető jeleket - olvasható a SEC főfelügyelője által nyilvánosságra hozott 477 oldalas jelentésben.
A The Wall Street Journal szerint a felügyeletnek "fájdalmasan sok" lehetősége lett volna, hogy véget vessen Madoff csalásának, de a szakértők tapasztalatlansága, az ügynökségen belüli személyes ellentétek és a hiányos kommunikáció miatt ez nem történt meg. A SEC különböző osztályai között nem volt kifogástalan az együttműködés, a szakértők több tippet figyelmen kívül hagytak, képtelen voltak észrevenni a mélyebb összefüggéseket, és nem tettek óvintézkedéseket.
A SEC nyomozói például 1992-ben, amikor két floridai könyvelő ügyében Madoff közelébe jutottak, azt állapították meg, hogy Madoff tiszta. A SEC ezen állásfoglalása után ráadásul sokan megnyugodtak, és újra Madoffra bízták pénzüket.
A későbbi, 2004-es és 2005-ös vizsgálat is kudarccal járt, pedig a SEC felügyelői akkor már egyértelmű jelzéseket kaptak arról, hogy Madoff üzletkötései és az ügyfeleinek biztosított magas hozamok nem valóságosak.
A SEC belső jelentése azt is megállapította, hogy a szövetségi ügynökség a feladatához képest kis munkaerővel dolgozik: 3650 munkatársa felügyeli az egész Wall Street-i bankvilágot, az amerikai vállalatokat, a tőzsdéket, valamint több mint 10 ezer befektetési alapot és tanácsadó céget, továbbá 5 ezer bróker-üzletkötőt.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2009/09/madoff-csalas-a-tozsdefelugyelet-ugyetlenkedett
|
https://web.archive.org/web/20240129043628/https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2009/09/madoff-csalas-a-tozsdefelugyelet-ugyetlenkedett
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/madoff-csalas-a-tozsdefelugyelet-ugyetlenkedett
|
Világgazdaság
|
world-news
|
2009-09-06 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[] |
[] |
10,122 |
Titoksértés
|
Bajban van Svájc, ahol a világ offshore-pénzeinek negyede landol. Washington nyomására ugyanis az UBS svájci bank kénytelen lesz kiadni több ezer olyan amerikai nevét, akik titkos számlákon rejtették el vagyonukat hazájuk adóhatósága elől.
|
http://valasz.hu/uzlet/titoksertes-24161/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/titoksertes
|
Heti Válasz
|
world-news
|
2009-09-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa",
"Svájc"
] |
[
"offshore",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] |
[] |
|
10,123 |
Románia kockáztatja schengeni státuszát
|
Hidegzuhanyként érte a román külügyminisztert holland kollégájának az a kijelentése, hogy „Románia nem lehet a schengeni térség része, minthogy semmit sem tesz az országon belüli korrupció felszámolása érdekében”
|
This webpage was generated by the domain owner using Sedo Domain Parking. Disclaimer: Sedo maintains no relationship with third party advertisers. Reference to any specific service or trade mark is not controlled by Sedo nor does it constitute or imply its association, endorsement or recommendation.
|
http://globusz.net/node/2913
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/romania-kockaztatja-schengeni-statuszat
|
globusz.net
|
eu-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
10,124 |
Egy rejtélyes cég három éve építi szolnoki papírgyárát
|
Telefonszámain lényegében nem érhető el, telephelyén nem tudnak róla, július 25-én 30 napos haladékot kapott, hogy tartozásait rendezze, különben felszámolás indul ellene.
|
Több mint három éve, 2006 áprilisában rakták le a szolnoki ipari parkban a Higi Papírsoft Zrt. leendő, 16-17 ezer négyzetméteres papírgyárának alapkövét. Akkor nyolcmilliárd forintos beruházásról, 160 új munkahelyről szóltak a hírek, és arról, hogy a gyár papírzsebkendő, szalvéta és egyéb háztartási papíráru gyártásához szükséges alapanyagot fog előállítani. A helyiek arról is beszélnek, hogy a befektetők egy áramtermelő bioerőmű megvalósítását is tervezték, bár ennek hivatalosan nem találtuk nyomát (ahogy annak sem, hogy a cég állami támogatást kapott volna a beruházáshoz, amit Szolnokon emlegetnek).
Jól indult
Ami viszont biztos: az építkezés megkezdődött, és már több mint három éve tart, de a papírgyár azóta sem épült fel. A cég a tervezett nyolcmilliárd forint helyett nagyjából tízmilliárdot költött a beruházásra, holott meglehetősen gáláns feltételekkel juthatott a szolnoki telekhez. A város önkormányzatától kapott tájékoztatás szerint az ipari parkban 4000-4500 forint a közművesített telkek négyzetméterenkénti átlagára.
A Higi Papírsoft ugyanakkor négyzetméterenként 1500 forintért kapta meg a területet, igaz, vállalta, hogy annak közművesítését elvégzi. Ez azonban végül csak részben történt meg, így a teljes közművesítés az ipari parkot üzemeltető, városi tulajdonban lévő Szolnoki Ipari Park (SZIP) Kft.-nek is belekerült 150 millió forintjába.
Jogerősen fizetnie kell
Ennek a pénznek a SZIP elengedte ugyan egy részét, ám még így is nagyjából 100 milliós követelése volt, amire a Higi részletfizetési lehetőséget kért és kapott. A 100 millióban azonban máig csak 10 milliót fizetett be (a szolnoki önkormányzatnál azt mondták, hogy most már jogerős ítélet kötelezi a céget a további részletek megfizetésére, ám ez eddig nem történt meg).
Természetesen azonban nemcsak a város vár a pénzére. "A beruházást időről időre abbahagyták, majd újrakezdték, miközben a szállítók és az alvállalkozók egy része már 2007 óta vár arra, hogy kifizessék a számlákat" – panaszkodtak lapunk által elért kisvállalkozók. A Higi pénzügyi helyzetét érzékelteti, hogy egy felszámolás alatt álló cégnek, az Ipolyholding Kft.-nek például 408 millió forintra plusz annak kamataira rúgó peres követelése volt a Higivel szemben (a követelést a felszámoló idén júliusban megpróbálta értékesíteni, nem sikerült megtudnunk, milyen eredménnyel, a felszámolóbiztos ugyanis augusztus végéig szabadságon van).
Többen felszámoltatnák
A Higi hitelezői közül az utóbbi időszakban többen is felszámolási eljárást kezdeményeztek a budapesti székhelyű cég ellen – hogy pontosan hányan és mikor, azt nem tudjuk. A Fővárosi Bíróság megkeresésünkre ugyanis csak annyit közölt: „2007 óta több felszámolási eljárást kezdeményeztek a Higi Papírsoft Zrt.-vel szemben, azonban tekintettel arra, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó, illetve hogy a bíróságot az adat- és személyiségvédelmi szabályok kötik, kérjük, hogy bővebb információért forduljon a felekhez”.
A lapunk által elért kisvállalkozók egyike úgy tudja, hogy az egyik, több mint százmillió forintot követelő cég már tavaly nyáron kérte a felszámolási eljárást, ám csak július végén kaptak egy végzést. Ebben az szerepel, hogy a bíróság július 25-i határidővel harminc nap haladékot adott a cégnek, mert most van bejegyzés alatt egy tulajdonosváltás – legalábbis így tudja a lapunknak neve elhallgatását kérve nyilatkozó üzletember (azt a vállalkozót, aki állítólag ezt a végzést kapta, nem tudtuk megszólaltatni).
Komoly pénzügyi gondok
Azt viszont a szolnoki ipari parkot üzemeltető cégnél is megerősítették, hogy a gyár valóban nem készült el, az építését időnként abbahagyják, de most például dolgoznak a területen. „Mi is tudjuk, hogy a cégnek komoly pénzügyi gondjai vannak” – mondta Andrási Imre, a SZIP Kft. ügyvezetője. Az építkezésen dolgozók ezt azzal egészítették ki, hogy tudomásuk szerint a félkész épület áram- és vízellátását lekapcsolták a szolgáltatók. A megyei lap online kiadásán tavaly egy kommentelő azt írta, hogy „már a szemetet is elföldelik az építési területen, csak azért, mert nem tudják kifizetni a hulladékelszállítási költségeket sem”.
Andrási hallott az állítólagos tulajdonosváltásról, és arról is, hogy nyújtottak be a cég ellen felszámolási kérelmeket, de azt mondta, részleteket nem tud. Csak annyit mondott, hogy egy állítólagos új tulajdonosi csoport nevében már megkeresték őt, „de a befektetők már azzal kezdték a tárgyalást, hogy a felhalmozódott adósságokat akkor tudják kifizetni, ha beindul a termelés” – mondta Andrási. Aki szerint a Higinél minden folyamatosan változik, így néha azt sem tudják, hol érhetik el őket.
Kikapcsolva, kikapcsolva, kikapcsolva
Ezzel nincsenek egyedül, az Index több mint egy héten keresztül szintén hiába próbált a cég illetékeseivel beszélni. Noha a cég weblapján látható szám tárcsázása után nem sokkal visszahívott egy Kelemen Péter nevű személy – hogy ki ő, arról később –, ám csak annyit mondott, hogy visszahívnak, ha a tulajdonosok akarnak nyilatkozni. Erre a visszahívásra a cikkünk megjelenéséig hiába vártunk.
A társaság székhelye a főváros XII. kerületében van, egyik vezérigazgatójának, Tóth Miklósnak a lakcímén. Ezen a címen egy mobiltelefonszámot tart nyilván a tudakozó, ám a szám ki van kapcsolva, hangpostafiók nincs, így üzenetet sem tudunk hagyni (Tóthot az alvállalkozók által ismert mobilszámán sem tudtuk elérni).
A Higinek elvileg van egy telephelye a főváros VII. kerületében, a Wesselényi utcában is, itt egy vonalas telefonszáma van. Vagyis csak lenne, amikor tárcsázzuk, azt halljuk, hogy a hívott számon előfizető, illetve szolgáltatás nem kapcsolható. A helyszínen sem járunk nagyobb sikerrel, sem a házba tartó idős úriember, sem a néhány perccel később onnan kijövő fiatal pár nem tud arról, hogy bármilyen cég székhelye lenne ott. A kapucsengőkön és a postaládákon szintén nem láttunk a Higi ottlétére utaló jelet.
Offshore-tulaj megy és jön
Az Opten cégtárának céginformációs adatai szerint a társaságnak jelenleg egyetlen tulajdonosa van, egy Veronában bejegyzett cég, az Over Meccanica S.p.a., amely 2004 óta részvényes, és jelentős befolyással rendelkezik a Higiben. Az IRM ingyenes céginformációs adatai szerint emellett most van bejegyzés alatt az offshore-paradicsomnak számító Brit Virgin-szigeteki Challenger Consultancy Services (CCS) Ltd. 50 százalékot meghaladó részesedés-szerzése a társasági szerződés május 28-i módosításának értelmében. Májusban egyébként kétszer is módosították ezt a szerződést: 22 nappal korábban, május 6-án épp arról született döntés, hogy kiszáll a cégből a CCS, amely 2003 januárjától volt a Higi tulajdonosa.
A társasági szerződés későbbi módosítása személyi változásokat is eredményezett. Egyfelől felügyelő-bizottsági tagságának bejegyzésére vár Szabó Károly és a wiesbadeni (Németország) lakcímű, de neve alapján vélhetően orosz Vitalij Mazin. Másfelől vezető tisztségviselőként bejegyzése alatt áll a moszkvai lakcímű Oleg Sztalnov – bár a lakcímeként megadott utcát a Google Mapson nem sikerült fellelnünk –, a budapesti Kelemen Péter – vele sikerült beszélnünk telefonon –, valamint ismét a menedzsment tagja lehet egy bizonyos Terner Géza, aki régóta kötődik a Higihez és áll üzleti kapcsolatban a Higi-székhelyének otthont adó Tóth Miklóssal.
Terner Géza, a visszatérő
Az akkor még bécsi lakcímű, a mostani cégnyilvántartási adatok szerint már luganói Terner neve annak kapcsán szerepelt először a lapokban, hogy – korábbi, nem cáfolt osztrák lapinformációk szerint – egy Barrage Consulting nevű cég nevében az M5-ös autópálya sikerdíjaként két, összesen több mint 1,5 millió euró értékű számlát állított ki egy Eurocontact nevű PR-cégnek, a Strabag partnerének.
Ahogyan az offshore CCS, úgy Terner is visszatérő szereplő a Higi életében: egyik tulajdonosa volt 1999 és 2005 között, emellett 2003-ig a cégvezetésben is szerepet vállalt. Az idén április óta 1,545 milliárd forintos alaptőkéjű társaság tulajdonosa volt továbbá nagyjából ebben az időben, 1999 és 2003 között a tavaly március óta felszámolás alatt álló Vencap Építőipari Kft., amelynek 45 százalékos tulajdonosa Tóth Miklós (ebben a cégben további 45 százaléka van Tóth Endrének, aki a Higi igazgatóságnak is tagja, és egy időben Terner is tulajdonos volt).
Tóth Miklós és Terner Géza egyébként nemcsak Higin és a Vencap révén ismerik egymást: Terner a nevét viselő cégen, a Terner GmbH-n keresztül – ennek 2004-ben megszűnt magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét szintén Kelemen vezette – tulajdonosa volt annak a mai napig Tóth Miklós által vezetett Mobilber Kft.-nek, amely 2000-ben 1,8 milliárd forintért opciós szerződést kötött a Magyar Úttörőszövetséggel a csillebérci tábor megvásárlására (a cég székhelye a tábor címe). Igaz, a csillebérci tábor tulajdoni viszonyai rendezetlenek, a fővárosi bíróság néhány hete utasította el – bár még csak első fokon – az úttörőknek azt a beadványát, amelyben területre vonatkozó résztulajdonjogának megerősítését kérték.
Lesznek, akik megvédik őket?
Magas körökhöz vezetői jó politikai kapcsolataikra többször utalgattak is a Higi Papirsoft vezetői, „arra célozgatva, hogy hiába is akarunk mi keménykedni, lesznek, akik megvédik őket” – mondják a pénzükre váró kisvállalkozók közül többen is. Hogy mennyire erősek a politikai szálak, azt sejtetni engedi, hogy Tóth Miklós nemcsak az úttörőkkel került üzleti kapcsolatba az ezredfordulón, hanem ez év május 18-ig ügyvezetője volt az MSZP-alapítású, jelenleg is a párt tulajdonában lévő, korábban a Köztársaság téri pártszékházban működő Concedo Kulturális Szolgáltató Kft.-nek.
A Higi helyzetét könnyíti, hogy a magyar jogrendszer sajátosságai miatt egy felszámolási eljárásnak már az elindítása is hosszú hónapokig elhúzódhat. Példaként említi erre a papírgyár építésén dolgozó, pénzükre váró cégek egyikének illetékese a már tavaly nyáron beadott felszámolási kérelmet, amiről csaknem egy év elteltével született érdemi döntés (a bíróság sajnos arra a kérdésünkre sem adott választ, hogy valóban van-e olyan felszámolási kérelem, amely tavaly nyár óta vár az elbírálásra).
A szolnoki önkormányzatnál mindenesetre inkább reménykednek, mint aggódnak. Abban bíznak, hogy a cég a most folyamatban lévő tulajdonosváltás után befejezi a beruházást, és hamarosan újraindítja a papírgyárat (erre már csak azért is nagy szükség van, mert tavaly bezárt a város másik, egyébként nyereségesen működő papírgyára, a Mondi). A hitelezők közül viszont többen attól tartanak, hogy az oroszok megjelenése csak újabb hitegetések kezdetét jelenti, ahogy egyikük fogalmazott: „messziről jött ember azt mond, amit akar, de ha nem tesz le valamit az asztalra két héten belül, mi mindannyian futhatunk a pénzünk után”.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/08/14/higi_papirgyar_adossag/
|
https://web.archive.org/web/20201021173116/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/08/14/higi_papirgyar_adossag/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-rejtelyes-ceg-harom-eve-epiti-szolnoki-papirgyarat
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-08-14 00:00:00
|
[
"Terner Géza",
"Tóth Miklós"
] |
[
"Challenger Consultancy Services Ltd.",
"Higi Papirsoft Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"MSZP",
"Over Meccanica S.p.a."
] |
[] |
[
"offshore",
"protekció",
"gazdálkodás",
"adósság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
10,125 |
Állami milliárdokból nem épül a szolnoki papírgyár
|
Augusztus közepén írtunk a Higi Papírsoft 2006 óta tartó szolnoki gyárépítéséről, arról, hogy a cég egyes szállítóinak, valamint a szolnoki ipari parknak 2007 óta több százmillió forinttal tartozik.
|
„Játszanak, szórakoznak velünk, ezt csinálják már 2007 óta, és most már egy állami bank is támogatja őket ebben” – fakadt ki egy kisvállalkozó, egyike azoknak, akik évek óta hiába várják a szolnoki papírgyár építésén elvégzett munkáért pénzüket. A retorzióktól tartva – később megszólaló társaihoz hasonlóan – neve elhallgatását kérő üzletember azt állította lapunknak, hogy a Higi Papírsoft Zrt. 2006-ban több milliárd forintos hitelt kapott a beruházásra az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól, de a pénzből nem jutott a gyárat felépítő vállalkozásoknak.
„Többek között azért is bíztunk komolyan a beruházóban, illetve abban, hogy kifizetik a munkánkat, mert tudtuk, hogy lényegében állami pénzből finanszírozzák a projektet” – fogalmazott egy másik, a számlái ellenértékét ugyancsak évek óta váró kisvállalkozó. Azt mondta, hogy amikor a fizetési nehézségek jelentkeztek, a Higi menedzsmentje először a rövid távú időhúzás taktikáját alkalmazta: hétfőn azt mondták, pénteken lesz pénz, pénteken azt, hogy a következő hétfőn, és így tovább. Ezután azzal kezdtek el védekezni, hogy a cég azért nem tud fizetni, mert az MFB húzza az időt, nem finanszírozza a feltételek szerint a beruházást. Ennek a kijelentésnek valóságtartalmát a szállítók nem tudták leellenőrizni, az MFB banktitokra hivatkozva nem adott érdemi információkat a finanszírozás feltételeiről.
Nem kivételeztek velük
A fejlesztési bank hasonló érveléssel kérdéseinek is csak egy részére válaszolta. Hiába szerettük volna például megtudni, hogy mikor és mekkora hitelt kapott a Higi Papírsoft Zrt. a szolnoki papírgyár építéséhez, a bank ezeket az adatokat banktitokra hivatkozva nem adta ki. A hitelkonstrukcióról Őry Kovács Katalin, az MFB kommunikáció igazgatóságának ügyvezető igazgatója csak annyit árult el, hogy „abszolút piaci hitel volt, nem kedvezményes, nem támogatott, és egyéb kivételes feltétel sem volt”.
Egyébként több, egymástól független, de nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy a papírgyár építésére az alvállalkozók többsége által tudni vélt nyolc-kilencmilliárd forintnál valamivel kevesebbet, nagyjából hétmilliárd – ahogyan egyik forrásunk fogalmazott, inkább hét-, mint hat és fél milliárd – forintnyi hitelt adott az MFB. Az erről szóló szerződést tudomásunk szerint 2006 áprilisában írták alá, és ekkor még úgy volt, hogy a papírgyár már 2006 végén megkezdi a próbaüzemét.
Természetesen a banktitok miatt arról sem kaptunk adatot, hogy mennyi pénzt és milyen célra hívott le a beruházó a hitelből. Az MFB csak a fejlesztési bank általános gyakorlatát ismertette, eszerint csak a beruházásra hívhatja le a pénzt a kölcsönfelvevő, és „a hitel összegét csak a műszaki ellenőri jóváhagyással folyósítja a bank”.
Bár a Higi menedzsmentje hivatalosan nem tájékoztatta a gyárat építő cégek vezetőit arról, hogy mire költi a kölcsönt – ez persze nem is kötelessége a beruházónak –, nem hivatalosan többeknek azt mondták, hogy nagyrészt a papírgyári gépsor megvásárlására mentek az MFB-milliárdok, de a beszerzés és a gépek telepítése közben komoly hibák történtek (mások úgy tudják, hogy a gépek teljes árát ki sem fizették, így a gépsort a szállító olasz cég a mai napig saját tulajdonának mondja). Az építkezésen dolgozó cégek vezetői közül többen állítják, maga az épület a telekkel együtt sem kerülhetett többe másfél-kétmilliárd forintnál – ráadásul ebből több százmillió forintra rúg az az összeg, amivel a Higi 2007 óta adósa maradt a cégeknek.
A Magyar Fejlesztési Bank ugyanakkor csak körülbelül fél éve értesült a Higi Papírsoft fizetési nehézségeiről, közölte kérdésünkre Őry Kovács Katalin. A bank idén júniusban leült tárgyalni néhány, a Higi ellen addigra már felszámolási kérelmet benyújtó szállítóval, hogy egyeztessenek a követelések rendezéséről. Ezen a június eleji megbeszélésen, amin a hitelezők elmondása szerint a bankot Lakatos Zsolt ügyvezető igazgató és Walton Gusztáv osztályvezető képviselte, az MFB azt közölte, hogy neki a beruházás befejezése a legfontosabb, és azt ígérte, hogy az ahhoz szükséges döntés várhatóan egy hónap alatt megszületik (az egyik résztvevő szerint azt mondták, hogy a döntéshozatali folyamat időigénye ennyi).
Fizetnek, ha
A tanácskozáson a bank képviselői azt közölték, hogy a döntéstervezet értelmében „folyósításkor elsődlegesen a szállítói követelések kerülnek teljes összegben kifizetésre, biztosítva ezzel a felszámolási eljárás veszélyének elhárítását”. Azt is mondták, hogy a több mint kilencven százalékig elkészült beruházás csak akkor folytatódik, ha minden hitelezőt kielégítettek.
A tárgyaláson az MFB arra kérte ugyanakkor a szállítókat, hogy függesszék fel vagy szüneteltessék az akkor már folyamatban lévő felszámolási kérelmeket, aminek ők eleget is tettek.
Úgy tudjuk, hogy a fejlesztési banknak ebben a döntéshozatali folyamatában két megoldás került szóba. Vagy beletörődnek abba, hogy a Higi ellen megindul a felszámolási eljárás, vagyis veszni hagyják a projektet és az abba eddig beletett pénzt, vagy megpróbálnak további megoldást találni a finanszírozásra.
Utóbbit nehezítette az a tény, hogy tudomásunk szerint az MFB döntéshozói nem akartak több banki pénzt a projektre költeni. Ezért úgy döntöttek, hogy a bank új befektetőt keres. Információink szerint jelenleg egy olyan jelentkezővel tárgyalnak, aki azt vállalta, hogy több millió euróval beszállna a szakértők által kilencvenegy-kilencvenhárom százalékig elkészültszültnek mondott projektbe.
Fordulat, ami nem az
Nem csoda, hogy az egy hónapból végül kettő lett, mire – ahogy az egyik szállító fogalmazott – „a hitelezők némi noszogatására a bank augusztus közepén ismét életjelet adott magáról”. Az akkor már Lex Zoltán üzleti vezérigazgató-helyettes által aláírt levél azonban a hitelezők értelmezése szerint gyökeresen ellentmondott a júniusi tárgyaláson elhangzottaknak. Azt közölte, hogy a félbeszakadt beruházásért és a lejárt szállítói követelésekért az MFB semmilyen felelősségel nem tartozik, ezért a hitelezőknek azt javasolták, hogy problémáikkal ne az MFB-t, hanem a beruházót keressék.
„Nincs fordulat. A bank be akarja fejezni a beruházást, hiszen kilencven százalék feletti a készültség” – válaszolta az MFB kommunikációs igazgatója arra a kérdésünkre, hogy mi történt a júniusi egyeztetés után, aminek következtében az MFB álláspontjában száznyolcvan fokos fordulat következett be. „A beruházás befejezéséhez szükséges hitel további folyósításának feltétele volt a szállítói követelések tulajdonosok által történő rendezése... A banki gyakorlatnak megfelelően folyósítani akkor lehet, ha a projekt megvalósul. Egy felszámolási fenyegetettség esetén ez bizonytalan” – indokolta az MFB, hogy a júniusi egyeztetésen miért kérte a felszámolási kérelmek felfüggesztését.
Friss tőke vagy büntetőügy
A bank úgy tudja, hogy a tulajdonosok friss tőkét fognak bevonni, és egyebek között ezzel indokolta az egyeztetések elhúzódását is. Mint korábban megírtuk, a májusig egy MSZP-céget vezető Tóth Miklós lakcímén bejegyzett vállalkozásban társasági szerződését májusban kétszer is módosították.
A hónap elején kiszállt, majd a május 28-i, még cégbírósági bejegyzés alatt álló változások értelmében ismét tulajdonos lett az offshore-paradicsomnak számító Brit Virgin-szigeteki Challenger Consultancy Services (CCS) Ltd., emellett ismét a menedzsment tagja lehet Terner Géza. Neki több közös üzleti érdekeltsége volt, illetve van Tóth Miklóssal – egyebek mellett a csillebérci úttörőtábort is megvették volna –, valamint a Higi-menedzsment tagjai közül azzal a Tóth Endrével, akinek a nevéhez kötődik több felszámolás alatt álló cég, köztük a Nicole Csokoládégyár, a Tigon Trade Kft., valamint a Vencap Kft. (utóbbiban tulajdonos Tóth Miklós, és tulajdonos volt Terner is).
A hitelezők szerint aggasztó tulajdonosi háttér ellenére az MFB most bizakodó. „A mai állapot szerint kialakult a projekt befejezéséhez szükséges finanszírozási struktúra, amelynek megfelelően a források is rendelkezésre állnak” – közölték. A Higi néhány hitelezője mostanra azonban már nemcsak a Higinek nem hisz, hanem az állami banknak sem. Vannak, akik várhatóan újraindítják a korábban az MFB kérésére felfüggesztett felszámolást. Egyikük azt mondta, hogy az ügyben egy nemzetközi vádindítvány előkészítése folyik, de saját érdekeit sértené, ha részleteket árulna el arról, hogy pontosan ki ellen és milyen bűncselekmény gyanújával fogják benyújtani. Igaz, ezzel könnyen saját maguk alatt vághatják a fát, hiszen egy ilyen ügy kirobbanása miatt visszaléphet az üzlettől az MFB által említett befektető.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/07/allami_milliardokbol_nem_epul_a_szolnoki_papirgyar/
|
https://web.archive.org/web/20201021173124/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/07/allami_milliardokbol_nem_epul_a_szolnoki_papirgyar/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-milliardokbol-nem-epul-a-szolnoki-papirgyar
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[] |
[
"Higi Papirsoft Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] |
[] |
[
"adósság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
10,126 |
Tizenkilencmilliós juttatás a nemzeti vagyonkezelőnél
|
Tizenkilencmilliónyi járandóságot fizettek ki Szűcs Júliának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közelmúltban távozott gazdasági vezérigazgató-helyettesének, bár alig kilenc hónapot dolgozott ott.
|
http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/tizenkilencmillios_juttatas_a_nemzeti_vagyonkezelonel.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizenkilencmillios-juttatas-a-nemzeti-vagyonkezelonel
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
10,127 |
Békesi: Nem tudtunk élni a lehetőséggel
|
Kivételesen kedvező nemzetközi körülmények között fejlődhetett volna Magyarország az utóbbi csaknem két évtizedben, a lehetőséggel azonban nem tudtunk élni - foglalta össze a Napi Gazdaság jubileumi számának adott interjújában Békesi László volt pénzügyminiszter.
|
Madarak hullanak az égből a világ legforróbb városában
Kuvaitvárosban a hőmérséklet a nyár közepén eléri akár az 54 Celsius-fokot is: az utcák a városban elnéptelenednek, a klímák pedig ezerrel pörögnek. Csak az állatok nem ússzák meg.
Íme a világ legélhetőbb városai, Budapest sokat lépett előre
A nyugat-európai városok olyannyira dominálják a listát, hogy egyúttal annak mindhárom dobogós helyét is elfoglalják, legalábbis a The Economist globális élhetőségi indexe szerint.
|
https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/bekesi-nem-tudtunk-elni-a-lehetoseggel.419153.html
|
https://web.archive.org/web/20240129094116/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/bekesi-nem-tudtunk-elni-a-lehetoseggel.419153.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bekesi-nem-tudtunk-elni-a-lehetoseggel
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
10,128 |
Páva azonnali válságkezelést sürget a pécsi vagyonkezelőnél
|
Azonnali válságkezelésre és a biztonságos működés megteremtésére van szükség a Pécs vagyonát kezelő Pécs Holding Zrt.-nél Páva Zsolt szerint, aki ezt a cég átvilágításának eredményével indokolta hétfőn Pécsett sajtótájékoztatón.
|
2009.09.07. 12:08
Azonnali válságkezelésre és a biztonságos működés megteremtésére van szükség a Pécs vagyonát kezelő Pécs Holding Zrt.-nél Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely polgármestere szerint, aki ezt a cég átvilágításának eredményével indokolta hétfőn Pécsett sajtótájékoztatón.
„A vállalat gyakorlatilag működésképtelen a jelenlegi formájában, forráshiány miatt év végére a napi működése is veszélybe kerülhet” – összegezte a fideszes politikus a napokban elkészült, mintegy 80 oldalas szakértői jelentés megállapításait.
Páva Zsolt hozzátette: a vagyonkezelő több százmillió forint adósságot halmozott fel, ugyanakkor nem felelt meg az önkormányzat vele szemben támasztott elvárásainak, a cégnél nem alakultak ki az integrált városüzemeltetés és vagyongazdálkodás feltételei.
„Azért, hogy a holding ne szoruljon az önkormányzat folyamatos támogatására, haladéktalanul pótolni szükséges az elmúlt évek hiányosságait. Ennek része a párhuzamosságok megszüntetése, az igazgatóság, a felügyelőbizottság átszervezése, valamint egy olyan vezetői struktúra kialakítása, amely eredményesen képes kezelni a válsághelyzetet” – közölte.
Páva Zsolt kitért rá: szükséges annak felülvizsgálata is, mely városi cégeknek célszerű, s melyeknek nem a holding ernyője alá tartozniuk. A polgármester az utóbbira példaként hozta fel a Pécsi Harmadik Színházat, amely megítélése szerint kulturális intézményként más üzemeltetést kíván, mint egy vízmű.
A politikus a rossz működés miatti felelősség kérdését firtató újságírói kérdésekre azt válaszolta, hogy a holding létrehozása jelenlegi formájában eleve elhibázott lépés volt.
„Lett volna lehetőség arra, hogy a cég hatékonyan működjön, de ennek feltételeit a városvezetés nem volt képes megteremteni. Mindezért nem felelős Varga Péter volt vezérigazgató, aki lehetőségei szerint megpróbált felelősen gazdálkodni. Neki a Pécsi Közlekedési Zrt. buszparkjának értékesítésével összefüggésben kellett távoznia” – jegyezte meg Páva Zsolt. Hozzátette: a pécsi közgyűlés a holding hatékonyságát növelő döntések meghozatala mellett csütörtökön várhatóan megválasztja Varga Péter utódját, akinek helyére 19-en pályáznak.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/09/pava-azonnali-valsagkezelest-surget-a-pecsi-vagyonkezelonel
|
https://web.archive.org/web/20090909053451/http://mno.hu/portal/661221
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pava-azonnali-valsagkezelest-surget-a-pecsi-vagyonkezelonel
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[] |
[
"Pécs Holding Zrt."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
10,129 |
Rektorok kiemelt juttatásai
|
Magyar Bálint oktatási miniszter 2004-ben a kormány elé terjesztette a Magyar universitas programot (MUP). A program sarkalatos pontja volt a felsőoktatási intézmények vezetésének átalakítása.
|
Magyar Bálint oktatási miniszter 2004-ben a kormány elé terjesztette a Magyar universitas programot (MUP). A program sarkalatos pontja volt a felsőoktatási intézmények vezetésének átalakítása. A rektor és az egyetemi tanács fölé egy kis létszámú irányító testület (it) került volna olyan döntési jogkörökkel, amelyek korábban az intézmények tanácsai, a felügyelő minisztériumok, a kormány vagy az Országgyűlés jogkörébe tartoztak. E nagyhatalmú testület tagjává viszszavonhatatlan, öt évre szóló megbízással a gazdasági életben vezetői tapasztalatot szerzett egyén válhatott volna. Ha Magyar Bálint elképzelése megvalósul, az egész hazai felsőoktatás az it-ben megjelenő gazdasági erők érdekeinek rendelődött volna alá. A miniszter javaslata az egyetemi polgárok ellenállásába ütközött. Ő azonban ragaszkodott álláspontjához, és ehhez 2005-ben megszerezte az Országgyűlés többségének a támogatását is (CXXXIX. sz. törvény a felsőoktatásról).
A köztársasági elnök kifogásai nyomán végül az Alkotmánybíróság (AB) akadályozta meg az it-re vonatkozó elképzelések törvényerőre emelését (41/2005. [X. 27.] AB-határozat). Ennek megfelelően az egyetemi/főiskolai tanács (az új törvényben immár szenátusi elnevezéssel) és az élén álló rektor viszszakapta a felsőoktatási intézmény irányításának jogát és felelősségét. Az it a módosított változatban gazdasági tanácsként (gt) született újjá. A gt a korrigált változatban a felsőoktatási intézmény irányítását végző szervek mellett tanácsadó és ellenőrző testületként kapott szerepet.
A törvényhozó többség a 2008. évi XCVII. törvény segítségével mégis visszaadta a gazdasági tanácsnak az egyszer már alkotmányellenesnek minősült döntési jogkört „azokban az ügyekben, amelyek ellátására a szenátus felhatalmazta” (25. § [1] c]). A szenátusról szóló részben azt találjuk, hogy átruházhatja azt az alapvető jogát is, hogy megválassza a rektort, és erről értesítse a fenntartót, továbbá értékelje a rektor vezetői tevékenységét (27. § [5]).
Magyar Bálint országgyűlési képviselőként évenként benyújtott „apró” módosító indítványaival megteremtette annak lehetőségét is, hogy a felsőoktatási intézmény vezetése akkor is függetlenedjék saját testületeitől, ha a szenátus döntési jogát nem adja át a gt-nek.
Az első lépés ebben az irányban a rektorok illetménypótlékának törvényileg korlátlan emelése volt. A jelenleg hatályos törvény szerint az oktatási miniszter a gt javaslatára határozza meg a rektor juttatásait (115. § 1.2 a] és aa]). A nagy állami egyetemeken a rektorok évi jövedelme jelenleg az egyetemi tanári illetményük többszörösét teszi ki. Így visszatérésük főhivatásuk, a kutatás és az oktatás területére hatalmas anyagi veszteséggel járhat. A második lépés az egyetemi vezetés autonómmá tételében a rektori megbízás idejének gyakorlatilag korlátlanná tétele volt. A rektorok megbízása az egyetemi hagyományok szellemében korábban három évre szólt. Ez az időkorlát egy régebbi hagyományból származott: amikor is a mindenkori rektor (mint egyetemi tanár primus inter pares) egy évig töltötte be hivatalát, de prorektorként működött egy-egy évig megválasztása előtt és után. (Ma is ennek az elvnek az alkalmazásával választja meg elnökét a Magyar Rektori Konferencia.) Azonban már a 2005. CXXXIX. sz. törvény lehetővé tette, hogy a rektort öt évre válasszák meg, megtartva azt a gyakorlatot, hogy a megbízatását egyszer meg lehet hosszabbítani. 2008-ban a kormánypártok szavazatával módosították a vonatkozó rendelkezést. A szenátus kétharmados többséggel immár harmadszorra is megbízhatja a rektort (2008. XCVII. 8. § [1]). Így a rektor akár tizenöt éven keresztül is megtarthatja posztját.
Harmadik lépés: a rektor helyetteseinek és a dékánoknak a megbízása is tizenöt évig tarthat. A 2009. évi XLIII. törvény kimondja: a rektor helyetteseinek és a dékánoknak a megbízatása is meghosszabbítható kétszer öt évre (2. § [1]), mégpedig a 65 éves korhatáron túl is (2. § [2]). Bizalmasan kezelt juttatásaikat a rektor vagy a szenátus határozza meg.
A hatályos felsőoktatási törvény tehát lehetővé teszi, hogy az állami felsőoktatási intézményekben a kiemelten magas jövedelmet jelentő magasabb vezetői beosztásokat 15 évig ugyanazok töltsék be. Adott feltételek mellett e tisztségeket előbb-utóbb azok a vezető oktatók fogják betölteni, akik fontosabbnak tartják jövedelmük maximalizálását, kiváltságok megszerzését, mint eredendő hivatásuk kiteljesítését: a tudományos kutatást és ebben elért eredményeik oktatását. Azok a törvényi megszorítások, melyek megnehezítik a megbízás második meghosszabbítását, csekély jelentőségűek: a szenátus kétharmada egyenlő a dékánok és a hallgatók alkotta tagok létszámával. A dékánok maguk is érdekeltté váltak a meghosszabbítás gyakorlatának általánossá tételében, a hallgatók képviselői pedig mindig megnyerhetők a hallgatói jogok bővítésének ígéretével. A rektornak, hogy hivatalában maradjon, elsősorban a gt és a felügyelő miniszter elvárásainak kell megfelelnie, míg a dékánoknak a rektor elvárásainak. Ez az egyetemi autonómia aláásására lehetőséget adó vezetési szerkezet idegen az egyetem hagyományaitól és lényegétől. A korrupciós nyomást kifejtő vezetési szerkezet viszont nagyon is megfelel a Magyar Bálint által képviselt programnak. Ennek kimondott célja ugyanis „olyan felsőoktatási intézményrendszer kialakítása, mely a fenntartó által meghatározott finanszírozási rendszerhez adekvátan alkalmazkodni képes, és amelyben egyidejűleg megteremtődnek a piackonform működés feltételei”. Az igaz, hogy egy olyan típusú felsőoktatásnak, melyben megtalálhatók a középiskolai képzés elemei („felsőfokú szakképzés”), a főiskolai tanulmányokra jellemző oktatás („felsőfokú alapképzés”), s amelynek feladata, hogy kielégítse az állam által fenntartott intézmények szakemberigényét, bizonyos mértékig meg kell felelnie a munkaerőpiac előre jelezhető kívánalmainak. De az alárendeltségi viszonynak egy fejlődésre képes társadalomban alapvetően éppen fordítottnak kell lennie, legyen szó a felsőoktatás és a piac vagy a felsőoktatás és a fenntartó közötti viszonyról. A piac akkor teljesít jól, ha „egyetemkonform”, ha képes felismerni az új tudományos eredmények hasznosításának lehetőségeit. A fenntartónak pedig azt kell felismernie, hogy milyen finanszírozási igények kielégítése révén fokozható az egyetemek képessége új eredmények elérésére és jó szakemberek képzésére. Ha a felsőoktatásban a túlfizetett „vezetői elit” és a minőséget ténylegesen meghatározó, de kutatói forrásokat nélkülöző „vezető oktatók” rétege kettéválik, az egyetemnek az a képessége válik kérdésessé, hogy rátaláljon a felhalmozott ismeretekből adódó problémákra és adott körülmények között megfogalmazható legjobb megoldásokra. Az egyetemi autonómia nem az egyetemi polgárok partikuláris érdeke, hanem az egyetemet fenntartó társadalom egyetemes érdeke. Az egyetemek csak a piac és a fenntartó közvetlen érdekeitől függetlenítve, „indokolatlan befolyástól mentesen” (41/2005. [X. 27.] AB) válhatnak a jövőt előkészítő és meghatározó műhelyekké.
A felsőoktatási intézmények egy része felismerte az új szabályozásban rejlő veszélyeket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Péceli Gábor tavaly átvett megbízatása után a magasabb vezetőknek járó juttatásokat átlagosan 30-40 százalékkal csökkentette, a jutalmazásokat pedig megszüntette. A Szegedi Tudományegyetem idén hatályba lépő szervezeti és működési szabályzata pedig előírja, hogy az intézmény tanári testülete a rektori tiszt betöltésére pályázókat hallgassa meg, véleményét a szenátus rektorválasztó ülésén ismertesse.
Nincs biztosíték azonban arra, hogy az ilyen és hasonló intézkedések meg tudják akadályozni a személyi függőségek bebetonozását az egyetemeken belül. Hogy a magasabb vezetői posztokat betöltők a törvényi szabályozásban rejlő előnyöket idővel ne saját privilégiumként hasznosítsák. A felsőoktatási intézmény kutatás- és oktatáspolitikájának stabilitását nem a magasabb vezetők élethosszig tartó megbízásával, de a tanári és kutatói testület demokratikus megegyezésével lehet megteremteni. A felsőoktatási intézmények tapasztalataim szerint akkor találják meg működésük irányításának lehető legjobb módját, ha az egymást váltó, különböző területeket képviselő magasabb vezetők érvényesíthetik saját, vendégtanárként más-más munkahelyeken és vezető oktatóként más-más szakmai testületekben szerzett tapasztalatukat, kialakult értékrendjüket, miközben alapvetően az egyetemi fórumokon közösen meghatározott, hosszú távú célkitűzések alapján végzik munkájukat.
A magasabb vezetők kiválasztásánál vissza kell térni az idő próbáját kiállt hagyományokhoz. Le kell rövidíteni a megbízási időt, korlátozni célszerű a meghosszabbítás lehetőségét, és szélesíteni szükséges a választók körét, arányosítani a juttatásokat. Megvalósulnának ezek az elvek, ha a rektor személyéről nem a kis létszámú szenátus, hanem rektorválasztó konvent, az intézmény professzori testülete döntene. Ha a rektor három évre szóló megbízását csak kivételesen lehetne meghosszabbítani. Ha a rektor és a dékánok juttatásait újra a bértábla határozná meg.
A szerző egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem)
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/rektorok-kiemelt-juttatasai
|
https://web.archive.org/web/20240126145416/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/rektorok-kiemelt-juttatasai
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bernath-arpad-rektorok-kiemelt-juttatasai
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-08-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"oktatás",
"juttatás"
] |
[] |
10,130 |
Lobbi a King’s City mellett
|
Kiszivárogtatásokkal igyekeznek hiteltelenné tenni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavalyi működéséről szóló számvevőszéki jelentést. Információink szerint az Állami Számvevőszék elnöke a végleges jelentést csak szerdán írta alá.
|
Kerékpáros tüntetés. A Lehet Más a Politika (LMP) szombaton kerékpártúrával hívja fel a figyelmet a King’s City projekt veszélyeire és a hibás turisztikai fejlesztési irányok által okozott károkra. A gyülekező a dinnyési csónakkikötőnél lesz reggel kilenc órától, a felvonulás tíz órakor indul Dinnyés vasútállomásról. Előzetes bejelentkezés esetén kerékpárt is biztosítanak a résztvevőknek. (H. Gy.)
Még a véglegesítés előtt kikerültek a sajtóhoz az MNV Zrt. számvevőszéki ellenőrzéséről szóló jelentéstervezet, pontosabban annak sukorói ingatlanügylettel foglalkozó egyes részletei. A Népszabadság tegnapi számában közölt részleteket – maga is jelezve, hogy egy tervezetről van szó – a sukorói ügylettel kapcsolatos számvevőszéki megállapításokból, majd azokat egyenként cáfolni igyekezett. A lap birtokába került dokumentum szerint az ÁSZ a Velencei-tó partjára tervezett King’s City kaszinóváros érdekében az MNV Zrt. által lebonyolított ingatlancserét semmisnek minősíti. Az ÁSZ emellett megjegyzi azt is, hogy a Joav Blum által felajánlott 182,89 hektáros területből csak 10,31 hektárra lett volna szükség a csere alapjaként hivatkozott autópálya megépítéséhez. E területet pedig 40 millió forintért is megszerezhették volna, ezzel szemben a csere során 787,4 millióért számolták be Joav Blum gyümölcsöseit. Az izraeli– magyar állampolgár pedig további 296 millió forint kifizetése után hozzájutott a több mint egymilliárd forintot érő 70 hektáros tóparti területhez. A csere tehát a számvevők szerint nem volt célszerű. Sőt, véleményük szerint szabályos sem volt, mivel nem valósult meg az a törvényi kritérium, miszerint a földcserében részt vevők egyike helyi lakos kell legyen, vagy ott már földdel kell rendelkezzen.
A kiszivárogtatók létére adhat magyarázatot az a tény is, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nemrég kinevezett vezérigazgatója, Kamarás Miklós hétfőn egy „szűk körű” sajtóbeszélgetésen igyekezett magyarázatokat adni az ÁSZ várható megállapításaival kapcsolatban. Ez – a lapunknak nyilatkozó szakember szerint – azért furcsa, mert tervezett jelentéseit az ÁSZ minden esetben elküldi egyeztetésre az érintetteknek, vagyis az MNV Zrt. vezérigazgatójának lehetősége van hivatalosan reagálni a megállapításokra, esetleg cáfolni is azokat.
A csereügylet miatt egyébként a Központi Nyomozó Főügyészség áprilisban nyomozást indított, nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt, a Székesfehérvári Városi Ügyészség pedig okirat-hamisítás miatt már vádat emelt Joav Blum ellen.
Az MTI beszámolója szerint Szollár Domokos kormányszóvivő tegnap arról számolt be, hogy továbbra sincs napirenden, hogy a sukorói King’s City-beruházás lekerüljön a kiemelt beruházások listájáról. Emellett ismét biztosította a lakosságot arról, hogy „a kormány is látja az aggályokat és a felmerülő kérdéseket, de megvárja a vizsgálatok lezárását, mielőtt döntene”.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/lobbi-a-kings-city-mellett
|
https://web.archive.org/web/20090908023039/http://mno.hu/portal/658817
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lobbi-a-kingas-city-mellett
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-08-27 00:00:00
|
[
"Joáv Blum"
] |
[
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
10,131 |
Még tovább maradnak rács mögött Hunvaldék
|
Jogerőssé vált Hunvald György Erzsébetváros súlyos, bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel gyanúsított MSZP-s polgármestere előzetes letartóztatásának meghosszabbítása november közepéig.
|
A napokban elkészült az erzsébetvárosi Fidesz jelentéstervezete az ügy miatt az önkormányzatban zajló belső vizsgálathoz. Fő felelősnek továbbra is a polgármestert tartják, és a közeljövőben ismét benyújtják javaslatukat a csonka képviselő-testület feloszlatásáról, illetve Hunvald Györgyöt határozatban szólítanák fel lemondásra.
Ingatlanpanama készül? Egyre több ingatlanpanama-gyanús előterjesztés kerül a fővárosi városképvédelmi bizottság elé az MSZP-s vezetésű kerületekből – mondta tegnap Ughy Attila, a testület fideszes elnöke. Soroksár egyik még érintetlen területének átsorolásáról ma dönt a Fővárosi Közgyűlés.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/08/Meg-tovabb-maradnak-racs-mogott-Hunvaldek
|
https://web.archive.org/web/20090908023411/http://mno.hu/portal/658815
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-tovabb-maradnak-racs-mogott-hunvaldek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-08-27 00:00:00
|
[
"Gál György",
"Hunvald György",
"Kardos Péter"
] |
[] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
10,132 |
Sztrádamutyi: felfüggesztett szerződéskötés
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság dönthet az M0-s körgyűrű déli szektorának bővítésére kiírt pályázat sorsáról, mert a kizárt M-0 Déli Ág II. Konzorcium megtámadta az állami beruházó döntését.
|
Felfüggesztette tegnap az M0-s útgyűrű déli szektorának M6 autópálya és 51. sz. főút közötti szakaszának megépítésére szóló szerződés megkötését a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A döntés oka az, hogy az M-0 Déli Ág II. Konzorcium jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A konzorcium beadványában az M0-s pályázat eredményével kapcsolatban a nyertes kizárását indítványozza a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a napokban a Porr Építési Kft.-t nyilvánította nyertesnek a tenderen. Az M-0 Déli Ág II. Konzorciumot azért zárták ki a pályázatból, mert a NIF úgy ítélte meg, hogy a csoport tagjainak 2006-os árbevétele nem érte el a kijelölt mértéket. A kizárt csoport vitatja a NIF döntését, nemcsak az M-0 Déli Ág II. Konzorciumra vonatkozó megállapítások miatt, hanem többek között azért, mert a nyertesnek kihirdetett Porr műszaki alkalmasságát nem tudta a pályázati eljárás első szakaszában az előírás szerint igazolni. A cég pályázatában hiányosak voltak a gép- és eszközpark meglétét igazoló iratok. Emellett a Porr a hiánypótlás során lényegesen módosította az ajánlatát. Bár a Porr határidőre pótolta a hiányzó iratokat, de az ajánlat módosításával az M-0 Déli Ág II. Konzorcium jogi álláspontja szerint megsértették a közbeszerzési törvényt. A lapunk birtokába került döntés-előkészítő jegyzőkönyv tanúsága szerint a Porr nem tudta igazolni, hogy rendelkezik legalább három felsőfokú végzettségű, ötéves gyorsforgalmiút-építésben szerzett gyakorlattal rendelkező szakemberrel, illetve négy hídépítési gyakorlattal bíró szakmérnökkel. Emellett további szakterületeken sem sikerült a megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek meglétét igazolniuk. A pályázati bírálóbizottság megállapította, hogy a Porr módosította az ajánlatát, és a bizottság tagjai szavaztak róla, elfogadják-e a módosításokat. A háromtagú bizottság kettő az egy arányban szavazott a Porr ajánlatának érvényessége mellett.
A Porr a hídépítéssel együtt kilométerenként nettó 2,57 milliárd forintért vállalta a munkát, ami az Index értesülései szerint a hazai viszonyok között meglehetősen olcsónak számít. Szakértők úgy vélik, túlságosan is olcsónak: az eredményhirdetés óta eltelt két napban több szakmai fórumon is felvetették, hogy a cég ennyiért csak veszteségesen tudja megépíteni az utat, nyereséges csak az úgynevezett pótmunkázással – vagyis az ajánlott árat meghaladó kiegészítő munkák elvégzésével – lehet.
A Porr győztessé nyilvánítása megrökönyödést keltett szakmai körökben. Sokan az azóta csődbe jutott Viadom utódjának tartják az osztrák építőipari céget. Ismert, hogy a Viadom, amelyen ma csaknem ötszáz hitelezője összesen mintegy 8,3 milliárd forintot követel, azzal keltett feltűnést, hogy 2003-tól csődbe meneteléig, vagyis 2007-ig az állami út- és autópálya-építési pályázatokon rendre megnyerte a nagy értékű megbízásokat. A Viadom többnyire dömpingár alkalmazásával, jóval az előállítási ár alatt nyerte meg a pályázatokat. A cég később magas pótmunkaigényt jelentett be, amit a megrendelő – a Kóka János vezette közlekedési tárca – elfogadott. A Viadom alvállalkozóként részt vett az M6-os sztráda dunaújvárosi szakaszának építésében is. Ez a pályázat volt az, amelynek következtében Medgyessy Péter miniszterelnöknek távoznia kellett, és amelyet követően azt mondta, „az SZDSZ tele van zavaros, korrupciós, vesztegetési ügyekkel, amelylyel a pártnak szembe kell néznie”. A Viadom tündöklése az M7-es autópálya Balatonkeresztúr–Nagykanizsa szakaszának elnyeréséig töretlenül folytatódott. A Budapestet az Adriával összekötő sztráda utolsó, hiányzó szakaszának építését azonban már nem tudta megvalósítani a Viadom, mert 2007 nyarán csődbe ment. Az M7-est csak a nyári szezon után tudták átadni, hitelezői és beszállítói pedig azóta is bottal üthetik a nyomát a cég sokmilliárdos tartozásának.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/sztradamutyi-felfuggesztett-szerzodeskotes
|
https://web.archive.org/web/20090908023406/http://mno.hu/portal/658813
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sztradamutyi-felfuggesztett-szerzodeskotes
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-08-27 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Porr Kft."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"autópálya",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
10,133 |
Össztűz alatt Basescuék
|
Kínos helyzetbe hozta saját titkosszolgálata Traian Basescu román államfőt, amikor nem tájékoztatta arról hogy testvére egy kétes ügyleteket lebonyolító fegyverkereskedelemmel foglalkozó tanácsadó cég részvényese.
|
Egy másik román napilap két volt védelmi minisztert is megkérdezett, akik egybehangzóan állították, hogy a titkosszolgálatoknak tudniuk kellett Mircea Basescu érintettségéről. Egyesek szerint azért nem lett tájékoztatva Basescu, mert az általa kezdeményezett személyi választások megosztottá tették a hírszerzést és az elégedetlenek így vettek revansot rajta.
Megdőlni látszik ugyanakkor az a vád, miszerint testvére illegális fegyvercsempészési ügybe is keveredett. Egy román publicista, Rosca Stanescu internetes blogjában azt állította, hogy Mircea Basescu hangolta össze egy robbanóanyag-szállítmány eljuttatását, amelynek során öt hajórakományt kitevő robbanószer érkezett a konstantai kikötőbe. A publicista szerint az Interpol figyelmét is felkeltő rakományt újracsomagolták és tovább szállították külföldön működő terrorszervezetekhez. A legújabb hírek szerint azonban a szállítmány valójában a Valcea megyei Baben fegyverraktárába került, és nyolcvan százalékát már meg is semmisíttették. A média szerint Mircea Basescu szerepe csupán annyi volt, hogy cége segített a kikötőben lévő traktorokkal felpakolni a szállítmányt, és a gyárba szállítani. Az Evenimentul Zilei napilap szerint a vitatott üzleti ügyek miatt jelentősen csökkent az államfő támogatottsága.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/08/ossztuz-alatt-Basescuek
|
https://web.archive.org/web/20090908023034/http://mno.hu/portal/658810
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ossztuz-alatt-basescuek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
eu-news
|
2009-08-27 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
10,134 |
Pénzért adták a doktori címeket
|
Egyetemi és főiskolai tanárok egész sora ellen folyik ügyészségi vizsgálat Németországban. A gyanú szerint anyagi ellenszolgáltatás fejében sok száz diák felvételét vagy doktori címét garantálták.
|
Stefan Lázár
Egyetemi és főiskolai tanárok egész sora ellen folyik ügyészségi vizsgálat Németországban. A gyanú szerint anyagi ellenszolgáltatás fejében sok száz diák felvételét vagy doktori címét garantálták. A megvesztegethető oktatókhoz egy tanácsadással foglalkozó vállalkozás közvetítésével jutottak el a tanuláshoz lusta jelentkezők.
Futószalagon osztogatták a doktori címeket több németországi egyetem és főiskola tanárai, a szerteágazó vesztegetési ügyben a kölni ügyészség irányítása alatt folyik a nyomozás.
A gyanú szerint professzorok és docensek egész sora pénzért juttatott doktori címhez a tudásukat nem bizonyító diákokat, akik közül soknak már a felvételi követelményeket is sikerült megkerülniük, ha a zsebükbe nyúltak. Tucatnyi egyetem és főiskola több mint száz oktatója lehet felelős azért, hogy semmihez sem értő jogász, közgazdász és orvosdoktorok kezdhették meg működésüket szerte az országban.
A megvesztegetett oktatók gondosan felépített közvetítőhálózat útján kapták meg a kialkudott „honoráriumot”, amelynek legkisebb összege az eddigi megállapítások szerint négyezer, de többnyire húszezer euró volt. A rendszerbe került diákok készpénzzel fizettek, előbb a felvételükért, végül disszertációjuk elfogadása után.
A lavinát egy tavaly lefolytatott korrupciós per indította el. Ennek során sikerült egy hannoveri jogászprofesszorra rábizonyítani, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében hatvan alkalommal sértette meg az előírásokat. A tudós beismerő vallomást tett, és háromévi szabadságvesztésre ítélték.
Később az is kiderült, hogy a hannoveri professzorhoz a Köln közelében található Bergisch Gladbachban alapított cégen keresztül jutottak el a diákok. A „Tudományos tanácsadás intézete” név alatt bejegyzett, 1994-ben alakult vállalkozás nyíltan ajánlotta fel szolgáltatásait olyan tanulóknak, akiknek gondot okozott a doktori disszertáció elkészítése vagy a tudásukat osztályozó oktatók szigora.
A segítőkész szervezet irodáiban lefolytatott vizsgálat alkalmával a nyomozók ráleltek az intézettel kooperáló professzorok kartotékaira. Fény derült arra, hogyan építették ki kapcsolataikat a megvesztegetett egyetemi és főiskolai oktatókkal, és miképpen bonyolították le a tranzakciókat.
Még nem lehet tudni, milyen széles kört érint a bűncselekmény-sorozat, de a Münchenben dolgozó üzemgazdász professzor, Manuel Theisen megítélése szerint évente hatszázan kaptak érdemtelenül doktori címet. Ezért, ha a gyanúsítottak bűnössége bebizonyosodik, nagyon sokan veszthetik el titulusukat. A Bergisch Gladbach-i intézet időközben csődöt jelentett be.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/penzert-adtak-a-doktori-cimeket
|
https://web.archive.org/web/20240128051110/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/penzert-adtak-a-doktori-cimeket
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/penzert-adtak-a-doktori-cimeket
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
eu-news
|
2009-08-26 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
10,135 |
Tisztáznak egy kétes velencei-tavi ügyletet
|
Átfogó vizsgálat eredménye alapján, szeptember végén dönt a szükséges lépésekről a Fejér megyei önkormányzat egy valószínűleg törvénytelenül és tizedáron értékesített velencei-tavi ingatlannal kapcsolatban.
|
2009.09.04. 22:00
Átfogó vizsgálat eredménye alapján, szeptember végén dönt a szükséges lépésekről a Fejér megyei önkormányzat egy valószínűleg törvénytelenül és tizedáron értékesített velencei-tavi ingatlannal kapcsolatban. Balogh Ibolya, a megyei közgyűlés fideszes elnöke azt mondta, céljuk a törvényesség helyreállítása, akár az eredeti állapot visszaállítása is elképzelhető. Szabó Gábor (MSZP), aki az ügylet idején a közgyűlés elnöke volt, úgy fogalmazott, nem tudták, hogy az ingatlan mennyit ér.
A„Balaton-törvény” megkerülésével adott el három magánbefektetőnek egy csaknem egymilliárd forint értékű ingatlant mindössze kilencvenmillió forintért a velencei önkormányzat és a Fejér Megyei Közgyűlés – írta a Blikk. A lap szerint az összesen hat hektár megyei tulajdonú telek eladására még 1998-ban bólintott rá a megyei közgyűlés akkori MSZP-s elnöke, miután a szocialista többségű testület megszavazta azt.
Az 1995-ös vízgazdálkodási törvény kimondja, hogy a természetes vizek partján önkormányzattól beépítetlen ingatlantulajdon nem szerezhető. – Ezalól csak a mindenkori kormány adhat felmentést. Velencén azonban a képviselő-testület kemping helyett üdülőterületté minősítette át a partszakaszt – írta a lap. A város akkori és jelenlegi polgármestere, a független Oláhné Surányi Ágnes a Blikknek szűkszavúan kommentálta az esetet.
– Törvényesen jártunk el. A tilalom feloldását a megyei közgyűlés elnöke kérte. A beépítést feltételekhez kötöttük – mondta.
Az eladási tilalom feloldását követő két hónapon belül a Fejér megyei önkormányzat máris talált vevőt a tóparti, örökpanorámás ingatlanokra. A közgyűlés pedig megszavazta, hogy az ingatlanokat kilencvenmillió forintért adja el a megye három magánszemélynek. A csaknem hathektáros területre ezután a tulajdoni lapok szerint az új tulajdonosok 910 milliós jelzáloghitelt jegyeztettek be. A banknak tehát ennyit ért volna a terület, ha a tulajdonosok nem tudják visszafizetni a kölcsönt, ám a megye ennek tizedét kérte. – Az önkormányzat anyagi helyzete megkövetelte a terület eladását. Nem tudtuk, hogy ennyit ér – mondta a Blikk kérdésére Szabó Gábor (MSZP), a közgyűlés akkori elnöke, aki azóta is a közgyűlés tagja, valamint a velencei-tavi fejlesztési tanács elnöke. Hozzátette: eladás előtt két értékbecslő is látta a területet. Ezek szerint az értékbecslőknek sem tűnt fel a tóparti telek különlegessége.
Megkerestük a történettel kapcsolatban Balogh Ibolyát, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökét, aki azt mondta, hogy átfogó vizsgálatot indítottak a Velencei-tó körüli ingatlanok elidegenítésével kapcsolatban, különös tekintettel a parti sávok ügyére. – A botrányt az robbantotta ki, hogy a Velencei-tó partján több helyen nem lehet lemenni a vízhez, mert le van zárva a terület, számos esetben jogsértő módon. Így van ez a szóban forgó csaknem hathektáros ingatlan esetében is, amit 1998-ban nem a törvényeknek megfelelően adhatott el a megyei önkormányzat, ráadásul jócskán áron alul – jegyezte meg Balogh Ibolya, aki a vizsgálat anyagát a szeptember végi közgyűlés elé terjeszti majd, ahol teljes körű tájékoztatást ad a helyzetről. (Több tulajdonosváltás és felosztás után a Korda házaspár is így jutott itt egy tóparti ingatlanhoz. Balázs Klári tegnap perrel fenyegette lapunkat a fotózás miatt.)
A közgyűlés elnöke a legfontosabbnak azt tartja, hogy a jogszabályoknak megfelelően az emberek kapjanak lehetőséget a tó körbejárására. – Ez a célom, az összes többi lépés ehhez igazodik majd. A helyzet meglehetősen komoly, az ügy akár az eredeti állapot helyreállításáig is eljuthat. Ha megállapítják, hogy az ingatlan elidegenítése törvénysértő volt, akkor az ügyészség akár ezt is kérheti a bíróságtól – fűzte hozzá a közgyűlés elnöke, aki egyet biztosan tud: az ügyet mindenképpen végig kell vinni. Arra kérdésre, hogy kik lehetnek az ügy felelősei, Balogh Ibolya annyit mondott, ez már túlmutat a megyei önkormányzat hatáskörén, és neki az a legfontosabb, hogy a törvényes állapotot helyre tudják állítani.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/tisztaznak-egy-ketes-velencei-tavi-ugyletet
|
https://web.archive.org/web/20240128145919/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/09/tisztaznak-egy-ketes-velencei-tavi-ugyletet
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tisztaznak-egy-ketes-velencei-tavi-ugyletet
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-08-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Velence"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"önkormányzat"
] |
[] |
10,136 |
Halott műszaki igazgató után kapott végkielégítést az igazgatónő fia
|
Százmilliós kár érte egyetlen év alatt az újbudai egészségügyi szolgáltató közhasznú társaságot, állítja a Fidesz által nyilvánosságra hozott belső ellenőri jelentés.
|
A XI. kerület milliárdos forgalmú egészségügyi vállalkozásánál, a Gyógyír XI. Kht.-nál az önkormányzat erőjátékai folytán 2009 elején teljes vezetőváltás zajlott le: az MSZP-SZDSZ vezetésű városrészben fideszes delegált került egy 140 ezer ember ellátásáért felelős társaság élére, az addigi ügyvezető igazgatónak, Végh Ágnesnek mennie kellett. A nyárra elkészült a kht előző vezetésének 2008-as évi gazdálkodását áttekintő belső ellenőri jelentése, amiről a kerület Fidesz-frakcióját vezető Kupper András számolt be blogján.
Kupper szerint a BKV-hoz hasonló, kontroll nélküli helyzet alakult ki a XI. kerületi szakrendelőben is, ahol az új vezetés idő közben „minden szekrénybe benézett”, és elkészíttetett egy átvilágítást. A fideszes politikus szerint a június 30.-i dátumot viselő jelentés már szocialista polgármester asztalára is eljutott, Molnár Gyula pedig felkérte a felügyelő bizottságot, hogy vizsgálja meg a benne foglaltakat.
A belső ellenőrzés jelentése szerint ugyanis a 2008-as év során okozott kár a kht,-nál összességében meghaladhatja a 100 millió forintot, ezért felhívta a társaság vezetésének és felügyelő bizottságának figyelmét arra, hogy a vizsgálatban feltárt törvénytelenségek miatt tegyenek meg minden lehető jogi lépést a felelősségre vonás érdekében.
Az átvilágítás feltárta, hogy a Gyógyír Kht.-nak megalakulása óta nem volt szmsz-e. Bajok voltak a számlarenddel, az egyes orvosokhoz tartozó költségek nem szerepeltek benne, pedig 2008-ban a számlákon elkönyvelt forgalom több mint 1,7 milliárd forint volt. 2008-ban 673 tárgyi eszközt selejteztek, 11 milliós könyvszerinti értékben, de csak 0,5 millió forint bevétel származott az értékesítésekből.
Az ügyvezetőnő havonta átlagosan 100 ezer forintot költött benzinkutaknál, a kártyás vásárlások könyveléséből azonban nem derült ki, hogy csak üzemanyagot vagy mást is vett. Az átvilágító szerint azonban valószínű, hogy Végh Ágnes a töltőállomások shopjaiban rengeteg pénzt hagyhatott a kht. számlájáról, hiszen volt olyan nap, amikor ugyanannál a Mol-kútnál kétszer is járt: először 37, majd pedig 49 ezer forintot fizetett.
Utolsó hivatali napjaiban további 12 millió forintnyi útiköltség-térítést számoltatott el három évre visszamenőleg.
Az ellenőr szerint az ügyvezetőnő rendszeresen használta százezres tételek kifizetésére hivatali bankkártyáját bútor- és elektronikai áruházakban, valamint élelmiszerüzletekben. A számlák alapján Végh erkélyajtótól kezdve 120 ezer forintos eukaliptuszig rengeteg tétellel gazdagította a kht.-t, a berendezési tárgyaknak, elektronikai eszközöknek azonban nincs nyoma az intézet leltárjában.
A nemrég elkészült összegzés azt is kimutatatta, hogy a volt igazgató a vásárlásokon kívül nagy összegű készpénz felvételére is gyakran használta a kht-s bankkártyáját. A volt vezető 2008-ban közel 5 millió forintot emelt le automatákon keresztül a szervezet számlájáról, ebből 2 milliót távozása előtt, amikor már szabadságát töltötte. A dokumentum szerint Végh Ágnes nem számolt el az összegekkel.
A jelentés részletesen beszámol arról is, hogy a kht.-nál 2008 októberében 3,6 milliós végkielégítést fizettek ki az elhunyt, id. Varga Dániel műszaki igazgató papírjai alapján. A jelentés a munkatársak nyilatkozataira hivatkozva állítja, hogy Varga október 2-i halálát követően gyártottak egy szeptember 30-i dátumozású felmondást a műszaki igazgatónak, majd kitöltetetlen lapokon tanúkkal írattak alá egy felhatalmazást, amely Végh Ágnes fiának engedélyezi, hogy felvegye az elhunyt munkatárs hat havi illetményét.
A vizsgálat szerint a kazánkarbantartói és a kertészeti feladatokra kötött szerződés is problémás. Az előbbi címen havonta (a nyári hónapokat beleértve) többet fizettek ki, mint amennyit az új ügyvezető egy évre ad ugyanazért a munkáért. A Gyógyír Kht. 2008-ban 27 millió forintot költött kertészeti munkákra, pedig a környék nagy része aszfaltozott.
|
https://index.hu/belfold/2009/09/08/halott_muszaki_igazgato_utan_kapott_vegkielegitest_a_foigazgato_fia/
|
https://web.archive.org/web/20201021152819/https://index.hu/belfold/2009/09/08/halott_muszaki_igazgato_utan_kapott_vegkielegitest_a_foigazgato_fia/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/halott-muszaki-igazgato-utan-kapott-vegkielegitest-az-igazgatono-fia
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-08 00:00:00
|
[
"Végh Ágnes"
] |
[
"Gyógyír XI. Kht."
] |
[
"Bp. XI. kerület"
] |
[
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"juttatás"
] |
[] |
10,137 |
A BKV milliárdos tanulmánylistája
|
Aba Botond, Antal Attila és Kocsis István vezérigazgató idején összességében százával dolgoztak ki tanulmányokat, végeztek vizsgálatokat közpénzből a BKV-nál.
|
2009.09.08. 06:02
Aba Botond, Antal Attila és Kocsis István vezérigazgató idején összességében százával dolgoztak ki tanulmányokat, végeztek vizsgálatokat közpénzből a BKV-nál. A Magyar Nemzethez eljutott legfrissebb összesítés szerint a ma már csőd szélén álló közlekedési társaságnál nem sajnálták az összességében milliárdnyi közpénzt az újságokban róluk megjelent negatív hírek összegyűjtésére, a tavaly megbukott járatritkítási terv népszerűsítésére, különféle vagyonvédelmi vizsgálatokra, akárcsak a már ismertté vált tanácsadói szerződésekre.
A fővárosban az utóbbi idők legnagyobb politikai botrányában a várost vezető MSZP–SZDSZ-es koalíció vitái után ugyan rendteremtést ígér, a következő választások esélyese, a Fidesz szerint csak a nyomozó hatóságok deríthetik ki, mi történt a BKV-nál az elmúlt években.
Csak tanulmányokra és vizsgálatokra több mint 1,2 milliárd forintot fizetett ki a BKV Zrt. az elmúlt négy és fél évben, azonban a különböző cégeknek adott megrendelések összértéke ennek a sokszorosa – derült ki a lapunk birtokába került belső összesítésből. Miközben a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló, a Budapestet irányító MSZP–SZDSZ-es városvezetés másfél évtizede alatt a csőd szélére juttatott közlekedési cég csaknem 90 milliárd forintos adósságállománnyal és több mint húszmilliárdos veszteséggel küszködik, a pénzszórás szinte folyamatos – további részletek a keddi Magyar Nemzetben.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/09/a-bkv-milliardos-tanulmanylistaja
|
https://web.archive.org/web/20100305083017/http://mno.hu/portal/661310
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bkv-milliardos-tanulmanylistaja
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-08 00:00:00
|
[
"Aba Botond",
"Antal Attila",
"Kocsis István"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"tanácsadás",
"tanulmányírás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek",
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
10,138 |
Nehezen érkezik Simor milliárdja Ciprusról
|
Leghamarabb csak az év végén utalhatja haza Simor András jegybankelnök a Cipruson bejegyzett cégének befektetéseiből származó jövedelmeket...
|
2009.09.17. 22:00
Leghamarabb csak az év végén utalhatja haza Simor András jegybankelnök a Cipruson bejegyzett cégének befektetéseiből származó jövedelmeket, mivel az MNB-vezér tulajdonában álló vállalat pénzügyi felszámolása még most is tart.
Bár Simor András jegybankelnök már a nyár elején ígéretet tett a parlamentben arra, hogy értékesíti ciprusi cégének befektetéseit, megszünteti a társaságot és hazautalja a közel 800 millió forintra tehető megtakarítását, erre a mai napig nem került sor. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs osztálya lapunk érdeklődésére elismerte: az MNB-vezér cégének pénzügyi felszámolása az idei év végére, a felszámolás jogi lezárása és annak cégbírósági bejegyzése pedig a jövő év első felére várható. Mindez azt jelenti, hogy a Simor többségi tulajdonában álló Trevisol Management Services Ltd. pénzeinek hazautalására valószínűleg csak az év végén kerülhet sor.
A jegybank elnökének Cipruson bejegyzett cégével kapcsolatban azért merültek fel aggályok, mert a tulajdonrészét a – hazai közterhek kikerülésére alkalmas adóparadicsomban bejegyzett – társaságban Simor András jegybankelnöki kinevezése után is megtartotta, bár működési tevékenységet a cég állítása szerint nem folytatott.
Az MNB szerint a cég korábbi tevékenységéből fakadó osztalékjövedelmeket Simor vagyon- és adóbevallásaiban a törvény előírásainak megfelelően szerepeltette, és mivel egyik cége sem pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás, ezért a jegybankról szóló törvényben meghatározott összeférhetetlenség nem állt fenn.
A parlamentnek beadott vagyonnyilatkozatában Simor azonban nem szerepeltette a ciprusi cégét, megfogalmazása szerint azért, mert erre a vagyonnyilatkozat nem kérdezett rá. A jegybank elnöke a botrány kitörésekor ragaszkodott ahhoz, hogy a tulajdonában álló társaság már nem offshore cég, mert 2004 óta Ciprus az Európai Unió tagja, így Simor szerint nem számít adóparadicsomnak. A 800 millió forintos befektetésével kapcsolatban a jegybank elnöke a tavasszal azt állította, hogy az már eredetileg sem a Magyarországon keletkezett jövedelmeiből származik, mivel egy külföldön bejegyzett cégtől egy másik, szintén külföldön bejegyzett alapkezelőhöz utalta át a megtakarításait. Az MNB-vezér állítása szerint azért tartotta kint a százmillióit, hogy „a vagyonkezelői döntésektől távol legyen” és az egyedi befektetésekről ne ő döntsön. – Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökökre is, szigorúbb viselkedési szabályok vonatkoznak – fogalmazott Simor júniusban, amikor a cég felszámolását bejelentette.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/Nehezen-erkezik-Simor-milliardja-Ciprusrol
|
https://web.archive.org/web/20090909053516/http://mno.hu/portal/661308
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nehezen-erkezik-simor-milliardja-ciprusrol
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2009-09-08 00:00:00
|
[
"Simor András"
] |
[] |
[] |
[
"offshore"
] |
[] |
10,139 |
A héten meneszthetik az ITD-vezért
|
Az Index értesülései szerint a gazdasági tárca több belső ellenőre vizsgálódik napok óta az ITD Hungary Zrt.-nél. A vizsgálat várhatóan a hét közepén lezárul, és annak eredményeként akár el is veszítheti állását Rétfalvi György...
|
Múlt hét közepén a gazdasági minisztérium több belső ellenőre kezdett átfogó, több évre visszanyúló vizsgálatot az ITD Hungary Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-nél, értesült az Index. Úgy tudjuk, a cég gazdálkodását átvilágító vizsgálat a társaság felsőbb vezetői, elsősorban is Rétfalvi György vezérigazgató elmúlt években folytatott tevékenységére irányul.
Tudomásunk szerint a minisztérium azzal az indokolta a vizsgálatot, hogy megvédje Rétfalvit az esetleges támadásoktól – épp lapunk írta meg néhány napja, hogy egy közbeszerzési eljárást a vezérigazgató egy volt üzlettársának a cége nyert el. A szerződést végül forrásátcsoportosítással indokolva nem írták alá, Varga István gazdasági miniszter pedig szeptember első napjaiban vizsgálatot is kezdeményezett az ügyben.
Formálisan attól a vizsgálattól függetlenül indult ez a belső ellenőrzés, amelyet a napokban kellene lezárni. A tét Rétfalvi állása – ha bármilyen kifogásolható tételt találnak az ellenőrök, akkor a miniszter várhatóan felmenti a cég vezérigazgatóját, akivel forrásaink szerint az utóbbi időszakban többször is volt nézeteltérése.
A konfliktust elvileg lehetne magyarázni azzal, hogy az ITD-vezér jó kapcsolatot ápol több jobboldali kötődésűnek mondott üzletemberrel, ám Rétfalvi több mint négyéves ITD-vezérsége idején eddig ez nem jelentett problémát. Sőt, más állami beosztásoknál sem jelent feltétlenül problémát a fideszes kötődés, júliusban például MÁV-elnök lett a Fidesz EP-listáján is szereplő Andrási Miklós. Lehetséges forgatókönyv az is, hogy Rétfalvitól – aki tudomásunk szerint több nagy projektről is a hivatalos kormányzati gazdaságpolitikától eltérő véleményt fogalmazott meg üzleti-gazdasági körökben – egyszerűen a 300 milliós tender miatt akarnak megszabadulni (a közelmúltban a PSZÁF-elnöktől az MNV-vezérig több olyan állami vezetőt is felmentettek, akik különféle okok miatt a támadások kereszttüzében voltak vagy kritizálható tevékenységet végeztek).
Lapunk értesüléseit az ITD Hungary sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. A cég sajtóosztályán telefonos érdeklődésünkre azt közölték, hogy csak a gazdasági minisztérium jóváhagyásával nyilatkozhatnak, erre hivatkozva maga Rétfalvi is elzárkózott a válaszadástól. A gazdasági minisztérium írásban kérte kérdéseinket, majd annyit közöltek, hogy azokra – miszerint folyik-e az ITD-nél belső ellenőrzés, annak mi a célja és az oka, rutinellenőrzésről vagy célzott vizsgálatról van-e szó, illetve hogy hol tart most a tender múlt héten kezdődött vizsgálatra – kedden semmiképp nem tudnak válaszolni, érdemi reakciót csak néhány napon belülre ígértek.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/08/a_heten_meneszthetik_az_itd-vezert
|
https://web.archive.org/web/20201021173120/https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/08/a_heten_meneszthetik_az_itd-vezert/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-heten-meneszthetik-az-itd-vezert
|
Index
|
hungarian-news
|
2009-09-08 00:00:00
|
[
"Rétfalvi György"
] |
[
"ITD Hungary Zrt."
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[
"ITD tanácsadói tender"
] |
10,140 |
Gyanúsan szerzett magának ingatlant a Főkert volt vezetője
|
Az MR1-Kossuth Rádió értesülése szerint saját magának játszotta át az egyik korábban általa felügyelt cég ingatlanát a Főkert Zrt. volt vezérigazgatója.
|
Elmerülni az álmok zavaros, mégis lenyűgöző tengerében olyan, mint egy belső utazásra indulni: felfedezzük saját tudatalattink rejtett zugaiban rejlő titkokat, vágyakat és félelmeket. Az álomfejtés nem csupán egy ősi művészet, hanem egy olyan eszköz is, amely segít megérteni önmagunkat és az életünket formáló belső dinamikákat.
Elképzelhető, hogy már hallottál a kollagén italokról, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az egészségtudatos táplálkozás és szépségápolás világában. De vajon miért is olyan különleges ez a csodás ital, és hogyan hathat az ízületeid és bőröd egészségére? Ebben a cikkben nemcsak megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, hanem bemutatjuk neked a legjobb kollagén italokat a piacon, és bepillantást nyújtunk a folyékony kollagén ízületekre gyakorolt pozitív hatásaiba is.
Gondoltad már, hogy mi adja a profi sportolóknak azt az extra löketet, ami átsegíti őket a legnehezebb edzéseken és versenyeken? A kulcs gyakran az izotóniás italokban rejlik. Ezek az italok nem csupán frissítik a szervezetet, de esszenciális tápanyagokkal és elektrolitokkal is ellátják azt.
Zöldellő gyep, tökéletesen nyírt pázsit - ki ne vágyna erre a látványra a saját kertjében? De vajon te tudod, hogyan válassz a sokféle fűnyíró közül, hogy a lehető legjobb eredményt érd el? Ne aggódj, segítségedre leszünk! Ebben a cikkben átfogó útmutatót adunk arra vonatkozóan, milyen szempontokat kell figyelembe venned a fűnyíró kiválasztásánál. Megtudhatod, hogyan befolyásolja a kerted mérete a döntésedet, és hogy melyik típusú fűnyíró - legyen az benzines vagy elektromos - illik leginkább az igényeidhez.
Képzeld el, hogy az egészséges életmód nem egyenlő az íztelen, unalmas ételekkel! Ha diétázol, vagy csak egészségtudatosan szeretnél táplálkozni, nem kell lemondanod a változatosságról és a gasztronómiai élvezetekről. Cikkünkben olyan recepteket mutatunk be, amelyek nemcsak hogy támogatják céljaidat, de a szájpadlásodat is kényeztetik.
Elképesztő sebességgel hódítja meg az internetes vásárlás a mindennapjainkat, és bár a kényelem és a gyorsaság csábító, nem szabad megfeledkeznünk a kockázatokról és jogi hátterünkről sem. Ebben a cikkben alaposan beleásunk az online vásárlás rejtelmeibe, hogy te is biztonságban és tájékozottan élvezhesd az e-kereskedelem nyújtotta előnyöket.
|
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=101043&Itemid=1
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusan-szerzett-maganak-ingatlant-a-fokert-volt-vezetoje
|
Magyar Rádió
|
hungarian-news
|
2009-09-08 00:00:00
|
[
"Kocsis László",
"Szarka Attila"
] |
[
"Főkert",
"Főkert Parkfenntartó Kft.",
"Vinum Esseum Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"támogatás",
"ügyvédek",
"önkormányzat"
] |
[] |
10,141 |
Nincs titok, nyilvánosak a tanácsadói szerződések
|
A BKV belső ellenőrzése szeptember 10-re összeállít egy táblázatot a 2003. január 1-től napjainkig történt, 10 MFt-ot meghaladó munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos juttatások kifizetéséről, mely tartalmazni fogja a menedzserszerződésekkel rendelkező aktív és passzív munkavállalókat is.
|
Ugyancsak szeptember 30-ig átfogó és részletes kimutatást készít a Társaság a Felügyelő Bizottság számára a 2006. január 1. után kötött szakértői és tanácsadói szerződésekről valamint az értékesítési és kommunikációs terület minden szerződéséről, mely a szeptember 30-a utáni Felügyelő Bizottság ülését követően megtekinthető lesz a honlapon. Ezzel lehetővé válik az összes 2006. január 1. óta kötött szakértői és tanácsadói szerződés paramétereinek megismerése.
A sajtóban az utóbbi időben napvilágot látott korábbi - a vezérigazgató elődei idejében kötött - tanácsadói szerződések közül a Soda Reklám, a Kornusz és a GPS Capital tanulmányaival kapcsolatban a vezérigazgató a következő, szeptember 14-i Felügyelő Bizottsági ülésen ad tájékoztatást.
Azoknál az eseteknél további vizsgálat várható, ahol feltételezhető, hogy a társaság számára előnytelen szerződést kötöttek. A transzparencia jegyében Dr. Kocsis István vezérigazgató már februárban közzétette a honlapon a munkába állását követően kötött tanácsadói szerződéseket (név, összeg, tárgy, státusz).
A BKV Zrt, mint közpénzből gazdálkodó társaság célja a nyilvánosság és az átláthatóság biztosítása, így a honlapon továbbra is elérhető valamennyi tanácsadói szerződés Dr. Kocsis István 2008. szeptember 1-jei kinevezésétől egészen napjainkig, valamint megtekinthetők a Felügyelő Bizottsági határozatok is - áll a BKV Zrt. közleményében.
|
https://www.vg.hu/nincs-titok-nyilvanosak-a-tanacsadoi-szerzodesek-287823
|
https://web.archive.org/web/20211214084341/https://www.vg.hu/nincs-titok-nyilvanosak-a-tanacsadoi-szerzodesek-287823
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-titok-nyilvanosak-a-tanacsadoi-szerzodesek
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2009-09-08 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek"
] |
10,142 |
Tovább szorongatják az adóparadicsomokat és az adócsalókat
|
A francia kormány további szigorítást tervez az "együttműködésre nem hajlandó" adóparadicsomokkal, és a pénzüket ilyen helyeken tartó francia állampolgárokkal, cégekkel szemben.
|
A francia kormány további szigorítást tervez az "együttműködésre nem hajlandó" adóparadicsomokkal, és a pénzüket ilyen helyeken tartó francia állampolgárokkal, cégekkel szemben.
A francia pénzügyminiszter bejelentette: a jelenlegi 15 és 35 százalék között változó szint helyett a jövőben 50 százalékos adóval sújtják azokat a "passzív jövedelmeket" - például a kamatot vagy az osztalékot -, amelyeket valamelyik "fekete vagy szürkelistás" adóparadicsomban székelő fizikai személy vagy vállalat realizál Franciaországban. És ez még nem minden: az érintettek mindezek mellett elveszíthetik az összes korábbi - például az ingatlanvagyonukból származó jövedelmeik utáni - adókedvezményekre való jogosultságukat is.
A Fillon-kabinet a világ húsz vezető gazdaságát tömörítő csoport, a G20-ak közelgő pittsburghi találkozója előtt példát akar mutatni a világnak, és immár nyíltan hangoztatja: elmúlt a szép szavak ideje, ezentúl a konkrét retorziók következnek.
A 2010-es költségvetési törvényben a tervek szerint azt is előírják majd, hogy a francia területen működő pénzintézeteknek a jövőben minden olyan átutalást jelezniük kell a kormánynak, melynek összege meghaladja a tízezer eurót, mai árfolyamon a 2,7 millió forintot, és amely valamelyik adóparadicsomba irányul.
A közreműködést megtagadó bankokat pénzbírsággal sújtanák, amely az eddig napvilágot látott elképzelések szerint akár az átutalt összeg felét is elérheti.
Az elképzeléseket a jobb és baloldali pártok egyaránt támogatják, sőt, a parlament alsóháza pénzügyi bizottságának szocialista elnöke immár a Fillon-kormánynak egy tavalyi ötletét elővéve olyan pénzügyi rendőrség felállítását szorgalmazza, amely a bonyolult adócsalásokat lenne hivatott felderíteni.
Didier Migaud emellett a pénzügyi műveletek megadóztatását is javasolja, mondván: az ezekkel járó kockázatot végső soron az állam viseli, így azért a pénzintézeteknek illő lenne fizetniük.
Mégsem blöff a feketelista?
A francia kormány nagyjából egy hete váltott hangnemet az adóparadicsomok előnyeit élvezők ügyében. Amint arról az Inforádióban beszámoltunk, a pénzügyminiszter gyakorlatilag ultimátumot intézett a pénzüket Svájcban tartó francia adóelkerülőkhoz, mondván: a kormány háromezer nevet tartalmazó listával rendelkezik. Eric Woerth önfeljelentésre biztatta az érintetteket, és év végéig adott haladékot arra, hogy az adóhatóságnál jelentkezzenek, azt követeően pedig drákói fellépést helyezett kilátásba.
A pénzügyminiszteri bejelentést követően több francia elemző, valamint a svájci lapok zöme úgy vélte, a lista egyszerű blöff, ám azóta egyre inkább kiderül, hogy kőkemény valóságról van szó.
A pénzügyi bizottság szocialista elnöke például a Les Echos gazdasági napilapnak azt mondta, maga is látta a listát, a gazdasági sajtóban megszólaló adó- és pénzügyi szakértők pedig immár "rendkívüli óvatosságra" intik az érintetteket, és az állammal való együttműködésre biztatják őket.
Kezdőlap Külföld Tovább szorongatják az adóparadicsomokat és az adócsalókat
|
https://infostart.hu/kulfold/2009/09/07/tovabb-szorongatjak-az-adoparadicsomokat-es-az-adocsalokat-301742
|
https://web.archive.org/web/20231111235912/https://infostart.hu/kulfold/2009/09/07/tovabb-szorongatjak-az-adoparadicsomokat-es-az-adocsalokat-301742
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tovabb-szorongatjak-az-adoparadicsomokat-es-az-adocsalokat
|
Infostart (Inforádió)
|
eu-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Franciaország"
] |
[] |
[] |
10,143 |
A Fidesz arra kíváncsi, hogy Joáv Blum felhívta-e már Oszkó Pétert
|
A Fidesz azt szeretné tudni, hogy Joáv Blum felhívta-e már Oszkó Péter pénzügyminiszter titkárságát, hogy tárgyalhassanak a Sukoróra tervezett kaszinóváros ügyéről - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Balsai István.
|
A fideszes képviselő emlékeztetett arra, hogy Oszkó Péter levelet írt Joáv Blumnak amelyben felvetette annak lehetőségét, hogy a jogtiszta megoldások érdekében tárgyaljanak a csereügylet előtti állapotok visszaállításáról. Balsai István szerint ez azt jelentené, hogy a magyar állam visszakapná "az elkótyavetyélt sukorói partszakaszt", Joáv Blumhoz pedig visszakerülnének a cserébe felajánlott földterületek.
Kitért arra, hogy a pénzügyminiszter a levélben felajánlotta Joáv Blumnak, hogy hívja fel a titkárságát. Balsai István feltette a kérdést, azóta megtörtént-e ez a telefonhívás.
A képviselő úgy fogalmazott, sok nyitott kérdés van az ügyben de úgy látja, "abban talán bízhatunk, hogy nem létesül kaszinó az ország egyik legszebb területén".
Hozzátette, abban viszont nem biztosak, hogy a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett vizsgálat zajlik-e. Azt mondta, a sajtó segítségével ezért megkérdezi a pénzügyminisztert, hogy a vizsgálat tart-e, milyen megállapításokat tettek az ügyben, és eddig kinek a felelősségét vetették fel.
Kijelentette azt is, hogy meg akarják nézni az ügyben született szerződést, különösen az annak alapját képező ingatlanbecsléseket. Közölte, hogy a Joáv Blum által cserealapként felajánlott területeket körülbelül a tízszeresükre értékelték fel, így érték el, hogy azok megközelítsék a sukorói ingatlanok értékét. Hozzátette, hogy még így is körülbelül 200 millió forint "a különbözet az állam kárára".
Elmondta, arra is kíváncsiak, hogy kik és milyen megbízás alapján végezték az értékbecslést.
Ragaszkodnak ahhoz, hogy az Országgyűlés a lehető legsürgősebben dönthessen arról, hogy vizsgálóbizottságot hoz létre az ügy kivizsgálására - hangsúlyozta.
Újfent kijelentette, hogy ha a Fidesz-KDNP frakciószövetség alakíthat kormányt, akkor megszüntetik az addig beruházásokat.
Kezdőlap Belföld A Fidesz arra kíváncsi, hogy Joáv Blum felhívta-e már Oszkó Pétert
|
https://infostart.hu/belfold/2009/09/08/a-fidesz-arra-kivancsi-hogy-joav-blum-felhivta-e-mar-oszko-petert-301935
|
https://web.archive.org/web/20090911160202/http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-301935
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-arra-kivancsi-hogy-joav-blum-felhivta-e-mar-oszko-petert
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-09-08 00:00:00
|
[
"Joáv Blum"
] |
[
"King's City"
] |
[] |
[] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
10,144 |
"Szakmailag nem támogatható a sukorói King's City"
|
A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) - a pénznyerő automata üzemeltetők, gyártók és forgalmazók érdekképviseleti szervezete - a Sukoróra tervezett King's City beruházás megvalósítását szakmai szempontok alapján nem tartja támogathatónak.
|
A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) - a pénznyerő automata üzemeltetők, gyártók és forgalmazók érdekképviseleti szervezete - a Sukoróra tervezett King's City beruházás megvalósítását szakmai szempontok alapján nem tartja támogathatónak.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség álláspontja szerint nem zöldmezős beruházásban kellene gondolkodni egy ilyen szórakoztató komplexum megvalósítása esetén. Magyarországon ugyanis több olyan most még kihasználatlan idegenforgalmi terület is található, ahol megvalósulhatna egy hasonló volumenű beruházás.
Az MSZSZ szakemberei szívesen együttműködnének a Szerencsejáték Zrt. szakembereivel annak érdekében, hogy a szerencsejátékokból származó bevételek a magyar költségvetés gondjain enyhítsenek - olvasható a közleményben.
Schreiber István, a szövetség elnöke az MTI-nek kifejtette: pillanatnyilag telített a magyar szerencsejáték piac azon szegmense, amelyet a sukorói beruházás megvalósítói célba kívánnak venni. Szerinte egy ilyen beruházás csak akkor lehet sikeres, ha a turisztikai háttér biztosított hozzá. A kaszinókhoz kapcsolódó turizmus fellendülést hozhatna a vendéglátásban és a szórakoztató iparban, valamint új munkahelyeket és bevételeket is teremtene.
Az MSZSZ elnöke úgy véli: a projekt a hazai vállalkozók bevonásával, a magyar állam tulajdonában lévő Szerencsejáték Zrt-vel is megvalósítható. Ez biztosítaná, hogy a játékokból, és az azokhoz kapcsolódó egyéb bevételekből származó összegek a magyar költségvetést gyarapítsák.
A szerencsejáték szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy a Sukoróra tervezett King's City és a hozzá hasonló gigantikus beruházások a környezet nagymértékű átalakításával járnak, amelyhez elengedhetetlen a környezettudatos gondolkodás.
A korábbi információk szerint a King's City elnevezésű beruházásra Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport készül, amely 2013 közepére, 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot kíván megépíteni a Velencei-tó északi partján. A hetven hektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna.
Az üggyel kapcsolatban jogi problémák merültek fel. Az ingatlan, amelyen a komplexum felépülne, Sukoró külterületén helyezkedik el. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét, az albertirsai és pilisi ingatlanok az M4-es autópálya tervezett nyomvonalán találhatóak, ezért került sor a cserére.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a telekcsere szerződés a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján semmisnek tekinthető. A számvevők ugyanis azt feltételezik, hogy mivel az autópálya-építés nem az ingatlanok teljes területét érinti, a közcél nem áll fenn.
Kezdőlap Gazdaság "Szakmailag nem támogatható a sukorói King's City"
|
https://infostart.hu/gazdasag/2009/09/07/szakmailag-nem-tamogathato-a-sukoroi-king-s-city-301783
|
https://web.archive.org/web/20090910184843/http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-301783
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szakmailag-nem-tamogathato-a-sukoroi-kings-city
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[
"Joáv Blum"
] |
[
"King's City"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"idegenforgalom"
] |
[
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
10,145 |
Szemfényvesztés volt a BKV-nál a Kocsist beszámoltató fb-ülés
|
Továbbra sem világos, hogy milyen szerepet játszott Kocsis István BKV-vezér a Magyar Villamos Művek (MVM) horvátországi szállodabotrányában, mivel az általa bemutatott, "tisztázó iratnak" szánt okmányok szakértők szerint tisztázásra alkalmatlanok.
|
Szemfényvesztés volt a BKV-nál a Kocsist beszámoltató fb-ülés
Továbbra sem világos, hogy milyen szerepet játszott Kocsis István BKV-vezér a Magyar Villamos Művek (MVM) horvátországi szállodabotrányában, mivel az általa bemutatott, "tisztázó iratnak" szánt okmányok szakértők szerint tisztázásra alkalmatlanok. Az MVM egykori vezérét a jelenleg általa vezetett BKV felügyelőbizottsága sem szorongatta meg, éppen ellenkezőleg: a jegyzőkönyv tanúsága szerint az fb-tagok hímes tojásként bántak vele.
Úgy fogadott el határozatot július végi ülésén „Kocsis-ügyben” a Kocsis Istvánt meghallgató BKV felügyelőbizottsága, hogy meg sem nézte, a BKV vezérigazgatója milyen „közhiteles okmányokat” adott át Székely Gábor fb-elnöknek – noha őt azért is citálták a testület elé, hogy tisztázza magát az általa korábban vezetett Magyar Villamos Művek (MVM) körül feltárt botrányos szállodaügyben.
Az MVM-es időkhöz kapcsolódó ügyet is gyorsan felidézzük: az Index.hu június végi cikke szerint a brit cégbíróságon fellelhető hivatalos irat szerint egy bizonyos Mrs Istvan Kocsis a tulajdonosa annak az offshore hátterű cégnek (a neve: Jadran) amely több mint egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM-nek tavaly, Kocsis vezérigazgatósága idején. Mivel Kocsis feleségét Kocsis Istvánnénak hívják, felmerült, hogy Kocsis Istvánné és Mrs. Istvan Kocsis ugyanaz a személy. (A szállodaügyről lásd keretes írásunkat cikkünk végén.)
"Veled megkonzultáltam"
Kocsis István
Kocsist tehát korábbi ügyei tisztázása végett hallgatták meg, de ő már feltehetően úgy érkezett, hogy az "ügyében" hozott felügyelőbizottsági határozati javaslatot előre megszövegezte. Legalábbis ez derül ki az ülés jegyzőkönyvét olvasva. "Ezen kívül kiosztaná a vezérigazgató úr, csak hogy lehessen gondolkodni, azt a határozati javaslati sort, amit ő készített, vagy kiosztottuk már? Nekem van egy" - mondta Székely Gábor fb-elnök Kocsis beszéde után. "Nekem is, amit veled megkonzultáltam" - vágta rá a vezérigazgató. Kocsis az MVM Zrt.-vel kapcsolatban indított vizsgálatokról is beszélt az fb tagjai előtt, s bár ezek még folyamatban vannak, a vezér szerint a végeredmény őt igazolja majd. (Az MVM ügyeit a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálja, ugyanis több milliárd forint kár érte a tulajdonos magyar államot.)
Az fb-tagok közül csak az MSZP-delegált Andó Sándor pattogott, hangoztatva: a BKV-nak nem jogi úton, hanem "valami egyszerűbb, paraszti módszerekkel kellene megmutatni, hogy ebben nem vagyunk érintettek". Azt javasolta, hogy a Jadran számlavezető bankja Kocsis feleségének kérésére nyilatkozzon arról, Kocsisné érintett-e vagy sem – Andó javaslata azonban süket fülekre talált, Kocsis a maga részéről a "közhiteles dokumentumaival" lezártnak tekintette a "bizonyítást". „Azt kérem, hogy az fb vizsgálja meg ezt a dokumentumot, hogy ez megfelel-e a szakma szabályainak. Ha nem felel meg a szakma szabályainak, akkor tegyük meg azt, amit te kérsz” – mondta Kocsis Andónak, mire a szocialista politikus közölte: „Én biztos vagyok benne, hogy a szakma szabályainak megfelel”.
Levél által homályosan
Andó Sándor a hvg.hu-nak azt mondta, azóta sem történt semmi, hogy az ülésen kérte Kocsis és felesége szerepének tisztázását. „A vezérigazgató elhárította a közreműködést, ami nélkül nem lehet kideríteni, hogy a kérdéses offshore cég mögött tényleg nem Kocsis István felesége áll-e” – magyarázta a politikus. Az fb-ülésen elhangzottak alapján persze az is kérdéses, a BKV felügyelőbizottságát egyáltalán érdekelte-e a Jadran-ügy, mivel Andón kívül szinte senki nem tett fel kérdést Kocsisnak az ügyben, még a máskor harcosabb arcát mutató Vitézy Dávid is hallgatott. Figyelemre méltó az is, hogy bár az MVM-es ügyet napirendre tűzték, Kocsis beszéde után már azt hangoztatták, az az MVM-re és nem rájuk tartozik.
De a Kocsist beszámoltató fb-ülés nemcsak ezért tűnhet utólag egyszerű szemfényfesztésnek, hanem azért is, mert Kocsis – sokáig titkolt – "közhiteles okmánya" mindössze egy ügyvédi letétbe helyezett levél, amit Ian Scobbie brit ügyvéd, a Jadran megbízott igazgatója írt neki július elején. A levél szerint a Jadran kizárólagos tulajdonosa a Spearpoint Limited nevű, Brit Virgin-szigeteki offshore cég, Kocsisnak vagy családtagjainak pedig a Jadranban nincs igazgatói, részvényesi vagy titkári érdekeltségük. Csakhogy ez nem bizonyít semmit, legfeljebb azt, hogy a brit cégnyilvántartásban jelenleg nincs Kocsisnak, illetve valamely családtagjának részvénytulajdonlására, igazgatóságára vagy titkárságára vonatkozó adat.
Igen ám, de a 2008-as cégirat még az igazgatóságot utasítani jogosult személynek tünteti fel Mrs Istvan Kocsist, azaz akkor a cég megbízott tisztségviselőit még ő utasíthatta. Ráadásul azt sem tudni, hogy a Spearpoint Limitednek kik a tulajdonosai. Márpedig – ahogy azt Hadnagy József ügyvéd a hvg.hu-nak elmondta – csak a tulajdonos személyének tisztázásával lehet kideríteni, ki áll valójában egy offshore cég mögött. „Az, hogy egy igazgató nyilatkozik, az nem fedi fel a vállalkozás tulajdonosait, így ez olyan igazolás csak, ami a nyilvánosságot nyugtathatja le” – mondta, hozzátéve: az offshore cégek esetében a legfontosabb tisztázni azt, hogy a cég számlája fölött ki rendelkezhet, mivel általában az a személy a tényleges tulajdonos.
Szállodaügy - mit mond a könyvvizsgálói jelentés?Az MVM 2008. január 14-én mintegy 4,3 millió eurós kölcsönt adott horvátországi leányvállalatának, a Nikernek. A kölcsönszerződést a tulajdonos, vagyis az MVM utasítására ellenjegyezték. Az összeget a munkavállalók üdültetésének finanszírozására szánták, így a Niker 3,5 millió eurót fizetett a Jadran Investmentsnek a vodicei Hotel Bili Kamen szálloda haszonbérletére. Sőt, a Niker az ügylet utáni áfa-kötelezettségét is lerótta a horvát adóhatóságnak: mintegy 770 ezer eurót fizetett be. Alighogy ez megtörtént, az MVM élén váltás történt, s Kocsis István menesztése után 2008. július 17-én a szerződést felbontották. Emiatt a Jadrannak a pénzt vissza kellett volna fizetnie. Ezt legkésőbb 2009. január 19-ig kellett volna megtennie, de nem teljesítette. Ez mintegy 985 millió forint vagyonvesztést jelent a villamosműveknek. Az ügyletről a könyvvizsgálói jelentés kimondta: nincs adat arra, hogy a kontraktus aláírása előtt a Jadrannak a hotelre vonatkozó jogait megnyugtatóan tisztázták volna. Emellett megkérdőjelezhetőnek találta azt, hogy a bérleti díjat, ami 20 évre szólt, s összességében az ingatlan becsült értékét meghaladó volt, előre kifizették, ahogy célszerűtlen volt az offshore cég közbeiktatása is. A könyvvizsgálói jelentésben szerepel az is, hogy a haszonbérleti szerződést a Niker a tulajdonos, azaz az MVM utasítására kötötte meg, így annak kell viselnie a felelősséget az okozott kárért. A könyvvizsgáló azt nem tudta megállapítani, hogy az ügyben gondatlanságról vagy szándékosságról van-e szó, de a rendelkezésre álló adatokból azt a következtetést vonta le, hogy közvetetten az utóbbi merül fel.
Csikász Brigitta - Dezső András
|
https://hvg.hu/itthon/20090907_kocsis_istvan_mvm_jadran
|
https://web.archive.org/web/20231224222041/https://hvg.hu/itthon/20090907_kocsis_istvan_mvm_jadran
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szemfenyvesztes-volt-a-bkv-nal-a-kocsist-beszamoltato-fb-ules
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-09-08 00:00:00
|
[
"Kocsis István"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Jadran Investments Limited",
"Spearpoint Limited"
] |
[] |
[
"offshore",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek",
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
10,146 |
Azonnali válságkezelést sürget a pécsi vagyonkezelőnél Páva Zsolt
|
Azonnali válságkezelésre és a biztonságos működés megteremtésére van szükség a Pécs vagyonát kezelő Pécs Holding Zrt.-nél Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely polgármestere szerint, aki ezt a cég átvilágításának eredményével indokolta hétfőn Pécsett, sajtótájékoztatón.
|
Azonnali válságkezelést sürget a pécsi vagyonkezelőnél Páva Zsolt
Azonnali válságkezelésre és a biztonságos működés megteremtésére van szükség a Pécs vagyonát kezelő Pécs Holding Zrt.-nél Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely polgármestere szerint, aki ezt a cég átvilágításának eredményével indokolta hétfőn Pécsett, sajtótájékoztatón.
"A vállalat gyakorlatilag működésképtelen a jelenlegi formájában, forráshiány miatt év végére a napi működése is veszélybe kerülhet" - összegezte a fideszes politikus a napokban elkészült, mintegy 80 oldalas szakértői jelentés megállapításait.
Páva Zsolt hozzátette: a vagyonkezelő több százmillió forint adósságot halmozott fel, ugyanakkor nem felelt meg az önkormányzat vele szemben támasztott elvárásainak, a cégnél nem alakultak ki az integrált városüzemeltetés és vagyongazdálkodás feltételei.
"Azért, hogy a holding ne szoruljon az önkormányzat folyamatos támogatására, haladéktalanul pótolni szükséges az elmúlt évek hiányosságait. Ennek része a párhuzamosságok megszüntetése, az igazgatóság, a felügyelőbizottság átszervezése, valamint egy olyan vezetői struktúra kialakítása, amely eredményesen képes kezelni a válsághelyzetet" - közölte.
Páva Zsolt kitért rá: szükséges annak felülvizsgálata is, mely városi cégeknek célszerű, s melyeknek nem a holding ernyője alá tartozniuk. A polgármester az utóbbira példaként hozta fel a Pécsi Harmadik Színházat, amely megítélése szerint kulturális intézményként más üzemeltetést kíván, mint egy vízmű.
A politikus a rossz működés miatti felelősség kérdését firtató újságírói kérdésekre azt válaszolta, hogy a holding létrehozása jelenlegi formájában eleve elhibázott lépés volt.
"Lett volna lehetőség arra, hogy a cég hatékonyan működjön, de ennek feltételeit a városvezetés nem volt képes megteremteni. Mindezért nem felelős Varga Péter volt vezérigazgató, aki lehetőségei szerint megpróbált felelősen gazdálkodni. Neki a Pécsi Közlekedési Zrt. buszparkjának értékesítésével összefüggésben kellett távoznia" - jegyezte meg Páva Zsolt. Hozzátette: a pécsi közgyűlés a holding hatékonyságát növelő döntések meghozatala mellett csütörtökön várhatóan megválasztja Varga Péter utódját, akinek helyére 19-en pályáznak.
2009. augusztus. 25. 15:36 MTI Itthon
Kétszázezres adósság terheli a pécsieket fejenként
Pécsett az eddigi gazdasági átvilágítások azt mutatják: évente 2-2,5 milliárd forint folyt el feleslegesen; az elmúlt évek rossz gazdálkodásának következtében mára minden egyes pécsi polgárt több mint kétszázezer forint adósság terhel - jelentette ki Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere.
2009. július. 23. 09:09 MTI Itthon
Nyomozás indult egy pécsi tér ügyében
A rendőrség hivatali visszaélés, és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomozást indított a pécsi Megyeri tér egy részének eladása ügyében; gyanúsított egyelőre nincs – írta csütörtöki számában az Új Dunántúli Napló.
|
https://hvg.hu/itthon/20090907_Pava_Pecs_vagyonkezelo_valsagkezeles
|
https://web.archive.org/web/20240127093517/https://hvg.hu/itthon/20090907_Pava_Pecs_vagyonkezelo_valsagkezeles
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azonnali-valsagkezelest-surget-a-pecsi-vagyonkezelonel-pava-zsolt
|
HVG
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[] |
[
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Pécs"
] |
[
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"közlekedés"
] |
[] |
10,147 |
Hagyó étvágyáról szól az MSZP-sek szerint a BKV-botrány
|
Túl rámenősen akart a fővárosi MSZP arca lenni Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és nem számított rá, hogy a párton kívül és a párton belül is megpróbálják elgáncsolni - ez a BKV-botrány tanulsága az [origo] által megkérdezett, különböző pártokhoz tartozó budapesti politikusok szerint.
|
Túl rámenősen akart a fővárosi MSZP arca lenni Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és nem számított rá, hogy a párton kívül és a párton belül is megpróbálják elgáncsolni - ez a BKV-botrány tanulsága az [origo] által megkérdezett, különböző pártokhoz tartozó budapesti politikusok szerint. A Hagyó pozícióvesztésével végződő konfliktusba, a jövő évi fővárosi választási lista kevés biztos helyére és a főpolgármester-jelöltségre hajtó MSZP-sek is beszálltak.
"Hagyó elkövette azt a hibát, hogy megjött az étvágya, és szeretett volna főpolgármester-jelölt lenni" - mondta az [origo]-nak a BKV botrányainak hátteréről egy névtelenséget kérő, befolyásos fővárosi MSZP-s képviselő. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes múlt hétfőn mondott le a BKV felügyeletéről, amit 2006 óta látott el. Lemondásakor arra hivatkozott, hogy a cég, végkielégítési ügyei miatt, folyamatos politikai támadások kereszttüzébe került, ezért felelős városvezetőként úgy látta helyesnek, ha távozik ebből a pozícióból.
Forrásaink szerint Hagyó és az őt támogató budapesti pártvezetés komoly presztízsveszteséget szenvedett a BKV-s botrányok, főként a végkielégítési ügyek miatt. Egy, a jelenlegi fővárosi vezetéssel nem szimpatizáló képviselő szerint ennek következménye volt például, hogy az országos választmány szombati ülésén Burány Sándor fővárosi (illetve Boldvai László nógrádi) elnök nem került be a párt jelenlegi legfontosabb testületébe, az országos választási bizottságba.
"Hagyó nem szokott hozzá ahhoz, hogy ha ő rászól valakire, az nem hunyászkodik meg, hanem visszaszól" - mondta a főpolgármester-helyettes és Kocsis István BKV-vezérigazgató közti konfliktusról egy befolyásos MSZP-s pártvezető munkatársa. Szerinte a fővárosi szocialisták hiába próbálták a jelenlegi menedzsment nyakába varrni a cég botrányos ügyeit, Kocsis visszatámadt, és végül Hagyón csattant az ostor.
A vezérigazgató állítólag magas helyről kapott támogatást. "A párharc úgy zajlott, hogy előbb a fővárosi vezetés megkapta a felhatalmazást a rendcsinálásra, akár személycserékre is, majd Szekeres Imre elnökhelyettes a háttérben biztosította Kocsist a támogatásáról" - állította az [origo]-nak az MSZP fővárosi szervezetének egyik, Hagyót támogató vezetője. Szerinte augusztus 7-én az országos elnökség előbb szabad kezet adott a budapestieknek, két nap múlva Szabó Zoltán parlamenti képviselő sajtótájékoztatón közölte, hogy Kocsis nem felelős a végkielégítési ügyben.
"Nyílik meg pálya"
Szocialista forrásaink egyetértettek abban, hogy a párton belüli küzdelmek egyik tétje a főpolgármester-jelölt kiválasztása. Az MSZP budapesti szervezetének - a maga által meghatározott menetrend szerint - decemberig kell eldöntenie, hogy kit kíván indítani 2010-ben a címért. Egy szocialista képviselő úgy fogalmazott: Hagyó gyengülésével a másik MSZP-s főpolgármester-helyettes, Horvát Csaba előtt "nyílik meg a pálya". Horváth először nem is tiltakozott, amikor Demszky rábízta a BKV felügyeletét, igaz, később Hagyóval együtt bejelentette, nem vállalja tovább főpolgármester-helyettesi feladatait, mert Demszky nem a koalíciós szerződésben szereplő módon jelölte ki őt a feladatra. A konfliktus azonban nem tartott sokáig, szombaton hivatalosan megkapta Horváth a BKV felügyeletét.
A konfliktus befolyásolhatja a parlamenti választásokra szánt fővárosi lista összetételét is. A budapesti szervezet már idén májusban - vagyis több mint egy évvel az országgyűlési választások előtt - elfogadta a területi listát, amelyen Lendvai Ildikó pártelnök és Burány Sándor után közvetlenül Hagyó következik, illetve lemaradt róla több, korábban befolyásos budapesti szocialista politikus (nem indul újra többek között Filló Pál, Csiha Judit és a korábbi főpolgármester-jelölt, Baráth Etele sem). 2006-ban Budapesten az MSZP 13 mandátumot szerzett a listáról, de jövőre várhatóan sokkal gyengébben szerepel majd, így felértékelődnek a listás helyek.
A fővárosi vezetéshez tartozó forrásunk szerint néhány, a listáról lemaradt politikusnak - konkrét neveket nem említett - az az érdeke, hogy változást kényszerítsen ki a budapesti elnökség összetételében. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy megváltoztathassák a fővárosi listát, illetve az elnökségnek kell megneveznie a lehetséges főpolgármester-jelöltet is.
Mindegy, ki veszít
Az [origo] által megkérdezett fővárosi MSZP-s politikusok szerint a konfliktust kívülről is gerjesztik. Például Demszky azzal, hogy kikényszerítette Hagyó lemondását a BKV felügyeletéről. Hasonlóan értékelték azt is, hogy a legutóbbi közgyűlésen két SZDSZ-es és két volt MDF-es képviselő kezdeményezésére a gazdasági bizottságtól ismét a közgyűléshez helyezték az önkormányzati cégek vezetőinek kinevezési és felmentési jogát (erről részletesen itt olvashat). A javaslatot jegyző négy képviselő egyike szerint a lépéssel az volt a céljuk, hogy fellépjenek a Hagyó-Mesterházy duó ellen (Mesterházy Ernő a főpolgármester legfontosabb tanácsadója, portréját itt olvashatja), és átlátható viszonyokat teremtsenek. A közgyűlés végül egy szinte azonos tartalmú, de a főpolgármester által jegyzett javaslatot fogadott el. Mivel Demszky ezt nem tudta megakadályozni, inkább az élére állt a kezdeményezésnek - mondta az eredeti javaslatot felvető egyik képviselő.
Több fővárosi MSZP-s forrásunk szerint feltűnő az is, hogy a Fidesz már egyáltalán nem támadja Demszkyt - aki már korábban bejelentette, hogy 2010-ben nem indul újra - és az SZDSZ-t, inkább a BKV-ra és Hagyóra tüzel. Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője hétfőn az MTV Nap-Kelte című reggeli műsorában egyenesen azt állította, Tarlós István fideszes frakcióvezető nemrég koalíciós ajánlatot tett Demszkynek, amikor az ötpárti egyeztetésen felajánlotta, hogy a Fidesz esetleg hajlandó lenne megszavazni a költségvetést.
Az [origo]-nak névtelenséget kérve nyilatkozó fővárosi fideszes politikusok szerint ez nem igaz, hiszen semmi értelme nem lenne magukra vállalni a felelőséget egy évvel a választások előtt. Egyikük úgy fogalmazott: csak egy esetben működnének együtt az SZDSZ-szel, ha a közgyűlés feloszlatásáról kellene szavazni, de ezt Demszkyék biztosan nem akarják. Az pedig nekik mindegy, hogy Hagyó, Horváth vagy Steiner szenved vereséget jövő ősszel a választáson - állította.
|
https://www.origo.hu/itthon/2009/09/a-fovarosi-mszp-belso-harcai-zajlanak-a-bkv-botranyai-mogott
|
https://web.archive.org/web/20100818015751/https://www.origo.hu/itthon/20090907-a-fovarosi-mszp-belso-harcai-zajlanak-a-bkv-botranyai-mogott.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hagyo-etvagyarol-szol-az-mszp-sek-szerint-a-bkv-botrany
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-09-08 00:00:00
|
[
"Hagyó Miklós",
"Kocsis István"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"háttér",
"önkormányzat",
"végkielégítés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"BKV-ügyek",
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
10,148 |
Balaton: 270 munkáltatóból 241 szabálytalan
|
A 270 ellenőrzött munkáltatóból 241-nél tapasztaltak szabálytalanságot - többek között foglalkoztatási szabálysértéseket - a Balaton környékén végzett nyári ellenőrzések során.
|
A szabálytalanságok 578 személyt érintettek az ellenőrzött 747 munkavállalóból. Balatonberény és Balatonszabadi között elsősorban a vendéglátást, a kereskedelmet, a szolgáltatásokat ellenőrizték a felügyelők, de vizsgálták a helyzetet az építőipari, mezőgazdasági, feldolgozóipari munkahelyeken és a vagyonvédelmi cégeknél is.
Jellemző volt a fekete foglalkoztatás - ez a szabálytalanság 102 munkáltatónál 251 munkavállalót érintett -, a munkaidő valamint a pihenőidő szabályainak megsértése, továbbá a munkabérre, bérpótlékra vonatkozó szabályok megszegése, illetve az alkalmi munkavállalói könyv hiányos kitöltése, kezelése és a munkaidő-nyilvántartás hiánya.
Az OMMF közlése szerint 161 esetben munkaügyi bírság kiszabása várható, 47 esetben éltek a felügyelők a kötelezés lehetőségével, illetve 34 alkalommal figyelemfelhívással.
A felügyelők azt tapasztalták, hogy általában együttműködtek a munkáltatók, azonban két-három esetben atrocitásokkal, a munkájukat nehezítő rendkívüli eseménnyel is szembe kellett nézniük.
Az OMMF értékelése szerint a balatoni munkaügyi ellenőrzések eredményei is alátámasztják, hogy a gazdasági válság hatásai nem csupán a munkahelyek számának csökkenésében, hanem a munkakörülmények romlásában, a munkavállalók garanciális jogainak egyre gyakoribb megsértésében is tetten érhetőek.
A gazdasági válság hatásaként értékelhető az a regionális összefüggés is, miszerint azokban a térségekben, ahol nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ott nőtt a szabálytalanságokban érintett munkavállalók száma is. Az Észak-magyarországi Régióban 2009 első félévében 16 százalékkal nőtt a regisztrált álláskeresők, és 41 százalékkal a fekete foglalkoztatáson ért munkavállalók száma 2008 hasonló időszakához képest - közölte az OMMF.
|
https://www.origo.hu/gazdasag/2009/09/ommf-es-a-balaton-270-munkaltatobol-241-szabalytalan
|
https://web.archive.org/web/20231209134325/https://www.origo.hu/gazdasag/20090907-ommf-es-a-balaton-270-munkaltatobol-241-szabalytalan.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balaton-270-munkaltatobol-241-szabalytalan
|
Origo
|
hungarian-news
|
2009-09-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"foglalkoztatás",
"idegenforgalom",
"feketemunka"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.