text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csárdi Antal független országgyűlési képviselő kezdeményezte az Országgyűlés Gazdasági Bizottságánál - többek között - Matolcsy György korábbi jegybankelnök meghallgatását a nemrégiben kirobbant MNB-botrány miatt - közölte közösségi oldalán a képviselő, aki posztjában közzétette a bizottsági ülés összehívását bizonyító dokumentumot is.A ezdeményezést a gazdasági biztosság tagjai közül Orosz Anna (Momentum Mozgalom), Tordai Bence ( Független) és Z. Kárpáti Dániel (Jobbik Magyarországért Mozgalom) is aláírták.Matolcsy Györgyön túl a képviselők kérik Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Varga Mihály MNB elnök, Papcsák Ferenc, az MNB felügyelő bizottságának elnöke, Nagy Márton Nemzetgazdasági Miniszter, az MNB korábbi alelnöke, Csizmadia Norbert, a Pallasz Athene Domus Meriti Alapítvány egykori kuratóriumi elnöke, Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE) kuratóriumi elnöke és Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, az NJE kuratóriumának tagja meghallgatását is.Csárdia Antal a következőkkel indokolta a meghallgatások kezdeményezését:Az Állami Számvevőszék vizsgálatai, (A Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének ellenőrzése, a Neumann János Egyetemért Alapítvány tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba történő befektetéseinek ellenőrzése, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzése) több visszásságot, szabálytalanságot, bűncselekmény gyanúját, állapította meg a MNB, azok alapítványai, illetve a NJE gazdálkodásával kapcsolatban. Az MNB prudens, és transzparens működésének mintaként kellene szolgálnia minden magyar állampolgár és hazánkban működő gazdasági társaság számára. A jelentésekben megfogalmazott helyzet kialakulásának okainak vizsgálata az alapja annak, hogy minden rendelkezésinkre álló eszközzel elejét vegyük a hasonló estek megismétlésének. Nem utolsó sorban a botránynak óriási gazdasági és költségvetési vonzata van, hiszen közpénz százmilliárdok eltűnését megalapozottan kezeli tényként a három jelentés.Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke szintén közösségi oldalán Polt Péter legfőbb ügyészt szólította meg azzal a kérésével, hogy ‚vegyék zár alá az MNB alapítvány vagyonát",A botrányAz elmúlt hetek talán legnagyobb közéleti botránya a Matolcsy György korábbi jegybankelnök leköszönése után kirobbant MNB-alapítvány-gate. Az Állami Számvevőszék több száz oldalas riportban foglalta össze a feltárt hibákat és hiányosságokat. Varga Mihály új MNB-elnök teljes körű vizsgálatot sürgetett, miközben a vezető tisztségviselők többségét lecserélték, de volt, aki magától távozott.Mint ismert, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a jegybank ügyeiben feljelentést tett az ügyészségen, a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a PADME átvilágítását követően. Az ÁSZ szerint az egykor 266 milliárd forintos tőkével induló alapítvány vizsgálata után vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja merült fel. A Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül több száz milliárd forintot fektetett be a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám. Az alapítványok vagyonkezelésére létrehozott céghálózat még Varga Mihály megérkezése előtt saját irányítása alá játszott át cégeket.A Transparency International (TI) Magyarország újabb feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank alapítványai ügyében, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusban nyilvánosságra hozott jelentéseiben súlyos törvénysértésekre derített fényt. A TI már 2016-ban is próbálta rávenni a hatóságokat a vizsgálatra, akkor sikertelenül.Az ÁSZ vizsgálata a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) néven egybevont alapítványok pénzköltésére irányult, és megerősítette azokat a szabálytalanságokat, amelyeket a TI Magyarország és a független sajtó évek óta hangoztat - hangsúlyozzák közleményükben. A jelentés elsősorban a 2019 utáni időszakot vizsgálta, különös tekintettel a magántőkealapok és cégek hálózata mögé rejtett ingatlanberuházásokra. Az ÁSZ hűtlen kezelés címén tett feljelentést, ami alapján a rendőrség már elrendelte a büntetőeljárást.Matocsy György az Indexnek beszélt a kialakult helyzetrőlA botrány kirobbanása óta Matolcsy György hivatalosan még nem szólalt meg. Az Index telefonon érte el a volt jegybankelnököt, aki egy rövid interjúban válaszolt a vizsgálattal kapcsolatos kérdéseink egy részére. Kitért a szerinte az Állami Számvevőszék jelentésében található hibákra, a jegybanki alapítványok vagyoni helyzetére, és értékelte a 12 éves elnöki mandátumát is.A volt jegybankelnök az ÁSZ-vizsgálat megállapításait, annak hitelességét több ponton megkérdőjelezi. Az ügyben továbbra is ellentmondásos állítások feszülnek egymásnak, amit majd a folyamatban lévő rendőrségi nyomozás tisztázhat.Matolcsy György kérdésünkre elmondta, hogy alaposan áttanulmányozta az ÁSZ mindhárom jelentését, és úgy látja, azokban olyan megállapítások szerepelnek, amelyek iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek.A Matolcsy Györggyel készült interjú ide kattintva olvasható.(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete. | Meghallgatást kezdeményeztek az Országgyűlésben az MNB-alapítványok ügyében | Meghallgatást kezdeményeztek az Országgyűlésben az MNB-alapítványok ügyében - Matolcsy György fiát is meghallgatná a Gazdasági Bizottság egyik tagja. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/04/09/csardi-antal-orszaggyulesi-kepviselo-gazdasagi-bizottsag-matolcsy-gyorgy-magyar-nemzeti-bank-botrany | 2025-04-09 18:35:00 | true | null | null | Index |
Adjon érdemi válaszokat a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványban (PADME) viselt tisztségét érintő kérdésekre, mire vett fel havonta másfél millió forintot öt éven keresztül, és hogy nem tűnt fel neki, hogy 500 milliárd forint "eltűnt a nemzet bankjából" - ezeket a kérdéseket intézte a szegedi önkormányzat közgyűlésének pénteki ülésén, napirend előtt Mihálik Edvin, a Szeged Jövője frakció tagja Polner Örs fideszes képviselőhöz a szeged.hu írása szerint.Polner a PADME felügyelőbizottságának elnöke 2019 óta. Az alapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék vizsgálta, és arra jutott, hogy a vagyonkezelő cége, az Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forint értékű befektetést kezelt "lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő" struktúrán keresztül.Polner korábban és most is azt mondta erről, hogy ő is, a felügyelőbizottság is jogszerűen és az alapító okiratnak megfelelően járt el. "Számtalan vizsgálatot folytattunk és ezek eredményéről tájékoztattuk a Magyar Nemzeti Bankot és az Állami Számvevőszéket. Utóbbi a jelentésünket betette jelentésébe, ami mintegy négyszáz oldal, ez megtekinthető, hiszen nyilvános. Én ezenkívül egyéb dolgot ezzel kapcsolatban nem kívánok mondani. Az alapítvány képviseletére a kuratórium jogosult, úgyhogy ha bárkinek egyéb kérdése van, forduljon hozzá" - mondta Polner Örs.Mihálik azonban szóba hozta, hogy fideszes képviselőtársa tagja egy szegedi önkormányzati tulajdonú cég, a Szegedi Vízmű Zrt. felügyelőbizottságának is. Javasolta, a közgyűlés döntsön úgy, hogy Polner ne legyen tagja a továbbiakban a bizottságnak. | Szegedi fejlemény az MNB-botrányban: leváltották a fideszes fb-tagot | Visszahívta a közgyűlés a vízmű felügyelőbizottságából Polner Örs fideszes képviselőt, mert tisztséget visel az MNB-alapítványban is, amelynek működése miatt feljelentést tett az ÁSZ. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szegedi-fejlemeny-az-mnb-botranyban-levaltottak-a-fideszes-fb-tagot-275907 | 2025-04-11 15:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának középpontjában áll a Gesztről származó Tisza Kálmán (miniszterelnök 1875-1890 között) és Tisza István (miniszterelnök: 1903-1905 és 1913-1917), ezért Békés megyében, a román határ mellett található kastélyuk megújítása kiemelt projekt volt a Fidesz-nek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a projekt felügyeletével kormánybiztosként Lázár Jánost bízták meg. A Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy az építési munka kezdete és beharangozott befejezése többször változott, majd a költségei is elszálltak. Miközben a magyar költségvetésből sok mindent nem tudtak finanszírozni, arra volt pénz, hogy az itt megemelkedő költségeket előteremtsék. Ám arra nem volt válasz, hogy az eredetileg tervezett 7 milliárd forintból miért lett 11 milliárd. Mint azt lapunk megírta, a közpénzből megújuló kastélyt ingyen a reformátusoknak adják, ahogy tavaly májusban beszámoltunk már arról is, amit a mostani vizsgálat megállapított: bundagyanús közbeszerzések gyanúja merült fel a felújítás során.Egy közérdekű bejelentés alapján kezdett vizsgálódni még tavaly a Közbeszerzési Hatóság a vélelmezett jogszabálysértések ügyében. Eszerint az ajánlatkérő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) figyelmen kívül hagyta az egybeszámítási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy egyes közbeszerzések becsült értékét egybe kellett volna számítani, és ebben az esetben nem lehetett volna a közbeszerzésnél az ún. 115-ös eljárást alkalmazni. Vagyis: az ajánlatkérő több projektre bont egy adott, de egymással szoros összefüggésben lévő munkát, hogy annak értéke a 300 millió forint alatt maradjon.Ennek az lehet az oka, hogy az ajánlatkérő meghívásos pályázatban hívhasson meg kivitelezőket a projektre. Mindez 300 millió forint feletti értékhatáron már nem lehetséges. Ennek értelmében a NÖF hívta meg a cégeket, de ez a végeredményt látva sajátságosra sikerült, ugyanis a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárások közül kettőben ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre a NÖF, holott a törvény a cégek lehetőség szerinti változtatását írja elő. Ám a történetünk még ennél is kacifántosabb. Ezt példázza, hogy a "Történeti Park" tárgyú közbeszerzési eljárásban az ajánlattételre felhívott cégek között volt kettő olyan, amelyek között tulajdonosi átfedés-összefonódás kimutatható a hatályos cégadatok szerint. Ezt tiltja a törvény.Ha pedig lúd, akkor legyen kövér! Az állami ajánlatkérő több, a kastély felújítását célzó közbeszerzési eljárásban is olyan céget hívott fel ajánlattételre, amelyek nem szerepelnek az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. Nem kell magyarázni, ez is jogszabálysértő gyakorlat. A KD azt is megállapította, hogy a NÖF egyik közbeszerzési eljárásban sem tett eleget a közzétételi kötelezettségének. A már említett 115-ös eljárásban ugyanis kötelező közzétenni a közbeszerzés megindításával egyidejűleg bizonyos dokumentumokat, így a műszaki leírást, az árazatlan költségvetést, a későbbiekben pedig az eljárás eredményeként megkötött szerződéseket, továbbá az eredménytájékoztató hirdetményeket.A fentiek miatt a Döntőbizottság összesen 10 millió forint bírságot szabott ki az ajánlatkérő NÖF-re.Nem tartozik a szabálytalanságokkal érintett közbeszerzési eljárások közé, de tény, hogy a Tisza-kastély felújításával összefüggő kommunikációs feladatokat kis híján 27 millió forintért az egyazon budai címen bejegyzett LOUNGE DESIGN Kft. és New Land Media Reklám Kft. nyerte el. Mindkét cégnek az a Balásy Gyula a tulajdonosa, aki az elmúlt években jelentős, több tízmilliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyert el. A teljesen torzzá vált magyar reklám- és kommunikációs iparnak fontos szereplője Balásy.A Nemzeti Összetartozás Napján, tavaly június 4-én Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a felújított Tisza-kastély avatóünnepségén. A kormányfő az eseményen beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta Magyarország béke iránti elkötelezettségét. Az ünnepségen jelen volt Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. 2024 októberében a magyar kormány kétnapos kihelyezett ülést tartott a Tisza-kastélyban.Nemrégiben az egyik jó nevű történelmi magazin egy egész lapszámot szentelt a geszti kastély felújításának apropóján a Tisza-családnak. Ám a 100 oldalas számba nemhogy egy cikk, de még egy félmondat sem fért bele az újjáépítési projekt szabálytalanságairól és anomáliáiról, holott ezeket a honi sajtó nagy terjedelemben tárgyalta. | Tízmilliós közbeszerzési bírságot róttak ki az Orbán-kormány számára ikonikus Tisza-kastély felújítása miatt | A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. megsértette a közbeszerzési eljárás alapelveit védő tételes rendelkezéseket és korlátozta a nyilvánosságot is. A súlyos szabálytalanságokat, így egyebek között az egybeszámítási kötelezettség elmulasztását, a meghívott cégek közötti átfedést és a nyilvánosság korlátozását is felrótta a Döntőbizottság, ezért tízmilliós bírságot szabott ki. A tavaly nyári avatóünnepségen a három legfőbb közjogi méltóság is részt vett, majd 2024 októberében kétnapos kormányülés volt itt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tizmillios-kozbeszerzesi-birsagot-rottak-ki-az-orban-kormany-szamara-ikonikus-tisza-kastely-felujitasa-miatt-275905 | 2025-04-11 17:02:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bodajk több turisztikai és városszépítő fejlesztésre nyert el nagy összegű uniós támogatást az elmúlt években. De nem minden valósult meg a tervekből: nem működik például a pályázati pénzből ígért városi piac, és a Bodajki-tó melletti Malom-épület sincs rendbe hozva. Sokak szerint pedig nem is a valós igényekre jutnak százmilliók, hiszen több közszolgáltatás hiányzik vagy rosszul működik a településen: rendszeresek a csőtörések, akadozik a szemétszállítás, egy önkormányzati tulajdonú ingatlanról pedig 17 millió forint közpénzbe került az évekig odahordott sitt elvitele.Fejér megye legkisebb, hangulatos városkája Bodajk, ami számos látnivalót kínál. Viszont az élményt csorbítja, hogy bár az önkormányzat pályázatok révén több százmillió forint EU-s támogatást nyert el városszépítésre, a település egyik nevezetessége, a Malom-tó kiszáradt, környezetében pedig számos beruházás nem a megfelelő minőségben készült el. Most egy új kilátó létesül a városban háromszázmillió forintból, ám a helyiek szerint kérdéses, hogy valóban ez a létesítmény szolgálja-e legjobban a településen élők igényeit.Piactér standok nélkülBodajk az elmúlt években több sikeres TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) és TOP-PLUSZ pályázat révén jutott nagy összegű támogatásokhoz.2017-ben a "Zöld város kialakítása Bodajk településen" c. pályázatra 214 millió forintot nyert el az önkormányzat. Ebben a zöldfelületek létrehozása mellett a város központjában kialakítandó városi piac létesítése, a belvárosi parkolóhelyek bővítése és a közösségi épület felújítása, annak funkcionális bővítése szerepelt. "A piactér kialakítása során az elsődleges szempont egy olyan helyszín berendezése, ami egységben tud működni a tóval és környezetével, helyet adhat a termékárusításnak, ugyanakkor a mindennapokban is használható park lehet" - olvasható a pályázati leírásban.A művelődési házat valóban felújították, áma pályázatban ígért, tó melletti városi piac nem jött létre.Csupán egy "piactérnek" nevezett, lekövezett teret alakítottak ki, standok nélkül, ami parknak sem igazán nevezhető. A januárban tartott közmeghallgatáson egy felszólaló meg is említette a piac hiányát, valamint azt, hogy oda vizesblokk sem került, de a jelzett hiányosságokra érdemi válasz nem érkezett a képviselő-testülettől.Fel is újították a vízimalmot, meg nem isA Bodajki-tó és környezete megújítására egy másik, 2017 és 2022 között megvalósítandó, 149 milliós pályázat is lehetőséget biztosított. Ebben a tó környezetének rendbetétele, körbejárhatósága, zöldfelületek kialakítása, valamint a régi Malom-épület fejlesztése és a malomkerék helyreállítása szerepelt. Az 1800-as évek elején épült malomnak azonban csak a földszinti részével foglalkoztak (a pályázatból erre 43 millió forintot szántak), maga az épület kívül-belül rendkívül rossz állapotban maradt.A tavas pályázat megvalósítására a PELAPROJECT Kft.-vel, a fenti piactérrel kapcsolatos kivitelezésre pedig a Pi-Sebi-Bi Kft.-vel kötött szerződést az önkormányzat. A két kft.-nek ugyanaz a Pergel Lajos a tulajdonosa, akinek a cégei más bodajki beruházásokra is kaptak megbízást - pl. a Zengő Óvoda és Mini Bölcsőde felújításának pótmunkáit és polgármesteri hivatal 44 millió forintból történő felújítását is ezek a cégek végezték el.Egy 2022-ben elnyert uniós pályázat keretében ugyanennek a területnek, Bodajk történelmi városközpontjának fejlesztésére nyert el a város újabb 390 millió forintot. A több szakaszból álló beruházás kivitelezője az EXTREME-PARK Környezetépítő Kft. volt. S bár ebbe a pályázatba új elemek (pl. botanikus kert, játszótér) is bekerültek, a projekt sok szempontból átfedést mutat a korábbi pályázatokban szereplő fejlesztési célokkal. A malomépület teljes felújítása pedig - melyet 54 millióért vállalt a kivitelező cég - ezidáig nem történt meg,az épület külső vakolata továbbra is mállik.Vagyis a TOP-pályázatokból elnyert, több mint 700 millió forintos támogatás ellenére nem sikerült minden felújítást megvalósítani.Közben kiszáradt a tóA fejlesztési munkákat elvileg tavaly év végén be kellett volna fejezni, a tó és tómeder felújítása azonban még most is folyamatban van.A Bodajki-tó a település egyik nevezetessége, amely 1945 előtt népszerű fürdőhely volt, de a II. világháború után a környékbeli szénbányászat miatt a tavat tápláló gyógyvizes források elapadtak. 1992-ben mesterségesen kezdték táplálni, majd a bányászat megszűnte után a természetesen forrásokból is újra jutott víz a tóba.A 2010-es években viszont a csapadékhiány következtében újra eltűnt a tóból a víz. Az előzményekről és a jelenlegi helyzetről a Wikipedia ezt írja:"1992-ben a tavat rendbe hozták, és egy 170 m mélyre fúrt kútból kezdték mesterségesen táplálni, így újból fürdőhellyé vált, a nyári szezonban strandként működött. (...) A bányászat megszűnését követően ugyanakkor a karsztvízszint újból megemelkedett, ezért a tófürdő körbebetonozott medencéjének aljának burkolatát felszedték, hogy a víz itt, és ne a környező ingatlanok területén törjön fel. A természetes vízpótlás azonban algásodást, hínárosodást váltott ki. A rendkívül csapadékos 2010-2011-ben megemelkedett a talajvízszint, és a tóban, illetve a település mélyebben fekvő részein megindultak a források. Ezt követően azonban aszályos időszak következett, (...) a tó átlagos vízszintje is 1 méterre mérséklődött. Ennek tartós megemelésére nincs is kilátás; a Fejérvíz által újranyitandó régi kútból, annak hálózatra kapcsolása előtt kap némi vizet a tó, de ez csak átmenetileg lesz így."Bodajk polgármestere, Wurczinger Lóránt (Fidesz) 2022-ben úgy nyilatkozott a Feol.hu-nak, hogy a tó környezetének fejlesztésére elnyert 390 millió forintos uniós támogatásból a település nemcsak a tómederre, illetve annak falára költhet: terveznek egy szűrő és keringető rendszert is, mely a malomárkon elfolyó vizet visszajuttatja a tóba, és az algásodást elősegítő foszfort is kiszűri. A rendszeres aszályok miatt azonban a vízkészlet tovább apad a környéken is, és javulás hosszú távon sem várható.Írásban kerestük a polgármestert, hogy a sikeres és meghiúsult fejlesztésekről kérdezzük. Szerettük volna megtudni, hogy a városi piac kialakítása és a Malom-épület teljes felújítása miért nem valósult meg. Wurczinger Lóránt polgármester válaszában azt írta, hogy a "piactér" elnevezésű terület "adott esetben helyet adhat később termékárusításnak", de elsősorban park és tér létrehozása volt a cél, a malom épülete pedig több ütemben fog megújulni.Bodajk most egy újabb turisztikai beruházásra nyert el 300 millió forintot: ebből a város szélén, a Hunyadi utca végén lévő szoborpark melletti területet fejlesztenék. Parkolókat, játszóteret létesítenének, és az ott lévő Kesellő-dombra egy kilátó épülne. Több bodajki lakos véleménye szerint viszont ennél jóval fontosabb feladatokra lenne érdemes pénzt fordítani.Akadozó szolgáltatások, sittlerakás önkormányzati ingatlanonA már említett januári közmeghallgatáson az is elhangzott ugyanis lakossági panaszként, hogy a településen az alapszolgáltatások nem működnek jól: rendszeresek a csőtörések, a város egyes pontjairól nem szállítják el a kihelyezett sittet és szemetet. A polgármester szerint viszont a vízhálózat felújítása nem az önkormányzat illetékessége, a szemét kihelyezése ellen pedig nincs sok eszköz a kezükben. Mindenesetre egy közterület-felügyelő alkalmazására hangzott el ígéret januárban - ezek szerint tehát eddig nem volt a városnak erre anyagi forrása.Hogy mennyire zavartalanul zajlott Bodajkon az illegális szemétlerakás, azt egy furcsa eset is szemlélteti. Egy városszéli, önkormányzati tulajdonú ingatlanra ugyanis hosszú éveken át szállítottak nagy mennyiségű építési törmeléket, ám az elkövetők kilétére nem derült fény, és az önkormányzat sem tett feljelentést az ügyben.A 0216/4 hrsz-ú külterületi, rét művelésű ingatlant az önkormányzat 2016-ban vásárolta meg, majd az ötezer négyzetméter nagyságú terület egy részén 2019-ig halmozódott zavartalanul a beton- és egyéb építési törmelék. A Fejér megyei kormányhivatal 2020-ban a termőföld helyreállítására kötelezte az önkormányzatot, mely végüla felgyűlt 2500 tonna sittet 17 millió forintért szállíttatta el.A polgármesternek írt megkeresésünkben azt is tudakoltuk, hogy milyen céllal vásárolta meg az önkormányzat eredetileg a területet, ki hordta oda éveken át a betontörmeléket, és miért nem tett feljelentést az önkormányzat az ügyben. A polgármester azt válaszolta, hogy a területen elkerülő utat és parkolót kívántak kialakítani, de erre később nem volt elegendő anyagi forrásuk. Állítása szerint az ingatlanon lévő bokrok és aljnövényzet miatt nem biztosított a telek ellenőrzése, s annak adottságai miatt "nehézkes" lenne a biztonsági kamerarendszer kiépítése is a helyszínen.Bodnár Zsuzsa | Százmilliók jutnak turisztikai beruházásokra, de a közszolgáltatásokra nincs elég pénz | Bodajk több turisztikai és városszépítő fejlesztésre nyert el nagy összegű uniós támogatást az elmúlt években. De nem minden valósult meg a tervekből: nem működik például a pályázati pénzből ígért városi piac, és a Bodajki-tó melletti Malom-épület sincs rendbe hozva. Sokak szerint pedig nem is a valós igényekre jutnak százmilliók, hiszen több közszolgáltatás hiányzik vagy rosszul működik a településen: rendszeresek a csőtörések, akadozik a szemétszállítás, egy önkormányzati tulajdonú ingatlanról pedig 17 millió forint közpénzbe került az évekig odahordott sitt elvitele. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/10/szazmilliok-jutnak-turisztikai-beruhazasokra-de-a-kozszolgaltatasokra-nincs-eleg-penz/ | 2025-04-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Fenntartott közbeszerzési eljárásokat nyert el úgy egy cég, a Vajda Mélyépítő Kft., hogy valójában nem is adhatott volna ajánlatot, mivel a bevétele meghaladta a megengedett összeget. A Közbeszerzési Hatóság vizsgálatot indított, a Döntőbizottság pedig megbírságolta a kft.-t. Ugyanakkor a hamis adatszolgáltatást nem állapították meg, így a cég kizárására sem került sor. A kft. tehát egyelőre csak nyert az ügyön: több száz milliós megbízást kapott mindössze pár millió forintos büntetésért "cserébe". A Közbeszerzési Hatóság azonban a Fővárosi Törvényszékhez fordult a büntetés súlyosbításáért, emellett a NAV-nál is feljelentést tettek. A társaság állítja, nem szándékosan adott be rossz adatokat.Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket egy hajdúhadházi cég, a Vajda Mélyépítő Kft. furcsa tendergyőzelmeire. Mint írta, a cég olyan közbeszerzési eljárásokon indult, amelyeken nem lett volna jogosult, és el is nyerte azokat. Hiába vizsgálták meg a tendereket, nem zárták ki a közbeszerzésekből a céget, amely így valójában több száz milliós megbízást kapott pár millió forint büntetésért "cserébe".Megnéztük az érintett közbeszerzési eljárásokat, amelyek úgynevezett fenntartott (Kbt. 114. § (11) bekezdés) eljárások voltak. Ezekről a közbeszerzési törvény a következőket írja: "ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén 100 millió forint, építési beruházás esetén 1 milliárd forint, általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára (...)."Az ilyen eljárásoknak alapvetően az a célja, hogy elősegítse a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzéseken. A következő tendereken emiatt nem indulhatott volna az a cég, amelynek bevétele meghaladta az 1 milliárd forintot:Konyár - belterületi utak felújítása. A 6 részből álló közbeszerzési eljárás (összértéke 111 790 282 forint).Téglás - belterületi út javítása 5 részben (321 233 351 forint értékben).Dombrád - belterületi utak fejlesztése 5 részben (142 000 000 forintért).Nagyecsed - külterületi utak építése és felújítása (31 236 409 forint értékben).Bocskaikert - külterületi helyi közutak fejlesztése (90 855 609 forintért).A Vajda Mélyépítő Kft. mégis tett ajánlatot, és összesen 697 145 651 forint értékben nyert el megbízásokat. Tette mindezt úgy, hogy az ajánlatok benyújtásakor azt állította, 966 millió forint az éves bevétele, holott az valójában 1,6 milliárd forint volt.Ez szúrt szemet valakinek, aki közérdekű bejelentést tett a Közbeszerzési Hatóságnál (és aki vélhetően lapunknak is jelezte az eseteket). A Hatóság 2024. november 22-én hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) előtt a társasággal a szemben.Nem jártak el jóhiszeműenA Döntőbizottság lefolytatta a vizsgálatokat (D.750/2024-D.754/2024), és megállapította, hogy a Vajda Mélyépítő Kft. bevétele több mint hatszázmillió forinttal meghaladta a Kbt. 114. § (11) bekezdésében meghatározott értéket, ezért az érintett közbeszerzési eljárásokban nem volt jogosult részt venni, és érvényes ajánlatot sem tehetett volna.A Döntőbizottság szerint "a felelős ajánlattevői magatartás, a jóhiszemű és tisztességes eljárás az lett volna, ha a kérelmezett az ajánlattételi határidőig kiszámolja a 2022. évi lezárt számviteli nyilvántartásból a nettó árbevételi adatot, meghatározza, hogy az meghaladja-e vagy sem az egymilliárd forint összeget, ha erre pedig valamilyen okból nem volt képes, akkor nem tesz ajánlatot.A kérelmezett nem eszerint járt el, így a Döntőbizottság megállapította, hogya kérelmezett magatartása a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás alapelvébe ütközik."Ugyanakkor többek között azt is írták, hogy nem lehetett megállapítani, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt-e.A Döntőbizottság ezérta konyári tender kapcsán 1,1 millió,a téglási eljárás kapcsán 3 millió,a dombrádi tender kapcsán 1,4 millió,a nagyecsedi eljárás kapcsán 500 ezer,míg a bocskaikerti tender kapcsán 1 millió forint bírságot rótt ki a Vajda Mélyépítő Kft.-re.A társaság tehát összesen 8,1 millió forintos büntetés kapott, miközben az elnyert közbeszerzési eljárások összértéke közel 700 millió forintot tett ki.A cég állítja, nem szándékosan adott rossz adatokatA társaság azzal védekezett az eljárás során, hogy hibás árbevételi adatokat kaptak az audit cégtől, és számukra is csak később derült ki, hogy pályázatukban a 966 millió forintos nettó árbevétel nem tükrözte a valós adatokat. A tulajdonos és az ügyvezető pedig 2023 novemberéig ezen hibás adatok ismeretében jártak el.A cég szerint a hamis adatszolgáltatás akkor valósul meg, ha:a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérő kizárásra, alkalmasságra, műszaki leírásnak való megfelelésre vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését;és ha a gazdasági szereplő azt szándékosan vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellőzése mellett teszi meg.Mivel az ő esetükben nem merült fel a szándékosság, úgy vélik, nem is valósult meg a hamis adatszolgáltatás. Hozzátették továbbá, hogy véleményük szerint a "hivatalbóli kezdeményező érvelése túlságosan merev és formalista, miközben figyelmen kívül hagyja a gazdasági társaságok működésének gyakorlati aspektusait."A 16 fős Vajda Mélyépítő Kft.-t 2017-ben alapították, főtevékenysége az út és autópálya építés. Tulajdonosa Vajda Sándor, a cégvezető Vajda Tamás. A társaság bevétele az elmúlt években 157 millió forintról 2 milliárdra nőtt, az adózott eredmény pedig 9 millióról 195 millió forintra.Megkerestük a Vajda Mélyépítő Kft.-t, hogy mondják el véleményüket az esetekkel kapcsolatban lapunknak, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.Súlyosabb büntetést szeretnénekÍrtunk a Közbeszerzési Hatóságnak és a Döntőbizottságnak is, hogy megértsük, miért nem lett kizárva a cég a közbeszerzési eljárásokból hamis adatszolgáltatás miatt, hiszen a társaság látszólag szándékosan vezette félre több alkalommal is az ajánlatkérőket.A Hatóság válasza szerint "a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során rendelkezésére álló bizonyítékokat saját hatáskörében mérlegelte, melynek alapján határozataiban megállapította, hogy a Vajda Mélyépítő Kft. megsértette a jóhiszeműség és tisztességes joggyakorlás alapelvi követelményét és bírságot szabott ki, ezen túlmenően határozataiban nem állapította meg a hamis adatszolgáltatást."Ezzel azonban az eljárásokat megindító Közbeszerzési Hatóság nem értett egyet, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordultak súlyosbításért,és arra kérték a bíróságot, hogy állapítsa meg a hamis adatszolgáltatást,valamint növelje a korábban megállapított bírság összegét ezen jogsértés súlyához arányos mértékűre. A bírósági felülvizsgálat még folyamatban van.A Hatóság továbbá közölte, hogy a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásának kezdeményezésével egy időben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes igazgatóságánál a hivatkozott ügyekben feljelentést tett a Btk. 403. §-a szerinti, számvitel rendjének megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt.Katus Eszter | Több száz millió forint megbízást nyert el egy hajdúhadházi cég úgy, hogy nem is indulhatott volna a tendereken | Fenntartott közbeszerzési eljárásokat nyert el úgy egy cég, a Vajda Mélyépítő Kft., hogy valójában nem is adhatott volna ajánlatot, mivel a bevétele meghaladta a megengedett összeget. A Közbeszerzési Hatóság vizsgálatot indított, a Döntőbizottság pedig megbírságolta a kft.-t. Ugyanakkor a hamis adatszolgáltatást nem állapították meg, így a cég kizárására sem került sor. A kft. tehát egyelőre csak nyert az ügyön: több száz milliós megbízást kapott mindössze pár millió forintos büntetésért „cserébe”. A Közbeszerzési Hatóság azonban a Fővárosi Törvényszékhez fordult a büntetés súlyosbításáért, emellett a NAV-nál is feljelentést tettek. A társaság állítja, nem szándékosan adott be rossz adatokat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/09/tobb-szaz-millio-forint-megbizast-nyert-el-egy-hajduhadhazi-ceg-ugy-hogy-nem-is-indulhatott-volna-a-tendereken/ | 2025-04-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Februárban és márciusban az ügyészség összesen 6 bűnügyi akciót hajtott végre, aminek keretében 15 szolgálati jogviszonyban lévő és 9 volt határrendészt hallgattak ki gyanúsítottként a korrupcióval vádolt ártándi határrendészek ügyében.A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség közleménye szerint a kutatások során egy helyszínen 4500 eurót, míg egy másik helyszínen egymillió forint igazolatlan eredetű készpénzt foglaltak le.Az ügyészség az elmúlt két hónapban 24 személyt gyanúsított meg összesen 1686 rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen és társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt.Így a gyanúsítottak száma 59-re nőtt. | Már 59 embert gyanúsítanak az ártándi határrendészek korrupciós ügyében | Az elmúlt két hónapban 24 személyt gyanúsítottak meg összesen 1686 rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen és társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/14/mar-59-embert-gyanusitanak-az-artandi-hatarrendeszek-korrupcios-ugyeben | 2025-04-14 10:35:52 | true | null | null | 444 |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedévente közzéteszi a regionális adatokat Magyarországról, köztük a béradatokat is. A 2024 negyedik negyedévére vonatkozó, kumulált számok alapján látszik, hogy a különbségek továbbra is jelentősek az ország egyes területein:Hogyan keresnek, akik őket képviselik?A választási törvények szerint az Országgyűlés 199 képviselői helye közül 106 az egyéni választókerületekben győztes politikusoknak jut, így azok a képviselők vannak többségben a padsorokban, akiket közvetlenül a lakosság választ meg, nem az országos listáról kerülnek be. Cikkünk írásakor a 106 ilyen mandátum mindegyike betöltött, azonban csak 105-en szerepelnek az összehasonlításban, ugyanis a Budapest 11. választókerületében korábban győztes DK-s Varju László még decemberben lemondott. Bár Varju nagy arányban megnyerte a március 23-ra kiírt időközi választást, az újbóli eskütételére még nem került sor.Korábbi cikkünkhöz hasonlóan, ezúttal a friss adatokat megvizsgálva összehasonlítottuk a vármegyei bruttó, kumulált átlagbéreket a parlament honlapján elérhető képviselői tiszteletdíjakkal - az eredmény ezúttal is árulkodó volt. A különbség a valóságban még nagyobb lehet, ugyanis számításainkban a kormányzati pozíciókhoz járó juttatásokat, valamint más forrásokból - például céges érdekeltségekből - származó bevételeket nem vettük figyelembe.A legszerencsésebbekGrafikonunkon is egyértelműen látszik, hogy az egyes vármegyék képviselői között is jelentősek a különbségek: a legjobb átlagfizetést azonban továbbra is Hajdú-Bihar politikusai tudták leakasztani az Országgyűlésben. A kizárólag fideszes politikusokból álló vármegyei csapat átlagosan bruttó 3,2 millió forintos tiszteletdíjnak örülhetett, amelynek megoszlása a következőképpen alakult:bruttó 3 403 562 forint: Kósa Lajos, Pósán László, Tiba Istvánbruttó 3 003 143 forint: Bodó Sándor, Tasó László, Vitányi IstvánA számítási alapot jelentő tiszteletdíj az előző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosa - ezt olyan betöltött tisztségek növelhetik tovább, mint például a bizottsági tagság, a bizottsági elnök, vagy éppen a parlamenti frakció vezetése, vagy a házelnökség. Előző cikkünk megjelenése óta a képviselők bérét is korrigálták az időközben elérhetővé vált béradatokkal. Így míg korábban ugyanez a hajdú-bihari hatos bruttó 2,8 millió forintot vitt haza, az átlag mostanra a fentebb feltüntetett 3,2 millió forintra emelkedett.Aránylag a legalacsonyabb átlagos tiszteletdíjakat ezúttal is Komárom-Esztergom vármegyében találtuk, az itteni szintén fideszes politikusok bruttó 2,4 millió körül kaptak ilyen címen, az ő átlagdíjazásuk korábban 2,12 millió forint volt.Képviselők kontra lakosságAz nem fog meglepetést okozni olvasóinknak, hogy a magyar politikusok sokszorosát keresik a lakossági átlagbéreknek mind országos, mind regionális szinten. Annak mértéke azonban, hogy mégis hányszorosa a honatyák tiszteletdíja a lakossági fizetéseknek, mégis árulkodó, ahogy azt térképünkön is megnézheti:Olyan vármegye nincs, ahol a képviselők ne kapnának legalább háromszor nagyobb tiszteletdíjat, mint a lakossági átlagbérek. A legkisebb különbségek a fővárosban, illetve Komárom-Esztergom, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyékben tűntek fel, ez feltehetőleg többek közt a régióban működő autógyáraknak is köszönhető.Érdekesség ugyanakkor, hogy korábbi cikkünkhöz képest még az aránylag legjobban teljesítő területeken is azt tapasztaltuk, nőtt a különbség a tiszteletdíjak és a bérek közt: például Komárom-Esztergomban a korábbi mérésünk szerint 3,3-szorosai voltak az átlagos tiszteletdíjak a béreknek, most viszont ez a mutató már 3,7 volt.Mindez arra utal tehát, hogy a magyar lakosság fizetése nem tudja tartani a lépést a politikusi fizetésekkel. Ha pedig a legrosszabbul teljesítő vármegyéket vesszük, ez még látványosabb. Ugyanis Békés és Nógrád vármegyékben az egyéni mandátumot birtokló politikusok az átlagfizetésnél több mint hatszor magasabb tiszteletdíjat vehettek fel - előző összeállításunkban még nem volt olyan régió, ahol ekkora lett volna a különbség, a helyzet tehát romlott.Azt végül fontos megemlíteni, hogy az sosem volt kérdés, a parlamenti képviselők fizetése eleve magasabb szintről indul, mint egy átlagos magyar bér, ezt törvények határozzák meg. Az arcpirítónak nevezhető bérkülönbségek tehát nem a mandátumot megszerző egyének közvetlen felelőssége - legfeljebb annyiban, hogy megszavazták a saját fizetésemelésüket. | Tátong a szakadék - elszomorító, mennyit keresnek a politikusok a választóikhoz képest | A képviselői tiszteletdíjak még mindig sokszorosai az általuk képviselt lakosok fizetésének. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/tatong-a-szakadek--elszomorito-mennyit-keresnek-a-politikusok-a-valasztoikhoz-kepest.html | 2025-04-11 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Továbbá az alapítvány alkalmazott vezetői között találjuk Szemerey Szabolcsot, aki stratégiai igazgatóként dolgozik - ő nem más, mint a polgármester férje, és Matolcsy György jegybankelnök másodunokatestvére. Matolcsy György neve többszörösen is felbukkan az ügyben: az ő vezette Magyar Nemzeti Bank indította el anno a Pallas Athéné alapítványokat, köztük a PADME-t, és az ő rokoni-üzleti köreivel való összefonódásokat is kimutatták a befektetések hátterében. Például a Válasz Online oknyomozása rávilágított, hogy az Optima által vásárolt külföldi ingatlanos cégek egy része Matolcsy Ádámnak (Matolcsy György fiának) az üzleti érdekkörével is kapcsolatban áll. Tehát az egyetem pénzét olyan vállalkozásokba forgatták, amelyek a jegybankelnök családjának is hasznot hozhattak.Ezen személyi háló ismeretében a politikai felelősség elsősorban a Fidesz-KDNP kormányoldalt terheli. Az egyetem modellváltása - vagyis hogy állami intézményből egy magánjogi vagyonkezelő alapítvány fenntartásába került - a 2018-2022 közti kormányzati ciklus során lezajlott felsőoktatási átalakítás része volt. Ezt a folyamatot a kormány kezdeményezte és a parlament kormánypárti többsége hagyta jóvá.Kecskemét esetében 2020-ban került sor az alapítvány létrehozására és a vagyonjuttatásra, akkoriban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (Palkovics László miniszter) felügyelte a modellváltást. A kuratóriumi tagokat is a kormány nevezte ki az alapítvány indulásakor - az összetételből látható, hogy főként lojális, a Fideszhez kötődő személyek kerültek pozícióba. Ez nem egyedi eset: az összes ilyen egyetemi alapítvány kuratóriumába kormánypárti politikusokat, ex-minisztereket, államtitkárokat, illetve a kormányhoz közel álló üzletembereket delegáltak országszerte.A Neumann János Egyetemért Alapítvány botránya rávilágít arra, hogy ezek a politikai kinevezettek nem feltétlenül az egyetem vagy a közösség érdekét tarthatták csak szem előtt. Ezt nem mi, hanem az ÁSZ állapította meg: "a kuratórium az alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte" - az Optima (és mögötte állók) szempontjai domináltak.Ennek oka a személyi összefonódásokban keresendő: amikor ugyanazok az emberek ülnek mindkét oldalon, nyilván nem független a döntés. Itt konkrétan Csizmadia Norbert és Bánkuty Tamás esete a legkirívóbb (ők egyszerre voltak jelen az egyetemi alapítvány és az MNB-s alapítvány/Optima oldalán).Az alapítvány kuratóriuma elutasította az Állami Számvevőszék jelentésében megfogalmazott megállapításokat, és sem az összeférhetetlenséget, sem a szakszerűtlennek titulált döntést nem fogadta el. Ellenkezőleg azzal indokolta az ÁSZ szerint kockázatos befektetést, hogy egy átfogó, hosszú távú terv megvalósításán dolgoznak. Ez a két éven át formálódó városfejlesztési koncepció egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra, és nem csupán az egyetem fejlesztését célozta, hanem egy Innovációs és Tudáspark létrehozását, valamint a Homokbánya városrész teljes rehabilitációját és újjáépítését is magában foglalja. A GTC bevonását is részben ezzel indokolták, hogy szükséges egy ingatlanfejlesztő céggel szerződni.De térjünk vissza a politikai felelősség kérdésére, mely nem csak egyéni szinten, hanem rendszerszinten is szembeötlő. A Fidesz-KDNP mint kormányzó erő felelős azért a struktúráért, amelyben ellenőrzés nélkül ekkora közpénzeket lehetett alapítványokba kiszervezni. Már 2016-ban, amikor Matolcsy György létrehozta a jegybanki alapítványokat, a kormányzat megpróbálta törvényben kimondani, hogy a hozzájuk került vagyon elveszíti közpénz jellegét.Az alábbi videóban Kósa Lajos képviselő milliméter pontossággal elmondja, hogy néz ki a közpénz átalakulása.Bár ez a kijelentés - és az ezzel járó titkosítási kísérlet - alkotmányossági aggályok miatt végül megbukott, jól mutatja a szándékot: a hatalmon lévők szerették volna, ha ezek felett a pénzek felett minimális a nyilvános elszámoltathatóság. Ennek a szemléletnek az eredménye, hogy 2020 után a modellváltó egyetemek kuratóriumai is kvázi "magánzsebekben" érezték a rájuk bízott vagyont.Kecskeméten is az történt, hogy az állam által adott 150 milliárd forintot a kuratórium úgy kezelte, mintha az a saját cége lenne: a nyilvánosság és az egyetemi polgárság kizárásával hozott döntéseket, és - mint kiderült - teljesen következmények nélkül megtehette mindezt egészen az ÁSZ vizsgálatáig.Ellenzéki és kormányzati reakció az NJEA-ügy kapcsánAz ügy nyilvánosságra kerülése után a kecskeméti ellenzéki pártok azonnali magyarázatot és lemondást követeltek az érintett fideszes vezetőktől. Felszólították Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert, Gaál József alpolgármestert és Lezsák Sándor kuratóriumi tagot, hogy mondjanak le alapítványi, illetve önkormányzati pozícióikról.A kormányzati oldal ugyanakkor igyekezett minimalizálni az ügy politikai jelentőségét. Nyilatkozataikban technokrata problémaként állították be az esetet, mondván "folynak a vizsgálatok, levonjuk a tanulságokat". Konkrét politikusok felelősségét nem ismerték el - nyilván a kormány számára kellemetlen lett volna beismerni, hogy megbízhatatlan embereket delegáltak ezekbe a testületekbe. Sőt, az alapítvány kuratóriuma egy közleményben azt hangoztatta, hogy nem értenek egyet az ÁSZ következtetéseivel, és mindenben a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A kecskeméti fidesz pedig azzal vádolta az ellenzéket, hogy egyenesen nekirontott az egyetemnek.Az alábbi videón, hogy mit válaszolt az újságírói kérdésekre a polgármester és mit gondolnak a választók:Van egy másik olvasata is az ügynek, miszerint országosan is felgyorsult az egyetemi alapítványok szabályozásának esetleges felülvizsgálata. Hogy az NJEA-ügy precedenst teremt-e, az korántsem borítékolható, viszont arra rávilágított, hogy a modellváltó egyetemek alapítványi fenntartói nem független, kiváló szakemberekből álló testületek, ahogy azt a kormányzat eredetileg kommunikálta, hanem gyakran a kormánypárt befolyása alatt álló, politikai és gazdasági érdekcsoportok által vezérelt szervezetek.A nemzetközi színtéren is volt visszhangja a történteknek: az Európai Unió már korábban is aggályosnak találta a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését (lásd például az Erasmus+ és Horizon programokból való kizárásukat), és az NJEA esete mintegy megerősítheti az EU félelmeit: nem biztosított a közpénzek átlátható és célhoz kötött felhasználása.Sok a személyi átfedés - magas az összeférhetetlenségi kockázatAz eset nyomán élesen kirajzolódtak a különbségek a magyar szabályozás és az EU által elvárt normák között. A magyar Országgyűlés 2020-ban olyan törvényi keretet hozott létre a modellváltó egyetemek alapítványai számára, amely megengedte, hogy politikusok, állami vezetők is korlátlan ideig kuratóriumi tagságot vállaljanak. Sőt, sok esetben maguk a miniszterek kerültek be ezekbe a testületekbe (például az SZTE vagy a Semmelweis Egyetem alapítványába). Ez uniós szemszögből komoly összeférhetetlenségi kockázat: az EU attól tartott, hogy a kormány tagjai mint kurátorok EU-s pénzek felett is diszponálhatnak, saját maguknak juttatva forrásokat.2022 végén az Európai Tanács felszólította a magyar kormányt e kockázatok kezelésére, majd 2023 januárjában az Európai Bizottság kimondta, hogy amíg ez nem rendeződik, addig a modellváltott egyetemek nem kaphatnak friss EU-s programtámogatásokat (Erasmus+, Horizon). Ez vezetett a hírhedt "Erasmus-botrányhoz", amelyben kiderült, hogy 21 magyar egyetem hallgatói és oktatói kerültek ilyen okból bizonytalan helyzetbe.A magyar kormány először vonakodott lépni, de a nemzetközi nyomás hatására 2023-ban bizonyos gesztusokat tett: Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a miniszterek lemondanak kuratóriumi posztjaikról.Végül 2024 őszén a Kormány kidolgozott egy átfogó szigorító javaslatot az összeférhetetlenségi szabályokra, válaszul az EU követeléseire. Ez kimondta, hogy a jövőben nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok az egyetemi alapítványokban többek között az országgyűlési képviselők, polgármesterek, miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok és más magas rangú tisztségviselők. Ráadásul a lemondásuk után is legalább egy év "kihűlési időt" kell várniuk, hogy egyáltalán jelölhetők legyenek. Megszüntették továbbá az "élethosszig" tartó kuratóriumi megbízatásokat: maximum 6 év + egy alkalommal megújítható mandátumot enged a tervezet.Ezek a változtatások - ha maradéktalanul életbe léptek volna - konkrétan azt jelentik, hogy például Lezsák Sándor (mint parlamenti alelnök és képviselő), Szemereyné Pataki Klaudia (mint polgármester) nem maradhatnak kurátorok a Neumann-alapítványban.Összefoglalva: bár a magyar fél tett lépéseket (és folyamatosan ígéretet tesz további szigorításokra), a gyakorlatba átültetett garanciák egyelőre nem győzték meg az EU-t. Az Európai Bizottság továbbra is úgy látja, hogy ezek az alapítványok átláthatatlan kockázatot jelentenek, ha közpénzek - különösen uniós pénzek - kerülnek a kezükbe.Rendszert érintő állatorvosi lóA Neumann János Egyetemért Alapítvány ügye a 2014-2024 közötti időszak magyar közéletének több jellegzetes problémáját sűríti magába. Megjelenik benne a jegybanki alapítványok körüli régi vita (közpénz kontra magánalapítvány), a felsőoktatási modellváltás ellentmondásossága, a kormányzati szereplők és a közpénzek összefonódása, valamint az EU és Magyarország közti jogállamisági konfliktus egy szelete.A konkrét ügy pénzügyi következményei súlyosak - akár 100 milliárd Ft nagyságrendű veszteség is érheti az egyetemet -, de legalább ilyen fontosak a tanulságok. Szükség an a kuratóriumok felelősségi viszonyainak újragondolására, az átláthatóság növelésére és a check and balance mechanizmusok erősítésére. Enélkül fennáll a veszély, hogy a jövőben is előfordulhat hasonló eset, amikor közösségi vagyonok magánérdekek mentén tűnnek el. A jelenlegi vizsgálatok (ÁSZ, Ügyészség) eredményei és az esetleges büntetőeljárás precedenst teremthet arra, hogyan lehet számonkérni az ilyen jellegű visszaéléseket - ez pedig nemcsak a Neumann János Egyetem, hanem általában véve a közpénzügyek tisztasága szempontjából is alapvető fontosságú.Források: Az elemzés alapjául szolgáló tényeket az Állami Számvevőszék jelentése, valamint hazai sajtóanyagok (pl. KecsUP Hírek, atlatszo.hu, 24.hu, Telex, HVG, 444.hu) és nemzetközi hírek (Euronews, EU Bizottsági indoklás) szolgáltatják.—A cikk megírásában a ChatGPT nyelvi modell is segítségünkre volt. Az automatikusan generált szövegrészeket minden esetben ellenőriztük, a felhasznált információkat megbízható forrásokkal vetettük össze, és a tartalmat szükség szerint javítottuk. A célunk a pontos, hiteles és közérthető tájékoztatás. | 127,5 milliárd közforint: miért probléma a sok politikus az egyetem alapítványában? - elmagyarázzuk (3. rész) | Az Állami Számvevőszék jelentése rávilágított: a Neumann János Egyetem Alapítványának kockázatos befektetési döntése miatt 127,5 milliárd forintnyi | null | 1 | https://kecsup.hu/2025/04/1275-milliard-kozforint-miert-problema-a-sok-politikus-az-egyetem-alapitvanyaban-elmagyarazzuk-3-resz/ | 2025-04-14 07:30:20 | true | null | null | Kecsup |
az államtól kapott mintegy 150 milliárd forintos vagyon túlnyomó részét - 127,5 milliárd forintot - egy csapásra befektették ahelyett, hogy azt fokozatosan, megfontoltan vagy részben az egyetem fejlesztésére fordították volna. Az is kiderült, hogy a 44,4 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési támogatás jelentős részét sem közvetlenül beruházásokra használták - ehelyett a kuratórium egy kockázatos pénzügyi konstrukció mellett döntött.Nem önmagában a befektetés ténye kifogásolható, hanem annak módja és kondíciói. Az alapítvány vezetése egyáltalán nem diverzifikálta a befektetést: a teljes összeget egyetlen cég egyetlen kötvényfajtájába fektették. Az Optima kötvényei ráadásul kirívóan alacsony, évi 2,5 százalékos kamatot fizettek 10 éven át. Összehasonlításképp: a 2022-2023-as időszakban a magyar állampapírok hozama többszörösen meghaladta ezt a szintet, tekintettel a megugró inflációra. Az ÁSZ számításai szerint egy év alatt 15,4 milliárd forinttal több hozamot érhetett volna el az alapítvány, ha ezt a pénzt biztonságos állampapírba fekteti a vizsgált időszakban.Erről az ÁSZ és az NJEA között vita alakult ki. Az NJEA kuratóriuma azzal cáfolta az ÁSZ-t, hogy az Optima 2031 kötvény az államkötvények kamatainál jóval magasabb hozamot ígért, illetve "állampapírt csak másodlagos piacon tudott volna venni, ezen időszakban azonban ezen a piacon ekkora mennyiségben állampapír nem is állt rendelkezésre". Az ÁSZ a viszontválaszában ezt nem fogadta el, továbbra is fenntartja, hogy a kötvény egy könnyen pénzzé tehető befektetésként volt feltüntetve, holott a likviditás nem volt biztosított.Az alábbi táblázat szemlélteti a döntés pénzügyi következményeit:Befektetési lehetőség Éves hozam 2022-2023 körül 1 éves hozam 127,5 mrd Ft-on Likviditás és kockázat Magyar állampapírok (diverzifikált) ~10-12% (inflációkövető) ≈ 18-20 mrd Ft (elvárt) Magas likviditás; tőke biztonságban (állami garancia). Optima 10 éves kötvény (fix 2,5%) 2,5% (fix, nem változó) ~ 3,2 mrd Ft (fix) Likviditás gyakorlatilag nincs; tőke veszélyben (részvénybefektetés).A fenti adatok illusztratív jellegűek. Jól látható, hogy az alapítvány által választott konstrukció nemcsak elmaradó hasznot okozott (mintegy évi 12 milliárd forinttal kevesebb hozamot hozott a lehetőségekhez képest), hanem a befektetett tőke értékét is kockára tette. Mivel az Optima az alapítvány pénzét túlnyomórészt a lengyel GTC ingatlanfejlesztő cég részvényeibe fektette, a tőke kitettsége rendkívül magas volt. A GTC részvényeit 9 złoty árfolyamon vásárolták meg 2021-ben, ám azóta az ár folyamatosan gyengül, 2023-ra ~3,7-3,8 złoty szintre esett - értékének több mint felét elvesztette; és máig nem is változott.Ez azt jelenti, hogy a befektetés mögöttes értéke akár 50-60 százalékkal csökkent. Az alapítvány 2024 elején próbálta meg eladni a kötvényeket és visszaszerezni a pénzt, de ez nem sikerült. Az Optima jelezte, hogy a vagyon mindössze két vállalat részvényeiben van jelen, amelyeket csak jelentős veszteséggel lehetne eladni. Magyarán: a 127,5 milliárdos vagyon jelentős része jelenleg elveszettnek tekinthető, hiszen a piacra dobás esetén akár 60-75 milliárdos realizált veszteség érné az egyetemet. Az elmulasztott haszon és a potenciális tőkeveszteség együtt azt jelenti, hogy az alapítvány döntéssorozata rendkívül rossz vagyonkezelésnek minősül - ezt támasztja alá az ÁSZ jelentése .Lettek volna jobb alternatívák?Az ÁSZ jelentés és független szakértők egybehangzó véleménye szerint igen, lettek volna sokkal prudensebb alternatívák. Már a befektetés előkészítése során is szembeötlő hiányosság volt, hogy az alapítvány nem vett igénybe külső pénzügyi szakértőt vagy tanácsadót. Ekkora összeg (127,5 mrd Ft) egyszeri befektetésénél elvárható lett volna, hogy több opciót megvizsgálnak és kockázatelemzést készítenek. Ezzel szemben a kuratórium mindössze egy belső 4 oldalas elemzésre támaszkodott, amelyet ráadásul egy olyan könyvelő készített, aki egyszerre állt az alapítvány és az MNB-féle PADME alapítvány alkalmazásában. Ez az elemzés - az ÁSZ szerint - szakmaiatlan és szakszerűtlen volt: eleve kizárta a hosszabb futamidejű állampapír lehetőségét, nem vette figyelembe a kamatkörnyezet várható alakulását, nem értékelte az Optima fizetőképességét és teljesen ignorálta a vállalati kötvények kockázatait.Ahelyett, hogy több alternatívát bemutatott volna, gyakorlatilag az Optima kötvényeit ajánlotta egyetlen opciónak - nem véletlenül, hiszen készítője személyesen is kötődött az alapítvány vezetéséhez és a PADME-hoz. Ezzel az alapítvány elmulasztotta a gondos gazda elvét: nem vizsgálta meg, hogy miként lehetne a vagyont biztonságosan gyarapítani vagy legalább értékálló módon megőrizni.Az elérhető adatok alapján számos jobb alternatíva kínálkozott volna. Például:Állampapírok és kincstárjegyek: Ahogy fentebb számoltuk, még a konzervatív államkötvények is sokkal magasabb hozamot biztosítottak 2021-2023 között, lényegesen kisebb kockázat mellett. Ráadásul ezeket bármikor likvidálhatták volna, ha az egyetem fejlesztéseihez forrás kell.Bankbetétek vagy diszkontkincstárjegyek: Rövidebb távra lekötve, majd a kamatkörnyezet változásához igazodva újra befektetve a pénzt, szintén versenyképes hozamot lehetett volna elérni, miközben a tőke biztos helyen marad.Portfólió képzése: Az alapítvány szabályzata többféle befektetési lehetőséget is megengedett volna - például részvény, ingatlan, kötvény vegyesen -, de ezek kockázatait és előnyeit egyáltalán nem mérték fel. Ha a 127,5 milliárdból csak egy kisebb részt, mondjuk 20-30 százalékot fektetnek hosszú távú kockázatos eszközbe, a többit pedig rövid/közép távú biztonságos instrumentumokba, akkor a potenciális veszteség töredéke lenne, és lenne mozgástér is a vagyon kezelésében.Közvetlen egyetemi fejlesztések: Felvethető, hogy az állam által adott pénz egy részét azonnal olyan beruházásokra költsék, amely az egyetem versenyképességét növeli (új laborok, kollégium, képzési programok). Bár ez nem pénzügyi befektetés, de megtérülése társadalmi és hosszú távú gazdasági értékben jelentkezne, összhangban az alapítvány céljaival. Ezzel szemben a pénz parkoltatása egy külső cégnél sem az egyetemnek, sem a közjónak nem használt.Az alapítvány vezetése mindezeket az alternatívákat figyelmen kívül hagyta. A vizsgálat szerint "kétséges, hogy a döntéshozók megfelelő kompetenciával rendelkeztek" egy ekkora volumenű befektetés kezeléséhez.Nem volt kontrollmechanizmus: sem a kuratóriumon belül, sem külső fél részéről nem volt érdemi ellensúly vagy óvatosságra intés. Az ÁSZ külön kifogásolta, hogy az alapítvány a befektetés diverzifikálásának lehetőségével sem foglalkozott - ez alapvető pénzügyi szabály, amit még egy laikus ismer: "ne tegyünk minden tojást egy kosárba".Összegzésként elmondható, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány pénzügyi döntései messze elmaradtak a gondos vagyonkezelés elvárható szintjétől. A számokkal alátámasztott összehasonlítások bizonyítják, hogy a választott megoldás sokkal kisebb hozamot és sokkal nagyobb kockázatot jelentett, mint más, biztonságosabb opciók. Az, hogy 2024-re a befektetett vagyon nagy része köddé vált, nem a véletlen műve vagy előre nem látható piaci esemény, hanem egy rossz stratégia kiszámítható következménye. Ezt támasztja alá, hogy az ÁSZ jelentése szerint a kuratórium már a kockázatok pontos ismeretében hozta meg döntését - tehát tisztában voltak vele, hogy a konstrukció bizonytalan és alacsony hozamú, mégis ezt választották.Az alapítvány védekezéseFontos megemlíteni, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadta el szó nélkül az ÁSZ kritikáit, és a saját szemszögéből próbálta indokolni döntéseit. A kuratórium válaszközleménye szerint a befektetési döntést "több mint tíz éves kiváló partnerségi kapcsolat" előzte meg a Magyar Nemzeti Bank alapítványával (PADME), és számos egyeztetés történt. Úgy állították be, mintha a kecskeméti egyetem MNB általi támogatása automatikusan magával hozta volna, hogy a fenntartó alapítvány "magától értetődő módon" az MNB-hez kötődő Optima Zrt.-vel köt szerződést a pénz kezelésére. Magyarán: az alapítvány azzal védekezett, hogy a központi bank és a hozzá kapcsolódó szervezetek bevonása logikus folyománya volt a folyamatnak. Ez azonban felveti a kérdést, hogy valóban a legjobb ajánlatot és konstrukciót keresték-e a piacon, vagy pusztán lojalitásból választották a "házon belüli" megoldást.Az alapítvány azt is állította, hogy a GTC részvényportfóliója "földrajzi és ingatlanállomány szempontjából kellően diverzifikált", tehát ezzel próbálták indokolni, miért nem tartották szükségesnek más eszközökre is szétosztani a pénzt. A valóságban azonban - ahogy az ÁSZ is rámutatott - ez nem valódi diverzifikáció, hiszen egyetlen cégcsoporthoz kötődik az egész befektetés. A GTC bármilyen problémája az egész vagyont veszélyezteti, és sajnos ez be is igazolódott az árfolyam zuhanásával.A kuratórium kifogásolta továbbá, hogy nem volt egyértelmű állami útmutatás az alapítványi vagyon kezelésére. Azt írták az ÁSZ-nak, hogy "hivatalos útmutatás hiányában" folyamatosan fejlesztik saját működési környezetüket, kontrollrendszereiket. Ezzel részben a jogalkotóra hárították a felelősséget, mondván: új típusú szervezet lévén nem volt világos, hogyan kell gazdálkodniuk. Ez a védekezés azonban gyenge lábakon áll, hiszen az alapítványi törvények és a saját alapító okiratuk is előírta a felelős gazdálkodást és a vagyon megőrzését. Az "útmutatás hiánya" sem mentesít az alól, hogy nyilvánvalóan ésszerűtlen kockázatokat ne vállaljanak.Végül az alapítvány a magyar állampapírok vásárlását is próbálta lebeszélni magáról: azt írták, túl kockázatosnak ítélték az állampapírt, mert annak megvásárlása több hónapig tartott volna "előre nem látható... kondíciók mellett".Ez utólag meglehetősen paradox kijelentés, hiszen mint látjuk, éppen az általuk választott vállalati konstrukció bizonyult rendkívül kockázatosnak, míg az állampapír állami garanciával bírt. Az "előre nem látható kondíciók" valójában az akkoriban növekvő inflációs várakozások voltak - a magyar állampapírok kamatai épp emiatt emelkedtek meg, ami az alapítvány számára utólag rendkívül előnyös lett volna. Az alapítvány vezetése tehát gyakorlatilag rosszul mérte fel a kockázatokat és a piaci trendeket, amikor az állampapírtól félt, de a vállalati kötvényt biztonságban lévőnek hitte.Források: Az elemzés alapjául szolgáló tényeket az Állami Számvevőszék jelentése, valamint hazai sajtóanyagok (pl. KecsUP Hírek, atlatszo.hu, 24.hu, Telex, HVG, 444.hu) és nemzetközi hírek (Euronews, EU Bizottsági indoklás) szolgáltatják.Folytatjuk a kecskeméti egyetem alapítványának ügyét. Az utolsó részben az egyetemi alapítványi botrány politikai hátterét vizsgáljuk. Kik hozták meg a vitatott döntéseket, és milyen politikai körökhöz tartoznak? Milyen felelősséget viselnek a pártok, és milyen érdekek mozgatták a szálakat a háttérben? Az ügy nemcsak Kecskemét, hanem a teljes magyar felsőoktatás átalakításának tükrében is értelmezhető - különösen a 2020 körüli modellváltás fényében. Most megmutatjuk, hogyan fonódik össze politika, hatalom és közpénz a Neumann-ügyben.—A cikk megírásában a ChatGPT nyelvi modell is segítségünkre volt. Az automatikusan generált szövegrészeket minden esetben ellenőriztük, a felhasznált információkat megbízható forrásokkal vetettük össze, és a tartalmat szükség szerint javítottuk. A célunk a pontos, hiteles és közérthető tájékoztatás. | 127,5 milliárd közforint sorsa a tét a kecskeméti egyetem alapítványánál - elmagyarázzuk (2. rész) | A Neumann János Egyetem Alapítványát érintő botrány nyomán immár 127,5 milliárd forintnyi közpénz sorsa került bizonytalanságba – erre világított rá az | null | 1 | https://kecsup.hu/2025/04/1275-milliard-kozforint-sorsa-a-tet-a-kecskemeti-egyetem-alapitvanyanal-elmagyarazzuk-2-resz-unikum/ | 2025-04-13 08:00:56 | true | null | null | Kecsup |
Bár Petteri Orpo finn miniszterelnök régóta keményen bírálja a magyar kormány politikáját, a tavaly novemberi budapesti EU-csúcs idején tudtán kívül tett egy kisebb szívességet Orbán Viktor családjának.A finn delegáció ugyanis a magyar miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a szállodájában, a Dorothea Hotelben szállt meg, ahol egyetlen éjszakáért több mint 1 millió forintot fizettek. A finnek annak ellenére kötöttek ki ebben a hotelben, hogy eredetileg egy másik szállodában foglaltak szobákat, de végül a magyar szervezők átirányították őket a Dorotheába.A tavaly november 7-8-i budapesti EU-csúcs volt a magyar uniós elnökség legfontosabb eseménye, amelyre több mint negyven ország delegációja érkezett a magyar fővárosba. A Direkt36 korábban beszámolt róla, hogy a magyar EU-elnökség összesen öt szállodát ajánlott a csúcsra érkező vendégeknek. Ezek közé tartozott a Tiborcz István tulajdonában álló, Budapest belvárosában fekvő Dorothea Hotel is. A magyar EU-elnökség különösen ez utóbbit ajánlotta a delegációknak, azt kommunikálta feléjük, hogy a szálloda nagyon kedvező csomagokat kínál.Nem tudni, hogy a csúcstalálkozóra érkezők közül végül hány delegáció szállt meg a Dorotheában, a finn kormányfő és kísérete azonban biztosan közéjük tartozott. A Direkt36 erről annak köszönhetően értesült, hogy a finn Helsingin Sanomat nevű újság a kérésünkre benyújtott egy közadatkérést arról, hogy a finn delegáció a csúcs idején hol és mennyiért szállt meg. Erre válaszolva a finn Miniszterelnöki Hivatal számos részletet elárult a finn delegáció foglalásáról.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →A válaszból kiderült, hogy a finnek szállásfoglalása a magyar EU-elnökség segítségével történt. A finnek eredetileg az EU-elnökség által javasolt öt szálloda egyikébe foglaltak szállást, ennek a költségeit előzetesen ki is fizették.A finn kormány az érintett szállodát nem nevezte meg, de a Direkt36 egy neve elhallgatását kérő finn forrásból úgy értesült, hogy ez a hotel a Ritz-Carlton Budapest volt, amely a világ egyik leggazdagabb emberéhez, a dubaji Khalaf al-Habtoorhoz köthető. (A hotelnél pár hónapja márkacsere történt, a tulajdonos saját luxusmárkáját hozta el Budapestre. A Ritz-Carlton január óta Al Habtoor Palace Budapest nevet viseli.)A finn kormány válasza szerint a magyar fél később azt közölte velük, hogy az általuk eredetileg kiválasztott szálloda "túlfoglalás" miatt megtelt. Ezt követően a finn delegációnak a Dorotheában ajánlottak szállást. "A Dorothea Hotel szintén a magyar elnökségi titkárság által ajánlott szállodák között volt, és a foglalást a szabad helyek függvényében végezték el" - írták a finnek arról, hogy a magyar szervezők mit kommunikáltak feléjük.Orpo miniszterelnök a hét tanácsadójával együtt így került végül Tiborcz szállodájába, ahol a delegáció egyetlen éjszakája 2800 euróba (akkori árfolyamon számolva 1,1 millió forintba) került.A finnek közölték, hogy ebbe az összegbe beletartoztak a miniszterelnök biztonságára fordított költségek is, amelynek a részletei titkosak. Így nem lehet pontosan megmondani, hogy összesen hány fő szállását fedezte ez az összeg. (A booking.com adatai szerint a Dorothea legolcsóbb szobája jelenleg több mint 96 ezer forintba került. Ennyiért a vendég egy utcára néző franciaágyas szobát kap, a reggeliért pedig további 15 490 forintot kell fizetni.)A Dorothea Hotel a megkeresésünkre azt írta, tiszteletben tartják a vendégeik magánszféráját, így nem adhatnak információkat arról, "kik szállnak meg vagy tartózkodnak" a szállodájukban. A Dorotheát birtokló BDPST Group adatvédelmi szabályokra hivatkozva szintén azt írta, hogy a vendégekről nem árulhatnak el információkat. A cég a további kérdéseinkkel kapcsolatban a magyar EU-elnökség szervezőihez irányított minket, ők azonban nem reagáltak a kérdéseinkre.Beiktattak egy közvetítőtA finn kormány nemcsak a foglalás összegét árulta el, hanem a válaszához csatolva elküldte az ezekről szóló számlákat is. A számlákat nem az érintett hotelek, hanem egy Jet Travel Kft. nevű magyar cég állította ki. A finnek válasza szerint ez az utazásszervező cég intézte a szállásfoglalásokat a magyar EU-elnökség instrukciói alapján.A Jet Travel a Direkt36 megkeresésére azt írta, hogy a cég "alvállalkozóként vett részt az esemény szálláskontingenseinek kezelésében". A finnek elhelyezésével kapcsolatos kérdéseinkre pedig azt írták, azokra érdemi válaszokat nem adhatnak.A Jet Travel többségi tulajdonosa és egyik ügyvezetője Gál Pál Zoltán, az Orbán-kormány egykori államtitkárának, Gál András Leventének a testvére. Gál Pál Zoltán már azelőtt bevásárolta magát a Jet Travelbe, hogy a testvére kormányzati karrierje elindult volna.Gál András Levente a 2010-es kormányváltás után a Navracsics Tibor által irányított csúcsminisztériumnál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (KIM) dolgozott. A KIM közigazgatási államtitkáraként meglehetősen fontos pozíciót töltött be. Gyakorlatilag ő irányította a többi minisztérium közigazgatási államtitkárát, így rálátott a kormány teljes jogszabály-előkészítő tevékenységére. Különböző konfliktusok miatt 2011-ben menesztették a posztjáról, kormánybiztos lett, de később lemondott tisztségéről, majd a vitorlásszövetség elnöke is volt.A Jet Travel egyike annak az öt cégnek, amellyel a kormány 2019-ben és 2024-ben nemzetközi utazásszervezésre sokmilliárdos keretmegállapodásokat kötött. Ez a gyakorlatban azt jelentette, ha valamelyik minisztériumnak vagy egy alá tartozó állami vállalatnak egy külföldi út megszervezése során segítségre volt szüksége, akkor már csak ezt az öt céget versenyeztette egymással. A kiválasztott cég a kormányzati szerveket pedig többek között repülőjegy és szálloda foglalással, vízumügyintézéssel, konferencia regisztrációval kapcsolatos ügyekben segítette.Továbbra is a Dorotheát ajánljákA kormány a féléves EU-elnökség lejárta után is igénybe veszi a Jet Travel szolgáltatásait. Méghozzá egy olyan eseménnyel összefüggésben, amelyen az EU országok parlamentjeinek elnökei fognak találkozni.Az EU Parlamenti Elnökök Konferenciáját mindig az év első felében tartják, és az az ország szervezi, amely az előző félévben az EU soros elnökségét adta. Így idén a magyar Országgyűlés feladata a május 11-12-i esemény megtartása. A meghívottak szállását ismét a Jet Travel intézi. Ez derült ki a meghívottaknak kiküldött regisztrációs ívből, amely a Direkt36 birtokába jutott. (A Jet Travel az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt.)Ebből a dokumentumból kiderül az is, hogy erre az eseményre is ajánl budapesti szállodákat a magyar kormány. A dokumentum a Jet Travelen keresztül foglalható ötcsillagos hotelek között a Dorotheát említi elsőként. Ez tehát ismét egy olyan nemzetközi rendezvény, amelyre az Orbán-kormány Tiborcz István szállodáját ajánlja. (A Dorothea az erre vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt.)A 2023 novemberben megnyílt Dorotheát, a kormány és a kormányközeli üzleti körök már korábban, más módokon is segítették. Tiborcz hotelprojektjét még 2018-ban minősítette kiemelt beruházássá a kormány, amelynek keretében Tiborcz cégcsoportját, a BDPST-t többek között soron kívüli hatósági eljárás illette meg. A Válasz Online összesítése szerint a cégcsoport a szállodafejlesztéshez több mint 4 milliárd forintnyi hitelt kapott a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló MBH Banktól, illetve azoktól a pénzintézetektől, amelyek korábban beolvadtak az MBH-ba. | Bár máshova foglaltak, végül Tiborcz szállodájába irányították a budapesti EU-csúcsra érkező finn delegációt | A Direkt36 újabb bizonyítékokat szerzett arra, miként irányít külföldi diplomáciai delegációkat a magyar állam a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az egyik szállodájába, a Dorothea Hotelbe. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/bar-mashova-foglaltak-vegul-tiborcz-szallodajaba-iranyitottak-a-budapesti-eu-csucsra-erkezo-finn-delegaciot/ | 2025-04-10 12:06:23 | true | null | null | Direkt36 |
Új fejezetéhez érkezett nemrégiben az a műtrágyaügy, amelyben rekordösszegű bírságot szabott ki 2021-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hatóság akkor arra jutott, hogy a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek-csoport, más piaci szereplőkkel együtt, éveken keresztül jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon. Bige érdekeltségeit 11 milliárd forintos bírsággal sújtották. A műtrágyakirályként emlegetett baloldali milliárdos azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és pert indított. Az ügy előbb a Fővárosi Törvényszékre, majd a táblabíróság érintésével a Kúriára is eljutott. Bige László saját értékelése szerint cége nyerte meg a jogvitát, a GVH viszont másként látja a helyzetet. Ami biztos, hogy a versenyhatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.A hivatalnál arról érdeklődtünk, mit vizsgálnak most pontosan és hol tart a folyamat.A GVH kommunikációs vezetője, Horváth Bálint azzal kezdte: a cégcsoport tulajdonosának állításai valótlanok, félrevezetik a közvéleményt, ugyanis sem a Fővárosi Törvényszék, sem a Kúria nem adott teljeskörűen igazat a Nitrogénművek Zrt.-nek, kizárólag az ügy egyes részleteit ítélték meg a cég szempontjából kedvezően. A GVH emellett visszautasítja a cégtulajdonos hivatalt, illetve annak munkatársait minősítő kijelentéseit.Az ügy kapcsán Horváth Bálint arról beszélt, hogy az árak rögzítése, a piac felosztását célzó tiltott megállapodás, vagyis a kartell a legsúlyosabb versenykorlátozás, mivel jelentős társadalmi károkat okozhat. Hozzátette: a műtrágyakartell miatt - a jogsértés ideje alatt - a mezőgazdaság szereplői magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a GVH szerint a cég milliárdokban mérhető kárt okozott a magyar gazdáknak. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban meghatározó, a jogsértések növelhették a termelők költségeit, a drágulás pedig tovább gyűrűzhetett az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a fogyasztókat, a magyar családokat is.A kommunikációs vezető a bírósági ítéletekre is kitért. Felidézte, hogy a műtrágyakartellben részt vevők fele elismerte a jogsértéseket, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. és a cégcsoport további eljárás alá vont tagjai - egy másik vállalkozással - a bíróságon támadták meg a GVH határozatát. A Fővárosi Törvényszék 2024 októberében hozott ítéletet, amely részben ugyan helyt adott a Nitrogénművek és a többiek keresetének, azonban a legsúlyosabb jogsértések kapcsán megerősítette a versenyhatóság döntését. - Vagyis az árrögzítés és a piacfelosztás, röviden a kartellezés a bíróság szerint is megtörtént. Csupán az ügy további körülményeit, például az árrögzítés és a piacfelosztás kiterjedtségét, a kiszabott bírság mértékét illetően kötelezték a Gazdasági Versenyhivatalt megismételt eljárásra - ismertette Horváth Bálint.Megjegyezte azt is, hogy a törvényszék ítélete után nemcsak a GVH, de a Nitrogénművek is a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel.A Kúria mindkét keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy "az ügy nem vetett fel felsőbírósági iránymutatást igénylő jogkérdést".Horváth Bálint közlése szerint a GVH már megkezdte az új eljárást, amelyben ismét áttekintik az ügy körülményeit, így újraszámolják a bírságot is. Merthogy a kartell megtörtént, a jogsértésért pedig Bige László érdekeltsége is felelős.- A nemzeti versenyhatóság továbbra sem engedi, hogy a Nitrogénművek Zrt. és a cégcsoport további eljárás alá vont tagjai kibújjanak a felelősség, és ezzel a jogi következmények alól - szögezte le a hivatal kommunikációs vezetője.A versenyhatósági eljárás szempontjából sem mellékes az a botrány, amelyet a Magyar Nemzet robbantott ki. A Nitrogénművek működésére rálátó források és a cég több hitelezőjének nyilatkozatai alapján arról számoltunk be , hogy a baloldali milliárdos vagyonkimentésbe kezdett. Úgy tudjuk, Bige akár már ötmilliárd forintot is kivihetett a Nitrogénművekből. Információnk szerint például értékesítettek egy kamionparkolót, amelyet a Bige család másik érdekeltsége vásárolt meg.A vagyonkimentési akciónak a cég kötvényesei körében is híre ment, a hitelezők amiatt aggódnak, hogy nem kapják vissza a pénzüket. A veszély ráadásul egyre komolyabb: idén májusban jár le ugyanis a Nitrogénművek kétszázmillió eurós - nagyjából nyolcvanmilliárd forintnyi - kötvénye, amit a cég feltehetően képtelen lesz visszafizetni.Szerettük volna megszólaltatni Bige Lászlót is, de a műtrágyakirály hallgatásba burkolózott, lapunk egyetlen kérdésére sem válaszolt . Pedig több témában is kerestük. Számos kérdést küldtünk a vagyonkimentési ügy kapcsán, így arról érdeklődtünk például, hogy mekkora értékű vagyonelemek kerültek el az utóbbi időszakban a Nitrogénművektől. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy mit tesznek, ha a társaság az említett májusi határidőig nem lesz képes visszafizetni az adósságait.Kerestük Bige Lászlót a másik botránya kapcsán is. Mint emlékezetes, a múlt héten a Metropol arról írt, hogy a baloldali milliárdos legalább százmillió forintos támogatást adott Magyar Péteréknek. A lap szerint a kilenc számjegyű összeg Svájcon keresztül jutott a Tisza Párt környezetébe. Érdeklődtünk Bige Lászlónál arról, hogy elismeri-e a támogatást, de nem jártunk sikerrel. Természetesen a Tiszát is kerestük, válasz onnan sem érkezett.A cáfolatok hiánya tovább erősíti a feltételezést, hogy a milliárdos azért adott tetemes summát a Tisza Pártnak, mert kormányváltásban bízik és abban: ha Magyar Péterék kerülnek hatalomra, a milliárdos számára kedvezőbb üzleti környezet alakul ki.Érdemes megemlíteni, hogy a versenyhatóság mellett hamarosan akár a rendőrség is vizsgálódhat a Nitrogénművek Zrt. környékén, igaz, nem a kartell, nem is a párttámogatás, hanem a vagyonkimentés miatt. A lapunkban megjelent információk miatt ugyanis a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István a napokban különösen nagy vagy azt meghaladó értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása bűntett gyanújával a Nemzeti Nyomozó Irodához fordult. Hamarosan kiderül, hogy az ügyben elrendeli-e a rendőrség a nyomozást.Lapunk mindenesetre - általánosságban - szakértő segítségével járt utána annak, hogy mi a büntetési tétele a fedezetelvonásnak. Bérdi Zsolt ügyvéd rámutatott: ez akár öt év szabadságvesztés is lehet. | Újraszámolja a GVH, mekkora büntetést kell fizetnie Bige László cégének a kartell miatt | Újraszámolja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy mekkora büntetést kell fizetnie a Bige László milliárdos érdekeltségébe tartozó cégeknek, így a Nitrogénművek Zrt-.nek, amiért részt vettek a 2021-ben feltárt műtrágyakartellban – közölte lapunkkal a hatóság. Korábban a GVH 11 milliárdos büntetést rótt ki Bige érdekeltségeire, de az ügyet áttekintő bírósági ítéletek nyomán a hivatalnak most bizonyos részleteket ismét át kell tekintenie. A GVH-eljárás szempontjából sem mellékes lapunknak az az eddig nem cáfolt információja, hogy Bige László vagyonkimentésbe kezdett a súlyosan eladósodott Nitrogénműveknél. Feltételezések szerint a cég helyzetével függhet össze az is, hogy másik, szintén nem cáfolt lapinformáció szerint Bige nemrégiben legalább százmillió forinttal támogatta Magyar Péteréket. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/gvh-buntetes-bige-laszlo-kartell | 2025-04-14 06:58:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Schmidt Mária családja által tulajdonolt Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5,97 milliárd forint összegű osztalékot javasol a 2024-es üzleti év után - írja az MTI. Az osztalék összegéről április 30-án dönt majd a vállalat közgyűlése.Ha a közgyűlés nem szavazza meg a javaslatot, akkor az igazgatótanács a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készített 2024. évi auditált egyedi éves pénzügyi kimutatásai alapján osztalékként kifizethető szabad eredmény és az eredménytartalék terhére 2 752 458 010 forint összegű, részvényenként 10 forint osztalék kifizetését javasolja.A BIF Nyrt. főrészvényese 64,4 százalékos tulajdonrésszel a Pió-21 Kft., ami 100 százalékban Schmidt Mária és gyerekei tulajdonában van, ők idén ezért 3,8 milliárd osztalékhoz juthatnak. A Pió-21 Kft.-ben Schmidt Máriáé a cég kétharmada, a két gyerekének, Ungár Annának és az LMP-s Ungár Péternek pedig egyhatod-egyhatod tulajdonrésze van.A PIÓ-21 Kft.vagyonának alapjaa Budapesti Ingatlan Nyrt.-ben való részesedése, de 9,99 százalékkal érdekelt benne a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő Magyar Bankholding (MBH Bank Nyrt.) is. A BIF kapitalizációja jelenleg 134,9 milliárd forint.A BIF részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriájában kereskednek. Az elmúlt egy évben a papír legmagasabb értéke 640, a legalacsonyabb 400 forint volt. | 5,97 milliárd forint osztalékot fizethet idén Schmidt Mária és Ungár Péter cége | A cégben 64,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Schmidt Mária és családja, akik így 3,8 milliárd forint osztalékhoz juthatnak. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/09/budapesti-ingatlan-nyrt-osztalekfizetes-schmidt-maria-ungar-peter-budapesti-ertektozsde | 2025-04-09 15:21:59 | true | null | null | Telex |
Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy Rogán Antal felesége,Rogán Barbara, milyen elképesztően drága, egyedileg is sokmilliós kiegészítőket hord. A politikusról régóta tudjuk, hogy olyan szabadalmi bevételei (találmányhasznosítási díjai) vannak, amelyek akár ilyen kiadásokat is fedezhetnek. Rogán Antal legutóbbivagyonnyilatkozataalapján ez a bevétel havi 38 millió forint. Az nem derült ki, hogy ez nettó, vagy bruttó bevétel.Mindenesetre ez alapján akára házaspáregyetlen havi jövedelmébőlis futja a sok tízmilliós karkötőre, fülbevalóra, táskára, nyakláncra.A Telex már korábban is foglalkozott ezzel aszabadalommal, most voltaképpen csak a szakma általános szabályainak ismertetésével szeretnénk rámutatni a történet pár különleges elemére. Elsősorban arra, hogy egy ekkora szabadalmi díj a nemzetközi szabadalmi piacon mekkora forgalmú értékesítőcéget feltételez.A szabadalom miatt mindenesetre Rogánnak a Csik Balázs által vezetett és egyedül képviseltMobilSign Kft.-nkeresztül van jövedelme, az évek során ez már 1,7 milliárd forintot hozott a politikusnak. Az erről szóló cikkek viszont visszatérően furcsállják, hogy a MobilSign forgalma nem sokkal nagyobb, mint a Rogánnak jutó szabadalmi díj.A hazai és nemzetközi dokumentumok alapján valójában két privát, Magyarországon hatályosított európai szabadalomról van szó, amelyek egy találmányhoz tartoznak megosztva. Ezek magánszabadalmak, tehát ha bárki hasznosítja őket, akkor a tulajdonos magánszemélynek kell licencdíjat fizetnie, amelyet a szabadalom tulajdoni arányában kell felosztani.A két szabadalomnak ugyanaz a címe: Eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás. A bejelentési nap mindkettőnél: 2015. június 15. Sorsuk jól nyomon követhető a neten: Csik Balázs, Lengyel Csaba és Rogán Antal, vagyis a három feltaláló szabadalma a World Intellectual Property Organization (WIPO), illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalára feltöltött dokumentumokból is látszik.Ma már a két szabadalom közül az egyiknél 50, a másiknál 66,7 százalék (kétharmad) tulajdoni része van Rogán Antalnak, azaz ilyen arányban jár neki a teljes licencdíjból pénz. Mivel eredetileg három feltaláló volt egyharmad-egyharmad arányban, úgy tűnik, hogy az egyik esetben Rogánnak meg kellett vennie a harmadik feltalálótól, Lengyel Csabától a vagyoni értékű jogot jelentő tulajdoni részt, a másik esetben Rogán és Csik együtt vásárolta ki Lengyelt. Ha ez nem ajándékozás volt, hanem piaci áron történt, Lengyel Csaba ma már vélhetően egy nagyon vagyonos ember.És akkor eljutottunk a joggyakorlathoz. Ha Rogán Antal találmányának (egy digitális aláírásra vonatkozó szabadalomnak) 50 százalékos tulajdonrész alapján kiutalt hasznosítási díja havi 38 millió forint, akkor a két tulajdonosnak együtt havi 76 millió forintot kellett kapnia, ez éves értékben 912 millió forint.Na de hogyan lehet kalkulálni egy ekkora szabadalmi díjjal? Ez kiderülPintz GyörgyTaláld fel magad! című szabadalmi szakkönyvéből, amely az Akadémiai Kiadónál jelent meg 2005-ben. A könyv úgy fogalmaz, hogy a szabadalmat hasznosító cég által fizetendő licencdíj megállapodás kérdése, lehet fix, lehet a forgalom százaléka, illetve ezek valamilyen ötvözete. Vagyis valójában megállapodni bármiről lehet, de azért tegyük gyorsan hozzá, hogy nagyon önsorsrontó lenne az a cég, amely a saját üzleti haszna felett vállalna fix licencdíjat. A könyv szerint az EU-ban az átlagos licencdíj aránya 5 százalék, a magyar bírói joggyakorlatban 2-10 százalék.Vagyis ha az európai uniós átlagos licencdíjat vesszük, az a nettó árbevétel 5 százaléka szokott lenni. Ha ebből visszafelé számolunk, akkor 18,2 milliárd forintnak kellene lennie a MobilSign árbevételének. Ám a MobilSign forgalma 2024-ben csak 660 millió forint volt.Így a MobilSign vélhetőleg úgy fizethetett licencdíjat a feltalálóknak, mint ami az európai átlag alapján közel harmincszor nagyobb árbevételhez illik.És ez tényleg csak egy nagyon óvatos becslés. Mint hallottuk, a szabadalmak világában létezik ugyanis még egy kifejezés, amiről nem feledkezhetünk meg: a fedési hányad. Legyen a példánk a gépjárműpiac és annak legfontosabb egyedi alkatrésze, a motor. Ha feltalál valaki egy személygépkocsiba való motort, neki a motor után jár majd szabadalmi díj. Ha egy gépjármű eladási ára 10 millió forint, de a motor értéke annak csak a 30 százaléka, akkor a szabadalmi jogász azt mondja, hogy a fedési hányad 30 százalék, vagyis a végtermékben ekkora hányadot jelent a szabadalommal védett alkatrész. A szabadalmi díj pedig csak annak az 5 százaléka. Tehát a 10 millió forintos autóban 3 millió forint a motor, annak 5 százaléka, azaz 150 ezer forint a szabadalmi díj.De hogy jön mindez Rogán Antalhoz? Szabadalmi ügyekben jártas forrásunk szerint ha a MobilSign konkrétan csak a digitális aláírási technológiát értékesíti, akkor a korábbi, teljes árbevételt alapul vevő számítás adekvát, de ha a MobilSign egy komplex megoldást értékesít, aminek csak egy adott százaléka (fedési hányada) a digitális aláírás, akkor valójában Rogán Antal havi szabadalmi díja egy éves szinten 40-50 milliárd forint forgalmú cégnél lenne szokványos.Mindez persze csak elmélkedés, hiszen azt természetesen nem tudjuk, hogy Rogán bevétele a feles vagy a kétharmados szabadalomból van, a MobilSignnak van-e olyan nemzetközi bevétele, amit a magyar cég nem mutat ki. De az biztos, hogy amennyiben egy vállalat csak az egyik szabadalomtulajdonosnak kifizeti a forgalma nagyobb részét, akkor ott valami nagyon nem stimmel.A szabadalmaknál szintén nagyon fontos, hogy reálisan mennyire kerülhető ki a szabadalmi díj kifizetése. A kulcselem mindig az úgynevezett fő igénypontok rendszere. Ezek határozzák meg az oltalmi kört, vagyis a szabadalom azt az eljárást védi, ahol valaki az egymást követő lépéseket, műszaki intézkedéseket valósítja meg. Ha ezek közül egy lényeges lépést kihagy valaki, vagy arra kitalál valami saját eljárást, akkor megkerülte a szabadalmat, de úgy, hogy hivatalosan sem követett el szabadalombitorlást, akkor sem, ha nem fizetett semmit.Nem fogunk úgy tenni, mintha Rogán Antal szabadalmát ebből a szempontból mi meg tudnánk ítélni, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy miközben a legtöbb cégnél valóban "hasra szoktak esni a szabadalmak előtt", vagyis aki csak teheti, nem kockáztat szabadalmi pert, de ha egy szabadalom nagyon drága és nincs kellően levédve, akkor könnyen megkerülhető legálisan.Rogán szabadalma amúgy a szakemberek szerint szabadalmi szempontból viszonylag összetett, de nem kizárt, hogy meg lehetne határozni olyan lépéseket, amellyel megkerülhető lenne, ha a MobilSign úgy ítéli meg, hogy az a forgalmához képest kellően nagy arányt képvisel. A Rogán-szabadalmak az első fő igénypontnál 15, a másodiknál 17 műszaki eljárási lépést tartalmaznak. A digitális aláírás védelmére a második szabadalom 8. fő igénypontja vonatkozik, amely 9 eljárási lépést tartalmaz.Nem gondoljuk, hogy a MobilSign esetében ilyen megkerülő lépés készülne, de a szabadalmi szakemberek szerint ilyen magas licencdíj esetén a licencvásárlóknak mindenképpen érdemes megfontolniuk, hogy nem tudják-e legális módon megkerülni a licencdíj megfizetését azzal, hogy a fő igénypont bizonyos lépéseit nem valósítják meg.Említettük már, hogy mindkét találmánynál a feltalálók egyharmad-egyharmad arányban találták fel az eredeti eljárást. Csik Balázs, Lengyel Csaba, Rogán Antal voltak a feltalálók, de Lengyel Balázst már kivásárolta nagyobb részben Rogán és kisebb részben Csik.Korábbi vagyonnyilatkozataiban számunkra nem tűnt fel, hogy volt olyan év, amikor Rogán sokat fizetett volna a feltalálótárs jogaiért, nem találtunk olyan évet, amikor nagyon apadt volna a megtakarítása vagy nagyobb hitelt vett volna fel erre a célra.Ezzel megint egy olyan ponthoz értünk, amelyről nem tudunk semmit elmondani a hivatalos dokumentumok alapján, de egy olyan vagyoni jog, amely ma havi 38 millió forintot termel, alsó hangon is 2,5 milliárd forintos értéknek tűnik. Ha az aktuális kamatszintre azt mondjuk, 6 százalék, és ezzel a hozammal számolunk, akkor havi 38 millió forintot (évi 456 millió forintot) egy 7,6 milliárd forintos vagyon termel meg. Ha az 50 százalékos szabadalmi jogból 33,3 százalék eleve Rogáné volt, és csak a 16,67 százalékért fizetett, akkor az is több mint 2,5 milliárd forintot érhetett. Vajon Lengyel Csaba elkótyavetyélte a vagyonát, vagy van az országban egy olyan milliárdos, akiről sokat még nem hallottunk?A témáról küldtünk kérdéseket a szabadalmi díjat kapó Rogán Antalnak, illetve a szabadalmi díjat fizető MobilSign cégnek, amennyiben kapunk választ, írásunkat frissítjük. | A furcsa Rogán-szabadalom, amiből tízmilliós kiegészítőkre is telik a házaspárnak | Rogán Barbara luxuskiegészítői ismét ráirányították a figyelmet a miniszter vagyonosodására, nevezetes szabadalmaira. Ezek a nemzetközi szabadalmi szokások ismeretében meglepően sok pénzt hoznak a feltalálónak: ha az európai átlagot vesszük alapul, a hasznosító cégnek harmincszor akkorának kellene lennie ekkora díjazáshoz, mint amekkora valójában. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/09/rogan-antal-barbara-szabadalom-hermes-fulbevalo | 2025-04-09 07:46:11 | true | null | null | Telex |
Az Opten céginformációs rendszerben olvasható információk szerint április 5. óta csődeljárás alatt áll a Homlok Építő Zrt., ami a NER-ben időközben nemkívánatos személlyé vált Homlok Zsolthoz köthető.Az állami vasútépítési projektek egykori csillaga és Mészáros Lőrinc volt veje ugyanis csúnyán megbukott, persona non grata lett a rendszerben - írtuk korábbi cikkünkben, amiben részletesenháttérbeszélgetésekre alapozva bemutattuk, mi volt a kartellügy, amelyben elkaszálták a vállalkozót, milyen kérdések vethetők fel ezzel kapcsolatban, és mi lehet egy cégcsoport sorsa a NER-ben, ha kiesik a kegyeltek közül. Ez 2024 egyébként utolsó napjaiban ország-világ előtt nyilvánvalóvá vált azzal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatalmas bírságot szabott ki Homlok cégeire, de a folyamat már régebb óta tart.A nyugat-magyarországi vasútépítő és más építőipari vállalkozásairól ismert üzletember két cégénél (Homlok Zrt. és Homlok Kft.) súlyos kartellügyet azonosított aGazdasági Versenyhivatal. A múlt év végén kiosztott 1,2 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírság és a 25 millió forintos eljárási bírság nyomán született cikkekből már mindenki értesülhetett arról, hogy az üzletembernek jókora gondjai vannak.Homlok Zsolt korábban Mészáros Lőrinc kormányfőközeli milliárdos egyik lányának férje volt, a kartell idején Mészáros Ágnesközvetve még tulajdonos is volta GVH által elmeszelt cégben. A családi kapcsolat miatt sokan összefüggést láttak a végül váláshoz vezető, elfajuló viszály és a Homlok Zsoltot kegyelemdöfésként érő versenyjogi ügy között. Mindezt Rigó Csaba GVH-elnök többször kikérte magának, nonszensznek nevezte, hogy bárki azt feltételezze, hogya GVH munkáját magánéleti háttértörténetek vezetik.A csődeljárással kapcsolatban kerestük a Homlok Építő Zrt. is. | Miután nemkívánatos személlyé vált a NER-ben, csődeljárás alá került Homlok Zsolt cége | A nyugat-magyarországi vasútépítő és más építőipari vállalkozásairól ismert üzletember két cégénél korábban kartellügyet azonosított a GVH. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/09/homlok-zsolt-ner-ceg-csodeljaras-homlok-epito-zrt | 2025-04-09 21:05:34 | true | null | null | Telex |
Helybenhagyta a bíróság másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a Fenyő-gyilkosság ügyben hozott ítéletet Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke és az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt Portik Tamással szemben. Gyárfást a másodfok is hét év börtönbüntetésre ítélte: a másodfok megváltoztatta azonban a korábbi ítéletet, Gyárfás Tamást nem bűnsegédként, hanem felbujtóként ítélte el."Nincs mit szégyellnem" - mondta Gyárfás Tamás lapunknak az ítélet előtt arra a kérdésre, miért vesz részt másodfokon az ítélethirdetésben. A Fővárosi Ítélőtáblára Portik Tamást nem hozták be, ő írásban jelezte, hogy nem akar részt venni a tárgyaláson.Tavaly februárbanGyárfás Tamás hét év fegyházat, az Aranykéz utcai robbantásban is elítélt Portik Tamás pedig életfogytiglant kapott a Fenyő-gyilkosság ügyében első fokon. Az egykori magyar alvilág meghatározó figurájának számító Portik 20 év elteltével volt bocsátható feltételes szabadlábraaz ítélet szerint."Eleve nincsenek gyilkos hajlamaim" - hangzott el Gyárfás Tamástól másodfokon, azutolsó szó jogánaz egyik érv arra, miért lehet kizárni, hogy ő bűnsegéd lett volna Fenyő Tamás megölésében. Az elsőfokú ítélet után ugyanis mind Gyárfás, mind Portik, mind az ügyészség fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. Gyárfás és Portik ártatlannak vallották magukat, míg az ügyészségsúlyosbítást kért a vádlottakra.A Fővárosi Ítélőtáblán folytatott másodfokú eljárás az eredeti tervek szerint akár tavaly év végén is lezárulhatott volna. Ez viszont csúszott, mert nem volt olyan ügyvéd, aki Portik Tamás védelmételvállalta volna. Ez az elsőfok után nem is volt meglepő: ott részben azért is húzódott hat éven át a tárgyalás, mert Portik folyamatosan lecserélte az ügyvédjeit. Az elsőfok alatt még Portik fiát is letartóztatták, amiértkávét öntött a bíró arcába. A másodfok ehhez képest közel zavartalanul zajlott le a csúszást leszámítva. Gyárfás és Portik eredetileg ártatlanságukra hivatkozva fellebbezett, az ügyészség pedig azért, hogy a két vádlott szigorúbb büntetést kapjon. Kifogásolta az ügyészség ugyanakkor azt is, hogy az elsőfokú ítélet Gyárfást bűntársként ítélte el: szerinte nem bűntárs, hanem a felbujtó felbujtója volt a volt elnök.Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszó Szövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások jelentik. A védelem első- és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzőek.Az elsőfok bírósági ítélet szerint a bizonyítékok azt mutatták, hogy Portikban hamarabb merült fel Fenyő János meggyilkolásának szándéka, mint Gyárfásban. Eszerint Portik Gyárfás reakcióját megbízásnak vette, a bíróság szerint így Gyárfás nem "a felbujtó felbujtója" volt, hanem bűntárs. Portikot felbujtóként ítélték el, Gyárfást pedig azért, mert "nem mutat semmi arra, hogy ne azonosult volna az ötlettel" - mondta elsőfokon Póta Péter bíró. A hangfelvételeken két kulcsmondat szerepelt, amely elsőfokon döntő szerepet játszott: ezek közül az egyik, a Portiktól elhangzó "szétbasszuk" - amellyel szemben a bíróság szerint Gyárfás nem ellenkezett - a nyelvészek között is vitát váltott ki.Gyárfás Tamás már közvetlenül az ítélet után szóvá tette, hogy nem hangzott el olyan párbeszéd, amire a bíró utalt. Cseresnyési László nyelvészprofesszor a peranyagok alapján és a Gyárfás-Portik-beszélgetést felhasználva emellettarra a következtetésre jutott, hogy a bíró - a szerző feltételezése szerint figyelmetlenségből - két, létező párbeszéd mondatait mosta össze. Cseresnyési azt is megjegyezte, hogy a "rábólintás", ami szerinte valóban egyértelmű egyetértést jelez a gesztusnyelvben, nem is fordul elő egyetlen Portik-Gyárfás-párbeszéd hangfelvételén sem.Gyárfás az utolsó szó jogán azt is hangoztatta, hogy neki már nem állt érdekében Fenyő Jánost eltenni láb alól, szavahihetőségét azonban az ügyészség megkérdőjelezte. A védelem szerint a hangfelvételekből valamilyen Gyárfás és Portik közötti közös ügyre lehet következtetni, amiről mindkét vádlott azt mondja, ez az ügy Gyárfás Tamás 1997-es adócsalási ügye volt - ebben Gyárfást egyébként később felmentették.A bizonyíték alapjául szolgáló hangfelvételből két változat van: az egyik a rendőrségnél, a másik, összevágott verzió pedig Gyárfáshoz került eredetileg. Az ügyészség által hivatkozott hangfelvétel csavaros úton jutott el anno a rendőrséghez. A hanganyagok először Németországban, egy zsák gyerekruhába varrva bukkantak fel, innen jutottak el a bécsi pályaudvar egyik csomagmegőrzőjébe, majd a Farkasréti temetőbe. A rendőrség már a temetőben bukkant rá a hangfájlokra. 2017-ben ezeket a hangfelvételeket hallgatták végig tüzetesen a rendőrök, egy évvel később erre hivatkozva vették őrizetbe Gyárfást.Mielőtt azonban eljutottak volna a hanganyagok a temetőbe, Portik egykori közeli ismerősei 2017-ben megzsarolták Gyárfást ugyanezeknek a hangfájloknak egy összevágott változatával. Ezt az úszószövetség volt elnöke átadta a rendőröknek is.Az ügy egyik mellékszála, hogy ezeket a felvételeket Gyárfás 2017 októberében elvitte Ihász Sándor volt főügyésznek, aki Gyárfás jó barátja volt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ihász ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak. Ihász azt mondta, hogy Gyárfástól egy pár oldalas írást kapott, amit "évekkel korábban folytatott beszélgetésekből versszerűen vágtak össze, számos helyen kipontozott részeket tartalmazott". Ihászt első fokonhivatali visszaélésért ítélték el.A bíróság erről a hanganyagról elsőfokon azt mondta, hogy bár a védelem manipuláltnak titulálta a felvételeket, és valóban volt olyan hanganyag, ami 789-szer megszakadt, a szakértők a hangok elemzésével és más hanganyagok meghallgatásával kizárták a manipulációt. | Jogerősen is hét év börtönre ítélték Gyárfás Tamást, Portik Tamás életfogytiglant kapott | Helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla a Fenyő-ügyben hozott első fokú ítéletet, Gyárfás azonban nem bűnsegédként, hanem felbujtóként ítélték el. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/10/gyarfas-tamas-portik-tamas-itelet-masodfok | 2025-04-10 09:24:18 | true | null | null | Telex |
A jegybank egyik legnagyobb büszkesége az elmúlt tíz évből, hogy két programmal, a Növekedési Hitelprogrammal (NHP) és a Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) berúgta a magyar vállalkozások szekerét.Az elmúlt hetekben az Magyar Nemzeti Bank (MNB) leginkább az alapítványa körüli pénzügyi botrány miatt került fókuszba, de érdemes felidézni, hogy az NHP és az NKP keretében a jegybank megközelítőleg 8000 milliárd forintot osztott ki.Az NKP és az NHP kamatvesztesége és az alapítványi vagyonvesztés természetesen két teljesen eltérő sztori. De ha megnézzük, hogy melyik történet mekkora ráfizetéssel járt, egyértelmű, hogy a két program a jegybanki alapítvány vagyonvesztéséhez képest sokkal nagyobb kamatveszteséget hozott össze.Lánczi András politológusnak volt egy elhíresült nyilatkozata aMandinernek, még 2015-ben. "Vajon korrupció volt az 1948 utáni kommunista államosítás vagy az 1989 utáni rendszerváltás privatizációja? Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban."Ha jobban belegondolunk, könnyen párhuzamot lehet vonni Lánczi gondolatai és a Magyar Nemzeti Bank elmúlt hetekben kirobbant botránya között. Most nem arra gondolunk, hogy az MNB közpénze valóban segített egy hazai vállalkozói réteg kialakításában, hiszen túlzás lenne azt állítani, hogyMatolcsy Ádám és barátai valóban sikeres vállalkozókká váltak volna, noha valóban elég sok ingatlanban és cégben lett részesedésük. Lánczi mondatait továbbgondolva azonban az MNB-ügy rávilágít arra, hogyamit az alapítványok esetében elmaradt hozamnak neveznek, az gyakorlatilag a jegybank legfőbb politikája.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Mit jelent pontosan, hogy ez a jegybank legfőbb politikája?A március közepén kirobbant MNB-ügyegyik legfontosabb kérdése, hogy a 266 milliárd forintos alapítói vagyonnal, a kecskemétiNeumann János Egyetem127,5 milliárd forintjával és az MBH 70 milliárd forintjával szemben mekkora vagyon maradt meg az alapítványok kezelésében.Matolcsy György volt jegybankelnök a napokban arról beszélt, az adatokból egyértelműen látszik, hogy a jegybanki vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot. Matolcsy szerint egy ingatlancégnek nem feltétlenül a részvényár a legjobb mutatószáma, lehetne az eszközértéket is számítani. A legoptimistább becslések szerint nominálisan valóban meglehet az MNB-alapítványok pénze, "csak" a tízéves elmaradt hozam a mínusz, vagyis reálértékben 40-50 százalékos vagyonvesztés történt, 130 milliárd forint hiányzik. (Valószínűbb, hogy jóval több, hiszen csak a tőzsdei befektetések árfolyamesése is nagyobb szám, de most induljunk ki ebből.)Ha megnézzük a Magyar Nemzeti Bank elmúlt tíz évét, valójában a jegybank egyik legnagyobb büszkesége a devizahitelek forintosítása, a kamatok levágása, a jól időzített aranyvásárlások mellett az lehet, hogykét programmal, a Növekedési Hitelprogrammal és a Növekedési Kötvényprogrammal berúgta a magyar vállalkozások szekerét.Ha aPortfolio.huegykori cikkét idézzük, a Növekedési Hitelprogram keretében mintegy 6400 milliárd forint összegben jutott legfeljebb 2,5 százalékos fix kamatozású hitelhez 75 ezer hazai vállalkozás, összesen 165 ezer ügylet keretében. A 2013-ban bevezetett jegybanki NHP a jegybank adatai szerint a GDP-hez 5,3 százalékponttal járult hozzá, az MNB 0 százalékkal adta a hitelt.A másik programot, aNövekedési Kötvényprogramotaz MNB 2019. július 1-jén indította el. A program célja a jegybank közlése szerint, hogy a vállalatikötvény-piac likviditásának növelésén keresztül segítse a hazai vállalatok adósságainak diverzifikálódását. A program keretében a jegybank 1550 milliárd forint keretösszegben vásárol "nem pénzügyi, nem közvállalatok és közvállalatok által kibocsátott", jó minősítésű kötvényeket.Az MNB a számára 0 százalékos, az ügyfeleknek fix 2,5 százalékos 10 éves NHP-val és a 2-5 százalékos, legfeljebb 30 évre szóló NKP-val legális keretek között bár, de a jegybanki alapítványok vagyonvesztéséhez képest sokkal nagyobb kamatveszteséget hozott össze. Ennek jelentős része nyereségként ugyancsak kormányközeli kedvezményezetteknél landolt, leginkább ezért esett az MNB saját tőkéje 1700-1800 milliárdos mínuszba. Ez se kis pénz.Természetesen a két történet nem hasonlítható össze.Az alapítványi vagyonvesztése (és párhuzamosan egy szűk kör eszméletlen mértékű gazdagodása) miattjoggal tett az Állami Számvevőszék feljelentést. Az NHP és az NKP programja nemhogy nem bűncselekmény, még ünnepelni is szokás a programokat.A 30 éves NKP ugyan mindvégig védhetetlennek tűnt, nincs az a projekt, amit ennyi ideig finanszírozni kellene. Az is igaz, hogy az 5-10 éves olcsó, jegybanki eredetű finanszírozásra nagy szüksége volt a gazdaságnak. Az egyenleg azonban majd később lesz végleges, amikor majd látjuk, hogy az NHP- és az NKP-kölcsönöket visszafizetik-e a vállalkozások. Sajnos van olyan cég, amelyikről már nem feltételezhető, hogy bármit visszafizetne,ilyen volt az Optimum Solar napenergiás cég története. Az is kérdés lehet, hogy a legnagyobb, legsikeresebb cégek, a Mol Nyrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a 4iG Nyrt. rászorultak-e ilyen támogatott kötvényprogramokra. Biztos jól jött nekik, de azért alighanem piaci finanszírozással is elboldogultak volna.A tőkeszegényebb hazai kkv-szektornak (a kis- és középvállalkozások körének) nagy szüksége volt ilyen finanszírozásra. A támogatott, de visszafizetendő finanszírozás vélhetően egészségesebb projekteket támogat, mint amilyeneket az unió által is oly sokszor használt, vissza nem fizetendő támogatás. Előbbinél több esély van arra, hogy valóban megtérülő beruházásokra fordítják a vállalkozások a pénzt, utóbbinál a díszburkolatra és a lombkoronasétányra is érdemes pénzt kérni. Az EU visszafizetendő támogatásainál az is fontos szempont lehet a vissza nem fizetendővel szemben, hogy egy program futamideje alatt akár több cégnek is kiosztható, vagyis miután az első támogatott visszafizette a tartozását, beleférhet egy újabb társaság megsegítése.Az biztosan komolyabb elemzést érdemelne, hogy érdemes volt-e 8000 milliárd forintot rendkívül alacsony, ráadásul fix kamat mellett kiosztania a jegybanknak. A 0, a 2, de még a 4 százalékos kamat is extrém veszteséget jelentett, amikor a kamatszint már 10 százalék felett volt (emlékezhetünk, hogy 2022-ben és 2023-ban 14,5 és 17,6 százalék volt már az éves átlagos infláció).Az NHP-t és az NKP-t aligha övezi túl nagy adófizetői, választói elégedetlenség, de azért ne legyen illúziónk, ez a pénz végső soron az adófizetőktől megy a kiválasztott vállalkozásoknak. Az most szinte mindegy, hogy az adófizetők ezt hogyan fogják betolni. Lehet, hogy a költségvetésnek kell visszapótolnia a nagy jegybanki mínuszt, ezért erre kell fordítani az adóbevételeket, de az is lehet, hogy majd infláció viszi el a pénzt. A forint leértékelése is opció.Nem kizárt, hogy azokban az években tényleg be kellett rúgni a vállalatihitel-piacot. Lehet, hogy ez a gazdaságélénkítés szükséges volt. Nem szeretnénk az NHP és az alapítványi vagyonvesztés morális megítélését összekeverni, de mindenkinek érdemes tudnia, hogy a 2010-től napjainkig tartó időszakban Magyarország valójában két, egyenként is több ezer milliárd forintos összeget használt fel az adott évi költségvetési bevételek felett. A magánnyugdíjpénztári 3000 milliárd forint mellett az NHP és az NKP piacitól elmaradó kamatainak vesztesége is ilyen nagyságrend lesz, de hogy pontosan mekkora, azt majd csak a programok kifutása után lehet összesíteni. | MNB: nem csak az alapítványoknál maradt el a hozam, a jegybankban is | Az elmúlt hetekben az MNB leginkább az alapítványa körüli pénzügyi botrány miatt került fókuszba, érdemes azonban felidézni, miről is szólt az a két program, amivel a jegybank közel 8000 milliárd forintot osztott ki az elmúlt években hazai cégeknek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/10/mnb-nkp-nhp-kamat-hozam-veszteseg-matolcsy-gyorgy | 2025-04-10 12:42:00 | true | null | null | Telex |
Felfüggesztette a tervezett Kazinczy utcai hotelről szóló tárgyalásokat Erzsébetváros az MNB-ügy egyik elhíresült szereplőjével, a Globe Trade Centerrel (GTC), pontosabban a csoporthoz tartozó leányvállalattal."A tárgyalásokat a GTC-vel az erzsébetvárosi önkormányzat még aznap felfüggesztette, amikor az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját Varga Mihály hivatalba lépő jegybankelnök leváltotta és új vezetőt nevezett ki"- tájékoztatta lapunkat a VII. kerületi polgármesteri hivatal. A varsói ingatlanpiaci cég neve onnan lehet ismerős, hogy az Állami Számvevőszék március közepén megjelent jelentése szerint részben ide került át az MNB-alapítvány vagyonának jelentős része.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorában is sok szó esik- a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.A Mika Tivadar Mulatóként, később Mika Kertként ismert Kazinczy utcai telek a GTC K43-45 Property Kft. tulajdona. Ennek a projektcégnek a tulajdonosa a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt., amelynek képviselői hónapokkal ezelőtt megkeresték az önkormányzatot. Azt szerették volna, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat hozzájáruljon a parkolószintek számának csökkentéséhez. Az egyeztetések során egy területrendezési szerződés körvonalazódott.Csakhogy időközben kiderült, hogy a varsói központú ingatlanos anyacég, a Globe Trade Center az a nagyvállalat, ahová az Állami Számvevőszék jelentése szerint átpakolták az MNB-alapítványok vagyonának jelentős részét. Az ÁSZ-vizsgálatot követte Varga Mihály új jegybankelnök fent említett intézkedése, ami alapján az önkormányzat leállította az egyeztetéseket. Mint írták, "jelenleg tárgyalások nincsenek folyamatban". Az önkormányzat tájékoztatta a cég képviselőit, hogy addig nem kezdi újra a tárgyalásokat és nem köt semmilyen megállapodást, amíg a cég jogi helyzete tisztázatlan.Megkerestük az ingatlancéget, ahol közölték, hogy a GTC Csoport "jogi helyzete" tisztázott. Hangsúlyozták: a GTC egy varsói tőzsdén jegyzett, hét országban jelen lévő, több mint 30 éve működő cégcsoport, mely mintegy 3 milliárd euró értékű, diverzifikált ingatlanportfólióval rendelkezik. A GTC tevékenysége, jövedelmezősége, bevételi forrásai függetlenek a részvénytulajdonosoktól, tették hozzá.A tervezett hotelről annyit mondtak, hogy a Kazinczy utca 43-45. szám alatti ingatlan a csoport tulajdonát képezi. Az ingatlannal kapcsolatos fejlesztési és hasznosítási koncepció előkészítési fázisban van, mellyel kapcsolatban több lehetőséget vizsgál a cégcsoport. Az ingatlannal kapcsolatosan minden, ezen túlmenő információ üzleti titoknak minősül, így nincs lehetőségünk ennél mélyebb információval szolgálni, írták.A Mika Kert április elején jelentette be, hogyátadják a helyet a jelenlegi tulajdonosoknak, akik szállodát építenének a telekre."Nem így akartuk zárni ezt a történetet és szerettünk volna megnyitni egy 15. szezonra is, de sajnos erre már nincs lehetőségünk és arra sem, hogy elbúcsúzzatok tőle" - írták a búcsúzó posztban. | Befagyasztotta az új hotelről szóló tárgyalásokat Erzsébetváros az MNB-ügyben elhíresült céggel | Az új hotel az egykori Mika Tivadar Kert helyére épülne, de az önkormányzat addig nem hajlandó tárgyalni, amíg a GTC jogi helyzete tisztázatlan. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/11/erzsebetvaros-befagyasztotta-a-targyalasokat-a-gtc-vel-a-tervezett-kazinczy-utcai-hotelrol | 2025-04-11 05:05:51 | true | null | null | Telex |
Ne nézze hülyének a szegedieket, valljon színt, mi köze van a "világtörténelem legnagyobb bankrablásához", szólította fel napirend előtti felszólalásában a szegedi önkormányzat pénteki testületi ülésén Polner Eörsöt, a Fidesz frakcióvezetőjét Mihálik Edvin. A polgármestert, Botka Lászlót támogató Szeged Jövője frakcióvezetőjének az MNB alapítványoknál az Állami Számvevőszék vizsgálata nyomán kirobbantbotrányontúl az adta az apropót a felszólalásra, hogy Polner az MNB Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványának felügyelő bizottsági elnökeként tavaly levélben tájékoztatta az MNB akkori elnökét, Matolcsy Györgyöt arról, hogy a PADME Alapítvány "cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlenül veszélyeztetve van".Ugyan mire vett föl öt éven hát havi 1,5 milliós fizetést, kérdezte Mihálik, aki nem értette, hogy Polnernak a felügyelő bizottság elnökeként hogy nem tűnt fel korábban több száz milliárd forint eltűnése. Azt javasolta, hogy Polner a továbbiakban ne lehessen a Szegedi Vízmű Zrt. felügyelő bizottsági tagja. Polner válaszában aFacebook-oldalán korábban közzétett nyilatkozatátismételte, mely szerint a PADME felügyelőbizottsága minden esetben jogszerűen és törvényesen járt el. Korábbi nyilatkozatánál bővebben kérdésünkre sem kívánt reagálni.Mihálik javaslatát végül 6 igen, 4 nem és 14 tartózkodás mellett szavazták meg. A polgármester ezután felkérte a Fidesz frakcióját, hogy a következő közgyűlésre javasoljanak mást Polner helyére az 51 százalékban városi tulajdonú önkormányzati cég felügyelőbizottságába. A Fidesz frakcióvezetője az önkormányzat Pénzügyi és Vagyongazdálkodási bizottságának elnöki tisztét megtartotta, aszeged.hu kérdésére korábban kijelentette, erről a tisztségéről nem mond le.Érdeklődésünkre, hogy az önkormányzat fontolgat-e jogi lépéseket is Polner ügyében, a Szeged Szeged Zöld Város tanácsnoka tisztséget is betöltő Mihálik azt mondta, hogy a fideszes politikust akkor kell törvényesen visszahívni a képviselői tisztségéből, ha a Matolcsy-féle alapítvány ügyei kapcsán a bíróság elítéli. | Visszahívták a Szegedi Vízmű felügyelőbizottságából a Fidesz helyi frakciójának vezetőjét | Polner Eörs annak az MNB-alapítványnak volt a felügyelő bizottsági elnöke, ahol még azt se tudják, hány százmilliárd forintnak veszhetett nyoma. A vagyongazdálkodási bizottság elnöki tisztjét megtartotta. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/11/matolcsy-ugy-mnb-botrany-szeged-polner-eors-botka-laszlo | 2025-04-11 15:17:43 | true | null | null | Telex |
Hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz a Csongrád-Csanád vármegye Rendőr-főkapitánysága a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kört lejárató szórólapok ügyében - derült ki Polt Péter legfőbb ügyész, Vadai Ágnes képviselőnek küldöttválaszából.Március óta több alkalommal isszórólapokat terjesztettek Kiszomboriban, amelyekben ellenzéki politikai tevékenységgel vádolták a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kört. A civil szervezet főleg kulturális eseményeket szervez, semmilyen politikai tevékenységet nem végez - bár három önkormányzati képviselő is a tagja.Utóbb kiderült, hogy a szórólapokat Farkas János magyarcsanádi fideszes polgármester készítette. Állítása szerint ő két szabadnapos közmunkásra bízta a terjesztésüket, akiket a falu kibuszával vitt át Kiszomborra. Hogy pontosan mi volt a célja ezzel,az nem derült ki. A polgármester ellen feljelentést tettek a nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás ügyében a csoport tagjai.Néhány héttel az első kampány utánújabb szórólapok jelentek mega faluban, ezúttal már Fidesz-emblémával, és a Promenád24 nevű, Lázár Jánoshoz köthető hódmezővásárhelyi hírportál is írt az ügyről.Poltnak Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést, amiben arra kérdezett rá, hogy követett-e el jogsértést Farkas János azzal, hogy a közmunkásokat munkaidejük alatt átvitte a kisbusszal a szomszéd faluba, és ott kiadta nekik a szórólaposztás feladatát.Polt nem említi név szerint Farkast, de azt elismerte, hogy a vármegyei rendőrség nyomoz, további tájékoztatást ők adhatnak, így a kérdést nekik továbbítja. | Hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a kiszombori civilek ellen osztogatott szórólapok ügyében | A magyarcsanádi polgármester a falu kisbuszával vitte szórólapot osztani a közmunkásokat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/11/ugyeszseg-nyomozas-kiszombor-kiss-maria-hortensia-honismereti-kor-szorolap-magyarcsanad | 2025-04-11 15:51:55 | true | null | null | Telex |
Hétfőn a budapesti Millenárison rendezett konferenciát az Economx kormányközeli gazdasági portál. Az egész napos, Money Talks nevű összejövetel, akármit is jelentsen ez, de nem volt sajtónyilvános, így akkreditációval a 444 nem is próbálkozott. Egyszerűen vettünk rá jegyet.Az esemény 99 százalékán semmi olyan nem történt, amitől a független magyar sajtót távol kellett volna tartani - igaz, pont erről a 99 százalékról a független magyar sajtónak eszébe sem jutott volna tudósítani. Olvasóinkat nem igazán érdekli a "Befektetés a kifektetésbe: nemzetközi piacok meghódítása tőkebevonás segítségével" című keynote speech, melynek keretében a NER különböző gazdasági szatellitcégeit végigjárt öltönyös úr arról beszél, hogy mi van a pipeline-jukban.A maradék 1 százalék egyik felét Orbán Balázs képviselte, aki "Trump adminisztráció: egy új világrend felé" című előadásában a neoliberalizmus végéről, a Brüsszelben utóvédharcoló liberális elitről, valamint csodafegyvervárós hangulatban Amerika kapcsán arról beszélt, hogy"dolgozunk egy alapvetően nem vámpolitikai együttműködést érintő, hanem a két ország közötti gazdasági együttműködést megerősítő megállapodáson. Már a közeljövőben várhatóak olyan hírek amelyek körvonalazzák, hogy valóban grandiózusak ennek az alapjai." A stratégiai tanácsadás világában kevésbé jártas olvasókért érdemes néhány mondatban kitérni a BCG-re, azaz a Boston Consulting Groupra. A világ szinte minden országában jelen lévő BCG a talán valamivel ismertebb McKinsey mellett a szakma másik nagy globális szereplője.Hogy a szakma jelen esetben mit jelent, azzal kapcsolatban eltérnek a vélemények. A BCG krédója szerint „segít, hogy a világot előrevivők mindent meg tudjanak valósítani”, ugyanakkor Peter Thiel, a trumpiánus amerikai jobboldalt pénzzel és ideológiával egyaránt támogató milliárdos szerint ezek a tanácsadó cégek „szuperkorrupt, lehúzó bűnszervezetek”, és a tőle balra álló szakértők közül is sokan egészen hasonlóan látják.Thiel kritikájának őszinteségét megkérdőjelezi, hogy az ő köreihez tartozó techcégek AI-val és egyéb modern varázslatokkal éppen azon igyekeznek, hogy benyomuljanak a hagyományos stratégiai tanácsadók helyére. A valóban őszinte kritikusok viszont többek közt azzal szoktak érvelni, hogy a tanácsadó cégek által nyújtott szolgáltatások valódi értékét meglehetősen nehéz mérni, miközben ezekért a tanácsokért a BCG és a többiek dollármilliókat kapnak. Egy magánvállalatnak szíve, illetve hát tulajdonosainak joga eldönteni, hogy kitől milyen stratégiai tanácsot vesz. A helyzet azonban jóval bonyolultabb, ha a megbízók valamely állam adófizetői.Ezeket a tanácsadócégeket a legtöbb kritika éppen az ilyen zsíros állami megbízásokért éri. Jó példa erre Angola, ahol a BCG, a McKinsey és több nagy könyvvizsgáló is aktívan segítette az országot 1979–2017 közt uraló és szétraboló Dos Santos-családot a dollármilliárdok ellopásában.Ahogy az angolai ügyet feltáró ICIJ, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának szakértője fogalmazott az ország olajkincsének elherdálásában segédkező cégekről, ezek „bár szeretik magukat globális cégnek nevezni, a globális jelzőt csak akkor használják, amikor valamilyen megbízást szeretnének elnyerni. Amint a felelősségre kerül a sor, már csak a világban elszórt cégek laza hálózatáról beszélnek, hiába van közös vezetésük és weboldaluk”. A BCG az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatát követően kénytelen volt elismerni, hogy Angolában már a kormányzati megbízásokat is eleve korrupció útján szerezték meg – illetve természetesen csak a lisszaboni irodájuk, hiszen ez csak laza hálózat. Végül azonban az afrikai országból hazavitt 14,4 millió dollár haszon visszaszolgáltatásával megúszták az ügyet.Magyarországnak olajkincse nincs, csak uralkodó családja és BCG-irodája. A Millenárison Tiborcz és Juhász beszélgetésére két héttel az után került sor, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálat nélkül elutasította a korrupció ellen küzdő civil szervezet, a K-Monitor panaszát a BCG által 2020-ban a magyar államnak írt, majd tíz évre titkosított tanulmány ügyében.A Belügyminisztérium még a covidjárvány első hónapjaiban rendelt a BCG-től egy tanulmányt „a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról” ami az év augusztusára el is készült. Hogy a tanácsadók ebben milyen tanácsokat adtak, azóta sem derült ki. A kész anyagot egyből titkosították, és hiába pereskedett több mint négy évig a K-Monitor, az Alkotmánybíróság döntése után nem is nagyon maradt esély megtudni, hogy miért fizettek a magyar adófizetők 780 000 dollárt (280 millió forint + áfát).A BCG-nek egyébként van tapasztalata állami egészségügyi rendszerek átalakításában, Magyarország előtt Szlovákiában és több nyugat-európai országban is dolgoztak hasonló projekteken. Annak alapján, amit a tanulmány állami megrendelői kiszivárogtattak a nekik írt anyagból, még az is lehet, hogy 300 millió forintért olyan tanácsokat kaptak, amelyek implementálása esetén ennél nagyságrendekkel többet spórolnának a magyar adófizetők. A BCG-nek talán még jól is jönne, ha ezt a tanulmányt nyilvánosságra hoznák, de egy olyan országban, ahol politika, gazdaság és persze Alkotmánybíróság is egyetlen célt szolgál, az ilyen transzparencia nem kívánatos.A magyar BCG így abban a gazdasági-politikai félvilágban kénytelen létezni, aminek az egyik legnagyobb haszonélvezője Tiborcz István. Orbán Viktor veje már korábban is beszélt arról, hogy ő értéket ment és értéket teremt, talán önmagának is ezzel bizonygatva, hogy ő és csakis ő tudja elvégezni a munkát, amit az apósának köszönhetően ölébe hulló ingatlanok felújítása, üzemeltetése, néha bezárása jelent. 2024 októberében már Magyar Péternek is azt ajánlotta, hogy „lépjen az értékteremtés mezejére”.Tiborcz politikai beágyazottságára, az őt multimillárdossá varázsoló közegre természetesen sem az Economx műsorvezető-újságírója, sem a BCG-s Juhász László nem tett semmiféle utalást. Hiszen ez csak két sikeres üzletember, a magyar self-made man és a globális tanácsadócég hazai vezetőjének beszélgetése volt.A panelbeszélgetés előtt Juhász tartott rövid előadást arról, hogy mire is van szükség a közép-európai régió versenyképessé tételéhez. Ezt csak az tette emlékezetessé, hogy a regionális sikersztorikat illusztrálandó az egyetlen viszonylag fiatal magyar cég, amit fel tudott hozni, a Hell volt. Juhász előtt a konferencián az észt alapítású Wise fintech-cég magyar alkalmazottja beszélt, aminél nagyobb nem is lehetett volna a kontraszt.Talán a 444 olvasói nehezen tudják elképzelni, de van közeg Magyarországon, ahol Tiborcz Istvánt megtapsolják. A Nemzeti Táncszínház szinte telt házas nagytermében, ahol maga Orbán Ráhel is megjelent, a BDPST Group elnöke felkonferálása után, majd fellépése végén is egész szép tapsot kapott.Bár a BDPST Group tulajdonosaként mutatták be, Tiborcz össze-vissza ugrált pozíciói közt, és hol a Gránit Bank, hol a Waberer’s tulajdonosaként válaszolt ezt-azt, ami gyakran össze sem függött a neki magas labdaként feladott kérdéssel. Nehéz volt eldönteni, hogy ez azért történik, mert mindenképpen szeretné felmondani a magának bekészített paneleket, vagy mert mint egy rossz börleszkben szereplő újgazdag milliárdos, azt sem tudja, éppen melyik igazgatótanács feje. Beszélgetésükben Tiborcz és Juhász ugyanazt a nemzetközi corporate bullshitnyelvet beszélték, bár hallgatóként az embernek volt egy olyan érzése, hogy míg Juhász szándékosan butítja le magát erre a szintre, alkalmazkodva a helyzethez, Tiborcz őszintén mond olyanokat, hogy „a csapat a legfontosabb”, „mi magyarok kitalálásban és megvalósításban zseniálisak vagyunk, csak eladni nem tudunk”, valamint „fenntarthatóság”.A két beszélgetőpartner közt akkora volt az összhang, hogy rendre azzal vették át a szót a másiktól, hogy „teljesen egyetértek az elhangzottakkal”. Ugyanakkor voltak apró különbségek is. Juhász nem beszélt „kezük közt megszépülő épületekről”, és ha beszélt volna, Tiborcz valószínűleg akkor sem bólogat közben olyan lelkesen, mint a Boston Consulting Group kelet-európai vezetője (és szenior ügyvezető-igazgató partnere!!!!) tette a miniszterelnök milliárdokkal kitömött veje szívhez szóló szavait hallgatva. Cserébe Juhász nem tudott olyan gyönyörűen fogalmazni, mint Tiborcz, aki szerint „az értékteremtés egy hagyma, aminek nagyon sok rétege van, és minél mélyebben vesszük le a hagymának a rétegeit, annál mélyebbre megyünk”. A beszélgetés vége után a két fellépő még egy kicsit beszélgetett egymással a színpadon, talán éppen úgy, ahogy a BCG luandai irodájának vezetője is szót értett annak idején Isabel dos Santossal, az ország elnökének lányával, Afrika akkori leggazdagabb nőjével, aki apjával együtt lopta szét az országot. Isabel sokáig sikeresen játszotta el a modern üzletassztonyt a hazájában, de ma Dubajban él, miután több nyugati országban befagyasztották a vagyonát, őt magát pedig szankciók alá helyezték.Tiborcz István becsületére legyen mondva, hogy ha nem ilyen szerencsésen házasodik, akár dolgozhatott is volna stratégiai tanácsadóként valamelyik nagy nemzetközi cégnél. Ahogy ebben a szakmában és az ilyen konferenciákon mondani illik, van demonstrated historyja, sőt proven track record of successe azzal kapcsolatban, hogy bármiféle morális gát nélkül, csak a saját zsebére gondolva tud aktív szerepet játszani egy ország kizsigerelésében. | "Az értékmentés egy hagyma" - Tiborcz István és a stratégiai tanácsadás randevúja | Egy üzleti konferencián a miniszterelnök veje, az ország egyik leggazdagabb embere egy asztalhoz ült a Boston Consulting Group hazai vezetőjével. Szót értettek. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/14/az-ertekmentes-egy-hagyma-tiborcz-istvan-es-a-strategiai-tanacsadas-randevuja | 2025-04-14 19:20:54 | true | null | null | 444 |
Tíz éve itt az utcán folyt keresztül a víz, mindenképpen szükség volt az árokra - mondja a söptei Dózsa György utca elején Horváth Zsolt önkormányzati képviselő. Az utca egyébként új, az elején néhány ház állt csak, amikor mintegy 15 évvel ezelőtt családi házak kezdtek kinőni a földből. Mégpedig nagyon szép, modern házak.A szabad sajtót egyre több támadás éri. Segítsd a hiteles újságírást helyben is!TámogatomAz úttest is jó minőségű, széles, és elég nagy is a forgalom, amin nem kell csodálkozni, hiszen erre vezet az út Salköveskút, Vasszilvágy, Szeleste és az M86-os felé. Most nem is az utca állapota miatt jöttünk, hanem az úttest két oldalán lévő csapadékvíz-elvezető árok felújítása miatt.Az árok jól látható, hiszen egyenes az út, és a kapubejárók is szépen egymás után sorakoznak. Nem is ezzel van a nagyobb gond, hanem magával az árokkal.A felújítást még az előző képviselő-testület készítette elő, és közvetlenül a választások előtt adták át. A nyílegyenes utca egyébként mintegy 350 méter hosszú, és mindkét oldalán felújították, kiépítették a csapadékvíz-elvezető árkot. Vagyis, mintegy 700 méter hosszú árokról van szó.Horváth Zsolt mutatja is, mi a legnagyobb probléma. Az eredeti terv szerint az árkokat nemcsak alul, hanem oldalt is burkolni kellett volna, ehhez gyártanak úgynevezett árokelemeket is, a burkolt árok így néz ki:Ehhez képest a söptei ároknak csak az alján van egy betonlap.A képviselő szerint nem csak ez a gond. A kapubejáróknál a hídelemeket néhol ferdén rakták le, és van, ahol utólag betonnal emelték meg a magasságukat, mert túl alacsonyak lettek.Horváth Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy van, ahol sokkal szélesebb hidat alakítottak ki a kivitelezők, mint a házak többségénél. Mint például ennél a háznál, ahol látható, hogy az árokban szinte egymást érik szomszédos hídelemek.Azt is elmondta, hogy az előző képviselő-testület az eredeti tervet fogadta el. Ő akkor nem volt még képviselő, tavaly jutott be a képviselő-testületbe. De már a terv elfogadásakor akkor is Nagy Róbert volt a polgármester, akit tavaly újraválasztottak.A tervező szerint a két megoldás egyenértékű egymássalHorváth szerint a módosításról nem is szavazott a testület, csak egy tervezői nyilatkozat született, amit lapunk rendelkezésére bocsátott. A nyilatkozatban a tervező azt írta, a költségek csökkentése érdekében kell az árokelem helyett a betonlapot használni. A tervező kijelentette, a betonlap egyenértékű az eredetileg tervezett árokelemmel, azt is hozzátette, hogy a változtatás miatt nem szükséges a vízjogi engedély módosítása.A képviselő azt mondja, az utcában lakókat főleg az árok állapota érdekli, aggódnak, hogy az árok nem vezeti el rendesen a vizet, és hogy a hiányzó oldalburkolat miatt könnyebben eldugulhat. Sőt, a legújabb hírek szerint a házuk előtti szakaszon a lakóknak kell majd takarítaniuk az árkot, ami így elég nehéz lesz, sőt, sokaknak megvalósíthatatlan feladatot jelent.Több mint tízmillió forintot keresnekDe nem is csak ez a gond. A felújítás összesen közel 70 millió forintba került, eredetileg is ennyit szántak rá. Viszont a korábban tervezett, háromoldalú árokelem darabja több mint 7100 forint, az árokban végül elhelyezett beton fedlap mintegy 2400 forintba kerül. Horváth Zsolt szerint legalább tízmillió forinttal kevesebbe került így a felújítás.Horváth Zsolt feljelenést is tett, először az ügyészségnél. Ott azonban kétfelé választották az ügyet, az egyik felét a kormányhivatal kapta, de a képviselő szerint ott nem foglalkoztak az üggyel. Végül hatósági ügy lett belőle, jelenleg a közbeszerzési hatóság vizsgálja.A másik szálon az ügyészség hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi eljárást kezdeményezett. Mivel politikusi érintettség is felmerülhet, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság indította az eljárást. Érdeklődésünkre a főkapitányság közölte, hogy valóban zajlik egy ilyen eljárás, de annak befejezéséig nem adhatnak róla információt.Természetesen Nagy Róbert polgármesternek is feltettük kérdéseinket, aki annyit válaszolt, hogy ő nem kapott még értesítést a rendőrségtől az eljárásról.Horváth Zsolt képviselő azt is megjegyezte a végén, hogy a felújítás nem pályázati pénzből, hanem az önkormányzat saját bevételeiből történt, pedig lett volna pályázati lehetőség. Hozzátette, a pályázatoknál nagyon szigorúan veszik, ha menet közben megváltoztatják a terveket. | Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a söptei csapadékvíz-elvezető felújításánál | A feljelentés szerint a képviselő-testület által elfogadott terveket módosították, és olcsóbb elemeket építettek be. | null | 1 | https://www.nyugat.hu/cikk/a_rendorseg_is_nyomoz_a_soptei_csapadekviz_miatt | 2025-04-14 07:21:00 | true | null | null | nyugat.hu |
A rendelkezésre álló adatok szerint, 2025. április 6-án délután Budapesten, a rendőrök ellenőriztek egy ázsiai férfit, aki az igazoltatásakor közölte, hogy az iratait a lakásán felejtette. A vele szemben alkalmazott ruházatátvizsgálás során a férfi irattartójából előkerült egy régi formátumú, 1997-ben kiállított vezetői engedély első oldala, aminek a sorszáma elmosódott, illetve az érvényessége is lejárt.(A legfrissebb hírek itt)Mivel az igazolványból, valamint a férfi által bediktált adatokból a rendőrök nem tudták megállapítani a személyazonosságát, valamint a jogszerű magyarországi tartózkodását sem tudta igazolni, ezért közölték vele, hogy a személyazonossága megállapítása érdekében előállítják a kerületi rendőrkapitányságra, majd beültették a szolgálati gépjárműbe.40 ezer forinttal próbálta megvesztegetni a rendőröketA megalapozott gyanú szerint ekkor a férfi többször kérte a rendőröket, hogy engedjék el, majd a gépkocsi hátsó ülésén a tárcájából elővett 2 darab 20.000 forintos bankjegyet és azt a mellette ülő járőrnek át akarta adni, miközben azt mondta az intézkedő hivatalos személyeknek, hogy "negyvenezer forintot adok, ha elengedtek".Az intézkedő rendőrök a kínált jogtalan előnyt nem fogadták el - derül ki az ügyészség közleményéből. | 40 ezer forinttal akarta megvesztegetni a rendőröket egy férfi | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki egy kambodzsai férfit, aki 40.000 forintot akart átadni a rendőröknek azért, hogy további intézkedés nélkül elengedjék. A férfi iratai nem voltak rendben, ezért akarta megúszni az ügyet. A vesztegetési pénzt a rendőrök nem fogadták el, a férfi ellen pedig eljárás indult. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/kulfoldi-ferfi-rendorok-vesztegetes/ngydknr | 2025-04-09 13:40:43 | true | null | null | Blikk |
A Győri Járási Ügyészség vádiratának tényállása szerint az 54 éves nő és a 68 éves férfi egy szombathelyi személy- és vagyonbiztonsági cég ügyvezetői voltak 2015 évtől - kezdte az eset ismertetését a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség, majd így folytatta:A szabad sajtót egyre több támadás éri. Segítsd a hiteles újságírást helyben is!TámogatomA cégvezetők az eredmény javítása érdekében 2015. év és a 2017. év közötti időszakban a dolgozóknak kifizetett bér egy részét úgy tüntették fel, mintha az a dolgozók saját gépkocsi használatáért járó költségtérítés lett volna, ugyanis ez az összeg levonható volt az adóalapból. Ennek érdekében a vezetők a dolgozókkal valótlan tartalmú kiküldetési rendelvényeket töltettek ki, amit aztán benyújtottak az adóhatóságnak.Ezzel a módszerrel a vádlottak 2015 és 2017 között legalább 28 millió Ft kárt okoztak a költségvetésnek az adók, járulékok meg nem fizetésével.Az ügyészség a terhelteket minősített költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg. Velük szemben kilenc év szabadságvesztés is kiszabható, valamint az ügyészség indítványozta, hogy az okozott kár erejéig a bíróság vagyonelkobzást is rendeljen el a vádlottak vonatkozásában.Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni. | A dolgozók bérével trükközve 28 millióval károsította meg a költségvetést egy szombathelyi cég | Kicsit javítani akartak a személy- és vagyonbiztonsági cég eredményességén. Kilenc évet is kaphatnak. | null | 1 | https://www.nyugat.hu/cikk/361765_a_dolgozok_berevel_trukkozve_28_millioval_meg_a | 2025-04-01 08:32:22 | true | null | null | nyugat.hu |
Kedden folytatódott a Budapesti Környéki Törvényszéken a tavaly ősz óta tartó, több minisztériumot és 25 milliárd forintnyi pályázati pénzt érintő korrupciós óriásper. Az előkészítő ülésen megjelent vádlottak egyike sem ismerte el a bűnösségét. Már csak két vádlott van, aki még nem állt bíróság elé, az 1. és az 53. rendű, utóbbinál még mindig várnak az orvosszakértői véleményre (az I. rendű vádlott pedig elmeszakértői vizsgálaton esett át, amely arra jutott, hogy büntethető).A keddi tárgyalás legérdekesebb mozzanata az volt, amikor az eljáró bíró, Oláh Gaszton ismertette azt a beadványt, amit Palkovics László exminiszter bizalmasa, a XII. rendű vádlott Barta-Eke Gyula ügyvédje nyújtott be a bíróságnak (Barta-Eke novemberi bírósági kihallgatásáról itt írtunk). Ebben arról tájékoztatják a bíróságot, hogy megkeresték a vádhatóságot, konkrétan a Központi Nyomozó Főügyészséget a per 18. rendű, vádalkut kötött vádlottja, H. A. vagyonának ügyében.H.-ra ugyanis, akitől a vádalku értelmében 450 ezer forintnyi vagyon elkobzását kezdeményezte az ügyészség, a bíróság végül 190 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték. Ő a tárgyaláson azt vallotta, hogy csupán egy autója és 10-15 millió forintja van. Azonban később a 24.hu több cikkben megírta, hogy H. jelentős vagyonelemeket titkolt el. Így valójában marbellai luxusnyaralója, horvát tengerparti nyaralója és dubaji luxuslakása, továbbá milliós értékű katamaránja is van (esetenként résztulajdonban).Barta-Eke Gyula ügyvédje a megjelent információk nyomán érdeklődött a vádhatóságnál, hogy pontosan milyen vagyonát is derítették fel H. A.-nak, illetve hogy a most már tudottak fényében vagyonvisszaszerzést kezdeményeztek-e. A védő ezután azt sérelmezve fordult a bírósághoz, hogy a KNYF-nek küldött levélre nem kapott választ. Most azt indítványozták, hogy a bíróság is forduljon ezzel a megkereséssel az ügyészséghez.ElőzményekA "széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával" kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, több osztályvezetője, valamint egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai Tamás) és már említett Barta-Eke is érintett lehet az ügyben.A nyomozás során több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintjának sorsát, több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg. Az ügyben akkora az iratanyag - nagyjából 100-120 ezer oldalnyi -, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és október óta közel húsz előkészítő ülést kellett tartani, ám még mindig nem állt minden vádlott a bíróság előtt. | Vagyonvisszaszerzési eljárást szorgalmaznak a több minisztériumot érintő korrupciós óriásper egyik kulcsfigurájával szemben | A vádalkut kötő vádlottról, akinek a tanúvallomásán alapul az eljárás, kiderült, hogy több százmillió forintos, a bíróságon be nem vallott vagyona van. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/15/vagyonvisszaszerzesi-eljarast-szorgalmaznak-a-tobb-miniszteriumot-erinto-korrupcios-oriasper-egyik-kulcsfigurajaval-szemben | 2025-04-15 11:53:45 | true | null | null | 444 |
Az USA levette Orbán Viktor egyik miniszterét, Rogán Antalt az amerikai szankciós listáról – derült ki az amerikai pénzügyminisztérium honlapjáról, aminek a listáján már nincs rajta Rogán.A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal korrupció miatt januárban, még Donald Trump beiktatása előtt került fel az USA szankciós listájára. A magyar kormány ezt David Pressman akkori – éppen leköszönő – amerikai nagykövet bosszújának tudta be, és azóta azt mondták, Rogán hamar le fog kerülni a hírhedt Glomag-listáról, amire többek között szervkereskedőknek műtő pakisztáni sebész, szerb fegyverkereskedő és korrumpáló izraeli bányamilliárdos is felkerült már.Pressman sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Rogán a magyarországi rendszerszintű közkorrupcióban játszott vezető szerepe miatt került a listára, amiért különféle hatalmi pozíciókban gazdagította magát és a pártjához hűsége személyeket. Pressman szerint a magas rangú magyar kormányzati tisztviselők túl sokáig használták hatalmi pozíciójukat önmaguk és családjuk gazdagítására, jelentős forrásokat mozgattak így privát számlákra. Pressman úgy fogalmazott, Rogán ennek a korrupciós rendszernek az elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője.Az amerikai nagykövetség akkor azt üzente: „Arra bátorítjuk azokat, akik üzleti kapcsolatban állnak Rogán Antal miniszterrel, számos meghatalmazottjával, az általa de facto ellenőrzött szervezetekkel és azokkal, amelyekből hasznot húz, hogy gondosan vizsgálják felül tevékenységüket.” A VSquare április elején arról írt, hogy utolérték az amerikai szankciók Rogánt, akit emiatt kulcsfontosságú területektől fosztottak meg a kormányban.Szijjártó Péter a nap folyamán telefonon beszélt Marco Rubióval, de a külgazdasági és külügyminiszter az erről szóló beszámolójában nem említette, hogy az amerikai külügyminiszterrel említették volna a Rogán-ügyet, most viszont videóban jelentette be, hogy az amerikai pénzügyminisztérium mostani lépése „világosan bizonyítja” azt, hogy „más szelek fújnak Washingtonban”. (via Reuters) | Levették Rogánt a szankciós listáról | Már nincs ott a miniszter neve az amerikai pénzügyminisztérium honlapján található listán. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/15/levettek-rogant-a-szankcios-listarol | 2025-04-15 20:56:56 | true | null | null | 444 |
Egyelőre akadályokba ütközik a Matolcsy-klán szállodaépítési terve a Klauzál utcában is, derül ki az erzsébetvárosi önkormányzat lapunknak küldött válaszából."A Klauzál utca 8-10. esetében szálloda, a Klauzál utca 7-9. esetében társasház épülne. A GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. képviselői hónapokkal ezelőtt megkeresték az önkormányzatot. Az egyeztetések során a Kazinczy utcához hasonlóan egy területrendezési szerződés körvonalazódott"- írta az önkormányzat.A tárgyalásokat még aznap felfüggesztették, amikor az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját Varga Mihály hivatalba lépő jegybankelnök leváltotta és új vezetőt nevezett ki. Az önkormányzat tájékoztatta a cég képviselőit, hogy addig nem kezdi újra a tárgyalásokat és nem köt semmilyen megállapodást, amíg a vezetőváltással járó egyéb folyamatok le nem zárulnak.Hasonló döntést hozott a DK-s vezetésű VII. kerületi önkormányzat az említett Kazinczy utcában is, ami a budapesti bulinegyed egyik ütőere. A Mika Tivadar Mulatóként, később Mika Kertként ismert Kazinczy utcai telek a GTC K43-45 Property Kft. tulajdona. Ennek a projektcégnek a tulajdonosa szintén a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. és szintén hotelt terveznek a helyszínre, de a tárgyalásokat felfüggesztették.A GTC Origine Investments Zrt. neve négyszer szerepel abban a jelentésben, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készített a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről. A dokumentum összességében azt állapította meg, hogy a létrehozott összetett cégstruktúra nem támogatta a vagyon megőrzését és nem biztosította az átláthatóságot, továbbá felmerül az alapítványi kuratórium felelőssége abban, hogy a GTC S.A. részesedésvásárlása kapcsán nem elegendő minőségű és mennyiségű információ birtokában hoztak döntést.Röviden, ennek az összetett cégstruktúrának a részei akartak, illetve akarnak szállodákat építeni a külföldi turistáktól hemzsegő bulinegyedben. Az említett GTC Origine Investments tulajdonosa a GTC S.A. lengyel tőzsdei cég. Az ÁSZ jelentése szerint a lengyel tőzsdei társaságban 2023 végén a jegybanki alapítvány által birtokolt összes közvetett érdekeltség 62,61 százalékos részvényrészesedést jelentett.Természetesen a Klauzál utca 8-10. szám alá (ahol jelenleg a Doboz nevű szórakozóhely üzemel) tervezett szálloda esetében a leendő vendégek többségének fogalma sem lett volna arról, hogy kinek és milyen pénzből épült szálloda vendégszeretetét élvezik. Egészen februárig úgy tűnt, hogy sínen van az építkezés. Ekkor adtak ki egy közleményt, amely szerint a Prágában lévő öt és a Bécsben üzemelő három ingatlant követően a budapesti beruházással folytatja kelet-közép-európai terjeszkedését a berlini Numa Group a GTC fejlesztőcsoporttal közösen. A Numa tehát azzal foglalkozik, hogy különböző befektetők, ingatlantulajdonosok és fejlesztők partnereként automatizálja a szállodák üzemeltetését, optimalizálja a költségeket és növeli a bevételeket.Maga a Klauzál utca 8. már évek óta a Klauzál8 Invest Kft. tulajdona, és erősen lerobbant állapotú. Ez a társaság a Somlai Invest Zrt.-én keresztül kapcsolódik a Matolcsy-klánhoz, hiszen Somlai Bálint érdekeltsége. Az ÁSZ által is gyakran emlegetett fiatal üzletember onnan ismert, hogy Matolcsy Ádám barátja. A jegybanki alapítvány közvetett tulajdonába tartozó GTC pedig egy nemzetközi partnerrel közösen éppen Somlai Bálint ingatlanán tervezi, vagy nemrég még tervezte, hogy szállodát húz fel a budapesti bulinegyedben.A Kazinczy utcai és a Klauzál utcai felfüggesztés között az a különbség, hogy az előbbiben évek óta működő Mika Tivadar Kert április elején bejelentette, hogy átadták a területet a jelenlegi tulajdonosainak, akik szállodát terveztek építeni rajta. Ez azt jelenti, hogy a Mika Kert nem fog kinyitni már soha többé. Míg a Klauzál utcában a Doboz nevű kulthely egyelőre megúszta a bezárást.A GTC pedig a jegybanki ügy kirobbanása óta számtalanszor elmondta, hogy ők egy több mint 30 éve működő cégcsoport, amelynek mintegy 3 milliárd euró értékű, diverzifikált ingatlanportfóliója van. Tevékenységük, jövedelmezőségük és bevételi forrásaik függetlenek a részvénytulajdonosoktól. | Csak most lett baja az MNB-s ingatlancég szállodájával a DK-s önkormányzatnak | A VII. kerületi önkormányzat felfüggesztette a jegybanki alapítványhoz köthető GTC Origine szállodaberuházását a Klauzál utcában. A projekt egy Matolcsy Ádámhoz közel álló üzletember ingatlanán valósulna meg. Hasonló fejlesztést állítottak le korábban a Kazinczy utcában is. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/csak-most-lett-baja-az-mnb-s-ingatlanceg-szallodajaval-a-dk-s-onkormanyzatnak.html | 2025-04-15 09:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Opten adatbázisa szerint egy közepesen hosszú cégháló részeként a Prime Tech Magántőkealap lett az egyik tulajdonosa a GLI Solutions Kft. nevű infokommunikációs társaságnak, amely például több fuvarozó cégnek biztosítja az útdíj bevallásához szükséges térinformatikai támogatást.A Prime Tech Magántőkealapot a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. Utóbbi cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja. A Prime Tech Magántőkealap tavaly januárban vásárolta meg a Kupon Kft.-t, amely elsősorban elektronikus szolgáltatásokat nyújt a mobilkommunikáció, az autópálya-használat és a közműszolgáltatások területén. A vállalat évente mintegy 5 millió tranzakciót bonyolít, 1500 értékesítési ponton. A Kupon Kft. pedig idén március 7-én lett a GLI Solutions Kft. többségi tulajdonosa, a tagságát március 31-én jegyezték be. A jegyzett tőkét 5,4 millió forintról 15 millió forintra emelték.Saját honlapján elérhető információk szerint a GLI Solutions 2013-ban alakult magyar vállalkozás. Tevékenységi területe GIS alapú innovatív infokommunikációs technológiák fejlesztése, a Smart City koncepció megvalósítását célzó megoldásokhoz illeszkedve. A nemzetközi és hazai trendeket figyelemmel kísérve keresik a mind újabb fejlesztési lehetőségeket ezen a lendületesen növekvő területen. Innovatív termék- és szolgáltatásportfóliójuk intelligens közlekedést és intelligens infrastruktúrák működtetését megvalósító megoldásokat kínál.Például 2013-ban a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer fejlesztésében és bevezetésében vettek részt, jelenleg is folyamatos a rendszer üzemeltetésében és továbbfejlesztésében való részvételük. A cég a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. által működtetett, a tehergépjárművek megtett úttal arányos útdíjfizetését támogató e-útdíj rendszer térképi-, útvonaltervező- és útdíjszámítás-támogató komponenseit fejlesztette és üzemelteti, és tanácsadási, fejlesztési szolgáltatásokkal vesz részt a rendszer bővítésében. A térképeket hamarosan frissíteni kell, mert várhatóan májustól fizetős lesz több új gyorsforgalmi út. Összesen 81 kilométer közutat vonnak be a díjfizetési rendszerbe, ami már idén 1,95 milliárd forint bevételt hozhat az államnak.A GLI Solutions szolgáltatja a térképi rendszert a Nemzeti Mobilfizetés Zrt. parkolási díjfizetési rendszere számára. Több fuvarozó cégnek biztosítják az útdíj bevallásához szükséges térinformatikai támogatást. Térképi szolgáltatásaikat és a taxi társaságok igényei szerint kialakított útvonaltervezési és navigációs szolgáltatásaikat veszik igénybe további partnereik: a Budapest Taxi és a City Taxi társaságok. A cég alapítói a járműipari és személyi navigációs szektor számára piacvezető megoldásokat fejlesztő NNG (volt NavNGo) Kft. alapítói, azt sikerre vivő fejlesztők, menedzserek, akik kiterjedt térinformatikai, szoftverfejlesztési és innováció-menedzsment tapasztalatokkal rendelkeznek. A legnagyobb részesedése eddig Kátai Attilának volt.Stabilan működő cég sorolt be a Prime Tech Magántőkealap alá. A saját tőkéjük folyamatosan gyarapodott az elmúlt években, a 2019-es 6,7 millió forintos szintről 2023-ra eljutottak 302,6 millió forintig, ami annak köszönhető, hogy a forgalmuk 200 millió forintról 1,3 milliárd forintra növekedett. A profit közben 20 millió és 145 millió forint között mozgott, 2023-ban például 71,1 millió forint nyereséggel zártak, osztalékot pedig nem fizettek. Csak szoftverfejlesztésből 326 millió forint bevételük származott a legutóbbi céges beszámolójuk szerint.Az új tulajdonos, a Kupon Kft. - amely 2023-ban 121 milliárd forintos forgalmat ért el - tavaly szeptember óta egy másik leánycéggel is rendelkezik: az Easy Toll Kft.-vel, amely korábban a Bravogroup Holdinghoz tartozott, és telekommunikációs termékek kiskereskedelmére specializálódott. Vagyis sorra gyűjtik a profiljukba illeszkedő vállalatokat. Ugyanígy folyamatosan bővíti a magántőkealapok körét a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő is, amely jelenleg már 11 alapot kezel.A Primefund Alapkezelőnek küldtünk kérdést, hogy miért vették meg a GLI Solutions Kft.-t, amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük. | Mészáros Lőrinc köre még jobban behálózta az útdíj rendszert | Nemcsak a magántőkealapok, hanem az alájuk beterelt cégek száma is kitartóan növekszik. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-kore-meg-jobban-behalozta-az-utdij-rendszert.html | 2025-04-08 14:02:00 | true | null | null | mfor.hu |
A belügyminisztérium gyorsított eljárásban vásárolt háromezer darab "Rendkívüli Helytállásért Árvízvédelem 2024." feliratú érdemjelet díszdobozban. A közbeszerzést karácsony előtt egy nappal írták ki, és január közepéig várták az ajánlatokat, hogy február végére elkészülhessenek a kitüntetések. Mindössze egyetlen ajánlattevő jelentkezett, aki meg is nyerte a tendert: a Vésnök Kft. 20 éve gyárt hasonló elismeréseket és kitűzőket a különböző állami szerveknek.A belügy előzetesen úgy számolt, hogy nettó 60,3 millió forintba fognak kerülni az árvízvédelmi kitüntetések, a Vésnök Kft. azonban nettó 58,3 milliós ajánlatot adott a legyártásukra. Az érdemjelek darabja nagyjából 15 ezer forintra jön ki, de valaki már eladott egyet a Vaterán 52 ezerért.A belügyminisztérium 2024. november közepén előzetes piaci konzultációt kezdeményezett a "Rendkívüli Helytállásért Árvízvédelem 2024" feliratú érdemjelek beszerzésével kapcsolatban. A konzultáció november végéig tartott, és a december elején készült jegyzőkönyv szerint mindössze egyetlen cég, a Vésnök Kft. nyújtott be rá részvételi kérelmet.Ennek alapján a belügy 2024. december 23-án gyorsított közbeszerzést írt ki a díszdobozos árvízvédelmi kitüntetések legyártatására. Az ajánlatokat 2025. január 10-ig várta Pintér Sándor tárcája, hogy a nyertes teljesíteni tudja majd a 2025. február 28-i leszállítási határidőt.Nagy meglepetés nem történt: csupán egyetlen cég, az előzetes konzultáción is érdekődést mutató Vésnök Kft. nyújtott be ajánlatot a tenderen. Méghozzá 2 millió forinttal kedvezőbbet a belügyminisztérium által előzetesen becsült nettó 60,3 millió forintnál. Ellenfél nélkül a cég ezzel simán vitte a megbízást.A Vésnök Kft. nettó 58,3 millió forintos ajánlattal nyerte meg az árvízvédelmi elismerésekre kiírt tendert.A közbeszerzési hirdetmények szerint a belügyminisztérium + 30 százalék opciós mennyiséget jelölt meg az eljárásban, tehát akár további 900 érdemjelet is rendelhetnek a nyertes cégtől. A Vésnök Kft. az ajánlata szerint nettó 44,9 millió forintért vállalta a 3 ezer darab legyártását, és a nettó 58,3 milliós ár már a + 900 darab opciós mennyiséget is tartalmazza.A cég már sokadjára gyárt valami hasonlót az államnak: a közbeszerzési adatbázis szerint először 2004-ben a honvédségnek szállított kitűzőket, emlékérméket és egyebeket. 2006-ban az adóhivatalnak gyártottak emlékérmeket, a rendőrségnek pedig 2009 és 2013 között dolgoztak többször is: váll-lapokat és egyéb ruházati kiegészítőket, valamint a 10-20-30-40 év szolgálati idő járó jelvényeket szállítottak az ORFK-nak. 2015-2016-ban pedig a belügyminisztériumnak és a honvédelmi tárcának gyártott a cég különböző elismeréseket, pl. miniszteri díjakat és katonai érdemjeleket.Valaki már eladott egyet a VateránArról nincs semmilyen nyilvános információ, hogy kiknek adja oda a belügyminisztérium a 3-4 ezer árvízvédelmi érdemjelet. A hatályos jogszabályok szerint azonban ekkora mennyiséget nem is oszthatnának ki. A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet szerint ugyanis "A Rendkívüli Helytállásért Érdemjel arany fokozatában legfeljebb 100, ezüst fokozatában legfeljebb 150, bronz fokozatában legfeljebb 200 fő részesíthető évente".A tenderhez tartozó műszaki leírás szerint a Vésnök Kft.-től rendelt érdemjelek 40 mm átmérőjűek és 3 mm vastagok, anyaguk nikkel-galván bevonatú vörösréz. Előlapjukon "élére állított, enyhén befelé ívelő szárú négyszög van, melynek közepén Magyarország 18 milliméter nagyságú címere helyezkedik el. A címert kifelé keskenyedő sugarak díszítik. Az érem hátoldalán RENDKÍVÜLI HELYTÁLLÁSÉRT - ÁRVÍZVÉDELEM - 2024 felirat és lombkoszorú látható". Az érdemjelhez tartozó, háromszög alakú szalag anyaga selyem.A közbeszerzési adatbázisban sajnos nem, de az interneten szerencsére van kép a kitüntetésről, valaki ugyanis már eladott egyet a Vaterán. A kikiáltási ára 15 100 forint volt, de végül ennek bő háromszorosáért kelt el a "Ritka!" szóval hirdetett érdemjel. Összesen 23 licit érkezett rá, és a győztes 52 100 forintot adott érte.Erdélyi KatalinCímlapkép: "Rendkívüli Helytállásért Árvízvédelem 2024" díszdobozos érdemjel (fotók: Vatera) | A belügyminisztérium 45 millió forintért vett háromezer árvízvédelmi kitüntetést | A díszdobozos kitüntetés pontos megnevezése "Rendkívüli Helytállásért Árvízvédelem 2024" érdemjel. Valaki már el is adott egyet a Vaterán. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/12/a-belugyminiszterium-45-millio-forintert-vett-haromezer-arvizvedelmi-kituntetest | 2025-03-12 11:59:46 | true | null | null | atlatszo.hu |
Csütörtökön állt bíróság elé az 54 vádlott ellen folyó, több minisztériumot érintő korrupciós óriásper I. rendű vádlottja, dr. K. T., aki korábban idézés nélkül megjelent már az első ülésen, ahonnan ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint aztán a másodikról. (A perről röviden: a vádirat szerint 54 vádlott, közigazgatási és piaci szereplők, öt éven át, több mint száz uniós pályázatot és 25 milliárd forintot érintő korrupciós cselekményeket követtek el.)Ahogy ezek után várható volt, az ő ügyében tartott előkészítő ülés feszült hangulatú volt, Oláh Gaszton eljáró bírónak többször is figyelmeztetnie kellett az eljárási és tárgyalótermi szabályok betartására K.-t - akit igazságügyi elmeorvosi szakértő is vizsgált, és áprilisra arra jutott, hogy büntethető -, egy ponton azt is kilátásba helyezte, hogy a távollétében tartják meg az ülést. Miután csaknem két órán át mondta beszédét, amely során kezdeményezte a kirendelt védője visszavonását, és jelezte, hogy újabb kizárási indítványt nyújt be az ügyben eljáró bíróval szemben, a bíró megvonta tőle a szót.A bírói kérdésre a bűnösségét nem ismert el, amikor Oláh Gaszton a jegyzőkönyvbe diktálta, hogy tagadta a vádat, azt mondta, ő nem tagadott. K. T. ügyében tárgyalás lesz majd (miután az előkészítő ülésen bűnösségüket beismerő vádlott-társai közül mindenki ítélete jogerős lesz). A perben már csak az LIII. rendű vádlott nem állt bíróság elé, az ő előkészítő ülését csak akkor tartják meg, hogy az orvosszakértői vizsgálat arra jut, hogy egyáltalán lefolytatható vele szemben a büntetőeljárás.Miután a vádlott nem hagyta, hogy a védője ismertesse a védelem indítványait, vele is szóváltásba keveredett. Ezután a bíró K. T.-t ismét, a per során már harmadszor is kivezettette a tárgyalásról.Ezt még megelőzte, hogy a vádlott indítványára a részletes vádakat nem ismertette az ügyész, csak az úgynevezett mértékes indítványt. Eszerint ha most beismert volna, 10 év letöltendő börtönre, 10 év közügyektől eltiltásra, a kormánytisztviselői pályától végleges eltiltásra, 5,4 millió forint pénzbüntetésre, továbbá több mint 314 millió forint vagyonelkobzásra ítélték volna.Amikor még beszélhetett, K. felolvasta az üggyel kapcsolatos, nagyjából harminc oldalon összefoglalt gondolatait. Beszélt a rogáni titkosszolgálatról - mellékesen megjegyezte, hogy régi fideszes, aki örül Rogán Antal korrupciós listáról lekerülésének -, kontextust figyelmen kívül hagyó értelmezésekről, politikai indíttatású provokációkról, anyagi és eljárásjogi súlyos, rendszerszintű hibákról, vitatta a törvényszék illetékességét (mondván, az Pest megyére terjed ki, az ügynek pedig semmilyen Pest megyei relevanciája nincs). A vádiratot egyszer az ügyészség bolondos vitaanyagának nevezte, máskor barlangrajzhoz hasonlította. Azt is mondta: "ha tehettem volna, idehívtam volna dr. Varga Zs. Andrást", aki szerinte erről az ülésről is kirohant volna, mint a múlt heti jogászfórumról.A letartóztatását jogellenesnek nevezte, szerinte az is kétséges, hogy hivatali személy volt-e, mondván, még munkaköri leírása sem volt a munkahelyén, "az úgynevezett minisztériumi állomáshelyen". Amikor arról beszélt, hogy szemétkupacon ülünk, illetve az eredendő szemétségről, amire ez az ügy épül, a bíró közbeszólt, és ez a párbeszéd alakult ki:- Mit szól ahhoz, hogy ezen a "szemétkupacon" már több mint tíz vádlott ellen születtek ebben az ügyben ítéletek?- 1956 után is születtek ítéletek.- Válogassa meg a szavait! Ez alapján ismét feljelenthetem.Mi ez a per?A "széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával" kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium több vezető állású munkatársa (főosztályvezető,,több osztályvezető), egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai Tamás), továbbá Barta-Eke Gyula állami cégvezető, Palkovics László exminiszter bizalmasa is érintett lehet az ügyben.A nyomozás során több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintjának sorsát, több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg. Az ügyben akkora az iratanyag - nagyjából 100-120 ezer oldalnyi -, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és október óta közel húsz előkészítő ülést kellett tartani, ám még mindig nem állt minden vádlott a bíróság előtt.Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett. | Nem ismerte be a bűnösségét a több minisztériumot érintő korrupciós óriásper fővádlottja, akit ismét ki kellett vezetni a tárgyalásról | A volt pénzügyminisztériumi dolgozó, akit 10 évre és 314 milliós vagyonelkobzásra ítélne az ügyészség, kezdeményezte a kirendelt védője felmentését és a bíró kizárását az eljárásból. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/17/korrupcio-hivatali-vesztegetes-54-vadlott-penzugyminiszterium-per-pulykahusi-miniszterelnokseg-penzugyminiszterium | 2025-04-17 11:04:20 | true | null | null | 444 |
Hatályon kívül helyezte a nyomozást megszüntető határozatot, és az eljárás továbbfolytatását rendelte el a budapesti II. és III. kerületi ügyészség azoknak a hamis szavazatszámláló bizottsági tagi nyilatkozatoknak az ügyében, amelyeket Vitézy Dávid nyújtott be a fellebbezéséhez a tavalyi budapesti főpolgármester-választás eredményét támadva. Az ügyben az Átlátszó tényfeltáró cikkei nyomán olvasónk tett feljelentést, ám a rendőrség decemberben megszüntette a nyomozást.A budapesti II. és III. kerületi ügyészség március 20-i határozata szerint az "iratok felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság eljárást megszüntető határozata idő előtti volt, a tényállást nem került kellően felderítésre és a jelenleg szóba jövő bűncselekmények törvényes minősítése is kérdéses, így ennek hiányában a törvényes jogorvoslati rend sem állapítható meg. A tényállás teljes körű tisztázásához, a személyre szóló megalapozott gyanú megállapításához, illetőleg annak kizárásához olyan eljárási cselekmények elvégzése szükséges, amelyek nyomozás keretében végezhetők el", ezért a hivatali visszaélés gyanújával indított, majd bűncselekmény hiányában lezárt eljárás továbbfolytatását rendelték el.Az ügy az Átlátszó tényfeltáró cikksorozata nyomán indult: ahogyan arról a júniusi önkormányzati választások után beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.A Vitézyék indítványának mellékletében szereplő űrlapokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.Az érvénytelen szavazatok újraszámolása június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták, 41 szavazatnyi előnnyel Karácsony Gergely maradt a főpolgármester. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt.Az Átlátszó azt is kiderítette, hogy a hamisan nyilatkozó szavazatszámlálók a Fidesz delegáltjai lehettek. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt - olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit.Olvasónk a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közreműködésével, cikkünkre is hivatkozva feljelentést tett az ügyben. A feljelentő szerint "mind a választott, mind a megbízott szavazatszámláló bizottsági tagok hivatalos személynek minősültek a nyilatkozatok megtételekor, így ezzel kapcsolatos magatartásukat a hivatalos személyekre irányadó Btk.-beli rendelkezések figyelembevételével szükséges vizsgálni".Szeptemberben a rendőrség a Vitézy-féle fellebbezéshez kapcsolódó iratokat foglalt le a Nemzeti Választási Irodánál, ám az ügyben eljáró Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság decemberben bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, azzal az indoklással, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai azzal, hogy "nem minden esetben győződtek meg az általuk aláírt nyilatkozatok pontos tartalmáról, hivatali kötelességüket nem szegték meg, hatáskörüket nem lépték túl és hivatali helyzetükkel egyéb módon sem éltek vissza".Ezt a nyomozást megszüntető határozatot bírálta most felül az ügyészség, az eljárás folytatására utasítva a nyomozó hatóságot.Bodoky TamásCímlapkép: Átlátszó montázs | Az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el a Vitézy-féle fellebbezéshez csatolt hamis nyilatkozatok ügyében | Az ügyben az Átlátszó tényfeltáró cikkei nyomán olvasónk tett feljelentést, ám a rendőrség decemberben megszüntette a nyomozást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2025/04/17/az-ugyeszseg-a-nyomozas-folytatasat-rendelte-el-a-vitezy-fele-fellebbezeshez-csatolt-hamis-nyilatkozatok-ugyeben | 2025-04-17 11:12:17 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közel 20 millió forintot hirdettek el a közösségi médiában a Megafon, a Mediaworks, a CÖF és más kormányközeli szervezetek Kollár Kinga, a TISZA párt EP-képviselőjének lejáratására, elsősorban a múlt heti Millenáris parki tüntetés népszerűsítésére. Feltűnt egy újonnan alapított, megafonos kötődésű cég is, ami ötmillió forintos hirdetéssel debütált a nyilvánosságban: az Ellenállás Mozgalom NKft. a cégbírósági adatok szerint ingyen használhatja székhelyként Tuzson Bence igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodáját.A választások előtt látott intenzitással kampányol a Fidesz-közeli propagandagépezet a "Kollár Kinga-üggyel". A TISZA párt EP-képviselője és a felfüggesztett EU-s támogatások témája nemcsak a kormányközeli média és a fideszes politikusok nyilatkozataiban került a középpontba, hanem fizetett közösségimédiás hirdetésekben is.Kollár Kinga a múlt hétfői EP-ülésen beszélt azokról az EU-s forrásokról, amiket a Magyarországon tapasztalt korrupció és jogállamisági problémák miatt függesztettek fel (a források egy része már végleg el is vesztett). Kollár azt mondta, hogy a források kiesése sok problémát okoz, például, hogy elmarad több kórház és vasútvonal felújítása, és elmondta azt is, hogy a romló életszínvonal erősíti az ellenzéket, ami miatt "pozitívan tekint a 2026-os választásokra", ugyanakkor az eljárás erősíti a kormány álláspontját is, miszerint "folyamatosan a hungarofób brüsszeli vezetőkkel szemben védekezik."A beszéd alapján a kormánypárti narratíva az lett, hogy Kollár támogatja a források megvonását, sőt, bevallotta, hogy "összeesküdtek Brüsszellel" a források befagyasztása érdekében, hogy a kormányt gyengítsék, ami persze képtelenség, hiszen a forrásokat már 2022-ben felfüggesztették, jóval a TISZA Párt megjelenése előtt. A teljes beszéd fordítását itt lehet elolvasni.A beszédre felfűzve a múlt hétvégén egy tüntetést is tartottak a Millenáris parkban, többek között Bayer Zsolt és Menczer Tamás felszólalásával.A Facebook és Instagram (Meta), illetve a YouTube hirdetéstár adataiból kiderül, hogy a tüntetés népszerűsítésére milliós nagyságrendben költöttek a kormánypárti propagandaszervezetek.Az alábbi grafikonokon látható, mely szervezetek mennyit költöttek a Meta és a Google hirdetéstára szerint a Kollár Kinga-beszéddel és a tüntetéssel kapcsolatos hirdetésekre. A jól ismert Fidesz-proxyk (Megafon, CÖF) és médiacégek (a Mediaworks vidéki lapjai, a Metropol, a Ripost, a MCC kezelésében álló Mandiner) mellett beszállt a kampányba több fideszes politikus is - náluk a hirdetés finanszírozójaként a Fidesz, vagy a Fidesz-frakció szerepel az adatbázisban. De egy szerényebb, 800 ezres összeggel még a kormány is beszállt a kampányba.Leporolták a Márki-Zay lejáratására használt brandetA legnagyobb hirdető ezúttal is a Megafon volt: a Meta hirdetéstár szerint a Facebookon és az Instagramon összesen több mint 5 millió forintért helyeztek el hirdetéseket a felhaználók hírfolyamában. Ezek elsősorban a Millenáris parki tüntetést hirdették, és volt köztük több videó, amik a megjelent tömeg nagyságát ünnepelték. A Google hirdetéstára szerint a kormánypárti szócső további 6 250 000 forintból hirdette a "Magyar Péter kérjen bocsánatot és azonnal mondjon le!" című videóját a YouTube-on.Ez utóbbi videókhoz leporolták a 2022-es választásokon használt "Aktuális" brandet is, pedig korábban ezt a a csatornát nem maga a Megafon, hanem a megafon képzésén részt vett Filep Dávid cége, az Aktuális Média Nonprofit Kft. kezelte. A Google hirdetéstárából kiderül, hogy ez a cég finanszírozta a Márki-Zay Pétert lejárató videók terjesztését 2022-ben.Az Aktuális Média Nonprofit Kft. rejtélyes forrásból több mint félmilliárd forintot kapott 2022-ben, ennek ellenére egy év múlva csődöt jelentett. A 24.hu 2023 nyarán írta meg, hogy Filep cégvezetőként a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről határozott. Úgy tűnik, hogy a felszámoláskor a 2022-ben is használt "Aktuális" csatornát a Megafon örökölte meg, és most ők kezelik a hirdetéseit.Letaszították a trónról a Megafont, új propagandacég vitte a prímetHa azonban csak a Metás (Facebook, Instagram) hirdetéseket nézzük, akkor a Kollár Kingás kampányban már nem a Megafoné a vezető szerep.Az ELLENÁLÁLS MOZGALOM Nonprofit Kft.-t tavaly jegyezték be, egyetlen tagja a Megafon egyik beszélő feje, Apáti Bence. A kormányközeli média decemberben hírül is adta, hogy "elindul a NEM, azaz a Nemzeti Ellenállás Mozgalom"; "A globalista elit nyíltan megtámadta szuverenitásunk, ezért bajtársaimmal együtt elindítjuk a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat. Manfred Weber és szövetségesei azt is elmondták, kik azok a külföldi zsoldban álló politikai kalandorok, akikből bábkormányt akarnak létrehozni Magyarországon. Erre NEM-et kell mondanunk!" - idézték akkor Apáti Bencét.A "mozgalom" azóta keveset hallatott magáról, de időközben elindítottak egy honlapot, amintöbb megafonos közszereplő mellett szerepel László András is, akit időközben USAid-ügyi kormánybiztossá neveztek ki.László Andrásról márciusban írtuk meg, hogy bár ő vizsgálja a hazai civil szervezetek amerikai támogatásait, amik a kormány állítása szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását, ő maga is részt vett egy olyan alapítvány munkájában, ami támogatást kapott az amerikai Republikánus Párthoz kötődő szervezettől.Székhely az igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodájábanA cégbírósági iratokból kiderül, hogy az ELLENÁLÁLS MOZGALOM Nonprofit Kft-t (NEM) 3 millió forintos kezdőtőkével alapították, amit Apáti biztosított. Székhelyét ugyanarra budapesti, Rákóczi úti címre jegyezték be, ahol Tuzson Bence igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi ügyvédi iroda, és tanácsadócége, a BETA Consulting Kft. is működik.A bejegyzési kérelemből kiderül az is, hogy az ügyvédi iroda székhelyét szívességi alapon használhatja Apáti cége. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint Tuzson Bence korábbi ügyvédi irodájának (ma: Biczi és Turi, korábbi nevén Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda) kizárólagos tulajdona, vagyis a miniszterhez kötődő ügyvédi iroda ingyen biztosít székhelyet a propagandacégnek.Az ügyvédi iroda korábban a Biczi és Tuzson nevet viselte, de Tuzson Bence jelenlegi igazságügyi miniszter kilépett politikai szerepvállalása okán. Az iroda másik névadója, Biczi Tamás ugyanakkor maga is a Megafon tagja, ott Kötter Tamás néven szerepel.A nemzeti ellenállás által gyűjtött adatokat Kobzáék kezelikA NEM a napokban ismét a kormánypárti média fókuszába került, miután Kollár Kinga beszéde miatt aláírásgyűjtésbe kezdtek a TISZA Párt ellen. Ezt több fideszes politikus is népszerűsítette, és az MTI is lehozta.Ezt a petíciót jelenleg is népszerűsítik a Meta oldalain: a kampány költsége e cikk írásakor már 5 333 246 forint, vagyis több, több, mint a Megafon ide vágó költései összesen.Csak ennek az egy hirdetésnek az ára már meghaladja a NEM alaptőkéjét - azt, hogy erre honnan van fedezet, egyelőre homály fedi - csakúgy, mint a Aktuális Média esetében.A nem.hu honlapon elérhető adatkezelési tájékoztatóból kiderül, hogy az aláírók adatait a DoMMM.IO Zrt. kezeli. A cég vezérigazgatója, Kobza-Kunfalvi Nóra korábban a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alkalmazásában állt: a Lakmusz által bemutatott kormányzati dokumentum szerint 2023-ban ő vezette a miniszterelnök online kommunikációjáért felelős főosztályt. Kobza-Kunfalvi korábban dolgozott a Hír TV-nél is, ahonnan a Simicska-Orbán-háború kitörésekor távozott, ezután az Echo TV, a TV2, majd a Habony Áprád-féle V4NA hírügynökség munkatársa volt.Kobza-Kunfalvi férje, Kobza Miklós, a Lakmusz szerint szintén Habony biztalmi embere, korábban ő kezelte Orbán Viktor Facebook-oldalát, dolgozott az MTVA sajtófőnökeként, 2024 óta pedig az Alapjogokért Központ kreatív vezetőjeként hivatkoznak rá.Zubor ZalánCímlapfotó: Átlátszó montázs | Tízmilliókat hirdettek el a közösségi médiában Kollár Kinga lejáratására | A legdrágább kampányt egy új propagandacég: a Tuzson Bence igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodájába bejegyzett Ellenállás Mozgalom Kft finanszírozta. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2025/04/17/tizmilliokat-hirdettek-el-a-kozossegi-mediaban-kollar-kinga-lejaratasara | 2025-04-17 10:25:55 | true | null | null | atlatszo.hu |
2024 augusztusában zárták le az M44-es autópályát a 86-os kilométernél. Az autópályát kezelő, Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF honlapján erről nincs hír, de a cég elismerte, hogy gond volt. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium viszont titkolózik, ami komoly bajra utalhat. Ahogy a megsérült M30-asnál sem adnak ki dokumentumokat, úgy az M44-esnél sem. A kivitelezést Szíjj László cége, a Duna Aszfalt végezte kilométerenként nettó 2,3 milliárd forintért."Pályazár" - ezt mutatta 2024 augusztusában az M44-es autópálya változtatható jelzésképű táblája Szarvashoz közel, majd mindenkit kitereltek a Kecskemét felé vezető oldalról. A 84-es kijáratnál munkagépek vonultak a felüljárón, valamin nagyon dolgoztak.Az M44-es autópályát a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF kezeli. Először őket kérdeztük, mi történik az autópályán, miért kellett és mennyi időre teljesen lezárni. Rövid választ kaptunk: "az M44 gyorsforgalmi úton a megjelölt útszakaszon garanciális munkavégzés zajlik 2024.08.12. és 2024.08.16. között. A munkálatok miatt forgalomkorlátozásra kell számítani".Majd arra a kérdésünkre, hogy pontosan milyen munkálatokat végeznek, ezt válaszolták: "Mivel garanciális munkák zajlanak és az út beruházója a magyar állam (volt), ezért ezekről a munkákról, azok részleteiről az ÉKM tud felvilágosítást adni." Még aznap - fél évvel ezelőtt - megkérdeztük a minisztériumot, de azóta sem kaptunk választ.Szíjj László cégei építettékA 84-es kijárat az m44.hu oldalon ma is elérhető térkép szerint az M44 gyorsforgalmi út Csabacsűd - Kondoros közötti 79+900-100+333 km közötti szakaszán van.Szintén ezen az oldalon írták 2018-ban, hogy a "Csabacsűdtől Kondorosig tartó részen - ahol szintén a Duna Aszfalt és a Hódút kivitelez - 60%-os a földmunkák készültsége, nagy eredmény azonban, hogy egy 2,5 km-es szakaszon már leterítésre került a CKT és az aszfalt alapréteg a padkával együtt".Vagyis az útszakaszt a Duna Aszfalt Zrt. és a Hódút Kft. építette a tájékoztatás szerint. A közbeszerzési adatbázis alapján a Duna Aszfalt 2017 decemberében nyerte el a Kondoros-Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakaszra szóló megbízást az államtól nettó 41,4 milliárd forintos ajánlattal - a Hódút vélhetően alvállalkozó volt a projektben.A szerződést kétszer módosították: legutóbb 2021-ben, amikor nettó 41,5 milliárd forintra, vagyis 100 millió forinttal drágult a kivitelezés. Ha az összeget elosztjuk a pályaszakasz hosszával, az jön ki, hogykilométerenként nettó 2,3 milliárd forintba került az út.A kivitelezést végző cégek tulajdonosa Szíjj László. De a férfi nem csak az út építésében, hanem az üzemeltetésében is érdekelt. Ugyanis a Szíjj és Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) felel - a többi mellett - az M44-es autópályáért is.Vagyis Szíjj László egyik érdekeltsége üzemelteti a sztrádát, amelyet korábban két másik cége épített közpénzből, most pedig garanciális munkát végeznek rajta.Nagy baj lehet, ha ennyire titkolóznakA Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) nem csak emailben kérdeztük az M44-esről, hanem közérdekű adatigénylést is küldtünk nekik. Azt kértük, küldjék meg, hogy az M44-es autópályán az átadása óta hol, mikor, milyen okból végeztek garanciális javítást. Emellett az elvégzett garanciális javításokkal keletkezett hibafeltárást, a hiba kijavításának megrendelését, az elvégzett munka teljesítését igazoló dokumentumokat is kértük.A minisztérium híres arról, hogy nem tartja be a törvényeket, most is késve válaszoltak. Azt írták, hogy az általunk kért adatok "a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek", amelyek"további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják", ezért nem adják ki az adatokat.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy garanciális munka alapján olyan jövőbeli döntéseket hozna egy minisztérium, amelyeknek titokban tartásához valódi indok fűződik. Hiszen mégis hogyan veszélyeztethetné egy jövőbeni döntéshozatal integritását, ha nyilvánosak lennének az M44-esen folyt vagy folyamatban lévő építési munkálatok általunk kért adatai. Azt tartjuk valószínűbbnek, hogy valami baj lehet az építési munkálatokkal, és ezt próbálják eltitkolni a nyilvánosság elől.Az M30-as autópálya közel egy éve van zárva, ott komoly felújítás folyik, mert beszakadt egy szakasza. Ahogy megírtuk, az ottani adatokra is kíváncsiak voltunk, de szintén falakba ütköztünk. Mivel ott nagy a baj, így joggal feltételezhetjük, hogy az M44-esnél is komoly probléma van, hiszen a minisztérium ugyanúgy titkolózik, mint az M30-asnál.Szijjártó Pétert jachtoztattaAz M44-es autópálya lezárt szakaszát építő cégek tulajdonosa Szíjj László. Szintén az övé a Lady MRD nevű luxusjacht, amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt családostól az Adrián 2020-ban.Akkor megírtuk, hogy a NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát egy máltai offshore cég rejtette. Egy rövid időre azonban egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét nyilvánosságra hozták (majd 2022-ben ismét eltüntették a nyilvánosság elől).A máltai adatbázisból kiderült, hogy az Artemy és a Lady MRD (valamint a később vett Seagull) nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László. Az építőipari cégeivel rengeteg állami és önkormányzati megbízást elnyerő tiszakécskei nagyvállalkozó hazánk egyik leggazdagabb embere.Segesvári CsabaCímlapkép: Javítás az M44-esen (A szerző felvétele.) | Lázárék titkolják, mit kellett eddig javítani az M44-es autópályán a Duna Aszfalt után | A kormányközeli Szíjj László cége építette a Kondoros-Békéscsaba közötti útszakaszt nettó 41,5 milliárd forintért, vagyis kilométerenként 2,3 milliárdért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2025/04/16/lazarek-titkoljak-mit-kellett-eddig-javitani-az-m44-es-autopalyan-a-duna-aszfalt-utan | 2025-04-16 13:02:25 | true | null | null | atlatszo.hu |
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetése a HUN-REN megújulásával kapcsolatos kommunikációs feladatokkal bízta meg Mészáros Lőrinc feleségének, Várkonyi Andreának cégét. A Whitedog Media Kft. nettó 5 millió forintért vállalta a megbízást 2 hónapos időtartamra. A feladat részét képezte egy sajtólista készítése, amelyen Várkonyi cége az újságírókat "pozitív és negatív hozzáállás szerint is" kategorizálta."A pozitív és negatív attitűddel azt jelöljük, hogy melyik médiumok esetében sikerült célba juttatni az üzeneteket és melyik médiumok esetében van további teendő" - válaszolta megkeresésünkre a HUN-REN Központ, amikor arról kérdeztük, mi szükség van így listázni a médiamunkásokat.2 hónapra szerződtek nettó 5 millióértKözérdekű adatigénylést nyújtottunk be a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz, hogy megtudjuk, 2023 novembere óta mely cégekkel kötöttek szerződést kommunikációs és marketing feladatok ellátására.Minderre azért volt szükség, mert a HUN-REN honlapján nincs frissített lista a megkötött szerződésekről a 2024-es és 2025-ös évre vonatkozóan. Az adatigénylésünkre válaszul kapott adatokból derült ki, hogy a kutatóhálózat vezetése a megújulással kapcsolatos kommunikációs és változásmenedzsment feladatok ellátására szerződést kötött Mészáros Lőrinc feleségének cégével, a Whitedog Media Kft.-vel.A HUN-REN szerint azért esett a választás Várkonyi Andrea cégére, mert az adta a legkedvezőbb ajánlatot.Kérdésünkre, hogy mely piaci szereplőktől kértek még árajánlatot csak annyit írtak, hogy a szervezet közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekről szóló szabályzatának előírásai alapján három írásos árajánlat bekéréséről gondoskodtak. Azt azonban nem árulták el, hogy Várkonyi cégén kívül ki volt a másik két ajánlattevő.Várkonyi cége nettó 5,1 millió forintért vállalta a feladatot, melynek keretében többek között sajtóelemzést, kommunikációs stratégiát, sajtóanyagok elkészítését, kríziskommunikációs rendelkezésre állást, projektmenedzsmentet és kockázatfeltárást is végzett. A szerződést határozott időre, két hónapra kötötték, a 2025. február eleje és a 2025. április 1. közötti időszakra.99 ezer forintért kilistázták az újságírókatA szerződés melléklete tartalmazza a Whitedog Kft. által vállalt feladatok részletes leírását és árát. Eszerint a cég több mint 900 ezer forintért vállalta a sajtóközlemények és sajtó háttéranyagok megírását. Szintén több mint 900 ezer forintba került a "helyzetkiértékelés" kapott anyagok alapján, valamint ehhez kapcsolódóan 5 darab mélyinterjú elkészítése is.A Whitedog azt is vállalta, hogy sajtólistát állít össze, ennek keretein belül pedig "tudományos, oktatási, belföldi, gazdasági, oknyomozói érintettségűmédiamunkások" listáját készítik el, méghozzá "pozitív és negatív hozzáállás szerint is kategorizálva", 99 ezer forintért.A projektmenedzsmentért 752 ezret, a kommunikációs stratégia megalkotásáért pedig 532 ezret fizetett Várkonyi cégének a HUN-REN. A Whitedog Kft. kríziskommunikációs rendelkezésre állást is vállalt, amiért 726 ezer forintot kért el a kutatóközponttól.Szárnyal a Whitedog bevételeVárkonyi Andrea 2020-ban hozta létre a Whitedog Kft. nevű médiaügynökségét, melyben jelenleg 75 százalékos tulajdoni részesedése van. A 25 százalékos kisebbségi tulajdonos Gergely Judit, aki Várkonyihoz hasonlóan egyúttal ügyvezetője is a vállalkozásnak.A cég 2020-as megalakulása óta rendkívül jól megy: a megalakulás évében 127 millió forint nettó árbevétele volt, egy évvel később ez az összeg már 2 milliárdra rúgott. 2022-ben a cég forgalma túllépte a 4 milliárdot, 2023-ra pedig azt is bőven megduplázva elérte a 8,9 milliárd forintot. A hatalmas forgalom egy dolog, de a Whitedog megalakulása óta nyereséges: a 2020-as 52,8 millió forint után 2021-ben már 388 millió, 2022-ben 850 millió, 2023-ban pedig bő 1 milliárd forint hasznot termelt a tulajdonosainak.Ők pedig a 444 cikke szerint legutóbb több mint 1 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből: Várkonyi Andrea 821 milliót, Gergely Judit pedig 273 millió forintot.Mészáros Lőrinc cégei a referenciákA cég honlapja szerint dolgoztak már az MBH Banknak, a Fundamentának, a Biztositaspiac.hu-nak, a Gallionak, a Diginek és az ÉPKAR-nak is. A portfólióban szereplő cégekben közös, hogy vagy Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartoznak, vagy fideszes kötődésűként tartják őket számon.A Gallio (azaz a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.) egy szarvasi telephelyű feldolgozó, honlapja szerint az 1989-ben alapított céget 2020-ban három hazai magántőkealap - a Takarék, a Béta és a Status Food Magántőkealap - vásárolta meg. Az Opten adatbázisa szerint jelenleg Ruck János a vezérigazgató a cégnél, ám Sárkány Hunor mellett Mészáros Lőrinc fia is igazgatósági tag a részvénytársaságban.Szintén referenciaként van megjelölve a Whitedognál a Fundamenta is, mellyel kapcsolatban 2024 novemberében jelentette be a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank, hogy részvényeket vásárol, így a Fundamentában már az MBH Bank a többségi tulajdonos. A Biztositaspiac.hu is Mészáros-kötődésű: a honlapja szerint az üzemeltetője a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., amely szintén Mészáros Lőrinc érdekeltsége.Az ÉPKAR-ról korábban többször is írtunk, ugyanis a közbeszerzéseknél előszeretettel szerepel NER-közeli cégek mellett, valamint több állami megbízást is elnyert korábban.A Whitedog Mediával szerződött már a Digi is. A vállalatot korábban kb. 232 milliárdért vette meg a 4iG. Nyrt., amely Mészáros Lőrinc egykori jobbkezének, Jászai Gellértnek az érdekeltsége. A felvásárlás óta a 4iG jelentősen gyarapodott, a magyar állammal közösen 2023 januárjában 660 milliárd forintért felvásárolták a Vodafone Magyarországot is.Médiafigyelésre és rádiós megjelenésre is költenekA HUN-REN által megküldött szerződéslistában 2025-re vonatkozóan szerepel még az Observer Kft.-vel kötött szerződés is, melynek értelmében a cég médiafigyelést végez a HUN-REN számára 2025 végéig. A médiaszemlét negyedévenként nettó 900 ezer forintért, az eseti médiaszemlét alkalmanként nettó 102 ezer forintért, a tematikus gyűjtéseket pedig maximum 1,2 millió forintért végzi el az Observer.Ezen felül havi nettó 350 ezer forintért kötött szerződést a HUN-REN az Inforádióval, és nettó 2,5 millió forintért a GR Grup Kft-vel, azaz a Trend FM Rádióval is. A szerződés tárgya a HUN-REN kutatóival készült interjúk terjesztése a rádióban és annak Youtube-csatornáján.Szöveg: Szabó-Gödri Rita - Adatvizualizáció: Szabó KrisztiánCímlapkép: Várkonyi Andrea, az Alapítvány az Innovatív Oktatásért kuratóriumi elnöke a Mészáros Csoport által létrehozott High-Tech Suli (HTS) program legújabb digitális tantermének átadási ünnepségén a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskolában 2024. június 13-án. (fotó: MTI/Hegedüs Róbert) | Pozitív-negatív hozzállás szerint listázta az újságírókat Várkonyi Andrea cége a Magyar Kutatási Hálózatnak | Két hónapra szerződött a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Mészáros Lőrinc feleségének cégével nettó 5 millió forintért. Az újságírók kategorizálását 99 ezer fori | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2025/04/16/pozitiv-negativ-hozzallas-szerint-listazta-az-ujsagirokat-varkonyi-andrea-cege-a-magyar-kutatasi-halozatnak | 2025-04-16 10:23:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Elküldte a Petőfi-film díszleteivel kapcsolatos szerződéseket a Filmintézet, csak épp a legfontosabb részletet, az árakat takarták ki. Az NFI dokumentumai arra utalnak, hogy a Most vagy Soha! bemutatása óta három produkció készítői bérelték ki a milliárdokból épült díszletvárost, köztük külföldi filmstúdió is.A több mint 7 milliárd forintból készült Most vagy soha! díszletvárosáról április elején mutattunk be cikket és drónfelvételt. A riport apropóját a producer, Rákay Philip bejegyzése adta, aki azt mondta,hogy a film rekordmagas árának közel felét a fóti díszletvárosra - a ’48-as Pest-Budát felidéző utcákra - költötték az alkotók. Rákay elmondta azt is, a díszletvárost későbbi produkciók számára is bérbe lehet majd adni, így a többmilliárdos befektetés 8-10 éven megtérül majd.Jelenleg a díszletvárosnak otthont adó telek 100%-ban a Nemzeti Filmintézet (NFI) tulajdona. A telket 2022 januárjában vásárolták meg, előtte fele részben az önkormányzaté, fele részben az egyik leggazdagabb magyaré, a korábban a Postabankot, jelenleg a HERMES faktoring- és alapkezelő cégeket vezető Antal Ernőé volt. Még korábban a telek egy állami gazdaság földje volt, ami a privatizációkor az archív híranyagok szerint zavaros körülmények között került magánkezekbe, ahonnan a fóti önkormányzat bírósági úton próbálta visszaszerezni, felemás sikerrel.2020-ban a frissen megválasztott fideszes önkormányzat értékbecslőt kért fel, aki282 millió forintban határozta meg a telek piaci árát, ennek két év múlva több mint háromszorosát fizette a Filmintézet,amin fele-fele arányban osztozott a város és Antal Ernő.Ahogy az előző cikkben is írtuk: a díszletváros építési költségeiről nincsenek pontos adataink, ehhez ugyanis az NFI nem írt ki közbeszerzést. Ahogy arról sem, hogy mennyit hozott a konyhára eddig a díszletváros kiadása. Azonban a cikk megjelenése után, előző adatigénylésünkre válaszolva az NFI mégis elküldött olyan dokumentumokat, amelyek a Petőfi-film díszleteinek otthont adó fóti 2593/2-es telekkel kapcsolatosak, köztük kettő, a díszletváros bérbeadásáról szóló szerződést.Anonimizált árakEzek egyike egy kétnyelvű (magyar-angol) adásvételi szerződés, amit feltehetően egy nemzetközi filmstúdióval kötöttek, megerősítve, hogy valóban forgattak a területen nemzetközi produkciót. A szerződésben rögzítik, hogy a kitakart nevű stúdió kibérelte a díszletváros telkét és más fóti helyszíneket, de hogy ezért mennyit fizetett, az nem derül ki a szerződésből. Az NFI szintén kitakarta a visszamenőlegesen aláírt bérleti szerződés érvényességének kezdődátumát, így a bérlés időtartamát sem tudtuk meg.A szerződésből kiderül, hogy a bérlő építette fel a drónvideón is látható tetődíszletet, amit szintén felhasználtak a film forgatásához, csakúgy, mint az NFI más fóti ingatlanjait. A tetődíszlettel kapcsolatban azt írják: eredetileg ezt a bérlő elbontotta volna, ám ehelyett később az NFI 5 millióért megvette tőle. A szerződés szerint a tetődíszletet az eladó "semmilyen más célra nem tudta volna használni", és az eladó nem vállal semmilyen garanciát, jótállást a szerkezettel kapcsolatban.A másik szerződésen, amit megkaptunk, szintén kitakarták az időtartamot, sőt, a bérleti díjat is.Ez utóbbi szerződés csak magyar nyelven készült el, vagyis feltehetően egy magyar filmprodukciót forgattak a helyszínen.Megkaptunk továbbá több szerződést, amelyek a terület őrzésére, karbantartására vonatkoznak, ezekért a munkákért persze a tulajdonos, az NFI fizetett. Évente néhány milliós nagyságrendű összegek láthatók rajtuk.Bár az NFI csak 2 bérleti szerződést küldött el, kaptunk tőlük egy összegzést is, ami több helyszín kiadásából származó bevételeket tartalmaz, ezen pedig már 3 produkció szerepel, amelyhez a Pest-Buda-díszletet kibérelték. A részösszegek azonban itt sem láthatók, az összesítéskor azonban 168 992 500 forint nettó bevétellel számoltak 2024 január és 2025 márciusa között. Igaz, ez nem csak a Petőfi-film díszleteire vonatkozott, szerepel benne két másik helyszín ("szabad terület" és "padlástér") kiadása is.Álláspontunk szerint az információszabadságról szóló törvény alapján nyilvánvaló, hogy az állami NFI-hez beérkező bérleti díjak pontos összege közérdekű adatnak minősül, ennek ellenére ezt az adatot nem adta át a Filmintézet. Emellett, míg az összesítés szerint három alkalommal adták bérbe a díszletvárost, addig bérleti szerződésből csak egyet kaptunk.Ezért a megmaradt szerződések és a teljes adatok megismerése érdekében adatigénylési pert indítunk.10-20 millió forint lehet a heti bérleti díjEgy a filmes szakmában jártas, neve elhallgatását kérő forrásunk azt mondta: a díszletváros kibérlésének heti díja (egy 5 napos munkahétre) 3 és 5 ezer euró között mozoghat. Egy egész estés film esetében ez körülbelül 8-10 hetes bérletet jelenthet, ahol a felvételek mellett szükség van a díszletek átalakítására, kiegészítésére is (például egyes felületek átfestésére, kisebb elemek, kellékek kihelyezésére).Elmondta azt is, hogy tudomása szerint a díszletváros technikai értelemben magas minőséget képvisel: a homlokzatokat lebetonozott vasvázak tartják, ezek kiépítése, valamint vízelvezető csatornák (ezeknek köszönhetően esős jelenetek is forgathatók a díszletben) és az elektromosság bevezetése lehetett a legnagyobb költség, így a milliárdos nagyságrendű ár reálisnak tűnik.Mint mondta,ezek a szerkezetek valóban tartósak, így a díszletvárost valóban sokáig lehet majd használni, ha van rá kereslet.Az NFI-nek egyébként nem ez az egyetlen hasonló módon épült díszletvárosa, forrásunk szerint a Hunyadi című sorozathoz is hasonló szerkezet épült.A forrásunk által említett 3-5 ezer eurós (1,2 - 2 millió forintos) heti bérleti díjjal és a 8-10 hetes forgatási idővel számolva a díszletváros kiadása egy-egy produkcióhoz 9 600 000 és 20 millió forint közötti összegeket hozhat az NFI-nek.Ha úgy számolunk, hogy a díszletváros 2,5 milliárdból épülhetett, akkora fenti árakkal számolva legalább 125 egész estés produkciónak kellene kiadni a díszletvárost ahhoz, hogy visszajöjjön a befektetett közpénz.Így nem tűnik valószínűnek, hogy a díszlet 10 éven belül visszahozza az árát, tekintve, hogy az elmúlt több mint egy évben 3 forgatásra adták ki.Ha nagyvonalúak vagyunk, és feltételezzük, hogy az NFI által jelentett 169 milliós bevétel lényegében csak a díszletváros kiadásából származott, a többi helyszín bérléséért elenyésző összeget fizettek a stábok, már valamivel jobb a helyzet: ha sikerül ezt az éves bevételt fenntartani, akkor körülbelül 15 éven belül térülhet meg a díszletváros ára.Állami támogatásokkal is számolni kellKulcskérdés persze, hogy az elmúlt éves bevételben mennyi lehetett a közpénz: a magyar produkciók egy részét a Filmintézet is támogathatja, az említett Hunyadi sorozathoz például több mint 15 milliárd forintot biztosított az NFI.Emellett a külföldi és magyar filmgyártók Magyarországon a produkció büdzséjének 30 százalékáig közvetett támogatást is igénybe vehetnek: társasági adót fizető cégek filmcélú felajánlásokkal jóváírhatják a befizetendő adójuk egy részét, vagyis ha ezzel a lehetőséggel élnek, az állam kevesebb adóbevételhez jut, az összeget ehelyett a filmes cégek költhetik el. Ezt a Most vagy soha! készítői is kihasználták, 2,106 milliárd forintnyi adót írva jóvá.Zubor ZalánCímlapkép: Átlátszó montázs | Az árakat kitakarva küldte el a Filmintézet a fóti díszletváros bérleti szerződéseit | Az azért kiderült, hogy a Petőfi-film bemutatója óta három produkciónak adták ki a milliárdokból épült díszletet, ám a stábok részben közpénzből is forgathattak | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/15/az-arakat-kitakarva-kuldte-el-a-filmintezet-a-foti-diszletvaros-berleti-szerzodeseit | 2025-04-15 12:30:19 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) április elején kötött nettó 14,6 milliárd forint értékű keretszerződést a honvédség tulajdonában lévő két Airbus repülőgép fenntartására. A keretszerződés összesen öt évre szól: 2025. február közepétől 2030. március végéig. Idén és 2029-ben nettó 2,8 milliárd forintot, 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban pedig évi 3-3 milliárd forintot terveznek erre a célra költeni.Viszont a VBÜ csak a nettó 14,6 milliárdos keretösszeg 50 százalékának lehívására vállalt kötelezettséget, így az adófizetők talán 7,3 milliárdból megússzák, hogy az Orbán Viktor miniszterelnököt fuvarozó "közepes szállítórepülőgépek" üzemkészek legyenek a következő esztendőkben. De ez még csak a két Airbus: a Szijjártó Péter által előszeretettel használt két honvédségi Falcon fenntartási költségeiről nem tudni semmit.Évente kb. 3 milliárd forintA rendvédelmi szervek vásárlásait koordináló Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) 2024. december közepén írt ki közbeszerzést "Közepes szállítórepülőgépek fenntartása 2025 - 2029" tárggyal. A jelentkezési határidő 2025. január 13. volt, az eljárás pedig tárgyalásos, vagyis elvileg bárki jelentkezhetett rá, és a pályázókkal egy második körben tárgyalt a VBÜ.A tender eredménye 2025. április 9-én jelent meg: a hirdetmény szerint a VBÜ csak egyetlen céggel tárgyalt, és az,az AEROPLEX Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. nyerte el a nettó 14,6 milliárd forintos keretösszegű megbízást.Természetesen nem volt nehéz dolga, hiszen a jelek szerint nem volt versenytársa, aki aláígért volna. A VBÜ ugyanis a kiírásban feltüntette, hogy az ár lesz a legfontosabb értékelési szempont. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha több, de legalább két cég pályázik egy munkára. Így, hogy a VBÜ csak az AEROPLEX Kft.-vel tárgyalt, tulajdonképpen borítékolta a tender végeredményét.Bár a közbeszerzési iratokból nem derül ki egyértelműen, valószínűleg a nyertes cégen kívül más nem is jelentkezett a munkára. Ez pedig a szigorú alkalmassági feltételeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő. A VBÜ ugyanis a pályázóktól elvárta, hogy rendelkezzenek az elmúlt 3 évben legalább 3 milliárd forint értékű referenciával Airbus A319-esek javítására és/vagy karbantartására vonatkozóan. Elvárás volt emellett az is, hogy a pályázók működési engedélye terjedjen ki "légijármű és hajtóműveinek alap-és forgalmi karbantartása a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és forgalmi karbantartása a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár létesítményeiben".A közbeszerzési iratok szerint a nyertes AEROPLEX Kft.-nek "a Magyar Honvédség által üzemeltetett 2 db Airbus A319112 típusú közepes szállítórepülőgép folyamatos légialkalmasságát, és üzemképességét szükséges fenntartania". A nettó 14,6 milliárd forintos keretösszegből2025-ben 2,8 milliárdot,2026-ban, 2027-ben és 2028-ban 3-3 milliárdot,2029-ben pedig 2,8 milliárdot tervez költeni a VBÜ erre a célra.Kiemelték azonban, hogy csak a keretösszegösszeg 50 százalékának lehívására vállalnak kötelezettséget, ami nettó 7,3 milliárd forint. Tehát lehet, hogy a kedves adófizetők ennyiből megússzák, hogy az Orbán Viktor miniszterelnököt, vagy Szijjártó Péter külügyminisztert és más kormánytagokat 30 évre titkosított, üzemanyagköltség nélkül is százmilliós utakra reptető két Airbus üzemkész legyen a következő néhány évben.Állami cég a tendernyertesA tenderdokumentumokban négy teljesítési helyszínt jelöltek meg, ezek a honvédség budapesti Anyagellátó Raktárbázisa és a kecskeméti repülődandár telephelye, valamint "az adott szállítórepülőgép tartózkodási helye", illetve a nyertes cég telephelye.Ez utóbbiból pedig több is van. A tendernyertes AEROPLEX Kft. székhelye ugyanis a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren található, de a cégnek van fióktelepe Debrecenben, Kecskeméten, Maglódon - és tavaly október óta már Bukarestben, Románia fővárosában is.A cég tulajdonosa az állami tulajdonú N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., vagyis végső soron maga az állam.Azzal tehát, hogy az állami tulajdonú VBÜ megbízta az AEROPLEX-et a magyar honvédség részére elvégzendő feladattal, tulajdonképpen csak az egyik állami zsebből egy másikba rakják a közpénzt. Ami természetesen sokkal jobb annál, mintha egy kétes hátterű, vagy politikai kapcsolatokkal rendelkező haveri/rokoni cég nyerte volna el a többmilliárdos megbízást.Az AEROPLEX beszámolója szerint a társaság 1992-ben alakult 50% Lockheed Martin és 50% Malév Zrt. tulajdonlással, feladata a Malév Zrt. repülőgépeinek - néhány feladat kivételével - teljes körű karbantartása volt. 1998-ban a Malév Zrt. visszavásárolta az 50%-os Lockheed-tulajdonrészt és így 100%-ban a Malév lett a cég tulajdonosa. 2012-ben a Malév Zrt. felszámolása során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és aTiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. megvásárolta az AEROPLEX Kft.-t a Malévtól. 2012 ősze óta az állam a cég tulajdonosa, 2022 februárja óta az N7 Holding Zrt.-n keresztül.Az angol neve (Aeroplex Central Europe Ltd.) után ACE rövidítéssel futó cég hangár-, berendezés-, forgalmi, valamint kisgép- és helikopter-karbantartást végez. Emellett 2023 szeptembere óta repülőgép-szerelői képzéseket is szervez. Egyik legnagyobb ügyfelük a Wizz Air, valamint a spanyol Albastar, de több más külföldi légitársaságnak is dolgoznak.Mérlegadataik alapján jól végzik a dolgukat: 2019 óta az AEROPLEX nettó árbevétele minden évben 12-32 milliárd forint volt. Ebből 2019-ben és 2020-ban körülbelül 400 millió forint, 2021-ben és 2022-ben már bő 900 millió forint, 2023-ban pedig 1,6 milliárd forint hasznot termelt a cég.Régen ez is olcsóbb voltEgyik visszatérő ügyfele az AEROPLEX-nek a magyar honvédség is: 2020. május végén a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) a mostanival szinte szóról-szóra megegyező közbeszerzést írt ki "Közepes szállítórepülőgépek fenntartása 2020-2025" tárggyal. A feladat is ugyanaz volt, mint a friss eljárásban: "A Magyar Honvédség által üzemeltetett Airbus A319-112 típusú közepes szállítórepülőgépek folyamatos légialkalmasságának, üzemképességének, teljeskörű logisztikai támogatásának biztosítása".Az viszont nem egy sima, hanem egy gyorsított tárgyalásos eljárás volt, emiatt mindössze két hétig, 2020. június közepéig várták az ajánlatokat. 2020. július elején pedig már alá is írták a szerződést az AEROPLEX Kft.-vel. A céggel akkor nettó 13,8 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a VBÜ, ami az összegből2020-ban 282 milliót,2021-ben 4,3 milliárdot,2022-ben 1,9 milliárdot,2023-ban 1,7 milliárdot,2024-ben 2,7 milliárdot,2025-ben pedig 2,8 milliárd forintot tervezett elkölteni.Arról az akkori tenderdokumentumokban nem írtak egy szót sem, hogy a közel 14 milliárd forintos keretösszegnek hány százalékára vállal majd kötelezettséget a VBÜ. Így az is lehet, hogy mindet elköltötték, de ezt nem tudni biztosan.Ahogy azt sem, hogy mi volt az eggyel korábbi szerződésben, amire a 2020-as tender szövegében utaltak. Öt évvel ezelőtt ugyanis azzal indokolta a VBÜ a gyorsított tárgyalásos eljárás szükségességét, hogy"A repülőgépek üzemeltetése, folyamatos légi alkalmasságának fenntartása érdekében előre nem látható többlet feladatok, valamint a rendkívüli járványhelyzettel kapcsolatosan megnövekedett igénybevétel forrásigénye miatt a meglévő szerződés keretösszege idő előtt felhasználásra került. A közepes szállítórepülőgép képesség folyamatos biztosítása érdekében az azonnali szerződéskötés a Magyar Honvédség számára elengedhetetlen."A 2020 előtti eljárás azonban nincs fent az európai uniós közbeszerzési értesítőben (TED). Viszont legalább a 2020-as és a 2025-ös ott van a TED-ben, mert a magyar közbeszerzési adatbázisban még nyoma sincs egyiknek sem. A VBÜ honlapján pedig olyan gyatra a közérdekű adatok menüpont, mint a fideszes politikusok memóriája MNB-ügyben, szóval egyedül az EU-s tenderértesítőnek köszönhetően tudunk a két friss szerződésről is.Mivel a VBÜ beszerzéseinek jelentős része nemzetbiztonsági és/vagy honvédelmi okokból titkosított, érthető és jogszerű, hogy nem minden vásárlásuk adatát teszik közzé. Viszont mivel az Airbus-fenntartási tendereket megjelentették az EU-s közbeszerzési értesítőben, eléggé érthetetlen, hogy miért nem hozták nyilvánosságra őket a VBÜ honlapján vagy a magyar közbeszerzési adatbázisban is.Főleg Orbán Viktor használja a két AirbustA 604-es és 605-ös lajstromjelű Airbus 319-es repülőgépet 2018 februárjában vásárolta meg a magyar honvédség. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter a bemutatójukon azt hangsúlyozta, hogy "Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket."Hadrendbe állításuk után azonban Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak vett, 604-es és 605-ös lajstromjelű honvédségi Airbusokat. Rögtön a megvásárlásuk évében ment velük a miniszterelnök Izraelbe, Montenegróba, Moszkvába, Salzburgba, Kirgizisztánba, Prágába, Zágrábba, de még milánói operaelőadásra is, és azóta is rendszeresen igénybe veszi őket.2018 nyarán a honvédség vett két darab Dassault Falcon 7X típusú repülőt is, ami egy olyan luxuskategóriájú gép, amit a szupergazdag emberek előszeretettel használnak magánrepülőként. A 606-os és 607-es lajstromú gépeket szintén sűrűn használja Orbán Viktor miniszterelnök, de nagyon gyakran utazik velük Szijjártó Péter külügyminiszter is. (A Falconok fenntartási költségeiről az Airbusokkal ellentétben még semmit nem hoztak nyilvánosságra.)A repülőutak részleteit 30 évre titkosította a kormány honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.2022-ben megszereztük azt a szerződést, amelynek keretében Orbánék különjáratnak használhatják a honvédségi repülőket, majd bemutattuk, hogy a hatályos törvények szerint akár családi nyaralásra is mehetnek velük. 2024-ben pedig ebben a cikkben és kisvideóban röviden összefoglaltuk a lényeget a honvédségi repülők politikusfuvarjairól.Erdélyi Katalin | 15 milliárdot költhet a honvédség az Orbánék által használt repülők fenntartására | 2029-ig évi kb. 3 milliárd forint közpénzbe kerülhet, hogy a kormánytagokat fuvarozó „közepes szállítórepülőgépek” folyamatosan üzemkészek legyenek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/11/15-milliardot-kolthet-a-honvedseg-az-orbanek-altal-hasznalt-repulok-fenntartasara | 2025-04-11 13:17:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
Márciusban vette át Havasi Bertalan feladatait Máté János, azóta ő felel Orbán Viktor sajtóügyeiért. Bár Máté eddig nem került a figyelem középpontjába, már 2013-ban a Miniszterelnökségen dolgozott, és 2022-ben nevezték ki államitkárrá. A miniszterelnök új sajtófőnöke résztulajdonos egy kondorosi cégben, amelyre a Transparency International (TI) Magyarország figyelt fel nemrég. Mint írták, az Épcenter Kft. több száz milliós megbízást nyert el néhány meghívásos tenderrel. Megnéztük ezért a társaság összes tendergyőzelmét, és azt találtuk, hogy 2013 óta a cég több mint 2,5 milliárd forint értékű, szinte kizárólag Kbt. 115-ös eljárást nyert meg. A versenytársak többségükben ugyanazok a cégek voltak, és olyan kiírás is akadt, ahol szinte forintra pontosan eltalálták a becsült értéket. A cég ugyanakkor lapunknak azt írta, Máté János nem vesz részt a társaság munkájában, és az ő köztisztviselői pályafutása nem juttatta előnyhöz a céget.A Kormányzati Tájékoztatási Központ február 14-én jelentette be, hogy Havasi Bertalan, Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár távozik posztjáról. Feladatait Máté János Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár vette át. Az 1987-es születésű Máté Jánosról kevés cikk született eddig, pedig 2013-ban már a Miniszterelnökségen dolgozott, 2018-tól pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda Külpolitikai Főosztályának főosztályvezetője lett. A Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkárává 2022-ben nevezték ki.Az új sajtófőnökről a HVG korábban megírta, hogy nemcsak szervezte Orbán Viktor fontosabb külföldi útjait, de gyakran el is kísérte őt ezekre. A lap arról is beszámolt, hogy Máténak a Békés megyei Kondoroson több mezőgazdasági ingatlana van, valamint résztulajdonos egy cégben, az Épcenter Épitőipari és Kereskedelmi Kft.-ben. Utóbbi neve aztán felbukkant a Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnokok című friss elemzésében is. A TI rámutatott, hogy a részben Máté János által tulajdonolt vállalkozás négy közbeszerzéssel összesen 394 millió forintot nyert el - kedvező körülmények között.Megnéztük ezért alaposabban az Épcenter Kft.-t, és azt találtuk, hogya cég szinte minden egyes közpénzes megbízását meghívásos tendereken nyerte el.Ahogy arra korábban már többször rámutattunk, a meghívásos, azaz Kbt. 115-ös eljárástípusnak az a lényege, hogy nem tehet bárki árajánlatot, csak azok a cégek, amelyeket felkérnek rá. Mivel ez egy erősen versenykorlátozó módszer, csak a 300 millió forint alatti építési beruházásoknál alkalmazható. A Kbt. 115-ös tenderek azonban a korrupció melegágyai, erről itt írtunk:Ismétlődő versenytársak, szinte forintra pontosan eltalált árÖsszesen 30 tendert vizsgáltunk meg, amelyeket az Épcenter Kft. azóta nyert el, hogy Máté János a Miniszterelnökséghez került.Az eljárások nagy részében csak 2-3 ajánlat érkezett (a meghívásos tendereknél öt céget kell felkérni), a versenytársak pedig többségében ugyanazok a cégek voltak: a "HARTMANN" Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a Békés-Vill Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a GALÉRIA INVEST Építőipari és Kereskedelmi Kft., ritkábban a HUNÚT Építőipari Szolgáltató Kft., a Pro-Békés Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a PROSZERV Mérnöki és Szolgáltató Kft.Az Épcenter Kft. mindig viszonylag jól tippelte meg a kiíró által becsült árakat, de akadt olyan eljárás is, ahol szinte forintra pontosan eltalálta azt: Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 51 387 325 forintra becsülte az idősek nappali ellátó intézményének bővítését és korszerűsítését, az Épcenter Kft. pedig 51 383 686 forintos ajánlattal nyert.A cég által elnyert beruházások jelentős része uniós finanszírozású volt.Ezeket a jelenségeket már több céggel kapcsolatban tapasztaltuk. Az egyik a hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. volt, amely évek óta számolatlanul nyeri a közpénzes megbízásokat - jelentős részben meghívásos tendereken, ahol szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerráta pedig kiemelkedően magas volt. A rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket jeleztük a Közbeszerzési Hatóságnak, amely a vizsgálatok lefolytatása után 11,2 millió forintos bírságot szabott ki.Hasonlóan gyanús körülmények között nyerte el tendereinek jelentős részét a GREP Green Public Lighting Zrt. (Grep Zrt.) és az Oriental Lux Kft., valamint a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és Bereg Konstruktor Kft. is.Nem származott előnyükA 18 fős, kondorosi Épcenter Kft.-t 1991-ben alapították. A cég tulajdonosai: Kurucz Árpád, Kurucz Gyula, Máté János és Máté Viktor. A társaság éves bevétele a 2020-as 752 millióhoz képest 450 millióra csökkent 2023 végére. Ennek részben oka lehet, hogy a kft. 2022 óta nem nyert közbeszerzést (érdekesség, hogy ebben az évben nevezték ki államtitkárrá Máté Jánost).Megkérdeztük az építőiparban tevékenykedő cég tulajdonosait, hogy mit gondolnak az általunk tapasztalt jelenségekről. A cégtől a következő választ kaptuk:"Társaságunk 1991 óta működő, magas- és mélyépítési munkák kivitelezésével foglalkozó kisvállalkozás. Nyilvánosan elérhető beszámolóink alapján láthatják, hogy árbevételünk az elmúlt 15 évben csökkent, stagnált. Árbevételünk nagyobb része, átlagosan 57%-a piaci megbízásokból állt az elmúlt években. Árbevételünk fennmaradó részét nyílt és meghívásos közbeszerzésen meghirdetett munkák adták. Máté János édesapja halála után, 2009-ben lett 25%-os résztulajdonosa a társaságunknak, öröklés útján. A társaság munkájában azóta nem vesz részt, köztisztviselői pályafutásából eredően társaságunk semmilyen előnyt nem realizált. Ez bizonyára Önök számára is nyilvánvaló, a nyilvánosan elérhető cégadatok és eredménykimutatások alapján. A tulajdonosi hátterünkkel, gazdálkodásunkkal kapcsolatos kérdéseket ezzel lezártnak tekintjük. Amennyiben az átlátszó.hu szerkesztőségének magas- vagy mélyépítési szolgáltatásokra lenne szüksége Békés vármegyében, keressék társaságunkat bizalommal."Katus Eszter | Meghívásos tendereken gazdagodott Orbán Viktor új sajtósának, Máté Jánosnak a cége | Az államtitkár 2013-ban kezdett dolgozni a Miniszterelnökségen, azóta összesen 2,5 milliárd forint értékben nyert el közpénzes megbízásokat az Épcenter Kft., am | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/11/meghivasos-tendereken-gazdagodott-orban-viktor-uj-sajtosanak-mate-janosnak-a-cege | 2025-04-11 07:43:20 | true | null | null | atlatszo.hu |
A külügyminiszter egy rövid, 303 kilométeres belgrádi hivatalos úttal érte el a címben szereplő, kerek repülésszámot. Legalábbis ezt mutatta 2025. április 2-án Singer Viktor Flightradar24.com-os felhasználói oldala, melyen 2021 januárjától listázza a külügyér repülőútjait.Szijjártó összességében még ennél is sokkal többet repülhetett - akár a most közölt szám kétszeresét is - hiszen 2014 óta, vagyis 11 éve tölti be a miniszteri tisztséget. A 2021 decemberét megelőző 3 évben például 65 városban járt bérelt magánrepülőgéppel hivatalos úton, de a külügyminisztérium nem árulta el, összesen hány alkalommal kereste fel azokat a városokat.A Singer Viktor nevű felhasználó által 2021 januárja óta vezetett nyilvántartás viszont így is bődületes számokat tartalmaz. Mint az a lenti képen is látható, a Flightradar24.com repülős oldalon összegezett adatokból kiderül:Szijjártó az utóbbi közel 4 és fél év során több mint 2 millió kilométert tett meg repülővel, és 3043 órát, azaz csaknem 127 napot töltött a levegőben, az általa használt repülőgépek pedig 262,6 tonna szén-dioxidot juttattak a légkörbe.A jubileum apropóján olvasóink figyelmébe ajánljuk az ebben az időszakban készült írásainkat a külügyminiszter hivatali repülőútjairól. Cikkeinkben többek közt feltártuk, hogy Szijjártó Péterakár nyaralni is honvédségi repülőgéppel mehet a jogszabályok szerint,magának engedélyezi, ha eltér a törvényben előírt menetrendszerinti járattal történő utazástól, és különjárattal utazik,264 millió forintért utazott egy holland luxusrepülőgéppel három hivatali útra,140 millió forintért repült Kambodzsába és 181 millióért egy kétnapos dél-ázsiai útra,úgy vonatozott New Yorkból Washingtonba, hogy követte őt a bérelt repülőgép, amellyel Amerikába és haza utazott,még a közeli, légvonalban 161 km-re lévő Pozsonyba is honvédségi jettel repült,a kormánykedvenc őrző-védő cég, a Valton-Sec érdekeltségébe tartozó vállalkozások magángépével is utazott hivatali útra,Moszkvából Győrbe sietett az egyik honvédségi jettel, hogy felavassa egykori gimnáziumának állami pénzből felújított épületét,102 millióért internetezett és 33 millióért evett-ivott a delegációival a honvédségi repülőgépeken 2021 januárja és 2022 szeptembere között.Cikkünk megjelenésének idejére pedig már bőven túllépte az ezredik repülést is a külügyminiszter. Azóta ugyanis Szijjártó Péter hazajött Belgrádból (1001), elment Brüsszelbe és hazajött (1002-3), majd elrepült Strasbourgba (1004). Onnan továbbutazott Londonba (1005) és hazajött Budapestre (1006), ma reggel pedig Kairóba repült (1007).Az utak mellett azonban a külügyminiszter által igénybe vett repülőgépekre is érdemes egy pillantást vetni. Legtöbbször a honvédség által 2018-ban vásárolt Airbusok (604 és 605 a lajstromjelük) vagy Falconok (606 és 607) valamelyikével utazik. A repülési adatok alapján Szijjártót főként a Falconok szállítják, melyek egy nagy hatótávolságú, bőrülésekkel felszerelt és faberakásos belső burkolattal díszített business jet kényelmét és luxusát nyújtják.A géptípus honvédségi bekategorizálása kevésbé tükrözi mindezt, ugyanis a szerényen hangzó "könnyű, többcélú szállító- és futárgép" kategóriába sorolják. Bár a háromhajtóműves, akár 15 ezer méter magasan, 11 ezer kilométer távolságra és a hangsebességet megközelítő tempóban repülni képes típust jellemzően üzleti utakra használják a szupergazdagok, több állam honvédségi flottájában is szerepet kap.Hasonló, vagy még exkluzívabb felszereltségűek azok a repülőgépek is, amelyeket Szijjártónak bérel a külügyminisztérium, ha a honvédségi gépeket valamiért nem tudja igénybe venni.Februárban például a NER-közeli repülőgépek kapcsán ismerős International Jet Management által üzemeltetett, osztrák lajstromjelű (OE-IIS) Aerospace Gulfstream G-V típussal repült Amerikába.Az ultra nagy hatótávolságú jet még magasabban, még nagyobb távolságra és még nagyobb sebességgel képes repülni, mint a honvédségi Falcon, és a kényelmi, valamint a felszereltségi szintje is magasabb. Ennek megfelelően, ezzel a luxus jettel a - Szijjártó által egyébként gyakorta megtett - Budapest-New York-Budapest út repülőgép-költsége legalább 256 500 euro, azaz minimum 108,5 millió forint lehet.De ha már a New York-i hivatali utaknál tartunk, a külügyminiszter szintén nemrég egy, a VistaJet flottájába tartozó Bombardier Global 7500-assal repült (9H-VIK). Ez a Mészáros Lőrinc és Szíjj László által is előszeretettel használt Bombardier gépcsaládnak egy még nagyobb hatótávolságú modellje, amely akár már 14 300 km távolság megtételére is képes egyetlen tankolással.Egy magángépes utakat közvetítő cég kalkulátora alapján próbáltunk bérleti díjat találni ezzel a géptípussal a Budapest-New York-Budapest útra, de csak a gépcsalád 6000-es modelljére hozott fel találatokat 353 000 eurótól, vagyis 144 millió forinttól. Az újabb, 7500-as modell bérleti díja - miután nagyobb távolság megtételére is alkalmas - még magasabb lehet ezen az útvonalon.Brassai KornélSzijjártó Péter és a 606-os honvédségi Falcon Washingtonban 2024. július 9-én (fotó: a miniszter Facebook-oldala) | Jubileum: Szijjártó Péter 2021 eleje óta már több mint 1000 alkalommal ült repülőre | Most az 1007. repülésénél tart 2021 óta a külügyér. Többnyire a honvédség egyik gépén utazik, de időnként magán luxusrepülőket bérel neki a minisztérium. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/10/jubileum-szijjarto-peter-2021-eleje-ota-mar-tobb-mint-1000-alkalommal-ult-repulore | 2025-04-10 10:23:52 | true | null | null | atlatszo.hu |
2024 szeptemberében írt ki közbeszerzést a HUN-REN Központ gépjárműbérlésre és flottakezelési szolgáltatásokra. A tendert a Mészáros Lőrincék érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. és a Mészáros M1 Szerviz Kft. közösen nyerte el. Az autókat elsősorban a felsővezetők használják, a full extrás felszereltséget pedig a felelős és biztonságtudatos járműhasználat indokolja a HUN-REN szerint.A HUN-REN kutatóintézeti hálózat egy SUV-ot és egy felső-közép kategóriás sedan személygépjárműt bérel 48 hónapra, vagyis 4 évre, összesen nettó 32 millió forintért.A nyílt közbeszerzési felhívás két részből állt, mindkét részre 3-3 ajánlat érkezett. Az első részre a MOL Fleet Solution Kft., a Mészáros M1 Kft. és a Mészáros M1 Szerviz Kft. közösen, valamint a Mercarius Flottakezelő Kft. adott be ajánlatot. A MOL Fleet azonban a bírálati szakaszban visszavonta az ajánlatát, a Mercarius pedig drágább lett volna, mint a Mészáros-cégek. A második részben ugyan nem lépett vissza a MOL Fleet, de a Mészáros érdekeltségek itt is olcsóbbak tudtak lenni, ezért a MOL Fleet és a Mercarius ajánlatát már nem bírálták el.Így mindkét autót a Mészáros-cégek szállíthatják le:a SUV-ot nettó 16,3 millió forintért, a felső-középkategóriás autót pedig nettó 15,8 millióért.Egy hétszemélyes, minimum 190 lóerős, automata sebességváltós, fekete metál fényezésű, összkerék-meghajtású SUV-ot, és egy ötszemélyes, minimum 250 lóerős, fekete metál színű, fekete bőr ülésekkel ellátott felső-középkategóriás autót bérel a HUN-REN Központ a Mészáros Lőrincék érdekeltségébe tartozó cégtől.Az autókhoz extra biztonsági és kényelmi felszereltség is jár: az SUV esetében például sötétített üvegezés, központi kijelző, mentett parkolás, esőérzékelő, gerinctámasz, fűthető multifunkcionális kormány és sok más is. A felső-középkategóriás jármű mellé többek között visszagurulás-gátló berendezés, holttérfigyelő rendszer, multifunkciós, fűthető bőrkormánykerék és parkolóradar is tartozik.Az általunk megkérdezett szakértő szerint a műszaki leírás alapján a SUV vélhetően egy Skoda Kodiaq, a felső-középkategóriás jármű pedig nagy eséllyel egy Skoda Superb lehet.Gyorsabbak a versenytársaknálA közbeszerzési dokumentumok között található szerződéstervezetben az is szerepel, hogy az ajánlatkérő előírja, hogy a nyertes ajánlattevő köteles biztosítani a műszaki leírás szerinti kategóriájának megfelelő, azonos teljesítményű, maximum 5 éves és maximum 150.000 km futásteljesítményű csereautót (előtétautót) a megrendelt jármű(vek) leszállításáig, a szerződéskötéstől számítva 15 napos szállítási határidővel a megajánlott havi bérleti díj ellenében. A csereautó esetében a kategória-azonosság az előírás, annak márkája, típusa, felszereltsége eltérhet a megajánlott új gépjárművektől.A 15 napos határidő láthatóan nem okozott gondot a Mészáros-cégeknek - ahogy korábban sem. Korábban már többször beszámoltunk arról, hogya Mészáros M1 Kft. gyakran úgy nyeri el a flottatendereket, hogy extra rövid határidőket vállal.Ezt feltehetően azért tudja megtenni, mert a cégnek valamilyen oknál fogva pontosan annyi és olyan speciális felszereltségű gépjármű áll a rendelkezésére, mint amilyet a pályázat előír. A többi ajánlattevőnek pedig be kell szereznie ezeket a járműveket, emiatt csak jóval hosszabb határidőket tudnak megajánlani. A Mészáros M1 ezért sokszor akkor is elnyerte a megbízást, ha drágább ajánlatot adott, mint a versenytársai. Cikkeink nyomán ezt a jelenséget már a hatóságok is vizsgálják.Elsősorban felsővezetőknekMegkerestük a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot is, annak érdekében, hogy megtudjuk, kik fogják használni az autókat.A HUN-REN Központ arról tájékoztatta lapunkat, hogy "a gépkocsikat elsősorban, de nem kizárólagosan a felsővezetők használjákaz országos kiterjedtségű kutatási hálózat kutatóhelyeivel, valamint az ökoszisztéma szereplőivel történő személyes kapcsolattartásra.A kutatóhelyeinken tett látogatások segítik az infrastrukturális adottságok, a kutatói munkafeltételek és az aktuális tudományos projektek mélyebb megismerését.A járművek igénybevételére sor kerül továbbképzések, kihelyezett szakmai tréningek, valamint a HUN-REN Központ által szervezett rendezvények alkalmával is, továbbá a konferenciákra, találkozókra érkező nemzetközi vendégek fogadásakor, elősegítve ezzel a színvonalas és professzionális fogadtatást."Arra is kiváncsiak voltunk, hogy mi indokolja az autók full extrás felszereltségét. A HUN-REN válaszában mindezt azzal indokolta, hogy: "a járművek korszerű biztonsági rendszerekkel való széleskörű felszereltsége kiemelten fontos, mivel jelentősen csökkenti a balesetek kockázatát, és támogatja a felelős, biztonságtudatos járműhasználatot."Korábban is béreltek MészároséktólNem ez volt a HUN-REN egyetlen olyan gépjárműbeszerzése, amelynek nyertese Mészárosék cége lett. 2023 végén a Magyar Kutatási Hálózat (azaz a HUN-REN) összesen 4 darab személygépjárműre és hozzájuk tartozó flottakezelési szolgáltatásra írt ki közbeszerzést 48 hónapra, 3 részben. A beszerzés részeként 1 darab középkategóriás személygépjárművet, 2 darab felső-középkategóriás személygépjárművet, valamint 1 darab mikrobuszt szeretett volna bérelni a HUN-REN.Míg a középkategóriás autóra vonatkozó tender eredményes lett, és Mészárosék cége szállíthatta le a kívánt autót nettó 9,5 millió forintért, addig a felső-középkategóriás autóbeszerzés nem valósulhatott meg, mert"a rendelkezésre álló anyagi fedezet nem volt elegendő a szerződés megkötéséhez."Azaz hiába adott le Mészáros cége ajánlatot, a HUN-REN nem tudta volna kifizetni a kért árat. A mikrobusz bérlése pedig azért nem valósulhatott meg, mert a közbeszerzésre senki nem nyújtott be ajánlatot.Szabó-Gödri RitaCímlapkép: Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, miután átvette a Széchenyi-díjat Sulyok Tamás köztársasági elnöktől 2025. március 14-én. Jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j). (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | Full extrás autókat bérel a HUN-REN Központ Mészáros Lőrincék cégétől | Egy SUV-t és egy felső-középkategóriás autót bérel a HUN-REN Mészáros Lőrincék cégétől, összesen 32 millió forintért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/08/full-extras-autokat-berel-a-hun-ren-kozpont-meszaros-lorincek-cegetol | 2025-04-08 11:36:09 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem csitulnak a kedélyek az 1242 - A Nyugat kapujában című film körül: a stáb egy része 2023 februárja, tehát két éve vár a pénzére. Ráadásul a 2,5 milliárd forint közpénzes támogatásban részesült gigaprodukció még mindig nincs kész. Viszont hamarosan talán végre befejezik, mert a projektcégben márciusban tulajdonos lett Lajos Tamás producer - épp aznap, amikor Kossuth-díjat kapott.Többször is foglalkoztunk az elmúlt években az 1242 - A Nyugat kapujában című fimmel, amely igazi szuperprodukcióként jellemezhető minden tekintetben. A tatárjárást, vagyis Batu kán magyarországi térhódítását bemutató mozieposz sorsa legalább olyan izgalmasan alakult, mint Batu vándorlása.A filmet gyártó Nyugat Kapujában Kft. az utóbbi években többeknek nem fizetett és számos végrehajtással nézett szembe, ami a 2,5 milliárdos állami támogatás fényében elég meglepő. Az már nem annyira, hogy többszöri tulajdonosváltás után nemrég egy NER-közeli szereplő tűnt fel benne.Pénzhiány, végrehajtásokA Soós Péter által rendezett és anno Sipos Kornél produceri irányítása alatt készülő film projektcégében, a Nyugat Kapujában Kft.-ben jelentős változások történtek 2023 márciusában. A háttérben valószínűleg a pénzügyi nehézségek álltak, amelyek megoldása sürgetővé vált annak érdekében, hogy az állami forrásokból bőkezűen támogatott magyar-angol-mongol gigaprojekt elkerülje a kudarcot. Ennek következtében a korábbi tulajdonosok, a Mozgó Mozi Kft. (Sipos Kornél cége) és a Chelsea Pictures Limited kiszálltak, helyüket pedig Farkas Dóra vette át.Sipos Kornél producer 2023 elején úgy nyilatkozott, hogy a film teljes költségvetése 3,7 milliárd forintra rúg. Sipos elmondása szerint a mű ötlete egy mongóliai utazás során született meg benne, majd később találkozott Obrusánszky Borbála történésszel (aki Obrusánszky Zsolt, Rogán Antal apósának testvére) és Mongólia nagykövetével, aki segítette a projekt megvalósulását.A Nemzeti Filmintézet (NFI) pedig többször is támogatta a készülő tatárjárásos produkciót: a forgatókönyv fejlesztésére 8,4 millió forintot, a gyártás előkészítésére pedig 44,9 millió forintot biztosított. Emellett 2022 áprilisában további 1,26 milliárd, majd decemberben 1,23 milliárd forinttal támogatta a film megvalósítását. Összességében teháttöbb mint 2,5 milliárd forintnyi közpénz áramlott a projekthez, amely ennek ellenére is forráshiánnyal küzdhetett.Miután 2023 tavaszán Farkas Dóra megjelent a gyártócégben, mindenki fellélegzett, a stábtagok azt hitték, hogy most már sínen van a film sorsa. A nő ugyanis Farkas Zsigmond felesége, aki korábban Obrusánszki Zsolttal együtt társtulajdonosa volt a Közép-Európa Filmiroda Kft.-nek. Obrusánszki Zsolt pedig nem más, mint Rogán Antal apósa, aki korábban jelentős földvásárlási tervekkel került reflektorfénybe - és ezekben az ügyletekben Farkas Zsigmond is érintett volt.Farkas 2023-ban is szerzett földterületeket, miközben felesége, Dóra révén közvetetten a filmiparban is megjelent - habár hivatalosan nincs közvetlen kapcsolata a Nyugat Kapujában Kft.-vel. A férfi a Mere nevű orosz szuperdiszkontlánc táján is feltűnt: politikai kapcsolataira utalt a tervezett hazai boltnyitások kapcsán. Farkas Zsigmond és Obrusánszki Zsolt pedig egyaránt tulajdonosai voltak 2024 augusztusáig annak a Ductus Kft.-nek, amely 2,2 milliárd forint állami támogatást nyert el.Ám annak ellenére, hogy a jó kapcsolatokkal bíró új ügyvezető, Farkas Dóra mindenkit megnyugtatott, mégsem lett rendezve a számlák egy része a Nyugat Kapujában Kft.-nél. Ez többeket hozott nehéz helyzetbe, különös tekintettel arra, hogy a közterheket (pl. ÁFA) ki kellett fizetni a számlák után. Jól mutatja a helyzetet, hogy 2024-ben többen is végrehajtást indítottak a cég ellen, beleértve a rendezőt is - sőt, egy 2024 augusztusi végrehajtás még mindig folyamatban van a cégadatbázis szerint.Habony emberének embere2025. március 14-én a tatárjárásos film projektcége ismét gazdát cserélt: Farkas Dóra ekkor Lajos Tamásnak és Takács Juditnak adta el a tulajdonrészét.Takácsról annyit lehet tudni, hogy egy másik cégén keresztül a Funzine Média Kft. tulajdonosa, amely a Funzine magazin kiadója. A nő emellett 2024 októbere óta a New Establish Zrt. vezető tisztségviselője - a cég tulajdonosa 2024 decembere óta Schatz Péter.A New Establish alapítója pedig az a Martonicz Dániel, aki 2020-ban még lélegeztetőgépekkel üzletelt, és két üzlettársával közösen majdnem 2 milliárd forintot keresett ezzel. A főtevékenységként hulladékanyag-hasznosítással foglalkozó zrt. egy paksi telephellyel is rendelkezik: ott, ahol a környező önkormányzatok közös cége által működtetett hulladéklerakó működik.Schatz korábban a Magyar Televízió üzletfejlesztési igazgatójaként dolgozott, ám az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után csatlakozott Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadójának csapatához. 2015-ben a bulvárlapot kiadó Ripost Média tulajdonos-ügyvezetője lett, majd külföldi médiabefektetésekben is szerepet vállalt, amelyek célja az Orbán-kormány politikai befolyásának növelése volt a balkáni térségben.Ennek részeként Habony körei bevásárolták magukat a szlovén Nova24tv.si nevű cégbe, amely a Nova24TV csatornát üzemeltette - ez a médium szoros kapcsolatban állt Janez Jansával, az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló volt szlovén miniszterelnökkel. Emellett Schatz Péter és egy korábbi közmédiás vezető több mint fél tucat észak-macedóniai sajtóorgánumban szerzett részesedést, amelyeken keresztül a Magyarországon menedéket kapott Nikola Gruevszki volt kormányfő pártját támogatták. 2020-ban észak-macedón hatóságok adócsalás miatt vádat emeltek Schatz ellen, mert a hatóságok tájékoztatása szerint a férfi a CHS Invest Group nevű vállalatában 190 ezer eurónyi bevételt nem tüntetett fel, amivel mintegy 19 ezer eurós kárt okozott az észak-macedón államnak.Habony Árpád irányába mutat Schatzon kívül az is, hogy a Takács Judit tulajdonában lévő a Funzine Média Kft. az SSH Média Kft. (korábbi nevén Drom TV Media Kft.) nevű leányvállalatát a Tematic Media Group Kft.-tól vette át. A Tematic és az SSH ugyanabban az irodaházban van az első kerületi Márvány utcában.A Tematic tulajdonosa egy Radu Nicolae Morar nevű román üzletember, akinek egy másik cége a Central Union Company Investment Zrt., melyben tulajdonostársa Farkas Zsigmond - Rogán Antal apósának üzlettársa. Ennek a cégnek a székhelye szintén a Márvány utcai irodaház, és az Első Roma Média Kft., azaz a Dikh Tv is a Tematichoz köthető. Annak a másik tulajdonosa 2019-ben az Am-Bud-Pek Kft. lett, mely Schatz Péter feleségének, Schatzné Kovács Mariannának a cége.Plusz a NER kedvenc producereTakács Judit mellett, aki eddig nem volt jelen a filmiparban, idén márciusban Lajos Tamás lett a Nyugat Kapujában Kft. másik új tulajdonosa. Ugyanaznap, amikor Kossuth-díjjal tüntette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök. A Balázs Béla díjas operatőrt, aki az SZFE kuratóriuának is tagja, láthatóan kedvelik kormányzati körökben, hiszen rengeteg állami támogatást kap a filmjeire.2020-ban, a SZFE-válság idején hat olyan produkciót is támogatott a Nemzeti Filmintézet, amit Lajos cégei gyártottak. A ma már főként producerként dolgozó férfi nevéhez köthető a 2,4 milliárd forint állami támogatással készült Semmelweis és a 1,5 milliárdos támogatást kapott Blokád is.Szintén Lajos Tamás a producere a 2,8 milliárd NFI-támogatásból készülő Operation Sámán című akciófilmnek is. A Honvédelmi Minisztérium szakmai támogatásával Zsámbékon forgó alkotás azt a 2001-es kabuli mentőakciót dolgozza fel, melynek során magyar katonák 540 embert menekítettek ki az afgán fővárosból.A Kabul művelet munkacímű film elkészítésére a közmédiát üzemeltető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly 1,3 milliárd forintos koprodukciós szerződést kötött Lajos egyik cégével. Ez azért érdekes, mert a férfi felesége Altorjai Anita, aki korábban Áder János volt köztársasági elnök sajtófőnöke volt, 2022 nyara óta viszont a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, vagyis a közmédia egyik vezetője.Lajos Tamás feltűnése a Nyugat Kapujában Kft.-ben talán a tatárjáros filmen is lendít majd. A Szilvásváradon forgatott mű ugyanis annyira nem halad, hogy az NFI-nél határidő-módosítást kértek és kaptak a befejezésre, valamint bemutatásra.A tervezett bemutató dátuma így 2024 júniusa helyett 2025 júniusa lett, a "0" kópiát pedig 2025 április 30-ig kell leadni.A Filmintézet idén februárban a HEOL-nak azt nyilatkozta, hogy jelenleg a film "végső vágatának technikai javításai vannak folyamatban. A filmelőállító megfelelő minőségű és mennyiségű VFX szekvencia beépítésével, végleges fényeléssel és a hangutómunka tekintetében végleges kevert hanggal látja el a produkciót".A stábtagoknak mindenképp jó hír, hogy több forrásunk is elmondta: 2025 április 15-ig mindenkit kifizetnek, akik felé tartoznak. Ezzel kapcsolatban azonban többen szkeptikusak voltak.Zimre Zsuzsa | A NER kedvenc producere tulaj lett a tatárjárásos filmben, júniusra kész lehet | Lajos Tamás producer megjelent a Nyugat Kapujában Kft.-ben épp aznap, amikor Kossuth-díjat kapott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/07/a-ner-kedvenc-producere-tulaj-lett-a-tatarjarasos-filmben-juniusra-kesz-lehet | 2025-04-07 12:18:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a B+N Referencia Zrt. nyerte el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 3 részből álló, összesen 300 milliárd forint összértékű tenderét. Akkor még csak az volt biztos, hogy két részben lettek befutók, mostanra viszont nagyjából biztossá vált, hogy a harmadik részt is behúzzák. Már tavaly, a tender kiírásakor megjósoltuk, hogy a B+N kapja a megbízást, tekintve, hogy az elvárt referenciák nagyon hasonlóak voltak az 5 évvel ezelőtti kiíráséhoz, amit szintén a B+N nyert el, miután egyetlen ellenfelét kizárták. Részben erre hivatkozva támadta meg az eljárást egy gazdasági szereplő is, de a kifogásait végül lesöpörték az asztalról. Így viszont ismét a "takarítás Mészáros Lőrincének" nevezett B+N Zrt.-é a teljes keretmegállapodás.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a hozzájuk tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények takarítására és egyéb higiéniás szolgáltatásokra írt ki tendert. A nyertes feladata a teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtása, valamint a higiéniai töltőanyag kihelyezése lesz. A felhívás 3 részből állt: Kelet-Magyarország, Budapest és Országos Intézmények illetve Nyugat-Magyarország területe.Az EKR-be feltöltött bírálat szerint mindhárom rész esetén a B+N Referencia Zrt. adta a legkedvezőbb árajánlatot, vagyis elvileg ők nyerték el a 300 milliárd összértékű tendert. A B+N Zrt. mellett további 2 cég tett ajánlatot: a Jánosik és Társai Kft. valamint a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. a Future Facility Service Kft.-vel közösen. Viszont mivel ők drágábbak lettek volna, el sem bírálták a pályázatukat.Mégsem ők, hanem egy olyan gazdasági szereplő támadta meg az eljárás első, Kelet-Magyarországra vonatkozó részét a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KDB), amely nem is jelentkezett a felhívásra. Cikkünk megjelenésekor még nem lehetett tudni, hogy az érintett O.M.T. Controll Hungária Zrt. pontosan milyen okból tette ezt. Most viszont felkerült a Közbeszerzési Hatóság honlapjára a vizsgálatot lezáró határozat.Eszerint az O.M.T. Controll főként a következőket kifogásolta:az ajánlatkérő ugyan biztosította formailag a részekre való ajánlattételt, de nem eléggé, hiszen a teljes országos fekvőbeteg egészségügyi intézmény takarítási igényt csupán 3 régióra osztotta. Az egyes részek mennyiségéből adódóan rendkívül összetett és a referencia tekintetében jelentős mennyiségű korábbi feladatok teljesítésére vonatkozó alkalmassági és nagy eszközigényű teljesítési feltételeket kapcsolt, indokolatlanul szűkítve ezzel a versenyt. A kisebb cégeket ugyanis ezzel eleve kizárták.A közbeszerzési dokumentáció a szakmai ajánlatra vonatkozó rendelkezései körében az ajánlatkérő úgy határozta meg a műszaki leírását, és az alapján a szakmai ajánlat megtételére vonatkozó követelményét, hogy nem adta meg egyértelműen a szolgáltatás tárgyi feltételeire vonatkozó előírásait, és a szakmai ajánlat megfelelő megtételéhez szükséges adatokat (így pl. a helyek alapterületeit).Emellett a KEF olyan referenciakövetelményeket támasztott, amelyek a cég véleménye szerint jogsértők, és amelyek miatt a teljesítésre alkalmas, és eddig is egészségügyi intézmények napi takarítását végző piaci szereplők nem tudtak indulni a tenderen.Az O.M.T. Controll szerint "az eljárásban a korábbi (2020-as) eljárás feltételeinek megismétléséből nem lehet másra következtetni, mint hogy ajánlatkérő a korábbival azonos, csekély számú ajánlatra számítva a verseny tényleges kizárásával kívánja jelen eljárását is lefolytatni."Mindezek miatt a cég maga sem tudott indulni a tender első részén, ezért kérte a a jogsértés megállapítását, és az ajánlatkérő minden döntésének a jogorvoslattal támadott 1. rész tekintetében történő megsemmisítését."Csak az eljárást akarta gátolni"Az ajánlatkérő KEF elsősorban a jogorvoslati kérelem elutasítását kéret a hatóságtól a cég "ügyfélképességének hiányában".Szerintük ugyanis az O.M.T. Controll akkor sem lett volna alkalmas a szerződés teljesítésére, ha sokkal kisebb részekre bontják az első részt. Emellett többek között azt is kifogásolták, hogy a kérelmező kiegészítő tájékoztatáskéréssel nem élt, és az előzetes vitarendezés, valamint a jogorvoslat vonatkozásában is csak az eljárási határidő utolsó napján tett eljárási cselekményeket. A KEF szerint ez arra utal, hogy"a kérelmezőnek nem állt szándékában az eljárás során ajánlatot tenni, csak az eljárás folyamatát kívánta gátolni."A KEF szerint a központosítással a kormány célja az, hogy a kórházak ne eltérő módon és tartalommal végezzék a takarítási tevékenységet, hanem egységesen, emiatt a beszerzés egy szerves egészet képez, további részekre bontással a kormányzati elvárás teljesítése kerülne veszélybe.Emellett is hozzátették, hogy a KEF kötelessége, hogy csak olyan szolgáltatóval kössön keretmegállapodást, amely valóban alkalmas az elvárt takarítási szolgáltatás teljesítésére, továbbá szerintük az elvárt referenciák sem versenykorlátozók.Megszüntették az eljárástA Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó ügyfélképessége nem áll fenn, hiszen a cégnek nem volt valós lehetősége a közbeszerzés elnyerésére (megfelelő referenciák híján), és a kérelemben kifogásolt jogsértések megállapítása esetén sem került volna kedvezőbb helyzetbe.A Döntőbizottság arra is rámutatott, hogy a tendert az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések szabályai szerint folytatták le, "amelyre tekintettel a tárgyi közbeszerzés potenciális ajánlattevői körét az Unió egységes piaca figyelembevételével kell megítélni." Vagyis: más országokban lehetnek olyan cégek, amelyek alkalmasak a teljesítésre ilyen feltételek mellett is.A Döntőbizottság ezért megszüntette a jogorvoslati eljárást.Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a B+N Referencia Zrt. a tender első részét is megnyeri. A piacot leuraló cégről többször írtunk már, például itt, itt és itt.Arról pedig, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság működése alatt milyen kormányközeli cégek kaptak megbízásokat az egészségügyi intézményekben, és hogy kinek a munkájával milyen problémák merültek fel, ebben a cikkben számoltunk be:Nem tudni, kihez és mennyi közpénz jutZeisler Judit, Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője szerint az, hogy az egészségügyi létesítmények takarítására, illetve üzemeltetésére kiírt több száz milliárd forint értékű közbeszerzéseket évek óta ugyanaz a szereplő nyeri el, két szempontból is aggályos."Egyrészt versenykorlátozónak tekinthető, mivel amellett , hogy az elvárt referenciáknak csak a piaci szereplők egy rendkívül szűk köre felel meg, az eljárásokat egyszereplős keretmegállapodásokkal valósítják meg. Ez azt jelenti, hogy az eljárás későbbi szakaszaiban sem nyitják újra versenyt, noha erre a törvény lehetőséget biztosít.Másrészt a folyamat nem átlátható, mivel a keretmegállapodások alapján születő megrendelések adatai már nem hozzáférhetőek nyilvánosan.Vagyis sem a nyilvánosan elérhető közbeszerzési adatokban, sem az ajánlatkérő, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság saját felületén nem elérhető az az információ, hogy a több száz milliárd adóforintból végül pontosan mennyit költenek és mire. Éppen ezért az sem indokolható, hogy miért van szükség rendszeresen ilyen kiugróan magas értékű megállapodásokra" - hangsúlyozta Zeisler Judit.A szakértő szerint emellett a közvagyon felhasználása során elvárt átláthatóság sérül akkor is, amikor ezeket a nagy értékű megállapodásokat egy olyan szereplővel, a B+N Referencia Zrt.-vel kötik rendre, amelynek 2024 óta az LSHF Kft. mellett a Singulium I., II. és III. magántőkealapok a tulajdonosai. "Esetükben a befektetők kiléte ismeretlen, így nem tudható, hogy kik, mely magánszemélyek az ügylet valódi kedvezményezettjei" - mutatott rá Zeisler Judit.A TI nemrég publikálta legfrissebb Tenderbajnok című elemzését, amelyből kiderült, hogy a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el a legtöbb közbeszerzést elnyerő négy tulajdonos, köztük a B+N Zrt. tulajdonosa is.Katus EszterNyitókép: A B+N takarítórobotja. Forrás: B+N/Facebook | Hiába támadták meg kórházak takarításáról szóló 300 milliárdos tendert, a B+N zrt. nyert | A Döntőbizottság megszüntette a jogorvoslati eljárást, mert szerintük a kérelmet benyújtó cég nem tudta igazolni az ügyfélképességét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/04/hiaba-tamadtak-meg-korhazak-takaritasarol-szolo-300-milliardos-tendert-a-bn-zrt-nyert | 2025-04-04 08:33:16 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly több mint 20 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok a lapunk által feltárt és bejelentett esetek kapcsán. Volt azonban több olyan ügy is, amelyeket valamiért nem találtak elég gyanúsnak, ezért alaposabban kivizsgálni sem voltak hajlandók. Az egyik ilyen a Digitális Kormányzati Ügynökség 82 milliárd forintos tendere volt, amely megítélésünk szerint több sebből is vérzett. Hiába jelentettük azonban a problematikus eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), nem indítottak eljárást, ahogy később a rendőrség sem. Most viszont muszáj lesz nekik: a Budapesti IX. kerületi Ügyészség ugyanis hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot, és felhívta a nyomozó hatóságot a szükséges intézkedés megtételére.Tavaly januárban írtuk meg, hogy 82 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) öt céggel az állami szervezeteknél kötelezően bevezetendő iratkezelési szoftverre (Poszeidon EKEIDR). A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette, a kötelezővé tételéről egy nem nyilvános kormányhatározat döntött. Az iratkezelő licencét ugyan ingyen kapják meg az érintett intézmények, a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget azonban saját forrásból kell fedezniük. Ehhez nyújtott "segítséget" a DKÜ azzal, hogy központilag kiválasztott öt céget a feladatok ellátására. Az eljárás azonban tele volt red flagekkel.Ahogyan azt korábbi cikkünkben részletesen leírtuk, a Poszeidon bevezetésére kiírt közbeszerzéssel kapcsolatban az alábbi gyanús körülmények merültek fel:a kérdéses rendszer licensztulajdonosa egyetlen cég, az SDA DMS. Az állam tehát egy olyan rendszer bevezetésére választott ki 5 céget, amelyet valójában csak az egyikük, a fejlesztő ismert.A közbeszerzésen 5 céget választottak ki, és pontosan 5 jelentkező volt. Mindez annak ellenére történt, hogy az ajánlattevőkkel szemben semmilyen referenciafeltételt nem támasztott a kiíró, mindössze egyetlen iratkezelési rendszerhez értő szakember meglétét kellett igazolni.Az 5 cég közül 4 semmilyen releváns tapasztalattal nem rendelkezett iktatási rendszer tekintetében, míg az ötödik cég maga a rendszert fejlesztő SDA DMS Zrt. volt. Egyetlen valóban kompetensnek látszó társaság sem jelentkezett a hatalmas, 82 milliárdos összeg ellenére sem.Furcsa korrelációt mutattak a nyertes cégek egységárai is: majdnem az összes tétel esetében ugyanaz volt a cégek sorrendje, és valamennyi esetében az SDA DMS adta a legalacsonyabb, egyben kerek összegű ajánlatot. A többi cég mindig ezeknél pár százalékkal magasabb összeget ajánlott meg. A cégeknek ráadásul úgy kellett árazniuk egy általuk nem ismert szoftver bevezetését, hogy nem ismerték a konkrét ügyfeleket sem, hiszen előre nehezen kalkulálható egy egységesen alkalmazandó ár egy kórházra, egy rendőrkapitányságra vagy egy kormányhivatalra vonatkozóan. Ennyi ismeretlen változó okán azt feltételezhetnénk, hogy nagy szórást mutattak az ajánlati árak, de azok 0,1 és 9 % közötti skálán mozogva tértek el egymástól, a legalacsonyabb és legmagasabb árakat is figyelembe véve.Mindezek fényében nem volt meglepő, hogy az első negyedévben gyakorlatilag csak az SDA DMS kapott megrendelést. Vagyis felmerült annak gyanúja, hogy a közbeszerzés csak egy színjáték volt, és a többi 4 cég csak azért volt ott, hogy fennmaradjon a verseny látszata.Az általunk tapasztalt gyanús jelenségeket részletesen leírtuk a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely megvizsgálta azokat, majd arra a következtetésre jutott, hogy "versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem állnak fenn".Vadai felkérdezte PoltotTavaly december végén összegyűjtöttük, hogy a fent említett korrupciógyanús ügy mellett hogyan nem találták jogsértőnek Mészáros Lőrinc egyik cégének tenderét, amit egy másik cége nyert el, vagy épp a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság azon közbeszerzését, amelynek már a kiírásánál meg tudtuk jósolni, hogy ki fogja megnyerni.Cikkünk után Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselő (DK) megkérdezte Polt Péter, miért nem segíti az ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel a NER es korrupció elleni küzdelmet. A legfőbb ügyész válaszában többek között azt írta, hogy a bemutatott öt esetből négyet ő maga küldött meg - Vadai korábbi kérdései nyomán - a NemzetiNyomozó Irodának (NNI), ahol azonban mindegyik ügyben a feljelentés elutasításáról határoztak. Ez ellen azonban tudomása szerint Vadai nem tett panaszt.Azt az egy ügyet pedig, amelyik eddig kimaradt, azaz a DKÜ 82 milliárdos tenderét, most fogja továbbítani a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának.Ez meg is történt, azonban hatóság - hasonlóan a GVH-hoz - ezúttal sem kívánt eljárást indítani. Csakhogy úgy tűnik, mégis muszáj lesz nekik.Az ügyészség nyomozásra szólította fel a hatóságokatVadai Ágnes ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Budapesti IX. kerületi Ügyészség hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot, és felhívta a nyomozó hatóságot a szükséges intézkedés megtételére.Az ügyészség megvizsgálta a feljelentést és a nyomozó hatóság határozatát is, és arra jutott, hogy az ügyben a feljelentés elutasítása megalapozatlan volt. Megítélésük szerint ugyanis nem lehet kizárni a bűncselekmények gyanúját. Érdemi megállapítást pedig csak azután lehetne tenni, hogy megvizsgálták a pályázók magatartását és a közbeszerzési eljárásokat. Ehhez pedig nyomozásra van szükség.A Budapesti IX. kerületi Ügyészség már nem először koppint a hatóságok orrára. Nemrég írtuk meg, hogy az NNI három elutasító döntését is felülbírálták, és felszólították őket az eljárások lefolytatására.Így vizsgálniuk kell azokat a tendereket is, ahol Mészáros-cégek lettek a befutók gyanús körülmények között, legyen szó flottatenderekről vagy az MCC építkezéseiről.41 bejelentésből csak háromban indult eljárásAhogy azt korábban is megírtuk, abban szinte biztosak voltunk, hogy a GVH nem indít majd eljárást, hiszen közbeszerzési kartell témában tíz év alatt (2013 és 2023 között) mindössze 20-at, az évente átlagosan 2 eljárást folytattak le.Ez pedig tavaly sem változott érdemben. A Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága nemrég tette közzé a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer 2024-es eredményeit. Ebből többek között kiderül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2024-ben mindössze három jogsértést megállapító határozatot hozott közbeszerzési kartell tárgyában.A közbeszerzési eljárásban észlelt, versenykorlátozó magatartásra vonatkozóan pedig a GVH összesen 41 darab piaci jelzést kapott, és csak 3 versenyfelügyeleti eljárás indított.Katus EszterNyitókép: Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke 2024. szeptember 19-én. MTI/Soós Lajos | Hiába rúgták le az általunk bemutatott ügyet a hatóságok, mégis nyomozniuk kell | Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselő kérdése nyomán a Budapesti IX. kerületi Ügyészség hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2025/04/02/hiaba-rugtak-le-az-altalunk-bemutatott-ugyet-a-hatosagok-megis-nyomozniuk-kell | 2025-04-02 08:41:31 | true | null | null | atlatszo.hu |
Csak a kormánypárti szavazó, fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat illeti meg a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog. Ha (most még) nem is pontosan ezt javasolja törvényerőre emelni a Szuverenitásvédelmi Hivatal, egy múlt heti nyílt levélváltásból – amelyben Lánczi Tamás elnök és Schmidt Mária egymásnak adott tippeket – kiderül: a gondolkodás iránya a fentebbi feltételrendszer kialakítása felé halad.
A történet úgy kezdődött, hogy a Magyar Hang visszaütött. A lap munkatársa közérdekű adatigényléssel próbálta kideríteni, hogy mi került 3,9 milliárd forintba a Puskás Múzeumon. A megkeresés kapcsán a beruházásért felelős Schmidt – külföldi beavatkozási szándékot szimatolva – „felkérdezte” Lánczi Tamást, hogy ugye, szerinte sincs semmi gond azzal, ha nem válaszol az efféle, a szuverenitásra veszélyes lapoknak, szervezeteknek. Amire Lánczi sietve megnyugtatta, hogy már dolgoznak az ügy jogi megoldásán. Így – még ha Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke időközben jelezte, Schmidték a hatályos szabályok alapján nem tagadhatják meg a kért adatok kiadását – a készülő törvénymódosításnak csak a józanság vethetne gátat.
Abból viszont mostanság meglehetősen nagy hiány mutatkozik a kormánypárti képviselők között. Ha hivatalos formát ölt a Lánczi-féle javaslat, lesz nemulass, és a közérdekű adatok megismerhetősége terén is jöhetnek a Kocsis Máté frakcióvezető által belengetett brutális és fájdalmas módosítások.
Nem volt persze a rejtőzködés ekkora híve a Fidesz, amíg a párt az ellenzékiek keserű kenyerét ette. A 2010-es kormányváltás előtt Orbánékat kifejezetten irritálta a közpénzfelhasználás megismerhetőségének – mai szemmel nézve már adat-Kánaánt jelentő – szűkössége. Ha másként nem ment, politikai nyomással kényszerítették ki, hogy kiderüljön mindaz, ami – akkori értelmezésük szerint – nagyon is a közre tartozott. Például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatainak tartalmát, amikor Gyurcsány Ferenc balatonőszödi házvásárlása volt terítéken.
Majd nagyot fordult a világ: jött a 2010-es fülkeforradalom, s máris kiderült, a Kehi-jelentések döntés-előkészítő anyagok csupán, így senki másra nem tartoznak, mint a kormányra, vagy még inkább a kormányfőre. A norvég pénzekből gazdálkodó civilek 2014-ben kezdődő vegzálása idején már azt az információt is csak bírósági úton lehetett kikényszeríteni, ki volt, aki utasítást adott az ellenük folyó vizsgálatokra – a megfejtés: Lázár János, akit viszont Orbán Viktor instruált.
Az „információszabadság” fideszes értelmezésben – az ezen a néven futó, 2012-es törvény alapján – egyben azt is jelentette, hogy megszűnt a közadatok megismerésének egyik legfontosabb intézményi garanciáját jelentő adatvédelmi biztos intézménye. Azóta csak egy hivatal próbál őrködni az állampolgárok jogainak védelme felett.
Az már csak kis színes adalék a titkosítások történetében, hogy az egykor az adatok nyilvánosságért oly vehemensen harcoló „fiatalkori” Fideszt nem is mindig a (köz)adatok megismerésének szándéka vezette: több ízben a hatalom bosszantásának eszközeként vetették be az adatigénylést. Megtörtént, hogy – még ellenzékből – csak azért nyújtottak be karácsony előtt több száz adatigénylést a tárcákhoz, hogy „megszívassák” a kormányt; aminek persze leginkább a feladat végrehajtásával megbízott beosztottak látták a kárát. Ha valamire, az efféle akciókra éppen ráillett volna a „visszaélésszerű adatigénylés” fogalma, amit az Orbán-kormány és propagandagépezete előszeretettel aggat azokra a szervezetekre, szerkesztőségekre, amelyek szerintük túl gyakran kíváncsiskodnak a közpénzek elköltésének módja felől.
Ezt a „kiskaput” 2015-ben a közérdekű információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos „rezsiköltségek” emelésével zárta be a kabinet, lehetőséget teremtve arra, hogy a kérelmezőktől a korábbinál magasabb költségtérítést követeljenek az adatgazdák. Addig ugyanis csak a másolatkészítés díját kérhették el; tíz éve ezt fejelték meg a munkaerőköltség kiszámlázásának lehetőségével, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvegyék a maradék kedvét és lehetőségét is azoknak, akiket érdekel a közpénzek észszerű felhasználása. Ha pedig valaki mégis megfizette a drágítás utáni költségeket, az rendszerint azzal szembesült, hogy az adatokat kezelhetetlen formában, végeláthatatlan táblázatokba ömlesztve kapta meg.
Bár az elmúlt másfél évtizedben a kormányzati és állami (pénzből gazdálkodó) szervek többsége hatalmas rutinra tett szert az elhárítási technikákat illetően, a visszautasítás lehetőségének jogilag is megágyazott a parlament azzal, hogy több lépésben is szűkítette a megismerhető adatok körét.
Például az üzleti titok fogalmának kiterjesztő értelmezésével, a közpénzek „közpénz jellegének” elveszítésére való hivatkozással (a később széles körben elterjedt indoklás először az MNB-alapítványok vagyonával kapcsolatban hangzott el). De aduásznak bizonyult a nemzetbiztonsági, illetve nemzetgazdasági érdekek – nem pontosan körülírt – védelmére hivatkozni is, például az állami nagyberuházásoknál. Máskor pedig a titkosítási időhatárokat bővítették ki: a nem nyilvános kormányhatározatok esetében 2023-ban 10-ről 20 évre.
Ha titkolózásról van szó:
Orbánék kreativitására jó példa a döntés-előkészítő adatok kiadásának tilalmára vonatkozó szabályok kiterjesztése.
Eszerint ha a döntés után az adat további döntés-előkészítésre is szolgálhat, az továbbra is megőrizheti titok jellegét (erre a Covid idején, a járványügyi intézkedéseket megalapozó döntések során láthattunk számos példát). Bevezették továbbá azt a szabályt is, hogy ugyanarra az adatra vonatkozó kérést egy éven belül el lehet utasítani – amihez csupán azt felejtették el hozzáírni, hogy ez a szabály csak akkor léphetne életbe, ha a korábbi igénylést egyébként teljesítették. (Korábban épp Schmidt volt az, aki az ’56-os megemlékezések milliárdjainak gazdájaként az Átlátszó egyik kérésére pontosítást kért, majd amikor ezt megkapta, visszaírt, hogy egy éven belül nem köteles ugyanarra a kérdésre többször válaszolni.)
Bár a titkolózás jogi alapjait a parlamenti kétharmad stabilan körülbástyázta, az utóbbi években így is gyakran megesett, hogy a kérdező, ha elég kitartó volt, akkor a bíróság legmagasabb szintjéig eljutva mégis ki tudta csikarni a választ. Bár a Kúria és az Alkotmánybíróság a legtöbb esetben elfogadta azt az érvet, hogy a kért adatok a nyilvánosságra tartoznak, az efféle eljárások elhúzódása, ha értelmetlenné nem is tette az adatok publikálásának kikényszerítését, de a forró ügyek megoldását nem igazán vitte előre. Például az akkumulátorgyárak létesítésével kapcsolatos – a környezeti tanulmányok megismerését célzó – adatigénylések esetében.
Bár a közérdekű adatok nyilvánossága feltételeinek meghatározása az EU-ban alapvetően nemzeti hatáskör, az Orbán-kormány és az Európai Bizottság között folyó tárgyalások nyomán 2023-ban Brüsszelnek sikerült némi „engedményt” kikényszerítenie. A Covidra való hivatkozással korábban bevezetett – 90 napra megnyújtott – válaszadási lehetőség például a felek megegyezése alapján visszatért a korábbi keretek közé: a határidő maximum 15 nap. Újabb, egyszeri, 15 napos hosszabbításra pedig csak akkor van mód, ha az igénylés nagyszámú adatra vonatkozik, s annak teljesítése az adott állami szerv munkaerő-kapacitásának aránytalan mértékű terhelését jelentené. Az pedig kifejezett előrelépés – vagy inkább visszatérés a „békeévekhez” –, hogy a költségtérítés meghatározása során csak az adathordozó (és az adatigénylés teljesítéséhez szükséges, tíz oldalt meghaladó másolatkészítés) közvetlen önköltsége, valamint a kézbesítés terhe hárítható át a kérelmezőre.
Ez a kijózanodási folyamat látszik most a visszájára fordulni. Azzal pedig, hogy a kormány újabban már az uniós figyelmeztetéseket is a szuverenitás megsértéseként értelmezi, nem csak a legutóbbi „vívmányok” kerültek veszélybe. A készülő lex Schmidt–Lánczi azt is előrevetíti, hogy a közpénzek eltitkolásának gyakorlata általánosságban is ahhoz a rendszerváltás előtti alapelvhez térhet vissza, hogy nem kell az állampolgárok orrára kötni, kire-mire mennek el például a Magyarország kormánya által felvett nemzetközi hitelek.
Ez a minimum
„Az átláthatóság, számonkérhetőség és a részvétel nem csak állami szinten fontos mércéje a jó és elszámoltatható kormányzásnak. Az önkormányzatok számos olyan ügyben hoznak döntést, amely az ott élők életét alapvetően befolyásolja, ráadásul adóforintokból gazdálkodnak, és a közös tulajdonunkat kezelik. Nem ördögtől való tehát, ha valaki szeretné megtudni, hogy mennyit fordított a község, amelyben lakik, utcák felújítására, közvilágításra, rászorulók segítésére, vagy mennyiért sikerült eladni az üresen álló iskolát” – olvasható az Ez a minimum! elnevezéssel az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által 2014-ben indított program felhívásában.
A szervezők (akiket mostanság egytől egyig külföldi ügynökszervezetként igyekszik a kormánypropaganda feltüntetni) arra kérték, biztatták az akkor épp önkormányzati voksoláson induló képviselő- és polgármesterjelölteket, tegyenek vállalást, hogy megválasztásuk esetén már megbízatásuk első száz napjában fellépnek önkormányzatuk átláthatóbbá tételéért. A kezdeményezéshez több százan csatlakoztak (a csatlakozók listáját lásd: ezaminimum.hu). Ez 2019-ben kiegészült az átláthatósági minimum programmal, amelynek keretében a főváros és több kerület mellett számos vidéki település hivatalosan is elköteleződött az átlátható, elszámoltatható önkormányzati működés mellett.
Józsefvárosban például már 2021 óta él az antikorrupciós stratégia, amelynek keretében az önkormányzat által kötött szerződések nyilvánosságát is megteremtették. Ennek egyébként technikailag másutt sem igen lenne akadálya, különösen azóta, hogy a szerződések, megbízások ma már szinte mindenütt digitálisan készülnek – de legalábbis digitalizálják őket. Vagyis csak pár kattintásra lenne a közérdekű adatok teljes nyilvánossága, a honlapon való publikálása. A legtöbb helyen ezek szerint csak a politikai akarat hiányzik. | Már faragják a szuverenitásvédelmi bunkósbotot a közérdekű adatokra kíváncsiak ellen | A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250314_hvg-kozerdeku-adatok-kozpenz-titkolozas-lex-schmidtlanczi-szuverenitasvedelem | 2025-03-14 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Budapest kiemelt helyén készül szállodaüzemeltetésre Sájer Gábor, aki akkor volt az Elios Zrt. cégvezetője, amikor a kormányfő veje, Tiborcz István a vállalat tulajdonosaként meggazdagodott az önkormányzati közvilágítási projekteken.
Az SPH Üzemeltető Kft. ingatlanok működtetésére, szállodai szolgáltatásra, vendéglátásra alakult. Telephelye az a pesti saroképületet – Fővám tér 6. (Vámház körút 2.) –, ahol egy hotel kialakításán dolgozik az Estoril Property Kft. Előbbinek a meghatározó tulajdonosa és egyben ügyvezetője Sájer, az Estoril pedig a Central European Ingatlanalap (CEI) birtokában van.
Az ingatlanalap ugyanazon a címen működik, mint Tiborcz BDPST-csoportja, és a BDPST a CEI-től vette meg azt a budai, mártonhegyi ingatlant (pontosabban az azt tulajdonló céget), amely néhány hete a milliárdos üzletember lakóhelye is. Az Estoril egy 36 szobás hotelt alakít ki a Vámház körúti műemlék épületben, a beruházás várhatóan az ősszel fejeződik be.
Sájer egyébként 2023 végén egy évre beszállt Tiborcz egyik ötcsillagos szállodájának, a Hotel Dorotheának az üzemeltetésébe is, de novemberben – Orbán Ráhel mentorának, Somlyai Zoltánnak az irányításával – visszavette azt a BDPST-csoport. | Tiborcz ingatlanos üzlettársa Budapest kiemelt helyén kap újabb szerepet | A vállalkozó pályafutása többször is keresztezte Tiborcz Istvánét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250327_hvg-Tiborcz-uzlettarsa-Sajer-Gabor-Elios-SPH-Uzemelteto-Estoril-Property-Central-European-Ingatlanalap-BDPST | 2025-03-27 06:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Durván elszámolta magát Matolcsy György, amikor 2021-ben azzal az ígérettel kezdte el a Szabadság téri MNB-székház felújítását, hogy ahhoz nem lesz szükség közpénzre. „A műemlék épület teljes külső és belső felújításának költsége 55 milliárd forint, melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez” – közölte az MNB 2021. október 27-én.
A székház rekonstrukciójának a közleményben beharangozott költségvetése azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint „közel megduplázódott”, 104,9 milliárd forintra nőtt. A jegybanki nyereség pedig már a következő esztendőtől olyan súlyos veszteségbe fordult, hogy az MNB elveszítette saját tőkéjét, vagyis házon belül nem volt fedezete a rekonstrukciónak.
„A rekonstrukció ideje alatt az MNB zavartalanul ellátja feladatait” – fűzte hozzá a 2021. októberi közlemény. Ez teljesült, csakhogy nagy ára volt. A felújítás idejére a jegybank a központját a Krisztina körút 55.-be, a pénzügyi felügyeletet a Krisztina körút 6.-ba költöztette, a monetáris tanács (MT) pedig a budai Vár egyik reprezentatív épületében ülésezett.
A székház felújítására, a jegybanki tevékenységét szolgáló ingatlanok megvételére és fejlesztésére – köztük a felsorolt megaberuházásokon kívül a balatonakarattyai oktatási központéra és a Burg Hotelére – az MNB összesen 204 milliárd forint tőkét juttatott a saját ingatlanos cégének – összegezte az ÁSZ.
Vagyis kiszervezte a feladatokat az MNB-Ingatlan Kft.-nek, kikerülve ezzel a jegybanki felügyelőbizottság (fb) és a Pénzügyminisztérium tulajdonosi ellenőrzését. Utóbbi két tagot is delegált az fb-be, ám a testület egészen 2024-ig nem kifogásolta – legalábbis hivatalosan –, hogy nem lát bele az alapítványi és ingatlanfejlesztési ügyekbe.
Ez a 204 milliárd forint most nagyon hiányzik az MNB mérlegéből.
Hiányzik az a 266 milliárd forint is, amelyet az MNB 2014-ben az alapítványainak adott át. Ezzel a summával a forint leértékelődésével abban az évben előállt 511 milliárd forintos (realizált) árfolyamnyereséget csapolta meg az MNB, amelyet nem a mérleg szerinti eredményéből, hanem a költségei közt elszámolva passzolt át hat alapítványnak (ezeket később összevonta).
Az MNB a kamatjellegű és egyéb jövedelmein is veszített, horribilis árfolyamnyereségét pedig a költségei felduzzasztása révén is apasztotta, így az eredménye 2014-ben 27,4 milliárd forintra csökkent. Az alapítványok tőkejuttatásának költségként való elszámolásával elérte, hogy ne legyen annyi nyeresége, amennyiből osztalékot fizethetett volna a költségvetésnek.
Ám aligha véletlen, hogy az alapítványi botrány kipattanása utáni években ezen változtatott. Eredményéből – amelynek szintén az árfolyamnyereség volt a forrása – két évben 250-250 milliárd, két továbbiban 50-50 milliárd forint osztalékot juttatott az államnak. Rájött vagy ráébresztették – utólag egyre megy –, hogy ez a törvényi kötelezettsége.
Az árfolyamnyereséget az uniós elszámolási rendszer szerint csak az államadósság csökkentésére lett volna szabad fordítani – hívja fel a figyelmet Oblath Gábor közgazdász, az MT korábbi tagja, aki szerint ezzel az MNB-nél is tisztában voltak. Ennek bizonyítékaként a jegybank több kiadványára, másrészt arra a közleményre utal, amelyet a 250 milliárd forintos osztalékfizetéshez csatolt az MNB: „A 250 milliárdos befizetés (a GDP több mint 0,52 százaléka) segíti az állam finanszírozását, valamint ebből az összegből 48 milliárd forint (a GDP több mint 0,1 százaléka) javítja a költségvetés egyenlegét.” Vagyis az osztalék nagyobb, árfolyamnyereségből keletkezett részét adósságcsökkentésre adta át a költségvetésnek, a kisebb része pedig annak elkölthető bevételeit gyarapította.
Nagyot fordult a világ, amikor az elszabadult infláció miatt 2022-től az MNB radikális kamatemelésre kényszerült. A korábbi nyereség hónapok alatt elpárolgott, és már nem az volt a kérdés, hogy mennyi osztalékot fizet a jegybank a költségvetésbe, hanem az, hogy az állam hogyan és mikor pótolja ki a veszteséggel keletkezett tőkehiányát. Erre a jegybanktörvény korábbi változata sajátos részletfizetési szabályt alkotott, amely szerint a költségvetésnek öt éve lett volna arra, hogy ezt megtegye.
„Az első részlet átutalása 2024-ben esedékes lett volna” – állapítja meg az ÁSZ-nak az MNB tőkehelyzetéről készült elemzése. De a költségvetés nem volt hajlandó erre 400 milliárdot költeni, ezért az Országgyűlés 2023 decemberében megváltoztatta a törvényt. A ma is érvényes változat szerint a tőkehiányt „elfogadható időn belül” kell kipótolnia a költségvetésnek.
Egy jegybank, amely pénzt teremt, ideig-óráig tőkehiányosan is működhet, például akkor, ha a később keletkező nyereségből a saját tőkét a jegyzett tőke szintjére – az MNB esetében tízmilliárd forintra – ki tudja pótolni; az Európai Központi Bank is ennek szellemében működik. Ettől azonban az MNB beláthatatlanul messze van.
„A tárgyévi eredményen a 2009–2020 között elért, összesen 796,4 milliárd forint nyereséggel szemben a 2021–2023-ban elszenvedett 2222,3 milliárd forint veszteség áll” – állapítják meg a régi motoros Pulay Gyula közreműködésével az ÁSZ elemzői. Azt is sejtetik, hogy a törvényben meghatározott „elfogadható időn” belül sem a kamateredmény, sem az árfolyameredmény nem lesz elegendő ahhoz, hogy az MNB saját tőkéje pozitívba forduljon. Az ismétlődő veszteségek következtében a jegybank saját tőkéje 2023 végére mínusz 1854,6 milliárd forintra csökkent, és „pozitívvá válása elhúzódó folyamat lesz” – prognosztizálják.
A veszteségledolgozás elhúzódásának magyarázataként megvizsgálták a deficit összetevőit. Ezek egyike a kamateredmény, vagyis az MNB-nél elhelyezett banki betétek és az általa birtokolt értékpapírok, például a devizatartalékok után járó kamatok különbözete.
A 2021–2023-as időszak veszteségét alapvetően az okozta, hogy az MNB-nél elhelyezett betétek mennyisége 2000 és 2023 között megduplázódott, az utóbbi évben meghaladta a 10 ezermilliárd forintot, a kamatszint pedig a 2020-as átlagosan 0,75 százalékról a magasba emelkedett, a csúcson, 2022 októberétől hét hónapon át 18 százalékos kamatot fizetett a jegybank. Ezzel szemben a tartalékok után csak a nemzetközi pénzpiacon szokásos kamatokat kapta.
Az MNB maga is sokat tett azért, hogy ilyen méretű veszteségbe lavírozza magát. Egyrészt közép- és hosszú távra folyósított nulla kamatozású hitelekkel ösztönözte a vállalkozói szektor növekedését – ebből még 1350 milliárd forint körüli összeg ketyeg a mérlegében, amely tiszta bukta. Az is, hogy nagy mennyiségben vásárolt állampapírokat – a költségvetés tehermentesítése végett – alacsony, kezdetben 2 százalék, az akció végén, 2021 decemberében 4,4 százalék körüli átlagos hozammal. Harmadrészt 1550 milliárd forintért vásárolt vállalati kötvényeket, ezek egy része bóvlinak minősül.
A közelmúltban a kamateredmény csak abban a rövid időszakban (2017–2019-ben) volt pozitív, amikor az MNB irányadó kamata nagyon alacsony volt – állapítja meg az ÁSZ. Ezzel lényegében azt prognosztizálja, hogy kamatnyereségre a közeli jövőben sem lehet számítani.
A jegybanki eredmény fő meghatározója nem is ez, hanem az árfolyam alakulása. Amíg a forint leértékelődött, százmilliárdokat kaszált az MNB – miközben az állam százmilliárdokat bukott a devizaadósságán. A jegybank nyert azon, hogy az általa birtokolt euró egyre több forintot ért, az állam viszont vesztett, mert devizaadósságának forintban kifejezett értéke az árfolyam gyengülése miatt felduzzadt. Fordulatot ebben is az irányadó kamat emelése hozott, mert valamelyest megerősítette vagy megvédte a forint árfolyamát – és egyúttal csökkentette az MNB árfolyamnyereségét. Arra sem lehet számítani, hogy a közeli jövőben az árfolyamnyereség elegendő lesz a tőkehiány feltöltésére – pendíti meg az ÁSZ. Feltéve persze, hogy a forint leértékelődése észszerű keretek között marad.
A jegybanktörvény 2023. decemberi módosítása nyomán a Költségvetési Tanácsnak (KT) kell megvizsgálnia, hogy az MNB tőkehelyzete a törvényi definíciónak megfelelően alakul-e. A testület egyik tagja az MNB elnöke, aki aligha elfogulatlan ítész az ügyben, a másik az ÁSZ elnöke, tehát a fő ellenőr, a harmadik pedig a testület elnöke, Horváth Gábor pénzügyi közgazdász.
„Ez a megoldás nem célravezető, mert az MNB tőkehelyzete nem csupán költségvetési kérdés, hanem a monetáris szabályozás része, miközben a feltőkésítés a pénzügyi függetlenségének biztosításához szükséges” – véli Neményi Judit egykori MT-tag, az MNB korábbi főközgazdásza. „Az MNB profitja, illetve vesztesége pénzkivonást, illetve pénzkibocsátást jelent. Ezért volt a korábbi jegybanktörvényben az az alapszabály, hogy az MNB a profitját befizeti a költségvetésbe, a veszteségét pedig megtéríti a költségvetés. Válságos időkben, amikor nincs inflációs nyomás, a veszteség megtérítésétől el lehet tekinteni. Most viszont van inflációs nyomás. Meg kell vizsgálni, hogy a megtérítetlen veszteség inflatorikus hatású-e, hozzájárul-e a pénzbőséghez. A mérlegelés fő szempontja a stabilizáció, a feltőkésítésről a költségvetési és a jegybanki politika irányítóinak kellene megállapodniuk” – hoz fel új szempontokat Neményi.
A jegybanki veszteségtérítésnek nincs egységes nemzetközi gyakorlata, ezt alaposan megvizsgálták – válaszolta a HVG-nek Horváth Gábor KT-elnök, aki rövidesen megkapja a 2026-os büdzsé tervezetét.
„Az MNB saját tőkéjének 2024. évi alakulása, az MNB Igazgatóságának előrejelzése, valamint a nemzetközi tapasztalatok áttekintése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a hatályos szabályozás alapján jelenleg nincs szükség a feltőkésítésre. A korábbi programok kifutásának mérlegszűkítő hatása és az előző évekénél érdemben alacsonyabb kamatkörnyezet miatt az MNB eredménye és saját tőkéje jelentősen javulhat.”
Mindemellett a KT elnöke kijelentette, hogy „az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politikai döntéseit e célok elérése, és nem a jegybanki eredmény befolyásolása érdekében hozza.” Ez szakítást jelent azzal a felfogással, amellyel Matolcsy 2013-ban elkezdte elnöki ténykedését, és a nyereségességet sikermutatóként tüntette fel.
A szakmán belül abban egyetértenek, hogy a jegybank tartósan nem lehet veszteséges, mert a hitelessége forog kockán. A fő felelőssé előléptetett Költségvetési Tanácsnak előbb-utóbb szembe kell néznie azzal, hogy adófizetői pénzekből kell majd a jegybankot feltőkésíteni. Ez éppúgy a Matolcsy-korszak hagyatéka, mint a közpénzjellegüket elveszített százmilliárdok sorsa. | Súlyos százmilliárdokba fog még kerülni nekünk Matolcsy MNB-elnöksége | Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb adófizetői százmilliárdokat kell erre fordítani. Ez is a Matolcsy-korszak hagyatéka. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250405_hvg-tokehiany-mnb-matolcsy-veszteseg-koltsegvetes-forintarfolyam | 2025-04-05 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Alig vette át Rogán Antaltól a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. felügyeletét Lázár János, máris kisöpörte a régi vezetői garnitúrát, mostanra pedig már a részletek is kiderültek a személyi változásokról.
Nemcsak Bartal Tamás vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár került a vállalathoz, hanem újból állami pozíciót kapott Vida József is, aki Mészáros Lőrinc földijeként és a takarékszövetkezetek bankárjaként vált milliárdossá.
Vida is az útdíjbeszedő cég igazgatóságának tagja lett, ahogy Bitay Márton Örs is, aki korábban a földprogramokért felelős agrárállamtitkár volt, majd ingatlanos vállalkozásokba fogott.
Vida József aktívan közreműködött abban, hogy az Orbán-kormány elvárásainak megfelelően a takarékszövetkezetekből, az FHB Bankból, majd az MKB és a Budapest Bank egybegyúrásából megszülessen az MBH Bank, amelynek az állam jelenleg a kisebbségi tulajdonosa, míg a meghatározó részvényese Mészáros Lőrinc.
Közben maga a bankár is gazdagodott: a Forbes legutóbbi listáján például a 29. leggazdagabb magyar, 90,8 milliárd forintos vagyonnal.
A NÚSZ azért az egyik legfontosabb állami vállalat, mert hatalmas bevétele van: 2024-ben az autópálya-matricákból 148 milliárd forint folyt be, a teherautók útdíjából pedig 656 milliárd forint.
Vida menedzsmentbeli pozíciója abból a szempontból is érdekes, hogy vezető tisztségviselő abban a Mészáros-féle MKIF-csoportban is, amely elnyerte az autópályák fenntartásának koncessziós jogát, és az állam éppen a NÚSZ bevételeiből fedezi az MKIF díjait.
Ezekből a személyi változásokból is jól látszik, hogy a NÚSZ-t eddig felügyelő Rogán Antal valódi pozícióvesztést szenvedett el, és még a kinevezettjei sem maradhattak meg a pozícióikban.
Lázár János ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet Vida (és kisebb mértékben Bitay) kinevezésével, hogy amikor a “kullancsozós” beszédét elmondta a kisvárdai fórumon, akkor a NER-esesk alatt nem a legbelsőbb kört érthette. Akkor így fogalmazott:
“Azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek, és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról, annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani.”
Ezzel szemben a jogalkotói lehetőségeit inkább arra fordította, hogy a kormány protekcionista gazdaságpolitikáját erősítse, és megpróbálja az alvállalkozói szerepből is kiszorítani a külföldi építőipari vállalatokat.
A miniszter a héten bejelentette, hogy egy olyan törvényjavaslatot készített elő, amely alapján az állami beruházások esetében nem csak a megbízást elnyerő fővállalkozót, hanem annak alvállalkozóit is nyilvánosságra kell hozni.
Szerinte ennek azért van jelentősége, hogy a magyar kis- és nagyvállalatokat megvédjék a nagyobbaktól, és végre utánajárhassanak annak, hogy a Strabag, a Swietelsky és a Colas miként kapott 1200 milliárd forintnyi állami megbízást az elmúlt években.
A két osztrák és a francia cég az elmúlt években már jóval kevesebb állami megbízáshoz jutott közvetlenül, mint a korábbi években, és a kormány most tovább akarja szűkíteni a verseny lehetőségét, hogy magyar vállalatok vigyék el a megbízásokat.
Csakhogy a közbeszerzések már eddig sem voltak kiegyensúlyozottak: a Transparency International néhány napja hozta ki azt a számítást, amely 2021 és 2023 között a 12,6 ezer milliárd forintnyi megbízásból Mészáros Lőrinc cégei vittek el 1090 milliárdnyit, és további csaknem 2000 milliárd a kormányhoz közel álló másik három milliárdos között oszlott el.
Ez a módszer természetesen külföldön sem arat osztatlan sikert, legutóbb a Trump-adminisztráció által összeállított dokumentum is kiemelte, hogy “a korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években”.
Így tehát Lázár János kullancsirtása egyelőre nem tűnik célirányosnak. | Állami posztot kapott Lázártól a milliárdos, aki Mészáros Lőrinc földije | Lázár egyelőre újabb hivatalt adott azoknak, akik már eddig is gazdagodtak a kormánnyal való együttműködésen, miközben a gyanús közbeszerzéseket nem a NER-esek körében vizsgálná. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250410_hvg-nusz-zrt-utdijfizetes-autopalya-meszaros-lorinc-vida-jozsef | 2025-04-10 06:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Egykori svájci cégének a nevével üzletviteli tanácsadásra új vállalatot alapított Nyerges Zsolt, aki annak idején segített abban, hogy Simicska Lajos vagyona Szíjj László kormányközeli vállalkozóhoz kerüljön.
Az N.E.Z. Investment Zrt.-ben tulajdonostársa is van, méghozzá az a Sárvári Tamás Mihály, aki a Közgép átvételekor ugyancsak átállt Simicskától. 2018 nyarán Nyerges az után vette át a hatalmat a közbeszerzéseken százmilliárdokat kereső építőipari cég, a Közgép felett a korábbi üzlettársától, hogy évekkel korábban megromlott a kapcsolat Orbán Viktor kormányfő és a Fidesz gazdasági tanácsadója, Simicska Lajos között.
Sárvári Tamás Mihály Simicska alatt a Közgép igazgatótanácsának tagja volt, Nyerges viszont vezérigazgatónak nevezte ki. Így vezényelték le azt a folyamatot, amelynek a végén az építőipari vállalat Szíjjhoz került.
Nyerges azóta jelentős mértékben visszavonult a gazdasági életből, bár 2019-ben még létrehozta az A4B Management Ingatlankezelő Zrt.-t, amelynek Szeghalmi Márk Ádám lett a vezérigazgatója. Szeghalmi a kormányfő feleségének, Lévai Anikónak az unokaöccse, azóta tucatnyi új ingatlanos vállalkozást alapított.
Nyergesnek és Sárvárinak 2017 és 2022 között N.E.Z. Management & Consulting AG néven volt vállalkozása Svájcban, ahogy korábban Nyergesnek Simicskával is volt közös svájci cége Basis Invest AG néven. | Simicskától átállt közgépessel alapított céget Nyerges Zsolt | A Simicska-vagyon átruházásában kulcsszerepet játszó milliárdos egy másik cégét Lévai Anikó unokaöccse vezeti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250416_hvg-Nyerges-Zsolt-Simicska-Lajos-Szijj-Laszlo-NEZ-Investment-Sarvari-Tamas-Mihaly-Kozgep-Orban-Viktor-Levai-Aniko-Szeghalmi-Mark-Adam | 2025-04-16 06:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Már tucatnyi cég alakult azoknak a magyarországi autópályáknak az üzemeltetésére, amelyeket az Orbán-kormány 35 évre szóló koncessziós szerződés keretében Mészáros Lőrinc és Szíjj László gondjaira bízott.
A legújabb az MKIF Via Úthálózat Üzemeltető Zrt., amelynek tulajdonosa a Szíjjhoz köthető Themis és Via Magántőkealap.
A cég vezérigazgatója, Glied-Máté Szilárd 2022 előtt kilenc éven át dolgozott az állami Magyar Közútnál, amelytől Mészárosék átvették az 1200 kilométernyi sztráda fenntartását.
Az MKIF-csoporton belül már 11 cég jött létre a feladatok ellátására, amiért 2057-ig mintegy 15 ezermilliárd forintot fog kifizetni az állam. | Újabb sztrádafenntartó cég segíti Mészárosék 15 ezermilliárdos üzletét | A sokadik hasonló társaság vesz részt az 1200 kilométernyi autópálya fenntartásában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250417_hvg-sztradafenntarto-ceg-Meszaros-Szijj-autopalyakoncesszio | 2025-04-17 06:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A nyomozás adatai szerint egy főorvos 13 szülést, valamint 7 nőgyógyászati műtétet úgy vezetett le, illetve végzett el úgy, hogy azokért a páciensektől összesen közel ötmillió forint hálapénzt fogadott el. Az orvos a budapesti magánrendeléséről egy vidéki kórházba hívta betegeit az ellátásra és a beavatkozások elvégzésére. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján az ügyben a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytatja le az eljárást vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt.
A meggyanúsított főorvos a vezetői beosztását kihasználva az állami és a magánellátást tudatosan összemosta, az állami intézményben meglévő vezetői beosztását, munkakörét és az állami intézmény infrastruktúráját, eszközeit arra használta fel, hogy a magánrendelőjében keletkező bevételét maximalizálja – olvasható a rendőrségi közleményben.
Az orvos a saját magánrendelőjének weboldalán hirdette a „szülési készenléti díj (állami) – 280 000 Ft” szolgáltatást, mindezt a hálapénz eltörlését követően is. Ezt az összeget a magánbetegeitől az állami ellátásban végzett szülésekért kérte és kapta.
Az 56 éves főorvost a budapesti nyomozók fővárosi otthonában fogták el, ahol házkutatást is tartottak, melynek során kétmillió forintot, valamint közel 2 millió 700 ezer forint számlapénzt foglaltak le. | Elfogták a szülésekért hálapénzt kérő főorvost | Vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak egy 56 éves főorvost, a rendőrség szerint a nőgyógyász hálapénzt kapott szülésekért és nőgyógyászati műtétekért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250404_Elfogtak-a-szulesekert-halapenzt-kero-foorvost | 2025-04-04 10:22:00 | true | null | null | HVG |
Közérdekű adatigényléssel fordult a Transparency International a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és létrehozója, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságához – tudta meg a HVG Ligeti Miklós jogi igazgatótól.
Az alapítvány ellenőrző szervétől, amelyet Varga Mihály új MNB-elnök a belépésekor azonmód átalakított, főképpen azt szeretné kitudni, hogy tette-e a dolgát, megvizsgálta-e a Pallas Athéné gazdálkodásának észszerűségét és törvényességét, pontosan mikor és mit állapított meg, s arról mikor és kit tájékoztatott. A jegybanki testülettől pedig azt kérdezte: ellenőrizték-e valaha, hogy az alapítvány, illetve 266 milliárd forintból létrehozott jogelődjei szabályosan használták-e fel a rájuk bízott közvagyont.
A kíváncsiskodást a TI azzal indokolta, hogy az Állami Számvevőszék minap lezárult vizsgálatai nyomán az alapítvány „súlyos vagyonvesztése közismert, a több százmilliárd forintot kitevő vagyoncsökkenés miatt a nyomozó hatóság hűtlen kezelés gyanújával indított büntetőeljárást”.
A következő hetek-hónapok bizonyára arról szólnak majd, hogy milyen szintig ér el a felelőskeresési cunami, s maga alá temeti-e Matolcsy Györgyöt és azokat – köztük a fiát és annak üzlettársait –, akik hasznot húzhattak a Pallas Athéné alapítványok „sajátos” vagyonkezeléséből. Közben a vezető kormánypárt és a kormány lerázná magáról a politikai felelősséget.
A napokig hallgató Matolcsy György hétfőn az Indexen magabiztosan nyilatkozott arról, hogy az ÁSZ megállapításai „iratellenesek”, és nem felelnek meg a tényeknek. Kifogásolta, hogy a számvevők nem vették figyelembe a még az ő fennhatósága alatt álló alapítványi káderek ellenérveit. Szerinte a vagyon megvan, és érthetetlen szakmaiatlanságra vall, hogy az ÁSZ a lengyel GTC tőzsdei ingatlancég értékét az ingadozó részvényárfolyamból, és nem a „valós piaci értékből” vezette le. Kétségbe vonta saját korábbi fegyverhordozója és alelnöke, Windisch László ÁSZ-elnök hitelességét is, mondván: hamisan tulajdonítják neki azt a tavalyi beismerést, hogy az alapítvány és vagyonkezelője, az Optima Zrt. külső segítség nélkül aligha képes fenntartani a fizetőképességét.
Bármilyen súlyosak is azok az állítások, amelyek szerint részben elsíbolták az alapítványi vagyonkezelőre bízott félezer milliárd forintot, Ligeti szerint az ÁSZ, amely érdekes módon korábban mindent rendben talált, most is csak a felszínt kapargatja.
Nyilván azért nem ás mélyebbre, mert ha megtenné, sokkal szélesebb körben kellene keresni a felelősöket, s nem csupán azon rágódni, hogy a Matolcsy-klánból kinek a csuklóján csattanjon a bilincs, és kién ne. Nemcsak a méltatlan vagyonforgatással van ugyanis baj, és nem is csak az ÁSZ által citált 2019–2024-es időszakban, hanem magának az alapítványnak a torka is véres: már az is többszörösen törvénysértő volt, hogy 11 évvel ezelőtt oly sok pénzt beléjük tolt a jegybank.
Mégsem tett senki semmit, pedig a legmagasabb szinteken is értesülhettek róla.
Ám Matolcsynak, akárcsak más aktuális kormányzati kegyenceknek, szabad prédaterületet biztosított a hatalom az adófizetők kárára. Mindaddig, amíg az egyre kevéssé leplezhető mutyi nem jutott arra a vállalhatatlan szintre, ami már a szavazófülkékben is következményekkel járhat.
A jegybankelnök korábbi szent és sérthetetlen voltát mutatja, hogy 2016 tavaszán az ügyészség még nagyképűen lesöpörte a TI feljelentését, amely szerint „a törvénysértő alapítványi vagyonrendelésre minden valószínűség szerint a hivatali hatáskör túllépésével vagy hivatali helyzettel visszaélve került sor”. A TI érvelése szerint az MNB a róla szóló kódex alapján csak „a feladataival és elsődleges céljával összhangban” hozhatott volna létre alapítványt, de nem tartotta magát ehhez. Az alapítványok alapító okiratában ugyanis olyan célokat jelölt meg, amelyeknek a jegybanki alapfunkciókhoz nincs semmi közük. Az alapítványok feljelentésig megismerhető pénzköltései és beruházásai pedig nemcsak a jegybanktörvénnyel, de még a kifogásolt alapítói okiratokkal is ellentétesek voltak.
A feljelentésben néhány jogtiprónak tartott esetet is bemutattak, például egy Matolcsyról írt könyv támogatását vagy egy olyan elemzés többszörös megvásárlását, amelyet az elnök unokatestvérének az érdekeltsége készített. Már akkor kilógott a lóláb, hogy a jegybankelnök afféle családi vállalkozásként tekint az alapítványokra.
A TI és oknyomozó újságírók által kezdeményezett perek sorozata kellett ahhoz is, hogy a közérdekű adatok egyáltalán megismerhetők legyenek. A kegyes halálért folytatott harcáról közismertté vált, tavaly ősszel elhunyt Karsai Dániel által vitt pereknek köszönhető, hogy az alapítványi pénzek a kormányzati többség megfeszített törvénymódosítási próbálkozása ellenére sem veszítették el közpénzjellegüket. Ez utóbbit végül, 2016 áprilisában az Alkotmánybíróság tette megkérdőjelezhetetlenné.
Néhány nappal előbb például a Kecskeméti Törvényszék ítélt úgy – jogerősen –, hogy az akkori PADME becenevű alapítvány közfeladatot lát el, s miután az MNB a nemzeti vagyon terhére adott neki közpénzt, az a jegybankról „leválasztva” is közpénz marad.
Ám a bíróság azt is kimondta, hogy az MNB az alapítvány kuratóriumán keresztül megőrizte az átruházott vagyon feletti rendelkezési jogát. S ha ez így van, Matolcsy György nem háríthatja el magától a felelősséget a feltételezett vagyonvesztésért. A közpénzszázmilliárdok bírósági helyretétele után bonyolult alapítványi vagyonkezelési metódust igyekeztek kifundálni, kettős hátsó szándékkal: egyrészt, hogy ne kelljen túl sokat közcélra fordítani a pénzből, másrészt, hogy azt a nyilvánosság elől rejtve, szabadon lehessen befektetni, privát üzleti megfontolásokat követve.
Ezért találták ki, hogy az alapítvány maga évente a vagyona észszerűen elvárható piaci hozamának csak a töredékét kaphassa meg működésre és jótékonykodásra, a többivel pedig csak a beláthatatlan jövőben, 2040-ben kelljen elszámolni. Így tehette meg az Optima, hogy százmilliárdokat folyatott ki két külföldi tőzsdei ingatlancégbe, s ha kellett, finanszírozta az elnöki sarj, Matolcsy Ádám üzleti köreit. Mindennek az égvilágon semmi köze sincs sem a jegybanki célkitűzésekhez, sem a közjóhoz, függetlenül attól, hogy az egyes tranzakciókat egy adott pillanatban jó vagy rossz üzleti húzásnak tartjuk-e.
Főleg úgy, hogy mindezekre a „nemes” befektetési célokra nem volt elegendő az a temérdek pénz, amit az MNB az alapítványokba tett: fel kellett szippantania a „rokon” kecskeméti Neumann János Alapítvány 127 milliárdját és még 70 milliárd forintnyi bankhitelt is. A hitelnyújtó az MBH Bank volt, amelyet ugyan „Mészáros-bankként” aposztrofál a közvélemény, de 23 százalékban olyan vállalkozások a tulajdonosai, amelyek magántőkealapokon keresztül a Matolcsy Ádámmal üzleti kapcsolatban álló Száraz István Quartz alapkezelőjének irányítása alatt állnak.
Az ÁSZ jelentéséből kiderül, hogy a Quartz-féle alapok és az Optima között nehezen indokolható tranzakciók zajlottak, még ha azokat csak nagyon szőrmentén tárták is fel. Egy elsikkadt, de kulcsfontosságú megjegyzést azért tett az ÁSZ, ami szerint „a közbeiktatott magántőkealapok (…) lényegében átláthatatlanná tették a struktúrát, hiszen ezek tulajdonosi szerkezete nem ismert”. Annak kimondásáig azonban nem jutottak el a számvevők, hogy közpénzt ebben a struktúrában nem lenne szabad kezelni.
Meglehet, az MBH azért nyújtott hitelt az alapítványi vagyonkezelőnek, mert az azzal összedolgozó, Matolcsy Ádámhoz köthető üzleti hálónak közvetlenül nem adhatott volna több pénzt (a fiatalember központi cégcsoportjába tízmilliárd forintnyi hitelt és tőkét pumpált). Jóllehet az ÁSZ-jelentés, másokkal ellentétben, az MBH-t nem nevezi meg, a történtek mindenképpen rombolják a pénzintézet reputációját.
Épp ezért különös, hogy az alapítványi ügyeket illetően radikális tisztogatásra mandátumot kapott Varga Mihály mélyen hallgat arról, hogy a jegybank tesz-e lépéseket az MBH tulajdonosi szerkezetének megtisztításáért. Pedig a bankrendszer feddhetetlensége felett őrködő felügyeleti hatóságként ez azonnali kötelessége lenne.
Figyelemelterelésnek tűnik ugyanakkor, hogy az állam épp ebben a cirkuszban kérte meg a Citibankot, hogy segítsen értékesíteni az MBH-ban lévő 20 százalékos pakettjét. Habár a költségvetésnek valóban szüksége lenne a pénzre, az ügylet időzítése pocsék. A minden idők egyik legnagyobb hazai közpénzpanamájával hitelezői kapcsolatba került bank tőzsdei árfolyamán már látszik is a piac ítélete.
Ilyenkor ugyanis óhatatlanul felerősödnek azok a spekulációk, hogy a Mészáros–Matolcsy-duó tulajdonosi ösztökélésére vajon mennyi, az alapítványihoz hasonló, kétes kitettsége lehet még ennek a banknak. És hogyan értékelődnek le ezek a kihelyezések, ha esetleg a Lázár János miniszter által említett kullancsoknak tényleg el kell hagyniuk a gazdatestet, a Fideszt? Az elbizonytalanított piacokat éppen az nyugtathatná meg, ha az állami tulajdonos vállalná a következményeket, szükség esetén a tőkepótlást is, és csak utána gondolkodna az utódlásáról. | Az ÁSZ kulcsfontosságú megjegyzése és amiről Varga Mihály mélyen hallgat – bőven vannak még kérdőjelek az MNB-alapítványok ügyében | Csak találgatni lehet, hogy védekező üzemmódba kapcsolt vagy kiegyezett a hatalommal Matolcsy György volt MNB-elnök, miután meghazudtolta az ÁSZ büntetőügyet generáló megállapításait. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250404_hvg-matolcsy-mnb-asz-jelentes-bunbak-mbh-romlas-viragai | 2025-04-04 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban kiderítette, hogy Papcsák Ferenc volt fideszes zuglói polgármester cégén keresztül lehet csak az Uzsoki Kórház VIP részlegére bejutni. A képviselő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központól (NNGYK) most azt is megtudta, hogy Papcsák cége, a Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft.-nek semmilyen engedélye nem volt egészségügyi közreműködői tevékenység végzésére. Úgy tűnik tehát, hogy az Uzsoki Kórház jogszerűtlenül szerződött Papcsák cégével. Hadházy ezzel kapcsolatban feljelentést tett.
Az érintett céget Papcsák azóta eladta, és a VIP osztályt is átkeresztelték az Uzsokiban „Térítéses Betegellátó Osztálynak”.
Azt nem tudni, hogy a kórház kapott-e és ha igen, mennyi pénzt a cégtől, de a kft. sok százmilliós bevételeket produkált, 2023-ban pedig kb. 20 millió nyereséget jelentett le.
„Azt kell még megtudnunk, hogy a szerencsétlen betegektől beszedett milliókból mennyit adott tovább a kórháznak Papcsák. De azt egyelőre nem tudjuk, mivel a kórház megtagadta az ezirányú közérdekű adatkérésünk teljesítését. Emiatt már a Transparency jogászainak segítségével perelem az Uzsokit” – írta Facebook-bejegyzésében a politikus. | Papcsák cégének nem volt engedélye arra, hogy az Uzsoki Kórházban VIP tevékenységet végezzen | A cég, amitől azóta Papcsák csendben megvált, több százmilliós bevételt produkált. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250406_Papcsak-cegenek-nem-volt-engedelye-arra-hogy-az-Uzsoki-Korhazban-VIP-tevekenyseget-vegezzen | 2025-04-06 12:00:00 | true | null | null | HVG |
Aktívan vizsgálja az Al Habtoor Palace Budapest nevű luxusszálloda tulajdonosa, hogy miért vitték át a finn miniszterelnök és kísérete foglalását a tavaly novemberi, budapesti EU-csúcs idén a Tiborcz Istvánékhoz köthető Dorothea Hotelbe, írta a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az Al Habtoor.A közleménnyel aDirekt36 cikkérereagált a cég, amelyből kiderült, hogy a finn delegáció eredetileg az idén januárig Ritz-Carlton Budapest néven és a mostanitól eltérő menedzsmenttel működő hotelben foglalt szállást, ám a magyar kormányt is rendszeresen bíráló Petteri Orpo és kísérete végül mégis a Tiborczék érdekeltségébe tartozó hotelben kapott szobát. Ez a szálloda egyébként a magyar elnökségi titkárság által ajánlott öt budapesti szálloda közt is szerepelt.Az Al Habtoor Palace közleménye szerint nem ismerik a változás pontos okait és értetlenül állnak a döntés előtt, de szeretnék feltárni annak pontos hátterét.Az oknyomozó portál cikkéből kiderült az is, hogy a budapesti EU-csúcsra érkező finn delegáció elszállásolásáról szóló számlákat nem az érintett hotelek, hanem egy Jet Travel Kft. nevű magyar cég állította ki. A finnek válasza szerint ez az utazásszervező cég intézte a szállásfoglalásokat a magyar EU-elnökség instrukciói alapján.A Jet Travel állítása szerint "alvállalkozóként vett részt az esemény szálláskontingenseinek kezelésében", a finn delegáció pedig 2024. októberében a cég által biztosított rendszeren keresztül a Ritz-Carlton Hotelben foglalt szállást. A cég Direkt 36 kérdéseire adott válaszából kiderül az is, hogy a finnek később a foglalásukat többször módosítva bővíteni akarták a delegációjuk számát. A kérésnek azonban a Ritz akkorra már nem tudott eleget tenni.Ezt követően a finneknek a Dorotheában ajánlottak elegendő számú szobát, amit a finnek elfogadtak. A Jet Travel többségi tulajdonosa és egyik ügyvezetője Gál Pál Zoltán, az Orbán-kormány egykori államtitkárának, Gál András Leventének a testvére. Gál Pál Zoltán már azelőtt bevásárolta magát a Jet Travelbe, hogy a testvére kormányzati karrierje elindult volna. | Az eredetileg kiválasztott hotel vizsgálja, miért inkább Tiborczék szállodájában szállt meg a finn miniszterelnök | Petteri Orpo és kísérete eredetileg a Ritz Carlton hotelben kapott szobát tavaly novemberben, a budapesti EU-csúcs idén, ám végül a BDPST Grouphoz köthető Dorotheában szállásolták el a küldöttséget. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/11/vizsgaljak-hogy-az-eredetileg-kivalasztott-hotel-helyett-miert-tiborczek-szallodajaban-szallt-meg-a-finn-miniszterelnok | 2025-04-11 19:40:00 | true | null | null | Telex |
Szombat reggel Matolcsy Ádám feleségének luxuséletéről posztolt fotókat Hadházy ÁkosFacebook-oldalán. A független képviselő azt írta: Matolcsy Ádám felesége Szaúd-Arábia egyik tengerre épült luxusszállodájából posztol mostanában."Egy éjszaka 1,4 millió, a kezén levő órából kisebb garzonlakást (vidéken házat) lehetne venni, de telik rá a devizahitelesek vérén keletkezett, aztán eltüntetetett százmilliárdokból.."Hadházy a posztjához mellékelt egy Cartier óráról készült képet is: szerinte ezt az órát viseli Matolcsy felesége, a karóra pedig 70 500 euróba, vagyis közel 29 millió forintba kerül.Matolcsy Ádám neve azért került bele ismét a közbeszédbe, mert a nagy port kavart ÁSZ-jelentés egyiklegerősebb része az,ahogy bemutatja, hogy egy nagy állami intézmény, az MNB szakmányban adott feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában Somlai Bálint cégeinek. Ő építőipari jártasságáról korábban egyáltalán nem volt ismert, viszont deklaráltan Matolcsy Ádám, Matolcsy György eddigi jegybankelnök fiának a barátja. Matolcsy Ádám és köreinek luxuséletéről pedig az elmúlt években már rengeteg szó esett, ami az MNB-ügyről szóló átfogó műsorunkban is előkerült:Hadházy március végénRogán Antal feleségének luxusékszereiről tett ki képeket,amiken többek között a Hermès egyik legdrágább táskája, a limitált kiadású, gyémántokkal kirakott, krokodilbőrből készült Kelly 25 Niloticus modell is látható. Akkor oldalán azt írta: "Szóval ezek a ruhák és ezek a cipők egyszerűen még a leggazdagabb emberek részéről sem elérhetők. Merthogy nem logikus és nem észszerű ilyen pénzeket kifizetni egy cipőre vagy egy ruhára még a leggazdagabbaknak sem. Ezeket sejkek veszik meg. Ezek mind a világ legdrágább luxustermékei, földi halandók számára megközelíthetetlenek."Rogán Antal lapunknak küldöttválaszábanazt írta: "Hadházy képviselő úrnak az Országház kis híján felgyújtása és a hidak lezárása nem hozott elég figyelmet. Tudom, hogy őt ez nem érdekli, de a feleségem két hónapja szülte meg a kislányunkat. Alig ért véget a gyermekágyi időszak: én a munkámmal, a feleségem pedig csak a kislányunkkal foglalkozik. Nagy bátorság egy kismamát ócsárolni! Mi lesz a következő: babakocsik és babaruhák?" | Hadházy Rogán felesége után most Matolcsy Ádám feleségének luxuséletéről posztolt | A független képviselő szerint Matolcsy Ádám felesége olyan szaúd-arábiai hotelben helyen nyaral, ahol egy éjszaka 1,4 millió forintba kerül. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/12/matolcsy-adam-felesege-ekszerek-nyaralas-hadhazy-akos | 2025-04-12 12:07:24 | true | null | null | Telex |
Sok mindenen lehet vitatkozni Magyarországon, de azon aligha, hogy Tiborcz István egy sikeres üzletember. Hiszen minek neveznénk azt, aki 38 évesen a tizenötödik leggazdagabb embernek számít ebben az országban, ráadásul egy év alatt megduplázta vagyonát, ami aForbes számításai szerintmár több mint 150 milliárd forintot tesz ki? Ki ne akarná meghallgatni, ha mindezek után Tiborcz István elárulja sikere titkait? Nyilván erre épített az Economx.hu gazdasági hírportál, amikor szuperexkluzívMoney Talks konferenciájánakzáró- és fő programpontjaként Tiborcz Istvánnal szervezett beszélgetést.Mivel Tiborcz Istvánt ritkán látni mostanság Magyarországon, nyilvánosan,Ferrari nélkül, elmentem meghallgatni az ifjú milliárdost a Millenárisban szervezett konferencián. Így most már egy fokkal közelebb kerülhettem a gazdasági sikerhez, hiszen ha messziről és rövid ideig is, de beleláthattam egy ilyen sikeres üzletember agyműködésébe. A pénz beszélt - ha nem is nagyon hosszan, és ha nem is árult el annyit, mint talán szerettem volna.Bár explicit ezt nem mondta ki senki, a Money Talks konferencia szervezői amolyan üzleti guruként kezelték Tiborcz Istvánt. A konferencia legtöbb előadásának és panelbeszélgetésének volt konkrét tematikája, az előadókat többé-kevésbé aszerint hívták meg ezekbe a szekciókba, mert az adott témához értettek, abban érintett iparágakat képviseltek, legyen szó a szállodaiparról,kifektetésekről, egészségügyről. Tiborcz Istvánt viszont a viszonylag semmit, és így mindent mondó, "Értékmentés, értékteremtés az üzleti életben" című beszélgetésre hívták el. Gáll Csongor műsorvezető, az Index videó rovatának vezetője (aki korábban a Hír TV-s állása melletta KDNP politikusainak gyártott videós tartalmakat) Tiborcz mellett még Juhász Lászlóval, a Boston Consulting Group tanácsadócég kelet-európai vezetőjével beszélgetett, mert miért ne.A beszélgetők mögötti kivetítőn és a konferencia programjában Tiborcz Istvánról csak annyit tartottak fontosnak megosztani a szervezők, hogy ő egy "üzletember".A témafelvetés tökéletes alkalmat adott Tiborcznak, hogy viszonylag visszafogottan, de eldicsekedjen a BDPST csoportban összefogott cégeinek sikereivel, így organikusan szóba jöhetett Tiborcz méregdrága műemlék ingatlanokat felújító, szállodákat üzemeltető BDPST Zrt.-je, valamint a Gránit Bank és a szállítmányozó Waberer's, amibe Tiborcz bevásárolta magát az elmúlt években. Azt pedig egyáltalán nem tette szükségessé sem a téma, sem a formátum, hogy ezeket a sikereket történeti kontextusban tárgyalja, vagyis hogy az üzletember elmesélje a saját verzióját az első millióinak történetéről.Pedig ez nagyon érdekes, ezért nem is illik állítólag direktben megkérdezni, sem Tiborcz Istvántól, sem senki mástól. A konferencián mindenesetrein medias reskezdődött a kérdezősködés értékteremtésről, nemzetközi sikerekről, üzleti hitvallásokról. Így nem kellett hogy szóba kerüljenek az Elios Zrt. uniós pályázatai, amik miatt annak idején az EU csalás elleni hivatala is vizsgálódott, és amikért a magyar kormány végül inkább nem kérte el az uniós támogatást, vagy az, hogy aBDPST mennyi társasági adót fizet vagy nem fizeta kormány adóügyi módosításainak hála. Vagy hogy mennyire könnyíti meg az üzleti sikereket, ha az ember apósa Orbán Viktor. Szerencséreminderről már egy egész film is elérhető, bárTiborcz szerintez csak egy politikai motivációk szerint összemazsolázott lejárató kampány.No, de ha mindezekről nem, akkor miről volt szó abban a cirka félórában, amíg Tiborcz István a színpadon volt? Sok mindenről, bár semmiről sem igazán mélyen, de azért megpróbálhatunk belőle valamifajta üzleti filozófiát kiolvasni.Megtudtuk például, hogy az értékteremtés minden szektorban mást jelent, de mindenhol nagyon fontos. Tiborcz István egyik kedvenc témája, hogy a BDPST csodálatos műemlék épületeket ment meg, tölt fel új tartalommal, új értékekkel. Ez az értékteremtő, értékmentő munka az épületeknél kézzel fogható, hiszen ott a tégla, ott a fal, mondja Tiborcz. A pénzügyi szektorban már nem ennyire kézzelfogható, hogy mi az értékteremtés, -mentés, de szerencsére a Gránit Bank, aminek Tiborcz 2021 óta többségi tulajdonosa, azért közel jár a megoldáshoz: a lakossági ügyfeleknek a legnagyobb érték az idő, amit megspórolhatnak a szolgáltatások gyorsaságával, így a bank ilyen irányba fejleszt.Mondjuk akkor összefoglalhatnánk az üzenetet: meg kell látni, mi az érték, amit teremteni, menteni kell.Ennél talán kevésbé ezoterikus üzenet, hogy Tiborcz István szerint a sikerhez be kell hozni a külföldi tudást, sőt, szakembereket. Az üzletember szerint Budapest (BuDaPeST) azért fejlődhetett akkorát a XIX-XX. század fordulóján, azért épülhettek meg például azok az épületek, amelyek értékét menti a cége, mert nagyon sok külföldi szakember volt, akik behozták a tudást az országba. Apósát idéző stílusban Tiborcz arról beszélt, hogy mi, magyarok nagyon jók vagyunk abban, hogy kitaláljunk dolgokat, abban is akár, hogy megcsináljunk dolgokat, de abban nem, hogy eladjunk dolgokat. Ezért el kell menni külföldre, haza kell hozni a tudást, meg a szakembereket. Ahogy például a BDPST teszi, aminek egyik üzletágát már egy külföldi szakember vezeti, angolul leveleznek a kollégák, meg minden. Van is siker.De mi a siker igazi titka? Mindenki ezért jött, ezért fizetett, ezért ült végig egy napot a Millenárison, hogy megtudja. A moderátor végül meg is kérdezte a résztvevőket, mi a hitvallásuk, tanácsuk, mitől lehet sikeresen nemzetközi piacra lépni? Merthogy a BDPST, a Gránit meg a Waberer's is a határokon túl is bizniszel már.Tiborcz István el is mondta: a csapat a legfontosabb!A hozzáértő, elkötelezett menedzsment, amelyik szenvedélyesen tolja nap mint nap a munkát, és mer nagyot álmodni, ambiciózus stratégiákat tesz le, és azt végre is hajtja. Mint a Waberer's vezetése, amely az ötéves tervében azt vállalta, hogy megduplázza a cég árbevételét és eredményességét, terjeszkedik külföldön, tör előre. A Gránit és a Waberer's vezetése ugyan már jóval azelőtt a cégnél volt, hogy Tiborcz István házon belülre került, elismerően is beszélt a cégvezetők elkötelezettségéről és teljesítményéről. Akkor talán azt lehet itt megtanulni, hogy jól kell tudni válogatni, meg kell látni a fantáziát, az értéket, a jó vezetőket a cégekben, és azokba kell sok pénzt beletenni. Ilyen egyszerű. Köszönjük, mindenki mehet haza. | Meghallgattuk Tiborcz Istvánt, hátha megosztja sikerének kulcsát | A sikeres üzletember sikeres üzletemberként adhatott elő egy budapesti konferencián, ahol megtudhattuk, mit tanácsol a sikerhez, és kikövetkeztethettük, hogyan tarolhatnánk mi is az üzleti életben. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/14/tiborcz-istvan-money-talks-konferencia-bdpst-granit-bank-waberers | 2025-04-14 20:43:19 | true | null | null | Telex |
Korrupt halőr bukott meg, aki pénzt fogadott el azért, hogy szemet hunyjon az orvhalászok garázdálkodása fölött. A rendelkezésre álló adatok szerint egy középkorú férfi 2023. május 1-től halász és haltenyésztő munkakörben dolgozott a Somogy vármegyében lévő halastavaknál. Feladatai közé tartozott a halak őrzése és védelme. 2023 szeptemberében három férfi megegyezett vele, hogy némi készpénzért horgászhatnak a tavakban, és még a biztonsági kamerákról is tájékoztatja őket.A pénz átadása után negyedórával a halőr - tartva attól, hogy elveszítheti a munkáját - visszahívta a három férfit, visszaadta a pénzt, és próbálta lebeszélni őket a horgászatról. Az orvhorgászok azonban pár nappal később negyedik társukkal együtt 46 db pontyot fogtak ki, és tulajdonítottak el mintegy 100 ezer forint értékben. A halőr által előzetesen értesített rendőrök a lopást követően feltartóztatták a hallal és horgászfelszereléssel telepakolt autót.Az elsőfokon eljárt Kaposvári Törvényszék a halőrt vesztegetés elfogadása bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 1 év 6 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte; a három orvhorgászt vesztegetés bűntettében és lopás vétségében mondta ki bűnösnek, ezért 1 év 6 hónap és 2 év közötti időtartamú szabadságvesztésre ítélte őket, kettejük esetében a végrehajtás felfüggesztése mellett.Az ítélet ellen az ügyész két vádlott terhére súlyosítás végett, a vádlottak és védőik felmentésért és enyhítésért fellebbeztek. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartotta a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést. A fellebbezésekről a Pécsi Ítélőtábla fog döntést hozni, olvasható az ügyészség közleményében. | Saját horgára akadt a korrupt halőr | A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a vesztegetés miatt indult büntetőügyben fenntartotta a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést a korrupt halőr és az általa segített orvhalászok esetében. A korrupt halőr pénzt fogadott el a tilosban horgászóktól. | null | 1 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2025/04/korrupt-halor-orvhalaszok-vesztegetes | 2025-04-17 12:00:03 | true | null | null | BAMA |
A Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Veszprémi Törvényszék helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, tehát Czeglédy Csaba bűnös.Mint ismert: május 13-án elsőfokú ítéletet hirdetett a Veszprémi Járásbíróság a 2019-es önkormányzati választások előtti botrányként elhíresült "ördög ügyvédje"-ügyben.Az eset középpontjában Borkai Zsolt, Győr korábbi fideszes polgármestere állt, akiről egy horvátországi hajóúton titokban rögzített kompromittáló felvételek kerültek nyilvánosságra. A képek és videók az "ördög ügyvédje" nevű blogon jelentek meg, ismeretlen szerzőtől.A nyomozás végén a Fővárosi Főügyészség 2021-ben vádat emelt Czeglédy Csaba DK-s politikus és ügyvéd, valamint egy társa ellen, kilencrendbeli, különleges személyes adattal való visszaélés miatt. Elsőként tárgyalás mellőzésével büntetővégzést hoztak: Czeglédyt 1 millió, társát 500 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték.Czeglédy azonban tárgyalást kért, így megindult a bírósági eljárás.A most meghozott ítélet szerint Czeglédy bűnös bűnsegédként elkövetett különleges személyes adattal való visszaélés vétségében, és 600 ezer forintos pénzbüntetést kapott. Vádlott-társát bizonyítottság hiányában felmentették.Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán | "Czeglédy Csaba bűnös" — a Veszprémi Törvényszék helyben hagyta az elsőfokú ítéletet | A Fővárosi Főügyészség tájékoztatta lapunkat. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2025/04/a-veszpremi-torvenyszek-helyben-hagyta-az-elsofoku-iteletet-czegledy-csaba-bunos | 2025-04-22 11:20:43 | true | null | null | Mandiner |
Januárban nettó 200 millió forintot, februárban pedig további nettó 95 millió forintot osztott szét összesen 13 cégnek vagy szervezetnek szponzorációs vagy közérdekű támogatásként a Szerencsejáték Zrt. e célt szolgáló keretéből az állami vállalat leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. – derül ki a honlapjukon közzétett listákból.
A lottó- és más játékokból 2023-ban például 1000 milliárd forintot közelítő árbevétel mellett 40 milliárd körüli profitot elérő Szerencsejáték Zrt. a nyereségéből rendszeresen jótékonykodik. Az, hogy pontosan milyen objektív vagy szubjektív szempontok alapján teszi ezt, az nem teljesen világos és emiatt sok kritika is éri a támogatási gyakorlatot.
Pedig a gyakorlatban van következetesség. Ha más nem, akkor az, hogy különböző NER-közeli cégek, alapítványok, szervezetek rendszeresen és jelentős összegeket kapnak, szinte óramű pontossággal minden évben – vagy akár évente többször is. Az MSZP nemrég kiperelte ezeket a támogatási szerződéseket a cégtől és kiszámolta:
az elmúlt 10 évben több mint 22 milliárd forint jutott adományokra, ám ebből a Fideszhez köthető szervezetek és személyek közel 8 milliárd forinttal részesültek, míg a valóban rászorulóknak alig jutott.
Hogy ki a rászoruló, persze megítélés kérdése. Az biztos, hogy az idei nagy nyertesek közt van a budaörsi repteret üzemeltető Aeroglobe Kft. nettó 45 millióval, miután tavaly is kapott 40 milliót. A családi cégcsoportba tartozó vállalkozás tulajdonosi köre megegyezik a Rogán Antalt, Habony Árpádot és Kövér Lászlót is reptető FLY-COOP Kft.-ével – ez a cég is többször kapott már Szerencsejáték-szponzorpénzt.
Januárban ugyanennyit, nettó 45 milliót kapott a Hazai Termék Kft. is – mondhatni menetrendszerűen, hiszen tavaly januárban is ugyanennyit ítéltek meg az agrárexpókat is szervező kiskőrösi egyszemélyes vállalkozásnak, amit korábban is minden évben, rendszeresen szponzorált a Szerencsejáték-cég.
Nettó 25 millióhoz jutott a TRP Hungary Kft. is, amely tavaly is kapott ugyanennyit. A cég a hazai autó- és motorsportélet aktív szereplője, tulajdonosai közt Őry Tamással és a feleségével, Szijjártó Saroltával, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvére. Ez a cég 2019-ben oldalanként egymillió forint közpénzért írhatott tanulmányt egy versenypályáról. Őry egy ideig a 4iG üzletfejlesztési igazgatója is volt.
Visszatérő szereplő a listán a Magyar Repülőterekért és Repülésért Alapítvány is, ám szemben a tavaly januári 10 millióval, most 40 milliót kapott. A Média a Családért Alapítvány most 25 milliót kapott, míg a kegyelembotrányba belebukott Novák Katalin államfő barátja, volt tanácsadója, Skrabski Fruzsina Három Királyfi, Három Királylány Alapítványát éppúgy 5 millióra érdemesítették.
Szintén 5 milliós szponzorpénzt kapott a januárban szétosztott keretből – éppúgy, mint tavaly – a Letteramanti Kft. is, amely Csáky-Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser – Juhász Ferenc költő lánya és Csáky Attila filmproducer felesége – vállalkozása. A nagyvázsonyi Iratmentő Alapítvány szintén 5 milliót kapott, ahogy a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány is.
A februárban kiosztott nettó 95 millióból pedig a legtöbb pénz, 50 millió forint a Magyar Úszó Szövetségnél landolt, de rendszeres támogatottként kapott 20 milliót a Szépművészeti Múzeum alapítványának cége, a Kultúra 2008 Művészeti és Szolgáltató NKft. is. A vitorlázó Vadnai Benjámint támogató Vadnai Olimpiai Felkészülési Alapítvány ezúttal a szokottnál többet, 10 millió forintot kapott.
Visszatérő támogatott a Hangos Szó Kft. is, amelyik ezúttal nettó 15 millióhoz jutott. Ez a cég áll a NER nem hivatalos himnuszának számító Nélküled című számot előadó Ismerős arcok nemzeti rockzenekar mögött, a tulajdonos az együttes basszusgitárosa, Galambos Nándor és a felesége. Amúgy a Nélküled Orbán Viktor egyik kedvence is, néha még heti Kossuth rádiós szereplésein is idéz a dalszövegből.
Ahogy arról a HVG is írt, 2023-ban a Honvédelmi Minisztérium cége, a HM Zrínyi Toborzástámogató Kft. kötött 17,5 milliós szponzorszerződést a Hangos Szó Kft.-vel, miután az Ismerős arcok ingyenes koncerteket adott a „a 175 éves Magyar Honvédség tiszteletére”. Amúgy slágerük, a Nélküled egyik részlete szól a 21-es út Lőrinci és Hatvan közötti zenélő úton – nem feltétlenül mindenki örömére:
Káderkeringő
Március elején írt a HVG arról, hogy a Szerencsejáték Zrt.-hez került a turisztikai ügynökség vezetője az MNB-hez távozó volt miniszter helyett. Nagy Márton miniszter döntése nyomán március 5-től ugyanis Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke lett az állami lottócég első embere. Mager Andrea addigi vezérigazgató pedig – aki azután kapta ezt a pozícióját, hogy távozott a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszteri posztról – a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja lett. Ami Gullert illeti, a továbbra is általa elnökölt MTÜ-höz ezer szállal kötődő Magyar Turisztikai Szövetség visszatérő, kedvelt támogatottja a Szerencsejáték-cégnek. Többször is egyszerre 600 milliós támogatást kaptak, 2015 óta összesen 3,1 milliárd forintot a Szerencsejáték-cégtől. | Szijjártó testvérének cége és a Rogánt reptető családi vállalkozás is megkapta a szokásos tízmillióit | Mintegy 300 millió forintot szórt már szét idén az állami Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leánycége. Az igazán nagy szponzorpénzek menetrend szerint landoltak a külügyminiszter testvérének cégénél és a Rogán Antalt helikoptereztető családi vállalkozásnál. Egy gyerekkórház is kapott, de ehhez képest csak aprópénzt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250421_szerencsejatekzrt-tamogatas-szijjarto-testvere-rogan-ner-korrupcio | 2025-04-21 10:00:00 | true | null | null | HVG |
Mintegy 75 milliós forintos kár érte Hódmezővásárhely városát a botrányos főtérfelújítás kapcsán. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik a nyomozás, amit a Legfőbb Ügyészség is figyelemmel kísér.A Legfőbb Ügyészség is figyelemmel kíséri a hódmezővásárhelyi önkormányzat által a Kossuth tér felújítása érdekében indított beruházással kapcsolatos büntetőügyet - értesült több, hivatalos forrásból a Promenad24. Márki-Zay Péterék balsikerű főtéri projektje kapcsán mintegy 75 millió forint kár érte a megyei jogú várost, a rendőrség gőzerővel vizsgálja a történteket.Mint korábban már megírtuk: a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indította nyomozást a vásárhelyi önkormányzat Kossuth téri beruházásával kapcsolatban. A büntetőeljárást információink szerint szorosan felügyeli a Legfőbb Ügyészség, illetve a legfőbb ügyész is. Úgy tudjuk, folyamatosan zajlanak a kihallgatások. Arról egyelőre még nincs információ, hogy meghallgatták-e már a nyomozók a Trigon Home Kft.-vel kötött 2023-as szerződések kapcsán Márki-Zay Péter polgármestert vagy Angyal Zsolt jegyzőt.Emlékezetes: az összesen több mint 250 millió forintosra tervezett főtéri beruházás mindkét részelemét a Trigon Home Kft. nyerte el még 2023 nyarán. Az önkormányzat a törvény szerint kötelező minimum 5 százalék helyett 30(!) százalékos előleget biztosított a budapesti vállalkozásnak, mely így mintegy 75 millió forintot tehetett zsebre. A szerződést az Angyal Zsolt jegyző vezette hivatal készítette elő, s Márki-Zay Péter írta alá a fővárosi céggel. A város busás előleget fizetett, a Kossuth teret szétbombázták, majd lényegében "megléptek", nem végezték el a beruházást a vállalt időpontra, 2024 nyarára, ráadásul az alvállalkozókat sem fizették ki. Az Ótemplom körüli rész rendbetételét az önkormányzat cége vette át és fejezte be tavaly, míg a Sarokház előtti terület felújítását a szegedi Ferroép Zrt. nyerte el, s 2025. július közepére kell elkészülnie a munkával.Az ügyben egymásnak ellentmondó információk hangzottak el. Petrovics György aljegyző a tavaly novemberi közgyűlésen azt mondta: szó sincs arról, hogy az önkormányzat elrontotta volna a kontraktust, szerinte a szerződés szabályos volt, és a város nem tehet arról, hogy a vállalkozó nem tartotta be a megállapodást. Ugyanakkor Márki-Zay Péter polgármester ugyanazon a testületi ülésen és az előtt is több alkalommal elismerte, hogy a szerződés nem volt megfelelő, hibáztak a városházán, s közölte: többet nem adnak a partnereknek ekkora előleget. Állítólagos személyi konzekvenciáról is beszélt. Korábban azt is kijelentette, neheztel a kollégáira, miután nem voltak a kontraktusban megfelelő garanciák és biztosítékok, hogy a város be tudjon avatkozni.Április 6-i Facebook-élőjében így fogalmazott: "nyilván a városházán belül azt gondolom, hogy a mi felelősségeket már megállapítottuk, következményeket megtettük, de nyilván ettől még legközelebb is lehet olyan nálunk is, aki hibázik majd, és természetesen akkor megint csak felelősségeket fogunk megállapítani". Az elmúlt közel egy esztendőben azonban nem árulta el, a kollégái közül kit és miért tart hibásnak, s kit és milyen módon vontak felelősségre a városházán.Miután Hódmezővásárhelyt mintegy 75 millió forintos kár érhette a botrányos beruházás kapcsán, a Fidesz-KDNP frakciója és a városvezetés is feljelentést tett, a projekt körülményeit most a nyomozók szedhetik ízekre. Időközben a Trigon Home Kft. felszámolási eljárás alá került, a 2016-ban alapított budapesti cég felszámolását idén február 27-én rendelte el a Fővárosi Törvényszék. | A legfőbb ügyész is felfigyelt a Kossuth téri botrányra | Mintegy 75 milliós forintos kár érte Hódmezővásárhely városát a botrányos főtérfelújítás kapcsán. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik a nyomozás, amit a Legfőbb Ügyészség is figyelemmel kísér. | null | 1 | https://promenad24.hu/2025/04/22/a-legfobb-ugyesz-is-felfigyelt-a-kossuth-teri-botranyra/ | 2025-04-22 00:00:00 | true | null | null | Promenad24 |
Az amerikai szövetségi bíróság elutasította Horvátország kérelmét, és 200 millió dollárt (több mint 71 milliárd forint) kell fizetnie a Molnak. Zágráb a Világbank égisze alatt működő, washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022-es ítéletét támadta meg - írja a Balk.Az ICSID három éve megállapította, hogy a horvát kormány nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit. A testület ezért arra kötelezte Horvátországot, hogy 184 millió dollárt utaljon át a magyar olajtársaságnak, aminek Zágráb nem tett eleget, és az Egyesült Államok Washingtoni Szövetségi Bíróságán támadta meg az ítéletet.Az amerikai szövetségi bíróság azonban elutasította a horvát kérelmet. A kamatok miatt a korábban megítélt 184 millió dollár 200 millió dollárt hízott, továbbá a bíróság rendelkezése jogalapot adott a magyar cégnek arra, hogy kényszerbehajtást kérjen az amerikai bíróságoktól.A horvát állam és a Mol viszonya évek óta rossz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mostanival együtt ez már a sokadik választott bírósági eljárás a két fél között, de a horvát bíróságoknak is bőven adtak munkát. A konfliktus az INA megvásárlásáig vezethető vissza, a horvátok ugyanis azt állítják, hogy a magyar vállalat jogtalanul szerezte meg az INA többségi tulajdonát.Az első pert a Mol 2013 végén indította a horvátok ellen, mivel a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.A zágrábi kormány válaszul 2014 elején az ENSZ kereskedelmi bíróságához fordult.A horvát álláspont szerint ugyanis a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és ígéreteivel ellentétben nem újította fel a sziszeki olajfinomítót. Ezzel pedig a vádjaik szerint a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A bíróságok azonban mindent rendben találtak, és minden esetben a magyar félnek adtak igazat.Legutóbb az ICSID 2022-ben megállapította, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit, és 184 millió dollárt ítélt meg a Molnak. Az amerikai szövetségi bíróság most elutasította Horvátország kérelmét, így helybenhagyta az ICSID ítéletét.Az INA eladásának ügyét a horvát bíróság is tárgyalta. A zágrábi testület 2019-ben úgy döntött, hogy elítéli Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt és Hernádi Zsoltot is. A vád szerint ugyanis a Mol vezetője 10 millió eurónyi kenőpénzt ígért az INA többségi részvényeiért.A magyar üzletembert emiatt két év börtönre ítélték Horvátországban, de Magyarország nem adta ki a cégvezért, aki azóta lekerült az Interpol körözési listájáról, így a schengeni övezetet kivéve szabadon utazhat a világban.Bejelentés: földgázt talált a Mol - ez hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhezA Mol három új földgáztalálatot ért el Pakisztánban, a Tal nevű kutatási területen, amelyeknek a magyar vállalat most elkezdte kidolgozni a kitermelési stratégiáját is. A Mol már huszonöt éve jelen van Pakisztán piacán, ahol több mint 400 millió dollárt fektetett be, és nagyjából 900 embernek ad munkát. | MOL-INA-ügy: a bíróság a magyar olajtársaságnak adott igazat, Horvátországnak fizetnie kell | A magyar olajtársaság már a sokadik jogi győzelmét aratja a bíróságon, ezúttal az amerikai szövetségi bíróság adott igazat a Molnak. | null | 1 | https://www.vg.hu/energia-vgplus/2025/04/mol-ina-ugy-per-horvtorszag-fizet | 2025-04-22 16:36:02 | true | null | null | Világgazdaság |
Kikértük a Magyar Közúttól a Magyar Falu programban elvégzett útfelújítások adatait. Nincs meglepetés: meg sem közelítik a batidai munkálatokat sem árban, sem alaposságban. A Közút szerint, ha nekikezdenek az algyői Tisza-híd bővítésének, akkor kerülőútként működhetne a most alaposan felújított, Lázár János kastélya felé is vezető négy számjegyű mellékút. Lázár államtitkára szerint a nagyfai börtön kérte a batidai út felújítását, de az erről szóló levelezést nem hajlandók megmutatni.Hódmezővásárhely önkormányzata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a 47-es hídbővítése - eddig ezek a magyarázatok merültek fel a 4413-as út felújítása kapcsán. Mint megírtuk, az alig használt út Lázár János batidai kastélya felé vezet. A cikkünk előtt megkérdeztük a Magyar Közút Zrt.-t, mi indokolja az út alapoktól való újjáépítését. Azt válaszolták, többek között azért, mert kötött a talaj.Fontos részlet, hogy az erre az útszakaszra szánt pénz duplája annak, amit máshol ilyesmire elköltenek. A Közút szerint azonban nem érdemes így az utakat összehasonlítani. Ugyanakkor arra azért kíváncsiak voltunk, hogy korábbi, nagy volumenű felújítási programban hány olyan út van, amit ilyen alapossággal alakítottak át, mint a batidai Lázár-kastélyhoz vezetőt.Miről lesz szó a cikkben?Van-e olyan alapos munka az 50 milliárd forintnyi útfelújítást tartalmazó Magyar Falu programban, mint a batidai?Ha a BVOP kérte az útfelújítást, akkor milyen választ küldött erre Lázár minisztériuma?Hogyan tervezték meg 2006-ben az algyői Tisza-híd bővítését? Kellett-e hozzá elterelés?Az újabb milliárdos hídtervezés számol-e a felújított úttal?A batidai kastélyhoz vezető úttal párhuzamos utat miért újították most fel? Lehetne-e arra kerülni?Magyar Faluk, szevasztok"A Magyar Falu Program keretében éves szinten, országosan 50 milliárd forint értékben 89 szakaszon, mintegy 250 kilométeren valósulhatnak meg teljes körű útfelújítási projektek. Társaságunk által üzemeltetett országos közúthálózaton ütemezetten elindultak a program első ütemében szereplő beruházások" - írja honlapján a Magyar Közút Zrt.A leírás szerint "általánosságban az egyes projekteknél elmondható, hogy a szükséges helyeken új alapréteget építenek be a szakemberek, a lokálisan teherbírását vesztett felületeken a rossz burkolatot elbontják és új teherbíró pályaszerkezetet építenek be a kivitelezők.A pályaszerkezet cseréket követően kiegyenlítő réteg beépítésével a meglévő burkolat egyenetlenségei kerülnek megszüntetésre, majd erre a felületre új kopóréteget terítenek. A szakemberek az út menti területeken is elvégzik a szükséges munkákat, például az árkok tisztítását, a vízelvezetést is helyreállítják, új közlekedési táblákat helyeznek ki és a projekt végén az új kopórétegre természetesen új burkolati jelek is kerülnek."A Közút által említett, a Magyar Falu program megvalósított 50 milliárd forintnyi munkálat250 kilométerre vetítve átlagosan 200 millió forint/kilométer árú felújítást jelentett 2019-ben.Mondhatnánk, hogy az infláció miatt 2024-re megdrágult az útfelújítás, de épp a közút most futó TOP-programjában a kilométer-költség 300 millió forint körüli.Ezzel szemben a 4413-as útnál kilométerenként 500 millió forint feletti volt a felújítási költség, hiszen a batidai kastélyhoz vezető bő 6 kilométeres szakaszra bruttó 3,3 milliárd forintot költött a Közút.Közadatigénylésben kértük ki az állami tulajdonú Közúttól a közleményük alapján, hogy hol, milyen utakat és milyen alapossággal újítottak fel. A válaszként küldött táblázatuk alapján a Magyar Falu program első ütemében elvétve akad pályaszerkezet-csere. De ez nem is azonos azzal, ami Batida környékén történt - ha hinni lehet Ambrus Kálmán, a XXIV. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencián bemutatott prezentációjának.Ugyanis az "(Aszfaltburkolatú) útpályaszerkezet felépítése" című dián az áll, hogy az "útpályaszerkezet" burkolatalapot és burkolatot jelent, több rétegben is.Ami ez alatt van, az a földmű-szerkezet, Batidánál pedig azt szedték ki és cserélték újra. Ilyen leírású munka pedig nincs az 50 milliárdos projektlistában.A Magyar Közút Zrt.-től megkérdeztük, hogy a Magyar Falu program I. ütemének 114 útfelújítását tartalmazó listájában mely felújítás hasonló műszaki tartalmú, mint a batidai 4413-as út.Erre válaszul azt írták, hogy "az országban a dél-alföldi területen, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében vannak olyan kötött, térfogatváltozó altalajú területek, ahol olyan útszakaszok találhatóak, mint a 4413-as jelű út. Az egyes projektek műszaki tartalma mindig az adott útszakasz egyedi felújítási igényeihez igazodnak." Vagyis nem neveztek meg egyetlen utat sem konkrétan, csak általánosságokat említettek.A hídfejlesztés valójában egy második hidat jelentA Magyar Közút Zrt. azt is írta az Átlátszónak, hogy "Az átfogó felújítás azért is szükséges, mert az algyői Tisza-hídon a fejlesztési munkák megvalósításáig is szükséges üzemeltetési és fenntartási munkák végzése, például legutóbb 2024. október 10-én történtek kátyúzási munkák, melyek félpályás korlátozás mellett zajlottak. Tekintettel az út forgalmára már egy ilyen típusú munka is jelentősebb torlódással jár.A 4413-as jelű út felújítását követően alternatív útvonallá válhat, így a közlekedő dönthet a várakozásról, illetve a kerülőút igénybevételéről. Tehát már a főút fejlesztése előtt is új funkciót kaphat a mellékút. A 47-es főút Tisza-hídjának 2×2 sávra való bővítése az Építési és Közlekedési Minisztérium lebonyolításában valósulhat meg, így további információkat ők adhatnak a témában."Az algyői Tisza-híd bővítési terveit 2006-ig lehet visszavezetni. A Délmagyarország 2007-es cikkében az áll, hogy "A Tisza-híd négysávosítása eddigi ismereteink szerint csak úgy valósítható meg, hogy egy, a maihoz lényegében hasonló új hidat teszünk a meglévő mellé. Ennek a szerkezetnek a tanulmányterve már elkészült". A lap azt is megírta, hogy "Az új híd létesítésének várható költségei még nem ismertek, detöbb milliárd forintba kerülhet a megépítés."A Magyar Közúttól közadatigénylésben elkértük a cikkben emlegetett tanulmánytervet. A dokumentumban az áll, hogy "a szerkezet átalakítása, pályalemezének bontása vagy szélesítése az erőjáték alapvető megváltoztatását jelentené, ami nem célszerű".Azt is írják benne, hogy "ha az építkezés alatt a teljes forgalomterelést, a kiváltást meg lehetne oldani, akkor a meglévő öszvérhíd pályalemezének bontásával és egy új szélesebb acélszerkezetű ortotróp pályaszerkezet (2*2 sáv + járdák) beépítésével a meglévő, megfelelő mértékben megerősített főtartóra és alépítményre talán ki lehetne elégíteni a négysávosítási igényeket, de ennek eldöntése részletesebb vizsgálatokat tesz szükségessé.A Műszaki Leírásban az áll, hogy 4 nyomvonalat vizsgáltak meg az új híd tanulmánytervében. Az "A" változat alapvető koncepciója a 47 sz. főút régi pályájának minél szorosabb követése, és csak közvetlenül a híd előtt szakadna el egymástól a bal és jobb pálya. A "B", illetve "C" és "D" változatoknál "a Hódmezővásárhely felől érkező bal pálya mintegy 1500 méter sugarú ívét folytatva túlemelés és átmeneti ív nélkül inflexiósan csatlakozik egy 3000 méter sugarú ívvel a bal pálya az új híd tengelyéhez.Ezzel együtt az árvízvédelmi töltés forgalmát átvezető aluljárót körülbelül 5 méterrel nagyobb hosszban kell megépíteni. A Tisza jobb partján szintén 3000 m-es ívvel folytatódik az út, és ér el a már említett körforgalmú csomóponthoz."Így néz ez ki a rajzokon:Azt is leírták a tanulmánytervben, hogy "a tervezett, és az M5 autópálya szegedi bekötése kapcsán egy rövid szakaszon megépült M43 autópálya a jelen terv tárgyát képező út forgalmát tekintve indifferensnek mondható, hiszen a 47. sz. főút gyakorlatilag Szeged és Hódmezővásárhely belvárosát köti össze, és az út forgalmát ma is ez a viszony határozza meg. Az M43 autópálya, mely Szeged és Hódmezővásárhely között fog a nagylaki határátkelő felé vezetni az M9 gyorsforgalmi út folytatásaként, nem fogja csökkenteni a 47. sz. főút forgalmát. Így tehát indokolt az új híd építése".A mérnökök a "D" változatot javasolták megvalósítani. Forgalomelterelésről akkoriban nem volt szó, mivel az M43-as Móra Ferenc hídja még nem készült el.Már tervezik is az új algyői hidatLázár János már 2022-ben is ígérte az algyői Tisza-híd bővítését, majd 2024 júniusában jelentette be, hogy a kormány újra napirendre tűzte a projektet.Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) honlapja szerint "a kapcsolódó út tervezését érintő feladatok: A jelenlegi 2×1 sávos főúti szakasz 2×2 sávossá történő fejlesztése. A tervezési szakasz két végcsomópontja is megtervezendő a kereszt irányú közlekedés lehetőségének biztonságos megtartásával és biztonságos gyalogos-kerékpáros átvezetéssel. A 47. sz. főút jobb és bal pályájának végleges vonalvezetése és forgalmi rendje mellett a két híd ütemezett megvalósításához tartozó ideglenes átterelés, ideiglenes forgalmi rend megtervezése és engedélyezése is a Tervező feladatát képezi".Az új híd tervezésére nettó 1,2 milliárd forint költ a kormány,a feladatra kiírt közbeszerzés-részt az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. nyerte tavaly nyáron. Lázár akkori Facebook-posztja szerint 2025-re el is készülnek a tervek.A közbeszerzési dokumentáció szerint a tervező feladata "a 47. sz. főút Algyői Tisza-híd 2×2 sávra bővítése kerékpáros átvezetéssel, valamint keresztirányú, külön-szintű gyalogos és kerékpáros átvezetés megtervezése a 47 sz. főút és Téglás utca csomópontjában, engedélyezési és kiviteli terv készítésével". A műszaki leírást azonban nem töltötték fel, ezért a részletek nem ismertek.A 2007-es tanulmányterv szerint azonban, ha terelőútnak használnák a hídépítés idején a batidai kastélyhoz vezető 4413-as utat, akkor ahhoz előbb egy aluljárót kell majd építeni, hogy át tudják vezetni rajta a 47. sz. főút forgalmát.24 éve rossz az út, de most jobb lehetA batidai kastélyhoz vezető, már felújított 4413-as utat több kilométernyi botrányos minőségű szakasz választja el a 47-es főúttól. A burkolat a 2000-es rekordárvíz idején ment tönkre, és azóta sem újították fel.A Magyar Közút erről azt írta az Átlátszónak, hogy "a felújítási munkák a jövőben tovább folytatódhatnak a 4413-as jelű úton, a 47-es főút és a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút közötti szakasz felújítására ismár kiviteli tervvel rendelkezünk.A 4413-as jelű út Tisza árvízvédelmi töltésen haladó szakaszára kiegyenlítőréteg és aszfaltrács terítése után kopóréteg lett előirányozva a tervekben. Az árvízvédelmi töltés utáni szakasz és a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút között a térfogatváltozó altalaj miatt pedig ugyanazon technológia lett tervezve, mint a jelenleg folyó útfelújításnál, mely várhatóan év végéig befejeződhet. A 4413-as jelű út további szakaszainak felújítása a projekthez szükséges források biztosítása és rendelkezésre állása esetén indulhatnak el".Állítólag a börtön kérte az útfelújítást"Az ön személyes hasznán kívül mi indokolja, hogy a batidai kastélyhoz vezető útra 3,3 milliárd forintot költsenek?" - kérdezte írásban tavaly ősszel a Parlamentben Vadai Ágnes (DK) Lázár Jánostól az útfelújításról szóló cikkünket idézve. Az építési és közlekedési miniszter helyett Ágh Péter államtitkár válaszolt, aki azt írta, hogy "A Képviselő Asszony által idézett, csúsztatásokkal tarkított cikk természetesen elsiklik a fölött, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai objektumát gépjárművel a 4413. sz. közútról lehet megközelíteni. Annak a költői kérdésnek az eldöntését, hogy ez a nem elhanyagolható információ szándékosan, vagy véletlenül nem jelenik meg hangsúlyosabban a cikkben, azt Önre bízom.A tényeknél maradva, tájékoztatom, hogyaz említett útszakasz már évek óta rossz állapotban van, az úton történő közlekedés jelentősen károsíthatja a gépjárműveket,a személyi állomány közlekedéséhez használt buszokat, és a fogvatartottak szállítását végző járműveket. Éppen ezért a büntetés-végrehajtási szervezet már többször kérte az útszakasz felújítását, amelyre most kerül sor."Az nem derül ki, hogy Ágh Péter olvasta-e a cikkünket vagy sem, és az általa vélt csúsztatásokat sem nevezte meg. Lehet, nem mondták neki, hogy a nagyfai börtönt két irányból lehet megközelíteni, évtizedek óta. Mindenesetre segítünk az államtitkárnak azzal kapcsolatban, hogy mi jelent meg hangsúlyosan a cikkben, ami összesen 6293 karakterből állt. Ebből:a Magyar Közút TOP-programja 896 karakter volta Magyar Közút válasza, benne a BVOP-s rész 2677 karakter voltaz, hogy milyen ott a forgalom, 706 karakter volta cikk felvezetése, a beruházás ismertetése 659 karakter voltaz pedig, hogy Lázár János eddig mennyi beruházást állított le, 631 karaktert tett ki.Talán olvasóink pontosabban értik a szöveget, mint az államtitkár.Ágh Péter azonban csak Vadai Ágnessel volt bátor, közadatigénylésünkre néma maradt Lázár minisztériumával együtt. Ágh parlamenti válasza után, tavaly szeptember végén ugyanis kikértük az ÉKM-től azokat a levelezéseket, melyek azt igazolják, hogy a "büntetés-végrehajtási szervezet már többször kérte az útszakasz felújítását, amelyre most kerül sor." De az adatigénylésre nem válaszoltak.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.A nagyfaival párhuzamos utat is felújítottákKözben a Magyar Közút a 4413-assal párhuzamosan futó utat is felújította. Erről azt írták, hogy "a 4414-es jelű mellékút M43-as autópályától induló, több mint 7 kilométeres szakaszának kivitelezése a Magyar Falu Program támogatási forrásainak köszönhetően, cégünk saját mérnökségi szakembereinek kivitelezésében zajlik, közel 8600 tonna aszfalt felhasználásával.A szakasz Hódmezővásárhelyhez közelebbi szakaszának felújítására vonatkozóan a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program »Fenntartható versenyképes városfejlesztés« pályázati felhívásának keretében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata jelezte korábban pályázati szándékát. Így az útfelújítás folytatásával kapcsolatosan további információkat az önkormányzat adhat."Erre is lehetne egyébként kerülni az algyői Tisza-híd építése idején: a Google szerint ezen az úton 36,7 kilométer a Szeged-Hódmezővásárhely távolság, a 4413-ason pedig 39 kilométer lenne.Segesvári Csaba | Egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt | Kikértük a Magyar Közúttól a Magyar Falu programban elvégzett útfelújítások adatait. Meg sem közelítik a batidai munkálatokat, sem árban, sem alaposságban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/14/egy-utat-sem-ujitottak-fel-olyan-alaposan-mint-a-lazar-janos-kastelyahoz-vezetot/ | 2025-04-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2011 és 2023 között az európai uniós források 14,6 százalékát nyerték el a Fideszhez közeli vállalatok és szervezetek – állapította meg a Korrupciókutató Központ Budapest egy friss tanulmányában. 2003 és 2010 között ezen szervezetek győzelmi aránya még csak 1,4 százalék volt.
Ez összesen 4 ezer milliárd forint forrást jelentett kifejezetten olyan szervezeteknek, amelyek szorosan együttműködnek az Orbán-kormánnyal. Ha pedig a hazai forrásokkal együtt vizsgálták ugyanezeket az arányokat és összegeket, akkor az átlagos nyerési esélyük 15,5 százalékra nőtt, az elnyert forrás pedig 8300 milliárd fölé.
A Fidesz-közeli cégek nyerési esélye 2010 után átlagosan kétszer magasabb lett a különböző pályázatokon, mint a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégeké. Egészen döbbenetes ugyanakkor azoknak a közbeszerzéseknek az esete, amelyekben Tiborcz István, a kormányfő veje is indult egy-egy tenderen: a nyerési esélye 51 százalékos volt, a kutatók ezt nevezték el Tiborcz-hatásnak.
Amikor pedig nem sikerült leplezni a pénzek eltérítését, és az Európai Unió csaláselleni hivatala, az OLAF a szervezett bűnözés gyanúját is felvetette a Tiborcz István cége által elnyert önkormányzati megbízások esetében, akkor a magyar kormány inkább kivette az Elios számláit az uniós elszámolásból, és hazai adófizetői forrásból fizette ki a települések közvilágításának kiépítését a vő cégének.
De számos más felmérés is készült annak bemutatására, hogy milyen mértékig nyúlhatott bele a magyar kormány az uniós pénzek elosztásába. Az első és legfontosabb megállapítás az volt
Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő 2024-ben megjelent tanulmánykötetében, hogy a magyar forráselosztás a pénzek aránytalanul nagy részét állami vállalatokhoz irányította, tehát nem közvetlenül az egyes vállalatokhoz vagy civil szervezetekhez, és azután már a jól bejáratott mechanizmusokon keresztül lehetett a pénzeket a kormányhoz közel állókhoz juttatni.
A G7 portál például azt számolta ki, hogy 20 ezer milliárd forint uniós támogatásnak csaknem a fele 20 állami szereplőnél kötött ki, köztük például a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél (NIF), a Magyar Fejlesztési Banknál vagy az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál. A NIF adatait tovább bontva az derült ki, hogy 2016 és 2022 között az út- és vasútépítések felét kormányhoz közeli cégek kaparintották meg, de ha uniós forrásból származott a pénz, akkor 62 százalékos volt a nyerési arányuk.
Ha tehát ezek az uniós pénzek nem érkeznek be az országba, akkor kevesebb pénzt tud elosztani a kormány a hozzá közel állóknak. A kormánytól független szervezeteknek értelemszerűen nem érdeke, hogy az államnak még több közpénz elterelésére legyen lehetősége.
Habár a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) az elmúlt években nem vett igénybe uniós támogatást, annál nagyobb arányban élt hazai állami és ismeretlen forrásokból. A szervezet a 24.hu összesítése szerint 2010 és 2022 között több mint 2 milliárd forint olyan adományhoz jutott, amelynek nem ismert a forrása.
A támogatások egyik legnagyobb tétele azonban éppen a HVG nyomozásából derült ki: 508 millió forintot az állami energetikai cégtől, az MVM-töl kapott a CÖF. Ezt persze tekinthetjük tisztán hazai forrásnak, de aligha tudna ennyire nagyvonalú lenni a villamosművek, ha nem lenne ez a vállalat is az egyike azoknak, amelyekhez a kormány az uniós forrásokat irányítja.
Az MVM 2023-ban például 40,3 milliárd forintot kapott a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében erőműépítésre az uniótól, valamint további 11,8 milliárd forintot a villamosenergia-hálózatok fejlesztésére. Ráadásul ez utóbbit abból a helyreállítási alapból, amelynek a pénzeit egyelőre nem fizeti ki az Európai Unió Magyarországnak, de Orbán Viktor személyesen is többször kijelentette, hogy előbb-utóbb megszerzik ezeket a forrásokat is, és addig is a magyar költségvetésből állják a számlákat.
De nem kell távol menni Bayer Zsolttól sem, hogy hasonló problémával szembesüljön az, aki óvná a közpénzeket: Hadházy Ákos független parlamenti képviselő adatigényléséből derült ki, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat a piaci árnál jóval olcsóbban, féláron adott el várplazmát versenyeztetés nélkül az intézményt vezető Bayerné Matusovits Andrea ismerősének. A főigazgató Bayer Zsolt felesége.
A vérellátó nagyvonalúsága is könnyebb, ha „ingyen” pénzekhez jut, márpedig az Országos Vérellátó Szolgálat is részesül európai uniós támogatásokból, ami természetes, hiszen rendkívül fontos közfeladatot lát el. Más kérdés, hogy az OVSZ utána mennyire őrködik a pénzei felett.
A Bayer Zsolt által szervezett CÖF-tüntetést tehát nehéz másként értelmezni, mint a kiállást amellett, hogy a Tiborcz-hatás továbbra is érvényesülhessen a magyar gazdaságban. | A Tiborcz-hatás, avagy mi a problémája Bayer Zsoltnak és a Civil Összefogás Fórumnak az európai uniós pénzekkel | Az Európai Unió támogatásaiból jóval nagyobb arányban részesültek közvetlenül vagy közvetve az Orbán-kormányhoz és a Fideszhez közeli cégek és szervezetek, mint azok, amelyek semlegesek. Ha tehát az unió korlátozza Magyarország hozzáférését a pénzekhez, azt leginkább Bayerék köre érzi meg. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250412_A-Tiborcz-hatas-avagy-mi-a-problemaja-Bayer-Zsoltnak-es-a-Civil-Osszefogas-Forumnak-az-europai-unios-penzekkel | 2025-04-12 12:24:00 | true | null | null | HVG360 |
Varga Mihály jegybankelnök bejelentette kedden, hogy kezdeményezi a kormánynál az Állami Számvevőszék által többszörös törvénysértésen és százmilliárdos vagyonvesztésen „kapott” jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) megszüntetését. Az Index hírportál szerint Orbán Viktor kormányfő Gulyás Gergely minisztert jelölte ki, hogy tárgyaljon erről a jegybankkal. Ez egyben azt is mutatja, hogy – eddigi elhatárolódásával ellentétben – a kormány nagyon is foglalkozik a jegybanki alapítvány ügyeivel.
A megszüntetés terve nem új. Márciusi hivatalba lépése óta Varga többször utalt erre, de emlékezetes, hogy még a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank az Eurostat nyomására tett ígéretet arra, hogy legkésőbb 2022-ben megszünteti a tevékenységéből „kilógó” alapítványt, és a bele helyezett – a 2014-es alapításkor – 266 milliárdos vagyont visszateszi az MNB mérlegébe. Csakhogy ebből semmi sem lett, miután Matolcsy György és fia, Ádám afféle családi vállalkozásként tekintettek az alapítványba helyezett közpénzre, amellyel egészen az idén márciusi elnökváltásig a kedvük szerint gazdálkodhattak.
„Politikai lózungként jól hangzik a megszüntetés, ám a megvalósítás mikéntje jogilag nagyon is kérdéses” – jelezte a HVG egyik pénzügyi szakértő informátora.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója is hasonlóképpen látja ezt. „A magyar Polgári Törvénykönyv szerint egy alapítványt az alapító nem szüntethet meg és a pénzét nem veheti vissza a saját mérlegébe, miután az függetlenné vált tőle” – fogalmazott a szakértő. A megszüntetés lehetőségén már akkor is csodálkozott a civil jogvédő szervezet, amikor az Európai Unió igénye alapján felmerült a lehetőség. Egy alapítványt ugyanis a PTK alapján mindössze három esetben lehet megszüntetni: ha elérte a célját és az alapító nem jelölt ki a számára új célt, ha ellehetetlenül a tevékenysége vagy, ha három éve nem csinál semmit – a Pallas Athéné esetében egyik sem áll fenn.
Ezért Ligeti szerint kétféle megoldás lehetséges. Kreálnak egy új törvényt, ami megtiltja a jegybanknak, hogy alapítványt hozzon létre, s rendelkezik a meglévő alapítvány megszüntetéséről, végelszámolásáról és a vagyona visszahelyezéséről az MNB mérlegébe. Ligeti értelmezésében egy efféle „rapid” törvényalkotás a magyar kormánytól nem idegen, de fura jogi megoldás lenne.
Egy másik megoldás lehet az, hogy a hatályos Ptk. alapján egy másik alapítvánnyal olvasztják össze a jegybankét. Ez sokkal életszerűbb, ráadásul erről maga a jegybank, azaz Varga, illetve az alapítvány megújított kuratóriuma dönthet. Volt is már példa ilyesmire, hiszen 2014-ben féltucatnyi Pallas Athénét hozott létre a Matolcsy vezette MNB, majd röpke nem egészen fél évtized múltán összegyúrta őket egyetlen alapítványba.
Egy efféle megoldásnál nyilván valamely NER-közeli vagyonkezelő alapítvány jöhetne szóba, mint például a kormányzati ideológiát terjesztő Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amelynél még az MNB által forszírozott oktatási cél is stimmelne.
Ezen kívül csak egyetlen, ámde nehézkes jogi lehetőség létezik az alapítvány megszüntetésére: ha bíróság mondja ki, hogy a Pallas Athéné alapítvány működése törvénytelen, mert nincs összhangban az MNB jogszabályban lefektetett céljaival. Ezt amúgy a Transparency International 2016 óta állítja, sőt feljelentést is tett miatta, csakhogy az ügyészség még csak foglalkozni sem volt hajlandó vele.
Habár ebben az esetben az alapítványi vagyon visszaszállhatna a jegybankra, egy ilyen jogi eljárás, a törvénytelenség bizonyítása hosszú évekig nyúlhat. Igaz, Varga Mihály sem mondta, hogy az alapítványt itt és most azonnal megszüntetnék. E helyett a politikai szándékot jelezte, amitől a kormány szimpátiát remél, miután az ÁSZ-jelentésből kiindulva a jegybanki alapítvány vagyonkezelése az eddigi legnagyobb és legszemérmetlenebb közpénzlopásnak tűnik.
Nagyon nem mindegy azonban, hogyan szűnne meg önálló létében a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány. Miután az eredetileg neki juttatott 266 milliárd forintnyi vagyont különböző úton-módon – például az alapvetően Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló, kisebb részt Matolcsy Ádám üzleti körei által uralt MBH Bank hiteléből – 500 milliárdosra turbózott alapítvány befektetései külföldi tőzsdei ingatlanrészvényekben állnak, azok hirtelen, nagy tömegű pénzzé tétele hatalmas veszteséggel járna.
Ezen svájci és lengyel részvények jelen piaci értéke alapján az ÁSZ egy kényszereladás nélkül is százmilliárdos nagyságrendű veszteséget állapított meg. Amennyiben a Pallas Athéné alapítvány egy másik alapítványba olvadna bele, nem kellene erőltetetten pénzzé tenni a vagyonát, hanem egy az egyben be lehetne olvasztani a befogadó alapítványba, természetesen a százmilliárdos nagyságrendű adósságával együtt.
„Most látszik csak igazán, hogy az egész Pallas Athéné alapítványosdi szakmailag felesleges volt” – jelentette ki a HVG egyik, jegybanki szakértő informátora. Matolcsy György volt jegybankelnöknek ugyanis az volt a fő érve mellette, hogy az alapítványi vagyon hozama hosszabb távon garancia a jegybank által fontosnak tartott célok – például a pénzügyi oktatás – támogatására. Csakhogy – érvel a szakember – ehhez egyáltalán nem kell egy alapítvány, az MNB közvetlenül is támogathat efféle célokat, mint ahogyan teszi is. Azt pedig már csak nem vonja kétségbe még Matolcsy György sem, hogy Magyarország jegybankja hosszú távon létező, stabil intézmény – vetette fel. Vagyis az alapítvány nem valamiféle elhivatott tevékenységre, hanem igazából közpénzkicsorgató csatornaként szolgált a Matolcsy-klán számára.
„Több, az alapítvány működését és eddigi ellenőrzését érintő kérdést is feltettünk közérdekű adatigénylés formájában az alapítvány és a jegybank felügyelőbizottságának, illetve a vagyont kezelő Optima Zrt. új menedzsmentjének, választ azonban a 15 napos határidő lejárta után sem kaptunk” – állítja Ligeti. A HVG információi szerint a vagyonkezelő Optima friss menedzsmentje most azon dolgozik, hogy átnézze, egyáltalán milyen vagyonelemek vannak a megelőző években a kis Matolcsyhoz köthető vállalkozók által felépített bonyolult céghálóban és azok mennyit is érnek valójában.
Vagyis megpróbálják belőni, mennyi pontosan az ÁSZ által feltételezett hatalmas vagyonvesztés, amit – ha a piac értékeléséből indulunk ki – csak növelnek az alapítvány körüli bűncselekménygyanús hírek. „Ha meg is szűnik a Pallas Athéné Alapítvány, az nem két hét alatt zajlik le. Fogalmunk sincs, hogyan lehet az esetleges megszüntetést megoldani, mi csak arra koncentrálunk, hogy tisztázzuk, mi történt itt egyáltalán” – zárta le a kérdést a HVG alapítvány közeli informátora. | Itt a jegybanki alapítvány vége? Nem megy az olyan egyszerűen | Nincs könnyű dolga Varga Mihály új jegybankelnöknek, ha valóban meg akarja szüntetni a Pallas Athéné alapítványt, erre ugyanis csak nagyon kevés lehetőséget nyújt a magyar jog. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250415_padma-jegybank-alapitvany-megszuntetes-varga-mihaly-mnb | 2025-04-15 16:03:00 | true | null | null | HVG360 |
Jachtklubok, férfienergia, NER-közeli zenészek és sport – a HVG információi szerint egyebek mellett ezekre költött gyakran tízmilliókat az MVM Energetikai Zrt. A lapunk birtokába került, több mint 450 tételt tartalmazó – több milliárd forint kiadást összesítő – szerződéslistán a működést segítő megállapodásokon kívül karitatív támogatások és egyéb szponzorációk is szerepelnek.
A kedvezményezettek között találni ugyan számtalan kulturális, egészségügyi vagy gyerekeket segítő alapítványt is, de sok nagy értékű támogatás olyan szervezethez került, amely közel áll a kormánypártokhoz. A Novák Katalin volt köztársasági elnök által létrehozott Családpárti Alapítványnak például 50 millió forintnyi hozzájárulást adott az MVM, de hogy pontosan kik döntöttek erről, és milyen szempontok mérlegelése alapján, azt nem tudni – erre vonatkozó kérdéseinkre nem is érkezett válasz.
Az mindenesetre biztos, hogy a konzervatív hitvallás nem hátrány a pénzek megítélésénél: a Családpárti Alapítvány is a kormány által hangoztatott értékeket vallja, „a hagyományos családmodellt” hirdeti, valamint népszerűsíti az „egy nő és egy férfi között önkéntes alapon létrejött” házasság intézményét.
(Novák Katalin a korábbi nyilatkozatok szerint már semmilyen szerepet nem végez az alapítvány munkájában, a mostani vezetők viszont vállaltan is az ő családügyi örökségét viszik tovább.)
Célkitűzései alapján a konzervatív értékrendet követi a Férfiak Klubja is, amely összesen 10 millió forint támogatást kapott az MVM Energetikától. A szervezet vezetője, Bedő Imre „férfienergia-képzéseket” tart, missziójának pedig „a férfi–nő szövetségének” megerősítését, valamint „az erkölcsi alapok” megszilárdítását tekinti. A korábban a Szerencsejáték Zrt.-támogatásokról döntő leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. által is szponzorált szervezet többször is nyíltan kiállt a kormány családpolitikája mellett. Honlapja a „FÉRFI. ÉRTÉK. MINTA. PÉLDA.” tőmondatokat hirdeti, ugyanitt az egyik „kiemelt előadás” a klubalapító Bedő Imre beszélgetése Várkonyi Andreával, Mészáros Lőrinc feleségével.
Az MVM honlapja szerint bármelyik alapítvány vagy civil szervezet kérhet támogatást az állami vállalattól, ehhez csak egy formanyomtatványt kell kitöltenie, amelyen meg kell indokolnia a szponzoráció igénylését. A tájékoztatás szerint a beérkezett kérelmekről „gondos elbírálást követően” döntenek, arra azonban nem tértek ki, hogy pontosan mit vizsgálnak, és hogy csak ilyen módon lehet-e MVM-es szponzorációhoz jutni.
A HVG által átnézett mintegy másfél éves időszakban, 2023 eleje és 2024 októbere között mindenesetre ellenzéki vagy liberális szervezeteket csak elvétve támogattak. Ugyanez volt jellemző a hirdetési pénzek elköltésénél is: a vállalat reklámbüdzséjének háromnegyede ugyanis kormánypárti médiumokhoz került, miközben a nagy elérésű, de kormánykritikus portáloknak szinte semmi sem jutott.
Sport plusz média
Az MVM Energetika jelentős nagyságú szerződései között található a New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel kötött megállapodás, ezekre 2024 végéig 15 milliárd forintot költ az állami vállalat. Sportra szintén milliárdok mennek el. Azt már korábban tudni lehetett, hogy az MVM évente 3,4 millió euróval (1,3 milliárd forinttal) támogatja a Ferencvárosi Torna Clubot az MVM Dome névadó szponzoraként. A 2022-es szerződés alapján ez az összeg legalább öt évig minden évben jár, és a megállapodás meghosszabbítható akár újabb 5 évvel, egészen 2032-ig, az állami vállalat tehát árfolyamtól függően akár 13 milliárd forintot is fizethet.
A szerződések között azonban más tételek is a Kubatov Gábor Fidesz-alelnök vezette FTC-hez kötődnek, az egyik megállapodás alapján 6,6 millió eurót fizet az MVM a Ferencvárosi Torna Clubnak és az FTC Labdarúgó Zrt.-nek. Ezenfelül 290 millió forinttal támogatják a Magyar Olimpiai Bizottságot, valamint kisebb egyesületeket is segítenek tízmilliókkal.
Az MVM szerződéslistáiból az is kiderült, hogy csaknem 100 millió forintot kapott az a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány, amelynek kuratóriumában a korábbi hírek szerint többen is remek kapcsolatokat ápoltak Orbán Ráhellel, a miniszterelnök lányával. A pénzt reklámra fordították, amellyel a magyar turizmust népszerűsítették.
Az MVM Energetika szerződéseiből az is kiderül, hogy a hagyománytisztelet mellett nem sajnálták az állami pénzt a hajózásra sem: a Balatoni Yacht Club és a Balatonfői Yacht Club például összesen 16 millió forintot kapott, de jutott vitorlásbálra 1,5 millió forint, Weöres Szabolcs óceáni vitorlázó támogatására pedig kétszer 85 millió. (A Balatoni Yacht Club esetében az is figyelemre méltó, hogy a szervezet vezetője korábban az MVM Ovit Zrt. vezérigazgatója volt.)
A Férfiak Klubján kívül más esetben is előfordult, hogy valamelyik támogatott szervezet a Szerencsejáték Zrt.-nél is sikerrel járt, és onnan is begyűjtött valamekkora támogatást. Ilyen volt például az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű szervezet, amelynek székhelye egybeesik a Fidesz VIII. kerületi irodájának címével.
Az állami szerencsejáték-szervező és az állami energetikai cég is 30-30 millió forintot ítélt meg a szervezetnek; utóbbi esetben a szerződést néhány hónappal az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtt, 2023 decemberében írták alá. Ugyanekkor szerződtek két másik Fidesz-közelinek tartott egyesülettel: a Polgári Salgótarjánért Alapítvány 2 millió forintot kapott, míg a Kommentár Alapítvány 30 milliót. Pedig utóbbi – amit eredetileg az azonos című folyóirat kiadására hoztak létre – aligha szorult rá az MVM-es mecenatúrára. Hacsak nem azért, hogy működtetni tudja az államtól kapott pest-belvárosi palotát és az értékes balatonszepezdi ingatlanját. Az alapítvány tavaly másfél milliárd forintot kapott a miniszterelnöki kabinetiroda büdzséjéből, de jutott a budapesti épületre abból a 11 milliárdból is, amelyet a fideszes elitképző, az MCC tíz év alatt folyósít az alapítványnak (HVG, 2024. október 24.).
Az MVM korábban az RTL-lel azt közölte, hogy a vállalatcsoport gazdasági szerepéhez mérten kiemelt figyelmet fordít a társadalmi ügyek támogatására. „Ennek keretében értékteremtő és értékmegőrző kezdeményezések megvalósulásához nyújt támogatást a sport, a kultúra, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás és a tudomány területén, illetve karitatív segítségnyújtás keretében – lehetőségeihez mérten – folyamatosan támogatja a rászorulókat és a hátrányos helyzetűeket.” Az állami vállalat listája szerint mindenesetre jutott pénz repülőnapok rendezésére is: két év alatt 20 milliót kapott a budaörsi repteret is üzemeltető Aeroglobe Kft., amelynek tulajdonosi köre részben megegyezik a Rogán Antal minisztert és Habony Árpád tanácsadót is reptető Fly-Coop Kft.-ével.
A kultúra területén is voltak azonban kiemelt szponzoráltak, akik másokhoz képest többet kaptak. Az MVM Energetika két év alatt – csakúgy, mint a Szerencsejáték Service Kft. – 100 millióval támogatta a Demjén Ferenc-koncerteket szervező Rózsa Recordsot, de óriási összegek kerültek a Havasi Balázs zongorista Symphonic Concert Management Kft.-jéhez is. Utóbbi kilenc év alatt a 24.hu cikke szerint nyolc részletben 697 millió forintot kapott az állami szerencsejáték-szervező cégtől, míg az MVM 50 millió forintos reklámszerződést kötött a céggel a 2024-es koncerttel kapcsolatban.
Több mint ötmillió forintos megbízást kapott a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda, amely személyesen Orbán Viktor jogi képviseletét látja el. A kormányfő ugyanis – magánszemélyként – független médiumokat perelt be, mert több lap is idézte a SPAR osztrák leányvállalatának vezetőjét, aki egy külföldi újságnak arról beszélt: Orbán azt kérte a cégtől, „engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba”. A korábban Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez köthető ügyvédi iroda egyébként más állami megbízásokat is kapott, gyűjtésünk alapján például csak a minisztériumok legalább 30 millió forint értékben szerződtek az irodával. | „Férfienergia-képzésekre” és „az erkölcsi alapok megszilárdítására” is költhetik az MVM-es közpénzmilliókat – és ez csak a jéghegy csúcsa | Az Orbán Viktort képviselő ügyvédi irodának, Novák Katalin egykori alapítványának, a macsóizmus hazai prófétájának és jachtkluboknak is milliós támogatások jutottak az állami tulajdonban lévő MVM Energetikai Zrt.-től | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250416_hvg-mvm-szerzodesek-ner-szponzoracio | 2025-04-16 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb az ÖT YouTube-csatornán adott interjúban hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs beleszólása az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálataiba, mivel az egy független szervezet. Hozzátette: még ha szeretné is, ő maga sem ellenőrizheti a jegybankot. Vagyis a kormányfő szerint sem neki, sem a kabinetnek nincs köze ahhoz, mi történt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagyonával. Az elmúlt évek Magyar Közlönyeit átnézve ugyanakkor az derül ki, hogy két, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet is hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank alapítványai megvalósíthassák az ÁSZ által gyanúsnak ítélt ingatlanberuházásaikat.Az Állami Számvevőszék március 19-én közzétett jelentése részletesen foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány Szentháromság téri építkezésével a Budai Várban. Az ingatlan az egykori Diplomataház, majd Burg hotel épülete, amely a Mátyás-templommal szemben található. A történet 2020-ban kezdődött, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nyilvánosan meghirdette az ingatlant értékesítésre, 1,6 milliárd forintos becsült értéken. Az épület korábban, 2019 áprilisának végéig, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) tulajdonában állt, majd közel 22 év után, adásvétel és csere révén került vissza állami tulajdonba, az MNV vagyonkezelésébe.Ezután furcsa fordulat következett: az MNV 2020. augusztus 5-én, egy nappal a licitálás előtt, váratlanul törölte az árverést. Később derült ki, mi állt a háttérben: 2020. december 29-én, az ünnepek közötti időszakban született egy kormányhatározat (2046/2020. XII. 29.), amely lehetővé tette, hogy a PADME a versenyeztetési eljárás mellőzésével vásárolja meg a frekventált helyen fekvő ingatlant. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, így a jegybanki alapítványnak nem kellett árverésen részt vennie, hanem kialkudott áron megszerezhette a Burg hotel épületét.A hotel bontása 2022 januárjában kezdődött, annak ellenére, hogy az önkormányzat tiltakozott ellene. Néhány hónappal később, 2022. április 14-én megszületett a következő kormányhatározat, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította az építkezést. A dokumentum - amelyet szintén Orbán Viktor írt alá - részletesen meghatározta az építés feltételeit, ezzel lényegében kijelölve a beruházás kereteit és költségeit. A határozat kimondta többek között, hogyaz ingatlanon új épület vagy építmény helyezhető el,az Országház utcai közterületi határvonaltól mért hátsó építési vonal legfeljebb 22 méter,a Szentháromság utcai határvonaltól mért távolság legfeljebb 38 méter lehet,a homlokzatmagasság legnagyobb megengedett mértéke 12,8 méter.A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások sajátossága, hogy külön kormánymegbízott koordinálja őket. Ebben az esetben ez a feladat a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottra hárult, aki nem más, mint a korábbi fideszes józsefvárosi polgármester, Sára Botond. Ő 2020 januárja óta kormánymegbízottként, 2022 júliusa óta pedig főispánként vezeti a kormányhivatalt. Tehát először született egy kormányhatározat, amely verseny nélkül az alapítványhoz juttatta az ingatlant, majd egy újabb, amely kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, külön kormánymegbízottal.A Magyar Nemzeti Bank 2022 augusztusában közleményben ismertette terveit a Szentháromság térrel kapcsolatban. Ebben úgy fogalmaztak: a Szentháromság utca 7-8. szám alatt található, hosszabb ideig szállóként működő, de évek óta üresen álló épület a PADME alapítvány tulajdonából a jegybank ingatlankezelőjének portfóliójába került. A helyszínen megkezdett beruházás célja változatlan: a rekonstrukció után az épület tudományos konferenciaközpontként fog működni.Idén januárban a varnegyed.hu arról számolt be, hogy a Budai Várnegyed egyik kiemelt helyszínén, a Szentháromság tér 7-8. és a Szentháromság utca 1-3. szám alatti telken újra áll az a három történelmi lakóház, amely Budapest 1944-45-ös ostroma során pusztult el. Bár az épület valóban áll, ottjártunkkor semmi sem jelezte, hogy tudományos konferenciaközpontként működne.Az ÁSZ jelentése ugyanakkor a Burg hotel ügyében több aggályos körülményre is felhívja a figyelmet. A dokumentumban egyebek mellett az szerepel, hogy:az előkészítő eljárásban projektirányítóként közreműködő gazdasági társaság, a Somlai Invest Zrt., kapcsolt vállalkozási viszonyban állt - anya-, illetve leányvállalati kapcsolat révén - a beruházás tervezését és generálkivitelezését végző RAW Development Kft.-vel,ez felvetette a túlárazás, illetve teljesítés nélküli elszámolás lehetőségét,a konstrukció - független személyek vagy szervezetek által biztosított folyamatos kontroll hiányában - ellentétes volt a felelős gazdálkodás elveivel.Az ÁSZ által kiemelt RAW-cégcsoport Somlai Bálint érdekeltségébe tartozik, aki onnan ismert, hogy Matolcsy Ádámnak, a volt jegybankelnök fiának a barátja. | Orbán Viktor és az állami vagyonkezelő is segítette Matolcsy Györgyék építkezését a Várban | A vagyonkezelő előbb törölte a Szentháromság téri ingatlanra kiírt árverést, majd a kormány verseny nélkül odaadta az MNB alapítványának. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-es-az-allami-vagyonkezelo-is-segitette-matolcsy-gyorgyek-epitkezeset-a-varban.html | 2025-04-23 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már egy hónap sincs hátra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi közgyűléséig, amellyel kezdetét veszik az alapítás 200. évfordulójának megemlékezései, de az emelkedett hangulat helyett inkább a hangvétel emelkedett meg. „Bármi megtörténhet a közgyűlésen, turbulensnek ígérkezik a tanácskozás” – mondta a HVG-nek az MTA egyik tagja, aki maga is támogatta a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának határozatát Orbán Viktor kormányfő poloskázós március 15-ei beszédével kapcsolatban.
A dokumentum legerősebb mondata nemcsak erkölcsileg minősítette elfogadhatatlannak a miniszterelnök konkrét társadalmi csoportok ellen forduló mondatait, hanem Orbán Viktor jogi felelősségét is felvethetőnek ítélte az uszító jellegű dehumanizálás miatt.
Nem kellett sokat várni a válaszra: a miniszterelnök történész tanácsadója, Schmidt Mária a sztálinizmus utolsó intézményének titulálta az Akadémiát, és nemes egyszerűséggel annak a vagyonnak a visszavételét javasolta az államnak, amelyet 200 éve Széchenyi István alapozott meg.
„Az Akadémia egészét megfenyegették” – így értékelte a történteket az MTA több tagja a HVG-nek, és hogy ez milyen reflexeket szül a május 5-ei közgyűlésen, azt nehéz kiszámítani. Az biztos, hogy az elnöki előterjesztés jócskán hátrasorolta a napirendben azt a pontot, amely az MTA ingatlanvagyonának eladásából származó bevételek fölötti rendelkezés stratégiájáról szól.
Pedig az ingatlanok ügye jól szimbolizálja, hogy ki mit gondol a tudós társaság önállóságáról.
Az Orbán-kormány kitartó munkával tavaly decemberre azt is lenyomta az akadémikusok torkán, hogy elégedjenek meg azzal a 80 milliárd forinttal, amit az állam ad az MTA 49 ingatlanjáért.
Ezek az épületek esetenként egyedülálló műemlékek. A Zenetudományi Intézet székhelye a budai Várban az 1750-es években épült Erdődy-Hatvany palota. A martonvásári Brunszvik-kastély szintén az 1700-as években épült, és az agrártudományi kutatásoknak ad otthont. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közvetlenül a tóparton nyújt páratlan panorámát Tihanyban. És ez csak három ingatlan a 49-ből.
Schmidt Mária most gyakorlatilag azt közölte, hogy az állam ezt a vagyont egyszerűen csak vegye el az Akadémiától, és ha ez még nem lenne elég, akkor a finanszírozást is vonják meg tőlük, mondván: „kutatóintézetei, elsősorban a humán tudományokkal foglalkozók számára nagy presztízsű és felettébb kényelmes életet biztosítanak, amelyek legtöbbjében azonban évtizedek óta semmilyen érdemi munka nem folyik”.
A filozófiai jellegű vagdalkozást a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál a gyakorlatba ültették: elmaradt az április 1-jétől ígért fizetésemelés. A kutatóhálózatot már 2019-ben leválasztotta a kormány az MTA-ról, az irányító testületébe pedig csak fele részben delegálhatnak tagot a kutatók, a másik felét a kormány állítja ki, ahogy az elnököt is (a közös javaslat alapján) a kormányfő nevezi ki.
A decemberi egyezség alapján az állam az MTA-tól megvásárolt ingatlanokat a HUN-REN-nek adná tovább, csakhogy erre semmilyen garancia sincs. A helyzetet bonyolítja, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma az év elején bírósághoz fordult, hogy tartalmi és eljárásjogi hibák miatt semmisítsék meg a decemberi közgyűlés határozatát, amely hozzájárult az akadémiai ingatlanok eladásához.
Ez a lépés annyiban kapóra jött a HUN-REN elnökének, Gulyás Balázsnak, hogy most az akadémikusok akadékoskodását hibáztatja azért, hogy nincs béremelés, és a kormánytól sem érkezik az átalakuláshoz beígért 18 milliárd forint. Holott a milliárdos Schmidt Mária szerint „kényelmes életet” biztosító fizetések valójában arcpirítóan alacsonyak a HUN-REN-nél.
A kutatóhálózati intézményekben egy kezdő diplomás nettó 280 ezer forint körül keres, de a többieknek is nettó 400 ezer forint alatt van a havi fizetése, a főmunkatársaknak pedig félmillió körüli összeggel kell megelégedniük. Az akadémikusi tiszteletdíj is mindössze 360 ezer forint havonta. A kutatók szerint nem a pereskedés miatt nem érkezik a béremeléshez szükséges pénz, hanem azért, mert a kormány írásban nem vállalt kötelezettséget a béremelésre, a pénzügyi ígéreteket nem foglalták írásba.
Ebben a helyzetben szólaltak meg a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának akadémikusai. Földi András, Mihályi Péter, valamint Vörös Imre megfogalmazása alapján határozatban hívták fel az osztályelnököt, hogy szíveskedjen jelezni az MTA elnökségének: „a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyná a termet”, ha Orbán Viktor kormányfő ellátogatna az ünnepi közgyűlésre. De ezt is csak azért tennék, mert szerintük uszításként értelmezhető a miniszterelnök poloskázása.
A Büntető törvénykönyv elég határozottan úgy fogalmaz, hogy aki „a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez a passzus akkor is így hangzik, ha az ügyészség egyelőre visszadobta a közösség elleni uszítás miatti feljelentést, amelyet az ellenzéki politikus, Márki-Zay Péter pártja tett.
Pálné Kovács Ilona akadémikus úgy értékeli, hogy a labda pillanatnyilag nem az ő térfelükön, hanem a bíróságnál pattog, a bíróságnak kell döntenie a beadványukról, amelyet elsősorban formai hibákra alapoztak.
Az MTA kritikus közegében már nem is elsősorban azt kifogásolják, hogy az ingatlanokat elveszik a tudós testülettől, hiszen – ha már a kormány leválasztotta a kutatóhálózatot az MTA-ról – azt ők sem gondolják jó konstrukciónak, hogy az ingatlanok tulajdonjoga (amely az MTA-é) elválik a használati jogtól (amely a kutatási hálózaté).
Azt viszont határozottan állítják, hogy az adásvétel előkészítése komolytalan volt, nem történt meg az előírt három értékbecslés, csupán egyetlen készült, és az is két évvel korábbról. A kapkodást jól jellemezte, hogy még a közgyűlési döntés előtt sem volt végső megállapodás az ingatlanok listájáról, előző este az Akadémia elnöke, Freund Tamás még alkudozott, különösen a Zenetudományi Intézet várbéli épületéért próbáltak lobbizni – sikertelenül.
Ráadásul az Akadémiának van már egy keserves tapasztalata arról, mi történik, ha egy ingatlanát elrekvirálják. A budai Pasaréten egy 30 hektáros épületegyüttes vesztegel a Herman Ottó úton, miután a kormány úgy döntött, hogy az MTA helyett inkább a gödöllői agrártudományi egyetemé legyen, ám azóta sem a HUN-REN, sem az egyetem kutatóit nem szolgálja, mindenki attól tart, hogy a végén egy ingatlanbefektetőnél köt ki a telek.
Freund Tamás próbál lavírozni az erkölcsi és a pragmatikus szempontok között – mérlegelik az Akadémia elnökének tevékenységét a tudós társaság tagjai. Freund Schmidt Mária szavait keményen visszautasította, mondván, súlyos tévedéseket és szándékos félrevezetéseket tartalmaz, de az MTA-elnök azt az álláspontját is egyértelművé tette, hogy az Akadémia nem kapcsolódhat be politikai vitákba, és az ünnepségre együtt kell készülnie a politika, a gazdaság és a tudomány legjobb erőinek.
A politikai befolyás kísérletének azonban messze nem Schmidt Mária kirohanása volt az egyetlen jele a napokban. Az Állatorvostudományi Egyetemen az késztetett nyílt levél megírására 228 oktatót, hogy Orbán Viktor kormányfő egyetemi látogatásának képsorait a legdurvább propagandacélokra használták fel: a miniszterelnök azokkal a képsorokkal közölte a zebra-gate magyarázatát a közösségi médiában, amelyeket a mit sem sejtő állatorvostan-hallgatók körében vettek fel a munkatársai.
Sótonyi Péter rektor azonban nem látott kivetnivalót ebben, igaz, ő eddig sem tűnt túlságosan kormánykritikusnak. Eddig sem nagyon szólalt fel bármilyen kormányzati lépés ellen, legutóbb pedig azt mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter társaságában: „aljas, galád dolog”, hogy az Európai Unió megszüntette az Erasmus lehetőségét a magyar modellváltó egyetemek hallgatói számára, de szerinte így sem sikerült a kormány ellen hangolni a fiatalokat.
Kérdés, hogy van-e még bármilyen mozgástere a magyar tudományos élet szereplőinek, hogy megóvják az akadémiai függetlenséget, vagy van-e bármilyen racionális érv a kormány hozzáállása mellett.
„Ez a vita már régen nem a racionalitás szintjén zajlik” – mondja Pálinkás József akadémikus, az MTA volt elnöke, aki az első Orbán-kormány idején oktatási miniszter volt. Az MTA kutatóintézetek által ma ingyenesen használt vagyona gyakorlatilag a magyar nemzet vagyona, amelyet 2007-ben azért kapott az akadémia, mint a kutatóintézetek fenntartója, hogy közvetlenül legyen tulajdonosa a vagyonnak – tette hozzá.
„Ahogyan elvették, az botrányos és minősíthetetlen” – véli Pálinkás József, hozzátéve, hogy az Akadémiát gyakorlatilag megzsarolták, hogy az állam nem ad fizetésemelést a kutatóknak, ha nem mennek bele az ingatlanok eladásába, hiába szépítgetik, hogy a két dolog között nincs összefüggés.
Éppen most kaptak levelet, hogy van összefüggés – magyarázza –, hiszen a HUN-REN levele szerint azért nem kapnak fizetésemelést, mert az MTA akadályozza az ingatlanok eladásának végrehajtását. Az akadémikus maga is úgy látja: a fő probléma nem is az, hogy elkerülnek az MTA-tól az ingatlanok, hanem az, hogy a kutatóhálózat jelenlegi irányítása és szervezete alkalmatlan arra, hogy ezt a vagyont a tudomány és az ország érdekeinek megfelelően működtesse.
Ezt a véleményt mások is osztják: a HUN-REN irányítói, mintha egy nagyvállalat transzformációja lenne, úgy alakították át a kutatási hálózatot, és az intézmények élére kinevezett főigazgatók többsége vakon követi az elvárásokat. A májusi közgyűlésen ez a két álláspont feszül majd egymásnak, a függetlenségnek és a lojalitásnak a képviselői csaphatnak össze.
A HVG kérdezte a HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst is az álláspontjáról, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. | Kiújult vita az MTA-vagyonról: három patinás ingatlan kontra három év szabadságvesztés | Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos Akadémiának és tagjainak a szerepéről. A tét százmilliárdokban is mérhető, de végső soron a tudományos kutatás szabadságáról vagy politikai függőségéről van szó. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250417_mta-200-kozgyules-vagyon-ingatlanok-hun-ren-orban-viktor-schmidt-maria-freund-tamas-palinkas-jozsef | 2025-04-17 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Mészáros Lőrinc cégbirodalma egy meglepő profilú és nevű vállalkozással bővült. A felcsúti milliárdos az Opten nyilvános adatbázisa szerint március 13-a óta a Hármas Járműjavító Kft. tulajdonosa is. A céget április 10-én jegyezték be, tulajdonosa pedig a Talentis Agro Zrt., amely Mészáros mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatcsoportjához tartozik. Eddig kizárólag agrárcégek tartoztak a holdinghoz, például a Búzakalász 66 Felcsút Kft., a Békésland Kft., vagy a nemrég felvásárolt Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.Az új cég - ahogy a neve is mutatja - egészen más főtevékenységgel indult: gépjárművek javításával és karbantartásával foglalkozik.Emellett szerepel a profiljában gépjárműalkatrészek és -tartozékok kiskereskedelme, műszaki vizsgálat, valamint 3,5 tonna feletti járművek bérbeadása is. Hogy miért éppen a Hármas Járműjavító Kft. nevet kapta a szerviz, nem tudni - mindenesetre Egyes vagy Kettes Járműjavító Kft. nem szerepel a felcsúti vállalkozó érdekeltségei között. A cég bázisa a Felcsút és Bodmér között fekvő, kukoricások közé ékelődő telephely, ahol eddig is a Mészáros-birodalom szervize működött.Mint kiderült, nem ez az első autószervizzel foglalkozó vállalkozás a leggazdagabb magyar érdekeltségei között - vagyis a cégcsoport már korábban is szerzett tapasztalatot ezen a területen. A Mészáros Autó Javító Kft. 2011 óta létezik, és nemcsak személyautók, hanem motorok, buszok, teherautók, traktorok és munkagépek javítását is vállalja. A nyilvános adatbázisok szerint a céget tavaly nyáron átnevezték Mészáros M1 Szerviz Kft.-re, amely jelenleg Budaörsön működik, és elsősorban a Volkswagen, SEAT, Škoda, CUPRA, Ford és Hyundai márkaszervizeként üzemel. Ez akár indokolhatja is, hogy szükség volt egy újabb szervizcég alapítására, amely már a mezőgazdasági holding részeként járulhat hozzá a közös vállalati struktúrához. Hogy pontosan milyen céllal hozták létre a Hármas Járműjavítót, arról megkérdeztük a Talentis Agro Zrt.-t, amint válasz érkezik, frissítjük cikkünket.A nagy üzlet a műszaki vizsga - ez a terület mostanában különösen jövedelmező lehet, hiszen, mint annyi minden más, ez is brutálisan megdrágult Magyarországon. Még januárban jelentették be, hogy február 1-jétől jelentősen emelkedik a műszaki vizsgák hatósági díja: egy átlagos személyautó vizsgáztatása közel 50 ezer forintba kerül. Az M1 kategóriájú járművek alapdíja 16 290 forintról 26 700 forintra nőtt, de a magán-vizsgaállomások ennél is magasabb piaci árat számítanak fel - így a korábbi 25-30 ezer forintos költség helyett mostantól 50 ezer forint körüli összeggel kell számolni.A helyzet a nagyobb járműveknél még rosszabb: például egy nyerges vontató műszaki vizsgáztatása akár 150 ezer forintba is kerülhet.Hogy a műszaki vizsga érdekli a NER-t, arról lapunk is beszámolt. A Pintér Sándor belügyminiszter három lánya által tulajdonolt Trium-Itech Zrt.-hez került ugyanis tavaly nyáron a műszaki vizsgasor elsőszámú gyártója, az Energotest Diagnosztikai és Automatizálási Kft. Ez Magyarország egyik legnagyobb járműdiagnosztikai eszközeit gyártó cége.A műszaki vizsga területén nem ritkák a bűncselekmények sem, amely összefüggésben lehet a magas árakkal. Februárban például hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat a Tapolcai Járási Ügyészség két volt műszaki vizsgabiztossal, valamint egy cinkostársukkal szemben. Az elkövetők együttműködése révén számos lassú jármű és pótkocsi szabálytalanul kapott friss műszakit. | Mészáros Lőrinc a drága műszaki vizsgákon is nagyot kaszálhat | Mészáros Lőrinc eredetileg gázszerelő, de most autószerelő céget alapított. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-a-draga-muszaki-vizsgakon-is-nagyot-kaszalhat.html | 2025-04-20 06:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az ügyészségtől a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz ( BRFK ) került az a feljelentés, amit még Ruszin-Szendi Romulusz villabotrányával kapcsolatban tettek - derült ki a hatóság lapunknak adott válaszából. Mint írták, "tájékoztatom, hogy az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a feljelentés kiegészítésének elrendelését követően a - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt tett - feljelentést, az annak elintézésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz tette át".Tényi István és a Mi Hazánk Mozgalom azután fordult a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészséghez és tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával, hogy a sajtóban több cikk is megjelent a volt vezérkari főnök luxusvillájával kapcsolatban . Ismert, az összesen 928 millió forintért épült, Dunakeszin létesített ingatlant 244 millió forintnál is többért vásárolták meg, majd több mint félmilliárd forint értékben végeztek rajta felújításokat.Ahogy arról lapunk is beszámolt, Ruszin-Szendi Romulusz, a leváltott vezérkari főnök, miután a luxusvilla híre nyilvánosságra került, azzal magyarázkodott, hogy nem ő rendelte meg a luxusingatlant, "csak úgy kapta". Egykori kollégái azonban másképp emlékeznek. A Ripostnak úgy fogalmaztak: a vezérkari főnök által konkrétan kimondott vagy "sugalmazott luxusigények", az alárendelteknek megfogalmazott "visszautasíthatatlan kérések" miatt kellett elkölteni a 235 milliós villára még több mint 684 millió forintot. A luxusigényekről összesített pénzügyi lista 635 tételt tartalmaz."Visszautasíthatatlan kérés" volt például a portál szerint a ház szinte vadonatúj tetőszerkezetének azonnali visszabontása, hogy oda pezsgőfürdővel, lávaköves finn szaunával és a legkorszerűbb grillező eszközökkel ellátott penthouse terasz kerülhessen. Csak ez a tétel önmagában 82 millió forintba került.Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz ( | Rendőrségi nyomozás indulhat Magyar Péter bizalmasa ügyében | A rendőrség indíthat nyomozást Magyar Péterék honvédelmi tanácsadójának villaügyében, miután az ügyészség a feljelentést áttette a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz – tudta meg a Magyar Nemzet. Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnököt hetekkel ezelőtt hűtlen kezelés miatt jelentették fel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/rendorsegi-nyomozas-magyar-peter-ruszin-szendi-roulusz | 2025-04-23 10:52:09 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Csoda történt: Matolcsy György volt jegybankelnök fia az elmúlt napokban írásban válaszolt több kérdésünkre is.Az egész levelezés Hadházy Ákos posztjával kezdődött: a független képviselő arról írt a Facebook-oldalán, hogyMatolcsy Ádám felesége Szaúd-Arábia egyik tengerre épült luxusszállodájából posztol mostanában. "Egy éjszaka 1,4 millió, a kezén lévő órából kisebb garzonlakást (vidéken házat) lehetne venni, de telik rá a devizahitelesek vérén keletkezett, aztán eltüntetett százmilliárdokból", írta a képviselő. Hadházy posztjával kapcsolatban több kérdést is feltettünk Matolcsy Ádámnak, aki első válaszában azt írta, Hadházy és a Telex is "folyamatosan hazudozik az elmúlt hetekben egy nyilvánvalóan politikai indíttatású lejáratókampány keretében"."Minden jövedelmem legális, nem élek életvitelszerűen Magyarországon immár négy éve. Édesapám már nem jegybankelnök, senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, hiszen továbbra is a mérlegén vannak a vagyoneszközök." Itt minden bizonnyal arra utal, hogy az MNB-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. legfrissebb mérlege alapján az eszközök soron papíron valóban kimutatható több mint 400 milliárd forintnyi vagyon, amiből a legtöbb, 260 milliárd forint értékpapírokat tükrözött. Azt is írta, apja, Matolcsy György már adott egy magyarázó interjút a kérdésben (ahogy arról mi is beszámoltunk,a volt jegybankelnök az Indexnek arról beszélt, "felfoghatatlan hiba", amit az Állami Számvevőszék ejtetta jegybanki vagyonnal kapcsolatban végzett számításaiban, mert az MNB-ügyben elhíresült lengyel tőzsdei cég, a GTC értékét a részvényárak megvizsgálása helyett egy másik módszertannal, a tulajdonában lévő eszközök értékével is fel lehetne mérni). A volt MNB-elnök fia hozzátette, szívesen válaszol az olyan kérdésekre, amelyeket nem egy előre megírt forgatókönyv alapján, politikai érdekből teszünk fel.Ezen felbátorodva több körben részletes kérdéseket küldtünk Matolcsy Ádámnak az MNB-botrányról és arról, milyen szerepet tölt be ő, illetve baráti köre (Somlai Bálint, a jegybanki székház felújítását végző Raw Development tulajdonosa és Száraz István,a jegybanki alapítványi struktúrában szerepet kapóQuartz Befektetési Alapkezelő tulajdonosa) az ügyben.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorában is sok szó esik- a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Matolcsy Ádám a válaszában azt írta, szerinte az MNB-ügy politikai indíttatású, különösen amiatt, ahogyan azt a sajtó tálalja. "A lejáratási kísérleteket - melyeket magam igencsak méltatlannak tartok édesapámmal szemben - elsősorban gazdasági és politikai ellenlábasainak tulajdonítom, de még az ilyen szembenállás sem ad alapot arra például egy Állami Számvevőszéknek, hogy szakmaiatlan tartalmú jelentéssel tévessze meg a közvéleményt. Kérem olvassa el az erről készült interjút." (Matolcsy Ádám itt vélhetően a már említettindexesinterjúra gondolt.) A gazdasági és politikai ellenlábasokat nem nevezte meg konkrétan.Hogy miből él, arra azt írta, számos külföldi érdekeltsége van, jelenlegi bevételeinek legnagyobb része is a külföldi cégekből származik. "Nyilvános adatok alapján Önök is hozzáférnek magyar vállalkozásaim egy részének árbevételéhez és eredményéhez, ami megfelelő adózott jövedelmet biztosít családom eltartására." Szerinte a hírekben megjelenő képek szándékosan túlzóak, a rosszhiszemű lejáratókampány bizonyítékai. Arra, hogy van-e olyan magántőkealap, amiben van tulajdonrésze, és ha igen, melyek ezek, azt felelte, Magyarországon és külföldön egyaránt rendelkezik befektetési jeggyel, de hogy ez mit takar, az nem derült ki.Rákérdeztünk arra is, hogyvalóban Kovács Petra néven levelezett-etöbb tucat cégvezetővel a Quartz Alapkezelő, valamint a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital ügyeivel kapcsolatban (errőla Válasz Online számolt bemég márciusban), és ha igen, milyen jogalapon. Matolcsy azt felelte, minden kommunikációja, találkozója és tárgyalása a szabályok és törvények maradéktalan betartásával zajlott a múltban, és a jövőben is így fog történni. Arra a kérdésre, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy soha nem írt ilyen álnéven ezeknek a cégeknek az ügyeivel kapcsolatban, ezt írta: "Bár olvastam a Kováts Petra »álnéven« írt sajtóhisztéria cikkeit, mélységesen elítélem azt, hogy a sajtó munkatársai nőként vizionálják személyemet."Mint írta, a mai világban már semmi nem lepi meg, amikor politikusok és újságírók bármit kitalálhatnak következmények nélkül. "Például, amikor az RTL híradója lehoz egy tudósítást arról, hogy állítólag New Yorkban élek - amikor a valóság az, hogy 4 éve nem voltam még New York államában sem -, és ezt egy teljesen más kontinensen készült fényképpel próbálták bizonyítani." Érdeklődtünk, hogy indít-e helyreigazítási pert a Válasz Online ellen, de erre nem válaszolt. A lap kereste a cikk megjelenése előtt, de nem reagált. A Válasz Online a megkeresésünkre azt felelte, Matolcsy Ádám nem indított ellenük sajtóhelyreigazítást vagy -pert a cikk miatt, de bátorítják minden olyan lépésre, ami segíti a valóság bizonyítását.Arra, hogy hogyan juthattak hozzá a baráti körének cégei által kezelt magántőkealapok olyan ingatlanokhoz, amelyek korábban jegybanki alapítványok tulajdonában álltak, azt felelte, kérdezzük meg az érintetteket, de feltételezi, hogy "minden tranzakció a hatályos jogszabályok betartásával, piaci árazáson zajlott". Emiatt rákérdeztük, hogy ha ennek az ellenkezője jutna a tudomására, jelezné-e azt a hatóságoknak. "Igen, minden olyan esetben, ahol közvagyont érintő bűncselekmény gyanúját észlelném, azt állampolgári kötelességből természetesen jelezném a hatóságok felé."Matolcsy szerint az ÁSZ jelentése egyébként nem támaszt alá semmiféle piaci versenykorlátozást. "Még maga az ÁSZ is csak annyit írt, hogy ezen társaságok nagy mennyiségű megbízást kaptak a megrendelőiktől, azonban az ÁSZ sem merte állítani, hogy érdemtelenül." A volt jegybankelnök fia szerint a székház kivitelezési munkáit "a világ bármely tájáról bárki ellenőrizheti és megcsodálhatja, mi több, az új jegybank elnöke, Varga Mihály elnök úr első állományi gyűlésén maga is méltatta a felújított jegybanki székházépület elkészült állapotát".A Szárazzal és Somlaival való kapcsolatáról röviden nyilatkozott: "Mind Száraz Istvánnal, mind Somlai Bálinttal közös baráti társaságba jártunk, de az idő és a földrajzi távolság miatt kommunikációnk az elmúlt években megritkult."Haa GTC vagy az Ultima részvényei valóban többet érnek, mint ahogy arra az ÁSZ-ellenőrzés jutott, vajon a professzionális befektetői közösség miért nem látott fantáziát abban, hogy ezekből az alulértékelt részvényekből vásároljon - kérdeztük. Matolcsy György ugyanis az ÁSZ-jelentés megjelenése után azzal érvelt, "érthetetlen szakmaiatlanságra vall" a számvevőszéktől, hogy a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, nem vette figyelembe az ingatlanportfóliót. Avolt jegybankelnök szerintaz ingatlanos tőzsdei cégek értékét az egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, erre használják a szakmában az EPRA NTA módszertant. "Úgy vélem, a nyilvánosan elérhető adatok alapján mindkét említett tőzsdei cégben valóban jelen vannak olyan intézményi befektetők, akik megfelelhetnek a »professzionális befektetői közösség« meghatározásának. Kérem, szíveskedjen pontosítani, hogy miért véli úgy, hogy a PZU, az Allianz vagy az NN nem tartozna ebbe a körbe, mivel az említett társaságok - tekintettel méretükre, szakértelmükre és piaci tevékenységükre - általában professzionális befektetőként vannak számon tartva."Majd így folytatja: "Tekintettel arra, hogy a GTC-ben az alapítványok 50 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkeznek, álláspontom szerint a konszolidált mérleg alapján az eszközöket és forrásokat kellene figyelembe venni, nem pedig a részvényárfolyamot." Rákérdeztünk arra is, hogy ha ekkora értékkülönbség van aközött, amit a jelenlegi részvényárfolyam tükröz, illetve az EPRA NTA módszerrel adott becslés között, akkor vajon miért nem látunk hosszú távon korrekciót, miért esett ötéves távon több mint 46, egyéves távlatban több mint 32 százalékkal a GTC árfolyama, illetve miért biztos vajon Matolcsy György abban, hogy egy esetleges részesedéseladás esetén mindenképpen az utóbbi módszerrel becsülnék fel az Optimára eső részt. Ezekre nem kaptunk választ a levelezés folytatásában.Kérdeztük arról is,miért lakott abban a svábhegyi villában, amit az MNB alapítványa kutatási központnak vett meg, majd később eladta. Matolcsy Ádám erre azt felelte, nem költözött be, csupán egy időszakra kibérelte, de soha nem tartózkodott benne úgy, hogy az alapítványi tulajdonban volt. "A svábhegyi villa időszakos kibérlésére vonatkozó lehetőséget a Quartz Alapkezelő közvetítette felém, mivel az alapkezelő által intézményi befektetők javára kezelt vagyonkezelési politika ezt a hasznosítási formát lehetővé tette."Rákérdeztünk arra is, hogy ha nem költözött be, akkor miért írhatta a felesége annak idején a közösségi médiában a villa egyik szobáját mutató fotó alá, hogy "újra otthon", illetve nem érezte-e azt, hogy visszás lehet, ha épp ő költözik be egy olyan villába, ami korábban az MNB alapítványi tulajdonában volt. "Az »otthon« kifejezés Magyarországra vonatkozik, mivel akkoriban költöztünk életvitelszerűen külföldre, előtte az Attila úton lévő, szintén kormányközelinek tartott, bérbevehető ingatlant béreltem, arról mégsem szóltak a hírek ilyen vehemensen. A bérleti lehetőséget nem éreztem visszásnak, mivel a bérlés idejében az ingatlan már jó ideje nem alapítványi tulajdonban állt. Tudtommal 2019 óta magántulajdonban van az épület, de lehet, hogy még előtte, információim szerint a tulajdonosa magántőkealap, ami arra enged következtetni, hogy több végső tulajdonosa lehet az épületnek."Arra a kérdésre, hogy most hol él elsősorban, Matolcsy Ádám a családjára hivatkozva nem szeretett volna válaszolni. Viszont annyit elmondott, rendszeresen hazalátogat, utoljára április elején volt otthon, és nem tart attól, hogy ha hazajönne, letartóztatnák, mert semmilyen okot nem adott erre. Kérdeztük arról is, miért van diplomataútlevele, de erre is azt felelte, hogy nem áll módjában válaszolni.Matolcsy Ádám azt is állította a levelezésben, hogy az Állami Számvevőszék egyszer sem kereste meg. Kerestük az Állami Számvevőszéket is, ami megerősítette, hogy nem keresték őt vagy érdekeltségeit az ellenőrzés megindítása óta, és jelenleg sincs folyamatban olyan eljárás, ami miatt keresték. Arra a kérdésre, hogy hogyan kommentálják Matolcsy Ádámnak azt a kijelentését, miszerint az MNB-ügy politikai indíttatású, az ÁSZ mindössze annyit írt, sehogy. Kerestük Száraz Istvánt, illetve Somlai Bálintot is az őket érintő részről, amennyiben válaszolnak a kérdéseinkre, beszámolunk róla. | Matolcsy Ádám a Telexnek: Mélységesen elítélem azt, hogy a sajtó munkatársai nőként vizionálják személyemet | Matolcsy György fia szerint az MNB-alapítványok vagyona nem is tűnt el. Somlai Bálinttal és Száraz Istvánnal már csak ritkán beszél, a Matolcsy György elleni „lejáratási kísérleteket” gazdasági és politikai ellenlábasai indítják, az ÁSZ pedig szakmaiatlan tartalmú jelentéssel téveszti meg a közvéleményt, írta a Telex.hu kérdéseire válaszolva. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/15/matolcsy-adam-levelezes-mnb-ugy-alapitvanyok-somlai-balint-szaraz-istvan-matolcsy-gyorgy-asz-jelentes | 2025-04-15 07:00:22 | true | null | null | Telex |
A Bod Péter utca egy keskeny zsákutca a XI. kerületben, a Sas-hegy oldalában. Tekereg fölfelé, majd a természetvédelmi területnél ér véget, onnan csak ösvényeken lehet továbbmenni. Átvághatunk az erdőn lefelé tartva a Brassói út felé, a kacskaringós csapás mellett zárkertek sorakoznak; de fölfelé is indulhatunk, amerre több erdei út is halad keresztül-kasul, ezek végül egy a Hegyalja útra vezető utcába torkollnak. A Sas-hegy jó része 1957 óta természetvédelmi terület.A Bod Péter utca felső részén családi házak, ikerházak találhatók, ahogy jellemzően az egész környéken, legfeljebb egy-egy régi villa vagy ház helyén húztak fel néhány lakásos társasházat. Ide tervezett 12 lakásos társasházat építeni a Városlépték Kft. Az utcában lakók tavaly tavasszal tudták meg, hogy a tervek alapján egy 52 méter hosszú, a többi épülethez képest jóval nagyobb és magasabb monstrumot húznának fel, eltakarva a kilátást, ledózerolva a növényzetet, növelve a forgalmat a szűk utcában. Ezt nyilvánvalóan nem szerették volna.Mivel az ott lakók között építészek is vannak, egyből azt kezdték firtatni, hogyan lehetséges egy ekkora épület felhúzása, hiszen az minden elemében ellenkezik a területi besorolással: nem családi ház, több mint négylakásos, nem több különálló épület, ráadásul magasabb a többinél, és a megengedettnél jóval nagyobb lenne a telek beépítettsége is. Aztán kiderült, hogy az önkormányzat több lépésben tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a természetvédelmi terület szomszédságában társasház épüljön.TelekbizniszA történet 2015-ig nyúlik vissza, amikor a Tarlós István vezette főváros ezt a területet erdő besorolásból családi házas lakóövezetté minősítette. Addig legfeljebb egy sufnit lehetett volna itt elhelyezni, házat azonban biztosan nem. 2017 januárjában a Városlépték Kft. megvásárolt az utcában egy 1100 négyzetméteres telket egy magánszemély tulajdonostól, majd megvette a szomszédos 500 négyzetmétert az év tavaszán az önkormányzattól. Utóbbi a jegyzőkönyv szerint 7,9 millió forintért került a céghez. A telkeket 2022-ben egyesítették a földhivatali adatok szerint. Ekkor a telek majd kétszer akkora volt, mint a környékbeli telkek.Nagyon jó érzékkel vásárolt a Városlépték, hiszen 2018-ban a XI. kerületi, akkor fideszes vezetésű önkormányzat ismét módosította a terület építési besorolását, engedélyezve akár 30 százalékos beépíthetőséget, nagyobb beépítési magasságot, kisebb minimális zöldterületet, illetve ami még fontosabb, eltörölte a négylakásos társasházi korlátozást - így a korábbi szabályozáshoz képest sokkal nagyobb épület is felhúzható lett a területre. Nem ez volt az egyetlen ilyen a környéken, kissé lejjebb, a - nemrég Petőfiről Mária Teréziára átnevezett - laktanya szomszédságában is megnyílt a lehetőség hasonló beruházásra. Ott egyébként meg is indult az építkezés, egy ötlakásos társasház épül. Hasonló tervei lehettek a Városléptéknek is, erre végül 2024-ben szánta rá magát a társaság, ekkorra készültek el a kiviteli tervek, amelyeket megrökönyödve tanulmányozhattak a környékbeli ingatlantulajdonosok.A lakók fogadóórákra mentek, konzultáltak a 2019 óta polgármester László Imrével, keresték a kerületi főépítészt, a főváros főépítészének is írtak, de nemigen történt más, mint hogy mélyen együttéreztek velük minden fórumon. „Fogadott bennünket a polgármester úr 2024 áprilisában, és elmondta, az első ember, akit 2019-ben, a hivatalba lépését követően eltávolított, az a korábbi kerületi főépítész, Takács Viktor volt” – mondta a Narancsnak Czakó István, akinek ingatlana van a Bod Péter utca végében. Czakó és a vele összefogó többi lakó azt szerette volna, ha az önkormányzat egyszerűen visszaállítja a korábbi, kisebb beépíthetőséget engedő övezetet, és kéri a fővárostól a terület erdővé sorolását, ahogyan az 2015 előtt is volt. „Jöttek a választások, szóval az ígéret megvolt, a cselekvés elmaradt” – sommázta a történteket Czakó István.Bár valóban nem intézkedett ebben az ügyben az önkormányzat, tény, hogy nem mindig egyszerű az ilyen helyzeteket jól kezelni. Az építési szabályok meglehetősen rugalmatlanok, sokszor évekre megkötik a döntéshozók kezét, illetve, ha akar, akkor sem mindig tud visszakozni az önkormányzat. Vagy azért, mert egy már megkötött szerződést kellene felbontani, vagy azért, mert az építési szabályok megváltoztatása komoly kártérítés fizetésével is járhat. Ebben az esetben is ez volt a helyzet.Az év elején, úgy tudjuk, még az volt az építési osztály javaslata, hogy minden maradjon úgy, ahogyan van – az egyik érv erre az volt, hogy a környéken korábban felépített házak egy része sem felelt meg a maguk idejében érvényes besorolásnak, több esetben túlépítés történt, tehát a korábbi szabályozás már eleve nem teljesült.Ezt követően Kreitler-Sas Máté alpolgármester, akinek nem mellesleg egyéni képviselőként a körzetébe tartozik a Sas-hegy is, a közösségi médiában mégis amellett érvelt, hogy az ilyen területeket igenis meg kell hagyni zöldnek, a telken nem lehet építkezés, a területet pedig vissza kell sorolni erdőnek. Mindemellett a volt kerületi főépítész esetében is ki kell vizsgálni az esetleges összeférhetetlenséget, illetve gyanús ügyleteket.Fotó: Sióréti Gábor Takács-univerzumA volt főépítész ügyletei, fura döntései már a lakóknak is szemet szúrtak – persze ez még semmit nem jelent, és nem is biztos, hogy jelent bármit a jövőben. De azért érdemes feljegyezni. Takács Viktor a szakmájában elismert és ismert építész, egyebek mellett a Vigadó felújításánál miniszteri biztosként tevékenykedett 2011-től, később a XI. kerület főépítésze lett. A Narancs úgy tudja, az ő javaslatára került át az érintett sas-hegyi terület, így a kérdéses telek a családi házas besorolásból egy lazább, megengedőbb besorolásba. Ebben nagy meglepetés nincs, hiszen mégiscsak ő volt a főépítész, ráadásul a javaslatot a képviselő-testület is megszavazta.Ugyanakkor a véletlenek mókás kis összjátékánál talán többre utal az a tény, hogy Takács Viktor kapcsolatba hozható azzal a céggel, amelyik ezen a telken egy 12 lakásos társasházat tervez felépíteni. A Városlépték Kft. nem hozható össze sem a tulajdonosain, sem a vezetőin keresztül Takáccsal, de valahogy csak keresztezték egymás útját az elmúlt években.A Narancs úgy tudja, hogy az ügyintézésben szakmai segítséget nyújtott a Városlépték Kft.-nek egy Anterra Zrt. nevű társaság, amely egyebek mellett ingatlan-értékbecsléssel, tervezéssel is foglalkozik. Ennek a vállalatnak Takács a tulajdonosa és a vezérigazgatója. S az, hogy egy volt kerületi főépítész a feltételezések szerint egy olyan ügyben tesz-vesz piaci szereplőként, amelyben korábban a hivatali oldalon is szerepe volt, nem törvénytelen ugyan, de azért nem néz ki jól.A Városlépték Kft. 2017-ben a Fehérvári úton egy Lidl üzletet tervezett, az építész pedig Takács László volt – nem tudni, a volt főépítésszel rokonok-e, vagy csak névrokonságban áll –, aki a Magyar Nemzet korabeli cikke szerint az Anterra Zrt. vezető építész-tervezőjeként dolgozott. Talán nem ennyire kicsi ez a szakma, de még ezt sem lehet kizárni. A Városlépték tervezett máskor is ezt-azt a XI. kerületben, a Lidl bolt mellett egy közlekedési csomópontot, továbbá a sas-hegyi telken kívül is vásárolt két, a Kelenföldi pályaudvar közelében található ingatlant. Mindezen ügyletek 2017 és 2019 között mentek végbe, amikor Takács Viktor még főépítész volt.Az is túlmutat az egyszerű szerződéses kapcsolaton, hogy az Anterra Zrt. telephelye épp ott van, ahol a Városlépték Kft. székhelye, a Pest megyei Solymár szélén egy, az Anterra által fejlesztett üzleti parkban. Nincsenek egyedül, itt bútorbolt és patika is van, ám az ide bejegyezett tíz társaság közül négy Takácsé, ráadásul ezek nem üzletek, hanem tervező- és építészcégek – az Anterra a környéken több ingatlant is fejlesztett. Ez még mindig lehet fatális véletlen, ám az már aligha, hogy a Városlépték Kft.-nek van egy fióktelepe Tállyán, pont ott, ahol Takács Viktor két, Solymáron fiókteleppel rendelkező cége is be van jegyezve. Mellesleg maga Takács is ott lakik a cégadatbázis szerint.Ebből úgy tűnik, Takácsnak köze van a Városlépték Kft.-hez, ami már több mint a „nem néz ki jól” kategória, hiszen olyan ügyekkel foglalkozott, amelyekben ügyfélként érintett volt. Egyelőre erről nem lehet biztosat mondani, a Narancs információi szerint az önkormányzat gondolkodik, milyen jogi lépéseket lehet tenni, ha egyáltalán lehet.MázlifaktorEnnél valamivel jobban alakul magának a sas-hegyi teleknek a sorsra. Miután ugyanis az idén az önkormányzat érdemben foglalkozni kezdett az üggyel, döntés is született: ne épüljön ott társasház, sőt, lehetőség szerint semmi. De ez hosszabb menet. Egy önkormányzat hasonló helyzetben – tehát ha nem szeretné, hogy adott területen adott beruházás legyen – két dolgot tehet. Változtatási tilalmat rendelhet el, illetve módosíthatja az adott terület építési besorolását – utóbbi azt jelenti, hogy csökkentheti a beépíthetőséget.Az elsővel az a gond, hogy legfeljebb három évre szól, tehát a változtatási tilalom valójában időnyerésre jó. A másodikkal több gond is van. Egyrészt, ha egy területet átsorolnak – családi házas övezetből társasházas övezetbe –, akkor azt hét évig tartani kell, különben a telektulajdonosokat kártérítés illeti meg, hiszen nem családi házat építenének, hanem társasházi beruházást terveznek. Másrészt, ha a kormányhivatal kiad egy építési engedélyt, akkor arra az adott időszak szabályai vonatkoznak. Lehet szigorítani az övezeten, de az adott beruházást az már nem érintheti.A XI. kerületnek, úgy tűnik, mázlija van. Amikor ugyanis februárban döntöttek a soklakásos társasház elkaszálásáról és megszavazták a változtatási tilalmat, éppen nem volt a kormányhivatalba benyújtott és ott érkeztetett építésiengedély-kérelem. A tervek készen voltak, az engedélykérelmet pedig be is adta a Városlépték még 2024-ben, de úgy tudni, valamit elszúrhattak, és a kérelmet a kormányhivatal visszadobta. És mielőtt az új verziót benyújtotta volna a kormányhivatalnak, a kerület elrendelte a változtatási tilalmat. „Szó szerint néhány napunk volt” – árulta el lapunknak Kreitler-Sas Máté.Most három évig nem történhet a területen semmi. Mivel a korábbi átsorolás 2018-as, az említett kritikus hét év az idén lejár. A kerületi önkormányzat azt tervezi, hogy visszasorolja a területet családi házas övezetté, így 12 lakásos társasházat nem lehet majd építeni. A cél az, mondta Kreitler-Sas Máté, hogy a területet a főváros ismét erdő besorolás alá tegye, így a jövőben semmiféle építkezés nem történhet. Talán ez összejön addig, amíg a változtatási tilalom él.Köze sincs hozzáA főváros valószínűleg egy-egy ilyen kérelmet most nem fog elbírálni, ugyanis azt tervezi, hogy társadalmi vitára bocsátja a jövőbeni várostervezésről, építésről szóló szabályozást. A vezérelv az lenne, hogy a gyéren beépített részek – tipikusan ilyen a Sas-hegy – maradjanak is gyéren beépítettek, ahol azonban akár új városközpontok jöhetnek létre, ott az meg is valósulhasson. Az lenne az ideális, ha nem folytatódna a lassú szétterjeszkedés, főleg nem a zöldterület terhére.Ez a sztori ritka kivétel, hiszen úgy tűnik, a szerencse ezúttal a lakosok és az önkormányzat mellé állt. Ám egy kőhajításnyira ettől a telektől egy másikat nem sikerült megmenteni, ott már folyik az építkezés – bár az legalább nem rontja annyira a látképet, és legalább csak ötlakásos.Nem csak a XI. kerületben voltak hasonló próbálkozások. A XII. kerületben a fideszes Pokorni Zoltánt váltó kutyapárti Kovács Gergely folyamatosan számol be olyan szerződésekről, beruházásokról, amelyek az erdő és a zöldterület rovására mennek. A Sváb-hegyen évtizedek óta hasítják ki a darabokat az erdőből az építkezések, nem sokat számít sem a Natura 2000 besorolás, sem a tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület tábla.Az pedig különösen nem kedvez a helyi érdekeknek, hogy a jogszabályok mind kevesebb jogosítványt hagynak a lakosok és az önkormányzatok kezében. Az építési engedélyek elbírálásához az önkormányzatoknak már nincs semmi közük, sőt úgynevezett ügyféljogokkal sem rendelkeznek: nem tekinthetnek bele adott ügyekbe, így fogalmuk sincs arról, hogy a kormányhivatal egy engedélykérelmet befogadott-e, elbírált-e, kiadott-e engedélyt. Ügyféljoguk csak a közvetlen szomszédoknak van, aztán ha ők véletlenül nem élnek e jogukkal, nem is lehet megtudni semmit egy-egy ilyen beruházásról, csak akkor, amikor az már visszafordíthatatlan szakaszba jutott. Jobb esetben beindulhat az egyezkedés a beruházó és az önkormányzat között, hogy mi az, ami mindkét fél számára elfogadható – rosszabb esetben lehet ülni és nézni az építkezést.Sokszor sajnos az sem elég, ha egy önkormányzat szemfüles. Ha valamiért fontos beruházásról van szó, simán kiemelt beruházássá nyilvánít bármit a kormány, így a helyi érdekek mit sem számítanak – példa rá a Kopaszi-gát ingatlanberuházása, a budai Várnegyed szétbarmolása vagy csak egy plébánia rekonstrukciója. 2018 óta Budapesten összesen 160 projektet minősítettek kormányzati szempontból kiemeltté a K-monitor összesítése szerint, vagyis a fővárosban ennyi olyan beruházás indult vagy indul, amelybe sem a kerületek, sem a főváros nem szólhat bele. Mindezek fényében megmosolyogtató Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter fejtegetése arról, hogy miként lehet és kell megvédeni a falvakat és azok arculatát az alattomos betelepülőktől és egyéb sanda szándékú elemektől. | Zsákutca | A szerencsén is múlt, hogy a XI. kerületi önkormányzat meg tudja akadályozni egy böhöm társasház felépítését a Sas-hegy oldalában, a tájvédelmi körzet szomszédságában. Más esetekben hiába derülnek ki a korábbi stiklik és összeférhetetlenségek, sokszor nem lehetséges a kármentés. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zsakutca-275522 | 2025-03-26 21:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Feljelentést tett a XI. kerületi önkormányzat, miután a Narancs megírta: a Sas-hegyen a tájvédelmi körzet szomszédságában engedélyt kapott egy cég egy tizenkét lakásos társasház építésére. A mostani vezetés próbálja megakadályozni a beruházást, és most hivatali visszaélés és csalás miatt feljelentést is tettek.A 2018-ig visszanyúló ügyben egy zsákutcában a kerületi főépítész javaslatára megemelte az akkori önkormányzati testület a telek beépíthetőségének arányát és eltörölte a társasházi lakások számára vonatkozó korlátozást. A környékbeli lakók csak tavaly szereztek tudomást minderről, amikor megszülettek a tervek a kilátást rendkívüli mértékben korlátozó és a környékbe egyáltalán nem illő, a családi házakhoz mérve hatalmas épület kivitelezéséről.Mint arról a Narancs néhány hete beszámolt, az önkormányzat csak az őszi választások után fordult rá a történetre, akkor azonban az a döntés született, hogy a végső cél nemcsak a beruházás megakadályozása, hanem az is, hogy a terület ismét erdő besorolást kapjon a fővárostól. De addig még hosszú az út. Mivel a beruházásra kész tervek voltak, amelyek megfeleltek az aktuális beépítési szabályoknak, az önkormányzatnak szerencsére is szüksége volt.A beruházó benyújtotta az építési engedélyt, ám azt a kormányhivatal valamilyen hibára hivatkozva visszadobta, így ebben az időablakban az önkormányzatnak lehetősége nyílt változtatási tilalmat elrendelni. Amíg ez le nem telik - ez három év -, ott nem épülhet semmi. Az önkormányzat szándéka az, hogy visszaállítja a korábbi, szigorúbb beépíthetőségi szabályokat és kéri a fővárostól a terület erdővé minősítését. A területen munkák még nem indultak, de a növényzetet már elkezdték kiirtani. A fákat meghagyták - azért külön bírság járna - a bokrokat, cserjéket azonban leirtották.Valószínű nagyon jól ismeri a környéket és a szabályzatokat a beruházó Városlépték Kft., mert pontosan tudta, mely fákat kell meghagyni azért, hogy ne legyen belőle környezetvédelmi bírság, mondta egy forrásunk. A beruházó személye papíron közvetve köthető a kerülethez: más telkeket is megvásárolt a 2014-2019-es ciklusban, illetve önkormányzati megbízásokat is kapott szintén ebben az időszakban. Ennél jóval érdekesebb azonban az, hogy a beruházó több szállal is a volt kerületi főépítészhez, Takács Viktorhoz köthető. Márpedig ha ez valóban így van, felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, hiszen akkor annak tudatában vásárolta meg a Városlépték Kft. a területet, hogy azt az önkormányzat biztosan át fogja minősíteni, és oda egy jóval komolyabb beruházást is lehet tervezni.A volt főépítészt már 2019-ben felmentette László Imre polgármester, de eddig ennyivel meg is elégedett az önkormányzat. Most azonban úgy tűnik, találtak muníciót. A lakók bizakodnak, de azért aggódnak is. Annyi bizonyos, hogy a környékbeliek többször is láttak meglehetősen ideges embereket jönni-menni az utca végében. Úgy tudják, már elkészült a beruházási terv munkapéldánya, ami azt jelenti, nagyon közel állhatnak ahhoz, hogy meginduljanak a munkagépek, most van az utolsó esély arra, hogy biztosan meg lehessen akadályozni az építkezést. A következő hetekben dőlhet el végleg, erdő lesz-e a területen vagy társasház. Elvileg a födémmagasság eléréséig le lehet állítani egy beruházást, de aligha lehet bárkinek is a célja, hogy egy betontorzó éktelenkedjen a sas-hegyi tanösvénytől pár percre. | Feljelentést tett az újbudai önkormányzat lapunk cikke után | Hivatali visszaélés állhat a mögött a beruházás mögött, amelynek révén a Sas-hegy oldalában tizenkét lakásos társasház épülne. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tett-az-ujbudai-onkormanyzat-lapunk-cikke-utan-276024 | 2025-04-16 15:35:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mozgalmas nap volt február 28-a, péntek a jegybanki PADME alapítvány köré nőtt cégháló egyes szereplői számára. Aznap, Matolcsy György utolsó előtti MNB-elnöki munkanapján kölcsönadtak egy 100 milliós alaptőkéjű céget, a kölcsönzést úgy értve, hogy valójában a tulajdonjogát adták át, ami egészen adásvételszerűvé tette a dolgot. Az ügy részleteit azáltal tudjuk feltárni, hogy közérdekű adatigénylés nyomán megkaptuk az úgynevezett kölcsönszerződést.A megállapodással az előző alapítványi kuratórium és céges menedzsment utolsó napjaiban megpróbálták átjátszani a jegybanki PADME alapítvány vagyonkezelőjének cégét, az Optima Befektetési Zrt.-t a Közép-Európai III Magántőkealapnak. Ezt a tőkealapot korábban a Matolcsy Ádám baráti és üzleti köréhez tartozó Száraz István érdekeltségeként azonosították, részben azért, mert a tőkealap alapkezelője a Száraz tulajdonában álló Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. Ugyanakkor az is tény, hogy a Közép-Európai III bejelentett elérhetősége azon a budai, Pusztaszeri úti címen van, amely Matolcsy családi cégbirodalmának központja.Az a hír, hogy mielőtt Matolcsy György ez év március elején távozott volna a Magyar Nemzeti Bank éléről, új kézbe került a jegybanki PADME alapítvány vagyonkezelő cége, március 7-én jelent meg. Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-ről van szó, amely az egyik főszereplője volt a nem sokkal később, március 19-én megjelent, az MNB-ről, illetve a PADME alapítványról készült számvevőszéki jelentéseknek. A cég addig a vele azonos székhelyen lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-n keresztül PADME-é volt.A most a lapunk birtokában került dokumentumból kiderül, hogy a már említett mozgalmas napon, február 28-án kötött Értékpapír-kölcsön-szerződést az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. képviseletében Stofa György vezérigazgató és Közép-Európai III alapkezelőjeként a Quartz Zrt. vezérigazgatója, Valkó Mihály. A nyolcoldalas szerződést mindketten digitálisan írták alá, az időbélyegzőből az is látszik, hogy Stofa a hajnali, míg Valkó a kora délutáni órákban.A szerződés egyik legfontosabb passzusa az, amelyben azt rögzítik, hogy miután a kölcsönadó Optima-anyavállalt áttranszferálja a részvényeket a Quartz értékpapír-számlájára, "a Részvények tulajdonjoga értékpapír-kölcsön jogcímén átszáll a Kölcsönvevőre". Tehát ezzel a pro forma kölcsönszerződéssel Stofa az addigi tulajdonos nevében a részvényeket nemcsak a Közép-Európai III birtokába, hanem egyenesen annak tulajdonába adta.A kölcsönszerződést a II./3. pont szerint 60 hónapos, azaz ötéves meghatározott időtartamra kötötték az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 darab, egyenként 1 millió forint névértékű részvényére. Vagyis, mivel a cég alaptőkéje 100 millió forint volt a szerződéskötéskor, a társaság teljes részvényállományára. Tehát a Közép-Európai III Magántőkealaphoz 5 évre átvándorolt volna a jegybanki alapítvány vagyonkezelőjének tulajdonjoga.De miért akarta egyáltalán kölcsönadni az Optima a leányvállalatát Száraz Istvánéknak - mármint mi volt a szerződésben szereplő magyarázat? A szerződés szerint "elsősorban menedzsment feladatok teljesüléséhez kötött célok megvalósítása reményében" állapodtak meg egymással. A szerződésben az Optima nagyvonalúan rendelkezett a Quartz/Közép-Európai III által fizetendő kölcsönzési díjról, ugyanis a kölcsönadott részvényekért nem fix összeget kért. "A Kölcsönzési Díj mértéke az adott tárgyév vonatkozásában az OBA által a Részvényekre - eredménytartalék igénybevétele nélkül megállapított - ténylegesen kifizetett osztalék 0,80-szorosa", amit "évente az adott tárgyév éves beszámolójának elfogadását követő 60 napon belül" kellett megfizetni.Az is tény ugyanakkor, hogy a szerződésben három "elsődlegesen megoldandó célfeladatot" tűztek ki a kölcsönvevő Quartz/Közép-Európai III számára. Ebből a háromból már önmagában az utolsó kemény dió volt: az, hogy megszülessen 2025. június 30-ig egy kötvényvisszaváltási megállapodás a Neumann János Egyetemért Alapítvány és az Optima Befektetési Alapkezelő között az "Optima2031 és 2031B kötvények tárgyában".A Neumann alapítvány 2020-ban hozta létre az állam a kecskeméti egyetem közérdekű vagyonkezelő alapítványaként, kapott közpénzből 44,4 milliárdot infrastruktúra-fejlesztésre, 100 milliárdot az egyetem fejlesztésére (továbbá a működéséhez évente 400 millió forintot). Az induló vagyonból 127,5 milliárd forintot három részletben a PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt.-jének vállalati kötvényébe fektetett be. Ezeket a kötvényeket az Optima aztán ez év elején nem tudta visszaváltani, helyette egy több lépésből álló, összetett konstrukciót kínált, de abban is csak két, összesen mintegy 20 milliárd forintnyi készpénzes tétel szerepelt.A kölcsönszerződés az aláírás napján hatályba is lépett, és az Optenben fellelhető cégnyilvántartási adatok szerint február 28-i dátummal be is jegyezték tulajdonosként a kölcsönvevőt, azaz a Quartz mögött álló Közép-Európai III Magántőkealapot. Ugyanezen a napon beadták a cégbíróságra Stofa György aláírásával azt a nyilatkozatot, amellyel a kölcsönadó Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. hozzájárult ahhoz, hogy tulajdonosként a tőkealapot jegyezzék be a cégnyilvántartásba.Szintén február 28-i dátummal módosították az Optima alapszabályát is, abban is a tőkealapot megnevezve egyedüli részvényesként, a tulajdonosi képviselőként pedig a Quartzot feltüntetve. Az alapszabály egyéb pontokon nem változott, így a kölcsönadott cég vezetői Dudás Lóránt igazgatósági elnök, valamint Köröskényi Mónika és Huszár Zsófia igazgatósági tagok maradtak. A cégbíróságnál az összes február 28-i okmány ügyében a Pacsay & Sándor ügyvédi irodát képviselő dr. Sándor Tamás Zoltán ügyvéd járt el, illetve volt az ellenjegyző a dokumentumokon (neki Huszár Mónika és Köröskényi Mónika aláírásával aznap, február 28-án adott meghatalmazást az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt., hogy a változásbejegyzési ügyben eljárjon).Most már azt mondhatjuk erre a februári péntekre: sok hűhó semmiért.Úgy tudjuk ugyanis - és a cégnyilvántartás is alátámasztja ezt -, hogy az értékpapír-szerződést néhány nappal az aláírását követően, miután a PADME kuratóriuma lecserélődött, már fel is bontották. Tudomásunk szerint a kölcsönszerződés felbontását az Optima kezdeményezte többek között a kuratóriumi tagok lemondására hivatkozva.Ami tény: az Opten adatai szerint mindössze két hét után, 2025. március 14-től már ismét az Optima-anyavállalat volt a társaság egyetlen tulajdonosa. Ezzel egyidejűleg aznap megszűnt a korábbi igazgatósági tagok aláírási joga a cégnél, amely egyetlen képviselője akkortól a már új jegybankelnök, Varga Mihály által kinevezett Hegedüs István vezérigazgató. Hegedüs akkor már bő egy hete, március 6-án átvette az Optima-anyavállalat vezetését is Stofa Györgytől, aki azonban a tranzakciót megmagyarázni hivatott, lapunktól helyreigazítást kérő levelét még március 8-án is vezérigazgatóként írta alá. | Trükkös kölcsönszerződéssel passzolták volna át Matolcsy Ádám baráti körének a jegybanki alapítványok vagyonkezelő cégét | A jegybanki alapítványok vagyonkezelője úgy adta volna kölcsön 5 évre az alapkezeléssel foglalkozó leányvállalatát, hogy annak a tulajdonjoga átszállt volna a Matolcsy-cégbirodalom címén elérhető, Száraz Istvánhoz köthető magántőkealaphoz. Mindezt Matolcsy György utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/24/trukkos-kolcsonszerzodessel-passzoltak-volna-at-matolcsy-adam-barati-korenek-a-jegybanki-alapitvanyok-vagyonkezelo-ceget | 2025-04-24 06:01:18 | true | null | null | 444 |
Tangó és cash: argentin tempó a jegybankbanValójában nem száz-, hanem ezermilliárdok égtek el a Matolcsy-korszak alatt a jegybankban - írja Deme Zoltán beszerzési és közbeszerzési szakértő. Vendégszerzőnk 2009-től 2013-ig a Magyar Nemzeti Bankban, ezt követően az Európai Központi Bankban dolgozott, részben tehát saját tapasztalatai alapján vázolja a Nemzeti Bank fosztogatásának eddig nem, vagy nem eléggé ismert részleteit. Lebilincselő olvasmány - noha a bilincs jó eséllyel elkerüli majd a felelősök csuklóját."A szobor a megújulást, útmutatást, a bőség és boldogság keresését szimbolizálja, a Pénzmúzeum missziójának, a pénzügyi tudatosság fejlesztésének jelképe."Így szól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) regéje a Krisztina körút fölé ágaskodó Csodaszarvas-szoborról, amely ezek szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontosságára hivatott emlékeztetni az előtte elhaladókat. De inkább emlékeztet arra, hogy mi történik, ha égig ágaskodó önképépítő ambíciók teljes függetlenséggel és végtelen pénzforrással találkoznak. A hasonló esztétikai élményt azok sem ússzák meg, akik gyalog kelnek át a Széll Kálmán téren: a Sándy Gyula köz gyalogos alagútján oldalra pillantva mindenki láthatja, hogy ott szendereg a Robogás. Ez a címe a 13 méter hosszú, imitált aranytömbökből álló Aranyvonat-szobornak. A kortárs szobrászat e két integetős macskáját Szőke Gábor Miklós követte el, egyike a Matolcsy-korszak számos haszonélvezőjének.A Benczúr Gyula festményét életműrekord áron értékesítő zürichi galériától, a GTC ingatlancégben lévő részesedésüket 30 százalékos felárral eladó részvényeseken át a jegybankelnök pénzesőben részesített fiáig szinte összeszámlálhatatlanul sokan vannak azok, akik részben csalárd módon, részben talán csak kihasználva a jegybankban és környékén sertepertélők ostobaságát, szépen kerestek az elmúlt tizenkét évben az MNB-n és csatolt részein. A szakmai hübrisz, a gátlástalan lenyúlás, az intézményes önfényezés és a parvenü pénzszórás egészen egyedülálló, tragikomikus kombinációja bontakozott ki, miután Matolcsy György 2013 márciusában a jegybankelnöki székbe ült.A történet szerteágazó tanulságai közül néhány olyanra szeretnék rávilágítani, amelyekről még nem vagy csak alig esett szó azóta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025. március 19-én kiadta jelentéseit az MNB és a belőle növesztett alapítványi birodalom működéséről.***"Nem alkalmazták teljes körűen a Gazdálkodási Kézikönyvben előírt folyamatot a [...] december 30-án aktivált eszközöknél. 45 db eszköz esetében nem számoltak el 9 E Ft értékcsökkenést."Tudniillik a kilencezer forint a 45 darab eszköz december 31-re eső értékcsökkenése, melynek elszámolása így a következő évre csúszott át.Ezek a súlyos megállapítások az MNB működéséről szóló ÁSZ-jelentésből valók. Bizonyára hosszan bogarászták a revizorok a tárgyi eszköz analitikát, mire ezeket a veretes megállapításokat végre papírra vethették, denem volt mit tenni, Orbán Viktor kiadta az ukázt: uszuljanak rá Simor Andrásra, a jegybankelnökre.Ja, igen, persze, ez a fenti részlet nem a mostani, elhíresült jelentésből való, hanem még abból, amit az ÁSZ 2013 elején, a 2007-2013-as jegybankelnöki ciklus végén, Matolcsy érkezése előtt néhány héttel adott ki.Most könnyebb dolguk volt az ellenőröknek, amikor Orbán Matolcsyra csibészeltette a számvevőszékét: a százmilliárdos bukók, pazarlások és intézményesített bugázások egészen nyilvánvalóak, a kompromatok Csodaszarvasként ágaskodnak, nem kellett ártalmatlan adminisztrációs hibák után kutakodni, így is elég ütős lett a jelentés.Orbán a 2010-es választási győzelmét követően az MNB-ről szót ejtve azt mondta, hogy "büszkék szeretnénk lenni arra az intézményre, beleértve a vezetőit is", és még hozzátette: "az nem az offshore lovagok szálláshelye".Azt ugyan nem tudjuk, hogy a miniszterelnök szerint a Matolcsy-korszak végén mennyire lehetünk büszkék az MNB-re, illetve azt sem, hogy szerinte manapság merre húzódik az offshore lovagok szálláshelye, de 2010-től 2013-ig hajtóvadászatot folytatott a jegybank és annak akkori elnöke ellen, ezért is kellett a számvevőknek mindenáron találniuk valamit.Ebben az írásban a kormányfő felvetései közül csak az előbbivel foglalkozunk: azzal, hogy miféle hatalom fölött diszponálnak az MNB mindenkori vezetői, és miképpen érhetjük el, hogy azzal ne éljenek vissza. (Az offshore lovagok szálláshelyeinek felderítésében a fáradhatatlanul az arany WC-kefe nyomában járó független újságírók oknyomozó tevékenysége segít mindannyiunkat, beleértve Orbán Viktor számvevőszékét is.)Én 2009-től 2013-ig dolgoztam az MNB-nél, beszerzési területen, majd Matolcsy érkezése után nem sokkal pályafutásomat az Európai Központi Banknál folytattam; tapasztalataim ebből a körből és időszakból származnak.Teljes függetlenség és végtelen pénzA jegybank fő feladata az infláció alacsonyan tartása, a nemzeti valuta elértéktelenedésének megelőzése. Ahhoz, hogy a jegybank ténylegesen be tudja tölteni ezt a hivatást, függetlennek kell lennie a külső - elsősorban a politikai - erőktől. E függetlenség biztosítása érdekében a jegybank működésébe, döntéseibe, gazdálkodásába senki - különösen a kormány - nem szólhat bele.Egy saját devizát kibocsátó jegybanknak sosincs gondja azzal, hogy szűkös lenne a büdzséje, hiszen a pénzt maga teremti és annyit teremt belőle, amennyit szükségesnek lát. Ha hitelt nyújt egy kereskedelmi banknak, azzal pénzt teremt, de azzal is, ha kifizeti a villanyszámláját.Ez azt jelenti, hogy lehet a központi bank éves költségvetése mondjuk 12 milliárd, ha annyit hagy jóvá az igazgatóság, de lehet akár 120 milliárd is, ha arra van szükség. Elméleti akadálya még az 1200 milliárdnak sincs, legfeljebb gyakorlati következménye: az eszetlen pénzszórás minden fillérje pénzteremtést jelent, ami inflációt okoz, ha nem áll vele szemben a gazdaságban előállított arányos többlettermelés.Jegybanki gazdálkodásSimor András nagy hangsúlyt fektetett a működési hatékonyság javítására, az intézkedések a legnagyobb tételektől a legapróbbakig mindenre kiterjedtek és nem volt kivétel: a későbbi alelnök, ma már nemzetgazdasági miniszter Nagy Mártonnak is az S-Bahnra kellett ülnie taxi helyett a frankfurti repülőtér és az Európai Központi Bank székháza közötti útra.A hatékonyságjavító intézkedések következtében ebben az időszakban évről évre csökkentek a jegybank működési költségei: a 2008-as 14,9 milliárd forintról 2012-re 11,6 milliárdra. Ebben az összegben az ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások is benne voltak.Mindez persze nem csak a takarékos működés és hatékony beszerzés eredménye volt: a kilencvenes évek végétől 2013-ig folyamatos volt a létszámcsökkentés, és a korábbi számos épületét is fokozatosan átadta - ellenszolgáltatás nélkül - az MNB az államnak. A Matolcsy érkezése előtti pillanatban már csak mintegy 600 munkatársa és csupán két épülete volt a jegybanknak: a Szabadság téri székház és a soroksári logisztikai központ.A takarékosság és a hatékonysági törekvések az akkori MNB-s kollégák egy részéből értetlenséget váltottak ki. Nem értették, hogy az elnök miért akarta egyáltalán olyan nagyon hatékonyan működtetni az intézményt: miért nem mindegy neki, hogy 12 vagy 15 milliárd a működési költség?Orbán 2010-es hatalomra kerülése után indított hajtóvadászat két fő fegyvere az ÁSZ és az MNB - akkor Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök vezette - felügyelőbizottsága voltak: vizsgálataik hatalmas erőfeszítésekkel jelentéktelen hibákat tártak fel, és ezekből igyekeztek olyan narratívát felépíteni, miszerint az MNB pazarló gazdálkodást folytat. Matolcsy elnökségének legelején, 2013. március 7-én erre a narratívaépítésre ráerősítve közleményt adatott ki "Hatékonyabb lesz a Magyar Nemzeti Bank" címmel. Ebben többek között 20 százalékos költségmegtakarítást ígértek.Az ezt követő 12 év során folyamatosan nőttek a működési költségek: 2023-ban már 82,5 milliárdra rúgtak azok a kiadások, amiket a jegybankban számoltak el. Ehhez kell még hozzáadni az egyre gyarapodó ingatlanállománnyal kapcsolatos, százmilliárdokra rúgó ráfordításokat, amelyeket külön cégekben számoltak el.A jegybanki létszám ma már 1500 fő fölött jár, az MNB ingatlanállománya pedig tiborczi dimenziókba emelkedett. Mindebből a gyarapodásból valamennyi azért indokolt: 2013-ban beolvasztották a korábban önálló szervként működött pénzügyi felügyeleti hatóságot a jegybankba, ez pedig plusz 500 főt és egy épületet jelentett.Az oknyomozó írásokat és az ÁSZ-jelentéseket olvasva eszembe jutnak a kollégák, akik nem értették, miért kell azon görcsölni, hogy 12 vagy 15 milliárd a működési költség: a Simor-korszakban verítékkel megtakarított milliárdok emléke ma már papírhajóként hánykolódik a Matolcsy által eldurrantott százmilliárdok óceánján. Csak a székház felesleges felújítására és elcsúfítására többet fizettek ki Somlai Bálint cégének, mint a Simor-korszak hat évének teljes működési költsége.Jegybanki személyzeti politikaA világ jegybankjaira általánosan jellemző, hogy dolgozóik - amint közösségükre utalni szokás: a stáb tagjai - hosszan, nem ritkán évtizedekig, gyakran akár nyugdíjba vonulásukig az intézményben maradnak. A legfelső vezetés (elnök és alelnökök), valamint a monetáris tanács további tagjai kinevezettek, tipikusan az intézményen kívülről érkeznek, mandátumuk pedig határozott időre szól. Epizodisták: egy darabig meghatározzák az intézmény működését és a monetáris politika irányát, majd átadják a helyüket utódaiknak.A stábban ülő felkészült szakemberállomány és a működő rendszerek jelentik azt a kontinuitást, amely szükséges egyfelől a fejre állás elkerüléséhez, másfelől a szüntelen szakmai fejlődés alapját biztosítja. Szükség van persze néha személyi változásokra, a kilépők pótlására, belülről ki nem termelhető új szakértelem becsatornázására, de ezek a változások jellemzően egy-egy új ember alkalmi belépését jelentik, nem teljes sorcseréket.Matolcsy érkezéséig ilyen viszonyok jellemezték az MNB-t is. 2013 márciusában azonban hamar világossá vált mindenki számára, hogy itt nem pusztán egy új vezető érkezését látjuk. Hanem egy megszállást.Olyan volt, mint amikor egy rablótámadást a telefonzsinór elvágásával kezdenek, majd közlik, hogy mindenki a földre: Matolcsy és kísérete azzal kezdte első napját, hogy lekapcsolták a jegybank elektronikus ügykezelési rendszereit és mindenkitől minden intézkedési jogosultságot azonnal megvontak.Hamarosan számos kollégám társaságában én is Nagy Róza, az új elnökkel érkezett főigazgató irodája előtt álltam sorba. Mindannyian kinyomtatott előterjesztéseket szorongattunk a kezünkben, amelyekben csíkos hátú kismalacként engedélyt kértünk meghunyászkodni, egyszersmind az intézmény működtetéséhez szükséges napi feladatokat elvégezni.Tömeges kirúgások kezdődtek, és közben sorban érkeztek az új vezetés csinovnyikjai - leginkább az előzőleg Matolcsy által vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumból. Némelyikük bámulatosan magas fokon sűrítette magában a szolgalelkűséget és a rosszindulatot. Érkezésükkela kölcsönös tiszteleten, kollegialitáson, a másik szakmai elismerésén alapuló kapcsolatokat hamarosan patrónus-kliens viszonyok váltották fel.Az újonnan érkezettek mindegyikéről pontosan lehetett tudni, ki hozta oda, kihez volt bekötve: egy patronális rendszerben ez a kulcsattribútum, amely meghatározza az illető sorsát, rendeltetését, előmeneteli lehetőségeit.A régi kollégák közül a legtöbben igyekeztek alkalmazkodni és kiszolgálni az új vezetést - bár némelyek csak Švejk, a derék katona látszólag alázatos és együttműködő módján tették ezt. Az elvszerűen gondolkodó emberek előbb-utóbb leléptek. A kolléganők egy része számára pedig különösen termékenynek bizonyult ez az időszak: a teherbeesés - a gyermekáldáson túl - a kirúgástól való védelmet és egyben a bolondokházából való kivonulás lehetőségét is jelentette.Mások cinikusnak bizonyultak: megkeresték és meg is találták a módját, hogy kapcsolatot építsenek az új gazdákkal és kiszolgálják azok elvárásait.A cinikus mindennek tudja az árát, de semminek az értékét: közreműködése bármilyen vezetői programhoz megvásárolható, ha cserébe pénzt és hatalmat kaphat. Ha a régi főnök abban hitt, hogy a magas kamat féken tartja az inflációt, akkor azt támogatta. Ha pedig az új főnök abban hisz, hogy a magas nyomású gazdaságban kilinccsel előre előzünk a kanyarban, akkor meg azt támogatja. A tudása megvan ahhoz, hogy bármelyik változat mellett remekül érveljen.A stáb összetétele és habitusa hónapok alatt teljesen megváltozott. A légkör megfagyott, az intrika és a fortélyos félelem kesernyés szaga terjengett a Szabadság téri épület folyosóin. A behódoltak félelméből alkalmazkodás sarjadt és hamarosan már azt kutatták, hol lehetnének altisztek az új rendszerben.Ebben a környezetben már meg lehetett tenni mindazt, ami teljesen elképzelhetetlen lett volna akár csak néhány hónappal korábban is.Feladatok és nem-feladatokBár a törvény tételesen rögzíti az MNB feladatait - azok a monetáris politikára, a pénzkibocsátásra, a pénzügyi piacok és közvetítőrendszer felügyeletére korlátozódnak -, nincs tételesen megtiltva, hogy a jegybank más dolgokkal is foglalkozzon. Továbbá teljes gazdálkodási szabadságot élvez: bármit megvehet vagy eladhat.A Matolcsy-féle jegybank ténykedéséről olvasva felmerül, hogy egyáltalán feladata-e, szabad-e, lehet-e a nemzeti banknak műkincseket vásárolni, ingatlanbirodalmat építeni, pénzt kihelyezni kezelésre, oktatási tevékenységet folytatni, vagy rekreációs központot létrehozni. Mindegyikre van példa a nemzetközi jegybanki gyakorlatban és mindegyikkel kapcsolatban lehet érvelni, de a lehetséges érvek és a máshol fellelhető gyakorlatok a legkevésbé sem igazolják azt a módot, mértéket, szándékot és attitűdöt, amivel az elmúlt időszakban ezeket az ügyeket intézték.A központi bankok szerte Európában szép épületeket birtokolnak, melyek egy része műemlék, másik része modern, funkcionális épület. Ezek a jegybanki működést szolgálják, pénztermelő és presztízsingatlanok nincsenek köztük.A Szabadság téri székház kitűnő állapotban volt a teljes körű rekonstrukciója előtt is: az elmúlt évtizedekben sosem hagyták leromlani, folyamatosan végeztek rajta karbantartást és felújítást.Az épület átfogó renoválása célozhatta volna a szocializmus időszakában elrontott részek rekonstrukcióját, az eredeti állapot visszaállítását, valamint a szükséges korszerűsítő felújítások elvégzését. Mindennek nem kellett volna több mint 80 milliárdba kerülnie.Az pedig bűn, hogy a székházon a Duna Plázát és a kalocsai női börtönt egyszerre megidéző, sajátosan eklektikus kiegészítéseket végeztek, amelyekkel Alpár Ignác Mona Lisáját Moncsicsivé torzították - teljesen feleslegesen.Számos európai ország központi bankja tart fenn egy-egy rekreációs létesítményt, amelyben a jegybanki dolgozók sport, kulturális és pihenési célú tevékenységeket végezhetnek. Régen az MNB-nek is voltak ilyen funkciójú ingatlanai, ezeket már a Matolcsy-korszak előtt leépítették. Nem feltétlenül ördögtől való egy rekreációs létesítmény, de kastélyt vásárolni, meg önrész fizettetése nélkül ezerszámra üdültetni az embereket már a ló másik oldala.Az sem elképzelhetetlen, hogy egy jegybank vagy más szuverén vagyonkezelő a pénzéből egy részt elkülönítsen és azt külső vagyonkezelésre átadja. Csinál ilyet a Norvég Alap, de volt ilyen az MNB gyakorlatában is: a pénzt átadják egy befektetési alapkezelőnek, amely leszerződött feltételek szerint kezeli, befekteti azt. Ezt a szakmában mandátumnak hívják, melynek feltételei kiterjednek arra, hogy milyen típusú befektetésekbe, milyen arányokban és milyen kockázati szintet megcélozva helyezik el a pénzt.Ha az MNB alapítványokba rakott 266 milliárdját egy jóképű alapkezelő 12 évig, tizedszázaléknyi éves kezelési költség mellett, viszonylag szerény kockázatot vállalva, évi átlag 6 százalékkal gyarapítani tudta volna, akkor a 12 év alatt a pénz éppen megduplázódott volna. Egy ilyen mandátumhoz persze nem szükséges a Csodaszarvas agancsának komplexitását lepipáló alapítványi cégstruktúra, sőt még a vagyonnak a jegybank mérlegéből történő kikebeleztetése sem.Műkincsek is akadnak a jegybankokban, nem csak az MNB-ben. Az osztrák jegybank gyűjteményéhez tartozik például egy régi Stradivari hegedű, amelyet évente egyszer, a híres bécsi újévi koncerten szólaltatnak csak meg. Ezek a tárgyak jellemzően a múlt és jelen között hidat építő örökség részei, bár egyes jegybankok szoktak vásárolni kortárs műveket is. A luxemburgi központi bank művészeti gyűjteménye megvásárolta például a Čermák-művészpár csiszolt és tűzpolírozott olvasztott üvegből készült kék és piros üveghasábokból álló kortárs kompozícióját (azért nem ennyire durván néz ki a becses darab, de valami hasonló).A nagyszabású műkincsvásárlás azonban biztosan nem a jegybank feladata. Az állam maga belefoghat ilyenbe, felvállalva a dolog költségeit és politikai árát is, hiszen egy ilyen program mindenképpen az adófizetők pénzéből működik. Az pedig végképp nem indokolható, hogy az MNB szakmányban vásárolja a képeket, mondjuk Kreinbacher József Csernus Tibor-kollekcióját 880 ezer euróért.HIRDETÉSOktatási tevékenységet is végezhet, támogathat a jegybank. El lehet költeni pár tízmilliót évente szakkollégiumok, könyvkiadás és konferenciák támogatására, nyilvánosan pályázható ösztöndíjakra, a felnőtt polgárok és a diákok pénzügyi tudatosságának fejlesztésére.De a Matolcsy-idők oktatási igyekezete jelentős részben az elméleti és alkalmazott matolcsyzmus tanainak terjesztésére, a Pallas Athéné Kiadó tevékenysége pedig részben ideologikus világmagyarázatokat szolgáltató okkult írások és Matolcsy György könyveinek kiadására, na meg persze a Matolcsy György titkárnője által írt, Matolcsy Györgyről szóló könyv újrakiadására koncentrált.Mindez nyilván nem közérdek.A központi bank a végtelen pénzével megvehetne, finanszírozhatna bármit, mondjuk felújíthatná az összes kórházat akár.De a nemzeti bank ehhez sem szakértelemmel, sem megfelelő adminisztrációval nem rendelkezik, és ami a legfontosabb: nem bír arra vonatkozó politikai felhatalmazással, hogy eldöntse, mi felel(ne) meg a közérdeknek. S mivel a jegybank pénze közpénz, így bármely költekezése az adófizetők zsebére megy, a fedezetlen pénzteremtés miatt elszenvedett infláció és a nemzeti valutában tartott vagyon értékcsökkenése formájában.A közpénzfelhasználás mércéje pedig semmi más nem lehet, mint a közérdek. Az MNB pedig csak a törvényben reá testált feladatai körében bír felhatalmazással arra, hogy megítélje, mi felel meg a társadalmi érdeknek.A központi banknak tehát nem ildomos szórnia a közpénzt, ami azonban elvárható tőle, legyen szó gazdálkodásról, beszerzésről, műemlékvédelemről vagy oktatásról: a mértéktartás és a példamutatás.Hülyeség és csalás"Ez nem hülyeség, ez csalás!" - mondja a dühös idealista Mark Baum A nagy dobás című filmben, mire a sima modorú, pragmatikus Jared Venett így kontrázik: "Mondd meg, mi a különbség a hülye és a törvénytelen között, és lecsukatom a sógoromat!"Ezzel a dilemmával nézünk most szembe, a jegybank viselt dolgai után kutakodva: a fedésben maradó ismeretlen jogászok és pénzügyi szakemberek által jól megkonstruált pénzelvezető mechanizmusok és a penetráns ostobaság jártak kéz a kézben, amint arra a G7 remek írása is rámutatott.Mire gondoljunk, amikor arról olvasunk az ÁSZ jelentésében, hogy közvetlenül a székház rekonstrukciója előtt építettek be milliárdos értékben olyan biztonságtechnikai eszközöket, amiket a felújítás miatt szinte azonnal le kellett selejtezni?Lehet, hogy csak nem figyeltek oda, mert nem számított és amúgy sem érdekelt senkit, mire mennyit költenek. De azért ezeket a berendezéseket valakik leszállították és beépítették. És az biztosan nem volt ráfizetéses buli.A latin-amerikai tempó a működés jegybankszakmai oldalára is kiterjedt: a strukturált - úgynevezett báltermi - tangó helyett olykor a monetáris politikában is az argentin változatot táncolták.Miután Matolcsy György 2022. szeptember 27-én közölte, hogy nem tervezi az akkor bejelentett 13 százalék fölé emelni az irányadó kamatlábat, a forint durva gyengülésbe kezdett az euróval szemben. Nem volt más lehetőség: mintegy két hét elteltével mégiscsak kamatot kellett emelni. Erre 2022. október 14-én került sor, meglehetősen szokatlan körülmények között. Matolcsy helyett Virág Barnabás alelnök jelentkezett be, Washingtonból. Élő YouTube-videóban próbálta közölni reggel 8.30-kor az ország népével és a világ közvéleményével, hogy tragikus hirtelenséggel - aznap 8.45-től - a már amúgy is kissé argentin 13 százalékról brutális mértékben, 18 százalékra kénytelenek emelni az effektív irányadó kamatszintet.Erre a monetáris politikai kézifékes driftelésre azért volt szükség, mert az euró forintárfolyama már a 435-öt kóstolgatta.A magasra emelt kamatszint, jóllehet szükséges volt, de gigantikus veszteséget okozott: az MNB még korábban összesen mintegy 8000 milliárd (!) forintnyi pénzt adott kölcsön bankoknak és cégeknek a növekedési hitelprogram és a növekedési kötvényprogram keretében, 0 (nem elírás: nulla) és 5 százalék közötti kamatokra. Így a kamatemelés után az MNB által fizetett 18 százalék állt szemben a 0 és 5 százalék közötti kamatbevételekkel, ebből pedig gigantikus, ezermilliárdos (!) nagyságrendű veszteségek eredtek (és erednek még ma is, noha már szerényebb mértékben).Számos haszonélvezője volt a növekedési programoknak: csókos cégek, amelyek ingyen hitelt kaptak. A hülyeség és a csalás itt is minden bizonnyal kéz a kézben járt.Az a pár száz milliárd, amit a Matolcsy-gang a székházbuliban meg az alapítványos mókában megdurrantott, alig látszik annak a több mint 2000 milliárdnak a tengerében, ami az MNB 2022-2023-as veszteségeinek összege.Az MNB a Matolcsy-korszak kezdetén nyereséges volt, amely abból keletkezett, hogy a forint gyengült és az MNB devizatartaléka - egy nagy kazal euró - ettől forintban számítva értékesebb lett. Ezt a nyereséget vitték ki az alapítványokba. Mint az ember, aki már évekkel ezelőtt euróra váltotta minden pénzét és megörül, amikor reggel meglátja, hogy 400-ról 420-ra gyengült a forint, így a százezer eurója értéke egy csapásra 40 millióról 42 millió forintra nő, és az így "megkeresett" kétmillióból üstöllést befizet egy luxusnyaralásra.Ezt a nyereséget egyébként be kellett volna fizetni a költségvetésbe és abból az államadósságot csökkenteni. Mármint az uniós elszámolási rendszer szerint.Most pedig az MNB veszteségét a költségvetésnek kellene kipótolnia. Mármint akkor, ha nem fog 500-ig gyengülni a forint. Mert ugye azon megint szépen keresne a jegybank.De egyre megy, hogy a költségvetés pótolja vissza a pénzt, vagy csak ott marad a mínusz a jegybank mérlegében: az MNB által teremtett, megnyert, vagy elveszített pénz mind az adófizetők pénze. És az MNB veszteségét nyugodtan hozzá lehet adni a költségvetési hiányhoz, illetve az államadóssághoz.Na és a felelősök?Az MNB-ben történtekért természetesen senki sem fogja vállalni a felelősséget.Matolcsy visszakézből hárít, ahogy valahai alelnökei is: Nagy Márton azt mondja, el sem olvasta az ÁSZ jelentéseit és Windisch László sem fogad el a felelősségből egy szemernyit sem. Mondaná tán ő is, hogy ő sem olvasta, de azt azért mégsem lehet: mégiscsak az ő aláírása van a papírokon, lévén, őt a NER báltermi forgataga éppen a jelentéseket kibocsátó ÁSZ elnöki székébe sodorta.A jelenleg még hivatali idejüket töltő alelnökök (Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás), akik az elnök mellett az MNB gazdálkodásáért felelős igazgatóság tagjai, egyelőre hallgatnak. Különösen szomorú Patai Mihály esete: ő a 2019-es jegybanki kinevezése előtt 26 évig volt magánszektorbeli bankok és biztosítók vezetője. Ezekben a pozíciókban, úgy hírlik, "kikacsintás nélkül" képviselte a tulajdonosok érdekét. Nagyon derék! Csak sajnos úgy tűnik, hogyPatainak a jegybankban a tulajdonosok - ez esetben tehát az adófizetők - érdekét nemhogy képviselnie nem sikerült, de bizony még egy kikacsintás sem jutott ebbe az irányba.Talán mondta ő mindig a másik háromnak az igazgatóságban, hogy "kollégák, hát orrán-száján dől ki a pénz a jegybankból!" Csak biztos mindig leszavazták szegényt.Varga Mihály - aki most éppen az MNB-elnöki székre huppant le, amikor megállt a zene - tiszta kezét mutogatja és új korszakot hirdet. Ám az előző korszak ügyében sem mondhatja, hogy nem ér a neve: az igazgatóság határozatairól a pénzügyminiszter (mint tulajdonosi joggyakorló) folyamatos tájékoztatást kap, úgyhogy Varga első kézből értesült eddig is mindenről.Most meg már hivatali utódja, Nagy Márton értesül mindenről. Immár ő gyakorolja az adófizetők nevében a tulajdonosi jogokat.S amikor Nagy Mártont miniszteri szolgálata végén Orbán átülteti az MNB-elnöki székbe, akkor Windisch végre pénzügyminiszter lehet. Varga pedig majd ÁSZ-elnökként jól kivizsgálja a dolgokat.Na és a büntetőjog?A büntetőjog a bűncselekménnyel okozott károk körében megkülönbözteti a kisebb, a nagyobb, a jelentős, a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni károkozást.A legmagasabb kategória, a "különösen jelentős" alsó határa ötszázmillió forint. Afölött kvázi egyre megy.Ezekben az ügyekben akkora összegekről van szó, hogy az ötszázmillió forint nem tétel: milliárdra vagy tízmilliárdra kerekítünk. Ezért is mérjük a jegybankból ilyen-olyan módon kikebelezett közpénzeket a nemzetgazdaság mércéjével. És mivel az átszármaztatott összegek nagyságrendje a különösen jelentős mértéket is különösen jelentős mértékben meghaladja, így dimenziót tévesztene, aki lopást mondana:itt megaméretű fosztogatás történt inkább.Egyes felelősöket megtalál majd talán az állam büntetőigénye. De a büntetőjog arra nem jó ellenszer, amikor egy társadalom a saját kirablását évtizedekig elnézi és alig tiltakozik ellene. Ha egyáltalán.Matolcsy fia és barátai jachtokon, loftokban és sportkocsikban utaztak, Matolcsy György maga azonban elvontabb módon gondolkodott: ő meg akarta mutatni a világnak.A szobroktól kezdve, az épületeken át mindenre kiterjedő grandiózus léptékek erős önreprezentációs, önképépítési és önmitizálási igényre vallanak. Egy olyan emberre, aki szeretett volna maradandó nyomot hagyni, méghozzá látványos módon. Erre az önfelmagasztalásra utalnak a saját magáról szóló könyvek is. Aki ilyeneket hoz létre, az arra vágyik, hogy az utókor ne csupán viharos idők kormányosaként, hanem kultuszépítőként is emlékezzen rá.Görcsös igyekezete azonban giccsbe, aránytévesztésbe és - a pénzügyi és szakmai mellett - esztétikai csődbe is torkollott.Szimbolikus, hogy a székház tetejére épített üvegkalitka - a csillogó karácsonyfa csúcsdísze - épp akkorra készült el, amikor távoznia kellett a székéből.TanulságokAz MNB Simor és Matolcsy korszakában történtek összevetése arra mutat rá, hogy az intézmény - legyen a stáb bármilyen felkészült és csodálatos is - nem fogja felemelni a vezetőt, hanem a vezető fogja felemelni vagy lerántani az intézményt a maga szakmai és erkölcsi szintjére.Ha egy bohóc költözik a királyi palotába, nem válik belőle király, de a palota könnyen cirkusszá alakulhat. És ha ez a palota történetesen egy jegybank épülete, akkor ez egy igen drága cirkusz lehet.Visszatérve a miniszterelnök felvetésére: hogy mennyire lehetünk büszkék az MNB-re, főleg attól függ, az aktuális vezetők miként élnek (vissza) azzal a felelősséggel és bizalommal, amelyet a teljes függetlenség és a végtelen pénzteremtő képesség kombinációja jelent.Sokan azt hiszik, a parlament nevezi ki a jegybankelnököt. Ez nem így van, és 2010 előtt sem így volt. Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára, tehát végül is ő nevezi ki. Az alelnököket az elnök javaslatára nevezik ki ugyanezek.Ez több szempontból sem szerencsés. A tapasztalat egyrészt azt mutatja, hogy a miniszterelnökök kinevezési gyakorlatában olyan szempontok is szerepet játszanak, amelyeknek nincs közük a jegybank feladataihoz. Másfelől a jegybankelnökökre rendszerint ráég a kinevezőjük, ami teljesen indokolatlanul befolyásolja később - egész életükben, a mandátumuk lejártát követően is - a társadalmi megítélésüket.Úgy gondolom, egy talán egyszer eljövendő negyedik magyar köztársaságbana parlamentnek kellene megválasztania a jegybank elnökét, alelnökeit és a monetáris tanács tagjait is.A jelöléshez elő lehetne írni mondjuk minimum 40 képviselő támogatását, a szavazáshoz pedig a köztársasági elnök megválasztásához hasonló szabályokat.Így a legfőbb kinevező, a népszuverenitás letéteményese kezébe kerülne a vezetők megválasztása, ami összhangban lenne azzal, hogy a jegybank működésének ellenőrzése is a parlament kezében van, sőt még a jegybankot ellenőrző ÁSZ is az Országgyűlésnek számol be.***Hogy Varga Mihály érkezésével elmúltak-e az argentin idők a jegybankban, azt még nem tudni. Egyelőre úgy tűnik, véget ért a robogás. Bár lehet, csak szendereg kicsit.Az ezermilliárdok, amelyek összesen elégtek a tizenkét Matolcsy-évben, csak cseppek azoknak a tízezermilliárdoknak a tengerében, amibe az Orbán-rendszer került a magyaroknak.Eddig. És hol van még a vége.***Az események felelevenítése során a korabeli sajtó cikkein túl Király Júlia: A tornádó oldalszele. Szubjektív válságtörténet 2007-2013. (Park Könyvkiadó, Budapest, 2019) és Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása. Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom? (Magyar Narancs Könyvek, Budapest, 2023) című könyvére támaszkodtam.Nyitókép: a Magyar Nemzeti Bank megújult Szabadság téri székháza az épületben tartott sajtóbejárás napján, 2025. február 17-én (fotó: MTI/Hegedüs Róbert) | Tangó és cash: argentin tempó a jegybankban | Valójában nem száz-, hanem ezermilliárdok égtek el a Matolcsy-korszak alatt a jegybankban – írja Deme Zoltán beszerzési és közbeszerzési szakértő. Vendégszerzőnk 2009-től 2013-ig a Magyar Nemzeti Bankban, ezt követően az Európai Központi Bankban dolgozott, részben tehát saját tapasztalatai alapján vázolja a Nemzeti Bank fosztogatásának eddig nem, vagy nem eléggé ismert részleteit. Lebilincselő olvasmány – noha a bilincs jó eséllyel elkerüli majd a felelősök csuklóját. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2025/04/23/magyar-nemzeti-bank-simor-matolcsy-orban-ner-deme-zoltan-hatter/ | 2025-04-23 12:47:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Egyre mélyül a botrány, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alá tartozó, közpénzből gazdálkodó alapítványi céghálózatok körül alakult ki. Varga Mihály új jegybankelnök új korszakot kíván nyitni: az átláthatóságot és a felelős gazdálkodást hirdetve azonnal nyomozást kezdeményezett a kérdéses ügyletek után. Az ügy súlyát jól jelzi, hogy a gyanú szerint az utolsó napokban is zajlottak olyan pénzügyi manőverek, amelyek szintén jogellenesek lehettek.Az MNB új vezetésének hozzáállását jól tükrözi, hogy az új jegybankelnök a hivatala elfoglalását követően szinte azonnal azt nyilatkozta, hogy redukálja a jegybank feladatait, és az MNB-botrány után kezdeményezi a jogalkotóknál a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését. Ennek megfelelően már az első napokban új vezetőket jelölt ki a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és az Optima élére azzal a feladattal, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak le a korábbi működés feltárására.Március 19-én az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az alapítványi gazdálkodást vizsgáló jelentést tett közzé, amelyben konkrétan megnevezte az Optima-csoportot, egy rendkívül összetett, több országra és szintre kiterjedő céghálót. Az ÁSZ nem talált racionális indokokat a struktúra kialakítására, ez önmagában is gyanút vet fel. A jelentésében így jellemezte ezt a céghálózatot: "Az Optima-csoport - az alapítói célokkal ellentétesen - magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat."Büntetőfeljelentést tesz az új vezetésA dokumentumokból megállapítható, hogy február 28-án - Matolcsy György korábbi jegybankelnök utolsó napjaiban - az akkori ügyvezetés egy értékpapírkölcsön-ügylettel kívánt volna átruházni jelentős vagyont az Optima-csoport anyavállalatára, a Quartz-csoportra. "Az ügylet az új vezetés szerint egyrészt jogszabályba ütközött, másrészt csalárd szándékkal köthették, illetve vélhetően színlelt szerződés volt" - mondta az Indexnek az ügyre az elejétől fogva rálátó forrás, majd hozzátette: "A korábbi vezetés egy értékpapírkölcsön-ügylettel próbálta vagyonátadásra rávenni az Optima-csoportot - konkrétan annak anyavállalatát, a Quartz-csoportot."Az Optima Befektetési Zrt. új ügyvezetése ezért semmisségi pereket indított az illetékes bíróság előtt. A nyomás hatására - az új jegybanki vezetés egyik első és hatékony fellépésének köszönhetően - az ügyletet március első felében visszavonták, és az Optima Befektetési Zrt. részvényei visszakerültek a tulajdonos számlájára. Ugyanakkor az Index most megtudta, hogyBár az Állami Számvevőszék vizsgálata 2023-ig terjedt, a jegybank új kuratóriuma ennél jóval mélyebbre ásott. A lapunk birtokába került információk szerint a frissen benyújtott feljelentés nemcsak megerősíti a már megkezdett nyomozást, hanem kifejezetten kiterjeszti azt a 2024-es évre, valamint 2025 első időszakára is.Ez a fejlemény kulcsfontosságú. A gyanú szerint éppen ebben az időszakban, Matolcsy György utolsó hónapjaiban is születtek olyan tranzakciók - vagy legalábbis szándékok -, amelyekkel a vagyon jelentős részét megpróbálták volna átcsoportosítani. A forrásaink szerint ezek közé tartozik a már ismertetett értékpapírkölcsön-ügylet is, amelyről úgy vélik, akár bűncselekmény is lehetett. Az új kuratórium büntetőfeljelentése tehát már nemcsak a többéves múltra, hanem a hatalomváltás előtti utolsó pillanataira is reflektál.Mentik, ami menthetőAz új kuratóriumi vezetés egyik első megállapítása önmagában is riasztó képet fest: az alapítvány - és az alá tartozó céghálózat - jelenleg nem rendelkezik elegendő likvid vagyonnal ahhoz, hogy működésének átfogó vizsgálatát finanszírozza. Információink szerint a szervezet gyakorlatilag pénz nélkül próbálna rendet tenni egy több száz milliárdos vagyont megmozgató, rendkívül bonyolult struktúrában. A vagyonmentéshez és a feltételezett bűncselekmények kivizsgálásához elengedhetetlen a számos szakértő - jogászok, könyvvizsgálók, pénzügyi elemzők - összehangolt munkája. Források hiányában még az alapszintű vizsgálatok elvégzése is veszélybe kerülhet. Úgy tudjuk, az új vezetés éppen ezért döntött a vagyonjuttatásról - kizárólag az átvilágítás céljára.A rendelkezésre álló adatok szerint az Optima Befektetési Zrt. - csak a 2023 végéig terjedő időszakot tekintve - körülbelül 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott, amelynek döntő része, mintegy 407 milliárd forint, közpénzből származott. Ez önmagában is példa nélküli koncentrációt jelent, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ellenőrzés és az átláthatóság hiányosságokat mutatott. Az Optima köré épített cégstruktúra annyira összetett, hogy a szakértők szerint már pusztán a pénzmozgások lekövetése is külön csapatokat, komoly pénzügyi forrásokat és hosszú hónapokat igényelhet. Mindez világossá teszi,Ezért fontos, hogy a szervezeti és a pénzügyi káosz feltérképezéséhez a PADME új vezetése 400 millió forintos, kizárólag átvilágítási célra szánt vagyonjuttatásban részesül. A döntést - értesüléseink szerint - a Magyar Nemzeti Bank Igazgatósága jóváhagyta, és az Állami Számvevőszék is támogatásáról biztosította a lépést.Az új vezetés egyértelművé tette, hogy a juttatás szigorúan pántlikázott, vagyis kizárólag az átvilágítási folyamatokat finanszírozhatják belőle, nem szolgálhatja a korábbi - az ÁSZ által is kifogásolt - működés fenntartását- fogalmazott a forrásunk, majd a háttérbeszélgetésen kiemelte: "Ez az összeg nem csak kulcs a vagyonmentéshez, de garancia a teljes kivizsgálás megvalósításához." Hozzátette, hogy az előző vezetés működési környezetét és együttműködési hajlandóságát "erősen problémásnak" ítélték, ezért is volt első lépésként elengedhetetlen a teljes vezérkar cseréje. Az újonnan biztosított fedezet várhatóan július elejéig elegendő lesz a vizsgálatok zökkenőmentes folytatásához.Szinte biztosan történt bűncselekményBár a jegybanki alapítványok ügye körül még mindig számos kérdőjel akad, Windisch László, az ÁSZ elnöke a Della podcastban a napokban kiemelte, hogy két újabb ellenőrzés is folyamatban van, amelyek várhatóan csak 2026-ban hozhatnak eredményt. A célkeresztbe két felsőoktatási intézmény - a Metropolitan Egyetem, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetem - került, pontosabban az ezeket fenntartó alapítványok gazdálkodása. Ennek a vizsgálatnak legkorábban 2026-ban lehet eredménye. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint az MNB-alapítványok körüli vizsgálatok újabb, mélyebb szakaszba léptek.Arra is kitért, hogy a közvélekedéssel ellentétben az MNB-alapítványok vagyonának nagy része - legalábbis papíron - nem tűnt el nyomtalanul. Az alapítványok által kezelt, mintegy 500 milliárd forintos vagyon zöme továbbra is lekövethető, azonban a tényleges kár mértéke körülbelül 150 milliárd forint lehet. Ez a szám, bár kisebb az elsőként keringő találgatásoknál, továbbra is megdöbbentő, és komoly kérdéseket vet fel a korábbi gazdálkodással kapcsolatban."Ez a hálózat annyira bonyolult, hogy most még nem lehet pontos becsléseket adni. Az viszont már most is biztosan kijelenthető, hogy vagyonvesztés és vagyoni károkozás történt" - hangsúlyozta a forrásunk. A nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy az ügyben még rengeteg a feltáratlan részlet, és a teljes kép csak hónapok - vagy akár évek - múlva válhat világossá.Matolcsy György, a volt jegybankelnök az Indexnek adott interjújában ugyanazt az álláspontot képviselte, mint fia. Szerinte az ÁSZ-jelentések "iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek". Különösen a GTC lengyel befektetés értékelését vitatta, amelyet a számvevőszék a tőzsdei árfolyam alapján határozott meg. Matolcsy határozottan állította, hogy "az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot", és szerinte az ingatlanos cégek esetében az EPRA NTA-módszertant kellett volna alkalmazni a valós érték meghatározásához.(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete. | Itt az újabb fordulat az MNB-botrányban: hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesz az új vezetés | Itt az újabb fordulat az MNB-botrányban: hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesz az új vezetés - A Pallas Athéné Alapítvány pedig 400 millió forint vagyonjuttatásban részesül. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/04/25/magyar-nemzeti-bank-jegybank-alapitvany-varga-mihaly-matolcsy-gyorgy-mnb-hutlen-kezeles-feljelentes | 2025-04-25 05:53:00 | true | null | null | Index |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében tényleg csak kapkodja a fejét a hírfogyasztó. Sorra zuhannak ki a csontvázak a szekrényből. De valójában nemcsak a hírfogyasztó, hanem még az MNB új vezetése, sokat látott pénzügyi szakemberek és auditorok is csak hüledeztek azon, amit találtak.Varga Mihály, az MNB új elnöke azonnal lecserélte Csizmadia Norbertet a PADME alapítvány kuratóriumának éléről, majd helyére kinevezte régi kollégáját, Gion Gábort, az egykori Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárát. Bő egy hónappal később pedig már ott tart a történet, hogy az új kuratóriumi vezetés maga is büntetőfeljelentést tett (mint korábban az Állami Számvevőszék), mégpedig a Fővárosi Főügyészségencsalás;hűtlen kezelés;hamis magánokirat felhasználása;számvitel rendjének megsértése;tartozás fedezetének elvonásabűncselekmények gyanúja miatt.Ismerve az előzményeket, ez nagyon azért nem lephette meg a közvéleményt. Ugyanakkor ennél is ijesztőbben hangzik, hogy az új vezetés azt is megállapította, hogy gyakorlatilag nem maradt pénz a bonyolult cégstruktúrában. Nem azt állítják, hogy semmi érték nincs az alapítványok kezében, hiszen ott vannak a lengyel GTC, a svájci Ultima részvényei, illetve ott van a METU egyetem, de sikerült úgy gazdálkodni a több mint 266 milliárd forint alapítói vagyonnal, hogy likvid, szabadon felhasználható pénz érdemben nem maradt.Vagyis képzeljük el, hogy megérkezett az MNB új vezetése, hogy szeretne pénzt megmenteni az átláthatatlan alapítványi vagyonból, erre másfél hónap után még azért is új pénzt kell betenni ebbe a struktúrába, hogy egyáltalán valaki felmérje, hogy mi maradt még meg.A PADME új vezetése ezért 400 millió forint vagyonjuttatást kezdeményezett az alapítvány részére, amelyet az MNB igazgatósága jóvá is hagyott, és amellyel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is egyetértett.Nem arról van szó - hallottuk egy háttérbeszélgetésen -, hogy az MNB folytatja azt a vagyonvesztéshez vezető működést, ami az elmúlt tíz évet jellemezte, hanem a vagyonjuttatás kizárólag arra kell, hogy egy új csapat átvilágítsa azt, hogy milyen vagyonelemek vannak, abból mi menthető, ami megmaradt, az mennyit ér. Nem tudjuk, hogy ezt a felmérést ki végzi, de az elmúlt évtizedben az Optima és a GTC körül annyian kompromittálódtak, hogy nem volt könnyű megfelelő piaci szereplőt találni, aki még "Optima-szűz" volt. Végül - amennyire tudjuk - egy kisebb szereplő kapott felkérést.Ez a pénz július elejéig elég, és nagyon határozottan nem szabad arra felhasználni, hogy tovább menjen az a struktúra, amelyet az ÁSZ és az MNB új vezetése is döbbenten ismert meg, hanem arra, hogy az új vezetés felmérje, hogy a romhalmazból és az amolyan időzített bombaként ketyegő jövőbeli kötelezettségekből mi menthető, hogyan redukálható a még előttünk álló mínusz.Hiszen, mint azt az új vezetés megismerte, a korábbi felelősök nem pusztán súlyos vagyonvesztést okoztak, nem pusztán egy magánkör gazdagodott folyamatosan, de még a jövőre nézve is olyan kötelezettségeket, opciókat, kötelező érvényű ajánlatokat vállaltak, amelyekért majd az MNB-alapítványnak kellene helytállnia.Mint említettük, mára az alapítványnak háromféle vagyoneleme maradt. Az egyik a GTC SA lengyel cég tulajdonrésze. Ezek a részvények folyamatosan leértékelődtek a tőzsdén, a GTC-nek ráadásul komoly refinanszírozási feladata lesz, a cég ugyanis el van adósodva. De ebben az esetben legalább a probléma az, aminek látszik, remélhetőleg nincsenek további rejtett csontvázak.Egy másik vagyonelem a Budapesti Metropolitan Egyetem, avagy METU, amely egy kisebb ügy. Jó befektetésnek természetesen egy oktatási intézményt kevésbé lehet mondani, de nem azzal van a legnagyobb baj. A harmadik vagyonelemet pedig a svájci Ultima részvényei jelentik. Ez az igazi probléma, ami felfoghatatlan veszteségeket és tovább kockázatokat tartalmaz.Az új vezetés szerint ugyanis az Ultima-részvénycsomag vásárlásánál az Optima feletti irányítást korábban átvevő kör mintegy 380 millió svájci frankot költött valamire, amit vagy nem látott át, vagy amiben egész egyszerűen nem az alapítvány érdekeit követte.Mindezt egy olyan szerződésben rögzítették, amely szerint ha az Optima bármikor nem teljesíti a rá vonatkozó szerződési passzusokat - pedig ehhez komoly hitelt is kellett felvennie -, akkor az addig befektetett összeget az MNB alapítványa gyakorlatilag akár teljesen elveszítheti.Sok kérdés merülhet fel:Miért érezte úgy az MNB alapítványait kezelő kör, hogy az MNB valós oktatási, tudományos és befektetési céljaitól teljesen idegen módon, nyugat-európai luxusingatlanokba kellene fektetni a közpénzt?A kuratórium hogyan tárgyalhatta a rendkívül összetett struktúrát megdöbbentően rövid idő alatt?Az Optima-csoport hogyan állapodhatott meg olyan eladási és vételi opciókról, hogy azok az Optimának nagyon kedvezőtlenek voltak?Hogyan hagyhatta a magyar befektetői kör, hogy egy görög befektető kihígítsa őt, vagyis később sokkal jobb árfolyamon szállhasson be az Ultimába?Mindezt úgy is megkérdezhetnénk, hogy miért ment az Optima a "nagyfiúk közé",miért próbált meg nehézsúlyú euró- és dollármilliárdosokkal, a francia Max-Hervé George-zsal és a görög Ioannis Papalekasszal üzletelni, amikor láthatóan erre egyáltalán nem volt felkészülve?Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Ennek a két nagyon gazdag embernek a szerepét később jó lenne részleteiben is megismerni. Max-Hervé George, az Ultima egyik alapítójának története filmbe illő, ő úgy lett mesebeli vagyon tulajdonosa, hogy egy kis francia biztosító kötött a családjával egy hibás, a biztosítónak borzalmasan előnytelen szerződést, aztán több felvásárlás nyomán a szerződést a nagy brit biztosító, az Aviva örökölte.Konkrétan arról volt szó, hogy a George-család úgy fektethetett életbiztosításba, hogy minden héten, a hozamok ismeretében utólag pakolhatta át a befektetéseit, és mindig megnyerte az adott hét legjobb befektetésének hozamát. Akit érdekel hosszabban is a sztori, egy évtizede minden nagy gazdasági lap, így aForbesés szinte minden portál, így aCNBCis feldolgozta, magyarul pedig a444.huírt róla részletesebben.A biztosító megpróbálta rábírni az ügyfeleket, hogy módosítsák a szerződést, aztán perre is ment, de Max-Hervé George rengeteg bírósági perben kitartott, ragaszkodott ahhoz, hogy a fura szerződés minden előnyös hozadéka jár neki. A végén pedig annyi pénze lett, hogy több luxusingatlan-portfóliót is felépíthetett. Ő tehát az Ultima egyik alapítója, akivel a magyar optimások sokat tárgyaltak, George "remek" lehetőségbe vonta be a magyarokat, de, ahol ma tart a történet, ez minden volt, csak nem remek.Max-Hervé George mindenesetre izgalmas figura, a budapesti központúNemzetközi Judo Szövetségnek(IJF) is aktív partnere. A szövetséget a Magyarországon is gyakran felbukkanó Marius Vizer sportdiplomata vezeti, de Csányi Sándor OTP-vezér is tiszteletbeli elnöke. Sőt, 2024 augusztusában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Max-Hervé George, az ICONA Capital elnök-vezérigazgatója és Lakatos Benjamin, a MET Holding AG elnök-vezérigazgatójaegyütt kapott elismerésta cselgáncs népszerűsítéséért végzett munkájáért. Érdekességképpen hallottuk, hogy Max-Hervé Georgecégeinélkorábbi GTC-s menedzserek is landoltak.Ioannis Papalekas görög ingatlanbefektető aForbesszerint 2,1 milliárd dolláros vagyonával az egyik leggazdagabb görög, aki a Yoda Group tőzsdén jegyzett befektetési konglomerátum legnagyobb részvényese.Papalekas a magyarok összetett és fura ügyletei után tavaly amolyan megmentőként megérkezett az Ultimához és kedvezőbb áron, nagyobb részesedést szerzett, mint a magyar alapítványi csapat, vagyis "kihígította" az Optimát.A Yoda szállítmányozásba, egészségügybe, technológiába és ingatlanokba fektet be Cipruson és Görögországban. Papalekas másik nagy ingatlanos cége aGlobalworth, amelyet 2013-ban vezetett be a Londoni Értéktőzsdére. A láncdohányos, rendkívül okosnak tartott üzletember korábban vagyona jelentős részéta román irodapiaconszerezte. Azt az Optima új vezetésének kell átnéznie, hogy a külföldi topüzletemberek miként kerülhettek sokkal jobb pozícióba az alapítványnál.Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy a magyar befektetői kör a korábbi lehetőségihez képest, amikor vételi ajánlattal többségi tulajdont jelentő kontrollpakettet szerezhetett volna, lassan visszaszorul 20 százalék körüli tulajdonhányadra úgy, hogy erre rengeteget költött.Az MNB alapítványának új vezetése a racionalizálásban, az egyszerűsítésben, az alapos vizsgálatokban hisz, az a törekvése, hogy végre valóban megértse, hogy tudatlanság vagy valamilyen hátsó szándék vezetett a nagyon hátrányos ügyletekhez. | Annyira nem maradt pénz az MNB-alapítványnál, hogy az új vezetésnek kérnie kellett még 400 milliót | A PADME új vezetői büntetőfeljelentést is tettek, miután elkezdték átnézni, mi történt az alapítványnál lévő közpénzzel. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/25/alapitvany-mnb-padme-matolcsy-gyorgy-feljelentes | 2025-04-25 07:00:00 | true | null | null | Telex |
A NAV közleményéből kiderül, hogy az ellenőrzés feltárta, hogy a vállalkozás csaknem 30 munkavállalóját szabálytalanul foglalkoztatta, sem bejelentési, sem adó- és járulékbevallási kötelezettségét nem teljesítette - írja az MTI.Hangsúlyozták, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás az egyik legsúlyosabb szabálysértés, mely több szankcióval is járhat, és a NAV akár annyiszor kétmillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat, ahány bejelentés nélkül foglalkoztatott magánszemélyt talál. Kiemelték, hogy a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának további speciális jogkövetkezménye a nyilvánosság:ami jellemzően kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból. Ráadásul a közzétételi listára felkerülő cég kockázatos adózó lesz, így sokkal súlyosabb szankciókkal számolhat a jövőben, például a feketefoglalkoztatásért kiszabható bírság kétmillió forintról hárommillióra ugrik.A NAV szerint a beléptető kapu adatai nemcsak azt dokumentálták, hogy ki dolgozott, hanem azt is, hogy mióta dolgoztak feketén a cég alkalmazottai. | Feketén foglalkoztatta a munkavállalóit egy cég, a beléptető kapu buktatta le őket | Feketén foglalkoztatta a munkavállalóit egy cég, a beléptető kapu buktatta le őket - Az érintettek két évre felkerülnek a NAV szégyenlistájára. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/04/25/nav-ceg-lebukas-munkavallalok-feketefoglalkoztatas | 2025-04-25 10:50:00 | true | null | null | Index |
A pécsi belvárosban található Káptalan Kert az elmúlt években országosan is elismert rendezvényhelyszín lett, ahol tavasztól őszig - Ákostól a Carson Comáig - a legnépszerűbb hazai zenekarok lépnek fel, gyakran pécsi előzenekarral. Az üzemeltetők egyike szerint most egy nagyon furcsa eljárás vethet véget a sikerszériának: a 26 oldalas szakmailag alátámasztott anyagukkal szemben egy háromoldalas, valótlanságokat tartalmazó, de a nyertes ajánlati árat nem tartalmazó anyagot hoztak ki győztesnek a bírálók. Az értékelés szerint tartalmi, szakmai különbség nincs a két érvényes pályázat között, azonban laikusként sem nehéz felfedezni néhányat.A pécsi nyári színházat 2019 óta az önkormányzati Pécsi Balett szervezi a Káptalan utcai szabadtéri színpadra, de az egyhónapos programsorozaton kívül egy külsős cég, a Made in Pécs Kft. elsősorban könnyűzenei koncertekkel tölti meg a teret. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre színesebb kínálattal, egyre emelkedő színvonalon. Olyan mintha a Budapest Park kistestvére működne a pécsi belvárosban.A helyszín üzemeltetésére a tulajdonos önkormányzatnyílt pályázatot írt kifebruárban: a hivatalos indoklás szerint azért, mert 200 millió forintból fejleszteni szeretnék a létesítményt, de ehhez vissza kellett venni az önkormányzat közvetlen kezelésébe. Legkorábban ősszel indulhatna a beruházás, bár európai uniós forrásokról van szó, így az időzítés erősen kérdőjeles. Az előterjesztő alpolgármester,Ruzsa Csaba szerintnem csak gazdasági szempontokat, azaz a bérleti árat szerették volna mérlegelni, hanem a kulturális hozzáadott értéket is.A pályázat kiírása és az erről szóló közgyűlési döntéselőtt egy nappal, tehát a bizonytalanság ellenére a Káptalan Kert több koncert időpontját is meghirdette, nem sokkal később a jegyértékesítés is elindult. Erre az ellentmondásra akkor aMecseki Müzli hírlevélben is felhívtuka figyelmet és megkerestük az érintetteket, de akkor nem érkezett válasz.A pályázat beadási határideje március 20. volt, és egy friss közgyűlési előterjesztés szerint két érvényes ajánlat érkezett. A már említett 26 oldalas, szakmailag alátámasztott anyag rengeteg, többezres fesztivált jelöl meg referenciaként, szakembergárdát sorol és kellően alátámasztja a pályázó beágyazottságát a helyi könnyűzenei, civil és egyetemi életbe. Ez a pályázó nettó 1,5 millió forintos ajánlatot tett a havi bérleti díjra.Ezzel szemben a másik pályázó, a budapesti székhelyű OHBM Services Kft. egy csupán háromoldalas anyagot nyújtott be, de 1,9 milliós ajánlattal, igaz ez az ár a pályázatból nem derül ki. Érdekesség, hogy ennek a pályázónak a civil életbe való beágyazottságot egy olyan szervezet igazolta, amit korábbanebben a 2023-as cikkben is megemlítettünk.A pályázatban szereplő szervezet a leginkább Fidesz-közeli szervezeteknek kedvező Városi Civil Alapból 4 millió forintot nyert, személyi átfedések miatt egy másik Fideszhez-közeli civil szervezethez is kapcsolódik. Az egyetemi referenciákat a hallgatói önkormányzat adja és kizárólag HÖK-ös rendezvényekre hivatkozik a Budapesten bejegyzett cég, aminek a nevét az előterjesztésben megtalálható szerződéstervezetben ráadásul el is írták. Mindkét pályázat és az előterjesztés szövege az önkormányzat oldalánelérhető.Ezek után talán nem meglepetés, hogy a Káptalan Kerthétfő esti bejegyzésehatalmas felháborodást váltott ki nem csak Pécsen, de a teljes magyar könnyűzenei életben. Több zenekar is jelezte, hogy a megkeresésük nélkül kerültek a nyertes pályázatba."Szenvedélyes pécsi lokálpatriótaként bíztunk benne, hogy az események mögött csupán figyelmetlenség áll, nem pedig valami gazdasági, vagy politikai mutyi miatt játsszák tudatosan egy furcsa budapesti cég kezére a pécsi zenei élet pótolhatatlan kincsét, a pályázatok érdemi megvizsgálása nélkül" - olvasható a Káptalan Kert bejegyzésében és azt is hozzáteszik, hogy a felsorolt furcsaságok, vélt szabálytalanságok mellett sem a saját kizárólagosságukat kérik, hanem a tisztességes eljárást."Múlt csütörtökön láttuk meg a nyilvános előterjesztést. Azonnal írtam a jegyzőnek, a polgármesternek, mert egészen elképesztő, amit láttam. A konkurensünk pályázatában említett zenekarok több mint felével beszéltem, nem is kaptak megkeresést. A csupán három oldalas pályázatban nem szerepel az ár vagy a szakmai referenciát biztosító háttér. A referenciáikat pedig kizárólag a PTE EHÖK rendezvényei adják" - mondta hétfő délután a Gellai Gergő, a Made in Pécs Kft. vezetője a Telexnek.Gellai szerint félévente újították meg szerződést a Pécsi Balettel, de többször kérte, hogy más időtáv szerencsésebb lenne, mert az évről évre végrehajtott fejlesztéseiknek nem ennyi a megtérülési ideje. De ennek is vége lett januárban. "Alpolgármesteri és polgármesteri szinten kaptam ígéretet, hogy a már leszervezett koncertjeinket biztosan megtarthatjuk, akármi is lesz a pályázat eredménye, ezért is kezdtük el ezeket hirdetni. Egyes zenekarokkal már egy éve megegyeztünk az időpontről, mert így lehet tervezni" - tette hozzá. Gellai szerint ráadásul egészen megdöbbentő közjáték kísérte a pályázási folyamatot: egy olyan szerződéstervezet jutott el hozzájuk, amiben pont az az összeg szerepelt, amit most győztesként hozna ki a városházi előterjesztés.Februárban, a pályázat kiírásakor megkerestük a pécsi önkormányzatot, de nem kaptunk reakciót. Hétfőn ismét kérdéseket küldtünk, amire annyit írtak, hogy még nincs végleges döntés, "az előterjesztés tervezete egyeztetés alatt áll". A kulturális bizottság hétfői üléséről - információink szerint az előterjesztő, vagyis Ruzsa Csaba kezdeményezésére - levették a napirendi pontok közül a tervezetet. "A végleges döntésig türelmet kérünk" - írta a kérdéseinkre a pécsi önkormányzat. "Reményeink szerint a nyári koncerteket nem veszélyezteti a pályázat kiírása, azonban szerződése nincs jelenleg senkinek és nem is volt ezen időszakra, így ez külön egyeztetést igényel majd a pályázat lezárást követően" - tették hozzá. Azt is elmondták, hogy korábban nem nyílt pályázaton választotta ki a Pécsi Balett az üzemeltetőt. A pályázat végleges elbírálására várhatóan a csütörtöki közgyűlésen kerülhet sor.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni. | Telex: Gyanús pályázat miatt került veszélybe Pécs legjobb szabadtéri koncerthelyszíne | A Budapest Park pécsi kistestvére lehetne a Káptalan Kert, ami az elmúlt években országosan elismert koncerthelyszín lett. Az üzemeltetők szerint most egy furcsa cégnek játszhatják ki a város kulturális értéket. | null | 1 | https://telex.hu/after/2025/04/15/kaptalan-kert-pecs-palyazat | 2025-04-15 10:46:02 | true | null | null | Telex |
Reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Telex kedd reggeli cikkére, amelyben arról írtunk, Matolcsy György volt jegybankelnök fia,Matolcsy Ádám szerint az MNB-ügy politikai indíttatású, a lejáratási kísérleteket elsősorban apja gazdasági és politikai ellenlábasainak tulajdonítja. Matolcsy Ádám az elmúlt napokban írásban több kérdésünkre is válaszolt, többek között azt írta, minden jövedelme legális, nem él életvitelszerűen Magyarországon, és senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, mert továbbra is a mérlegén vannak a vagyoneszközök.Az ÁSZ azt, hogy valóban politikai lejárató kampány-e az egész ügy, továbbra sem kommentálta (ezzel kapcsolatban a cikkünk megjelenése előtt is kerestük a sajtóosztályt), de a cikk publikálása után hosszan reagált Matolcsy Ádámnak azokra a kijelentéseire, miszerint a jegybanki vagyon megvan, és a számvevőszék rosszul végezte el a becslést."Az Állami Számvevőszék felhívja a valamiért az MNB alapítvány ügyeinek szakértőjeként nyilatkozó Matolcsy Ádám és a volt jegybankelnök figyelmét is arra a sajnálatos tényre, hogy a közel 300 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó, MNB által alapított PADME Alapítványnak nincs (!) 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re sem (ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le) könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem. Így sajnos a vagyon meglétét ezen nem létező dokumentumokkal nem lehet alátámasztani."Az ÁSZ arról ír, a BDO Magyarország Kft. könyvvizsgáló céget "az audit során vétett súlyos szakmai hiányosságok miatt(még a beszámoló formáját sem sikerült eltalálni a 2022-2023. évekre vonatkozóan) a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés visszavonására, míg e döntés nyomán a könyvvizsgáló cég a 2023. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentését saját döntése alapján visszavonta"."Az említett Urak által a sajtóban hivatkozott EPRA NTA cégértékelési módszer - például a források lejárati szerkezete értékelésének hiánya vagy a gazdasági társaság tényleges jövedelemtermelő képességének figyelmen kívül hagyása miatt - teljesen alkalmatlan a PADME Alapítvány vagy az Optima Befektetési Zrt. valós pénzügyi helyzetének értékelésére", írja az ÁSZ. A számvevőszék emlékeztet, hogy az alapítványi vagyont kezelő Optimának90 napon belül ki kellene vagy kellett volna tudnia fizetnie a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárd forint hitelét, sőt, ebből a tartozásból 27,5 milliárd forintot nyolc banki napon belül kellene teljesítenie."Ha ezt csak a közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő ingatlanok eladása által tudja teljesíteni, akkor nyilvánvalóan téves az ingatlanok normál piaci értékével számolni, hiszen 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant. Ilyenkor a szakma - helyesen - jelentős árcsökkenéssel számol. Talán nem véletlen, hogy korábban az érintettek sem használták ezt a módszert részvényeik értékelésére, a GTC részvényeit inkább »nemes egyszerűséggel« a bekerülési értéken tartották nyilván, semmit nem törődve a piaci értékelést tükröző tőzsdei részvényárfolyam jelentős és tartós leértékelődésével."Az ÁSZ és Matolcsyék között vélhetően többféle vita is lehet, amire most az Állami Számvevőszék reagált, alapvetően módszertani kérdés. Egy cég értékét többféle módszertan alapján is fel lehet értékelni, tőzsdei cégeknél azonban egyszerűsödik a helyzet, hiszen alapvetően az aktuális részvényár jelenti a kiindulópontot. Az ÁSZ a PADME-ról szóló ellenőrzésében a GTC esetében (ebbe a lengyel cégbe szállt be az Optima) a cég értékét a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, és ez alapján vonta le azt a konklúziót, hogy óriási vagyonvesztés történhetett a jegybanki alapítványi vagyonban. Az ÁSZ jelentésének egyik központi eleme, hogy az Optima már eleve indokolatlan felárral vette meg a tulajdonrészét, de a vásárlás után a részvények árfolyama tovább esett, 2024 végére a megvásárolt csomag értéketöbb mint 160 milliárd forinttal csökkenta számvevők becslése szerint.Matolcsy Ádám és Matolcsy György szerint viszontaz ingatlanos tőzsdei cégek értékétaz egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, erre használják a szakmában az EPRA NTA módszertant. A volt jegybankelnök az ÁSZ-jelentés megjelenése után azzal érvelt,"érthetetlen szakmaiatlanságra vall" a számvevőszéktől, hogy a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, nem vette figyelembe az ingatlanportfóliót. Matolcsy érvelése szerint ezzel a módszertannal nézve a jegybanki alapítványi vagyon nemhogy megvan, az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot - erre reagált az ÁSZ azzal, hogy elég nehéz 127,5 milliárd forintnyi ingatlanvagyont eladni, hogy aztán abból lehessen fedezni a hitel visszafizetését.Mindeközben Varga Mihály, a jegybank új elnöke kedden bejelentette, hogy "a profiltisztítás érdekében" kezdeményezte az egyeztetést a kormánynál,megszüntetik a vagyonkezelő alapítványokat. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorában is sok szó esett- a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt már a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36 is arról számolt be, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, arról pedig, hogyan jelölte meg a kormányaz egész ügy főkolomposának az Európai Központi Bankot, itt írtunk. Az MNB-ügy fejleményeititt követjük. | Üzent az ÁSZ Matolcsyéknak: 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant | Reagált az Állami Számvevőszék a Telex kedd reggeli cikkére, amelyben arról írtunk, Matolcsy Ádám szerint az MNB-ügy politikai indíttatású, és senki nem lopta el a jegybank alapítványi vagyonát. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/15/allami-szamvevoszek-reakcio-matolcsy-adam-matolcsy-gyorgy-mnb-ugy-jegybanki-alapitvany | 2025-04-15 14:24:05 | true | null | null | Telex |
"Mindig azt hiszem, hogy Lázár János már nem tudja fokozni, aztán mindig csalódnom kell" - így reagáltVitézy Dávida Lázár János építési és közlekedési miniszter reggeli posztjára. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője képeket is mellékelt, amelyeken azt állítja, Lázár János kézírása van, amint konkrétan leállít több budapesti beruházást.Vitézy szerint a miniszter "arrogáns stílusban másokra mutogat és kéri számon, hogy a HÉV-ek vagy a budapesti vasúti, villamoshálózat vagy trolibusz fejlesztések miért nem haladnak". Pedig 2022-ben személyesen ő, a saját kézírásával írta oda több budapesti beruházás mellé is azt, hogy "lezárni". Vitézy konkrét beruházásokat is említett, amiket a miniszter állíttatott le a fővárosban:H5-ös szentendrei hév akadálymentesítése és rekonstrukciója,H6-H7-es ráckevei és csepeli hévvonal felújítása, rekonstrukciója és Kálvin térig történő meghosszabbítás tervezése,Nyugati pályaudvar bevezető szakaszainak fejlesztése Rákosrendezőig,Déli Körvasút III. ütem, Népliget megállóhely kialakítása és aFerencváros - Kőbánya felső - Rákos vonatbefolyásoló rendszer előkészítése.Vitézy szerint ezek közül már több is rendelkezett elnyert uniós forrásokkal, nem volt a fedezetük befagyasztva a jogállamisági viták miatt akkor, amikor azokat Lázár János leállította.Lázár reggel egylistáról posztolt, amelyen olyan fejlesztések vannak, amiket szerinte azért kellett leállítani, mert "Brüsszel azzal segíti az Ukrajna-párti ellenzéket, hogy akadályozza a kormányzati beruházásokat". A listán szerepelt mind az öt utóbbi, Vitézy által említett beruházás is.Az üggyel kapcsolatban kerestük Lázár minisztériumát, az Építési és Közlekedési Minisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ. | "Lezárni" - Vitézy Dávid szerint Lázár János saját kezével állított le több budapesti beruházást | Pedig az építési és közlekedési miniszter reggel arról posztolt, hogy „Brüsszel azzal segíti az Ukrajna-párti ellenzéket, hogy akadályozza a kormányzati beruházásokat”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/15/vitezy-david-lazar-janos-lezarni-beruhazasok-leallitasa-ellenzek-tisza-part-ukrajna | 2025-04-15 16:47:07 | true | null | null | Telex |
A kecskeméti Neumann János Egyetem 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott a magyar államtól az új campusa, valamint egy tudásváros nevű új városrész felépítésére.A campust elkezdték, de az építkezés nemrég félbeszakadt. A tudásváros terveit bemutatták, de még egy kapavágás sem történt.A fejlesztésre kapott 144 milliárd forint részben elvesztette az értékét, ami maradt, az a fizetésképtelenség határán álló jegybanki befektetési cégnél van.Az MNB-s cég a pénzt lengyel részvényekbe rakta, amelyek értéke azóta felére csökkent. Kecskemétnek így most se pénze, se új városnegyede nincs.Az érintettek szerint mindent szabályosan csináltak, az egész történetből azonban kirajzolódik, kinek az érdekeit képviselhették valójában.2024. február 23-án, pénteken Kecskemét szempontjából történelmi jelentőségű sajtótájékoztatót tartottak a városban. Két év tervezés és műhelymunka után ekkormutatták bea város határába megálmodott, Tudásváros névre keresztelt fejlesztés terveit. Ezekben az szerepelt, hogy Kecskemét Homokbánya nevű területén, egy valamikori szovjet laktanya helyén, egy teljesen új, több ezer embernek otthont adó városrészt építenek majd fel.A koncepció kidolgozói mertek nagyot álmodni. A tervek többtucatnyi többemeletes lakóépületet, egy hatalmas rendezvényközpontot és több ezer ember kiszolgálására alkalmas infrastruktúrát tartalmaztak. Széles sétálóutcák épültek volna, nagy parkokat alakítottak volna ki és felújították volna a Kecskemét és Izsák közötti vasútvonalat, amivel a Tudásváros lakói közvetlen vasúti kapcsolatot kaptak volna Kecskemét belvárosába és az országos vasúthálózathoz. (A projekt korábbi neve Okosváros volt, a Tudásváros fantázianevet a tervezés végén találták ki.)A fejlesztést a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) és a város önkormányzata koordinálta. Csizmadia Norbert, az NJEA kuratóriumi elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, a fejlesztéssel a cél egy új "tudás-ökoszisztéma" létrehozása. Szemereyné Pataki Klaudia, a város polgármestere szerint utoljára a Széchenyiváros nevű lakótelepi negyed felépítésénél adatott meg, hogy előre összeállított koncepcionális tervvel fejlesszék a várost.A sajtótájékoztatón az akkori beszámolók szerint egy dolog nem hangzott el. Az, hogy mikor kezdenék meg a több százmilliárdos projekt elindításához szükséges közbeszerzés kiírását és mikor kezdődne el a kivitelezés. Erről Szemereyné és Csizmadia mélyen hallgattak, aminek jó oka volt. Az egyetemi alapítvány még 2021-ben kapott 100 milliárd forintot erre a projektre, amiből elvileg bármikor elkezdhetnék a fejlesztéseket. A tervek bemutatásakor azonban már pontosan tudták, hogy az erre szánt 100 milliárd forinthoz nem férnek hozzá, így igazából nem tudják elkezdeni a Tudásváros építését.Pedig igény mindenképpen lenne rá. Bár Kecskemét népessége a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között minimálisan csökkent, a város agglomerációja Magyarország kevés olyan területének egyike, ahol egyre többen élnek. A lakhatás szűkössége pedig az árakon is látszik: Kecskeméten idén márciusban már55 millió forint volta használt társasházi lakások átlagára, ami 754 ezer forintos négyzetméterárat jelent.A lakások iránti igény pedig várhatóan tovább nő majd. A kecskeméti Mercedes-gyárban most körülbelül ötezren dolgoznak, az üzemmost zajló bővítésesorán, 2026 elejétől pedig több ezer új munkást vesznek majd fel. A városban ezzel párhuzamosan más beruházások is zajlanak,most bővíti a gyárát a japán Nissin Foods, és építkezik a németSchedl autóipari beszállító is. A Mercedes ráadásulfontolgatja, hogy az alacsonyabb költségek miatt a korábban tervezettnél is több termelést helyeznek át Németországból Kecskemétre, ami ott még több új munkahely létrehozását jelentené.Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármestera megyei lap beszámolója szerinta tavaly februári sajtótájékoztatón pont a városban megvalósuló beruházások munkaerőigényével érvelt a Tudásváros felépítése mellett. Ő az akkortól számított öt éven belül 5000 új munkahely létrejöttével számolt, és arról beszélt, hogy ezek miatt szorítja a várost az idő, hogy lakhatási lehetőségeket teremtsen a fiataloknak.A homokbányai városrész több szempontból is alkalmas lenne egy ilyen fejlesztésre: az egykori szovjet laktanya épületeinek egy részét mára felújították és társasházakká, munkásszállókká vagy kollégiumokká alakították. Sok épület viszont máig elhagyatottan és kibelezve áll, ezeket a tervek szerint elbontanák, hogy a helyükre felépíthessék a tavaly bemutatott új városnegyedet.Már ha egyszer sikerül visszaszerezni az erre egyszer már megkapott pénzt.Van egy másik kecskeméti projekt, amit már évekkel ezelőtt elkezdtek, és ami az előzőnél valamivel jobban áll. Ez a kecskeméti Neumann János Egyetem új campusa, amely a város nyugati részén, az egyetem egyik régi épülete és a kecskeméti élményfürdő között épül.Az új campus gondolata még a 2010-es évek első felében született meg, nagyjából abban az időben, amikor kitalálták, hogy a Kecskeméti Főiskolát egyetemmé alakítják, és azon a korábbinál jóval több képzést indítanak majd el. A campus első épületét 2015-ben kezdték el tervezni, és 2019-ben lett kész, azóta az egyetem gazdaságtudományi karának központja. A minden szempontból modern, a nyugat-európai egyetemekre hasonlító épület nevezetessége egy 80 tonnás tojás, amely az aulában lóg a mennyezetről.2021-ben aztán döntöttek a campus többi részének megépítéséről is, ez a projekt 2022-ben kezdődött el. Ennek részeként az első, főleg oktatásra szánt épület mellé egy irodaépületet és két kollégiumi épületet is elkezdtek felépíteni, ezek a tervek szerint 2024 végére készültek volna el. Tavaly azonban ez a beruházás is megakadt és sehol nem érhető el információ arról, mikorra tervezik befejezni, és mikor vehetik majd igénybe azok a diákok, akiknek elvileg épül.Amikor egy péntek délelőtt elmentünk a campushoz, a három félkész épületnél egyetlen targonca mozgott és semmi nem utalt arra, hogy intenzíven dolgoznának az építkezés befejezésén. Megkérdeztük az egyetemi alapítványt és az önkormányzatot, hogy miért állt le a beruházás és mikor várható a folytatás, de nem kaptunk választ tőlük.A projekt megakadása azért is érdekes, mert a campus második üteme nem közvetlenül az egyetemi alapítvány, hanem egy magáncég, a jegybanki alapítvány tulajdonában lévő Wepmark Holding Kft. beruházása. Hogy ez a cég miért állíttatta le az építkezést, amikor már tavaly be kellett volna fejezni, nem világos.Az egyetemi campus félbeszakadt építését és az új városnegyed soha el nem kezdődő kivitelezését az köti össze, hogy mindkettő a Neumann János Egyetemért Alapítvány projektje, ami mindkettő árát megkapta a magyar államtól. Ahogy az erről szóló korábbi cikkeinkben már írtuk (lásdittésitt), az intézményt fenntartó alapítvány 2020-ban 44,5 milliárdot kapott a campusra, 2021-ben pedig 100 milliárd forintot egyéb fejlesztésekre. A 100 milliárdot az említett új városnegyed, valamint egy "innovációs és tudáspark" létrehozására költötték volna - ez utóbbiról azonban nem tudni, pontosan mi lenne.A kecskeméti egyetemet a 2020-as alapítványosítás előtt az MNB tulajdonában lévő Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) támogatta, amely egy projektcéget is létrehozott az új campus felépítésére, Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt. néven. A campusnak helyet adó telek, valamint a 2020-ban átadott első épület ennek a cégnek a tulajdonában van.Az NJEA 2020-ban az államtól kapott 44,4 milliárd forint egy részéből ezt a KEDO Zrt.-tvette meg, amivel közvetve a telek és az épület tulajdonosa lett. A maradék pénzből 27,5 milliárd forintot a campus másik részének megvalósítására szántak, azonban valamiért nem akarták maguk megrendelni az építkezést, ehelyett "piaci finanszírozással" valósították meg. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusban nyilvánosságra hozott tervének adatai szerint a terv az volt, hogy a campust felépíti az MNB-birodalomhoz tartozó Wepmark, az egyetemi alapítvány pedig aztán bérli az épületeket, vagy elkészültük után megveszi őket. A 27,5 milliárd forintot az alapítvány kölcsönadta a szintén az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Mint az ÁSZ-jelentésből most kiderült, a nagyobbik, 100 milliárd forintos összeget az egyetemi alapítvány 2021-ben úgy kapta meg, hogy akkor még nem is volt szüksége rá. A pénzt egy, sem akkor, sem később nyilvánosságra nem hozott, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kötött megállapodás részeként kapták "az egyetem fejlesztésére és az alapítványi célok megvalósítására". Az, hogy ezt a pénzt a Tudásváros és a nem részletezett tartalmú innovációs és technológiai park létrehozására szánták volna, szintén csak a mostani ÁSZ-jelentésből derült ki. Ezeknek akkor viszont még csak a tervezését kezdték el, így az ideiglenesen feleslegessé vált 100 milliárd forintot szintén kölcsönadták az Optimának.A tervezés végül 2024 elejére ért véget, Csizmadia Norbert NJEA-elnök ÁSZ-nak írt levelei szerint pedig addigra világossá vált, hogy a kivitelezésük a 100 milliárd forintnál sokkal több pénzből, nagyságrendileg 250-300 milliárd forintból valósulhat csak meg. A kivitelezés megindításához állami támogatást vártak volna, és piaci finanszírozással is számoltak, de mivel az előbbi nem érkezett meg, a megvalósítás nem tudott elindulni.Ehhez persze az is kellett, hogy az alapítvány teljes, 127,5 milliárdos kölcsönadott vagyona veszélybe kerüljön, vagy legalábbis - pozitívabb megközelítésben - ideiglenesen ne legyen lehívható. A pénz nagy részét a kölcsönvevő Optima a varsói tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre SA ingatlanpiaci cég részvényeibe tette, amelyek a tranzakció után értékük több mint felét részét elvesztették. (Az Optima 9 złotyért vette a részvényeket, amelyek most 3,8 złotyt érnek.) Az árfolyam összeomlásanagyjából 150 milliárd forintnyi veszteséget okozott, amit - ha eladnák a részvényeket - vagy a jegybanki PADME Alapítványnak, vagy a kecskeméti egyetem alapítványának veszteségként kellene elkönyvelnie.Nem véletlen, hogy az Optima a világért sem akarja eladni a részvényeit, és készpénz helyett inkább mindenféle más eszközzel törlesztené az NJEA vonatkozásában fennálló 127,5 milliárdos adósságát. Tavaly több különböző ajánlatot is tettek, az egyikben a kecskeméti campus második ütemét építő, és más ingatlanok mellett a budapesti Duna-parton álló Ericsson-házat is a portfóliójában tudó Wepmark Holdingot adták volna át. Szintén felmerült, hogy azt a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelőt adják át, amely a Metropolitan Egyetem tulajdonosa -erről itt írtunk hosszabban.Az Optima legutóbbi ajánlatában már az szerepelt, hogy a kecskeméti campus befejezett épületei mellett 18 milliárd forint készpénzt, valamint a GTC 20 százalékát adná át. Az egyetemi alapítvány ezzel a Tudásvárosra szánt 100 milliárd forint helyett egy lengyel cég 20 százalékos részesedését kapta volna meg.Ezzel az ajánlattal azonban két probléma is van. Egyrészt az, hogy részvényekből valamivel nehezebb új városnegyedet építeni Kecskemétnek, mint készpénzből. Vagyis ha a GTC beruházóként részt vehetne is a fejlesztésben, nehéz elképzelni, hogy piaci alapon százmilliárd forintos nagyságrendben tudjon befektetni Kecskeméten.Ennél is nagyobb probléma viszont, hogy az Optima ajánlatában a GTC 20 százalékát 80 milliárd forint adósság elengedéséért cserébe ajánlották fel, miközben a GTC 20 százaléka a tőzsdén csak 42-43 milliárd forintot ér, és semmi garancia nincs arra, hogy az árfolyama a közeljövőben kilőjön. Vagyis az ajánlat elfogadásával a kecskeméti egyetem 80 milliárd forintnyi pénzről mondana le 42-43 milliárd forintnyi részvényért cserébe - ami az Állami Számvevőszék szerint nem lenne a világ legjobb üzlete.Az Optima ajánlatait elnézve tehát az NJEA-nak jó esélye van rá, hogy a campus építésére félrerakott pénzért cserébe valóban megkapja a campus félkész, vagy akár befejezett épületeit. A Tudásvárosra félrerakott pénz azonban nagyrészt az értéküket vesztett részvényekben van, amelyekből rövid távon sem az Optima, sem az egyetem nem tudja majd kivenni.Mondhatjuk azt is, hogy ezt a pénzt eltőzsdézték.A 127,5 milliárdos üzlet megkötése idején ráadásulCsizmadia Norbert úgy vezette az NJEA-t,hogy közben a szerződés másik oldalán érdekelt PADME kuratóriumi elnöke is ő volt. Csizmadia 2012 után államtitkárként, 2013 és 2016 között pedig az MNB ügyvezető igazgatójaként volt Matolcsy György jobbkeze. Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester szintén kapcsolódik a volt jegybankelnökhöz, az NJEA felügyelőbizottsági tagjának, Szemerey Szabolcsnak, Matolcsy György másod-unokatestvérének a felesége.A kecskeméti egyetem befektetésének reális megítéléséhez a fentiek mellett számításba kell venni az inflációt is. Az egyetemi alapítvány ugyanis most 127,5 milliárd forintot próbál - több mint egy éve hiába - visszaszerezni, miközben gondosan befektetve ez mára sokkal többet érne.Az NJEA vezetése ugyanis egy nekik rendkívül előnytelen konstrukcióval fixen 2,5 százalékos kamatra adta kölcsön a pénzét az Optimának (ezaz ÁSZ szerint"kirívóan alacsony" kamatszint). Ez azt jelenti, hogy a kölcsön időszakában az alapítvány kap évente 3,2 milliárd forint kamatot, a 127,5 milliárd forintnyi vagyon viszont folyamatosan az inflációval megegyező mértékben veszít az értékéből.Ha a sima inflációval (fogyasztói árindex) számolunk, akkor a 2021-es 127,5 milliárd 2024-ben 178 milliárd forint értékének feleltethető meg. Vagyis ha az NJEA-nak sikerül legalább valamilyen inflációkövető befektetést találnia, akkor körülbelül 40 milliárd forinttal lenne beljebb.A másik oldalról megközelítve: ha ma visszakapnák az Optimától a 127,5 milliárd forintot, azon már körülbelül 25 százalékot vesztenének. (Az ÁSZaz állampapírok vásárlásának lehetőségét vetette fel, amivel szintén több tízmilliárd forint menekült volna meg.) Ezt figyelembe véve Kecskemét és a kecskeméti egyetem szempontjából még borzalmasabb üzletnek tűnik az Optimának adott kölcsön.Felmerül a kérdés, hogy haaz ellenzékiséggel nem vádolhatóÁllami Számvevőszék és a külső szemlélők többsége szerint teljesen egyértelmű, hogy a kecskeméti egyetem rossz üzletet kötött azzal, hogy az Optimának adta a pénzét, miért gondolta azt Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester és Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök, hogy ez jó ötlet lesz.Főleg úgy, hogy Szemereyné közvetlenül választott politikus, akinek a hírneve mellett a pozíciója és a politikai jövője múlhat azon, hogy a kecskemétiek elégedettek-e a munkájával, amit nagyban befolyásol, hogy megvalósulnak-e a beígért és az optimás tranzakcióval kockára tett fejlesztések.Az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra kerülése előtt és után Csizmadia Norbert több, részben egymásnak ellentmondó magyarázattal is előállt, illetve azóta Szemereyné Pataki Klaudia is megszólalt, az ő álláspontjukat a cikk végén közöljük. Érdemes azonban megnézni, milyen más motivációik lehettek.Kezdjük a legegyértelműbbel! Ahogy az ÁSZ-jelentés is leírja, a 127,5 milliárdos kölcsönnek a kecskeméti egyetem számára két előnye volt: az, hogy teljesen biztos befektetésnek tűnt, és az, hogy egy viszonylag rövid, 90 napos határidővel elvileg bármikor vissza lehetett volna kérni a pénzt. Az egyetemi alapítvány saját érvelése szerint is ezek miatt ment bele az ÁSZ szerint "kirívóan alacsony" kamatszintű hitelbe a jobban kamatozó alternatívákkal szemben.Mint mostanra kiderült, ez a befektetés egyáltalán nem volt biztos, és egyáltalán nem lehetett bármikor visszakérni a pénzt, hiszen az nagyrészt egy ingatlanpiaci cég részvényeibe került. Vagyis az üzlet az egyetemi alapítványnak kizárólag akkor működött volna, ha a GTC részvényárfolyama növekszik, plusz ha középtávon nem veszik ki a pénzüket, hanem benne hagyják. Ebben az esetben az NJEA időben megkapta volna az évente neki járó kamatokat és sok év után visszakapta volna az eredetileg kölcsönkapott összeget is.És mi történt volna ebben az esetben az Optimával? Szanaszét kereste volna magát, hiszen 2,5 százalékos kamatra kapott hitelt, amelyet jó esetben ennél messze nagyobb hozammal tudott volna befektetni, a különbséget pedig zsebre tette volna. Összehasonlításképpen: a varsói tőzsde indexe 2021-ben 60 ezer és 70 ezer pont között mozgott, most pedig 90-95 ezer pontnál jár. Vagyis ha az optimások nem egyetlen cégbe, hanem az egész tőzsdébe fektettek volna be, akkor három és fél év alatt 30-60 százalékos hozamot értek volna el - úgy, hogy a megszerzéshez szükséges tőke után összesen 10 százalék körüli kamatot kellett volna fizetniük.A modell tehát úgy működött, hogy jó esetben az NJEA minimálisan keresett volna, az Optima pedig nagyon-nagyon jól. Rossz esetben viszont - és ez jött be - az NJEA viselte a következményeket. Hiszen, ha megpróbálták volna visszakérni a pénzüket, akkor az ÁSZ szerint "az Optima Zrt. feltételezhetően kérte volna a csődeljárás megindítását, mely minden szereplő részére akár azonnali vagyonvesztést eredményezhetett volna".És hogy kinek és miért volt érdeke az Optima nyereségessége? Elvileg a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványon keresztül az MNB-nek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy inkább Matolcsy Ádám baráti körének, amelyik szétkereste magátaz MNB-alapítvány cégbirodalmával kötött átláthatatlan üzletek sokaságán. Ez az a kör, ami 2022-ben például14 milliárd forintért vásárolt megegy 348 négyzetméteres New York-i luxuslakást.A kecskeméti egyetem új campusán álló első épületet az akkor még jegybanki alapítványi tulajdonban lévő KEDO Zrt. rendelte meg, és az abban az időben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő ZÁÉV Zrt. volt a projekt fővállalkozója. A KEDO 2020-ban került át az egyetemhez, és 2021-ben ki is írt egy közbeszerzést a campus megépítésének második ütemére, ez azonban a érvénytelenül zárult.Mivel mind az építési telkek, mind a tervek a KEDO tulajdonában voltak, és az épületeket a cég tulajdonosa, az egyetem használta volna, logikus lett volna, hogy egy új közbeszerzés kiírásával ők folytassák az építkezést. Az egyetemnél azonban valamiért azt a döntést hozták meg, hogy nem futnak második kört, és az építkezést egy az egyben kiszervezték az egyetemi alapítványi tulajdonban lévő Wepmark Holdingnak. Ebben a modellben a campus tulajdonosa az építkezés befejezésével részben a KEDO, részben a Wepmark Holding lett volna.A tájékoztatás szerint, amit Csizmadia az ÁSZ-nak megküldött, a terv az volt, hogy az egyetem vagy lízingeli, vagy bérli a kész épületeket a Wepmarktól. Bármelyik történt volna meg (vagy fog megtörténni), ez a Wepmarknak egy nagyon jó üzlet, hiszen úgy tudtak építkezni, hogy a tulajdonukban lévő épületekre biztos vevő, vagy biztos hosszú távú bérlő van. Ez az irodapiacokon az elmúlt években tapasztalható bizonytalanságokat látva (lásda GTC esetét) kiváló üzleti lehetőség volt az MNB-s cégbirodalomnak, amelyetMatolcsy Ádám baráti köregyakorlatilagsajátjaként kezelt.Annak, hogy az egyetemi campust az eredeti tervekkel ellentétben nem a KEDO, hanem az elvileg piaci alapon dolgozó Wepmark építtette, volt egy másik következménye is: így nem kellett közbeszerzést kiírni. És bár az elmúlt években láthattunk első ránézésre rendkívül túlárazottnak tűnő, közbeszerzéseken keresztül megvalósuló projekteket is, igazán szabad keze a beruházóknak akkor van, ha közbeszerzéssel nem is kell törődni.Az, hogy a Wepmark kit és mennyiért bízott meg az építkezéssel, sem az egyetem, sem az egyetemi alapítvány, sem a KEDO honlapján nem szerepel, de még a beruházásról szóló híradásokban sincs erről elérhető információ.Több forrásunk egybehangzó állítása szerint a fővállalkozó a Matolcsy Ádám közeli barátja, Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó Raw Development Kft. volt.Ez azért is egy könnyen elképzelhető lehetőség, mert a Raw 2021-benindulta campus második ütemének kivitelezésére kiírt, végül eredménytelenül lezárt közbeszerzésen. Azt, hogy ők mennyiért vállalták el a munkát, és annak különböző részeit mennyiért adták tovább alvállalkozóiknak, nem tudjuk, de irányadó lehet, hogy az Optima legutolsó ajánlata szerint az épületeket 35 milliárd forintnyi tartozás elengedéséért cserébe adták volna át.Ez az a Raw Development, amely közbeszerzés nélkül kapta meg az MNB-től a Postapalota felújításának megbízását, amelyeta tervezett költségeknél 70 százalékkal drágábban végeztek el. Szintén ők végzik az MNB-székház felújítását, amelynek költsége két év alattnettó 54,5 milliárdról nettó 81,5 milliárd forintra nőtt. A 2019-ben még csak 1,8 milliárd forintos árbevételt produkáló cég 2023-ra jelentős részben MNB-s beruházásoknak köszönhetően 25 milliárd forint saját tőkét halmozott fel.A Raw tehát elvileg akkor is megkaphatta volna a kivitelezésre vonatkozó megbízást, ha a KEDO vagy az egyetem közbeszerzésen keresztül keres vállalkozót erre a munkára. Így viszont közbeszerzés nélkül, a szerződéses feltételek titokban tartásával jutottak ehhez a feltételezhetően jövedelmező megbízáshoz.Arról, hogy a kecskeméti Tudásvárost pontosan hogyan és miből akarták megvalósítani, az ÁSZ-jelentésben szereplő dokumentumokban is csak zavaros és látszólag egymásnak ellentmondó információk szerepelnek. Csizmadia Norbert, az NJEA kuratóriumi elnöke az ÁSZ-nak küldött leveleiben egyrészt azt írja, hogy a 100 milliárdot a projekt megvalósítására akarták költeni, és csak a tervezés időszakára adták kölcsön az Optimának. Másrészt viszont megjelenik egy olyan érvelés is, miszerint a beruházást piaci és állami forrásból indították volna el, és az NJEA az Optimától évente kapott kamatokból vett volna részt a finanszírozásban.Ebből azonban egyelőre nem lett semmi, hiszen 2024 elejére kiderült, hogy az új városnegyed építése 250-300 milliárd forintba kerülne, ehhez pedig korábbi várakozásaikkal ellentétben a kecskemétiek nem reménykedhettek a 100 milliárd forint fölötti állami támogatásban. Ez a 2021 óta részben értékét vesztett pénz pedig most épp nagyjából feleennyit érő részvényekben van, tehát egy építkezés elindítására semmiképpen nem elérhető.Bármi lett volna is azonban a Tudásváros felépítésének pontos üzleti modellje, a fentiek alapján feltételezhető, hogy a kivitelezésben és az ingatlanok üzemeltetésében ugyanazok a Matolcsy-körhöz köthető cégek vehettek volna részt, mint az egyetemi campus építésében és a többi MNB-hez köthető beruházásban.Az egyetemi campus építése jól mutatja, hogyan keresett a Matolcsy-kör sokkal jobban azzal, hogy az egyetemi alapítvány nem maga építtette meg a campust, hanem kölcsönadta a pénzét az Optimának, és kiszervezte a projektet egy MNB-körhöz tartozó cégnek. Ha ugyanis az NJEA vagy a KEDO egyszerűen megrendelte volna a projektet, akkor azon csak egyszer lehetett volna keresni: a kivitelezésen.Ebben a modellben viszont háromszorosan tudtak keresni:egyrészt azzal, hogy az egyetemi alapítványtól "kirívóan alacsony" kamattal kölcsönkapott pénzt nagy haszon reményében tudták saját szakállukra befektetni;másrészt a kivitelezéssel, amelyet forrásaink szerint a Raw Development végzett;harmadrészt az épületek üzemeltetésével, bérbeadásával, lehetséges magasabb áron való továbbadásával, amelyet szintén az MNB-s birodalomhoz tartozó Wepmark végzett.Ezeket látva nem olyan nehéz belátni, miért ment bele Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök és Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, egyben az egyetemi alapítvány felügyelőbizottsági tagja abba a nekik láthatóan előnytelen konstrukcióba, amelynek eredményeképpen mára leállt az egyetemi campus második ütemének építkezése, és kérdésessé vált, hogy valaha elkezdődhet-e a Tudásváros fejlesztése. Ők viszont ezt természetesen nem így gondolják.A március közepén megjelent állami számvevőszéki jelentés tartalmazza azokat a leveleket, amelyekben a számvevők magyarázatot kértek az egyetemi alapítvány és az Optima között kötött szerződésekre, illetve az ezekre a levelekre adott válaszokat is. Az utóbbiakban Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök a legkülönbözőbb érvekkel próbál magyarázatot adni a felelős gazdálkodást firtató kérdésekre, bár a legfontosabb ellentmondásokra valójában nem sikerül válaszolnia.Csizmadia érvelése egyrészt arra alapul, hogy a szerződések megkötése idején, 2021-ben nem láttak a piacon 2,5 százaléknál jobban kamatozó befektetési lehetőséget, és akkor még nem tudták, hogy később ki fog lőni az infláció és ezzel a piaci kamatszint is. Másrészt szerinte az NJEA és az MNB-alapítvány közötti hosszú távú együttműködést figyelembe véve teljesen biztos befektetésnek tűnt az Optimának kölcsönadni a pénzt. A pénz visszafizetésére ráadásul a PADME Alapítvány is garanciát vállalt, így nem volt okuk kételkedni abban, hogy visszakapják a vagyonukat. (Mint később kiderült, ez a garancia nem sokat ért.)Csizmadia ezenkívül azzal is érvelt, hogy bár a lengyel GTC részvényei valóban egyre kevesebbet érnek, ezek nem mutatják jól a cég értékét, mivel a tulajdonában lévő ingatlanok értéke nem csökkent, sőt inkább még nőtt is (Matolcsy György is ezzel érvelt az ÁSZ-jelentések megjelenése után). Ezzel támasztják alá azt az érvüket is, hogy az ÁSZ jelentésében foglaltakkal ellentétben szerintük igazából nem történt vagyonvesztés. Ez bizonyos értelemben igaz, hiszen a GTC tulajdonában lévő iroda- és lakóházak valóban nem váltak köddé, és az értéküket sem vesztették el. Ettől viszont még sem az Optima, sem az NJEA nem juthat hozzá a cégébe befektetett pénzéhez, hiszen a tőzsdei árfolyamot nem tudják mesterségesen felnyomni, ha éppen eladják a részvényeiket.Csizmadia azzal is érvelt, hogy bár az egyetemi alapítvány most készpénzben valóban nem tudja visszakapni az Optimának kölcsönadott pénzt, egyáltalán nem biztos, hogy rosszabbul járna, ha céges részesedéseket kapna helyette.Az ÁSZ-nak ez az érvelés azért nem tetszett, mert az egyetemi alapítvány elvileg a fejlesztésre kapta a pénzt, lengyel részvényekből pedig nem olyan könnyű Kecskeméten Tudásvárost építeni.Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester az ÁSZ-jelentés megjelenése után napokig hallgatott, majd egyhosszú Facebook-poszttal jelentkezett. Ebben az ÁSZ megállapításait figyelmen kívül hagyva azt írta: "A baloldal egyenesen nekitámadt az egyetemnek, veszélyeztetve ezzel az ott tanuló hallgatók jövőjét és az ott dolgozók megélhetését. [...] Aki az egyetemünket támadja, az Kecskemétet támadja. Akinek fontos a város, az most az egyetem mellé áll, megvédi az ott tanuló diákokat, a dolgozókat, az eddig elért sikereket, valamint az egyetem további építését."Szemereynét az április 3-i kecskeméti városi közgyűlési ülésen a lemondását követelő molinókat tartó politikai aktivisták fogadták. Ő az ülés megnyitása után egy kollégájára bízta annak levezetését, és egy különterembe vonult, ahol rövid huzavona után megpróbált válaszolni a sajtó és a kecskeméti civilek, ellenzéki aktivisták kérdéseire. A több mint egy óráig húzódó akcióról a Kecsup kecskeméti portáltett közzé egy hosszú videót.A videón Szemereyné részben kétségbe vonja az Állami Számvevőszék jelentésének megállapításait, nagyrészt azonban hárít, és arról beszél, hogy a valóságot későbbi vizsgálatoknak kell majd feltárniuk. "Számomra is nagy kérdés, miért tettek büntetőfeljelentést" - mondja a beszélgetés egy pontján, majd leszögezi, hogy minden releváns dokumentum az ÁSZ-nál van, és őt még nem kereste a nyomozó hatóság.Szemereyné arról is beszél, hogy a helyzet áttekintésére megrendeltek egy független szakértői véleményt, amelynek az elkészülésére még várnak. Arra, hogy mikor és hogyan kaphatják vissza az egyetemi alapítvány pénzét, azt mondta: "Az alapítvány számára ajánlat érkezett, hogy hogyan és milyen körülmények között tudja visszaváltani a kötvényt. [...] Ennek az ajánlatnak a kiértékelése zajlik úgy, ahogy önök kérik." A beszélgetés egy másik pontján azt mondta: "Folyamatosan kapjuk a válaszokat és folyamatosan értékeljük azokat a felajánlott vagyonértékeket és pénzügyi javaslatokat, amelyeket letesznek az asztalra."Szemereyné arra is magyarázatot adott, hogy 2021. augusztus 9-énmiért gondolta meg magát egyetlen nap alatt az NJEA felügyelőbizottságaa második 22,5 milliárdos kötvényjegyzés ügyében. Azt mondta, biztosítékokat kértek a kölcsön fedezetére, amelyeket végül azzal kaptak meg, hogy a PADME Alapítvány kötelezettséget vállalt az Optima kötvényeinek visszafizetésére.A konkrétabb technikai és a felelősségét firtató kérdésekre azonban Szemereyné nem nagyon akart válaszolni. A közgazdász végzettségű polgármester a meghallgatás egy pontján azt mondta: "Ne haragudjanak! Én ezt a szakmai vitát ilyen mélységgel tényleg nem tudom tovább folytatni, mert nem én vagyok ebben szakértő." Máskor leszögezte, hogy az az ő felelőssége a felügyelőbizottság részéről, hogy "a szerződésmódosítás szabályosan történjen meg" - utalva arra, hogy újratárgyalják az Optimával 2021-ben kötött szerződéseket, miután az nem tudja teljesíteni a vállalásait.Szemereyné a szellemi és erkölcsi fölényét leginkább akkor tudta megvillantani, amikor a beszélgetés egy pontján az egyetemi vagyon elherdálásáról szóló kérdésre egy szolid homofób utalással válaszolt. Érvelése szerint az ő bátor döntésük eredménye, hogy ma egyetem van Kecskeméten, mert a 2010-es évek elején még csak főiskola volt, és az is a széthullás szélén állt a felsőoktatási átalakulás és a csökkenő gyerekszám miatt. Majd így folytatta az egyik kérdezőre nézve:"Ha csökkenő gyereklétszám van - már most bocsánat, de önre nézek, a szivárványos pólójára -, ha csökkenő gyereklétszám van, akkor feltételezhető, hogy annyi egyetemi és főiskolai kapacitásra nincsen szükség." A megjegyzés után egy férfi közbevetette, hogy a polgármester akár rá is nézhet, mert neki négy gyereke van, majd egy másik férfi, hogy neki három. Végül a szivárványos pólós nő megjegyezte, hogy heteroszexuális, amire a polgármester azt mondja, hogy nem akart az egyik forró témáról a másik forró témára áttérni.Megkerestük az ügyben a kecskeméti városházát, az egyetemet, az egyetemi alapítványt, a Raw Developmentet és a Wepmark Holdingot, amennyiben választ kapunk a kérdéseinkre, beszámolunk róla. Az MNB-üggyel legutóbb a 2026 című műsorunkban is foglalkoztunk, az adást itt lehet visszanézni. | Telex: MNB-ügy: százmilliárdos okosvárost építettek volna Kecskemét mellé, de eltőzsdézték az árát | A kecskeméti egyetem évekkel ezelőtt 144 milliárd forintot kapott az államtól egy új campus és egy új városnegyed felépítésére. A campus építése félbeszakadt, az új városnegyedet el sem kezdték, a pénz nagy része pedig elment a tőzsdén. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/16/kecskemet-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-korrupcio-szemreyne-pataki-klaudia-tudasvaros | 2025-04-16 07:00:13 | true | null | null | Telex |
Feljelentették Újbuda korábbi főépítészét, akiről azt feltételezik, hogy irreálisan alacsony áron jutott hozzá egy önkormányzati és egy azzal határos telekhez. Az ügyről Újbuda önkormányzata küldött ki sajtóközleményt, amelyben azt írják, különösen nagy kárt okozó csalás, és hivatali visszaélés miatt tett feljelentést az önkormányzat.Azt írják, a volt főépítész az önkormányzati telek mellett egy egy magántulajdonos szomszédos telkét is megvette, amely határos a Sashegyi természetvédelmi területtel. Nem sokkal később a Fidesz vezette képviselő testület átminősítette a területet, úgy, hogy a korábbi "nem beépíthető erdő besorolású" telkekre most egy 12 lakásos társasház is felépíthető. Az ügy részleteiről további tájékoztatást ígért az önkormányzat. | Hivatali visszaélés és csalás miatt jelentette fel az önkormányzat Újbuda volt főépítészét | Az ügyről a kerület önkormányzata szerint a korábbi főépítész nagyon olcsón juthatott telkekhez. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/16/budapest-ujbuda-foepitesz-onkormanyzati-telek-fidesz-lakas-laszlo-imre | 2025-04-16 09:17:00 | true | null | null | Telex |
Magyarország 11 aranyéremmel a hatodik helyen végzett a nemzetek rangsorában a 2022-es Világjátékokon, amit az alabamai Birminghamben rendeztek. A sportért felelős minisztérium szerint azonban ezért a teljesítményért nem járt volna a sportolóknak a rendeletben meghatározott jutalom. Nyolc úszó, köztük Európa-bajnokok is perre mentek, és a bíróság másodfokon nekik adott igazat, így kamatokkal együtt összesen 200 millió forint jár nekik - derült ki a Telexhez eljuttatott dokumentumokból.A Világjátékokon olyan sportágak szerepelnek, mint a kick-box, a kajak-kenu maratoni változata, a görkorcsolya, a búvárúszás vagy a vízi életmentés. 2022-ben 224 versenyszámban avattak bajnokot, 73 ország szerzett érmet, Németország 24 első hellyel zárt az élen, mögöttük az Egyesült Államok és Ukrajna lett a második 16-16 bajnoki címmel.Magyarországegy 2013-as kormányrendelet alapjánaz ebben a versenyben 1-8. helyen végző sportolókat honorálja. Míg egy olimpián győztes magyar sportoló 55 millió forinttal gazdagodik, a Világjátékokon 17,5 millió jár az első helyezettnek, de a nyolcadik helyen végzőnek is egymillió forintot utalnak. Feltéve, ha megfelel a kritériumoknak, és van annyi részt vevő nemzet, amennyit a rendelet előzetesen megállapít. Maga a kvalifikáció is szigorú feltételekhez kötött, az érdemi verseny előfeltétel, nem lehet csak úgy benevezni egyes versenyszámokra. Általában 12-15 nemzetnek kell részt vennie egy eseményen, hogy az állami díjazás egyáltalán felmerüljön, ha nincs ennyi, akkor nem jár eredményességi jutalom.Itthon a rendelet értelmében a Nemzeti Versenysport Szövetségnek (NVESZ) kell felterjesztenie a sportért felelős államtitkárság felé az eredményességi jutalomra a jogosultakat. A szervezet meg is tette ezt a 2022-es Világjátékok után, kilenc, úszásból ismert sportolóval szemben azonban úgy határozott, hogy az ő versenyszámuk nincs abban a körben, ami állami pénzjutalomra jogosítaná őket.Az érintettek ezt vitatták, és közülük nyolcan jogi útra terelték az ügyet. A bíróság első fokon az NVESZ-nek adott igazat, másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla márciusban helyt adott a sportolóknak. Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna esetében állapította meg a bíróság, hogy az NVESZ hibásan járt el, amikor kizárta őket a jutalomkörből. A sorrend azért lényeges, mert a nevek is így szerepelnek az ítéletben, Jakabos volt az első számú felperes.Valamennyi érintett olimpikon, Jakabos és Verrasztó Európa-bajnokok is, a zentai születésű Szabó Szebasztián 50 pillangón rövid pályán világcsúcstartó is volt. Akadt olyan versenyző, aki 2022-ben a budapesti úszó-világbajnokság és a római Európa-bajnokság között iktatta a felkészülésébe ezt a versenyt, nyilván a pénzkereseti lehetőséget is szem előtt tartva.Balog, Takács, Szabó és Gyárfás két váltószámban (akadályúszás és a 4×50 vegyes váltó) nyert, mindkétszer az olaszokat előzték meg, érmes helyre futott be mögöttük Németország, illetve Japán is. A teljesítményükért fejenként 17,5 milliós jutalmat kaphatnak, illetve a három év alatt felgyülemlett késedelmi kamatokat.A 4×50 váltóverseny az alábbi videón megtekinthető:Senánszkynak és Ugrainak 16,5 millió, Jakabosnak 12,5, Verrasztónak négymillió forint jár, amit az alperesnek, vagyis a Honvédelmi Minisztériumnak kell kifizetnie, mert a sport 2022 óta oda tartozik. A bíróság arról is határozott, hogy a versenyzőket felkészítő edzők az eredményességi jutalomra nem jogosultak. Más sportágakban edzők is kaptak, az említett úszók felkészítői nem. A fizetési határidő április 25-én jár le.Az NVESZ jelenlegi főtitkárától, Andrejkó Edinától szerettük volna megtudni, hogyan kommentálja a szervezet a bírósági ítéletet, hibáztak-e. "Az NVESZ köztestület, nem kapott és nem rendelkezik információkkal ebben a témában, ezért nem tudunk önnek választ küldeni" - írta. Majd arról is érdeklődtünk nála, hogy a szervezet összesen mekkora jutalomra terjesztette elő a versenyzőiket és felkészítőiket három évvel ezelőtt, erre nem válaszolt. A sportért felelős államtitkárságtól többek közt azt kérdeztük, miért nem fizettek eddig. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.Egy korábbi interjúnkban Jakabos így beszéltaz életmentés versenyszámról: "Nagy kihívás volt, egy hatvankilós babával úszni nem könnyű. Jó kiegészítő sport, és emberpróbáló lebukni hetvenkét méter után a víz alá, és felhozni onnan egy babát. Sokkal nehezebb, mint elsőre gondoltam. Ezért külön öröm, hogy váltóban nyertünk."Már 2014-ben, miután a kormányrendelet életbe lépett, parázs vita alakult ki a jutalom mértékéről, akkorezt az Indexen meg is írtuk.Akkor a Magyar Olimpiai Bizottság alá tartozott a teljes sport felügyelete, így ők tettek ajánlásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának, ahová a kormányban a sport akkor éppen tartozott. Összesen 492 millió forintot kaptak a versenyzők és edzőik.Az idei világjátékokat egyébként a kínai Csengtuban rendezik augusztusban. Arról egyelőre nincs hír, hogy az állami javadalmazás rendszerén módosítanának. | Pert nyertek Jakabos Zsuzsáék a magyar állam ellen, 200 millió forint jár nekik | Hiába szereztek összesen 11 aranyérmet a 2022-es Világjátékokon, a minisztérium szerint nem minden sportolót illetett volna meg a rendeletben meghatározott jutalom. Nyolc úszó, köztük Európa-bajnokok is perre mentek, és a bíróság másodfokon nekik adott igazat: kamatostul ki kell fizetni őket. | null | 1 | https://telex.hu/sport/2025/04/17/nyolc-uszo-perelt-vilagjatekok-allami-jutalom | 2025-04-17 04:48:02 | true | null | null | Telex |
Az Európai Központi Bank (EKB) 2024-es jogi véleményezésére gondolhatott Kósa Lajos, amikoraz EKB felelősségéről beszéltaz MNB-üggyel kapcsolatban.A Fidesz alelnöke múlt héten azt nyilatkozta, hogy az Európai Központi Bank a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenséget féltve nem járult hozzá ahhoz, hogy a jegybanki alapítványok pénzköltésére ráláthasson az MNB felügyelőbizottsága. "Kezdeményeztük azt, hogy az Európai Központi Bank menjen abba bele, hogy a jegybank felügyelőbizottsága folyamatában tudja ellenőrizni a jegybank által alapított alapítvány tevékenységét, de ebbe nem ment bele az EKB. Nem tudjuk, miért. Ez lehetetlen helyzetbe hozott mindenkit" - mondta Kósa.Az EKB aHvg.humegkeresésére azt közölte, hogy Kósa Lajos minden bizonnyal egy 2024. február 26-án kiadottvéleményrehivatkozott, amely a felügyelőbizottság hatáskörének bővítéséről szólt. Az EKB ebben mindössze annyit tanácsolt, legyen világos, hogy a felügyelőbizottság nem korlátozhatja a bank kiadásait oly módon, ami az alapvető feladatainak ellátását veszélyezteti, valamint azt is javasolták, legyen világos, hogy a bank leányvállalatainak felügyelőbizottsági ellenőrzése nem érintheti a jegybank alapvető feladatait.Fontos kiemelni, hogy az Európai Központi Bank csak véleményezte a magyar kormány jegybanktörvény-módosítását, ugyanis az EKB-nek nincs jogköre korlátozni az eurózónán kívüli tagállamok jegybankszabályozásait. Ezt követően a magyar kormány saját döntése volt, hogy a tervezetet végül nem vitték be az Országgyűlés elé.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorában is sok szó esik- a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Reagált az Európai Központi Bank, miután Kósa Lajos megpróbálta őket belekeverni az MNB-ügybe | A Fidesz alelnöke egy olyan jogi véleményezésére utalhatott, ami semmire sem kötelezte a magyar kormányt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/16/kosa-lajos-fidesz-alelnok-mnb-ugy-europai-kozponti-bank-jogi-velemeny | 2025-04-16 18:03:46 | true | null | null | Telex |
Amióta Matolcsy György már nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, elképesztő ütemben érkeznek a hírek egy különös baráti kör (Matolcsy Ádám, Száraz István, Somlai Bálint és Stofa György) ügyleteiről. Ilyen ügylet az, hogy a tőzsdén jegyzett Nap Nyrt. napenergiás cégnél a közelmúltban egy egészen új tulajdonosi kör bukkant fel, amelyben megjelennek ennek a baráti körnek a vállalkozásai is. Sőt, a cég igazgatóságának élére is egy, Matolcsy Ádámhoz köthető ember került. Szinte egyenesen a jogi egyetemről, hiszen 26 éves és tavaly szerzett diplomát. A többi, régebbi részvényes vételi ajánlatot nem kapott a komoly részesedést szerző csapattól, bár az igazgatóság új elnöke szerint nincs is semmilyen csapat és összehangolt akció.Mint emlékezhetünk, mielőttMatolcsy György 12 év után március 3-án távozott a jegybank éléről, a jegybanki alapítványok vagyonkezelésében résztvevő Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. nevű cégnélfebruár 28-án bejegyeztek egy tulajdonosváltást. Az alapkezelő tulajdonosa a Közép-Európai III. Magántőkealap lett, amelyet a Száraz István tulajdonában álló Quartz Alapkezelő kezelt. A gátlástalan hadművelet végrehajtóit - két cégvezetőt és egy ügyvédet - beazonosították, és a tranzakció nagyon felbőszítette az MNB új vezetését, amely vizsgálatot indított és az Állami Számvevőszékhez fordult.Ugyanakkor más is történhetett - bár ennek körülményei nem ismertek -, az Opten cégregiszter szerint ugyanis, miután az alapítványok élén Csizmadia Norbertet Gion Gábor váltotta, az újaknaksikerült visszaszereznie a kontrolltaz Optima fölött. A magántőkealap pünkösdi királysága csak két hétig tartott, március 14-től újra az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. a tulajdonos. Amennyire tudjuk ehhez nem is az új MNB-vezetés aktív fellépése kellett, hanem a művelet végrehajtói maguk jelentkeztek.Ám, az alapítványos csapatnak igencsak sűrű időszaka lehetett az utolsó napokban, mert egy nappal az Optima-tranzakció előtt egy tőzsdei cégnél, a NAP Nyrt.-nél is "helyzet" volt: a társaság rendkívüli közgyűlést tartott.A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT)2021-ben debütáló NAP Nyrt.tulajdonosi körében az egykori alapítók (a mindenféle egyéb szektorban is aktív Földvári Gábor, Skamla Pál, Telc Robert Julius) mellett hirtelen szintén az MNB-botrányból ismert szereplők bukkantak fel.A Budapesti Értéktőzsde oldalán olvashatók a NAP Nyrt. közgyűlési előterjesztései,így például az is, hogy az egyik részvényes, az MNB-alapítványok főtulajdonában álló, lengyel központú GTC-csoportba tartozó GTC Origine Investments Zrt. azt javasolta a napenergiás cég közgyűlése számára, hogy dr. Zavadszky Norbertet válasszák igazgatósági tagnak.Zavadszky Norbert és ikertestvére, Roland többször szerepelt a sajtóban korábban, hiszen ők a 2006-ban Cipruson, tragikusan fiatalon elhunyt kiváló focista, Zavadszky Gábor gyermekei, akikről olykorcikkekés fotók is megjelentekbulvárlapokban.A két sportos fiú közben felnőtt, Norbert jogi egyetemet is végzett. Forrásaink szerint mindketten Matolcsy Ádám közelében dolgoztak, környezetük nevezte őket közeli barátnak, munkatársnak, ügyintézőnek, de még titkárnak is. Magát Zavadszky Norbertet is elértük, ő így fogalmazott:"Matolcsy Ádámmal fennálló viszonyomat szakmai jellegű kapcsolatként tudom jellemezni."Az igazán különös azonban az, hogy dr. Zavadszky Norbert jelölt szakmai önéletrajza a közgyűlési előterjesztésben így kezdődik: "Dr. Zavadszky Norbert 2024 tavaszán szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán." A frissen diplomázott jelölt lett tehát egy 9 milliárd forintot érő tőzsdei cég igazgatósági tagja, majd az igazgatóság az elnökének is megválasztotta. Adokumentumokbóllátszik, hogy a jelen lévő részvényesek 98,94 százaléka támogatta, ellenszavazat nem is volt, mindössze 1 százalékot alig meghaladó részvényes tartózkodott.A rövid életrajz szerint Zavadszky szakmai pályafutását a nemzetközi Dentons ügyvéd irodánál kezdte, ahol egy évig dolgozott. Ezt az ügyvédi irodát és egy vele azonos körben dolgozó tanácsadó céget az Állami Számvevőszék is megemlítia márciusban publikált jelentésében, alighanem komoly szerepe volt a Pallas-alapítványok életében, például éppen a lengyel GTC megvásárlásában. Zavadszky ezt követően a piacvezető építőipari vállalat, a Market Építő Zrt. jogi osztályán helyezkedett el, ahol szintén egy évet töltött el.Norbert ikertestvére, Zavadszky Roland is vállalt tisztségeket abban a világban, ahol a baráti kör cégei elsősorban a Pusztaszeri út 59. címről dolgoztak. Erre a címre bejegyzett cég a VGF Invest Kft. és a Sky Green Buildings Kft., amely cégeknek Zavadszky Roland a képviselője lett. Az ikrek édesanyjának, Zavadszky Mónikának is van érdekeltsége a Pusztaszeri 59-ben, például a Theinhale Kft. Mindez persze lehetne véletlen, de forrásaink megerősítették, hogy Matolcsy Ádám és felesége, Matolcsy-Meloche Nicole kifejezetten közeli barátságot ápol a Zavadszky-családdal.A 26 éves, friss diplomás Zavadszky Norbertet meg is választotta tehát a közgyűlés, majd az igazgatóság elnöknek is kinevezte.Az elnököt próbáltuk arról kérdezni, hogy rövidebb szakmai életútja, tapasztalatlansága nem jelent-e kockázatot a részvényesekre nézve (emlékezhetünk, hogyaz MNB-alapítványok által megvett lengyel GTC és a svájci Ultima külföldi cégek tőzsdei árfolyama gyorsan esett, miután a magyar alapítványi kör beszállt). Zavadszky Norbert válaszában így fogalmazott: "Szakmai pályafutásom során piacvezető építőipari cégnél és ügyvédi irodában is gyarapított tapasztalatom megfelelő alapot biztosít a jelenlegi feladataim szakszerű ellátásához."Az elnök emellett rögzítette számunkra az igazgatósági elnök korlátozott jogosítványait. Mint írta, a NAP Nyrt. igazgatóságának elnökeként kizárólag a társaság ügyrendjében foglalt jogosultságok és ügyviteli feladatok ellátására jogosult. Itt jött egy felsorolás a feladatokról, amelyről az elnök szerint látható, hogy "a NAP Nyrt. szakmai irányítását nem személyem, hanem a vezérigazgató és az igazgatóság mint testület végzi". Zavadszky Norbert azt is deklarálta, hogy "a NAP Nyrt.-nél az igazgatósági tagsági felkérésem előtt már tartós jelleggel elláttam a NAP Nyrt. valamennyi leányvállalatának ügyvezetését és a NAP Nyrt. szakmai csapatával, vezérigazgatójával mindvégig a befektetők és a NAP Nyrt. érdekeit szem előtt tartva végeztük és végezzük a feladatainkat."Ezt a cégregiszter is megerősíti, Zavadszky Norbertnek több, a Tímár utca 20-ban bejegyzett cégben volt tisztsége, a NAP-csoport itt működött, mielőtt átköltözött volna a Lövőház utca 39-be, ahol a Dry-csoport (Száraz István érdekeltségei) is dolgoznak.Mindenesetre a tőzsdei cég vezetésében többen is felsorakoztak Matolcsy Ádám környezetéből. Az igazgatóságban kapott helyet az alapítványos, GTC-s világból ismertStofa Györgyés Hevér Judit jogász is, vagyis túlzás nélkül lehet állítani, hogy a baráti kör átvette a hatalmat a napelemes cégben, hiszen az öttagú igazgatóságban az alapítókat már csak ketten képviselik.Felmerülhet persze a kérdés, hogy amennyiben valaki átveszi egy tőzsdei cég irányítását, akkor nem kell-e a többi tulajdonosnak vételi ajánlatot tenni. Ennek megvannak a szabályai:amennyiben egy egymással összehangoltan eljáró részvényesi kör tulajdonhányada átlépi a 33 százalékot, akkor valóban vételi ajánlatot kell tenni a többi részvényesnek.Ilyen, mármint összehangolt tulajdonosokról szóló bejelentés azonban nem történt, ezt maga a NAP Nyrt.rendkívüli közleménybentudatta. Zavadszky Norbert ezt úgy kommentálta a Telexnek, hogy a NAP Nyrt.-ben nem vették át különféle társaságok az irányítást.Ha elolvassuk a hivatalos közleményt, a NAP igazgatósága valójában azért ezt így nem mondta, ki, hiszen ezt tette közzé: "a NAP Nyrt. igazgatósága a Válasz Online felületen 2025. március 14-én megjelentújságcikkretekintettel rendkívüli tájékoztatásként tájékoztatja a tőkepiacot és a tisztelt befektetőket, hogy a NAP Nyrt. számára nem került a Tpt. 61. §-a szerint bejelentésre a cikkben hivatkozott közös irányítás. A NAP Nyrt. igazgatósága továbbra is elkötelezett a társaság szabályszerű működése mellett." A kérdéses Válasz Online cikk azt írta, hogy a NAP Nyrt. a GTC és a Quartz közös irányítása alatt áll, és ha ezzel a céggel történne valami, az "utalhat a Matolcsy-klán megítélésére".Vagyis az biztos, hogy nem jelentett be senki közös irányítást, és valóban egy olyan bonyolult jogi szabályozásban, mint az összehangolt részvényesi magatartás újságíróként nehéz is lenne határozott állítást tenni, ezt legfeljebb a felügyelet tudja vizsgálni például a személyi összefonódások feltárásával.Ezek után azért érdekelni kezdett minket, hogy kik is a cég részvényesei. A NAP Nyrt. közgyűlésének adatai nyilvánosan letölthetők. Ebből kiderül, hogy a közgyűlésen az ilyen szempontból releváns cégek közül jelen volt:a GTC Origine Investments Zrt. 15,49 százalékkal (képviselő: Mohai Rebeka),az Arezzo Magántőkealap 13,76 százalékkal (képviselő Valkó Mihály, aki a Quartz Alapkezelő vezérigazgatója),a Somlai Invest Zrt. 4,37 százalékkal (képviselő Somlai Bálint),a Neofelis Értékpapíralap 3,47 százalékkal (képviselő: Valkó Mihály).Utóbbi három érdekeltség egyaránt a Pusztaszeri út 59-be van bejegyezve, ahol a baráti kör, Somlai Bálint, Száraz István és Matolcsy Ádám a főhadiszállását felütötte.Matolcsy Ádámék egyéb érdekeltségeinek, így a Matolcsy Ádám felesége, vagyis Matolcsy-Meloche Nicole 100 százalékos tulajdonában álló Yeliah Investments Kft.-nek vagy a Matolcsy Ádám tulajdonában álló Magyar Strat-Delta Befektetési Zrt.-nek is van a részvénykönyv szerint érdekeltsége a NAP-ban (előbbinek 5, utóbbinak 3,7 százalékos), de ők a közgyűlésen nem szavaztak, de a fent felsorolt részvényesek is többséget alkottak a közgyűlésen.Zavadszky Norbert szerint mindenesetre ez a bőven 33 százalék feletti csapat nem egy kör. "A NAP Nyrt. részvényesei a részvényeik által megtestesített jogaikat gyakorolják. Az Ön által alap nélkül azonosnak vélelmezett »befektetői kör« fogalom értelmezhetetlen (bár az olvasók megtévesztésére valóban ismételten alkalmas)."Ez tehát az igazgatósági elnök véleménye, amihez amolyan jövőbeli adalékként hozzátehetjük, hogy egyes befektetők még távolodhatnak is a jövőben. Hiszen miután Varga Mihály leváltotta az alapítvány vezetését, előbb-utóbb a lengyel GTC vezetésében is változás várható, vagyis jobban szétválhat majd a GTC-s világ és a Pusztaszeri 59-ből irányított cégek élete.De ez a jövő, az ugyanakkor egy rendkívül izgalmas felügyeleti vizsgálat tárgya lehetne, hogy volt-e olyan pillanat, amikor az egymással nagyon sok szállal összefonódó cégek egy összehangolt körnek voltak-e tekinthetők, mert ha volt ilyen, de a felek nem tettek vételi ajánlatot, az súlyos tőkepiaci vétség. Aztán, hogy az MNB-n belül a változások mikor érnek le olyan mélyre, hogy egyáltalán felmerüljön egy ilyen felügyeleti vizsgálat, azt egyelőre nehéz megtippelni.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Matolcsy Ádám és köre bukkant fel egy tőzsdén jegyzett napelemes cégben | A cég igazgatóságának élére pedig egy 26 éves, friss diplomás jogász került, akinek „szakmai kapcsolata” van Matolcsy Ádámmal. De szerinte szó sincs összehangolt hatalomátvételről. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/16/matolcsy-adam-zavadszky-csalad-tozsde-nap-mnb-ugy-asz | 2025-04-16 19:09:32 | true | null | null | Telex |
A DK be fogja perelni a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, miután a párt újabb adatigénylésére sem küldték el Sulyok Tamás párizsi útjának számláit - derült ki a Demokratikus Koalíció közleményéből. Mint írták, a DK addig nem adja fel, amíg a Külügyminisztérium nem válaszol a kérdéseire, ezek az alábbiak:Mi történt azokban a luxusszállodában bérelt szobákban, ahonnan Sulyok Tamás 3 nap után távozott, de ki voltak fizetve 16 napra?Megszállt valaki más ott az adófizetők pénzéből?Ott maradt nyaralni addig a köztársasági elnök kísérete?Korábbanmegírtuk, hogy csak abban a három napban használta magyar delegáció az Intercontinental 15 lefoglalt szobáját az olimpia ideje alatt, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnök is Párizsban tartózkodott. Vagyis a maradék lefoglalt 16 éjszakán vagy üresen álltak a szobák, vagy a szálloda szabadon kiadhatta azokat másoknak.A köztársasági elnök és az őt kísérő delegáció számára összesen 15 hotelszobát (köztük az elnöki lakosztályt) vett ki a kormány 18 éjszakára, a szerződést a párizsi magyar nagykövetség képviselője írta alá. Az egész 228 millió forintba került. | Nem küldték el Sulyok Tamás párizsi útjának számláit, ezért beperelné a DK a magyar külügyet | A párt szeretné tudni, hogy mi történt azokban a hotelszobákban, ahonnan a köztársasági elnök három nap után távozott a párizsi olimpia idején. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/24/dk-per-kulugyminiszterium-sulyok-tamas-parizs-hotel | 2025-04-24 09:45:00 | true | null | null | Telex |
Az Állami Számvevőszék több jelentésben vizsgálta az elmúlt időszakban az MNB alapítványának ügyeit, ebbőlaz egyik jelentés kifejezetten a jegybank és alapítványának ingatlanügyeiről szólt. Az egyik emlegetett ingatlan a budai Várban, a Szentháromság téren álló Burg Hotel épülete, amelyet először a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tulajdonában volt, majd onnan az MNB ingatlankezelőjéhez került.Erről az épületről ír most érdekességeket azMfor.hu cikke, amely szerint az MNB alapítványa hathatós állami segítséggel juthatott hozzá a műemlék épülethez, hogy azt elbontva konferenciaközpontot építhessen. Mindez azért is érdekes, mert a kormány nagyon igyekszik eltolni magától az MNB alapítványának ügyét, Orbán Viktor és Gulyás Gergely, ahogy minden más kormányzati politikus is azt hajtogatja az ügyben, hogy a kormánynak semmi köze a jegybank dolgaihoz.A cikk szerint az 2019 áprilisának végéig a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) tulajdona volt, akkor került az államhoz, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Az MNV el akarta adni az épületet, meg is hirdetett egy árverést, amit aztán 2020 augusztusában egyszer csak törölt.2020 december végén, karácsony és újév között aztán megjelent egy kormányhatározat, rajta Orbán Viktor aláírásával, ami szerint a PADME versenyeztetés nélkül hozzájuthat az ingatlanhoz.A kormány később is segítette egyengetni az MNB alapítványának dolgát, amikor ugyanis 2022-ben elkezdték bontani az épületet, az önkormányzat pedig tiltakozott a bontás ellen, egy újabb kormányhatározat nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a PADME projektjét.A Szentháromság téri ingatlan építkezésénél az ÁSZ jelentése szerint felmerült a túlárazás, a számvevőszék pedig azt is aggályosnak találta, hogy a projektirányító és a kivitelező cég is ugyanahhoz a tulajdonoshoz, Somlai Bálinthoz tartozik. Somlai cégei, a projektirányító Somlai Invest és a kivitelező Raw Development az MNB székházának munkálatainál is felbukkantak. Az ÁSZ a székházfelújítás körül is nagyon sok aggályos dolgot talált,Somlai Bálint viszont a Telexnek minderről azt mondta, az ÁSZ téves és szakmaiatlan következtetésekre jutott jelentésében. | Állami segítséggel jutott épülethez a budai Várban az MNB alapítványa | Két kormányhatározat is segítette az MNB-t és alapítványát, hogy felhúzhassa konferenciaközpontját, aminek építése körül aggályos dolgokat talált az ÁSZ jelentése. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/23/mnb-alapitvany-mnv-vagyonkezelo-budai-var-burg-hotel | 2025-04-23 10:52:46 | true | null | null | Telex |
Csak abban a három napban használta magyar delegáció az Intercontinental 15 lefoglalt szobáját az olimpia ideje alatt, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnök is Párizsban tartózkodott. Vagyis a maradék lefoglalt 16 éjszakán vagy üresen álltak a szobák, vagy a szálloda szabadon kiadhatta azokat másoknak - írta válaszul a külügyminisztérium ahvg.humegkeresésére. A Sándor-palota korábbannem tudta megmondani, mi lett a szobák sorsa a fennmaradó éjszakákon.A lap arról is érdeklődött, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal esetleg megpróbálta-e karitatív célokra felajánlani a szobákat - ha már úgyis kifizették értea 228 millió forintos árat-, de nem kaptak választ.A köztársasági elnök és az őt kísérő delegáció számára összesen 15 hotelszobát (köztük az elnöki lakosztályt) vett ki a kormány 18 éjszakára, a szerződést a párizsi magyar nagykövetség képviselője írta alá. Az egész 228 millió forintba került.A gond csak az volt, hogy amikor a szerződést megkötötték, azaz 2023 decemberében, még Novák Katalin volt a köztársasági elnök, aki tényleg 18 éjszakát szeretett volna Párizsban tölteni, az őt követő Sulyok Tamás viszont már csak 2 éjszakát, azaz 3 napot. A hvg.hu-nak küldött tájékoztatás szerint akkor lehetett volna megspórolni valamekkora összeget, ha még januárban lemondják a szobákat, akkor azonban még Novák volt az államfő, aki alatt időzített bombaként ketyegett a tény, hogy kegyelmet adott K. Endrének, aki a bíróság szerint mentegette a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját. A dolog kiderült, Novák lemondott, jött Sulyok, akit viszont nem érdekelt annyira az olimpia. Így jártunk. | Kiderült, mi lett a köztársasági elnök kihasználatlan párizsi hotelszobáival: semmi | Sulyok Tamás és delegációja csak 3 éjszakát töltött a párizsi Intercontinentalban, a maradék 16 lefoglalt éjszakán vagy üresen álltak a szobák, vagy kiadták őket valaki másnak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/23/sulyok-tamas-olimpia-szallodai-szoba-parizs-intercontinental-lakosztaly | 2025-04-23 15:58:57 | true | null | null | Telex |
Április 21-én reggel kérdéseket intéztünk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) és a 4iG Nyrt. tőzsdén jegyzett céghez. Arról érdeklődtünk, hogy igaz-e az a piaci szereplőktől származó információ, hogy az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. magyar hadiipari holding élén vezetőváltás készül. Arra is rákérdeztünk, igaz-e az az értesülésünk, miszerint a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. egy nagy portfóliócsere (Space and Defense Transaction) keretében az állami hadiipari cégekben szerezne részesedést.A kérdéseinkre ugyan közvetlenül nem kaptunk választ (nagyon nem is remélhettük, hiszen húsvét hétfő volt), de az NGM hamarosan elküldött és nyilvánosan kiadott egy közleményt, amely szerint a vezetőváltás már meg is történt."Nagy Márton 2025. április 17. napjától Póser Zoltánt nevezte ki az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójává. Az új vezető dr. Antal Ferencet váltja, aki a rábízott feladatokat, az átvilágítást és a restrukturálást eredményesen és sikeresen elvégezte."Póser Zoltán bizalmi embernek tűnik, aSzázadvég honlapjánmegtalált életrajza szerint korábban többek között a Procter&Gamblenél dolgozott, a Miniszterelnökségen volt politikai főtanácsadó, legutóbb pedig a Debreceni Egyetem körül volt állásban.Forrásaink szerint ugyanakkor izgalmas, több száz, de inkább több ezer milliárd forintos történet van a háttérben: hamarosan hasonló tranzakció ismétlődhet meg, mint amit már láthattunk más iparágakban, például a távközlésben, ahola magyar állam segítségével szerezte meg a Vodafone többségi tulajdonát a 4iG. Magyarország az elmúlt években komoly erőforrásokat mozgatott meg a magyar védelmi ipar fejlesztésére. A szektor állami részét összefogó N7 Holding Zrt. tavaly nyáronNagy Mártonnemzetgazdasági miniszter alá került, aki szinte azonnal kinevezte Antal Ferencet vezérigazgatónak, aki mint most kiderült, végül egy évet sem tölthetett a poszton.Nagy Márton jól ismerhette Antalt, aki a korábban piaci tanácsadócégeknél, így a Deloitte-nél is dolgozó jogász-közgazdász volt, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára. A szakember korábban a Budapest Airport megvételén dolgozott sokat, így interaktív munkakapcsolatban volt az NGM részéről nemcsak Nagy Mártonnal, de Lóga Mátéval, Nagy legfőbb bizalmasával is.Antal a piacon már szintén bizonyított vezérigazgató-helyetteseket vett fel az N7-hez, a csapata így nézett ki:Dr. Szabó-Szombati Tibor István lett az általános vezérigazgató-helyettes,Dr. Lőrincz Benedek lett a gazdasági vezető, aki korábban például a CA-IB-nál, de sokféle tőkepiaci cégnél is megfordult, a stratégiáértWenczel Richárd (METU, Deloitte, IVSZ) felet a stratégiáért,míg a nemzetközi kapcsolatokért Nagy Péter felelt.Az N7-hez nagyonsok hazai cégtartozik, illetve több kiemelt vegyesvállalat is. Az új vezetés állítólag eléggé rossz állapotban találta az N7 nemzetközi szerződéseit, mindent átvilágított és megpróbált olyan szerződés-módosításokat kérni, amellyel a magyar védelmi iparban az állam profitelvárásokat és kontrolljogokat szerez. Hét nagy nemzetközi céget mindenképpen érdemes megemlíteni.A zalaegerszegi Rheinmetallt, amelyben a német Rheinmetall 51 százalékos és az N7 Zrt. 49 százalékos tulajdonában álló cég Lynx (hiúz) harckocsikat gyárt;A várpalotai lőszergyárat, amely a155 millimétereslőszereket gyártja a harckocsikba;A szintén várpalotai robbanóanyagot gyártó üzemet;A gyulai Airbus Helicopters céget, amely 70 százalékban a francia központú Airbus Helicopters és 30 százalékban az N7 tulajdona;Az ugyancsak gyulai Satys PSP Hungary Zrt. felületkezelőket gyártó vállalatot;A kiskunfélegyházi, de cseh hátterű Colt CZ Hungary Zrt. fegyvergyártót;És a vecsési Dynamit Nobel Defence Zrt. páncéltörőgyárat.Az N7 alatt nagyon fontos még a HungaroControl légi forgalmi irányító. Nagy múltú cég a Rába Nyrt. tőzsdei járműgyártó, amely például a török Nurol Makina csoporttal szeretne Gidran harckocsikat gyártani. Erre már létre is hoztak egy hazai céget, és az a terv, hogy egyre nagyobb részben hazai lesz a gyártás. Igaz a Rábáról azt hallottuk, hogy lévén tőzsdei cég, nehezebb irányítani; a tulajdonosok nem tudnak olyan adatokat elkérni, amit a többi tulajdonos egyidejűleg nem kap meg.Az N7 kezében van ezen kívül a Hirtenberger Defence Systems (HDS) aknavetőket és aknagránátokat gyártó vállalat, amely korábban osztrák volt, de mindenféle angol, sőt, még új-zélandi aktivitása is volt. Mint forrásunk mesélte, a fegyvergyártásban az nagy érték, ha több helyszínről, több telephelyről van engedély, ahonnan több piacra lehet szállítani. AHirtenberger Defence SystemsVédelmi Ipari Kft. is ma már Várpalotára költözött. Magyar állami lett a kis méretű repülőgépeket gyártó cseh Aero Vodochody nevű vállalat is.A magyar hadi ipar mindenesetre szépen fejlődött. Mint forrásaink mesélték, az ugyan nem volt teljesen tiszta még a cégen belül sem, hogy mi az N7 fő célja (a hazai védelmi képesség fejlesztése vagy jó üzletek keresése), de sok volt az ígéretes projekt. Az N7-nek nagy tervei voltak, amerikai, kanadai, német cégekkel voltak folyamatban tárgyalások.Mint hallottuk, kifejezetten jól alakult az Embraer (Empresa Brasileira de Aeronáutica S.A.) brazil top 10-es repülőgépgyártó tervezett szerviz-kiszolgálása. A legnagyobb repülős cégek, vagyis az Airbus és a Boeing nyomába eredő brazil gyártótól márMagyarországés a környéken több más ország is vett szállítógépet. Az Embraer-gépek szervizelésére készülőACE (Aeroplex of Central Europe), vagy magyarul az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. szintén az N7 tulajdonában áll, majdnem ezer embert foglalkoztat és 2023-ban 31,3 milliárd forintos árbevétele volt. Mint hallottuk, az ACE nagyon perspektivikus, sokat fejlesztett abba, hogy az Embraer-gépeket is tudja szervizelni, pedig állítólag egy szakszerelő kiképzése mintegy 5 év és mintegy 100 millió forint költség, de ha ez a tudás itt lesz, az nagy erő.Mindemellett az NGM, a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) viszonya nem volt mindig felhőtlen. Viszont a jogi, informatikai, humán erőforrás, technológiai és pénzügyi átvilágítás nyomán a cégek letisztultak, a bevezetett reformok, a megtalált szinergiák után sokat nőtt a portfólió értéke.Ezért a legtöbb országban nagy dicséret érné a menedzsmentet, vagy a munkában résztvevőket, Antalnak azonban - igaz, érdemei elismerése mellett - mégis távoznia kellett.Ennek hátteréről elválnak a hivatalos és a folyosói vélemények, mindenesetre azt hallani, hogy az elmúlt hetekben már kapott kritikát Antal Ferenc azért, mert nem feltétlenül klappolt a magyar állami hadiipar tervezett privatizációs lépéseivel a tevékenysége. A szakmában ugyais úgy tudják, hogy az átvilágítások után és az egyes társaságok felértékelése után egy nagy magánosítás jöhet. Az állam terve az, hogy magánkézbe szervezze át a cégek egy részét, ahogyan ezt tette korábban a távközlési portfólióban is. Mivel a 4iG Nyrt. tőzsdei cégnek amúgy is intenzív kapcsolata van a német Rheinmetallal, illetve vannak is például űripari cégei,a NER csúcsvállalataadja magát, mint "bizalmi" partner.A politika állítólag még a választások előtt magánkézbe szeretné adni a szektor értékes cégeinek egy részét. Úgy tudjuk, hogy a most leváltott korábbi cégvezető ezt még csak nem is ellenezte, de mindenképpen szükségesnek tartotta a társaságok valóban piaci felértékelését. | Egy hatalmas üzlet előkészítése állhat amögött, hogy Nagy Márton váratlanul leváltotta a hadiipari holding vezetőjét | Egy évig sem volt a helyén Antal Ferenc, az N7 katonai holding vezetője. De miért kellett távoznia, ha mindenki azt mondja, hogy jó munkát végzett? A háttérben többen a védelmi cégek privatizációjának előkészítését sejtik. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/21/4ig-nagy-marton-hadiipar-n7-holding-harckocsi | 2025-04-21 18:05:19 | true | null | null | Telex |
Fernando Collor ügyvédje, Marcelo Bessa elmondta, helyi idő szerint hajnali 4 órakor tartóztatták le Maceio városában, miközben Collor Brazília fővárosába utazott azért, hogy átadja magát a letartóztatási végzés miatt - írja a Reuters.A végzés azután született, hogy a legfelsőbb bíróság 2023-ban 8 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte korrupció és pénzmosás vádjával Collort, az egyébként első olyan elnököt, aki megnyerte a népszavazást Brazília utolsó katonai diktatúrájának 1985-ös megszűnése után. A 2023-as ítélet azután született, hogy a brazil ügyészek azzal vádolták az egykori elnököt, hogy körülbelül 5,28 millió dollár (1,95 milliárd forint) kenőpénzt kapott a Petrobras állami olajtársaság akkori leányvállalatától.Fernando Collor 1990-ben lépett hivatalba elnökként, de nem fejezte be a mandátumát, ugyanis a Kongresszus két évvel később egy külön korrupciós botrány közepette döntött a felelősségre vonásáról, amely miatt a Legfelsőbb Bíróság felmentette. Később Alagoas állam szenátorává választották. | Letartóztatták Brazília egyik volt elnökét korrupciós vádakra hivatkozva | Letartóztatták Brazília egyik volt elnökét korrupciós vádakra hivatkozva - Közel 2 milliárd forintnyi kenőpénzt fogadott el egy olajtársaságtól. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2025/04/27/brazilia-letartoztatas-elnok-fernando-collor-kenopenz-korrupcio | 2025-04-27 06:02:00 | true | null | null | Index |
Az Európai Unió szankcióival sújtott orosz üzletember, Albert Avdoljan annak ellenére tudja részben megkerülni az uniós utazási tilalmat, hogy nevét összefüggésbe hozták Moszkva ukrajnai háborús tevékenységével. Ezt egy 2015-ben vásárolt máltai útlevélnek köszönheti. A Financial Times számítása szerint Avdoljan egyike annak a hét személynek, akik az úgynevezett "aranyútlevél-program" révén szereztek máltai állampolgárságot, majd később amerikai, európai vagy ukrán szankciók alá estek. A listán sok más, korlátozások alá vont személy is szerepel:tizenhatan jutottak máltai útlevélhez annak ellenére, hogy politikailag exponált személyek voltak, bűncselekményeket követtek el, vagy később kerültek szankciós listára.Málta az egyik utolsó EU-tagország, amely még mindig árul állampolgárságot, noha az Európai Bizottság beperelte az országot az Európai Bíróságon, mondván: a gyakorlat aláássa az uniós állampolgárság lényegét és integritását. Az ítéletre kedden kerülhet sor. A hasonló programok Európában és a Karib-térségben évtizedek óta jelen vannak, de folyamatos bírálatok érik őket a korrupció, a pénzmosás és az adóelkerülés kockázatai miatt. Az Egyesült Királyság például már felszámolta "aranyvízum" programját a korrupciós veszélyekre hivatkozva.Magyarországon viszont hivatalosan tavaly nyáron, technikailag viszont csak idén év elején indult el egy hasonló, fizetős, vendégbefektetői tartózkodási engedély néven futó rendszer.Ez ugyan állampolgárságot nem biztosít azoknak, akik ingatlant vásárolnak, ingatlanalapba fektetnek be, vagy valamely magyarországi közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott kutatóintézetet, egyetemet támogatnak.A hazai vendégbefektetői rendszert viszont ezzel együtt is bírálták már az Európai Parlamentben, és a nemzeti kártyákról szóló vita részeként az Európai Tanácsban is.A máltai program keretében 600 ezer eurós befektetést, ingatlanvásárlást vagy -bérlést, valamint 10 ezer eurós jótékonysági adományt kell teljesíteni. A hároméves tartózkodási követelmény egy évre csökkenthető magasabb befizetés mellett. Bár Avdoljan és családja az előírt dokumentumokat benyújtotta - például szállodai számlákat és magánrepülő-bérléseket -, a kiszivárgott adatok szerint mindössze két hetet töltöttek Máltán.A program eredeti kialakításában a Henley & Partners nevű magáncég játszott kulcsszerepet, amely korábban közvetlen jutalékot is kapott a máltai kormánytól minden sikeres kérelem után.Több más szankcionált személy is hasonló módon jutott máltai útlevélhez. Közéjük tartozik például Evgenyija Vladimirovna Bernova, akit az Egyesült Államok azzal vádol, hogy kettős felhasználású (polgári és katonai célra is alkalmas) eszközöket szerzett be Oroszország számára máltai cége révén. Bernova szerint máltai állampolgárságát szabályosan, valós gazdasági befektetésekkel szerezte meg, például filmgyártási projektek révén. Mások, mint Pavel Melnikov - akinek máltai útlevelét időközben visszavonták -, szintén tagadják, hogy illegális célokra használták volna ki az állampolgárságot.A rendszer gyengeségeire hívta fel a figyelmet a Daphne Caruana Galizia Foundation is, amely szerint a szigorúbb átvilágítási szabályok sem orvosolhatják az alapproblémát: hogy a program vonzza azokat, akik pénzért szeretnének gyors jogokat szerezni az EU-n belül. Caruana Galizia - a meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia fia - szerint az "aranyútlevél" rendszer magában hordozza a visszaélések lehetőségét, függetlenül a szigorításoktól.A brüsszeli döntéshozók attól tartanak, hogy egy Máltát támogató bírósági döntés esetén más országok, például Ciprus is újjáéleszthetik hasonló programjaikat, ami további normaromboláshoz vezethetne.Bár Málta az Ukrajna elleni háború kitörése után megtiltotta az orosz és belarusz állampolgárok részvételét a programban, továbbra is fenntartja a lehetőséget mások számára. Mindeközben az Egyesült Államok is saját "aranykártya" programot tervez, 5 millió dolláros áron. Európában Magyarország mellett például Portugália és Spanyolország kínál még letelepedési engedélyeket befektetésért cserébe, de állampolgárságot már nem. A jogvédők szerint a gyors gazdasági haszonért folytatott állampolgárság-árusítás komoly kockázatot jelent az uniós normákra és a közbizalomra nézve, míg sokan amellett érvelnek, hogy a befektetők gazdasági fejlődést hoznak, a nemzetbiztonsági kockázatokat pedig megfelelő átvilágítással lehet orvosolni.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images | Aranyútlevél-botrány: Magyarország pont akkor vág bele, amikor az EU bírósága csaphat le | Újabb visszásságok derültek ki a fizetős letelepedési programokról. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20250428/aranyutlevel-botrany-magyarorszag-pont-akkor-vag-bele-amikor-az-eu-birosaga-csaphat-le-757525 | 2025-04-28 08:45:00 | true | null | null | Portfolio |
A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással együtt április 28-án, hétfő reggel egy panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz tiltott állami támogatás miatt. A panaszosokat az Euclid Law, egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda képviseli. A panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte, a munkát egy kutatócsoport támogatta.Minden élet számít - ezzel a szlogennel futott egy ideig 2020 őszén, a pandémia második hullámának idején a magyar kormány úgynevezett társadalmi célú hirdetése (többek között) négy kormánypárti hetilapban. Egész oldalakon hirdették a koronavírus elleni védekezés fontosságát, de a szlogen nem volt teljesen igaz: a kormányfüggetlen hetilapok olvasóinak élete mégsem számított annyira, hogy őket is figyelmeztessék a veszélyekre.Abban az évben a nyomtatott hetilapok piacán tíz szereplő volt: a kormányhoz közel álló médiaóriás, a Kesma három lapja (a gazdasági Figyelő, a vidékieknek szánt Szabad Föld és az elvben az értelmiségnek kitalált Mandiner); a nem a Kesma alá tartozó, de erősen kormánypárti Magyar Demokrata, valamint hat kritikus-független. Utóbbiak közül az egyiket, a 168 Óra hetilapot új tulajdonosa éppen átállította kormányközelivé, ezért sok újságíró otthagyta, a távozók alapították meg 2020 májusában a Jelent. A többi lap: a liberális Magyar Narancs, az irodalmi-közéleti Élet és Irodalom, a gazdasági-közéleti Hvg és a polgári, ám kormánykritikus Magyar Hang. A kormányt támogató lapok eladott összpéldányszáma 2020-ban 58 ezer körül alakult hetente, a hat kritikus-függetlené pedig valamivel magasabb, 64 ezer körüli értéket mutatott. Nem volt tehát lényeges különbség, a példányszám nagyjából fele-fele arányban oszlott meg, így ennek az aránynak kellett volna megmutatkoznia az állami költésekben is.2023 elején, miután a sokadik covid-hullámot követően a közintézmények is újranyitottak, közel száz munkaórát töltöttem el a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban, hogy átlapozzam a tíz kiadvány közel ötszáz megjelent újságjának 35 ezer oldalát. Kockás füzetbe húztam a vonalakat a hirdetésekről, és a végeredmény elképesztő lett: a négy kormánypárti újságban 2020-ban 300 oldal közvetlen kormányzati, valamint további 213 oldal állami cég által feladott hirdetés jelent meg (listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1,04 milliárd forint értékben). Ezzel szemben a hat kormányfüggetlen lapban nem volt egyetlen oldal kormányhirdetés sem!2023 októberében tettünk bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ügyében a Mediaworks kapcsán. Nem ért meglepetésként, hogy a bejelentést a GVH hosszas gondolkodás után 2024 márciusában elutasította - pontosabban úgy döntött, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást.Ekkor úgy döntöttük, hogy nemzetközi szintre visszük az ügyet. Találtunk magyar szakértőket és kutatókat, akik segítettek, így több évig tartó kemény munka kezdődött. Tudni kell, hogy az állami támogatások ellenőrzése az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint az Európai Bizottság feladata - ilyen csak akkor folyósítható, ha azok nem torzítják a versenyt. A tagállam csak akkor adhat állami támogatást, ha azt előzetesen bejelentette és ezt a Bizottság jóváhagyta. Ha az állami hirdetéseket nem átlátható és nem pártatlan módon osztják szét, az torzítja a piacot és sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot - nemcsak a médiavállalkozások, de közvetve a polgárok jogát is a tájékozódáshoz. Abban az esetben, ha egy tagállam olyan támogatást nyújt, amiről a Bizottság nem tud és/vagy nem adott engedélyt, az lehet a következmény, hogy a folyósított összeget a vállalkozás vissza kell utalja a költségvetésbe. (Ezt vezetett a Malév csődjéhez: a Bizottság 2012 januárjában egy panasz nyomán megállapította, hogy a magyar állam 88 milliárd forint tiltott állami támogatást nyújtott a nemzeti légitársaságnak, és ezt az összeget a cégnek vissza kellett volna fizetnie. Nem volt miből, így a Malév gépei 2012. február 3-án már nem szálltak fel, a cég csődbe ment és megszűnt.)A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással együtt április 28-án, hétfő reggel panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz tiltott állami támogatás miatt. A panaszosokat egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda, az Euclid Law képviseli. A panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte, a munkát egy kutatócsoport támogatta.Az általuk feltár bizonyítékok és összegyűjtött adatok kétséget kizáróan azt mutatják, hogy a magyarországi médiatérképet súlyosan torzította az állami reklámbevételek elosztása. A kormányközeli médiumokat 2015 óta több mint 1,1 milliárd euróval támogatták. Az egyenlő versenyfeltételeket úgy elferdítették, hogy a piac már nem tud megfelelően működni. A kormányhoz kötődő, veszteséges cégeket mesterségesen támogatják a nyereséges, kormányfüggetlen cégek kárára. Ráadásul a magyar kormány a reklámpénzek elosztását egyfajta jutalomként adta azon tulajdonosok számára, akik megvásároltak bizonyos médiumokat, amelyek aztán kormánypártiak lettek. A folyamatban nemcsak a médiapiac sérült, hanem az állampolgárok tájékoztatása is. Azt pedig maga a Bizottság is sokszor kifejtette, hogy a sokszínűség hiánya a médiapiacon nagyobb kockázatot jelent, mint más ágazatokban, és jelentős fogyasztói sérelmet okoz. | Bepanaszoltuk a magyar államot az Európai Bizottságnál | Legalább 1,1 milliárd eurónyi forint kerülhet vissza a hazai költségvetésbe. | null | 1 | https://hang.hu/eu/bepanaszoltuk-a-magyar-allamot-az-europai-bizottsagnal-175632 | 2025-04-28 08:31:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Harminckét tételből álló, mindösszesen bruttó 22 milliárd forintra rúgó közbeszerzési keretősszegre szerződhetett az év első negyedévében a Balásy Gyula nevével fémjelzett New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. alkotta páros. A Rogán Antal által irányított Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) által kiírt közbeszerzési eljárásnak most jelent meg a hirdetménye az uniós közbeszerzési értesítőben.A nettó 17,3 milliárd (azaz áfával együtt 22 milliárd) forintos összeg zöme két tételből áll, az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 45., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 53." elnevezésű kampány 7 874 015 748 forint plusz áfa, azaz kereken 10 milliárd forintba, míg az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 46., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 54." elnevezésű projekt összege 3 397 007 874 forint plusz áfa, azaz csaknem 5 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.Hogy ezek pontosan mit takarnak, az a hirdetményből nem derül ki, de tény, hogy úton-útfélen belebotlunk az Ukrajna EU-s csatlakozásának esetleges hátrányait taglaló, tévében, rádióban, online és közterületen is előforduló kormánypropagandába.Szintén jelentős összeget költhetnek el a MÁV-csoporthoz tartozó cégek az idei évben kommunikációs célokra, ennek összege nettó 919 millió, azaz bruttó majdnem 1,2 milliárd forint. Ugyancsak borsos összegre rúg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) állampapír-vásárlást ösztönző idei kampánya, melyre nettó 878 millió, bruttó 1 milliárd 115 millió forintot szánnak.Ezekhez képest aprópénz, hogya Fidesz-közeli Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. is részesül az adóforintjainkból, nekik reklámajándékok beszerzésével, gyártásával és emblémázásával kapcsolatos feladatokra nettó 10 millió, bruttó 12,7 millió forint jut az NKOH-on keresztül.Az összegek a teljes keretösszeget jelentik, melyek 30 százaléka opció.A teljes lista és a nettó keretösszegek az alábbiak:- Közterületi és print kampányhoz kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az MTVA részére, 2025. I. ütem: 100 000 000 forint.- Dokumentumfilmek gyártása és a kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Honvédelmi Minisztérium számára, 2024: 52 950 000 forint.- Online kampányhoz kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az MTVA részére I, 2025: 100 000 000 forint.- Állampapírok értékesítését támogató komplex kommunikációs feladatok ellátása az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére, 2025: 877 952 756 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladatok ellátása a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. részére, 2025: 465 000 000 forint.- Gyártási, kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem részére, 2024-2025: 20 000 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére: 72 300 000 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. számára, 2025: 198 000 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére, 2025: 186 373 130 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány részére, 2025: 529 777 953 forint.- Külföldi médiaügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. részére, 2025: 25 000 000 forint.- Médiaügynökségi feladatok ellátása a Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Kft. számára, 2024-2025: 120 000 000 forint.- Nyomdai kivitelezési feladatok ellátása a Központi Kiadó Kft. részére: 30 000 000 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása az IKK Nonprofit Zrt. részére, 2025: 76 377 952 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Örökség Intézete számára, 2025: 40 326 885 forint.- Médiaügynökségi és kapcsolódó gyártási feladatok ellátása a Budapesti Operettszínház részére, 2025-2026: 60 000 000 forint.- Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 45., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 53.: 7 874 015 748 forint.- Nyomdai kivitelezési feladatok ellátása a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. részére, 2025: 80 000 000 forint.- Reklámajándékok beszerzésével, gyártásával és emblémázásával kapcsolatos feladatok ellátása a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. részére, 2025: 10 000 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a MÁV-csoporthoz tartozó vállalatok részére, 2025: 919 090 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére, 2025: 35 000 000 forint.- Arculattervezéssel és márkaépítéssel kapcsolatban felmerülő kommunikációs ügynökségi feladatok a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére: 45 000 000 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. részére: 60 000 000 forint.- Közlekedésbiztonsági kampány kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Magyar Közút Nonprofit Zrt. részére, 2025: 38 788 254 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Miniszterelnökség számára, 2025: 204 000 000 forint.- A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. arculattervezésével és vállalati kommunikációjával kapcsolatban felmerülő komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása, 2025. I. ütem: 17 111 845 forint.- Toborzási kampányhoz kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása a HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft. részére, 2025: 196 850 394 forint.- Filmgyártási és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Honvédelmi Minisztérium számára, 2025: 687 700 000 forint.- Álláshirdetések megjelentetése a Szerencsejáték Zrt. részére, 2025: 11 535 075 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. részére, 2025: 118 110 236 forint.- Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 46., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 54.: 3 937 007 874 forint.- Ágazati szintű kommunikációs tevékenységet támogató egyes ügynökségi feladatok ellátása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a HungaroControl Zrt. és az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. részére: 135 000 000 forint. | Kiderült, mennyibe kerül Orbán Viktorék ukránellenes kampánya | Balásy Gyuláék szakítanak nagyot vele. | null | 1 | https://alfahir.hu/hirek/kiderult-mennyibe-kerul-orban-viktorek-ukranellenes-kampanya | 2025-04-24 11:16:19 | true | null | null | alfahir.hu |
Nagyon furcsa beszélgetés zajlott le szerdán a Szekszárdi Törvényszéken egy bíró és egy egykori országgyűlési képviselő között. Én legalábbis furán éreztem magam, mert az elmúlt húsz évből minden részletére emlékszem azoknak az alkalmaknak, amikor külföldre utaztam egy koncertért. Kiderült, hogy nem mindenki van ezzel így:Bíró: Járt Hollandiában?Csizi Péter: Igen, 2015 áprilisában Bánki Erikkel.Bíró: Mennyi időt töltöttek ott?Csizi Péter: Egy csütörtöki napon mentünk, pénteken pedig jöttünk is haza.Bíró: A buszok miatt mentek?Csizi Péter: Nem. Magánprogramon voltunk. Egy könnyűzenei koncerten.Bíró: Milyen koncerten?Csizi Péter: Arra nem emlékszem.Bíró: Hol tartották ezt a koncertet?Csizi Péter: Arra sem emlékszem.Ez így csupán abszurd, a jelentőségét a kontextus adja. Kezdjük azzal, hogy kicsoda Csizi Péter: 2010-től két cikluson át fideszes országgyűlési képviselő volt, akit nem sokan ismertek az országos nyilvánosságban.Pályája elején ő volt az egyik főszereplője a Kubatov-lista - ismereteink szerint első - bevetése során, 2009-ben Pécsen készült és később kiszivárgott videónak. Itt épp arról tart amolyan képzést a helyi fideszes aktivistáknak, hogy bár a jogszabályok szerint kizárólag a később esedékes EP-választások kapcsán kampányolhatnának, de azért finoman vegyék rá a lista alapján felkeresett támogatókat, hogy az aznap tartott előrehozott polgármester-választáson is vegyenek részt:Egy évre rá már országgyűlési képviselő és Pécs alpolgármestere lett 2014-ig, amikor a két poszt összeférhetetlen lett és ő inkább az országgyűlést választotta. Alpolgármesterként a gazdasági ügyek tartoztak hozzá, így a város közösségi közlekedésének "átszervezése" is, ami egy új, városi buszok üzemeltetésével foglalkozó cég felépítését és az elöregedett járműpark cseréjét jelentette. Vagy ahogy ő fogalmazott magáról szerdán: "én voltam a buszcsere-program arca".Annak ellenére dicsekedett ezzel még most is a bíróságon, hogy ez a buszcsere-program Volvo-botrányként híresült el és Pécs újkori történetének egyik legnagyobb gazdasági bűncselekménye lehet - ha kiderül, hogy az ügyészség vádjai megalapozottak. A pécsi Volvo-botrány lényege, hogy a városnak 2014-ben új buszokra volt szüksége, amelyeket végül a holland Breda városából szereztek be. Az ottani – jó állapotú – használt flottát vették meg. Ám nem egyenesen a bredai közlekedési cégtől, hanem közbeiktattak egy másik céget, aki ca. 3 millió eurót rakott még az árra, így 6-700 millió forinttal drágábban kerültek Pécsre a buszok annál, mint amennyiért a holland város árulta azokat.Innentől fogva nehéz dolog olyan állításokat tenni, amelyeket ne perelnének előszeretettel a baranyai megyeszékhely akkori fideszes vezetői, de épp szerdán történt az is, hogy elbukta a jó hírneve megsértése miatt indított pert Bánki Erik egy pécsi vloggerrel, Bogos Csabával szemben, aki „A Volvo-gate valójában a Fidesz egyik legnagyobb korrupciós ügye lehet” címmel tett közzé videót korábban.A túlárazott beszerzéshez kapcsolódó pénzmozgások ugyanis feltűntek a holland hatóságoknak, akik pénzmosás gyanújával vizsgálódni kezdtek, így a magyar ügyészség is bekapcsolódott. Így került bíróság elé az ügy, amelyben az egyik vádlott el is ismerte a bűnösségét, elítélték, ám a többi vádlottat első fokon felmentették. Másodfokon azonban úgy döntöttek, újra kell tárgyalni az egészet. Úgyhogy a per újraindult a Szekszárdi Törvényszéken, amit itt követünk.Csizi Péter érkezik a SZekszárdi Törvényszékre tanúkihallgatásra április 23-án.Csizi Péter érkezik a Szekszárdi Törvényszékre tanúkihallgatásra április 23-án. Fotó: Kaufmann Balázs / 444Sem korábban, sem most nem vádlottjai az ügynek Bánki Erik és Csizi Péter, pedig az egész ügyet átszövi az ő befolyásuk.Csak néhány példa: A már elhunyt I. rendű vádlott korábban azt vallotta, a buszbeszerzés idején a városi buszcég, a Tüke Busz menedzsementje és felügyelőbizottsága, de maga az önkormányzat is Csizi Péter és Bánki Erik befolyása alatt állt. Egy másik tanú, aki a buszbeszerzést is intézte, azt állította, „Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt” a döntésekről szóló üléseken legalább egy alkalommal magával a buszbeszerzéssel kapcsolatosan is. A Csizit váltó alpolgármester is úgy fogalmazott: „Csizi Péternek volt szava, az biztos”, illetve azt is mondta, hogy „Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral.”És ami a legbeszédesebb, hogy a bűnösségét bevalló és el is ítélt Patzek Endréről így fogalmaz a Pécsi Ítélőtábla: „ügyvezetője volt a németországi székhelyű Zeta Services Gmbh gazdasági társaságnak, melyben Bánki Erik országgyűlési képviselő 91%-os tulajdoni résszel rendelkezett. Ismertté vált még az, hogy ugyanebben az időszakban Patzek Endre Tibor III. r. vádlott az említett cég számlájára 52 480 900 forintot utalt át”. Ez az átutalás épp a Volvo-ügyletek idején történt, nem sokkal később utazott Hollandiába is Csizi és Bánki. Egy koncertre, amire a képviselő nem is emlékszik.A szerdai tanúkihallgatásra a koncert részleteinek felidézésén kívül amúgy láthatóan készült Csizi. A bíró sokat foglalkozott azzal, hogy megpróbálja kideríteni, mi volt előbb: a holland árajánlat vagy a Pécs vezetése által meghatározott keret. Az egykori alpolgármester elmondta, hogy már korábban meghatározták, hogy nagyjából négymilliárdból vesznek majd buszokat, majd el is indítottak egy 3,5 milliárdos hitelfelvételt. Érdekes szála ez is az ügynek, itt írtunk róla. Azt állította, ezt az összeget az azóta elhunyt I. rendű vádlott, a Tüke Busz vezetője határozta meg, ők bíztak benne, ezért döntöttek a közgyűlésben a hitelfelvételről. A bíró még érdeklődött arról, hogy megalapozták-e ezt az összeget valamilyen számítással, dokumentumokkal, és amikor nem kapott erre egyértelmű választ, feltette a NER-történeti jelentőségű kérdését, ami látszólag a perben tárgyalt buszbeszerzésről szól, de sok más képviselőtestületi döntés is eszünkbe juthat:Helyénvalónak tart egy olyan közgyűlési magatartást, hogy úgy szavaznak meg egy 3,5 milliárdos költséget, hogy az valakinek a bemondása?Csizi amúgy helyénvalónak tartja, és az sem furcsa szerinte, hogy éppen akkora összeget vettek fel hitelnek, amekkorát aztán el is költöttek a buszbeszerzésre, és ami 6-700 millió forinttal több volt, mint a buszok eredeti ára. Csizi egyórás tanúkihallgatása végén a bíró azt is megkérdezte, mi a korábbi alpolgármester véleménye arról, hogy elérte-e a buszos közbeszerzési eljárás a célját? „Nem értem a kérdést” – válaszolta Csizi – „Működnek a buszok. Azokat a buszokat kapta a város, amik a közösségi közlekedés ellátásához kellettek. Igen, elérte a célját.”Csizi Péter 2018-ban kikapott a választókörzetében Mellár Tamástól, pályafutása azóta inkább lefelé ível. Évek után először épp tavaly novemberben adott jelet magáról, hisz a BM szociális ügyekért felelős helyettes államtitkáraként ő volt az, aki a kamerák előtt hosszasan vitatkozott Magyar Péterrel a kegyelmi botrány miatt hírhedté vált bicskei gyermekotthon előtt. Csizi akkor azzal érvelt, hogy „a gyerekeket meg kell védeni” – Magyartól.Majd pár héttel ezelőtt jött a hír, hogy Csizi március 31-ei hatállyal lemondott pozíciójáról. Helyére dr. Zsilinszky Lászlót nevezte ki a miniszterelnök. Csizi azóta Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár kabinetvezetője, a bíróságon is ekként mutatkozott be. | A politikus, aki bíróságon vallotta, hogy nem emlékszik, milyen koncertre ment Hollandiába Bánki Erikkel | Csizi Péter nemrég még kamerák kereszttüzében hadakozott Magyar Péterrel helyettes államtitkárként. Pár hete lemondott, most pedig a bíróságon hallgatták ki Pécs történetének egyik legnagyobb korrupciós ügyében. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/24/a-politikus-aki-birosagon-vallotta-hogy-nem-emlekszik-milyen-koncertre-ment-hollandiaba-banki-erikkel | 2025-04-24 11:29:58 | true | null | null | 444 |
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 10-én tartott Kormányinfón arról beszélt, hogy szerinte bűncselekménynek számít az, ha egy kórházban több millió forintért cserébe hajlandóak elvégezni egy műtétet, amire amúgy évek múlva kerülne sor.A reakció egy konkrét esetre érkezett, ugyanis januárban derült ki, hogy a zuglói Uzsoki Utcai Kórház egyik orvosa felajánlotta egy betegének, hogy 2,5-2,8 millió forintért elvégzik a csípőműtétet, amire 2030-ra kapott időpontot a beteg.Állami ellátásban a várólistán pénzért előzni szigorúan tilos, és ha egy orvos a betegének irreálisan hosszú várakozási időt mond, ezzel magánellátásba kényszerítve őt, az szintén üldözendő- közölte a Miniszterelnökség az RTL Híradó megkeresésére, hozzátéve, hogy az ügyben az Országos Kórházi Főigazgatóság mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat.Az ügyet Hadházy Ákos robbantotta ki, azt állítva, hogy Papcsák Ferenc korábbi fideszes zuglói polgármester és országgyűlési képviselő magáncégén keresztül juthatnak gyorsított eljárásban egészségügyi beavatkozáshoz az Uzsoki Utcai Kórházban azok a betegek, akik nem szeretnének órákat várni a sürgősségin vagy éveket egy műtétre. A független országgyűlési képviselő és a Transparency International adatigénylési pert indítottak, amit meg is nyertek. A Miniszterelnökség közlésére reagálva hadházy arról posztolt, hogy napokon belül beadja a feljelentését az ügyben.Az RTL Híradó szerint a kórháznak 15 napja van arra, hogy elárulja, mennyi pénzt kapott a fizető betegeket közvetítő, korábban Papcsák Ferenc érdekeltségébe tartozó cégtől, és hogy hány pácienst közvetítettek a kórháznak. | Vizsgálat indult az Uzsoki Kórházban működő VIP-ellátás miatt | Vizsgálat indult az Uzsoki Kórházban működő VIP-ellátás miatt - Milliókért lehetett előre kerülni a várólistán. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/04/26/uzsoki-korhaz-hadhazy-akos-papcsak-ferenc-vip-ellatas-varolista-csipomutet | 2025-04-26 08:02:00 | true | null | null | Index |
Három héttel ezelőtt könyvvizsgálót neveztek ki az MBH Bank 10,7 százalékát birtokló CEE Paramount Equity Zrt.-nél - derül ki egy, a cégbírósághoz pénteken beadott dokumentumcsomagból.Az érintett vállalat a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám üzleti köréhez köthető. Ennek az üzleti körnek másik két cégen keresztül további 12,4 százalékos részesedése van az MBH-ban. Azoknál a vállalatoknál már korábban megjelent ugyanez a könnyvizsgáló.Miért fontos ez? Az MNB alapítványi vagyonából elpárolgó százmilliárdok miatt kitört botrány egyik kulcskérdése a kezdetektől az volt, hogy mi lesz a Matolcsy-féle üzleti kör banki részesedésével.Elég egyértelmű volt, hogy ha Matolcsyék kezét elengedik, akkor az ország egyik legfontosabb bankjában, a jelentős részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MBH-ban sem tarthatják meg a részesedésüket.A három cégnél kinevezett könyvvizsgáló elég jól jelzi, hogy milyen irányba halad ez a folyamat. A munkára ugyanis azt a Quercus Audit RB Kft.-t kérték fel, amely Mészáros Lőrinc több tucat vállalatánál végzett hasonló munkát az elmúlt években. Bár a társaságnak vannak más kisebb ügyfelei is, tulajdonképpen ez a cég a Mészáros-csoport házi könyvvizsgálója.Számokban: az MBH Bank az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadásából jött létre, azt követően, hogy az állam százmilliárdokból megmentette, majd kerülőutakon kormányközeli milliárdosoknak értékesítette az MKB-t.A rózsaszínnel jelölt durván 36 százalékot birtokló két cég mögött Mészáros Lőrinc, illetve hozzá köthető magántőkealapok állnak, míg a bank ötödét tulajdonló Corvinus BHG Zrt. állami cég. A kék különböző árnyalataival jelölt, összesen 23 százaléknyi pakettet kézben tartó három vállalat mögött viszont Matolcsy Ádám köréhez köthető magántőkealapok állnak.A tőzsdén jegyzett MBH Bank piaci kapitalizációja közel 1800 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a Matolcsy-körhöz köthető 23 százalék önmagában is több mint 400 milliárdot ér.Reakciók: a G7-nek nyilatkozó szakértők szerint bár nem példa nélküli, de nagyon nem általános, hogy néhány héttel az üzleti év könyvelési zárása előtt neveznek ki könyvvizsgálót egy céghez, amelynél ráadásul korábban nem is volt.Ahogy egy forrásunk fogalmazott: ezzel a könyvvizsgáló is kockázatot vállal, hiszen az év végi leltárnál például nem volt jelen, így azt bemondásra kell elhinnie.Mi várható? Nem lenne meglepő, ha a Matolcsy-kör belátható időn belül megválna MBH-s érdekeltségeitől, és azok a NER valamely másik leágazásánál landolnának. Különösen az után, hogy Orbán Viktor is azt mondta: úgy látja, Matolcsy György támadható. | Már a Matolcsy-kör összes MBH-s érdekeltségét Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója ellenőrzi | Az MNB-botrány egyik kulcskérdése a kezdetektől az volt, hogy mi lesz a Matolcsy-féle üzleti kör banki részesedésével. A kérdés eldőlni látszik. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250428/mar-a-matolcsy-kor-osszes-mbh-s-erdekeltseget-meszaros-lorinc-konyvvizsgaloja-ellenorzi/ | 2025-04-28 13:20:04 | true | null | null | G7 |
A kilenc vádlott közül ötnek már jogerős ítélete van, miután a korábbi előkészítő ülésen már egyezséget kötöttek. Hétfőn azoknak a vádlottaknak a tárgyalása volt, akik nem fogadták el a vádpontokat, így az ügyészség indítványozta büntetésbe sem mentek bele. Rapid tárgyalás volt ahhoz képest, hogy öt tanút is meghallgatott a bíró. Azok tettek hétfőn tanúként vallomást, akik korábban a vádlottak padján ültek, tehát akik kiegyeztek a vádhatóság ajánlatával. Nem csoda, ha túl sok mondanivalójuk nem volt.Az ügy még 2022-ben robbant ki, TEK akcióval leplezték le a nagylaki határrendészetnél dolgozó egyenruhásokat, 2023-ban emeltek vádat az ügyükben. Az a bűnük, hogy főként külföldi autókat megállítva szabtak ki bírságot, a pénzt pedig maguk között elosztották. Amikor az akció zajlott, nagyjából akkori árfolyamon számolva másfél millió forint értékben eurót, 156 ezer forintnyi angol fontot, néhány tízezer forint értékű złotyt, és román lejt foglaltak le például napszemüveg tokban elrejtve. A vád szerint nagyjából négy hónapon keresztül biztosan űzték a vádlottak az előbbi tevékenységet, a gyanú szerint napi 50-100 ezer forintot oszthattak el egy-egy szolgálat végén. A vádlottak közül heten járőrszolgálatot láttak el, közülük az alosztályvezető készítette el a szolgálati vezénylést. Megvádolták a nagylaki határrendészeti vezetőt, és egy román kamionsofőrt is. Ha kimaxoljuk az elvi napi összeget, és úgy vesszük, hogy a vádbeli időszakban minden nap szolgálatban volt a hét határrendész, akkor összesen 12 milliót szedhettek be, ez havonta 3 millió forint pluszbevétel volt a hét embernek, ami fejenként havi 500 ezer forintot hozott zsebbe. Az öt már jogerős ítélettel rendelkező, hétfőn pedig tanúként megidézettek zöme letöltendő börtönt kapott.Igaz, manapság bármennyire is csekélynek tűnik az összeg, de mindezt egyenruhában követték el, hivatalukkal visszaélve, ami nagy súllyal esik a latba. Mivel a Nagylaki Határrendészeti Kirendeltség kötelékében dolgoztak a vádlottak, ügyükben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa jár el, a konkrét ügyben Égető Sándor, a vádat Nagy Csaba, katonai ügyész képviseli.A határrendészeket előnyökért elkövetett hivatali kötelesség megszegésével, vesztegetéssel, vesztegetés elfogadásával, hivatali visszaéléssel vádolják különböző minősítésben, vagy társtettesként, vagy bűnsegédként közreműködve valamely vádpontban, de mindegyik esetben bűnszervezetben, és üzletszerűen elkövetve.Hétfőn a már jogerősen elítélt, korábbi vádlottakat hallgatta meg a bíróság katonai tanácsa, a négy tanúból három meghallgatása gyakorlatilag pár percig tartott, egy volt egy kicsit hosszasabb. A vádlottból tanúvá avanzsált volt rendőr sem igazán emlékezett már a részletekre, azt is a katonai tanács bírójának kérdésére ismerte el, hogy zömmel valóban külföldieket állítottak meg, ellenőrizték a jogosítványt, a kocsi forgalmi papírjait, a sztrádamatricát, és valahol mindig lehetett találni bírságolni valót, de a nyilvántartásban nem azonosították a gépkocsikat, amire pedig ma már digitális eszközökkel van lehetőség. Most a tanúként vallomást tevő ex-rendőr azt mondta, hogy neki nem volt kódja, hogy beléphessen a rendszerbe, bár azt elismerte, hogy rádión keresztül is megtehették volna. Az már a bíró ismertette korábbi vallomásából derült ki, hogy korábban a tanú vallott arról is, hogy a másod rendű vádlottnak mindent lehetett, ő volt a kivételezett, és Corvette-en járt. A többi tanú sem mondott most túl sokat, olyat legalábbis nem, ami az ügyhöz közelebb vitt volna.A bíró végül ismertette a vádlottaknál terepszemlén járt pártfogók jelentését, ebből kiderült, hogy túlságosan nagy lábon egyikőjük sem él. Az egyik vádlott egyedül neveli az autista gyermekét, a másik egy zártkerti övezetben él családjával, és babaváró hitelből, csokból építették, vagy újították fel a házukat. A pártfogók a jelentéseikben azt is írják, hogy a vádlottak megbánták a tetteiket, és egyeseknél felfüggesztett, másoknál pedig enyhébb börtönbüntetés kiszabását javasolják.A kirúgott rendőrök portásként, felszolgálóként, segédmunkásként dolgoznak. A bűncselekmények elkövetésekor a rendőri fizetés a mostaninál is pocsékabb volt: kezdők nettó 200 ezer forint alatt kerestek, de gyakran még több évtizednyi szolgálat után is csak nettó 250-300 ezer forintot vihettek haza a tiszthelyettesek. A megalázóan alacsony fizetés persze nem ad felmentésre okot, attól még bűncselekmény az egyenruhával való visszaélés. | Májusban ítélet lehet a saját zsebre dolgozó nagylaki határrendészek ügyében | Az ügyész börtönt szabna ki, a pártfogók szerint viszont felfüggesztett, vagy enyhe fokú
szabadságvesztést érdemelnek a vádlottak, akik igen szerény körülmények között élnek ma is. A kétmillió forintot sem érte el a lefoglalt valutában rejtegetett pénz, de a vádban szereplő összegek szerint napi 7–15 ezer forint üthette fejenként a markukat, ha egyenlően osztoztak. Az persze senkit nem mentesít,
hogy pocsék a fizetése, főként akkor nem, ha rendőr. | null | 1 | https://szeged.hu/cikk/majusban-itelet-lehet-a-sajat-zsebre-dolgozo-nagylaki-hatarrendeszek-ugyeben | 2025-04-28 13:04:00 | true | null | null | szeged.hu |
Második alkalommal hallgatták meg tanúként a pécsi Volvo-perben Csizi Péter egykori pécsi alpolgármestert. Érdekes volt látni és hallani, mi az, amire emlékszik, és mi az, amiről a bevallása szerint fogalma sincs (már?) a nemrégiben helyettes államtitkári posztját minisztériumi kabinetvezetőire cserélő volt fideszes pécsi országgyűlési képviselőnek. A használt Volvo-buszokat nagyon szerette volna megnézni Hollandiában, de a Bánki Erikkel közös villámútján erre végül nem jutott idő. Igaz, közben meg arra nem emlékezett, konkrétan milyen programra is utazott ki.A cikk a hirdetés után folytatódikKönnyűzenei - ez volt a legkonkrétabb információ, amit Csizi Péter el tudott mondani arról a hollandiai utazásról, amelyen Bánki Erikkel közösen vett részt 2015 tavaszán. Sőt, mint az ma kiderült - és erről éppen Csizi Péter mesélt - azt az utat nem ő fizette, őt ugyanis egykori főnöke, akkori országgyűlési képviselőtársa, Bánki Erik hívta meg. Mind az utazásra, mind a program fő műsorszámát jelentő esti koncertre. Csizinek azonban csak nem jutott eszébe, milyen koncerte voltak, de azt állította, jó buli és kikapcsolódás volt, emiatt mentek - azt most már nem részletezte, hogy a túrán milyen gasztronómiai kalandokban volt részük, merthogy korábban erről is beszéltek mindketten. Tehát, hogy nem a buszok megtekintése és pláne nem a buszügyek elrendezése, esetleges azzal kapcsolatos privát beszélgetések miatt utaztak ki pont ebben az időszakban, hanem más okból: egy jó koncert és éttermek meglátogatása miatt. Arra nem volt most lehetőségünk, hogy minden, 2015. április 15-i amszterdami koncertet felkutassunk, annyit azonban kiderítettünk, hogy azt taláén bánhatja a két fideszes politikus, hogy nem három nappal később érkezett meg Amszterdamba, akkor ugyanis Sting és Paul Simon lépett fel - igaz, az egy szombati nap volt.Kétnapos, egyéjszakás villámlátogatásra érkeztek ugyanis a holland fővárosba Bánkiék, 2015. április 15-én. Igazából nem sokkal több, mint 24 órát töltöttek el Amszterdamban, éppen ezért Csizi Péter nagy bánatára nem volt idő arra, hogy az Ajax és a Heineken városától nagyjából 100 kilométerre lévő helyszínre is el tudjon jutni, ahol akkor a később Pécsre érkező buszflotta volt. És végül erre később sem jutott ideje.Pedig amúgy eleve szerette volna megnézni (politikusilag megtekinteni) a leendő pécsi buszparkot, amelyet nem sokkal ezt követően nagy büszként mutattak be a sajtónak Pécsett, akkor már átmatricázva Páva Zsolt polgármester társaságában. Akinek a korábbi szekszárdi kihallgatásáról a múlt héten írtunk, EBBEN a cikkben, amikor is Bánki Erik mégsem jelent meg a Szekszárdi Törvényszéken. (A Páva által néhány hete Szekszárdon mondottak még érdekesek lesznek később.)Mondjuk, nem is az az érdekes feltétlenül ls igazán, hogy egy politikus megtekinti-e zárt körben a buszokat megvétel előtt (ráadásul ilyen céllal korábban egy városházi és tüke buszos tanácsadó, illetve a Tüke Busz két vezetője is járt kinn korábban, volt aki több alkalommal is), sokkal érdekesebb, hogy pénzügyekről, egyéb részletekről tárgyaltak-e Hollandiában. Erre azonban korábban nemmel felelt Bánki Erik és most Csizi Péter is, ismételten. S habár a bíróságon a másodrendű vádlott, Csengő András nemcsak kérdezett a tanútól (ehhez a vádlottnak joga van), hanem megjegyzést is fűzött az elmondottakhoz, miszerint szerinte egy 2015. április 15-i útnak már semmi köze nem lehet az ügyhöz, mivel akkor már a Bus and Coach nevű holland cég megnyerte a buszok leszállítására kiírt közbeszerzést.E sorok írójának újságírói véleménye azonban az, hogy attól függetlenül, hogy a közbeszerzést addigra már megnyerte a kis holland cég (és ez valóban így van), csak emiatt nem tudtak volna a buszügyben tárgyalni, vagy már nem volt akkor érdekes, az egyszerűen nem igaz. Ugyanis egy fontos dolog még nem történt meg április 15-én: a szerződés aláírása. Ezzel persze nem azt állítom, hogy nem lehet szóról szóra igaz az, amit Bánki Erik és Csizi Péter erről állít (azaz, hogy nem buszügyben jártak Hollandiában és semmi közük az egészhez), és főleg nem állítom azt, hogy bűncselekmény gyanúja felmerülhet ezzel az úttal kapcsolatban, vagy bármely más szereplő esetleges, ebben az időben történt hollandiai útjával kapcsolatban, csupán azt mondom, hogy bárki, akinek erre az ügyre rálátása és valódi döntési joga lehetett (papíron sem Csizinek, sem Bánkinak nem volt utóbbi, előbbi azonban mindkettejüknek lehetett a gyakorlatban), és szeretett volna akár még Pécs városának, akár saját magának előnyöket vagy további előnyöket kicsikarni a pályázat nyerteséből, akkor azzal még nem késett volna el. Sőt, akár az is feltételezhető, hogy egy ilyen szándék érvényesítésére nem is lehetett volna jobb időpontban Hollandiába utazni. És akár mégiscsak utazni Amszterdamból 100 kilométert, akár ott, a fővárosban találkozni a közbeszerzésen nyertes cég képviselőjével - aki egyébként - Csengő András mellett - a másik, még a jelenlegi, a megismételt elsőfokú eljárásban is vádlottként szereplő személy.Csizi Péter tanúként való kihallgatása amúgy nem jelentett meglepetést, mindenre emlékezett teljesen vagy nagyjából, ami számára tét nélküli volt, ahol pedig vagy az ő, vagy akár Bánki felelőssége felmerülhetett volna, ott vagy határozottan cáfolt, avagy éppen azt mondta, hogy arra nem emlékszik.Csizi Péter és Bánki Erik esetleges felelősségét, akár feltételezett tevékeny szerepét és részvételét a Volvo-gate néven elhíresült ügyben az elmúlt években többen is felvetették, jellemzően politikai szereplők, de volt egy másik, ennél sokkal fontosabb ember is, aki beszélt erről, nem is akármilyen körülmények között.A 2015-ös pécsi buszbeszerzés mintegy 3,5 milliárd forintba került. 115 használt hollandiai Volvo-buszt vásároltak meg ebből, alakították át minimálisan és helyezték forgalomba.Ehhez képest - erről írtunk sokszor korábban - egy, a közbeszerzés kiírása előtt, a Volvo Magyarország által közvetített, úgynevezett indikatív hollandiai ajánlat szerint - ami eljutott Pécsre és a Tüke Buszhoz is - 125 használt Volvo-buszt mintegy 2,8 milliárd forintért lehetett volna megvenni. Sőt, az ajánlatnál azt is jelezték, hogy irányárról van szó.Ezt a flottát vették meg végül mintegy 3,4 milliárdért, de a legértékesebb tíz busz addigra már nem volt a csomag része. Csizi ma a bíróságon erre azt mondta, hogy a buszok vételára azért nem csökkent, mert közben változott az euró árfolyama, magyarán gyengült a forint.És azt is kijelentette Csizi Péter, hogy ő nem ismerte az elhíresült indikatív ajánlatot, erről annak idején nem értesült. És arról is beszélt később, bírói kérdésre, hogy állítani ugyan nem állíthatja, de van olyan érzése és véleménye Paiger István vallomásával kapcsolatban, hogy az nem feltétlenül a volt elsőrendű vádlott szavait hordozta, nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy azt - politikai okokból - a korábbi védője, dr. Bodnár Imre sugallatára alakította ki, aki a 2019-ben Pécsett hatalomra jutott ellenzéki városvezetés átvilágító ügyvédje volt.Az biztos, hogy még az elsőfokú bírósági eljárás közben elhunyt elsőrendű vádlott, a néhai Paiger István, a Tüke Busz korábbi vezérigazgatója még korábban, a Kaposvári Törvényszék előtt, írásban tett tanúvallomása egy része arról szól, hogy ő tájékoztatta Csizi Pétert a hollandiai indikatív ajánlatról.Amúgy persze lehetséges, hogy nem Paigernek van igaza, akár az is, hogy rosszul emlékszik, de a magyar politikai, önkormányzati és általános szervezeti viszonyokat ismerve érthetetlen lenne, ha egy ilyen ajánlatról ne értesítette volna egy önkormányzati cég vezetője az adott város politikai vezetését. Sőt, ezen belül kifejezetten Csizit.Csizi Péter ugyanis - aki jelenleg a Belügymninisztériumban dolgozik, Fülöp Attila államtitkár kabinetfőnöke, korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár helyettes - 2014-ben még Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterem, a pécsi buszcsereprogram arca és országgyűlési képviselő is volt. Csizi mindenesetre ma azt mondta, hogy ő nem tudott a 2014-es indikatív ajánlatról. Azt elismerte, hogy ugyan 2014 őszétől ő nem volt a pécsi városvezetés tagja (akkor már nem lehetett egyszerre alpolgármester és parlamenti képviselő is), mert "csak" parlamenti képviselő volt, de különböző módon volt rálátása a Tüke Busz ügyeire és a buszbeszerzésre is. Azt azonban tagadta, hogy a hollandiai buszbeszerzésre lett volna bármi ráhatása, avagy tárgyalt volna erről akár Hollandiában, akár máshol.A buszbeszerzésről azt mondta, hogy Pécsen akkor helyzet volt, így gyorsan kellett buszokat találni. Új buszokban a pénz miatt sem, és a nagy átfutási idő miatt sem lehetett gondolkodni. A Tüke Busz piackutatásba kezdett, hogy hol van olyan buszflotta, ami érdekes lehet, ez egy egy-másfél éves folyamat volt.Őt Árki Sándor és Paiger István tüke buszos vezetők tájékoztatták a holland buszparkról (tehát a buszparkról igen, az indikatív ajánlatról nem), de szakmailag azért ezt inkább Paiger foglalta össze. Egységes flotta volt, aranykártyás szervizelt buszok, azaz jó vételnek tűnt.Magyarországra kellett őket szállítani, itt forgalomba helyezni, műszaki átvizsgálásra volt szükség, olajcsere, forgó-kopó alkatrészek, a magyar szabványnak és a pécsi adottságoknak megfelelően át kellett alakítani. A hajtásláncot is át kellett alakítani, mert ezek a buszok korábban, Holandiában csak sík terepen közlekedtek, de új abroncsokat is fel kellett szerelni (ezt később a Tüke fizette), és egységes arculatra kellett őket matricázni (ez is tükés beruházás volt).A Pécsi Ítélőtábla másodfokú döntése alapján újra elsőfokra rendelt, a Szekszárdi Törvényszék előtt folyó perben a mai napon, a tárgyalást vezető bíró, dr. Bertaldó András által ismertetettek szerint a pécsiek által kiírt európai közbeszerzést megnyerő kis holland cég, a Bus and Coach 7,8 millió euróért vásárolta meg a buszokat a Volvo Hollandiától, közvetlenül azelőtt, hogy nem sokkal később eladta azt a Tüke busznak mintegy 10,4 millió euróért, azaz csaknem 3 millió euró volt a különbözet. A bíró ezzel szembesítette Csizi Pétert is, aki azonban nem esett kétségbe a másoknak taláan meghökkentő számokat és különbséget hallva, merthogy szerinte végül Pécsett nem ugyanolyan műszaki tartalmú buszok álltak forgalomba, mint amilyeneket a mai áron a pécsiek által fizetett összegnél mintegy 1,2 milliárd forinttal olcsóbban vett meg a Bus and Coach a Volvo Hollandiától. Attól a cégtől, amelynek ajánlata végül 2014-ben, legalább bő fél évvel a tényleges beszerzés előtt eljutott Pécsre, a Tüke Buszhoz, és talán még magához Csizi Péterhez is. | Te tudnád, kinek a koncertjén voltál ingyen Amszterdamban? Csizi Péternek fogalma sem volt róla, pedig Bánki Erik hívta meg, buszügyeket viszont 10000%, hogy nem intézett Hollandiában | Második alkalommal hallgatták meg tanúként a pécsi Volvo-perben Csizi Péter egykori pécsi alpolgármestert. Érdekes volt látni és hallani, mi az, amire emlékszik, és mi az, amiről a bevallása szerint fogalma sincs (már?) a nemrégiben helyettes államtitkári posztját minisztériumi kabinetvezetőire cserélő volt fideszes pécsi országgyűlési képviselőnek. A használt Volvo-buszokat nagyon szerette volna megnézni Hollandiában, de a […] | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2025/04/te-tudnad-kinek-a-koncertjen-voltal-ingyen-amszterdamban-csizi-peternek-fogalma-sem-volt-rola-pedig-banki-erik-hivta-meg-buszugyeket-viszont-10000-hogy-nem-intezett-hollandiaban/ | 2025-04-23 21:55:06 | true | null | null | Szabad Pécs |
Az idei év első félévében összesen már közel 200 millió forint értékben kötött szponzorációs, illetve támogatási szerződéseket az állami Exim-csoport – a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) kettőse – különféle magánvállalkozásokkal. Január-februárban nem osztottak ilyen címen pénzt, március-áprilisban, még az új Orbán-kormány megalakulása előtt viszont összesen 109 milliót szórtak így ki, az akkori kedvezményezettekről a hvg.hu is írt: Szijjártó feleségének munkatársa a cége révén milliós támogatást kapott a Szijjártó felügyelte Exim-csoporttól.
Mielőtt még a kormányváltással elkerült volna a külügyi tárca felügyelete alól, az állami Eximbank/Mehib a miniszter feleségét egy alapítványban segítő kollégájának magánvállalkozását támogatta. De bőven jutott pénz a szponzorációs keretből a Demjén Ferenc koncertjeit szervező cégnek is, amelynek tulajdonosa egyúttal az ATV igazgatósági tagja.
Az Exim-csoport frissen közzétett szerződéslistája alapján pedig már a május és június hónapok is látszanak: ebben a két hónapban 88 millió forint értékben támogattak öt céget, azokon keresztül pedig különféle kulturális eseményt, rendezvényt. A szerződéseket két nap alatt, június 13–14-én írták alá és a támogatásként adott pénzek az 5 millióstól a 28 milliós összegig terjednek. Az Exim-csoportnál rákérdeztünk a támogatási szerződések pontos részleteire, de mivel választ nem kaptunk, magunk következtettük ki, hogy melyik céges támogatást milyen célra fordíthattak.
Rúzsa már csak 10 milliót kapott
Nem a legnagyobb összeg a listán, de a Plagiguel Művészeti Szolgáltató Kft.-nek adott 10 milliós támogatás a legkönnyebben beazonosítható. A cég ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa ugyanis Rúzsa Magdi, az eximes szerződéslistán pedig a “Budapest park koncert támogatás” megnevezést tüntették fel, és az énekesnek idén július elsején volt is koncertje ezen a helyszínen. A Plagiguel Kft. a tavalyi évet 192 milliós nettó árbevétel mellett – 2020-ban ez 210 millió volt – 67 milliós adózott eredménnyel zárta, ami a 2020-as 14 milliónak majdnem az ötszöröse.
Rúzsa Magdi énekes cége nem először szerepel az állami cégcsoport listáján. A tavalyi szerződéslista szerint például egy augusztusi döntéssel 32 millió forintnyi támogatást adtak a Plagiguel Kft.-nek. Korábban pedig még többet: egy 2020 májusi szponzorációs szerződéssel 42 millió forinthoz jutott 8 hónap alatt az énekes vállalkozása.
A magyar celebvilágot felmérő Forbes rangsorában 2022-ben egyébként Rúzsa Magdi volt a harmadik legértékesebb celeb Magyarországon – Majka és Sebestyén Balázs mögött. Az énekesnőnek idén februárban születtek hármas ikrei, a család gyarapodásához akkor Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált, mondván: “Minél több a gyermek, annál nagyobb a boldogság!”. Néhány hónappal később, május közepén Novák Katalin államfő beiktatásán aztán Rúzsa Magdi is fellépett, és büszke volt, hogy a rendezvényen énekelhetett.
Koncertfilmre elment 20 millió
Húszmillió forintról szól egy másik támogatási szerződés: ezt a pénzt a Mamikon Vagyonkezelő Zrt. kapta „koncertfilm támogatás” címszóval. A cég hiába létezik 2015 óta, tevékenységének semmilyen nyomát nem találtuk. A fő tevékenysége alapján ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó társaságnak a filmhez, koncertfilmhez úgy tűnik, nincs sok köze. Honlapjuk nincs, egy budapesti társasházi lakásba bejegyzett székhelyükhöz telefonszámuk nincs, a cégbírósági iratokban megadott e-mail-címükről pedig a hvg.hu levele visszapattant, mert a cím már nem létezik.
A Mamikon Zrt. egyébként három, nullás árbevételű év után 2020 óta minimális bevétellel és nyereséggel működik: 2020-ban 1,75 milliós nettó árbevétel mellett 1,24 milliós adózott nyereséget ért el, tavaly pedig 2,4 milliós árbevétel mellett 401 ezer forintos profitot hoztak össze. A cég mérlegéből és éves beszámolójából kiderül az is, hogy a két tulajdonos – az egyik részvényes Tölg-Molnár Beáta vezérigazgató, a másik dr. Fülöp Péter – osztalékot nem vett ki.
A cégvezető és 50 százalékos résztulajdonos Tölg-Molnár Beátáról nem tudni sokat. Egy másik vállalkozás, a Taxhelp Tanácsadó és Üzletviteli Szolgáltató Kft. ügyvezetőjeként 2020. október 22-én Magyar Gazdaságért díjat vehetett át Varga Mihály pénzügyminisztertől, Linkedin-profilja szerint pedig jelenleg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ) vezető Eppel János elnöki tanácsadója. Emellett feltünteti, hogy a közpénz százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) projektszakértője – az MCC honlapján fel is bukkan a neve egy idén februári jótékonysági sakkverseny projektkoordinátoraként.
Tölg-Molnár Beáta azonban nemcsak a Mamikon Zrt.-ben érdekelt, mivel ottani részvényestársával, Fülöp Péterrel (akinek a lakcímére jegyezték be a Mamikont, a szomszédos lakás pedig Tölg-Molnár Beáta lakcíme) tulajdonosok a már említett Taxhelp Kft.-ben és egy másik tanácsadócégben, a Buon Consiglio Kft.-ben is. Mindhárom cég ugyanabba az V. kerületi társasházi lakásba van bejelentve, és ugyanez a székhelye a BASE Concept Kft.-nek is – ennek ügyvezetője és felerészt tulajdonosa szintén Tölg-Molnár Beáta. Ez egy tavaly 160 milliár árbevétel mellett 25 milliós profitot termelő vállalkozás.
Érdekesség, hogy a BASE Conceptnek van egy ugyanerre a címre bejegyzett érdekeltsége, az YBCN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelyben így közvetve 25,5 százalékos részesedése van Tölg-Molnár Beátának. A tavaly nyáron alakult, főtevékenységét tekintve „éttermi, mozgó vendéglátással” foglalkozó YBCN neve pedig onnan lehet ismerős, hogy már felbukkant idén az Exim-csoport támogatási listáján. Márciusban 28 millió forintot kapott a vállalkozás „támogatásként” – akkor sem derült ki, hogy pontosan mire.
Gasztro, vitorlás és zöldexpó
Az Exim-csoport friss támogatási listáján a legkisebb összeggel, 5 millió forinttal a Naviga Média Szolgáltató Kft. szerepel, amely a pénzt „Kulturális Fesztivál támogatás” címén kapta. A más mellett a Képes Autósport című lapot kiadó, 2005 óta működő mikrovállalkozás vezetője és tulajdonosa Hoppál András. A cég tavaly 13,2 milliós nettó árbevétel után 449 ezer forintos profitot ért el, amit a tulajdonos nem vett ki a vállalkozásból.
Az Exim-csoport válaszainak hiányában nem tudni, pontosan milyen rendezvényre ment az 5 milliós támogatás, és a cégtulajdonos Hoppál Andrást sem értük el telefonon, viszont ő nemrég éppen szervezett egy nyári „Kulturális Fesztivált”: a BalatonGreent a „zöld gondolat” jegyében Alsóörsön tartották június 17–19 között. Hoppál PestiTV-s nyilatkozata szerint azért, mert „közelebb akarják hozni a vitorlázást a gasztronómiával”.
Valamire 28, jazzpiknikre 25 millió
A friss Exim-szerződéslista legnagyobb tétele 28 millió forintról szól és a Conviva Catering Kft. kapta egy „rendezvénysorozat” támogatására. A fő tevékenységeként „rendezvényi étkeztetést” megjelölő Conviva Kft. ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa Hegyi Attila, a cég pedig tavaly 197,2 milliós nettó árbevételből csaknem 29 milliós adózott eredményt tudott kihozni.
Hegyit az őt interjúvoló Dining Guide nemrég úgy jellemezte, mint a magyar cateringpiac meghatározó alakját, aki számos cég tulajdonosa és vezetője és aki irodaházak éttermeinek és kávézóinak üzemeltetésében is érdekelt. Cége, a Conviva honlapja nem él, Facebook-oldala évek óta nem frissül, az ott megadott telefonszám nem létezik már, így e-mailben érdeklődtünk, hogy mire kaptak 28 milliót, ám az e-mailjük sem működik már.
Majdnem ennyi pénzt, 25 milliót juttatott támogatásként az Eximbank egy másik vállalkozásnak, a Tonspec Kft.-nek rendezvénytámogatásra. Ennyiből szintén nem lehet konkrétumra következtetni, ám valószínű, hogy a cég az idén augusztus 4–6. között zajló jubileumi, 10. Paloznaki Jazzpiknik fesztiválra kapott pénzt, mivel az Eximbank korábban is szponzorálta már az eseményt szervező Tonspec Kft.-t: 2021-ben 21 millió forinttal, előtte, 2020-ban pedig 10 millióval.
A Tonspec Kft. az előadóművészettől a konferenciaszervezésen át a vezetési tanácsadásig sok mindennel foglalkozik, ügyvezetője és résztulajdonosa Ifi-Valde Orsolya, másik tulajdonosa pedig Homola Szabolcs. Ők a jazzpiknik ötletgazdái is, ahogy a rendezvény honlapja fogalmaz „az alapötletet a jó borok és a jó zene kapcsolata adta”. A vállalkozás tavaly 204 milliós nettó bevétel mellett 31 milliós profitot ért el. Homola Szabolcs amúgy a Csopak és Alsóörs között fekvő Paloznakon működő Homola Pincészet tulajdonosa is. | Fesztiválokra, koncertfilmre és Rúzsa Magdi koncertre mennek el az állami Eximbank tízmilliói | Látszólag inaktív cég is szerepel az állami tulajdonú bank 2022-es szerződéslistáján. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220804_eximbank_tamogatas_ruzsa_magdi | 2022-08-04 14:20:00 | true | null | null | HVG |
2019 óta szervezte a Pécsi Szabadtéri Színpad koncertjeit a Made in Pécs Kft., amelytől a pécsi önkormányzat most elvette a szervezői feladatokat, vele szemben nyertesnek pedig egy olyan budapesti céget javasolt, amely a nyilvános cégadatok szerint 1 főt foglalkoztat, nem rendelkezik szervezőirodával vagy szakmai csapattal, ráadásul az általa benyújtott pályázat hiányosságokat, formai hibákat és nem létező zenekarokat is tartalmaz – írja a Made in Pécs Fesztivál Facebookon közzétett bejegyzésében.
„2019 óta sikerrel működött az az üzemeltetési koncepció, melyben a kezelői jogokat ellátó Pécsi Balett Nkft. és a szervezői feladatokat végző Made in Pécs Kft. dolgozott együtt. A Káptalan Kert néven ismert szabadtéri koncertsorozat hamar országos ismertségre tett szert, a megnyitása előtti szerény pécsi nyári koncertkínálat helyett hétről hétre az ország legnépszerűbb zenekarai álltak színpadra. A hat éven át sikerrel működő konstrukciót a város önkormányzata idén januárban a résztvevőkkel való előzetes egyeztetés nélkül hirtelen megszüntette” – írja a Made in Pécs Facebook-posztja.
Kérdésükre azt a tájékoztatást kapták, hogy nem kell lemondaniuk a már jóval előre leszervezett nyári programokat, így azok népszerűsítését is megkezdték februárban. Pár héttel később a sajtóból értesültek arról, hogy az önkormányzat nyílt pályázatot írt ki a színpad üzemeltetésére, amelyre ők is benyújtották pályázati anyagukat. Azonban az önkormányzat előterjesztése nem őket, hanem a budapesti székhelyű OHBM Services Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t javasolta nyertesnek, amelynek programtervében nem létező – Bohemiany (sic!) Betyars – vagy már nem aktív – Supernem – zenekarok is szerepelnek.
„Sorra írnak nekünk a benne szereplő zenészek és menedzsmentek, hogy még megkeresés sem érkezett hozzájuk, nehogy azt gondoljuk, hogy ebben ők benne vannak. Tudtuk nélkül kerültek a listára, máshol lesz koncertjük a pályázatban lévő időponton, van aki külföldön koncertezik akkor…” – áll a Made in Pécs bejegyzésében.
Hozzátették, bíznak benne, hogy „az események mögött csupán figyelmetlenség áll, nem pedig valami gazdasági, vagy politikai mutyi miatt játsszák tudatosan egy furcsa budapesti cég kezére a pécsi zenei élet pótolhatatlan kincsét, a pályázatok érdemi megvizsgálása nélkül”.
Továbbá arra kérik a pécsi városházát, hogy tartsanak közösen egy nyilvános sajtótájékoztatót erről a „hatalmas közfigyelemre számot tartó ügyről”, ahová meghívnák „a városi előterjesztés által győztesnek javasolt pályázót és az előterjesztést készítőket is, hogy álláspontjukat a nyilvánosság előtt is vállalhassák”.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az önkormányzat „egy nyílt és minden tekintetben átlátható pályázatot írt ki. Azaz úgy járt el, mint minden más önkormányzati ingatlan esetében, ahogy azt a jogszabályok előírják.”
„A benyújtott pályázati anyagok zárt borítékban érkeztek be, hiánytalanok és teljes körűek voltak, hiánypótlásra nem volt szükség. Bármilyen felvetést, amely a pályázat tisztaságát vonja kétségbe, messzemenően visszautasítunk” – áll az önkormányzat sajtóközleményében.
Megkerestük az OHBM Services Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, hogy reagáljon a vádakra, ha megteszi, frissítjük a cikket. | Pályázati mutyi miatt kerülhetett veszélybe a pécsi Káptalan Kert koncertsorozat | A nyertes cég pályázati programjában nem létező vagy már nem aktív zenekarok is szerepelnek fellépőként. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20250415_Palyazati-mutyi-miatt-kerult-veszelybe-a-pecsi-Kaptalan-Kert-koncertsorozat | 2025-04-15 17:41:00 | true | null | null | HVG |
Megint a részben Mészáros Lőrinc által birtokolt CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nyerte el azt a közbeszerzést, amit évről évre kiír az állam a 3 és 18 év közöttiek baleset-biztosítására – derül ki a közbeszerzési adatbázistból.
A közbeszerzést a Nemzetgazdasági MInisztérium írta ki, tavalyhoz képest 7 millió forinttal több 97,7 millió forintra szerződtek CIG Pannóniával és a vele közösen ajánlatot tevő Groupamával. Rajtuk kívül még ketten, ALFA Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és az UNIQA Biztosító Zrt. indultak, akik nem emeltek panaszt az ellen, hogy nem ők lettek a nyertesek.
Az állam 2003 óta maga állja, hogy a magyar gyermekeknek legyen biztosításuk a súlyosabb balesetekre, ez jelenleg kicsivel több mint másfél millió gyermeket érint.
Az állam az idén 97 millió forint biztosítási díjat fizet, tavaly 90 milliót fizetett. Az azt megelőző két évben a Groupama nyerte ezt a közbeszerzést, a két évben együttesen 160 millióért. | Ismét Mészáros cége viheti a gyermekek balesetbiztosítását évi közel százmillióért | Négyen indultak a Nemzetgazdasági Minisztérium tenderén, a Mészáros Lőrinchez köthető CIG Pannónia a korábban többször is győztes Groupamával közösen nyert. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250423_cig-pannonia-kozbeszerzes-gyermekek-balesetbiztositasa-kkv-meszaros-lorinc | 2025-04-23 08:10:00 | true | null | null | HVG |
Lázár János vállalta, Tiborcz István teljesítheti. Az utasok régóta elvárnák, hogy ha a MÁV arra kényszerül, hogy átmenetileg buszokkal helyettesítse a vonatokat, akkor megbízható, modern és tiszta járművek szállítsák őket. A közlekedési miniszter tíz vállalást tett az idei évre, köztük azt is, hogy 200 klímás busz áll majd indulásra készen, ha kevés lenne a hely a vonatokon, netán nem lenne rajtuk klíma. Ez pedig éppen azt a piacot bővíti, amelyen már eddig is komoly szereplő volt a Tiborcz által dominált Waberer’s új befektetése, a 170 busszal rendelkező Pannon-Busz-Rent Kft.
A vállalások egy részét Lázárék már propagandisztikus sikerjelentésekben készre is jelentették, mint például az intercityken utazó takarítókat. A nyártól elvileg a jegyár fele visszajár, ha 20 percnél többet késik a vonat, és a MÁV összes mosdóját is felújítanák.
Tíz parancsolat
Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter a következő vállalásokat tette 2025-re:
1. Késési biztosítás: június elejétől visszafizetik a menetjegy árának a felét, ha 20 percnél többet késik a vonat.
2. Mosdók felújítása: 2025 végéig az összes mosdót felújítják a vasútállomásokon és a buszpályaudvarokon.
3. Takarítás: az intercity járatokon takarítók is utaznak.
4. Buszvásárlás: a következő másfél évben 1000 új autóbuszt vesznek.
5. Mozdonyflotta: 2026 nyaráig minden második villanymozdony megújul, és 40 új villany-, valamint 15 új dízelmozdonyt bérelnek.
6. IC-kocsik: július elejére 100 felújított kocsi érkezik, és megrendelnek 285 darab új IC-járművet.
7. A GYSEV 500 kilométer pályát vesz át a MÁV-tól, 11 új motorvonatot rendeltek számára, és a Budapest–Belgrád vonalon is részben GYSEV-mozdonyok fognak járni.
8. Erősítő buszjáratok: a nyáron mintegy 200 buszt állítanak be a vonatforgalom kisegítésére.
9. Klímagarancia: ha a menetrendi ígérettel szemben nincs klíma a vonaton, akkor biztosítanak klímás buszokat.
10. Új MÁV-applikáció: áprilistól elindult, de csak az év második felére lesz kész, amikor már a késési biztosítást is kezelni tudja.
Az ígéretekkel összefüggésben az Országgyűlés április 14-én elfogadta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítását. A jogszabályt Lázár „közlekedési alkotmánynak” nevezi, mondván: a jogszabály gyakorlatilag mindenki számára alapjoggá teszi a minőségi közösségi közlekedést. Azonnal vita robbant ki azonban, hogy elérhető is lesz-e a szolgáltatás.
Vitézy Dávid, az Orbán-kormány volt közlekedési államtitkára egyenesen a magyar közlekedéspolitika fekete napjának titulálta április 14-ét. Szerinte jelentős járatritkítást vetít előre, hogy a törvényi előírás alapján ezentúl elég, ha napi két járat közlekedik a járásközpontok és a megyeszékhelyek, illetve az egymással szomszédos megyeszékhelyek között, valamint Budapest és a megyeszékhelyek között is.
Lázár viszont azt állítja, nemhogy csökkentenék a szolgáltatásokat, hanem garantálják a minimumot: eddig 370 olyan település volt, ahová még ennyi lehetőséget sem biztosított a közösségi közlekedés, azok esetében tehát szolgáltatásbővítésről lesz szó.
Az új törvényben Vitézy szerint újabb vasúti vonalbezárásoknak vagy éppen buszjáratok megszüntetésének a lehetősége is benne van. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy az állam a jövőben csak egyféle, „a leghatékonyabb” közlekedési móddal látja el a közszolgáltatást. A fővárosi Podmaniczky Mozgalom politikusa úgy értelmezi a törvény szövegét, hogy az nem is tagadja a szolgáltatáscsökkentés előkészítését, hiszen azt írja: „Nem szűnhet meg olyan vonat és busz közötti párhuzamosság, ahol a párhuzamosság megszüntetése 50 százaléknál nagyobb mértékű eljutásiidő-növekedést jelentene.” Vitézy ebből arra következtet, hogy ha egy vasútvonal bezárása miatt „csak” másfélszeresére nő majd az eljutási idő, az még belefér a szabályozásba.
A miniszter természetesen a vonalbezárásokat is tagadta, de a szakmai érveket megtoldotta azzal, hogy „Vitézy úrnak az a baja, hogy nem lesz Pride, ettől olyan ideges, és emiatt veszített vonalat”.
Független közlekedési szakemberek az új jogszabályt próbálják értelmezni, és nem a kritikust sértegetik. Szerintük a törvény elvileg valóban lehetővé teszi, hogy a miniszter egy tollvonással megszüntesse a járásközpontok és megyeszékhelyek között a napi kettőnél, illetve a települések és a járásközpontok között a napi háromnál több járatot.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az emberek „az államháztartás teherbíró képességének keretein és az infrastrukturális adottságokon belül” jogosultak a közszolgáltatásra. Vagyis nyugodtan lehet arra hivatkozni, hogy ha nincs se pénz, se posztó, akkor törvény adta lehetőség a szolgáltatások visszafogása.
Azt ugyanakkor még egy kormánytól független közlekedésmérnök is sületlenségnek mondta, hogy ahol eddig napi húsz vonat vagy busz járt, ott egyik napról a másikra lecsökkentenék ezt két-három járatra. Az úgynevezett 50 százalékos menetidő-növekedési korlátra pedig azt a példát hozta, hogy ha most Salgótarjánba 1 óra 40 perc alatt jut el a busz Budapestről, ezt vonattal akkor lehet kiváltani, ha annak a menetideje (legalábbis papíron) nem haladja meg a két és fél órát. Ez kétségtelenül nagyobb mozgásteret ad a mindenkori végrehajtónak, hogy egyik vagy másik közlekedési módot kiiktassa. Nagy változásokra azonban ebben sem számítanak a szakemberek, legfeljebb néhány napközbeni, kevésbé forgalmas járat kiváltását tartják lehetségesnek.
Aminek viszont már most zajlanak az előkészületei, az éppen a MÁV buszos flottájának a felállítása: az állami cég gyakorlatilag egy autóbuszparkot akar bérelni a rendkívüli helyzetek kezelésére. Ezzel kapcsolatban a bennfentesek azt rebesgetik, hogy az egyik lehetséges aspiráns erre a feladatra a Pannon-Busz-Rent Kft.
A baranyai székhelyű vállalat csaknem 20 éve létezik, és szórványosan már a 2010-es évek elejétől voltak nyertes közbeszerzési pályázatai. Főleg a honvédelmi tárcához tartozó területeken vállalt személyszállítási feladatokat, a Védelmi Beszerzési Ügynökséggel jelenleg is van érvényes szerződése. A Pannon-Busz-Rent 2020-ban rendszeres alvállalkozója lett a Volánbusznak, majd a MÁV-csoportnak is, és ez most is élő megbízást jelent a cég számára többféle buszos személyszállítási feladat ellátására. A Pannon-Busz-Rentnek 2023-ban 4,4 milliárd forint volt az árbevétele, és több mint félmilliárdos adózott eredményt ért el.
Februárban ennek a buszos vállalkozásnak a tulajdonosával, Kölbl Zoltánnal állapodott meg a Waberer’s International Nyrt. Az üzlet értelmében Kölbl eladja az üzletrészek 51 százalékát a Waberer’snek, és a következő két évben még nála maradhat a cég 49 százaléka. A teherfuvarozásban nagyra nőtt cég többségi tulajdonosa a kormányfő veje, Tiborcz István. A befektetésről akkor úgy nyilatkoztak, hogy a logisztikai-szállítmányozási vállalat a jövőben a személyszállítás piacán is növekedni szeretne, már csak azért is, mert így jól ki tudja használni az olyan képességeit, mint a jármű-üzemeltetés, az üzemanyag-beszerzés vagy a sofőrállomány menedzselése.
A HVG érdeklődésére a Waberer’s most azt mondta, hogy a Pannon-Busz-Rent jelenlegi, mintegy 170 járműből álló flottája jó alapot nyújt a növekedéshez, és a jövőben – az ügyfelek igényeihez igazodva – a flotta bővítése sem kizárt. Arra a kérdésre, hogy készülnek-e a MÁV által kiírt tendereken további szolgáltatások ellátására pályázni, azt válaszolták: „Minden, a közösségi közlekedést érintő pályázatra nyitottak vagyunk, és amennyiben az profilba illeszkedik, részt veszünk rajta.”
A MÁV-nál mindenesetre már zajlik is a közbeszerzés a buszos flotta felállítására. Miután az eljárás folyamatban van, a tenderről nem árultak el részleteket, de annyit elmondtak, hogy idén nyárra valóban megtízszerezik a vasutat megerősítő buszok számát.
Ezek a járművek egyrészt vonatpótlóként fognak üzemelni a kiemelt vasútvonalak mentén az előre tervezett karbantartások, vágányzárak idején.
Másrészt azokon a vonalakon, ahol – az előre meghirdetettel szemben – klíma nélküli vonatok járnak, légkondicionált alternatívaként ajánlják majd fel a közbeszerzésen most alakuló flotta járműveit.
Harmadrészt pedig a nyertes szolgáltató vagy szolgáltatók járművei például balesetek esetén vagy ha a szokásosnál jóval több utas váltana jegyet, „erősítő buszjáratként szolgálnak majd”
– válaszolták a HVG kérdésére.
Lázár János a közelmúltban már kapart ki gesztenyét a kormányfő vejének (nem beszélve Tiborcz István első milliójáról, amelyhez Lázár még hódmezővásárhelyi polgármesterként segítette hozzá, amikor az Elios elődjét bízta meg a város közvilágításának felújításával). A miniszter az elmúlt időszakban folyamatosan ostorozta az osztrák tulajdonostársakat a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-ben, és addig ügyeskedett, míg végül sikerült elérnie, hogy a magyar államnak meghatározó többségi tulajdona legyen a vegyesvállalatban. Az erről szóló megállapodás tavaly szeptemberben született meg. Alig telt el néhány hónap, és decemberben már be is jelentették, hogy a GYSEV eladja vasúti áruszállító leányvállalatának 62,5 százalékát a Waberer’snek, amely így meghatározó tulajdonosává válik az állami kontraktusokban bővelkedő GYSEV Cargo Zrt.-nek.
Bár Tiborcz István számára már több mint egy évtizede rendre előnyösen alakulnak a kormányzati döntések, Orbán Viktor legutóbb is azt mondta, hogy a vejét csak politikai okból támadják, és szerinte vannak, akik a lánya férjéénél nagyobb karriert futottak be az elmúlt években. | Orbán veje pótolhatatlan, övé lehet a nagy vonatpótlóbiznisz is | Míg zajlik a vita, hogy a kormány végre rendbe rakja vagy éppen romba dönti a közösségi közlekedést, Tiborcz István érdekeltsége az állami tulajdonból megszerzett vasúti fuvarozócég után egy olyan buszos vállalkozásba is bevásárolta magát, amelynek Lázár János reformjai nyithatnak most új piacot. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250424_hvg-lazar-janos-kozossegi-kozlekedes-vitezy-david-tiborcz-istvan | 2025-04-24 09:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A varsói tőzsdén jegyzett GTC ingatlanvállalat honlapján már látszik, hogy kétharmados végső tulajdonosa, a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány új vezérkara munkához látott: első lépésként három új felügyelőbizottsági tagot nevezett ki. A döntés azért kardinális, mert a Matolcsy György korábbi jegybankelnök által 2014-ben eredetileg 266 milliárd forint közpénzből létrehozott Pallas Athéné alapítványok vagyonának döntő része ebbe a vállalatba került. S erről állapította meg az Állami Számvevőszék nemrégiben lezárult vizsgálata, hogy a tőzsdei árfolyama alapján a vagyona felét elveszítette, ami – ha valóban így lesz – önmagában százmilliárdos tétel.
A vállalat régiós, zömmel irodaházakból álló ingatlanportfóliójának valós piaci értéke azonban nincs feltétlenül szinkronban az aktuális tőzsdei árfolyammal – bizakodik Hegedüs István, akit az új jegybankelnök, Varga Mihály belépése után neveztek ki valamennyi, a Pallas Athéné alapítvány vagyona felett döntési jogosultsággal bíró vállalat, így a fő-fő vagyonkezelő Optima Zrt. élére. Hegedüs szerint a GTC varsói tőzsdei jegyzései már csak azért sem feltétlenül reálisak, mert az ingatlanvállalatnak nincs érdemi forgalma.
Irreálisnak tűnik ugyanakkor az a vagyonértékelés is, amit az utolsó Matolcsy-érához tartozó vagyonkezelői vezér, Stofa György adott a HVG-nek, aki szerint a varsói ingatlanpakett tavaly év végén 300 milliárd forint feletti érték volt.
Az új felügyelőbizottsági tagok első körben áttekintik a GTC tavalyi – napokon belül nyilvánosságra hozandó – mérlegét, hogy felmérhessék, mekkora is valójában ez a vagyon. Ezután az lesz a fő feladat, hogy a mérlegben szereplő érték és a tőzsdei árfolyam közelebb kerüljön egymáshoz – jelentette ki a HVG-nek Hegedüs, aki maga lett az egyik új felügyelőbizottsági tag. A Varga Mihály bizalmát élvező, közgazdász végzettségű válságmenedzser az ismeretlenségből „robbant be” az Optima vagyonkezelői cégcsoport élére, annyi tudható róla, hogy van vállalatvezetői tapasztalata, amit például a Budapesti Piac Kereskedelmi Zrt.-nél szerzett meg.
A másik két új GTC-s felügyelőbizottsági tag független: az építész Daróczi Ferenc és az ügyvéd Minárik Ferenc. Előbbi nagy hazai ingatlanprojektek fejlesztéséről, menedzseléséről ismert, köztük például a pécsi és a győri ECE Árkád Bevásárlóközpont, a budapesti Capital Square irodaház, továbbá az Allianz Eiffel Square vagy az Union-csoporthoz tartozó Szervita Square. De felbukkant a sokat vitatott Liget City projektben is a külföldi befektető képviselőjeként. Minárik ügyvédként vett részt ingatlanfejlesztésekben, vállalati akvizíciókban, az utóbbi időben pedig pénzügyi intézményeknek is dolgozik.
A GTC felügyelőbizottságának független elnöke maradt a régi, Bartha János Péter személyében, aki a rendszerváltás előtt a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, majd a Credit Suisse First Boston cégcsoport különféle régiós tisztségeit töltötte be. Jelenleg alapvetően a saját, régiós magántőke-befektető társaságát menedzseli. A testület régi tagja Gut László is, aki az Optima pénzügyi vezetője volt a Matolcsy-féle időkben, és – meglepő módon – az is maradt. „A nem döntéshozó operatív embereket megtartottuk, ha ők is maradni akartak, mert szükségünk is van olyan emberekre, akik át tudják tekinteni, mi is történt itt” – indokolta a HVG-nek Hegedüs. A varsói vállalat felügyelőbizottságának a fentieken kívül még négy lengyel tagja is van, mindannyian függetlenek, nem munkavállalói a cégnek.
Jóllehet a GTC rendbetétele a legnagyobb „falat” a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelésében, hátravan még a svájci börzén forgó, európai luxusingatlanokba fektető Ultima Capital. Habár ennek a cégnek az alapítvány kezében lévő kisebbségi pakettjéről Stofa azt állította, hogy 180 milliárd forint körüli a piaci értéke, Hegedüs szerint pillanatnyilag még azt sem tudni, pontosan hány részvény az övék. A megelőző vagyonkezelők ráadásul gyakorlatilag kibogozhatatlan oda-vissza opciós szerződéseket kötöttek. Annyit tudni lehet, hogy – miközben többségi részvényesből kisebbségivé csúsztak le – kötelezettséget vállaltak az ötszázalékosnál kisebb, vagyis az úgynevezett közkézhányadot alkotó tulajdonosok kivásárlására, amit idén nyárig kell megtenniük.
Ha az érintett tulajdonostársak élni akarnak a lehetőséggel, az többmilliárdos kiadást jelenthet az alapítványnak. Kétséges, van-e erre fedezet, miután az ÁSZ azt is megállapította, hogy az Optima Zrt. vagyonkezelő a fizetésképtelenség határán táncol: nem tudja teljesíteni a nála 127 milliárd forintnyi, állami támogatásból származó vagyonát befektető Neumann János Egyetemért Alapítvány felé vállalt folyó fizetési kötelezettségeit sem. Ha pedig az alapítványi vagyonkezelőnek nem marad más lehetősége arra, hogy pénzhez jusson, mint a tőzsdei részvényei tömeges kényszerértékesítése, akkor az ÁSZ által feltételezett vagyonvesztés véres valósággá válhat. | Lengyelországban és Svájcban is égre-földre keresik az MNB-alapítvány százmilliárdjait | Három új felügyelőbizottsági tagot nevezett ki a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelője a varsói GTC ingatlancéghez. A cél, hogy visszafordítsák az Állami Számvevőszék által feltételezett, rendőrségi nyomozáshoz vezető százmilliárdos vagyonvesztést. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250424_MNB-Pallas-Athene-Domus-Meriti-Alapitvany-Optima-Hegedus-Istvan-GTC-fb-ASZ | 2025-04-24 13:13:00 | true | null | null | HVG360 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.